(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Biodiversity Heritage Library | Children's Library | Advanced Microdevices Manuals | Linear Circuits Manuals | Supertex Manuals | Sundry Manuals | Echelon Manuals | RCA Manuals | National Semiconductor Manuals | Hewlett Packard Manuals | Signetics Manuals | Fluke Manuals | Datel Manuals | Intersil Manuals | Zilog Manuals | Maxim Manuals | Dallas Semiconductor Manuals | Temperature Manuals | SGS Manuals | Quantum Electronics Manuals | STDBus Manuals | Texas Instruments Manuals | IBM Microsoft Manuals | Grammar Analysis | Harris Manuals | Arrow Manuals | Monolithic Memories Manuals | Intel Manuals | Fault Tolerance Manuals | Johns Hopkins University Commencement | PHOIBLE Online | International Rectifier Manuals | Rectifiers scrs Triacs Manuals | Standard Microsystems Manuals | Additional Collections | Control PID Fuzzy Logic Manuals | Densitron Manuals | Philips Manuals | The Andhra Pradesh Legislative Assembly Debates | Linear Technologies Manuals | Cermetek Manuals | Miscellaneous Manuals | Hitachi Manuals | The Video Box | Communication Manuals | Scenix Manuals | Motorola Manuals | Agilent Manuals
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája"



'*-•}',( le, 



Hii^gX M 






r 'A 1 



í f^ * í í , . , ii ^ ^ 



V 'k%.,%uk h 



U-ii^MT4iln,.tt} 




g ^ 



Presented to the 

LIBRARIES ofthe 

UNIVERSITY OF TORONTO 

by 

George Bisztray 



RÉVAI 



NAGY LEXIKONA 



UTÁNNYOMÁS ÉS FORDÍTÁS TILOS 



RÉVAI 

NAGY LEXIKONA 



AZ ISMERETEK ENCIKLOPÉDIÁJA 



IV. KÖTET 

Brutus — Osát 



A SZÖVEGBEN 173 ÁBRA ; 49 KÜLÖN MELLÉKLET, 
EZEK KÖZÖTT 2 SZÍNNYOMAT, 9 MŰVÉSZETI 
REPRODUKCIÓ, 2 TÉRKÉP ÉS 5 VÁROSI TERVRAJZ 



BUDAPEST 

RÉVAI TESTVÉREK IRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 
1912 



feRA^ 



MAY 1 2005 j^i" 



k SZÖTEGET VALAMENNYI SZÍNES ÉS FEKETE MŰMKLLÉKLBTTBL 
NYOMTA A PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN 



B. 



Bratus, a régi J^nm-család egyik ágának 
utóneve. Nevezetesebbek: 1. Lucius Június B., 
a római hagyomány szerint a köztársaság meg- 
alapítója, miután a várost Tarquinius Superbus 
uralmától megszabadította. Midőn e zsarnok, ki 
anyai nagybátyja volt, összes néki veszedelmes- 
nek látsiíó rokonait megölette, magát hülyének 
tótette (innen a B. név) és így menekült a halál- 
tól. Midőn pedig Lueretia halála miatt Róma 
népét fellázította és a királyt Rómából elkergette, 
Lueretia f érjével,Tarquinius Collatinusszal együtt 
a város első konzulja lett. Az elűzött király a 
város előkelő ifjait összeesküvésre tüzelte, mely- 
ben B. flai is részt vettek ; de a dolog kiderült és 
a halálra ítélt árulókat a konzul jelenlétében vé- 
gezték ki. Midőn pedig Tarquinius Superbus az 
etruszkok segítségével fegyveresen vonult Róma 
ellen, B. a döntő csatában az Arsia erdőnél Aruns 
Tarquiniusszal párbajt vívott és mindkettő el- 
vesztette életét (Kr. e. 509). Vele kihalt a család- 
nak patrícius ága. 

2. Marcus Június B., a római köztársaság 
utolsó bajnoka (szül. Kr. e. 85., megh. 42 őszén), a 
plebejus eredetű Marcus JuniusB.-nak és az uticai 
Cato nővérének, Serviliának a űa. Athénben ta- 
nulta a fllozóflát s nagybátyjának, ifj. Catónak 
példáját igyekezett követni. Feltűnt ritka szor- 
galmával és szigorú erkölcsű életével, amely 
nagyon ellentétben állt az akkori ifjúság szokásos 
léhaságával. A politikától sokáig távoltartotta 
magát. .53-ban apósával, Appius Claudius procon- 
BuUal Ciliciában időzött, majd beutazta a görög 
Keletet és irodalmilag is dolgozott ; valószínűleg 
ott írta De offlciis, de virtute és de patientia e. 
munkáit. Bár Pompeius B. apját, ki 78. Lepidus- 
hoz csatlakozott, megölette, B. nagybátyjával, 
Catóval együtt mégis Pompeius pártjához csat- 
lakozott, mely a köztársaság védelmét és fenn- 
tartását tűzte ki célul ; ott volt a pharsalusi csa- 
tában is, de Caesar a Rómába visszatérő B.-t 
kegyébe fogadta (48). Cicero is belső barátságot 
kötött vele. Midőn Július Caesar 45. szept. Rómába 
visszatért, B. abban reménykedett, hogy sikerül 
rá hatni s lebeszélni a monarchia megalapításá- 
nak tervéről. Caesar kegyesen fogadta ugyan és 
a városi praeturát is rábízta, de a főhatalom 
végleges megtartásának tervétől nem engedte 
magát eltéríttetni. A köztársaság hívei, főleg 
Cassius, folyton nógatták, hogy nevéhez híven 
szabadítsa meg hazáját a fenyegető császárság- 

Révai Na^ Lea>ík<yna. IV. Icöt. 



tói és nagy töprengés után végre ö is részt vett 
Caesar megölésében (44 márc. 15.), de megaka- 
dályozta, hogy az összeesküvők Antoniust is meg- 
fosszák életétől, kinek Caesar fölött tartott halotti 
beszéde a népet annyira fellázította, hogy B. tár- 
saival együtt Rómát sietve elhagyta. Több hónapi 
tépelődés után a Caesartól neki kijelölt provin- 
ciába. Makedóniába ment, hol a katonaságot maga 
részére nyerte és a triumvirek ellen Kis-Ázsiá- 
ban katonákat gyűjtő Cassius hadseregével egye- 
sűit. Midőn Antonius és Oetavianus a szenátus 
által megátkozott köztársaságiak ellen keletre 
vonultak hadaikkal, B. Cassiusszal visszatért 
Makedóniába ; 80,000 gyalogos és 12,000 lovas- 
ból álló seregükkel Philippi mellett foglaltak 
állást s itt találkoztak 42 őszén a triumvirek- 
kel. B. külön táborával a baloldalon Octavianus- 
szal állott szemben, Cassius a jobboldalon Anto- 
niusszal szemben, mindketten igen kedvező állás- 
ban. B. Octavianust legyőzte, de Antonius diadalt 
aratott Cassiuson, ki öngyilkos lett. Vagy 20 nap 
múlva Antonius B.-szal is összecsapott, seregét 
megverte, mire B. kétségbeesésében hívének, 
Stratónak a kardjába dőlt. A rétori iskolákban 
tartott szónoki gyakorlatok B.-t mint a szabad- 
ság utolsó bajnokát dicsőítették és nagy erények- 
kel ruházták fel ; de az újabb történeti kutatások 
nem oly ideális jellemnek- tüntetik fel. B. több 
fllozóflai munkát írt, amelyek elvesztek ; levelei- 
ből azonban több maradt ránk a Ciceróval foly- 
tatott levélváltásból. 

3. Decimus Június B. (Albinus), Caesar egyik 
hadvezére (Kr. e.84. született, 43. meghalt), előbb 
Galliában katonáskodott, a polgárháború idején 
49. Massilia falai előtt az ostromló hajóhad ve- 
zére volt és két tengeri csatában győzött. Caesar 
lovasvezérévé, majd 48. Gallia kormányzójává 
nevezte ki, sőt Oetavianus halála esetére örökö- 
sének jelölte ki. Mindazáltal B. is az összeeskü- 
vőkhöz csatlakozott. A merénylet után kitört za- 
varban Galliába sietett s bár Mutinát vitézül 
megvédte, a Lepidustól támogatott Antoniusszal 
szemben nem érezte magát elég erősnek és 
Marcus B. meg Cassius után Makedóniába akart 
vonulni. Légiói azonban elhagyták és Antonius 
parancsára az Alpok között megölték. 

Brutus János Mihály, Báthory István erdélyi 
fejedelem történetírója, szül. Velencében 1517., 
megh. Gyulafehérváron 1692 májusban. Fiatalon 
lépett a Szt. Ágoston szerzetébe, de a szerzetesi 



Brutus, alszol ? 



— 2 — 



Bruys 



élettel nem tudván megbarátkozni, tanár lett ; 
mint ilyen magára vonta az inquizició haragját 
és menekülni volt kénytelen. Irodalmi munkás- 
sága által hírnévre jutván, Báthory István feje- 
delemtől azt a megbízást kapta, hogy Magyar- 
ország történetét írja meg, Bonfin müvének foly- 
tatásaként, II. Ulászló uralkodásától kezdve 
(1490). B. e müvével különösen arra törekedett, 
hogy Zsámbokival, I. Ferdinánd udvari tör- 
ténetírójával szemben igazságot szolgáltatván 
Szapolyai János ellenkirálynak, a nemzeti párt 
politikájának jogosultságát bizonyítsa. Élete al- 
konyán Bécsben töltött két évet, hol Ernő fő- 
herceg is kegyébe fogadta. 1592-ben visszatért 
Gyulafehérvárra, ahol meghalt. Nagy gonddal 
írt müvének címe : Rerum Hungaricarum libri 
XX (de ezekből a XV— XX. könyv elveszett). 
Eredeti okiratokból készült s részrehajlatlan Íté- 
let jellemzi. Praynak az a vádja, hogy B. bérért 
magasztalta a Szapolyai fejedelmeket, teljesen 
alaptalan. Kéziratai szétszóródtak; egy részük 
elveszett v. lappang, másrészük a bécsi udvari 
könyvtárba került. Toldy érdeme, hogy B. müve 
300 év múlva valahára napfényre került ; 1863— 
67. kiadta a budapesti kézirat nyomán a műnek 
I. és II. kötetét, míg a Ill-at Nagy Iván rendezte 
sajtó alá (1877). B. egyéb müvei közt megjelen- 
tek: Bpistolae clarorum virorum; Plorentinae 
históriáé ; De históriáé laudibus és Opera Varia 
selecta. — B. életrajzáról Toldy írta az első út- 
törő vázlatot, melyet azonban Fraknói Vilmos 
római kutatások alapján sok adattal bővített 
(Századok 1887, 793—97.) V. ö. Fabritius Károly 
cikkét (a Történ. Tár-ban 1879). Borovszky Samu, 
B. magyar históriájának ismeretlen kézirata (Szá- 
zadok 1900) ; Dézsi L., AdalékokB. életéhez (írod. 
történ. Közi. I. 1900). 

Brutus, alszol? Azok a szavak, melyeket pa- 
pirosdarabkákra Írva, M. Június Brutus egyéb 
titokzatos intelmekkel együtt ülőhelyén a szená- 
tusban, továbbá ablakában talált s amelyek Rómá- 
nak Caesar uralmától való megszabadítására ösz- 
tönözték ; átvitt értelemben most tettre való fel- 
szólításképen használják. 

Bruun, 1. Christian Walter, dán történetíró és 
bibliográfus, szül. Kopenhágában 1831 dec. 10., 
meghalt 1906 február 28-án u. o. Főbb munkái : 
Bibliotheca Danica (4 köt., 1872—79); Aars- 
beretninger fra det store kongl. Bibliothek (3 köt., 
1870—90) ; Holbergs Epistler (1865—76) ; F. Fr. 
Suhm (1898). 

2. 5., lyCtMncfe, dánregényíró, szül. 1864 jún. 25. 
Odenseben (Fünen). Kopenhágában jogot tanult, 
s azután 1887—96. a dán kir. statisztikai hiva- 
talnál volt alkalmazva. 1896-ban lemondott hiva- 
taláróljhogy egészen írói tevékenységének szentel- 
hesse magát ; a dán államtól azóta írói évdíjat is 
húz. Legnagyobb feltűnést Minden bűnösök ki- 
rálya (Allé synderes konge, 1903) c.tört, regénye 
keltette, amely rendkívül gazdag megragadó, 
plasztikus képekben. Igen termékeny Író ; számos 
regénye közül nevezetesebb : Kronen (A korona, 
1902); Absalons-sage (Kopenhága alapítójának 
története, 190é) ; Den sidste fribonde (Az utolsó 
szabad paraszt, 1903) ; Den evige (Az örökkévaló, 
modem szociológiai regény, melyben B. a szimbo- 



lizmus felé hajlik, 1905); Midnatssolen (Az éj- 
féli nap, 1907). Elbeszélések gyűjteménye : His- 
toriens dom (A történelem ítélete, 1902) ; dráma : 
Lifvets frugter (Az élet gyümölcsei, 1905). 

3. B., Phüipp, orosz történetíró és régiség- 
búvár, szül. Predrikshammban (Finnország) 1804 
aug. 18., megh. Odesszában 1880 jún. 15. 1832- 
ben az odesszai Richelieu-liceumban a történelem 
és államtudomány ok tanára lett. Figyelemre mél- 
tóbb müvei : Noticeshistoriques et topographiques 
concemant les colonies italiennes en Gazarie 
(Szt.-Fétervár 1866) ; Bssai de concordance entre 
les opinions contradictoires relatives h la Scythie 
d'Hérodote (u. o. 1873); Csomomorje (Fekete- 
tenger, 1880) ; Zbornjik izszledovaníj po iszteri- 
cseszkoj geografli Juzsnoj Rasszii (Déli Oroszor- 
szág történelmi geográíiai kutatásainak gyűjte- 
ménye, Odessza 1879-80). Kiadta többek közt 
Schiltperger (1. o.) útleírását. 

Bruvno,adók. Lika-Korbava vm. gracaci j.-ban, 
(1900) 1414 horvát-szerb lak., postahivatal ; u. t. 
Gracac. 

Bruxelles, 1. Brüsszel. 

Bruyck, Kari Debrois van, zenei író, szül. 
Brünnben 1828 márc. 14., megh. Waldhofenben 
1902 aug. 5. Hollandi eredetű ; gyermekkorában 
telepedett le családja Bécsben. Több zenemüvet 
adott ki, dalokat, zongoradarabokat és Bach ma- 
gánhegedüre írt szonátáinak zongorára készült 
átiratát. Filozófiával, természettudománnyal is 
foglalkozott. Nagybecsű monográfiái: Bach jól 
temperált zongorájának technikai és esztétikai 
elemzése (Leipzig 1868 ós 1889); A zongora-zene- 
irodalom fejlődése Bachtól Schumannig (u. o. 
1880) és (aStimmender Zeit c. folyóiratban) Schu- 
mann méltatása (1868). Nagyszabású énekmüvei 
kéziratban maradtak. 

Bruyére, 1. La Bruyére. 

Bruyóre-fa, 1. Briar-wood. 

Bruyn (ejtsd : brajn), Bartholomaeus, német 
festő, szül. 1493., megh. 1555. Kölnben dolgozott. 
Az alsórajnai régibb mesterek hatása alatt ké- 
szült nagy müvei közül kiemelendők az esseni 
apátsági templomban és a xanteni székesegyház- 
ban levő oltárképei, de jelentékenyebbek képmá- 
sai, melyek olykor Holbeinéire emlékeztetnek. Ki- 
emelendők : Johann von Rheidt polgármester arc- 
képe a berlini Frigyes császár múzeumban, Arnold 
von Brauweüer polgármesteré a kölni múzeum- 
ban, stb. A budapesti Szépművészeti múzeumban 
egy női arckép közel áll B. művészetéhez. B. utóbb 
az olasz művészet hatása alatt erősen modorossá 
vált, még inkább fia, ifj. B. Bartholomaeus 
(1530— 1607 körül), ki atyja későbbi nagy munkái- 
nak elkészítésében is közreműködött. 

Bruys (ejtsd: brai, Bruis, Brusius, Bruzius) 
Pierre de, Languedocban élt a XII. sz.-ban ; ő a bru- 
ziánusok v. petrobruziánusok vallásfelekezeté- 
nek megalapítója. Többek közt tanította, hogy a 
gyermekek megkeresztelése hiábavaló dolog, az 
úrvacsorát nem szabad megismételni, a keresztet 
nem kell tiszteüii, nincs szükség templomokra 
stb. Tanait 25 éven át rendkívüli buzgalommal 
terjesztette Languedocban, Provenceban és Dau- 
phinéban. V. ö. Döllinger, Beitráge zur Sekten- 
gesch. des Mittelalt. (Leipzig 1890). 



Bruzlánusok 



— 3 



BrUokner 



Bruzlánusok, 1. Bruys. 

Bruznik, kisk. Krassó- Szörény vm. marosi 
j.-ban, most Maroshoroszwok (1. o.). 

Brück, 1. (Pontanus, tkp. Heintze) Gregor, 
német államférfiú, szül. Brüekben, Wittenberg 
mellett, 1483., megli. Jenában 1557 febr. 20. Bölcs 
Frigyes szász választófejedelem 1520. kancellár- 
jának tette 8 mint ilyen kísérte urát és ennek 
utódját a birodalmi gyűlésekre. Nagyban lendí- 
tett a reformáció ügyén. Ó tervezte először az 
augsburgi hitvallás benyújtását (1530) s ő írta a 
német szöveghez az előszót. Részt vett a schmal- 
kaldeni szövetség alapításában. 1547-ben Jenába 
vonult vissza. V. ö. Kolde, Der Kanzler B. (Gotha 
1874). Fiát, Christiant, a Grumbach-féle mozgal- 
makban (1. 0.) való részvétele miatt 1567. Gothá- 
ban lenyakazták. 

2. B., Heinrieh, mainzi püspök, egyházi író, 
szül. 1831 okt. 25. Bingenben, megh. 1903 nov. 4. 
Mainzban. Pappá szentelték 1855. Rövid ideig 
segédlelkész volt Óimban. 1857-ben az egyház- 
történelem, 1887. az egyházjog tanára Mainzban, 
1889 kanonok, 1899 dec. 21. püspök u. o. Művei : 
Die rationalist. Bestrebungen im kath. Deutseh- 
land (1865) ; Die oberrheinische Kirchenprovinz 
(1868) ; Lehrbuch der Kirchengeschichte (1874, 
1902) ; Die gebéimen Gesellschaften in Spanien 
(1881); Die Geschichte der kath. Kirche in 
Deutschlandim XIX. Jahrdt. (I~V., 1887—1905) 
stb. 

Brűcke, Ernst Wilhelm, lovag, ném.flziológus, 
szül. Berlinben 1819 jún. 6., megh. Bécsben 1892 
jan. 7. Tanult szülőhelyén és Heidelbergben. 1884. 
az élettan magántanárává lett a berlini egyete- 
men. 1849-ben a bécsi egyetemre hivták meg 
az élettan és felsőbb boncolástan tanárának. Még 
ez évben a bécsi tud. akad. tagjává választotta. 
1879-ben az osztrák urakházának lett a tagja. 
Irodalmi munkássága igen sokoldalú volt. 1847-ben 
jelent meg: Anat. Besehreibung des Auges c. 
müve, melyet számos, a szem élettanát követő ér- 
tekezése követett. Foglalkozott az emésztés élet- 
tanával, vizsgálta és leírta a vérmegalvadás 
okát. A beszéd fiziológiájának és rendszerének 
alapvonalai c. közleménye úttörő volt az élettan 
részében. Számos egyéb dolgozatán kívül ki- 
adta élettani előadásait is Vorlesungen ü. Physio- 
logie címmel. Röviddel halála előtt jelent meg 
Schönheit u. Fehler der menschlichen Gestalt c. 
munkája. Magyarul megjelent tőle : Miként óvjuk 
gyermekeink egészségét és életét. Ford. Faragó 
Gyula (Budapest 1892). 

Brücke-féle kísérlet, 1. Pupilla. 

Brückenau, járási székhely az alsó-frank bajor 
kerületben, a Breite Sinn mellett, (1905) 1819 lak., 
fürószmalommal, bútorgyárral, sörfőző vei; I. La- 
jos király emlékével, melyet 1897. állítottak föl. 
Közelében a kies fekvésű B. fürdőhely, vastar- 
talmú és alkalikus ásványvízforrásokkal. 

Brückmann, Ernst Franz, wolfenbütteli or- 
vos, szül. Mariathalban, Helmstedt mellett, 1697 
szept. 27., megh. Wolfenbüttelben 1753 márc. 21. 
1724. hazánknak nagy részét beutazta s termé- 
keinknek ismertetésével lett nevezetes. Idevonat- 
kozó munkái : Specimen prius Botanico-Medicum, 
exhibens fruticem Koszodrewina, eiusque Bal- 



samum Koszodrewinowy Oley dictum (Braun- 
schweig 1727); Specimen posterius Botanico- 
Medicum, sistens arborem Limbowe Drewo eius- 
que oleum Limbowy Oley dictum (u. 0. 1727) ; 
De frutice Carpati Hungarico Koszodrewina et 
arbore Limbowe Drewo. Cent. 1. 4. in Observation. 
rer. Hungaricarum intersertse Bpistol. Itiner 
(Wolfenb. 1728—44). Számos értekezésének fel- 
sorolását 1. Szinnyei, Magyarorsz. természettudo- 
mányi könyvészete, 1878, 90. old. Repertórium. 
Brückner, 1. Aleocander, történetíró, született 
1834 aug. 5. Szt.-Fétervárott, megh. 1896 nov. 15. 
Jenában. 1861— 67-ig Szt.-Fétervárott működött 
mint főiskolai tanár, 1867— 72-ig Odesszában, 
1872— 91-ig Dorpatban. Ez évben német szár- 
mazása és munkái miatt tanári szókétől meg- 
fosztották, mire Jenába költözött. Főbb művei : 
Die Familie Braunschweig in Russland 1741 — 
1806 (Szt.-Pétervár 1876); Iwan Possoschkow, 
Ideen und Zustánde im Zeitalter Peters d. Gr. 
(Leipzig 1878); Kulturhistorische Studien: die 
Russen im Ausland, die Auslánder in Russland 
im XVII. Jahrhundert (Riga 1878); Der Zare- 
witsch Alexei (Heidelberg 1880); Beitráge zur 
Kulturgeschichte Russlands im XVII. Jahrhun- 
dert (Leipzig 1887) ; Die Buropáisierung Russ- 
lands, Land u. Volk (Gotha 1888); Péter d. Grosse 
(Berlin 1879) ; Katharina II. (u. 0. 1883) ; Ge- 
schichte Russlands (1 köt., Gotha 1896). Az 1788— 
1890-iki orosz-svéd háború történetét és gr. Pánin 
N. P. életrajzát oroszul írta meg. 

2. B., Alexander, lengyel szlavista, szül. Tar- 
nopolban 1856 jan. 26. Előbb magántanár volt a 
lembergi egyetemen, 1892 óta rendes tanár a ber- 
lini egyetemen. B . a régi lengyel irodalom fáradha- 
tatlan kutatója, ki nagy érdemeket szerzett a len- 
gyel filológia körül. Kisebb-nagyobb értekezései s 
ismertetései főleg az Archív für slav. Plülologie 
köteteiben jelentek meg, azonkívül a krakói aka- 
démia értekezései közt (Éozprawy) s a Prace filo- 
logiczne című folyóiratban. ÖnáŰóan megjelent 
munkái közt említést érdemelnek : Die slavischen 
Fremdwörter im Litauischen (Weimar 1877) ; Die 
slavischen Ansiedelungen in der Altmark und im 
Magdeburgischen (Leipzig 1879) ; Cywilizacja i 
jezyk (Varsó 1901) ; Z dziejów j^zyka polskiego 
(Á lengyel nyelv történetéből, Lemberg 1903) ; 
Starozytna Litwa (A régi Litvánia, Varsó ] 904) ; 
Mikotay Rej, studyum krytyczne (Rej Miklós, kri- 
tikai tanulmány, Krakó 1905) ; Dzieje j^zyka 
polskiego (A lengyel nyelv története, Varsó 1906); 
Geschichte der poln. Literatur (Leipzig 1901); 
bővebb a később megjelent két kötetes lengyel 
átdolgozás Dzieje literatury polskiej w zarysie 
(Varsó 1905, 2 kiad., 1908) ; Geschichte der russ. 
Literatur (Leipzig 1905). B. írta meg a lengyel 
irodalomtörténetet a Die osteurop. Literaturen u. 
die slavischen Sprachen c. munkában is (Berlin 
és Leipzig 1908, Die Kultur der Gegenwart, Teil 
I. Abt. IX) és a lengyel és orosz irodalomtörténe- 
tet az Egyetemes irodalomtörténet számára. 

3. B; Benno Bruno, evang. teológus és hit- 
szónok, szül. Rossweinban 1824 máj. 9., megh. 
1905 máj. 2. 1872 óta f őszuperintendens és 1877 óta 
az egyházi főtanács helyettes elnöke is. Müvei : 
Epistola ad Philippenses Paulo auctori vindicata 



Brüderschaft 



BrUlov 



contra Baurium (pályamű), továbbá egyházi be- 
szédek gyűjteménye (1857—63) és Predigten in 
der St. Nikolai-Kirche zu Berlin (1894;). Ezen- 
kívül újabb feldolgozása de Wettes kommentár- 
jainak János evangéliumáról (4. és 5. kiad., 1852 
és 1863) és a katolikus levelekről (3 kiad. 1867). 

4. B., Eduárd, német geográfus és klimatoló- 
gus, jB. 1. fia, szül. Jenában 1862 júl. 29., jelenleg 
egyetemi tanár Bécsben. B. leginkább a klima vál- 
tozásokat tanulmányozta és szerinte ez Európában 
minden 35 évben következik be, ami a glecserek 
növekedésére v. apadására befolyással van. Mint 
glaciológus legbuzgóbb munkatársa Penck Al- 
brechtnek (1. 0.). B. legnevezetesebb munkája : 
Klimaschwankungen seit 1700, nebst Bemerkun- 
gen über die Klimaschwankungen der Diluvial- 
zeit, Pencks Geogr. Abh. IV. 2 (Wien 1890). 

Brüflerschaft (ném.), 1. Céh. 

Brügge, 1. Bruges. 

Brüggemann, Hans, német szobrász, szül. 
Walsrodeban, meghalt 1540 körül. Többnyire 
Schleswigben élt. Nagy müve, 1515— 21-ig a 
bordesholmi templom számára faragott oltár, 
mely sok szobrot és Krisztus kínszenvedését áb- 
rázoló 20 domborművet foglal magában, a német 
fafaragás leghíresebb emlékei közé tartozik. 

Brüggen, Ernst von der, báró, politikai író, 
szül. 1840 nov. 22. Laidsenben (Kurland). Midőn 
az oroszok a balti tartományok kíméletlen oro- 
szosításához fogtak, B. kénytelen volt 1872. a 
Baltische Monatsschrift-től megválni és külföldre 
költözni. A legjelesebb német revuekben nagybecsű 
tanulmányokat közölt Oroszország újabb törté- 
netéből ós kultúrájáról. Munkái : Polens Auflösung 
(Leipzig 1878) ; Wie Russland europáisch wurde 
(u. 0. 1885) ; Das heutige Russland (1902). 

Brühl, 1 . község a németországi Baden nagy- 
hercegség mannheimi kerületében, a Laimbach 
mellett, a Rheinau— B.-i vasút vonalán, (igos) 
2288 lak. ~ 2. B., város Poroszország kölni ke- 
rületének kölni járásában, a Ville (az Eif el nyúl- 
ványának) lábánál, a köln— koblenzi és aköln — 
bonni vasút mellett, (i905) 7415, jobbára róm. 
kat. lak. Tanintézetei ós gyárai mellett figye- 
lemreméltó az Augustenhurg királyi kastély, 
szép vadaskerttel. — 3. 5.,aMödling-patakfestői 
völgye Alsó-Ausztriában, Bécs közelében. A déli 
vasúti Mödling állomással villamos vasút köti 
össze. Két falu van benne : Vorder- és Hinter-B., 
a bécsieknek kedvelt nyaraló és kiránduló helyei. 
A B.-völgyben találjuk a Mödüngi vár romjait és 
a XII. századból származó Liechtenstein-várat. 
Hegyeiről (Kleine- és Hohe-Anninger, 494 és 674 
m.) szép kilátás nyílik. L. Mödling. 

Brühl Károly Bernát, bécsi származású ter- 
mészettudós, ki 1858— 1861-ig a pesti egyete- 
men az állattan és összehasonlító anatómia ta- 
nára volt, ahonnan a bécsi egyetemre ment át. 
Szül. Prágában 1820., megh. 1899 aug. 14. Mint 
pesti egyetemi tanár a következő dolgozatokat 
irta: Einige Worte über die wissenschaftUehe 
Stellung, Bedeutung und Tragweite der Zoologie, 
insbesondere im Cyclus der medicinischen Wis- 
senschaften (Pest 1858), és Mittheilungen aus 
dem k. k. Zoologischen Institute der Universitát 
Pest (Wien 1860). Mint bécsi egyetemi tanár egy 



zootomiai munkát adott ki, Zootomie aller Thier- 
klassen címen. 

Brühl, Heinrich, gr., ül. Ágost szász választó- 
fejedelem(é8 lengyel király) miniszterelnöke.szül. 
GanglofEsönmiern birtokán 1700 aug. 13., megh. 
1763 okt. 28. Már II. Ágost kegyét is bírta, úgy 
hogy 1719 óta a legjövedelmezőbb állásokhoz 
jutott. Hatalmának tetőpontjára III. Ágost ural- 
kodása (1733—63) alatt emelkedett. Ő segítette 
a lengyel trónra, és ő szerzett neki pénzt, ha kel- 
lett, bármi úton-módon ; ezért nyerte el az ország 
főbb hivatalait. 1737-ben grófi rangra is emel- 
ték. Az ország ügyeit korlátlan hatalommal ve- 
zette s az állam adósságát 100 milUó tallérral nö- 
velte. II. Frigyes porosz király megvetésével súj- 
totta, amiért a bosszús B. urát arra birta, hogy 
a második sziléziai háborúban Ausztria pártjára 
álljon. B politikát Szászország nagyon megkese- 
rülte. Frigyes 1756 aug. megszállotta az országot, 
mire B. Lengyelországba menekült, honnan csak 
a hubertsburgi béke után (1763 márc.) tért vissza 
Drezdába. A király halála után B. hivatalát le- 
tette. Három héttel rá meghalt. Brühlt csakis 
halála menté meg a megérdemelt büntetéstől : 
kiderült ugyanis, hogy az országot 5 millió tal- 
lérral rövidítette meg. A kormány mindamellett a 
port beszüntette, úgyhogy a nagy vagyont B. flai 
örökölték. V. ö. Justi, Lében und Charakter des 
Grafen von B. (Göttingen 1760—61, 3 köt.) ; Zu- 
verlássige Lebensbeschreibung des Grafen von 
B. und des Kabinetsministers A. J. Fürsten von 
Sulkowski (Frankf . és Leipzig 1766); Becker, Der 
Dresdner Friede und die Politik B.-s (Leipzig 
1902). 

Brüll, 1. Ignaz, osztrák zongoraművész és zene- 
szerző, szül. Prossnitzban (Morvaorsz.) 1846 nov. 
7., megh. Bécsben 1907 szept. 17. Itt tanult Ep- 
steintöl, Dessofftól, s kiváló zongoraművész és ta- 
nár lett. Sok művet írt zongorára, de szimfóniát, 
kamarazenét is ; tíz operája közül nagy sikert 
csak Az arany kereszt (187.5) ért. Dalai, Cham- 
pagne-i rege (1896) c hallétje szintén értékesek. 

2. B., Nehemias, zsidó tudós, szül. 1843 
márc. 16. Neu-Rausnitzban, megh. 1891 febr. 
5. Majna-Frankfurtban. Tanulmányait Bécsben 
végezte, nemsokára kitűnt irodalmi munkássá- 
gával. Miután rövid ideig Bisenzben működött, 
1870. Geiger Ábrahám utódjául választották 
Frankfurtba, ahol élete végéig töltötte be a papi 
széket. A Prédikációk-on (Leipzig 1869) kívül 
több dolgozat jelent meg tőle szaklapokban. Ki- 
adta : Jahrbücher f űr Jüdische Geschichte und 
Literatur (1—9 köt., Frankfurt 1874—90) és sajtó 
alá rendezte ^MW2; Die gottesdienstlichen Vertragé 
der Juden c. művének 2. kiadását (u. o. 1892). 

Brülov (Brüllov, Brylov), Kari Pavlovics, 
orosz festő, szül. Szt.-Póterváron 1799., megh. 
1852 jún. 23. A szentpétervári akadémián, majd 
Rómában tanult, hol a császári udvar megbízásá- 
ból Rafael athéni iskoláját másolta. Óriási sikert 
aratott Pompeji pusztulását ábrázoló nagy képé- 
vel (1830-33, Szt.-Pétervár, Eremitage), mely 
valójában színpadias hatású, akadémikus jeUegű 
kép. Későbbi müvei közül említendők : Inez de 
Castro meggyilkolása, Pskow ostroma (Szt.-Péter- 
vár, akadémia). 



B rün. — 5 — 

Brün., rovar-, hal- és madárneveknél Briln- 
nich M. Tii. dán zoológus (1737—1827) nevének 
rövidítése. 

Brűneck Judit, Vásárhelyi Albertné, megh. 
Budapesten 1892 ápr. 6., 85 éves korában. A 
szabadságharc idején Aradon lakott, hol mindent 
elkövetett a fogoly vezérek sorsának enyhítésére. 
Teleki Sándor grófot, ki Aradon bujdokolt, ő men- 
tette ki a városból az osztrákok elöl. Damjanich 
1849 okt. 5., a halála előtti napon B.-et kérte föl 
felesége gyámolítására. Élete utolsó éveit a fő- 
városban töltötte, meghitt barátságban Damja- 
nichnéval. 

Bronig, hágó, a legrövidebb és legkényelme- 
sebb út visz át rajta a Vierwaldstatti tótól a 
Berni Oberlandba. 1889-ben nyitották meg a rajta 
átmenő B. -vasutat. 

Brűnig- vasút, Svájc egyik leghíresebb vasútja, 
Luzernt összeköti Brienzzel, mely a berni Ober- 
landnak kiinduló pontja. A B. 1 m. nyomtávol- 
ságú, részben fogaskerekű, részben adhéziós vas- 
út. Brienztöl Meiringenig a völgyben halad ; itt 
kezdődik a hegyi pálya, amelyen a fogaskerekű 
és adhéziós pályarészek váltakoznak. A fogas- 
kerekű rész legerősebb emelkedése 1207oo- -^ 
vasút 1889 óta van forgalomban. 

Brünn (csehül Brno), az osztrák birodalomhoz 
tartozó Morvaország fővárosa a Schwarzawa és 
Zwittawa egyesülésénél, a Bécs — B.— Prága— 
Dresden vasútvonal mentén (Bécstől 156 km.), 227 
m. tengerszinfeletti magasságban. Nevezetes vas- 
úti csomópont ; a Vlarapasson át Magyarországba 
(Trencsén-Tepliczbe) közvetlen vonal vezet. Bel- 
városa régies, utcái kanyargósak. A belvárost 
körülvevő egykori erődítményeket 1860. lebon- 
tották 8 helyükön széles utak, boulevardok és ül- 
tetvények létesültek. Tereit szép új épületek és 
parkok díszítik. Nevezetesebb épületei : az egy- 
kori Augusztinus-kolostor, most helytartósági 
épület, az országos székház (1881), a városház 
(1511), az ú. n. jezsuita laktanya (azelőtt kolostor), 
színház (1882), püspöki rezidencia és számos szép 
templom, köztük az 1906. restaurált Szt. Péter és 
Pál dóm (XV. sz.), a Szt. Jakab és az Augusztinus- 
templom (mindkettő gót stílusban, a XIV. sz.-ból), 
új evangélikus templom és mórstílusú zsidó temp- 
lom stb. 1850 óta önkormányzati jogú város. 
Helytartóság, országos főbíróság, pénzügyigaz- 
gatóság, posta- ós táviróigazgatóság, rendőrigaz- 
gatóság, kerületi kapitányság (Bezirkshaupt- 
mannschaft), hadosztály- és dandárparancsnokság, 
végül r. k. püspökség székhelye. Kulturális in- 
tézményei : német és cseh technika, két német és 
két cseh főgimnázium, két német és egy cseh 
főreáliskola, német és cseh tanító- és tanítónő- 
képző, teológiai tanintézet, német és cseh keres- 
kedelmi iskola és ipariskola, szövőiskola, két 
múzeum, botanikus kert, színház. Kórházain kívül 
van őrUltekháza, szülészeti intézet, süketnémák 
és vakok intézete stb. B. az osztrák birodalom 
egyik legjelentékenyebb gyárvárosa- Különösen 
szövő-fonógyárai nevezetesek. Magyarországba 
is rengeteg B.-i posztó és szövet kerül. Számot- 
tevő a bőr-, gép-, fémárú-, sör-, maláta- és tégla- 
gyártás stb. Gyáriparának megfelelő élénk heres- 
kedelme kiterjed nemcsak Európára, hanem Ame- 



Brüsau 

rikára is. Országos hírűek évi vásárai. Számos 
nagy bank van a városban. Villamos és gázvilá- 
gítása, vízvezetéke és villamos vasútja is van a 
városnak. Lakossága, a katonasággal együtt, 
(1910) 125.8M, ennek mintegy kétharmada né- 
met, a többi cseh. A várostól Ny.-ra emelkedik 
(59 m. B. felett) a magyar történelemben hír- 
hedt Spielberg vára (1. o.), amely 1621-töl 1'857-ig 
állami börtön gyanánt szolgált. Magyar foglyo- 
kon kívtil itt raboskodott 174;6-tól haláláig, 
174f9-ig, Trenck báró (1. o.), a pandurvezér (sírja a 
B.-i kapucinusok templomában) és később (1822— 
1830) Silvio Pellico, az olasz költő (1. Pellico), 
akinek emlékiratait magyaiTa is lefordították 
(Börtöneim, Olcsó könyvtár, Budapest 1886). A 
városi parkokon kívül (a Spielberg, a Franzens- 
berg, az Augarten) kedvelt kiránduló hely a 
Gelber Berg (292 m.) és a Schreibwald (a várostól 
Ny.-ra). A környékbeli népes helységek (Königs- 
feld, Hussowitz, Schimitz stb.) gyáripara, főleg 
szövő-fonóipara, B.-é mellett is figyelmet érdemel. 

A régi B. alapítása a IX. sz. -rávezethető visz- 
sza. 1278-ban szabad császári várossá lett. A 
XIV. sz.-ban, egészen 14;ll-ig, a morva őrgróf ok 
székhelye volt a spielbergi vár. 1419-ben Zsig- 
mond király a csehekkel és Prága követeivel 
folytatott itt tárgyalásokat, amelyeknek kedve- 
zőtlen kimenetele felidézte a huszita-háborút 
(1. 0.). B. ekkor még katolikus maradt. Később 
azonban a XVI. sz.-ban és a XVII. sz. elején 
gyorsan terjedt a protestantizmus, amely miatt 
Podjebrad alatt és utóbb az ellenreformáció és a 
30 éves háború idején kemény harcokat kellett 
kiáUnia^ 1805-ben Napóleon két héten át (nov. 
20— dec. 2.) itt tartotta főhadiszállását. 1866-ban 
két hónapon át porosz kézben volt. V. ö. Trau- 
tenberger, Chronik der Landeshauptstadt B. (B. 
1893—97) ; Hanak, Die Landeshauptstadt B. u. 
die Umgebung (u. o. 1880) ; D' Elvert, Versuch 
einer Geschichte B.'s (u. o. 1828); u. a., Neu-B., 
wie es entstanden ist (u. o. 1889) ; Batty, Mora- 
vian Schools and Customs, London ; Engel, Öster- 
reich-üngarn im Welthandel (Wien 1902) ; Hick- 
mann, Verzeichnis der österreichisehen Baum- 
woUspinnereien, Webereien etc. (u. o. 1901).; 
Bretholz B., Geschichte der Stadt B. (I. köt., 
B. 1911). 

Brűnnl (csehül : Dobra Voda), falu és híres 
búcsujáróhely Kaplítz cseh ker. kapitányságban, 
550 lak. 

Brünnow, Franz Friedrich Ernst, német 
csillagász, szül. Berlinben 1821 nov. 18., megh. 
1891 aug. 20. Encke alatt végezte tanulmányait ; 
1854. a michigani egyetemen az asztronómia 
tanára és az ann-arbori obszervatórium igazga- 
tója. 1866-ban az asztronómia tanára Dublinban, 
Írországi kir. csillagász címmel. Munkái : az Astr. 
Nachr. XXII— XXX. köteteiben közzétett meg- 
figyelések és apró bolygó- meg üstököspálya- 
meghatározások és a nagyon elterjedt Lehrbuch 
der sphárischen Astronomie (Berlin, 4 kiad. 4°, 
1881). 

Brüsaa, város Morvaországban a máhrisch- 
trübaui kerületben, a Zwittava és a bocs— prágai 
vasútvonal mellett, (i9io) 1765 német lak. ; pamut- 
és selyemszövő-, valamint gummiárúgyárral. 



Brüsszel 



— 6 — 



Brüsszel 



Brüsszel (franc. Bruxelles, flamandul Brussel ; 
1. a mellékelt tervrajzot), Belgium fő- és szókvá- 
rosa, Brabant tartomány (1. o.) fővárosa, a kis 
Senne folyócska partján (amely a Rupelbe s azzal 
együtt a'Scheldóbe ömlik). Sűrű vasúti és csatorna- 
hálózat középpontja. Tengerszlnfeletti magassága 
15—75 m. Földrajzi fekvése, csaknem pontosan 
az ország közepén, 50" 51' é. sz., 4" 22' k. h. A 
tulaj donképi várost a régi városfalak helyén a 
XIX. sz. elején épült széles boulevardok veszik 
körül 8 km. hosszúságban, ötszög alakban (Boule- 
vard d'Anvers, Boulevard du Jardin Botanique, 
Boulevard Bischoffsheim, Boulevard du Régent, 
Boulevard de Waterloo, Boulevard du Midi, Boule- 
vard Barthélemy, Boulevard du l'Bntrepöt). Az 
Így közrezárt város két részre oszlik : a nagyobb 
alsó (ÉNy.-i) és a kisebb /éZső (DK. -i) városrészre, 
amely szelíd lejtésű halmon foglal helyet. Bhliez 
csatlakozik, már a boulevardon kívül, az új 
városrész, a Quartier Léopold és a Quartier Nord- 
Bst. A boulevardokat körülfogó külvárosok, ha- 
bár teljesen egybeépültek már B.-lel, külön köz- 
igazgatás alatt állanak. Ezek: Laeken, Molen- 
beek, Saint Jean, Koekelberg, Saint Josse Ten 
Noode, Schaerbeek, Btterbeek, Ixelles, Saint Gil- 
les, Cureghem-Anderlecht. 

B. legszebb, legelőkelőbb és legegészségesebb 
része a felső város, amelynek a közepét a Parc 
foglalja el, a B.-íek kedvelt sétahelye. Mellette 
emelkedik (É.-on) a Palais de la Nation, azelőtt 
Brabant tartományi gyűléseinek, most a nemzet- 
gyűlésnek székhelye. B körül találjuk a miniszté- 
riumok hivatalait. A Parc D .-i oldalán van a királyi 
kastély (Palais du Roi), mellette a Palais des 
Académies nagyszerű kép- és szoborgyüjtemé- 
nyekkel (Palais des Beaux Árts). A felső város 
forgalmának középpontja a Place Royale (Bouil- 
loni Gottfried lovasszobrával) és a belőle kinduló 
Rue Royale, amely a Parc Ny.-i oldalán elhaladva, 
a nagy boulevardon levő 1826. alapított botanikus 
kertnél ér véget. A Place Royalet a Place Polaert- 
tel összekötő Rue de la Régence végén Polaert 
építész remekét, az 1866—83. (42 millió K költ- 
séggel) görög-római stílusban épült Palais de 
Justicet, a XIX. sz. építészetének leghatalmasabb 
alkotását pillantjuk meg. Itt említendők még a 
rendkívül gazdag Musée Modemé; a királyi 
könyvtár (600,000 kötettel és egyéb gyűjtemé- 
nyekkel); a Sainte Gudule (B. védőszentjének) 
temploma a XIII. sz.-ból, gót stílusban ; az Aren- 
bergi herceg és a flandriai gróf palotái ; a Théátre 
du Parc, stb. 

A sokkal élénkebb alsó városban az ipar és a 
kereskedelem az uralkodó. Bleven forgalom lük- 
tet a két pályaudvart (Gare du Nord ós Gare du 
Midi) Összekötő útvonalakon ; a régi város ka- 
nyargó és szűk utcáiban, klasszikus terein, a 
nemrégiben (1867—74) kiépült boulevardokon és 
a Canal du Charleroi kikötőiben. Legnevezete- 
sebb tere a középkorias hangulatú Grand' Place, 
híres csúcsíves ízlésű városházával (Hotel de 
Ville; Stadthuis ; 1402—54), amelynek 90 m.-es 
tornyából megragadó kilátás nyílik a gyönyörű 
városra és környékére ; a színes pompájú cégek 
házával (Maison des Corporations) ós a Maison 
du Roi-val. Egyéb terei : a Place de la Libertó 



(Rogier festőművész szobrával), a Place Frére- 
Orban (Frére-Orban államférfiú szobrával), Place 
de la Monnaie (a Théátre Royal de la Monnaie- 
val), a Place des Martyrs (a hollandusok elleni 
forradalomban 1830. elesettek emlékével), Place 
des Barricades (Vezalius, a híres anatómus szob- 
rával), Place de Brouckóre (a nagy boulevardok 
megteremtőjének, Anspach polgármesternek az 
emlékére emelt szép szökőkúttal), Place de la 
Bourse (a renaissanee-stílü tőzsdével), Place du 
Congrés (I. Lipót 47 m. magas oszlopon nyugvó 
szobrával) stb. Figyelemreméltó épületek a már 
felsoroltakon kívül : az 1834. alapított egyetem 
(egy érseki rezidencia céljára emelt XVI. sz.-beli 
épületben) ; a főposta (1892) ; a Porté de Hal, a 
városfalak egyetlen maradványa (XIV. sz.) ; a 
vásárcsarnok (Halles Centrales) ; halcsarnok ; Ga- 
lerié du Commerce ; Galerié Saint Hubert (Európa 
legnagyobb üvegtetős árúháza, 213 m. hosszú, 
18 m. magas) ; Aeadémie Royale des Beaux-Arts 
(1711) ; Palais du Midi ; az ú. n. Manneken-Pis 
kút (1619), amelynek vizet szolgáltató naiv gyer- 
mekalakját a művészetellenes álszemérem annak 
idején ruhába bujtatta ; a_ vakok intézete (Hos- 
pice des Aveugles); az Bglise du Béguinage 
(1657—76) ; Notre Dame de la Chapelle és egyéb 
templomok ; stb. 

Az új városrész, a Quartier Léopold és a Quar- 
tier Nord-Est fényes magánépületeivel, utóbbi 
ezenkívül nagyszerű parkjaival tűnik ki. A Quar- 
tier Nord-Est középpontja a Square Ambiorix 
(szép park, vízesések, Meunier szobra) ; közel 
hozzá van a Square Marie-Louise (mesterséges 
tó, ültetvények). Ezektől D.-re van a Parc Léo- 
pold (az egyetem orvostani intézeteivel és ter- 
mészetrajzi múzeummal, nagy tóval) és a Parc 
du Cinquantenaire, az 1880-iki kiállítás céljaii'a 
épült óriási Palais du Cinquantenaire -rel, amely- 
ben egyebek közt a Musée Royal des Árts décora- 
tifs et industriels és des Antiquités gazdag gyűj- 
teményei találtak elhelyezést. 

A külvárosok közül Laeken (1. o.) királyi kas- 
télyával (1782—84) és az 1903. a belga nemzet- 
nek ajándékozott királyi parkkal vonja magára 
flgyelmtinket. Az 1910-iki világkiállítás Ixelles 
ktüváros D.-i részén volt, a Soignei erdőhöz tar- 
tozó Bois de la Cambre K.-i szélén. Aug. 14. az 
angol s részben a belga és a francia kiállítás tűz- 
vésznek esett áldozatul, de utóbb ezeket új gyüj - 
töményekkel újra megnyitották. 

A lakosság száma 1824 végén 84,000 ; 1845. : 
123,874 ; 1855. : 152,828 ; 1865. : 157,905 ; 1880. : 
162,498 ; 1890. : 182,305 ; 1900. : 183,686 ; 1910. 
a külvárosokkal együtt (Agglomération Bruxel- 
loise) 720,030, felerészben francia, felerészben 
flamand (a franciául tudók túlsúlyban). Vattásra 
nézve: l°/o protestáns és ennél is kevesebb izr. 
kivételével r. katolikusok. 

Foglalkozás. B. jelentékeny ipari és kereskedő 
város. Iparában első helyen áll a világhírű csipke 
(1. Brüsszeli csipke), azután a gyapjú- és gyapot-, 
fém- és bőrárúk. Kereskedelme ezeken kívül ki - 
terjed a környék gazdag terményeire. B. Belgium 
sűrű vasúti hálózatának kellős közepén fekszik. 
Hajózható csatorna köti össze a Sebeidével, tehát 
Antwerpennel (Anvers) és (D.-en) Charleroival. 



BRIXELLES. 



Magyarázat: 

_E^:_T^i<£ —hetyiérA.vasiii 

— közúti vasút * Tyrűrános épület 
1 . Vág óhici 6 . Csenjlörség 

2.Köxp\'ásámsaj'nok 7. Akadémia 
3. KiráUn, .íziiOuiz 8 . Parkszinjulz 
k.JSráfyt palota %.Kact.föl3r<yzii/it. 

5. Szépnuit'. akadéinia. 



légsztísxi 








I 

L 






.^Vórcst 






Bd£ccrmtíitJ 



1910. 

■j »ni« . • *íi ^\ évi 



^vxien>z*íi,k()xi 



XEVAI-LEXIKON. 



HE VAl-KARTOGRAJPlA. 



Brüsszel 



7 — 



Briix 



Kimélyített kikötőjébe tengeri hajók is feljárhat- 
nak. Tőzsdéje (Boiirse de Commerce) a legnagyobb 
forgalmú a kontinensen. 

Műveltség. Legfőbb tanintézete az 1834. ala- 
pított szabad egyetem, amely tisztán magánosok 
adakozásából létesült ; 1907-8-ban 837 hallgató ; 
a hozzá tartozó technikai iskolák hallgatóinak 
száma 2278. Vándor- és nép-egyetemein kívül 
megemlítendők a Léopold-parkban levő orvostani 
intézetek. Szépművészeti akadémiája (Académie 
Royale de B.) 1772. alapíttatott. Tudományos és 
irodalmi társaságok (orvosi, természettudományi, 
földrajzi, irodalmi és művészeti társ.) nagy szám- 
mal vannak B.-ben. Egyéb kulturális intézetei : 
zenekonzervatórium, állatorvosi-, hadiiskola, a 
legkülönfélébb szakiskolák, közép- és népiskolák ; 
színházak (a Théátre Royal de la Monnaie operán 
kívtU a Th. R. du Pare, Th. des Galeries.Vlaamsche 
Schouwhurg stb.); városi múzeum, természet- 
rajzi múzeum, csillagvizsgáló, királyi könyvtár ; 
műgyüjtemények (Musée Ancien és Musée Moderné 
stb.). A ]5ir- l <ö nyvtám ak magyar vonatkozású 
nevezetességei is vannak : itt őrzik a Corvin- 
kóigxgkegyik legszebb példányát, egy miseköny- 
vet Áttiavaute miniatűrjeivel, és'^ itt van a könyv- 
tára Mária magyar királynénak, II. Lajos özve- 
gyének,' akt később Kémetalföld kormán^zónöje 
lett. Az'örsz." levéltárban pedig a királyné iratait 
őrzik, melyeknek magyar vonatkozású részét 
Horváth Mihály közölte a Magyar Tört. Emi. 
I— II. kötetében (Pest 1857—59). B. jótékonysági 
intézetei, tekintettel a (B.-ben felhalmozott óriási 
gazdagság mellett is) nagy számban élő szegé- 
nyekre, nagyfontosságúak. Ezek között említen- 
dők a kórházak, az aggok és elhagyott gyerme- 
kek menedékházai, siketnémák és vakok intézetei. 

Közigrazgatás, közlekedés. B. hivatalos 
nyelve a francia és a flamand. Az utcák nevei is 
két nyelvűek. A város igazgatása rendkívül ma- 
gas fokon áll. Egészségügyi viszonyai kedvezőek. 
Gáz- ós villamos müvei a városnak dúsan kama- 
toznak. Közlekedése elsőrangú. A villamos vas- 
utak két magántársaság kezében vannak. Ezeken 
kívül automobü-omnibuszok, társaskocsik, taksa- 
mórös gépkocsik is vannak. B. (nyáron Laeken) 
székhelye a királyi udvarnak. Itt a székhelye a 
legmagasabb állami hivataloknak, a tartományi 
kormánynak (Brabant)'és a külföldi követségek- 
nek. A város élén áll a polgármester, 5 adófelügye- 
lővel és 39 tagú tanáccsal. Az 1886. egységesített 
városi adósság közel 300 millió K. 

Története. B.-t a mondaszerű történet szerint 
St. Géry eambrayi püspök alapította a VI. sz.-ban 
a Senne egyik szigetén. A X. sz. krónikáiban 
Briicsella («mocsár-telep») néven szerepel. A 
XII. sz.-tól fogva a brabanti hercegek, 1430—82. 
a burgundi hercegek uralma alatt állott s mint 
Németalföld fővárosa, úgy gazdasági, mint mű- 
vészeti téren fényes szerepet játszott s lakossága 
számára nézve is a legnagyobb városok közt foglalt 
helyet. II. Fülöp alatt Álba herceg és az inkvizí- 
ció rémuralma megrendítette erejét. 1584-ben 
spanyol kézre került. Sokat szenvedett a város a 
spanyol-francia háborúban (XIV. Lajos alatt Vil- 
leroi a város jórészét romba lövette). 1702-ben 
francia, 1713. osztrák, 1746. újból francia birtokká 



lett, de már 1748., Mária Terézia idején, ismét az 
osztrák birodalom alkatrésze. Ekkoriban újra föl- 
lendült a város. 1794— 1815-ig a franciák uralma 
alatt áll, 1815. egész Belgiummal együtt Német- 
alföldhöz csatlakozik, 1830 aug. véres harcok 
árán kivívja függetlenségét s azóta a belga ki- 
rályság virágzó fővárosa. V. ö. Henne ós Wau- 
ters, Histoire de la Ville de B. (B. 1843-^45); 
Névé, B.et ses environs (Bruges 1888) í Baedeker's 
Belgien und Holland, nebst Luxemburg (24. kiad., 
Leipzig 1910). 

Brüsszeli csipke, amelyet jogtalanul «point 
d'Angleterrew-nek neveztek azért, mert az alen- 
9oni csipkéhez hasonlít, az első helyet foglalja el a 
csipkék közt. A régibb B . kizárólag vert csipke volt, 
de a XVUI. sz.-ban Brüsszel már a varrott csipke 
főhelye, aminthogy most is többnyire varrott 
csipkét készítenek a legfinomabb brabanti lenfo- 
nálból, hangsúlyozott körvonalú ílnom és változa- 
tos mintával. A mintát először készítik el,azután 
verik bele a hálószerű alapot, vagy újabban a 
Bobbinet-géppel előállított tüllre applikálják. 
Minták tekintetében mindig az uralkodó stílushoz 
alkalmazkodtak. Egyes példányoknál gótikus, az 
építészettől kölcsönvett motívumokat alkalmaz- 
tak, míg később a XVIII. sz. végéig vonalas díszt 
használtak ; akkor lett divatos a most is haszná- 
latos virágminta. A minták eleinte merevek, de 
később mind naturalisztikusabbak és lendülete- 
sebbek lettek. 

Brüsszeli cukoregyezmény, 1. Cukoregyez- 
mény. 

Brüsszeli értekezlet. 1874-ben azért tartották, 
hogy az európai hadi szabályokat és szokásokat 
kodifikálják, A tanácskozások eredménye csak 
egy nyilatkozat lett, amelynek alapján az Institut 
du droit intemational 1883. kidolgozta a hadi 
szabályokat összefoglaló Manuel des lois de la 
guerre sur térre c. könyvecskét (1. JJqdi jog és 
Békekonferenciák). Az ,1889. év ben tartott brüsz- 
szeli értekezlet célja pedig a rabszolgakereske- 
dés elnyomása volt. 

Brüsszeli nyilatkozat, 1. Brüsszeli értekezlet. 

Brüsszeli szőnyeg, bársonyszerü, nyiratlan, 
rövid szálú szőnyeg. 

Brüszk, I. Brusque. 

Brütt, Adolf, német szobrász, szül. Húsúmban 
1855 máj. 10. A berlini művészeti akadémián, 
azután Parisban és Olaszországban tanult. 1887. 
aratta első nagy sikerét Megmentve c. csoportjá- 
val, mely a berlini Nationalgaleriebe került. U. o. 
van Évát és gyermekeit ábrázoló csoportja (1890). 
Az Éjt ábrázoló nagy szoborcsoportját 1908. áUí- 
totta ki. Nagy része volt monumentális müvek 
készítésében is. Tőle való egyebek közt I. Vilmos 
császár emlékszobra Kiéiben, Bismarcké Altoná- 
ban, in. Frigyes császár lovasszobra Boroszló- 
ban, Mommsen emlékszobra Berlinben. 

Brüx, város Csehországban (239 m. tengerszín- 
feletti magasságban), a Biela mellett, a prága— B. 
— moldaui és az aussig— teplitz— komotaui vasút 
vonalán, Prágától (légvonalban) kb. 75 km.-nyire 
ÉNy . felé. Kerületi kapitányság, bíróság és bánya- 
hivatal székhelye. A csehországi barnaszénbányá- 
szat középpontja. Gyártelepei : cukor-, hamuzsír-, 
gummi-, szesz- és gépgyártás, vasöntő, üveg- 



Brya 



Bryophyllum 



csiszoló stb. A városban villamos vasút van. La- 
kossága (1910) 25,752 (ötödrésze cseh, a többi né- 
met). Látnivalói közül megemlítendők az 1651. el- 
pusztított vár romjai a Schlossbergen (411 m.), a 
városfalak maradványai.IL József császár szobra, 
a városház és az 1517—32. épült gótstílusú De- 
chantei-templom. B.-töl D.-re Sedlitz, Püllna és 
Saidschitz falukban keserűvízforrások vannak. 
B.-öt 1273. II. Ottokár emelte a királyi városok 
sorába. 

Brya P. Br. (növ.), a Papilionatae (Pillangós- 
virágúak) génusza, melynek 3 faja az Antillákon 
és Nikaraguában honos. Kis fák v. cserjék párat- 
lanul szárnyas levelekkel. Legismertebb a B. 
ebenus (L.) DC. ; fája az ú. n. amerikai ébenfa 
(zöld ébenfa, nyugatindiai grenadillfa). Ez zöldes- 
barna, hosszában világosabb és sötétebb csíkok- 
kal, nagyon kemény, sűrű és nehéz, súlyosabb 
mint a víz, szépen fényesíthető. Finom munka 
készül belőle v. más dísztárgyat vonnak be vele. 
Bdeses virágát és gTümölcsét hashajtónak hasz- 
nálják. 

Bryan (ejjtsd: brájen), WHliam Jennwű5, amerikai 
politikus, sztü. Salemben (Illinois) 1860 márc. 19. 
1887-ben mint ügyvéd telepedett le Lincolnban, 
1890. pedig a képviselőházba jutott. 1896-ban a 
demokrata «ezÜ8t-párt» elnökjelöltje volt, de Mac 
Kinleyvel szemben Kisebbségben maradt, szintúgy 
1900. és harmadszor 1908., noha hivei a asilver 
tongued orator»-ért szinte rajongtak. 1906-ban 
beutazta Európát és Budapestet is felkereste. 

Bryant (ejtsd :brájönt),TFtíZmm Cullen, amerikai 
költő, szül. Cummingtonban 1794 nov. 3., megh. 
Long Islandon 1878 jún. 12. Már 14 éves korában 
írt egy híres politikai szatírát (The embargó), de el- 
kedvetlenítve, a jogi pályáralépett. 1817-ben jelent 
meg mély gondolatokban gazdag és pesszimiszti- 
kus költeménye : Thanatopsis, 1821. tanító költe- 
ménye: The Ages. Megnősült s New^ Yorkban 1825 
óta egészen az irodalomnak élt ; 50 évig volt fő- 
szerkesztője az Evening Postnak. Verskötetei kö- 
zül az első 1832. jelent meg ; a továbbiak The 
Fountain and other poems (1842) ; The White- 
footed Deer and other poems; Thirty poems 
(1864). Közben kiadta úti leveleit : Letters of a 
traveller (1852); Letters from Spain and other 
countries (1859) ; Letters from the East (1869). 
Hires volt Homer-fordítósa. Beszédei Orations 
and Addresses címmel jelentek meg 1863. Gay- 
vel együtt megírta az Egyesült-Államok történe- 
tét (1878—82); ö adta ki a Library of Poetry 
and Song c. antológiát. Müveit kiadta Parké 
Godwin (New York 1883). V. ö. Godtoin, Life of 
B. (1883) ; Bigelow, WiUiam Cullen B. (1889). 

^Bryarium, üvegedény, benne mohaültetvény, 

díszítésül szölgSl. 

Bryaxis (valószínűleg káriai születésű), görög 
szobrász, ki a Kr. e. IV. sz. második felében mű- 
ködött. Fiatal korában (350 körül) részt vett a 
halikarnasszusi mauzóleum szobrászi díszítésében. 
Később Seleukos Nikator portrait-szobrán dolgo- 
zott ; vallásos tárgyú művei közül a legnevezete- 
sebbek a Knidos számára készült márvány Diony- 
sos, az Antiochia melletti Daphnéban fölállított 
Apollón és az alexandriai Serapis, mely ennek az 
istenségnek egyúttal első szobrászi képe volt és 



művészi típusával a római időkre is kihatott. B. 
hiteles alkotásai közül csak egy kisebb jelentőségű 
triposz talapzatául szolgáló domborműves már- 
ványtömb maradt reánk, melyen a művész jel- 
zése olvasható ; a dombormű triposz felé haladó 
lovas alakot ábrázol. Ennek a közepes, fiatalkori 
munkának a stílussajátságai alapján sikerrel 
nyomoztak ki a kutatók a halikarnasszusi mauzó- 
leum domborműves párkányszalagjának azokat a 
lapjait, melyeket B. készíthetett. 

Bryce (ejtsd: brájsz), James, angol történetíró és 
államférfiú, szül. Belfastban 1838 máj. 10. A jo- 
got Oxfordban és Londonban végezte ; ügyvéd 
lett és azutón a londoni, majd az oxfordi egyetemen 
a római, ill. a magánjog tanára. 1880-ban meg- 
választották a parlamentbe, Gladstone pedig 
1886. a külügyi minisztérium államtitkárává ne- 
vezte ki. 1892— 94-ig tagja volt a kabinetnek, 
1895. ír államtitkár, 1907. pedig washingtoni 
nagykövet lett. Szakmunkái közül említendő : 
The holy Eoman empire (1864, számos kiad., le 
van fordítva franciára, olaszra, németre és ma- 
gyarra: Akadémia 1903, ford. Balogh Ármin); 
Handbook of Home Rule. Articles on the Irish 
Question (1887). Legfontosabb munkája: TheAme- 
riean commonwealth (3 k., London 1888) ; Impres- 
sions of South Africa (4. kiad., London 1899, ném. 
ford, Kleinschmidttől, Hannover 1900) ; Transcau- 
casia and Ararát (4. kiad. u. o. 1896); Studies 
in history and jurisprudence (2 köt. 1902) ; a Hel- 
molt-féle Világtörténetnek angol fordításához 
Introductory essay-t írt ; Studies in contemporary 
biographie (London 1903). 

Bryer (Brehar v. Bryher), a Scilly-szigetek 
egyike, 1. Scilly-szigetek. 

Brylov, 1. Briilov. 

Brynmawr (ejtsd: brönnmár), 1. város Brecknock 
walesi grófságban, Merthyr Tydfll közelében, (1901) 
6831 lak., vaskohókkal és szénbányákkal. — 2. B., 
pennsylvaniai falu, Philadelphiától Ny.-ra 10 
km.-re ; nevezetessége a B. CoUege, nők számára 
alapított egyetem, mely 1885. nyilt meg. Taylor 
Joseph W. alapította ; a tanulónők az egyetemi 
telepen laknak. Az egyetemnek van 45 tanára, 
nagy könyvtóra, külön előkészítő gimnáziuma ; 
az elméleti oktatás mellett nagy gondot fordíta- 
nak a testi nevelésre is. 

„^Bryologia (növ.), a mohokkal foglalkozó tudo- 
mány? ^■' 

Bryonia L., földi tök, (növ.), a Cucurbitaceae 
(Tök-félék) család génusza, melynek 8 faja a Föld- 
közi-tenger vidékén honos, 2 Közép-Európáig ter- 
jed. Évelő növények hosszú szárral, melyen kacsok 
vannak, húsos, répaszerű tőkével ; a virágok fürtö- 
sek, az egyes virágok harangalakuak. Nálunk két 
faja van elterjedve :a,B.albah. {l. az ábrát), 'bibéié 
kopasz, bogyója fekete ; és a B.dioica Jacq., bibéje 
szőrös, bogyója veres. Régebben a gyökér, mely- 
nek friss állapotában kellemetlen szaga és csípős 
íze van, mint orvosság volt használatos, ma már 
nem, mert könnyen gyomorbélgyuladást (hányást, 
hasmenést), sőt nagyobb dózisban őrjöngést és te- 
tanuszos tünetek közt beálló halált is okozhat. 

Bryophyllum Salisb. (növ.), a Crassulaceae 
(Húsoslevelüek) család génusza, melynek 4 faja 
közül 2 madagaszkári, 2 pedig tropikus és szub- 



Bryozoa 



— 9 — 



Bu-Amama 



tropikus tájakon ól. Félcserjés, pozsgás füvek. 
A B. calycinum Salisb. és a madagaszkári B. 
proliferum Bowe néha kultúrában is látható, az 
előbbi kelések ellen használatos. 

Bryozoa (gör.-lat), 1. Mohállatok. 

Bryozoás-rétegek (geoi.) azok, amelyekben tö- 
megesen, kőzetalkotólag szerepelnek a kövült 
bryozoumok. így nevezzük Hofmann nyomán a 
budai hegyekben a felső eocén (barton-emelet) 
felső részének rétegeit, amiket ezelőtt priabonai 
emelet néven külön emeletbe is soroztak. 

Bryuin Dili (növ.), lombos mohagénusz, mely- 
nek 730 faja közül hazánkban mintegy 40 faj él. 
Leginkább a földön és a sziklákon terem. 

Brzaja, adók. Belovár-Körös vm. grubisno 
poljei j.-ban, (i9oo) 211 horvát-szerb lak. ; u. p. és 
u. t. Grdjevac. 

Brzesko (ejtsd : bzseszko), az ugyanily nevú ker. 
kapitányság székhelye Galíciában, az Uszvica 
mellett, 13 km.-re Bochniától, (i9io) 3664 lak., 
Közelében, Okocim faluban van Galicia legna- 
gyobb sörgyára. 




Bryonia álba. 
Ága és virága. Ága és gyümölcse. 

Brzezany (ejtsd: bzsezsaai), az ugyanily nevű ker. 
kapitányság székhelye Galíciában, a Dnyeszter 
mellékvize, a Zlota Lipa mellett, (1910) 12,626 lak., 
a Potocki grófok kastélyával, Sobieski János 
emlékével, kolostorral, sörfözővel, bőrgyártással, 
gabona- és szeszkereskedéssel. 

Brzezinka 1. Birkenthal. 

Brzeziny, város Orosz-Lengyelországban, a 
petrokovi kerületben, 7669 lak., posztó- és bör- 
nemtigyártással. 

Brzozow (ejtsd: bzsozov), az ugyanily nevű ker. 
kapitányság székhelye Galíciában, a Stebnica 
mellett, (1910) 4431 lengyel lak. ; vászonszövéssel 
ós fehérítéssel, len- és vászonkereskedéssel. 

B. Se, a. m. Baccalaureus Scientiae y.Bache- 
lor of Scimie, Angliában legalsó fokozat a ter- 
mészettudományok egyetemi tanulmányában. 

B. T. Besztercze, mint pénzverő-hely sziglája, 
Apafi Mihály erdélyi fejedelem ezüst pénzein. 

Bt., az angol baronet (1. 0.) rövidítése. 

B. T. C, a Budapesti Torna Club nevének rö- 
vidítése. 

btr., orvosi rendelvényeken a. m. bene tritum 
(lat.), jól szétdörzsölendő. 



Btto, 1. Bruttó. 

Bu, japán hosszmérték, = y^^ saku (láb), 3-036 
mm. — Régebben pénzegység Japánban itsibu 
néven, amelyből különböző értékű arany- és 
ezüst-érmék voltak forgalomban. 

Bú (észt.), bánat, búbánat, csendes, mély fájda- 
lomérzés, mely a művészi ábrázolásnak kedvelt 
tárgya. A festő és szobrász emberi alakoknál a 
lehangoló indulat külső jellemzetes jeleit tünteti 
fel az arckifejezésben s testtartásban ; más mü- 
vekben, pl. tájképben a lelkét eltöltő fájó han- 
gulatnak vagy érzelemnek megfelelő tárgyakat 
s formákat keres. Jól ki tudja fejezni a maga 
eszközeivel a zenész is, de főleg a lírai költő 
a bút rendkívüli gazdagságban képes megéne- 
kelni számtalan fokozati s faji árnyalataiban, 
tárgy szerint való (szerelmi, hazafias stb.) elkü- 
lönltettsége szerint. Az elégia, a szónak szoro- 
sabb, modem értelmében éppen panaszt, bút, bá- 
natot zeng. Mélabú állandóvá lett bú, melynek 
egész valónkat lenyűgöző hatalmával szemben 
akaratunk tehetetlennek bizonyul. 

Bua (Bulla), Árpád-kori raairyar személynév. 
I^n'evezték II. Gyulu erdélyi vezér egyik ftátp 
kit később Péter felakasztatott. Mai kiejtése 
Pauler szerint Baja, Karácsonyi J. sz. Bolya, 
mások sz. Bia. 

Bua, Spalato ker. kapitánysághoz tartozó kis 
sziget Dalmácia partján, Trau várossal szemben, 
mellyel 150 lépés hosszú, forgatható híd köti 
össze. B. 15 km. hosszú, legnagyobb szélessége 
3 km., területe 295 km«; dombok takarják, ame- 
lyek közt a legmagasabb 226 m. Ny-i partján igen 
jó kikötő van. Terményei: bor, olaj, mandula. 
Lakóinak száma 3500. Főhelye: Bua v. Santa 
Croce. 

Buache (ejtsd: büas), 1. Jean Mcoto, francia geo- 
gráfus, B. Philippe (1. B. 2.) unokaöccse, szül. 
1741 Neuville au Pontban.megh. 1825.Géographie 
élémentaire aneienne et modemé (Paris 1769 — 
1772., 2 köt.) című műve igen el volt terjedve. 

2. B., Philippe, francia geográfus és rajzoló, 
szül. 1700. Parisban, megh. 1773. Hírnevet szer- 
zett fizikai földrajzával, amelyben a Földet hegy- 
láncolatok és vízrendszerek szerint osztotta föl 
és az országokat termékeik szerint hasonlította 
össze. Fő művei : Considérations géographiques et 
physiques sur les nouvelles découvertes de la 
grandé mer (Paris 1753) ; Atlas physique (u. o. 
1754). Értekezései közül legnevezetesebb Parallel 
des fleuves de toutes les parties du monde (Mémoi- 
res de l'Académie des sciences. Paris 1756). 

Ba-Amama, eredeti nevén Mohamed-ben- 
Arbi-Hadzsi, marokkói fölkelővezér, szül. 1840. 
Figigben, megh. 1908 okt. 7. Udzsda kömyókén, 
ahol táborozott, öreg atyjának, mint szentnek és 
csodatevőnek nagy tekintélye volt az Ulad-Szidi 
törzs előtt. Mohamed-ben-Arbi, aki a B. (turbános 
ember) melléknevet kapta, kezdetben mint has- 
beszélő és büvészmester alapította meg hírét. 
1875-ben a nomád törzseket fellázította Francia- 
ország ellen; de a fölkelést elfojtották. 1881-ben 
Dél-Oranban szervezett lázadást, mely a Wein- 
brenner hadnagy vezetése alatt kiküldött expe- 
díció lemészárlása után veszedelmes arányokat 
öltött; a francia sereg csak erős harcok után 



Buanszu 



— 10 — 



Bgbics 



tudta B.-t marokkói területre visszaszorítani. 
Később B. a Figig oázis törzseit szervezte a fran- 
ciák ellen. 1900-ban ugyan meghódolt, de a fran- 
ciák nem bíztak benne és szigorú megfigyelés 
alatt tartották. 1902-ben elhagyta Figiget és az 
ellenséges Beni-Gil törzsekhez pártolt. 1905-ben 
a marokkói forradalmat támogatta a magzen el- 
len; de midőn a magzen által 1904. elfogott fia, 
Szi-Tajeb, a marokkói ügyvivő közbenjárására 
1907. visszanyerte szabadságát, megbékélt a 
franciákkal és elvonult az Udzsda melletti Angod 
mezőségre, ahol hosszú betegeskedés után meg- 
halt. 

Buanszu (állat), az indiai vadkutya (Cuon jo- 
vanicus Desm. var. dukhunensis Syks) maíáji 
neve. L. Indiai vadkutya. 

Buarcos, 1. Figueira da Foz. 

Buasra, tuniszi aranypénz = 10 piaszter (/^ 
bumia), 5-63 K. 

Babalis (áiiat), a nagytermetű, ú. n. tehén- 
antilópok (1. o.) egyik neme. Fajai népes nyájak- 
ban Afrikában élnek, még pedig az északafrikai 
tora (Buhalis boselaphus Pali.) kivételével Dél- 
Afrikában. 4; kihalt és 9 élő faj ismeretes, A torán 
kívül legismertebb a káma (1. o.). 

Búbánat, 1. Bú. 

Bubasztisz, az ókori Alsó-Egyiptom városa, 
ahol Baszt-ot, az örömök macskafejü istennőjét 
imádták. Hieroglif neve Per-baszt, kopt elneve- 
zése Pubaszti ; a bibliában (Bzekhiel XXX, 17) 
mint Phibeszet szerepel. A XXII. dinasztia szék- 
helye volt. Romjain épült a mai Tell-Busztuh falu. 

éubbles (ang., ejtsd : böbbisz), Buhbles Act. A 
XVni. sz. elején, majdnem egyidejűleg, Francia- 
országban és Angliában nagy üzérkedés fejlődött 
ki, mely végül valóságos szédelgéssé fajult. Fran- 
ciaországban összefügg e kór jelenség Law hírhedt 
vállalataival, Angliában adéltengeri társulat ala- 
pításával, így keletkeztek a leghihetetlenebb vál- 
lalatok, még olyanok is, melyek a részvényesek- 
nek csak a jövőben ígérték azon cél megjelölé- 
sét, melyre a társulat alakult. Ezeket g,szédelgá 
vállalatok;at igen jellemzően B.-nek (sz ^p pai ;! - 
IníiBófék) nevezték és a törvényt, mely e szédel- 
gést meg akarta szüntetni, B.-Actnak (1720). 

Bűbe (ném.), a francia és tarokk-kártya egy 
tagja, mely a magyar kártya filkójának felel meg. 

Bubendey, Friedrich, német mérnök, szül. 
1848 júl. 4. Hamburgban ; eleinte kereskedelmi, 
később műszaki pályára lépett s a műegyetemet 
Zürichben és Aachenben járta. 1872-ben a ham- 
burgi kikötő és folyamszabályozó munkálatokhoz 
mérnöknek nevezték ki ; 1895. a berlini műegye- 
tem tanára lett. 1903-ban mint vízműépítészeti 
igazgató Hamburgba ment a nagy kikötői mun- 
kálatok vezetésére. Irodalmi működést is fejtett 
ki, közreműködött többek közt a Handbuch der 
Ingenieurwissenschaften című munka vízépíté- 
szeti részének megírásában. 

Bubendorf, község Basel-land svájci kanton- 
ban, 4 km.-re Liestaltól, (1910) 1340 lak., fürdő- 
intézettel, Spitzburg kastély romjaival. Mint kli- 
matikus gyógyhelyet sokan látogatják. 

Bubenhausen-Emstthal, falu a porosz Pfalz 
kerületben, téglagyárakkal, homokkőbányával, 
(1900) 2604 lak. 



Bubenka Jónás, lőcsei tanár; a zenében és 
fametszésben is jártas volt. Különösen említésre- 
méltó, hogy ő metszette a képeket Comenius 
Orbis pictusához. Munkája: Arithmeticse vulgáris 
nucleus (Lőcse 1699). 

Bubentsch (csehül : Bubenc), falu Prága mel- 
lett Smiehow ker. kapitányságban, Csehország- 
ban, (1910)10,599 lak., papírgyártással; császári 
kastéllyal. A prágaiak kedvelt nyaralóhelye. 

Buber, Salomon, szül. 1827 febr. 2. Lemberg- 
ben, ahol mint kereskedő élt élete végéig (1908). 
A zsidó irodalmat héber nyelven írt dolgozatok- 
kal, de főként régi kéziratos héber művek kiadá- 
sával gazdagította. Ez utóbbiak közül nevezete- 
sek : Rabbi Kahana Pesiktaja, a legrégibb pa- 
lesztinai haggada (Lyk 1868); Midras Lekach 
tob a Pentateuchhoz Tobia ben Eliezertől (1100 
Kr. u., Vihia 1880—84, 2 köt.) ; Midras Tanchuma 
a Pentateuchhoz (u. 0. 1885) ; A Sibbóle haleket 
című rituális vonatkozású mű (u. 0. 1886) ; Midras 
a zsoltárokhoz (u. 0. 1891) ; Aggadikus kommen- 
tár a Pentateuchhoz (Wien 1892—93) ; Midras 
Sámuel könyvéhez (Krakó 1893) és Salamon 
példabeszédeihez (Vilna 1893); Jalkut Machiri 
a zsoltárokhoz (Berditsev 1899) ; Midras Szechel 
tob Menachem ben Salamontól (1139) Mózes I. 
és Il-ik könyvéhez (Berlin 1900). 

Bubi V. Báobi, a Femando-Po szigetén (felső- 
guineai öböl, Nyugat-Afrika) lakó adiyák, a 
bantu-négerek egyik ágának európai neve, mert 
ők minden idegent B.-nak (a. m. barát) szólítanak. 
A B.-k Gábunból költöztek át, minthogy őket 
szülőföldjükön a mpongvók egyre sanyargatták. 
Igen elhagyatott nép, mely meztelenül jár, csak 
pálmarostokból font kalapot visel; fegyverük 
a tűzkős puska és a dárda, ritkán bunkó, ezenkívül 
minden férfi a karjára szíjjal erősített kést hord. 
A B.-k magas (17 m.) termetűek, erős testalkotá- 
suak,sötétbama bőrüek.de csúf arcvonásuak (miért 
is angol elnevezésük : scratched f aces, ráncos ar- 
cúak). Szelíd jellemöknól fogva a többi négerek- 
től elütnek, kicsiny községekben egy főnök kor- 
mányzósága alatt élnek, rabszolgaság náluk isme- 
retlen. Terményeiket (yam-ot, pálmadiókat stb.) 
az európaiakkal más tárgyakért becserélik. 

Bubi (ang. Boőby), kis lakatlan sziget a Tor- 
res-úton, a 10° 35' D.-i szél. alatt, 1845 óta az 
arra járó hajók itt megállnak és egy megjelölt 
barlangba leveleket tesznek le a később arra járó 
hajók számára, valamint elhozzák onnan az 
előbbi hajókról ott hagyott leveleket ; egyszers- 
mind élelmiszereket hagynak ott az esetleg elté- 
vedt hajók számára. 

Bubics Zsigmond, püspök, szül. Ozorán (Tolna 
vmegyóben) 1821 márc. 11., megh. 1907 máj. 22. 
Badenben. Iskoláit Magyaróvárott, Sopronban 
és Győrött, teológiai tanulmányait főképp a bécsi 
Pázmáneumban végezte. 1844-ben szentelték 
pappá.A szabadságharc idején 8 utána Esterházy 
Pál herceg fiai mellett nevelősködött, kikkel töbla 
ízben külföldön utazgatott, behatóan tanulmá- 
nyozva mindenütt a múzeumok, képtárak kincseit. 
1867-ben győri szentszéki ülnök, 1879. rátóti pré- 
post, 1880. nagyváradi kanonok és papnevelő 
igazgató, 1884. országgyűlési képviselő, 1887. 
kassai püspök lett. 1893-ban az akadémia leve- 



Bubiklr 



11 — 



BuccelatI 



lezö-, 1900. tiszteleti taggá választotta. Később 
a Magyar Nemzeti Múzeumi Tanács másodelnöke 
lett. 1896 jún. 9. megkapta a v. b. t. tanácsosi címet. 
Nagyon értékes festményeit a kassai múzeumnak, 
mintegy ezer darabból álló holicsi faience-gyüjte- 
ményót pedig a budapesti iparművészeti múzeum- 
nak ajándékozta. Irt az Arhaeológiai Értesítőbe 
és a Századokba több cikket ; önálló müvei : Ma- 
gyarországi várak és városoknak a m. nemzeti 
múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei, 
22 fototipikus táblarajzzal (Budapest 1880) ; Gor- 
naro Frigyes velencei bécsi követnek jelentései 
Budavára visszavételéről 1686. (1892—94, ma- 
gyarul és németül, díszmű, kéziratként) ; Az Es- 
terházy-család története (1894) ; Esterházy Pál 
Mars Hungaricusa (1895, akad. székf .) ; A mi- 
niatűré-festészetről (1899). V. ö. Ortvay Tiv. a 
Századokban (1909). 

Bubiklr, perzsa orvos, 1. Rházes. 

Bublitz, járási székhely Köslin porosz kerü- 
letben a Gotzel mellett, (i905) 5168 lak., akik na- 
gyobbára földmívelők ; van pamutfonó- és szesz- 
gyára. 

Bubna, egyik külvárosa Prágának (1. o.). 

Bubna, ősrégi cseh nemzetség, mely grófi és 
bárói ágban virágzik. Tagjai közül említendő : 
B.-Littitz Ferdinánd gróf, szül. 1768 nov. 26., 
megh. Milanóban 1825 jún. 6. 1784-ben az osztrák 
hadseregbe lépett, részt vett a török háborúban és 
1792-1805-ig a francia háborúkban, 1805 és 1809. 
I. Napóleonnal folytatott békealkudozásokat. 
1812-ben mint követ Parisba ment. 1813-ban 
részt vett a lipcsei csatában és utóbb Lyon-ig 
nyomult elő. 1818-ban Lombardia f őkormányzója 
volt. 1821-ben elnyomta a piemonti felkelést. 

Bubnjarci, adók. Zágráb vm. károlyvárosi 
j.-ban, (1900) 504 horvát-szerb lak. ; u. p. Eibnik, 
u. t. Károly város. 

Bnbo (állat), 1. Baglyok. 

Bubo (gör. lágyékmirigy, lat. lympliadenitis), a 
nyirokmirigyeknek fertőző megbetegedések követ- 
keztében való megnagyobbodása. Nevezetesebb 
alakjai pl. &.pestises B., az egésztestben korán fel- 
lépő, fájdalmas, gyorsan széteső kelevén yek; a S2;i- 
filiszes B., a sanker környékén ülő mirigyek ke- 
mény.szilvaalakú, alig fájdalmas (indolens), szét 
nem eső megnagyobbodása, mely lassan a távol 
esö mirigyekben is fellép ; a venerikus B., mely a 
lágyfekély közelében fekvő 1—2 mirigynek gyu- 
ladásából és genyes széteséséből áll ; a tuberku- 
lotikus, leukaemiás stb. B. rendszerint az egész 
test minden nyirokmirigyére kiterjedve és fájdal- 
matlan, néha ökölnyi daganatokat okozva. A nyi- 
rokmirigyek a szervezetnek a fertőzéssel folyta- 
tott küzdelmében a szűrő szerepét viszik. E cél- 
ból a mirigy flnom hálószerű récével bir, melyet 
rengeteg sok és szaporodásra könnyen képes sejt, 
a kéreg és velőállomány bélel ki. Fertőzés ese- 
tében az állomány megduzzad és a nyirokáram- 
mal hozott fertőző csirákat megállítja és tönkre- 
teszi. Eközben azonban a mirigy is szenvedhet, 
elkemónyedhetik v. széteshetik, elgenyed, kifeké- 
lyesedhet, elsajtosodhatik stb., különösen ha a 
fertőzés igen heves, folyton megújuló, sokáig 
tartó és így a mirigynek nincsen ideje regenerá- 
lódni vagy ha a szervezet annyira elgyengült. 



hogy a mirigy megerősödése nem tart lépést a 
fertőzés mérvével. A B.-k kezelésénél az alap- 
bajnak mielőbbi megszüntetése és a lobos mi- 
rigynek megnyugtatása a fontos ; ha tehát már 
el van árasztva fertőző, genyesztő csirákkal, 
amelyek előbb-utóbb széteséshez vezetnek, úgy a 
mirigy felnyitása v. legalább a geny kiszivattyu- 
zása szükséges, különben pedig borogatások- 
kal, pihentetéssel törelcszünk a mirigylobot eny- 
híteni. 

Bubopestis, 1. Pestis. 

Búbos banka, 1. Bayika. 

Búbos cinege (Lophophanes eristatus L., áiiat), 
1. Cinege-félék. 

Búbos fecske (áiiat), 1. Macropteryx. 

Búbos fürj (állat), 1. Gallipepla. 

Búbos gébics (Falcuncmus frontatus, áiiat), a 
gébics-félék (Laniidae) családjába tartozó ausz- 
tráliai madárfaj. Kb. akkora, mint a mi tövisszúró 
gébicsünk. 

Búbos pacsirta (Ptüocorys eristata h., áiiat), 
1. Pacsirta. 

Búbos tyúkok (Opisthocomi, áiiat), a tyúkszerű 
madarak (Alectornithes) egyik csoportja, mely- 
nek rendszertani helyzete még nincsen végérvé- 
nyesen tisztázva. Dél-Amerikában, Kolumbia 
Egyesült-Államaiban Szurinamtól D.-re Bolíviáig 
honos. Legjellemzőbb képviselője a búbos tyúk 
(Opisthocomus hoazin Mull.), melyet bízvást bű- 
zös tyúknak is lehet nevezni, annyira jellemző 
reá friss lóganéjra emlékeztető bűze, mely miatt 
a benszülöttek sem eszik meg a húsát. Hossza 
62, szárnyhossza 34, farkhossza 29 cm. 

Búbos vöcsök (Podiceps eristatus L., áiiat), 1. 
Vöcsök. 

Bubulcus (állat), 1. Egyiptomi gém. 

Bubxis V. mumus, tájszólásilag babos, bőbiska 
is(v. ö. Ipolyi,Ma,gy.mYth.), gyermekijesztő rém. 

Buca, kohászati műszó, 1. Bocs. 

Bucaramanga, Santander départamento fővá- 
rosa Kolumbiában, a Rio Lebrija mellett, 990 m. 
magasan a tenger fölött ; kb. 20,000 lak., élénk 
kávékereskedéssel . 

Bucardia (cor bovinum v. taurium a. m. 
ökörszív) névvel jelölik a szívnek enormis kitá- 
gulását és izmának megvastagodását, ami külö- 
nösen kombinált billen tyübántalmak következmé- 
nyeként fordul elő. 

Bucaró (sp.), illatos agyagból készült spanyol 
serlegalakú vízhütőedóny, mázatlan, fehéres, vö- 
rös vagy fekete színű. Mexikóból került Spa- 
nyolországba, ahol a XVI. században nagyon 
gyártották. A B. agyagja jó ízű s a spanyol nők 
ették is, mert gyógyító erőt tulajdonítottak neki. 

Bucca V. mala, a pofa, az arc oldalsó része. 
— Buccalis, mindaz, ami a pofán, a B.-n vagy an- 
nak szomszédságában van, vagy ahhoz tartozik. 

Buccaneer (ang. ejtsd: bökkaair), telivér angol 
mén, 1. Kisbér. 

Buccari, 1. Bukkari. 

Buccelati ^ejt8d : buccseiáti), Autonio, olasz krimina- 
lista, szül. Milanóban 1831 máj. 22., megh. mint 
páviai egyetemi tanár 1890 febr. 5. li'odalmi tevé- 
kenységének jelentékeny részét az olasz büntető - 
törvónyköhyvi javaslatok bírálata vette igénybe, 
majd a Lombroso-féle antropológiai v. pozitiv is- 



Buccfna 



— 12 — 



Buch 



kóla elleni harc, amelynek irányát egyenesen 
büntetőjogi nihilizmusnak, híveit nihilistáknak 
nyilvánította, tll niliilismo e la ragione del diritto 
penale». Müvei közül említendők : Istituzioni di 
diritto e procedúra penale (1884) ; a stockholmi 
börtön-kongresszus számára írt véleménye, Sul 
sistema cellulare. Dolgozatainak nagy része Luc- 
chini Rivista penale c. folyóiratában jelent meg. 

Buccina, 1. Bucina. 

Buccinator-ideg (nervus buccinatorius), a tri- 
geminus III. részének egy ága, a pofa bőrének 
érző idege, 1. Trigeminus. 

Buccinator-izom (musculiis hucci'nator), a. m. 
pofa-, ti'ombitás- v. tárogató izom, 1. Fejizmok. 

Buccinátorok, 1. Alchemia. 

Buccino, falakkal kerített város Salemo olasz 
tartományban, a Botto és a nápoly-tarantói vasút 
mellett, (i9oi) 5718 lak. ÉNy.-ra van a Lago di 
Palo nevű, halban dús tó. 

Buccinum L., az előlkopoltyus (Prosohran- 
chiata) csigák rendjében, a fésükopoltyusok 8i\- 
vendjéhöl (Ctenobranchiata) s a keskenynyelvüek 
(Bachiglossa) csoportjából való tengeri csiganem, 
melynek egyik faja, a hullámos kürtcsiga (B. 
undatum L.), az európai tengerekben közönséges ; 
húsát eszik ; háza 8—9 cm. magas. E nemnek 
fajai különösen a felső-krétakorban igen el vol- 
tak terjedve, amennyiben e korból 100-nál több 
faj ismeretes. 

Buccleuch (ejtsd: bökiá), skót grófl és hercegi 
cím, melyet a Le Scott család viselt legelőször. A 
család őse Richárd báró, ki 1296. 1. Eduárd angol 
királynak hódolt. Utódai 1619. a grófl címet nyer- 
ték. A második B. grófnak másodszülött leánya, 
Anna, Monmouth herceghez, II. Károly király 
természetes fiához ment nőül (1663) s esküvője 
napján a B.-i hercegnő címet kapta. Henry 
nevű dédunokája, a harmadik B.-i herceg (szül. 
1746 szept. 13., megh. 1812 jan. 11.) nagyanyjá- 
tól (1810) a queensberry-i hercegi címet örökölte. 
Apósa, Montagu herceg halála után pedig annak 
a címét is felvette. Az ö unokája, Montagu- Dou- 
glas-Scott Walter Francis, B.-i és queensberryi 
herceg, a skót nemesség leggazdagabb és a tory- 
párt legbefolyásosabb tagja volt. Szül. 1806 nov. 
25. ; 1842. a nagy pecsét őre lett s Peel Róbert 
alatt (1845) a titkos tanács elnöke, Megh. 1884 
ápr. 16. Fia, William Henry Walter Montagu- 
Dougla.<}- Scott (szül. 1831 szept. 9.), a hatodik B.-i 
herceg, szintén a tory-párt tagja. 

Bncco (lat.), pofás ember; egyik állandó 
maszkja az Atellana fabula-nak. (1. o.), t. i. a fa- 
lánk, hízelgő és gyáva szolga ; az olasz brighella. 

Bucco (növ.), 1. Barosma. 

Baceoinantia (gör.-lat.), az arcismeret tu- 
dományának amaz ága, mely a száj és a fogak 
alakjából az ember jellemére és szellemi képes- 
ségeire von következtetéseket. A B. megalapí- 
tója jRo^'es Vilmos népszerű párisi fogorvos volt, 
aki a század első felében élt és megfigyeléseit 
egy füzetben foglalta össze, melyet a párisi tu- 
dományos akadémia könyvtárában őriznek. A B. 
ma már végképen feledésbe ment. 

Bucconidae (állat), 1. Bukkó-félék. 

Buccow, Adolf, báró, osztrák tábornok. Ke- 
mény László grófnak, Erdély gubernátorának le- 



mondása után 1762. Mária Terézia Erdély teljes 
hatalmú katonai és polgári kormányzójának ne- 
vezte ki. Ezt a móltóságot két évig töltötte be és 
ezalatt oly gyűlöletessé tette magát, hogy a szé- 
kelyek Iwhérjának nevezték. Egyrészt jogtalanul 
hajtott be mindenféle adót, másrészt katonafog- 
dosással sanyargatta a népet. A királynő megbí- 
zásából székely határőrezredeket szervezett, ami- 
nek a székelyek ellentálltak. Erre 1764 jan. 6. 
éjjel Madéfalván Siskovics altábornaggyal oly 
vérfürdőt rendeztetett, melynek 400 székely esett 
áldozatául. B.-nak még ugyanabban az évben be- 
következett halálában Isten ujját látta a nép. V. ö. 
Szádeczky Lajos dolgozatait a székely határőrség 
szervezéséről és az általa kiadott Halmágyi-féle 
naplókat. L. még Madéfalva és Határőrvidék. 

Bucefalus, 1. Bukephalas. 

Bucentanrns, 1. Bucintoro. 

Bucer (Butzer, Buzer), Martin, német refor- 
mátor, szül. Schlettstadtban, Blszászban 1491 nov. 
11., megh. Cambridgeben 1551 febr. 27. Már 15 
éves korában a dominikánus rendbe lépett s a 
heidelbergi egyetemen tanult. Lutherrel 1518. kö- 
tött személyes ismeretsége, valamint Erazmus ira- 
tai hamarmegnyertók a reformáció ügyének, s el- 
hagyva rendjét, annak szolgálatában lelkészkedett 
több helyen, nagy tevékenységet fejtve ki a luthe- 
ránusok és a reformátusok uniója, sőt a reformá- 
tus és katolikus egyházak kiegyeztetése érdekében 
is. E célból több vallásértekezleten vitázott és több 
névtelen iratot adott ki. Sokat ártott B. hírnevé- 
nek, hogy Hesseni Fülöp tartományi gróf kettős 
házasságát védeni iparkodott. Politikai okokból 
Strassburgot, hol lelkészkedett, kénytelen volt el- 
hagyni 8 1549. Cranmer érsek hívására Angliába 
ment, hol nagy tudományáért és szerénységéért 
általános becsülésnek örvendett. Hamvait a cam- 
bridgei főtemplomban helyezték örök nyugalomra, 
de Mária királynő kivétette azokat a koporsóból 
és megégettette, mígnem Erzsébet neki u. o. em- 
lékjelet állíttatott. Számos iratai összegyűjtve 
még nem jelentek meg. V. ö. Baum, Capito u. B. 
(Blberfeld 1860); Lenz, Briefwechsel Landgraf 
Philipps des Grossmütigen von Hessen mit B. 
(Leipzig 1880—91, 3 köt.); A. Erichson, Martin 
B. (Strassburg 1891); Harvey A., M. B. in Bng- 
land (Marburg 1908). 

Buceros (állat), a varjúszerü madarak (Gora- 
cornithes) rendjében a rágócsőrüek (Trogonifor- 
mes) akendjének egyik neme. L. Szarvascsörü 
madár. 

Bucerotídae (állat), 1. Szarvascsörü madár. 

Buch, falu Poroszország Potsdam kerületében, 
a berlin-bernaui vasút mellett, 395 lak. ; Berlin 
város birtokával, melyen több nagyszabású in- 
tézményt állított föl Berlin városa, így elmegyógy- 
intézetet 1500 személyre, aggok kórházát szintén 
1500 ápolt számára ; továbbá tüdőbeteggyógyító 
intézetet. 

Buch, Christian Leopold, báró, német geoló- 
gus, szül. 1774 ápr. 26. Stolpe várában (Uker- 
mark), megh. 1853 márc. 4. Berlinben. A hírneves 
Werner Ábrahámnak volt a tanítványa a frei- 
bergi bányászati akadémián. Kezdetben Werner 
eszméi mellett szállott síkra, de amikor Nápoly- 
ban ífMW&oíííi5 Sándorral 8 Gay-Lussac-^al együtt 



Buchan 



— 13 — 



Buchaniták 



1805 aug. 12. szemtanúja volt a Vezúv kitörésé- 
nek, belátta, hogy a bazalt nem vizböl keletkezik 
8 egyszersmlndenkorra szakított a neptunikus el- 
mélettel. Söt a másik túlzásba esett, különösen a 
Kanári-szigeteken tett utazása után, mert a dolo- 
mitot is vulkáni kőzetnek mondotta s a déli ten- 
gerek atoll jait is kialudt vulkánok krátereinek 
vélte. Eltekintve azonban ezen tévedéseitől, B. 
báró geológiai megfigyelései nagyobbrészt ma is 
érvényesek. Skandináviai 1810. évi utazásában 
azt a nevezetes tényt konstatálta, hogy ez a fél- 
sziget egyre emelkedőben van. Az Alpokban és 
Németország számos területén végzett tanulmá- 
nyai eredményekép 1824. kiadta Németország 
földtani térkópét 42 lapon, amelynek második ki- 
adása 1832. jelent meg. Legjelentősebb tanulmá- 
nyait az Alpokban végezte Humboldt Sándorral 
együtt s Salzburg vidékének földtani viszonyait 
ők írták le legelőször. Nevezetes munkája : Ueber 
den Jura in Deutschland, amely 1839. Berlinben 
jelent meg ; míg a paleontológia terén legösmer- 
tebb Ueber Terebrateln (Berlin 1834) e. értekezése. 
Összes munkáit összegyűjtve Berlinben adták ki 
négy kötetben 1867—85. 

Buchan (ejtsd : bökn), 1. Alexander, angol me- 
teorológus, szül. Kinnesswoodban (Kinross gróf- 
ság) 1829 ápr. 11., megh. 1907 máj. 13. 1860-ban 
a skót meteorológiai társaság titkára, 1906. a 
Royal Society of Edinburgh alelnöke. Számos 
munkái közül kiemelendő úttörő értekezése: 
The mean pressure and prevailing winds ower the 
globe (Transactions of the Royal Society, 2.ö. köt., 
Edinburgh), melyben a légnyomás eloszlását 
kapcsolatban a szól irányával tárgyalja. 

2. B; Elizabeth, 1. Bíichaniták. 

Bnclianan, természettudományi nevek mel- 
lett Buchanan F. H. (megh. Bengáliában 1829.) 
orvos jegj^e. 

Buchanan (ejtsd : bjúkenen), 1, Glaudius, az in- 
diai vallásos misszió megalapítója, szül. Cambus- 
langban, Skóciában, 1 766., megh. Indiában Kalkut- 
tában 1815 febr. 9. Mint a keletindiai társaság 
káplánja 1796. Kalkuttába ment, hol a keleti iro- 
dalom tanítása végett kollégiumot alapított, s az 
újtestamentumot lefordította perzsa s hindosztáni 
nyelvekre. 1808-ban visszatért Angliába, hol fá- 
radhatatlan munkásságával a parlament útján 
1813. létesítette egy indiai egyházalkotmány alap- 
jait. Christian researches (keresztény kutatások) 
c. 1811. írt s 1858. Londonban Foy által kiadott 
müvében megírta indiai élményeit. 

2. B., George, skót költő és történetíró, szül. 
Killeameban 1506 febr. 1., megh. Edinburghban 
1582 szept. 28. A franciskánusok ellen írt Somnium 
és Franciscanus versei miatt bebörtönözték, de ö 
Parisba menekült; majd Bordeauxban élt egy 
ideig, hol latin nyelven a Jephtes és Baptistes 
szomorú játékait írta. 1543-ban Parisban Mon- 
taigne tanítója. 1547-ben a coimbrai egyetemre 
hívták, ahol azonban szabadelvű magatartása 
miatt fogságra vetették. Itt kezdte meg a zsol- 
tárok latin verses fordítását (Paraphrasis psal- 
morum Davidis poetica, Strassburg 1566, Basel 
1721). 1560-ban Skóciába ment, hol nyíltan áttért 
a protestantizmusra ; igazgatója lett a st. -andrewsi 
egyetemnek és érdemeket szerzett a skót felsőbb 



iskolák fejlesztése körül. A Stuart Mária korabeli 
mozgalmakban Murray gróf régens pártjára állt 
és a De Maria Scotorum regina c. iratban kemé- 
nyen kikelt Mária jelleme ellen. A királynő bu- 
kása után VI. Jakab nevelője lett. Erzsébet an- 
gol királynő pecsó tőrré nevezte ki, de mikor 
Jakab személyesen átvette az uralkodást, B.- 
nek vissza kellett vonulnia. De jure regni apud 
Scotos (Edinburgh 1579) c. munkájában erélye- 
sen védelmezte a nép jogait. Utolsó éveit a 
Rerum Scotticarum história (Edinburgh 1582, 
20 köt., angolul 1690 s újabban is) kidolgozására 
fordította. Latin nyelven írt költeményei közt leg- 
sikerültebbnek tartják az Epithalamium címűt, 
melyet Stuart Máriának H. Ferenccel való lako- 
dalmára írt. Munkáit kiadták : Ruddiman (Edin- 
burgh 1715), Burmann (Leiden 1725). V. ö. Irving, 
Memoirs of the life and writings of G. B. (Bdü- 
burgh 1807) ; Brown Hume P., G. B. humanist 
and reformer (u. o. 1890). 

3. B., James, az Egyesült-Államok 15. elnöke, 
szül. Stony Batterban (Pennsylvania) 1791 ápr. 
23., megh. Wheatlandben 1868 jún. 1. A pennsyl- 
vaniai törvényhozó testületbe, majd 1820. a kon- 
gresszusba választották. Jackson elnök 1831-ben 
Oroszországba küldte, ahol az első kereskedelmi 
szerződést hozta létre. Polk elnök alatt államtitkár 
volt (1845—49). 1852-ben a demokraták elnök- 
jelöltje volt. 1853-ban londoni követté nevezték 
ki. Amerikába visszatérve, 1857. a rabszolgapárt, 
vagyis a Déli államok szavazataival nyerte el az 
elnöki széket. Mint elnök tétlenül nézte, mint ké- 
szítik elő a DéU államok elszakadásukat. Midőn 
1861 márc. 4. visszalépett, Lincoln elnöknek a ki- 
törő polgárháborút hagyta örökül. V. ö. Curtis, 
Life of James B. (New-York 1883, 2 köt.). 

4. B., Bobért, angol költő és hírlapíró, szül. 
1841 aug. 18., megh. 1901 jún. 10. Glasgowban 
tanult. Költői pályáját Londonban kezdte meg 
1863. Undertones c. verskötetével. Ezt követték 
London poems (1866) és fordítások skandinávból : 
Ballad-stories of the affections. Későbbi munkái : 
Wayside poesies (1867) ; North coast, and other 
poems (1867) ; The book of Orm, the Célt (1870) ; 
Dráma of kings (1871) ; The land of Lomé (1871) ; 
The witchflnder, tragédia; A madcap princö (1874) 
vígjáték. Kritikai művei : Dávid Gray and other 
essays (1868) ; The fleshly school of poetry (1872) 
Rossetti és Swinburne ellen. Regényei közül ki- 
válóbb The shadow of the sword(1876). További 
munkák : Balder the Beautiful a song of divine 
death (1877) ; Ballads of life, lőve and humour 
(1882) ; The City of dream, an epic poem (1888) ; 
The coming Terror and other essays and letters 
(1891) ; Andromeda, idyll of the great river(1900). 
Művei utoljára 1901. jelentek meg. V. ö. H. Jay, 
Róbert B. (1903). 

Buchaniták, fanatikus felekezet, mely 1783. 
Skócia nyugati részében keletkezett, de már meg- 
szűnt. E felekezetnek alapítója Buchan Eliza- 
beth volt, ki 1735. szül. Glasgowban, megis- 
merkedett White Hugh nevű lelkésszel s ketten 
új szektát alapítottak Irvineben. Híveik abban a 
hitben éltek,hogy halál nélkül jutnak föl a menny- 
országba. Az általuk várt mennyország puszta ér- 
zéki gyönyörökből állott ; korlátlan nemi közös- 



Buchara 



— 14 



Bucher 



sógben éltek egymással, mert a házasságot a 
keresztényekhez méltatlan dolognak tartották, s 
rendszeresen folytatták a gyermekülést. Végleg 
kipusztultak, az utolsó közülök 1846-lg élt. A 
felekezet történetét Train Joseph Irta meg leg- 
részletesebben The Buchanltes from First to Last 
(A Buchaniták kezdettől végig) c. Edinburghban 
1846. megjelent művében. 

Buchara, 1. Bokhara. 

Bucharai kö, 1. Lazurkő. 

Buchari, 1. BokJiári. 

Bucharius. Ezen név alatt fordul elö az Árpá- 
dok korában ama nagyszámú személyzet egyik 
csoportja, melynek kötelessége volt a királyi ud- 
varban felszolgálni s ellátni azt mindennemű szük- 
séglettel ; ennek fejében a várjavakból földet kap- 
tak haszonélvezetbe, mely az Árpád-korszak vége 
felé jobbára örök tulajdonukká vált, maguk pedig 
a kisnemességbe olvadtak. Ilyenek voltak a ki- 
rályi vadászok, halászok, lovászok, szakácsok, 
sütök, asztalnokok, regösök vagy jokulátorok, 
igricek stb., közéjük tartoztak a B.-ok is. Okira- 
taink szerint a B.-ok pohárnokok v. pincemesterek 
voltak, leik saját szekereiken szállították a bort 
a kir. udvarba és a főpohárnokmester vagy Árpád- 
kori nyelven : a pohárnokok ispánja alá tartoztak. 
A XIII. sz. derekától kezdve már teljes katonai 
fegyverben részt vettek a király hadjárataiban. 

Buchau, 1. város Württembergben, hajdan 
birodalmi város, nem messze a Peder-tótól, a 
Duna-kerületben, (i905) 2411, többnyire kat. lak., 
kat. és ev. templommal, kastéllyal, sörfőzővel és 
kötő-szövőgyárral. — 2. B. (csehül Bochov), vá- 
ros Csehország Luditz ker. kapitányságában, 
fi90o) 2216 lak., ásványvízforrással, több gyárral. 

Buchberg, kisk. Temes vm. lippai j.-ban, most 
Bükkhegy (1. o.). 

Buchbergi bor, egyike a legjobb svájci vörös 
boroknak Reineek vidékéről St.-Gallen kan- 
tonban. 

Buchbinder Bernát, Bécsben élő színműíró, 
írói álnéven Klinger Gusztáv, szül. 1851 júl. 6. 
Budapesten. Kezdetben mint budapesti német 
újságíró elbeszéléseket és regényeket írt, később 
Bécsben a színműirodalom terén fejtett ki serény 
mimkásságot; több müvét magyar nyelven is 
előadták. Mintegy harminc színpadi művet (drá- 
mát, életképet, bohózatot) írt ; A mameluk c. szín- 
művét Jókai Mórral együtt. Ismertebb művei : 
Husarenliebe; Heiratauf Probe; EinkeckerSchna- 
bel ; Die Küchenkomtesse ; Die dritte Eskadron ; 
Die Díva ; Achtundvierzig Stunden Urlaub ; Er 
und seine Schwester ; Das Wáschermadel ; Der 
Eintagskönig ; Das Musikantenmádel ; Die Förs- 
ter-Christel ; Paula macht alles ; Die Prau Gretl. 

Buchböck Gusztáv, kémikus, szül. Pozsonyban 
1869 febr. 15. Középiskolai tanulmányait szülő- 
városában végezte, majd a budapesti egyetemen 
kémiai, matematikai és íizikai előadásokat hall- 
gatott, mely tárgyakból a tanári szakvizsgálatot 
isietette. 1896-ban bölcsészdoktori okleveletnyert. 
Előbb mint tanársegéd, 1902-től 1909-ig mint 
adjunktus működött az egyetemi I. kémiai intézet- 
ben. 1904-ben az általános kémia magántanára, 
1909-től a kémia ny. rk. tanára a budapesti tud. 
egyetemen. A Tud. Akad. levelező tagja. Dolgo- 



zatai : A topliczai ásványvíz kémiai analizise ; 
A carbonysulfid hydrolitos bomlásának sebessé- 

féröl; Aferrocyanaethyl molekulasúlyáról i A 
özeg befolyása a reakciósebességre ; A cnzi jód- 
tartalmú ásványvíz physikochemiai vizsgálata. 
Az ion-elmélet ; Az ionok hidratációja, ós kisebb 
cikkek a Magyar Chemiai Folyóiratban. 

Bnchen, város Baden nagyhercegségben, Mos- 
bach kerületben, (i905) 2105 lak., nagy kőbányával. 

Buchenau, Franz, német botanikus, a brémai 
népiskola (1868—1903) igazgatója, szül. Cassel- 
ben 1831 jan. 12., megh. 1906 ápr. 23. Különböző 
értekezésein kívül a következő munkáit említ- 
jük : Index criticus Butomacearum; Alismacearum 
Juncaginearumque (Bréma 1868); Flóra von Bre- 
men (6. kiadás Leipzig 1906) ; Flóra der Ostfriesi- 
schen Inseln (4. kiad. u. o. 1901) ; Monographia 
Juncacearum (u. o. 1890) ; Flóra d. norwestdeut- 
schen Tiefebene (u.o, 1894); ehhez pótlék (1904). 
Engler, Das Pílanzenreich gyűjteményes munká- 
ban a Tropaeolaceae (1902, Heft 10) ; Scheuch- 
zeriaccae,AlÍ8mataceae, Butomaceae (1903. Heft 
16) és Juncaceae (1903, Heft 25) monográfiáját 
írta meg. 

Buchenberger, Adolf, badeni áUamférfl,- szül. 
Mosbachban 1848 máj. 18., megh. Karlsruhéban 
1904 febr. 20. 1893-ban kinevezték a pénzügy- 
minisztérium elnökévé s egyúttal Baden megha- 
talmazottjává a szövetségi tanácsban. 1899— 
1904-ig pénzügyminiszter volt. Fő munkája az 
Agrarwesen u. Agrarpolitik (Leipzig 1892—93, 2 
köt., a Wagner-féle Handbuch d. politisehen Öko- 
nomie egyik része); Zur laudwirtschaftlichen 
Frage der Gegenwart (Leipzig 1887—88) ; Grund- 
züge d. deutschen Agrarpolitik (Berlin 1897, 2. 
kiad. 1899) ; Pinanzpolitik und Staatshaushalt im 
Grossherzogtum Baden 1850—1900 (1902). 

Buchenstein (Livinallongo), a Cordevoíe folyó 
felső folyásának völgye a déltiroli dolomitalpok 
közt. É.-on a Sella-csoport, K.-en a Nuvolan, D.-en 
a Marmolada-csoport határolja, átlag 1500 m. 
magas. Az egész völgy helységei egy községet 
alkotnak, főhelység Pieve, (isoo) 2186 lak., járás- 
bírósággal. A Col di Lana (2464 m.) szép kilátást 
nyújt. 

Buchensteini rétegek (geoi.), a felső triász 
emeletének képződménye az Alpokban. 

Bucher, 1. Antonvon, németíró, szül. München- 
ben 1746 jan. 8., megh. u. o. 1817 jan. 8., hol 1771 
óta iskolaigazgató volt. A jezsuita iskoláztatás he- 
ves ellensége. Szabad szellem, humor és maró sza- 
tíra jellemezik munkáit. Humorisztiko-szatirikus 
munkái : Charfreitagsprocession ; Spottspiel von 
der Sündflut; Fastenexempel; Portiunkula-Büch- 
lein ; Christenlehre auf dem Lande ; Die Jesuiten 
auf dem Lande ; AUerneuester jesuit. Bulenspie- 
gel ; komoly hangúak : Briefe über die Jesuiten 
in Bayern. Összes munkáit Kiessing J. adta ki öt 
kötetben (München 1819—20). 

2. B., Lothar, porosz politikai író, szül. Neu- 
stettinbenl817 okt.25., megh. Glionban a Genfl-tó 
partján 1892 okt. 12. A bírói pályára lépett, 
1848. a fi-ankf ui'ti nemzetgyűlésbe választották, 
később pedig a II. porosz kamarába, hol B. az al- 
kotmányos reformokban élénk részt vett és a 
Berlinben kihirdetett ostromállapot ellen fel- 



Bucher-féle tűzoltó anyag 



— 15 — 



Buchner 



szólalt. 1850. pedig megtagadta az adót. E miatt 
fogságra Ítélték, mely büntetés elöl Londonba 
menekült, ahol 1859-ig mint hirlaplró élt. Las- 
sacskán szakított liberális pártállásával és Der 
Parlamentarismus, wie er ist c. feltűnést okozó 
könyvében be is vallotta politikai színváltozását. 
1861-ben visszatért Németországba és a szabad- 
elvű nemzeti párt ellenfeleihez szegődött. 1864- 
ben Bismarck a külügyi minisztériumban alkal- 
mazta, sőt B. elválaszthatatlan kisérője lett a 
kancellárnak, kinek külügyi politikai jegyzékeit 
és politikai emlékiratait gyakran egymaga fogal- 
mazta. Az 1870— 71-iki háborúban sem távozott 
Bismarck oldala mellől. Bismarck elboesáttatása 
után azonban B. is visszavonult (1892). Egyéb 
müvei közül nevezetesebbek : Kulturhistorische 
Skizzen aus d. Industrieausstellung aller Völker 
(Frankfurt 1851); Bilder aus der Fremde, für 
die Heimat gezeichnet (1862, 2 köt.). Sajtó alá 
rendezte Lassalle-nak System der erworbenen 
Rechte 2. kiadását (Lassalle ugyanis végrendele- 
tében B.-t bizta meg munkái kiadásával); Kleine 
Schriften politischen Inhalts(1893). V. ö. Poschin- 
ger, Ein Achtundvierziger (Berlin, 2 kötet 1890). 

Bucher-féle tűzoltó anyag, 1. Tűzoltó anyagok. 

Buchesismus, 1. Buchez. 

Buchez (ejtsd : bUsé), Ph^üivpe Benjámin Joseph, 
francia orvos és író, szül. Mortagneban 1796 márc. 
31., megh. Rhodezben 1865 aug. 12. Többed ma- 
gával titkos szövetséget szervezett a Bourbonok 
megbuktatására ; el is fogták, de nemsokára sza- 
badon bocsátották. Mint a Saint-Simonismus hive 
1826 óta egy ideig munkatársa volt a Le Pro- 
ducteur c. lapnak. Később a történelemmel és íllo- 
zóílával foglalkozott; a L'Européen c. folyóiratban 
pedig saját új-katolikus nézeteit fejtegette (fllo- 
zóflai rendszerét Buchesismus-nak nevezték). 
Az 1848 februáriusi forradalom után B. két hó- 
napig a nemzetgyűlés elnöke volt. Kiadta Roux- 
val együtt a Histoire parlementaire de la róvolu- 
tion frangaise-t (Paris 1833—38, 40 köt.), s több 
filozófiai, történelmi és politikai munkát, minők : 
Essai d'un traité compléte de philosophie, au point 
de vue du catholicisme et du progrés (Paris 1833— 
1838,40 köt); Introduction de la science del'hi- 
stoire (u. 0. 1842) ; Hist. de la formation de la na- 
tionalité f ranyaise (1859) ; Traité de politique (u. o. 
1866, 2 köt.). Legkiválóbb követője volt Saint- 
Simonnak s alaposan ismerte a nemzetgazdásza- 
tot és szocialisztikus fllozóílát. 

BvLchholtz Jakab, mineralogus, a Magas-Tátra 
hegység legelső kikutatóinak egyike. Már ifjú ko- 
rában sokat barangolt a Kárpátokban természeti 
kincsek gyűjtése végett ; gyűjteményeiről oly hí- 
res lett, hogy Ferenc császár 1754. megbízta öt 
az ércbányák átkutatásával. 1746-ban több ezer 
ércdarabból állította össze a Tátrahegység dom- 
borművű térképét, melyet Althan gróf, akkori 
váczi püspök vett meg. 

Buchholz, 1. város Szászországban, Chemnitz 
kei-ületben, (i905) 9306 lak., szép ev. templommal. 
Bölcs Frigyes és Bismarck emlékszobraival, pa- 
szományárúgyárral és iskolával, sörfőzőgyárral, 
litográfiái intézettel. — 2. B. (Französisch-B.j, 
falu Poroszország Potsdam kerületében, (i9oo) 3157 
lak. ; van szép kastélya parkkal, Vilmos császár 



emléke, három elmegyógyító intézete. A nagy 
választófejedelem által befogadott francia huge- 
nották telepítették meg. 

Buchholz, 1. Kari, német festő, szül. Vippach- 
ban 1849 febr. 23., megh. 1889 máj. 29. Weimar- 
ban Max Schmidtnek volt tanítványa és főleg 
Weimar környékén festette finom, festői, hangu- 
latos tájképeit, melyek közül kettő a berlini 
Nationalgalerieben látható. 

2. B., Reinhold, német zoológus és utazó, szül. 
Odera-Frankfiu-tban 1837. okt. 2., megh. Greifs- 
waldban 1876 ápr. 17. 1869-ben részt vett a német 
sarkvidéki expedícióban. 1872-ben a greifswaldi 
egyetemen az állattan tanárává lett és még azon 
nyáron Afrikába hajózott, ahol 1875-ig a Kame- 
run-hegységben, Fernando Po szigetén és az 
Ogové mellékén kutatott. Megjelent tőle : Erleb- 
nisse der Mannschaft des Schiffs Hansa bei der ü. 
deutschen Nordpolfahrt. Nyugat-afrikai uti nap- 
lóit Heinersdorfí dolgozta föl (Leipzig 1880). 

Buchit, a bazalt-kőzetbe beolvasztott homok- 
kövek, amelyek üveggé olvadtak meg. 

Buchka, Hermann von, jogtudós és mecklen- 
burg-schwerini miniszter, szül. Schwanbeckben 
1821 jún. 19., megh. Schwerinben 1896 jún. 15. 
Előbb Rostockban jogtanár, 1866 óta pedig a 
mecklenburg-schwerini igazságügyi minisztérium 
főnöke volt. Munkái : Der unvordenkliche Besitz 
des gemeinen Deutschen Civilrechts (Heidelberg 
1841) ; Die Lehre vom Einfluss des Processes auf 
das materi elle Rechtsverháltniss (Rostock 1846) ; 
Die Lehre von der Stellvertretung bei Bingehung 
von Vertragén (Rostock 1852); Entscheidungen 
des grossherzogl. mecklenb. Oberappellations- 
gerichts zu Rostock (Rostock 1855 s k. 5. köt.). 

Bucbloé Engelni. (növ.), a Gramineae (Pázsit- 
fűfélék) család génusza, melynek egyetlen faja, 
a B. dadyloides Engelm., az északamerikai prai- 
riek nevezetes huffalo-füve. Alacsony, lecsepült, 
a földet nagy területeken beborító fű, mely a 
prairiek legjobb legelőjét adja. A marha akkor is 
szívesen lelegeli, ha a forró nyári nap látszólag 
teljesen kiszíkkasztotta. Néhány órai eső az egész 
legelőt ismét pompásan helyrehozza. 

Buchlowitz, város Üngarisch-Hradisch kerületi 
kapitányságban Morvaországban, 9 km.-reUng.- 
Hradischtól, (1910) 2308 cseh lak., kénes források- 
kal, gyümölcstermeléssel, a Berchtold grófok kas- 
télyával. 4 km. -re tőle, a Mars-hegység egyik 
magaslatán a régi Buchlau-várkastély. 

Buchner, 1. Eduárd, német kémikus, szül. 
1860 máj. 20. Münchenben, ahol 1890. a kémiai 
laboratóriumon asszisztens volt. 1893-ban kiéli, 
1896. tűbingeni egyetemi tanár, 1898. Berlinbe 
ment a gazdasági főiskola tanárának. Innen hív- 
ták meg a boroszlói egyetemre 1909. 1907-ben a 
kémiai Nobel-díjat nyerte meg azokért a korszak- 
alkotó kutatásokért, melyekkel az erjedés folya- 
matának okait új világításba helyezte. 1903-ban 
fölfedezte, hogy az alkoholos erjedést nem az 
ólesztősejtek életműködése, hanem a bennük levő 
és elszigetelhető enzym, a zymase idézi elő. Művei : 
Die Zymasegarung (München 1903) ; Beziehungen 
der Chemie zur Landwirtschaft (Berlin 1904). 

2. B., Hans, német bakteriológus, B. 1. test- 
vére, sztU. Münchenben 1850 dec. 16., megh. u. 0. 



Buchoizit 



16 



Buchta 



1902 ápr. 5. Naegeli laboratóriumában München- 
ben a betegséget okozó baktériumok tanulmányo- 
zásának szentelte minden tevékenységét. 1880-ban 
a müncheni egyetemen az egészségügytan ma- 
gán-, 1892. rendkívüli és 1894. rendes tanára 
lett, egyúttal az egyetem higiéniai intézetének 
vezetésével is megbízták. Müvei : Über die experi- 
mentelle Brzeugung des Milzbrandkontagiums 
aus den Heupilzen (1880) ; Untersuchungen über 
den Durchtritt von Infektionserregern durch die 
intakté Lungenoberíláche (Archiv für Hygienie, 
8. köt. 1888) ; Untersuchungen über die bakterien- 
feindlichen Wirkungen des^Blutes undBlutserums 
(u. o., 10. köt. 1890); Über den Einfluss des Lich- 
tes auf Bakterien und über die Selbstreinigung 
der Plüsse (u. o. 17. köt. 1893); Die chem. Eeiz- 
barkeit der Leukocyten und derén Beziehung zur 
Entzündung und Eiterung (Berliner klinische 
Wochenschrift, 1890). 

3. B., Johann Andreas, gyógyszerész és kémi- 
kus, szül. Münchenben 1783 ápr. 6., megh. u. o. 
1852 jún. 5. A müncheni egyetemen a gyógyszer- 
tan tanára volt. A gyógyszerészek számára szer- 
kesztett Repertórium d. Pharmacie-t egész halá- 
láig ö vezette. 1836-ban kiadta a Lehrbuch der 
analytischen Chemie u. Stöchimetrie c. könyvét. 
Ezeken kívül még írt fizikai, gyógyszertani és 
toxikológiai könyveket. 

4. B., Ludwig Andreas, orvos, az előbbinek fia 
és utódja a katedrán, szül. Münchenben 1813 júl. 
23., megh. u. o. 1897 okt. 23. Atyja halála után 
a gyógyszerészeti Repertóriumot Neues Reper- 
tórium címmel ö vezette tovább. A német gyógy- 
szerkönyv szerkesztőbizottságának egyik tagja 
volt, az akkori szaklapokban több dolgozata je- 
lent meg. 

5. B; Max, ném. utazó és orvos, szül. 1846 ápr. 
25. 1875-ben körülutazta a Földet és hosszabb 
ideig tartózkodott New-Zeelandban, a Fidzsi 
és Havaíi szigeteken és Észak-Amerikában. 
1878-ban a német Afrikai -társaság ajándékokat 
küldött vele Nyugat- Afrikába Muata Jamvónak, 
aki Pogge-t oly barátságosan fogadta. 1884-ben 
Nachtigalt kísérte nyugatafrikai útján. Vele 
együtt kötötte Togóval a védőszerzödést, s Nachti- 
gal Kamerun ideiglenes konzuljává nevezte ki. Ké- 
sőbb a müncheni etnogr. múzeum igazgatója lett. 
A bajor kormány megbízásából (1889) a melbour- 
nei kiállításra ment és visszatérőben a Csendes- 
óceán partvidékén etnológiai gyűjtéseket végzett. 
Megjelent tőle : Reise durch den Stillen Ocean 
(Breslau 1878) ; Kamerun. Skizzen u. Betrachtun- 
gen (Leipzig 1887). 

Buchoizit (ásv.), 1. Fibrolit. 

Buchon (ejtsd: büsoS), Jean Alexandre, francia 
történetíró, szül. Menetou-Salonban 1791 máj. 21., 
megh. Parisban 1846 ápr. 29. írói működését 
mint ellenzéki hírlapíró kezdte meg, amiért a 
kormány első munkáit, többek között a Vie du 
Tasse-t (Paris 1817) eltiltotta. 1821-ben fölolva- 
sásokat tartott az angolok drámai müvészettör- 
ténetéről.Beutazta Európa nagy részét s nagy szor- 
galommal gyűjtött anyagot a CoUection des chro- 
niques nationales francai ses écrites en langue 
vulgaire du XIII. au XIV. siécle c. nagyszabású 
vállalatához (Paris 1824—29, 47 köt.), melyet a 



Chroniques de Froissart kiadása követett (1824— 
26, 15 köt). 1840-ben kiadta a Chroniques 
étrangéres relatives aux expéditions frangaises 
pendant le XIII. sióele. 1828-ban Franciaország 
levéltárai és könyvtárainak főfelügyelőjévé ne- 
vezték ki. Azonban a Polignac-minisztérium meg- 
fosztotta ez állásától. Ezóta egészen a tudomány- 
nak élt Parisban. Egyéb művei : Histoire des 
conquétes et de l'ótablissement des Frangais dans 
les ótats de l'ancienne Gréce sous les Villehar- 
douin (befejezetlen. Paris 1846, 1. köt.) ; La Gréce 
continentale et la Moréé (1843) ; Recherches et 
matériaux pour servir a une histoire de la domi- 
nation frangaise dans les provinces démembrées 
de l'empire grec (u. o. 1840) ; Nouvelles recherches 
historiques sur la principautó frangaise de Moréé 
(1845, 2 köt.) . A Histoire uni verselle des religions, 
théogonies, symboles, mystéres, dogmes, stb. is 
B. vezetése mellett indult meg (5 kötet. Paris 
1844—46). 

Buchonit, bazaltszerü kőzet, ú. n. nefelíntefrit, 
elegyrészei : nefelin, amílbol, plagioklász, augit, 
biotit és magnetit. 

Buchrucker, Kari, lovag, evang. teológus, 
szül. 1827 nov. 19. Kleinweisachban (Bajoror- 
szág), megh. 1899 jan. 29. Münchenben. Oberlaim- 
bachban, Nördlingenben .volt lelkész, 1873 óta 
Münchenben, ahol a Márk-templomot létesíté, 
1885 óta főegyházi tanácsos. Kiválóbb munkái ; 
Die Grundlinien der kirchl. Katechetik (Berlin 
1889) ; Die Normalkatechismen der christl. Krrche 
(Nürnberg 1890) ; Der Schriftbeweis im Katechis- 
musunterricht(Gotha 1893); Die Grosstaten Gottes 
und imser Glaube (Nördlingen 1883) ; Christian 
Friedr. B., ein Seelsorgerleben (nagyatyja életr., 
München 1876). Frankkal együtt 1890 óta a Neue 
Kirchl. Zeitschrift kiadója. Ő kezdeményezte a 
belmissziói vándorértekezleteket, amikből a bajor 
országos belmissziói egyesület nőtte ki magát az 
ő elnöklete alatt. 

Bachs, falu St. Gallen svájci kantonban, 1 
km. -nyíre a Rajna balpartjától, a B.— feldkirchi 
és rorschach—churi vasutak csomópontján, svájci 
és osztrák vámhivatallal, (1910) 4437 lak., akik 
állattenyésztéssel, himzöiparral és kereskedéssel 
foglalkoznak. 

Buchsbaum (Pmhsbaum), Hans, egyike azon 
építőmesfereknek, kik a bécsi Szt. István székes- 
egyházat építették a XV. sz.-ban. 1429-ben vette 
át a templom építését, 1432. fejezte be a déli tor- 
nyot és a másikba is belefogott. 1451 — 52-ben ö 
építette a Wiener Bergen ismert Spinnerin am 
Kreuz emlékoszlopot. Megh. állítólag 1454. 

Buchstein, az Ennsvölgyi Alpok egyik cso- 
portja, mely É.-ról a Gesáuset (1. 0.) határolja, 
legkiemelkedőbb csúcsai a Grosser B. 2224 m. és 
a Tamiáchbachturm 2034 m. 

BvLchsweilei (Bouxwüler), város Alsó-Blszász 
német birodalmi kerületben, 33 km. -re Strass- 
burgtól, (1905) 3037 lak., kat. és evang. templom- 
mal, gimnáziummal, vegyészeti gyárral. Népes- 
sége húsz év óta fogyott. Egykori várkastélyának 
fenmaradt része most városháza és műcsarnok. 

Buchta, Richárd, afrikai utazó, szül. Radlow- 
ban, Galíciában, 1845 jan. 19., megh. 1894 júl. 
29. Bécsben. 1878— 80-ban a Fehér-Níluson föl- 



Buchtarma 



— 17 



Buckingrham 



hajózott és Ugandáig jutott, ahonnan a nyam- 
nyamok országán és Dar-Fertiten át tért vissza. 
Útközben készített számos fényképe és rajza 
Die obern Nillander cím alatt (Berlin 1881) je- 
lent meg. Megjelent még tőle : Der Sudan und der 
Mahdi (Stuttgart 1884) ; Der Sudan unter agypt. 
Herrschaft (1889). Sajtó alá rendezte Junker 
Afrika-utazásait (1890). 

Buchtarma, az Irtis mellékfolyója, az Altai- 
hegységben ered, 500 km. hos8;;ú. 

Bucica, adók. Zágráb vm. glinai j.-ban, (1900) 
9-il horvát-szerb lak. ; u. p. Pokupso, u. t. Glina. 

Bucina (buccina, gör.), régi római réz fúvó- 
hangszer neve, mely a trombitához és tubához, 
melyekből a mai puzon származott, hasonlított. 
Használták pásztor-kürtnek és a tábori életben 
a katonai kürtjelekhez. 

Bucinari-szigetek, tíz kis sziklasziget Szardí- 
nia É.-i partja mellett, nevezetesebb köztük Bu- 
cina v. Távolára, La Maddalena, Caprera (1. 0.), 
(iaribaldi egykori lakóhelye. 

Bncíntoro (Bucentaurus), tkp. buzino d'oro, 
fényesen díszített, megaranyozott, pompás ünnepi 
gálya, melyen a velencei köztársaság dogéja 
1311 óta évente Mária mennybemenetele napján 
a tengerre szállt, hogy magát azzal — egy gyű- 
rűnek a tengerbe dobása által — képletileg el- 
jegyezze. Az utolsó B.-t a franciák 1798. eléget- 
ték, arany ékítményeit pedig elvitték. Egyes 
darabjai a velencei arzenálban láthatók. V. ö. II 
B. di Venezia (u. 0. 1837). 

Bucje, adók. Pozsega vm. bródi j.-ban, (i9oo) 
50i horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. Ratkovica. 

Bucka V. buckó, homokterületeken szél össze- 
hordotta halom V. domb. Sekélyvizű homokos ta- 
lajú tengervidéken a homokbuckák (Dünen) a par- 
tot széles szegélyképen környezik, és minthogy az 
erősebb szél messze befelé hordja a finomszem- 
cséjű futóhomokot, a B.-k lekötése és beerdősítése 
nagyfontossílgú feladat. L. Futóhomokkötés és 
Barkhán. 

Buckau, Magdeburg külvárosa (1. 0.). 

Buckboard (ang., ejtsd: böckbórd), durván 
faragott északamerikai munkakocsi, 4 kereken 
nyugvó koesiállványának két tengelyére deszka 
van erősítve; ha személyszállításra alkalmazzák, 
ülést helyeznek e deszkákra. 

Buck-eyes(ang., ejtsd : böck-eisz, kecskeszemü). 
Oliio északamerikai állam lakóinak gúnyneve. 

Buckhaven (ejtsd: bökkliéven v. bökkhín), VárOS 

Fife skót grófságban, a Firth of Forth mellett, 
(1910) 15,149 lak., látogatott kikötővel, élénk halá- 
szattal. Ipara közül említendő a grófságban álta- 
lában virágzó vászonszövós, valamint a hajókötél- 
gyártás. Szai* vasmarhatenyésztése is nevezetes, 
az egész Angliában híres flfeshirei fajt tenyésztik. 

Buckie (ejtsd : bökki), város Banff skót grófság- 
ban, közel ahhoz a helyhez, ahol a B. Bum a 
Moray-öbölbe torkol. Bast- és Nether-B.-ből áll ; 
(1910) 8897 lak., jelentékeny heringhalászattal. 

Buckingham (ejtsd: bökkiogem, V. rövidebben: 
B ucks ),1. angol grófság Mi ddlesex.Hertford, Bed- 
ford, Northampton, Oxford ésBerks között; 1931 
km2 temlettel és (1910) 193,951 lak., akik főképen 
f öldmíveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. 
B.dombo8 \idék, legnagyobb magasságát az Ayles- 

Révai Nagy Lexikona. IV. köt. 



burytól 15 km. -re fekvő Ivinghoe Beaconban 
(275 m.) éri el. A Temze több kisebb folyóval, D.-i 
részét pedig az Ouse az Ousellel öntözi. Bányái 
nincsenek; egyedül a papíripar jelentékenyebb. 
Fővárosa . Aylesbuiy. — 2. B., város B. grófság- 
ban az Ouse partján, (1901) 3151 lak. Három km. 
hosszú villasor köti össze Stowe (ejtsd : sztau) kas- 
téllyal, a B. hercegeknek egykor művészeti kin- 
cseiről híres székhelyével. 

Buckingham. Régi angol nemesi család, mely 
nevét az ilyen nevű grófságtól vette. Gifford Wal- 
tert tekintik az első B. grófnak, ki a grófságot 
Hódító Vihnostól kapta hűbérül. Gifford fiával ki- 
halt a család s a grófság visszaszállott a koronára, 
1377. III. Eduárd legifjabb fla, Woodstock Tho- 
mas kapta a B. grófságot, akinek 1397. történt 
megöletése után Stafford Humphrey grófra szál- 
lott át. Ó volt az első B.-i herceg VI. Henrik 
kegyéből. A hercegi címet unokája. Henry örö- 
költe, a York-ház buzgó híve, ki Hl. Richárd ado- 
mányaiból nagy vagyonra tett steertrdö^niidőn 
ennek dacára ellene fellázadt, 1483. kivégezték. 
Fia Edward VII. Henriktől visszakapta áíyjánafc 
címét és vagyonát, de VIII. Henrik alatt felségsér- 
tés ürilgye alatt lefejezték (1521). Most egy szá- 
zadon át nem volt használatban e cím, mígnem 
I. Jakab 1628. kegyencét, Villiers George-ot ne- 
vezte ki B. hercegévé. 1688-ban kihalt a Villiers- 
esalád, követte ezt a B.-i hercegi méltóságban a 
Sheffleld-esalád, mely 1735. szintén kihalt. 1784. 
Temple George gróf kapta III. Györgytől a B. 
marquis címet, fla pedig, Richárd 1822. hercegi 
méltóságra emelkedett. Richárd herceg unokájá- 
val (1. B. 5.) a Temple-B. -családnak magva- 
szakadt és a B.-i hercegi cím megszűnt. 

1. George Villiers, B. hercege, szül. 1592 aug. 
28. Brookesby kastélyban, megölték 1628 aug. 
23. A nagyravágyó udvaronc I. Jakab királyt 
teljesen hatalmába kerítette, ki őt a legfőbb mél- 
tóságokra és hercegi rangra emelte. Kedvenc 
terve volt a walesi herceget egy spanyol infáns- 
nő vei összeházasítani, mely célból a herceget Mad- 
ridba is kisérte, de ott oly kihívóan viselkedett, 
hogy a házassági terv meghiúsult. Visszaté- 
rése után rábírta Jakabot, hogy Spanyolország- 
nak hadat üzenjen. Időközben Jakab meghalt 
(1625), mire B., hogy a parlament bosszúját ki- 
kerülje, azon volt, hogy I. Károlyt egy francia 
hercegnövel házasítsa össze. Ez a terv sikerült, 
mindamellett a parlament a gyűlölt kegyoncet 
perbe fogta, mire Károly a parlamentet feloszlatta. 
Midőn azonban a B.-től Franciaország ellen célta- 
lanul megindított és ügyetlenül vezetett háború La 
Rochelle falai alatt vereséggel végződött (1627), 
az elkeseredés oly nagy lett, hogy a nép megmen- 
tőjének tekintette Felton John nevű fanatikus 
puritánt, ki a herceget 1628 aug. 23- Portsmouth- 
ban leszúrta. V. ö. Gardiner, History of England 
from the accession of James és History of Eng- 
land under the duke of B. and Charles I. (1875, 
2 kötet). 

2. George Villiers, B. hercege, az előbbinek 
fla, szül. Londonban 1628 jan. 30., megh. 1687 
ápr. 16. A forradalom alatt I. Károly oldalán küz- 
dött. 1651 -ben í'ranciaországba menekült, 1657. 
Angliába visszatérve nőül vette Fairfax (1. 0.) 



Bucking'hamshlre 



18 



Buckle 



lord leányát, kinek a parlament a B. -család jószá- 
gait adományozta volt; Cromwell 1658. a Towerbe 
záratta. Cromwell halála után kiszabadult s II. 
Károly alatt, ki atyja címét ós birtokait reá ru- 
házta, nagy méltóságokra emelkedett. 1669-ben 
tagja lett a Cabal-minisztériumnak, de ennek 
bukása után, fejét mentendő, felcsapott ellen- 
zékinek és a Test-akta ellenzői közé tartozott. 
n. Károly halála után visszavonult a politikai 
élettől; az irodalomnak és alchemiának élt éski- 
csapongásokban pazarolta el vagyonát. Vele ki- 
halt a Villiers-család főága. Müveinek nem teljes 
kiadását Londonban 1775. adták ki 2 kötetben. 

3. John Sheffield, B. és Normanby hercege, 
angol költő és államférfiú, szül. 1648 ápr. 7., 
megh. 1721 febr. 24 ü. Károly és II. Jakab ke- 
gyence. II. Jakab a Privy council tagjává és fő- 
kamarássá nevezte ki. Jakab futása után azon- 
ban meghódolt III. Vilmosnak, aki 1694. Nor- 
manby marquisvá tette, Anna királyné pedig fő- 
pecsétőrré. 1703-ban kapta a B.-i hercegi rangot. 
1703— 11-ig az ellenzékkel tartott. III. György 
alatt kegyvesztes lett. Költeményei, melyek közt 
legsikerültebbek az Essay on poetry és Bssay on 
satire, szellemesek, de kevéssé eredetiek. Érde- 
mesebbmunkája a Memoirs. Munkái összegyűjtve 
Londonban jelentek meg 1758. 

4. Richárd Plantagenet Grenville, B. és Ghan- 
dos hercege, szül. 1797 febr. 11., megh. 1861 júl. 
29. 1822-ig a Temple gróf, ettől kezdve atyja 
haláláig (1839) a Chanaos marquis nevet viselte. 
A parlamentben mint a gabona-töi'vény és a nagy- 
birtokosok érdekeinek védője lépett föl, de ven- 
dégszerető magaviseletével a nép szeretetét is 
annyira megnyerte, hogy The farmers's friend- 
nek (bérlők barátja) nevezték. Atyja halála után 
mint B. és Chandos hercege a felsőházba lépett 
(1839). 1841. Peel bevette kabinetjébe, de már 
1842. visszalépett. Pazarló életmódja következté- 
ben 1848. vagyonilag megbukott s a politikai 
élettől visszavonult. A családi levéltárban őrzött 
oklevelekből kiadta : Memoirs of the court of Ge- 
orge in. and the regency (új kiadás London 1853. 
és 1856, 4, ill. 2 köt.) ; Courts and cabinets of Wil- 
liam IV. and Victoria (u. o. 1861, 2 köt.) ; The 
priváté diary of Richárd, flrst duke of B. (Lon- 
don 1862, 3 köt.). V. ö. Thomson, Life and times 
of Richárd, duke of B. (u. o. 1859, 3 köt.). 

5. Richárd Plantagenet Grenville, B. és Chan- 
dos hercege, az előbbinek üa, szül. 1823 szept. 
10., megh. 1889 márc. 25. Mint több vasúttár- 
saságnak igazgatója újból vagyonra tett szert, 
melyet gazdag házassága révén is gyarapított. 
1846— 57-ig az alsóház tagja, 1866. lord Derby 
harmadik minisztériumában a titkos tanács el- 
nöke, 1867—68. a gyarmatok államtitkára és 
1874— 80-ig Madras kormányzója volt. Benne ki- 
halt a B. és Chandos hercegi család férfi-ága. 

Buckinghamshire, 1. Buckingham (grófság). 

Bnckl., természettud. nevelőiéi Buckland 
William (1. 0.) nevének rövidítése. 

Buckland (ejtsd ;bökkiend),l. Francis Trevelyan, 
angol természetbúvár, B. 2. fia, szül. 1826 dec. 
17. Winchesterben, megh. 1880 dec. 19. Orvos- 
tudományokat tanult, kórházi sebész volt stb., 
majd 1854—63. a testőrség orvosa lett. Saját 



költségén South Kensington-ban a haltenyósztés 
szemléltetésére múzeumot létesített; 1867-ben 
Anglia lazachalászatának felügyelőjévé nevezték 
ki. Müvei : Curiosities of natural History (1857— 
1872, 4 kötet ; utolsó kiadása 1900) ; Familiar his- 
tory of British fishes (1873, utolsó kiadása 1881) ; 
Fish-hatching (1863) ; Log-book of a flsherman 
and zoologist (1891) ; Notes and jottings from 
animál life (1882). Életrajzát megírta Bompas, 
Life of Frank B. (1—9. kiad. London 1885). 

2. B., William, angol geológus, szül. Axmins- 
terben (Devonshire) 1784 márc. 12., megh. Clap- 
hamban, London mellett 1856 aug. 14. Kezdetben 
teológiát tanult, később a természettudományok- 
kal foglalkozott 8 1813. az oxfordi egyetemen 
az ásványtan, 1818-ban a földtan tanára is lett. 
Oxfordban a földtani múzeumnak vetette meg 
alapját, Londonban a brit múzeumnak is volt őre 
és szüntelen a f on'ásvlzvezeték építése érdekében 
működött. Két főmunkája a Reliquiae diluvianae 
(2. kiad. London 1824) és a Geology and minera- 
logy considered with reference to natural theo- 
logy. Főtörekvése volt e munkában a geológiai 
búvárlatoknak összeegyeztetése a bibliai terem- 
téstannal. 1825-ben adta ki harmadik nevezetes 
munkáját: Descriptionof the South- Western coal 
districts of Bngland. 

Bucklandia R. Br. (növ.), a Hamamelidaceae 
család génusza, melynek egyetlen faja, a B. po- 
pulnea R. Br., a kelet-himalajai erdők jellemző, 
50 m. magas fája. Levelei több dm. átmérőjűek, 
pirosan sávozottak és pompás lombozatot nyúj- 
tanak. Nehéz, erős barna fáját faragómunkákra 
használják. 

Bucklandit (ásv.), tulajdonképen egy vasdús 
epidot. 

Buckle (ejtsd: böki), Henry Thomas, angol kul- 
túrtörténetire, szül. 1821 nov. 24. Leeben, Lon- 
don mellett, megh. 1862 máj. 29. Damaszkus- 
ban. Gyenge egészsége miatt otthon tanították 
s igen korán magára maradt. Midőn atyja 1840. 
elhunyt, a gyengéd érzelmű fiú bánatában nagy 
beteg lett, felgyógyulva könyveihez vonult vissza. 
Még csak 22 éves volt, midőn első műve, I. Károly 
története megjelent, de azután sokáig nem írt, 
csak adatokat gyűjtött tanulmányútjai alkalmá- 
val. 1857-ben jelent meg nagy művének, a History 
ofCivilisation in England-nakl. kötete, mely óriási 
feltűnést keltett. 1861. újra nagyobb úti'a kelt 
Egyiptomba és Palesztinába. Útközben tífusz ölte 
meg Damaszkusban. Nagy műve, melyet Zsi- 
linszky Mihály, György Aladár és mások ma- 
gyarra fordítottak '(8 fűz., Budapest 1871—78), 
15 kötetre volt tervezve s a megjelent két kötet 
csak bevezetés hozzá, melyekben történeti kuta- 
tásának csak módszerét ismerteti s Anglia, Fran- 
ciaország, Spanyolország ós Skótország történeté- 
nek egyes fejezeteit világítja meg. Fő célja volt 
a történelmet természettudományi módszer sze- 
rint tárgyalni ; a történelem ugyanis szerinte tu- 
dományos probléma, mely az események alapjául 
szolgáló törvényeket kutatja s ezek segélyével 
igyekszik a fejlődés rendszerét megállapítani. 
Munkáját minden művelt nyelvre lefordították 
és számtalan kiadást ért. Kisebb művei halála 
után Miscellaneous and posthumous works of H. 



Buckle Island 



— 19 



Bucsó 



Th. B. cím alatt (3Jíöt., London 1872) jelentek 
meg. V. ö. Huth, Life and writings of B. (1880, 
2 köt. ; ném. Katschertól) ; Bobért son, B. and hls 
critics (London 1895); Droysen, GrundrissderHis- 
torik (3. kiad. 1882) ; Korény'Schek, B. rendszere 
(Bpest 1870); Droysen ésBernheim müyei (l.-o.), 

Buckle Island (ejtsd: bökki ájiend), 1. Bolleny- 
szigetek. 

Buckó, 1. Bucka. 

Buckow, váxos Frankfurt porosz kerületben, a 
Sehermützel-tó közelében, kedves vidéken (Mar- 
kische Schweiz), (i905) 2040 lak., gyógyintézettel ; 
a berliniek látogatott nyári kiránduló helye. 

Bucks, 1. Bwkingham. 

Buckskin, 1. Éuxkin. 

Buckstone, város, 1. Buxton. 

Buckstone (ejtsd: böksztón), John Baldmn, angol 
színész és színműíró, szül. Londonban 1802 szept. 
8., megh. 1879 okt. 31. Hosszas küzdés után aratta 
első sikerét Luké the labourer című színmüvé- 
vel, melyben ö játszotta a főszerepet. 1851-ben 
lett a Haymarket színház igazgatója. Több mint 
150 darabot írt, melyekben maga is szerepelt s 
igen sikerülten személyesítette nemcsak a bohó- 
zatos, hanem a klasszikus vígjátéki alakokat is. 
Legismertebbek : Popping the question; Mary Ann ; 
üncle John ; Married life ; Good for nothing ; A 
lesson for ladíes ; The green bushes. 

Bucó (Aspro Cuv.), a zárt uszóhólyagú (Physo- 
disti), tüskeparás (Acanthopteri) csontoshalak, 
sügérf élek (Percidae) családjába tartozó halnem. 
Teste megnyúlt, orsóalakú; széles orra az alul fekvő 
szájon túl ér. Kopoltyúfedői tövisesek, kis pikke- 
lyei érdesek, fogai sertenemüek, nyelve sima. A 
tiszta folyóvizet kedveli, rendesen a mély helye- 
ken tartózkodik. ívási ideje április és május. Jó 
húsa miatt piacon árulják. Közép-Európában ho- 
nos 3 faj közül hazánkban kettő él : a magyar B. 
(A. zingel L.), feje majd háromszögletű, farka 
rövid, 30—40 cm. hosszura nő. Sárgásbarna színű, 
vékonyabb- vastagabb, egymással többé-kevésbbó 
összeolvadó fekete sávokkal tarkázva. Ragadozó; 
tápláléka vízi rovarok lárvái, apró rákok és kis 
halacskák. Hazánkban a Duna, Tisza, Körös, 
Rába, Szamos, Olt és Zagyva folyókban él. A né- 
met B. (A. asper L.), feje kerekded, farka hosszú. 
Színe baiTiássárga, 4—5 fekete sávval. 14—20 
cm. hosszú. Hazánkban előfordul a Balatonban, 
a Duna, Tisza, Berettyó, Bódva, Borzsa, Dráva, 
Garam, Körös, Latorcza, Maros, Olt, Rába, Sajó, 
Szamos, Turócz és Zagyva folyókban. 

Bucolí, 1. Bukolok. 

Itncolicns, 1. Bukolikus. 

Buconjic Paszkál, mostari róm. kat. püspök, 
szül. 1834 ápr. 2., megh. Mostarban 1910 dec. 8. 
Teológiai tanulmányait Ferrarábau végezte. Her- 
cegovinában sok új plébániát, templomot, kolos- 
tort és közművelődési egyesületet létesített. Bosz- 
nia-Hercegovina okkupációjának lelkeshíve volt. 

Bucqnoi, 1. Buquoy. 

Búcs, nagyk. Esztergom vm. párkányi j.-ban, 
(1910) 1578 magyar lak. ; postahivatal, u. t. Bátor- 
keszi. 

Bucsa, közs., 1. Királyhágó és Kislmcsa. 

Bucsánszky Alajos, könyvkiadó és nyomdász, 
szül. Egerben 1802., megh. Budapesten 1883 febr. 



13. Mint könyvkötő kezdette meg pályáját s 1831. 
Pozsonyban telepedett le. Itt az elhanyagolt né- 
pies irodalom termékeit kezdte kiadni, de emellett 
egyéb közhasznú munkák kiadásával is foglalko- 
zott. B. adta ki az első földrajzi atlaszt 24 lapon ; 
lefordíttatta Peregrinyi Elek jeles pedagógusunk 
által Campe Amerika felfedezését és később az 
angol eredeti után Robinson Crusoét. Nevét leg- 
jobban mégis ponyvairodalmi termékeinek kiad- 
ványai tartották fenn. Üzletét veje, Bózsa Kál- 
mán, ennek halála után eleinte az özvegy má- 
sodik férje, Kosa Rezső, Rózsa Kálmán és neje cég 
alatt folytatta, újabban a cég nevének meghagyá- 
sával a nyomda részvénytársasággá alakult át. 

Bucsány, kisk. Nyitra vm. galgóczi j.-ban, (i9io) 
1550 tót és magyar lak. ; vasúti állomás, posta- 
hivatal ; u. t. Nagybresztovány. Springer Gusz- 
táv báró birtoka, ménessel. 

Bucsatelep, Püzesgyarmathoz tartozó telep 
Békés vm. szeghalmi j.-ban, (i9oo) 1072 lak. ; posta- 
ügynökség, u. t. Pusztaeeseg. 

Bucsecs, a Kárpátok D.-i határláncolatában, a 
Brassói v. Barczasági hegység legmagasabb s a 
Negoj után Erdély másod legmagasabb csúcsa, ha- 
talmas hegy tömeg, mely a Törcsvári- ésTömösi- 
szoros közt, Törcsvártól DK. -re emelkedik s leg- 
nagyobb részt már Romániába esik. A B. tulajdon- 
kép óriási sziklakatlan, melyen a Jalomica folyik 
végig ; ennek völgyéből köröskörül enyhén emel- 
kednek a hegygerincek egy félköralakú hegypár- 
kánnyá, mely kifelé irtóztató sziklacsoportokban 
rémítő meredekséggel esik alá. E kívüh-ől hozzá- 
férhetetlen sziklapárkány középpontjában a B. 
legmagasabb csúcsa, az Om (Omu, azaz ember) 
emelkedik (2508 m.) Magyarország határán, míg 
a Szinája feletti Karajmán (2495 m.) már egészen 
Romániába esik. A Jalomica- szakadékban (oláh 
területen) Szkit la Jalomica sziklakolostor fekszik, 
vadregényes helyen, sziklabarlang nyílása előtt, 
néhány kalugyer lakóhelye ; az Om csúcsán a 
Siebenbürgischer Karpathenverein menedékháza 
áll.A B. Törcsvár felől a Simon-völgyön, Sztrunga 
vámházon és az említett kolostoron át 10 óra alatt, 
a Porta völgyön át, nehezebb úton 5 óra alatt, 
v. végül Rozsnyóról a híres Malajesti völgyön át 8 
óra alatt érhető el ; Szinaja felől 7 óra alatt. V. ö. : 
Hunfalvy János, A magyar birodalom természeti 
viszonyaínak leírása, H. 139—142 ; Fütsch Jó- 
zsef, Die Stadt Kronstadt und derén Umgebung 
(Wien 1886); Mysz Edw., Touren-Weiser für 
Ausflüge in die Umgebung von Kronstadt (Brassó 
1892) ; Emke uti kalauza Magyarország erdélyi 
részében (Kolozsvár 1891); Orbán Balázs, A 
Székelyföld leírása, VI. 386—389. 

