Skip to main content

Full text of "Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája"

See other formats 


'*-•}',(  le, 


Hii^gX  M 


r  'A  1 


í  f^     *  í  í , . ,  ii     ^  ^ 


V 'k%.,%uk  h 


U-ii^MT4iln,.tt} 


g^ 


Presented  to  the 

LIBRARIES  ofthe 

UNIVERSITY  OF  TORONTO 

by 

George  Bisztray 


RÉVAI 


NAGY  LEXIKONA 


UTÁNNYOMÁS  ÉS  FORDÍTÁS  TILOS 


RÉVAI 

NAGY  LEXIKONA 


AZ  ISMERETEK  ENCIKLOPÉDIÁJA 


IV.  KÖTET 

Brutus — Osát 


A  SZÖVEGBEN  173  ÁBRA ;  49  KÜLÖN  MELLÉKLET, 
EZEK  KÖZÖTT  2  SZÍNNYOMAT,  9  MŰVÉSZETI 
REPRODUKCIÓ,  2  TÉRKÉP  ÉS  5  VÁROSI  TERVRAJZ 


BUDAPEST 

RÉVAI  TESTVÉREK  IRODALMI  INTÉZET  RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 
1912 


feRA^ 


MAY  1  0  2005    j^i" 


k    SZÖTEGET    VALAMENNYI    SZÍNES  ÉS  FEKETE  MŰMKLLÉKLBTTBL 
NYOMTA  A  PALLAS  RÉSZVÉNYTÁRSASÁG   NYOMDÁJA    BUDAPESTEN 


B. 


Bratus,  a  régi  J^nm-család  egyik  ágának 
utóneve.  Nevezetesebbek:  1.  Lucius  Június  B., 
a  római  hagyomány  szerint  a  köztársaság  meg- 
alapítója, miután  a  várost  Tarquinius  Superbus 
uralmától  megszabadította.  Midőn  e  zsarnok,  ki 
anyai  nagybátyja  volt,  összes  néki  veszedelmes- 
nek látsiíó  rokonait  megölette,  magát  hülyének 
tótette  (innen  a  B.  név)  és  így  menekült  a  halál- 
tól. Midőn  pedig  Lueretia  halála  miatt  Róma 
népét  fellázította  és  a  királyt  Rómából  elkergette, 
Lueretia  f  érjével,Tarquinius  Collatinusszal  együtt 
a  város  első  konzulja  lett.  Az  elűzött  király  a 
város  előkelő  ifjait  összeesküvésre  tüzelte,  mely- 
ben B.  flai  is  részt  vettek ;  de  a  dolog  kiderült  és 
a  halálra  ítélt  árulókat  a  konzul  jelenlétében  vé- 
gezték ki.  Midőn  pedig  Tarquinius  Superbus  az 
etruszkok  segítségével  fegyveresen  vonult  Róma 
ellen,  B.  a  döntő  csatában  az  Arsia  erdőnél  Aruns 
Tarquiniusszal  párbajt  vívott  és  mindkettő  el- 
vesztette életét  (Kr.  e.  509).  Vele  kihalt  a  család- 
nak patrícius  ága. 

2.  Marcus  Június  B.,  a  római  köztársaság 
utolsó  bajnoka  (szül.  Kr.  e.  85.,  megh.  42  őszén),  a 
plebejus  eredetű  Marcus  JuniusB.-nak  és  az  uticai 
Cato  nővérének,  Serviliának  a  űa.  Athénben  ta- 
nulta a  fllozóflát  s  nagybátyjának,  ifj.  Catónak 
példáját  igyekezett  követni.  Feltűnt  ritka  szor- 
galmával és  szigorú  erkölcsű  életével,  amely 
nagyon  ellentétben  állt  az  akkori  ifjúság  szokásos 
léhaságával.  A  politikától  sokáig  távoltartotta 
magát.  .53-ban  apósával,  Appius  Claudius  procon- 
BuUal  Ciliciában  időzött,  majd  beutazta  a  görög 
Keletet  és  irodalmilag  is  dolgozott ;  valószínűleg 
ott  írta  De  offlciis,  de  virtute  és  de  patientia  e. 
munkáit.  Bár  Pompeius  B.  apját,  ki  78.  Lepidus- 
hoz  csatlakozott,  megölette,  B.  nagybátyjával, 
Catóval  együtt  mégis  Pompeius  pártjához  csat- 
lakozott, mely  a  köztársaság  védelmét  és  fenn- 
tartását tűzte  ki  célul ;  ott  volt  a  pharsalusi  csa- 
tában is,  de  Caesar  a  Rómába  visszatérő  B.-t 
kegyébe  fogadta  (48).  Cicero  is  belső  barátságot 
kötött  vele.  Midőn  Július  Caesar  45.  szept.  Rómába 
visszatért,  B.  abban  reménykedett,  hogy  sikerül 
rá  hatni  s  lebeszélni  a  monarchia  megalapításá- 
nak tervéről.  Caesar  kegyesen  fogadta  ugyan  és 
a  városi  praeturát  is  rábízta,  de  a  főhatalom 
végleges  megtartásának  tervétől  nem  engedte 
magát  eltéríttetni.  A  köztársaság  hívei,  főleg 
Cassius,  folyton  nógatták,  hogy  nevéhez  híven 
szabadítsa  meg  hazáját  a  fenyegető  császárság- 

Révai  Na^  Lea>ík<yna.  IV.  Icöt. 


tói  és  nagy  töprengés  után  végre  ö  is  részt  vett 
Caesar  megölésében  (44  márc.  15.),  de  megaka- 
dályozta, hogy  az  összeesküvők  Antoniust  is  meg- 
fosszák életétől,  kinek  Caesar  fölött  tartott  halotti 
beszéde  a  népet  annyira  fellázította,  hogy  B.  tár- 
saival együtt  Rómát  sietve  elhagyta.  Több  hónapi 
tépelődés  után  a  Caesartól  neki  kijelölt  provin- 
ciába. Makedóniába  ment,  hol  a  katonaságot  maga 
részére  nyerte  és  a  triumvirek  ellen  Kis-Ázsiá- 
ban  katonákat  gyűjtő  Cassius  hadseregével  egye- 
sűit. Midőn  Antonius  és  Oetavianus  a  szenátus 
által  megátkozott  köztársaságiak  ellen  keletre 
vonultak  hadaikkal,  B.  Cassiusszal  visszatért 
Makedóniába ;  80,000  gyalogos  és  12,000  lovas- 
ból álló  seregükkel  Philippi  mellett  foglaltak 
állást  s  itt  találkoztak  42  őszén  a  triumvirek- 
kel. B.  külön  táborával  a  baloldalon  Octavianus- 
szal  állott  szemben,  Cassius  a  jobboldalon  Anto- 
niusszal szemben,  mindketten  igen  kedvező  állás- 
ban. B.  Octavianust  legyőzte,  de  Antonius  diadalt 
aratott  Cassiuson,  ki  öngyilkos  lett.  Vagy  20  nap 
múlva  Antonius  B.-szal  is  összecsapott,  seregét 
megverte,  mire  B.  kétségbeesésében  hívének, 
Stratónak  a  kardjába  dőlt.  A  rétori  iskolákban 
tartott  szónoki  gyakorlatok  B.-t  mint  a  szabad- 
ság utolsó  bajnokát  dicsőítették  és  nagy  erények- 
kel ruházták  fel ;  de  az  újabb  történeti  kutatások 
nem  oly  ideális  jellemnek-  tüntetik  fel.  B.  több 
fllozóflai  munkát  írt,  amelyek  elvesztek ;  levelei- 
ből azonban  több  maradt  ránk  a  Ciceróval  foly- 
tatott levélváltásból. 

3.  Decimus  Június  B.  (Albinus),  Caesar  egyik 
hadvezére  (Kr.  e.84.  született,  43.  meghalt),  előbb 
Galliában  katonáskodott,  a  polgárháború  idején 
49.  Massilia  falai  előtt  az  ostromló  hajóhad  ve- 
zére volt  és  két  tengeri  csatában  győzött.  Caesar 
lovasvezérévé,  majd  48.  Gallia  kormányzójává 
nevezte  ki,  sőt  Oetavianus  halála  esetére  örökö- 
sének jelölte  ki.  Mindazáltal  B.  is  az  összeeskü- 
vőkhöz csatlakozott.  A  merénylet  után  kitört  za- 
varban Galliába  sietett  s  bár  Mutinát  vitézül 
megvédte,  a  Lepidustól  támogatott  Antoniusszal 
szemben  nem  érezte  magát  elég  erősnek  és 
Marcus  B.  meg  Cassius  után  Makedóniába  akart 
vonulni.  Légiói  azonban  elhagyták  és  Antonius 
parancsára  az  Alpok  között  megölték. 

Brutus  János  Mihály,  Báthory  István  erdélyi 
fejedelem  történetírója,  szül.  Velencében  1517., 
megh.  Gyulafehérváron  1692  májusban.  Fiatalon 
lépett  a  Szt.  Ágoston  szerzetébe,  de  a  szerzetesi 


Brutus,  alszol  ? 


—     2     — 


Bruys 


élettel  nem  tudván  megbarátkozni,  tanár  lett ; 
mint  ilyen  magára  vonta  az  inquizició  haragját 
és  menekülni  volt  kénytelen.  Irodalmi  munkás- 
sága által  hírnévre  jutván,  Báthory  István  feje- 
delemtől azt  a  megbízást  kapta,  hogy  Magyar- 
ország történetét  írja  meg,  Bonfin  müvének  foly- 
tatásaként, II.  Ulászló  uralkodásától  kezdve 
(1490).  B.  e  müvével  különösen  arra  törekedett, 
hogy  Zsámbokival,  I.  Ferdinánd  udvari  tör- 
ténetírójával szemben  igazságot  szolgáltatván 
Szapolyai  János  ellenkirálynak,  a  nemzeti  párt 
politikájának  jogosultságát  bizonyítsa.  Élete  al- 
konyán Bécsben  töltött  két  évet,  hol  Ernő  fő- 
herceg is  kegyébe  fogadta.  1592-ben  visszatért 
Gyulafehérvárra,  ahol  meghalt.  Nagy  gonddal 
írt  müvének  címe :  Rerum  Hungaricarum  libri 
XX  (de  ezekből  a  XV— XX.  könyv  elveszett). 
Eredeti  okiratokból  készült  s  részrehajlatlan  Íté- 
let jellemzi.  Praynak  az  a  vádja,  hogy  B.  bérért 
magasztalta  a  Szapolyai  fejedelmeket,  teljesen 
alaptalan.  Kéziratai  szétszóródtak;  egy  részük 
elveszett  v.  lappang,  másrészük  a  bécsi  udvari 
könyvtárba  került.  Toldy  érdeme,  hogy  B.  müve 
300  év  múlva  valahára  napfényre  került ;  1863— 
67.  kiadta  a  budapesti  kézirat  nyomán  a  műnek 
I.  és  II.  kötetét,  míg  a  Ill-at  Nagy  Iván  rendezte 
sajtó  alá  (1877).  B.  egyéb  müvei  közt  megjelen- 
tek: Bpistolae  clarorum  virorum;  Plorentinae 
históriáé ;  De  históriáé  laudibus  és  Opera  Varia 
selecta.  —  B.  életrajzáról  Toldy  írta  az  első  út- 
törő vázlatot,  melyet  azonban  Fraknói  Vilmos 
római  kutatások  alapján  sok  adattal  bővített 
(Századok  1887,  793—97.)  V.  ö.  Fabritius  Károly 
cikkét  (a  Történ.  Tár-ban  1879).  Borovszky  Samu, 
B.  magyar  históriájának  ismeretlen  kézirata  (Szá- 
zadok 1900) ;  Dézsi  L.,  AdalékokB.  életéhez  (írod. 
történ.  Közi.  I.  1900). 

Brutus,  alszol?  Azok  a  szavak,  melyeket  pa- 
pirosdarabkákra Írva,  M.  Június  Brutus  egyéb 
titokzatos  intelmekkel  együtt  ülőhelyén  a  szená- 
tusban, továbbá  ablakában  talált  s  amelyek  Rómá- 
nak Caesar  uralmától  való  megszabadítására  ösz- 
tönözték ;  átvitt  értelemben  most  tettre  való  fel- 
szólításképen használják. 

Bruun,  1.  Christian  Walter,  dán  történetíró  és 
bibliográfus,  szül.  Kopenhágában  1831  dec.  10., 
meghalt  1906  február  28-án  u.  o.  Főbb  munkái : 
Bibliotheca  Danica  (4  köt.,  1872—79);  Aars- 
beretninger  fra  det  store  kongl.  Bibliothek  (3  köt., 
1870—90) ;  Holbergs  Epistler  (1865—76) ;  F.  Fr. 
Suhm  (1898). 

2. 5.,  lyCtMncfe,  dánregényíró,  szül.  1864  jún.  25. 
Odenseben  (Fünen).  Kopenhágában  jogot  tanult, 
s  azután  1887—96.  a  dán  kir.  statisztikai  hiva- 
talnál volt  alkalmazva.  1896-ban  lemondott  hiva- 
taláróljhogy  egészen  írói  tevékenységének  szentel- 
hesse magát ;  a  dán  államtól  azóta  írói  évdíjat  is 
húz.  Legnagyobb  feltűnést  Minden  bűnösök  ki- 
rálya (Allé  synderes  konge,  1903)  c.tört,  regénye 
keltette,  amely  rendkívül  gazdag  megragadó, 
plasztikus  képekben.  Igen  termékeny  Író ;  számos 
regénye  közül  nevezetesebb  :  Kronen  (A  korona, 
1902);  Absalons-sage  (Kopenhága  alapítójának 
története,  190é) ;  Den  sidste  fribonde  (Az  utolsó 
szabad  paraszt,  1903) ;  Den  evige  (Az  örökkévaló, 
modem  szociológiai  regény,  melyben  B.  a  szimbo- 


lizmus felé  hajlik,  1905);  Midnatssolen  (Az  éj- 
féli nap,  1907).  Elbeszélések  gyűjteménye :  His- 
toriens  dom  (A  történelem  ítélete,  1902) ;  dráma : 
Lifvets  frugter  (Az  élet  gyümölcsei,  1905). 

3.  B.,  Phüipp,  orosz  történetíró  és  régiség- 
búvár, szül.  Predrikshammban  (Finnország)  1804 
aug.  18.,  megh.  Odesszában  1880  jún.  15.  1832- 
ben  az  odesszai  Richelieu-liceumban  a  történelem 
és  államtudomány  ok  tanára  lett.  Figyelemre  mél- 
tóbb müvei :  Noticeshistoriques  et  topographiques 
concemant  les  colonies  italiennes  en  Gazarie 
(Szt.-Fétervár  1866) ;  Bssai  de  concordance  entre 
les  opinions  contradictoires  relatives  h  la  Scythie 
d'Hérodote  (u.  o.  1873);  Csomomorje  (Fekete- 
tenger, 1880) ;  Zbornjik  izszledovaníj  po  iszteri- 
cseszkoj  geografli  Juzsnoj  Rasszii  (Déli  Oroszor- 
szág történelmi  geográíiai  kutatásainak  gyűjte- 
ménye, Odessza  1879-80).  Kiadta  többek  közt 
Schiltperger  (1.  o.)  útleírását. 

Bruvno,adók.  Lika-Korbava  vm.  gracaci  j.-ban, 
(1900)  1414  horvát-szerb  lak.,  postahivatal ;  u.  t. 
Gracac. 

Bruxelles,  1.  Brüsszel. 

Bruyck,  Kari  Debrois  van,  zenei  író,  szül. 
Brünnben  1828  márc.  14.,  megh.  Waldhofenben 
1902  aug.  5.  Hollandi  eredetű ;  gyermekkorában 
telepedett  le  családja  Bécsben.  Több  zenemüvet 
adott  ki,  dalokat,  zongoradarabokat  és  Bach  ma- 
gánhegedüre  írt  szonátáinak  zongorára  készült 
átiratát.  Filozófiával,  természettudománnyal  is 
foglalkozott.  Nagybecsű  monográfiái:  Bach  jól 
temperált  zongorájának  technikai  és  esztétikai 
elemzése  (Leipzig  1868  ós  1889);  A  zongora-zene- 
irodalom fejlődése  Bachtól  Schumannig  (u.  o. 
1880)  és  (aStimmender  Zeit  c.  folyóiratban)  Schu- 
mann méltatása  (1868).  Nagyszabású  énekmüvei 
kéziratban  maradtak. 

Bruyére,  1.  La  Bruyére. 

Bruyóre-fa,  1.  Briar-wood. 

Bruyn  (ejtsd :  brajn),  Bartholomaeus,  német 
festő,  szül.  1493.,  megh.  1555.  Kölnben  dolgozott. 
Az  alsórajnai  régibb  mesterek  hatása  alatt  ké- 
szült nagy  müvei  közül  kiemelendők  az  esseni 
apátsági  templomban  és  a  xanteni  székesegyház- 
ban levő  oltárképei,  de  jelentékenyebbek  képmá- 
sai, melyek  olykor  Holbeinéire  emlékeztetnek.  Ki- 
emelendők  :  Johann  von  Rheidt  polgármester  arc- 
képe a  berlini  Frigyes  császár  múzeumban,  Arnold 
von  Brauweüer  polgármesteré  a  kölni  múzeum- 
ban, stb.  A  budapesti  Szépművészeti  múzeumban 
egy  női  arckép  közel  áll  B.  művészetéhez.  B.  utóbb 
az  olasz  művészet  hatása  alatt  erősen  modorossá 
vált,  még  inkább  fia,  ifj.  B.  Bartholomaeus 
(1530— 1607  körül),  ki  atyja  későbbi  nagy  munkái- 
nak elkészítésében  is  közreműködött. 

Bruys  (ejtsd:  brai,  Bruis,  Brusius,  Bruzius) 
Pierre  de,  Languedocban  élt  a  XII.  sz.-ban ;  ő  a  bru- 
ziánusok  v.  petrobruziánusok  vallásfelekezeté- 
nek megalapítója.  Többek  közt  tanította,  hogy  a 
gyermekek  megkeresztelése  hiábavaló  dolog,  az 
úrvacsorát  nem  szabad  megismételni,  a  keresztet 
nem  kell  tiszteüii,  nincs  szükség  templomokra 
stb.  Tanait  25  éven  át  rendkívüli  buzgalommal 
terjesztette  Languedocban,  Provenceban  és  Dau- 
phinéban.  V.  ö.  Döllinger,  Beitráge  zur  Sekten- 
gesch.  des  Mittelalt.  (Leipzig  1890). 


Bruzlánusok 


—     3 


BrUokner 


Bruzlánusok,  1.  Bruys. 

Bruznik,  kisk.  Krassó- Szörény  vm.  marosi 
j.-ban,  most  Maroshoroszwok  (1.  o.). 

Brück,  1.  (Pontanus,  tkp.  Heintze)  Gregor, 
német  államférfiú,  szül.  Brüekben,  Wittenberg 
mellett,  1483.,  megli.  Jenában  1557  febr.  20.  Bölcs 
Frigyes  szász  választófejedelem  1520.  kancellár- 
jának tette  8  mint  ilyen  kísérte  urát  és  ennek 
utódját  a  birodalmi  gyűlésekre.  Nagyban  lendí- 
tett a  reformáció  ügyén.  Ó  tervezte  először  az 
augsburgi  hitvallás  benyújtását  (1530)  s  ő  írta  a 
német  szöveghez  az  előszót.  Részt  vett  a  schmal- 
kaldeni  szövetség  alapításában.  1547-ben  Jenába 
vonult  vissza.  V.  ö.  Kolde,  Der  Kanzler  B.  (Gotha 
1874).  Fiát,  Christiant,  a  Grumbach-féle  mozgal- 
makban (1.  0.)  való  részvétele  miatt  1567.  Gothá- 
ban  lenyakazták. 

2.  B.,  Heinrieh,  mainzi  püspök,  egyházi  író, 
szül.  1831  okt.  25.  Bingenben,  megh.  1903  nov.  4. 
Mainzban.  Pappá  szentelték  1855.  Rövid  ideig 
segédlelkész  volt  Óimban.  1857-ben  az  egyház- 
történelem, 1887.  az  egyházjog  tanára  Mainzban, 
1889  kanonok,  1899  dec.  21.  püspök  u.  o.  Művei : 
Die  rationalist.  Bestrebungen  im  kath.  Deutseh- 
land  (1865) ;  Die  oberrheinische  Kirchenprovinz 
(1868) ;  Lehrbuch  der  Kirchengeschichte  (1874, 
1902) ;  Die  gebéimen  Gesellschaften  in  Spanien 
(1881);  Die  Geschichte  der  kath.  Kirche  in 
Deutschlandim  XIX.  Jahrdt.  (I~V.,  1887—1905) 
stb. 

Brűcke,  Ernst  Wilhelm,  lovag,  ném.flziológus, 
szül.  Berlinben  1819  jún.  6.,  megh.  Bécsben  1892 
jan.  7.  Tanult  szülőhelyén  és  Heidelbergben.  1884. 
az  élettan  magántanárává  lett  a  berlini  egyete- 
men. 1849-ben  a  bécsi  egyetemre  hivták  meg 
az  élettan  és  felsőbb  boncolástan  tanárának.  Még 
ez  évben  a  bécsi  tud.  akad.  tagjává  választotta. 
1879-ben  az  osztrák  urakházának  lett  a  tagja. 
Irodalmi  munkássága  igen  sokoldalú  volt.  1847-ben 
jelent  meg:  Anat.  Besehreibung  des  Auges  c. 
müve,  melyet  számos,  a  szem  élettanát  követő  ér- 
tekezése követett.  Foglalkozott  az  emésztés  élet- 
tanával, vizsgálta  és  leírta  a  vérmegalvadás 
okát.  A  beszéd  fiziológiájának  és  rendszerének 
alapvonalai  c.  közleménye  úttörő  volt  az  élettan 
0  részében.  Számos  egyéb  dolgozatán  kívül  ki- 
adta élettani  előadásait  is  Vorlesungen  ü.  Physio- 
logie  címmel.  Röviddel  halála  előtt  jelent  meg 
Schönheit  u.  Fehler  der  menschlichen  Gestalt  c. 
munkája.  Magyarul  megjelent  tőle :  Miként  óvjuk 
gyermekeink  egészségét  és  életét.  Ford.  Faragó 
Gyula  (Budapest  1892). 

Brücke-féle  kísérlet,  1.  Pupilla. 

Brückenau,  járási  székhely  az  alsó-frank  bajor 
kerületben,  a  Breite  Sinn  mellett,  (1905)  1819  lak., 
fürószmalommal,  bútorgyárral,  sörfőző  vei;  I.  La- 
jos király  emlékével,  melyet  1897.  állítottak  föl. 
Közelében  a  kies  fekvésű  B.  fürdőhely,  vastar- 
talmú és  alkalikus  ásványvízforrásokkal. 

Brückmann,  Ernst  Franz,  wolfenbütteli  or- 
vos, szül.  Mariathalban,  Helmstedt  mellett,  1697 
szept.  27.,  megh.  Wolfenbüttelben  1753  márc.  21. 
1724.  hazánknak  nagy  részét  beutazta  s  termé- 
keinknek ismertetésével  lett  nevezetes.  Idevonat- 
kozó munkái :  Specimen  prius  Botanico-Medicum, 
exhibens  fruticem  Koszodrewina,  eiusque  Bal- 


samum Koszodrewinowy  Oley  dictum  (Braun- 
schweig  1727);  Specimen  posterius  Botanico- 
Medicum,  sistens  arborem  Limbowe  Drewo  eius- 
que oleum  Limbowy  Oley  dictum  (u.  0.  1727) ; 
De  frutice  Carpati  Hungarico  Koszodrewina  et 
arbore  Limbowe  Drewo.  Cent.  1. 4.  in  Observation. 
rer.  Hungaricarum  intersertse  Bpistol.  Itiner 
(Wolfenb.  1728—44).  Számos  értekezésének  fel- 
sorolását 1.  Szinnyei,  Magyarorsz.  természettudo- 
mányi könyvészete,  1878,  90.  old.  Repertórium. 
Brückner,  1.  Aleocander,  történetíró,  született 
1834  aug.  5.  Szt.-Fétervárott,  megh.  1896  nov.  15. 
Jenában.  1861— 67-ig  Szt.-Fétervárott  működött 
mint  főiskolai  tanár,  1867— 72-ig  Odesszában, 
1872— 91-ig  Dorpatban.  Ez  évben  német  szár- 
mazása és  munkái  miatt  tanári  szókétől  meg- 
fosztották, mire  Jenába  költözött.  Főbb  művei : 
Die  Familie  Braunschweig  in  Russland  1741 — 
1806  (Szt.-Pétervár  1876);  Iwan  Possoschkow, 
Ideen  und  Zustánde  im  Zeitalter  Peters  d.  Gr. 
(Leipzig  1878);  Kulturhistorische  Studien:  die 
Russen  im  Ausland,  die  Auslánder  in  Russland 
im  XVII.  Jahrhundert  (Riga  1878);  Der  Zare- 
witsch  Alexei  (Heidelberg  1880);  Beitráge  zur 
Kulturgeschichte  Russlands  im  XVII.  Jahrhun- 
dert (Leipzig  1887) ;  Die  Buropáisierung  Russ- 
lands, Land  u.  Volk  (Gotha  1888);  Péter  d.  Grosse 
(Berlin  1879) ;  Katharina  II.  (u.  0.  1883) ;  Ge- 
schichte Russlands  (1  köt.,  Gotha  1896).  Az  1788— 
1890-iki  orosz-svéd  háború  történetét  és  gr.  Pánin 
N.  P.  életrajzát  oroszul  írta  meg. 

2.  B.,  Alexander,  lengyel  szlavista,  szül.  Tar- 
nopolban  1856  jan.  26.  Előbb  magántanár  volt  a 
lembergi  egyetemen,  1892  óta  rendes  tanár  a  ber- 
lini egyetemen.  B .  a  régi  lengyel  irodalom  fáradha- 
tatlan kutatója,  ki  nagy  érdemeket  szerzett  a  len- 
gyel filológia  körül.  Kisebb-nagyobb  értekezései  s 
ismertetései  főleg  az  Archív  für  slav.  Plülologie 
köteteiben  jelentek  meg,  azonkívül  a  krakói  aka- 
démia értekezései  közt  (Éozprawy)  s  a  Prace  filo- 
logiczne  című  folyóiratban.  ÖnáŰóan  megjelent 
munkái  közt  említést  érdemelnek :  Die  slavischen 
Fremdwörter  im  Litauischen  (Weimar  1877) ;  Die 
slavischen  Ansiedelungen  in  der  Altmark  und  im 
Magdeburgischen  (Leipzig  1879) ;  Cywilizacja  i 
jezyk  (Varsó  1901) ;  Z  dziejów  j^zyka  polskiego 
(Á  lengyel  nyelv  történetéből,  Lemberg  1903) ; 
Starozytna  Litwa  (A  régi  Litvánia,  Varsó  ]  904) ; 
Mikotay  Rej,  studyum  krytyczne  (Rej  Miklós,  kri- 
tikai tanulmány,  Krakó  1905) ;  Dzieje  j^zyka 
polskiego  (A  lengyel  nyelv  története,  Varsó  1906); 
Geschichte  der  poln.  Literatur  (Leipzig  1901); 
bővebb  a  később  megjelent  két  kötetes  lengyel 
átdolgozás  Dzieje  literatury  polskiej  w  zarysie 
(Varsó  1905,  2  kiad.,  1908) ;  Geschichte  der  russ. 
Literatur  (Leipzig  1905).  B.  írta  meg  a  lengyel 
irodalomtörténetet  a  Die  osteurop.  Literaturen  u. 
die  slavischen  Sprachen  c.  munkában  is  (Berlin 
és  Leipzig  1908,  Die  Kultur  der  Gegenwart,  Teil 
I.  Abt.  IX)  és  a  lengyel  és  orosz  irodalomtörténe- 
tet az  Egyetemes  irodalomtörténet  számára. 

3.  B;  Benno  Bruno,  evang.  teológus  és  hit- 
szónok, szül.  Rossweinban  1824  máj.  9.,  megh. 
1905  máj.  2. 1872  óta  f  őszuperintendens  és  1877  óta 
az  egyházi  főtanács  helyettes  elnöke  is.  Müvei : 
Epistola  ad  Philippenses  Paulo  auctori  vindicata 


Brüderschaft 


BrUlov 


contra  Baurium  (pályamű),  továbbá  egyházi  be- 
szédek gyűjteménye  (1857—63)  és  Predigten  in 
der  St.  Nikolai-Kirche  zu  Berlin  (1894;).  Ezen- 
kívül újabb  feldolgozása  de  Wettes  kommentár- 
jainak János  evangéliumáról  (4.  és  5.  kiad.,  1852 
és  1863)  és  a  katolikus  levelekről  (3  kiad.  1867). 

4.  B.,  Eduárd,  német  geográfus  és  klimatoló- 
gus,  jB.  1.  fia,  szül.  Jenában  1862  júl.  29.,  jelenleg 
egyetemi  tanár  Bécsben.  B.  leginkább  a  klima vál- 
tozásokat tanulmányozta  és  szerinte  ez  Európában 
minden  35  évben  következik  be,  ami  a  glecserek 
növekedésére  v.  apadására  befolyással  van.  Mint 
glaciológus  legbuzgóbb  munkatársa  Penck  Al- 
brechtnek (1.  0.).  B.  legnevezetesebb  munkája : 
Klimaschwankungen  seit  1700,  nebst  Bemerkun- 
gen  über  die  Klimaschwankungen  der  Diluvial- 
zeit,  Pencks  Geogr.  Abh.  IV.  2  (Wien  1890). 

Brüflerschaft  (ném.),  1.  Céh. 

Brügge,  1.  Bruges. 

Brüggemann,  Hans,  német  szobrász,  szül. 
Walsrodeban,  meghalt  1540  körül.  Többnyire 
Schleswigben  élt.  Nagy  müve,  1515— 21-ig  a 
bordesholmi  templom  számára  faragott  oltár, 
mely  sok  szobrot  és  Krisztus  kínszenvedését  áb- 
rázoló 20  domborművet  foglal  magában,  a  német 
fafaragás  leghíresebb  emlékei  közé  tartozik. 

Brüggen,  Ernst  von  der,  báró,  politikai  író, 
szül.  1840  nov.  22.  Laidsenben  (Kurland).  Midőn 
az  oroszok  a  balti  tartományok  kíméletlen  oro- 
szosításához  fogtak,  B.  kénytelen  volt  1872.  a 
Baltische  Monatsschrift-től  megválni  és  külföldre 
költözni.  A  legjelesebb  német  revuekben  nagybecsű 
tanulmányokat  közölt  Oroszország  újabb  törté- 
netéből ós  kultúrájáról.  Munkái :  Polens  Auflösung 
(Leipzig  1878) ;  Wie  Russland  europáisch  wurde 
(u.  0.  1885) ;  Das  heutige  Russland  (1902). 

Brühl,  1 .  község  a  németországi  Baden  nagy- 
hercegség mannheimi  kerületében,  a  Laimbach 
mellett,  a  Rheinau— B.-i  vasút  vonalán,  (igos) 
2288  lak.  ~  2.  B.,  város  Poroszország  kölni  ke- 
rületének kölni  járásában,  a  Ville  (az  Eif el  nyúl- 
ványának) lábánál,  a  köln— koblenzi  és  aköln — 
bonni  vasút  mellett,  (i905)  7415,  jobbára  róm. 
kat.  lak.  Tanintézetei  ós  gyárai  mellett  figye- 
lemreméltó az  Augustenhurg  királyi  kastély, 
szép  vadaskerttel.  —  3. 5.,aMödling-patakfestői 
völgye  Alsó-Ausztriában,  Bécs  közelében.  A  déli 
vasúti  Mödling  állomással  villamos  vasút  köti 
össze.  Két  falu  van  benne :  Vorder-  és  Hinter-B., 
a  bécsieknek  kedvelt  nyaraló  és  kiránduló  helyei. 
A  B.-völgyben  találjuk  a  Mödüngi  vár  romjait  és 
a  XII.  századból  származó  Liechtenstein-várat. 
Hegyeiről  (Kleine-  és  Hohe-Anninger,  494  és  674 
m.)  szép  kilátás  nyílik.  L.  Mödling. 

Brühl  Károly  Bernát,  bécsi  származású  ter- 
mészettudós, ki  1858— 1861-ig  a  pesti  egyete- 
men az  állattan  és  összehasonlító  anatómia  ta- 
nára volt,  ahonnan  a  bécsi  egyetemre  ment  át. 
Szül.  Prágában  1820.,  megh.  1899  aug.  14.  Mint 
pesti  egyetemi  tanár  a  következő  dolgozatokat 
irta:  Einige  Worte  über  die  wissenschaftUehe 
Stellung,  Bedeutung  und  Tragweite  der  Zoologie, 
insbesondere  im  Cyclus  der  medicinischen  Wis- 
senschaften  (Pest  1858),  és  Mittheilungen  aus 
dem  k.  k.  Zoologischen  Institute  der  Universitát 
Pest  (Wien  1860).  Mint  bécsi  egyetemi  tanár  egy 


zootomiai  munkát  adott  ki,  Zootomie  aller  Thier- 
klassen  címen. 

Brühl,  Heinrich,  gr.,  ül.  Ágost  szász  választó- 
fejedelem(é8  lengyel  király)  miniszterelnöke.szül. 
GanglofEsönmiern  birtokán  1700  aug.  13.,  megh. 
1763  okt.  28.  Már  II.  Ágost  kegyét  is  bírta,  úgy 
hogy  1719  óta  a  legjövedelmezőbb  állásokhoz 
jutott.  Hatalmának  tetőpontjára  III.  Ágost  ural- 
kodása (1733—63)  alatt  emelkedett.  Ő  segítette 
a  lengyel  trónra,  és  ő  szerzett  neki  pénzt,  ha  kel- 
lett, bármi  úton-módon ;  ezért  nyerte  el  az  ország 
főbb  hivatalait.  1737-ben  grófi  rangra  is  emel- 
ték. Az  ország  ügyeit  korlátlan  hatalommal  ve- 
zette s  az  állam  adósságát  100  milUó  tallérral  nö- 
velte. II.  Frigyes  porosz  király  megvetésével  súj- 
totta, amiért  a  bosszús  B.  urát  arra  birta,  hogy 
a  második  sziléziai  háborúban  Ausztria  pártjára 
álljon.  B  politikát  Szászország  nagyon  megkese- 
rülte. Frigyes  1756  aug.  megszállotta  az  országot, 
mire  B.  Lengyelországba  menekült,  honnan  csak 
a  hubertsburgi  béke  után  (1763  márc.)  tért  vissza 
Drezdába.  A  király  halála  után  B.  hivatalát  le- 
tette. Három  héttel  rá  meghalt.  Brühlt  csakis 
halála  menté  meg  a  megérdemelt  büntetéstől : 
kiderült  ugyanis,  hogy  az  országot  5  millió  tal- 
lérral rövidítette  meg.  A  kormány  mindamellett  a 
port  beszüntette,  úgyhogy  a  nagy  vagyont  B.  flai 
örökölték.  V.  ö.  Justi,  Lében  und  Charakter  des 
Grafen  von  B.  (Göttingen  1760—61, 3  köt.) ;  Zu- 
verlássige  Lebensbeschreibung  des  Grafen  von 
B.  und  des  Kabinetsministers  A.  J.  Fürsten  von 
Sulkowski  (Frankf .  és  Leipzig  1766);  Becker,  Der 
Dresdner  Friede  und  die  Politik  B.-s  (Leipzig 
1902). 

Brüll,  1.  Ignaz,  osztrák  zongoraművész  és  zene- 
szerző, szül.  Prossnitzban  (Morvaorsz.)  1846  nov. 
7.,  megh.  Bécsben  1907  szept.  17.  Itt  tanult  Ep- 
steintöl,  Dessofftól,  s  kiváló  zongoraművész  és  ta- 
nár lett.  Sok  művet  írt  zongorára,  de  szimfóniát, 
kamarazenét  is  ;  tíz  operája  közül  nagy  sikert 
csak  Az  arany  kereszt  (187.5)  ért.  Dalai,  Cham- 
pagne-i rege  (1896)  c  hallétje  szintén  értékesek. 

2.  B.,  Nehemias,  zsidó  tudós,  szül.  1843 
márc.  16.  Neu-Rausnitzban,  megh.  1891  febr. 
5.  Majna-Frankfurtban.  Tanulmányait  Bécsben 
végezte,  nemsokára  kitűnt  irodalmi  munkássá- 
gával. Miután  rövid  ideig  Bisenzben  működött, 
1870.  Geiger  Ábrahám  utódjául  választották 
Frankfurtba,  ahol  élete  végéig  töltötte  be  a  papi 
széket.  A  Prédikációk-on  (Leipzig  1869)  kívül 
több  dolgozat  jelent  meg  tőle  szaklapokban.  Ki- 
adta :  Jahrbücher  f űr  Jüdische  Geschichte  und 
Literatur  (1—9  köt.,  Frankfurt  1874—90)  és  sajtó 
alá  rendezte  ^MW2; Die  gottesdienstlichen  Vertragé 
der  Juden  c.  művének  2.  kiadását  (u.  o.  1892). 

Brülov  (Brüllov,  Brylov),  Kari  Pavlovics, 
orosz  festő,  szül.  Szt.-Póterváron  1799.,  megh. 
1852  jún.  23.  A  szentpétervári  akadémián,  majd 
Rómában  tanult,  hol  a  császári  udvar  megbízásá- 
ból Rafael  athéni  iskoláját  másolta.  Óriási  sikert 
aratott  Pompeji  pusztulását  ábrázoló  nagy  képé- 
vel (1830-33,  Szt.-Pétervár,  Eremitage),  mely 
valójában  színpadias  hatású,  akadémikus  jeUegű 
kép.  Későbbi  müvei  közül  említendők :  Inez  de 
Castro  meggyilkolása,  Pskow  ostroma  (Szt.-Péter- 
vár, akadémia). 


Brün. —     5     — 

Brün.,  rovar-,  hal-  és  madárneveknél  Briln- 
nich  M.  Tii.  dán  zoológus  (1737—1827)  nevének 
rövidítése. 

Brűneck  Judit,  Vásárhelyi  Albertné,  megh. 
Budapesten  1892  ápr.  6.,  85  éves  korában.  A 
szabadságharc  idején  Aradon  lakott,  hol  mindent 
elkövetett  a  fogoly  vezérek  sorsának  enyhítésére. 
Teleki  Sándor  grófot,  ki  Aradon  bujdokolt,  ő  men- 
tette ki  a  városból  az  osztrákok  elöl.  Damjanich 
1849  okt.  5.,  a  halála  előtti  napon  B.-et  kérte  föl 
felesége  gyámolítására.  Élete  utolsó  éveit  a  fő- 
városban töltötte,  meghitt  barátságban  Damja- 
nichnéval. 

Bronig,  hágó,  a  legrövidebb  és  legkényelme- 
sebb út  visz  át  rajta  a  Vierwaldstatti  tótól  a 
Berni  Oberlandba.  1889-ben  nyitották  meg  a  rajta 
átmenő  B. -vasutat. 

Brűnig- vasút,  Svájc  egyik  leghíresebb  vasútja, 
Luzernt  összeköti  Brienzzel,  mely  a  berni  Ober- 
landnak  kiinduló  pontja.  A  B.  1  m.  nyomtávol- 
ságú, részben  fogaskerekű,  részben  adhéziós  vas- 
út. Brienztöl  Meiringenig  a  völgyben  halad ;  itt 
kezdődik  a  hegyi  pálya,  amelyen  a  fogaskerekű 
és  adhéziós  pályarészek  váltakoznak.  A  fogas- 
kerekű rész  legerősebb  emelkedése  1207oo-  -^ 
vasút  1889  óta  van  forgalomban. 

Brünn  (csehül  Brno),  az  osztrák  birodalomhoz 
tartozó  Morvaország  fővárosa  a  Schwarzawa  és 
Zwittawa  egyesülésénél,  a  Bécs — B.— Prága— 
Dresden  vasútvonal  mentén  (Bécstől  156  km.),  227 
m.  tengerszinfeletti  magasságban.  Nevezetes  vas- 
úti csomópont ;  a  Vlarapasson  át  Magyarországba 
(Trencsén-Tepliczbe)  közvetlen  vonal  vezet.  Bel- 
városa régies,  utcái  kanyargósak.  A  belvárost 
körülvevő  egykori  erődítményeket  1860.  lebon- 
tották 8  helyükön  széles  utak,  boulevardok  és  ül- 
tetvények létesültek.  Tereit  szép  új  épületek  és 
parkok  díszítik.  Nevezetesebb  épületei :  az  egy- 
kori Augusztinus-kolostor,  most  helytartósági 
épület,  az  országos  székház  (1881),  a  városház 
(1511),  az  ú.  n.  jezsuita  laktanya  (azelőtt  kolostor), 
színház  (1882),  püspöki  rezidencia  és  számos  szép 
templom,  köztük  az  1906.  restaurált  Szt.  Péter  és 
Pál  dóm  (XV.  sz.),  a  Szt.  Jakab  és  az  Augusztinus- 
templom  (mindkettő  gót  stílusban,  a  XIV.  sz.-ból), 
új  evangélikus  templom  és  mórstílusú  zsidó  temp- 
lom stb.  1850  óta  önkormányzati  jogú  város. 
Helytartóság,  országos  főbíróság,  pénzügyigaz- 
gatóság, posta-  ós  táviróigazgatóság,  rendőrigaz- 
gatóság, kerületi  kapitányság  (Bezirkshaupt- 
mannschaft),  hadosztály-  és  dandárparancsnokság, 
végül  r.  k.  püspökség  székhelye.  Kulturális  in- 
tézményei :  német  és  cseh  technika,  két  német  és 
két  cseh  főgimnázium,  két  német  és  egy  cseh 
főreáliskola,  német  és  cseh  tanító-  és  tanítónő- 
képző, teológiai  tanintézet,  német  és  cseh  keres- 
kedelmi iskola  és  ipariskola,  szövőiskola,  két 
múzeum,  botanikus  kert,  színház.  Kórházain  kívül 
van  őrUltekháza,  szülészeti  intézet,  süketnémák 
és  vakok  intézete  stb.  B.  az  osztrák  birodalom 
egyik  legjelentékenyebb  gyárvárosa-  Különösen 
szövő-fonógyárai  nevezetesek.  Magyarországba 
is  rengeteg  B.-i  posztó  és  szövet  kerül.  Számot- 
tevő a  bőr-,  gép-,  fémárú-,  sör-,  maláta-  és  tégla- 
gyártás  stb.  Gyáriparának  megfelelő  élénk  heres- 
kedelme  kiterjed  nemcsak  Európára,  hanem  Ame- 


Brüsau 

rikára  is.  Országos  hírűek  évi  vásárai.  Számos 
nagy  bank  van  a  városban.  Villamos  és  gázvilá- 
gítása,  vízvezetéke  és  villamos  vasútja  is  van  a 
városnak.  Lakossága,  a  katonasággal  együtt, 
(1910)  125.8M,  ennek  mintegy  kétharmada  né- 
met, a  többi  cseh.  A  várostól  Ny.-ra  emelkedik 
(59  m.  B.  felett)  a  magyar  történelemben  hír- 
hedt Spielberg  vára  (1.  o.),  amely  1621-töl  1'857-ig 
állami  börtön  gyanánt  szolgált.  Magyar  foglyo- 
kon kívtil  itt  raboskodott  174;6-tól  haláláig, 
174f9-ig,  Trenck  báró  (1.  o.),  a  pandurvezér  (sírja  a 
B.-i  kapucinusok  templomában)  és  később  (1822— 
1830)  Silvio  Pellico,  az  olasz  költő  (1.  Pellico), 
akinek  emlékiratait  magyaiTa  is  lefordították 
(Börtöneim,  Olcsó  könyvtár,  Budapest  1886).  A 
városi  parkokon  kívül  (a  Spielberg,  a  Franzens- 
berg,  az  Augarten)  kedvelt  kiránduló  hely  a 
Gelber  Berg  (292  m.)  és  a  Schreibwald  (a  várostól 
Ny.-ra).  A  környékbeli  népes  helységek  (Königs- 
feld,  Hussowitz,  Schimitz  stb.)  gyáripara,  főleg 
szövő-fonóipara,  B.-é  mellett  is  figyelmet  érdemel. 

A  régi  B.  alapítása  a  IX. sz. -rávezethető  visz- 
sza.  1278-ban  szabad  császári  várossá  lett.  A 
XIV.  sz.-ban,  egészen  14;ll-ig,  a  morva  őrgróf  ok 
székhelye  volt  a  spielbergi  vár.  1419-ben  Zsig- 
mond király  a  csehekkel  és  Prága  követeivel 
folytatott  itt  tárgyalásokat,  amelyeknek  kedve- 
zőtlen kimenetele  felidézte  a  huszita-háborút 
(1.  0.).  B.  ekkor  még  katolikus  maradt.  Később 
azonban  a  XVI.  sz.-ban  és  a  XVII.  sz.  elején 
gyorsan  terjedt  a  protestantizmus,  amely  miatt 
Podjebrad  alatt  és  utóbb  az  ellenreformáció  és  a 
30  éves  háború  idején  kemény  harcokat  kellett 
kiáUnia^  1805-ben  Napóleon  két  héten  át  (nov. 
20— dec.  2.)  itt  tartotta  főhadiszállását.  1866-ban 
két  hónapon  át  porosz  kézben  volt.  V.  ö.  Trau- 
tenberger,  Chronik  der  Landeshauptstadt  B.  (B. 
1893—97) ;  Hanak,  Die  Landeshauptstadt  B.  u. 
die  Umgebung  (u.  o.  1880) ;  D' Elvert,  Versuch 
einer  Geschichte  B.'s  (u.  o.  1828);  u.  a.,  Neu-B., 
wie  es  entstanden  ist  (u.  o.  1889) ;  Batty,  Mora- 
vian  Schools  and  Customs,  London ;  Engel,  Öster- 
reich-üngarn  im  Welthandel  (Wien  1902) ;  Hick- 
mann,  Verzeichnis  der  österreichisehen  Baum- 
woUspinnereien,  Webereien  etc.  (u.  o.  1901).; 
Bretholz  B.,  Geschichte  der  Stadt  B.  (I.  köt., 
B.  1911). 

Brűnnl  (csehül :  Dobra  Voda),  falu  és  híres 
búcsujáróhely  Kaplítz  cseh  ker.  kapitányságban, 
550  lak. 

Brünnow,  Franz  Friedrich  Ernst,  német 
csillagász,  szül.  Berlinben  1821  nov.  18.,  megh. 
1891  aug.  20.  Encke  alatt  végezte  tanulmányait  ; 
1854.  a  michigani  egyetemen  az  asztronómia 
tanára  és  az  ann-arbori  obszervatórium  igazga- 
tója. 1866-ban  az  asztronómia  tanára  Dublinban, 
Írországi  kir.  csillagász  címmel.  Munkái :  az  Astr. 
Nachr.  XXII— XXX.  köteteiben  közzétett  meg- 
figyelések és  apró  bolygó-  meg  üstököspálya- 
meghatározások és  a  nagyon  elterjedt  Lehrbuch 
der  sphárischen  Astronomie  (Berlin,  4  kiad.  4°, 
1881). 

Brüsaa,  város  Morvaországban  a  máhrisch- 
trübaui  kerületben,  a  Zwittava  és  a  bocs— prágai 
vasútvonal  mellett,  (i9io)  1765  német  lak. ;  pamut- 
és  selyemszövő-,  valamint  gummiárúgyárral. 


Brüsszel 


—     6     — 


Brüsszel 


Brüsszel  (franc.  Bruxelles,  flamandul  Brussel ; 
1.  a  mellékelt  tervrajzot),  Belgium  fő-  és  szókvá- 
rosa, Brabant  tartomány  (1.  o.)  fővárosa,  a  kis 
Senne  folyócska  partján  (amely  a  Rupelbe  s  azzal 
együtt  a'Scheldóbe  ömlik).  Sűrű  vasúti  és  csatorna- 
hálózat középpontja.  Tengerszlnfeletti  magassága 
15—75  m.  Földrajzi  fekvése,  csaknem  pontosan 
az  ország  közepén,  50"  51'  é.  sz.,  4"  22'  k.  h.  A 
tulaj  donképi  várost  a  régi  városfalak  helyén  a 
XIX.  sz.  elején  épült  széles  boulevardok  veszik 
körül  8  km.  hosszúságban,  ötszög  alakban  (Boule- 
vard  d'Anvers,  Boulevard  du  Jardin  Botanique, 
Boulevard  Bischoffsheim,  Boulevard  du  Régent, 
Boulevard  de  Waterloo,  Boulevard  du  Midi,  Boule- 
vard Barthélemy,  Boulevard  du  l'Bntrepöt).  Az 
Így  közrezárt  város  két  részre  oszlik :  a  nagyobb 
alsó  (ÉNy.-i)  és  a  kisebb /éZső (DK. -i)  városrészre, 
amely  szelíd  lejtésű  halmon  foglal  helyet.  Bhliez 
csatlakozik,  már  a  boulevardon  kívül,  az  új 
városrész,  a  Quartier  Léopold  és  a  Quartier  Nord- 
Bst.  A  boulevardokat  körülfogó  külvárosok,  ha- 
bár teljesen  egybeépültek  már  B.-lel,  külön  köz- 
igazgatás alatt  állanak.  Ezek:  Laeken,  Molen- 
beek,  Saint  Jean,  Koekelberg,  Saint  Josse  Ten 
Noode,  Schaerbeek,  Btterbeek,  Ixelles,  Saint  Gil- 
les,  Cureghem-Anderlecht. 

B.  legszebb,  legelőkelőbb  és  legegészségesebb 
része  a  felső  város,  amelynek  a  közepét  a  Parc 
foglalja  el,  a  B.-íek  kedvelt  sétahelye.  Mellette 
emelkedik  (É.-on)  a  Palais  de  la  Nation,  azelőtt 
Brabant  tartományi  gyűléseinek,  most  a  nemzet- 
gyűlésnek székhelye.  B  körül  találjuk  a  miniszté- 
riumok hivatalait.  A  Parc  D  .-i  oldalán  van  a  királyi 
kastély  (Palais  du  Roi),  mellette  a  Palais  des 
Académies  nagyszerű  kép-  és  szoborgyüjtemé- 
nyekkel  (Palais  des  Beaux  Árts).  A  felső  város 
forgalmának  középpontja  a  Place  Royale  (Bouil- 
loni  Gottfried  lovasszobrával)  és  a  belőle  kinduló 
Rue  Royale,  amely  a  Parc  Ny.-i  oldalán  elhaladva, 
a  nagy  boulevardon  levő  1826.  alapított  botanikus 
kertnél  ér  véget.  A  Place  Royalet  a  Place  Polaert- 
tel  összekötő  Rue  de  la  Régence  végén  Polaert 
építész  remekét,  az  1866—83.  (42  millió  K  költ- 
séggel) görög-római  stílusban  épült  Palais  de 
Justicet,  a  XIX.  sz.  építészetének  leghatalmasabb 
alkotását  pillantjuk  meg.  Itt  említendők  még  a 
rendkívül  gazdag  Musée  Modemé;  a  királyi 
könyvtár  (600,000  kötettel  és  egyéb  gyűjtemé- 
nyekkel); a  Sainte  Gudule  (B.  védőszentjének) 
temploma  a  XIII.  sz.-ból,  gót  stílusban ;  az  Aren- 
bergi  herceg  és  a  flandriai  gróf  palotái ;  a  Théátre 
du  Parc,  stb. 

A  sokkal  élénkebb  alsó  városban  az  ipar  és  a 
kereskedelem  az  uralkodó.  Bleven  forgalom  lük- 
tet a  két  pályaudvart  (Gare  du  Nord  ós  Gare  du 
Midi)  Összekötő  útvonalakon ;  a  régi  város  ka- 
nyargó és  szűk  utcáiban,  klasszikus  terein,  a 
nemrégiben  (1867—74)  kiépült  boulevardokon  és 
a  Canal  du  Charleroi  kikötőiben.  Legnevezete- 
sebb tere  a  középkorias  hangulatú  Grand'  Place, 
híres  csúcsíves  ízlésű  városházával  (Hotel  de 
Ville;  Stadthuis  ;  1402—54),  amelynek  90  m.-es 
tornyából  megragadó  kilátás  nyílik  a  gyönyörű 
városra  és  környékére ;  a  színes  pompájú  cégek 
házával  (Maison  des  Corporations)  ós  a  Maison 
du  Roi-val.  Egyéb  terei :  a  Place  de  la  Libertó 


(Rogier  festőművész  szobrával),  a  Place  Frére- 
Orban  (Frére-Orban  államférfiú  szobrával),  Place 
de  la  Monnaie  (a  Théátre  Royal  de  la  Monnaie- 
val),  a  Place  des  Martyrs  (a  hollandusok  elleni 
forradalomban  1830.  elesettek  emlékével),  Place 
des  Barricades  (Vezalius,  a  híres  anatómus  szob- 
rával), Place  de  Brouckóre  (a  nagy  boulevardok 
megteremtőjének,  Anspach  polgármesternek  az 
emlékére  emelt  szép  szökőkúttal),  Place  de  la 
Bourse  (a  renaissanee-stílü  tőzsdével),  Place  du 
Congrés  (I.  Lipót  47  m.  magas  oszlopon  nyugvó 
szobrával)  stb.  Figyelemreméltó  épületek  a  már 
felsoroltakon  kívül :  az  1834.  alapított  egyetem 
(egy  érseki  rezidencia  céljára  emelt  XVI.  sz.-beli 
épületben) ;  a  főposta  (1892) ;  a  Porté  de  Hal,  a 
városfalak  egyetlen  maradványa  (XIV.  sz.) ;  a 
vásárcsarnok  (Halles  Centrales) ;  halcsarnok ;  Ga- 
lerié du  Commerce ;  Galerié  Saint  Hubert  (Európa 
legnagyobb  üvegtetős  árúháza,  213  m.  hosszú, 
18  m.  magas) ;  Aeadémie  Royale  des  Beaux-Arts 
(1711) ;  Palais  du  Midi ;  az  ú.  n.  Manneken-Pis 
kút  (1619),  amelynek  vizet  szolgáltató  naiv  gyer- 
mekalakját a  művészetellenes  álszemérem  annak 
idején  ruhába  bujtatta ;  a_  vakok  intézete  (Hos- 
pice  des  Aveugles);  az  Bglise  du  Béguinage 
(1657—76) ;  Notre  Dame  de  la  Chapelle  és  egyéb 
templomok ;  stb. 

Az  új  városrész,  a  Quartier  Léopold  és  a  Quar- 
tier Nord-Est  fényes  magánépületeivel,  utóbbi 
ezenkívül  nagyszerű  parkjaival  tűnik  ki.  A  Quar- 
tier Nord-Est  középpontja  a  Square  Ambiorix 
(szép  park,  vízesések,  Meunier  szobra) ;  közel 
hozzá  van  a  Square  Marie-Louise  (mesterséges 
tó,  ültetvények).  Ezektől  D.-re  van  a  Parc  Léo- 
pold (az  egyetem  orvostani  intézeteivel  és  ter- 
mészetrajzi múzeummal,  nagy  tóval)  és  a  Parc 
du  Cinquantenaire,  az  1880-iki  kiállítás  céljaii'a 
épült  óriási  Palais  du  Cinquantenaire -rel,  amely- 
ben egyebek  közt  a  Musée  Royal  des  Árts  décora- 
tifs  et  industriels  és  des  Antiquités  gazdag  gyűj- 
teményei találtak  elhelyezést. 

A  külvárosok  közül  Laeken  (1.  o.)  királyi  kas- 
télyával (1782—84)  és  az  1903.  a  belga  nemzet- 
nek ajándékozott  királyi  parkkal  vonja  magára 
flgyelmtinket.  Az  1910-iki  világkiállítás  Ixelles 
ktüváros  D.-i  részén  volt,  a  Soignei  erdőhöz  tar- 
tozó Bois  de  la  Cambre  K.-i  szélén.  Aug.  14.  az 
angol  s  részben  a  belga  és  a  francia  kiállítás  tűz- 
vésznek esett  áldozatul,  de  utóbb  ezeket  új  gyüj  - 
töményekkel  újra  megnyitották. 

A  lakosság  száma  1824  végén  84,000 ;  1845. : 
123,874 ;  1855. :  152,828 ;  1865. :  157,905 ;  1880. : 
162,498  ;  1890. :  182,305  ;  1900.  :  183,686  ;  1910. 
a  külvárosokkal  együtt  (Agglomération  Bruxel- 
loise)  720,030,  felerészben  francia,  felerészben 
flamand  (a  franciául  tudók  túlsúlyban).  Vattásra 
nézve:  l°/o  protestáns  és  ennél  is  kevesebb  izr. 
kivételével  r.  katolikusok. 

Foglalkozás.  B.  jelentékeny  ipari  és  kereskedő 
város.  Iparában  első  helyen  áll  a  világhírű  csipke 
(1.  Brüsszeli  csipke),  azután  a  gyapjú-  és  gyapot-, 
fém-  és  bőrárúk.  Kereskedelme  ezeken  kívül  ki  - 
terjed  a  környék  gazdag  terményeire.  B.  Belgium 
sűrű  vasúti  hálózatának  kellős  közepén  fekszik. 
Hajózható  csatorna  köti  össze  a  Sebeidével,  tehát 
Antwerpennel  (Anvers)  és  (D.-en)  Charleroival. 


BRIXELLES. 


Magyarázat: 

_E^:_T^i<£  —hetyiérA.vasiii 

—  közúti  vasút         *  Tyrűrános  épület 
1 .  Vág  óhici  6 .  Csenjlörség 

2.Köxp\'ásámsaj'nok   7. Akadémia 
3.  KiráUn,  .íziiOuiz        8 .  Parkszinjulz 
k.JSráfyt  palota  %.Kact.föl3r<yzii/it. 

5.  Szépnuit'.  akadéinia. 


légsztísxi 


I 

L 


.^Vórcst 


Bd£ccrmtíitJ 


1910. 

■j  »ni«     .    •        *íi        ^\    évi 


^vxien>z*íi,k()xi 


XEVAI-LEXIKON. 


HE  VAl-KARTOGRAJPlA. 


Brüsszel 


7     — 


Briix 


Kimélyített  kikötőjébe  tengeri  hajók  is  feljárhat- 
nak. Tőzsdéje  (Boiirse  de  Commerce)  a  legnagyobb 
forgalmú  a  kontinensen. 

Műveltség.  Legfőbb  tanintézete  az  1834.  ala- 
pított szabad  egyetem,  amely  tisztán  magánosok 
adakozásából  létesült ;  1907-8-ban  837  hallgató ; 
a  hozzá  tartozó  technikai  iskolák  hallgatóinak 
száma  2278.  Vándor-  és  nép-egyetemein  kívül 
megemlítendők  a  Léopold-parkban  levő  orvostani 
intézetek.  Szépművészeti  akadémiája  (Académie 
Royale  de  B.)  1772.  alapíttatott.  Tudományos  és 
irodalmi  társaságok  (orvosi,  természettudományi, 
földrajzi,  irodalmi  és  művészeti  társ.)  nagy  szám- 
mal vannak  B.-ben.  Egyéb  kulturális  intézetei : 
zenekonzervatórium,  állatorvosi-,  hadiiskola,  a 
legkülönfélébb  szakiskolák,  közép-  és  népiskolák ; 
színházak  (a  Théátre  Royal  de  la  Monnaie  operán 
kívtU  a  Th.  R.  du  Pare,  Th.  des  Galeries.Vlaamsche 
Schouwhurg  stb.);  városi  múzeum,  természet- 
rajzi múzeum,  csillagvizsgáló,  királyi  könyvtár ; 
műgyüjtemények  (Musée  Ancien  és  Musée  Moderné 
stb.).  A  ]5ir-  l<önyvtámak  magyar  vonatkozású 
nevezetességei  is  vannak :  itt  őrzik  a  Corvin- 
kóigxgkegyik  legszebb  példányát,  egy  miseköny- 
vet Áttiavaute  miniatűrjeivel,  és'^  itt  van  a  könyv- 
tára Mária  magyar  királynénak,  II.  Lajos  özve- 
gyének,'akt  később  Kémetalföld  kormán^zónöje 
lett.  Az'örsz."  levéltárban  pedig  a  királyné  iratait 
őrzik,  melyeknek  magyar  vonatkozású  részét 
Horváth  Mihály  közölte  a  Magyar  Tört.  Emi. 
I— II.  kötetében  (Pest  1857—59).  B.  jótékonysági 
intézetei,  tekintettel  a  (B.-ben  felhalmozott  óriási 
gazdagság  mellett  is)  nagy  számban  élő  szegé- 
nyekre, nagyfontosságúak.  Ezek  között  említen- 
dők a  kórházak,  az  aggok  és  elhagyott  gyerme- 
kek menedékházai,  siketnémák  és  vakok  intézetei. 

Közigrazgatás,  közlekedés.  B.  hivatalos 
nyelve  a  francia  és  a  flamand.  Az  utcák  nevei  is 
két  nyelvűek.  A  város  igazgatása  rendkívül  ma- 
gas fokon  áll.  Egészségügyi  viszonyai  kedvezőek. 
Gáz-  ós  villamos  müvei  a  városnak  dúsan  kama- 
toznak. Közlekedése  elsőrangú.  A  villamos  vas- 
utak két  magántársaság  kezében  vannak.  Ezeken 
kívül  automobü-omnibuszok,  társaskocsik,  taksa- 
mórös  gépkocsik  is  vannak.  B.  (nyáron  Laeken) 
székhelye  a  királyi  udvarnak.  Itt  a  székhelye  a 
legmagasabb  állami  hivataloknak,  a  tartományi 
kormánynak  (Brabant)'és  a  külföldi  követségek- 
nek. A  város  élén  áll  a  polgármester,  5  adófelügye- 
lővel és  39  tagú  tanáccsal.  Az  1886.  egységesített 
városi  adósság  közel  300  millió  K. 

Története.  B.-t  a  mondaszerű  történet  szerint 
St.  Géry  eambrayi  püspök  alapította  a  VI.  sz.-ban 
a  Senne  egyik  szigetén.  A  X.  sz.  krónikáiban 
Briicsella  («mocsár-telep»)  néven  szerepel.  A 
XII.  sz.-tól  fogva  a  brabanti  hercegek,  1430—82. 
a  burgundi  hercegek  uralma  alatt  állott  s  mint 
Németalföld  fővárosa,  úgy  gazdasági,  mint  mű- 
vészeti téren  fényes  szerepet  játszott  s  lakossága 
számára  nézve  is  a  legnagyobb  városok  közt  foglalt 
helyet.  II.  Fülöp  alatt  Álba  herceg  és  az  inkvizí- 
ció rémuralma  megrendítette  erejét.  1584-ben 
spanyol  kézre  került.  Sokat  szenvedett  a  város  a 
spanyol-francia  háborúban  (XIV.  Lajos  alatt  Vil- 
leroi  a  város  jórészét  romba  lövette).  1702-ben 
francia,  1713.  osztrák,  1746.  újból  francia  birtokká 


lett,  de  már  1748.,  Mária  Terézia  idején,  ismét  az 
osztrák  birodalom  alkatrésze.  Ekkoriban  újra  föl- 
lendült a  város.  1794— 1815-ig  a  franciák  uralma 
alatt  áll,  1815.  egész  Belgiummal  együtt  Német- 
alföldhöz csatlakozik,  1830  aug.  véres  harcok 
árán  kivívja  függetlenségét  s  azóta  a  belga  ki- 
rályság virágzó  fővárosa.  V.  ö.  Henne  ós  Wau- 
ters,  Histoire  de  la  Ville  de  B.  (B.  1843-^45); 
Névé,  B.et  ses  environs  (Bruges  1888)  í  Baedeker's 
Belgien  und  Holland,  nebst  Luxemburg  (24.  kiad., 
Leipzig  1910). 

Brüsszeli  csipke,  amelyet  jogtalanul  «point 
d'Angleterrew-nek  neveztek  azért,  mert  az  alen- 
9oni  csipkéhez  hasonlít,  az  első  helyet  foglalja  el  a 
csipkék  közt.  A  régibb  B .  kizárólag  vert  csipke  volt, 
de  a  XVUI.  sz.-ban  Brüsszel  már  a  varrott  csipke 
főhelye,  aminthogy  most  is  többnyire  varrott 
csipkét  készítenek  a  legfinomabb  brabanti  lenfo- 
nálból, hangsúlyozott  körvonalú  ílnom  és  változa- 
tos mintával.  A  mintát  először  készítik  el,azután 
verik  bele  a  hálószerű  alapot,  vagy  újabban  a 
Bobbinet-géppel  előállított  tüllre  applikálják. 
Minták  tekintetében  mindig  az  uralkodó  stílushoz 
alkalmazkodtak.  Egyes  példányoknál  gótikus,  az 
építészettől  kölcsönvett  motívumokat  alkalmaz- 
tak, míg  később  a  XVIII.  sz.  végéig  vonalas  díszt 
használtak ;  akkor  lett  divatos  a  most  is  haszná- 
latos virágminta.  A  minták  eleinte  merevek,  de 
később  mind  naturalisztikusabbak  és  lendülete- 
sebbek lettek. 

Brüsszeli  cukoregyezmény,  1.  Cukoregyez- 
mény. 

Brüsszeli  értekezlet.  1874-ben  azért  tartották, 
hogy  az  európai  hadi  szabályokat  és  szokásokat 
kodifikálják,  A  tanácskozások  eredménye  csak 
egy  nyilatkozat  lett,  amelynek  alapján  az  Institut 
du  droit  intemational  1883.  kidolgozta  a  hadi 
szabályokat  összefoglaló  Manuel  des  lois  de  la 
guerre  sur  térre  c.  könyvecskét  (1.  JJqdi  jog  és 
Békekonferenciák).  Az,1889.  évben  tartott  brüsz- 
szeli  értekezlet  célja  pedig  a  rabszolgakereske- 
dés  elnyomása  volt. 

Brüsszeli  nyilatkozat,  1.  Brüsszeli  értekezlet. 

Brüsszeli  szőnyeg,  bársonyszerü,  nyiratlan, 
rövid  szálú  szőnyeg. 

Brüszk,  I.  Brusque. 

Brütt,  Adolf,  német  szobrász,  szül.  Húsúmban 
1855  máj.  10.  A  berlini  művészeti  akadémián, 
azután  Parisban  és  Olaszországban  tanult.  1887. 
aratta  első  nagy  sikerét  Megmentve  c.  csoportjá- 
val, mely  a  berlini  Nationalgaleriebe  került.  U.  o. 
van  Évát  és  gyermekeit  ábrázoló  csoportja  (1890). 
Az  Éjt  ábrázoló  nagy  szoborcsoportját  1908.  áUí- 
totta  ki.  Nagy  része  volt  monumentális  müvek 
készítésében  is.  Tőle  való  egyebek  közt  I.  Vilmos 
császár  emlékszobra  Kiéiben,  Bismarcké  Altoná- 
ban,  in.  Frigyes  császár  lovasszobra  Boroszló- 
ban, Mommsen  emlékszobra  Berlinben. 

Brüx,  város  Csehországban  (239  m.  tengerszín- 
feletti magasságban),  a  Biela  mellett,  a  prága— B. 
— moldaui  és  az  aussig— teplitz— komotaui  vasút 
vonalán,  Prágától  (légvonalban)  kb.  75  km.-nyire 
ÉNy .  felé.  Kerületi  kapitányság,  bíróság  és  bánya- 
hivatal székhelye.  A  csehországi  barnaszénbányá- 
szat középpontja.  Gyártelepei :  cukor-,  hamuzsír-, 
gummi-,  szesz-  és  gépgyártás,  vasöntő,  üveg- 


Brya 


Bryophyllum 


csiszoló  stb.  A  városban  villamos  vasút  van.  La- 
kossága (1910)  25,752  (ötödrésze  cseh,  a  többi  né- 
met). Látnivalói  közül  megemlítendők  az  1651.  el- 
pusztított vár  romjai  a  Schlossbergen  (411  m.),  a 
városfalak  maradványai.IL  József  császár  szobra, 
a  városház  és  az  1517—32.  épült  gótstílusú  De- 
chantei-templom.  B.-töl  D.-re  Sedlitz,  Püllna  és 
Saidschitz  falukban  keserűvízforrások  vannak. 
B.-öt  1273.  II.  Ottokár  emelte  a  királyi  városok 
sorába. 

Brya  P.  Br.  (növ.),  a  Papilionatae  (Pillangós- 
virágúak) génusza,  melynek  3  faja  az  Antillákon 
és  Nikaraguában  honos.  Kis  fák  v.  cserjék  párat- 
lanul szárnyas  levelekkel.  Legismertebb  a  B. 
ebenus  (L.)  DC. ;  fája  az  ú.  n.  amerikai  ébenfa 
(zöld  ébenfa,  nyugatindiai  grenadillfa).  Ez  zöldes- 
barna,  hosszában  világosabb  és  sötétebb  csíkok- 
kal, nagyon  kemény,  sűrű  és  nehéz,  súlyosabb 
mint  a  víz,  szépen  fényesíthető.  Finom  munka 
készül  belőle  v.  más  dísztárgyat  vonnak  be  vele. 
Bdeses  virágát  és  gTümölcsét  hashajtónak  hasz- 
nálják. 

Bryan  (ejjtsd:  brájen),  WHliam  Jennwű5,  amerikai 
politikus,  sztü.  Salemben  (Illinois)  1860  márc.  19. 
1887-ben  mint  ügyvéd  telepedett  le  Lincolnban, 
1890.  pedig  a  képviselőházba  jutott.  1896-ban  a 
demokrata  «ezÜ8t-párt»  elnökjelöltje  volt,  de  Mac 
Kinleyvel  szemben  Kisebbségben  maradt,  szintúgy 
1900.  és  harmadszor  1908.,  noha  hivei  a  asilver 
tongued  orator»-ért  szinte  rajongtak.  1906-ban 
beutazta  Európát  és  Budapestet  is  felkereste. 

Bryant  (ejtsd  :brájönt),TFtíZmm  Cullen,  amerikai 
költő,  szül.  Cummingtonban  1794  nov.  3.,  megh. 
Long  Islandon  1878  jún.  12.  Már  14  éves  korában 
írt  egy  híres  politikai  szatírát  (The  embargó),  de  el- 
kedvetlenítve, a  jogi  pályáralépett.  1817-ben  jelent 
meg  mély  gondolatokban  gazdag  és  pesszimiszti- 
kus költeménye  :  Thanatopsis,  1821.  tanító  költe- 
ménye: The  Ages.  Megnősült  s  New^  Yorkban  1825 
óta  egészen  az  irodalomnak  élt ;  50  évig  volt  fő- 
szerkesztője az  Evening  Postnak.  Verskötetei  kö- 
zül az  első  1832.  jelent  meg ;  a  továbbiak  The 
Fountain  and  other  poems  (1842) ;  The  White- 
footed  Deer  and  other  poems;  Thirty  poems 
(1864).  Közben  kiadta  úti  leveleit :  Letters  of  a 
traveller  (1852);  Letters  from  Spain  and  other 
countries  (1859) ;  Letters  from  the  East  (1869). 
Hires  volt  Homer-fordítósa.  Beszédei  Orations 
and  Addresses  címmel  jelentek  meg  1863.  Gay- 
vel  együtt  megírta  az  Egyesült-Államok  történe- 
tét (1878—82);  ö  adta  ki  a  Library  of  Poetry 
and  Song  c.  antológiát.  Müveit  kiadta  Parké 
Godwin  (New  York  1883).  V.  ö.  Godtoin,  Life  of 
B.  (1883) ;  Bigelow,  WiUiam  Cullen  B.  (1889). 

^Bryarium,  üvegedény,  benne  mohaültetvény, 

díszítésül  szölgSl. 

Bryaxis  (valószínűleg  káriai  születésű),  görög 
szobrász,  ki  a  Kr.  e.  IV.  sz.  második  felében  mű- 
ködött. Fiatal  korában  (350  körül)  részt  vett  a 
halikarnasszusi  mauzóleum  szobrászi  díszítésében. 
Később  Seleukos  Nikator  portrait-szobrán  dolgo- 
zott ;  vallásos  tárgyú  művei  közül  a  legnevezete- 
sebbek a  Knidos  számára  készült  márvány  Diony- 
sos,  az  Antiochia  melletti  Daphnéban  fölállított 
Apollón  és  az  alexandriai  Serapis,  mely  ennek  az 
istenségnek  egyúttal  első  szobrászi  képe  volt  és 


művészi  típusával  a  római  időkre  is  kihatott.  B. 
hiteles  alkotásai  közül  csak  egy  kisebb  jelentőségű 
triposz  talapzatául  szolgáló  domborműves  már- 
ványtömb maradt  reánk,  melyen  a  művész  jel- 
zése olvasható ;  a  dombormű  triposz  felé  haladó 
lovas  alakot  ábrázol.  Ennek  a  közepes,  fiatalkori 
munkának  a  stílussajátságai  alapján  sikerrel 
nyomoztak  ki  a  kutatók  a  halikarnasszusi  mauzó- 
leum domborműves  párkányszalagjának  azokat  a 
lapjait,  melyeket  B.  készíthetett. 

Bryce  (ejtsd:  brájsz),  James,  angol  történetíró  és 
államférfiú,  szül.  Belfastban  1838  máj.  10.  A  jo- 
got Oxfordban  és  Londonban  végezte ;  ügyvéd 
lett  és  azutón  a  londoni,  majd  az  oxfordi  egyetemen 
a  római,  ill.  a  magánjog  tanára.  1880-ban  meg- 
választották a  parlamentbe,  Gladstone  pedig 
1886.  a  külügyi  minisztérium  államtitkárává  ne- 
vezte ki.  1892— 94-ig  tagja  volt  a  kabinetnek, 
1895.  ír  államtitkár,  1907.  pedig  washingtoni 
nagykövet  lett.  Szakmunkái  közül  említendő : 
The  holy  Eoman  empire  (1864,  számos  kiad.,  le 
van  fordítva  franciára,  olaszra,  németre  és  ma- 
gyarra: Akadémia  1903,  ford.  Balogh  Ármin); 
Handbook  of  Home  Rule.  Articles  on  the  Irish 
Question  (1887).  Legfontosabb  munkája:  TheAme- 
riean  commonwealth  (3  k.,  London  1888) ;  Impres- 
sions  of  South  Africa  (4.  kiad.,  London  1899,  ném. 
ford,  Kleinschmidttől,  Hannover  1900) ;  Transcau- 
casia  and  Ararát  (4.  kiad.  u.  o.  1896);  Studies 
in  history  and  jurisprudence  (2  köt.  1902) ;  a  Hel- 
molt-féle  Világtörténetnek  angol  fordításához 
Introductory  essay-t  írt ;  Studies  in  contemporary 
biographie  (London  1903). 

Bryer  (Brehar  v.  Bryher),  a  Scilly-szigetek 
egyike,  1.  Scilly-szigetek. 

Brylov,  1.  Briilov. 

Brynmawr  (ejtsd: brönnmár),  1.  város  Brecknock 
walesi  grófságban,  Merthyr  Tydfll  közelében,  (1901) 
6831  lak.,  vaskohókkal  és  szénbányákkal.  —  2.  B., 
pennsylvaniai  falu,  Philadelphiától  Ny.-ra  10 
km.-re  ;  nevezetessége  a  B.  CoUege,  nők  számára 
alapított  egyetem,  mely  1885.  nyilt  meg.  Taylor 
Joseph  W.  alapította ;  a  tanulónők  az  egyetemi 
telepen  laknak.  Az  egyetemnek  van  45  tanára, 
nagy  könyvtóra,  külön  előkészítő  gimnáziuma ; 
az  elméleti  oktatás  mellett  nagy  gondot  fordíta- 
nak a  testi  nevelésre  is. 

„^Bryologia  (növ.),  a  mohokkal  foglalkozó  tudo- 
mány? ^■' 

Bryonia  L.,  földi  tök,  (növ.),  a  Cucurbitaceae 
(Tök-félék)  család  génusza,  melynek  8  faja  a  Föld- 
közi-tenger vidékén  honos,  2  Közép-Európáig  ter- 
jed. Évelő  növények  hosszú  szárral,  melyen  kacsok 
vannak,  húsos,  répaszerű  tőkével ;  a  virágok  fürtö- 
sek, az  egyes  virágok  harangalakuak.  Nálunk  két 
faja  van  elterjedve  :a,B.albah.  {l.  az  ábrát), 'bibéié 
kopasz,  bogyója  fekete ;  és  a  B.dioica  Jacq.,  bibéje 
szőrös,  bogyója  veres.  Régebben  a  gyökér,  mely- 
nek friss  állapotában  kellemetlen  szaga  és  csípős 
íze  van,  mint  orvosság  volt  használatos,  ma  már 
nem,  mert  könnyen  gyomorbélgyuladást  (hányást, 
hasmenést),  sőt  nagyobb  dózisban  őrjöngést  és  te- 
tanuszos  tünetek  közt  beálló  halált  is  okozhat. 

Bryophyllum  Salisb.  (növ.),  a  Crassulaceae 
(Húsoslevelüek)  család  génusza,  melynek  4  faja 
közül  2  madagaszkári,  2  pedig  tropikus  és  szub- 


Bryozoa 


—     9    — 


Bu-Amama 


tropikus  tájakon  ól.  Félcserjés,  pozsgás  füvek. 
A  B.  calycinum  Salisb.  és  a  madagaszkári  B. 
proliferum  Bowe  néha  kultúrában  is  látható,  az 
előbbi  kelések  ellen  használatos. 

Bryozoa  (gör.-lat),  1.  Mohállatok. 

Bryozoás-rétegek  (geoi.)  azok,  amelyekben  tö- 
megesen, kőzetalkotólag  szerepelnek  a  kövült 
bryozoumok.  így  nevezzük  Hofmann  nyomán  a 
budai  hegyekben  a  felső  eocén  (barton-emelet) 
felső  részének  rétegeit,  amiket  ezelőtt  priabonai 
emelet  néven  külön  emeletbe  is  soroztak. 

Bryuin  Dili  (növ.),  lombos  mohagénusz,  mely- 
nek 730  faja  közül  hazánkban  mintegy  40  faj  él. 
Leginkább  a  földön  és  a  sziklákon  terem. 

Brzaja,  adók.  Belovár-Körös  vm.  grubisno 
poljei  j.-ban,  (i9oo)  211  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és 
u.  t.  Grdjevac. 

Brzesko  (ejtsd :  bzseszko),  az  ugyanily  nevú  ker. 
kapitányság  székhelye  Galíciában,  az  Uszvica 
mellett,  13  km.-re  Bochniától,  (i9io)  3664  lak., 
Közelében,  Okocim  faluban  van  Galicia  legna- 
gyobb sörgyára. 


Bryonia  álba. 
Ága  és  virága.  Ága  és  gyümölcse. 

Brzezany  (ejtsd:  bzsezsaai),  az  ugyanily  nevű  ker. 
kapitányság  székhelye  Galíciában,  a  Dnyeszter 
mellékvize,  a  Zlota  Lipa  mellett,  (1910)  12,626  lak., 
a  Potocki  grófok  kastélyával,  Sobieski  János 
emlékével,  kolostorral,  sörfözővel,  bőrgyártással, 
gabona-  és  szeszkereskedéssel. 

Brzezinka  1.  Birkenthal. 

Brzeziny,  város  Orosz-Lengyelországban,  a 
petrokovi  kerületben,  7669  lak.,  posztó-  és  bör- 
nemtigyártással. 

Brzozow  (ejtsd:  bzsozov),  az  ugyanily  nevű  ker. 
kapitányság  székhelye  Galíciában,  a  Stebnica 
mellett,  (1910)  4431  lengyel  lak. ;  vászonszövéssel 
ós  fehérítéssel,  len-  és  vászonkereskedéssel. 

B.  Se,  a.  m.  Baccalaureus  Scientiae  y.Bache- 
lor  of  Scimie,  Angliában  legalsó  fokozat  a  ter- 
mészettudományok egyetemi  tanulmányában. 

B.  T.  Besztercze,  mint  pénzverő-hely  sziglája, 
Apafi  Mihály  erdélyi  fejedelem  ezüst  pénzein. 

Bt.,  az  angol  baronet  (1.  0.)  rövidítése. 

B.  T.  C,  a  Budapesti  Torna  Club  nevének  rö- 
vidítése. 

btr.,  orvosi  rendelvényeken  a.  m.  bene  tritum 
(lat.),  jól  szétdörzsölendő. 


Btto,  1.  Bruttó. 

Bu,  japán  hosszmérték,  =  y^^  saku  (láb),  3-036 
mm.  —  Régebben  pénzegység  Japánban  itsibu 
néven,  amelyből  különböző  értékű  arany-  és 
ezüst-érmék  voltak  forgalomban. 

Bú  (észt.),  bánat,  búbánat,  csendes,  mély  fájda- 
lomérzés, mely  a  művészi  ábrázolásnak  kedvelt 
tárgya.  A  festő  és  szobrász  emberi  alakoknál  a 
lehangoló  indulat  külső  jellemzetes  jeleit  tünteti 
fel  az  arckifejezésben  s  testtartásban  ;  más  mü- 
vekben, pl.  tájképben  a  lelkét  eltöltő  fájó  han- 
gulatnak vagy  érzelemnek  megfelelő  tárgyakat 
s  formákat  keres.  Jól  ki  tudja  fejezni  a  maga 
eszközeivel  a  zenész  is,  de  főleg  a  lírai  költő 
a  bút  rendkívüli  gazdagságban  képes  megéne- 
kelni számtalan  fokozati  s  faji  árnyalataiban, 
tárgy  szerint  való  (szerelmi,  hazafias  stb.)  elkü- 
lönltettsége  szerint.  Az  elégia,  a  szónak  szoro- 
sabb, modem  értelmében  éppen  panaszt,  bút,  bá- 
natot zeng.  Mélabú  állandóvá  lett  bú,  melynek 
egész  valónkat  lenyűgöző  hatalmával  szemben 
akaratunk  tehetetlennek  bizonyul. 

Bua  (Bulla),  Árpád-kori  raairyar  személynév. 
I^n'evezték  II.  Gyulu  erdélyi  vezér  egyik  ftátp 
kit  később  Péter  felakasztatott.  Mai  kiejtése 
Pauler  szerint  Baja,  Karácsonyi  J.  sz.  Bolya, 
mások  sz.  Bia. 

Bua,  Spalato  ker.  kapitánysághoz  tartozó  kis 
sziget  Dalmácia  partján,  Trau  várossal  szemben, 
mellyel  150  lépés  hosszú,  forgatható  híd  köti 
össze.  B.  15  km.  hosszú,  legnagyobb  szélessége 
3  km.,  területe  295  km«;  dombok  takarják,  ame- 
lyek közt  a  legmagasabb  226  m.  Ny-i  partján  igen 
jó  kikötő  van.  Terményei:  bor,  olaj,  mandula. 
Lakóinak  száma  3500.  Főhelye:  Bua  v.  Santa 
Croce. 

Buache  (ejtsd:  büas),  1.  Jean  Mcoto,  francia  geo- 
gráfus, B.  Philippe  (1.  B.  2.)  unokaöccse,  szül. 
1741  Neuville  au  Pontban.megh.  1825.Géographie 
élémentaire  aneienne  et  modemé  (Paris  1769 — 
1772.,  2  köt.)  című  műve  igen  el  volt  terjedve. 

2.  B.,  Philippe,  francia  geográfus  és  rajzoló, 
szül.  1700.  Parisban,  megh.  1773.  Hírnevet  szer- 
zett fizikai  földrajzával,  amelyben  a  Földet  hegy- 
láncolatok és  vízrendszerek  szerint  osztotta  föl 
és  az  országokat  termékeik  szerint  hasonlította 
össze.  Fő  művei :  Considérations  géographiques  et 
physiques  sur  les  nouvelles  découvertes  de  la 
grandé  mer  (Paris  1753) ;  Atlas  physique  (u.  o. 
1754).  Értekezései  közül  legnevezetesebb  Parallel 
des  fleuves  de  toutes  les  parties  du  monde  (Mémoi- 
res  de  l'Académie  des  sciences.  Paris  1756). 

Ba-Amama,  eredeti  nevén  Mohamed-ben- 
Arbi-Hadzsi,  marokkói  fölkelővezér,  szül.  1840. 
Figigben,  megh.  1908  okt.  7.  Udzsda  kömyókén, 
ahol  táborozott,  öreg  atyjának,  mint  szentnek  és 
csodatevőnek  nagy  tekintélye  volt  az  Ulad-Szidi 
törzs  előtt.  Mohamed-ben-Arbi,  aki  a  B.  (turbános 
ember)  melléknevet  kapta,  kezdetben  mint  has- 
beszélő és  büvészmester  alapította  meg  hírét. 
1875-ben  a  nomád  törzseket  fellázította  Francia- 
ország ellen;  de  a  fölkelést  elfojtották.  1881-ben 
Dél-Oranban  szervezett  lázadást,  mely  a  Wein- 
brenner  hadnagy  vezetése  alatt  kiküldött  expe- 
díció lemészárlása  után  veszedelmes  arányokat 
öltött;  a  francia  sereg  csak  erős  harcok  után 


Buanszu 


—     10     — 


Bgbics 


tudta  B.-t  marokkói  területre  visszaszorítani. 
Később  B.  a  Figig  oázis  törzseit  szervezte  a  fran- 
ciák ellen.  1900-ban  ugyan  meghódolt,  de  a  fran- 
ciák nem  bíztak  benne  és  szigorú  megfigyelés 
alatt  tartották.  1902-ben  elhagyta  Figiget  és  az 
ellenséges  Beni-Gil  törzsekhez  pártolt.  1905-ben 
a  marokkói  forradalmat  támogatta  a  magzen  el- 
len; de  midőn  a  magzen  által  1904.  elfogott  fia, 
Szi-Tajeb,  a  marokkói  ügyvivő  közbenjárására 
1907.  visszanyerte  szabadságát,  megbékélt  a 
franciákkal  és  elvonult  az  Udzsda  melletti  Angod 
mezőségre,  ahol  hosszú  betegeskedés  után  meg- 
halt. 

Buanszu  (állat),  az  indiai  vadkutya  (Cuon  jo- 
vanicus  Desm.  var.  dukhunensis  Syks)  maíáji 
neve.  L.  Indiai  vadkutya. 

Buarcos,  1.  Figueira  da  Foz. 

Buasra,  tuniszi  aranypénz  =  10  piaszter  (/^ 
bumia),  5-63  K. 

Babalis  (áiiat),  a  nagytermetű,  ú.  n.  tehén- 
antilópok  (1.  o.)  egyik  neme.  Fajai  népes  nyájak- 
ban  Afrikában  élnek,  még  pedig  az  északafrikai 
tora  (Buhalis  boselaphus  Pali.)  kivételével  Dél- 
Afrikában.  4;  kihalt  és  9  élő  faj  ismeretes,  A  torán 
kívül  legismertebb  a  káma  (1.  o.). 

Búbánat,  1.  Bú. 

Bubasztisz,  az  ókori  Alsó-Egyiptom  városa, 
ahol  Baszt-ot,  az  örömök  macskafejü  istennőjét 
imádták.  Hieroglif  neve  Per-baszt,  kopt  elneve- 
zése Pubaszti ;  a  bibliában  (Bzekhiel  XXX,  17) 
mint  Phibeszet  szerepel.  A  XXII.  dinasztia  szék- 
helye volt.  Romjain  épült  a  mai  Tell-Busztuh  falu. 

éubbles  (ang.,  ejtsd  :  böbbisz),  Buhbles  Act.  A 
XVni.  sz.  elején,  majdnem  egyidejűleg,  Francia- 
országban és  Angliában  nagy  üzérkedés  fejlődött 
ki,  mely  végül  valóságos  szédelgéssé  fajult.  Fran- 
ciaországban összefügg  e  kór  jelenség  Law  hírhedt 
vállalataival,  Angliában  adéltengeri  társulat  ala- 
pításával, így  keletkeztek  a  leghihetetlenebb  vál- 
lalatok, még  olyanok  is,  melyek  a  részvényesek- 
nek csak  a  jövőben  ígérték  azon  cél  megjelölé- 
sét, melyre  a  társulat  alakult.  Ezeket  g,szédelgá 
vállalatok;at  igen  jellemzően  B.-nek  (sz^ppai;!- 
IníiBófék)  nevezték  és  a  törvényt,  mely  e  szédel- 
gést meg  akarta  szüntetni,  B.-Actnak  (1720). 

Bűbe  (ném.),  a  francia  és  tarokk-kártya  egy 
tagja,  mely  a  magyar  kártya  filkójának  felel  meg. 

Bubendey,  Friedrich,  német  mérnök,  szül. 
1848  júl.  4.  Hamburgban ;  eleinte  kereskedelmi, 
később  műszaki  pályára  lépett  s  a  műegyetemet 
Zürichben  és  Aachenben  járta.  1872-ben  a  ham- 
burgi kikötő  és  folyamszabályozó  munkálatokhoz 
mérnöknek  nevezték  ki ;  1895.  a  berlini  műegye- 
tem tanára  lett.  1903-ban  mint  vízműépítészeti 
igazgató  Hamburgba  ment  a  nagy  kikötői  mun- 
kálatok vezetésére.  Irodalmi  működést  is  fejtett 
ki,  közreműködött  többek  közt  a  Handbuch  der 
Ingenieurwissenschaften  című  munka  vízépíté- 
szeti részének  megírásában. 

Bubendorf,  község  Basel-land  svájci  kanton- 
ban, 4  km.-re  Liestaltól,  (1910)  1340  lak.,  fürdő- 
intézettel,  Spitzburg  kastély  romjaival.  Mint  kli- 
matikus gyógyhelyet  sokan  látogatják. 

Bubenhausen-Emstthal,  falu  a  porosz  Pfalz 
kerületben,  téglagyárakkal,  homokkőbányával, 
(1900)  2604  lak. 


Bubenka  Jónás,  lőcsei  tanár;  a  zenében  és 
fametszésben  is  jártas  volt.  Különösen  említésre- 
méltó, hogy  ő  metszette  a  képeket  Comenius 
Orbis  pictusához.  Munkája:  Arithmeticse  vulgáris 
nucleus  (Lőcse  1699). 

Bubentsch  (csehül :  Bubenc),  falu  Prága  mel- 
lett Smiehow  ker.  kapitányságban,  Csehország- 
ban, (1910)10,599  lak.,  papírgyártással;  császári 
kastéllyal.  A  prágaiak  kedvelt  nyaralóhelye. 

Buber,  Salomon,  szül.  1827  febr.  2.  Lemberg- 
ben,  ahol  mint  kereskedő  élt  élete  végéig  (1908). 
A  zsidó  irodalmat  héber  nyelven  írt  dolgozatok- 
kal, de  főként  régi  kéziratos  héber  művek  kiadá- 
sával gazdagította.  Ez  utóbbiak  közül  nevezete- 
sek :  Rabbi  Kahana  Pesiktaja,  a  legrégibb  pa- 
lesztinai haggada  (Lyk  1868);  Midras  Lekach 
tob  a  Pentateuchhoz  Tobia  ben  Eliezertől  (1100 
Kr.  u.,  Vihia  1880—84, 2  köt.) ;  Midras  Tanchuma 
a  Pentateuchhoz  (u.  0.  1885) ;  A  Sibbóle  haleket 
című  rituális  vonatkozású  mű  (u.  0. 1886) ;  Midras 
a  zsoltárokhoz  (u.  0.  1891) ;  Aggadikus  kommen- 
tár a  Pentateuchhoz  (Wien  1892—93) ;  Midras 
Sámuel  könyvéhez  (Krakó  1893)  és  Salamon 
példabeszédeihez  (Vilna  1893);  Jalkut  Machiri 
a  zsoltárokhoz  (Berditsev  1899) ;  Midras  Szechel 
tob  Menachem  ben  Salamontól  (1139)  Mózes  I. 
és  Il-ik  könyvéhez  (Berlin  1900). 

Bubi  V.  Báobi,  a  Femando-Po  szigetén  (felső- 
guineai  öböl,  Nyugat-Afrika)  lakó  adiyák,  a 
bantu-négerek  egyik  ágának  európai  neve,  mert 
ők  minden  idegent  B.-nak  (a.  m.  barát)  szólítanak. 
A  B.-k  Gábunból  költöztek  át,  minthogy  őket 
szülőföldjükön  a  mpongvók  egyre  sanyargatták. 
Igen  elhagyatott  nép,  mely  meztelenül  jár,  csak 
pálmarostokból  font  kalapot  visel;  fegyverük 
a  tűzkős  puska  és  a  dárda,  ritkán  bunkó,  ezenkívül 
minden  férfi  a  karjára  szíjjal  erősített  kést  hord. 
A  B.-k  magas  (17  m.)  termetűek,  erős  testalkotá- 
suak,sötétbama  bőrüek.de  csúf  arcvonásuak  (miért 
is  angol  elnevezésük :  scratched  f aces,  ráncos  ar- 
cúak). Szelíd  jellemöknól  fogva  a  többi  négerek- 
től elütnek,  kicsiny  községekben  egy  főnök  kor- 
mányzósága alatt  élnek,  rabszolgaság  náluk  isme- 
retlen. Terményeiket  (yam-ot,  pálmadiókat  stb.) 
az  európaiakkal  más  tárgyakért  becserélik. 

Bubi  (ang.  Boőby),  kis  lakatlan  sziget  a  Tor- 
res-úton,  a  10°  35'  D.-i  szél.  alatt,  1845  óta  az 
arra  járó  hajók  itt  megállnak  és  egy  megjelölt 
barlangba  leveleket  tesznek  le  a  később  arra  járó 
hajók  számára,  valamint  elhozzák  onnan  az 
előbbi  hajókról  ott  hagyott  leveleket ;  egyszers- 
mind élelmiszereket  hagynak  ott  az  esetleg  elté- 
vedt hajók  számára. 

Bubics  Zsigmond,  püspök,  szül.  Ozorán  (Tolna 
vmegyóben)  1821  márc.  11.,  megh.  1907  máj.  22. 
Badenben.  Iskoláit  Magyaróvárott,  Sopronban 
és  Győrött,  teológiai  tanulmányait  főképp  a  bécsi 
Pázmáneumban  végezte.  1844-ben  szentelték 
pappá.A  szabadságharc  idején  8  utána  Esterházy 
Pál  herceg  fiai  mellett  nevelősködött,  kikkel  töbla 
ízben  külföldön  utazgatott,  behatóan  tanulmá- 
nyozva mindenütt  a  múzeumok,  képtárak  kincseit. 
1867-ben  győri  szentszéki  ülnök,  1879.  rátóti  pré- 
post, 1880.  nagyváradi  kanonok  és  papnevelő 
igazgató,  1884.  országgyűlési  képviselő,  1887. 
kassai  püspök  lett.  1893-ban  az  akadémia  leve- 


Bubiklr 


11     — 


BuccelatI 


lezö-,  1900.  tiszteleti  taggá  választotta.  Később 
a  Magyar  Nemzeti  Múzeumi  Tanács  másodelnöke 
lett.  1896  jún.  9.  megkapta  a  v.  b.  t.  tanácsosi  címet. 
Nagyon  értékes  festményeit  a  kassai  múzeumnak, 
mintegy  ezer  darabból  álló  holicsi  faience-gyüjte- 
ményót  pedig  a  budapesti  iparművészeti  múzeum- 
nak ajándékozta.  Irt  az  Arhaeológiai  Értesítőbe 
és  a  Századokba  több  cikket ;  önálló  müvei :  Ma- 
gyarországi várak  és  városoknak  a  m.  nemzeti 
múzeum  könyvtárában  létező  fa-  és  rézmetszetei, 
22  fototipikus  táblarajzzal  (Budapest  1880) ;  Gor- 
naro  Frigyes  velencei  bécsi  követnek  jelentései 
Budavára  visszavételéről  1686.  (1892—94,  ma- 
gyarul és  németül,  díszmű,  kéziratként) ;  Az  Es- 
terházy-család  története  (1894) ;  Esterházy  Pál 
Mars  Hungaricusa  (1895,  akad.  székf .) ;  A  mi- 
niatűré-festészetről (1899).  V.  ö.  Ortvay  Tiv.  a 
Századokban  (1909). 

Bubiklr,  perzsa  orvos,  1.  Rházes. 

Bublitz,  járási  székhely  Köslin  porosz  kerü- 
letben a  Gotzel  mellett,  (i905)  5168  lak.,  akik  na- 
gyobbára  földmívelők  ;  van  pamutfonó-  és  szesz- 
gyára. 

Bubna,  egyik  külvárosa  Prágának  (1.  o.). 

Bubna,  ősrégi  cseh  nemzetség,  mely  grófi  és 
bárói  ágban  virágzik.  Tagjai  közül  említendő : 
B.-Littitz  Ferdinánd  gróf,  szül.  1768  nov.  26., 
megh.  Milanóban  1825  jún.  6. 1784-ben  az  osztrák 
hadseregbe  lépett,  részt  vett  a  török  háborúban  és 
1792-1805-ig  a  francia  háborúkban,  1805  és  1809. 
I.  Napóleonnal  folytatott  békealkudozásokat. 
1812-ben  mint  követ  Parisba  ment.  1813-ban 
részt  vett  a  lipcsei  csatában  és  utóbb  Lyon-ig 
nyomult  elő.  1818-ban  Lombardia  f  őkormányzója 
volt.  1821-ben  elnyomta  a  piemonti  felkelést. 

Bubnjarci,  adók.  Zágráb  vm.  károlyvárosi 
j.-ban,  (1900)  504  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Eibnik, 
u.  t.  Károly  város. 

Bnbo  (állat),  1.  Baglyok. 

Bubo  (gör.  lágyékmirigy,  lat.  lympliadenitis),  a 
nyirokmirigyeknek  fertőző  megbetegedések  követ- 
keztében való  megnagyobbodása.  Nevezetesebb 
alakjai  pl.  &.pestises  B.,  az  egésztestben  korán  fel- 
lépő, fájdalmas,  gyorsan  széteső  kelevén yek;  a  S2;i- 
filiszes  B.,  a  sanker  környékén  ülő  mirigyek  ke- 
mény.szilvaalakú,  alig  fájdalmas  (indolens),  szét 
nem  eső  megnagyobbodása,  mely  lassan  a  távol 
esö  mirigyekben  is  fellép ;  a  venerikus  B.,  mely  a 
lágyfekély  közelében  fekvő  1—2  mirigynek  gyu- 
ladásából  és  genyes  széteséséből  áll ;  a  tuberku- 
lotikus,  leukaemiás  stb.  B.  rendszerint  az  egész 
test  minden  nyirokmirigyére  kiterjedve  és  fájdal- 
matlan, néha  ökölnyi  daganatokat  okozva.  A  nyi- 
rokmirigyek a  szervezetnek  a  fertőzéssel  folyta- 
tott küzdelmében  a  szűrő  szerepét  viszik.  E  cél- 
ból a  mirigy  flnom  hálószerű  récével  bir,  melyet 
rengeteg  sok  és  szaporodásra  könnyen  képes  sejt, 
a  kéreg  és  velőállomány  bélel  ki.  Fertőzés  ese- 
tében az  állomány  megduzzad  és  a  nyirokáram- 
mal hozott  fertőző  csirákat  megállítja  és  tönkre- 
teszi. Eközben  azonban  a  mirigy  is  szenvedhet, 
elkemónyedhetik  v.  széteshetik,  elgenyed,  kifeké- 
lyesedhet,  elsajtosodhatik  stb.,  különösen  ha  a 
fertőzés  igen  heves,  folyton  megújuló,  sokáig 
tartó  és  így  a  mirigynek  nincsen  ideje  regenerá- 
lódni vagy  ha  a  szervezet  annyira  elgyengült. 


hogy  a  mirigy  megerősödése  nem  tart  lépést  a 
fertőzés  mérvével.  A  B.-k  kezelésénél  az  alap- 
bajnak mielőbbi  megszüntetése  és  a  lobos  mi- 
rigynek megnyugtatása  a  fontos ;  ha  tehát  már 
el  van  árasztva  fertőző,  genyesztő  csirákkal, 
amelyek  előbb-utóbb  széteséshez  vezetnek,  úgy  a 
mirigy  felnyitása  v.  legalább  a  geny  kiszivattyu- 
zása  szükséges,  különben  pedig  borogatások- 
kal, pihentetéssel  törelcszünk  a  mirigylobot  eny- 
híteni. 

Bubopestis,  1.  Pestis. 

Búbos  banka,  1.  Bayika. 

Búbos  cinege  (Lophophanes  eristatus  L.,  áiiat), 
1.  Cinege-félék. 

Búbos  fecske  (áiiat),  1.  Macropteryx. 

Búbos  fürj  (állat),  1.  Gallipepla. 

Búbos  gébics  (Falcuncmus  frontatus,  áiiat),  a 
gébics-félék  (Laniidae)  családjába  tartozó  ausz- 
tráliai madárfaj.  Kb.  akkora,  mint  a  mi  tövisszúró 
gébicsünk. 

Búbos  pacsirta  (Ptüocorys  eristata  h.,  áiiat), 
1.  Pacsirta. 

Búbos  tyúkok  (Opisthocomi,  áiiat),  a  tyúkszerű 
madarak  (Alectornithes)  egyik  csoportja,  mely- 
nek rendszertani  helyzete  még  nincsen  végérvé- 
nyesen tisztázva.  Dél-Amerikában,  Kolumbia 
Egyesült-Államaiban Szurinamtól  D.-re Bolíviáig 
honos.  Legjellemzőbb  képviselője  a  búbos  tyúk 
(Opisthocomus  hoazin  Mull.),  melyet  bízvást  bű- 
zös tyúknak  is  lehet  nevezni,  annyira  jellemző 
reá  friss  lóganéjra  emlékeztető  bűze,  mely  miatt 
a  benszülöttek  sem  eszik  meg  a  húsát.  Hossza 
62,  szárnyhossza  34,  farkhossza  29  cm. 

Búbos  vöcsök  (Podiceps  eristatus  L.,  áiiat),  1. 
Vöcsök. 

Bubulcus  (állat),  1.  Egyiptomi  gém. 

Bubxis  V.  mumus,  tájszólásilag  babos,  bőbiska 
is(v.  ö. Ipolyi,Ma,gy.mYth.),  gyermekijesztő  rém. 

Buca,  kohászati  műszó,  1.  Bocs. 

Bucaramanga,  Santander  départamento  fővá- 
rosa Kolumbiában,  a  Rio  Lebrija  mellett,  990  m. 
magasan  a  tenger  fölött ;  kb.  20,000  lak.,  élénk 
kávékereskedéssel . 

Bucardia  (cor  bovinum  v.  taurium  a.  m. 
ökörszív)  névvel  jelölik  a  szívnek  enormis  kitá- 
gulását és  izmának  megvastagodását,  ami  külö- 
nösen kombinált  billen tyübántalmak  következmé- 
nyeként fordul  elő. 

Bucaró  (sp.),  illatos  agyagból  készült  spanyol 
serlegalakú  vízhütőedóny,  mázatlan,  fehéres,  vö- 
rös vagy  fekete  színű.  Mexikóból  került  Spa- 
nyolországba, ahol  a  XVI.  században  nagyon 
gyártották.  A  B.  agyagja  jó  ízű  s  a  spanyol  nők 
ették  is,  mert  gyógyító  erőt  tulajdonítottak  neki. 

Bucca  V.  mala,  a  pofa,  az  arc  oldalsó  része. 
—  Buccalis,  mindaz,  ami  a  pofán,  a  B.-n  vagy  an- 
nak szomszédságában  van,  vagy  ahhoz  tartozik. 

Buccaneer  (ang.  ejtsd:  bökkaair),  telivér  angol 
mén,  1.  Kisbér. 

Buccari,  1.  Bukkari. 

Buccelati  ^ejt8d :  buccseiáti),  Autonio,  olasz  krimina- 
lista,  szül.  Milanóban  1831  máj.  22.,  megh.  mint 
páviai  egyetemi  tanár  1890  febr.  5.  li'odalmi  tevé- 
kenységének jelentékeny  részét  az  olasz  büntető - 
törvónyköhyvi  javaslatok  bírálata  vette  igénybe, 
majd  a  Lombroso-féle  antropológiai  v.  pozitiv  is- 


Buccfna 


—    12    — 


Buch 


kóla  elleni  harc,  amelynek  irányát  egyenesen 
büntetőjogi  nihilizmusnak,  híveit  nihilistáknak 
nyilvánította,  tll  niliilismo  e  la  ragione  del  diritto 
penale».  Müvei  közül  említendők :  Istituzioni  di 
diritto  e  procedúra  penale  (1884) ;  a  stockholmi 
börtön-kongresszus  számára  írt  véleménye,  Sul 
sistema  cellulare.  Dolgozatainak  nagy  része  Luc- 
chini  Rivista  penale  c.  folyóiratában  jelent  meg. 

Buccina,  1.  Bucina. 

Buccinator-ideg  (nervus  buccinatorius),  a  tri- 
geminus  III.  részének  egy  ága,  a  pofa  bőrének 
érző  idege,  1.  Trigeminus. 

Buccinator-izom  (musculiis  hucci'nator),  a.  m. 
pofa-,  ti'ombitás-  v.  tárogató  izom,  1.  Fejizmok. 

Buccinátorok,  1.  Alchemia. 

Buccino,  falakkal  kerített  város  Salemo  olasz 
tartományban,  a  Botto  és  a  nápoly-tarantói  vasút 
mellett,  (i9oi)  5718  lak.  ÉNy.-ra  van  a  Lago  di 
Palo  nevű,  halban  dús  tó. 

Buccinum  L.,  az  előlkopoltyus  (Prosohran- 
chiata)  csigák  rendjében,  a  fésükopoltyusok  8i\- 
vendjéhöl  (Ctenobranchiata)  s  a  keskenynyelvüek 
(Bachiglossa)  csoportjából  való  tengeri  csiganem, 
melynek  egyik  faja,  a  hullámos  kürtcsiga  (B. 
undatum  L.),  az  európai  tengerekben  közönséges ; 
húsát  eszik ;  háza  8—9  cm.  magas.  E  nemnek 
fajai  különösen  a  felső-krétakorban  igen  el  vol- 
tak terjedve,  amennyiben  e  korból  100-nál  több 
faj  ismeretes. 

Buccleuch  (ejtsd:  bökiá),  skót  grófl  és  hercegi 
cím,  melyet  a  Le  Scott  család  viselt  legelőször.  A 
család  őse  Richárd  báró,  ki  1296. 1.  Eduárd  angol 
királynak  hódolt.  Utódai  1619.  a  grófl  címet  nyer- 
ték. A  második  B.  grófnak  másodszülött  leánya, 
Anna,  Monmouth  herceghez,  II.  Károly  király 
természetes  fiához  ment  nőül  (1663)  s  esküvője 
napján  a  B.-i  hercegnő  címet  kapta.  Henry 
nevű  dédunokája,  a  harmadik  B.-i  herceg  (szül. 
1746  szept.  13.,  megh.  1812  jan.  11.)  nagyanyjá- 
tól (1810)  a  queensberry-i  hercegi  címet  örökölte. 
Apósa,  Montagu  herceg  halála  után  pedig  annak 
a  címét  is  felvette.  Az  ö  unokája,  Montagu- Dou- 
glas-Scott  Walter  Francis,  B.-i  és  queensberryi 
herceg,  a  skót  nemesség  leggazdagabb  és  a  tory- 
párt  legbefolyásosabb  tagja  volt.  Szül.  1806  nov. 
25. ;  1842.  a  nagy  pecsét  őre  lett  s  Peel  Róbert 
alatt  (1845)  a  titkos  tanács  elnöke,  Megh.  1884 
ápr.  16.  Fia,  William  Henry  Walter  Montagu- 
Dougla.<}- Scott  (szül.  1831  szept.  9.),  a  hatodik  B.-i 
herceg,  szintén  a  tory-párt  tagja. 

Bncco  (lat.),  pofás  ember;  egyik  állandó 
maszkja  az  Atellana  fabula-nak.  (1.  o.),  t.  i.  a  fa- 
lánk, hízelgő  és  gyáva  szolga ;  az  olasz  brighella. 

Bucco  (növ.),  1.  Barosma. 

Baceoinantia  (gör.-lat.),  az  arcismeret  tu- 
dományának amaz  ága,  mely  a  száj  és  a  fogak 
alakjából  az  ember  jellemére  és  szellemi  képes- 
ségeire von  következtetéseket.  A  B.  megalapí- 
tója jRo^'es  Vilmos  népszerű  párisi  fogorvos  volt, 
aki  a  század  első  felében  élt  és  megfigyeléseit 
egy  füzetben  foglalta  össze,  melyet  a  párisi  tu- 
dományos akadémia  könyvtárában  őriznek.  A  B. 
ma  már  végképen  feledésbe  ment. 

Bucconidae  (állat),  1.  Bukkó-félék. 

Buccow,  Adolf,  báró,  osztrák  tábornok.  Ke- 
mény László  grófnak,  Erdély  gubernátorának  le- 


mondása után  1762.  Mária  Terézia  Erdély  teljes 
hatalmú  katonai  és  polgári  kormányzójának  ne- 
vezte ki.  Ezt  a  móltóságot  két  évig  töltötte  be  és 
ezalatt  oly  gyűlöletessé  tette  magát,  hogy  a  szé- 
kelyek Iwhérjának  nevezték.  Egyrészt  jogtalanul 
hajtott  be  mindenféle  adót,  másrészt  katonafog- 
dosással  sanyargatta  a  népet.  A  királynő  megbí- 
zásából székely  határőrezredeket  szervezett,  ami- 
nek a  székelyek  ellentálltak.  Erre  1764  jan.  6. 
éjjel  Madéfalván  Siskovics  altábornaggyal  oly 
vérfürdőt  rendeztetett,  melynek  400  székely  esett 
áldozatául.  B.-nak  még  ugyanabban  az  évben  be- 
következett halálában  Isten  ujját  látta  a  nép.  V.  ö. 
Szádeczky  Lajos  dolgozatait  a  székely  határőrség 
szervezéséről  és  az  általa  kiadott  Halmágyi-féle 
naplókat.  L.  még  Madéfalva  és  Határőrvidék. 

Bucefalus,  1.  Bukephalas. 

Bucentanrns,  1.  Bucintoro. 

Bucer  (Butzer,  Buzer),  Martin,  német  refor- 
mátor, szül.  Schlettstadtban,  Blszászban  1491  nov. 
11.,  megh.  Cambridgeben  1551  febr.  27.  Már  15 
éves  korában  a  dominikánus  rendbe  lépett  s  a 
heidelbergi  egyetemen  tanult.  Lutherrel  1518.  kö- 
tött személyes  ismeretsége,  valamint  Erazmus  ira- 
tai hamarmegnyertók  a  reformáció  ügyének,  s  el- 
hagyva rendjét,  annak  szolgálatában  lelkészkedett 
több  helyen,  nagy  tevékenységet  fejtve  ki  a  luthe- 
ránusok és  a  reformátusok  uniója,  sőt  a  reformá- 
tus és  katolikus  egyházak  kiegyeztetése  érdekében 
is.  E  célból  több  vallásértekezleten  vitázott  és  több 
névtelen  iratot  adott  ki.  Sokat  ártott  B.  hírnevé- 
nek, hogy  Hesseni  Fülöp  tartományi  gróf  kettős 
házasságát  védeni  iparkodott.  Politikai  okokból 
Strassburgot,  hol  lelkészkedett,  kénytelen  volt  el- 
hagyni 8 1549.  Cranmer  érsek  hívására  Angliába 
ment,  hol  nagy  tudományáért  és  szerénységéért 
általános  becsülésnek  örvendett.  Hamvait  a  cam- 
bridgei  főtemplomban  helyezték  örök  nyugalomra, 
de  Mária  királynő  kivétette  azokat  a  koporsóból 
és  megégettette,  mígnem  Erzsébet  neki  u.  o.  em- 
lékjelet állíttatott.  Számos  iratai  összegyűjtve 
még  nem  jelentek  meg.  V.  ö.  Baum,  Capito  u.  B. 
(Blberfeld  1860);  Lenz,  Briefwechsel  Landgraf 
Philipps  des  Grossmütigen  von  Hessen  mit  B. 
(Leipzig  1880—91,  3  köt.);  A.  Erichson,  Martin 
B.  (Strassburg  1891);  Harvey  A.,  M.  B.  in  Bng- 
land  (Marburg  1908). 

Buceros  (állat),  a  varjúszerü  madarak  (Gora- 
cornithes)  rendjében  a  rágócsőrüek  (Trogonifor- 
mes)  akendjének  egyik  neme.  L.  Szarvascsörü 
madár. 

Bucerotídae  (állat),  1.  Szarvascsörü  madár. 

Buch,  falu  Poroszország  Potsdam  kerületében, 
a  berlin-bernaui  vasút  mellett,  395  lak. ;  Berlin 
város  birtokával,  melyen  több  nagyszabású  in- 
tézményt állított  föl  Berlin  városa,  így  elmegyógy- 
intézetet 1500  személyre,  aggok  kórházát  szintén 
1500  ápolt  számára ;  továbbá  tüdőbeteggyógyító 
intézetet. 

Buch,  Christian  Leopold,  báró,  német  geoló- 
gus, szül.  1774  ápr.  26.  Stolpe  várában  (Uker- 
mark),  megh.  1853  márc.  4.  Berlinben.  A  hírneves 
Werner  Ábrahámnak  volt  a  tanítványa  a  frei- 
bergi  bányászati  akadémián.  Kezdetben  Werner 
eszméi  mellett  szállott  síkra,  de  amikor  Nápoly- 
ban ífMW&oíííi5  Sándorral  8  Gay-Lussac-^al  együtt 


Buchan 


—     13     — 


Buchaniták 


1805  aug.  12.  szemtanúja  volt  a  Vezúv  kitörésé- 
nek, belátta,  hogy  a  bazalt  nem  vizböl  keletkezik 
8  egyszersmlndenkorra  szakított  a  neptunikus  el- 
mélettel. Söt  a  másik  túlzásba  esett,  különösen  a 
Kanári-szigeteken  tett  utazása  után,  mert  a  dolo- 
mitot is  vulkáni  kőzetnek  mondotta  s  a  déli  ten- 
gerek atoll jait  is  kialudt  vulkánok  krátereinek 
vélte.  Eltekintve  azonban  ezen  tévedéseitől,  B. 
báró  geológiai  megfigyelései  nagyobbrészt  ma  is 
érvényesek.  Skandináviai  1810.  évi  utazásában 
azt  a  nevezetes  tényt  konstatálta,  hogy  ez  a  fél- 
sziget egyre  emelkedőben  van.  Az  Alpokban  és 
Németország  számos  területén  végzett  tanulmá- 
nyai eredményekép  1824.  kiadta  Németország 
földtani  térkópét  42  lapon,  amelynek  második  ki- 
adása 1832.  jelent  meg.  Legjelentősebb  tanulmá- 
nyait az  Alpokban  végezte  Humboldt  Sándorral 
együtt  s  Salzburg  vidékének  földtani  viszonyait 
ők  írták  le  legelőször.  Nevezetes  munkája :  Ueber 
den  Jura  in  Deutschland,  amely  1839.  Berlinben 
jelent  meg ;  míg  a  paleontológia  terén  legösmer- 
tebb  Ueber  Terebrateln  (Berlin  1834)  e.  értekezése. 
Összes  munkáit  összegyűjtve  Berlinben  adták  ki 
négy  kötetben  1867—85. 

Buchan  (ejtsd :  bökn),  1.  Alexander,  angol  me- 
teorológus, szül.  Kinnesswoodban  (Kinross  gróf- 
ság) 1829  ápr.  11.,  megh.  1907  máj.  13.  1860-ban 
a  skót  meteorológiai  társaság  titkára,  1906.  a 
Royal  Society  of  Edinburgh  alelnöke.  Számos 
munkái  közül  kiemelendő  úttörő  értekezése: 
The  mean  pressure  and  prevailing  winds  ower  the 
globe  (Transactions  of  the  Royal  Society,  2.ö.  köt., 
Edinburgh),  melyben  a  légnyomás  eloszlását 
kapcsolatban  a  szól  irányával  tárgyalja. 

2.  B;  Elizabeth,  1.  Bíichaniták. 

Bnclianan,  természettudományi  nevek  mel- 
lett Buchanan  F.  H.  (megh.  Bengáliában  1829.) 
orvos  jegj^e. 

Buchanan  (ejtsd :  bjúkenen),  1,  Glaudius,  az  in- 
diai vallásos  misszió  megalapítója,  szül.  Cambus- 
langban,  Skóciában,  1 766.,  megh.  Indiában  Kalkut- 
tában 1815  febr.  9.  Mint  a  keletindiai  társaság 
káplánja  1796.  Kalkuttába  ment,  hol  a  keleti  iro- 
dalom tanítása  végett  kollégiumot  alapított,  s  az 
újtestamentumot  lefordította  perzsa  s  hindosztáni 
nyelvekre.  1808-ban  visszatért  Angliába,  hol  fá- 
radhatatlan munkásságával  a  parlament  útján 
1813.  létesítette  egy  indiai  egyházalkotmány  alap- 
jait. Christian  researches  (keresztény  kutatások) 
c.  1811.  írt  s  1858.  Londonban  Foy  által  kiadott 
müvében  megírta  indiai  élményeit. 

2.  B.,  George,  skót  költő  és  történetíró,  szül. 
Killeameban  1506  febr.  1.,  megh.  Edinburghban 
1582  szept.  28.  A  franciskánusok  ellen  írt  Somnium 
és  Franciscanus  versei  miatt  bebörtönözték,  de  ö 
Parisba  menekült;  majd  Bordeauxban  élt  egy 
ideig,  hol  latin  nyelven  a  Jephtes  és  Baptistes 
szomorú  játékait  írta.  1543-ban  Parisban  Mon- 
taigne  tanítója.  1547-ben  a  coimbrai  egyetemre 
hívták,  ahol  azonban  szabadelvű  magatartása 
miatt  fogságra  vetették.  Itt  kezdte  meg  a  zsol- 
tárok latin  verses  fordítását  (Paraphrasis  psal- 
morum  Davidis  poetica,  Strassburg  1566,  Basel 
1721).  1560-ban  Skóciába  ment,  hol  nyíltan  áttért 
a  protestantizmusra ;  igazgatója  lett  a  st.  -andrewsi 
egyetemnek  és  érdemeket  szerzett  a  skót  felsőbb 


iskolák  fejlesztése  körül.  A  Stuart  Mária  korabeli 
mozgalmakban  Murray  gróf  régens  pártjára  állt 
és  a  De  Maria  Scotorum  regina  c.  iratban  kemé- 
nyen kikelt  Mária  jelleme  ellen.  A  királynő  bu- 
kása után  VI.  Jakab  nevelője  lett.  Erzsébet  an- 
gol királynő  pecsó tőrré  nevezte  ki,  de  mikor 
Jakab  személyesen  átvette  az  uralkodást,  B.- 
nek  vissza  kellett  vonulnia.  De  jure  regni  apud 
Scotos  (Edinburgh  1579)  c.  munkájában  erélye- 
sen védelmezte  a  nép  jogait.  Utolsó  éveit  a 
Rerum  Scotticarum  história  (Edinburgh  1582, 
20  köt.,  angolul  1690  s  újabban  is)  kidolgozására 
fordította.  Latin  nyelven  írt  költeményei  közt  leg- 
sikerültebbnek tartják  az  Epithalamium  címűt, 
melyet  Stuart  Máriának  H.  Ferenccel  való  lako- 
dalmára írt.  Munkáit  kiadták :  Ruddiman  (Edin- 
burgh 1715),  Burmann  (Leiden  1725).  V.  ö.  Irving, 
Memoirs  of  the  life  and  writings  of  G.  B.  (Bdü- 
burgh  1807) ;  Brown  Hume  P.,  G.  B.  humanist 
and  reformer  (u.  o.  1890). 

3.  B.,  James,  az  Egyesült-Államok  15.  elnöke, 
szül.  Stony  Batterban  (Pennsylvania)  1791  ápr. 
23.,  megh.  Wheatlandben  1868  jún.  1.  A  pennsyl- 
vaniai törvényhozó  testületbe,  majd  1820.  a  kon- 
gresszusba választották.  Jackson  elnök  1831-ben 
Oroszországba  küldte,  ahol  az  első  kereskedelmi 
szerződést  hozta  létre.  Polk  elnök  alatt  államtitkár 
volt  (1845—49).  1852-ben  a  demokraták  elnök- 
jelöltje volt.  1853-ban  londoni  követté  nevezték 
ki.  Amerikába  visszatérve,  1857.  a  rabszolgapárt, 
vagyis  a  Déli  államok  szavazataival  nyerte  el  az 
elnöki  széket.  Mint  elnök  tétlenül  nézte,  mint  ké- 
szítik elő  a  DéU  államok  elszakadásukat.  Midőn 
1861  márc.  4.  visszalépett,  Lincoln  elnöknek  a  ki- 
törő polgárháborút  hagyta  örökül.  V.  ö.  Curtis, 
Life  of  James  B.  (New-York  1883,  2  köt.). 

4.  B.,  Bobért,  angol  költő  és  hírlapíró,  szül. 
1841  aug.  18.,  megh.  1901  jún.  10.  Glasgowban 
tanult.  Költői  pályáját  Londonban  kezdte  meg 
1863.  Undertones  c.  verskötetével.  Ezt  követték 
London  poems  (1866)  és  fordítások  skandinávból : 
Ballad-stories  of  the  affections.  Későbbi  munkái : 
Wayside  poesies  (1867) ;  North  coast,  and  other 
poems  (1867) ;  The  book  of  Orm,  the  Célt  (1870) ; 
Dráma  of  kings  (1871) ;  The  land  of  Lomé  (1871) ; 
The  witchflnder,  tragédia;  A  madcap  princö  (1874) 
vígjáték.  Kritikai  művei :  Dávid  Gray  and  other 
essays  (1868) ;  The  fleshly  school  of  poetry  (1872) 
Rossetti  és  Swinburne  ellen.  Regényei  közül  ki- 
válóbb The  shadow  of  the  sword(1876).  További 
munkák :  Balder  the  Beautiful  a  song  of  divine 
death  (1877) ;  Ballads  of  life,  lőve  and  humour 
(1882) ;  The  City  of  dream,  an  epic  poem  (1888) ; 
The  coming  Terror  and  other  essays  and  letters 
(1891) ;  Andromeda,  idyll  of  the  great  river(1900). 
Művei  utoljára  1901.  jelentek  meg.  V.  ö.  H.  Jay, 
Róbert  B.  (1903). 

Buchaniták,  fanatikus  felekezet,  mely  1783. 
Skócia  nyugati  részében  keletkezett,  de  már  meg- 
szűnt. E  felekezetnek  alapítója  Buchan  Eliza- 
beth volt,  ki  1735.  szül.  Glasgowban,  megis- 
merkedett White  Hugh  nevű  lelkésszel  s  ketten 
új  szektát  alapítottak  Irvineben.  Híveik  abban  a 
hitben  éltek,hogy  halál  nélkül  jutnak  föl  a  menny- 
országba. Az  általuk  várt  mennyország  puszta  ér- 
zéki gyönyörökből  állott ;  korlátlan  nemi  közös- 


Buchara 


—    14 


Bucher 


sógben  éltek  egymással,  mert  a  házasságot  a 
keresztényekhez  méltatlan  dolognak  tartották,  s 
rendszeresen  folytatták  a  gyermekülést.  Végleg 
kipusztultak,  az  utolsó  közülök  1846-lg  élt.  A 
felekezet  történetét  Train  Joseph  Irta  meg  leg- 
részletesebben The  Buchanltes  from  First  to  Last 
(A  Buchaniták  kezdettől  végig)  c.  Edinburghban 
1846.  megjelent  művében. 

Buchara,  1.  Bokhara. 

Bucharai  kö,  1.  Lazurkő. 

Buchari,  1.  BokJiári. 

Bucharius.  Ezen  név  alatt  fordul  elö  az  Árpá- 
dok korában  ama  nagyszámú  személyzet  egyik 
csoportja,  melynek  kötelessége  volt  a  királyi  ud- 
varban felszolgálni  s  ellátni  azt  mindennemű  szük- 
séglettel ;  ennek  fejében  a  várjavakból  földet  kap- 
tak haszonélvezetbe,  mely  az  Árpád-korszak  vége 
felé  jobbára  örök  tulajdonukká  vált,  maguk  pedig 
a  kisnemességbe  olvadtak.  Ilyenek  voltak  a  ki- 
rályi vadászok,  halászok,  lovászok,  szakácsok, 
sütök,  asztalnokok,  regösök  vagy  jokulátorok, 
igricek  stb.,  közéjük  tartoztak  a  B.-ok  is.  Okira- 
taink szerint  a  B.-ok  pohárnokok  v.  pincemesterek 
voltak,  leik  saját  szekereiken  szállították  a  bort 
a  kir.  udvarba  és  a  főpohárnokmester  vagy  Árpád- 
kori  nyelven :  a  pohárnokok  ispánja  alá  tartoztak. 
A  XIII.  sz.  derekától  kezdve  már  teljes  katonai 
fegyverben  részt  vettek  a  király  hadjárataiban. 

Buchau,  1.  város  Württembergben,  hajdan 
birodalmi  város,  nem  messze  a  Peder-tótól,  a 
Duna-kerületben,  (i905)  2411,  többnyire  kat.  lak., 
kat.  és  ev.  templommal,  kastéllyal,  sörfőzővel  és 
kötő-szövőgyárral.  —  2.  B.  (csehül  Bochov),  vá- 
ros Csehország  Luditz  ker.  kapitányságában, 
fi90o)  2216  lak.,  ásványvízforrással,  több  gyárral. 

Buchberg,  kisk.  Temes  vm.  lippai  j.-ban,  most 
Bükkhegy  (1.  o.). 

Buchbergi  bor,  egyike  a  legjobb  svájci  vörös 
boroknak  Reineek  vidékéről  St.-Gallen  kan- 
tonban. 

Buchbinder  Bernát,  Bécsben  élő  színműíró, 
írói  álnéven  Klinger  Gusztáv,  szül.  1851  júl.  6. 
Budapesten.  Kezdetben  mint  budapesti  német 
újságíró  elbeszéléseket  és  regényeket  írt,  később 
Bécsben  a  színműirodalom  terén  fejtett  ki  serény 
mimkásságot;  több  müvét  magyar  nyelven  is 
előadták.  Mintegy  harminc  színpadi  művet  (drá- 
mát, életképet,  bohózatot)  írt ;  A  mameluk  c.  szín- 
művét Jókai  Mórral  együtt.  Ismertebb  művei : 
Husarenliebe;  Heiratauf  Probe;  EinkeckerSchna- 
bel ;  Die  Küchenkomtesse ;  Die  dritte  Eskadron ; 
Die  Díva ;  Achtundvierzig  Stunden  Urlaub ;  Er 
und  seine  Schwester ;  Das  Wáschermadel ;  Der 
Eintagskönig ;  Das  Musikantenmádel ;  Die  Förs- 
ter-Christel ;  Paula  macht  alles ;  Die  Prau  Gretl. 

Buchböck  Gusztáv,  kémikus,  szül.  Pozsonyban 
1869  febr.  15.  Középiskolai  tanulmányait  szülő- 
városában végezte,  majd  a  budapesti  egyetemen 
kémiai,  matematikai  és  íizikai  előadásokat  hall- 
gatott, mely  tárgyakból  a  tanári  szakvizsgálatot 
isietette.  1896-ban  bölcsészdoktori  okleveletnyert. 
Előbb  mint  tanársegéd,  1902-től  1909-ig  mint 
adjunktus  működött  az  egyetemi  I.  kémiai  intézet- 
ben. 1904-ben  az  általános  kémia  magántanára, 
1909-től  a  kémia  ny.  rk.  tanára  a  budapesti  tud. 
egyetemen.  A  Tud.  Akad.  levelező  tagja.  Dolgo- 


zatai :  A  topliczai  ásványvíz  kémiai  analizise ; 
A  carbonysulfid  hydrolitos  bomlásának  sebessé- 

féröl;  Aferrocyanaethyl  molekulasúlyáról  i  A 
özeg  befolyása  a  reakciósebességre ;  A  cnzi  jód- 
tartalmú ásványvíz  physikochemiai  vizsgálata. 
Az  ion-elmélet ;  Az  ionok  hidratációja,  ós  kisebb 
cikkek  a  Magyar  Chemiai  Folyóiratban. 

Bnchen,  város  Baden  nagyhercegségben,  Mos- 
bach  kerületben,  (i905)  2105 lak.,  nagy  kőbányával. 

Buchenau,  Franz,  német  botanikus,  a  brémai 
népiskola  (1868—1903)  igazgatója,  szül.  Cassel- 
ben  1831  jan.  12.,  megh.  1906  ápr.  23.  Különböző 
értekezésein  kívül  a  következő  munkáit  említ- 
jük :  Index  criticus  Butomacearum;  Alismacearum 
Juncaginearumque  (Bréma  1868);  Flóra  von  Bre- 
men  (6.  kiadás  Leipzig  1906) ;  Flóra  der  Ostfriesi- 
schen  Inseln  (4.  kiad.  u.  o.  1901) ;  Monographia 
Juncacearum  (u.  o.  1890) ;  Flóra  d.  norwestdeut- 
schen  Tiefebene  (u.o,  1894);  ehhez  pótlék  (1904). 
Engler,  Das  Pílanzenreich  gyűjteményes  munká- 
ban a  Tropaeolaceae  (1902,  Heft  10) ;  Scheuch- 
zeriaccae,AlÍ8mataceae,  Butomaceae  (1903.  Heft 
16)  és  Juncaceae  (1903,  Heft  25)  monográfiáját 
írta  meg. 

Buchenberger,  Adolf,  badeni  áUamférfl,-  szül. 
Mosbachban  1848  máj.  18.,  megh.  Karlsruhéban 
1904  febr.  20.  1893-ban  kinevezték  a  pénzügy- 
minisztérium elnökévé  s  egyúttal  Baden  megha- 
talmazottjává a  szövetségi  tanácsban.  1899— 
1904-ig  pénzügyminiszter  volt.  Fő  munkája  az 
Agrarwesen  u.  Agrarpolitik  (Leipzig  1892—93,  2 
köt.,  a  Wagner-féle  Handbuch  d.  politisehen  Öko- 
nomie  egyik  része);  Zur  laudwirtschaftlichen 
Frage  der  Gegenwart  (Leipzig  1887—88) ;  Grund- 
züge  d.  deutschen  Agrarpolitik  (Berlin  1897,  2. 
kiad.  1899) ;  Pinanzpolitik  und  Staatshaushalt  im 
Grossherzogtum  Baden  1850—1900  (1902). 

Buchenstein  (Livinallongo),  a  Cordevoíe  folyó 
felső  folyásának  völgye  a  déltiroli  dolomitalpok 
közt.  É.-on  a  Sella-csoport,  K.-en  a  Nuvolan,  D.-en 
a  Marmolada-csoport  határolja,  átlag  1500  m. 
magas.  Az  egész  völgy  helységei  egy  községet 
alkotnak,  főhelység  Pieve,  (isoo)  2186  lak.,  járás- 
bírósággal. A  Col  di  Lana  (2464  m.)  szép  kilátást 
nyújt. 

Buchensteini  rétegek  (geoi.),  a  felső  triász 
emeletének  képződménye  az  Alpokban. 

Bucher,  1.  Antonvon,  németíró,  szül.  München- 
ben 1746  jan.  8.,  megh.  u.  o.  1817  jan.  8.,  hol  1771 
óta  iskolaigazgató  volt.  A  jezsuita  iskoláztatás  he- 
ves ellensége.  Szabad  szellem,  humor  és  maró  sza- 
tíra jellemezik  munkáit.  Humorisztiko-szatirikus 
munkái :  Charfreitagsprocession ;  Spottspiel  von 
der  Sündflut;  Fastenexempel;  Portiunkula-Büch- 
lein ;  Christenlehre  auf  dem  Lande ;  Die  Jesuiten 
auf  dem  Lande ;  AUerneuester  jesuit.  Bulenspie- 
gel ;  komoly  hangúak :  Briefe  über  die  Jesuiten 
in  Bayern.  Összes  munkáit  Kiessing  J.  adta  ki  öt 
kötetben  (München  1819—20). 

2.  B.,  Lothar,  porosz  politikai  író,  szül.  Neu- 
stettinbenl817  okt.25.,  megh.  Glionban  a  Genfl-tó 
partján  1892  okt.  12.  A  bírói  pályára  lépett, 
1848.  a  fi-ankf ui'ti  nemzetgyűlésbe  választották, 
később  pedig  a  II.  porosz  kamarába,  hol  B.  az  al- 
kotmányos reformokban  élénk  részt  vett  és  a 
Berlinben  kihirdetett  ostromállapot    ellen  fel- 


Bucher-féle  tűzoltó  anyag 


—     15     — 


Buchner 


szólalt.  1850.  pedig  megtagadta  az  adót.  E  miatt 
fogságra  Ítélték,  mely  büntetés  elöl  Londonba 
menekült,  ahol  1859-ig  mint  hirlaplró  élt.  Las- 
sacskán szakított  liberális  pártállásával  és  Der 
Parlamentarismus,  wie  er  ist  c.  feltűnést  okozó 
könyvében  be  is  vallotta  politikai  színváltozását. 
1861-ben  visszatért  Németországba  és  a  szabad- 
elvű nemzeti  párt  ellenfeleihez  szegődött.  1864- 
ben  Bismarck  a  külügyi  minisztériumban  alkal- 
mazta, sőt  B.  elválaszthatatlan  kisérője  lett  a 
kancellárnak,  kinek  külügyi  politikai  jegyzékeit 
és  politikai  emlékiratait  gyakran  egymaga  fogal- 
mazta. Az  1870— 71-iki  háborúban  sem  távozott 
Bismarck  oldala  mellől.  Bismarck  elboesáttatása 
után  azonban  B.  is  visszavonult  (1892).  Egyéb 
müvei  közül  nevezetesebbek :  Kulturhistorische 
Skizzen  aus  d.  Industrieausstellung  aller  Völker 
(Frankfurt  1851);  Bilder  aus  der  Fremde,  für 
die  Heimat  gezeichnet  (1862,  2  köt.).  Sajtó  alá 
rendezte  Lassalle-nak  System  der  erworbenen 
Rechte  2.  kiadását  (Lassalle  ugyanis  végrendele- 
tében B.-t  bizta  meg  munkái  kiadásával);  Kleine 
Schriften  politischen  Inhalts(1893).  V.  ö.  Poschin- 
ger,  Ein  Achtundvierziger  (Berlin,  2  kötet  1890). 

Bucher-féle  tűzoltó  anyag,  1.  Tűzoltó  anyagok. 

Buchesismus,  1.  Buchez. 

Buchez  (ejtsd :  bUsé),  Ph^üivpe  Benjámin  Joseph, 
francia  orvos  és  író,  szül.  Mortagneban  1796  márc. 
31.,  megh.  Rhodezben  1865  aug.  12.  Többed  ma- 
gával titkos  szövetséget  szervezett  a  Bourbonok 
megbuktatására ;  el  is  fogták,  de  nemsokára  sza- 
badon bocsátották.  Mint  a  Saint-Simonismus  hive 
1826  óta  egy  ideig  munkatársa  volt  a  Le  Pro- 
ducteur  c.  lapnak.  Később  a  történelemmel  és  íllo- 
zóílával  foglalkozott;  a  L'Européen  c.  folyóiratban 
pedig  saját  új-katolikus  nézeteit  fejtegette  (fllo- 
zóflai  rendszerét  Buchesismus-nak  nevezték). 
Az  1848  februáriusi  forradalom  után  B.  két  hó- 
napig a  nemzetgyűlés  elnöke  volt.  Kiadta  Roux- 
val  együtt  a  Histoire  parlementaire  de  la  róvolu- 
tion  frangaise-t  (Paris  1833—38,  40  köt.),  s  több 
filozófiai,  történelmi  és  politikai  munkát,  minők : 
Essai  d'un  traité  compléte  de  philosophie,  au  point 
de  vue  du  catholicisme  et  du  progrés  (Paris  1833— 
1838,40  köt);  Introduction  de  la  science  del'hi- 
stoire  (u.  0. 1842) ;  Hist.  de  la  formation  de  la  na- 
tionalité  f  ranyaise  (1859) ;  Traité  de  politique  (u.  o. 
1866,  2  köt.).  Legkiválóbb  követője  volt  Saint- 
Simonnak  s  alaposan  ismerte  a  nemzetgazdásza- 
tot  és  szocialisztikus  fllozóílát. 

BvLchholtz  Jakab,  mineralogus,  a  Magas-Tátra 
hegység  legelső  kikutatóinak  egyike.  Már  ifjú  ko- 
rában sokat  barangolt  a  Kárpátokban  természeti 
kincsek  gyűjtése  végett ;  gyűjteményeiről  oly  hí- 
res lett,  hogy  Ferenc  császár  1754.  megbízta  öt 
az  ércbányák  átkutatásával.  1746-ban  több  ezer 
ércdarabból  állította  össze  a  Tátrahegység  dom- 
borművű térképét,  melyet  Althan  gróf,  akkori 
váczi  püspök  vett  meg. 

Buchholz,  1.  város  Szászországban,  Chemnitz 
kei-ületben,  (i905)  9306  lak.,  szép  ev.  templommal. 
Bölcs  Frigyes  és  Bismarck  emlékszobraival,  pa- 
szományárúgyárral és  iskolával,  sörfőzőgyárral, 
litográfiái  intézettel.  —  2.  B.  (Französisch-B.j, 
falu  Poroszország  Potsdam  kerületében,  (i9oo)  3157 
lak. ;  van  szép  kastélya  parkkal,  Vilmos  császár 


emléke,  három  elmegyógyító  intézete.  A  nagy 
választófejedelem  által  befogadott  francia  huge- 
nották telepítették  meg. 

Buchholz,  1.  Kari,  német  festő,  szül.  Vippach- 
ban  1849  febr.  23.,  megh.  1889  máj.  29.  Weimar- 
ban  Max  Schmidtnek  volt  tanítványa  és  főleg 
Weimar  környékén  festette  finom,  festői,  hangu- 
latos tájképeit,  melyek  közül  kettő  a  berlini 
Nationalgalerieben  látható. 

2.  B.,  Reinhold,  német  zoológus  és  utazó,  szül. 
Odera-Frankfiu-tban  1837.  okt.  2.,  megh.  Greifs- 
waldban  1876  ápr.  17. 1869-ben  részt  vett  a  német 
sarkvidéki  expedícióban.  1872-ben  a  greifswaldi 
egyetemen  az  állattan  tanárává  lett  és  még  azon 
nyáron  Afrikába  hajózott,  ahol  1875-ig  a  Kame- 
run-hegységben, Fernando  Po  szigetén  és  az 
Ogové  mellékén  kutatott.  Megjelent  tőle :  Erleb- 
nisse  der  Mannschaft  des  Schiffs  Hansa  bei  der  ü. 
deutschen  Nordpolfahrt.  Nyugat-afrikai  uti  nap- 
lóit Heinersdorfí  dolgozta  föl  (Leipzig  1880). 

Buchit,  a  bazalt-kőzetbe  beolvasztott  homok- 
kövek, amelyek  üveggé  olvadtak  meg. 

Buchka,  Hermann  von,  jogtudós  és  mecklen- 
burg-schwerini  miniszter,  szül.  Schwanbeckben 
1821  jún.  19.,  megh.  Schwerinben  1896  jún.  15. 
Előbb  Rostockban  jogtanár,  1866  óta  pedig  a 
mecklenburg-schwerini  igazságügyi  minisztérium 
főnöke  volt.  Munkái :  Der  unvordenkliche  Besitz 
des  gemeinen  Deutschen  Civilrechts  (Heidelberg 
1841) ;  Die  Lehre  vom  Einfluss  des  Processes  auf 
das  materi elle  Rechtsverháltniss  (Rostock  1846) ; 
Die  Lehre  von  der  Stellvertretung  bei  Bingehung 
von  Vertragén  (Rostock  1852);  Entscheidungen 
des  grossherzogl.  mecklenb.  Oberappellations- 
gerichts  zu  Rostock  (Rostock  1855  s  k.  5.  köt.). 

Bucbloé  Engelni.  (növ.),  a  Gramineae  (Pázsit- 
fűfélék) család  génusza,  melynek  egyetlen  faja, 
a  B.  dadyloides  Engelm.,  az  északamerikai  prai- 
riek  nevezetes  huffalo-füve.  Alacsony,  lecsepült, 
a  földet  nagy  területeken  beborító  fű,  mely  a 
prairiek  legjobb  legelőjét  adja.  A  marha  akkor  is 
szívesen  lelegeli,  ha  a  forró  nyári  nap  látszólag 
teljesen  kiszíkkasztotta.  Néhány  órai  eső  az  egész 
legelőt  ismét  pompásan  helyrehozza. 

Buchlowitz,  város  Üngarisch-Hradisch  kerületi 
kapitányságban  Morvaországban,  9  km.-reUng.- 
Hradischtól,  (1910)  2308  cseh  lak.,  kénes  források- 
kal, gyümölcstermeléssel,  a  Berchtold  grófok  kas- 
télyával. 4  km. -re  tőle,  a  Mars-hegység  egyik 
magaslatán  a  régi  Buchlau-várkastély. 

Buchner,  1.  Eduárd,  német  kémikus,  szül. 
1860  máj.  20.  Münchenben,  ahol  1890.  a  kémiai 
laboratóriumon  asszisztens  volt.  1893-ban  kiéli, 
1896.  tűbingeni  egyetemi  tanár,  1898.  Berlinbe 
ment  a  gazdasági  főiskola  tanárának.  Innen  hív- 
ták meg  a  boroszlói  egyetemre  1909.  1907-ben  a 
kémiai  Nobel-díjat  nyerte  meg  azokért  a  korszak- 
alkotó kutatásokért,  melyekkel  az  erjedés  folya- 
matának okait  új  világításba  helyezte.  1903-ban 
fölfedezte,  hogy  az  alkoholos  erjedést  nem  az 
ólesztősejtek  életműködése,  hanem  a  bennük  levő 
és  elszigetelhető  enzym,  a  zymase  idézi  elő.  Művei : 
Die  Zymasegarung  (München  1903) ;  Beziehungen 
der  Chemie  zur  Landwirtschaft  (Berlin  1904). 

2.  B.,  Hans,  német  bakteriológus,  B.  1.  test- 
vére, sztU.  Münchenben  1850  dec.  16.,  megh.  u.  0. 


Buchoizit 


16 


Buchta 


1902  ápr.  5.  Naegeli  laboratóriumában  München- 
ben a  betegséget  okozó  baktériumok  tanulmányo- 
zásának szentelte  minden  tevékenységét.  1880-ban 
a  müncheni  egyetemen  az  egészségügytan  ma- 
gán-, 1892.  rendkívüli  és  1894.  rendes  tanára 
lett,  egyúttal  az  egyetem  higiéniai  intézetének 
vezetésével  is  megbízták.  Müvei :  Über  die  experi- 
mentelle  Brzeugung  des  Milzbrandkontagiums 
aus  den  Heupilzen  (1880) ;  Untersuchungen  über 
den  Durchtritt  von  Infektionserregern  durch  die 
intakté  Lungenoberíláche  (Archiv  für  Hygienie, 
8.  köt.  1888) ;  Untersuchungen  über  die  bakterien- 
feindlichen  Wirkungen  des^Blutes  undBlutserums 
(u.  o.,  10.  köt.  1890);  Über  den  Einfluss  des  Lich- 
tes  auf  Bakterien  und  über  die  Selbstreinigung 
der  Plüsse  (u.  o.  17.  köt.  1893);  Die  chem.  Eeiz- 
barkeit  der  Leukocyten  und  derén  Beziehung  zur 
Entzündung  und  Eiterung  (Berliner  klinische 
Wochenschrift,  1890). 

3.  B.,  Johann  Andreas,  gyógyszerész  és  kémi- 
kus, szül.  Münchenben  1783  ápr.  6.,  megh.  u.  o. 
1852  jún.  5.  A  müncheni  egyetemen  a  gyógyszer- 
tan tanára  volt.  A  gyógyszerészek  számára  szer- 
kesztett Repertórium  d.  Pharmacie-t  egész  halá- 
láig ö  vezette.  1836-ban  kiadta  a  Lehrbuch  der 
analytischen  Chemie  u.  Stöchimetrie  c.  könyvét. 
Ezeken  kívül  még  írt  fizikai,  gyógyszertani  és 
toxikológiai  könyveket. 

4.  B.,  Ludwig  Andreas,  orvos,  az  előbbinek  fia 
és  utódja  a  katedrán,  szül.  Münchenben  1813  júl. 
23.,  megh.  u.  o.  1897  okt.  23.  Atyja  halála  után 
a  gyógyszerészeti  Repertóriumot  Neues  Reper- 
tórium címmel  ö  vezette  tovább.  A  német  gyógy- 
szerkönyv szerkesztőbizottságának  egyik  tagja 
volt,  az  akkori  szaklapokban  több  dolgozata  je- 
lent meg. 

5.  B;  Max,  ném.  utazó  és  orvos,  szül.  1846  ápr. 
25.  1875-ben  körülutazta  a  Földet  és  hosszabb 
ideig  tartózkodott  New-Zeelandban,  a  Fidzsi 
és  Havaíi  szigeteken  és  Észak-Amerikában. 
1878-ban  a  német  Afrikai -társaság  ajándékokat 
küldött  vele  Nyugat- Afrikába  Muata  Jamvónak, 
aki  Pogge-t  oly  barátságosan  fogadta.  1884-ben 
Nachtigalt  kísérte  nyugatafrikai  útján.  Vele 
együtt  kötötte  Togóval  a  védőszerzödést,  s  Nachti- 
gal  Kamerun  ideiglenes  konzuljává  nevezte  ki.  Ké- 
sőbb a  müncheni  etnogr.  múzeum  igazgatója  lett. 
A  bajor  kormány  megbízásából  (1889)  a  melbour- 
nei  kiállításra  ment  és  visszatérőben  a  Csendes- 
óceán  partvidékén  etnológiai  gyűjtéseket  végzett. 
Megjelent  tőle :  Reise  durch  den  Stillen  Ocean 
(Breslau  1878) ;  Kamerun.  Skizzen  u.  Betrachtun- 
gen  (Leipzig  1887). 

Buchoizit  (ásv.),  1.  Fibrolit. 

Buchon  (ejtsd:  büsoS),  Jean  Alexandre,  francia 
történetíró,  szül.  Menetou-Salonban  1791  máj.  21., 
megh.  Parisban  1846  ápr.  29.  írói  működését 
mint  ellenzéki  hírlapíró  kezdte  meg,  amiért  a 
kormány  első  munkáit,  többek  között  a  Vie  du 
Tasse-t  (Paris  1817)  eltiltotta.  1821-ben  fölolva- 
sásokat tartott  az  angolok  drámai  müvészettör- 
ténetéről.Beutazta  Európa  nagy  részét  s  nagy  szor- 
galommal gyűjtött  anyagot  a  CoUection  des  chro- 
niques  nationales  francai  ses  écrites  en  langue 
vulgaire  du  XIII.  au  XIV.  siécle  c.  nagyszabású 
vállalatához  (Paris  1824—29,  47  köt.),  melyet  a 


Chroniques  de  Froissart  kiadása  követett  (1824— 
26,  15  köt).  1840-ben  kiadta  a  Chroniques 
étrangéres  relatives  aux  expéditions  frangaises 
pendant  le  XIII.  sióele.  1828-ban  Franciaország 
levéltárai  és  könyvtárainak  főfelügyelőjévé  ne- 
vezték ki.  Azonban  a  Polignac-minisztérium  meg- 
fosztotta ez  állásától.  Ezóta  egészen  a  tudomány- 
nak élt  Parisban.  Egyéb  művei :  Histoire  des 
conquétes  et  de  l'ótablissement  des  Frangais  dans 
les  ótats  de  l'ancienne  Gréce  sous  les  Villehar- 
douin  (befejezetlen.  Paris  1846, 1.  köt.) ;  La  Gréce 
continentale  et  la  Moréé  (1843) ;  Recherches  et 
matériaux  pour  servir  a  une  histoire  de  la  domi- 
nation  frangaise  dans  les  provinces  démembrées 
de  l'empire  grec  (u.  o.  1840) ;  Nouvelles  recherches 
historiques  sur  la  principautó  frangaise  de  Moréé 
(1845, 2  köt.) .  A  Histoire  uni verselle  des  religions, 
théogonies,  symboles,  mystéres,  dogmes,  stb.  is 
B.  vezetése  mellett  indult  meg  (5  kötet.  Paris 
1844—46). 

Buchonit,  bazaltszerü  kőzet,  ú.  n.  nefelíntefrit, 
elegyrészei :  nefelin,  amílbol,  plagioklász,  augit, 
biotit  és  magnetit. 

Buchrucker,  Kari,  lovag,  evang.  teológus, 
szül.  1827  nov.  19.  Kleinweisachban  (Bajoror- 
szág), megh.  1899  jan.  29.  Münchenben.  Oberlaim- 
bachban,  Nördlingenben  .volt  lelkész,  1873  óta 
Münchenben,  ahol  a  Márk-templomot  létesíté, 
1885  óta  főegyházi  tanácsos.  Kiválóbb  munkái ; 
Die  Grundlinien  der  kirchl.  Katechetik  (Berlin 
1889) ;  Die  Normalkatechismen  der  christl.  Krrche 
(Nürnberg  1890) ;  Der  Schriftbeweis  im  Katechis- 
musunterricht(Gotha  1893);  Die  Grosstaten  Gottes 
und  imser  Glaube  (Nördlingen  1883) ;  Christian 
Friedr.  B.,  ein  Seelsorgerleben  (nagyatyja  életr., 
München  1876).  Frankkal  együtt  1890  óta  a  Neue 
Kirchl.  Zeitschrift  kiadója.  Ő  kezdeményezte  a 
belmissziói  vándorértekezleteket,  amikből  a  bajor 
országos  belmissziói  egyesület  nőtte  ki  magát  az 
ő  elnöklete  alatt. 

Bachs,  falu  St.  Gallen  svájci  kantonban,  1 
km. -nyíre  a  Rajna  balpartjától,  a  B.— feldkirchi 
és  rorschach—churi  vasutak  csomópontján,  svájci 
és  osztrák  vámhivatallal,  (1910)  4437  lak.,  akik 
állattenyésztéssel,  himzöiparral  és  kereskedéssel 
foglalkoznak. 

Buchsbaum  (Pmhsbaum),  Hans,  egyike  azon 
építőmesfereknek,  kik  a  bécsi  Szt.  István  székes- 
egyházat építették  a  XV.  sz.-ban.  1429-ben  vette 
át  a  templom  építését,  1432.  fejezte  be  a  déli  tor- 
nyot és  a  másikba  is  belefogott.  1451 — 52-ben  ö 
építette  a  Wiener  Bergen  ismert  Spinnerin  am 
Kreuz  emlékoszlopot.  Megh.  állítólag  1454. 

Buchstein,  az  Ennsvölgyi  Alpok  egyik  cso- 
portja, mely  É.-ról  a  Gesáuset  (1.  0.)  határolja, 
legkiemelkedőbb  csúcsai  a  Grosser  B.  2224  m.  és 
a  Tamiáchbachturm  2034  m. 

BvLchsweilei  (Bouxwüler),  város  Alsó-Blszász 
német  birodalmi  kerületben,  33  km. -re  Strass- 
burgtól,  (1905)  3037  lak.,  kat.  és  evang.  templom- 
mal, gimnáziummal,  vegyészeti  gyárral.  Népes- 
sége húsz  év  óta  fogyott.  Egykori  várkastélyának 
fenmaradt  része  most  városháza  és  műcsarnok. 

Buchta,  Richárd,  afrikai  utazó,  szül.  Radlow- 
ban,  Galíciában,  1845  jan.  19.,  megh.  1894  júl. 
29.  Bécsben.  1878— 80-ban  a  Fehér-Níluson  föl- 


Buchtarma 


—     17 


Buckingrham 


hajózott  és  Ugandáig  jutott,  ahonnan  a  nyam- 
nyamok  országán  és  Dar-Fertiten  át  tért  vissza. 
Útközben  készített  számos  fényképe  és  rajza 
Die  obern  Nillander  cím  alatt  (Berlin  1881)  je- 
lent meg.  Megjelent  még  tőle :  Der  Sudan  und  der 
Mahdi  (Stuttgart  1884) ;  Der  Sudan  unter  agypt. 
Herrschaft  (1889).  Sajtó  alá  rendezte  Junker 
Afrika-utazásait  (1890). 

Buchtarma,  az  Irtis  mellékfolyója,  az  Altai- 
hegységben  ered,  500  km.  hos8;;ú. 

Bucica,  adók.  Zágráb  vm.  glinai  j.-ban,  (1900) 
9-il  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Pokupso,  u.  t.  Glina. 

Bucina  (buccina,  gör.),  régi  római  réz  fúvó- 
hangszer neve,  mely  a  trombitához  és  tubához, 
melyekből  a  mai  puzon  származott,  hasonlított. 
Használták  pásztor-kürtnek  és  a  tábori  életben 
a  katonai  kürtjelekhez. 

Bucinari-szigetek,  tíz  kis  sziklasziget  Szardí- 
nia É.-i  partja  mellett,  nevezetesebb  köztük  Bu- 
cina v.  Távolára,  La  Maddalena,  Caprera  (1.  0.), 
(iaribaldi  egykori  lakóhelye. 

Bncíntoro  (Bucentaurus),  tkp.  buzino  d'oro, 
fényesen  díszített,  megaranyozott,  pompás  ünnepi 
gálya,  melyen  a  velencei  köztársaság  dogéja 
1311  óta  évente  Mária  mennybemenetele  napján 
a  tengerre  szállt,  hogy  magát  azzal  —  egy  gyű- 
rűnek a  tengerbe  dobása  által  —  képletileg  el- 
jegyezze. Az  utolsó  B.-t  a  franciák  1798.  eléget- 
ték, arany  ékítményeit  pedig  elvitték.  Egyes 
darabjai  a  velencei  arzenálban  láthatók.  V.  ö.  II 
B.  di  Venezia  (u.  0.  1837). 

Bucje,  adók.  Pozsega  vm.  bródi  j.-ban,  (i9oo) 
50i  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Ratkovica. 

Bucka  V.  buckó,  homokterületeken  szél  össze- 
hordotta halom  V.  domb.  Sekélyvizű  homokos  ta- 
lajú tengervidéken  a  homokbuckák  (Dünen)  a  par- 
tot széles  szegélyképen  környezik,  és  minthogy  az 
erősebb  szél  messze  befelé  hordja  a  finomszem- 
cséjű futóhomokot,  a  B.-k  lekötése  és  beerdősítése 
nagyfontossílgú  feladat.  L.  Futóhomokkötés  és 
Barkhán. 

Buckau,  Magdeburg  külvárosa  (1.  0.). 

Buckboard  (ang.,  ejtsd:  böckbórd),  durván 
faragott  északamerikai  munkakocsi,  4  kereken 
nyugvó  koesiállványának  két  tengelyére  deszka 
van  erősítve;  ha  személyszállításra  alkalmazzák, 
ülést  helyeznek  e  deszkákra. 

Buck-eyes(ang.,  ejtsd :  böck-eisz,  kecskeszemü). 
Oliio  északamerikai  állam  lakóinak  gúnyneve. 

Buckhaven   (ejtsd:   bökkliéven   v.   bökkhín),  VárOS 

Fife  skót  grófságban,  a  Firth  of  Forth  mellett, 
(1910)  15,149  lak.,  látogatott  kikötővel,  élénk  halá- 
szattal. Ipara  közül  említendő  a  grófságban  álta- 
lában virágzó  vászonszövós,  valamint  a  hajókötél- 
gyártás. Szai* vasmarhatenyésztése  is  nevezetes, 
az  egész  Angliában  híres  flfeshirei  fajt  tenyésztik. 

Buckie  (ejtsd :  bökki),  város  Banff  skót  grófság- 
ban, közel  ahhoz  a  helyhez,  ahol  a  B.  Bum  a 
Moray-öbölbe  torkol.  Bast-  és  Nether-B.-ből  áll ; 
(1910)  8897  lak.,  jelentékeny  heringhalászattal. 

Buckingham  (ejtsd:  bökkiogem,  V.  rövidebben: 
B ucks ),1.  angol  grófság  Mi ddlesex.Hertford,  Bed- 
ford,  Northampton,  Oxford  ésBerks  között;  1931 
km2  temlettel  és  (1910)  193,951  lak.,  akik  főképen 
f öldmíveléssel  és  állattenyésztéssel  foglalkoznak. 
B.dombo8  \idék,  legnagyobb  magasságát  az  Ayles- 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV.  köt. 


burytól  15  km. -re  fekvő  Ivinghoe  Beaconban 
(275  m.)  éri  el.  A  Temze  több  kisebb  folyóval,  D.-i 
részét  pedig  az  Ouse  az  Ousellel  öntözi.  Bányái 
nincsenek;  egyedül  a  papíripar  jelentékenyebb. 
Fővárosa .  Aylesbuiy.  —  2.  B.,  város  B.  grófság- 
ban az  Ouse  partján,  (1901)  3151  lak.  Három  km. 
hosszú  villasor  köti  össze  Stowe  (ejtsd :  sztau)  kas- 
téllyal, a  B.  hercegeknek  egykor  művészeti  kin- 
cseiről híres  székhelyével. 

Buckingham.  Régi  angol  nemesi  család,  mely 
nevét  az  ilyen  nevű  grófságtól  vette.  Gifford  Wal- 
tert  tekintik  az  első  B.  grófnak,  ki  a  grófságot 
Hódító  Vihnostól  kapta  hűbérül.  Gifford  fiával  ki- 
halt a  család  s  a  grófság  visszaszállott  a  koronára, 
1377.  III.  Eduárd  legifjabb  fla,  Woodstock  Tho- 
mas  kapta  a  B.  grófságot,  akinek  1397.  történt 
megöletése  után  Stafford  Humphrey  grófra  szál- 
lott át.  Ó  volt  az  első  B.-i  herceg  VI.  Henrik 
kegyéből.  A  hercegi  címet  unokája.  Henry  örö- 
költe, a  York-ház  buzgó  híve,  ki  Hl.  Richárd  ado- 
mányaiból nagy  vagyonra  tett  steertrdö^niidőn 
ennek  dacára  ellene  fellázadt,  1483.  kivégezték. 
Fia  Edward  VII.  Henriktől  visszakapta  áíyjánafc 
címét  és  vagyonát,  de  VIII.  Henrik  alatt  felségsér- 
tés ürilgye  alatt  lefejezték  (1521).  Most  egy  szá- 
zadon át  nem  volt  használatban  e  cím,  mígnem 
I.  Jakab  1628.  kegyencét,  Villiers  George-ot  ne- 
vezte ki  B.  hercegévé.  1688-ban  kihalt  a  Villiers- 
esalád,  követte  ezt  a  B.-i  hercegi  méltóságban  a 
Sheffleld-esalád,  mely  1735.  szintén  kihalt.  1784. 
Temple  George  gróf  kapta  III.  Györgytől  a  B. 
marquis  címet,  fla  pedig,  Richárd  1822.  hercegi 
méltóságra  emelkedett.  Richárd  herceg  unokájá- 
val (1.  B.  5.)  a  Temple-B. -családnak  magva- 
szakadt és  a  B.-i  hercegi  cím  megszűnt. 

1.  George  Villiers,  B.  hercege,  szül.  1592  aug. 
28.  Brookesby  kastélyban,  megölték  1628  aug. 
23.  A  nagyravágyó  udvaronc  I.  Jakab  királyt 
teljesen  hatalmába  kerítette,  ki  őt  a  legfőbb  mél- 
tóságokra és  hercegi  rangra  emelte.  Kedvenc 
terve  volt  a  walesi  herceget  egy  spanyol  infáns- 
nő vei  összeházasítani,  mely  célból  a  herceget  Mad- 
ridba is  kisérte,  de  ott  oly  kihívóan  viselkedett, 
hogy  a  házassági  terv  meghiúsult.  Visszaté- 
rése után  rábírta  Jakabot,  hogy  Spanyolország- 
nak hadat  üzenjen.  Időközben  Jakab  meghalt 
(1625),  mire  B.,  hogy  a  parlament  bosszúját  ki- 
kerülje, azon  volt,  hogy  I.  Károlyt  egy  francia 
hercegnövel  házasítsa  össze.  Ez  a  terv  sikerült, 
mindamellett  a  parlament  a  gyűlölt  kegyoncet 
perbe  fogta,  mire  Károly  a  parlamentet  feloszlatta. 
Midőn  azonban  a  B.-től  Franciaország  ellen  célta- 
lanul megindított  és  ügyetlenül  vezetett  háború  La 
Rochelle  falai  alatt  vereséggel  végződött  (1627), 
az  elkeseredés  oly  nagy  lett,  hogy  a  nép  megmen- 
tőjének tekintette  Felton  John  nevű  fanatikus 
puritánt,  ki  a  herceget  1628  aug.  23-  Portsmouth- 
ban  leszúrta.  V.  ö.  Gardiner,  History  of  England 
from  the  accession  of  James  és  History  of  Eng- 
land under  the  duke  of  B.  and  Charles  I.  (1875, 
2  kötet). 

2.  George  Villiers,  B.  hercege,  az  előbbinek 
fla,  szül.  Londonban  1628  jan.  30.,  megh.  1687 
ápr.  16.  A  forradalom  alatt  I.  Károly  oldalán  küz- 
dött. 1651 -ben  í'ranciaországba  menekült,  1657. 
Angliába  visszatérve  nőül  vette  Fairfax  (1.  0.) 


Bucking'hamshlre 


18 


Buckle 


lord  leányát,  kinek  a  parlament  a  B. -család  jószá- 
gait adományozta  volt;  Cromwell  1658.  a  Towerbe 
záratta.  Cromwell  halála  után  kiszabadult  s  II. 
Károly  alatt,  ki  atyja  címét  ós  birtokait  reá  ru- 
házta, nagy  méltóságokra  emelkedett.  1669-ben 
tagja  lett  a  Cabal-minisztériumnak,  de  ennek 
bukása  után,  fejét  mentendő,  felcsapott  ellen- 
zékinek és  a  Test-akta  ellenzői  közé  tartozott. 
n.  Károly  halála  után  visszavonult  a  politikai 
élettől;  az  irodalomnak  és  alchemiának  élt  éski- 
csapongásokban  pazarolta  el  vagyonát.  Vele  ki- 
halt a  Villiers-család  főága.  Müveinek  nem  teljes 
kiadását  Londonban  1775.  adták  ki  2  kötetben. 

3.  John  Sheffield,  B.  és  Normanby  hercege, 
angol  költő  és  államférfiú,  szül.  1648  ápr.  7., 
megh.  1721  febr.  24  ü.  Károly  és  II.  Jakab  ke- 
gyence. II.  Jakab  a  Privy  council  tagjává  és  fő- 
kamarássá  nevezte  ki.  Jakab  futása  után  azon- 
ban meghódolt  III.  Vilmosnak,  aki  1694.  Nor- 
manby marquisvá  tette,  Anna  királyné  pedig  fő- 
pecsétőrré.  1703-ban  kapta  a  B.-i  hercegi  rangot. 
1703— 11-ig  az  ellenzékkel  tartott.  III.  György 
alatt  kegyvesztes  lett.  Költeményei,  melyek  közt 
legsikerültebbek  az  Essay  on  poetry  és  Bssay  on 
satire,  szellemesek,  de  kevéssé  eredetiek.  Érde- 
mesebbmunkája a  Memoirs.  Munkái  összegyűjtve 
Londonban  jelentek  meg  1758. 

4.  Richárd  Plantagenet  Grenville,  B.  és  Ghan- 
dos  hercege,  szül.  1797  febr.  11.,  megh.  1861  júl. 
29.  1822-ig  a  Temple  gróf,  ettől  kezdve  atyja 
haláláig  (1839)  a  Chanaos  marquis  nevet  viselte. 
A  parlamentben  mint  a  gabona-töi'vény  és  a  nagy- 
birtokosok érdekeinek  védője  lépett  föl,  de  ven- 
dégszerető magaviseletével  a  nép  szeretetét  is 
annyira  megnyerte,  hogy  The  farmers's  friend- 
nek  (bérlők  barátja)  nevezték.  Atyja  halála  után 
mint  B.  és  Chandos  hercege  a  felsőházba  lépett 
(1839).  1841.  Peel  bevette  kabinetjébe,  de  már 
1842.  visszalépett.  Pazarló  életmódja  következté- 
ben 1848.  vagyonilag  megbukott  s  a  politikai 
élettől  visszavonult.  A  családi  levéltárban  őrzött 
oklevelekből  kiadta :  Memoirs  of  the  court  of  Ge- 
orge in.  and  the  regency  (új  kiadás  London  1853. 
és  1856, 4,  ill.  2  köt.) ;  Courts  and  cabinets  of  Wil- 
liam  IV.  and  Victoria  (u.  o.  1861,  2  köt.) ;  The 
priváté  diary  of  Richárd,  flrst  duke  of  B.  (Lon- 
don 1862,  3  köt.).  V.  ö.  Thomson,  Life  and  times 
of  Richárd,  duke  of  B.  (u.  o.  1859,  3  köt.). 

5.  Richárd  Plantagenet  Grenville,  B.  és  Chan- 
dos hercege,  az  előbbinek  üa,  szül.  1823  szept. 
10.,  megh.  1889  márc.  25.  Mint  több  vasúttár- 
saságnak igazgatója  újból  vagyonra  tett  szert, 
melyet  gazdag  házassága  révén  is  gyarapított. 
1846— 57-ig  az  alsóház  tagja,  1866.  lord  Derby 
harmadik  minisztériumában  a  titkos  tanács  el- 
nöke, 1867—68.  a  gyarmatok  államtitkára  és 
1874— 80-ig  Madras  kormányzója  volt.  Benne  ki- 
halt a  B.  és  Chandos  hercegi  család  férfi-ága. 

Buckinghamshire,  1.  Buckingham  (grófság). 

Bnckl.,  természettud.  nevelőiéi  Buckland 
William  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Buckland  (ejtsd  ;bökkiend),l.  Francis  Trevelyan, 
angol  természetbúvár,  B.  2.  fia,  szül.  1826  dec. 
17.  Winchesterben,  megh.  1880  dec.  19.  Orvos- 
tudományokat tanult,  kórházi  sebész  volt  stb., 
majd  1854—63.  a  testőrség  orvosa  lett.  Saját 


költségén  South  Kensington-ban  a  haltenyósztés 
szemléltetésére  múzeumot  létesített;  1867-ben 
Anglia  lazachalászatának  felügyelőjévé  nevezték 
ki.  Müvei :  Curiosities  of  natural  History  (1857— 
1872, 4  kötet ;  utolsó  kiadása  1900) ;  Familiar  his- 
tory of  British  fishes  (1873,  utolsó  kiadása  1881) ; 
Fish-hatching  (1863) ;  Log-book  of  a  flsherman 
and  zoologist  (1891) ;  Notes  and  jottings  from 
animál  life  (1882).  Életrajzát  megírta  Bompas, 
Life  of  Frank  B.  (1—9.  kiad.  London  1885). 

2.  B.,  William,  angol  geológus,  szül.  Axmins- 
terben  (Devonshire)  1784  márc.  12.,  megh.  Clap- 
hamban,  London  mellett  1856  aug.  14.  Kezdetben 
teológiát  tanult,  később  a  természettudományok- 
kal foglalkozott  8  1813.  az  oxfordi  egyetemen 
az  ásványtan,  1818-ban  a  földtan  tanára  is  lett. 
Oxfordban  a  földtani  múzeumnak  vetette  meg 
alapját,  Londonban  a  brit  múzeumnak  is  volt  őre 
és  szüntelen  a  f  on'ásvlzvezeték  építése  érdekében 
működött.  Két  főmunkája  a  Reliquiae  diluvianae 
(2.  kiad.  London  1824)  és  a  Geology  and  minera- 
logy  considered  with  reference  to  natural  theo- 
logy.  Főtörekvése  volt  e  munkában  a  geológiai 
búvárlatoknak  összeegyeztetése  a  bibliai  terem- 
téstannal. 1825-ben  adta  ki  harmadik  nevezetes 
munkáját:  Descriptionof  the  South- Western  coal 
districts  of  Bngland. 

Bucklandia  R.  Br.  (növ.),  a  Hamamelidaceae 
család  génusza,  melynek  egyetlen  faja,  a  B.  po- 
pulnea  R.  Br.,  a  kelet-himalajai  erdők  jellemző, 
50  m.  magas  fája.  Levelei  több  dm.  átmérőjűek, 
pirosan  sávozottak  és  pompás  lombozatot  nyúj- 
tanak. Nehéz,  erős  barna  fáját  faragómunkákra 
használják. 

Bucklandit  (ásv.),  tulajdonképen  egy  vasdús 
epidot. 

Buckle  (ejtsd:  böki),  Henry  Thomas,  angol  kul- 
túrtörténetire, szül.  1821  nov.  24.  Leeben,  Lon- 
don mellett,  megh.  1862  máj.  29.  Damaszkus- 
ban.  Gyenge  egészsége  miatt  otthon  tanították 
s  igen  korán  magára  maradt.  Midőn  atyja  1840. 
elhunyt,  a  gyengéd  érzelmű  fiú  bánatában  nagy 
beteg  lett,  felgyógyulva  könyveihez  vonult  vissza. 
Még  csak  22  éves  volt,  midőn  első  műve,  I.  Károly 
története  megjelent,  de  azután  sokáig  nem  írt, 
csak  adatokat  gyűjtött  tanulmányútjai  alkalmá- 
val. 1857-ben  jelent  meg  nagy  művének,  a  History 
ofCivilisation  in  England-nakl.  kötete,  mely  óriási 
feltűnést  keltett.  1861.  újra  nagyobb  úti'a  kelt 
Egyiptomba  és  Palesztinába.  Útközben  tífusz  ölte 
meg  Damaszkusban.  Nagy  műve,  melyet  Zsi- 
linszky Mihály,  György  Aladár  és  mások  ma- 
gyarra fordítottak '(8  fűz.,  Budapest  1871—78), 
15  kötetre  volt  tervezve  s  a  megjelent  két  kötet 
csak  bevezetés  hozzá,  melyekben  történeti  kuta- 
tásának csak  módszerét  ismerteti  s  Anglia,  Fran- 
ciaország, Spanyolország  ós  Skótország  történeté- 
nek egyes  fejezeteit  világítja  meg.  Fő  célja  volt 
a  történelmet  természettudományi  módszer  sze- 
rint tárgyalni ;  a  történelem  ugyanis  szerinte  tu- 
dományos probléma,  mely  az  események  alapjául 
szolgáló  törvényeket  kutatja  s  ezek  segélyével 
igyekszik  a  fejlődés  rendszerét  megállapítani. 
Munkáját  minden  művelt  nyelvre  lefordították 
és  számtalan  kiadást  ért.  Kisebb  művei  halála 
után  Miscellaneous  and  posthumous  works  of  H. 


Buckle  Island 


—     19 


Bucsó 


Th.  B.  cím  alatt  (3Jíöt.,  London  1872)  jelentek 
meg.  V.  ö.  Huth,  Life  and  writings  of  B.  (1880, 
2  köt. ;  ném.  Katschertól) ;  Bobért son,  B.  and  hls 
critics  (London  1895);  Droysen,  GrundrissderHis- 
torik  (3.  kiad.  1882) ;  Korény'Schek,  B.  rendszere 
(Bpest  1870);  Droysen  ésBernheim  müyei  (l.-o.), 

Buckle  Island  (ejtsd:  bökki  ájiend),  1.  Bolleny- 
szigetek. 

Buckó,  1.  Bucka. 

Buckow,  váxos  Frankfurt  porosz  kerületben,  a 
Sehermützel-tó  közelében,  kedves  vidéken  (Mar- 
kische  Schweiz),  (i905)  2040  lak.,  gyógyintézettel ; 
a  berliniek  látogatott  nyári  kiránduló  helye. 

Bucks,  1.  Bwkingham. 

Buckskin,  1.  Éuxkin. 

Buckstone,  város,  1.  Buxton. 

Buckstone  (ejtsd:  böksztón),  John  Baldmn,  angol 
színész  és  színműíró,  szül.  Londonban  1802  szept. 
8.,  megh.  1879  okt.  31.  Hosszas  küzdés  után  aratta 
első  sikerét  Luké  the  labourer  című  színmüvé- 
vel, melyben  ö  játszotta  a  főszerepet.  1851-ben 
lett  a  Haymarket  színház  igazgatója.  Több  mint 
150  darabot  írt,  melyekben  maga  is  szerepelt  s 
igen  sikerülten  személyesítette  nemcsak  a  bohó- 
zatos, hanem  a  klasszikus  vígjátéki  alakokat  is. 
Legismertebbek :  Popping  the  question;  Mary  Ann ; 
üncle  John  ;  Married  life  ;  Good  for  nothing ;  A 
lesson  for  ladíes ;  The  green  bushes. 

Bucó  (Aspro  Cuv.),  a  zárt  uszóhólyagú  (Physo- 
disti),  tüskeparás  (Acanthopteri)  csontoshalak, 
sügérf élek  (Percidae)  családjába  tartozó  halnem. 
Teste  megnyúlt,  orsóalakú;  széles  orra  az  alul  fekvő 
szájon  túl  ér.  Kopoltyúfedői  tövisesek,  kis  pikke- 
lyei érdesek,  fogai  sertenemüek,  nyelve  sima.  A 
tiszta  folyóvizet  kedveli,  rendesen  a  mély  helye- 
ken tartózkodik.  ívási  ideje  április  és  május.  Jó 
húsa  miatt  piacon  árulják.  Közép-Európában  ho- 
nos 3  faj  közül  hazánkban  kettő  él :  a  magyar  B. 
(A.  zingel  L.),  feje  majd  háromszögletű,  farka 
rövid,  30—40  cm.  hosszura  nő.  Sárgásbarna  színű, 
vékonyabb- vastagabb,  egymással  többé-kevésbbó 
összeolvadó  fekete  sávokkal  tarkázva.  Ragadozó; 
tápláléka  vízi  rovarok  lárvái,  apró  rákok  és  kis 
halacskák.  Hazánkban  a  Duna,  Tisza,  Körös, 
Rába,  Szamos,  Olt  és  Zagyva  folyókban  él.  A  né- 
met B.  (A.  asper  L.),  feje  kerekded,  farka  hosszú. 
Színe  baiTiássárga,  4—5  fekete  sávval.  14—20 
cm.  hosszú.  Hazánkban  előfordul  a  Balatonban, 
a  Duna,  Tisza,  Berettyó,  Bódva,  Borzsa,  Dráva, 
Garam,  Körös,  Latorcza,  Maros,  Olt,  Rába,  Sajó, 
Szamos,  Turócz  és  Zagyva  folyókban. 

Bucolí,  1.  Bukolok. 

Itncolicns,  1.  Bukolikus. 

Buconjic  Paszkál,  mostari  róm.  kat.  püspök, 
szül.  1834  ápr.  2.,  megh.  Mostarban  1910  dec.  8. 
Teológiai  tanulmányait  Ferrarábau  végezte.  Her- 
cegovinában sok  új  plébániát,  templomot,  kolos- 
tort és  közművelődési  egyesületet  létesített.  Bosz- 
nia-Hercegovina okkupációjának  lelkeshíve  volt. 

Bucqnoi,  1.  Buquoy. 

Búcs,  nagyk.  Esztergom  vm.  párkányi  j.-ban, 
(1910)  1578  magyar  lak. ;  postahivatal,  u.  t.  Bátor- 
keszi. 

Bucsa,  közs.,  1.  Királyhágó  és  Kislmcsa. 

Bucsánszky  Alajos,  könyvkiadó  és  nyomdász, 
szül.  Egerben  1802.,  megh.  Budapesten  1883  febr. 


13.  Mint  könyvkötő  kezdette  meg  pályáját  s  1831. 
Pozsonyban  telepedett  le.  Itt  az  elhanyagolt  né- 
pies irodalom  termékeit  kezdte  kiadni,  de  emellett 
egyéb  közhasznú  munkák  kiadásával  is  foglalko- 
zott. B.  adta  ki  az  első  földrajzi  atlaszt  24  lapon ; 
lefordíttatta  Peregrinyi  Elek  jeles  pedagógusunk 
által  Campe  Amerika  felfedezését  és  később  az 
angol  eredeti  után  Robinson  Crusoét.  Nevét  leg- 
jobban mégis  ponyvairodalmi  termékeinek  kiad- 
ványai tartották  fenn.  Üzletét  veje,  Bózsa  Kál- 
mán, ennek  halála  után  eleinte  az  özvegy  má- 
sodik férje,  Kosa  Rezső,  Rózsa  Kálmán  és  neje  cég 
alatt  folytatta,  újabban  a  cég  nevének  meghagyá- 
sával a  nyomda  részvénytársasággá  alakult  át. 

Bucsány,  kisk.  Nyitra  vm.  galgóczi  j.-ban,  (i9io) 
1550  tót  és  magyar  lak. ;  vasúti  állomás,  posta- 
hivatal ;  u.  t.  Nagybresztovány.  Springer  Gusz- 
táv báró  birtoka,  ménessel. 

Bucsatelep,  Püzesgyarmathoz  tartozó  telep 
Békés  vm.  szeghalmi  j.-ban,  (i9oo)  1072  lak. ;  posta- 
ügynökség, u.  t.  Pusztaeeseg. 

Bucsecs,  a  Kárpátok  D.-i  határláncolatában,  a 
Brassói  v.  Barczasági  hegység  legmagasabb  s  a 
Negoj  után  Erdély  másod  legmagasabb  csúcsa,  ha- 
talmas hegy  tömeg,  mely  a  Törcsvári-  ésTömösi- 
szoros  közt,  Törcsvártól  DK. -re  emelkedik  s  leg- 
nagyobb részt  már  Romániába  esik.  A  B.  tulajdon- 
kép óriási  sziklakatlan,  melyen  a  Jalomica  folyik 
végig ;  ennek  völgyéből  köröskörül  enyhén  emel- 
kednek a  hegygerincek  egy  félköralakú  hegypár- 
kánnyá, mely  kifelé  irtóztató  sziklacsoportokban 
rémítő  meredekséggel  esik  alá.  E  kívüh-ől  hozzá- 
férhetetlen sziklapárkány  középpontjában  a  B. 
legmagasabb  csúcsa,  az  Om  (Omu,  azaz  ember) 
emelkedik  (2508  m.)  Magyarország  határán,  míg 
a  Szinája  feletti  Karajmán  (2495  m.)  már  egészen 
Romániába  esik.  A  Jalomica- szakadékban  (oláh 
területen)  Szkit  la  Jalomica  sziklakolostor  fekszik, 
vadregényes  helyen,  sziklabarlang  nyílása  előtt, 
néhány  kalugyer  lakóhelye ;  az  Om  csúcsán  a 
Siebenbürgischer  Karpathenverein  menedékháza 
áll.A  B.  Törcsvár  felől  a  Simon-völgyön,  Sztrunga 
vámházon  és  az  említett  kolostoron  át  10  óra  alatt, 
a  Porta  völgyön  át,  nehezebb  úton  5  óra  alatt, 
v.  végül  Rozsnyóról  a  híres  Malajesti  völgyön  át  8 
óra  alatt  érhető  el ;  Szinaja  felől  7  óra  alatt.  V.  ö. : 
Hunfalvy  János,  A  magyar  birodalom  természeti 
viszonyaínak  leírása,  H.  139—142 ;  Fütsch  Jó- 
zsef, Die  Stadt  Kronstadt  und  derén  Umgebung 
(Wien  1886);  Mysz  Edw.,  Touren-Weiser  für 
Ausflüge  in  die  Umgebung  von  Kronstadt  (Brassó 
1892) ;  Emke  uti  kalauza  Magyarország  erdélyi 
részében  (Kolozsvár  1891);  Orbán  Balázs,  A 
Székelyföld  leírása,  VI.  386—389. 

Bucsesd,  kisk.  Huny  ad  vm.  brádi  j.-ban,  (1910) 
819  oláh  lak. ;  u.  p.  Kristyor,  u.  t.  Abrudbánya. 
A  község  7  km.  hosszúságban  van  elszórva  s  egész 
a  Vulkán  tetőig  vonul  fel.  A  Hunyad  vármegyéből 
Alsó-Fehér  vmegyébe  átvezető  brád-abrudbányai 
országút  Ny.-i  kaptatójának  kiindulása  s  a  két 
vmegye  határjeléül  szolgáló  nyeregig  a  10  km. 
hágó  gyönyörű  kilátást  nyújt.  A  felett©  kima- 
gasló Vulkán  (1264  m.)  az  Brczhegység  legfeltű- 
nőbb mészszirtje,  növénytanilag  is  érdekes. 

Bucsó,  régi  magy.  nőnév.  1190.  emhttetik  Bu- 
chou  asszony,  a  Miskócz  nembeli  Tuma  felesége. 


Bucsonfalva 


20     - 


Búcsús  pille 


Bucsonfalva  (azelőtt :  Butyásza),  kisk.  Szat- 
már  vm.  nagysomkúti  j.-ban,  (i9io)  702  oláh  lak.  ; 
u.  p.  és  u.  t.  Nagysomkút. 

Bucsony  (azelőtt:  Bucsnm),  kisk.  Alsó-Fe- 
hér vm.  verespataki  j.-ban,  (1910)  1075  házzal 
és  3999  oláh  lak.  B.  tkp.  6  szétszórt  faluból  (B., 
B.-Cserbu,  B.-Izbita,  B.-Pojén,  B.-Sásza  és  B.- 
Muütyán)  áll,  melyek  lakói  túlnyomóan  arany- 
bányászattal foglalkoznak  (1.  Abrudbánya  ós  Ve- 
respatak) ;  legjelentékenyebb  a  Péter-Pál  és  Mi- 
hály bányamű,  mely  aranyat  és  ezüstöt  bőven 
termel  s  több  száz  munkást  alkalmaz ;  ezenkívül 
több  kisebb  bánya  is  van,  de  a  termelés  ezek- 
ben csekély.  B.  a  Detunáta(l.o.)  megtekintésére 
alkalmas  kiinduló  pont.  Hajdan  Tökefalva  volt 
a  neve,  s  lakói  állítólag  ide  telepített  szepesiek 
voltak. 

Bucsu,  kisk.  Vas  vm.  szombathelyi  j.-ban,  (1910) 
630  magyar  lak. ;  vasúti  állomás,  postahivatal ; 
u.  t.  Rohoncz. 

Búcsú  (lat.  indulgentia),  a  római  jogban  am- 
nesztiát, büntetés  elengedését  jelenti  (v.  ö.  Cod. 
Theod.  1.  9  tit.  38),  előfordul  a  szentírásban  is 
ilyen  értelemben :  szabadon  bocsátás,  elengedés, 
remissio  (Izaiás  61,  1,  és  Szt.  Lukács  4,  18).  Egy- 
házi értelemben  a  B.  a  gyónáson  kívül  való  elen- 
gedése az  ideigtartó  büntetéseknek,  amelyeket 
vagy  ezen  a  világon,  vagy  a  tisztító  helyen  kel- 
lene kiállani.  A  B.  tehát  nem  a  bűntől  való  f  ölol- 
dozás,  hanem  föltételezi  azt.  A  B.-ról  való  tanítás 
egyrészt  az  egyház  kulcshatalmáu.másrószt  Krisz- 
tus helyettesítő  elégtételén  és  a  szentek  egyessé- 
gén alapszik. Van  teljes B.(indulgentiae  plenariae) 
és  nem  teljes B.(indulgentiae  partiales), aszerint, 
amint  a  büntetés  elengedése  teljes  v.  részleges. 
Általános  felfogás  szerint  pl.  40  napi  B.  elenge- 
dése azoknak  az  ideigtartó  büntetéseknek,  me- 
lyet az  ember  a  régi  egyh.  fegyelem  szerint  40 
napi  vezeklóssel  nyert  el.  A  B.  elnyerésének  fel- 
tételei :  kegyelemállapot,  bűnbánat  és  az  előirt 
jócselekedetek  teljesítése.  A  B.-t  a  tisztítói! elj^en 
szenvedő  lelkek  javára  is  lehet  fordítani.  L.  még 
Jubileum.  V.  ö.  Gröne,  Der  Ablass  (1863) ;  Mau- 
rel.  Die  Ablasse  (1878) ;  Lea,  Confessiou  and  in- 
dulgences  (1896) ;  Paulus,  Tetzel  (1899) ;  Berin- 
ger,  Die  Ablasse  (1906) ;  Prohászka  0.,  A  keresz- 
tény bűnbánat  és  bűnbocsánat  (1894) :  Dudek  J., 
Bűnbocsánat  az  ősegyházban  (1910). 

Búcsúbiüla  neve  annak  az  iratnak,  amelyben 
a  pápa  fontosabb  búcsúkat  hirdet  ki. 

Bucsuháza,  kisk.  Pozsony  vm.  somorjai  j.-ban, 
Ü910)  164  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Somorja. 

Búcsújárás,  a  kat.  egyházban  kegyeletes  he- 
lyek látogatása,  ájtatoskodás  és  lelki  épülés  vé- 
gett, A  kegyeletes  helyek  látogatásának  szokása 
egykorú  a  vallás  történetével.  Megvan  a  moha- 
medánoknál, megvolt  a  zsidóknál  (jeruzsálemi 
templom)  és  a  régi  pogányoknál  is.  A  búcsújáró 
helyek  között  a  kor  és  kegyelet  tekintetében  első 
helyen  áll  a  Szentföld,  melyet  már  a  II.  sz.  fo- 
lyamán látogattak  egyes  áhitatoskodók.  A  Szent- 
föld iránti  kegyelet  szülte  a  keresztes  hadjárato- 
kat is.  A  keresztények  ezenkívül  a  szenteknek  : 
az  apostoloknak,  a  vértanuknak,  hitvallóknak  és 
szüzeknek  sírjaihoz  is  zarándokolnak  a  II.  sz. 
eleje  óta,  első  sorban  Szt.  Péter  és  Pál,  és  kom- 


posztellai  Szt.  Jakab  sírjához.  Olyan  helyekre 
is,  amelyeken  szentek  csodatevő  képei  vannak, 
szokásosak  a  B.-ok.  Különösen  a  bold.  szűz 
Máriának  templomai  s  az  azokban  lévő  képei  v. 
szobrai  tárgyai  a  kat.  hívek  kiváló  és  bizalom- 
teljes tiszteletének.  így  hazánkban :  Sasvár,  Kis- 
czell,  Máriaradna,  Besnyö,  Máriaremete  stb. ; 
Spanyolországban :  Monserrat ;  Olaszországban : 
Loretto ;  Franciaországban :  Lourdes ;  Stiriában : 
Maria-Zell;  Svájcban:  Einsiedl,  stb. 

Búcsúlevél  (lat.  literae  indulgenüales),  gyó- 
nási  levél  is  (confessionalia).  A  középkor  vége 
felé  igen  elterjedt;  manap  ismeretlen.  A  B.^nek 
birtokosa  fel  volt  jogosítva  magának  gyóntató- 
atyát  választani,  aki  őt  néhány  fentartott  ese- 
ten kívül,  töredelmes  gyónás  után  minden  bűntől 
feloldozhatta  egyszer  az  életben  és  halála  óráján ; 
azonkívül  teljes  búcsúban  is  részesíthette  az  ille- 
tőt. A  B.-t  megszabott  pénzadománnyal  lehetett 
megszerezni.  V.  ö.  Beringer,  Die  Ablasse,  ihr 
Wesen  u.  ihr  Gebrauch  (Paderboni  1906) ;  Lea, 
Conf  ession  and  indulgences  (Philadelphia  1896)  stb. 

Bucsum,  1.  kisk.  Fogarasvm.  sárkányi  j.-ban, 
most  Sárkánybucsony  (1.  0.).  —  2.  B.,  kisk. 
Hunyad  vm.  szászvárosi  j.-ban,  most  Kisbucsony 
(l.  0.).  L.  még  Bucsony  és  Tökefalva. 

Búcsús  pille  (Tliaumetopoea  v.  Onethocampa 
processionea  L.),  az  éjjeli  lepkék  és  pedig  a  Noto- 
dontidae  családba  tartozó  kártékony  rovar.  Nős- 
ténye barnás-szürke,  szárnyán  két  harántcsík 
van,  melyek  közül  a  belső  szélesebb,  mint  a  külső; 
csápja  kétszeresen  fürészelt.  Testhossza  1-5  cm., 
szélessége  pedig  kiterjesztett  szárnnyal  3 — 3'7 
cm.  Hímje  kisebb  és  fehér  tövű  szárnyán  három 
haránt  csík  van ;  0'9  cm.  hosszú  és  kiterjesztett 
szárnnyal  31  cm.  széles.  Hernyója  16  lábú,  bar- 
nás-szürkehátán fekete  csíkkal  ésmindon  testizén 
10  vörösbarna  szemölccsel,  melyekből  hosszú  és 
fehéres  színű  szőrcsomó  ered.  Bábja  gubóban  pi- 
hen és  egy  helyen  igen  nagy  számmal  talál- 
ható. E  pille  igen  nagy  ellensége  a  lombos  fák- 
nak és  rendesen  csak  aug.  végén  és  szept.-bcn 
mutatkozik,  amikor  nősténye  éjjel  röpködve  meg- 
termékenyül és  petéit  vénebb  tölgyfaágak  kér- 
gére, hajlásokba  v.  repedésekbe  rakja.  Egy-egy 
nőstény  150—200  petét  rak.  A  pete  csomóban 
marad  és  csak  a  következő  évi  május  havában 
kel  ki  belőle  az  apró  hernyócska.A  hernyók  társa- 
sán élnek,  nappal  egy  közös  helyen  húzódnak 
meg  és  éjjel  egy  csapatban  vándorolnak  lomb- 
falásra.  E  vándorlás,  melyi'ől  a  pille  nevét  is 
kapta,  napleszálltakor  kezdődik :  a  hernyók  akkor 
hosszú  sorban  indulnak  útra  és  elől  rendesen  egy 
halad,  utána  szintén  egy  vagy  kettő,  majd  hár- 
masával, sőt  hetesével  csatlakoznak  hozzájuk  a 
többiek  s  úgy  vonulnak  fel  a  fa  koronájába,  v. 
egy  szomszédos  fára.  Ha  nagyobbak,  akkor  már 
állandó  fészkük  is  van,  ahová  lombfalás  után 
mindennap  visszatérnek.  E  fészek  igen  nagy,  néha 
30— 40  cm.  hosszú,  20—30  cm.  széles,  kívülről  sííi'ű 
pókhálószerű  fonadékkal,  levedlett  bőrrel  és  her- 
nyóürülékkel van  bevonva.  Júl.  havában  bebábo- 
zódnak és  bábjaik  ugyanabban  a  fészekben  marad- 
nak, ahol  a  hernyók  tanyáztak.  De  nemcsak  azért 
nevezetes  e  hernyó,  mert  kárt  okoz,  hanem  arról 
is,  hogy  lehullott  szőre  kellemetlen  bőrkiütést. 


Bucsuszentlászló 


21 


Buda 


söt  ha  ember  v.  állat  szemébe,  v.  kömiyebben 
megsérülő  részébe  hatol,  gyuladást  is  okozhat. 
Fabre  szerint  a  gyuladás  oka  a  szőrök  mechani- 
kai hatílsa  mellett  cantharidin  és  hangyasav. 
Vedléskor  és  bábozódáskor,  mikor  a  hernyó  bőrét 
és  azzal  együtt  nagy  mennyiségű,  szőrét  leveti, 
igen  veszélyes  dolog  ilyen  helyen  járni,  s  az  erdő- 
ben tartózkodó  állatok,  ha  ilyen  helyre  kerül- 
nek, nemcsak  hogy  igen  sokat  prüszkölnek  (a  szőr 
ugyanis  orrukon-szájukon  át  belső  részeikbe  jut), 
hanem  néha  el  is  pusztulnak.  Védekezésül  legjobb 
a  hernyót  még  akkor  irtani,  mikor  kisebb  szám- 
mal mutatkozik,  mert  ha  nagyobb  mennyiségben 
szaporodott  el,  akkor  a  pusztítás  a  hernyó  előbb 
említett  tulajdonsága  miatt  igen  bajos.  A  B.  mér- 
gérenézve 1.  Mirth  0.,Vergl.  chem.  Physiologie  d. 
med.  Tiere  (Jena  1903, 338—343 1.) ;  JablonowsTú 
J.,  Mérges  hernyószőr  (Termtud.  Közi.,  34.  köt., 
391 1.) ;  GorTia  S.,  Mérges  hemyószőr  (u.  o.  35. 
köt.,  .357  L). 

Bucstiszentlászló,  kisk.  Zala  vm.  pacsai  j.-ban, 
(1910)  506  magyar  lak. ;  vasúti  állomás,  postahi- 
vatal ;  u.  t.  Szentlászló. 

Bucsuta,  kisk.  Zala  vm.letenyei  j.-ban,  (1910)623 
magyar  lak. ;  u.  p.  Bánokszentgyörgy,  u.  t.  Tófej. 

BúcBÚverseny,  rendszerint  valamely  mee- 
tingen  a  legutolsó  versenyszám  neve,  tekintet 
nélkül  a  verseny  karakterére,  vagyis  lehet  handi- 
cap,  eladó-  vagy  bárminő  más  futam  is. 

Búcsúztatás,  faluhelyen  divatozó  szokás  a 
temetéseknél  s  abból  áll,  hogy  a  kántor  verses 
mondókákban  elbúcsúztatja  a  halottat  a  rokonság- 
tól és  ismerősöktől. 

Bucuresci,  Bukarest  román  neve. 

Bucyrus  (ejtsd:  bjuszeirösz),  Crawford  county  fő- 
városa Ohio  északamerikai  államban,  Cleveland 
közelében,  (i9oo)  6560  lak.,  több  iparvállalattal. 

Buczacz  (ejtsd:  bucsacs),  az  ugyanily  nevű  ker. 
kapitányság  székhelye  Galíciában,  a  Stripa  part- 
ján, (1910)  14',241  lak.,  akik  közül  8546  zsidó  ;  a 
baziliánusok  kolostorával,  szép  városházával,  je- 
lentékeny lótenyésztéssel,  az  egykor  hatalmas 
Potockiak  régi  kastélyával.  1672.  itt  kötöttek 
békét  a  lengyelek  és  törökök,  amelyben  Wisnio- 
wiecki  lengyel  király  átengedte  a  törököknek 
Podoliát  és  Ukrainát  és  magát  évi  adó  fizetésére 
kötelezte. 

Bnczló,  kisk.  Sáros  vm.  szekcsői  j.-ban,  (i9io) 
194  tót  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Magyarraszlavicza. 

"BxiCZY  Emil,  író,  szül.  Kolozsváron  1782  máj. 
16.,  megh.  u.  o.  1839  okt.  28.  Iskoláit  szülővárosá- 
ban és  Kassán  elvégezvén,  sokirányú  érdeklődése 
miatt  mindenfélét  próbált,  tanult.  Jogászkodott, 
Diajd  a  kegyesrendbe  lépett  és  tanárkodott,azután 
felsőbb  teológiai  kiképzés  céljából  Bécsbe  ment ; 
visszatérve  Szebenben  a  retorika  professzora  lett. 
Fiatalon,  Kazinczy  buzdítására  kezdett  verselni, 
mestere  modorában,  de  igazi  költői  ihlet  híján. 
Neve  ismertté  lett,  összeköttetésbe  került  kora 
vezérszerepet  játszó  íróival  és  szoros  barátságot 
kötve  Döbrenteivel,  részt  vett  abban  a  mozga- 
lomban, melyet  ez  Erdély  irodalmának  és  művelt- 
ségének f ölvirágoztatásáért  indított.  Egyik  alapí- 
tója 8  lelkes  támogatója  volt  Döbrentei  folyóira- 
tí'inak,  az  Erdélyi  Múzeumnak.  Munkásságának  is 
tágult  a  köre,  fordított  Platonból  és  esztétikai  érte- 


kezéseket írt  (Alyrikapoesis  okai  ésalyrikmok, 
megj.  a  Felső-Magyarországi  Minei-vában ;  A  tra- 
goedia  a  görögöknél,  megj.  Erd.  Muz.  IX.).  Ezen  a 
téren  van  igazi  jelentősége.  Eredetisége  és  mély- 
sége kisebb  ugyan  mint  képzettsége,  de  éppen  is- 
meretei gazdagságának  ós  ízlésének  köszöni  ha- 
tását és  tekintélyét,  melyet  mint  az  esztétika  tu- 
dományának egyik  meghonosítója  szerzett.  V.  ö. 
Lázár  Béla,  B.  E.  élete  és  irod.  munkássága 
(Budapest  1888). 

Bud,  püspök,  1.  Bőd. 

Bud  János,  statisztikus,  szül.  1880.  Drago- 
mórfalván,  Máramaros  vm.  Jogi  tanulmányait 
Budapesten  végezte.  Még  mint  joghallgató  lépett 
be  az  Országos  statisztikai  hivatalba,  ahol  ez  idö 
szerint  mint  miniszteri  segédtitkár  műkötUk. 
Folyóiratokban  és  az  Országos  statisztikai  hiva- 
tal önálló  kiadványaiban  sok  fontos  demográfiai 
kérdést  világított  meg.  Főbb  míivei :  A  magyar 
szent  korona  országainak  bűnügyi  statisztikája 
(1904—1908);  Magyarország  népességének  fog- 
lalkozása (Stat.  Közi.  27.  kötete) ;  Bűnügyi  sta- 
tisztikánk reformja  (1907);  Népünk  halandó- 
sága és  élettartama  (1907) ;  A  munkanélküliség 
statisztikája  Magyarországon  (1910);  Az  elvá- 
lások alakulása  hazánkban  (1911);  A  koncen- 
tráció a  gazdaságtársadalmi  életben  (1911) ;  A 
gyermekmunka  hazánkban  és  a  külföldön  (1911). 
Munkatársa  e  Lexikonnak  is. 

Buda,  régi  magyar  személynév,  moly  a  tör- 
ténelmileg is  ismert  személyeken  kívül  nagyon 
el  volt  terjedve  a  kisebb  nemességnél  és  vár- 
jobbágy okiiál. 

Buda.  1.  Hún  mondáink  szerint  Etelével  és 
Kévével  (Kézainál  Reuva)  együtt  Bendegúz  fia 
az  Érd  v.  másik  változat  szerint  a  Kádár  nemzet- 
ségből s  a  hét  hún  vezér  egyike.  Midőn  a  hún 
vezérek  elestek  a  cesumauri  ütközetben,  testvé- 
rével Etelével  úgy  osztozott  a  hún  birodalmon, 
hogy  neki  jutott  a  keleti  rész  a  Tiszától  a  Don 
folyóig.  Míg  Etele  a  nyugati  népek  ellen  harcolt, 
azalatt  B.,  megszegve  a  szerződést,  Sicambriában 
ütötte  fel  székhelyét  s  azt  a  maga  nevéről  B.  vá- 
rának kezdte  hivatni.  Etele  ezért  megölette  B.-t, 
testét  a  Dunába  dobatta  s  megparancsolta,  hogy 
Sieambriát  ezentúl  ne  B.  várának,  hanem  At- 
tila városának  nevezzék.  A  németek  szót  is  fo- 
gadtak neki,  a  magyarok  azonban  nem  törődtek 
a  tilalommal.  A  monda  többféle  elemből  alakult. 
Attila  városa,  Etzelburg  (Acilburg,  Acingburg) 
a  régi  Aquincum  nevének  német  népetimoiógiai 
átalakítása  (1.  Attila  székhelye);  B.  neve  a  ger- 
mán-szláveredetü  «buda»  «bódé»  szóra  vezethető 
vissza  s  nyilván  azon  nagy  bolgárországi  izmaeli- 
ták deszkaházairól  nevezték  el  a  régi  pesti  (t.  i. 
budai)  vár  alatti  városrészt,  akik  Béla  király 
jegyzője  szerint  Taksony  idejében  költöztek  be 
s  a  pesti  vár  szolgálatába  osztattak  be.  B.  egyé- 
niségének kialakulásában  egyfelől  Attila  testvére 
Bleda  (1.  o.,  hún  változat  szerint  talán  Bilida), 
másfelől  a  keveaszói  és  tárnokvölgyi  hún-kabar 
(hún-bolgár)  elem  egyik  vezére  Bojta  hagyomá- 
nyának egybeolvadását  kereshetjük.  B.  mondá- 
ját költőileg  feldolgozták :  Arany  János  B.  ha- 
lála eposzában  (1864),  a  tervezett  hún-magyar 
trilógia  első,  önálló  részében;   Fábián  Gábor 


Buda 


22 


Budai 


B.  haragja  c.  eposzi  töredékében  (1876) ;  Bes- 
senyei  György  B.  tragédiája  c.  szomorújáték- 
ban (1773.,  új  kiad.  1787.  Attila  és  B.  címmel); 
Demeter  János  B.  c.  tragédiában  (1795);  Vajda 
Péter  B.  halála  c  tragédiában  (kiadta  Zsilinszky 
M.,  1867). 

2.  B.,  Bgrut  fia,  azt  a  megbizást  nyerte  Szt. 
Istvántól,  hogy  Vazult  a  nyitrai  tömlőéből  hozzá 
vigye.  Kiváló  pártembere  lévén  Péter  királynak, 
Aba  Sámuel  hívei  1041.  felkoncolták.  —  3.  Fia  v. 
rokona  lehetett  B.,ki  Devecser  úrral  együtt  1045. 
arról  értesítette  Pétert,  hogy  helyette  egyes  elé- 
gedetlenek Szár  László  fiait  akarják  trónra  ültetni. 
Péter  az  összeesküvőket  részint  megvakíttatta, 
részint  felakasztatta.  —  4.  B.  comes  1132.  a  sajói 
táborból  követségbe  ment  Boleszláv  lengyel  ki- 
rályhoz.kinek  kijelentette,  hogy  a  magyarok  nem 
ismerik  el  Boricsnak  a  trónra  való  jogát.  — 
b.B.-család  Zarándban  főkép  a  XV— XVI.  sz.-ban 
virágzott  s  egy  János  nevű  tagjával  szakadt 
magva. 

Buda,  1.  Budapest  és  Budavár. 

Buda,  magyar  szabású  téli  felöltő. 

Budacki  dolnji,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  voj- 
nici  j.-ban,  {i9oo)  769  horvát-szerb  lak. ;  u.  p. 
Kmjak,  u.  t.  Vojnic. 

Budacki  gornji,  adók.  Modrus-Fiume  vmegye 
vojnici  j.-ban,  (i9oo)  542  hoi'vát-szerb  lak. ;  u.  p. 
Krnjak,  u.  t.  Vojnic.  Régi  vára  ma  romokban 
hever.  1575  szept.  22.  a  törökök  Ferhat  pasa 
vezetése  mellett  itt  véres  győzelmet  arattak 
Auersperg  Herbert  gróf  felett,  aki  maga  is  el- 
esett a  harcban. 

Budaeus  (Budinszky)György,e\.lelkész,  szül. 
Teschen mellett,  Sziléziában,  hol  atyja,  a  magyar- 
országi Budai-családból  származott  B.  Ádám,  jó- 
szágigazgató volt.  Tanulmányait  itthon  végezte. 
1661-ben  Bosztriczra(Ung  vm.)  hívták  lelkésznek, 
azután  különböző  helyeken,  végre  Szentandráson 
(Szepes  vm.)  lelkészkedett,  hol  meg  is  halt.  Mun- 
kái :  Christiani  hominis  Militia  (Berolini  1674) ; 
Threnodia,  abyssum  persecutionum  et  exinde 
manantem  labyrinthum  naufragiorum  historice 
plagens  (1690).  Ezeken  kívül  naplót  hagyott 
hátra. 

Budaeus  (Búdé),  Guillaume,  kiváló  francia 
tudós,  szül.  Parisban  1467..  megli..  u.  o.  mintkir. 
könyvtáros  1540  aug.  22.  Parisban  és  Orléansban 
tanulta  a  jogot  és  a  klasszikus  nyelveket.  XII.  La- 
jos megbízásából  diplomáciai  küldetéseket  vég- 
lett. I.  Ferenc  az  ő  ösztönzésére  állította  fel  a 
Collége  de  Franceot.  De  asse  et  partibus  eius 
(1514)  c.  művével  a  tudományos  metrológia  meg- 
alapítójalett. Fontos :  Commeutarii  linguae  Grae- 
eae  (1519).  Kiváló  nyelvi  tudással  írta  Lettres  en 
grec  (1526)  c.  müvét.  Annotationes  in  XXIV  Pan- 
dectarum  libros  (1508) ;  De  studio  litterarum  recte 
instituendo,  de  philologia  (1526);  De  transitu 
HellenJsmi  ad  Christianismum  (1534).  Összegyűj- 
tött művei  Baselben  jelentek  meg  négy  kötetben 
1557.V.  ö.  Rebitté,  Q.  B.,  restaurateur  des  études 
grecques  en  Francé  (Paris  1846) ;  JÉgger,  L'Hel- 
lenisme  en  Francé  I.  161.  sk. 

Budafa,  kisk.  Zala  vm.  zalaegerszegi  j.-ban, 
(1910)  349  magyar  lak. ;  u.  p.  Salomvár,  u.  t.  Zala- 
egerszeg. 


Budafok  (Promontor),  nagyk.  Pest-Pilis-Solt- 
Kiskun  vm.  biai  j.-ban,  a  Duna  jobbpartján, 
(1910)  1258 házzal  és  10,935  lak. ;  húsz  évvel  ezelőtt 
7273  lakója  volt,  közte  1890  magyar,  5217  né- 
met ;  nagy  fejlődésnek  indult  iparos  közs.,  számos 
iparteleppel  (Törley-  és  Fran^ois-féle  pezsgő-, 
sör-  és  3  cognac-gyár)  és  igen  nagy  borospin- 
cékkel ;  van  itt  zománcozó  és  fémárúgyár,  fürész- 
malom, villamosvilágítási  és  vízvezetéki  r.-t., 
Unió  ált.  gyujtógyár,  francia  baromfitenyésztő 
intézet  ós  több  más  gyártelep.  Számos  nagy  bor- 
kereskedés van  itt,  jelentékeny  nagy  borpincék- 
kel. Van  takarókpénztára,  köles,  segélyzö  egy- 
lete, m.  kir.  pincemesteri  iskola,  van  pénzügyőr- 
biztosi állomása,  ipartestülete.  B.  a  m.  kir.  állam- 
vasút fiumei  vonalának  és  a  déli  vasútnak  állo- 
mása, Budapesttel  villamos  vasút  is  összeköti ; 
van  továbbá  gőzhajóállomás,  posta-  éstáviróhiva- 
tal,  telefonállomás.  Sok  csinos  nyaraló  díszíti  a 
községet.  Régente  római  telep  volt  helyén,de  a  mai 
B.  csak  1739.  keletkezett,  az  emelkedett  helyen 
álló  kastélyát  azonban  már  1736.  építtette  Savoyai 
Jenő  herceg.  Régebben  Promontorium  néven  for- 
dul elő  s  a  budaiak  és  pestiek,  utóbb  a  csepelszi- 
getiek szőllőhegye  volt,  még  1819-ben  Promonto- 
rium-Csepel  nevet  viselt.  A  község  házainak  egy- 
része,  valamint  a  fővárosiaknak  borpincéi  ceri- 
thium  mészkőbe  vájt  barlanglakok,  melyek  jó  szá- 
razak, minden  boltozás  nélkül  megállanak,  ügy 
hogy  csak  füstölgő  kéményeik  látszanak  ki.  A 
nagy  kiterjedésű  szőllőket,  melyeknek  termése  bu- 
dai bor  neve  alatt  került  forgalomba,  a  fiUoxera 
elpusztította,   de  újjáalkották. 