Bucsesd, kisk. Huny ad vm. brádi j.-ban, (1910) 
819 oláh lak. ; u. p. Kristyor, u. t. Abrudbánya. 
A község 7 km. hosszúságban van elszórva s egész 
a Vulkán tetőig vonul fel. A Hunyad vármegyéből 
Alsó-Fehér vmegyébe átvezető brád-abrudbányai 
országút Ny.-i kaptatójának kiindulása s a két 
vmegye határjeléül szolgáló nyeregig a 10 km. 
hágó gyönyörű kilátást nyújt. A felett© kima- 
gasló Vulkán (1264 m.) az Brczhegység legfeltű- 
nőbb mészszirtje, növénytanilag is érdekes. 

Bucsó, régi magy. nőnév. 1190. emhttetik Bu- 
chou asszony, a Miskócz nembeli Tuma felesége. 



Bucsonfalva 



20 - 



Búcsús pille 



Bucsonfalva (azelőtt : Butyásza), kisk. Szat- 
már vm. nagysomkúti j.-ban, (i9io) 702 oláh lak. ; 
u. p. és u. t. Nagysomkút. 

Bucsony (azelőtt: Bucsnm), kisk. Alsó-Fe- 
hér vm. verespataki j.-ban, (1910) 1075 házzal 
és 3999 oláh lak. B. tkp. 6 szétszórt faluból (B., 
B.-Cserbu, B.-Izbita, B.-Pojén, B.-Sásza és B.- 
Muütyán) áll, melyek lakói túlnyomóan arany- 
bányászattal foglalkoznak (1. Abrudbánya ós Ve- 
respatak) ; legjelentékenyebb a Péter-Pál és Mi- 
hály bányamű, mely aranyat és ezüstöt bőven 
termel s több száz munkást alkalmaz ; ezenkívül 
több kisebb bánya is van, de a termelés ezek- 
ben csekély. B. a Detunáta(l.o.) megtekintésére 
alkalmas kiinduló pont. Hajdan Tökefalva volt 
a neve, s lakói állítólag ide telepített szepesiek 
voltak. 

Bucsu, kisk. Vas vm. szombathelyi j.-ban, (1910) 
630 magyar lak. ; vasúti állomás, postahivatal ; 
u. t. Rohoncz. 

Búcsú (lat. indulgentia), a római jogban am- 
nesztiát, büntetés elengedését jelenti (v. ö. Cod. 
Theod. 1. 9 tit. 38), előfordul a szentírásban is 
ilyen értelemben : szabadon bocsátás, elengedés, 
remissio (Izaiás 61, 1, és Szt. Lukács 4, 18). Egy- 
házi értelemben a B. a gyónáson kívül való elen- 
gedése az ideigtartó büntetéseknek, amelyeket 
vagy ezen a világon, vagy a tisztító helyen kel- 
lene kiállani. A B. tehát nem a bűntől való f ölol- 
dozás, hanem föltételezi azt. A B.-ról való tanítás 
egyrészt az egyház kulcshatalmáu.másrószt Krisz- 
tus helyettesítő elégtételén és a szentek egyessé- 
gén alapszik. Van teljes B.(indulgentiae plenariae) 
és nem teljes B.(indulgentiae partiales), aszerint, 
amint a büntetés elengedése teljes v. részleges. 
Általános felfogás szerint pl. 40 napi B. elenge- 
dése azoknak az ideigtartó büntetéseknek, me- 
lyet az ember a régi egyh. fegyelem szerint 40 
napi vezeklóssel nyert el. A B. elnyerésének fel- 
tételei : kegyelemállapot, bűnbánat és az előirt 
jócselekedetek teljesítése. A B.-t a tisztítói! elj^en 
szenvedő lelkek javára is lehet fordítani. L. még 
Jubileum. V. ö. Gröne, Der Ablass (1863) ; Mau- 
rel. Die Ablasse (1878) ; Lea, Confessiou and in- 
dulgences (1896) ; Paulus, Tetzel (1899) ; Berin- 
ger, Die Ablasse (1906) ; Prohászka 0., A keresz- 
tény bűnbánat és bűnbocsánat (1894) : Dudek J., 
Bűnbocsánat az ősegyházban (1910). 

Búcsúbiüla neve annak az iratnak, amelyben 
a pápa fontosabb búcsúkat hirdet ki. 

Bucsuháza, kisk. Pozsony vm. somorjai j.-ban, 
Ü910) 164 magyar lak. ; u. p. és u. t. Somorja. 

Búcsújárás, a kat. egyházban kegyeletes he- 
lyek látogatása, ájtatoskodás és lelki épülés vé- 
gett, A kegyeletes helyek látogatásának szokása 
egykorú a vallás történetével. Megvan a moha- 
medánoknál, megvolt a zsidóknál (jeruzsálemi 
templom) és a régi pogányoknál is. A búcsújáró 
helyek között a kor és kegyelet tekintetében első 
helyen áll a Szentföld, melyet már a II. sz. fo- 
lyamán látogattak egyes áhitatoskodók. A Szent- 
föld iránti kegyelet szülte a keresztes hadjárato- 
kat is. A keresztények ezenkívül a szenteknek : 
az apostoloknak, a vértanuknak, hitvallóknak és 
szüzeknek sírjaihoz is zarándokolnak a II. sz. 
eleje óta, első sorban Szt. Péter és Pál, és kom- 



posztellai Szt. Jakab sírjához. Olyan helyekre 
is, amelyeken szentek csodatevő képei vannak, 
szokásosak a B.-ok. Különösen a bold. szűz 
Máriának templomai s az azokban lévő képei v. 
szobrai tárgyai a kat. hívek kiváló és bizalom- 
teljes tiszteletének. így hazánkban : Sasvár, Kis- 
czell, Máriaradna, Besnyö, Máriaremete stb. ; 
Spanyolországban : Monserrat ; Olaszországban : 
Loretto ; Franciaországban : Lourdes ; Stiriában : 
Maria-Zell; Svájcban: Einsiedl, stb. 

Búcsúlevél (lat. literae indulgenüales), gyó- 
nási levél is (confessionalia). A középkor vége 
felé igen elterjedt; manap ismeretlen. A B.^nek 
birtokosa fel volt jogosítva magának gyóntató- 
atyát választani, aki őt néhány fentartott ese- 
ten kívül, töredelmes gyónás után minden bűntől 
feloldozhatta egyszer az életben és halála óráján ; 
azonkívül teljes búcsúban is részesíthette az ille- 
tőt. A B.-t megszabott pénzadománnyal lehetett 
megszerezni. V. ö. Beringer, Die Ablasse, ihr 
Wesen u. ihr Gebrauch (Paderboni 1906) ; Lea, 
Conf ession and indulgences (Philadelphia 1896) stb. 

Bucsum, 1. kisk. Fogarasvm. sárkányi j.-ban, 
most Sárkánybucsony (1. 0.). — 2. B., kisk. 
Hunyad vm. szászvárosi j.-ban, most Kisbucsony 
(l. 0.). L. még Bucsony és Tökefalva. 

Búcsús pille (Tliaumetopoea v. Onethocampa 
processionea L.), az éjjeli lepkék és pedig a Noto- 
dontidae családba tartozó kártékony rovar. Nős- 
ténye barnás-szürke, szárnyán két harántcsík 
van, melyek közül a belső szélesebb, mint a külső; 
csápja kétszeresen fürészelt. Testhossza 1-5 cm., 
szélessége pedig kiterjesztett szárnnyal 3 — 3'7 
cm. Hímje kisebb és fehér tövű szárnyán három 
haránt csík van ; 0'9 cm. hosszú és kiterjesztett 
szárnnyal 31 cm. széles. Hernyója 16 lábú, bar- 
nás-szürkehátán fekete csíkkal ésmindon testizén 
10 vörösbarna szemölccsel, melyekből hosszú és 
fehéres színű szőrcsomó ered. Bábja gubóban pi- 
hen és egy helyen igen nagy számmal talál- 
ható. E pille igen nagy ellensége a lombos fák- 
nak és rendesen csak aug. végén és szept.-bcn 
mutatkozik, amikor nősténye éjjel röpködve meg- 
termékenyül és petéit vénebb tölgyfaágak kér- 
gére, hajlásokba v. repedésekbe rakja. Egy-egy 
nőstény 150—200 petét rak. A pete csomóban 
marad és csak a következő évi május havában 
kel ki belőle az apró hernyócska.A hernyók társa- 
sán élnek, nappal egy közös helyen húzódnak 
meg és éjjel egy csapatban vándorolnak lomb- 
falásra. E vándorlás, melyi'ől a pille nevét is 
kapta, napleszálltakor kezdődik : a hernyók akkor 
hosszú sorban indulnak útra és elől rendesen egy 
halad, utána szintén egy vagy kettő, majd hár- 
masával, sőt hetesével csatlakoznak hozzájuk a 
többiek s úgy vonulnak fel a fa koronájába, v. 
egy szomszédos fára. Ha nagyobbak, akkor már 
állandó fészkük is van, ahová lombfalás után 
mindennap visszatérnek. E fészek igen nagy, néha 
30— 40 cm. hosszú, 20—30 cm. széles, kívülről sííi'ű 
pókhálószerű fonadékkal, levedlett bőrrel és her- 
nyóürülékkel van bevonva. Júl. havában bebábo- 
zódnak és bábjaik ugyanabban a fészekben marad- 
nak, ahol a hernyók tanyáztak. De nemcsak azért 
nevezetes e hernyó, mert kárt okoz, hanem arról 
is, hogy lehullott szőre kellemetlen bőrkiütést. 



Bucsuszentlászló 



21 



Buda 



söt ha ember v. állat szemébe, v. kömiyebben 
megsérülő részébe hatol, gyuladást is okozhat. 
Fabre szerint a gyuladás oka a szőrök mechani- 
kai hatílsa mellett cantharidin és hangyasav. 
Vedléskor és bábozódáskor, mikor a hernyó bőrét 
és azzal együtt nagy mennyiségű, szőrét leveti, 
igen veszélyes dolog ilyen helyen járni, s az erdő- 
ben tartózkodó állatok, ha ilyen helyre kerül- 
nek, nemcsak hogy igen sokat prüszkölnek (a szőr 
ugyanis orrukon-szájukon át belső részeikbe jut), 
hanem néha el is pusztulnak. Védekezésül legjobb 
a hernyót még akkor irtani, mikor kisebb szám- 
mal mutatkozik, mert ha nagyobb mennyiségben 
szaporodott el, akkor a pusztítás a hernyó előbb 
említett tulajdonsága miatt igen bajos. A B. mér- 
gérenézve 1. Mirth 0.,Vergl. chem. Physiologie d. 
med. Tiere (Jena 1903, 338—343 1.) ; JablonowsTú 
J., Mérges hernyószőr (Termtud. Közi., 34. köt., 
391 1.) ; GorTia S., Mérges hemyószőr (u. o. 35. 
köt., .357 L). 

Bucstiszentlászló, kisk. Zala vm. pacsai j.-ban, 
(1910) 506 magyar lak. ; vasúti állomás, postahi- 
vatal ; u. t. Szentlászló. 

Bucsuta, kisk. Zala vm.letenyei j.-ban, (1910)623 
magyar lak. ; u. p. Bánokszentgyörgy, u. t. Tófej. 

BúcBÚverseny, rendszerint valamely mee- 
tingen a legutolsó versenyszám neve, tekintet 
nélkül a verseny karakterére, vagyis lehet handi- 
cap, eladó- vagy bárminő más futam is. 

Búcsúztatás, faluhelyen divatozó szokás a 
temetéseknél s abból áll, hogy a kántor verses 
mondókákban elbúcsúztatja a halottat a rokonság- 
tól és ismerősöktől. 

Bucuresci, Bukarest román neve. 

Bucyrus (ejtsd: bjuszeirösz), Crawford county fő- 
városa Ohio északamerikai államban, Cleveland 
közelében, (i9oo) 6560 lak., több iparvállalattal. 

Buczacz (ejtsd: bucsacs), az ugyanily nevű ker. 
kapitányság székhelye Galíciában, a Stripa part- 
ján, (1910) 14',241 lak., akik közül 8546 zsidó ; a 
baziliánusok kolostorával, szép városházával, je- 
lentékeny lótenyésztéssel, az egykor hatalmas 
Potockiak régi kastélyával. 1672. itt kötöttek 
békét a lengyelek és törökök, amelyben Wisnio- 
wiecki lengyel király átengedte a törököknek 
Podoliát és Ukrainát és magát évi adó fizetésére 
kötelezte. 

Bnczló, kisk. Sáros vm. szekcsői j.-ban, (i9io) 
194 tót lak. ; u. p. és u. t. Magyarraszlavicza. 

"BxiCZY Emil, író, szül. Kolozsváron 1782 máj. 
16., megh. u. o. 1839 okt. 28. Iskoláit szülővárosá- 
ban és Kassán elvégezvén, sokirányú érdeklődése 
miatt mindenfélét próbált, tanult. Jogászkodott, 
Diajd a kegyesrendbe lépett és tanárkodott,azután 
felsőbb teológiai kiképzés céljából Bécsbe ment ; 
visszatérve Szebenben a retorika professzora lett. 
Fiatalon, Kazinczy buzdítására kezdett verselni, 
mestere modorában, de igazi költői ihlet híján. 
Neve ismertté lett, összeköttetésbe került kora 
vezérszerepet játszó íróival és szoros barátságot 
kötve Döbrenteivel, részt vett abban a mozga- 
lomban, melyet ez Erdély irodalmának és művelt- 
ségének f ölvirágoztatásáért indított. Egyik alapí- 
tója 8 lelkes támogatója volt Döbrentei folyóira- 
tí'inak, az Erdélyi Múzeumnak. Munkásságának is 
tágult a köre, fordított Platonból és esztétikai érte- 



kezéseket írt (Alyrikapoesis okai ésalyrikmok, 
megj. a Felső-Magyarországi Minei-vában ; A tra- 
goedia a görögöknél, megj. Erd. Muz. IX.). Ezen a 
téren van igazi jelentősége. Eredetisége és mély- 
sége kisebb ugyan mint képzettsége, de éppen is- 
meretei gazdagságának ós ízlésének köszöni ha- 
tását és tekintélyét, melyet mint az esztétika tu- 
dományának egyik meghonosítója szerzett. V. ö. 
Lázár Béla, B. E. élete és irod. munkássága 
(Budapest 1888). 

Bud, püspök, 1. Bőd. 

Bud János, statisztikus, szül. 1880. Drago- 
mórfalván, Máramaros vm. Jogi tanulmányait 
Budapesten végezte. Még mint joghallgató lépett 
be az Országos statisztikai hivatalba, ahol ez idö 
szerint mint miniszteri segédtitkár műkötUk. 
Folyóiratokban és az Országos statisztikai hiva- 
tal önálló kiadványaiban sok fontos demográfiai 
kérdést világított meg. Főbb míivei : A magyar 
szent korona országainak bűnügyi statisztikája 
(1904—1908); Magyarország népességének fog- 
lalkozása (Stat. Közi. 27. kötete) ; Bűnügyi sta- 
tisztikánk reformja (1907); Népünk halandó- 
sága és élettartama (1907) ; A munkanélküliség 
statisztikája Magyarországon (1910); Az elvá- 
lások alakulása hazánkban (1911); A koncen- 
tráció a gazdaságtársadalmi életben (1911) ; A 
gyermekmunka hazánkban és a külföldön (1911). 
Munkatársa e Lexikonnak is. 

Buda, régi magyar személynév, moly a tör- 
ténelmileg is ismert személyeken kívül nagyon 
el volt terjedve a kisebb nemességnél és vár- 
jobbágy okiiál. 

Buda. 1. Hún mondáink szerint Etelével és 
Kévével (Kézainál Reuva) együtt Bendegúz fia 
az Érd v. másik változat szerint a Kádár nemzet- 
ségből s a hét hún vezér egyike. Midőn a hún 
vezérek elestek a cesumauri ütközetben, testvé- 
rével Etelével úgy osztozott a hún birodalmon, 
hogy neki jutott a keleti rész a Tiszától a Don 
folyóig. Míg Etele a nyugati népek ellen harcolt, 
azalatt B., megszegve a szerződést, Sicambriában 
ütötte fel székhelyét s azt a maga nevéről B. vá- 
rának kezdte hivatni. Etele ezért megölette B.-t, 
testét a Dunába dobatta s megparancsolta, hogy 
Sieambriát ezentúl ne B. várának, hanem At- 
tila városának nevezzék. A németek szót is fo- 
gadtak neki, a magyarok azonban nem törődtek 
a tilalommal. A monda többféle elemből alakult. 
Attila városa, Etzelburg (Acilburg, Acingburg) 
a régi Aquincum nevének német népetimoiógiai 
átalakítása (1. Attila székhelye); B. neve a ger- 
mán-szláveredetü «buda» «bódé» szóra vezethető 
vissza s nyilván azon nagy bolgárországi izmaeli- 
ták deszkaházairól nevezték el a régi pesti (t. i. 
budai) vár alatti városrészt, akik Béla király 
jegyzője szerint Taksony idejében költöztek be 
s a pesti vár szolgálatába osztattak be. B. egyé- 
niségének kialakulásában egyfelől Attila testvére 
Bleda (1. o., hún változat szerint talán Bilida), 
másfelől a keveaszói és tárnokvölgyi hún-kabar 
(hún-bolgár) elem egyik vezére Bojta hagyomá- 
nyának egybeolvadását kereshetjük. B. mondá- 
ját költőileg feldolgozták : Arany János B. ha- 
lála eposzában (1864), a tervezett hún-magyar 
trilógia első, önálló részében; Fábián Gábor 



Buda 



22 



Budai 



B. haragja c. eposzi töredékében (1876) ; Bes- 
senyei György B. tragédiája c. szomorújáték- 
ban (1773., új kiad. 1787. Attila és B. címmel); 
Demeter János B. c. tragédiában (1795); Vajda 
Péter B. halála c tragédiában (kiadta Zsilinszky 
M., 1867). 

2. B., Bgrut fia, azt a megbizást nyerte Szt. 
Istvántól, hogy Vazult a nyitrai tömlőéből hozzá 
vigye. Kiváló pártembere lévén Péter királynak, 
Aba Sámuel hívei 1041. felkoncolták. — 3. Fia v. 
rokona lehetett B.,ki Devecser úrral együtt 1045. 
arról értesítette Pétert, hogy helyette egyes elé- 
gedetlenek Szár László fiait akarják trónra ültetni. 
Péter az összeesküvőket részint megvakíttatta, 
részint felakasztatta. — 4. B. comes 1132. a sajói 
táborból követségbe ment Boleszláv lengyel ki- 
rályhoz.kinek kijelentette, hogy a magyarok nem 
ismerik el Boricsnak a trónra való jogát. — 
b.B.-család Zarándban főkép a XV— XVI. sz.-ban 
virágzott s egy János nevű tagjával szakadt 
magva. 

Buda, 1. Budapest és Budavár. 

Buda, magyar szabású téli felöltő. 

Budacki dolnji, adók. Modrus-Fiume vm. voj- 
nici j.-ban, {i9oo) 769 horvát-szerb lak. ; u. p. 
Kmjak, u. t. Vojnic. 

Budacki gornji, adók. Modrus-Fiume vmegye 
vojnici j.-ban, (i9oo) 542 hoi'vát-szerb lak. ; u. p. 
Krnjak, u. t. Vojnic. Régi vára ma romokban 
hever. 1575 szept. 22. a törökök Ferhat pasa 
vezetése mellett itt véres győzelmet arattak 
Auersperg Herbert gróf felett, aki maga is el- 
esett a harcban. 

Budaeus (Budinszky)György,e\.lelkész, szül. 
Teschen mellett, Sziléziában, hol atyja, a magyar- 
országi Budai-családból származott B. Ádám, jó- 
szágigazgató volt. Tanulmányait itthon végezte. 
1661-ben Bosztriczra(Ung vm.) hívták lelkésznek, 
azután különböző helyeken, végre Szentandráson 
(Szepes vm.) lelkészkedett, hol meg is halt. Mun- 
kái : Christiani hominis Militia (Berolini 1674) ; 
Threnodia, abyssum persecutionum et exinde 
manantem labyrinthum naufragiorum historice 
plagens (1690). Ezeken kívül naplót hagyott 
hátra. 

Budaeus (Búdé), Guillaume, kiváló francia 
tudós, szül. Parisban 1467.. megli.. u. o. mintkir. 
könyvtáros 1540 aug. 22. Parisban és Orléansban 
tanulta a jogot és a klasszikus nyelveket. XII. La- 
jos megbízásából diplomáciai küldetéseket vég- 
lett. I. Ferenc az ő ösztönzésére állította fel a 
Collége de Franceot. De asse et partibus eius 
(1514) c. művével a tudományos metrológia meg- 
alapítójalett. Fontos : Commeutarii linguae Grae- 
eae (1519). Kiváló nyelvi tudással írta Lettres en 
grec (1526) c. müvét. Annotationes in XXIV Pan- 
dectarum libros (1508) ; De studio litterarum recte 
instituendo, de philologia (1526); De transitu 
HellenJsmi ad Christianismum (1534). Összegyűj- 
tött művei Baselben jelentek meg négy kötetben 
1557.V. ö. Rebitté, Q. B., restaurateur des études 
grecques en Francé (Paris 1846) ; JÉgger, L'Hel- 
lenisme en Francé I. 161. sk. 

Budafa, kisk. Zala vm. zalaegerszegi j.-ban, 
(1910) 349 magyar lak. ; u. p. Salomvár, u. t. Zala- 
egerszeg. 



Budafok (Promontor), nagyk. Pest-Pilis-Solt- 
Kiskun vm. biai j.-ban, a Duna jobbpartján, 
(1910) 1258 házzal és 10,935 lak. ; húsz évvel ezelőtt 
7273 lakója volt, közte 1890 magyar, 5217 né- 
met ; nagy fejlődésnek indult iparos közs., számos 
iparteleppel (Törley- és Fran^ois-féle pezsgő-, 
sör- és 3 cognac-gyár) és igen nagy borospin- 
cékkel ; van itt zománcozó és fémárúgyár, fürész- 
malom, villamosvilágítási és vízvezetéki r.-t., 
Unió ált. gyujtógyár, francia baromfitenyésztő 
intézet ós több más gyártelep. Számos nagy bor- 
kereskedés van itt, jelentékeny nagy borpincék- 
kel. Van takarókpénztára, köles, segélyzö egy- 
lete, m. kir. pincemesteri iskola, van pénzügyőr- 
biztosi állomása, ipartestülete. B. a m. kir. állam- 
vasút fiumei vonalának és a déli vasútnak állo- 
mása, Budapesttel villamos vasút is összeköti ; 
van továbbá gőzhajóállomás, posta- éstáviróhiva- 
tal, telefonállomás. Sok csinos nyaraló díszíti a 
községet. Régente római telep volt helyén,de a mai 
B. csak 1739. keletkezett, az emelkedett helyen 
álló kastélyát azonban már 1736. építtette Savoyai 
Jenő herceg. Régebben Promontorium néven for- 
dul elő s a budaiak és pestiek, utóbb a csepelszi- 
getiek szőllőhegye volt, még 1819-ben Promonto- 
rium-Csepel nevet viselt. A község házainak egy- 
része, valamint a fővárosiaknak borpincéi ceri- 
thium mészkőbe vájt barlanglakok, melyek jó szá- 
razak, minden boltozás nélkül megállanak, ügy 
hogy csak füstölgő kéményeik látszanak ki. A 
nagy kiterjedésű szőllőket, melyeknek termése bu- 
dai bor neve alatt került forgalomba, a fiUoxera 
elpusztította, de újjáalkották. 

Budaháza, kisk. Ung vm. kaposi j.-ban, (i9io) 
146 magyar lak. ; u. p. Dobóruszka, u. t. Nagy- 
kapos. 

Budai, 1. Ézsaiás, ref. tanár, püspök, szül.Peé- 
ren (Közép-Szolnok) 1766 máj. 7., megh. Debre- 
czenben 1841 júl. 14. Iskoláit a debreczeni kollé- 
giumban végezte, aztán 1792. külföldre indult. 
Majdnem két évet töltött Göttlngenben, közben 
meglátogatta Oxfordot s a bölcsészdoktori cí- 
met megszerezve, 1794 nov. 1. Debreczenben 
Sinai utódjává, a történelem és klasszikus nyel- 
vek tanárává lett. Munkássága ettől fogva a 
kollégium összes ügyeire kiterjedt. Reá bízták 
úgy az elemi, mint a latin középiskola felügye- 
letét és kormányzását, tankönyveket, sőt ma- 
gyar nyelvű latin nyelvtanokat készített, első 
volt, aki a művészi hajlamú tógás felsőbb diáko- 
kat (Karács, Erős, Pethes, Papp, Halász) irányoz- 
ván és vezetvén (1794—1809), magyar térképeket 
nyomatott. A nagy könyvtár rendezésének orosz- 
lánrésze is rá esett. A debreczeni főiskolába 1807. 
bevitt egészen új s a kor fejlődésével egyező 
tanterv és rendszer (Ratio Institutionis), melyet az 
ország közvéleménye is méltatott s több ref. iskola 
is mintául vett, az ő tollából folyt. Midőn általáno- 
san latin volt az iskolai tanítás nyelve, ő magyar 
tankönyveket írt és alkalmazott s nagyban hozzá- 
járult a kollégium kormányának ama határoza- 
tához (1797), hogy ezután aminden tudományok 
magyar nyelven taníttassanak.)) 1808-ban a dog- 
matika tanszékére tétetett át s kiadta a re- 
formáció 3 százados évfordulója ünnepére teo- 
lógiai vezérkönyvét (Propaedeumata), melyért a 



Budai 



23 — 



Budai hegységr 



göttinsíeni egyetem hittudori címmel tisztelte meg. 
Í813. kei-ületi főjegyzővé, 1821. Debreczen egyik 
lelkipásztorává, 1822. a tiszántúli egyházkerület 
püspökévé választották ; 1829. József nádor a Ma- 
gyar Tudományos Akadémia tervét készítő bizott- 
ság egyik tagjává nevezte ki; 1831. pedig az aka- 
démia első nagygyűlése tiszteletbeli taggá vá- 
lasztotta. Olajba festett arcképe a debreczeni kol- 
légium könyvtárában van, onnan másolták le a M. 
Tud. Akadémia képes terme számára. 

Munkái : Commentatio de causis Culturae . . . 
(Göttingen 1794) ; Közönséges história, tanítvá- 
nyai számára (Debreczen 1800) ; Régi tudósvilág 
hiűoriája (u. o. 1802) ; Halotti beszéd Bhédei La- 
josné felett (Nagy-Várad 1804) ; Oskolai magyar 
új J.^/as(Dobreczenl804) ; Deák nyelv kezdete pél- 
dákban (u. 0. 1804); Magyarország históriája 1. 
köt. a mohácsi veszedelemig (u. o.' 1805. 2. köt.) 
A mohácsi vésztől Buda visszavételéig (u. o. 1808) 
3 köt. Az ausztriai ház örökös uralkodása alatti kor 
(u. o. 1812) ; Deák törzsök szók jelentéseikkel 
(u. 0. 1809) ; Ratio Institutionis (az egyházkerü- 
rületi, Álmosdon 1804. tartott tanügyi bizottság- 
ban dolgozott, 8 az egyházkerületi közgyűlés által 
1806. helybenhagyott tanterv (u. o. 1807) ; Régi 
római vagy deák irók élete (u. o. 1814) ; Propae- 
deumata Theologiae Christianae (u. o. 1817). Irt 
több egyházi beszédet és a ref . énekeskönyvben 
a 6. és 27. dicséret tőle van. Kiadta bátyja, B. 
Ferenc, Polgári Lexicon,magyar történelmi csa- 
ládok tárát (Nagy-Várad 1804— 1805-ig, 3 köt.). 
Közrebocsátott több tankönyvet s klasszikus írót 
és kéziratban is maradt néhány munkája. 

Irodalom. Toldy Ferenc, Irodalmi beszédei, Pest 1872, 1. 
k. 40 ; Péczeli József, A M. Tudós Társaság kézi könyvei, 
1845. VI. k. 43: Ujabbkori Ismeretek Tára, Pest 1850,11. k.; 
Prot. Képes Naptár, 1858, 77, arcképpel; Vasárnapi Újság, 
1858. 3. sz. (Kátai Gábortól arckép); Balogh F. M., Prot. 
Egyh. Tört. Irodalma, Debreczen 1879; Kiss K., üj m. Athe- 
nás 1882, II. f. (Kálmán Farkastól); Kálmán P., Éneklő kar, 
Budapest 1880, 11 — 18. 1. (Családi vonások említve); Fővárosi 
Lapok, 1871, 68 sz. (Höke Lajostól); Annalen der Literalur, 
Wien"1804, 1805; Allgemeine Liter. Zeitung, Halle u. Leipzig 
1822, m. 286. sz.; Sárospataki füzetek 1866; Dóczi Imre, A 
debreczeni rézmetsző diákok, M. Pedagógiai Szemle 1892; 
Polgár Mihály, Egyházi almanach 1836; Schwartner, Statisz- 
tika. Egykorú méltatásai: Budai E. püspök feletti beszédek: 
o) A sokat tanított oktató, Püsüs Andrástól; b) Az egyházi 
hivatal terhei és kellemei. Aranyi István debr. hittanártól 
(ebben van életrajza, végül latin sírfelirata Péczeli József- 
től); c) Az egész gyülekezettől megsiratott Áron, Soltész 
Józseftől; d) Emlékbeszéd (tanári jellemzése) Kalós Mó- 
zes debr. tanártól. A két utóbbi beszéd a kollégium ima- 
termében tartatott. Mind a négy megjelent Debreczenben, 
1841. Tov. Hírnök 1841, 61. sz.; Athenaeum 1841, 11. 17. sz. 
(Péczeli Józseftől). 

2. B. Ferenc, ref. lelkész, B. Ézsaiás testvér- 
bátyja,szül. Peéren(Közép-Szolnok vm.)1760nov. 
8., megh. mint szováti lelkész 1802 okt. 28. Nagy 
olvasottságú tudós volt, aki csillagászattal.termó- 
ezettannal, politikával, hazai törvényekkel, a ré- 
gebbi és újabb bölcsészettel, de legfökép a ha- 
zai történelemmel s ennek kútfőivel foglalko- 
zott. Munkái : A Kánt szerint való filozófiának 
rostálgatása levelekben. (Magyarra fordítva és 
jegyzésekkel megbövítve (Pozsony 1801, névte- 
lenül) ; Magyarország 'polgári históriájára való 
lexicon, a XV. sz. végéig. Kiadta B. Ézs. (Nagy- 
Várad 1804—5. 3 köt., 2. kiadás Pest 1866.) 

3. B. Simon, versszerző a XVI. sz. legelején, 
ki mint száműzött v. mint vándor lantos megfor- 



dult Spanyolországban is, hol a király udvarában 
nagy tetszés mellett adta elő hét (magyar, latin, 
görög, német, lengyel, francia és török) nyelven 
szerzett verseit. 

Budai Delean Janos,román író, szül. 1770 táján 
Csigmóban, Hunyad vm., megh. 1820. Munkáit 
Asaki fedezte föl Lembergben, ahol B. kir. taná- 
csos volt. Foglalkozott történelemmel, nyelv- 
tudománnyal és költészettel. Munkái : Bukovina 
történelmi, politikai, közigazgatási, társadalmi, 
statisztikai stb.leirása (németül); Erdély népeinek 
eredetéről kezdettől a legújabb időkig (latinul) ; 
Az erdélyi nációk uniójáról stb.Ijegbecsesebb műve 
a Jiganiada seaü Tabera Jiganilor c. komikus 
eposza, mely először a Buciumul Romln-ban (II. 
1877) jelent meg. 12 énekre van felosztva, 6 soros 
strófákkal. 

Buclai főesperesség, a veszprémi püspökség- 
nek volt egyik kerülete. Területe a régi Pilis 
vármegyére egészben. Fejér vármegyéből a mai 
váli és adonyi járásra, Esztergomból az eszter- 
gomi járás nyugat-déli részére terjedt ki. V. ö. 
Ortvay, Magyar egyh.földr. I. ; Dedek, Pestvm. 
tört. (Magy. Várm. és Városai I. k. 256 1.). 

Budai görög-keleti szerb püspökség. A ma- 
gyarországi 4 s a horvátországi 3 szerb egyház- 
megye közül lélekszámra a legkisebb, kiterjedésre 
nézve azonban a legnagyobb a budai püspökség. 
Joghatósága alá tartoznak a Duna mellékén 13 
vármegyében igen szétszórtan előforduló szerb 
hitközségek, továbbá a pesti s az elszigetelten 
álló brassói görög hitközség. Van köztük nem 
egy olyan, melyben a még fennálló templomok 
mellett évek óta nincsenek hívek, pl. Czegléden, 
Nagykőrösön, Mosonban stb. A püspökséget 1695., 
közvetlenül a szerbek beköltözése után alapítot- 
ták. 1731-ben egyesítették vele a mohácsi püspök- 
séget, melyet szintén 1695. alapítottak. Az egy- 
házmegye székhelye kezdettől fogva Szentendre, 
az egykor igen népes és virágzó északi szerb köz- 
pont, mely a XIX. sz. eleje óta azonban teljesen 
elvesztette korábbi jelentőségét. Az egész egy- 
házmegye 2 esperességre oszlik : a budaira : 30 
templommal, 23 plébániával és 12 plébánossal, és 
a mohácsira : 33 templommal, 25 plébániával és 
18 plébánossal. A hitközségek száma a budaiban 
26, a mohácsiban 41, beleértve az ú. n. flókköz- 
ségeket is. Iskola van : a budaiban 15, a mohácsi- 
ban 29. Az egész egyházmegye híveinek száma 
körülbelül 20 ezer. Kulturális intézményeinél és 
jelentékeny anyagi eszközeinél fogva legvirág- 
zóbb a két fővárosi község : Pest és Buda. 

Budai hegység, a magyar középhegység duna- 
jobbparti részében a Pilis-hegység egyik kisebb 
csoportja,melyPest-Pilis-Solt-Kiskun vmegyében 
Budapest, Vörösvár, Zsámbék és Budaörs közt 
terül el.E hegycsoportot É. felé aVörösvári völgy 
a Nagy-Kevély és a Pilis csoportjától, D.-en a Bu- 
dáról Bicskére vezető ú. n. Mészáros-út völgyelése 
a törökbálinti domboktól választja el ; K.-en a 
Duna képezi határát, Ny.-on az a tág hullámos 
síkság, mely Piliscsaba, Jenő, Páty és Biától 
Ny. felé a dorogi hegyekig, Zsámbékigés Bicskéig 
elterül. Ezen, magassága által nem annyira, mint 
terjedelme és természeti szépségei által kitűnő 
hegységben két nagyobb csoportot különböztetünk 



Budai hegység 



2i 



Budai iiegység 



meg, egyiket Nagykovácsi csoportnak, a másikat 
szorosabb értelemben Budai hegységnek nevez- 
hetjük. Amaz Vörösvár, Pilisesaba, Páty és Buda- 
keszi .közt terül el s középpontja Nagykovácsi. 
Ettől É.-ra ésD.-re egy-egy nagyobb hegytömeg te- 
i'ülel,É.-onaNagy-Szénásliegy(549m.)csoportja, 
D.-en a Nagy Kopaszhegy (558 m.) szélesre elterülő 
erdős háta, a kettő Nagykovácsitól Ny.-ra jelenté- 
kenyebb hegység által egymással közvetlenül 
összefügg, minek következtében Nagykovácsi 
egy 3 oldal felöl hegyektől körülzárt s csak K. 
felé keskenyen nyíló magas (3i6 m.) katlanban 
fekszik. A Nagy-Szénáshegy és a belőle kiágazó 
hegyek kopár mészképződmények, erősen kiár- 
kolt völgyelésekkel és silány növényzettel ; K.-i 
folytatásukban feltárt széntelepekkel s a Remete- 
hegyen néhány kis barlanggal ; A Nagy-Kopasz- 
hegy csoportját ellenben túlnyomóan erdőségek 
borítják, s végső ága a Torbágy felett emelkedő 
Katalinhegy (345 m.). 

Szorosabb értelemben jB,-nek csak azon hegy- 
csoportokat nevezzük, melyek Solymár.Hidegkút, 
Budakeszi, Budaörs és Budapest közt terülnek el 
8 tagozatuk szerint 3 kisebb csoportra oszolnak 
szét. A legészakibb aHármashatárhegy csoportja, 
mely Solymár és Hidegkút közt kezdődve, innen 
D. felé néző félkörben a Hármashatárhegyig hú- 
zódik, ahol szélesebbre elterülve a Lipótmezö és 
Óbuda közti térséget hálózza be. B csoport élesen 
határolt keskeny gerinc alakjában Solymár felöl 
a hidegkúti Kálváriahegyen (386 m.) át a Csúcs- 
hegybe (4i5 m.) folytatódik, gerincét több nyereg 
rovátkolja, lejtői B. felé a mély (129—117 m.) vö- 
rösvári völgybe, D. felé a magas fekvésű (247 m.) 
hidegkúti katlanba ereszkednek. Keskeny gerince 
erdős, lejtőit előbb nagyrészt szőllők borították, 
most részben fel vannak szántva, részben csak 
gyepesek. Hidegkúttól K.-re mélyebb nyereg vá- 
lasztja el a Hárshegyen (462 m.) túl szélesre elte- 
rülő fenslkszerü, csak újabban beerdősített, 
meredek lejtőjű, nagy kiterjedésű Hármashatár- 
hegy csoportjától. Ennek legmagasabb, gyö- 
nyörű kilátást nyújtó csúcsa maga a Hármas- 
határhegy (496 m.), kisebb csúcsai a Kecske- 
hegy (497 m.), a Remetehegy (348 m.) és a 
Mátyáshegy (299 m.) ; valamennyi régebben ko- 
pár,mostuagyrésztbeerdösítve, lejtöinszámos kő- 
bányával és az elpusztult szőllők szomorú nyomai- 
val. Az említett tetők által képezett, DK. felé 
csapó főgerincből a Hármashatárhegyből eleintén 
Ny., majd DDK. felé forduló mellékág ered, mely 
Ny. felé meredek sziklacsoportokkal esik alá, míg 
K. felé enyhén ereszkedik a f őgerinctöl elválasztó 
Szépvölgybe és Pálvölgyébe; e melléklánc tetői az 
Újlaki tető (418 m.), a Kecskehegy (479 m.), a 
Gugerhegy (376 m.) és a Lipótmező felett emel- 
kedő Lipóthegy végső DK.-i alacsony nyúlvá- 
nyai a Csatái-ka, Ferenehegy (265 m.). Józsefhegy 
(232 m.), Rézmál, Rókusliegy (249 m.), Rózsadomb 
és Kálváriadomb, melyek már Buda közvetlen 
szomszédságában emelkednek; azelőtt kitűnő bor- 
termőhelyek, ma nagyobbára kopár lejtők, de 
újabban mindjobban elszaporodó kertekkel és 
nyaralókkal. Az Újlaki hegyet egy 311 m. ma- 
gas nyereg választja el a szélesre elterülő er- 
dős Vadaskerttől (375 m.), mely Hidegkút és 



Lipótmezö közt emelkedik. A Lipótmező kies 
völgytágulata és az ördögárok mély medre a 
Hármashatárhegyi csoportot egy kisebb, nagyob- 
bára erdős és kitűnően kultivált csoporttól,a^ar5- 
hegyi csoporttól választja el ; ennek legnagyobb 
emelkedése a B.egyik legszebb tagját képező Hárs- 
hegy (458 m.), melyhez a Kis-Hárshegy (361 m.) 
és Ferenezhalma csatlakozik ; e szép csoportot több 
kies völgy (Kuruczles stb.) szeldeli és lejtőit szám- 
talan nyaraló és kert díszíti. B csoportot Ny. felöl 
az ördögárok völgye választja el a Nagykovácsi 
hegyektől, D.-en a budakeszi országút által jelölt 
völgyelés (melynek 360 m. magas nyergén a Szép 
Juhászné vendéglő áll) a János- és Svábhegy cso- 
portjától különíti el. 

A János- és Svábhegy csoportja a legmagasabb 
s legkiterjedettebb tagja. A szép Juhászné nyerge 
fölött közvetlenül emelkedik a B. legmagasabb 
csúc8a,a Jánoshegy (529 m.), melyből a 450-480 m. 
magas, szép erdőfedte szóles gerinc D.-i, majd 
DK.-i irányban a Háromkúthegyen ós a Normafán 
(471 m.) át az Istenhegyre, illetőleg a Svábhegyre 
vezet. B félköralakú hegylánc É. felöl gyönyörű 
völgyeket (Zugliget, Csillagvölgy, Harangvölgy) 
zár körül, melyekben párjukat ritkító nyaralótele- 
pek jöttek létre ; a természet és az emberi tevé- 
kenység vállvetve működött közre, hogy itt való- 
ságosparadicsomot teremtsen.A regényes hegyek 
(Hunyadihegy 349 m.. Tündérhegy) övezte völ- 
gyekben szebbnél-szebb nyaralók, díszkertek, mu- 
latóhelyek (Fácán, Disznófő) vannak, melyeket a 
főváros közönsége tömegesen keres fel ; kitűnő 
utak hálózzák be a jól ápolt erdőségeket s csinos 
messzelátók ékesítik a tetőket. A Svábhegyre, a 
nyaraló közönség ezen gócpontjára fogas kerekű 
vasúton és kitűnő kocsi- és sétautakon juthatni. 
Tetején az Eötvös-nyaraló mulatóhely van, mely 
körül egész kis város jött létre templommal, is- 
kolával és üzletekkel. A Jánoshegyet a Sváb- 
heggyel összekötő gerinc Ny. felé ritka szép erdő- 
takarta lejtőkkel (melyeket a főváros a kincstár- 
tól szerzett meg) ereszkedik Budakeszi felé ; D.-i 
ágai azonban egészen eltérő jellegűek. Nagyki- 
terjedésű, részben erdős,részben kopár, szaggatott 
völgyek határolta ágak csapnak DK.-i irányban, a 
köztük levő, felette mélyre kimosott völgyek he- 
lyenként járhatatlanok. A hegylejtök nagy része 
kopár és lakatlan. Völgyei közül a legszebb az Ir- 
hásárok (Lederner Graben) és a Farkasvölgy,tetői 
közül a Széehenyihegy (427 m., Széchenyi István 
emlékével és egy kilátóval), a Mártonhegy, az Or- 
bánhegy, és mint végső emelkedései a Sashegy 
(329 m.) és Gellérthegy (235 m.) említendő. Hajdan 
itt kitűnő bor termett, ma a bortermés korlátolt s 
a hegyek egy része kopár, sziklás; helyenként ér- 
dekes sziklaf ormációk(Ördögonna, 317 m.) és nagy 
kőbányák vannak, forrás azonban alig fakad 
valahol. E nyúlványok azon alacsony halmokat is 
képezik, melyek Sasad, Magasút, Dobogó, Őrsöd 
s más nevek alatt (mindmegannyi bortermő hely) 
a budaörsi lapályig terülnek el, melyet a magy. 
kir. államvasutak budapest-győri vonala és a 
buda-bicskei országút (Mészárosát) követ. Ezektol 
Ny.-ra az a magasabb, kopársága, érdekes szikla- 
képződményei s részben karsztszerú jellegénél 
fogva érdekes Budaörsiv.Csiki hegycsoport terül 



Budai hegység 



25 



Budai i^áptalan 



el.mely a főgerincböl a Normafa- ésMakkos-Máxia 
köztágazik ki és DNy.-i irányban a Csiki puszta felé 
csap (ormai : a Bndaörsi hegy 438 m., Rossberg 
366 m., 24: ökrös hegy 290 m.) s Budaörs bizarr 
kúpjait (Lukenberg 315 m., Strassberg 264 m., 
Törökugrató 251 méter) is magában foglalja. Az 
egész B.-ben ez a legkopárabb, legtermóketlenebb 
esoport,mely a szöUök elpusztulása óta kevés gyü- 
mölcsön kívül alig terem valamit. E csoportban 
rendes völgyképződést sem észlelhetni, vízhiány, 
8 teljes erdötlensége jellemzi.Bgé8zben véve nagy 
változatosság, nagy szakadozottság, többó-ke- 
vésbbé elkülönített völgyteknök és medencék jel- 
lemzik a B.-t, melyek részint DNy.-ról ÉK.-re, ré- 
szint ÉNy.-rólDK.-re csapnak ; a legnagyobb völgy- 
teknök Buda határában, továbbá Budakeszi, Hi- 
degkút és Nagykovácsi mellett vannak. 

Geológiai tekintetben a B.-nek elég egyszerű 
szerkezete van. A számtalan magaslattá és hegy- 
gerinccé szakadozott hegységnek alapját a felső 
triászhoz tartozó mészkő-képződmény alkotja, 
melynek alsó emeletét dolomit (Gellérthegy, Sas- 
hegy, Csiki hegység. Törökugrató, budaörsi Kál- 
váriahegy, Fai'kasvölgy, Zugliget, a Jánoshegy 
oldalán, a Hármashatárhegytől a Mátyáshegyig), 
felső emeletét tömött mészkő képezi. A dolomit 
mindenütt kopár magaslatokat képez, csak he- 
lyenként (Jánoshegy, Nagykovácsi) fedi erdő: 
régente a most kopár tetőket is szép erdő borí- 
totta, de azokat letarolták s mióta az eső a tele- 
vényföldet lemosta, újból valóbefásításuk csak ne- 
hezen halad. A főváros azonban a Hármashatár- 
hegy csoportjában már nagy területet ültetett 
be túlnyomóan fenyőfákkal. A tömött mészkő a 
dachstein-mésznek felel meg s leginkább a 
hegység belsejében mutatkozik. A dolomitból s 
mészkőből álló alapliegységre eocén és oligo- 
cén mészkő, márga, agyag, homokkő és kon- 
glomerát-rétegek települnek, tökéletlen és ere- 
deti összefüggésükből későbbi eltolatások ál- 
tal szétszaggatott takarót képezve. Az eocénhez 
a Budán gyakori nummulit-mész tartozik ; a leg- 
alsó eocén lerakódások, az édesvízi mész és bar- 
naszén s többféle agyag csak néhány helyen is- 
meretes, nevezetesen Nagykovácsi és Szentiván 
liatárábanvan f eltárva,ahol szénbányák is vannak. 
Sokkal nagyobb területet foglal el a nummulit- 
mész, márga éskonglomerát,melyet sok bányában 
fejtenek ; szintén nagy elterjedése van az oligocén- 
hez tartozó meszes homokkőnek (Hárshegy), a bu- 
dai márgának (Gellérthegy) és a kisczelíi agyag- 
nak (Mátyáshegy). Fiatal harmadkori (miocén) ré- 
tegek Budafoktól Biáig húzódnak s ott a budafoki 
fensíkot, az Iharos és Katalínhegyet alkotják. A 
felső miocén korbeli ceríthium-rétegek Buda- 
fok és Diós táján lépnek fel, ezekre negyedkori 
édesvízi rétegek települnek, melyek löszből, ho- 
mokból és kavicsból állanak ; ez a völgyeket (Ör- 
dögárok) tetemes vastagságban födi s a szőUő leg- 
jobb termőhelye volt. Szintén negyedkori képződ- 
mény a budai hévvizekből lecsapódott mésztufa, 
mely a Várhegy ós Gellérthegy hátán, Ó-Budánál 
a kísczelli magaslaton s a Lipótmezön lép fel. 

A B. úgy forrásokban, mint folyóvizekben na- 
gyon szegény, mindazáltal jelentékeny völgyei s 
mélyre bevágódott medrei vannak ; legnagyobb 



völgye az ördögárok völgye, mely a nagykovácsi 
katlanból indul ki, alsó részében a Hűvösvölgy ne- 
vet veszi fel s a Tabánban önti vizét a Dunába ; ren- 
des körülmények közt sekély vize záporok alkal- 
mával óriási mértékben megdagad s nagy pusztítá- 
sokat visz végbe (1875). A többi völgyek majdnem 
teljesen víz nélkül szűkölködnek. A B. Hórája 
igen változatos és gazdag ; a budai tölgyerdők a 
magasabb tetőkre és az északi oldalakra terjednek 
ki ; érdekes és jellemző növényfajok igen gyako- 
riak. A főváros közelében kertek nagy számmal 
vannak, a gyümölcstermelés Nagykovácsi, Bu- 
dakeszi, Solymár, Jenő, Páty és Torbágy vidékén 
virágzó ; a szőllők a lllloxera terjedése folytán 
tönkre mentek, de nagyrészt megújíttattak. A 
földmívelés a B.-ben nem jelentékeny. Bányászat 
csak Nagykovácsiban folyik barnaszénre. Neve- 
zetesebb közlekedési ere a hűvösvölgyi és zug- 
ligeti villamoson, valamint a svábhegyi fogas- 
kerekű vasúton kívül nincs ; vasút D.-en és É.-on 
érinti (a m. kir. államvasutak budapest-győri 
vonala és a budapest-esztergomi vonal), közleke- 
dési útjai Budakeszire, Nagykovácsiba, a Sváb- 
hegyre, Zugligetre, Hidegkútra vannak. A tulaj- 
donképeni B. sűrűn van lakva, a nagykovácsi 
hegyekben ellenben csak kevés emberi lakás 
van. A hegységet a főváros kitűnően gondozza ; 
kitűnő sétautak hálózzák be és a Jánoshegyen a 
főváros 1910. nagy (Erzsébet-) kilátótornyot 
épített. 

Irodalom. Gerlóczy Gyula és Dalácska Géza, Budapest és 
környéke természetrajxi,orvosi és közművelődési leirása.Bu- 
dapest 1879 ; Hofniann Károly, A buda-kovácsi heffység föld- 
tani viszonyai, Magy. k. földtani intézet évkönyve, 1871, 
199—274 ; Hunfalvy János, A magyar birod. természeti viszo- 
nyainak leírása, H. k.. Pest 1864 ; Hantken Miksa, A buda-esz- 
tergomi eocén tengeri képlet kitűnőbb 8zintjeiröl,M. földt. társ 
munkálatai, III. k., 1867, 182 ; n. a., A buda-vidéki ó-harmad- 
kori képződmények. Földtani Közi., X. 41. ; Hofmann Károly, 
Buda vidékének némely ó-harmadkori képződéséről. Földt. 
Közlöny X. 244 ; Szabó József, Pest-Buda környékének föld- 
tani leirása.Pest 1858; Hautken Miksa.Geológiai tanulmányok 
Buda és Tata között. Akad. matliem. és természettud. közle- 
mények, I. 213 ; Qaigóczy Károly, Pest, Pilis és Solt törv. 
egyes, me^ye monográfiája, Budapest 1876—77, 1. k. ; Tbir- 
ring Gusztáv, Budapest környéke, n. o. 1900 ; u. a., A budai 
és pilisi hegység történelmi emlékei, Turisták Lapja 1899. 
XI. évf. ; Palóczy Ijipót, Budapest és környéke, Budapest 
1896. Számos értekezés a Földtani Közlönyben és a Föld- 
tani Intézet évkönyveiben. 

Budai hévforrások (geoi.). A B., amelyeknek 
hőfoka 43— 64-75 között változik, nagyjából egy 
a Duna jobbpartjával összeeső vetődési vonal 
mentén törnek fel (budai termális vonal), még 
pedig a budai alaphegységet fonnáló felső triasz- 
koru dolomitból, amint azt különösen a 970 m. 
mélységű városligeti artézi kút fúrása bebizo- 
nyította. 

Budai jogkönyv, l. Buda város jogkönyve. 

Budai kadarka, kékszemű, muskatályzamatú 
csemegeszöllő-fajta. Középérésű. Rövid metszés 
mellett is jól terem. 

Budai káptalan. Az egykori Pilismegyének 
a veszprémi egyházmegyéhez tartozott része, a 
budai főesperesség területén, a mai Óbudán állott 
a Szt, Péter és Pálról elnevezett budai prépostság 
és káptalan, amelyet Turóczi krónikájának érte- 
sítése szerint már Szt. István alapított volna ab- 
ból a hadizsákmányból, amelyet Keán bolgár fe- 
jedelem hadaitól elvett 1022 táján. Gyarapítot- 
ták a káptalant I. László és II. Géza királyok. 



Budai keserűvíz 



— 26 — 



Budai Zitta 



Ez utóbbi építtette fel pompás templomát is, ame- 
lyet 1150. Martinius egri püspök szentelt fel. A 
prépostság és káptalan gazdagságáról fogalmat 
alkothatunk magunknak II. Endre királynak 
1212-iki kiváltságleveléből. Eszerint a Császár- 
fürdőtől nyugatra eső terület, a közbeeső hegye- 
ken-völgyeken át egész a Pilis-hegy oldaláig és 
K. felé a Dunáig, mind az övék volt. És a kápta- 
lan II. Endrétől kezdve csaknem minden kirá- 
lyunk és királynénk bőkezű gondoskodásának 
tárgya volt. Sokat köszönhetetÍNagy Lajos any- 
jának, Erzsébet királynénak, ki templomát is 
újjáépíttette ; Szilágyi Erzsébetnek ós elsu sorban 
Borbálának, Zsigmond király nejének. Mint hite- 
les hely elsőrangú szerepet vitt hazánk történe- 
tében. Hivatalos kiadványaiban a Cap. Ecclesiae 
Budensis nevet viselte. Prépostjainak elég pontos 
és teljes névsorát ösmerjük. Fennállott 1648-ig, 
amikor is a király javadalmával együtt az esz- 
tergomi érsekségnek adta oda papnevelőjének 
a javadalmazására. Ez időtől kezdve csupán címét 
adományozzák. 

Budai keserűvíz (geoi.). A budai hegység D.-i tö- 
vében mintegy félkörben egymásmellé sorakozva, 
de elkülönülten apró medencékben csekély mély- 
ségíi keserűvízkutak vannak, nevezetesen Buda- 
pest- Kelenföldön az Erzsébet sósfürdő keserüvizes 
kútjai, továbbá Budapest- Őrmezőn, a Budapest- 
Örsödön lévő Hunyadi János nevű keserűvizes 
telep s végre a főváros határától DNy.-ra fekvő 
és Budaörs községhez tartozó völgyben levő ke- 
serűvíz-telepek. A Gellért-hegytől egészen a Csiki 
hegyekig elhúzódó hegység főleg dolomitbóláll, az 
előtte fekvő völgyek talaja pedig kisczelli agyag. 
A geológusok magyarázata szerint a keserűvíz a 
dolomit, kalciumnátriumföldpátok és pirit kölcsö- 
nös bomlásának az eredménye, amely anyagok 
részint szálban a hegységben, részint finom tör- 
melék alakjában a kisczelli agyagban bennef og- 
laltatnak. A magnéziumszulfát képződése a do- 
lomit és a pirit kölcsönös bomlása útján már a 
dolomit hegyek lejtőin indul meg, a keserűvíz 
teljes kialakulása azonban csak a kisczelli agyag- 
talaju völgyekben következik be. A dolomit és a 
pirit kölcsönös bomlásából MgSO^VHjO (keserűsé 
vagy epszomit) és CaS042HjO (gipsz), a földpát 
és a pirit bomlásából ellenben NaaSO^lOHjjO 
(glaubersó v. mirabilit) keletkezik. Míg a gipsz 
szilárd halmazállapotú kristályok alakjában vá- 
lik ki, addig a keserűsé és a glaubersó feloldód- 
nak s együttesen szolgáltatják a keserű gyógy- 
vizet. Az egyes medencék elkülönültsége magya- 
rázza meg azt, hogy mindezen források az álta- 
lános közös karakteren túl egymástól különböző 
összetételüek és természetűek. A B., kivált a 
Hunyadi János- féle, erős kiviteli cikk. L. Ás- 
ványvizek. 

Budai krónika (Ghronicon Budense), az első 
hazai nyomtatvány, melyet Budán, 1473 jún. 5. fe- 
jezett be Hess András könyvnyomtató ós pártfo- 
gójának. Karai László budai prépostnak ajánlott, 
ki őt Olaszországból Magyarországba hívta volt. 
Hess nyomtatványából, melynek egyébiránt sem 
címlapja, sem. címe nincsen és csupán utólag ad- 
ták a Chronica Hungarorum nevet, ma mindössze 
hét példány ismeretes. Másodszor Podhradczky 



József bocsátotta közre Budán 1828 ; harmadszor 
1900 jelent meg, Budapesten, Ranschburg Gusz- 
táv költségén, pompás kiadásban, mely az első- 
nek tökéletes hasonmása. Mint történelmi mű a 
B. részben Kézaival és a Bécsi Képes Krónikával 
kapcsolatos, amennyiben első felének forrása 
ugyanaz volt, amelyen amazok is fölépültek. Ezt 
a forrás -szöveget a B. a három mű közül a legpon- 
tosabban őrizte meg. Többi részei más természe- 
tűek : Nagy Lajosról Apród János kOküUei es- 
peres emlékiratát közli ; utóbbról jóformán csak 
apró, száraz feljegyzései vannak, melyek 1468-ig 
terjednek. V. ö. Domanovszky Sándor, A B. (Szá- 
zadok 1902) ; Kaindl, Studien zu den ungarischen 
Geschichtsquellen. Archív für österr. Gesch. (88. 
B. 2. Halfte 425). 

Budai márga, a budai hegyekben levő márga, 
illetőleg agyagos mész, meszes homok s homokos 
agyagrétegek képezte alsó oligocén korbeli eme- 
let. A főváros budai részének közvetlen környé- 
két főképen márga alkotja, s erre vonatkozik a 
B. név. A Várhegy főtömege ebből a márgá- 
ból áll, s általában mondhatni, hogy a Várhe- 
gyet körülvevő hegykoszorunak a Várhegy felé 
néző oldalán mindenütt megvan a márga. Elő- 
fordulási helyei különösen a Várhegy K.-i, É.-i és 
Ny.-i oldala, a Jánoshegy, Ferenczhegy, a Szép- 
völgy, a Gellérthegy, a Nyárshegy, a Sashegy 
É.-i lejtője, a Svábhegyek, a Jánoshegy ós Hárs- 
hegynek a város felé néző egyes pontjai, de meg- 
van itt-ott ezen hegyeknek nem a város felé 
néző oldalain is. A dolomit hegyeket (Gellért- 
hegy, Sashegy stb.) köpeny gyanánt veszi körül. 
A várhegyi alagút márgában van fúrva és innen 
építésekor igen becses kövületek kerültek elő. 
Néhol (pl. a Sashegy Ny.-i részén) a B. igen vé- 
konyan palás és a széthasított palákban level- 
es hallenyomatokat (Melettasardinitesés crenata) 
is találni. Igen jó cementet gyártanak a B.-ból a 
II. kerületben emelkedő József hegy oldalán. 

Budai prépostság. Zsigmond magyar király 
1424 körül a budai várpalota közelében volt temp- 
lomot védszentjéről címzett prépostsággá emelte 
és káptalant csatolt hozzá. Ebben az egyházban 
temették el 1464. Mátyás király első nejét, a 
cseh Katalint. 1490-ben itt tanácskoztak a fő- 
urak a királyválasztásról s 1514. Bakács Tamás 
érsek itt adta át a vöröskeresztes zászlót Dósa 
Györgynek. A törökök elfoglalván Budát, a pré- 
postság is elenyészett, de kiűzetésükkel vissza- 
állt. 1716-ban a tűz pusztította el. 1720-ban a ke- 
resztes vitézek, vagyis a vöröscsillagos szabályo- 
zott kanonokok kapták a própostságot és ezekre 
bizta 1771. Mária Terézia Szent István király 
sértetlenül fenmaradt jobbjának őrizetét. Régi 
elpusztult temploma helyett a kir. palota ká- 
polnájában végezték az istentiszteletet, ellátván 
egyúttal az oda telepített angol kisasszonyok 
lelki gondozását is. 1881-ben a vöröscsillagos 
rend eltávozott Budáról s a kir. palota gondozá- 
sát és a szent jobb őrzését az esztergomi egy- 
házmegye vette át. 

Budai Zitta (Szitta) György, 1596-1617-ig 
kassai ötvösmester ; másként Kolozsvári ^.-nak 
is írják az egykorú feljegyzések, amiből az kö- 
vetkezik, hogy kolozsvári illetőségű s csak ván- 



Budai zsinat 



— 27 — 



Budamér 



dorlásaiban fordult meg Budán, ahonnét a török 
zavarok elöl Kassára ment, ahol 1599. nyert pol- 
gárjogot. V. ö. Mihalik J., Kassa város ötvössé- 
gének története (Budapest 1899, M. Tud. Akadé- 
mia kiadása). 

Budai zsinat. 1. E név alatt mindenekelőtt 
azt az egj'házi gyülekezetet értjük, amelyet 1232. 
tartott Budán — a mai Óbudán — Pecorari Jakab 
prenestei bíbomok, pápai követ, a II. Endre és 
Róbert esztergomi érsek között felmerült vitás 
ügyek s az érsektől kimondott interdictum ügyé- 
ben. 

2. A legfontosabb B. 1279. IV. László korában 
tartatott Fülöp fermói püspök, mint pápai követ 
elnöklete alatt. E zsinat kiváló jelentőséggel volt 
a magyar egyházra. Iratai a kor elsőrangú 
művelődéstörténeti forrásai. V. ö. Péter ffy, 
Sacra Conc. T. I. A zsinati határozatokat bő ma- 
gyar kivonatban közli : Fauler Gy., A magyar 
nemz. tört. az Árpádházi királyok kor. (II, kiad. 
Budapest 1899, II. k. 357—366 k.) A legteljesebb 
kiadás Hűbe, Antiquiss. Const. 

3. 1308 nov. 18-án Gentilis bíbornok tartott 
Budán zsinatot Magyarország főpapjaival, mely 
az ország dolgairól fontos határozatokat hozott. 
A zsinati konstituciókat csak 1309. hirdették ki. 
Közli : Péterffy f. i. h. ; Fejér Cod. Dipl. VIIP 
58. 1. ; Dudik, Iter Romanum I. ; Wenzd, Budai 
regesták. 

4. 1791 szeptember 14. nyílt meg s október 13. 
végződött a protestáns egyházak budai zsinata. 
Az 1790—91. XXVI. t.-c. a protestáns egyházak 
vallásszabadságát — ha nem is teljes mérték- 
ben — biztosítván, úgy az ev., mint a ref. egy- 
ház sietett a kétegyház vezérféríiaiáltalPozsony- 
ban tartott egyetemes értekezlet határozata sze- 
rint, a királyi engedély megnyerése után zsinatot 
tartani, mely az egyházi kormányzás szerveze- 
tét a változott viszonyokhoz s a kor követelmé- 
nyeihez képest megállapítsa. A lutheránusok Pes- 
ten tartott zsinata egy időben nyilt meg a budai 
ref. zsinattal,melyen, mint az előjelek után bizton 
várható volt, a mind hatalmasabbá vált kiriarchia 
és a jóformán csak képzeletben élő hierarchia szel- 
leme küzdött meg egymással. A küzdelem az erő- 
szakos és különben is hatalmas világi elem ja- 
vára dőlt el. A zsinat üléseiből néhányat a for- 
maságok és a Sinay ügye foglaltak el s így volta- 
képen nem is értek rá a beható tanácskozásokra 
az egyes f ontosabb kérdé.seket illetőleg. A tör- 
vénykönyv, melyet e zsinat egybeállított, öt sza- 
kaszra oszlik, melyekben az egyházkormány- 
zás, az egyházi fegyelem, a házasságügy, az 
iskolai szervezet és a vagyonügy van rendezve. 
Ám a zsinat működésének ez az eredménye soha 
törvényerőre nem emelkedett, amennyiben ki- 
rályi szentesítést nem nyerhetett. Némely más 
intézkedése ellenben konventi határozatok és 
kerületi statútumok útján később mégis megva- 
lósult, de az egészet átható kiriarchikus szel- 
lem mellőzésével. V. ö. Révész Kálmán, A len- 
gyel dis.szidens kánonok története s befolyása a 
B. törvényhozására (Pápa 1887) ; Emlékkönyv a 
budai és pesti zsinatok százados évfordulójára 
(Bpest 1891) ; A zsinat jegyzőkönyvét 1. a M. Prot. 
Egyh. és Isk. Figyelmező 1874. évfolyamában. 



Budajenő, kisk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 
biai j.-ban, (1910) 972 német és magyar lak., posta- 
ügynökség ; u. t. Zsámbék. 

Budakalász (Kaláz), nagyk, Pest-Pilis-Solt- 
Kiskim vm. pomázi j.-ban (1910) 2471 német, szerb 
és magyar lak.,a budapest-szentendrei vasút állo- 
mása, postahivatallal, u. t. Pomáz. Lakói előbb 
túlnyomóan szőllőmüvelésböl éltek, most kőbá- 
nyákban dolgoznak, melyek a B. felett emelkedő 
és turistáktól gyakran felkeresett Nagy-Kevély 
(537 m.) lejtőin és az alatta elterülő síkságon nagy 
számmal vannak. Téglagyárai is vannak. B.-t már 
az Árpád-korban említik, mint a Duna melletti 
(Békás-) Megyer fölött lakó nemzetség telepét, 
melynek környékén szőUők voltak ; hajdan a Ka- 
lázi- vagy Kalózi-család birta,ennek kihalta után 
(a XV. század elején) a pomázi Csikó Tamás mint 
Kovács István budai polgár kalózi birtokának pro- 
vizora szerepel.A török uralom alatt elnéptelene- 
dett helyre I. Lipót szerbeket telepített le. B. kör- 
nyékén több barlang van. V. ö. Thallóczy Lajos, 
A B.-i barlangok (Pesti Napló 1877. 211. sz.). 

Budakeszi, csinos nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kis- 
kun vm. biai j.-ban, (1910) 712 házzal és 5224 
lak. (1900-ban 4215 lak., közte 3896 német), 
takarékpénztárral, hitelszövetkezettel, posta- és 
táviróhivatallal, telefonállomással, csendörőrs- 
sel, fürdörészvénytársulattal. B. a Jánoshegy 
és Svábhegy gerincének alján, kiterjedt erdősé- 
gek szélén fekszik s a fővárosiaknak kedvelt 
nyaraló és kiránduló helye ; a községtől Ny.-ra 
az elpusztult Felsőkeszi község templomának cse- 
kély romjai vannak. B. közelében, kies völgy- 
katlanban Makkos-Mária búcsujáróhely van; 
régi templomát hajdan a trínitárius szerzetesek 
az óbudai Kisczell kolostor fiókjaként bírták s 
mellette kolostor volt ; egy cserfa tetején most is 
látható Szűz Mária képe, melyet búcsújárók sűrűn 
keresnek fel. Határában fekszik az Erzsébet tüdő- 
vészesek szanatóriuma. V. ö. Herrmann Antal, A 
B.-i Mária-kép mondája (Turisták Lapja 1889,15). 

Budakovac, közs. Verőczevm.verőczei j.-ban, 
(1900) 685 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t, Suho- 
polje. 

Budalégy (M'istalis Latr.), a kétszárnyú rova- 
rok (Diptera) rendjébe, a lebegő legyek (Syrphi- 
dae) közé tartozó nagy, méhf orma légynem,amely- 
nek hosszufarkú kukacai rothadó anyagokban, 
pöcegödrökben élnek ; testök hátsó végének fark- 
alakú nyúlványán (ú. n. szifon) levő légcsövek se- 
gítségével lélegzőnek s ezért farkukat a lélegzés 
alkalmával a környezetből a szabad levegőre dug- 
ják ki. Legközönségesebb faja az Eristalis tenax 
L., mely 14 mm. hosszú s ámyékszékekben gya- 
kori. Egyéb nevei: íszaplégy, herelégy, méhmaj- 
moló légy. 

Bndamér, kisk. Sáros vm. lemesi j.-ban, (i9io) 
573 tót és magyar lak. ; u. p. és u. t. Lemes. B 
helység közelében játszódott le 1848 dec. 11. a 
B.-i ütközet. A mintegy 8000 embert számláló 
hadtestével Dukláról dec. 5. az országba betört 
Schlick 9-én akadály nélkül Eperjesig jutott előre. 
Pulszky Sándor alezredes az ellenségéhez hasonló 
számú, de gyakorlatlan csapatjait B.-től DNy.-ra 
a Tarcza és Hernád folyók között fekvő magasla- 
tokon helyezte el vódöállásba, hogy Schlick to- 



Budaméry 



— 28 — 



Budapest 



vábbi előnyomulásának útját állja. A jobbszámy- 
nak Bányai y, a középhadénakGedeon, a balszárny- 
nak pedig gróf Haller őrnagy volt a parancsnoka ; 
a Török őrnagy vezényelte lovasság a jobbszárny 
mögött a Chvala bolia nyergen állott fel. Schlick 
hadteste Eperjesről éjjeli 1 órakor indult útnak 
s hajnaltájt érkezett a lángban álló lemesi Tarcza- 
lildhoz, melynek helyi'eáUítása sok vesződséggel 
járt. A Tarezán átkelve, Schlick a Fiedler dandárt 
Tapolcsány-Tihanyon (Hernádtihany) át a magya- 
rok hátába, a Pergen és Deym dandárokat pedig 
B.-enát rendelte támadásra előre. Pulszky a har- 
cot elfogadta ugyan, azonban a jobbszárnyán be- 
osztott önkéntesek ós nemzetőrök a támadásra elő- 
nyomuló osztrákok elől, még mielőtt döntő táma- 
dásra került volna a dolog, futásnak eredtek s 
így Pulszky csakhamar többi csapatjait Kassára 
s onnan még tovább rendelte vissza. Schlick este 6 
órakor már Kassára vonult be s itt működését azzal 
kezdte meg, hogy a városra 60,000 forintnyi hadi 
sai'cot vetett ki. A magyarok a B,-i ütközetben, 
illetve az azt követő rendetlen futásban 230 ha- 
lottat és sebesültet vesztettek, 250 emberük pe- 
dig fogságba került, míg Schlick állítólag csak 
jelentéktelen veszteséget szenvedett. V. ö. Breit, 
Magyarország 1848— 49-iki függetlenségi harcá- 
nak katonai tört. 1. köt. 183. old. 

Budaméry. Régi magyar család az Aba nem- 
zetség Somosi ágazatából. A XIV. és XV. sz.-ban 
szerepelt B. -család első ismert őse, Péter, a XIII. 
8z. dereka táján élt s talán egy személy azzal a 
György fia Péterrel, ki 1246. Chobay nevű ősi 
birtokát eladta. Fiai: Somosi György, Miklós 
ispán, a nemsokára ellialt Tamás mester, János 
ispán és Mihály mester, 1280—87. mislyei prépost 
és egri kanonok, 1280. osztoztak meg. Közülök 
Miklós ivadékai a Somosi nevet viselték (kihalt 
a XIV. sz. vége felé), Györgytől származott a 
Somosi-család idősb ága (kihalt a XV. sz. közepe 
táján), a Kőszeghy- család (kihalt a XV. sz. közepe 
felé) és az ifjabb B. ág ; János három fia (Egyed, 
Dénes és Andronikus) közül az első alapította az 
idősb B. -családot, mely négy izén virágzott s 
Egyed kisunokájában. Konya fla Péterben halt ki 
1394. előtt. Az ifjabb ág alapítója az említett So- 
mosi Györgytől (1280) származik, kinek három 
fla volt, ú. m. Péter (1284—1304) abaujvmegyei 
főispán ; Ivánka, kit 1285. a tatárok öltek meg, 
és János mester (1285—1341). Ennek nyolc íla 
közül Pál és Péter ivadékait Somosiaknak nevez- 
ték, György ága a Kőszeghy, Miklósé pedig a 
B. nevet vette föl, de ez az ág sem tartott tovább 
egy századnál, a XV. sz. vége felé kihalt B. Por- 
koláb Györgyben. V. ö. Wertner M., A magy. 
nemz. 1. 35., 318 ; Karácsonyi J., M. nemzetségek 
I. 16 8 köv. 1. 

Badaücevica, adók. Belovár-Körös vm. gjur- 
gjevaci j.-ban, (looo) 526 horvát-szerb lak. ; vasúti 
megálló, u, p. és u. t. Kloátar. 

Budanica, adók. Verőcze vm. verőezei j.-ban, 
(1900) 803 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. Cabuna. 

Budaörs, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 
biai j.-ban, (1910) 1059 házzal és 7376 lak., (1900. 
6104 lakos, közte 5669 német); van takarékpénz- 
tára, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala 
és telefonállomása, csendőrőrse. B. a török ura- 



lom idején elpusztult, s csak a XVÜI. sz. ele 
jón települt meg újra német lakosokkal; 1737 
körül Zichy Péter gr. örökösei birták, kiknek vár- 
szei-ü kastélyuk volt itt; utóbb az óbudai korona- 
uradalomhoz került, 1773. Mária Terézia a mor- 
copaili merino-törzsjuhászat egy részét a B.-i ko- 
ronauradalmi majorba helyezvén át, B. a magyar 
nemes juhtenyésztés bölcsőjévé lett. Lakói azelőtt 
túlnyomó részben szőUőmíveléssel foglalkoztak, 
a fllloxera azonban a szőllőket kipusztította és 
bár a szőllők részben megújíttattak, hegyei most 
részben még pusztán állanak. A külön emelkedő 
úgynevezett Törökugratóról (261 m.) a nép azt 
hiszi, hogy róla Budavár bevétele alkalmával egy 
török parancsnok ugrott le, hogy a zsineghalált 
elkerülje. B. határában keserűvízforrások (Lo- 
ser-féle, Pálma, Herkules) fakadnak, melyeknek 
nagy elterjedtségük van. A közeli Csiki puszta 
hajdan lakott hely volt itt, de a török uralom 
alatt elpusztult. 

Budaörsi hegycsoport, 1. Budai hegység. 

Buda pénze, l. Attüa-érmek. 

Budapest (ő térképpel, 15 képmelléklettel, 
2 szövegmelléklettel és 14 szövegálrrával. Tér- 
képek: 1. B. térképe ; 2. B. közlekedési térképe ; 
3. B. és környéke; 4. B. IV. kerülete 1911-ben; 
5. Pest sz. kir. városa 1758-ban. — Képmellék- 
letek: 1. B.-i templomok; 2. Középületek; 3. Bér- 
házak és villák ; 4. Szobrok ; 5. Hidak ; 6. Mauzó- 
leumok ; 7. Élelmezési intézmények ; 8. Egyetemi 
épületek; 9. Iskolák; 10. Muzeumok; 11. Fürdők; 
12. Vízművek; 13. B. székesfőváros nagylakásos 
bérházai; 14. B. székesfőváros kislakásos bér- 
házai ; 15. Népotthon és Népszálló. — Szöveg- 
mellékletek : 1. Utcák és középületek jegyzéke ; 
2. B. helyi vasútjai). A cikk tartalma : 

old. 
.57 



old. 
Budapest fekvése és terü- 
lete 28 

Természeti viszonyok ... 29 

Topográfl.i — 31 

Lakosság ... 42 

Közgazdaság- 44 

Közművelődés _. 51 



Közegészségügy ... .. 

Hatóságok, szervezet, 

pénzügy 62 

B. neve és címere 66 

Környéke _. ... 67 

Története 68 

Irodalom .. 70 



Budapest fekvése és területe. 

B., a magyar birodalom fővárosa és a magyar 
király székvárosa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár- 
megye székhelye, azelőtt sz. k., ma törvényható- 
sági joggal felruházott város, a Duna mindkét 
partján fekszik. Határa az é. sz. 470 25' 47" ós 
47»35' 21", valamint a k. h. 360 36' 5" és 36" 53' 
27" közt terül el; kiterjedése É.-ról D. felé 18, 
K.-röl Ny. felé 22 km. A főváros ezt a kiterje- 
dését az 1872. XXXyi. t.-c. által nyerte. B. terü- 
lete É.-on Solymár, Üröm, Békásmegyer, Újpest 
ós Rákospalota, K.-en Pestújhely, Rákosszent- 
mihály, Czinkota, Rákoskeresztúr, Pestszent- 
lörinez, D.-en Kispest, Erzsébetfalva, Csepel, 
Budafok, Albertfalva, Kistétény, Nagytétény, 
Ny.-on Budaörs, Budakeszi, Nagykovácsi és Pest- 
hidegkút teiületével határos ; határainak hossza, 
vagyis egész kerülete 77*43 km. 

Területe, k főváros és határának egész területe 
19,444-29 ha., ebből szárazföld 18,661-27 ha.,Duna- 
terület 78302 ha. A szárazföldi részből 2560-22 
ha. a beltelekre, 16,101-05 ha. a kültelkekre esik. 



Budapest 



— 29 — 



Budapest 



A Duna jobbparti szárazföldi rósz területe 
9983-27, a balparti részé 8678 ha.' 

Természeti viszonyok. 

Hegyrajz. B. jobbparti részét a Budai hegység 
egyes csoportjai hálózzák be. E hegység egy- 
felől a Rózsadombbal, másfelöl a Várheggyel 
és a Gellértheggyel közvetlenül a Duna medréig 
nyomul elő.A Várhegy és Rózsadomb közt nyiló la- 
pály, melyet aViziváros ós Orezágüt foglal el, Ny. 
felé a Hűvösvölgy és Ördögárok völgyiapályában 
nyer folytatást. A budai hegységnek ez a fövöl- 
cye a hegj'ség két csoportját (a Hármashatárhegy 
és a Jánoshegy-Svábhegy csoportját) egymástól 
elválasztja s egyúttal a főbb vizek levezetőjéül 
szolgál. A Hármashatárhegy csoportjától K.-re 
tágasabb lapály kiséri a Duna medrét, melybe 
ÉNy. felől a vörösvári völgyelés nyílik. Egy má- 
sik lapály a Gellérthegytől D.-re elterülő Kelen- 
föld és Lágymányos, melyen a híres budai keserű- 
vizek fakadnak. Ezt alacsony dombsor választja 
el a budaörsi völgyiapálytól, melj-től D.-re a 
Kamaraerdő és a tétényi f ensík terül el. B hegy- 
csopoi'tok jelentékenyebb emelkedései a főváros 
területén : a Hármashatárhegy 496, Felső-Kecs- 
kehegy 497, Ujlaki-hegy 448, Kecskehegy 479, 
Vadaskert 375, Gugerhegy 376, Nagy-Hárshegy 
458, Jánoshegy 529, Svábhegy 464, Kakukhegy 
438, Kis-Svábhegy 258, Gellérthegy 235 és a 
Kőérberek (Kamaraerdő) 253 m. (Részletesebb 
loirását 1. Budai hegység.) 

A főváros balparti része alacsony fekvésű sík- 
ság, mely nagyrészt csak 8—10 m.-nyire emelke- 
dik a Duna nullpontja fölé (legmélyebbek a Bel- 
városban a Váczi- és Molnár-utca, 7 m.) s csak 
ÉK. és K. felé (Teleki-tér 13 m., Kálvária-tér 15*8, 
Ludoviceum 17, Orczy-ut 18 m.) emelkedik maga- 
sabbra ; ezért szükségessé vált egész városrészek 
talajának feltöltése s a rakodópartoknak meg- 
felelő emelése. A főváros beépített részének leg- 
magasabb pontjai a tenger szine felett a Vár- 
hegj' 169, Naphegy 158, Gellérthegy 235, kő- 
bányai Ó-liegy 149 m. Legmélyebb a Váczi-utca 
103 és az óbudai Hajógyári sziget 103-5 m. A 
Lánchíd közepe 112 m., hídfői 107-6 m. A Duna 
nullpontja 96-68 m. 

Geológiai alakulás. A balparti alluviális sík- 
ság 3— 15 m. mélységig homokból és kavicsból 
áll, mely alatt a kelet felé erősen vastagodó kis- 
czelli, ill. vízálló agyag települ. A városligeti ar- 
tézi kút fúrásakor kiderült, hogy a 15-53 m. vas- 
tag alhivium alatti harmadkori képződmények 
vastagsága 901-5 m. (agyag és homokkő foly- 
tonos váltakozásban, legalul kisezelli agyag 
325-42 m. vastagságban) s ezek alatt a felső triász- 
korú dolomit találtatott; a kőbányai dombo- 
kat mediterrán lajtamész, agyag, homok, ka- 
vics, szarmata mész, pannóniai agyag, homok és 
levantei kavics alkotja. A jobbpart főalkotó kőzete 
a triasz-korboli dolomit ós a Dachstein-mész, me- 
lyekre jól kifejlődött eocén és oligocén rétegek 
(nummulit-mész, briozoás márga, budai márga, 
helyenként homokkő s felette kisezelli agyag és 
Pectunculus-homok) s ezekre kavicsból, homok- 
ból, mediten'án és cerithium-mészből, kongeria- 
agyagból, homokkőből és édesvízi mészből álló 



neogén képletek települnek ; ezeket lősz és mész- 
tufa takarja. 

A talaj minősége. Míg a város dunajobbparti 
részein a talaj természettől fogva egyenlően ki- 
fogástalan volt mindig, a balparti egyes, Tcülö- 
nösen mélyebben fekvő s különböző altalaji víz- 
erektől átszelt részein, hol a régebbi lakosság- 
nem ügyelt a feltöltési anyag minéműségóre, sok 
munkára volt szükség, hogy a talaj a közegész- 
ségügyi követelményeknek megfelelővé tétessék. 
Az e tekintetben keresztül vitt nagyszabású csa- 
tornázási, talajvíz -vezetési és burkolási munká- 
latok irányítására kezdetben nagy befolyással 
voltak néhai Fodor József egyetemi tanár kitűnő 
vizsgálatai, s lehet mondani, az a céltudatos mun- 
kálkodás, amelyet a város e tekintetben kifejtett 
8 mely következetesen és szigorúan érvényesí- 
tette a magánosok munkálatainál is a közegész- 
ségügy igényeit (talaj feltöltése kizárólag szer- 
vetlen anyaggal, csatornázási és vízelvezetési 
kényszer, pöcegödrök megszüntetése stb.), az 
egész város talajviszonyait kielégítővé tette. 

A Duna. A Duna B.-D.-i irányban, először Ny. 
felé, azután K. felé kidomborodó ívben hasítja B. 
területét s hossza itt 15-27 km. ; szélessége 3—800 
m. (legszélesebb a Margitsziget É.-i csúcsánál.leg- 
keskenyebb a Gellérthegynél), mélysége a nuU- 
ponttól számítva 3-5—13 m. ; a főváros határában 
összesen 783-02 ha. területet foglal el s medrében 
5 sziget van : az újpesti, melynek keskeny Duna- 
ágát téU kikötővé alakították át, az óbudai (102-79 
ha.), a hajógyári és a régebben önálló kis budai 
szigettel egyesített Margit- (62-14 ha.), végül a 
főváros területén már kívül eső Csepelsziget. A 
Duna nullpontja 96-68 m.-nyire van az Adriai- 
tenger szine felett ; a folyam közepes vízállása 
az 1880—1909. évek átlagában 2-35 m. ; szélső- 
ségei — 0-72 ós 9-36 m. voltak. ; tehát a vízjáték 
több mint 10 m. Az észlelt legmagasabb vízállá- 
sok voltak : 1740 : 10-24, 1775 : 764, 1838 : 9-36, 
1876 : 7-67 és 1891 : 6-79 m. Legkisebb vízálláskor 
a Duna a fővárosnál mintegy 500 m^, legnagyobb 
vízálláskor mini egy 10,500 m^-t szállít másodper- 
cenkint. 

A főváros egy része mélyebb, mint a dunai 
nagy jeges árvizek szintje s ezért a partokat oly 
magasra kellett emelni, hogy rajtuk az árvizek át 
ne ömölhessenek ; az alacsonyabb külterületeket 
töltések védik az elöntéstől. A kőpartok magas- 
sága 84 m. pont fölött, de rajtuk még 9-00 
m.-ig fölérő mellvédö fal is húzódik, úgy hogy a 
főváros 9-00 m. magas árvíz ellen védett. De mi- 
vel a legmagasabb árvizeket eddig a jégtorlódá- 
sok okozták, igyekeztek a jégtorlódások keletke- 
zésének lehetőségót is megszűntetni. Ebből a cél- 
ból elzárták a soroksári D imaágat, hogy a vizet 
a budafoki ágba tereljék. A Csepel-sziget felső 
végénél u. i. az ellaposodott mederben keletkez- 
tek a jógtorlódások, melyeket a két ágban meg- 
osztott víz elragadó ereje csak nehezen birt meg- 
bontani. A bajon a víznek egyetlen mederbe szo- 
rításával segítettek. Ezenkívül a budafoki ágat 
is rendezték, mélyítették, széles helyeit párhuza- 
mos művekkel szűkítették, úgy hogy a főváros 
a jégtorlódások veszedelmétől mentesnek mond- 
ható. A régi jeges árvizek közül megemlítjük az 



Budapest 



— 30 - 



Budapest 



1838-ikit, mely Pest 4254 háza közül 2281 -et, 
Buda házai közül 601-et döntött romba, azonkí- 
vül Pesten megrongált 827, Budán 536 házat s 
150 ember vesztét okozta. Az utolsó nagyobb 
áradás 1876 elején volt s ekkor a főváros terüle- 
téből 1865 ha került víz alá. Az újabb árvizek 
nagyobb veszedelem nélkül folytak le. 

A Duna szabályozásával részint a szigetek 
mellett, részint egyes szóles mederszakaszokban 
a hajók számára téli kikötőket készítettek. Ilyen 
téli kikötők : az újpesti (32 ha), az óbudai (24-2 ha) 
és a lágymányosi (7 ha). 

A soroksári Dunaág az elzárása után a hajó- 
zásra alkalmatlan, bűzhödő pocsolyává változott. 
Ezt a Dunaágat most szabályozzák. Az elzárást 
az árvíz szine fölé emelik, hogy az árvíz az ágba 
be ne hatolhasson. Ebben az árvízgátban két zsi- 
lipes nyílást készítenek. Egyet a soroksári ág víz- 
zel való ellátása céljából és egy csegót a hajózás 
számára. Ezenkívül Ráczkeve táján is elzárják 
még a soroksári ágat s ide is csegét építenek. 
B. és Ráczkeve közt tehát a Dunaág mestersé- 
ges tóvá alakul, melyet a hajózás céljából csegék 
kötnek össze a fő Dunával. A munkálatok most 
vannak kivitel alatt. 

Talajvíz. A főváros balpartján a vizátbocsátó 
rétegek a Duna felé lejtenek, tehát a talajvíz min- 
denütt a Duna felé szivárog s csekély vízállás 
mellett könnyen lefolyik, a Duna növekedésével 
ellenben visszatódul s a kutak víztükrét duzzasztja. 
A homokból és kavicsból álló felső földrétegek 
alatt, melyeknek vastagsága 3—15 m., mindenütt 
van víz, de a pesti belső kutak kevésbbé jó vizet 
adnak, mint a külsőbbek és a jobbpartiak. Mint- 
hogy a földalatti vizet az agyagrétegek át nem 
eresztik, helyenként földalatti medencék támad- 
nak, melyekben a talajvíz rendesen magasabban 
áll, mint a Duna víztükre. Szabó a fővárostól 
É.-ra 3 ily medencét különböztet meg: a budapest- 
rákosit, az újpest-palotait és a káposztásmegyer- 
dunakeszi-fótit; mindegyik igen vízbő s a víz ott 
a természetes szürődésnél fogva igen jó. 

Ásványos források. B. területén világhírű ás- 
ványos források fakadnak, melyek 3 csoportba 
oszthatók : 1. a Duna jobbpartján, a Gellérthegy- 
től D.-re elterülő lapályon (Lágymányos) fakadó 
hideg keserű víz-források ; 2. a Duna mindkét part- 
ján, sőt magában a Duna medrében nagy mennyi- 
ségben fakadó hévvizek, és 3. a Duna balpartján 
fakadó hideg vasas források. 

A Lágymányoson fakadó (1852. Schleisz György 
budai birtokos által felfedezett) keserüvizek fő- 
alkotórésze kénsavas magnézium és kénsavas 
nátrium, mely e vizeknek sajátságos ízüket adja : 
e sók nem valami meglevő telepből lúgoztatnak 
ki, hanem folyvást képződnek, mely vegytani fo- 
lyamat a dolomitban ós alsó oligocón márgában 
és agyagban — az ebben előforduló pirit bomlása 
folytán — megy végbe. E keserűvizek hőfoka 
változó ; közepes hőmérsékletük lO^Q" C. A meg- 
nyitott kutak száma mintegy 200 s ezek 3 helyen 
csoportosulnak : a Lágymányoson, az Őrmezőn és 
örsödön a Dobogó alatt. A Lágymányoson fakadó 
források közül a Szent István, Hunyadi Mátyás L, 
II., Széchenyi István, Deák Ferenc, Heinrich ésHil- 
degarde egyesített keserűsós-források vize a kül- 



kereskedelembe budai királykeserűvíz néven ke- 
rül ; ezek egy része az Erzsébet-sósfürdöt (1. o.) 
táplálja, mely szép lendületnek indult. Jelenté- 
keny forrás még az Aesculap-forrás. Az őrmezei 
források a Ferenc József, az Apenta és a Sax- 
lehner-féle források ; a budai keserűvizek közül 
a legkoncentráltabbak és leghíresebbek a Dobogó 
alatt fakadó, Saxlehner András utódai tulajdoná- 
ban levő Hunyadi János keserűvízforrások, me- 
lyek vize az egész világon el van terjedve. (Ki- 
vitel évi 8—10 millió liter.) 

A hévvizek közül a Józsefhegy alatt levő Csá- 
szár- és Lukácsfürdő, a Királyfürdő, a Margitsziget 
forrása és a városligeti artézi forrás kénes hév- 
vizek, a Gellérthegy alatt fakadó rácfürdői, 
rudasfürdői és a sárosfürdői források földes me- 
szes hévvizek. Utóbbiak már az Árpádok korá- 
ban Alhévvizeknek, a Józsefhegy körül faka- 
dók pedig Felhévvizeknek neveztettek; e for- 
rások hőmérséklete igen különböző, a Császár- 
fürdő ivó forrásának hőfoka 64'2° C, a mel- 
lette levő másik forrásé csak 24** C. ; legtöbbje 
kevés kénhidrogént is tartalmaz ; a margitszi- 
geti és a városligeti források szénsavat is tartal- 
maznak. A Duna jobbpartján bugyogó forrásokból 
24 óra alatt 486,000 hl. víz folyik ki; magasabb 
vízállásnál a hévvizek tükre, hőmérséklete és bő- 
sége is emelkedik. Ezen források közül különös 
nevezetességű a városligeti artézi forrás, melyet a 
főváros hatósága Zsigmondy Vilmos vezetése alatt 
1868-1878. fúratott ; 970-5 m. mélységből fakadó, 
73'9<' C, vize színtelen, hidrotion szagú és dús 
szénsavtartalma miatt csípős ízű ; a forrás vízbő- 
sége 24 óra alatt 7600 hl. ; ivásra és fürdésre 
szolgál. Kevésbbé jelentékenyek a Duna balpart- 
ján (Erzsébetkörút, Hársfa- és Nyárutca) fakadó 
s fürdésre használt hideg vasas források. 

Éghajlat. B. éghajlata némileg átmenet az Al- 
föld kontinentálisabb és a Dunántúl kissé mérsé- 
keltebb éghajlata között. A jobbparti rész éghaj- 
lata az egyes pontok fekvése szerint eltérőbb, 
mint a balpartié, ahol egyébként a sűrűbb ház- 
tömegek hatása jobban érvényesül. Közegészségi 
szempontból fontos, hogy az uralkodó szél első- 
sorban az ÉNy.-i, másodsorban a Ny.-i, mely a 
tisztább hegyi levegőt a főváros balparti részébe 
viszi. B. évi középhőmérséklete (valódi közép) a 
meteorológiai intézetnek a Lovas- utón 153 m. 
magasságban végzett megíigy élései szerint 9"6» 
C, a legmelegebb hónap a július 20'9''-kal, a leg- 
hidegebb a januárius — 2-3-kal. A hőmérő legma- 
gasabb állása egy-egy esztendőben átlag 33-30, leg- 
alacsonyabb állása pedig — 14-8". Ezek az átla- 
gos szélsőségek. Az abszolút szélsőségek az utolsó 
évtizedekben 38-2o 1892 aug. 18. és — 20-6» 1879 
dec. 25. A pesti oldalon az évi középhőmérséklet 
hozzávetőleg O'ö— l-O^-kal magasabb ; mint min- 
den nagy városban, úgy itt is főleg nyáron a fel- 
melegedett házfalak este és éjjel meleget sugá- 
roznak ki és a levegő hőmérsékletét emelik. 

Az évi átlagos csapadékmennyiség (1871— 
1905) 640 mm., legtöbb esett 1882-ben 896 mm., 
legkevesebb 1904-ben 427 mm. A kora nyári eső- 
zések az uralkodók, május és júniusban a csapa- 
dék átlaga 74 mm., februárban pedig csak 31 mm. 
A múlt század 60-as évei nagyon szárazak vol- 



1 



Budapest 



— 31 — 



Budapest 



tak, azoknak figyelembe vételével (1856-1906) 
az évi csapadék 598 mm.-re száll le (1863. csak 
328 mm.-t mértek), össze-vissza van egy esz- 
tendőben 121 csapadékos nap (legalább O'l 
mm. csapadékmennyiséggel) és 19 zivataros nap. 
Pusztító felhőszakadás ritkán fordul elő, ilyen 
esetek voltak : 1875 Jún. 26. (103 mm.) és 1878 
júl. 31 (108 mm.). B,-en az évi borultság az égbolt 
0'52 részét borítja, legderültebb az augusztus 
(0'35), legborusabb a december (0'67), a pára- 
nyomás évi közepe 7'2 mm., a relatív nedvességé 
73"/o, legszárazabb a levegő ápr.-ban (647o). l^g- 
nedvesebb jan.-ban (877o), a légnyomás évi kö- 
zepe 748-5 mm., 153 m. magasságban a tenger 
színe fölött. 

Növényvilág. B. ílórája a Dunai flőrakerület- 
nek alföldi flőrakörnyékébe tartozik, még pedig 
ennek nyugati határvonalára, melyen e környék 
a pannóniai flórakörny ékkel érintkezik. Égalja 
a tenyészeti viszonyoknak nagyon kedvező, termő- 
helyei változatosak, flórája gazdag. A jobbparté 
hegyi, a balpartó pusztai jellegű. Az erdő övei 
közül a tölgy és bükk öve fordul elő ; a hegyi 
rétek, réti lápok, füves puszták és homoktérségek 
vegetációja szintén érdekes; szikes növényzet 
a keserüforrások körül, mocsaras flóra a Rákos- 
patak mentén van kifejlődve. A termesztett növé- 
nyek közül legfontosabb volt — mielőtt a fll- 
loxera kipusztította — a szőUő. A hajdan híres 
szöUök részben már regeneráltatnak ; azonkívül 
pompásak a gyümölcsösök : cseresznye, mandola, 
őszi és kajszin barack, meggy, szilva, dió, alma, 
körte. A főváros környékén észlelt növényfajok 
száma 1634, a nemeké 523, a családoké 108. 
Összefoglaló munka B. flórájáról : Borhás V., 
A főváros környékének növényzete (B. monográ- 
fiájában.). 

Állatvilág. B. faunája az ország többi vidéké- 
nek állatvilágától több tekintetben eltér ; válto- 
zatos, jellemzetes és gazdag, mert benne nem- 
csak a szárazföldi, de a vizi állatok is képviselve 
vannak. Faunáját a palearktikus régió európai 
szubrégiójához számítják, de van sok állata, mely 
a mediterrán szubrégióit jellemzi. Legnevezete- 
sebb állatja az Ablepharus pannonicus (1. Ahle- 
pharus), mely kizárólag csak a budai hegyekben 
fordul elő ; rovarfaunája igen gazdag. 

Ásványország. Az ásványország termékeire 
nézve 1. fentebb a geológiai viszonyokról szóló 
pontot. 

Topográfia. 

B.-etmára természet két egymástól lényegesen 
különböző félre osztotta ; a Duna jobbpartján épült 
Buda és Óbuda (I— Hl. kerület) akadálytalan ter- 
jeszkedésének a talaj egyenetlensége s a nehezen 
hozzáférhető hegyek határt szabnak ; övé volt a 
múlt, mely benne látta hazánk egyik védőbás- 
tyáját; a balparti Rákosmező homokján épült 
Pest (IV— X. ker.) ellenben akadálytalanul ter- 
jeszkedhetik minden irányban s az új korszellem, 
szakítva a múlt emlékeivel és hagyományaival, 
8 felismerve e lapály fontosságát, oda költöz- 
tette át a közélet nyilvánulásának majdnem min- 
den tényezőjét. Bár Buda politikai jelentőségét 
részben még megtartotta s ma is a királyi csa- 
ládnak és több minisztériumnak székhelye, köz- 



gazdasági szerepét Pest vette át, mely különösen 
az alkotmány visszaállítása óta (1867) úgy a szel- 
lemi, mint az anyagi műveltség terén óriási hala- 
dást tett. Népességének gyors növekedéséve.1 lé- 
pést tartott építkezésének gyors emelkedése^ fel- 
lendülő kereskedelme és ipara folytán pedig mint- 
egy varázsütésre új élet és elevenség költözött 
az előbb csendes városba. Az alkotmányos kor- 
szak jótékony hatása mellett nagyrészt a ter- 
mészeti viszonyok okozták a Duna két partja közt 
kifejlődött különbségeket ; Buda újabban a Gel- 
lérthegyen túli sík területeknek a beépítésbe 
való bevonása által vetette meg jövendő fejlődé- 
sének szélesebb alapjait. 

A kerületek. B. alkotórészei a főváros egyesí- 
tésekor szervezett 10 közigazgatási kerület, úgy- 
mint: 

a) a Duna jobbpartján (Budán) : az I. kerület 
(Vár, Tabán és Krisztinaváros), a ü. kerület (Or- 
szágút és Víziváros) és a III. kerület (Újlak és 
Óbuda) ; 

b) a Duna balpartján (Pesten) : a IV. ker. (Bel- 
város ; 1. a Budapest IV. ker. 1911-ben e. tér- 
képet), V. ker. (Lipótváros), VI. ker. (Terézváros), 
VII. ker. (Erzsébetváros), VIII. ker. (Józsefváros), 
IX. ker. (Ferencváros) és X. ker. (Kőbánya). 

A budai oldalon nagyobbára a hegyrajz álla- 
pítja meg a kerületek határait. Az I. kerülethez 
tartozik a Várhegy s az attól D.-re elterülő völgy- 
iapály, valamint a Gellérthegy; hozzátartozik 
továbbá a Lágymányos és Kelenföld neve alatt 
ismeretes tágas lapály, most Buda leendő fejlődé- 
sének színhelye, továbbá a már erősen benépe- 
sedett Svábhegy csoportja a Zugligettel és Hüvös- 
völggyel ; a n. kerület a Várhegy K.-i és É.-i lej- 
tőit foglalja magában, mihez még a Kálvária- 
hegy, Rózsahegy és Rókushegy lejtői csatlakoz- 
nak, végül a ni. kerület a budai hegyek és a Duna 
közt húzódó keskeny partszegélyen s a Hármas- 
határhegy csoportjának lejtőin terjeszkedik ki. 
A balparton a főbb közlekedési erek adják meg 
a város beosztásának vázát, magva a belső körút 
(Vámház-, Múzeum-, Károly-körút és Deák Fe- 
renc-utca) által befogott Belváros ; ennek sarok- . 
pontjaiból sugár irányban s legyezőszerüleg indul 
ki aVáczi-körút, Király-utca, Rákóczi- és ÜUői-útj 
melyek az V., VI., VH., VlU.ésIX. kerületet egy- 
mástól elkülönítik s kifelé való terjeszkedésük- 
nek (a Józsefváros kivételével, melynek kültelke 
nincs) tág teret engednek; e sugárutakat ha- 
rántul szegi az V— IX. kerületek neveit viselő 
Nagykörút (1. alább), mely az egyes kerületek 
közti közlekedést közvetíti. A régi fogyasztási 
vámvonal jelöli a sűrűbben beépített beltelket, 
melyen kívül a városi jelleget nélkülöző kültel- 
kekterülnek el ; ezek azonban mindjobban beépül- 
nek, úgy hogy a vámvonalnak a balparti kerü- 
letekben már a fővárosi terület határáig való 
kitolása vált szükségessé. 

Az egyes kerületek különböző időben jöttek 
létre, azért jellegük is nagyon különböző ; a 169 
m. magas hegyen fekvő, bástyáktól környezett 
Vár kisvárosra emlékeztető csöndes utcáiba a 
minisztériumok s az udvar öntenek némi életet ; a 
Tabán (hajdan rác városrész) eredetileg a Gellért- 
hegy lejtőire felnyúló keskeny utcáival s apró 



Budapest 



- 32 — 



Budapest 



házaival az új uagyszabású szabályozásoknak 
esett áldozatul, úgy hogy keleties jellegű festői 
képe már teljesen elveszett s helyet fog adni egy 
modern, szép városrésznek; a völgyiapályt el- 
foglaló Krisztinaváros (liajdan Lógod), mely ere- 
detileg nyaralók telepének indult, újabban a 
nagyvárosi jellegű építkezések óriási terjedésé- 
vel új fejlődési irányzatot vett. Hasonlóképen 
egészen modera nagyvárosi jellegű városrésszé 
alakul a Lágymányosnak most beépülő síksága. 
A Várhegj'től a Császárfürdőig és Városmajorig 
elterülő lapályt a II. kerület (Országút és Vízi- 
város, utóbbi a középkorban Szt.-Péter külváros) 
foglalja el, emez a budai kereskedelem és ipar 
központja, aniaz eredetileg földmívelők lakóhelye. 
A III. ker. (Újlak és Óbuda, előbbi régente Szt.- 
Jakab) nagyi'észt vidéki jellegű, lakói leginkább 
szöllö- és gyári munkások ; e kerület aránylag 
leglassabban ölt nagyvárosias jelleget. A bal- 
parti városrészek a bár íiatal, de magasra törő 
nagyváros bélyegét viselik magukon ; a Bélvá- 
ros, B. city-je, a tudományos élet és a hatóságok 
széke, a régi polgárság központja, a legúja])b 
nagyarányú szabályozások folytán egészen újjá- 
épülni készül 8 világhírű korzójának (Dunapart) 
megadja az eddig nélkülözött megfelelő hátte- 
ret. A Lipótváros az üzleti élet, a nagykeres- 
kedelem, a tőke és a tőzsde székhelye, B. leg- 
szabályosabb városrésze, ahol az új országház 
tája a főváros legfényesebb részévé épült ki. A 
Teréz- és Erzsébetváros belső részeiben a kis- 
kereskedés honol, külső utcáiban a munkás és 
napszámos népesség túlnyomó ; az Andrássy-út 
és a Nagykörút külső képére is előkelő város- 
részt teremtett a régi szűk utcák helyén. A Jó- 
zsefváros belső része (a Nemzeti Múzeum körül) 
a főurak kedvelt lakóhelye, külső s eddig kevéssé 
fejlett (de igen népes) részében a kisiparosok és 
a szegényebb néposztályok élnek, míg a vele 
szomszédos Ferencvárosban majorosok és fuva- 
rosok telepedtek meg nagy számmal ; a fővám- 
hivatal, elevátor s gőzmalmok körül azonban 
nagyvárosi élet lüktet. Végül a X. ker. (Kő- 
bánya), a fővárostól egészen elkülönítve fekszik, 
s lakói leginkább gyármunkások és napszámo- 
sok, kik a nagy gyári vállalatokban, téglavetők- 
ben és sörfőzökben keresik kenyerüket; a köz- 
igazgatásilag ide tartozó, de az Üllői-út mentén 
épült tisztviselőtelep több mint 200 csinos ma- 
gánházból áll. 

A főváros új abbkori fejlődését áttekintve, álta- 
lában mondhatni, hogy a város főleg az utolsó 20 
év alatt oly óriási mértékben lendült fel, mely 
világváros színvonalára emelte ; lakóinak száma 
megháromszorozódott, egészen új városrészek 
keletkeztek, a nagyszabású szabályozások és két 
díszes dunai híd építése pedig a régibb kerüle- 
tek jellegét és képét is lényegesen megváltoztat- 
ták. A rendkívül élénk építési tevékenység, mely 
különösen az 1898. évig lázas mérveket öltött 
és 1910 óta újból óriásilag megindult, ezer meg 
ezer lakóházat, köztük számos bérpalotát és ne- 
vezetes középületet teremtett s különösen a bal- 
oldali (pesti), már régebben is gyors növekedés- 
ben lévő kerületeket gyarapította. De a kezdettől 
fogva csöndesebb jobbpart (Buda) is a testvér- i 



városok egyesítése előtt alig sejtett fellendülést 
mutat, mely az új hidak építése és az előbb el- 
hanyagolt forgalmi eszközök tökéletesítése követ- 
keztében a jövőre is még nagyobb felvirágzást 
enged remélni. 

Szabályozás. B. fejlődése leginkább csak egye- 
sítése óta vett nagyobb lendületet. Gróf And- 
rássy Gyula kezdeményezésére a törvényhozás 
a kormánynak a főváros szabályozására és eme- 
lésére az 1870. évi X. t.-c.-ben sorsolási kölcsön 
útján 24 millió f rtnyi pénzalapot bocsátott rendel- 
kezésére s az 1870. LX. és 1871. XLH. t.-c.-ben 
az Andrássy-út (akkor Sugár-út) és Nagy-körút 
építését kimondotta, a szükséges szabályozási 
munkálatok vezetésére pedig a fővárosi közmun- 
kák tanácsát léptette életbe. Az ez által hirdetett 
pályázaton a 10 veraenyző közül (némi változta- 
tással) Lec/iwer Lajos terve fogadtatott el az álta- 
lános szabályozás alapjául. B tervezet alapján 
jött létre az Andrássy-út s a Nagy-körút, a Pod- 
maniczky-utcánakaVáczi-körútig való meghosz- 
szabbítása, a belső körút boulevardozása, a Külső 
Váczi-út (ma Váczi-út) kiszélesítése ; ezenkívül 
terveztetett egy külső körút, mely a Margit- 
sziget fölött indulna ki a Dunaparttól s a Vá- 
rosliget külső határán elhaladva, az egész vá- 
rost megkerülné. Hasonlókép terveztek Budán 
egy nagy körutat, mely aMargit-hídtól kiindulva, 
a Városmajor felöl, a Vérmező szélén húzódik 
el s a Gellérthegyet megkerülve, Kelenföldön, 
a Ferenc-körúttal szemben érné a Dunát. B ter- 
vezet kiterjeszkedett végül a Duna szabályozá- 
sára, a Margitliíd és vámházkörúti híd, a Gellért- 
hegyen tűi pedig hajókikötő létesítésére is (ezt 
utóbb elejtették). 

B nagyszabású szabályozási tervek megindí- 
tása óta a fővárosi hatóság és a kormány igen 
nagy összegeket fordítottak építkezésekre s a fő- 
város szépítésére. Maga a főváros a szükséges 
középületek s közmunkák létesítésére közjövedel- 
mének 50Vo-át fordítja (1867— 1883-ig 74.853,668 
koronát), a kormány pedig szabályozásokra s épít- 
kezésekre az 1867— 83-iki években nem kevesebb 
mint 127.524,108 koronát szavazott meg. 

Az eredeti tervezetben felvett szabályozások 
legnagyobb részt már végrehajtattak s a budai kör- 
út is meg van nyitva, bár koránt sincsen beépítve. 
A főváros rohamos fejlődése újabb szabályozások 
és városrendezések foganatosítását is tette szük- 
ségessé, melyek egyes városrészek arculatát tel- 
jesen megváltoztatták. 

Ily nagymérvű szabályozások színhelye volt 
legutóbb a Belváros. Az Erzsébet-híd építésével 
kapcsolatban a Kossuth Lajos-utca kiszélesítte- 
tett s az egész sűrűn beépített rendezetlen város- 
rész, mely a Ferenciek-terétől az Eskü-térig el- 
terült, lebontatott és szabályoztatott. Ezen új 
városrósz főére a díszes Eskü-i'd, mely a Kossuth 
Lajos-utca folytatásaként (bár megtört vonalban) 
vezettetett a hídhoz, két oldalt a király bérpalo- 
tájától, a Belvárosi takarékpénztár palotájától ós 
a Klotild-palotáktól szegélyezve. A szabályozásnak 
áldozatul esett a Kasselik Ferenctől 1844. épített 
tornyos 7'égi városháza és a csinos barokizlésű 
Grassalkovies-palota a Kossuth Lajos-utcában. 
Az új útvonalak díszes házakkal épültek be ; a sza- 



Budapest 



— 33 



Budapest 



bályozás és hídépítés folytán gödörbe került a bel- 
városi j^íe'Mwia-íewpZom ós a piarista rendház; 
ezek azonban a legutóbb elfogadott szabályozás- 
sal kapcsolatos restaurálás, illetőleg újjáépítés 
folyamán szerencsés végleges megoldáshoz jut- 
nak. Jelentékeny szabályozás vált szükségessé 
a Ferenc József-híd pesti feje körül, ahol 
a központi vásárcsarnok épült. Új alkotás a 
Kaplony-utca megnyitása is, az Egyetem-tértől a 
Magyar-utcáig, melynek a Muzeum-körútig való 
folytatását tervezik. A jelenleg városházul szol- 
gáló régi Károly-kaszámya helyén építendő bér- 
házcsoport és a vele kapcsolatos szabályozás a 
Belváros kópét teljesen meg fogja változtatni, 
de e szabályozás terve végleg megállapítva 
még nincsen. Az új városházát az Erzsébet-térre 
tervezik, melynek parkját a Váczi -körútig és a 
Szt. István templomig vinnék ki. 

Óriási változáson ment át a Lipótváros, ahol az 
1786. emelt, nagy négyszöget képezett s 4 tompa 
sarkán hatalmas pavillonoktól bezárt (36,025 m* 
területű) Újépület megváltása és lebontása (1898) 
folytán egy egész új városrész keletkezett, mely- 
nek központja a hatalmas Szabadság-tér a tőzsde 
és az Osztrák Magyar Bank palotáival ós számos 
más díszes palotával. Ez és a közeli Országház- 
tér környéke most B. egyik legelt tkelőbb része. 
A Terézvárosban az Andrássy-út és a Nagy-körút 
megépítése óta nagyobb szabályozás nem történt; 
az Erzsébetvárosban a Wesselényi-utcának a 
Károly-körútig való meghosszabbítása üdvös rést 
nyitott a sűrün beépített kerület belső részeiben, 
melyeknek a tei"vezett Erzsébet-sugarút fogja új 
egészséges fejlődésre a lehetőséget megadni. 

A Duna jobbpartján a Gellérthegy alatti lágy- 
mányosi terület szabályozása és fokozatos beépí- 
tése által egy a legszebb fejlődésre jogosító új, 
nagy városrész vette kezdetét ; ezenkívül megnyílt 
a budai belső körút (Attila- és Krisztina-körút)é8az 
Ördögárok a Kara tsonyi-palotától a Városmajorig 
beboltoztatott. Új körút van tervezve a Tabánon 
át is és végrehajtás előtt áll a Tabán szabályo- 
zási terve, mely a régi, zegzugos és piszkos siká- 
torok helyébe a legmodernebb, előkelő városrészt 
fogja oda varázsolni. A II. kerületben a Margit- 
rakpart és Országút körül folyt a szabályozás ; 
végül a III. kerület szabályozási terve s különö- 
sen a Hungária-úti híd ez eddig elhanyagolt ke- 
rület építészeti fejlődését is új irányba fogja 
terelni. 

Utcák és terek. 1695-ben Rómer szerint Pesten 
4ö utca és 3 tér volt ; 1803. már 129 ; 1853 : 238 ; 
Budán ugyanakkor 99 utcát és teret számláltak. 
Jelenleg a főváros egész területén 1294 utca és 
102 tér van, miből a beltelkekre 772 utca és 89 
tér esik. Leghosszabb bel telki utak a Bécsi-út 
(3075 m.), Soroksári-út (2427 m.), üllői -út (az 
Orczy-útig 2351 m.), Andrássy-út (2313 m.) ós 
Krisztina- körút (2127 m.) ; más nevezetesebb utak 
közül a Baross-utca 1943, aVáczi-út 1678, a Király- 
utca (a fasorig) 1625,aRákóczi-út 1596, a Váczi- 
körút 1414 m. hosszú ; a Nagy-körút egész hossza 
4300 m. Legszélesebb a Nagy-körút (38 m.), az 
Andrássy-út az Oktogonig 34, azon túl 44*5 m., a 
Rákóczi-út 37 m. szóles. Legtöbb ház van a Lajos- 
utcában 162,Vörösvári-úton 133, Váczi-úton 128, 

Révai Nagy Leaikíma. IV. köt. 



Thököly-úton 124, Bécsi-úton 121, Andrássy-úton 
117, Üllői-úton 107, Baross-utcában 106, Király- 
utcában 93. Legnépesebb utcák : az Ullői-út 12,310, 
a Király-utca 10,842, Dob-utca 9873, Váczi-út 
8518, Hungária-körút 7710, Baross-utca 7420, 
Izabella-utca 6934, József-körút 6899, Rózsa-utca 
6654,Szondy-utca6637,Ráday-utca6505,Rákóczi- 
út 6371, Visegrádi-utca 6293, Thököly-út 6190, 
Andrássy-út 6180, Dembinszky-út 6054, Váczi- 
körút 5978, a jobbparton a Lajos-utca 5475 lakó- 
val. Az összes utcák és utak területe a beltelken 
538, a kültelken 1100 ha. 

A főváros szabályozása által, különösen a Duna 
balpartján, a jelentékeny ós szép utaknak egész 
hálózata jött létre. Valamennyi közül legneve- 
zetesebb az Andrássy-út (előbb Sugár-út), mely 
a Váczi-körútból kiágazva ÉK. felé (a régi 
Hermina-tér irányában) a Városligetig vezet. 
Az 1870. évi LX. t.-c. az út területének megszer- 
zésére s a kiépítésre 6.671,818 koronát, a kisajá- 
tításokra pedig 9.727,624 koronát engedélyezett, 
mely utóbbi összeg az újonnan alakítandó telkek 
eladási árából visszafizetendő volt. 1872 márc. 9. 
létrejött a Sugár-út és környékének építése iránt 
az általános magyar municipális hitelintézet, a 
francia-magyar bank és a báró Brlanger bank- 
házzal kötött szerződós, melynek értelmében a 
vállalkozók a telkeket a kisajátítási áron megve- 
szik s az utat 5, a mellékutcákat 10 óv alatt ki- 
építik, miért a közmunkák tanácsától 2.07>i,000 
kor. segélyt nyernek. Még azon évben 34 ház le- 
bontatott, s 207 telek ós ház 17.473,744 koronáért 
megszereztetett ; 1875. az egész út ki volt nyitva, 
úgy hogy 1876-ban a szerződés felbontatott s a 
közmunkák tanácsának tulajdonában maradt 155 
újonnan alakított építési telek eladásra került. 
A kész úttest 1876 aug. 20-án adatott át a közfor- 
galomnak; az utolsó telek 1885-ben épült be, 
amidőn az út Andrássy nevét nyerte. Az Andrássy- 
út ma egész Európában ritkítja párját ; a kör- 
térig 3- és 4-emeletes paloták sorakoznak egymás 
mellé (köztük a m. kir. operaház s vele szem- 
ben a m. kir. államvasutak nyugdij-palotája) ; 
azon túl díszes nyaralók. Az átmenet a nagy város 
pompás palotáitól a Városliget kies nyaralóiig ki- 
váló szépen sikerült. 

Az Andrássy-utat az Oktogonon a Nagy-körút 
keresztezi; ez a Margithídtól a Ny.-i pályaudvar, 
az Oktogon s az üllői-úti kaszárnya érintésével 
hatalmas félkörben a Boráros-térig vonul s egyes 
részeiben az átszelt közigazgatási kerületek nevét 
(Lipót-, Teréz-, Erzsébet-, József-, Ferenc-körút) 
viseli. Kisajátítása, mely 1883. történt, 3.443,586 
koronányi összeget igónyelt.mely részben az 1871. 
XLII. és 1872. Vn. t.-c. által, részben a kormány- 
tól engedélyezett előlegek által folyósíttatott. A 
körút kiépítése 6.229,598 koronába került. Ez a fő- 
város legszélesebb útja, s az Andrássy-út méltó 
versenytársa ; sajnos, hogy egész vonalán egyet- 
len középület sem nyert elhelyezést s a körút 
egyhangúságát nem szakítják megtérek, square-k 
vagy parkok. 

A Belvárost környező körutak közül a közmun- 
kák tanácsa 1871—72. a Váczi-körutat, 1875. a 
Károly-körutat, 1880. a Múzeum- ós Vámház- 
körutat boulevardoztatta s 34 méterre szélesítette 



Budapest 



— 34 — 



Budapest 



ki ; e 2.108,748 koronányi költség által e körutak 
is B. elsőrendű közlekedési ereivé váltak, me- 
lyeken igen élénk üzleti élet lüktet. A Károly- 
körút kevésbbé szép, legnagyobb részét régibb 
épületek (Orczy-ház, központi városháza) foglal- 
ják el. A Muzeum-körút ismét B. legszebb részei 
közé tartozik ; díszes magánépületei mellett hatá- 
sát a Nemzeti Múzeum klasszikus épülete, a régi 
műegyetem, a természetrajzi intézetek s a Nem- 
zeti Színház bérházának palotái emelik. 

A belső kőrútból kiágazólag a Rákóczi-út (előbb 
Kerepesi-út) egyenes irányban a K.-i pályaudvar 
felé nyílik ; egyenlőtlen szélessége, részben elhi- 
bázott szabályozása s befejezetlen építkezése az 
arányainál fogva nagyszerű út hatását némileg 
csökkentik ugyan, de forgalma akkora, hogy 
megosztása céljából a Nópszinház-utca rendezése 
vált szükségessé. A Rákóczi -utat a főváros 
1873—75. években 869,000 K költségen boulevar- 
doztatta. Épületei közül a Nemzeti és Népszínház, 
a Rókus-kórház, a Luther-udvar, az evang. tót 
templommal, több szálloda s díszes magánház vá- 
lik ki. Folytatásául tekinthető a régi Hatvani-utca 
kiszélesítése által nyert díszes Kossuth Lajos- 
utca, mely — bár szög alatt — a Dunáig nyert 
folytatást a Belváros legsűrűbben beépített ré- 
szén át tört Eskü-úttal, melyet két oldalt impo- 
záns bérpaloták (Klotild kir. hercegnő két palotája, 
a Kígyó-téren álló királyi bérpalota stb.) szegé- 
lyeznek. Az TJllöi-út belső részét a főváros 1879., 
külső részét 1888. boulevardoztatta ; jelentéke- 
nyebb épületei : az egyetem orvoskari épületei, 
a Köztelek, az Iparművészeti Múzeum, az üUői- 
úti kaszárnya, a Stefánia gyermekkórház, a tör- 
vényszéki orvostani intézet, s külső részeiben a 
női klinika, a Ludoviceum, a Szent István köz- 
kórház és több katonai épület ; ugyanott van az 
Orczykert és a megcsonkított és más felé áthelye- 
zendő egyetemi füvészkert. Mint újabb alkotás 
említendő a Podmaniczky-utca és az Alkotmány- 
wíca,amaz a Váczi-körútból BK.-i irányban kiágazó 
Bárány-utca szabályozásából s a Városligetig 
való folytatásából jött létre. Az Alkotmány-utca a 
Váczi-körútról egyenesen az országházra nyílik, s 
már is B. legdíszesebb utcái közt foglal helyet; 
benne az igazságügyi, erdészeti palota, unitárius 
egyház, hírlapírók nyugdíjintézete, keresk. aka- 
démia palotái állanak. Kevésbbé szép, de a most 
folyó építkezések által is előkelő képet nyer a 
Belvárosban a Váczi-utca, melyben a legelegán- 
sabb üzletek vannak s a fővárosi élet itt legmoz- 
galmasabb. A jobbparton kiválik a Főherceg Al- 
brecht-út, a még kevéssé kiépített budai körút 
(Margit-, Krisztina-, Attila-körút) s a királyi pa- 
lotához vezető Palota-út, továbbá a Fehérvári-út 
szép vonala, számos új mellékutcájával. 

Nagyobb fér a jobbparton kevés van; legjelen- 
tékenyebb a Szt. György- tér, a Palota-tér, Dísz-tér, 
Szt. Háromság-tér (a koronázó templommal), a 
Nándor -tér, a Lánchíd -tér, Szilágyi Dezső-, 
Batthyány-, Pálífy-, Széna-, Marczibányi- és az 
óbudai Fő-tér. A balparti terek közül legszebb s 
legimpozánsabb a Ferenc József-tér (2"59 ha.) a 
Magyar Tudományos Akadémia, a Lloyd-társulat 
palotájával, mely nemrég a Budapesti Kereske- 
delmi Testület tulajdonába ment át, amely azt a 



Trieszti Általános Biztosító-Társaságnak adta el, 
am. kir. államrendőrség, a Gresham biztosító-tár- 
sulat ós a kereskedelmi bank palotájával; a tér kö- 
zepére a Lánchíd torkoUik s előtte 3 sétány van, 
melyek kettőjében Deák Ferenc és gr. Széchenyi 
István szobra áll (utóbbi mögött Szarvas Gábor és 
Salamon Ferenc mellszobrai), míg a harmadikra 
Ferenc József király lovas-szobra van tervezve ; 
e helyen állott az ország összes vármegyéinek föld- 
jéből összehordott koronázási domb, melyen a ki- 
rály koronázásakor (1867 jún. 8.) a szokásos kard- 
vágásokat végezte ; ezt 1877. lebontották. Az Er- 
zsébet-tér (S'l ha.),melyen hajdan a német színház 
állott, a legszebb terek egyike, árnyas parkkal, 
díszes kioszkkal (Haliczky és Heinzmann műve, 
de a Nemzeti Szalon ráépítése által 1907. eredeti jel- 
legéből kivetkőztetve), Semmelweis ós özv. Veres 
Pálné szobraival s meteorológiai házikóval. A 
József -tér (06 ha.) ültetvényei közt József nádor 
szobra áll. A Ferenc József-térhez csatlakozó kis 
Eötvös-teret báró Eötvös József szobra díszíti. A 
Vigadó-tér csinos parkjában a kis kioszk, hátteré- 
ben a Vigadó palotája, a Gizella-téren (0"9 ha.) a 
Haas-f éle palota, a Gerbeaud-palota és Vörösmarty 
márványszobra tűnik ki. Teljesen új alkotások 
a Lipótvárosban a nagy kiterjedésű Szabadság- 
tér (4-3 ha.), mely az Újépület és a régi Széchenyi- 
tér helyén keletkezett, B. egyik legimpozánsabb 
tere, a Főnix, az Osztr.-Magy. Bank, az Osztály- 
sorsjáték, az Adria-társulat palotáival, díszes ül- 
tetvényekkel ; továbbá az Országház-tér {S'ő ha.), 
az új országház és a Kúria gyönyörű palotáival, 
a Rudolf-tér (1-9 ha.) a Margit-híd fejénél. A 
Váczi-körútra nyíló Szt. István (előbb Lipót-) tér 
közepén a Szt. István- templom emelkedik. A 
Belváros terei a nagyarányú szabályozások foly- 
tán teljesen átalakultak; legnagyobb ma az 
Erzsébet-híd pesti feje körül a régi tér meg- 
nagyobbítása által keletkezett Eskü-tér (1-02 
ha.), ahol a plébániatemplom előtt I. Ferenc Jó- 
zsef király 1867. a magyar alkotmányra meges- 
küdött, szép új palotáival. Említendők még a Szer- 
vita-tér, a szerviták templomával, a Kristóf-tér, 
melynek a Váczi-utcába sarkalló egyik házán 
1910-ig a nagy Kristóf- szobor állott, a Ferenciek- 
tere a f ereneiek templomával és bazárjával, vala- 
mint az egyetemi könyvtár épületével és a Király- 
bazárral, az Egyetem-tér az egyetem új épületé- 
vel s az egyetemi templommal ; a Belvárost körül- 
futó körutak mentén a Deák-tér m evang. temp- 
lommal és az újonnan épült hatalmas Anker-palo- 
tával, a Kálvin-tér (106 ha.) a ref . templommal s 
a Pesti hazai I. takarékpénztár áldozatkészségé- 
ből emelt dlszkúttal, a Petőfi-tér a gör. templom- 
mal és Petőü szobrával, végül a Fővám-tér (2-5 
ha.) a fővámpalotával és a közp. vásárcsarnok- 
kal. A Terézváros legszebb tere az Andrássy-út 
és Nagykörút keresztezésénél létesített Oktogon, 
4 egyforma palotaszerű épülettel.továbbá szintén 
az Andrássy-út mentén a nagy körönd az And- 
rássy -udvarral, Hübner-udvarral s a m. k. állam- 
vasutak palotáival, ültetvényei közt 4 szoborral és 
szökőkutakkal ; a Liszt Ferenc-tér az orsz. zene- 
akadémia palotájával; kevésbbé jelentékeny a 
Hunyadi-tér és Lövölde-tér. Az Erzsébetvárosban 
a Szegényház-, István-, Almássy-, Bethlen- ós az 



I 



BUDAPESTI TEMPLOMOK. 





Budavári koronázó templom. 



Rgyeteini templom. 





Szent István teBpIom. 



Ziinagóga. 



iBudapests) otkkhez. 



RÉVAI NAaV LEXKONA. 



tudapest — 3 5 — 

impozáns Baross-tér (3-2 ha.), a keleti pályaud- 
varral Ó8 Baross Gábor szobrával ; a Józsefváros- 
ban van B. legnagyobb tere, a Tisza Kálmán tér 
(8-4 ha.), melynek ültetvényei között a Népopera 
épülete áll és a főv. népház és közkönyvtár fog 
i épülni. A Mátyás-, Rákóczi-, Mária Terézia-, Kál- 
vária- ós Teleki-tér építószileg jelentéktelenek. A 
Ferencvárosban a Bakács-tér (a ferencvárosi 
templommal), a Perenc-tór, a Boráros-tér (1-7 ha.) 
Kőbányán a nagykiterjedésű, de még kiépítetlen 
Schuster János-tér (4 ha), a Szt. László-tér (3"5 
ha.), a Martinovics-tér, a Liget-tér és Mázsatér, 
a tisztviselőtelepen pedig a Rezső-tér említhető. 
Végül kiemelendő a Lipót- és Belváros Dunapart- 
jának egy részén, valamint a budai parton elhú- 
zódó /cor2ro, melyek nagyszerű fekvésükkel, párat- 
lan kilátásukkal, impozáns palotasoraikkal, pom- 
pás sétányaikkal ós a rajtuk nyüzsgő népeseéggel 
B. egyik, a külföld által is leginkább bámult része. 
Építészeti fejlődés. A rómaiak építészeti tevé- 
kenysége Aquincumban (l.o.) hagyott nyomokat. 
A középkorból csak kevés emlék maradt reánk, 
de Budavára egész elrendezésében, sőt egyes 
részleteiben is az átalakulások ellenére még ma- 
gán viseli a középkori jelleget. Itt emelkedik a 
koronázó templom és az ú. n. Csonka-torony 12ő2 
tájáról, IV. Béla idejéből. Abból a nagy építészeti 
tevékenységből, mely Mátyás király idejében a 
pompás épületek egész sorát hozta létre, a török 
pusztítás mitsem hagyott meg. A török uralom 
némi nyomai a Császár- és Rudas -fürdőben s a 
Gül baba sírjában maradtak meg ; az utóbb ke- 
letkezett épületek szegényesek, ízléstelenek, még 
a templomok közül is csak néhánynak van mű- 
becse. A magánépítkezés tevékenysége azonban 
helyenként csinos ós némi műbeccsel biró házakat 
létesített, kivált a bárok építészeti korban, me- 
lyeknek képviselői a nagymérvű lebontások da- 
cára ma is megvannak, kivált a Várban és a 
Belvárosban. A művészeti építkezés csak a XIX. 
század elején indult meg, B. tehát e tekintetben 
is egészen modern s új város jellegével bir. Az 
empire-stílus legkiválóbb képviselője a minisz- 
terelnöki, egykor gróf Sándor-féle palota. Az 
újabbkori föllendülés a XIX. század harmincas 
éveire esik, amelynek legkiválóbb alkotása a 
Nemzeti Múzeum épülete Pollák Mihálytól. Az 
1838. évi nagy ár^n[z nemcsak a város szabályozá- 
sának vetette meg alapját, de egyúttal a neme- 
sebb művészeti építkezés korszakának is hajna- 
lát jelzi. A klasszikuskodó építészet felé hajló 
Pollák megalapítója lett a modem műépítészet- 
nek B.-en; mellette Hild tfózset, ki ugyanazt az 
irányt követte, egyszerűségükben nagyhatású 
épületekkel gazdagította fővárosunkat. Ez időben 
épült fel a Lipótváros, mely szabályos utcáival s 
egyszerű, de nemes arányú épületeivel leginkább 
képviseli az új város jellegét. A szabadságharc 
után pangás állott be s csak a hatvanas években 
keletkezett új iskola (Ybl Miklós, Weber Antal, 
Feszi Frigyes) kezdte ismét a főváros építészeti 
jellegét modem irányban fejeszteni. A M. Tud. 
Akadémia és a Vigadó épületévé' vette kezdetét 
a monumentális építkezés, me'y 1867 után, a 
törvényhozás, az állam és a főváros hathatós tá- 
mogatása mellett nyert nagy lendületet. Az And- 



Budapest 



rássy-úttal s a Nagy-körúttal a díszes magán- 
építkezések hosszú sora is megindult, melyek 
közt nem egy műbeccsel biró alkotást találunk. 
A monumentális építkezésben az olasz, a fran- 
cia, a német renaissance uralkodik, csak ritkán 
lép fel a bizánci v. román izlés, a gót stíl pedig 
csak az új országháznál és a budavári koronázó 
templom helyreállításánál nyert alkalmazást. 

A köz- és monumentális magánépítkezés estü- 
szerű fejlődése mellett azonban a fővároscak 
nagy része még ma is egyszerú házakból áll, 
melyek azonban a rohamos építkezés folytán 
csakhamar eltűnnek, úgy hogy előreláthatólag 
a város képe rövid időn belül teljesen átalakul. 
A magánépítkezóseknél a művészibb irány csak 
néhány évtized óta jutott érvényre. A legújabb idő- 
ben azonban teljesen új építészeti irányok kere- 
kednek felül; az ú. n. magyar stílus megteremté- 
sét célzó kísérletek (Lechner Ödön, Mende Valér, 
Zrumeczky, Kós) mellett a legújabb modern és sze- 
cesszionista építészeti irányok is nagy mértékben 
terjednek. Sok szép köz- és magánépület nem 
eléggé jut érvényre, mert tágasabb terek csak 
csekély számmal vannak, ellenben sok a keskeny 
utca, mely a kedvező összbenyomást rontja. A 
főváros azonkívül földszintes épületeinek túl- 
nyomó tömege által (1000 ház közül 543, Bécs- 
ben csak 123, Parisban 64, Berlinben 50) is kü- 
lönbözik a modern nagyvárosoktól s habár a 
magasba való építkezés itt is terjed (3 emeletes 
ház volt 1869 : 182, 1890 : 779, 1906 : 2.418 ; négy 
ós több emeletes volt 1869 : 18, 1890 : 83, 1906 : 
462), e tekintetben a külföld nagy városait egy- 
hamar nem fogja utóiérni. 

Templomok(l a Budapesti templomok képmel- 
lékietet). A Duna jobbpartján a Várban emelkedik 
a Boldogasszonyról nevezett budavári Koronázó 
templom (helytelenül Mátyás-templom ; 1. egy 
részletét az áhrán). A IV. Béla korában megkez- 
dett, csúcsíves csarnoktemplom D.-i tornyát (80 
m.) 1470. Mátyás király újonnan építtette; ké- 
sőbb többször átalakítást szenvedett s eredeti 
alakjából egészen kivetkőzött. 1873— 96-ig Schu- 
lek Frigyes vezetése alatt az eredeti elrende- 
zés eszméjének elfogadásával, de a XIV. és XV. 
sz.-beli csúcsíves részletek egy részének meg- 
tartásával (a vallásalap, műemléki alap és a fő- 
város költségén) újjá épült s egyike lett B. leg- 
jelentékenyebb építészeti emlékeinek. Kezdettől 
fogva minden rendkívüli ünnepélyesség színhelye 
volt (Róbert Károly koronáztatása 1309, Mátyás 
esküvője Beatrix-szal ; 1867 jún. 8. I. Ferenc 
József megkoronáztatása). Belsejében állíttatott 
fel (a király adományából) ül. Béla király és neje, 
Antioobiai Anna díszes síremléke. A templom mö- 
gött van ugyancsak Schulek Frigyes nagyszerű 
alkotása, a Halászbástya (1. a Budapesti köz- 
épületek képmellókleten) román-gót átmeneti stí- 
lusban, díszlépcsővel és Szt István lovasszobrával 
(Stróbl Alajostól). A helyőrségi templom (haj- 
dan a magyar céheknek Mária Magdolnáról 
nevezett plébániatemploma) 1259. csúcsíves stí- 
lusban épült, a XVni. sz.-ban átalakíttatott ; kí- 
vül egyik oldalfalába van illesztve a Budavár 
visszafoglalásának 200 éves fordulóját (1886) 
megöröldtő emléktábla Az elébb Szt Zsigmondról 



Budapest 



— 36 



Budapest 



most Szt. Istvánról nevezett várpalota-templom- 
ban, mely a királyi várral együtt 1748— 71-ig 
éptilt, őrzik Szt. István jobb kezét. Szép a Szt. 
Annáról nevezett barokizlósű kéttornyú vízi- 
városi plébániatemplom (1740—1746), szép ora- 
tóriummal, szobormüvekkel és festményekkel. 
Említendő még a kapucintisok temploma a Kor- 
vin-téren (1703), mely 1856. román stílben újjá- 
épült, az Erzsébet-apácák temploma a Batthy ány- 




A Koronázó templom toronyfal részlete." 

tér mögött (XVni. sz.), a tabáni (1728—1739) és 
a krisztinavárosi templom (1795—97) ; a budai 
eii-ang. templom (1890) és a szerb templom (1742). 
Új ós érdekes építkezés a budai ref. templom is 
(Petz Samutól), csúcsíves stílusban ötszögú alap- 
rajzzal. 

Pest templomai közül a belvárosi plébánia-tem- 
plom a legrégibb, még a tatárjárás előtt, román 
stílusban épült, szentélyében két díszes márvány- 
pastophoriumot őriz 1507-ből ; bárok homlokzata 
1726-ból való; 1890. belseje díszesen megújítta- 
tott; belsejében vanKray tábornok (megh. 1804) 
és Kulcsár István síremléke, az utóbbi Ferenczy 
Istvántól. B templom a legújabban elfogadott 
szabályozás folytán művészi restaurálás alá ke- 
rül. Az egyetemi templom (hajdan a pálosoké, 
épült 1715—76, renováltatott 1857.) ma a fő- 
város legszebb templomainak egyike, kéttornyú 
épület, bárok stílben, gazdag belsejében szép 
freskókkal (Bergl Jánostól) és faragott padok- 
kal ; említendő továbbá a Ferencrenőiek (1690), az 



angol kisasszonyok temploma, a szerviták temp- 
loma, a terézvárosi (1794), az erzsébetvárosi gör. 
kat., a józsefvárosi (1797) templom, utóbbi Kup- 
pelwieser oltárképével ; ugyancsak e városrész- 
ben a Jézus szent szíve temploma (építette 1890. 
Kauser József) román-gót átmeneti stflben. Neve- 
zetes továbbá a református templom{ÍSÍ6~ 1830), 
a deáktéri evangélikus templom (1799—1811) s 
ugyancsak az evangélikusok nemrég épült díszes 
új temploma a Városligeti-fasorban, a kéttornyú 
görög templom a Petőfi-téren ; az izraelita zsi- 
nagóga a Dohány-utcában (mór ízlésű kerek ku- 
polájú kéttornyú épület Förstertől 1861) és egy 
másik a Rombach-utcában (bizánci stílben). Épí- 
tészetileg sokkal jelentékenyebb a Bakács-téren 
1867— 69-ig Ybl Miklós tervei szerint román 
stílben épült ferencvárosi templom, mely alap- 
rajzában 3 hajós oszlopos bazilikát tüntet fel, 
melybe kereszthajó van beillesztve ; a templom 
hossza 66, szélessége 21, a torony magassága 
66*7 m., belsejét Than és Lotz festményei, Kratz- 
mann ablakf estmónyei (a Szt. Gellértet ábrázoló 
kiváló festmény Storno Ferenc műve). Szász, 
Feszler és Dittmann szobrászati munkái díszí- 
tik. Az erzsébetvárosi plébánia-templom (1900), 
Steindl Imre műve, gót ízlésben épült kéttornyú 
templom, mely a korai francia-gót stílus formáira 
támaszkodik, méltóságos ós komoly architektú- 
rával, a főhomlokzat bejárói, rózsaablakja és a 
fölötte levő timpanon majolikábói és pirogránit- 
ból. Az Örökimádás temploma az Üllői -utón 
(Aigner Sándortól, 1907), korai gót stílusban, bel- 
sejében Erzsébet királyné szobrával, Klotz Her- 
manntól. A kőbányai templom (Lechner Ödön 
műve) háromhajós bazilika, melynek francia- 
román stílusát gótikus elemek és magyaros dí- 
szítmónyek szövik át. BmUtendő a lazaristák 
temploma (1908) és a karmelita templom az An- 
gyalföldön (Hofhauser Jánostól 1899). Legpom- 
pásabb temploma a fővárosnak a Szt. István- 
templom (előbb Lipótvárosi plébánia-templom, 
hibásan közönségesen bazilikának nevezik), mely 
1851 óta Hild tervei szerint antik stílusban éptilt, 
de 52 m. magas kupolája 1868 jan. 22. össze- 
omlott. Hild halála után Ybl Miklós folytatta 
a nagy építkezést, aki megtartván a központi 
elrendezést és a már meglevő külső falakat, azt 
olasz renaissanceban építette ki görög kereszt 
alakjában, melynek közepe felett 96 m. magas- 
ságig emelkedő kupola domborul. Az egész épület 
86 m. hosszú, 55 m. széles s a keresztkarokban a 
koszorupárkányzat beszámításával 30 m. ma- 
gas ; szabad terraszon áll s 4147 m^ felületet 
borít. Fő bejárata előtt nagyszerű csarnok áll, 
melyhez szabad lépcső vezet ; felette 23 m. hosz- 
szü s 4 m. magas szoborcsoportozat van, mely 
Jézus imádtatását ábrázolja a 3 király által. A 
nagyszerű mű, melynek külső építése 1890. ké- 
szült el, mintegy 8 millió K-t igényelt, mihez a 
vallásalap és a főváros tetemes összeggel járult, 
belsejének kiképzését Ybl halála (1891) után Kau- 
ser József fejezte be (1905). A főoltáron van Szt. 
István márványszobra Stróbl Alajostól, az oltár- 
képek Benczúr Gyula, Roskovics Ignác, Stetka 
Gyula, Vastagh György, Feszty Árpád és Deák- 
Ebner Lajos művei ; a mozaikképek Lotz tervei 



BUDAPESTI 




Klr. várpalota. Tervezte : Ybl Miklós. 





M. kir. Operaház. Tervezte : Ybl Miklós. 



iBudapest> cikkhez. 



DZÉPÜLETEK, 




/.te : Alpar Ignác 



Vijrüdó. Tervezte ; l-'ei/:l h'. 



RévAI NAGY LEXIKONA 



Budapest 



— 37 — 



Budapest 



szerint Salviatinál Velencében készültek ; külö- 
nösen nevezetes a főoltár mögött a Benczúr kar- 
tonjai után készült s a mise főrészeit allegorizáló 
mozaikképsorozat. 

A királyi palota és kert. Buda várának dísze, 
a kir. palota (1. a Budapesti középületek képmel- 
lékleten), a Várhegy déli végén (156 m.) a török 
uralom alatt romba dőlt régi vár helyén Mária 
Terézia idejében 1748—77. Hillebrand József ter- 
vei szerint bárok ízlésben 402,000 frt költség- 
gel épült ; a Dunára néző főhomlokzata 178 m. 
hosszú volt, Ny.-felé patkóalakú nyilt udvara volt, 
az É.-i oldalszárnyban a Szt. Zsigmond-kápolna (1. 
a templomoknál), az egész palotában 203 szoba 
volt. Az 1849. ostrom alatt megsérült palota kö- 
zépső részét az ötvenes években három emele- 
tesre építették ki, de hatása ezzel sem fokozó- 
dott. A Várhegy oldalát már József nádor alakí- 
totta át kertté, de mai pompáját a kir. vár kertje 
csak I. Ferenc József alatt nyerte, aki 4*4 millió 
K-t engedélyezett a várkert rendezésére, az olasz 
renaissance stílben épült 310 m. hosszú várbazár, 
a terraszok, lépcsők és melléképületeklétesítésére. 
1883-ban ö felsége elfogadta Ybl Miklósnak a kir. 
palota kibővítésére s részben újjáalakítására vo- 
natkozó tervezetét, mely szerint a palota, vele 
két hátrafelé nyúló szárny által összekapcsolva, 
egy a Krisztinavárosra néző 4 emeletes, alap- 
falaival a Lógodi-utcáig leérő (tehát 7 emelet 
magasságú) s több mint 300 termet tartalmazó 
palotával és szükséges meUóképületekkel (13'6 
millió K költségen) kibővíttessék s ezen új palo- 
tához az Attila-utcából ő felsége, a közmunka- 
tanács és a főváros költségén új feljáró épüljön. 
Kiegészítést nyert ezen építkezés (Ybl halála után 
Hauszmann Alajostól) az által, hogy a régi fő- 
homlokzat impozáns méretekben tartott, oszlop- 
sorozatos középrész beillesztésével, majdnem 
kétszeres hosszúságra (304 m.) kiépíttetett s az 
öt részre tagozott homlokzat közepére hatalmas 
kupola (62 m.) emeltetett. Belsejében három ne- 
vezetes terem van, ú. m. a román stílű Szt. István- 
terem, a korai olasz renaissance stílusban tartott 
Mátyáis-terem és a 724 m* területű pompás ün- 
nepi terem. A várpalotában külön páncélszobá- 
ban őrzik a szent koronát és a koronázási jelvé- 
nyeket. A palota új főbejárata, gazdag szobordísz- 
szel, a Szt. György-tér felől nyílik a díszes 
(most zárt) várudvarra ; a főbejárat mellett a dí- 
szes Mátyás-kút (Stróbl Alajostól, 1905). A palo- 
tában van elhelyezve az Erzsébet királyné em- 
lékmúzeum. A főudvarról nyíló Szt. István temp- 
lomban őrzik Szt. István király jobbját. E temp- 
lora alatt van József nádor családjának sírboltja, 
melyet november 1-én a közönség is látogathat ; 
síremlékei közt nevezetesebb az 1895. szerencsét- 
lenül járt László kir. hercegé Strobltól. 

Középületek (1. a Budapesti középületek kép- 
mellékletet). B. monumentális épületei nagyob- 
bára az utolsó évtizedekben keletkeztek, csak ke- 
vés való a múlt század közepéből s azok közt is 
csak egy-két művészi becsű emlék van. Budán a 
jelentékenyebb középületek a miniszterelnöki 
(előbb gr. Sándor-féle) palota, a kis várszínház 
(1784-igkarmelita-kolostor), acs. ós kir. 4. had test- 
parancsnokság épülete.az országház (most belügy- 



minisztérium) : az újabbak közül a honvédelmi 
mmmímMíH palotája (renaissance épület Kallina 
Mór terve szerint), a honvédfőparancsnokság épü- 
lete (szintén Kallinától), abudai Fi^odo (Árkai Ala- 
dár és Kallina Mór tervei szerint emelt renais- 
sance stílű épület, bárok motívumokkal tar- 
kítva, 350 m« területű díszteremmel ; a pénzügy- 
minisztérium régi épülete (ép. Baumgarten, Mária 
Terézia korabeli bárok ízlésben), ugyanannak új 
palotája (Fellner Sándor terve szerint, 1901—5) 
sok magyar motívummal vegyített átmeneti gót 
stílusban, a m. kir- közp- statisztikai hivatalépü- 
lete (Czigler Győzőtől), az irgalmasrend wr- 
háza, József főherceg palotája, a Lukácsfürdö 
(1894), a kir. kat. főgimnázium (XVI. század- 
beli gazdag olasz renaissance stílben Lippert és 
Schmidt tervei szerint), az állami főreáliskola, 
a hazai I. takarékpénztár épülete válik ki. Az újabb 
építkezések közül az új műegyetem impozáns épü- 
letcsoportja említendő (kis részben Czigler Győző, 
főként Hauszmann Alajos és Fecz Samu műve, 
1905—10), mely 71,795 m^ területen épült feLTör- 
ténelmileg érdekes a Császárfürdő feletti Rózsa- 
hegyen 1543—48. Mohamed budai pasa által épí- 
tett török mecset, melyben egy török szent, Gül- 
Baba, a «rózsák atyjá»-nak sírja van, a jámbor 
mozlimek zarándoklásának célpontja. 

Középületekben sokkal gazdagabb a főváros 
balparti része, ahol a különböző történeti stílu- 
sokat követő művek mellett a modern építészet 
is mindinkább tért hódít. A Belvárosban a Zitter- 
barth Mátyás által 1838—41. épített oszlopos hom- 
lokzatú megyeMza s a 43,259 m« telken épült köz- 
pontivárosházalemlitenáö (1900-ig Károly kaszár- 
nya), mely III. Károly idejében 1716—28. Martinelli 
Antal Bberhard császári építész tervei szerint ere- 
detileg 4000 rokkant harcos részére készült, utóbb 
gránátos- kaszárnya lett, Károly-körúti része 
1860-ban épült. Építészetileg érdemes alkotá- 
sok az új városháza (1869— 7ö. Steindl Imre ter- 
vei szerint 1.646,()00 koronán olasz renaissance 
stílben épült) figyelemre méltó vasszerkezetű lép- 
csőházzal és Lotz Károly freskóival díszített nagy 
ülésteremmel ; a főposta- és táviró-palota (Koch és 
Skalnitzky tervei szer. ol. renaiss.-ban, 3.239,984 
K) homlokzatán Gastell jelképes alakjaival ; az 
egyetemi könyvtár (1873—76. Skalnitzky Antal 
tervei szerint XVI. sz. -béli gazdag ol. renaissanoe- 
ban 1.425,850 K költségen) szép olvasóteremmel ; 
az egyetem központi ^iüete (Berezeg és Baum- 
garten műve, 1900), Mária Terézia korabeli bárok 
ízlésben, impozáns kupolával és díszes aulával, 
melyet az egyetem szimbólumai ós Verő László 
meg Ney Simon szobrászati munkái ékesítenek ; 
a Pesti hazai első takarékpénztár kupolás épü- 
lete (Ybl Miklós műve), udvarán Kahle által cink- 
ből öntött kúttal s szabadon függő csigalépcsővel, 
az Elsőmagy- áltbiztosUó-társaságpedotája,(Kei\i- 
ser és Frey műve) művészi kivitelű kariatidoktól 
támasztott főerkéllyel, a Hunaária fogadó (Skal- 
nitzky és Koch műve) ; a részben üveggel fedett 
díszes Harisbazár (Peszty műve) helyébe 1911. 
keskeny sikátorszerű utcától elválasztott két nagy 
bérház emeltetett (Rainer Károly terve szerint) ; 
éppen így eltűnt a régi Párizsi ház, melynek he- 
lyére a belvárosi takarékpénztár impozáns palo- 



Budapest — 3 8 — 

tája került. Említésre méltó, terjedelmes építke- 
zések a Ferenciek-bazárja, a Király-bazár stb. 
A Lipótvárosban egyrészt a Ferenc József-té- 
ren, másrészt az új országház táján csoportosul- 
nak a legszebb középületek. Amott a Magyar 
Tudományos Akadémia palotája a legkiválóbb 
épíilet ; 1862—64. Stüler Ágost porosz építész ter- 
vei szerint épült; hatalmasan kiszögelő, felül 
Wolf Albert szobraival ellátott 3 emeletes közép- 
része a karrarai oszlopokon nyugvó karzattól 
körülfutott dísztermet foglalja magában, melynek 
tetejét 24 kariatid támasztja, egyik oldalfalát 
Lotz Károlynak a magyar közművelődés törté- 
netéből vett három képe díszíti ; a kétemeletes 
oldalszárnyakban, melyeket 6 kiváló tudós szobra 
ékít, van a Ligeti 4 tájképével díszített heti ülés- 
terem, a könyvtár s egyéb hivatalos helyiségek, 
az L emeleten van még a Széchenyi-Múzeum is, 
a IL emeleten pedig a történelmi arcképcsarnok 
és a M. N. Múzeum növénytani gyűjteménye van 
ellielyezve. A palota főbejárata a Ferenc József- 
tér felől van. A palotához díszes bérház csatlako- 
zik. Az akadémia-utcai homlokzaton van Holló 
Barnabás domborműve (az akadémia alapítása 
1893-ból). Ugyané téren van a budapesti magy. 
kir. államrendőrségi főkapitányság épülete, a 
Gresham-palota (Quittner Zsigniondtól, 1905), a 
Pesti magyar kereskedelmi bank palotája (1909). 
A Ferenc József- téren, szemben az Akadémiával 
áll a magyar politika történetében gyakran sze- 
repelt nagy üvegerkélyes épület, mely azelőtt a 
Pesti Lloyd-társulat tulajdona volt, ettől a Buda- 
pesti Kereskedelmi Testület vásárolta meg, s ettől 
ismét a Trieszti Általános Biztosi tó-Társaság,mely 
annak helyére 1913. új, díszes palotát fog építeni. 
A Mária Valéria-utcában áll a Lloyd kereskedelmi 
társulatnak 1872. épült, nemrég díszesen renovált 
palotája, a régi tőzsde-épület ; továbbá a Vigadó- 
téren a fővárosi Vigadó (redoute) épület, mely 
a XVIL sz.-beli redoute (erődítmény) helyén 
emelt régi vigadó telkén 1859—65. Feszi Fri- 
gyes pesti műépítész tervei szerint több mint 2 
millió K költségen épült ; a mór, bizánci és ro- 
mán elemek vegyítése által létrejött kevert 
stílű épület hatalmas homlokzata óriási árkádo- 
kon nyugszik, a két szárny szögletpilléreit Alexy 
Károly domborművei környezik ; lépcsőházának 
freskói Than Mórtól és Lotz Károlytól valók 
(1866); a nagy terem (B. legnagyobb báli és 
hangversenyterme) mezőkre felosztott sík tetőze- 
tén a 4 folyó allegorikus képe, a csemegeterem- 
ben Than, Wagner Sándor és Lotz freskói vannak. 
A Lipótvárosban áll B. legnagyobbszerű épülete, 
egyúttal Európa egyik legimpozánsabb műem- 
léke, a csúcsíves stílusban épült új országház. 
A Steindl Imre tervei szerint (1883—1902) köz- 
vetlenül a Duna partjára állított hatalmas épü- 
let középpontja a közös csarnok ^ölé dombo- 
ruló 96 m. magas kupola, melytől oldalt fekvő 
két — sarkain tornyokkal díszített — épület- 
részben az üléstermek vannak elhelyezve, a Duna 
felöl oszlopos loggia húzódik, mögötte az olvasó-, 
társalgó és éttermek nyertek elhelyezést.Az egész 
épület hossza 268, legnagyobb szélessége 118, 
magassága 27 m., területe 15,327 m^ (az udvarok- 
kal 17,745 m*) s így egyike a világ legnagyobb 



Budapest 



épületeinek ; benne 18 udvar, 27 lépcső s több 
mint 100 terem van s a díszítésre 450 allegorikus 
alak szolgál. Építési költsége 32 millió K volt. 
Az országházzal szemben van a renaissance stí- 
lusú pompás igazságügyi palota (építette Hausz- 
mann Alajos, 1896), a hatalmas portikus fölött 
rézből készített triga (Sennyeitől), a gyönyörű 
lépcsőházban Justitia szobra Strobltól és tető- 
festmény Lotztól. Az Országház-térre néz a. föld- 
mivelésügyi minisztérium nagytömegű épülete 
(ebben van jelenleg az igazságügymnisztérium is). 
Az Országház-térre vezető Alkotmány- utcában 
állanak az erdészeti egyesület, a keresk. akadé- 
mia, a hirlapirók nyugdíjintézetének díszes pa- 
lotái, az unitárius egyházközségnek templommal 
szerencsésen egyesített bérháza, a budapesti kir. 
törvényszék palotája ; az utóbbi 1888—90. Hausz- 
mann Alajos tervei szerint 34 millió K költsé- 

fen épült, osküdtszéki tárgyalási termében Feszty 
rpádnak 6 fali képe van. A legújabb építkezések 
közül kiválik az árú- és értéktőzsde (1905) és az 
osztrák-magyar bank (1904) palotája, mindkettő 
Alpár Ignáctól, a Vígszinház (1896), az osztrák 
delegáció palotája az Akadémia-utcában. 