Budaháza,  kisk.  Ung  vm.  kaposi  j.-ban,  (i9io) 
146  magyar  lak. ;  u.  p.  Dobóruszka,  u.  t.  Nagy- 
kapos. 

Budai,  1.  Ézsaiás,  ref.  tanár,  püspök,  szül.Peé- 
ren  (Közép-Szolnok)  1766  máj.  7.,  megh.  Debre- 
czenben  1841  júl.  14.  Iskoláit  a  debreczeni  kollé- 
giumban végezte,  aztán  1792.  külföldre  indult. 
Majdnem  két  évet  töltött  Göttlngenben,  közben 
meglátogatta  Oxfordot  s  a  bölcsészdoktori  cí- 
met megszerezve,  1794  nov.  1.  Debreczenben 
Sinai  utódjává,  a  történelem  és  klasszikus  nyel- 
vek tanárává  lett.  Munkássága  ettől  fogva  a 
kollégium  összes  ügyeire  kiterjedt.  Reá  bízták 
úgy  az  elemi,  mint  a  latin  középiskola  felügye- 
letét és  kormányzását,  tankönyveket,  sőt  ma- 
gyar nyelvű  latin  nyelvtanokat  készített,  első 
volt,  aki  a  művészi  hajlamú  tógás  felsőbb  diáko- 
kat (Karács,  Erős,  Pethes,  Papp,  Halász)  irányoz- 
ván és  vezetvén  (1794—1809),  magyar  térképeket 
nyomatott.  A  nagy  könyvtár  rendezésének  orosz- 
lánrésze is  rá  esett. A  debreczeni  főiskolába  1807. 
bevitt  egészen  új  s  a  kor  fejlődésével  egyező 
tanterv  és  rendszer  (Ratio  Institutionis),  melyet  az 
ország  közvéleménye  is  méltatott  s  több  ref.  iskola 
is  mintául  vett,  az  ő  tollából  folyt.  Midőn  általáno- 
san latin  volt  az  iskolai  tanítás  nyelve,  ő  magyar 
tankönyveket  írt  és  alkalmazott  s  nagyban  hozzá- 
járult a  kollégium  kormányának  ama  határoza- 
tához (1797),  hogy  ezután  aminden  tudományok 
magyar  nyelven  taníttassanak.))  1808-ban  a  dog- 
matika tanszékére  tétetett  át  s  kiadta  a  re- 
formáció 3  százados  évfordulója  ünnepére  teo- 
lógiai vezérkönyvét  (Propaedeumata),  melyért  a 


Budai 


23     — 


Budai  hegységr 


göttinsíeni  egyetem  hittudori  címmel  tisztelte  meg. 
Í813.  kei-ületi  főjegyzővé,  1821.  Debreczen  egyik 
lelkipásztorává,  1822.  a  tiszántúli  egyházkerület 
püspökévé  választották  ;  1829.  József  nádor  a  Ma- 
gyar Tudományos  Akadémia  tervét  készítő  bizott- 
ság egyik  tagjává  nevezte  ki;  1831.  pedig  az  aka- 
démia első  nagygyűlése  tiszteletbeli  taggá  vá- 
lasztotta. Olajba  festett  arcképe  a  debreczeni  kol- 
légium könyvtárában  van,  onnan  másolták  le  a  M. 
Tud.  Akadémia  képes  terme  számára. 

Munkái :  Commentatio  de  causis  Culturae  . . . 
(Göttingen  1794) ;  Közönséges  história,  tanítvá- 
nyai számára  (Debreczen  1800) ;  Régi  tudósvilág 
hiűoriája  (u.  o.  1802) ;  Halotti  beszéd  Bhédei  La- 
josné  felett  (Nagy-Várad  1804) ;  Oskolai  magyar 
új  J.^/as(Dobreczenl804) ;  Deák  nyelv  kezdete  pél- 
dákban (u.  0.  1804);  Magyarország  históriája  1. 
köt.  a  mohácsi  veszedelemig  (u.  o.'  1805.  2.  köt.) 
A  mohácsi  vésztől  Buda  visszavételéig  (u.  o.  1808) 
3  köt.  Az  ausztriai  ház  örökös  uralkodása  alatti  kor 
(u.  o.  1812) ;  Deák  törzsök  szók  jelentéseikkel 
(u.  0.  1809) ;  Ratio  Institutionis  (az  egyházkerü- 
rületi,  Álmosdon  1804.  tartott  tanügyi  bizottság- 
ban dolgozott,  8  az  egyházkerületi  közgyűlés  által 
1806.  helybenhagyott  tanterv  (u.  o.  1807) ;  Régi 
római  vagy  deák  irók  élete  (u.  o.  1814) ;  Propae- 
deumata  Theologiae  Christianae  (u.  o.  1817).  Irt 
több  egyházi  beszédet  és  a  ref .  énekeskönyvben 
a  6.  és  27.  dicséret  tőle  van.  Kiadta  bátyja,  B. 
Ferenc,  Polgári  Lexicon,magyar  történelmi  csa- 
ládok tárát  (Nagy-Várad  1804— 1805-ig,  3  köt.). 
Közrebocsátott  több  tankönyvet  s  klasszikus  írót 
és  kéziratban  is  maradt  néhány  munkája. 

Irodalom.  Toldy  Ferenc,  Irodalmi  beszédei,  Pest  1872, 1. 
k.  40 ;  Péczeli  József,  A  M.  Tudós  Társaság  kézi  könyvei, 
1845.  VI.  k.  43:  Ujabbkori  Ismeretek  Tára,  Pest  1850,11.  k.; 
Prot.  Képes  Naptár,  1858,  77,  arcképpel;  Vasárnapi  Újság, 
1858.  3.  sz.  (Kátai  Gábortól  arckép);  Balogh  F.  M.,  Prot. 
Egyh.  Tört.  Irodalma,  Debreczen  1879;  Kiss  K.,  üj  m.  Athe- 
nás  1882,  II.  f.  (Kálmán  Farkastól);  Kálmán  P.,  Éneklő  kar, 
Budapest  1880, 11 — 18. 1.  (Családi  vonások  említve);  Fővárosi 
Lapok,  1871,  68  sz.  (Höke  Lajostól);  Annalen  der  Literalur, 
Wien"1804,  1805;  Allgemeine  Liter.  Zeitung,  Halle  u.  Leipzig 
1822,  m.  286.  sz.;  Sárospataki  füzetek  1866;  Dóczi  Imre,  A 
debreczeni  rézmetsző  diákok,  M.  Pedagógiai  Szemle  1892; 
Polgár  Mihály,  Egyházi  almanach  1836;  Schwartner,  Statisz- 
tika. Egykorú  méltatásai:  Budai  E.  püspök  feletti  beszédek: 
o)  A  sokat  tanított  oktató,  Püsüs  Andrástól;  b)  Az  egyházi 
hivatal  terhei  és  kellemei.  Aranyi  István  debr.  hittanártól 
(ebben  van  életrajza,  végül  latin  sírfelirata  Péczeli  József- 
től); c)  Az  egész  gyülekezettől  megsiratott  Áron,  Soltész 
Józseftől;  d)  Emlékbeszéd  (tanári  jellemzése)  Kalós  Mó- 
zes debr.  tanártól.  A  két  utóbbi  beszéd  a  kollégium  ima- 
termében tartatott.  Mind  a  négy  megjelent  Debreczenben, 
1841.  Tov.  Hírnök  1841,  61.  sz.;  Athenaeum  1841,  11.  17.  sz. 
(Péczeli  Józseftől). 

2.  B.  Ferenc,  ref.  lelkész,  B.  Ézsaiás  testvér- 
bátyja,szül.  Peéren(Közép-Szolnok  vm.)1760nov. 
8.,  megh.  mint  szováti  lelkész  1802  okt.  28.  Nagy 
olvasottságú  tudós  volt,  aki  csillagászattal.termó- 
ezettannal,  politikával,  hazai  törvényekkel,  a  ré- 
gebbi és  újabb  bölcsészettel,  de  legfökép  a  ha- 
zai történelemmel  s  ennek  kútfőivel  foglalko- 
zott. Munkái :  A  Kánt  szerint  való  filozófiának 
rostálgatása  levelekben.  (Magyarra  fordítva  és 
jegyzésekkel  megbövítve  (Pozsony  1801,  névte- 
lenül) ;  Magyarország  'polgári  históriájára  való 
lexicon,  a  XV.  sz.  végéig.  Kiadta  B.  Ézs.  (Nagy- 
Várad  1804—5.  3  köt.,  2.  kiadás  Pest  1866.) 

3.  B.  Simon,  versszerző  a  XVI.  sz.  legelején, 
ki  mint  száműzött  v.  mint  vándor  lantos  megfor- 


dult Spanyolországban  is,  hol  a  király  udvarában 
nagy  tetszés  mellett  adta  elő  hét  (magyar,  latin, 
görög,  német,  lengyel,  francia  és  török)  nyelven 
szerzett  verseit. 

Budai  Delean  Janos,román  író,  szül.  1770  táján 
Csigmóban,  Hunyad  vm.,  megh.  1820.  Munkáit 
Asaki  fedezte  föl  Lembergben,  ahol  B.  kir.  taná- 
csos volt.  Foglalkozott  történelemmel,  nyelv- 
tudománnyal és  költészettel.  Munkái :  Bukovina 
történelmi,  politikai,  közigazgatási,  társadalmi, 
statisztikai  stb.leirása  (németül);  Erdély  népeinek 
eredetéről  kezdettől  a  legújabb  időkig  (latinul) ; 
Az  erdélyi  nációk  uniójáról  stb.Ijegbecsesebb  műve 
a  Jiganiada  seaü  Tabera  Jiganilor  c.  komikus 
eposza,  mely  először  a  Buciumul  Romln-ban  (II. 
1877)  jelent  meg.  12  énekre  van  felosztva,  6  soros 
strófákkal. 

Buclai  főesperesség,  a  veszprémi  püspökség- 
nek volt  egyik  kerülete.  Területe  a  régi  Pilis 
vármegyére  egészben.  Fejér  vármegyéből  a  mai 
váli  és  adonyi  járásra,  Esztergomból  az  eszter- 
gomi járás  nyugat-déli  részére  terjedt  ki.  V.  ö. 
Ortvay,  Magyar  egyh.földr.  I. ;  Dedek,  Pestvm. 
tört.  (Magy.  Várm.  és  Városai  I.  k.  256  1.). 

Budai  görög-keleti  szerb  püspökség.  A  ma- 
gyarországi 4  s  a  horvátországi  3  szerb  egyház- 
megye közül  lélekszámra  a  legkisebb,  kiterjedésre 
nézve  azonban  a  legnagyobb  a  budai  püspökség. 
Joghatósága  alá  tartoznak  a  Duna  mellékén  13 
vármegyében  igen  szétszórtan  előforduló  szerb 
hitközségek,  továbbá  a  pesti  s  az  elszigetelten 
álló  brassói  görög  hitközség.  Van  köztük  nem 
egy  olyan,  melyben  a  még  fennálló  templomok 
mellett  évek  óta  nincsenek  hívek,  pl.  Czegléden, 
Nagykőrösön,  Mosonban  stb.  A  püspökséget  1695., 
közvetlenül  a  szerbek  beköltözése  után  alapítot- 
ták. 1731-ben  egyesítették  vele  a  mohácsi  püspök- 
séget, melyet  szintén  1695.  alapítottak.  Az  egy- 
házmegye székhelye  kezdettől  fogva  Szentendre, 
az  egykor  igen  népes  és  virágzó  északi  szerb  köz- 
pont, mely  a  XIX.  sz.  eleje  óta  azonban  teljesen 
elvesztette  korábbi  jelentőségét.  Az  egész  egy- 
házmegye 2  esperességre  oszlik :  a  budaira :  30 
templommal,  23  plébániával  és  12  plébánossal,  és 
a  mohácsira  :  33  templommal,  25  plébániával  és 
18  plébánossal.  A  hitközségek  száma  a  budaiban 
26,  a  mohácsiban  41,  beleértve  az  ú.  n.  flókköz- 
ségeket  is.  Iskola  van  :  a  budaiban  15,  a  mohácsi- 
ban 29.  Az  egész  egyházmegye  híveinek  száma 
körülbelül  20  ezer.  Kulturális  intézményeinél  és 
jelentékeny  anyagi  eszközeinél  fogva  legvirág- 
zóbb a  két  fővárosi  község :  Pest  és  Buda. 

Budai  hegység,  a  magyar  középhegység  duna- 
jobbparti részében  a  Pilis-hegység  egyik  kisebb 
csoportja,melyPest-Pilis-Solt-Kiskun  vmegyében 
Budapest,  Vörösvár,  Zsámbék  és  Budaörs  közt 
terül  el.E  hegycsoportot  É.  felé  aVörösvári  völgy 
a  Nagy-Kevély  és  a  Pilis  csoportjától,  D.-en  a  Bu- 
dáról Bicskére  vezető  ú.  n.  Mészáros-út  völgyelése 
a  törökbálinti  domboktól  választja  el ;  K.-en  a 
Duna  képezi  határát,  Ny.-on  az  a  tág  hullámos 
síkság,  mely  Piliscsaba,  Jenő,  Páty  és  Biától 
Ny.  felé  a  dorogi  hegyekig,  Zsámbékigés  Bicskéig 
elterül.  Ezen,  magassága  által  nem  annyira,  mint 
terjedelme  és  természeti  szépségei  által  kitűnő 
hegységben  két  nagyobb  csoportot  különböztetünk 


Budai  hegység 


2i 


Budai  iiegység 


meg,  egyiket  Nagykovácsi  csoportnak,  a  másikat 
szorosabb  értelemben  Budai  hegységnek  nevez- 
hetjük. Amaz  Vörösvár,  Pilisesaba,  Páty  és  Buda- 
keszi .közt  terül  el  s  középpontja  Nagykovácsi. 
Ettől  É.-ra  ésD.-re  egy-egy  nagyobb  hegytömeg  te- 
i'ülel,É.-onaNagy-Szénásliegy(549m.)csoportja, 
D.-en  a  Nagy  Kopaszhegy  (558  m.)  szélesre  elterülő 
erdős  háta,  a  kettő  Nagykovácsitól  Ny.-ra  jelenté- 
kenyebb hegység  által  egymással  közvetlenül 
összefügg,  minek  következtében  Nagykovácsi 
egy  3  oldal  felöl  hegyektől  körülzárt  s  csak  K. 
felé  keskenyen  nyíló  magas  (3i6  m.)  katlanban 
fekszik.  A  Nagy-Szénáshegy  és  a  belőle  kiágazó 
hegyek  kopár  mészképződmények,  erősen  kiár- 
kolt völgyelésekkel  és  silány  növényzettel ;  K.-i 
folytatásukban  feltárt  széntelepekkel  s  a  Remete- 
hegyen néhány  kis  barlanggal ;  A  Nagy-Kopasz- 
hegy  csoportját  ellenben  túlnyomóan  erdőségek 
borítják,  s  végső  ága  a  Torbágy  felett  emelkedő 
Katalinhegy  (345  m.). 

Szorosabb  értelemben  jB,-nek  csak  azon  hegy- 
csoportokat nevezzük,  melyek  Solymár.Hidegkút, 
Budakeszi,  Budaörs  és  Budapest  közt  terülnek  el 
8  tagozatuk  szerint  3  kisebb  csoportra  oszolnak 
szét.  A  legészakibb  aHármashatárhegy  csoportja, 
mely  Solymár  és  Hidegkút  közt  kezdődve,  innen 
D.  felé  néző  félkörben  a  Hármashatárhegyig  hú- 
zódik, ahol  szélesebbre  elterülve  a  Lipótmezö  és 
Óbuda  közti  térséget  hálózza  be.  B  csoport  élesen 
határolt  keskeny  gerinc  alakjában  Solymár  felöl 
a  hidegkúti  Kálváriahegyen  (386  m.)  át  a  Csúcs- 
hegybe (4i5  m.)  folytatódik,  gerincét  több  nyereg 
rovátkolja,  lejtői  B.  felé  a  mély  (129—117  m.)  vö- 
rösvári völgybe,  D.  felé  a  magas  fekvésű  (247  m.) 
hidegkúti  katlanba  ereszkednek.  Keskeny  gerince 
erdős,  lejtőit  előbb  nagyrészt  szőllők  borították, 
most  részben  fel  vannak  szántva,  részben  csak 
gyepesek. Hidegkúttól  K.-re  mélyebb  nyereg  vá- 
lasztja el  a  Hárshegyen  (462  m.)  túl  szélesre  elte- 
rülő fenslkszerü,  csak  újabban  beerdősített, 
meredek  lejtőjű,  nagy  kiterjedésű  Hármashatár- 
hegy csoportjától.  Ennek  legmagasabb,  gyö- 
nyörű kilátást  nyújtó  csúcsa  maga  a  Hármas- 
határhegy (496  m.),  kisebb  csúcsai  a  Kecske- 
hegy (497  m.),  a  Remetehegy  (348  m.)  és  a 
Mátyáshegy  (299  m.) ;  valamennyi  régebben  ko- 
pár,mostuagyrésztbeerdösítve,  lejtöinszámos  kő- 
bányával és  az  elpusztult  szőllők  szomorú  nyomai- 
val. Az  említett  tetők  által  képezett,  DK.  felé 
csapó  főgerincből  a  Hármashatárhegyből  eleintén 
Ny.,  majd  DDK.  felé  forduló  mellékág  ered,  mely 
Ny.  felé  meredek  sziklacsoportokkal  esik  alá,  míg 
K.  felé  enyhén  ereszkedik  a  f őgerinctöl  elválasztó 
Szépvölgybe  és  Pálvölgyébe;  e  melléklánc  tetői  az 
Újlaki  tető  (418  m.),  a  Kecskehegy  (479  m.),  a 
Gugerhegy  (376  m.)  és  a  Lipótmező  felett  emel- 
kedő Lipóthegy  végső  DK.-i  alacsony  nyúlvá- 
nyai a  Csatái-ka,  Ferenehegy  (265  m.).  Józsefhegy 
(232  m.),  Rézmál,  Rókusliegy  (249  m.),  Rózsadomb 
és  Kálváriadomb,  melyek  már  Buda  közvetlen 
szomszédságában  emelkednek;  azelőtt  kitűnő  bor- 
termőhelyek, ma  nagyobbára  kopár  lejtők,  de 
újabban  mindjobban  elszaporodó  kertekkel  és 
nyaralókkal.  Az  Újlaki  hegyet  egy  311  m.  ma- 
gas nyereg  választja  el  a  szélesre  elterülő  er- 
dős Vadaskerttől  (375  m.),  mely  Hidegkút  és 


Lipótmezö  közt  emelkedik.  A  Lipótmező  kies 
völgytágulata  és  az  ördögárok  mély  medre  a 
Hármashatárhegyi  csoportot  egy  kisebb,  nagyob- 
bára erdős  és  kitűnően  kultivált  csoporttól,a^ar5- 
hegyi  csoporttól  választja  el ;  ennek  legnagyobb 
emelkedése  a  B.egyik  legszebb  tagját  képező  Hárs- 
hegy (458  m.),  melyhez  a  Kis-Hárshegy  (361  m.) 
és  Ferenezhalma  csatlakozik ;  e  szép  csoportot  több 
kies  völgy  (Kuruczles  stb.)  szeldeli  és  lejtőit  szám- 
talan nyaraló  és  kert  díszíti.  B  csoportot  Ny.  felöl 
az  ördögárok  völgye  választja  el  a  Nagykovácsi 
hegyektől,  D.-en  a  budakeszi  országút  által  jelölt 
völgyelés  (melynek  360  m.  magas  nyergén  a  Szép 
Juhászné  vendéglő  áll)  a  János-  és  Svábhegy  cso- 
portjától különíti  el. 

A  János-  és  Svábhegy  csoportja  a  legmagasabb 
s  legkiterjedettebb  tagja.  A  szép  Juhászné  nyerge 
fölött  közvetlenül  emelkedik  a  B.  legmagasabb 
csúc8a,a  Jánoshegy  (529  m.),  melyből  a  450-480  m. 
magas,  szép  erdőfedte  szóles  gerinc  D.-i,  majd 
DK.-i  irányban  a  Háromkúthegyen  ós  a  Normafán 
(471  m.)  át  az  Istenhegyre,  illetőleg  a  Svábhegyre 
vezet.  B  félköralakú  hegylánc  É.  felöl  gyönyörű 
völgyeket  (Zugliget,  Csillagvölgy,  Harangvölgy) 
zár  körül,  melyekben  párjukat  ritkító  nyaralótele- 
pek jöttek  létre ;  a  természet  és  az  emberi  tevé- 
kenység vállvetve  működött  közre,  hogy  itt  való- 
ságosparadicsomot teremtsen.A  regényes  hegyek 
(Hunyadihegy  349  m..  Tündérhegy)  övezte  völ- 
gyekben szebbnél-szebb  nyaralók,  díszkertek,  mu- 
latóhelyek (Fácán,  Disznófő)  vannak,  melyeket  a 
főváros  közönsége  tömegesen  keres  fel ;  kitűnő 
utak  hálózzák  be  a  jól  ápolt  erdőségeket  s  csinos 
messzelátók  ékesítik  a  tetőket.  A  Svábhegyre,  a 
nyaraló  közönség  ezen  gócpontjára  fogas  kerekű 
vasúton  és  kitűnő  kocsi-  és  sétautakon  juthatni. 
Tetején  az  Eötvös-nyaraló  mulatóhely  van,  mely 
körül  egész  kis  város  jött  létre  templommal,  is- 
kolával és  üzletekkel.  A  Jánoshegyet  a  Sváb- 
heggyel összekötő  gerinc  Ny.  felé  ritka  szép  erdő- 
takarta lejtőkkel  (melyeket  a  főváros  a  kincstár- 
tól szerzett  meg)  ereszkedik  Budakeszi  felé ;  D.-i 
ágai  azonban  egészen  eltérő  jellegűek.  Nagyki- 
terjedésű, részben  erdős,részben  kopár,  szaggatott 
völgyek  határolta  ágak  csapnak  DK.-i  irányban,  a 
köztük  levő,  felette  mélyre  kimosott  völgyek  he- 
lyenként járhatatlanok.  A  hegylejtök  nagy  része 
kopár  és  lakatlan.  Völgyei  közül  a  legszebb  az  Ir- 
hásárok  (Lederner  Graben)  és  a  Farkasvölgy,tetői 
közül  a  Széehenyihegy  (427  m.,  Széchenyi  István 
emlékével  és  egy  kilátóval),  a  Mártonhegy,  az  Or- 
bánhegy, és  mint  végső  emelkedései  a  Sashegy 
(329  m.)  és  Gellérthegy  (235  m.)  említendő.  Hajdan 
itt  kitűnő  bor  termett,  ma  a  bortermés  korlátolt  s 
a  hegyek  egy  része  kopár,  sziklás;  helyenként  ér- 
dekes sziklaf  ormációk(Ördögonna,  317  m.)  és  nagy 
kőbányák  vannak,  forrás  azonban  alig  fakad 
valahol.  E  nyúlványok  azon  alacsony  halmokat  is 
képezik,  melyek  Sasad,  Magasút,  Dobogó,  Őrsöd 
s  más  nevek  alatt  (mindmegannyi  bortermő  hely) 
a  budaörsi  lapályig  terülnek  el,  melyet  a  magy. 
kir.  államvasutak  budapest-győri  vonala  és  a 
buda-bicskei  országút  (Mészárosát)  követ.  Ezektol 
Ny.-ra  az  a  magasabb,  kopársága,  érdekes  szikla- 
képződményei s  részben  karsztszerú  jellegénél 
fogva  érdekes  Budaörsiv.Csiki  hegycsoport  terül 


Budai  hegység 


25 


Budai  i^áptalan 


el.mely  a  főgerincböl  a  Normafa-  ésMakkos-Máxia 
köztágazik  ki  és  DNy.-i  irányban  a  Csiki  puszta  felé 
csap  (ormai :  a  Bndaörsi  hegy  438  m.,  Rossberg 
366  m.,  24:  ökrös  hegy  290  m.)  s  Budaörs  bizarr 
kúpjait  (Lukenberg  315  m.,  Strassberg  264  m., 
Törökugrató  251  méter)  is  magában  foglalja.  Az 
egész  B.-ben  ez  a  legkopárabb,  legtermóketlenebb 
esoport,mely  a  szöUök  elpusztulása  óta  kevés  gyü- 
mölcsön kívül  alig  terem  valamit.  E  csoportban 
rendes  völgyképződést  sem  észlelhetni,  vízhiány, 
8  teljes  erdötlensége  jellemzi.Bgé8zben  véve  nagy 
változatosság,  nagy  szakadozottság,  többó-ke- 
vésbbé  elkülönített  völgyteknök  és  medencék  jel- 
lemzik a  B.-t,  melyek  részint  DNy.-ról  ÉK.-re,  ré- 
szint ÉNy.-rólDK.-re  csapnak  ;  a  legnagyobb  völgy- 
teknök Buda  határában,  továbbá  Budakeszi,  Hi- 
degkút és  Nagykovácsi  mellett  vannak. 

Geológiai  tekintetben  a  B.-nek  elég  egyszerű 
szerkezete  van.  A  számtalan  magaslattá  és  hegy- 
gerinccé szakadozott  hegységnek  alapját  a  felső 
triászhoz  tartozó  mészkő-képződmény  alkotja, 
melynek  alsó  emeletét  dolomit  (Gellérthegy,  Sas- 
hegy, Csiki  hegység.  Törökugrató,  budaörsi  Kál- 
váriahegy, Fai'kasvölgy,  Zugliget,  a  Jánoshegy 
oldalán,  a  Hármashatárhegytől  a  Mátyáshegyig), 
felső  emeletét  tömött  mészkő  képezi.  A  dolomit 
mindenütt  kopár  magaslatokat  képez,  csak  he- 
lyenként (Jánoshegy,  Nagykovácsi)  fedi  erdő: 
régente  a  most  kopár  tetőket  is  szép  erdő  borí- 
totta, de  azokat  letarolták  s  mióta  az  eső  a  tele- 
vényföldet lemosta,  újból  valóbefásításuk  csak  ne- 
hezen halad.  A  főváros  azonban  a  Hármashatár- 
hegy  csoportjában  már  nagy  területet  ültetett 
be  túlnyomóan  fenyőfákkal.  A  tömött  mészkő  a 
dachstein-mésznek  felel  meg  s  leginkább  a 
hegység  belsejében  mutatkozik.  A  dolomitból  s 
mészkőből  álló  alapliegységre  eocén  és  oligo- 
cén  mészkő,  márga,  agyag,  homokkő  és  kon- 
glomerát-rétegek  települnek,  tökéletlen  és  ere- 
deti összefüggésükből  későbbi  eltolatások  ál- 
tal szétszaggatott  takarót  képezve.  Az  eocénhez 
a  Budán  gyakori  nummulit-mész  tartozik ;  a  leg- 
alsó eocén  lerakódások,  az  édesvízi  mész  és  bar- 
naszén s  többféle  agyag  csak  néhány  helyen  is- 
meretes, nevezetesen  Nagykovácsi  és  Szentiván 
liatárábanvan  f  eltárva,ahol  szénbányák  is  vannak. 
Sokkal  nagyobb  területet  foglal  el  a  nummulit- 
mész, márga  éskonglomerát,melyet  sok  bányában 
fejtenek ;  szintén  nagy  elterjedése  van  az  oligocén- 
hez  tartozó  meszes  homokkőnek  (Hárshegy),  a  bu- 
dai márgának  (Gellérthegy)  és  a  kisczelíi  agyag- 
nak (Mátyáshegy).  Fiatal  harmadkori  (miocén)  ré- 
tegek Budafoktól  Biáig  húzódnak  s  ott  a  budafoki 
fensíkot,  az  Iharos  és  Katalínhegyet  alkotják.  A 
felső  miocén  korbeli  ceríthium-rétegek  Buda- 
fok és  Diós  táján  lépnek  fel,  ezekre  negyedkori 
édesvízi  rétegek  települnek,  melyek  löszből,  ho- 
mokból és  kavicsból  állanak ;  ez  a  völgyeket  (Ör- 
dögárok) tetemes  vastagságban  födi  s  a  szőUő  leg- 
jobb termőhelye  volt.  Szintén  negyedkori  képződ- 
mény a  budai  hévvizekből  lecsapódott  mésztufa, 
mely  a  Várhegy  ós  Gellérthegy  hátán,  Ó-Budánál 
a  kísczelli  magaslaton  s  a  Lipótmezön  lép  fel. 

A  B.  úgy  forrásokban,  mint  folyóvizekben  na- 
gyon szegény,  mindazáltal  jelentékeny  völgyei  s 
mélyre  bevágódott  medrei  vannak ;  legnagyobb 


völgye  az  ördögárok  völgye,  mely  a  nagykovácsi 
katlanból  indul  ki,  alsó  részében  a  Hűvösvölgy  ne- 
vet veszi  fel  s  a  Tabánban  önti  vizét  a  Dunába ;  ren- 
des körülmények  közt  sekély  vize  záporok  alkal- 
mával óriási  mértékben  megdagad  s  nagy  pusztítá- 
sokat visz  végbe  (1875).  A  többi  völgyek  majdnem 
teljesen  víz  nélkül  szűkölködnek.  A  B.  Hórája 
igen  változatos  és  gazdag ;  a  budai  tölgyerdők  a 
magasabb  tetőkre  és  az  északi  oldalakra  terjednek 
ki ;  érdekes  és  jellemző  növényfajok  igen  gyako- 
riak. A  főváros  közelében  kertek  nagy  számmal 
vannak,  a  gyümölcstermelés  Nagykovácsi,  Bu- 
dakeszi, Solymár,  Jenő,  Páty  és  Torbágy  vidékén 
virágzó ;  a  szőllők  a  lllloxera  terjedése  folytán 
tönkre  mentek,  de  nagyrészt  megújíttattak.  A 
földmívelés  a  B.-ben  nem  jelentékeny.  Bányászat 
csak  Nagykovácsiban  folyik  barnaszénre.  Neve- 
zetesebb közlekedési  ere  a  hűvösvölgyi  és  zug- 
ligeti villamoson,  valamint  a  svábhegyi  fogas- 
kerekű vasúton  kívül  nincs ;  vasút  D.-en  és  É.-on 
érinti  (a  m.  kir.  államvasutak  budapest-győri 
vonala  és  a  budapest-esztergomi  vonal),  közleke- 
dési útjai  Budakeszire,  Nagykovácsiba,  a  Sváb- 
hegyre, Zugligetre,  Hidegkútra  vannak.  A  tulaj- 
donképeni  B.  sűrűn  van  lakva,  a  nagykovácsi 
hegyekben  ellenben  csak  kevés  emberi  lakás 
van.  A  hegységet  a  főváros  kitűnően  gondozza ; 
kitűnő  sétautak  hálózzák  be  és  a  Jánoshegyen  a 
főváros  1910.  nagy  (Erzsébet-)  kilátótornyot 
épített. 

Irodalom.  Gerlóczy  Gyula  és  Dalácska  Géza,  Budapest  és 
környéke  természetrajxi,orvosi  és  közművelődési  leirása.Bu- 
dapest  1879  ;  Hofniann  Károly,  A  buda-kovácsi  heffység  föld- 
tani viszonyai,  Magy.  k.  földtani  intézet  évkönyve,  1871, 
199—274  ;  Hunfalvy  János,  A  magyar  birod.  természeti  viszo- 
nyainak leírása,  H.  k..  Pest  1864  ;  Hantken  Miksa,  A  buda-esz- 
tergomi  eocén  tengeri  képlet  kitűnőbb  8zintjeiröl,M.  földt.  társ 
munkálatai,  III.  k.,  1867, 182  ;  n.  a.,  A  buda-vidéki  ó-harmad- 
kori  képződmények.  Földtani  Közi.,  X.  41. ;  Hofmann  Károly, 
Buda  vidékének  némely  ó-harmadkori  képződéséről.  Földt. 
Közlöny  X.  244  ;  Szabó  József,  Pest-Buda  környékének  föld- 
tani leirása.Pest  1858;  Hautken  Miksa.Geológiai  tanulmányok 
Buda  és  Tata  között.  Akad.  matliem.  és  természettud.  közle- 
mények, I.  213  ;  Qaigóczy  Károly,  Pest,  Pilis  és  Solt  törv. 
egyes,  me^ye  monográfiája,  Budapest  1876—77, 1.  k.  ;  Tbir- 
ring  Gusztáv,  Budapest  környéke,  n.  o.  1900 ;  u.  a.,  A  budai 
és  pilisi  hegység  történelmi  emlékei,  Turisták  Lapja  1899. 
XI.  évf. ;  Palóczy  Ijipót,  Budapest  és  környéke,  Budapest 
1896.  Számos  értekezés  a  Földtani  Közlönyben  és  a  Föld- 
tani Intézet  évkönyveiben. 

Budai  hévforrások  (geoi.).  A  B.,  amelyeknek 
hőfoka  43— 64-75  között  változik,  nagyjából  egy 
a  Duna  jobbpartjával  összeeső  vetődési  vonal 
mentén  törnek  fel  (budai  termális  vonal),  még 
pedig  a  budai  alaphegységet  fonnáló  felső  triasz- 
koru  dolomitból,  amint  azt  különösen  a  970  m. 
mélységű  városligeti  artézi  kút  fúrása  bebizo- 
nyította. 

Budai  jogkönyv,  l.  Buda  város  jogkönyve. 

Budai  kadarka,  kékszemű,  muskatályzamatú 
csemegeszöllő-fajta.  Középérésű.  Rövid  metszés 
mellett  is  jól  terem. 

Budai  káptalan.  Az  egykori  Pilismegyének 
a  veszprémi  egyházmegyéhez  tartozott  része,  a 
budai  főesperesség  területén,  a  mai  Óbudán  állott 
a  Szt,  Péter  és  Pálról  elnevezett  budai  prépostság 
és  káptalan,  amelyet  Turóczi  krónikájának  érte- 
sítése szerint  már  Szt.  István  alapított  volna  ab- 
ból a  hadizsákmányból,  amelyet  Keán  bolgár  fe- 
jedelem hadaitól  elvett  1022  táján.  Gyarapítot- 
ták a  káptalant  I.  László  és  II.  Géza  királyok. 


Budai  keserűvíz 


—     26     — 


Budai  Zitta 


Ez  utóbbi  építtette  fel  pompás  templomát  is,  ame- 
lyet 1150.  Martinius  egri  püspök  szentelt  fel.  A 
prépostság  és  káptalan  gazdagságáról  fogalmat 
alkothatunk  magunknak  II.  Endre  királynak 
1212-iki  kiváltságleveléből.  Eszerint  a  Császár- 
fürdőtől  nyugatra  eső  terület,  a  közbeeső  hegye- 
ken-völgyeken  át  egész  a  Pilis-hegy  oldaláig  és 
K.  felé  a  Dunáig,  mind  az  övék  volt.  És  a  kápta- 
lan II.  Endrétől  kezdve  csaknem  minden  kirá- 
lyunk és  királynénk  bőkezű  gondoskodásának 
tárgya  volt.  Sokat  köszönhetetÍNagy  Lajos  any- 
jának, Erzsébet  királynénak,  ki  templomát  is 
újjáépíttette ;  Szilágyi  Erzsébetnek  ós  elsu  sorban 
Borbálának,  Zsigmond  király  nejének.  Mint  hite- 
les hely  elsőrangú  szerepet  vitt  hazánk  történe- 
tében. Hivatalos  kiadványaiban  a  Cap.  Ecclesiae 
Budensis  nevet  viselte.  Prépostjainak  elég  pontos 
és  teljes  névsorát  ösmerjük.  Fennállott  1648-ig, 
amikor  is  a  király  javadalmával  együtt  az  esz- 
tergomi érsekségnek  adta  oda  papnevelőjének 
a  javadalmazására.  Ez  időtől  kezdve  csupán  címét 
adományozzák. 

Budai  keserűvíz  (geoi.).  A  budai  hegység  D.-i  tö- 
vében mintegy  félkörben  egymásmellé  sorakozva, 
de  elkülönülten  apró  medencékben  csekély  mély- 
ségíi  keserűvízkutak  vannak,  nevezetesen  Buda- 
pest- Kelenföldön  az  Erzsébet  sósfürdő  keserüvizes 
kútjai,  továbbá  Budapest- Őrmezőn,  a  Budapest- 
Örsödön  lévő  Hunyadi  János  nevű  keserűvizes 
telep  s  végre  a  főváros  határától  DNy.-ra  fekvő 
és  Budaörs  községhez  tartozó  völgyben  levő  ke- 
serűvíz-telepek.  A  Gellért-hegytől  egészen  a  Csiki 
hegyekig  elhúzódó  hegység  főleg  dolomitbóláll,  az 
előtte  fekvő  völgyek  talaja  pedig  kisczelli  agyag. 
A  geológusok  magyarázata  szerint  a  keserűvíz  a 
dolomit,  kalciumnátriumföldpátok  és  pirit  kölcsö- 
nös bomlásának  az  eredménye,  amely  anyagok 
részint  szálban  a  hegységben,  részint  finom  tör- 
melék alakjában  a  kisczelli  agyagban  bennef og- 
laltatnak.  A  magnéziumszulfát  képződése  a  do- 
lomit és  a  pirit  kölcsönös  bomlása  útján  már  a 
dolomit  hegyek  lejtőin  indul  meg,  a  keserűvíz 
teljes  kialakulása  azonban  csak  a  kisczelli  agyag- 
talaju  völgyekben  következik  be.  A  dolomit  és  a 
pirit  kölcsönös  bomlásából  MgSO^VHjO  (keserűsé 
vagy  epszomit)  és  CaS042HjO  (gipsz),  a  földpát 
és  a  pirit  bomlásából  ellenben  NaaSO^lOHjjO 
(glaubersó  v.  mirabilit)  keletkezik.  Míg  a  gipsz 
szilárd  halmazállapotú  kristályok  alakjában  vá- 
lik ki,  addig  a  keserűsé  és  a  glaubersó  feloldód- 
nak s  együttesen  szolgáltatják  a  keserű  gyógy- 
vizet. Az  egyes  medencék  elkülönültsége  magya- 
rázza meg  azt,  hogy  mindezen  források  az  álta- 
lános közös  karakteren  túl  egymástól  különböző 
összetételüek  és  természetűek.  A  B.,  kivált  a 
Hunyadi  János- féle,  erős  kiviteli  cikk.  L.  Ás- 
ványvizek. 

Budai  krónika  (Ghronicon  Budense),  az  első 
hazai  nyomtatvány,  melyet  Budán,  1473  jún.  5.  fe- 
jezett be  Hess  András  könyvnyomtató  ós  pártfo- 
gójának. Karai  László  budai  prépostnak  ajánlott, 
ki  őt  Olaszországból  Magyarországba  hívta  volt. 
Hess  nyomtatványából,  melynek  egyébiránt  sem 
címlapja,  sem.  címe  nincsen  és  csupán  utólag  ad- 
ták a  Chronica  Hungarorum  nevet,  ma  mindössze 
hét  példány  ismeretes.  Másodszor  Podhradczky 


József  bocsátotta  közre  Budán  1828 ;  harmadszor 
1900  jelent  meg,  Budapesten,  Ranschburg  Gusz- 
táv költségén,  pompás  kiadásban,  mely  az  első- 
nek tökéletes  hasonmása.  Mint  történelmi  mű  a 
B.  részben  Kézaival  és  a  Bécsi  Képes  Krónikával 
kapcsolatos,  amennyiben  első  felének  forrása 
ugyanaz  volt,  amelyen  amazok  is  fölépültek.  Ezt 
a  forrás -szöveget  a  B.  a  három  mű  közül  a  legpon- 
tosabban őrizte  meg.  Többi  részei  más  természe- 
tűek :  Nagy  Lajosról  Apród  János  kOküUei  es- 
peres emlékiratát  közli ;  utóbbról  jóformán  csak 
apró,  száraz  feljegyzései  vannak,  melyek  1468-ig 
terjednek.  V.  ö.  Domanovszky  Sándor,  A  B.  (Szá- 
zadok 1902) ;  Kaindl,  Studien  zu  den  ungarischen 
Geschichtsquellen.  Archív  für  österr.  Gesch.  (88. 
B.  2.  Halfte  425). 

Budai  márga,  a  budai  hegyekben  levő  márga, 
illetőleg  agyagos  mész,  meszes  homok  s  homokos 
agyagrétegek  képezte  alsó  oligocén  korbeli  eme- 
let. A  főváros  budai  részének  közvetlen  környé- 
két főképen  márga  alkotja,  s  erre  vonatkozik  a 
B.  név.  A  Várhegy  főtömege  ebből  a  márgá- 
ból  áll,  s  általában  mondhatni,  hogy  a  Várhe- 
gyet körülvevő  hegykoszorunak  a  Várhegy  felé 
néző  oldalán  mindenütt  megvan  a  márga.  Elő- 
fordulási helyei  különösen  a  Várhegy  K.-i,  É.-i  és 
Ny.-i  oldala,  a  Jánoshegy,  Ferenczhegy,  a  Szép- 
völgy, a  Gellérthegy,  a  Nyárshegy,  a  Sashegy 
É.-i  lejtője,  a  Svábhegyek,  a  Jánoshegy  ós  Hárs- 
hegynek a  város  felé  néző  egyes  pontjai,  de  meg- 
van itt-ott  ezen  hegyeknek  nem  a  város  felé 
néző  oldalain  is.  A  dolomit  hegyeket  (Gellért- 
hegy, Sashegy  stb.)  köpeny  gyanánt  veszi  körül. 
A  várhegyi  alagút  márgában  van  fúrva  és  innen 
építésekor  igen  becses  kövületek  kerültek  elő. 
Néhol  (pl.  a  Sashegy  Ny.-i  részén)  a  B.  igen  vé- 
konyan palás  és  a  széthasított  palákban  level- 
es hallenyomatokat  (Melettasardinitesés  crenata) 
is  találni.  Igen  jó  cementet  gyártanak  a  B.-ból  a 
II.  kerületben  emelkedő  József  hegy  oldalán. 

Budai  prépostság.  Zsigmond  magyar  király 
1424  körül  a  budai  várpalota  közelében  volt  temp- 
lomot védszentjéről  címzett  prépostsággá  emelte 
és  káptalant  csatolt  hozzá.  Ebben  az  egyházban 
temették  el  1464.  Mátyás  király  első  nejét,  a 
cseh  Katalint.  1490-ben  itt  tanácskoztak  a  fő- 
urak a  királyválasztásról  s  1514.  Bakács  Tamás 
érsek  itt  adta  át  a  vöröskeresztes  zászlót  Dósa 
Györgynek.  A  törökök  elfoglalván  Budát,  a  pré- 
postság is  elenyészett,  de  kiűzetésükkel  vissza- 
állt. 1716-ban  a  tűz  pusztította  el.  1720-ban  a  ke- 
resztes vitézek,  vagyis  a  vöröscsillagos  szabályo- 
zott kanonokok  kapták  a  própostságot  és  ezekre 
bizta  1771.  Mária  Terézia  Szent  István  király 
sértetlenül  fenmaradt  jobbjának  őrizetét.  Régi 
elpusztult  temploma  helyett  a  kir.  palota  ká- 
polnájában végezték  az  istentiszteletet,  ellátván 
egyúttal  az  oda  telepített  angol  kisasszonyok 
lelki  gondozását  is.  1881-ben  a  vöröscsillagos 
rend  eltávozott  Budáról  s  a  kir.  palota  gondozá- 
sát és  a  szent  jobb  őrzését  az  esztergomi  egy- 
házmegye vette  át. 

Budai  Zitta  (Szitta)  György,  1596-1617-ig 
kassai  ötvösmester ;  másként  Kolozsvári  ^.-nak 
is  írják  az  egykorú  feljegyzések,  amiből  az  kö- 
vetkezik, hogy  kolozsvári  illetőségű  s  csak  ván- 


Budai  zsinat 


—     27     — 


Budamér 


dorlásaiban  fordult  meg  Budán,  ahonnét  a  török 
zavarok  elöl  Kassára  ment,  ahol  1599.  nyert  pol- 
gárjogot. V.  ö.  Mihalik  J.,  Kassa  város  ötvössé- 
gének története  (Budapest  1899,  M.  Tud.  Akadé- 
mia kiadása). 

Budai  zsinat.  1.  E  név  alatt  mindenekelőtt 
azt  az  egj'házi  gyülekezetet  értjük,  amelyet  1232. 
tartott  Budán  —  a  mai  Óbudán  —  Pecorari  Jakab 
prenestei  bíbomok,  pápai  követ,  a  II.  Endre  és 
Róbert  esztergomi  érsek  között  felmerült  vitás 
ügyek  s  az  érsektől  kimondott  interdictum  ügyé- 
ben. 

2.  A  legfontosabb  B.  1279.  IV.  László  korában 
tartatott  Fülöp  fermói  püspök,  mint  pápai  követ 
elnöklete  alatt.  E  zsinat  kiváló  jelentőséggel  volt 
a  magyar  egyházra.  Iratai  a  kor  elsőrangú 
művelődéstörténeti  forrásai.  V.  ö.  Péter ffy, 
Sacra  Conc.  T.  I.  A  zsinati  határozatokat  bő  ma- 
gyar kivonatban  közli :  Fauler  Gy.,  A  magyar 
nemz.  tört.  az  Árpádházi  királyok  kor.  (II,  kiad. 
Budapest  1899,  II.  k.  357—366  k.)  A  legteljesebb 
kiadás  Hűbe,  Antiquiss.  Const. 

3.  1308  nov.  18-án  Gentilis  bíbornok  tartott 
Budán  zsinatot  Magyarország  főpapjaival,  mely 
az  ország  dolgairól  fontos  határozatokat  hozott. 
A  zsinati  konstituciókat  csak  1309.  hirdették  ki. 
Közli :  Péterffy  f.  i.  h. ;  Fejér  Cod.  Dipl.  VIIP 
58. 1. ;  Dudik,  Iter  Romanum  I. ;  Wenzd,  Budai 
regesták. 

4.  1791  szeptember  14.  nyílt  meg  s  október  13. 
végződött  a  protestáns  egyházak  budai  zsinata. 
Az  1790—91.  XXVI.  t.-c.  a  protestáns  egyházak 
vallásszabadságát  —  ha  nem  is  teljes  mérték- 
ben —  biztosítván,  úgy  az  ev.,  mint  a  ref.  egy- 
ház sietett  a  kétegyház  vezérféríiaiáltalPozsony- 
ban  tartott  egyetemes  értekezlet  határozata  sze- 
rint, a  királyi  engedély  megnyerése  után  zsinatot 
tartani,  mely  az  egyházi  kormányzás  szerveze- 
tét a  változott  viszonyokhoz  s  a  kor  követelmé- 
nyeihez képest  megállapítsa.  A  lutheránusok  Pes- 
ten tartott  zsinata  egy  időben  nyilt  meg  a  budai 
ref.  zsinattal,melyen,  mint  az  előjelek  után  bizton 
várható  volt,  a  mind  hatalmasabbá  vált  kiriarchia 
és  a  jóformán  csak  képzeletben  élő  hierarchia  szel- 
leme küzdött  meg  egymással.  A  küzdelem  az  erő- 
szakos és  különben  is  hatalmas  világi  elem  ja- 
vára dőlt  el.  A  zsinat  üléseiből  néhányat  a  for- 
maságok és  a  Sinay  ügye  foglaltak  el  s  így  volta- 
képen  nem  is  értek  rá  a  beható  tanácskozásokra 
az  egyes  f  ontosabb  kérdé.seket  illetőleg.  A  tör- 
vénykönyv, melyet  e  zsinat  egybeállított,  öt  sza- 
kaszra oszlik,  melyekben  az  egyházkormány- 
zás, az  egyházi  fegyelem,  a  házasságügy,  az 
iskolai  szervezet  és  a  vagyonügy  van  rendezve. 
Ám  a  zsinat  működésének  ez  az  eredménye  soha 
törvényerőre  nem  emelkedett,  amennyiben  ki- 
rályi szentesítést  nem  nyerhetett.  Némely  más 
intézkedése  ellenben  konventi  határozatok  és 
kerületi  statútumok  útján  később  mégis  megva- 
lósult, de  az  egészet  átható  kiriarchikus  szel- 
lem mellőzésével.  V.  ö.  Révész  Kálmán,  A  len- 
gyel dis.szidens  kánonok  története  s  befolyása  a 
B.  törvényhozására  (Pápa  1887) ;  Emlékkönyv  a 
budai  és  pesti  zsinatok  százados  évfordulójára 
(Bpest  1891) ;  A  zsinat  jegyzőkönyvét  1.  a  M.  Prot. 
Egyh.  és  Isk.  Figyelmező  1874.  évfolyamában. 


Budajenő,  kisk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm. 
biai  j.-ban,  (1910)  972  német  és  magyar  lak.,  posta- 
ügynökség ;  u.  t.  Zsámbék. 

Budakalász  (Kaláz),  nagyk,  Pest-Pilis-Solt- 
Kiskim  vm.  pomázi  j.-ban  (1910)  2471  német,  szerb 
és  magyar  lak.,a  budapest-szentendrei  vasút  állo- 
mása, postahivatallal,  u.  t.  Pomáz.  Lakói  előbb 
túlnyomóan  szőllőmüvelésböl  éltek,  most  kőbá- 
nyákban dolgoznak,  melyek  a  B.  felett  emelkedő 
és  turistáktól  gyakran  felkeresett  Nagy-Kevély 
(537  m.)  lejtőin  és  az  alatta  elterülő  síkságon  nagy 
számmal  vannak.  Téglagyárai  is  vannak.  B.-t  már 
az  Árpád-korban  említik,  mint  a  Duna  melletti 
(Békás-)  Megyer  fölött  lakó  nemzetség  telepét, 
melynek  környékén  szőUők  voltak  ;  hajdan  a  Ka- 
lázi-  vagy  Kalózi-család  birta,ennek  kihalta  után 
(a  XV.  század  elején)  a  pomázi  Csikó  Tamás  mint 
Kovács  István  budai  polgár  kalózi  birtokának  pro- 
vizora  szerepel.A  török  uralom  alatt  elnéptelene- 
dett helyre  I.  Lipót  szerbeket  telepített  le.  B.  kör- 
nyékén több  barlang  van.  V.  ö.  Thallóczy  Lajos, 
A  B.-i  barlangok  (Pesti  Napló  1877. 211.  sz.). 

Budakeszi,  csinos  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kis- 
kun vm.  biai  j.-ban,  (1910)  712  házzal  és  5224 
lak.  (1900-ban  4215  lak.,  közte  3896  német), 
takarékpénztárral,  hitelszövetkezettel,  posta-  és 
táviróhivatallal,  telefonállomással,  csendörőrs- 
sel,  fürdörészvénytársulattal.  B.  a  Jánoshegy 
és  Svábhegy  gerincének  alján,  kiterjedt  erdősé- 
gek szélén  fekszik  s  a  fővárosiaknak  kedvelt 
nyaraló  és  kiránduló  helye  ;  a  községtől  Ny.-ra 
az  elpusztult  Felsőkeszi  község  templomának  cse- 
kély romjai  vannak.  B.  közelében,  kies  völgy- 
katlanban Makkos-Mária  búcsujáróhely  van; 
régi  templomát  hajdan  a  trínitárius  szerzetesek 
az  óbudai  Kisczell  kolostor  fiókjaként  bírták  s 
mellette  kolostor  volt ;  egy  cserfa  tetején  most  is 
látható  Szűz  Mária  képe,  melyet  búcsújárók  sűrűn 
keresnek  fel.  Határában  fekszik  az  Erzsébet  tüdő- 
vészesek szanatóriuma.  V.  ö.  Herrmann  Antal,  A 
B.-i  Mária-kép  mondája  (Turisták  Lapja  1889,15). 

Budakovac,  közs.  Verőczevm.verőczei  j.-ban, 
(1900)  685  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t,  Suho- 
polje. 

Budalégy  (M'istalis  Latr.),  a  kétszárnyú  rova- 
rok (Diptera)  rendjébe,  a  lebegő  legyek  (Syrphi- 
dae)  közé  tartozó  nagy,  méhf orma  légynem,amely- 
nek  hosszufarkú  kukacai  rothadó  anyagokban, 
pöcegödrökben  élnek  ;  testök  hátsó  végének  fark- 
alakú nyúlványán  (ú.  n.  szifon)  levő  légcsövek  se- 
gítségével lélegzőnek  s  ezért  farkukat  a  lélegzés 
alkalmával  a  környezetből  a  szabad  levegőre  dug- 
ják ki.  Legközönségesebb  faja  az  Eristalis  tenax 
L.,  mely  14  mm.  hosszú  s  ámyékszékekben  gya- 
kori. Egyéb  nevei:  íszaplégy,  herelégy,  méhmaj- 
moló légy. 

Bndamér,  kisk.  Sáros  vm.  lemesi  j.-ban,  (i9io) 
573  tót  és  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Lemes.  B 
helység  közelében  játszódott  le  1848  dec.  11.  a 
B.-i  ütközet.  A  mintegy  8000  embert  számláló 
hadtestével  Dukláról  dec.  5.  az  országba  betört 
Schlick  9-én  akadály  nélkül  Eperjesig  jutott  előre. 
Pulszky  Sándor  alezredes  az  ellenségéhez  hasonló 
számú,  de  gyakorlatlan  csapatjait  B.-től  DNy.-ra 
a  Tarcza  és  Hernád  folyók  között  fekvő  magasla- 
tokon helyezte  el  vódöállásba,  hogy  Schlick  to- 


Budaméry 


—     28     — 


Budapest 


vábbi  előnyomulásának  útját  állja.  A  jobbszámy- 
nak  Bányai y,  a  középhadénakGedeon,  a  balszárny- 
nak pedig  gróf  Haller  őrnagy  volt  a  parancsnoka ; 
a  Török  őrnagy  vezényelte  lovasság  a  jobbszárny 
mögött  a  Chvala  bolia  nyergen  állott  fel.  Schlick 
hadteste  Eperjesről  éjjeli  1  órakor  indult  útnak 
s  hajnaltájt  érkezett  a  lángban  álló  lemesi  Tarcza- 
lildhoz,  melynek  helyi'eáUítása  sok  vesződséggel 
járt.  A  Tarezán  átkelve,  Schlick  a  Fiedler  dandárt 
Tapolcsány-Tihanyon  (Hernádtihany)  át  a  magya- 
rok hátába,  a  Pergen  és  Deym  dandárokat  pedig 
B.-enát  rendelte  támadásra  előre.  Pulszky  a  har- 
cot elfogadta  ugyan,  azonban  a  jobbszárnyán  be- 
osztott önkéntesek  ós  nemzetőrök  a  támadásra  elő- 
nyomuló osztrákok  elől,  még  mielőtt  döntő  táma- 
dásra került  volna  a  dolog,  futásnak  eredtek  s 
így  Pulszky  csakhamar  többi  csapatjait  Kassára 
s  onnan  még  tovább  rendelte  vissza.  Schlick  este  6 
órakor  már  Kassára  vonult  be  s  itt  működését  azzal 
kezdte  meg,  hogy  a  városra  60,000  forintnyi  hadi 
sai'cot  vetett  ki.  A  magyarok  a  B,-i  ütközetben, 
illetve  az  azt  követő  rendetlen  futásban  230  ha- 
lottat és  sebesültet  vesztettek,  250  emberük  pe- 
dig fogságba  került,  míg  Schlick  állítólag  csak 
jelentéktelen  veszteséget  szenvedett.  V.  ö.  Breit, 
Magyarország  1848— 49-iki  függetlenségi  harcá- 
nak katonai  tört.  1.  köt.  183.  old. 

Budaméry.  Régi  magyar  család  az  Aba  nem- 
zetség Somosi  ágazatából.  A  XIV.  és  XV.  sz.-ban 
szerepelt  B. -család  első  ismert  őse,  Péter,  a  XIII. 
8z.  dereka  táján  élt  s  talán  egy  személy  azzal  a 
György  fia  Péterrel,  ki  1246.  Chobay  nevű  ősi 
birtokát  eladta.  Fiai:  Somosi  György,  Miklós 
ispán,  a  nemsokára  ellialt  Tamás  mester,  János 
ispán  és  Mihály  mester,  1280—87.  mislyei  prépost 
és  egri  kanonok,  1280.  osztoztak  meg.  Közülök 
Miklós  ivadékai  a  Somosi  nevet  viselték  (kihalt 
a  XIV.  sz.  vége  felé),  Györgytől  származott  a 
Somosi-család  idősb  ága  (kihalt  a  XV.  sz.  közepe 
táján),  a  Kőszeghy- család  (kihalt  a  XV.  sz.  közepe 
felé)  és  az  ifjabb  B.  ág ;  János  három  fia  (Egyed, 
Dénes  és  Andronikus)  közül  az  első  alapította  az 
idősb  B. -családot,  mely  négy  izén  virágzott  s 
Egyed  kisunokájában.  Konya  fla  Péterben  halt  ki 
1394.  előtt.  Az  ifjabb  ág  alapítója  az  említett  So- 
mosi Györgytől  (1280)  származik,  kinek  három 
fla  volt,  ú.  m.  Péter  (1284—1304)  abaujvmegyei 
főispán ;  Ivánka,  kit  1285.  a  tatárok  öltek  meg, 
és  János  mester  (1285—1341).  Ennek  nyolc  íla 
közül  Pál  és  Péter  ivadékait  Somosiaknak  nevez- 
ték, György  ága  a  Kőszeghy,  Miklósé  pedig  a 
B.  nevet  vette  föl,  de  ez  az  ág  sem  tartott  tovább 
egy  századnál,  a  XV.  sz.  vége  felé  kihalt  B.  Por- 
koláb Györgyben.  V.  ö.  Wertner  M.,  A  magy. 
nemz.  1. 35.,  318 ;  Karácsonyi  J.,  M.  nemzetségek 
I.  16  8  köv.  1. 

Badaücevica,  adók.  Belovár-Körös  vm.  gjur- 
gjevaci  j.-ban,  (looo)  526  horvát-szerb  lak. ;  vasúti 
megálló,  u,  p.  és  u.  t.  Kloátar. 

Budanica,  adók.  Verőcze  vm.  verőezei  j.-ban, 
(1900)  803  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Cabuna. 

Budaörs,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm. 
biai  j.-ban,  (1910)  1059  házzal  és  7376  lak.,  (1900. 
6104  lakos,  közte  5669  német);  van  takarékpénz- 
tára, vasúti  állomása,  posta-  és  táviróhivatala 
és  telefonállomása,  csendőrőrse.  B.  a  török  ura- 


lom idején  elpusztult,  s  csak  a  XVÜI.  sz.  ele 
jón  települt  meg  újra  német  lakosokkal;  1737 
körül  Zichy  Péter  gr.  örökösei  birták,  kiknek  vár- 
szei-ü  kastélyuk  volt  itt;  utóbb  az  óbudai  korona- 
uradalomhoz került,  1773.  Mária  Terézia  a  mor- 
copaili  merino-törzsjuhászat  egy  részét  a  B.-i  ko- 
ronauradalmi majorba  helyezvén  át,  B.  a  magyar 
nemes  juhtenyésztés  bölcsőjévé  lett.  Lakói  azelőtt 
túlnyomó  részben  szőUőmíveléssel  foglalkoztak, 
a  fllloxera  azonban  a  szőllőket  kipusztította  és 
bár  a  szőllők  részben  megújíttattak,  hegyei  most 
részben  még  pusztán  állanak.  A  külön  emelkedő 
úgynevezett  Törökugratóról  (261  m.)  a  nép  azt 
hiszi,  hogy  róla  Budavár  bevétele  alkalmával  egy 
török  parancsnok  ugrott  le,  hogy  a  zsineghalált 
elkerülje.  B.  határában  keserűvízforrások  (Lo- 
ser-féle,  Pálma,  Herkules)  fakadnak,  melyeknek 
nagy  elterjedtségük  van.  A  közeli  Csiki  puszta 
hajdan  lakott  hely  volt  itt,  de  a  török  uralom 
alatt  elpusztult. 

Budaörsi  hegycsoport,  1.  Budai  hegység. 

Buda  pénze,  l.  Attüa-érmek. 

Budapest  (ő  térképpel,  15  képmelléklettel, 
2  szövegmelléklettel  és  14  szövegálrrával.  Tér- 
képek: 1.  B.  térképe ;  2.  B.  közlekedési  térképe ; 
3.  B.  és  környéke;  4.  B.  IV.  kerülete  1911-ben; 
5.  Pest  sz.  kir.  városa  1758-ban.  —  Képmellék- 
letek: 1.  B.-i  templomok;  2.  Középületek;  3.  Bér- 
házak és  villák ;  4.  Szobrok ;  5.  Hidak ;  6.  Mauzó- 
leumok ;  7.  Élelmezési  intézmények ;  8.  Egyetemi 
épületek;  9.  Iskolák;  10.  Muzeumok;  11.  Fürdők; 
12.  Vízművek;  13.  B.  székesfőváros  nagylakásos 
bérházai;  14.  B.  székesfőváros  kislakásos  bér- 
házai ;  15.  Népotthon  és  Népszálló.  —  Szöveg- 
mellékletek :  1.  Utcák  és  középületek  jegyzéke  ; 
2.  B.  helyi  vasútjai).  A  cikk  tartalma : 

old. 
.57 


old. 
Budapest  fekvése  és  terü- 
lete  28 

Természeti  viszonyok  ...  29 

Topográfl.i      —  31 

Lakosság  ...  42 

Közgazdaság- 44 

Közművelődés      _.  51 


Közegészségügy  ...  .. 

Hatóságok,  szervezet, 

pénzügy 62 

B.  neve  és  címere   66 

Környéke  _.  ...    67 

Története 68 

Irodalom ..    70 


Budapest  fekvése  és  területe. 

B.,  a  magyar  birodalom  fővárosa  és  a  magyar 
király  székvárosa,  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vár- 
megye székhelye,  azelőtt  sz.  k.,  ma  törvényható- 
sági joggal  felruházott  város,  a  Duna  mindkét 
partján  fekszik.  Határa  az  é.  sz.  470  25'  47"  ós 
47»35'  21",  valamint  a  k.  h.  360  36' 5"  és  36"  53' 
27"  közt  terül  el;  kiterjedése  É.-ról  D.  felé  18, 
K.-röl  Ny.  felé  22  km.  A  főváros  ezt  a  kiterje- 
dését az  1872.  XXXyi.  t.-c.  által  nyerte.  B.  terü- 
lete É.-on  Solymár,  Üröm,  Békásmegyer,  Újpest 
ós  Rákospalota,  K.-en  Pestújhely,  Rákosszent- 
mihály, Czinkota,  Rákoskeresztúr,  Pestszent- 
lörinez,  D.-en  Kispest,  Erzsébetfalva,  Csepel, 
Budafok,  Albertfalva,  Kistétény,  Nagytétény, 
Ny.-on  Budaörs,  Budakeszi,  Nagykovácsi  és  Pest- 
hidegkút  teiületével  határos ;  határainak  hossza, 
vagyis  egész  kerülete  77*43  km. 

Területe,  k  főváros  és  határának  egész  területe 
19,444-29  ha.,  ebből  szárazföld  18,661-27  ha.,Duna- 
terület  78302  ha.  A  szárazföldi  részből  2560-22 
ha.  a  beltelekre,  16,101-05 ha.  a  kültelkekre  esik. 


Budapest 


—     29     — 


Budapest 


A  Duna    jobbparti    szárazföldi    rósz    területe 
9983-27,  a  balparti  részé  8678  ha.' 

Természeti  viszonyok. 

Hegyrajz.  B.  jobbparti  részét  a  Budai  hegység 
egyes  csoportjai  hálózzák  be.  E  hegység  egy- 
felől a  Rózsadombbal,  másfelöl  a  Várheggyel 
és  a  Gellértheggyel  közvetlenül  a  Duna  medréig 
nyomul  elő.A  Várhegy  és  Rózsadomb  közt  nyiló  la- 
pály, melyet  aViziváros  ós  Orezágüt  foglal  el,  Ny. 
felé  a  Hűvösvölgy  és  Ördögárok  völgyiapályában 
nyer  folytatást.  A  budai  hegységnek  ez  a  fövöl- 
cye  a  hegj'ség  két  csoportját  (a  Hármashatárhegy 
és  a  Jánoshegy-Svábhegy  csoportját)  egymástól 
elválasztja  s  egyúttal  a  főbb  vizek  levezetőjéül 
szolgál.  A  Hármashatárhegy  csoportjától  K.-re 
tágasabb  lapály  kiséri  a  Duna  medrét,  melybe 
ÉNy.  felől  a  vörösvári  völgyelés  nyílik.  Egy  má- 
sik lapály  a  Gellérthegytől  D.-re  elterülő  Kelen- 
föld és  Lágymányos,  melyen  a  híres  budai  keserű- 
vizek  fakadnak.  Ezt  alacsony  dombsor  választja 
el  a  budaörsi  völgyiapálytól,  melj-től  D.-re  a 
Kamaraerdő  és  a  tétényi  f  ensík  terül  el.  B  hegy- 
csopoi'tok  jelentékenyebb  emelkedései  a  főváros 
területén :  a  Hármashatárhegy  496,  Felső-Kecs- 
kehegy 497,  Ujlaki-hegy  448,  Kecskehegy  479, 
Vadaskert  375,  Gugerhegy  376,  Nagy-Hárshegy 
458,  Jánoshegy  529,  Svábhegy  464,  Kakukhegy 
438,  Kis-Svábhegy  258,  Gellérthegy  235  és  a 
Kőérberek  (Kamaraerdő)  253  m.  (Részletesebb 
loirását  1.  Budai  hegység.) 

A  főváros  balparti  része  alacsony  fekvésű  sík- 
ság, mely  nagyrészt  csak  8—10  m.-nyire  emelke- 
dik a  Duna  nullpontja  fölé  (legmélyebbek  a  Bel- 
városban a  Váczi-  és  Molnár-utca,  7  m.)  s  csak 
ÉK.  és  K.  felé  (Teleki-tér  13  m.,  Kálvária-tér  15*8, 
Ludoviceum  17,  Orczy-ut  18  m.)  emelkedik  maga- 
sabbra ;  ezért  szükségessé  vált  egész  városrészek 
talajának  feltöltése  s  a  rakodópartoknak  meg- 
felelő emelése.  A  főváros  beépített  részének  leg- 
magasabb pontjai  a  tenger  szine  felett  a  Vár- 
hegj'  169,  Naphegy  158,  Gellérthegy  235,  kő- 
bányai Ó-liegy  149  m.  Legmélyebb  a  Váczi-utca 
103  és  az  óbudai  Hajógyári  sziget  103-5  m.  A 
Lánchíd  közepe  112  m.,  hídfői  107-6  m.  A  Duna 
nullpontja  96-68  m. 

Geológiai  alakulás.  A  balparti  alluviális  sík- 
ság 3— 15  m.  mélységig  homokból  és  kavicsból 
áll,  mely  alatt  a  kelet  felé  erősen  vastagodó  kis- 
czelli,  ill.  vízálló  agyag  települ.  A  városligeti  ar- 
tézi kút  fúrásakor  kiderült,  hogy  a  15-53  m.  vas- 
tag alhivium  alatti  harmadkori  képződmények 
vastagsága  901-5  m.  (agyag  és  homokkő  foly- 
tonos váltakozásban,  legalul  kisezelli  agyag 
325-42  m.  vastagságban)  s  ezek  alatt  a  felső  triász- 
korú dolomit  találtatott;  a  kőbányai  dombo- 
kat mediterrán  lajtamész,  agyag,  homok,  ka- 
vics, szarmata  mész,  pannóniai  agyag,  homok  és 
levantei  kavics  alkotja.  A  jobbpart  főalkotó  kőzete 
a  triasz-korboli  dolomit  ós  a  Dachstein-mész,  me- 
lyekre jól  kifejlődött  eocén  és  oligocén  rétegek 
(nummulit-mész,  briozoás  márga,  budai  márga, 
helyenként  homokkő  s  felette  kisezelli  agyag  és 
Pectunculus-homok)  s  ezekre  kavicsból,  homok- 
ból, mediten'án  és  cerithium-mészből,  kongeria- 
agyagból,  homokkőből  és  édesvízi  mészből  álló 


neogén  képletek  települnek ;  ezeket  lősz  és  mész- 
tufa takarja. 

A  talaj  minősége.  Míg  a  város  dunajobbparti 
részein  a  talaj  természettől  fogva  egyenlően  ki- 
fogástalan volt  mindig,  a  balparti  egyes,  Tcülö- 
nösen  mélyebben  fekvő  s  különböző  altalaji  víz- 
erektől átszelt  részein,  hol  a  régebbi  lakosság- 
nem  ügyelt  a  feltöltési  anyag  minéműségóre,  sok 
munkára  volt  szükség,  hogy  a  talaj  a  közegész- 
ségügyi követelményeknek  megfelelővé  tétessék. 
Az  e  tekintetben  keresztül  vitt  nagyszabású  csa- 
tornázási, talajvíz -vezetési  és  burkolási  munká- 
latok irányítására  kezdetben  nagy  befolyással 
voltak  néhai  Fodor  József  egyetemi  tanár  kitűnő 
vizsgálatai,  s  lehet  mondani,  az  a  céltudatos  mun- 
kálkodás, amelyet  a  város  e  tekintetben  kifejtett 
8  mely  következetesen  és  szigorúan  érvényesí- 
tette a  magánosok  munkálatainál  is  a  közegész- 
ségügy igényeit  (talaj  feltöltése  kizárólag  szer- 
vetlen anyaggal,  csatornázási  és  vízelvezetési 
kényszer,  pöcegödrök  megszüntetése  stb.),  az 
egész  város  talajviszonyait  kielégítővé  tette. 

A  Duna.  A  Duna  B.-D.-i  irányban,  először  Ny. 
felé,  azután  K.  felé  kidomborodó  ívben  hasítja  B. 
területét  s  hossza  itt  15-27  km. ;  szélessége  3—800 
m.  (legszélesebb  a  Margitsziget  É.-i  csúcsánál.leg- 
keskenyebb  a  Gellérthegynél),  mélysége  a  nuU- 
ponttól  számítva  3-5—13  m. ;  a  főváros  határában 
összesen  783-02  ha.  területet  foglal  el  s  medrében 
5  sziget  van :  az  újpesti,  melynek  keskeny  Duna- 
ágát téU  kikötővé  alakították  át,  az  óbudai (102-79 
ha.),  a  hajógyári  és  a  régebben  önálló  kis  budai 
szigettel  egyesített  Margit-  (62-14  ha.),  végül  a 
főváros  területén  már  kívül  eső  Csepelsziget.  A 
Duna  nullpontja  96-68  m.-nyire  van  az  Adriai- 
tenger szine  felett ;  a  folyam  közepes  vízállása 
az  1880—1909.  évek  átlagában  2-35  m. ;  szélső- 
ségei —  0-72  ós  9-36  m.  voltak. ;  tehát  a  vízjáték 
több  mint  10  m.  Az  észlelt  legmagasabb  vízállá- 
sok voltak :  1740 :  10-24,  1775  :  764,  1838 :  9-36, 
1876 :  7-67  és  1891 :  6-79  m.  Legkisebb  vízálláskor 
a  Duna  a  fővárosnál  mintegy  500  m^,  legnagyobb 
vízálláskor  mini  egy  10,500  m^-t  szállít  másodper- 
cenkint. 

A  főváros  egy  része  mélyebb,  mint  a  dunai 
nagy  jeges  árvizek  szintje  s  ezért  a  partokat  oly 
magasra  kellett  emelni,  hogy  rajtuk  az  árvizek  át 
ne  ömölhessenek ;  az  alacsonyabb  külterületeket 
töltések  védik  az  elöntéstől.  A  kőpartok  magas- 
sága 84  m.  0  pont  fölött,  de  rajtuk  még  9-00 
m.-ig  fölérő  mellvédö  fal  is  húzódik,  úgy  hogy  a 
főváros  9-00  m.  magas  árvíz  ellen  védett.  De  mi- 
vel a  legmagasabb  árvizeket  eddig  a  jégtorlódá- 
sok okozták,  igyekeztek  a  jégtorlódások  keletke- 
zésének lehetőségót  is  megszűntetni.  Ebből  a  cél- 
ból elzárták  a  soroksári  D  imaágat,  hogy  a  vizet 
a  budafoki  ágba  tereljék.  A  Csepel-sziget  felső 
végénél  u.  i.  az  ellaposodott  mederben  keletkez- 
tek a  jógtorlódások,  melyeket  a  két  ágban  meg- 
osztott víz  elragadó  ereje  csak  nehezen  birt  meg- 
bontani. A  bajon  a  víznek  egyetlen  mederbe  szo- 
rításával segítettek.  Ezenkívül  a  budafoki  ágat 
is  rendezték,  mélyítették,  széles  helyeit  párhuza- 
mos művekkel  szűkítették,  úgy  hogy  a  főváros 
a  jégtorlódások  veszedelmétől  mentesnek  mond- 
ható. A  régi  jeges  árvizek  közül  megemlítjük  az 


Budapest 


—     30     - 


Budapest 


1838-ikit,  mely  Pest  4254  háza  közül  2281 -et, 
Buda  házai  közül  601-et  döntött  romba,  azonkí- 
vül Pesten  megrongált  827,  Budán  536  házat  s 
150  ember  vesztét  okozta.  Az  utolsó  nagyobb 
áradás  1876  elején  volt  s  ekkor  a  főváros  terüle- 
téből 1865  ha  került  víz  alá.  Az  újabb  árvizek 
nagyobb  veszedelem  nélkül  folytak  le. 

A  Duna  szabályozásával  részint  a  szigetek 
mellett,  részint  egyes  szóles  mederszakaszokban 
a  hajók  számára  téli  kikötőket  készítettek.  Ilyen 
téli  kikötők  :  az  újpesti  (32  ha),  az  óbudai  (24-2  ha) 
és  a  lágymányosi  (7  ha). 

A  soroksári  Dunaág  az  elzárása  után  a  hajó- 
zásra alkalmatlan,  bűzhödő  pocsolyává  változott. 
Ezt  a  Dunaágat  most  szabályozzák.  Az  elzárást 
az  árvíz  szine  fölé  emelik,  hogy  az  árvíz  az  ágba 
be  ne  hatolhasson.  Ebben  az  árvízgátban  két  zsi- 
lipes  nyílást  készítenek.  Egyet  a  soroksári  ág  víz- 
zel való  ellátása  céljából  és  egy  csegót  a  hajózás 
számára.  Ezenkívül  Ráczkeve  táján  is  elzárják 
még  a  soroksári  ágat  s  ide  is  csegét  építenek. 
B.  és  Ráczkeve  közt  tehát  a  Dunaág  mestersé- 
ges tóvá  alakul,  melyet  a  hajózás  céljából  csegék 
kötnek  össze  a  fő  Dunával.  A  munkálatok  most 
vannak  kivitel  alatt. 

Talajvíz.  A  főváros  balpartján  a  vizátbocsátó 
rétegek  a  Duna  felé  lejtenek,  tehát  a  talajvíz  min- 
denütt a  Duna  felé  szivárog  s  csekély  vízállás 
mellett  könnyen  lefolyik,  a  Duna  növekedésével 
ellenben  visszatódul  s  a  kutak  víztükrét  duzzasztja. 
A  homokból  és  kavicsból  álló  felső  földrétegek 
alatt,  melyeknek  vastagsága  3—15  m.,  mindenütt 
van  víz,  de  a  pesti  belső  kutak  kevésbbé  jó  vizet 
adnak,  mint  a  külsőbbek  és  a  jobbpartiak.  Mint- 
hogy a  földalatti  vizet  az  agyagrétegek  át  nem 
eresztik,  helyenként  földalatti  medencék  támad- 
nak, melyekben  a  talajvíz  rendesen  magasabban 
áll,  mint  a  Duna  víztükre.  Szabó  a  fővárostól 
É.-ra  3  ily  medencét  különböztet  meg:  a  budapest- 
rákosit, az  újpest-palotait  és  a  káposztásmegyer- 
dunakeszi-fótit;  mindegyik  igen  vízbő  s  a  víz  ott 
a  természetes  szürődésnél  fogva  igen  jó. 

Ásványos  források.  B.  területén  világhírű  ás- 
ványos források  fakadnak,  melyek  3  csoportba 
oszthatók :  1.  a  Duna  jobbpartján,  a  Gellérthegy- 
től D.-re  elterülő  lapályon  (Lágymányos)  fakadó 
hideg  keserű  víz-források ;  2.  a  Duna  mindkét  part- 
ján, sőt  magában  a  Duna  medrében  nagy  mennyi- 
ségben fakadó  hévvizek,  és  3.  a  Duna  balpartján 
fakadó  hideg  vasas  források. 

A  Lágymányoson  fakadó  (1852.  Schleisz  György 
budai  birtokos  által  felfedezett)  keserüvizek  fő- 
alkotórésze  kénsavas  magnézium  és  kénsavas 
nátrium,  mely  e  vizeknek  sajátságos  ízüket  adja : 
e  sók  nem  valami  meglevő  telepből  lúgoztatnak 
ki,  hanem  folyvást  képződnek,  mely  vegytani  fo- 
lyamat a  dolomitban  ós  alsó  oligocón  márgában 
és  agyagban  —  az  ebben  előforduló  pirit  bomlása 
folytán  —  megy  végbe.  E  keserűvizek  hőfoka 
változó ;  közepes  hőmérsékletük  lO^Q"  C.  A  meg- 
nyitott kutak  száma  mintegy  200  s  ezek  3  helyen 
csoportosulnak :  a  Lágymányoson,  az  Őrmezőn  és 
örsödön  a  Dobogó  alatt.  A  Lágymányoson  fakadó 
források  közül  a  Szent  István,  Hunyadi  Mátyás  L, 
II.,  Széchenyi  István,  Deák  Ferenc,  Heinrich  ésHil- 
degarde  egyesített  keserűsós-források  vize  a  kül- 


kereskedelembe budai  királykeserűvíz  néven  ke- 
rül ;  ezek  egy  része  az  Erzsébet-sósfürdöt  (1.  o.) 
táplálja,  mely  szép  lendületnek  indult.  Jelenté- 
keny forrás  még  az  Aesculap-forrás.  Az  őrmezei 
források  a  Ferenc  József,  az  Apenta  és  a  Sax- 
lehner-féle  források ;  a  budai  keserűvizek  közül 
a  legkoncentráltabbak  és  leghíresebbek  a  Dobogó 
alatt  fakadó,  Saxlehner  András  utódai  tulajdoná- 
ban levő  Hunyadi  János  keserűvízforrások,  me- 
lyek vize  az  egész  világon  el  van  terjedve.  (Ki- 
vitel évi  8—10  millió  liter.) 

A  hévvizek  közül  a  Józsefhegy  alatt  levő  Csá- 
szár- és  Lukácsfürdő,  a  Királyfürdő,  a  Margitsziget 
forrása  és  a  városligeti  artézi  forrás  kénes  hév- 
vizek,  a  Gellérthegy  alatt  fakadó  rácfürdői, 
rudasfürdői  és  a  sárosfürdői  források  földes  me- 
szes hévvizek.  Utóbbiak  már  az  Árpádok  korá- 
ban Alhévvizeknek,  a  Józsefhegy  körül  faka- 
dók pedig  Felhévvizeknek  neveztettek;  e  for- 
rások hőmérséklete  igen  különböző,  a  Császár- 
fürdő ivó  forrásának  hőfoka  64'2°  C,  a  mel- 
lette levő  másik  forrásé  csak  24**  C. ;  legtöbbje 
kevés  kénhidrogént  is  tartalmaz ;  a  margitszi- 
geti és  a  városligeti  források  szénsavat  is  tartal- 
maznak. A  Duna  jobbpartján  bugyogó  forrásokból 
24  óra  alatt  486,000  hl.  víz  folyik  ki;  magasabb 
vízállásnál  a  hévvizek  tükre,  hőmérséklete  és  bő- 
sége is  emelkedik.  Ezen  források  közül  különös 
nevezetességű  a  városligeti  artézi  forrás,  melyet  a 
főváros  hatósága  Zsigmondy  Vilmos  vezetése  alatt 
1868-1878.  fúratott ;  970-5  m.  mélységből  fakadó, 
73'9<'  C,  vize  színtelen,  hidrotion  szagú  és  dús 
szénsavtartalma  miatt  csípős  ízű ;  a  forrás  vízbő- 
sége 24  óra  alatt  7600  hl. ;  ivásra  és  fürdésre 
szolgál.  Kevésbbé  jelentékenyek  a  Duna  balpart- 
ján (Erzsébetkörút,  Hársfa-  és  Nyárutca)  fakadó 
s  fürdésre  használt  hideg  vasas  források. 

Éghajlat.  B.  éghajlata  némileg  átmenet  az  Al- 
föld kontinentálisabb  és  a  Dunántúl  kissé  mérsé- 
keltebb éghajlata  között.  A  jobbparti  rész  éghaj- 
lata az  egyes  pontok  fekvése  szerint  eltérőbb, 
mint  a  balpartié,  ahol  egyébként  a  sűrűbb  ház- 
tömegek hatása  jobban  érvényesül.  Közegészségi 
szempontból  fontos,  hogy  az  uralkodó  szél  első- 
sorban az  ÉNy.-i,  másodsorban  a  Ny.-i,  mely  a 
tisztább  hegyi  levegőt  a  főváros  balparti  részébe 
viszi.  B.  évi  középhőmérséklete  (valódi  közép)  a 
meteorológiai  intézetnek  a  Lovas- utón  153  m. 
magasságban  végzett  megíigy élései  szerint  9"6» 
C,  a  legmelegebb  hónap  a  július  20'9''-kal,  a  leg- 
hidegebb a  januárius  — 2-3-kal.  A  hőmérő  legma- 
gasabb állása  egy-egy  esztendőben  átlag  33-30,  leg- 
alacsonyabb állása  pedig  —  14-8".  Ezek  az  átla- 
gos szélsőségek.  Az  abszolút  szélsőségek  az  utolsó 
évtizedekben  38-2o  1892  aug.  18.  és  —  20-6»  1879 
dec.  25.  A  pesti  oldalon  az  évi  középhőmérséklet 
hozzávetőleg  O'ö— l-O^-kal  magasabb ;  mint  min- 
den nagy  városban,  úgy  itt  is  főleg  nyáron  a  fel- 
melegedett házfalak  este  és  éjjel  meleget  sugá- 
roznak ki  és  a  levegő  hőmérsékletét  emelik. 

Az  évi  átlagos  csapadékmennyiség  (1871— 
1905)  640  mm.,  legtöbb  esett  1882-ben  896  mm., 
legkevesebb  1904-ben  427  mm.  A  kora  nyári  eső- 
zések az  uralkodók,  május  és  júniusban  a  csapa- 
dék átlaga  74  mm.,  februárban  pedig  csak  31  mm. 
A  múlt  század  60-as  évei  nagyon  szárazak  vol- 


1 


Budapest 


—     31     — 


Budapest 


tak,  azoknak  figyelembe  vételével  (1856-1906) 
az  évi  csapadék  598  mm.-re  száll  le  (1863.  csak 
328  mm.-t  mértek),  össze-vissza  van  egy  esz- 
tendőben 121  csapadékos  nap  (legalább  O'l 
mm.  csapadékmennyiséggel)  és  19  zivataros  nap. 
Pusztító  felhőszakadás  ritkán  fordul  elő,  ilyen 
esetek  voltak :  1875  Jún.  26.  (103  mm.)  és  1878 
júl.  31  (108  mm.).  B,-en  az  évi  borultság  az  égbolt 
0'52  részét  borítja,  legderültebb  az  augusztus 
(0'35),  legborusabb  a  december  (0'67),  a  pára- 
nyomás évi  közepe  7'2  mm.,  a  relatív  nedvességé 
73"/o,  legszárazabb  a  levegő  ápr.-ban  (647o).  l^g- 
nedvesebb  jan.-ban  (877o),  a  légnyomás  évi  kö- 
zepe 748-5  mm.,  153  m.  magasságban  a  tenger 
színe  fölött. 

Növényvilág.  B.  ílórája  a  Dunai  flőrakerület- 
nek  alföldi  flőrakörnyékébe  tartozik,  még  pedig 
ennek  nyugati  határvonalára,  melyen  e  környék 
a  pannóniai  flórakörny ékkel  érintkezik.  Égalja 
a  tenyészeti  viszonyoknak  nagyon  kedvező,  termő- 
helyei változatosak,  flórája  gazdag.  A  jobbparté 
hegyi,  a  balpartó  pusztai  jellegű.  Az  erdő  övei 
közül  a  tölgy  és  bükk  öve  fordul  elő ;  a  hegyi 
rétek,  réti  lápok,  füves  puszták  és  homoktérségek 
vegetációja  szintén  érdekes;  szikes  növényzet 
a  keserüforrások  körül,  mocsaras  flóra  a  Rákos- 
patak mentén  van  kifejlődve.  A  termesztett  növé- 
nyek közül  legfontosabb  volt  —  mielőtt  a  fll- 
loxera  kipusztította  —  a  szőUő.  A  hajdan  híres 
szöUök  részben  már  regeneráltatnak ;  azonkívül 
pompásak  a  gyümölcsösök :  cseresznye,  mandola, 
őszi  és  kajszin  barack,  meggy,  szilva,  dió,  alma, 
körte.  A  főváros  környékén  észlelt  növényfajok 
száma  1634,  a  nemeké  523,  a  családoké  108. 
Összefoglaló  munka  B.  flórájáról :  Borhás  V., 
A  főváros  környékének  növényzete  (B.  monográ- 
fiájában.). 

Állatvilág.  B.  faunája  az  ország  többi  vidéké- 
nek állatvilágától  több  tekintetben  eltér ;  válto- 
zatos, jellemzetes  és  gazdag,  mert  benne  nem- 
csak a  szárazföldi,  de  a  vizi  állatok  is  képviselve 
vannak.  Faunáját  a  palearktikus  régió  európai 
szubrégiójához  számítják,  de  van  sok  állata,  mely 
a  mediterrán  szubrégióit  jellemzi.  Legnevezete- 
sebb állatja  az  Ablepharus  pannonicus  (1.  Ahle- 
pharus),  mely  kizárólag  csak  a  budai  hegyekben 
fordul  elő ;  rovarfaunája  igen  gazdag. 

Ásványország.  Az  ásványország  termékeire 
nézve  1.  fentebb  a  geológiai  viszonyokról  szóló 
pontot. 

Topográfia. 

B.-etmára  természet  két  egymástól  lényegesen 
különböző  félre  osztotta ;  a  Duna  jobbpartján  épült 
Buda  és  Óbuda  (I— Hl.  kerület)  akadálytalan  ter- 
jeszkedésének a  talaj  egyenetlensége  s  a  nehezen 
hozzáférhető  hegyek  határt  szabnak ;  övé  volt  a 
múlt,  mely  benne  látta  hazánk  egyik  védőbás- 
tyáját; a  balparti  Rákosmező  homokján  épült 
Pest  (IV— X.  ker.)  ellenben  akadálytalanul  ter- 
jeszkedhetik  minden  irányban  s  az  új  korszellem, 
szakítva  a  múlt  emlékeivel  és  hagyományaival, 
8  felismerve  e  lapály  fontosságát,  oda  költöz- 
tette át  a  közélet  nyilvánulásának  majdnem  min- 
den tényezőjét.  Bár  Buda  politikai  jelentőségét 
részben  még  megtartotta  s  ma  is  a  királyi  csa- 
ládnak és  több  minisztériumnak  székhelye,  köz- 


gazdasági szerepét  Pest  vette  át,  mely  különösen 
az  alkotmány  visszaállítása  óta  (1867)  úgy  a  szel- 
lemi, mint  az  anyagi  műveltség  terén  óriási  hala- 
dást tett.  Népességének  gyors  növekedéséve.1  lé- 
pést tartott  építkezésének  gyors  emelkedése^  fel- 
lendülő kereskedelme  és  ipara  folytán  pedig  mint- 
egy varázsütésre  új  élet  és  elevenség  költözött 
az  előbb  csendes  városba.  Az  alkotmányos  kor- 
szak jótékony  hatása  mellett  nagyrészt  a  ter- 
mészeti viszonyok  okozták  a  Duna  két  partja  közt 
kifejlődött  különbségeket ;  Buda  újabban  a  Gel- 
lérthegyen túli  sík  területeknek  a  beépítésbe 
való  bevonása  által  vetette  meg  jövendő  fejlődé- 
sének szélesebb  alapjait. 

A  kerületek.  B.  alkotórészei  a  főváros  egyesí- 
tésekor szervezett  10  közigazgatási  kerület,  úgy- 
mint: 

a)  a  Duna  jobbpartján  (Budán) :  az  I.  kerület 
(Vár,  Tabán  és  Krisztinaváros),  a  ü.  kerület  (Or- 
szágút és  Víziváros)  és  a  III.  kerület  (Újlak  és 
Óbuda) ; 

b)  a  Duna  balpartján  (Pesten) :  a  IV.  ker.  (Bel- 
város ;  1.  a  Budapest  IV.  ker.  1911-ben  e.  tér- 
képet), V.  ker.  (Lipótváros),  VI.  ker.  (Terézváros), 
VII.  ker.  (Erzsébetváros),  VIII.  ker.  (Józsefváros), 
IX.  ker.  (Ferencváros)  és  X.  ker.  (Kőbánya). 

A  budai  oldalon  nagyobbára  a  hegyrajz  álla- 
pítja meg  a  kerületek  határait.  Az  I.  kerülethez 
tartozik  a  Várhegy  s  az  attól  D.-re  elterülő  völgy- 
iapály, valamint  a  Gellérthegy;  hozzátartozik 
továbbá  a  Lágymányos  és  Kelenföld  neve  alatt 
ismeretes  tágas  lapály,  most  Buda  leendő  fejlődé- 
sének színhelye,  továbbá  a  már  erősen  benépe- 
sedett Svábhegy  csoportja  a  Zugligettel  és  Hüvös- 
völggyel ;  a  n.  kerület  a  Várhegy  K.-i  és  É.-i  lej- 
tőit foglalja  magában,  mihez  még  a  Kálvária- 
hegy, Rózsahegy  és  Rókushegy  lejtői  csatlakoz- 
nak, végül  a  ni.  kerület  a  budai  hegyek  és  a  Duna 
közt  húzódó  keskeny  partszegélyen  s  a  Hármas- 
határhegy csoportjának  lejtőin  terjeszkedik  ki. 
A  balparton  a  főbb  közlekedési  erek  adják  meg 
a  város  beosztásának  vázát,  magva  a  belső  körút 
(Vámház-,  Múzeum-,  Károly-körút  és  Deák  Fe- 
renc-utca)  által  befogott  Belváros ;  ennek  sarok- . 
pontjaiból  sugár  irányban  s  legyezőszerüleg  indul 
ki  aVáczi-körút,  Király-utca,  Rákóczi-  és  ÜUői-útj 
melyek  az  V.,  VI.,  VH.,  VlU.ésIX.  kerületet  egy- 
mástól elkülönítik  s  kifelé  való  terjeszkedésük- 
nek (a  Józsefváros  kivételével,  melynek  kültelke 
nincs)  tág  teret  engednek;  e  sugárutakat  ha- 
rántul szegi  az  V— IX.  kerületek  neveit  viselő 
Nagykörút  (1.  alább),  mely  az  egyes  kerületek 
közti  közlekedést  közvetíti.  A  régi  fogyasztási 
vámvonal  jelöli  a  sűrűbben  beépített  beltelket, 
melyen  kívül  a  városi  jelleget  nélkülöző  kültel- 
kekterülnek el ;  ezek  azonban  mindjobban  beépül- 
nek, úgy  hogy  a  vámvonalnak  a  balparti  kerü- 
letekben már  a  fővárosi  terület  határáig  való 
kitolása  vált  szükségessé. 

Az  egyes  kerületek  különböző  időben  jöttek 
létre,  azért  jellegük  is  nagyon  különböző ;  a  169 
m.  magas  hegyen  fekvő,  bástyáktól  környezett 
Vár  kisvárosra  emlékeztető  csöndes  utcáiba  a 
minisztériumok  s  az  udvar  öntenek  némi  életet ;  a 
Tabán  (hajdan  rác  városrész)  eredetileg  a  Gellért- 
hegy lejtőire  felnyúló  keskeny  utcáival  s  apró 


Budapest 


-     32     — 


Budapest 


házaival  az  új  uagyszabású  szabályozásoknak 
esett  áldozatul,  úgy  hogy  keleties  jellegű  festői 
képe  már  teljesen  elveszett  s  helyet  fog  adni  egy 
modern,  szép  városrésznek;  a  völgyiapályt  el- 
foglaló Krisztinaváros  (liajdan  Lógod),  mely  ere- 
detileg nyaralók  telepének  indult,  újabban  a 
nagyvárosi  jellegű  építkezések  óriási  terjedésé- 
vel új  fejlődési  irányzatot  vett.  Hasonlóképen 
egészen  modera  nagyvárosi  jellegű  városrésszé 
alakul  a  Lágymányosnak  most  beépülő  síksága. 
A  Várhegj'től  a  Császárfürdőig  és  Városmajorig 
elterülő  lapályt  a  II.  kerület  (Országút  és  Vízi- 
város, utóbbi  a  középkorban  Szt.-Péter  külváros) 
foglalja  el,  emez  a  budai  kereskedelem  és  ipar 
központja,  aniaz  eredetileg  földmívelők  lakóhelye. 
A III.  ker.  (Újlak  és  Óbuda,  előbbi  régente  Szt.- 
Jakab)  nagyi'észt  vidéki  jellegű,  lakói  leginkább 
szöllö-  és  gyári  munkások ;  e  kerület  aránylag 
leglassabban  ölt  nagyvárosias  jelleget.  A  bal- 
parti városrészek  a  bár  íiatal,  de  magasra  törő 
nagyváros  bélyegét  viselik  magukon ;  a  Bélvá- 
ros, B.  city-je,  a  tudományos  élet  és  a  hatóságok 
széke,  a  régi  polgárság  központja,  a  legúja])b 
nagyarányú  szabályozások  folytán  egészen  újjá- 
épülni készül  8  világhírű  korzójának  (Dunapart) 
megadja  az  eddig  nélkülözött  megfelelő  hátte- 
ret. A  Lipótváros  az  üzleti  élet,  a  nagykeres- 
kedelem, a  tőke  és  a  tőzsde  székhelye,  B.  leg- 
szabályosabb városrésze,  ahol  az  új  országház 
tája  a  főváros  legfényesebb  részévé  épült  ki.  A 
Teréz-  és  Erzsébetváros  belső  részeiben  a  kis- 
kereskedés honol,  külső  utcáiban  a  munkás  és 
napszámos  népesség  túlnyomó ;  az  Andrássy-út 
és  a  Nagykörút  külső  képére  is  előkelő  város- 
részt teremtett  a  régi  szűk  utcák  helyén.  A  Jó- 
zsefváros belső  része  (a  Nemzeti  Múzeum  körül) 
a  főurak  kedvelt  lakóhelye,  külső  s  eddig  kevéssé 
fejlett  (de  igen  népes)  részében  a  kisiparosok  és 
a  szegényebb  néposztályok  élnek,  míg  a  vele 
szomszédos  Ferencvárosban  majorosok  és  fuva- 
rosok telepedtek  meg  nagy  számmal ;  a  fővám- 
hivatal,  elevátor  s  gőzmalmok  körül  azonban 
nagyvárosi  élet  lüktet.  Végül  a  X.  ker.  (Kő- 
bánya), a  fővárostól  egészen  elkülönítve  fekszik, 
s  lakói  leginkább  gyármunkások  és  napszámo- 
sok, kik  a  nagy  gyári  vállalatokban,  téglavetők- 
ben és  sörfőzökben  keresik  kenyerüket;  a  köz- 
igazgatásilag ide  tartozó,  de  az  Üllői-út  mentén 
épült  tisztviselőtelep  több  mint  200  csinos  ma- 
gánházból áll. 

A  főváros  új abbkori  fejlődését  áttekintve,  álta- 
lában mondhatni,  hogy  a  város  főleg  az  utolsó  20 
év  alatt  oly  óriási  mértékben  lendült  fel,  mely 
világváros  színvonalára  emelte ;  lakóinak  száma 
megháromszorozódott,  egészen  új  városrészek 
keletkeztek,  a  nagyszabású  szabályozások  és  két 
díszes  dunai  híd  építése  pedig  a  régibb  kerüle- 
tek jellegét  és  képét  is  lényegesen  megváltoztat- 
ták. A  rendkívül  élénk  építési  tevékenység,  mely 
különösen  az  1898.  évig  lázas  mérveket  öltött 
és  1910  óta  újból  óriásilag  megindult,  ezer  meg 
ezer  lakóházat,  köztük  számos  bérpalotát  és  ne- 
vezetes középületet  teremtett  s  különösen  a  bal- 
oldali (pesti),  már  régebben  is  gyors  növekedés- 
ben lévő  kerületeket  gyarapította.  De  a  kezdettől 
fogva  csöndesebb  jobbpart  (Buda)  is  a  testvér-  i 


városok  egyesítése  előtt  alig  sejtett  fellendülést 
mutat,  mely  az  új  hidak  építése  és  az  előbb  el- 
hanyagolt forgalmi  eszközök  tökéletesítése  követ- 
keztében a  jövőre  is  még  nagyobb  felvirágzást 
enged  remélni. 

Szabályozás.  B.  fejlődése  leginkább  csak  egye- 
sítése óta  vett  nagyobb  lendületet.  Gróf  And- 
rássy  Gyula  kezdeményezésére  a  törvényhozás 
a  kormánynak  a  főváros  szabályozására  és  eme- 
lésére az  1870.  évi  X.  t.-c.-ben  sorsolási  kölcsön 
útján  24  millió  f  rtnyi  pénzalapot  bocsátott  rendel- 
kezésére s  az  1870.  LX.  és  1871.  XLH.  t.-c.-ben 
az  Andrássy-út  (akkor  Sugár-út)  és  Nagy-körút 
építését  kimondotta,  a  szükséges  szabályozási 
munkálatok  vezetésére  pedig  a  fővárosi  közmun- 
kák tanácsát  léptette  életbe.  Az  ez  által  hirdetett 
pályázaton  a  10  veraenyző  közül  (némi  változta- 
tással) Lec/iwer  Lajos  terve  fogadtatott  el  az  álta- 
lános szabályozás  alapjául.  B  tervezet  alapján 
jött  létre  az  Andrássy-út  s  a  Nagy-körút,  a  Pod- 
maniczky-utcánakaVáczi-körútig  való  meghosz- 
szabbítása,  a  belső  körút  boulevardozása,  a  Külső 
Váczi-út  (ma  Váczi-út)  kiszélesítése ;  ezenkívül 
terveztetett  egy  külső  körút,  mely  a  Margit- 
sziget fölött  indulna  ki  a  Dunaparttól  s  a  Vá- 
rosliget külső  határán  elhaladva,  az  egész  vá- 
rost megkerülné.  Hasonlókép  terveztek  Budán 
egy  nagy  körutat,  mely  aMargit-hídtól  kiindulva, 
a  Városmajor  felöl,  a  Vérmező  szélén  húzódik 
el  s  a  Gellérthegyet  megkerülve,  Kelenföldön, 
a  Ferenc-körúttal  szemben  érné  a  Dunát.  B  ter- 
vezet kiterjeszkedett  végül  a  Duna  szabályozá- 
sára, a  Margitliíd  és  vámházkörúti  híd,  a  Gellért- 
hegyen tűi  pedig  hajókikötő  létesítésére  is  (ezt 
utóbb  elejtették). 

B  nagyszabású  szabályozási  tervek  megindí- 
tása óta  a  fővárosi  hatóság  és  a  kormány  igen 
nagy  összegeket  fordítottak  építkezésekre  s  a  fő- 
város szépítésére.  Maga  a  főváros  a  szükséges 
középületek  s  közmunkák  létesítésére  közjövedel- 
mének 50Vo-át  fordítja  (1867— 1883-ig  74.853,668 
koronát),  a  kormány  pedig  szabályozásokra  s  épít- 
kezésekre az  1867— 83-iki  években  nem  kevesebb 
mint  127.524,108  koronát  szavazott  meg. 

Az  eredeti  tervezetben  felvett  szabályozások 
legnagyobb  részt  már  végrehajtattak  s  a  budai  kör- 
út is  meg  van  nyitva,  bár  koránt  sincsen  beépítve. 
A  főváros  rohamos  fejlődése  újabb  szabályozások 
és  városrendezések  foganatosítását  is  tette  szük- 
ségessé, melyek  egyes  városrészek  arculatát  tel- 
jesen megváltoztatták. 

Ily  nagymérvű  szabályozások  színhelye  volt 
legutóbb  a  Belváros.  Az  Erzsébet-híd  építésével 
kapcsolatban  a  Kossuth  Lajos-utca  kiszélesítte- 
tett  s  az  egész  sűrűn  beépített  rendezetlen  város- 
rész, mely  a  Ferenciek-terétől  az  Eskü-térig  el- 
terült, lebontatott  és  szabályoztatott.  Ezen  új 
városrósz  főére  a  díszes  Eskü-i'd,  mely  a  Kossuth 
Lajos-utca  folytatásaként  (bár  megtört  vonalban) 
vezettetett  a  hídhoz,  két  oldalt  a  király  bérpalo- 
tájától, a  Belvárosi  takarékpénztár  palotájától  ós 
a  Klotild-palotáktól  szegélyezve.  A  szabályozásnak 
áldozatul  esett  a  Kasselik  Ferenctől  1844.  épített 
tornyos  7'égi  városháza  és  a  csinos  barokizlésű 
Grassalkovies-palota  a  Kossuth  Lajos-utcában. 
Az  új  útvonalak  díszes  házakkal  épültek  be ;  a  sza- 


Budapest 


—     33 


Budapest 


bályozás  és  hídépítés  folytán  gödörbe  került  a  bel- 
városi j^íe'Mwia-íewpZom  ós  a  piarista  rendház; 
ezek  azonban  a  legutóbb  elfogadott  szabályozás- 
sal kapcsolatos  restaurálás,  illetőleg  újjáépítés 
folyamán  szerencsés  végleges  megoldáshoz  jut- 
nak. Jelentékeny  szabályozás  vált  szükségessé 
a  Ferenc  József-híd  pesti  feje  körül,  ahol 
a  központi  vásárcsarnok  épült.  Új  alkotás  a 
Kaplony-utca  megnyitása  is,  az  Egyetem-tértől  a 
Magyar-utcáig,  melynek  a  Muzeum-körútig  való 
folytatását  tervezik.  A  jelenleg  városházul  szol- 
gáló régi  Károly-kaszámya  helyén  építendő  bér- 
házcsoport és  a  vele  kapcsolatos  szabályozás  a 
Belváros  kópét  teljesen  meg  fogja  változtatni, 
de  e  szabályozás  terve  végleg  megállapítva 
még  nincsen.  Az  új  városházát  az  Erzsébet-térre 
tervezik,  melynek  parkját  a  Váczi -körútig  és  a 
Szt.  István  templomig  vinnék  ki. 