ATerézvárosban a legfényesebb épület a m.kir. 
dalszinház (opera) ; a király áldozatkészségéből s 
Ybl tervei szerint tiszta olasz renaissance stílben 
1 875—85. épült, beépített területe 5076 m«, a szín- 
pad 702 m2, a hátulsó színpad 263 m*, mélysége 
44 m. Homlokzata pilléreken nyugvó erkélyével 
8 az L emeleten gyönyörű loggiával kiválóan si- 
került s belső berendezése (a színpad vasszer- 
kezete az Aszfaleia-társaságtól) mintaszerű; 
művészeti díszítésében Lotz Károly (a nézőtér 
mennyezetének festményei), Székely Bertalan, 
Than Mór, Feszty Árpád, Vastagh György, Ko- 
vács Mihály, Keleti Gusztáv, a szobrászok közül 
Donáth, Stróbl, Szász.Feszler, Kiss, Brestyánszky 
vettek részt. Az operával szemben a nmgy. 
kir. államvasutak nyugdíjintézetének palotája 
(Lechner Ödön és Pártos Gyula műve) s ugyan- 
csak az Andrássy-úton a képzőművészeti fő- 
iskola (Rauscher Lajos terve szerint 1885) 
renaissance toszkán palotastilben, az ablakközök- 
ben Székely B. és Scholtz sgrafltto-díszítmónyei- 
vel, a volt műcsarnok (Láng Adolf terve szerint 
1875—1876. olasz renaissance ízlésben, 520,000 
K költségen), végül a Fondére biztosító-társulat 
palotája (Feszty Adolftól) válik ki. A Liszt Fe- 
renc-téren az orsz. zeneakadémia új palotája áll 
(ép. Korb Flóris és Giergl Kálmán, 1907), homlok- 
zatán Liszt F. szobrával (Stróbl Alajostól), belsejé- 
ben díszes hangversenyteremmeljKőrösf öi Kriesch 
freskóival. Az Andrássy-út végében van az új 
műcsarnok (Schickedanz és Herzog, 1894) ós a 
szépművészetimuzeum (ugyanazoktól, 1900—906), 
főhomlokzata az ókori építkezés szellemében 
épült, gazdag tagozassál és nyílt csarnokkal, 
melyhez összhangzóan simul a magasan kiemel- 
kedő túlsó épületcsoport, renaissance ízlésben, A 
Stefánia-úton a földtani intézet palotája emelke- 
dik (Lechner Ödön müve), homlokzatán két oldalt 
egy-egy zömök toronnyal, középen kupolával, 
melynek tetejét egy hatalmas földgömb díszíti ; 
az épületet magyaros izlésű részletek ós diszít- 
mények jellemzik. Ugyanott van a fővárosi mu- 



BUDAPESTI BÉR 




tBudapestt cikkhez. 



ÁZAK ES VILLÁK. 




náVAI NAOV UXKONA. 



Budapest 



39 



Budapest 



zeum épülete is, épült az 1885-iki országos kiál- 
lítás alkalmából.a művészetek számára. Említendő 
még az Erzsébet-nőiskola és a vakok intézetének 
palotája ; a Városligetben kiváló a mezőgazdasági 
múzeum hatalmas épületcsoportja, a mUlenniumi 
kiállítás román, gót és renaissance épületei min- 
tájára (Alpártól 1902—904) építve, hazai építésze- 
tünk legkiválóbb alkotásainak (Ják,Vajdahunyad, 
Csütörtökhely) felhasználásával.AVáczi-körútvé- 
gét a nyugati pályaudvar impozáns pályaháza 
jelöli ; a" 25,509 m^ területen álló épület De Serres 
tervei szerint létesült, vasból és üvegből való csar- 
noka 42 m. széles, a Váczi-könit felé kettős tor- 
nyokkal és loggiákkal díszített két homlokpa vil- 
iont mutat. Költsége 3.357,534 K, az egész pálya- 
udvaré az 1875. épült (a pályaudvart a Szív-utca 
tengelyében áthidaló) Ferdinánd-híddal együtt 8 
millió K. 

Az Erzsébetváros legdíszesebb épülete a New- 
York biztosító-társulat pazar fénnyel tervezett 
palotája (tervezte Hauszmann Alajos). Említésre 
méltó a szegények háza, a protestáns árvaház, 
az országos kisdedóvó képezde és az állatorvosi 
főiskola {l alább). E városrész legjelentékenyebb 
középülete a m. kir. államvasutak keleti pálya- 
udvara, mely 308,000 m^ területen épült; a be- 
épített terület 25,900 m^, a csarnok maga 42 m. 
széles, 188 m. hosszú s 7522 m* területű ; a Rá- 
kóczi -útra néző impozáns kapuzata 43 m. magas ; 
a pénztári csarnok festménye Lotztól való. Az 
épület 4'8, az egész pályaudvar 9-76 millió K költ- 
ségen létesült. 

A Józsefvárosban a nagyszámú egyetemi épü- 
letek mellett (1. alább) még sok kiváló középület 
van ; valamennyi közt legjelentékenyebb a Nem- 
zeti Muzeum-nak Pollák Mihály által 1837—47. 
emelt, 108 m. hosszú, 70 m. széles s 24 m. magas, 8 
hatalmas korintusi oszlopon nyugvó s allegorikus 
alakokkal díszített homlokzatú épülete, melynek 
belseje is (szép díszterem, nagyszerű márványfalu 
lépcsöcsarnok,Lotz és Than történelmi festményei- 
vel) egyszerűségében nagyszerű s nagyhatású al- 
kotás. A Nemzeti Szinházat (Zitterbarth Mátyás 
műve, 1825—40) az 1876. évi átalakítás eredeti 
klasszicizáló jellegéből kivetkőztette; bérháza 
Koch ós Skalnitzky műve (940,000 K). A Népszin- 
ház a főváros telkén ós támogatásával 1874—75. 
Pellner és Hellmer bécsi építészek terve szerint 
olasz renaissance ízlésben épült (felszereléssel 
együtt 1.400,000 K); területe 2229 m^. 1905-ben 
újjáépíttetett. Jelenleg, a Nemzeti Színház épüle- 
tének rokkantsága miatt, az állam bérbe vévén, 
ott a Nemzeti Színház tagjai játszanak. Jelesebb 
épület még a nemzeti lovagló (1858. Ybl Miklós), 
a nemzeti tornacsarnok, a régi képviselőház 
(Ybl), a magyar kir. tanárképző intézet gya- 
korló főgimnáziuma, a közs. főreáliskola, a tech- 
nológiai múzeum (Hauszmann Alajostól, nyers 
téglaépület terrakotta-díszítéssel), a Ludoviceum, 
a Stefánia-gyermekkórház, egész sora a modem 
berendezésű klinikáknak és egyetemi intézetek- 
nek ; a Rókus-kórház csak nagyságánál fogva im- 
ponál. Fölemlítendő a Mária Terézia-téren az új 
községi iskola, egyike a legmodernebbeknek, egy 
millió K költséggel építette 1911. Balogh Lóránt. 
A Józsefvárosban készül Ray Rezső tervei sze- 



rint az új telefon-központ, díszes köhomlokzattal, 
nagyszerű vasszerkezettel. 

A Ferencváros legkiválóbb épülete, a fővám- 
ház, Ybl Miklós tervei szerint 1870—74. erőteljes 
renaissance stílben 4*28 millió K költségen ' lé- 
tesült ; főhomlokzatát 10 óriási oszlop, oldalhom- 
lokzatát 6—6 oszlop díszíti, fölöttük Sommer 
szobrai ; az épület 165 m. hosszú, 53 m. széles s 23 
m. magas ; az alsó rakodóparttal alagút köti össze, 
belsejébe sinpár vezet. Az Iparművészeti Múzeum 
Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint 1 893— 
1897-ig épült, keleti stílusra támaszkodva, magyar 
mintájú majolikadísszel ; kupolája 47 m. E kerület- 
ben van még a törvényszéki bonctani intézet, a 
Pasteur- kórház, aref. főgimnázium új épülete, a 
közp. vásárcsarnok (Petz Samu, 1897), a közrak- 
tárak és az elevátor, a Köztelek, a dunaparti 
teherpályaudvar, közvágóhíd és marhavásár, 
sertésközvágóhíd, üllőiúti laktanya, Szt. István- 
kórház és honvéd helyőrségi kórház (1. alább a 
kereskedelem-, közegészségügy- és katonai épü- 
leteknél). A Kálvin-téren fog épülni a ref . egyház 
és a város új palotája. 

Katonai épületek. A közös hadsereg 25 épület 
birtokában van, köztük 15 kaszárnya, 2 kórház 
és 8 egyéb. A kaszárnyák közül a Mária Terézia 
kaszárnya 1839. épült s egy ideig katonai kór- 
ház volt; 1660 katona van benne. Legnagyobb- 
szerű a Ferenc József lovassági kaszárnya a 
Kerepesi-úton ; 1884—86. Holtzspach A. fiai cég 
által pavillonrendszer szerint épült, összesen 46 
épületből áll, egész területe 174,487 m^ ; beren- 
dezése s felszerelése megfelel a legszigorúbb 
követelményeknek. 6 lovasszázad részére épült s 
1000 katona van benne elhelyezve. Több régi 
kaszárnya megszűnt ; ellenben új építések a Ká- 
roly főherceg, Albrecht főherceg, Hungária-kör- 
úti tüzér-, I. Ferenc József honvédgyalogsági, gr. 
Nádasdy, Vilmos főherceg, gr. Hadik, Radetzky, 
Pólfly-laktanya és a hadapródiskola. A Gellért- 
hegyi citadella a régi csillagvizsgáló helyén 1852. 
épült ; bástyája B. és D. felé, köröndje K. felé 
néz ; a hadászati jelentőség nélküli citadella, erőd- 
jellege megszűnvén, 1895. a főváros tulajdonába 
ment át. 

Magánépületek (1. a Budapesti bérházak és 
villák képmellékletet). A díszesebb magánópüle- 
tek a hatvanas évek óta főleg a pesti oldalon 
épültek. Budán leginkább báró Lipthay Bélá- 
nak Unger által tervezett s Lotz Károly képei- 
vel díszített palotája, továbbá gr. Széchenyi Béla 
francia-renaissance stílű palotája (Ybltől) ós a 
gróf Karátsonyi-paloták említendők. Pesten a 
Thonet-féle ház a Dunasoron, a Haas-palota a 
Vigadó mögött, Klotild kir. hercegnő palotái az 
Eskü-úton (Korb és Giergl tervei szerint), a ki- 
rály bérpalotája a Kigyó-tóren (77 m. hosszú és 
40 m. magas óriási épület). Legtöbb s legszebb 
főúri palota a Nemzeti Múzeum táján épült; 
ezek közül kiválik gróf Károlyi István és Alajos 
palotája (utóbbi kiváló festményekkel), Festetics 
Tasziló herceg palotája és a Tisza-féle (előbb De- 
genfeld) palota, mindhárom Ybl Miklós müve ; a 
Baross-utcában a grófWenckheim-palota.továbbá 
gróf Batthyány Géza palotája a Teréz-körúton, 
gróf Dessewffy Aurélé, gróf Erdődy Istváné, 



Budapest — 40 

gróf Zichy Rezsőé az Andrássy-úton, gróf Ester- 
házy Pálé az Esterházy -utcában. Kiemelendők to- 
vábbá az Andrássy-út és Nagy-körűt palotái,vala- 
mint az Andrássy-út pompás nyaralói, melyek 
legkiválóbb építészeink müvei. A régibb magán- 
házak közül az ósdi Marokkói-udvar, az Orczy-ház 
és a Huszár-ház említhető. Az újabb bérházak 
közül a Lyka-féle ház a Városház-téren, az üll- 
mann-fóleház az Egyetem-utcában, a Dreher-féle 
a Kossuth Lajos-utcában, a Tüköry-ház az Arany 
János-utcában, a Haggenmaeher-f éle ház az An- 
drássy-úton, a Sohossberger- s Luczenbacher-féle 
házak a Teréz-körúton, a gróf Károlyi-féle házak 
az Alkotmány-utcában, az Anker-udvar (Alpár 
Ignác müve) a Deák-téren. 

Nyilvános emlékek (1. a Btidapesti szobrok kép- 
mellékletet). B.-nek aránylag kevés szobormüve 
van, 8 a meglevők nagyobb része is csak az 
utolsó évtizedekben állíttatott fel. A régebbiek 
közül emUtendő József nádor szobra a József- 
téren (Halbig müncheni szobrásztól, 1865), az 
úgynevezett nagy Kristóf -szobor, mely azelőtt 
a Kristóf-tér sarkán, most a Központi város- 
háza egyik udvarán áll (XIX. sz. első fele) és 
a Szt. György-térről a hadapródiskola udva- 
rára áthelyezett Hentzi-szobor (Sprenger müve, 
1852) ; az újabbak közül : Deák Ferenc szobra a 
Ferenc József -téren, ülő alak, Huszár Adolf terve 
szerint (1887) ; br. Eötvös József szobra az Eöt- 
vös-téren, szintén Huszár müve (1879) ; gr. Szé- 
chenyi István szobra a Ferenc József- téren (En- 
gel müve, 1880), mögötte Szarvas Gábor és Sa- 
lamon Ferenc mellszobrai Jankovits Gyulától 
(1899 és 1902) ; Petőfi Sándor szobra a Petőfi- 
téren (Huszár Adolf müve, 1882) ; Arany János 
szobra a Nemzeti Múzeum előtt (Stróbl Alajos 
müve, 1893), az 1849-iki honvédek szobra a budai 
Dísztéren (Zala György müve, 1893), gr. Széchenyi 
Ferenc szobra a Nemzeti Múzeum kertjében (Istók 
müve 1902) ; Baross Gábor szobra a Baross-téren 
(Szécsi Antal müve, 1898) ; Ybl Miklós szobra a 
várbazár előtt (Mayer Ede müve, 1896) ; Savoyai 
Jenő lovasszobra a királyi palota előtti díszes 
terraszon (Róna Józseftől, 1902); Veres Pálné 
szobra (Kiss Györgytől, 1906) és Semmelweis 
Ignác szobra (Stróbl Alajostól 1906), mindkettő az 
Erzsébet-téren ; gr. Andrássy Gyula lovasszobra 
az Országház előtt (Zala György müve, 1906) ; 
Vörösmarty Mihály emléke a Gizella-téren (Kal- 
lós, Teles és Márkus müve, 1908) ; Washington 
szobra (Bezerédy Gyulától, 1906), gr. Károlyi 
Sándor szobra (Stróbl Alajostól 1908), Rudolf 
trónörökös szobra (Ligeti Miklóstól, 1906), mind 
a három a Városligetben. A király által a millen- 
nium alkalmából adományozott tíz szobor közül 
Szt. Gellért püspök szobra (Jankovics müve, 1902) 
az Erzsébet-híddal szemben a Gellérthegy lejtő- 
jén, Anonymus szobra (Ligeti Miklóstól, 1903) a 
Városligetben, Zrínyi Miklós szobra (Róna József- 
től), Bethlen Gábor szobra (if j.Vastagh Györgytől, 
1902), Bocskay István szobra (Holló Barnabástól, 
1902) és gr. PálfTy János szobra (Sennyei müve, 
1905) az Andrássy-úti köröndön, Werbőczi István 
szobra (Donáth Gyulától 1908) a Kígyó-téren, 
Tinódy Sebestyén 8zobra(Bezerédytől,1907)a Nép- 
színház előtt, Hunyady János szobra (Tóth müve, 



Budapest 

1905) a Halászbástya tövében áll; a tizedik szobor, 
Pázmány Péteré (Radnai Bélától) a Kigyó-tóren 
fog felállíttatni. Megemlítendőkmég az Akadémia 
alapítását ábrázoló dombormű a M. Tud. Aka- 
démia falában és a Wesselényi-emléktábla a Fe- 
renciek templomán, mindkettő Holló Barnabás 
müve (1893 és 1905) ; a díszes Mátyás-kút a ki- 
rályi palotában (Stróbl Alajostól, 1905), Szt. Ist- 
ván lovasszobra (Stróbl Alajostól, 1906) a koro- 
názó-templom mellett, a Trefort-szobor (Stróbl 
Alajostól, 1904) a régi műegyetem udvarán, a Da- 
nubius- kút a Kálvin-téren (Feszlertől, 1883), a 
nagyszabású Ezredéves emlék az Andrássy-út 
végén (Zala György és Schiekedanz Albert müve), 
nagy félkörös oszlopsorozat, 14 magyar király 
szobrával, a közepén emelkedő 36 m. magas osz- 
lopon Gábor arkangyal alakjával ; a prágai Szt. 
György lovasszobor másolata a Halászbástya lép- 
csőzetén, továbbá kisebb szobormüvek és mell- 
szobrok a Nemzeti Múzeum kertjében, a régi 
műegyetem előtt, Jókai Mór mellszobra a Sváb- 
hegyen, a Széchenyi-emlék a Széchenyi-hegyen, 
végül a Jánoshegyen épült Erzsébet-kilátótorony 
(Schulek Frigyes müve). A jövő alkotása lesz a 
nagyszabásúnak tervezett Ko88uth-szobor(Horvay 
János), továbbá a Szabadság-szobor (Szamo- 
volszky Ödön és Gách J. tervei szerint), Er- 
zsébet királyné emléke, a Jókai-szobor, Tisza 
Kálmán szobra stb. 

Hidak (1. a Budapesti hidak képmellékletet). 
A főváros két partját jelenleg 4 közúti és 2 vas- 
úti híd kapcsolja össze : a Lánchíd, a Margithíd, 
a Ferenc József- és az Erzsébethíd, végül a két 
összekötő vasúti híd. A i^ánc^íí? nemcsak B. leg- 
kiválóbb építészeti emléke, hanem oly művészi 
alkotás, melyhez fogható nincsen sehol egye- 
bütt. Eszméjét gr. Széchenyi István pendítette 
meg, akinek hét évig tartó nehéz küzdelmébe 
került, míg a tervet megvalósítania sikerült s a 
híd létesítésére részvénytársaságot alakíthatott, 
melynek'az 1840. XXXIX. t.-e. azt a jogot és szaba- 
dalmat biztosította, hogy a forgalom részére való 
átadástól számított 87 éven belül (1946-ig) a hídtól 
1—1 mérföldnyi távolságig más híd nem épül- 
het. A híd tervét Tierney Clark Vilmos angol 
mérnök készítette, építését testvére, Clark Ádám 
vezette. 1838—48. épült s 1849 nov. 20. adatott 
át a közforgalomnak. A nagyszerű mű 2 parti 
oszlopon és 2, alsó részében mauthauseni grá- 
nitból, a híd felszínétől kezdve sóskúti kőből 
álló 48 m. magas hatalmas vízi oszlopon s az 
ezeken áthúzott 4 óriási láncon függ ; hossza 375 
m., a két oszlop egymástóU távolsága 202, az 
oszlopok és a hídfő közti távolság 86" 7 m. ; szé- 
lessége 11 m. (ebből kocsiút 7'4 m.), építési költ- 
sége 8.633,259 korona volt. 1870-ben a kormány 
a részvénytársaságtól 14 millió koronáért meg- 
vette s szabadalmát is megváltotta. Vasszerkeze- 
tének megújítását 1912— 13-ra tervezik. A Mar- 
githíd a párisi Gouin Ernő és társa cég terve 
szerint 1872—75. 10 millió korona költségen épült; 
tengelye az alaprajzban szögbe van törve (160°), 
hogy a szigetet képező mindkét folyamágban me- 
rőleges legyen a víz sodrára. Mindegyik félhíd- 
nak 3 nagy medemyllása és a köpartot áthidaló 
kisebb parti nyílása van ; teljes hossza a jobb- 



BUDAPES1 




Millenniumi emlék. Zala uvuigvi 





Gróf Andrássy Gyula. Zala Györgytől 



Anonymus. Ligeti Miklóstól. 



iBudapestn cikkhez. 



SZOBROK. 





József nádor. Halbie; Jánostól. 



.Vöicsniarty Mihály. Kallós Edétől, Teles Edétől és Márkus Gézától. 





Petöfl Sándor. Huszár Adolftói. 



Deák Ferenc. Huszár Adolítól. 



RÉVAI NAQV LEXIKONA. 



BUDAPESTI HIDAK. 




*Btidapestt eikkhez. 



RÉVAI NAQY LEXIKONA. 



Budapest 



— 41 



Budapest 



és balparti kőpartáthidalások ellenfalai között 
kereken 607 m. ; szélessége 16 m., miből 12 m. a 
kocsiútra és 2—2 m. a két gyalogúira esik. 
A hld 1876 ápr. 30. nyilt meg, építette a So- 
ciété de construction de Batignolles. Róla számy- 
hid vezet a Margit-szigetre (1901), melynek építé- 
sét az 1899. VII. t.-c. rendelte el. A Ferenc József - 
híd a Fővám-tér és a Sárosfürdö közt 1894— 
96. épült s 1896 okt. 4. adatott át a forgalomnak ; 
két os-ílopon nyugvó háromnyílású híd, mely 331 
m. hosszú, miből a középső nyílásra 175, mind- 
egyik oldalnyílásra 78 m. esik. Szélessége 17-3 
m., melyből a kocsiútra 11-5 m. jut. A híd terve 
Feketeházy J. pályanyertes tervének felhaszná- 
lásával a keresk. minisztériumban készült; a 
hídszerkezet magyar vasmüvekben gyártott bázi- 
kus Martin-vasból a m. k. államvasutak gépgyá- 
rában készült. Építési költsége 5 millió K. Az 
Erzséhethíd (terv. a keresk. min. Dunahld-osz- 
tálya) az Eskü-tér és Döbrentei-tór között 1897— 
1903. épült 8 1903 okt. 4. adatott át a forga- 
lomnak; a híd egyetlen, 290 m. hosszú nyí- 
lással hidalja át a Dunát s így Európában a leg- 
nagyobb egynyílású lánchíd. A hídpálya legma- 
gasabb pontja a Duna nuUpontja felett 18 m. 
Szélessége 18 m., miből 11 m. az úttest. A vas- 
szerkezet súlya 110.000 q. A hídépítés költsége 
11 Va millió K. volt. Az összekötő vasúti híd Fe- 
keteházy János m. k. államvasuti főmérnök tervei 
szerint 1873—76. Cail és társa párisi cég által 
épült ; 2 parti és 3 mederoszlopon nyugszik, a 
partokat kisebb nyílású vasszerkezetek hidalják 
át. A főhídban az oszlopok 98-5 m.-re vannak egy- 
mástól, hossza 394 m. Két sínpár fut rajta végig 
s gyalogjárója is van. Építési költsége 2.342, 410 
K volt. A hídnak kiszélesítése most van folyamat- 
ban olyan formán, hogy pilléreit a város felőli 
oldalon meghosszabbítják s egy második, szintén 
kétvágányú vasszerkezetet építenek a meglevő 
mellé. A budapest — esztergomi vasút hídja vala- 
mennyi magyarországi Duna-híd között a leg- 
hosszabb ; Újpestről a Népszigetre s innen a bu- 
dai partra vezetvén, tulajdonképen két áthidalás- 
ból áll, melyek közül az újpesti téli kikötőt át- 
hidaló kisebb híd 220, a tulaj donképeni Duna-híd 
670 m. hosszú, a kettőt összekötő népszigeti töl- 
tés 300 m. hosszú. A nagy Duna-hidnak 7, egyen- 
ként 93 m hosszú nyílása van. A 425 m. széles 
hídpálya egyik oldalán 2 m. széles gyalogjáró van. 
A hidat egy torinói cég tervezte s építette 1893— 
96. években 35 millió K költségen ; vasszerke- 
zete magyar gyárakban készült. Tervbe van véve 
még a Boráros-téri és Óbuda— Hungária-körúti 
híd létesítése. 

Köpartok. A Dunát szegélyzö kőpai-tok hatal- 
mas mészkő négyszögkövekböl épültek s két rész- 
ből állanak ; az alsó, mely 66 m. -nyíre emelkedik 
a Duna nullpont ja fölé, 11— 26 m. széles s be- és 
kirakodásra szolgál, a felső 84 m.-nyire fekszik a 
nullpont felett s 11*4 m. széles, róla 190 m.-nyi 
közökben kettős lépcsők vezetnek az alsó partra. 
1893. a felső kőpartot erős köpáxkánnyal »/^ mé- 
ternyire emelték. Az emeletes köpartok mindkét 
oldalon szegélyezik az egész Dunát az újpesti 
kőparttól a Csepel- kőpartig és az óbudai köpart- 
tól a Műegyetem- kőpartig. A rakodópartokhoz a 



kőhányások csatlakoznak, melyek a budai olda- 
lon az óbudai hajógyártól a Margithídig, alul pedig 
a Műegyetem-kőparttól a város határáig, a pesti 
oldalon Újpesttől a Margithídig s a vasúti hídtól a 
puskaporos torony környékéig terjednek. Az eme- 
letes és lépcsőzetes köpartok hossza 4300 m., a 
Duna medrének javítása végett épített párhuza- 
mos müvek és töltések hossza 17,400 m. 

Nyilvános kertek, ültetvények. Alig van város, 
mely közkertekben annyira szűkölködnék, mint 
B. Nagyobb parkja csak 3 van : a Városliget, 
az üllői-úti Népliget és a Városmajor. A Város- 
ligetet (97*3 ha.) József nádor rendeztette, az ő 
műve a kőbányai vizek beeresztése által létesí- 
tett tó és a Városligeti fasor is ; mostani szépsé- 
gét azonban csak a Stefánia-út építése s a liget 
előbb elhanyagolt részeinek parkozása óta (1885) 
nyerte. Élénkségét az artézi fürdő, a főváros ál- 
tal most teljesen átalakított állatkert (14 ha.), 
a jégpálya, cirkusz, a Városligeti színház és nép- 
liget fokozza. Egészen új keletkezés az Viüöi- 
űti Népliget(íl8'Q ha.) melyet a főváros a tisztvi- 
selőtelep,Kőbányai-út s összekötő vasút közt 1890 
óta 238,000 K költségen létesített; benne játszóte- 
rek, jégpálya, sétaterek vannak, s tervbe van véve 
a Városligetnek a Stefánia-út folytatásában épí- 
tendő 45 m. széles korzó-út által a Népligettel való 
összeköttetése.An. József idejében keletkezett Fá- 
rosmajor (13*9 ha.) a Krisztinavárosban egysze- 
rűbb árnyas kert, az alsóbb néposztályok mulató- 
helye. Jelentékenyebb sétány még aVárhegy K.-i 
lejtőjót elborító Ellipsz (1-3 ha.), mely József ná- 
dor alatt fásíttatott be, de 1868. átalakíttatott, 
valamint az egészen új gellérthegyi sétány. VJltet- 
vények s kisebb kertek vannak még az Ország- 
ház-, Szabadság-, Erzsébet-, József-, Ferenc Jó- 
zsef-, Szegényház-, Tisza Kálmán- (6"7 ha.). Má- 
tyás-, Mária Terézia- és Bakács-téren, az üllői-úti 
közkórház előtt, a Petőfi-, Deák-, Kálvin-téren, 
az Andrássy-uton, Budán a Margit-rakparton, a 
Várkert-rakparton, a Rudasfürdő előtt, a Horvát- 
kert (1*2 ha.), a Bástyasétány, aMarczibányi-téren 
8 a Vórhalmon ültetett sétány. Az összes közker- 
tek és sétaterek területe 271 ha. ; ezenkívül mint- 
egy 200 utca és tér van befásítva. A magánpar- 
kok közül említést érdemel a királyi várlak gyö- 
nyörű kertje (8-9 ha.), a Lukács- és Császárfürdö 
parkja, a Margitsziget pompás parkja (62 ha.), 
a szép Múzeumkert (2-2 ha.), a közönségnek hozzá 
nem férhető Orczykert (23 ha.), a területében lé- 
nyegesen megcsonkított egyetemi füvészkert (ere- 
detileg 10-1 ha.) és a városon kívül a Római fürdő 
parkja (87 ha.). 

Temetők. B. temetői közül legnevezetesebb a 
kerepesi temető (57 ha.), gr. Batthyány Lajos, 
Deák Ferenc, Kossuth Lajos művészi becsű mau- 
zóleumával (Batthyányó Schickedanz, Deáké 
Gerster, Kossuthé Gerster Kálmán és Stróbl Ala- 
jos műve, 1. a Budapesti mauzóleumok képmel- 
lékleten) s nemzeti művelődésünk legkiválóbb 
alakjainak síremlékeivel (Arany, Vörösmarty, 
Kisfaludy, Toldy Ferenc, Horvátii Mihály, Mun- 
kácsy Mihály stb.); mellette a zsidó temető. A 
krisztinavárosiban az 1848—49. évi szabadság- 
harcban Buda falai alatt elhalt honvédek sírja 
van. Ezenkívül van Budán az új nagy farkasréti 



Budapest 



— 4:2 — 



Budapest 



mellett az új helyőrségi és izr. temető, továbbá 
a németvölgyi, a lezárt helyőrségi, a vízivárosi 
8 Óbudán is több kisebb temető. A balparton az 
új köztemető a rákoskeresztúri határban (43 ha.) 
8 több megszűnt régi temető. 

Lakossa.gr- 

Történelmi visszapillantás. B. lakossága oly 
rohamosan emelkedett, mint Európa egyik váro- 
sáé sem. A XVIII. sz. elején, amidőn Berlinnek 
55,000, Nápolynak 300,000, Parisnak pedig már 
730,000 lakosa volt. Pest alig számított 2000 la- 
kost, fővárosunk egész emelkedése tehát a XIX. 
évszázadra esik, sőt a gyors fejlődés voltaképen 
az utolsó ötven évre szorítkozik. Hogy e tekintet- 
ben egyik európai nagyváros sem vetekszik B.-tel, 
kitűnik abból, hogy a XIX. sz.-ban B. népessége 
12540/o-al gyarapodott, mlg a fejlődését leginkább 
megközelítő München is csak 1160"/o-al, Berlin 
998^ Glasgow 883 és Liverpool 789«/o-al, ellen- 
ben Bécs csak 578, Paris 395 és London 373o/o-al, 
még pedig majdnem kivétel nélkül külvárosok 
hozzácsatolása által, míg B. népszáma már a 
legrégibb időre vonatkozólag is a mai terü- 
letről van kimutatva. A török uralom után, ami- 
dőn Budának 56,000 lakosa volt, nagy visszaesés 
állott be. 1720-ban Budának mintegy 8500, Óbu- 
dának 1100 lakosa volt. Az 1787. évi népszámlá- 
lás Budán 24,873, Pesten 22,417 lelket konstatált ; 
azóta Pest gyarapodása fölülmulta Budáét, 1810. 
ott már 35,349 lakos volt, Budán ellenben 
csak 24,910. A nagyarányú gyarapodás 
azonban a XIX. sz. közepén indult meg ; 
már a hetvenes években, a főváros egye- 
sítésétől kezdve 1880-ig 73,890 fővel gya- 
rapszik a népesség, a rákövetkező évtized- 
ben a szaporulat 135,617 lélek és a XIX. sz. 
utolsó tizedében 226,974 fővel maximumát 
érlel. A kedvezőtlen gazdasági helyzet és a 
nagyfokú drágaság akkor a főváros felé 
özönlő néptömegeknek a szomszédos közsé- 
gekben való letelepedését eredményezi, en- 
nek folytán a népesség szaporulata 1900— 1910-ig 
csak 148,243 lélek, ellenben a főváros balparti ré- 
szével közvetlenül összeépített községek népes- 
sége 85,270 főnyi gyarapodást mutat. A tényle- 
ges lakosság szaporodását a következő összeállí- 
tás tünteti fel : 



szetes nópmozgalom, azaz a születéseknek a halá- 
lozások feletti többlete kivált a régibb időben, ami- 
dőn B.-en a halandóság igen nagy volt, jelenték- 
telen volt 8 csak az utolsó két évtizedben öltött na- 
gyobb arányokat. A két tényezőnek egymáshoz 
való viszonya megítélhető a következő adatokból : 





Az összes 

szaporulat 

volt 


Ebből 


Év 


természetes 
szaporulat 


bevándorlá- 
sok többlete 


1874-1880 

1881-1890 

1891—1900 

1900—1910 


78,890 
185,617 
226,974 
148,248 


5,738 
17,988 
67,547 
65,474 


68,157 
117,629 
169,427 

82,769 


Összesen ... 


584,724 


156,742 


427,982 



A természetes szaporulat tehát csak a legújabb 
időben játszik szerepet B. népgyarapodásában, 
amikor az összes szaporulatnak jó negyed részét, 
sőt a XX. sz, elején jó kétötöd részét teszi. A ter- 
mészetes szaporulat fokozódása pedig a halan- 
dóság nagymérvű csökkenésére vezethető vissza, 
mely mellett azonban a legutolsó években a szü- 
letések erős megcsappanása is észlelhető, még 
pedig nem a házasságok csökkenése miatt — 
mert ezeknek száma lényegesen emelkedett — 
hanem a gyermekek számának korlátozása kö- 
vetkeztében. 

Kerüldek népszáma. A kerületek népességé- 
nek nagyon eltérő alakulása a következő nép- 
számlálási eredményekből ítélhető meg : 







1874 


1880 


1890 


1900 


1906 


1910 


I. kerület ... 


25,824 


28,223 


3f,693 


47,301 


54,012 


71,935 


II. 


f 


22,709 


2,fi,6l3 


31,038 


36,995 


38.769 


41,509 


III. 


« 


2I,0t0 


24,899 


29,668 


38,116 


42,089 


49,056 


összes 


jobbpart 


69.573 


78,635 


96.399 


122,412 


134,870 


162,500 


IV. ke 


rület _ 


25,0i<4 


29,131 


28,370 


24,372 


26,884 


25,358 


V. 


« 


27,565 


34,409 


89,515 


51,285 


57,739 


63,948 


VI. 


€ 


48,868 


58,519 


91,008 


136,560 


144,683 


156,703 


VII. 


> 


47,688 


62,417 


90,027 


158,965 


169,821 


181,38f 


VIII. 


( 


49,764 


64,614 


93,063 


135,756 


141,918 


152,665 


IX. 


c 


26,670 


32,808 


46 142 


70,587 


75,821 


86,490 


X. 


C 


7,645 


10.284 


21,860 


34,421 


40,017 


52,557 


Össze 


s balpart 


227,294 


292,132 


409,985 


610,946 


656,878 


719,101 


Budapeí 


t 


296,867 


370,767 


506,384 


733,358 


791,748 


881,601 



Év 


Buda és 
Óbuda 


Pest 


Budapest 


1720 „ 

1780 - 

1787... 

1799 - 

1810 

1821 

1881... - _. ... 

1841._ _. 

1850— _ 

1869 _ 

1880.. _ 

1890 _ 

1900- 

1906... _ _ 

1910... _ _. 


9,600 

21,665 

24,873 

24,306 

24,910 

83,281 

38,565 

38,974 

50,127 

70,000 

78,635 

96,999 

122,412 

184,870 

162,500 


2,600 

13,550 

22,417 

29,870 

85,849 

45,818 

64,137 

68,266 

127,935 

200,476 

292,132 

409,985 

610,946 

666,878 

719,101 


12,200 

35,215 

47,290 

54,176 

60,259 

78,699 

102,702 

107,240 

178,062 

280,349 

370,767 

506,384 

733,858 

791,748 

881,601 



B.-nek ez a rohamos, szinte amerikai arányo- 
kat mutató népgyarapodása természetszerűleg 
túlnyomó részben bevándorlásból ered ; a termé- 



Pővárosunk fejlődésére nézve rendkívül fontos 
a népességnek kerületek szerinti eloszlása ós lé- 
nyegesen eltérő gyarapodása. A nyolcvanas évek- 
ben a X. kerület népessége gyarapodott a leg- 
rohamosabban (113"/o-3'l), de az abszolút tömege- 
ket tekintve nem a X. kerület döntötte el B. nép- 
gyarapodását, hanem a VI., VII. és VIII. kerüle- 
tek, melyekben a népesség együttvéve 88,548 
lélekkel (44 — 55"/o) szaporodott, míg ezek mellett 
az összes budai kerületek csak 17,764 lélekkel 

(19— 26»/o) és a IX. kerület 11,626 lélekkel (400/0) 
gyarapodott. A rákövetkező évtizedben már a VII. 
kerület ragadta magához a vezető szerepet (68938 
főnyi, vagyis 76-50/o-nyi gyarapodással), 24—26 
ezerrel haladva meg a hozzá legközelebb álló VI. 
és VIII. kerület szaporulatát. Ekkor megindul a 
budai kerületek nagyarányú fejlődése, előidézve 
elsősorban az új hidak felépítése ós a közúti köz- 
lekedésnek az I. kerületbe való bevezetése által, 
mely kerület terjeszkedésre alkalmas óriási bel- 
területeivel a főváros fejlődésének egyik gócpont- 
jává kezd válni. 1901— 1906-ig az I. kerület 
szaporulata, arányszámát tekintve, közvetlenül 
a X-ik után következik már, míg az abszolút 



BUDAPESTI MAUZÓLEUMOK. 




Deák Kerenc mauzóleuma. 




Kossuth I;ajos mauzóleuma. 



«Budapest» elkkhez. 



RÉVAI NAOY LEXIKONA 



Budapest 



43 



Budapest 



gj^arapodás tekintetében móg csak a negyedik 
helyen áll ; 1906 óta azonban óriási mérvben épül 
ós 17,293 főnyi népgyarapodásával, mely 33-2o/o- 
uak felel meg, a nagy pesti kerületeket is messze 
háttérbe szorítja s a főváros jövő fejlődésének 
kópét előreláttatja. 

Nem, kor, családi állapot. B. népességében 
állandóan többségben van a női nem ; 1906. volt 
394.484 féi-fl (ebből 17.184 katona) és 397,264 nő 
lakosa, ezer férüra jutott tehát (a katonaság be- 
számításával) 1007 nő. Korra nézve volt 0—16 
éves 203,014, 15—40 éves 408,421, 40-60 éves 
140,648, 60 éven felüli 39,075, vagyis 0—15 éves 
25-60/0, 15-40 éves 51-6o/o, 40—60 éves 17-7o/o 
és ennél idősebb 50Vo- Rendkívül nagy és éles 
az országos viszonyoktól való eltérés; a móg 
keresetképtelen — 15 éves gyermekek aránya 
ugyanis az országban 35-6«/o, B.-en ellenben csak 
25'6<'/o, s ezzel szemben a produktív korban álló 
(15—40 éves) néprétegek aránya az országos 
37-90/o-hoz képest B.-en öl-öo/o. Ez az arány B.-en 
lassan, de fokozatosan emelkedik (1880-ban csak 
48°/o), míg ezzel szemben a gyermekek arány- 
száma (1880-ban 26-9%) állandóan csökken. A 
nagyvárosi népesedés ezen jellemző vonása, mely 
a vidéki városok korösszetételétől is élesen el- 
választja B. népességét, a gyermekkor tekinteté- 
ben ugyan még nem jut oly élesen kifejezésre 
mint a külföldi nagyvárosokban, de a termelő- 
képes korban álló néprétegeket illetőleg már tel- 
jesen a külföldi nagyvárosok kópét engedi itt is 
felismerni. Családi állapotra nézve van a lakos- 
ságban (1900) : Százalékokban 
Pérfl N6 Férfi Nö 

Nemházas 210,562 207,055 620 56-9 

Házas 119,503 118,753 35-2 32-7 

özvegy _ ._ 8,064 36,006 2-i 9-9 

Elvált _. 807 1,614 0-2 0-4 

Ismeretlen 713 371 0-2 01 

Az eltérés az országos viszonyoktól ép oly 
:ízembetiinő, mint a koreloszlásnál ; míg a vidé- 
ken a felnőtt (20 évnél idősebb) férfinépességnek 
csak 25"7Vo-a nőtlen, addig B.-en 39*4, a házasok 
aránya ellenben amott 69"3, itt 55'4<'/o ; nióg na- 
gyobb a különbség a (15 évnél idősebb) női népes- 
ségnél, ahol ugyanis házasságban él a vidéken 
67-6, B.-en ellenben csak 43-30/0- E mélyreható 
eltérések a fővárosi népességnek késői és kisebb 
arányú házasodására vezethetők vissza ; a nagy- 
városba tóduló népesség nagy része egyáltalán 
nem alapít családot, vagy csak későn jut ennek 
lehetőségéhez, a 30—35 éves férfiaknak még 
31-4»/o-a legény, az ugyanolykorú nők 20-2«/o-a 
hajadon. Feltűnő és jellemző a nagyvárosi viszo- 
nyokra, hogy a város legjobb módú és egyszer- 
smind legműveltebb kerületeiben a házasodási 
arány sokkal alacsonyabb, mint a szegényebb és 
kevésbbó müveit városrészekben ; házasságban él 
a férfiak közül a IV. kerületben 48-5, a X-ben 
64-1, a nők közül 33-8 és 564Vo- A családi ház- 
tartások száma (1906) 158,136 volt, ezek közül 
28,628 esetben nő volt a családfő ; a házasság 
összetétele egyébként a következő volt: család- 
tag és rokon 407,985, szolga ós cseléd 69,116 
(ebből 53,218 nő), albérlő 82,937, ágyrajáró 27,323, 
üzleti segéd 11,747, egyéb 8845. Az intézeti ház- 
tartások száma 280 volt, összesen 35,659 taggal. 



Származás és illetőség. A nagyvárosok népes- 
ségének idegenek bevándorlása által való nagy- 
mérvű gyarapodása B.-en klasszikus példát mu- 
tat, mert alig van Európában nagyváros, mply- 
ben a népességnek akkora része volna idegen, 
mint B.-en ; ennek következtében a helyben szü- 
lött egyének aránya állandóan csökken, míg 
1880. még 42-7o/o volt, húsz évvel reá már csak 
36"7''/o-ot tett; ezzel ellentétes arányban nő a 
Magyarország különböző részéből bevándorolt 
elemek aránya (37'9''/o-ról 48-ra). 1900-ban volt a 
népességből B.-i születésű 258,358, pestvmegyei 
születésű 53,053, egyéb magyarországi 337,460 
(1880-ban 134,888), fiumei 266, horvát-szlavón 
születésű 3916, osztrák születésű 41,979 és egyéb 
külföldi 7762; a B.-en kívül született, tehát be- 
költözött egyének száma volt 1880-ban 203,722, 
1890-ben 295,454, 1900-ban ellenben már 445,090. 
A Magyai'országból bevándorlottak legnagyobb 
tömegekben jöttek Pest (53,053), Fejér (30,771), 
Veszprém (18,300), Nyitra (17,199), Tolna (14,388), 
Komárom (13,758), Pozsony, Bács-Bodrog,Vas és 
Zala vmegyókből (11—12,000) ; az illető vmegyék 
népszámához viszonyítva azonban azt látjuk, 
hogy Fejér vmegye adózik a fővárosnak a leg- 
nagyobb mértékben, mert ezer lakója közül 13' 1 
él B.-en, azután következik Veszprém (8*3), Ko- 
márom (7-8), Esztergom (6-9), Győr (6-6), Pest 
(6), Liptó (6), Tolna (5-7), Árva (5-3), Turócz (4.6), 
Bars (4'5) ós Nyitra (4) vmegye ; feltűnő különö- 
sen az északi tót vmegyék felől fennálló nagy- 
mérvű beözönlés, mely teljesen műveletlen és 
igénynélküli elemekkel (napszámosokstb.)árasztja 
el a fővárost, míg ezzel szemben az ország K.-i 
és kivált DK.-i része alig gyarapítják B. népessé- 
gét számottevő arányban. Aránylag jelentékte- 
len (Ausztriát kivéve) a külföldiek beszivárgása 
is. Lényeges befolyást gyakorol a nagyarányú 
bevándorlás a népesség korviszonyainak alaku- 
lására ; ez ugyanis óriásilag növeli a munkaképes 
korban álló osztályok számát és pedig úgy a fér- 
fiaknál, mint a nőknél ; míg azonban a férfiak be- 
vándorlása már a 12-ik évvel kezdődik s a 42-ik 
évig tart, addig a nőknél a 32. életév körül már 
véget ér, de a rövidebb tartam ellenében az egyes 
korévekben intenzivebb, mint a férfiaknál. 

Honosságra nézve van a lakosok közül (1900) 
magyar honos 663,978, osztrák honos 33,383, 
egyéb külföldi honos 6087, közte 2724 német, 
663 olasz, 397 svájci, 318 francia, 202 brit, 420 
orosz, 315 bolgár, 313 szerb és 228 román honos. 

Nemzetiség. B. lakói közt van (1900) 673,337 
magyar (86-lo/o), 73,997 német (9-4o/o), 20,487 
tót (2-6o/o) és 23,927 egyéb nemzetiségű. Az egyéb 
nemzetiségűek közt van 3189 szerb, 1956 horvát, 
1746 oláh, 63 vend, 119 rutén ós 16,854 egyéb 
külföldi, közöttük legtöbb lengyel (5484), cseh 
(4003), morva (1065) és olasz (1161). A megelőző 
évekkel összehasonlítva, a magyarság terjedése 
az utolsó évtizedekben igen tetemes s a legköze- 
lebbi jövő kétségtelenül meg fogja hozni a lakos- 
ság teljes elmagyarosodását. 

A főváros nemzetiségi átalakulását illetőleg 
Rómer Flóris kimutatta, hogy a XV. sz.-ban Pest 
lakossága túlnyomóan magyar volt ; Budán már 
a régibb időben is sokkal erösebb volt a német 



Budapest 



— U 



Budapest 



elem ; a törökök kiűzése után a magyarság ereje 
tetemesen meggyöngült. A főváros puszta kör- 
nyéke németekkel telepíttetett be s a nyelvéhez 
is szívósan ragaszkodó szomszéd német falusi la- 
kosság B. külvárosait koronként német telepü- 
lőkkel látta el 8 a főváros piacát német jellegűvé 
tette. Az új jövevények részint kiszorították, ré- 
szint magukba olvasztották az itt talált magyar 
és szerb lakosokat. A nemzetiségek o/o-os arány- 
száma következőképen változott (a XVin. sz.- 
beli adatok csak Pestre vonatkoznak) : 





1725 


1737 


1750 


1850 


1880 


1890 


1900 


1906 


magyar _. 


19-4 


22-5 


22-2 


86-6 


56-7 


67-1 


79-6 


85- 1 


német ... 


55-6 


57-7 


55-2 


56 4 


343 


23-7 


140 


9-4 


tót _. ... 


2-2 


5-6 


6-5 


5-0 


61 


6-6 


3-4 


2-6 


egyéb _. 


22-8 


141 


161 


20 


2-9 


3-6 


3-0 


2-9 



A magyarságnak óriási térfoglalása mellett 
szembeötlő a német elenmek nemcsak aránylagos, 
de abszolút számbeli csökkenése is, míg a tótság 
meglehetősen megtartja helyét ; a 3 f önemzetség 
száma volt : 

magyar német tót 

1880 - 201,776 122,165 21,871 

1890 _. 326,533 116,573 27,126 

1900 _. ... 559,965 98,516 24.091 

1906 _. 673,337 73,997 20,487 

Nyelvismeret. B.-en jelenleg a magyar nyelv a 
legelterjedtebb, minthogy a magyar szót (1900) 
643,655 ember (91-5o/o, 1880-ban csak TO-^o/o) 
érti, míg a németet csak 387,276 (55«/o). a tótot 
84,377 (120/0); egyéb hazai nyelveket 84,746 
ember Ijeszél. A magyar anyanyelvűek közül 
csak magyarul beszél 271,110 (48-4*>/o), németül 
270,458 (48-3o/o), tótul 47,841 (8-50/0), ellenben 
magyarul beszél a német anyanyelvűek közül 
60,024 (60-90/0), a tót anyanyelvűek közül 14,374 
(55-50/0). A lakosság közül csak egy nyelvet be- 
szél 316,162 fő (44-90/0), még pedig 271,110 ma- 
gyar, 30,568 német, 7944 tót és 6540 egyéb. Két 
nyelvet beszól 286,196 egyén (40-7o/o), 3 nyelvet 
101,090 (I4-40/0). A többnyelvűség az izraeliták- 
nál a leggyakoribb ; köztilök két nyelvet 48-9, 3 
nyelvet 1 9-30/0 beszél ; a nemzetiségek közül a 
németek beszélnek legnagyobb számmal (54-6o/o) 
két nyelvet, három nyelvet a tótok (24-37o)- 
Egyéb nyelvek ismerete ekként van elterjedve : 
oláhul beszél 11,127, horvátul6201, szerbül 11,236, 
franciául 31,002, angolul 9756, olaszul 6339, 
oroszul 1459 és ruténül 757 egyén. 

A hitfelekezetek összetételében is lényeges át- 
alakulások észlelhetők ; míg 1869-ben a róm. ka- 
tolikusok a népességnek még 72-2o/o-át tették, 
arányuk 1906-ig leszállt 60-1-re, ezzel szemben a 
reformátusok százaléka 4-8-ról 9-3-ra, az izraeli- 
táké 16-6-ról 23-5-re emelkedett ; az ág. evangé- 
likusok állandóan 50/0-kal szerepelnek. A hitfele- 
kezetek száma ekként emelkedett : 

r. kath. g. kath. g. kel. ág. ev. ref . unit. iar. 

1869 195,624 ? 1,838 14,316 13,008 ? 44,890 

1880 239,723 1,227 1,787 19,716 21,655 119 70,227 

1890 314,836 2,887 2,559 27,224 36,112 436 102,377 

1900 427,112 6,886 8,201 37,170 62,837 988 166,198 

1906 475,886 6,821 6,328 40,819 73,847 1,381 186,047 

Az egyéb felekezetek között volt 1906-ban 107 
anglikán, 434 baptista, 49 nazarénus, 293 moha- 
medán, 113 egyéb vallású ós 401 felekezet nél- 
küli. Az egyes kerületek közül legkatolikusabbak 
a budai kerületek (75— 787o). az ág. ev. elem 



meglehetősen egyenletesen (4— 6o/o) van eloszolva 
B. egész területén, a reformátusok a X. kerület- 
ben (14-3) legszámosabbak, a IX., VIII., I. és IV. 
kerületben is lOo/^-ot meghaladnak, az izraeliták 
leginkább a VII. (39-2), VI. (34-9), V. (28-5) és IX. 
kerületben (ll-87o) tömörülnek. A hitfelekezetek 
közül legmagyarabbak a reformátusok (97-7o/o) és 
izraeliták (90-3o/o, 1890-ben 75o/o), a németek az 
ág. ev. és róm. katolikusok között (11— 12o/o), a 
tótok az ág. evangélikusok között a legszámo- 
sabbak (7-90/0). ^^ ^ . 

^ ' Közsazdaságr- 

Történelmi visszapillantás. A főváros közgaz- 
dasági nagy fellendülése a legújabb kor vívmá- 
nya ; ipara és kereskedelme ugyan már a közép- 
korban volt, de az csak fejletlen csirája volt a ké- 
sőbb kifejlődött anyagi műveltségnek. Történelmi 
okmányaink szerint a Duna mentén budai pol- 
gárok már a XEI. században állítottak fel mal- 
mokat. Zsigmond idejében már számos szervezett 
céh volt a városban, közülök legtekintélyesebb 
volt Budán az ötvösök, Pesten a tímárok céhe. A _ 
török uralom megszűnte után a céhek újra szer- M 
vezkedtek s ezek voltak az ipar egyedüli kópvi- li 
selői. A kereskedelmet nagyobbára idegen csalá- 
dok (görögök, szerbek, németek) tartották fenn, 
kik utóbb B.-en telepedtek meg s a főváros lakói 
közé beolvadtak. A városi élet nagyon szerény 
volt; Pest város összes jövedelme 1722-ben 13,430 
frt, kiadása 13,656 frtvolt; legnagyobb jövedelmi 
forrása a hídvám volt, 18 dunai malma alig jöve- 
delmezett valamit. Az ipar és kereskedelem csak 
a közlekedés tökéletesbülésével fejlődött gyor- 
sabban ; az első lökést erre a dunai gőzhajózás 
adta, de csakis a vasúti hálózat fejlődése s annak 
B.-en való központosítása fejezte be az anyagi 
művelődés ezen folyamatát. Az e téren való fel- 
lendülés 1867. kezdődött s ujabb tápot nyert a 
főváros egyesítésében. A legutóbbi időben a kor- 
mánynak s a fővárosnak a kereskedelem és ipar 
érdekében hozott nagy áldozatai s a céltudatos 
közlekedési politika gyors virágzásra juttatták a 
még üatal magyar ipart és kereskedelmet, mely- 
nek természetszerű központjává B. vált. A gyár- 
ipar kifejlődése mellett a kisipar sem szorult 
egészen háttérbe.A főváros üzleti életének élén- 
külését mutatja, hogy évenként mintegy 6000 
új üzlet keletkezik s a régi üzletek megszűnése 
mellett is évenként mintegy 3000-el gyarapodik 
az üzletek száma. 

A lakosság foglalkozása. A főváros nagy- 
mérvű fellendülése a népesség iparral és keres- 
kedelemmel foglalkozó rétegeinek nagyarányú 
duzzadására vezetett, minek következtében ma 
Magyarországon nincs város, melyben ezen fog- 
lalkozási főcsoportok nagyobb számmal volná- 
egyób nak képviselve, mint B.-en. Ezeknek szám- 

800 béli gyarapodása jóval nagyobb az össz- 
^'lll népesség gyarapodásánál, mert míg emez 

561 1890— 1900-ig 44-80/o-al szaporodott, a ke- 
2,169 reskedelemnél a gyarapodás 91-2o/o volt, 
az iparnál 79o/o, a közlekedésnél 69-8o/o, a köz- 
szolgálati ágaknál 61 o/^. Az ipar és forgalom 
tehát B. népességének 64-2o/o-át tartja fenn, 
és ha ehhez még hozzávesszük a napszámoso- 
kat, ügy kiderül, hogy az ipar és forgalom több 



Budapest 



— 45 — 



Budapest 



mint fél millió egyént tart el, míg 1890. csak 
322,597 egyént. A népességnek foglalkozási fő- 
csoportok szerinti megoszlása a keresők és eltar- 
tottak megkülönböztetésével 1890-ben és 1900-ban 
a következő volt : 



zási ág még : államhivatalnok 3207 (2427), ne- 
velő és nevelőnő 1935 (1068), néptanító 1476 
(773), orvos 1076 (680), ügyvéd 1069 (739). 

Az iparban és kereskedelemben működő ön- 
álló egyének (munkaadók) száma volt (1900) 



1890 



kereső 



eltartott 



együtt 



1900 



Ssázalékos 
megoszlás 



kereső 



eltartott 



együtt i 1890 



1900 



<5st«rmelé8 — 

Bányászat — 

Ipar 

Kereskedelem, hitel 

Közlekedés _. ... _ 

Közszolgálat, szabad foglalkozások 

Véderő ... _. 

Napszámosok, részi. nélk. 

Vagyonból élők _ 

Egyéb foglalkozások ... 

Házi cselédek ... _. 

Összesen 



6,616 
87 
104,966 
28,196 
16,102 
18,182 
13,825 
85,908 
10,287 \ 

9,792/ 
43,058 



11,907 


17,583 


27 


114 


66,922 


171,888 


26,015 


54,211 


19,405 


35,507 


24,220 


42,402 


1,467 


15,292 


24,969 


60,877 


44,817 


64,896 


— 


43,053 



6,660 


8,560 


240 


246 


161,039 


146,668 


46,781 


56.917 


22,863 


37,444 


31,240 


37,054 


15,846 


2,475 


19,195 


17,326 


12,756 


14,235 


18,567 


22,760 


57,204 


2,296 



14,820 

486 

307,707 

103,648 

60,307 

68,294 

18,321 

36,521 

26,991 

36,327 

59,500 



8-4 

0-1 

34-0 

10-7 

7-1 

8-4 

3-0 

180 

12-8 

8-6 



1-9 
01 
41-7 
14-2 
8 2 
9-3 
2-5 
4-9 

9-0 

8-8 



286,014 



219,749 



505,763 ! 386,341 



^A tényleg kereső népesség száma 19(X)-ban 
386,341 volt, míg 1890-ben 286,014. Számuk te- 
hát az utolsó évtized folyamán 100,327 lélekkel, 
vagyis 35-4»/o-al gyarapodott, tehát jóval kisebb 
mértékben, mint az össznépesség általában ; ez a 
körülmény annál inkább tekinthető a gazdasági 
fejlődést bénító kedvezőtlen viszonyok jeléül, 
amennyiben B. népessége leginkább bevándor- 
lás által gyarapszik, ezek között pedig a felnőtt 
korú, tehát keresetképes elemek vannak túlsúly- 
ban, minek folytán a kereső népességnek tekin- 
télyes szaporulatát kellett volna várni. 

Az egyes iparágak jelentősége és fejlődése a 
következő adatokból tűnik ki, melyek a hozzá- 
juk tartozó kereső népesség számát adják : 



Vas- és fémipar ... ... 

Gépgyártás „ 

KÖ-, agyag- és üvegipar ... 

Fa- és csontipar _. 

Bőr-, serte- és tollipar _. 

Fonó-, szövőipar .. 

Ruházati ipar 

Papíripar — ... 

Élelmezési ipar - 

Vegyészeti ipar „ 

Építőipar 

Sokszorosító- és mtUpar 

Elszállásolási ipar 

Egyéb ipar 

Házi ipar 

Vándoripar 

Összesen : 



1890 

7,660 

13,104 

3,087 

6,229 

1,242 

2,397 

28,867 

806 

13,700 

1,820 

9,166 

5,107 

10,729 

321 

600 

191 



1900 

18,337 

23,260 

3,643 

8,874 

1,712 

3,808 

41,986 

2,606 

19,326 

3,706 

13,414 

9,376 

15,402 

139 

118 

338 



104,966 161,039 



A legerősebben képviselt iparágak a követke- 
zők (zárójelben közöljük az 1890. évi adatokat) : 
szabó 14,522 (8846), gép- és hajógyártás 11,1.39 
(7382), vendéglős, szállodás 9200 (6773), cipész 
9132 (7152), könyvnyomda 7601 (4243), mosás és 
vasalás 6873 (3023), asztalos 6307 (4491), varrás 
4877 (5569), kőműves 4459 (2658), lakatos 4259 
(2746), kávéházak, tejcsamokok 3917 (2397), ma- 
lomipar 3694 (.3420) és borbélyipar 3099 (1442). 
A kereskedelmi ágak közül legtöbb a vegyesárú- 
kereskedő 4012 (2756), kofa 3799 (1216), rövid- 
árúkereskedő 3718 (2802), pénzintézeti tisztvi- 
selő 3109 (1231), ügynök .3053 (1782). A közle- 
kedésügynél : vasutak 7621 (6675), posta- és 
távíró 4043 (2325), bérkocsisok 2860 (1739), fu- 
varosok 2783 (1446), villamos vasutak 2202 (222), 
hajózás 1824 (1732). Egyéb népesebb foglalko- 



345,981 



732,322 |1 100-0 100 



46,547, köztük 31,219 iparos és 15,328 keres- 
kedő ; a forgalomnál az önáUó vállalkozók száma 
1960. (1852-ben mindössze 5104 mesterember és 
1302 kereskedő volt B.-en). 

Az iparban és kereskedelemben alkalmazottak 
között volt (1900) : 



Iparban 



férfl 



Tisztviselő _. ... 
Segítő családtag 

Mdvezetö „ 

Segéd, munkás, 

napszámos 

Tanonc 

Szolga ... 



Összes alkalma-' 
zott személyzet 



6,748 

813 

2,551 

76,535 

12,028 

6,438 



104,613 



nő 



Kereskede- 
lemben 



Közleke- 
désben 



férfi 



1,337 

1,420 
35 

15,575 
2,648 
4,192 



25,207 



10,483 

293 

59 

10,184 
1,545 
4,864 



27,428 



nő férfl 



1,237 4,651 



843 



1,745 

106 

44 



62 
2,680 

3,934 

8,707 



3,976 ! 19,934 



nő 

765 
5 
1 

37 

28 

836 



Az ipar és kereskedelem Pesten sokkal erőseb- 
ben van képviselve, mint Budán ; az egyes kerü- 
letek közül legtöbb iparos a József- és Erzsébet- 
városban, legkevesebb az I. kerületben van ; a 
kereskedők száma ellenben legnagyobb az V. és 
IV. kerületben, legkisebb Óbudán. 

őstermelés, művelési ágak. B.-en az őstermelés 
az ipar és a kereskedelem nagy szerepe mellett 
csak csekély jelentőségű s a főváros őstermónyek- 
ben való szükségletének csak elenyésző csekély 
részét képes fedezni. A kertészet és magasabb 
földművelés közvetlen a főváros határában sem 
fejlődött még odáig, hogy onnan a közönséges 
szántó-vető gazdaságot kiszorította volna. A mű- 
velési ágak következőleg oszlanak meg : szántó- 
föld 7417, kert 2085, rét 1610, legelő 1018, szőUő 
235, erdő 1845, nádas 38, egyéb (földadó alá nem 
eső területek) 5134 ha. A szántóföldből legtöbb 
kukoricával (2218 hold), tavaszi árpával (1896 
hold), őszi rozzsal és burgonyával van bevetve ; 
búzát és zabot kevesebbet termesztenek. Termé- 
szetes kaszálók és legelők nagy kiterjedésben 
vannak a Gellérthegytől D.-re, az ó-budai la- 
pályon, a Duna és a Rákos mentén. A konyha- 
kertek legjobb termékei a káposzta (566 hold), 
kalarábé, saláta, hagyma, retek, répa ; különösen 
bolgár kertészek termelik nagyban. A szöllőmíve- 
lés a íilloxera pusztításai folytán lényegesen meg- 
csappant 8 csak újabban terjednek újból az ame- 



Budapest 



- 46 



Budapest 



rikai szöllöültetvónyek ; a budai bor régóta híres 
8 az ország legjobb borai közé tartozik ; a balpar- 
ton a kőbányai bor is jeles. 1878-ban még 3626 
ha. szöllő volt B. határában, ma már csak 953 
ha. ; a legjobb bor a Gellérthegy, Naphegy, Jó- 
zsefhegy, Rókushegy és Mátyáshegy lejtőin ter- 
mett ; a veres bort a fekete kadarka, a fehéret 
a piros dinka ós muskotályfaj adta. A bortermés 
volt 1878: 140,414 hektoliter bor ós 195,006 
hektoliter must, 1888 : már csak 34,577 hekto- 
liter bor és 38,987 hektoliter must, 1909-ben : 
23,276 hl. must ós 20,948 hl. bor. A szőUők ki- 
pusztulása óta a gyümölcstermelés terjedt, de 
ez korántsem képes a szőUöt pótolni ; Óbudának 
azelőtt majdnem kizárólag szőUősgazdákból álló 
lakossága jelenleg gyári munkával keresi kenye- 
rét. Az erdőterület túlnyomórészt a jobbparton van, 
a balparton csak 206 ha. van. A kitűnően kezelt 
budai erdők összes fahozama 40 év alatt 192,529 
m', az évi növedék 4246 m^. A fővárosi hatóság 
nagy gondot fordít a kopár hegyoldalak beerdő- 
sltésére s eddig már 228 ha. területet erdősített 
be, évente 3—400,000 csemetét ültetve el ; e cél- 
ból csemetekertet is tart fenn. A főváros a K.-i 
határszélen 206 ha. területű erdőövet létesített a 
Rákos porának és homokjának távoltartása cél- 
jából. Említést érdemel a főváros kertészete is 
(évi fentartás 400,000 K), mely pompás virág- 
tenyésztéseórt gyakran nyert kitüntetést nem- 
zetközi kiállításokon is. 

Állattenyésztés. A legújabb (1910) összeírás 
szerint van a főváros területén 9404 drb szarvas- 
marha, 18,579 ló, 102 szamár, 5921 sertés, 4343 
juh és birka, 443 kecske; továbbá 53,372 drb 
baromfi és 668 méhkas. Az előző évekhez képest az 
állatállomány tetemesen apadt. Az állattenyésztés 
legjelentékenyebb ága a sertéshizlalás volt, mely 
Kőbányán 1847—49. keletkezett, de nagy ará- 
nyait az I. magyar sertéshizlaló részvénytársaság 
megalakulása óta (1869) nyerte ; nagy szállásai- 
ban állandóan 100—130,000 sertés volt elhelyezve 
8 az évi felhajtás 6—700,000 darabra rúgott 
(1892. 848,072) ; a Kőbányára szállított s ott hiz- 
lalt sertések értéke 50—76 millió K közt in- 
gadozott (1892 : 85 millió K). Kőbánya a sertés- 
kereskedelem tekintetében Közép-Európa legje- 
lentékenyebb nemzetközi piaca volt, mely minta- 
szerűen berendezett hizlalótelepei s egészség- 
ügyi berendezései, célszerű vasúti összekötetése 
8 az újabban szervezett tőzsde folytán világhír- 
nek örvendett. Az 1895. évi sertésvész azonban 
tönkretette a kőbányai sertéshizlalást, mely 
azóta jelentőségét teljesen elvesztette. A ser- 
téshizlalás mellett az ökörhizlalás a B.-i nagy 
szeszgyárakban folyik (állandóan 5000 drb), a hí- 
zott marhák Bécsbe vitetnek. Lótenyésztés a fő- 
városban nincs, de azért B. a lónemesítés orszá- 
gos központja, mely a magyar lovaregylet, a ló- 
tenyésztés emelésére alakult részvénytársaság ós 
a B.-i gyepen rendeztetni szokott lóversenyek 
által a lótenyésztésre jótékonyan hat. Jelentékeny 
a baromfitenyésztés, melynek céljaira Kőbányán 
mintaszerűen berendezett baromfitenyésztés és 
hizlaló álUttatott fel. 

Ipar. B.-en az utóbbi évtizedekben az iparnak 
majdnem minden ága meghonosodott s nagy ipar- 



vállalatok jöttek létre ; teiHletén (1900) 32,393 ön- 
álló iparvállalat létezik, a nagyobb gyárak, ipar- 
telepek száma pedig 622 (1852-ben 30) ; a nagy- 
ipari vállalatokban 68,502, a kisipariakban 42,046 
ember nyer alkalmazást. Az iparvállalatok nagy- 
ságuk szerint ekként oszolnak meg : 

segéd- 
vállalat személyzet 

Vállalatok segéd nélkül 19,300 — 

( 1—5 segéddel— 10,429 11,772 

« C— 10 « -_ 1,336 10,041 

« 11—15 « — 469 é,976 

« 16— 20 « _ 287 4,267 

« 21— 50 « — 873 11,741 

« 51— 100 « ... 119 8,188 

« 101— 200 « ... 68 0,043 

« 201— 300 (( ... 84 6348 

« 301— 600 « ... 22 8,514 

« 501— 700 « ... 7 4,160 

« 701-1000 « _. 5 4,156 

« 1000-nél több « . 10 16,868 



Összesen 32,393 



110,548 



Egyes iparágak oly tökéletességre jutottak, 
hogy európai hímévre tettek szert. Köztük első 
helyen áll a malomipar, B. legrégibb iparága ; 
jelenleg B. a kontinens legnagyobb malomvárosa, 
mely 13 nagy, a technika vívmányaival a legtö- 
kéletesebben felszerelt gőzmalomban (legrégibb 
a hengermalom) 7V2 millió q. gabonát dolgoz (»í 
fel (1910) s 60 (1870-ben ll, 1881-ben 41) mii- ■ 
lió q. lisztet, 1-3 millió q. korpát termel és szálUt " 
a világ minden részébe (leginkább Angliába, Ausz- 
triába, Amerikába, Franciaországba, Olaszor- 
szágba és Hollandiába). Nem kevésbbó fontos a 
szeszipar, mely ágban évenkint 200,000 hl. 
szeszt állítanak elő ; a sörgyártás az első magy. 
részvénysörfőzőben, a Dreher-f éle kőbányai sör- 
f őzökben és a Polgári sörfözőben nagy mérték- 
ben folyik (évi termelés 800,000 hl) s a kőbá- 
nyai sör igen élénk forgalom tárgya. A gép- 
gyártás 23,260 embert foglalkoztat sok nagy s 
jelentékeny vállalatban (a Ganz-féle vasöntő és 
gépgyár, Schlick-féle vasöntö, államvasúti gép- 
gyár, gazdasági gépgyár, csavargyár stb.), maga 
az államvasúti gépgyár 3870 emberrel, a két ál- 
lamvasút! főműhely 3492 munkással dolgozik s 
évenkint 50—60 mozdonyt épít. Jelentékeny a 
hajógyártás, melyet a Dunagőzhajózási társu- 
lat régi (1840) híres óbudai hajógyárán kívül 
még két ipartelep üz ; szintúgy a villamos gépek s 
berendezések gyártása (Ganz-féle villamos gyár), 
mely innen látja el számos külföldi város villa- 
mos világítását. Az építő ipar jelentékenyebb 
vállalatai az újlaki tégla- és mészégető, a kőbá- 
nyai göztéglagyár, a Drasche-féle téglagyár, a 
magyar építő ós magyar faipar r ész v. -társulat ; a 
8 nagy téglagyár 1909-ben 180 millió drb tég- 
lát állított elő (eladatott ez évben 236 millió drb 
tégla). Jelentékeny továbbá az építéssel karöltve 
haladó asztalos-, lakatos-, bádogosipar s a par- 
ketgyártás. Jóhírűek a B.-i kocsigyárak, kék- 
festögyárak, bőrgyárak (6 nagy gyár, melyek 
1 millió darab bőrt dolgoznak fel s 150,000 drb 
talpbört s 50,000 felsőbőrt készítenek), vala- 
mint a vegyészeti gyárak, ú. m. enyvgyár, mű- 
trágyagyár, olajgyárak, stearingyár, köolajfino- 
mító gyár, légszeszgyárak. A 3 légszeszgyár éven- 
kint 54 millió m» gázt termel (1870-ben 4-5, 1890. 
198 millió m8) s 2300 munkást foglalkoztat. 



Budapest 



— ¥í 



Budapest 



A gyáraknak a főváros által történt átvétele 
(1911) folytán nagy mértékben ki fognak bő- 
víttetni. Nagy villamosgyárak (Magyar ált. és 
B.-i vili. r.-t.) látják el B.-et villamosárammal 
(évenként 12.547,000 hektowatt). Előkészítés 
alatt áll a főváros villamos telepének felállí- 
tása. A sokszorosító ipart nagy könyv- és kő- 
nyomdák (államnyomda, egyetemi nyomda, Athe- 
naeum, Franklin-társulat, Lloyd-nyomda, Pallas, 
Pesti részv.-nyomda, Homyánszky, Stefaneum, 
Hungária- nyomda; Posner, Légrády, Czettel és 
Doutsch kőnyomdái, a magy. földrajzi intézet), 
a betűöntő és hangjegymetsző gyár képvise- 
lik. A dohány- és szivarkészítés 3 nagy állami 
gyárban (3374 munkás) folyik (1909-ben 72 
millió drb szivar és 484 millió drb szivarka, 
továbbá 35,000 q. dohány). Az élelmi ipar terén 
a tésztagyár, szalámigyárak, konzervgyárak, 
pezsgő- és cognaegyárak említendők. Ezenkívül 
a főváros területén a keményítőgyártás, gyufa- 
gyártás, aranyműves-, zománc-, majolika- és 
faience-ipar, lámpa- és fémárúgyártás, vasúti ko- 
csigyártás, táviró- ós telefonkészülékek gyártása, 
fegy\'er- és tölténygyártás, jutagyártás, rug- 
gyanta- s guttapercha -gyártás, fecskendőgyártás 
(Walser) honosodott meg. 

Az ipar terén igen jelentékeny a részvénytár- 
sulatok szerepe; 1891-ben 70, 1909-ben már 262 
réazvénytársulat foglalkozott az ipar különböző 
ágaival s az ezeknek szolgálatában álló tőke ezen 
idő alatt 137-4 millió K-ról 484-3 millió K-ra 
emelkedett ; a részvénytársaságok ekként oszol- 
nak meg iparcsoportok szerint : 



Vas- és fémipar .- , 

Qépgyártás— 

KÖ-, agj&g', üvegipar ... 

Fa- és csontipar 

Bör- és sörteipar 

Fonó- és szövőipar ... ... 

Ruházati ipar 

Papirosipar .. _, 

Élelmezési ipar 

Vegyészeti ipar _ 

építőipar ._ _ ... 

SoksBorosító- és műipar... 



Részv. társa- Részvény- 
ságok száma tőke K 

19 61.314,000 

51 96.204,000 

39 44.8 3,000 

27 48.385,000 

4 5.400,000 

17 33.784,000 
6 639,000 

4 6.9.^0,000 

34 85.202,000 

35 83.528,000 

5 3.222,000 
22 14.871,000 



E társulatok 498 millió K tiszta jövedelmet 
értek el s 64»/o-os osztalékot fizettek ; legdúsab- 
ban kamatozott a vas- és fémipari vállalatokba 
fektetett tőke (19-6«/o), a gépgyári, börgyári és 
élelmezési részv. -társaságok (12—15%). Az ipari 
vállalkozás általában véve a legjobb befektetés- 
nek bizonyult, amennyiben állandóan 6— 10%-ot 
jövedelmez. 

Kereskedelem tekintetében jelentékeny szerepe 
van B.-nek már ma is, s még nagyobb szerepe 
lesz a jövőben, mint a Kelet és Nyugat közvetí- 
tőjének a nemzetközi kereskedelemben. A fővá- 
ros kereskedelmének fellendülésére első sorban 
a hajózás működött közre ; de jelen nagyságát B. 
kereskedelme csak akkor érte el, midőn a vas- 
úti hálózat kiegészült s a vasúti közlekedés ter- 
mészetes központjává B. vált. A közlekedési esz- 
közök előteremtése mellett a kereskedelem erös- 
bödéséhez szükséges intézmények is teljes szám- 
mal megvannak immár B.-en; a kereskedelmi 
vállalkozás támogatására jelentékeny tökékkel 
rendelkező pénz- és hitelintézetek állanak fenn s 



a hitelszövetkezet B.-en van összesítve. A keres- 
kedelem fötényezője az árú- és értéktőzsde ; ez 
eredetileg (1853) mint gabonacsarnok keletkezett, 
ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy a magyar ga- 
bonakereskedés súlypontja Győrből B.-re átment. 
1864-ben az értéktőzsde is életbe lépett. Mind- 
két intézmény együttes igazgatósága választott 
bírósági joggal bir; ezen bíróság tárgyalásain 
egy miniszteri biztos vesz mindig részt, s ítéletei 
ellen felebbezésnek helye nincs ; gyors és olcsó 
működése nagyban elősegíté a főváros kereske- 
delmi viszonyainak fejlődését és szoliditását, sőt 
ezt az intézményt később a külföldön is, és kü- 
lönösen Bécsben utánozták. A B.-i tőzsdén min- 
den nap óriási forgalmat bonyolítanak le, csak a 
gabonaforgalom 8—9 millió q.-ra rúg évenkint 
(1875-ben 3*8 millió q.) ; a jogosított ügynökök 
száma 180 (124 a gabona-, 37 az értékpapírüzlet- 
ben, 19 egyéb üzletekben), a tőzsde látogatóké 
1500 (1873-ban 1263). A tőzsde mellett a főváros 
kereskedelmi érdekeit képviseli a kereskedelmi 
és iparkamara, a kereskedelmi csarnok, az orszá- 
gos iparegyesület, a Kereskedelmi Múzeum és a 
közraktárak. Az állami segélyben részesülő Ke- 
reskedelmi Múzeum célja a hazai iparcikket a 
fogyasztó közönséggel megismertetni s a terme- 
lőket a külföldre, nevezetesen a keleti országok 
piacaira szállítandó árúcikkek felől tájékoztatni ; 
e célból a városligeti iparcsarnokban fennálló 
állandó kiállításon felül ideiglenes kiállításokat 
rendez s a Balkán-félsziget jelentékenyebb vá- 
rosaiban fiókintézeteket tart fenn. A fövámpa- 
lotán alul, a dunaparti teherpályaudvar közelé- 
ben épített s így a vasúti és hajóközlekedéssel 
szoros kapcsolatban álló közraktárak a főváros 
költségén Krajcsovics Lajos és Basch Gyula 
tervei szerint 1880— 81-ig 1.960,000 K költségen 
épültek s jelenleg a magy. leszámítoló és pénz- 
váltóbank bérletében állanak ; hozzájuk a nevezett 
bank kezelése alatt álló gabona-elevátor csatlako- 
zik, mely 1881—82. Ulrich, Plattich, Zipperling 
és Miklós tervei szerint 4Vi millió K költsé- 
gen épült, a hajókon érkező gabonát gőzerővel 
és légnyomással kiraktározza s kitűnő beren- 
dezésével a főváros egyik látványossága ; a köz- 
raktárak és az elevátor 400,000 q. árú befogadá- 
sára alkalmasak s az utóbbi forgalma a 3 millió 
q.-t meghaladja. Az elevátor épülete cölöpökön 
áll 8 160 vas oszlopból van szerkesztve, a belső 
épület egészen vasból készült, a benne elhelyezett 
10 emelő-gép 290 gabonatölcsért lát el, amelyek 
munkaképessége 12 óra alatt 300,000 q. A fő- 
város kereskedelmének emeléséhez nagyban fog 
hozzájárulni az összekötő vasúti híd körül terve- 
zett kereskedelmi kikötő építése. 

A kereskedelem egyik jelentékeny ága a mar- 
hakereskedés ; a B.-i marhavásárra 1910-ben 
314,619 drb háziáUat hajtatott fel ú. m. 139,066 
drb szarvasmarha, 121,947 borjú 52,490 juh ós 
116 kecske. Élénk kereskedés folyik továbbá ser- 
tésekkel (1. az állattenyésztésnél), lovakkal (a 
fővárosi lóvásárokra 1910. felhajtatott 50,858 ló, 
eladatott 29,745; jelentékenyek az évenkint 
4-szer tartott országos lóvásárok), juhokkal, ba- 
romfival, gyapjúval (a B.-i piacot külföldi ke- 
reskedők is nagy számmal keresik fel), disznó- 



Budapest — ■48 — 

zsírral és szalonnával (igen régi jóhírü árúcikkek); 
a gabona tekintetében (1. tőzsdénél), melynek heti 
forgalma 200,000 q., B. a külföldi fogyasztó pia- 
cok megrendeléseit bármikor nehézség nélkül tel- 
jesítheti, mert itt központosul Magyarország s 
a Balkán-félsziget gabonakereskedelme ; jelenté- 
keny a főzelékkel, gyümölccsel való kereskedés, 
újabban a déligyümölccsel való kereskedés 
is megindult. Ezenkívül a kereskedés tárgyai: 
liszt, bor, borszesz, repce és lóheremag, dohány, 
kender, méz, viasz, állati nyers bőrök, épület- 
es tüzelőfa, kézmüárúk stb. 

Az áruforgalom évről-évre emelkedik ; 1874. 
csak 19 millió q.-ra rúgott, ma már a 100 milliót 
meghaladja (1890-ben 398, 1900-ban 622, 1910- 
ben 103-5 millió q.) ; ez a nagymérvű emelkedés 
természetes folyománya a főváros gyors felvirág- 
zásának, népessége rohamos szaporodásának; 
ennek folytán a fogyasztási cikkek (élelmiszerek, 
gabonanemüek, tüzelő- és világítószerek) for- 
galma csaknem megkétszereződött, önálló gyár- 
ipar keletkezett s a kereskedelem nagy lendületet 
vett. Hozzájárultak továbbá az árúforgalom eme- 
léséhez azok az intézmények, melyek oly célból 
létesültek, hogy a főváros az ország kiviteli for- 
galmának és közvetítő kereskedelmének gócpont- 
jává váljék ; ilyen az összekötő vasút, a közrak- 
tárak és elevátor építése, a vasúti hálózatnak 
B.-en való központosítása, új vonalak megnyitása, 
a régieknek megváltása, a körvasút kiépítése, 
végül az 1890. az árúszállítás terén életbe lép- 
tetett új díjszabás, valamint általában a Baross 
Gábor keresk. miniszter által inaugurált céltuda- 
tos nemzeti irányú közgazdasági politika. 1910- 
ben a bevitel 70-2 (1874. 13-2), a kivitel 33-3 
(1874. 6-0) millió q. volt ; a kivitel tehát nagy ará- 
nyokban gyarapszik. Az árúforgalom legjelenté- 
kenyebbágai : a gabona (121 millió q.), élelmi cik- 
kek (102 millió q.), tüzelőanyagok (21-1 millió q.) 
és építőanyagok (15 millió q.). A kivitel jelen- 
tékenyebb cikkei: gabona (2.032,864 q.), sör 
{1.175.650 q.), szesz (398,494 q.), liszt (6-7 millió 
q.), ásványvíz (164,601 q.), ásvány- és kőolaj 
{1.669,538 q.), építőanyagok (3-2 millió q.), kőszén 
{2 millió q.), bőr és bőrárúk, zsiradék, dohány, 
stb. A behozatal gabonanemüekben, élelmi cik- 
kekben, tüzelöcikkekben legnagyobb. Az árúfor- 
galom legnagyobb részét (73 millió q.) a m. kir. 
államvasutak közvetítik ; a déli vasút árúfor- 
galma 1-8, a helyi érd. vasutaké 3"9, a Duna- 
gőzhajózási társulaté 7'9, a Magy. folyam- és 
tengerhaj, r. t.-é 3-8, a magánhajóké 12-8 millió q. 

Hitelintézetek. B.-en a hitelszükségletek kieló- 
gitósóre s a mindennapi forgalom lebonyolítására 
a régi, kipróbált hitelintézetek hosszú sora áll 
íeún. Itt székel az osztrák-magyar bank főintézete, 
továbbá 17 nagy takarékpénztár (közte a hazai 
tkpt. 20, az egyesült fővárosi tkpt. 20, a magy. 
orsz. közp. tkpt. 10"5, a magy. ált. tkpt. 20, a 
belvárosi tkpt. 16 millió K részvénytőkével), a 
magy. földhitelintézet és a kisbirtokosok országos 
földhitelintézete, továbbá 72 bank- és jelzáloginté- 
zet (köztük a pesti magyar keresk. bank 50, a 
magy. ált. hitelbank 60, a magy. leszámítoló és 
pénz váltóbank 40, a magy. jelzáloghitelbank 40, 
a hazai bank 32, a magy. agrár- és járadékbank 



Budapest 



127-6 


421-0 


19-2 


68-8 


278-6 


1,187-0 


152-2 


639-8 


95-4 


503-7 


573-2 


1,5871 


117-6 


420-4 


— 


699-3 



24, a magy. bank és keresk. r.-t. 40 millió K rész- 
vénytőkével). Az összes pénzintézetek részvény- 
tökéje 1891. 63-8,' 1908. 421 (ebből takarék- 
pénztárak 881) millió K-ra rúgott, értékpapír- 
birtokuk 420-4 millió K volt. Egyes üzletágaik 
állapota volt 1910 végén : betétek 1111-8, váltó- 
tárca 11631, lombardüzlet 395-6, jelzálogüzlet 
2021-9 millió K. Az évi tiszta jövedelem 52-8 
millió K volt a (részvénytőke ll«/o-a a bankok- 
nál, 17-7«/o a takarókpénztáraknál), az osztalék 
8-6 és 14-27o volt. A B.-i pénzintézetek szolid 
vezetésüknél fogva jó hírnévnek örvendenek s 
méltán igazolják a közönségnek irántuk való bi- 
zalmát ; ennek köszönhetik a fényes üzleti ered- 
ményt, melyet évek óta felmutathatnak, tarta- 
lékuk nagysága (a részvénytőke 60*'/o-a, kétszer 
nagyobb, mint a bécsi intézeteké) pedig minden 
rázkódtatás ellen védi őket. A pénzüzlet fejlődése 
az összes pénzintézetekre vonatkozó következő 
adatokból tűnik ki : 

1880 1891 1908 
millió korona 

Részvénytöke — 606 

Tiszta nyereség ... 8-0 

Betétek. _ 175-6 

Váltótárca _ 77-6 

Előleg papírokra 14-8 

Jelzálogüzlet ... . - 200-0 

Értékpapírok 94-2 

Közs. és törvényh. kölcsönök — 

Ezeken kívül fennáll 131 hitelszövetkezet 54 
milUó K törzsbetéttőkével; üzleti nyereségük 
rendszerint az alaptőke 6— 7<>/(,-a. 

A fővárosban fennálló biztosüó-intézetek (leg- 
nagyobb az I. magy. bizt. társ. 6, a Foncióre 3, a 
Magy.-franc. bizt. társ. 2-5 és a magy. jég- és vi- 
szont bizt. társ. 3 millió K részvénytőkével) 177 
millió K részvénytőkével rendelkeznek. Tartalék- 
tőkéjük 9*9 millió K. Ez intézeteken kívül számos 
külföldi biztosító intézetnek van B.-en fiókigaz- 
gatósága. A postatakarékpénztárak, melYeknél a 
cheque- és clearing-f orgalom is be van rendezve, 
az üzleti tevékenységet a pénzforgalom lebonyo- 
lításának megkönnyítése által szintén tetemesen 
előmozdítják. 1910-ben a betét takarékforgalom- 
ban 3-8, cheque-forgalomban 280-8 millió K, a 
visszafizetés pedig 16-8 ós 1313-8 millió K. 

Helyi forgalom (1. Budapest közlekedési tér- 
képét ós a Budapest helyi vasútjai e. mellék- 
letet). A főváros gyors emelkedése szükségessé 
tette, hogy a helyi közlekedés is megfelelöleg 
fejlesztessék. E tekintetben B. ma már a leg- 
szükségesebb közlekedési vonalakkal rendelke- 
zik, úgy hogy alig van már városrész, mely a 
forgalmat nélkülözné. Alig van nagyváros, mely 
a közlekedési eszközök oly nagy változatosságá- 
val dicsekedhetnék, mint B. A Dunán a Dunagöz- 
hajózási társulat gőzhajói közvetítik a forgalmat 
a Boráros-tértől Óbudáig és Újpestig, azonkívül 
csavargözösök közlekednek a két part különböző 
pontjai közt. A szárazföldön a hatóság által enge- 
délyezett 3 vonalon a Székesfővárosi közlekedési 
vállalat 97 modern társaskoesija közlekedik, me- 
lyek 1910-ben 11-1 millió embert szállítottak, 
ezenkívül 465 két- ós 856 egyfogatú, valamint 
544 számozatlan bérkocsi áll a közönség rendel- 
kezésére. A nagyobb közlekedési vállalatok leg- 
régibbje a pesti (1866 és budai (1867 vállalatok 



Budapest 



— 49 — 



Budapest 



egyesítéséből (1878) keletkezett Budapesti köz- 
úti vasút, mely 1895. villamos erőre alakíttatott 
át, ma már a főváros majdnem minden részét 
bevonta forgalmi hálózatába. Jelenleg f entartott 
18 vonalának építési hossza 73'2 km., a közleke- 
désre ezidöszerint (1911. szept.) 680 kocsi szolgál, 
naponként 12,000 menet indíttatik, mely 26.178,173 
km.-nyi utatfutbe. A befektetetttőke64-7millióK. 

Az 1889. Siemens és Halske cég által létesített, 
most részvénytársulat tulajdonában levő Városi 
villamosvasút 17 vonalon tartja fenn a közleke- 
dést, melyeknek pályahossza 50-1 km., a közlekedő 
kocsik száma 428. B vasút az első villamos vasút 
volt. Befektetett tőkéje 31 9 millió K. A menetek 
száma 2.245,245, a kocsildlomóterekó 13.636,009. 
A részvények többségének a város kezébe jutása 
útján a város e vasútra döntő befolyást biztosított 
magának. B. egyik nevezetessége a 37 km. hosszú 
Ferenc József földalatti vasút, mely 1896. épült 7-2 
ni lUió K költséggel . Említendő továbbá a B.-Ú jpest- 
Rákospalotai közúti (vili.) vasút (18-9 km. pálya- 
hossz. 87 járómű), mely főleg a külvárosokkal 
való forgalmat közvetíti. A budai várhegyre a 
budui heyypálya (az ú. n. sikló) közvetíti a közle- 
kedést ; éz a 364,000 K költségen gr. Széchenyi 
Ödön által 1868—70. drótkötél-rendszer alapján 
Vignol-féle síneken létesített pálya 30 foknyi lej- 
téssel épült s részvénytársulat tulajdona. A sváh- 
f^gyi fogaskerekű vasutat egy baseli társulat 
ópltettti 1874. ; hossza 3'9 km., emelkedése 259 
m. 1889-ben a Széchenyi-hegyig hosszabbították 
meg ; forgalmát csak a nyári hónapokban tartja 
fenn, télen azonban a föváios saját költségén 
tartja fenn a közlekedést. Ezenkívül a forgalmi 
eszközök közt a Lánchíd, Margithíd, Ferenc József 
ós Erzsébet-híd és a budai várhegyet átfúró 
alagút említendő ; ezt Ürményi József által ala- 
kított társaság építette 1853—57. összesen egy 
millió koronán felüli költségen, Clark Ádám 
tervei szerint s vezetésével. Hossza 350 m., szé- 
lessége 9"48 m., magassága a kapuzatoknál 10"6, 
a közepén 7-85 m. ; lejtése 1 : 58-hoz. Részvény- 
társulat birta, melytől 1906. az államra szállt át. 

Ezen közlekedési eszközök évi személyforgalma 
1875-ben 20.792,485, 1885-ben 32,138,324, 1895- 
ben 51.804.646, 1905-ben 115..344,6.33, 1910-ben 
végül 195.638,485 főre rúgott; évi bevételük 
volt 1879. 3-28 millió K, 1892. 6-52 millió K. 1910. 
25-2 millió K volt Az egyes vállalatok 1910. évi 
forgalma volt : 

KözaH vasút ... ... ... 

Városi villamüs vasút _ 

Ferenc Jóasef földalatti vasút 

Budapest— Újpest— Rákospalotai vasát 

Marg-ifszigeti vasút 

Hcg:ypálya (gözsikló ] '.". ".' ... '." '.11 

Svábhegyi fogaskerekű vasút 

tíaékesföv közlekedési vállalat (társaskocsi) 

Dnnagözhajózási társaság helyi hajói 

Csavargözösök 

Lánchíd _ J.. ... .1. [\[ ... 

Brasébethíd ._ _ _11 — 

Margithíd _ '_ [" .. 

Ferenc József-híd .-. .. _ 

Margitszigeti híd ,[[ _[' '_[ 

Alagút "' _ 

összes személyforgalom 195.638,485 

1910-ben a hidakon és alagúton 3.520,667 kocsi 
közlekedett. 

Révai Nagy LeaOuma. IV. köt. 



100.356,078 

45.164,738 

4.167,688 

7.019,414 

101,515 

514,596 

262,963 

11.135,51íá 

473,573 

5.828,690 

4.590,000 

4.197,600 

4 04»,000 

5.589,200 

254,298 

1.938,600 



Aposta, táviróéB telefonB. területén nagy töké- 
letességre van fejlesztve ; a főváros területén 77 
posta- és 72 táviróhivatal van ; a feladott levél- 
postai küldemények száma 1910-ben 16963 mil- 
lió (közte 7.231,084 drb. ajánlott, az érkezett le- 
vélpostai küldemények száma pedig 124 millió 
(közte 6.570,575 ajánlott) volt ; távirat érkezett 
2.398,915 drb. A Puskás Tivadar által létesített, 
most állami tulajdonban levő telefon-hálózat az 
egész fővárosra ós Újpestre kiterjed ; a távbe- 
szélő-állomások száma 20,746, ebből 245 nyilvá- 
nos ; a beszélgetések száma 57*34 millió a helyi 
forgalomban, 13 millió a távolsági forgalomban. 
B. városi távbeszélő-hálózata összeköttetésben 
van 128 környékbeli hálózattal; az interurbán- 
forgalomhoz az összes magyarországi, 181 ausz- 
triai, 11 boszniai, 28 németországi, 11 romániai, 
18 szerbiai és 1 bolgár távbeszélő központ van 
kapcsolva. (A fővárosi hivatalokkal és intézetek- 
kel több száz telefonon lehet érintkezni. Magán 
a központi városházán 1911 augusztusában egy 
oly központi állomást létesítettek, mely a város- 
házán kívül levő telefonállomásokról a "Város- 
ház)) lií vassal 8 ha ez a bekapcsolás megtörtónt, 
az illető fellüvandó egyént vagy hivatalt megne- 
vezésével vagy számával lehet felhívni. Ez a 
((Városháza nevű állomás természetesen csupán 
a városházán levőkkel köti össze a felhívót.) A 
telefonhálózat további fejlesztése és olcsóbbá té- 
tele az új központ építése után várható. Ugyan- 
csak Puskás kezdeményezéséből jött létre s áll 
fenn eddig egyedül nálunk a Telefonhírmondó. 

Közlekedés. B. az ország közlekedési hálózatá- 
nak központja s több nemzetközi vasúti vonalnak 
egyik főgóca.Innen indulnak ki az ország legjelen- 
tékenyebb közlekedési vonalai, melyek a fővárost 
a haza minden részével, úgyszintén a külfölddel 
közvetlen kapcsolatba hozzák. A magyar kir. 
államvasutak összes fővonalai innen indulnak 
ki : a pozsonyi, zsolnai, ruttkai, kassai, mára- 
marosszigeti, brassói, aradi, szegedi, zimonyi, 
pécsi, fiumei, balatonvidéki, gráci és bécsi vo- 
nalak innen ágaznak szét ; innen indul ki a déli 
vasút; a szentendrei, esztergomi, ráczkevei, 
czinkotai, szentlőrinczi, lajosmizsei ós buda- 
foki h. érdekű vasutak itt veszik kezdetüket. 
Hozzájái'ul még az áiniforgalom szempontjából 
nevezetes körvasút, mely a főváros nagyobb 
iparvállalataival áll kapcsolatban. E nagy vasúti 
hálózat összesen 28 pályaudvarral bír, melyek 
közül 18 egyedül ceak az államvasút tulajdoná- 
ban van. A személyforgalomra szolgál a keleti 
(azelőtt központi) és nyugati, a ferencvárosi, 
kelenföldi és a két kőbányai, az angyalföldi, 
óbudai, császárfürdői és déli vasúti pályaudvar ; az 
árúforgalom a józsefvárosi, dunaparti, nyugati, 
lipótvárosi ós angyalföldi pályaudvaron legélén- 
kebb. Ezekhez járulnak a Dunagőzhajózási tár- 
saság budai és pesti hajóállomásai, melyekről a 
hajók Bécs és Orsova felé közlekednek, a Magy. 
folyam- ós tengerhajózási társaság állomásai, to- 
vábbá néhány magánhajózási vállalat kikötőhe- 
lyei. A kőpartok mentén hosszú sorban kötnek 
ki a gőzhajók, uszályhajók és magánhajók szá- 
zai, gyakran külföldi hajók is. 1910-ben össze- 
sen 1 1,439 hajó érkezett, közte a Dunagőzhajózási 



Budapeat 



— 50 — 



Budapest 



táwaságnak 5071 és a Magyar folyam- és tenger- 
hajózásitársaságnak 211 l hajója.Ateherforgalom 
legélénkebb a fővámháztól a dunaparti teher- 
pályaudvarig terjedő parton ; maga a pályaud- 
var y millió K költségen épült. Két vaggonköl 
csönzö-társulat is van B.-en. 

A személyforgalom az utolsó években, különö- 
sen a zónatarifa behozatala óta, óriási arányokat 
öltött; a B.-t érintő összes közlekedési vonalak 
személyforgalma 1880. csak 1.714,125 személyt 
tett ; 1885 : 2.871,531 személy közlekedett rajtuk, 
1888:3.227,007, 1889. (a zóna-tarifa behozatalá- 
nak évében): 5.M3,tí04 1892: 8.036,761, 1900: 
16.171,683 és 191ü-ben 40.647,389. A személy- 
forgalom tehát óriási nagy ; fejlődéséről ós az 
egyes forgalmi vállalatok közt való megoszlásá- 
ról a következő adatok adnak képet : 

Az Összes f jrgalmi vállalatokra : érkezett elutazott 

1880 _ 982 1('8 7:<2,( 21 

18H0 _ — 3.458.4'J2 3.376, »40 

l"0,ü — 8.02i,220 8.147,163 

1910 - 20.221,893 20.425,4w6 

Az 1910. évi forgalomból e ett : 

érkezés elntaz^s 

a m. kir. államvasutakra 11.999,413 12.132,50' 

a déli vasútra 162,067 2(>6,5a6 

a h. é. vasutakra ... 7.880,958 7.940 1(>4 

a gőzhajózási vállalatokra ... 179,455 146,230 

Idegenforgalom. A főváros csekély idegen- 
forgalmának emelésére 1888. fővárosi bizottság 
alakult, mely a külföldön B. iránt az érdeklődést 
felkelteni s az utazó közönség figyelmét főváro- 
sunkra felhívni igyekezett ; e bizottság működé- 
sét azonban csakhamar megszüntette, B. idegen- 
forgalma azonban az idegenforgalmi vállalat 
megalakulása óta évről évre emelkedik s ma az 
1885-iki és 1896-iki kiállítási évek forgahnát 
(102,252 és 152,567) is tetemesen felülmúlja. A 
fővárosi fogadókban megszállt idegenek száma 
volt 1887-ben 89,456, 189n-ben 121,646, 190i)-ban 
121,617 és 1910-ben 226,84 í-. Az idegenek leg- 
nagyobb része, 65— 70^/0, állandóan magyaror- 
szági, 20°/o ausztriai s csak 9— 12o/o külfödi. 
191()-ben volt 173,547 magyarországi, 29 376 
osztrák ós 23.921 egyéb külföldi, közte 9511 né- 
met, 2:H63 román, 1745 francia, 1457 brit, 14Í-2 
amerikai, l')89 orosz, 1075 szerb, 947 olasz, 823 
bosnyák, 696 török, 693 bolgár és 567 svájci. Az 
utolsó években B. idegenforgalma erősen fellen- 
dült, ami a kedvező közlekedési viszonyokon kí- 
vül az idegenforgalmi vállalat működésére vezet- 
hető vissza. A hotelviszonyok javulásának erre 
szintén van némi befolyása. 

Élelmezés, fogyasztás (I, a Budapest élelme- 
zése képmellékletet). A fővárosnak jó élelmi- 
szerekkel, nevezetesen jó hússal és tejjel való el- 
látása a hatóságnak régóta egyik főgondja volt. 
B célból már 1872. beszüntette az addig létezett 
magánvágóhidakat s új, sok ideig európai hírű 
marhaközvágóhidat építtetett; ez a Henuicke 
és V. d. Hude tervei szerint 3.550,000 K költ- 
ségen emelt épület a Soroksári-út mentén, a 
marhavásárral együtt 275 ha. területen fek- 
szik. A főkapu oszlopait Begas híres állatcso- 
portjai díszítik. A közvágóhíd istállóiban 600 drb 
nagymarha és 2000 drb aprómarha helyezhető 
ol ; 1888 óta a marhavásártéren 1200 drb marha 



befogadására szolgáló faszerkezetű istálló építte- 
tett s marhavásárcsamok létesíttetett 3600 drb 
befogadásiira ; a főépület 40 vágókamarát taital- 
maz, melyek falai márványból, padlója porceüán- 
ból való ; a vágókamarák mögött vannak a hűtő- 
kamarák, melyek fölött óriási jégtartók vannak 
elhelyezve. A tisztaság fenntartása cé jából a köz- 
vágóhíd a vizet levezető egész csatornahálózattal 
van körülvéve, közepén pedig a víztorony emel- 
kedik. A közvágóhíd es marhavásár nagyarányú 
kibővítése után ez az intézmény 10 millió K 
becsértéket k'^pvisel. 1901 -ben a főváros sertés- 
közvágóhidat létesített, egy 23 épületből álló s 6 
millió K. költségen épült mintaszerű intézményt, 
mely a főváros közélelmezósének javításához 
lonyegf^sen hozzájárult. Legújabban a szegény 
néprétegek élelmezésének megkönnyítesi^í (céljá- 
ból lóvágóhidat es lóraeszárszekeket nyitott; be- 
állított továbbá I9(i7. húspároló intezetet. Mind- 
ezen intezetek szigorú állatorvosi felügyelet alatt 
állanak. Évi V2 millióra rúgó összes költségeik 
mellett ez intézetek (510,<iuO vágatás) kerek 1 
millió K-t szálUtanak a város pénztárába. 

A városnak egészséges hús-^al való ellátásán 
kívtü a főváros hatósága a vásárügy ellenőrzé- 
sét és szervezetét is a modern igényeknek meg- 
felelöleg újjászervezte. E célból a főváros külön- 
böző részén elszórt 44 vásárpiac helyebe 18H5 — 
97 években 1 1 Va millió K költségen egy központi 
ós 5 kerületi fiókvásárcsarnokot éi)ített, melyek 
27,881 m2 alapterületen 4000 árúhely van. lí 
csarnokokban a vidékről szállított élelmioikkek 
tetemes szállítási kedvezményben részesülnek, a 
vásárcs; írnokok kezelése és ellenőrzése pedig ha- 
tósági személyek által történik, úgy, hogy a nagy- 
k<)zönség könnyebben juthat jó es olesó élelmi- 
cikkek birtokába, mint az eddigi uyilt piacokon, 
melyeken az élelmicikkek ellenőrzése hiányos 
volt. A vásárcsarnokok tiszta jövedelme évi fél 
millió K, vagyis 4"8»/o. Bár az élelmezésnek 
remélt olcsóbbodása nem következett be, mégis 
a felhozatal minő.^égének javítá.sa által lénye- 
gesen javították B. közélelmezéset. A még fenn- 
álló 18 nyilt piacon a vásárigazgatóság személy- 
zete végzi az elelmicikkek ellenőrzését. Az árú- 
próbák vizsgálata és ellenőrzése a főváros ve- 
gyes/.eti és tápszervizsgáló intézetében történik. 

Az élelmié kkek rendkívüli áremelkedése a 
hatóságot számos intézkedés tételére inlította, 
melyeknek célja ii kedvező árképződés előmoz- 
dítása. Ezek közül első helyen a községi ke- 
nyérgyár említendő, mely 190.». nyílt meg s a 
pékek határtalan drágításának szabott határt, 
egyúttal a közönséget olcsó ós jó kenyérrel 
látja el; az évi termelés (1910) 64,679 q ke- 
nyér volt, a kenyérárak (fehér, félbarna, barna) 
■^U, 26 és 22 f. Egy nagy községi tej raktár 
szervezésere nézve is megtörtentek a kezdő lé- 
pések, a szénuzsora letörésére pedig a hatóság 
574,0; >0 K költségen központi tüzelőszerrakrárt 
létesített. A közélelmezés javítása érdekében 
általában mindenfelé történtek intézkedések, me- 
lyeknek eredménye a köz ■! jövőben érezhetővé 
fog vá ni. E téren a társadalmi működés is sorom- 
póba lépett ; a fővárosnak jó tejjel való ellát.isát 
a központi tejcsarnok célozza, egy földbirtoké- 



BUDAPEST 




Budapest székesfőváros sertésközvágóhídja. 




Budapest székesfőváros lóhúsvágója. 



•Budapest' cikkhez. 



ül 



.ELMEZÉSE. 





1 í-B*4^-^»^^ . 




1 




,1' TP'-^ '^^ 


S 




mm 


F 



budapest székesfőváros kenyérgyára. 




Központi vásárcsarnok. 



I 



RÉVAI NAOV LEXIKONA 



jdapest 



— 61 



Budapest 



Bokból alakult szövetkezet, mely naponként 
250,(J<>0 liter tejet hoz forgalomba, mely a leg- 
szigorúbb vizsgálat alá vettetik. Fennáll B.-en 
8 fogyasztási szövetkezet, összesen 33,554 taggal 
és 2b-3 millió K értékű fogyasztással. 

A fogyasztás mennyisége csak a fogyasztási 
adó alá vetett cikkek után állapítható meg. B. 
lakossága évenkint átlag 380,000 q. húst (fejen- 
ként 45 kg.) és 700,000 hl. szeszes italt (fejenként 
90 l.j fogyaszt, ezenkívül 6 millió drb házi és vad 
szárnyast. A húsfogyasztás fejenkénti átlaga,mely 
nem kielégítő, az idők folyamán még csökkent. 
Az összes fogyasztási cikkek után 35 millió K ál- 
lami fogyasztási adó és 4 millió községi fogyasz- 
tási adópótlék fizettetik. 

Adőviszonyok. A fővárosra kivetett egj'enes 
adó összege Í874-beu 19, 1891-ben 27-2, 1900-ban 
50-3 millió K volt és ma a 60 milliót meghaladja, 
miből községi pótlékra 20 millió K esik. A lakos- 
ság egy fejére átlag 45 K állami adó és 15 K 
községi pótlék esik. Legnagyobb tétellel szerepel 
a házbéradó, a kereseti adó, az általános jöve- 
delmi pótadó, a nyilvános számadásra kötelezett 
vállalatok adója és a házbórkrajctlr. A házbéradó 
1871-ben 5-6, 1891-ben 11 millió K volt, most 
14 millió K, melyből 4 4 millió községi pótlék. A 
házbérjövedelem 1874-ben 45-2, 1891-ben 59*8 
millió K volt, most az utolsó évek óriási lakbér- 
emelései folytán 140 millió K ra szállt fel. Fo- 
gyasztási adó címen fizettetett 1891-ben 218 mil- 
lió K állami adó és 1*72 millió K községi pótlók ; 
ezek az összegek máig 35 és 4 millió K-ra szök- 
tek fel. A fogyasztás nagysága kitűnik abból, 
hogy az országra kivetett söradó 47, a házadó 
34, a boradó 23, a petróleumadó 25, a szeszadó 18 
és a részvénytársulati adó 52°/o-a B.-en fizettetik. 
A fővárosi adópénztárba 1874-ben 13-2, 1891 ben 
25, 1910-ben 5-'-6 millió K folyt be; az adófizető 
felek száma ez időben 136,000-ről 220,000-re 
emelkedett. A végrehajtást szenvedő felek száma 
évenként 50— 60,000, a végrehajtott adóösszeg 
7—8 milUó K. 

Közművelődés. 

(L. a Budapesti egxitUmi épüh elt és KudapeH székes/óváros 
iskolái képmellékleteket). 

A közoktatás terén mutatkozó nagy lendület 
az alkotmány visszaállításától, s leginkább a 
főváros egyesítésétől számítható. A XIX. sz. ele- 
jén Pesten csak 8 iskola volt 17, utóbb 23 
osztállyal ; 1832-ig az általános tannyelv a német 
volt, mint a városi hatóság hivatalos nyelve, 
és mivel 1848-ig a tanítók kivétel néllnil kán- 
torok voltak, a tanífeis ügye leginkább csoli 
és morva zenészek közébe volt letéve. Pest 
városában 1832-ben 8 rendes és 7 segédtanító 
működött, 150 illetőleg 80 váltó frt fizetéssel. 
1850-ben Pesten 24, Budán 13 elemi iskola volt, 
melyeket összesen 9574 gyermek látogatott; az 
iskolában alkalmazott módszer nagyon hiányos 
volt. A hatvanas évek óta vett a közoktatás ügye 
nagyobb lendületet; Pest városa már 1860. el- 
rendelte, hogy a tanítíls nyelve mindenütt a ma- 
gyar legyen, 1867. pedig egy évi próbatanítiishoz 
kötötte a tanítók alkalmazását. Az 1868- XXXVIIl. 
t.-c. hatása alatt a pesti városi közgyűlés 1868 
dec. 17. kimondotta az addig róm. kat. hitfeloke- 



zeti jellegű (patronátusi) elemi iskoláknak köz- 
ségivé való átalakítását s 1867 jún. 26. Gerlóczy 
Károly akkori főjegyző indítványt tett az elemi 
iskolák szaporítása, új iskolaházak építése, a ta-- 
nítók fizetésének jaNitásji iránt ; a flzetésja vitás 
1868. megtörtént, ugyanakkor a város iskola- 
székekbe osztatott be, új tanterv lepett életbe s 
megindultak az iskolai építkezések. 1869 aug. 
14. alakult meg a törvény alapján felállított B.-i 
tankerületi iskolatanács, mely 1876-ig állott fenn, 
továbbá megalakult 21 iskolaszék. 1871-bfcn ki- 
mondatott a népiskolai tanítók nyugdljképessége s 
a tanítónők alkalmazása. 1872-ben alakult az orsz. 
közoktatásügyi tanács, ugyanakkor Ti'efort alatt 
új polgári iskolai tanterv készült ; 1876. megala- 
kult a fővárosi közoktatásügyi bizottmány, 1878. 
pedig létrejött a fővárosnak 18 iskolaszékre 
való felosztása. Ezalatt az iskolák száma is 
évről-évre emelkedett. 1870-ben nyilt meg az első 
polgári iskola, ugyanakkor szerveztek az iparos- 
tanulók rajziskoláit s az ismétlő iskolákat, 1872. 
az alsó- és középfokú kereskedelmi iskolákat, 
1877. az iparostanulói iskolákat, 1878. a közép- 
ipariskolákat, 1879. az iparrajziskolákat, 1886. 
pedig az ismétlő iskolák helyébe az ipariskolák 
és alsófokú kereskedelmi iskolák léptek. A fő- 
város egyesítése óta az iskolák egységes szer- 
vezetet nyertek s a tanítók fizetése végleg ren- 
deztetett. A kormány 1872 óta ad ranügyi segélyt. 
A főváros a községi elemi iskolák számát 1873-tól 
1910-ig 55-ről 16U-ra, az osztályok számát 240-ről 
1443-raemelte sl868-1910-ig 34.601,797 K-t for- 
dított iskolaépületek emelésére.A községi elemi is- 
kolák látogatóinak száma ez idő alatt 13,666-ról 
57,404-re emelkedett. A népnevelés fejlesztése 
mellett a közép és magasabb oktatás terén is 
nagy haladás tapasztalható ; ennek ügyét a fő- 
város mellett különösen az állam vette kezébe, 
amely Trefort minisztersége alatt az egyete- 
met és műegyetemet a modem tudományos fő- 
iskolák színvonalára emelte, azokat kitűnő tan- 
erőkkel ellátta s gazdagon felszerelte. Hasonló- 
kép fellendült a szakoktatás s a művészeti ok- 
tatás ügye is, úgy hogy B. ma a közművelődés 
minden ágazatában kitűnő szakiskolákkal dicse- 
kedhetik. 

Tanintézetek, iskolák. A B.-en jelenleg létező 
összes iskolák és tanintézetek a következők : 

IskoHk Tannlók 

ssáma száma 

Kisdedóvó 95 8,157 

Kisdedóvóképző i 187 

Elemi népiskola . 208 68 380 

Gazd. és háztart. népiskola ... 44 3,853 

Felső népiskola ... ... ._ — — 

Polgári iskola 45 16,758 

Tanító- és tanítónőképző .. 9 1,«44 

Gimnázium... ._ 80 9084 

Reáliskola 5 2,fi(JÖ 

Felsőbb leányiskola 9 1.4.Ő0 

Keresk. ég ipari tanonciskola ... 65 18,474 

Ipa i és keresk szakiskula .. 25 6,343 

Qazdasági tanintézet 3 SOO 

Katonai iskola 2 379 

Művészeti iskola _ ... 19 4,839 

Vegyes sztklskola 10 í'B 

Bittani intézet- 5 186 

Műegyetem _ l i,:!49 

Egyetem ... l 6;491 

Rmberbar.ítl lellegú iskola 29 11,091 

Össseien 616 160,972 



Budapest 



— 52 — 



Budapest 



Ezek közül maga a főváros a következő isko- 
lákat tartja fenn : 





Isko- 


Osztá-I 


Tanerő 




Tanuló 






lák 


lyok 












száma y 


férfi 


nő 


férfi 


nő 


együtt 


Kisdedóvó _ 


77 


- 1 





107 


8,400 


3,500 


6,900 


Elemi népiskola 


160 


1443 


867 


1018 


30,087 


27,317 


57,404 


Qazd. és háztart. népiskola- 


39 


135 


— 


— 


400 


1,881 


2.281 


Polgári iskola 


33 


350 


226 


265 


7,160 


8,853 


16,003 


Főreáliskola 


2 


24 


42 


— 


1,098 


— 


1,098 


Felső leányisk. és leánygimn. 


3 


20 


22 


19 


— 


826 


826 


Keresk. és ipari szak- és 


1 














tanonciskola— - - - 


98 


705 


121 


2 


18,156 


3,417 


21,573 


Összesen 


■ 412 


2677 


1278 


1411 


60,291 


45,794 


106,086 



A főváros összes közoktatásügyének fejlődése 
a következő adatokból ítélhető meg, melyek a B. 
területén létező összes (mindennemű) iskolákra 
vonatkoznak : 

Iskolák Tanulók 



A fővárosi hatóságnak a közoktatásügy terén 
hozott áldozatai igen nagyok ; míg a főváros is- 
koláira az iskolák építésén 
ós fenntartásán kívül 1873- 
ban 398-913 koronát fordí- 
tott, addig ez a költség 
1880 ban 1.793,203, 1890-ben 
2.873,249, 1900. 6.539,505, 
1905-ben 9.100,192 és 1910- 
ben 15.199,973 koronára rú- 
gott. Jelenleg a községi is- 
kolákra fordított költség ós 
azok jövedelme a követ- 
kező : 



1890 
1896 
1900 
1909 



278 
355 
419 
G16 



58,164 

96,487 

114,081 

150.972 



A községi iskolaügy fejlődését pedig a követ- 
kező adatok mutatják : 

Iskolák Osztályok Tanerők Tanulók 

száma száma száma száma 

1878/74 100 385 300 17,419 

1884/85 136 675 667 32,693 

1894/96 ... -. ... 161 1,1?8 1,144 55,047 

1906/06 _ 321 2,139 2,192 93,797 

1910/11 412 2,677 2,689 106,085 

A községi iskolaügy ezen extenzív fejlesztése 
mellett, mely új iskolanemek szervezésében nyer 
kif ejozést.a tanításűgy intenzív fejlesztése és töké- 
letesítése is a hatóság törekvését képezi ; a ható- 
ság abban az irányban munkálkodik, hogy az új 
tantervben előirt tanítási anyag a főváros külö- 
nös viszonyaira való tekintettel dolgoztassék fel. 
A népiskolák tanítási anyagának újból való meg- 
állapítása alkalmából arra törekedett a hatóság, 
hogy a népiskola alsó tagozatán (I — III. osztály) 
a gyermek közvetlen környezetének életéről, az 
emberi élet legegyszerűbb, legelemibb viszonyai- 
ról, a puszta szó teljes mellőzésével, erős képze- 
tek bevezetésével gondoskodjék, míg a felső fokon 
(IV— VI. osztály) a nemzeti és gazdasági élet kö- 
veteléseit teljes figyelemre méltatva, a közmű- 
veltség lerakott alapjának betetőzése a feladat. 
Jelenleg szerepet játszik az új tantervben a fiuk- 
nak kézi munkára való nevelése, vagyis az ú. n. 
slöjdoktatás is, mely eddig a szegény gyermekek 
részére létesített napközi otthonban honosíttatott 
meg. Nevezetes szerepet játszanak a községi ok- 
tatásügyben a gazdasági és háztartási iskolák, 
melyek az ismétlői skolákat hivatvák pótolni, to- 
vábbá legújabban a továbbképző tanfolyamok, s 
a rajzoktatás fejlesztése, a tanonciskoláknak 
szakok szerinti elkülönítése is lényeges haladást 
jelent az oktatásügy terén. Fennáll újabban az a 
törekvés is, hogy a fővárosi népiskolákba egy 
külön felállítandó fővárosi tanítóképző intézetből 
kikerülő oly tanítók alkalmaztassanak, kik a nép- 
iskolai tanítók eddigi átlagos képesítésénél jóval 
magasabb ós a főváros speciális viszonyainak 
megfelelő képesítéssel bimának. 



reáliskolák ... --. 

felső keresk. iskolák ... _ 
felsőbb leányiskolák ... _.. 

polgári ifkolák 

iparrajziskola -. ... 

elemi népiskolák ._. _. 

iparostanonciskolák ... ... 

keresk. tanonciskolák ... 

ismétlő nópiskolák_. ... . 
keresk. női tanfolyamok _. 

kisdedóvók _ 

össs 



költség 
421,521 
555,251 
211,870 

3.281,523 
413,644 

8.421,812 

702,200 

49, 60 

a95,4íJ0 

95,520 

801.872 



jövedelem 

137,570 

273,104 

84,396 

497,722 

13,656 

76,000 



78.900 
1.220 



15.199,973 1.162,568 

B. és egész hazánk legelső tanintézete a kir. tna- 
gyar tudomány egyetem, mely népességre nézve 
Európa legnagyobb főiskolái közé sorolható (1. 
Egyetem). A központi épület ma a teológiai és jog- 
szak elméleti tanszókeit foglalja magában, a de- 
centralizált orvosi s bölcsészeti tanszékek és inté- 
zetek elhelyezésére a kormány több mint 8 millió 
K-án külön épületeket emelt, melyek kitűnő s 
célszerű berendezésük s gazdag felszerelésüknél 
fogva jó hírben állanak ; ilyenek az üllőiúti tele- 
pen az orvosi klinikák, melyek Weber, Kolben- 
heyer és Skalnitzky tervei szerint, olasz renais- 
sance ízlésben emelt épületekben vannak elhe- 
lyezve ; az élettani intézet ; a tvszki orvostani in- 
tézet ; a természettudományok ápolására épített s 
mintaszerűen berendezett vegytani, élettani, ter- 
mészettani és természetrajzi intézetek. A bölcsé- 
szeti kar elméleti tanszakai 1910. a régi műegye- 
tem épületét foglalták el. Könyvtára igen gazdag 
(320,000 köt.); füvészkertje meg van csonkítva s 
eddigi helyéről a Margitszigetre való áthelye- 
zése van tervben. Az egyetem évi költségvetése 
3.300,000 K, melynek legnagyobb része saját 
vagyona (29 millió korona) jövedelmében nyer 
födözetet. Hazánk második főiskolája a József- 
műegyetem, a Budán 1846. alakított József-ipar- 
tanodából fejlődött, 1871. az egyetemhez hasonló 
szervezetet nyert, egy évvel reá Pestre helyezte- 
tett át s 1883. a Múzeum-kőrúton (Steindl Imre 
tervei szerint 850,000 frt költségen, olasz renais- 
sance stílben készült) díszes új épületet nyert, 
melyből 1909. a Ferenc József-Md budai feje 
mellett épített új épületcsoportba költözött át; 
4 szakosztályában (építészi, gépészmérnöki, mér- 
nöki és vegyészi) 35 rendes, 10 rendkívüli és 14 
magántanár működik, hallgatóinak száma 1463. 
A főiskolákhoz számítandó még az egyetemmel 
kapcsolatos központi papnevelő intézet, továbbá a 
premontrei, ciszterci és kegyestanítórendi hittani 
intézet, a ref . teol. akadémia és az orsz. rabbi- 
képzöintézet. Legújabban pedig főiskolai rangra 



BUDAPESTI EGYETEMI EPÜLETEK. 






*Budapestt etlMiee, 



RÉVAI NAGY LEXIKONA 



BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ISKOLAI. 




. ' «• •*J«!S*'< 


■^fi* "^^"^^í 


"-^B 


■■ 




1 


^jm^^^^^^^H 






^^^^■■^^^^^^■1 


M 




f-%, *■ 


-^ 


^P 


i« 


: 


^a 


^e^k 


i« 




^^ 


^H^ 


'e 


^ 


^H 


^'"^E 


!• 


>">^ '^^^^^^^^^H 

^^^^^^^^^^^^B 


^^H 


p 






*í'^ 




^^^^H 






^^1 





'Budapest' eikkhez. 



RÉVAI NAOY LEXIKONA 



Budapest 



- 53 — 



Budapest 



emeltetett az jíl latorvosi akadémia, melynek 
Steindl Imre által 1880-81. emelt épületcsoportja 
az Erzsébetvárosban, a Rottenbiller-utcában van. 
A terület 25,776 m^-t foglal el ; az épületeket 
övezó parkozott udvarban áll Azary Ákos orvos- 
taníír mellszobra. 

A középiskolák rohamosan fej lödnek ; míg 1855. 
B.-nek csak 2 középiskolája volt, ma 20 gimná- 
zium és 5 reáliskola gondoskodik a fiatalság 
neveléséről. Az intézetek közül kiemelendő az 
1889 óta a Ferenc József nevelőintézettel is 
egybekapcsolt ü. ker. királyi kat. főgimnázium, 
meiy 1777. az egyetemmel kapcsolatban helyez- 
tetett Budára s ezért egyetemi főgimnáziumnak 
is neveztetik ; a tanárképző intézet gyakorló gim- 
náziimia («minta-gimnázium»), mely a tanárkép- 
zés céljának is szolgál ; az V. ker. állami főreál- 
iskola, a VII. ker. Barcsay-utcai főgimnázium 
az ország legnépesebb középiskolája (1039 nö- 
vendék) : az István-úti főgimnázium ; a kegyes- 
rendi, az ág. ev. s a ref . főgimnázium. A közép- 
iskolák közt van 3 leánygimnázium, legrégibb 
az orsz. nőképző-egyleté (1896). Ide sorolható a 
Tökölyanum is (1830), mely görög keleti vallásii 
szerb ifjaknak lakást és ösztöndíjat ad. A közép- 
iskolákhoz számitandók a felsőbb leányiskolák ; 
ilyen 7 van B.-en (2 állami, 2 községi, 2 feleke- 
zeti 8 1 magán) ; egyik (Erzsébet-nőiskola) felsőbb 
tanítónőképezdével kapcsolatos leánynevelő inté- 
zet ; hasonló intézeteket tartanak fenn az orsz. 
nőképző-egyesület, az angol kisasszonyok és a 
Sacré-coeur apácák. 

Tanítóképző intézete 3 van a fővárosnak ; leg- 
nagyobb a «Paedagogium» néven ismeretes áU. 
polgári és elemi iskolai tanítóképző intézet, gya- 
korlóiskolákkal, asztalos-, esztergályos- és fa- 
faragászati tanműhellyel, gazdasági tanfolya- 
mokkal s gipszöntö műhellyel ; hozzá van csa- 
tolva az orsz. tanítói árvaház. A tanítónőképzésre 
6 intézet szolgál, közte a VII. ker. polgári és a 
II. ker. elemi tanítónő- és nevelőnöképző intézet, 
utóbbi elemi gyakorlóiskolával, amaz felsőbb 
leányiskolával egybekapcsolva. Van továbbá 3 
felekezeti tanítónőképző ; végül állami torna- 
tanítóképző tanfolyam. 

A népnevelés ügye a főváros áldozatkészsége 
mellett (fenntartásuk évenkint S'/j millió K-ba 
kerül) óriási haladást tett ugyan, de a lakosság 
rohamos szaporodásával mindamellett lépést tar- 
tani alig képes. Századunk elején B.-en összesen 
8 elemi iskola volt 17 osztállyal, 1869. már 60, 
1881 -ben 150, 1892-ben 168, s jelenleg 208, köz- 
tük 160 községi. Az iskolába járó gyermekek 
száma 1869-ben 19,207 volt, 1881-ben 38,513, 
1892-ben 47,909 s jelenleg 63,330. A népisko- 
lák jelenleg a magyarosodás előmozdításának fő- 
eszközei. Van ezenkívül B.-en 65 kereskedelmi 
és ipari tanonciskola (13,474 tanulóval) és 45 pol- 
gári iskola (16,758 tanulóval). 

A kisdedóvás szolgálatában 95 óvó (közte 77 
községi) áll, melyben 8157 gyermek részesül gon- 
dozásban ; az 1891. évi XV. t.-c, mely a kisded- 
óvók felállítását követeli, e téren is nagy fel- 
adatot ró a fővárosra, amennyiben 40,000 óvó- 
köteles gyermek elhelyezéséről kell gondoskod- 
nia ; ezt a szükségletet azonban a fennálló kisded- 



óvók egyáltalában nem birják kielégíteni. Az 
óvó- és gyermekkertésznők képzése az országos 
kisdedóvóegyesület óvóképzőjében s a Fröbel- 
nőegylet gyermekkertésznöi képző intézetében^ 
történik. 

Szakiskolák tekintetében is nagyot fejlődött a 
főváros; ide tartozik a B.-i kereskedelmi testület 
által fenntartott keresk. akadémia (1857), 1 ál- 
lami, 3 községi és 2 magán felsőkeresk. iskola, 
női kereskedelmi tanfolyam ; az állami középipar- 
iskola és felső építőipari iskola, áll. iparművészeti 
iskola, községi iparrajziskola, 2 állami nőipar- 
iskola, a keleti kereskedelmi akadémia stb. ; a. m. 
kir. kertészeti tanintézet nagy kísérleti kertjével 
a Ménesi-úton, a Gellérthegy alatt ; a Ludoviceum, 
mely 1802. állíttatott fel s 1872. a magyar hon- 
védség tisztjeinek kiképzésére szolgáló akadé- 
miává (intézetté) alakíttatott át, a hadapródiskola 
stb. 

Művészeti tanintézeteink legjelesebbjei az or- 
szágos m. kir. zene- és a színművészeti akadémia, 
a nemzeti zenede, a budai zeneakadémia, a ma- 
gyar zeneiskola,két m.kir. festészeti mesteriskola 
és a szobrászati mesteriskola, az orsz. mintarajz - 
iskola és rajztanárképző és a m. kir. üvegfesté- 
szeti intézet. 

Megemlítendő a régi állat- és növényhonosító 
társaság feloszlása folytán a fővárosra szállt és 
a legmodernebb külföldi állatkertek mintájára 
jelenleg szervezés alatt álló állatkert, melyre a 
főváros 2Ví millió K-t költött ; megnyitása 1912 
május havában lesz. 

Közműveltségi állapot. Mindamellett, hogy a 
főváros ós a kormány vállvet^^e működtek közre 
a közoktatásügy emelésén s a műveltség terjesz- 
tésén, B. közművelődési viszonyai még sem fej- 
lődtek annyira, hogy teljesen kielégítőknek 
lehetne mondani. A népnevelés terén még min- 
dig sok a teendő. A fővárosi iskolákat a roha- 
mosan fejlődő lakosság igényeihez mérten évről- 
évre szaporítani kell, de a tanköteles gyermekek 
nyilvántartásának hiányossága mellett az iskola- 
kerülők száma, bár folyton csökken, mégis elég 
jelentékeny .Ezért az írni-olvasni nem tudók arány- 
száma is igen nagy s csak lassan csökken ; a fő- 
város összes lakosságából ugyanis : 

1869 1880 1890 1900 

írni-olvasni tudott 59-9o/o 66-2o/o 72-6o/o 77-5% 

Csak olvasni tudott _. SSo/o l-4o/o 0-9o/„ i-(fl/^ 

Sem írni, sem olv. nem tudott 86-8o/o 32-*>/o ae-öo/o 21-57n 

A 6 éven felül népesség közül pedig 

1869 1880 1890 1900 

írni-olvasni tudott 68-5% 75-3<'/o 82-30/O 88-2«/o 

Csak olvasni tudott- 3-7 '/„ V6% 1-1% l'l'/o 

Sem írni, sem olv. nem tudott 27 87o 23-l''/o 16-6% 10-70/o 

1900-ban 545,051 lakos tud írni-olvasni, 6981 
csak olvasni, 151,416 ellenben (közte 88,015 nő) a 
műveltség ezen alapfeltételeit nélkülözi. Az anal- 
fabéták száma kerület, kor, vallás és nemzetiség 
szerint nagyon különböző; a kerületek közül 
legműveltebb a Belváros, melyben az analfabé- 
ták aránya csak ll-g^/o, legrosszabbak a viszo- 
nyok Óbudán és Kőbányán (28-3 és 2860/0). Budán 
az arány átlag 234, Pesten 21'2, a főváros bei- 
telki részében 20, a kültelken 297. A nemzeti- 
ségekközt a legműveltebb a magyar (20-5o/o anal- 
fabéta) és német (204), legkevésbbé művelt a tót 



Budapest 



— M 



Budapest 



(40"6) ; a hitfelekezetek közt az írni-olvasni nem 
tudók aránya a következő: izraelitáknál 18'2, 
helvéteknél 121, ágostaiaknál 18, katolikusoknál 
236"/o- Legkisebb az analfabéták száma a 10—15 
éves korosztíUyban (2-3o/o, 1869-ben még 21«/o), 
onnan kezdve folyton emelkedik (25—30 évig 
7-5, 40 45 évig 14-5, 60-65 évig 238, 80—85 
évig 33"2o/o). Az írni-olvasni nemtudók aránylag 
nagy számát a vidékről nagy tömegekben ide- 
tóduló felnőtt népesség okozza, melynek alacsony 
művelődési fokán a főváros fejlett iskolai intéz- 
ményei sem változtathatnak. 

Értelmiségi kereset Az értelmiségi kereset 
1890-ben 13,641, 1900-ban 21,694 egyént (közte 
5766 nőt) foglalkoztat, vagyis az egész la- 
kosság 9 3"/o-át. Ez a tömeg ekként oszlik 
meg: törvényhozás 179, közigazgatás 5M5, 
igazságszolgáltatás 5445, egyházi szolgálat 13.:!8, 
tanügy f>837 (ebben 3227 nő), közegészségtigy 
2321, tudományos egyletek 454, irodalom és 
művészet 1737, egyéb értelmiség 933. Az egyes 
ágak közül emUthető : állami tisztviselő 3207, fő- 
városi tisztviselő 741, biró 385, ügyvéd 1009, 
szerzetes, apáca 883, tanító, tanár 3811, orvos 
1076, szülésznő 717, hírlapíró 579. Az értelmi- 
ségi kereset legerősebben a Belvárosban van 
képviselve, utána a U. és I. kerület és a Lipót- 
város következik, utolsó helyen a III. és X. kerü- 
let. Budán valamivel nagyobb az értelmiség ará- 
nya mint Pesten. 

Tvdományos intézetek, muzeumok (1. a Bu- 
dapesti muzeumok képmellékletet). Hazánkban 
minden tudományszakma legkiválóbb gyűjtemé- 
nyei 8 elsőrangú intézetei B.-en központosulnak; 
nemcsak a főváros, de az egész ország legelső 
tudományos gyűjteménye a Magyar Nemzeti 
Múzeum, mely József nádor kezdeményezésének 
gyümölcse, ki az 1807. évi országgyűlésen azon 
tervvel lépett fel, hogy a gróf Széchenyi Ferenc 
által 1802. az országnak adományozott könyv-, 
régiség- és éremtár általános múzeummá bővít- 
tessék ki. Az intézet másoktól is becses ajándé- 
kokat nyervén, annak mostani épülete a gróf 
Batthyány Antal hercegprímástól odaajándéko- 
zott telken 1837—47. létesült ; 1867 óta az ország- 
gyűléstől évenkinti (most 400,000 K) segélyt 
nyervén, fejlődése akadálytalanul folyhatott. 
Gyűjteményei közül a könyvtár 2.101,0(X) drb 
könyvet, kéziratot, oklevelet, hírlapot és halotti 
levelet foglal magában s főleg hungarikákban igen 
gazdag ; legritkább kincsei a Corvinák, kéziratai 
közt a Halotti beszéd és könyörgés ; 1 evéltára sok 
régi nemes család ősi okiratait őrzi ; az érem- és 
régíségtár tisztán nemzeti jellegű ugyan, de gaz- 
dagságánál fogva párját ritkítja ; leggazdagabb 
népvándorlási emlékekben, amely tekintetben 
minden más európai muzeumot felülmúl. Az ál- 
lattár különösen a rovar- és madárgyűjtemény 
tekintetében szolgálhat mintaképül, az ásványtár 
szintén a kontinens leggazdagabb gyűjteményei 
közé tartozik, a fűvészeti tár főleg Haynald La- 
jos hagyatéka által gyarapodott. A néprajzi tár 
(mely a Városligeti Iparcsamokban van elhe- 
lyezve) 80,000 drbból áU, leginkább a magyar 
nép és a magyarokkal rokon népek etnográfiá- 
ját öleli fel ; benne van elhelyezve a Xántus-féle 



keletázsiai gyűjtemény, a gr. Zichy Jenő-féle 
kaukázusi gyűjtemény stb. Végül említendő a 
Deák-szoba, a nagy államfóríiura vonatkozó 
ereklyék gyűjteményével. 

A Nemzeti Múzeum mellett hazai közművelő- 
désünk második főtényezője a Magyar Tudomá- 
nyos Akadémia, mely gróf Széchenyi István 
nagylelkű adományának (1825) köszöni létét s 
1830 nov. 17. alakultmeg (bővebben 1. Akadémia). 
A muzeumok közül említendő továbbá az Erzsébet 
királyné múzeum (a kir. palotában), a fővárosi 
múzeum (a Városligetben), a maga nemében pá- 
ratlan mezőgazd. múzeum (ugyanott), a m. k. 
földtani intézet gazdag múzeuma, a technológiai 
iparmuzeimi, a Petőfl-ház. 

A tudományos gyűjtemények és intézetek so- 
rában említendő az országos m. iparművészeti 
múzeum, m. kir. technológiai iparmúzeum, orsz. 
tanszermúzeum, keresk. múzeum, a m. kir. föld- 
tani intézet, a meteorológiai és földdelejességi 
intézet, a m. kir. központi statisztikai hivatal, a 
fővárosi statisztikai hivatal, az országos levél- 
tár ós a fővárosnak 1686. k letkezett igen gaz- 
dag levéltára ; a könyvtárak közül a Nemzeti 
Múzeum, a M. Tud. Akadémia, az egyetem és a 
műegyetem könyvtára, továbbá a fővárosi könyv- 
tár (melynek palotája a Tisza Kálmán -téren épül), 
a m. k. közp. statisztikai hivatal, a képviselő- 
ház, az orvoskar, a nemzeti kaszinó könyvtára. 
Kiváló újabb szakintézetek még az állatélettani 
kísérleti állomás, a m. kir. rovartani állomás, az 
állami vetömagvizsgáló hWomé^, a m. kir. kémiai 
intézet, a szőllészeti kísérleti állomás és ampelo- 
lógiai intézet, melyek mind Budán célszerűen be- 
rendezett új épületekben helyeztettek el. Jelen- 
tékenyebb tudományos társulatok a m. kir. ter- 
mészettudományi (10,000 tag), a magyarhoni 
földtani, a m. történelmi, a m. földrajzi, a ma- 
gyarorsz. néprajzi, az országos embertani és ré- 
gészeti, a m. heraldikai és genealógiai, az orsz. 
m. képzőművészeti, a m. iparművészeti társulat, 
a matematikai és fizikai, a m. pedagógiai, a 
budapesti filológiai társaság ; a B.-i kir. orvos- 
egyesület, a m. mérnök- és építészegylet, a ma- 
gyarorsz. gyógyszerészegylet, a m. orsz. állat- 
orvosegylet, a m. orvosi könyvkiadó társulat, a 
m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése, 
az orsz. erdészeti egyesület, az országos köz- 
egészségügyi egyesület, országos középiskolai 
tanáregyesület, az Adria-egyeslUet, a magy. köz- 
gazdasági társaság, a két társadalomtud. társa- 
ság stb. Az irodalmi egyesületek közül első a 
Kisfaludy-társaság, mely a magyar költészet, 
széppróza és mübirálat fejlesztésére 1836. ala- 
kult, a Fetöfi-társaság (1875), a m. prot. iro- 
dalmi társulat, a Szent István-társulat, a Luther- 
társaság stb. 

A közművelődést szolgáló v. egyébként köz- 
hasznú számtalan egyesület közül az országos m. ;' 
iskolaegyesület, a m. országos balneologiaí egye- 
sület, az országos nőképző egyesület, a Fröbel 
nőegylet, az országos iparegyesület, országos m. 
gazdasági egyesület, a m. lovaregyíet, a m. tu- 
rista-egyesület, a m. atlétikai klub; — az em- 
berbaráti és jótékony egyesületek közül a B.-i 
ált. poliklinikum, a mentő-egyesület, a Jósziv- 



BUDAPESTI MUZEUMOK, 




nBudapestsí oikkhet. 



RéVAI NAGír lEXIKUNA 



Budapest 



— 56 — 



Budapest 



egyesület, a m. gazdasszonyok országos egyesü- 
lete, a Vöröskereszt-egylet, a Feherkereszt-egy- 
let, a Mária Dorothea-egyesület, a pesti jótékony 
nőegylet, a tanítók Eötvös-alap egyesülete, az 
országos állatvédő-egyesület; — a túrsas egyle- 
tek közül a nemzeti kaszinó, az orsz. kaszinó, 
a magyar tisztviselők országos egyesülete, az 
Otthon írók és hírlapírók köre, a Budapesti új- 
ságírók egyesülete, a pesti Lloyd- társulat, a ka- 
tonai kaszinó, az országgyűlési körök, a kerületi 
ós egyéb kaszinók, a szabadkömives-páholyok 
említhetők. 

A művészet terén is irányadó szerep jutott a 
fővárosnak. A művészeti intézmények között ki- 
váló hely illeti meg a színházakat, melyek nem- 
zeti művelődésünknek mindig hathatós tényezői 
voltak. 

A főváros színészete nagy és állandó hatást tett 
a fcirsadalmi és művesz-élet fejlődésére. A múlt 
század végén állandó színpad hiányában ván- 
dorlásai között szokott be -betérni a magyar Tha- 
lia, s Kelemen László, az első magyar rendezett 
színtársulat vezetője hozta ide már művészi ele- 
mekből összeállított vándor- csapatát. A színészet 
első állandóbb tanyája a dunaparti rondella, a 
régi erődítményekből fennmaradt bástyatorony 
primitív belseje, majd a budai deszka-aréna és 
a Hacker-szála volt, míg ugyanakkor a magyar 
mágnások protekciója által fenntartott Gizella- 
téri fényes színházban a német múzsa aratta ba 
béraít ; később ebben játszhattak a magyar szí- 
nészek is hetenkint kétszer, s Déryné (1. o.) 
főleg itt aratta babéraít. Az állandó magyar szín- 
ház eszméjét Kulcsár és Fáy András vetették föl 
s a Grassalkovích herceg által ajándékozott kere- 
pesiúti telken 1837 aug. 22. megnyílt a Nemzeti 
Színház. Kezdetben kevés eredeti darab mellett 
sok fordítást adtak, s Kisfaludy Károlynak 
műveit. Majd Szigligeti teremtette meg írói 
reputációját drámái-, vígjátékai- s népszínmű- 
veivel, mely utóbbiak, mint új génre, csak- 
hamar nagy kedveltséguek örvendtek. Az inté- 
zet anyagi viszonyai is javultak ; a főnemesség 
adományaiból 600,000 K gyűlt össze a szín- 
ház segélyezésére (gróf Károlyi-alapítvány), I. Fe- 
renc József király pedig 120,000 K évi segély- 
összeget utalványozott, mely idővel 420,000 K-ra 
emelkedett ; ez összegből 820,000 K az operának, 
100,000 K a Nemzeti Színháznak jut. A hatvanas 
évek ritka nagy föllendülést hoztak a színpad- 
nak, az 1863. megalakult szinésziskola pedig a 
mai múvészgeneráció nagy részét nevelte. 

1875. alapíttatott a Népszínház, mely túlnyomó 
részben a fővárosi hatóság támogatásával jött 
létre (a főváros telket s 1.130,000 K segélyt adott) 
s most is annak felügyelete alatt áll. B színház a 
népies és operetté -múzsa alkotásait mutatta be s 
Tamássy és Blaháné művészete a népszínműnek 
folytonos diadalokat biztosított s egész légióját 
hívta munkára a modern népszínmű- íróknak. A kö- 
zönség megváltozott ízlése azonban a Népszín- 
házát válságból válságba sodorta s miután egy 
Vígopera létesítését célzó kísérlet is kudarcot 
vallott, a Népszínház társulata teljesen felosz- 
lott, a színházat az állam a Nemzeti Színház át- 
építésének idejére (10 évre) utóbbi részére bérbe- 



vette, ami által a Népszínház eredeti rendelteté- 
sében való visszaállításának lehetősége kétsé- 
gessé vált. 

Az opera 1884. vált el a Nemzeti Színháztól, 
hogy sugárúti (később Andrássy-úti) fényes palo- 
tájába költözzék. A roppant összegbe kerülő épü- 
le* oly terheket involvált s oly kevéssé volt jöve- 
delmező, hogy operánk mai napig is deficittel küzd. 
Művészeti vezetése is ingadozást mutat, a kül- 
földi művészeknek a hazai erőkkel szemben ér- 
vényesülő dédelgetése a nemzeti operaművészet 
megizmosodását késleltette. Függeléke a Nem- 
zeti Színháznak a budai Várszinház,melyben a téli 
hónapokban hetenkint kétszer játszanak a neve- 
zett intézet művészei. Az utolsó évtizedekben több 
új színház alakult, így a könnyebb színművészet- 
nek hódoló Vígszínház (181^6), a Magyar Szín- 
ház (189'i), a tisztán operetteket művelő Király- 
színház (1903) és az arénából állandósított Feld- 
fele Fővárosi Városligeti Színház. Hozzájárul 
még a krisztinavárosi Fővárosi nyári színház, 
melyben Krecsányí Ignác temesvári színtársulata 
mulattatja nyaranta a főváros közönségét. Egy 
új népopera építése (a Tisza Kálmán-téren) most 
nyert befejezést, 

A zene művelésén az operaházon és a már em- 
lített intézeteken kívül egyes zenei egyesületek 
és társulatok fáradoznak. Az opera zenekarából 
alakult filharmóniai társulat közöttük az első he- 
lyet foglalja el ; hangversenyei, melyek a klasz- 
szikus művészet mellett a jelesebb modern szer- 
zeményeknek is helyt adnak, B. zenei életének 
kimagasló pontjai s az orkesztrális zene elismert 
értékű jelenségei. A zenekedvelők egyesülete 
(zene- és énekkar) leginkább oratóriumok előadá- 
sában fáradozik s különösen énekkarának iskolá- 
zottsága által tűnik ki ; a budai zeneakadémia 
szintén ezt a műfajt műveli. B kitűnően szerve- 
zett s jeles közreműködőktől támogatott zenei tár- 
sulatok mellett még néhány négyes- társaság a ka- 
mara-zene ápolásának él ; a fővárosi nagy zenemű- 
kereskedések pedig (Rózsavölgyi, Harmonia,Bárd, 
Méry) a télfolyamán a legkiválóbb bel- és külföldi 
művészek közreműködésével hangversenyeket 
rendeznek s újabban a kevésbbé jómódú közönség 
részére az ú. n. népszerű (olcsó) hangversenyeket 
honosították meg. Általában mondhatni, hogy B. 
zenei élete az utolsó évtizedekben óriási hala- 
dást tett ; ma már igen nagyszámú rendes hang- 
versenylátogató közönsége van, a legkiválóbb 
művészek körútjokban B.-en is megállapodnak s 
a zenei élvezetek minden neme dúsan kínálkozik 
a téli évad hangversenyeiben. Az egyházi zene 
szintén gondos művelésben részesül, a nagy ünne- 
peken zenés misék művészi előadása gyönyörköd- 
teti a hívőket. 

AképzömüvészetvalamennYiművészeti ág kö- 
zött a legfiatalabb a fővárosban, de immár erő- 
ben megizmosodott. Szolgálatában állanak mű- 
vészeti gyűjtemények és szakiskolák. Művészeti 
gyűjteményeink közül első & Szépművészeti Mú- 
zeum, mely az országos képtárnak (alapja a her- 
ceg Esterházy-féle híres képtár, melyet az állam 
26 millió K költségen megvásárolt és tovább 
fejlesztett) a Nemzeti Múzeum képtárával (újabb 
képek) való egyesítéséből jött létre s ma már az 



Budapest 



— 56 



Budapest 



eui'ópai nagy képtárakkal is kiállja az összeha- 
sonlítást.A több mint 900 képből álló régi képtár 
az olasz iskolákon kívül (Rafael, Piombo, Lottó, R. 
Ghirlandajo, Luini, Giampetrino, Bassano, Gior- 
gione, Correggio, Tintoretto) igen gazdag a hol- 
landi és flamand iskola müveiben, de kivált a 
spanyol művészet gazdagsága által (7 Murillo, 4 
Goya, Velázquez, Greco) vált híressé. Modern 
képtárában (600 drb) a magyar művészeken kí- 
vül (Munkácsy, Benczúr, Paál, Lotz, Zichy, Szé- 
kely) neves külföldi mesterek is (Segantini, Böck- 
lin, Lenbach) szép számmal vannak képviselve. 
Gazdag a múzeum graílkai osztálya. A szobrá- 
szati gipszgyüjtemény berendezés alatt van. Ki- 
egészítő része a japán művészeti gyűjtemény. 
A Szépművészeti Múzeum tartozéka az Aka- 
démia palotájában elhelyezett történelmi arc- 
képcsarnok, továbbá az államnak hagyományo- 
zott Ráth György -múzeum, gazdag képtárral ós 
műipari gyűjteményekkel. Értékes magángyűjte- 
mények is nagyobb számmal vaunak (Nemes 
Marcell, Lederer, Bnyedy, Glüek, gr. Andrássy 
Gyula, Jánosi, Kohner, Kilényi, Ernszt Lajos stb.). 

A művészeti gyűjteményeken kívül a már em- 
lített művészeti tanintézetek és gyűjtemények 
fiatalabb művésznemzedék nevelését célozzák, 
amit azonkívül a közoktatásügyi minisztérium 
külföldi ösztöndíjak engedélyezésével is előmoz- 
dít. Nagy hatása van a művészeti élet fokozására 
az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulatnak, 
mely 1861 óta áll fenn s évenkint többször vál- 
takozó hazai és nemzetközi tárlatai által a mű- 
érzék fejlődését s a képzőművészetek iránti ér- 
deklődést máris magas fokra juttatta ; e kiállí- 
tások alkalmával történik a kormány érmeinek 
8 díjainak odaítélése is ; az ott kiállított jelenté- 
kenyebb művek közül szokott a kormány éven- 
ként néhányat a Szépművészeti Múzeum képtára 
részére megvásárolni. A nagyfokú pártolás mel- 
lett a magyar festőművészet rövid idő alatt nagy 
lendületnek indult 8 a festészeti mesteriskolák 
(Benczúr Gyuláé 1883) és számos magánműterem, 
valamint a képzőművészeti társulat műterem-bér- 
házának felállítása annak további felvirágzását 
biztosítja. A főváros építészeti fejlődése a képző- 
művészetek fellendülésének is újabb lökést adott, 
amennyiben a nevezetesebb középületeknek majd- 
nem mindegyikében jelentékeny rész jutott hazai 
művészeink közreműködésének is ; a szobrászat 
fejlődéséről a hazai művészeink vésője alól ki- 
került újabb szobrok tanúskodnak. 

Az irodalom B.-en központosul ; a fővárosban 
létesített tudományos intézetek, a nagy könyvtá- 
rak, a tudós társaságok mind közreműködtek 
abban, hogy B. váljék a magyar irodalom köz- 
pontjává. Hozzájárultak a nagy kiadóhivatalok 
(Athén aeum, Franklin-Társulat, Pallas, Révai, 
Singer ós Wolfner, Szent-István-társulat) s a 
40 év előtt még kizárólag német, ma már 
egészen megmagyarosodott könyvkereskedések, 
melyeknek az irodalom fejlesztésében nagy ér- 
demük van. -Tekintve azt, hogy hazánknak 
majdnem összes tudományos társulatai B.-en szé- 
kelnek s a tudományos kutatások alapfeltételei 
is majdnem kizárólag csak itt vannak meg : ter- 
mészetes, hogy a magyar tudományos irodalom 



B.-en fejlődött mostani virágzására. A tudomá- 
nyos irodalommal, melynek fő lüktető ere a Ma- 
gyar Tudományos Akadémia, a királyi természet- 
tudományi társulat stb., a szépirodalom is a Kis- 
faludy-, Petőfi-társaság, Mübarátok köre s más 
tényezők (színházak) hatása alatt lépést tartott; a 
politikai viszonyok alakulása pedig a hírlapirodal- 
mat is nem remélt kiterjedésre juttatta. Jelenleg 
megjelenik B.-en 70 politikai lap, 6 helyiérdekű 
lap, 34 szépirodalmi lap, 474 szaklap, folyóirat 
és élclap, összesen 595 lap ; ezek közül magyar 
nyelvű 484, magyar és német nyelvű 41, magyar 
és más nyelvű 4, német 46, tót 7, oláh 6, rutén 
1, horváti, francia 3, szerb 1, héber 1. (1847-ben 
14, 1851-ben 7, 1892-ben 344 magyar lap jelent 
meg B.-en). A könyvnyomdák száma, mely 
1892-ben 87 volt, most 203. 

A sport is virágzásnak örvend B.-en és főleg a 
lóversenyek keltenek nagy érdeklődést, ezeket a 
nemzeti kaszinó kebeléből alakult lovar-egylot 
rendezi; tavasszal és ősszel több napig tartanak 
a lóversenyek, melyeknek legérdekesebbje a Szt. 
István-díjért (80,000 K) való versengés. A B.-i 
versenytér a Kerepesi-út mellett van s a mo- 
narchiában a legszebbek s legjobbak közé tar- 
tozik. A közel jövőben e tér a főváros tulajdonába 
megy át s új, a mainál alkalmasabb versenytér 
fog megnyílni. Újabban meghonosodtak az úr- 
lovas- ós ügetöversenyek az alagi pályán. Nagy- 
ban dívik B. környékén a vadászat és különösen 
a rókavadászat. A céllövészetet a polgári lövöl- 
dékben űzik ; a tornászat, atlétika, vívás szolgála- 
tában több egyesület (nemzeti tornaegylet, ma- 
gyar atlétikai klub stb.) áll ; a regatta-sport több 
csónakegylet létesítése által magas fejlettséget 
ért el; a sport minden ágában, kivált úszásban ós 
evezésben Magyarország, illetve B. európai hír- 
névre és tekintélyre tett szert. A korcsolyázásnak 
is nagyban hódol a közönség. Legújabban az 
eddig elhanyagolt turistaságot is felkapták, me- 
lyet immár több egyesület fejleszt. A ski- és 
hegyiszánkó-sport újabban szintén tért foglalt. 

A jótékonycélú intézetek közül a vakok orszá- 
gos intézete, a siketnémák áll. intézete, az iz- 
raelita siketnémák országos intézete, a képez- 
hető hülyék 2 áll. iskolája, a hülyék intézete 
(Frim), a f őv. községi s a Klotild szeretetház, a 
Mária-intézet, a Margit leánynevelő intézet, a 
Mária Dorottya tanítónői menedékház, 12 árva- 
ház (köztük az Erzsébet fővárosi leány-, a József 
és Mayer Ferenc fi-, a prot. orsz. árvaház, a ma- 
gyar gazdasszonyok orsz. árvaháza, a tanítók 
árvaháza, a pesti izr. nőegylet leányárvaháza, 
az izr. flárvaház), összesen 900 gyermekkel, to- 
vábbá az áll. gyermekmenhely, több bölcsőde, a 
Gyermekbarát- egyesület, a szünidei gyermek- 
telep-egyesület említendő. A főváros évenként 
2V2 millió K-t fordít jótékony intézeteire, miből 
1 millió az intézetek saját bevételeiben nyer fö- 
dözetet. A szegényügy szolgálatában áll a 2 sze- 
gényház, melyben Í300 szegény nyer ellátást (az 
intézetek vagyona 3-8 milUó K, a főváros éven- 
ként V2 millió K-val járul a fenntartáshoz), a 4 
községi árvaház (340 gyermek ; 5 millió K va- 
gyon és 200,000 K évi fenntartás), a népkonyhák 
és a ker. elöljáróságokkal karöltve működő ált. 



i 



Budapest 



57 - 



Budapest 



közjótékonysági egyesület. A nyilt szegényügy 
a ker. elöljáróságok igazgatása alatt áll ; 3200 
szegény állandó és 6000 egyén rögtöni segély- 
ként évente 500,000 K-t nyer, továbbá nép- 
konyhajegyekkel, fa- és szénutalványokkal, ru- 
hával való ellátás egészíti ki a hatósági műkö- 
dést. Nagy betegsegélyző pénztárak s az ált. 
munkásbiztositó hivatal, az állami munkaközve- 
títő hivatal, jogvédöegyletek s újabban alapított 
és alapítandó népotthonok és népszállók a szociál- 
politikai működés legfőbb tényezői. A főváros to- 
vábbá 200,000 K-val támogat felekezeti és társa- 
dalmi jótékony intézeteket és az iskolás gyerme- 
keket tankönyvek kiosztásával (64,000 kötet), 
felruházással (7000 gyermek) és napközi ottho- 
nokban (egész napi felügyelet és étkeztetés, 68 
napközi otthon 6787 tanulóval) segélyezi. (A fővá- 
ros kezelése alatt álló 3 árvaház ós a községi 
szeretetház alapítványi tőkéi 1.658,730 K-ra, az 
cvi júnüókok 54,000 K-ra rúgnak. A népkonyha 
alapítványi összegei 55,000 K. Ösztöndíjakra, 
segélyekre, jutalmakra, özvegyek, árvák, szegé- 
nyek felsegítésére, gyermekmenhelyekre, leien- 
í'ekre, bölcsödékre, kiházasításokra, cselédek ju- 
talmazására, nevelésére és elhelyezésére tett ala- 
pítványok összege 4.234,000 K, ebből az összeg- 
ből 3.796,000 K-t a főváros adományozott). 

KözegrészségUgry . 

Általános áttekintés. B. közegészségügyi vi- 
szonyai a régi időben igen kedvezőtlenek voltak ; 
a halandósági arány a XIX. sz. első felében állan- 
dóan 50»/oo körül mozgott és még a hetvenes 
évek elején is 40-nél több volt. Nem ok nélkül 
állott B. egészségtelen és nagy halandóságú város 
hírében ; a fertőző betegségek sok áldozatot kí- 
vántak és a tífusz állandóan pusztított. B kedve- 
zőtlen viszonyok az erősen fertőzött talajban, az 
egészségtelen kútvízben, melyetrészben szüretlen 
Dunavíz pótolt és a közegészségügyi szolgálat hiá- 
nyosságában találta okát. Bár a nagy halandóság 
oka nemcsak kizárólag a főváros helyi viszonyai- 
ban volt keresendő, hanem részben abban is, hogy 
hazánkban úgy gazdasági, mint általános műve- 
lődési tényezők közreműködése következtében az 
élettartam általában rövidebb s a halandóság na- 
gyobb, mint az előbbre Imladt nyugateurópai 
államokban, a fővárosba pedig az ország minden 
vidékéről tódul a népesség s így ez sem vonhatja 
ki magát az országszerte uralkodó vitalitás be- 
folyása alól : mégis kétségtelen, hogy a régi időben 
nagyon fertőzött talaj, a rossz levegő, a szüretien 
víz, a hiányos csatomázás, az egészségtelen la- 
kásviszonyok 8 magának a lakosságnak a köz- 
egészségügy követelményeivel szemben tanúsí- 
tott közönye nagy részben hozzájárult a halandó- 
ság fokozásához s általában a közegészségi viszo- 
nyok súlyosbításához. A hatóság első sorban a 
fertőző betegségek elleni küzdelemre törekedett 
8 az 1881 júl. 1-ével életbeléptetett bejelentő- 
kényszer és óvóintézkedések által terjedésüknek 
gátat vetett. Ehhez járult a fertőző betegek el- 
különítése, fertőző kórházak és fertőtlenítő inté- 
zet létesítése, valamint a közegészségügyi szol- 
gálatnak intenzivebbé tétele, minek következté- 
ben a halálozás aránya lényegesen csökkent 



(1874-ben ezer lakóra 430 haláleset, 1880-ban 
33-5, 1890-ben 29-2, 190 )-ban 20-6, 1910-ben 18'n). 
Ezzel szemben ugyan a születések száma is csök- 
kent (1874-ben 441, 1890-ben 34-2, 1910,-ben 
25-4), de a viszonyok javulása a természetes sza- 
porulat növekedésében (1880-ig alig 1—20/^,0, 
most 7—8, sőt a múlt évtized végén 12—13, ezer 
lakóra) -világos kifejezést nyer. Legkedvezőbbek 
a viszonyok azon kerületekben, melyekben a 
vagyonosság s intelligencia nagyobb s a lakosság 
egészséges táplálkozásra, mértékletes életmódra 
8 tisztaságra legtöbb gondot fordít (így a IV. ke- 
rületben a halálozási arány 11-4, az V.-ben 14"3 
1000 lakos után) ; legnagyobb a szegényebb né- 
pesség körében (a X. kerületben 17-3, a IX.-ben 
18-8, a m.-ban 20-6). A legsűrűbben fellépő halál- 
okok a gümőkór, bólhurut és béllob, tüdő- és mell- 
hártyalob ; ezek mellett a heveny fertőző bajok fel- 
lépése volt gyakori s pusztításaik nagyok voltak. 
10,000 lakosból 1892-ben 30 halt meg fertőző be- 
tegségekben most 14—15. Az 1881. életbe lépte- 
tett óvintézkedések, nevezetesen a fertőző beteg- 
ségekre kimondott bejelentési kényszer a fertőző 
bajok terjedését erősen korlátolta (azok behoza- 
tala előtt óvenkint 10,000 lakos közül 44—56 halt 
meg fertőző bajokban), de azért különösen a 
kanyaró és vörheny még mindig pusztít, míg a 
dif teritisz a szérumoltás óta erősen megcsappant. 
Az 1910. évi statisztikai adatok szerint házas- 
ság köttetett 827 . Született 22,206 gyermek, 
vagyis ezer lakóra 25*4 ; ezek között törvénytelen 
volt 5580, vagyis 25-lVü- Ezenkívül halvaszü- 
letett 742 gyermek és 2988 elvetélést jelentettek 
be. Meghalt 1 6,130 egyén, ebből 2208 idegen (nem 
B.-i lakos), még pedig a következő fontosabb ha- 
lálokokban : hasi hagymáz 170, kiütéses hagymáz 
30, kanyaró 140, tüdölob 87, vörheny 350, szamár- 
hurut 95, croup-diftéria 142, influenza 36, ázsiai 
kolera 8, gyermekágyi láz 44, egyéb fertőző ba- 
jokban 364. Tüdővész 2661. Nem fertőző bajok: 
szervi szívbaj 663, érelmeszesedés 648, tüdőlob 
937, bélhurut 1108, veselob 403, veleszületett 
gyengeség 867, aggaszály 589, baleset 449, ön- 
gyilkosság 400, emberölés 73. Korra nézve volt 
az elhaltak között 3268 egyóven aluli gyermek, 
1587 gyermek az 1—5 éves korban. 

A kolera eddig Sizben látogatta meg B.-et, ami- 
dőn is : 

megbetegedett meghalt 

1831 .. 2450 1626 

185*- 65 „ 3620 1848 

1866 .- 4082 1944 

1872—73 ... — ... 5284 2558 

1886 1164 565 

1892 889 499 

1910 ... 8 

1911 szept. 16-ig... 17 8 

Testi és szellemi hiányokban szetivedök. A fő- 
város területén 1900-ban 521 vak, 477 siketnéma, 
2104 elmebeteg ós 456 hülye találtatott, összesen 
3558. Ezek közül intézetekben volt elhelyezve ; 
245 vak, 104 siketnéma, 2017 elmebeteg és 236 
hülye. A B.-en létező intézetek tehát a testi és 
szellemi hiányokban szenvedőknek csak */s részét 
képesek befogadni. 

Közegészségügyi szolgálat. A közegészség- 
ügyi központi igazgatást a polgármester nevé- 
ben a fővárosi tanács közegészségügyi osztálya 



Budapest 



— 58 — 



Budapest 



intézi, a gyakorlati működés a kei'ületi elöljáró- 
ságok kebelében történik a tiszti főorvos ellen- 
örzó-e és főirányitása mellett. A törvények sze- 
rint a közgyűlés elé kerülő és közegészségügyi 
vonatkozású ügyekben szakvéleményező testü- 
let a törvényhatósági bizottság kebeléből kikül- 
dött közegészségügyi bizottság, melynek a pol- 
gármester vagy helyettese az elnöke, hivatal- 
ból tagjai a közegészségügyi ügyosztály veze- 
tője, a tiszti főorvos, a kerületi tisztiorvosok, a 
kórházigazgatók és a rendőrfőorvos. A közegész- 
ségügyi szolgálat hatásköre kiterjed a fertőző 
bajok fellépése ügyében szükséges óvóintézke- 
désekre, közhelyiségek, iskolák, gyógyszertárak, 
magánházak és lakások, zsúfolt lakások, töme- 
ges éjjeli szállók, élelmiszerárusítás, vízellátás, 
jégtermelós, gyárak, műhelyek, üzletek felül- 
vizsgálatára és ellenőrzésére, himlőoltásra, gyer- 
mekfelügyeletre, a halottvizsgálatra, temetők, 
köztisztaság ellenőrzésére stb. A kerületi orvosok 
27,000 szegény beteget gyógyítanak átlag évente, 
a kerületi szülésznők 4500 szülési esetben segéd- 
keztek ; Minden kerületben 1—2 tisztiorvos, állat- 
orvos, vásárfelügyelö, egészségör, szülésznő és a 
szegény betegek gyógyítására kerületi orvos mű- 
ködik. Összesen alkalmazva van 18 tisztiorvos, 
22 kerületi orvos, 19 szülésznő, 11 állatorvos, 28 
egészségör és 13 szolga. (A kórházakat 1. alább.) 
Az egész fővárosban (1900) volt összesen 1076 
orvos és sebész, 318 gyógyszerész, 717 szülésznő. 
(18'á'3-ban 104 orvos és 83 sebész.) A gyógyszer- 
tárak száma 102 (1843-ban 20). A társadalmi mű- 
ködés köréből említendő az önkéntes mentöegye- 
sület, mely rögtönös balesetekben az első segélyt 
adja (évenkint mintegy 12,000 eset) s gyors mű- 
ködésével, kitűnően szervezett központi telepé- 
vel B. közegészségügyi szolgálatának egyik fő- 
tényezőjévé vált. Egyéb közegészségügyi intéz- 
mények a 2 fertőtlenítőintézet, amelyek közül 
az egyik most épül 1.300,000 K költséggel, a ve- 
gyészeti és élelmiszervizsgáló intézet (évi költ- 
sége 70,000 K; bevétele 50,000 K ; elemzések 
száma 10,000), a bakteriológiai intézet, a nyilvá- 
nos illemhelyek, termokémiai intézet stb. 

Kórházak. A fővárosban létező nagy kórházak 
nagyobbrészt a fővárosi hatóság, kisebb részben 
a társadalom áldozatkészségéből jöttek létre ; az 
államnak (a klinikákon, az elmegyógyintézeten és 
a Pasteurkórházon kívül) nagyobb kórháza nincs, 
s a tervbe vett nagy állami kórház építése bizony- 
talan időre elhalasztatott. A főváros legnagyobb 
s legrégibb kórháza az 1711. emelt fogadalmi 
Szt. Rókus kápolna mellett létesített Rókus-kór- 
ház, melynek legrégibb része 1796., a többi 1839. 
és 1860. épült ; jelenleg az anyakórházból,a Stáhly- 
utcai halottasházból áll; hozzátartozik az új 
dologházi kórház, a Szt. László (fertőző) és Szt. 
Gellért (járvány) kórház közvetetlenül a törvény- 
hatóság felügyelete alatt áll s jelenleg Magyar- 
ország egyik legnagyobb humanisztikus intézete, 
soká kiegészítő része volt az egyetemnek, mely- 
nek egyik sebészeti klinikája itt volt elhelyezve. 
Az anyakórház 12,985 m« területen álló nagy két- 
emeletes épület tágas udvarokkal és sétányok- 
kal ; az egész intézetben (a fiókokkal együtt) 19 
osztály, 131 kórterem s 1713 betegágy van : az 



orvosi létszám 50, az ápolónőké 2i)4. 1885-beu 
nyílt meg a külső Üllöi-úton a Szt. István Mr- 
Aaár.melyHauszmann Alajos tervei szerint 56,920 
m« telken pavillon-rendszerben 3.001,389 K költ- 
ségen létesült s 9 osztályban 37 kórtermet s 1072 
á^at tartalmaz ; szemé. yzete 28 orvosból s 126 
ápolónőből áll. A két kórház évi forgalma 36,000 
személy, költsége 2'2 millió K. A Duna jobb- 
partján 1820 óta áll fenn a (régi) Szt. János kór- 
ház (13 kórterem, 178 ágy), melynek kibövítesje 
1897. a 13 pavillonbúl álló, teljesen modern TIj 
Szt. János kórház (épült 60,761 m^ területen 3 
mü.ió K költségen), benne 51 kórteremben es 46 
különszobában 725 ágy van. Az óbudai Szt. 
Margit kórházban 8 terem és 85 ágy van, de ki- 
bővítése tervbe van véve. A főváros tulajdoná- 
ban levő összes kórhá'akban (60 épület) .^00 kór- 
terem és 4mOO betegágy van, az orvosi személy- 
zet 120, betegápoló 450, betegforgalom 50,000, 
összesen 1-3 millió betegnappal. Az épületek becs- 
értéke 16 millió K ; az évi fenntartá^ 3'3 millió K. 
A városi kórházak egy részének kibővítése rész- 
ben folyik, részben tárgyalás alatt áll, a Rókus- 
kórház helyébe új nagy kórházak létesítésére (10 
millió K) pedig tárgyalások folynak. Aközségi kór- 
házakon kívül van 8 egyetemi klinika és 5 rendőri 
és rabkórház 1208 ággyal f s 15.000 beteggel, 13 
magánkórház (1375 ágy, 15,00U biteg), 3 katonai 
kórház (li306 ágy, 9000 beteg), 5 elmebetegkúrház 
(159^ ágy, 3^00 beteg) és 8 szanatórium (349 ágy, 
2500 beteg) ; összesen van a fővárosban 49 kórház 
kerek 10,0U0 ággyal és évenként 95— lOOezer fekvő 
beteggel (3 millió ápolási nap) és 330,000 ambuláns 
beteggel. Az összes kórházak évi költségei 8 millió 
K-ra rúgnak. A nem községi kórházak közül em- 
líthető : a Vöröskereszt-egylet Erzsébet-kórháza, 
Hauszmann Alajos tervei szerint 47,520 m^ terü- 
leten, egészséges fekvésben 1,200,000 K költség- 
gel épült mintaszerűen berendezett központi kór- 
házból (13 épület) és 10 barakból áll, mely utób- 
biakban háború esetén 680 sebesült helyezhető 
el ; a központi kórház 120 betegre van beren- 
dezve. E kórház 1884. nyílt meg. A nagyobb kór- 
házakhoz tartozik a három katonai kórház, kettő 
a közös hadseregé, az egyik nagyszabású intézet, 
a 17. számú helyőrségi kórház (épült 1870— 72., de 
végleg csak 1877-ben vétetett használatba) a 
Krisztinavárosban 30,000 m^ területen áll s 509 
ágyra van berendezve ; a másik a 16. számú, a 
VI. ker. Hungária-úton épült nagyszabású, telje- 
sen modern helyőrségi kórház ; kisebb a honvéd- 
helyőrségi kórház a Gyáli-úton 278 ággyal. Az 
állami elmegyógyintézetek közül az egyik a Lipót- 
mezőn, kies hegyvidéken fekszik ; nagy kiterje- 
désű épülete 1860—68. emeltetett, összesen 800 
beteg részére; a másik az Angyalföldön 1881— 
1883. épült Huber Antal tervei szerint. A fővá- 
rosban létező egyéb kórházak közül említendő az 
Irgalmas-rend nagyszabású és tökéletes felszere- 
lésű kórháza (1904—1906 épült a régi helyett) 
és az Erzsébet-apácák kisebb kórháza, mindkettő 
Budán, a pesti oldalon kisebbek a Bethesda-kór- 
ház, az izraelita kórház, a Bródy Adél- és a Ste- 
fánia-gyermekkórház, a hasonszenvi kórház, a 
P'erene Józtief keresk. kórház, Budán a Schwar- 
tzer-fóle és a Ringer-féle elmegyógyintézet stb. 



/•/ f 



BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS FURDOI. 




niuioiízigeti aitúzi-fíirrlö. Tervezte: Czigler (ivn^n müfiíyrtenii tanár és Dvorak Ede műépítész. 




A Saros-fiiruö. Tervezte: Hegedűs Arniiu Sebestyén Arthur és Sterk Izidor. 



1. A fttrdö főbejárata. 

2. Nagy fUrdöcsarnok. 

3. Kupolacsarnok. 

4. Igazgatóság és orvosi rendelés. 

5. Tliermal-fUrdö (férfiak). 

6. Tliermal-fürdö (nők). 

7. Díszudvar, fedett sétány és ivócsarnok 
(fttthetö). 

8. 9. Négy eraeletsorban : ásványvizes 
kabinfürdök (iszapkezelés, szénsavas, 
éleny, villany, forró légfUrdök, víz- 
gyógyintézet, nap- és légfürdök). 

10. Gyógyszálloda előcsarnoka. 

11. Szálloda hatl-ja 

12. Női-, zene-, olvasó-termek. 

13. Penziós és diétás étterem. 

14. Nyilvános étterem. 

15. Étkezö-terrasz. 




A Sáros-fürdő magas földszintjének alaprajza. 



* Budapesti eikkhtz. 



RéVAI NAGY LEXIKONA 



I 



Budapest 



— 59 - 



Budapest 



Fürdők, gyógyintézetek (I.a Btidapest székesfö- 
i^ros/Mrdöt kepmellfklutet). B. fürdői ióííí idők óta 
híresek s alig van város, me y fürdőkben annyira 
bővelkednék, mintB. A Császár fürdőt (hajdan 
Királyfürdő) már a rómaiak ismertek. Mátyás ki- 
rály 8 utóbb Mohamed pasa megnagyobbíttatta, 
a mai gőzfürdő ebből a korból való. Most az Irgai- 
masrend tulajdona. 10 forrása 28-2— 64-7» C, víz- 
bőségük naponként 117,000 hl. A Császárfürdő 
B. legnagyobb fürdőtelepe, gőz-, iszap-, fedett női 
és nyílt ferfl úszófürdövel, tükör-, török- ós kád- 
fürdőkkel, 200 lakószobával. A Lukácsfürdő 
^részvénytársaság tulajdona) részben a Musztafa 
pasa által 1568. ásott halastóból (benne a Nym- 
pheathermalis) nyeri vizeit; 11 forrása van 2&ö— 
bO^C.hőmérsékkel ; van iszapfürdője, férfl- és női 
uszodája, gőzfürdője, népfürdője, kádfürdői, tim- 
sós fürdője s modem nagy szállója; ez a fürdő 
hozza f Oltalomba a küifö.dön iselterjedt Kristály- 
vizet. A ÍLtra/?//Mrííó'í hasonlóképen Musztafa tö- 
rök pasa építtette 1560. Gőz-, kád-, török- és nép- 
fürdői vannak, hidegvízgyógyintézete, újabban 
célszerű berendezést nyert. A Bác fürdő szinten 
egyik regi eredetü,nagyon látogató ttfürdő.A Heln- 
rich-család tulajdona. A Rudasfürdő valószínű- 
leg már a rómaiak idejében is megvolt ; Musztafa 
pasa 1556. kijavíttatta, a törökök kiűzetése után 
Buda város tulajdonába került; mostani épülete 
1831-ből való. 1883. a főváros a kor igényeinek 
megfelelő leg átalakíttatta s 1894. nagy úszócsar- 
nokkal látta el. A gőzfürdő a törökök idejéből 
való, 8 oszlopon njTigvó kupolás épület 1560 — 
1570-ből. A fürdő 5 forrásból nyeri vizét, hőfoka 
42-20 C.,vízbösége 24- óra alatt 8500 hl. Közvet- 
len közelében fakad a 26 C. fokú, litliium-s bróm- 
tartalmú Hungária-forrás. A Rudasfürdő újjá- 
építése is tervbe van véve. A régi kedvelt, bár 
primitív berendezésű (Saros/wrííó' a Ferenc József - 
híd f'pítóse miatt 1895. lebontatott, de kitűnő iszap- 
tartalmú forrása (4i-2o C.) a most épülő nagysza- 
bású modem fürdőnek lesz gyógyvize. Kiépítését 
1911. kezdték meg Hegedűs Annin, Sebestyén 
Artúr és Sterk Izidor terve szerint; költségei 
a Rudas- és Artézi-fürdő kiépítésével együtt 
10 millió K-ra rúgnak, miből a Sárosfürdöre 
5.650,000 K esik. Eiébb Mattoni, most báró Koz- 
niitza Erzsébet-sősfürdője Budától D-re a Ke- 
lenföldön park közepette fekszik, számos épület- 
ből áll, melyekben 65 fürdő és 70 lakószoba van ; 
női bajok ellen kitűnő sikerrel használják. Az 
Aquincum mellett fekvő ú. n. Bómaifürdő (a haj- 
dani puskaporos malom) szép parkban fekszik, két 
uszodából 8 néhány épületből áll ; vize a Császár- 
fürdő vizéhez hasonló tágas tavat képez, melynek 
fenekén számos forrás fakad ; hőfoka 27-5<» C. 

A Duna balpartján (a nagykörúti, hársfaut- 
cai és nyáruteai vasas fürdőkön kívül) a Város- 
ligetben fekvő Artézi fürdő a leghíresebb, mely 
az artézi kútból nyeri 73-9" C. hőmérsékletű 
vizét ; a főváros tulajdona, nagyszabású kibővítése 
most van folyamatban Czigler Győző és Dvorak 
Ede tervei szerint 4 milhó K költséggel. A Margit- 
szigeti fürdő, melynek pompás épülete Ybl Mik- 
lóstól való, összesen 68 jól berendezett fürdőszobá- 
val bír. A fürdő vizét a Duna partján álló ivó- 
esaraok mellett ZsigmondyVilmos által 1867—78. 



fúrt 118 m. mély artézi kútból nyeri, hőfoka 43-3'> 
C. Fürdővendégek számára a szigeten 300 szoba 
áll rendelkezésre. E fürdőkön kívül van B.-en né- 
hány gőzfürdő (Hungária-fürdő, Első magyar gőz- 
fürdő) es több hidegvízgyógyintézet (Vaskóvics- 
féle a Városmajorban s a Svábhegyen, Batiz- 
falvy-féle, Pajor-féle stb.), végül a Dunában több 
uszoda s 3 fővárosi ingyenfűrdő. 

Vízvezeték (1. a Bvdapest székesfőváros vízmű- 
vei kepmellekletet). B.-nek jó ivóvízzel való ellá- 
tásarégi idők óta foglalkoztatta a város intéző kö- 
reit. A jobbparton már a rómaiak idejeben volt 
vízvezeték, melynek nyomai Aquincum közelében 
ma is látszanak. Mátyás király palotájába óncsö- 
vezetek szállította a vizet a Svábhegy egyik for- 
rásából. 1728 ban a svábhegyi Orvoskút vizét 
vezették a Várba s a XVHl. sz. végén a Duna 
vizét is vezették fel oda. Midőn a vízvezeték 1850 
081860 körül elégtelenné vált.Clark Ádám 104,000 
K költségen új vízvezetéket épített, mely egész 
Budát ellátta vízzel ; ez utóbb a budai végleges víz- 
műbe kapcsoltatott be. A főváros balparti része a 
hatvanas évek végéig kutakból fedezte vízszük- 
ségletet ; a talaj f ertözöttsége miatt ebben köz- 
egészségügyi szempontból nagy veszély rejlett, 
azért Pest városa 1868. Lindley Vilmosangol mér- 
nök által, már akkor is ideiglenesnek tekintett víz- 
művet építtetett ; ennek szívótelepe a Lipótváros- 
ban, a felső Dunapartoü volt elhelyezve s a vizet 
természetes szűrő alapján 3 kútból nyerte.A hetve- 
nes években ez a szállított víz minősége tekinte- 
tében sem megfelelő s 5.600,000 K-ba került vízmű 
a negyedik szívókút létesítése dacára elégtelen- 
nek bizonyulván, miután Lindley annak kibőví- 
tésére nem vállalkozott, a főváros hatósága Wein 
János tervei alapján a vízmüvet (1879) oly inódon 
bővíttette ki, hogy a meglevő 4 szí vókúthoz, egy a 
Duna 0-pontja alatt 4-5 m.-nyi mélységben fekvő 
gyüjtökút csatoltatott ; ezáltal a naponkénti víz- 
mennyiség 20,000 m»-re emeltetett, de az új or- 
szágház alapozó munkái miatt ezt a telepet 1884— 
1886. át kellett helyezni, a vízmüvet pedig ismét 
kibővíteni. Ez a kibővítés, bár 1885 óta a főváros 
balparti része a budai vízműből a Margithídon át 
naponkint 10,000 m* vizet nyert, nem volt ele- 
gendő a vízszükséglet fedezésére s azért nemcsak a 
kültelkek, de a beltelkek nagy része (a Nagymező- 
és Klauzál-utcától kifelé eső részek) állandóan 
szüretlen vizet kaptak, (Ennek szállítása csak 1899 
május havában szűnt meg.) E tarthatatlan állapo- 
tok s a B.-en pusztító különféle járványok elodáz- 
hatatlanná tették a vízszükséglet fedezését, ezért 
a főváros, nem várva be a végleges vízmií léte- 
sülését, 1889. a meglevő vízművet a közmunkák 
tanácsának javaslata alapján a Mai^ithíd mellett 
épített mesterséges szűröteleppel bővítette ki, 
melynek napi vízszolgáltatása 25,000 m" ; ezáltal 
a beltelkek ugyan mind szúrt vízhez jutottak, de 
csakhamar bebizonyult,hogy a mesterséges szűrő- 
telep vize alig jobb a szűretlennél. A végleges 
vízmű létesítését a közmunkatanácsnak a mester- 
séges szűrőkhöz való ragaszkodása évekig kés- 
leltette ; végre az 1892. évi kolerajárvány hatása 
alatt a főváros annak kiépítését 15 millió K költ- 
ségen elhatározta, s addig is, míg e nagy mű el- 
készülne, 30,000 m» vizet szállító s a végleges 



Budapest 



— 60 



Budapest 



vízműbe utóbb beilleszthető ideiglenes vízmű 8 3 
kisegítötelep létesítését Ijezdette meg (3-44 millió 
K költséggel). Ugyanezen időben történtek meg 
az előkészületek a végleges vízmű építésére, mely 
a káposztásmegyeri határban terveztetett, ahol 
próbafúrások egy 10 m. vastag kavicsréteg léte- 
zését konstatálták, mely vízálló agyagrétegek 
közé helyezve, kitűnő vizet szolgáltathat. Az 
építést 1893 ápr. 24. kezdték Salbach tervei 
szerint, függélyes kútrendszerrel. 4 ily kút épült, 
melyek még az év folyamán 30,000 m* vizet szol- 
gáltattak. (A fővezetéket a Külső Váczi-út men- 
tén fektették le 7 km. hosszúságban és 12 m. át- 
mérővel; a vezeték a nyugati pályaudvar mellett 
csatlakozik a régi csőhálózathoz.) A vízmű máso- 
dik részlete 1894. épült a rákospalotai szigeten, 
4 kút, melynek vize 497 m. hosszú alagútban ve- 
zettetik a Duna medre alatt Káposztásmegyerre. 
A harmadik részlet 1896. épült, 7 kút, melyeknek 
vizét 2-8 km. hosszú kettős csatorna viszi a víz- 
tartóba, mely az első részlet melletti szivattyú- 
telepnél van. Minthogy az így létesített vízmű 
nem adta a Salbach által tervezett vízmennyisé- 
get, a vízmű újabb kiterjesztése vétetett folya- 
matba Kajlinger Mihály tervei szerint, még pe- 
dig olyformán, hogy most már egyrészt a duna- 
keszi Dunapart, másrészt a szentendrei sziget 
partján 92 km. kiterjedésben több mint 60 szívó- 
kút építtetett, melyek közepes (nyári) vízállás 
mellett naponként 170,000 m», alacsony (őszi és 
téli) tartós vízállás mellett pedig 125,000 m* vizet 
képesek szolgáltatni. Az új nagy káposztásme- 
gyeri vízmű 190 1 ápr. 20. kezdte meg a vízszállí- 
tást. A vízmű 240,000 m* maximális napi terme- 
lésre van előirányozva 18 km. partvonal felhasz- 
nálásával. A jelenleg kiépített 9'2 km. partvonal, 
a 3 alagút s a 3 szivattyútelep teljes felszerelés- 
sel (terület nélkül) 10.784,827 K-ba került. E 
munkákkal kapcsolatban a balparti csőhálózat is 
lényegesen kibővíttetett. 1899-ben lerakták a 
második fővezetéket a Váczi-úton s a Gellérthe- 
gyen vízmedencét építettek, melynek feneke 42 
m.-el van a Duna normálszintje fölött, míg a régi 
kőbányai medence csak 33'66 m. magas. A kőbá- 
nyai vízműtelep is megnagyobbíttatott szivattyú- 
teleppel, mely a régi vízmedence vizét egy víz- 
toronyba hajtja, honnan a város magasabb fek- 
vésű részeibevezettetik. — A Duna jobbpartjának 
vízmüve 17 millió forinton Wein János terve sze- 
rint 1881 .épült; szivattyútelepe Újlakon, a Lujza- 
malom előtt van ; innen a víz 7 különböző ma- 
gasságú medencébe hajtatik,melyekből Budamin- 
den részébe (a Svábhegyre is) eljut. A vlzmü na- 
ponkint31,000m« kitűnő vizetszolgáltat. 1883-ban 
ezt kiterjesztették Óbudára is s 1894. néhány víz- 
szintes szívókutat építettek és az újlaki vízművet 
lényegesen kibővítették. Újabb nagyszabású bő- 
vítése a közel jövőben fog megtörténni. 

Az egész vízmű 1874. csak 1835 házat látott el 
vízzel, most 14,150-et ; ezen idő alatt a vízdíjbe- 
vótel 474,558 K-ról 4.779,458 K-ra emelkedett. 
A fogyasztott víz mennyisége volt 1874-ben 
8.560,300 m8, most 62.079,900 ms ; a fejenkénti 
vízfogyasztás napi 851 literről 212 literre emel- 
kedett (1 m8 víz ára 16 f .). Az egész vízmű mai 
becsértéke 30 millió K-t halad meg; bevétele 



(1910) 5.743,166 K, kiadása 1.885,835 K, jövedel- 
mezősége tehát — a kamat ós amortizáció leszá- 
mítása után is — elég jelentékeny. 

Csatornázás. B. régi csatornázása, mely a 
XVIII. sz.-nál nem megy vissza messzebb, rend- 
szertelen és primitív volt ; a csatornák nagyobbára 
közvetlenül a Dunába torkoltak s minthogy torko- 
lataik a Duna közepes vízállásánál mélyebben fe- 
küdtek, a Duna az év legnagyobb részében a csator- 
nákba s a város alá behatolt, tartalmuk lefolyá- 
sát akadályozta s 5 m.-nél magasabb vízállásnál 
a csatornák zsilipjeinek elzárását s tartahnuk 
kiszivattyúzását tette szükségessé. A később épí- 
tett főcsatornák a főváros belterületén ugyan- 
csak 8 ponton ömlöttek a Dunába, de ennek vizét 
mégis beszennyezték ós közegészségügyi szem- 
pontból káros hatást gyakoroltak. E közegészség ■ 
ügyi szempontból tarthatatlan állapot javítása 
céljából készült a balpart új csatornázási terve, 
mely főleg a csatornahálózatnak a Dunától való 
függetlenítését célozta. Ezen, Lechner Lajostól 
eredő terv szerint a főváros balparti területe 3 
zónára osztatott : egy alsó és két magas zónára, 
melyek szennyvizeinek levezetésére 3 nagy 
gyűjtőcsatorna épült, egy a Dunapart mentén 
(1 5,550 m. hosszú), mely a régebben a D anába ömlő 
összes csatornákat felfogja, másik a Nagykörút 
mentén (3326 m. hosszú), míg a harmadik a vá- 
ros külső szélén épült (6300 m.). Kőbánya részére 
külön gyűjtőcsatorna (5031 m.) fog épülni. E 
gyűjtőcsatornák az összekötő vasúti hídnál tor- 
kollanak egy 4-48 m. átmérőjű főgyűjtőbe, mely- 
nek tartahnát a központi szivattyútelep viszi 40 
m. távolságig a Duna medrébe. Ezzel el van érve 
a kívánt cél, hogy a szennyvizek a városon alul 
ömöljenek a Dunába s a víz iníiciálása a város 
területén elkerültessék. A gyűjtőcsatornák a leg- 
modernebb elvek szerint épültek, szellőztethetők 
és öblíthetök; kiürítésük függetlenítve van a 
Duna vízállásától s a folyam vizének a csator- 
nákba való behatolása meg van akadályozva. Az 
egész csatornahálózat hossza (1860-ban 80-3 km.) 
most 361-4 km. (ebből a főgyűjtők 23-3 km.), 
értékük 2086 millió korona. Az általános csator- 
názás befejezése (mely 1920-ra várható) még 25 
millió K-t fog igényelni. A további jövőre tervbe 
van véve a szennyvizek hasznosítása és derítése. 
Köztisztaság. A köztisztaság ügye (utcatisztí- 
tás és öntözés, hóeltakarítás) házilag kezeltetik a 
köztisztasági hivatal által ; a szemételfuvarozást 
külön vállalat végzi a szemétfuvarozó vasút 
útján a pusztaszentlörinczi szemétbányába. Az 
utcatisztítás ambuláns módon történik, akként, 
hogy a munkások a város utcáit egész napon át 
állandóan tisztítják. A tisztítandó terület 8 millió 
m2, melynek tisztítását 807 munkás végzi 52 al- 
tiszt és 5 tiszt felügyelete alatt. A gyalogjárók 
tisztítása a háztulajdonosok kötelessége. Az utca- 
locsolásra való kocsikat a fuvartelep szolgáltatja, 
a munkát 166 munkás végzi 180 locsolókoesival. 
Újabban az utcáknak olajjal való pormentesítósét 
gyakorolják nagy sikerrel. Az összegyűjtött utcai 
szemét súlya mintegy 600,000 q, a háziszemété 
1.400,000 q. A köztisztaság költségei 2,199,000 
K-ra rúgnak, miből több mint 400,000 K a házi- 
szemét eltávolításának költsége. 



BUDAPEST SZÉKES 

A KÁPOSZTÁS-MEGYERI VlZM 




iBudapesti cikkhez. 



J)VÁROS VÍZMÜVEI. 

HELYSZÍN- ÉS RÉTEGRAJZA. 








^M*^m«A^ 



^u^ 




^^ 


te 


1 


.■ ••• l . 


% 


KI 


■Jl 


Ix 


I 



Jelenleg 92 kilométer partvonal van kiépítve, 
melynek rendeltetése, hogy a Duna közepes (nyári) 
vízállásainál naponként 170,000 m' vizet, alacsony 
(téli és őszi) tartós vízállásoknál pedig 125,000 m' 
vizet szolgáltasson. 

A vízmű 240,000 m' maximális napi terme- 
lésre van előirányozva, 13-0 kilométer jartvonal 
felhasználásával. 

A vízma főtelepe a 240,000 m3 szállításra máris 
be van rendezve. 

A jelenleg kiépített 9-2 kilométer partvonal, 
a három alagút s a három szivattyú-telep teljes 
felszereléssel (terület nélkül) 10.738,826-64 koro- 
nába került. 



A kút hosszmetszete. 




...Mv 



R^VAI NAGY LEXIKONA. 



Buda pest — 6 1 — 

Lakásviszonyok (1. a Budapest székesfővá- 
ros nagylakásos bérházai, Kislakásos bérházai, 
NépotthoTUi és Népszállója képmellékleteket). 
A kedvezőtlen egészségügyi állapot s a nagy 
halandóstlg, mely B.-et jellemzi, részben a lakás- 
viszonyok kedvezőtlensógében találja magya- 
rázatát és okát ; ez viszont az építésügy hely- 
telen szervezetére és a céltudatos egészséges la- 
káspolitika hiányára vezethető vissza. Midőn 
az alkotmány visszaállítása után az első felelős 
kormány B. fejlesztését vette munkába, a város- 
szabályozás egész köre az 1870. X. t.-c. által 
létesített Fövái'osi Közmunkák tanácsának, mint 
a fővárosi hatóságok fölé rendelt intézménynek 
hatáskörébe utaltatott, melynek tehát a fővárosra 
érvényes építési szabályzatról is kellett gondos- 
kodnia. A közmunkatanács azonban csak egy 
negyed század múlva (1894) adta ki végleges épí- 
tési szabályzatát, addig tehát az építkezések 
(számra nézve 6514 épület) oly ideiglenes építési 
szabály alapján történtek, mely már megalkotá- 
sának időpontjában sem felelt meg a kor igényei- 
nek, utóbb pedig, a főváros rohamos fellendülése 
mellett, teljesen értéktelenné vált. Ez az építési 
szabály (valamint az 1894. évi végleges is) csak 
nagyon hiányosaa gondoskodott természetszerű 
és az élet igényeinek megfelelő építési zónákról 
és — csekély kivétellel — a főváros egész terü- 
letén majdnem korlátlan építési szabadságot en- 
i^edett meg, úgy hogy B. területének legszélsőbb 
részein éppen úgy lehetett 3 — 4 emeletes bér- 
kaszárnyákat építeni, mint a Belváros drága tel- 
kein. Ez az építőszabály megengedte 25 m. ma- 
gas házak építését oly utcákban is, amelyek 
csak 15 m. szólesek és 21. m. magas házakat 
engedélyezett 10 m.-nél nem szélesebb utcák- 
ban. Lehetővé tette továbbá a teleknek oly tö- 
mött beépítését, hogy 4 emeletes házaknál az 
udvarnak 20Vo-l»an, 3 emeleteseknél éppen csak 
150/0 -ban való kiszabását engedte meg, miáltal 
teljesen sötét, szellőzetlen, aknaszerü udvarok 
es lakások jöttek létre. Ennek következménye 
volt egyrészt a telkeknek rendkívül sűrű beépí- 
tése ós ezzel egészen természetellenes népsűi-ú- 
sóg felidézése (helyenként a város külső részein 
1000-nél is több lélek egy hektárra), másrészt a 
város külső szélein fekvő telkekkel űzött mér- 
téktelen spekuláció, ahol a 3—4 emeletes há- 
zak építésének lehetősége a telekárakat óriási- 
lag felhajtotta. 

E viszonyok következménye lett egyes város- 
részek túhiépesedósón kívül a lakásbéreknek 
a telekspekuláció és lakásuzsora okozta óriási 
f elcsigázása. A bérek az utolsó években egészen 
szokatlan, sehol másutt fel nem található ma- 
gasságig emelkedtek. B lakásdráguláshoz csat- 
lakozott még a tőke és bankkölcsön hiánya, 
valamint a hosszas munkássztrájkok által 
minimális mértéki-e leszorított építkezések foly- 
tán támadt lakáshiány, mely 190,000 lakás mel- 
lett éveken keresztül csak 3— iOO lakásnak üre- 
sen állásában (1910. 1. negyedében csak 211 üres 
lakás) nyert kifejezést és így minden lakáskész- 
let teljes hiányában a legsúlyosabb lakásínségek 
egyikét idézte elő, mely valaha észlelhető volt. 
Ez a háztulajdonosoknak kedvező alkalom volt a 



Budapest 



lakásbéreknek újabb felcsigázására, melyek pl. 
1907-röl 1908-ra (bár akkor csak igen kevés új 
lakás keletkezett) 25 millió K-val szöktek fel. E 
viszonyok hatása alatt a főváros hatósága, ipely 
már 1897. kisérletképen 4 nagy (egyenként 24 
lakást tartalmazó) munkásházat épített, elhatá- 
rozta, hogy több millió K költségen saját mun- 
kásai és tisztviselői részére kis családi házakból 
(és kertekből) álló telepet épít, ezenkívül pedig 
26 háromemeletes házat épít kislakásokkal; 
ugyanekkor az állam 10,000 munkáslakás sürgős 
felépítését határozta el a szomszédos Kispesten, 
részben a kőbányai Óhegyen s e célra 12 millió 
K-t szavazott meg ; a kispesti telep (Wekerle- 
telep) egy része már befejezést nyert. 

A főváros törvényhatósága már 1907. egy 
millió K t szavazott meg olcsó bérletü kisla- 
kások építésére. 1909-ben a főv. tanács előter- 
jesztést tett 95 millió K-nak a községi építések 
céljaira a legközelebbi öt év alatt leendő folyósí- 
tására nézve. Kezdetben a képviselőtestület 2*3 
millió koronát szavazott meg szükséglakások, ba- 
rakkok, népotthonok és nőtlen f éríiak számára való 
épületek emelésére, 10 milliót kisebb lakások épí- 
tésére, oly bérek meUett, amelyek a község saját 
költségeinek felelnek meg, további 10 milliót kö- 
zönséges, méltányos kamatot hajtó bérházak épí- 
tésére s 10 milliót iskolák és kisdedóvók számára. 
Ezt az építési programmot a belügyminiszter jóvá 
is hagyta némely módosításokkal, melyek közül 
legfontosabb az, hogy a kamatos bérházak szá- 
mára megjelölt összeget törölte. 

E határozatok alapján elkészült: 15 iskola- 
épület, amelyek által körülbelül 300—400 lakás 
lett magánházakban szabaddá ; 17 többemeletes 
bérház a főváros különböző részeiben, 14 föld- 
szintes épület-telep amelyekben minden egyes 
lakás egy szobából, konyhából, kamrából és klozet- 
ból áll. Ezen nagy lakásos bérházakban és kisla- 
kásos telepeken eddig körülbelül 4000 lakás vau, 
persze túlnyomóan kislakás. Azonkívül építettek 
egy népházat, amelyben egyebeken kívül 66 férfi- 
nak és 26 nőnek van szállása, továbbá 417 fekvő- 
hellyel biró népszállót. A többemeletes bérházakra 
nézve figyelmet érdemel, hogy a teljesen zárt ud- 
varokat elvből kerülték és hogy minden egyes 
lakásnak szobái is akként vannak elhelyezve, 
hogy erős légáramlatuk van. 

Az építési programm évről-évre bővül és tovább 
folytatása a főváros lakásviszonyainak kedve- 
zőbbé fordulására jelentékeny befolyással lesz. 

E nagyszabású építőtevékenység a lakásügy 
terén fennállott legégetőbb szükséget kielégí- 
tette ugyan, de anélkül, hogy a kedvezőtlen ke- 
reseti viszonyok és nagy drágaság okozta bajon 
teljesen segíthetett volna, ami csakis évtizede- 
ken át folytatott közhasznú, erélyes és józan 
telek- és lakáspolitika útján lesz majd elérhető. 
Ennek első lépései történtek 1908 óta és tovább- 
fejlesztése a fővárosi közigazgatás mai szociális 
érzékű vezetése mellett a jövőben is várható. A 
főváros hatósága azonban egyébként is igyeke- 
zett orvosolni a lakásügy bajait. Erélyes intéz- 
kedései folytán a pincelakások száma 1880 óta 
5217-ről 1672-re, a benne élő népesség száma 
31,637-ről (8-70/0) 808i^ra (l-Oo/o) száUt alá, a túl- 



Budapest 



— fi2 - 



Budapest 



népes lakások száma legalább aránylag csök- 
kent, a tömeges éjjeli szállóhelyek erősen meg- 
apadtak s a fennmaradtak erélyes e.lenörzés alá 
kerültek. A lakásviszonyok ennek dacára nem 
nevezhetők kedvezőknek ; mert ma is a népesség 
felénél több (52.5"/o) egyszobás lakásokra van 
utalva és ugyancsak a népesség fele oly lakíisok- 
ban el, melyekben egy szobára (a mellékhelyi- 
ségek beszámítása nélkül) négynél több szemé y 
jut. Eddig nem történt semmi gondoskodás kellő 
lakásfelügyeletről, néhány eve azonban megtör- 
téntek a lépések arra, hogy a lakások felügye- 
lete és ellenőrzése szerveztessek s megfeielő 
telek- és lakáspolitika indíttassek meg. Ezt cé- 
lozzák többek közt a fővárosnak újabb nagy- 
arányú telekvásárlásai, melyeknek a telekár- 
képződésnek a közjó érdekében való irányítására 
üdvös befolyásuk lesz. 

Lakások statisztikája. 1906-ban volt B.-en 
157,007 rendes lakás, 280 intézet és 31,955 
egyéb helyiség, összesen 189,242 lakalkalmatos- 
ság (1880 ban 77,480, 1890-ben 104,047) ; a ren- 
des lakások közül volt a pincében 1672, földszin- 
ten 72.313, I. emeleten 38,3i5, 11. emeleten 
25,861, III. emeleten 16,552, IV. emeleten 2154, 
V. emeleten 72, padláson 38. Konyhája vo.t 
144,180 lakásnak, nem volt 12,827-nek. A kony- 
hás lakások közül csak 1 helyiségből áll 160, 
kettőből 70,950, háromból 23,659, négyből 1 5,96H, 
ötből 10,404, hatból 10,63i, hétből 6371, nyolc- 
ból 2919, ki'encből 1354, tízből 668, több mint 10 
helyiségből 10!)5; a konyhátlan lakások közül 
1 helyiségből áll 10677, kettőből 1114, háromból 
414, több helyiségből 622. 

Az épületek száma B.-en 1910-ben : 18,104. 

Hatóságok, szervezet, pénzüRy. 

B. a magyar birodalomnak nemcsak fő- és 
székvárosa, de egyúttal az anyagi és szellemi 
élet központja, a legelső tudomáayos intézetek 
szókhelye, a köziekedós gócpontja, akereskedelem 
és ipar empóriuma. 1848 óta itt ülésezik az ország- 
gyűlés mindkét háza (főrendiház és képvis.lő- 
ház), itt szókelnek az összes minisztériumok (az 
ő felsége körüli minisztérium kivételével), min- 
den második évben a delegációk, továbbá a m. 
kir. állami számvevőszék, s az ezek alá rimdelt 
hivatalok. A fővárosban székelő jelentékenyebb 
hatóságok és hivatalok a következők : B. székes- 
főváros hatósága, a ra. kir. államrendőrség, a 
főv. közmunkák tanácsa, az országos levéltár, az 
orsz. közegészségügyi tanács, a m. kir. Kúria és 
kir. ítélőtábla, a közigazgatási bíróság, Pest-Pilis- 
Solt-Kiskun vármegye hatósága, stb. 

B. törvényhatósági állását, szervezetét külön 
törvény — az 1872. XXXVI. t.-cikk — sza- 
bályozza, mely Buda és Pest sz. kir. fővároso- 
kat, Óbuda mezővárost és a Margitszigetet B. 
főváros néven egy törvényhatósággá egy esi té. E 
törvény irányelvül követte, hogy a fővárosi ha- 
tóság közjogi állása lehetőleg egyenlő legyen az 
ország egyéb köztörvényhatósági joggal biró vá- 
rosaiéval, és eltérések csak annyiban foglalja- 
nak helyet, amennyiben azok a főváros autonóm 
és közigazgatási érdekeinél a fennforgó kivételes 
népességi és kulturális és politikai viszonyoknál 



fogva múlhatatlanul szükségesek. Az eltérések 
röviden jelezve arra céloznak, hogy egyfelől a 
főváros szervezeti a'akulása demokratikusabb 
legyen, de másfelől a kormánynak beavatkozása 
is biztosi ttassék azon országos szempontolcnál 
fogva, melyek a főváros közigazgatási állapotá- 
hoz lüzödnek. 

Az a köríilmóny. hogy a fővárosi törvény B.- 
nek csak oly autonóm át biztosított, minővel bár- 
mely kis vidéki város rendelkezik, a főváros fej- 
lesztésének egyik akadályává vált, mihez hozzá- 
járul még az is hogy ez az autonómia is nagy- 
részt csak látszólagos, mivel egyrészt az áLami 
törvények hosszú sora lény gesen megszorította 
azt, másrészt a kormány a főváros határozataitól 
a jóváhagyás gyakori megtagadása vagy évekig 
való késleltetése által illuzóriussá teheti a fő- 
város önkormányzati jogát. A főváros autonómiá- 
jának jelentékeny csorbítását idézte elő az 1870. 
X. t.-c, mely a városszabalyozásnak majdnem 
egész területet, valamint az építésügyet a köz- 
ségi ifjazgatásból kivett > és az ál. ami szerv gya- 
nán ikontemplált fővárosi közmunlatanácshoz 
utalta át, melynek a főváros erdekeivel gyak- 
ran ellentétes magatartása B. fejlődeset nagy- 
ban hátráltatta. Ehhez járul még, hogy az állam 
minden lehető jttvedelmi forrást magának lefog- 
lalt 8 ezzel észszerű községi adórendszer kifej- 
tését lehetetlenné tette. 

Míg ezelőtt a városi hatóság tílnyomólag ad- 
minisztrativ működest fejtett ki, addig újabban a 
városigazgatiis terén új es modern irányzatok ér- 
venyrejuttatását tette feladatává.Ennek követ- 
kezménye az a nagyarányú községesítési politika, 
mely a gázgyárak megváltásával indult meg s 
lassanként kiterjed a közspgi élet minden ága- 
zatára, egyrészt jelentékeny jövedelmi forráso- 
kat biztosítva a városnak, másreszt odatöre- 
kedve, hogy a nagy üzemek és közszolgáltatások 
(világítás, közlekedés stb.) a közönség és a köz- 
ség erdekeinek szo'gálatába állíttassanak és 
egészséges községi szociálpolitika létesíttessék. 

A fővárosi törvényhatóság köréhez tartozik: 
a) az önkormányzat, b) az állami közigazgatás 
közvetítése, c) orezágos ügyek megvitatása, 
ezekre nézve megállapodásainak kifejezése, a 
többi hatósággal és a kormánnyal való közlése, a 
képviselőházhoz való felterjesztése. 

Önkormányzati jogánálfogvasa játbelügyeiben 
intézkedik, hatt'iroz, szabá'yrende leteket alkot, 
határozatait és szabályrendeleteit saját közegei- 
vel hajtja végre, tisztviselőit választja, az önkor- 
mányzat és közigazgatiis költségeinek f edszéseről 
gondoskodik; a kormánnyal közvetetlenül érint- 
kezik. Ingatlan elidegenítésére és szerzésére vo- 
natkozó határozatai csak akkor szükségük a bel- 
ügyminiszter jóváhagyásílt, ha az illető ingatlan 
értéke 50 ezer K-t meghalad. Az árva- és gyám- 
hatóságot a főváros is az 1877. XX., 1885. VI. 
és 1886. VII. t.-cikkek értelmeben gyakorolja. Az 
illetőségre nézve a fővárosban is az 1886. XXII. 
t.-cikk (községi törvény) rendelkezései irányadók. 

A főváros rendőrhatósága szűkebb körű egyéb 
törvényhatóságokénál, annyiban, hogy a főváros 
területen a megíigyelő, megelőző és felfedező 
rendőrséget az állam saját közegeivel kezeli.fenn- 



BUDAPEST SZÉKESFŐVÁRC 




Üllöi-úti bérbáz. Tervezte : Híibner Jenő. 




Berzenozey-úti bérház. Tervezte : Komor és Jakab. 



• Budapest' eWchez. 



NAGYLAKÁSOS BÉRHÁZAI. 




Váfí-utcai bérház. Tervezte ; Nay és Straiisz. 







1 

^ 




.éML^^ 


i 


4É 


^r^^ 


S*"-- 




Mm ^1 
y f-l L i*« *— - T - 




inyillgg^t i^^^^^^^H 


^^J 




■M^gBÉH 


ll^^■■ftC»bilSJt;^f<^^^ 


i^gmu^^m^i^j 


^^^^I^IHi^H 



Köztemetö-áti bérház. Tervezte : Balmt és Jámbor.' 



rívai naoy lexikona. 



// f 



BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KISLAKASOS 

BÉRHÁZAI. 




• Budapest t oíkhhez. 



RÉVAI NAGY LEXIKONA. 



// r 



BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS NEPOTTHONA 
ÉS NÉPSZÁLLÓJA. 




Népotthoti. Tervezte: Somló és Oith. 




Nupszaüu. Iiirvtzle : ELitiriiüg' ui Cjcuuilitacli. 



'Budapest' eikkhfe. 



RÉVAI NAGY LEXIKONA. 



Budapest 



63 - 



Budapest 



maradván a főváros közgyűlésének joga rendőri 
szabályrondeletok alkotására, amelyek végrehaj- 
tása az államrendőrséget illeti meg. A középltés 
és építési rendőrség ügyének vezetésére és inté- 
zésére nézve lényegesen meg van szorítva a fő- 
város autonómiája az 1870. évi X. t. -cikk alapján 
8zer\'ezc'ttf óvárosi közmunka-tanácsnak adott ha- 
táskör folytiin. 

A főváros hatósági szervezetében első helyen 
említendő a törvényhatósági bizottság, mely a fő- 
város közönségét, egyetemességet képviseli s 
amennyibt^n a törvények másként nem intézked- 
nek, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevé- 
ben gyakorolja. E bizottság alkotási módja el- 
tér attól, amely egyéb törvényhatóságok bizott- 
Siígaira nézve az 1886. évi XXI. t.-cikk értel- 
mében követendő. így nevezetesen: Választói 
joggal e bizottság tagjaira csak azon országos 
kepviselöválasztóíc birnak, kik egyéb kellékeken 
kívül igazo'ják, hogy írni és olvasni tudnak és 
legalább ket év óta állandóan a fővái-os területén 
laknak. A bizottság 400 tagból áll ; ennek felét a 
raegfülelö számú póttagokkal együtt az ezerkét- 
száz legtöbb egyenes államadót fizetők (viiúlisták) 
sorából, másik felét ar. összes választók sorából 
választják. A válac.i • ■ rületenkint 6 évi idő- 
tartamra történik, mindi{^ i tagok tele esik vá- 
lasztás alá. 

A bizottság közgyűlésein a főpolgármester, aka- 
dályoztatása eseten a polgármester, esetleg en- 
nek valamelyik helyettese elnököl. A polgármes- 
ter, a'polgármesterek, tanácsnokok, árvaszéki el- 
nök, főjegyző, főügyész, főorvos, középítési igaz- 
gató (a legújabb szervezés szerint a középítési 
igazgató ál ása megszűnik, mert a vezetése alatt 
ál ó mérnöki hivatalt a tanács ügyosztályaiba osz t- 
júkbe .főszámvevő, főlevéltáros és a fővárosi sta 
tisztikai hivatal igazgatója a közgyűlésen üléssel 
és szavazattal birnak, habár bizottsági tagokul 
nem választattak is meg. A központi kormány- 
hatalom képviselője a fővárosi törvény hatóságnál 
a főpolgármester, kit a király által a belügy- 
miniszttT ellenjegyzése mellett kijelölt hái'om 
egyén közül a közgj'űlés hat évenkint választ. 
Állása és hatásköre megfelel a főispánokénak. 

A fővárosi törvényhatóság közegei a polgár- 
mester, alpolgármesterek, a tanács, a közigazga- 
tási kerületi elöljáróságok, és ezeken kívül rész- 
ben törvényben, részben a szervezeti szabályren- 
deletekben meghatározott nagyszámú tisztvise- 
lők, segéd- és kezelő személyzet. 

A fővárosi tanács a polgármester elnöklete alatt 
állazalpolgármesterekbőlésatanácsnokokból.Ez 
hatásköre szerint 1. végrehajtó kollégiuma a tör- 
vényhatósági bizottságnak, úgy átruházott mint 
autonóm igazgatási ügyekben, 2. önálló hatóság 
a törvények ós szabályrendeletek által meghatá- 
rozott ügyekben. Pontos szervezeti hatalma a fő- 
város azon tisztviselőinek, segéd-, kezelő, tansze- 
mélyzetének választiisa, kikre e jogot nem a tör- 
vényhatósági bizottság gyakorolja. A tanács az 
ügyeket részint tanácsülésekben, részint ügyosz- 
tályokban intézi el ; határozatai közigazgatási 
ügyekben az illető miniszterhez, a főváros va- 
gyonát illető ügyekben a törvényhatósági bizott- 
sághoz felebbezhetök. 



A főváros a törvényhatósági közigazgatt'is 
ügyeinek célszerf intézése szempontjából alsóbb 
igazgatási területi körökre, kerületekre oszlik. 
Jelenleg ezen kerületek száma tíz. A kerületi 
igazgatás élén áll a kerületi elöljáró, ki a mellé 
rendelt fogalmazási.műszaki, egészségügyi, szám- 
vevőségi és pénztári személyzettel alkotja a ke- 
rületi elöljáróságot. A kerületi elöljárót a tör- 
vényhatósági bizottság, az esküdteket és pótM- 
küdteket a kerület törvényhatósági választói vá- 
lasztják. A kerületi előljárósági szervezet 1893. 
újjáalakíttatott, amidőn is hatásköre a központi 
szervezet megszorítása mellett lényegesen kiter- 
jesztetett. 

A fővárosnak összes igazgatási működésében 
hivatalos ügykezelési, tanácskozási nyelve a ma- 
gyar. Az iHll. évben a községi központi igazga- 
tásnak nagyarányú módosítását határozta el a 
közgyűlés, ezzel kapcsolatban a tisztviselők stá- 
tus- és flzetésrendezését is eszközölte. 

Közigazgatási személyzet. B. székesfővárosi 
közigazgatási személyzete az adminisztráció kö- 
rének nagymérvű kiterjesztése folytán rendkívüli 
mértékben szaporodik s ezzel arányban a személy- 
zeti költségek is óriásilag fokozódnak. 1911-ben 
a fővárosi törvényhatóság szolgálatában álló 
mindennemű személyzet ekként oszlott meg : 

alkitlmnzot- iil3tiné- 
tak száma nyeilcK-ban 

Közp. közigazgatási személyzet ... 410 1.652,398 

••^zárnvevö és pénztári személyzet... 177 683,900 

Árvaszéki személyzet ... _ 28 174,' 30 

Közegészségügyi személyzet 118 470. 7 13 

Aduhivatali « 150 52.s,900 

Fogyaszt, adókat kezelő személyzet 8 31,070 

Műszaki személyzet _ _ 156 716,940 

Tazoltósági . __ 450 64G,í25 

Ideiglenes hivatalnoki személyzet 1,961 8.8i>9,7o8 

Altiszti és .szoltcaszemélyzet I,4:í5 1.9 9,945 

Tanügyi személyzet 2,846 9.08a,498 

Vízvezetéki . - 390 641,712 

Közvágóhídi és állatvásári etem — 340 549. S46 

Vásárcsarnokok személyzete ... _ 221 403,072 

Zsibárus töszde és árúbódék szem. 14 20,924 

Állategészségügyi telep « _. 17 86,415 

Piivartelep személyzete ..... - 890 463,1^8 

lióhúsüzem « _ 87 131,979 

Tatterjall lóvásártelep személyeete 27 38,162 

Kenyérgyár személyzete 139 18'íí,h27 

Állatkert ♦ 45 61,535 

Kórház, temető, árvaházi személyzet 835 6R8,224 

Gázmüvek személyzete 2,303 3 119.845 

Összesen 12,537 24.484,110 

Itt kell megemlítenünk azt is, hogy B.-nek, 
eltórőleg a közigazgatási kerületek számától (10), 
csupán 9 országgyűlési képviselője van, ameny- 
nyiben a IX. és X. kerület együtt választ egy 
képviselőt. 

A főváros pénzügye. B. gyors fellendülésével 
háztartása is óriási mértékben emelkedett ; Buda 
és Pest (rendes és rendkívüli) költségeinek elő- 
irányzata 1867. csak 4.08 K620 K volt, 1893. már 
H3.H89,746 és 1906. 40.7h8,161 K. Azóta roha- 
mosan fokozódott a közigazgatási teendőknek 
mind szélesebb körre való kiterjesztésével. Az 
1911. évi költségvetés összege már 105.591,312 
K volt, még pedig : 

kiadás bevétel 

rendes 60.211.370 62 288,023 

rendkívüli" _ 2.914,124 1.0 1,177 

eladott infrntlnnokból 820,000 820,000 

kölcsönpénzekből fedezendő ... 41.645,818 41 645.818 

összesen 105.691,312 105.785,018 



Budapest — 64 — 

A kiadások főbb tételei : közigazg. személyzet 
5.348,695, flzetésrendezés 1.300,000, irodai költ- 
ségek 579,826, hivatalos helyiségek 968,220, 
nyugdíj 1.972,000, épületek fenntartása 554,325, 
parkok 690,617, vízvezeték 1.885,835, töketör- 
lesztés 2.034,940, kamatokra 9.051,005, köztisz- 
taság 2.199,000, utcák és utak építése és fenntar- 
tása, kövezések 3.330,738, közvilágítás 888,360, 
marhaközvágóhíd 834,580, sertésközvágóhíd 
582,620, vásárcsarnokok 702,065,tűzoltá8 908,253, 
államrendőrség 800,000, szegényalap segélyezése 
633,123, közegészségügy és állategészségügy 
426,424, vallásügyi kiadások 800,846, közoktatás- 
ügy 15.199,973 K. 

A bevételek főbb tételei: községi adópótlék 
12.400,000, házbórkrajcárok 5.2.00,000, fogyasz- 
tási adópótlék 4.452,514, italmérési jövedék jö- 
vedelméből 1.481,353, városi vám 4.980,798, 
telekátíratási díjak 1.500,000, ház- és lakás- 
bérek 4.882,740, nyilvános területek használata 
2,444,502, vízvezeték 5.743,166, gázművek 
1.890,000, gázszolgáltatás keresztül vitt értéke 
1.260,000, építésrendöri díjak 800,000, marha- 
közvágóhíd 1 .355,580, sertésközvágóhíd 1.409,300, 
vásárcsarnokok, 1.162,568, népjóléti intézmények 
1.228,858, közoktatásügy 1.162,568 K. 

A költségeknek óriási mértékben való foko- 
zódása és a községi pótadónak 19ü7-ig változat- 
lanul 25"/o-ban való meghagyása a főváros pénz- 
ügyi egyensúlyát megingatták, úgy hogy újabb 
jövedelmi források nyitása nélkül a deficit elko- 
rülhető már nem lett volna. A kedvezőtlen pénz- 
ügyi helyzethez nagyrészben hozzájárult az is, 
hogy az állami teendők teljesítése nagy súllyal ne- 
hezedett a fővárosra. A törvényhozás és a kor- 
mányok a főváros támogatása elől elzárkóztak, 
mindenn^^mü új adónem (szegényadó, iskolaadó, 
tűzoltási járulék stb.) behozatalát ellenezték, ellen- 
ben számos új törvénnyel nagy terheket róttak a 
fővárosra és jövedelmeit elvonták. Miután más 
adójavaslatok (mint pl. a telekértékeraelkedési 
adó) már a bizottsági tárgyalások folyamán el 
buktak, a pénzügyi helyzet javításának immár el- 
odázhatatlan szükségessége végre arra indította 
a törvényhozást, hogy az 1908. XLVIII. t. -c-ben 
a főváros fejlesztésének és háztartása rendezésé- 
nek alapfeltételeit megadja. K törvény szerint az 
állam 2 millió K kamatmentes előleget ad a fő- 
városi pénzalapnak az Attila-körút és környéké- 
nek szabályozási költségeire, a Sárosfürdő vétel- 
ára és kamatai fejében 1.050,795 K-t visszatérít, 
a III. kerületben új Dunahidat épít, a Margitszi- 
getet 1 1 millió K becsértékben József főhercegtől 
(a fővárosi pénzalap tulajdonában levő ingatla- 
nok és évi járadék ellenében) megszerzi, a szé- 
kesfővárosnak az államrendőrség költségeihez 
való hozzájárulását 800,000 K évi átalányban 
állapítja meg és az 1904—06. évi hátralékait elen- 
gedi, az 1907-től kezdve esedékessé vált (s az 
1899. XXV. t.-c. értelmében beszedett) italmérési 
illetéket átengedi s végül nagyarányú házadó- 
mentességet engedélyez a város különböző ré- 
szeiben és a hatóság által épített lakóházakra. 
B törvény jelentékeny mértékben hozzájárult a 
főváros háztartásának rendezéséhez, mely a 
330/0-^ felemelt pótadóval együtt tényleg egyen- 



Budapest 



súlyba is hozatott s hosszú időre biztosíttatott. 
Midőn így a főváros egyrészt a rendes háztartás 
fokozott igényeit kielégíteni képessé vált, más- 
részt jelentékeny kölcsönök felvétele által nagy- 
szabású reformtervek és alkotások végrehajtá- 
sát is megkezdhette, melyek az évtizedeken át 
elmulasztott közhasznú tevékenység pótlására és 
fontos közmüvek megteremtésére alkalmasak. 

A főváros vagyona igen jelentékeny, úgy hogy 
B.-et a leggazdagabb városok közé számítják. 
Vagyonának legnagyobb része ingatlanokban 
(házak és telkek) van. A községi alap vagyon- 
állapotának fejlődése a következő adatokból ítél- 
hető meg: 

Vagyon Teher Tiszta vagyon 
koronákban 

1875 106.010,683 26.365,790 79.644,«93 

1880 119.666,334 29.713,050 89.953,284 

1885... 163.586,398 82.216,106 131 370,292 

1890 _. 198.337,296 39.841,102 158.496,194 

1895 271.991,828 68.920,512 203.071,316 

1900 382.161,225 120.474,800 201.686,425 

1905— 3'^5. 397,603 158.981,450 216.416,163 

1910 ... 509.597,438 222.322,287 287.275,156 

A vagyon 1910. ekként oszlott meg : 

korona 

ingatlanok (622 ház) 216.273,610 

telkek (4757 ha.) 803.435,760 

bútorok, feszerelések .- 8.894,962 

anyagok, termesztvények 1.114,436 

cselekvő tőkék 34.540,736 

haszonvételi jogok 6.246,690 

cselekvő hátralékok _ 36.626,285 

pénzkészlet 2.464.959 

összesen 509.597,438 

A teher túlnyomó része törlesztéses kölcsön, 
melyeknek összege a legutóbbi években felvett köl- 
csönök folytán igen erősen emelkedett ; a t<)r- 
lesztéses kölcsönök magassága volt : 

korona 

1874 végén 17.732,260 

1880 « 23.040,802 

1890 d ... -. ... 34.292,736 

1900 ' 103.859,218 

1910 . ... 184.810,654 

A községi alapon kívül a fővárosnak számos 
külön alapja van (mint kórházi, temetői, szegény- 
alap, nyugdíjalap stb.), melyeknek összes tiszta 
vagyona 40.375,382 K. 

A fővárosi közmunkák tanácsa az a közigaz- 
gatási hatóság, mely a főváros területén a köz- 
építési ügyben résztvenni, illetőleg azt az 1870. 
évi X.t. -cikk értelmében önállóan intézni hivatva 
van. Alkotásának célja volt, hogy Budapest köz- 
építkezése és fejlesztése teljesen megbízható, 
szakavatott és lehetőleg önállósított hatóság eré- 
lyes működése által előrevitessék. Pöteendője az 
egész fővárosra, vagy az egyes városrészekre ki- 
terjeszkedő szabályozási tervek elkészítése, köz- 
épületek, parkok, mulatóhelyek, utcák, utak, terek 
helyének, irányának, nevének meghatörozása ; az 
építési ügyet szabályozó törvényjavaslat ki- 
dolgozása. Ezenkívül felügyeleti és f elébb viteli 
hatóságot gyakorol a főváros területén minden 
építésrendőri ügyben. A törvényben meghatáro- 
zott fontos közópítkezések iránt hozott közgyűlési 
határozatok, tervek, költségvetések végrehajtiís 
előtt elébe ter jesztendök, s ha véleménykülönbség 
állana be közte és a fővárosi képviselet között, az 
ügy a belügyminiszter eldöntése alá tartozik. A 
közmunkák tanácsa alakulásakor a főváros sza- 



Budapest 



65 — 



Budapest 



bályozásának megindításával hasznos szolgála- 
tot tett a fővárosnak ; e nagy szabályozások be- 
fejeztével létjogosultsága lényegében megszűnt 
8 erős mozgalom indult meg eltörlése iránt. 

A főváros rendőrsége 1881 óta állami rendőr- 
ség, amelynek feladatait és hatáskörét az 1881. 
XXI. t.-c. szabja meg. Területét az 1889. XL. t.-c. 
Újpest és Rákospalota községekre is kiterjesz- 
tette. Élén áll a főkapitány, kit a belügyminisz- 
ter előterjesztésére a király nevez ki élethosz- 
sziglan. Az egész főváros I— X. ker. kapitány- 
ságra oszlik s ezeket egy-egy rendőrtanácsos v. 
ker. kapitány vezeti. A főkapitány támogatására 
rendelt intéző tisztviselők : tanácsosok, ker. ka- 
pitányok, fogalmazók, segédfogalmazók, gyakor- 
nokok. Szakközegek : a rendőrorvosi kar, a főkapi- 
tányság mellé rendelt számvevőség s a rendőr-ál- 
latorvos. A segédhivatalokban : a hivataltisztek, 
segédtisztek. A végrehajtó rendőrség (az egyen- 
ruházott őrszemélyzet) ólén a főparancsnok áll, 
aki közvetlenül a főkapitánynak van alárendelve. 
A főparancsnok rendelkezésére állanak a csa- 
pattisztek, altisztek s a legénység. Az őrsze- 
mélyzet polgári intézmény, de szigorúan kato- 
nás szabályok és fegyelem alatt. Ugyancsak 
végrehajtó rendőrség, de különálló testület az 
egyenruházatlan detektivtestület, melynek fel- 
adata első sorban a nyomozó szolgálat. A fővárosi 
rendőrség közvetlenül a belügyminiszter alatt áll. 
Működésének jogalapjait képezik : a törvények, 
miniszteri rendeletek, a fővárosi szabályrendele- 
tek (Újpesten és Rákospalotán a megyei szabály- 
rendelet is), végül a főkapitány rendőri rendeletei, 
akit az 1881. XXI. t.-c. 8. §-a jogosít fel ily rende- 
letek kibocsátására. A rendőri intézkedések ellen, 
amennyiben a törvények más hatóságot ki nem 
jelölnek, a belügyminiszternél kereshetni orvos- 
lást. Vagyoni felelősség tekintetében a fővárosi 
állami rendőrség személyzete a többi közigazga- 
tási tisztviselőkre érvényes szabályok alatt áll. 
Fegyelmi tekintetben a rtisztviselők felett első 
fokban a főkapitány, II. fokban a közigazgatási 
bizottság, m. fokban a belügyminiszter dönt. 
A főkapitány felett pedig I. fokban a közigazga- 
tási bizottság, II. és végső fokhan a belügymi- 
niszter, A fővárosi rendőrség és a rendőr-kórház 
kiadásai az 1910-ik évben meghaladták a hat mil- 
lió koronát. Ezt a kiadást az állam fedezi s a fő- 
város csak hozzájárul. A főváros hozzájárulása az 
1908. XLVIII. t.-c. szerint 800,000 K (azelőtt a fő- 
város az összes költségek felét viselte). — A fő- 
városi állami rendőrség 1910. évi létszáma : 288 
tisztviselő, orvos, csapattiszt stb. 363 detektív és 
egyéb alkalmazott, 229 altiszt és 1993 főnyi le- 
génység, vagyis a teljes létszám 2873. 

A fővárosban székelő newezeteBébh pénzügyi 
hatóságok és intézmények : a pénzügyi közigaz- 
gatt'isi bíróság, két pénziigyigazgatóság, pénzügy- 
őrség, adófelügyelőség, fö vámhivatal, főf émjelző 
ésbeváltóhivatal, dohányjövedéki közp. igazgató- 
ság, dohánybeváltó felügyelőség és hivatal, lottó- 
igazgatóság, bányakapitány ság. JTeresAr.^waííiZoA; 
és intézmények : m. kir. közp. statisztikai hivatal, 
m. kir. postatakarékpénztárak igazgatósága, köz- 
úti kerületi felügyelőség, m. kir. államépítészeti 
hivatal, kereskedelmi múzeum, m. kir. posta- és 

Révai Nagy Lexikona. IV. köt. 



távh'da-igazgatóság, árú- és értéktőzsde, keresk. 
és iparkamara. A földmivelésügy szolgálatában 
áll az erdőfelügyelőség, állatorvosi felügyelői ke- 
rület, m. kir. sertésveszteglő hivatal (Kőbányán), 
orsz.közp. míntapince, m.kir. földtani intézet, orsz. 
vízépítési és talajjavítási hivatal, m. kir. folyam- 
mérnöki hivatal, m. kir. kultúrmérnöki hivatal, 
flUoxera-felügyelő, orsz. gyümölcsészeti biztos s 
több szakintézet, melyről a közművelődésnél em- 
lékezünk meg. Vcdlás- és közoktatásügyi hatósá- 
gok és hivatalok a következők : közalapítványi 
kir. ügyigazgatóság, orsz. közoktatásügyi tanács, 
B. -vidéki és B.-fövárosi tankerületi főigazgató- 
ságok, B. fő- és székvárosi és pestvármegyei 
tanfelügyelőségok ; itt székel továbbá az érseki 
vikariátus (1893 óta), a budai gör. kel. szerb, püs- 
pök és esperes, a dunamelléki ev. ref. egyház- 
kerület és püspöke, az izraeliták orsz. irodája, 11 
szerzetesrend. Itt székelnek az igazságszolgálta- 
tás legfőbb fórumai : a kir. Kúria, kir. ítélő tábla, 
közigazgatási hiróság, hatásköri bíróság, legfőbb 
fegyelmi bíróság, kir. főügyészség, 2 kir. tör- 
vényszék, 6 járásbíróság, büntető járásbíróság, 
kir. kereskedelmi és váltó-törvényszók, sajtó- 
bíróság, 2 pénzügyi bíróság, bányabiróság, ügy- 
védi kamara, közjegyzői kamara, igazságügyi 
orvosi tanács. 21 államnak konzul-képviselősége 
van B.-en. 

Katonai hatóságok és intézmények közül itt szé- 
kel a m.kir. honvéd főparancsnokság, I.budapesti 
hon védkerületí parancsnokság, 79. gyalogdandár, 
m.kir.honvéd lovassági felügyelő, 2.1ovasdandár, 
budapesti m. kir. honvéd térparancsnokság, ideig- 
lenes m.kir.honvéd főtörvényszék,I. honvéd kerü- 
leti hadbíróság. Itt székel továbbá a m. kir. csend- 
őrségi törzs-, szárny- és szakaszparancsnokság, ilí. 
kir. honvédségi intézetek: m. kir. honvédségi Lu- 
dovika Akadémia, m. kir. központi honvéd lovas- 
iskola, m. kir. honvéd törzstiszti tanfolyam, m. 
kir. honvéd főruharaktári bizottság, m, k. honvéd 
fegyverzeti bizottság. Cs.éskir. parancsnokságok 
és hatóságok : Cs. és kir. 4. hadtestparancsnokság, 
31. és 32. gyalog hadosztályparancsnokság, 61., 
62., 63. és 64. gyalogdandár-parancsnokság, 4. ós 
18. lovasdandár-parancsnolíság, 4. tüzérdandár- 
parancsnokság, es. és kir. térparanesnokság, 32. 
hadkiegészítő parancsnokság, állandó vegyes 
felülvizsgáló bizottság. 

Tűzoltás. A fővárosban összesen 53 tűzoltó- 
ság áll fenn, melyekben mindössze 2035 tűzoltó 
működik. Ezek túlnyomó részben gyári tűzoltó- 
ságok. A fővárosi hatóság által felállított és fenn- 
tartott tűzoltóság kitűnően van szervezve és 
európai hírnévnek örvend. Összes személyzete 
450. A tűzoltóság egy főparancsnok vezetése alatt 
áll, 8 1 főörségeu s 11 őrségen vau elhelyezve. 
Felszerelése igen jeles; a tűzjelző távúrdák száma 
326. Évi költsége 1911-ben 908,252 K. 

Világítás. B. gázzal való világítását 3 légszesz- 
gyár eszközli : a Tisza Kálmán-téri (1856), budai 
(1866) és soroksári-úti (1870) ; mindhárom gyár 
az osztrák légszesztársulat tulajdona volt, 1910 
végén azonban a főváros 18.554,508 K-ért meg- 
váltotta a gyárakat (a készleteket 1.600,000 K-ért) 
8 39.896,000 K költségen új nagyszabású gyárak 
építését határozta el Weiss Albin zürichi igaz- 



Budapest 



66 



Budapest 



torvei szerint. A gázgyárakban jelenleg 
2300 munkás dolgozik.A légszeszfogyasztás 1860. : 
1-75, 1880. : 8-18, 1891. : 2073 és 1908. : 53.97 
millió m" volt s a nyilvános lámpák száma 1856. : 
856, 1891. : 8780 és 1910. : 22,186. Ezenkívül 
4479 petróleum- lámpa is szolgál egyes utcák vi- 
lágítására. 1910-ben a főváros megkezdte a nagy 
útvonalaknak (körutak, Andrássy-út, Kossuth 
Lajos-utca stb.) villamos ívlámpákkal való vilá- 
gítását. A magánvilágításra két (Magyar álta- 
lános és Budapesti) villamossági társaság áll 
fenn, melyeknek évi áramfogyasztása 12'6 millió 
hektó watt. 

Budapest neve és címere. 

B. neve. B. ezt a nevet végérvényesen az 1872. 
XXXVI. t.-c,-kel kapta, mely t.-c. 1. §a kimondja, 
hogy Buda és Pest szab. kir. fővárosok, Óbuda 
mezőváros ós a vele együtt a Pest vmegyéből ki ke- 
belezett Margitsziget B. főváros neve alatt egye- 
síttetnek. Hazánk fővárosa tehát ez idő óta nem- 
csak hivatalosan, de törvény szerint is viseli mai 
nevét. Ám nem ez első nyoma a B. elnevezésnek, 
már az 184;8-iki törvényekben is megtaláljuk azt 
(persze csak Budára és Pestre vonatkozóan), s 
ámbár Buda és Pest az 1848-iki törvényekben is 
többször vannak külön felemlítve (IV. t.-c. 1. §-a 
«az országgyűlés jövendőben évenként és pedig 
Pesten tartván ülóseit», az V. t.-c. 5. §-a külön 
említi Budát és Pestet is), de a III. t.-c. 5. §-a azt 
mondja: «a minisztérium székhelye Budapest». 

Az irodalom és a társalgási nyelv 1848 előtt is 
igen gyakran használja úgy a B., Pestbuda, mint 
németül a Pestofen ós Ofenpest elnevezéseket. 
Előfordul a B. és Pestbuda sok Írónknál is, de 
főkép egyes kiadványok címében. Mindez azt mu- 
tatja, hogy a köztudat már jóval az egyesítés 
előtt is együvé tartozónak, sőt egynek tekintette 
a két várost, Budát és Pestet, melyhez az 1872-iki 
törvény azután Óbudát és a Margitszigetet hozzá- 
csatolta. 1892-ig tehát a főváros hivatalos neve 
volt : kB. fövárosy>, mely névhez 1892. 1. Ferenc 
József magyar királlyá való koronáztatásának 
25 éves fordulója alkalmával még egy jelző is 
járult, a székvárosé ; a király erre vonatkozó el- 
határozásával a főváros tehát megkapta azt a 
régi címet is, melyet már I. Lipót adományozott 
Buda városának az 1703 okt. 23. kelt szaba- 
dalomlevelében. Ez idő óta eleinte rossz magyar- 
sággal «B. fő- és székvárosa volt B. neve, amely 
elnevezést lassanként kiszorította a jobb hang- 
zású (.(.B. székesfőváros^ elnevezés. 

B. címere. Hogy mikor és kitől kapta Buda, 
Óbuda és Pest a maga címerét, azt nem tudjuk. 
Mind a három város címerét többféle alakban 
ismerjük. Budának legrégibb ismert címere ille- 
tőleg pecsétje az, mely egy 1329-iki oklevélen lát- 
ható (1. az 1-2. ábrát). 1402-böl, 1438-ból és 
1489-ből Buda pecsétjének oly alakját ismerjük, 
mely e kettős pecsét jobboldalához hasonlít némi 
eltéréssel. Ugyanezt a motívumot találjuk azon 
két, kőtáblába vésett címer egyikén, melyek az 
1894. lebontott fejérvári kapu falába voltak 
illesztve, ezek Budának azon címerkópei, melyek 
a mohácsi vész előtt voltak használatban s melyek 
közül a? egyiket itt bemutatjuk (3. ábra). 



Megváltozott Buda városának címere 1533., 
midőn János király Buda összes polgárait meg- 
nemesíté, mert ugyanekkor az ö «régi címerü- 
ket)) megváltoztatta. Ennek a címernek sehol 
sem maradt nyoma, de az oklevél alapján a 4. 




1—2. ábra. Buda legrégibb ismert kettős pecsétje 1329-böl. 




5. ábra. Buda pecsétje 
1703—1873. 



6. ábra. Buda biról lezárulásra 
használt pecsétje. 




7—8. ábra. Óbuda címeres pecsétjei a XIV. századból. 

ábrán látható képet mutathatta. A Lipót adta. 
1703 okt. 23-iki szabadalomlevél ismét új alakot 
ád Buda címerének, melyet a város 1873-ig hasz- 
nált (5. ábra). Ezeken a címereken illetőleg pe- 
cséteken kívül voltak még mások is, melyeket a 
város egyes hivatalai használtak. Ilyen pl. az„ 



I 



B udapest — 6 7 

melyet birói lezárolás alkalmával használtak, az 
ú. n. Sperrsiegel (6. ábra), stb. 

Óbuda legrégibb címeres pecsétje kb. ugyan- 
abból az időből maradt reánk, mint a legrégibb 
budai pecsét. Ezt két egymáshoz igen hasonló 
változatban mutatjuk be (7—8. ábra). Ennek a 
címernek ismerete idők folytán annyira kiveszett 
a köztudatból, hogy amidőn az egyesített főváros 
címerét megállapították, nem is tudtak létezéséről. 

Pest városának ismert legrégibb címeres pe- 
csétje az, mely az országos levéltárnak egy 1481. 
kelt oklevelén látható (9. ábra). Ennek is több 
változata keletkezett, míg végre ugyancsak I. 



Budapest 




8. ábra. Pest cimeres pe- 
csétje 1481-böl. 



10. ábra. Pest címere 
1708—1873. 



Lipót 1703 okt. 23-iki oklevelében Pest városa 
címerét is újra megállapította abban az alakban, 
amint az a 10. ábrán látható. Ezt a címeres pecsétet 
Pest is az egyesítésig használta. Ekkor egy külön 




11. ábra. Badapest címere az egyesítés óta. 

bizottság megállapította az egyesült főváros cí- 
merét azon alakjában, amelyben azt ma is hasz- 
nálják (11. ábra) s amint azt I. Ferenc József 1873 
szept. 21. kelt elhatározásával megerősítette. 

Környéke. 

B. környéke (1. a mellékelt térképet) már 
a természettől sok szépséggel van megáldva s az 
emberi ápolás és gond azokat még tovább fej- 
lesztette. Kétségkívül egyik legkiválóbb része a 
Margitsziget, « Budapest gyöngye». Hajdan mint 
az Árpád-házi királyok vadaskertje Nyulak szi- 
gete nevet viselt, IV. Béla alatt odamenekül- 
tek az egyháziak az ellenség elöl menedéket ke- 
resve. A sziget csúcsát az esztergomi érsek fog- 
lalta el, lakát bástyákkal erősítette meg ; alább 
apáca-klastrom épült, melyben Margit királyleány 
is élt (róla vette a sziget mai nevét), azonkívül a 
premontrei, franciskánus és Szt. János rendnek 
voltak itt jól megerősített házai ; a cselédség 
egész falut alkotott. Ezen építkezéseknek ma is 



számos maradványa látható a szigeten. 1790-ben 
Sándor kir. herceg vette meg a szigetet, 1795. 
József nádor birtokába került, 1847. István kir, 
hercegé volt s ennek halálával 1867. József kjr. 
herceg örökölte, kinek fejedelmi bőkezűsége 
paradicsommá s a főv. közönség legkedveltebb 
üdülőhelyévé tette azt, főleg mióta 1901-ben 
szárnyhíd által összekapcsolták a Margithíddal. 
1908-ban József kir. herceg eladta a szigetet az 
állam kezelése alatt álló ii. n. Fővárosi pénz- 
alapnak s azóta az a közmunkatanács kezelésé- 
ben van. 

B. bal parti környéke kevés érdekeset nyújt ; a 
Városligeten kívüli Herminamezőn, az Angyalföl- 
dön, a Kis- és Nagy-Zuglóban nyaralótelepek 
vannak keletkezőben. A Nagy-Zuglón kívül a 
czinkotai úton van a X. kerülethez tartozó, tőle 
4 km.-nyú'e fekvő Rákosfalva. A főváros hatá- 
rán kívül, Czinkota közelében. Mátyásföld né- 
ven keletkezett nagy nyaralótelep. i). felé szin- 
tén B. határán túl számos község, illetve telep 
jött létre ; ilyen Kispest (30,175 lak.), Pestszent- 
lőrincz (7826 lak.), Erzsébetfalva (30,919 lak.). 
Nagyobb távolságban Dunaharaszti szolgál a 
fővárosi lakosság kedvelt nyaralójául. E részek- 
nek jó közlekedésük van a fővárossal a harasztii, 
czinkotai és szentlőrinczi helyi érdekű vasutak 
és a zimonyi, hatvani és czeglédi vonalak áltg,l. 
É. felé a gyártelepek hosszii sora kapcsolja Új- 
pestet (55,221 lak.) a fővároshoz ; ez és a szom- 
szédos Bákospalota (25,097 lak.) B. fiókjaiul 
tekinthetők ; utóbbinak ílókjai Pestújhely (5559 
lak.), mlg Csömörből Bákosszentmihály (6555 
lak.), Rákoskeresztúrból pedig Rákosliget (2624 
lak.) vált ki. Ezek a fővárosból nyerték népes- 
ségöket s innen gyarapodnak. A távolabb vidéken 
Gödöllő, a király kastélyával és szép parkkal, 
Főt, a gr. Károlyi-féle kastéllyal, parkkal ós 
gyönyörű templommal, Aszód, javítóintézettel, 
Péczel szép kastélylyal, sok nyaralóval, ócsa, 
gyönyörű templommal ,a jelentékenyebb községek. 

A jobbparton a Budai hegység (1. o.) a termé- 
szeti szépségek nagy tömegét egyesíti magában. 
A Svábhegy ós vidéke a fővárosi lakosság leg- 
szebb nyaralótelepe ; gyönyörűen fejlődött s ren- 
delkezik a modern kényelem minden eszközével 
(vasút, telefon, üzletek, iskola, templom stb.) ; a 
Zugliget nem kevésbbé szép ós kedvelt, újabban 
a lÁpótmezö és Hűvösvölgy fejlődik rohamosan. 
A Budai hegységtől D. feíé Budafok, Kistétény, 
Nagytétény, Érd, Törökbálint és Budaörs a je- 
lentékenyebb községek, még tovább Torbágy ós 
Bia tűnik ki csinos vidékével. A Duna mentén 
felfelé a Nagy; Kevélyhegy csoportja terül el, 5e- 
kásmegyer, Üröm, Pilisboros jené, Csobánka és 
Budakalász községekkel ; Üröm, Alexandra Pav- 
lovna orosz nagyhercegnő, József nádor nejének 
mauzóleumáról nevezetes. Még odább É. felé Po- 
máz és Szentendre fekszik, melyeken tűlVisegrá- 
dig ésBíztergomig a Pilis-hegység, vagyis a Dunai 
tráchithegység természeti szépségekben gazdag 
csoportja terül el a Pilis-heggyel és Dobogókő- 
vel (rajta a Magyar Turista-EgyestÜet br. Eötvös 
Loránd-menedékháza). A közlekedés itt kevésbbé 
kielégítő ; a szentendrei ós esztergomi h. é. vasút, 
a Magyar folyam és tengerhajózási és a Duna- 

5* 



Budapest — 68 — 

gőzhajózási táraiilat tartja azt fenn. Még távo- 
labb Tata városa a fővárosi iíözönsóg egyik ked- 
velt kiránduló helye. 

Története. 

B. története a kelták idejéig nyúlik vissza ; 
még Kr. e. alapíták a kelták a mai Óbuda helyén 
fekvő Ak-ink (a. m. bövlz) várost, melyet a Kr. u. 
II. században itt megtelepedő rómaiak Aquin- 
cww-nak (1. o.) neveztek el ; e nagy jelentőségre 
vergődött telepet, mely Hadrianus alatt munici- 
pium, Septimius Severus alatt colonia rangra 
emelkedett, a Duna túlsó partján fekvő Contra- 
aquincummal hajóhíd kötötte össze, egyúttal ha- 
tárállomásial szolgált a birodalomtól K.- re elterülő 
barbár országok ellen. A rómaiak uralmát a nép- 
vándorlás idejében a hunok, keleti gótok s longo- 
bárdok 8 végül az avarok és szlávok váltották 
fel, kiknek korából valók a Buda és Pest nevek. 



Budapest 

Béla király a mongolok eltávozása után belát- 
ván a Dunának védelmi fontosságát, a mentében 
emelkedő, addig be nem épített dombot (a mai 
várhegyet) a támadások ellen szolgáló várrá ala- 
kíttatta át ; az ott keletkező új várat a magyarok 
Budának, a régi Budát Óbudának nevezték el ; 
ekkor lett a balparti Pestből Nagy-Pest, míg a 
jobbparti Pest (a mai Ráczváros) a Kis-Pest nevet 
nyerte. Buda külvárosai voltak Felhévvíz (a mai 
Császárfürdő táján) és Alhévvíz (a Rudas- és Rác- 
fürdő környéke), Szt.-Péter (a mai Víziváros) és 
Szt.- Jakab (a mai Újlak); Buda várától É. -ra a vár 
alatt Tótfalu feküdt. A régi Pest a Kalap-utcától 
a Régi posta-utcáig terjedt ; külvárosai voltak Uj- 
Bécs és Jenő (a mai Lipótváros helyén) és Szent- 
Erzsébetfal va v.Szentf alva (a Kalap-utcától a vám- 
házig). A várhegyen keletkezett új városban fel- 
épült a Boldogasszony temploma (a mai koronázó 
templom), a biztos menedéket szolgáltató Nyulak 




Buda 1470-ben. 



A hunok a hagyomány szerint újból felépítették 
Aquincumot s azt Etelvárának vagy Budának ne- 
vezték. A magyarok bejövetele előtt a mostani 
Pest és Buda helyén a két római város téglavető 
telepei és mészégető kemencéi voltak, innen az 
egyik németül Ofen, a másik szláv nyelven Pest 
nevet nyert, melyek mindegyike kemencét je- 
lent. A magyarok a Buda és Pest neveket meg- 
hagyták s alattuk mindkét város f elvirágzott.Tör- 
ténetükről azonban keveset tudunk. 1046. a ke- 
reszténység ellen fellázadt pogányok a pesti hegy- 
ről (utóbb Gellérthegy) levetették Gellért püspö- 
köt ; 1156. Buda (a mai Óbuda) már prépostság és 
társas káptalan székhelye s királyi lak volt ; Pest 
kezdettől fogva kereskedő város volt s nagy jólét- 
nek örvendett; kereskedelmét leginkább bolgárok 
tartották fenn. A tatárok a sajói csata után Pest 
alatt termettek, a várost felgyújtották s lakóit 
kegyetlenül lemészárolták (1241 április). A Duna 
gátat vetett továbbnyomulásuknak, de midőn a fo- 
lyam a rákövetkező kemény télen befagyott, Buda 
is Pest sorsára jutott. 



szigetén kolostorok jöttek létre s az apáca-kolos- 
torba vonult Margit királyleánytól nyerte a szi- 
get mai nevét. 1250 köinil a hegyen épült Buda 
már rektor igazgatása mellett rendes várossá ala- 
kult, s lakói a III. Miklós pápa legátusa, fermoi 
Fülöp püspök által 1279. egybehívott zsinatot, 
mivel a király jogait csonkítani merészelte,állam- 
csinnyel feloszlatták. A város ezáltal megnyerte 
Kun László kegyét, aki 1286. a Rákosra az első 
országgyűlést hívta egybe. Az utolsó Árpád ha- 
lála után Buda Róbert Károly ellen foglalt állást, 
seregét szétverte s ezzel a pápa egyházi átkát zú- 
dította fejére ; 1307. mégis meghódolt Róbert Ká- 
rolynak, de ez csak ritkán fordult meg itt, s ha- 
talmát a rektor (várkapitány) személyesítette ; a 
mai királyi palota helyén az Istvánvárat építtette 
s ő verette Budán az első aranyforintot. Nagy 
Lajos uralma jótékony hatással volt a városra ; 
maga gyakran lakott Budán ; 1347. kiváltságle- 
velet adott lakóinak s az árúmegállítás jogával 
ruházta fel. Óbudát, az anyakirálynő lakóhelyét, 
királyi várossá emelte. 



Budapest 



— 69 



Budapest 



A Nagy Lajos után bekövetkezett zavaros időben 
Buda is sokat szenvedett ; liozzájárult még, hogy 
Zsigmondot pénzzavarából Pest városa segítvén 
ki, ez azt a jogot nyerte tőle, hogy a birót és 6 
esküdtet ne többé Buda adja a városnak, hanem 
a polgái'Silg saját kebeléből választhassa ; Zsig- 
mond koi'ában azonban francia építőmesterek ál- 
tí\\ újjáépült a királyi vár s Buda a német csá- 
szár székhelye lett. Zsigmond halála után nem- 
zetiségi viszályok törtek ki Budán, minek az volt 
a következménye, hogy ezentúl évenkint felváltva 
magyar és német birót s 6 magyar és 6 német 
esküdtet választottak. Ugyanekkor pái-tviszályok 
dúltak az egész országban s V. László a cselszövő 
Cíllei-párt rábeszélésére Hunyadi Lászlót a budai 
Szt. György-téren 1457 márc. 16. kivégeztette. A 
csakhamar Prágában meghalt V. László után meg- 
választott Hunyadi Mátyás király alatt Buda és 
Pestvinigzásnak indult; Pestet erős fallal vétette 
körül, Buda városát is falakkal erősíttette meg ; 
Buda vára fejedelmi székhellyé vált, melynek pa- 
zar fényéről mesés leírásokat közöltek ama kor 
történetírói : az országgyűlések ós a királyi udvar 



Ferdinánd vezére, Roggendorf, 25,000 emberrel 
ostromolta Buda várát, melyet Martin uzzi csak 
2400 fegyveressel védett ; de a beállott éhínség 
már-már arra késztette a polgárságot,hogy a várat 
titokban feladja. A terv nem sikeiült, az összees- 
küdt polgárok elmenekültek, többeket Martinuzzi 
kivégeztetett s vagyonukat lefoglalta. Kevéssel rá 
megérkezett a török hadsereg, tönkre tette a 
Pestre menekülő Roggendorf -féle sereget s Pestet 
elfoglalta ; 1541 szept. 2. csellel megszállta Buda 
várát,melyet a magyarok hősies elszántsággal az ö 
számára védelmeztek volt. Szolimán nem tartotta 
meg ígéretét, hogy Budát János Zsigmondnak 
vissza fogja adni, s a főuraknak, a nemeseknek s 
főpapoknak egy hét alatt ki kellett a várból taka- 
rodniok.Igy került Buda a törökök kezébe, amely- 
ben 1541—1686. maradt. 

Ez idő alatt Buda és Pest fejlődése teljesen meg- 
akadt ; előkelő s vagyonos lakossága kiűzetett 
vagy kivándorolt, kereskedelme teljesen meg- 
szűnt, művelődésének minden nyoma elpusztult. 
A visszafoglalására intézett támadások alatt(1542, 
1598, 1602 és 1684) a városok nagy része romba 




Buda és Pest a XVII. században. 



fénye sok főurat vonzott Budára, s egymás után 
épültek ott a főurak és főpapok palotái. Mátyás 
1478. a Zsigmond korabeli óbudai főiskola he- 
lyébe Budán új főiskolát állított föl, tudósok. 
Írók csoportosultak körülötte, könyvnyomda lé- 
tesült s a királyi könyvtár párját ritkította ; a 
kereskedelem is nagy lendületet vett s általában 
ekkor élte Buda fénykorát. 

Mátyás halála után Buda hanyatlásnak indult ; 
1514. Dózsa György hada fosztogatta Buda kül- 
városait s Pestet is ostrom alá vette. 1526-ban volt 
az utolsó országgyűlés a Rákoson ; a mohácsi vész 
hallatára az özvegy királyné odahagyta Budavá- 
rát, a német s a magyar polgárság éj idején meg- 
futamodott s Szolimán szultán akadálytalanul fog- 
lalhatta el Budát; a királyi várat minden kincsétől 
megfosztotta, a polgári várost pedig felgyújtotta. 
3 napig tartott a város égése s utána romlialmaz 
állott a hajdani királyi székváros helyén. A törö- 
kök elvonulása után Szapolyai megszállta Budát, 
de Ferdinánd hadserege elől már 1527. kénytelen 
volt elvonulni. 1529-ben a szultán ismét elfoglalta 
Budát s Szapolyai Jánosnak adta át, aki Pestet 
is elfoglalta ; halála után Ferdinánd hadai ellen- 
állás nélkül elfoglalták Pestet, ezért Szapolyai 
kis fiának gyámja Martinuzzi György ismét be- 
hívta a török hadakat, hogy Pestet visszafoglalja. 



dőlt, s ami megmaradt, azt a gyakori tűzvészek 
és lőporrobbauások pusztították el ; 1602-ben sike- 
rült a keresztényeknek Pestet bevenni, de két év 
múlva ismét török kézre került. Lotharingiai Ká- 
roly végre 1686 szept. 2. visszahódította Buda 
várát (1. Bíídavár) a ezzel új fejlődés korszaka 
kezdődött. L Lipót 1703. sz. kir. várossá emelte 
Pestet, de a Rákóczi-kor zavarai s a pestis ret- 
tentő pusztításai annyira apasztották népessé- 
gét, hogy 1710. csak háromszáz iakosa maradt. 
A város gyorsan heverte ki a nagy csapást. A 
vármegye hatósága visszaköltözött Pestre, in. 
Károly 1723. ide helyezte át a hétszemélyes 
és a kir. táblát s a Károlykaszáruya nagy épü- 
letét emeltette. Mária Terézia alatt épült a ki- 
rályi palota s az állandó hajóhíd (az egykori Kis- 
híd-utca, ma Türr István-utca irányában) ; II. Jó- 
zsef 1784. Pestre hozta az egyetemet s két évvel rá 
felépült a papnevelde s messze a városon kívül az 
Újépület. Ebben az időben keletkezett a Lipótvá- 
ros, 1796. a polgári (ma Rókus-) kórház, 1799. a 
Városliget s 1808. a szépítési egylet, melynek ha- 
tása alatt Pest régi falai leomlottak. A tulajdon- 
képeni nagy lendület korszaka a XVIII. sz. végén 
indult meg s egyik megalapítója József kir. her- 
ceg, Magyarország nádora, aki minden erejét Pest 
város felvirágoztatására fordította. A XIX. sz. első 



Budapest 



— 70 



Budapest 



évtizedeiben létesültek a nemzeti múzeum, a ma- 
gyar tudós társaság, a nemzeti kaszinó, a nemzeti 
szinház, a vakok intézete, a lóversenyek, a dunai 
gőzhajózás ; gr. Széchenyi István f enkölt szelleme 
hatotta át a testvérvárosok lakosságát s az egész 
nemzetet, mely példátlan áldozatkészséggel te- 
remtette meg közművelődésének s anyagi jólété- 
nek nélkülözhetetlen tényezőit. Még az 1838-iki 
rettentő árvíz is csak pillanatnyilag tudta meg- 
bénítani a közszellem példátlan lendületét. Az 
árvizet követő évtizedben ipar és kereskedelem, 
irodalom ós művészet váratlanul gyors fejlődés- 
nek indult; ez időszakba esik Pest első rend- 
szeres szabályozása ; ekkor jött létre a lánchíd, 
a pesti hazai első takarékpénztár, a Kisfaludy-tár- 
saság, a természettudományi társulat s az orvos- 
egyesület ; ekkor vetették meg a későbbi műegye- 
tem alapját a József -ipartanodában, ekkor létesül- 
tek az első vasúti vonalak (Váczra és Szolnokra). 
Az 1848. év új korszak kezdetévé vált ; a kül- 
földi mozgalmak hatása alatt a magyar nemzet- 
ben is felébredt a szabadság eszméje ; márc. 15-én 
született meg Pesten a nemzet óhajait kifejező 
12 pont s a pozsonyi országgyűlésen V. Ferdinánd 
személyesen hirdette ki a szentesített alkotmá- 
nyos törvényeket, melyek a nemesi kiváltságokat 
eltörölték, Pestet jelölték ki az országgyűlés s 
«Budapestet» a kormány székhelyéül. Az első 
magyar felelős minisztérium Pozsonyból Pestre 
költözött s júl. 5. itt nyitotta meg a király nevé- 
ben István főherceg nádor az első népképviseleti 
országgyűlést. Az eddigi békés reformmozgal- 
makat azonban csakhamar tűz és vas váltotta fel. 
Az ország D.-i részében kitört forrongás a fővá- 
ros helyzetét is súlyossá tette. Jellasics Magyar- 
országba betört, a nádor szept. 25. leköszönt, a 
cs. kir. biztossá kinevezett Lamberg Ferenc altá- 
bornagy pedig a Lánchídon szept. 28. a nép dühé- 
nek áldozatául esett. B hírre Windischgratz Pest 
felé nyomult, a készületlen várost 1849 jan. 5-én 
elfoglalta s az ostromállapotot kihirdette. Az e 
közben szervezett magyar nemzeti sereg közele- 
désére az osztrákok ápr. 24. a fővárosból kivo- 
nultak 8 csak Hentzi vezérőrnagy maradt meg 
helyőrségével a Várban, amelyet a magyar had- 
sereg Görgei vezérlete alatt heves ostrom után 
máj. 21. elfoglalt (bővebben l. Budavár). A fel- 
szabadított Buda és Pest ismét a kormány szék- 
helye lőn, de csak rövid időre. Az oroszok betörése 
újabb fordulót jelöl. Júl. 13. Budavára ismét a 
császáriak kezében volt. 

■ Az 184;9-re következő katonai és rendőri ura- 
lom alatt a közélet minden ágában tespedés állott 
be : szinház, irodalom, zene és jótékonyság ké- 
pezték talán az egyetlen tért, melyen nemzeti tö- 
rekvések érvényesülhettek. De a nemzet lassan- 
ként felébredt tespedéséből s az 1859-iki esemé- 
nyek óta új mozgalom járta át az egész országot. 
Az 1861 -iki országgyűlésen lazulni kezdtek Ma- 
gyarország békói 8 miután 1866. Ausztriát a 
königgrátzi vereséggel még egy ujabb súlyos 
csapás érte volt, az uralkodó a nemzettel kibé- 
kült. Az 1867 jún. 8-iki koronázás Magyarország 
és a főváros történetének legújabb korszakát 
nyitja meg. Az alkotmány visszaállítása, az or- 
szággyűlés színhelyének Pestre való állandó át- 



helyezése, majd 1872. Pest, Buda és Óbudá- 
nak B.-té, a magyar birodalom fővárosává való 
egyesítése B.f elvirágzásának megalapítójává lett. 
Az azóta letelt 4 évtized alatt lett B. csak való- 
jában hazánk fővárosává, szellemi ós anyagi mű- 
veltségének, politikai és társadalmi életének köz- 
pontjává s az európai nagy- és székvárosok méltó 
vetélytársává. 

Hazánk újabbkori történetének legfontosabb 
mozzanatai az utolsó 40 év alatt itten játszód- 
tak le, 8 így azok B. történetének is mozzana- 
taivá lettek ; azokat, amelyek különösen ós úgy- 
szólván kizárólag a főváros történetéhez tartoz- 
nak, a megelőző hasábokon ismertettük. Ezek, mint 
láttuk, főként a főváros szellemi ós anyagi haladá- 
sának egyes határköveit jelzik. Történeti szem- 
pontból azonban legfontosabb az a változás, mely 
a fővárosi közigazgatás szervezése tekintetében 
állott be az egyesítés óta elmúlt 38 év alatt. B te- 
kintetben is legfontosabb a szervezetnek az a módo- 
sítása, mely a törvényhatósági bizottság 1911 júl. 5. 
tartott közgyűlésén fogadtatott el, s mely jelenleg 
kormány hatósági jóváhagyás alatt áll. Bz az új 
szervezés kibővíti a közigazgatás eddigi kereteit, 
újabb beosztást adva az ügyosztályok és szak- 
hivatalok működésének, új állások létesítésével, 
a szolgálati viszonyoknak helyesebb alapokra 
való állításával ; megelőzte ezt az 1909. méltá- 
nyosabb alapon megszerkesztett új nyugdíjsza- 
bályzat, mely előfutára volt az 1911-iki szerve- 
zeti szabályzatnak. 

Az 1873-iki egyesítés óta máig B.-nek 3 fő- 
polgármestere volt és pedig Ráth Károly, Már- 
kus József és a jelenlegi : Fülepp Kálmán ; pol- 
gármestere pedig 4 és pedig Kamermayer Ká- 
roly, Márkus József, Halmos János és a jelen- 
legi polgármester : Bárczy István dr. ; mindany- 
nyian nagy szeretettel s ügybuzgalommal fára- 
doztak és fáradoznak a főváros felvirágoztatásán 
és nevükhöz számos, a főváros érdekeit előmoz- 
dító nevezetes alkotás fűződik. 

Irodalom. 

A Budapestet tárgyaló gazdag irodalomból csak a nevezete- 
sebb müveket említjük fel s a hivatalos kiadványok közül 
csak a közérdeküeket. 

Általános úmertetéseU, monográfiák : k fővárosi Statisztikai 
hivatal heti kimutatásai, havi füzetei és közleményei, külö- 
nösen Körösi József és Thirring Gusztáv, B. főváros az 1901. 
évben, B. 1904—5, 2 köt.; továbbá B. székesfőváros Statisz- 
tikai Évkönyve, szerk. Thirring Gusztáv (eddig 10 köt.) ; 
Gerlóczy Gyula és Dulácska Géza, B. és környéke termé- 
szetrajzi, orvosi és közmivelödési leirása, B. 1879., 3 köt. ; 
Thirring Gusztáv, B. székesfőváros a millennium idejében 
(Matlekovits, Magyarország az ezredik évben, IX. köt.), B. 
1898; Edvi Illés Aladár, B. műszaki útmutatója, B. 1896; 
Guthi Imre, Fővárosi Almanach, Lexikon és Útmutató, 1910 — 
1912 ; Oscar v. Krücken, B. in Wort und Bild, Berlin 1900 ; 
Palugyay Imre, Buda-Pest sz. k. városok leirása. Pest 1852 ; 
Az Osztr.-Magy. Monarchia írásban és képben c. vállalatnak 
B.-et tárgyaló kötete, 1892 ; Körösi József, B. magyaro- 
sodása, B^ 1883, akad. értekezés; Thirring Gusztáv, Das 
Wachstum Budapests, Österr.-ung. Revue 1892: Kovács Pál, 
B. és környéke a magyarság szempontjából, B. 1880; J. V. 
Haufler, Buda-Pest, historischtopographische Skizzen, Pest 
1854; Hunfalvy János, Magyarország és Erdély képekben ; 
Franz Schams, VoUstandige Beschreibung der kgl. freyen 
Hauptstadt Ofen, Buda 1822; Patacsich József, 8z. k. Pest vá- 
rosának leírása, Pest 1831 ; Franz Schams, VoUstSndige 
Beschreibung der kgl. Freystadt Pest in Ungarn, Pest 1821; 
Jankovich Ant., Pesth und Ofen mit ihren Einwohnern, be- 
sonders in medicinischer und anthropologischer Hinsicht, 
Buda 1838; Patisz Károly, Beschreibung der kgl. Freistadt 



p 



Budapest 



— 71 — 



Budapest 



Pesth, Pest 1833 ; Dietze Christ. Jos., Ideen zur Erhöhung 
derWichtigkeitder kgl. Preistadt Pesth, Pest 1822 ; Pano- 
ráma von Pest und Ofen, Leipzig 1838 ; GemSlde von 
Pest und Ofen mit ihrer Umgebung, 2. kiadás, Pest 1841 ; 
Lever J., Die StadtPest und ihre Qegend, u. o. 1803; Peld- 
mann G. h.. Pest und Ofen, u. o. 1844, új kiad., 1855, 1859; 
Porfflnfrer Jos. And., Wegweiser für Premde und Einheimi- 
sche durcli die kgl. ung. Freystadt Pest, Buda 1827; Bél M., 
Notitia Hungáriáé novae historico-geographica, 3. k. 1737. 
A nagyszámú úti kalauzok közül: Szálai és Kahn, Die 
ungarische Metropole, B. 1888 ; Heksch Sándor, Illustrirter 
Fiihrer durch B. und ümgebung, Wien 1882 ; Steinacker, 
B., Europ. Wanderbilder 84—86. füzet ; Kahn József, An 
illustrated guide of B., B. 1891 ; Hevesi Lajos, B. és kör- 
nyéke, B. 1873; Qelléri Mór, B. a kiállítás alatt, u. o. 1885 
Palóczi Lipót, B. és környéke, u. o. 1896; Thirring Gusztáv, 
B. környéke, u. o. 1900. 

Térlcépek : Budapestről százával vannak térképek külö- 
nösen a XVllI. sz.-tól kezdve ; legtöbb a Fővárosi Múzeum- 
ban, a fővárosi mérnöki hivatal térképtárában. Neveseb- 
bek : Homolka tervrajza 1893; A mérnöki hivatal által ki- 
adott különböző méretű térképek; Kogutowicz Manó térképei. 

Fizikai viszonyok : Szabó József, B. és környéke geoló- 
giai tekintetben, B. 1879 ; n. a., B. területének földtani 
fejlődése, M. T. Akad. Értesítő 1856; u. a., Pest-Buda kör- 
nyékének földtani leírása. Pest 1858; Hantken Miksa, Az 
esztergomi barnaszén-terület földtani viszonyai, M. k. föld- 
tani int. 1. óvk. 1871, 3—140. lap; Koch Antal, A Szt.-Endre- 
Visegrádi és a Pilis hegység földtani leírása, M. k. földtani 
intézet 1. évk. 1871, 141—196. 1.; Hofmann Károly, A 
Buda-Kovácsi hegység földtani viszonyai, u. o., 1871, 199— 
274. lap; Szabó József, Fóth-GödöUÖ- Aszód környékének 
földtani viszonyai. Földtani Közlöny 1872; Zsigmondy Vilmos, 
A városligeti artézi kút B.-en, B, 1878 ; Inkey Béla, 
Szt.-Lörincz vidékének talajtérképezése, M. k. földtani int. 
évk. 1892 ; Borbás Vince, B. és környékének növényzete, 
n. 0. 1879 ; B. meteorológiai viszonyai, kiadja a meteor, 
közp. int., u. 0. 1879 : Bozóky Endre, B. meteorológiai 
állapotai, Term. tud. Közlöny pótfüzetei 1892, 39—48. lap ; 
Havas Sándor, A főváros erdészeti viszonyai. Erdészeti 
Lapok 1885 ; Punk Gyula, Der Weinbau von Ofen und des- 
sen ümgebung, Buda 1868 ; A' fővárosi talajvizsgáló bi- 
zottság jelentései, B. 1875 ; Révy Gyula, A Duna B.-en, 
n. 0. 1876 ; Benkert Antal, Erinnerungsbuch an die ver- 
heerende Überschwemmung 1838, Pest 1838 ; Szabó A., Pest 
városába berontott nagy vízáradása 1838. esztendőben. 
Pest 1838. 

Pűrdőlc, ás"ávyos források : Gerlóczy Zsigmond és Hankó 
Vilmos, B. fürdői, B. 1891 ; Tors Kálmán, A Margitsziget, 
u. 0. 1873 ; Verzár A., Der Kurovt Mai-garetheninsel in B., 
u. o. 1885 ; Hauer Károly, Chemische Analyse der Mattoni 
et Wille'schen vereinigten 6 Ofner Königs-Bitterquellen, 
u. 0. 1878 ; Bruck Jakab, Der Kurort Elisabeth-Salzbad und 
dessen Bitterquellen, u. o. 1866 ; Szontagh Tamás, Az Aes- 
cnlap^társaság kelenföldi kútjairól, Földtani Közlöny 1882 ; 
Presenius, Chemische Untersnchung der Hunyadi János 
Bittersalzquellen. VViesbaden 1878 ; Andreas Saxlehner's 
Hunyadi János Bittersalzquelle, B. 1884 ; Fehling és Kunze, 
Die natürliche Franz Josef-Bitterquelle, u. o., 1883 ; Hein- 
rich, Das Raitzenbad in Ofen, Leipzig 1873 ; Chyzer Kornél, 
Die namhafteren Kuroi-te und Heilquellen Ungarns, Stutt- 
gart 1887; Than Károly, A margitszigeti hévforrás vegyi 
elemzése, B. 1875, Értek, a term. tud. köréből VII. k. 9. sz. ; 
Dr. Vári Szabó János, A budai Sósfürdö, u. o. 1878 ; Linz- 
bauer, Die warmen Heilquellen der Hauptstadt Ofen, Pest 
1837 ; Illés, A budai Császárfürdö leírása, Buda 1847 ; Stocker, 
Thermographia Budensis, Augsburg 1721 ; Oesterreicher, 
Analyses aquarum Bndensinm, Buda 1781 ; Edvi Illés L., A 
budai hévvizek. Pest 1843 ; Frankéi A., Das Ofner Kaiserbad, 
a. 0. 1853 ; Molnár I., A hévvizek Buda környékén, B. 1869 ; 
Than Károly, A városligeti artézi kút hévforrásainak vegyi 
elemzése, n. o. 1880. 

Népesség: Thirring Gusztáv, A bevándorlás hatása B. 
népességének alakulására, Főv. Stat. Havifüzetek 1893; 
u. a,, Der Einfluss der Wanderungen auf die Entstehung 
der Bevölkerung von B., B. 1907. 

KöB^műveló'dés : Békey Imre, B. főváros közoktatásának 
vázlatos története 1868—81, B. 1882 ; Dr. Pauler Tivadar, 
A B.-i kir. magy. tud. egyetem története, u. o. 1880—82 ; 
Dr. Toldy László, A B.-i Erzsébet-leányárvaház 1861—86, 
u. o. 1888 ; Dr. Thanhotfer Lajos, Az állatorvosi tanintézet 
története, u. o. 1888 ; GyertyánCTy István, A B.-i áll. elemi 
és polg. isk. tanítóképezde múltja és jelene, u. o. 1882 ; A 
fővárosi képzőművészeti bizottság jelentése 10 éves műkö- 
déséről 1880—90, u. 0. 1891 ; Vajdafy Emil, A nemzeti zenede 
története, u. o. 1890 ; Reményi Antal, Emlékkönyv a Petőfi- 
szobor leleplezése alkalmából, n. o. 1882 ; Knrtz Vilmos, A 
B.-ferencvárosi r. kat. plébániatemplom tért. vázlata, n. o. 



1879 ; Thirring Gusztáv, B. közoktatásügye az 1905/06. tan- 
évben és a községi iskolák statisztikája 1828—1907., u. 
o. 1908 ; B. székesfőváros iskolai hatóságai és intézetei az 
1910—11. iskolai évben ; Pauler Tivadar, A B.-i m. k. tni 
egyetem története, u. o. 1880—85 ; Schmall Lajos, A B.-i Jó-, 
zsef fiárvaház története, u. il 1893 ; Divald Kornél, Buda és 
Pest régi művészete, u. o. 1901 ; u. a., B. művészete a török 
hódoltság eiött, u. o. 1905 ; Bárczy István, A főváros iskola- 
ügyeiről (Magy. Paedagógia 1903.. 3. szám). 

Közgcudaság : A B.-i keresk. és iparkamara jelentései ; 
Fény vessy Adolf, A pesti hazai I. takarékpénztár 50 éves 
története 1840—89, B. 1890 ; Pólya Jakab, A pesti ma^ 
gyár kereskedelmi bank keletkezésének és 60 éves fenn- 
állásának története 1841—92, u. o. 1892 ; Rácz Sándor, 
B. távíró- és távbeszélő-ügye 1889-ben, Kolozsvár 1890 
Országh Sándor, B. középítkezései 1868—82, u. o. 1884 ; 
A főv. közmunkák tanácsának jelentései (1873 óta); Thir- 
ring Gusztáv, A fővárosi szegény néposztályok lakásai 
(Közg. Szemle, 1894) ; u. a., B. építőipara és építkezései 
(KÖzg. Szemle, 1900) ; Bricht Lipót, A B.-i keresk. akadé- 
mia története alapításától 1895-ig, u. o. 1896; Leonhardt 
R. R. és Melan J., Öffentliche Neubauten in B., u. o. 1885; 
Deutsch Anton, Der Pester Lloyd-Gesellschaft 1853—1903, 
u. 0. 1903; Pólya Jakab, A pesti polg. keresk. testUlet és 
a budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata 
története, u. o. 1896. 

Közegészségügy : A főv. stat. hivatal halandósági munkái ; 
Die hygienisciien VerhSltnisse der grösseren Garnisonsorte 
der österr.-ungar. Monai-chie II. B., Wien 1888 ; Tormay 
Károly, Medicinische Topographie der Stadt Pest, Pest 
1854 ; u. a. Bevölkerung der StSdte Buda-Pest und ihre 
Bewegung 1854—56, u. o. 1857 ; Schlesinger, Medicinische 
Topographie der k. FreistSdte Pest und Ofen, u. o. 1840 ; 
Dr. Halász Géza, A B.-en uralgott járványos betegségek 
történeimé, B. 1879 ; Flór Ferenc, Hivatalos tudósítás az 
1846 — 47. évi hagymázjárványról. Pest 1848 ; A járvány- 
bizottság jelentése az 1892. évi koleráról, B. 1893 ; B. fő- 
város közkórházainak évkönyvei 1874—82, 1883—88, 1889— 
90 ; A főv. m. kir. államrendőrség főorvosi hivatalának je- 
lentése 1883—87. A B.-i önkéntes mentőegyesület évköny- 
vei ; Dr. Fodor József, Egészségtani kutatások a levegőt, 
talajt és vizet illetőleg, Math. és term. tud. Közlemények 
XVIL k. 1881, 113—471. Thirring Gusztáv B. gyermekegész- 
ségügyi viszonyai, u. o. 1896 ; u. a., B. közegészségügyi és 
közművelődési viszonyai, u. o. 1894 ; Gerlóczy Károly, Elő- 
terjesztés a B.-i lakásviszonyok rendezése tárgyában, B. 
1893 ; Neményi Ambrus. A B.-i lakáskérdés, u. o. 1883 ; 
Hennicke Gy. és v. F. Hüde, B. közvágóhídja és marhavá- 
sárja, u. 0. 1886; Qyőry Tibsre, Guide médical de B., 
n. 0. 1909. Ezenkívül a vízvezetékre vonatkozó számos 
kiadvány, leginkább Wein János, B. nyilvános vízművei, 
B. 1883. 

Történelem: Salamon Ferenc, B. története, 3 kötet, B. 
1878—85 ; Rómer Flóris, A régi Pest, n. o. 1873 : Dr. Ká- 
rolyi Árpád, Buda és Pest visszavívása 1686 ; Gömöri Ha- 
vass Sándor (utóbb Kuzsinszky Bálint), B. régiségei, u. o. 
1889 óta ; Jelentés az óbudai papföldi ásatásról, u. o. 1881 ; 
Dr. Gööz József, B. története, u. o. 1883 ; Podhraczky Jó- 
zsef, Buda és Pest sz. kir. városoknak volt régi állapotjokról. 
Pest 1833 ; Horváth István, Pest sz. kir. városnak régi Ofen 
német nevéről, u. o. 1810 ; Patachich József, Történeti 
jegyzetek sz. kir. Pest városról. Pest 1839 ; Havas Sán- 
dor, Fehéregyház és Árpád sírja. B. 1883 ; Schuster, 
Geschichte der Stadt Pest, Pest 1806 ; Patachich József, 
Die BUrger Pesths in der Vorzeit und Gegenwart, u. o. 
1834 ; Rupp Jakab, Buda-Pest és környékének helyrajzi tör- 
ténete, u. o. 1869; Némethy Lajos, A Nagyboldogasszonyról 
nevezett B. vári főtemplom története, Esztergom 1876.8zánios 
értekezés az Arch. Értesítőben és a Századokban; Schmall 
Lajos, Adalékok B. történetéhez, 2 k., B. 1899 ; u. a.. Ada- 
tok a régi Pest történetéhez, u. o. 1898 ; Michnay A. és 
Lichner P., Ofner Stadtrecht von 1244-1421, Pozsony 1845; 
Miler I. E. F., Epitome vicissitudinum et rerum memorabi- 
lium, Buda 1760; Némedy I., Die Belagerung der Festung 
Ofen in den Jahren 1686 und 1849, Pest 1853; Öri G. G., 
Margit-sziget történelme, Kassa 1876 ; Schier P. X., Buda 
sacra sub priscis regibus, Viennae 1773; Tors Kálmán, 
Margitsziget, Pest 1872 ; Újhegyi Béla, Budavár keletke- 
zése és hadtörténelmi múltja, Temesvár 1892; Wekerle L., 
Álba Maria, mint Árpád sírja holfekvésének meghatáro- 
zása, B. 1885 ; Zieglaner, Die Befreiung Ofens 1686, Innsbruck 
1886 ; Die Verteidigung Ofens durch Hentzi, Wien 1893. ; 
Dr. Toldy László, B. régibb és újabb címerei, B. 1896; 
Gárdonyi Albert, B. legrégibb kiváltságlevele, a Turul 
1910-iki 2—3. füzetében. 

Budapest, politikai napilap, 1877. alapította 
Wodianer Fülöp. Első szerkesztője Huszár 



Budapest-bécsi távlovaglás 



— 72 - 



Budapesti sriosszák 



Imi'e volt, kitől rövid idő múlva Brankovics 
György vette át a szerkesztést és vezette 1884-ig, 
amidőn Gracza György lett a lap szerkesztője, 
aki 20 esztendőn át állt a lap élén. 1904 óta Szat- 
mári Mór a szerkesztő. A lap jelenlegi tulajdo- 
nosa és kiadója Wodianer Hugó, udv. tan. A B. 
iránya a tiszta függetlenségi és 48-as programm. 
Kossuth Ferenc, hazatérte óta, politikai vezére 
és cikkírója. A B. félhivatalosa a függetlenségi 
pártnak. Iö07-ben harminc éves fennállását ünne- 
pelte, amikor egy díszes album keretében megje- 
lent a lap története. 

Budapest-bécsi távlovaglás. 1908 okt. 7. meg- 
tartott lovas mérkőzés, amelynek célja volt, a 
Budáról Bécsig terjedő utat a legrövidebb idő 
alatt végiglovagolni. A célt elsőnek Wodianer 
Béla cs. ós kir. huszár hadnagy érte el 16 óra 38 
p. alatt, ami óránként kb. 15 km.-es sebességnek 
felel meg. Wodianer hadnagy lova (Adamsapfel) 
angol telivér volt, gróf Esterházy Miklós Móric 
nevelése. Második Folis cs. és kir. huszárfőhad- 
nagy lett (17 óra 10 p.), harmadik Vargyas hon- 
védhuszárfőhadnagy (17 óra 10 V3 P-), negyedik 
br. Baich Péter cs. és kir. huszárhadnagy (17 óra 
56 p.). 

Budapest-budafok-nagytetényi villamos h. 
é. vasút. Engedélyeztetett a budafoki vonal 1899 
máre. 8-án 4381/98. sz. a., a nagytétényi vonal 
1908-ban 98,675. sz. a. 90 évre és megnyílt az 
előbbi vonal 1899 szept. 19., az utóbbi 1909 ápr. 
24. személy- ós áruforgalomra. Kiindul Budapest- 
ről a Ferenc József-híd budai oldaláról s a fővá- 
ros, majd Fest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye terüle- 
tén, Albertfalván és Budafokon át Nagytétényig 
terjed, 14"4 km. hosszban. Rendes vágányai SOVoo 
legnagyobb emelkedéssel és 50 m. legkisebb su- 
gárral. Önálló és közúti üzemű vasút. Csatlako- 
zik Budapesten a Budapesti Közúti Vaspályához 
és annak az Átlós-útig terjedő vonalát közösen 
használja; Budafokon pedig a Máv. budapest- 
flumei vonalához. Befektetett tőke 5.290,000 K. 
Elsőbbségi részvény ugyanannyi. 

Budapest Csepeli Atlétikai Klub, 1. Buda- 
pesti Atlétikai Klub- 

Budapester Tagblatt, politikai napilap, 1884 
máj. 1. Grecsák Károly indította meg Budapesten 
és szerkesztette 1884 végéig, amikor Bolgár Fe- 
renc orsz. képviselő vezetése alá került a lap. 
1894-ben az Európa r.-t. tulajdonjogilag magá- 
hoz váltotta, de 1906 végóig Bolgár Ferenc 
szerkesztésében jelent meg tovább is. 1906— 
1907-ig Weisz Julián orsz. képviselő lett a szer- 
kesztője, az ő visszavonulása után pedig Schmi- 
dek Izor. A lap állandóan liberális politikát köve- 
tett s erre a politikai helyzet változásai sohasem 
voltak befolyással. 

Budapest-esztergom-füzitöi h. é. vasút. A 
Budapest-esztergomi h. é. vasút és az Bsztergom- 
almás-fü^itői h. é. vasút egyesüléséből keletke- 
zett 1895. Kiindulási pontja Budapest-Angyal- 
föld, ahonnan Óbudáig a Máv. jobbparti körvasúti 
vonalát a Duna-hidon át Óbudáig közösen hasz- 
nálja, Óbudától pedig ÉNy.-ra Ürömig Budapest 
területén. Piliscsabáig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vár- 
megyén, onnan Kenyérmezömajorig és innen Esz- 
tergomig és Tokodon át Süttőig (valamint a 



szárnyvonalak Dorogtól a Drasche-bányatelepig 
és Tokodtól Annavölgyibánya-Sárisápig) Eszter- 
gom vmegyón, Süttötől pedig Almás-Füzitöig 
Komárom vmegyén vonul át, ahol csatlakozik a 
Máv. budapest-bruck-királyhidai vonalához. A 
Máv. jobbparti körvonalát Óbudától Buda-Csá- 
szárfürdőig közösen használja. Kiterjedése 993 
km. Üzemét a Máv. látja el. Megnyittatott : Esz- 
tergom-Almásfüzitő 1891 nov. 29., Óbuda-Eszter- 
gom 1895 nov. 17., Angyalföld-Óbuda 1896 nov. 
3. Beruházási tőke 18.283,400 K, elsőbbségi rész- 
vény 16.354,600 K. 

Budapesti általános villamossági részvény- 
társulat, 1893. alakult, világítás és erőátvitel 
céljaira egyenáram szolgáltatására. Egy központi 
telepen több fázisú váltakozó áramot termel, ame- 
lyet négy állomáson megfelelő forgó transzfor- 
mátorokkal egyenárammá alakítanak át; 14 gőz- 
géppel dolgozik s a belső állomásokon tekintélyes 
számú akkumulátor-battériái vannak. Az egész 
gépi berendezés munkabírása 19,800 lóerő. A ká- 
belhálózat hosszúsága 915 km., értéke kerek 
számban 10 millió K. A hálózatba be van kap- 
csolva 5700 ívlámpa, 350,000 izzólámpa és 4200 
motor. A társaság fejlődését legjobban megvilá- 
gítja az, hogy míg a bruttojövedelemből a fővá- 
rosnak fizetett 5«/o részesedés 1895. csak 8843 K 
volt, 1910. a részesedés fejében 285,771 K 37 fil- 
lért fizetett be a főváros központi pénztárába. Az 
engedélyidő lejártával a kábelhálózat ingyen jut 
a főváros birtokába. A társaság felvirágoztatá- 
sában legnagyobb érdemet Fodor István (1. 0.) 
vezérigazgató szerzett. 

Budapesti árú- és értéktőzsde, 1. Tőzsde. 

Budapesti Atlétikai Klub. 1900-ban alakult. 
Tagjainak száma 750. Tagjai az atlétika majd 
minden ágában értek el kiváló eredményeket, így 
a birkózásban, gyaloglásban, úszásban, labda- 
rúgásban stb. A B. 1911-ben fuzionált a Csepeli 
Atlétikai Klubbal és felvette a Budapest- Csepeli 
Atlétikai Klub nevet. Versenypályája a VI. ker. 
Amerikai-út 36. sz. a. van. 

Budapesti (Budai) Torna-Egylet. Az alkot- 
mányos éra hatása alatt alakult 1869-ben 43 tag- 
gal mint Budai Torna-Egylet. Később más budai 
tomaegylettel fuzionálva 1885. vette fel a B. ne- 
vet. Saját, tágas tornacsarnokát 1885. építtette 
54,000 K költséggel. A legtevékenyebb torna- 
egyesületek egyike ; foglalkozik a tornán kívül a 
testgyakorlatok minden ágával ; meghonosította 
a női toraázást, a lawn-tennist, a ski-sportot, 
szánkózást, ping-pong játékot. Tornász-minta- 
csapatok részére 1900. vándordijat alapított ; a díj 
Toldi Miklósnak a farkasoldcal való viaskodását 
ábrázolja ; Fadrusz János mesterműve. Atlétikai 
versenyekre 1907. a Zsingor Mihály vándordíjat 
alapította. Nemcsak mint testgyakorló egylet, ha- 
nem mint társadalmi tényező is számottevő szere- 
petjátszik a fővárosban. 1910-ben 1300 tagja volt. 

Budapesti Divatlap, 1. Pesti Divatlap. 

Budapesti glosszák, lapszéli és sorközi magyar 
jegyzetek a budapesti egyetemi könyvtárnak 98. 
sz. latin kódexében. A másolatnak látszó kézirat 
a XV. sz.-ból való és vasárnapi prédikációkat 
tartalmaz, melyeket eredetileg valószínűleg Mo- 
hácsi Dénes pécsi kanonok és tolnai főesperes 



Budapesti helyi érdekű vasutak 



— 73 — Bpesti Ker. Munkásbiztosftó Pénztár 



irogatott össze a század 30-a8 és 70-es évei között. 
A beszédekben sok magyar vonatkozás van, de 
egyúttal a gyűjteménynek jókora része — 45 
prédikáció — máris idegen forrásból, Jacobus a 
Voragine Sermones Dominicales c. munkájából 
átvettnek vagy kompiláltnak bizonyult. Nyomta- 
tásban közrebocsátotta az egészet Szilády Áron a 
köv. munkában : Sermones Dominicales. Két XV. 
8z.-ból származó magyar glosszás latin codex 
(2 köt., Bpest 1910). 

Budapesti helyi érdekű vasntak 1889. kelet- 
keztek oly célból, hogy a Budapesti Közúti Vas- 
útnak engedélyezett, kiépített és üzemben tartott 
három különálló helyiérdekű vasutat egyesítve, 
azokat fejlesszék, új vonalak létesítésével kiegé- 
szítsék és üzemben tartsák. 1. A Imdapest-duna- 
harasztii vonal engedélyeztetett 1887. s megnyílt 
Soroksárig 1887 aug. 7., Dunaharasztiig 1887 
nov. 2i. Csatlakozásban a Máv. dunaparti össze- 
kötő vonalával és a Budapesti Közúti Villamos 
Vasúttal kiindul Budapest vágóhíd állomásról és 
a Dunával párhuzamosan D.-re Dimaharasztiig 
terjed, Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. te- 
rületén 19-7 km. kiterjedésben. 2. A hudapest- 
czinkotai, illetőleg kerepesi vonal engedélyezte- 
tett 1888, ill. 1900. és megnyílt Czinkotáig 1888 
júl 20., Kerepesig 1900 jún. 28., 201 km. kiterje- 
désben. Kiindul a Kerepesi-úton a Keleti pálya- 
udvar mellett fekvő állomásáról s K.-re Budapest 
és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén 
Kerepesig terjed. A M. Á. V. vonalaival a Kő- 
bánya felsöpályaudvar és a Ferenc József lak- 
tanya állomás között fekvő összekötő vonal köti 
össze. 3. A budapest-szentendrei vonal engedé- 
lyeztetett 1887. és megnyílt 1888 aug. 17. Kiin- 
dul Filátorigát állomásról és északi irányban a 
Dunával párhuzamosan annak jobb partján Szent- 
endréig terjed Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun 
vm. területén 163 km.-re. Csatlakozik a Máv. 
jobbparti körvasúti vonalával Filátorigát állomá- 
son, a Budapest-Esztergom-Füzitöi h. é. vasúttal 
Óbudán és Filátorigát állomástól a Pálffy-térig a 
Máv. vonalát a személyforgalomban közösen hasz- 
nálja és személyvonatai onnan indulnak és oda 
érkeznek. Befektetett tőke 29.173,520 K, elsőbb- 
ségi részvény 38,843,800 K. összes kiterjedése 
60 km. és üzemét maga látja el s a Haraszti- 
Ráczkevei helyi érdekű vasút üzemét is vezeti. 
As 1908. XXX. t.-c. alapján vonalainak vil- 
lamos üzemre leendő átalakítása és a budapest- 
kerepesi vonalnak Gödöllőn át Máriabesnyőig 
való kiépítése engedélyeztetvén: a budapest- 
dunaharasztii vonal átalakítása 1910., a Czinko- 
táig teiledő vonalé pedig 1911 ápr. 11-én megtör- 
tént ; az új vonal kiépítése is folyamatban van. 

Budapesti Hiradó, a konzervatív párt legerő- 
sebb vezérlapja volt; Dessewjfy Emil gróf in- 
dította meg 1844 júl. 2. és Szenvey József szer- 
kesztette 1848 márc. 18-ig, ekkor Vida Károly 
vette át a szerkesztést, azon év júl. 15-ig, midőn 
a lap megszűnt, összesen 888 száma jelent meg. 
Ebben a hírlapban jelent meg az első tárca 1845 
jan. 5-től Jósika Miklós Akarat és hajlam c. 
regényével ; az 1846. évvel pedig már Irodalom 
és tudomány címmel állandó tárcarovata volt a 
lapnak. 



Budapesti Hirlap, 1. politikai napilap «Hiva- 
talos Értesítő)) -vei ; (S^i/agrjí/i Ferenc adta ki és 
szerkesztette 1853-tól (mint a Magyar Hír- 
lapnak folytatását) ; 1856-tól Emich Gusztáv volt 
a lap kiadója s Nádaskay Lajos mint szerkesztő- 
társ van megnevezve, ki 1857-töl maga szerkesz- 
tette a lapot 1860 szept. 15-én bekövetkezett ha- 
láláig. Ekkor Vértéi Ernő vette át a lapot, mely 
1859-töl «A C8. k. kiadó ügyvezetése alatt» jelent 
meg. Itt közölte Salamon Ferenc színházi kriti- 
káit és Bulyovszky Gyula Vasárnapi tárcáit. 
Megszűnt 1860 nov. 30. ós belőle alakult a'^Sör- 
göny c. hivatalos lap. 

2. B., politikai napilap, ^.lapították Csukássi 
József ós Rákosi Jenő 1881., miután Csukássi 
József vezetésével a Pesti Hírlapot szerkesztő 
munkatársak e lap kiadójával ellenkezésbe jutva, 
onnan testületileg kiléptek. A B. minden párttól 
független magyar nemzeti politikai programm 
alapján indult meg s ezt a programmot követi ma 
is. Csukássi József halála után 1891. Bákosi Jenő 
megváltotta a lap tulajdonjogát s 1891 júniustól 
a B. az ö főszerkesztése alatt, Csajthay Ferenc 
addigi hely. szerkesztő felelős szerkesztése mel- 
lett jelenik meg. Ideiglenes helyiségeiből 1892. 
véglegesen saját vállalati házába költözött, ugyan- 
akkor a vállalat maga alapított nyomdát is ; ké- 
sőbb még megindította az Esti Újság napilapot, 
Kakas Márton élclapot s a Divatujságot. 

Budapesti Kerületi Munkásbiztositó Pénz- 
tár. A pénztár az 1907. XIX. t.-c. alapján létesült 
kerületi munkásbiztositó pénztár, az országos 
munkásbetegsegélyző- és balesetbiztosító pénztár 
helyi szerve. Szervezete a munkaadók és biztosí- 
tott alkalmazottak egyenlő arányú képviseletén 
alapul s ügyeit a közgyűlés és az annalc kebeléből 
választott igazgatóság intézi. Feladata a törvény- 
ben előírt kötelező betegség és baleset esetére való 
biztosítás ellátása. Jövedelmeit a munkaadók és 
biztosított alkalmazottak egyenlő arányú járuló- 
kaiból nyeri. A járulékok a munkabér magassága 
szerint 8 osztályba vannak sorozva s a munkabér 
30/0-a szerint fizetendők ; azok, kik üzemükben öt- 
nél több munkást rendszerint nem alkalmaznak, az 
1907. évi XIX. t.-c. életbeléptétől számított öt éven 
belül csak 2<'/o-os járulékot kötelesek fizetni. A be- 
tegség esetén nyújtandó gyógysegélyek a követke- 
zők : orvosi kezelés, gyógyszer, gyógyászati esz- 
közök és a táppénz a napibér 507o"a szerint szá- 
mítva 20 héten át. Ezek helyett kórházi ápolás, 
ületve ellátás nyújtható s a hozzátartozóknak fél- 
táppénznek megfelelő tápsegély. A baleseti kár- 
talanítás külön segélyezési ágként kezeltetik s a 
segélynyújtás lényegében kiterjed a sérült mim- 
kás összes szükségleteinek ellátására. A pénzbeli 
kártalanítás a munkaképesség csökkenésének 
arányában annak egész tartamára nyujtatik vagy 
halállal végződő baleseteknél a hozzátartozóknak. 
Ezen biztosítás költségeit egészében a munkaadók 
viselik 8 azok az osztó-kivonó rendszer alapján 
évenként utólag szedetnek be. A balesetbiztosítás 
szempontjából az egyes üzemek a veszélyesség és 
az alkalmazott munkások száma szerint fokoza- 
tokba osztatnak s ehhez képest viselik a felmerült 
költségeket. A pénztár eredetileg 1870. évben ala- 
kult munkások társulatából Általános Munkás- 



Budapesti kir, büntető törvényszék — 74 



Budapesti Önkéntes IVIentö-Egyes. 



betegsegélyzö ós Rokkantpénztár címen, mint 
magánegyesület. Később az 1891. XIV. t.-c. alap- 
ján létesült Kerületi Munkásbetegsegélyzö Pénz- 
tárral egyesült az 1906. évben, majd az 1907-iki 
biztosítási törvény alapján végleg átalakult mun- 
kásbiztosltó pénztárrá. Ilyf ormán amagánegyesü- 
lésböl keletkezett segélyegylet törvényes intéz- 
kedések folytán a munkásbiztosítás nyilvános 
szerve lett. Slűködésének és feladatának arányait 
a következő számadatok szemléltetik : Fennállása 
óta 1910. év végéig kifizetett a pénztár segélyek 
fejében : 1. Táppénz, gyermekágyi és szülési segé- 
lyek: 27.686,177 K.-t. 2. Temetkezési segóíy: 
2.053,259 K-t. 3. Gyógyszerek és ásványvizek : 
7.192,070 K. 4 Kórházi ápolási és szállítási költ- 
ségek : 4.107,500 K. 5. Vízgyógyászati és fürdő- 
költségek : 1.104,324 K. 6. Gyógyászati eszközök 
és kötőszerek ; 798,668 K. 7. Orvosi költségek : 
8.737^89 K. 8. Egyéb rendkívüli segélyek: 
1.145,581 K. A segélyezési kiadások teljes ösz- 
szege : 52.824,868 K. A pénztár Budapesten és 
környékén több rendelőintézetet tart fenn, járó 
beteg tíigjai ellátására, amelyekben több mint 80 
szakorvos és megfelelő számú szaksegéd műkö- 
dik. A fekvő betegeket az egyes kerületekben és 
községekben alkalmazott orvosok látják el. Az 
összes pénztári orvosok száma 19 10-ben 449 volt. 

Budapesti kir. büntető törvényszék, 1. Tör- 
vényszék. 

Budapesti kir. kereskedelmi és váltótör- 
vényszék, 1. Törvényszék. 

Budapesti körvasutak. \. Budapesti halparti 
körvasút. Az 1888. XXVII. t.-c. alapján az állam 
által építtetett a Duna balpartján fekvő külön- 
böző pályaudvaroknak és vonalaknak, valamint 
a gyáraknak emezekkel való összekötésére, 29" 1 
tm. kiterjedésben. 2. Budapesti johhparti kör- 
vasút. Elágazik a balparti körvasútnak budapest- 
angyalföld-óbudai vonalából Aquincum elágazás- 
nál s Buda-Császárfürdőn át a Pálffy-térig s on- 
nan Budapest déli vasút pályaudvarig terjed, 
11-2 km. kiterjedésben. A Budapest déli vasút és 
és Pálffy-tér közötti vonal 1900 jún, 1-től nincs 
forgalomban. Engedélyeztetett az 1891. XXIV. 
t.-c. -kel, megnyittatott 1892 szept. 1. 

Budapesti Közlöny, hivatalos lap, mely 1867 
febr. 20. indult meg Bmich Gusztáv, később az 
Athenaeum kiadásában ; szerkesztette Salamon 
Ferenc 1892 okt. 10. történt haláláig ; 1893 jún. 
l-jétől kezdve Vadnay Károly szerkesztette szin- 
tén haláláig. Vadnay' után Beksics Gusztáv volt 
a B. szerkesztője és pedig 1905 febr. elsejétől 
kezdve 1906 máj. 6-án bekövetkezett haláláig. 
Beksics utódja 1907 jún. 1-töl k.ezáve Bársony 
István. — Úgy Vadnay, mint Beksics halála után 
Ladik Gusztáv látta el ideiglenesen a hivatalos 
lap szerkesztését. 

Budapesti közúti vaspálya-társaság. Első 
vonalát a Széna- (most Kálvin-) térről Újpestre, 
a kopenhágai és a bécsi után, mint a világ har- 
madik lóvasütját 1866. nyitotta meg. 1878-ban 
megszerezte a budai lóvasutat és a két hálózatot 
aMargit-hídon átegymással összekötötte.l894-ben 
engedélyt szerzett vonalainak elektromos üzemre 
való átalakítására, amit 1898. végén befejezett. 
Saját vasútján kívíu tulajdonát képezik : a Buda- 



pest—budafoki, a Budapesti helyi érdekű, a Buda- 
pest—újpest—rákospalotai és a Budapest vidéki 
vasutak, valamint fele részben a Ferenc József 
földalatti vasút is. így a B. a világ egyik leg- 
hatalmasabb kisvasúti vállalata és összes vasút- 
jainak teljes vonalhossza 200"7, vágányhossza pe- 
dig 346-8 km. A közúti vasút 1948. a székesfő- 
városra háramlik, melynek jogában áll 1923-tól 
kezdve azt bármikor beváltani. A város belsejé- 
ben fekvő vonalak 38'5 km. vágányhosszal alsó 
vezetékesek (1. Elektromos vasút). A B. teljes 
vagyona mintegy 150 millió korona. 

Budapesti m. kir. állami hidak felügyelő- 
sége. A pénzögyminisztérium f enhatósága alatt 
álló hivatal, amelynek feladata a budapesti állami 
közúti dunahidak (a lánchíd, a Margit-híd, a Fe- 
renc József híd, Erzsébet-híd) fenntartásával s a 
vámszedés kezelésével járó műszaki, pénzügyi és 
adminisztratív teendőket ellátni. A hivatal élén 
állanak egy felügyelő és egy műszaki vezető. A 
hidak építési ügyeit, vagy nagyobb átalakítások- 
kal (mint a lánchíd tervbe vett megerősítésével) 
járó teendőket azonban már nem ez a hivatal, 
hanem a kereskedelemügyi minisztérium Duna- 
híd-építő szakosztálya végzi. 

Budapesti Napló, szabadelvű programú poli- 
tikai napilap ; Vészi József alapította 1894., mint 
főszerkesztő, mellette 1896— 1905-ig Braun Sán- 
dor volt a felelős szerkesztője. 1907-ben dr. Pályi 
Edének, a Magyar Szó felelős szerkesztőjének 
tulajdonába ment át, aki azóta egyszersmind szer- 
kesztője. 

Budapesti Népoktatási Kör. Magyarország 
legrégibb közművelődési intézményeinek egyike, 
amely 1870. alakult. Ingyenes tanfolyamokat tart 
fenn a felnőtt írni-olvasni nem tudók részére ós 
a tanulni vágyó közönség számára. Megalakulása 
óta több mint 30,000 egyént részesített rendszeres 
oktatásban. 

Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület, célja 
a mentés és első segítségnyújtás mindennemű 
baleset alkalmával, a főváros határán belül, va- 
lamint általában a rendőrségnek és hatósági kö- 
zegeknek támogatása ezen a téren, továbbá a 
megbetegedetteknek és megsérülteknek eUátása 
a kezelő orvos megérkeztéig. Az egyesület e vég- 
ből Budapesten mentőállomásokat állít föl, végzi 
a mentőszolgálatot, mozgó mentőőrségeket állit 
nagyobb sokadalmakon, továbbá végzi a betegek 
szállítását is. 1887-ben alakult a dr. Mundy báró 
által Bécsben megalkotott mintára, gr. Andrássy 
Aladár ós dr. Kresz Géza orvos vezetése alatt. 
Kresz Géza halála óta (1901) dr. Kovách Aladár 
kir. tan., igazgató főorvos vezeti. 1890-ben már 
saját épületet emelhetett a Markó- és Sólyom- 
utcák sarkán a főváros által ajándékozott telken. 
1899-ben az épületet a főváros segítségével meg- 
nagyobbították. Az egyesület évi költsége körül- 
belül 260,000 korona, melynek fedezése csak 
részben teljesíthető az állam és a székesfőváros 
20—20,000 korona segélyéből s az alapítványok 
kamataiból ; legnagyobbrészt a közönség önkén- 
tes adományaira van utalva. Az egyesület, mely- 
nek működő tagjai orvosok vagy szigorlók, mint 
segédmentők fiatalabb orvosnövendókek, a téli 
estéken tanfolyamot tart laikusok részére is 



Budapesti összekötő vasút 



— 75 



Budapesti Torna-Club 



melyeken minden jelentkező részt vehet. Hasonló 
tanfolyamokat vidéki városokban is rendez és 
ezeken 1911-ig körülbelül 30,000 egyén nyert 
oktatást az első segítség nyújtásának módjaiból. 
Az intézmény nagyarányú fejlődését mutatja az, 
hogy amíg 1888. az első évben 5878 esetben mű- 
ködött közre, 1910. már 31,067 esetben vették 
igénybe működését; fennállása óta 317,000 eset- 
ben nyújtott segítséget. Az egyesület védője Jó- 
zsef főherceg, a hölgybizottság elnöke Auguszta 
főhercegasszony, az egyesület elnöke gr. Kará- 
tsonyi Jenő. 

Budapesti összekötő vasút. Az 1872. IX. t.-c. 
alapján az állam által építtetett s megnyittatott 
1877 okt. 23. Kiindul Kőbánya f. p. u.-ról s DNy.-i 
irányban Budapest-Ferenczváros p. u.-ra, onnan 
pedig a Dunán át 400 m. vasszerkezetű hídon 
Budapest-Kelenföld p. u.-ra vezet, ahol csatlako- 
zik a Déli vasút budapest-csáktomyai vonalához 
és elágazik Kőbánya felső p. u.-ról Kőbánya hiz- 
lalda p. u.-ra, Budapest-Ferenczváros rendező p. 
u.-ról Budapest-Ferenczváros marhavásártórre és 
az 1902, megnyílt Budapest-Ferenczváros sertés- 
vásártérre, továbbá Budapest-dunaparti teher- 
pályaudvarra, Budapest fővárosi közraktárakba, 
Budapest fövámházhoz és a Budapest központi 
vásárcsarnokhoz 18'9 km. kiterjedésben. 

Budapesti Philologiai Társaság, 1874 aug. 
8-án Ponori Thewrewk Emil és Garami Rikárd 
kezdeményezésére alakult 38 rendes taggal. Bár 
tagjainak száma az első év végén 84-re nőtt, 
igazi jelentőségre csak 1877. emelkedett, mikor 
céljai elérésére Egyetemes Philologiai Közlöny 
c. szaklapot indított. A társaság legutoljára 1905. 
jóváhagyott alapszabályai értelmében érintkező 
pontja akar lenni a magyar állam területén lakó 
filológusoknak ; műveli, ismerteti, terjeszti a szi- 
gorú filológiai módszert, működése körébe von- 
ván mind a klasszikus ókort illető tanulmányokat, 
mind a magyar és egyéb nyelvet meg irodalmat. 
Céljai elérésére felolvasásokat és vitatkozásokat 
rendez (minden hónap második szerdáján), önálló 
filológiai müveket tesz közzé (jelenleg egy tudo- 
mányos görög-magyar szótáron dolgozik), s szak- 
szerű tudományos folyóiratot ad ki, a 35-ik év- 
folyamában járó Egyetemes Philologiai Közlönyt. 
Tagjai alapítók, akik legalább 200 K-val járulnak 
a társaság vagyonához (számuk 191 l-ben 27), tisz- 
teletiek (14), rendesek, akik évenként 10 K-t fizet- 
nek (571), rendkívüliek, akik csak főiskolai hall- 
gatók lehetnek s tagdíjuk 6 kor. (72). Mindezek 
hivatalból kapják a társaságnak évenként tíz- 
szer, összesen ötven ívnyi terjedelemben meg- 
jelenő közlönyét, melyet a M. Tud. Akadémia 
2000 K évi segéllyel támogat s ennek fejében a 
választmánytól kijelölt szerkesztőket (jelenleg 
Császár Elemér és Láng Nándor) megerősíti. A 
tagokon kívül 217 előfizetője van az Egyetemes 
Philologiai Közlönynek. A társaság ügyeit az 
évenkénti közgyűlésen megújított választmány 
(30 budapesti, 30 vidéki tag) intézi s az élén a há- 
rom évenként (utoljára 1911) választott tisztikar 
áll ; tiszteletbeli elnök P. Thewrewk Emil, elnök 
Heinrich Gusztáv, első titkár Hornyánszky 
Gyula, második titkár Papp Ferenc, pénztáros 
Cserhalmi Sámuel, ügyész Bonta Károly. A tár- i 



saság alaptökéje 1910 dec. 31. 718573 K volt, 
bevételei 1910. 10,443' 15 K-ra, kiadásai 977643 
K-ra rúgtak. 

Budapesti Szemle, az ország legrégibb, élő 
revue-je. Szalay László alapította 1840., b. Eötvös 
József társaságában, az 1837. megindított, de az 
érdeklődés hiánya miatt megszűnt Themis helyébe, 
mely azonban jogi s államtudományi folyóirat volt, 
míg az új vállalkozás az ismeretek szélesebb kö- 
rét karolta fel. Kiadására Heckenast vállalkozott. 
A tudományos kutatás szolgálata, az ismeretek 
terjesztése, gyakorlati célú törekvések elméleti 
megvilágítása és előkészítése volt a folyóirat föl- 
adata. Legszorgalmasabb munkatársai akkoriban 
a szerkesztőkön kívül Schedel (Toldi) Ferenc, Tre- 
fort Ágoston, Henszlmann Imre és Lukács Móric 
voltak. A vállalat azonban már a második füzettel 
megszűnt. 1857-ben, midőn a nemzetnek ily or- 
gánumra nagy szüksége volt, támadt föl újra, 
első lapján br. Sina Simonnak ajánlva, «kinek 
hazafias ajánlata hozta létre e vállalatot». Szer- 
kesztője ós kiadója ekkor Csengery Antal volt, 
ki 1865. Lónyay Menyhértet társul vette maga 
mellé ; 1867-től fogva ismét maga szerkesztette 
tovább, de 1868 végén ő is fölhagyott vele. Négy 
évi szünet után, 1873., Gyulai Pál költötte ismét 
új életre, a M. Tud. Akadémia megbízásából és 
támogatásával, 1881. pedig, megkettőztetve a fü- 
zetek számát, rendes havi folyóirattá alakította. 
Munkatársai a magyar irodalom, tudomány és 
közélet legkiválóbb alakjai voltak, úgyszólván 
kivétel nélkül, Gyulai vezetése alatt az irodalmi 
és tudományos kritikának is nagytekintélyű fó- 
rumává emelkedett. Gyulai Pál holtáig, 1909 vé- 
góig szerkesztette, 1910-töl fogva a M. Tud. Aka- 
démia megbízásából, Berzeviczy Albert és Beöthy 
Zsolt közreműködésével, Voinovich Géza szer- 
keszti. 

Budapesti szünidei gyermektelep -egyesület, 
1. Szünidei gyermektelepek. 

Budapesti takarékpénztár és országos zálog- 
kölcsön r.-t, 1893. Budapest-terézvárosi takarék- 
pénztár cég alatt 2.500,000 K alptőkóvel alakult ; 
1895. fölemelvén részvénytőkéjét 10 millió ko- 
ronára, cégét a jelenlegi névre változtatta s 
ugyanakkor jogot nyert, hogy a fővárosban és a 
vidéken kézizálogüzletet vihessen és zálogpénz- 
tári utalványokat adhasson forgalomba. Ugyan- 
csak 1895. külföldi résztvevőkkel megalapította 
az Osztálysorsjáték-részvénytársaságot. 1910-ben 
15, 1911. pedig 20 millió koronára emelte rész- 
vénytőkéjét s fölvette üzletkörébe a törlesztéses 
jelzálogkölcsönüzletet is. Betétállománya 1910 
dec. 31-én volt 24.046,510 K 61 f. ; tartalékalapja 
1.951,756 K 51 1. ; váltótárcája 17.501,821 K 75 f.; 
értékpapírokra adott előlegei 10.245,531 K 24 f. ; 
a forgalomban levő zálogpónztári utalványok 
összege 5.675,000 K. 

Budapesti Torna-Club. Igen szerény keret- 
ben s igen szerény programmal 1885. alakult. 
De negyedszázados működése alatt tornászai, 
atlétái, labdarugói a legelső helyet szerezték meg 
a tomaegyletek sorában. Nagy érdemet szerzett 
a B. a labdarugó sport meghonosításával, mivel 
a legszélesebb rétegben keltette fel az érdeklő- 
dést a sport iránt. 



Budapesti Tudósító 



— 76 — 



Budapesti zsinatolt 



Budapesti Tudósító, liírszolgáltató lapválla- 
lat, 1875 dec. 18. indította meg Futtaky Gyula 
Budapester Korrespondenz címen. A lap ma- 
gyarországi politikai híreket szolgáltatott a bel- 
és a külföldi sajtónak magyar és német kiadás- 
ban; e két kiadás később külön címmel mint 
Budapesti Tudósító és Budapester Korrespon- 
denz jelent meg. Futtaky a hírközvetítést a köz- 
vetlenül megszerzett információkra alapította, 
amennyiben ö maga járt el a nagyobb politikai 
és katonai események színhelyére, ahonnan ere- 
deti tudósításokkal látta el a sajtót. A kormány 
nyilvánosságra szánt közleményeit is ez a lap 
adta, ami által félhivatalos jelleget nyert. Fut- 
taky halála után 1895 végén a B. vezetését Sturm 
Albert vette át, kinek elhunyta, 1909 febr. 14. óta 
Lányi Zsigmond a kiadótulajdonosa a vállalat- 
nak. 