Óriási  változáson  ment  át  a  Lipótváros,  ahol  az 
1786.  emelt,  nagy  négyszöget  képezett  s  4  tompa 
sarkán  hatalmas  pavillonoktól  bezárt  (36,025  m* 
területű)  Újépület  megváltása  és  lebontása  (1898) 
folytán  egy  egész  új  városrész  keletkezett,  mely- 
nek központja  a  hatalmas  Szabadság-tér  a  tőzsde 
és  az  Osztrák  Magyar  Bank  palotáival  ós  számos 
más  díszes  palotával.  Ez  és  a  közeli  Országház- 
tér környéke  most  B.  egyik  legelt  tkelőbb  része. 
A  Terézvárosban  az  Andrássy-út  és  a  Nagy-körút 
megépítése  óta  nagyobb  szabályozás  nem  történt; 
az  Erzsébetvárosban  a  Wesselényi-utcának  a 
Károly-körútig  való  meghosszabbítása  üdvös  rést 
nyitott  a  sűrün  beépített  kerület  belső  részeiben, 
melyeknek  a  tei"vezett  Erzsébet-sugarút  fogja  új 
egészséges  fejlődésre  a  lehetőséget  megadni. 

A  Duna  jobbpartján  a  Gellérthegy  alatti  lágy- 
mányosi terület  szabályozása  és  fokozatos  beépí- 
tése által  egy  a  legszebb  fejlődésre  jogosító  új, 
nagy  városrész  vette  kezdetét ;  ezenkívül  megnyílt 
a  budai  belső  körút  (Attila-  és  Krisztina-körút)é8az 
Ördögárok  a  Kara  tsonyi-palotától  a  Városmajorig 
beboltoztatott.  Új  körút  van  tervezve  a  Tabánon 
át  is  és  végrehajtás  előtt  áll  a  Tabán  szabályo- 
zási terve,  mely  a  régi,  zegzugos  és  piszkos  siká- 
torok helyébe  a  legmodernebb,  előkelő  városrészt 
fogja  oda  varázsolni.  A  II.  kerületben  a  Margit- 
rakpart  és  Országút  körül  folyt  a  szabályozás ; 
végül  a  III.  kerület  szabályozási  terve  s  különö- 
sen a  Hungária-úti  híd  ez  eddig  elhanyagolt  ke- 
rület építészeti  fejlődését  is  új  irányba  fogja 
terelni. 

Utcák  és  terek.  1695-ben  Rómer  szerint  Pesten 
4ö  utca  és  3  tér  volt ;  1803.  már  129 ;  1853  :  238 ; 
Budán  ugyanakkor  99  utcát  és  teret  számláltak. 
Jelenleg  a  főváros  egész  területén  1294  utca  és 
102  tér  van,  miből  a  beltelkekre  772  utca  és  89 
tér  esik.  Leghosszabb  bel  telki  utak  a  Bécsi-út 
(3075  m.),  Soroksári-út  (2427  m.),  üllői -út  (az 
Orczy-útig  2351  m.),  Andrássy-út  (2313  m.)  ós 
Krisztina- körút  (2127  m.) ;  más  nevezetesebb  utak 
közül  a  Baross-utca  1943,  aVáczi-út  1678,  a  Király- 
utca (a  fasorig)  1625,aRákóczi-út  1596,  a  Váczi- 
körút  1414  m.  hosszú ;  a  Nagy-körút  egész  hossza 
4300  m.  Legszélesebb  a  Nagy-körút  (38  m.),  az 
Andrássy-út  az  Oktogonig  34,  azon  túl  44*5  m.,  a 
Rákóczi-út  37  m.  szóles.  Legtöbb  ház  van  a  Lajos- 
utcában 162,Vörösvári-úton  133,  Váczi-úton  128, 

Révai  Nagy  Leaikíma.  IV.  köt. 


Thököly-úton  124,  Bécsi-úton  121,  Andrássy-úton 
117,  Üllői-úton  107,  Baross-utcában  106,  Király- 
utcában 93.  Legnépesebb  utcák :  az  Ullői-út  12,310, 
a  Király-utca  10,842,  Dob-utca  9873,  Váczi-út 
8518,  Hungária-körút  7710,  Baross-utca  7420, 
Izabella-utca  6934,  József-körút  6899,  Rózsa-utca 
6654,Szondy-utca6637,Ráday-utca6505,Rákóczi- 
út  6371,  Visegrádi-utca  6293,  Thököly-út  6190, 
Andrássy-út  6180,  Dembinszky-út  6054,  Váczi- 
körút  5978,  a  jobbparton  a  Lajos-utca  5475  lakó- 
val. Az  összes  utcák  és  utak  területe  a  beltelken 
538,  a  kültelken  1100  ha. 

A  főváros  szabályozása  által,  különösen  a  Duna 
balpartján,  a  jelentékeny  ós  szép  utaknak  egész 
hálózata  jött  létre.  Valamennyi  közül  legneve- 
zetesebb az  Andrássy-út  (előbb  Sugár-út),  mely 
a  Váczi-körútból  kiágazva  ÉK.  felé  (a  régi 
Hermina-tér  irányában)  a  Városligetig  vezet. 
Az  1870.  évi  LX.  t.-c.  az  út  területének  megszer- 
zésére s  a  kiépítésre  6.671,818  koronát,  a  kisajá- 
tításokra pedig  9.727,624  koronát  engedélyezett, 
mely  utóbbi  összeg  az  újonnan  alakítandó  telkek 
eladási  árából  visszafizetendő  volt.  1872  márc.  9. 
létrejött  a  Sugár-út  és  környékének  építése  iránt 
az  általános  magyar  municipális  hitelintézet,  a 
francia-magyar  bank  és  a  báró  Brlanger  bank- 
házzal kötött  szerződós,  melynek  értelmében  a 
vállalkozók  a  telkeket  a  kisajátítási  áron  megve- 
szik s  az  utat  5,  a  mellékutcákat  10  óv  alatt  ki- 
építik, miért  a  közmunkák  tanácsától  2.07>i,000 
kor.  segélyt  nyernek.  Még  azon  évben  34  ház  le- 
bontatott, s  207  telek  ós  ház  17.473,744  koronáért 
megszereztetett ;  1875.  az  egész  út  ki  volt  nyitva, 
úgy  hogy  1876-ban  a  szerződés  felbontatott  s  a 
közmunkák  tanácsának  tulajdonában  maradt  155 
újonnan  alakított  építési  telek  eladásra  került. 
A  kész  úttest  1876  aug.  20-án  adatott  át  a  közfor- 
galomnak; az  utolsó  telek  1885-ben  épült  be, 
amidőn  az  út  Andrássy  nevét  nyerte.  Az  Andrássy- 
út  ma  egész  Európában  ritkítja  párját ;  a  kör- 
térig 3-  és  4-emeletes  paloták  sorakoznak  egymás 
mellé  (köztük  a  m.  kir.  operaház  s  vele  szem- 
ben a  m.  kir.  államvasutak  nyugdij-palotája) ; 
azon  túl  díszes  nyaralók.  Az  átmenet  a  nagy  város 
pompás  palotáitól  a  Városliget  kies  nyaralóiig  ki- 
váló szépen  sikerült. 

Az  Andrássy-utat  az  Oktogonon  a  Nagy-körút 
keresztezi;  ez  a  Margithídtól  a  Ny.-i  pályaudvar, 
az  Oktogon  s  az  üllői-úti  kaszárnya  érintésével 
hatalmas  félkörben  a  Boráros-térig  vonul  s  egyes 
részeiben  az  átszelt  közigazgatási  kerületek  nevét 
(Lipót-,  Teréz-,  Erzsébet-,  József-,  Ferenc-körút) 
viseli.  Kisajátítása,  mely  1883.  történt,  3.443,586 
koronányi  összeget  igónyelt.mely  részben  az  1871. 
XLII.  és  1872.  Vn.  t.-c.  által,  részben  a  kormány- 
tól engedélyezett  előlegek  által  folyósíttatott.  A 
körút  kiépítése  6.229,598  koronába  került.  Ez  a  fő- 
város legszélesebb  útja,  s  az  Andrássy-út  méltó 
versenytársa ;  sajnos,  hogy  egész  vonalán  egyet- 
len középület  sem  nyert  elhelyezést  s  a  körút 
egyhangúságát  nem  szakítják  megtérek,  square-k 
vagy  parkok. 

A  Belvárost  környező  körutak  közül  a  közmun- 
kák tanácsa  1871—72.  a  Váczi-körutat,  1875.  a 
Károly-körutat,  1880.  a  Múzeum-  ós  Vámház- 
körutat  boulevardoztatta  s  34  méterre  szélesítette 


Budapest 


—    34    — 


Budapest 


ki ;  e  2.108,748  koronányi  költség  által  e  körutak 
is  B.  elsőrendű  közlekedési  ereivé  váltak,  me- 
lyeken igen  élénk  üzleti  élet  lüktet.  A  Károly- 
körút  kevésbbé  szép,  legnagyobb  részét  régibb 
épületek  (Orczy-ház,  központi  városháza)  foglal- 
ják el.  A  Muzeum-körút  ismét  B.  legszebb  részei 
közé  tartozik ;  díszes  magánépületei  mellett  hatá- 
sát a  Nemzeti  Múzeum  klasszikus  épülete,  a  régi 
műegyetem,  a  természetrajzi  intézetek  s  a  Nem- 
zeti Színház  bérházának  palotái  emelik. 

A  belső  kőrútból  kiágazólag  a  Rákóczi-út  (előbb 
Kerepesi-út)  egyenes  irányban  a  K.-i  pályaudvar 
felé  nyílik ;  egyenlőtlen  szélessége,  részben  elhi- 
bázott szabályozása  s  befejezetlen  építkezése  az 
arányainál  fogva  nagyszerű  út  hatását  némileg 
csökkentik  ugyan,  de  forgalma  akkora,  hogy 
megosztása  céljából  a  Nópszinház-utca  rendezése 
vált  szükségessé.  A  Rákóczi -utat  a  főváros 
1873—75.  években  869,000  K  költségen  boulevar- 
doztatta.  Épületei  közül  a  Nemzeti  és  Népszínház, 
a  Rókus-kórház,  a  Luther-udvar,  az  evang.  tót 
templommal,  több  szálloda  s  díszes  magánház  vá- 
lik ki.  Folytatásául  tekinthető  a  régi  Hatvani-utca 
kiszélesítése  által  nyert  díszes  Kossuth  Lajos- 
utca, mely  —  bár  szög  alatt  —  a  Dunáig  nyert 
folytatást  a  Belváros  legsűrűbben  beépített  ré- 
szén át  tört  Eskü-úttal,  melyet  két  oldalt  impo- 
záns bérpaloták  (Klotild  kir.  hercegnő  két  palotája, 
a  Kígyó-téren  álló  királyi  bérpalota  stb.)  szegé- 
lyeznek. Az  TJllöi-út  belső  részét  a  főváros  1879., 
külső  részét  1888.  boulevardoztatta ;  jelentéke- 
nyebb épületei :  az  egyetem  orvoskari  épületei, 
a  Köztelek,  az  Iparművészeti  Múzeum,  az  üUői- 
úti  kaszárnya,  a  Stefánia  gyermekkórház,  a  tör- 
vényszéki orvostani  intézet,  s  külső  részeiben  a 
női  klinika,  a  Ludoviceum,  a  Szent  István  köz- 
kórház és  több  katonai  épület ;  ugyanott  van  az 
Orczykert  és  a  megcsonkított  és  más  felé  áthelye- 
zendő egyetemi  füvészkert.  Mint  újabb  alkotás 
említendő  a  Podmaniczky-utca  és  az  Alkotmány- 
wíca,amaz  a  Váczi-körútból  BK.-i  irányban  kiágazó 
Bárány-utca  szabályozásából  s  a  Városligetig 
való  folytatásából  jött  létre.  Az  Alkotmány-utca  a 
Váczi-körútról  egyenesen  az  országházra  nyílik,  s 
már  is  B.  legdíszesebb  utcái  közt  foglal  helyet; 
benne  az  igazságügyi,  erdészeti  palota,  unitárius 
egyház,  hírlapírók  nyugdíjintézete,  keresk.  aka- 
démia palotái  állanak.  Kevésbbé  szép,  de  a  most 
folyó  építkezések  által  is  előkelő  képet  nyer  a 
Belvárosban  a  Váczi-utca,  melyben  a  legelegán- 
sabb üzletek  vannak  s  a  fővárosi  élet  itt  legmoz- 
galmasabb. A  jobbparton  kiválik  a  Főherceg  Al- 
brecht-út,  a  még  kevéssé  kiépített  budai  körút 
(Margit-,  Krisztina-,  Attila-körút)  s  a  királyi  pa- 
lotához vezető  Palota-út,  továbbá  a  Fehérvári-út 
szép  vonala,  számos  új  mellékutcájával. 

Nagyobb  fér  a  jobbparton  kevés  van;  legjelen- 
tékenyebb a  Szt.  György- tér,  a  Palota-tér,  Dísz-tér, 
Szt.  Háromság-tér  (a  koronázó  templommal),  a 
Nándor -tér,  a  Lánchíd -tér,  Szilágyi  Dezső-, 
Batthyány-,  Pálífy-,  Széna-,  Marczibányi-  és  az 
óbudai  Fő-tér.  A  balparti  terek  közül  legszebb  s 
legimpozánsabb  a  Ferenc  József-tér  (2"59  ha.)  a 
Magyar  Tudományos  Akadémia,  a  Lloyd-társulat 
palotájával,  mely  nemrég  a  Budapesti  Kereske- 
delmi Testület  tulajdonába  ment  át,  amely  azt  a 


Trieszti  Általános  Biztosító-Társaságnak  adta  el, 
am.  kir.  államrendőrség,  a  Gresham  biztosító-tár- 
sulat ós  a  kereskedelmi  bank  palotájával;  a  tér  kö- 
zepére a  Lánchíd  torkoUik  s  előtte  3  sétány  van, 
melyek  kettőjében  Deák  Ferenc  és  gr.  Széchenyi 
István  szobra  áll  (utóbbi  mögött  Szarvas  Gábor  és 
Salamon  Ferenc  mellszobrai),  míg  a  harmadikra 
Ferenc  József  király  lovas-szobra  van  tervezve ; 
e  helyen  állott  az  ország  összes  vármegyéinek  föld- 
jéből összehordott  koronázási  domb,  melyen  a  ki- 
rály koronázásakor  (1867  jún.  8.)  a  szokásos  kard- 
vágásokat végezte ;  ezt  1877.  lebontották.  Az  Er- 
zsébet-tér (S'l  ha.),melyen  hajdan  a  német  színház 
állott,  a  legszebb  terek  egyike,  árnyas  parkkal, 
díszes  kioszkkal  (Haliczky  és  Heinzmann  műve, 
de  a  Nemzeti  Szalon  ráépítése  által  1907.  eredeti  jel- 
legéből kivetkőztetve),  Semmelweis  ós  özv.  Veres 
Pálné  szobraival  s  meteorológiai  házikóval.  A 
József -tér  (06  ha.)  ültetvényei  közt  József  nádor 
szobra  áll.  A  Ferenc  József-térhez  csatlakozó  kis 
Eötvös-teret  báró  Eötvös  József  szobra  díszíti.  A 
Vigadó-tér  csinos  parkjában  a  kis  kioszk,  hátteré- 
ben a  Vigadó  palotája,  a  Gizella-téren  (0"9  ha.)  a 
Haas-f  éle  palota,  a  Gerbeaud-palota  és  Vörösmarty 
márványszobra  tűnik  ki.  Teljesen  új  alkotások 
a  Lipótvárosban  a  nagy  kiterjedésű  Szabadság- 
tér (4-3  ha.),  mely  az  Újépület  és  a  régi  Széchenyi- 
tér  helyén  keletkezett,  B.  egyik  legimpozánsabb 
tere,  a  Főnix,  az  Osztr.-Magy.  Bank,  az  Osztály- 
sorsjáték, az  Adria-társulat  palotáival,  díszes  ül- 
tetvényekkel;  továbbá  az  Országház-tér  {S'ő  ha.), 
az  új  országház  és  a  Kúria  gyönyörű  palotáival, 
a  Rudolf-tér  (1-9  ha.)  a  Margit-híd  fejénél.  A 
Váczi-körútra  nyíló  Szt.  István  (előbb  Lipót-)  tér 
közepén  a  Szt.  István- templom  emelkedik.  A 
Belváros  terei  a  nagyarányú  szabályozások  foly- 
tán teljesen  átalakultak;  legnagyobb  ma  az 
Erzsébet-híd  pesti  feje  körül  a  régi  tér  meg- 
nagyobbítása által  keletkezett  Eskü-tér  (1-02 
ha.),  ahol  a  plébániatemplom  előtt  I.  Ferenc  Jó- 
zsef király  1867.  a  magyar  alkotmányra  meges- 
küdött, szép  új  palotáival.  Említendők  még  a  Szer- 
vita-tér, a  szerviták  templomával,  a  Kristóf-tér, 
melynek  a  Váczi-utcába  sarkalló  egyik  házán 
1910-ig  a  nagy  Kristóf- szobor  állott,  a  Ferenciek- 
tere a  f  ereneiek  templomával  és  bazárjával,  vala- 
mint az  egyetemi  könyvtár  épületével  és  a  Király- 
bazárral, az  Egyetem-tér  az  egyetem  új  épületé- 
vel s  az  egyetemi  templommal ;  a  Belvárost  körül- 
futó körutak  mentén  a  Deák-tér  m  evang.  temp- 
lommal és  az  újonnan  épült  hatalmas  Anker-palo- 
tával,  a  Kálvin-tér  (106  ha.)  a  ref .  templommal  s 
a  Pesti  hazai  I.  takarékpénztár  áldozatkészségé- 
ből emelt  dlszkúttal,  a  Petőfi-tér  a  gör.  templom- 
mal és  Petőü  szobrával,  végül  a  Fővám-tér  (2-5 
ha.)  a  fővámpalotával  és  a  közp.  vásárcsarnok- 
kal. A  Terézváros  legszebb  tere  az  Andrássy-út 
és  Nagykörút  keresztezésénél  létesített  Oktogon, 
4  egyforma  palotaszerű  épülettel.továbbá  szintén 
az  Andrássy-út  mentén  a  nagy  körönd  az  And- 
rássy -udvarral,  Hübner-udvarral  s  a  m.  k.  állam- 
vasutak palotáival,  ültetvényei  közt  4  szoborral  és 
szökőkutakkal ;  a  Liszt  Ferenc-tér  az  orsz.  zene- 
akadémia palotájával;  kevésbbé  jelentékeny  a 
Hunyadi-tér  és  Lövölde-tér.  Az  Erzsébetvárosban 
a  Szegényház-,  István-,  Almássy-,  Bethlen-  ós  az 


I 


BUDAPESTI  TEMPLOMOK. 


Budavári  koronázó  templom. 


Rgyeteini  templom. 


Szent  István  teBpIom. 


Ziinagóga. 


iBudapests)  otkkhez. 


RÉVAI  NAaV  LEXKONA. 


tudapest —     35     — 

impozáns  Baross-tér  (3-2  ha.),  a  keleti  pályaud- 
varral Ó8  Baross  Gábor  szobrával ;  a  Józsefváros- 
ban van  B.  legnagyobb  tere,  a  Tisza  Kálmán  tér 
(8-4  ha.),  melynek  ültetvényei  között  a  Népopera 
épülete  áll  és  a  főv.  népház  és  közkönyvtár  fog 
i  épülni.  A  Mátyás-, Rákóczi-,  Mária  Terézia-,  Kál- 
vária- ós  Teleki-tér  építószileg  jelentéktelenek.  A 
Ferencvárosban  a  Bakács-tér  (a  ferencvárosi 
templommal),  a  Perenc-tór,  a  Boráros-tér  (1-7  ha.) 
Kőbányán  a  nagykiterjedésű,  de  még  kiépítetlen 
Schuster  János-tér  (4  ha),  a  Szt.  László-tér  (3"5 
ha.),  a  Martinovics-tér,  a  Liget-tér  és  Mázsatér, 
a  tisztviselőtelepen  pedig  a  Rezső-tér  említhető. 
Végül  kiemelendő  a  Lipót-  és  Belváros  Dunapart- 
jának egy  részén,  valamint  a  budai  parton  elhú- 
zódó /cor2ro,  melyek  nagyszerű  fekvésükkel,  párat- 
lan kilátásukkal,  impozáns  palotasoraikkal,  pom- 
pás sétányaikkal  ós  a  rajtuk  nyüzsgő  népeseéggel 
B.  egyik,  a  külföld  által  is  leginkább  bámult  része. 
Építészeti  fejlődés.  A  rómaiak  építészeti  tevé- 
kenysége Aquincumban  (l.o.)  hagyott  nyomokat. 
A  középkorból  csak  kevés  emlék  maradt  reánk, 
de  Budavára  egész  elrendezésében,  sőt  egyes 
részleteiben  is  az  átalakulások  ellenére  még  ma- 
gán viseli  a  középkori  jelleget.  Itt  emelkedik  a 
koronázó  templom  és  az  ú.  n.  Csonka-torony  12ő2 
tájáról,  IV.  Béla  idejéből.  Abból  a  nagy  építészeti 
tevékenységből,  mely  Mátyás  király  idejében  a 
pompás  épületek  egész  sorát  hozta  létre,  a  török 
pusztítás  mitsem  hagyott  meg.  A  török  uralom 
némi  nyomai  a  Császár-  és  Rudas -fürdőben  s  a 
Gül  baba  sírjában  maradtak  meg ;  az  utóbb  ke- 
letkezett épületek  szegényesek,  ízléstelenek,  még 
a  templomok  közül  is  csak  néhánynak  van  mű- 
becse.  A  magánépítkezés  tevékenysége  azonban 
helyenként  csinos  ós  némi  műbeccsel  biró  házakat 
létesített,  kivált  a  bárok  építészeti  korban,  me- 
lyeknek képviselői  a  nagymérvű  lebontások  da- 
cára ma  is  megvannak,  kivált  a  Várban  és  a 
Belvárosban.  A  művészeti  építkezés  csak  a  XIX. 
század  elején  indult  meg,  B.  tehát  e  tekintetben 
is  egészen  modern  s  új  város  jellegével  bir.  Az 
empire-stílus  legkiválóbb  képviselője  a  minisz- 
terelnöki, egykor  gróf  Sándor-féle  palota.  Az 
újabbkori  föllendülés  a  XIX.  század  harmincas 
éveire  esik,  amelynek  legkiválóbb  alkotása  a 
Nemzeti  Múzeum  épülete  Pollák  Mihálytól.  Az 
1838.  évi  nagy  ár^n[z  nemcsak  a  város  szabályozá- 
sának vetette  meg  alapját,  de  egyúttal  a  neme- 
sebb művészeti  építkezés  korszakának  is  hajna- 
lát jelzi.  A  klasszikuskodó  építészet  felé  hajló 
Pollák  megalapítója  lett  a  modem  műépítészet- 
nek  B.-en;  mellette  Hild  tfózset,  ki  ugyanazt  az 
irányt  követte,  egyszerűségükben  nagyhatású 
épületekkel  gazdagította  fővárosunkat.  Ez  időben 
épült  fel  a  Lipótváros,  mely  szabályos  utcáival  s 
egyszerű,  de  nemes  arányú  épületeivel  leginkább 
képviseli  az  új  város  jellegét.  A  szabadságharc 
után  pangás  állott  be  s  csak  a  hatvanas  években 
keletkezett  új  iskola  (Ybl  Miklós,  Weber  Antal, 
Feszi  Frigyes)  kezdte  ismét  a  főváros  építészeti 
jellegét  modem  irányban  fejeszteni.  A  M.  Tud. 
Akadémia  és  a  Vigadó  épületévé'  vette  kezdetét 
a  monumentális  építkezés,  me'y  1867  után,  a 
törvényhozás,  az  állam  és  a  főváros  hathatós  tá- 
mogatása mellett  nyert  nagy  lendületet.  Az  And- 


Budapest 


rássy-úttal  s  a  Nagy-körúttal  a  díszes  magán- 
építkezések hosszú  sora  is  megindult,  melyek 
közt  nem  egy  műbeccsel  biró  alkotást  találunk. 
A  monumentális  építkezésben  az  olasz,  a  fran- 
cia, a  német  renaissance  uralkodik,  csak  ritkán 
lép  fel  a  bizánci  v.  román  izlés,  a  gót  stíl  pedig 
csak  az  új  országháznál  és  a  budavári  koronázó 
templom  helyreállításánál  nyert  alkalmazást. 

A  köz-  és  monumentális  magánépítkezés  estü- 
szerű  fejlődése  mellett  azonban  a  fővároscak 
nagy  része  még  ma  is  egyszerú  házakból  áll, 
melyek  azonban  a  rohamos  építkezés  folytán 
csakhamar  eltűnnek,  úgy  hogy  előreláthatólag 
a  város  képe  rövid  időn  belül  teljesen  átalakul. 
A  magánépítkezóseknél  a  művészibb  irány  csak 
néhány  évtized  óta  jutott  érvényre.  A  legújabb  idő- 
ben azonban  teljesen  új  építészeti  irányok  kere- 
kednek felül;  az  ú.  n.  magyar  stílus  megteremté- 
sét célzó  kísérletek  (Lechner  Ödön,  Mende  Valér, 
Zrumeczky,  Kós)  mellett  a  legújabb  modern  és  sze- 
cesszionista  építészeti  irányok  is  nagy  mértékben 
terjednek.  Sok  szép  köz-  és  magánépület  nem 
eléggé  jut  érvényre,  mert  tágasabb  terek  csak 
csekély  számmal  vannak,  ellenben  sok  a  keskeny 
utca,  mely  a  kedvező  összbenyomást  rontja.  A 
főváros  azonkívül  földszintes  épületeinek  túl- 
nyomó tömege  által  (1000  ház  közül  543,  Bécs- 
ben csak  123,  Parisban  64,  Berlinben  50)  is  kü- 
lönbözik a  modern  nagyvárosoktól  s  habár  a 
magasba  való  építkezés  itt  is  terjed  (3  emeletes 
ház  volt  1869 :  182, 1890 :  779, 1906 :  2.418 ;  négy 
ós  több  emeletes  volt  1869 :  18,  1890 :  83,  1906 : 
462),  e  tekintetben  a  külföld  nagy  városait  egy- 
hamar nem  fogja  utóiérni. 

Templomok(l  a  Budapesti  templomok  képmel- 
lékietet).  A  Duna  jobbpartján  a  Várban  emelkedik 
a  Boldogasszonyról  nevezett  budavári  Koronázó 
templom  (helytelenül  Mátyás-templom ;  1.  egy 
részletét  az  áhrán).  A  IV.  Béla  korában  megkez- 
dett, csúcsíves  csarnoktemplom  D.-i  tornyát  (80 
m.)  1470.  Mátyás  király  újonnan  építtette;  ké- 
sőbb többször  átalakítást  szenvedett  s  eredeti 
alakjából  egészen  kivetkőzött.  1873— 96-ig  Schu- 
lek  Frigyes  vezetése  alatt  az  eredeti  elrende- 
zés eszméjének  elfogadásával,  de  a  XIV.  és  XV. 
sz.-beli  csúcsíves  részletek  egy  részének  meg- 
tartásával (a  vallásalap,  műemléki  alap  és  a  fő- 
város költségén)  újjá  épült  s  egyike  lett  B.  leg- 
jelentékenyebb építészeti  emlékeinek.  Kezdettől 
fogva  minden  rendkívüli  ünnepélyesség  színhelye 
volt  (Róbert  Károly  koronáztatása  1309,  Mátyás 
esküvője  Beatrix-szal ;  1867  jún.  8.  I.  Ferenc 
József  megkoronáztatása).  Belsejében  állíttatott 
fel  (a  király  adományából)  ül.  Béla  király  és  neje, 
Antioobiai  Anna  díszes  síremléke.  A  templom  mö- 
gött van  ugyancsak  Schulek  Frigyes  nagyszerű 
alkotása,  a  Halászbástya  (1.  a  Budapesti  köz- 
épületek képmellókleten)  román-gót  átmeneti  stí- 
lusban, díszlépcsővel  és  Szt  István  lovasszobrával 
(Stróbl  Alajostól).  A  helyőrségi  templom  (haj- 
dan a  magyar  céheknek  Mária  Magdolnáról 
nevezett  plébániatemploma)  1259.  csúcsíves  stí- 
lusban épült,  a  XVni.  sz.-ban  átalakíttatott ;  kí- 
vül egyik  oldalfalába  van  illesztve  a  Budavár 
visszafoglalásának  200  éves  fordulóját  (1886) 
megöröldtő  emléktábla  Az  elébb  Szt  Zsigmondról 


Budapest 


—    36 


Budapest 


most  Szt.  Istvánról  nevezett  várpalota-templom- 
ban, mely  a  királyi  várral  együtt  1748— 71-ig 
éptilt,  őrzik  Szt.  István  jobb  kezét.  Szép  a  Szt. 
Annáról  nevezett  barokizlósű  kéttornyú  vízi- 
városi plébániatemplom  (1740—1746),  szép  ora- 
tóriummal, szobormüvekkel  és  festményekkel. 
Említendő  még  a  kapucintisok  temploma  a  Kor- 
vin-téren (1703),  mely  1856.  román  stílben  újjá- 
épült, az  Erzsébet-apácák  temploma  a  Batthy  ány- 


A  Koronázó  templom  toronyfal  részlete." 

tér  mögött  (XVni.  sz.),  a  tabáni  (1728—1739)  és 
a  krisztinavárosi  templom  (1795—97) ;  a  budai 
eii-ang.  templom  (1890)  és  a  szerb  templom  (1742). 
Új  ós  érdekes  építkezés  a  budai  ref.  templom  is 
(Petz  Samutól),  csúcsíves  stílusban  ötszögú  alap- 
rajzzal. 

Pest  templomai  közül  a  belvárosi  plébánia-tem- 
plom a  legrégibb,  még  a  tatárjárás  előtt,  román 
stílusban  épült,  szentélyében  két  díszes  márvány- 
pastophoriumot  őriz  1507-ből ;  bárok  homlokzata 
1726-ból  való;  1890.  belseje  díszesen  megújítta- 
tott; belsejében  vanKray  tábornok  (megh.  1804) 
és  Kulcsár  István  síremléke,  az  utóbbi  Ferenczy 
Istvántól.  B  templom  a  legújabban  elfogadott 
szabályozás  folytán  művészi  restaurálás  alá  ke- 
rül. Az  egyetemi  templom  (hajdan  a  pálosoké, 
épült  1715—76,  renováltatott  1857.)  ma  a  fő- 
város legszebb  templomainak  egyike,  kéttornyú 
épület,  bárok  stílben,  gazdag  belsejében  szép 
freskókkal  (Bergl  Jánostól)  és  faragott  padok- 
kal ;  említendő  továbbá  a  Ferencrenőiek  (1690),  az 


angol  kisasszonyok  temploma,  a  szerviták  temp- 
loma, a  terézvárosi  (1794),  az  erzsébetvárosi  gör. 
kat.,  a  józsefvárosi  (1797)  templom,  utóbbi  Kup- 
pelwieser  oltárképével ;  ugyancsak  e  városrész- 
ben a  Jézus  szent  szíve  temploma  (építette  1890. 
Kauser  József)  román-gót  átmeneti  stflben.  Neve- 
zetes továbbá  a  református  templom{ÍSÍ6~  1830), 
a  deáktéri  evangélikus  templom  (1799—1811)  s 
ugyancsak  az  evangélikusok  nemrég  épült  díszes 
új  temploma  a  Városligeti-fasorban,  a  kéttornyú 
görög  templom  a  Petőfi-téren ;  az  izraelita  zsi- 
nagóga a  Dohány-utcában  (mór  ízlésű  kerek  ku- 
polájú  kéttornyú  épület  Förstertől  1861)  és  egy 
másik  a  Rombach-utcában  (bizánci  stílben).  Épí- 
tészetileg sokkal  jelentékenyebb  a  Bakács-téren 
1867— 69-ig  Ybl  Miklós  tervei  szerint  román 
stílben  épült  ferencvárosi  templom,  mely  alap- 
rajzában 3  hajós  oszlopos  bazilikát  tüntet  fel, 
melybe  kereszthajó  van  beillesztve ;  a  templom 
hossza  66,  szélessége  21,  a  torony  magassága 
66*7  m.,  belsejét  Than  és  Lotz  festményei, Kratz- 
mann  ablakf  estmónyei  (a  Szt.  Gellértet  ábrázoló 
kiváló  festmény  Storno  Ferenc  műve).  Szász, 
Feszler  és  Dittmann  szobrászati  munkái  díszí- 
tik. Az  erzsébetvárosi  plébánia-templom  (1900), 
Steindl  Imre  műve,  gót  ízlésben  épült  kéttornyú 
templom,  mely  a  korai  francia-gót  stílus  formáira 
támaszkodik,  méltóságos  ós  komoly  architektú- 
rával, a  főhomlokzat  bejárói,  rózsaablakja  és  a 
fölötte  levő  timpanon  majolikábói  és  pirogránit- 
ból.  Az  Örökimádás  temploma  az  Üllői -utón 
(Aigner  Sándortól,  1907),  korai  gót  stílusban,  bel- 
sejében Erzsébet  királyné  szobrával,  Klotz  Her- 
manntól.  A  kőbányai  templom  (Lechner  Ödön 
műve)  háromhajós  bazilika,  melynek  francia- 
román stílusát  gótikus  elemek  és  magyaros  dí- 
szítmónyek  szövik  át.  BmUtendő  a  lazaristák 
temploma  (1908)  és  a  karmelita  templom  az  An- 
gyalföldön (Hofhauser  Jánostól  1899).  Legpom- 
pásabb temploma  a  fővárosnak  a  Szt.  István- 
templom (előbb  Lipótvárosi  plébánia-templom, 
hibásan  közönségesen  bazilikának  nevezik),  mely 
1851  óta  Hild  tervei  szerint  antik  stílusban  éptilt, 
de  52  m.  magas  kupolája  1868  jan.  22.  össze- 
omlott. Hild  halála  után  Ybl  Miklós  folytatta 
a  nagy  építkezést,  aki  megtartván  a  központi 
elrendezést  és  a  már  meglevő  külső  falakat,  azt 
olasz  renaissanceban  építette  ki  görög  kereszt 
alakjában,  melynek  közepe  felett  96  m.  magas- 
ságig emelkedő  kupola  domborul.  Az  egész  épület 
86  m.  hosszú,  55  m.  széles  s  a  keresztkarokban  a 
koszorupárkányzat  beszámításával  30  m.  ma- 
gas ;  szabad  terraszon  áll  s  4147  m^  felületet 
borít.  Fő  bejárata  előtt  nagyszerű  csarnok  áll, 
melyhez  szabad  lépcső  vezet ;  felette  23  m.  hosz- 
szü  s  4  m.  magas  szoborcsoportozat  van,  mely 
Jézus  imádtatását  ábrázolja  a  3  király  által.  A 
nagyszerű  mű,  melynek  külső  építése  1890.  ké- 
szült el,  mintegy  8  millió  K-t  igényelt,  mihez  a 
vallásalap  és  a  főváros  tetemes  összeggel  járult, 
belsejének  kiképzését  Ybl  halála  (1891)  után  Kau- 
ser József  fejezte  be  (1905).  A  főoltáron  van  Szt. 
István  márványszobra  Stróbl  Alajostól,  az  oltár- 
képek Benczúr  Gyula,  Roskovics  Ignác,  Stetka 
Gyula,  Vastagh  György,  Feszty  Árpád  és  Deák- 
Ebner  Lajos  művei ;  a  mozaikképek  Lotz  tervei 


BUDAPESTI 


Klr.  várpalota.  Tervezte :  Ybl  Miklós. 


M.  kir.  Operaház.  Tervezte :  Ybl  Miklós. 


iBudapest>  cikkhez. 


DZÉPÜLETEK, 


/.te :  Alpar  Ignác 


Vijrüdó.  Tervezte  ;   l-'ei/:l  h'. 


RévAI  NAGY  LEXIKONA 


Budapest 


—     37     — 


Budapest 


szerint  Salviatinál  Velencében  készültek ;  külö- 
nösen nevezetes  a  főoltár  mögött  a  Benczúr  kar- 
tonjai után  készült  s  a  mise  főrészeit  allegorizáló 
mozaikképsorozat. 

A  királyi  palota  és  kert.  Buda  várának  dísze, 
a  kir.  palota  (1.  a  Budapesti  középületek  képmel- 
lékleten), a  Várhegy  déli  végén  (156  m.)  a  török 
uralom  alatt  romba  dőlt  régi  vár  helyén  Mária 
Terézia  idejében  1748—77.  Hillebrand  József  ter- 
vei szerint  bárok  ízlésben  402,000  frt  költség- 
gel épült ;  a  Dunára  néző  főhomlokzata  178  m. 
hosszú  volt,  Ny.-felé  patkóalakú  nyilt  udvara  volt, 
az  É.-i  oldalszárnyban  a  Szt.  Zsigmond-kápolna  (1. 
a  templomoknál),  az  egész  palotában  203  szoba 
volt.  Az  1849.  ostrom  alatt  megsérült  palota  kö- 
zépső részét  az  ötvenes  években  három  emele- 
tesre építették  ki,  de  hatása  ezzel  sem  fokozó- 
dott. A  Várhegy  oldalát  már  József  nádor  alakí- 
totta át  kertté,  de  mai  pompáját  a  kir.  vár  kertje 
csak  I.  Ferenc  József  alatt  nyerte,  aki  4*4  millió 
K-t  engedélyezett  a  várkert  rendezésére,  az  olasz 
renaissance  stílben  épült  310  m.  hosszú  várbazár, 
a  terraszok,  lépcsők  és  melléképületeklétesítésére. 
1883-ban  ö  felsége  elfogadta  Ybl  Miklósnak  a  kir. 
palota  kibővítésére  s  részben  újjáalakítására  vo- 
natkozó tervezetét,  mely  szerint  a  palota,  vele 
két  hátrafelé  nyúló  szárny  által  összekapcsolva, 
egy  a  Krisztinavárosra  néző  4  emeletes,  alap- 
falaival a  Lógodi-utcáig  leérő  (tehát  7  emelet 
magasságú)  s  több  mint  300  termet  tartalmazó 
palotával  és  szükséges  meUóképületekkel  (13'6 
millió  K  költségen)  kibővíttessék  s  ezen  új  palo- 
tához az  Attila-utcából  ő  felsége,  a  közmunka- 
tanács és  a  főváros  költségén  új  feljáró  épüljön. 
Kiegészítést  nyert  ezen  építkezés  (Ybl  halála  után 
Hauszmann  Alajostól)  az  által,  hogy  a  régi  fő- 
homlokzat impozáns  méretekben  tartott,  oszlop- 
sorozatos középrész  beillesztésével,  majdnem 
kétszeres  hosszúságra  (304  m.)  kiépíttetett  s  az 
öt  részre  tagozott  homlokzat  közepére  hatalmas 
kupola  (62  m.)  emeltetett.  Belsejében  három  ne- 
vezetes terem  van,  ú.  m.  a  román  stílű  Szt.  István- 
terem, a  korai  olasz  renaissance  stílusban  tartott 
Mátyáis-terem  és  a  724  m*  területű  pompás  ün- 
nepi terem.  A  várpalotában  külön  páncélszobá- 
ban őrzik  a  szent  koronát  és  a  koronázási  jelvé- 
nyeket. A  palota  új  főbejárata,  gazdag  szobordísz- 
szel, a  Szt.  György-tér  felől  nyílik  a  díszes 
(most  zárt)  várudvarra ;  a  főbejárat  mellett  a  dí- 
szes Mátyás-kút  (Stróbl  Alajostól,  1905).  A  palo- 
tában van  elhelyezve  az  Erzsébet  királyné  em- 
lékmúzeum. A  főudvarról  nyíló  Szt.  István  temp- 
lomban őrzik  Szt.  István  király  jobbját.  E  temp- 
lora  alatt  van  József  nádor  családjának  sírboltja, 
melyet  november  1-én  a  közönség  is  látogathat ; 
síremlékei  közt  nevezetesebb  az  1895.  szerencsét- 
lenül járt  László  kir.  hercegé  Strobltól. 

Középületek  (1.  a  Budapesti  középületek  kép- 
mellékletet).  B.  monumentális  épületei  nagyob- 
bára  az  utolsó  évtizedekben  keletkeztek,  csak  ke- 
vés való  a  múlt  század  közepéből  s  azok  közt  is 
csak  egy-két  művészi  becsű  emlék  van.  Budán  a 
jelentékenyebb  középületek  a  miniszterelnöki 
(előbb  gr.  Sándor-féle)  palota,  a  kis  várszínház 
(1784-igkarmelita-kolostor),  acs.  ós  kir.  4.  had  test- 
parancsnokság épülete.az  országház  (most  belügy- 


minisztérium):  az  újabbak  közül  a  honvédelmi 
mmmímMíH  palotája  (renaissance  épület  Kallina 
Mór  terve  szerint),  a  honvédfőparancsnokság  épü- 
lete (szintén  Kallinától),  abudai  Fi^odo  (Árkai  Ala- 
dár és  Kallina  Mór  tervei  szerint  emelt  renais- 
sance stílű  épület,  bárok  motívumokkal  tar- 
kítva, 350  m«  területű  díszteremmel ;  a  pénzügy- 
minisztérium régi  épülete  (ép.  Baumgarten,  Mária 
Terézia  korabeli  bárok  ízlésben),  ugyanannak  új 
palotája  (Fellner  Sándor  terve  szerint,  1901—5) 
sok  magyar  motívummal  vegyített  átmeneti  gót 
stílusban,  a  m.  kir-  közp-  statisztikai  hivatalépü- 
lete (Czigler  Győzőtől),  az  irgalmasrend  wr- 
háza,  József  főherceg  palotája,  a  Lukácsfürdö 
(1894),  a  kir.  kat.  főgimnázium  (XVI.  század- 
beli gazdag  olasz  renaissance  stílben  Lippert  és 
Schmidt  tervei  szerint),  az  állami  főreáliskola, 
a  hazai  I.  takarékpénztár  épülete  válik  ki.  Az  újabb 
építkezések  közül  az  új  műegyetem  impozáns  épü- 
letcsoportja említendő  (kis  részben  Czigler  Győző, 
főként  Hauszmann  Alajos  és  Fecz  Samu  műve, 
1905—10),  mely  71,795  m^  területen  épült  feLTör- 
ténelmileg  érdekes  a  Császárfürdő  feletti  Rózsa- 
hegyen 1543—48.  Mohamed  budai  pasa  által  épí- 
tett török  mecset,  melyben  egy  török  szent,  Gül- 
Baba,  a  «rózsák  atyjá»-nak  sírja  van,  a  jámbor 
mozlimek  zarándoklásának  célpontja. 

Középületekben  sokkal  gazdagabb  a  főváros 
balparti  része,  ahol  a  különböző  történeti  stílu- 
sokat követő  művek  mellett  a  modern  építészet 
is  mindinkább  tért  hódít.  A  Belvárosban  a  Zitter- 
barth  Mátyás  által  1838—41.  épített  oszlopos  hom- 
lokzatú megyeMza  s  a  43,259  m«  telken  épült  köz- 
pontivárosházalemlitenáö  (1900-ig  Károly  kaszár- 
nya), mely  III.  Károly  idejében  1716—28.  Martinelli 
Antal  Bberhard  császári  építész  tervei  szerint  ere- 
detileg 4000  rokkant  harcos  részére  készült,  utóbb 
gránátos- kaszárnya  lett,  Károly-körúti  része 
1860-ban  épült.  Építészetileg  érdemes  alkotá- 
sok az  új  városháza  (1869— 7ö.  Steindl  Imre  ter- 
vei szerint  1.646,()00  koronán  olasz  renaissance 
stílben  épült)  figyelemre  méltó  vasszerkezetű  lép- 
csőházzal és  Lotz  Károly  freskóival  díszített  nagy 
ülésteremmel ;  a  főposta-  és  táviró-palota  (Koch  és 
Skalnitzky  tervei  szer.  ol.  renaiss.-ban,  3.239,984 
K)  homlokzatán  Gastell  jelképes  alakjaival ;  az 
egyetemi  könyvtár  (1873—76.  Skalnitzky  Antal 
tervei  szerint  XVI.  sz. -béli  gazdag  ol.  renaissanoe- 
ban  1.425,850  K  költségen)  szép  olvasóteremmel ; 
az  egyetem  központi  ^iüete  (Berezeg  és  Baum- 
garten műve,  1900),  Mária  Terézia  korabeli  bárok 
ízlésben,  impozáns  kupolával  és  díszes  aulával, 
melyet  az  egyetem  szimbólumai  ós  Verő  László 
meg  Ney  Simon  szobrászati  munkái  ékesítenek ; 
a  Pesti  hazai  első  takarékpénztár  kupolás  épü- 
lete (Ybl  Miklós  műve),  udvarán  Kahle  által  cink- 
ből öntött  kúttal  s  szabadon  függő  csigalépcsővel, 
az  Elsőmagy- áltbiztosUó-társaságpedotája,(Kei\i- 
ser  és  Frey  műve)  művészi  kivitelű  kariatidoktól 
támasztott  főerkéllyel,  a  Hunaária  fogadó  (Skal- 
nitzky és  Koch  műve) ;  a  részben  üveggel  fedett 
díszes  Harisbazár  (Peszty  műve)  helyébe  1911. 
keskeny  sikátorszerű  utcától  elválasztott  két  nagy 
bérház  emeltetett  (Rainer  Károly  terve  szerint)  ; 
éppen  így  eltűnt  a  régi  Párizsi  ház,  melynek  he- 
lyére a  belvárosi  takarékpénztár  impozáns  palo- 


Budapest —    38     — 

tája  került.  Említésre  méltó,  terjedelmes  építke- 
zések a  Ferenciek-bazárja,  a  Király-bazár  stb. 
A  Lipótvárosban  egyrészt  a  Ferenc  József-té- 
ren, másrészt  az  új  országház  táján  csoportosul- 
nak a  legszebb  középületek.  Amott  a  Magyar 
Tudományos  Akadémia  palotája  a  legkiválóbb 
épíilet ;  1862—64.  Stüler  Ágost  porosz  építész  ter- 
vei szerint  épült;  hatalmasan  kiszögelő,  felül 
Wolf  Albert  szobraival  ellátott  3  emeletes  közép- 
része a  karrarai  oszlopokon  nyugvó  karzattól 
körülfutott  dísztermet  foglalja  magában,  melynek 
tetejét  24  kariatid  támasztja,  egyik  oldalfalát 
Lotz  Károlynak  a  magyar  közművelődés  törté- 
netéből vett  három  képe  díszíti ;  a  kétemeletes 
oldalszárnyakban,  melyeket  6  kiváló  tudós  szobra 
ékít,  van  a  Ligeti  4  tájképével  díszített  heti  ülés- 
terem, a  könyvtár  s  egyéb  hivatalos  helyiségek, 
az  L  emeleten  van  még  a  Széchenyi-Múzeum  is, 
a  IL  emeleten  pedig  a  történelmi  arcképcsarnok 
és  a  M.  N.  Múzeum  növénytani  gyűjteménye  van 
ellielyezve.  A  palota  főbejárata  a  Ferenc  József- 
tér felől  van.  A  palotához  díszes  bérház  csatlako- 
zik. Az  akadémia-utcai  homlokzaton  van  Holló 
Barnabás  domborműve  (az  akadémia  alapítása 
1893-ból).  Ugyané  téren  van  a  budapesti  magy. 
kir.  államrendőrségi  főkapitányság  épülete,  a 
Gresham-palota  (Quittner  Zsigniondtól,  1905),  a 
Pesti  magyar  kereskedelmi  bank  palotája  (1909). 
A  Ferenc  József- téren,  szemben  az  Akadémiával 
áll  a  magyar  politika  történetében  gyakran  sze- 
repelt nagy  üvegerkélyes  épület,  mely  azelőtt  a 
Pesti  Lloyd-társulat  tulajdona  volt,  ettől  a  Buda- 
pesti Kereskedelmi  Testület  vásárolta  meg,  s  ettől 
ismét  a  Trieszti  Általános  Biztosi tó-Társaság,mely 
annak  helyére  1913.  új,  díszes  palotát  fog  építeni. 
A  Mária  Valéria-utcában  áll  a  Lloyd  kereskedelmi 
társulatnak  1872.  épült,  nemrég  díszesen  renovált 
palotája,  a  régi  tőzsde-épület ;  továbbá  a  Vigadó- 
téren a  fővárosi  Vigadó  (redoute)  épület,  mely 
a  XVIL  sz.-beli  redoute  (erődítmény)  helyén 
emelt  régi  vigadó  telkén  1859—65.  Feszi  Fri- 
gyes pesti  műépítész  tervei  szerint  több  mint  2 
millió  K  költségen  épült ;  a  mór,  bizánci  és  ro- 
mán elemek  vegyítése  által  létrejött  kevert 
stílű  épület  hatalmas  homlokzata  óriási  árkádo- 
kon nyugszik,  a  két  szárny  szögletpilléreit  Alexy 
Károly  domborművei  környezik ;  lépcsőházának 
freskói  Than  Mórtól  és  Lotz  Károlytól  valók 
(1866);  a  nagy  terem  (B.  legnagyobb  báli  és 
hangversenyterme)  mezőkre  felosztott  sík  tetőze- 
tén a  4  folyó  allegorikus  képe,  a  csemegeterem- 
ben Than, Wagner  Sándor  és  Lotz  freskói  vannak. 
A  Lipótvárosban  áll  B.  legnagyobbszerű  épülete, 
egyúttal  Európa  egyik  legimpozánsabb  műem- 
léke, a  csúcsíves  stílusban  épült  új  országház. 
A  Steindl  Imre  tervei  szerint  (1883—1902)  köz- 
vetlenül a  Duna  partjára  állított  hatalmas  épü- 
let középpontja  a  közös  csarnok  ^ölé  dombo- 
ruló 96  m.  magas  kupola,  melytől  oldalt  fekvő 
két  —  sarkain  tornyokkal  díszített  —  épület- 
részben az  üléstermek  vannak  elhelyezve,  a  Duna 
felöl  oszlopos  loggia  húzódik,  mögötte  az  olvasó-, 
társalgó  és  éttermek  nyertek  elhelyezést.Az  egész 
épület  hossza  268,  legnagyobb  szélessége  118, 
magassága  27  m.,  területe  15,327  m^  (az  udvarok- 
kal 17,745  m*)  s  így  egyike  a  világ  legnagyobb 


Budapest 


épületeinek ;  benne  18  udvar,  27  lépcső  s  több 
mint  100  terem  van  s  a  díszítésre  450  allegorikus 
alak  szolgál.  Építési  költsége  32  millió  K  volt. 
Az  országházzal  szemben  van  a  renaissance  stí- 
lusú pompás  igazságügyi  palota  (építette  Hausz- 
mann  Alajos,  1896),  a  hatalmas  portikus  fölött 
rézből  készített  triga  (Sennyeitől),  a  gyönyörű 
lépcsőházban  Justitia  szobra  Strobltól  és  tető- 
festmény Lotztól.  Az  Országház-térre  néz  a.  föld- 
mivelésügyi  minisztérium  nagytömegű  épülete 
(ebben  van  jelenleg  az  igazságügymnisztérium  is). 
Az  Országház-térre  vezető  Alkotmány- utcában 
állanak  az  erdészeti  egyesület,  a  keresk.  akadé- 
mia, a  hirlapirók  nyugdíjintézetének  díszes  pa- 
lotái, az  unitárius  egyházközségnek  templommal 
szerencsésen  egyesített  bérháza,  a  budapesti  kir. 
törvényszék  palotája ;  az  utóbbi  1888—90.  Hausz- 
mann  Alajos  tervei  szerint  34  millió  K  költsé- 

fen  épült,  osküdtszéki  tárgyalási  termében  Feszty 
rpádnak  6  fali  képe  van.  A  legújabb  építkezések 
közül  kiválik  az  árú-  és  értéktőzsde  (1905)  és  az 
osztrák-magyar  bank  (1904)  palotája,  mindkettő 
Alpár  Ignáctól,  a  Vígszinház  (1896),  az  osztrák 
delegáció  palotája  az  Akadémia-utcában. 

ATerézvárosban  a  legfényesebb  épület  a  m.kir. 
dalszinház  (opera) ;  a  király  áldozatkészségéből  s 
Ybl  tervei  szerint  tiszta  olasz  renaissance  stílben 
1 875—85.  épült,  beépített  területe  5076  m«,  a  szín- 
pad 702  m2,  a  hátulsó  színpad  263  m*,  mélysége 
44  m.  Homlokzata  pilléreken  nyugvó  erkélyével 
8  az  L  emeleten  gyönyörű  loggiával  kiválóan  si- 
került s  belső  berendezése  (a  színpad  vasszer- 
kezete az  Aszfaleia-társaságtól)  mintaszerű; 
művészeti  díszítésében  Lotz  Károly  (a  nézőtér 
mennyezetének  festményei),  Székely  Bertalan, 
Than  Mór,  Feszty  Árpád,  Vastagh  György,  Ko- 
vács Mihály,  Keleti  Gusztáv,  a  szobrászok  közül 
Donáth,  Stróbl,  Szász.Feszler,  Kiss,  Brestyánszky 
vettek  részt.  Az  operával  szemben  a  nmgy. 
kir.  államvasutak  nyugdíjintézetének  palotája 
(Lechner  Ödön  és  Pártos  Gyula  műve)  s  ugyan- 
csak az  Andrássy-úton  a  képzőművészeti  fő- 
iskola (Rauscher  Lajos  terve  szerint  1885) 
renaissance  toszkán  palotastilben,  az  ablakközök- 
ben Székely  B.  és  Scholtz  sgrafltto-díszítmónyei- 
vel,  a  volt  műcsarnok  (Láng  Adolf  terve  szerint 
1875—1876.  olasz  renaissance  ízlésben,  520,000 
K  költségen),  végül  a  Fondére  biztosító-társulat 
palotája  (Feszty  Adolftól)  válik  ki.  A  Liszt  Fe- 
renc-téren  az  orsz.  zeneakadémia  új  palotája  áll 
(ép.  Korb  Flóris  és  Giergl  Kálmán,  1907),  homlok- 
zatán Liszt  F.  szobrával  (Stróbl  Alajostól),  belsejé- 
ben díszes  hangversenyteremmeljKőrösf  öi  Kriesch 
freskóival.  Az  Andrássy-út  végében  van  az  új 
műcsarnok  (Schickedanz  és  Herzog,  1894)  ós  a 
szépművészetimuzeum  (ugyanazoktól,  1900—906), 
főhomlokzata  az  ókori  építkezés  szellemében 
épült,  gazdag  tagozassál  és  nyílt  csarnokkal, 
melyhez  összhangzóan  simul  a  magasan  kiemel- 
kedő túlsó  épületcsoport,  renaissance  ízlésben,  A 
Stefánia-úton  a  földtani  intézet  palotája  emelke- 
dik (Lechner  Ödön  müve),  homlokzatán  két  oldalt 
egy-egy  zömök  toronnyal,  középen  kupolával, 
melynek  tetejét  egy  hatalmas  földgömb  díszíti ; 
az  épületet  magyaros  izlésű  részletek  ós  diszít- 
mények  jellemzik.  Ugyanott  van  a  fővárosi  mu- 


BUDAPESTI  BÉR 


tBudapestt  cikkhez. 


ÁZAK  ES  VILLÁK. 


náVAI  NAOV  UXKONA. 


Budapest 


39 


Budapest 


zeum  épülete  is,  épült  az  1885-iki  országos  kiál- 
lítás alkalmából.a  művészetek  számára.  Említendő 
még  az  Erzsébet-nőiskola  és  a  vakok  intézetének 
palotája ;  a  Városligetben  kiváló  a  mezőgazdasági 
múzeum  hatalmas  épületcsoportja,  a  mUlenniumi 
kiállítás  román,  gót  és  renaissance  épületei  min- 
tájára (Alpártól  1902—904)  építve,  hazai  építésze- 
tünk legkiválóbb  alkotásainak  (Ják,Vajdahunyad, 
Csütörtökhely)  felhasználásával.AVáczi-körútvé- 
gét  a  nyugati  pályaudvar  impozáns  pályaháza 
jelöli ;  a"  25,509  m^  területen  álló  épület  De  Serres 
tervei  szerint  létesült,  vasból  és  üvegből  való  csar- 
noka 42  m.  széles,  a  Váczi-könit  felé  kettős  tor- 
nyokkal és  loggiákkal  díszített  két  homlokpa vil- 
iont mutat.  Költsége  3.357,534  K,  az  egész  pálya- 
udvaré az  1875.  épült  (a  pályaudvart  a  Szív-utca 
tengelyében  áthidaló)  Ferdinánd-híddal  együtt  8 
millió  K. 

Az  Erzsébetváros  legdíszesebb  épülete  a  New- 
York  biztosító-társulat  pazar  fénnyel  tervezett 
palotája  (tervezte  Hauszmann  Alajos).  Említésre 
méltó  a  szegények  háza,  a  protestáns  árvaház, 
az  országos  kisdedóvó  képezde  és  az  állatorvosi 
főiskola  {l  alább).  E  városrész  legjelentékenyebb 
középülete  a  m.  kir.  államvasutak  keleti  pálya- 
udvara, mely  308,000  m^  területen  épült;  a  be- 
épített terület  25,900  m^,  a  csarnok  maga  42  m. 
széles,  188  m.  hosszú  s  7522  m*  területű ;  a  Rá- 
kóczi-útra  néző  impozáns  kapuzata  43  m.  magas  ; 
a  pénztári  csarnok  festménye  Lotztól  való.  Az 
épület  4'8,  az  egész  pályaudvar  9-76  millió  K  költ- 
ségen létesült. 

A  Józsefvárosban  a  nagyszámú  egyetemi  épü- 
letek mellett  (1.  alább)  még  sok  kiváló  középület 
van ;  valamennyi  közt  legjelentékenyebb  a  Nem- 
zeti Muzeum-nak  Pollák  Mihály  által  1837—47. 
emelt,  108  m.  hosszú,  70  m.  széles  s  24  m.  magas,  8 
hatalmas  korintusi  oszlopon  nyugvó  s  allegorikus 
alakokkal  díszített  homlokzatú  épülete,  melynek 
belseje  is  (szép  díszterem,  nagyszerű  márványfalu 
lépcsöcsarnok,Lotz  és  Than  történelmi  festményei- 
vel) egyszerűségében  nagyszerű  s  nagyhatású  al- 
kotás. A  Nemzeti  Szinházat  (Zitterbarth  Mátyás 
műve,  1825—40)  az  1876.  évi  átalakítás  eredeti 
klasszicizáló  jellegéből  kivetkőztette;  bérháza 
Koch  ós  Skalnitzky  műve  (940,000  K).  A  Népszin- 
ház  a  főváros  telkén  ós  támogatásával  1874—75. 
Pellner  és  Hellmer  bécsi  építészek  terve  szerint 
olasz  renaissance  ízlésben  épült  (felszereléssel 
együtt  1.400,000  K);  területe  2229  m^.  1905-ben 
újjáépíttetett.  Jelenleg,  a  Nemzeti  Színház  épüle- 
tének rokkantsága  miatt,  az  állam  bérbe  vévén, 
ott  a  Nemzeti  Színház  tagjai  játszanak.  Jelesebb 
épület  még  a  nemzeti  lovagló  (1858.  Ybl  Miklós), 
a  nemzeti  tornacsarnok,  a  régi  képviselőház 
(Ybl),  a  magyar  kir.  tanárképző  intézet  gya- 
korló főgimnáziuma,  a  közs.  főreáliskola,  a  tech- 
nológiai múzeum  (Hauszmann  Alajostól,  nyers 
téglaépület  terrakotta-díszítéssel),  a  Ludoviceum, 
a  Stefánia-gyermekkórház,  egész  sora  a  modem 
berendezésű  klinikáknak  és  egyetemi  intézetek- 
nek ;  a  Rókus-kórház  csak  nagyságánál  fogva  im- 
ponál. Fölemlítendő  a  Mária  Terézia-téren  az  új 
községi  iskola,  egyike  a  legmodernebbeknek,  egy 
millió  K  költséggel  építette  1911.  Balogh  Lóránt. 
A  Józsefvárosban  készül  Ray  Rezső  tervei  sze- 


rint az  új  telefon-központ,  díszes  köhomlokzattal, 
nagyszerű  vasszerkezettel. 

A  Ferencváros  legkiválóbb  épülete,  a  fővám- 
ház, Ybl  Miklós  tervei  szerint  1870—74.  erőteljes 
renaissance  stílben  4*28  millió  K  költségen '  lé- 
tesült ;  főhomlokzatát  10  óriási  oszlop,  oldalhom- 
lokzatát 6—6  oszlop  díszíti,  fölöttük  Sommer 
szobrai ;  az  épület  165  m.  hosszú,  53  m.  széles  s  23 
m.  magas ;  az  alsó  rakodóparttal  alagút  köti  össze, 
belsejébe  sinpár  vezet.  Az  Iparművészeti  Múzeum 
Lechner  Ödön  és  Pártos  Gyula  tervei  szerint  1 893— 
1897-ig  épült,  keleti  stílusra  támaszkodva,  magyar 
mintájú  majolikadísszel ;  kupolája  47  m.  E  kerület- 
ben van  még  a  törvényszéki  bonctani  intézet,  a 
Pasteur- kórház,  aref.  főgimnázium  új  épülete,  a 
közp.  vásárcsarnok  (Petz  Samu,  1897),  a  közrak- 
tárak és  az  elevátor,  a  Köztelek,  a  dunaparti 
teherpályaudvar,  közvágóhíd  és  marhavásár, 
sertésközvágóhíd,  üllőiúti  laktanya,  Szt.  István- 
kórház és  honvéd  helyőrségi  kórház  (1.  alább  a 
kereskedelem-,  közegészségügy-  és  katonai  épü- 
leteknél). A  Kálvin-téren  fog  épülni  a  ref .  egyház 
és  a  város  új  palotája. 

Katonai  épületek.  A  közös  hadsereg  25  épület 
birtokában  van,  köztük  15  kaszárnya,  2  kórház 
és  8  egyéb.  A  kaszárnyák  közül  a  Mária  Terézia 
kaszárnya  1839.  épült  s  egy  ideig  katonai  kór- 
ház volt;  1660  katona  van  benne.  Legnagyobb- 
szerű  a  Ferenc  József  lovassági  kaszárnya  a 
Kerepesi-úton ;  1884—86.  Holtzspach  A.  fiai  cég 
által  pavillonrendszer  szerint  épült,  összesen  46 
épületből  áll,  egész  területe  174,487  m^ ;  beren- 
dezése s  felszerelése  megfelel  a  legszigorúbb 
követelményeknek.  6  lovasszázad  részére  épült  s 
1000  katona  van  benne  elhelyezve.  Több  régi 
kaszárnya  megszűnt ;  ellenben  új  építések  a  Ká- 
roly főherceg,  Albrecht  főherceg,  Hungária-kör- 
úti tüzér-,  I.  Ferenc  József  honvédgyalogsági,  gr. 
Nádasdy,  Vilmos  főherceg,  gr.  Hadik,  Radetzky, 
Pólfly-laktanya  és  a  hadapródiskola.  A  Gellért- 
hegyi citadella  a  régi  csillagvizsgáló  helyén  1852. 
épült ;  bástyája  B.  és  D.  felé,  köröndje  K.  felé 
néz ;  a  hadászati  jelentőség  nélküli  citadella,  erőd- 
jellege  megszűnvén,  1895.  a  főváros  tulajdonába 
ment  át. 

Magánépületek  (1.  a  Budapesti  bérházak  és 
villák  képmellékletet).  A  díszesebb  magánópüle- 
tek  a  hatvanas  évek  óta  főleg  a  pesti  oldalon 
épültek.  Budán  leginkább  báró  Lipthay  Bélá- 
nak Unger  által  tervezett  s  Lotz  Károly  képei- 
vel díszített  palotája,  továbbá  gr.  Széchenyi  Béla 
francia-renaissance  stílű  palotája  (Ybltől)  ós  a 
gróf  Karátsonyi-paloták  említendők.  Pesten  a 
Thonet-féle  ház  a  Dunasoron,  a  Haas-palota  a 
Vigadó  mögött,  Klotild  kir.  hercegnő  palotái  az 
Eskü-úton  (Korb  és  Giergl  tervei  szerint),  a  ki- 
rály bérpalotája  a  Kigyó-tóren  (77  m.  hosszú  és 
40  m.  magas  óriási  épület).  Legtöbb  s  legszebb 
főúri  palota  a  Nemzeti  Múzeum  táján  épült; 
ezek  közül  kiválik  gróf  Károlyi  István  és  Alajos 
palotája  (utóbbi  kiváló  festményekkel),  Festetics 
Tasziló  herceg  palotája  és  a  Tisza-féle  (előbb  De- 
genfeld)  palota,  mindhárom  Ybl  Miklós  müve ;  a 
Baross-utcában  a  grófWenckheim-palota.továbbá 
gróf  Batthyány  Géza  palotája  a  Teréz-körúton, 
gróf  Dessewffy  Aurélé,  gróf  Erdődy  Istváné, 


Budapest  —     40 

gróf  Zichy  Rezsőé  az  Andrássy-úton,  gróf  Ester- 
házy Pálé  az  Esterházy -utcában.  Kiemelendők  to- 
vábbá az  Andrássy-út  és  Nagy-körűt  palotái,vala- 
mint  az  Andrássy-út  pompás  nyaralói,  melyek 
legkiválóbb  építészeink  müvei.  A  régibb  magán- 
házak közül  az  ósdi  Marokkói-udvar,  az  Orczy-ház 
és  a  Huszár-ház  említhető.  Az  újabb  bérházak 
közül  a  Lyka-féle  ház  a  Városház-téren,  az  üll- 
mann-fóleház  az  Egyetem-utcában,  a  Dreher-féle 
a  Kossuth  Lajos-utcában,  a  Tüköry-ház  az  Arany 
János-utcában,  a  Haggenmaeher-f  éle  ház  az  An- 
drássy-úton, a  Sohossberger-  s  Luczenbacher-féle 
házak  a  Teréz-körúton,  a  gróf  Károlyi-féle  házak 
az  Alkotmány-utcában,  az  Anker-udvar  (Alpár 
Ignác  müve)  a  Deák-téren. 

Nyilvános  emlékek  (1.  a  Btidapesti  szobrok  kép- 
mellékletet).  B.-nek  aránylag  kevés  szobormüve 
van,  8  a  meglevők  nagyobb  része  is  csak  az 
utolsó  évtizedekben  állíttatott  fel.  A  régebbiek 
közül  emUtendő  József  nádor  szobra  a  József- 
téren (Halbig  müncheni  szobrásztól,  1865),  az 
úgynevezett  nagy  Kristóf -szobor,  mely  azelőtt 
a  Kristóf-tér  sarkán,  most  a  Központi  város- 
háza egyik  udvarán  áll  (XIX.  sz.  első  fele)  és 
a  Szt.  György-térről  a  hadapródiskola  udva- 
rára áthelyezett  Hentzi-szobor  (Sprenger  müve, 
1852) ;  az  újabbak  közül :  Deák  Ferenc  szobra  a 
Ferenc  József -téren,  ülő  alak,  Huszár  Adolf  terve 
szerint  (1887) ;  br.  Eötvös  József  szobra  az  Eöt- 
vös-téren, szintén  Huszár  müve  (1879) ;  gr.  Szé- 
chenyi István  szobra  a  Ferenc  József- téren  (En- 
gel  müve,  1880),  mögötte  Szarvas  Gábor  és  Sa- 
lamon Ferenc  mellszobrai  Jankovits  Gyulától 
(1899  és  1902) ;  Petőfi  Sándor  szobra  a  Petőfi- 
téren  (Huszár  Adolf  müve,  1882) ;  Arany  János 
szobra  a  Nemzeti  Múzeum  előtt  (Stróbl  Alajos 
müve,  1893),  az  1849-iki  honvédek  szobra  a  budai 
Dísztéren  (Zala  György  müve,  1893),  gr.  Széchenyi 
Ferenc  szobra  a  Nemzeti  Múzeum  kertjében  (Istók 
müve  1902) ;  Baross  Gábor  szobra  a  Baross-téren 
(Szécsi  Antal  müve,  1898) ;  Ybl  Miklós  szobra  a 
várbazár  előtt  (Mayer  Ede  müve,  1896) ;  Savoyai 
Jenő  lovasszobra  a  királyi  palota  előtti  díszes 
terraszon  (Róna  Józseftől,  1902);  Veres  Pálné 
szobra  (Kiss  Györgytől,  1906)  és  Semmelweis 
Ignác  szobra  (Stróbl  Alajostól  1906),  mindkettő  az 
Erzsébet-téren ;  gr.  Andrássy  Gyula  lovasszobra 
az  Országház  előtt  (Zala  György  müve,  1906) ; 
Vörösmarty  Mihály  emléke  a  Gizella-téren  (Kal- 
lós, Teles  és  Márkus  müve,  1908) ;  Washington 
szobra  (Bezerédy  Gyulától,  1906),  gr.  Károlyi 
Sándor  szobra  (Stróbl  Alajostól  1908),  Rudolf 
trónörökös  szobra  (Ligeti  Miklóstól,  1906),  mind 
a  három  a  Városligetben.  A  király  által  a  millen- 
nium alkalmából  adományozott  tíz  szobor  közül 
Szt.  Gellért  püspök  szobra  (Jankovics  müve,  1902) 
az  Erzsébet-híddal  szemben  a  Gellérthegy  lejtő- 
jén, Anonymus  szobra  (Ligeti  Miklóstól,  1903)  a 
Városligetben,  Zrínyi  Miklós  szobra  (Róna  József- 
től), Bethlen  Gábor  szobra  (if  j.Vastagh  Györgytől, 
1902),  Bocskay  István  szobra  (Holló  Barnabástól, 
1902)  és  gr.  PálfTy  János  szobra  (Sennyei  müve, 
1905)  az  Andrássy-úti  köröndön,  Werbőczi  István 
szobra  (Donáth  Gyulától  1908)  a  Kígyó-téren, 
Tinódy  Sebestyén  8zobra(Bezerédytől,1907)a  Nép- 
színház előtt,  Hunyady  János  szobra  (Tóth  müve, 


Budapest 

1905)  a  Halászbástya  tövében  áll;  a  tizedik  szobor, 
Pázmány  Péteré  (Radnai  Bélától)  a  Kigyó-tóren 
fog  felállíttatni.  Megemlítendőkmég  az  Akadémia 
alapítását  ábrázoló  dombormű  a  M.  Tud.  Aka- 
démia falában  és  a  Wesselényi-emléktábla  a  Fe- 
renciek templomán,  mindkettő  Holló  Barnabás 
müve  (1893  és  1905) ;  a  díszes  Mátyás-kút  a  ki- 
rályi palotában  (Stróbl  Alajostól,  1905),  Szt.  Ist- 
ván lovasszobra  (Stróbl  Alajostól,  1906)  a  koro- 
názó-templom  mellett,  a  Trefort-szobor  (Stróbl 
Alajostól,  1904)  a  régi  műegyetem  udvarán,  a  Da- 
nubius-kút  a  Kálvin-téren  (Feszlertől,  1883),  a 
nagyszabású  Ezredéves  emlék  az  Andrássy-út 
végén  (Zala  György  és  Schiekedanz  Albert  müve), 
nagy  félkörös  oszlopsorozat,  14  magyar  király 
szobrával,  a  közepén  emelkedő  36  m.  magas  osz- 
lopon Gábor  arkangyal  alakjával ;  a  prágai  Szt. 
György  lovasszobor  másolata  a  Halászbástya  lép- 
csőzetén, továbbá  kisebb  szobormüvek  és  mell- 
szobrok a  Nemzeti  Múzeum  kertjében,  a  régi 
műegyetem  előtt,  Jókai  Mór  mellszobra  a  Sváb- 
hegyen, a  Széchenyi-emlék  a  Széchenyi-hegyen, 
végül  a  Jánoshegyen  épült  Erzsébet-kilátótorony 
(Schulek  Frigyes  müve).  A  jövő  alkotása  lesz  a 
nagyszabásúnak  tervezett  Ko88uth-szobor(Horvay 
János),  továbbá  a  Szabadság-szobor  (Szamo- 
volszky  Ödön  és  Gách  J.  tervei  szerint),  Er- 
zsébet királyné  emléke,  a  Jókai-szobor,  Tisza 
Kálmán  szobra  stb. 

Hidak  (1.  a  Budapesti  hidak  képmellékletet). 
A  főváros  két  partját  jelenleg  4  közúti  és  2  vas- 
úti híd  kapcsolja  össze :  a  Lánchíd,  a  Margithíd, 
a  Ferenc  József-  és  az  Erzsébethíd,  végül  a  két 
összekötő  vasúti  híd.  A  i^ánc^íí?  nemcsak  B.  leg- 
kiválóbb építészeti  emléke,  hanem  oly  művészi 
alkotás,  melyhez  fogható  nincsen  sehol  egye- 
bütt. Eszméjét  gr.  Széchenyi  István  pendítette 
meg,  akinek  hét  évig  tartó  nehéz  küzdelmébe 
került,  míg  a  tervet  megvalósítania  sikerült  s  a 
híd  létesítésére  részvénytársaságot  alakíthatott, 
melynek'az  1840.  XXXIX.  t.-e.  azt  a  jogot  és  szaba- 
dalmat biztosította,  hogy  a  forgalom  részére  való 
átadástól  számított  87  éven  belül  (1946-ig)  a  hídtól 
1—1  mérföldnyi  távolságig  más  híd  nem  épül- 
het. A  híd  tervét  Tierney  Clark  Vilmos  angol 
mérnök  készítette,  építését  testvére,  Clark  Ádám 
vezette.  1838—48.  épült  s  1849  nov.  20.  adatott 
át  a  közforgalomnak.  A  nagyszerű  mű  2  parti 
oszlopon  és  2,  alsó  részében  mauthauseni  grá- 
nitból, a  híd  felszínétől  kezdve  sóskúti  kőből 
álló  48  m.  magas  hatalmas  vízi  oszlopon  s  az 
ezeken  áthúzott  4  óriási  láncon  függ ;  hossza  375 
m.,  a  két  oszlop  egymástóU  távolsága  202,  az 
oszlopok  és  a  hídfő  közti  távolság  86"  7  m. ;  szé- 
lessége 11  m.  (ebből  kocsiút  7'4  m.),  építési  költ- 
sége 8.633,259  korona  volt.  1870-ben  a  kormány 
a  részvénytársaságtól  14  millió  koronáért  meg- 
vette s  szabadalmát  is  megváltotta.  Vasszerkeze- 
tének megújítását  1912— 13-ra  tervezik.  A  Mar- 
githíd a  párisi  Gouin  Ernő  és  társa  cég  terve 
szerint  1872—75. 10  millió  korona  költségen  épült; 
tengelye  az  alaprajzban  szögbe  van  törve  (160°), 
hogy  a  szigetet  képező  mindkét  folyamágban  me- 
rőleges legyen  a  víz  sodrára.  Mindegyik  félhíd- 
nak  3  nagy  medemyllása  és  a  köpartot  áthidaló 
kisebb  parti  nyílása  van ;  teljes  hossza  a  jobb- 


BUDAPES1 


Millenniumi  emlék.  Zala  uvuigvi 


Gróf  Andrássy  Gyula.  Zala  Györgytől 


Anonymus.  Ligeti  Miklóstól. 


iBudapestn  cikkhez. 


SZOBROK. 


József  nádor.  Halbie;  Jánostól. 


.Vöicsniarty  Mihály.  Kallós  Edétől,  Teles  Edétől  és  Márkus  Gézától. 


Petöfl  Sándor.  Huszár  Adolftói. 


Deák  Ferenc.  Huszár  Adolítól. 


RÉVAI   NAQV   LEXIKONA. 


BUDAPESTI  HIDAK. 


*Btidapestt  eikkhez. 


RÉVAI   NAQY   LEXIKONA. 


Budapest 


—    41 


Budapest 


és  balparti  kőpartáthidalások  ellenfalai  között 
kereken  607  m. ;  szélessége  16  m.,  miből  12  m.  a 
kocsiútra  és  2—2  m.  a  két  gyalogúira  esik. 
A  hld  1876  ápr.  30.  nyilt  meg,  építette  a  So- 
ciété  de  construction  de  Batignolles.  Róla  számy- 
hid  vezet  a  Margit-szigetre  (1901),  melynek  építé- 
sét az  1899.  VII.  t.-c.  rendelte  el.  A  Ferenc  József - 
híd  a  Fővám-tér  és  a  Sárosfürdö  közt  1894— 
96.  épült  s  1896  okt.  4.  adatott  át  a  forgalomnak ; 
két  os-ílopon  nyugvó  háromnyílású  híd,  mely  331 
m.  hosszú,  miből  a  középső  nyílásra  175,  mind- 
egyik oldalnyílásra  78  m.  esik.  Szélessége  17-3 
m.,  melyből  a  kocsiútra  11-5  m.  jut.  A  híd  terve 
Feketeházy  J.  pályanyertes  tervének  felhaszná- 
lásával a  keresk.  minisztériumban  készült;  a 
hídszerkezet  magyar  vasmüvekben  gyártott  bázi- 
kus  Martin-vasból  a  m.  k.  államvasutak  gépgyá- 
rában készült.  Építési  költsége  5  millió  K.  Az 
Erzséhethíd  (terv.  a  keresk.  min.  Dunahld-osz- 
tálya)  az  Eskü-tér  és  Döbrentei-tór  között  1897— 
1903.  épült  8  1903  okt.  4.  adatott  át  a  forga- 
lomnak; a  híd  egyetlen,  290  m.  hosszú  nyí- 
lással hidalja  át  a  Dunát  s  így  Európában  a  leg- 
nagyobb egynyílású  lánchíd.  A  hídpálya  legma- 
gasabb pontja  a  Duna  nuUpontja  felett  18  m. 
Szélessége  18  m.,  miből  11  m.  az  úttest.  A  vas- 
szerkezet súlya  110.000  q.  A  hídépítés  költsége 
11  Va  millió  K.  volt.  Az  összekötő  vasúti  híd  Fe- 
keteházy János  m.  k.  államvasuti  főmérnök  tervei 
szerint  1873—76.  Cail  és  társa  párisi  cég  által 
épült ;  2  parti  és  3  mederoszlopon  nyugszik,  a 
partokat  kisebb  nyílású  vasszerkezetek  hidalják 
át.  A  főhídban  az  oszlopok  98-5  m.-re  vannak  egy- 
mástól, hossza  394  m.  Két  sínpár  fut  rajta  végig 
s  gyalogjárója  is  van.  Építési  költsége  2.342,  410 
K  volt.  A  hídnak  kiszélesítése  most  van  folyamat- 
ban olyan  formán,  hogy  pilléreit  a  város  felőli 
oldalon  meghosszabbítják  s  egy  második,  szintén 
kétvágányú  vasszerkezetet  építenek  a  meglevő 
mellé.  A  budapest — esztergomi  vasút  hídja  vala- 
mennyi magyarországi  Duna-híd  között  a  leg- 
hosszabb ;  Újpestről  a  Népszigetre  s  innen  a  bu- 
dai partra  vezetvén,  tulajdonképen  két  áthidalás- 
ból áll,  melyek  közül  az  újpesti  téli  kikötőt  át- 
hidaló kisebb  híd  220,  a  tulaj donképeni  Duna-híd 
670  m.  hosszú,  a  kettőt  összekötő  népszigeti  töl- 
tés 300  m.  hosszú.  A  nagy  Duna-hidnak  7,  egyen- 
ként 93  m  hosszú  nyílása  van.  A  425  m.  széles 
hídpálya  egyik  oldalán  2  m.  széles  gyalogjáró  van. 
A  hidat  egy  torinói  cég  tervezte  s  építette  1893— 
96.  években  35  millió  K  költségen ;  vasszerke- 
zete magyar  gyárakban  készült.  Tervbe  van  véve 
még  a  Boráros-téri  és  Óbuda— Hungária-körúti 
híd  létesítése. 

Köpartok.  A  Dunát  szegélyzö  kőpai-tok  hatal- 
mas mészkő  négyszögkövekböl  épültek  s  két  rész- 
ből állanak ;  az  alsó,  mely  66  m. -nyíre  emelkedik 
a  Duna  nullpont  ja  fölé,  11— 26  m.  széles  s  be-  és 
kirakodásra  szolgál,  a  felső  84  m.-nyire  fekszik  a 
nullpont  felett  s  11*4  m.  széles,  róla  190  m.-nyi 
közökben  kettős  lépcsők  vezetnek  az  alsó  partra. 
1893.  a  felső  kőpartot  erős  köpáxkánnyal  »/^  mé- 
ternyire emelték.  Az  emeletes  köpartok  mindkét 
oldalon  szegélyezik  az  egész  Dunát  az  újpesti 
kőparttól  a  Csepel- kőpartig  és  az  óbudai  köpart- 
tól  a  Műegyetem- kőpartig.  A  rakodópartokhoz  a 


kőhányások  csatlakoznak,  melyek  a  budai  olda- 
lon az  óbudai  hajógyártól  a  Margithídig,  alul  pedig 
a  Műegyetem-kőparttól  a  város  határáig,  a  pesti 
oldalon  Újpesttől  a  Margithídig  s  a  vasúti  hídtól  a 
puskaporos  torony  környékéig  terjednek.  Az  eme- 
letes és  lépcsőzetes  köpartok  hossza  4300  m.,  a 
Duna  medrének  javítása  végett  épített  párhuza- 
mos müvek  és  töltések  hossza  17,400  m. 

Nyilvános  kertek,  ültetvények.  Alig  van  város, 
mely  közkertekben  annyira  szűkölködnék,  mint 
B.  Nagyobb  parkja  csak  3  van :  a  Városliget, 
az  üllői-úti  Népliget  és  a  Városmajor.  A  Város- 
ligetet (97*3  ha.)  József  nádor  rendeztette,  az  ő 
műve  a  kőbányai  vizek  beeresztése  által  létesí- 
tett tó  és  a  Városligeti  fasor  is ;  mostani  szépsé- 
gét azonban  csak  a  Stefánia-út  építése  s  a  liget 
előbb  elhanyagolt  részeinek  parkozása  óta  (1885) 
nyerte.  Élénkségét  az  artézi  fürdő,  a  főváros  ál- 
tal most  teljesen  átalakított  állatkert  (14  ha.), 
a  jégpálya,  cirkusz,  a  Városligeti  színház  és  nép- 
liget fokozza.  Egészen  új  keletkezés  az  Viüöi- 
űti Népliget(íl8'Q  ha.)  melyet  a  főváros  a  tisztvi- 
selőtelep,Kőbányai-út  s  összekötő  vasút  közt  1890 
óta 238,000  K  költségen  létesített;  benne  játszóte- 
rek, jégpálya,  sétaterek  vannak,  s  tervbe  van  véve 
a  Városligetnek  a  Stefánia-út  folytatásában  épí- 
tendő 45  m.  széles  korzó-út  által  a  Népligettel  való 
összeköttetése.An.  József  idejében  keletkezett  Fá- 
rosmajor  (13*9  ha.)  a  Krisztinavárosban  egysze- 
rűbb árnyas  kert,  az  alsóbb  néposztályok  mulató- 
helye. Jelentékenyebb  sétány  még  aVárhegy  K.-i 
lejtőjót  elborító  Ellipsz  (1-3  ha.),  mely  József  ná- 
dor alatt  fásíttatott  be,  de  1868.  átalakíttatott, 
valamint  az  egészen  új  gellérthegyi  sétány. VJltet- 
vények  s  kisebb  kertek  vannak  még  az  Ország- 
ház-, Szabadság-,  Erzsébet-,  József-,  Ferenc  Jó- 
zsef-, Szegényház-,  Tisza  Kálmán-  (6"7  ha.).  Má- 
tyás-, Mária  Terézia-  és  Bakács-téren,  az  üllői-úti 
közkórház  előtt,  a  Petőfi-,  Deák-,  Kálvin-téren, 
az  Andrássy-uton,  Budán  a  Margit-rakparton,  a 
Várkert-rakparton,  a  Rudasfürdő  előtt,  a  Horvát- 
kert (1*2  ha.),  a  Bástyasétány,  aMarczibányi-téren 
8  a  Vórhalmon  ültetett  sétány.  Az  összes  közker- 
tek és  sétaterek  területe  271  ha. ;  ezenkívül  mint- 
egy 200  utca  és  tér  van  befásítva.  A  magánpar- 
kok közül  említést  érdemel  a  királyi  várlak  gyö- 
nyörű kertje  (8-9  ha.),  a  Lukács-  és  Császárfürdö 
parkja,  a  Margitsziget  pompás  parkja  (62  ha.), 
a  szép  Múzeumkert  (2-2  ha.),  a  közönségnek  hozzá 
nem  férhető  Orczykert  (23  ha.),  a  területében  lé- 
nyegesen megcsonkított  egyetemi  füvészkert  (ere- 
detileg 10-1  ha.)  és  a  városon  kívül  a  Római  fürdő 
parkja  (87  ha.). 

Temetők.  B.  temetői  közül  legnevezetesebb  a 
kerepesi  temető  (57  ha.),  gr.  Batthyány  Lajos, 
Deák  Ferenc,  Kossuth  Lajos  művészi  becsű  mau- 
zóleumával (Batthyányó  Schickedanz,  Deáké 
Gerster,  Kossuthé  Gerster  Kálmán  és  Stróbl  Ala- 
jos műve,  1.  a  Budapesti  mauzóleumok  képmel- 
lékleten) s  nemzeti  művelődésünk  legkiválóbb 
alakjainak  síremlékeivel  (Arany,  Vörösmarty, 
Kisfaludy,  Toldy  Ferenc,  Horvátii  Mihály,  Mun- 
kácsy Mihály  stb.);  mellette  a  zsidó  temető.  A 
krisztinavárosiban  az  1848—49.  évi  szabadság- 
harcban Buda  falai  alatt  elhalt  honvédek  sírja 
van.  Ezenkívül  van  Budán  az  új  nagy  farkasréti 


Budapest 


—     4:2      — 


Budapest 


mellett  az  új  helyőrségi  és  izr.  temető,  továbbá 
a  németvölgyi,  a  lezárt  helyőrségi,  a  vízivárosi 
8  Óbudán  is  több  kisebb  temető.  A  balparton  az 
új  köztemető  a  rákoskeresztúri  határban  (43  ha.) 
8  több  megszűnt  régi  temető. 

Lakossa.gr- 

Történelmi  visszapillantás.  B.  lakossága  oly 
rohamosan  emelkedett,  mint  Európa  egyik  váro- 
sáé sem.  A  XVIII.  sz.  elején,  amidőn  Berlinnek 
55,000,  Nápolynak  300,000,  Parisnak  pedig  már 
730,000  lakosa  volt.  Pest  alig  számított  2000  la- 
kost, fővárosunk  egész  emelkedése  tehát  a  XIX. 
évszázadra  esik,  sőt  a  gyors  fejlődés  voltaképen 
az  utolsó  ötven  évre  szorítkozik.  Hogy  e  tekintet- 
ben egyik  európai  nagyváros  sem  vetekszik  B.-tel, 
kitűnik  abból,  hogy  a  XIX.  sz.-ban  B.  népessége 
12540/o-al  gyarapodott,  mlg  a  fejlődését  leginkább 
megközelítő  München  is  csak  1160"/o-al,  Berlin 
998^  Glasgow  883  és  Liverpool  789«/o-al,  ellen- 
ben Bécs  csak  578,  Paris  395  és  London  373o/o-al, 
még  pedig  majdnem  kivétel  nélkül  külvárosok 
hozzácsatolása  által,  míg  B.  népszáma  már  a 
legrégibb  időre  vonatkozólag  is  a  mai  terü- 
letről van  kimutatva.  A  török  uralom  után,  ami- 
dőn Budának  56,000  lakosa  volt,  nagy  visszaesés 
állott  be.  1720-ban  Budának  mintegy  8500,  Óbu- 
dának 1100  lakosa  volt.  Az  1787.  évi  népszámlá- 
lás Budán  24,873,  Pesten  22,417  lelket  konstatált ; 
azóta  Pest  gyarapodása  fölülmulta  Budáét,  1810. 
ott  már  35,349  lakos  volt,  Budán  ellenben 
csak  24,910.  A  nagyarányú  gyarapodás 
azonban  a  XIX.  sz.  közepén  indult  meg ; 
már  a  hetvenes  években,  a  főváros  egye- 
sítésétől kezdve  1880-ig  73,890  fővel  gya- 
rapszik a  népesség,  a  rákövetkező  évtized- 
ben a  szaporulat  135,617  lélek  és  a  XIX.  sz. 
utolsó  tizedében  226,974  fővel  maximumát 
érlel.  A  kedvezőtlen  gazdasági  helyzet  és  a 
nagyfokú  drágaság  akkor  a  főváros  felé 
özönlő  néptömegeknek  a  szomszédos  közsé- 
gekben való  letelepedését  eredményezi,  en- 
nek folytán  a  népesség  szaporulata  1900— 1910-ig 
csak  148,243  lélek,  ellenben  a  főváros  balparti  ré- 
szével közvetlenül  összeépített  községek  népes- 
sége 85,270  főnyi  gyarapodást  mutat.  A  tényle- 
ges lakosság  szaporodását  a  következő  összeállí- 
tás tünteti  fel : 


szetes  nópmozgalom,  azaz  a  születéseknek  a  halá- 
lozások feletti  többlete  kivált  a  régibb  időben,  ami- 
dőn B.-en  a  halandóság  igen  nagy  volt,  jelenték- 
telen volt  8  csak  az  utolsó  két  évtizedben  öltött  na- 
gyobb arányokat.  A  két  tényezőnek  egymáshoz 
való  viszonya  megítélhető  a  következő  adatokból : 


Az  összes 

szaporulat 

volt 

Ebből 

Év 

természetes 
szaporulat 

bevándorlá- 
sok többlete 

1874-1880 

1881-1890    

1891—1900    

1900—1910     

78,890 
185,617 
226,974 
148,248 

5,738 
17,988 
67,547 
65,474 

68,157 
117,629 
169,427 

82,769 

Összesen  ... 

584,724 

156,742 

427,982 

A  természetes  szaporulat  tehát  csak  a  legújabb 
időben  játszik  szerepet  B.  népgyarapodásában, 
amikor  az  összes  szaporulatnak  jó  negyed  részét, 
sőt  a  XX.  sz,  elején  jó  kétötöd  részét  teszi.  A  ter- 
mészetes szaporulat  fokozódása  pedig  a  halan- 
dóság nagymérvű  csökkenésére  vezethető  vissza, 
mely  mellett  azonban  a  legutolsó  években  a  szü- 
letések erős  megcsappanása  is  észlelhető,  még 
pedig  nem  a  házasságok  csökkenése  miatt  — 
mert  ezeknek  száma  lényegesen  emelkedett  — 
hanem  a  gyermekek  számának  korlátozása  kö- 
vetkeztében. 

Kerüldek  népszáma.  A  kerületek  népességé- 
nek nagyon  eltérő  alakulása  a  következő  nép- 
számlálási eredményekből  ítélhető  meg : 


1874 

1880 

1890 

1900 

1906 

1910 

I.  kerület    ... 

25,824 

28,223 

3f,693 

47,301 

54,012 

71,935 

II. 

f         

22,709 

2,fi,6l3 

31,038 

36,995 

38.769 

41,509 

III. 

« 

2I,0t0 

24,899 

29,668 

38,116 

42,089 

49,056 

összes 

jobbpart 

69.573 

78,635 

96.399 

122,412 

134,870 

162,500 

IV.  ke 

rület    _ 

25,0i<4 

29,131 

28,370 

24,372 

26,884 

25,358 

V. 

« 

27,565 

34,409 

89,515 

51,285 

57,739 

63,948 

VI. 

€ 

48,868 

58,519 

91,008 

136,560 

144,683 

156,703 

VII. 

> 

47,688 

62,417 

90,027 

158,965 

169,821 

181,38f 

VIII. 

( 

49,764 

64,614 

93,063 

135,756 

141,918 

152,665 

IX. 

c                 

26,670 

32,808 

46  142 

70,587 

75,821 

86,490 

X. 

C 

7,645 

10.284 

21,860 

34,421 

40,017 

52,557 

Össze 

s  balpart 

227,294 

292,132 

409,985 

610,946 

656,878 

719,101 

Budapeí 

t     

296,867 

370,767 

506,384 

733,358 

791,748 

881,601 

Év 

Buda  és 
Óbuda 

Pest 

Budapest 

1720 „ 

1780 - 

1787... 

1799 - 

1810 

1821 

1881...  - _.  ... 

1841._ _. 

1850—  _ 

1869 _    

1880.. _ 

1890 _ 

1900- 

1906...  _ _ 

1910...  _ _. 

9,600 

21,665 

24,873 

24,306 

24,910 

83,281 

38,565 

38,974 

50,127 

70,000 

78,635 

96,999 

122,412 

184,870 

162,500 

2,600 

13,550 

22,417 

29,870 

85,849 

45,818 

64,137 

68,266 

127,935 

200,476 

292,132 

409,985 

610,946 

666,878 

719,101 

12,200 

35,215 

47,290 

54,176 

60,259 

78,699 

102,702 

107,240 

178,062 

280,349 

370,767 

506,384 

733,858 

791,748 

881,601 

B.-nek  ez  a  rohamos,  szinte  amerikai  arányo- 
kat mutató  népgyarapodása  természetszerűleg 
túlnyomó  részben  bevándorlásból  ered ;  a  termé- 


Pővárosunk  fejlődésére  nézve  rendkívül  fontos 
a  népességnek  kerületek  szerinti  eloszlása  ós  lé- 
nyegesen eltérő  gyarapodása.  A  nyolcvanas  évek- 
ben a  X.  kerület  népessége  gyarapodott  a  leg- 
rohamosabban  (113"/o-3'l),  de  az  abszolút  tömege- 
ket tekintve  nem  a  X.  kerület  döntötte  el  B.  nép- 
gyarapodását, hanem  a  VI.,  VII.  és  VIII.  kerüle- 
tek, melyekben  a  népesség  együttvéve  88,548 
lélekkel  (44  — 55"/o)  szaporodott,  míg  ezek  mellett 
az  összes  budai  kerületek  csak  17,764  lélekkel 

(19— 26»/o)  és  a  IX.  kerület  11,626  lélekkel  (400/0) 
gyarapodott.  A  rákövetkező  évtizedben  már  a  VII. 
kerület  ragadta  magához  a  vezető  szerepet  (68938 
főnyi,  vagyis  76-50/o-nyi  gyarapodással),  24—26 
ezerrel  haladva  meg  a  hozzá  legközelebb  álló  VI. 
és  VIII.  kerület  szaporulatát.  Ekkor  megindul  a 
budai  kerületek  nagyarányú  fejlődése,  előidézve 
elsősorban  az  új  hidak  felépítése  ós  a  közúti  köz- 
lekedésnek az  I.  kerületbe  való  bevezetése  által, 
mely  kerület  terjeszkedésre  alkalmas  óriási  bel- 
területeivel a  főváros  fejlődésének  egyik  gócpont- 
jává kezd  válni.  1901— 1906-ig  az  I.  kerület 
szaporulata,  arányszámát  tekintve,  közvetlenül 
a  X-ik  után  következik  már,  míg  az  abszolút 


BUDAPESTI  MAUZÓLEUMOK. 


Deák  Kerenc  mauzóleuma. 


Kossuth  I;ajos  mauzóleuma. 


«Budapest»  elkkhez. 


RÉVAI  NAOY   LEXIKONA 


Budapest 


43 


Budapest 


gj^arapodás  tekintetében  móg  csak  a  negyedik 
helyen  áll ;  1906  óta  azonban  óriási  mérvben  épül 
ós  17,293  főnyi  népgyarapodásával,  mely  33-2o/o- 
uak  felel  meg,  a  nagy  pesti  kerületeket  is  messze 
háttérbe  szorítja  s  a  főváros  jövő  fejlődésének 
kópét  előreláttatja. 

Nem,  kor,  családi  állapot.  B.  népességében 
állandóan  többségben  van  a  női  nem ;  1906.  volt 
394.484  féi-fl  (ebből  17.184  katona)  és  397,264  nő 
lakosa,  ezer  férüra  jutott  tehát  (a  katonaság  be- 
számításával) 1007  nő.  Korra  nézve  volt  0—16 
éves  203,014, 15—40  éves  408,421,  40-60  éves 
140,648,  60  éven  felüli  39,075,  vagyis  0—15  éves 
25-60/0,  15-40  éves  51-6o/o,  40—60  éves  17-7o/o 
és  ennél  idősebb  50Vo-  Rendkívül  nagy  és  éles 
az  országos  viszonyoktól  való  eltérés;  a  móg 
keresetképtelen  0 — 15  éves  gyermekek  aránya 
ugyanis  az  országban  35-6«/o,  B.-en  ellenben  csak 
25'6<'/o,  s  ezzel  szemben  a  produktív  korban  álló 
(15—40  éves)  néprétegek  aránya  az  országos 
37-90/o-hoz  képest  B.-en  öl-öo/o.  Ez  az  arány  B.-en 
lassan,  de  fokozatosan  emelkedik  (1880-ban  csak 
48°/o),  míg  ezzel  szemben  a  gyermekek  arány- 
száma (1880-ban  26-9%)  állandóan  csökken.  A 
nagyvárosi  népesedés  ezen  jellemző  vonása,  mely 
a  vidéki  városok  korösszetételétől  is  élesen  el- 
választja B.  népességét,  a  gyermekkor  tekinteté- 
ben ugyan  még  nem  jut  oly  élesen  kifejezésre 
mint  a  külföldi  nagyvárosokban,  de  a  termelő- 
képes  korban  álló  néprétegeket  illetőleg  már  tel- 
jesen a  külföldi  nagyvárosok  kópét  engedi  itt  is 
felismerni.  Családi  állapotra  nézve  van  a  lakos- 
ságban (1900) :  Százalékokban 
Pérfl          N6        Férfi    Nö 

Nemházas    210,562    207,055    620    56-9 

Házas 119,503     118,753    35-2    32-7 

özvegy    _  ._         8,064       36,006       2-i       9-9 

Elvált      _.  807         1,614      0-2      0-4 

Ismeretlen 713  371      0-2      01 

Az  eltérés  az  országos  viszonyoktól  ép  oly 
:ízembetiinő,  mint  a  koreloszlásnál ;  míg  a  vidé- 
ken a  felnőtt  (20  évnél  idősebb)  férfinépességnek 
csak  25"7Vo-a  nőtlen,  addig  B.-en  39*4,  a  házasok 
aránya  ellenben  amott  69"3,  itt  55'4<'/o ;  nióg  na- 
gyobb a  különbség  a  (15  évnél  idősebb)  női  népes- 
ségnél, ahol  ugyanis  házasságban  él  a  vidéken 
67-6,  B.-en  ellenben  csak  43-30/0-  E  mélyreható 
eltérések  a  fővárosi  népességnek  késői  és  kisebb 
arányú  házasodására  vezethetők  vissza ;  a  nagy- 
városba tóduló  népesség  nagy  része  egyáltalán 
nem  alapít  családot,  vagy  csak  későn  jut  ennek 
lehetőségéhez,  a  30—35  éves  férfiaknak  még 
31-4»/o-a  legény,  az  ugyanolykorú  nők  20-2«/o-a 
hajadon.  Feltűnő  és  jellemző  a  nagyvárosi  viszo- 
nyokra, hogy  a  város  legjobb  módú  és  egyszer- 
smind legműveltebb  kerületeiben  a  házasodási 
arány  sokkal  alacsonyabb,  mint  a  szegényebb  és 
kevésbbó  müveit  városrészekben ;  házasságban  él 
a  férfiak  közül  a  IV.  kerületben  48-5,  a  X-ben 
64-1,  a  nők  közül  33-8  és  564Vo-  A  családi  ház- 
tartások száma  (1906)  158,136  volt,  ezek  közül 
28,628  esetben  nő  volt  a  családfő ;  a  házasság 
összetétele  egyébként  a  következő  volt:  család- 
tag és  rokon  407,985,  szolga  ós  cseléd  69,116 
(ebből  53,218  nő),  albérlő  82,937,  ágyrajáró  27,323, 
üzleti  segéd  11,747,  egyéb  8845.  Az  intézeti  ház- 
tartások száma  280  volt,  összesen  35,659  taggal. 


Származás  és  illetőség.  A  nagyvárosok  népes- 
ségének idegenek  bevándorlása  által  való  nagy- 
mérvű gyarapodása  B.-en  klasszikus  példát  mu- 
tat, mert  alig  van  Európában  nagyváros,  mply- 
ben  a  népességnek  akkora  része  volna  idegen, 
mint  B.-en ;  ennek  következtében  a  helyben  szü- 
lött egyének  aránya  állandóan  csökken,  míg 
1880.  még  42-7o/o  volt,  húsz  évvel  reá  már  csak 
36"7''/o-ot  tett;  ezzel  ellentétes  arányban  nő  a 
Magyarország  különböző  részéből  bevándorolt 
elemek  aránya  (37'9''/o-ról  48-ra).  1900-ban  volt  a 
népességből  B.-i  születésű  258,358,  pestvmegyei 
születésű  53,053,  egyéb  magyarországi  337,460 
(1880-ban  134,888),  fiumei  266,  horvát-szlavón 
születésű  3916,  osztrák  születésű  41,979  és  egyéb 
külföldi  7762;  a  B.-en  kívül  született,  tehát  be- 
költözött egyének  száma  volt  1880-ban  203,722, 
1890-ben  295,454, 1900-ban  ellenben  már  445,090. 
A  Magyai'országból  bevándorlottak  legnagyobb 
tömegekben  jöttek  Pest  (53,053),  Fejér  (30,771), 
Veszprém  (18,300),  Nyitra  (17,199),  Tolna  (14,388), 
Komárom  (13,758),  Pozsony,  Bács-Bodrog,Vas  és 
Zala  vmegyókből  (11—12,000) ;  az  illető  vmegyék 
népszámához  viszonyítva  azonban  azt  látjuk, 
hogy  Fejér  vmegye  adózik  a  fővárosnak  a  leg- 
nagyobb mértékben,  mert  ezer  lakója  közül  13' 1 
él  B.-en,  azután  következik  Veszprém  (8*3),  Ko- 
márom (7-8),  Esztergom  (6-9),  Győr  (6-6),  Pest 
(6),  Liptó  (6),  Tolna  (5-7),  Árva  (5-3),  Turócz  (4.6), 
Bars  (4'5)  ós  Nyitra  (4)  vmegye ;  feltűnő  különö- 
sen az  északi  tót  vmegyék  felől  fennálló  nagy- 
mérvű beözönlés,  mely  teljesen  műveletlen  és 
igénynélküli  elemekkel  (napszámosokstb.)árasztja 
el  a  fővárost,  míg  ezzel  szemben  az  ország  K.-i 
és  kivált  DK.-i  része  alig  gyarapítják  B.  népessé- 
gét számottevő  arányban.  Aránylag  jelentékte- 
len (Ausztriát  kivéve)  a  külföldiek  beszivárgása 
is.  Lényeges  befolyást  gyakorol  a  nagyarányú 
bevándorlás  a  népesség  korviszonyainak  alaku- 
lására ;  ez  ugyanis  óriásilag  növeli  a  munkaképes 
korban  álló  osztályok  számát  és  pedig  úgy  a  fér- 
fiaknál, mint  a  nőknél ;  míg  azonban  a  férfiak  be- 
vándorlása már  a  12-ik  évvel  kezdődik  s  a  42-ik 
évig  tart,  addig  a  nőknél  a  32.  életév  körül  már 
véget  ér,  de  a  rövidebb  tartam  ellenében  az  egyes 
korévekben  intenzivebb,  mint  a  férfiaknál. 