Budapesti Újságírók Egyesülete. Budapest 
hivatásos újságíróinak erkölcsi testülete, amely 
az újságírói kar érdekeinek megvédelmezésére 
alakult. Repi'ezentativ szerve a magyar zsurna- 
liszták egyetemének s mindennemű újságírókat 
érintő ügyekben mint hivatalos testület jár elől. 
Ezenkívül szociális intézményeivel az újságírói 
kar anyagi helyzetének megerősítésére és füg- 
getlenítésére törekszik, szükség esetén anyagi 
támogatója hivatásos újságíróknak. Az egyesület 
rendes tagja csak oly budapesti nagykorú újság- 
író lehet, akinek a hirlapírás állandó foglalko- 
zása. A B. 1896 júl. 15. alakult. Káinoki Henrik 
és Szatmári Mór hírlapírók kezdeményezték. Első 
elnökének Mikszáth Kálmánt választotta meg. 
Azóta az egyesület jelentős tevékenységet fejtett 
ki az újságírók erkölcsi érdekeinek oltalmazása, 
a testületi szellem fejlesztése és a testület társa- 
dalmi érvényesülése dolgában. Mikszáth Kálmán 
1899 februárban lemondott s helyébe Vészi Jó- 
zsefet választották, majd ennek lemondása után 
Herczeg Ferenc lett az egyesület elnöke. 1910. 
Zichy János gróf vallás- és közokt. miniszter 
két tanulmányi ösztöndíjat bocsájtott az egyesü- 
let rendelkezésére, amelyet évente az egyesület 
két tagja élvez. Az újságírók szociális érdekeinek 
támogatására szolgálnak az egyesület égisze alatt 
működő szociális intézmények. Nem sokkal az 
egyesület megalakítása után megindult a segítő- 
alap létesítésére irányuló akció. Aránylag rövid 
idő alatt az alapítványokból közel 20,000 K gyűlt 
be, úgy hogy az egyesület már 1897. tényleg 
megcsinálta a segítöalapot, melynek az egyesü- 
let kebelében külön szervezete van. Az alapítvá- 
nyokból összegyűlt segítőalap kamatai, valamint 
a segélyezésekre beíizetett havi 1 K-s tagsági 
járulékok azonban aránylag csekély összeget 
eredményeztek s a segélyezések csak igen sze- 
rény arányokban történhettek. Ez bírta az egye- 
sületet aiTa, hogy a segítöalap javára nagyobb 
arányú sorsjátékot rendezzen, amely a segítöalap 
javára 150,000 K-t eredményezett. A segítő- 
alap vagyona az 1910 ik évben 312,000 K-t tett. 
Ennek kamataiból és a tagsági hozzájárulások- 
ból már nagyobb arányokban történhetik a segé- 
lyezés. Az alap fennállása óta 130,000 K-val tá- 
mogatta a megszorult tagokat. Egy másik intéz- 
ménye az egyesületnek az özvegy- és árva-alap, 



amely az elhunyt újságírók özvegyeinek és ár- 
váinak támogatására van hivatva és 50,000 K 
alaptőkével rendelkezik. A szociális intézmények 
közül legutóbb a Budapesti újságírók egyesüle- 
tének betegpénztára (1. o.) alakult meg. Herczeg 
Ferenc 1911 aug. az elnöki tisztségről lemondott; 
alelnökök : Bródy Lajos dr., Hoitsy Pál és Szat- 
mári Mór, főtitkár : Purjesz Lajos. Az egyesület 
rendes tagjainak száma 1910-ben 429, az alapító 
tagoké 82. Az egyesület mostani helyisége : Buda- 
pest, Nagymező-u. 36. sz. L em. 

Budapesti újságírók egyesületének beteg- 
pénztára, az egyesület kebelében 1909 végén ala- 
kult meg külön intózményképen s 1910 január- 
ban kezdte meg működését. Célja, hogy rendes 
tagjaínak betegségük tartamára gyógyítási se- 
gélydljat, esetleg gyógyintézeti kezelést biztosít- 
son. Tagjai csakis budapesti hivatásos újságírók 
lehetnek. A Detegpénztárnak már az első év vé- 
gén közel 800 tagja volt ; gyógydljat 3156 K-t 
fizetett ki. Vagyona, ill. tartalékalapja megha- 
ladta az 65,000 K-át, mely túlnyomó részben ado- 
mányokból gyűlt össze. 

Budapesti TÍllamos városi vasút részvény- 
társaság 1888. a Teréz-körúton 1 km. hosszú 
alsó vezetékes elektromos próbavasutat (1. Elek- 
tromos vasút) épített ; ez volt a világ első ilyen 
rendszerű vasútja. A kedvező tapasztalatok foly- 
tán Budapesten a lóvasút mellett jelentékeny 
elektromos vasúti hálózat keletkezett. A később 
épített vonalak nagyrésze már felső vezetékkel 
épült ugyan, de a ma 109" 7 km. hosszú vágány- 
zatból il'ö km. még mindig alsó vezetékes. B 
történeti fejlődés következménye volt, hogy a 
budapesti lóvasút átalakításakor is a belső város- 
részekben mindenütt ezt a rendszert választották 
és így Budapesten van a világ leghosszabb alsó 
vezetékes hálózata 80 km. vágányhosszal. A B. 
vonalai 1940. a székesfővárosra haramiának, 
melynek jogában áll 1917-től kezdve a vasutat 
bármikor beváltani. 1911 május havában a szé- 
kesfőváros a B. részvényeinek több mint felét 
megvásárolta és ezáltal a B. és a többi fent- 
említett vasút igazgatására döntő befolyásra 
tett szert. A B. tulajdona saját vasútján kívül 
a Budapest-szentlörinczi h. é. vasút, valamint 
fele részben a Ferencz József földalatti vasút, 
mely utóbbinak üzletét is viszi, s ezekkel 
együtt a vállalat összes vonalainak hossza 65'7, 
vágányaié pedig 143-5 km. 

Budapesti zsinatok. 1. Beformátus zsinatok. 
Az 1880—81. tartott debreczeni ref. zsinat után 
eddig két zsinatot tartott a hazai ref. egyház és 
pedig mindkettőt Budapesten, hogy elintézze az 
időközben fölmerült s egyedül az egyházi tör- 
vényhozó testület által elintézhető ügyeket. A 
két zsinat közül az első 1891 dec. 5. nyílt meg 
első ülésszakra, s u. a. hó 16-ikáig tartott ; a má- 
sodik ülésszak 1892 márc. 9-én nyílt meg s ápr. 
8. ért véget. A harmadik ülésszak ugyanez évi 
nov. 24. vette kezdetét s dec. 6. zárult be, míg 
a negyedik ülésszak 1893 nov. 14—15. nap- 
jain tartott. Legfölemelőbb mozzanata a zsinat 
egész folyamának 1891 dec. 6-iki ünnepélyes 
közgyűlése volt, melyet a lutheránus zsinattal 
együttesen tartott. Legfontosabb határozatai a 



Budapest-lajosmizsei h. é. vasút 



77 — 



Budavár 



zsinatnak az egyházi bíróságok hatáskörének ki- 
terjesztése; a lelkószválasztásoknál a kijelölés 
eltörlése s a meghívás útján is választhatás ki- 
mondása ; egy egyetemes lelkészi özvegy- árva 
gyámintézet alapításának kezdeményezése ; a 
zsinati és konventi képviselők választásának 
egyöntetű szabályozása stb. A második budapesti 
országos ref. zsinat 1904 nov. 10. nyilt meg, s 
hét ülésszakon át 1907 máre. 14f ig tartott, amely 
idö alatt kilenc törvénycikket alkotott, amelyek 
közül talán legfontosabb az egyházi adóról szóló 
III. t.-c, mint amely, egyéb újabb rendelkezései 
között, az egyes egyháztagokon nyugvó, elvisel- 
hetetlenül súlyos adóterhek könnyítése céljából 
egyetemes adóalapot létesített. 

2.Evang. zswiat. A magyarországi evang. (luthe- 
ránus) egyház törvényhozó zsinata, amelyről 
azonban az erdélyi (szász) evang. egyházkerület 
a hozzá intézett testvéri meghívás dacára is el- 
maradt. Hosszas készülődések után, az 1791. évi 
pesti zsinat százéves fordulóján, 1891 dec.o. össze- 
ült. Tisztikarának és a szakbizottságoknak meg- 
választása utíin elnapolta magát s csak 1892 máj. 
gyűlt ismét össze, amikor aztán letárgyalta az 
egyház egész alkotmányát. A zsinat határozatait 
egyfelől valódi evangéliomi protestáns, másfelől 
gaz hazafias szellem lengi át. Az egyház kor- 
mányzásában a presbiteri rendszer alapjára he- 
lyezkedett, az egyház életébe befészkelődött pán- 
szlávizmust pedig kánoni vétségnek minősíté. 
Megalkotá az evang. zsinat egyszersmind az or- 
szágos közalapot, valamint az egyházi nyugdíj- 
intézetet is. A harmadik ülésszakban az egyház- 
kerületek új beosztását és a reformátusokkal kö- 
zös ügyeket tárgyalta. A zsinat elnökei Karsay 
Sándor dunántúli püspök és Péchy Tamás tiszai 
kerületi felügyelő voltak. 

Budapest-iajosmizsei h. é. vasút, 1. Buda- 
pest-tiszai h. é. vasút. 

Budapest-pécsi vasút, a Budapest-Kelenföld- 
től Újdombóváron át Szentlőrinczig és Újdombó- 
várról Dombóvárig terjedő vonala engedélyezte- 
tett az 1881. XLVI. t.-c. alapján s megnyittatott 
1882 nov. 16., a Rótszilas-Szekszárd közötti 
szárnyvonal pedig engedélyeztetett 1883 ápr. 28. 
s megnyittatott dec. 2. 1885-ben a Pécs-barcsi 
vasúttal és a Mohács-pécsi vasúttal az üzemvi- 
tel céljából egyesült, 1889. pedig államosíttatott 
8 ezáltal a vasúti vonal a Máv. birtokába és üze- 
mébe jutott. 

Budapest szentlőrinczi h. é. vasút. Mint 1 
m. keskeny vágányú, gözmozdonyú vasút enge- 
délyeztetett 1886 márc. 28-án 11,025. sz. a.smeg- 
nyilt 1887 ápr. 12. Villamos üzemre való átala- 
kítása engedélyeztetett 1899 jún. 2-án .35,240. sz. 
a., megnyílt 1900 okt. 12. Kiindul Budapestről a 
Hungária-úttól és D.-i irányban ennek területén, 
majd Pest vmegye területén Kispest- Szentlörin- 
czen a Szarvas-csárdáig terjed 12 km. hosszúság- 
ban saját üzemében. Befektetési töke 2.846,000 
K, elsőbbségi részvény 3.127,400 K. 

Budapest-tiszai h. ó. vasút. 1. A Budapest- 
iajosmizsei, 2. a Kecskemét-tiszaugi és 3. a Kecs- 
kemét-lajosmizse-kerekegyházai h. é. vasutak 
egyesüléséből keletkezett. Engedélyeztetett 90 
évre az 1. 1888 febr. 24-én 8214. sz. a., a 2. 1896 



jún. 4-én 38,470. sz. a., a 3. 1904-ben 58,878 sz. a. 
A forgalomnak átadatott az 1. 1889 jún. 8., a 2. 
1896 okt. 3., a 3. 1905 jún. 11. Az 1. és 2. egye- 
sült 1903., a 3. a megnyitásakor 1905 jún> 11. 
Kiindul a Máv. Kőbánya alsó p. u. melletti lőrin- 
czi átrakodóbói s D.-i irányban Budapest, majd 
egész hosszában Pest vmegye területén Kecske- 
méten át Tiszaugig és szárnyvonala Kisnyirtöl 
Kerekegyházáig terjed 124*9 hosszúságban. Kecs- 
kemét alsó p.-tól Kecskemét állomásig a Máv. 
vonalát közösen használja. Csatlakozik Kőbánya 
slsó p. u. és Kecskeméten a Máv. budapest-orso- 
vai vonalához, Kecskemét alsó p. u.-on a Kecske- 
mét-Fülöpszállási h. é. vasúthoz, Lakiteleken a 
Szolnok-kiskunfélegyházai helyi érdekű vasúttal. 
Üzemét a M. kir. álllamvasut vezeti. Befekte- 
tett töke 6.472,000 korona, elsőbbségi részvény 
5.479,600 korona. 

Budás, kisk. Zólyom vm. zólyomi j.-ban, (i9io) 
155 tót lak. ; u. p. Zólyombúcs, u. t. Garamber- 
zencze. 

Budaáevo, adók. Zágráb vm. sziszeki j.-ban, 
(1900) 724 horvát-szerb lak. ; u. p. Topolovac, u. t. 
Sziszek. 

Budaszállás (azelőtt: Budalehota), kisk.Nóg* 
rád vm. gácsi j.-ban, (1910) 1467 tót lak. ; u. p. 
Divény, u. t. Lónyabánya. 

Budatelke .kisk. Kolozs vm . nagysármási j. -ban , 
(1910) 1241 oláh és magyar lak., vasúti állomás, 
posta- és táviróhivatal. 

Budatin ('^zíáeíw^.kisk.Trencsén vm. kiszucza- 
újhelyi j.-ban. Zsolna közelében, (i9io) 1016 tót, 
német és magyar lak., m. kir. erdészeti hivatal, 
gr. Csáky-féle birtok ; postaállomás, u. t. Zsolna. 
Azelőtt pazar fénnyel berendezett vára ma hon- 
vódkaszámyául szolgál s egyik fülkéjében, me- 
lyen a Szunyogh-család címere látható, a monda 
szerint Szunyogh Katalint falaztatta be atyja, mi- 
vel nem akart Jakusieh István nejévé lenni. (Ezt 
a mondát feldolgozta Arany János Katalin e. 
költői elbeszélésében). B. vára már 1250. állott s 
nagyobb része a Szunyoghok müve; eleintén 
királyi birtok volt, 1395. Ulászló lengyel király 
birtokába került, a hussziták betörésekor Zsig- 
mond király Pán várkapitánynak ajándékozta, 
és az utolsó Pán de Katna özvegye útján 
jeszeniczi Szunyogh Gáspár kezére jutott (1485). 
A Szunyogh-család utolsó férflsarja 1798. meg- 
halván, leánya Jozefina kezével B. Csáky An- 
tal grófra szállott, fiának Istvánnak halála után 
pedig 1812. özvegye, Lazsanszky Ludmilla grófnő 
és utódjai örökölték. 1848 dec. 4. Hurbán csapat- 
jaival itt vereséget szenvedett s az országból ki- 
menekült ; 1849 jan. 2. azonban Götz tábornok 
felgyújtotta B. várát s akkor nagy része a könyv- 
es levéltárral együtt elpusztult. V. ö. Lovcsányi 
Gyula, Vág és vidéke (Budapest 1881, 90—96) ; 
Pechány Adolf, Kalauz a Vág völgyében (u. 0. 
1888, 70—71); Grieshach Ágost, A budetinl 
monda (u. o. 189t). 

Budaun, a brit-indiai ENy.-i tartományok azo- 
nos nevű kerületének szókhelye, 35,372 lak. ; az 
ó- és újvárosból áll, az előbbiben szép mecset és 
rombadölt erőd van. 

Budaváx (1. Budapest) több ízben játszott fon- 
tos szerepet az ország hadtörténelmében, s a nem- 



Budavár 



— 78 



Budavár 



zet mozgalmasabb korszakaiban gyakran volt 
következményeikben nevezetes események szín- 
helye. 

I. A török háborúkban. 

A gyászos emlékű mohácsi csata után (1526 
aug. 29.) Szv lejmán szultán ideiglenesen Budát is 
elfoglalta ugyan, azonban az ázsiai lázadások 
hírére elhagyta az országot. De a két ellenkirály, 
Ferdinánd és Szapolyai János viszálykodása 
1529. és 1530. ismételten alkalmat adott a török- 
nek, hogy védencét, János királyt segítendő, az 
országba törjön és Budát megszállja. János király 
1540. elhalálozván, Ferdinánd Fels Lénártot 
küldte Buda alá, hogy azt az özvegy királyné 
kezéből kiragadja, ez azonban nem sikerült. 
1541-ben Roggendorf folytatta Fels vállalatát, 
de határozott eredményt ő sem volt képes el- 
érni. Buda ostromának hirére Szulejmán elhatá- 
rozta, hogy személyesen indít hadjáratot Magyar- 
ország ellen. Seregének elővédje Mohammed 
pasa alatt június végén érkezett Buda alá, amikor 
a János-pártiak már igen veszélyes helyzetben 
voltak. Szulejmán maga csak aug. 26-án ért Bu- 
dára, s a Dunán úszó német holttestek százai már 
jóval előbb Mohammed pasa győzelmét jelentet- 
ték neki. Ilyenformán az ország fővárosa éppen a 
gyászos emlékű mohácsi csata 15-ik évfordulóján, 
aug. 29-én könnyű szerrel és hosszú időre török 
járom alá került. 

A vasvári béke után a háború Törökország- 
gal 1683-ban újból megkezdődött. A császári 
hadak fővezérletét Lipót császár sógorára, Lo- 
tharingiai Károly hercegre bízta, aki a Bécs 
környékén szept. Í2-én vívott ütközetben a törö- 
kökön fényes győzelmet aratott ugyan, de csak 
a következő évben foglalta vissza Visegrádot s 
csak júl. 10. fogott hozzá Buda ostromához, mi- 
közben júl. 22-ón Érdnél (Hamzsabégnél) a budai 
pasa fölött fényes győzelmet is aratott, de dacára 
ennek, az ostromot nem folytatta tovább. 

Az 1686. a törökök ellen megindult felszaba- 
dító hadjárat kulcsa B. visszafoglalása volt. B. 
parancsnoka ez időben a 70 éves kora dacára 
még mindig igen tevékeny és erélyes Ahdur- 
rahinan pasa volt, akinek mintegy 10,600 főnyi 
védőrség 200ágy úval állott rendelkezésére.LoíAa- 
ringiai Károly herceg a Buda ostromára kiren- 
delt 42,000 főnyi seregével jún. 18-án ért Óbudára, 
míg a balparton haladó Miksa bajor választófeje- 
delem 22,000 emberével már egy nappal előbb ért 
Pest alá, melyet a fiatal Savoyai Jenő herceg lo- 
vas különítményével nyomban hatalmába ejtett. 
A két fővezér kölcsönös megállapodása szerint 
Károly hercegnek észak felől, Miksa bajor vá- 
lasztófejedelemnek pedig dói felől kellett az ost- 
romot vezetnie ; ez utóbbi ennek folytán június 
21-én seregével a Gellérthegy déli lábánál szál- 
lott táborba. Károly herceg első feladatául az 
alsó város (Víziváros) elfoglalását tűzte ki. Június 
30-áu egy sváb segélycsapat érkezett, mely a Kis- 
Svábhegyen foglalt állást ; a július 1-én beérkező 
frankok a Rókus-hegyet szállották meg, a bran- 
denburgiak pedig a frankok jobb szárnyán, a Kis- 
Svábhegy mögött állottak fel. Július 9-én 4-00 
janicsár a brandenburgiak irányában intézett si- 
kertelen kirohanást. Négy nappal később Károly 



herceg rohamot rendelt a felső város (Vár) északi 
része ellen, mely azonban dacára annak, hogy a 
legnagyobb erőfeszítés mellett többször ismétel- 
ték, nem vezetett célhoz. Nevezetesebb esemény 
történt július 22-én, mely napon hajnalkor Izmail 
pasa újabb kirohanást kísérelt meg a szászok ellen, 
de miután 4 ágyút és 1 mozsarat beszögeznio 
sikerült, jelentékeny veszteséggel ismét vissza- 
veretett. Midőn az iijból helyreállított mozsárból 
az első lövés megszólalt, a következő pillanatban 
iszonyú dördülés hangzott el; a lövés ugyanis 
a várkastélylHin levő fölőportárba csapott s az 
ott elraktárolt 8000 métermázsa lőport felrob- 
bantotta. A robbanás borzasztó pusztításokat vitt 
véghez; a várkastélynak egyik sarka egészen 
leomlott, s 1500 török férfi és nő pusztult el. A 
következő napon Károly herceg Abdurrahman 
pasát a vár föladására szólította fel, ez azonban 
erre újabb kirohanással felelt, mely a branden- 
burgiaknak jelentékeny veszteségeket okozott. 

B közben híre érkezett, hogy Szulejmán nagy- 
vezir 40,000 főnyi sereggel útban van Eszék- 
ről Buda felé ; ez arra birta Károly herce- 
get, hogy a tervezett általános rohamot mi- 
nél előbb végrehajtsa. Ez július 27-ón este 6 óra- 
kor következőleg hajtatott végre: Esterházy 
János gróf 2000 magyar hajdúval tüntetőleg a 
Duna felől, a robbanásokozta rés felé, Schöning 
a brandenburgiakkal a Bécsi kapurondella és a 
bal courtina ellen, Starhemberg a császáriakkal 
az esztergomi rondella és a mellette levő cour- 
tina ellen (ez utóbbi kettő együttvéve 6000 em- 
ber) s végül Serényi a bajorokkal (4000 ember) 
a palota-oldal ellen nyomult előre. A küzdelem 
mindkét részről heves volt és eredménye lön, 
hogy miután a brandenburgiaknál beosztott 
győri magyar hajdúk egyik zászlótartója a cour- 
tina falára a magyar nemzeti lobogót feltűzte, a 
brandenburgiak a Bécsi kapu melletti köröndöt, 
a császáriak az Esztergomi köröndöt, a bajorok 
pedig a Palota-bástyát ejtették hatalmukba. A 
szövetségesek e napon 5000, a törökök mintegy 
2500 embert vesztettek. Ezalatt Szulejmán nagy- 
vezir felmentő seregéről mind nyugtalanítóbb hí- 
rek érkeztek, ami arra indította a herceget, hogy 
Caraffh Antal altábornagy hadtestét is magához 
vonja. A török fölmentő sereg Sátán pasa által ve- 
zetett4— 5000 lovasból álló előhada aug. 8. Albert- 
falva környékén beérkezvén, azt Batthyány Ádám 
gr. 2500raagyar huszárral csakhamar széjjel verte. 
Aug. 12. Szulejmán nagyvezir a felmentő sereg zö- 
mével Érdnél szállott táborba, mire a haditanács 
azt határozta, hogy a rohammal vár az Erdély fe- 
lől közeledő Scherffenherg beérkeztéig. Aug. 14. 
Szulejmán 3 részre osztotta seregét s egy-egy rész 
Miksa bajor választófejedelemmel és Károly her- 
ceggel szemben maradt, a harmadik pedig észak- 
nak, Hidegkút irányában vonult el. Ez utóbbi 
csakhamar összeütközött a császári sereg jobb- 
szárnyával, ahol Petneházy, Heissler és Dünne- 
wald heves rohamai a török oszlopot csakhamar 
megfutamították. A jobb szárnyon kivívott diadal 
hírére Károly herceg, nemkülönben a bajor vá- 
lasztófejedelem is támadásra indult a nagyvezir 
ellen, aki azt be nem várta, hanem Törökbá- 
lintra, inn en pedig Székesfehérvárra vonult vissza. 



Budavár 



— 79 - 



Budavár 




Jelmagryarázat. 



I— XII Köröndök ős bástyák. 

1 Királyi várlak. 

2 Várkapu. 

3 Várkert. 
Hadszertár. 

6 Udvari lovarda. 



6 8zt.-György-tér. 

7 Sándor-palota. 

8 Pöhadpar. épület. 

9 A réstörés helye. 

10 Székesfehérvári kapa. 

11 Vizi kapu. 



12 Vízmft. 

13 Paliszádsor. 

14 Dlsz-tér. 

16 Ferdinánd-tér. 

16 Bécsi kapu. 

17 Kapucinus-tér. 



18 Bomba-tér. 

19 Császárfürdö. 

20 Brödházak. 

21 Cölöpzetes folyosó. 

22 Leégetett hajóhíd. 



Budavár — 80 — 

Erre a keresztény sereg is előbbi állásába tért 
vissza. Aug. 22. a bajor seregnek háromszoros ro- 
ham után végre sikerült a várkastély egy részét, 
az István-tornyot és a terraszfalat hatalmába ej- 
tenie, minden további kísérlet azonban hiábavaló- 
nak bizonyult. Aug. 29. 3000 lovasltott janicsár 
Óbuda felöl kísérli meg a circumvallatio meglepő 
megrohanásával a várba való bejutást, de siker- 
telenül ; több mint 1000 közülük elesett és mind- 
össze 3—4 juthatott be a Bécsi kapun át. Aug. 30. 
végre megérkezett Scher/fenherg erdélyi had- 
teste és ennek kötelékén belül Csáky ezredes 
löOO huszárral. Most aztán a megtartott hadi- 
tanács szept. 2-ikára általános rohamot határo- 
zott, mely nap délelőttjén még 1200 svéd is be- 
érkezett a táborba. 

A rohamot északon és délen egyszerre, a mon- 
dott napon délután 5 órakor kezdték. A küzdelem 
rövid, de véres volt. Az Esztergomi körönd felé 
indított 3 oszlop közül mindenekelőtt a szárnyon 
levők hatoltak be a várba, mire a középső oszlop 
a köröndöt ejtette hatalmába. Ezzel majdnem 
egyidejűleg a csak álrohamra kirendelt bran- 
denburgiak is behatoltak a Bécsi kapun át, mire 
a védőrség a torlaszok mögé menekült. Miután 
azonban a keresztények itt is nyomukban vol- 
tak, a további ellentállás és küzdelem majdnem 
lehetetlenné vált. Károly herceg, hogy az ok- 
nélküli öldöklésnek elejét vegye, parancsot adott 
a harc beszüntetésére. Még mielőtt ez megtör- 
tént volna, a vitéz galambősz ^M^rra^man pasa, 
aki környezetének kérései dacára sem volt arra 
bírható, hogy biztosabb helyen menedéket ke- 
ressen, egy maroknyi csapat ólén kivont kard- 
dal rohant a feléje jövő császári csapatoknak 
8 Így lelte halálát. Ezután a törökök utolsó ma- 
radványa, mintegy 3000 férfl, asszony és gyer- 
mek, kegyelemre megadta magát. Ekkor jelent 
meg a nagyvezir serege a Kamarai erdő magas- 
latain, de látva, hogy B. elveszett, nyomban hát- 
rálót fúvatott és azután Székesfehérváron át 
Eszékre vonult vissza. Ezzel az ország szíve és 
gyöngye, B., ki volt ragadva az azt majdnem 
másfél századon át bitorló félhold uralma alól. 
Y.ö.Breit, Az egyetemes hadtörténelem vázlata, 

I. köt. 

II. Buda bevétele 184-9-ben. 

A sikeres tavaszi hadjárat folyamán a magyar 
sereg egy része az ostrom alól felmentett Komá- 
romba vonult be, míg Görgei Buda alá vezette 
seregét, hogy minél előbb azt is hatalmába kerítse. 
A Buda alá rendelt sereg Nagy Sándor I., Aulich 

II. és Knézich tábornok III. hadtestéből, valamint 
Kmety ezredes 15. hadosztályából állott s annak 
állománya 25,800 gyalogost, 5100 huszárt és 142 
ágyút számlált. Ez a sereg május 4-ig a csata- 
vázlaton látható módon helyezkedett el. A várat 
Hentzi Henrik tábornok védelmezte 4 zászlóaljjal, 
1 lovas századdal s a kellő számú tüzérséggel. 
Görgei a vár alá érve, Hentzit megadásra szólí- 
totta fel, amit azonban ez visszautasított. Erre 
Görgei azonnal jelt adott a tüzelés megkezdésére, 
Kmetynek pedig parancsot küldött, hogy a vízmü- 
vet rohammal vegye be. A tüzet a kis-svábhegyi 
tizenkétfontos üteg kezdte meg a IV. sz. körönd 
ellen s rövid ideig tartott ágyúzás után az osztrák 



Budavár 

Üteg a bástyafokot odahagyni kényszerült. A gel- 
lérthegyi üteg az I. sz. köröndöt, a várlakot és a 
várkert terepfokait vette tűz alá, minek ered- 
ményeként este 6 óra tájban az őrség épülete és 
egy raktárépület lángba borult. A Kálvária-hegyre 
rendelt ütegek az V., VI. és VII. sz. köröndből 
ellenük összpontosított tűztől már felvonulásköz- 
ben igen érzékeny veszteséget szenvedtek, minek 
folytán kénytelenek voltak többször állást változ- 
tatni. Végül a Nyárshegyen felvonult magyar 
röppentyü-üteg az I. sz. köröndből arcban lekötve, 
a II. és III. számúból pedig oldalozó tűz alá fogva, 
csakhamar a magaslat mögé visszahúzódni kény- 
szerült. Kmety a kapott parancs folytán megkisér- 
lette a vízvezeték védösáncainak elfoglalását, 
de ismételt roham és 170 ember elvesztése után 
végre is kénytelen volt a meddő támadással fel- 
hagyni s megtizedelt esapatjait hadosztálya zö- 
méhez, a Császárfürdőhöz visszavezetni. Görgei 
látván, hogy a várral szemben egyszerű roham- 
mal nem boldogul, a rendszeres ostrom megkez- 
dését határozta el. 

A budai várat körülvevő hegyekről Pestre át- 
hangzó ágyúdörgés moraja az örömujjongó népek 
ezreit csalta a Duna partjára, amin Hentzi annyira 
felháborodott, hogy néhányszor a pesti parton to- 
longó néptömeg közé lövetett, majd este 7-től 
kezdve majdnem 2 óra hosszat a várost lövette. 

Május 5. az egész vonalon lassú ágyú- és he- 
lyenként puskaharc is vette kezdetét, melyet dél- 
tájban mindkét részről hirtelen beszüntettek. 
Május 6., 7. és 8-ika elég nyugodtan telt el. 8-án 
este 11 órakor a magyar ütegek újból megkezdték 
a tüzelést a vár ellen, mire Hentzi reggel 4 órától 
6-ig újból Pestet, ezúttal már gyújtó és romboló 
lövedékekkel bombáztatta. A május 11-ikére hajló 
éjjel Hentzi 2 határőr-század által kirohanást esz- 
közöltetett, de siker nélkül. Május 13. mindkét 
részről erős lövegharc vívatott, mely egyrészt a 
pesti épületekben igen nagy kárt okozott, de más- 
részt a magyarok egyik lövedéke a IX. számú 
körönd mellett levő löszerkamrákba csapott be s 
azokat a levegőbe röpítette. Május 15-ig a magyar 
leszerelő és réstörő ütegek összesen 49 löveggel 
teljesen elkészültek, melyek reggeli 4 órától este 
6-ig szakadatlanul szórták lövedékeiket a vár felé. 
Hentzi már reggel 9 óra tájban kénytelen az 
egyenetlen harcot feladni s rosszul fedezett löve- 
geinek legnagyobb részét a bástyafalról a szom- 
szédos utcákba vonja vissza. Ezután a magyar 
réstörő üteg még nagyobb hévvel és sikeiTel 
dolgozik, melynek eredményeként este 6 óra táj- 
ban az I. számú körönd táján a várfalon máris 
hatalmas rés tátong, félórával később pedig a 
királyi várlakból is hatalmas lángtenger csapott 
fel. A kedvező körülményen felbuzdulva, Görgei 
éjfélkor megkezdendő rohamot parancsol, melyet 
az I. hadtestnek a lőtt rés ellen, a III. hadtest 3. 
és 9. zászlóaljának pedig a IV. számú körönd ellen 
kellett végrehajtania. A II. hadtestnek és Kmety 
hadosztályának a vízművek irányában tüntető- 
leges szerep jutott. Az I. hadtest emberei az el- 
rendelt támadáshoz előnyomulva, szerencsésen 
el is érték a várfalat, de midőn létráikat a falnak 
támasztották, azok legtöbbje rövidnek bizonyult. 
Erre csaknem valamennyi zászlóalj a rés felé 



Budavár 



81 — 



Buday 



i 



tódul, de itt is hiába: az oda vezető domboldal oly 
meredek, hogy az azon való felkapaszkodás lehe- 
tetlen volt. A III. hadtest két vitéz zászlóalja sem 
járt jobban s így nem volt mást mit tenni, mint 
a rohamot, mely körülbelül 200 ember életébe 
került, reggel felé teljesen beszüntetni. 

A döntő roham ke resztül vitelére Görgei máj. 20. 
adta ki a vonatkozó rendelkezéseket, melyek értel- 
mében éjfél tájban színleges támadás volt végre- 
hajtandó, mely után hosszabb szünet közbeiktatása 
mellett, hajnali fél háromkor a döntő elönyomulás- 
nak kellett bekövetkeznie. Úgy a színleges, mint a 
döntő roham tervszerűen végre is hajtatott. A rés 
tájékán a császári őrség makacsul védte magát, 
eUenben az udvari lovarda környékén a honvé- 
deknek sikerült a falakra feljutni, mire az ottani 
császári őrség majdnem az egész vonal mentén 
hamar és önként megadta magát. Hajnali 4 óra 
tájban a honvédek már egész biztosan megvetet- 
ték lábukat a bástyafalakon s kevéssel utána 
már 3 zászlóalj verődött össze a Szent-György- 
téren. Eközben Aulich emberei is feljutottak a 
várkertnek védőfalakkal ellátott terrasszaira úgy, 
hogy fél 5 óra tájban már a várnak D.-i része is a 
magyarok kezében voJ t Hentzikétségheejtő hely- 
zetében egy kis csapat élére áll, azt a Sz.-György- 
téren gyülekező honvédek elé vezeti s e köz- 
ben puskagolyótól találva halálosan megsebesül. 
Ezek után a mind nagyobb erővel a várba törő 
magyarok gyorsan végeztek. Alnoch ezredes 
Hentzi elestéről értesülvén, felgyújtotta a lánc- 
híd előkészített robbantó aknáit. A robbanás 
a hídnak csak keveset ártott, de magát Pinochet 
megölte. Reggel 7 óra tájban, a császári őrség- 
nek elkeseredett védekezése és kitartó ellen- 
állása dacára, annak teljes megadásával és le- 
fegyverzésével az ostrom nagy munkája be volt 
fejezve. A császáriak halottakban 710 embert 
vesztettek; foglyul esett 113 tiszt és 4091 főnyi 
legénység. Hentzi a május 22-ikére hajló éjjeli 
1 óra tájban halt meg kapott sebe következ- 
tében s 24-én Alnoch ezredessel együtt közön- 
séges parasztszekéren a budai temetőbe vitetett, 
ahol egészen csendben elhantolták őket. A ma- 
gyarok vesztesége sebestiitekben 1 százados, 4 
főhadnagy, 15 őrmester, 20 tizedes és 6.30 honvéd ; 
az elesettek száma 368 fő. V. ö. Breit, Magyar- 
ország 1848-49. évi függetlenségi harcának ka- 
tonai története, II. köt. 

Budavár, kisk. Zala vm.-ben, 1. Óbudavár. 

Buda város jogkönyve. Buda városának 
1413-1421 táján írásba foglalt joga; kiadták 
Miehnay Endre ós Lichner Pál ily címen : Ofner 
Stadtrecht von MCCXLIV— MCCCCXXI. Press- 
burg 1845. A budai jogkönyv hazai városi jog- 
könyveink közül a legterjedelmesebb és a későbbi 
magyar városi jogéletre való nagy hatása révén 
a legfontosabb. Nagy tekintélyét mutatja, hogy 
a sz. kir. tárnoki városok később kifejlődött or- 
szágos joga, a tárnoki jog (így nevezték, mert a 
legfőbb közös f elebbezési bíróságuk, a támokszék 
fejlesztette ki) szabályainak egy részét belőle me- 
rítette. V. ö. Relkovic Néda, B. (Budapest 1905). 

Buda virág (növ.), 1. Spergularia. 

Buday, 1. Árpád, archeológus, szül. 1879 jan. 
17. Marosludason. Főiskolai tanulmányait Ko- 

Révai Nagy Leweuma. IV. kőt 



lozsvárott végezte. 1899-ben kinevezték az Er- 
délyi múzeum régiségtárához, hol most osztály- 
archeológus. 1902— 3-ig Oroszországban volt 
tanulmányúton, 1909— 10-ig Németországban 
múzeumok tanulmányozásán kívül bejárta gya- 
log a Dunától a Rajnáig az 550 km. hosszú ró- 
mai limes- vonalat s tapasztalatait az erdélyi li- 
mes kutatásában értékesíti. A szakfolyóiratok- 
ban jelentékeny munkásságot fejt ki; önálló 
művei: A Fratres Arvales collegiumáról (Ko- 
lozsvár 1907); Porolissumból. ásatási jelenté - 
sok, I., 11. (u. 0. 1909—10) ; A római limes 
Németországban (u. o. 1910), francia abrégével. 

2. B. Barna, hírlapíró, szül. 1870. Ofehórtón 
(Szabolcs vm.). A gazdasági akadémia elvégzése 
után 1902. az országos magyar gazdasági egye- 
sületnél segédtitkári állást foglalt el, miután szá- 
mos gazdasági és politikai tárgyú cikket írván, 
1901. a Hazánk napilap szerkesztőjének hívták 
meg. 1905-ben az Ország c. politikai napilap 
szerkesztője, 1907. a Köztelek gazdasági lap fe- 
lelős szerkesztője lett. Közben a Köztelek Olcsó 
Könyvtárát is szerkesztette ; emellett sűrűn je- 
lentek meg politikai és gazdasági cikkei külön- 
böző napilapokban. 1906-ban a szászsebesi kerü- 
let orsz. képviselőül választotta. Önálló tanul- 
mányai : A gabonauzsora ; A koronás zövetkeze- 
tekröl ; A parcellázásokról ; A falusi élet bajai ; 
Munkáskereset, birtokmegoszlás és kivándor- 
lás ; Derült égbolt alatt címen egy kötet elbe- 
szélése is jelént meg. Munkatársa e Lexikon- 
nak is. 

3. B. József, tanár, bölcsészeti író, szül. Sze- 
geden 1854 jan. 15., megh. 1906 jan. 20. Reál- 
iskolai tanár volt Budapesten, 1890 óta fllozóflai 
magántanár az egyetemen. Egy ideig a Magyar 
Philosophiaí Szemlét szerkesztette, önálló művei: 
A bánsági német telepitvények és a Schtdvereinok 
(Újvidék 1887) ; Az egyéni Jialhatatlanság (u. o. 
1887) ; A positivismus nevelési rend-szere (Buda- 
pest 1889) ; Giordano Bruno élete és bölcselete 
(1889); Vázlatok a posit. történetéből (Athenaeum 
1893, 1— IV. füzetben) és egyéb cikkek e folyó- 
iratban. 

4. B. Kálmán, orvos, szül. Pécsett 1863 okt. 
13-án. Orvosi tanulmányait a budapesti egyete- 
men végezte. 1886. orvosdoktorrá avatták. Már 
1885. a Scheuthauer tanár vezetése alatti kór- 
bonctani intézetben dolgozott 1890-ig, amikor 
Kovács tanár sebészeti klinikájára ment műtő- 
nek; 1890— 1894-ig ott volt gyakornok, majd 
tanársegéd. Az 1894-95-iki tanévet külföldön töl- 
tötte. 1895-ben a kolozsvári egyetemen a kórbonc- 
tan helyettes tanára lett ; 1896. magántanári ké- 
pesítést nyert és ugyanezen év június havától a 
kórbonctan és kórszövettan nyilvános rendes ta- 
nára. Mintegy 30 önálló orvosi közleménye jelent 
meg hazai és külföldi szaklapokban. Irt többek 
között a csontok és izületek gümökórjáról, az 
oszteogenezis imperfektáról, a streptoecus-fei-tő- 
zésekről, a rákstatisztikáról, az üszkös gyuladá- 
sok keletkezéséről. 

5. B. Mihály, a legrégibb hazai zeneszerzőnek 
mondható, a XIV. sz.-ban Erdélyben élt; művei 
közül csakis egy kézirata maradt fönn, mely a 
kat. szertartáshoz szükséges imákat és énekeket 



Budde 



Buddhizmus 



tartalmazza, s melyet a magyar nemzeti mú- 
zemnban őriznek. 

Budde, 1. Emil Arnold, német elektrotech- 
nikus és nemzetgazda, szül. 1842 júl. 28. Gel- 
demben, 1869. a fizika magántanára lett Bonn- 
ban, majd a Kölnisehe Zeitung levelezője Ró- 
mában ós Konstantinápolyban, ahonnan több 
keleti utat tett. Később Berlinbe költözött, ahol 
a Siemens és Halske elektromos gyár fizikusa 
lett. Több fizikai munkát, valamint egyéb művet 
Irt úti tapasztalatairól. Főbb művei : Lehrbuch 
der Physik (1879, új kiad. 1902); Mechanik der 
Punkteund starren Systeme (1890 — 91); Energie 
und Recht (1902); Stannemayers römischeKunst- 
fahrten (Bonn 1884) ; Erfahrungen eines Hadschi 
(1888) ; Naturwissensehaftl. Plaudereien (1891) ; 
Blátter aus meinem Skizzenbuch (1893). 

2. B., Hermann von, porosz miniszter, szül. 
1851 nov. 15. Bensbergben, megh. 1906 ápr. 28. 
Berlinben. 1869 óta a katonai pályán működött, 
s 1901. tábornoki ranggal kilépvén a hadsereg- 
ből, a német fegyvergyárak vezérigazgatója lett ; 
1902 óta pedig közmunkaügyi miniszter. Műve : 
Die französischen Eisenbahnen im deutschen 
Kriegsbetrieb 1870-71. (Berlin 1904). 

3. B., Johann Franz, 1. Buddeus. 

4. B; Kari Ferdinánd, evang. teológus, B. 2. 
testvére, szül. Bensbergben (Köln mellett) 1850 
ápr. 13. Részt vett az 1870 — 71-iki hadjáratban, 
1900 óta egyetemi tanár Marburgban. Munkái : Die 
biblische Urgeschichte (Gen. 1—12, 5) untersucht 
(Q lessen 1883) ; Die Bücher Richter und Sámuel, 
ihre Quellén und ihr Aufbau (u. o. 1890); Religion 
Israels (1900); Ebed-Jahvelieder (19U0) ; Kanon des 
Altén Testaments (1900). Lefordította A. Kuenen 
Volksreligion und Weltreligion (1883) munká- 
ját ; kiadta Reuss levelezéseit, s számos tudomá- 
nyos és népies cikket írt. 

Buddenbrock, Wilhelm Dietrich von, t^ovosz 
tábornagy, szül. Litvániában 1672., megh. 1757. 
Porosz szolgálatban részt vett 1690— 97-ig a fran- 
ciák ellen folytatott háborúkban, azután a spanyol 
örökösödési háborúban s 1715. a svédek ellen vi- 
selt hadjáratban. L Frigyes Vilmos bizalmával 
tisztelte meg : ő volt rendes társalkodója és kísé- 
rője. II. Frigyes is nagyon becsülte. Csaslau mel- 
lett (1742) annyira kitűnt, hogy a király lovas- 
sági tábornokká nevezte ki. Hohenfriedberg és 
Soor mellett újra kitűnt. — Fia : B. Johann Jobst 
(1701—1781) II. Frigyes szárnysegéde volt, újjá- 
szervezte a hadapródiskolákat és 1765. az Acadé- 
mie militaire igazgatója lett. 

Buddeus (Budde), Johann Franz, evang. teo- 
lógus, szül. Anklamban 1667 jún. 25., megh. 
Gothában 1729 nov. 19. A bölcseleti etika tanára 
volt Halléban, majd teol. tanár Jenában. Mint 
teológus közvetítem igyekezett az ortodoxia és a 
pietizmus között s egyben-másban útját egyen- 
gette a felvilágosodás teológiájának is. Alapjában 
mégis ortodox, de erősen hangsúlyozza a keresz- 
tény vallás gyakorlati erkölcsi jellemét s ennyiben 
a pietistákhoz húz. Kiváló egyháztörténész. Főbb 
munkái: Institutiones theologiae morális (1711) 
és dogmaticae (1723) ; História Bcclesiastica Ve- 
teris Testamenti (1715—19); Isagoge historico- 
theologiea(1727); Ecclesia apostolica (1729). 



Buddha, 1. Buddhizmus. 

Buddhizmus (Buddhaizmus), vallásforma, 
mely Észak-Indiában állt elő ós a Brahmaniz- 
mussal szembe helyezkedett. A B. neve e szansz- 
krit szóból eredt Buddha (a felvilágosodott), ez 
alatt oly embert értünk, ki az igazság megisme- 
résével ós a bűnök legyőzésével a létezések köte- 
lékeiből tökéletes megváltást ért el. Megkülönböz- 
tetünk «patjekabuddhát», ki e megváltást csak a 
maga részére szerezte meg és «samjakszam- 
buddhát)), aki a világból való eltűnése előtt a vi- 
lág megváltására szolgáló tant az egész emberi- 
séggel közölte. A Buddhák száma, kik a tökéletes 
ismeretet elnyerték és mint tökéletes tanítók fel- 
léptek vagy fellépnek ezután, a Buddhisták dog- 
mája szerint igen nagy. A történeti Buddha, aki 
valódi alapitója a B.-nak, volt a régiek felfogása 
szerint a nemes királyfi Siddhártha, ki a Kr. e. 
VI. sz.-ban a Sákják törzséből született, kiknek 
kis országa a Himalája tövében terült el. Fővá- 
rosa volt Kapilavasztu, melynek romjait A. A. 




Buddha. 



Koreai szerzetes. 



Führer 1896 dec. 1-én egy nepáli falu, Nigliva kö- 
zelében, Paderiában feltalálta és felásatta. A le- 
genda szerint, mely az északi buddhisták felfogá- 
sát tükrözi vissza, egy fehér-elefánt küldte őt le az 
istenek birodalmából. Innen van Sákjamuni(sákja- 
bölcs) neve, másik neve Gautama volt, mit egy ve- 
dai költőcsalád után adtak a gyermeknek és az 
egész családnak. Az emberi testnek és életnek mú- 
landóságán elmélkedve,arrahatároztamagát,hogy 
trónjáról lemond, nejét és környezetét elhagyja. 
Miután hét évig az akkor híres tanítóknak tanít- 
ványaként, kemény vezeklósben, a megváltó tan 
után hiába törekedett, egy éjjel Uruvelában a bód- 
hif a (a felvilágosodás fája) alatt ülve,hirtelen felvi- 
lágosodásban volt része. Ettől kezdve mint tanító 
lépett fel. A sutra és vinaja iratok (1. o.) úgy raj- 
zolják, hogy tanítványaitól kísérve, prédikálva 
ós vitatkozva bejárta az országot, s megalkotta 
az általa alapított szerzet- és apáca-rendeknek 
a rendi élet szabályait. Maga Kr. e. 560 körül 
született és 480 körül halt meg. A Köppen (1. o.) 
művében az északi buddhisták hagyományai alap- 



Buddhizmus 



83 - 



Budenz 



ján írt tanításokban levő források, melyek az 
északi pali nyelven irvák, ezt vallják, míg a cej- 
loui tudósítások lényegesen módosítják életiratát. 
Buddhának legrégibb és legismertebb tanítása 
legrövidebben fejeződik ki a «négy szent igaz- 
ságban)), melyek ezek: 1. a szenvedésről, az élet 
merő szenvedés ; 2. a szenvedés keletkezése a 
vágy vagy a szomj (t. i. élvezetek után) ; 3. a vágy 
vagy a szomj fojtja a lényeket a lélekvándor- 
lásba ; 4-. a nyolc ösvónyű út vezet a szenvedés 
megszüntetéséhez ; e nyolc ösvényű út : az igaz 
hit, igaz elhatározás, igaz sző, igaz tett, igaz 
élet, igaz törekvés, igaz gondolat, igaz elmélye- 
dés. Minden szellemi törekvésnek legmagasabb 
célja a nirvána (a kialvás), az újjászületésektől 
való megszabadulás, minden szenvedéstől való 
megszűnés. Hogyan kell a nirvánát felfogni, váj- 
jon a semmibe való bemenetelnek-ó, erre a kér- 
désre való feleléstől Buddha mindig vonakodott. 




Birmai szerzetes. 



Japán apáca. 



A régi szentiratok kifejezései e kérdésre néha 
úgy látszik hogy igenlöleg, néha pedig taga- 
dólag válaszolnak. A legmagasabb megváltás- 
hoz vivő utak e három területen mennek keresz- 
tiil : igazságosság, elmélyedés és bölcsesség. Az 
« í (7aesá90ífsá.(7»kö vetelményei túlnyomóan tagadó 
jellegűek ; különösen 5 rendelet lép itt előtérbe : 
élőlényt nem ölni, másét el nem tulajdonítani, 
másnak a feleségét nem bántani, hazugságtól és 
szeszes italoktól óvakodni. Az ' elmélye(Us» je- 
lenti : a koncentráció és exsztázis müvelésének 
tervszerű gyakorlását ; szerepe van ennél az auto- 
hipnózisnak is. A vbölcsesség» nem más, mint 
megismerése a négy szent igazságba vetett tan- 
nak. A vezeklésben való gyakorlást elvetette 
Buddha. Úgy látszik, hogy Buddhának elmélete, 
spekulációja a szánkhyja-bölcseletböl, a gyakor- 
lati koncentrációja pedig az úgynevezett jóga- 
ölozóflai bölcseletből van átvéve (1. Ind filozófia). 
Buddha hívei bizonyos szerzetesi és apácai rendbe 



verődtek össze (Bhikku és Bhlkkuní, a. m. koldu- 
sok és koldusnők) és szigorúan megtartották a 
szegénységi és szüzességi fogadalmat. 

Csakhamar Buddha halála után egy koncUiu- 
mon állapították meg a szentiratok kánonát." Ez 
3 pitakába (ú. n. «kosár»-ba) van foglalva : 1. Vina- 
japitaka, a községi rendeletekről; 2. Suttá (szutra) 
pitaka Buddha prédikációit és versbe szedett 
igazságok gyűjteményét tartalmazza. Idetartozik 
a leghíresebb közmondás-gyűjtemény ,a Dhamma- 
pada (angol fordítását adta Max Müller a Sacred 
Books of the East 10. kötetében) ; németre fordí- 
tották L. V. Schröder 1892 és G. B. Neumann 
1893). E okosárba)) vannak beosztva a mese- 
gyűjtemények is, leghíresebb gyűjtemény a Dzsá • 
taka a. m. születési történetek, Buddha előbbi 
életének történetei; egy gazdag és a népisme 
számára igen fontos mesék, mondák és elbe- 
szélések gyűjteménye (kiadta Pausboell, London 
1877—96, 6 kötetben; angolban the Jataka or 
stories of the Buddhas former births, transl. un- 
der the edltorship of Cowell, Cambridge 1895—8). 
3. Abhidhamma (Abhidharma) pitaka, dogmati- 
kai tárgyak felsorolása és megbeszélése. A szent- 
írás kánona eredeti pali dialektusban van fenn- 
tartva Cejlonban és Hátsó-Indiában. 

Fordításokat adott: Warren, Buddhism in 
translation (Cambridge, Észak-Amerika, 1896). A 
vinaja-iratokból : Rhys Davids és Oldenberg a 
Sacred books of the east 13., 17. és 20. kötetében; 
a suttákból : Rh. Davids a Sacred books of the 
east 11. és 12. kötetében (London 1899); továbbá 
.Neíímaww.Buddhistische Anthologie (Leiden 1892). 

Fénykora a B.-nak Asoka király (a Kr. e. III, 
sz. közepén) és Kanishka indoszkitha király ide- 
jében a Kr. u. I. sz.-ban volt. 

Irodalom. Kern, Der Buddhismus u. seine Geschichte in 
Indien (németül Jacobitól) Leipzig 1882—84; Barthélemy 
Saint Hilaire, Le Bonddba et sa réligion, Paris 1862; Se- 
nart, Essai snr la légende du Buddha, sou caractére et 
son origine, Paris 1875 ; Hardy, Manuel of Buddhism, 2. 
kiad., London 1880 ; Lamairesse E., La vie de B., Paris 
1892; Prof. dr. Richárd Pischel, Lében und Lehre des B. 
Mit einer Tafel, Leipzig 2. kiad. 1911; Berthelot Alf., 
Buddhismus u. Christentum, 2. kiad., Tübingen 1909 ; ma- 
gyarul : Egyetemes irodalomtörténet I. kötetében, India, 
írta : Fiók K., Budapest 1903 ; Bhiksu Subhadra. Buddhista 
katekizmus. Bevezetés a Botamo Buddha tanába. Német- 
ből fordította Erőss Lajos, Debreczen 1906; Giesswein Sán- 
dor, Buddhismus és kereszténység, Esztergom 1889 ; Gold- 
ziher Ignác, A buddhizmus hatása az izlámra, Budapest 
1903; Lénárd Jenő, Dliammó, bevezetés a Buddha tanába, 
n. 0. 1911. 

Bnddleia L. (oSv.), a Loganiaceae család gé- 
nusza, melynek 70 faja Ázsia és Amerika tropikus 
és szubtropikus tájain, továbbá Dél-Afrikában ól. 
Fák V. cserjék, ritkán füvek. A B. japonica 
Hemsl. és a B. Lindleyana Fort. nálunk a szabad- 
ban kitelel. Az előbbi Japánban, az utóbbi Kíná- 
ban honos. 

Budduma, szudáni néptörzs, 1. Jedina. 

Búdé, Guillaume, 1. Budaeus. 

Budenheim, falu Hessenben, a mainzi kerü- 
letben, a porosz-hesszeni államvasút mellett, (1905) 
2250 lak. : van cement-, pálmaolaj-, maláta- és ve- 
gyészeti gyára, mészkemencéi, üveggyára. 

Budenz József, legnagyobb összehasonlító 
nyelvtudósunk, szül. Németországban, Würtem- 
berg Fulda mell. Rasdorf nevű falujában 1836 jún. 
13., megh. Budapesten 1892 ápr. 15.Tanulmányait 



Budenz 



84 



BudisavIJevió 



szülővárosában, Marburgban és Göttingenben vé- 
gezte. Utóbbi helyen megismerkedett egy Nagy 
Lajos nevű magyar teológussal, kitől a magyar 
nyelv tulajdonságait tudakolta. Majd könyvből is 
kezdett magyarul tanulni, s érdeklődése annál in- 
kább fokozódott,mert ép akkortájban jelentek meg 
Berlinben Schott és Bécsben BoUer tanulmányai, 
melyekben nyelvünket már az ugor, török, mon- 
gol nyelvekkel hasonlították össze. Budenz eze- 
ket olvasva, maga is hozzáfogott a török nyelv ta- 
nulásához, és megérlelődött benne a szándék, hogy 
a nagy urál-altáji nyelvcsaládot tüzetesen tanul- 
mányozza. Mindenekelőtt hazánkban akart ma- 
gyarul tanulni, s midőn erről Hunfalvy Pál érte- 
sült a hazatérő Nagy Lajostól, annyira megörült 
a hímek, hogy hívására a 22 éves B. már 1858. 
itt termett köztünk. Debreczenben s az Érmeilé- 
ken nyaralva oly hamar elsajátította nyelvün- 
ket, hogy már azon év őszén néhány értekezését 
magyar nyelven írta meg. Aztán a székesfehér- 
vári gimnáziumban tanított 2 évig s oly termé- 
keny írod. munkásságot fejtett ki, hogy 1861 
végén a 25 éves idegent az akadémia lev. tag- 
jává választotta. 1861-ben könyvtársegéd lett az 
akad. könyvtárban, s azóta életének szerény 
külső keretét nagyszabású tudományos munkás- 
ság töltötte be. 

Eleinte a magyar nyelvet leginkább a törökkel 
hasonlítgatta, mert Hunfalvyval együtt azt hitte, 
hogy ezzel van legközelebbi rokonságban. De ép 
ezen kutatásai közben győződött meg arról, hogy 
a magyar-török egyezésnek nagyobb része csak 
szók átvételén alapszik, s hogy voltaképen az ugor 
nyelvek (íinn, lapp, vogul stb.) a miénknek leg- 
közelebbi rokonai. Ekkor teljes erejét az ugor 
nyelvhasonlításra fordította, és megmutatta nyel- 
vészetünknek azt a biztos utat, melyet soha többé 
el nem hagyhat. 1868-ban mtanárlett az egyete- 
men s ugyanakkor állította össze a magyar s ugor 
nyelvekbeli szóegyezéseket. 1872-ben állították 
föl számára az összehas. altáji nyelvtudomány 
tanszékét, melyen 20 éven át folytatta áldásos ós 
termékeny működését, s ezen idő alatt egész is- 
kolát nevelt magának. A hetvenes években al- 
kotta az idézett szóegyeztetésekből legnagyobb 
munkáját : a Magyar- ugor Összehas. Szótárt, me- 
lyet az akadémia a nagy díjjal tüntetett ki.Bbben 
a magyar szókincsnek legrégibb rétege van ma- 
gyarázva s összevetve a rokon nyelvek megfelelő 
szavaival. E nagy műhöz sorakozott utóbb méltó 
társul Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana, 
mely a nyelvtani alakok magyarázatát adja, de 
befejezetlen maradt (a hátrahagyott töredékeket 
tanítványa, Simonyi Zs. adta ki). A nyolcvanas 
években erős irodalmi harcot küzdött meg Vám- 
bóryvel, ki vele szemben újból hangsúlyozta a 
török nyelvrokonítás elveit. 1871-ben az aka- 
démia rendes tagnak választotta. Számos kül- 
földi tud. társaságnak is tagja volt. 1884-ben 25 
éves nyelvészeti működése emlékét lelkesen meg- 
ünnepelték tanítványai s kiadták tiszteletére arc- 
képével díszítve a Budenz-Albumot (szerk.Simonyi 
Zs.). Az említetteken kívül egyéb munkái : Finn 
nyelvtan (Budapest 1873, 2 kiad. 1880) ; Mordvin 
nyelvtan (u. o. 1876); Ugrische Sprachstudien 
(ú. 0. 1869—70) ; Über die Verzweigung der 



ugrischen Sprachen (Göttingen 1876); Csuvas 
tanulmányok (Budapest 1862-63); Éhivai ta- 
társág (1865) ; A mandsu nyelv alak-tana {1887) ; 
Bövid mongol nyelvtan (1887). Jurák-szamojéd 
nyelv (1890—2); Nyelvészeti észrevételek Vám- 
béry munkájára (1883). Az utóbbiak s egyéb 
értekezései is nagyrészt a Nyelvtudományi Köz- 
lemények c. folyóiratban jelentek meg, melyet 
Hunfalvy után ő szerkesztett 1879—1892. (Mun- 
káinak teljes jegyzéke a Bndenz-Albumban.) 

Irodalom. B.-Albnm, Budapest 1884, fénynyom. arck. ÉleW 
rajzok, részben arcképekkel: Vasárnapi Újság 1872. Magyar- 
ország és a Nagy Világ 1884., aztán több heti s napilapban 
1884 márc. s ismét halála alk. 1892 ápr. Németiil Simonyi Zs. 
az Ungarische Revue-ben 1884. és Asbóth 0. a Deutsche Rund- 
schan-ban 1885. Finnül SetSlS E. a Valvoja-ban 1892. Leg- 
alaposabb méltatása Munkácsi Bernáttól, B. J. emlékezete 
Budapesti Szemle 1896, és különlenyomat. 

Budetin vára, 1. Budatin. 

Budfalva, kisk. Máramaros vm. sugatagi 
j.-ban, (1910) 2637 oláh lak. ; u. p. és u. t. Akna- 
sugatag. Hozzátartozik Tótosbánya telep. Hatá- 
rában több bánya van, melyekben arany, ezüst, 
ólom, réz és horganyércekre folyik a bányászat. 

Budge, 1. Albrecht, orvos, szül. 1846 aug. 23. 
Bonnban, megh. Greifswaldban 1885 júl. 17. A 
greifswaldi egyetemen előbb magán-, 1884. pedig 
rendkívüli tanár lett az anatómiából. Tudomá- 
nyos dolgozatai a gerincoszlop kifejlődéséről, a 
máj, vese, porcogó, csont vérereinek fejlődé- 
séről szólnak. Az embriológia más részéből is 
több értékes dolgozata maradt fenn. 

2. B., Ludwig Július, orvos, az előbbinek atyja, 
szül. Wetzlarban 1811 szept. 6., megh. Greifs- 
waldban 1888 júl. 14. Előbb a bonni, később mint 
az anatómia rendes tanára a greifswaldi egyete- 
men működött. Legnevezetesebb munkája : Die 
Bewegung d. Iris, amit a párisi tud. akad. a Mon- 
thyon-díjjal tüntetett ki. Az epehajszálerek le- 
futásának ismerete is tőle való. 

Budget, 1. Állami költségvetés. 

Budié, adók. Pozsega vm. pakráczi j.-ban, (i9oo) 
437 horvát-szerb lak.; u. p. Kamensko, u. t. 
Pakrácz. 

Budicina, adók. Zágráb vm. petrinjai j.-ban, 
(1900) 520 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. Hras- 
tovica. 

Budimci, adók. Verőcze vm. nasiczi j.-ban, 
(1900) 1198 horvát-szerb lak. ; u. p. Podgorac, u. t. 
Koska. 

Bvidxn,Viddin v. Bödön v. ^oáow,?/ Árpád-kori 
magyar neve ; így nevezi a Gellért- legenda (cap. 
10), míg Anonymusnál (cap. 11) Bundyn név alatt 
fordul elő. 

Budincz, kisk. Temes vm. temesrékási j.-ban, 
(1910) 947 oláh lak. ; u. p. Józseflalva, u. t. 
Kiszetó. 

Budinjak, adók. Zágráb vm. jaskai j.-ban, (i9oo) 
636 horvát-szerb lak. ; u. p. Kalje, u. t. Krasic. 

Badinsőina, adók. Várasd vm. zlatari j.-ban, 
(1900) 1198 horvát-szerb lak., vasúti állomás, 
posta- és táviróhivatal. 

Budinszky György, 1. Budaeus. 

Budlis, kisk. Turócz vm. mosóezzniói j.-ban, 
most Turóczborkút (1. o.). 

Budisavljevic, 1. Bibde, horvát író, szül. Bje- 
lopoljén (Lika), 1843 júl. 29. Kisebb elbeszéléseket 
s Kurelac Fran horvát nyelvészről egy tanul- 



Budissá 



— 86 — 



Budwitz 



mányt írt, melyet a zágrábi akadémia adott ki. 
Lika-Korba va és Zágráb vmegyék volt főispánja. 

2. B; Milán, horvát író, szül. Korenicán 1874 
márc. 16. Zágrábban tanult, jelenleg karlótízai gim- 
náziumi tanár. Tudományos értekezéseken kívül 
számos elbeszélést irt, melyek Bijedni Ijudi (Nyo- 
morgó emberek, Zágráb 1899) és Price (Elbeszé- 
lések, Mostar 1902) c. könyvekben jelentek meg. 

Budissá, latin neve Bautzennek (l. o.). 

Budjanovci, adók Szerem vm. rumai j.-ban, 
(1900) 2 í;03 horvát-szerb lak. ; vasüti állomás, 
posta- és táviróhivatal. 

Budli V. Budlu. ősmagyar személynév, mely a 
Beztrid névvel együtt átment a marti rológiumi 
nevek közé is. Vámbéry A. a török «budlu», 
«botli»,azaz combos szóval veszi egynek. (Magy. 
Ered. 187.) Árpád genealógiájában Csanád íia és 
Beztur apja fordul elő B. néven. A XI. sz. első 
felében ólt B. püspök, Szt. Gellért társa a vér- 
tanuságban, kit Vatha emberei agyonköveztek ; 
nevét a Gellért- legenda Budiinak, a Képes Kró- 
nika Buldinak, a Budai Krónika B.-nak írja, mely 
némelyek szerint Bődnek olvasandó. Legvaló- 
színűbb a B. vagy Budlu alak. 

Budmani Péter, szlavista, szül. Raguzában 
1835 okt. 28. Tanult Bécsben, 1870. a raguzai 
gimnázium tanára lett, 1883. pedig a zágrábi aka- 
démia által szerkesztett horvát-szerb szótár szer- 
kesztőségébe hittak meg.Sok és j éles nyelvészeti és 
irodalomtörténeti tanulmányt írt. Munkái : Gram- 
matica della lingua serbo-croata (Wien 1866— 
1867) ; 0. postanku slova -b u slavjanskijem jezi- 
cima (Raguza 1873—74) ; Jos njesto o nasoj na- 
rodnoj metrici (u. o. 1875—76); Dubrovacki dija- 
lekat kako se sada govori (Zágráb 1883) ; Pogled 
naistoriju nase gramatike i leksikograflje (1885) ; 
Rjecnik hrvatskoga ili srpskoga jezika (Zágráb 
1884: — 90) és egy orosz nyelvtan (u. o. 18881 Je- 
lenleg Olaszországban él. 

Bnáraer -nemzetség, őse B., akiről ép úgy, mint 
a nemzetségről, csak töredékes adatok maradtak, 
úgy hogy a nemzetség tagjai egymással össze 
nem köthetők. Javaik Baranyában és Sopronban 
feküdtek. 1305-ön túl nincs nyomuk. 

Budnaens (Budnait, BvÁny) Simon, az uni- 
táriusok egyik túlzó pártjának feje, egy litvá- 
niai unitárius felekezet lelkésze, szül. Masszo- 
viában, megh. 1584. Ó is, mint Dávid Ferenc 
Erdélyben, az unitáriusoknak Krisztusra vonat- 
kozó tanát következetesen kifejtette és azon vég- 
eredményhez jutott, hogy helytelen Krisztust is- 
tenként imádni. Az unitáriusok e miatt őt a fele- 
kezet kebeléből kirekesztették. B. később kárhoz- 
tatott tanait visszavonta. Követői, a bvdnejánu- 
sok felekezete, vagy a demi-jvdeusok Litvániá- 
ban és Lengyelországban éltek nagyobb számmal. 

Badrovac, 1. adók. Belovár-Körös vm. gjur- 
gjevaci j.-ban, (1900) 931 horvát-szerb lak.; u. p. 
Gjurgjevac, u. t. Katalena. — 2. B., adók. Ve- 
rőcze vm. veröczei j.-ban, (1900) 572 horvát-szerb 
és magyar lak. ; u. p. és u. t. Lukac. 

Budrovci, adók. és polit. község Verőcze vm. 
diakovári j.-ban, (1900) 1186 horvát-szerb lak,; 
u. p. Diakovár, u. t. Piákorevci-Budrovci. 

Badmn, város Aidin (Sznüma) kis-ázsiai tö- 
rök vilajetben, Kis-Ázsia DNy.-i végében a Men- 



deliai- és Koszi-öblök közt, 6000 lak., jól védett 
kikötővel; K.-i részében a Johanniták egykori 
várának maradványaival, mely ma fegyház. A 
környékén levő romok Halikamasszus romjai. 

Budsin, város Poroszország Bromberg kerü- 
letében, a posen-neustettini vasútvonal mellett, 
(1905) 2003 lak. 

Bud. Tud., a Budapesti Tudósító (1. 0.) címé- 
nek a hírlapokban szokásos rövidítése. 

Budua (Bvdva), város Dalmáciában, Cattaro 
ker. kapitányságban, Cattarótól D.-re az Adriai- 
tengerbe nyúló földnyelven, (1900) 2840 lak. ; erőd- 
del, kikötővel, tengerisó-kereskedéssel. A közép- 
korban püspöki székhely volt, 1571. árulás kö- 
vetkeztében a törökök birtokába került, de később 
a velenceiek elfoglalták ós megerősítették. 

Budurásza, község, 1. Boudoraszó. 

Budnrló, kisk. Koíozs vm. tekéi j.-ban, (i9io) 
518 oláh lak. ; u. p. és u. t. Teke. 

Budvár, érdekes hegy Udvarhely vmegyében. 
Székelyudvarhely mellett; fenslkján erős, csak- 
nem bevehetetlen vár volt. Ezt a mese szerint 
Bud vezér még Attila birodalmának felbomlása 
előtt építette s ez volt az Attila hunjaitól elsza- 
kadt 8 a havasok közé vonult székelyek főrabon- 
bánjainak székhelye, ahol a székely nép áldozni és 
ülésezni összegyűlt. 1241-ben a mongolok, a várat 
védő Sándor István s 300 társának halála után, 
lerombolták. A hegy igen meredeken emelkedik 
fel, tetején falak és sáncok maradványai lát- 
szanak. V. ö. Orbán Balázs, A Székelyföld le- 
írása (I. k. 60—63); u. a., B. (Vasárnapi Újság 
1878. 22. sz.). 

Budweis (csehül Budéjovice), város Csehor- 
szágban (392 m. tengerszínfeletti magasságban), 
a Maltsch és az innen kezdve hajózható Moldau 
összefolyásánál, a becs— égeri és a linz— pilseni 
vasút mellett, Prágától D.-re (vasúton) 169 km.- 
nyire. Kerületi kapitányság, bíróság, pénzügy- 
igazgatóság, bányahivatal, kereskedelmi és ipar- 
kamara, dandárparancsnokság ós r. kat. püspök- 
ség székhelye. Jelentékeny gyáripara (ceruza, 
dohány, cserépkályha, gép, fém, papiros, cukor, 
sör, szesz, liszt) mellett kereskedelme (gabona, fa, 
grafit) is számottevő. Lakossága (i9io) katona- 
sággal 45,187 (6OV0 cseh, 40o/o német). Taninté- 
zetei : német és cseh főgimnázium és főreáliskola ; 
német tanítóképző és kereskedelmi iskola ; teoló- 
giai tanintézet ; német és cseh földmivesiskola. 
Van továbbá süketnéma-intézete és árvaháza. 
Múzeumában egyebek közt látható a Böhmer- 
Wald 1 : 25,000 arányú domborművű térképe. 
Három-tornyos szép városháza a lombos fasorok- 
kal díszített Ringplatzon épült (1730). Gótikus 
Mária-temploma a XIII. sz.-ból való. A város- 
tól ÉNy.-ra levő tavakban halgazdaságot űznek. 
K.-re és ÉK.-re Gutwasser és Libnitsch fürdő- 
helyek, amaz vastartalmú, ez kénes forrással. 
É.-ra Frauenburg vára. B.-et II. Ottokár király 
alapította 1265. II. Ferdinánd idejében szabad vá- 
rossá, II. József alatt (1783) püspöki szókhellyé lett. 

Budwitz (iíahrück-B.,cse\m\MoravskeBud€- 
jovice), város Znaim ker. kapitányságban, Morva- 
országban, a Rokitna pai-tján,(i9io) 3772 cseh lak. ; 
szép kastéllyal, sörgyártással, szeszégetéssel, 
cipő- és gépgyárral. 



Budytes 



— 86 - 



Buenos Aires 



Bndytes (állat), 1. Sárga billegető. 

Budzanov, város Galíciában, Trembowla ke- 
rületben, a Szeret mellett, (1910) 5324 lak. 

Budzsa a. m. bedzsa (1. 0.) 

Budzsak, sík és meglehetősen termékeny, de 
fátlan ós néhol puszta alföld Bosszarábia D.-í 
részében, A Duna áradása miatt gyakran van 
kitéve az árvíznek. Magasabban fekvő részein, 
melynek televényes a talaja, már sok telepes falu 
van; de fa itt sem terem. Összesen mintegy 
80,000 telepes szállta meg ezt a területet, moldvai 
oláh, orosz, lengyel, görög, bolgár és német is. 

Buea, hittérítő állomás Kamerunban a Kame- 
run-hegység DK.-i lejtőjén, 920 m.-nyire a ten- 
ger színe fölött, a Kamerun német nyugatafrikai 
gyarmat kormányzósági székhelye. 

Buech (ejtsd: bües), a Duranee 90 km. hosszú, za- 
bolátlan mellékfolyója Franciaország DK.-i részé- 
hen. 

Bueckelaer, Joachim, 1. Beuckelaar. 

Buenaventura, Bahia del Ghoco (1. o.) régebbi 
neve. 
V Buen Ayre, 1. Bonaire. 

Buenos Aires (ejtsd: buénosz aíresz), 1. Argen- 
tína (1. 0.) délamerikai köztársaság legnagyobb 
és legjelentékenyehb tartománya, a 33" 20'— 41" 
d. 8z. és 630 24'— 560 30' ny. h. között. Határai: 
K.-en és D.-en az Atlanti-óceán, Ny.-on a Eio 
Negro és a Pampa kormányzóság, É.-on a Santa 
Pó és Córdoha tartomány. Területe 305,028 km* 
(nem foglalja magában a köztársaság fővárosát, 
amely önálló kormányzás alatt áll). Felszíne, D.-i 
részét kivéve, amelyet két hegylánc szel keresz- 
ttil (1065 m.), részhen rendkívtll termékeny lapály, 
részben apró sóstavakkal és mocsarakkal borított 
sivár pampa. Alacsony és homokos partjai,kivéve 
D.-en, kevé-sé tagozottak. Folyói: a Parató (tor- 
kolatánál La Plata) ós a Salado, meUókfolyóival. 
A tavakat és lagunákat összekötő apró folyók, ha 
nem is hajózhatók, öntözésre kiválóan alkalma- 
sak. Éghajlata egészséges, hár nagyok a hőmér- 
séklet szélsőségei. A nyár idején gyakori D.-i 
szelek néha pusztító pampero-vá (orkán) növe- 
kednek. A talaj alkalmas a földmívelésre (kuko- 
rica, húza, zab, burgonya, lucerna), de ma még 
az állattenyésztés az uralkodó. (Juh, marha, ló, 
sertés és struc). Kősót is bányásznak a D.-i része- 
ken. Ipara (gőzmalmok, vágóhidak, húsfagyasz- 
tók, ftlrésztelepek, bőrgyárak stb.) fejlődőben. A 
kereskedelem shajózásigen kiterjedt a tartomány 
termékenységénél és földrajzi helyzeténél fogva, 
amennyiben jórészt erre bonyolódik le Argentína 
forgalma. Fökiviteli cikk : a gyapjú, hús és egyéb 
állati termék. A vasút- és távirő-YOjxalak hossza 
tekintélyes. Közigazgatása független a központi 
kormánytól. A végrehajtó hatalom a kormányzó 
és alkormányzó kezében van. Törvényhozó tes- 
tülete a képviselőház ós a szenátus. Fővárosa 
(1884 óta) La Plata, (i909) 95,126 lak. Többi vá- 
rosai : San Nicolas, Quilmes és Mercedes. A 
tartomány lakossága (i909) 1.803,264. Legtöbb 
az olasz és a spanyol, azután a francia, angol, 
német. — B. 1853. elszakadt a köztársaságtól, 
de már 1859. kénytelen volt újra csatlakozni. 
1880-ban újabb sikertelen kísérletet tett. A tar- 
tományt kény szeri tették rá, hogy B. helyett a 



jelentéktelenebb La Platát válassza székhelyéül. 
L. Argentína. 

Irodalom. Andree, B. und dia Argentlnische Bepublik, 
8. kiad., Leipzig 1874; Conl, Die Provinz B., Zürich 1884; 
Schnabl, B. Land nnd Leute am silbernen Strom, 2. kiad. 
Stuttgart 1890 ; Annuaire statistique de la province de B., 
évenként ; Barclay, The River Paraná, QbOgraphical Jour- 
nal, 1908 dec. 

il2. B., Argentína dólamerikaí köztársaság fő- 
városa a La Plata 50 km. széles torkolatának 
D.-i partján, Montevídeotól kb. 200 km. -nyíre, a 
34« 36' d. sz. és öS" 21' ny. h.-on. 5—10 m. ten- 
gerszínfeletti magasságban, síkon terül, el. Terü- 
lete, környékével együtt, 181 "4 km*. Éghajlata 
nem a legkedvezőbb, habár a vízvezeték ós a 
csatornázás lényegesen megjavította az egészség- 
ügyi viszonyokat. Évi középhőmérséklet 17" ; 
jan.— febr. 26", júl.— aug. 13". Az évi csapadék 
846 mm. Gyakoriak a szelek és felhőszakadások. 
A sakktáhlaszerüleg épült széles utcák, nagy- 
szerű terek, parkok és boulevardok igazi világ- 
városias külsőt adnak a városnak. Legszebb tere 
a Plaza Mayo (azelőtt P. de la Victoria). Itt van 
a kormány palotája (Belgrano tábornok lovas- 
szohrával), a kongresszus épülete, a róm. kat. 
székesegyház, érseki rezidencia, tőzsde, posta, 
igazságügyi palota és a Hotel Argentína. A tér 
közepén a szabadság szobra. A város B.-i végén 
a La Plata mentén van a Parque Trés de Febrero 
(«Febr. 3.-park») vagy Palermo-park, benne állat- 
kert, akvárium, csónakázó tó. Említendők még a 
Recoleta-park, lóversenytér, sporttelepek. Leg- 
szebb útvonalai az Avenida de Mayo, a Calle Ri- 
vadavia és az üzleteiről híres Calle Florida. A 
Calle San Martin a pénzarisztokrácia lakóhelye. 
Itt vannak a bankok pazar épületei. Figyelemre 
méltó épületei még az egyetem, a múzeum, az 
opera és még vagy 25 színház, kórház, vásárcsar- 
nok, vasúti állomások. A városi villamos vasutak 
hossza (1908) 602 km. Ipara és kereskedelme je- 
lentékeny. Kiválóbb gyártelepei a vas és gépgyá- 
rak, gözfürészek, malmok, szeszfőzők, nyomdák, 
bőr-, cipó- és kalapgyárak, szövőgyárak, bútor- és 
kocsigyárak. Argentína kereskedelmének legna- 
gyobb része B.-en keresztül bonyolíttatík le. Kikö- 
tőiben 1910-ben 1611 idegen hajó és 3.452,156 t. 
árú fordult meg. A parti forgalom : 24,497 hajó, 
6.626,314 t. Kivitele gyapjú, juh- és marhahús (és 
egyéb állati termék), eleven állatok. 1910-ben 
nemzetközi mezőgazdasági kiállítás volt B.-ben. 
B.-ből 6 felé ágaznak el o, vasutak (Valparaísoba 
és Bolíviába is). Hajók naponta járnak Monte- 
videoba és a Paraná és Uruguay folyón Brazília 
határáig. Közvetlen hajójáratok Európa kikö- 
tőibe és Now- Yorkba. Európába 3 kábel vezet ; táv- 
író és telefon az ország egyéb városaiba és Monte- 
videoba. Tanintézetei: az 1821. alapított nemzeti 
egyetem (1909) 4364 hallgatóval, bányászati, mező- 
gazdasági, tengerészeti és katonai iskola, ipar- 
iskola stb. Itt említendők a múzeum, 2 nagy 
könyvtár, a tudományos és irodalmi társaságok 
(pl. a földrajzi társ.), egyesületek, klubok. 189 
újságja (1909) közül 154 spanyol, 14 olasz, 8 német, 
6 angol, a többi 7 skandináv, francia, orosz és 
baszk. Jótékonysági intézményei a Sociedad de 
Benefleencia (megalapult 1823), kórházak, őrültek 
háza, Pasteur-intézet, siket-néma intézet, szülé^ 



Buenos Ayres 



— 87 



Buffalo 



szeti intézet, özvegyek, szegények és árvák me- 
nedékházai, bevándorlók háza stb. B. városa nem 
tartozik egyik tartomány kötelékébe sem. Élén 
áll a polgármester és a városi tanács. 14 poli- 
tikai és 20 közigazgatási és rendőri kerületre osz- 
lik. Székhelye a köztársasági törvényhozásnak, 
a diplomáciának, a legfelsőbb állami hivatalok- 
nak és római katolikus érsekségnek. Lakossága 
1801-ben 40,000, 1852-ben 76,000, 1869-ben 
178,000, 1895-ben 663,854, 1900-ban 800,951, 
1909-ben 1.302,855; fele idegen (olasz, spanyol, 
francia, német). B. 1535. alapíttatott ezen a néven: 
Ciudad de la Santísima Trinidad y Puerto de Santa 
Maria de B. A benszülöttek kétszer lerombolták. 
1580-ban újra alapult és 1776. fővárosa lett a Eio 
de la Plata vagy B. alkirályságnak. A B.-ben 
összegyúlt kongresszus 1810. kimondotta a köz- 
társaság függetlenségét. 1826-ban fővárosa lett 
a «La Platai Egyesült tartományok köztársasá- 
gának)). 1853— 59-ig az önálló állammá alakult 
B. tartomány fővárosa, ettől fogva ismét Argen- 
tína köztársaság székhelye. 1880-ban B. tarto- 
mánytól külön választatott. L. még Argentina. 
V. ö. Anuario estadistico de la Ciudad de B. (éven- 
kint). 

3. B., tó Argentínában 460 25' d. sz. és 71« 25' 
ny. h. alatt, 1550 m. tengerszinfeletti magasság- 
ban. Hossza 36 km., szélessége 25 km. Lefolyása 
van a Rio Deseadolaa. 

Buenos Ayres, 1. Buenos Aires. 

Buen-Retiro (a. m. jó magány), négyszögletes, 
tornyokkal ellátott egykori királyi kastély Mad- 
ridtól K.-re, amelyet a XVII. sz.-ban Olivarez 
hercege, IV. Fülöp kegyeltje építtetett. 1645-ben 
került a korona birtokába. A kastély kertjében 
ni. Károly király, azelőtt Szicília királya, 1759. 
Capo di Montéból hozott művészek segélyével 
porcellángyárat alapított. A gyár, mely részint 
Capo di Monté termékeit, részben pedig a delfti 
és angol mintákat utánozta, virágzott 1808-ig, 
mikor a franciák elfoglalták. Jegye a bourbon 
liliom, M vagy M° (Madrid) koronával. IV. Ká- 
roly alatt egymásba fűzött két C és kis 0. Már az 
1808-iki ostromkor is sokat szenvedett a kastély, 
az 1868-iki forradalom után nagyrészét lebontot- 
ták, 1890. átépítették és a tüzérségi muzeumot 
helyezték oda. Nagy parkja most Madrid egyik 
nyilvános sétahelye. 

Buer, porosz község a münsteri kerületben, 
kőszénbányászattal ; Erle és Middelich alközsé- 
geivel együtt (1905) 40,280 lak. ; 4 kat., 3 evang. 
templommal. 

Buet (ejtsd: büé), 3109 m. magas hegy a francia 
Mész- Alpokban, a Trient és Giffre forrásánál, 
Wallis svájci kanton határán, szép kilátással, 
különösen a Mont-Blancra. 

Bufarik, város Algériában, a több pataktól ön- 
tözött Metidzsa-síkon, (1901) 5243 lak., környékén 
gazdag ültetvényekkel és nagy heti vásárokkal. 
1836. alapították a franciák mocsaras, egészség- 
telen vidéken, amelyet kiszárítottak és egészsé- 
gessé tettek. 

BattV, természettudományi neveknél Buffon 
Q. L. (l. 0.) nevének rövidítése. 

Buff, Charlotte, Goethe Werther-regényónek 
nőalakja, szül. Wetzlarban 1753 jan, 11., megh. 



Hannoverben 1828 jan. 16. Atyja a németrend 
igazgatója volt. Goethe, ki 1772. Wetzlarba került, 
gyakran megfordult B. házában ós szenvedélyes 
vonzalmat érzett a leány iránt. De ez már a 
hannoveri Kestner levéltári titkárnak jegyese 
volt, kivel 1773. egybe is kelt, miután Goethe 
már a megelőző óv szept. Wetzlarból távozott. 
Ez a reménytelen szerelem és a fiatal Jerusalem 
öngyilkossága szolgáltatta Goethe regényének 
anyagát. A költőnek Saroltához és férjéhez inté- 
zett leveleit Kestner A. adta ki Goethe ós Wer- 
ther c. alatt (1854). V. ö. Herbst, Goethe in 
Wetzlar (1881). 

Buffa (ol.) a. m. bohózat; opera jB.. bohózatos, 
víg opera. L. móg Buffo. 

Buifalmacco (ejtsd .- — makbó), Bonamico, olasz 
festő a XIV. sz. első felében. Boecacciótól kezdve 
az olasz novellisták sokat regélnek mulatságos 
csinyjeiről. Paenzában és Pisában festett freskói 
nem maradtak fönn ; művészetéről csak a firenzei 
Badia templomban 1910. felfedezett 4 freskótö- 
redék (jelenetek Krisztus kínszenvedésének törté- 
netéből) ad számot és B.-t mint a realista irány 
egyik legkiválóbb úttörőjét mutatja be. 

Bnfl'alo (ang.) a. m. bölény (I. 0.). 

Buffalo, 1. város New-York állam (Bszakame- 
rikai Egyesült-Államok) Erié countyjában, az 
Erie-tó K.-i végén, ott, ahol a Niagara kiszakad 
belőle, a Hudson folyót az Erie-tóval összekötő 
(1825. megnyílt) Erie-csatoma (New-York Central 
Erié Canal) végződésénél, a B. Creek hatalmas 
kikötővé szélesített torkolatánál (42o 52' ó. sz., 
78" 54' ny. h.). A tavak vidékének egyik legjelen- 
tékenyebb kereskedelmi középpontja, lakosságra 
az Egyesült-Államok 10. városa. Távolsága a 
Niagara vízeséstől 32 km., Chicagótól (K.-re) 
865, New-Yorktól (NyÉNy.-ra) 656 km., vas- 
úton. A város a tó mellől fokozatosan 15 méter 
magasságig emelkedő térszínen terül el ; kiterje- 
dése 108 km^, tengerszínfeletti magassága 180 
méter. Széles és szabályos utcái, hatalmas park- 
jai, kertes családi házai és nagyszerű középü- 
letei B.-t a legszebb amerikai városok sorába 
emelik. Monumentális épületei : kormányzósági 
palota, városház, törvényszék, posta, arzenál, 
őrültekháza, zene-palota, tőzsde, könyvtárak, 
kórházak, jótékonysági palota, bankok, r. k. és 
protestáns székesegyház, stb. Ide tartoznak az 
óriási árúraktárak, elevátorok (itt épült az egész 
földön a legelső elevátor, 1843), gyártelepek stb. 
A kereskedelem legfőbb cikkei a gabona és liszt, 
szén, fa, ló, juh, marha, hal ; a gyáripar terén 
első helyen áll a vasöntés, gépgyártás, hajóépí- 
tés, petróleum, sör- és szappangyártás, malom- 
ipar; itt említendők móg az óriási forgalmú 
marhavágóhidak. A rendkívül nagyarányú keres- 
kedelmi forgalom lebonyolítására szolgálnak a 
tavak és csatornák vízi útjai és a B.-ból 17 irány- 
ban elágazó vasúti vonalak. A Niagarán nemzet- 
közi híd visz keresztül a canadai partra. 1896 óta 
a Niagara vízi ereje szolgáltatja jórészt az ára- 
mot a város villamos müvei (vasút stb.) számára. 
B. kulturális intézményei közül kiválik a jóté- 
konysági célokat szolgáló Charity Organisation 
Society, a legelső ilynemű intézmény az ország- 
ban (alapíttatott 1877). Orvosi és jogi egyetemén 



Buffalo-BHl 



88 



Buffon 



kívül számos főiskola, akadémia, szakiskola ós 
egyéb tanintézet van a városban, úgyszintén egy 
természettudományi, történelmi és ifjúsági egye- 
sület, gazdag könyvtárak, múzeum, műcsarnok. 
B. helyén a legelső lakó 1792. települt le. 1795-ben 
négy-öt ház állott ezen a helyen. 1803— 4-ig falu 
alakult a B. Creek torkolatánál, New Amsterdam 
néven, amely név azonban hamar feledésbe ment ; 
B.-nak a tó közelében levő sós forrásokat fölke- 
reső bölényekről nevezték el. 1813 végén az 
angolok felégették, de már két év multával újból 
felépült. Eleinte lassan fejlődött, de az Erie-csa- 
torna megépítése (1825) után rohamosan nőtt 
naggyá a város, amely 1832. városi jogot nyert. 
19Ül-ben pan-amerikai kiállítás volt B.-ban, 
ekkor ölték itt meg Mac Kinley elnököt (1. o.). 
Lakóinak száma (1905) 423,715. V. ö. Ketrhutn, 
An Authentic and Comprehensive History of B. 
(B. 1864—65) ; Smith, History of the City of B. 
and Erié County (Syracuse 1884) ; Powell, His- 
toric Towns of the Middle States (New York 1899). 

2. B., több község és város neve az észak- 
amerikai Egyesült-Államokban és pedig Alabama, 
Colorado, Illinois, Jowa, Minnesota, Missouri, 
Texas, West Virginia, Wisconsin és Wyoming 
államban. 

3. B. Bay (Belvedere), öböl Dél-Afrikában 
(Cape Colony, 34" 10' d. sz., 23o k. h.). 

4. B. Creek, folyó B. mellett (1. 0.) és még több 
helyütt az északamerikai Egyesült-Államokban. 

5. B. Laké, tó Alberta canadai tartományban. 
Bulfalo Bili, 1. Cody. 

Buffalo-íű (növ.), 1. Btichloe. 

Buífalora, falu Pavia olasz tartományban, Ma- 
genta közelében, az itt áthidalt Naviglio Grandé 
mellett. A magentai csata napján, 1859 jún. 4-én 
Mac-Mahon francia vezér csak az osztrákok ma- 
kacs ellenállása után tudta elfoglalni, de ezzel 
már biztosította győzelmét. 

Buíialorubin, naftilaminból és naftoldiszulfo- 
savból álló arcfesték. 

Buítet (franc, ejtsd : buífé), eleinte értékes tár- 
gyak megőrzésére szolgáló helyet jelentett ; majd 
a XII. sz.-ban magát az értékes tárgyak összes- 
ségét. A XIV". és XV. sz.-ban divatba jött, hogy 
a patkóalakban elhelyezett asztalok által bekerí- 
tett tér közepére állványt helyeztek, melyre a 
részben üres, részben ételeket tartalmazó edé- 
nyeket és ezüstöt kirakták, erre az állványra 
ment aztán át a B. elnevezés. Ebből fejlődik aztán 
a Dressoir és a Credenz, melyek már a közép- 
korban a falhoz vannak állítva ós az asztalnemű 
és ezüst megőrzésére szolgálnak. Mai formáját 
ós elrendezését a B. már nagyjából a X VI. sz.-ban 
kapta. L. még Pohárszék. — B. továbbá az az 
asztal vagy lakomahely, hol hideg ételt tálalnak 
fel a vendégeknek. Vendéglőkben az ételeket ós 
italokat kiszolgáltató helyiség neve. — Buffetier, 
a B. kezelője. 

Buifet, Louis Joseph, francia államf érflú, szül. 
Mirecourt-ban 1818 okt. 26., megh. 1898 jún. 7. 
Parisban. Ügyvéd volt és a februáriasi forrada- 
lom után az alkotmányozó gyűlésbe választották, 
melyben a szocializmus ellen hevesen kikelt. Na- 
póleon Lajos elnöksége alatt kétszer volt f öldmí- 
velés- és kereskedelemügyi miniszter. A dec. 2-iki 



államcsíny után visszavonultan ólt. 1864-ben be- 
választottók a törvényhozó testületbe, hol ama 
közóppárthoz tartozott, mely a császárságot a 
szabadelvű eszmékkel kibékíteni iparkodott. 1870 
jan. 2. Ollivier ál-liberális minisztériumában a 
pénzügyi tórcát vállalta el, de már ápr. 10. állá- 
sától megvált. 1871 -ben be választottók a nemzet- 
gyűlésbe, hol a monarchistókhoz csatlakozott. 
1873 ápr. 4. a nemzetgyűlés elnöke lett, mely 
esemény Thiers bukását sietteté. 1875 márc. 10. 
egy konzervatív minisztérium élére állott, mely- 
ben a belügyi tórcát vállalta. Ez állásában B. 
nagyon is reakcionárius irányt követett. Bukása 
óta (1876) a szenátusban vezére volt a reakcioná- 
rius pártnak. — Pia, André, ügyvéd, szül. 1859 
ápr. 7., megh. 1909szept. 17. 1899-ben mint Fülöp 
orlóansi herceg bizalmas híve, annak érdekében 
monarehiste összeesküvést szervezett. Ezért i900 
jan. őtés társát, Derouléde-et 10 évi száműzetésre 
ítélték, de 1905. amnesztiát kapott és visszatért 
Franciaországba. 

Buifo (ol. buffone, franc, bouffon), komikus 
színész, bohóc, leggyakrabban pedig éneklő, tehát 
operai komikus. Van B. cantante és B. comico. 
Az operai komikus rendszerint basszus-énekes, 
ezért is a neve Basso B. Még egy általános olasz 
neve van : B. caricato, mely az efajta komikum 
alsórendüségére utal. A víg operának Opera Buffa 
a neve. Franciaországban a bouffon szónak szá- 
zadokon keresztül más jelentése volt. Minthogy 
1729. a Parisban vendégszereplő olasz színészek 
jobbára víg operákat adtok, a franciák minden 
olasz énekes színészt bouffon -nak neveztek s ez az 
elnevezés csak a múlt század vége felé szűnt meg 
teljesen. jBoM/fo«me-nek a franciák azokat a bohó- 
zatokat hívják, amelyeknek komikuma szélsősé- 
ges, sőt durva. Ilyen pl. Moliere bohózata : A bot- 
csinálta doktor. 

Buffon, George Louis Ledére gr. , francia termé- 
szettudós, szül. Bourgogneban, Montbard község- 
ben 1707szept. 7., megh. Parisban 1788 ápr. 16. 
Már fiatal éveit is a természettudományoknak 
szentelte. Kingston herceggel beutazta Francia-, 
Olasz- és Angolországot. Visszatérte után 26 éves 
korában a párisi akadémia tagja lett, 1739. a Jar- 
din royal des plantes igazgatójává nevezték ki. 
Többek tórsaságában egy nagy, összefoglaló ter- 
mészetrajzot dolgozott ki. XV. Lajos francia ki- 
rály grófi móltóságra emelte. Szülőhelyén emlé- 
ket és 1851. Parisban a Champs Elysóes-en bronz- 
szobrot állítottak emlékére. Tudományos tekin- 
tetben nem mindenben alapos és megbízható, de 
stílusának szépségével fölülmulhatatlan hatal- 
mas munkája : Histoire naturelle gónérale et 
partículiére, mely 1749— 1788-ig jelent meg Pa- 
risban 36 kötetben s a Föld keletkezésére vonat- 
kozó elmélet mellett az ember és négylábú álla- 
tok továbbá a madarak és ásványok természet- 
rajzát tartalmazza. E munkája több kiadást ért, s 
angol, német, olasz nyelven is megjelent. B. le- 
velezését Correspondance (Paris 1860, 2 köt.) és 
B., sa famille, ses coUaborateurs et ses fami- 
liers (u. 0. 1^863), ükunokája : Henri Nadault de 
B. adta ki. Életrajzát megírta Lebasteur, CoUec- 
tion des classiques populaires (u. 0. 1889) c. mü- 
vében. 



Bufo — 8 9 — 

Bafo (állat), 1. Varasbékák. 

Bufonia, athéni üveg, 1. Diipolia. 

Buíonin, a varasbékák bőnnirigyei által ter- 
melt mérges váladék egyik hatóanyaga. Kloro- 
formban, benzolban és meleg alkoholban jól, 
éterben nehezebben, hideg alkoholban és vizben 
pedig kissé oldódik. Alkoholos oldatból flnom 
tűkben kiválik ; olvadáspontja 152**; összetétele 
^34^6402- Hatása megegyezik a digitalinéval, 
vagyis elsősorban a szívre hat. 

Bufotalin, a varasbékák bórmirigyei által ter- 
melt mérges váladék fö hatóanyaga. Kloroform- 
ban, alkoholban, jégecetben, vizes alkaliákban és 
acetonban jól, benzolban és vízben nehezen oldó- 
dik, petroléterben oldhatatlan. Vizes oldata sa- 
vas vegyhatású. Összetétele €3411480,0. Hatása 
adigitalin hatásával egyezik meg. vagyis a szívre 
hat ; az ideg- és izomrendszerre hatástalan. V. ö. 
Faust, Über Bufonin u. Bufotalin (Archiv f. exp. 
Path. u. Pharmakologie, 47-ik köt., 1902, 278 1.). 

Bug. 1. DéU B., a régiek Hipanisa és a törökök 
Ak-szu ja folyója, me lyPodolia és Volhinia határán 
mocsarakban ered ; sellöi miatt csak Nikolajev 
fölött 85 km.-re válik hajózhatóvá. Nikolajev 
alatt, miután az Ingül folyót fölvette, 48 km.-nyi 
hosszú limánná szélesedik, amely a Dnyeper li- 
mánjával folyik össze és ezen keresztül a Fekete- 
tengerbe torkol. Hossza 750 km. — 2. Ny.-i 
vagy lengyel B., 700 km.-nyi hosszú mellékfo- 
lyója a Visztulának; a Kárpátok K.-i lejtőjén, 
Zloczow falu közelében ered, átfolyik Orosz- 
Lengyelországba, egyideig a határ Oroszország 
és Lengyelország közt, Usztilongnál hajózhatóvá 
lesz és Novo-Georgievszknél torkollik. Csator- 
nák által a Nyemennel és Dnyeperrel van össze- 
kötve. 

Buga, régi magyar személynév, 1. Boga. — B., 
kisebb gömbölyű tárgyak, különösen ilyenforma 
termések neve, pl. a kender fejéé, a fenyőtobozé. 
A régibb nyelvben a. m. gvbacs. — Szem bugája 
a. m. szemgolyó, a székelyeknél. 

Bugadarázs (áUat), 1. Gubacsdarazsak. 

Bugarszky István, kémikus, szül. Zentán 1868. 
Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Az 
állatorvosi akadémián a vegytani tanszók mellett 
tanársegéd, később segédtanár volt, 1898. ny. 
rendkívüli és 1903. ny. rendes tanárrá nevezték 
ki. 1894rben a budapesti egyetemen magántanári 
kéwsítést nyert. 1899-ben pedig a M. Tud. Aka- 
démia lev. tagjává választotta, önálló dolgoza- 
tainak legnagyobb része aM. Tud. Akadémia ál- 
tal kiadott Math. és Természettudományi Értesí- 
tőben jelent meg. A közeg befolyása a reakcióse- 
bességre és a kémiai egyensúlyállapotok c. müvét 
az Akadémia lv)05. évi nagygyűlésén a Lukács 
Krisztina díjjal tüntette ki. Több tankönyvet is írt 
főiskolai használatra, ezek közül a Liebermann 
Leóval írt Kémia 1908. második kiadásban je- 
lent meg. 

Bugás, a párosodásra gerjedő sertések hangja, 
de átvitt értelemben a nemi ösztön nyilvánulása 
és a párosodás is. 

Bugasz, földnyelv a csernomori kozákok terü- 
letén, a Kubanszkoj Limán (Ki ziltas-öböl) bejára- 
tánál, a Kercsi-szorostól K.-re. Erőssége és kikö- 
tője van. Közelében Szjennaja falu mellett a 



BuardálAs 



régi pontusi királyság korából való síremlékek 
láthatók. 

Bugát PáZ,oi'vos,8zül.Gyöngyö8önl793ápr.l2., 
szegény iparos szülőktöl,megh.l865 júl.8. Az egye- 
temet Pesten látogatta. 1819. orvosdoktor, 1820. 
szemészmester lett. Több éven át volt tanársegéd, 
majd bakabányai t. főorvos, később Selmecz- ós 
Bélabánya főorvosa lett. 1824-ben a pesti egye- 
temre hívták meg az élettan, kór- és gyógytan, s a 
gyógyszertan tanárának. 1830-ban akadémiai r. 
taggá választották. 24 évig volt egyetemi tanár. 
1848-ban a honvédelmi bizottság Magyarország 
főorvosává nevezte ki, 1849. követte a kormányt 
Debreczenbe. Ezért 1850. megfosztották tanári 
állásától, valamint nyugdíjigényétől. Ekkor a 
magánéletbe vonult vissza ós nyelvek tanulásá- 
val foglalkozott. 1860-ban a magyar természet- 
tudományi társulat újra elnökóvó választotta, 
mely tisztet haláláig viselte. Különös érdemeket 
szerzett magának azzal, hogy megalakította a 
Természettudományi Társulatot; a magyar orvo- 
sok és természetvizsgálók vándorgyűlésének ö 
volt kezdeményezője (melynek négy gyűlésén al- 
elnöke is volt és Munkálatait is szerkesztette) ; 
lelkesedéssel foglalkozott az orvosi — de egyéb 
műszóknak is — megmagyarosításával, úgy 
hogy magyar orvosi műszóink nagy része tőle 
származik s bár nagy részük hibásan képzett szó, 
annyira meggyökeresedtek a magyar orvosok mű- 
nyelvében, hogy már szinte kiirthatatlanok, bár- 
mennyire igyekeznek joggal is kiküszöbölésükön 
az ortológus nyelvészek. 1831— 48-ban szerkesz- 
tette az Orv. Tárt és cikkei ebben, az Akad. Év- 
könyvben, a Tudom. Tárban s az Akadémiai Érte- 
sítőben jelentek meg. Része volt az Akadémia 
Zsebszótára szerkesztésében is. Munkái : Disser- 
tatio inaug. medica sistens enkephalitidem (Pest 
1818) ; Az egészséges emberi test bonctudományá- 
nak alapvonalai (Németből Hempel után, 1828) ; 
Hahnemann Orgranow/a (Homoeopathia. Fordítás 
1830); Magyar-deák és deák-magyar orvosi szó- 
könyv (Schedel Ferenccel 1833); Sebészség (Che- 
Uus után f ord.) ; Tapasztalati természettudomány 
(Tschamer után ford.); Természettudományi szo- 
halmaz (Buda 1844), ajánlva Ferdinánd király- 
nak, aki a szerzőt gyémántos gyűrűvel jutalmazta 
meg stb. Műveinek kéziratban maradt részét a 
Magyar T. Akadémiára hagyta. V. ö. Bugát Pál 
emlékezete. Irta Toldy Ferenc (Budapest 1865., 
Budapesti Szemle új folyam IL köt.). 

Búgat ás a. m. sertések párosítása. 

Bugavas, a kinyujtásra, kikovácsolásra előké- 
szített vastagabb darab vas. 

Bugázás, 1. Len. 

Bugdálás (ném. stampfen, ol. beccheagiare, 
franc, tanguer, ang. to pitch). A hajónak az az 
ingadozása, amely a hajó hosszának irányában, 
tehát a képzelt kereszttengelye körül történik. A 
tulajdonképeni B. abban áll, hogy a hajó ezen 
ingadozása közben előrészével mélyebbre sülyed, 
mint hátsó részével. A hajónak e mozgása a hul- 
lámoktól ered, melyek a hajó elülső vagy hátsó 
részét felemelik és ismét sülyesztik. Rövid hajók 
erősebben bugdálnak, mint a hosszabbak, amiért 
is újabb időben az oceánjáróhajókat hosszabbra 
szokták építeni, hogy ezáltal egyszerre több hul- 



Busrdálö-rúd 



90 — 



Bugi 



lámot szeljenek ketté, illetőleg több hullámtól 
támogattassanak. Hibás rakodás által a hajó szin- 
tén hevesebben bugdál ós ezért nehezebb árú- 
csomagokat inkább a hajó közepe táján kell 
elhelyezni. 

Bugdáló-rúd (nóm. Stampfstock, ol. dolfi- 
nera, franc, arc-boutant de martingale, ang. 
dolphin-striker), a béna ághoz hasonló rúd, mely 
egyik végével az ormánytörzs járomfájára nehe- 
zedve, a külső és belső bugdáló-tarcsnak kifeszí- 
tésére, támogatására szolgál. L. az Árbocozatok 
képmelléklet 45. ós 47. számait. 

Bugdáló-tarcs (nóm. Stampfstag, ol.martin- 
gala, franc és ang. martingale), erős kötelek, 
melyek az ormányderók és sudárszárat a hajó- 
homlok éle illetőleg befelé ós lefelé tartják. L. 
Bugdáló-rúd és az Árbocozatok képmelléklet 45. 
és 47. számait. 

Bugeaud (ejtsd: büzsó), Thomus Bobért, marquis 
de la Piconnerie, Isly hercege, szül. 1784 okt. 
15. Limogesben, megh. Parisban 1849 jún. 9. 
Még I. Napóleon alatt, 1814. lett ezredes. 1831 
után Lajos Fülöp újra alkalmazta mint dan- 
dártábornokot ; 1836. Oranba küldték Abd-el- 
Kader ellen. Felszabadította Tafnát s júl. 6. a 
Szika folyónál legyőzte Abd-el-Kader seregét. 
Erre altábornaggyá léptették elő. 1837 máj. 31. 
Abd-el-Kaderrel a taf nai szerződést kötötte meg. 
1840— 47-ig algériai kormányzó volt, miközben 
1843. tábornagy lett. 1844-ben Isly-nél tejesen 
leverte a rabló marokkói törzseket. A franciák 
jogosan neki tudják be érdemül, hogy Algériá- 
ban a francia uralom megszilárdult. 1849-ben 
a nemzetgyűlésbe választották, ahol a szélső jobb- 
párttal szavazott. Algerben és Périgueux-ben 
szobrot emeltek neki. Több jeles müvet írt (össze- 
gyűjtve megjelentek Parisban 1883. : Oeuvres 
militaires du Maréchal B. címen). V. ö. Bour- 
nand, Le maréchal B. (1895) ós d'Idevüle, ha- 
sonló című müve (3 köt.) ; Ferrarid G., La colo- 
nisation militaire du maréchal B. (Paris 1909). 

Bugenhagen, Johann, kit kortársai rendesen 
Dr. Pomeranusnak vagy Dr. Pommemek nevez- 
nek, Luther és Melanchton mellett a német refor- 
máció legkiválóbb harcosa, szül. Wollinban 148o 
jún. 24., megh. 1558 ápr. 20. Greifswaldban tanult 
s 1504. a treptowi iskola rektora lett. Luthernek 
Von der babylonischen Gefangenschaft c. irata ál- 
tal a reformációnak megnyeretvén, 1521. Witten- 
bergbe ment. Lutherhez szoros barátság fűzte. 
Mellette és Melanchton mellett működött Witten- 
bergben mint egyetemi tanár és lelkész. 1525-ben 
Zwingli ellen az urvacsoráról munkát írt, melyre 
Zwingli durva modorban felelt. Részt vett Luther 
bibliafordításában, melyet 1535. alnémetre is át- 
ültetett. Melanchtonnal együtt készítette a lip- 
csei interimet. Számos iratai közül kiemelendők : 
«Pomerania», Pomeránia története, melyet Bo- 
leslaw herceg megbízásából írt, de csak halála 
után sokkal később jelent meg nyomtatásban 
(Greifsw. 1728, új kiadás Vogl-tól u. o. 1857) ; 
Kirchenordnung für die Stadt Braunschweig című 
művét Hánselmann adta ki (Wolf enb. 1885), míg 
Hamburg egyházrendezését Bertheau (Hamburg 
1885), levelezését Vogl 0. (Stettin 1888), prédiká- 
cióit (Katechismuspredigten) Buchwald G. (Leipz. 



1908). V. ö. : Bellermann, Johann B. (Berlin 
1859) ; Vogt, B. (Blberf. 1868) ; Zitzlaff, Johann 
B. (Wittenberg 1885) ; H. Hering, Doktor Pomo- 
ranus J. B.(Halle 1888); G. Geisenhof',BMiotheGa. 
Bugenhagiana (1908) ; Graepp, Joh. B. ein Le- 
bensbild (Gütersl. 1897). 

Bugey(ejtsd.bttzsé), Franciaországnak az Ain és 
Rhone között fekvő vidéke, főhelye Belley (l. o.). 

Bugge, 1. Alexander, norvég történetíró, B. 2. 
fla, szül. Krisztiániában 1870 dec. 30. 1903 óta 
szülővárosa egyetemén a történelem tanára. 
Nevezetes a vikingekről szóló nagy munkája 
(1904—1906, németül is megjelent Die Wikinger 
címen, Halle 1906). Német, angol és norvég nyel- 
ven ír és több régi norvég tört. kútforrást adott 
ki. Nevezetesebb művei : Die nordeuropáischen 
Verkehrswege im frühen Mittelalter (Vierteljahr- 
schrift für Social- u. Wirtschaftsgesch. IV. köt. 
1906) ; Contributions to the history of the Norse- 
men in Ireland (Kristiania 1900) ; Vesterlandenes 
inflydelse paa Nordboemes og sáriig Normánde- 
nes ydre kultur i Vikingetiden (u. o. 1905). 

2. B., Elseus Sophtis, norvég filológus, szül. 
Laurvikban 1833 jan.5.,megh.Krisztiániában 1907 
júl. 8. Tanulmányait előbb hazája fővárosában, 
majd a kopenhágai ós berlini egyetemeken vé- 
gezte. 1866-ban a krisztiániai egyetemen az 
indogermán összehasonlító nyelvtudomány és 
óskandináv nyelvek tanára lett. Már 1858. meg- 
kezdte a régi norvég népdalok kiadását (Gamle 
Norske Folkeviser). Számos értekezést és tudo- 
mányos munkát írt az óskandináv költészet ter- 
mékeiről ós sajtó alá rendezte kritikai kiadás- 
ban az Edda dalait (1867). A skandináv mítoszok 
keletkezéséről azt a felfogást hirdette, hogy azok- 
ban a görög-római vallási mondák elemei és 
zsidó-keresztény hagyományok vegyültek ger- 
mán képzetekkel (így németül is megjelent 
könyvében: Studien über die Enistehung der 
nordischen Götter und Heldensagen, München 
1889). Legtöbbet köszön a tudomány B. tevékeny- 
ségének a norvég rúnák és rúnafeliratok magya- 
rázata és kiadása terén (Norges Indskrifter 1891- 
töl). Ide vág Runeskriftens Oprindelse (Krisztiánia 
1905) c. műve is. Nevezetesebb munkái még: 
Helge-digtene i den áldre Edda (Kopenhága 
1896) ; Norsk sagafortoelling op sagaskrivning i 
Irland (Krisztiánia 1901) stb. 

Buggy (ejtsd: böggi), könnyű, de azért erős 
szerkezetű négykerekű kocsi, melynek elülső ke- 
rekei éppen olyan nagyok, mint a hátulsók. Min- 
dig csak egy lovat — rendesen kitűnő ügetőt — 
fognak eléje. A B.-ban csak egy, nagyon rit- 
kán két ember számára van ülőhely ; amerikai 
eredetű és főleg ügetőversenyben használatos. 

Bugi, vugi v. bonir (maláji nyelven : orang- 
bugi, saját tájszólásukon : to-vugi, ami embert 
jelent). Celebesz DK.-i csúcsán Boni tartomány- 
ban élő maláj néptörzs. Erőteljes zömök test- 
alkatúak, nőik meglepően szépek, tüzes fekete- 
szemű ek, kellemes világosbarna bőrűek és korom- 
fekete hajúak. A nők társadalmi helyzete igen 
kedvező, szépen öltözködnek. Vállalkozó kereske 
dők és ügyes tengerészek, úgy hogy Új-Guineáig 
és az Aru-szigetekig már mindenütt vannak tele- 
peik, sőt Borneo K.-i részén új B. állam van ke- 



Busriardini 



- 91 



Bulla 



letkezöben. V. ö. Matthes, Boegineesche Spraak- 
Kimst (Haag 1875). 

Bugiaxdini, Giuliano di Piero, olasz festő, 
szül. 14:70 jan. 29. Firenze egyik elővárosában, 
megh. 1554; febr. 16. Firenzében. Domenico 
Ghirlandaio ós Mariotto Albertinelli tanítványa, 
egyideig Michelangelo segédje. Firenzén kívül 
Rómában (1508) és Bolognában (1526-30) mű- 
ködött. Legjellegzetesebb müvei : Szent család a 
luccai Mansi palotában (1520) ; Mária, amint gyer- 
mekét imádja (a berlini Kaiser Friedrich Muse- 
umban), s Keresztelő Szt. János a milanói S. Ma- 
ria delle Grazieben. Figyelemreméltó arcképe- 
ket festett, így a Michelangeloét, Vn. Kelemen 
pápáét és Guicciardini történetíróét. 

Bugio (japán), 1. Bawjo. 

Buglasz, sziget, 1. ííegros. 

Buglócz, kisk. Vas vm. felsőőri j.-ban, (1910) 
389 német lak. ; határában Talheim barnaszén - 
bánya van ; u. p. és u. t. Pinkafő. 

Búgó-csiga, játékszer, mely vagy pörgethető 
csigából áll, V. madzagra kötött zsindely-darabból, 
mely gyorsan körülcsóválva, búgó hangot ád. 

Bugojno, város Boszniában, a travniki kerü- 
letben, a Vrbasz mellett. Lakosainak száma (1910) 
1936, kik nagyobbrészt róm. katolikusok. Járási 
székhely, posta- és táviróhivatal. A helység leg- 
főbb nevezetessége az 1879. L Ferenc József ki- 
rály ezüstlakodalma alkalmából épített r. kat. 
templom és egy új mecset. 

Búgómü V. regál, nyelvsípokból készült régi 
orgonaváltozat. Ma már nem használatos. 

Bugres, 1. Botokndok. 

Bagnla (állat), a mohállatokhoz (Bryozoa) tar- 
tozó állatnem. Fajai valamennyien tengeriek s az 
európai tengerekből mintegy hét ismeretes. 

Bugulma, város Szamara orosz kormányzó- 
ságban, a Bugulminka folyó mellett, három temp- 
lommal, jelentékeny kereskedelemmel, látoga- 
tott állatvásárokkal, 7577 lak. 

Bnguruszlán, város Szamara orosz kormány- 
zóságban, a nagy Volga-pusztán, a Kinél folyó 
és a szamara-ufai vasút mellett, 12,141 orosz, 
kozák és tatár lak., kik a volgamenti lakosokkal 
és a puszta népeivel élénk kereskedelmi össze- 
köttetésben vannak. Szeptember elején B.-ban 
népes országos vásár van ; közelében több ken- 
és aszfalt-forrás. 

Bugyelláris, 1. Pugillares. 

Bugyfalva (azelőtt : Budest), kisk. Arad vm. 
nagyhalmágyi j.-ban, (1910) 270 oláh lak. ; u. p. 
Aesucza p. u., u. t. Acsucza. 

Bugyi, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. alsó- 
dabasi j.-ban, (1910) 3462 magyar lak. ; postahiva- 
tal ; u. t. Kiskunlaczháza. 

Bugyikiala, kisk. Gömör és Kis-Hont vm. 
rimaszécsi j.-ban, (1910) 199 tót és magyar lak. ; 
u. p. Felsöbalog, u. t. Rimaszombat. 

Bugyka (Angustrum, Angster), német hasas 
üveg, ivóedény, a XIV— XVI. sz.-ban volt hasz- 
nálatos. Nyaka hosszú, igen vékony és rendsze- 
rint hajlott, néha többszörös és egymásba fonott, 
de a kiöntönél erősen elszólesedik. 

Bugyogás alatt a vadászok a nyirfajdkakas- 
nak kora tavasszal, párzás, ill. dürgós (1. 0.) ideje 
alatt ballható hangját értik. 



BuhaSa, adók. Modms-Piume vm. szluini j.-ban, 
(1900) 869 horvát-szerb lak. ; u. p. Valis selo, u. t. 
Slunj. 

Bu-Hamara, marokkói rónkövetelö, rogi, szül. 
1868 körül, megh. 1909. A próféta ivadékának^s 
az előbbi szultán fiának adván ki magát, Mulej 
Mohammed nevet vett föl és összeesküvést szer- 
vezett a szultán ellen. Elfogták, de csakhamar 
megszökött és Alegriába menekült. Innen sikerült 
több törzset pártjára vonnia és Zeluánban való- 
ságos kormányzatot szervezett, adót vetett ki és 
hadsereget állított fel, amellyel gyakran intézett 
támadást a szultán csapatai ellen. Ó adta el a 
spanyoloknak azokat a bányákat, amelyek miatt 
később a melillai véres harcok törtek ki. 1909-ben 
azonban Mulej Hafld szultán seregei legyőzték, 
elfogták s Mulej Hafld kegyetlen kínzás után ki- 
végeztette ; állítólag az oroszlánok ketrecébe vet- 
tette. 

Bxúú,Ludwigvon,orvoa, szül.Münchenben 1816 
jan. 4., megh. u. 0. 1880 júl. 30. 1859-től kezdve 
a müncheni egyetem tanára az ált. kórtanból és 
kórbonetanból. Munkái : Lungenentzündung, Tu- 
berculose u. Schwindsucht (1872); Mitteilungen 
aus dem path. Institut in München (Stuttgart 
1877). Pettenkofer és Volt társaságában megala- 
pította a Zeitschrift f. Biologie (1845) c. lapot, 
amelyben több tudományos értekezése is meg- 
jelent. 

Buhot (ejtsd: büó), Fdix, francia rézkareoló és 
festő, szül. Valognesban (Manche dópartement) 
1847., megh. Parisban 1898. Tanulmányait Le- 
cocq de Boisbaudran, Pils és Jules Noel műter- 
mében végezte. 1870-ben a Rollin-kollégium rajz- 
tanára lett. Nevét különösen a finoman kidolgo- 
zott, többnyire tájképi vagy építészeti motívu- 
mokat feltüntető rézkarcai tették népszerűvé ; a 
Szépművészeti Múzeum graflOcai gyűjteményében 
is több lapját őrzik. Mint könyvillusztrátor is 
nevezetes. 

Bnhú, a nagy fülesbagoly (Buba bubo L.) neve. 
L. Baglyok. 

Buhuj {Bagolyvár), csontbarlang Stájerlak- 
Anina határában, Krassó-Szörény vmegyében a 
Miinisihajáan Ménes) ésEhras folyók vízválasztó- 
jául szolgáló lapos fensíkon. B főüreg mellett egy 
kisebb, alig 30 m. mellékbarlang tátong, melynek 
cseppkődíszét a látogatók összerombolták. A bar- 
lang nevezetességét a belőle napfényre került bar- 
langi medve (Ursusspelaeus Blunb.) koponyája, de 
különösen egy havasi kecskéé (Capra ibex) teszik. 
A havasi kecske Kárpátjainkból rég kiveszett s je- 
lenleg az Alpok 3—4000 magaslatainak olyan 
szurdokaiban tengődik, hol az évi középhömérsék- 
let átlag fokon felül nem emelkedik ; holott itt 
a legközelebb eső Szemenik csúcsa sem haladja 
meg az 1455 m.-t. V. ö. Téglás Gábor, A Ba- 
golyvár nevű csontbarlang. Math. és természeti. 
Közi. 1883, Xn. köt. 1. sz. 

Buhnrd vagy huhurt, ónémet lovagi torna- 
játék. 

Buiatria (gör.), az állatorvostannak a szarvas- 
marhák betegségeit tárgyaló része.L. Állatorvos- 
tan. 

Bnila. A híres nagyszentmiklósi, vagyis az ú. 
n. Attila-kincs egyik arany csészéjén egy tisztán 



Bulla-tő — 9 2 

olvasható görög fölirat van, mely BOITHAA ós 
BOrTAOfA zoapanokat említi. Az egész fölirat át- 
írva így hangzik : -f- Buéla. zoapan. Tesé. Dyge- 
toigé. Butául zoapan. Tagrogé.Étzigé Taisé. Bizo- 
nyos, hogy az említett Buéla ós Butául személy- 
nevek és oly személyeket jelölnek, kik egy bizo- 
nyos területnek vagy törzsnek az ispánjai, zsu- 
pánjai voltak. A kincs a legújabb felfogás szerint 
a Vin— X. sz.-ból való s vagy az avar kagánokó 
V. a bolgár Gelouó v. ivadókáó Ajtoné (Oclitum) 
volt. Legvalószínűbb az utóbbi eset s B. azaz 
Béla egy X. sz.-beli magyar v. bolgár törzsfőnök 
lehetett. 

Buila-tó (Bullea-, Bulla-tó), gyönyörű fekvésű 
tó (2050 m. magasságban) a fogarasi havasokban, 
a Negoj közelében, ABuila menedókház,melyet a 
Siebenbürgischer Karpathenverein épített, a tótól 
3 órányira van. A Negoj innen mászható meg. 

Building societies, 1. Benefit building so- 
cieties. 

Búin (Piz B.), a rháti Alpok Silvretta-esoport- 
jának 3316 m. hegycsúcsa, Svájc ós Vorarlberg 
határán, szép kilátópont, az Alp-egyletek tagjai- 
nak síírűn látogatott helye. 

Buinszk, kerületi székhely Szimbirszk orosz 
kormányzóságban, a Karla mellett, mely a város 
alatt a Volgába ömlő Szvijagába torkol, (1900) 
4-216 lak., akik felében tatárok és földmívelök. 

Buirette, Pierre Laurent, francia drámaíró, 
1. Belloy. 

Buisson (ejtsd: buiszon), Ferdinánd Edouard, 
francia pedagógus, szül. Parisban 1841 dec. 20. 
1866— 70-ig a lausannei akadémia tanára volt. 
1870-ben a háború kezdetén visszatért Parisba s 
az ostrom alatt a papságtól független árvaházat 
létesített. 1871-ben népiskolai tanfelügyelő lett, 
1878.főfeiűgyelö,1879.osztályfőaközoktatásűgyi 
minisztériumban s 1897—1906. a pedagógia tanára 
volt a Sorbonneon. Irt jelentéseket a bécsi és flla- 
delfiai iskolaügyi kiállításokról, számos egyházi 
vonatkozású és pedagógiai művet, mint pl. La 
religion, la morale et la science, leur conflit dans 
l'éducation contemporaine (Paris 1900). Kiadta 
a Dictionnaire de pódagogie (4 köt,, 2 pótk. u. 0. 
1878—87) ós Répertoire des ouvrages pédagogi- 
ques du XVL sióele (1886) e. müveket. 

Buisson ardent (növ.), 1. Gotoneaster. 

Buitenzorg (ejtsd: baitenzorg, maláj nyelven Bo- 
gor), város Jáva szigetén, 59 km. -re Batáviától, 
amellyel vasút köti össze, a Szálak vulkán alján, 
egészséges vidéken, 24,610 lak. ; mint Holland- 
India főkormányzó ja ós főtisztviselői rendes lakó- 
helyének van fontossága. Nevezetes a füvész- 
kertje, gazdasági intézete ós 1901. alapított zoo- 
lógiai laboratóriuma. 

Buj, nagyk. Szabolcs vm. dadái felső j.-ban, 
(1910) 3140 magyar lak. ; vasúti állomás, posta- 
hivatal ; u. t. Gáva. 

Buja, a tenyószélet gyors fejlődése ; erkölcsi 
értelemben az érzékeknek való kedvezés a szel- 
lemi élet rovására. Ez utóbbi értelemben haszná- 
latos a bujálkodás szó is. 

Bujafekély, 1. Sanker- 

Buják, kisk. Nógrád vm. sziráki j.-ban, (1910) 
2260 magyar lak., postahivatallal ; u. t. Szi- 
rák. Romokban heverő várának délfelőli fala 



Bujakór 



most is még 50 méter magas. Udvarán igeu 
mély négyszögű kút van a sziklába vágva. Al- 
bert király 1438. Báthory István országbírónak 
adományozta. 1551-ben Báthory András megerősí- 
tette, de azért már a következő évben a budai 
pasa öt napi ostrom után, miután a várbeliek ki- 
szöktek, kézrekerí tette. 41 évig volt a török bir- 
tokában, míg végre 1593. Tieffenbach Kristóf és 
Pálffy Miklós visszavívták. 1655. a török kezébe 
esett, majd gyors egymásutánban megint magyar 
ós ismét török uralom alá jutott, de ezúttal Mur- 
tuzán aga csak egy éjjel pihent benne : másnap 
hajnal hasadtával felgyújtatta s pusztán hagyta a 
várat. V. ö. Mocmry Antal, Nemes Nógrád vár- 
megyének esmértetése (Pest 1826, 3. k. 240—47). 

Bujakiűtés az ivarszerveken (hólyagos ki- 
ütés, bujakórság), lovakon ós szarvasmarhákon, 
ritkán egyéb háziállatokon, többnyire a közösülés 
által közvetített fertőzés következtében járványo- 
sán jelentkező hevenyós, jóindulatú betegség. 
Nyálkás kifolyás mellett a hímvessző makkján 
ill. a hüvely falán és a szeméremajkak belső felü- 
letén lencsényi, egészen borsónagyságú, tiszta, 
sárga savóval telt hólyagok fejlődnek, melyek 
felrepedése után lapos, vörös alapú fekélyek kép 
ződnek, ez utóbbiak pedig v. fehér hegedés vissza- 
maradásával vagy nyom nélkül begyógyulnak. E 
helybeli tünetek mellett az állatokon izgatottság 
(viszketegség, sárlás, a hímvessző merevedése, 
gyakori vizelés), továbbá némelykor, leginkább 
azonban csak elhanyagolt esetekben, aszomszédos 
részek duzzadása ós láz észlelhető. A betegség első 
jelei a fertőzés után átlag 3—6 nap múlva mutat- 
koznak. A betegség, igen ritka kivételekkel, 3— 4 
hót alatt magától is gyógyul ; megfelelő kezelésre 
már 2 hót alatt is beáll a gyógyulás. Az orvoslás a 
beteg részeknek fertőtlenítő és összehúzó szerek 
oldataival (1— 20/0 timsó- vagy gálic-oldat,2— 3Vo 
karbololdat, 1 : 20(X)szublimátoldat) való mosások- 
ban és tisztaságban áll. Az állategészségügyi tör- 
vény a B.-t a hivatalból jelentendő betegségek közé 
sorolja. A beteg állatok a betegség tartamára a 
fedeztetéstől eltiltandók; nagyobb mérvű elterje- 
dése esetén a járványos vidék ló- és szarvas- 
marha-állományát hatósági állatorvos megvizs- 
gálni tartozik; kisebb terjedelme esetén a jár- 
vány megszűntnek nyilvánítható, ha egy beteg 
állat sincs többé a községben és a fertőtlenítés 
megtörtént; nagyobb elterjedése esetén csak ak- 
kor, ha a legközelebbi fedeztetósi idény előtt 
megejtett vizsgálat az illető vidéken beteg álla- 
tot nem talált. 

Bujakór, a szifllis betegségnek helytelen ma- 
gyar neve, melyet a régebben használatos francu 
helyett a nyelvújítás korában csináltak a cchány- 
szókelós», aagyvízdag)) stb. mintájára. B név de- 
ferál annak a már 1506. megdöntött nézetnek, 
hogy a szifllis az emberek bujaságának ered- 
ménye, nem pedig fertőző folyamat. A nép hité- 
ben napjainkig élt e tévedés CLmtseuche, vénuszi 
nyavalya, venerikus betegség stb.) ós okozott 
mérhetetlen kárt a közegészségügynek, mert az 
emberek megvetésre méltónak tartották a szifi- 
Uses beteget, aminek eredménye azután a beteg- 
ség eltitkolása ós annál nagyobb elterjedése lett. 
Ennek a fikciónak hódoltak a legújabb időkig az 



Bujakóros bélfekély 



— 93 — 



Buk 



ú. n. betegsegélyzö pénztárak is, amikor a szi- 
ttlises betegtől, akit különben támogatni lettek 
volna kénytelenek, megtagadták a segélyt. L. 

Szifilis. 

Bajakóros bélfekély, bujakóros izületi gyula- 
dás, bujakóros koszorú, 1. Szifilis. 

Bojalance, kerületi székhely Cordoba spanyol 
tartományban, közel a Guadaiquivir balpartjához, 
<i9oi) 10,756 lak., kéttornyú régi kastéllyal, ame- 
lyet a X. században lU. Abdurrahman építtetett, 
posztó- és köedénygyártással. 

Bujálkodás, 1. Buja. 

Bajánháza, kisk. Szatmár vm. szinyér váraljai 
j.-ban, (1910) 755 oláh lak. ; u. p. Bikszád, u. t. 
Szinyérváralja. 

Bojár (állat), a búbos vöcsök népies neve. L 
Vöcsök. 

Bajasenyv, 1. Szifilis. 

Bajavica, adók. Pozsega vm. pakráczi j.-ban, 
<i9oo) 283 horvát-szerb lak., u. p. Lipik, u. t. Ku- 
kimjevac. 

Bujdos, kisk. Szolnok-Doboka vm. csákigor- 
bói j.-ban, (i9io) 517 oláh lak., u. p. Alparét, u. t. 
Pánczélcseh. 

Bujdosó-csalán (növ.), 1. Ballota. 

Bűje, város Isztria tartományban, a parenzoi 
kerületben, 9 km.-re a tengertől, járásbírósággal, 
(1910) 3108, mint község 6991 olasz lak. 

Bujidák (arab. buveihidák), mohamedán (siita) 
perzsa uralkodó család. Alapítója Bujeh. Há- 
rom fia megszerezte (9.34), a Fárs és (935) a 
Média feletti hatalmat. A legifjabb pedig elfog- 
lalta Bagdadot és arra kényszerító Muktaíl kha- 
lifát, hogy az Bmir-al-Omara hatalmát és a 
«Mo'izz-ed daula» kitüntető jelzőt reá ruházza 
(94-5). Ad ud daula 949— 83-ig vitt vaskezü ural- 
mat úgyszólván egész Perzsia felett ; de utódai 
egymásközt meghasonolván, uralmukat elvesz- 
tették. Miután előbb (1029) Mahmud, Ghazna ura, 
tizedelte meg birtokaikat, Tughrul bég (szeldzsuk) 
bevette Bagdadot magát s véget vetett a B. ha- 
talmának (1058). V. ö.Mirchond, Geschichte der 
Sultane aus dem Geschlechte B., perzsául és né- 
metül ; kiadta Wüken (Berlin 1835). 

Bujinja, adók. Zágráb vm. dvori j.-ban, (i9oo) 
380 horvát-szerb lakossal, u. p. Divusa, u. t. Vo- 
linja. 

Bajnyik, 1. Bojnyik. 

Bujórigó (állat), 1." Crateropus. 

Bujtás, a szőUö szaporításának egyik módja s 
abból áll, hogy az egy éves vesszőt lehajlítjuk a 
föld alá 25—35 cm. mélyen úgy, hogy vége egy- 
két szemmel a talaj felszíne fölött álljon. A földbe 
lehúzott vessző nyáron át gyökeret ver s a jövő 
tavasszal az anyatőkéről levágva, a maga gyö- 
kerein él tovább. A közönséges B. célja hiányzó 
tőkék pótlása, amikor a lebujtott vesszőt a 
hiányzó tőke helyén kell a föld színe fölé hozni. 
A por-B. célja, hogy nagyobb termést érjünk els 
az anyatőkét se erőltessük meg, miután a lebuj- 
tott vessző maga is gyökeret vervén, hozzájárul 
a nagyobb termés kifejlesztéséhez. A por-B. -t a 
sorok között húzzák fel s a következő tavasszal 
minden por-B. mint erőteljes gyökeres vessző 
használható. A kör-B. az, amidőn a tőke összes 
vesszőit lebujtják a tőke körül. Célja tisztán sza- 



porítás. Ugyanaz a célja az ú. n. kinai B.-nak is, 
amidőn a sekélyen földbe takart vesszőt hullámo- 
san fektetik le, hogy minél több rügye kihajtson 
s egyszersmind gyökeret vervén, kiszedés után 
eldarabolják s ily módon 3—4, sőt több gyökerös 
vesszőt nyernek. Nehezen gyökerező vagy érté- 
kes fajták szaporításánál alkalmazzák. 

B., a hajósoknál a kötélnek mindennemű 
könnyebben oldható kötése ; egyik ágnak a má- 
sikba be- v. átdugása. 

Bujtási számla, az erdőgazdaságoknál fordul 
elő. Ezen számlán tartják nyilván a kivágásra 
kerülő erdő értékét, a kivágás költségeit, nem- 
különben az előállított faanyag és erdőtermékek 
napi értókét. A számlán mutatkozó egyenleg csak 
az tizem teljes befejezte után adja a veszteséget 
vagy a nyereséget, aszerint, amint a tartozó v. 
a követelő oldal a nagyobb. 

Bujtató néven ismeretes a vesszőkből, ágak- 
ból, sásból, kákából v. csatéból mesterséges úton 
készített egyszerű fal, sövény, födeles építmény, 
továbbá ugyancsak mesterséges úton készített 
földhányás vagy gödör, valamint a természetben 
kínálkozó fatörzs, bokor, bozót vagy kiálló szikla, 
mely arra alkalmas, hogy mögötte a vadász a 
feléje közelgő vad elől elrejtőzzék. A különböző 
B.-k között nevezetesebb szerepet játszanak a 
vadászatban a lesőgödrök, magasan álló B.-k v. 
magas lesek, leső és bagolykunyhók. 

Bujtófa, fölül fogantyúnak alkalmas alakban 
meggörbült, alul hegyes, esetleg megvasalt fada- 
rab, mellyel a földbe lyukat csinálnak, hogy abba 
kicsiny, gyökeres csemetét, palántát vagy bujtó- 
ágat, dugványt ültetni lehessen. Más néven fur- 
dancs v. ültetőfa. 

Bujtogatás, 1. Felbujtás. 

Bujtur, kisk. Hunyad vm. hunyadi j.-ban, (i9io) 
234 oláh lak. ; Erdély leggazdagabb kövülettelepe 
(mediterrán korú csigák, korallok ós echínusok). 
ü. p. és u. t. Vajdahunyad. 

Biijxúi,bulyuk,aXWl. sz.-beli magyar nyelvben 
szakaszt; hadosztályt, csapatot jelentett. A hódolt- 
ság korabeli haderő egyes szakaszainak elneve- 
zése révén került az akkori magyar szókincsbe. 
Az egyes B.-ok élén a B. basa vagy más néven 
szer-B. állott. Az alapjául szolgáló török szó 
feótó/cwe/rhangzik.E kifejez éselváltoztatottalakja 
amellett szól, hogy a délszláv nyelvek révén ke- 
rült a nyelvünkbe. 

Buj Tikdere, 1. Böjükdere. 

Bujuruldn, szószerint azt jelenti törökül : meg- 
parancsoltatott. Olyan írás v. rendelet neve, me- 
lyet a szultán szokott alattvalóihoz vagy a hiva- 
talos közegekhez intézni. Előkelőbb európai uta- 
zók rendesen ily B.-val vannak ellátva,ha a török 
birodalomban utaznak és e rendelet mindennemű 
erkölcsi és anyagi segély, mindenekfelett pedig 
lovak és katonai kíséret megkövetelésére jogo- 
sítja őket. 

Buk, adók. Pozsega vm. pozsegai j.-ban, (i9oo) 
700 horvát-szerb, cseh és német lak. ; u. p. és u. t. 
Pletemica. 

Buk, város Poroszország Posen kerületében, a 
frankfurt-poseni vasút mellett, (i905) 3672 lak., két 
kat. ós egy ev. templommal, cipő- és bútorgyár- 
tással. 



Buka 



— 94 — 



Bukás 



Buka, a két német Salamon-sziget egyike, a 
DK. -re fekvő Bougainville-szigettöl a B.-csatorna 
választja el ; sűrft lakossága szorgalmas, a Vil- 
mos császár-földön mint munkásokat nagyra be- 
csülik. 

Bukamsin, tuniszi aranypénz = 50 piaszter 
= 28-67 K. 

Bukanálás (franc, boucanier), a húsnak lassú 
tűzön való pirítása. A szó eredetileg a brazíliai 
bukan szóból ered, mely alatt a benszülöttek azt 
a rostélyt értették, amelyen a húst sütötték. Bou- 
canier-nek nevezték azután a santo-domingói 
franciákat, kik a hússütósnek ezt a módját hasz- 
nálták. Később a bukanok alatt mindenféle csa- 
vargókat értettek, a nyugatindiai tenger kalózait, 
akik a XVII. sz.-ban különösen a spanyol hajó- 
kat ós spanyol városokat fosztogatták. Minthogy 
francia védnökség alá helyezkedtek, egyre félel- 
mesebb lett a hatalmuk. Nevezetesebb vezéreik 
voltak : Nau Olonais, aki Venezuelát és Maracai- 
bót fosztotta ki ; az angol származású Morgan, 
aki 1670. Panamát is elfoglalta ; az ostendei szár- 
mazású Van Horn, aki más kalózkapitányokkal 
egyesülve, 6 hajóval ós 1200 emberrel támadta 
meg Veracruzt és 17 spanyol hadihajó közt bán- 
tatlanul elvitorlázott. A parti városok kénytele- 
nek voltak nagy sarccal megmenteni magukat a 
kalózok fosztogatásától. A párisi Gramont, aki 
Mexikót is megsarcolta, 1697. Cartagenánál az 
egyesült angol-hollandi hajóhadtól súlyos vere- 
séget szenvedett, hajói majd mind megsemmisül- 
tek, 8 ettől fogva a bukanok apránkint elszéledtek 
8 eltűntek. 

Bukaramanga, város,""!. Bucaramanga. 

Bukarest (Bucuresci, ejtsd: bakurest), Románia 
fő- és székvárosa (1. a mellékelt tervrajzot), a 
Dimbovica két partján, 88 m. tengerszinfeletti 
magasságban, 44o26' é. sz., 26''7' k. h., a buda- 
pest-brassó- (vagy orsova)-konstantinápolyi és a 
lemberg-küsztendzsei stb. vasút vonalán. Termé- 
keny síkságon terül el (területe 50 km^), a Duná- 
tól É.-ra 68 km. és a Fekete-tengertől Ny.-ra 
280 km. távolságra. A Filaret pályaudvar vagy a 
Metropolia magaslatáról tekintve, csinos képet 
nyújt a város modem épületeivel, kertjeivel és 
kupoláival; nyugat-európaias jellegét kevéssé 
érinti a szűk és kanyargós utcáknak itt-ott még 
keleties hangulata. A jelentéktelen, nyáron ki- 
száradó folyón át 14 híd vezet. Főbb útvonalai 
a villamvilágításos Boulevardok ; a Calea Vic- 
torieí (a királyi palotával és a nemzeti színház- 
zal) ; a Strada Lipscani és az előkelő kocsikorzó- 
jukról nevezetes Chaussée-k. Középületei közül 
kiválnak még : az egyetem Joan Heliade tudós 
szobrával, az akadémia, a régi Coltza-, Branco- 
vanu és a katonai kórház, 2 vásárcsarnok, nem- 
zeti bank ; száznál több román temploma közül 
pedig a Metropolia (179-3) az érseki rezidenciával, 
a Radu Voda templom (1568) és a még régibb 
Bucur kápolna, amelyről állítólag a város nevez- 
tetett. Kertjei : a Parcul Regala Carol I ; a szép, 
nagykiterjedésű Cismigiu-kert, vízeséssel ; a Cot- 
roceni park, a trónörökös palotájával; a bota- 
nikus kert. Modem villamosvasúti közlekedés van 
a városban. B.-et 18 erőd veszi körül (épült 1885— 
1895-ig) ; az erődítmények 72 km.-es körben öve- 



zik a várost. Éghajlaiát a nagy hőmérsékleti 
szélsőségek (— 30o-tól +40'>-ig) jellemzik. Lafeoó'- 
sága a XVI. sz.-ban 100,000 körül, 1713-ban 
50,000 körül, 1890-ben 220,000, 1899-ben 282,071, 
1906-ban 287,-328, 1909-ben 297,843. Ebből mint- 
egy 200,000 román, a többi idegen (és pedig 
osztrák és magyar — nagyobbrészt magyar — 
40,000 ; német 4000, török"4000, görög 2000, fran- 
cia 1000, olasz 600, svájci 500, orosz 1000, bolgár 
1000, szerb 300, néhány ezer cigány és végül 
mintegy 40,000 meg nem jelölt illetékességű ide- 
gen, többnyire zsidó. Vallás szerint kb. 200,000 
gör. kel. ; a többi felerészben keresztény, fele- 
részben izr. ; a mohamedánok száma 4— -500 
körül ; ugyanennyi a lippován (1. o.). Ipara idáig 
inkább csak a kisipar (cipő, ruha, szőrme stb.), 
újabban a gyáripar is (liszt, sör, szappan, gyertya, 
tégla, vasárúk) fejlődőben. Kereskedelem teMn- 
tetében az országnak igazi középpontja. Jelen- 
tékeny bankjai vannak. Kulturális intézetei : az 
1864. alapított egyetem, számos alsófokú és kö- 
zépiskola, magyar iskolák mintegy 2000 tanuló- 
val, szakiskolák, művészeti és iparművészeti is- 
kola, zenekonzervatórium, hadi iskola, technika 
stb. ; tudományos akadémia (szép gyűjtemény és 
könyvtárral) ; földtani, meteorológiai, botanikai, 
kémiai és bakteriológiai intézet, földrajzi társaság, 
magyar egyesület, múzeum, állat- és növénykert 
stb. Kórházaiban az ápolás ingyenes. B. szék- 
helye a román királynak, a szenátusnak és ka- 
marának, minisztériumoknak, a diplomácia kép- 
viselőinek, a legfőbb fölebbviteli bíróságnak ós 
egyéb országos hivataloknak, gör. kel. érsekség- 
nek. A város alapítását a monda szerint egy 
Bucur nevű pásztornak tulajdonítják ; a krónikák 
a XlV.sz.-ban említik először. Ettől az időtől fogva 
a XVII. sz. végéig B. és Térgoviste fölváltva vol- 
tak fővárosok ; 1698. aztán végleg B. lett az or- 
szág fővárosa. 1738., 1794. és 1812. a pestis, 1793. 
és 1802. földrengés, 1804. tűz és a következő két 
évben árvíz pusztította. 1812 máj. 28. itt kötöt- 
ték a török- orosz békét, amely szerint utóbbi 
megkapta Besszarábiát. 1861-ben Oláhország és 
Moldva egyesülése után, B. Románia fővárosa 
lett. 1906-ban Carol I. király uralkodásának 40 
éves fordulóját kiállítással ünnepelte meg a vá- 
ros. V. ö. Meyers Reiseführer, Türkéi, Rumanien 
stb. (7. kiad., Leipzig 1908) ; Kraus, Rumanien 
und B. (Leipzig és B. 1896). L. még Románia. 

Bukaresti béke, 1. Románia (története). 

Bukaresti nemzetközi tanács, 1. Duna. 

Bukás. Alakilag az 1881. XVII. t.-c. (csődtör- 
vény) 1. §-a értelmében arra nézve következett 
be, aki ellen a csődbíróságnál csödnyitást elren- 
delő határozatot függesztettek ki. A kifüggesztés 
napjától kezdve az, aki ellen a bíróság a csődöt 
elrendelte, vagyonbukott. Anyagilag a B. a va- 
gyon összeomlását jelenti, minek következtében 
az adós tartozásainak kifizetésére képtelenné vált. 
Ha a vagyonbukott a B.-t hitelezőinek megkáro- 
sítása céljából szándékosan csalárd tettével, avagy 
— habár károsítási célzat nélkül — gondatlan- 
sággal idézi elő, a B. büntethető vé válik. A B. 
büntethetőségének alapja a hitelezők károsodását 
okozó vagyonhiány. Büntethető B. tehát csak 
akkor létesülhet, ha a vagyonbukott tartozásai a 




BUIvAREST (BUCURESCÍ). 




JíEVAI-ZJiXlKOJSr. 



HEVAJ-MARTO GRÁFIA. 



1 



Bukás 



— 95 — 



Bukkari 



csőd megnyitása idején létező vagyon értékét 
felülmúlják. Ennyiben a büntethető B. lényege- 
sen különbözik a csődtől (1. o.), mely akkor is 
megnyitandó, ha a kereskedő, vagy kereskedelmi 
társaság fizetéseit megszünteti, tehát vélelmezett 
fizetési képtelenség okából is, holott a tartozások 
a létező vagyont esetleg nem is haladják meg s 
a hitelezők károsodása sem tog szükségkép be- 
következni. A büntetendő B.-ról először rendel- 
kező 1807. XII. t.-c. úgy a nemes, mint a nem 
nemes vagyonbukottat bűntársaival együtt mint 
tolvajt büntette. A csődületről szóló 1840. XXII. 
t.-c. szerint hamissággal párosult B. alanya bárki 
lehetett, mlg a vétkes B.-t csak kereskedő követ- 
hette el. A btk. 416. §-a szerint vétkes B.-t is 
bárki követhet el, kivéve a 414. § 4. pontjában és 
a 416. §2—3. pontjaiban a kereskedelmi köny- 
vek vezetésével kapcsolatosan megjelölt cselek- 
ményeket, mulasztásokat. A 414. § szerint a 
csalárd B. bűntettét követi el a vasyonbukott, 
ki azon célból, hogy hitelezőit megkárosítsa, 1. 
vagyonához tartozó értéktárgyat elrejt, félretesz, 
értéken alul elidegenít, elajándékoz, vagy őt ese- 
lekvőleg megillető követelést elenged, eltitkol, 
vagy valótlan követelést kifizet ; 2. oly adósságot 
V. kötelezettséget valónak ismer el, mely egész- 
ben vagy részben valótlan ; 3. egy vagy több hi- 
telezőjét kielégíti, zálog- vagy megtartási jognak 
engedélyezése, vagy vagyona valamely részének 
átengedése által kedvezményben részesíti; 4. 
kereskedelmi könyveket, ha a törvény azok ve- 
zetésére kötelezte, nem vezetett, vagy azokat meg- 
semmisítette, vagy elrejtette, hamisan vezette, 
vagy akkóp változtatta m^, hogy azokból cse- 
lekvő és szenvedő állapota vagy üzletének fo- 
lyama ki nem deríthető. A csalárd B.-t megálla- 
pító cselekmény nemcsak a csőd megnyitása előtt, 
hanem azután is követhető el. Ha a 414. §-ban 
meghatározott cselekmények valamelyikét a hi- 
telezők megkárosítása céljából az a fizetési kép- 
telenségbe jutott adós követi el, aki ellen a csőd 
akár azért, mert csak egy hitelezője van, akár 
azért, mert vagyona a csőd költségeinek fede- 
zésére elégtelen, ki sem mondatott: a cselek- 
mény a 387. § szerint csalás. A 416. § szerint 
vétkes B. vétségét követi el, aki 1. fizetésképte- 
lenségbe pazarlása, gondatlan üzletvezetése, tőzs- 
dejáték, vagy oly merész tizletek által jutott, 
melyek rendes üzletköréhez nem tartoznak ; 2. 
a 414. § 4. pontjában megjelölt valamelyik cse- 
lekményt nem azon célból követte el, hogy vala- 
mely hitelezőjét megkárosítsa ; 3. kereskedelmi 
könyvek (1. o.) vezetésére kötelezve, cselekvő és 
szenvedő állapotáról évenként rendes mérleget 
nem készít; 4. miután fizetési képtelenségét tudta, 
vagy tudnia kellett, új adósságokat csinált, vagy 
a csődkérvóny beadásának elmulasztása által al- 
kalmat szolgáltatott arra, hogy vagyonára egy 
vagy több hitelezője zálog- vagy megtartási jo- 
got nyerjen. A fizetési képtelenség általában ak- 
kor forog fenn, ha az adós tartozásai vagyonát 
meghaladják. Kereskedőé és kereskedelmi társa- 
ságé ellenben akkor, midőn fizetéseit megszün- 
teti. Ha kereskedelmi társaság vagy egylet va- 
gyona ellen nyittatik csőd, a csalárd B. büntette, 
vagy a vétkes B. vétsége esetében a bűnösség az 



üzlet vezetésével megbízott azon személyeket 
terheli, kik a büntetendő cselekményt elkövették 
(417. §). A csalárd B. büntetése : 5 évig terjedhető 
fegyház, de ha az okozott kár 4000 koronát túl 
nem halad, 3 évig terjedhető börtön, a vétkes 
B.é 2 évig terjedhető fogház. Csalárd B. eseté- 
ben hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatá- 
nak felfüggesztése, vétkes B. esetében pedig hi- 
vatalvesztés is állapítandó meg. Okozott kár alatt 
azt a kárt kell értenünk, amelyet a hitelezők a 
bűntett következtében szenvednek. A bűnvádi el- 
járás a törvényszék hatáskörébe tartozik. 

Bukdálás, 1. Bugdálás. 

Bukei horda, a belső kirgizek (1. o.) «kitsi- 
dzsus)) ága, mely a Volga balpartján, az asztra- 
káni kormányzóságban tanyáz. Szabad területük 
92,144 km», számuk alig 300,000. Nyáron no- 
madizálnak, télre falvakba húzódnak. Saját törzs- 
főnökei kormányozzák, bár teljesen orosz befolyás 
alatt. Fővárosuk a khán szállása, azaz oroszul 
Chanskaja stavka néven ismeretes. 

Bnken, azaz Bükén, Bökény v. Bekény, Ár- 
pád-kori magyar személynév és nemzetségnév. 
Buquennek nevezték a Szt. István korabeli nyitrai 
főispánt. A Xni. sz. elején élt Buken ispán, a 
Huntpázmán nemzetség cseklészi ágából, ki Hl. 
Béla Erzsébet nevű unokáját vette nőül. Pia, 
Cseklészi Buken 1260—90 körül élt. Az Aba nem- 
zetség debrei ágából 1255. egyszerre két B. nevű 
is ismeretes, az egyik Mokián fia, és az 1286-iki 
nádor, Mokián apja ; a másik nagy-olaszi Opuz 
fia és Csaba testvére. 

Bukephala, ókori város Indiában, a Hydaspes 
partján, a mai Darapur környékén ; Nagy Sán- 
dor Poros király fölött aratott győzelme emlékére 
alapította és a csatában elesett kedves harci mén- 
jéről, Bukephalasról nevezte el. A város még az 
indoskytha korban is virágzott. 

Bukephalas (így is Bukephcdos, lat. Biicepha- 
Im), Nagy Sándornak híres, csak általa megfé- 
kezett lova, melynek nevére Indiában, a Hydas- 
pes mellett, Bukephala városát (1. o.) alapította. 

Bukevje, adók. Zágráb vm. nagygoriczai 
j.-ban, (1900) 1059 horvát-szerb lak.; u. p. Orle, 
u. t. Velika Gorica. 

Bukfenc. Ha az ember kezén, karján, fején v. 
a hátán fordul át testének szé ességi tengelye kö- 
rül: B.-et vet. Ha a B.-t erőteljes elugrás után, 
vagy a hintázásnál az elő- vagy hátlendületnél 
végezik, úgy halálugrásnak, scdto mortale, salto- 
nak nevezik. E módja a B.-nek drktiszi gya- 
korlat. 

Bukhara, 1. Bokhara. 

Bukin, kisk. Krassó- Szörény vm. karánsebesi 
j.-ban, most Bökény (l. o.). 

Bnkini lecsapoló - társulat. Alakult 1888. 
Bukin és Plávna közs. határában (Bács-Bodrog vár- 
megyében) a Duna egyik ármentesített holt ka- 
nyarulatának lecsapolása céljából. A mélyen fekvő 
1 1 28 katasztr. hold nagyságú területről 28*59 km. 
hosszú csatorna és egy gőzszivattyu vezeti le a 
vizet. 1905. végéig befektetett építéstőkóje 62,332 
K. Székhelye Bukin (most Dunabökény). 

Bukkari (Buccari, Bakar), sz. kir. város Mod- 
rus-Fiume hor%'^át-szlavonországi vármegyében, 
(1900) 434 házzal és 1870 horvát-szerb lak. (közte 



Bukkefjord 



— 96 - 



Bűkor 



csak 2 magyar). B. az Adriai-tenger B. -öblének, 
ezen hegyektől körülvett s a nyilt tenger hul- 
lámverésétől elzárt gyönyörű hegyi tóhoz ha- 
sonló medencének legbelsőbb szögletében, mere- 
dek hegylejtön, félkörben gyönyörűen fekszik. 
Apró házai festői rendetlenségben épültek, zig- 
zugosmeredek utcáinak és sikátorainak útvesztő- 
jében kocsi nem mehet. B. házai olasz módra, 
több emeletesen, sűrűn egymás mellé vannak 
építve, hátterében magaslaton áll a Szt. András 
temploma és közelében a Frangepánok régi ros- 
kadozó várkastélya. B.-ban van járásbíróság, te- 
lekkönyv, kir. közjegyzőség, takarékpénztár, a 
susáki tengerparti bank fiókja, mellék- vámhiva- 
tal, hadi tengerészet, tengerészeti iskola, vasúti 
állomás (a várostól egy órányira tetemes ma- 
gasságban), gőzhajó-állomás, posta- és táviró- 
hivatal, telefonállomás. Lakói mind hajósok vagy 
halászok, sokan a kedvelt Bakar-bort készítik. 
A hajóépítés élénk. B. helyén Velcera római 
város állott ; a horvátok hajóhadának itt volt az 
állomása. IV. Béla Zenggel együtt a Frangepá- 
noknak adományozta, kiktől a város sok privilé- 
giumot nyert, melyeket Mátyás király 1470. 
megerősített. A XVII. sz.-ban B. kastélya a Zrí- 
nyiek birtokába került s Zrínyi Péternek is az 
volt utolsó székhelye. 1777-ben a város és öböl a 
fiumei kerületekkel együtt a magyar kormány 
alá jutott s mint szabad kikötő élénk virágzásnak 
indult ; a francia foglalás után csak 1822. csatol- 
ták ismét Fiúméhoz s a kormányzóság különös 
gondot fordított felvirágoztatására. Amióta hor- 
vát közigazgatás alá került, folyton hanyatlik, 
lakossága fogy, kereskedelme pang, hajók alig 
látogatják öblét. V. ö. Lajos Szalvátor főherceg, 
Der Golf von B.-Portoré (Prag 1871). 

BukkeJ(jord (Buknfjord), öböl Norvégia Ny.-i 
partján, Stavanger mellett ; hosszú nyúlványai 
közt a legjelentékenyebb a Ijysef jord (1. o.). 

Bukkócserje (növ.), 1. Barosma. 

Bukkó-félék (Bucconidae, áiiat), a jakamár- 
alakú madarak (Galbuliformes) egyik családja, 
melynek több mint 40 faja él Dél-Amerika forró- 
égövi tájain. Esetlen testű, nagyfejű, hatalmas 
csörű, gyengelábú madarak ; tollazatúk nagyon 
laza, barnás v. fekete színű. Jellemző reájuk nagy 
esendességük és tunyaságuk. Rovarokkal élnek 
és némely fajaik magukásta gödrökben fészkel- 
nek, ízletes húsuk miatt vadásszák. Legismertebb 
a barátbukkó('l/onasíe5/M6'CMsGm.); hosszúsága 
20, szárnya 8*5, farka 85 cm. Brazília DNy.-i 
részének erdeiben nagyon gyakori. 

Bukna v. Bohna, régi magyar személynév, II. 
Gyula erdélyi vezér egyik fiának a neve, melyet 
Pauler Gy. a mai Bajna, Karácsonyi J. Bonyha 
névvel vesz egynek. Öccsével Buával együtt Pé- 
ter felakasztatta. 

Bukn^ord, 1. Bukkefjord. 

Bukoba,keletaf rikai állomás aViktória Nyanza- 
tó Ny.-i partján, termékeny, népes vidéken, 1890. 
Emin pasa alapította. 

Bukócz (most Berencsbukócz), kisk. Nyitra vm. 
miavai j.-ban, (i9io) 732 tót lak., u. p. ós u. t, 
Brezova. 

Bukóczhegyi monostor (Bukova horka),Bzent 
Vazul-rendi monostor Zemplén vármegyében, a 



keleti bérces Kárpátok határhegyláncolataiból 
mintegy különválva, a tenger szine felett 347 m. 
magasságban. Egy 1744. a zborói várban kelt ok- 
mány tanúsága szerint az egész Bukóczhegyet 
Szirmay Tamás gróf ajándékozta a monostornak. 
A régebbi időben e monostorba zárták büntetésül 
a magukról megfeledkezett papokat. A monos- 
tort, templomot, kápolnát 1895—96. Szegedy 
Bazil Szent Vazul-rendi házfőnök renováltatta. 
V. ö. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez 
(szerk. Dongó Gy. Géza, Sátoraljaújhely, IV. 
évf. 8., 13.). 

Bukógát, közönséges értelemben valamely víz- 
folyásra keresztirányban húzódó, a meder fene- 
kéből kiálló építmény, melyen a víz átbukhatik. 
A meder fenekébe beépített minden mű akadálya 
a vízfolyásnak s ez az akadály földuzzasztja a 
vizet. A közönséges értelemben vett B. tehát a 
duzzasztógátnak (1. o.) egyik faja s éppen ezért a 
duzzasztógát címszó alá tartozik s szerkezeti le- 
írása ott található meg. Azonban a B.-nak hidrau- 
likai meghatározása is van s ez a meghatározás 
elkülöníti a duzzasztógáttól. A B. hidraulikai ér- 
telemben olyan vízvezető oldalnyílás, mely feisö 
részén nincsen elhatárolva ; tehát a B. nemcsak 
vízfolyásban, hanem vízmedencében is képzel- 
hető. A B. on átfolyó vízmennyiséget első pilla- 
natra nagyon egyszerű képlet fejezi ki : 

Q:r=m.l.H. |^2gH, 

hol Q a gáton átbukó vízmennyiség m^-ben, l a 
B. (vagy nyílás) hossza m-ben, H az átbukó víz 
magassága a B. koronája fölött w-ben, g a sza- 
badesés gyorsulása m-ben kifejezve és m vala- 
mely tapasztalati tényező, melynek érteke tág 
határok között 32-től 0-66-ig változik a külön- 
féle gátalak és az átbukás különféle módozata 
szerint. Ugyanis a B. koronája lehet éles szélű és 
lehet széles ; a B. elülső oldala lehet függőleges 
és ferde, éppen így a B. alsó oldata is ; továbbá 
az átbukó vízréteg lehet a gát alsóoldalához ta- 
padó, vagy tőle elvált ; a levegő bejárhat a bukó- 
vízréteg alá, vagy nem ; a B. alatti vízszin a gát 
koronája fölé érhet vagy alatta maradhat stb. 
Mindeme különleges esetekre Bazin francia mér- 
nök kísérleti úton állapította meg az m tényező 
értékét, V. ö. Bogdánfy Ödön, Hidraulika. 

Bukolikus (gör., a. m. ökörpásztori), ht\\tt ér- 
telemben a. m. pásztori. B. költészetnek nevezik 
a pásztori dalköltészetet, melynek a régi görö- 
göknél Theokritos, Bion és Moschos, a rómaiak- 
nál Vergilius voltak a főképviselői, s utánzóik 
minálunk Dayka Gábor, a németeknél főkép 
Gessner. — B. regény-nék nevezik a regénynek 
azt a faját, mely a pásztori és mezei életet festi. 
Ilyen pl. Longosnak Daphnis és Chloója, vagy 
Auerbachnak falusi elbeszélései is. 

Bukolok (latin, hucöli), szilaj pásztornép az 
ÉNy -i Nilusdelta ingoványai közt (Alexandria és 
Herakleion vidékén), mely a győztes római légiók- 
kal is kikötött, sőt többszörös vereségei után 
sem adta meg magát. Kr. u, 172. Avidius Cas- 
sius irtó hadjáratot kezdett ellenük, de még Dioe- 
letianus alatt is zavarogtak. Későbbi történetük 
ismeretlen. 

Búkor, 1. Melankólia. 



Bukosnicza 



97 



Bukovina 



Bukosnicza, kisk. Krassó- Szörény vm. karán- 
sebesi j.-ban, (i9oo) 679 oláh lak. ; u. p. ós u. t. 
Korpa. 

Bukova, kisk. Hunyad vm. hátszegi j.-ban, 
most Márványhánya (1. o.). 

Bukovac, adók. és poíit. közs. Szerem vm. 
ópazuai j.-ban, (i9oo) 1264 horvát-szerb és német 
lak. ; u. p. és u. t. Karlócza — Karlovci. 

Bukovac, Vlaho, dalmáciai eredetű horvát 
festő, szül. Cavtatóban, Raguza közelében, 1855 
jún. 5. Rendkívül hányatott gyermekkor után a 
párisi Cabanelnél tanult. Már 1878. bejutott a pá- 
risi Szalonba, ahol a kilencvenes évek elejéig ál- 
landóan kiállított s neves festővé küzdötte fel 
magát. Festett allegorikus, génre, vallásos és tör- 
téneti jeleneteket, de leginkább az arcképfestés- 
ben tűnt ki. Mintegy húsz év előtt Parisból el- 
költözve, Zágrábban telepedett le s azóta ott mű- 
ködik mint rendkívül keresett arcképfestő. Buda- 
pesten az 1896-iki ezredéves kiállítás alkalmá- 
val szerepelt, amikor a horvát pavillonban 33 
müve volt látható. Ugyanekkor vásárolta meg a 
magyar áUam a Szépművészeti Múzeum részére 
a művész Dubravka c festményét. 1903-ban a 
bécsi Artin-szalonban gyűjteményes kiállítást 
rendeztek műveiből. 

Bukovácz, Zomborhoz tartozó puszta Bács- 
Bodrog vmegyében, (1900) 1017 lak., u. p. és u. t. 
Zombor. 

Bukovcak, adók. Zágráb vm. nagygoriczai 
j.-ban, (1900) 159 horvát-szerb lak., u. p. és u. t 
Velika-Gorica. 

Bukovcani, adók. Pozsegavm. pakráczi j.-ban, 
(1900) 244 horvát-szerb lak., u. p. és u. t. Lipik, 

Bukovec, 1. község Zágráb vm. szentiván - 
zeUnai j.-ban, (1900) 536 horvát-szerb lak., u. p. és 
u. t. Sveti-Ivan-Zelina. — 2. B., község Várasd 
vm. zlatari j.-ban, (1900) 765 horvát-szerb lak., 
u. p. Mace, u. t. Zlatar. 

Bnkovec mali, adók. Várasd vm. ludbriegi 
j.-ban, (1900) 1.359 horvát-szerb lak., postahivatal ; 
u. t. Ludbrieg. 

Bukovec veliki, adók. Várasd vm. ludbriegi 
j.-ban, (1900) 986 horvát-szerb lak. ; u. p. Mali- 
Bukovec, u. t. Ludbrieg. 

Bukovecz, 1. kisk. Krassó -Szörény vm. facsádi 
j.-ban, most Krassóbükk (1. 0.). — 2. B., kisk. 
Temes vm. temesrékási j.-ban, most Bükkfalva 
(l. 0.). 

Bukovica, 1. adók. Zágráb vm. vrginmosti 
j.-ban, (1900) 467 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. 
Vrgin most. — 2. B., adók. Modrus-Piume vm. 
vojnici j. ban, (1900) 621 horvát-szerb lak. ; u. p. 
Tusilovic, u. t. Vojnic. 

Bakovica dolnja, adók. Veröcze vm. slatinai 
j.-ban, (1900) 258 horvát-szerb lak. ; u. p. Nova- 
Bukovica, u. t. Bukovica. 

Bukovica gomja, adók. Veröcze vm. slatinai 
j.-ban, (1900) 542 horvát-szerb, magyar és német 
lak. ; u. p. Nova-Bukovica, u. t. Bukovica. 

Bnkovica nova, adók. Veröcze vm. slatinai 
j.-ban, (1900) 683 horvát-szerb, német és magyar 
lak., vasúti állomás, postahivatal ; u. t. Bukovica. 

Bukovina, kisk. Liptó vm. liptószentmiklósi 
j.-ban, (1900) 97 tót lak. ; u. p. Szielnicz, u. t. Liptó- 
tepla. 

Révai Nagy Lexikona. IV. köt. 



Bukovina («a bükk országa»), hercegség, az 
Osztrák birodalom koronatartománya (I&onland) 
a47n5'— 48«40' é. sz., 25»05'— 26''20' k. h. között. 
Határai É,-on és ÉNy.-on Galícia, ÉK.-en Orosz- 
ország (Besszarábia), K.-en és D.-en Románia 
(Moldva), Ny.-on Magyarország (Máramaros és 
Besztercze-Naszód vármegye ; e határvonal hosz- 
sza nem éri el a 100 km.-t). Területe 10,442 km». 
Felszíne teleTészhen hegyvidék, amelyet az Erdős- 
Kárpátok párhuzamos láncai (Obcina Maré, Ob- 
cina Peredéül stb.) szelnek keresztül (legmaga- 
sabb csúcsa a Dzumaleu, 1859 m.). Magyaror- 
szág felől átjáróul szolgál az Aranyos-Besz- 
tercze völgye és a Borgói hágó (1227 m.), előbbi 
Máramarossziget, utóbbi Besztercze felől. Vasút 
nem épült még erre a B.-i határon keresztül. B. 
É.-i és K.-i részét síkság — a Dnyeszter, Prut és 
Szeret lapálya — foglalja el. Az EK.-i vidéken'a 
kék márga és a diluvium rétegei, D.-en mindenütt 
a kárpáti homokkő az uralkodó. 

Folyói a Kárpátokkal egyközűen ÉNy. — DK.-i 
irányban haladnak s a Fekete-tenger felé veszik 
futásukat ; a Galícia felé határt alkotó Dnyeszter 
kivételével, amely közvetlenül a tengerbe ömlik, 
a Prut és a Szeret folyó vidékéhez tartoznak s 
ezek útján a Dunába öntik vizeiket. A Dnyeszter 
és a Prut Galíciában, a Cseremosz (a Prut mel- 
lékfolyója) nagyobbik ága Galíciában, kisebbik 
ága — aB. és (íalícía közti határfolyó — B.-ban 
ered ; a Szucsava és Moldava forrásai B.-ban, az 
Aranyos- Beszterczéé a Kárpátok Ny.-í oldalán, 
Magyarországon vannak. 

Éghajlata kissé zordon, de egészséges. A kö- 
zéphőmérsóklet Czemovitzban 76'', a magasabban 
fekvő vidékeké 5" körül. Átlagos évi csapadék 
62 cm. B. őstermelő ország. Egész területéből 
43-2»/o erdő, 27-6»/o szántóföld, 13-4Vo kert és rét, 
12-4o/o legelő (összesen 96'6''/o). Az aratás ered- 
ménye (1907) métermázsában: tengeri 1.100,778 ; 
zab 552,035 ; árpa 389,414 ; rozs 367,596 ; búza 
329,672. Egyéb mezőgazdasági termékek : bur- 
gonya, cukorrépa, takarmányrépa, kender, len, 
tatárka, repce, köles, hüvelyesek, tök, káposzta, 
takarmánj^élék és gyümölcs. Állattenyésztésé 
jelentékeny (1900): 60,328 ló (híres a radautzi 
ménes), 241,422 marha, 147,739 juh, 183,344 ser- 
tés. A méhészet is tekintélyes. Az erdőteililetnek 
több mint fele állami. A vadállomány szegény, 
ragadozók azonban (medve, farkas, róka, hiúz 
nagy számmal akadnak. A bányászat legfőbb 
cikkei (1906) : a bamakő (103,942 q.), a só (62,000 
q. 1 millió Kertékben) és a kénkovand (38,619 q.), 
főleg D.-en. Ásványvizei közül néhány szénsavas 
forrás mellett legnevezetesebb a jakobenyi kénes 
fürdő. 

Ipara kevéssé fejlett. Legszámottevőbb még a 
sör-, szesz- és cukorgyártás. Említésre méltók a 
fürésztelepek, üveghuták, gőzmalmok, ola,jgyá- 
rak. A kereskedés elsősorban a nyers termények 
(marha, bőr, fa, tengeri) kivitelére szorítkozik. 
A Lembergből Romániába vivő vasút áthalad B.-n. 
Ehhez járul kb. 4000 km.-nyi kiépített országút 
és 350 km.-nyi vízi út. 

A műveltség még meglehetősen kezdetleges. 
A tanköteles korú (6— 13 óv) gyermekeknek mint- 
egy negyed része nem jár iskolába. Több .száí: 



Bukovina 



98 — 



Bukovina 



népiskolán és mintegy 20 különböző középiskolán 
kívül egy német nyelvű egyeteme van Czemovitz- 
ban 54 tanárral (1908) és 1051 hallgatóval (1909- 
1910). 

A kormányzás élén áll a czemovitzi Landes- 
regierung. Á Landtag-n&k 31 tagja van és pe- 
dig: az egyetem rektora; a czernovitzi görög- 
keleti érsek ; a nagybirtokosok 10 képviselője ; a 
városok 5, a kereskedelmi és iparkamarák 2 és a 
községek 12 képviselője. A Beichsrat-ha 11 kép- 
viselőt küld B. Az igazságszolgáltatás szervei : a 
czemovitzi országos biróság (Landesgericht), a 
suczavai kerületi biróság (Kreisgericht) és 18 
járási biróság (Bezirksgericht). B. 10 járásra 
oszlik; fővárosa Czemovitz (1. o.) (1910) 86,870 
lakossal. 

A lakosság száma (1910) 801,364; lkm«-ree8ik 
77. Az 1900-iki népszám lálás adatai szerint a 
rutének számaránya ^IVoífölegB.-onésNy.-on), 
a románoké 3270 (D.-en és K.-en), a németeké 
22«/o. Ezenkívül volt 8-7»/o lengyel, l-3«/o (9500) 
magyar. A magyarok nagyrészt Erdélyből szár- 
maznak (1. Csángók), bár leginkább Moldvából 
jöttek be a XVIII. sz. vége felé, s előbb Tzibeny 
és Jakobestie falvakban (amelyeknek Istensegíts 
és Fogadjisten nevet adtak), majd pedig András-, 
Hadik- és Józseffalva helységekben telepedtek 
le. Számuk 1880-ban 9887, 1890-ben 8139 (1883. 
Magyarországból kapott biztatásra kb. 1000 család 
az Al-Duna mellékére vándorolt, néhány év múlva 
azonban sokan visszaköltöztek). 

Vallás szerint (1900) 69o/o gör. kel., löVo r- K 
130/0 izr., 2-60/0 evang., 0-4«/o lippován (1. 0.). 

Irodalom. KaindI, öeschichte der B., 2. kiad., Czerno- 
witz 1896-1903 ; u. a., B., Wien 1899; Az Osztrák-Magyar 
Monarchia Írásban és képben, XVn. köt., Bndapest 1899 ; 
Friedrich, Die Boden-Meliorationen im Herzogtum B., Wien 
1903 ; Weigand, Die Dialekte der B. und Bessarabiens, 
Leipzig 1904 ; Geimeindelexikon der B. (K. K. Statistisclie 
Zentralkommissio), Wien ; Mittelmann, Führer durch die 
B., Czernowitz 1907. 

Története. A római császárság korában B. 
(Traianus óta) Dáciának volt egy része. Azután 
a nyugati gótoké, 375 óta pedig a hunoké lett 
a föld, a VI. sz.-ban pedig a szláv eredetű rutén 
pásztortörzsektelepedtekle. AXI.sz.-tól kezdve az 
ország sokat szenvedett a bessenyőktől és a Sze- 
réten túl tanyázó kunoktól és mongoloktól. 1330- 
ban (a mai B. határán fekvő) Baja város környé- 
kén érte Károly Róbert hadát Bazarád moldvai 
vajda bosszúja. A XIV. sz. további folyamában, 
a litván-lengyel háborúk révén. Nagy Lajos ki- 
rályunk hordta körül ez erdős vidékeken dia- 
dalmas fegyvereit. Miután Bazarád ílát, Sándort 
hódolatra kényszerítette (1344), Kázmér lengyel 
király kérelmére maga ment az ÉK.-i Kárpátokon 
Keisztut litván vezér ellen, kit legyőzött s a ke- 
resztség felvételére kényszerített. Keisztut eskü- 
szegésének hírére Lajos 1352. másodszor kelt át 
a Kárpátokon és ez alkalommal a magyar-lengyel 
had élén egészen a Szeret folyó mentéig haladt, 
ahonnan rengeteg őserdőkön keresztül tért vissza 
Beregbe. 

1354. Lajos a Bug folyó mentén az új tatárfö- 
nök ellenvonultjkitekkora magyar fenhatóság 
elismerésére kényszerített Ugyanezen években 
(1349 körül, mások szerint csak 1360.) történt, 
hogy Bogdán, a máramarosi oláhok vajdája, kit 



Lajos a kat. hit felvételére akart kényszeríteni, 
törzsével titkon Moldvába szökött, hogy ott a 
mongol hatalom romjain önálló fejedelemséget 
alapítson. Lajos király utána sietett, hogy a 
hűtlen embert visszatérésre kényszerítse. Ez 
ugyan nem sikerült, azt azonban elérte Lajos, 
hogy Bogdán a magyar király vazallusának val- 
lotta magát, sőt Bogdán utóda késznek nyilatko- 
zott, hogy a kat. hitre tér, mely igéret Lajos ki- 
rályt és a pápát megerősíté abban a reményben, 
hogy az egykori úgynevezett milkói püspökség 
(1. 0.) közelebb újból fel fog támadni. A magyar 
fenhatóság kora azonban nemsokára véget ért, 
amennyiben Moldva B.-val együtt magát önálló- 
sította, ez utóbbi pedig a század vége felé a Ja- 
gellók hatalmi körébe esett. 1412-ben Zsigmond 
király ugyan Lublóban Jagelló Ulászlóval szer- 
ződést kötött, melyben B. felosztását tervezték ; 
ez a terv azonban füstbe ment. (Ez az 1412. 
kötött szerződés a legrégibb magyar oklevél, 
melyben a «nagy» B. neve előfordul.) A nagy B. 
a magyar határtól a Szeret folyóig terjedt, mig 
a «kis» B. alatt a Pruth mellékét értették. — A 
régi moldvai hoszpodárok Suczavában székeltek 
(a XVII. sz.-ig) és a putnai kolostor kriptájában te- 
metkeztek. Közülök különösen I. Sándor (1400— 
1432) és III. István (1457—1504) gondoskodott 
B. jólétéről. 

Hogy a későbbi moldvai vajdák gyakorta össze- 
köttetésben állottak Erdély fejedelmeivel, isme- 
retes ; Báthory Gábornak, Bethlen Gábornak és 
a két Rákóczinak hol hűbéres emberei, hol szö- 
vetségesei, hol meg ellenfelei gyanánt szerepel- 
tek. Ezen időkben a mai B. területe sokat szenve- 
dett a törököktől, kik 1504. Moldvát magát adófize- 
tővé tették és még a határszéli Choczin várát is 
elfoglalták, honnan csak Sobieski János király 
űzte ki a pogányt. 1711 után alapították kiván- 
dorló magyar Rákóczi-emigránsok Stojezin hely- 
séget és 1717. törtek be a tatárok B. felől utoljára 
hazánk földjére, csakhogy ez alkalommal Borsá- 
nál pórul jártak. Az 1769-iki orosz-török háború- 
ban az oroszok szállották meg B.-t. 

Lengyelország első felosztása után (1774) Kau- 
nitz kancellár, hivatkozással a magyar koroná- 
nak B.-ra és Moldvára tartott egykori igényeire, 
diplomáciai alkudozásokat folytatott Oroszország- 
gal, hogy B.-nak Ausztriához tervezett csatolását 
helybenhagyólag tudomásul vegj'^e, mi meg is 
történt, ámbár Ghika Gergely moldvai hoszpodár 
ellenmondott. Ezzel azonban csak azt érte el, 
hogy az újabb orosz háborútól remegő porta 
1775 máj. 7. B.-át Ausztriának végleg átengedte. 
Eleintén katonailag kezelték, 1786. pedig a «cser- 
novici kerületet)) Galíciához csatolták és csak 
1849 márc. é. óta szerepel B. mint külön korona- 
tartomány hercegség címén. 

A bécsi kormányok a múlt század végéig ke- 
veset törődtek e távoli tartománnyal. Csak 1875. 
alapíttatott a csernovici egyetem. A Taaffe-mi- 
nisztérium e tartományban is háttérbe szorította 
a liberáUs rutén-német pártot és ezóta itt is dúl 
a nemzetiségi viszály, melynek a sűrűn váltakozó 
helytartók csakhamar áldozatul szoktak esni. Ki- 
vétel számba ment Hohenlohe Konrád herceg 
helytartó, aki 1903— 1904-ig valamennyi párt és 



Bukovinapodszkle 



— 99 



Bulandzser 



nemzetiség bizalmát bírta. 1909-ben új válasz- 
tási törvény ós vele közvetlen és titkos választás 
lépett életbe. 

Irodnlom. B. régibb történetére nézve a dolog természete 
szerint egyrészt a moldva-román, másrészt a lengyel törté- 
neti kézikönyveket kell figyelembe venni. Hormuzaki br., 
Fragmente zur Gesch. d. KumSnen, kül. I. köt. 2. szak. ; 
Kaindl, Qescilichte der B., 2. kiad. 1896 ; Rössler, RomS- 
nische Studien, í871 ; Bendella, Die B., 1854 ; Zurkowskl, 
Die B. Heiraatskunde, Czernovio 1898 ; Bidermann, Die B. 
nnter österr. Verwaltung 1775—1875, Lemberg, 2. kiad., 
1876 ; Schmidt, Suczawas histor. Denkwürdigkeiten 1885 ; 
Werenka, B.-s Entstehen n. Aufblühen, 1892 ; Wickenhauser, 
Die dentschen Siedlnngen der B., Czerno.yic 1882—84, 2 
köt. ; Polek, Die Erwerbung der B. durch Österreicb, 1889 ; 
Kaindl, Die B. in den J. 1848—49, 1894 ; Kaindl, Gesch. 
der Deutschen in den KarpatenISndern I., 1908 ; Ursn, 
Jorga és Nistor mnnkái (1. Moldva). A magyar vonatkozá- 
sokranézve 1. Pór Antal, Nagy Lajos története, 1892 ; Szi- 
lágyi István, Máramaros megye történetéből. Századok, 
1889, melléklet ; Schmidt cikke Századok 1888. 761. 1. ; 
Csánki Dezső, Máramarosmegye és az oláhság a XV. sz.-ban, 
Századok 1889. 8. fiiz. ; Márki S., Az oroszok hazánk tör- 
ténetében 1878 ; Lovcsányi Qy. cikksorozata a Századokban 
(1886) és Matijov mttve, u. o. 1877, 459. 1. A Magyarország- 
ból B.-ba telepített székelyek történetére nézve : Kaindl, 
Das Ansiedlungswesen in der B. (Innsb. 1902) és Csángók ; 
Weigand Q., Die Dialekte der B. (Leipzig 1904). 

Bukovinapodszkle, kisk. Árva vm. trsztenai 
j.-ban, (1900) 902 tót és német lak. ; u. p. Podvilk, 
u. t. Jablonka. 

Bukovlje, 1. adók. Modrus-Piume vm. vojnici 
j.-ban, (1900) 837 horvát-szerbUak. ; u.p. Barilovic, 
u. t. Károly\'áros. — 2. B., "adók. Pozsega vm. 
bródi j.-ban, (i9oo) .375 horvát-szerb lak. ; u. p. és 
u. t. Bród Sz./m. — Brod n/S. 

Bukov vrh, adók. Modrus-Piume vm. delnicei 
j.-ban, (1900) 611 horvát-szerb lak.; u. p. és u. t, 
Skrad és Brod-Moravice. 

Bukow, Adolf, báró, osztrák tábornok, lásd 
B^^cco^v. 

Bukranion (gör. a. m. ökörfej), így nevezik az 
antik művészetnek áldozati állatok koponyáját 
ábrázoló díszítő motívumát; a 
B.-ok között gyakran rájuk akasz- 
tott, lágyan ívelt gyümölcs- és 
virágfüzér csüng alá. A B.-t elő- 
ször a Kr. e. III. sz. görög művé- 
szei alkalmazták (Hermogenes a 
magnesiai Artemisionon), a római 
korban pedig lépten-nyomon ta- 
lálkozunk vele épületeken, oltá- 
rokon, szarkofágokon. 
Bukszkin, szövet, 1. Bnxkin. 
Bukta, édes, élesztős tésztából készült, mazso- 
lával, ízzel, mákkal, dióval v. túróval töltött 
kalács ; a tésztából ökölnyi darabokat szaggatnak, 
a töltelék körül csigaalakúra fonva, vagy egy 
kisebb tésztalapot a töltelék körül csüeskösen 
összehajtva, egymás mellé rakják a tepsibe s 
kelesztés után megsütik. 

Buktató készülék. Savtartók veszély nélkül 
való kiürítésére használatos biztossági készülék, 
amely egy állványon billenthetően felfüggesztett 
vaskosár. A savval telt ballont a B. kosarába te- 
szik és pánttal v. lánccal a kosárhoz megerősítik. 
A ballont a kosárra erősített nyélnél megfogva, 
kényelmesen és biztosan kiüríthetni, nem forog 
a munkás abban a veszélyben, hogy a keze közül 
esetleg kicsúszó, maró savval telt, nehéz ballon 
kifröccsenö tartalma összeégeti, vagy szemét ki- 
marja. 




Bukranion. 



A B., melyet a bányákban a szállító edények 
kiürítésére használnak, igen sokféle szerkezetű. 
Ahol magyar csillékkel pallókon szállítanak a 
bányában, a gurító fölé egy pár gerendát fek- 
tetnek, hogy a csille, ha felboríttatik, bele ne es- 
sék a gurítóba. Vasúti szállításnál a legegysze- 
rűbb B. a vaspálya végén, hol a csillét kell kiürí- 
teni, a keresztbe fektetett gerenda, melybe a 
csille első kerekei beleütődnek; a esillér azután 
kinyitja a csille ajtaját és felemelvén a csille há- 
tulsó részét, könnyen kiüríti tartalmát. E helyett 
néhol a vaspályasinek végeit felgörbítik, hogy a 
csille kerekeit felfogják. Igen jó B. a vasrudakból 
készült és a tengelye körül forgatható kosár, 
melybe a telt csillét beletolják és azután a kosarat 
fordítván, egészen felfordítják. 

Bukura-tó, Hunyad vm.-ben, a Retyezát hegy- 
ség glaciális eredésü tavainak legszebbike. 

Bukuresd, kisk. Hunyad vm.brádi j.-ban, (1910) 
633 oláh lak., arany- és ezüstbányászattal ; u. p. 
Kristyor, u. t. Brád. 

Bukurest, 1. Bukarest. 

Bulacan, a Pilippi-szigetek egyikén, Luzonban 
az ugyanolyan nevű tartomány fővárosa, a Pam- 
pagna folyó deltájának egyik ága mellett, 18,186 
lak., kik cukorgyártással és szőnyegek készíté- 
sével foglalkoznak. 

Bulair, falu Drinápoly török vilajetben, Galli- 
politól É.-ra. Erődítményeit (görögül Plagiari) 
1854. angol és francia mérnökök építették, azóta 
pedig kibővítették, a Szaroszi-öböltől a Márvány- 
tengerig húzódnak ;céljok, hogy az ellenséges csa- 
patoknak partra szállását a Gallipoli-félszigeten 
és a Dardanellák környékén megakadályozzák. 

Bulak, Kairó egyik külvárosa és a nilusi bár- 
kák kikötője, a Nilus jobbpartján, a B. -szigettel 
szemben. Kairóval vasút és széles, szép út köti 
össze. Van itt fegyvergyár, papírgyár és nagy 
állami nyomda, melyben sok nevezetes arab, 
perzsa és török munka készült, továbbá elme- 
gyógyintézet és női fegyház. 1864—1889. itt volt 
a Mariette által alapított egyiptológiai múzeum, 
melyet Gizehbe, később Kairóba vittek át. 

Bulama, sziget és város, 1. Bisszagosz és 
Bolama. 

Bulan, kozár király, ki népének nagy részé- 
vel, különösen az előkelő osztállyal együtt fel- 
vette a zsidó vallást. Utódai (Obadjah, Hizkijah, 
Menase, Nisszi, I. Áron, Menahem, Benjámin, II. 
Áron és József) már csupa ó-testamentomi nevet 
viseltek. József királynak egy 957—61 körül írt 
levele szerint, amelyet Khaszdai Ibn Safruthozlrt, 
B. ő előtte 840 évvel tért át a zsidó hitre, az arab 
Maszudi szerint azonban ez Harun-al Rasid korá- 
ban, tehát a VIII. sz. második felében történt. Ha 
tekintetbe vesszük, hogy B. és József király között 
12 király uralkodott, aminek legfeljebb 200—240 
év felel meg, Maszudi állítása valószínűbb. A ko- 
zároktól elszakadt s a honfoglaló magyarsághoz 
csatlakozott kún-kabar népség egy része szintén 
áttért a zsidó hitre s még a VII. sz. közepén is ezt 
a vallást követte. 

Bulandzser v. Barran (ang. Boolundshuur), 
az ugyanily nevű kerület fővárosa Mirat brit- 
indiai tartományban, 70 km.-nyire Delhitől, a Káli 
Nádi jobbpartján, 18,685 lak. 



Bular 



100 — 



Bulgrarian atrocitles 



Bular (Bilar), 1. Belár. 
■ Bularchos, a legrégibb görög festők egyike, a 
Kr. e. VIII. század körül élt ; a hagyomány szerint 
Kandaules lidiai király a magnéziabeliek harcát 
ábrázoló festményét arannyal mérte föl, 

Bulavadia (Bolivadin), város Kis-Ázsiában, a 
Kiiodavendikjár vilajetben, 8135 lak., akik nagy- 
részt- kertészek. Hajdan Polybotos volt a neve. 
1605-ben a kisázsiaiak itt megverték a törököket. 

Bulavayo, 1. Guhuíuvajo. 

Bulbáris bénulás. 1. Nyúltvelöi bémilás. 

Bulbiíbrmis (lat.) a. m. hagymaalakú. 

Bulbíllus, 1. Sarjrügy. 

Bulbotuber, 1. Hagymagumó. 

Bulbuk (most Balbuk), kisk. Hunyad vm. al- 
gyógyi j.-ban, (1910) 371 oláh lak. ; u. p. Algyógy, 
u. t. Alkenyér. 

Bulbul (perzsa), 1. Bülbül. 

Bulbns, az anatómiában bunkószerü meg- 
vastagodások megjelölésére használatos kifeje- 
zés. Rendesen a szemgolyót, a bulbus oculit értik 
alatta, v. az ideggyógyászatban a törzsvelöt. — B. 
aortae : az aorta kezdeti részén lévő tágultabb 
szakasz. — B. cornu posterioris : az agyvelő 
oldalsó gyomra hátsó szarvának mediálls felszí- 
nén lévő bedomborodás, melyet egy rostköteg, a 
f orceps posterior okoz. — B. olfactorius : a Crae- 
tus olfactorius végén lévő megvastagodás, 1. 
Szaglás. — B. urethrae : a f érfl húgycsöve bar- 
langos testének végén lévő duzzanat ; 1. Húgycső. 
— B. venae jugularis, 1. Jugularis. — B. vesti- 
huli, érdús, laza (cavernosus) szövetből álló duzza- 
catok a hüvelytornác nyálkahártyája alatt. Ana- 
lógok a férfiban lévő B. urethrae-vel. 

Bulbus (növ.), 1. Hagymu. 

Bulcke, Kari, német költő, szül. Königsberg- 
ben 1875 ápr. 29. Jogot tanult és sokat utazott ; 
most ügyészi ülnök Halléban. Lirai művei : Die 
Töchter der Salome (1901) és Gedichte (1905). Re- 
gényei : Bin altes Haus (1898) ; Triebsand (1900) ; 
Silkes Liebe (1900) ; Tagebuch der Susanne Övel- 
gönne (1905) ; Reise nach Italien oder die drei 
Zeitalter (1907) ; Irmelin Rose (1908). Nagy mű- 
veltségű, tehetséges író. 

Bulcs, kisk. Krassó-Szörényvm. marosi j.-ban, 
(1910) 442 oláh lak. ; u. p. és u. t. Birkis. Legrégibb 
községeink közül való, melynek benedekrendi 
apátságát még Szent István alapította. Ez az 
apátság 1652. pusztult el. Nevét állítólag Bulcs 
vagy Bulcsú vezérről vette. 

Btücsu, kisk. Bereg vm. tiszaháti j.-ban, (i9io) 
725 magyar lak. ; u. p. és u. t. Beregszász. 

Bulcsú, régi magyar név, melyet az Árpádok 
korában főleg a kisebb nemességnél és vár- 
jobbágyoknál találunk. Jelentése v. a. m. «bölcs)), 
V. a «búcsu», «boc8ánat» szóval függ össze. 

1 . B. (Vér-B., Vér-Bölcs, a bizánciaknál Bultzus, 
Bolesodés, a német évkönyvekben Pulszi), Káí 
fia. Úgy ő, mint apja, a 3-ik fejedelmi méltóságot, 
a karkhaszságot (horka) viselte. 947 — 950 felé 
Konstantinápolyban járt s ott fölvette a keresz- 
ténységet, de hazajövetele után ismét visszatért 
az ősi hitre. Hagyományaink Léllel és Botonddal 
együtt szerepeltetik, az utóbbi azonban valószínű- 
leg később élt. Az augsburgi ütközetnek (955) B. és 
Léi volt a vezére, német források még Surt vagy 



Assurt is emlegetik ; az ütközet elvesztése után 
mindhárman a németek kezébe estek, kik aztán 
Regensburgban felakasztották őket. Az a Bogát, 
kit Béla király jegyzője B. atyjának mond, talán 
a nagybátyja volt. B. nemzetsége a Balaton kör- 
nyékét szállta meg, hol még a XIV. sz. elején is 
előfordul (1, Lád és Vérbulcsu nemz.). Ebből szár- 
mazott : 

2. B., 1221— 29-ig győri kanonok és prépost, 
1228-tól királyi kancellár s mint ilyen IX. Ger- 
gely megbízásából ő vizsgálta meg az erdélyi püs- 
pök és a kolozsmonostori apát közt támadt vi- 
szályt s ő teljesítette Bánffy Lukács boldoggá- 
avatásakor az előleges nyomozásokat. 1229— 
1234-ig Csanádi püspök volt. 1241-ben a királyuk 
megöletése miatt feldühödött kunokkal kemény 
csatát vívott a hada, míg ő betegen feküdt kocsi- 
jában. A csatát elvesztette, de ő maga megmene- 
kült. Aggkorára megvakult. Származására nézve 
veszprémvármegyei volt, legalább egy 1258-iki 
oklevél (Árp, új Oki. II. 311. Haz. Oki. VIU. 366.) 
szerint. 

Bulcsú Károly, családi néven Palcsó, szépiro- 
dalmi és egyházi író, szül. Kassán 1823 ápr. 8., 
megh. Kecskeméten 1865 aug. 20. Iskoláit Sáros- 
patakon, Késmárkon végezte ; ref .teológiát hallga- 
tott, de a papi vizsgálatot csak 1859. tehette le, 
mikor már ügyvéd és tanár volt, mert Ármány 
c. pajkos drámája miatt diákkorában eltiltották 
tőle. Kitörvén a szabadságharc, ö is beállt önkén- 
tesnek, s mint érdemjellel kitüntetett főhadnagy 
kapitulált Komáromban. Irt verseket és egyházi 
beszédeket ; az előbbiek korának szépirodalmi 
lapjaiban jelentek meg. Erdélyi János elisme- 
réssel nyilatkozott költészetéről. Nevezetesebb 
munkái : Vladár, magyar tündérrege (Pest 1858) ; 
B. Károly költeményei (Kecskemét 1860) ; Gyász- 
és sirbeszédei (Debreczen 1871). Összeszedte és 
kiadta Ferenczy Teréz költeményeit : Téli csilla- 
gok címmel (Pest 1864). 

Buldur, 1. Burdur. 

Búié (gör.) a. m. tanács, tanácsgyülés, a régi 
görög államok arisztokratikus kormányzatában 
születésen és társadalmi rangon alapuló tanács 
volt, a demokratikus államokban pedig a polgá- 
rok összeségéből választott vagy kisorsolt testület. 
L. Athén. 

Buleleng, 1. Báli. 

Buleuterion (gör.), a régi görög áUamokban 
az államtanács gyűléshelyisége. 

Bulgar-Dagh, hegység, 1. Taurusz. 

Búlgári, 1. Bolgári. 

Bulgária, 1. Bolgárország. 

Bulgárián atrocitles (ang., bolgárországi 
kegyetlenségek), így nevezte el az angol közvéle- 
mény azt a rettenetes vérengzést, melyet a török 
katonaság, különösen a basi-bozuk- csapatok és 
török tisztviselők az 1876-iki bolgár felkelés le- 
veretése után a bolgár keresztényeken elkövet- 
tek. Egyedül Filippopol és Tmovo tartományban 
35 helység pusztult el, összesen pedig 12,000 bol- 
gárt öltek meg. Ezeken kívül a rögtönítélő bíróság 
is százával szedte áldozatait. Európa elborzadt e 
mészárlások hírére és a szláv meg az angol libe- 
rálissajtó a legerélyesebb megtorlást sürgette. Az 
ellenzék a közhangulatból fegyvert kovácsolva, 



lulerarin 



101 — 



Bull 



a Beaconsfleld-minisztórimn ellen fordult. Glad- 
stoneés Stratford de Redclififa balkáni kereszté- 
nyek számára autonómiát követeltek és v. 200 
meeting utálatát fejezte ki a törökök eljárása fö- 
lött. Gladstone kiadta azonfelül a Bulgárián hor- 
rors c. röpiratot. Anglia sürgetésére az európai 
nagyhatalmak a török tartományokban élő keresz- 
tények érdekében 1876 végén Konstantinápolyban 
konferenciát tartottak, mely azonban 1877 jan. 
20. a porta passziv magatartása következtében 
eredménytelen véget ért. Erre azután Orosz- 
ország vállalta magára Bolgárország felszabadí- 
tását. L. Bolgárország. 

Bulgarin, Faddej, orosz író, szül. a minszki 
kormányzóságban 1789., megh. Karlova nevű bir- 
tokán 1859 szept. 13. Tanult a szentpétervári 
hadapród-iskolában, részt vett 1807-ig a Francia- 
ország ellen viselt hadjáratban, de 1810. a fran- 
cia hadsereg mellé szervezett lengyel légióba 
lépett, ezzel együtt részt vett az 1810-iki spa- 
nyol 8 az 1811-iki olasz hadjáratokban, harcolt 
1812. 1. Napóleon oroszországi inváziójában és 
az 1813 és 1814-iki hadjáratokban. Spanyol- 
országban el is fogták 8 már éppen agyon akarták 
lőni, mikor egy francia lovas-csapat megmen- 
tette. 1814. porosz fogságba került, de abból is 
csakhamar kiszabadult s Napóleon főhadiszállá- 
sára ment, aki rábízta a lengyel szabad csapatok 
vezérletét. Napóleon bukása után B. visszament 
Varsóba, ahol mint lengyel író lépett föl. 1819-ben 
Szent-Pétervárra ment s orosz író lett. Össze- 
gyűjtött művei oroszul Szent-Pétervárott 1827., 
lengyel nyelven Varsóban 1828., németül Lipcsé- 
ben 1828. jelentek meg. Miklós cár alatt B. kész- 
séges szolgája volt a reakciónak. Később írt, rég 
feledésbe ment művei közé tartoznak : Vüzsigin 
Iván (Szt.-Pétervár 1829) c. regénye és folytatása 
Vüzsigin Péter Ivanovics (u. o. 1830) ; Oroszor- 
szág történeti, statisztikai, földrajzi és irodalmi 
tekintetben (u. o. 1837, 4 köt.) és emlékiratai (u. 
0. 1846-49, 6 köt). 

Bulgaris, Demetrios,göT. államf érflú,8zül. Hyd- 
rában 1803., megh. Athénben 1878 jan. 11. Önfel- 
áldozó tevékenységet fejtett ki a görög szabadság- 
harcban. Később része volt Kapó d'Istriának meg- 
buktatásában (1831). Ottó király uralkodása alatt 
a szenátusban működött az ellenzék ellen. 1848- 
ban pénzügyminiszter lett a Kanaris-kabinetben 
(1&48-49)'. 1862— 63-ig régens volt, 1866., 1872. 
és 1874—75. pedig miniszterelnök. — Fia, Leo- 
nidas, szül. 1842., Kumunduros barátja, Orosz- 
oi-szág híve s ezért 1877—78. arra törekedett, 
hogy Görögország az orosz-török háborúban 
Oi'oszországnak segélyére siessen. 

Bulgárok, 1. Bolgárok. 

Bulhao-Pato, Raimundo Antonio de, portugál 
költő, szül. Bilbaoban 1829 márc. 3. Költeményei- 
ben a romantikus irányt követi. Ilyenek : Verses 
(1850 és 1867) ; Paquita (elbeszélő költemény, 
1866) ; Can^őes da tarde (1867) ; Flores agrestes 
(1870); Cantos e Satyras (1873). B. tagja a portu- 
gál tud. akadémiának ; ilyen minőségében adta 
ki a Cartas de Affonso de Albuquerque müvet 
(Lisboa 1884). 

Bulhar, kikötő a brit Szomali-földön Kelet- 
Afrikában, 12,000 lak. 



Bulic {ejtai: — lics), Fereuc, horvát klasszika- 
filológus és archeológus, kormánytanácsos, szül. 
Vranjic-Salonában, Spalato mellett, 1846 okt. 4. 
Középiskolai tanulmányait Spalatóban, a kat. 
teológiai tanfolyamot Zárában elvégezvén, Spa- 
latóban és Kagusában tanár, majd a ragusai gim- 
náziumban igazgató volt s 1896. nyugdíjazták. 
Hivatalos működésén kívül nagy tevékenységet 
fejtett ki tudományos téren, mint Zára és vidéké- 
nek, később pedig Spalato és vidékének régészeti 
főfelügyelője, továbbáaspalatóirégészetiműzeum 
igazgatója és a salonai ásatások vezetője. Müvei : 
Q. Horatius Flaccus ab adulationis crimine def en- 
ditur (Ragusa 1875) ; De poesi epica populari in 
Latinis litteris (u. o. 1879); Colonia Martia Júlia 
Salona (Spalato 1885); Catalogus Inscriptionum 
Musei archaeologici Salonitani Spalati (u. o. 1885 
és 1889) és ennek folytatásai Actuarium Inscrip- 
tionum címen (u. o. 1893 ós 1894) ; ezenkívül meg- 
írta Dalmácia őstörténetét (Zur Vorgeschichte 
Dalmatiens, az Osztrák-magyar monarchia le- 
írásában). 

Balimia (gör.) a. m. farkaséhség. 

Bulinius Bung. (áuat), a tüdős csigák (Pul- 
mowaío^ rendjében a Helicidae családjába tartozó 
szárazföldi csiganem, harangforma v. hosszúkás 
tojásalakú házzal ; az egész földön el van ter- 
jedve, különösen sok faja él Dél-Amerikában. Ma- 
napság mintegy 1200 élő és 30 kihalt faját 
ismerik. 

Bulkeszi (azelőtt : Bulkesz), nagyk. Bács-Bod- 
rog vm. palánkai j.-ban, (i9io) 2897 német lak., 
van népbankja, takarékpénztára, segélyző- és 
előlegező egylete, gőzmalma, vasúti állomása, 
posta- és táviróhivatala. V. ö. Pesty Frigyes, B. 
(Századok 1875, 650—653). 

Bull (ang., a. m. hikaj, az angolban körül- 
belül a. m. «oktondi». John B. az angol nép 
jellemének humorisztikus személyesítése. Ezt 
az elnevezést először Swift használta. Arbuthnot 
(l. 0.) e címen pamfletet írt a whigek eUen. Torz- 
rajzokban a B. köpcös alakú, mindig verekedésre 
kész. Ir-B. alatt félszeg, de komikai hatást elő- 
idéző beszédet értenek, minőt különösen az írek- 
nek tulajdonítanak. B. alatt Angliában a tőzsde 
nyelvén haussier-t értenek. 

Bull., növénynevek mellett P. Bulliard (szül. 
1742., megh. 1793) francia botanikus nevének rö- 
vidítése. Munkái : Flóra Parisiensis (Paris 1776— 
1780, 5 köt.) ; Histoü'e des plantes vénéneuses (u. 
0. 1784 és 1798) ; Histoire des Champignons de la 
Francé (u. o. 1791—98) ; Herbier de la Francé (u. 
0. 1780—95, 12 köt., 600 színes tábla). 

Bull, 1. John, angol zenész, állítólag a God 
savé the King (nemzeti himnusz) megzenésítője, 
szül. Somersetshireben 1563., megh. Antwerpen- 
ben 1628 márc. 12. Gyermekkorában mint a kir. 
énekkar tagját képezték ki. 1582-ben orgonás 
lett Herefordban, 1585. a kir. énekkar tagja, 1592. 
az oxfordi, majd a cambridgei egyetem tb. tu- 
dora, 1596. Londonban a Gresham College zene- 
tanára, 1617. az antwerpeni székesegyház orgo- 
nása. Híres orgonajátszó, jeles ellenpontozó ; vir- 
ginal (zongora)-darabjai s gyakorlatai, egy an- 
them (bibliai kántáte) s néhány kánon maradt 
fenn tőle. 



Bulla 



— 102 — 



Bullant 



2. B., Ole Bornemann, norvég hegedűművész, 
szül. Bergenben 1810 febr. 5., megh. Lysoén villá- 
jában 1880 aug. 17. Már korán rendkívüli tehetsé- 
get mutatott a hegedüléshez, de atyja akaratára 
a teológiai pályára lépett s csak titkon élhetett 
művészetének. 1831-benPárisbament, hol hang- 
versenyen lépett föl. Ekkor képezte ki B. sajátsá- 
gos, bizarr játékmodorát, mely alapjában Paga- 
nini iskolájára vezethető vissza. 1836-ban Lon 
donban játszott, bejárta Angol-, Skót- s Írorszá- 
got. 18M óta Amerikában járt sokszor. 1847— 
18-á;8-ig Franciaországban rendezett hangverse- 
nyeket. 1848— 52-ig szülővárosában színházat 
alapított 8 vezetett. 1879-ben Budapesten is volt ; 
öregségében is alig veszített valamit virtuozi- 
tásából. Guarneri-hangszerén a flageolet biztos- 
sága, a messze ugrások, kettős fogások, a csip- 
kedő és a szaggatott játék, futamok kromatikus 
oktávákban, többszólamú előadás dolgában rend- 
kívülit nyújtott. Műveit is a maga ilynemű kész- 
ségéhez szabta. 

Bulla (lat.), 1. lapos tok, fonnára kerek V. szív- 
alakú (l.i. dbí'-a), melyet a szabadszületésű római 
gyermekek a nyakon hordtak. Az volt a rendel- 
tetése, hogy a ben- 
ne rejlő talizmán a 
rossz tekintettől, el- 
büvöléstől megóv- 
jon. A gazdagabb 
családok gyerme- 
kei aranyból valót 
viseltek, a szegé- 
nyebbeké bőrből ké- 
szült. A íiúk a Tóga 
graetexta levetése- 
or felhagytak a B. 
viselésével is s a 
házisteneknek(Xa- 
res) szentelték. A 
leányoknál valószí- 
nűleg férjhezmene- 
telükig használat- 
ban maradt. Bizo- 
nyos alkalmakkor, így diadalmeneteknél, férfiak 
is még nyakukba akasztották, mint védelmi szert 
a f'asdvatio ellen. Több szobron, melyek fiatal 
rómaiakat ábrázolnak, ott látjuk a B.-t. Pom- 
pejiben pedig egy aranyból készült, valószínűleg 
női ékességül szolgáló B. került napfényre. 

2. B., az a szelence, mely valamely oklevél- 
nek függő pecsétjét tartalmazza, arany, ezüst 




1. ábra. Bómai bulla. 




2. ábra. II. Endre bullájának pecsétjei. 

és ólom pecsétet, melyek állami okiratok meg- 
erősítésére szolgáltak ; leginkább azonban a B. 



magát az ilyen függő pecsétekkel ellátott okleve- 
let jelenti. A B. nevet régibb időben esászárok- 
és királyoktól kiállított okleveleknél is használ- 
tak. Reánk nézve legfontosabb a II. Endre király 
1222. évi arany-B.-ja (1. 5. ábra és Aranybulla), 
mely legrégibb alaptörvényeinket tartalmazza, s 
mely a nemesség s a nép Szent István király adta 
jogait újra megerősítette. 

3. B., egyházi értelemben a legünnepélyesebb 
alakban kibocsátott ólompecsétes pápai iratok (sub 
plumbo). A XII. sz. óta a pecsét az egyik oldalon 
az apostolfejedelmek fejképével, a másik oldalon 
az illető pápa nevével van ellátva és vagy se- 
lyemzsinóron (kegyelmi ügyekben) v. kender- 
zsinóron (igazságügyekben) függ. A B.-k stílus 
és írásmódja határozott formákhoz van kötve. 
Bevezetés : N. (Pius) Bppus servus servorum Dei 
düecto filio N. Salutem et Apostolicam Benedic- 
tionem vagy In perpetuam rei memóriám. A kel- 
tezésnél az illető pápa uralkodási éve is kitéte- 
tik, a napokat a római naptár szerint jelzik. A 
pápa ritkán írja alá. A B.-kat erős, sárgás perga- 
mentre és latin nyelven írják. Régebben gót be- 
tűket használtak (bullaticum gothicum v. teuto- 
nicum), Xm. Leó 1878 dec. 29. kelt Motu pro- 
priója óta azonban latin betűket ; az ólompecsé- 
tet is csak fontos iratoknál rendelte el, különben 
a vörös pecsét használatos. A B.-kat a szöveg 
kezdő szavaival szokás idézni. V. ö. Fflugk- 
Harttung, BuUen der Papste (1901). 

4. B., a bőrgyógyászatban a bőrnek oly el- 
változása, amelynél a bőrnek valamelyik két 
rétege széjjelválik és közöttük savó gyűlik 
meg, mely a felső réteget kisebb-nagyobb hólyag 
alakjában felemeli. Igen gyakran fordul elő égés- 
nél, bőrloboknál, gyógyszerek alkalmazása (pl. 
jód, lúg, hólyaghúzók után), fertőzések (pl. orbánc, 
lepra), idegbajok (pl. syringomyelia), bőrbajok (pl. 
pemphigus) esetében stb. A B. terméke rendsze- 
rint tiszta savó, később véres vagy genyes lehet ; 
ez vagy beszárad vagy kifolyik és pörköt hagy 
maga után, amelynek leesése után a B. néha 
nyomtalanul eltűnik, máskor folt vagy heg marad 
vissza. 

Bulla János, író, a Petőfi-társaság tagja, 1875 
óta több költeményt és elbeszélést irt különböző 
lapokba. A Tündéröv c. regényes elbeszélését, 
mely pályadíjat nyert, 1876. a Kisfaludy-társa- 
ság adta ki. Don Zsuán c. elbeszélő költeményé- 
ből csak töredék jelent meg. 

Balladán (Bulvadin), kerületi főhely Aidin 
ázsiai-török vilajet Denizlü szandzsákjában, a 
Hermus és Meander folyó vízválasztóján, 9700 
jórészt török lak. ; nagy szövőiparral. 

Bullant (ejtsd: bttiaS), Jmw, francia építész, szül. 
1525 körül, megh. 1578 okt. 10. Eleinte főleg a 
Montmorency-család szolgálatában fejtett ki nagy 
tevékenységet, 1557-től pedig — megszakítással 
— királyi építész volt. Leghíresebb művei az 
écoueni és chantillyi kastélyok, melyeknek építé- 
sében nagy része volt. Az olasz renaissance pom- 
pás formái sajátos módon egyesülnek itt a régi 
francia építészet jellegzetes elrendezésével és for- 
máival. A kor két legnagyobb építési vállalkozá- 
sában, a Louvre és a Tuileries újjáépítésében is 
részt vett B., ki a francia renaissance művészet 



Buliarium 



103 



Bullion-blzottságr 



vezető mesterei közé tartozik. Elméleti müvei 
közül különösen fontos a Reigle générale d'archi- 
teoture des cinq maniéres de colonnes (Paris 
15B4-68). 

Buliarium (lat.), gyűjteménye azoknak a 
pápai ügyleveleknek (bulláknak, breveknek),ame- 
lyek az egyházi törvénytárban nem fordulnak 
elő vagy csak annak lezárása után tétettek közzé. 
Hivatalos B.csak egy van, XIV. Benedeké, aki sa- 
ját rendeleteit gyűjtötte egybe és e gyűjtést hi- 
vatalos használatra helybenhagyta. A többi ma- 
gánjellegű. Ilyenek: B. romanimi Cherubinus 
Laörtius római jogtudortól, I. Leótól V. Sixtusig 
terjed (1586) ; fla Cherubinus Angelus Mária foly- 
tatta a gyűjtést X. Incéig ; ezt folytatták X. Kele- 
ínenig lantuscai Angelus és római János Pál. Maá- 
nard Jeromos B. magnuma 19 folio kötetben 
I. Leótól XIV. Benedekig terjed (1739—68). A B. 
Privilegiorum et Diplomatum araplissima coUec- 
tio 1737-től jelent meg, Cocquelines Károlytól 
Rómában, l^-foüo kötetben. Ennek mintegy foly- 
tatása XIV. Benedek említett B.-a ; Barbéri An- 
drás (206 fűzetben, 1835— 1854-ig) XIV. Bene- 
dektől a legújabb időkig folytatta a gyűjtést. 
Aeta Pii IX. és Leonis XIII. megjelentek Rómá- 
ban (1854-81 stb.). 

Bnllati doctores v. B. magistri, 1. Bul- 
latus. 

Bulla-tó, Bidlea-tó, 1. Buüa-tó. 

Bullatus (lat.), az, akit bulla adományozásá- 
val neveztek ki. Bidlati dodores v. btdlati ma- 
gistri azok, akiket nem egyetem tett doktorrá, 
hanem a pápa v. király. 

Bulldog (ang.), a házi kutya egyik fajtája 
(Canis familiáris molossus gladiátor), a szelin- 
dekek csoportjából. Egész megjelenésében a kö- 
zönséges szelindekhez hasonló, de annál kisebb ; 
a szelindektől főleg fejének alkatában különbö- 
zik. A B. feje rövidebb, csaknem teljesen göm- 
bölyű. Homloka szélesebb és domborúbb ; arcorra 
rövidebb és inkább felvetődött; alsó állkapcsa 
sokkal előbbre nyúlik a felsőnél; elülső fogai 
mindig láthatók ; füle mindig fölálló, a hegyén 
kajla. Végtagjai rövidebbek, de ép oly erősek, 
mint a szelindekéi. Színe különböző; az egy- 
színű vörös, fehér, vörhenyes sárga vagy sötét 
foltokkal tarkázottakat becsülik a legtöbbre. A 
B. a spanyol Alano-kutyától származik. 

Bolldog-expeddció, 1. Tengeri tudományos ex- 
pediciók. 

Bulle (ejted: bnu, Boll), város Pribourg svájci 
kantonban, a la Gruyóres kerületben, termékeny 
síkon, a Tréme közelében, (i9io) 4100 lak. ; sajt- 
os fakereskedéssel, papírgyártással. 

Bulle, Konstantin, német történetíró, szül. 
Mindenben 1844 márc. 30., megh. Blumenthal- 
ban (Bréma m.) 1905 júl. 31. Müvei : Geschichte 
der neuesten Zeit 1815—71 (Bremen 1876, 2 köt.) 
és Geschichte der Jahre 1871—77 (Leipzig 1878, 
2 köt.), melyek együttesen : Geschichte der neues- 
ten Zeit (Berlin 1886, 4 köt.) c. alatt jelentek meg. 
Oncken vállalata számára megírta a Geschichte 
des zweiten Kaiserreichs u. des Königreichs Ita- 
üen (Berlin 1890). Ovidius Átváltozásait lefordí- 
totta németre (1898). 

Bullea-tó, 1. Buila-to- 



BuUer, Bedvers Henry, sir, angol tábornok, 
szül. 1839., megh. 1908 jiln. 2. Londonban. Részt 
vett a kínai háborúban, a Red-River-expedicióban 
az asanti- (1874), a zulu-háborúban (1879), az egyip- 
tomi (1882) és a szudáni hadjáratban (1884). Ér- 
demei elismeréséül 1890. Wolseley lord utódjává, 
1899 szept. 1. pedig a Transzvál ellen működő 
hadsereg fővezérévé nevezték ki, a búrokkal azon- 
ban nem boldogult. 1899 dec. 15. a Tugela folyó- 
nál, Colenso mellett óriási vereséget szenvedett. 
Erre Roberts lord vette át a fővezényletet, míg 
B. csak a Natálban működő csapatokat vezé- 
nyelte. 1900 jan. 24. a Spionskopnál újra nagy- 
vereség érte és csak a harmadik kísérletnél si- 
került neki (1900 febr.) Ladysmithet felmenteni. 
Okt. 10. állásáról visszahívták Angliába, hol az 
I. hadtest és az aldershoti tábor parancsnokává 
nevezték ki. Midőn új hivatalát elfoglalta, önér- 
zetes beszédben a kormányt, ktUönösen Brodrick 
hadügyminisztert vádolta, mint vereségeinek oko- 
zóját. Erre 1901. elbocsátották. V. ö. lerrold, 
Sir R. B. (London 1908). 

Bulletin (franc, eitsd: buuten; ol. boUetino) 
a. m. napi értesítés ; pl. orvosi jelentés magas ál- 
lású egyének betegségéről, tudós társaságok idő- 
szaki jelentései. Az első francia köztársaság ren- 
deleteinek és törvényeinek hivatalos gyűjte- 
ménye is B. nevet viselt. 
Bullet-tree wood, 1. Balata. 
Bull-finch (ang.), többnyü-e élősövény ; az 
akadályversenyek egyik ugrása szokott lenni. 
Bullidae (áiiat), 1. Hólgagcsigák. 
Bullinger, Heinrk-h, svájci reformátor, szül. 
Bremgartenben, Aargauban 1504 jul. 18., megh. 
1575 szept. 17. Zürichben. Kölnben tanult, ahol 
Luther : Von der babylonischen Gefangenschaf t 
c. iratának hatása alatt a reformációhoz csatla- 
kozott. Mint tanító a kappeli kolostorban Zwing- 
livel szoros összeköttetésbe lépett, elkísérte őt a 
berni vallásértekezletre s Bremgartenben rövid 
ideig (1529—31) tartó lelkészi működés után 
Zwingli utóda s egyik vezetője és előharcosa lett 
a reformációnak. "^ Zürichből kiszorította Bucer 
konkordiáját s egyik kezdeményezője volt a má- 
sodik baseli vagy első helvéciai (1536), valamint 
a második helvéciai hitvallásoknak (1566). Befo- 
lyását és tanácsait a francia és angol ref. egy- 
házra is kiterjesztette. Diariumában megírta éle- 
tét. A reformáció történetét tárgyaló munkáját 
Hottinger és Vögeli (Frauenf. 1838—1840, 3 köt.) 
adta ki. V. ö. Pestalozzi, Heinrich B. (Elberf. 
1858); Christoffel, B. és felesége (1874); Egli, 
Analecta reformatoria, (2 köt.) ; Biographien 
(Zürich 1901); magyar munka : Báth György, B. 
H. és a magyar reformáció (írod. Tört. Közlemé- 
nyek 1896). 

Bullion - bizottság (Buliion Comütee). Az 
1797-iki angol Bank Restriction Act következté- 
ben beállott pénzforgalmi zavarok tanulmányo- 
zására és az alkalmazandó eszközök iránti javas- 
lattételre kiküldött bizottság v. ankét, amelynek 
tárgyalásai nagy befolyással voltak a pénzforga- 
lom elméletére. Angliában a kormány ugyanis a 
jegybanktól kölcsönöket vett fel, minek következ- 
tében a bankjegyek ércfedezete csökkent. A bank 
jegyeit nem tudván beváltani, 1797. készfizetéseit 



Bullivant-háló 



104 



Bulyovszky 



beszüntette és a bankjegyeket a törvény kény- 
szerforgalommal ruházta fel. A B.-ot 1810-ben 
küldték ki s munkálatait még ugyanabban az 
évben közzétették. 

Bullivant-háló, a hajót torpedók ellen védő 
háló ; nevét Bullivant gyárostól vette. 

Bullock-gép, BuUock Williamtól 1863. feltalált 
köny vnyomtató-gép,melynek segítségével először 
nyomtattak a papírtekercs mindkét oldalára ste- 
reotipek által. Különösen Amerikában van elter- 
jedve, 1 óra alatt 10—12,000 ivet nyomtat. 

Bullocks keart (ööv.), 1. Cimetalma. 

BuUpm V. hullámi, a fulb vagy felup néger 
népcsaládhoz tartozó törzs Sierra Leonéban (Af- 
rika nyugati partján). 

Bullrich-féle só néven azelőtt, mint tikos szert, 
a nátrium-bikarbonát és Glauber-só keverékét 
árusították, manapság azonban ehelyett tiszta 
nátriumbikarbonátot árusítanak. 

Bull-Run (ejtsd: bairön), kis patak az Egyesült- 
Államok Virginia államában ; az AUeghany egy 
mellékágában, a B. Mountainsban ered és a Po- 
tomac egyik mellékvizébe, az Occoquanba torkol- 
lik. Mellette, 1861 jún. 21. ós 1862 aug.29.é8 30. 
az unionisták seregét a szecesszionisták meg- 
verték. 

Bullterrier (ang.), a bulldog és a tacskó ke- 
reszteződéséből származó kutyafajta. 

BuUy (esjtsd : bttiii), Roger de (vagy de Beauvoir), 
francia író, szül. Parisban 1809 nov. 28., megh. 
1866 ápr. 27. A romantikus iskolához csatlakozott 
és számos regényt : L'écolier de Cluny (1832) ; 
L'hótel Pimodan (1846) stb írt. — Neje, sz. Doze 
(1822-59) 1850-ben elvált férjétől. Ünnepeit 
színésznő volt, aki színdarabokat is írt. 

Bulmerincq, August von, német jogtudós, szül. 
Rigában 1822 aug. 12., megh. Stuttgartban 1890 
aug. 18. 1858-ban a közjognak és nemzetközi 
jognak tanára a dorpati egyetemen, 1863. a Bal- 
tische Wochenschrift f . Landwirtschaft, Gewerb- 
fleiss und Handel szerkesztője ; a genti Institut de 
droit international egyik alapítója; 1882. a hei- 
delbergi egyetem a Bluntschli elhaltával meg- 
üresedett nemzetközi jogi tanszékre hívta meg. 
Főbb müvei : Das Asylrecht in seiner geschicht- 
líchen Entwicklung (Dorpat 1853) ; Die Syste- 
matik d. Völkerreehts (u. o. 1858) ; Praxis, Theo- 
rie u. Codification d. Völkerreehts (Leipzig 1874). 

Bulmke, porosz falu, (i9oo) 11,001 lak. ; vas- 
müvekkel, kazángyárral, kőszénbányával; 1903. 
bekebelezték Gelsenkirchen városba. 

Bulnesia Gay (növ.), a Zygophyllaceae család 
génusza, melynek 6 faja Dél-Amerikában, főkép 
Argentínában honos. Steppelakó cserjék v. fák. 
Fájuk igen tartós s különösen a B. arhorea (Jacq.) 
Engl. és B. Sarmienti Lorentz kiváló e tekintet- 
ben. Mindkettő magas fa. Az utóbbinak fája 1892 
óta palo balsamo név alatt kerül a kereskede- 
lembe. Színe a levegőn zöldes-kékre változik. 
Igen kellemes illatú éterikus olajat tartalmaz, 
Bulgáriában a rózsaolajat hamisítják vele. 

Buloz, Frangois, francia író, szül. Vulbensban 
(Savoie) 1803 szept. 20. megh. Parisban 1877 jan. 
12. Nyomdai korrektor volt, fordított egyet-mást 
angolból s 1831. megalapította aRevue desdeux 
Mondes folyóiratot, amelyet több mint 40 évig 



szerkesztett s rendkívül nagy tekintélyre emelt. 
Müvei közül felemlítendő : Lettres et mémoires. 

Buls, Charles, belga politikus, szül. Brüsszel- 
ben 1837 okt. 13. a Ligue belge de Venseignement, 
nevű liberális egyesület elnöke. Brüsszel polgár- 
mestere volt (1881—99) és a kamarának szabad- 
elvű tagja. Müvei : Une excursion scolaire á Lon- 
dres (Bruxelles 1872) ; Vienne en 1873 (1874); La 
sécularisation de Tenseignement (1876). 

Bulthaupt, Heinrich, német író, szül. Brémá- 
ban 1849 okt. 26., megk u. o. 1905 aug. 20. Ta- 
nulmányai végeztével beutazta a Keletet, Görög- 
országot, Tuniszt és Olaszországot. 1879 óta 
szülővárosa könyvtámoka volt. Munkái : Ein cor- 
sisches Trauerspiel (Leipzig 1872) ; Die Kopisten 
(vígjáték 1875) ; Lebende Bilder (vígj. 1876); Die 
Arbeiter (szomorújáték 1877); Dramaturgische 
Skizzen (Bremen 1878); Streifzüge auf dramat. 
u. krit. Gebiet(u. o. 1879); Malteser (dráma 1884); 
Der verlorene Sohn (dráma 1889) ; Franzosen- 
herrschaft an der deutschen Bühne (1888) ; Timon 
von Athén (1892) stb. Lírai munkák : Durch Frost 
u. Gluten (1877); Der junge Mönch, Novelette 
in Liedern (1879). Fő munkája: Dramaturgié 
des Schauspiels (1882—1901, 4 köt.), és pótléka: 
Dramaturgié der Oper (1887, 2 köt.), melyben 
Shakespeare ós a kiválóbb modem (német és ide- 
gen) drámaköltők műveit kitűnő szakismerettel 
és finom ízléssel elemzi és jellemzi. 

Buliingan, országrész a hollandus Borneo D.-i 
és K.-i részén ; 54,017 km^, 34,000 lak. 

Buluvajo, 1. Guhuluvajo. 

Bulvadin, 1. Bulladan. 

Bulwer, 1. Lytton. 

Bulweria (állat), a viharmadarak (Thalass- 
orinthes) rendjébe, a hojsza-té\ék( Procellariidae) 
családjába tartozó madámem, mely az Atlanti- 
óceán és a Csendes óceán mérsékelt övében ho- 
nos. Legismertebb faja az ókalakú hojsza (B. 
hulweri Yard. et Selby), melyet egy ízben Ang- 
liában is lőttek. 

Buly, község, 1. Buj. 

Bulya. Régibb íróinknál török szövetek (vá- 
szon, selyem) s török asszonyok mellékneve. 

Bulyovszky, 1. Gyula, író, szül. Rákoskeresz- 
túron, Pestm., 1827 ápr. 10., megh. Budapesten 
1883 ápr. 17. Pesten és Debreczenben végezte a 
gimnáziumot, a jogot a pesti egyetemen hallgatta 
s 1847. ügyvédnek esküdött fel; 1848. a márciusi 
napok egyik főszereplője volt a pesti ifjúság élén, 
majd hivatalt viselt a belügyminisztériumban, a 
szabadságharc után kizárólag az irodalomnak élt, 
sokat utazott külföldön. Az írói hajlam korán 
fölébredt benne s már 1843-tól novellákat és ver- 
seket közölt a Regélőben, Honderűben és Pesti 
Divatlapban. 1847-ben az Életképek rendes dol- 
gozótársa lett, s 1848. munkatársa volt a Kossuth 
Hírlapjának is. Működésének legnevezetesebb tere 
azonban a tárcaírás volt, melyet 1849 végén a. 
hivatalos Magyar Hírlapnál kezdett meg s csak- 
nem haláláig folytatott a különböző lapoknál. 
Első volt, ki a csevegő tárcának nálunk iro- 
dalmi jogosultságot szerzett, e kis genret állan- 
dóan művelte, jelentőségre emelte és a lapok ren- 
des fűszerévé tette. A francia feuilletonisták szel- 
lemes modorában dolgozott ; egyébként nem volt 



Bulza 



— 105 



Bund 



kiváló stiliszta, inkább a kiművelt hang, a friss 
észjárás és a pikáns szinek újsága tetszett cikkei- 
ben. A tőle 1859. alapított Nefelejts szépirod. di- 
vatlapba írta legszebb tárcáit. A Fusio c vígjá- 
téka (1878) kevésbbé sikerült ; dialógja azonban 
ennek is elmés és finom. — Neje : 

2. B. (Szüágyi) Lilla, színművésznő és írónő, 
Szilágyi Pál színész leánya, szül. Kolozsváron 
1833 máj. 25., megh. 1909 dec. 13. Grácban. Már 
mint gyermekleány föllépett a pesti Nemzeti Szín- 
házban, ahol 1847-től kezdve jelentékenyebb sze- 
repet játszott. 1848-ban nőül ment B. Gyulához. 
1859-ben megvált a magyar színpadtól s egy évi 
tanulás után Boroszlóban, Hamburgban, Weimar- 
ban, Meiningenben nagy sikerrel lépett föl. 1861. 
szerződtették a drezdai udvari színházhoz, ahol 
Davison ésDevrientmellett játszotta Júliát, Ophe- 
liát, az Orléansi szüzet stb. Európai körutat is tett. 
Egy csomó színmüvet fordított, írt útirajzokat, 
tárcacikkeket és novellákat. Önállóan megjelen- 
tek : Novellák (Pest 1855—57) ; Norvégiából, üti 
emlékek (Pest 1866, németül is). 

3. B. Mihály (duliczi), teológus, bölcselő, jogász 
és zenész, duliczi turóczvmegyei nemes családból 
származott a XVII. század közepe táján, megh. 
Durlachban 1711., mások szerint 1712. Iskoláit 
idehaza végezte, azután német akadémiákra 
ment, hol magát a teológiai, matematikai s böl- 
cseleti tudományokban kiképezte, emellett költő 
és zeneértő is volt, játszott zongorán és orgonán. 
Durlachban bölcseleti doktor, tanár és igazgató 
volt. Munkái : De emendatione organorum, oder 
kurze Vorstellung des Orgelwerks (Strassburg 
1680) ; Hohenloici gymnasii Hodegus Calendario- 
graphus (Oeringae 1693) ; Speculum librorum po- 
liticonim Justi Lipsii (Durlach 1705) ; Monarchiáé 
és Tastatura quinque formis panharmonica me- 
tathiea (Durlach 1711). 

Bulza, kisk. Krassó-Szörény vm. marosi j.-ban, 
(1910) 586 oláh lak. ; u. p. Facset, u. t. Kápolnás. 

Bulzesd, kisk. Hunyad vm. körösbányai j.-han, 
(1910) 2470 oláh lak. ; u. p. és u. t. Körösbánya. 
Havasi falu érdekes sziklaszorosokkal és barlan- 
gokkal. Innen megmászható a Gaina csúcs (1481 
m.), melynek pázsitos kúpján a gör. kel. naptár 
Péter Pálján (jül. 11.) a Felsőkörös ós Aranyos- 
vidék hegyi lakossága tavaszi ünnepet, ú. n. 
leányvásárt tart. 

Bum, Anton, orvos, ortopéd, szül. Brünnben 
1856. jul. 2., tulajdonosa ós vezetője egy bécsi orto- 
pédiai intézetnek. Főszerkesztője a W. med. Presse 
és Wiener Klinik c. orvosi lapoknak. 1904-től a 
sebészet magántanára a bécsi egyetemen. 

Bnmede, 1. Bedemund. 

Bumeráng (v. párkán), hajító sarló kemény 
fából, amelyet főleg az ausztráliai benszülöttek 
fegy%^er gyanánt használnak (1. az ábrát). A B. 
mintegy 50—60 cm. hosszú, 1—2 cm. vastag, 
végein keskenyedő, sarlóalakú kemény fadarab, 
amely 30—50" szög alatt hajítva, a esavarmoz- 
gás törvényei szerint bukfencezve röpül egy ideig 
előre vagy felfelé, azután pedig hirtelen meg- 
fordul és oda tér vissza, ahonnan elhajították. 
Hasonló B.jai v^annak Madras, Gudzsarat ben- 
szülött népeinek, az arizonai mokki-indiánusok- 
nak stb. Újabban mint sporteszköz és gyermek- 



játékszer Európában is terjed. V. ö. Smyth, The 
aborigines of Australia (Lond. 1878) ; Egerton, In- 
dián arms (u. o. 1880). A B.-hajítás magyarázatát 
1. Buchner, Das B.-werfen (Glóbus Bd. 88., 1905). 

Bumia, tuniszi aranypénz = 100 piaszter = 
57-54 K. 

Bumm, Ernst, német nőgyógyász, szül. Wíü-z- 
burgban 1858 ápr, 15. 1885-ben u. o. magántanár a 
ginekológiából. Előbb a baseli és hallei, később a 
berlini egyetem rendes tanára (1904) a nőgyógyá- 
szatból s igazgatója a «Charité» egyet, nőklini- 
kának. Nagyszámú dolgozatai a nőgyógyászat és 
szülészet körébe vágnak. Rendkívül elterjedt szü- 
lészeti tankönyve : Grundriss zum Stúdium der 
Geburtshilfe (Wiesbaden 1902), melyet orosz, 
spanyol, olasz és magyar nyelvre is lefordítot- 
tak. (A szülészet alapvonalai, Kubinyi dr. és 
Kovács dr. fordítása, Budapest, 1910). 

Bún, kisk. Kis-Ktiküllő vm. erzsébetvárosi 
j.-ban, (1910) 2021 oláh és magyar lak., vasúti, 
megálló ; u. p. és u. t. Héj jasf alva. 

Buna, herce- 
govinál hely. 
Mosztár közelé- 
ben, a sarajevo- 
metkovicsi vas- 
út meUett. Tőle 
nem messze, a 
Stepangradrégi 
vár alatt fakad 
a bővizű Buna- 
forrás, mely B.- 
nál, alig félórai 
folyás után, 50 
m. szélességben 
ömlik a Naren- 
tába. 1. és 2. 

Buna velika, 
adók. Zágráb v.- 

megye nagygoriczai j.-ban, (i9oo) 456 horvát-szerb 
lak. ; u. p. és u. t. Velika-Gorica. 

BunchoTani(1764-1841)- A japán festők egyik 
legnevezetesebbike. Jelentősége abban áll, hogy 
a különböző nemzeti és kinai művészeti irányo- 
kat áttanulmányozva, egy új életerős stílust alko- 
tott. Katö Bunrei, Watanabe Gentai és Suzuki 
Fuyó festők tanítványa volt. Festett tájakat, em- 
beri alakokat, virágokat, rovarokat, halakat stb. 
Tájképeket egyaránt festett tussal és több szín- 
nel. Irodalmi müvei : Shuko Jisshu, japán mű- 
vészek és történészek számára egyaránt nélkü- 
lözhetetlen kompiláció ; Honchő Gwasan, Japán 
festmények gyűjteménye és Buncho Gwadan, 
értekezés a művészetről. 

Baad (ném.), 1. Állam. 

Bund Károly, erdészeti szakü'ó, szül. 1869 
jún. 4. Beszterczehányán. Miután tanulmányait 
a selmeczbányai erdészeti akadémián befejezte, 
1891. állami szolgálatba lépett, előbb a besztercze- 
bányai erdőigazgatóságnál, 1894—99. a föld- 
mívelésügyi minisztériumban működött. 1899-ben 
az orsz. erdészeti egyesület titkárául választotta 
s ugyanez időtől fogva szerkeszti az Erdészeti 
Lapokat. E lapon kívül több német erdészeti 
folyóiratba ír cikkeket és tanulmányokat. Munka- 
társa e Lexikonnak is. 




Ausztrália bnmerang. 8. 
Gndzsarati bumeráng. 



Bunda 



106 — 



Bung^arus 



Bunda, 1. (gerezna, prém) az állatnak szőrrel 
födött bőre. — 2. B.-nak nevezzük a juhról le- 
nyírt összes gyapjút, tehát a juhnak egyszeri 
gyapjuhozamát. A B. a gyapjú minőségéhez, zá- 
roltságához mérten, s a juh kisebb vagy nagyobb 
volta szerint súlyosabb vagy kevésbbé súlyos. Na- 
gyobb a B., ha az állat teste nagy, bőre ráncos, s 
ha fején és lábán is gyapjú van. Legnagyobb a 
B. -hozam a francia merinókon, amelyeket nálunk 
Eambouillette néven ismernek, és pedig 3—4 
kg. Legkisebb és legkönnyebb a legfinomabb gyap- 
júval biró kistestü Elektoral-merinón és pedig 
1—2 kg. Mennél finomabb gyapjút termel a juh, 
annál kisebb súlyú a B.-ja és megfordítva. De 
különben egyenlő juhoknál is annak a B.-ja sú- 
lyosabb, amelyiké tömörebb és jobban zárolt ; 
amelyiknek B.-ján tehát hézagok nincsenek, 
amelyiknél a B. felülete egységes zárt tömeget 
képez. Ebbe sem piszok, sem eső nem hatolhat be, 
az ilyen gyapjú tehát tisztább és finomabb. Men- 
nél jobban zárolt a B., annál értékesebb a 
gyapjú, tehát minden juhtenyésztönek törekednie 
kellene juhai bundájának zároltságára. A bunda 
zároltsága néha csak látszólagos ; csak felül lát- 
szik tömörnek, s ha közéje nyulunk, ritka növé- 
sünek látjuk. A jól záró B. csak kiálló v. mozgó 
testrészeken nyílik meg önmagától, mint pl. a 
nyakon. A B.-nak kiegyenlítettnek is kell lennie, 
vagyis a B.-t alkotó gyapjú a test minden részén 
egyminőségü legyen, illetőleg minél kevesebb kü- 
lönbségeket mutasson. Jól kiegyenlített az olyan 
B. gyapjúja, amely csak 2—3 finomsági fokoza- 
tot mutat. Olyan B. nincs, amelynek gyapjúja 
mindenütt teljesen egyforma legyen. Legíinomabb 
a gyapjú a test két oldalán. — 3. B., bundás, 
bárány bőrökből készített bő öltöny, a jómódú ma- 
gyar nép hagyományos téli ruhája ; neve átment 
már a szövetből készült, prémmel bélelt, prém- 
galléros úri öltönyre is, melyet rendszerint kocsin 
V. szánon való utazásra használnak. A magyar 
gubások a B. kivarrása és díszítése körül sok 
ügyességet fejtenek ki. A mezőtúri kis B. rövi- 
debb és Ízléses kivarrások által tűnik ki. Esős idő- 
ben a B.-t kifordítva viselik, innen a példaszó : 
((Kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda». 

Bunda, ismeretlen v. eltorzított nevű volga- vi- 
déki város a XUI. sz. első felében a szaracénok (vol- 
gai bolgárok) Uela nevű földjén, melyet Julián do- 
monkosrendi szerzetes útjába ejtett, midőn az ősha- 
zában maradt magyarokat fölkereste. (Fr. Bicar- 
dus, De Ungaria Magna. Endlícher kiadása 251.1.) 

Bundaberg, város Queensland ausztráliai vá- 
rosban a Burnett folyó mellett, Brisbane-nal vasút 
köti össze, nagy cukorrépaültetvényekkel, cukor- 
gyárakkal, fürészmalmokkal és téglagyárakkal ; 
17,000 fehér és 2500 színes lak. ; jó kikötővel. 

Búndahis, 1. Bundehes. 

Bunda-négerek, a bántu-csoport Ny.-i ágához 
tartozó ág, mely a velük határos szudáni nége- 
rektől olajbarna bőrszíne, vörösbarna haja, ke- 
vésbbé vastag ajkai és kisebb termete által kü- 
lönbözik. A B. Angola, Benguela és Damara-föld 
területére ágaznak szét. 

Bunda-nyelvek, a bántu-nyelvek nyugati cso- 
portja ; ide tartoznak a gabuni, kongói, angolai, 
benguelai s a hererók nyelve. 



Bundarágók, 1. Szőrtetvek. 

Bundás, 1. Bunda. — így nevezik tréfásan a 
katonaságnál az újoncot. Kutyáknak is szokták 
ezt a nevet adni. 

Bundei^ord, 1. Christianiafjord. 

Bundehes, helyesebben Búndahis, összetéve 
ezekből a szókból: bún a. m. eredet, alap és dahis 
a. m. teremtés, tehát a teremtés könyve. A par- 
szok egyik szentirata, mely sok régibb írásból 
van összeállítva. Valószínűleg az arab hódítás 
után készült. V. ö. Geiger és Kuhn, Grundriss 
der iranischen Philologie (Strassburg 1896). 

Bundela v. bandela, Brit-India északi részében 
lakó, mintegy másfélmilliónyi keverék népség, a 
radzsputák és ezek rabszolganőinek ivadékai. A 
B.-knál az árja típus kevésbbé kifejezett, mert 
sötétebb bőrűek és kisebb termetűek. Területü- 
ket, mely különféle ércekben és erdőkben bővel- 
kedik, Bundelkhand néven ismerjük, 

Bundelkhand (bmidelák országa). Brit-India 
északi részének egyik vidéke, 26,500 km^ terű- 
lettel, amely áll a brit Nordwest provincia né- 
hány kerületéből és 31 benszülött fejedelemség- 
ből. Keleti része a centrális-indiai platón van, 
nyugati felében a Vindhija hegységet (1. o.) ta- 
láljuk, amely lépcsősen végződik el a plató felé. 
A hegységből eredő bővizű folyók párhuzamos 
futással sietnek a Ganges mellékvizébe, a Gog- 
rába, de csak a Ken hajózható 96 km. hosszúság- 
ban, a többi mély kanyonban folyik, s a terület 
öntözésre szorul. Éghajlata nagyon forró; ter- 
melnek kölest, gyapotot, cukornádat. Bányász- 
nak gyémántot, vasat és ezüstöt, őslakói, a bun- 
delák, szanszkrit dialektust beszélnek. 1802 óta 
angol birtok. 

Bunder, 1. a hektár németalföldi elnevezése; 
2. területmérték Szurinamban = 100179 a. 

Bundesstaat (ném.), 1. Állam. 

Bundi (Boonden) , falakkal kerített fővárosa 
az ugyaníly nevű angol hűbér-államnak (terü- 
lete : 5917 km", 296,000 lak.), a Csambal közelé- 
ben, Radzsputanában, (1900) 22,544 lak., számos 
hindu templommal, szép kertekkel. A radzsa ter- 
jedelmes palotája a városon kívül áll. 

Bunea Ágoston, román történetíró, szül. 1857. 
aug. 4. Vádon, megh. 1909 nov. 30. Balázsfalván, 
Középiskoláit Brassóban és Balázsfalván, a teo- 
lógiát Rómában végezte. 1882-töl Balázsfalván 
volt tanár, majd kanonok lett. Történelmi 
munkái : Cestíuní din dreptul §i istoria bisericeí 
rominesti unité. (Az egyesült román egyházra 
vonatkozó kérdések megvitatása, Balázsfalva 
1893); Episcopul loan Inocenjiu Clein (u. 0. 
1900); Statistica románilor din Transilvania in 
anul 1750 (Nagyszeben 1901); Vechile episcopii 
rominesti (Balázsfalva 1902); Episcopii Petru 
Paul Áron si Dionisie Novacovici (u. 0. 1902) ; 
Discursuri, autonómia bisericeasca, diverse (u. 0. 
1903) ; Jerarchia románilor din Ardeal si üngaria 
(Bukurest 1904); Mitropolitul S. Brancovici (1906). 
V. ö. Gagyi Jenő cikkét a Századokban, 1910. 

Bung., növénynevek mellett Bunge A. orosz 
botanikus (1. 0.) nevének rövidítése. 

Bungalow (ang.), indiai ház, 1. Bangalo. 

Bungarus (állat), az elülső méregfogas kígyók 
(Proteroglypha) csoportjába tartozó mérges ki- 



i 



107 — 



Bungert 



gyónem, melynek mostanáig ismert 6 faja Kelet- 
Indiában és Dól-Kinában honos. Ismertebbek a 
párna (B. fasciatus Sehneid.), 1-75 m. hosszú és 
a párágma (B. candidus L.), 1*20— 1'30 m. 
hosszú. L. Páma és Páráguda. 

Bonge, 1. Alexander, orosz botanikus és fel- 
fedező utazó, szül. Kievben 1803 szept. 24, megh. 
1890 júl. 18. Esztlandban. 1825-ben orvos volt 
Tomszkban,1826.Ledebourral(l.o.)azAltai-hegy- 
séget kutatta,amely út eredményei Ledebour mun- 
káiban jelentek meg. Majd a Salair ós Kotunja 
területén s a Cholsun hegyvidékén kutatott, 1830. 
az orosz tudományos akadémia expedíciójával 
a Góbi sivatagon és Peking környékén járt. 
1833-ban Kazánban, 1836. Dorpatban lett egye- 
temi tanár és növénykerti igazgató, mint ilyent 
kutató útjai 1835. a Volga-melléki steppékre, 
Asztrakánba, 1857. Perzsiába, Afganisztánba, 
1858— 59-ig asósivatagokra vitték. 1868-ban nyu- 
galomba vonult. Munkálkodásának fő iránya a be- 
járt területek növényeinek leírása, a közópázsiai 
flóra kutatása volt. Főbb müvei: Enumeratio 
plantarum, quas in China boreali collegit (Petro- 
poli 1821); Plantarum mongholico-chinensium 
decas I. (Casani 1835) ; Verzeiehniss der im Jahre 
1832 im östl. Teile des Altaigeb. gesammelten 
Pflanzen (St. Petersburg, 1836); Beitráge zur 
Kenntniss der Plora Russlands ete. (u. o. 1851) ; 
Icones plantarum novarum vei minus cognita- 
rum, in itinere per deserta Asiae etc. (Riga 1851). 
Életrajza : Kertészeti Lapok 1890. évf ., Termé- 
szettudományi Közlöny 1891, 630. 

2. B., Alexander, orosz zoológus és utazó, B. 

1. fla, sztQ. Dorpatban 1851 nov. 9. Elvégezve 
az orvosi egyetemet, 1882— 84-ig részt vett a 
Léna torkolatához kiküldött expedícióban, 1885 — 
1887-ig a Jana vidékét és az újszibériai szigete- 
ket kutatta ki. Művei : Untersuchungen zur Ent- 
wickelungsgeschichte des Beckengürtels der Am- 
phibien, Vögel und Reptilien (Dorpat 1880); 
Bericht űber die im Sommer 1885 ausgeführten 
Reisen ins Lenagebiet (3. kiad. 1886); Bericht 
über die Reise auf die Neusibirischen Inseln (H. 
kiad. 1887); Az idegenek betegségéről Jakuck 
északi vidékén (oroszul, Szt.-Pétervár 1888). 

3. B., Friedrich Georg von, német jogtudós, 
szül. Kievben 1802 márc. 13., megh. Wiesbaden- 
ben 1897 ápr. 9. 1831-ben dorpati egyetemi ta- 
nár, 1842. Reval város polgármestere, 1856. 
orosz császári irodai főhivatalnok lett, 1865. nyu- 
galomba lépett. Számos művében és az általa ki- 
adottfolyóiratokban Livland, Esztland és Kurland 
jogtörténetére vetett fényt. Művei közül említen- 
dők: Das liv- u.esthlandischePrivatrecht (Dorpat 
1838—39, 2 rész); Sammlung der Rechtsquellen 
Liv-,Esth- und Kurlands(u. o. 1842—46, 1. rész, 

2. köt.) ; Das kurlándische Privatrecht^u. o. 1851). 

4. B., Gustav von, flziológus, szül. Dorpat- 
ban 1844 jan. 19. Tanulmányait a lipcsei ós 
strassburgi egyetemeken végezte. Utóbbi helyen 
a híres farmakológus Schmiedeberg vezetése alatt 
dolgozott. Előbb magántanár a lipcsei ós dorpati 
egyetemeken, 1885-től a baseli egyetem flzioló- 
gus professzora. Munkái : Über d. Bedeutung des 
Kochsalzes u. das Verhalten d. KaUsalze im 
menschlichen Organismus (Dorpat 1873); Der 



Káli-, Nátron- u. Chlorgehalt der Milch usw. (u. 
0. 1874) ; Zur quant. Analyse d. Blutes (Zeitech. 
f. Biologie 1876) ; Die Ausrottung d. Geschlechts- 
krankheiten (Leipzig 1911), stb. Eléggé elterjedt 
tankönyvet is irt : Lehrb. des physiologischen u. 
path. Chemie címmel, mely igen szellemesen s jól 
összeállítva, de nem éppen kellő kritikával tár- 
gyalja anyagát. 

6.B., Nikolaj, orosz államférfiú, szül. Moszkvá- 
ban 1823 nov. 24., megh. Szt.-Pétervárott 1895 
jún. 16. Tanárkodéit a njezsini líceumban, majd 
a kievi egyetemen ; egyideig az ottani bank igaz- 
gatója volt. Sok értekezést írt a nemzetgazda- 
ságról és statisztikáról, megírta a hitel elméletét, 
a rendőri jogot és lefordította Wagnernek az 
orosz papir-pónzről írt munkáját. 1882— 87-ig 
pénzügyminiszer volt és fontos reformokat léte- 
sített; megszüntette a só- és fej-adót, a pa- 
rasztok váltságdíját leszállította, megalapította 
a népbankokat, az adókat igazságosabban ve- 
tette ki, erösebben adóztatta meg a nyerészkedő 
vállalatokat. 1887. elfoglalta a miniszteri bizott- 
ság elnökségi tisztét, 1892 ápr. azonban e tiszt- 
ről is lemondott. 

6. B., Bíidolf, német költő, szül. Köthenben 
1836 márc. 27., megh. u. o. 1907 ápr. 5. mint 
titkos udvari tanácsos. Fő müvei : Blumen (köl- 
temények 1854, B. Rudolf éilnévv él) ; Der Herzog 
von Kurland (tragédia) 1871 és Tragödien (1875), 
öt darab : Nero, Alarich, Desiderata, Das Pest zu 
Bayonne és Klosterhanns, melyek a keresztény- 
ség hatását a népek politikai életére tárgyalják. 
Azután: Heimat und Fremde (költemények, 4. 
kiad. 1899); Camoens (verses regény 1891); 
Burenlieder (1901). ó írta a szöveget Nessler 
operájához : Der Trompeter von Sáckingen (1884). 

Bungener (ejtsd: böüzsné), Louü íélix, francia 
teológiai író, szül. Marseilleben 1814 szept 29., 
megh. Genfben 1874 jún. 14. Előbb gimnáziumi 
igazgató volt, de 1848. megfosztották állásától. 
Ezentúl mint teológiai és történetíró működött. 
Szélesebb körben azok a művek tették ismertté, 
melyeket regényformában a protestantizmus vé- 
delmére írt, nevezetesen : Un sermon sous Louis 
XIV. (7. kiad. Paris 1881) ; Histoire du concile de 
Trente (2. kiad. 1854, 2 köt.) ; Trois sermons sous 
Louis XIV. (5. kiad. 1876) ; Voltaire et son temps 
(2. kiad. 1851, 2 köt.) ; Christ et le siécle (1856) ; 
Romé et la Bible (2. kiad. 1860) ; Calvin (2. kiad. 
1863) ; Papé et concile au XIX. siécle (Paris 1870) ; 
Saint-Paul (u. o. 1867) ; Reme et le vrai (u. o. 
1873)stb. Életrajzátmegírta Gambier(Genf 1891). 

Bungert, Augmt, német zeneszerző, szül. Mül- 
heimben 1846 márc. 14. Egy zongora-quartettel 
vonta magára a figyelmet, mellyel a firenzei 
quartett által kitűzött pályadíjat megnyerte. Attól 
kezdve karokat és nagyobb szabású instrumentális 
darabokat szerzett. Ilyenek: A salamancai diákok 
(víg opera 1884) ; Hutten és Sickingen (Op. 40., 
Berlin 1888); Meerlieder; Tasso (ouverture). 
Wagner Richárd példájára hősmondát dolgozott 
fel kapcsolatos dalművekké: (I.Achilleus, II. Kly- 
temneslra, III. Kirke, IV. Nausikaa, V, Odysseus 
hazatérése, VI. Odysseus halála). Erzsébet román 
királyné (Carmen Sylva) költeményeire is írt da- 
I lókat (Lieder einer Königin). 



Bungro 



108 — 



Bunsen 



Bungo, régi magyar nönév, mely valószínű- 
leg a törökségtöl került hozzánk, smegfelel az uj- 
gur «munk», «munka», csagataj: «munk», kazáni 
tatár «mong» azaz munka, baj, szomorúság, bánat 
szóknak és a népies magyar Szomorú névnek. 
Nyilván ezzel függ össze a szintén nőnévnek elő- 
forduló Bungtich v. Bunguz is. 

Bnnias L., dombvirág (növ.), a Cruciferae 
(Keresztesviráguak) család génusza. melynek 5 
faja a Földközi-tenger vidékén és Ázsiában él. 
Egyéves v. évelő füvek. A B. orientális L. hú- 
sos, leveles szárát és levélnyelét az oroszok és 
lengyelek főzeléknek eszik, néhol takarmány- 
nak vetik. A B. erticago L. gyökerét és zöld ré- 
szeit Görögországban eszik. Az utóbbiak és a 
mag hajdan az offieinális semen et herba eruca- 
ginis-t szolgáltatták. Mindkét faj hazánkban is 
előfordul, de az utóbbi inkább csak a tenger- 
parton. 

Bunic, adók. Lika-Korbava horvátországi vme- 
gye korenicai j.-ban, (i9oo) 1941 horvát-szerb lak., 
posta- ós távk'óhivatallal. B. soká a törökök ke- 
zében volt, kik itt erősséget építettek, melynek 
romjai még most is látszanak. 1553-ban Malkocs 
pasa török családokat telepített ki, de később gr. 
Herberstein, Károlyváros parancsnoka vissza- 
foglalta B.-ot Ó8 a török telepi tvényeseket elker- 
gette. B. gyönyörű tölgyerdejét a XVin. század 
közepe táján Laudon ültette, midőn itt százados 
volt. 

Bunic Vucicevic (ejtsd: vucsicsevics) MiJclós, hor- 
vát író, szül. Raguzában a XVn. sz. kezdetén. 
Már korán oly nagy tudományt, érett ítélőképes- 
séget és ügyességet mutatott, hogy a szenátus 
őt a legfontosabb ügyekkel bízta meg. Kétszer 
ment mint követ fontos küldetésben a portához. 
Midőn 1667. Raguza földrengés következtében 
elpusztult, B. megmentette a köztársaság fonto- 
sabb iratait és kincseit. Mikor későbben ismét 
nagy veszély fenyegette a köztársaságot IV. Mah- 
mud szultán részéről, B. mint Raguza követe el- 
ment a nagyvezérhez, aki őt láncokba verette és 
Szilisztriában börtönbe záratta, ahol meghalt. 
Munkái : Praxis judiciaria iuxta stylum Curiae 
Ragusinae (1784); Descriptio Ragusanae ditionis 
(1708); Grad Dubrovnik vlastelom u tresnji(An- 
cona 1667, költemény a raguzai földrengésről) és 
több eddig még kiadatlan horvát költemény. 

Buninto, 1. Bonin- szigetek. 

Banium L. (növ.), az Umbelliferae (Ernyösök) 
család génusza, melynek fajai Európában és 
Ázsiában honosak. Gumós növények, levelük 
finoman szabdalt, viráguk fehér. Számos faj gu- 
mója ehető, különösen a B. bulbocastanum L.-é, 
s pl. DNy.-i Németországban mint «földi gesz- 
tenyew ismeretes. Dél-Európában, különösen Ro- 
mániában úgy sütve, mint főzve gesztenye gya- 
nánt fogyasztják. Magvait úgy használják, mint 
a köményt, leveleit pedig mint a petrezselymet. 
A B. ferulaceum Sm. gumóját a Balkánon eszik, 
a török topaná-nak hívja. 

Bunker (tenger.), tengeri kereskedelmi hajókon 
a hajtógép üzeméhez szükséges szénkészletnek 
elhelyezésére szolgáló tár. 

Bunker-Hill (ejtsd: bönker), domb Massachusetts 
északamerikai államban, Charlestown város ha- 



tárában; itt vívták 1775 jün. 17. az amerikai sza- 
badságharc első csatáját. 1843-ban a csata em- 
lékére 70 m. magas obeliszket állítottak föl. Szá- 
mos helység viseli az Egyesült-Államokban a B. 
nevet. 

Bunkó. Egyik végén vastagodó vagy görcsös 
(bütykös) bot; az első támadó fegyver, ame- 
lyet az ősember használt s amelynek módosítá- 
saiból — amint azt különösen az óceániai ben- 
szü lőtteknél talált fa-, kő- és csontfegyverek mu- 
tatják — keletkezett a buzogány, az egy- és a 
kétélű kard. — B. az ágyutörlő egyik végén levő, 
hengeralaku, a törlő rádjánál vastagabb része. — 
Bunkoló, 1. Sulyok. 

Bunkó, neves cigány muzsikus család, a pa- 
lócság ipinden városában híres volt (Eger, Lo- 
soncz, Balassagyarmat). Egyik tagja már a 30-a8 
években Pestre származott s csakhamar meg- 
kedvelték; rokona, B. Ferenc, az 50-es és 60-as 
években egyike volt Pest híres négy cigányprímá- 
sának (Patikárus, Kecskeméti, Rácz). Kompo- 
nált is csárdásokat, de főkép a régi magyar hall- 
gatók és táncnóták előadásában remekelt. Megh. 
1889-ben, fla B. GyulaT^eiig 1897-ben. Külföldön 
él Miklós fla és Szatmárban rokonának, Vincé- 
nek utódai. 

Bunkós, kisk. Ung vm. szobránczi j.-ban, (i9io) 
364 tót lak., u. p. és u. t. Szobráncz. 

Bunsen, 1. Christian Kari Josias, báró, német 
diplomata és tudós, szül. Korbachban (W aldeck) 
1791 aug. 25., megh. Bonnban 1860. nov. 28. 
1816. Parisban a perzsa és arab nyelveket tanul- 
mányozta, majd Rómába ment, ahol a dúsgazdag 
Waddington Fannit vette nőül. 1818. követségi 
titkárrá nevezték ki Rómába. lU. Frigyes Vilmos 
porosz király római utazása alkalmával nagyon 
megkedvelte és 1824. a követség vezetésével 
bízta meg; 1827. pedig meghatalmazott minisz- 
terré nevezte ki a pápai udvarhoz. Ez időben 
működött közre a Beschreibung der Stadt Rom 
(1830—43, 3 köt.) munka megírásában, 1843-ban 
pedig megjelent Die Basiliken des christlichen 
Rom c. díszmunkája (új kiad. 1864; francia kiad. 
Ramiertől 1873). Midőn 1837. a kúria és Porosz- 
ország között viszály támadt, B. emlékiratban 
(Denksclirift über die katholischen Angelegen- 
heiten in den westlichen Provinzen Preussens) 
megokolta a kölni érsek (Droste zu Vischering) 
elfogatását, amiért a pápánál kegyvesztes lett. 
1839— 41-ig berni, 1842— 54-ig pedig londoni 
követ volt. 1845-ben a Die Kirche der Zukunft 
c. műben túlbuzgó lutheránus támadóival szem- 
ben a külső ájtatoskodást és rideg formalizmust 
elítélte. A schleswig-holsteini nép érdekében, 
mely képviselőjének választotta a német parla- 
mentbe, memorandumot nyújtott át Palmerston- 
nak (Memoir on the constitutional rights of the 
duchies of Schleswig and Holstein). IV. Frigyes 
Vilmos megbízásából aláírta az 1852 máj. 8. kelt 
londoni jegyzőkönyvet. A krimi háború idején a 
király környezetében működő orosz párt keresztül- 
vitte B. visszahivatását (1854 június). B. ekkor 
Heidelbergbe vonult és itt írta Gott in der Ge- 
schichte, oder der Fortschritt des Glaubens an 
die sittliche Weltordnung (1857—58, 3 kötet) c. 
vallásos művét. Régészeti és teológiai művei kö- 



Bunsen 



— 109 — 



Bunyaszegrszárd 



zül megemlítendök : AegyptensStelle inderWelt- 
gesdiichte (Hamburg- Gotha 1845—87, 5 köt.) ; 
Hippolyttis und seine Zeit (Leipzig 1853, 2 kötet, 
melyből bővebb angol kiadás is megjelent) ; Igna- 
tius von Antiochien u. seine Zeit (Hamburg 1847) ; 
Die drei echten und die vier unechten Briefe des 
Ignatius von Antiochien (1847) ; Bibelwerk für 
die Gemeinde (Leipzig 1858—69, 9 köt.). B.-nek 
rV. Frigyes Vilmossal való levelezését Banké 
adta ki (Leipzig 1873) ; római bíbornokokkal és 
más főpapokkal folytatott levelezését pedig 
Reiisch (1897). Életrajzát özvegye írta meg an- 
golul; németre Nippold ford. B. aus seinen 
Briefen und nach eignen Erinnerungen geschil- 
dert (Leipzig 1868-1871, 3 kötet). V. ö. Baeh- 
ring, B., Bin Lebensbild eines deutseh-ehristl. 
Staatsmannes (1892); Hare, Freifrau von B., ein 
Lebensbild aus ihren Briefen; németül Tharautól 
(6 kiad., Gotha 1890). 1891-ben szülővárosában 
szobrot állítottak B.-nek. 

2. B., hrnst, B. Christian Kari íia, teológiai 
író, szül. 1819., megh. Londonban 1903 máj. 14. 
Előbb porosz százados volt, azután Angliába köl- 
tözött s kiválólag vallástörténeti tanulmányok- 
kal foglalkozott. Müvei : Die Einheit der Reli- 
gionen im Zusanmienhang mit den Völkerwan- 
derungen der Urzeit und der Geheimlehre (Ber- 
lin 1870, 2 köt.) ; The chronology of the Bible 
connected "with contemporaneous events in the 
histoiy of Babylonians, AssjTians and Egyp- 
tians (London 1874 ; németül Berlin 1876) ; Das 
Symbol des Kreuzes bei allén Nationen (1876) ; 
Die Plejaden und der Thierkreis (1879); Die 
Überlieferung (1889, 2 köt.) és : Die Reconstruc- 
tion der kirchl. Autoritát (1892) ; Islam (London 
1889). Németre fordított továbbá egy névtelenül 
megjelent angol művet : William Penn, oder die 
Zustande Englands (Leipzig 1854). 

3. B., Bobért Wilhelm, német kémikus és 
fizikus, szül. Göttingenben 1811 márc. 31., megh. 
Heidelbergben 1899 aug. 16. Tanulmányait szü- 
lővárosában, Parisban, Berlinben és Bécsben vé- 
gezte. A göttingeni egyetemen 1833. docens, 1836. 
Kasszelben a kémia tanára, 1851. boroszlói, 
1852— 89-ig heidelbergi tanár, 1889. nyugalomba 
vonult. A M. Tud. Akadémia 1858. külső tagjá- 
nak választotta. Félszázadon át kiváló eredmény- 
nyel búvárkodott a kémia és fizika terén s igen 
nagy számú fontos felfedezéssel gazdagította a 
tudományt. Buvárlatait az anorganikus kémia 
körébe vágókkal kezdte meg, azután az arzén- 
szénvegyületeket tanulmányozta. Az analitikai 
és mineralogiai kémia nagyon sokat köszön neki. 
Az arzéntrioxid hathatós ellenszeréül kísérletei 
alapján a ferrihidroxidot ajánlotta. Behatóan 
foglalkozott a gázok analízisével és kitűnő mód- 
szereket állapított meg, melyeket széltében hasz- 
nálnak. A gázok sűrűségének ós folyadékokban 
való oldhatóságának meghatározására készülé- 
keket szerkesztett. A B. szerkesztette jégkalori- 
méter igen fontos adatokat szolgáltat. Megálla- 
pította a gázoknak vízben ós borszeszben való 
oldhatóságait. A gázok diffúzióját és az elégésük- 
kor fellépő tüneményeket is tanulmányozta. Az 
alkáli földfémeket elektroUzis útján állította elő. 
A magnéziumot ő állította elő először nagyobb 



mennyiségben ós az elégésekor fellépő erős fény- 
képződésre ő hívta fel a figyelmet; azért hasz- 
nálják a magnéziumot bizonyos esetekben vilá- 
gító szerül. Korszakalkotó felfedezése a spektrál- 
ancUizis v. színképelemezés (Kirelihof társaságá- 
ban 1860), mely felfedezése nevét örök időkre 
halhatatlanná tette. E módszerrel fedezte fel a 
rubidium és cézium ritka elemeket a dürkhdmi 
ásványos vízben. Számos igen célszerű készülé- 
ket szerkesztett, melyek nagyon elterjedtek (B.- 
féle elem, B.-féle gázlámpa). A geológia terén is 
nagy érdemeket szerzett. Hosszabb időt töltött 
Izlandon, ahol a gejzíreket tanulmányozta. A kő- 
zetelemzési módszereket sok tekintetben meg- 
javította és az izlandi vulkáni (bazaltos) kőzetek- 
ből számos elemzést készített. Rendkívül nagy- 
számú dolgozatait összegyűjtve 1904. 3 kötet- 
ben B. Gesammelte Abhandlungen címen adták 
ki. Nevezetesebb értekezései : Enumeratio ac 
descriptio hygrometrum (Göttingen 1830) ; Das 
Bisenoxydhydrat, ein Gegengift des weissen Ar- 
seniks oder der arsenigen Saure (Berthold társa- 
ságában, u. 0. 1834, IL kiad. 1&37) ; Schreiben 
an Berzelius über die Reise nach Island (Mar- 
burg 1846) ; Gasometrische Methoden (Braun- 
schweig 1857, ü. kiadás 1877) ; Chemische Ana- 
lyse durch Spektralbeobachtungen (Wien 1861) ; 
Anleitung zur Analyse der Aschen und Mineral- 
wasser (Heidelberg 1884. Magyarra lefordította 
K. Karlovszky Géza, Útmutatás az ásványvizek 
elemzéséhez, Budapest 1888) ; Flammenreactio- 
nen (Heidelberg 1880). Sok nagynevű ember az 
ő tanítványa. így hazai tudósaink közül : Eötvös 
Lóránt báró, Lengyel Béla, Than Károly és Ilosvay 
Lajos. A M. T. Akadémiában emlékbeszódet Than 
Károly mondott róla. V. ö. Ilosvay Lajos, B. Ró- 
bert Vilmos (Budapest 1899). 

Bunsen-féle elem, 1. Galvánelem. 

Bunsen-féle fénymérő, 1. Fotométer. 

Bunsenin (ásv.), 1. Krennerit. 

Bunsenit (ásv.), nikkeloxid (NiO), oktaéderek- 
ben, zöld, üvegfényü. Szászországban, Johann- 
georgenstadtban fordul elő. 

Bunyan (ejtsd: banjen), John, angol vallásos író, 
szül. Elstowban 1628 nov. 28., megh. Londonban 
1688 aug. 31. Ifjúkori léha élete után rajongó 
vallásosságba merült; 1655. belépett a bap- 
tisták közé s vándorprédikátor lett. Pártállásáért 
börtönbe került s itt írta 12 év alatt The pilgrím's 
progress etc. (A zarándok útja, London 1 678) hí- 
res művét, mely angolul megszámlálhatatlan sok 
kiadást ért és igen sok idegen nyelvre is lefor- 
díttatott. A biblián kívül talán egyetlenegy munka 
sem ért annyi kiadást, mint ez. Magyar fordítá- 
sok : Keresztyén utazás a boldog örökké való- 
ságra stb., írattatott angliai nyelven . . . Mostan 
pedig annak német nyelvre való fordításából, 
magyarra fordíttatott Szigeti Sámuel és Tordai 
Sámuel által (2 könyv Kolozsvárott 1777—78. 
Nyom. a ref . koll. bet.). Most másodszor kiadatta- 
tott 2 könyv (Kolozsvárott 1782. A ref. kollé- 
gium bet. Kaprontzai Ádám által) ; A zarándok 
útja. Angolból B. L. (Pest 1867 ; 1892 ; 1898). 

Bunyaszegszárd, kisk. Krassó-Szörény vm. ma- 
rosi j.-ban, (1910) 250 magyar lak. ; u. p. és u. t. 
Birkis. 



Bunyevácok 



— 110 — 



Buonarroti 



Bunyevácok, hazai délszláv népfaj, mely főleg 
Bács-Bodrog vmegyét a magyarokkal vegyesen 
lakja. A nevet némelyek a hunyok és hunyistár 
szókból magyarázzák, ami söpredék-népet jelent, 
mások, kiindulva e népfaj hagyományából, úgy 
magyarázzák, hogy Bunától származó, azaz a 
hercegovinai Buna, a Narenta baloldali mellék- 
folyója mentéről való eredetileg dalmata nép. 
1683 táján jött nagy részük Dél-Magyaror- 
szágba, hol még sokszor kellett védekezniük a 
törökök ellen. Magyarországnak mindig leg- 
hívebb lakói közé tartoztak, kik magyar hazafl- 
ságukkal — példa rá 1848—49 — mindig büsz- 
kélkedtek. Számuk jelenleg körülb. 80,000-re 
rúg a Csongrád-, torontál- s pestvármegyeiekkel 
együtt. A B. magasak, erősen kifejlett testalka- 
túak ; arcuk éles metszésű, kifejezésteljes ; nőknél 
igen gyakori a tojásdad halovány arc. A legények 
arcbőre jóval sötétebb. Hajuk és szemöldöktik 
igen dús, barna, erősen a sötétbe játszó. A fér- 
fiak szakállukat borotválják, de bajuszuk kifej- 
lett, lecsüngő. Szembogaruk nagy, legtöbbnyire 
sötétbarna ; fogazatuk erős, fehér. Jellemvoná- 
saik : nagy vallásosság, büszke magatartás, be- 
csületesség, nagy vendégszeretet s az ezzel járó 
rendkívüli borivás, melyről különösen a bácskaiak 
országosan híresek. A legtöbb szokásuk — kis 
eltéréssel — a gör. kel. szerbekével egyezik. A 
férfiak egyszerű, többnyire magyaros szabású, 
sötétkék kelméjü ruhát vagy igen széles, hófehér 
gatyát és inget, a legények selyem- v. bársony- 
mellényt, tov. kerek kalapot s csizmát hordanak ; 
a leányok pazar fényt űznek az öltözködésben. A 
finom, ezüstkapcsos mellényke által leszorított 
karcsú testüket a sok széles szoknya még jobban 
szembe tünteti. A B. bútorzata szerény. Foglal- 
kozásra nézve a B. földmívelők. A nők kézi mun- 
káikban nagy ügyességet tanúsítanak. Minthogy 
munkás és kissé fukar nép, jómódúak, sőt igen 
gazdag ember is akad köztük. 

A B. a szerb-horvát nyelvet beszélik.még pedig 
amannak «stokáv», emennek «ikáv)) nyelvjárását. 
Némely részen az «ekáv)),de még inkább a «jekáv» 
dialektusok járják és a magyar nyelv hatása igen 
nagy. Népköltészetükből a nemrég még kedvelt 
hősköltemények kivesztek, de Urai és mesekölté- 
szetük még gazdag. Saját nyelvjárásukon csak az 
utóbbi évtizedben kezdtek írni Antunovich János 
címz. püspök buzdítására, ki történetüket is elő- 
szörigyekezettmegvilágítani.V. ö. 7mní/í István, 
Szabadka története (2. köt. 1886—92) és az Etno- 
graphia számos közleménye. L. még Sokác- 

Bunyila (most Bonyola), kisk. Hunyad vm. 
hunyadi j.-ban, (i9io) 400 oláh lak. ; u. p. Gyalár, 
u. t. Vajdahunyad. 

Bunyita,kisk. Sáros vm. alsótárczai j.-ban, {i9io) 
138 tót lak. ; u. p. Keczerpeklén, u. t. Ránkfüi'ed. 

Bunyitay Vince, történész, nagyváradi apát- 
kanonok, szül. Sátoraljaújhelyen 1837 jan. 11. ; 
bélf enyéri plébános, majd n.- váradi püspöki könyv- 
támok,1884 óta a M.Tud.Akadémia levelező tagja. 
Különösen az egyháztörténet és műemlékek ku- 
tatása terén fejtett ki figyelemre méltó tevékeny- 
séget. Főbb munkái : Bégi képek (Pest 1868—69. 
Két rész); Ismeretlen apátságok (Esztergom 
1880); Az Egyedi apátság fórfóweíe (Nagy- Várad 



1880); A váradi püspökség története (u.o. 1883— 
1884, 3 köt.) ; A mai Nagyvárad megalapítása 
(Budapest 1885); Szüágymegye középkori mű- 
emlékei (u. 0. 1887) ; Bihar vármegye oláhjai 
és a vallásunió (Értekezések a történeti tudomá- 
nyok köréből, u. o. 1892) ; Egyháztörténelmi em- 
lékek a magyarországi hitújítás korából (Szer- 
kesztették B. V., Rapaics R., Karácsonyi J., I. k. 
1520-1529, u.o. 1902) stb. 

Bunzengrosclieii, 1. Bedemund. 

Bunzlau, 1. járási székh-ely Liegnitz porosz 
kerületben, a Bober jobbpartján, (1910) 16,131 lak., 
jelentékeny keramikus, üveg-, vas- és faiparral, 
fürészmalmokkal, fehérnemű-, drótszövet-, ma- 
látagyárral, gimnáziummal, tanítókópzőintézet- 
tel, keramikai szakiskolával, elmebetegkórházzal. 
A vásártéren Kutuszov orosz tábornok emlékét 
hirdető vas obeliszk áll. A Boberen hatalmas vas- 
úti híd vezet át. B. Opitz német költő születés- 
helye, kinek emlékszobra a gimnázium előtt lát- 
ható. Mellette van a Gnadenberg nevű herm- 
huterkolónia. — 2. B., 1. Jungbunzlau. 

Bunzlaui edény {Bunzlauer Braungeschirr). 
Bamaszínű, ólomtól mentes főzőedény, melyet 
annyira égetnek, hogy az agyag kemény, kő- 
anyagszerü lesz. A B.-t tűzálló agyagból készí- 
tik, de mivel a keményre égetett edény főzéskor 
könnyen reped, még homokot vagy finom cha- 
mottot kevernek hozzá, miáltal az edény a gyors 
hőfokváltozásokat jobban kibírja. A B. előnye, 
hogy ólommentes máza a kémiai szerek oldó ha- 
tásának ellentáll,de csak takaréktűzhelyen hasz- 
nálható, mert szabad tűznél könnyebben reped, 
mint a közönséges fazekasárú. 

Buochs, falu Unterwalden svájci kantonban, a 
Vierwaldstatti-tóD.-ipartján(amiért a tó ezen ré- 
szét B.-i tónak is hívják), (1910) 1570 lak., selyem- 
fonóval és parkettgyárral. B., valamint a 4V2 
km. -re fekvő Beckenried látogatott klimatikus 
gyógyhely. 

Buol-Scliauenstein, Kari Ferdinánd, gróf, 
osztrák miniszter, szül. 1797 máj. 17., megh. 
Bécsben 1865 okt. 28. Több helyütt mint követ 
működött, így 1848. Pétervárott, hol a magyar 
szabadságharc idejében nagy befolyást gyakorolt. 
Schwarzenberg halála után 1852. a külügy és a 
császári ház minisztere, valamint a miniszter- 
tanács elnöke lett. Ez állásában, mint Friedjung 
kiderítette (Der Krimkrieg und die österrei- 
chische Politik), kétszínű politikájával és neveze- 
tesen a hadsereg elhamarkodott mozgósításával 
a végsőig sértette Oroszországot, a többi nagy- 
hatalom bizalmát pedig eljátszotta, úgy hogy el- 
végre Ausztria teljesen elszigetelten állott. Az 
1859-iki katasztrófának B. az értelmi szerzője. 

Buon, olasz művész-család, 1. Buono. 

Bvion&ccoTsi, Pietro, olasz festő, 1. Vaga. 

Buonaparte, 1. Bonaparte. 

Buonarroti, 1. Filippo, a francia forradalom 
lelkes híve, szül. Pisában 1761 nov. 11., megh. 
Parisban 1837 szept. 15. Hazájában nagy hévvel 
terjesztette Rousseau eszméit, 1787. pedig ellen- 
zéki lapot indított, mely miatt száműzték, mire 
Korzikára távozott, hol a L'ami de la liberté 
Italienne c. lapnak vetette meg az alapját. Kö- 
vetkezetesen a francia-olasz szövetség megköté- 



BuoncompagrnI 



— 111 — 



Bupha^ra 



8én buzgólkodott. Robespierre bukása után el- 
fogták, de csakhamar szabadon bocsátották. Nem- 
sokára az 1793-iki alkotmány visszaállítása vé- 
gett Babeuffel összeesküvést szőtt, melynek fel- 
fedezése után életfogytiglan száműzték, de I. 
Napóleon, mint ártatlan politikai rajongót, keleti 
Franciaország egy kis városába rendőri felügye- 
let alá helyezte. B. később Brüsszelbe költözött 
s itt írta Conspiration de Babeuf (Bruxelles 1828) 
c. könyvét. 1830-ban visszatért Parisba. V. ö. 
Catania Romano, F. B. (2. kiad. Palermo 1902) ; 
BoMquet Paul, B. et la Secte des Égaux (Paris 
1910). 

2. B., Michelangelo, festő és szobrász, 1. Michel- 
angelo. 

3. B., Michelangelo, az ifjabbik, másodunoka- 
öccse az ilyen nevú nagy szobrásznak, olasz író, 
szül. Firenzében 1568 nov. 1., megh. u. o. 1646 
jan. 11. Tekintélyes és vagyonos polgár volt, aki 
nagy anyagi áldozatokkal értékes képtárt alapí- 
tott és tevékeny részt vett a Crusca-akadémia 
működésében. Irt verseket, néhány szónoklatot, 
néhány csevegést különböző tárgyakról és a La 
Tancia és La Fiera c. színdarabokat. Az utóbbi- 
ban a költő egy vásár százféle alakját ós ese- 
ményét iparkodott színpadra hozni, de csak érdek- 
telen, szétfolyó szerkezetű művet alkotott; a 
Tancia ellenben igazi eleven és kerek népszínmű, 
olyan, amilyenné a XIX. sz.-ban a magyar nép- 
színmű fejlődött ; még dalok és táncok is vannak 
benne. B.-nak az az irodalomtörténeti jelentő- 
sége, hogy ő adta ki 1623. Firenzében apja nagy- 
bátyjának, a hasonló nevű nagy szobrásznak sze- 
relmi és vallásos költeményeit, szonettjeit, mad- 
rigáljait. B. munkatársa volt a Crusca-szótár első 
kiadásának is. Műveinek legújabb kiadása Firen- 
zében jelent meg. 

Baoncompagni (ejtsd: buonkompánnyi, Boncom- 
pagni), 1. Baldassare herceg, olasz tudós, szül. 
Rómában 1821 máj. 10., megh. 1894 ápr. 13. 
Matematikai és fizikai tanulmányokkal foglal- 
kozva, magának világhírű matematikai könyv- 
tárt gyűjtött ; saját nyomdája is volt. Mint tudós 
főleg a matematika történetének kutatásával tűnt 
ki, különösen Bonatti (Róma 1851), cremonai 
Gherardo (u. o. 1851) és Leonardo Pisano (u. o. 
1854) életrajzaival, ó adta ki havi füzetekben 
a BoUetino delle scienze matematiche e flsiche 
folyóiratot (1868—87), melyet a Repertorio di 
scienze etc. 4 évfolyama előzött meg. Erdemeiért 
1847. a Nuovi Lincei akadémia tagja lett, mely- 
nek utóbb könyvtámoka is volt. 

2. jB., Carlo, 1. Boncompagni. 

Buondelmonte János. Egyike azoknak az ide- 
íscn főpapoknak, kikkel Zsigmond király, miután 
a főpapi kinevezés jogát kezére kerítette (1403), 
hazánk székesegyházait elárasztotta (Bullások). 
A firenzei előkelő B. (de Buondelmontibus)v. Mon- 
té bonis-családból származott, 1424— 31-ig a ka- 
locsai érsek helytartója, 1431—1447. kalocsai 
érsek volt. 

Buoniigli, Bemdetto, 1. Bonfigli. 

Baoninsegna, olasz festő, 1. Duccio di Buon- 
insegna. 

^ Baono v. Buon (Bon), kb. 1430—1530 közt 
Velencében működött olasz építész- és szobrász- 



család. Giovanni B. (1376 köríü— 1445 körül) és fia 
Bartolommeo (1410 körül- 1470 körül) csúcsíves 
modorban dolgoztak; együttes főművűk a Doge- 
palotának 1438—43 közt épített Porta della 
Carta nevű kapuja és a Szt. Márk templom Mas- 
coli-kápolnája (1430). Bartolommeo fia, az ifj. 
Bartolommeo (1450 körül— 1529-ig) már a renais- 
sance követője volt, szintén Velencében műkö- 
dött ; 1517 a Scuola di San Roccot kezdte épí- 
teni, befejezte a Procurazie Vecchiet 81511 — 14-ig 
újjáépítette a Campanilének villámtól sújtott 
felső emeletét. 

Buononcini (Bononcini, eitaá-. -csini), a XVII— 
XVIII. sz.-ban nevezetes zenészesalád. B., Gio- 
vanni Maria, szül. Modenában 1640., hol II. Fe- 
renc hg. zenekarában játszott, míg templomi kar- 
nagy nem lett Bolognában ; megh. 1678 nov. 19. 
1673-ban kiadott Musica prattica c. zeneszerzés- 
tanáért nagy volt a tekintélye. Számos a kamara- 
zeneműve, énekre is. Piai : B., Marco Antonio, 
szül. Modenában 1675., bécsi, majd római, végül 
modenai udv. zenész, megh. 1725. Roppant sikert 
aratott (Velence 1706) Királynak hitt királynő c, 
csekélyebbet Camilla c. operája, B., Giovanni 
Battista, gordonkás és zeneszerző, szül. Modená- 
ban 1672. Atyja, majd Colonna tanította ; korán 
jelentek meg művei. Bécsben I. Lipót zenekará- 
ban játszott; 1720. Londonba hívták az olasz 
operához. Itt kedvelték, de szégyennel kellett 
távoznia, miután kiderült róla, hogy egy Lotti- 
féle madrigált eltulajdonított. Parison át Bécsbe 
ment, itt az aacheni béke ünneplésére 1748. 
dalmüvet írt; azóta csak azt tudhatni felőle, hogy 
Velencébe ment. Nagysikerű operái (Polifemo, 
Berlin 1703) mellett kántátéi, motettje, vonós- 
hangszerekre szonátái maradtak. 

Buontalenti,5erwaráo (delle Girandole), ol. 
festő és építész, szül. Firenzében 1536., megh. 
1608 jún. 6. Eleinte festészettel, utóbb Vasari 
vezetése alatt főleg építészettel, azonkívül szob- 
rászattal is foglalkozott és különösen Francesco 
és Ferdinando nagyhercegek szolgálatában nagy 
tevékenységet fejtett ki. Művei közül, melyek 
némelyike erősen bárok szellemű, a következők 
emelendők ki : Firenzében a St. Maria Nuova 
kórház homlokzati csarnoka, a Palazzo non finito, 
a Pal. Riccardi némely részei, stb. Sienában a 
Palazzo Reale. B. fejezte be a Vasaritól megkez- 
dett üfflzi palotát Firenzében és ő volt a híres 
Boboli-kert egyik tervezője. B. mint mérnök és 
várépítő is működött. 

Buonvicino, Alessandro, olasz fe8ií),l. Moretto 
da Brescia. 

Bnpbaga (állat), a seregélyfélék (Sturnidea) 
családjába tartozó madárnem, mely főleg csőré- 
nek és lábának alkotásában és életmódjában kü- 
lönbözik a többi seregélyektől. Csőre erős, töve 
széles, orma kissé lelapított, hegye felé dombo- 
ruló ; lábai hosszú ujjuak, csüdje rövid, karmai 
élesek. Szárnya hosszú, ékalakú farka szintén 
hosszú és széles. Az idetartozó 2 faj közül a piros- 
csőrű nyűvágó (B. erythrorhyncha L.) a gya- 
koribb; 21 cm. hosszú, 33 cm. széles, szárnya 11, 
farka 9 cm. hosszú ; felül olajbarna, alul világos 
fakó rozsdássárga, evezőtoUai sötétbarnák, csőre 
vörös. 6—8 darabból álló társaságokban az ele- 



Büphonia 



— 112 — 



Buratit 



fántok, orrszarvúak közelében él és a bőrükön 
élő nyüveket szedi össze s azokkal táplálkozik. 

Buplionia, régi görög ünnep Athénben, 1. 
Düpolia. 

Buplitlialiuniu L., ökörszem (növ.), a Com- 
positae (Fészkesek) család csöves virágú génusza. 
melynek 7 faja Európában és Nyugat-Ázsiában 
él. Évelő növények. A B. salicifolium L. Közép- 
Európa, hazánkban pedig különösen az BNy.-i 




Buphthalmum speciosum Schreb. (Telekia speciosa 
Baumg.) virágzata és leveles szára. 

felvidék mészkőhegyein nő. Virágai sárgák. B. 
speciosum Schreb. (Telekia speciosa Baumg.) 
Csehországtól a Kaukázusig a Balkánon és Kis- 
Ázsiában nö. Hazánk erdős vidékeinek délkeleten 
jellemző, szép, nagy levelű, sárga virágú növénye. 
Kertekbe is ültetik. 

Bupbtlialiitus (hydrophthalmus) a szem- 
tekeolyan megnagyobbodása, illetőleg kitágulása, 
amely rendszerint világrahozott érhártyabetegsóg 
következtében a gyermekkorban keletkezik. A 
baj gyakran vakságra vezet és nehezen gyógyít- 
ható. 

Baplearam (növ.), 1. Buvákfü. 

Baprestidae (áUat), a rovarok (Insecta) osz- 
tályába, a bogarak (Goleoptera) rendjébe tartozó 
bogárcsalád. L. Díszbogarak. 

Buquoy (Bucquoi, Bouquoy, ejtsd: bukoá, iii. 
bukoá), 1. Georg August de Longueval,Vauxbáró, 
B gróf, német flzikus és kémikus, szül. Brüsszel- 
ben 1781 szept. 7., megh. Prágában 1851 ápr. 19. 
Nagybátyjától 1803. nagy vagyont örökölt. Be- 
utazta Dél-Európát s visszatérte után a tudomá- 
nyoknak és az üveggyártásnak szentelte magát. 
A legszebb kristályüveg és színes üveg cseh 
gyáraiban készült és ugyanott készül az általa 



föltalált hialit is. Vejével, Deym gróffal, részt 
vett az 1848 júniusi fölkelésben, amiért a bécsi 
kormány a hradsini várba záratta. Júliusban azon- 
ban kiszabadult, de Prágát el kellett hagynia, 
mire Rothenhaus várába vonult vissza. Számos 
természettudományi, filozóflai és nomzetgazda- 
ságtani müvet írt. 

2. Kari Bonaventura de Longueval, Vaux 
báró, B. gróf, a császári hadak kiváló vezére a 
30 éves háború korában, szül. Arrasban 1571., el- 
esett Érsekújvár előtt 1621 jul. 10. 1618-ban mint 
a császári hadseregek fővezére a felkelt csehek 
ellen vonult, s elfoglalta Budweist. 1619-ben 
pedig megverte Mansfeldet Netolitz mellett. Mi- 
dőn híre járt, hogy Bethlen Gábor (1619) felkelt 
és É. -Magyarországon át Bécsnek siet, B. Lun- 
denburg vidékén Dampierre-rel egyesült és meg- 
akadályozta a floridsdorfl hídfőig előnyomult 
Bethlent abban, hogy a Dunán hidat verjen, de 
azt nem tudta megakadályozni, hogy Bethlen al- 
vezére, Rhédei, kopjás lovasaival Hainburgnál ne 
keljen át a Dunán, aki azután Köpcsóny mellett 
B. előhadát szójjelverte. Bethlen és B. között 
azonban nem került a dolog nyilt csatára, mert 
Homonnay betörésének hírére Bethlen vissza- 
vezette hadait és fegyverszünetet kötött a csá- 
szárral (1620 febr.). 1621 elején B. elbo^ísáttatá- 
sát kérte II. Ferdinándtól, aki őt a gratzeni, ro- 
senbergi és több más elkobzott cseh birtokkal 
ajándékozta meg. Azonban még ugyanazon év 
tavaszán B. ismét a sereg élére állva, a pozsonyi 
vár megvétele után Nagyszombat, majd Érsek- 
újvár alá vonult, melynek ostroma közben Hor- 
váth István kopjás lovasai júl. 10. elfogták és 
nehogy megszökjék, megölték. V. ö. Weyhe- 
Eimke, Kari Bonaventura, Gráf v. B. (Wien 1876); 
Olchváry, Bethlen Gábor első hadjárata (Hadtör- 
ténelmi Közlemények 1890). 

Bura, régi görög város Áchája peloponnézusi 
tartományban. Kr. e. 373. Helike szomszéd város- 
sal együtt földindulás következtében romba dőlt, 
de nemsokára felépült. 

Buráét, 1. Burját. 

Buráltunguz, néptörzs, 1. Birár. 

Burán v. burján, Oroszország pusztáin és 
Szibéria tundráin dühöngő vihar. A lakosok a 
nyári B.-t a télitől megkülönböztetik ; az elsőt 
rekkenő hőség és a napot elsötétítő porfellegek 
jellemzik, a por ilyenkor még zárt ajtókon és ab- 
lakokon is behatol az emberi lakásokba; a téli 
B. veszedelmesebb, mert dermesztő hóvihar, mely 
a szabadban való tartózkodást és tájékozódást 
lehetetlenné teszi. Évenként emberben és állat- 
ban sok kárt okoz. Az északszibériai tundrákon 
furga a neve. 

Buranello, olasz zeneszerző, 1. Galuppi. 

Burano, város Velence olasz tartományban, 
Velencétől 8 km. -re, a lagúnák közt egy szigeten, 
(1900) 8169 lak., akik közt a férílak halászattal, az 
asszonyok csipkekészítéssel foglalkoznak. Plébá- 
niatemplomában értékes festmények vannak. 

Buratit (ásv.), bázisos réz -cinkkarbonát, rende- 
sen egy kevés mészoxid is van benne ; rokon az 
aurikalcit-tal. Rostos, tűs halmazokban, zöld 
színű. Nálunk Rézbányán, Moraviczán és Moldo- 
ván találták, azonkívül ismeretes az Uraiból 



Burattini 



— 113 



Burckhardt 



(Loktevszk), Franciaországból (Chessy), Tosca- 
nából (Volterra) ós a Vogézekböl (Pramont). De- 
lesse nevezte el (1847) Burát után. 

Burattini (ol.), a bábjáték alakjainak neve, 
1. Bábszínház. 

Burbage (ejtsd : barbedzs), Richárd, Garrick előtt 
az angolok legnagyobb színésze, Shakespeare 
barátja és a nagy shakespearei szerepek kreálója, 
szül. 1566. Warwiekshireben, megh. 1619. A 
kortársak nem győzik öt eléggé magasztalni. Ben 
Jonson híres drámaíró és kritikus szerint Roseius 
ékesszólását párosította Aesop komolyságával. 
Legkiválóbb szerepe volt III. Richárd. B. nemcsak 
mint színész, hanem mint festó és rajzoló is ki- 
váló volt. Társtulajdonosa volt a Globe és Black- 
friars-színháznak s nagy vagyont szerzett. 

Bar bank, Luther, amerikai növénytermesztő, 
szül. 18i9. Lancasterben (Massachusetts állam- 
ban), kinek a haszonnövények terén létesítendő 
új változatok vagy fajvegyülókek képezték fő- 
törekvését. Különösen három alkotása alapította 
meg világraszóló hírnevét : 1. a B. -burgonya ; 2. 
a tüskétlen takarmány-kaktusz ; 3. a csonthéjnél- 
küli B. -szilva. Nagyhorderejű termesztési irá- 
nyainak móltánylásakópen Carnegie 50,000 K.-t 
bocsátott rendelkezésére kísérleteinek anyagi tá- 
mogatására. 

Burchard-Bélaváry Konrád, a főrendiház 
tagja, a Pesti Hengermalom-társaság volt igaz- 
gatója, később elnöke, szül. Eperjesen 1837 márc. 
23. A kollégium elvégzése után kereskedelmi pá- 
lyára lépett. Több évi külföldi útról hazatérvén, 
a gr. Széchenyi István alapította Pesti Henger- 
malom szolgálatába lépett, ahol szakértelme és 
szorgalma által nemsokára igazgatóvá emelke- 
dett. Kiváló érdemeket szerzett a magyar ma- 
lomipar fejlesztésében és a magyar lisztkivitel 
megteremtésében. Ó alkotta meg az Országos 
magyar malomegyesületet is, melynek fennállá- 
sáig elnöke volt. Az 1885-iki országos kiállítás 
malomipari szakosztályáról terjedelmes jelentést 
adott ki könyvalakban. A főrendiház újjászerve- 
zésekor a legelső kinevezett öt tag közt, mint a 
nagyipar képviselőjét, a király őt is e méltóságra 
emelte. 

BuTchard dekrétuma, Burchard wormsi püs- 
pöknek (megh. 1025.) nagy egj^házjogi forrás- 
gyűjteménye, amelyet CollectariumBurchardi és 
Magnum Decretorum volumennek is neveznek. 
A gyűjteményt Burchard 1012 és 1022 között ké- 
szítette a wormsi prépostnak, Brunichonak kez- 
deményezésére.a munkában segítette Gembloursi 
Olbert. A gyűjtemény rendeltetése az volt, hogy 
az egyházmegye papságának és a papi jelöltek- 
nek az egyházfegyelem kérdéseiben útmutatásul 
szolgáljon. 

Burchardt, Hermann, német keleti utazó, 
szül. 1857. Berlinben, meggyilkolták 1909. Jemen 
arábiai tartományban, Taisz közelében. Keres- 
kedő volt és már akkor sokfelé utazott ; szülei- 
nek halála után felhagyott a kereskedéssel s ki- 
zárólag utazásra adta magát, bejárta és tanul- 
mányozta Egyiptomot, Tuniszt, Marokkót, majd 
Indiába, innen Ausztráliába ment. Hosszabb ideig 
élt Damaszkuszban, ahol teljesen beleélte magát 
a török-arab népéletbe. 1903ban járta be először 

Révai Nagy Leteikona. IV. köt. 



Jement s útjáról beszámolt a berlini Gesellschaft 
für Erdkunde folyóiratában ; nagyszámú keleti 
fényképekből álló gyűjteménye a berlini keleti 
szemináriumba került. 

BuTchiello (ejtsd : burkieiio), Domenico, érdemét 
meghaladó módon híressé vált olasz népköltő, 
szül. 1390 táján, megh. Rómában 1448. Foglal- 
kozására nézve borbély volt ; furcsa, gyakran 
trágár és néha érthetetlenül bizarr verseivel a 
maga korában nagyon emlegetette tette nevét, 
sőt írásmodorának {stile hurchiellesco) számos 
utánzója is akadt. V. ö. Mazzi, II Burchiello 
(Bologna, Romagnoli). 

Burckhard, Max, osztrák író, jogtudós ós szín- 
házigazgató, szül. Korneuburgban 1854 júl. 14. 
Eleinte a hivatalnoki pályán működött, mígnem 
1890. a Burgszinház titkára, s utóbb annak igaz- 
gatója lett. 1897-ben váratlanul elbocsátották ós 
a közigazgatási törvényszék tagjává nevezték M. 
Munkái : System des österr. Privatrechts (3 köt., 
Wien 1883—89), melyben B. megkísérli Darwin 
teóriáját a morál és a jog terére alkalmazni és 
mind a kettőt természetes fejlődés eredményeként 
feltüntetni. Továbbá : Zur Reform der juristischen 
Studien (1887); Gesetze und Verordnungen in 
Kultussachen (1887, 2. köt., 3. kiad. 1895); Volks- 
sehulgesetz (2. köt., 2. kiad, 1893); Leitfaden der 
Verfassungs-Urkunde der österr.-ungar. Monar 
chie (2. kiad. 189;^) ; Ásthetik und Socialwissen- 
schaft (1895) ; Das Recht des Sehauspielers (1896): 
Das Lied vom Tannháuser (romantikus költe- 
mény, 1888). írt azonfelül több, szatirikus vonat- 
kozásokkal átszőtt színművet, mint Die Bürger- 
meisterwahl (1898), melyben az osztrák közigaz- 
gatás ferdeségeit gúnyolja. Szellemesek kisebb 
dolgozatai : Quer duroh das Lében (50 cikk, 1907). 
Utolsó müvei : lm Paradies (szinmü 1906) ; Die 
verílixten Frauenzimmer (vígjáték 1909); Die 
Insel der Selicen (regény 1908) : Trinacria (regény 
1910). 

Burckhardt, 1. Heinrich, erdőgazda, szül. 
1811 febr, 26. Adelebsenben, megh. mint porosz 
főerdőmester 1879 dec. 14. Hannoverben. Szer- 
kesztette az Aus dem Walde c. erdészeti folyó- 
iratot (1865-től). Legjelesebb müve Sáen u. Pflan- 
zen címen jelent meg (Hannover 1855, 6 kiad . Trier 
1892), s egyike a legkiválóbb erdőműveléstani 
munkáknak. Számos más erdészeti művet is írt. 

2.B., Jákob, svájci tudós, szül. Baselben 1818 
máj. 25., megh. 1897 aug. 8. A baseli egyetemen a 
történet és művészettörténet tanára volt. Kultúr- 
és művészettörténeti művei rendkívül erős ha- 
tást gyakoroltak és különösen az olasz renais- 
sance jelentőségét terjesztették igen széles kör- 
ben. A legnevezetesebbek : Der Cicerone, eine 
Anleituns: zum Genuss der Kunstwerke Italiens 
(Basel 1855, 10 kiad. Leipzig 1909. Kiadták Bode 
W. és Pabriczy) ; Die Kultur der Renaissance in 
Italien (Basel 1860, 8 kiad. Leipzig 190i); Ge- 
schichte der Renaissance in Italien (Stuttgart 
1867, 3 kiad. 1891). Halála után jelentek meg : 
Erinneningen aus Rubens (Basel 1898) ; Beitrage 
zur Kunstgeschichte von Italien (u. o. 1898); 
Griechische Kulturgeschichte(Berl. 1898—1900) : 
Weltgeschichtli(!he Betrachtungen (Berlin és 
Stuttgart 1905). Magyarul megjelent tőle : A re- 



Burckmalr 



- 114 — 



Burdeau 



naissancekori műveltség Olaszországban. Ford. 
Bánóczi József. (Budapest 1896, Akad.) V. ö. 
Hanel C, Skizzen u. Vorarbeiten zu einer wis- 
senschaftlichen Biographie J. B.-s(Leipz. 1908); 
JoelK.,J.B. als Geschichtsphilosoph (Basel 1910). 

3. B.. Johann Kari, csillagász, szül. Lipcsében 
1773 ápr. 30., megh. Parisban 1825 jún. 22. 
1797-ben Parisba került ; 1799. a Bureau des 
longitudes segédcsillagászává nevezték ki, 1807. 
a hadi -iskolai csillagvizsgáló igazgatója. Lefor- 
dította Laplace Mécanique cóleste című munká- 
ját németre (Berlin 1800—1802, 2 köt.), 1812. ki- 
adott holdtáblái a Hansen-féle táblák megjelené- 
sóig a legjobbak voltak. 

4. B,, Johann Ludwig, utazó, szül. Lau- 
sanneban 1784., megh. Kairóban 1817. A londoni 
Afrikai-társaságmegbizásából utazott Afrikában. 
Máltából 1809. indult el mohamedánusnak öl- 
tözve Ibrahim sejk álnéven és harmadfél évet 
töltött az arab nyelv, történet, földrajz és az iszlám 
tanulmányozásával Aleppóban, Damaszkuszban ; 
1810— 12-ig, beutazta a Libanont és Haurant, 
átkutatta a Jordántól K.-re eső vidéket és 1812 
őszén Kairóba jutott. Onnan Mehemed Ali aján- 
latával Nubiába utazott és európaitól addig nem 
járt úton Berberből Szuakimba jutott. Azután át- 
hajózott Dzsiddába. Mekkában négy hónapot töl- 
tött. 1815-ben Medinán és Szuezen át visszatért 
Kairóba. 1816-ban, mikor Kairóban a pestis pusz- 
tított, a Szinai félszigeten járt. Miután Kairóba 
visszatért, naplóinak, mennyiségtani és termé- 
szettudományi iratainak rendezése közben halt 
meg. A londoni földrajzi társaság birtokában 
levő naplóiból megjelentek: Travels in Nubia 
(1819, német. 1823. Weimar); Travels in Syria 
andthe HolyLand(1822, németül 1823—24. u. o.); 
Travels in Arábia (1829, németül 1830, u. o.) ; 
Notes on the Bedouins and Wahabys (1880, 
német. 1831, u. o.) ; Arabic proverbs (1831, német. 
1834, u. 0.). V. ö. Beitráge zu Burckhardtá Lében 
und Charakter (Basel 1828). 

Burckmair, Hans, 1. Burgkmair. 

Burcsella (nem. Leichter v. Lichter, ol. alleggio 
V. peatta, franc, allége, ang. lighter), oly több- 
nyire laposfenekü, födetlen vizi járómüvek, me- 
lyek erősen megterhelt hajók rakományát átve- 
szik, hogy azok sekély kikötőkbe, folyókba be- 
futhassanak ; továbbá mindennemű árúknak a 
horgonyzó hajókra v. hajókról való be- és kira- 
kodására szolgálnak; a legnagyobb B.-k 1000 
tonna hordképességgel bimak. 

Burda (ar.) a. m. köpeny, különösen az, melyet 
a mohamedánusok hagyománya szerint a prof éta 
Ka'b b. Zuheir költőnek, ki őt azelőtt gúnyversei- 
vel üldözte volt, ajándékozott, midőn híveként 
hozzászegődve BO'nat Szu'ád kezdetű, költemény- 
nyel magasztalta. Az abbászida kalifák ez öltönyt 
állítólag megszerezték és uralkodói jelvényül 
használták. Noha ezt .a bagdadi kincstárban 
őrzött ereklyét 1258. Bagdad bevételekor a mon- 
golok megsemmisítették, kalifái árnyméltóságuk 
érdekében az egyiptomi abbászidák azt hitették el 
a néppel, hogy a B. náluk is megvan. Ez az állító- 
lagos ereklye 1520. Egyiptom meghódítása után 
a török szultánok birtokába került ós azóta khirka- 
i-serif fnemes ruha) néven minden év ramazán 



hó 15-én az udvar ós a köznép vallásos tisztelet- 
tel közeledik feléje. Ka'b' aköpenykölteményéto 
francia fordítással és kommentárral legújabban 
(Alger 1910) Basset adta ki. E régibb B. köl- 
teményen kívül ugyané néven ismeretes még Al- 
Busziri arab költőnek (megh. Kairóban 1295 kö- 
rül) ugyancsak a prófétát magasztaló és a moha- 
medánusok pietással tisztelt költeménye, mely- 
nek fejében a legenda szerint a költő álmában 
a prófétától köpenyét nyerte jutalmul. E csudás 
ajándékról szóló legenda miatt bűbájos hatásokat 
tulajdonítanak a költeménynek ; misztikus érte- 
lemben magyarázzák, amulettekre használják 
egyes verseit. Vele kísérik a mohamedánus halot- 
takat utolsó útjukon. E költemény legelső ki- 
adását latin fordítással magyar tudós nyújtotta : 
Uri János (Carmen mystieum Borda dictum stb., 
Leiden 1761, 2. kiad. Utrecht 1777). 

Burdach, 1. Ernst, német anatómus, szili. Lip- 
csében 1801 febr. 25., megh. Königsbergben 1876 
okt. 10. Tanulmányait a königsbergi egyetemen 
végezte, u. o. lett magántanár, 1844. pedig rendes 
tanár a bonctanból. Munkái : Beitrag zur mikros- 
kopischen Anatomie der Nerven (Königsberg 
1837). Atyjának (1. B. 2.) Anthropologie für das 
gebildete Publicum c. könyvét átdolgozva 2. ki- 
adásban kiadta (Stuttgart 1849). Az atyja által 
szerkesztett fiziológia Vl-ik kötetében annak mun- 
katársa volt. Kisebb dolgozatai a normál és 
patológiai anatómiára vonatkoznak. 

2. B-, Kari Friedrich, német flziológus, B. 1. 
atyja, szül. Lipcsében 1776 jún. 12., megh. Königs- 
bergben 1847 júl. 16. Előbb a dorpati, 1815. a 
königsbergi egyetem tanára. Már fiánál említett 
munkáin kívüli fontosabb könyvei : Vom Bau u. 
Lében des Gehirns u. Rückenmarks (Leipzig 1810); 
Enzyklopádie der Heilwissenschaft (u. o. 1810— 
1812 m. köt.). 

3. B., Konrád, német filológus, született Kö- 
nigsbergben 1859 máj. 29. 1892-ben a német 
nyelv és irodalom rendes tanára lett a hallei egye- 
temen. 1902 óta a tanítás alól fel van mentve, s 
mint a berlini tud. akadémia tagja kizárólag a 
tudománynak él. Különösen a német irodalmi 
nyelv kialakulásának történetével s középfelnémet 
művelődéstörténeleramel foglalkozik. Munkái : 
Reinmar der Alté und Walther von der Vogel- 
weide (Leipzig 1880) ; Die Einigung der neuhoch- 
deutschen Schriftsprache (u. o. 1884); Vom Mittel- 
alter zur Reformation (u. o. 1892) ; Walther von 
der Vogelweide (u. o. 1900); Berieht über For- 
schungen z. Urspr. d. neuhoehd. Schriftsprache 
(1903) ; Die álteste Gestalt des westöstl. Divans 
(1904) ; Satzrhytmus d. deutschen Prosa (L, 1909) ; 
Sinn u. Ursprung der \yorte <cRenaissance» und 
«Reformation» (1910). Ő a weimari nagy Luther- 
kiadás nyelvészeti munkatársa is. 

Burdach-féle köteg, a gerincvelő hátsó köte- 
gében lévő rostcsomó, melyben a központba ve- 
zető, centripetális pályák haladnak, 1. Gerinc- 
velő. 

Burdeau (ejtsd: biirdó), Auguste Laurent, francia 
bölcsész és radikális politikus, szül. Lyonban 1851 
szept. 10., megh. 1894 dec. 12. Parisban. 1870-ben 
mint önkéntes harcolt, de Sédan-nál a németek 
elfogták. A háború után Saint-Etienneben a íilo- 



Burdekin 



— 115 



Bureau des lonsrltudes 



zóflát adta elő. 1880-ban Parisba hívták a Louis 
le Grand líceumhoz. 1885-ben megválasztották 
képviselőnek. Lefordította Spencer Herbert Es- 
say-ót (1877-83, 3 köt.), továbbá Schopen- 
hauer Grundprobleme der Ethik (1888, 3 kiad.) 
és : Die Welt als Wille und Vorstellung (1888, 2 
köt.) c. müveit. 1882-ben kidolgozta a L'instruction 
morale h l'école c. munkát. 1892-ben a közmun- 
kák minisztere lett a Loubet- kabinetben, majd a 
tengerészeti minisztérium vezetését vette át, de 
már 1893. a Loubet-minisztérium többi tagjaival 
állásáról lemondott. Utolsó művei : Les Camots 
(1888); L'AIgérie en 1891 (1892) és Devoir et 
patrie (1893). V. ö. Simond, Histoire d'un eufant 
du peuple, A. B. (Paris 1895). 

Burdekin (ejtsd : bördkin), folyó Queensland brit- 
ausztráliai gyarmatban ; a d. sz. 18° alatt ered, 
nagyobbára sivatag- vidéken folyik keresztül ; a 
Beliando fölvétele után a 19<> 30' s I90 50' közt 
több ágban a Csendes-óceánba torkollik. Leichardt 
(1845), Dalrymple (1859) ós Smith (1860) kutat- 
ták át. 

Btirdettíejisd: bördett), Fruncis, sir, angol politi- 
kus, szül. 1770 jan. 25., megh. Londonban 1844 
jan. 23. Miután Európát beutazta, a gazdag Coutts 
bankárnak leányát vette nöűl.mire a parlamentbe 
sikerült jutnia (1796), amelynek azután 36 éven át 
tagja volt. Eleinte a whig ellenzékhez tartozott 
és választóihoz intézett nyilt levele miatt egy pár 
hónapra el is zárták. A katolikusok emancipáció- 
ját 8 a reformbillt melegen felkarolta, de azután 
váratlanul a tory-párthoz szegődött. Leánya B.- 
Coutts Angéla Georgina (1. 0.). 

Burdett- Coutts, Angéla Georgina, bárónő, 
lllantrop, akit Angolországban a jótékonyság 
királynőjének neveztek, szül. 1814., ápr. 25., 
megh. 1906 dec. 30. Londonban. A B.-cég bank- 
üzletét és több millió fontra rágó vagyonát örö- 
költe, melynek alapját öregatyja : Thomas Coutts 
vetette meg s atyja Francis Burdett, a szókimondó 
liberális képviselő fejlesztette. Minden jövedelmét 
jótékonycólra, szegény irek, skótok, munkások 
és nyoraorultak segítésére, szegény gyermekek 
kitaníttatására, kivándorlók megtelepedhetésé- 
nek előmozdítására, különböző jótékonysági inté- 
zetek es iskolák alapítására fordította. Eduárd 
király anyja, Viktória királynő után Anglia első 
asszonyának nevezte. 1871. bárói rangra emel- 
ték. Férje, B. William, a parlament tagja. 

Burdia Szilárd, orsz. képv., szül. 1861 szept. 
7. Karánsebesen. Tanulmányait Budapesten vé- 
i^pzte. 1885-ben Karánsebesen rendőrkapitány. 
1887. városi tanácsos, 1896. polgármester lett, 
mely tisztét 1904-ig viselte. Polgármesteri mű- 
ködése alatt a magyarság érdekeinek és a békés 
egyetértésnek sok szolgálatot tett a nemzetiségi 
harcok közepette; viszont mint a 13- ik bánáti 
román ezredből alakult vagyonközösség elnöke, 
e vagyonközösség gyarapításában, valamint a 
görög keleti román egyházi élet emelése körül 
is sok érdemet szerzett. 1906-ban udvari taná- 
csosi méltóságot kapott. A karánsebesi választó- 
kerületben 1906. alkotmánypárti, 1910. nemzeti 
munkapárti programmal választották meg orsz. 
képviselővé. 

Burdigala, latin neve Bordeauxnak (1. 0.). 



Borda (hurdó), bortartó tömlő neve a hétfalusi 
csángóknál és részben a háromszéki székelyeknél, 
melyet többnyire juhbőrből szoktak készíteni. 
Valószínűleg a régi kunoknál volt használatban 
s tőlük vették át a csángók meg az oláhok, akik 
«burduf»-nak nevezik. 