Honosságra  nézve  van  a  lakosok  közül  (1900) 
magyar  honos  663,978,  osztrák  honos  33,383, 
egyéb  külföldi  honos  6087,  közte  2724  német, 
663  olasz,  397  svájci,  318  francia,  202  brit,  420 
orosz,  315  bolgár,  313  szerb  és  228  román  honos. 

Nemzetiség.  B.  lakói  közt  van  (1900)  673,337 
magyar  (86-lo/o),  73,997  német  (9-4o/o),  20,487 
tót  (2-6o/o)  és  23,927  egyéb  nemzetiségű.  Az  egyéb 
nemzetiségűek  közt  van  3189  szerb,  1956  horvát, 
1746  oláh,  63  vend,  119  rutén  ós  16,854  egyéb 
külföldi,  közöttük  legtöbb  lengyel  (5484),  cseh 
(4003),  morva  (1065)  és  olasz  (1161).  A  megelőző 
évekkel  összehasonlítva,  a  magyarság  terjedése 
az  utolsó  évtizedekben  igen  tetemes  s  a  legköze- 
lebbi jövő  kétségtelenül  meg  fogja  hozni  a  lakos- 
ság teljes  elmagyarosodását. 

A  főváros  nemzetiségi  átalakulását  illetőleg 
Rómer  Flóris  kimutatta,  hogy  a  XV.  sz.-ban  Pest 
lakossága  túlnyomóan  magyar  volt ;  Budán  már 
a  régibb  időben  is  sokkal  erösebb  volt  a  német 


Budapest 


—     U 


Budapest 


elem ;  a  törökök  kiűzése  után  a  magyarság  ereje 
tetemesen  meggyöngült.  A  főváros  puszta  kör- 
nyéke németekkel  telepíttetett  be  s  a  nyelvéhez 
is  szívósan  ragaszkodó  szomszéd  német  falusi  la- 
kosság B.  külvárosait  koronként  német  telepü- 
lőkkel látta  el  8  a  főváros  piacát  német  jellegűvé 
tette.  Az  új  jövevények  részint  kiszorították,  ré- 
szint magukba  olvasztották  az  itt  talált  magyar 
és  szerb  lakosokat.  A  nemzetiségek  o/o-os  arány- 
száma következőképen  változott  (a  XVin.  sz.- 
beli  adatok  csak  Pestre  vonatkoznak) : 


1725 

1737 

1750 

1850 

1880 

1890 

1900 

1906 

magyar  _. 

19-4 

22-5 

22-2 

86-6 

56-7 

67-1 

79-6 

85- 1 

német     ... 

55-6 

57-7 

55-2 

56  4 

343 

23-7 

140 

9-4 

tót    _.    ... 

2-2 

5-6 

6-5 

5-0 

61 

6-6 

3-4 

2-6 

egyéb     _. 

22-8 

141 

161 

20 

2-9 

3-6 

3-0 

2-9 

A  magyarságnak  óriási  térfoglalása  mellett 
szembeötlő  a  német  elenmek  nemcsak  aránylagos, 
de  abszolút  számbeli  csökkenése  is,  míg  a  tótság 
meglehetősen  megtartja  helyét ;  a  3  f önemzetség 
száma  volt : 

magyar  német  tót 

1880     -        201,776  122,165  21,871 

1890     _.        326,533  116,573  27,126 

1900     _.  ...        559,965  98,516  24.091 

1906     _.        673,337  73,997  20,487 

Nyelvismeret.  B.-en  jelenleg  a  magyar  nyelv  a 
legelterjedtebb,  minthogy  a  magyar  szót  (1900) 
643,655  ember  (91-5o/o,  1880-ban  csak  TO-^o/o) 
érti,  míg  a  németet  csak  387,276  (55«/o).  a  tótot 
84,377  (120/0);  egyéb  hazai  nyelveket  84,746 
ember  Ijeszél.  A  magyar  anyanyelvűek  közül 
csak  magyarul  beszél  271,110  (48-4*>/o),  németül 
270,458  (48-3o/o),  tótul  47,841  (8-50/0),  ellenben 
magyarul  beszél  a  német  anyanyelvűek  közül 
60,024  (60-90/0),  a  tót  anyanyelvűek  közül  14,374 
(55-50/0).  A  lakosság  közül  csak  egy  nyelvet  be- 
szél 316,162  fő  (44-90/0),  még  pedig  271,110  ma- 
gyar, 30,568  német,  7944  tót  és  6540  egyéb.  Két 
nyelvet  beszól  286,196  egyén  (40-7o/o),  3  nyelvet 
101,090  (I4-40/0).  A  többnyelvűség  az  izraeliták- 
nál a  leggyakoribb ;  köztilök  két  nyelvet  48-9,  3 
nyelvet  1 9-30/0  beszél ;  a  nemzetiségek  közül  a 
németek  beszélnek  legnagyobb  számmal  (54-6o/o) 
két  nyelvet,  három  nyelvet  a  tótok  (24-37o)- 
Egyéb  nyelvek  ismerete  ekként  van  elterjedve : 
oláhul  beszél  11,127,  horvátul6201,  szerbül  11,236, 
franciául  31,002,  angolul  9756,  olaszul  6339, 
oroszul  1459  és  ruténül  757  egyén. 

A  hitfelekezetek  összetételében  is  lényeges  át- 
alakulások észlelhetők ;  míg  1869-ben  a  róm.  ka- 
tolikusok a  népességnek  még  72-2o/o-át  tették, 
arányuk  1906-ig  leszállt  60-1-re,  ezzel  szemben  a 
reformátusok  százaléka  4-8-ról  9-3-ra,  az  izraeli- 
táké 16-6-ról  23-5-re  emelkedett ;  az  ág.  evangé- 
likusok állandóan  50/0-kal  szerepelnek.  A  hitfele- 
kezetek száma  ekként  emelkedett : 

r.  kath.  g.  kath.  g.  kel.  ág.  ev.  ref .  unit.  iar. 

1869   195,624    ?  1,838  14,316  13,008  ?  44,890 

1880   239,723   1,227  1,787  19,716  21,655  119  70,227 

1890   314,836   2,887  2,559  27,224  36,112  436  102,377 

1900  427,112   6,886  8,201  37,170  62,837  988  166,198 

1906   475,886   6,821  6,328  40,819  73,847  1,381  186,047 

Az  egyéb  felekezetek  között  volt  1906-ban  107 
anglikán,  434  baptista,  49  nazarénus,  293  moha- 
medán, 113  egyéb  vallású  ós  401  felekezet  nél- 
küli. Az  egyes  kerületek  közül  legkatolikusabbak 
a  budai  kerületek  (75— 787o).  az  ág.  ev.  elem 


meglehetősen  egyenletesen  (4— 6o/o)  van  eloszolva 
B.  egész  területén,  a  reformátusok  a  X.  kerület- 
ben (14-3)  legszámosabbak,  a  IX.,  VIII.,  I.  és  IV. 
kerületben  is  lOo/^-ot  meghaladnak,  az  izraeliták 
leginkább  a  VII.  (39-2),  VI.  (34-9),  V.  (28-5)  és  IX. 
kerületben  (ll-87o)  tömörülnek.  A  hitfelekezetek 
közül  legmagyarabbak  a  reformátusok  (97-7o/o)  és 
izraeliták  (90-3o/o,  1890-ben  75o/o),  a  németek  az 
ág.  ev.  és  róm.  katolikusok  között  (11— 12o/o),  a 
tótok  az  ág.  evangélikusok  között  a  legszámo- 
sabbak (7-90/0).      ^^         ^     . 

^  '        Közsazdaságr- 

Történelmi  visszapillantás.  A  főváros  közgaz- 
dasági nagy  fellendülése  a  legújabb  kor  vívmá- 
nya ;  ipara  és  kereskedelme  ugyan  már  a  közép- 
korban volt,  de  az  csak  fejletlen  csirája  volt  a  ké- 
sőbb kifejlődött  anyagi  műveltségnek.  Történelmi 
okmányaink  szerint  a  Duna  mentén  budai  pol- 
gárok már  a  XEI.  században  állítottak  fel  mal- 
mokat. Zsigmond  idejében  már  számos  szervezett 
céh  volt  a  városban,  közülök  legtekintélyesebb 
volt  Budán  az  ötvösök,  Pesten  a  tímárok  céhe.  A  _ 
török  uralom  megszűnte  után  a  céhek  újra  szer-  M 
vezkedtek  s  ezek  voltak  az  ipar  egyedüli  kópvi-  li 
selői.  A  kereskedelmet  nagyobbára  idegen  csalá- 
dok (görögök,  szerbek,  németek)  tartották  fenn, 
kik  utóbb  B.-en  telepedtek  meg  s  a  főváros  lakói 
közé  beolvadtak.  A  városi  élet  nagyon  szerény 
volt;  Pest  város  összes  jövedelme  1722-ben  13,430 
frt,  kiadása  13,656  frtvolt;  legnagyobb  jövedelmi 
forrása  a  hídvám  volt,  18  dunai  malma  alig  jöve- 
delmezett valamit.  Az  ipar  és  kereskedelem  csak 
a  közlekedés  tökéletesbülésével  fejlődött  gyor- 
sabban ;  az  első  lökést  erre  a  dunai  gőzhajózás 
adta,  de  csakis  a  vasúti  hálózat  fejlődése  s  annak 
B.-en  való  központosítása  fejezte  be  az  anyagi 
művelődés  ezen  folyamatát.  Az  e  téren  való  fel- 
lendülés 1867.  kezdődött  s  ujabb  tápot  nyert  a 
főváros  egyesítésében.  A  legutóbbi  időben  a  kor- 
mánynak s  a  fővárosnak  a  kereskedelem  és  ipar 
érdekében  hozott  nagy  áldozatai  s  a  céltudatos 
közlekedési  politika  gyors  virágzásra  juttatták  a 
még  üatal  magyar  ipart  és  kereskedelmet,  mely- 
nek természetszerű  központjává  B.  vált.  A  gyár- 
ipar kifejlődése  mellett  a  kisipar  sem  szorult 
egészen  háttérbe.A  főváros  üzleti  életének  élén- 
külését mutatja,  hogy  évenként  mintegy  6000 
új  üzlet  keletkezik  s  a  régi  üzletek  megszűnése 
mellett  is  évenként  mintegy  3000-el  gyarapodik 
az  üzletek  száma. 

A  lakosság  foglalkozása.  A  főváros  nagy- 
mérvű fellendülése  a  népesség  iparral  és  keres- 
kedelemmel foglalkozó  rétegeinek  nagyarányú 
duzzadására  vezetett,  minek  következtében  ma 
Magyarországon  nincs  város,  melyben  ezen  fog- 
lalkozási főcsoportok  nagyobb  számmal  volná- 
egyób   nak  képviselve,  mint  B.-en.  Ezeknek  szám- 

800   béli  gyarapodása  jóval  nagyobb  az  össz- 
^'lll   népesség  gyarapodásánál,  mert  míg  emez 

561  1890— 1900-ig  44-80/o-al  szaporodott,  a  ke- 
2,169  reskedelemnél  a  gyarapodás  91-2o/o  volt, 
az  iparnál  79o/o,  a  közlekedésnél  69-8o/o,  a  köz- 
szolgálati ágaknál  61  o/^.  Az  ipar  és  forgalom 
tehát  B.  népességének  64-2o/o-át  tartja  fenn, 
és  ha  ehhez  még  hozzávesszük  a  napszámoso- 
kat, ügy  kiderül,  hogy  az  ipar  és  forgalom  több 


Budapest 


—     45     — 


Budapest 


mint  fél  millió  egyént  tart  el,  míg  1890.  csak 
322,597  egyént.  A  népességnek  foglalkozási  fő- 
csoportok szerinti  megoszlása  a  keresők  és  eltar- 
tottak megkülönböztetésével  1890-ben  és  1900-ban 
a  következő  volt : 


zási  ág  még :  államhivatalnok  3207  (2427),  ne- 
velő és  nevelőnő  1935  (1068),  néptanító  1476 
(773),  orvos  1076  (680),  ügyvéd  1069  (739). 

Az  iparban  és  kereskedelemben  működő  ön- 
álló egyének  (munkaadók)   száma  volt  (1900) 


1890 


kereső 


eltartott 


együtt 


1900 


Ssázalékos 
megoszlás 


kereső 


eltartott 


együtt    i    1890 


1900 


<5st«rmelé8    — 

Bányászat     — 

Ipar    

Kereskedelem,  hitel     

Közlekedés    _.  ...  _  

Közszolgálat,  szabad  foglalkozások 

Véderő     ...  _. 

Napszámosok,  részi.  nélk.     

Vagyonból  élők _ 

Egyéb  foglalkozások ... 

Házi  cselédek    ...  _. 

Összesen  


6,616 
87 
104,966 
28,196 
16,102 
18,182 
13,825 
85,908 
10,287  \ 

9,792/ 
43,058 


11,907 

17,583 

27 

114 

66,922 

171,888 

26,015 

54,211 

19,405 

35,507 

24,220 

42,402 

1,467 

15,292 

24,969 

60,877 

44,817 

64,896 

— 

43,053 

6,660 

8,560 

240 

246 

161,039 

146,668 

46,781 

56.917 

22,863 

37,444 

31,240 

37,054 

15,846 

2,475 

19,195 

17,326 

12,756 

14,235 

18,567 

22,760 

57,204 

2,296 

14,820 

486 

307,707 

103,648 

60,307 

68,294 

18,321 

36,521 

26,991 

36,327 

59,500 


8-4 

0-1 

34-0 

10-7 

7-1 

8-4 

3-0 

180 

12-8 

8-6 


1-9 
01 
41-7 
14-2 
8  2 
9-3 
2-5 
4-9 

9-0 

8-8 


286,014 


219,749 


505,763    !    386,341 


^A  tényleg  kereső  népesség  száma  19(X)-ban 
386,341  volt,  míg  1890-ben  286,014.  Számuk  te- 
hát az  utolsó  évtized  folyamán  100,327  lélekkel, 
vagyis  35-4»/o-al  gyarapodott,  tehát  jóval  kisebb 
mértékben,  mint  az  össznépesség  általában ;  ez  a 
körülmény  annál  inkább  tekinthető  a  gazdasági 
fejlődést  bénító  kedvezőtlen  viszonyok  jeléül, 
amennyiben  B.  népessége  leginkább  bevándor- 
lás által  gyarapszik,  ezek  között  pedig  a  felnőtt 
korú,  tehát  keresetképes  elemek  vannak  túlsúly- 
ban, minek  folytán  a  kereső  népességnek  tekin- 
télyes szaporulatát  kellett  volna  várni. 

Az  egyes  iparágak  jelentősége  és  fejlődése  a 
következő  adatokból  tűnik  ki,  melyek  a  hozzá- 
juk tartozó  kereső  népesség  számát  adják : 


Vas-  és  fémipar  ... ... 

Gépgyártás „ 

KÖ-,  agyag-  és  üvegipar     ... 

Fa-  és  csontipar _. 

Bőr-,  serte-  és  tollipar  _. 

Fonó-,  szövőipar .. 

Ruházati  ipar 

Papíripar —  ... 

Élelmezési  ipar   - 

Vegyészeti  ipar  „ 

Építőipar    

Sokszorosító-  és  mtUpar      

Elszállásolási  ipar     

Egyéb  ipar 

Házi  ipar 

Vándoripar 

Összesen : 


1890 

7,660 

13,104 

3,087 

6,229 

1,242 

2,397 

28,867 

806 

13,700 

1,820 

9,166 

5,107 

10,729 

321 

600 

191 


1900 

18,337 

23,260 

3,643 

8,874 

1,712 

3,808 

41,986 

2,606 

19,326 

3,706 

13,414 

9,376 

15,402 

139 

118 

338 


104,966     161,039 


A  legerősebben  képviselt  iparágak  a  követke- 
zők (zárójelben  közöljük  az  1890.  évi  adatokat) : 
szabó  14,522  (8846),  gép-  és  hajógyártás  11,1.39 
(7382),  vendéglős,  szállodás  9200  (6773),  cipész 
9132  (7152),  könyvnyomda  7601  (4243),  mosás  és 
vasalás  6873  (3023),  asztalos  6307  (4491),  varrás 
4877  (5569),  kőműves  4459  (2658),  lakatos  4259 
(2746),  kávéházak,  tejcsamokok  3917  (2397),  ma- 
lomipar 3694  (.3420)  és  borbélyipar  3099  (1442). 
A  kereskedelmi  ágak  közül  legtöbb  a  vegyesárú- 
kereskedő 4012  (2756),  kofa  3799  (1216),  rövid- 
árúkereskedő 3718  (2802),  pénzintézeti  tisztvi- 
selő 3109  (1231),  ügynök  .3053  (1782).  A  közle- 
kedésügynél:  vasutak  7621  (6675),  posta-  és 
távíró  4043  (2325),  bérkocsisok  2860  (1739),  fu- 
varosok 2783  (1446),  villamos  vasutak  2202  (222), 
hajózás  1824  (1732).  Egyéb  népesebb  foglalko- 


345,981 


732,322   |1     100-0        100  0 


46,547,  köztük  31,219  iparos  és  15,328  keres- 
kedő ;  a  forgalomnál  az  önáUó  vállalkozók  száma 
1960.  (1852-ben  mindössze  5104  mesterember  és 
1302  kereskedő  volt  B.-en). 

Az  iparban  és  kereskedelemben  alkalmazottak 
között  volt  (1900) : 


Iparban 


férfl 


Tisztviselő  _.  ... 
Segítő  családtag 

Mdvezetö     „ 

Segéd,  munkás, 

napszámos    

Tanonc  

Szolga    ... 


Összes  alkalma-' 
zott  személyzet 


6,748 

813 

2,551 

76,535 

12,028 

6,438 


104,613 


nő 


Kereskede- 
lemben 


Közleke- 
désben 


férfi 


1,337 

1,420 
35 

15,575 
2,648 
4,192 


25,207 


10,483 

293 

59 

10,184 
1,545 
4,864 


27,428 


nő       férfl 


1,237    4,651 


843 


1,745 

106 

44 


62 
2,680 

3,934 

8,707 


3,976 !  19,934 


nő 

765 
5 
1 

37 

28 

836 


Az  ipar  és  kereskedelem  Pesten  sokkal  erőseb- 
ben van  képviselve,  mint  Budán ;  az  egyes  kerü- 
letek közül  legtöbb  iparos  a  József-  és  Erzsébet- 
városban, legkevesebb  az  I.  kerületben  van ;  a 
kereskedők  száma  ellenben  legnagyobb  az  V.  és 
IV.  kerületben,  legkisebb  Óbudán. 

őstermelés,  művelési  ágak.  B.-en  az  őstermelés 
az  ipar  és  a  kereskedelem  nagy  szerepe  mellett 
csak  csekély  jelentőségű  s  a  főváros  őstermónyek- 
ben  való  szükségletének  csak  elenyésző  csekély 
részét  képes  fedezni.  A  kertészet  és  magasabb 
földművelés  közvetlen  a  főváros  határában  sem 
fejlődött  még  odáig,  hogy  onnan  a  közönséges 
szántó-vető  gazdaságot  kiszorította  volna.  A  mű- 
velési ágak  következőleg  oszlanak  meg :  szántó- 
föld 7417,  kert  2085,  rét  1610,  legelő  1018,  szőUő 
235,  erdő  1845,  nádas  38,  egyéb  (földadó  alá  nem 
eső  területek)  5134  ha.  A  szántóföldből  legtöbb 
kukoricával  (2218  hold),  tavaszi  árpával  (1896 
hold),  őszi  rozzsal  és  burgonyával  van  bevetve ; 
búzát  és  zabot  kevesebbet  termesztenek.  Termé- 
szetes kaszálók  és  legelők  nagy  kiterjedésben 
vannak  a  Gellérthegytől  D.-re,  az  ó-budai  la- 
pályon, a  Duna  és  a  Rákos  mentén.  A  konyha- 
kertek legjobb  termékei  a  káposzta  (566  hold), 
kalarábé,  saláta,  hagyma,  retek,  répa ;  különösen 
bolgár  kertészek  termelik  nagyban.  A  szöllőmíve- 
lés  a  íilloxera  pusztításai  folytán  lényegesen  meg- 
csappant 8  csak  újabban  terjednek  újból  az  ame- 


Budapest 


-     46 


Budapest 


rikai  szöllöültetvónyek ;  a  budai  bor  régóta  híres 
8  az  ország  legjobb  borai  közé  tartozik  ;  a  balpar- 
ton a  kőbányai  bor  is  jeles.  1878-ban  még  3626 
ha.  szöllő  volt  B.  határában,  ma  már  csak  953 
ha. ;  a  legjobb  bor  a  Gellérthegy,  Naphegy,  Jó- 
zsefhegy, Rókushegy  és  Mátyáshegy  lejtőin  ter- 
mett ;  a  veres  bort  a  fekete  kadarka,  a  fehéret 
a  piros  dinka  ós  muskotályfaj  adta.  A  bortermés 
volt  1878:  140,414  hektoliter  bor  ós  195,006 
hektoliter  must,  1888 :  már  csak  34,577  hekto- 
liter bor  és  38,987  hektoliter  must,  1909-ben : 
23,276  hl.  must  ós  20,948  hl.  bor.  A  szőUők  ki- 
pusztulása óta  a  gyümölcstermelés  terjedt,  de 
ez  korántsem  képes  a  szőUöt  pótolni ;  Óbudának 
azelőtt  majdnem  kizárólag  szőUősgazdákból  álló 
lakossága  jelenleg  gyári  munkával  keresi  kenye- 
rét. Az  erdőterület  túlnyomórészt  a  jobbparton  van, 
a  balparton  csak  206  ha.  van.  A  kitűnően  kezelt 
budai  erdők  összes  fahozama  40  év  alatt  192,529 
m',  az  évi  növedék  4246  m^.  A  fővárosi  hatóság 
nagy  gondot  fordít  a  kopár  hegyoldalak  beerdő- 
sltésére  s  eddig  már  228  ha.  területet  erdősített 
be,  évente  3—400,000  csemetét  ültetve  el ;  e  cél- 
ból csemetekertet  is  tart  fenn.  A  főváros  a  K.-i 
határszélen  206  ha.  területű  erdőövet  létesített  a 
Rákos  porának  és  homokjának  távoltartása  cél- 
jából. Említést  érdemel  a  főváros  kertészete  is 
(évi  fentartás  400,000  K),  mely  pompás  virág- 
tenyésztéseórt  gyakran  nyert  kitüntetést  nem- 
zetközi kiállításokon  is. 

Állattenyésztés.  A  legújabb  (1910)  összeírás 
szerint  van  a  főváros  területén  9404  drb  szarvas- 
marha, 18,579  ló,  102  szamár,  5921  sertés,  4343 
juh  és  birka,  443  kecske;  továbbá  53,372  drb 
baromfi  és  668  méhkas.  Az  előző  évekhez  képest  az 
állatállomány  tetemesen  apadt.  Az  állattenyésztés 
legjelentékenyebb  ága  a  sertéshizlalás  volt,  mely 
Kőbányán  1847—49.  keletkezett,  de  nagy  ará- 
nyait az  I.  magyar  sertéshizlaló  részvénytársaság 
megalakulása  óta  (1869)  nyerte ;  nagy  szállásai- 
ban állandóan  100—130,000  sertés  volt  elhelyezve 
8  az  évi  felhajtás  6—700,000  darabra  rúgott 
(1892.  848,072) ;  a  Kőbányára  szállított  s  ott  hiz- 
lalt sertések  értéke  50—76  millió  K  közt  in- 
gadozott (1892 :  85  millió  K).  Kőbánya  a  sertés- 
kereskedelem tekintetében  Közép-Európa  legje- 
lentékenyebb nemzetközi  piaca  volt,  mely  minta- 
szerűen berendezett  hizlalótelepei  s  egészség- 
ügyi berendezései,  célszerű  vasúti  összekötetése 
8  az  újabban  szervezett  tőzsde  folytán  világhír- 
nek örvendett.  Az  1895.  évi  sertésvész  azonban 
tönkretette  a  kőbányai  sertéshizlalást,  mely 
azóta  jelentőségét  teljesen  elvesztette.  A  ser- 
téshizlalás mellett  az  ökörhizlalás  a  B.-i  nagy 
szeszgyárakban  folyik  (állandóan  5000  drb),  a  hí- 
zott marhák  Bécsbe  vitetnek.  Lótenyésztés  a  fő- 
városban nincs,  de  azért  B.  a  lónemesítés  orszá- 
gos központja,  mely  a  magyar  lovaregylet,  a  ló- 
tenyésztés emelésére  alakult  részvénytársaság  ós 
a  B.-i  gyepen  rendeztetni  szokott  lóversenyek 
által  a  lótenyésztésre  jótékonyan  hat.  Jelentékeny 
a  baromfitenyésztés,  melynek  céljaira  Kőbányán 
mintaszerűen  berendezett  baromfitenyésztés  és 
hizlaló  álUttatott  fel. 

Ipar.  B.-en  az  utóbbi  évtizedekben  az  iparnak 
majdnem  minden  ága  meghonosodott  s  nagy  ipar- 


vállalatok jöttek  létre ;  teiHletén  (1900)  32,393  ön- 
álló iparvállalat  létezik,  a  nagyobb  gyárak,  ipar- 
telepek száma  pedig  622  (1852-ben  30) ;  a  nagy- 
ipari vállalatokban  68,502,  a  kisipariakban  42,046 
ember  nyer  alkalmazást.  Az  iparvállalatok  nagy- 
ságuk szerint  ekként  oszolnak  meg : 

segéd- 
vállalat  személyzet 

Vállalatok  segéd  nélkül 19,300  — 

(          1—5  segéddel—  10,429  11,772 

«          C—    10        «         -_  1,336  10,041 

«         11—15         «          —  469  é,976 

«         16—     20        «          _  287  4,267 

«        21—    50        «         —  873  11,741 

«        51—  100        «         ...  119  8,188 

«      101—  200        «         ...  68  0,043 

«       201—  300         ((          ...  84  6348 

«       301—  600         «          ...  22  8,514 

«       501—  700         «          ...  7  4,160 

«       701-1000         «          _.  5  4,156 

«    1000-nél  több    «          .  10  16,868 


Összesen    32,393 


110,548 


Egyes  iparágak  oly  tökéletességre  jutottak, 
hogy  európai  hímévre  tettek  szert.  Köztük  első 
helyen  áll  a  malomipar,  B.  legrégibb  iparága ; 
jelenleg B.  a  kontinens  legnagyobb  malomvárosa, 
mely  13  nagy,  a  technika  vívmányaival  a  legtö- 
kéletesebben felszerelt  gőzmalomban  (legrégibb 
a  hengermalom)  7V2  millió  q.  gabonát  dolgoz  (»í 
fel  (1910) s  60  (1870-ben  ll,  1881-ben  41)  mii-  ■ 
lió  q.  lisztet,  1-3  millió  q.  korpát  termel  és  szálUt  " 
a  világ  minden  részébe  (leginkább  Angliába,  Ausz- 
triába, Amerikába,  Franciaországba,  Olaszor- 
szágba és  Hollandiába).  Nem  kevésbbó  fontos  a 
szeszipar,  mely  ágban  évenkint  200,000  hl. 
szeszt  állítanak  elő ;  a  sörgyártás  az  első  magy. 
részvénysörfőzőben,  a  Dreher-f éle  kőbányai  sör- 
f őzökben  és  a  Polgári  sörfözőben  nagy  mérték- 
ben folyik  (évi  termelés  800,000  hl)  s  a  kőbá- 
nyai sör  igen  élénk  forgalom  tárgya.  A  gép- 
gyártás 23,260  embert  foglalkoztat  sok  nagy  s 
jelentékeny  vállalatban  (a  Ganz-féle  vasöntő  és 
gépgyár,  Schlick-féle  vasöntö,  államvasúti  gép- 
gyár, gazdasági  gépgyár,  csavargyár  stb.),  maga 
az  államvasúti  gépgyár  3870  emberrel,  a  két  ál- 
lamvasút! főműhely  3492  munkással  dolgozik  s 
évenkint  50—60  mozdonyt  épít.  Jelentékeny  a 
hajógyártás,  melyet  a  Dunagőzhajózási  társu- 
lat régi  (1840)  híres  óbudai  hajógyárán  kívül 
még  két  ipartelep  üz ;  szintúgy  a  villamos  gépek  s 
berendezések  gyártása  (Ganz-féle  villamos  gyár), 
mely  innen  látja  el  számos  külföldi  város  villa- 
mos világítását.  Az  építő  ipar  jelentékenyebb 
vállalatai  az  újlaki  tégla-  és  mészégető,  a  kőbá- 
nyai göztéglagyár,  a  Drasche-féle  téglagyár,  a 
magyar  építő  ós  magyar  faipar  r ész v. -társulat ;  a 
8  nagy  téglagyár  1909-ben  180  millió  drb  tég- 
lát állított  elő  (eladatott  ez  évben  236  millió  drb 
tégla).  Jelentékeny  továbbá  az  építéssel  karöltve 
haladó  asztalos-,  lakatos-,  bádogosipar  s  a  par- 
ketgyártás.  Jóhírűek  a  B.-i  kocsigyárak,  kék- 
festögyárak,  bőrgyárak  (6  nagy  gyár,  melyek 
1  millió  darab  bőrt  dolgoznak  fel  s  150,000  drb 
talpbört  s  50,000  felsőbőrt  készítenek),  vala- 
mint a  vegyészeti  gyárak,  ú.  m.  enyvgyár,  mű- 
trágyagyár, olajgyárak,  stearingyár,  köolajfino- 
mító  gyár,  légszeszgyárak.  A  3  légszeszgyár  éven- 
kint 54  millió  m»  gázt  termel  (1870-ben  4-5, 1890. 
198  millió  m8)  s  2300  munkást  foglalkoztat. 


Budapest 


—    ¥í 


Budapest 


A  gyáraknak  a  főváros  által  történt  átvétele 
(1911)  folytán  nagy  mértékben  ki  fognak  bő- 
víttetni. Nagy  villamosgyárak  (Magyar  ált.  és 
B.-i  vili.  r.-t.)  látják  el  B.-et  villamosárammal 
(évenként  12.547,000  hektowatt).  Előkészítés 
alatt  áll  a  főváros  villamos  telepének  felállí- 
tása. A  sokszorosító  ipart  nagy  könyv-  és  kő- 
nyomdák  (államnyomda,  egyetemi  nyomda,  Athe- 
naeum,  Franklin-társulat,  Lloyd-nyomda,  Pallas, 
Pesti  részv.-nyomda,  Homyánszky,  Stefaneum, 
Hungária- nyomda;  Posner,  Légrády,  Czettel  és 
Doutsch  kőnyomdái,  a  magy.  földrajzi  intézet), 
a  betűöntő  és  hangjegymetsző  gyár  képvise- 
lik. A  dohány-  és  szivarkészítés  3  nagy  állami 
gyárban  (3374  munkás)  folyik  (1909-ben  72 
millió  drb  szivar  és  484  millió  drb  szivarka, 
továbbá  35,000  q.  dohány).  Az  élelmi  ipar  terén 
a  tésztagyár,  szalámigyárak,  konzervgyárak, 
pezsgő-  és  cognaegyárak  említendők.  Ezenkívül 
a  főváros  területén  a  keményítőgyártás,  gyufa- 
gyártás, aranyműves-,  zománc-,  majolika-  és 
faience-ipar,  lámpa-  és  fémárúgyártás,  vasúti  ko- 
csigyártás, táviró-  ós  telefonkészülékek  gyártása, 
fegy\'er-  és  tölténygyártás,  jutagyártás,  rug- 
gyanta- s  guttapercha -gyártás,  fecskendőgyártás 
(Walser)  honosodott  meg. 

Az  ipar  terén  igen  jelentékeny  a  részvénytár- 
sulatok szerepe;  1891-ben  70,  1909-ben  már  262 
réazvénytársulat  foglalkozott  az  ipar  különböző 
ágaival  s  az  ezeknek  szolgálatában  álló  tőke  ezen 
idő  alatt  137-4  millió  K-ról  484-3  millió  K-ra 
emelkedett ;  a  részvénytársaságok  ekként  oszol- 
nak meg  iparcsoportok  szerint : 


Vas-  és  fémipar  .- , 

Qépgyártás— 

KÖ-,  agj&g',  üvegipar  ... 

Fa-  és  csontipar 

Bör-  és  sörteipar 

Fonó-  és  szövőipar   ...  ... 

Ruházati  ipar 

Papirosipar .. _, 

Élelmezési  ipar 

Vegyészeti  ipar   _ 

építőipar ._  _  ... 

SoksBorosító-  és  műipar... 


Részv.  társa-   Részvény- 
ságok száma     tőke  K 

19  61.314,000 

51  96.204,000 

39  44.8  3,000 

27  48.385,000 

4  5.400,000 

17  33.784,000 
6  639,000 

4  6.9.^0,000 

34  85.202,000 

35  83.528,000 

5  3.222,000 
22  14.871,000 


E  társulatok  498  millió  K  tiszta  jövedelmet 
értek  el  s  64»/o-os  osztalékot  fizettek ;  legdúsab- 
ban  kamatozott  a  vas-  és  fémipari  vállalatokba 
fektetett  tőke  (19-6«/o),  a  gépgyári,  börgyári  és 
élelmezési  részv. -társaságok  (12—15%).  Az  ipari 
vállalkozás  általában  véve  a  legjobb  befektetés- 
nek bizonyult,  amennyiben  állandóan  6— 10%-ot 
jövedelmez. 

Kereskedelem  tekintetében  jelentékeny  szerepe 
van  B.-nek  már  ma  is,  s  még  nagyobb  szerepe 
lesz  a  jövőben,  mint  a  Kelet  és  Nyugat  közvetí- 
tőjének a  nemzetközi  kereskedelemben.  A  fővá- 
ros kereskedelmének  fellendülésére  első  sorban 
a  hajózás  működött  közre ;  de  jelen  nagyságát  B. 
kereskedelme  csak  akkor  érte  el,  midőn  a  vas- 
úti hálózat  kiegészült  s  a  vasúti  közlekedés  ter- 
mészetes központjává  B.  vált.  A  közlekedési  esz- 
közök előteremtése  mellett  a  kereskedelem  erös- 
bödéséhez  szükséges  intézmények  is  teljes  szám- 
mal megvannak  immár  B.-en;  a  kereskedelmi 
vállalkozás  támogatására  jelentékeny  tökékkel 
rendelkező  pénz-  és  hitelintézetek  állanak  fenn  s 


a  hitelszövetkezet  B.-en  van  összesítve.  A  keres- 
kedelem fötényezője  az  árú-  és  értéktőzsde ;  ez 
eredetileg  (1853)  mint  gabonacsarnok  keletkezett, 
ami  szintén  hozzájárult  ahhoz,  hogy  a  magyar  ga- 
bonakereskedés súlypontja  Győrből  B.-re  átment. 
1864-ben  az  értéktőzsde  is  életbe  lépett.  Mind- 
két intézmény  együttes  igazgatósága  választott 
bírósági  joggal  bir;  ezen  bíróság  tárgyalásain 
egy  miniszteri  biztos  vesz  mindig  részt,  s  ítéletei 
ellen  felebbezésnek  helye  nincs ;  gyors  és  olcsó 
működése  nagyban  elősegíté  a  főváros  kereske- 
delmi viszonyainak  fejlődését  és  szoliditását,  sőt 
ezt  az  intézményt  később  a  külföldön  is,  és  kü- 
lönösen Bécsben  utánozták.  A  B.-i  tőzsdén  min- 
den nap  óriási  forgalmat  bonyolítanak  le,  csak  a 
gabonaforgalom  8—9  millió  q.-ra  rúg  évenkint 
(1875-ben  3*8  millió  q.) ;  a  jogosított  ügynökök 
száma  180  (124  a  gabona-,  37  az  értékpapírüzlet- 
ben, 19  egyéb  üzletekben),  a  tőzsde  látogatóké 
1500  (1873-ban  1263).  A  tőzsde  mellett  a  főváros 
kereskedelmi  érdekeit  képviseli  a  kereskedelmi 
és  iparkamara,  a  kereskedelmi  csarnok,  az  orszá- 
gos iparegyesület,  a  Kereskedelmi  Múzeum  és  a 
közraktárak.  Az  állami  segélyben  részesülő  Ke- 
reskedelmi Múzeum  célja  a  hazai  iparcikket  a 
fogyasztó  közönséggel  megismertetni  s  a  terme- 
lőket a  külföldre,  nevezetesen  a  keleti  országok 
piacaira  szállítandó  árúcikkek  felől  tájékoztatni ; 
e  célból  a  városligeti  iparcsarnokban  fennálló 
állandó  kiállításon  felül  ideiglenes  kiállításokat 
rendez  s  a  Balkán-félsziget  jelentékenyebb  vá- 
rosaiban fiókintézeteket  tart  fenn.  A  fövámpa- 
lotán  alul,  a  dunaparti  teherpályaudvar  közelé- 
ben épített  s  így  a  vasúti  és  hajóközlekedéssel 
szoros  kapcsolatban  álló  közraktárak  a  főváros 
költségén  Krajcsovics  Lajos  és  Basch  Gyula 
tervei  szerint  1880— 81-ig  1.960,000  K  költségen 
épültek  s  jelenleg  a  magy.  leszámítoló  és  pénz- 
váltóbank bérletében  állanak ;  hozzájuk  a  nevezett 
bank  kezelése  alatt  álló  gabona-elevátor  csatlako- 
zik, mely  1881—82.  Ulrich,  Plattich,  Zipperling 
és  Miklós  tervei  szerint  4Vi  millió  K  költsé- 
gen épült,  a  hajókon  érkező  gabonát  gőzerővel 
és  légnyomással  kiraktározza  s  kitűnő  beren- 
dezésével a  főváros  egyik  látványossága ;  a  köz- 
raktárak és  az  elevátor  400,000  q.  árú  befogadá- 
sára alkalmasak  s  az  utóbbi  forgalma  a  3  millió 
q.-t  meghaladja.  Az  elevátor  épülete  cölöpökön 
áll  8  160  vas  oszlopból  van  szerkesztve,  a  belső 
épület  egészen  vasból  készült,  a  benne  elhelyezett 
10  emelő-gép  290  gabonatölcsért  lát  el,  amelyek 
munkaképessége  12  óra  alatt  300,000  q.  A  fő- 
város kereskedelmének  emeléséhez  nagyban  fog 
hozzájárulni  az  összekötő  vasúti  híd  körül  terve- 
zett kereskedelmi  kikötő  építése. 

A  kereskedelem  egyik  jelentékeny  ága  a  mar- 
hakereskedés;  a  B.-i  marhavásárra  1910-ben 
314,619  drb  háziáUat  hajtatott  fel  ú.  m.  139,066 
drb  szarvasmarha,  121,947  borjú  52,490  juh  ós 
116  kecske.  Élénk  kereskedés  folyik  továbbá  ser- 
tésekkel (1.  az  állattenyésztésnél),  lovakkal  (a 
fővárosi  lóvásárokra  1910.  felhajtatott  50,858  ló, 
eladatott  29,745;  jelentékenyek  az  évenkint 
4-szer  tartott  országos  lóvásárok),  juhokkal,  ba- 
romfival, gyapjúval  (a  B.-i  piacot  külföldi  ke- 
reskedők is  nagy  számmal  keresik  fel),  disznó- 


Budapest  —     ■48     — 

zsírral  és  szalonnával  (igen  régi  jóhírü  árúcikkek); 
a  gabona  tekintetében  (1.  tőzsdénél),  melynek  heti 
forgalma  200,000  q.,  B.  a  külföldi  fogyasztó  pia- 
cok megrendeléseit  bármikor  nehézség  nélkül  tel- 
jesítheti, mert  itt  központosul  Magyarország  s 
a  Balkán-félsziget  gabonakereskedelme ;  jelenté- 
keny a  főzelékkel,  gyümölccsel  való  kereskedés, 
újabban  a  déligyümölccsel  való  kereskedés 
is  megindult.  Ezenkívül  a  kereskedés  tárgyai: 
liszt,  bor,  borszesz,  repce  és  lóheremag,  dohány, 
kender,  méz,  viasz,  állati  nyers  bőrök,  épület- 
es tüzelőfa,  kézmüárúk  stb. 

Az  áruforgalom  évről-évre  emelkedik ;  1874. 
csak  19  millió  q.-ra  rúgott,  ma  már  a  100  milliót 
meghaladja  (1890-ben  398, 1900-ban 622,  1910- 
ben  103-5  millió  q.) ;  ez  a  nagymérvű  emelkedés 
természetes  folyománya  a  főváros  gyors  felvirág- 
zásának, népessége  rohamos  szaporodásának; 
ennek  folytán  a  fogyasztási  cikkek  (élelmiszerek, 
gabonanemüek,  tüzelő-  és  világítószerek)  for- 
galma csaknem  megkétszereződött,  önálló  gyár- 
ipar keletkezett  s  a  kereskedelem  nagy  lendületet 
vett.  Hozzájárultak  továbbá  az  árúforgalom  eme- 
léséhez azok  az  intézmények,  melyek  oly  célból 
létesültek,  hogy  a  főváros  az  ország  kiviteli  for- 
galmának és  közvetítő  kereskedelmének  gócpont- 
jává váljék ;  ilyen  az  összekötő  vasút,  a  közrak- 
tárak és  elevátor  építése,  a  vasúti  hálózatnak 
B.-en  való  központosítása,  új  vonalak  megnyitása, 
a  régieknek  megváltása,  a  körvasút  kiépítése, 
végül  az  1890.  az  árúszállítás  terén  életbe  lép- 
tetett új  díjszabás,  valamint  általában  a  Baross 
Gábor  keresk.  miniszter  által  inaugurált  céltuda- 
tos nemzeti  irányú  közgazdasági  politika.  1910- 
ben  a  bevitel  70-2  (1874.  13-2),  a  kivitel  33-3 
(1874.  6-0)  millió  q.  volt ;  a  kivitel  tehát  nagy  ará- 
nyokban gyarapszik.  Az  árúforgalom  legjelenté- 
kenyebbágai :  a  gabona  (121  millió  q.),  élelmi  cik- 
kek (102  millió  q.),  tüzelőanyagok  (21-1  millió  q.) 
és  építőanyagok  (15  millió  q.).  A  kivitel  jelen- 
tékenyebb cikkei:  gabona  (2.032,864  q.),  sör 
{1.175.650  q.),  szesz  (398,494  q.),  liszt  (6-7  millió 
q.),  ásványvíz  (164,601  q.),  ásvány-  és  kőolaj 
{1.669,538  q.),  építőanyagok  (3-2  millió  q.),  kőszén 
{2  millió  q.),  bőr  és  bőrárúk,  zsiradék,  dohány, 
stb.  A  behozatal  gabonanemüekben,  élelmi  cik- 
kekben, tüzelöcikkekben  legnagyobb.  Az  árúfor- 
galom legnagyobb  részét  (73  millió  q.)  a  m.  kir. 
államvasutak  közvetítik ;  a  déli  vasút  árúfor- 
galma 1-8,  a  helyi  érd.  vasutaké  3"9,  a  Duna- 
gőzhajózási társulaté  7'9,  a  Magy.  folyam-  és 
tengerhaj,  r.  t.-é  3-8,  a  magánhajóké  12-8  millió  q. 

Hitelintézetek.  B.-en  a  hitelszükségletek  kieló- 
gitósóre  s  a  mindennapi  forgalom  lebonyolítására 
a  régi,  kipróbált  hitelintézetek  hosszú  sora  áll 
íeún.  Itt  székel  az  osztrák-magyar  bank  főintézete, 
továbbá  17  nagy  takarékpénztár  (közte  a  hazai 
tkpt.  20,  az  egyesült  fővárosi  tkpt.  20,  a  magy. 
orsz.  közp.  tkpt.  10"5,  a  magy.  ált.  tkpt.  20,  a 
belvárosi  tkpt.  16  millió  K  részvénytőkével),  a 
magy.  földhitelintézet  és  a  kisbirtokosok  országos 
földhitelintézete,  továbbá 72 bank-  és  jelzáloginté- 
zet (köztük  a  pesti  magyar  keresk.  bank  50,  a 
magy.  ált.  hitelbank  60,  a  magy.  leszámítoló  és 
pénz  váltóbank  40,  a  magy.  jelzáloghitelbank  40, 
a  hazai  bank  32,  a  magy.  agrár-  és  járadékbank 


Budapest 


127-6 

421-0 

19-2 

68-8 

278-6 

1,187-0 

152-2 

639-8 

95-4 

503-7 

573-2 

1,5871 

117-6 

420-4 

— 

699-3 

24,  a  magy.  bank  és  keresk.  r.-t.  40  millió  K  rész- 
vénytőkével). Az  összes  pénzintézetek  részvény- 
tökéje 1891.  63-8,'  1908.  421  (ebből  takarék- 
pénztárak 881)  millió  K-ra  rúgott,  értékpapír- 
birtokuk  420-4  millió  K  volt.  Egyes  üzletágaik 
állapota  volt  1910  végén :  betétek  1111-8,  váltó- 
tárca 11631,  lombardüzlet  395-6,  jelzálogüzlet 
2021-9  millió  K.  Az  évi  tiszta  jövedelem  52-8 
millió  K  volt  a  (részvénytőke  ll«/o-a  a  bankok- 
nál, 17-7«/o  a  takarókpénztáraknál),  az  osztalék 
8-6  és  14-27o  volt.  A  B.-i  pénzintézetek  szolid 
vezetésüknél  fogva  jó  hírnévnek  örvendenek  s 
méltán  igazolják  a  közönségnek  irántuk  való  bi- 
zalmát ;  ennek  köszönhetik  a  fényes  üzleti  ered- 
ményt, melyet  évek  óta  felmutathatnak,  tarta- 
lékuk nagysága  (a  részvénytőke  60*'/o-a,  kétszer 
nagyobb,  mint  a  bécsi  intézeteké)  pedig  minden 
rázkódtatás  ellen  védi  őket.  A  pénzüzlet  fejlődése 
az  összes  pénzintézetekre  vonatkozó  következő 
adatokból  tűnik  ki : 

1880      1891       1908 
millió  korona 

Részvénytöke  —    606 

Tiszta  nyereség  ...      8-0 

Betétek. _  175-6 

Váltótárca  _ 77-6 

Előleg  papírokra 14-8 

Jelzálogüzlet    ...  .     -     200-0 

Értékpapírok 94-2 

Közs.  és  törvényh.  kölcsönök     — 

Ezeken  kívül  fennáll  131  hitelszövetkezet  54 
milUó  K  törzsbetéttőkével;  üzleti  nyereségük 
rendszerint  az  alaptőke  6— 7<>/(,-a. 

A  fővárosban  fennálló  biztosüó-intézetek  (leg- 
nagyobb az  I.  magy.  bizt.  társ.  6,  a  Foncióre  3,  a 
Magy.-franc.  bizt.  társ.  2-5  és  a  magy.  jég-  és  vi- 
szont bizt. társ.  3  millió  K részvénytőkével)  177 
millió  K  részvénytőkével  rendelkeznek.  Tartalék- 
tőkéjük 9*9  millió  K.  Ez  intézeteken  kívül  számos 
külföldi  biztosító  intézetnek  van  B.-en  fiókigaz- 
gatósága. A  postatakarékpénztárak,  melYeknél  a 
cheque-  és  clearing-f  orgalom  is  be  van  rendezve, 
az  üzleti  tevékenységet  a  pénzforgalom  lebonyo- 
lításának megkönnyítése  által  szintén  tetemesen 
előmozdítják.  1910-ben  a  betét  takarékforgalom- 
ban 3-8,  cheque-forgalomban  280-8  millió  K,  a 
visszafizetés  pedig  16-8  ós  1313-8  millió  K. 

Helyi  forgalom  (1.  Budapest  közlekedési  tér- 
képét ós  a  Budapest  helyi  vasútjai  e.  mellék- 
letet). A  főváros  gyors  emelkedése  szükségessé 
tette,  hogy  a  helyi  közlekedés  is  megfelelöleg 
fejlesztessék.  E  tekintetben  B.  ma  már  a  leg- 
szükségesebb közlekedési  vonalakkal  rendelke- 
zik, úgy  hogy  alig  van  már  városrész,  mely  a 
forgalmat  nélkülözné.  Alig  van  nagyváros,  mely 
a  közlekedési  eszközök  oly  nagy  változatosságá- 
val dicsekedhetnék,  mint  B.  A  Dunán  a  Dunagöz- 
hajózási  társulat  gőzhajói  közvetítik  a  forgalmat 
a  Boráros-tértől  Óbudáig  és  Újpestig,  azonkívül 
csavargözösök  közlekednek  a  két  part  különböző 
pontjai  közt.  A  szárazföldön  a  hatóság  által  enge- 
délyezett 3  vonalon  a  Székesfővárosi  közlekedési 
vállalat  97  modern  társaskoesija  közlekedik,  me- 
lyek 1910-ben  11-1  millió  embert  szállítottak, 
ezenkívül  465  két-  ós  856  egyfogatú,  valamint 
544  számozatlan  bérkocsi  áll  a  közönség  rendel- 
kezésére. A  nagyobb  közlekedési  vállalatok  leg- 
régibbje a  pesti  (1866  és  budai  (1867  vállalatok 


Budapest 


—     49    — 


Budapest 


egyesítéséből  (1878)  keletkezett  Budapesti  köz- 
úti vasút,  mely  1895.  villamos  erőre  alakíttatott 
át,  ma  már  a  főváros  majdnem  minden  részét 
bevonta  forgalmi  hálózatába.  Jelenleg  f entartott 
18  vonalának  építési  hossza  73'2  km.,  a  közleke- 
désre ezidöszerint  (1911.  szept.)  680  kocsi  szolgál, 
naponként  12,000  menet  indíttatik,  mely  26.178,173 
km.-nyi  utatfutbe.  A  befektetetttőke64-7millióK. 

Az  1889.  Siemens  és  Halske  cég  által  létesített, 
most  részvénytársulat  tulajdonában  levő  Városi 
villamosvasút  17  vonalon  tartja  fenn  a  közleke- 
dést, melyeknek  pályahossza  50-1  km.,  a  közlekedő 
kocsik  száma  428.  B  vasút  az  első  villamos  vasút 
volt.  Befektetett  tőkéje  31  9  millió  K.  A  menetek 
száma  2.245,245,  a  kocsildlomóterekó  13.636,009. 
A  részvények  többségének  a  város  kezébe  jutása 
útján  a  város  e  vasútra  döntő  befolyást  biztosított 
magának.  B.  egyik  nevezetessége  a  37  km.  hosszú 
Ferenc  József  földalatti  vasút,  mely  1896.  épült  7-2 
ni  lUió  K  költséggel .  Említendő  továbbá  a  B.-Ú  jpest- 
Rákospalotai  közúti  (vili.)  vasút  (18-9  km.  pálya- 
hossz. 87  járómű),  mely  főleg  a  külvárosokkal 
való  forgalmat  közvetíti.  A  budai  várhegyre  a 
budui  heyypálya  (az  ú.  n.  sikló)  közvetíti  a  közle- 
kedést ;  éz  a  364,000  K  költségen  gr.  Széchenyi 
Ödön  által  1868—70.  drótkötél-rendszer  alapján 
Vignol-féle  síneken  létesített  pálya  30  foknyi  lej- 
téssel épült  s  részvénytársulat  tulajdona.  A  sváh- 
f^gyi  fogaskerekű  vasutat  egy  baseli  társulat 
ópltettti  1874. ;  hossza  3'9  km.,  emelkedése  259 
m.  1889-ben  a  Széchenyi-hegyig  hosszabbították 
meg  ;  forgalmát  csak  a  nyári  hónapokban  tartja 
fenn,  télen  azonban  a  föváios  saját  költségén 
tartja  fenn  a  közlekedést.  Ezenkívül  a  forgalmi 
eszközök  közt  a  Lánchíd,  Margithíd,  Ferenc  József 
ós  Erzsébet-híd  és  a  budai  várhegyet  átfúró 
alagút  említendő ;  ezt  Ürményi  József  által  ala- 
kított társaság  építette  1853—57.  összesen  egy 
millió  koronán  felüli  költségen,  Clark  Ádám 
tervei  szerint  s  vezetésével.  Hossza  350  m.,  szé- 
lessége 9"48  m.,  magassága  a  kapuzatoknál  10"6, 
a  közepén  7-85  m. ;  lejtése  1 :  58-hoz.  Részvény- 
társulat birta,  melytől  1906.  az  államra  szállt  át. 

Ezen  közlekedési  eszközök  évi  személyforgalma 
1875-ben  20.792,485,  1885-ben  32,138,324,  1895- 
ben  51.804.646,  1905-ben  115..344,6.33,  1910-ben 
végül  195.638,485  főre  rúgott;  évi  bevételük 
volt  1879. 3-28  millió  K,  1892.  6-52  millió  K.  1910. 
25-2  millió  K  volt  Az  egyes  vállalatok  1910.  évi 
forgalma  volt : 

KözaH  vasút    ...  ...  ... 

Városi  villamüs  vasút     _  

Ferenc  Jóasef  földalatti  vasút 

Budapest— Újpest— Rákospalotai  vasát    

Marg-ifszigeti  vasút     

Hcg:ypálya  (gözsikló ]    '.".  ".'  ...  '."  '.11 

Svábhegyi  fogaskerekű  vasút 

tíaékesföv    közlekedési   vállalat   (társaskocsi) 

Dnnagözhajózási  társaság  helyi  hajói 

Csavargözösök 

Lánchíd    _ J..  ...  .1.  [\[  ... 

Brasébethíd  ._  _ _11 — 

Margithíd  _ '_  ["  .. 

Ferenc  József-híd  .-.    ..  _  

Margitszigeti  híd   ,[[  _['   '_[ 

Alagút    "'  _ 

összes  személyforgalom    195.638,485 

1910-ben  a  hidakon  és  alagúton  3.520,667  kocsi 
közlekedett. 

Révai  Nagy  LeaOuma.  IV.  köt. 


100.356,078 

45.164,738 

4.167,688 

7.019,414 

101,515 

514,596 

262,963 

11.135,51íá 

473,573 

5.828,690 

4.590,000 

4.197,600 

4  04»,000 

5.589,200 

254,298 

1.938,600 


Aposta,  táviróéB  telefonB.  területén  nagy  töké- 
letességre van  fejlesztve ;  a  főváros  területén  77 
posta-  és  72  táviróhivatal  van ;  a  feladott  levél- 
postai küldemények  száma  1910-ben  16963  mil- 
lió (közte  7.231,084  drb.  ajánlott,  az  érkezett  le- 
vélpostai küldemények  száma  pedig  124  millió 
(közte  6.570,575  ajánlott)  volt ;  távirat  érkezett 
2.398,915  drb.  A  Puskás  Tivadar  által  létesített, 
most  állami  tulajdonban  levő  telefon-hálózat  az 
egész  fővárosra  ós  Újpestre  kiterjed ;  a  távbe- 
szélő-állomások száma  20,746,  ebből  245  nyilvá- 
nos ;  a  beszélgetések  száma  57*34  millió  a  helyi 
forgalomban,  13  millió  a  távolsági  forgalomban. 
B.  városi  távbeszélő-hálózata  összeköttetésben 
van  128  környékbeli  hálózattal;  az  interurbán- 
forgalomhoz az  összes  magyarországi,  181  ausz- 
triai, 11  boszniai,  28  németországi,  11  romániai, 
18  szerbiai  és  1  bolgár  távbeszélő  központ  van 
kapcsolva.  (A  fővárosi  hivatalokkal  és  intézetek- 
kel több  száz  telefonon  lehet  érintkezni.  Magán 
a  központi  városházán  1911  augusztusában  egy 
oly  központi  állomást  létesítettek,  mely  a  város- 
házán kívül  levő  telefonállomásokról  a  "Város- 
ház)) lií vassal  8  ha  ez  a  bekapcsolás  megtörtónt, 
az  illető  fellüvandó  egyént  vagy  hivatalt  megne- 
vezésével vagy  számával  lehet  felhívni.  Ez  a 
((Városháza  nevű  állomás  természetesen  csupán 
a  városházán  levőkkel  köti  össze  a  felhívót.)  A 
telefonhálózat  további  fejlesztése  és  olcsóbbá  té- 
tele az  új  központ  építése  után  várható.  Ugyan- 
csak Puskás  kezdeményezéséből  jött  létre  s  áll 
fenn  eddig  egyedül  nálunk  a  Telefonhírmondó. 

Közlekedés.  B.  az  ország  közlekedési  hálózatá- 
nak központja  s  több  nemzetközi  vasúti  vonalnak 
egyik  főgóca.Innen  indulnak  ki  az  ország  legjelen- 
tékenyebb közlekedési  vonalai,  melyek  a  fővárost 
a  haza  minden  részével,  úgyszintén  a  külfölddel 
közvetlen  kapcsolatba  hozzák.  A  magyar  kir. 
államvasutak  összes  fővonalai  innen  indulnak 
ki :  a  pozsonyi,  zsolnai,  ruttkai,  kassai,  mára- 
marosszigeti,  brassói,  aradi,  szegedi,  zimonyi, 
pécsi,  fiumei,  balatonvidéki,  gráci  és  bécsi  vo- 
nalak innen  ágaznak  szét ;  innen  indul  ki  a  déli 
vasút;  a  szentendrei,  esztergomi,  ráczkevei, 
czinkotai,  szentlőrinczi,  lajosmizsei  ós  buda- 
foki h.  érdekű  vasutak  itt  veszik  kezdetüket. 
Hozzájái'ul  még  az  áiniforgalom  szempontjából 
nevezetes  körvasút,  mely  a  főváros  nagyobb 
iparvállalataival  áll  kapcsolatban.  E  nagy  vasúti 
hálózat  összesen  28  pályaudvarral  bír,  melyek 
közül  18  egyedül  ceak  az  államvasút  tulajdoná- 
ban van.  A  személyforgalomra  szolgál  a  keleti 
(azelőtt  központi)  és  nyugati,  a  ferencvárosi, 
kelenföldi  és  a  két  kőbányai,  az  angyalföldi, 
óbudai,  császárfürdői  és  déli  vasúti  pályaudvar ;  az 
árúforgalom  a  józsefvárosi,  dunaparti,  nyugati, 
lipótvárosi  ós  angyalföldi  pályaudvaron  legélén- 
kebb. Ezekhez  járulnak  a  Dunagőzhajózási  tár- 
saság budai  és  pesti  hajóállomásai,  melyekről  a 
hajók  Bécs  és  Orsova  felé  közlekednek,  a  Magy. 
folyam-  ós  tengerhajózási  társaság  állomásai,  to- 
vábbá néhány  magánhajózási  vállalat  kikötőhe- 
lyei. A  kőpartok  mentén  hosszú  sorban  kötnek 
ki  a  gőzhajók,  uszályhajók  és  magánhajók  szá- 
zai, gyakran  külföldi  hajók  is.  1910-ben  össze- 
sen 1 1,439  hajó  érkezett,  közte  a  Dunagőzhajózási 


Budapeat 


—     50    — 


Budapest 


táwaságnak  5071  és  a  Magyar  folyam-  és  tenger- 
hajózásitársaságnak 211  l  hajója.Ateherforgalom 
legélénkebb  a  fővámháztól  a  dunaparti  teher- 
pályaudvarig terjedő  parton  ;  maga  a  pályaud- 
var y  millió  K  költségen  épült.  Két  vaggonköl 
csönzö-társulat  is  van  B.-en. 

A  személyforgalom  az  utolsó  években,  különö- 
sen a  zónatarifa  behozatala  óta,  óriási  arányokat 
öltött;  a  B.-t  érintő  összes  közlekedési  vonalak 
személyforgalma  1880.  csak  1.714,125  személyt 
tett ;  1885 : 2.871,531  személy  közlekedett  rajtuk, 
1888:3.227,007,  1889.  (a  zóna-tarifa  behozatalá- 
nak évében):  5.M3,tí04  1892:  8.036,761,  1900: 
16.171,683  és  191ü-ben  40.647,389.  A  személy- 
forgalom tehát  óriási  nagy ;  fejlődéséről  ós  az 
egyes  forgalmi  vállalatok  közt  való  megoszlásá- 
ról a  következő  adatok  adnak  képet : 

Az  Összes  f  jrgalmi  vállalatokra :  érkezett  elutazott 

1880    _ 982  1('8  7:<2,(  21 

18H0    _  — 3.458.4'J2  3.376, »40 

l"0,ü    — 8.02i,220  8.147,163 

1910    - 20.221,893  20.425,4w6 

Az  1910.  évi  forgalomból  e  ett : 

érkezés  elntaz^s 

a  m.  kir.  államvasutakra 11.999,413  12.132,50' 

a  déli  vasútra    162,067  2(>6,5a6 

a  h.  é.  vasutakra  ...  7.880,958  7.940  1(>4 

a  gőzhajózási  vállalatokra     ...            179,455  146,230 

Idegenforgalom.  A  főváros  csekély  idegen- 
forgalmának emelésére  1888.  fővárosi  bizottság 
alakult,  mely  a  külföldön  B.  iránt  az  érdeklődést 
felkelteni  s  az  utazó  közönség  figyelmét  főváro- 
sunkra felhívni  igyekezett ;  e  bizottság  működé- 
sét azonban  csakhamar  megszüntette,  B.  idegen- 
forgalma azonban  az  idegenforgalmi  vállalat 
megalakulása  óta  évről  évre  emelkedik  s  ma  az 
1885-iki  és  1896-iki  kiállítási  évek  forgahnát 
(102,252  és  152,567)  is  tetemesen  felülmúlja.  A 
fővárosi  fogadókban  megszállt  idegenek  száma 
volt  1887-ben  89,456,  189n-ben  121,646,  190i)-ban 
121,617  és  1910-ben  226,84  í-.  Az  idegenek  leg- 
nagyobb része,  65— 70^/0,  állandóan  magyaror- 
szági, 20°/o  ausztriai  s  csak  9— 12o/o  külfödi. 
191()-ben  volt  173,547  magyarországi,  29  376 
osztrák  ós  23.921  egyéb  külföldi,  közte  9511  né- 
met, 2:H63  román,  1745  francia,  1457  brit,  14Í-2 
amerikai,  l')89  orosz,  1075  szerb,  947  olasz,  823 
bosnyák,  696  török,  693  bolgár  és  567  svájci.  Az 
utolsó  években  B.  idegenforgalma  erősen  fellen- 
dült, ami  a  kedvező  közlekedési  viszonyokon  kí- 
vül az  idegenforgalmi  vállalat  működésére  vezet- 
hető vissza.  A  hotelviszonyok  javulásának  erre 
szintén  van  némi  befolyása. 

Élelmezés,  fogyasztás  (I,  a  Budapest  élelme- 
zése képmellékletet).  A  fővárosnak  jó  élelmi- 
szerekkel, nevezetesen  jó  hússal  és  tejjel  való  el- 
látása a  hatóságnak  régóta  egyik  főgondja  volt. 
B  célból  már  1872.  beszüntette  az  addig  létezett 
magánvágóhidakat  s  új,  sok  ideig  európai  hírű 
marhaközvágóhidat  építtetett;  ez  a  Henuicke 
és  V.  d.  Hude  tervei  szerint  3.550,000  K  költ- 
ségen emelt  épület  a  Soroksári-út  mentén,  a 
marhavásárral  együtt  275  ha.  területen  fek- 
szik. A  főkapu  oszlopait  Begas  híres  állatcso- 
portjai díszítik.  A  közvágóhíd  istállóiban  600  drb 
nagymarha  és  2000  drb  aprómarha  helyezhető 
ol ;  1888  óta  a  marhavásártéren  1200  drb  marha 


befogadására  szolgáló  faszerkezetű  istálló  építte- 
tett s  marhavásárcsamok  létesíttetett  3600  drb 
befogadásiira ;  a  főépület  40  vágókamarát  taital- 
maz,  melyek  falai  márványból,  padlója  porceüán- 
ból  való ;  a  vágókamarák  mögött  vannak  a  hűtő- 
kamarák, melyek  fölött  óriási  jégtartók  vannak 
elhelyezve.  A  tisztaság  fenntartása  cé  jából  a  köz- 
vágóhíd a  vizet  levezető  egész  csatornahálózattal 
van  körülvéve,  közepén  pedig  a  víztorony  emel- 
kedik. A  közvágóhíd  es  marhavásár  nagyarányú 
kibővítése  után  ez  az  intézmény  10  millió  K 
becsértéket  k'^pvisel.  1901 -ben  a  főváros  sertés- 
közvágóhidat  létesített,  egy  23  épületből  álló  s  6 
millió  K.  költségen  épült  mintaszerű  intézményt, 
mely  a  főváros  közélelmezósének  javításához 
lonyegf^sen  hozzájárult.  Legújabban  a  szegény 
néprétegek  élelmezésének  megkönnyítesi^í  (céljá- 
ból lóvágóhidat  es lóraeszárszekeket  nyitott;  be- 
állított továbbá  I9(i7.  húspároló  intezetet.  Mind- 
ezen intezetek  szigorú  állatorvosi  felügyelet  alatt 
állanak.  Évi  V2  millióra  rúgó  összes  költségeik 
mellett  ez  intézetek  (510,<iuO  vágatás)  kerek  1 
millió  K-t  szálUtanak  a  város  pénztárába. 

A  városnak  egészséges  hús-^al  való  ellátásán 
kívtü  a  főváros  hatósága  a  vásárügy  ellenőrzé- 
sét és  szervezetét  is  a  modern  igényeknek  meg- 
felelöleg  újjászervezte.  E  célból  a  főváros  külön- 
böző részén  elszórt  44  vásárpiac  helyebe  18H5 — 
97  években  1 1  Va  millió  K  költségen  egy  központi 
ós  5  kerületi  fiókvásárcsarnokot  éi)ített,  melyek 
27,881  m2  alapterületen  4000  árúhely  van.  lí 
csarnokokban  a  vidékről  szállított  élelmioikkek 
tetemes  szállítási  kedvezményben  részesülnek,  a 
vásárcs; írnokok  kezelése  és  ellenőrzése  pedig  ha- 
tósági személyek  által  történik,  úgy,  hogy  a  nagy- 
k<)zönség  könnyebben  juthat  jó  es  olesó  élelmi- 
cikkek  birtokába,  mint  az  eddigi  uyilt  piacokon, 
melyeken  az  élelmicikkek  ellenőrzése  hiányos 
volt.  A  vásárcsarnokok  tiszta  jövedelme  évi  fél 
millió  K,  vagyis  4"8»/o.  Bár  az  élelmezésnek 
remélt  olcsóbbodása  nem  következett  be,  mégis 
a  felhozatal  minő.^égének  javítá.sa  által  lénye- 
gesen javították  B.  közélelmezéset.  A  még  fenn- 
álló 18  nyilt  piacon  a  vásárigazgatóság  személy- 
zete végzi  az  elelmicikkek  ellenőrzését.  Az  árú- 
próbák vizsgálata  és  ellenőrzése  a  főváros  ve- 
gyes/.eti  és  tápszervizsgáló  intézetében  történik. 

Az  élelmié  kkek  rendkívüli  áremelkedése  a 
hatóságot  számos  intézkedés  tételére  inlította, 
melyeknek  célja  ii  kedvező  árképződés  előmoz- 
dítása. Ezek  közül  első  helyen  a  községi  ke- 
nyérgyár említendő,  mely  190.».  nyílt  meg  s  a 
pékek  határtalan  drágításának  szabott  határt, 
egyúttal  a  közönséget  olcsó  ós  jó  kenyérrel 
látja  el;  az  évi  termelés  (1910)  64,679  q  ke- 
nyér volt,  a  kenyérárak  (fehér,  félbarna,  barna) 
■^U,  26  és  22  f.  Egy  nagy  községi  tej  raktár 
szervezésere  nézve  is  megtörtentek  a  kezdő  lé- 
pések, a  szénuzsora  letörésére  pedig  a  hatóság 
574,0; >0  K  költségen  központi  tüzelőszerrakrárt 
létesített.  A  közélelmezés  javítása  érdekében 
általában  mindenfelé  történtek  intézkedések,  me- 
lyeknek eredménye  a  köz  ■!  jövőben  érezhetővé 
fog  vá  ni.  E  téren  a  társadalmi  működés  is  sorom- 
póba lépett ;  a  fővárosnak  jó  tejjel  való  ellát.isát 
a  központi  tejcsarnok  célozza,  egy  földbirtoké- 


BUDAPEST 


Budapest  székesfőváros  sertésközvágóhídja. 


Budapest  székesfőváros  lóhúsvágója. 


•Budapest'  cikkhez. 


ül 


.ELMEZÉSE. 


1  í-B*4^-^»^^  . 

1 

,1'  TP'-^  '^^ 

S 

mm 

F 

budapest  székesfőváros  kenyérgyára. 


Központi  vásárcsarnok. 


I 


RÉVAI  NAOV  LEXIKONA 


jdapest 


—     61 


Budapest 


Bokból  alakult  szövetkezet,  mely  naponként 
250,(J<>0  liter  tejet  hoz  forgalomba,  mely  a  leg- 
szigorúbb vizsgálat  alá  vettetik.  Fennáll  B.-en 
8  fogyasztási  szövetkezet,  összesen  33,554  taggal 
és  2b-3  millió  K  értékű  fogyasztással. 

A  fogyasztás  mennyisége  csak  a  fogyasztási 
adó  alá  vetett  cikkek  után  állapítható  meg.  B. 
lakossága  évenkint  átlag  380,000  q.  húst  (fejen- 
ként 45  kg.)  és  700,000  hl.  szeszes  italt  (fejenként 
90  l.j  fogyaszt,  ezenkívül  6  millió  drb  házi  és  vad 
szárnyast.  A  húsfogyasztás  fejenkénti  átlaga,mely 
nem  kielégítő,  az  idők  folyamán  még  csökkent. 
Az  összes  fogyasztási  cikkek  után  35  millió  K  ál- 
lami fogyasztási  adó  és  4  millió  községi  fogyasz- 
tási adópótlék  fizettetik. 

Adőviszonyok.  A  fővárosra  kivetett  egj'enes 
adó  összege  Í874-beu  19, 1891-ben  27-2, 1900-ban 
50-3  millió  K  volt  és  ma  a  60  milliót  meghaladja, 
miből  községi  pótlékra  20  millió  K  esik.  A  lakos- 
ság egy  fejére  átlag  45  K  állami  adó  és  15  K 
községi  pótlék  esik.  Legnagyobb  tétellel  szerepel 
a  házbéradó,  a  kereseti  adó,  az  általános  jöve- 
delmi pótadó,  a  nyilvános  számadásra  kötelezett 
vállalatok  adója  és  a  házbórkrajctlr.  A  házbéradó 
1871-ben  5-6,  1891-ben  11  millió  K  volt,  most 
14  millió  K,  melyből  4  4  millió  községi  pótlék.  A 
házbérjövedelem  1874-ben  45-2,  1891-ben  59*8 
millió  K  volt,  most  az  utolsó  évek  óriási  lakbér- 
emelései folytán  140  millió  K  ra  szállt  fel.  Fo- 
gyasztási adó  címen  fizettetett  1891-ben  218  mil- 
lió K  állami  adó  és  1*72  millió  K  községi  pótlók  ; 
ezek  az  összegek  máig  35  és  4  millió  K-ra  szök- 
tek fel.  A  fogyasztás  nagysága  kitűnik  abból, 
hogy  az  országra  kivetett  söradó  47,  a  házadó 
34,  a  boradó  23,  a  petróleumadó  25,  a  szeszadó  18 
és  a  részvénytársulati  adó  52°/o-a  B.-en  fizettetik. 
A  fővárosi  adópénztárba  1874-ben  13-2, 1891  ben 
25,  1910-ben  5-'-6  millió  K folyt  be;  az  adófizető 
felek  száma  ez  időben  136,000-ről  220,000-re 
emelkedett.  A  végrehajtást  szenvedő  felek  száma 
évenként  50— 60,000,  a  végrehajtott  adóösszeg 
7—8  milUó  K. 

Közművelődés. 

(L.  a  Budapesti    egxitUmi  épüh  elt  és  KudapeH  székes/óváros 
iskolái  képmellékleteket). 

A  közoktatás  terén  mutatkozó  nagy  lendület 
az  alkotmány  visszaállításától,  s  leginkább  a 
főváros  egyesítésétől  számítható.  A  XIX.  sz.  ele- 
jén Pesten  csak  8  iskola  volt  17,  utóbb  23 
osztállyal ;  1832-ig  az  általános  tannyelv  a  német 
volt,  mint  a  városi  hatóság  hivatalos  nyelve, 
és  mivel  1848-ig  a  tanítók  kivétel  néllnil  kán- 
torok voltak,  a  tanífeis  ügye  leginkább  csoli 
és  morva  zenészek  közébe  volt  letéve.  Pest 
városában  1832-ben  8  rendes  és  7  segédtanító 
működött,  150  illetőleg  80  váltó  frt  fizetéssel. 
1850-ben  Pesten  24,  Budán  13  elemi  iskola  volt, 
melyeket  összesen  9574  gyermek  látogatott;  az 
iskolában  alkalmazott  módszer  nagyon  hiányos 
volt.  A  hatvanas  évek  óta  vett  a  közoktatás  ügye 
nagyobb  lendületet;  Pest  városa  már  1860.  el- 
rendelte, hogy  a  tanítíls  nyelve  mindenütt  a  ma- 
gyar legyen,  1867.  pedig  egy  évi  próbatanítiishoz 
kötötte  a  tanítók  alkalmazását.  Az  1868-  XXXVIIl. 
t.-c.  hatása  alatt  a  pesti  városi  közgyűlés  1868 
dec.  17.  kimondotta  az  addig  róm.  kat.  hitfeloke- 


zeti  jellegű  (patronátusi)  elemi  iskoláknak  köz- 
ségivé való  átalakítását  s  1867  jún.  26.  Gerlóczy 
Károly  akkori  főjegyző  indítványt  tett  az  elemi 
iskolák  szaporítása,  új  iskolaházak  építése,  a  ta-- 
nítók  fizetésének  jaNitásji  iránt ;  a  flzetésja vitás 
1868.  megtörtént,  ugyanakkor  a  város  iskola- 
székekbe osztatott  be,  új  tanterv  lepett  életbe  s 
megindultak  az  iskolai  építkezések.  1869  aug. 
14.  alakult  meg  a  törvény  alapján  felállított  B.-i 
tankerületi  iskolatanács,  mely  1876-ig állott  fenn, 
továbbá  megalakult  21  iskolaszék.  1871-bfcn  ki- 
mondatott a  népiskolai  tanítók  nyugdljképessége  s 
a  tanítónők  alkalmazása.  1872-ben  alakult  az  orsz. 
közoktatásügyi  tanács,  ugyanakkor  Ti'efort  alatt 
új  polgári  iskolai  tanterv  készült ;  1876.  megala- 
kult a  fővárosi  közoktatásügyi  bizottmány,  1878. 
pedig  létrejött  a  fővárosnak  18  iskolaszékre 
való  felosztása.  Ezalatt  az  iskolák  száma  is 
évről-évre  emelkedett.  1870-ben  nyilt  meg  az  első 
polgári  iskola,  ugyanakkor  szerveztek  az  iparos- 
tanulók  rajziskoláit  s  az  ismétlő  iskolákat,  1872. 
az  alsó-  és  középfokú  kereskedelmi  iskolákat, 
1877.  az  iparostanulói  iskolákat,  1878.  a  közép- 
ipariskolákat, 1879.  az  iparrajziskolákat,  1886. 
pedig  az  ismétlő  iskolák  helyébe  az  ipariskolák 
és  alsófokú  kereskedelmi  iskolák  léptek.  A  fő- 
város egyesítése  óta  az  iskolák  egységes  szer- 
vezetet nyertek  s  a  tanítók  fizetése  végleg  ren- 
deztetett. A  kormány  1872  óta  ad  ranügyi  segélyt. 
A  főváros  a  községi  elemi  iskolák  számát  1873-tól 
1910-ig  55-ről  16U-ra,  az  osztályok  számát  240-ről 
1443-raemelte  sl868-1910-ig 34.601,797  K-t  for- 
dított iskolaépületek  emelésére.A  községi  elemi  is- 
kolák látogatóinak  száma  ez  idő  alatt  13,666-ról 
57,404-re  emelkedett.  A  népnevelés  fejlesztése 
mellett  a  közép  és  magasabb  oktatás  terén  is 
nagy  haladás  tapasztalható ;  ennek  ügyét  a  fő- 
város mellett  különösen  az  állam  vette  kezébe, 
amely  Trefort  minisztersége  alatt  az  egyete- 
met és  műegyetemet  a  modem  tudományos  fő- 
iskolák színvonalára  emelte,  azokat  kitűnő  tan- 
erőkkel ellátta  s  gazdagon  felszerelte.  Hasonló- 
kép fellendült  a  szakoktatás  s  a  művészeti  ok- 
tatás ügye  is,  úgy  hogy  B.  ma  a  közművelődés 
minden  ágazatában  kitűnő  szakiskolákkal  dicse- 
kedhetik. 

Tanintézetek,  iskolák.  A  B.-en  jelenleg  létező 
összes  iskolák  és  tanintézetek  a  következők : 

IskoHk  Tannlók 

ssáma  száma 

Kisdedóvó  95  8,157 

Kisdedóvóképző     i  187 

Elemi  népiskola     .    208  68  380 

Gazd.  és  háztart.  népiskola     ...  44  3,853 

Felső  népiskola     ...  ...  ._ —  — 

Polgári  iskola 45  16,758 

Tanító-  és  tanítónőképző      ..  9  1,«44 

Gimnázium...  ._ 80  9084 

Reáliskola   5  2,fi(JÖ 

Felsőbb  leányiskola        9  1.4.Ő0 

Keresk.  ég  ipari  tanonciskola  ...  65  18,474 

Ipa  i  és  keresk    szakiskula  ..  25  6,343 

Qazdasági  tanintézet 3  SOO 

Katonai  iskola 2  379 

Művészeti  iskola _   ...  19  4,839 

Vegyes  sztklskola     10  í'B 

Bittani  intézet- 5  186 

Műegyetem _ l  i,:!49 

Egyetem      ...  l  6;491 

Rmberbar.ítl  lellegú  iskola 29  11,091 

Össseien  616  160,972 


Budapest 


—     52     — 


Budapest 


Ezek  közül  maga  a  főváros  a  következő  isko- 
lákat tartja  fenn : 


Isko- 

Osztá-I 

Tanerő 

Tanuló 

lák 

lyok 

száma       y 

férfi 

nő 

férfi 

nő 

együtt 

Kisdedóvó  _ 

77 

-    1 



107 

8,400 

3,500 

6,900 

Elemi  népiskola   

160 

1443 

867 

1018 

30,087 

27,317 

57,404 

Qazd.  és  háztart.  népiskola- 

39 

135 

— 

— 

400 

1,881 

2.281 

Polgári  iskola 

33 

350 

226 

265 

7,160 

8,853 

16,003 

Főreáliskola     

2 

24 

42 

— 

1,098 

— 

1,098 

Felső  leányisk.  és  leánygimn. 

3 

20 

22 

19 

— 

826 

826 

Keresk.  és  ipari  szak-  és 

1 

tanonciskola—  - -  - 

98 

705 

121 

2 

18,156 

3,417 

21,573 

Összesen  

■    412 

2677 

1278 

1411 

60,291 

45,794 

106,086 

A  főváros  összes  közoktatásügyének  fejlődése 
a  következő  adatokból  ítélhető  meg,  melyek  a  B. 
területén  létező  összes  (mindennemű)  iskolákra 
vonatkoznak : 

Iskolák        Tanulók 


A  fővárosi  hatóságnak  a  közoktatásügy  terén 
hozott  áldozatai  igen  nagyok ;  míg  a  főváros  is- 
koláira az  iskolák  építésén 
ós  fenntartásán  kívül  1873- 
ban  398-913  koronát  fordí- 
tott, addig  ez  a  költség 
1880  ban  1.793,203, 1890-ben 
2.873,249,  1900.  6.539,505, 
1905-ben  9.100,192  és  1910- 
ben  15.199,973  koronára  rú- 
gott. Jelenleg  a  községi  is- 
kolákra fordított  költség  ós 
azok  jövedelme  a  követ- 
kező : 


1890 
1896 
1900 
1909 


278 
355 
419 
G16 


58,164 

96,487 

114,081 

150.972 


A  községi  iskolaügy  fejlődését  pedig  a  követ- 
kező adatok  mutatják : 

Iskolák  Osztályok  Tanerők  Tanulók 

száma  száma  száma  száma 

1878/74  100  385  300  17,419 

1884/85   136  675  667  32,693 

1894/96   ...  -.  ...           161  1,1?8  1,144  55,047 

1906/06   _  321  2,139  2,192  93,797 

1910/11   412  2,677  2,689  106,085 

A  községi  iskolaügy  ezen  extenzív  fejlesztése 
mellett,  mely  új  iskolanemek  szervezésében  nyer 
kif  ejozést.a  tanításűgy  intenzív  fejlesztése  és  töké- 
letesítése is  a  hatóság  törekvését  képezi ;  a  ható- 
ság abban  az  irányban  munkálkodik,  hogy  az  új 
tantervben  előirt  tanítási  anyag  a  főváros  külö- 
nös viszonyaira  való  tekintettel  dolgoztassék  fel. 
A  népiskolák  tanítási  anyagának  újból  való  meg- 
állapítása alkalmából  arra  törekedett  a  hatóság, 
hogy  a  népiskola  alsó  tagozatán  (I — III.  osztály) 
a  gyermek  közvetlen  környezetének  életéről,  az 
emberi  élet  legegyszerűbb,  legelemibb  viszonyai- 
ról, a  puszta  szó  teljes  mellőzésével,  erős  képze- 
tek bevezetésével  gondoskodjék,  míg  a  felső  fokon 
(IV— VI.  osztály)  a  nemzeti  és  gazdasági  élet  kö- 
veteléseit teljes  figyelemre  méltatva,  a  közmű- 
veltség lerakott  alapjának  betetőzése  a  feladat. 
Jelenleg  szerepet  játszik  az  új  tantervben  a  fiuk- 
nak kézi  munkára  való  nevelése,  vagyis  az  ú.  n. 
slöjdoktatás  is,  mely  eddig  a  szegény  gyermekek 
részére  létesített  napközi  otthonban  honosíttatott 
meg.  Nevezetes  szerepet  játszanak  a  községi  ok- 
tatásügyben a  gazdasági  és  háztartási  iskolák, 
melyek  az  ismétlői  skolákat  hivatvák  pótolni,  to- 
vábbá legújabban  a  továbbképző  tanfolyamok,  s 
a  rajzoktatás  fejlesztése,  a  tanonciskoláknak 
szakok  szerinti  elkülönítése  is  lényeges  haladást 
jelent  az  oktatásügy  terén.  Fennáll  újabban  az  a 
törekvés  is,  hogy  a  fővárosi  népiskolákba  egy 
külön  felállítandó  fővárosi  tanítóképző  intézetből 
kikerülő  oly  tanítók  alkalmaztassanak,  kik  a  nép- 
iskolai tanítók  eddigi  átlagos  képesítésénél  jóval 
magasabb  ós  a  főváros  speciális  viszonyainak 
megfelelő  képesítéssel  bimának. 


reáliskolák  ... --. 

felső  keresk.  iskolák  ...  _ 
felsőbb  leányiskolák  ...  _.. 

polgári  ifkolák 

iparrajziskola    -.  ... 

elemi  népiskolák  ._.  _.  

iparostanonciskolák    ...  ... 

keresk.  tanonciskolák ... 

ismétlő  nópiskolák_.  ...  . 
keresk.  női  tanfolyamok  _. 

kisdedóvók   _ 

össs 


költség 
421,521 
555,251 
211,870 

3.281,523 
413,644 

8.421,812 

702,200 

49,  60 

a95,4íJ0 

95,520 

801.872 


jövedelem 

137,570 

273,104 

84,396 

497,722 

13,656 

76,000 


78.900 
1.220 


15.199,973       1.162,568 

B.  és  egész  hazánk  legelső  tanintézete  a  kir.  tna- 
gyar  tudomány  egyetem,  mely  népességre  nézve 
Európa  legnagyobb  főiskolái  közé  sorolható  (1. 
Egyetem).  A  központi  épület  ma  a  teológiai  és  jog- 
szak elméleti  tanszókeit  foglalja  magában,  a  de- 
centralizált orvosi  s  bölcsészeti  tanszékek  és  inté- 
zetek elhelyezésére  a  kormány  több  mint  8  millió 
K-án  külön  épületeket  emelt,  melyek  kitűnő  s 
célszerű  berendezésük  s  gazdag  felszerelésüknél 
fogva  jó  hírben  állanak ;  ilyenek  az  üllőiúti  tele- 
pen az  orvosi  klinikák,  melyek  Weber,  Kolben- 
heyer  és  Skalnitzky  tervei  szerint,  olasz  renais- 
sance  ízlésben  emelt  épületekben  vannak  elhe- 
lyezve ;  az  élettani  intézet ;  a  tvszki  orvostani  in- 
tézet ;  a  természettudományok  ápolására  épített  s 
mintaszerűen  berendezett  vegytani,  élettani,  ter- 
mészettani és  természetrajzi  intézetek.  A  bölcsé- 
szeti kar  elméleti  tanszakai  1910.  a  régi  műegye- 
tem épületét  foglalták  el.  Könyvtára  igen  gazdag 
(320,000  köt.);  füvészkertje  meg  van  csonkítva  s 
eddigi  helyéről  a  Margitszigetre  való  áthelye- 
zése van  tervben.  Az  egyetem  évi  költségvetése 
3.300,000  K,  melynek  legnagyobb  része  saját 
vagyona  (29  millió  korona)  jövedelmében  nyer 
födözetet.  Hazánk  második  főiskolája  a  József- 
műegyetem,  a  Budán  1846.  alakított  József-ipar- 
tanodából fejlődött,  1871.  az  egyetemhez  hasonló 
szervezetet  nyert,  egy  évvel  reá  Pestre  helyezte- 
tett át  s  1883.  a  Múzeum-kőrúton  (Steindl  Imre 
tervei  szerint  850,000  frt  költségen,  olasz  renais- 
sance  stílben  készült)  díszes  új  épületet  nyert, 
melyből  1909.  a  Ferenc  József-Md  budai  feje 
mellett  épített  új  épületcsoportba  költözött  át; 
4  szakosztályában  (építészi,  gépészmérnöki,  mér- 
nöki és  vegyészi)  35  rendes,  10  rendkívüli  és  14 
magántanár  működik,  hallgatóinak  száma  1463. 
A  főiskolákhoz  számítandó  még  az  egyetemmel 
kapcsolatos  központi  papnevelő  intézet,  továbbá  a 
premontrei,  ciszterci  és  kegyestanítórendi  hittani 
intézet,  a  ref .  teol.  akadémia  és  az  orsz.  rabbi- 
képzöintézet.  Legújabban  pedig  főiskolai  rangra 


BUDAPESTI  EGYETEMI  EPÜLETEK. 


*Budapestt  etlMiee, 


RÉVAI    NAGY  LEXIKONA 


BUDAPEST  SZÉKESFŐVÁROS  ISKOLAI. 


.       '          «•          •*J«!S*'< 

■^fi*  "^^"^^í 

"-^B 

■■ 

1 

^jm^^^^^^^H 

^^^^■■^^^^^^■1 

M 

f-%,  *■ 

-^ 

^P 

i« 

: 

^a 

^e^k 

i« 

^^ 

^H^ 

'e 

^ 

^H 

^'"^E 

!• 

>">^  '^^^^^^^^^H 

^^^^^^^^^^^^B 

^^H 

p 

*í'^ 

^^^^H 

^^1 

'Budapest'  eikkhez. 


RÉVAI  NAOY  LEXIKONA 


Budapest 


-     53     — 


Budapest 


emeltetett  az  jíl latorvosi  akadémia,  melynek 
Steindl  Imre  által  1880-81.  emelt  épületcsoportja 
az  Erzsébetvárosban,  a  Rottenbiller-utcában  van. 
A  terület  25,776  m^-t  foglal  el ;  az  épületeket 
övezó  parkozott  udvarban  áll  Azary  Ákos  orvos- 
taníír  mellszobra. 

A  középiskolák  rohamosan  fej  lödnek ;  míg  1855. 
B.-nek  csak  2  középiskolája  volt,  ma  20  gimná- 
zium és  5  reáliskola  gondoskodik  a  fiatalság 
neveléséről.  Az  intézetek  közül  kiemelendő  az 
1889  óta  a  Ferenc  József  nevelőintézettel  is 
egybekapcsolt  ü.  ker.  királyi  kat.  főgimnázium, 
meiy  1777.  az  egyetemmel  kapcsolatban  helyez- 
tetett Budára  s  ezért  egyetemi  főgimnáziumnak 
is  neveztetik ;  a  tanárképző  intézet  gyakorló  gim- 
náziimia  («minta-gimnázium»),  mely  a  tanárkép- 
zés  céljának  is  szolgál ;  az  V.  ker.  állami  főreál- 
iskola, a  VII.  ker.  Barcsay-utcai  főgimnázium 
az  ország  legnépesebb  középiskolája  (1039  nö- 
vendék) :  az  István-úti  főgimnázium ;  a  kegyes- 
rendi,  az  ág.  ev.  s  a  ref .  főgimnázium.  A  közép- 
iskolák közt  van  3  leánygimnázium,  legrégibb 
az  orsz.  nőképző-egyleté  (1896).  Ide  sorolható  a 
Tökölyanum  is  (1830),  mely  görög  keleti  vallásii 
szerb  ifjaknak  lakást  és  ösztöndíjat  ad.  A  közép- 
iskolákhoz számitandók  a  felsőbb  leányiskolák  ; 
ilyen  7  van  B.-en  (2  állami,  2  községi,  2  feleke- 
zeti 8  1  magán) ;  egyik  (Erzsébet-nőiskola)  felsőbb 
tanítónőképezdével  kapcsolatos  leánynevelő  inté- 
zet ;  hasonló  intézeteket  tartanak  fenn  az  orsz. 
nőképző-egyesület,  az  angol  kisasszonyok  és  a 
Sacré-coeur  apácák. 

Tanítóképző  intézete  3  van  a  fővárosnak ;  leg- 
nagyobb a  «Paedagogium»  néven  ismeretes  áU. 
polgári  és  elemi  iskolai  tanítóképző  intézet,  gya- 
korlóiskolákkal, asztalos-,  esztergályos-  és  fa- 
faragászati  tanműhellyel,  gazdasági  tanfolya- 
mokkal s  gipszöntö  műhellyel ;  hozzá  van  csa- 
tolva az  orsz.  tanítói  árvaház.  A  tanítónőképzésre 
6  intézet  szolgál,  közte  a  VII.  ker.  polgári  és  a 
II.  ker.  elemi  tanítónő-  és  nevelőnöképző  intézet, 
utóbbi  elemi  gyakorlóiskolával,  amaz  felsőbb 
leányiskolával  egybekapcsolva.  Van  továbbá  3 
felekezeti  tanítónőképző ;  végül  állami  torna- 
tanítóképző  tanfolyam. 

A  népnevelés  ügye  a  főváros  áldozatkészsége 
mellett  (fenntartásuk  évenkint  S'/j  millió  K-ba 
kerül)  óriási  haladást  tett  ugyan,  de  a  lakosság 
rohamos  szaporodásával  mindamellett  lépést  tar- 
tani alig  képes.  Századunk  elején  B.-en  összesen 
8  elemi  iskola  volt  17  osztállyal,  1869.  már  60, 
1881 -ben  150,  1892-ben  168,  s  jelenleg  208,  köz- 
tük 160  községi.  Az  iskolába  járó  gyermekek 
száma  1869-ben  19,207  volt,  1881-ben  38,513, 
1892-ben  47,909  s  jelenleg  63,330.  A  népisko- 
lák jelenleg  a  magyarosodás  előmozdításának  fő- 
eszközei.  Van  ezenkívül  B.-en  65  kereskedelmi 
és  ipari  tanonciskola  (13,474  tanulóval)  és  45  pol- 
gári iskola  (16,758  tanulóval). 

A  kisdedóvás  szolgálatában  95  óvó  (közte  77 
községi)  áll,  melyben  8157  gyermek  részesül  gon- 
dozásban ;  az  1891.  évi  XV.  t.-c,  mely  a  kisded- 
óvók felállítását  követeli,  e  téren  is  nagy  fel- 
adatot ró  a  fővárosra,  amennyiben  40,000  óvó- 
köteles gyermek  elhelyezéséről  kell  gondoskod- 
nia ;  ezt  a  szükségletet  azonban  a  fennálló  kisded- 


óvók egyáltalában  nem  birják  kielégíteni.  Az 
óvó-  és  gyermekkertésznők  képzése  az  országos 
kisdedóvóegyesület  óvóképzőjében  s  a  Fröbel- 
nőegylet  gyermekkertésznöi  képző  intézetében^ 
történik. 

Szakiskolák  tekintetében  is  nagyot  fejlődött  a 
főváros;  ide  tartozik  a  B.-i  kereskedelmi  testület 
által  fenntartott  keresk.  akadémia  (1857),  1  ál- 
lami, 3  községi  és  2  magán  felsőkeresk.  iskola, 
női  kereskedelmi  tanfolyam ;  az  állami  középipar- 
iskola és  felső  építőipari  iskola,  áll.  iparművészeti 
iskola,  községi  iparrajziskola,  2  állami  nőipar- 
iskola,  a  keleti  kereskedelmi  akadémia  stb. ;  a.  m. 
kir.  kertészeti  tanintézet  nagy  kísérleti  kertjével 
a  Ménesi-úton,  a  Gellérthegy  alatt ;  a  Ludoviceum, 
mely  1802.  állíttatott  fel  s  1872.  a  magyar  hon- 
védség tisztjeinek  kiképzésére  szolgáló  akadé- 
miává (intézetté)  alakíttatott  át,  a  hadapródiskola 
stb. 

Művészeti  tanintézeteink  legjelesebbjei  az  or- 
szágos m.  kir.  zene-  és  a  színművészeti  akadémia, 
a  nemzeti  zenede,  a  budai  zeneakadémia,  a  ma- 
gyar zeneiskola,két  m.kir.  festészeti  mesteriskola 
és  a  szobrászati  mesteriskola,  az  orsz.  mintarajz - 
iskola  és  rajztanárképző  és  a  m.  kir.  üvegfesté- 
szeti intézet. 

Megemlítendő  a  régi  állat-  és  növényhonosító 
társaság  feloszlása  folytán  a  fővárosra  szállt  és 
a  legmodernebb  külföldi  állatkertek  mintájára 
jelenleg  szervezés  alatt  álló  állatkert,  melyre  a 
főváros  2Ví  millió  K-t  költött ;  megnyitása  1912 
május  havában  lesz. 

Közműveltségi  állapot.  Mindamellett,  hogy  a 
főváros  ós  a  kormány  vállvet^^e  működtek  közre 
a  közoktatásügy  emelésén  s  a  műveltség  terjesz- 
tésén, B.  közművelődési  viszonyai  még  sem  fej- 
lődtek annyira,  hogy  teljesen  kielégítőknek 
lehetne  mondani.  A  népnevelés  terén  még  min- 
dig sok  a  teendő.  A  fővárosi  iskolákat  a  roha- 
mosan fejlődő  lakosság  igényeihez  mérten  évről- 
évre  szaporítani  kell,  de  a  tanköteles  gyermekek 
nyilvántartásának  hiányossága  mellett  az  iskola- 
kerülők száma,  bár  folyton  csökken,  mégis  elég 
jelentékeny  .Ezért  az  írni-olvasni  nem  tudók  arány- 
száma is  igen  nagy  s  csak  lassan  csökken ;  a  fő- 
város összes  lakosságából  ugyanis : 

1869  1880  1890  1900 

írni-olvasni  tudott  59-9o/o  66-2o/o  72-6o/o  77-5% 

Csak  olvasni  tudott _.    SSo/o  l-4o/o  0-9o/„  i-(fl/^ 

Sem  írni,  sem  olv.  nem  tudott    86-8o/o  32-*>/o  ae-öo/o  21-57n 

A  6  éven  felül  népesség  közül  pedig 

1869  1880  1890  1900 

írni-olvasni  tudott 68-5%  75-3<'/o  82-30/O  88-2«/o 

Csak  olvasni  tudott- 3-7 '/„  V6%  1-1%  l'l'/o 

Sem  írni,  sem  olv.  nem  tudott  27  87o  23-l''/o  16-6%  10-70/o 

1900-ban  545,051  lakos  tud  írni-olvasni,  6981 
csak  olvasni,  151,416  ellenben  (közte  88,015  nő)  a 
műveltség  ezen  alapfeltételeit  nélkülözi.  Az  anal- 
fabéták száma  kerület,  kor,  vallás  és  nemzetiség 
szerint  nagyon  különböző;  a  kerületek  közül 
legműveltebb  a  Belváros,  melyben  az  analfabé- 
ták aránya  csak  ll-g^/o,  legrosszabbak  a  viszo- 
nyok Óbudán  és  Kőbányán  (28-3  és  2860/0).  Budán 
az  arány  átlag  234,  Pesten  21'2,  a  főváros  bei- 
telki  részében  20,  a  kültelken  297.  A  nemzeti- 
ségekközt a  legműveltebb  a  magyar  (20-5o/o  anal- 
fabéta) és  német  (204),  legkevésbbé  művelt  a  tót 


Budapest 


—     M 


Budapest 


(40"6) ;  a  hitfelekezetek  közt  az  írni-olvasni  nem 
tudók  aránya  a  következő:  izraelitáknál  18'2, 
helvéteknél  121,  ágostaiaknál  18,  katolikusoknál 
236"/o-  Legkisebb  az  analfabéták  száma  a  10—15 
éves  korosztíUyban  (2-3o/o,  1869-ben  még  21«/o), 
onnan  kezdve  folyton  emelkedik  (25—30  évig 
7-5,  40  45  évig  14-5,  60-65  évig  238,  80—85 
évig  33"2o/o).  Az  írni-olvasni  nemtudók  aránylag 
nagy  számát  a  vidékről  nagy  tömegekben  ide- 
tóduló felnőtt  népesség  okozza,  melynek  alacsony 
művelődési  fokán  a  főváros  fejlett  iskolai  intéz- 
ményei sem  változtathatnak. 

Értelmiségi  kereset  Az  értelmiségi  kereset 
1890-ben  13,641,  1900-ban  21,694  egyént  (közte 
5766  nőt)  foglalkoztat,  vagyis  az  egész  la- 
kosság 9  3"/o-át.  Ez  a  tömeg  ekként  oszlik 
meg:  törvényhozás  179,  közigazgatás  5M5, 
igazságszolgáltatás  5445,  egyházi  szolgálat  13.:!8, 
tanügy  f>837  (ebben  3227  nő),  közegészségtigy 
2321,  tudományos  egyletek  454,  irodalom  és 
művészet  1737,  egyéb  értelmiség  933.  Az  egyes 
ágak  közül  emUthető :  állami  tisztviselő  3207,  fő- 
városi tisztviselő  741,  biró  385,  ügyvéd  1009, 
szerzetes,  apáca  883,  tanító,  tanár  3811,  orvos 
1076,  szülésznő  717,  hírlapíró  579.  Az  értelmi- 
ségi kereset  legerősebben  a  Belvárosban  van 
képviselve,  utána  a  U.  és  I.  kerület  és  a  Lipót- 
város következik,  utolsó  helyen  a  III.  és  X.  kerü- 
let. Budán  valamivel  nagyobb  az  értelmiség  ará- 
nya mint  Pesten. 

Tvdományos  intézetek,  muzeumok  (1.  a  Bu- 
dapesti muzeumok  képmellékletet).  Hazánkban 
minden  tudományszakma  legkiválóbb  gyűjtemé- 
nyei 8  elsőrangú  intézetei B.-en központosulnak; 
nemcsak  a  főváros,  de  az  egész  ország  legelső 
tudományos  gyűjteménye  a  Magyar  Nemzeti 
Múzeum,  mely  József  nádor  kezdeményezésének 
gyümölcse,  ki  az  1807.  évi  országgyűlésen  azon 
tervvel  lépett  fel,  hogy  a  gróf  Széchenyi  Ferenc 
által  1802.  az  országnak  adományozott  könyv-, 
régiség-  és  éremtár  általános  múzeummá  bővít- 
tessék ki.  Az  intézet  másoktól  is  becses  ajándé- 
kokat nyervén,  annak  mostani  épülete  a  gróf 
Batthyány  Antal  hercegprímástól  odaajándéko- 
zott telken  1837—47.  létesült ;  1867  óta  az  ország- 
gyűléstől évenkinti  (most  400,000  K)  segélyt 
nyervén,  fejlődése  akadálytalanul  folyhatott. 
Gyűjteményei  közül  a  könyvtár  2.101,0(X)  drb 
könyvet,  kéziratot,  oklevelet,  hírlapot  és  halotti 
levelet  foglal  magában  s  főleg  hungarikákban  igen 
gazdag ;  legritkább  kincsei  a  Corvinák,  kéziratai 
közt  a  Halotti  beszéd  és  könyörgés ;  1  evéltára  sok 
régi  nemes  család  ősi  okiratait  őrzi ;  az  érem-  és 
régíségtár  tisztán  nemzeti  jellegű  ugyan,  de  gaz- 
dagságánál fogva  párját  ritkítja ;  leggazdagabb 
népvándorlási  emlékekben,  amely  tekintetben 
minden  más  európai  muzeumot  felülmúl.  Az  ál- 
lattár különösen  a  rovar-  és  madárgyűjtemény 
tekintetében  szolgálhat  mintaképül,  az  ásványtár 
szintén  a  kontinens  leggazdagabb  gyűjteményei 
közé  tartozik,  a  fűvészeti  tár  főleg  Haynald  La- 
jos hagyatéka  által  gyarapodott.  A  néprajzi  tár 
(mely  a  Városligeti  Iparcsamokban  van  elhe- 
lyezve) 80,000  drbból  áU,  leginkább  a  magyar 
nép  és  a  magyarokkal  rokon  népek  etnográfiá- 
ját öleli  fel ;  benne  van  elhelyezve  a  Xántus-féle 


keletázsiai  gyűjtemény,  a  gr.  Zichy  Jenő-féle 
kaukázusi  gyűjtemény  stb.  Végül  említendő  a 
Deák-szoba,  a  nagy  államfóríiura  vonatkozó 
ereklyék  gyűjteményével. 

A  Nemzeti  Múzeum  mellett  hazai  közművelő- 
désünk második  főtényezője  a  Magyar  Tudomá- 
nyos Akadémia,  mely  gróf  Széchenyi  István 
nagylelkű  adományának  (1825)  köszöni  létét  s 
1830  nov.  17.  alakultmeg  (bővebben  1.  Akadémia). 
A  muzeumok  közül  említendő  továbbá  az  Erzsébet 
királyné  múzeum  (a  kir.  palotában),  a  fővárosi 
múzeum  (a  Városligetben),  a  maga  nemében  pá- 
ratlan mezőgazd.  múzeum  (ugyanott),  a  m.  k. 
földtani  intézet  gazdag  múzeuma,  a  technológiai 
iparmuzeimi,  a  Petőfl-ház. 