Burdur (Buldur), ázsiai Törökország Konia 
vilajetje egyik szandzsákjának főhelye, közel a 
tőle D.-re fekvő azonos nevű sóstóhoz, melynek 
az ókorban Askania Limne volt a neve ; 12,000 
lak., akiknek háromnegyed része mohamedánus, 
egy negyede pedig görög és örmény keresztény. 
Környékéről sok gabonát szálUtanak vasúton 
Szmimába ; van sok szövőgyára is. 

Burdwan (Bardwan),!. a tulajdonképi Bengália 
hat kommisszáriátusának egyike Brit-Indiában, 
Csota-Nagpur, Beliar, Radzsah, a Prosidency-divi- 
siou és a Bengáliai-öböl közt. 36,145 km« terü- 
lettel, (1901) 8.244,847 lak., akik közt 6.429,150 
hindu, 999,191 mohamedánus és 6268 keresztény; 
B. nagyobbára sík és rendkívül termékeny vidék ; 
az egész egy nagy kert. Vizeit a Baghirati és a 
Hugli veszi föl. Főiermékei a rizs, indigó ós ópium. 
A bengáliai főkormányzó felügyelete alatt álló 
commissioner kormányozza. 5 disztriktusra oszlik; 
ezek:B., Bankura, Birbhum, Hugli, Howrah ós 
Midnapur. — 2. B. fővárosa, a Damudah partján, 
vasút mellett, (1901) 35,785 lak., a címzetes rádzsa 
székhelye, annak nagy palotájával, amelyet egy 
park és állatkert vesz körül, selyemkészítéssel ; a 
108 templomból álló Sivoraja és a Pirbaharam 
nevű hindu szentélyekkel. 

Boré, francia f enhatóság alatt álló dombos vidék 
Szenegambiában, a felső Niger környékén, arany- 
mosással. Lakói man dingók, kiknek leghatalma- 
sabb törzsfejedelme Didiben lakik. 

Bureau (franc, ejtsd: bUró) a. m. íróasztal, író- 
szoba, V. hivatal. 

Bureau central des Associations de 
la presse, a különböző országok hírlapíró- 
egyesületeinek közös érdekeit védő központi bi- 
zottság, mely évenkint egyszer-kétszer más-más 
európai városban tartja üléseit s határozatait idő- 
höz nem kötött megjelenésű Bulletinjében közli. 
Magyarországi szindikátusi tagja Rákosi Jenő. 

Bureaucratle, 1. Bürokrácia. 

Bureau des longitndes. A francia nemzeti 
konvent 1795 jun. 24. kelt törvényével szervezte 
a B-t, alája rendelvén a párisi nemzeti csillagvizs- 
gálót, a volt katonai iskolát s az összes a nemzet 
tulajdonában levő csillagászati műszereket Tagjai 
voltak : 2 matematikus, 4 csillagász, 2 tengerész, 
1 geográfus ós egy mechanikus. 1874 márc. 15-iki 
törvénnyel újra szervezték az intézetet, felada- 
tául tűzvén ki 1. asztronómiai műszerek ós éez 
lelési módok javítását ; 2. a fizikai asztronómia, 
árapály és földmágnesség tanulmányozása tekin- 
tetében való instrukciók kiadását ; 3. a Föld 
alakja, fizikája v. a csillagászat érdekében szük- 
ségesnek ítélt expedíciók kezdeményezését és elő- 
készítését ; 4. az égitestek mechanikájának hala- 
dását és a Nap, Hold és a bolygók tábláinak töké- 
letesbítését ; 5. utazók, csillagászok geográfusok 
és tengerészek által az intézettel közölt és tőle 
jóváhagyott fontos munkálatok közzétételét. A 
kormányzatnak véleményt mond ameglevő vagy 



Bureja 



116 — 



Burgdorf 



új obszervatóriumok és tudományos expedíciók 
ügyében ; ilyeneknek tanáccsal szolgál, műsze- 
reiket ott megvizsgálja. Kiadja a Connaissance 
destemps-ot ; az Annuaire-t és Annaleseket. Van 
14 rendes, 3 rendkívüli, 20 levelező tagja, 1 ad- 
junktusa, 2 technikus szakértője, 10 kalkulátor ja, 
s 1 könyvtárosa. 

Bureja, az orosz-szibériai Amur tartományban 
az Amur vizének mellékfolyója, a B. hegység- 
ben fakad, miután a 270 km. hosszú Njumant föl- 
vette, a tunguzok Njuman-birának nevezik. Szko- 
bolcinánál ömlik az Amurba. Hossza 771 km., 
melyből 287 km. hajózható. 

Bureja-hegység, hegylánc a szibériai Amur- 
tartomány K.-i részén, az 54—48° é. sz. közt, 
legnagyobb magassága 1500 m. 

Buren (ejtsd: bjum), Martin van, az Egyesült- 
Államok 8-ik elnöke, szül. Kinderhookban (New 
York állam) 1782 dec. 5., megh. 1862 júl. 24. 
Hollandi bevándorlók gyermeke volt. 1803-ban 
ügyvéd lett, 1809. pedig Hudsonban a demokrata 
párt élére állott. Mint a new-yorki törvényhozó 
gyűlés tagja (181 2) nagy erélyt fejtett ki az Anglia 
ellen viselt háborúban. 1821. és 1827. a washing- 
toni kongresszus tagjának választották.l829-ben 
New York kormányzója lett, 1830. államtitkár, 
1832. a köztársaság alelnöke és 1837. elnöke. 
Eletét megírta Dorsheimer az American states- 
men c. müvében (Boston 1885) ; utóbb Shephard 
(Boston 1888), majd Bancroft George (New York 
1889). 

Búr-erdő,terjedelme8fenyveserdőség Pozsony 
vm egy ében, a Kis-Kárpátokés aMorva folyó közt. 
Búrszentmiklós és Detrekőesütörtök közt. Pálffy 
herceg tulajdona. 

Búrét, 1. Burvi. 

Burford (ejtsd: börford), mezőváros Angolország 
Oxford grófságában, Oxfordtól 27 km. É.-ra, (i9io) 
3576 lak., régi csúcsíves templommal, latin isko- 
lával. Az angolszász uralkodók korában Beoig- 
ford volt a neve. 7ö2-ben Cuthred wessexi király 
itt megverte Ethelbaldot, Mercia királyát. 

Burg, több város neve Poroszországban ; köz- 
ttik a legjelentékenyebb : l.Ban der Ihle, járási 
székhely Magdeburg kerületben, az Ihle folyó ós 
csatorna mellett, (i9io) 24,082 lak., akik közül so- 
kan utódai a francia hugenotta menekülteknek. 
B.-nak virágzó posztó-, bőr- és keztyüipara, több 
sörgyára, vasöntője, gépgyára van ; I. Vilmos 
császár és Bismarck emlékszobrai díszítik. — 
2. B; a düsseldorfi kerületben, a Wupper mel- 
lett, gép-, papír- és pokrócgyárral, (i9oo) 1482 lak., 
régi várát, mely a XIII. sz.-ban a Berg grófok 
székhelye volt, újjáépítették és múzeummá ala- 
kították át. — 3. jB., Schleswig kerületben, Feh- 
marn sziget főhelye, tengeri fürdővel, kikötővel, 
(1900) 2911 lak. — 4. B., falu Schleswig herceg- 
ségben, Süd-Dithmarsehen járásban, a keletten- 
geri csatorna mellett, (i9oo) 3460 lak. 

Burg, Adam, báró, osztrák matematikus és 
technológus, szül. Bécsben 1797 jan. 28., megh. 
u. 0. 1882 febr. 1. Fiatal korában atyjának műhe- 
lyében az asztalos-mesterséget tanulta, 1810— 
1813-ig a képzőművészeti akadémián, 1815. a mű- 
egyetemen tanult, hol 1820. tanársegéd lett. Mi- 
ntán néhány évig Salzburgban mint tanár műkö- 



dött, 1828. a bécsi műegyetemre hívták meg, hol 
előbb felsőbb matematikát, később mechanikát ós 
gépszerkezettani adott elő. 1849— 1852-ig a bécsi 
műegyetem igazgatója volt ; de midőn ez intéze- 
tet katonai vezetés alá helyezték, visszalépett ós 
osztálytanácsosi ranggal a kereskedelmi miniszté- 
riumba keililt. Művei : Anfangsgründe deranalyt. 
Geometrie, (Wien 1824); Handbuchder geradlini- 
gen und sphárischen Trigonometrie (u. o. 1826) ; 
Auílösung algebraischer Gleichungen (u. o. 1827); 
Ausführliehes Lehrbuch der höhern Mathematik 
mitbes.Rüeksichtauf die Zwecke des praktischen 
Lebens (u. o. 1832—33) ; Compendium der höhern 
Mathematik (3. kiad., u. o. 1859) ; Compendium 
der popularen Mechanik und Maschinenlehre (3. 
kiad., u. 0. 1855) ; Lehrbuch der Maschinenlehre 
(u. 0. 1856) ; Über die Wii ksamkeit der Sicher- 
heitsventile bei Dampfkesseln (u. o. 186-'). 

Burgalhao, gyémántot tartalmazó törmelék 
Braziliában. 

Burgasz (görögül : Pirgosz), bolgár kikötővá- 
ros a 12 km.-nyi széles és 15 km.-nyire a száraz- 
földbe benyúló B.-i öbölben, a Fekete-tenger Ny.-i 
partjainak e legnagyobb bemélyedésén, a Vaja- 
köi-i és Atanaszköi i lagúnák közt, domboldalban, 
(1900) 1 1,703 leginkább bolg. és gör. lak. ; 2 mecset- 
tel, bolgár, görög templommal, zsinagógával 
Újabban emelkedő város. Jó kikötője nincs, csak 
hosszú, fából készített kikötőhidakkal ellátott 
révpartja ; ezért a téU viharok idejében a hajók 
a közeli Csingene-kikö tőben kénytelenek mene- 
déket keresni. A forgalmat a szófia— B.-i vasút 
és a gőzhajó járatok közvetítik. Kivisznek gabo- 
nát, gyapjút, faggyút, vajat, sajtot és rózsavizet. 
Az Osztrák-magyar monarchiának alkonzula van 
itt. 15 km.-nyire tőle, teljesen kopár helyen, 
Lodzsaköi falunál van egy 42° C. melegvízforráe 
ós az Aitoszi -fürdő, az «AitoskaLodzsa»,amelynek 
kupolás fürdőházat a nagy Szolimán (1510-1566) 
szultán építtette. E fürdőt már a rómaiak is 
ismerték. Justinianus megerősíttette ; ez erődöt 
II. Henrik latin császár 1206. leromboltatta. B.-t 
újabban Bolgárország hadi kikötővé is átalakítja. 

Burgau, bajor város Schwaben kerületben, 
(1905) 2133 lak. Közelében gazdag tőzegtelep, a 
városban szalag- és cérnagyár. 

Bargaaté (franc, ejtsd: burgoté), gyöngyházzal 
kirakott tárgyakat jelent, nevét «le burgau ») szó- 
tól vette, mely franciában gyöngykagylót jelent. 
Laque B. nyugatázsiai, többnyire kinai berakott 
gyöngyház-díszú lak- munka. 

Burgdorf, 1. az ugyanily nevű kerület székhe- 
lye Bern kantonban, az Emme és vasút mellett, 
szép vidéken, (1910) 9292 nagyobbrészt ref. lak., 
szép fekvésű, régiségeket tartalmazó kastéllyal, 
amelyben Pestalozzi 1798. nevelőintézetét alapí- 
totta, gimnáziummal, technikai iskolával, városi 
könyvtárral, selyem-, szalag- és damasztszövés- 
sel, 2 sörgyárral és 3 malommal. Innen indult 
ki 1830. az a mozgalom, amely Bern arisztokra- 
tikus uralmát megdöntötte. — 2. B., több helység 
neve Németországban ; a legjelentékenyebb : B- 
in Hannover, járási székhely Lüneburg porosz 
kerületben, (1905) 4171 lak., gazd. iskolával, régi 
kastéllyal, olaj-, konzerv-, keményítő-, ezüstárú-, 
tészta-, szeszgyárakkal, gőzfürésszel. 



Burfirena 



- 117 



Burgronya 



Burgena, 1. Banovd stari. 

Burger, 1. Fritz, német festő, szül. München- 
ben 1867 júl. 16. Münchenben és Parisban tanult, 
azután szülővárosában, majd Beriinben dolgozott 
ós kivált féiüarcképeivel aratott sikereket. 

2. B., Johann, svájci rézmetsző, szül. Burg- 
ban (Aarau) 1829 máj 31. A müncheni akadémián 
Thatemek volt tanítványa. Régi és újabb meste- 
rek művei után készített metszetei közül a leg- 
jelesebbek: Rafael Madonna della Seggiolája 
(1882) ; Reni Guido Aurórája (1887) ; Pálma Vecchio 
Szt. Borbálája (1889) ; Rafael Szt. Ceciliája (1892). 

3. B., Ijudwig, német festő, szül. Krakóban 
1825 szept. 19., megh. 1884 okt. 22. Eleinte sok- 
szorosító művészettel, majd főleg a német hábo- 
rúkra vonatkozó illusztrációk készítésével foglal- 
kozott, élete utolsó évtizedeiben azonban berlini 
nyilvános épületekben nagy dekoratív falképeket 
is festett. 

Burger (ejtsd : bUrger), Schalk Wülem, búr vezér, 
szül. Lijdenburgban 1852. Farmer és kerékgyártó 
volt, 1887 óta tagja a néptanácsnak, amelynek 
1895. elnöke is volt, 1896 óta a végrehajtó ta- 
nács tagja. 1898 elején Krüger ellen az iparosok 
elnökjelöltje volt. Az Angolországgal folyt há- 
ború kitörésekor szintén tábornokká nevezték ki 
és 1900., midőn Krüger Európába ment, a dél- 
afrikai köztársaságok helyettes elnökévé válasz- 
tották. A guerillahareok alatt Botha táborában 
tartózkodott s miután a beteg Steijn elnök vissza- 
lépett, 1902. ö is közreműködött abban, hogy az 
Oranje-beli búrok is szüntessék meg a már siker- 
telen harcot. 

Burgess (ejtsd: börúaeaz), James, skót orientalista, 
szül. Kirkmahoe helységben (Dumfriesshire) 1832. 
1855-ben előbb Kalkuttában tanár, majd a bom- 
bayi archeológiai bizottság igazgatója s az indiai 
archeológiai felügyelő bizottság vezérigazgatója 
volt. Fő munkái : The temples of Shatrunjaya 
(1869) ; The antiquities of Somnath, Girnar and 
Junagar (1871) ; The cave temples of India(l876) 
és az Archeological Survey of Western India 
folyóiratban közzétett tudósításai. Az Archeolo- 
gical Survey of Southern India közleményei 
1881 óta az ő vezetése alatt jelentek meg. 1872- 
ben B. szerkesztette Bombayban az indiai régi- 
ségtanra oly fontos Indián Antiquary folyóiratot, 
melytől azonban 1884. visszalépett. 1888-ban 
több tudóssal szövetkezve alapította Kalkuttában 
az ó-ind feliratok közzétételére szolgáló Bpigra- 
phia Indica folyóiratot. 

Burgfarmbach, bajor helység Mittelfranken 
kerületben, a passau — nürnberg — würzburgi 
vasút mellett, ércárúgyárral, villamos müvekkel, 
serfőzővel, (1905) 2028 lak. 

Barg:graf, 1. Gróf. 

Burghausen, város Bajorországban, Ober- 
bayem kerületben, a Salzaeh mellett, nem messze 
ennek az Innbe való torkolatánál, (1905) 3384 lak. 
A város fölötti magaslaton terjedelmes régi vár- 
kastély van, amelyet újabban restauráltak. Van 
itt 8 kat. templom, szeminárium, kapucinus ko- 
lostor, angol kisasszonyok leánynevelő intézete. 
B. 1255—1505. székhelye volt az alsóbajorországi 
hercegeknek. 

Burgherek és antiburgherek, 1. Seceders. 



Burghersh, lord. 1. Westmoreland. 

Burgi, Jóst, 1. Bürgi. 

Burgio (ejtsd: burdzso), Jáfios J.wíaZ báró, pápai 
követ Magyarországon. VII. Kelemen pápa küldte 
1524 elején a magyar kir. udvarhoz. Tanáccsal, 
tettel támogatta II. Lajost, tevékenységre buzdí- 
totta a főurakat és egyesíteni iparkodott a nem- 
zetet. 1526-ban B. pápai pénzen Morvában és 
Sziléziában zso Idosokat szerzett, jelentékeny pénz- 
összeggel támogatta a királyt s míg ez hadainak 
élén a török ellen vonult, ö Budán maradt s tevé- 
kenységét folytatta. A mohácsi vész után a 
királynét Pozsonyba kísérte s szomorúan hagyta 
el az országot, melynek megmentéseért maga 
többet tett, mint az elfajult magyar főurak 
együttvéve. Jelentéseit lásd: Pray, Bpistolae 
Procerum I. ós Theiner, Monumenta Historiea 
Hungáriáé II. 

Burgkraair (Burckmair), Hans, német festő, 
szül Augsburgban 1473., megh. 1531. Atyjának, 
B. Thoman festőnek volt tanítványa. Eleinte 
Schongauer hatása alatt állhatott, de nagyobb be- 
folyással volt reá a velencei művészet, mellyel 
nyilván a helyszínén ismerkedett meg. 1498-ban 
a festőcéh tagja lett Augsburgban, hol id. Hol- 
bein Hans vetélytársa volt. Festményei erős 
olasz befolyásról tanúskodnak és a sváb iskola 
legkiválóbb termékei közé tartoznak ; lágyak, 
tetszetősök, pompás színezetűek, de nem oly ben- 
sők, minta Dürer művei. Különösen kiemelendők : 
Mária megkoronázása (1507, augsburgi képtár) ; 
Nagy Constantinus és Szt. Sebestyén (1505, Nürn- 
berg, Germanisches Nationalmuseum) ; Madonna 
(1509, u. 0.) ; A. és felesége híres arcképe, tükör- 
rel, melyben két halálfej látszik (1529, Bécs, 
udv. múzeum) ; a Golgotát ábrázoló szárnyas ol- 
tár (1519, augsburgi képtár) ; János evangélista 
Patmos szigetén (1518, München, Alté Pinako- 
thek) stb. B. fontos szerepet játszik a grafika tör- 
ténetében is. Fametszetsorozatokhoz sok rajzot 
készített I. Miksa császár számára (Weisskunig ; 
Tumierbueh ; Triumph ; Österreichische Heilige 
stb.) és az elsők egyike, ki az ú. n. clairobscur- 
fametszést Németországban meghonosította. Ha- 
lála után fia, ifj. B. Hans (megh. 1560 körül) 
vette át műhelyét. 

Burglengenfeld, járási szókhely Bajorország- 
ban, Felső-Pfalz kerületben, a Naab partján, erdős 
vidéken, (1905) 3076 lak., közelében nagy barna- 
szénbányákkal és Maxhütte nevű nagy vasművel. 

Burgóhegy, kisk. Vas vm. németújvári j.-ban, 
(1910) 752 német lak. ; u. p. és u. t. Szentelek. 

Burgonya, krumpli, kolompár, csucsorka, pi- 
tyóka (Solanum tuberosum L.) a Solanaceae (Eb- 
szőlőfélék) családba tartozó Solanum géimszf& ja. 
Kitelelő gumókkal biró növény, melyekből a bur- 
gonyának 60—150 cm. magas bokra növekedik. 
Húsos szára elágazó, levele egyenetlenül szár- 
nyas, levélkéi tojásdadok, ópszélüek. Virágzata 
hosszú kocsányos bogemyő. A virág pártája tá- 
nyéralakuan kiterülő, szennyes fehér, sárga, ró- 
zsaszínű V. ibolyaszínű, ami a gumó színével is 
megegyező ; sárga porzói összeborulva állanak, 
bogyója zöldesfekete és sokmagvú. 

A B. hazája Dél-Amerika, ahol az Andokban 
ma is vadon fordul elő. Európába legelőször a 



Burgonya 



118 



Bursronya 




Burgonya-növény. 



spanyolok hozták 1660—1570 között s Itáliában 
és Németalföldön nemsokára nagyban termesz- 
tették. Angliába Raleigh hozta Virginiából 1584. 
Itáliába (Rómába) Redi hozta Spanyolországból 
1654;. Innen a belgiumi pápai legátus közvetítésé- 
vel Sivry Fülöp kormányzó kapta, ö küldte a gu- 
mókat 1588 elején 
az akkor Bécsben 
élő Clusiusnak, aki 
a növénykertben el 
is ültette. Clusius 
révén került azután 

Németországba. 
Már Rauhinus em- 
legeti 1599. a B. ter- 
mesztésének és ét- 
kül való elkészíté- 
sének módját,amint 
ezt Franciaország 
Bourgogne nevű 
hegyvidékén látta. 
Magyarországba in- 
nen kerülhetett, 
amint ezt a más 
nyelvben ismeret- 
len burgonya névből következtethetjük. 
!'í Hadadi Wesselényi Ferenc nádor alatt az 1654. 
Németországhói hazakerült protestáns akadémi- 
kusokat Budán azért tartóztatták le, mert ta- 
risznya jókban B. volt. A nádor maga hallgatta ki 
őket; tőlük megtudta, hogy a B. termesztésre ér- 
demes, jó elesógnövény. A nádor javaslatára III. 
Ferdinánd hiába rendelte el termesztését, nálunk 
a <'Sváb-tök»-ön senki sem kapkodott. Liptóban, 
Árvában és a Szepességben 1760. kezdik a B.-t 
termelni. Gömörben Császár András 1775 óta fára- 
dozott az elterjesztésén. Hazánk többi részeiben 
csak lassan terjedt el, úgy látszik, a magyar em- 
ber nem igen akart vele megbarátkozni. Ezt 
árulja el közmondásunk : «se jó, se rossz, mint a 
krumpli)). Az erdélyi gubemium az éhinség ide- 
jén 1815 f ebr. 15. különösen figyelmeztet könnyű 
termelésére, melyhez jószág nem kell. Ebben az 
időtájban terjedt el a határőrségi székelyeknél 
is (Csik és Háromszék). Az 1816-iki Magyar Kurir 
említi, hogy csak a szükség bírta rá a magyar 
embert a zab, tönkölybúza (Triticum spelta L.) 
és krumpli termesztésére. Galíciában ugyanakkor 
terjedt el, mint nálunk ; de Oroszországban még 
1844. is jutalmakat ígértek a míveléséért. Monte- 
negróban ugyanakkor, Görögországban 1836. 
Ottó király bajor környezete terjesztette el. Per- 
zsiában, Indiában, a Fok-földön és Ausztráliá- 
ban az angolok honosították meg. 

B- takarmányozása. A B. könnyen emészthető 
takarmányt szolgáltat, s szarvasmarhával és ser- 
téssel szoktuk etetni, mindig más takarmányok- 
kal keverten. Szarvasmarhának és juhnak nyer- 
sen és főzve is adhatjuk, sertéseknek azonban 
csak főzve. Rothadó, megfagyott v. csírázó B.-t 
szarvasmarhával is csak főzve etessünk. A főzés- 
nél V. párlásnál lecsapódó vizet nem szabad fel- 
itatni, mert többnyire szolanint tartalmaz, s rossz 
ízű. A B.-t leggyakrabban sertésekkel etetjük, s 
1000 élő súlyra 60—100 kg.-ot adunk belőle. 
Süldők részére lefölözött tejet vagy árpát kever- 



jünk közéje ; tej hiányában pedig kevés lóbabot 
vagy korpát. Idősebb sertések részére csak árpa- 
vagy tengeri-darát. Malacokkal ne sok B.-t etes- 
sünk, mert csüngő hasuakká válnak s angol be- 
tegséget kapnak. Szarvasmarhával nyersen fel- 
aprózva, egyhatod annyi súlyú szecskával kever- 
ten etessük, de 1000 kg. súlyra 20—25 kg.-nál 
ne többet, legfeljebb hízónak adhatunk 60 kg.-ig. 

Term<3sztése. 

Eltérő égnajlati és talajviszonyok között ter- 
mesztik, ami nagy alkalmazkodó képességót iga- 
zolja. Legjobb talaja a középkötött, mélyrétegú, 
növényi táplálóanyagokban gazdag vályogtalaj, 
jól díszlik a homokos talajokon is. A nehéz, túl- 
kötött hideg agyagtalaj ellenben nem neki való. Jó 
előveteményei a trágyázott takarmánynövények, 
a lucerna, lóhere, a magnak termesztett hüve- 
lyesek, a kalászosok, sőt saját maga után is 
sikerrel termelhető, de a betegségek elszaporo- 
dása miatt ez a beosztás nem ajánlatos. Talaj- 
előkészítésnél legfontosabb az őszi mély szántás, 
tavasszal boronálás v. extirpálás. Jó trágyaerö- 
ben levő talajt igényel s ezért alája közvetlenül 
is adható az istállótrágya, bár ez a gumótermós 
növelése mellett csökkenti a keményítő tartalmat. 
Célszerű az istállótrágyát már ősszel kihordatni 
alája s ezzel egyidejűleg holdankínt 150 kg. 
szuperfoszfátot is jó adni. Istállótrágya hiányá- 
ban homokon katasztrális holdankint 200 kg. szu- 
perfoszfát, 100 kg. 40%-os kálisó ós 75 kg. kén- 
savas ammóniák műtrágya adandó alája. Kötöt- 
tebb talajokon a káli-trágya el is hagyható. Ve- 
tése április elejétől április végéig tart, vethető 
kézzel lyukakba ültetve, v. eke után, v. vonalzó- 
val jelölt és kapált lyukakba és újabban vetik 
ültetőgépekkel is. Ápolása kelés után kapálás, 
majd gyomirtó kapálás, mikor 20—30 cm. ma- 
gasra nőtt, f eltöltögetés és ezután gyomirtás. Sze- 
dése aug.— okt. hónapokban történik, ekkor kell 
a gumók válogatását is végezni. Termése ka- 
taszteri holdankint 60—150 q. Eltartása rende- 
desen prizmákban 20—30 cm. szalma ós 60 cm. 
földréteggel letakarva tönónik. Legjobb elrak- 
tározási mód a veremben v. pincében való elra- 
kás volna, de ez nagyban nem alkalmazható. 
Vetőgumót ősszel a szedés alkalmával kell kivá- 
logatni. Vetésre a középnagy és dúsan termett 
bokrok alól származó gumókat kell hagyni és 
ezek eltartására nagy gondot fordítani. Fajtái 
és változatai. A B.-nak egy faja és közel 3000 
változata van. Ezeket felosztjuk korai, közepes 
és késői érésüekre ; alak szerint kifli, tojásdad 
és gömbölyűekre ; használati cél szerint étkezési 
V. asztali, gyári (keményítő és szesz) és takar- 
mány B.-ra. Az osztályozásnál figyelembe jöhet 
a héj, a hús és a virágok színe, az indák hossza, 
a rügyek elhelyeződése is. Étkezési B.-nál a meg- 
kívánt keményítőtartalom I80/0, ha ennél maga- 
sabb, akkor egyenlőtlenül fő, ha alacsonyabb, 
akkor szappanossá válik. Az étkezési B.-nál figye- 
lembe jöhet a rügyek elhelyeződése, mert itt a 
mélyen ülő rügyű B.-t nem lehet gazdaságosan 
felhasználni. Takarmány és szeszgyári B.-nál a 
magas keményítőtartalom, illetve a holdankinti 
kemónyítőtermés az irányadó, melyet úgy ka- 



Burgonya 



119 - 



Burgronya 



punk meg, ha a kataszteri holdankin ti q. termést 
szorozzuk a talált kemÓDyítő o/o-al. Ismertebb 
változatai : a) asztali B.-k, a rózsa (korai és késői), 
hópehely, raagnum bonum, korai bötermö, vese, 
sárga Jakab-B. stb. ; b) szeszgyári B., Richter- 
féle Imperátor, Climax Aurora, Alkohol, Cham- 
pion, magyar kincs. Prof. Maercker, Prof. Wohlt- 
mann, Lech, Dolega, Pannónia stb. ; c) takar- 
mány-B., Imperátor, Champion, Carevna, kék 
óriás stb. Nemesítése. Tenyészkiválasztással és 
keresztezéssel nemesítik. Ha mindig a legtöbb 
gumót termő tövek alól válogatjuk a vetőgumót, 
a degenerálás nem következik be, így a fajta- 
változat jó tulajdonságai igen sokáig fenntartha- 
tók. Keresztezéssel az egyes fajták tulajdonsá- 
gait egyesítik, ilyenkor a virág után termett 
magról nevelik fel az új növényeket. Magról 
vetve, az első évben csak igen apró gumókat nö- 
veszt 8 így ennek az eljárásnak a célja csak a ne- 
mesítésnél alkalmazható új változatok előállítása. 
Hazánkban a B. a szántóföldnek aránylag csak 
kis részét foglalja el, nem egészen ^o/o-á^t. Egyes 
vm.-ékben, különösenafelföldiekben: Liptó,Árva, 
Turócz stb. vmegy ékben azonban a legfontosabb 
növény, a szántóföld 25— 30% -át foglalja el. 

Betegségei. 
A) Kedvezőtlen életviszonyok által okozott beteg- 
ségek : 
1. Fonalkórság. Abban áll, hogy az elültetett 
gumók a helyett, hogy rendes leveles szárat haj- 
tanának ki riigyeikből, ezek vékony fonalakká 
nőnek, melyek a földet áttörni nem képesek. 
Oka az, hogy mielőtt a B.-gumók kifejlődtek volna, 
tartós szárazság állott be, melynél azok kénysze- 
redve értek meg ; különösen az erősen felmelege- 
dett talajokban szokott jelentkezni. Védekezni 
ellene jól kifejlődött gumók ültetése által lehet. 

2. Földfölötti gumósodás. Abban áll, hogy a föld 
fölötti zöld száron, a levelek hónaljában, a föld- 
alatti gumókhoz hasonló, csakhogy zöld, keményí- 
tőben szegény gumók képződnek ; oka az, hogy a 
gyökerek működése a nitrogénhiány vagy túlsá- 
gos nedvesség következtében megzavartatott. 

3. Fiasodás v. bábosodás az, midőn a gumókon, 
mielőtt kiszedetnének, a rügyek helyén kisebb 
fiők-B.-k találhatók ; néha pedig a rügyek ki- 
hajtanak, 8 csak a vékony szárakon képződnek a 
íiók-B.-k. Oka az, hogy nagy szárazság alkalmá- 
val a gumók fejlődésüket befejezik, s ha ezután 
hirtelen, anélkül hogy a hőmérséklet csökkenne, 
nedves idők állanak be, a gumók azonnal rügyei- 
ket hajtják ki. 4. Szár felpattanás. Értjük rajta 
azt, ha a föld fölötti szár megrepedezik; tartós 
szárazságot követő esőzés után szokott beállani. 
5. Edesedés. Abban áll, hogy alacsony hőfokon 
(körülbelül 2 C«-on) a pincébe vagy vermekbe 
helyezett gumók keményítőjének egy része cu- 
korrá alakul át ; ha az édes gumókat néhány 
napig +20 C«-u vízbe helyezzük, azok ismét él- 
vezhetőkké válnak. 

B) Élősködők által okozott betegségek : 

1. A B.-vész. A B.-nak legveszélyesebb be- 
tegsége, mely hazánkban is több évben óriási 
kárt, 8 a felvidéken nem egyszer éhínséget oko- 



zott. A betegséget a Phytophthora infestans 
de By. nevű gomba okozza. A betegség rendesen 
júniusban szokott először a leveleken jelentkezni ; 
a megtámadott levelek hegye, avagy azok szélén 
egy-két folt megbarnul ; a foltok folyton terjed- 
nek s lia az időjárás nedves, ruganyosak marad- 
nak, ellenkező esetben elszáradnak.Meleg, nedves 
időben a betegség átterjed a földfölötti szárra is, 
úgy hogy némely évben már július végén vagy 
augusztusban egész B. -bokrok el vannak fe- 
ketedve. A betegség megtámadja a gumókat is, 
amelyeken barna foltok keletkeznek; e foltok 
addig, míg csak a Phy tophtora bántja a gumót, ke- 
mények és nedvesek maradnak, de legtöbbször 
a Phytophthora támadása után a gumó részben 
különféle rothasztó gombák letelepedése, részint 
egyéb, még eléggé nem tanulmányozott okok kö- 
vetkeztében nedves v. pedig száraz rothadásba 
megy át, annyira, hogy nagyon sok esetben az 
egész gumó átváltozik, tönkre megy. A betegség 
fejlődése még nincs egészen tisztázva. Védeke- 
zés. Mivel a gomba a gumókban telel át, fődolog, 
hogy csak teljesen egészséges gumók használtas- 
sanak az ültetéshez, továbbá, mert tapasztaltatott, 
hogy némely B.-fajta egyes vidékeken a betegség- 
gelszemben meglehetős ellenállást fejt ki, ajánla- 
tos az ilyen fajták termelése; leginkább a piros- 
színű vastaghéju fajták között találkoznak ellen- 
állók. A további védekezés állhat a művelésmód- 
ban,v. kémiai szerek alkalmazásában. Az előbbiek 
közül felemlítendök a Jemen- és a Gülich-té\e 
művelésmódok. Jensen eljárása abban áll, hogy 
a B. -szárakat a feltöltéskor egy oldalra hajlítják. S 
ezt az eljárást többször ismétlik. Gülich eljárása 
abban áll, hogy a feltöltéskor a föld a fészek kö- 
zepére jő, mellyel a hajtások mintegy szétterít- 
tetnek. Mindkét eljárás hatásának magyarázata 
az, hogy a lehajlított hajtásokról a netalán itt 
fejlődő konidiákat nem mossa le a víz egyenest a 
bokor aljába, ahol a gumók találhatók, hanem v. 
a sorok közti barázdába, vagy a fészek kerüle- 
tére, de a tapasztalatok szerint ezek az eljárások 
a B.-vészt nem tartóztatják fel. Kémiai szerek kö- 
zül legjobb hatása van a bordeaux-i keveréknek, 
mellyel a B.-bokrokat 3-szor kell bepermetezni, 
jún., júl. és aug. közepén ; az első permetezéshez 
2"/o-os, a második- és harmadikhoz 4;<*/o-os olda- 
tot célszerű venni ; egy kataszter-holdra az első 
permetezésnél körülbelül 2,a másik kettőnél körül- 
belül 3 hl. oldat szükséges. Az oldatot permetező 
készülékekkel fecskendezik a B.-ra. A B.-vész 
által megtámadott gumókat nem érdemes elver- 
melni, mert a betegség a vermekben még tovább 
terjed. Legjobb a beteg gumókat szeszkészítésre 
felhasználni, vagy pedig megfőz ve vagy gőzölten 
az állatokkal feletetni ; ezt az eljárást célszerű 
követni egyéb betegségben szenvedő gumók- 
nál is. 

2. Nedves rothadás v. taknyosság. A gumók 
vagy már künn a szántóföldeken, vagy a vermek- 
ben megpuhulnak, elnyálkásodnak s megbüdö- 
södnek. A felbomlás a vajsav -erjesztő gomba 
(Clostridium butyricum Prazm.) működése követ- 
keztében áll be. 3. Száraz rothadás. A gumók bel- 
sejében lyukak támadnak, melyeknek megbarnult 
szélei fehér porral vannak borítva ; egyik felte- 



Burgonya 



— 120 



Bureronya 



VÓ6 szerint a száraz rothadást is a vajsav-erjesztö 
gomba okozza, ha a B. száraz helyen fekszik, 
mig egy másik feltevés szerint a száraz rot- 
hadást a Phytophthora infestans okozza akkor, 
ha a gumók a levegőtől el vannak zárva. 4. Va- 
rasodás (Sohort). A gumó felületén előbb bibircses 
kiemelkedések, majd barna, szabálytalan, tányér- 
alakú bemélyedések támadnak, melyek körű léte 
kimartnak látszik ; e mélyedések lassankint ter- 
jednek mind kerület-, mind mélységben ; oka nem 
egészen ismeretes, Brunehorst az általa Spongo- 
spora Solaui-nak nevezett nyálkagombát mondja 
a betegség előidézőjének, mig az újabb vizsgála- 
tok szerint többféle hasadó gomba (baeillusok és 
mikrokokkuszok) oka a betegségnek. 5. Koszoso- 
dás. A gumó felületén eleinte fehér, később meg- 
barnuló egy-két mm. átmérőjű szemcsék támad- 
nak, me!yek könnyen leválnak; oka felderítve 
nincs, állítólag a Rhizoetonia Solani Kühn idézi 
elő . 6. ^ gyökér gyilkoló {sí Leptosphaeria circinans 
Sacc. nevű gomba), még a fészekben violaszínü, 
sűrű kéreggel vonja be a gumót s később ennek 
belsejébe hatolva azt elnyálkásítja ; néha a szárak 
tövét is megtámadja. 7. A Periola tomentosa Fr. 
nevű gomba a gumón kerek, v. szabálytalan, el- 
szórtan V. csomókban álló 4— 6 mm.-nyi átmérőjű 
fehér var ancsokat okoz,melyeknek belseje szilárd, 
kissé húsos állományú. 8. í7sí;ó'őí. A gumó felüle- 
tén Kis szemecskék támadnak, melyek később fel- 
ropodnek s melyekből fekete por (spórák) szóródik 
ki ; egy üszöggomba, a Sorosporium Scabies F. v. 
W. okozza. 9. Szárfeketedés. A B. levelei el- 
sárgulnak és ellankadnak s lassankint alulról 
felfelé elszáradnak ; a beteglevelű szárak eleinte 
egyenesen állanak, de később lekonyulnak s tö- 
vükön megfeketednek, még később ilynemű fekete 
foltok a szárak felső részén támadnak s a foltokat 
krétafehér gomba -fonalcsomók borítják ; a gomba 
fejlődése nem ismeretes, a fehér csomók Fu- 
sarium-képzödmények. 10. Szár-redvesedés. A 
földfölötti szár a tőtől felfelé elhal és összeesik ; 
a beteg szár sejtjei tartalmukat kiürítik és sötét 
színt vesznek fel ; néha a szár csak az egyik ol- 
dalon betegszik meg, s itt barázda támad ; e be- 
tegséget a Bacillus caulivorus Prill. et Delacr. 
okozza. 11. A földfölötti száron a Vermicularia 
atramentaria B. u. Br. sugaras fekete foltokat okoz. 
12. A Sclerotinia Libertiana Fckl. a szár külsején 
ós belsejében néhány mm. nagyságú fekete, beliÜ 
fehér gumókat okoz. 13. A leveleken lassan ter- 
jedő, kerekded v. szabálytalan foltok támadnak, 
melyeket később egy viola-8zürke,penészszerű be- 
vonat lep be. A betegséget a Cercospora concors 
Sacc. nevű gomba okozza. 

C) Ismeretlen okú betegség: 
Bodrosság vagy levél fodrosodás. A földfölötti 
szárak törpék maradnak, a levelek elveszítik ele- 
ven színüket, nyelük hátra konyul, lapjuk — le- 
mezük — összeráncosodik. A levelek és szárak 
néha törékenyekké lesznek, s hosszúkás barna 
foltok támadnak rajtuk. A bodros B. korán elhal 
s emiatt gumók vagy éppen nem, vagy csak je- 
lentéktelen mennyiségben és nagyságban kép- 
ződnek. A beteg gumók puha tapintatnak s met- 
szési felületükön az edénynyalábgyűrű sárgás 



színt mutat. Keményítőtartalmuk is 5— 10 Vo -kai 
kisebb a rendesekénél. Az ilyen gumók eltartása 
igen nehéz, mert elromlanak s ami még belőlük 
megmarad, azok után a termés már majdnem 
semmi. A betegséget némelyek több gomba (a 
Pleospora polytricha Tul., a Polydesmus exitio- 
sus Kühn s a Vertieillium albo-atrum Reinke) 
támadásának tartják, míg mások azt az erős 
trágyázásnak tulajdonítják. Hazánkban 1908. 
észlelték ezt a betegséget s azóta egyre jobban 
terjed. Okait folyton kutatják, de még nem tud- 
ták megállapítani s így a védekezés biztos mód- 
ját sem lehet még megjelölni. Eddigelé még csak 
úgy lehet ellene védekezni, hogy a megtámadott 
vidékekről származó ^B.-t vetésre ne használ- 

j^'^^^- Gépek. 

A B. műveléséhez ós felhasználásához gépek 
készülnek. Nevezetesebbek: B.- fészekvájó- v. 
B.-lyuggatógép ; eddig kétféle rendszer van leg- 
inkább alkalmazásban. Az egyik rendszernél egy 
közös tengelyre karok vannak erősítve, mely ka- 
roknak végeire kis kapák vannak szerelve. A 
gép járó kereke forgásba hozza a közös tengelyt, 
8 az erre erősített karoskapák a földön szabályos 
távolságokban egy-egy hosszúkás vájatot készíte- 
nek, melyben az elvetendő B.-gumó helyét megje- 
lölik. Egy másik rendszernél, a Ring-féle B.-gépnél 
ugyancsak egy közös tengelyre 3 v. 5 egyenlő 
vékony vas v. acél kerék van szerelve, mely kere- 
kek abroncsán fa- v. öntöttvas-koloncok van- 
nak elhelyezve és pedig 7—12 darab. A gép előre 
menvén, a vetökerekek mozgásba jönnek és a 
rajtuk lévő koloncok egyenletes távolságban 4—6 
hüvelyk mély lyukakat nyomnak a földbe a 
B. befogadására. A gép elég könnyen jár két- 
lovasan, munkaképessége az 5 sorosnak 10 mun- 
kaórában 10 ha., a 3 sorosé 6 ha. 

B.-ültetőgép. Eddig még nem sikerült a célnak 
teljesen megfelelő B. -ül tetőgépet szerkeszteni. 
Legtöbbje egy garatból áll, melyből a B. két 
bádogcsövön át az ültető csoroszlyák által 
vont barázdákba esik. A barázdába jutott gimió- 
kat a gép hátulsó részére szerelt töltögető eke- 
testek födik be. Munkaképessége kb. 4 kat. hold. 
Erőszükséglet 2 igás állat és 2 munkás. 

B. -kiemelő eke. A B.-nak kiszedésére hasz- 
nálják ott, ahol azt nagyban termelik. Kézi erő- 
vel ugyanis a kiszedés csak tetemes pénzáldozat 
árán végezhető, de néha nem kapható elegendő 
számú munkáskéz. Ennek következménye lett 
a B. kiszedésére a fogatos erő alkalmazása s 
így keletkeztek a különböző B. -kiemelő ekék. 
Ezek ugyan korántsem végeznek oly munkát, 
mint a kézi erő, mert sok gumót megsértenek ós 
ott is hagynak, de mivel gyors és olcsó mun- 
kát végeznek, alkalmazásuk okolt és sok helyen 
nélkülözhetetlen. Szerkezetük általában a követ- 
kező : az eketest a kormánylemezek helyén több 
ágra oszlik, melyek oly sűrűn állanak egymás 
mellett, hogy a B.-gumó nem fór át, míg a B.-val 
együtt kiemelt föld áthull az ágak között. Hibá- 
juk ezeknek az ekéknek az, hogy az eketest előtt 
a B.-szárak felhalmozódva az ekét munkájában 
hátráltatják, mert többször meg kell állni és 
megtisztítani, ami nagy idő- ós munkaveszte- 



Buraronya 



- 121 — 



Burgonya. 




Burgonyafészekvájó gép. 




Bnrgonyaűltetö gép. 




Burgonyakiemelö eke. 



Oölich-féle bnrgonyassedd. 



Burgonya 



- 122 - 



Búrgos 



seggel jár. A Sack-féle B. -kiemelő eketest a Sack- 
fóle egyetemesekére szerelve B.-kiemelósre szin- 
tén használható. Használják a B. kiemelésére 
még a töltögető, sőt a közönséges ekét is, de 
ezek a B.-t földestől emelvén ki, megnehezítik 
a gumók összeszedósét s így sok elmarad belőlük. 

B.-szedögép. Miután a nagyban való B. -terme- 
lésnél még a B.-kiemelő ekék sem bizonyultak 
elégségeseknek, oly gépeket iparkodtak szerkesz- 
teni, melyek még a B.-kiemelő ekéknél is gyor- 
sabb munkát végeznek. Eddig többféle szerkezet 
ismeretes, de a célnak teljesen megfelelő gép 
még nincs. Legelterjedtebbek azok a gépek, 
melyek a B.-t a földdel együtt kiemelik s azt 
egy teknőalakú rostára juttatják. B rostán elvá- 
lik a föld a gumóktól, s utóbbiak egy emelökar 
szerkezet segélyével a gép által vont mélyedésbe 
jutnak, honnan kiszedhetők. Hátránya e gépnek 
az, hogy nagy vonóerőt (4 erős ló) igényel s 
munkaképessége aránylag csekély: 1—1 V2 ha. 10 
órában. 

JB.-mosogrep. A szeszgyártásnál felhasznált B.-t 
feldolgozás előtt megmossák, hogy a reátapadt 




*«J'"*5>-»«i*^s*Wiii«w; 



Bargonyamosó. 

földrészektől megtisztuljon. Ezt a B.-mosógép 
végzi, mely áll egy pléh-, fa- v. cementvályuból, 
melyben a B.-t kavaró lapátokkal addig mossák, 
míg meg nem tisztult. A kavaró lapátok, melyek 
ferde irányúak, a vályúban levő vízszintes ten- 
gelyre vannak erősítve, s a mosás közben fel- 
kavart, úszó B.-t a vályúban előrefelé terelik. 
A lapátok alatt mintegy 5 em.-nyire rácsozott 
teknőalakú fenék van a vályúhoz erősítve, 
úgy hogy a mosógép ezen a helyen kettős 
fenékkel bir. A rácsok közt levő hézag 
körülbelül 1 cm.-nyi széles, a föld v. egyéb 
piszok tehát itt áthullhat, míg a B. közé kevere- 
dett kavics a rácsozaton marad. A mosás történ- 
hetik hideg V. meleg vízzel (utóbbi alkalmasabb), 
mely víz a vályúba jutva, onnan az annak olda- 
lain levő nyilasokon kifolyhat. A vályú egyik 
oldalfalán vízállóan készített ajtó van, melyen át 
a vályú megtisztítható. A vályú folytatását egy a 
lapátok tengelyén ülő lyukasztott mosódob al- 
kotja, melybe a lapátok által hajtott, már meg- 
mosott B. belejut ; itt a velejött víz lecsepeghet s 
a megszikkadt B. innen a továbbf feldolgozásra 
különféle elevátor-szerkezetek segítségével el- 
távoUttatik. 

B. -osztály ozógép. A B.-t annak használati célja 
szerint osztályozni kell, mert a kis gumók ve- 



tésre nem alkalmasak, éppen így a túlságos na- 
gyok sem, míg takarmányozásra megfelelnek ; 
a piacra szánt terményt is nagyság szerint osztá- 
lyozni kell. Nagyban való termelésnél az osztályo- 
zást egy a gabona-rosta elvén készült B. -osztá- 
lyozógép végzi. E gépen rendesen három egymás 
fölött lévő lemez van különböző nagyságú nyila- 
sokkal. A rosta-lemezek készülhetnek fából v. 
sodronyból. A felső rostalemezen a legnagyobb 
gumók maradnak fönt, legalul pedig a legkisebb 
gumók hullanak le. E gépet egyszersmind a B. 
rostálására, illetőleg tisztítására is lehet hasz- 
nálni, mert a B. közé keveredett kavics és föld- 
részek legnagyobb része a rosták ide-oda mozgá- 
sánál kiválik és a földre hull. 

B.-zúzógép. A takarmányozásra szánt B.-t föl- 
etetés előtt el kell aprózni, v. meg kell főzni, 
illetve gőzölni. A kisebb gazdaságokban, hol 
gőzölő nincs, a B.-t az ú. n. B.-zúzógépen aprítják. 
A zúzó szerkezet egy végnélküli csavarból áll, 
mellyel ellenkező irányban szeges dob forog. 
A B. egy garaton az ellenkező irányban forgó 
szeges dob és éles végnélküli csavar közé jutva 




Bnrgonyazúzó. 

szétzúzatik. E gép hajtása lehet kézi erőre v. 
járgányra is berendezve. Munkaképessége óráu- 
kint a gép nagysága szerint 3—10 q. B. lehet. 
E gépet egyszersmind a takarmányrépa zúzására 
is szokták használni. Kis gazdák a B. zúzására 
azú.n.S vasat használják, mely egy S alakban 
meghajtott és egy nyélre az S közepén keresztben 
megerősített vasabroncsdarab. Ezzel az eszközzel 
a sajtárba v. teknőbe öntött B.-t összezúzzák, oly 
módon kezelve az S vasat, mint a mozsártörőt. 

Burgonyabetegségek, 1. Burgonya. 

Burgonyacukor, 1. Cukor. 

Burgonyaháború (Kartoffelkrieg) volt ki- 
csinylő neve a hajor örökösödési háborúnak, mi- 
vel az ellenfelek csaták s ostromok helyett cseh 
táborukban főkép burgonyáért verekedtek. 

Burgonyakeményitö, 1. Keményítő. 

Burgonyamoslék, 1. Moslék. 

Búrgús (búrgo a. m. vár), 1. Spanyolország 
egyik tartománya, Ó-Kasztiliában. Határai : 
É.-on Santander és Vizcaya, K.-en Álava és 
Logrono, D.-en Soria és Segovia, Ny.-on Valla- 
dolid és Palencia. Területe 14,196 km^; lakos- 
sága (1910) 346,927, 1 km2-re 24. L. Spanyolor- 
szág. — 2. B. tartomány fővárosa, termékeny 
fensílcon (851 m.), a Vega és Arlanzón egyesülé- 
sénél, utóbbinak jobb partján, vasút mellett, a 



luraros 



123 



Burgundia 



Vizcaya-öböltöl D.-re (légvonalban) 120 km.- 
nvire. Kormányzóság, felebbvitell bíróság és ér- 
sekség székhelye, (1910) 31,849 lak. A régi negyed- 
ben keskeny, görbe utcák, az új városrészben fa- 
sorokkal beültetett széles utak, modern házak és 
szép parkok. Nagyszerű gótikus műemlékei van- 
nak a régi Spanyolország hőskorából, Cid idejé- 
ből, akinek egykori lakóhelyét szoborral jelölték 
meg. Székesegyháza (1221 -bői) Spanyolország 
egyik legművészibb gót stílusú épülete. A város 
fala és a citadella romokban hever. A hadászati 
tekintetben fontos helyen fekvő B. városát újab- 
ban megerősítették. Az Arlanzón folyón három 
híd visz keresztül. Iparának és kereskedelmének 
legjelentékenyebb cikkei : a gyapjú, bőr, kalap, 
sajt és gabona. Kulturális intézetei : technikai 
iskola, tanító- és papképzö, múzeum, könyvtár, 
jótékonysági intézetek. B.-tól Ny.-ra Las Huelgas 
és San Pedro külvárosok, az Arlanzón túlsó part- 
ján pedig a La Vega külváros terül el. A B. mel- 
letti Vivarban született Cid (1. 0.), a spanyolok 
nemzeti hőse, akinek a hamvai 1842 óta a város- 
házában őriztetnek. A város közelében van Mira- 
flóres karthausi kolostor, II. Don Jüan és fele- 
sége, Portugál Izabella síremlékével. B. 900 kö- 
rül alapíttatott s 1087-ig a kasztiliai ós a leoni 
grófok székhelye volt. Ekkor VI. Alfonso Tole- 
dóba tette át székhelyét. 1808-ban a franciák 
kezére került. 

Burgos, Javier de, spanyol műfordító, író és 
történész, szül. Motrilban (Granada tartomány) 
1 778 okt. 22., megh. 1852. Több áll. hivatalt viselt, 
volt államtitkár, szenátor és a spanyol akadémia 
tagja. Az idegen uralom üldözése folytán 1812. 
kivándorolni volt kénytelen, mely idő alatt szá- 
mos kézirata pusztult el. Neve mint Horatius mű- 
veinek fordítójáé fenn fog maradni az irodalom- 
ban. Egyéb müvei : Continuacion del Almacen de 
frutos literarios (8 köt.) ; Anales del reinado de 
Isabel II. (6 köt.) stb. 

Bargoyne (ejtsd : börgeun), 1, John, angol had- 
vezér, szül. 1722. Suttonbau, megh. 1792 jún. 3. 
Londonban. Az északamerikai szabadságharcban 
egy angol hadtestet vezényelt, mellyel azonban 
1777 okt. 17. Saratoga mellett megadásra kény- 
szerült. 1782— 83-ig Írországban működött. V. ö. 
Fonblanque, Political and military episodes from 
the life of J. B. (London 1875). 

2. B., John Fox, sir, angol tábornagy szül. 
1782 júl. 24., megh. 1871 okt. 7. Londonban. Részt 
vett a máltai (1800), szicíliai, egyiptomi, spanyol- 
országi (1809—14) és északamerikai (1814—15) 
hadjáratokban. 1845-ben az angol erősségek főfel- 
ügyelője lett. A krimi háborúban mint az angol 
hadsereg vezérkari főnöke működött, de már 1855 
márc. visszahívták. 1856-ban a baronet-rangot 
kapta, a City pedig díszpolgárává választotta. 
Military opmions című műve (1859) Anglia védel- 
mezésére vonatkozó tanácsokat tartalmaz, egy a 
kontinens felöl jövő invázióval szemben. V. ö. 
Head, Sketch of the life and death of Sir J. B. 
(1872) ; Wrokesley (B. veje), Life and Correspond. 
of J. B. (London 1873, 2 köt.). 

Bargörner, falu Poroszország Merseburg ke- 
rületében, a Wipper mellett, rézércbányászattal, 
rézkohóval, kénsavgyártással, (1900) 3967 lak. 



Borgstadt, város Lipcse szász ker. kapitány- 
ságban, (1905) 7253 lak., jelentékeny keztyü-, kö- 
töttárú-készítéssel, porcellángyártással. 

Borgstall, több csúcsnak a neve az Alpokban, 
legnevezetesebb a Stubai Alpokban, Tirolban a 
2613 m. magas Hoher B. 

Burgsteiniurt, járási székhely Münster porosz 
kerületben, az Aa partján, Bentheim-Steinfurt 
grófság székhelye, (1905) 5441 lak., múzeummal, 
könyvtárral, Bagno nevű szép parkkal, Vilmos 
császár és Schorlemer-Alst szobrával; szivar-, 
cementárú-, cipőgyár, vaskohó, pamutfonó, sör- 
főző, szeszgyár emelte újabban nagyban az iparát. 

Burgtheater (ném.) v. Theater an derBurg, 
a bécsi császári udvari színház neve. Mária Te- 
rézia alatt csak Hoftheater volt, bérlök kezében, 
de II. József, a «drámát» meg akarván menteni, 
elvetette a Hoftheater címet s Nationaltlieater- 
nek nevezte el a színházat, melyet az egész nem- 
zetnek szánt a jó ízlés és nemes erkölcsök ápo- 
lása végett. A B. ettől fogva hatalmasan fejlő- 
dött s majdnem a legutolsó időkig a németség első 
színháza volt. A legkiválóbb igazgatók (Laube, 
Dingelstedt) virágoztatták fel, a legkiválóbb né- 
met színészek segítségével. Műsora mindig nagy 
súlyt helyezett a klasszikusokra s főképen Sha- 
kespeare-re, míg a modem drámából csak azt 
művelte, ami a legkényesebb igényeknek is meg- 
felel. Az utolsó húsz év színpadi forradalmai a 
B.-t is megviselték, régifényételhomályosították, 
s csak legújabban kezd ismét lábra állani. Jelen- 
legi igazgatója Berger Alfréd báró (1. 0.). V. ö. 
Laube, Das B. (Leipzig 1868, 2. kiad. 1891); 
Wlassák, Chronik des k. k. Hofburgtheaters, zu 
dessen Sákularf eier (Wien 1876) ; Július Stern, 
Geschichte der vereinigten Wiener Hoftheater in 
WienunterderRegierungFranz Josef 1.(1898) stb. 

Burgund, l. Burgundia. 

Burgundia (Boúrgogne), K.-i Franciaország 
középső területe. Paristól DK.-re, Svájctól Ny.-ra, 
Lyontól B.-ra. Határai É. felől a Champagne, 
Ny.-on Bourbonnais és Rivemais, D.-en Lyonnais 
és Dauphiné, K.-en Savoie, Svájc és a Franehe- 
Comtó. A francia forradalom előtt tartomány 
volt, amely magában foglalta Auxerrois, Mon- 
tagne, Auxois, Dijonnais, Autunais, Chalonnais, 
Charolaix, Máconnais, Pays de Dombes, Bresse, 
Bugey, Pays de Gex és Val Romey vidékeket — 
ma : Ain, Saőne-et- Loire ós Cőte-d'Or départe- 
mentok — összesen 23,170 km« területtel. Termé- 
keny, híres bortermő vidék. Lakossága (1906) 
1-3 millió körül (1 km»-re55). L. Franciaország. 

Története. A burgundok (hurgundiones) ger- 
mán néptörzs, a vandálok sarjai, kik Kr. u. 250 
körül felkerekedve a Netze és Warthe partjairól, 
hosszas kóborlás után az alemannok szomszédsá- 
gában a Majna mellékére húzódtak s 413. Guntiar 
királyuk alatt Worms környékén, a Rajna bal 
partján kis országot alapítottak. Ariánus hitük 
és egyéb okok miatt viszályba keveredtek Aetius- 
szalO. 0.), végül pedig, Gundichar király idejé- 
ben, országuk római szolgálatban állóhún csapa- 
tok által 437. megsemmisíttetett. A német hős- 
monda, különösen a Nibelung-dal megörökítette 
e régi burgundi királyság tragikus bukását, Wag- 
ner Richárd pedig opera-ciklusban dolgozta fel a 



Burgrundia 



— 124 - 



BurgrundI csipke 



Nibelungok mondáját. A nép maradványai Gun- 
dioch király alatt 443. Savoya földjére vándorol- 
tak, 520 körül pedig a Rhone mellékén egy új 
országot alapítottak, melyet 533-ban a frankok 
meghódítottak, ámbár a B.-iak akkoriban már 
a katolikus hitet vallották. 567— 880-ig idő- 
szakonkint némi függetlenségnek örvendett B., 
teljes függetlenségét azonban csak Viennei Boso 
alatt érte el, aki 880. B. vagy Arelat királyság- 
nak lett királya, mig a trans-jurai v. felső bur- 
gundi királyság I. Rudolfnak hódolt, kit 912. üa, 
II. Rudolf követett. A Saöne és felső Seine men- 
tén pedig 884. egy harmadik burgundi fejedelem- 
ség is alakult, a burgundi hercegség (Bourgogne), 
melynek alapítója Boso öccse, Richárd autuni 
gróf volt. 

Arelatot és a Jurán túli B.-t 930. 11. Rudolf 
egyesítette, kinek utóda, Konrád (937—53) uralma 
idején B. sokat szenvedett a magyarok és arabok 
betöréseitől. III. Rudolf király pedig unokájára, II. 
Konrád német császárra hagyta B.-t, aki azt 1034. 
el is foglalta, mire a nagyok a solothurni gyűlé- 
sen kú-állyá koronázták. 10-38 óta 1378-ig B. a 
német császárságnak volt tartománya. Egyik- 
másik német császár burgundi királynak is koro- 
náztatta magát, így I. Rőtszakállu Frigyes (1178) 
és mint utolsó IV. Károly (1364). A Németország- 
gal fennálló kapocs azonban mind jobban lazult és 
IV. Károly halála után az ország több apró feje- 
delemségre oszladozott, melyek idővel — Savoya 
kivételével — Franciaország fenhatósága alá 
kerültek. 

Hasonló sors érte a burgundi hercegséget (Bour- 
gogne). Richárd grófot, az alapítót, ugyanoly nevű 
flá követte a trónon, kit a francia nagyok kirá- 
lyukká választottak. 936-ban a hercegség Capet 
Hugó király öccsére száUt, ki Richárd unokahugát, 
Ludegardist birta nőül. 936— 1361-ig B. a capetingi 
család mellékágának maradt birtokában, mely 
1361. Fülöp hercegben kihalt. Erre János francia 
király az országot a francia koronával egyesítette, 
de már 1363. mint hűbért legifjabb fiára. Merész 
Fülöpre ruházta. 

Fülöppel kezdődik a burgundi hercegek új so- 
rozata s egyúttal B.-nak fénykora. Fülöp fland- 
riai Margittal kötött házassága révén Flandriára, 
Mecheln- és Antwerpenre meg Franche-Comtéra 
isfenhatósági igényt szerzett. Fülöp (l.o.) Francia- 
ország kormányzója lett, de éppen emiatt gyűlt 
meg a baja a király mellőzött öccsével, Lajos 
orléansi herceggel. Alig hogy Fülöp 1404. elhalt, 
Lajos magához ragadta a francia kormányzósá- 
got, miből polgárháború támadt, melynek folya- 
mán Fülöp fia és örököse, János herceg megöle- 
tett (1415). János fia és utóda, Jó Fülöp (1. o.) B. 
területi nagyságát sikeresen öregbítette. Meghó- 
dította Hennegaut, Hollandot és Zélandot, megvá- 
sárolta (1429) Namurt s örökölte Brabantot meg 
Limburgot. Az arrasi békében (1435) Mayont, 
Amienst, St. Quentint és a boulognei grófságot 
kapta ; 1443. pedig megszerezte a luxemburgi her- 
cegséget. Fia Merész Károly 1461. követte a 
trónon és a maga részéről is növelte B.-t Geldern- 
nel és Zütphennel, de midőn a szabadságszerető 
svájci pórokkal háborúba elegyedett, Nancy mel- 
lett életét vesztette (1477). 



B. most Károly egyetlen leányára, Máriára 
szállott, ki hét kérő közül a lovagias Miksa osz- 
trák herceget (LII. Frigyes császár fiát) szemelte 
ki férjéül. Miksa versenytársa, XI. Lajos francia 
király csak a megüresedett bourgognei hercegsé- 
get kapta. 

Midőn Mária korai halála után (1482) Miksa a 
B. fölött való kormányhatalmat magához akarta 
ragadni, több tartomány adós maradt a hódolat- 
tal, sőt Flandria lakói Miksát elfogták és három 
hónapig fogva tartották. Csak 1489-ben ismer- 
ték el őt kiskorú fla (Szép) Fülöp helyettesének. 
Fülöp halála után (1506) B. a fiára. Károlyra (a 
későbbi V. Károly császárra) szállott. B. további 
történetét 1. Németalföld, Németország és Bur- 
gundi kerület. 

Irodalom Binding, Das burgundisch-romauische Königroich, 
I. 1868, Lipcse ; Jahn, Die Gesch. der Bnrgundionen bis 
zum Ende der I. Dynastie, HaUe 1874, 2 köt. ; Barante, Hlst. 
des dncs de Bourgogne de la maison de Valois (8. kiad. 
8. köt.); Dubois, La Bourgogne stb. (Rouen 2. kiad. 1867); 
Kallmann R., Die Beziehungen d. Königreichs Burgund zu 
Kaiser u. Reich; Berlin 1889; Kleinclaus, Hist. de Bour- 
gogne, Paris 1909; Cartellieri. Gesch. der Herzöge von B., 
I. Leipzig 1910; A Magyarország és B. között fennállott 
ipari és művészeti kapcsokról s nevezetesen Magyar Ist- 
ván (Etienne de Hongrie) nevQ képíróról, aki Merész Fülöp 
herceg udvarában virágzott, 1. Meister értekezését a Histor. 
.Jahrbuchban 1900, 21. köt 78 sk. 1. és Pór Antal cikkét: 
Egy magyar festő és müszövö (Archaeol. Ért. 21. köt., 1901). 

^ {Burgundi bor.,' Egyike a legkitűnőbb francia 
boroknak. E borfajta háromféle : a felső B. (Cöte- 
d'Or), az alsó B. (Yonne) és az ú. n. Mácon (Saöne- 
et-Loire). A B.-t majdnem kizárólag a pineau 
noir szőllőfajtából készítik, melyet nálimk kisbur- 
gandinak neveznek. Szüretkor a szőllőt megválo- 
gatják ugyan, de nem szemelik le s csak részben 
tiporják meg, a többit tiprás nélkül töltik a kádba 
s csak az erjedés végén, ha a törköly a fölszinre 
emelkedik, tiporják bele a borba. E tiprást még 
párszor ismétlik; a szemeket azután pár nap 
múlva kipréselik s erjedni hagyják. A B. sötét 
bíborvörös szinű, zamatja kitűnő ; rendkívül sima 
és erős bor. Fehér burgundit is készítenek a pineau 
blanc szőllőfajtából, ezek közt a leghíresebb a 
Mont-Rachet és Meursault nevű bor. Legújabban 
pezsgőt is készítenek a B.-ból, melyet különösen 
Angliában és Amerikában értékesítenek. A leg- 
jobb B.-ok Díjon és Chálon között teremnek. Első 
rendű helyek (premier crüs): Romanóe-Conti, 
Chambertin, Richebourg, Clos Vougeot, Romanée 
St. Vivant, La Tache, Clos St. öeorges, Cortoso ; 
másodrendű helyek: Clos Prémeau, Musigny, Clos 
du Tart, Bonnes Mares, Clos á la Roehe, Vervilles, 
Clos Morjot, Clos St. Jean, La Perriére, mindmeg- 
annyi a Cóte d'Or-on. A baumorilloni és chablisi 
igen finom, tüzes és zamatos fehér borok. 

Bargandi csatorna (Canal de Bourgogne), 
a Szajnát a Rhone folyóval összekötő hajózó csa- 
torna, melyet 1775-18.32 -ig építettek. A Yonne és 
Ármányon összefolyásánál, La Rochenál kezdő- 
dik s a Cote d'Or hegységet átlépve, Dijonig az 
Ouche folyását követve, St. Jean-de-Losnenál a 
Saóneban végződik. Hosszúsága 242 km. 

Burgundi csipke, müvéezi vert csipke, mely 
Burgundban már a XVI. sz.-ban készült. Nagyon 
ílnom alapon szélesebb formákat egyenletesen 
sűrűn és simán készít, a körvonalak erősebbek és 
áttörtek. 



Burffundl kereszt 



125 — 



Buriai szebilt 



Burgundi kereszt, 1. Andráskereszt 

Burgundi kerület (Burgundischer Kreis), 
egyike azon 10 kerületnek, amelyekre a rendek 
Németországot I. Miksa uralma alatt 1512. fel- 
osztották. Eredetileg magában foglalta Burgundia 
szabad grófságot és Németalföld 17 tartomá- 
nyát. 1548-ban a B. mint a Habsburg-család bii'- 
toka a birodalomtól elkülöníttetett ós Spanyolor- 
szág tartományaihoz csatoltatott. 1579-ben pedig 
a 7 északi prot. németalföldi tartomány Spanyolor- 
szágtól elszakadt, míg a déli, spanyol kézen ma- 
radt tartományok sok viszontagság után 1713— 
1714. Ausztriához kerültek. 1801— 14-ig Francia- 
országhoz tartoztak, 1814. Németalföldhöz csa- 
tolták. 

Burgundi keverék, a szöllö permetezésére 
használt olyan rózgálicoldat, melybe szénsavas 
náti'iumot, azaz szódát keverünk ; különösen ese- 
megeszöllö permetezésére ajánlatos, mert nem 
tapad annyira a fürthöz, mint a meszet tartal- 
mazó bordeauxi keverék. 

Burgundi nyelvjárás, 1. Francia nyelv. 

Burgundi répa, 1. Cukorrépa. 

Burgundi széna. Medicago sativa L . , 1 . Lucerna. 

Burgundi szőllő. Több híres francia szöUöfajta 
neve, melyek közül legjelentékenyebbek a követ- 
kezők: 1. Kék B. (Pineau v. Pinot noir, Bor- 
deaux petit noir; német neve: blauer Clavner, 
olasz neve : Pignolo). E fajtának köszönheti Fran- 
ciaország borainak világhírét ; a világ összes 
szöUöfajtái közül ez adja a leghíresebb vörös bort. 
Fürtje kicsiny, hengeres, tömött ; bogyója göm- 
bölyű v. hosszúkás, sötétkék, hamvas, gyengén 
pettyezett ; a bogyóhój vékony ; leve híg, édes, 
illatos. Hosszú metszést kivan. — 2. Korai kék 
B. (Madelaine noir, vigne d'lschia ; német neve : 
früher Clavner v. Jacobstraube). Az előbbi fajtá- 
hoz nagyon hasonló s attól csak korábbi, már 
augusztus végén beálló érésére, kisebb és lazább 
fürtjeire, továbbá vastaga bbhéjii bogyóira nézve 
különbözik. Nálunk kis B. és Jakabszöllö né- 
ven ismerik. — .3. Piros B. (Pineau gris, auver- 
gnas gris, német neve : Rulánder). Fürtje kicsiny, 
tömött, hengeres, bogyói kicsinyek, hosszad göm- 
bösek, rozsdavörös színűek. Igen édes, finom bort 
ad, mely főleg pezsgőgyártásra használatos. Ba- 
dacsony vidékén, Erdélyben s elszórtan több bor- 
vidéken nálunk is ültetik, kitűnő pecsenyebort 
ad. — 4. Fehér B. (Pineau blanc, Blanc de Cham- 
pagne). Fürtje kicsiny, rövid, tömött; bogyói 
hosszúkásak v. gömbölyűek, világos sárgák, át- 
tetszők, gyengéden hamvasak, igen édesek és 
zamatosak. — 5. Korai fehér B. Az előbbi fajtá- 
hoz nagyon hasonló s tőle csak abban különbözik, 
hogy koraibb érésű s hogy bogyói gömbölyűbbek, 
sárgás zöldek, feketén pettyezettek ; kevósbbé 
nemes a fehér B.-nél. - 6. Nagy B. (Gamai noir) 
bötermö, tömegbort adó kék szőllöfajta. Nálunk 
tévesen a kék-frankost hívják nagy B.-nak. 

Burgundi törvénykönyv (Lex Burgundio- 
num), a burgund (germán) néptörzs joga az V. sz.- 
ból.Gundobald király alatt készülvén, Lex Gundo- 
bada-nak is nevezik. Alkotó elemei régi burgundi 
jogszokások és a burgundi királyok törvényei. 
A burgundoknak egymás közt és a velők együtt- 
élö rómaiakkal való jogviszonyait szabályozza ; 



a burgundi rómaiaknak egymás között fennállott 
jogviszonyaira a lex romána Burgundionum 
vonatkozik (az ú. n. Papianus, a VI. sz.-ból). Ki- 
adták Bluhme, Monumenta Germaniae Historica, 
Leges III., 1863, és Binding, Fontes rerum Ber 
nensium 1. 1880. 

Burgundok, 1. Burgundia. 

Búr háború, 1. Naoy-Britannia (története). 

Burhanpur (Boorhaunpoor), város a brit-in- 
diai Narbada divízióban (Provinces centrales), a 
Tapti jobbpartján, 32,252 túlnyomóan hindu lak., 
Akbartól épített, de most omladozó palotával, 
Aurangzebtől épített nagy mecsettel, musszelin 
és arannyal meg ezüsttel áttört selyemszövetek 
készítésével. B. egykoron a mongol Dekán fővá- 
rosa volt, azóta nagyon hanyatlott. Az angolok 
1861. vették végleg birtokukba. 

Búr harcmód. A gyalogsági támadásnak az 
angol-búr háborúban legelőször a búrok által al- 
kalmazott azon módja, hogy nagy veszteségek 
elkerülése céljából állásban levő ellenség ellen 
eleinte igen gyenge és ritka rajvonalak (l. Raj- 
vonal) alkalmaztatnak, melyek lehetőleg közel az 
ellenség áUásához alkalmas terepszakaszokban 
befészkelik magukat, hogy aztán hátulról jövő 
tartalékok segítségével fokozatosan megerősítve, 
az ellenségét felülmúló döntő tűzharc vívására 
képesíttessenek. Az ily támadásnak alapföltétele 
az egyes embereknek, közkatonáknak kivált a 
tűzharc vívásában oly tökéletes kiképzése, hogy 
azok a vezető tisztek és altisztek útbaigazítása 
és támogatása nélkül is helyesen viselkedni és 
harcolni képesek legyenek, miután ez utóbbiak a 
nagy harckiterjedése knól fogva csak igen korlá- 
tolt mórtékben gyakorolhatnak befolyást harc 
közben alárendeltjeikre. A hadseregek mai tömeg- 
rendszere és kiképzése, valamint az emberanyag- 
nak átlag nem nagyon magas fokon álló művelt- 
ségi állapota mellett az egyes katonának a ren- 
delkezésre álló rövid kiképzési idő alatt ily töké- 
letes és ideális kiképzésére számítani nem igen 
lehet s így a B., mely eleinte katonai körökben 
igen nagy port vert föl, általában letárgyaltnak 
és idejét múltnak tekinthető, ami azonban nem 
zárja ki, hogy egyes kiválóan kiképzett csapatok 
alkalomadtán azt ne használják. Az orosz-japán 
háborúban egyes japán csapatrészek gyakrabban 
és sikerrel alkalmazták ezt a harcmódot az oro- 
szok ellenében. V. ö. Breit, Der russisch-japani- 
sche Krieg 1904—05 ; KriegsgeschichtlicheEínzel- 
schriften Heft 32: Aus dem sűdafrikanisehen 
Kriege (Berlin 1903); Lütttvitz, Das Angriffs- 
verf ahren der Japaner im ostasiatischen Kriege 
(u. 0. 1906). 

Buri, a skandináv mitológiában Borr atyja, 
Ódin (1. o.) öregapja. B. úgy kelt életre, hogy egy 
tehén (Audhumla) sós jégsziklákból nyalogatta ki. 

Buri (hurusok), néptörzs, Tacitus szerint a 
suevek egyik ága az Odera és a Kárpátok között, 
ahonnan a népvándorlás viharaiban eltűnt. Né- 
melyek a horanokkal (1. o.) azonosítják. 

Buri, félsziget a Vörös-tengerben, Masszauától 
D.-re, az Annesley-öblöt fogja át; rajta azonos 
nevű kikötő. 

Buriai szebili, tuniszi ezüstpénz (piaszter) = 48 
flUér. 



Burlán 



126 — 



Bürke 



Burián J5Ít;án(rajeczi), báró, közös pénzügymi- 
niszter, szül. Stomfán (Pozsony vm.) 1851 jan. 
16. törzsökös pozsooyvmegyei nemesi családból. 
Magyar középiskolákban tanult, majd a bécsi ke- 
leti akadémia hallgatója lett. Diplomáciai pályá- 
ját Alexandriában kezdte, 1875. bukaresti, később 
belgrádi alkonzul lett, négy évig pedig a moszkvai 
fökonzulátust vezette. 1889-ben ugyanezen minő- 
ségben Szóüába helyezték át, hol mintdiplomáciai 
ügynök működött 1895-ig, Bulgária fejlődése leg- 
válságosabb éveiben. Itt az orosz-bolgár moz- 
galmak idejében erélyesen képviselte a kettős 
monarchia érdekeit. Ezután Stuttgartban, 1897. 
pedig Athénben lett rendkívüli követ és meg- 
hatalmazott miniszter. 1900-ban bárói ranggal, 
1903. a titkos tanácsosi címmel tüntették ki s 
még ez év július 24-én Kállay örökébe, a közös 
pénzügyminisztérium és a megszállott tartomá- 
nyok kormányának élére került. B. egészben 
véve nagy elődjének politikai és adminisztratív 
elveit követte. Előkészítette az annexiót, melyet 
1908 októberében a magyar királyság történeti 
jogára való hivatkozással léptettek életbe. Rész- 
ben az új -török mozgalom nyomában kelt izgal- 
mak miatt, részben a tartományok autonómiájá- 
nak kifejlesztésére 1910 tavaszán Ö felsége alkot- 
mányt adott a bosnyák és hercegóc népeknek, 
melyet B. dolgozott ki a magyar és osztrák kor- 
mányok hozzájárulása mellett. Nagyrészt B. ér- 
deme, hogy a sarajevói tartománygyűlés nem- 
zetiségi torzsalkodások háttérbe szorulásával ko- 
moly szociálpolitikai működést fejt ki. A bosnyák 
kmetek megváltásában a magyar közgazdasági 
érdekek pártolása miatt 1909. koníliktusba került 
az osztrák Bienerth-kormánnyal, illetőleg az an- 
nak parlamenti többségét alkotó keresztény -szo- 
cialista párttal. Az összetűzésből azonban a ma- 
gyar kormány és közvélemény erélyes megnyi- 
latkozása következtében B. került ki győztesen 
8 így állása is megszilárdult. Felesége Fejérváry 
Géza báró leánya. 

Buric selo, adók. ModrusFiume vm. vojnici 
j.-ban, (1900) 369 horvát-szerb lak., u. p. Krnjak, 
u. t. Vojnic. 

Bnridan, Jean, francia skolasztikus, Occam 
tanítványa és mint ez nominalista, szül. Béthune- 
ben a XIV. sz. elején, megh. 1.358 után. 1350- 
ben a párisi egyetemen a bölcsészet ós teo- 
lógia tanára lett. B. inkább a logika és metafizika, 
mint a teológia problémáival foglalkozott. Művei 
közül becsesek az Aristoteles logikájához írt kom- 
mentár : Summa de dialectica (Paris 1487) ; Com- 
pendium logicae (Velence 1489); Quaestiones in X 
libros ethicos Aristotelis (Paris 1849 és Oxford 
1637). «Buridan szamara^ alatt azon, B.-nál ré- 
gebbi példát értik, mely szerint egy szamár, két 
tökéletesen egyforma szénacsomag közé állítva, 
okvetlenül éhen halna, mert nem tudná magát 
elhatározni, hogy melyikhez nyúljon. Ebből nem 
az következik, hogy a «szabad választás» (aequili- 
brium arbitrii) lehetetlen, hanem, hogy az aka- 
ratnak, hogy egyáltalában elhatározásra juthas- 
son, egy a többi okoknál erősebb indító okra van 
szüksége. Müvében azonban hiába keressük ezt 
a szamarat, ó neki tulajdonítják a szamarak 
hídját is (pons asinorum), azaz utasítást, mely 



az együgyűnek is könnyűvé teszi a szillogisztikus 
okoskodást. Tágabb értelemben mindaz, ami a 
buta embert fölmenti a gondolkodás terhe alól. 

Buridan szamara, 1. Buridan. 

Buria (franc), a rézmetszésnél haszaált külö- 
nös formájú véső. 

Bnrins, 1. Chizerots. 

Burján, máskent gyom vagy gaz, oly növény- 
fajok, melyek a kultúrnövények között föllépve, 
ezeket kiszorítják v. fejlödésökben akadályozzák. 

Burján, vihar, 1. Burán. 

Burjánfalva, kisk. Hunyad vm. dévai j.-ban, 
(1910) 438 oláh lak., u. p. és u. t. Marossolymos.. 

Burjánkáposzta, oly káposztafaj, melynek feje 
szétterpedt és levelei terebélyesek. 

Burjét V. buráét, dél-szibériai mongol eredetű, 
de a XIV. sz. óta orosz vérrel keveredett nép 
orosz fenhatóság alatt Irkutszk kormányzóság- 
ban. Az oroszok «bráckije» néven nevezik. Jól- 
lehet Oroszország alattvalói, mégis saját válasz- 
tott fejedelmek («taidzsi») alatt élnek, akiket az 
orosz kormány megerősít. Testi sajátságaikra 
nézve igen hasonlítanak akaimükökhöz. Alacsony 
homlokuak, kajla szemrésüek, belapult kicsiny 
orruak, széles koponyájúak (brachikefálok), kurta 
lábszárnak. A B.-ek részint buddhisták (lámaisták), 
részint mohamedánusok és keresztények, de emel- 
lett mindnyájan sámánisták (1. o.). Állati bőrrel v. 
nemezzel bevont sátrakban (jurta) laknak, 
főfoglalkozásukra nézve vadászok, halászok (a 
Bajkál-tó környékén) és állattenyésztők. Az utóbbi 
időben kissé földműveléssel is foglalkoznak. A 
B. nép összes száma mintegy 300 ezer lélek, ebből 
86,000 Irkutszkban lakik. A városi B.-ek ügyes 
mesteremberek, börcserzők, takácsok, főleg fegy- 
verkovácsok ós ötvösök.Ezü stdamaszkjaik messze 
földön híresek. Nyehóiket minden keveredés mel- 
lett tisztán őrizték meg. 

Burjét nyelv, grammatikáját s szótárát Castrén 
hagyatékából adta ki Schiefner (Pétervár 1857). 
Az északi burjét mongol nyelvjárást magyarul is- 
mertette Bálint Gábor (Nyelvtud. Közlemények 
XIII. k. 1877). Egyéb irodalom : Castrén tanul- 
mányai ; Gfirtler, Opisanie zabaikalskiéj krainy 
w Syberyi (Leipzig 1867, 3 k.) ; Orlov, A mongol- 
burjét nyelv grammatikája (oroszul, Kazán 1878). 

Bürke, 1. Edmund, angol író és államférfiú, 
szül. Dublinban 1729 jan. 12., megh. Beaconsfleld- 
ben 1797 júl. 9. Szegény flú létére korrektúrákat 
végzett, de nemsokára mint író lépett föl. Első mű- 
vében a Vindication of natural society-bon (1756) 
Bolingbroke stílusát utánozván, annak a vallás 
ellen intézett támadásalt gúnyolta. Nagy föltűnést 
keltett Philosophical inquiry intő the origin of 
our ideas of the sublime and beautiful (1757) c. 
müve (ném. Garve-tól 1773). 1759- 64-ig Hamil- 
ton W. G.-nak volt titkára, 1765. a kincstár első 
lordja, Rockingham fogadta maga malléésaparla- 
mentbe is beválasztatta. Mint hatalmas szónoki 
tehetség különösen az amerikai bélyegtörvény fö- 
lött megeredt vitában tűnt fel, melyet ellenzett. 
Rockingham visszalépése után B. a Pitt-kabinet 
ellenfeleihez szegődött és kiadta a Short account 
of a laté short administration (1766) című müvet. 
1768-banWilkeskópviselőnekkeltvédelmére(l.o.). 
1773-ban kiadta a Thoughts on the cause of pre- 



Bürke 



— 127 



Burkolat 



sent diswntents c. müvét, melyben reformokat ja- 
vasolt. Miután az amerikai gyarmatok érdekeit is- 
mételten védte, New-York lakói londoni ügynö- 
kükké választották. Ez időben szoros barátságot 
kötött Fox-szal (1. o.), mely a francia forradalom 
kitöréséig fennállott. Rockingham alatt (aki 17»2 
márciusában ismét a kormány élére állott), a tit- 
kos tanács tagja és a hadsereg föpénztámoka lett. 
Midőn a Shelburne-minisztórium az Egyesült-Ál- 
lamok függetlenségét elismerni vonakodott, B. és 
bárátjai átmentek az ellenzékhez. 1783-ban tagja 
lett ugyan az úgynevezett koalíciós minisztérium- 
nak, de nemsokára visszalépett. Az.ö sürgeté- 
sére fogta az alsóház 1785. Hastings Warren-t 
pörbe. A francia forradalommal nem tudott meg- 
barátkozni, s midőn kebelbarátja, Pox, a forrada- 
lomban egy áldásos jövő hajnalát üdvözölte: B. 
egy emlékezetes parlamenti ülésben Pox-szal sza- 
kított és azontúl szenvedéllyel küzdött minden 
ellen, ami Franciaországból eredt. (Refloxions on 
the revolution in Francé, London 1790 ; németül 
Gentztöl, Berlin 1793, 2 kötet, 3. kiad. 1838.) Ez 
időtől fogva a kormány határozott híve lett. 
1794-ben visszavonult és a felajánlott peerséget 
visszautasította. Utolsó művei : Thougts on a ro- 
gicide peaco(1796); nyilt levele Fitzwilliam lord- 
hoz (1796). Összes müveit Fitzwilliam és Bürke R. 
rendezték sajtó alá (London 1826—44, 20 köt.), 
beszédei 1816. 4- kötetben jelentek meg. V. ö. Prior 
J., MemoLr on the life and character of E. B. (4. 
kiad. London 1854, 2 köt.) ; Maekmght, Life and 
timesofB. (1861, 3 kötet); Morley', Edmund B. 
(1867 08 1879); i2o&erfeow..Letterson the life, wri- 
tings and times of B. B. (Dublin 1876); Sckadel, 
E. B. (Leipzig 1898) ; Spinelli, Political life of 
E. B. (Torino 1908). 

2. B; John Bemard, sir, angol genealógns ós 
heraldikus, szül. Londonban 1814;. jan. 5., megh. 
1892 dec. 13. 1839-ben ügyvéd lett; 1853-ban az 
Hlsteri king of arms méltóságot nyerte el, 1854. 
pedig a dublini egyetem részéről doktori dísz- 
oklevelet kapott. Főművei : Encyclopaedia of he- 
raldy or generál armoui'y(1844) ; Thehistoric lands 
of England (1848—49); Anecdotes of the ari- 
stocracy (185Ó, 2 köt., új kiad. 1855) ; The heral- 
dic register (1849—50) ; A visitation of the seats 
and anns of the noblemen and gentlemen of Great- 
Britain (1852- 54, 4 köt.) ; The románcé of the 
aristocracy or anecdotes and records of distingui- 
shed families (1855) ; A genealogical and heraldic 
dictionary of the landed gentry of Great-Britain 
and Ireland (1871, új kiad. 1891) ; The book of the 
orders of knighthood (1858) : Vicissitudes of fa- 
milies (új kiad. 1882); The rise of great families 
(1873, új kiad. 1882). Előbb atyjával, ennek halála 
után pedig (1848 óta) egymaga adta ki a Peerage 
and Baronetage of the British empire elmű alma- 
nachot. 

3. B., Róbert O'Hara, angol-ausztráliai utazó, 
szül. írorszagoan, St. Cleramban 1820., meghalt 
1861. 1848-ig a Radetzky-huszárezrednél szolgált 
Ausztriában, 1858. nagy expedíció vezetésével 
bízták meg, amelynek az volt a célja, hogy az 
egész ausztráliai szárazföldön keresztülhatoljon. 
Kitűnően fölszerelve hagyta el Melboumet 1860 
aug. 20. ós el is érte a Carpentaria-öbölt 1861 



jún. 20., ahol a kíséretében levő orvos, Wills éhen 
halt, mely sors azután B.-t magát is érte. Másik 
útitársát, Kinget a kóborló benszülöttek megta- 
lálták és addig ápolták, míg a Melbourneböl Ho- 
witt vezetése alatt utánuk küldött expedíció szept. 
15. meg nem mentette. B. és Wills holttestét is 
utóbb Melboumebe szállították, ahol szobrot emel- 
tek nekik. V. ö. Wills, Narrative of a successful 
exploration through the interior of Australia (Lon- 
don 1863). 

4. B., William, hírhedt gyilkos ós halott-rabló, 
szül. Írországban s mint csizmadia élt Edinburgh- 
ban. Tetemeket lopott a temetőből, melyeket or- 
vosoknak adott el. Utóbb 1828. egyik szomszédjá- 
val 16 embert ölt meg, s holttesteiket Knox orvos- 
nak adta el. Még ugyanazon esztendőben lefejez- 
ték. V. ö. Mac Gregor, History of B. and Har 
(Glasgow 1884). L. még Burkizmus. 

Burkersdorf, 1. kis falu Porosz-Sziléziában, 
Breslau kerületben, a Weistritz melett, 320 lak. 
Nagy Frigyes 1762 júl. 21-én a Daun vezérlete 
alatt álló osztrákok elsáncolt táborát itt megostro- 
molta és bevette. — 2. B-, Szászországban, Leip- 
zig kerületben, (1900) 2824 lak., kesztyűgyárral. 

Burkhardt, Kari August Hugó, német törté- 
netíró, szül. Jenában 1830 jún. 6., megh. u. o. 
1910 máj. 9. A weimari hercegi levéltár igazga- 
tója volt. Munkái : üer historische hans Kohl- 
hase und Kleist's M. Kohlhas (Leipzig 1864) ; Dr. 
M. Luthers Briefweehsel (u. 0. 1866) ; Goethe u. 
der Komponist Kayser (u. 0. 1879) ; Urkunden- 
buch der Stadt Arnstadt (1883) ; Briefe v. Goethes 
Mutter an die Herzogin Anna Amalie (Weimar 
1885); Hand- u. Adressbuch der deutschen Archive 
(u. 0. 1887) ; Das Repertoire des Weimarischen 
Theaters un ter Goethes Lei tung (Hamburg 1891); 
Goethes Unterhaltungen mit dem Kanzler Friedr. 
von Müller (Stuttg. IL kiad. 1898); Die Bnt- 
stehung des Parks in Weimar (1907, 2. kiad.). A 
weimari Goethe-kiadás számára Goethe naplóit 
ós Sorét- vei ill. Bckermannal folytatott beszél- 
getéseit rendezte sajtó alá (1905). 

Bnrkhardtsdorf, község Zwickau szász ker. 
kapitányságban, a Zwönitz partján, (1905) 4454 
lak., jelentékeny kötőiparral és selyemszövéssel,, 
16 gyárral. 

Burkizmus. Midőn Angliában a holttestbon- 
colás tilos volt, akadtak tolvajok, akik halotta- 
kat loptak abból a célból, hogy a tanulni vágyó 
orvosoknak jó pénzért eladják, de akadtak olya- 
nok is,akík ha holttestet máskép nem szerezhettek, 
a gyilkosságtól sem riadtak vissza. Az ily célból 
elkövetett gyilkosság Burke-nek (1. B. 4), első 
elkövetőjének neve után B.-nak neveztetett. 

Burkolás, az építészetben a kevésbbé jó vagy 
tetszetős építészeti anyagnak jobbal való elfódése, 
részint használhatóság, részint díszítés céljából. 
L. még Burkoló lemezek, Boiserie, Falvért, Fa- 
burkolat és Héjjazás. — B. & vasútépítésnél, 1. 
Biztosítás. 

Burkolat, valamely tárgyat védő külső fedő- 
réteg, mely szorosan reátapad a tárgyhoz. A víz- 
műépítésben a B.-ot főként a vízfolyás medrének, 
partjainak vagy az árvédelmi töltések oldalának 
megvédésére használják. Az ily B. -ok anyaga le- 
het fa, rőzse, kő, tégla vagy falazat stb. 



Burkoló 



128 — 



Burmsmn 



Burkoló. Ha vm. görbe vonal v. felület bármily 
módon egy változó paramétertől függ, úgy hogy 
a különböző paraméterértékek végtelen sorozatá- 
nak a görbe vonalak, 111. felületek végtelen soro- 
zata felel meg, akkor e sorozat minden egjes 
eleme — görbe vonal, ill. felület — általában egy 
bizonyos görbe vonalat, ill. felületet érint, melyet 
ama sorozat — a hurkolt rendszer — B.-jának 
mondunk. A B. egyenlete szinguláris megoldása 
ama differenciálegyenletnek, amelynek általános 
megoldása a burkolt rendszer egyenlete, h. Diffe- 
renciálegyenlet. 

Burkoló fal (koh.), a nagyolvasztónak külső fa- 
lazata, mely az újabb szerkezetű nagyolvasztóknál 
erős vasoszlopokra van építve és vasabroncsokkal 
körülfogva, hogy megmelegedése következtében 
szét ne repedhessen. 

Burkológép, 1. Atfonőgép. 

Burkoló lemezek, rendesen négyszögű, már- 
ványból, majolikából, porcellánból, üvegnemü 
anyagból, keramitból, cementből stb. álló csekély 
vastagságú lemezek, padlózatok vagy falak bur- 
kolására. A régente e célra szolgáló ú. n. metlachi 
lapokat teljesen kiszorította a kiváló minőségi'í 
hazai gyártmányú keramit lap, márványmozaik 
lap és á pécsi Zsolnay-gyár eozin, grés, fayence, 
pirogranit stb. fal- és padló-burkoló anyaga. 

Burkoló tégla (ném. Verhlendziegel). Ezek 
finomabb téglák, melyekből a vakolatlan házak 
homilokzatát építik, holott a fal belseje közönsé- 
ges téglából készül. A B.-t rendszerint sajtolják, 
hogy felülete sima legyen és nagyobb gonddal 
is égetik, hogy színe is egyforma legyen. Rend- 
szerint különböző színű B.-t készítenek és alak- 
juk is többféle, aszerint, amint azt párkánynak, 
boltívnek stb. alkalmazzák. Üreges és vékony 
lemezszerű B.-k is készülnek. L. Téglagyártás. 

Burkolt jogügylet, 1. Áljogügyletek. 

Burkony elnevezés alatt a hajósok a hajó- v. 
csónak fenekének és oldalának befödésóre szogáló 
deszkákat értik. A hajó oldalain alkalmazott desz- 
kázatot rendszerint oldal-B.-nak, a fenekdeszká- 
zatot pedig fenék-B.-nak szokták nevezni. 

Burkus, így nevezik nálunk a poroszt, onnét, 
hogy a bécsi kongresszus alatt ottlevö főuraink a 
brandenburgus nevezetet burgus-ra rövidítették 
és magyar főnévként használták. 

Burleigh (ejtsd : börii), William Cecil, lord, an- 
gol államférfiú, szül. 1520 szept. 13. Bourn-ban, 
megh. 1598 aug. 15. Londonban. 1548. titkára lett 
a somerseti hercegnek, kinek bukása után (1549) 
öt is egyideig fogva tartották. Nemsokára azon- 
ban kiszabadult, sőt államtitkárrá nevezték ki. 
Mária alatt külföldön járt diplomáciai küldetés- 
ben, Erzsébet trónralépóse után (1558) azonban 
újra államtitkár lett, 1572. pedig kincstárnok, 
majd peer és lord. Bámulandó ügyességgel intézte 
Anglia külpolitikáját és nagyon befolyásolta a 
gyakran szeszélyes királynő elhatározásait. Stuart 
Mária kivégzésére és a spanyolok elleni háborúra 
is B. beszélte rá. Légid, fiától, Thomas-tól az 
Exeter marquis- család, ifj. fiától, Robert-tól, aki 
Erzsébet és 1. Jakab alatt kincstárnok volt, a 
Salisbury marquis-család származott. V . ö. Nares, 
Memoirs of W. C. Lord B. (London 1828—32, 3 
köt.); Hume, The great Lord B. (u. o. 1896). 



Burleszk (észt.), az olasz burla szóból ered s bo- 
hózatost, gúnyost jelent. Az alantas komikumnak 
egy formája, mely elbeszélő költeményekben, re- 
gényekben 8 kisebb színművekben nyer alkal- 
mazást. Főcélja a nevetségessé tétel, leginkább a 
hamis igenyekkel fellépő nagyképűség megalá- 
zása. Eszköze a túlzás s a travesztia. Az olasz B. 
költészet egykori mesterei Berni, a Dühöngő Ro- 
land travesztálója, Goldoni s Gozzi drámaköltők. 
A Békaegórharc s Blumauer Aeneis-travesztiája 
is B. 

Barletta (ol. ; franc. a. m. Opera bouffe), 
bohózatos dalmű. 

Burlington (ejtsd .böriingtn). Több város neve az 
Egyesült- Államokban. 1. B., Jowa államban, Des 
Moines county főhelye, a Missziszippi partján, 
(1900) 23,201 lak. Saint Louis és Saint Paul közt a 
legiparosabb és legélénkebb forgalmú város, van 
baptista egyeteme. — 2. B., New Jerseyben, a 
Delaware balpartján, (1900) 7392 lak., vasművek- 
kel ; Cooper szülővárosa. — 3. B. Vermontban, 
a Champlain-tó K.-i partján, (1900) 18,640 lak., há- 
zai nagy részét ültetvények veszik köiül; 1791. 
alapított egyeteme a várostól K.-re 85 méter ma- 
gas dombon áll ; van nyilvános könyvtára és élénk 
ipara. 

Burlington Honse (ejtsd: bjerlingt'n hansz), 

1665. épült palota Londonban, 1854 óta a kor- 
mány tulajdona ; a Royal Soeíety és több tudomá- 
nyos társaság, valamint a kir. művészeti akadé- 
mia székhelye, ez utóbbi itt tartja rendes évi ki- 
állításait. 

BurloszfJBMroZZos^), halakban gazdag, 112,000 
ha. területű sós vizű laguna-tó a Nilus deltájában, 
a rosettei ágtól K.-re. E.-on alacsony zátony vá- 
lasztja el a tengertől és csak a Brullusz-foknál, 
a régi szebennitai torkolatnál függ vele össze. 

Burm., zoológiai neveknél Burmeister Her- 
mann (1. 0.) nevének rövidítése. 

Burma (ejtsd: börma), 1. Birma. 

Burmán, 1. Birmán. 

Burmann, 1. Johannes, németalföldi botanikus, 
szül. 1706 ápr. 26. megh. 1779 jan. 20. Nagyobb 
munkái : Thesaurus zeylanicus exhibens plantas 
in Zeylana nascentes etc. (Amsterdam 1737, 110 
táblával); Rariorum afrieanarum etc. decadesl- 
10 (u. 0. 1738— 1739, 100 táblával); Plora Ma- 
labarica etc. (u. o. 17n9). 

2. B., Péter, az «idősb», szül. Utrechtben 1668 
jún. 26., megh. Leidenben 1741 márc. 31. Eleinte 
ügyvéd volt szülővárosában. 1696. az utreehti 
egyetemen a görög nyelv tanára lett, 1715től a 
leidenin (Perizonius utódja). Nagy tudományú, de 
felszínes kritikus. Legfontosabb műve : Sylloge 
epistolarum (Leiden 1727, 5 köt.). Phaedrus, Ho- 
ratius, Quintilianus, Valerius Placcus, Ovidius, 
Petronius, Suetonius, Lucanus, Velleíus, Justinus, 
Claudianus kiadója. Aztán Poetae latini mínores 
(u. 0. 1731); De vectiga]ibuspopuliRomani(1694). 

3. B., Péter, az «ifjabb», az előbbinek unoka- 
öccse, szül. Amsterdamban 1714., megh. Wasse- 
naer mellett sandhorsti jószágán 1 778. Tanárkodott 
1731-től az odera-frankfurti egyetemen, 1742-től 
Amsterdamban, 1752. u. o. a királyi könyvtár felü- 
gyelője. Legérdemesebb műve az Anthologia La- 
tina magyarázatos kiadása (1759—1775). Kiadta 



Burmannia 



— 129 — 



Burnet 



Aristophanest, Claudianust.Vergiliust.Propertiust 
stb. Poemata (1774—79). 

Barmannia L. (növ.), 1. Burmanniaceae. 

Burmanniaceae (növ.), az egyszikűek csa- 
ládja, melynek mintegy 60 faja tropikus őserdők- 
ben, szavannákon van elterjedve, különösen 
Braziliában, Borneo és Új-Guinea szigetén ; egye- 
sek Észak-Afrikában. Az Orchideákkal rokon 
család. Amazoktól főkép sugaras szerkezetű, 
f orrtszirmü virágtakarója ós belső 3-as tagú porzó- 
köre különbözteti meg. 9 génusza közül fajokban 
leggazdagabb (20) a Burmannia- 

Bvirmeister, Hennann, német természettudós, 
szül. Stralsundban 1807 jan. 15., megh. 1892 máj. 
2. Buenos Airesben. Hallei egyet, tanár és 1848. 
a frankfurti parlamentnek is tagja volt. 1850 
—1851-ig és 1856-tól 1860-ig Braziliában uta- 
zott, 1861. a la-platai San Jóséban a politechni- 
kum igazgatójává nevezték ki, majd Buenos- 
Airesbe ment a tőle alapított természetrajzi mú- 
zeum igazgatójának ; 1870-ben a cordobai egyetem 
természettudományi karánál gondnok lett. Szá- 
mos műve közül fontos a Handbuch der Entomolo- 
gie (Berlin 1832—55, 5 köt.) című, tov. Zoologi- 
scher Handatlas (Berlin 1835—43) és Systema- 
tische Übersicht d. Tiere Brasiliens (Berlin 1853) ; 
Grundriss d. Naturgeschichte (u. o. 1833, 10. kiad. 
1868); Genera insectorium (u. o. 1838—46, 10 
füzet) ; Geschichte d. Schöpfung (Leipzig 1843, 7. 
kiad. 1867 és 1872) ; D. Organisation d. Trilobiten 
(Berlin 1843); Die Labyrinthodonten (u. o. 1849— 
50) ; Erláutenmgen zur Fauna Brasiliens (u. o. 
1857) ; Die fossilon Pferde der Pampasformation 
(u. o. 1875) stb. 

Burmester, Wilhelm, klasszikus német he- 
gedűművész, szül. Hamburgban 1869 márc. 16. 
Csodagyermek volt; atyja tanította, utóbb Joachim 
és Bülow. 1893 óta hangverseny körútja a legna- 
gyobb sikerekkel járt. B. hegedűiskolát írt a 
hegedű játszás legmagasabb nehézségeinek leküz- 
désére; átdolgozta Paganini néhány hangverseny- 
darabját. Berlinben él ; gyakrabban jön Buda- 
pestre is hangversenyezni. 

Bura (ejted: börn), J.mo5, angol Sakkjátékos, szül. 
HuUban 1848 dec. 31. Bár fiatal korában is kitű- 
nően játszott, a nagy nyilvánosság elé 1886. lé- 
pett a londoni nemzetközi sakkversenyon, hol má- 
Bodik lett, s még ugyanazon évben Nottingham- 
bar első díjat nyert. 1889-ben nagy díjat vitt el 
kiváló ellenfelekkel szemben : Boroszlóban má- 
sodikat, Amsterdamban elsőt. Igen meggondol- 
tan, óvatosan játszik. 

Bnrnaburias, több babilóniai király neve, Kr. 
e. XIV. sz. 

Borne- Jones (ejtsd : börn-dzsónsz), Edward, angol 
festő, szül. Birminghamben 1833 aug. 22., megh. 
1898 jün. 17. Az oxfordi egyetemen teológiát ta- 
nult, de Rossetti Dante Gábriel, majd Hunt Holman 
müveinek hatása alatt 1855. a művészi pályára 
lépett és 1856-ban volt tanulótársával, Morris 
Williammal Londonban telepedett le. Rossetti 
vezetése alatt tanult, általa került érintkezésbe 
a prerafaelista festőkkel ós művészetén mind- 
végig meglátszik mesterének hatása. Eleinte 
főleg üvegfestményekhez és gobelinekhez készí- 
tett kartonokat, melyeknek kivitelét Morris (utóbb 

Réeai Nagy LexHama. ly. kOt. 



a Morris és társa cég) végezte, továbbá dekoratív 
panneaukat ós aquarelleket, idilli, allegóriái, mi- 
tológiai, irodalmi tartalmú ábrázolásokkal. Ipar- 
művészeti tervezésekkel pályája egész folyamán 
foglalkozott és müvei nagy részének erős dekoratív 
jellege van, de emellett utóbb kisebb-nagyobb 
olajfestmények hosszú sora is keletkezik. Fejlő- 
désére nagy befolyást gyakoroltak 1859. és — 
Ruskinnel együtt — 1862. Olaszországba tett 
utazásai. B. művészete a tkp. prerafaelista festők 
realizmusától eltérően erősen stilizált, idealista 
jellegű. Alakjainak sajátos típusa, igen karcsú 
arányaik olykor modorosakká váliiak, de képei 
általában finom érzést, melancholikus hangulatot 
tükröztetnek vissza. Mint a Morris által készített 
dekoratív művek tervezője a modern iparművészet 
legkiválóbb mesterei közé tartozik és nagy hatást 
gyakorolt annak fejlődésére. P'estményei közül 
a legkiválóbbak : A teremtés napjai ; Venus tükre 
(liverpooli képtár) ; Circe ; Szerelem a romok közt ; 
a Pygmalion-sorozat ; Az arany lépcső ; Cophetua 
király és a koldusleány (London, Tate-Gallery) ; 
A tenger mélyében ; Medúza feje ; Merlin és Vivi- 
ane, stb. V. ö. The work of E. B. (Berlin 1900) ; 
Lady Burne- Jones, Life of Sir Edw. B. (London 
1901) ; Schleinitz, B. (Bielefeld-Leipzig 1901). 

Burnell (ejted: bőrnél), ArthuT C, angol orien- 
talista, szül. 1840. St.-Bria vei-ben, Glocestershire- 
ben, megh. 1882 olrt. 16. Londonban, hol a 
Kings Collegeben tanult. 1860-ban Madrasba ment 
és India különböző vidékein mint bíró működött. 
1868— 69-ig beutazta Arábiát, Egyiptomot, Nu- 
biát és Levantet, 1876. Jávát, hogy ott a hindu 
kultúra maradványait tanulmányozza ; 1881. visz- 
szatért Angliába. Számos irata közül említendők : 
Előments of South Indián palaeography (2. kiad. 
Mangalur 1879) és On the Aindra school of San- 
skrit grammarians (1875) továbbá indiai szöveg- 
kiadásai 8 Dél-India dialektusairól szóló érteke- 
zései. 

Burnes(egted:börnsz),^;eí(;awííer,sir, angol utazó, 
szül. Montroseban, Skótországban 1805., meghalt 
Kabulban 1841. 1821-ben hadapródként Indiába 
ment, ahol már 1828. a vezérkar második főnöke 
volt. Nagy nyelvi ismereteinél fogva több ízben 
politikai ügyek elintézésével bízták meg ós 1830. 
a lahorei rádzsához küldték. Minthogy ott ügyesen 
végezte dolgát, a főkormányzótól engedélyt ka- 
pott Balchba, Kunduzba és Bokharába való uta- 
zásra. 1832-ben indult el Gerard orvos kíséretében, 
aki a természettudományi megfigyeléseket vál- 
lalta magára. Ezt az utazást Travels mto Bokhara 
(London 18.34, 3 köt; új kiad. 1847) c. müvében 
írta meg, amel y Afganisztánra és a szomszéd orszá- 
gokra vonatkozólag még most is a föforrásmunkák 
közé tartozik. Kabulra vonatkozó műve : Cabool, 
being a narrative of a journey to and residenco 
in that city (London 1842, ném. Leipzig 1843).V. ö. 
Kaye, Lives of Indián ofticers (új kiad. London 
1889, 2 köt.). 

Buinet (ejtsd: bőmet), 1. GUbert, angol prot. 
teológus és történész, szül. Edinburghban 1643 
szept. 18., megh. 1715 márc. 7. Beutazta Hollandiát 
1664., és skót hazájában 1665. saltouni lelkész lett. 
A vallási pártok küzdelmébe wBeszélgetések egy 
konformista s egy nem-konformista között» (1669) 



Burnett 



130 



Burns 



c. iratával került be. 1669-ben teológiai tanári 
minőségben Glasgowba hívtálc, hol a skót korona 
szuverén hatalmának védelme megnyerte neki 

11. Károly király kegyét, de amelyet szabadszel- 
lemü magatartása és pápistaellenes buzgalma foly- 
tán ismét elveszített. 1673-ban odahagyván glas- 
gowi tanszékét, Londonban királyi káplán, végre 
sok hányatás után 1689. salisburyi püspök lett, 
s ettölfogva úgy egyházában, mint a parlament- 
ben nagy szerepet játszott. Több kisebb történeti, 
politikai és teológiai müve mellett jelentősebb 
munkái : History of the reformation of the church 
of Bngland (London 1679—1714, 3 köt. ; új kiadás 
1880, 2 köt.), melyért neki az angol parlament 
köszönetet szavazott ; llistory of my own time (ki- 
adta fia, Thomas B. (1723—24, 2 köt. ; új kiadás az 
elsőből kihagyott helyekkel és jegyzetekkel, Ox- 
ford 1823, 6 köt., s ismét Poxcroft kiadásában 
1902) ; A vindication of the authority, constitution 
and laws of the church and state of Scotland(1672). 

2. B., John, angol festő és rézmetsző, szül. 
Fisher Rowban, Bdinburg mellett 1784 márc. 20., 
megh. 1868 ápr. 29. Mint rézmetsző különösen 
Wilkie képei, valamint Raf aelnak Hampton-Court- 
ban levő kartonjai után készített reprodukciókkal 
tette nevét ismertté. Genreképeket festett. Elmé- 
leti müveket is írt a festészet különböző ágairól. 

Burnett (ejtsd: bömett), folyó Queensland brit- 
ausztráliai államban, a Dawes-hegylánc déli lej- 
tőjén fakad s a Csendes-óceánba torkollik. 

Burnett (ejtsd: bömett), Fratices Hodgson, ame- 
rikai írónő, szül. 1849 nov. 24. Manchesterben 
(Angliában). Fiatalon Amerikába költözött. A 
lancashire-i bányászvilágot tárgyaló That Láss 
o'Lowries (New York 1877) c, népszerű regénye 
nagy sikert aratott, hasonlókép az ifjúságnak szánt 
Little Lord Fauntleroy (1886) c. regénye. Nixie 
c. drámáját sikerrel hozták szinre 1890. Magyar 
ford. megjelent : A kis lord (Bpest 1891) ; Sárika 
története (u. o. 1891) ; Rejtett szerelem (Nemzet, 
1890 évf.). 

Burnett-eljárás, 1. Fa. 

Bumey (ejtsd: börni), Charles, angol zenetör- 
ténetíró, szül. Shrewsburyben 1726 ápr. 7., megh. 
1814 ápr. 12. Elkészítette egy nagy zeneiskola 
tervét 1767 ; írtHandelről 1785 ; a Rees-féle Cyc- 
lopaedia zenei cikkei is tőle valók. Kiadta 1 784. a 
Sixtus-kápolna nagyheti ájtatosságának Falestri- 
nától, AUegritöl, Baltól származó zenéjét, s írt 
fuvolára, hegedűre, zongorára stb. darabokat. 

Burnham (ejtsd: börnem), Sherbume Wesley, 
amerikai csillagász, sztil. Thetfordban 1838 dec. 

12. A csillagászatban autodidakta. Jelenleg a 
Lick-csillagvizsgálóintézet felügyelője. A kettős 
csillagok legalaposabb ismerője. Fő müve a nagy- 
szabású General catalogue of double stars (Wa- 
shington 1906, 2. köt.). 

Bumley (ejtsd: börnii), város Lancaster angol 
grófságban, a Bum és Calder összefolyásánál, a 
Pendel Hills (600 m.) Ny.-i lábánál, (1910) 104,331 
lak., régi kastéllyal, jelentékeny pamut- és vászon- 
iparral és vasmúvekkel, gépgyárakkal, sárgaréz- 
müvekkel. Környékén gazdag szén- és kőbányák 
vannak. 1861-ben még csak 28,000 lakosa volt ; 
nagy fejlődését pamut és gyapjuszövő iparának 
köszönheti. A leeds— liverpooU csatorna átszeli. 



Burnót, 1. Dohány és Burun. 

Bumótráspoly. A buniót reszelésére használ- 
ták a XVII. sz.-ban, s ép oly művésziesen állítot- 
ták ki, minta burnótszelencót; zománcból, faience- 
ból, porcellánból, fából és főképen elefántcsont- 
ból készült faragott vagy gazdagon díszített fedő- 
lapja volt, amely alatt volt a tulajdonképeni re- 
szelő. Az Iparművészeti Múzeumnak is vannak 
burnót-reszelői. 

Burnótszelence vagy dohányszelence (tranc. 
tabatiere), a tubákolás szokásával jött divatba 
a XVII. sz. első felében és különösen a XVIU. 
sz.-ban. Alakja különböző, többnyire kerek vagy 
ovális, alacsonyabb mint hosszú. Különböző anya- 
gokból készül, ú. m. fa, elefántcsont, fém, kő, 
üveg, papir. A fedele rendesen csukló körül for- 
gatható vagy egészen levehető. Rendszerint ez a 
díszítés taraja ; az ötvösséget és a zománcot, üveg- 
csiszolást, miniatürf estest s az összes ismert tech- 
nikákat felhasználták a B. díszítésére. Alakos 
dísznek rendszerint korukbeli eseményt ábrázol- 
nak, A XIX. sz.-ban a tubákolás kimegy a divat- 
ból és ezzel együtt a B. is mindig ritkább lesz. 

Burnouf, Eugéne, francia nyelvész, szül. 1801: 
aug.l2.,megh.l852máj.28.ACollégedeFrance-on 
a szanszkrit nyelv tanára volt. Ó volt az első, ki a 
Buddha- vallásnak szent nyelvével, a palival tudo- 
mányosan foglalkozott Lassennel együtt kiadott 
Bssai sur le Pali c. művében. Több, nagy szanszkrit 
nyelvismeretéről tanúskodó dolgozatot írt a Jour- 
nal asiatique és a Journal dos Savantsba. Halhatat- 
lan az érdeme a zend nyelvészet művelése terón.Hű 
kőnyomatban kiadta a Zoroasternek tulajdonított 
zend szövegek egyikét, a Vendidad Sadé, l'im des 
livres de Zoroaster-t (Paris 1830) és a párszi szent 
iratok magyarázatának alapját megvetette a Com- 
mentaire sur le Yagna című művében (Paris 
1836). A Collection orientale számára lefordította 
a Bhagavata-Puránát, s ezenkívül megírta az in- 
diai buddhizmus történetét (Paris 1844). B. óta 
lehet csak szó a buddhizmus tudományos móltatá- 
sáról. 

Burns (eijtsd:b8rnsz), 1. John, angol munkásve- 
zér, szül. 1858. Londonban. Mint gyári munkás 
szegényes viszonyok közt kezdte pálya ját s csak- 
hamar kiváló tagja lett a marxista Social De- 
mocratic Federationnak. Beszédeiért két ízben is 
hosszabb fogságot szenvedett. 1889-beu a London 
County Council tagjává lett. 1892-ben képviselő- 
nek választották, amely minőségben az állami 
gyárak nyolcórás munkaidejét sikerült kivívnia. 
1905 óta a liberális kormányban aLocal Govern-. 
ment Board elnöki tisztét tölti be, mint az első 
munkás, aki Angliában miniszteri székbe jutott. 
Több kisebb szociálpolitikai értekezést írt. 

2. jB., Róbert, a legnagyobb skót lírikus költő, 
szül. 1759 jan. 25. AUowayben, Ayr grófságban, 
megh. Dumfriesben 1796 júl. 21. Szegény farmer 
fia volt, de jó nevelésben részesült s korán ismer- 
kedett meg az angol irodalommal, Addisonnal, 
Shakespeare-rel, Pope-pal ós különösen AUan 
Ramsayvel. Hazájának természeti szépségei is 
hamar kifejlesztették benne a szép iránti érzéket 
és lelkesedést. Anyjától megtanulta a nép ajkán 
élő dalokat. Atyja farmjában dolgozott s közben 
írta, az eke mellett, lírai költeményeit, megéne- 



1 



Burnside 



— 131 — 



BúroK 



kelve a legjelentéktelenebb élményeket is, me- 
lyeket őszinte, belső érzéstől áthatva, igazi köl- 
tészettel juttat kifejezésre. Később rossz társa- 
ságba került s el is kellett hagynia aszülöi házat, 
de az élet megpróbáltatásai s atyja halála 
(1784) hazaszólították. Anyagi viszonyai azonban 
kedvezőtlenek maradtak és komolyan kezdett 
foglalkozni azzal a tervvel, hogy Nyugat- Indiába 
menjen. Útiköltségeit előteremtendő, kiadta köl- 
teményeit(1786). A váratlan sikeren felbátorodva, 
Njiigat-India helyett Edinburghba ment. Itt meg- 
ismerkedett Scottal 8 magas pártfogói akadtak. 
Hazatérve azonban rendszertelen életmódja kö- 
vetkeztében búskomorságba esett, az ivásra 
adta magát, végre a sok munka és mértéktelen 
életmód annyira aláásta egészségét, hogy már 
38-ik évében meghalt. Halála után Currie adta 
ki műveit összegyűjtve és életrajzzal ellátva 
(Liverpool 1800).Azóta munkái számtalan kiadás- 
ban jelentek meg. B. skót nemzeti költő, müveiből 
a szabadság (Vision of Liberty), a haza, a ter- 
mészet 8 főleg a skót felföld szeretete (My Heart's 
in the Highlands) és a szerelem szól, s költésze- 
tével rendkívüli hatást gyakorolt az utókorra. 
Víg balladáját, egy boszorka-történetet előadó 
Tom o'Shantert Arany János fordította le Kóbor 
Tamás címmel. A Cotter's Saturday Night a 
skót földmíves család oly hű és _ megkapó 
rajza, mint Arany Családi kör-e. Életrajzát 
többek közt megírták: Lockhart (1828); Blackie 
(1888); Higgins (1893); v. ö, Car Me gyönyöi-ü 
tanulmányát (Essays I.) ; Meyerfeld, Róbert B. 
Studien zu seíner dichterisehen Entwickelung 
(1899); 0. Ritter, Quellenstudien zu Róbert B. 
(1901). Magyarra többen fordították, nevezetesen 
Szász Károly és Lévay József. A Kisfaludy-Társa- 
ság kiadta B. összes költeményeit Lévay fordí- 
tásában. 

Burnside (ejtsd: bömszájd), Ambrosius Everett, 
északamerikai tábornok, szül. 1824 máj. 23. Li- 
bertyben, megh. 1881 szept. IS.Bristolban (Rliode- 
Island). Fegyvergyáros volt Bristolban, utóbb meg 
vasúti hivatalnok. A polgárháború kitörése után 
csakhamar dandárnokká léptették elő, részt vett 
a buUruni csatában és Mac Clellan alatt a Potomac- 
hadserog újjászervezésében. Része volt Lee tábor- 
noknak Marylandból való kiűzetésében; Frede- 
ricksburg ellen intézett rohama (1862) balul 
ütött ki és a reá ruházott fővezényletben 
sem vált be, amiért 1863-ban Grant foglalta 
el helyét. Knoxville bevétele egyébiránt az ö ér- 
deme. A béke helyreállítása után Rhode-Island 
kormányzója volt 1866— 69-ig. V. ö. Poor, Life 
and public sei-vices of B. (Providence 1882). 

Burntisland (ejtsd : bömtajiend), kikötőváros és 
tengeri fürdő Pife skót grófságban, a Firth of 
Forth É.-i partján, (1910) 4707 lak., nagy szénkivi- 
tellel. 

Bumtwood, város, 1. Brentwood. 

Burnusz, a beduinok leginkább fehér színű 
gyapot-köpenyege, mely rendesen csuklyával is 
el van látva ; e ruhadarab B. neve leginkább 
Észak-Afrikában van használatban, ahol e vise- 
let a városi emberek közt is el van terjedve. 

Buro (Biiru), a Molukki-szigetek egyike; a 
hollandi Amboina tartományhoz tartozik. Területe 



(Amblaut és a szomszédos kis szigeteket is bele- 
számítva) 9710 km*. Partjain sík és mocsaras ; bel- 
seje hegyes és erdős. Legmagasabb csúcsa a 2500 
m. magas Tomahu, Földje termékeny, de alig mü- 
velik. A kajeputolaj legértékesebb kiviteli cikke. 
Lakói malájok ; számuk körülbelül 15,000 (köztük 
200 keresztény, 2—3000 mohamedánus). Főhelye 
KajeU a K.-i parton. A babirussa sertés a Molukki- 
szigetek közül csak B.-n él. 

Burok, vmely tárgyat körülzáró burkolat. B.- 
levél, a szivarból beburkolására szolgáló szebb 
dohánylevelek. 

Búrok V. boerok (holland, boers a. m. parasz- 
tok), Dél-Afrikában az Oranje ós Transvaal közt 
fekvő vidék hollandus eredetű benszülöttei. uk ma- 
gukat Zuidafrikaner boers (délafrikai parasztok) 
vagy egyszerűen afrikaniknak nevezik, minthogy 
szerintük ők egyedül Afrika valamirevaló népe. 
A B. törzse a háromszáz év előtt kivándorolt 
németalföldiek, de már 1687. hugenotta mene- 
kültekkel, majd angol, német, dán, norvég tele- 
pítvényesekkel összeke verődtek. Általában véve 
igen magas (1-8— 1-9 m.) termetűek, szó- 
les vállnak és erős testalkotásuak. Bőrszínűk, 
különösen a nőké, fehér (éppen a B.-at emlí- 
tik fel annak a példájául, hogy a messze tá- 
volságra, az idegen égaljak alá költözött embe- 
rek fajtabeli sajátságaikat megtartják). Jólle- 
het fajtabeli sajátságaikra nézve a B. a hol- 
landusoktól az idegenekkel való vérkeverődés kö- 
vetkeztében több tekintetben eltérők, erkölcsi jel- 
lemükre nézve valódi hollandusoknak maradtak, 
amennyiben kitartók, szorgalmasak és flegmati- 
kusok, számítók és patriarchális életmódnak. 
Csak a munkás és önálló embert becsülik, az 
idegen jószágon élőt bywoner-nek (ott-lakónak) 
nevezik, aminek a fogalmához az alsóbbrangu- 
ságót kapcsolják. A B. nem falvakban, hanem 
tanyákon (farm) laknak, minthogy mindeniknek 
nagy gazdasága van. A házakat agyagból építik, 
a háztető fűvel kevert gipszrétegből áll, belül a 
falak ki vannak meszelve ; bútorzatuk egyszerű 
falóca és asztal; minden házban van biblia. A né' 
metalföldi reformált felekezethez tartoznak és 
felette bigottak. írni, olvasni mindenki tud. 
Foglalkozásuk szerint: 1. aszőllőmíves és borke- 
reskedő B. a leggazdagabb és legműveltebb elem, 
mely összeköttetéseinél fogva a külkereskedel- 
met is közvetíti ; 2. földmívesek, bár jólétben, de 
mérsékelt kényelemben élnek terjedelmes ta- 
nyáikon ; 3. állattenyésztők, elhanyagolt állapot- 
ban. A B. ösztönszerűleg irtóztak földjük termé- 
szetes kincseinek feltárásától, a vasút, távíró stb. 
befogadásától, mert tartottak az idegenek beözön- 
lésótől 8 aggodalmaikat a közelmúlt eseményei 
igazolták, A búr háború kitörése előtt számuk 
645,600 lelket tett ki (tehát a fehér lakosság 
67<'/o-a),de elszórva Fokföldön, Natalban, Oranje- 
ben, valamint a szomszéd német és angol terűle- 
teken. Jelenleg az angol és németalföldi nyelv 
hivatalosak és egyenjogúak. Három egyházme- 
gyére oszlanak. A társadalmi szervezkedésvagyis 
az összes afrikanderek egy szövetségbe való vo- 
nása származás és hitbeli különbség nélkül a 
nagy háború óta megakadt, bár a szövetség fenn- 
áll. V. ö. Younghicsband, South Africa of to day 



But'okban születés 



— 132 



Burrougfhs 



(London 1898) ; Wenzelburger, Die Gesohichte 
der B. (Nürnberg 1902). 

Burokban születés az, midőn a magzat rész- 
ben azon hártyákba takarva jön a világra, melyek 
az embriót körülveszik. Ez azért veszélyes, mert 
rendszerint csakis az egész petezsáknak, lepény- 
nyel együtt a méh faláról idöelött történt levá- 
lása alkalmával születhetik így meg a magzat. 
A lepény-vérkeringés megszűntével pedig az 
üjszülött megfulad, ha a hártyákat nem távolít- 
ják el a fejről. A B. ritka, s főleg az embernél és 
a kisebb állatoknál, pl. a sertésnél fordul elő. 
Az embernél a B. tréfás értelemben azt jelenti, 
hogy sok szerencséje van, valószínűleg azért, mert 
az magában is nagy szerencse, ha valaki burokban 
születik és meg nem fulad. 

Bnrokional (ném. Hüsing, ol. lezzino, franc. 
lusin, ang. housing), vékony, három kátrányo- 
zott fonalból készített zsineg, mely különösen 
vitorlás hajókon bizonyos kötelek, mint pl. a csar- 
nakok, tarcsok stb. beburkolására szolgál. Ezál- 
tal e kötelek tartósabbakká lesznek. A beburkolás 
fából készült, megfelelően megfaragott szer- 
számmal, a burkolófával történik, de előbb a be- 
burkolandó kötelet jól bekátrány ózzák és burok- 
ronggyal begöngyölik. 

Buroklövedék, 1. Lövedék. 

Burokrepesztés. A magzat testét védendő, a 
fejlődés alatt ezt többrétegű burok veszi körül, 
melyben több-kevesebb folyadék is van (magzat- 
víz). E burok a szülés első ú. n. tágulási időszaká- 
ban is kitűnő védelmet nyújt az előlfekvö rósz szá- 
mára, de másfelől a méhszáj tágítását is kitűnően 
elősegíti. A szülés kitolási szakában, ha még meg 
nem repedt volna a méh izomzata részéről reá- 
ható nyomás alatt szivós volta miatt, úgy, mivel 
most már a szülés gyorsabb lefolyását csak hát- 
ráltatja, erre alkalmas eszközzel, esetleg ujjal 
megcsípik — burkot repesztenek. 

Burokrongy (ném. Schmarting, ol. imboio, 
franc. Umande, ang. parceLlirtg), régi vitorlavá- 
szon, mellyel a kötelek helyenklnt beburkoltatnak, 
hogy a kölcsönös dörzsölés által kárt ne szen- 
vedjenek. 

Burokszülés, 1. Burokban születés. 

Burollosz, 1. Burlosz. 

Burow, August, német sebész és szemész, szü- 
letett Elbmgben 1809., megh. 1874. Königsberg- 
ben 1846. magán sebészi kórházat alapított, 
melybe nagy sebészi és szemészi híre számos 
külföldi beteget hozott. 1839-ben egyetemi docens, 
majd néhány évvel utána a sebészet tanára 
lett. 1859-ben lemondott tanári állásáról és to- 
vább vezette magánintézetét. Munkái : Physio- 
logie u. Physik des menschlichen Auges (1842) ; 
Resultate d. Beobaohtung an 137 Schieloperatio- 
nen (1844). 

Burow-féle oldat, 5«/o bázisos ecetsavas alu- 
miniumot tartalmazó viztiszta vagy kissé opalesz- 
káló oldat. Összehúzó és gyengén antiszeptikus 
hatású. 

Burr (ejjtsd : börr), Aro fi, északamerikai politikus, 
szül. 1756 febr. 6. Newarkban, megh. 1836 szept. 
14. Riclmiondban. Beállt katonának és Quebeck 
meg Monmouth mellett harcolt (1775 és 1778). 
1784-ben tagja lett a törvényhozó testületnek, 



1801. pedig az Unió alelnöke. Anyagi zavarok- 
kal küzdvén, kalandos terveket szőtt ; az Unió 
Ny.-i részében avagy Mexikóban császárságot 
akart alapítani. Emiatt pörbe fogták, de az es- 
küdtek felmentették. V. ö. Davis, Memoirs of A. 
B. (1838) ; Partm, The life and times of A. B. (2. 
kiad. 1864, 2 köt.); Tompkins, B. bibliografle (1 892). 

Búrra vagy Burrátu, az Eufrátesz folyam ba- 
biloni neve, a bibliai Peráth. 

Búrra, gazdag rézbánya Kooringa délausztrá- 
liai városnál. 

Burrhus, 1. Borri. 

Burrian, Karéi, cseh operaénekes (tenor), szül, 
Prágában 1870 jan. 12. Az ottani konzervatórium- 
ban Pivoda P. tanítványa volt ; 1892 óta énekel. 
Köln, Hannover,Hamburg,Prága után IHOO.Buda- 
pesten mint vendég énekelt lírai és hőstenorsze- 
repeket ; 1901 szept. -tői 1902 nyárig itt szerződve 
is volt, ekkor kreálta Tristant és az Anyeginben 
Lenskit. Utóbbi időkig Drezdában a szász klr. 
opera tagja volt, de onnan is végleg eltávozott. 
Énekelt Amerikában is. 

Burriana, város és kikötő Castellon spanyol 
tartományban a Földközi-tenger mellett, a Seco 
torkolatánál, (leoo) 12,962 lak., igen jelentékeny 
déligyümölcs, főképen narancskivitellel. 

Burrillville (ejtsd: börriiviii), város Rhode-Island 
északamerikai államban a Branch partján, vasút 
mellett, (igoo) 6317 lak., jelentékeny gyapjuszö- 
vőkkel. 

Burritt (ejtsd: börrit) Elihu, az örök béke apos- 
tola, szül. New-Britainban (Connecticut) 1810 dec. 
8., megh. u. o. 1879 márc. 9. Szegény csizmadia 
gyermeke volt. Fáradhatatlan szorgalommal el- 
sajátítá a klasszikus, kelta és jóformán az ösz- 
szes modem nyelveket. Már mint húsz éves iíjú 
társakat gyűjtött maga köré, kik előtt a biblián 
alapuló nézeteit mély vallásossággal s meggyő- 
ződéssel fejtegette. 1840 óta beutazta Amerikát, 
mindenütt az örök békét hirdetvén s a háborút 
kárhoztatván. Angliába 1846. ment. Ott írta a 
Sparks from the anvil (Az üllőtől visszapattanó 
szikrák) c. kis röpiratot. Olive leaves (Olaj fa- 
levelek) c. műve több millió példányban ter- 
jedt el az egész föld kerekségén. Visszatérve, ta- 
pasztalatait a Thoughts and notes at home and 
abroad (New-York 1854) c művében írta meg. 
Angolországi és skóciai utazásairól a Walks from 
the Land's End to John O'Groat's (London 1864, 
új kiad. 1867) e. munkában számol be. önéletírá- 
sát a Ten minutes talk on all sorts of topics (1874) 
c. műve tartalmazza. V. ö. Northend, Elihu B. 
(New-York 1880). Beszédei (Lectures and spee- 
ches) 1869. jelentek meg. 

Burroughs(ejt8d : börróz), John, amerikai író, szül. 
1837 ápr. 3. Roxburyben (New York közelében). 
Fejlődésére Emerson, Thoreau és Walt Whitman 
volrak legnagyobb befolyással, prózai és verses 
munkáit a természet forró szeretete, egészséges 
világfelfogás és eleven, lelkes stílus jellemzik. 
Fő művei : Notes onWalt Whitman (1867) ; Wake- 
Robin (1881) ; Winter Sunshine (1875) ; Birds and 
Poets (1877) ; Locusts and Wild Honey (1879) ; 
Pepacton (1881); Fresh Pields (1884); Signs and 
Seasons (1886) ; Sharp Eyes (1888) ; Indoor Stú- 
diós (1889) ; Walt Whitman, a Study (1897). 



I 



Bursa 



— 133 



Bursztyn 






Barisa, a görög byrsa szóból származó közép- 
kori latin szó, tulajdonképeni jelentmónye irha, 
bór, átvitt értelemben pénzes zacskó, tarsoly. 
Utóbb e szóból származott a börze. — B. volt a 
neve a középkorban az egyetemekkel kapcsolato- 
san alapítványokból vagy magánvállalkozásból 
létesült házaknak, melyekben a tanulók lakást 
és ellátást nyertek. így nevezték a tanulók egy- 
egy társaságát is (pl. a magyar B. Wittenberg- 
ben stb.). Innen származott a német Bursch s a 
francia bourse szó is. — Bursarius, valamely 
(közös jószág felügyelője, pénztáros; továbbá vala- 

ely B. tagja vagy lakója. 

Bursa luncosa, 1. Nyálkatömlö. 

Bursaría (erszényállotocska, áiiat), a csillés 
ázalékállatkákhoz tartozó véglónynem, melynek 
fajai jobbára különböző állatok belében élnek. 
Legismertebb a B.írMncafeí /a MüU.; Imm. hosszú; 
árkokban, mocsarakban él. 

BuTscheid, város Düsseldorf porosz kerületben, 
(190.0) 6322 lak., bársony- és plüsszövőkkel, fém- 
árú- és esőgyártással. 

Burschenscbaft (német, a Bursch szóból), 
németországi főiskolákon a diáktársaságok neve. 
Jenában alakult 1815. az első B., mely összetar- 
totta a diákokat, szelidítően hatott életmódjukra 
8 vezetője lett az egyetemi ifjúság életének. B. 
más egyetemeken is alakult. Csakhamar politikai 
mozgalmakba elegyedtek; 1818. Jenában 14 egye- 
tem ifjúságának küldöttei megalakították az AU- 
gemeine Deutsche B.-ot, melyet 1819. Kotzebue 
meggyilkolása után a kormányok feloszlattak, tag- 
jait szigorúan üldözték. A B. élete azonban még- 
sem szűnt meg ; a szövetség is újra megalakult, 
bár más nevek alatt s általános diákgy illéseket 
is tartottak. Később két irány vált külön: az 
Arminia nevű B. csupán a német egységért és 
szabadságért való lelkesedést ápolta tagjaiban, 
a Germania azonban e célokért való tevékeny- 
séget is megkívánta tőlük. Ez a politizáló irány 
lett az erősebb s Így újra vizsgálatok és bünteté- 
sek érték a B.-okat. 1848 óta politikai tekintet- 
ben nyugodtan élnek, de át is alakultak mulató 
társaságokká. A B. -oknak most két szervezetük 
van: a régieké az Alig. Deputierten-Konvent 
(1881), közlönye a B.-licheBlátter (Berlin); ezek- 
től külön áll 1883 óta az ú. n. reform-B.-ok szövet- 
sége, az Alig. Deutscher Burschenbund, közlönye 
az Alig. Deutsche Universitáts-Zeitimg (Berlin). 
V. ö. Heyck, Deutsche B. (Berlin und Leipzig 
1902) ; bő irodalmi utalások : Pernwerth v. Barn- 
stein, Beitráge zur Geschichte und Literatur des 
deutschen Studententums (Würzburg 1882) s a 
megnevezett lapokban. 

Bursera L. Triana et Flanch. (növ.), a Bm-se- 
raceae család génusza, melynek 40 faja különö- 
sen Közép-Amerikában van elterjedve. Fák. Leve- 
lük többnyire szárnyas. Viráguk apró, virágza- 
tuk rendesen f ürtszerü buga, csomókban álló virá- 
gokkal. Számos faj igen hasznos, részint gummit, 
részint balzsamot szolgáltatnak. Ilyenek különö- 
sen : B. simaruba L. Sarg (1. az ábrát), balzsama 
édesen aromás ; a kéregben foglaltatik. Szárítva 
chibou-, cachibou- v. gomartgyanta név alatt ke- 
rül kereskedelembe. Amerikában több külső és 
belső baj ellen orvosságnak, továbbá ümisznek 




^ 



Bursera simámba. 



használják. Az amerikai elémi-gyantáknak nagy 
részét teszi. A brazíliai jB. leptophloeos Mart., 
balzsama terpentinszerü, szintén elémi-gyanta. 
A B. tomentosa (Jacq.) Bngl. és B.excelsa ^.B.K.) 
Engl. a takamahaka- 
gyantát (tacamahaca 
occidentalis v. nyugat- 
indiai takahamaka) 
adja, mely azelőtt igen 
értékes volt, amennyi- 
ben összehúzó, görcs- 
csillapító, valamint 
köszvény és reuma el- 
leni szernek használ- 
ták. 

Barseraceae<növ.), 
a kétszikűek szabad- 
szirmú családja, mely- 
nek 320 faja a trópu- 
sokon él. Viráguk su- 
garas, rendesen egy- 
ivarú, 3—5 tagú. Magházuk 2—5 üregű, tojás- 
dad V. 3 élü. Termésük csonthéjas. Cserjék v. 
többnyire magas fák, kérgük mindig tartalmaz 
gyantajáratokat. Levelük többnyire szárnyas. 
Rendesen apró virágaik bugavirágzatot alkot- 
nak. A B. nevezetesebb hasznos génuszai : Gom- 
miphora, Boswellia, Bursera, Protium, Cana- 
rium stb. Mind értékes gyantát v. balzsamot szol- 
gáltat. 

Bursian, Konrád, német filológus, szül. Mutz- 
schenben 1830 nov. 14., megh. 1883 szept. 21. 
Münchenben, hol 1874 óta egyetemi tanár volt. 
Munkái: Július Pirmicus Matemus, De errore 
profanorum religionum kritikai kiadása (1886) ; 
Geographie v. Griechenland (1862—1872) ; Ge- 
schichte der klassischen Phllologie in Deutsch- 
land (München 1883) stb. Értékes vállalata volt 
1874 óta a Jahresbericht über die Portschritte der 
klassischen Altertumswissenschaft és ezzel kap- 
csolatban 1879 óta aBiographisches Jahrbuchfür 
Altertumskunde.Érdemeit méltatta Richter ( 1 88 4). 

Bursikóz (a német Bursch-hó\ : burschikos), 
diákos, pajkos ; aki a formára nem ügyel. 

Bursitis, 1. Nyálkatömlö-gyuladás. 

Burslem (ejtsd: börsziem), iparos város Stafford 
angol grófságban, a Trunk-csatorna mellett, 27 
km.-nyire Staffordtól, (loio) 44,153 lak., rendkívül 
virágzó keramikus iparral, Wedgewood, a róla 
elnevezett kőedény gyártásának fölfedezője, B.-et 
vallotta hazájának. Van művészeti iskolája, mú- 
zeuma képtárral, nagy kórháza. 

Bursza, Brussza (1. o.) török neve. 

Bárszentgyörgy, nagyk. Pozsony vm. malacz- 
kai j.-ban, (1910) 2038 tót, német és magyar lak., 
fogyasztási szövetkezet, vasúti állomás, posta- 
és távii'óhivatal. 

Búrszentmiklós, nagyk. Pozsony vm. ma- 
laczkai j.-ban, (i9io) 2993 tót és német lak., fo- 
gyasztási szövetkezet, vasúti állomás, posta- és 
táviróhivatal. 

Búrszentpéter, nagyk. Pozsony vm. malaczkai 
j.-ban, (1910) 1945 tót, német és magyar lak. ; u. p. 
és u. t. Búrszentmiklós. 

Bursztyn (esjtsd: bnrstttn), község Galíciában, Ro- 
hatyn ker. kapitányságban, a Gnila Lipa mellett. 



Bürt 



~ 134 - 



Burtscheld 



(1910) 4887 lak., szép kastéllyal, alabástrom-bá- 
nyákkal, sörfőzővel. 

Búrt (ejtsd : bőrt), TJiomas, angol munkásképvi- 
selö, szül. Morton-Rowban (Northumberland) 1837 
nov. 12. Tízéves koráig atyjával együtt a bányá- 
ban dolgozott. 1865-ben a northumberlandi köl- 
csönös bányászegyesület titkára volt. A munká- 
sok körében csakhamar oly népszerűségre tett 
szert, hogy 1874. radikális programmal Morpeth 
kerület képviselőjének választották, ezt a kerü- 
letet képviseli azóta folyton. Mint a bányászok 
nemzeti szövetségének elnöke, Birminghamben s 
Manchesterben több ízben rendezett bányászkon- 
gresszust, az 1890-iki berlini nemzetközi mun- 
káskongresszuson Anglia egyik képviselője volt. 
1892— 95-ig kereskedelmi államtitkár volt és 
1905. kinevezték a titkos tanács tagjává. Számos 
szociálpolitikai és közgazdasági cikket irt. V. ö. 
Watson A., A great labour leader, being a life 
of Thomas B. (London 1908). 

Burtaszok. Középkori arab írók szerint egy a 
Volga balpartján, a kozárok és bolgárok közt, ez 
utóbbiaktól 3 napi távolságra lakó nép, mely a 
kozároknak adózott, de a bolgárok zaklatásainak 
is gyakran ki volt téve. A B. nem voltak egységes 
törzs, hanem minden község vagy nemzetség 
külön állam, élükön egy v. két öreggel, kik a 
pörös dolgokban bíráskodtak. Házaik fából készül- 
tek s a földművelésen kívül méhtenyósztéssel 
foglalkoztak. Az oroszok 969-iki volgamenti had- 
járata csaknem az egész népet megsemmisítette ; 
a B. előbbi lakhelyükről mindenfelé elszéledtek. 
Rendesen a mai mordvinokkal azonosítják őket. 

Burton (ejtsd : börtn), 1 . John Hill, skót történetíró, 
és jogász, szül. Aberdeenben 1809 aug 22., megh. 
1881 aug. 10. 1831 óta mint ügyész működött. 
1854— 68-ig mint a börtönügy felügyelője volt al- 
kalmazva , 1877. pedig Skótország kir. történet- 
írója lett. Nagyobb művei : Manuál of the Law 
of Scotland (1839, s azóta sokszor) ; The Law of 
bankruptcy, insolvency and mercantile sequestra- 
tion ín Scotland (1845) ; Life and correspondence 
of Dávid Hume (1846) ; Political and sooial eco- 
nomy (1849) ; Bmigration (1851) ; Narratives from 
crimínal trials in Scotland (1852, 2 köt.) ; History 
of Scotland from the Revolution to the extinc- 
tion of the last Jacobite ínsurrectíon (1853, 2 rósz) ; 
The book-hunter (1862) ; The Scot abroad (új ki- 
adás B. életrajzával 1881) ; History of the reign 
of Queen Anne (1880, 3 köt.); The history of 
Scotland from Agricola's invasion to the revo- 
lution of 1688 (2. kiadás 1873, 8 kötet). 

2. B.,Ricliard Francis, ang. utazó, szül.Barbam- 
houseban 1821. márc. 19., megh. Triesztben 1890 
okt. 20. Rövid ideig az angol keletindiaí hadsereg- 
ben szolgált. K.-índiaí utazása után adta ki: 
Sindh and the races that inhabit the valley of the 
Indus (London 1850) ; Goa and the Blue Mountains 
(u. 0. 1851) című műveit. 1853. Ahdallah sejk 
álnéven Szuezből egy zarándokhajóval Janboba 
utazott, onnan pedig gyalog Medinába, azután 
Mekkába ment, ahonnan 1854. Dzsiddán át vissza- 
került Egyiptomba. Ez utazásának leírása : Per- 
sonal narratíve of a pilgrímage to El Medinah 
and Meccah (London 1855, 3. kiad. 1879, 3 k.). 
Erre a keletindiaí társaság a Szomáli-földnek és 



Hararnak kikutatásával bízta meg. Harari uta- 
zásának leírása First footsteps in Eastem Af- 
rica or an exploration of Harar címmel jelent meg 
(London 1856). B. és Speke a kormány támogatat 
sával 1856. Bombayből Zanzibáron át Afrika bel- 
sejében utaztak és 1858 febr. elérték a Tanganyika 
K.-i partját, ahol még nem járt volt európai ember. 
B. 1859. visszatért Angliába. Utazásának leírása : 
The laké regions of Central- Afriea. (London 1860, 
2 köt.). Később tette csak közzé Zanzibar c. mun- 
káját (u. 0. 1872,2 köt.). A krimi háború után 
Amerikában járt és utazását: The city of the 
Saints and across the Mountains to California (2. 
kiadás London 1862) című művében írta meg. 
Azután angol konzullá lett P'ernando Po-ban, 
ahonnan Abeokutába utazott ós Mann német fü- 
vésszel a Kamerun-hegységbe ment ; Dahomey- 
ben is járt követségben. 1864-ben santosi kon- 
zulnak nevezték ki, ahonnan Brazília felföldjén 
tett utazásokat, melyekről a The highlands of 
Brazil (London 1868, 2. köt.) e. műve szól. 1869. 
damaszkuszi konzul lett. 1872 nyarán Izland bel- 
sejében járt, mely utazásának eredménye az Ul- 
tima Thule (1875, 2 köt.) volt Végre Triesztbe 
nevezték ki angol konzulnak. Onnan utazott 
1876 — 77. az egyiptomi alkirály megbízásából a 
régi Midian földón, ahol az elhagyott aranybányá- 
kat kutatta ki és sok rombadőlt várost fedezett 
fel. Erről szólnak : The gold mínes of Midian and 
the ruined Midianite cíties (1878, 2 kötet) és The 
land of Midian revisíted (1879, 2 köt.) című müvei. 
Egyéb munkái : Wit and wísdom from West Af- 
riea (1865) ; Proverbia communia syriaca (1872) ; 
Two tríps to Gorilla Land and the cataracts of the 
Congo (1875, 2 köt.) ; Btruscan Bologna (1876) ; 
Sind revisited, notíces of the Anglo-indian army 
(1877) ; To the Goldeoast for gold (Cameronnal 
1882, 2 kötet); Book of the sword (London 1884). 
Fordította Camoens Luziadáit (1881) és lirai köl- 
teményeit (1884) és megírta a költő életrajzát és 
Luziadáinak magyarázatát. — Későbbi utazásai- 
ban részt vett neje B. Isabel, szül. Arundel de 
Wardour, megh. Mortelakeben, London mellett, 
1896 márc. 22., akitől megjelent: A. B. I. Arábia, 
Bgypt, India, narratíve of travel (1879) ós The 
ínner life Syria, Palestíne and the Holy Land (új 
kiadás 1884). V. ö. Wickins, The romanee of 
Isabel Lady B., story of her life (5. kiad. 1899). 

Burton-upon-Trent, város Stafford angol gróf- 
ságban, a hajózható Trent partján, amely folyón 
471 m. hosszú híd vezet át, fontos vasiiti csomó- 
pont, (1910) 53,399 lak., több modem templommal, 
Nagy-Britanniában a legnagyobb sörgyártással 
(ale-sör), amely mintegy 3000 munkást foglalkoz- 
tat ; vasművekkel, kazángyárral, hordógyártással. 

Burtscheid (franc. Bourcette), azelőtt öaálló 
város Aachen porosz kerületben, 1897 óta Aachen 
egyik kerülete jelentékeny posztó-, gyapjú-, fonó- 
iparral ós tűgyárral. Meleg (60— 74") ásványvíz- 
foiTásai az aacheniekhez hasonlítanak ; főképen 
reumatikus bajok, neuralgia stb. ellen használják. 
1338-ban kapta meg a városi kiváltságot. Ere- 
dete egy II. Ottó császár nejének bátyjától, Gre- 
gorios görög hercegtől 973. alapított bencés ko- 
lostor volt, melyet 1222. ciszterci apácakolostorrá 
alakítottak át ; 1803. szekularizálták. 



— 135 — 



Busbecq 



Buru, 1. Buro. 

Burudzsird, város Lurisztán perzsa tartomány- 
in, 1655 ni. magasban, a Dizful felső völgyében. 
20,C)00 lak., kitűnő legelőkkel, amiért az ország 
lovasságának egy része, miként ogykor Médiában, 
itt állomásozik ; van 6 nagy mecsetje, 64 iskolája, 
35 fürdője, 6 karavánszerája. 

Boxun, török szó, jelentése orr ; átvitt értelem- 
ben hegyfokot, előfokot is jelent. Eredeti jelenté- 
sére példa a burun otu szó, mely tubákot, szósze- 
rint orrfüvet jelent, innen a magyar burnót szó. 
Átvitt értelemben főleg helyneveknél, földrajzi el- 
nevezéseknél használatos. Szeráj-burnu a neve a 
Jeni szeráj-palotája ama rószének,mely a tengerbe 
nyiUik ki. Van egy Mezár-burnu nevű helynév is, 
A Jóreménységfokának Umid-bumu a neve, 

Burunduk (áuat), az ó-világi csíkos mókus 
(Tamias asiaticus Gm.) neve, L, Tamias. 

Burások, 1, Buri. 

Burut V. búrét (jól megkülönböztetendö a bur- 
jét-tól, 1. 0.), kinai neve a karakirgizeknek (kara 
a. m. fekete), akiket az oroszok köves kirgizeknek 
neveznek : 1, Kirgizek. 

Búrvölgyi vízíecsapoló társulat, alakult 1899., 
hogy a Búr patak mentén Hont vm.-ben fekvő 
834 kat. holdnyi területet lecsapoljon. Székhelye 
Magyarád, 1905 végéig befektetett épitéstőkóje 
61,248 K 33 f, 

Burwance, indiai állam, 1. Barvani. 

Burwood (ejtsd: börvúd), városaz ausztráliai Új- 
Dél- Walesben, 13 km, -re Sydneytöl, (i9oo) 7000 
lakossal, 

Bury (ejtsd: börri), város Lancaster angol gróf- 
ságban, az Irwell és Roach közt, a Manchester-B,- 
Bolton csatorna mellett, (1910) 56,959 lak., igen 
jelentékeny gyapotfonókkal, posztógyárakkal, 
gépgyárakkal. Főépülete a városháza, melyet 
Smirke épített olasz stílusban. B.-ben született 
Peel Róbert ; szobra a vásártéren áll, 

Bury (ejtsd : börri), John Bagnal, angol törté- 
netíró és orientalista, szül, Monaghanban (Íror- 
szág) 1861 okt, 16, Jelenleg tanár a cambridgei 
egyetemen. B. megtanult magyarul és figyelem- 
mel kiséri a magyar tudományos irodalmat. A 
Magyar Tud. Akadémia 1910. külső tagjává vá- 
lasztotta. Munkái: History of the later Román 
empire from Arcadius to Irene (1886, 2 köt.) ; His- 
tory of Greeee (1900) ; The ancien greac histo- 
rians (1909) ; kiadta Pindar ódáit (1892), Gibbon 
(The history of the decline stb,) nagy művének új, 
változatlan kiadását (London 1897 s köV.). Hazai 
történetünket érdekli Konstantin császárnak De 
administrando imperii c. művének kiadása. V. ö. 
Domariovszky S., a Századokban (41. köt. 437. 1.). 

Bury, Henri, (Blaze de B.), francia író, 1, Blaze. 

Bury Saint-Edmunds (ejtsd: börri szent eddmöndsz), 

város Suffolk angol grófságban, a Lark vagyis 
Boume mellett, (1910) 16,785 lak., több igen szép 
régi templommal (St. James és St. Mary a XV. 
sz.-ból), egy még VI. Eduárdtól alapított latin 
iskolával, nagy múzeummal, élénk gabonavásá- 
rokkal. B.-t Nagy Kanut alapította (870), amikor 
alapját vetették azon apátságnak is, amely a dá- 
noktól meggyilkolt Edmondnak, Ost-Angeln kirá- 
lyának emlékét volt megörökítendő. Ez apátság- 
nak 27 m. magas tornya, Church Gate, máig is 



fennáll, a kolostor romban hever. Saint-Mary 
templomban VIII. Henrik nővérének, francia Má- 
riának sírját őrzik. 

Burzenland, Brassó vidékének régi német 
neve ; magyarul : Barczaság (l. 0.). 

Burzev, Vladimir, orosz forradalmár. Mint a 
szentpétervári egyetem hallgatója összeesküvésbe 
keveredett és emiatt 1886. Szibériába száműzték. 
Onnan azonban sikerült Angliába, majd Svájcba 
menekülnie. Zürichben orosz elvtársakkal a Sza- 
bad Oroszország-ot szerkesztette, de nemsokára 
Svájcból is kiutasították. Erre Londonba távo- 
zott, ahol Stepnjak társával az Orosz forradalom 
történetét írta és a Népakarat-ot szerkesztette. 
Az orosz rendőrség sürgetésére azonban innen is 
kiutasították, mire Parisba ment, hol a Multunk 
c, folyóiratot kezdte szerkeszteni (1904). Az alkot- 
mányt Ígérő császári manifesztumban bízván, 
1905. Szt.-Pétervárra ment, ahol azonban újra 
üldözőbe vették. Erre Parisba menekült és itt 
leplezte le aztán (1907) Azev orosz kémnek és 
Landesen-Hartingnak, a párisi titkos rendőrök 
fejének szennyes üzelmeit. 

Burzsuk, kisk. Hunyad vm. marosillyei j.-ban, 
(1910) 422 oláh lak., vasúti megálló, u. p. és u. t. 
Zám. 

Buság, kisk. Szatmár vm. nagybányai j.-ban, 
(1910) 494 oláh lak., vasúti állomás, táviróhivatal ; 
u. p. Misztótfalu. 

Busa marha, 1. Moldvai marha. 

Bu Sater, rom, 1. Utica. 

Busau, régi várkastély északi Morvaországban 
Olmütztől nyugatra, a hasonló nevű városka 
feletti dombon. A vár valamikor Podiebrád ki- 
rály fiáé, majd Postupic Zdenkóé, a Hoditz gró- 
foké és 1696 óta a német lovagrendé volt. 1895-ben 
Jenő főherceg, mint a lovagrend ezidöszerinti 
nagymestere, a várat Hauberisser György mün- 
cheni tanár tervrajzai szerint restauráltatta. 

Busbecq (ejt«d:büszbeir), Ogier (Augerius) Ghi^ 
selin de, állainférflú és tudós, GhiselJn (Ghislain) 
Georges természetes fia, szül. Cominesben, Flan- 
driában, 1522., megh. Maillot várban (Rouen m.) 
1592 okt. 28. Rendkívül sokat tanult és utazott. I. 
Ferdinánd 1552. Konstantinápolyba küldötte 
követnek. Hazánkon átutaztában Budán tartóz- 
kodott egy ideig. Konstantinápolyból Kis-Ázsiába 
is átrándult tudományos expedícióra s ez alka- 
lommal felfedezte az Ancyra-i feliratot (1. An- 
cyranum monumentum). 1554-ben részt vett I. 
Ferdinánd király angol követségében; 1553. 
II. Szolimán szultánnal fegyverszünetet közve- 
tített és 1556— 62-ig, mint I. Ferdinánd követe, 
Konstantinápolyban tartózkodott. Itt többnyire 
kéziratok, ritka növények és állatok gyűjtésével 
foglalatoskodott. A gyűjtött növényeket, hagy- 
mákat V. magvakat főkép a magyar flóra kutató- 
jának, CíímM5-nak küldözgette, a bécsi császári 
kert számára. Visszatérte után II. Miksa császár 
gyermekeinek nevelője lett ; 1574 óta IX. Károly 
francia kh-ály özvegyének (Erzsébetnek) bútokait 
kezelte Franciaországban. Összes művei Leiden- 
ben és Baselban jelentek meg (1633 és 1640): 
A. G. Busbequü omnia quee extant opera. A 
hazai kiadást Tóth Tamás piarista tanár ren- 
dezte (Pest 1761). Hazai történetünkre leg- 



Busca 



— 136 



Busche 



fontosabb a Legationis Constantinopolitanum 
(későbbi cím : Legationis turcicae epistolae IV. 
Paris 1581 és ujabban Zimmerertől 1904.). V. ö. 
Forster és Dániel, Life and letters of Ogier 
Ghiselin de B., (London 1881, 2 kötet) ; Viertel, 
B.-s Erlebnisse in der Türkéi (Göttingen 1902) ; 
Baróti Lajos, Útleírások régi időkből (Budapest 
1895); Hirschfeld G., Aus dem ürient (Berlin 
1896). A genti botanikus kertben orgonafa meg a 
tulipánok ezrei között áll mellszobra, melyet Par- 
mentier szobrász alkotott. 