A  tudományos  gyűjtemények  és  intézetek  so- 
rában említendő  az  országos  m.  iparművészeti 
múzeum,  m.  kir.  technológiai  iparmúzeum,  orsz. 
tanszermúzeum,  keresk.  múzeum,  a  m.  kir.  föld- 
tani intézet,  a  meteorológiai  és  földdelejességi 
intézet,  a  m.  kir.  központi  statisztikai  hivatal,  a 
fővárosi  statisztikai  hivatal,  az  országos  levél- 
tár ós  a  fővárosnak  1686.  k  letkezett  igen  gaz- 
dag levéltára ;  a  könyvtárak  közül  a  Nemzeti 
Múzeum,  a  M.  Tud.  Akadémia,  az  egyetem  és  a 
műegyetem  könyvtára,  továbbá  a  fővárosi  könyv- 
tár (melynek  palotája  a  Tisza  Kálmán -téren  épül), 
a  m.  k.  közp.  statisztikai  hivatal,  a  képviselő- 
ház, az  orvoskar,  a  nemzeti  kaszinó  könyvtára. 
Kiváló  újabb  szakintézetek  még  az  állatélettani 
kísérleti  állomás,  a  m.  kir.  rovartani  állomás,  az 
állami  vetömagvizsgáló  hWomé^,  a  m.  kir.  kémiai 
intézet,  a  szőllészeti  kísérleti  állomás  és  ampelo- 
lógiai intézet,  melyek  mind  Budán  célszerűen  be- 
rendezett új  épületekben  helyeztettek  el.  Jelen- 
tékenyebb tudományos  társulatok  a  m.  kir.  ter- 
mészettudományi (10,000  tag),  a  magyarhoni 
földtani,  a  m.  történelmi,  a  m.  földrajzi,  a  ma- 
gyarorsz.  néprajzi,  az  országos  embertani  és  ré- 
gészeti, a  m.  heraldikai  és  genealógiai,  az  orsz. 
m.  képzőművészeti,  a  m.  iparművészeti  társulat, 
a  matematikai  és  fizikai,  a  m.  pedagógiai,  a 
budapesti  filológiai  társaság ;  a  B.-i  kir.  orvos- 
egyesület,  a  m.  mérnök-  és  építészegylet,  a  ma- 
gyarorsz.  gyógyszerészegylet,  a  m.  orsz.  állat- 
orvosegylet, a  m.  orvosi  könyvkiadó  társulat,  a 
m.  orvosok  és  természetvizsgálók  vándorgyűlése, 
az  orsz.  erdészeti  egyesület,  az  országos  köz- 
egészségügyi egyesület,  országos  középiskolai 
tanáregyesület,  az  Adria-egyeslUet,  a  magy.  köz- 
gazdasági társaság,  a  két  társadalomtud.  társa- 
ság stb.  Az  irodalmi  egyesületek  közül  első  a 
Kisfaludy-társaság,  mely  a  magyar  költészet, 
széppróza  és  mübirálat  fejlesztésére  1836.  ala- 
kult, a  Fetöfi-társaság  (1875),  a  m.  prot.  iro- 
dalmi társulat,  a  Szent  István-társulat,  a  Luther- 
társaság  stb. 

A  közművelődést  szolgáló  v.  egyébként  köz- 
hasznú számtalan  egyesület  közül  az  országos  m.  ;' 
iskolaegyesület,  a  m.  országos  balneologiaí  egye- 
sület, az  országos  nőképző  egyesület,  a  Fröbel 
nőegylet,  az  országos  iparegyesület,  országos  m. 
gazdasági  egyesület,  a  m.  lovaregyíet,  a  m.  tu- 
rista-egyesület, a  m.  atlétikai  klub;  —  az  em- 
berbaráti és  jótékony  egyesületek  közül  a  B.-i 
ált.  poliklinikum,  a  mentő-egyesület,  a  Jósziv- 


BUDAPESTI  MUZEUMOK, 


nBudapestsí  oikkhet. 


RéVAI   NAGír   lEXIKUNA 


Budapest 


—     56     — 


Budapest 


egyesület,  a  m.  gazdasszonyok  országos  egyesü- 
lete, a  Vöröskereszt-egylet,  a  Feherkereszt-egy- 
let,  a  Mária  Dorothea-egyesület,  a  pesti  jótékony 
nőegylet,  a  tanítók  Eötvös-alap  egyesülete,  az 
országos  állatvédő-egyesület;  —  a  túrsas  egyle- 
tek közül  a  nemzeti  kaszinó,  az  orsz.  kaszinó, 
a  magyar  tisztviselők  országos  egyesülete,  az 
Otthon  írók  és  hírlapírók  köre,  a  Budapesti  új- 
ságírók egyesülete,  a  pesti  Lloyd- társulat,  a  ka- 
tonai kaszinó,  az  országgyűlési  körök,  a  kerületi 
ós  egyéb  kaszinók,  a  szabadkömives-páholyok 
említhetők. 

A  művészet  terén  is  irányadó  szerep  jutott  a 
fővárosnak.  A  művészeti  intézmények  között  ki- 
váló hely  illeti  meg  a  színházakat,  melyek  nem- 
zeti művelődésünknek  mindig  hathatós  tényezői 
voltak. 

A  főváros  színészete  nagy  és  állandó  hatást  tett 
a  fcirsadalmi  és  művesz-élet  fejlődésére.  A  múlt 
század  végén  állandó  színpad  hiányában  ván- 
dorlásai között  szokott  be -betérni  a  magyar  Tha- 
lia,  s  Kelemen  László,  az  első  magyar  rendezett 
színtársulat  vezetője  hozta  ide  már  művészi  ele- 
mekből összeállított  vándor- csapatát.  A  színészet 
első  állandóbb  tanyája  a  dunaparti  rondella,  a 
régi  erődítményekből  fennmaradt  bástyatorony 
primitív  belseje,  majd  a  budai  deszka-aréna  és 
a  Hacker-szála  volt,  míg  ugyanakkor  a  magyar 
mágnások  protekciója  által  fenntartott  Gizella- 
téri  fényes  színházban  a  német  múzsa  aratta  ba 
béraít ;  később  ebben  játszhattak  a  magyar  szí- 
nészek is  hetenkint  kétszer,  s  Déryné  (1.  o.) 
főleg  itt  aratta  babéraít.  Az  állandó  magyar  szín- 
ház eszméjét  Kulcsár  és  Fáy  András  vetették  föl 
s  a  Grassalkovích  herceg  által  ajándékozott  kere- 
pesiúti telken  1837  aug.  22.  megnyílt  a  Nemzeti 
Színház.  Kezdetben  kevés  eredeti  darab  mellett 
sok  fordítást  adtak,  s  Kisfaludy  Károlynak 
műveit.  Majd  Szigligeti  teremtette  meg  írói 
reputációját  drámái-,  vígjátékai-  s  népszínmű- 
veivel, mely  utóbbiak,  mint  új  génre,  csak- 
hamar nagy  kedveltséguek  örvendtek.  Az  inté- 
zet anyagi  viszonyai  is  javultak ;  a  főnemesség 
adományaiból  600,000  K  gyűlt  össze  a  szín- 
ház segélyezésére  (gróf  Károlyi-alapítvány),  I.  Fe- 
renc József  király  pedig  120,000  K  évi  segély- 
összeget utalványozott,  mely  idővel  420,000  K-ra 
emelkedett ;  ez  összegből  820,000  K  az  operának, 
100,000  K  a  Nemzeti  Színháznak  jut.  A  hatvanas 
évek  ritka  nagy  föllendülést  hoztak  a  színpad- 
nak, az  1863.  megalakult  szinésziskola  pedig  a 
mai  múvészgeneráció  nagy  részét  nevelte. 

1875.  alapíttatott  a  Népszínház,  mely  túlnyomó 
részben  a  fővárosi  hatóság  támogatásával  jött 
létre  (a  főváros  telket  s  1.130,000  K  segélyt  adott) 
s  most  is  annak  felügyelete  alatt  áll.  B  színház  a 
népies  és  operetté -múzsa  alkotásait  mutatta  be  s 
Tamássy  és  Blaháné  művészete  a  népszínműnek 
folytonos  diadalokat  biztosított  s  egész  légióját 
hívta  munkára  a  modern  népszínmű- íróknak.  A  kö- 
zönség megváltozott  ízlése  azonban  a  Népszín- 
házát válságból  válságba  sodorta  s  miután  egy 
Vígopera  létesítését  célzó  kísérlet  is  kudarcot 
vallott,  a  Népszínház  társulata  teljesen  felosz- 
lott, a  színházat  az  állam  a  Nemzeti  Színház  át- 
építésének idejére  (10  évre)  utóbbi  részére  bérbe- 


vette, ami  által  a  Népszínház  eredeti  rendelteté- 
sében való  visszaállításának  lehetősége  kétsé- 
gessé vált. 

Az  opera  1884.  vált  el  a  Nemzeti  Színháztól, 
hogy  sugárúti  (később  Andrássy-úti)  fényes  palo- 
tájába költözzék.  A  roppant  összegbe  kerülő  épü- 
le*  oly  terheket  involvált  s  oly  kevéssé  volt  jöve- 
delmező, hogy  operánk  mai  napig  is  deficittel  küzd. 
Művészeti  vezetése  is  ingadozást  mutat,  a  kül- 
földi művészeknek  a  hazai  erőkkel  szemben  ér- 
vényesülő dédelgetése  a  nemzeti  operaművészet 
megizmosodását  késleltette.  Függeléke  a  Nem- 
zeti Színháznak  a  budai  Várszinház,melyben  a  téli 
hónapokban  hetenkint  kétszer  játszanak  a  neve- 
zett intézet  művészei.  Az  utolsó  évtizedekben  több 
új  színház  alakult,  így  a  könnyebb  színművészet- 
nek hódoló  Vígszínház  (181^6),  a  Magyar  Szín- 
ház (189'i),  a  tisztán  operetteket  művelő  Király- 
színház (1903)  és  az  arénából  állandósított  Feld- 
fele  Fővárosi  Városligeti  Színház.  Hozzájárul 
még  a  krisztinavárosi  Fővárosi  nyári  színház, 
melyben  Krecsányí  Ignác  temesvári  színtársulata 
mulattatja  nyaranta  a  főváros  közönségét.  Egy 
új  népopera  építése  (a  Tisza  Kálmán-téren)  most 
nyert  befejezést, 

A  zene  művelésén  az  operaházon  és  a  már  em- 
lített intézeteken  kívül  egyes  zenei  egyesületek 
és  társulatok  fáradoznak.  Az  opera  zenekarából 
alakult  filharmóniai  társulat  közöttük  az  első  he- 
lyet foglalja  el ;  hangversenyei,  melyek  a  klasz- 
szikus  művészet  mellett  a  jelesebb  modern  szer- 
zeményeknek is  helyt  adnak,  B.  zenei  életének 
kimagasló  pontjai  s  az  orkesztrális  zene  elismert 
értékű  jelenségei.  A  zenekedvelők  egyesülete 
(zene-  és  énekkar)  leginkább  oratóriumok  előadá- 
sában fáradozik  s  különösen  énekkarának  iskolá- 
zottsága által  tűnik  ki ;  a  budai  zeneakadémia 
szintén  ezt  a  műfajt  műveli.  B  kitűnően  szerve- 
zett s  jeles  közreműködőktől  támogatott  zenei  tár- 
sulatok mellett  még  néhány  négyes- társaság  a  ka- 
mara-zene ápolásának  él  ;  a  fővárosi  nagy  zenemű- 
kereskedések pedig  (Rózsavölgyi,  Harmonia,Bárd, 
Méry)  a  télfolyamán  a  legkiválóbb  bel-  és  külföldi 
művészek  közreműködésével  hangversenyeket 
rendeznek  s  újabban  a  kevésbbé  jómódú  közönség 
részére  az  ú.  n.  népszerű  (olcsó)  hangversenyeket 
honosították  meg.  Általában  mondhatni,  hogy  B. 
zenei  élete  az  utolsó  évtizedekben  óriási  hala- 
dást tett ;  ma  már  igen  nagyszámú  rendes  hang- 
versenylátogató közönsége  van,  a  legkiválóbb 
művészek  körútjokban  B.-en  is  megállapodnak  s 
a  zenei  élvezetek  minden  neme  dúsan  kínálkozik 
a  téli  évad  hangversenyeiben.  Az  egyházi  zene 
szintén  gondos  művelésben  részesül,  a  nagy  ünne- 
peken zenés  misék  művészi  előadása  gyönyörköd- 
teti a  hívőket. 

AképzömüvészetvalamennYiművészeti  ág  kö- 
zött a  legfiatalabb  a  fővárosban,  de  immár  erő- 
ben  megizmosodott.  Szolgálatában  állanak  mű- 
vészeti gyűjtemények  és  szakiskolák.  Művészeti 
gyűjteményeink  közül  első  &  Szépművészeti  Mú- 
zeum, mely  az  országos  képtárnak  (alapja  a  her- 
ceg Esterházy-féle  híres  képtár,  melyet  az  állam 
26  millió  K  költségen  megvásárolt  és  tovább 
fejlesztett)  a  Nemzeti  Múzeum  képtárával  (újabb 
képek)  való  egyesítéséből  jött  létre  s  ma  már  az 


Budapest 


—    56 


Budapest 


eui'ópai  nagy  képtárakkal  is  kiállja  az  összeha- 
sonlítást.A  több  mint  900  képből  álló  régi  képtár 
az  olasz  iskolákon  kívül  (Rafael,  Piombo,  Lottó,  R. 
Ghirlandajo,  Luini,  Giampetrino,  Bassano,  Gior- 
gione,  Correggio,  Tintoretto)  igen  gazdag  a  hol- 
landi és  flamand  iskola  müveiben,  de  kivált  a 
spanyol  művészet  gazdagsága  által  (7  Murillo,  4 
Goya,  Velázquez,  Greco)  vált  híressé.  Modern 
képtárában  (600  drb)  a  magyar  művészeken  kí- 
vül (Munkácsy,  Benczúr,  Paál,  Lotz,  Zichy,  Szé- 
kely) neves  külföldi  mesterek  is  (Segantini,  Böck- 
lin,  Lenbach)  szép  számmal  vannak  képviselve. 
Gazdag  a  múzeum  graílkai  osztálya.  A  szobrá- 
szati gipszgyüjtemény  berendezés  alatt  van.  Ki- 
egészítő része  a  japán  művészeti  gyűjtemény. 
A  Szépművészeti  Múzeum  tartozéka  az  Aka- 
démia palotájában  elhelyezett  történelmi  arc- 
képcsarnok, továbbá  az  államnak  hagyományo- 
zott Ráth  György -múzeum,  gazdag  képtárral  ós 
műipari  gyűjteményekkel.  Értékes  magángyűjte- 
mények is  nagyobb  számmal  vaunak  (Nemes 
Marcell,  Lederer,  Bnyedy,  Glüek,  gr.  Andrássy 
Gyula,  Jánosi, Kohner,  Kilényi,  Ernszt  Lajos  stb.). 

A  művészeti  gyűjteményeken  kívül  a  már  em- 
lített művészeti  tanintézetek  és  gyűjtemények 
fiatalabb  művésznemzedék  nevelését  célozzák, 
amit  azonkívül  a  közoktatásügyi  minisztérium 
külföldi  ösztöndíjak  engedélyezésével  is  előmoz- 
dít. Nagy  hatása  van  a  művészeti  élet  fokozására 
az  Orsz.  Magyar  Képzőművészeti  Társulatnak, 
mely  1861  óta  áll  fenn  s  évenkint  többször  vál- 
takozó hazai  és  nemzetközi  tárlatai  által  a  mű- 
érzék  fejlődését  s  a  képzőművészetek  iránti  ér- 
deklődést máris  magas  fokra  juttatta ;  e  kiállí- 
tások alkalmával  történik  a  kormány  érmeinek 
8  díjainak  odaítélése  is ;  az  ott  kiállított  jelenté- 
kenyebb művek  közül  szokott  a  kormány  éven- 
ként néhányat  a  Szépművészeti  Múzeum  képtára 
részére  megvásárolni.  A  nagyfokú  pártolás  mel- 
lett a  magyar  festőművészet  rövid  idő  alatt  nagy 
lendületnek  indult  8  a  festészeti  mesteriskolák 
(Benczúr  Gyuláé  1883)  és  számos  magánműterem, 
valamint  a  képzőművészeti  társulat  műterem-bér- 
házának felállítása  annak  további  felvirágzását 
biztosítja.  A  főváros  építészeti  fejlődése  a  képző- 
művészetek fellendülésének  is  újabb  lökést  adott, 
amennyiben  a  nevezetesebb  középületeknek  majd- 
nem mindegyikében  jelentékeny  rész  jutott  hazai 
művészeink  közreműködésének  is ;  a  szobrászat 
fejlődéséről  a  hazai  művészeink  vésője  alól  ki- 
került újabb  szobrok  tanúskodnak. 

Az  irodalom  B.-en  központosul ;  a  fővárosban 
létesített  tudományos  intézetek,  a  nagy  könyvtá- 
rak, a  tudós  társaságok  mind  közreműködtek 
abban,  hogy  B.  váljék  a  magyar  irodalom  köz- 
pontjává. Hozzájárultak  a  nagy  kiadóhivatalok 
(Athén aeum,  Franklin-Társulat,  Pallas,  Révai, 
Singer  ós  Wolfner,  Szent-István-társulat)  s  a 
40  év  előtt  még  kizárólag  német,  ma  már 
egészen  megmagyarosodott  könyvkereskedések, 
melyeknek  az  irodalom  fejlesztésében  nagy  ér- 
demük van.  -Tekintve  azt,  hogy  hazánknak 
majdnem  összes  tudományos  társulatai  B.-en  szé- 
kelnek s  a  tudományos  kutatások  alapfeltételei 
is  majdnem  kizárólag  csak  itt  vannak  meg :  ter- 
mészetes, hogy  a  magyar  tudományos  irodalom 


B.-en  fejlődött  mostani  virágzására.  A  tudomá- 
nyos irodalommal,  melynek  fő  lüktető  ere  a  Ma- 
gyar Tudományos  Akadémia,  a  királyi  természet- 
tudományi társulat  stb.,  a  szépirodalom  is  a  Kis- 
faludy-, Petőfi-társaság,  Mübarátok  köre  s  más 
tényezők  (színházak)  hatása  alatt  lépést  tartott;  a 
politikai  viszonyok  alakulása  pedig  a  hírlapirodal- 
mat is  nem  remélt  kiterjedésre  juttatta.  Jelenleg 
megjelenik  B.-en  70  politikai  lap,  6  helyiérdekű 
lap,  34  szépirodalmi  lap,  474  szaklap,  folyóirat 
és  élclap,  összesen  595  lap ;  ezek  közül  magyar 
nyelvű  484,  magyar  és  német  nyelvű  41,  magyar 
és  más  nyelvű  4,  német  46,  tót  7,  oláh  6,  rutén 
1,  horváti,  francia  3,  szerb  1, héber  1.  (1847-ben 
14,  1851-ben  7,  1892-ben  344  magyar  lap  jelent 
meg  B.-en).  A  könyvnyomdák  száma,  mely 
1892-ben  87  volt,  most  203. 

A  sport  is  virágzásnak  örvend  B.-en  és  főleg  a 
lóversenyek  keltenek  nagy  érdeklődést,  ezeket  a 
nemzeti  kaszinó  kebeléből  alakult  lovar-egylot 
rendezi;  tavasszal  és  ősszel  több  napig  tartanak 
a  lóversenyek,  melyeknek  legérdekesebbje  a  Szt. 
István-díjért  (80,000  K)  való  versengés.  A  B.-i 
versenytér  a  Kerepesi-út  mellett  van  s  a  mo- 
narchiában a  legszebbek  s  legjobbak  közé  tar- 
tozik. A  közel  jövőben  e  tér  a  főváros  tulajdonába 
megy  át  s  új,  a  mainál  alkalmasabb  versenytér 
fog  megnyílni.  Újabban  meghonosodtak  az  úr- 
lovas-  ós  ügetöversenyek  az  alagi  pályán.  Nagy- 
ban dívik  B.  környékén  a  vadászat  és  különösen 
a  rókavadászat.  A  céllövészetet  a  polgári  lövöl- 
dékben űzik ;  a  tornászat,  atlétika,  vívás  szolgála- 
tában több  egyesület  (nemzeti  tornaegylet,  ma- 
gyar atlétikai  klub  stb.)  áll ;  a  regatta-sport  több 
csónakegylet  létesítése  által  magas  fejlettséget 
ért  el;  a  sport  minden  ágában,  kivált  úszásban  ós 
evezésben  Magyarország,  illetve  B.  európai  hír- 
névre és  tekintélyre  tett  szert.  A  korcsolyázásnak 
is  nagyban  hódol  a  közönség.  Legújabban  az 
eddig  elhanyagolt  turistaságot  is  felkapták,  me- 
lyet immár  több  egyesület  fejleszt.  A  ski-  és 
hegyiszánkó-sport  újabban  szintén  tért  foglalt. 

A  jótékonycélú  intézetek  közül  a  vakok  orszá- 
gos intézete,  a  siketnémák  áll.  intézete,  az  iz- 
raelita siketnémák  országos  intézete,  a  képez- 
hető hülyék  2  áll.  iskolája,  a  hülyék  intézete 
(Frim),  a  f  őv.  községi  s  a  Klotild  szeretetház,  a 
Mária-intézet,  a  Margit  leánynevelő  intézet,  a 
Mária  Dorottya  tanítónői  menedékház,  12  árva- 
ház (köztük  az  Erzsébet  fővárosi  leány-,  a  József 
és  Mayer  Ferenc  fi-,  a  prot.  orsz.  árvaház,  a  ma- 
gyar gazdasszonyok  orsz.  árvaháza,  a  tanítók 
árvaháza,  a  pesti  izr.  nőegylet  leányárvaháza, 
az  izr.  flárvaház),  összesen  900  gyermekkel,  to- 
vábbá az  áll.  gyermekmenhely,  több  bölcsőde,  a 
Gyermekbarát- egyesület,  a  szünidei  gyermek- 
telep-egyesület említendő.  A  főváros  évenként 
2V2  millió  K-t  fordít  jótékony  intézeteire,  miből 
1  millió  az  intézetek  saját  bevételeiben  nyer  fö- 
dözetet.  A  szegényügy  szolgálatában  áll  a  2  sze- 
gényház, melyben  Í300  szegény  nyer  ellátást  (az 
intézetek  vagyona  3-8  milUó  K,  a  főváros  éven- 
ként V2  millió  K-val  járul  a  fenntartáshoz),  a  4 
községi  árvaház  (340  gyermek ;  5  millió  K  va- 
gyon és  200,000  K  évi  fenntartás),  a  népkonyhák 
és  a  ker.  elöljáróságokkal  karöltve  működő  ált. 


i 


Budapest 


57     - 


Budapest 


közjótékonysági  egyesület.  A  nyilt  szegényügy 
a  ker.  elöljáróságok  igazgatása  alatt  áll ;  3200 
szegény  állandó  és  6000  egyén  rögtöni  segély- 
ként évente  500,000  K-t  nyer,  továbbá  nép- 
konyhajegyekkel, fa-  és  szénutalványokkal,  ru- 
hával való  ellátás  egészíti  ki  a  hatósági  műkö- 
dést. Nagy  betegsegélyző  pénztárak  s  az  ált. 
munkásbiztositó  hivatal,  az  állami  munkaközve- 
títő hivatal,  jogvédöegyletek  s  újabban  alapított 
és  alapítandó  népotthonok  és  népszállók  a  szociál- 
politikai működés  legfőbb  tényezői.  A  főváros  to- 
vábbá 200,000  K-val  támogat  felekezeti  és  társa- 
dalmi jótékony  intézeteket  és  az  iskolás  gyerme- 
keket tankönyvek  kiosztásával  (64,000  kötet), 
felruházással  (7000  gyermek)  és  napközi  ottho- 
nokban (egész  napi  felügyelet  és  étkeztetés,  68 
napközi  otthon  6787  tanulóval)  segélyezi.  (A  fővá- 
ros kezelése  alatt  álló  3  árvaház  ós  a  községi 
szeretetház  alapítványi  tőkéi  1.658,730  K-ra,  az 
cvi  júnüókok  54,000  K-ra  rúgnak.  A  népkonyha 
alapítványi  összegei  55,000  K.  Ösztöndíjakra, 
segélyekre,  jutalmakra,  özvegyek,  árvák,  szegé- 
nyek felsegítésére,  gyermekmenhelyekre,  leien- 
í'ekre,  bölcsödékre,  kiházasításokra,  cselédek  ju- 
talmazására, nevelésére  és  elhelyezésére  tett  ala- 
pítványok összege  4.234,000  K,  ebből  az  összeg- 
ből 3.796,000  K-t  a  főváros  adományozott). 

KözegrészségUgry . 

Általános  áttekintés.  B.  közegészségügyi  vi- 
szonyai a  régi  időben  igen  kedvezőtlenek  voltak ; 
a  halandósági  arány  a  XIX.  sz.  első  felében  állan- 
dóan 50»/oo  körül  mozgott  és  még  a  hetvenes 
évek  elején  is  40-nél  több  volt.  Nem  ok  nélkül 
állott  B.  egészségtelen  és  nagy  halandóságú  város 
hírében ;  a  fertőző  betegségek  sok  áldozatot  kí- 
vántak és  a  tífusz  állandóan  pusztított.  B  kedve- 
zőtlen viszonyok  az  erősen  fertőzött  talajban,  az 
egészségtelen  kútvízben,  melyetrészben  szüretlen 
Dunavíz  pótolt  és  a  közegészségügyi  szolgálat  hiá- 
nyosságában találta  okát.  Bár  a  nagy  halandóság 
oka  nemcsak  kizárólag  a  főváros  helyi  viszonyai- 
ban volt  keresendő,  hanem  részben  abban  is,  hogy 
hazánkban  úgy  gazdasági,  mint  általános  műve- 
lődési tényezők  közreműködése  következtében  az 
élettartam  általában  rövidebb  s  a  halandóság  na- 
gyobb, mint  az  előbbre  Imladt  nyugateurópai 
államokban,  a  fővárosba  pedig  az  ország  minden 
vidékéről  tódul  a  népesség  s  így  ez  sem  vonhatja 
ki  magát  az  országszerte  uralkodó  vitalitás  be- 
folyása alól :  mégis  kétségtelen,  hogy  a  régi  időben 
nagyon  fertőzött  talaj,  a  rossz  levegő,  a  szüretien 
víz,  a  hiányos  csatomázás,  az  egészségtelen  la- 
kásviszonyok 8  magának  a  lakosságnak  a  köz- 
egészségügy követelményeivel  szemben  tanúsí- 
tott közönye  nagy  részben  hozzájárult  a  halandó- 
ság fokozásához  s  általában  a  közegészségi  viszo- 
nyok súlyosbításához.  A  hatóság  első  sorban  a 
fertőző  betegségek  elleni  küzdelemre  törekedett 
8  az  1881  júl.  1-ével  életbeléptetett  bejelentő- 
kényszer  és  óvóintézkedések  által  terjedésüknek 
gátat  vetett.  Ehhez  járult  a  fertőző  betegek  el- 
különítése, fertőző  kórházak  és  fertőtlenítő  inté- 
zet létesítése,  valamint  a  közegészségügyi  szol- 
gálatnak intenzivebbé  tétele,  minek  következté- 
ben a  halálozás  aránya  lényegesen    csökkent 


(1874-ben  ezer  lakóra  430  haláleset,  1880-ban 
33-5, 1890-ben  29-2, 190  )-ban  20-6, 1910-ben  18'n). 
Ezzel  szemben  ugyan  a  születések  száma  is  csök- 
kent (1874-ben  441,  1890-ben  34-2,  1910,-ben 
25-4),  de  a  viszonyok  javulása  a  természetes  sza- 
porulat növekedésében  (1880-ig  alig  1—20/^,0, 
most  7—8,  sőt  a  múlt  évtized  végén  12—13,  ezer 
lakóra)  -világos  kifejezést  nyer.  Legkedvezőbbek 
a  viszonyok  azon  kerületekben,  melyekben  a 
vagyonosság  s  intelligencia  nagyobb  s  a  lakosság 
egészséges  táplálkozásra,  mértékletes  életmódra 
8  tisztaságra  legtöbb  gondot  fordít  (így  a  IV.  ke- 
rületben a  halálozási  arány  11-4,  az  V.-ben  14"3 
1000  lakos  után) ;  legnagyobb  a  szegényebb  né- 
pesség körében  (a  X.  kerületben  17-3,  a  IX.-ben 
18-8,  a  m.-ban  20-6).  A  legsűrűbben  fellépő  halál- 
okok a  gümőkór,  bólhurut  és  béllob,  tüdő-  és  mell- 
hártyalob ;  ezek  mellett  a  heveny  fertőző  bajok  fel- 
lépése volt  gyakori  s  pusztításaik  nagyok  voltak. 
10,000  lakosból  1892-ben  30  halt  meg  fertőző  be- 
tegségekben most  14—15.  Az  1881.  életbe  lépte- 
tett óvintézkedések,  nevezetesen  a  fertőző  beteg- 
ségekre kimondott  bejelentési  kényszer  a  fertőző 
bajok  terjedését  erősen  korlátolta  (azok  behoza- 
tala előtt  óvenkint  10,000  lakos  közül  44—56  halt 
meg  fertőző  bajokban),  de  azért  különösen  a 
kanyaró  és  vörheny  még  mindig  pusztít,  míg  a 
dif  teritisz  a  szérumoltás  óta  erősen  megcsappant. 
Az  1910.  évi  statisztikai  adatok  szerint  házas- 
ság köttetett  827  .  Született  22,206  gyermek, 
vagyis  ezer  lakóra  25*4 ;  ezek  között  törvénytelen 
volt  5580,  vagyis  25-lVü-  Ezenkívül  halvaszü- 
letett 742  gyermek  és  2988  elvetélést  jelentettek 
be.  Meghalt  1 6,130  egyén,  ebből  2208  idegen  (nem 
B.-i  lakos),  még  pedig  a  következő  fontosabb  ha- 
lálokokban:  hasi  hagymáz  170,  kiütéses  hagymáz 
30,  kanyaró  140,  tüdölob  87,  vörheny  350,  szamár- 
hurut 95,  croup-diftéria  142,  influenza  36,  ázsiai 
kolera  8,  gyermekágyi  láz  44,  egyéb  fertőző  ba- 
jokban 364.  Tüdővész  2661.  Nem  fertőző  bajok: 
szervi  szívbaj  663,  érelmeszesedés  648,  tüdőlob 
937,  bélhurut  1108,  veselob  403,  veleszületett 
gyengeség  867,  aggaszály  589,  baleset  449,  ön- 
gyilkosság 400,  emberölés  73.  Korra  nézve  volt 
az  elhaltak  között  3268  egyóven  aluli  gyermek, 
1587  gyermek  az  1—5  éves  korban. 

A  kolera  eddig  Sizben  látogatta  meg  B.-et,  ami- 
dőn is : 

megbetegedett      meghalt 

1831  ..  2450  1626 

185*- 65  „ 3620  1848 

1866     .- 4082        1944 

1872—73  ...  —  ...    5284        2558 

1886     1164         565 

1892     889         499 

1910     ...       0  8 

1911  szept.  16-ig...      17  8 

Testi  és  szellemi  hiányokban  szetivedök.  A  fő- 
város területén  1900-ban  521  vak,  477  siketnéma, 
2104  elmebeteg  ós  456  hülye  találtatott,  összesen 
3558.  Ezek  közül  intézetekben  volt  elhelyezve  ; 
245  vak,  104  siketnéma,  2017  elmebeteg  és  236 
hülye.  A  B.-en  létező  intézetek  tehát  a  testi  és 
szellemi  hiányokban  szenvedőknek  csak  */s  részét 
képesek  befogadni. 

Közegészségügyi  szolgálat.  A  közegészség- 
ügyi központi  igazgatást  a  polgármester  nevé- 
ben a  fővárosi  tanács  közegészségügyi  osztálya 


Budapest 


—    58     — 


Budapest 


intézi,  a  gyakorlati  működés  a  kei'ületi  elöljáró- 
ságok kebelében  történik  a  tiszti  főorvos  ellen- 
örzó-e  és  főirányitása  mellett.  A  törvények  sze- 
rint a  közgyűlés  elé  kerülő  és  közegészségügyi 
vonatkozású  ügyekben  szakvéleményező  testü- 
let a  törvényhatósági  bizottság  kebeléből  kikül- 
dött közegészségügyi  bizottság,  melynek  a  pol- 
gármester vagy  helyettese  az  elnöke,  hivatal- 
ból tagjai  a  közegészségügyi  ügyosztály  veze- 
tője, a  tiszti  főorvos,  a  kerületi  tisztiorvosok,  a 
kórházigazgatók  és  a  rendőrfőorvos.  A  közegész- 
ségügyi szolgálat  hatásköre  kiterjed  a  fertőző 
bajok  fellépése  ügyében  szükséges  óvóintézke- 
désekre, közhelyiségek,  iskolák,  gyógyszertárak, 
magánházak  és  lakások,  zsúfolt  lakások,  töme- 
ges éjjeli  szállók,  élelmiszerárusítás,  vízellátás, 
jégtermelós,  gyárak,  műhelyek,  üzletek  felül- 
vizsgálatára és  ellenőrzésére,  himlőoltásra,  gyer- 
mekfelügyeletre, a  halottvizsgálatra,  temetők, 
köztisztaság  ellenőrzésére  stb.  A  kerületi  orvosok 
27,000  szegény  beteget  gyógyítanak  átlag  évente, 
a  kerületi  szülésznők  4500  szülési  esetben  segéd- 
keztek ;  Minden  kerületben  1—2  tisztiorvos,  állat- 
orvos, vásárfelügyelö,  egészségör,  szülésznő  és  a 
szegény  betegek  gyógyítására  kerületi  orvos  mű- 
ködik. Összesen  alkalmazva  van  18  tisztiorvos, 
22  kerületi  orvos,  19  szülésznő,  11  állatorvos,  28 
egészségör  és  13  szolga.  (A  kórházakat  1.  alább.) 
Az  egész  fővárosban  (1900)  volt  összesen  1076 
orvos  és  sebész,  318  gyógyszerész,  717  szülésznő. 
(18'á'3-ban  104  orvos  és  83  sebész.)  A  gyógyszer- 
tárak száma  102  (1843-ban  20).  A  társadalmi  mű- 
ködés köréből  említendő  az  önkéntes  mentöegye- 
sület,  mely  rögtönös  balesetekben  az  első  segélyt 
adja  (évenkint  mintegy  12,000  eset)  s  gyors  mű- 
ködésével, kitűnően  szervezett  központi  telepé- 
vel B.  közegészségügyi  szolgálatának  egyik  fő- 
tényezőjévé  vált.  Egyéb  közegészségügyi  intéz- 
mények a  2  fertőtlenítőintézet,  amelyek  közül 
az  egyik  most  épül  1.300,000  K  költséggel,  a  ve- 
gyészeti és  élelmiszervizsgáló  intézet  (évi  költ- 
sége 70,000  K;  bevétele  50,000  K ;  elemzések 
száma  10,000),  a  bakteriológiai  intézet,  a  nyilvá- 
nos illemhelyek,  termokémiai  intézet  stb. 

Kórházak.  A  fővárosban  létező  nagy  kórházak 
nagyobbrészt  a  fővárosi  hatóság,  kisebb  részben 
a  társadalom  áldozatkészségéből  jöttek  létre ;  az 
államnak  (a  klinikákon,  az  elmegyógyintézeten  és 
a  Pasteurkórházon  kívül)  nagyobb  kórháza  nincs, 
s  a  tervbe  vett  nagy  állami  kórház  építése  bizony- 
talan időre  elhalasztatott.  A  főváros  legnagyobb 
s  legrégibb  kórháza  az  1711.  emelt  fogadalmi 
Szt.  Rókus  kápolna  mellett  létesített  Rókus-kór- 
ház,  melynek  legrégibb  része  1796.,  a  többi  1839. 
és  1860.  épült ;  jelenleg  az  anyakórházból,a  Stáhly- 
utcai  halottasházból  áll;  hozzátartozik  az  új 
dologházi  kórház,  a  Szt.  László  (fertőző)  és  Szt. 
Gellért  (járvány)  kórház  közvetetlenül  a  törvény- 
hatóság felügyelete  alatt  áll  s  jelenleg  Magyar- 
ország egyik  legnagyobb  humanisztikus  intézete, 
soká  kiegészítő  része  volt  az  egyetemnek,  mely- 
nek egyik  sebészeti  klinikája  itt  volt  elhelyezve. 
Az  anyakórház  12,985  m«  területen  álló  nagy  két- 
emeletes épület  tágas  udvarokkal  és  sétányok- 
kal ;  az  egész  intézetben  (a  fiókokkal  együtt)  19 
osztály,  131  kórterem  s  1713  betegágy  van :  az 


orvosi  létszám  50,  az  ápolónőké  2i)4.  1885-beu 
nyílt  meg  a  külső  Üllöi-úton  a  Szt.  István  Mr- 
Aaár.melyHauszmann  Alajos  tervei  szerint  56,920 
m«  telken  pavillon-rendszerben  3.001,389  K  költ- 
ségen létesült  s  9  osztályban  37  kórtermet  s  1072 
á^at  tartalmaz ;  szemé. yzete  28  orvosból  s  126 
ápolónőből  áll.  A  két  kórház  évi  forgalma  36,000 
személy,  költsége  2'2  millió  K.  A  Duna  jobb- 
partján 1820  óta  áll  fenn  a  (régi)  Szt.  János  kór- 
ház (13  kórterem,  178  ágy),  melynek  kibövítesje 
1897.  a  13  pavillonbúl  álló,  teljesen  modern  TIj 
Szt.  János  kórház  (épült  60,761  m^  területen  3 
mü.ió  K  költségen),  benne  51  kórteremben  es  46 
különszobában  725  ágy  van.  Az  óbudai  Szt. 
Margit  kórházban  8  terem  és  85  ágy  van,  de  ki- 
bővítése tervbe  van  véve.  A  főváros  tulajdoná- 
ban levő  összes  kórhá'akban  (60  épület)  .^00  kór- 
terem és  4mOO  betegágy  van,  az  orvosi  személy- 
zet 120,  betegápoló  450,  betegforgalom  50,000, 
összesen  1-3  millió  betegnappal.  Az  épületek  becs- 
értéke 16  millió  K ;  az  évi  fenntartá^  3'3  millió  K. 
A  városi  kórházak  egy  részének  kibővítése  rész- 
ben folyik,  részben  tárgyalás  alatt  áll,  a  Rókus- 
kórház  helyébe  új  nagy  kórházak  létesítésére  (10 
millió  K)  pedig  tárgyalások  folynak.  Aközségi  kór- 
házakon kívül  van  8  egyetemi  klinika  és  5  rendőri 
és  rabkórház  1208  ággyal  f  s  15.000  beteggel,  13 
magánkórház  (1375  ágy,  15,00U  biteg),  3  katonai 
kórház  (li306  ágy,  9000  beteg),  5  elmebetegkúrház 
(159^  ágy,  3^00  beteg)  és  8  szanatórium  (349  ágy, 
2500  beteg) ;  összesen  van  a  fővárosban  49  kórház 
kerek  10,0U0  ággyal  és  évenként  95—  lOOezer  fekvő 
beteggel  (3  millió  ápolási  nap)  és  330,000  ambuláns 
beteggel.  Az  összes  kórházak  évi  költségei  8  millió 
K-ra  rúgnak.  A  nem  községi  kórházak  közül  em- 
líthető :  a  Vöröskereszt-egylet  Erzsébet-kórháza, 
Hauszmann  Alajos  tervei  szerint  47,520  m^  terü- 
leten, egészséges  fekvésben  1,200,000  K  költség- 
gel épült  mintaszerűen  berendezett  központi  kór- 
házból (13  épület)  és  10  barakból  áll,  mely  utób- 
biakban háború  esetén  680  sebesült  helyezhető 
el ;  a  központi  kórház  120  betegre  van  beren- 
dezve. E  kórház  1884.  nyílt  meg.  A  nagyobb  kór- 
házakhoz tartozik  a  három  katonai  kórház,  kettő 
a  közös  hadseregé,  az  egyik  nagyszabású  intézet, 
a  17.  számú  helyőrségi  kórház  (épült  1870— 72.,  de 
végleg  csak  1877-ben  vétetett  használatba)  a 
Krisztinavárosban  30,000  m^  területen  áll  s  509 
ágyra  van  berendezve ;  a  másik  a  16.  számú,  a 
VI.  ker.  Hungária-úton  épült  nagyszabású,  telje- 
sen modern  helyőrségi  kórház  ;  kisebb  a  honvéd- 
helyőrségi  kórház  a  Gyáli-úton  278  ággyal.  Az 
állami  elmegyógyintézetek  közül  az  egyik  a  Lipót- 
mezőn, kies  hegyvidéken  fekszik ;  nagy  kiterje- 
désű épülete  1860—68.  emeltetett,  összesen  800 
beteg  részére;  a  másik  az  Angyalföldön  1881— 
1883.  épült  Huber  Antal  tervei  szerint.  A  fővá- 
rosban létező  egyéb  kórházak  közül  említendő  az 
Irgalmas-rend  nagyszabású  és  tökéletes  felszere- 
lésű kórháza  (1904—1906  épült  a  régi  helyett) 
és  az  Erzsébet-apácák  kisebb  kórháza,  mindkettő 
Budán,  a  pesti  oldalon  kisebbek  a  Bethesda-kór- 
ház,  az  izraelita  kórház,  a  Bródy  Adél-  és  a  Ste- 
fánia-gyermekkórház, a  hasonszenvi  kórház,  a 
P'erene  Józtief  keresk.  kórház,  Budán  a  Schwar- 
tzer-fóle  és  a  Ringer-féle  elmegyógyintézet  stb. 


/•/  f 


BUDAPEST  SZÉKESFŐVÁROS  FURDOI. 


niuioiízigeti  aitúzi-fíirrlö.  Tervezte:  Czigler  (ivn^n  müfiíyrtenii  tanár  és  Dvorak  Ede  műépítész. 


A  Saros-fiiruö.  Tervezte:  Hegedűs  Arniiu    Sebestyén  Arthur  és  Sterk  Izidor. 


1.  A  fttrdö  főbejárata. 

2.  Nagy  fUrdöcsarnok. 

3.  Kupolacsarnok. 

4.  Igazgatóság  és  orvosi  rendelés. 

5.  Tliermal-fUrdö  (férfiak). 

6.  Tliermal-fürdö  (nők). 

7.  Díszudvar,  fedett  sétány  és  ivócsarnok 
(fttthetö). 

8.  9.  Négy  eraeletsorban  :  ásványvizes 
kabinfürdök  (iszapkezelés,  szénsavas, 
éleny,  villany,  forró  légfUrdök,  víz- 
gyógyintézet,  nap-  és  légfürdök). 

10.  Gyógyszálloda  előcsarnoka. 

11.  Szálloda  hatl-ja 

12.  Női-,  zene-,  olvasó-termek. 

13.  Penziós  és  diétás  étterem. 

14.  Nyilvános  étterem. 

15.  Étkezö-terrasz. 


A  Sáros-fürdő  magas  földszintjének  alaprajza. 


*  Budapesti  eikkhtz. 


RéVAI   NAGY   LEXIKONA 


I 


Budapest 


—     59     - 


Budapest 


Fürdők,  gyógyintézetek  (I.a  Btidapest  székesfö- 
i^ros/Mrdöt  kepmellfklutet).  B.  fürdői  ióííí  idők  óta 
híresek  s  alig  van  város,  me  y  fürdőkben  annyira 
bővelkednék,  mintB.  A  Császár  fürdőt  (hajdan 
Királyfürdő)  már  a  rómaiak  ismertek.  Mátyás  ki- 
rály 8  utóbb  Mohamed  pasa  megnagyobbíttatta, 
a  mai  gőzfürdő  ebből  a  korból  való.  Most  az  Irgai- 
masrend  tulajdona.  10  forrása  28-2— 64-7»  C,  víz- 
bőségük  naponként  117,000  hl.  A  Császárfürdő 
B.  legnagyobb  fürdőtelepe,  gőz-,  iszap-,  fedett  női 
és  nyílt  ferfl  úszófürdövel,  tükör-,  török-  ós  kád- 
fürdőkkel, 200  lakószobával.  A  Lukácsfürdő 
^részvénytársaság  tulajdona)  részben  a  Musztafa 
pasa  által  1568.  ásott  halastóból  (benne  a  Nym- 
pheathermalis)  nyeri  vizeit;  11  forrása  van  2&ö— 
bO^C.hőmérsékkel ;  van  iszapfürdője,  férfl-  és  női 
uszodája,  gőzfürdője,  népfürdője,  kádfürdői,  tim- 
sós  fürdője  s  modem  nagy  szállója;  ez  a  fürdő 
hozza  f  Oltalomba  a  küifö.dön  iselterjedt  Kristály- 
vizet. A  ÍLtra/?//Mrííó'í  hasonlóképen  Musztafa  tö- 
rök pasa  építtette  1560.  Gőz-,  kád-,  török-  és  nép- 
fürdői vannak,  hidegvízgyógyintézete,  újabban 
célszerű  berendezést  nyert.  A  Bác fürdő  szinten 
egyik  regi  eredetü,nagyon  látogató  ttfürdő.A  Heln- 
rich-család  tulajdona.  A  Rudasfürdő  valószínű- 
leg már  a  rómaiak  idejében  is  megvolt ;  Musztafa 
pasa  1556.  kijavíttatta,  a  törökök  kiűzetése  után 
Buda  város  tulajdonába  került;  mostani  épülete 
1831-ből  való.  1883.  a  főváros  a  kor  igényeinek 
megfelelő leg  átalakíttatta  s  1894.  nagy  úszócsar- 
nokkal látta  el.  A  gőzfürdő  a  törökök  idejéből 
való,  8  oszlopon  njTigvó  kupolás  épület  1560 — 
1570-ből.  A  fürdő  5  forrásból  nyeri  vizét,  hőfoka 
42-20  C.,vízbösége  24-  óra  alatt  8500  hl.  Közvet- 
len közelében  fakad  a  26  C.  fokú,  litliium-s  bróm- 
tartalmú  Hungária-forrás.  A  Rudasfürdő  újjá- 
építése is  tervbe  van  véve.  A  régi  kedvelt,  bár 
primitív  berendezésű  (Saros/wrííó' a  Ferenc  József - 
híd  f'pítóse  miatt  1895.  lebontatott,  de  kitűnő  iszap- 
tartalmú forrása  (4i-2o  C.)  a  most  épülő  nagysza- 
bású modem  fürdőnek  lesz  gyógyvize.  Kiépítését 
1911.  kezdték  meg  Hegedűs  Annin,  Sebestyén 
Artúr  és  Sterk  Izidor  terve  szerint;  költségei 
a  Rudas-  és  Artézi-fürdő  kiépítésével  együtt 
10  millió  K-ra  rúgnak,  miből  a  Sárosfürdöre 
5.650,000  K  esik.  Eiébb  Mattoni,  most  báró  Koz- 
niitza  Erzsébet-sősfürdője  Budától  D-re  a  Ke- 
lenföldön park  közepette  fekszik,  számos  épület- 
ből áll,  melyekben  65  fürdő  és  70  lakószoba  van ; 
női  bajok  ellen  kitűnő  sikerrel  használják.  Az 
Aquincum  mellett  fekvő  ú.  n.  Bómaifürdő  (a  haj- 
dani puskaporos  malom)  szép  parkban  fekszik,  két 
uszodából  8  néhány  épületből  áll ;  vize  a  Császár- 
fürdő  vizéhez  hasonló  tágas  tavat  képez,  melynek 
fenekén  számos  forrás  fakad ;  hőfoka  27-5<»  C. 

A  Duna  balpartján  (a  nagykörúti,  hársfaut- 
cai és  nyáruteai  vasas  fürdőkön  kívül)  a  Város- 
ligetben fekvő  Artézi  fürdő  a  leghíresebb,  mely 
az  artézi  kútból  nyeri  73-9"  C.  hőmérsékletű 
vizét ;  a  főváros  tulajdona,  nagyszabású  kibővítése 
most  van  folyamatban  Czigler  Győző  és  Dvorak 
Ede  tervei  szerint  4  milhó  K  költséggel.  A  Margit- 
szigeti fürdő,  melynek  pompás  épülete  Ybl  Mik- 
lóstól való,  összesen  68  jól  berendezett  fürdőszobá- 
val bír.  A  fürdő  vizét  a  Duna  partján  álló  ivó- 
esaraok  mellett  ZsigmondyVilmos  által  1867—78. 


fúrt  118  m.  mély  artézi  kútból  nyeri,  hőfoka  43-3'> 
C.  Fürdővendégek  számára  a  szigeten  300  szoba 
áll  rendelkezésre.  E  fürdőkön  kívül  van  B.-en  né- 
hány gőzfürdő  (Hungária-fürdő,  Első  magyar  gőz- 
fürdő) es  több  hidegvízgyógyintézet  (Vaskóvics- 
féle  a  Városmajorban  s  a  Svábhegyen,  Batiz- 
falvy-féle,  Pajor-féle  stb.),  végül  a  Dunában  több 
uszoda  s  3  fővárosi  ingyenfűrdő. 

Vízvezeték  (1.  a  Bvdapest  székesfőváros  vízmű- 
vei kepmellekletet).  B.-nek  jó  ivóvízzel  való  ellá- 
tásarégi idők  óta  foglalkoztatta  a  város  intéző  kö- 
reit. A  jobbparton  már  a  rómaiak  idejeben  volt 
vízvezeték,  melynek  nyomai  Aquincum  közelében 
ma  is  látszanak.  Mátyás  király  palotájába  óncsö- 
vezetek  szállította  a  vizet  a  Svábhegy  egyik  for- 
rásából. 1728  ban  a  svábhegyi  Orvoskút  vizét 
vezették  a  Várba  s  a  XVHl.  sz.  végén  a  Duna 
vizét  is  vezették  fel  oda.  Midőn  a  vízvezeték  1850 
081860  körül  elégtelenné  vált.Clark  Ádám  104,000 
K  költségen  új  vízvezetéket  épített,  mely  egész 
Budát  ellátta  vízzel ;  ez  utóbb  a  budai  végleges  víz- 
műbe kapcsoltatott  be.  A  főváros  balparti  része  a 
hatvanas  évek  végéig  kutakból  fedezte  vízszük- 
ségletet ;  a  talaj  f ertözöttsége  miatt  ebben  köz- 
egészségügyi szempontból  nagy  veszély  rejlett, 
azért  Pest  városa  1868.  Lindley  Vilmosangol  mér- 
nök által,  már  akkor  is  ideiglenesnek  tekintett  víz- 
művet építtetett ;  ennek  szívótelepe  a  Lipótváros- 
ban, a  felső  Dunapartoü  volt  elhelyezve  s  a  vizet 
természetes  szűrő  alapján  3  kútból  nyerte.A  hetve- 
nes években  ez  a  szállított  víz  minősége  tekinte- 
tében sem  megfelelő  s  5.600,000  K-ba  került  vízmű 
a  negyedik  szívókút  létesítése  dacára  elégtelen- 
nek bizonyulván,  miután  Lindley  annak  kibőví- 
tésére nem  vállalkozott,  a  főváros  hatósága  Wein 
János  tervei  alapján  a  vízmüvet  (1879)  oly  inódon 
bővíttette  ki,  hogy  a  meglevő  4  szí vókúthoz,  egy  a 
Duna  0-pontja  alatt  4-5  m.-nyi  mélységben  fekvő 
gyüjtökút  csatoltatott ;  ezáltal  a  naponkénti  víz- 
mennyiség 20,000  m»-re  emeltetett,  de  az  új  or- 
szágház alapozó  munkái  miatt  ezt  a  telepet  1884— 
1886.  át  kellett  helyezni,  a  vízmüvet  pedig  ismét 
kibővíteni.  Ez  a  kibővítés,  bár  1885  óta  a  főváros 
balparti  része  a  budai  vízműből  a  Margithídon  át 
naponkint  10,000  m*  vizet  nyert,  nem  volt  ele- 
gendő a  vízszükséglet  fedezésére  s  azért  nemcsak  a 
kültelkek,  de  a  beltelkek  nagy  része  (a  Nagymező- 
és  Klauzál-utcától  kifelé  eső  részek)  állandóan 
szüretlen  vizet  kaptak,  (Ennek  szállítása  csak  1899 
május  havában  szűnt  meg.)  E  tarthatatlan  állapo- 
tok s  a  B.-en  pusztító  különféle  járványok  elodáz- 
hatatlanná tették  a  vízszükséglet  fedezését,  ezért 
a  főváros,  nem  várva  be  a  végleges  vízmií  léte- 
sülését,  1889.  a  meglevő  vízművet  a  közmunkák 
tanácsának  javaslata  alapján  a  Mai^ithíd  mellett 
épített  mesterséges  szűröteleppel  bővítette  ki, 
melynek  napi  vízszolgáltatása  25,000  m" ;  ezáltal 
a  beltelkek  ugyan  mind  szúrt  vízhez  jutottak,  de 
csakhamar  bebizonyult,hogy  a  mesterséges  szűrő- 
telep vize  alig  jobb  a  szűretlennél.  A  végleges 
vízmű  létesítését  a  közmunkatanácsnak  a  mester- 
séges szűrőkhöz  való  ragaszkodása  évekig  kés- 
leltette ;  végre  az  1892.  évi  kolerajárvány  hatása 
alatt  a  főváros  annak  kiépítését  15  millió  K  költ- 
ségen elhatározta,  s  addig  is,  míg  e  nagy  mű  el- 
készülne, 30,000  m»  vizet  szállító  s  a  végleges 


Budapest 


—     60 


Budapest 


vízműbe  utóbb  beilleszthető  ideiglenes  vízmű  8  3 
kisegítötelep  létesítését  Ijezdette  meg  (3-44  millió 
K  költséggel).  Ugyanezen  időben  történtek  meg 
az  előkészületek  a  végleges  vízmű  építésére,  mely 
a  káposztásmegyeri  határban  terveztetett,  ahol 
próbafúrások  egy  10  m.  vastag  kavicsréteg  léte- 
zését konstatálták,  mely  vízálló  agyagrétegek 
közé  helyezve,  kitűnő  vizet  szolgáltathat.  Az 
építést  1893  ápr.  24.  kezdték   Salbach    tervei 
szerint,  függélyes  kútrendszerrel.  4  ily  kút  épült, 
melyek  még  az  év  folyamán  30,000  m*  vizet  szol- 
gáltattak. (A  fővezetéket  a  Külső  Váczi-út  men- 
tén fektették  le  7  km.  hosszúságban  és  12  m.  át- 
mérővel; a  vezeték  a  nyugati  pályaudvar  mellett 
csatlakozik  a  régi  csőhálózathoz.)  A  vízmű  máso- 
dik részlete  1894.  épült  a  rákospalotai  szigeten, 
4  kút,  melynek  vize  497  m.  hosszú  alagútban  ve- 
zettetik a  Duna  medre  alatt  Káposztásmegyerre. 
A  harmadik  részlet  1896.  épült,  7  kút,  melyeknek 
vizét  2-8  km.  hosszú  kettős  csatorna  viszi  a  víz- 
tartóba, mely  az  első  részlet  melletti  szivattyú- 
telepnél van.  Minthogy  az  így  létesített  vízmű 
nem  adta  a  Salbach  által  tervezett  vízmennyisé- 
get, a  vízmű  újabb  kiterjesztése  vétetett  folya- 
matba Kajlinger  Mihály  tervei  szerint,  még  pe- 
dig olyformán,  hogy  most  már  egyrészt  a  duna- 
keszi Dunapart,  másrészt  a  szentendrei  sziget 
partján  92  km.  kiterjedésben  több  mint  60  szívó- 
kút  építtetett,  melyek  közepes  (nyári)  vízállás 
mellett  naponként  170,000  m»,  alacsony  (őszi  és 
téli)  tartós  vízállás  mellett  pedig  125,000  m*  vizet 
képesek  szolgáltatni.  Az  új  nagy  káposztásme- 
gyeri vízmű  190 1  ápr.  20.  kezdte  meg  a  vízszállí- 
tást. A  vízmű  240,000  m*  maximális  napi  terme- 
lésre van  előirányozva  18  km.  partvonal  felhasz- 
nálásával. A  jelenleg  kiépített  9'2  km.  partvonal, 
a  3  alagút  s  a  3  szivattyútelep  teljes  felszerelés- 
sel (terület  nélkül)  10.784,827  K-ba  került.  E 
munkákkal  kapcsolatban  a  balparti  csőhálózat  is 
lényegesen  kibővíttetett.    1899-ben   lerakták  a 
második  fővezetéket  a  Váczi-úton  s  a  Gellérthe- 
gyen vízmedencét  építettek,  melynek  feneke  42 
m.-el  van  a  Duna  normálszintje  fölött,  míg  a  régi 
kőbányai  medence  csak  33'66  m.  magas.  A  kőbá- 
nyai vízműtelep  is  megnagyobbíttatott  szivattyú- 
teleppel, mely  a  régi  vízmedence  vizét  egy  víz- 
toronyba hajtja,  honnan  a  város  magasabb  fek- 
vésű részeibevezettetik.  —  A  Duna  jobbpartjának 
vízmüve  17  millió  forinton  Wein  János  terve  sze- 
rint 1881  .épült;  szivattyútelepe  Újlakon,  a  Lujza- 
malom előtt  van ;  innen  a  víz  7  különböző  ma- 
gasságú medencébe  hajtatik,melyekből  Budamin- 
den részébe  (a  Svábhegyre  is)  eljut.  A  vlzmü  na- 
ponkint31,000m«  kitűnő  vizetszolgáltat.  1883-ban 
ezt  kiterjesztették  Óbudára  is  s  1894.  néhány  víz- 
szintes szívókutat  építettek  és  az  újlaki  vízművet 
lényegesen  kibővítették.  Újabb  nagyszabású  bő- 
vítése a  közel  jövőben  fog  megtörténni. 

Az  egész  vízmű  1874.  csak  1835  házat  látott  el 
vízzel,  most  14,150-et ;  ezen  idő  alatt  a  vízdíjbe- 
vótel  474,558  K-ról  4.779,458  K-ra  emelkedett. 
A  fogyasztott  víz  mennyisége  volt  1874-ben 
8.560,300  m8,  most  62.079,900  ms ;  a  fejenkénti 
vízfogyasztás  napi  851  literről  212  literre  emel- 
kedett (1  m8  víz  ára  16  f .).  Az  egész  vízmű  mai 
becsértéke  30  millió  K-t  halad  meg;  bevétele 


(1910)  5.743,166  K,  kiadása  1.885,835  K,  jövedel- 
mezősége tehát  —  a  kamat  ós  amortizáció  leszá- 
mítása után  is  —  elég  jelentékeny. 

Csatornázás.  B.  régi  csatornázása,  mely  a 
XVIII.  sz.-nál  nem  megy  vissza  messzebb,  rend- 
szertelen és  primitív  volt  ;  a  csatornák  nagyobbára 
közvetlenül  a  Dunába  torkoltak s minthogy  torko- 
lataik a  Duna  közepes  vízállásánál  mélyebben  fe- 
küdtek, a  Duna  az  év  legnagyobb  részében  a  csator- 
nákba s  a  város  alá  behatolt,  tartalmuk  lefolyá- 
sát akadályozta  s  5  m.-nél  magasabb  vízállásnál 
a  csatornák  zsilipjeinek  elzárását  s  tartahnuk 
kiszivattyúzását  tette  szükségessé.  A  később  épí- 
tett főcsatornák  a  főváros  belterületén  ugyan- 
csak 8  ponton  ömlöttek  a  Dunába,  de  ennek  vizét 
mégis  beszennyezték  ós  közegészségügyi  szem- 
pontból káros  hatást  gyakoroltak.  E  közegészség  ■ 
ügyi  szempontból  tarthatatlan  állapot  javítása 
céljából  készült  a  balpart  új  csatornázási  terve, 
mely  főleg  a  csatornahálózatnak  a  Dunától  való 
függetlenítését  célozta.  Ezen,  Lechner  Lajostól 
eredő  terv  szerint  a  főváros  balparti  területe  3 
zónára  osztatott :  egy  alsó  és  két  magas  zónára, 
melyek  szennyvizeinek  levezetésére  3  nagy 
gyűjtőcsatorna  épült,  egy  a  Dunapart  mentén 
(1 5,550  m.  hosszú),  mely  a  régebben  a  D  anába  ömlő 
összes  csatornákat  felfogja,  másik  a  Nagykörút 
mentén  (3326  m.  hosszú),  míg  a  harmadik  a  vá- 
ros külső  szélén  épült  (6300  m.).  Kőbánya  részére 
külön  gyűjtőcsatorna  (5031  m.)  fog  épülni.  E 
gyűjtőcsatornák  az  összekötő  vasúti  hídnál  tor- 
kollanak  egy  4-48  m.  átmérőjű  főgyűjtőbe,  mely- 
nek tartahnát  a  központi  szivattyútelep  viszi  40 
m.  távolságig  a  Duna  medrébe.  Ezzel  el  van  érve 
a  kívánt  cél,  hogy  a  szennyvizek  a  városon  alul 
ömöljenek  a  Dunába  s  a  víz  iníiciálása  a  város 
területén  elkerültessék.  A  gyűjtőcsatornák  a  leg- 
modernebb elvek  szerint  épültek,  szellőztethetők 
és  öblíthetök;  kiürítésük  függetlenítve  van  a 
Duna  vízállásától  s  a  folyam  vizének  a  csator- 
nákba való  behatolása  meg  van  akadályozva.  Az 
egész  csatornahálózat  hossza  (1860-ban  80-3  km.) 
most  361-4  km.  (ebből  a  főgyűjtők  23-3  km.), 
értékük  2086  millió  korona.  Az  általános  csator- 
názás befejezése  (mely  1920-ra  várható)  még  25 
millió  K-t  fog  igényelni.  A  további  jövőre  tervbe 
van  véve  a  szennyvizek  hasznosítása  és  derítése. 
Köztisztaság.  A  köztisztaság  ügye  (utcatisztí- 
tás és  öntözés,  hóeltakarítás)  házilag  kezeltetik  a 
köztisztasági  hivatal  által ;  a  szemételfuvarozást 
külön  vállalat  végzi  a  szemétfuvarozó  vasút 
útján  a  pusztaszentlörinczi  szemétbányába.  Az 
utcatisztítás  ambuláns  módon  történik,  akként, 
hogy  a  munkások  a  város  utcáit  egész  napon  át 
állandóan  tisztítják.  A  tisztítandó  terület  8  millió 
m2,  melynek  tisztítását  807  munkás  végzi  52  al- 
tiszt és  5  tiszt  felügyelete  alatt.  A  gyalogjárók 
tisztítása  a  háztulajdonosok  kötelessége.  Az  utca- 
locsolásra való  kocsikat  a  fuvartelep  szolgáltatja, 
a  munkát  166  munkás  végzi  180  locsolókoesival. 
Újabban  az  utcáknak  olajjal  való  pormentesítósét 
gyakorolják  nagy  sikerrel.  Az  összegyűjtött  utcai 
szemét  súlya  mintegy  600,000  q,  a  háziszemété 
1.400,000  q.  A  köztisztaság  költségei  2,199,000 
K-ra  rúgnak,  miből  több  mint  400,000  K  a  házi- 
szemét  eltávolításának  költsége. 


BUDAPEST  SZÉKES 

A  KÁPOSZTÁS-MEGYERI  VlZM 


iBudapesti  cikkhez. 


J)VÁROS  VÍZMÜVEI. 

HELYSZÍN-  ÉS   RÉTEGRAJZA. 


^M*^m«A^ 


^u^ 

^^ 

te 

1 

.■  •••  l    . 

% 

KI 

■Jl 

Ix 

I 

Jelenleg  92  kilométer  partvonal  van  kiépítve, 
melynek  rendeltetése,  hogy  a  Duna  közepes  (nyári) 
vízállásainál  naponként  170,000  m'  vizet,  alacsony 
(téli  és  őszi)  tartós  vízállásoknál  pedig  125,000  m' 
vizet  szolgáltasson. 

A  vízmű  240,000  m'  maximális  napi  terme- 
lésre van  előirányozva,  13-0  kilométer  jartvonal 
felhasználásával. 

A  vízma  főtelepe  a  240,000  m3  szállításra  máris 
be  van  rendezve. 

A  jelenleg  kiépített  9-2  kilométer  partvonal, 
a  három  alagút  s  a  három  szivattyú-telep  teljes 
felszereléssel  (terület  nélkül)  10.738,826-64  koro- 
nába került. 


A  kút  hosszmetszete. 


...Mv 


R^VAI   NAGY   LEXIKONA. 


Budapest —     61     — 

Lakásviszonyok  (1.  a  Budapest  székesfővá- 
ros nagylakásos  bérházai,  Kislakásos  bérházai, 
NépotthoTUi  és  Népszállója  képmellékleteket). 
A  kedvezőtlen  egészségügyi  állapot  s  a  nagy 
halandóstlg,  mely  B.-et  jellemzi,  részben  a  lakás- 
viszonyok kedvezőtlensógében  találja  magya- 
rázatát és  okát ;  ez  viszont  az  építésügy  hely- 
telen szervezetére  és  a  céltudatos  egészséges  la- 
káspolitika hiányára  vezethető  vissza.  Midőn 
az  alkotmány  visszaállítása  után  az  első  felelős 
kormány  B.  fejlesztését  vette  munkába,  a  város- 
szabályozás egész  köre  az  1870.  X.  t.-c.  által 
létesített  Fövái'osi  Közmunkák  tanácsának,  mint 
a  fővárosi  hatóságok  fölé  rendelt  intézménynek 
hatáskörébe  utaltatott,  melynek  tehát  a  fővárosra 
érvényes  építési  szabályzatról  is  kellett  gondos- 
kodnia. A  közmunkatanács  azonban  csak  egy 
negyed  század  múlva  (1894)  adta  ki  végleges  épí- 
tési szabályzatát,  addig  tehát  az  építkezések 
(számra  nézve  6514  épület)  oly  ideiglenes  építési 
szabály  alapján  történtek,  mely  már  megalkotá- 
sának időpontjában  sem  felelt  meg  a  kor  igényei- 
nek, utóbb  pedig,  a  főváros  rohamos  fellendülése 
mellett,  teljesen  értéktelenné  vált.  Ez  az  építési 
szabály  (valamint  az  1894.  évi  végleges  is)  csak 
nagyon  hiányosaa  gondoskodott  természetszerű 
és  az  élet  igényeinek  megfelelő  építési  zónákról 
és  —  csekély  kivétellel  —  a  főváros  egész  terü- 
letén majdnem  korlátlan  építési  szabadságot  en- 
i^edett  meg,  úgy  hogy  B.  területének  legszélsőbb 
részein  éppen  úgy  lehetett  3 — 4  emeletes  bér- 
kaszárnyákat építeni,  mint  a  Belváros  drága  tel- 
kein. Ez  az  építőszabály  megengedte  25  m.  ma- 
gas házak  építését  oly  utcákban  is,  amelyek 
csak  15  m.  szólesek  és  21.  m.  magas  házakat 
engedélyezett  10  m.-nél  nem  szélesebb  utcák- 
ban. Lehetővé  tette  továbbá  a  teleknek  oly  tö- 
mött beépítését,  hogy  4  emeletes  házaknál  az 
udvarnak  20Vo-l»an,  3  emeleteseknél  éppen  csak 
150/0 -ban  való  kiszabását  engedte  meg,  miáltal 
teljesen  sötét,  szellőzetlen,  aknaszerü  udvarok 
es  lakások  jöttek  létre.  Ennek  következménye 
volt  egyrészt  a  telkeknek  rendkívül  sűrű  beépí- 
tése ós  ezzel  egészen  természetellenes  népsűi-ú- 
sóg  felidézése  (helyenként  a  város  külső  részein 
1000-nél  is  több  lélek  egy  hektárra),  másrészt  a 
város  külső  szélein  fekvő  telkekkel  űzött  mér- 
téktelen spekuláció,  ahol  a  3—4  emeletes  há- 
zak építésének  lehetősége  a  telekárakat  óriási- 
lag  felhajtotta. 

E  viszonyok  következménye  lett  egyes  város- 
részek túhiépesedósón  kívül  a  lakásbéreknek 
a  telekspekuláció  és  lakásuzsora  okozta  óriási 
f elcsigázása.  A  bérek  az  utolsó  években  egészen 
szokatlan,  sehol  másutt  fel  nem  található  ma- 
gasságig emelkedtek.  B  lakásdráguláshoz  csat- 
lakozott még  a  tőke  és  bankkölcsön  hiánya, 
valamint  a  hosszas  munkássztrájkok  által 
minimális  mértéki-e  leszorított  építkezések  foly- 
tán támadt  lakáshiány,  mely  190,000  lakás  mel- 
lett éveken  keresztül  csak  3— iOO  lakásnak  üre- 
sen állásában  (1910. 1.  negyedében  csak  211  üres 
lakás)  nyert  kifejezést  és  így  minden  lakáskész- 
let teljes  hiányában  a  legsúlyosabb  lakásínségek 
egyikét  idézte  elő,  mely  valaha  észlelhető  volt. 
Ez  a  háztulajdonosoknak  kedvező  alkalom  volt  a 


Budapest 


lakásbéreknek  újabb  felcsigázására,  melyek  pl. 
1907-röl  1908-ra  (bár  akkor  csak  igen  kevés  új 
lakás  keletkezett)  25  millió  K-val  szöktek  fel.  E 
viszonyok  hatása  alatt  a  főváros  hatósága,  ipely 
már  1897.  kisérletképen  4  nagy  (egyenként  24 
lakást  tartalmazó)  munkásházat  épített,  elhatá- 
rozta, hogy  több  millió  K  költségen  saját  mun- 
kásai és  tisztviselői  részére  kis  családi  házakból 
(és  kertekből)  álló  telepet  épít,  ezenkívül  pedig 
26  háromemeletes  házat  épít  kislakásokkal; 
ugyanekkor  az  állam  10,000  munkáslakás  sürgős 
felépítését  határozta  el  a  szomszédos  Kispesten, 
részben  a  kőbányai  Óhegyen  s  e  célra  12  millió 
K-t  szavazott  meg ;  a  kispesti  telep  (Wekerle- 
telep)  egy  része  már  befejezést  nyert. 

A  főváros  törvényhatósága  már  1907.  egy 
millió  K  t  szavazott  meg  olcsó  bérletü  kisla- 
kások építésére.  1909-ben  a  főv.  tanács  előter- 
jesztést tett  95  millió  K-nak  a  községi  építések 
céljaira  a  legközelebbi  öt  év  alatt  leendő  folyósí- 
tására nézve.  Kezdetben  a  képviselőtestület  2*3 
millió  koronát  szavazott  meg  szükséglakások,  ba- 
rakkok, népotthonok  és  nőtlen  f  éríiak  számára  való 
épületek  emelésére,  10  milliót  kisebb  lakások  épí- 
tésére, oly  bérek  meUett,  amelyek  a  község  saját 
költségeinek  felelnek  meg,  további  10  milliót  kö- 
zönséges, méltányos  kamatot  hajtó  bérházak  épí- 
tésére s  10  milliót  iskolák  és  kisdedóvók  számára. 
Ezt  az  építési  programmot  a  belügyminiszter  jóvá 
is  hagyta  némely  módosításokkal,  melyek  közül 
legfontosabb  az,  hogy  a  kamatos  bérházak  szá- 
mára megjelölt  összeget  törölte. 

E  határozatok  alapján  elkészült:  15  iskola- 
épület, amelyek  által  körülbelül  300—400  lakás 
lett  magánházakban  szabaddá ;  17  többemeletes 
bérház  a  főváros  különböző  részeiben,  14  föld- 
szintes épület-telep  amelyekben  minden  egyes 
lakás  egy  szobából,  konyhából,  kamrából  és  klozet- 
ból  áll.  Ezen  nagy  lakásos  bérházakban  és  kisla- 
kásos telepeken  eddig  körülbelül  4000  lakás  vau, 
persze  túlnyomóan  kislakás.  Azonkívül  építettek 
egy  népházat,  amelyben  egyebeken  kívül  66  férfi- 
nak és  26  nőnek  van  szállása,  továbbá  417  fekvő- 
hellyel biró  népszállót.  A  többemeletes  bérházakra 
nézve  figyelmet  érdemel,  hogy  a  teljesen  zárt  ud- 
varokat elvből  kerülték  és  hogy  minden  egyes 
lakásnak  szobái  is  akként  vannak  elhelyezve, 
hogy  erős  légáramlatuk  van. 

Az  építési  programm  évről-évre  bővül  és  tovább 
folytatása  a  főváros  lakásviszonyainak  kedve- 
zőbbé fordulására  jelentékeny  befolyással  lesz. 

E  nagyszabású  építőtevékenység  a  lakásügy 
terén  fennállott  legégetőbb  szükséget  kielégí- 
tette ugyan,  de  anélkül,  hogy  a  kedvezőtlen  ke- 
reseti viszonyok  és  nagy  drágaság  okozta  bajon 
teljesen  segíthetett  volna,  ami  csakis  évtizede- 
ken át  folytatott  közhasznú,  erélyes  és  józan 
telek-  és  lakáspolitika  útján  lesz  majd  elérhető. 
Ennek  első  lépései  történtek  1908  óta  és  tovább- 
fejlesztése a  fővárosi  közigazgatás  mai  szociális 
érzékű  vezetése  mellett  a  jövőben  is  várható.  A 
főváros  hatósága  azonban  egyébként  is  igyeke- 
zett orvosolni  a  lakásügy  bajait.  Erélyes  intéz- 
kedései folytán  a  pincelakások  száma  1880  óta 
5217-ről  1672-re,  a  benne  élő  népesség  száma 
31,637-ről  (8-70/0)  808i^ra  (l-Oo/o)  száUt  alá,  a  túl- 


Budapest 


—    fi2     - 


Budapest 


népes  lakások  száma  legalább  aránylag  csök- 
kent, a  tömeges  éjjeli  szállóhelyek  erősen  meg- 
apadtak s  a  fennmaradtak  erélyes  e.lenörzés  alá 
kerültek.  A  lakásviszonyok  ennek  dacára  nem 
nevezhetők  kedvezőknek ;  mert  ma  is  a  népesség 
felénél  több  (52.5"/o)  egyszobás  lakásokra  van 
utalva  és  ugyancsak  a  népesség  fele  oly  lakíisok- 
ban  el,  melyekben  egy  szobára  (a  mellékhelyi- 
ségek beszámítása  nélkül)  négynél  több  szemé  y 
jut.  Eddig  nem  történt  semmi  gondoskodás  kellő 
lakásfelügyeletről,  néhány  eve  azonban  megtör- 
téntek a  lépések  arra,  hogy  a  lakások  felügye- 
lete és  ellenőrzése  szerveztessek  s  megfeielő 
telek-  és  lakáspolitika  indíttassek  meg.  Ezt  cé- 
lozzák többek  közt  a  fővárosnak  újabb  nagy- 
arányú telekvásárlásai,  melyeknek  a  telekár- 
képződésnek  a  közjó  érdekében  való  irányítására 
üdvös  befolyásuk  lesz. 

Lakások  statisztikája.  1906-ban  volt  B.-en 
157,007  rendes  lakás,  280  intézet  és  31,955 
egyéb  helyiség,  összesen  189,242  lakalkalmatos- 
ság (1880  ban  77,480,  1890-ben  104,047) ;  a  ren- 
des lakások  közül  volt  a  pincében  1672,  földszin- 
ten 72.313,  I.  emeleten  38,3i5,  11.  emeleten 
25,861,  III.  emeleten  16,552,  IV.  emeleten  2154, 
V.  emeleten  72,  padláson  38.  Konyhája  vo.t 
144,180  lakásnak,  nem  volt  12,827-nek.  A  kony- 
hás lakások  közül  csak  1  helyiségből  áll  160, 
kettőből  70,950,  háromból  23,659,  négyből  1 5,96H, 
ötből  10,404,  hatból  10,63i,  hétből  6371,  nyolc- 
ból 2919,  ki'encből  1354,  tízből  668,  több  mint  10 
helyiségből  10!)5;  a  konyhátlan  lakások  közül 
1  helyiségből  áll  10677,  kettőből  1114,  háromból 
414,  több  helyiségből  622. 

Az  épületek  száma  B.-en  1910-ben :  18,104. 

Hatóságok,  szervezet,  pénzüRy. 

B.  a  magyar  birodalomnak  nemcsak  fő-  és 
székvárosa,  de  egyúttal  az  anyagi  és  szellemi 
élet  központja,  a  legelső  tudomáayos  intézetek 
szókhelye,  a  köziekedós  gócpontja,  akereskedelem 
és  ipar  empóriuma.  1848  óta  itt  ülésezik  az  ország- 
gyűlés mindkét  háza  (főrendiház  és  képvis.lő- 
ház),  itt  szókelnek  az  összes  minisztériumok  (az 
ő  felsége  körüli  minisztérium  kivételével),  min- 
den második  évben  a  delegációk,  továbbá  a  m. 
kir.  állami  számvevőszék,  s  az  ezek  alá  rimdelt 
hivatalok.  A  fővárosban  székelő  jelentékenyebb 
hatóságok  és  hivatalok  a  következők :  B.  székes- 
főváros hatósága,  a  ra.  kir.  államrendőrség,  a 
főv.  közmunkák  tanácsa,  az  országos  levéltár,  az 
orsz.  közegészségügyi  tanács,  a  m.  kir.  Kúria  és 
kir.  ítélőtábla,  a  közigazgatási  bíróság,  Pest-Pilis- 
Solt-Kiskun  vármegye  hatósága,  stb. 

B.  törvényhatósági  állását,  szervezetét  külön 
törvény  —  az  1872.  XXXVI.  t.-cikk  —  sza- 
bályozza, mely  Buda  és  Pest  sz.  kir.  fővároso- 
kat, Óbuda  mezővárost  és  a  Margitszigetet  B. 
főváros  néven  egy  törvényhatósággá  egy  esi  té.  E 
törvény  irányelvül  követte,  hogy  a  fővárosi  ha- 
tóság közjogi  állása  lehetőleg  egyenlő  legyen  az 
ország  egyéb  köztörvényhatósági  joggal  biró  vá- 
rosaiéval, és  eltérések  csak  annyiban  foglalja- 
nak helyet,  amennyiben  azok  a  főváros  autonóm 
és  közigazgatási  érdekeinél  a  fennforgó  kivételes 
népességi  és  kulturális  és  politikai  viszonyoknál 


fogva  múlhatatlanul  szükségesek.  Az  eltérések 
röviden  jelezve  arra  céloznak,  hogy  egyfelől  a 
főváros  szervezeti  a'akulása  demokratikusabb 
legyen,  de  másfelől  a  kormánynak  beavatkozása 
is  biztosi ttassék  azon  országos  szempontolcnál 
fogva,  melyek  a  főváros  közigazgatási  állapotá- 
hoz lüzödnek. 

Az  a  köríilmóny.  hogy  a  fővárosi  törvény  B.- 
nek  csak  oly  autonóm  át  biztosított,  minővel  bár- 
mely kis  vidéki  város  rendelkezik,  a  főváros  fej- 
lesztésének egyik  akadályává  vált,  mihez  hozzá- 
járul még  az  is  hogy  ez  az  autonómia  is  nagy- 
részt csak  látszólagos,  mivel  egyrészt  az  áLami 
törvények  hosszú  sora  lény  gesen  megszorította 
azt,  másrészt  a  kormány  a  főváros  határozataitól 
a  jóváhagyás  gyakori  megtagadása  vagy  évekig 
való  késleltetése  által  illuzóriussá  teheti  a  fő- 
város önkormányzati  jogát.  A  főváros  autonómiá- 
jának jelentékeny  csorbítását  idézte  elő  az  1870. 
X.  t.-c,  mely  a  városszabalyozásnak  majdnem 
egész  területet,  valamint  az  építésügyet  a  köz- 
ségi ifjazgatásból  kivett  >  és  az  ál. ami  szerv  gya- 
nán  ikontemplált  fővárosi  közmunlatanácshoz 
utalta  át,  melynek  a  főváros  erdekeivel  gyak- 
ran ellentétes  magatartása  B.  fejlődeset  nagy- 
ban hátráltatta.  Ehhez  járul  még,  hogy  az  állam 
minden  lehető  jttvedelmi  forrást  magának  lefog- 
lalt 8  ezzel  észszerű  községi  adórendszer  kifej- 
tését lehetetlenné  tette. 

Míg  ezelőtt  a  városi  hatóság  tílnyomólag  ad- 
minisztrativ  működest  fejtett  ki,  addig  újabban  a 
városigazgatiis  terén  új  es  modern  irányzatok  ér- 
venyrejuttatását  tette  feladatává.Ennek  követ- 
kezménye az  a  nagyarányú  községesítési  politika, 
mely  a  gázgyárak  megváltásával  indult  meg  s 
lassanként  kiterjed  a  közspgi  élet  minden  ága- 
zatára, egyrészt  jelentékeny  jövedelmi  forráso- 
kat biztosítva  a  városnak,  másreszt  odatöre- 
kedve, hogy  a  nagy  üzemek  és  közszolgáltatások 
(világítás,  közlekedés  stb.)  a  közönség  és  a  köz- 
ség erdekeinek  szo'gálatába  állíttassanak  és 
egészséges  községi  szociálpolitika  létesíttessék. 

A  fővárosi  törvényhatóság  köréhez  tartozik: 
a)  az  önkormányzat,  b)  az  állami  közigazgatás 
közvetítése,  c)  orezágos  ügyek  megvitatása, 
ezekre  nézve  megállapodásainak  kifejezése,  a 
többi  hatósággal  és  a  kormánnyal  való  közlése,  a 
képviselőházhoz  való  felterjesztése. 

Önkormányzati  jogánálfogvasa  játbelügyeiben 
intézkedik,  hatt'iroz,  szabá'yrende leteket  alkot, 
határozatait  és  szabályrendeleteit  saját  közegei- 
vel hajtja  végre,  tisztviselőit  választja,  az  önkor- 
mányzat és  közigazgatiis  költségeinek  f  edszéseről 
gondoskodik;  a  kormánnyal közvetetlenül érint- 
kezik. Ingatlan  elidegenítésére  és  szerzésére  vo- 
natkozó határozatai  csak  akkor  szükségük  a  bel- 
ügyminiszter jóváhagyásílt,  ha  az  illető  ingatlan 
értéke  50  ezer  K-t  meghalad.  Az  árva- és  gyám- 
hatóságot a  főváros  is  az  1877.  XX.,  1885.  VI. 
és  1886.  VII.  t.-cikkek  értelmeben  gyakorolja.  Az 
illetőségre  nézve  a  fővárosban  is  az  1886.  XXII. 
t.-cikk  (községi  törvény)  rendelkezései  irányadók. 

A  főváros  rendőrhatósága  szűkebb  körű  egyéb 
törvényhatóságokénál,  annyiban,  hogy  a  főváros 
területen  a  megíigyelő,  megelőző  és  felfedező 
rendőrséget  az  állam  saját  közegeivel  kezeli.fenn- 


BUDAPEST  SZÉKESFŐVÁRC 


Üllöi-úti  bérbáz.  Tervezte  :   Híibner  Jenő. 


Berzenozey-úti  bérház.  Tervezte  :   Komor  és  Jakab. 


•  Budapest'  eWchez. 


NAGYLAKÁSOS  BÉRHÁZAI. 


Váfí-utcai  bérház.  Tervezte  ;   Nay  és  Straiisz. 


1 

^ 

.éML^^ 

i 

4É 

^r^^ 

S*"-- 

Mm                            ^1 
y  f-l  L     i*«  *—        -  T  - 

inyillgg^t               i^^^^^^^H 

^^J 

■M^gBÉH 

ll^^■■ftC»bilSJt;^f<^^^ 

i^gmu^^m^i^j 

^^^^I^IHi^H 

Köztemetö-áti  bérház.  Tervezte  :  Balmt  és  Jámbor.' 


rívai  naoy  lexikona. 


//  f 


BUDAPEST  SZÉKESFŐVÁROS  KISLAKASOS 

BÉRHÁZAI. 


•  Budapest  t  oíkhhez. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


//  r 


BUDAPEST  SZÉKESFŐVÁROS  NEPOTTHONA 
ÉS  NÉPSZÁLLÓJA. 


Népotthoti.  Tervezte:  Somló  és  Oith. 


Nupszaüu.  Iiirvtzle  :  ELitiriiüg'  ui  Cjcuuilitacli. 


'Budapest'  eikkhfe. 


RÉVAI  NAGY  LEXIKONA. 


Budapest 


63     - 


Budapest 


maradván  a  főváros  közgyűlésének  joga  rendőri 
szabályrondeletok  alkotására,  amelyek  végrehaj- 
tása az  államrendőrséget  illeti  meg.  A  középltés 
és  építési  rendőrség  ügyének  vezetésére  és  inté- 
zésére nézve  lényegesen  meg  van  szorítva  a  fő- 
város autonómiája  az  1870.  évi  X.  t. -cikk  alapján 
8zer\'ezc'ttf  óvárosi  közmunka-tanácsnak  adott  ha- 
táskör folytiin. 

A  főváros  hatósági  szervezetében  első  helyen 
említendő  a  törvényhatósági  bizottság,  mely  a  fő- 
város közönségét,  egyetemességet  képviseli  s 
amennyibt^n  a  törvények  másként  nem  intézked- 
nek, a  hatósági  jogokat  a  törvényhatóság  nevé- 
ben gyakorolja.  E  bizottság  alkotási  módja  el- 
tér attól,  amely  egyéb  törvényhatóságok  bizott- 
Siígaira  nézve  az  1886.  évi  XXI.  t.-cikk  értel- 
mében követendő.  így  nevezetesen:  Választói 
joggal  e  bizottság  tagjaira  csak  azon  országos 
kepviselöválasztóíc  birnak,  kik  egyéb  kellékeken 
kívül  igazo'ják,  hogy  írni  és  olvasni  tudnak  és 
legalább  ket  év  óta  állandóan  a  fővái-os  területén 
laknak.  A  bizottság  400  tagból  áll ;  ennek  felét  a 
raegfülelö  számú  póttagokkal  együtt  az  ezerkét- 
száz legtöbb  egyenes  államadót  fizetők  (viiúlisták) 
sorából,  másik  felét  ar.  összes  választók  sorából 
választják.  A  válac.i  •  ■  rületenkint  6  évi  idő- 
tartamra történik,  mindi{^  i  tagok  tele  esik  vá- 
lasztás alá. 

A  bizottság  közgyűlésein  a  főpolgármester,  aka- 
dályoztatása eseten  a  polgármester,  esetleg  en- 
nek valamelyik  helyettese  elnököl.  A  polgármes- 
ter, a'polgármesterek,  tanácsnokok,  árvaszéki  el- 
nök, főjegyző,  főügyész,  főorvos,  középítési  igaz- 
gató (a  legújabb  szervezés  szerint  a  középítési 
igazgató  ál  ása  megszűnik,  mert  a  vezetése  alatt 
ál  ó  mérnöki  hivatalt  a  tanács  ügyosztályaiba  osz  t- 
júkbe  .főszámvevő,  főlevéltáros  és  a  fővárosi  sta 
tisztikai  hivatal  igazgatója  a  közgyűlésen  üléssel 
és  szavazattal  birnak,  habár  bizottsági  tagokul 
nem  választattak  is  meg.  A  központi  kormány- 
hatalom képviselője  a  fővárosi  törvény  hatóságnál 
a  főpolgármester,  kit  a  király  által  a  belügy- 
miniszttT  ellenjegyzése  mellett  kijelölt  hái'om 
egyén  közül  a  közgj'űlés  hat  évenkint  választ. 
Állása  és  hatásköre  megfelel  a  főispánokénak. 

A  fővárosi  törvényhatóság  közegei  a  polgár- 
mester, alpolgármesterek,  a  tanács,  a  közigazga- 
tási kerületi  elöljáróságok,  és  ezeken  kívül  rész- 
ben törvényben,  részben  a  szervezeti  szabályren- 
deletekben meghatározott  nagyszámú  tisztvise- 
lők, segéd-  és  kezelő  személyzet. 

A  fővárosi  tanács  a  polgármester  elnöklete  alatt 
állazalpolgármesterekbőlésatanácsnokokból.Ez 
hatásköre  szerint  1.  végrehajtó  kollégiuma  a  tör- 
vényhatósági bizottságnak,  úgy  átruházott  mint 
autonóm  igazgatási  ügyekben,  2.  önálló  hatóság 
a  törvények  ós  szabályrendeletek  által  meghatá- 
rozott ügyekben.  Pontos  szervezeti  hatalma  a  fő- 
város azon  tisztviselőinek,  segéd-,  kezelő,  tansze- 
mélyzetének választiisa,  kikre  e  jogot  nem  a  tör- 
vényhatósági bizottság  gyakorolja.  A  tanács  az 
ügyeket  részint  tanácsülésekben,  részint  ügyosz- 
tályokban intézi  el ;  határozatai  közigazgatási 
ügyekben  az  illető  miniszterhez,  a  főváros  va- 
gyonát illető  ügyekben  a  törvényhatósági  bizott- 
sághoz felebbezhetök. 


A  főváros  a  törvényhatósági  közigazgatt'is 
ügyeinek  célszerf  intézése  szempontjából  alsóbb 
igazgatási  területi  körökre,  kerületekre  oszlik. 
Jelenleg  ezen  kerületek  száma  tíz.  A  kerületi 
igazgatás  élén  áll  a  kerületi  elöljáró,  ki  a  mellé 
rendelt  fogalmazási.műszaki,  egészségügyi,  szám- 
vevőségi és  pénztári  személyzettel  alkotja  a  ke- 
rületi elöljáróságot.  A  kerületi  elöljárót  a  tör- 
vényhatósági bizottság,  az  esküdteket  és  pótM- 
küdteket  a  kerület  törvényhatósági  választói  vá- 
lasztják. A  kerületi  előljárósági  szervezet  1893. 
újjáalakíttatott,  amidőn  is  hatásköre  a  központi 
szervezet  megszorítása  mellett  lényegesen  kiter- 
jesztetett. 

A  fővárosnak  összes  igazgatási  működésében 
hivatalos  ügykezelési,  tanácskozási  nyelve  a  ma- 
gyar. Az  iHll.  évben  a  községi  központi  igazga- 
tásnak nagyarányú  módosítását  határozta  el  a 
közgyűlés,  ezzel  kapcsolatban  a  tisztviselők  stá- 
tus- és  flzetésrendezését  is  eszközölte. 

Közigazgatási  személyzet.  B.  székesfővárosi 
közigazgatási  személyzete  az  adminisztráció  kö- 
rének nagymérvű  kiterjesztése  folytán  rendkívüli 
mértékben  szaporodik  s  ezzel  arányban  a  személy- 
zeti költségek  is  óriásilag  fokozódnak.  1911-ben 
a  fővárosi  törvényhatóság  szolgálatában  álló 
mindennemű  személyzet  ekként  oszlott  meg : 

alkitlmnzot-      iil3tiné- 
tak  száma  nyeilcK-ban 

Közp.  közigazgatási  személyzet  ...  410  1.652,398 

••^zárnvevö  és  pénztári  személyzet...  177  683,900 

Árvaszéki  személyzet    ...  _ 28  174,' 30 

Közegészségügyi  személyzet  118  470. 7 13 

Aduhivatali                     «            150  52.s,900 

Fogyaszt,  adókat  kezelő  személyzet  8  31,070 

Műszaki  személyzet  _ _ 156  716,940 

Tazoltósági         .              __  450  64G,í25 

Ideiglenes    hivatalnoki    személyzet  1,961  8.8i>9,7o8 

Altiszti  és  .szoltcaszemélyzet    I,4:í5  1.9  9,945 

Tanügyi  személyzet 2,846  9.08a,498 

Vízvezetéki       .          -  390  641,712 

Közvágóhídi  és  állatvásári  etem —  340  549. S46 

Vásárcsarnokok  személyzete    ...  _  221  403,072 

Zsibárus töszde  és  árúbódék  szem.  14  20,924 

Állategészségügyi  telep          «       _.  17  86,415 

Piivartelep  személyzete  .....    - 890  463,1^8 

lióhúsüzem            «           _ 87  131,979 

Tatterjall   lóvásártelep  személyeete  27  38,162 

Kenyérgyár  személyzete     139  18'íí,h27 

Állatkert                ♦ 45  61,535 

Kórház,  temető,  árvaházi  személyzet  835  6R8,224 

Gázmüvek  személyzete 2,303  3  119.845 

Összesen 12,537  24.484,110 

Itt  kell  megemlítenünk  azt  is,  hogy  B.-nek, 
eltórőleg  a  közigazgatási  kerületek  számától  (10), 
csupán  9  országgyűlési  képviselője  van,  ameny- 
nyiben  a  IX.  és  X.  kerület  együtt  választ  egy 
képviselőt. 

A  főváros  pénzügye.  B.  gyors  fellendülésével 
háztartása  is  óriási  mértékben  emelkedett ;  Buda 
és  Pest  (rendes  és  rendkívüli)  költségeinek  elő- 
irányzata 1867.  csak  4.08  K620  K  volt,  1893.  már 
H3.H89,746  és  1906.  40.7h8,161  K.  Azóta  roha- 
mosan fokozódott  a  közigazgatási  teendőknek 
mind  szélesebb  körre  való  kiterjesztésével.  Az 
1911.  évi  költségvetés  összege  már  105.591,312 
K  volt,  még  pedig : 

kiadás  bevétel 

rendes                                  60.211.370  62  288,023 

rendkívüli" _ 2.914,124  1.0  1,177 

eladott  infrntlnnokból 820,000  820,000 

kölcsönpénzekből  fedezendő ...        41.645,818  41  645.818 

összesen 105.691,312  105.785,018 


Budapest  —     64     — 

A  kiadások  főbb  tételei :  közigazg.  személyzet 
5.348,695,  flzetésrendezés  1.300,000,  irodai  költ- 
ségek 579,826,  hivatalos  helyiségek  968,220, 
nyugdíj  1.972,000,  épületek  fenntartása  554,325, 
parkok  690,617,  vízvezeték  1.885,835,  töketör- 
lesztés 2.034,940,  kamatokra  9.051,005,  köztisz- 
taság 2.199,000,  utcák  és  utak  építése  és  fenntar- 
tása, kövezések  3.330,738,  közvilágítás  888,360, 
marhaközvágóhíd  834,580,  sertésközvágóhíd 
582,620,  vásárcsarnokok  702,065,tűzoltá8  908,253, 
államrendőrség  800,000,  szegényalap  segélyezése 
633,123,  közegészségügy  és  állategészségügy 
426,424,  vallásügyi  kiadások  800,846,  közoktatás- 
ügy 15.199,973  K. 

A  bevételek  főbb  tételei:  községi  adópótlék 
12.400,000,  házbórkrajcárok  5.2.00,000,  fogyasz- 
tási adópótlék  4.452,514,  italmérési  jövedék  jö- 
vedelméből 1.481,353,  városi  vám  4.980,798, 
telekátíratási  díjak  1.500,000,  ház-  és  lakás- 
bérek  4.882,740,  nyilvános  területek  használata 
2,444,502,  vízvezeték  5.743,166,  gázművek 
1.890,000,  gázszolgáltatás  keresztül  vitt  értéke 
1.260,000,  építésrendöri  díjak  800,000,  marha- 
közvágóhíd 1 .355,580,  sertésközvágóhíd  1.409,300, 
vásárcsarnokok,  1.162,568,  népjóléti  intézmények 
1.228,858,  közoktatásügy  1.162,568  K. 

A  költségeknek  óriási  mértékben  való  foko- 
zódása és  a  községi  pótadónak  19ü7-ig  változat- 
lanul 25"/o-ban  való  meghagyása  a  főváros  pénz- 
ügyi egyensúlyát  megingatták,  úgy  hogy  újabb 
jövedelmi  források  nyitása  nélkül  a  deficit  elko- 
rülhető  már  nem  lett  volna.  A  kedvezőtlen  pénz- 
ügyi helyzethez  nagyrészben  hozzájárult  az  is, 
hogy  az  állami  teendők  teljesítése  nagy  súllyal  ne- 
hezedett a  fővárosra.  A  törvényhozás  és  a  kor- 
mányok a  főváros  támogatása  elől  elzárkóztak, 
mindenn^^mü  új  adónem  (szegényadó,  iskolaadó, 
tűzoltási  járulék  stb.)  behozatalát  ellenezték,  ellen- 
ben számos  új  törvénnyel  nagy  terheket  róttak  a 
fővárosra  és  jövedelmeit  elvonták.  Miután  más 
adójavaslatok  (mint  pl.  a  telekértékeraelkedési 
adó)  már  a  bizottsági  tárgyalások  folyamán  el 
buktak,  a  pénzügyi  helyzet  javításának  immár  el- 
odázhatatlan szükségessége  végre  arra  indította 
a  törvényhozást,  hogy  az  1908.  XLVIII.  t. -c-ben 
a  főváros  fejlesztésének  és  háztartása  rendezésé- 
nek alapfeltételeit  megadja.  K  törvény  szerint  az 
állam  2  millió  K  kamatmentes  előleget  ad  a  fő- 
városi pénzalapnak  az  Attila-körút  és  környéké- 
nek szabályozási  költségeire,  a  Sárosfürdő  vétel- 
ára és  kamatai  fejében  1.050,795  K-t  visszatérít, 
a  III.  kerületben  új  Dunahidat  épít,  a  Margitszi- 
getet 1 1  millió  K  becsértékben  József  főhercegtől 
(a  fővárosi  pénzalap  tulajdonában  levő  ingatla- 
nok és  évi  járadék  ellenében)  megszerzi,  a  szé- 
kesfővárosnak az  államrendőrség  költségeihez 
való  hozzájárulását  800,000  K  évi  átalányban 
állapítja  meg  és  az  1904—06.  évi  hátralékait  elen- 
gedi, az  1907-től  kezdve  esedékessé  vált  (s  az 
1899.  XXV.  t.-c.  értelmében  beszedett)  italmérési 
illetéket  átengedi  s  végül  nagyarányú  házadó- 
mentességet engedélyez  a  város  különböző  ré- 
szeiben és  a  hatóság  által  épített  lakóházakra. 
B  törvény  jelentékeny  mértékben  hozzájárult  a 
főváros  háztartásának  rendezéséhez,  mely  a 
330/0-^  felemelt  pótadóval  együtt  tényleg  egyen- 


Budapest 


súlyba  is  hozatott  s  hosszú  időre  biztosíttatott. 
Midőn  így  a  főváros  egyrészt  a  rendes  háztartás 
fokozott  igényeit  kielégíteni  képessé  vált,  más- 
részt jelentékeny  kölcsönök  felvétele  által  nagy- 
szabású reformtervek  és  alkotások  végrehajtá- 
sát is  megkezdhette,  melyek  az  évtizedeken  át 
elmulasztott  közhasznú  tevékenység  pótlására  és 
fontos  közmüvek  megteremtésére  alkalmasak. 

A  főváros  vagyona  igen  jelentékeny,  úgy  hogy 
B.-et  a  leggazdagabb  városok  közé  számítják. 
Vagyonának  legnagyobb  része  ingatlanokban 
(házak  és  telkek)  van.  A  községi  alap  vagyon- 
állapotának fejlődése  a  következő  adatokból  ítél- 
hető meg: 

Vagyon       Teher  Tiszta  vagyon 
koronákban 

1875 106.010,683    26.365,790  79.644,«93 

1880 119.666,334    29.713,050  89.953,284 

1885... 163.586,398    82.216,106  131  370,292 

1890 _.    198.337,296    39.841,102  158.496,194 

1895 271.991,828    68.920,512  203.071,316 

1900 382.161,225  120.474,800  201.686,425 

1905— 3'^5. 397,603  158.981,450  216.416,163 

1910 ...    509.597,438  222.322,287  287.275,156 

A  vagyon  1910.  ekként  oszlott  meg : 

korona 

ingatlanok  (622  ház) 216.273,610 

telkek  (4757  ha.)  803.435,760 

bútorok,  feszerelések     .- 8.894,962 

anyagok,  termesztvények 1.114,436 

cselekvő  tőkék 34.540,736 

haszonvételi  jogok 6.246,690 

cselekvő  hátralékok _ 36.626,285 

pénzkészlet      2.464.959 

összesen 509.597,438 

A  teher  túlnyomó  része  törlesztéses  kölcsön, 
melyeknek  összege  a  legutóbbi  években  felvett  köl- 
csönök folytán  igen  erősen  emelkedett ;  a  t<)r- 
lesztéses  kölcsönök  magassága  volt : 

korona 

1874  végén 17.732,260 

1880   « 23.040,802 

1890   d    ...  -.  ...  34.292,736 

1900   '    103.859,218 

1910   .    ...  184.810,654 

A  községi  alapon  kívül  a  fővárosnak  számos 
külön  alapja  van  (mint  kórházi,  temetői,  szegény- 
alap, nyugdíjalap  stb.),  melyeknek  összes  tiszta 
vagyona  40.375,382  K. 

A  fővárosi  közmunkák  tanácsa  az  a  közigaz- 
gatási hatóság,  mely  a  főváros  területén  a  köz- 
építési  ügyben  résztvenni,  illetőleg  azt  az  1870. 
évi  X.t. -cikk  értelmében  önállóan  intézni  hivatva 
van.  Alkotásának  célja  volt,  hogy  Budapest  köz- 
építkezése  és  fejlesztése  teljesen  megbízható, 
szakavatott  és  lehetőleg  önállósított  hatóság  eré- 
lyes működése  által  előrevitessék.  Pöteendője  az 
egész  fővárosra,  vagy  az  egyes  városrészekre  ki- 
terjeszkedő szabályozási  tervek  elkészítése,  köz- 
épületek, parkok,  mulatóhelyek,  utcák,  utak,  terek 
helyének,  irányának,  nevének  meghatörozása ;  az 
építési  ügyet  szabályozó  törvényjavaslat  ki- 
dolgozása. Ezenkívül  felügyeleti  és  f elébb viteli 
hatóságot  gyakorol  a  főváros  területén  minden 
építésrendőri  ügyben.  A  törvényben  meghatáro- 
zott fontos  közópítkezések  iránt  hozott  közgyűlési 
határozatok,  tervek,  költségvetések  végrehajtiís 
előtt  elébe  ter  jesztendök,  s  ha  véleménykülönbség 
állana  be  közte  és  a  fővárosi  képviselet  között,  az 
ügy  a  belügyminiszter  eldöntése  alá  tartozik.  A 
közmunkák  tanácsa  alakulásakor  a  főváros  sza- 


Budapest 


65     — 


Budapest 


bályozásának  megindításával  hasznos  szolgála- 
tot tett  a  fővárosnak ;  e  nagy  szabályozások  be- 
fejeztével létjogosultsága  lényegében  megszűnt 
8  erős  mozgalom  indult  meg  eltörlése  iránt. 