Busca (ejtsd: buszka), város Cuneo olasz tarto- 
mányban, a Mairánál, (i9oi) 3000, mint község 
9036 lak., márvány- és alabástrombányával, se- 
lyemfonókkal, bortermeléssel. 

Buscaino-Campo, Alherto, olasz író, szül. Tra- 
paniban 1826 jan. 26. Munkái : Vannina d'Or- 
nano, szomorújáték (Trapani 1848) ; Del siciliano 
insorgimento (u. o. 1848) ; Versi e prose (Firenze 
1862) ; Regole per la pronunzia della lingua ita- 
Uana (Trapani 1875) ; Alcuni aneddoti di storia 
letteraria (u. o. 1874) ; Studii di filológia italiana 
(Palermo 1877) ; Studii varii (Trapani 1867—71). 

Bnsch, 1. Emil, német iparos, szül. Berlinben 

1820 aug. 6., megh. 1888 ápr. 1. 1845 után 
átvette bátyjának, Dunckernek látszerüzletét s 
iparágát igen nagy tökélyre emelte, főleg a 
tábori látcsövek és a színházi látcsövek elő- 
állítása terén. 1872-ben e gyárat részvény- 
társulat vette át, mely Rathenower optische 
Industrieanstalt céggel még ma is fönnáll s egye- 
bek közt igen jó prizmás távcsöveket készít. 

2. B; Johann, német teológus, szül. ZwoUeban 
1400., megh. Sultában 1479. Nagy tevékenységet 
fejtett ki különböző kolostorok reformálása körül 
és fokról-fokra emelkedett az egyházi méltóságok- 
ban ; 1450. a neuwerki kolostor prépostja és a vá- 
ros archidiakonusa lett ; a baseli zsinaton hozott, 
a kolostorok ref ormálására vonatkozó határozatok 
erélyes végrehajtásában a velf fejedelmek is se- 
gítségére voltak. írásai : A windesheimi kolostor 
krónikája (Chronicon Windesemense, kiadta Ros- 
weydus, Antwerpen 1628) ; De reformatione mona- 
steriorum quorundam Saxoniae (Leibnitzii Script.- 
aiban, Braunschweig ; 2 kötet) stb. 

8. B., Moritz, német publicista, szül. Drezdában 

1821 febr. 13., megh. 1899 nov. 16. Lipcsében. 
1851-ben Amerikában járt, 1856.Keleten utazott. V. 
ö. Wanderungen zwischen Hudson und Mississippi 
(1853, 2köt.);Egypten(1858); Griechenland(1859); 
Die Türkéi (Triest 1881) ; Bine Wallfahrt nach 
Jerusalem (Leipzig 1881) ; Bilder aus dem Orient 
(Triest 1862). Bismarck politikáját a lipcsei 
Grenzbote hasábjául támogatta s 1870. a berlini 
külügyi hivatalba hívták meg, hogy Bismarck 
eszméit a sajtóban jobban terjeszthesse. A fran- 
cia háborúban is Bismarck kíséretében járt. Leg- 
nagyobb sikerét a naplószerűen írt Gráf Bismarck 
und seine Leute wáhrend des Krieges mit Frank- 
reich című könyvével érte el (Leipzig 1878, 7-ik 
kiadás 1889), melynek kiegészítői : Neue Tage- 
buchsblátter (u. o. 1879) és ünser Reichskanzler 
<u. 0. 1884, 2 köt.). Röviddel halála előtt jelentek 
meg : Bismarck u. sein Werk (u. o. 1898) és az 
indiszkrét Tagebuchblátter (ang. London 1898, 
ném. Leipzig 1899, 3 köt.). Lefordította továbbá 



Lenormant a Kelet őskoráról írt müvét (3 köt.) 
és a Die Mormonén c. munkának is ő a szerzője 
(1870). 

4. B; Wilhelm, német sebész, szül. Marburgban 
1826 jan, 5., megh. Bonnban, mint az ottani se- 
bészeti klinika főnöke, 1881 nov. 24. Munkái : Be- 
obachtungen über Anatomie und Entwickelung 
einiger wirbellosen Seetiere (Berlin 1851) ; Chi- 
rui'g. Beobachtungen, gesammelt in der chirurg. 
üniversitátsklinik zu Berlin (u. o. 1854) ; Lehi'- 
buch der Chirurgie (u. o. 1857—69). 

5. B., Wilhelm, német rajzoló, szül. Wieden- 
sahlban 1832 ápr. 15., megh. 1908 jan. 9. Mechts- 
hausenban. Düsseldorfban, Antwerpenben és 
Münchenben tanult. Festőnek készült, de nem 
keltett nagyobb hatást, annál inkább humoros 
rajzaival, melyeket 1859 óta a Pliegende 
Blátter c. élclap számára készített, humoros 
könyvei pedig, melyekhez maga írta a verse- 
ket, világszerte népszerűekké váltak, részben 
magyarul is megjelentek. Jóllehet politikával 
nem foglalkozott, verseinek ós rajzainak maró 
szatírájával sokat ártott a kat. centrumpártnak, 
a papságnak és a hivatalos tekintélynek ; ennek 
dacára népszerűségének hatása alatt halálakor 
II. Vilmos német császár is részvéttáviratot kül- 
dött Mechtshausenbe. Leghíresebb müvei : Max 
u. Moritz (Marci és Miska) ; Hans Huckebein, der 
Unglücksrabe (Ugri Matyi, a vészmadár), derült 
humorú történetkék, míg Der heil. Antonius von 
Padua, Die fromme Helene, Páter Filucius erős 
szatirikus élüek. Halála után adták ki művészi 
hagyatékát: Künstlerischer Naclüass, 250Kun8t- 
drucke auf 60 Tafeln (München 1910, szövegét 
irta F. von Ostini). V. ö. Wolkmann 0. F., W. B. 
der Poet. Seine Motive und Quellén (1910). 

6. B., Wilhelm, német történetíró, szül. Bonn- 
ban 1861 febr. 18. Lipcsében lett magántanár, je- 
lenleg Marburgban egyetemi tanár. Munkái : 
Drei Jahre englischerVermittlungspoUtik 1518 — 
1521. (Bonn 1884); Cardinal V^olsey und die 
kaiserliche Allianz (u. o. 1886) ; Der Ursprung 
der Ehescheidung K. Heinrichs VIII. (Histor. 
Taschenbuch 1889) ; Der Sturz des Kardinal Wol- 
sey (u. 0. 1890) ; England unter deu Tudors. I. B. 
Heinrich VII. (Stuttgart 1892 ; ezt a 6 kötetre ter- 
vezett munkát Todd A. angolra fordította) ; Bis- 
marck und die politischen Anschauungen in 
Deutschland (1896); Die Berliner Márztage (Leip- 
zig 1899) ; Das grosse Hauptquartier 1870—71 
und die Bekámpfung von Paris (1905); Die 
Kampfe um Reichsverfassung und Kaisertum 
(1906). 

Busche, HermMnn von dem (Pasiphilus), ném. 
humanista, szül. Sassenberg várában (Műnster m.) 
1468., megh. Dülmenben 1534. 1486— 91-ig egyet, 
tanár volt Rostockban, Greifswaldban, Wittenberg- 
ben (1502), Lipcsében (1503) és Kölnben (1508), 
ahol főművét megírta : Vallum humanitatis (1518, 
utolsó kiadása 1745), a humanizmusnak erélyes 
és szellemes védelme. Később beutazta Hollan- 
diát és Angliát, mire 1517. Weselben és 1526. 
Marburgban lett tanár. Élete végén az újrakeresz- 
telőkkel vitázott. Reuchlin, Luther és Hutten lel- 
S kes híve, alapos tudós, a latin nyelv kiváló mes- 
' tere és valódi költői tehetség volt ; különösen 




Buschhausen 



— 137 



Busiris 



jelesek szatírái. Életét megírta Liessem J. (Köln 
1884-87). 

Bnschhaasen, falu Poroszországban, a düssel- 
doríi kerületben, a Ruhr vidékén, (1905) 6820 la- 
kossal. 

Bu8chhütten,f alu Poroszország Amsberg kerü- 
letében, (1905) 2028 lak., vasöntögyárral, kohók- 
kal, agyagárúgyárral. 

Buschmann, Johannes Kari Eduárd, német 
nyelvész, szül. Magdeburgban 1805 febr. 14., megh. 
Berlinben 1880 ápr. 21. ö fejezte be a berlini aka- 
démia megbízásából Humboldt Vilmosnak a jáva- 
szigeti kari nyelvről megkezdett munkáját és adta 
ki Humboldt S. Kosmos című nagy művének 
5-ik kötetét jeles tárgymutatóval. Egyéb munkái : 
Aper^u de la langue des Iles Marquises et de la 
langue taitienne (Berlin 1843) ; Die aztekischen 
Ortsnamen (u. 0. 1853) ; Die Spuren d. aztekischen 
Sprache im nördlichen Mexikó u. höhem amerik. 
Norden (u. 0. 1859) ; Der athapaskische Sprach- 
stamm (u. 0. 1856) ; Das Apache und der athapas- 
kische Sprachstamm (u.o. 1860—63) ; Grammatik 
der sonorischen Sprachen (u. 0. 1864—69). 

Bnschtehrad, község Kladno kerületi kapi- 
tányságban, Csehországban, 16 km.-nyire Prágá- 
tól, (1910) 4101 lak., császári sörfözövel (20,000 
hl.) és jelentékeny köszénbányákkal. 

Buschtehradi vasút (kizárólag szabadalma- 
zott). Csehország ÉNy.-i részében fekszik és fő- 
vonala Bubuától és Smichov-tól (Prága) két ág- 
ban Hostiwitzig s onnan Komotau-Karlsbadon 
át Tirschnitzig s innen Égerig terjed. Elágazásai : 
Kralup, Rakonitz, Kolleschowitz, Reitzenhain, 
Weipert, Klingenthal ós Franzensbad ; Prágától 
Bubnáig az osztrák államvasutak vonalát a 
személyforgalomban közösen használja. Csatla- 
kozások : Smichow, Bnbna, Rakonitz, Saaz, Kra- 
lup, Komotau, Eger: az államvasutakkal, Ko- 
motau : az Aussig-teplitzi vasúttal, Kaaden : a 
kaadeni h. é. vasúttal, Schlackenwerth : a Schla- 
ckenwerth-joachimsthali h. é. vasúttal, Dalwitz : 
a Karlsbad-dalwitz-meckelsgrüni h. é. vasiHtal, 
Karlsbad : a Marienbad-karlsbadi vasúttal és a 
Karlsbad-johanngeorgenthali h. é. vasúttal, Cho- 
dau : a Chodau-neudecki h. é vasúttal, Neusattel : 
a Neusattel-elbogeni h. é. vasúttal, Tirschnitz : 
a Tirschnitz-schonbaclii h. é. vasúttal, Reitzen- 
hain, "Weipert, Klingenthal, Eger, Franzensbad : 
a szász kir. államvasutakkal. Smeöna— Stern- 
berg, Milostin— Kunowa — Michelob, Komotau— 
Eger között kettős vágányú, többi részén egy- 
vágányú rendes nyomtávú fövasút, 419*68 km. 
kiterjedéssel. Beruházási töke 208.006,572 K, 
240 mozdony, 335 személy- és 1231 teherkocsi- 
állománnyal. Igazgatósága Prágában van. 

Bnselapiius, 1. Zebuantüóp. 

Busembaum, Hermarm, német jezsuita, szül. 
Vesztfáliában, Nottelnben 1600., megh. Münster- 
benl668 jan. 31. Tanította a bölcseletet steológiát, 
különösen az erkölcstant, Kölnben, Hildesheimben 
és Münsterben. Fő müve : Medulla theologiae mo- 
rális facili ac perspicua methodo resolvens casus 
conscientae, exvariisprobatisque auctoribus con- 
cinnata (Münster 1645, azóta igen sok kiadást ért). 
E könyvre hivatkoznak azok, kik azt állítják, hogy 
a jezsuiták a királygyilkosságot megengedettnek 



mondják. A kérdéses hely így hangzik : «saját éle- 
tét, testének épségét bárki — tehát még íiú, szerze- 
tes és alattvaló is — jogosan megvédelmezheti-, ha 
máskép nem lehet, még a támadó megölésével is, 
tekintet nélkül arra, hogy a támadó szülő, apát v. 
fejedelem : kivételt képez az az eset, ha az ölés 
következményei felette nagyok volnának, pl. há- 
ború stb.». 

Busento (a görögök Pyxusa, a rómaiak Bu- 
xentiusa), folyócska Cosenza olasz tartományban ; 
a Monté Cocuzzón ered és a Tarantói-öbölbe tor- 
koló Cratiba szakad. Ennek a folyónak medrébe 
temették hivei Alarichot (1. 0.), a nyugati gótok 
királyát. 

BuSetina, adók. Verőcze vm. verőczei j.-ban, 
(1900) 1473 horvát-szerb és magyar lak. ; u. p. 
Spisic-Bukovica, u. t. Szia von verőcze. 

Buseu (Buzau), város Romániában, az itt 
B.-nak nevezett Bodza folyó mellett, kerületi és 
püspöki székhely, (1900) 21,561 lak., nagy püspöki 
székesegyházzal, papnevelővel, gimnáziummal, 
gabonavásárokkal . 

BuSevec, adók. Zágráb vm.nagygoriczai j.-ban, 
(1900) 629 horvát-szerb lak. ; u. p. és u. t. Velika- 
Gorica. 

Basbel (ang., ^tsd: busei), Angolországban és 
az északamerikai Egyesült-Államokban főleg 
száraz árúra, különösen gabonára használt űrmér- 
ték. Az angol v. imperial-B. = 8 gallon = 36'35 1., 
míg az északamerikai, másként winchesteri B. == 
35-238 1. A kereskedelmi forgalomban 33 ame- 
rikai B. = 32 imperial-B. 

Bnsliinaii, ausztráliai angol kifejezés a la- 
kosság ama részének megjelölésére, akik az or- 
szág legelőkben (bush) gazdag vidékein élnek és 
nem földmlveléssel, hanem állattenyésztéssel 
foglalkoznak. 

Busi (szlávul : Bisavo), kis dalmát sziget Lissá- 
tól DNy.-ra, 5 km. hosszú és felényi széles ; 160 
lak., akik halászaton kívül szőllő- és gyümölcs- 
termesztéssel foglalkoznak. Újabban hjressé lett 
Ransonnet nevű barlangjáról, amely a caprii kék- 
barlanghoz hasonló. Csak a tenger felől lehet bele- 
jutni ; bejárata : 2'5 m. széles és 1-5 m. magas ; 
a barlang 31 m. hosszú, 15—17 m. széles. 

Busi, Giovanni, olasz festő, 1. Gariani. 

Busir (Abusér, Bender-Busir), Dél-Perzsia 
egyik legjelentősebb kikötő-városa a Perzsa-öböl- 
ben (29° ó, sz., 51° k. h.), a K.-i part közelében 
elnyúló keskeny szigeten. Éghajlata egészségte- 
len, lázas. Házai részben csak egyszerű nádfedelű 
kunyhók. Utcái szűkek. Bazárjaiban élénk keres- 
kedés folyik. Legfőbb kiviteli cikk a gyöngy, a 
szőnyeg és az ópium. AzonkívtÜ kivisz datolyát, 
gyapjút stb. A bevitelnek kb. fele Nagy-Briteinniá- 
ból (vászon stb.), tekintélyes része Indiából (cu- 
kor, tea, rizs, indigó stb.) kerül. A vámhivatal 
angol kézben van. Lakossága (i909) 27,000 körül. 
1909 áprilisában a perzsiai zavargások idején 
Anglia Oroszországgal egyetértően bevonult B.-ba. 
(Az orosz csapatok Tebrizt szállották meg ugyan- 
ekkor.) A sah erre sietett megadni az alkotmányt 
a forrongó népnek. L. Perzsia. 

Busiris, egy görög hajósmonda hőse, költött 
egyiptomi Jcirály, ki az országába vetődő idege- 
neket megöli, míg végre Herakles agyonüti. A 



Busiris 



— 138 — 



Busnach 



mondát, mely eredetileg Egyiptom zárkózottsá- 
gának és idegengyűlöletének túlzó illusztrálá- 
sára készült, a görög epikusok rószletvonások- 
kal kiszínezték, a komédia-írók a nagyótü He- 
rakles központi beállításával burleszkké változ- 
tatták, míg egyes rotorok félig tréfásan nemes- 
lelkű pappá eszményítették B. alakját. 

Busiris, városok, 1. Buzirisz. 

Busk, 1. város Galíciában, Kamionka kerületi 
ka])itányságban, a Bug, Solotwina és Peltew 
összefolyásánál, (1910) 75Í0 lengyel és rutén lak., 
mintegy ,30 híddal, melyek a hat külvárossal kö- 
tik össze, régi várfalak maradványaival, sörfőzö- 
vel ós élénk ta- meg vászonkereskedéssel. — 2.B., 
kis mezőváros Orosz-Lengyelországban, a kielcei 
kormányzóságban, 1673 lak. ; közelében látoga- 
tott kénesvizű fürdő van. 

Buskerud, norvég kerület, területe 14,997 km^, 
(1910) 123,663 lak., magába foglalja a Husum 
félszigetet és a bájosságáról híres Ringerike 
dombvidéket ; középpontja a termékeny B. ura- 
dalom. Főhelye Drammen. 
. Búskomorság (meZawc/toZMi), szomorú hangu- 
lattal és gondolatokkal járó elmebaj. A hangu- 
latban a lelkifájdalom uralkodik. A gondolkodást 
önvádlási, bűnösségi és kicsinységi téves eszmék 
töltik be. A betegek gátoltak, mozgásaik lassúk, 
minden behatás fájdalmasan érinti őket, belső 
nyugtalanság gyötri, gyakran szívtájóki szoron- 
gással járó erős félelem (praecordiális félelem) 
lepi meg őket, amikor is futkosnak, hangosan 
jajgatnak. A betegek szemrehányásokkal, vá- 
dakkal illetik magukat, ők nagy bűnösök, elkár- 
hozottak, gonoszak, szerencsétlenek, nem érdem- 
lik mások szeretetét. Isten kegyelmét, nem ér- 
demlik meg az ételt, mások miattuk szenvednek, 
családjuk miattuk megy tönkre. Gyakori az élet- 
untság és az öngyilkosságra való hajlandóság. 
Emiatt vonakodnak enni. Néha családjukat ki- 
pusztítják, hogy a reá váró szerencsétlenségtől 
megmentsék. A B. többnyire a 40—50 éves kor- 
ban jelentkezik, nőknél talán gyakrabban, mint 
férfiaknál. Oka valamely tartós gond, bánat, be- 
tegség, kimerülés lehet, de veleszületett hajlan- 
dóság is. A baj ismétlődhetik, gyakran pedig a 
mániával (1. 0.) váltakozik. A B.-ban szenvedő 
beteg igen gondos felügyeletre szorul (öngyilkos- 
ság veszélye), tehát leghelyesebb elmegyógyító 
intézetbe elhelyezni, ahol a betegek pár hónap 
alatt meggyógyulnak. 

Busley, Kari, német technikus, szül. 1850 okt. 
7. Neu-Strelitzben. 1875Ttől kezdve gépészmér- 
nök a császári német hadtengerészetben, majd 
tanár a kiéli hadtengerészeti akadémiában, az- 
után a Schichau hajó- és gépépítő gyár képvi- 
selője és 1899 óta a német hajóépítészeti társa- 
ság üzletvezető igazgatója. Vezérlő szerepet ját- 
szik a német vitorlásversenyek és léghajózás 
terén és a német hajóhad társaság (Flottenverein) 
alapítása és vezetése körül is nagy érdemeket 
szerzett. Termékeny tengerészeti szakíró. 

Busman nyelv, 1. Afrikai nyelvek. 

Busmanok (hollandi nyelven bosjemans, azaz 
bozót-emberei), Dél-Afrikának egy a többi benszü- 
löttektől különös testi sajátságaikkal különböző 
törzse, mely törzs magát szán-nak nevezi. Fő és 



majdnem egyedüli fegy verők az íjj és a nyíl, 
amelynek hegyét rendkívül erős méreggel 
vonják be és vele vadászat alkalmával vagy 
rablójárataiknál igen ügyesen bánnak. A B, 
nomád életmódjuk mellett a szomszédok birka- 
és ökörcsordáit, ahol csak lehet, megdézsmálják, 
ezértüldözik őket. Tennetükigen kicsiny (1 -Mm.), 
tehát oly magasak, mint nálunk a 15 éves gyer- 
mekek, mindamellett szívósak, erősek. Hosszú és 
alacsony fejűek (dolicho-,platy- v. chamaecephali), 
orruk annyira belapult, hogy az arcél (profll) vona- 
lában ki nem emelkedik az előretolt állcsontok 
felett, csontjaik vaskosak, durvák. Medencéjűk 
sokkal keskenyebb, mint más emberfajtáké és 
a nők medencéje is alig szélesebb, mint a férfiaké, 
ami az állati típusra emlékeztet. Bőrűk ráncos, 
szattyánszerü ; sötét hamuszínű, gyapjas hajuk 
gömbölyű csomókká tapad, ezt egy-egy fürtbe 
egyesítik, s beléje keselyűtollakat erősítenek. 
Fülük és orruk cimpáját átfúrják és beléjük 
csontpálcikákat dugdosnak, a homlok és derék 
körül szíjat kötnek, a testüket zsírral mázolják 
be. Meztelenül járnak és csak a hátukat takarják 
be valami állati bőrrel. Igen ügyes a kezük fo- 
gása s a rajzolásra nagy kedvet ós ügyességet 
mutatnak. A budapesti embertani múzeumban egy 
igen ügyes vadászati jelenet rajza van, amelyet 
a Pokfóld woodhousei kerületében a B. egy szikla- 
odu falára vörös, fehér és fekete színnel festettek, 
s amelyet Alsberg casseli orvos másolt le. A B. 
sziklaodukban, kiásott hangyabolyokban húzód- 
nak meg, vagy gyékényből és rozséból méhkas- 
alakú kis kunyhót építenek maguknak. Mond- 
ják, hogy egy felső lényt (kágán vagy kaang) is- 
mernek. Van nekik mondájuk az ős emberekről 
is. A B.-nak még legtöbb fajtabeli hasonlatossá- 
guk van a hottentottákkal, akikkel még a nyel- 
vük is rokon, minthogy mindkettőjük nyelvében 
előfordulnak az ú. n. csettentő hangok (Schnalz- 
laute), amelyeket európai ember kiejteni képte- 
len. A B. története ismeretlen. Mikor a Fokföld 
gyarmatosítása megindult, az első telepesek 
Ksonqua)) néven ismerték e vad fajt és véres 
harcok után űzték el az őserdőkbe a becsuánok 
felé. Azóta szakadatlanul tart az irtó harc, amely 
a már is nagyon megritkult B. teljes kipusztulá- 
sára vezet. Busman nő és férfl képét 1. Afrika 
cikknél az Afrikai népfajok képmellékleten. V. ö. 
Zeitschr. für Ethnologie 1905. foly. és a Glóbus 
83—84. köt. ; Moszeik 0., Die Malereien der Busch- 
mánner (Berlin 1910). 

Busmanok földje, 1440 m. magas fensík az 
angol-afrikai Fokföldön. Magába foglalja Kis- 
Namaföld ÉK.-i és Calvinia meg Carnarvon ke- 
rület É.-i részét. A fensíkot a Hartebeest folyó 
szeli át, de mégis majdnem egészen víz híjával 
van 8 csak bőséges eső után borítja növényzet, 
amikor a nomád életet élő búrok, korrannák, na- 
mák és busmanok járják végig barmaikkal. 

Busnach (ejtsd: bUsznak), WilUam Bertrand, 
francia színműíró, szül. 1832., megh. Parisban 
1907. Több operette-szövegkönyvet írt s mint 
Zola társszerzője ennek Nana, L'assomoir, Ger- 
minal és Pot-Bouille c. regényeit a színpadra 
vitte. Hátrahagyott műve a La béte humaine 
drámai átdolgozása. 



í 



i 

BusnovI 



- 139 



Busse-Palma 



Busnovi, adók. Pozsega vm. pozsegai j.-ban, 
(lyoo) 200 horvát-szerb lak. ; a. p. Vilié selo, u. t. 
Pozsega. 

Busócz, kisk. Szepes vm. késmárki j.-bau, 
(1910) 438 német és tót lak., vasúti állomás, posta- 
és táviróhivatal. Damaszt- ós vászongyára a 
késmárki Wein-féle gyár fiókja. 

Busóit, Georg, német történetíró, szül. Keppur- 
renben (Insterburg mellett) 1850 nov. 13. Miután 
Olaszországot és Görögországot beutazta, 1878. 
a königsbergi egyetemen mint az ó-kor történelmé- 
nek magántanára habilitálta magát. 1879-ben 
a kiéli egyetem hívta meg rendkívüli tanárnak, 
1881. ugyanott rendes tanár lett, 1897. óta pedig 
a göttingeni egyetemen tanít. Munkái : Der zweite 
athenische Bund (Leipzig 1875) ; Die Lakedaimo- 
nier u. ihre Bundesgenossen (u. o. 1878, 1 köt.) ; 
Porschungen zur griechischen Geschichte (Breslau 
1880, I. köt.), már ebben is Curtius-nak számos 
nézetét halomra döntó, még inkább fő munkájá- 
ban : Griechischo Geschichte bis zur Schlacht bei 
Chaironeia (Gotha 1885—97, 3 köt.) ; az 1. és 2. 
köt. 2. kiad, 1893—95) ; Die griechischen Staats- 
ond Rechtsaltertümer (München, 2. kiad. 1892). 

Bnsoni, Ferruccio, olasz zeneköltő és zongora- 
művész, szül. EmpoUban 1866 ápr. 1. Lángelméje 
korán ébredt ; szülői oktatták, majd Grácban a 
W. A. Remy név alatt élő Meyer; 1881. már ok- 
levelet kapott a bolognai akadémiától. Nagy si- 
kerrel hangversenyzett Németországban; 1888. 
a helsingforsi, 1890. a moszkvai konzervatórium 
tanára lett. Zongorajátékában a technika csodá- 
latos ; mint zeneszerző, híres rögtönző ; írt zenét 
Schiller Turandotjához, zenekari suite-eket, vo- 
nós négyeseket, zongorára változatokat, fugákat, 
gj^akorlatokat stb. Könyve: Bntwurf einerneuen 
Aesthetik d. Tonkunst (1907). A bécsi konzerva- 
tóriumon Sauer Emil utóda volt 1907— 08-ig, mint 
a zongora-mesteriskola vezetője. 

Busón Jósa (1716—1783). Japán festő és költő. 
Előbb Jedoban, később Kyotoban működött. A 
«Haiku» költészet művelője volt. Mint festő B. a 
«Bun-jin-gwa» név alatt ismert iskolához tarto- 
zott, mely főleg a régi kinai tájfestés «déli is- 
kolának)) nevezett irányát követte. 

Buss, község, 1. Bous. 

Bnss, 1 . Ernst, német prot. teológus, szül. Svájc- 
ban, Tennikenben 1843 febr. 15. 1880 óta glarusi 
lelkész. Szerzője a Die christliche Mission, ihre 
prinzipielle Berechtigung und praktische Durch- 
führung (Leiden 1876) című, a hágai társaság 
által megkoszorúzott műnek. Az ebben lerakott 
elvek keresztülvitelére 1884 jún. 4. és 5. Weimar- 
ban tartott gyűlésen megalakult az általános 
evang.-prot. misszió-egyesület, melynek 1893-ig 
B. állott az élén, B. különben, mint alapos alp- 
ismerö, e téren is több irat által tette nevét 
ismertté. 

2. B., Franz Josef, a badeni klerikális párt 
egyik vezére, szül, Harmersbachban 1803 márc. 
23., megh. Freiburgban 1878 febr. 1, 1833 óta 
Preiburgban mint tanár működött. A frankfurti 
parlamentben (1848) a nagynémet katolikus irány- 
nak egyik legbuzgóbb harcosa volt. 1873 óta 
vezére volt a klerikális pártnak a badeni kép- 
viselökamarában, 1874 óta pedig a centrumpárt 



tagja a birodalmi gyűlésen. Művei : Die Gesell- 
schaft Jesu (Mainz 1853, 2 köt,) ; Der heUige 
Thomas, Erzbischof von Canterbury (1856) ; öster- 
reichs Umbau in Kirche und Staat (Wien 1863, 
I. köt,); Urkmidliche Geschichte des National- 
und Territorial-Kirchentums in der katholischen 
Kirche Deutschlands (Schafíhausen 1851); Ge- 
schichte u. System der Staatswissenschaft (Karls- 
ruhe 1839, 3 kötet). Hagyatékából jelent meg: 
Winfried-Bonifacius (Graz 1888). 

Bussa, kisk. Nógrád vm.szécsényi j.-ban, (iwo) 
793 magyar lak. ; postaügynökség, u. p. Nógrád- 
szakái, u. t. Rárosmulyad-Nógrádszakál. 

Bussaco (ejtsd: busszako), 557 méter magas hegy 
Portugáliában, Coimbrától 26 km.-re. Ismeretes 
azon csatáról, amelyben 1810. Wellington Maa- 
séna francia seregét legyőzte. Tetején 1268. ala- 
pított egykori kolostor, körülötte pompás erdő 
van, amelyet Lissabon lakói gyakran felkeresnek. 
A hegy ENy.-i lábánál fekszik Luzo fürdőhely 
27" meleg forrásaival. 

Bussahir a. m. Basar (1. o.), 

Bussang (ejtsd: bUsszaag), festői fekvésű község 
Vosges francia dópartementban, a Mosel forrás- 
vidékén, 625 m, magasan, (i9oi) 1216 lak. ; híres 
vastartalmú szénsavas ásványvizéről, amelyet 
évenkint több mint egy millió palackban küldenek 
szét és különösen gyomorbajok ellen használnak ; 
van solyemfonó, szövőgyára, több fürészmalma. 

Busse, Kari, német költő és író, szül. aposeni 
Lindenstadt-ban 1872 nov. 12. A berlini egye- 
temen irodalomtörténetet, történetet és bölcsele- 
tet hallgatott és 1897. a rostocki egyetemen 
doktori diplomát nyert. Berlinben él. Versei: 
Gedichte (1892, 5. kiad. 1902); Neue Gediehte 
(1895, 2. kiad. 1901) ; Vagabundén (1901); Heilige 
Not (1910). Elbeszélései: Ich weiss es nicht 
(1892) ; In junger Sonne (1892) ; Stille Geschichten 
(1893); Tráume (1895); lm polnischen Wind 
(1906). Regényei : Jugendstürme (1896) ; Höhen- 
frost (1897) ; Die hássliche Witka (1897) ; Die 
Schüler v. Polajevo (elb., 1900); Annette von 
Droste-Hülshoff (1903, 2. kiad. 1910). Egyéb 
művei : Geschichte der deutschen Dichtung im 
XIX. Jahrlmndert (1901) és Geschichte der Welt- 
literatur (I., 1909). Kiadott egy irodalomtörténeti 
bevezetéssel ellátott jeles antológiát Neuere 
deutsche Lyrik címmel (1895) ós Neue deutsche 
Lyriker (I.— IV., 1902-09). 

Bussen, elszigetelten álló 757 m. magas hegy 
Württembergben, a dunai kerületben, tetejéről 
jól látni a Boden-tavat és a svájci Alpokat. A 
rómaiaknak volt itt erődjük, amelynek romjain 
később két vár épült ; 724. a Berchtold grófok 
törzsfészke volt. Habsburgi Rudolf birtokába ké- 
ri tette,de 1806.Württemberghez csatolták.Sohwa- 
benbergnek is hívják. 

Busse-Palma, Georg, német költő, Biisse 
Kari (1. 0.) testvére, szül. 1876 jún. 10. Lindeu- 
8tadtban(Po8en); egyetemi filozófiai tanulmányai 
befejezte óta mint író Berlinben él. Költe- 
ményei : Lieder eines Zigeuners (1899, 2. kiad. 
1908); Zwei Bücher Liebe (1903); Dio singende 
Sünde (1904) és Brückenlieder (1906) többó- 
kevésbbó ehansonszerű Brettl-dalok köréhez 
tartoznak. Novellái: Mord (1902); Abendf altér 



Bussola 



140 



Buszuluk 



(1902); Das grosse Glück (1905); Des Satans 
Karten (1906) stb. 

Bussola, 1. Iránytű és Tájoló. 

Bussone, Francesco, 1. Carmagnola. 

Bussy-Rabutin, 1 . Roger, gróf, francia tábornok 
és Író, szül. Bpiryben 1618 ápr. 13., megh. Autun- 
ban 1693 ápr. 9. Hamarosan magas rangra jutott 
a hadseregben, de Turenne marsallal összeveszvén, 
ki kellett lépnie a szolgálatból ; az udvarnál pedig 
gúnyolódó versei miatt, melyekben többi között 
XIV. Lajosnak La Valliére-rel folytatott szerelmi 
viszonyát is bolygatta, kegyvesztes lett (1665) és 
egy évi fogsággal bűnhődött. A maró gúnnyal, 
frivolan írt munkát (Histoireamoureuse d. Gaules, 
Lüttich 1666), újabban kiadta Sainte-Beuve 1868, 
2. köt. Azután birtokaira számkivetették és csak 
16 év múlva jelenhetett meg ismét Versail- 
lesban. Élete alkonyán emlékiratokat is írt : Mé- 
moires (2 köt. 1696), új kiad. Lalanne-tó\ (1857, 
2 köt.), aki B. levelezését (Lettres) is újra kiadta 
(5 köt. 1858—59). Utóbbiakat rokonához. Madame 
de Sévigné-liBz intézte. 

2. B., császári tábornok, 1. Babutin. 

Busszang, város a középső Szudánban, Badji- 
bótól ÉK.-re 140 km.-nyi távolságban, a Niger 
jotbpartján. B. az ugyanily nevű kis ország fő- 
városa és e vidék jelentékeny kereskedelmi helye. 
Európaiak gyakran keresik föl, 10— 12,000 lakosa 
van. AB.-i vízesések, melyek a várostól 40 km.-nyi 
távolságban Badjibóig terjednek, a Nigeren Tim- 
buktu és a tenger között a hajózás legnagyobb 
akadályai. 

Busszi (növ.), 1. Cola. 

Busszola, 1. Iránytű és Tájoló. 

Busszu (növ.), 1. Manicaria- 

Bustamante, Anastasio, a mexikói köztársa- 
ság elnöke, szül. 1780 júl. 27., megh. Queretaró- 
ban 1853 febr. 6. Iturbide elnöksége alatt tábor- 
nokká emelkedett, annak halála után a födera- 
listák élére állott és felkelt Guerrero elnök el- 
len (1829), kit lemondásra szorított. 1830 jan. 1. 
pedig őt választották meg elnöknek, de 1832. 
Santa Anna megbuktatta ; 1837 — 39-ig újra el- 
nök volt, de ekkor is menekülni volt kénytelen. 

Bustamit (ásv.), mészdüs, sugaras rostos válto- 
zata a rodonitnak. 

Buste (franc, ejtsd : bttszt), 1. Mellszobor. 

Bústelek, kisk. Pozsony vm. somorjai j.-ban, 
(1910) 52 magyar lak., u. p. és u. t. Nagymagyar. 

Bnsti, Agostino, másképen ll Bambája, il 
Bustino V. Agostino da Milano, olasz szobrász, 
szül. 1470. Milánó vidékén, megh. 1550 körül. A 
XVL sz.-i milanói iskola legnevezetesebb szob- 
rásza. Eleinte a korai renaissance tiszta stíljében 
dolgozott, később modorossá vált. Fő műve Gas- 
ton de Poixnak I. Ferenc francia király megren- 
delésére 1515— 22-ig készült síremléke, melynek 
részei ma különböző muzeumokban vannak szét- 
szórva ; a fiatalon elesett hős alakját ábrázoló 
legszebb részt a milanói Brera régészeti gyűjte- 
ményében őrzik. Kiváló műve még a Marino Ca- 
racciolo (megh. 1528) síremléke és Mária bemu- 
tatását ábrázoló dombormű, mindkettő a milanói 
székesegyházban. 

Busto Arsizio (ejtsd: baszto arzició), község Mi- 
lano olasz tartományban, az Olona jobbpartján. 



vasút mellett, (löoi) 12,000, mint politikai község 
19,673 lak. ; technikai iskolával, szőllőtennelés- 
sel, gyapotszövéssel. Santa Maria templomában 
szép oltárkép van Ferrari Gaudenziótól. 

Bustuarii (lat.), 1. Gladiátorok. 

Bustyaháza, kisk. Máramarosvm, técsői j.-ban, 
(1910) 2053 rutén, német és magyar lak. ; hitel- 
szövetkezet, vasúti állomás, posta- és táviróhi- 
vatal. 

Bnstyálóháló, 1. Halászat. 

Bús Vitéz, Matkovich Pál (1. o.) írói álneve. 

Buszáda (Bu-Saadah), város és erőd Algériá- 
ban, Alger départementban, a Vádi B. mellett, 
dombon, amflteátráhsan épült, van szép forrása, 
sok datolyapálmafája, (1901) 5364 lak., köztük 4707 
benszülött. 

Buszán, a Volga egyik delta-ága, mely kb. 44 
km. -re Asztrakán fölött szakad ki a folyóból; 
150 km. hosszú és csak 60 — 75 m. széles ; nyáron 
gyakran egészen kiszárad, de tavasszal messze 
kiárad. Medrében igen sok romot, fegyvert és 
szerszámot találnak, amelyek az egykor itt ta- 
nyázó tatároktól származnak. 

Buszául V. buzáni, a Bug mentén lakott régi 
szláv nép, utóbb : velinjani v. volinyi (Volin vá- 
rostól Lemberg és Vladimír közt) néven szere- 
peltek, míg végleg beolvadtak az oroszokba. 

Buszlajev, Fedor, orosz nyelvész és folklo- 
rista, szül. Kerenszkben 1818 ápr. 25., megh. 
Moszkva mellett, Lyublinban 1897 aug. 12. Egye- 
temi tanulmányait Moszkvában végezte, ahol 
előbb gimnáziumi tanár volt, időközben 2 évet 
töltött Sztroganov gróf családjával külföldön, s 
1847. az orosz nyelv tanszékét foglalta el a 
moszkvai egyetemen. Első nagyobb munkája 
többször kiadott orosz nyelvtana : Opyt istori- 
ceskoj grammatiki russkago jazyka (Moszkva 
1858), a 2-ik 1861. megjelent kiadástól kezdve 
Istoriceskaja grammatika russkago jazyka c. a. 
(5. kiad. 1881) ; ehhez 1861. terjedelmes, és a 
maga idejében igen becses egyházi szláv és orosz 
kresztomatiát adott ki : Istoriceskaja christoma- 
tija cerkovno-slavjanskago i drevne -russkago 
jazyka. A régi orosz irodalomról, az orosz nép- 
költészetről és művészetről írt sok tanulmányát 
összegyűjtötte két hatalmas kötetben : Istorices- 
kije ocerki russkoj narodnoj slovesnosti i iskus- 
stva (Moszkva 1861, a későbbieket 1887) ; Narod- 
naja poezija. Istoriceskije ocerki. 1884-ben jelent 
meg Moszkvában gyönyörű orosz apokalipszise : 
Ruszkij licevoj apokalipsis. 1890—2. írt vissza- 
emlékezései (Moji vospominanija. Akad. Th. I. 
Buslajeva) külön kiadásban 1897. jelentek meg 
Moszkvában. c??^ '•% 

Busztrofédon(gör., ökör fordulósán, barázda- 
szerüleg), a régi görögök és itáliaiak írásmódja, 
mely niint a szántó ökör vonta barázda, egyszer 
jobbra, aztán visszakanyarodva balra haladt (pl. 
Solon törvényei, gortyni fölirat). Ez már átme- 
net volt a mostani írásmódhoz, mert a keleti né- 
pek, mint a föníciaiak, zsidók, csak jobbról balra 
írtak. 

Buszuluk, kerületi székhely Szamara orosz 
kormányzóságban, a B. és Szamara összefolyá- 
sánál, az orenburgi vasút mellett, (i9oo) 14,471 
lak. ; akik többnyire kozákok és tatárok ; faggyú- 



Buszurman 



— 141 



Butea 



olvasztókkal, bőrcserzéssel és népes vásárokkal. 
Nagy állami erdőség (65,000 ha.) középpontja. 

Btisznrman, 1. Baszurman. 

But, Buti, magyarosan Both, az Árpád-korban 
divatozó s nyilván szláv eredetű személynév. 
Bonflnius Hmiyadi János apját Is Butinak nevezi 
(s innen Arany J. egyik balladájában Bot bajnok), 
oklevelek szerint azonban Vojk volt a neve ; B. 
talán a Hunyadiak eredeti nemzetségneve. 

Butacsira (butaság-csira), törvényszéki állat- 
orvostani szempontból az agyvelő idült, láztalan, 
gyógyíthatatlan betegsége. Lovakon a betegség 
tünetei a következők : az állásban az állatok ke- 
véssé V. éppen nem figyelnek a környezetre, lehor- 
gasztott V. a jászolra támasztott fejjel, v. pedig 
homlokukkal a falnak támaszkodva, sokszor egé- 
szen rendellenesen elhelyezett lábakkal állnak; 
vezettetéskor ügyetlenül és nem szívesen mozog- 
nak, hátráltatásuk pedig, főleg felemelt fejjel, 
nehezen vagy éppen nem sikerül ; lábaik a leg- 
különbözőbb állásokba helyezhetők és az álla- 
tok ezeket sokáig, némelykor az egyensúly ve- 
szélyeztetéséig megtartják; evés közben, a ta- 
karmányt gyakran a szájukban felejtve, szünete- 
ket tartanak; iváskor orrukat mélyen a vízbe 
dugják és csak az orrnyilasok elzárása folytán be- 
álló levegőhiány miatt kapják fel a fejüket. E 
főtünetek mellett az animális élet nyilvánulásai 
is renyhék (ritka, lassú pulzus, gyér bélmozgás 
és ürítés stb.), némelykor pedig hozzájok kényszer- 
mozgások is társulnak, főleg jártatás és munka 
közben. A betegségre főleg a nehezebb, keskeny 
fejű, kevésbbé nemes fajtájú lovak s közülök főleg 
a heréltek az 5—8 éves korban hajlamosak; a 
betegség legtöbb helyütt a szavatossági főliibák 
közé tai-tozik (1. Szavatosság). 

Butades, szikioni görög fazekas a Ki*, e. VII. 
sz.-ban. Ó találta fel állítólag Korintusban az 
agyagszobrászatot, amit a hagyomány a követ- 
kező kedves elbeszéléssel indokol : B. leánya tá- 
vozó kedvese árnyékának körvonalait megvonta 
a falon. Atyja azután a körvonalat agyaggal ki- 
töltötte 8 így keletkezett az első domború mű, 
mely állítólag fennmaradt Korintusban a Nym- 
phaionban, míg csak Mummius a várost el nem 
pusztította. 

Bután, butilhidrogén, quartán ; C4HÍ0. Telí- 
tett alifás szénhidrogén ; a metán, vagy paraffin- 
sorozat negyedik tagja. Két izomeriája lehetsé- 
ges és ismeretes : 

-CH„ 



CHj — CHj — CHj — CH3 



CH8-CH< 



CH, 



normális bután. izobntán. 

A normális B. (dietil, metilpropil) a nyei*s pet- 
róleumban előfordul és előállítható etiljodidból, 
ha erre cink vagy nátrium hat. Közönséges hö- 
mérséken gáz alakú, de O^ alá hűtve színtelen, 
igen mozgékony folyadékká sűrűsödik meg, mely 
-j-l^-on forr. Az izobvián (metilizopropil, trime- 
tilmetán, metilpropan) a tercier butiljodidból 
(CHg)3CJ) cink és sósav behatására készülhet. 
Színtelen gáz, amely — 17"-on folyadékká sűrű- 
södik. 

Butanol 1 . normálbutilalkohol, B. 2. szekun- 
dér butilalkohol. 

Butanolsav a. m. almasav (1. 0.). 



Bat&nsav, 1. Vajsav. 

Buta Palena, folyó Chiloe chilei tartomány- 
ban, az Andokban ered és a corcovadói öbölbe 
ömlik. Termékeny partjain újabb időben föld- 
mívesgyarmatok keletkeztek. 

Butaság, pszichológiai értelemben az elme 
tompultsága, érzéketlensége, elfogultsága minden 
iránt, ami az egyén közvetetten szüteógletein, 
szokott körén kívül esik. Ezt az érzéketlenséget 
fejezi ki a közmondás : buta, mint a kő. Ezt ért- 
jük a paraszt-B. alatt is. Ily értelemben tehát nem 
a nevelés, tudás hiányát jelenti, hanem a gondol- 
kodás, ítélés tehetségének csekély intenzitását, az 
illető folyamatok lassúságát, lomhaságát, tehetet- 
lenségét. A tudatlan ember nem buta, csak tudat- 
lan ; igaz, hogy ha az ész ki nem műveltetik, ak- 
kor könnyen eUomhul, elbutul, elveszti rugékony- 
ságát. A B. fogalma rokon a szellemi restség fo- 
galmával is. A magyar gyakran együtt használja 
e két szót : buta és rest. L. még Bárgyúság. Or- 
vosi értelemben 1. Gyöngeelméjüség. 

Bute (ejtsd: bjut), sziget a Clyde-öböl É.-i végé- 
ben Skóciában ; Argyle grófságtól Kyles of Bute 
nevű keskeny csatorna választja el, területe 122 
km^, (1910) 18,186 lak., akik közül még mintegy 
800-an beszélik a kelta nyelvet, de néhány kivé- 
telével angolul is tudnak. Földmívesek ós halá- 
szok. A sziget felülete meglehetősen egyenletes ; a 
Kames Hillben (26-3 m.) éri el legnagyobb magas- 
ságát. Éghajlata nagyon egyenletes, amiért sokan 
keresik föl mint klimatikus gyógyhelyet. Főhelye 
Rothesay. A B. grófság (Buteshire), melynek 
ugyanez a főhelye, B. mellett még Arran és Cum- 
brae szigeteket foglalja magában, 583 km», (1901) 
18,786 lak., akik közül még 8482 beszéli a kelta 
nyelvet. 

Bute (ejtsd : bjut), John Stuart, gróf, angol állam- 
férfiú, ősi skót család ivadéka, szül. 1713 máj. 
26.,megh. 1792 márc. 10. Nevelője volt a későbbi 
111. György királynak, aki öt utóbb (1760) a titkos 
tanács tagjává, majd államtitkárrá és (1761) mi- 
niszterelnökké nevezte ki. Mint ilyen Anglia 
szövetségesének, N. Frigyesnek ellenére megkö- 
tötte Franciaországgal a fontainebleaui békét 
1762. Új adók kivetése és a bélyegilleték be- 
hozatala által (mi az északamerikai gyarmatok- 
kal való viszályra vezetett) rendkívül népszerűt- 
lenné lett. 1763-ban le kellett mondania. A ki- 
rályné számára díszmunkát írt az angol flóráról : 
Botanical tables címmel, 9 nagy fényűzéssel kiál- 
lított kötetben, melyből csak 12 példányt nyoma- 
tott. V. ö. Buville, Will. Pitt und Gráf B. (Berlin 
189B). 

Butea Roxb. (növ.), a Papilionatae (Pillangós- 
virágúak) család génusza, melynek 3—5 faja 
Kelet- és Hátsó-Indiában honos. Igen szép fák, 
hármas levelekkel, sárgás- vagy sötétvörös virá- 
gokból álló fürtökkel v. bugákkal. Hüvelyük 
hosszúkás, összenyomott, egymagvú. Hazájukban 
dhak- v. palasa-ta a nevük. Kérgük rubinpiros 
nedvet tartalmaz, mely a forró évszakban bő- 
ségesen szivárog elő a megvágás helyén. A leve- 
gőn ez a nedv megkeményedik s összehúzó hatású 
mézgája butea-, palása vagy bengáliai kinő név 
alatt ismeretes a kereskedelemben. A törzs meg 
a gyökerek kérge durva, fonó rostot is szolgáltat, 



Buteanu 



— U2 — 



Butirellit 



ezenkívül a gyökerekből vörös, a levelekből pedig 
sárga festőanyagot is nyernek.Pajai: B. mono- 
sperma (Lam.) Taub., B. frondosa Roxb. (1. az 
ábrát), B. superba Roxb. 

Buteanu, prefekt, az 1848-iki oláh nemzetiségi 
mozgalmak egyik hirhedt vezére. 1848 okt. 25. 
Tehénfalván (Váka) a Brády-család valamennyi 
tagját lemészároltatta. Vérengzéseinek Csutak 
Kálmán honvédőmagy 1849 ápr. 2. vetett véget, 
midőn Körösbányán B. elsáncolt táborát szét- 
szórta. Utóbb tagja lett annak a bizottságnak 
(Jancu, Dobra, Vladutiu, Boér stb.), mely Kossuth 
felszólítására kereste a magyar kormánnyal való 
kiegyezést. Hatvani Imre őrnagy indokolatlan 
támadása (máj. 6.), majd seregének felkoncolása 
miatt az oláh-magyar béke meghiúsult, mire 
Hatvani, a zarándi hadosztály tönkretevője azzal 
állt bosszút, hogy B.-t máj. 23. Jószáshelyen 
kivégeztette. 

Butellakő (Bouteillenstein), Csehországban a 
Moldova mentén, úgyszintén Morvaországban ho- 
mokban találnak a palackok zöld színével meg- 
egyező színű, átlátszó üvegszerű anyagot ; a bou- 




Butea frondosa virágzó ága és hüvelye. 

teillenstein-t v. moldawit-ot. Aligha természeti 
produktum, valószínűleg mesterséges üveg. Ez 
azonban nem lévén biztossággal megállapítva, 
sokan a vulkáni üvegekhez, obszidiánokhoz szá- 
mítják. Suess P. szerint kozmikus eredetűek. 

Buteo (állat), 1. Ölyv. 

Butera, város Caltanissetta szicíliai olasz tarto- 
mányban, a Manfria melletti hegyen, (1901) 6934 
lak. ; normann eredetű várkastéllyal, szénbányá- 
val, gabona- és selyemkereskedéssel. 

Butes, az attikai mondában heros-öse az Eteo- 
butadai nemzetségnek, melynek tagjai az Brech- 
theionban örökös papi tisztet viseltek (a férfiak 
Poseidon Breehthonios, a nők Athena Polías szol- 
gálatában). 

Buteshire, 1. Bute. 

BnthkdiY-család, 1. Guthkeled-nemzetség. 

Buthroton, 1. Butrinto. 

Butlins («iat), a skorpiók rendjébe tartozó 
nem, melynek B. occitanus Amour (mezei skor- 
pió) nevű faja Olasz-, Görög- és Spanyolorszá- 



got, valamint a Földközi-tenger partjain elterülő 
többi országokat lakja. L. Skorpió- 

Buticularius (középkori &^(í^cMZa, a.m.üveg), 
a volt német birodalom főpohárnoka. 

Butil (hutyl), C4H9, egyvegyértékű alkil gyök. 
Négy izomer alakja lehetséges. 

Butilaldehid, 1. Butiraldehid. 

Butilalkoholok, C4H9OH. Négy izomer butilal- 
kohol lehetséges és ismeretes. Két elsőrendű, egy 
másodrendű ós egy harmadrendű. 

CH3.CH,.CH„.CH,0H ^^8>CH.CH,.0H 

normális butilalkohol. izobntilalkohol. 

g|f5>CH.0H (CH3)3.C.0H 

szekundér butilalkohol. tercier butilalkohol. 

Normális butilalkohol (propylcarUnol) s^ nor- 
mál butilaldehid redukciójakor képződik. Érdekes, 
hogy a glicerin schizomyceták okozta erjedése- 
kor is keletkezik. Kellemes szagú folyadék, fs. 
(20»-on) 0-810, fp. nö-So.IzobutilalkoholCisopro- 
pylcarUnol) vagy erjedési butilalkohol a pálinka- 
olaj elegyrésze. Kellemetlen szagú színtelen fo- 
lyadék ; fs. (200-on) 0-806, fp. lO?". Butilalkohol 
elnevezésen ezt az alkoholt értik. Szekundér butil- 
alkohol (methylaethylcarbinol), metilaethylketou' 
ból, azt fémnátriummal redukálva, állítható elő. 
Átható szagú folyadék, fs. (O^-on) 0-827, fp. 100«. 
Terciérbutilalkohol (trimethylcarbinol). A cink- 
metilnek acetilkloridra való hatásakor képződik. 
Rombos prizmákban kristályosodik, melyek 25 "-on 
megolvadnak. Fs. (30»-on) 0-779, fp. 83-5». 

Butilén, C^Hg. Telítetlen, az oleíinsorozatba 
tartozó szénhidrogének, 3 izomer alakja lehetsé- 
ges és ismeretes : 

CH3.CH2.CH : CH2 a B. fp. — 5» 
CH3.CH : CH . CH3 p B. fp. +1» 
(CH3)2C : CH^ Y B. v. Izo-B. fp. -6<>. 

Butilénhidrát a. m. szekundér butilalkohol, 1, 
Butilalkoholok. 

Butilhidrogén, 1. Bután. 

Butilklor ál (butylchloral, trichlorhutylaldéhyd, 
régebben crotonchlorahiak nevezték). Képlete 
C3H4CI3.CHO. Képződik a paraldehidből klór hatá- 
sára. Színtelen, olajszei-ű folyadék, 163— 1640-on 
forr ; vízzel egyesül az ú. n. B.-hidráttá : 

(C3H4CI3.CHO.H2O). 
A B. -hidrát színtelen selyemfényű kiistálykákból 
áll, melyeknek kellemes, almához hasonló szaguk 
van ; íze kesernyés. Op. 78°. Gyógyszerül hasz- 
nálják; hatása hasonlít a klorálhidrátéhoz, de 
ennél jóval gyöngébb. (Álomhozó szer.) 

Butilklorálhidrát, 1. Butilklorál. 

Butiral, a vajsavas kalcium száraz lepárolása- 
kor keletkező, 95*'-on forró olajszerű folyadék. 

ButiraldelíidjVajsavaldehid, két izomer alakja 
lehetséges és ismeretes : 

CH3.CH2.CH2.CHO (CH3)2CH.CHO 

normális butilaldehid. izobutilaldehid. 

Normális B. színtelen folyadék, fp. 73—74°, fs. 
20''-on 0-817. Izo-B. 63»-on forró folyadék, fs. 
20«-on 0-794. 

Butirátok, a vajsav sói (1. 0.). 

Butirellit (&M/?/ní^, vajállományú, szerves ere- 
désü ásványi anyag Írország turfatelepeiben. 



Butirométer 



143 



Butomaceae 



Butirométer, flnom areométer a tej fajsúlyá- 
nak illetve zsírtartalmának meghatározására, 1. 
Tejvizsgálat. 

Bntiron, dipropilketon, (CsH7)jC0. A vajsavas 
kalciimi száraz lepárlásakor keletkező átható szagú 
14-i«-on forró folyadék, fs. 20''-on 0-8195. 

Bu^adingen, járás Oldenburg hercegségben a 
Weser és Jade közt 243 km^ területtel, (i905) 
17,665 lak., termékeny földdel és virágzó marha- 
kereskedéssel. A középkorban külön kis friz állam 
volt. 167^-ban Dániához, 1773. Oldenburghoz ke- 
rült. Az Bszaki-tenger ellen három oldalról védik 
magas töltések ; a XVIII. sz.-ban háromszor is 
elpusztították a hullámok. 

Butka, kisk. Zemplén vm. nagymihályi j.-ban, 
(1010) 1339 tót és magyar lak. ; postahivatal, u. t. 
üeregnyö. 

Bu't'ki, marokkói aranypénz = 9*80 K. 

Butkovec, adók. Várasd vm. novi-marofl j.-ban, 
(1900) 420 horvát-szerb lak. ; u. p. Breznica, u. t. 
Novi-Marof. 

Butler (ang., ejtsd : bötier) a. m. pincemester. 

Butler, több county és város neve az Egyesült- 
Államokban. A városok közül : 1. J5., Bates 
county székhelye Misszuri államban a Pacific 
vasút mellett, (i9oo) 3158 lak. — 2. B., az azonos 
nevű county székhelye Pennsylvaniában, (1900) 
10,853 lak. ; nagy iparral, főiskolával. 

Butler (ejtsd: bötier), 1. Benjámin Franklin, az 
északamerikai Egyesült-Államok tábornoka, szül. 
Deerfieldben (New-Hampshire) 1818 november 5., 
megh. 1893 jan. 11. Washingtonban. A független- 
ségi harc kitörésekor az Unió hadseregébe lépett, 
bevette Hatteras várat és 1862. Farragut tenger- 
naggyal New Orleans-t, melynek konnányzója 
lett. 1864-ben Kelet-Virginiában Grant-ot Rich- 
mond elleni hadi vállalataiban segítette. A déli 
tartományok legyőzése után a legszigorúbb rend- 
szabályok alkalmazását sürgette az elszakadás 
hivei ellen. 1872-ben Grant elnök újból való meg- 
választását pártolta. Önéletírása (Autobiography) 
1892. jelent meg Bostonban. V. ö. Blund, Life of 
generál B. (Boston 1879). 

2. B., Bundás Edward, 1. Buttler. 

3. B., James, ormondei herceg, 1. Ormonde. 

4. B., Joseph, teológiai ós íiloz. író, szül. 1692 
máj. 18. Wantageban Berkshireben, megh. 1752 
jún. 16. Durhamban. Karolina királyné titkára 
volt, majd bristoli, 1750 pedig durhami püspök. 
Clarkéhoz intézett levelei Isten tulajdonságairól 
tették ismertté. Prédikációi és teológiai művei 
annak idején nagy hatást tettek. A skót filozófiá- 
hoz rokon álláspontja van. Főművei : Fifteen ser- 
mons upon himian nature stb. (1726) ; The analogy 
of religion (1236). Összes müveit kiadta Gladstone 
(1896, 2. köt.). V. ö. Collins, B. (1881); Carrau, 
La phil.deB. Gladstone Studies Subsidiary to the 
works of Bishop B. (London 1896). 

5. B., Samnel, angol költő, szül. Strenshamben 
1612 febr. 3, megh. Londonban 1680.Worcesterben 
és Cambridgeben tanult, imok volt egy békebiró- 
nál, egy ideig Kenti Erzsébet grófnő házában élt, 
majd Sir Sámuel Luké, egy fanatikus puritán tiszt 
szolgálatába állt. Szatirikus, töredékes költemé- 
nyének, Hudibrasnak (1663—78) mintája Don 
Quixote volt ; az egész országot bejáró Hudibras- 



nak és apródjának kalandjaiban a vallási szektá- 
kat és politikai pártokat, különösen a puritánokat 
igyekezett nevetségessé tenni. B költemény igazi 
nemzeti mű s értékes mint korrajz is. II. Károly 
annyira kedvelte, hogy írójának 300 font ster- 
linget fizettetett. Hanem dacára a bőkezű párt- 
fogásnak s dacára a gazdag Herbert-özveggyel 
kötött házasságának, B. végre nyomorba jutott s 
úgy is halt meg. 40 évvel halála után emléket 
állítottak neki a Westminster-apátságban. Összes 
művei 1759. jelentek meg Genuine remains in 
prose and verse címmel. A Poeticái Works meg- 
jelent többször, többek közt az Aldine edition-ben 
R. B. Johnson adta ki magyarázatokkal. 

6. B. (Buttler), Walter, Wallenstem gyilkosa, 
szül. 1600 körül Írországban, megh. 1634 dec. 25. 
Schomdorfban bajor földön. A császári hadsereg- 
ben Wallenstein alatt ezredesi rai^ra emelkedett. 
16.34-ben Wallensteint Pilseuből Egerbe követte, 
de már ekkor Taaffe ír gyóntatóatyja által fel- 
tétlen hűségéről biztosította Piccolomini császári 
tábornokot. Égerben pedig Gordon, Leslie, Deve- 
roux és másokkal egyetértve végrehajtotta Wal- 
lenstein meggyilkolását (1634 febr. 25.). A császár 
jutalmul grófi rangra emelte és tábornokká ne- 
vezte ki. V. ö. Carve, Itinerarium cum história 
facti Butlerl (1640—1646) és a Wallenstein-iro- 
dalmat. 

Butlerov, Alexander, orosz kémikus, szül. 
Csisztopolban (Kazán) 1828 (aug. 25.) szept. 6., 
megh. Biarritzban 1886 (aug. 5.) aug. 17. Tanul- 
mányait Kazánban végezte, később a külföldi 
egyetemeket is meglátogatta. 1868-tól a kémia 
tanára volt a szentpétervári egyetemen. Különö- 
sen a szénhidrogéneket és származékait tanul- 
mányozta. Az első torciér alkoholt (a trimetilkar- 
binolt) ö állította elő. Általában az I., II. és III. rendű 
alkoholok között levő különbséget szabatosan meg- 
állapította. A szénhidrogének izomeriájának ta- 
nulmányozásával nagy sikerrel foglalkozott; e 
vegyületek szerkezetének ismerete leginkább az 
ő vizsgálatainak köszönhető. Oroszul megjelent 
tankönyve német fordításban is (Lehrbuch der or- 
ganischen Chemie, Leipzig 1861) nagyon elterjedt. 
Érdekes, hogy e nagy tudós a spiritizmus tanainak 
követője volt és több kisebb ily irányú munkán 
kívül egy Psychiatrische Studien című könyvet 
is írt. 

Búto, Alsó-Egyiptom istennője, az Ozirisz-mí- 
tosz szerint Hóruszt nevelte volna fel, akit Izisz, 
Ozirisz keresése közben, nála titokban szült, Alsó- 
Egyiptom úrnőjének és védőjének tartják és 
ezért ábrázolták Alsó-Egyiptom vörös koronájával 
a fején. Tulajdonképeni alakja az Uraeus- 
kígyó, mint ilyen, ahogy harcra készen felemel- 
kedik, V. pedig amint papirusznád köré csava- 
rodik, különösen azonban, amint kiterjesztett 
szárnyakkal a király felett lebeg, hogy öt meg- 
őrizze. Szentelt állatja a mezei (hegyes orrú) 
egér. — B; a nagy Burluszmocsár szélén fekvő, 
alsóegyiptomi Dep városának görög neve ; a leg- 
régibb korszakban az É.-l állam fejedelmének 
székhelye volt, de B. istennőnek szentelt he- 
lye is. 

Bntomaceae, Virágkákafélék (növ.), az 
egyszikűek családja, melynek 7 faja rész- 



Butomus 



— lU 



Bútor 



beu trópusi, részben mérsékelt övi. Virága 
sugaras, hlmnös, 3 tagú ; virágtakarója csésze- és 
pártalevelekböl áll (3, 3). Porzó 9 v. számos. Ter- 
míije rendesen 6, külön álló levélből alakul, belső 
falán sok magkezdeménnyel. A termés tüsző. 
Többnyire kórós mocsári növények, melyek v. a 
víz fenekében gyökereznek vagy a víz felületén 
úsznak. Levelük többnyire szálas v. szélesen ki- 
terülő és rácsos erezetű. Virágzatuk ernyős. Az 
idetartozó 5 génusz közül legismertebb a mérsé- 
kelt övi Butomus, melynek biztosan meghatároz- 
ható harmadkori fosszilis maradványai is vannak. 
. Butomus Tourn., virágkáka (növ.), a Buto- 
maeeae család génusza, melynek egyetlen faja a 
B. umbellatus L., a mérsékelt öv ernyős virág- 
zata, pirosas virágú mocsári növénye. Magva és 
gyökere keserű ízű s radix et semen junci floridi 
néven orvosság, 3 élű leveléből kosarat s gyé- 
kényt fonnak. Gyökere szárítva v. pörkölve a 
kalmnk és osztják nép eledele ; jó kenyér sül be- 
lőle. Kerti vízmedencékben is tenyésztik. Egyes 
B.-i vármegyéket kivéve, egész hazánkban el van 
terjedve. 

Buton (Butung), Celebesz DK.-i félszigete 
végében fekvő sziget, amelynek területe a hozzá- 
tartozó kisebb szigetekkel (Muna, Tukang, Besszi) 
együtt 4700 km^-nyi, mintegy 100,000 kevéssé 
müveit, részben mohamedánus lak., akik régeb- 
ben hírhedt kalózok voltak. Alacsony hegyek ta- 
karják ; belseje részben ismeretlen. Külön szul- 
tán uralkodik rajta, aki a hollandiak hübérfeje- 
delme. A sziget D.-i végén Dzsangan-Katában 
szókel a hollandi alkormányzó. 

Bútor (franc, meuble, lat. mohilis ; öt képmel- 
léklettel). B. alatt tulajdonképen minden a házhoz 
tartozó ingó felszerelést értünk, de szorosabb és 
általánosan használt értelmében a B. ülésre, fek- 
vésre, tárgyaink megőrzésére használt nagyobb 
méretű berendezési tárgy. Azon cél szerint, me- 
lyet szolgál, 2 csoportba sorozzák : 1. ülő-fekvő 
és 2. állvány-B. (szekrény, asztal). A B. készítésé- 
nek az anyaga többnyire fa, ritkábban fém. A 
fát lakkal, politúrral, funérral látják el, befestik, 
intarziával díszítik vagy fémmel bevonják, fa- 
ragják V. esztergályozzák. A B.-nak a legrégibb 
időktől a középkorig kevés fajtája volt ismeretes. 
Már Kr. e. 3000 évvel az egyiptomiaknál talál- 
juk a széknek több formáját, a padot és az ágyat, 
de úgy látszik, itt a B, csak a legelőkelőbb nép- 
osztály használatában állott és így tovább nem 
jutott a legegyszerűbb formáknál. A munka szem- 
pontjából már eléggé fejlett, fém és elefántcsont- 
berakásokkal, faragással v. festéssel gazdagon 
díszítik. Díszes takarók és párnák tették az ülő 
B.-t kényelmessé, ezek azonban magával a B.-ral 
nem voltak organikus kapcsolatban. Pormái több- 
nyire egyenes vonaluak, a lábakat rendszerint 
állat-lábak helyettesítik, 

Görögország eleinte ázsiai befolyás alatt szin- 
tén egyenes hátú ülő-B.-t használ, melyet pár- 
nákkal tesz kényelmessé, később a célszerűség 
okából az emberi test formái szerint hajlított hát- 
tal látják el a székeket. Díszítő formák a mean- 
der és az akantusz-levél. A B. anyaga a fa mel- 
lett a fém. Uj B. nincsen, csak asztal, szék, ágy 
és láda ismeretesek, a széket és asztalt néha ke- 



resztlábakkal összecsukhatóra készítik. Az egé- 
szen egyszerű B. mellett voltak gazdagon kikép- 
zettek, faragott, esztergályozott dísszel, berakás- 
sal. Ismerték már a funért is. 

Az etruszkok a B. -készítésnél is inkább a 
fémet kedvelték s így a rómaiak, a görög-etruszk 
művészet örökösei is alkalmazták. Eleinte csak 
a legszükségesebb B.-darabokat (szék, ágy, asz- 
tal, láda) ismerték, csak a késő római korban 
kezd megjelenni az ajtókkal és polcokkal ellátott 
szekrény. A B. díszítésében féldrágakövek, ritka 
külföldi fák és rendkívül gazdag faragások alkal- 
mazásával nagy fényűzést fejtettek ki. A római 
és görög B. nyomán indul a bizánci B., de a dí- 
szítésben erős keleti hatás alatt áll s a szerkezeti 
formát a dísznek alárendeli. A farészeket nemes 
fémmel vonja be. Párnák és drága szövetek gya- 
koriak. A középkorban a B. elveszíti mobilis jel- 
legét és többnyire ingatlan, a fával burkolt falhoz 
van építve v. ablakmélyedésekbe kőből faragva 
(padok). Az északi népek éghajlati, politikai és 
gazdasági élete megköveteli a házban való ál- 
landó tartózkodást, ezáltal új B.-formák fejlődé- 
sére adott okot. 

Északon fejlődött a ládából a szekrény, alak- 
ját ós szerkezetét nem az építészettől vette, ha- 
nem egyszerűen rendeltetéséből alakult ki for- 
mája és belső beosztása, csak később látták el 
palotahomlokzatokkal. Itt keletkezett a XUI— 
XV. sz.-ban a dressoir, a kredenc. A szekrényt, 
ágyat és széket gazdagon díszítik. A B. sima fe- 
lületeit a román korban festett, a csúcsívesben 
faragott dísszel töltik ki. 

A nagy sima felületeket már az egyiptomiak- 
nál ismert rámás eljárással érték el, a betétet a 
rámához lécek helyett vasalásokkal erősítették 
s ezek a fa vetemedését is megakadályozták. 
Fém különben a B. készítésére nem használatos, 
a fafelületek és faragások kékre ós vörösre vol- 
tak festve. A díszítőformák a román korban sze- 
gények, de a csúcsíves korban már változatosab- 
bak. A renaissance a B.-készítésben is érvényre 
juttatja az eddigi egységesség helyett az egyéni- 
séget, a dísz csodálatos változatosságát ós forma- 
gazdagságát 8 az egyes B. -fajtáknak megadja a 
még ma is használatos formákat. A csúcsíves kor- 
ban keletkezett pohárszók mellett már kabinet-, 
étel-, okmány-, könyv-, ruha-, ékszer-, fegyver- 
stb. szekrényeket készíts azokat a legkülönbözőb- 
ben díszíti. A csúcsíves formáktól való megválás 
nem mindenütt történt egyformán könnyen. 

Olaszországban, hol a csúcsíves formák soha 
nem voltakigazán honosak, terjedtél legkönnyeb- 
ben a renaissance. Az észaM népek új B.-ait ellen- 
ben idegenkedéssel fogadták, úgy hogy még a 
szekrényt is csak a XVII. sz.-ban kezdik meg- 
szokni. Fafaragás, intarzia és festett dísz mellett 
használják még a stukkót, mely aranyozva és 
festve van és néha a B. egész felületét elfödi. Ve- 
lence valószinüleg a móroktól tanulta ezt a tech- 
nikát, később Firenze alkalmazza leggyakrab- 
ban. A kora renaissance a B. felépítésében szer- 
kesztési, építészeti formákat alkalmaz. Német- 
es Franciaország a csúcsíves ízlés formáiról ne- 
hezen tudnak lemondani, csak a XVI. sz. elején 
kezdik azokat a renaissance formákkal eleinte 



BUT 







i 




v3( :■ 



M 




12. 



1. Egyiptomi szék. — 2. Római szék. — 3. Kelengyeláda. XV. század vége. Iparművészeti müzettm. — 4 
Fraknó. — 6. Olasz szék. XVII. század. Iparművészeti múzeum. — 7. Velencei szék. XVII. század. — 8. 
Iparművészeti múzenm. — 10. Német ágy. XVII. század. — 11. Olasz emeletes szekrény. XVII. százai 

asztal. XVII. század. ( 



t Bútort cikkhez. 





ii 



^im^^ 





ttrény íaból vasa ásokkaK XIV. szizad. Gróf Wilczek Jáaos. - 5. Ezüsttel borított szók. XVII. század, 
ajtós francia szekrény. XVI. szazad. Orsz. Ráth György-múzeum. - 9. Német szekrény. XVII. század. 
■jríhT^f múzeum. - 12. Bethlen Kata kelengyeládája. XVÜ. század. - 13. Olasz késő renaissance 
ttatn György-muzenm.. 



RéVAI NAOY LEXIKONA. 



BUT< 





15. 








14. Canapé. XVI. Lajos. Iparművészeti múzeum. — 15. Chaise longue. XV. Lajos. Iparművészeti mú 
mode. BouUe.— 19. Asztal. Chippendale. — 20. Karos-szék. Sheraton. — 21. Fiókos szekrény bieden 

gand-tól. — 2.5. Moderi 



cBtUor> cikkhez. 



(OK II. 






'^M^^d^h^ -^ 








- 16. Ablakkeret. XVIII. század. St.-Pölten - 17. KoMÓl. XVIII. század. Eszterházán. - 18. Com- 
-stilusban. — 22. Szék biedermeyer-stilusban. —23. Szekrény, Nádler Róbert-töl. — 24. Szekrény, Wie- 
. — 26. .40^01 karosszék. 



RÉVAI NAQY LEXIKONA. 




'Bútort cikkhez. 



néVAI NAQV LEXIKONA. 



BÚTOROZÁS I. 




'Bútorok' cikkhee 



RÉVAI NAQY LEXIKONA. 



BUTOF 




1. Ebédlő-terem a keszthelyi Festetics-lcastélyban. 




'^* í níVáfc> ■ .jsfc* 



Moleni ebéilö. 



'Üútorokt cikkhez. 



FZÁS II. 




3. Szalon Auerspeig lierceg goldecki palotájában. 




2. F.mpire-szoba. (1. Napóleon dolgozószobája VerBaillesbau.) 



KEVAI NAOY LEXIKONA. 



iűtor 



145 



Bútor 



keverni, majd helyettesíteni. Dél-Németország- 
ban az építészeti elemek alkalmazását túlzásba 
vitték, de északon németalföldi befolyás alatt 
szerkesztés és dísz helyes arányban van. A XVI. 
az.-ban a masszív tölgyfa helyett a funért kez- 
dik alkalmazni. Az ülő-B. fejlődésében a XVI. sz. 
a korszakalkotó, mert itt lép fel először a párna 
szoros kapcsolatban a B.-ral. A renaissanceból 
fejlődött bárok a pompás, gazdag, festői megje- 
lenésre fekteti a fősúlyt s a tiszta világos szer- 
kesztést és fölosztást alája rendeli a dísznek. A 
XVII. sz. második felétől kezdve a B.-készltés- 
ben Franciaország vezet. Itt az udvar mindig 
nagy hatással volt a B. -divatváltozásra, ez a 
tény kifejezésre jut abban is, hogy a franciák 
B.-formáikat az egyes uralkodók után nevezték 
el. így megkülönböztetnek : Meubles Louis XH., 
Francois L, II., Henry II., III., IV., Louis XIII., 
XIV., du duc d'Orléans (Régence), Louis XV., 
XVI., Révolution, Empire-t. XII. Lajos alatt a 
francia B. még a csúcsíves formákból él, csak 
uralkodása vége felé mutatkozik némi olasz be- 
folyás, mely I. Ferenc alatt fokozódik és tiszta 
renaissance ízlésű műveket hoz létre, melyek 
n. Henrik idejében is divatban maradnak. A pol- 
gárháborúk alatt tengődő asztalosművesség 
XIII. Lajos korában éled fel újra, előtérbe he- 
lyezvén a festőiséget és nehéz nagy bárok for- 
mákat. XIV. Lajos pompaszeretete mindenütt 
aranyat követel. A gazdag faragványokat, a 
pompás, ünnepélyes, nehéz formákat arannyal 
vonják be. Boulle volt az, aki korának pompa- 
szeretetét nagyszerű fém és teknősbéka intarziái- 
val legjobban ki tudta elégíteni. Midőn XV. La- 
jos a trónra lép, már majdnem teljesen ki van 
fejlődve az az ízlés, melyet róla neveztek el. 
Még XIV. Lajos alatt a pompás ünnepélyesség 
visszahatásaként kifejlődött egy minden kény- 
Bzerszabály és szimmetria nélküli formajáték. A 
szeszélyes dísz nem veszi tekintetbe a konstruk- 
ciót. Az aranyozás helyére nagyrészt a f unér lép, 
melynél sokféle értékes, ritka fát használnak, de 
mert ez a hajlított felületeken rosszul tart, mes- 
terien cizellált bronzveretekkel erősítik meg. A 
rokokó még XV. Lajos halála előtt kiéli magát, a 
szeszélyes formák megnyugosznak, a szimmetria 
újra kezd tért hódítani. XVI. Lajos uralkodása 
elején már tökéletesen kifejezésre jut a reakció, 
nyugodt formák ós egyenes vonalak uralkodnak. 
A támasztékul használt oszlopok többnyire ka- 
nelürozottak, a bronzdíszek ép oly gyakoriak, 
mint ezelőtt, éppen úgy, mint a ritka ós értékes 
f unér, de azért az olajjal festett ós aranyozott B. 
is divatban van. A díszítő f(jrmákon már antik 
befolyás észlelhető, babergallyak és akantusz- 
levelek gyakoriak. Porcellánlapok beillesztése is 
divatos. XVI. Lajos halálával megszűnik a fran- 
cia B. világuralma és a forradalmi idők alatt 
nagy hanyatlás észlelhető. Napóleon egyiptomi 
diadalai az egyiptomi formákra terelték a figyel- 
met 8 megalakul az empire stílus, mely görög, 
római és egyiptomi elemekből táplálkozik és tart 
egészen a XiX. sz. 3-'-a8 éveiig. Ekkor a fran- 
ciák visszatérnek a történeti stílusokhoz és fel- 
váltva renaissance, Louis XV. és Louis XVI. mo- 
dorban készítik B.-aikat. 

Révai Nagy Lexikona. ÍV. Icöt 



Németországban a 30-as évektől az 50-es 
évekig a francia B. reakciójaként kialakul az , 
egyszerű formák és a célszerűség jegyében a 
biedermeier ízlés (1. Biedermeier). 

Míg Franciaország a régi hagyományokon ten- 
gődik, addig Angolországban, majd Észak-Ame- 
rikában egészen új B. fejlődik, melynek formái a 
B. gyakorlati rendeltetését veszik tekintetbe. Ez 
az új B. visszavezethető az angol XVIII. sz.-i 
Chippendale SheratonB.-ra, mely konstrukciója és 
megmunkálása (tömör fából készül) szempontjá- 
ból mindig megtart némi kapcsolatot a gótikával, 
de díszítő formáiban kinai és francia hatások ész- 
lelhetők. A modern angol B. a díszítő formákat 
még jobban alája rendeli a szerkesztésnek ; így 
keletkeznek az egyenes vonalú, dísznélküli, de 
tartós és — különösen az ülő B.-nál — igen ké- 
nyelmes B.-ok. 

Ezek az angol B.-ok nagy hatást gyakoroltak 
a modern B. fejlődésére. Belgiumban találtak elő- 
ször követökre Henri van der Velde festőművész 
vezetése alatt. Ö az angol egyenesvon aluság és 
merevség helyére görbe vonalat és hajlított for- 
mákat hozott 8 a vonalak játékában keresi a ha- 
tást (szecesszió). 

Franciaországban szintén követésre talált az 
angol B., de kevés sikerrel. A dísz túlzottsága és 
az anyagszerüség hiánya jellemzik. Ch. Plumet 
és H. Sauvage főképviselői, L. Sozel és Carabin 
másik irányban dolgoznak, ez utóbbi szobrász ; 
B.-ain a meztelen emberi alak részint mint kon- 
struktív támasztó elem, részint mint dísz igen 
nagy szerepet játszik a célszerűség rovására. Ér- 
tékesebbek az B. Gallé és L. Majorelle modern 
B.-ai. Ők Nancyban párisi befolyástól menten is- 
kolát alapítottak ; gazdag színes hatásokra tö- 
rekszenek, melyet színes faberakások és zomán- 
cozott lapok alkalmazása által érnek el. 

Németországban München és Berlin képviseli 
a modern B.-t. Münchenben is a célszerűség az 
irányadó, de eleinte a díszről nem monda aak le 
egészen. A természetes színű, fényezett B.-t fém- 
ből kimetszett lendületes vonalú véretekkel eme- 
lik, melyeknél színhatásra is törekszenek. Ber- 
linben a modem irányzat az angol B. utánzásával 
kezdődik, de később önálló jelleget ölt. A párná- 
zott ós szövettel bevont B.-nál a szövet színe és 
mustrája hozzájárul a B. hatásához. Újabban Ber- 
linben északi stílus elnevezés alatt az északi or- 
szágok középkori művészetéhez csatlakoznak s 
hol szigorúan, hol szabadabban alkalmazzák mo- 
dem elvek szerint annak a formáit. Ennek az 
iránynak a képviselői Hirschler építész és Leis- 
tikow festő. A B. -szöveteket is régi északi must- 
rák szerint készítik. Karlsruhe, Darmstadt és 
Drezda szintén készítenek modem B.-t. Az egy- 
szerűség és célszerűség hangoztatásával a bie- 
dermeier B.-formák is ismét divatba jöttek. 

Nálunk a B.-ipar ugyanazon a fejlődésen ment 
át, mint nyugat népeinél. A XVIII. sz.-ban ná- 
lunk is a francia ízlés uralkodik, de a modern B. 
is mívelökre talált. Úttörői külföldi befolyás alatt 
eleinte a görbevonalú, faragott dísszel ellátott 
B.-t készítették. Ezen irány képviselői ühl Sán- 
dor és Horti Pál; Később az egyszerűbb formák, a 
sima felületek és a politúr jutottak diadalra, ezek 

10 



Bűtordamaszk 



- 146 



Buttler 



elterjesztésében nagy érdemük van Faragónak 
és Wiegandnak. Újabban pácolt tölgyfából ké- 
szítenek faragott díszü bútorokat egyszerű fel- 
építési formákkal és gazdag, laposan faragott 
dísszel. 

Irodalom. Violet-le-Duc, Dlctionnaire raisonné dn mobilier 
írancais de l'époque carlovingienne h. la Renaissance, Paris 
1855—75 ; Jaquemart, Histoire du mobilier, u. o. 1877 ; 
Champeaux, Le menble, u. o. 1885 ; Bonaffé, Le nieuble en 
Francé au XVI. siécle, u. o. 1886 ; Havard, Dictionnaire de 
l'ameublement, n. o. 1887 — 90; Histoire et philosophie des 
styles, n. o. 1898 ; Hirth, Das dentsche Zimmer, München 
1899 ; Storck, Einfache Möbel im Charakter der Renaissance, 
Wien 1875 ; Swenke, Ausgefiihrte Möbel und Zimmereinrich- 
tnngen der Gegenwart, Berlin 1884; Papé, Der Möbel- 
tischler der Renaissance, Dresden 1884 ; Prignot, Moderné 
Sitzmöbel, Berlin 1885 ; Lambert «. Sahl, Das Möbel. Mus- 
terbuch stilvoller Möbel aus allén LSndern, Stuttgart 
1886—90 ; Gurlitt, Möbel deutscher Fürstensitze, Berlin 1888; 
Dohme, Möbel aus den königlichen Scblössern zu Berlin und 
Potsdam, Berlin 1889 ; Rémon, Moderné Möbel, u. o. 1894— 
1895 ; Falke, Mittelalterliches Holzraobiliar, Wien 1897 ; 
Roeper u. Böscb, Möbel aller Stielarten vom Ausgang des 
Mittelalters bis zum Ende des XVIIL Jahrhundertes, Mün- 
chen 1897 ; Zell, Bauernraöbel aus dem bayrischen Hochland, 
Frankfurt a. M. 1899 ; Möbel u. Zimmereinrichtungen der 
Gegenwart, Berlin 1900—04; Bode, Die italienischen Haus- 
möbel der Renaissance, Leipzig 1902 ; Luthmer, Deutsche 
Möbel der Vergangenheit, u. o, 1902 ; Köppen u. Breuer, 
Geschichte des Möbels, Berlin 1904 ; Timms u. Webb, Die 35 
Möbelstile, Darmstadt és London 1904 ; Meyer, Tafeln zur Ge- 
schichte der Möbelformen, Leipzig 1902—05; Hepplewhite, 
Englischer Hausmöbel-Stil. Ende des XVIII. Jahrhunderts, 
Berlin 1906 ; Vorbilderhefte aus dem königlichen Kunst- 
gewerbemuseum in Berlin ; Journal f lir moderné Möbel, 
Stuttgart 1886—95 ; Möbel und Dekoration, Dresden ; Ráth 
György, Iparművészet könyve : A B. 

Bútordamaszk,ábrás f ésüsgyap ju bútorszövet, 
fonalainak m. f. sz. ^o/so* sűrűsége ss/se P^o ^^• 
kötése : damaszk. 

Bútor krepp, színesen nyomtatott pamntszö vet, 
fon. a. f. sz. 20/^^ sűrűsége ^o/^^ pro cm., kötése 12 
fonalas krepp, 1. Kreppkötés. 

Bútorplüs, V. utrechti gyapjuhársony (franc. 
Velours d' ütrecht) , bársonyszerű bolyhos szövet, 
alaplánca len, vetüléke pamut, bolyhozó fonala 
mohair, 1. Mohair. 

Bútorszövet, kárpitozott bútorok bevonására 
és függönyökre szolgáló mindenféle szövet. 

Butrinto, község Törökország janinai vilajet- 
jében, Korfuval szemben, 2000 lak. ; görög püs- 
pökséggel. Közelében vannak Buihroton régi vá- 
ros romjai. 1797-ig Velence birtokában volt. 

Butschany Mátyás, magyarországi szárma- 
zású német természetvizsgáló, előbb Göttingenben 
magántanár, később Hamburgban mint magánzó 
élt ; szül. Zólyomban 1731 febr. 10., megh. Ham- 
burgban 1796 aug. 2. Különösen a légköri elektro- 
mossággal foglalkozott, mire nézve néhány érte- 
kezést is írt : Dissertatio de fulgure et tonitru ex 
phaenomeniselectrieis(Göttingen 1757); BineUn- 
voUkommenheit des Blitzableiters nebst ihrer 
Verbesserung (Hamburg 1787) ; Die Sommer wol- 
ken sind Schneewolken (Beitr. z. Hannov.Magazin 
1761); Der Blitz entsteht nicht durch Bntzün- 
dung einiger brennbaren Theilchen, die in der Luft 
schweben und ist auch kein Feuer (u. o.). 

Butschowitz (csehül Bucovice), Yé.vos Wischau 
ker. kapitányságban, Morvaországban, (1910) 3238 
lak., a Liechtenstein-hercegek szép kastélyával, 
vászon- és gyapjuszövőkkel. 

Butt, angol folyadék-mérték = 572'5 1., 1. Pipe. 

Butt, Isaak, ír politikus, szül. Glensinben 1813 
szept. 6., megh. Dublinben 1879 máj. 5. A nem- 



zetgazdaság tanára volt a dublini egyetemen 
(1836 óta) ; a parlamentben tulajdonképi megala- 
pítója s első vezére volt az ú. n. ír Home-rule párt- 
nak (1872). Művei: History of the kingdom of 
Italy (1860, 2 köt.) ; Chapters of college románcé- 
(1863) ; Treatise of the new law of compensation 
to tenants in Ireland (1871). 

Buttadio, 1. Bolygó zsidó. 

Butte City, város Montana északamerikai ál- 
lamban, DK.-re Helénától, (1900) 30,470 lak., 
arany-, ezüst- és rézbányákkal, amelyek évenként 
100 millió franknál többet jövedelmeznek. 

Butti, Enrico Annihále, olasz drámaíró, szül. 
1868. Milanóban. A korunkat égetően érdeklő tár- 
sadalmi és erkölcsi eszméket merész és gyakran 
szerencsés kézzel viszi színpadra. Drámái közül 
nagy feltűnést keltett a Lucifer c. négy felv.' 
szinmű, melyben a szerző a hitetlenség vagyis 
inkább ateizmus ellen küzd, továbbá a Mindent 
semmiért c. 3 felv. színmű, a Poótilíus intermezzo, 
A kakuk s A szerencse hazájában, melyek közül 
többet a mi színpadainkon is adnak. B.-nak Az 
erkölcstelen c. elbeszélését Tóth Béla fordította 
magyarra (Magy. Könyvt. 1898); Diadalmas 
szerelem c. regénye a Pesti Napló 1906. évf,-ban 
jelent meg magyar fordításban. 

Buttler-csaZíiíí, aXVII. sz.-ban Kurlandból szár- 
mazott át hozzánk s tagjai főleg katonai szolgála- 
tokat teljesítettek. Egy báró B. Eger várának 
parancsnoka volt. Magyar honosságot a család 
1687. nyert B. János báró lembergi parancsnok 
személyében. Magyar grófságot B. János báró 
1710. nyert, ugyanő az 1715-iki országgyűlései 
magyar honpolgárságot kapott, később adományt 
nyert Párdány birtokra, honnan a család előnevét 
írja. A család grófi ágának utolsó sarja, B. János 
gróf, a Ludoviceumra 126,000 forintnyi alapít- 
ványt tett. A grófi ág B. Jánosban 1845. halt ki. 
A családnak Magyarországon egy bárói ága is 
él, de ez nincs honfiusítva. 

Buttler (ejtsd : böttier), 1. Dundos Edward, angol 
író, szül. Chelsea-ben, London mellett,1842 okt. 15. 
s a londoni Blue Coat Sehoolban nevelkedett. Ta- 
nulmányai végeztével 1859. a British Museum 
könyvtárában segédőr (Junior Assistent), 1880. 
könyvtárőr (Senior Assistent) lett a térképek osz- 
tályában. A magyar irodalom ismertetésével szer- 
zett érdemeiért a Magyar Tudományos Akadémia 
s a Kisfaludy-társaság kültagnak választotta. 
Pontosabb munkái : TheLegend of the Wondrous 
Hunt (A csodálatos vadászat regéje, vagyis a Rege 
a csodaszarvasról, Arany János Buda halála után) 
with a few miscellaneous pieces of folk-songs, 
translated from the Magyar (London 1881); Hun 
garian Poems and Fables for English Readers 
(többnyire Fáy meséi, néhány szemelvénnyel Ka- 
zinczy, Kármán és Kisfaludy Sándorból, 1877); 
Az olcsó ebéd. The Cheap Dinner; translated from 
the Germán intő Hungárián and English ; With 
an AUegory and a few fables by Fáy ; translated 
from the Hungárián intő English and Germán 
(London 1876) ; The Race between the Hedgehog 
and the Hare ; translated from the Plattdüdsch 
(Lond. 1876). A nagy Encyclopaedia Britannica-ba 
több éven át írta a magyar tárgyú cikkeket. 

2. B., Walter, 1. Butler 6. 



Buttmann 



— 147 



BuvAr 



Buttmann (eredetileg Boudemont), Philipp, 
francia eredetű német filológus, szül. M.-Prankf urt- 
ban 1764 dec. 5., megh. Berlinben (hol gimn. 
tanár és kir. könyvtáros volt) 1829 jún. 21. Fő 
művei: Griechische Grammatik (Berlin 1792, szá- 
mos kiadás) és kivonata: Gr. Schulgrammatik 
(1816) ; Ausfühi-licho griech. Sprachlehre (2 köt., 
1819—27) ; Lexilogus oder Beitrage zur griech. 
WorterkJárung, hauptsáchlich für Homer und 
Hesiod (Berlin 1818—25); Mythologusoder gesam- 
melte Abhandlungen über die Sagen des Alter- 
tums (1828—29, 2 köt.). Kiadott több klasszikust 
(Odysseia-scholionok, Platón, Sophokles: Philok- 
tetes,Aratos : Phainomena,Demosthenes: Midiana). 
Wolffal együtt kiadta a Museum der Altertums- 
kunde-t. 

Buttstadt, város Sachsen-Weimar nagyher- 
cegségben, Apolda kerületben, (i905) 2667 lak., 
nagy lóvásárokkal. 

Buttyin, közs.,1. Körösbökényés Temeshuttyin. 

Buttykay (gálszócsi és butkai) Ákos, zongora- 
művész és zeneszerző,8zül.Halmiban(Ugoc8a) 1871 
júl. 22. A budapesti jogi fakultásnak volt hallga- 
tója. Első zenei képzettségét a Nemzeti Zenedében 
nyerte; megismerkedvén Stavenhagen Bernát 
hírneves zongoraművésszel, annak meghívására 
Weimarba ment, hol másfél évet töltött. 1895-ben 
visszatért Budapestre s az Orsz. m. kir. zene- 
akadémia tanárainak vezetése mellett képezte 
ki magát a zongorában, a formatanban és ja 
hangszerelésben. Számos műve látott napvilágot 
úgy a hazai, mint a külföldi zenecégek kiadásá- 
ban. A Királyszinházban 1905. nagy sikerrel 
adták A bolygó görö^ című operettjét és 1907. 
ugyanott A csibészkirály-t. Szimfonikus műveit 
legelső zenésztestületeink folyton műsoron tart- 
ják és az abban festett magyar hangulatok a 
közönségnek is mindig igen tetszenek. 

Buttyogató, talpas, a talpon öblösen kivájt 
fácska, amelyet a ladikon ülő halász kimért ütem- 
ben a vízbe ver, mert a béka hangját így utá- 
nozva, a harcsát vele a horogra csalja. 

Butung, sziget, 1. Bután. 

Buturlin, Dmúrij Petra vics, orosz tábornok és 
katonai író; szül. 1790., megh. 1849. ; részt vett 
az 1809., 1812., 1813. és 1829-iki hadjáratokban, ez 
utóbbiban mint az orosz sereg vezérkarának fő- 
nöke. Franciául írta le az 1799-iki, 1813-iki és a 
spanyol hadjáratokat. Oroszul írta meg az 1812-iki 
francia-orosz háborút ós megkezdte, de be nem 
végezte az oroszok által a XVII. sz.-ban viselt had- 
járatok leírását (megjelent 4 kötet 1820-ig Péter- 
várott), melyet az orosz történészek nagyrabecsül- 
nek. 

Butarlinovka, mezőváros Voronezs orosz tar- 
tományban, a vasút ós a szaratovi országút mel- 
lett, (1900) kb. 22,000 lak., jelentékeny bőrgyár- 
tással. 

Bntyán (Buteanu), 2510 m. magas hegy a fo- 
garasi havasokban. L. Vunetára. 

Butyásza, kisk. Szatmár vm. nagy som kúti 
j.-ban, most Biicsonfalva (1. o.). 

Batyl, 1. Butü. 

Bntyrit, 1. Butirellit. 

Butyrospermam Rotschy (növ.) a Sapota- 
ceae család gónusza, melynek 2 faja Afrikában 



honos. Magas fák, az ágak végén csomósán álló 
bőrnemű levelekkel, 1 magvú bogyóval. A B. 
Parkii (G. Don) Kotsehy (Felső-Guinea ós felső 
Nilus) magva a shea- és a karitudió, melyeknek 
zsiradéka (50— 54, és oS—36'>/o)galam- v. sheavaj 
(ejtsd: sí—) név alatt ismeretes zöldesfehér, kelle- 
mes ízű és illatú növényi vaj, melyet a vastag 
csirából nyernek. 43°-nál olvad, nem avasodik 
könnyen. 

Bntyram (lat.) a. m. vaj ; B. antimonii v. 
stibii, antimonklorid ; B. cacao, kakaóvaj ; B. 
nucistae, szerecsendióolaj ; B. zinci, cinkvaj, 1. 
Cinkklorid. 

Butzbach, város Hebsenben, Oberhessen tar- 
tományban, vasút mellett, részben még falakkal 
és tornyokkal kerítve, (i905) 4258 lak., van 2 ev. 
és egy kat. temploma, reáliskolája, fegyháza, 
gazd. gépgyára, serfőzője, tímár-, festék- és 
enyvfözőipara. Közelében római erődítések ma- 
radványai láthatók. 

'Bvitze,Nuscha, német szinésznő.szül, Berlinben 
1860 febr. 22. Már tizennégyéves korában Augs- 
burgban a színpadra lépett. A lipcsei színházhoz 
szerződött, ahol humoros, szentimentális, később 
tragikus szerepekben is nagy sikert aratott. Később 
a wiesbadeni, majd a Berliner Theater kötelékébe 
tartozott. 1898 óta saját színháza volt, amelyet 
nem sokáig vezetett, mert elszerződött a berlini 
Königliches Sehauspielhaushoz, melynek maegyik 
legkiválóbb tagja. 

Butzenscbeibe (ném., csutásüveg), apró, 
kerek vagy hatszögletesre vágott üvegtáblák, 
melyek üveges ólomba foglalva a XV. ós XVI. 
sz.-ban ablak gyanánt szolgáltak. A táblácska 
közepén levő, a készítés módjától származó ki- 
dudorodástól (Butzen, esuta) származik német 
elnevezése. A színes B.-t újabban díszüvegezésre 
nagyon kedvelik, 1. Táblaüveg. 

Butzer, Martin, 1. Bucer. 

BuvákM (Bupleurum Toumf ., n5v.),az Umbelli- 
ferae (Ernyösök) család gónusza, melynek 90 faja 
nagyrészt Európában, azonkívül Ázsiában és 
Észak-Afrikában van elterjedve. Egyéves vagy 
óvelő füvek, néha félcserjék. A többi európai er- 
nyőstöl abban különböznek, hogy levelük osztat- 
lan, épszélü, emyöcskéjük alatt aránylag nagy 
gallórkát viselnek. A hazaiak közül közönsége- 
sebb az átnőttlevelű B. rotundifolium L. (által- 
büvófü) vetésekben. Virága sárga. 

Búvár az, aki víz alá merül, hogy ott munká- 
latokat végezzen. Emunkálatok lehetnek: korall-, 
gyöngy-, borostyánkő- és kagylóhalászat, vízi 
építéseknél cölöpök megalapozása és a vízalatti 
részeken végzendő egyéb munkák, a tengerészet- 
nél a hajók vízalatti felületének megvizsgálása s 
azon végrehajtandó kisebb javítások, elveszett 
tárgyak megkeresése, horgonyokon és horgonylán- 
cokon végzendő munkák, a tengerfenék alapos 
kipuhatolása, aknamunkák stb. B.-ok már a leg- 
régibb időkben voltak ; ezek, mint még manap- 
ság is némely vad tengerparti lakosok, minden 
készülék nélkül merültek alá. De így a leggya- 
korlottabb B. is legfeljebb 2 percig maradhat víz 
alatt. Ezért már korán felmerült az eszme a B.-t 
valamely készülék által több levegővel ellátni. 
Aristoteles leír egy ilyen B. -készüléket, mely egy 



10* 



Búvár 



— 148 



Búvár 



felfordított, a B. fejére tett üstből állott. Az üst 
csakhamar B. -haranggá növekedett, melyet kö- 
télen eresztettek le a tengerfenékre. B.-haran- 
gokkal próbálták az elmerült spanyol armada 
kincseit is a felszínre hozni. A közönséges B. -ha- 
rangnak legfőbb hátránya az, hogy az alulról be- 
nyomuló víz által összenyomott levegő élenye rö- 
vid időn elhasználódik. Halley 1716. javított rajta, 
amennyiben friss levegőt tartalmazó tartány okkal 
látta el; Smeaton pedig légszivattyúval hozta 
összeköttetésbe, mely folyton friss levegőt szorí- 
tott beléje. Ezek után is megmaradt az a hát- 
ránya, hogy a B. a harang által befödött fenék- 
részre, tehát igen szűk határok közé volt szorítva. 




1. ábra. Rouguayrol-Denayrouze-féle búvárkészülék. 

Javítások hajótesteken s egyéb a harangon kívül 
végzendő munkák lehetetlenek voltak. Hasonló 
készülékek azonban a camono/c, melyek még most 
is használatosak a hídépítésnél. De egyéb vízalatti 
munkálatokra jelenleg a különösen a XIX. sz. 
folyamán tökéletesített B. -készülékeket használ- 
ják, melyek lehetővé teszik a B. szabad mozgását a 
tengerfenéken, bizonyos ideig s bizonyos mély- 
ségig. A számos, e célra szolgáló készülék kö- 
zül 2 a legfontosabb. Az egyik azi. ábrán feltün- 
tetett francia, Bouquayrol-Denayrouze-féle, úgy- 
szólván az egész európai kontinensen használatos, 
az osztr.-magy. hadtengerészetben is ez van rend- 
szeresítve. B készülék áll egy bő, vízálló gummi- 
szövetöltözetből, üveglencsékkel ellátott rózsi- 
sakból, nehéz ólomtalpakkal bíró börsarukból, 



egyéb ólomnehezekből s késből és az aeroforból 
V. lélegző készülékből, melyet a B. a hátán visel. A 
lélegzésre szükséges levegőt légszivattyúval felül- 
ről — a partról vagy egy hajóról -— egy csövön 
át az aeroforba, egy erős fémhengerbe nyomják, 
melynek önműködő szelepei vannak. B szelepek 
akként vannak szerkesztve, hogy bármely mély- 
ségben, tehát bármely külnyomás alatt is ~ a víz 
nyomása 10 m.-ként 1 légköri nyomással növe- 
kedik — csak 1 légköri nyomás feszültségével 
biró levegőt bocsátanak azon közvetítő csőbe, 
mely az aeroforból a fejsisakon át a B. szájába 
vezet és ezt is csak akkor, ha a B. a lélekzetvé- 
telnél a levegőt magába szíjjá ; ellenkező esetben, 
midőn a B. a már felhasznált levegőt kileheli, a 
szelepek bezárulnak s egy másik, az aerofor felső 
részén levő gummiszelep nyílik ki, melyen keresz- 




2 — 3. ábra. Angol búvárkészülék. 

tül a lehelet a vízen keresztül elillan. A'Z aeroforba 
tehát oly sűrített levegőt kell szivattyúzni, mely- 
nek feszereje 1 légköri nyomással nagyobb, mint 
a víznek nyomása ; tehát pl. 30 m.-nyi mély- 
ségbe 4 légköri nyomással biró levegőt kell szi- 
vattyúzni. A leírt készülék ezen berendezése 
azonban csak látszólagos előny. Kísérletek azóta 
megállapították, hogy ember és állat 54 m. víz- 
mélységnek megfelelő nyomású levegőben min- 
den nehézség nélkül lélegzik. A francia készülék 
hátrányai, hogy szerkezete bonyolódott, az aerofor 
könnyen beleakad valami kötélbe, szűk téren a 
B.-t akadályozza, ha a B. arcára esik, az aerofor 
fölötte van s a B. kénytelen nyomás ellen léleg- 
zeni stb. Fő hátránya azonban az, hogy a kelleté- 
nél több szivattyúmunkát kell kifejteni, mert az 
aeroforban a nyomás nagyobb, mint a B.-sisakban 
levő levegőé, továbbá, hogy a szivattyúval kap- 
csolatos manomóter épen ezen oknál fogva más 



Búvár 



149 — 



Búvár 



nyomást mutat, mint az illető mélység víznyo- 
mása, 8 így a manoraéter állásából nem lehet biz- 
tosan' következtetni a mélységre. 

Ezen hátrányok miatt az angolok egy külön 
B.-készüléket fogadtak el, melyet a Siebe, Gor- 
man és Tsa cég szerkesztett. B készüléket 3. és 5. 
ábráink mutatják be. Fö különbsége az előbbi- 
vel szemben, hogy nincs aerof orja : a légszivattyúk 
a levegőt egy kaucsukcsövön át közvetlenül a si- 
sakba nyomják. A sisakon több szelep van, fon- 
tos a jobb fül közelében levő szabályozószelep, 
melynek segélyével a B. az öltözékben összegyü- 
lemlö levegőt maga szabályozhatja, még pedig 
akkép, hogy testhelyzetének megfelelőleg lehető- 
leg könnyen vegyen lélegzetet és hogy az egyen- 
siűyt ne veszítse el. A levegőt kézi szivattyúk 
szolgáltatják, bár a leszállás nagyobb mélysé- 
gekbe erősebb, motorok által hajtott szivattyúkat 
ivivánna meg. A közlekedés a B.-ral egy kötél 
rángatásával, szócsövön át v. telefonice történik. 
Világításra legjobbak a villamoslámpák. 

Felemlítendő még a Fleuss- féle B. -készülék, 
melyhez nem kell légszivattyú, minthogy a B. egy 
acélhengerben oxigéngázt visz magával, mely az 
elfogyasztott oxigént pótolja ; a sisak levegőjébe 
lehelt szénsav pedig maró sziksó által szivatik 
fel. E készülék csak sekély vízben megbízható, 
minthogy a nagyobb mélységekben uralgó nyo- 
más alatt belehelt oxigén mérgező hatású lehet. 

A többi B.-készülékek használata mellett is 
40—45 m.-nél alább nem szokás B.-kat küldeni ; 
ily mélységbe is nagy óvatossággal, lassú le- és 
felszállással és csekély időt töltve a fenéken, sza- 
bad leereszkedni. Ugyanis hosszabb időzés után a 
jelzett mélységben, de különösen gyors felszállás 
után gyakran lép fel az ú. n. B.-betegség, mely 
ugyan sokszor csak végtagfájdalmakból áll, oly- 
kor azonban az altest és a hólyag megbénításával 
jár, sőt nem ritkán halállal végződik. E jelensé- 
gek tulajdonképeni okainak megállapítására és a 
buvárláenak az eddigieknél nagyobb mélységekre 
való veszélytelen kiterjesztésére az angol admi- 
ralitás 1905. egy szakbizottságot küldött ki. Ez a 
következő évben folytatott élettani, vegytani, ter- 
mészettani vizsgálódások és kísérletek, valamint 
metodikus gyakorlati kipróbálás után (állatokon 
és embereken) megállapította, hogy : 

1. a lélegzefrv^étel nehézségeinek és a vízalatti 
ájulásoknak oka kizárólag a B.-sisaklevegőjében 
összegjülemlö szénsav nyomásában van és nem 
a beszivattyúzott levegő v. a víz nyomásában ál- 
talában. 

2. A B.-betegségeknek és gyakori halálesetek- 
nek fiziológiai oka abban rejlik, hogy a nagyobb 
mélységek külső nyomása alatt, ha az ott tartóz- 
kodás hosszabb ideig tart, a B. teste lassanként 
megtelül a levegő nitrogénjével ; ha a B. kis mély- 
ségekbe V. pláne rögtön a víz felszínére kerül, a 
kis nyomás alatt a testben levő, nagy nyomású 
nitrogén rohamosan felszabadul, buborékokat ké- 
pez, melj^ek pl. a szív egy rekeszében összegyűl ve 
rögtöni halált okozhatnak, míg a központi ideg- 
rendszer (agy, gerinc) valamely részében bénulást 
idéznek elő. 

Ezen végzetes következmények elháríthatok, 
ha : a) a B. lehetőleg gyorsan merül alá a mély- 



ségbe; 64 m.-nyi mélységbe 2 perc alatt minden 
veszély nélkül szállhat alá, ha a B. dobhártyái 
jók, ha az eustachi csatornák kifúvásában gya- 
korolva van és ha a nagy mélységnek megfelelő 
nagy légmennyiséget rögtön megkaphatja ; b) az 
időzés a nagy mélységben csak rövid ideig tart ; 
c) a B., dolgát végezvén vagy félbeszakítván, nem 
fokozatosan, mint az eddig szokásos volt, száll fel, 
hanem lehetőleg gyorsan emelkedik oly rétegbe, 
hol az előbbi, nagy mélység abszolút nyomásának 
csak fele van meg ; itt hosszabb ideig pihen és a 
további felemelkedést fokozatosan, átlag 3 m.-kónt 
és mind hosszabb időt töltve az egyes állomáso- 
kon végzi ; d) ha mégis gyanús tünetek lépnek fel, 
a B.-t haladéktalanul rekompresszió, azaz nagy 
nyomás alá kell helyezni, vagy külön e célra ké- 
szült, sűrített levegővel telíthető kamarában vagy 
újólagos alámerülés által ; sokszor tiszta oxigén- 
nek a belélegzése is enyhülést szerez ; e) a B.- 
öltözék lábrészei zsinórral szorosra füzetnek 




4. ábra. Tűzoltók buváröltözete. 

(1. a 3. ábrát); ezáltal megakadályoztatik a 
levegő összegyülemlése az öltözék aleó részeiben 
és hogy ennek következtében a lehajló vagy a 
tenger fenekén kúszó B. lábaival felfelé, rögtö- 
nösen a víz színére ragadtassék. 

A bizottság által tényleg elért legnagyobb mély- 
ség 64 m. volt. De e határon csak azért szakította 
félbe kísérleteit, mert a szivattyúkkal egybekap- 
csolt manométer beosztása csak idáig terjedt. 
Valószínű, hogy a jelenlegi kézi légszivattyúk a 
még nagyobb mélységekben szükségelt tetemes 
légmennyiséget előállítani nem képesek. 

Fiziológiailag azonban az alámerülés határa 
csak ott van, hol az oxigén a nagy nyomás alatt 
már edző hatást gyakorol, azaz tüdőhurutot idéz 
elő. Valószínű, hogy 91 m. mélységben még 2—3 
órai, de már 122 m. mélységben csak igen rövid 
idejű tartózkodás lehetséges. 

A tűzoltóságok a füst ós hőség ellen szintén hasz- 
nálnak B.-készülékeket (1. ad.ábrái), kivált oly tü- 
zeknél, amelyeknél a hely zárt volta miatt a füst 
nagyobb tömegben bennszoml, pl. a pincetüzeknél. 



Buvárbetegrségr 



160 



Búvárúszás 



Ezen öltözetekben a tűzoltó nemcsak a füst ellen 
van védve, hanem a hőség ellen is vódekezhetik, 
amennyiben egy a fej burával összefüggő tömlő - 
darabon át a fecskendő vízsugara a fejburára ve- 
zethető s ott szétoszolva az egész testet mintegy 
vízköpennyel borítja el. A lógszállító tömlő néha 
a vízszállító tömlő belsejében nyer elhelyezést ; sőt 
biztosító, illetve villamos lámpa s csengő is hoza- 
tott kapcsolatos használatba az öltözettel, úgy 
hogy a tűzoltó a kívül állókkal villamos csengő- 
jelekkel közlekedhetik s a légszivattyuzást sza- 
bályozhatja avagy segélyt kérhet. A berlini tűz- 
oltóság az Oestberg és Greiner-féle, a magde- 
burgi tűzoltóság a Stolze-féle öltözetet használja. 
B.-öltözetek készítésében a Bremen S. kiéli cég 
tett szert hírnévre. 

Buvárbetegség, 1. Búvár. 

Buvárcsibe (áiiat), 1. Heliornis. 

Búvárfélék (állat), a buváralakuak (Colymbi- 
formes) rendjének egyik családja, melynek fajai 
az északi sarkkör tájékán élnek, ahonnan azon- 
ban télre a mérsékelt égöv tájaira vonulnak. Ha- 
zánkban átvonulás alkalmával gyakori a sarki 
búvár (Colymbus ardicus L.), ritkább az északi 
búvár (C. septentrionalis L.) A sarki búvár hímje 
és tojója egyforma. Nászruhában a fejtető és a 
nyak hátsó része szürke, oldalt feketés sötét- 
szürke, a torok feketés ibolyaszínű ; a hátoldal, 
a csőr és a lábak kékesfeketék, a szárny fehér 
foltokkal díszített ; hasoldal fehér ; a csüd belső 
széle kissé rózsaszínbe hajló. Hossza 65—70, 
szárnya 27—34, farka 9 cm. Átvonuláskor na- 
gyobb vizeinkben mindenütt előfordul. Az északi 
búvár nászruhában hátoldalt szürkésbarna, gyenge 
zöldes fénnyel s fehér pettyekkel tarkázott, has- 
oldalt fehér, torka, feje, nyakának oldala szürke, 
csőre, nyaka hátoldalt és nyakszirtje fekete. 
Hossza 60, szárnya 28—29, farka 5 cm. 

Búvárhajó (ném. Taucherschiff), oly vízi 
járómü, mely a búvárok alkalmazására (1. Bú- 
vár) különlegesen be van rendezve. E berende- 
zés áll buvárkészülékekből, lejáró lépcsőből, kö- 
telekből, légszivattyúkból, légsűrítőkből, esetleg 
egy kompressziós kamarából, hol a búvár meg- 
határozott légnyomás alá helyezhető, gyógysze- 
rekből és orvosi műtöszerekből stb. így a B.-k igen 
jó szolgálatokat tesznek nagy kereskedelmi ós 
hadi kikötőkben, utóbbiakban különösen a tor- 
pedó- és akna-fegyver kifejlődése óta. Különben 
minden nagyobb hadihajónak és minden torpedó- 
anyahajónak (1. 0.) van B.-felszerelése. 

Buvárharang (ném. Taucherglocke), 1. Búvár. 

Búvár kacsa (ál lat), 1. Buvárréce. 

Búvárkészülékek, 1. Búvár. 

Buvárlegénység (ném. Tauchermannschaft), 
azaz a buvármesterségben (1. Búvár) különlege- 
sen kiképzett legénység minden tengerészetben 
van, különösen a torpedó- ós akna-szakmabeli 
legénység közt, minthogy e 2 fegyvernem sok 
búvármunkát igényel. Az osztrák-magyar hadi- 
tengerészet B.-e közt minden rendfokozat kép- 
viselve van. Kiképzésük külön tanfolyamokban 
történik. A tisztek egy része szintén részesül ily 
kiképzésben. 

Buvármadarak, 1. Búvárfélék. 

Búváröltözék, 1. Búvár. 



Buvárpók (ArgíjroneidS^^\ck.), a csöszövöpó- 
kok (Tubitelariae)alT6náiénék egyik neme; szemei 
két harántsorban állanak, hátulsó lábain alul és ol- 
dalt hosszú evezősörték vannak, teste tömötten 
szőrökkel borított és szőrei közé levegőt tud fel- 
venni, amely a vízben teste körül ezüstszínű hó- 
lyagnak látszik.Vízben él s itt ílnom hálószálakból 
harang- vagy gyüszüf orma boltozatot épít, amelyet 
erősebb szálaücal a közeli növényszárakhoz, fa- 
gyökerekhez erősít, s a körlégi levegőből potroh- 
ján a víz alá szállított levegővel tölt meg, aztán 
alája húzódik. Egyetlen faja ismeretes, a vizi B. 
(Ar. aquatica CL), mely sötétbarna, hímje 16—20 
cm., nősténye 10—12 cm. hosszú. Nálunk is meg- 
lehetős gyakori, különösen tőzeges pocsolyákban ; 
nagy hidegeket is kiáll ; vízi rovarokat és apró 
rákokat eszik. 

Buvárréce (Merganser, áiiat), a lúdalakuak 
(Anseri formes) rendjébe tartozó madárnem. Ha- 
zánkban 3 faja él. 1. Nagy B. (Merganser castor 
L.) ; a hím feje és nyaka felső része zöldesfekete, 
a nyakszirttoUai megnyúltak, de nem alkotnak 
bóbitát, háta és belső válltoUai feketék, külső 
válltollai, számyfedötollai, másod- és harmad- 
rendű evezötollai fehérek, elsőrendű evezőtollai 
szürkésfeketék, nyaka alsó része, begye, melle, 
hasa ós alsó farkfedöi fehérek, sárgás rózsaszínű 
árnyalattal, csőre vérvörös ; a tojó feje, tarkója 
rozsdabarna, háta hamuszürke, testének hasol- 
dala fehér. Hosszúsága 60—70 cm. Európa és 
Ázsia északi részeiben honos. Észak-Amerikában 
a M. americana Cass. helyettesíti. Hazánkban a 
nagy folyók mentén (nov. — márc.-ban) gyakori. 
2. Kis B. (Mergus albellus L.). A hím uralkodó 
színe fehér ; testének mustrázata fekete ; háta 
közepe bársonyfekete, oldalt kifutó két-két kes- 
keny fólköralakú szalaggal, dereka szürkésle- 
kete ; felső farkfedői és kormánytollai szürkék ; 
oldala szürke zeg-zugos vonalakkal díszített ; 
csőre, lába és ujjai kékesek. A tojó fejteteje 
rozsdabarna ; feje oldalt és torka fehér, nyaka 
alsó része és begye szürkés ; hasoldala piszkos- 
fehér; hátoldala szürkésbarna; csőre ós lábai 
ólomsztirkék. Hosszúsága ,39—41 cm. Észak- 
Ázsiában és Észak-Európában honos; télen délibb 
vidékekre vonul s ilyenkor Kinát tömegesen lepi 
el. Hazánkban október végén s novemberben je- 
lenik meg. 3. Kontyos B. (Merganser serrator 
L.). Csőre és lábai kékesszürkék, fekete toUtüki'én 
három oldali fehér sáv határolja. A hím feje és 
a nyak hátsó része fehér, a szem alatt és a nyak- 
szirt táján zöld folttal, míg a nősténynél egy- 
színű, barna. Farka 16 tollú. Hossza 55—58 cm. 
Magas északról jőve novemberben jelenik meg 
hazánkban és márciusig marad itt. 

Búvárúszás, egy neme az úszásnak. Nem a 
víz felszínén, hanem víz alatt van az úszó. Ked- 
velt versenyneme is az úszásnak, melynél vagy 
időre vagy távolságra versenyeznek. A B. -ver- 
senynél lehető mélyen, közel a fenékhez úszik a 
versenyző, mert így egyrészt a haladását segíti 
elő a víznyomás, másrészt a vízfeneket látva, 
nem téved el könnyen. Nálunk 50 m.-nél hosszabb 
távolságra és 1 percnél hosszabb időre nem sza- 
bad versenyt kiírni. Veszélyes, mert a versenyző 
könnyen túlerőltetheti magát, ezért B.-verse- 



F 

" Buvette 



— 151 — 



Buxtorf 



nyéknél mindig készen kell állnia néhány men- 
tőnek. A B.-hoz tartozik a tányérkeresés, ami 
abban áll, hogy tiszta, átlátszó vízbe 12—20 bá- 
dogtányért dobnak, s azokat a versenyzőknek ki 
kell hozniok. A győztes az, ki a legtöbb tányért 
hozza ki a vízből. 

Bavetfte (franc, ejtsd: büvett), kisebb ivószoba 
egyes vasúti állomásokon, színházakban; buvetier, 
íiz ilyen helyiségek vendéglőse. 

Bnxaceae, puszpángfélék (növ.), a kétszikűek 
családja, melynek 30 faja részben trópusi, rész- 
ben szubtropikus. Viráguk sugaras, egyivarú, egy- 
iakú. A virágtakaró-levelek szabadok, fellevél- 
szerviek, zöldek. Porzó 4 vagy több. A magház 
többnyire 3 üregű, rendesen 2—2 magkezde- 
ménnyel, melyeken 1 integumentum van. A ter- 
més tok vagy csonthéjas. Örökzöld növények, 
kórok, cserjék vagy fák. Levelük osztatlan, ép- 
szélű. Vú-ágzatuk V. gombvirágszerű v. füzér, 
mely porzós és termős virágokból áll. Legjelen- 
tősebb génusz a Buxus. Ennek fosszilis marad- 
ványai is ismeretesek. 
Buxentius, 1. Bmento. 

Buxhöwden, Frederik, gróf, orosz hadvezér, 
szül. Magnusdalban, Mohn szigetén 1750 szept. 
li., megh. Esztoniában, Lohn kastélyban 1811 
aug. 23. Már 1789. tábornoki rangra emelkedvén, 
kitűnt 1790. Finnországban a svédek elleni,1792 — 

1794. pedig a lengyel háborúban. II. Katalin 

1795. Lengyelország kormányzójává, 1796. pedig 
I. Pál cár Pétervár katonai kormányzójává ne- 
vezte ki. I. Sándor cár a balti tartományok kor- 
mányzóságát bízta rá. 1805-ben a 2-ik orosz had- 
testet vezényelte, mellyel Austerlitz mellett a bal- 
szárnyon vitézül küzdött. 1806-ban a szerencsét- 
len pultulszki ütközet után kénytelen volt a ve- 
zérséget Bennigsennek átadni, de azt az eylaui 
ütközet után újra visszanyerte. A svéd há- 
ború kitörése után 1808. Finnországot tíz hónap 
alatt meghódította. II. Frigyes Vilmos 1795. a po- 
rosz, s I. Pál 1797. az orosz grófi méltóságot ado- 
mányozták neki. 

Baxin, CijHajNOg, színtelen, keserű ízű, víz- 
ben nehezen oldható alkaloida, 14!8"-on forr, de 
nem illan el. Előfordul a Buxus sempervirens 
héjában,^ néha a kinin pótlására használják. 

Buxkin (ang. huckskin a. m. szarvasbőr), két 
vetülékfonallal bíró erős kártolt gyapjúszövet (1. 
Bi'lelt s^rwefeA;^ őszi s téli férfl-divatkelme. Szövés 
után erősen kallózzák, színoldalán bogácsolják 
es annyü-a kinyírják, hogy kötőpontjai jól látha- 
tókká váljanak. 

Boxtehude, város Stade porosz kerületben, a 
hajózható Este partján, 7 km.-nyire az Elbától, 
(1906) 3760 lak., nagy lóvásárokkal; különösen 
Hamburggal van élénk kereskedése, továbbá bőr-, 
festék-, enyv-, szappangyártása, gőzmalma, ser- 
főzője. 

Buxtehude, Dietrich, orgonaművész,szül. Hel- 
siiigörben 1637., megh. Lübeckben 1707 máj. 9. 
Valószínűleg atyja, János, orgonajátszó (meghalt 
1674) képezte ki ; 1668. nyerte fontos állását, mint 
a lübecki Mária-templom orgonása ; itt 1673. ala- 
pította meg híressé vált «esti zenéjét)) : a kará- 
csony előtti öt vasárnapon vecsemye után tartott 
nagy templomi hangversenyeit, melyekre új és új 



műveket alkotott. (Ezekért gyalogolt oda olyan- 
kor Sebastian Bach Arnstadtból.) Kiadva csak ,5 
menyegzői ének és hegedűre, gambára meg eem- 
balora (zong.) írt 7 szonáta maradt fenn, de állí- 
tólag 1678—87. az «esti zene)) darabjai is meg- 
jelentek. Ujabban a Monatshefte für Musikgesch. 
(17., 18. évf.), Dehn S., Commer stb. bocsátották 
közre énekműveit ; de B. nagyságát orgonaművei 
tanúsítják legjobban ; ezeket Spitta rendezte kri- 
tikai kiadás alá. 

Buxton (eijtsd: böxtn) V. Buckstone, kis város és 
látogatott fürdőhely Derby angol grófságban, a 
Peak-hegységben, a Wye forrásai közelében, (1910) 
10,025 lak., szép sétahelyekkel, nagy kórházzal. 
Reumatikus bajok ellen hatásos, meleg (28" C.) for- 
rásait már a rómaiak ismerték. Közelében Pool's 
Hole stalaktitbarlang ; ebben fakad a Wye folyó. 

Buxton (ejtsd : böxtn), 1. Sídney Charles, angol 
liberális politikus, szül. 1853-ban. 1883 óta kép- 
viselő, 1892— 1895-ig helyettes államtitkár a 
gyarmatügyi minisztériumban, 1905. főposta- 
mester, 1910 f ebr. óta pedig kereskedelmi minisz- 
ter. Munkái : Handbook to political questions of 
the day (London 1880, 11. kiad. 1903); Fináncé 
and politics, an historieal study 1783—85 (1888, 
2 köt.) ; Mr. Gladstone as chancellor of the Ex- 
chequer (1901) ; Fishing and shooting (1902) ; Ar- 
guments on either sídé of the flscalquestion (1904). 

2. B., Thomas Fowell, sir, angol politikus és 
filantróp, szül. Earl's Colneban (Essex) 1786 ápr. 
1., megh. 1845 febr. 19. Az Enquiry whether 
crime and misery are produced or provented 
by our present system of prison discipUne (Lon- 
don 1818) c. művében a börtönügy reformját 
sürgette. 1818-ban Wilberforce példájára a par- 
lamentben a négerek fölszabadítása mellett küz- 
dött és a munkások érdekében is működött. 
Munkái : The African slave trade and its remedy 
(London 1840 ; németül Júliustól, Leipzig 1841) ; 
The African Coloniser (folyóirat); 1840. a királyné 
baronetnek nevezte ki. V. ö. Memoirs and corres- 
pondence of Sir Thomas Fowell B. (új kiad., Lon- 
don 1872, ném. Hamburg 1853). 

Buxtorf, 1. Johann (idősb), német orientalista, 
szül. 1564 dec.25.Camen vesztfáliai faluban, megh. 
1629 szept. 13-án Baselben. Marburgban, Her- 
bornban, Heidelbergben, Baselben és Genfben vé- 
gezte tanulmányait. 1591-ben a héber nyelv ta- 
nára lett Baselben. A héber és a kaldeusi tudo- 
mány alapját ö vetette meg Németországban. 
Alapos ismerője volt a rabbinikus irodalomnak. 
Munkái : Biblia hebraica rabbinica (Basel 1618) ; 
Tiberias seu commentarius massorethicus (u. o. 
1620) ; Lexicon hebraicum et chaldaicum (u. o. 
1604). Ez utóbbi művét átdolgozta s újra kiadta 
Bár 1862. 

2.B., Johann (if j.), az előbbinek fla,8zül. 1 599 aug. 
13. Baselben, megh. u. o. mint apja utódja 1664 
aug. 16. Kiadta Maimonides More ha-nebuchim- 
ját (Basel 1629), majd atyjának hagyatékából a 
Lexicon chaldaicum, talmudicum et rabbinicum-ot 
(u. 0. 1639). Munkái : Concordentiae bibliorum 
hebraicorum (Basel 1632) ; Lexicon chaldaicum 
et syriacum (u, o. 1622). Fia Jákob követte öt a 
héber tanszéken, ennek utóda pedig unokaöccse, 
Johann B. 



Buxus 



— 162 



Búza 



Buxus L., puszpáng (növ.), aBuxaceae család 
génusza, melynek 19 faja úgy az ó-, mint az új- 
világ melegebb vidékein ól. Igen dúsan elágazó 
cserjék. Levelük osztatlan, épszélű, rövidnyelü, 
örökzöld. Nálunk kertben gyakori a B. semper- 
virens L., mely atlantikus Európából és a Föld- 
közi-tenger vidékéről származik. Virágágyat, pá- 
zsitot szokás vele körülfogni. Pácska alakjára is 
megnő ; ez a változat a var. arhorescens. A nyí- 
rást jól tűri. Délen kerítésnek is ültetik. Fája 
halványsárga, évgyűrűi igen keskenyek, az 
európai fák legnehezebbike. Finomságánál és 
sűrűségénél fogva faragványokra a legalkalma- 
sabb (1. Puszpáng faragás), de fúvóhangszert, sze- 
lencét és fésűt is készítenek belőle. A Baleárokon 
honos B. halearica Willd. piramisformán 25 m.-ig 
is megnő. Nálunk csak hidegházban nő. 

Buyapart, a libériai néger gyarmatban pénz 
gyanánt szolgáló posztódarab, telerakva kauri- 
kagy lóval, értéke kb. 25 f. 

Buys-Ballot (ejtsd: baisz-baiiot), Christoph Hein- 
rich Diedrich, németalföldi meteorológus, szül. 
Klötingenben, Zélandban, 1817 okt. 10., megh. 
ütreehtben 1890 febr. 3. 1854 óta a kir. meteorol. 
intézetnek igazgatója. Legfontosabb munkálkodá- 
sai a meteorológiára és annak a gyakorlati élet- 
ben való alkalmazására vonatkoznak. E téren ö 
az újabb h-ánynak főképviselője, mely a kutatás 
módszerének egysége által, nevezetesen szinop- 
tikus térképek szerkesztése és a tengeri hajókon 
egyformán végzett megfigyelések alapján oda tö- 
rekszik, hogy az időjárás változásainak törvényeit 
megtalálja és e törvényeket gyakorlati célokra 
felhasználja. Európában 6 hozta be a viharjelzést, 
amennyiben Hollandiában 1860. viharjelző háló- 
zatot szervezett. A tengerészeti meteorológia szá- 
mára sikerült külön intézetet felállítania, melynek 
az a feladata, hogy a kereskedelmi és hadihajók 
észleléseinek anyagát feldolgozza. Legnevezete- 
sebb felfedezése az a nevét viselő törvény, mely 
a légnyomás eloszlása és a szél iránya meg erős- 
sége között a kapcsolatot megállapítja, 1. Barikus 
széltörvény. Az aeroklinoszkóp segítségével a tá- 
voli hajóknak a várható szél irányát és erejét 
adta tudtára. 

Búza (növ., Iriticum L.), a Gramineae (pázsit- 
fűfélék) család génusza. 15-nél több faja, melyek 
közül 12 az Aegilops szekcióba tartozik, Dél-Euró- 
pában és Keletén van elterjedve egészen Afganisz- 
tánig és Turkesztánig. Kalászkái szélesen lapítot- 
tak, 3 — 4 virágnak s a kalász tengelyének kimet- 
széseibe magánosan, lapított oldalukkal támasz- 
kodnak ; a tengely csúcsát is kalászka foglalja el. 
A virágok közül egyik-másik meddő szokott ma- 
radni s a kalászkákból, vagyis füzérkékből rende- 
sen 2—3, ritkán csak egy mag lesz. Pelyvái szé- 
lesek, élük kiemelkedő, hegyes v. szálkahegyű. 
Az alsóbbik tokiászon hosszabb v. rövidebb szálka 
vagyis bajusz (arista) van, eszerint a B.-nak szál- 
kás V. bajuszos és tar v. szálkátlan fajtáit szokás 
megkülönböztetni. E génusz vadon termő fajai 
legnagyobbrészt az Aegilops szekcióba tartoznak ; 
közönséges pl. a tarajos B. (T. cristatum L.) 
Schreb., ez tarackot hajt, kalásza összenyomott és 
kalászkái kétoldalt fésűsen állanak. Napos, ho- 
mokos lejtőkön, utak mentén közönséges. A gé- 



nusz gabonanemű alakjai a Sitopyros szekcióba 
tartoznak s általában 3 fajba lehet őket összefog- 
lalni és pedig : 

1. T. monococcum L. (egyszemű B.), fűzérkéi 
tömött, törékeny kalásszá egyesülnek, csak külső 
pelyvájukon viselnek 1—1 szálkát és csak alsó 
viráguk terem szemet, ritkán a felső is. El van 
terjedve a Balkánon, Kis-Ázsiában a Kaukázus 
vidékein és Mezopotámiáig. Dél-Európában külö- 
nösen Spanyolországban termesztik, Németország- 
ban csak helyenkint, Svájcban pedig sovány, más 
gabonanemünek meg nem felelő talajon és pe- 
dig bizonyára már régtől fogva, mert a svájci 
cölöpópítményekben ezt is felfedezték, nemkü- 
lönben azonban a magyarországiakban is. A 
szemet nem annyira kenyérlisztnek, mint inkább 
darának és gríznek őrlik és marhatakarmányul 
szolgál.— 2. T. sativum Lam., kalásza 4 szögletü, 
füzéreiben 1—3 virág érlel szemet, pelyvái rövi- 
debbek a toklásznál. Nevezetesebb fajtái : a) T. sati- 
vum spelta (T. spelta L., tönköly B.) kalásza laza, 
éréskor darabokra hull szét, a szem a pelyvákba 
marad zárva. A külső pelyva széles, tojásdad és 
tompa fogban, a külső tokiász pedig hosszú szál- 
kában végződik. Az ókorban Egyiptomban, Görög- 
országban, Itáliában nagyban mívelték, de később 
egyre inkább meggyérült és manapság a két első 
országban teljesen hiányzik ; Itáliában, Svájcban, 
Francia- és Németországban helyenkint termesz- 
tik ; igénytelenebb a tar-B.-nál ; sovány talajon, 
közepes gondozásnál is jobban beválik. Jó talajon 
és okszerű mívelés mellett nagyobb a hozadéka 
a közönséges B.-énál. b) T. sativum dicoccum 
(T. dicoccum Schrank), jelenleg csak Dél-Német- 
ország, Svájc, Spanyolország, Itália és Szerbia 
termeszti, főkép daráért és keményítőlisztjeért. c) 
T. sativum vulgare (T. vulgare Vili., közönséges 
B.), kalásza hosszú, többé-kevésbbó laza, kissé 
összenyomott. A mai mezőgazdaság legfontosabb 
terméke. Az egész földkerekségén mindenütt mi- 
vélik, ahol a viszonyok megengedik, így Norvégiá- 
ban még 69" é. sz. alatt, az Alpokban pedig 1400 m. 
magasságban is. Legtöbbet termel belőle Észak- 
Amerika, Oroszország és hazánk. A magyar «acé- 
los» B. minősége első helyen áll ; az angolok leg- 
finomabb süteményei magyar lisztből készülnek. 
Mint őszi és tavaszi B.-t vetik ; az előbbi rövid 
szálkájú V. szálkátlan (íar.-B.), az utóbbi mindig 
hosszú szálkájú [bajuszos B.). Termesztése a leg- 
régibb időkig nyúlik vissza, így pl. egyiptomi sírok- 
ban is találtak B.-szemeket. — 3. T. polonicum 
L. (lengyel B.), nagy, tömött, kékeszöld kalásszal 
biró fajta, 8 — 12 mm. hosszú szemekkel. Törzs- 
alakja ismeretlen, valószínűleg a kultúrában állt 
elő. Hazája nem Lengyel-, hanem inkább Spanyol- 
ország, ahol most is nagyban termesztik, de elő- 
fordul Olaszországban és Abessziniában is ; hoza- 
déka nem jelentékeny. Hosszú, vékony szemeit 
néha csalásból «óriásrozs»-nak adják el. 

Termesztése. 

A B. a legrégibb termesztett növények egyike. 
Termesztését már Egyiptom legrégibb emlékei iga- 
zolják. A kínaiak Kr, e. már 2700 esztendővel 
előbb termesztették. Európában Heer tanúsága 
szermt a svájci és felsőolaszországi tavak mellókén 




Búza 



— 153 — 



Búza 



a legrégibb lakosoknak, körülbelül a trójai háború 
korában, apró szemű, a mai búzával meg nem 
ogj-ezó B.-jok volt, melyet a római hadjáratok 
idejéig termesztettek. A B.-nak neve van már a 
legrégibb nyelvekben (kínai, szanszkrit, héber, 
ei^'iptomi stb.). A B. termelése sokkal ősibb lehet, 
mint e nyelvek eredete, másrészről pedig a B. ős- 
hazájának azt a vidéket kell gondolnunk, ahol 
legelőször emlegetik. A legrégibh írók közül Be- 
rosos, Nagy Sándor kortársa, és Strábon beszélik, 
hogy a B. Mezopotámiában és India Ny.-i részén 
vadon terem. Még Olivier is erősíti, hogy 1807. 
a török birodalomban utazván, a B.-t és tönkölyt 
Mezopotámiában vadon látta.Ez egyáltalában meg- 
felel annak a vidéknek, ahol a B. hazáját a ha- 
gyományok alapján általában gondolhatjuk.Innen 
terjedt volna el K -re, Ny.-ra. 

A B. a mérsékelt égöv növénye, minden talajon 
megnő, legjobban a középkötött, jó termöerőben 
levő agyagtalajokat szereti. Jó előveteményei : 
dohány, repce, trágyázott kapások, lóbab, korai 
tengeri, trágyázott takarmánynemüek és here- 
félék. Rossz előveteményei a gabonafélék, késői 
burgonya és tengeri, mohar. Talajelökészítés az 
elővetemény letakarítása szerint 2— 3-szori, néha 
csak egyszeri szántás, fogasolás és esetleg hen- 
gerezés, hogy lehetőleg apróra munkált talajba 
kerüljön. Vetése szeptember közepétől novemher 
végéig történik, géppel 11—15 cm. sortávol- 
ságravetik, ez sokkal tökéletesebb, mint a szórva- 
vetés, a sorosvetésnél kataszt. holdanklnt 75— 
100 kg. vetőmag szükséges. Ápolása tavasszal a 
bokrosodás kezdetén boronálás, ha a talaj felfa- 
gyott, megelőzi ezt a hengerezés, gyomirtás (aca- 
tolás, rozsolás), megdűlés ellen sarlózás v. hen- 
gerezés. Érése a klíma szerint jún. végétől júl. vé- 
géig következik be. Kaszával v. aratógéppel arat- 
ják. Közvetlenül alájalstállótrágyát nem tanácsos 
adni, mert könnyen megdűl és szeme megszorul. 
Legcélszerűbb az előveteményt megtrágyázni. 
Műtrágyák közül szuperfoszfát 150—200 kg., rit- 
kábban a thomassalak 250 — 400 kg. kataszt. hol- 
danklnt, a vetőszántás előtt elszórva ; gyengén 
áttelelt vetésre chilesalétromot szokás adni fej- 
trágyaként, kataszt. holdanklnt 25—40 kg.-ot. 

A T. sativum vulgare fajhoz tartozik a leg- 
több változat. Ezek különböznek egymástól a szem 
színében (piros- és fehérszemű B.) a kalász alka- 
tában (szakállas és tar B.) a vetési időben (őszi- 
tavaszi és járó B.). Használhatóságát a belőle 
készíthető liszt mennyisége és minősége szabja 
meg, mely utóbbi ugyanazon B.-nál a hl.-súllyal 
— mely 76—83 kg. között váltakozik — van szo- 
ros összefüggésben. A liszt legbecsesebb alkotó- 
része a siker. Legslkérdúsabb B.-k a magyar, a 
doni és romániai B.-k. A bötermő angol és német- 
országi B.-k kevés és gyengébb minőségű síkért 
tartalmaznak s így lisztminöségük is jóval gyen- 
gébb. Tei-möképessége változó, szoros összefüg- 
gésben van a bokrosodó képességgel és a kalász 
alkatával. A külföldi square head jellegű B.-k 
kataszt. holdankinti átlagos termése 16—25 q., a 
magyar B.-é 7—16 q., az ennél nagyobh hozam 
igen ritka. 

Hazánknak a B. a legfontosabb kultúrnövénye, 
ezt termeUk valamennyi között legnagyobb térti-' 



léten. Legjobb minőségben terem az Al-Tisza vi- 
dékén és a Bánságban. Legtöbbet termel Torontál, 
Jász-Nagykun-Szolnok, Temes és Békés vár- 
megye, a bevetett területnek 40°/o-án felül. A ke- 
reskedésben a magyar B. tiszavidéki, bánsági, 
fehérmegyei, bácskai, pestvidéki és északmagyar- 
országi elnevezések alatt fordul elő ; legdrágáb- 
ban az elsőt fizetik, legkevesebbet az utolsóért 
adnak. 

A B. lisztje a kenyér- és tészta-nemeken kívül 
még arcpomak, ostyának, csiriznek, makaróninak 
stb. is használatos, B.-dara és B.-griz és korpa 
Is lesz belőle, sőt a sör- és szeszfőzéshez is hasz- 
nálják. Lisztjéből lesz a B.-keményítő (farina 
tritici), melyet sokféleképen, orvosilag is használ- 
nak. Szalmájával a jószágot is etetik, de szalma- 
kalapot is fonnak belőle, s erre a célra Toscaná- 
ban hosszú szálkás fajtát (toscanai kalap- B.) vet- 
nek. Ennek a szalmája a sűrű vetésben és közép- 
szerű földben annyira elgyengül, hogy a legfino- 
mabb fonásra Is alkalmatos (flórenci kalap), sőt 
papirost is gyártanak belőle. 

Nemesítése. Tenyészklválasztás és keresztezés 
vezethet célra. A tenyészklválasztás a típusok 
nagy száma miatt fáradságos, de igen eredmé- 
nyes munka, ezáltal fokozhatjuk az átlagtermé- 
seket 150—200 kg.-al, ami igen tekintélyes jö- 
vedelmi többletet jelent. A keresztezés új fajta- 
változatok létesítésére alkalmas, szintén sok fá- 
radságot igényel. Sokat tehet a gazda a termés- 
átlagok fokozására az okszerű vetőmagtermesz- 
téssel és a fajtaváltozat helyes megválasztásával 
Is. A magyar B.-t kalászalakra és termésmennyi- 
ségre, rozsdaállóságra és szalmaerősségre, az 
idegen B.-kat fagyállóságra, korai érésre és mi- 
nőségre nemesítik, különös gondot fordítva a jel- 
legzetes jó tulajdonságok összevágó fokozására 
s a hátrányosak csökkentésére. 

Betességrei- 

A) Kedvezőtlen életviszonyok által okozott be- 
tegségek: 1. Apadtszemüség. 2. Poghljasság. 3. 
Aszály. 4. Sorvadás. 5. Elfagyás. 6. Kifagyás. 7. 
Felfagyás. 8. Megfuladás. 9. Gyökérkirothadás. 
10. Megdűlés. 

B) Élősködők által okozott betegségek: 1. Kő- 
üszög. A B. egyik leggyakoribb betegsége, me- 
lyet két gomba, aTilletlaTrIcitiWtr., és aT.laevis 
Kühn okoz. (L. Gabonaüszög.) — 2. Porüszög, az 
előbbinél sokkal kevésbbé kártékony gomba, az 
Ustilago segetum Dlttm. okozza {L. Gabonaüszög.) 
— 3. Rozsda. Hazánkban majd minden évben je- 
lentékeny károkat tesz, két gomba, a Pucclnla 
graminls Pers. és a P. Rubigo vére Wtr. okozza. (L. 
Gabonarozsda.) —4. Anyarozs.'Ritka, betegsége a 
B.-nak, melyet a Clavlceps purpurea Tul. nevű 
gomba okoz. (L. Anyarozs.) — 5. Lisztharmai 
(1. 0.). — Ezen általánosan ismert betegségeken kí- 
vülméga következő gombák támadják meg a B.-t: 
6. A Dilophia graminis Sace. nevű gomba a B. 
kalászát, szárát és leveleit támadja meg; a ka- 
lászorsó fehér húsos tömeggé bomlik, a szemek ki 
nem fejlődnek, a pelyvák elfeketednek s a leve- 
leken és a száron fekete, sárgás övvel szegélye- 
zett foltok láthatók ; a betegség mindig a levél- 
hüvelyt támadja meg először s úgy hatol tovább 



Búza 



— 154 - 



Búzatalaj 



A gomba konidiák, peritheciumok és pycnidák 
által szaporodik. Csak Francia- és Angolországban 
okozott eddig jelentékenyebb károkat. Ellene a 
búza csávázását (1. Csávázás) s a beteg foltok mi- 
előbbi letárolását s a letarolt növények elégetését 
lehet javasolni. — 7. Az Ophiőbolm herpotrichus 
Sacc. nevű gomba az egész növényt megtámadja, 
mely elszárad s fehér színt ölt, a kalász elsat- 
nyul, a polyvák fekete foltokat kapnak, a szemek 
kicsinyek maradnak, összeasznak s az elszáradt 
leveleket is fekete foltok lepik be. — 8. A Sphae- 
rella exiüalis Morini, a Leptosphaeria Tritici 
Pass., ekGibellina cerealis Pass., a Floespora 
infedoria Fckl., a Septoria gramineum Desm., a 
Septoria Briosiana Mor., Septoria nedorum 
Berk. nevű gombák mint fekete foltok tanyáznak 
a már elszáradt növényeken, többnyire levele- 
ken ; hogy valódi paraziták-e, az eldöntve nincs. 
— 9. A Fusarium heterosporum N. v. B. nevű 
gomba rózsaszínű, a Phoma Hennebergii Kühn 
és a Septoria glumarum Pass. feketés foltokat 
okoznak a pelyvákon. — 10. A Fusarium roseum 
Lk. a B. szemét ós pelyváit rózsapiros v. fehéres 
ragadós anyag alakjában lepi be ; az erősen meg- 
támadott B.-ból készült kenyér bódító hat&st okoz. 

Búza, kisk. Szolnok-Doboka vm. kékesi j.-ban, 
(i9io) 1983 oláh és magyar lak. ; postahivatal ; 
u. t. Kékes. 

Búza Barna, lapszerkesztő Sátoraljaújhelyen, 
szül. 1873 jan. l.Tolcsván. 1905-ben képviselőül 
választották s az akkori nemzeti ellenállási moz- 
galomnak Zemplénben egyik vezére volt. 1906-ban 
ismét megválasztották, de az 1910-iki válasz- 
táson, midőn Justh-párti programmal lépett föl, 
kisebbségben maradt. 1906— 9-ig a Budapest, 
1909-től a Magyarország állandó vezércikkírója ; 
1896-ban megjelent egy verskötete is. 

Búzabetegségek, 1. Búza. 

Búzád, kisk. Temes vm. temesrékási j.-ban, 
(1910) 859 oláh lak. ; u. p. és u. t. Bogdarigós. 

'RxxzkA-tiemzetség, így nevezik a Rahót-nemzet- 
ségböl (1. 0.) származó B. egyenes leszármazottait. 
B.' atyja. Hahót 1165 táján jött Magyarországba, 
az egyik nézet szerint Meissenből (Szászország), 
újabb nézet szerint Messendorf bői (Stíria) és Zala 
vármegyében a Pölöske patak mellett alapította 
a róla nevezett falut, hol unokája I. Arnold (Bú- 
zád fia), a XIII. század elején Szt. Margit tisz- 
teletére monostort alapított. I. Arnoldnak három 
fia volt : II. Arnold zalai főispán és nádor (1234— 
1242), I. Keled (a Hahóti-család őse) és Panyit, 
aki még 1272. is élt. A B. -nemzetség igazi meg- 
alapítója II. B., 1209. győri, 1222—23. pozsonyi, 
1224. vasvmegyei főispán, 1226— 9-ig tótországi 
bán. Négy fia volt már, mikor 1233. belépett a 
Domonkosrendiek pesti kolostorába s 1241. a mon- 
golok ott az oltár előtt ölték meg. A magyarok 
őt a nagy B. bánnak hívták. Fiai voltak : 1. B. a 
Szabary-család őse; 2. Csák, 1234—69. közt tár- 
nokmester és bán, a Csányi-család őse ; 3.Trisztán, 
magyarosan Terestyén, a királyi tárnokok ispánja; 
4. Lancelot, a Falkosy- és Söjtöry-család őse s 5. 
íven, kinek leszármazottjait nem ismerjük. V. ö. 
Wertner, Magyar nemzetségek (1. 147—172, 324, 
II. 422. és Turul, XVI. 19., 59.) ; Karácsonyi, A 
magyar nemzetségek (1. 115—135). 



Buzádsziget, a zalavmegyei Hahót határában 
1292 táján épült vár, mely kétszáz évig volta 
B.-i Sárkány-család tulajdona, kiknek emlékét 
az itt elteTÜlö Sárkány sziget puszta, őrzi. 1483-ban 
Mátyás király hűtlenség címén elvette a Sárkány- 
családtól s Bánffy Miklós pozsonyi főispánnak és 
Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak ado- 
mányozta. 1536-ban még fennállott. 

Búzaeső (növ.), 1. Ranunculus. 

Búzafalva, kisk. Abauj-Toma vm. kassai j. -ban, 
(1910) 316 tót és magyar lak., vasúti megálló ; u. p. 
és u. t. Hernádcsány. 

Búzaféreg (áiiat), a gabonazsizsik (Calandra 
granaria L.) régi magyar neve. 

Buzaháza, kisk. Maros-Torda vm. nyárádsze- 
redai j.-ban, (i9io)546 magyar lak., u.p. Demény- 
háza, u, t. Nyárádszereda. 

Buzahely, kisk. Vasvm. muraszombati j.-ban, 
(1910) 190 vend lak., u. p. Bodóhegy, u. t. Mura- 
szombat. 

Búzakeményítö, 1. Keményítő. 

Búzakorpa, a malomipar legfontosabb hulla- 
déka. Megkülönböztetünk durva és íínom korpát, 
továbbá búzatakarmánylisztet. A korpa annál 
jobb, mennél több benne a liszt. A műmalmok 
jobban kiőrlik a lisztet s így a korpa keményítő- 
tartalma ritkán múlja felül a 167o-ot, ellenben az 
egyszerű malmok korpája 210/0 keményítőt is 
tartalmaz. A finom korpa rendszerint több kemé- 
nyítőt tartalmaz a durvánál ; még többet tartal- 
maz a takarmányliszt, mely tehát sokkal táplá- 
lóbb, mint a korpa. Utóbbi aránylag jóval olcsóbb 
a korpánál. A B. főleg fejős teheneknek való ta- 
karmány, kevésbbé növendék állatoknak, mert 
igen kevés benne a mész. A lóra lazítólag hat, 
tehát nem tanácsos állandóan korpát etetni vele. 
A búzatakarmányliszt elsősorban hízóknak való. 
Mindkét takarmány maximális adagnagysága a 
hízó marhánál 10, fejős teheneknél 6 kg. fejen- 
ként. Idegen anyagokkal, pl. rostaalj, homok, 
kukoricacsutkaliszt stb. szokták hamisítani. 

Búzamező, kisk. Szolnok-Doboka vm. nagy- 
ilondai j.-ban, (1910) 253 oláh lak., u. p. és u, t. 
Nagyilonda. 

Búzamoslék, 1. Moslék. 

Buzan9ais (ejtsd : büzanszé), város Franciaország- 
ban, Indre départementban, az öt híddal áthidalt 
Indre partján, (i9oi) 3503 lak. 

Buzáni, 1. Buszául. 

Búzarozsda, l. Gabonarozsda. 

Búzás, kisk. Trencsón vm. báni j.-ban, (1910) 
499 tót és német lak., üveggyárral; u. p. és u. t. 
Zayugrócz. 

Búzásbesenyö, kisk. Kis-KükOllő vm. radnótl 
j.-ban, (1910) 1105 magyar és oláh lak., u. p. Ke- 
relőszentpál p. u., u. t. Kerelőszentpál. 

Buzásbocsárd, kisk. Alsó-Fehér vm. balázs- 
falvi j.-ban, (1910) 1790 oláh és magyar lak., u. p. 
Karácsonfalva p u., u. t. Karácsonfalva. 

Búzaszalma, 1. Őszi szalma. 

Búzatakarmányliszt, 1. Búzakorpa. 

Búzatalaj. A talajoknak a 4 fő gabona szerint 
történő osztályozásánál a kötöttebb vályog- és a 
nem túlságosan kötött agyagtalajok mondatnak 
B.-nak, amelyek t. i. a búzát sikeresen megter- 
mik. Megkülönböztetnek 4 osztályt : 1. Gazdag, 



WL 



155 



Buzográny 



méljTétegű, humuszos és meszes agyag. 2. Az 
előbbinél valamivel gyengébb. 3. Szívós agyag v. 
vályog át nem eresztő altalajjal. 4. Hideg talaj v. 
vilyogtalaj. 

Buz&th FerenCiSzxd. 1857 dec. 3. Beregszászon. 
Gyógyszerészetet tanult s egyetemi hallgató ko- 
rában ő alapitotta a gyógyszerészeti segítő egye- 
sületnek, amelynek elnöke volt, önképző körét. 
1881-ben átvette atyja gyógyszertárának vezeté- 
sét. 1896-ban a rumi kerületben néppárti pro- 
grammal országgyűlési képviselőnek választot- 
ták s ezt a kerületet egész 1910-ig képviselte. 

Búzatörköly, 1. Keményitögy ári hulladékok. 

Buzau, város, 1. Buseu. 

Búzaüszög, 1. Gabonaüszög. 

Búzavirág (növ.), 1. Centaurea. 

Búzazápor (oöv.), 1. Banunculus- 

Bazd, l.kisk. Alsó -Fehér vm. kisenyedi j.-ban, 
(1910) 1071 oláh és német lak.,u.p. és u.t.Koncza. 
— 2. B-, kisk, Nagy-Küküllö vm., 1. Szászhuzd. 

Buzer, Martin, 1. Bucer. 

Buzér (n«v.), 1. Bubia. 

Bozero, billiárd-müszó, magyarul orvlökés. Az 
oly lökést értjük alatta, melynél a játszógolyó 
először a keretet (mantinelle) érinti s csak azután 
találja a második és harmac' ' ■ golyót. 

Buzeru, néger néptörzs u, i^ongo-vidéken ; rút, 
piszkos ; a férfiak kitépik szemöldöküket, leborot- 
válják a hajukat, de némelyek bajuszt és szakállt 
hordanak ; férfiak és nők majdnem teljesen mez- 
telenül járnak. A legújabb időkig emberevök vol- 
tak. A földet az asszonyok mívelik. 

Buzet, város, 1. Pinguente. 

Buzeta, adók. Zágráb vm. glinai j.-ban, (i9oo) 
988 horvát-szerb lak., u. p. Maja, u. t. Glina. 

Buzgatni szokták a beolvasztott nyers rezet, 
midőn rondító keverékeitől megtisztítani és ko- 
vácsolható vá tenni kívánják. A huzgatás abban 
áll, hogy száraz fadarabokkal kavargatják a meg- 
olvadt rezet, a fából fejlődő gázok, melyek redu- 
káló képességgel bírnak, nagy erővel törnek föl 
a megolvadt anyagból és a benne levő rézoxidult, 
mely a kovácsolhatóságot megakadályozná, színi- 
tik. Buzgatás közben a rézből gyakran próbát kell 
venni, és ha a kívánt minőséget elérte, abba kell 
hagyni a buzgatást, mert a túlságos buzgatás kö- 
vetkeztében szenet vesz fel a réz, ami ismét a 
nyujthatüság rovására t