A  főváros  rendőrsége  1881  óta  állami  rendőr- 
ség, amelynek  feladatait  és  hatáskörét  az  1881. 
XXI.  t.-c.  szabja  meg.  Területét  az  1889.  XL.  t.-c. 
Újpest  és  Rákospalota  községekre  is  kiterjesz- 
tette. Élén  áll  a  főkapitány,  kit  a  belügyminisz- 
ter előterjesztésére  a  király  nevez  ki  élethosz- 
sziglan.  Az  egész  főváros  I— X.  ker.  kapitány- 
ságra oszlik  s  ezeket  egy-egy  rendőrtanácsos  v. 
ker.  kapitány  vezeti.  A  főkapitány  támogatására 
rendelt  intéző  tisztviselők :  tanácsosok,  ker.  ka- 
pitányok, fogalmazók,  segédfogalmazók,  gyakor- 
nokok. Szakközegek :  a  rendőrorvosi  kar,  a  főkapi- 
tányság mellé  rendelt  számvevőség  s  a  rendőr-ál- 
latorvos. A  segédhivatalokban :  a  hivataltisztek, 
segédtisztek.  A  végrehajtó  rendőrség  (az  egyen- 
ruházott  őrszemélyzet)  ólén  a  főparancsnok  áll, 
aki  közvetlenül  a  főkapitánynak  van  alárendelve. 
A  főparancsnok  rendelkezésére  állanak  a  csa- 
pattisztek, altisztek  s  a  legénység.  Az  őrsze- 
mélyzet polgári  intézmény,  de  szigorúan  kato- 
nás szabályok  és  fegyelem  alatt.  Ugyancsak 
végrehajtó  rendőrség,  de  különálló  testület  az 
egyenruházatlan  detektivtestület,  melynek  fel- 
adata első  sorban  a  nyomozó  szolgálat.  A  fővárosi 
rendőrség  közvetlenül  a  belügyminiszter  alatt  áll. 
Működésének  jogalapjait  képezik :  a  törvények, 
miniszteri  rendeletek,  a  fővárosi  szabályrendele- 
tek (Újpesten  és  Rákospalotán  a  megyei  szabály- 
rendelet is),  végül  a  főkapitány  rendőri  rendeletei, 
akit  az  1881.  XXI.  t.-c.  8.  §-a  jogosít  fel  ily  rende- 
letek kibocsátására.  A  rendőri  intézkedések  ellen, 
amennyiben  a  törvények  más  hatóságot  ki  nem 
jelölnek,  a  belügyminiszternél  kereshetni  orvos- 
lást. Vagyoni  felelősség  tekintetében  a  fővárosi 
állami  rendőrség  személyzete  a  többi  közigazga- 
tási tisztviselőkre  érvényes  szabályok  alatt  áll. 
Fegyelmi  tekintetben  a  rtisztviselők  felett  első 
fokban  a  főkapitány,  II.  fokban  a  közigazgatási 
bizottság,  m.  fokban  a  belügyminiszter  dönt. 
A  főkapitány  felett  pedig  I.  fokban  a  közigazga- 
tási bizottság,  II.  és  végső  fokhan  a  belügymi- 
niszter, A  fővárosi  rendőrség  és  a  rendőr-kórház 
kiadásai  az  1910-ik  évben  meghaladták  a  hat  mil- 
lió koronát.  Ezt  a  kiadást  az  állam  fedezi  s  a  fő- 
város csak  hozzájárul.  A  főváros  hozzájárulása  az 
1908.  XLVIII.  t.-c.  szerint  800,000  K  (azelőtt  a  fő- 
város az  összes  költségek  felét  viselte).  —  A  fő- 
városi állami  rendőrség  1910.  évi  létszáma :  288 
tisztviselő,  orvos,  csapattiszt  stb.  363  detektív  és 
egyéb  alkalmazott,  229  altiszt  és  1993  főnyi  le- 
génység, vagyis  a  teljes  létszám  2873. 

A  fővárosban  székelő  newezeteBébh  pénzügyi 
hatóságok  és  intézmények :  a  pénzügyi  közigaz- 
gatt'isi  bíróság,  két  pénziigyigazgatóság,  pénzügy- 
őrség, adófelügyelőség,  fö  vámhivatal,  főf  émjelző 
ésbeváltóhivatal,  dohányjövedéki  közp.  igazgató- 
ság, dohánybeváltó  felügyelőség  és  hivatal,  lottó- 
igazgatóság, bányakapitány  ság.  JTeresAr.^waííiZoA; 
és  intézmények :  m.  kir.  közp.  statisztikai  hivatal, 
m.  kir.  postatakarékpénztárak  igazgatósága,  köz- 
úti kerületi  felügyelőség,  m.  kir.  államépítészeti 
hivatal,  kereskedelmi  múzeum,  m.  kir.  posta-  és 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV.  köt. 


távh'da-igazgatóság,  árú-  és  értéktőzsde,  keresk. 
és  iparkamara.  A  földmivelésügy  szolgálatában 
áll  az  erdőfelügyelőség,  állatorvosi  felügyelői  ke- 
rület, m.  kir.  sertésveszteglő  hivatal  (Kőbányán), 
orsz.közp.  míntapince,  m.kir. földtani  intézet,  orsz. 
vízépítési  és  talajjavítási  hivatal,  m.  kir.  folyam- 
mérnöki hivatal,  m.  kir.  kultúrmérnöki  hivatal, 
flUoxera-felügyelő,  orsz.  gyümölcsészeti  biztos  s 
több  szakintézet,  melyről  a  közművelődésnél  em- 
lékezünk meg.  Vcdlás-  és  közoktatásügyi  hatósá- 
gok és  hivatalok  a  következők  :  közalapítványi 
kir.  ügyigazgatóság,  orsz.  közoktatásügyi  tanács, 
B. -vidéki  és  B.-fövárosi  tankerületi  főigazgató- 
ságok, B.  fő-  és  székvárosi  és  pestvármegyei 
tanfelügyelőségok ;  itt  székel  továbbá  az  érseki 
vikariátus  (1893  óta),  a  budai  gör.  kel.  szerb,  püs- 
pök és  esperes,  a  dunamelléki  ev.  ref.  egyház- 
kerület és  püspöke,  az  izraeliták  orsz.  irodája,  11 
szerzetesrend.  Itt  székelnek  az  igazságszolgálta- 
tás legfőbb  fórumai :  a  kir.  Kúria,  kir.  ítélő  tábla, 
közigazgatási  hiróság,  hatásköri  bíróság,  legfőbb 
fegyelmi  bíróság,  kir.  főügyészség,  2  kir.  tör- 
vényszék, 6  járásbíróság,  büntető  járásbíróság, 
kir.  kereskedelmi  és  váltó-törvényszók,  sajtó- 
bíróság,  2  pénzügyi  bíróság,  bányabiróság,  ügy- 
védi kamara,  közjegyzői  kamara,  igazságügyi 
orvosi  tanács.  21  államnak  konzul-képviselősége 
van  B.-en. 

Katonai  hatóságok  és  intézmények  közül  itt  szé- 
kel a  m.kir.  honvéd  főparancsnokság,  I.budapesti 
hon védkerületí  parancsnokság,  79.  gyalogdandár, 
m.kir.honvéd  lovassági  felügyelő,  2.1ovasdandár, 
budapesti  m.  kir.  honvéd  térparancsnokság,  ideig- 
lenes m.kir.honvéd  főtörvényszék,I.  honvéd  kerü- 
leti hadbíróság.  Itt  székel  továbbá  a  m.  kir.  csend- 
őrségi  törzs-,  szárny-  és  szakaszparancsnokság, ilí. 
kir.  honvédségi  intézetek:  m.  kir.  honvédségi  Lu- 
dovika  Akadémia,  m.  kir.  központi  honvéd  lovas- 
iskola,  m.  kir.  honvéd  törzstiszti  tanfolyam,  m. 
kir.  honvéd  főruharaktári  bizottság,  m,  k.  honvéd 
fegyverzeti  bizottság.  Cs.éskir. parancsnokságok 
és  hatóságok :  Cs.  és  kir.  4.  hadtestparancsnokság, 
31.  és  32.  gyalog  hadosztályparancsnokság,  61., 
62.,  63.  és  64.  gyalogdandár-parancsnokság,  4.  ós 
18.  lovasdandár-parancsnolíság,  4.  tüzérdandár- 
parancsnokság,  es.  és  kir.  térparanesnokság,  32. 
hadkiegészítő  parancsnokság,  állandó  vegyes 
felülvizsgáló  bizottság. 

Tűzoltás.  A  fővárosban  összesen  53  tűzoltó- 
ság áll  fenn,  melyekben  mindössze  2035  tűzoltó 
működik.  Ezek  túlnyomó  részben  gyári  tűzoltó- 
ságok. A  fővárosi  hatóság  által  felállított  és  fenn- 
tartott tűzoltóság  kitűnően  van  szervezve  és 
európai  hírnévnek  örvend.  Összes  személyzete 
450.  A  tűzoltóság  egy  főparancsnok  vezetése  alatt 
áll,  8  1  főörségeu  s  11  őrségen  vau  elhelyezve. 
Felszerelése  igen  jeles;  a  tűzjelző  távúrdák  száma 
326.  Évi  költsége  1911-ben  908,252  K. 

Világítás.  B.  gázzal  való  világítását  3  légszesz- 
gyár eszközli :  a  Tisza  Kálmán-téri  (1856),  budai 
(1866)  és  soroksári-úti  (1870) ;  mindhárom  gyár 
az  osztrák  légszesztársulat  tulajdona  volt,  1910 
végén  azonban  a  főváros  18.554,508  K-ért  meg- 
váltotta a  gyárakat  (a  készleteket  1.600,000  K-ért) 
8  39.896,000  K  költségen  új  nagyszabású  gyárak 
építését  határozta  el  Weiss  Albin  zürichi  igaz- 


Budapest 


66 


Budapest 


torvei  szerint.  A  gázgyárakban  jelenleg 
2300  munkás  dolgozik.A  légszeszfogyasztás  1860. : 
1-75,  1880. :  8-18,  1891. :  2073  és  1908. :  53.97 
millió  m"  volt  s  a  nyilvános  lámpák  száma  1856. : 
856,  1891. :  8780  és  1910. :  22,186.  Ezenkívül 
4479  petróleum- lámpa  is  szolgál  egyes  utcák  vi- 
lágítására. 1910-ben  a  főváros  megkezdte  a  nagy 
útvonalaknak  (körutak,  Andrássy-út,  Kossuth 
Lajos-utca  stb.)  villamos  ívlámpákkal  való  vilá- 
gítását. A  magánvilágításra  két  (Magyar  álta- 
lános és  Budapesti)  villamossági  társaság  áll 
fenn,  melyeknek  évi  áramfogyasztása  12'6  millió 
hektó  watt. 

Budapest  neve  és  címere. 

B.  neve.  B.  ezt  a  nevet  végérvényesen  az  1872. 
XXXVI.  t.-c,-kel  kapta,  mely  t.-c.  1.  §a  kimondja, 
hogy  Buda  és  Pest  szab.  kir.  fővárosok,  Óbuda 
mezőváros  ós  a  vele  együtt  a  Pest  vmegyéből  ki  ke- 
belezett Margitsziget  B.  főváros  neve  alatt  egye- 
síttetnek.  Hazánk  fővárosa  tehát  ez  idő  óta  nem- 
csak hivatalosan,  de  törvény  szerint  is  viseli  mai 
nevét.  Ám  nem  ez  első  nyoma  a  B.  elnevezésnek, 
már  az  184;8-iki  törvényekben  is  megtaláljuk  azt 
(persze  csak  Budára  és  Pestre  vonatkozóan),  s 
ámbár  Buda  és  Pest  az  1848-iki  törvényekben  is 
többször  vannak  külön  felemlítve  (IV.  t.-c.  1.  §-a 
«az  országgyűlés  jövendőben  évenként  és  pedig 
Pesten  tartván  ülóseit»,  az  V.  t.-c.  5.  §-a  külön 
említi  Budát  és  Pestet  is),  de  a  III.  t.-c.  5.  §-a  azt 
mondja:  «a  minisztérium  székhelye  Budapest». 

Az  irodalom  és  a  társalgási  nyelv  1848  előtt  is 
igen  gyakran  használja  úgy  a  B.,  Pestbuda,  mint 
németül  a  Pestofen  ós  Ofenpest  elnevezéseket. 
Előfordul  a  B.  és  Pestbuda  sok  Írónknál  is,  de 
főkép  egyes  kiadványok  címében.  Mindez  azt  mu- 
tatja, hogy  a  köztudat  már  jóval  az  egyesítés 
előtt  is  együvé  tartozónak,  sőt  egynek  tekintette 
a  két  várost,  Budát  és  Pestet,  melyhez  az  1872-iki 
törvény  azután  Óbudát  és  a  Margitszigetet  hozzá- 
csatolta. 1892-ig  tehát  a  főváros  hivatalos  neve 
volt :  kB.  fövárosy>,  mely  névhez  1892. 1.  Ferenc 
József  magyar  királlyá  való  koronáztatásának 
25  éves  fordulója  alkalmával  még  egy  jelző  is 
járult,  a  székvárosé ;  a  király  erre  vonatkozó  el- 
határozásával a  főváros  tehát  megkapta  azt  a 
régi  címet  is,  melyet  már  I.  Lipót  adományozott 
Buda  városának  az  1703  okt.  23.  kelt  szaba- 
dalomlevelében. Ez  idő  óta  eleinte  rossz  magyar- 
sággal «B.  fő-  és  székvárosa  volt  B.  neve,  amely 
elnevezést  lassanként  kiszorította  a  jobb  hang- 
zású (.(.B.  székesfőváros^  elnevezés. 

B.  címere.  Hogy  mikor  és  kitől  kapta  Buda, 
Óbuda  és  Pest  a  maga  címerét,  azt  nem  tudjuk. 
Mind  a  három  város  címerét  többféle  alakban 
ismerjük.  Budának  legrégibb  ismert  címere  ille- 
tőleg pecsétje  az,  mely  egy  1329-iki  oklevélen  lát- 
ható (1.  az  1-2.  ábrát).  1402-böl,  1438-ból  és 
1489-ből  Buda  pecsétjének  oly  alakját  ismerjük, 
mely  e  kettős  pecsét  jobboldalához  hasonlít  némi 
eltéréssel.  Ugyanezt  a  motívumot  találjuk  azon 
két,  kőtáblába  vésett  címer  egyikén,  melyek  az 
1894.  lebontott  fejérvári  kapu  falába  voltak 
illesztve,  ezek  Budának  azon  címerkópei,  melyek 
a  mohácsi  vész  előtt  voltak  használatban  s  melyek 
közül  a?  egyiket  itt  bemutatjuk  (3.  ábra). 


Megváltozott  Buda  városának  címere  1533., 
midőn  János  király  Buda  összes  polgárait  meg- 
nemesíté,  mert  ugyanekkor  az  ö  «régi  címerü- 
ket)) megváltoztatta.  Ennek  a  címernek  sehol 
sem  maradt  nyoma,  de  az  oklevél  alapján  a  4. 


1—2.  ábra.  Buda  legrégibb  ismert  kettős  pecsétje  1329-böl. 


5.  ábra.  Buda  pecsétje 
1703—1873. 


6.  ábra.  Buda  biról  lezárulásra 
használt  pecsétje. 


7—8.  ábra.  Óbuda  címeres  pecsétjei  a  XIV.  századból. 

ábrán  látható  képet  mutathatta.  A  Lipót  adta. 
1703  okt.  23-iki  szabadalomlevél  ismét  új  alakot 
ád  Buda  címerének,  melyet  a  város  1873-ig  hasz- 
nált (5.  ábra).  Ezeken  a  címereken  illetőleg  pe- 
cséteken kívül  voltak  még  mások  is,  melyeket  a 
város  egyes  hivatalai  használtak.  Ilyen  pl.  az„ 


I 


Budapest —     67 

melyet  birói  lezárolás  alkalmával  használtak,  az 
ú.  n.  Sperrsiegel  (6.  ábra),  stb. 

Óbuda  legrégibb  címeres  pecsétje  kb.  ugyan- 
abból az  időből  maradt  reánk,  mint  a  legrégibb 
budai  pecsét.  Ezt  két  egymáshoz  igen  hasonló 
változatban  mutatjuk  be  (7—8.  ábra).  Ennek  a 
címernek  ismerete  idők  folytán  annyira  kiveszett 
a  köztudatból,  hogy  amidőn  az  egyesített  főváros 
címerét  megállapították,  nem  is  tudtak  létezéséről. 

Pest  városának  ismert  legrégibb  címeres  pe- 
csétje az,  mely  az  országos  levéltárnak  egy  1481. 
kelt  oklevelén  látható  (9.  ábra).  Ennek  is  több 
változata  keletkezett,  míg  végre  ugyancsak  I. 


Budapest 


8.  ábra.  Pest  cimeres  pe- 
csétje 1481-böl. 


10.  ábra.  Pest  címere 
1708—1873. 


Lipót  1703  okt.  23-iki  oklevelében  Pest  városa 
címerét  is  újra  megállapította  abban  az  alakban, 
amint  az  a  10.  ábrán  látható.  Ezt  a  címeres  pecsétet 
Pest  is  az  egyesítésig  használta.  Ekkor  egy  külön 


11.  ábra.  Badapest  címere  az  egyesítés  óta. 

bizottság  megállapította  az  egyesült  főváros  cí- 
merét azon  alakjában,  amelyben  azt  ma  is  hasz- 
nálják (11.  ábra)  s  amint  azt  I.  Ferenc  József  1873 
szept.  21.  kelt  elhatározásával  megerősítette. 

Környéke. 

B.  környéke  (1.  a  mellékelt  térképet)  már 
a  természettől  sok  szépséggel  van  megáldva  s  az 
emberi  ápolás  és  gond  azokat  még  tovább  fej- 
lesztette. Kétségkívül  egyik  legkiválóbb  része  a 
Margitsziget,  « Budapest  gyöngye».  Hajdan  mint 
az  Árpád-házi  királyok  vadaskertje  Nyulak  szi- 
gete nevet  viselt,  IV.  Béla  alatt  odamenekül- 
tek az  egyháziak  az  ellenség  elöl  menedéket  ke- 
resve. A  sziget  csúcsát  az  esztergomi  érsek  fog- 
lalta el,  lakát  bástyákkal  erősítette  meg ;  alább 
apáca-klastrom  épült,  melyben  Margit  királyleány 
is  élt  (róla  vette  a  sziget  mai  nevét),  azonkívül  a 
premontrei,  franciskánus  és  Szt.  János  rendnek 
voltak  itt  jól  megerősített  házai ;  a  cselédség 
egész  falut  alkotott.  Ezen  építkezéseknek  ma  is 


számos  maradványa  látható  a  szigeten.  1790-ben 
Sándor  kir.  herceg  vette  meg  a  szigetet,  1795. 
József  nádor  birtokába  került,  1847.  István  kir, 
hercegé  volt  s  ennek  halálával  1867.  József  kjr. 
herceg  örökölte,  kinek  fejedelmi  bőkezűsége 
paradicsommá  s  a  főv.  közönség  legkedveltebb 
üdülőhelyévé  tette  azt,  főleg  mióta  1901-ben 
szárnyhíd  által  összekapcsolták  a  Margithíddal. 
1908-ban  József  kir.  herceg  eladta  a  szigetet  az 
állam  kezelése  alatt  álló  ii.  n.  Fővárosi  pénz- 
alapnak s  azóta  az  a  közmunkatanács  kezelésé- 
ben van. 

B.  bal  parti  környéke  kevés  érdekeset  nyújt ;  a 
Városligeten  kívüli  Herminamezőn,  az  Angyalföl- 
dön, a  Kis-  és  Nagy-Zuglóban  nyaralótelepek 
vannak  keletkezőben.  A  Nagy-Zuglón  kívül  a 
czinkotai  úton  van  a  X.  kerülethez  tartozó,  tőle 
4  km.-nyú'e  fekvő  Rákosfalva.  A  főváros  hatá- 
rán kívül,  Czinkota  közelében.  Mátyásföld  né- 
ven keletkezett  nagy  nyaralótelep.  i).  felé  szin- 
tén B.  határán  túl  számos  község,  illetve  telep 
jött  létre ;  ilyen  Kispest  (30,175  lak.),  Pestszent- 
lőrincz  (7826  lak.),  Erzsébetfalva  (30,919  lak.). 
Nagyobb  távolságban  Dunaharaszti  szolgál  a 
fővárosi  lakosság  kedvelt  nyaralójául.  E  részek- 
nek jó  közlekedésük  van  a  fővárossal  a  harasztii, 
czinkotai  és  szentlőrinczi  helyi  érdekű  vasutak 
és  a  zimonyi,  hatvani  és  czeglédi  vonalak  áltg,l. 
É.  felé  a  gyártelepek  hosszii  sora  kapcsolja  Új- 
pestet (55,221  lak.)  a  fővároshoz  ;  ez  és  a  szom- 
szédos Bákospalota  (25,097  lak.)  B.  fiókjaiul 
tekinthetők ;  utóbbinak  ílókjai  Pestújhely  (5559 
lak.),  mlg  Csömörből  Bákosszentmihály  (6555 
lak.),  Rákoskeresztúrból  pedig  Rákosliget  (2624 
lak.)  vált  ki.  Ezek  a  fővárosból  nyerték  népes- 
ségöket  s  innen  gyarapodnak.  A  távolabb  vidéken 
Gödöllő,  a  király  kastélyával  és  szép  parkkal, 
Főt,  a  gr.  Károlyi-féle  kastéllyal,  parkkal  ós 
gyönyörű  templommal,  Aszód,  javítóintézettel, 
Péczel  szép  kastélylyal,  sok  nyaralóval,  ócsa, 
gyönyörű  templommal  ,a  jelentékenyebb  községek. 

A  jobbparton  a  Budai  hegység  (1.  o.)  a  termé- 
szeti szépségek  nagy  tömegét  egyesíti  magában. 
A  Svábhegy  ós  vidéke  a  fővárosi  lakosság  leg- 
szebb nyaralótelepe ;  gyönyörűen  fejlődött  s  ren- 
delkezik a  modern  kényelem  minden  eszközével 
(vasút,  telefon,  üzletek,  iskola,  templom  stb.) ;  a 
Zugliget  nem  kevésbbé  szép  ós  kedvelt,  újabban 
a  lÁpótmezö  és  Hűvösvölgy  fejlődik  rohamosan. 
A  Budai  hegységtől  D.  feíé  Budafok,  Kistétény, 
Nagytétény,  Érd,  Törökbálint  és  Budaörs  a  je- 
lentékenyebb községek,  még  tovább  Torbágy  ós 
Bia  tűnik  ki  csinos  vidékével.  A  Duna  mentén 
felfelé  a  Nagy;  Kevélyhegy  csoportja  terül  el,  5e- 
kásmegyer,  Üröm,  Pilisboros  jené,  Csobánka  és 
Budakalász  községekkel ;  Üröm,  Alexandra  Pav- 
lovna  orosz  nagyhercegnő,  József  nádor  nejének 
mauzóleumáról  nevezetes.  Még  odább  É.  felé  Po- 
máz  és  Szentendre  fekszik,  melyeken  tűlVisegrá- 
dig  ésBíztergomig  a  Pilis-hegység,  vagyis  a  Dunai 
tráchithegység  természeti  szépségekben  gazdag 
csoportja  terül  el  a  Pilis-heggyel  és  Dobogókő- 
vel (rajta  a  Magyar  Turista-EgyestÜet  br.  Eötvös 
Loránd-menedékháza).  A  közlekedés  itt  kevésbbé 
kielégítő  ;  a  szentendrei  ós  esztergomi  h.  é.  vasút, 
a  Magyar  folyam  és  tengerhajózási  és  a  Duna- 

5* 


Budapest  —     68     — 

gőzhajózási  táraiilat  tartja  azt  fenn.  Még  távo- 
labb Tata  városa  a  fővárosi  iíözönsóg  egyik  ked- 
velt kiránduló  helye. 

Története. 

B.  története  a  kelták  idejéig  nyúlik  vissza ; 
még  Kr.  e.  alapíták  a  kelták  a  mai  Óbuda  helyén 
fekvő  Ak-ink  (a.  m.  bövlz)  várost,  melyet  a  Kr.  u. 
II.  században  itt  megtelepedő  rómaiak  Aquin- 
cww-nak  (1.  o.)  neveztek  el ;  e  nagy  jelentőségre 
vergődött  telepet,  mely  Hadrianus  alatt  munici- 
pium,  Septimius  Severus  alatt  colonia  rangra 
emelkedett,  a  Duna  túlsó  partján  fekvő  Contra- 
aquincummal  hajóhíd  kötötte  össze,  egyúttal  ha- 
tárállomásial  szolgált  a  birodalomtól  K.- re  elterülő 
barbár  országok  ellen.  A  rómaiak  uralmát  a  nép- 
vándorlás idejében  a  hunok,  keleti  gótok  s  longo- 
bárdok 8  végül  az  avarok  és  szlávok  váltották 
fel,  kiknek  korából  valók  a  Buda  és  Pest  nevek. 


Budapest 

Béla  király  a  mongolok  eltávozása  után  belát- 
ván a  Dunának  védelmi  fontosságát,  a  mentében 
emelkedő,  addig  be  nem  épített  dombot  (a  mai 
várhegyet)  a  támadások  ellen  szolgáló  várrá  ala- 
kíttatta át ;  az  ott  keletkező  új  várat  a  magyarok 
Budának,  a  régi  Budát  Óbudának  nevezték  el ; 
ekkor  lett  a  balparti  Pestből  Nagy-Pest,  míg  a 
jobbparti  Pest  (a  mai  Ráczváros)  a  Kis-Pest  nevet 
nyerte.  Buda  külvárosai  voltak  Felhévvíz  (a  mai 
Császárfürdő  táján)  és  Alhévvíz  (a  Rudas-  és  Rác- 
fürdő  környéke),  Szt.-Péter  (a  mai  Víziváros)  és 
Szt.- Jakab  (a  mai  Újlak);  Buda  várától  É.  -ra  a  vár 
alatt  Tótfalu  feküdt.  A  régi  Pest  a  Kalap-utcától 
a  Régi  posta-utcáig  terjedt ;  külvárosai  voltak  Uj- 
Bécs  és  Jenő  (a  mai  Lipótváros  helyén)  és  Szent- 
Erzsébetfal  va  v.Szentf  alva  (a  Kalap-utcától  a  vám- 
házig). A  várhegyen  keletkezett  új  városban  fel- 
épült a  Boldogasszony  temploma  (a  mai  koronázó 
templom),  a  biztos  menedéket  szolgáltató  Nyulak 


Buda  1470-ben. 


A  hunok  a  hagyomány  szerint  újból  felépítették 
Aquincumot  s  azt  Etelvárának  vagy  Budának  ne- 
vezték. A  magyarok  bejövetele  előtt  a  mostani 
Pest  és  Buda  helyén  a  két  római  város  téglavető 
telepei  és  mészégető  kemencéi  voltak,  innen  az 
egyik  németül  Ofen,  a  másik  szláv  nyelven  Pest 
nevet  nyert,  melyek  mindegyike  kemencét  je- 
lent. A  magyarok  a  Buda  és  Pest  neveket  meg- 
hagyták s  alattuk  mindkét  város  f  elvirágzott.Tör- 
ténetükről  azonban  keveset  tudunk.  1046.  a  ke- 
reszténység ellen  fellázadt  pogányok  a  pesti  hegy- 
ről (utóbb  Gellérthegy)  levetették  Gellért  püspö- 
köt ;  1156.  Buda  (a  mai  Óbuda)  már  prépostság  és 
társas  káptalan  székhelye  s  királyi  lak  volt ;  Pest 
kezdettől  fogva  kereskedő  város  volt  s  nagy  jólét- 
nek örvendett;  kereskedelmét  leginkább  bolgárok 
tartották  fenn.  A  tatárok  a  sajói  csata  után  Pest 
alatt  termettek,  a  várost  felgyújtották  s  lakóit 
kegyetlenül  lemészárolták  (1241  április).  A  Duna 
gátat  vetett  továbbnyomulásuknak,  de  midőn  a  fo- 
lyam a  rákövetkező  kemény  télen  befagyott,  Buda 
is  Pest  sorsára  jutott. 


szigetén  kolostorok  jöttek  létre  s  az  apáca-kolos- 
torba vonult  Margit  királyleánytól  nyerte  a  szi- 
get mai  nevét.  1250  köinil  a  hegyen  épült  Buda 
már  rektor  igazgatása  mellett  rendes  várossá  ala- 
kult, s  lakói  a  III.  Miklós  pápa  legátusa,  fermoi 
Fülöp  püspök  által  1279.  egybehívott  zsinatot, 
mivel  a  király  jogait  csonkítani  merészelte,állam- 
csinnyel  feloszlatták.  A  város  ezáltal  megnyerte 
Kun  László  kegyét,  aki  1286.  a  Rákosra  az  első 
országgyűlést  hívta  egybe.  Az  utolsó  Árpád  ha- 
lála után  Buda  Róbert  Károly  ellen  foglalt  állást, 
seregét  szétverte  s  ezzel  a  pápa  egyházi  átkát  zú- 
dította fejére  ;  1307.  mégis  meghódolt  Róbert  Ká- 
rolynak, de  ez  csak  ritkán  fordult  meg  itt,  s  ha- 
talmát a  rektor  (várkapitány)  személyesítette ;  a 
mai  királyi  palota  helyén  az  Istvánvárat  építtette 
s  ő  verette  Budán  az  első  aranyforintot.  Nagy 
Lajos  uralma  jótékony  hatással  volt  a  városra  ; 
maga  gyakran  lakott  Budán  ;  1347.  kiváltságle- 
velet adott  lakóinak  s  az  árúmegállítás  jogával 
ruházta  fel.  Óbudát,  az  anyakirálynő  lakóhelyét, 
királyi  várossá  emelte. 


Budapest 


—     69 


Budapest 


A  Nagy  Lajos  után  bekövetkezett  zavaros  időben 
Buda  is  sokat  szenvedett ;  liozzájárult  még,  hogy 
Zsigmondot  pénzzavarából  Pest  városa  segítvén 
ki,  ez  azt  a  jogot  nyerte  tőle,  hogy  a  birót  és  6 
esküdtet  ne  többé  Buda  adja  a  városnak,  hanem 
a  polgái'Silg  saját  kebeléből  választhassa  ;  Zsig- 
mond koi'ában  azonban  francia  építőmesterek  ál- 
tí\\  újjáépült  a  királyi  vár  s  Buda  a  német  csá- 
szár székhelye  lett.  Zsigmond  halála  után  nem- 
zetiségi viszályok  törtek  ki  Budán,  minek  az  volt 
a  következménye,  hogy  ezentúl  évenkint  felváltva 
magyar  és  német  birót  s  6  magyar  és  6  német 
esküdtet  választottak.  Ugyanekkor  pái-tviszályok 
dúltak  az  egész  országban  s  V.  László  a  cselszövő 
Cíllei-párt  rábeszélésére  Hunyadi  Lászlót  a  budai 
Szt.  György-téren  1457  márc.  16.  kivégeztette.  A 
csakhamar  Prágában  meghalt  V.  László  után  meg- 
választott Hunyadi  Mátyás  király  alatt  Buda  és 
Pestvinigzásnak  indult;  Pestet  erős  fallal  vétette 
körül,  Buda  városát  is  falakkal  erősíttette  meg ; 
Buda  vára  fejedelmi  székhellyé  vált,  melynek  pa- 
zar fényéről  mesés  leírásokat  közöltek  ama  kor 
történetírói :  az  országgyűlések  ós  a  királyi  udvar 


Ferdinánd  vezére,  Roggendorf,  25,000  emberrel 
ostromolta  Buda  várát,  melyet  Martin  uzzi  csak 
2400  fegyveressel  védett ;  de  a  beállott  éhínség 
már-már  arra  késztette  a  polgárságot,hogy  a  várat 
titokban  feladja.  A  terv  nem  sikeiült,  az  összees- 
küdt polgárok  elmenekültek,  többeket  Martinuzzi 
kivégeztetett  s  vagyonukat  lefoglalta.  Kevéssel  rá 
megérkezett  a  török  hadsereg,  tönkre  tette  a 
Pestre  menekülő  Roggendorf -féle  sereget  s  Pestet 
elfoglalta ;  1541  szept.  2.  csellel  megszállta  Buda 
várát,melyet  a  magyarok  hősies  elszántsággal  az  ö 
számára  védelmeztek  volt.  Szolimán  nem  tartotta 
meg  ígéretét,  hogy  Budát  János  Zsigmondnak 
vissza  fogja  adni,  s  a  főuraknak,  a  nemeseknek  s 
főpapoknak  egy  hét  alatt  ki  kellett  a  várból  taka- 
rodniok.Igy  került  Buda  a  törökök  kezébe,  amely- 
ben 1541—1686.  maradt. 

Ez  idő  alatt  Buda  és  Pest  fejlődése  teljesen  meg- 
akadt ;  előkelő  s  vagyonos  lakossága  kiűzetett 
vagy  kivándorolt,  kereskedelme  teljesen  meg- 
szűnt, művelődésének  minden  nyoma  elpusztult. 
A  visszafoglalására  intézett  támadások  alatt(1542, 
1598, 1602  és  1684)  a  városok  nagy  része  romba 


Buda  és  Pest  a  XVII.  században. 


fénye  sok  főurat  vonzott  Budára,  s  egymás  után 
épültek  ott  a  főurak  és  főpapok  palotái.  Mátyás 
1478.  a  Zsigmond  korabeli  óbudai  főiskola  he- 
lyébe Budán  új  főiskolát  állított  föl,  tudósok. 
Írók  csoportosultak  körülötte,  könyvnyomda  lé- 
tesült s  a  királyi  könyvtár  párját  ritkította ;  a 
kereskedelem  is  nagy  lendületet  vett  s  általában 
ekkor  élte  Buda  fénykorát. 

Mátyás  halála  után  Buda  hanyatlásnak  indult ; 
1514.  Dózsa  György  hada  fosztogatta  Buda  kül- 
városait s  Pestet  is  ostrom  alá  vette.  1526-ban  volt 
az  utolsó  országgyűlés  a  Rákoson  ;  a  mohácsi  vész 
hallatára  az  özvegy  királyné  odahagyta  Budavá- 
rát, a  német  s  a  magyar  polgárság  éj  idején  meg- 
futamodott s  Szolimán  szultán  akadálytalanul  fog- 
lalhatta el  Budát;  a  királyi  várat  minden  kincsétől 
megfosztotta,  a  polgári  várost  pedig  felgyújtotta. 
3  napig  tartott  a  város  égése  s  utána  romlialmaz 
állott  a  hajdani  királyi  székváros  helyén.  A  törö- 
kök elvonulása  után  Szapolyai  megszállta  Budát, 
de  Ferdinánd  hadserege  elől  már  1527.  kénytelen 
volt  elvonulni.  1529-ben  a  szultán  ismét  elfoglalta 
Budát  s  Szapolyai  Jánosnak  adta  át,  aki  Pestet 
is  elfoglalta  ;  halála  után  Ferdinánd  hadai  ellen- 
állás nélkül  elfoglalták  Pestet,  ezért  Szapolyai 
kis  fiának  gyámja  Martinuzzi  György  ismét  be- 
hívta a  török  hadakat,  hogy  Pestet  visszafoglalja. 


dőlt,  s  ami  megmaradt,  azt  a  gyakori  tűzvészek 
és  lőporrobbauások  pusztították  el ;  1602-ben  sike- 
rült a  keresztényeknek  Pestet  bevenni,  de  két  év 
múlva  ismét  török  kézre  került.  Lotharingiai  Ká- 
roly végre  1686  szept.  2.  visszahódította  Buda 
várát  (1.  Bíídavár)  a  ezzel  új  fejlődés  korszaka 
kezdődött.  L  Lipót  1703.  sz.  kir.  várossá  emelte 
Pestet,  de  a  Rákóczi-kor  zavarai  s  a  pestis  ret- 
tentő pusztításai  annyira  apasztották  népessé- 
gét, hogy  1710.  csak  háromszáz  iakosa  maradt. 
A  város  gyorsan  heverte  ki  a  nagy  csapást.  A 
vármegye  hatósága  visszaköltözött  Pestre,  in. 
Károly  1723.  ide  helyezte  át  a  hétszemélyes 
és  a  kir.  táblát  s  a  Károlykaszáruya  nagy  épü- 
letét emeltette.  Mária  Terézia  alatt  épült  a  ki- 
rályi palota  s  az  állandó  hajóhíd  (az  egykori  Kis- 
híd-utca,  ma  Türr  István-utca  irányában) ;  II.  Jó- 
zsef 1784.  Pestre  hozta  az  egyetemet  s  két  évvel  rá 
felépült  a  papnevelde  s  messze  a  városon  kívül  az 
Újépület.  Ebben  az  időben  keletkezett  a  Lipótvá- 
ros, 1796.  a  polgári  (ma  Rókus-)  kórház,  1799.  a 
Városliget  s  1808.  a  szépítési  egylet,  melynek  ha- 
tása alatt  Pest  régi  falai  leomlottak.  A  tulajdon- 
képeni  nagy  lendület  korszaka  a  XVIII.  sz.  végén 
indult  meg  s  egyik  megalapítója  József  kir.  her- 
ceg, Magyarország  nádora,  aki  minden  erejét  Pest 
város  felvirágoztatására  fordította.  A  XIX.  sz.  első 


Budapest 


—     70 


Budapest 


évtizedeiben  létesültek  a  nemzeti  múzeum,  a  ma- 
gyar tudós  társaság,  a  nemzeti  kaszinó,  a  nemzeti 
szinház,  a  vakok  intézete,  a  lóversenyek,  a  dunai 
gőzhajózás ;  gr.  Széchenyi  István  f  enkölt  szelleme 
hatotta  át  a  testvérvárosok  lakosságát  s  az  egész 
nemzetet,  mely  példátlan  áldozatkészséggel  te- 
remtette meg  közművelődésének  s  anyagi  jólété- 
nek nélkülözhetetlen  tényezőit.  Még  az  1838-iki 
rettentő  árvíz  is  csak  pillanatnyilag  tudta  meg- 
bénítani a  közszellem  példátlan  lendületét.  Az 
árvizet  követő  évtizedben  ipar  és  kereskedelem, 
irodalom  ós  művészet  váratlanul  gyors  fejlődés- 
nek indult;  ez  időszakba  esik  Pest  első  rend- 
szeres szabályozása ;  ekkor  jött  létre  a  lánchíd, 
a  pesti  hazai  első  takarékpénztár,  a  Kisfaludy-tár- 
saság,  a  természettudományi  társulat  s  az  orvos- 
egyesület ;  ekkor  vetették  meg  a  későbbi  műegye- 
tem alapját  a  József -ipartanodában,  ekkor  létesül- 
tek az  első  vasúti  vonalak  (Váczra  és  Szolnokra). 
Az  1848.  év  új  korszak  kezdetévé  vált ;  a  kül- 
földi mozgalmak  hatása  alatt  a  magyar  nemzet- 
ben is  felébredt  a  szabadság  eszméje ;  márc.  15-én 
született  meg  Pesten  a  nemzet  óhajait  kifejező 
12  pont  s  a  pozsonyi  országgyűlésen  V.  Ferdinánd 
személyesen  hirdette  ki  a  szentesített  alkotmá- 
nyos törvényeket,  melyek  a  nemesi  kiváltságokat 
eltörölték,  Pestet  jelölték  ki  az  országgyűlés  s 
«Budapestet»  a  kormány  székhelyéül.  Az  első 
magyar  felelős  minisztérium  Pozsonyból  Pestre 
költözött  s  júl.  5.  itt  nyitotta  meg  a  király  nevé- 
ben István  főherceg  nádor  az  első  népképviseleti 
országgyűlést.  Az  eddigi  békés  reformmozgal- 
makat azonban  csakhamar  tűz  és  vas  váltotta  fel. 
Az  ország  D.-i  részében  kitört  forrongás  a  fővá- 
ros helyzetét  is  súlyossá  tette.  Jellasics  Magyar- 
országba betört,  a  nádor  szept.  25.  leköszönt,  a 
cs.  kir.  biztossá  kinevezett  Lamberg  Ferenc  altá- 
bornagy pedig  a  Lánchídon  szept.  28.  a  nép  dühé- 
nek áldozatául  esett.  B  hírre  Windischgratz  Pest 
felé  nyomult,  a  készületlen  várost  1849  jan.  5-én 
elfoglalta  s  az  ostromállapotot  kihirdette.  Az  e 
közben  szervezett  magyar  nemzeti  sereg  közele- 
désére az  osztrákok  ápr.  24.  a  fővárosból  kivo- 
nultak 8  csak  Hentzi  vezérőrnagy  maradt  meg 
helyőrségével  a  Várban,  amelyet  a  magyar  had- 
sereg Görgei  vezérlete  alatt  heves  ostrom  után 
máj.  21.  elfoglalt  (bővebben  l.  Budavár).  A  fel- 
szabadított Buda  és  Pest  ismét  a  kormány  szék- 
helye lőn,  de  csak  rövid  időre.  Az  oroszok  betörése 
újabb  fordulót  jelöl.  Júl.  13.  Budavára  ismét  a 
császáriak  kezében  volt. 

■  Az  184;9-re  következő  katonai  és  rendőri  ura- 
lom alatt  a  közélet  minden  ágában  tespedés  állott 
be :  szinház,  irodalom,  zene  és  jótékonyság  ké- 
pezték talán  az  egyetlen  tért,  melyen  nemzeti  tö- 
rekvések érvényesülhettek.  De  a  nemzet  lassan- 
ként felébredt  tespedéséből  s  az  1859-iki  esemé- 
nyek óta  új  mozgalom  járta  át  az  egész  országot. 
Az  1861 -iki  országgyűlésen  lazulni  kezdtek  Ma- 
gyarország békói  8  miután  1866.  Ausztriát  a 
königgrátzi  vereséggel  még  egy  ujabb  súlyos 
csapás  érte  volt,  az  uralkodó  a  nemzettel  kibé- 
kült. Az  1867  jún.  8-iki  koronázás  Magyarország 
és  a  főváros  történetének  legújabb  korszakát 
nyitja  meg.  Az  alkotmány  visszaállítása,  az  or- 
szággyűlés színhelyének  Pestre  való  állandó  át- 


helyezése, majd  1872.  Pest,  Buda  és  Óbudá- 
nak B.-té,  a  magyar  birodalom  fővárosává  való 
egyesítése  B.f  elvirágzásának  megalapítójává  lett. 
Az  azóta  letelt  4  évtized  alatt  lett  B.  csak  való- 
jában hazánk  fővárosává,  szellemi  ós  anyagi  mű- 
veltségének, politikai  és  társadalmi  életének  köz- 
pontjává s  az  európai  nagy-  és  székvárosok  méltó 
vetélytársává. 

Hazánk  újabbkori  történetének  legfontosabb 
mozzanatai  az  utolsó  40  év  alatt  itten  játszód- 
tak le,  8  így  azok  B.  történetének  is  mozzana- 
taivá lettek ;  azokat,  amelyek  különösen  ós  úgy- 
szólván kizárólag  a  főváros  történetéhez  tartoz- 
nak, a  megelőző  hasábokon  ismertettük.  Ezek,  mint 
láttuk,  főként  a  főváros  szellemi  ós  anyagi  haladá- 
sának egyes  határköveit  jelzik.  Történeti  szem- 
pontból azonban  legfontosabb  az  a  változás,  mely 
a  fővárosi  közigazgatás  szervezése  tekintetében 
állott  be  az  egyesítés  óta  elmúlt  38  év  alatt.  B  te- 
kintetben is  legfontosabb  a  szervezetnek  az  a  módo- 
sítása, mely  a  törvényhatósági  bizottság  1911  júl.  5. 
tartott  közgyűlésén  fogadtatott  el,  s  mely  jelenleg 
kormány  hatósági  jóváhagyás  alatt  áll.  Bz  az  új 
szervezés  kibővíti  a  közigazgatás  eddigi  kereteit, 
újabb  beosztást  adva  az  ügyosztályok  és  szak- 
hivatalok működésének,  új  állások  létesítésével, 
a  szolgálati  viszonyoknak  helyesebb  alapokra 
való  állításával ;  megelőzte  ezt  az  1909.  méltá- 
nyosabb alapon  megszerkesztett  új  nyugdíjsza- 
bályzat, mely  előfutára  volt  az  1911-iki  szerve- 
zeti szabályzatnak. 

Az  1873-iki  egyesítés  óta  máig  B.-nek  3  fő- 
polgármestere volt  és  pedig  Ráth  Károly,  Már- 
kus József  és  a  jelenlegi :  Fülepp  Kálmán  ;  pol- 
gármestere pedig  4  és  pedig  Kamermayer  Ká- 
roly, Márkus  József,  Halmos  János  és  a  jelen- 
legi polgármester :  Bárczy  István  dr. ;  mindany- 
nyian  nagy  szeretettel  s  ügybuzgalommal  fára- 
doztak és  fáradoznak  a  főváros  felvirágoztatásán 
és  nevükhöz  számos,  a  főváros  érdekeit  előmoz- 
dító nevezetes  alkotás  fűződik. 

Irodalom. 

A  Budapestet  tárgyaló  gazdag  irodalomból  csak  a  nevezete- 
sebb müveket  említjük  fel  s  a  hivatalos  kiadványok  közül 
csak  a  közérdeküeket. 

Általános úmertetéseU, monográfiák  :  k  fővárosi  Statisztikai 
hivatal  heti  kimutatásai,  havi  füzetei  és  közleményei,  külö- 
nösen Körösi  József  és  Thirring  Gusztáv,  B.  főváros  az  1901. 
évben,  B.  1904—5,  2  köt.;  továbbá  B.  székesfőváros  Statisz- 
tikai Évkönyve,  szerk.  Thirring  Gusztáv  (eddig  10  köt.) ; 
Gerlóczy  Gyula  és  Dulácska  Géza,  B.  és  környéke  termé- 
szetrajzi, orvosi  és  közmivelödési  leirása,  B.  1879.,  3  köt.  ; 
Thirring  Gusztáv,  B.  székesfőváros  a  millennium  idejében 
(Matlekovits,  Magyarország  az  ezredik  évben,  IX.  köt.),  B. 
1898;  Edvi  Illés  Aladár,  B.  műszaki  útmutatója,  B.  1896; 
Guthi  Imre,  Fővárosi  Almanach,  Lexikon  és  Útmutató,  1910 — 
1912 ;  Oscar  v.  Krücken,  B.  in  Wort  und  Bild,  Berlin  1900 ; 
Palugyay  Imre,  Buda-Pest  sz.  k.  városok  leirása.  Pest  1852  ; 
Az  Osztr.-Magy.  Monarchia  írásban  és  képben  c.  vállalatnak 
B.-et  tárgyaló  kötete,  1892  ;  Körösi  József,  B.  magyaro- 
sodása, B^  1883,  akad.  értekezés;  Thirring  Gusztáv,  Das 
Wachstum  Budapests,  Österr.-ung.  Revue  1892:  Kovács  Pál, 
B.  és  környéke  a  magyarság  szempontjából,  B.  1880;  J.  V. 
Haufler,  Buda-Pest,  historischtopographische  Skizzen,  Pest 
1854;  Hunfalvy  János,  Magyarország  és  Erdély  képekben  ; 
Franz  Schams,  VoUstandige  Beschreibung  der  kgl.  freyen 
Hauptstadt  Ofen,  Buda  1822;  Patacsich  József,  8z.  k.  Pest  vá- 
rosának leírása,  Pest  1831  ;  Franz  Schams,  VoUstSndige 
Beschreibung  der  kgl.  Freystadt  Pest  in  Ungarn,  Pest  1821; 
Jankovich  Ant.,  Pesth  und  Ofen  mit  ihren  Einwohnern,  be- 
sonders  in  medicinischer  und  anthropologischer  Hinsicht, 
Buda  1838;  Patisz  Károly,  Beschreibung  der  kgl.  Freistadt 


p 


Budapest 


—     71     — 


Budapest 


Pesth,  Pest  1833  ;  Dietze  Christ.  Jos.,  Ideen  zur  Erhöhung 
derWichtigkeitder  kgl.  Preistadt  Pesth,  Pest  1822  ;  Pano- 
ráma von  Pest  und  Ofen,  Leipzig  1838 ;  GemSlde  von 
Pest  und  Ofen  mit  ihrer  Umgebung,  2.  kiadás,  Pest  1841  ; 
Lever  J.,  Die  StadtPest  und  ihre  Qegend,  u.  o.  1803;  Peld- 
mann  G.  h..  Pest  und  Ofen,  u.  o.  1844,  új  kiad.,  1855,  1859; 
Porfflnfrer  Jos.  And.,  Wegweiser  für  Premde  und  Einheimi- 
sche  durcli  die  kgl.  ung.  Freystadt  Pest,  Buda  1827;  Bél  M., 
Notitia  Hungáriáé  novae  historico-geographica,  3.  k.  1737. 
A  nagyszámú  úti  kalauzok  közül:  Szálai  és  Kahn,  Die 
ungarische  Metropole,  B.  1888  ;  Heksch  Sándor,  Illustrirter 
Fiihrer  durch  B.  und  ümgebung,  Wien  1882  ;  Steinacker, 
B.,  Europ.  Wanderbilder  84—86.  füzet  ;  Kahn  József,  An 
illustrated  guide  of  B.,  B.  1891  ;  Hevesi  Lajos,  B.  és  kör- 
nyéke, B.  1873;  Qelléri  Mór,  B.  a  kiállítás  alatt,  u.  o.  1885 
Palóczi  Lipót,  B.  és  környéke,  u.  o.  1896;  Thirring  Gusztáv, 
B.  környéke,  u.  o.  1900. 

Térlcépek  :  Budapestről  százával  vannak  térképek  külö- 
nösen a  XVllI.  sz.-tól  kezdve  ;  legtöbb  a  Fővárosi  Múzeum- 
ban, a  fővárosi  mérnöki  hivatal  térképtárában.  Neveseb- 
bek :  Homolka  tervrajza  1893;  A  mérnöki  hivatal  által  ki- 
adott különböző  méretű  térképek;  Kogutowicz  Manó  térképei. 

Fizikai  viszonyok  :  Szabó  József,  B.  és  környéke  geoló- 
giai tekintetben,  B.  1879  ;  n.  a.,  B.  területének  földtani 
fejlődése,  M.  T.  Akad.  Értesítő  1856;  u.  a.,  Pest-Buda  kör- 
nyékének földtani  leírása.  Pest  1858;  Hantken  Miksa,  Az 
esztergomi  barnaszén-terület  földtani  viszonyai,  M.  k.  föld- 
tani int.  1.  óvk.  1871,  3—140.  lap;  Koch  Antal,  A  Szt.-Endre- 
Visegrádi  és  a  Pilis  hegység  földtani  leírása,  M.  k.  földtani 
intézet  1.  évk.  1871,  141—196.  1.;  Hofmann  Károly,  A 
Buda-Kovácsi  hegység  földtani  viszonyai,  u.  o.,  1871, 199— 
274.  lap;  Szabó  József,  Fóth-GödöUÖ- Aszód  környékének 
földtani  viszonyai.  Földtani  Közlöny  1872;  Zsigmondy  Vilmos, 
A  városligeti  artézi  kút  B.-en,  B,  1878  ;  Inkey  Béla, 
Szt.-Lörincz  vidékének  talajtérképezése,  M.  k.  földtani  int. 
évk.  1892  ;  Borbás  Vince,  B.  és  környékének  növényzete, 
n.  0.  1879  ;  B.  meteorológiai  viszonyai,  kiadja  a  meteor, 
közp.  int.,  u.  0.  1879  :  Bozóky  Endre,  B.  meteorológiai 
állapotai,  Term.  tud.  Közlöny  pótfüzetei  1892,  39—48.  lap  ; 
Havas  Sándor,  A  főváros  erdészeti  viszonyai.  Erdészeti 
Lapok  1885  ;  Punk  Gyula,  Der  Weinbau  von  Ofen  und  des- 
sen  ümgebung,  Buda  1868  ;  A'  fővárosi  talajvizsgáló  bi- 
zottság jelentései,  B.  1875  ;  Révy  Gyula,  A  Duna  B.-en, 
n.  0.  1876  ;  Benkert  Antal,  Erinnerungsbuch  an  die  ver- 
heerende  Überschwemmung  1838,  Pest  1838  ;  Szabó  A.,  Pest 
városába  berontott  nagy  vízáradása  1838.  esztendőben. 
Pest  1838. 

Pűrdőlc,  ás"ávyos  források  :  Gerlóczy  Zsigmond  és  Hankó 
Vilmos,  B.  fürdői,  B.  1891  ;  Tors  Kálmán,  A  Margitsziget, 
u.  0.  1873  ;  Verzár  A.,  Der  Kurovt  Mai-garetheninsel  in  B., 
u.  o.  1885  ;  Hauer  Károly,  Chemische  Analyse  der  Mattoni 
et  Wille'schen  vereinigten  6  Ofner  Königs-Bitterquellen, 
u.  0.  1878  ;  Bruck  Jakab,  Der  Kurort  Elisabeth-Salzbad  und 
dessen  Bitterquellen,  u.  o.  1866  ;  Szontagh  Tamás,  Az  Aes- 
cnlap^társaság  kelenföldi  kútjairól,  Földtani  Közlöny  1882  ; 
Presenius,  Chemische  Untersnchung  der  Hunyadi  János 
Bittersalzquellen.  VViesbaden  1878 ;  Andreas  Saxlehner's 
Hunyadi  János  Bittersalzquelle,  B.  1884  ;  Fehling  és  Kunze, 
Die  natürliche  Franz  Josef-Bitterquelle,  u.  o.,  1883  ;  Hein- 
rich,  Das  Raitzenbad  in  Ofen,  Leipzig  1873  ;  Chyzer  Kornél, 
Die  namhafteren  Kuroi-te  und  Heilquellen  Ungarns,  Stutt- 
gart 1887;  Than  Károly,  A  margitszigeti  hévforrás  vegyi 
elemzése,  B.  1875,  Értek,  a  term.  tud.  köréből  VII.  k.  9.  sz. ; 
Dr.  Vári  Szabó  János,  A  budai  Sósfürdö,  u.  o.  1878  ;  Linz- 
bauer,  Die  warmen  Heilquellen  der  Hauptstadt  Ofen,  Pest 
1837 ;  Illés,  A  budai  Császárfürdö leírása,  Buda  1847  ;  Stocker, 
Thermographia  Budensis,  Augsburg  1721  ;  Oesterreicher, 
Analyses  aquarum  Bndensinm,  Buda  1781  ;  Edvi  Illés  L.,  A 
budai  hévvizek.  Pest  1843 ;  Frankéi  A.,  Das  Ofner  Kaiserbad, 
a.  0.  1853 ;  Molnár  I.,  A  hévvizek  Buda  környékén,  B.  1869  ; 
Than  Károly,  A  városligeti  artézi  kút  hévforrásainak  vegyi 
elemzése,  n.  o.  1880. 

Népesség:  Thirring  Gusztáv,  A  bevándorlás  hatása  B. 
népességének  alakulására,  Főv.  Stat.  Havifüzetek  1893; 
u.  a,,  Der  Einfluss  der  Wanderungen  auf  die  Entstehung 
der  Bevölkerung  von  B.,  B.  1907. 

KöB^műveló'dés :  Békey  Imre,  B.  főváros  közoktatásának 
vázlatos  története  1868—81,  B.  1882  ;  Dr.  Pauler  Tivadar, 
A  B.-i  kir.  magy.  tud.  egyetem  története,  u.  o.  1880—82  ; 
Dr.  Toldy  László,  A  B.-i  Erzsébet-leányárvaház  1861—86, 
u.  o.  1888 ;  Dr.  Thanhotfer  Lajos,  Az  állatorvosi  tanintézet 
története,  u.  o.  1888  ;  GyertyánCTy  István,  A  B.-i  áll.  elemi 
és  polg.  isk.  tanítóképezde  múltja  és  jelene,  u.  o.  1882  ;  A 
fővárosi  képzőművészeti  bizottság  jelentése  10  éves  műkö- 
déséről 1880—90,  u.  0. 1891  ;  Vajdafy  Emil,  A  nemzeti  zenede 
története,  u.  o.  1890  ;  Reményi  Antal,  Emlékkönyv  a  Petőfi- 
szobor  leleplezése  alkalmából,  n.  o.  1882  ;  Knrtz  Vilmos,  A 
B.-ferencvárosi  r.  kat.  plébániatemplom  tért.  vázlata,  n.  o. 


1879 ;  Thirring  Gusztáv,  B.  közoktatásügye  az  1905/06.  tan- 
évben és  a  községi  iskolák  statisztikája  1828—1907.,  u. 
o.  1908 ;  B.  székesfőváros  iskolai  hatóságai  és  intézetei  az 
1910—11.  iskolai  évben  ;  Pauler  Tivadar,  A  B.-i  m.  k.  tni 
egyetem  története,  u.  o.  1880—85  ;  Schmall  Lajos,  A  B.-i  Jó-, 
zsef  fiárvaház  története,  u.  il  1893  ;  Divald  Kornél,  Buda  és 
Pest  régi  művészete,  u.  o.  1901 ;  u.  a.,  B.  művészete  a  török 
hódoltság  eiött,  u.  o.  1905  ;  Bárczy  István,  A  főváros  iskola- 
ügyeiről (Magy.  Paedagógia  1903..  3.  szám). 

Közgcudaság :  A  B.-i  keresk.  és  iparkamara  jelentései  ; 
Fény  vessy  Adolf,  A  pesti  hazai  I.  takarékpénztár  50  éves 
története  1840—89,  B.  1890 ;  Pólya  Jakab,  A  pesti  ma^ 
gyár  kereskedelmi  bank  keletkezésének  és  60  éves  fenn- 
állásának története  1841—92,  u.  o.  1892 ;  Rácz  Sándor, 
B.  távíró-  és  távbeszélő-ügye  1889-ben,  Kolozsvár  1890 
Országh  Sándor,  B.  középítkezései  1868—82,  u.  o.  1884 ; 
A  főv.  közmunkák  tanácsának  jelentései  (1873  óta);  Thir- 
ring Gusztáv,  A  fővárosi  szegény  néposztályok  lakásai 
(Közg.  Szemle,  1894) ;  u.  a.,  B.  építőipara  és  építkezései 
(KÖzg.  Szemle,  1900)  ;  Bricht  Lipót,  A  B.-i  keresk.  akadé- 
mia története  alapításától  1895-ig,  u.  o.  1896;  Leonhardt 
R.  R.  és  Melan  J.,  Öffentliche  Neubauten  in  B.,  u.  o.  1885; 
Deutsch  Anton,  Der  Pester  Lloyd-Gesellschaft  1853—1903, 
u.  0.  1903;  Pólya  Jakab,  A  pesti  polg.  keresk.  testUlet  és 
a  budapesti  nagykereskedők  és  nagyiparosok  társulata 
története,  u.  o.  1896. 

Közegészségügy :  A  főv.  stat.  hivatal  halandósági  munkái  ; 
Die  hygienisciien  VerhSltnisse  der  grösseren  Garnisonsorte 
der  österr.-ungar.  Monai-chie  II.  B.,  Wien  1888  ;  Tormay 
Károly,  Medicinische  Topographie  der  Stadt  Pest,  Pest 
1854 ;  u.  a.  Bevölkerung  der  StSdte  Buda-Pest  und  ihre 
Bewegung  1854—56,  u.  o.  1857  ;  Schlesinger,  Medicinische 
Topographie  der  k.  FreistSdte  Pest  und  Ofen,  u.  o.  1840  ; 
Dr.  Halász  Géza,  A  B.-en  uralgott  járványos  betegségek 
történeimé,  B.  1879  ;  Flór  Ferenc,  Hivatalos  tudósítás  az 
1846 — 47.  évi  hagymázjárványról.  Pest  1848  ;  A  járvány- 
bizottság jelentése  az  1892.  évi  koleráról,  B.  1893  ;  B.  fő- 
város közkórházainak  évkönyvei  1874—82, 1883—88,  1889— 
90  ;  A  főv.  m.  kir.  államrendőrség  főorvosi  hivatalának  je- 
lentése 1883—87.  A  B.-i  önkéntes  mentőegyesület  évköny- 
vei ;  Dr.  Fodor  József,  Egészségtani  kutatások  a  levegőt, 
talajt  és  vizet  illetőleg,  Math.  és  term.  tud.  Közlemények 
XVIL  k.  1881,  113—471.  Thirring  Gusztáv  B.  gyermekegész- 
ségügyi viszonyai,  u.  o.  1896  ;  u.  a.,  B.  közegészségügyi  és 
közművelődési  viszonyai,  u.  o.  1894 ;  Gerlóczy  Károly,  Elő- 
terjesztés a  B.-i  lakásviszonyok  rendezése  tárgyában,  B. 
1893 ;  Neményi  Ambrus.  A  B.-i  lakáskérdés,  u.  o.  1883  ; 
Hennicke  Gy.  és  v.  F.  Hüde,  B.  közvágóhídja  és  marhavá- 
sárja, u.  0.  1886;  Qyőry  Tibsre,  Guide  médical  de  B., 
n.  0.  1909.  Ezenkívül  a  vízvezetékre  vonatkozó  számos 
kiadvány,  leginkább  Wein  János,  B.  nyilvános  vízművei, 
B.  1883. 

Történelem:  Salamon  Ferenc,  B.  története,  3  kötet,  B. 
1878—85  ;  Rómer  Flóris,  A  régi  Pest,  n.  o.  1873  :  Dr.  Ká- 
rolyi Árpád,  Buda  és  Pest  visszavívása  1686  ;  Gömöri  Ha- 
vass  Sándor  (utóbb  Kuzsinszky  Bálint),  B.  régiségei,  u.  o. 
1889  óta ;  Jelentés  az  óbudai  papföldi  ásatásról,  u.  o.  1881  ; 
Dr.  Gööz  József,  B.  története,  u.  o.  1883  ;  Podhraczky  Jó- 
zsef, Buda  és  Pest  sz.  kir.  városoknak  volt  régi  állapotjokról. 
Pest  1833  ;  Horváth  István,  Pest  sz.  kir.  városnak  régi  Ofen 
német  nevéről,  u.  o.  1810  ;  Patachich  József,  Történeti 
jegyzetek  sz.  kir.  Pest  városról.  Pest  1839  ;  Havas  Sán- 
dor, Fehéregyház  és  Árpád  sírja.  B.  1883 ;  Schuster, 
Geschichte  der  Stadt  Pest,  Pest  1806  ;  Patachich  József, 
Die  BUrger  Pesths  in  der  Vorzeit  und  Gegenwart,  u.  o. 
1834  ;  Rupp  Jakab,  Buda-Pest  és  környékének  helyrajzi  tör- 
ténete, u.  o.  1869;  Némethy  Lajos,  A  Nagyboldogasszonyról 
nevezett  B.  vári  főtemplom  története,  Esztergom  1876.8zánios 
értekezés  az  Arch.  Értesítőben  és  a  Századokban;  Schmall 
Lajos,  Adalékok  B.  történetéhez,  2  k.,  B.  1899  ;  u.  a..  Ada- 
tok a  régi  Pest  történetéhez,  u.  o.  1898 ;  Michnay  A.  és 
Lichner  P.,  Ofner  Stadtrecht  von  1244-1421,  Pozsony  1845; 
Miler  I.  E.  F.,  Epitome  vicissitudinum  et  rerum  memorabi- 
lium,  Buda  1760;  Némedy  I.,  Die  Belagerung  der  Festung 
Ofen  in  den  Jahren  1686  und  1849,  Pest  1853;  Öri  G.  G., 
Margit-sziget  történelme,  Kassa  1876  ;  Schier  P.  X.,  Buda 
sacra  sub  priscis  regibus,  Viennae  1773;  Tors  Kálmán, 
Margitsziget,  Pest  1872  ;  Újhegyi  Béla,  Budavár  keletke- 
zése és  hadtörténelmi  múltja,  Temesvár  1892;  Wekerle  L., 
Álba  Maria,  mint  Árpád  sírja  holfekvésének  meghatáro- 
zása, B.  1885  ;  Zieglaner,  Die  Befreiung  Ofens  1686,  Innsbruck 
1886  ;  Die  Verteidigung  Ofens  durch  Hentzi,  Wien  1893. ; 
Dr.  Toldy  László,  B.  régibb  és  újabb  címerei,  B.  1896; 
Gárdonyi  Albert,  B.  legrégibb  kiváltságlevele,  a  Turul 
1910-iki  2—3.  füzetében. 

Budapest,  politikai  napilap,  1877.  alapította 
Wodianer    Fülöp.    Első    szerkesztője   Huszár 


Budapest-bécsi  távlovaglás 


—     72     - 


Budapesti  sriosszák 


Imi'e  volt,  kitől  rövid  idő  múlva  Brankovics 
György  vette  át  a  szerkesztést  és  vezette  1884-ig, 
amidőn  Gracza  György  lett  a  lap  szerkesztője, 
aki  20  esztendőn  át  állt  a  lap  élén.  1904  óta  Szat- 
mári Mór  a  szerkesztő.  A  lap  jelenlegi  tulajdo- 
nosa és  kiadója  Wodianer  Hugó,  udv.  tan.  A  B. 
iránya  a  tiszta  függetlenségi  és  48-as  programm. 
Kossuth  Ferenc,  hazatérte  óta,  politikai  vezére 
és  cikkírója.  A  B.  félhivatalosa  a  függetlenségi 
pártnak.  Iö07-ben  harminc  éves  fennállását  ünne- 
pelte, amikor  egy  díszes  album  keretében  megje- 
lent a  lap  története. 

Budapest-bécsi  távlovaglás.  1908  okt.  7.  meg- 
tartott lovas  mérkőzés,  amelynek  célja  volt,  a 
Budáról  Bécsig  terjedő  utat  a  legrövidebb  idő 
alatt  végiglovagolni.  A  célt  elsőnek  Wodianer 
Béla  cs.  ós  kir.  huszár  hadnagy  érte  el  16  óra  38 
p.  alatt,  ami  óránként  kb.  15  km.-es  sebességnek 
felel  meg.  Wodianer  hadnagy  lova  (Adamsapfel) 
angol  telivér  volt,  gróf  Esterházy  Miklós  Móric 
nevelése.  Második  Folis  cs.  és  kir.  huszárfőhad- 
nagy lett  (17  óra  10  p.),  harmadik  Vargyas  hon- 
védhuszárfőhadnagy  (17  óra  10 V3  P-),  negyedik 
br.  Baich  Péter  cs.  és  kir.  huszárhadnagy  (17  óra 
56  p.). 

Budapest-budafok-nagytetényi  villamos  h. 
é.  vasút.  Engedélyeztetett  a  budafoki  vonal  1899 
máre.  8-án  4381/98.  sz.  a.,  a  nagytétényi  vonal 
1908-ban  98,675.  sz.  a.  90  évre  és  megnyílt  az 
előbbi  vonal  1899  szept.  19.,  az  utóbbi  1909  ápr. 
24.  személy-  ós  áruforgalomra.  Kiindul  Budapest- 
ről a  Ferenc  József-híd  budai  oldaláról  s  a  fővá- 
ros, majd  Fest-Pilis-Solt-Kiskun  vmegye  terüle- 
tén, Albertfalván  és  Budafokon  át  Nagytétényig 
terjed,  14"4  km.  hosszban.  Rendes  vágányai  SOVoo 
legnagyobb  emelkedéssel  és  50  m.  legkisebb  su- 
gárral. Önálló  és  közúti  üzemű  vasút.  Csatlako- 
zik Budapesten  a  Budapesti  Közúti  Vaspályához 
és  annak  az  Átlós-útig  terjedő  vonalát  közösen 
használja;  Budafokon  pedig  a  Máv.  budapest- 
flumei  vonalához.  Befektetett  tőke  5.290,000  K. 
Elsőbbségi  részvény  ugyanannyi. 

Budapest  Csepeli  Atlétikai  Klub,  1.  Buda- 
pesti Atlétikai  Klub- 

Budapester  Tagblatt,  politikai  napilap,  1884 
máj.  1.  Grecsák  Károly  indította  meg  Budapesten 
és  szerkesztette  1884  végéig,  amikor  Bolgár  Fe- 
renc orsz.  képviselő  vezetése  alá  került  a  lap. 
1894-ben  az  Európa  r.-t.  tulajdonjogilag  magá- 
hoz váltotta,  de  1906  végóig  Bolgár  Ferenc 
szerkesztésében  jelent  meg  tovább  is.  1906— 
1907-ig  Weisz  Julián  orsz.  képviselő  lett  a  szer- 
kesztője, az  ő  visszavonulása  után  pedig  Schmi- 
dek  Izor.  A  lap  állandóan  liberális  politikát  köve- 
tett s  erre  a  politikai  helyzet  változásai  sohasem 
voltak  befolyással. 

Budapest-esztergom-füzitöi  h.  é.  vasút.  A 
Budapest-esztergomi  h.  é.  vasút  és  az  Bsztergom- 
almás-fü^itői  h.  é.  vasút  egyesüléséből  keletke- 
zett 1895.  Kiindulási  pontja  Budapest-Angyal- 
föld, ahonnan  Óbudáig  a  Máv.  jobbparti  körvasúti 
vonalát  a  Duna-hidon  át  Óbudáig  közösen  hasz- 
nálja, Óbudától  pedig  ÉNy.-ra  Ürömig  Budapest 
területén.  Piliscsabáig  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vár- 
megyén, onnan  Kenyérmezömajorig  és  innen  Esz- 
tergomig és  Tokodon  át  Süttőig  (valamint  a 


szárnyvonalak  Dorogtól  a  Drasche-bányatelepig 
és  Tokodtól  Annavölgyibánya-Sárisápig)  Eszter- 
gom vmegyón,  Süttötől  pedig  Almás-Füzitöig 
Komárom  vmegyén  vonul  át,  ahol  csatlakozik  a 
Máv.  budapest-bruck-királyhidai  vonalához.  A 
Máv.  jobbparti  körvonalát  Óbudától  Buda-Csá- 
szárfürdőig közösen  használja.  Kiterjedése  993 
km.  Üzemét  a  Máv.  látja  el.  Megnyittatott :  Esz- 
tergom-Almásfüzitő 1891  nov.  29.,  Óbuda-Eszter- 
gom 1895  nov.  17.,  Angyalföld-Óbuda  1896  nov. 
3.  Beruházási  tőke  18.283,400  K,  elsőbbségi  rész- 
vény 16.354,600  K. 

Budapesti  általános  villamossági  részvény- 
társulat, 1893.  alakult,  világítás  és  erőátvitel 
céljaira  egyenáram  szolgáltatására.  Egy  központi 
telepen  több  fázisú  váltakozó  áramot  termel,  ame- 
lyet négy  állomáson  megfelelő  forgó  transzfor- 
mátorokkal egyenárammá  alakítanak  át;  14  gőz- 
géppel dolgozik  s  a  belső  állomásokon  tekintélyes 
számú  akkumulátor-battériái  vannak.  Az  egész 
gépi  berendezés  munkabírása  19,800  lóerő.  A  ká- 
belhálózat hosszúsága  915  km.,  értéke  kerek 
számban  10  millió  K.  A  hálózatba  be  van  kap- 
csolva 5700  ívlámpa,  350,000  izzólámpa  és  4200 
motor.  A  társaság  fejlődését  legjobban  megvilá- 
gítja az,  hogy  míg  a  bruttojövedelemből  a  fővá- 
rosnak fizetett  5«/o  részesedés  1895.  csak  8843  K 
volt,  1910.  a  részesedés  fejében  285,771  K  37  fil- 
lért fizetett  be  a  főváros  központi  pénztárába.  Az 
engedélyidő  lejártával  a  kábelhálózat  ingyen  jut 
a  főváros  birtokába.  A  társaság  felvirágoztatá- 
sában legnagyobb  érdemet  Fodor  István  (1.  0.) 
vezérigazgató  szerzett. 

Budapesti  árú-  és  értéktőzsde,  1.  Tőzsde. 

Budapesti  Atlétikai  Klub.  1900-ban  alakult. 
Tagjainak  száma  750.  Tagjai  az  atlétika  majd 
minden  ágában  értek  el  kiváló  eredményeket,  így 
a  birkózásban,  gyaloglásban,  úszásban,  labda- 
rúgásban stb.  A  B.  1911-ben  fuzionált  a  Csepeli 
Atlétikai  Klubbal  és  felvette  a  Budapest- Csepeli 
Atlétikai  Klub  nevet.  Versenypályája  a  VI.  ker. 
Amerikai-út  36.  sz.  a.  van. 

Budapesti  (Budai)  Torna-Egylet.  Az  alkot- 
mányos éra  hatása  alatt  alakult  1869-ben  43  tag- 
gal mint  Budai  Torna-Egylet.  Később  más  budai 
tomaegylettel  fuzionálva  1885.  vette  fel  a  B.  ne- 
vet. Saját,  tágas  tornacsarnokát  1885.  építtette 
54,000  K  költséggel.  A  legtevékenyebb  torna- 
egyesületek egyike ;  foglalkozik  a  tornán  kívül  a 
testgyakorlatok  minden  ágával ;  meghonosította 
a  női  toraázást,  a  lawn-tennist,  a  ski-sportot, 
szánkózást,  ping-pong  játékot.  Tornász-minta- 
csapatok részére  1900.  vándordijat  alapított ;  a  díj 
Toldi  Miklósnak  a  farkasoldcal  való  viaskodását 
ábrázolja ;  Fadrusz  János  mesterműve.  Atlétikai 
versenyekre  1907.  a  Zsingor  Mihály  vándordíjat 
alapította.  Nemcsak  mint  testgyakorló  egylet,  ha- 
nem mint  társadalmi  tényező  is  számottevő  szere- 
petjátszik a  fővárosban.  1910-ben  1300  tagja  volt. 

Budapesti  Divatlap,  1.  Pesti  Divatlap. 

Budapesti  glosszák,  lapszéli  és  sorközi  magyar 
jegyzetek  a  budapesti  egyetemi  könyvtárnak  98. 
sz.  latin  kódexében.  A  másolatnak  látszó  kézirat 
a  XV.  sz.-ból  való  és  vasárnapi  prédikációkat 
tartalmaz,  melyeket  eredetileg  valószínűleg  Mo- 
hácsi Dénes  pécsi  kanonok  és  tolnai  főesperes 


Budapesti  helyi  érdekű  vasutak 


—     73     —   Bpesti  Ker.  Munkásbiztosftó  Pénztár 


irogatott  össze  a  század  30-a8  és  70-es  évei  között. 
A  beszédekben  sok  magyar  vonatkozás  van,  de 
egyúttal  a  gyűjteménynek  jókora  része  —  45 
prédikáció  —  máris  idegen  forrásból,  Jacobus  a 
Voragine  Sermones  Dominicales  c.  munkájából 
átvettnek  vagy  kompiláltnak  bizonyult.  Nyomta- 
tásban közrebocsátotta  az  egészet  Szilády  Áron  a 
köv.  munkában :  Sermones  Dominicales.  Két  XV. 
8z.-ból  származó  magyar  glosszás  latin  codex 
(2  köt.,  Bpest  1910). 

Budapesti  helyi  érdekű  vasntak  1889.  kelet- 
keztek oly  célból,  hogy  a  Budapesti  Közúti  Vas- 
útnak engedélyezett,  kiépített  és  üzemben  tartott 
három  különálló  helyiérdekű  vasutat  egyesítve, 
azokat  fejlesszék,  új  vonalak  létesítésével  kiegé- 
szítsék és  üzemben  tartsák.  1.  A  Imdapest-duna- 
harasztii  vonal  engedélyeztetett  1887.  s  megnyílt 
Soroksárig  1887  aug.  7.,  Dunaharasztiig  1887 
nov.  2i.  Csatlakozásban  a  Máv.  dunaparti  össze- 
kötő vonalával  és  a  Budapesti  Közúti  Villamos 
Vasúttal  kiindul  Budapest  vágóhíd  állomásról  és 
a  Dunával  párhuzamosan  D.-re  Dimaharasztiig 
terjed,  Budapest  és  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  te- 
rületén 19-7  km.  kiterjedésben.  2.  A  hudapest- 
czinkotai,  illetőleg  kerepesi  vonal  engedélyezte- 
tett 1888,  ill.  1900.  és  megnyílt  Czinkotáig  1888 
júl  20.,  Kerepesig  1900  jún.  28.,  201  km.  kiterje- 
désben. Kiindul  a  Kerepesi-úton  a  Keleti  pálya- 
udvar mellett  fekvő  állomásáról  s  K.-re  Budapest 
és  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vármegye  területén 
Kerepesig  terjed.  A  M.  Á.  V.  vonalaival  a  Kő- 
bánya felsöpályaudvar  és  a  Ferenc  József  lak- 
tanya állomás  között  fekvő  összekötő  vonal  köti 
össze.  3.  A  budapest-szentendrei  vonal  engedé- 
lyeztetett 1887.  és  megnyílt  1888  aug.  17.  Kiin- 
dul Filátorigát  állomásról  és  északi  irányban  a 
Dunával  párhuzamosan  annak  jobb  partján  Szent- 
endréig terjed  Budapest  és  Pest-Pilis-Solt-Kiskun 
vm.  területén  163  km.-re.  Csatlakozik  a  Máv. 
jobbparti  körvasúti  vonalával  Filátorigát  állomá- 
son, a  Budapest-Esztergom-Füzitöi  h.  é.  vasúttal 
Óbudán  és  Filátorigát  állomástól  a  Pálffy-térig  a 
Máv.  vonalát  a  személyforgalomban  közösen  hasz- 
nálja és  személyvonatai  onnan  indulnak  és  oda 
érkeznek.  Befektetett  tőke  29.173,520  K,  elsőbb- 
ségi részvény  38,843,800  K.  összes  kiterjedése 
60  km.  és  üzemét  maga  látja  el  s  a  Haraszti- 
Ráczkevei  helyi  érdekű  vasút  üzemét  is  vezeti. 
As  1908.  XXX.  t.-c.  alapján  vonalainak  vil- 
lamos üzemre  leendő  átalakítása  és  a  budapest- 
kerepesi vonalnak  Gödöllőn  át  Máriabesnyőig 
való  kiépítése  engedélyeztetvén:  a  budapest- 
dunaharasztii  vonal  átalakítása  1910.,  a  Czinko- 
táig teiledő  vonalé  pedig  1911  ápr.  11-én  megtör- 
tént ;  az  új  vonal  kiépítése  is  folyamatban  van. 

Budapesti  Hiradó,  a  konzervatív  párt  legerő- 
sebb vezérlapja  volt;  Dessewjfy  Emil  gróf  in- 
dította meg  1844  júl.  2.  és  Szenvey  József  szer- 
kesztette 1848  márc.  18-ig,  ekkor  Vida  Károly 
vette  át  a  szerkesztést,  azon  év  júl.  15-ig,  midőn 
a  lap  megszűnt,  összesen  888  száma  jelent  meg. 
Ebben  a  hírlapban  jelent  meg  az  első  tárca  1845 
jan.  5-től  Jósika  Miklós  Akarat  és  hajlam  c. 
regényével ;  az  1846.  évvel  pedig  már  Irodalom 
és  tudomány  címmel  állandó  tárcarovata  volt  a 
lapnak. 


Budapesti  Hirlap,  1.  politikai  napilap  «Hiva- 
talos  Értesítő)) -vei ;  (S^i/agrjí/i  Ferenc  adta  ki  és 
szerkesztette  1853-tól  (mint  a  Magyar  Hír- 
lapnak folytatását) ;  1856-tól  Emich  Gusztáv  volt 
a  lap  kiadója  s  Nádaskay  Lajos  mint  szerkesztő- 
társ van  megnevezve,  ki  1857-töl  maga  szerkesz- 
tette a  lapot  1860  szept.  15-én  bekövetkezett  ha- 
láláig. Ekkor  Vértéi  Ernő  vette  át  a  lapot,  mely 
1859-töl  «A  C8.  k.  kiadó  ügyvezetése  alatt»  jelent 
meg.  Itt  közölte  Salamon  Ferenc  színházi  kriti- 
káit és  Bulyovszky  Gyula  Vasárnapi  tárcáit. 
Megszűnt  1860  nov.  30.  ós  belőle  alakult  a'^Sör- 
göny  c.  hivatalos  lap. 

2.  B.,  politikai  napilap,  ^.lapították  Csukássi 
József  ós  Rákosi  Jenő  1881.,  miután  Csukássi 
József  vezetésével  a  Pesti  Hírlapot  szerkesztő 
munkatársak  e  lap  kiadójával  ellenkezésbe  jutva, 
onnan  testületileg  kiléptek.  A  B.  minden  párttól 
független  magyar  nemzeti  politikai  programm 
alapján  indult  meg  s  ezt  a  programmot  követi  ma 
is.  Csukássi  József  halála  után  1891.  Bákosi  Jenő 
megváltotta  a  lap  tulajdonjogát  s  1891  júniustól 
a  B.  az  ö  főszerkesztése  alatt,  Csajthay  Ferenc 
addigi  hely.  szerkesztő  felelős  szerkesztése  mel- 
lett jelenik  meg.  Ideiglenes  helyiségeiből  1892. 
véglegesen  saját  vállalati  házába  költözött,  ugyan- 
akkor a  vállalat  maga  alapított  nyomdát  is ;  ké- 
sőbb még  megindította  az  Esti  Újság  napilapot, 
Kakas  Márton  élclapot  s  a  Divatujságot. 

Budapesti  Kerületi  Munkásbiztositó  Pénz- 
tár. A  pénztár  az  1907.  XIX.  t.-c.  alapján  létesült 
kerületi  munkásbiztositó  pénztár,  az  országos 
munkásbetegsegélyző-  és  balesetbiztosító  pénztár 
helyi  szerve.  Szervezete  a  munkaadók  és  biztosí- 
tott alkalmazottak  egyenlő  arányú  képviseletén 
alapul  s  ügyeit  a  közgyűlés  és  az  annalc  kebeléből 
választott  igazgatóság  intézi.  Feladata  a  törvény- 
ben előírt  kötelező  betegség  és  baleset  esetére  való 
biztosítás  ellátása.  Jövedelmeit  a  munkaadók  és 
biztosított  alkalmazottak  egyenlő  arányú  járuló- 
kaiból nyeri.  A  járulékok  a  munkabér  magassága 
szerint  8  osztályba  vannak  sorozva  s  a  munkabér 
30/0-a  szerint  fizetendők ;  azok,  kik  üzemükben  öt- 
nél több  munkást  rendszerint  nem  alkalmaznak,  az 
1907.  évi XIX.  t.-c.  életbeléptétől  számított  öt  éven 
belül  csak  2<'/o-os  járulékot  kötelesek  fizetni.  A  be- 
tegség esetén  nyújtandó  gyógysegélyek  a  követke- 
zők :  orvosi  kezelés,  gyógyszer,  gyógyászati  esz- 
közök és  a  táppénz  a  napibér  507o"a  szerint  szá- 
mítva 20  héten  át.  Ezek  helyett  kórházi  ápolás, 
ületve  ellátás  nyújtható  s  a  hozzátartozóknak  fél- 
táppénznek megfelelő  tápsegély.  A  baleseti  kár- 
talanítás külön  segélyezési  ágként  kezeltetik  s  a 
segélynyújtás  lényegében  kiterjed  a  sérült  mim- 
kás  összes  szükségleteinek  ellátására.  A  pénzbeli 
kártalanítás  a  munkaképesség  csökkenésének 
arányában  annak  egész  tartamára  nyujtatik  vagy 
halállal  végződő  baleseteknél  a  hozzátartozóknak. 
Ezen  biztosítás  költségeit  egészében  a  munkaadók 
viselik  8  azok  az  osztó-kivonó  rendszer  alapján 
évenként  utólag  szedetnek  be.  A  balesetbiztosítás 
szempontjából  az  egyes  üzemek  a  veszélyesség  és 
az  alkalmazott  munkások  száma  szerint  fokoza- 
tokba osztatnak  s  ehhez  képest  viselik  a  felmerült 
költségeket.  A  pénztár  eredetileg  1870.  évben  ala- 
kult munkások  társulatából  Általános  Munkás- 


Budapesti  kir,  büntető  törvényszék       —     74 


Budapesti  Önkéntes  IVIentö-Egyes. 


betegsegélyzö  ós  Rokkantpénztár  címen,  mint 
magánegyesület.  Később  az  1891.  XIV.  t.-c.  alap- 
ján létesült  Kerületi  Munkásbetegsegélyzö  Pénz- 
tárral egyesült  az  1906.  évben,  majd  az  1907-iki 
biztosítási  törvény  alapján  végleg  átalakult  mun- 
kásbiztosltó  pénztárrá.  Ilyf  ormán  amagánegyesü- 
lésböl  keletkezett  segélyegylet  törvényes  intéz- 
kedések folytán  a  munkásbiztosítás  nyilvános 
szerve  lett.  Slűködésének  és  feladatának  arányait 
a  következő  számadatok  szemléltetik :  Fennállása 
óta  1910.  év  végéig  kifizetett  a  pénztár  segélyek 
fejében :  1.  Táppénz,  gyermekágyi  és  szülési  segé- 
lyek: 27.686,177  K.-t.  2.  Temetkezési  segóíy: 
2.053,259  K-t.  3.  Gyógyszerek  és  ásványvizek : 
7.192,070  K.  4  Kórházi  ápolási  és  szállítási  költ- 
ségek :  4.107,500  K.  5.  Vízgyógyászati  és  fürdő- 
költségek :  1.104,324  K.  6.  Gyógyászati  eszközök 
és  kötőszerek ;  798,668  K.  7.  Orvosi  költségek : 
8.737^89  K.  8.  Egyéb  rendkívüli  segélyek: 
1.145,581  K.  A  segélyezési  kiadások  teljes  ösz- 
szege :  52.824,868  K.  A  pénztár  Budapesten  és 
környékén  több  rendelőintézetet  tart  fenn,  járó 
beteg  tíigjai  ellátására,  amelyekben  több  mint  80 
szakorvos  és  megfelelő  számú  szaksegéd  műkö- 
dik. A  fekvő  betegeket  az  egyes  kerületekben  és 
községekben  alkalmazott  orvosok  látják  el.  Az 
összes  pénztári  orvosok  száma  19 10-ben  449  volt. 

Budapesti  kir.  büntető  törvényszék,  1.  Tör- 
vényszék. 

Budapesti  kir.  kereskedelmi  és  váltótör- 
vényszék, 1.  Törvényszék. 

Budapesti  körvasutak.  \.  Budapesti  halparti 
körvasút.  Az  1888.  XXVII.  t.-c.  alapján  az  állam 
által  építtetett  a  Duna  balpartján  fekvő  külön- 
böző pályaudvaroknak  és  vonalaknak,  valamint 
a  gyáraknak  emezekkel  való  összekötésére,  29"  1 
tm.  kiterjedésben.  2.  Budapesti  johhparti  kör- 
vasút. Elágazik  a  balparti  körvasútnak  budapest- 
angyalföld-óbudai vonalából  Aquincum  elágazás- 
nál s  Buda-Császárfürdőn  át  a  Pálffy-térig  s  on- 
nan Budapest  déli  vasút  pályaudvarig  terjed, 
11-2  km.  kiterjedésben.  A  Budapest  déli  vasút  és 
és  Pálffy-tér  közötti  vonal  1900  jún,  1-től  nincs 
forgalomban.  Engedélyeztetett  az  1891.  XXIV. 
t.-c. -kel,  megnyittatott  1892  szept.  1. 

Budapesti  Közlöny,  hivatalos  lap,  mely  1867 
febr.  20.  indult  meg  Bmich  Gusztáv,  később  az 
Athenaeum  kiadásában ;  szerkesztette  Salamon 
Ferenc  1892  okt.  10.  történt  haláláig ;  1893  jún. 
l-jétől  kezdve  Vadnay  Károly  szerkesztette  szin- 
tén haláláig.  Vadnay' után  Beksics  Gusztáv  volt 
a  B.  szerkesztője  és  pedig  1905  febr.  elsejétől 
kezdve  1906  máj.  6-án  bekövetkezett  haláláig. 
Beksics  utódja  1907  jún.  1-töl  k.ezáve  Bársony 
István.  —  Úgy  Vadnay,  mint  Beksics  halála  után 
Ladik  Gusztáv  látta  el  ideiglenesen  a  hivatalos 
lap  szerkesztését. 

Budapesti  közúti  vaspálya-társaság.  Első 
vonalát  a  Széna-  (most  Kálvin-)  térről  Újpestre, 
a  kopenhágai  és  a  bécsi  után,  mint  a  világ  har- 
madik lóvasütját  1866.  nyitotta  meg.  1878-ban 
megszerezte  a  budai  lóvasutat  és  a  két  hálózatot 
aMargit-hídon  átegymással  összekötötte.l894-ben 
engedélyt  szerzett  vonalainak  elektromos  üzemre 
való  átalakítására,  amit  1898.  végén  befejezett. 
Saját  vasútján  kívíu  tulajdonát  képezik :  a  Buda- 


pest—budafoki, a  Budapesti  helyi  érdekű,  a  Buda- 
pest—újpest—rákospalotai és  a  Budapest  vidéki 
vasutak,  valamint  fele  részben  a  Ferenc  József 
földalatti  vasút  is.  így  a  B.  a  világ  egyik  leg- 
hatalmasabb kisvasúti  vállalata  és  összes  vasút- 
jainak teljes  vonalhossza  200"7,  vágányhossza  pe- 
dig 346-8  km.  A  közúti  vasút  1948.  a  székesfő- 
városra háramlik,  melynek  jogában  áll  1923-tól 
kezdve  azt  bármikor  beváltani.  A  város  belsejé- 
ben fekvő  vonalak  38'5  km.  vágányhosszal  alsó 
vezetékesek  (1.  Elektromos  vasút).  A  B.  teljes 
vagyona  mintegy  150  millió  korona. 

Budapesti  m.  kir.  állami  hidak  felügyelő- 
sége. A  pénzögyminisztérium  f enhatósága  alatt 
álló  hivatal,  amelynek  feladata  a  budapesti  állami 
közúti  dunahidak  (a  lánchíd,  a  Margit-híd,  a  Fe- 
renc József  híd,  Erzsébet-híd)  fenntartásával  s  a 
vámszedés  kezelésével  járó  műszaki,  pénzügyi  és 
adminisztratív  teendőket  ellátni.  A  hivatal  élén 
állanak  egy  felügyelő  és  egy  műszaki  vezető.  A 
hidak  építési  ügyeit,  vagy  nagyobb  átalakítások- 
kal (mint  a  lánchíd  tervbe  vett  megerősítésével) 
járó  teendőket  azonban  már  nem  ez  a  hivatal, 
hanem  a  kereskedelemügyi  minisztérium  Duna- 
híd-építő  szakosztálya  végzi. 

Budapesti  Napló,  szabadelvű  programú  poli- 
tikai napilap ;  Vészi  József  alapította  1894.,  mint 
főszerkesztő,  mellette  1896— 1905-ig  Braun  Sán- 
dor volt  a  felelős  szerkesztője.  1907-ben  dr.  Pályi 
Edének,  a  Magyar  Szó  felelős  szerkesztőjének 
tulajdonába  ment  át,  aki  azóta  egyszersmind  szer- 
kesztője. 

Budapesti  Népoktatási  Kör.  Magyarország 
legrégibb  közművelődési  intézményeinek  egyike, 
amely  1870.  alakult.  Ingyenes  tanfolyamokat  tart 
fenn  a  felnőtt  írni-olvasni  nem  tudók  részére  ós 
a  tanulni  vágyó  közönség  számára.  Megalakulása 
óta  több  mint  30,000  egyént  részesített  rendszeres 
oktatásban. 

Budapesti  Önkéntes  Mentő-Egyesület,  célja 
a  mentés  és  első  segítségnyújtás  mindennemű 
baleset  alkalmával,  a  főváros  határán  belül,  va- 
lamint általában  a  rendőrségnek  és  hatósági  kö- 
zegeknek támogatása  ezen  a  téren,  továbbá  a 
megbetegedetteknek  és  megsérülteknek  eUátása 
a  kezelő  orvos  megérkeztéig.  Az  egyesület  e  vég- 
ből Budapesten  mentőállomásokat  állít  föl,  végzi 
a  mentőszolgálatot,  mozgó  mentőőrségeket  állit 
nagyobb  sokadalmakon,  továbbá  végzi  a  betegek 
szállítását  is.  1887-ben  alakult  a  dr.  Mundy  báró 
által  Bécsben  megalkotott  mintára,  gr.  Andrássy 
Aladár  ós  dr.  Kresz  Géza  orvos  vezetése  alatt. 
Kresz  Géza  halála  óta  (1901)  dr.  Kovách  Aladár 
kir.  tan.,  igazgató  főorvos  vezeti.  1890-ben  már 
saját  épületet  emelhetett  a  Markó-  és  Sólyom- 
utcák sarkán  a  főváros  által  ajándékozott  telken. 
1899-ben  az  épületet  a  főváros  segítségével  meg- 
nagyobbították. Az  egyesület  évi  költsége  körül- 
belül 260,000  korona,  melynek  fedezése  csak 
részben  teljesíthető  az  állam  és  a  székesfőváros 
20—20,000  korona  segélyéből  s  az  alapítványok 
kamataiból ;  legnagyobbrészt  a  közönség  önkén- 
tes adományaira  van  utalva.  Az  egyesület,  mely- 
nek működő  tagjai  orvosok  vagy  szigorlók,  mint 
segédmentők  fiatalabb  orvosnövendókek,  a  téli 
estéken  tanfolyamot  tart   laikusok   részére  is 


Budapesti  összekötő  vasút 


—     75 


Budapesti  Torna-Club 


melyeken  minden  jelentkező  részt  vehet.  Hasonló 
tanfolyamokat  vidéki  városokban  is  rendez  és 
ezeken  1911-ig  körülbelül  30,000  egyén  nyert 
oktatást  az  első  segítség  nyújtásának  módjaiból. 
Az  intézmény  nagyarányú  fejlődését  mutatja  az, 
hogy  amíg  1888.  az  első  évben  5878  esetben  mű- 
ködött közre,  1910.  már  31,067  esetben  vették 
igénybe  működését;  fennállása  óta  317,000  eset- 
ben nyújtott  segítséget.  Az  egyesület  védője  Jó- 
zsef főherceg,  a  hölgybizottság  elnöke  Auguszta 
főhercegasszony,  az  egyesület  elnöke  gr.  Kará- 
tsonyi  Jenő. 

Budapesti  összekötő  vasút.  Az  1872.  IX.  t.-c. 
alapján  az  állam  által  építtetett  s  megnyittatott 
1877  okt.  23.  Kiindul  Kőbánya  f.  p.  u.-ról  s  DNy.-i 
irányban  Budapest-Ferenczváros  p.  u.-ra,  onnan 
pedig  a  Dunán  át  400  m.  vasszerkezetű  hídon 
Budapest-Kelenföld  p.  u.-ra  vezet,  ahol  csatlako- 
zik a  Déli  vasút  budapest-csáktomyai  vonalához 
és  elágazik  Kőbánya  felső  p.  u.-ról  Kőbánya  hiz- 
lalda p.  u.-ra,  Budapest-Ferenczváros  rendező  p. 
u.-ról  Budapest-Ferenczváros  marhavásártórre  és 
az  1902,  megnyílt  Budapest-Ferenczváros  sertés- 
vásártérre,  továbbá  Budapest-dunaparti  teher- 
pályaudvarra, Budapest  fővárosi  közraktárakba, 
Budapest  fövámházhoz  és  a  Budapest  központi 
vásárcsarnokhoz  18'9  km.  kiterjedésben. 

Budapesti  Philologiai  Társaság,  1874  aug. 
8-án  Ponori  Thewrewk  Emil  és  Garami  Rikárd 
kezdeményezésére  alakult  38  rendes  taggal.  Bár 
tagjainak  száma  az  első  év  végén  84-re  nőtt, 
igazi  jelentőségre  csak  1877.  emelkedett,  mikor 
céljai  elérésére  Egyetemes  Philologiai  Közlöny 
c.  szaklapot  indított.  A  társaság  legutoljára  1905. 
jóváhagyott  alapszabályai  értelmében  érintkező 
pontja  akar  lenni  a  magyar  állam  területén  lakó 
filológusoknak ;  műveli,  ismerteti,  terjeszti  a  szi- 
gorú filológiai  módszert,  működése  körébe  von- 
ván mind  a  klasszikus  ókort  illető  tanulmányokat, 
mind  a  magyar  és  egyéb  nyelvet  meg  irodalmat. 
Céljai  elérésére  felolvasásokat  és  vitatkozásokat 
rendez  (minden  hónap  második  szerdáján),  önálló 
filológiai  müveket  tesz  közzé  (jelenleg  egy  tudo- 
mányos görög-magyar  szótáron  dolgozik),  s  szak- 
szerű tudományos  folyóiratot  ad  ki,  a  35-ik  év- 
folyamában járó  Egyetemes  Philologiai  Közlönyt. 
Tagjai  alapítók,  akik  legalább  200  K-val  járulnak 
a  társaság  vagyonához  (számuk  191  l-ben 27),  tisz- 
teletiek (14),  rendesek,  akik  évenként  10  K-t  fizet- 
nek (571),  rendkívüliek,  akik  csak  főiskolai  hall- 
gatók lehetnek  s  tagdíjuk  6  kor.  (72).  Mindezek 
hivatalból  kapják  a  társaságnak  évenként  tíz- 
szer, összesen  ötven  ívnyi  terjedelemben  meg- 
jelenő közlönyét,  melyet  a  M.  Tud.  Akadémia 
2000  K  évi  segéllyel  támogat  s  ennek  fejében  a 
választmánytól  kijelölt  szerkesztőket  (jelenleg 
Császár  Elemér  és  Láng  Nándor)  megerősíti.  A 
tagokon  kívül  217  előfizetője  van  az  Egyetemes 
Philologiai  Közlönynek.  A  társaság  ügyeit  az 
évenkénti  közgyűlésen  megújított  választmány 
(30  budapesti,  30  vidéki  tag)  intézi  s  az  élén  a  há- 
rom évenként  (utoljára  1911)  választott  tisztikar 
áll ;  tiszteletbeli  elnök  P.  Thewrewk  Emil,  elnök 
Heinrich  Gusztáv,  első  titkár  Hornyánszky 
Gyula,  második  titkár  Papp  Ferenc,  pénztáros 
Cserhalmi  Sámuel,  ügyész  Bonta  Károly.  A  tár-  i 


saság  alaptökéje  1910  dec.  31.  718573  K  volt, 
bevételei  1910.  10,443' 15  K-ra,  kiadásai  977643 
K-ra  rúgtak. 

Budapesti  Szemle,  az  ország  legrégibb,  élő 
revue-je.  Szalay  László  alapította  1840.,  b.  Eötvös 
József  társaságában,  az  1837.  megindított,  de  az 
érdeklődés  hiánya  miatt  megszűnt  Themis  helyébe, 
mely  azonban  jogi  s  államtudományi  folyóirat  volt, 
míg  az  új  vállalkozás  az  ismeretek  szélesebb  kö- 
rét karolta  fel.  Kiadására  Heckenast  vállalkozott. 
A  tudományos  kutatás  szolgálata,  az  ismeretek 
terjesztése,  gyakorlati  célú  törekvések  elméleti 
megvilágítása  és  előkészítése  volt  a  folyóirat  föl- 
adata. Legszorgalmasabb  munkatársai  akkoriban 
a  szerkesztőkön  kívül  Schedel  (Toldi)  Ferenc,  Tre- 
fort  Ágoston,  Henszlmann  Imre  és  Lukács  Móric 
voltak.  A  vállalat  azonban  már  a  második  füzettel 
megszűnt.  1857-ben,  midőn  a  nemzetnek  ily  or- 
gánumra nagy  szüksége  volt,  támadt  föl  újra, 
első  lapján  br.  Sina  Simonnak  ajánlva,  «kinek 
hazafias  ajánlata  hozta  létre  e  vállalatot».  Szer- 
kesztője ós  kiadója  ekkor  Csengery  Antal  volt, 
ki  1865.  Lónyay  Menyhértet  társul  vette  maga 
mellé  ;  1867-től  fogva  ismét  maga  szerkesztette 
tovább,  de  1868  végén  ő  is  fölhagyott  vele.  Négy 
évi  szünet  után,  1873.,  Gyulai  Pál  költötte  ismét 
új  életre,  a  M.  Tud.  Akadémia  megbízásából  és 
támogatásával,  1881.  pedig,  megkettőztetve  a  fü- 
zetek számát,  rendes  havi  folyóirattá  alakította. 
Munkatársai  a  magyar  irodalom,  tudomány  és 
közélet  legkiválóbb  alakjai  voltak,  úgyszólván 
kivétel  nélkül,  Gyulai  vezetése  alatt  az  irodalmi 
és  tudományos  kritikának  is  nagytekintélyű  fó- 
rumává emelkedett.  Gyulai  Pál  holtáig,  1909  vé- 
góig szerkesztette,  1910-töl  fogva  a  M.  Tud.  Aka- 
démia megbízásából,  Berzeviczy  Albert  és  Beöthy 
Zsolt  közreműködésével,  Voinovich  Géza  szer- 
keszti. 

Budapesti  szünidei  gyermektelep -egyesület, 
1.  Szünidei  gyermektelepek. 

Budapesti  takarékpénztár  és  országos  zálog- 
kölcsön r.-t,  1893.  Budapest-terézvárosi  takarék- 
pénztár cég  alatt  2.500,000  K  alptőkóvel  alakult ; 
1895.  fölemelvén  részvénytőkéjét  10  millió  ko- 
ronára, cégét  a  jelenlegi  névre  változtatta  s 
ugyanakkor  jogot  nyert,  hogy  a  fővárosban  és  a 
vidéken  kézizálogüzletet  vihessen  és  zálogpénz- 
tári utalványokat  adhasson  forgalomba.  Ugyan- 
csak 1895.  külföldi  résztvevőkkel  megalapította 
az  Osztálysorsjáték-részvénytársaságot.  1910-ben 
15,  1911.  pedig  20  millió  koronára  emelte  rész- 
vénytőkéjét s  fölvette  üzletkörébe  a  törlesztéses 
jelzálogkölcsönüzletet  is.  Betétállománya  1910 
dec.  31-én  volt  24.046,510  K  61  f. ;  tartalékalapja 
1.951,756  K  51 1. ;  váltótárcája  17.501,821  K  75  f.; 
értékpapírokra  adott  előlegei  10.245,531  K  24  f. ; 
a  forgalomban  levő  zálogpónztári  utalványok 
összege  5.675,000  K. 

Budapesti  Torna-Club.  Igen  szerény  keret- 
ben s  igen  szerény  programmal  1885.  alakult. 
De  negyedszázados  működése  alatt  tornászai, 
atlétái,  labdarugói  a  legelső  helyet  szerezték  meg 
a  tomaegyletek  sorában.  Nagy  érdemet  szerzett 
a  B.  a  labdarugó  sport  meghonosításával,  mivel 
a  legszélesebb  rétegben  keltette  fel  az  érdeklő- 
dést a  sport  iránt. 


Budapesti  Tudósító 


—     76     — 


Budapesti  zsinatolt 


Budapesti  Tudósító,  liírszolgáltató  lapválla- 
lat, 1875  dec.  18.  indította  meg  Futtaky  Gyula 
Budapester  Korrespondenz  címen.  A  lap  ma- 
gyarországi politikai  híreket  szolgáltatott  a  bel- 
és  a  külföldi  sajtónak  magyar  és  német  kiadás- 
ban; e  két  kiadás  később  külön  címmel  mint 
Budapesti  Tudósító  és  Budapester  Korrespon- 
denz jelent  meg.  Futtaky  a  hírközvetítést  a  köz- 
vetlenül megszerzett  információkra  alapította, 
amennyiben  ö  maga  járt  el  a  nagyobb  politikai 
és  katonai  események  színhelyére,  ahonnan  ere- 
deti tudósításokkal  látta  el  a  sajtót.  A  kormány 
nyilvánosságra  szánt  közleményeit  is  ez  a  lap 
adta,  ami  által  félhivatalos  jelleget  nyert.  Fut- 
taky halála  után  1895  végén  a  B.  vezetését  Sturm 
Albert  vette  át,  kinek  elhunyta,  1909  febr.  14.  óta 
Lányi  Zsigmond  a  kiadótulajdonosa  a  vállalat- 
nak. 

Budapesti  Újságírók  Egyesülete.  Budapest 
hivatásos  újságíróinak  erkölcsi  testülete,  amely 
az  újságírói  kar  érdekeinek  megvédelmezésére 
alakult.  Repi'ezentativ  szerve  a  magyar  zsurna- 
liszták  egyetemének  s  mindennemű  újságírókat 
érintő  ügyekben  mint  hivatalos  testület  jár  elől. 
Ezenkívül  szociális  intézményeivel  az  újságírói 
kar  anyagi  helyzetének  megerősítésére  és  füg- 
getlenítésére  törekszik,  szükség  esetén  anyagi 
támogatója  hivatásos  újságíróknak.  Az  egyesület 
rendes  tagja  csak  oly  budapesti  nagykorú  újság- 
író lehet,  akinek  a  hirlapírás  állandó  foglalko- 
zása. A  B.  1896  júl.  15.  alakult.  Káinoki  Henrik 
és  Szatmári  Mór  hírlapírók  kezdeményezték.  Első 
elnökének  Mikszáth  Kálmánt  választotta  meg. 
Azóta  az  egyesület  jelentős  tevékenységet  fejtett 
ki  az  újságírók  erkölcsi  érdekeinek  oltalmazása, 
a  testületi  szellem  fejlesztése  és  a  testület  társa- 
dalmi érvényesülése  dolgában.  Mikszáth  Kálmán 
1899  februárban  lemondott  s  helyébe  Vészi  Jó- 
zsefet választották,  majd  ennek  lemondása  után 
Herczeg  Ferenc  lett  az  egyesület  elnöke.  1910. 
Zichy  János  gróf  vallás-  és  közokt.  miniszter 
két  tanulmányi  ösztöndíjat  bocsájtott  az  egyesü- 
let rendelkezésére,  amelyet  évente  az  egyesület 
két  tagja  élvez.  Az  újságírók  szociális  érdekeinek 
támogatására  szolgálnak  az  egyesület  égisze  alatt 
működő  szociális  intézmények.  Nem  sokkal  az 
egyesület  megalakítása  után  megindult  a  segítő- 
alap  létesítésére  irányuló  akció.  Aránylag  rövid 
idő  alatt  az  alapítványokból  közel  20,000  K  gyűlt 
be,  úgy  hogy  az  egyesület  már  1897.  tényleg 
megcsinálta  a  segítöalapot,  melynek  az  egyesü- 
let kebelében  külön  szervezete  van.  Az  alapítvá- 
nyokból összegyűlt  segítőalap  kamatai,  valamint 
a  segélyezésekre  beíizetett  havi  1  K-s  tagsági 
járulékok  azonban  aránylag  csekély  összeget 
eredményeztek  s  a  segélyezések  csak  igen  sze- 
rény arányokban  történhettek.  Ez  bírta  az  egye- 
sületet aiTa,  hogy  a  segítöalap  javára  nagyobb 
arányú  sorsjátékot  rendezzen,  amely  a  segítöalap 
javára  150,000  K-t  eredményezett.  A  segítő- 
alap vagyona  az  1910  ik  évben  312,000  K-t  tett. 
Ennek  kamataiból  és  a  tagsági  hozzájárulások- 
ból már  nagyobb  arányokban  történhetik  a  segé- 
lyezés. Az  alap  fennállása  óta  130,000  K-val  tá- 
mogatta a  megszorult  tagokat.  Egy  másik  intéz- 
ménye az  egyesületnek  az  özvegy-  és  árva-alap, 


amely  az  elhunyt  újságírók  özvegyeinek  és  ár- 
váinak támogatására  van  hivatva  és  50,000  K 
alaptőkével  rendelkezik.  A  szociális  intézmények 
közül  legutóbb  a  Budapesti  újságírók  egyesüle- 
tének betegpénztára  (1.  o.)  alakult  meg.  Herczeg 
Ferenc  1911  aug.  az  elnöki  tisztségről  lemondott; 
alelnökök :  Bródy  Lajos  dr.,  Hoitsy  Pál  és  Szat- 
mári Mór,  főtitkár :  Purjesz  Lajos.  Az  egyesület 
rendes  tagjainak  száma  1910-ben  429,  az  alapító 
tagoké  82.  Az  egyesület  mostani  helyisége :  Buda- 
pest, Nagymező-u.  36.  sz.  L  em. 

Budapesti  újságírók  egyesületének  beteg- 
pénztára,  az  egyesület  kebelében  1909  végén  ala- 
kult meg  külön  intózményképen  s  1910  január- 
ban kezdte  meg  működését.  Célja,  hogy  rendes 
tagjaínak  betegségük  tartamára  gyógyítási  se- 
gélydljat,  esetleg  gyógyintézeti  kezelést  biztosít- 
son. Tagjai  csakis  budapesti  hivatásos  újságírók 
lehetnek.  A  Detegpénztárnak  már  az  első  év  vé- 
gén közel  800  tagja  volt ;  gyógydljat  3156  K-t 
fizetett  ki.  Vagyona,  ill.  tartalékalapja  megha- 
ladta az  65,000  K-át,  mely  túlnyomó  részben  ado- 
mányokból gyűlt  össze. 

Budapesti  TÍllamos  városi  vasút  részvény- 
társaság 1888.  a  Teréz-körúton  1  km.  hosszú 
alsó  vezetékes  elektromos  próbavasutat  (1.  Elek- 
tromos vasút)  épített ;  ez  volt  a  világ  első  ilyen 
rendszerű  vasútja.  A  kedvező  tapasztalatok  foly- 
tán Budapesten  a  lóvasút  mellett  jelentékeny 
elektromos  vasúti  hálózat  keletkezett.  A  később 
épített  vonalak  nagyrésze  már  felső  vezetékkel 
épült  ugyan,  de  a  ma  109" 7  km.  hosszú  vágány- 
zatból  il'ö  km.  még  mindig  alsó  vezetékes.  B 
történeti  fejlődés  következménye  volt,  hogy  a 
budapesti  lóvasút  átalakításakor  is  a  belső  város- 
részekben mindenütt  ezt  a  rendszert  választották 
és  így  Budapesten  van  a  világ  leghosszabb  alsó 
vezetékes  hálózata  80  km.  vágányhosszal.  A  B. 
vonalai  1940.  a  székesfővárosra  haramiának, 
melynek  jogában  áll  1917-től  kezdve  a  vasutat 
bármikor  beváltani.  1911  május  havában  a  szé- 
kesfőváros a  B.  részvényeinek  több  mint  felét 
megvásárolta  és  ezáltal  a  B.  és  a  többi  fent- 
említett vasút  igazgatására  döntő  befolyásra 
tett  szert.  A  B.  tulajdona  saját  vasútján  kívül 
a  Budapest-szentlörinczi  h.  é.  vasút,  valamint 
fele  részben  a  Ferencz  József  földalatti  vasút, 
mely  utóbbinak  üzletét  is  viszi,  s  ezekkel 
együtt  a  vállalat  összes  vonalainak  hossza  65'7, 
vágányaié  pedig  143-5  km. 

Budapesti  zsinatok.  1.  Beformátus  zsinatok. 
Az  1880—81.  tartott  debreczeni  ref.  zsinat  után 
eddig  két  zsinatot  tartott  a  hazai  ref.  egyház  és 
pedig  mindkettőt  Budapesten,  hogy  elintézze  az 
időközben  fölmerült  s  egyedül  az  egyházi  tör- 
vényhozó testület  által  elintézhető  ügyeket.  A 
két  zsinat  közül  az  első  1891  dec.  5.  nyílt  meg 
első  ülésszakra,  s  u.  a.  hó  16-ikáig  tartott ;  a  má- 
sodik ülésszak  1892  márc.  9-én  nyílt  meg  s  ápr. 
8.  ért  véget.  A  harmadik  ülésszak  ugyanez  évi 
nov.  24.  vette  kezdetét  s  dec.  6.  zárult  be,  míg 
a  negyedik  ülésszak  1893  nov.  14—15.  nap- 
jain tartott.  Legfölemelőbb  mozzanata  a  zsinat 
egész  folyamának  1891  dec.  6-iki  ünnepélyes 
közgyűlése  volt,  melyet  a  lutheránus  zsinattal 
együttesen  tartott.  Legfontosabb  határozatai  a 


Budapest-lajosmizsei  h.  é.  vasút 


77     — 


Budavár 


zsinatnak  az  egyházi  bíróságok  hatáskörének  ki- 
terjesztése; a  lelkószválasztásoknál  a  kijelölés 
eltörlése  s  a  meghívás  útján  is  választhatás  ki- 
mondása ;  egy  egyetemes  lelkészi  özvegy-  árva 
gyámintézet  alapításának  kezdeményezése ;  a 
zsinati  és  konventi  képviselők  választásának 
egyöntetű  szabályozása  stb.  A  második  budapesti 
országos  ref.  zsinat  1904  nov.  10.  nyilt  meg,  s 
hét  ülésszakon  át  1907  máre.  14f  ig  tartott,  amely 
idö  alatt  kilenc  törvénycikket  alkotott,  amelyek 
közül  talán  legfontosabb  az  egyházi  adóról  szóló 
III.  t.-c,  mint  amely,  egyéb  újabb  rendelkezései 
között,  az  egyes  egyháztagokon  nyugvó,  elvisel- 
hetetlenül súlyos  adóterhek  könnyítése  céljából 
egyetemes  adóalapot  létesített. 

2.Evang.  zswiat.  A  magyarországi  evang.  (luthe- 
ránus) egyház  törvényhozó  zsinata,  amelyről 
azonban  az  erdélyi  (szász)  evang.  egyházkerület 
a  hozzá  intézett  testvéri  meghívás  dacára  is  el- 
maradt. Hosszas  készülődések  után,  az  1791.  évi 
pesti  zsinat  százéves  fordulóján,  1891  dec.o.  össze- 
ült. Tisztikarának  és  a  szakbizottságoknak  meg- 
választása utíin  elnapolta  magát  s  csak  1892  máj. 
gyűlt  ismét  össze,  amikor  aztán  letárgyalta  az 
egyház  egész  alkotmányát.  A  zsinat  határozatait 
egyfelől  valódi  evangéliomi  protestáns,  másfelől 
gaz  hazafias  szellem  lengi  át.  Az  egyház  kor- 
mányzásában a  presbiteri  rendszer  alapjára  he- 
lyezkedett, az  egyház  életébe  befészkelődött  pán- 
szlávizmust pedig  kánoni  vétségnek  minősíté. 
Megalkotá  az  evang.  zsinat  egyszersmind  az  or- 
szágos közalapot,  valamint  az  egyházi  nyugdíj- 
intézetet is.  A  harmadik  ülésszakban  az  egyház- 
kerületek új  beosztását  és  a  reformátusokkal  kö- 
zös ügyeket  tárgyalta.  A  zsinat  elnökei  Karsay 
Sándor  dunántúli  püspök  és  Péchy  Tamás  tiszai 
kerületi  felügyelő  voltak. 

Budapest-iajosmizsei  h.  é.  vasút,  1.  Buda- 
pest-tiszai h.  é.  vasút. 

Budapest-pécsi  vasút,  a  Budapest-Kelenföld- 
től Újdombóváron  át  Szentlőrinczig  és  Újdombó- 
várról  Dombóvárig  terjedő  vonala  engedélyezte- 
tett az  1881.  XLVI.  t.-c.  alapján  s  megnyittatott 
1882  nov.  16.,  a  Rótszilas-Szekszárd  közötti 
szárnyvonal  pedig  engedélyeztetett  1883  ápr.  28. 
s  megnyittatott  dec.  2.  1885-ben  a  Pécs-barcsi 
vasúttal  és  a  Mohács-pécsi  vasúttal  az  üzemvi- 
tel céljából  egyesült,  1889.  pedig  államosíttatott 
8  ezáltal  a  vasúti  vonal  a  Máv.  birtokába  és  üze- 
mébe jutott. 

Budapest  szentlőrinczi  h.  é.  vasút.  Mint  1 
m.  keskeny vágányú,  gözmozdonyú  vasút  enge- 
délyeztetett 1886  márc.  28-án  11,025.  sz.  a.smeg- 
nyilt  1887  ápr.  12.  Villamos  üzemre  való  átala- 
kítása engedélyeztetett  1899  jún.  2-án  .35,240.  sz. 
a.,  megnyílt  1900  okt.  12.  Kiindul  Budapestről  a 
Hungária-úttól  és  D.-i  irányban  ennek  területén, 
majd  Pest  vmegye  területén  Kispest- Szentlörin- 
czen  a  Szarvas-csárdáig  terjed  12  km.  hosszúság- 
ban saját  üzemében.  Befektetési  töke  2.846,000 
K,  elsőbbségi  részvény  3.127,400  K. 

Budapest-tiszai  h.  ó.  vasút.  1.  A  Budapest- 
iajosmizsei,  2.  a  Kecskemét-tiszaugi  és  3.  a  Kecs- 
kemét-lajosmizse-kerekegyházai  h.  é.  vasutak 
egyesüléséből  keletkezett.  Engedélyeztetett  90 
évre  az  1. 1888  febr.  24-én  8214.  sz.  a.,  a  2. 1896 


jún.  4-én  38,470.  sz.  a.,  a  3. 1904-ben  58,878  sz.  a. 
A  forgalomnak  átadatott  az  1.  1889  jún.  8.,  a  2. 
1896  okt.  3.,  a  3.  1905  jún.  11.  Az  1.  és  2.  egye- 
sült 1903.,  a  3.  a  megnyitásakor  1905  jún>  11. 
Kiindul  a  Máv.  Kőbánya  alsó  p.  u.  melletti  lőrin- 
czi  átrakodóbói  s  D.-i  irányban  Budapest,  majd 
egész  hosszában  Pest  vmegye  területén  Kecske- 
méten át  Tiszaugig  és  szárnyvonala  Kisnyirtöl 
Kerekegyházáig  terjed  124*9  hosszúságban.  Kecs- 
kemét alsó  p.-tól  Kecskemét  állomásig  a  Máv. 
vonalát  közösen  használja.  Csatlakozik  Kőbánya 
slsó  p.  u.  és  Kecskeméten  a  Máv.  budapest-orso- 
vai  vonalához,  Kecskemét  alsó  p.  u.-on  a  Kecske- 
mét-Fülöpszállási h.  é.  vasúthoz,  Lakiteleken  a 
Szolnok-kiskunfélegyházai  helyi  érdekű  vasúttal. 
Üzemét  a  M.  kir.  álllamvasut  vezeti.  Befekte- 
tett töke  6.472,000  korona,  elsőbbségi  részvény 
5.479,600  korona. 

Budás,  kisk.  Zólyom  vm.  zólyomi  j.-ban,  (i9io) 
155  tót  lak. ;  u.  p.  Zólyombúcs,  u.  t.  Garamber- 
zencze. 

Budaáevo,  adók.  Zágráb  vm.  sziszeki  j.-ban, 
(1900)  724  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Topolovac,  u.  t. 
Sziszek. 

Budaszállás  (azelőtt:  Budalehota),  kisk.Nóg* 
rád  vm.  gácsi  j.-ban,  (1910)  1467  tót  lak. ;  u.  p. 
Divény,  u.  t.  Lónyabánya. 

Budatelke  .kisk.  Kolozs  vm .  nagysármási  j.  -ban , 
(1910)  1241  oláh  és  magyar  lak.,  vasúti  állomás, 
posta-  és  táviróhivatal. 

Budatin  ('^zíáeíw^.kisk.Trencsén  vm.  kiszucza- 
újhelyi  j.-ban.  Zsolna  közelében,  (i9io)  1016  tót, 
német  és  magyar  lak.,  m.  kir.  erdészeti  hivatal, 
gr.  Csáky-féle  birtok  ;  postaállomás,  u.  t.  Zsolna. 
Azelőtt  pazar  fénnyel  berendezett  vára  ma  hon- 
vódkaszámyául  szolgál  s  egyik  fülkéjében,  me- 
lyen a  Szunyogh-család  címere  látható,  a  monda 
szerint  Szunyogh  Katalint  falaztatta  be  atyja,  mi- 
vel nem  akart  Jakusieh  István  nejévé  lenni.  (Ezt 
a  mondát  feldolgozta  Arany  János  Katalin  e. 
költői  elbeszélésében).  B.  vára  már  1250.  állott  s 
nagyobb  része  a  Szunyoghok  müve;  eleintén 
királyi  birtok  volt,  1395.  Ulászló  lengyel  király 
birtokába  került,  a  hussziták  betörésekor  Zsig- 
mond király  Pán  várkapitánynak  ajándékozta, 
és  az  utolsó  Pán  de  Katna  özvegye  útján 
jeszeniczi  Szunyogh  Gáspár  kezére  jutott  (1485). 
A  Szunyogh-család  utolsó  férflsarja  1798.  meg- 
halván, leánya  Jozefina  kezével  B.  Csáky  An- 
tal grófra  szállott,  fiának  Istvánnak  halála  után 
pedig  1812.  özvegye,  Lazsanszky  Ludmilla  grófnő 
és  utódjai  örökölték.  1848  dec.  4.  Hurbán  csapat- 
jaival  itt  vereséget  szenvedett  s  az  országból  ki- 
menekült ;  1849  jan.  2.  azonban  Götz  tábornok 
felgyújtotta  B.  várát  s  akkor  nagy  része  a  könyv- 
es levéltárral  együtt  elpusztult.  V.  ö.  Lovcsányi 
Gyula,  Vág  és  vidéke  (Budapest  1881,  90—96) ; 
Pechány  Adolf,  Kalauz  a  Vág  völgyében  (u.  0. 
1888,  70—71);  Grieshach  Ágost,  A  budetinl 
monda  (u.  o.  189t). 

Budaun,  a  brit-indiai  ENy.-i  tartományok  azo- 
nos nevű  kerületének  szókhelye,  35,372  lak. ;  az 
ó-  és  újvárosból  áll,  az  előbbiben  szép  mecset  és 
rombadölt  erőd  van. 

Budaváx  (1.  Budapest)  több  ízben  játszott  fon- 
tos szerepet  az  ország  hadtörténelmében,  s  a  nem- 


Budavár 


—     78 


Budavár 


zet  mozgalmasabb  korszakaiban  gyakran  volt 
következményeikben  nevezetes  események  szín- 
helye. 

I.  A  török  háborúkban. 

A  gyászos  emlékű  mohácsi  csata  után  (1526 
aug.  29.)  Szv lejmán  szultán  ideiglenesen  Budát  is 
elfoglalta  ugyan,  azonban  az  ázsiai  lázadások 
hírére  elhagyta  az  országot.  De  a  két  ellenkirály, 
Ferdinánd  és  Szapolyai  János  viszálykodása 
1529.  és  1530.  ismételten  alkalmat  adott  a  török- 
nek, hogy  védencét,  János  királyt  segítendő,  az 
országba  törjön  és  Budát  megszállja.  János  király 
1540.  elhalálozván,  Ferdinánd  Fels  Lénártot 
küldte  Buda  alá,  hogy  azt  az  özvegy  királyné 
kezéből  kiragadja,  ez  azonban  nem  sikerült. 
1541-ben  Roggendorf  folytatta  Fels  vállalatát, 
de  határozott  eredményt  ő  sem  volt  képes  el- 
érni. Buda  ostromának  hirére  Szulejmán  elhatá- 
rozta, hogy  személyesen  indít  hadjáratot  Magyar- 
ország ellen.  Seregének  elővédje  Mohammed 
pasa  alatt  június  végén  érkezett  Buda  alá,  amikor 
a  János-pártiak  már  igen  veszélyes  helyzetben 
voltak.  Szulejmán  maga  csak  aug.  26-án  ért  Bu- 
dára, s  a  Dunán  úszó  német  holttestek  százai  már 
jóval  előbb  Mohammed  pasa  győzelmét  jelentet- 
ték neki.  Ilyenformán  az  ország  fővárosa  éppen  a 
gyászos  emlékű  mohácsi  csata  15-ik  évfordulóján, 
aug.  29-én  könnyű  szerrel  és  hosszú  időre  török 
járom  alá  került. 

A  vasvári  béke  után  a  háború  Törökország- 
gal 1683-ban  újból  megkezdődött.  A  császári 
hadak  fővezérletét  Lipót  császár  sógorára,  Lo- 
tharingiai  Károly  hercegre  bízta,  aki  a  Bécs 
környékén  szept.  Í2-én  vívott  ütközetben  a  törö- 
kökön fényes  győzelmet  aratott  ugyan,  de  csak 
a  következő  évben  foglalta  vissza  Visegrádot  s 
csak  júl.  10.  fogott  hozzá  Buda  ostromához,  mi- 
közben júl.  22-ón  Érdnél  (Hamzsabégnél)  a  budai 
pasa  fölött  fényes  győzelmet  is  aratott,  de  dacára 
ennek,  az  ostromot  nem  folytatta  tovább. 

Az  1686.  a  törökök  ellen  megindult  felszaba- 
dító hadjárat  kulcsa  B.  visszafoglalása  volt.  B. 
parancsnoka  ez  időben  a  70  éves  kora  dacára 
még  mindig  igen  tevékeny  és  erélyes  Ahdur- 
rahinan  pasa  volt,  akinek  mintegy  10,600  főnyi 
védőrség  200ágy  úval  állott  rendelkezésére.LoíAa- 
ringiai  Károly  herceg  a  Buda  ostromára  kiren- 
delt 42,000  főnyi  seregével  jún.  18-án  ért  Óbudára, 
míg  a  balparton  haladó  Miksa  bajor  választófeje- 
delem 22,000  emberével  már  egy  nappal  előbb  ért 
Pest  alá,  melyet  a  fiatal  Savoyai  Jenő  herceg  lo- 
vas különítményével  nyomban  hatalmába  ejtett. 
A  két  fővezér  kölcsönös  megállapodása  szerint 
Károly  hercegnek  észak  felől,  Miksa  bajor  vá- 
lasztófejedelemnek pedig  dói  felől  kellett  az  ost- 
romot vezetnie ;  ez  utóbbi  ennek  folytán  június 
21-én  seregével  a  Gellérthegy  déli  lábánál  szál- 
lott táborba.  Károly  herceg  első  feladatául  az 
alsó  város  (Víziváros)  elfoglalását  tűzte  ki.  Június 
30-áu  egy  sváb  segélycsapat  érkezett,  mely  a  Kis- 
Svábhegyen  foglalt  állást ;  a  július  1-én  beérkező 
frankok  a  Rókus-hegyet  szállották  meg,  a  bran- 
denburgiak pedig  a  frankok  jobb  szárnyán,  a  Kis- 
Svábhegy  mögött  állottak  fel.  Július  9-én  4-00 
janicsár  a  brandenburgiak  irányában  intézett  si- 
kertelen kirohanást.  Négy  nappal  később  Károly 


herceg  rohamot  rendelt  a  felső  város  (Vár)  északi 
része  ellen,  mely  azonban  dacára  annak,  hogy  a 
legnagyobb  erőfeszítés  mellett  többször  ismétel- 
ték, nem  vezetett  célhoz.  Nevezetesebb  esemény 
történt  július  22-én,  mely  napon  hajnalkor  Izmail 
pasa  újabb  kirohanást  kísérelt  meg  a  szászok  ellen, 
de  miután  4  ágyút  és  1  mozsarat  beszögeznio 
sikerült,  jelentékeny  veszteséggel  ismét  vissza- 
veretett. Midőn  az  iijból  helyreállított  mozsárból 
az  első  lövés  megszólalt,  a  következő  pillanatban 
iszonyú  dördülés  hangzott  el;  a  lövés  ugyanis 
a  várkastélylHin  levő  fölőportárba  csapott  s  az 
ott  elraktárolt  8000  métermázsa  lőport  felrob- 
bantotta. A  robbanás  borzasztó  pusztításokat  vitt 
véghez;  a  várkastélynak  egyik  sarka  egészen 
leomlott,  s  1500  török  férfi  és  nő  pusztult  el.  A 
következő  napon  Károly  herceg  Abdurrahman 
pasát  a  vár  föladására  szólította  fel,  ez  azonban 
erre  újabb  kirohanással  felelt,  mely  a  branden- 
burgiaknak jelentékeny  veszteségeket  okozott. 

B  közben  híre  érkezett,  hogy  Szulejmán  nagy- 
vezir  40,000  főnyi  sereggel  útban  van  Eszék- 
ről Buda  felé ;  ez  arra  birta  Károly  herce- 
get, hogy  a  tervezett  általános  rohamot  mi- 
nél előbb  végrehajtsa.  Ez  július  27-ón  este  6  óra- 
kor következőleg  hajtatott  végre:  Esterházy 
János  gróf  2000  magyar  hajdúval  tüntetőleg  a 
Duna  felől,  a  robbanásokozta  rés  felé,  Schöning 
a  brandenburgiakkal  a  Bécsi  kapurondella  és  a 
bal  courtina  ellen,  Starhemberg  a  császáriakkal 
az  esztergomi  rondella  és  a  mellette  levő  cour- 
tina ellen  (ez  utóbbi  kettő  együttvéve  6000  em- 
ber) s  végül  Serényi  a  bajorokkal  (4000  ember) 
a  palota-oldal  ellen  nyomult  előre.  A  küzdelem 
mindkét  részről  heves  volt  és  eredménye  lön, 
hogy  miután  a  brandenburgiaknál  beosztott 
győri  magyar  hajdúk  egyik  zászlótartója  a  cour- 
tina falára  a  magyar  nemzeti  lobogót  feltűzte,  a 
brandenburgiak  a  Bécsi  kapu  melletti  köröndöt, 
a  császáriak  az  Esztergomi  köröndöt,  a  bajorok 
pedig  a  Palota-bástyát  ejtették  hatalmukba.  A 
szövetségesek  e  napon  5000,  a  törökök  mintegy 
2500  embert  vesztettek.  Ezalatt  Szulejmán  nagy- 
vezir  felmentő  seregéről  mind  nyugtalanítóbb  hí- 
rek érkeztek,  ami  arra  indította  a  herceget,  hogy 
Caraffh  Antal  altábornagy  hadtestét  is  magához 
vonja.  A  török  fölmentő  sereg  Sátán  pasa  által  ve- 
zetett4— 5000  lovasból  álló  előhada  aug.  8.  Albert- 
falva környékén  beérkezvén,  azt  Batthyány  Ádám 
gr.  2500raagyar  huszárral  csakhamar  széjjel  verte. 
Aug.  12.  Szulejmán  nagyvezir  a  felmentő  sereg  zö- 
mével Érdnél  szállott  táborba,  mire  a  haditanács 
azt  határozta,  hogy  a  rohammal  vár  az  Erdély  fe- 
lől közeledő  Scherffenherg  beérkeztéig.  Aug.  14. 
Szulejmán  3  részre  osztotta  seregét  s  egy-egy  rész 
Miksa  bajor  választófejedelemmel  és  Károly  her- 
ceggel szemben  maradt,  a  harmadik  pedig  észak- 
nak, Hidegkút  irányában  vonult  el.  Ez  utóbbi 
csakhamar  összeütközött  a  császári  sereg  jobb- 
szárnyával, ahol  Petneházy,  Heissler  és  Dünne- 
wald  heves  rohamai  a  török  oszlopot  csakhamar 
megfutamították.  A  jobb  szárnyon  kivívott  diadal 
hírére  Károly  herceg,  nemkülönben  a  bajor  vá- 
lasztófejedelem is  támadásra  indult  a  nagyvezir 
ellen,  aki  azt  be  nem  várta,  hanem  Törökbá- 
lintra, inn  en  pedig  Székesfehérvárra  vonult  vissza. 


Budavár 


—     79     - 


Budavár 


Jelmagryarázat. 


I— XII  Köröndök  ős  bástyák. 

1  Királyi  várlak. 

2  Várkapu. 

3  Várkert. 
Hadszertár. 

6  Udvari  lovarda. 


6  8zt.-György-tér. 

7  Sándor-palota. 

8  Pöhadpar.  épület. 

9  A  réstörés  helye. 

10  Székesfehérvári  kapa. 

11  Vizi  kapu. 


12  Vízmft. 

13  Paliszádsor. 

14  Dlsz-tér. 

16  Ferdinánd-tér. 

16  Bécsi  kapu. 

17  Kapucinus-tér. 


18  Bomba-tér. 

19  Császárfürdö. 

20  Brödházak. 

21  Cölöpzetes  folyosó. 

22  Leégetett  hajóhíd. 


Budavár  —     80     — 

Erre  a  keresztény  sereg  is  előbbi  állásába  tért 
vissza.  Aug.  22.  a  bajor  seregnek  háromszoros  ro- 
ham után  végre  sikerült  a  várkastély  egy  részét, 
az  István-tornyot  és  a  terraszfalat  hatalmába  ej- 
tenie, minden  további  kísérlet  azonban  hiábavaló- 
nak bizonyult.  Aug.  29.  3000  lovasltott  janicsár 
Óbuda  felöl  kísérli  meg  a  circumvallatio  meglepő 
megrohanásával  a  várba  való  bejutást,  de  siker- 
telenül ;  több  mint  1000  közülük  elesett  és  mind- 
össze 3—4  juthatott  be  a  Bécsi  kapun  át.  Aug.  30. 
végre  megérkezett  Scher/fenherg  erdélyi  had- 
teste és  ennek  kötelékén  belül  Csáky  ezredes 
löOO  huszárral.  Most  aztán  a  megtartott  hadi- 
tanács szept.  2-ikára  általános  rohamot  határo- 
zott, mely  nap  délelőttjén  még  1200  svéd  is  be- 
érkezett a  táborba. 

A  rohamot  északon  és  délen  egyszerre,  a  mon- 
dott napon  délután  5  órakor  kezdték.  A  küzdelem 
rövid,  de  véres  volt.  Az  Esztergomi  körönd  felé 
indított  3  oszlop  közül  mindenekelőtt  a  szárnyon 
levők  hatoltak  be  a  várba,  mire  a  középső  oszlop 
a  köröndöt  ejtette  hatalmába.  Ezzel  majdnem 
egyidejűleg  a  csak  álrohamra  kirendelt  bran- 
denburgiak is  behatoltak  a  Bécsi  kapun  át,  mire 
a  védőrség  a  torlaszok  mögé  menekült.  Miután 
azonban  a  keresztények  itt  is  nyomukban  vol- 
tak, a  további  ellentállás  és  küzdelem  majdnem 
lehetetlenné  vált.  Károly  herceg,  hogy  az  ok- 
nélküli  öldöklésnek  elejét  vegye,  parancsot  adott 
a  harc  beszüntetésére.  Még  mielőtt  ez  megtör- 
tént volna,  a  vitéz  galambősz  ^M^rra^man  pasa, 
aki  környezetének  kérései  dacára  sem  volt  arra 
bírható,  hogy  biztosabb  helyen  menedéket  ke- 
ressen, egy  maroknyi  csapat  ólén  kivont  kard- 
dal rohant  a  feléje  jövő  császári  csapatoknak 
8  Így  lelte  halálát.  Ezután  a  törökök  utolsó  ma- 
radványa, mintegy  3000  férfl,  asszony  és  gyer- 
mek, kegyelemre  megadta  magát.  Ekkor  jelent 
meg  a  nagyvezir  serege  a  Kamarai  erdő  magas- 
latain, de  látva,  hogy  B.  elveszett,  nyomban  hát- 
rálót  fúvatott  és  azután  Székesfehérváron  át 
Eszékre  vonult  vissza.  Ezzel  az  ország  szíve  és 
gyöngye,  B.,  ki  volt  ragadva  az  azt  majdnem 
másfél  századon  át  bitorló  félhold  uralma  alól. 
Y.ö.Breit,  Az  egyetemes  hadtörténelem  vázlata, 

I.  köt. 

II.  Buda  bevétele  184-9-ben. 

A  sikeres  tavaszi  hadjárat  folyamán  a  magyar 
sereg  egy  része  az  ostrom  alól  felmentett  Komá- 
romba vonult  be,  míg  Görgei  Buda  alá  vezette 
seregét,  hogy  minél  előbb  azt  is  hatalmába  kerítse. 
A  Buda  alá  rendelt  sereg  Nagy  Sándor  I.,  Aulich 

II.  és  Knézich  tábornok  III.  hadtestéből,  valamint 
Kmety  ezredes  15.  hadosztályából  állott  s  annak 
állománya  25,800  gyalogost,  5100  huszárt  és  142 
ágyút  számlált.  Ez  a  sereg  május  4-ig  a  csata- 
vázlaton látható  módon  helyezkedett  el.  A  várat 
Hentzi  Henrik  tábornok  védelmezte  4  zászlóaljjal, 
1  lovas  századdal  s  a  kellő  számú  tüzérséggel. 
Görgei  a  vár  alá  érve,  Hentzit  megadásra  szólí- 
totta fel,  amit  azonban  ez  visszautasított.  Erre 
Görgei  azonnal  jelt  adott  a  tüzelés  megkezdésére, 
Kmetynek  pedig  parancsot  küldött,  hogy  a  vízmü- 
vet rohammal  vegye  be.  A  tüzet  a  kis-svábhegyi 
tizenkétfontos  üteg  kezdte  meg  a  IV.  sz.  körönd 
ellen  s  rövid  ideig  tartott  ágyúzás  után  az  osztrák 


Budavár 

Üteg  a  bástyafokot  odahagyni  kényszerült.  A  gel- 
lérthegyi üteg  az  I.  sz.  köröndöt,  a  várlakot  és  a 
várkert  terepfokait  vette  tűz  alá,  minek  ered- 
ményeként este  6  óra  tájban  az  őrség  épülete  és 
egy  raktárépület  lángba  borult.  A  Kálvária-hegyre 
rendelt  ütegek  az  V.,  VI.  és  VII.  sz.  köröndből 
ellenük  összpontosított  tűztől  már  felvonulásköz- 
ben igen  érzékeny  veszteséget  szenvedtek,  minek 
folytán  kénytelenek  voltak  többször  állást  változ- 
tatni. Végül  a  Nyárshegyen  felvonult  magyar 
röppentyü-üteg  az  I.  sz.  köröndből  arcban  lekötve, 
a  II.  és  III.  számúból  pedig  oldalozó  tűz  alá  fogva, 
csakhamar  a  magaslat  mögé  visszahúzódni  kény- 
szerült. Kmety  a  kapott  parancs  folytán  megkisér- 
lette  a  vízvezeték  védösáncainak  elfoglalását, 
de  ismételt  roham  és  170  ember  elvesztése  után 
végre  is  kénytelen  volt  a  meddő  támadással  fel- 
hagyni s  megtizedelt  esapatjait  hadosztálya  zö- 
méhez, a  Császárfürdőhöz  visszavezetni.  Görgei 
látván,  hogy  a  várral  szemben  egyszerű  roham- 
mal nem  boldogul,  a  rendszeres  ostrom  megkez- 
dését határozta  el. 

A  budai  várat  körülvevő  hegyekről  Pestre  át- 
hangzó  ágyúdörgés  moraja  az  örömujjongó  népek 
ezreit  csalta  a  Duna  partjára,  amin  Hentzi  annyira 
felháborodott,  hogy  néhányszor  a  pesti  parton  to- 
longó néptömeg  közé  lövetett,  majd  este  7-től 
kezdve  majdnem  2  óra  hosszat  a  várost  lövette. 

Május  5.  az  egész  vonalon  lassú  ágyú-  és  he- 
lyenként puskaharc  is  vette  kezdetét,  melyet  dél- 
tájban mindkét  részről  hirtelen  beszüntettek. 
Május  6.,  7.  és  8-ika  elég  nyugodtan  telt  el.  8-án 
este  11  órakor  a  magyar  ütegek  újból  megkezdték 
a  tüzelést  a  vár  ellen,  mire  Hentzi  reggel  4  órától 
6-ig  újból  Pestet,  ezúttal  már  gyújtó  és  romboló 
lövedékekkel  bombáztatta.  A  május  11-ikére  hajló 
éjjel  Hentzi  2  határőr-század  által  kirohanást  esz- 
közöltetett, de  siker  nélkül.  Május  13.  mindkét 
részről  erős  lövegharc  vívatott,  mely  egyrészt  a 
pesti  épületekben  igen  nagy  kárt  okozott,  de  más- 
részt a  magyarok  egyik  lövedéke  a  IX.  számú 
körönd  mellett  levő  löszerkamrákba  csapott  be  s 
azokat  a  levegőbe  röpítette.  Május  15-ig  a  magyar 
leszerelő  és  réstörő  ütegek  összesen  49  löveggel 
teljesen  elkészültek,  melyek  reggeli  4  órától  este 
6-ig szakadatlanul  szórták  lövedékeiket  a  vár  felé. 
Hentzi  már  reggel  9  óra  tájban  kénytelen  az 
egyenetlen  harcot  feladni  s  rosszul  fedezett  löve- 
geinek legnagyobb  részét  a  bástyafalról  a  szom- 
szédos utcákba  vonja  vissza.  Ezután  a  magyar 
réstörő  üteg  még  nagyobb  hévvel  és  sikeiTel 
dolgozik,  melynek  eredményeként  este  6  óra  táj- 
ban az  I.  számú  körönd  táján  a  várfalon  máris 
hatalmas  rés  tátong,  félórával  később  pedig  a 
királyi  várlakból  is  hatalmas  lángtenger  csapott 
fel.  A  kedvező  körülményen  felbuzdulva,  Görgei 
éjfélkor  megkezdendő  rohamot  parancsol,  melyet 
az  I.  hadtestnek  a  lőtt  rés  ellen,  a  III.  hadtest  3. 
és  9.  zászlóaljának  pedig  a  IV.  számú  körönd  ellen 
kellett  végrehajtania.  A  II.  hadtestnek  és  Kmety 
hadosztályának  a  vízművek  irányában  tüntető- 
leges szerep  jutott.  Az  I.  hadtest  emberei  az  el- 
rendelt támadáshoz  előnyomulva,  szerencsésen 
el  is  érték  a  várfalat,  de  midőn  létráikat  a  falnak 
támasztották,  azok  legtöbbje  rövidnek  bizonyult. 
Erre  csaknem  valamennyi  zászlóalj  a  rés  felé 


Budavár 


81     — 


Buday 


i 


tódul,  de  itt  is  hiába:  az  oda  vezető  domboldal  oly 
meredek,  hogy  az  azon  való  felkapaszkodás  lehe- 
tetlen volt.  A  III.  hadtest  két  vitéz  zászlóalja  sem 
járt  jobban  s  így  nem  volt  mást  mit  tenni,  mint 
a  rohamot,  mely  körülbelül  200  ember  életébe 
került,  reggel  felé  teljesen  beszüntetni. 

A  döntő  roham  ke  resztül  vitelére  Görgei  máj.  20. 
adta  ki  a  vonatkozó  rendelkezéseket,  melyek  értel- 
mében éjfél  tájban  színleges  támadás  volt  végre- 
hajtandó, mely  után  hosszabb  szünet  közbeiktatása 
mellett,  hajnali  fél  háromkor  a  döntő  elönyomulás- 
nak  kellett  bekövetkeznie.  Úgy  a  színleges,  mint  a 
döntő  roham  tervszerűen  végre  is  hajtatott.  A  rés 
tájékán  a  császári  őrség  makacsul  védte  magát, 
eUenben  az  udvari  lovarda  környékén  a  honvé- 
deknek sikerült  a  falakra  feljutni,  mire  az  ottani 
császári  őrség  majdnem  az  egész  vonal  mentén 
hamar  és  önként  megadta  magát.  Hajnali  4  óra 
tájban  a  honvédek  már  egész  biztosan  megvetet- 
ték lábukat  a  bástyafalakon  s  kevéssel  utána 
már  3  zászlóalj  verődött  össze  a  Szent-György- 
téren. Eközben  Aulich  emberei  is  feljutottak  a 
várkertnek  védőfalakkal  ellátott  terrasszaira  úgy, 
hogy  fél  5  óra  tájban  már  a  várnak  D.-i  része  is  a 
magyarok  kezében  voJ  t  Hentzikétségheejtő  hely- 
zetében egy  kis  csapat  élére  áll,  azt  a  Sz.-György- 
téren  gyülekező  honvédek  elé  vezeti  s  e  köz- 
ben puskagolyótól  találva  halálosan  megsebesül. 
Ezek  után  a  mind  nagyobb  erővel  a  várba  törő 
magyarok  gyorsan  végeztek.  Alnoch  ezredes 
Hentzi  elestéről  értesülvén,  felgyújtotta  a  lánc- 
híd előkészített  robbantó  aknáit.  A  robbanás 
a  hídnak  csak  keveset  ártott,  de  magát  Pinochet 
megölte.  Reggel  7  óra  tájban,  a  császári  őrség- 
nek elkeseredett  védekezése  és  kitartó  ellen- 
állása dacára,  annak  teljes  megadásával  és  le- 
fegyverzésével az  ostrom  nagy  munkája  be  volt 
fejezve.  A  császáriak  halottakban  710  embert 
vesztettek;  foglyul  esett  113  tiszt  és  4091  főnyi 
legénység.  Hentzi  a  május  22-ikére  hajló  éjjeli 
1  óra  tájban  halt  meg  kapott  sebe  következ- 
tében s  24-én  Alnoch  ezredessel  együtt  közön- 
séges parasztszekéren  a  budai  temetőbe  vitetett, 
ahol  egészen  csendben  elhantolták  őket.  A  ma- 
gyarok vesztesége  sebestiitekben  1  százados,  4 
főhadnagy,  15  őrmester,  20  tizedes  és  6.30  honvéd ; 
az  elesettek  száma  368  fő.  V.  ö.  Breit,  Magyar- 
ország 1848-49.  évi  függetlenségi  harcának  ka- 
tonai története,  II.  köt. 

Budavár,  kisk.  Zala  vm.-ben,  1.  Óbudavár. 

Buda  város  jogkönyve.  Buda  városának 
1413-1421  táján  írásba  foglalt  joga;  kiadták 
Miehnay  Endre  ós  Lichner  Pál  ily  címen :  Ofner 
Stadtrecht  von  MCCXLIV— MCCCCXXI.  Press- 
burg  1845.  A  budai  jogkönyv  hazai  városi  jog- 
könyveink közül  a  legterjedelmesebb  és  a  későbbi 
magyar  városi  jogéletre  való  nagy  hatása  révén 
a  legfontosabb.  Nagy  tekintélyét  mutatja,  hogy 
a  sz.  kir.  tárnoki  városok  később  kifejlődött  or- 
szágos joga,  a  tárnoki  jog  (így  nevezték,  mert  a 
legfőbb  közös  f elebbezési  bíróságuk,  a  támokszék 
fejlesztette  ki)  szabályainak  egy  részét  belőle  me- 
rítette. V.  ö.  Relkovic  Néda,  B.  (Budapest  1905). 

Buda  virág  (növ.),  1.  Spergularia. 

Buday,  1.  Árpád,  archeológus,  szül.  1879  jan. 
17.  Marosludason.  Főiskolai  tanulmányait  Ko- 

Révai  Nagy  Leweuma.  IV.  kőt 


lozsvárott  végezte.  1899-ben  kinevezték  az  Er- 
délyi múzeum  régiségtárához,  hol  most  osztály- 
archeológus.  1902— 3-ig  Oroszországban  volt 
tanulmányúton,  1909— 10-ig  Németországban 
múzeumok  tanulmányozásán  kívül  bejárta  gya- 
log a  Dunától  a  Rajnáig  az  550  km.  hosszú  ró- 
mai limes- vonalat  s  tapasztalatait  az  erdélyi  li- 
mes kutatásában  értékesíti.  A  szakfolyóiratok- 
ban jelentékeny  munkásságot  fejt  ki;  önálló 
művei:  A  Fratres  Arvales  collegiumáról  (Ko- 
lozsvár 1907);  Porolissumból.  ásatási  jelenté - 
sok,  I.,  11.  (u.  0.  1909—10) ;  A  római  limes 
Németországban  (u.  o.  1910),  francia  abrégével. 

2.  B.  Barna,  hírlapíró,  szül.  1870.  Ofehórtón 
(Szabolcs  vm.).  A  gazdasági  akadémia  elvégzése 
után  1902.  az  országos  magyar  gazdasági  egye- 
sületnél segédtitkári  állást  foglalt  el,  miután  szá- 
mos gazdasági  és  politikai  tárgyú  cikket  írván, 
1901.  a  Hazánk  napilap  szerkesztőjének  hívták 
meg.  1905-ben  az  Ország  c.  politikai  napilap 
szerkesztője,  1907.  a  Köztelek  gazdasági  lap  fe- 
lelős szerkesztője  lett.  Közben  a  Köztelek  Olcsó 
Könyvtárát  is  szerkesztette ;  emellett  sűrűn  je- 
lentek meg  politikai  és  gazdasági  cikkei  külön- 
böző napilapokban.  1906-ban  a  szászsebesi  kerü- 
let orsz.  képviselőül  választotta.  Önálló  tanul- 
mányai :  A  gabonauzsora ;  A  koronás zövetkeze- 
tekröl ;  A  parcellázásokról ;  A  falusi  élet  bajai ; 
Munkáskereset,  birtokmegoszlás  és  kivándor- 
lás ;  Derült  égbolt  alatt  címen  egy  kötet  elbe- 
szélése is  jelént  meg.  Munkatársa  e  Lexikon- 
nak is. 

3.  B.  József,  tanár,  bölcsészeti  író,  szül.  Sze- 
geden 1854  jan.  15.,  megh.  1906  jan.  20.  Reál- 
iskolai tanár  volt  Budapesten,  1890  óta  fllozóflai 
magántanár  az  egyetemen.  Egy  ideig  a  Magyar 
Philosophiaí  Szemlét  szerkesztette,  önálló  művei: 
A  bánsági  német  telepitvények  és  a  Schtdvereinok 
(Újvidék  1887) ;  Az  egyéni  Jialhatatlanság  (u.  o. 
1887) ;  A  positivismus  nevelési  rend-szere  (Buda- 
pest 1889) ;  Giordano  Bruno  élete  és  bölcselete 
(1889);  Vázlatok  a  posit.  történetéből  (Athenaeum 
1893, 1— IV.  füzetben)  és  egyéb  cikkek  e  folyó- 
iratban. 

4.  B.  Kálmán,  orvos,  szül.  Pécsett  1863  okt. 
13-án.  Orvosi  tanulmányait  a  budapesti  egyete- 
men végezte.  1886.  orvosdoktorrá  avatták.  Már 
1885.  a  Scheuthauer  tanár  vezetése  alatti  kór- 
bonctani intézetben  dolgozott  1890-ig,  amikor 
Kovács  tanár  sebészeti  klinikájára  ment  műtő- 
nek; 1890— 1894-ig  ott  volt  gyakornok,  majd 
tanársegéd.  Az  1894-95-iki  tanévet  külföldön  töl- 
tötte. 1895-ben  a  kolozsvári  egyetemen  a  kórbonc- 
tan helyettes  tanára  lett ;  1896.  magántanári  ké- 
pesítést nyert  és  ugyanezen  év  június  havától  a 
kórbonctan  és  kórszövettan  nyilvános  rendes  ta- 
nára. Mintegy  30  önálló  orvosi  közleménye  jelent 
meg  hazai  és  külföldi  szaklapokban.  Irt  többek 
között  a  csontok  és  izületek  gümökórjáról,  az 
oszteogenezis  imperfektáról,  a  streptoecus-fei-tő- 
zésekről,  a  rákstatisztikáról,  az  üszkös  gyuladá- 
sok  keletkezéséről. 

5.  B.  Mihály,  a  legrégibb  hazai  zeneszerzőnek 
mondható,  a  XIV.  sz.-ban  Erdélyben  élt;  művei 
közül  csakis  egy  kézirata  maradt  fönn,  mely  a 
kat.  szertartáshoz  szükséges  imákat  és  énekeket 


Budde 


Buddhizmus 


tartalmazza,  s  melyet  a  magyar  nemzeti  mú- 
zemnban  őriznek. 

Budde,  1.  Emil  Arnold,  német  elektrotech- 
nikus és  nemzetgazda,  szül.  1842  júl.  28.  Gel- 
demben,  1869.  a  fizika  magántanára  lett  Bonn- 
ban, majd  a  Kölnisehe  Zeitung  levelezője  Ró- 
mában ós  Konstantinápolyban,  ahonnan  több 
keleti  utat  tett.  Később  Berlinbe  költözött,  ahol 
a  Siemens  és  Halske  elektromos  gyár  fizikusa 
lett.  Több  fizikai  munkát,  valamint  egyéb  művet 
Irt  úti  tapasztalatairól.  Főbb  művei :  Lehrbuch 
der  Physik  (1879,  új  kiad.  1902);  Mechanik  der 
Punkteund  starren  Systeme  (1890 — 91);  Energie 
und  Recht  (1902);  Stannemayers  römischeKunst- 
fahrten  (Bonn  1884) ;  Erfahrungen  eines  Hadschi 
(1888) ;  Naturwissensehaftl.  Plaudereien  (1891) ; 
Blátter  aus  meinem  Skizzenbuch  (1893). 

2.  B.,  Hermann  von,  porosz  miniszter,  szül. 
1851  nov.  15.  Bensbergben,  megh.  1906  ápr.  28. 
Berlinben.  1869  óta  a  katonai  pályán  működött, 
s  1901.  tábornoki  ranggal  kilépvén  a  hadsereg- 
ből, a  német  fegyvergyárak  vezérigazgatója  lett ; 
1902  óta  pedig  közmunkaügyi  miniszter.  Műve  : 
Die  französischen  Eisenbahnen  im  deutschen 
Kriegsbetrieb  1870-71.  (Berlin  1904). 

3.  B.,  Johann  Franz,  1.  Buddeus. 

4.  B;  Kari  Ferdinánd,  evang.  teológus,  B.  2. 
testvére,  szül.  Bensbergben  (Köln  mellett)  1850 
ápr.  13.  Részt  vett  az  1870  — 71-iki  hadjáratban, 
1900  óta  egyetemi  tanár  Marburgban.  Munkái :  Die 
biblische  Urgeschichte  (Gen.  1—12,  5)  untersucht 
(Q  lessen  1883) ;  Die  Bücher  Richter  und  Sámuel, 
ihre  Quellén  und  ihr  Aufbau  (u.  o.  1890);  Religion 
Israels  (1900);  Ebed-Jahvelieder  (19U0) ;  Kanon  des 
Altén  Testaments  (1900).  Lefordította  A.  Kuenen 
Volksreligion  und  Weltreligion  (1883)  munká- 
ját ;  kiadta  Reuss  levelezéseit,  s  számos  tudomá- 
nyos és  népies  cikket  írt. 

Buddenbrock,  Wilhelm  Dietrich  von,  t^ovosz 
tábornagy,  szül.  Litvániában  1672.,  megh.  1757. 
Porosz  szolgálatban  részt  vett  1690— 97-ig  a  fran- 
ciák ellen  folytatott  háborúkban,  azután  a  spanyol 
örökösödési  háborúban  s  1715.  a  svédek  ellen  vi- 
selt hadjáratban.  L  Frigyes  Vilmos  bizalmával 
tisztelte  meg :  ő  volt  rendes  társalkodója  és  kísé- 
rője. II.  Frigyes  is  nagyon  becsülte.  Csaslau  mel- 
lett (1742)  annyira  kitűnt,  hogy  a  király  lovas- 
sági tábornokká  nevezte  ki.  Hohenfriedberg  és 
Soor  mellett  újra  kitűnt.  —  Fia :  B.  Johann  Jobst 
(1701—1781)  II.  Frigyes  szárnysegéde  volt,  újjá- 
szervezte a  hadapródiskolákat  és  1765.  az  Acadé- 
mie  militaire  igazgatója  lett. 

Buddeus  (Budde),  Johann  Franz,  evang.  teo- 
lógus, szül.  Anklamban  1667  jún.  25.,  megh. 
Gothában  1729  nov.  19.  A  bölcseleti  etika  tanára 
volt  Halléban,  majd  teol.  tanár  Jenában.  Mint 
teológus  közvetítem  igyekezett  az  ortodoxia  és  a 
pietizmus  között  s  egyben-másban  útját  egyen- 
gette a  felvilágosodás  teológiájának  is.  Alapjában 
mégis  ortodox,  de  erősen  hangsúlyozza  a  keresz- 
tény vallás  gyakorlati  erkölcsi  jellemét  s  ennyiben 
a  pietistákhoz  húz.  Kiváló  egyháztörténész.  Főbb 
munkái:  Institutiones  theologiae  morális  (1711) 
és  dogmaticae  (1723) ;  História  Bcclesiastica  Ve- 
teris  Testamenti  (1715—19);  Isagoge  historico- 
theologiea(1727);  Ecclesia  apostolica  (1729). 


Buddha,  1.  Buddhizmus. 

Buddhizmus  (Buddhaizmus),  vallásforma, 
mely  Észak-Indiában  állt  elő  ós  a  Brahmaniz- 
mussal  szembe  helyezkedett.  A  B.  neve  e  szansz- 
krit szóból  eredt  Buddha  (a  felvilágosodott),  ez 
alatt  oly  embert  értünk,  ki  az  igazság  megisme- 
résével ós  a  bűnök  legyőzésével  a  létezések  köte- 
lékeiből tökéletes  megváltást  ért  el.  Megkülönböz- 
tetünk «patjekabuddhát»,  ki  e  megváltást  csak  a 
maga  részére  szerezte  meg  és  «samjakszam- 
buddhát)),  aki  a  világból  való  eltűnése  előtt  a  vi- 
lág megváltására  szolgáló  tant  az  egész  emberi- 
séggel közölte.  A  Buddhák  száma,  kik  a  tökéletes 
ismeretet  elnyerték  és  mint  tökéletes  tanítók  fel- 
léptek vagy  fellépnek  ezután,  a  Buddhisták  dog- 
mája szerint  igen  nagy.  A  történeti  Buddha,  aki 
valódi  alapitója  a  B.-nak,  volt  a  régiek  felfogása 
szerint  a  nemes  királyfi  Siddhártha,  ki  a  Kr.  e. 
VI.  sz.-ban  a  Sákják  törzséből  született,  kiknek 
kis  országa  a  Himalája  tövében  terült  el.  Fővá- 
rosa volt  Kapilavasztu,  melynek  romjait  A.  A. 


Buddha. 


Koreai  szerzetes. 


Führer  1896  dec.  1-én  egy  nepáli  falu,  Nigliva  kö- 
zelében, Paderiában  feltalálta  és  felásatta.  A  le- 
genda szerint,  mely  az  északi  buddhisták  felfogá- 
sát tükrözi  vissza,  egy  fehér-elefánt  küldte  őt  le  az 
istenek  birodalmából.  Innen  van  Sákjamuni(sákja- 
bölcs)  neve,  másik  neve  Gautama  volt,  mit  egy  ve- 
dai  költőcsalád  után  adtak  a  gyermeknek  és  az 
egész  családnak.  Az  emberi  testnek  és  életnek  mú- 
landóságán elmélkedve,arrahatároztamagát,hogy 
trónjáról  lemond,  nejét  és  környezetét  elhagyja. 
Miután  hét  évig  az  akkor  híres  tanítóknak  tanít- 
ványaként, kemény  vezeklósben,  a  megváltó  tan 
után  hiába  törekedett,  egy  éjjel  Uruvelában  a  bód- 
hif  a  (a  felvilágosodás  fája)  alatt  ülve,hirtelen  felvi- 
lágosodásban volt  része.  Ettől  kezdve  mint  tanító 
lépett  fel.  A  sutra  és  vinaja  iratok  (1.  o.)  úgy  raj- 
zolják, hogy  tanítványaitól  kísérve,  prédikálva 
ós  vitatkozva  bejárta  az  országot,  s  megalkotta 
az  általa  alapított  szerzet-  és  apáca-rendeknek 
a  rendi  élet  szabályait.  Maga  Kr.  e.  560  körül 
született  és  480  körül  halt  meg.  A  Köppen  (1.  o.) 
művében  az  északi  buddhisták  hagyományai  alap- 


Buddhizmus 


83     - 


Budenz 


ján  írt  tanításokban  levő  források,  melyek  az 
északi  pali  nyelven  irvák,  ezt  vallják,  míg  a  cej- 
loui  tudósítások  lényegesen  módosítják  életiratát. 
Buddhának  legrégibb  és  legismertebb  tanítása 
legrövidebben  fejeződik  ki  a  «négy  szent  igaz- 
ságban)), melyek  ezek:  1.  a  szenvedésről,  az  élet 
merő  szenvedés ;  2.  a  szenvedés  keletkezése  a 
vágy  vagy  a  szomj  (t.  i.  élvezetek  után) ;  3.  a  vágy 
vagy  a  szomj  fojtja  a  lényeket  a  lélekvándor- 
lásba ;  4-.  a  nyolc  ösvónyű  út  vezet  a  szenvedés 
megszüntetéséhez ;  e  nyolc  ösvényű  út :  az  igaz 
hit,  igaz  elhatározás,  igaz  sző,  igaz  tett,  igaz 
élet,  igaz  törekvés,  igaz  gondolat,  igaz  elmélye- 
dés. Minden  szellemi  törekvésnek  legmagasabb 
célja  a  nirvána  (a  kialvás),  az  újjászületésektől 
való  megszabadulás,  minden  szenvedéstől  való 
megszűnés.  Hogyan  kell  a  nirvánát  felfogni,  váj- 
jon a  semmibe  való  bemenetelnek-ó,  erre  a  kér- 
désre való  feleléstől  Buddha  mindig  vonakodott. 


Birmai  szerzetes. 


Japán  apáca. 


A  régi  szentiratok  kifejezései  e  kérdésre  néha 
úgy  látszik  hogy  igenlöleg,  néha  pedig  taga- 
dólag válaszolnak.  A  legmagasabb  megváltás- 
hoz vivő  utak  e  három  területen  mennek  keresz- 
tiil :  igazságosság,  elmélyedés  és  bölcsesség.  Az 
« í  (7aesá90ífsá.(7»kö  vetelményei  túlnyomóan  tagadó 
jellegűek ;  különösen  5  rendelet  lép  itt  előtérbe : 
élőlényt  nem  ölni,  másét  el  nem  tulajdonítani, 
másnak  a  feleségét  nem  bántani,  hazugságtól  és 
szeszes  italoktól  óvakodni.  Az  '  elmélye(Us»  je- 
lenti :  a  koncentráció  és  exsztázis  müvelésének 
tervszerű  gyakorlását ;  szerepe  van  ennél  az  auto- 
hipnózisnak  is.  A  vbölcsesség»  nem  más,  mint 
megismerése  a  négy  szent  igazságba  vetett  tan- 
nak. A  vezeklésben  való  gyakorlást  elvetette 
Buddha.  Úgy  látszik,  hogy  Buddhának  elmélete, 
spekulációja  a  szánkhyja-bölcseletböl,  a  gyakor- 
lati koncentrációja  pedig  az  úgynevezett  jóga- 
ölozóflai  bölcseletből  van  átvéve  (1.  Ind  filozófia). 
Buddha  hívei  bizonyos  szerzetesi  és  apácai  rendbe 


verődtek  össze  (Bhikku  és  Bhlkkuní,  a.  m.  koldu- 
sok és  koldusnők)  és  szigorúan  megtartották  a 
szegénységi  és  szüzességi  fogadalmat. 

Csakhamar  Buddha  halála  után  egy  koncUiu- 
mon  állapították  meg  a  szentiratok  kánonát."  Ez 
3 pitakába  (ú.  n.  «kosár»-ba)  van  foglalva :  1.  Vina- 
japitaka,  a  községi  rendeletekről;  2.  Suttá  (szutra) 
pitaka  Buddha  prédikációit  és  versbe  szedett 
igazságok  gyűjteményét  tartalmazza.  Idetartozik 
a  leghíresebb  közmondás-gyűjtemény ,a  Dhamma- 
pada  (angol  fordítását  adta  Max  Müller  a  Sacred 
Books  of  the  East  10.  kötetében) ;  németre  fordí- 
tották L.  V.  Schröder  1892  és  G.  B.  Neumann 
1893).  E  okosárba))  vannak  beosztva  a  mese- 
gyűjtemények is,  leghíresebb  gyűjtemény  a  Dzsá  • 
taka  a.  m.  születési  történetek,  Buddha  előbbi 
életének  történetei;  egy  gazdag  és  a  népisme 
számára  igen  fontos  mesék,  mondák  és  elbe- 
szélések gyűjteménye  (kiadta  Pausboell,  London 
1877—96,  6  kötetben;  angolban  the  Jataka  or 
stories  of  the  Buddhas  former  births,  transl.  un- 
der  the  edltorship  of  Cowell,  Cambridge  1895—8). 
3.  Abhidhamma  (Abhidharma)  pitaka,  dogmati- 
kai tárgyak  felsorolása  és  megbeszélése.  A  szent- 
írás kánona  eredeti  pali  dialektusban  van  fenn- 
tartva Cejlonban  és  Hátsó-Indiában. 

Fordításokat  adott:  Warren,  Buddhism  in 
translation  (Cambridge,  Észak-Amerika,  1896).  A 
vinaja-iratokból :  Rhys  Davids  és  Oldenberg  a 
Sacred  books  of  the  east  13.,  17.  és  20.  kötetében; 
a  suttákból :  Rh.  Davids  a  Sacred  books  of  the 
east  11.  és  12.  kötetében  (London  1899);  továbbá 
.Neíímaww.Buddhistische  Anthologie  (Leiden  1892). 

Fénykora  a  B.-nak  Asoka  király  (a  Kr.  e.  III, 
sz.  közepén)  és  Kanishka  indoszkitha  király  ide- 
jében a  Kr.  u.  I.  sz.-ban  volt. 

Irodalom.  Kern,  Der  Buddhismus  u.  seine  Geschichte  in 
Indien  (németül  Jacobitól)  Leipzig  1882—84;  Barthélemy 
Saint  Hilaire,  Le  Bonddba  et  sa  réligion,  Paris  1862;  Se- 
nart,  Essai  snr  la  légende  du  Buddha,  sou  caractére  et 
son  origine,  Paris  1875  ;  Hardy,  Manuel  of  Buddhism,  2. 
kiad.,  London  1880 ;  Lamairesse  E.,  La  vie  de  B.,  Paris 
1892;  Prof.  dr.  Richárd  Pischel,  Lében  und  Lehre  des  B. 
Mit  einer  Tafel,  Leipzig  2.  kiad.  1911;  Berthelot  Alf., 
Buddhismus  u.  Christentum,  2.  kiad.,  Tübingen  1909  ;  ma- 
gyarul :  Egyetemes  irodalomtörténet  I.  kötetében,  India, 
írta  :  Fiók  K.,  Budapest  1903  ;  Bhiksu  Subhadra.  Buddhista 
katekizmus.  Bevezetés  a  Botamo  Buddha  tanába.  Német- 
ből fordította  Erőss  Lajos,  Debreczen  1906;  Giesswein  Sán- 
dor, Buddhismus  és  kereszténység,  Esztergom  1889  ;  Gold- 
ziher  Ignác,  A  buddhizmus  hatása  az  izlámra,  Budapest 
1903;  Lénárd  Jenő,  Dliammó,  bevezetés  a  Buddha  tanába, 
n.  0.  1911. 

Bnddleia  L.  (oSv.),  a  Loganiaceae  család  gé- 
nusza,  melynek  70 faja  Ázsia  és  Amerika  tropikus 
és  szubtropikus  tájain,  továbbá  Dél-Afrikában  ól. 
Fák  V.  cserjék,  ritkán  füvek.  A  B.  japonica 
Hemsl.  és  a  B.  Lindleyana  Fort.  nálunk  a  szabad- 
ban kitelel.  Az  előbbi  Japánban,  az  utóbbi  Kíná- 
ban honos. 

Budduma,  szudáni  néptörzs,  1.  Jedina. 

Búdé,  Guillaume,  1.  Budaeus. 

Budenheim,  falu  Hessenben,  a  mainzi  kerü- 
letben, a  porosz-hesszeni  államvasút  mellett,  (1905) 
2250  lak. :  van  cement-,  pálmaolaj-,  maláta-  és  ve- 
gyészeti gyára,  mészkemencéi,  üveggyára. 

Budenz  József,  legnagyobb  összehasonlító 
nyelvtudósunk,  szül.  Németországban,  Würtem- 
berg  Fulda  mell.  Rasdorf  nevű  falujában  1836  jún. 
13.,  megh.  Budapesten  1892  ápr.  15.Tanulmányait 


Budenz 


84 


BudisavIJevió 


szülővárosában,  Marburgban  és  Göttingenben  vé- 
gezte. Utóbbi  helyen  megismerkedett  egy  Nagy 
Lajos  nevű  magyar  teológussal,  kitől  a  magyar 
nyelv  tulajdonságait  tudakolta.  Majd  könyvből  is 
kezdett  magyarul  tanulni,  s  érdeklődése  annál  in- 
kább fokozódott,mert  ép  akkortájban  jelentek  meg 
Berlinben  Schott  és  Bécsben  BoUer  tanulmányai, 
melyekben  nyelvünket  már  az  ugor,  török,  mon- 
gol nyelvekkel  hasonlították  össze.  Budenz  eze- 
ket olvasva,  maga  is  hozzáfogott  a  török  nyelv  ta- 
nulásához, és  megérlelődött  benne  a  szándék,  hogy 
a  nagy  urál-altáji  nyelvcsaládot  tüzetesen  tanul- 
mányozza. Mindenekelőtt  hazánkban  akart  ma- 
gyarul tanulni,  s  midőn  erről  Hunfalvy  Pál  érte- 
sült a  hazatérő  Nagy  Lajostól,  annyira  megörült 
a  hímek,  hogy  hívására  a  22  éves  B.  már  1858. 
itt  termett  köztünk.  Debreczenben  s  az  Érmeilé- 
ken nyaralva  oly  hamar  elsajátította  nyelvün- 
ket, hogy  már  azon  év  őszén  néhány  értekezését 
magyar  nyelven  írta  meg.  Aztán  a  székesfehér- 
vári gimnáziumban  tanított  2  évig  s  oly  termé- 
keny írod.  munkásságot  fejtett  ki,  hogy  1861 
végén  a  25  éves  idegent  az  akadémia  lev.  tag- 
jává választotta.  1861-ben  könyvtársegéd  lett  az 
akad.  könyvtárban,  s  azóta  életének  szerény 
külső  keretét  nagyszabású  tudományos  munkás- 
ság töltötte  be. 

Eleinte  a  magyar  nyelvet  leginkább  a  törökkel 
hasonlítgatta,  mert  Hunfalvyval  együtt  azt  hitte, 
hogy  ezzel  van  legközelebbi  rokonságban.  De  ép 
ezen  kutatásai  közben  győződött  meg  arról,  hogy 
a  magyar-török  egyezésnek  nagyobb  része  csak 
szók  átvételén  alapszik,  s  hogy  voltaképen  az  ugor 
nyelvek  (íinn,  lapp,  vogul  stb.)  a  miénknek  leg- 
közelebbi rokonai.  Ekkor  teljes  erejét  az  ugor 
nyelvhasonlításra  fordította,  és  megmutatta  nyel- 
vészetünknek azt  a  biztos  utat,  melyet  soha  többé 
el  nem  hagyhat.  1868-ban  mtanárlett  az  egyete- 
men s  ugyanakkor  állította  össze  a  magyar  s  ugor 
nyelvekbeli  szóegyezéseket.  1872-ben  állították 
föl  számára  az  összehas.  altáji  nyelvtudomány 
tanszékét,  melyen  20  éven  át  folytatta  áldásos  ós 
termékeny  működését,  s  ezen  idő  alatt  egész  is- 
kolát nevelt  magának.  A  hetvenes  években  al- 
kotta az  idézett  szóegyeztetésekből  legnagyobb 
munkáját :  a  Magyar-  ugor  Összehas. Szótárt, me- 
lyet az  akadémia  a  nagy  díjjal  tüntetett  ki.Bbben 
a  magyar  szókincsnek  legrégibb  rétege  van  ma- 
gyarázva s  összevetve  a  rokon  nyelvek  megfelelő 
szavaival.  E  nagy  műhöz  sorakozott  utóbb  méltó 
társul  Az  ugor  nyelvek  összehasonlító  alaktana, 
mely  a  nyelvtani  alakok  magyarázatát  adja,  de 
befejezetlen  maradt  (a  hátrahagyott  töredékeket 
tanítványa,  Simonyi  Zs.  adta  ki).  A  nyolcvanas 
években  erős  irodalmi  harcot  küzdött  meg  Vám- 
bóryvel,  ki  vele  szemben  újból  hangsúlyozta  a 
török  nyelvrokonítás  elveit.  1871-ben  az  aka- 
démia rendes  tagnak  választotta.  Számos  kül- 
földi tud.  társaságnak  is  tagja  volt.  1884-ben  25 
éves  nyelvészeti  működése  emlékét  lelkesen  meg- 
ünnepelték tanítványai  s  kiadták  tiszteletére  arc- 
képével díszítve  a  Budenz-Albumot  (szerk.Simonyi 
Zs.).  Az  említetteken  kívül  egyéb  munkái :  Finn 
nyelvtan  (Budapest  1873, 2  kiad.  1880) ;  Mordvin 
nyelvtan  (u.  o.  1876);  Ugrische  Sprachstudien 
(ú.  0.   1869—70) ;  Über  die  Verzweigung  der 


ugrischen  Sprachen  (Göttingen  1876);  Csuvas 
tanulmányok  (Budapest  1862-63);  Éhivai  ta- 
társág (1865) ;  A  mandsu  nyelv  alak-tana  {1887) ; 
Bövid  mongol  nyelvtan  (1887).  Jurák-szamojéd 
nyelv  (1890—2);  Nyelvészeti  észrevételek  Vám- 
béry  munkájára  (1883).  Az  utóbbiak  s  egyéb 
értekezései  is  nagyrészt  a  Nyelvtudományi  Köz- 
lemények c.  folyóiratban  jelentek  meg,  melyet 
Hunfalvy  után  ő  szerkesztett  1879—1892.  (Mun- 
káinak teljes  jegyzéke  a  Bndenz-Albumban.) 

Irodalom.  B.-Albnm,  Budapest  1884,  fénynyom.  arck.  ÉleW 
rajzok,  részben  arcképekkel:  Vasárnapi  Újság  1872.  Magyar- 
ország és  a  Nagy  Világ  1884.,  aztán  több  heti  s  napilapban 
1884  márc.  s  ismét  halála  alk.  1892  ápr.  Németiil  Simonyi  Zs. 
az  Ungarische  Revue-ben  1884.  és  Asbóth  0.  a  Deutsche  Rund- 
schan-ban  1885.  Finnül  SetSlS  E.  a  Valvoja-ban  1892.  Leg- 
alaposabb méltatása  Munkácsi  Bernáttól,  B.  J.  emlékezete 
Budapesti  Szemle  1896,  és  különlenyomat. 

Budetin  vára,  1.  Budatin. 

Budfalva,  kisk.  Máramaros  vm.  sugatagi 
j.-ban,  (1910)  2637  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Akna- 
sugatag.  Hozzátartozik  Tótosbánya  telep.  Hatá- 
rában több  bánya  van,  melyekben  arany,  ezüst, 
ólom,  réz  és  horganyércekre  folyik  a  bányászat. 

Budge,  1.  Albrecht,  orvos,  szül.  1846  aug.  23. 
Bonnban,  megh.  Greifswaldban  1885  júl.  17.  A 
greifswaldi  egyetemen  előbb  magán-,  1884.  pedig 
rendkívüli  tanár  lett  az  anatómiából.  Tudomá- 
nyos dolgozatai  a  gerincoszlop  kifejlődéséről,  a 
máj,  vese,  porcogó,  csont  vérereinek  fejlődé- 
séről szólnak.  Az  embriológia  más  részéből  is 
több  értékes  dolgozata  maradt  fenn. 

2.  B.,  Ludwig  Július, orvos,  az  előbbinek  atyja, 
szül.  Wetzlarban  1811  szept.  6.,  megh.  Greifs- 
waldban 1888  júl.  14.  Előbb  a  bonni,  később  mint 
az  anatómia  rendes  tanára  a  greifswaldi  egyete- 
men működött.  Legnevezetesebb  munkája :  Die 
Bewegung  d.  Iris,  amit  a  párisi  tud.  akad.  a  Mon- 
thyon-díjjal  tüntetett  ki.  Az  epehajszálerek  le- 
futásának ismerete  is  tőle  való. 

Budget,  1.  Állami  költségvetés. 

Budié,  adók.  Pozsega  vm.  pakráczi  j.-ban,  (i9oo) 
437  horvát-szerb  lak.;  u.  p.  Kamensko,  u.  t. 
Pakrácz. 

Budicina,  adók.  Zágráb  vm.  petrinjai  j.-ban, 
(1900)  520  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Hras- 
tovica. 

Budimci,  adók.  Verőcze  vm.  nasiczi  j.-ban, 
(1900)  1198  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Podgorac,  u.  t. 
Koska. 

Bvidxn,Viddin  v.  Bödön  v.  ^oáow,?/ Árpád-kori 
magyar  neve ;  így  nevezi  a  Gellért- legenda  (cap. 
10),  míg  Anonymusnál  (cap.  11)  Bundyn  név  alatt 
fordul  elő. 

Budincz,  kisk.  Temes  vm.  temesrékási  j.-ban, 
(1910)  947  oláh  lak. ;  u.  p.  Józseflalva,  u.  t. 
Kiszetó. 

Budinjak,  adók.  Zágráb  vm.  jaskai  j.-ban,  (i9oo) 
636  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Kalje,  u.  t.  Krasic. 

Badinsőina,  adók.  Várasd  vm.  zlatari  j.-ban, 
(1900)  1198  horvát-szerb  lak.,  vasúti  állomás, 
posta-  és  táviróhivatal. 

Budinszky  György,  1.  Budaeus. 

Budlis,  kisk.  Turócz  vm.  mosóezzniói  j.-ban, 
most  Turóczborkút  (1.  o.). 

Budisavljevic,  1.  Bibde,  horvát  író,  szül.  Bje- 
lopoljén  (Lika),  1843  júl.  29.  Kisebb  elbeszéléseket 
s  Kurelac  Fran  horvát  nyelvészről  egy  tanul- 


Budissá 


—    86    — 


Budwitz 


mányt  írt,  melyet  a  zágrábi  akadémia  adott  ki. 
Lika-Korba va  és  Zágráb  vmegyék  volt  főispánja. 

2.  B;  Milán,  horvát  író,  szül.  Korenicán  1874 
márc.  16.  Zágrábban  tanult,  jelenleg  karlótízai  gim- 
náziumi tanár.  Tudományos  értekezéseken  kívül 
számos  elbeszélést  irt,  melyek  Bijedni  Ijudi  (Nyo- 
morgó emberek,  Zágráb  1899)  és  Price  (Elbeszé- 
lések, Mostar  1902)  c.  könyvekben  jelentek  meg. 

Budissá,  latin  neve  Bautzennek  (l.  o.). 

Budjanovci,  adók  Szerem  vm.  rumai  j.-ban, 
(1900)  2  í;03  horvát-szerb  lak. ;  vasüti  állomás, 
posta-  és  táviróhivatal. 

Budli  V.  Budlu.  ősmagyar  személynév,  mely  a 
Beztrid  névvel  együtt  átment  a  marti  rológiumi 
nevek  közé  is.  Vámbéry  A.  a  török  «budlu», 
«botli»,azaz  combos  szóval  veszi  egynek.  (Magy. 
Ered.  187.)  Árpád  genealógiájában  Csanád  íia  és 
Beztur  apja  fordul  elő  B.  néven.  A  XI.  sz.  első 
felében  ólt  B.  püspök,  Szt.  Gellért  társa  a  vér- 
tanuságban,  kit  Vatha  emberei  agyonköveztek ; 
nevét  a  Gellért- legenda  Budiinak,  a  Képes  Kró- 
nika Buldinak,  a  Budai  Krónika  B.-nak  írja,  mely 
némelyek  szerint  Bődnek  olvasandó.  Legvaló- 
színűbb a  B.  vagy  Budlu  alak. 

Budmani  Péter,  szlavista,  szül.  Raguzában 
1835  okt.  28.  Tanult  Bécsben,  1870.  a  raguzai 
gimnázium  tanára  lett,  1883.  pedig  a  zágrábi  aka- 
démia által  szerkesztett  horvát-szerb  szótár  szer- 
kesztőségébe hittak  meg.Sok  és  j  éles  nyelvészeti  és 
irodalomtörténeti  tanulmányt  írt.  Munkái :  Gram- 
matica  della  lingua  serbo-croata  (Wien  1866— 
1867) ;  0.  postanku  slova  -b  u  slavjanskijem  jezi- 
cima  (Raguza  1873—74) ;  Jos  njesto  o  nasoj  na- 
rodnoj  metrici  (u.  o.  1875—76);  Dubrovacki  dija- 
lekat  kako  se  sada  govori  (Zágráb  1883) ;  Pogled 
naistoriju  nase  gramatike  i  leksikograflje  (1885) ; 
Rjecnik  hrvatskoga  ili  srpskoga  jezika  (Zágráb 
1884: — 90)  és  egy  orosz  nyelvtan  (u.  o.  18881  Je- 
lenleg Olaszországban  él. 

Bnáraer -nemzetség,  őse  B.,  akiről  ép  úgy,  mint 
a  nemzetségről,  csak  töredékes  adatok  maradtak, 
úgy  hogy  a  nemzetség  tagjai  egymással  össze 
nem  köthetők.  Javaik  Baranyában  és  Sopronban 
feküdtek.  1305-ön  túl  nincs  nyomuk. 

Budnaens  (Budnait,  BvÁny)  Simon,  az  uni- 
táriusok egyik  túlzó  pártjának  feje,  egy  litvá- 
niai unitárius  felekezet  lelkésze,  szül.  Masszo- 
viában,  megh.  1584.  Ó  is,  mint  Dávid  Ferenc 
Erdélyben,  az  unitáriusoknak  Krisztusra  vonat- 
kozó tanát  következetesen  kifejtette  és  azon  vég- 
eredményhez jutott,  hogy  helytelen  Krisztust  is- 
tenként imádni.  Az  unitáriusok  e  miatt  őt  a  fele- 
kezet kebeléből  kirekesztették.  B.  később  kárhoz- 
tatott tanait  visszavonta.  Követői,  a  bvdnejánu- 
sok  felekezete,  vagy  a  demi-jvdeusok  Litvániá- 
ban és  Lengyelországban  éltek  nagyobb  számmal. 

Badrovac,  1.  adók.  Belovár-Körös  vm.  gjur- 
gjevaci  j.-ban,  (1900)  931  horvát-szerb  lak.;  u.  p. 
Gjurgjevac,  u.  t.  Katalena.  —  2.  B.,  adók.  Ve- 
rőcze  vm.  veröczei  j.-ban,  (1900)  572  horvát-szerb 
és  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Lukac. 

Budrovci,  adók.  és  polit.  község  Verőcze  vm. 
diakovári  j.-ban,  (1900)  1186  horvát-szerb  lak,; 
u.  p.  Diakovár,  u.  t.  Piákorevci-Budrovci. 

Badmn,  város  Aidin  (Sznüma)  kis-ázsiai  tö- 
rök vilajetben,  Kis-Ázsia  DNy.-i  végében  a  Men- 


deliai-  és  Koszi-öblök  közt,  6000  lak.,  jól  védett 
kikötővel;  K.-i  részében  a  Johanniták  egykori 
várának  maradványaival,  mely  ma  fegyház.  A 
környékén  levő  romok  Halikamasszus  romjai. 

Budsin,  város  Poroszország  Bromberg  kerü- 
letében, a  posen-neustettini  vasútvonal  mellett, 
(1905)  2003  lak. 

Bud.  Tud.,  a  Budapesti  Tudósító  (1.  0.)  címé- 
nek a  hírlapokban  szokásos  rövidítése. 

Budua  (Bvdva),  város  Dalmáciában,  Cattaro 
ker.  kapitányságban,  Cattarótól  D.-re  az  Adriai- 
tengerbe nyúló  földnyelven,  (1900)  2840  lak. ;  erőd- 
del, kikötővel,  tengerisó-kereskedéssel.  A  közép- 
korban püspöki  székhely  volt,  1571.  árulás  kö- 
vetkeztében a  törökök  birtokába  került,  de  később 
a  velenceiek  elfoglalták  ós  megerősítették. 

Budurásza,  község,  1.  Boudoraszó. 

Budnrló,  kisk.  Koíozs  vm.  tekéi  j.-ban,  (i9io) 
518  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Teke. 

Budvár,  érdekes  hegy  Udvarhely  vmegyében. 
Székelyudvarhely  mellett;  fenslkján  erős, csak- 
nem bevehetetlen  vár  volt.  Ezt  a  mese  szerint 
Bud  vezér  még  Attila  birodalmának  felbomlása 
előtt  építette  s  ez  volt  az  Attila  hunjaitól  elsza- 
kadt 8  a  havasok  közé  vonult  székelyek  főrabon- 
bánjainak  székhelye,  ahol  a  székely  nép  áldozni  és 
ülésezni  összegyűlt.  1241-ben  a  mongolok,  a  várat 
védő  Sándor  István  s  300  társának  halála  után, 
lerombolták.  A  hegy  igen  meredeken  emelkedik 
fel,  tetején  falak  és  sáncok  maradványai  lát- 
szanak. V.  ö.  Orbán  Balázs,  A  Székelyföld  le- 
írása (I.  k.  60—63);  u.  a.,  B.  (Vasárnapi  Újság 
1878.  22.  sz.). 

Budweis  (csehül  Budéjovice),  város  Csehor- 
szágban (392  m.  tengerszínfeletti  magasságban), 
a  Maltsch  és  az  innen  kezdve  hajózható  Moldau 
összefolyásánál,  a  becs— égeri  és  a  linz— pilseni 
vasút  mellett,  Prágától  D.-re  (vasúton)  169  km.- 
nyire.  Kerületi  kapitányság,  bíróság,  pénzügy- 
igazgatóság, bányahivatal,  kereskedelmi  és  ipar- 
kamara, dandárparancsnokság  ós  r.  kat.  püspök- 
ség székhelye.  Jelentékeny  gyáripara  (ceruza, 
dohány,  cserépkályha,  gép,  fém,  papiros,  cukor, 
sör,  szesz,  liszt)  mellett  kereskedelme  (gabona,  fa, 
grafit)  is  számottevő.  Lakossága  (i9io)  katona- 
sággal 45,187  (6OV0  cseh,  40o/o  német).  Taninté- 
zetei :  német  és  cseh  főgimnázium  és  főreáliskola ; 
német  tanítóképző  és  kereskedelmi  iskola ;  teoló- 
giai tanintézet ;  német  és  cseh  földmivesiskola. 
Van  továbbá  süketnéma-intézete  és  árvaháza. 
Múzeumában  egyebek  közt  látható  a  Böhmer- 
Wald  1 :  25,000  arányú  domborművű  térképe. 
Három-tornyos  szép  városháza  a  lombos  fasorok- 
kal díszített  Ringplatzon  épült  (1730).  Gótikus 
Mária-temploma  a  XIII.  sz.-ból  való.  A  város- 
tól ÉNy.-ra  levő  tavakban  halgazdaságot  űznek. 
K.-re  és  ÉK.-re  Gutwasser  és  Libnitsch  fürdő- 
helyek, amaz  vastartalmú,  ez  kénes  forrással. 
É.-ra  Frauenburg  vára.  B.-et  II.  Ottokár  király 
alapította  1265.  II.  Ferdinánd  idejében  szabad  vá- 
rossá, II.  József  alatt  (1783)  püspöki  szókhellyé  lett. 

Budwitz  (iíahrück-B.,cse\m\MoravskeBud€- 
jovice),  város  Znaim  ker.  kapitányságban,  Morva- 
országban, a  Rokitna  pai-tján,(i9io)  3772  cseh  lak. ; 
szép  kastéllyal,  sörgyártással,  szeszégetéssel, 
cipő-  és  gépgyárral. 


Budytes 


—    86    - 


Buenos  Aires 


Bndytes  (állat),  1.  Sárga  billegető. 

Budzanov,  város  Galíciában,  Trembowla  ke- 
rületben, a  Szeret  mellett,  (1910)  5324  lak. 

Budzsa  a.  m.  bedzsa  (1.  0.) 

Budzsak,  sík  és  meglehetősen  termékeny,  de 
fátlan  ós  néhol  puszta  alföld  Bosszarábia  D.-í 
részében,  A  Duna  áradása  miatt  gyakran  van 
kitéve  az  árvíznek.  Magasabban  fekvő  részein, 
melynek  televényes  a  talaja,  már  sok  telepes  falu 
van;  de  fa  itt  sem  terem.  Összesen  mintegy 
80,000  telepes  szállta  meg  ezt  a  területet,  moldvai 
oláh,  orosz,  lengyel,  görög,  bolgár  és  német  is. 

Buea,  hittérítő  állomás  Kamerunban  a  Kame- 
run-hegység DK.-i  lejtőjén,  920  m.-nyire  a  ten- 
ger színe  fölött,  a  Kamerun  német  nyugatafrikai 
gyarmat  kormányzósági  székhelye. 

Buech  (ejtsd:  bües),  a  Duranee  90  km.  hosszú,  za- 
bolátlan mellékfolyója  Franciaország  DK.-i  részé- 
hen. 

Bueckelaer,  Joachim,  1.  Beuckelaar. 

Buenaventura,  Bahia  del  Ghoco  (1.  o.)  régebbi 
neve. 
V       Buen  Ayre,  1.  Bonaire. 

Buenos  Aires  (ejtsd:  buénosz  aíresz),  1.  Argen- 
tína (1.  0.)  délamerikai  köztársaság  legnagyobb 
és  legjelentékenyehb  tartománya,  a  33"  20'— 41" 
d.  8z.  és  630  24'— 560  30'  ny.  h.  között.  Határai: 
K.-en  és  D.-en  az  Atlanti-óceán,  Ny.-on  a  Eio 
Negro  és  a  Pampa  kormányzóság,  É.-on  a  Santa 
Pó  és  Córdoha  tartomány.  Területe  305,028  km* 
(nem  foglalja  magában  a  köztársaság  fővárosát, 
amely  önálló  kormányzás  alatt  áll).  Felszíne,  D.-i 
részét  kivéve,  amelyet  két  hegylánc  szel  keresz- 
ttil  (1065  m.),  részhen  rendkívtll  termékeny  lapály, 
részben  apró  sóstavakkal  és  mocsarakkal  borított 
sivár  pampa.  Alacsony  és  homokos  partjai,kivéve 
D.-en,  kevé-sé  tagozottak.  Folyói:  a  Parató  (tor- 
kolatánál La  Plata)  ós  a  Salado,  meUókfolyóival. 
A  tavakat  és  lagunákat  összekötő  apró  folyók,  ha 
nem  is  hajózhatók,  öntözésre  kiválóan  alkalma- 
sak. Éghajlata  egészséges,  hár  nagyok  a  hőmér- 
séklet szélsőségei.  A  nyár  idején  gyakori  D.-i 
szelek  néha  pusztító  pampero-vá  (orkán)  növe- 
kednek. A  talaj  alkalmas  a  földmívelésre  (kuko- 
rica, húza,  zab,  burgonya,  lucerna),  de  ma  még 
az  állattenyésztés  az  uralkodó.  (Juh,  marha,  ló, 
sertés  és  struc).  Kősót  is  bányásznak  a  D.-i  része- 
ken. Ipara  (gőzmalmok,  vágóhidak,  húsfagyasz- 
tók, ftlrésztelepek,  bőrgyárak  stb.)  fejlődőben.  A 
kereskedelem  shajózásigen  kiterjedt  a  tartomány 
termékenységénél  és  földrajzi  helyzeténél  fogva, 
amennyiben  jórészt  erre  bonyolódik  le  Argentína 
forgalma.  Fökiviteli  cikk :  a  gyapjú,  hús  és  egyéb 
állati  termék.  A  vasút-  és  távirő-YOjxalak  hossza 
tekintélyes.  Közigazgatása  független  a  központi 
kormánytól.  A  végrehajtó  hatalom  a  kormányzó 
és  alkormányzó  kezében  van.  Törvényhozó  tes- 
tülete a  képviselőház  ós  a  szenátus.  Fővárosa 
(1884  óta)  La  Plata,  (i909)  95,126  lak.  Többi  vá- 
rosai :  San  Nicolas,  Quilmes  és  Mercedes.  A 
tartomány  lakossága  (i909)  1.803,264.  Legtöbb 
az  olasz  és  a  spanyol,  azután  a  francia,  angol, 
német.  —  B.  1853.  elszakadt  a  köztársaságtól, 
de  már  1859.  kénytelen  volt  újra  csatlakozni. 
1880-ban  újabb  sikertelen  kísérletet  tett.  A  tar- 
tományt kény  szeri  tették  rá,  hogy  B.  helyett  a 


jelentéktelenebb  La  Platát  válassza  székhelyéül. 
L.  Argentína. 

Irodalom.  Andree,  B.  und  dia  Argentlnische  Bepublik, 
8.  kiad.,  Leipzig  1874;  Conl,  Die  Provinz  B.,  Zürich  1884; 
Schnabl,  B.  Land  nnd  Leute  am  silbernen  Strom,  2.  kiad. 
Stuttgart  1890 ;  Annuaire  statistique  de  la  province  de  B., 
évenként ;  Barclay,  The  River  Paraná,  QbOgraphical  Jour- 
nal, 1908  dec. 

il2.  B.,  Argentína  dólamerikaí  köztársaság  fő- 
városa a  La  Plata  50  km.  széles  torkolatának 
D.-i  partján,  Montevídeotól  kb.  200  km. -nyíre,  a 
34«  36'  d.  sz.  és  öS"  21'  ny.  h.-on.  5—10  m.  ten- 
gerszínfeletti magasságban,  síkon  terül,  el.  Terü- 
lete, környékével  együtt,  181  "4  km*.  Éghajlata 
nem  a  legkedvezőbb,  habár  a  vízvezeték  ós  a 
csatornázás  lényegesen  megjavította  az  egészség- 
ügyi viszonyokat.  Évi  középhőmérséklet  17"  ; 
jan.— febr.  26",  júl.— aug.  13".  Az  évi  csapadék 
846  mm.  Gyakoriak  a  szelek  és  felhőszakadások. 
A  sakktáhlaszerüleg  épült  széles  utcák,  nagy- 
szerű terek,  parkok  és  boulevardok  igazi  világ- 
városias külsőt  adnak  a  városnak.  Legszebb  tere 
a  Plaza  Mayo  (azelőtt  P.  de  la  Victoria).  Itt  van 
a  kormány  palotája  (Belgrano  tábornok  lovas- 
szohrával),  a  kongresszus  épülete,  a  róm.  kat. 
székesegyház,  érseki  rezidencia,  tőzsde,  posta, 
igazságügyi  palota  és  a  Hotel  Argentína.  A  tér 
közepén  a  szabadság  szobra.  A  város  B.-i  végén 
a  La  Plata  mentén  van  a  Parque  Trés  de  Febrero 
(«Febr.  3.-park»)  vagy  Palermo-park,  benne  állat- 
kert, akvárium,  csónakázó  tó.  Említendők  még  a 
Recoleta-park,  lóversenytér,  sporttelepek.  Leg- 
szebb útvonalai  az  Avenida  de  Mayo,  a  Calle  Ri- 
vadavia  és  az  üzleteiről  híres  Calle  Florida.  A 
Calle  San  Martin  a  pénzarisztokrácia  lakóhelye. 
Itt  vannak  a  bankok  pazar  épületei.  Figyelemre 
méltó  épületei  még  az  egyetem,  a  múzeum,  az 
opera  és  még  vagy  25  színház,  kórház,  vásárcsar- 
nok, vasúti  állomások.  A  városi  villamos  vasutak 
hossza  (1908)  602  km.  Ipara  és  kereskedelme  je- 
lentékeny. Kiválóbb  gyártelepei  a  vas  és  gépgyá- 
rak, gözfürészek,  malmok,  szeszfőzők,  nyomdák, 
bőr-,  cipó-  és  kalapgyárak,  szövőgyárak,  bútor-  és 
kocsigyárak.  Argentína  kereskedelmének  legna- 
gyobb része  B.-en  keresztül  bonyolíttatík  le.  Kikö- 
tőiben 1910-ben  1611  idegen  hajó  és  3.452,156  t. 
árú  fordult  meg.  A  parti  forgalom :  24,497  hajó, 
6.626,314  t.  Kivitele  gyapjú,  juh-  és  marhahús  (és 
egyéb  állati  termék),  eleven  állatok.  1910-ben 
nemzetközi  mezőgazdasági  kiállítás  volt  B.-ben. 
B.-ből  6  felé  ágaznak  el  o,  vasutak  (Valparaísoba 
és  Bolíviába  is).  Hajók  naponta  járnak  Monte- 
videoba  és  a  Paraná  és  Uruguay  folyón  Brazília 
határáig.  Közvetlen  hajójáratok  Európa  kikö- 
tőibe és  Now- Yorkba.  Európába  3  kábel  vezet ;  táv- 
író és  telefon  az  ország  egyéb  városaiba  és  Monte- 
videoba.  Tanintézetei:  az  1821.  alapított  nemzeti 
egyetem  (1909)  4364  hallgatóval,  bányászati,  mező- 
gazdasági, tengerészeti  és  katonai  iskola,  ipar- 
iskola stb.  Itt  említendők  a  múzeum,  2  nagy 
könyvtár,  a  tudományos  és  irodalmi  társaságok 
(pl.  a  földrajzi  társ.),  egyesületek,  klubok.  189 
újságja  (1909)  közül  154  spanyol,  14  olasz,  8  német, 
6  angol,  a  többi  7  skandináv,  francia,  orosz  és 
baszk.  Jótékonysági  intézményei  a  Sociedad  de 
Benefleencia  (megalapult  1823),  kórházak,  őrültek 
háza,  Pasteur-intézet,  siket-néma  intézet,  szülé^ 


Buenos  Ayres 


—     87 


Buffalo 


szeti  intézet,  özvegyek,  szegények  és  árvák  me- 
nedékházai, bevándorlók  háza  stb.  B.  városa  nem 
tartozik  egyik  tartomány  kötelékébe  sem.  Élén 
áll  a  polgármester  és  a  városi  tanács.  14  poli- 
tikai és  20  közigazgatási  és  rendőri  kerületre  osz- 
lik. Székhelye  a  köztársasági  törvényhozásnak, 
a  diplomáciának,  a  legfelsőbb  állami  hivatalok- 
nak és  római  katolikus  érsekségnek.  Lakossága 
1801-ben  40,000,  1852-ben  76,000,  1869-ben 
178,000,  1895-ben  663,854,  1900-ban  800,951, 
1909-ben  1.302,855;  fele  idegen  (olasz,  spanyol, 
francia,  német).  B.  1535.  alapíttatott  ezen  a  néven: 
Ciudad  de  la  Santísima  Trinidad  y  Puerto  de  Santa 
Maria  de  B.  A  benszülöttek  kétszer  lerombolták. 
1580-ban  újra  alapult  és  1776.  fővárosa  lett  a  Eio 
de  la  Plata  vagy  B.  alkirályságnak.  A  B.-ben 
összegyúlt  kongresszus  1810.  kimondotta  a  köz- 
társaság függetlenségét.  1826-ban  fővárosa  lett 
a  «La  Platai  Egyesült  tartományok  köztársasá- 
gának)). 1853— 59-ig  az  önálló  állammá  alakult 
B.  tartomány  fővárosa,  ettől  fogva  ismét  Argen- 
tína köztársaság  székhelye.  1880-ban  B.  tarto- 
mánytól külön  választatott.  L.  még  Argentina. 
V.  ö.  Anuario  estadistico  de  la  Ciudad  de  B.  (éven- 
kint). 

3.  B.,  tó  Argentínában  460  25'  d.  sz.  és  71«  25' 
ny.  h.  alatt,  1550  m.  tengerszinfeletti  magasság- 
ban. Hossza  36  km.,  szélessége  25  km.  Lefolyása 
van  a  Rio  Deseadolaa. 

Buenos  Ayres,  1.  Buenos  Aires. 

Buen-Retiro  (a.  m.  jó  magány),  négyszögletes, 
tornyokkal  ellátott  egykori  királyi  kastély  Mad- 
ridtól K.-re,  amelyet  a  XVII.  sz.-ban  Olivarez 
hercege,  IV.  Fülöp  kegyeltje  építtetett.  1645-ben 
került  a  korona  birtokába.  A  kastély  kertjében 
ni.  Károly  király,  azelőtt  Szicília  királya,  1759. 
Capo  di  Montéból  hozott  művészek  segélyével 
porcellángyárat  alapított.  A  gyár,  mely  részint 
Capo  di  Monté  termékeit,  részben  pedig  a  delfti 
és  angol  mintákat  utánozta,  virágzott  1808-ig, 
mikor  a  franciák  elfoglalták.  Jegye  a  bourbon 
liliom,  M  vagy  M°  (Madrid)  koronával.  IV.  Ká- 
roly alatt  egymásba  fűzött  két  C  és  kis  0.  Már  az 
1808-iki  ostromkor  is  sokat  szenvedett  a  kastély, 
az  1868-iki  forradalom  után  nagyrészét  lebontot- 
ták, 1890.  átépítették  és  a  tüzérségi  muzeumot 
helyezték  oda.  Nagy  parkja  most  Madrid  egyik 
nyilvános  sétahelye. 

Buer,  porosz  község  a  münsteri  kerületben, 
kőszénbányászattal ;  Erle  és  Middelich  alközsé- 
geivel  együtt  (1905)  40,280  lak. ;  4  kat.,  3  evang. 
templommal. 

Buet  (ejtsd:  büé),  3109  m.  magas  hegy  a  francia 
Mész- Alpokban,  a  Trient  és  Giffre  forrásánál, 
Wallis  svájci  kanton  határán,  szép  kilátással, 
különösen  a  Mont-Blancra. 

Bufarik,  város  Algériában,  a  több  pataktól  ön- 
tözött Metidzsa-síkon,  (1901)  5243  lak.,  környékén 
gazdag  ültetvényekkel  és  nagy  heti  vásárokkal. 
1836.  alapították  a  franciák  mocsaras,  egészség- 
telen vidéken,  amelyet  kiszárítottak  és  egészsé- 
gessé tettek. 

BattV,  természettudományi  neveknél  Buffon 
Q.  L.  (l.  0.)  nevének  rövidítése. 

Buff,  Charlotte,  Goethe  Werther-regényónek 
nőalakja,  szül.  Wetzlarban  1753  jan,  11.,  megh. 


Hannoverben  1828  jan.  16.  Atyja  a  németrend 
igazgatója  volt.  Goethe,  ki  1772.  Wetzlarba  került, 
gyakran  megfordult  B.  házában  ós  szenvedélyes 
vonzalmat  érzett  a  leány  iránt.  De  ez  már  a 
hannoveri  Kestner  levéltári  titkárnak  jegyese 
volt,  kivel  1773.  egybe  is  kelt,  miután  Goethe 
már  a  megelőző  óv  szept.  Wetzlarból  távozott. 
Ez  a  reménytelen  szerelem  és  a  fiatal  Jerusalem 
öngyilkossága  szolgáltatta  Goethe  regényének 
anyagát.  A  költőnek  Saroltához  és  férjéhez  inté- 
zett leveleit  Kestner  A.  adta  ki  Goethe  ós  Wer- 
ther  c.  alatt  (1854).  V.  ö.  Herbst,  Goethe  in 
Wetzlar  (1881). 

Buffa (ol.) a.  m.  bohózat;  opera  jB.. bohózatos, 
víg  opera.  L.  móg  Buffo. 

Buifalmacco  (ejtsd .-  — makbó),  Bonamico,  olasz 
festő  a  XIV.  sz.  első  felében.  Boecacciótól  kezdve 
az  olasz  novellisták  sokat  regélnek  mulatságos 
csinyjeiről.  Paenzában  és  Pisában  festett  freskói 
nem  maradtak  fönn ;  művészetéről  csak  a  firenzei 
Badia  templomban  1910.  felfedezett  4  freskótö- 
redék (jelenetek  Krisztus  kínszenvedésének  törté- 
netéből) ad  számot  és  B.-t  mint  a  realista  irány 
egyik  legkiválóbb  úttörőjét  mutatja  be. 

Bnfl'alo  (ang.)  a.  m.  bölény  (I.  0.). 

Buffalo,  1.  város  New-York  állam  (Bszakame- 
rikai  Egyesült-Államok)  Erié  countyjában,  az 
Erie-tó  K.-i  végén,  ott,  ahol  a  Niagara  kiszakad 
belőle,  a  Hudson  folyót  az  Erie-tóval  összekötő 
(1825.  megnyílt)  Erie-csatoma  (New-York  Central 
Erié  Canal)  végződésénél,  a  B.  Creek  hatalmas 
kikötővé  szélesített  torkolatánál  (42o  52'  ó.  sz., 
78"  54'  ny.  h.).  A  tavak  vidékének  egyik  legjelen- 
tékenyebb kereskedelmi  középpontja,  lakosságra 
az  Egyesült-Államok  10.  városa.  Távolsága  a 
Niagara  vízeséstől  32  km.,  Chicagótól  (K.-re) 
865,  New-Yorktól  (NyÉNy.-ra)  656  km.,  vas- 
úton. A  város  a  tó  mellől  fokozatosan  15  méter 
magasságig  emelkedő  térszínen  terül  el ;  kiterje- 
dése 108  km^,  tengerszínfeletti  magassága  180 
méter.  Széles  és  szabályos  utcái,  hatalmas  park- 
jai, kertes  családi  házai  és  nagyszerű  középü- 
letei B.-t  a  legszebb  amerikai  városok  sorába 
emelik.  Monumentális  épületei :  kormányzósági 
palota,  városház,  törvényszék,  posta,  arzenál, 
őrültekháza,  zene-palota,  tőzsde,  könyvtárak, 
kórházak,  jótékonysági  palota,  bankok,  r.  k.  és 
protestáns  székesegyház,  stb.  Ide  tartoznak  az 
óriási  árúraktárak,  elevátorok  (itt  épült  az  egész 
földön  a  legelső  elevátor,  1843),  gyártelepek  stb. 
A  kereskedelem  legfőbb  cikkei  a  gabona  és  liszt, 
szén,  fa,  ló,  juh,  marha,  hal ;  a  gyáripar  terén 
első  helyen  áll  a  vasöntés,  gépgyártás,  hajóépí- 
tés, petróleum,  sör-  és  szappangyártás,  malom- 
ipar; itt  említendők  móg  az  óriási  forgalmú 
marhavágóhidak.  A  rendkívül  nagyarányú  keres- 
kedelmi forgalom  lebonyolítására  szolgálnak  a 
tavak  és  csatornák  vízi  útjai  és  a  B.-ból  17  irány- 
ban elágazó  vasúti  vonalak.  A  Niagarán  nemzet- 
közi híd  visz  keresztül  a  canadai  partra.  1896  óta 
a  Niagara  vízi  ereje  szolgáltatja  jórészt  az  ára- 
mot a  város  villamos  müvei  (vasút  stb.)  számára. 
B.  kulturális  intézményei  közül  kiválik  a  jóté- 
konysági célokat  szolgáló  Charity  Organisation 
Society,  a  legelső  ilynemű  intézmény  az  ország- 
ban (alapíttatott  1877).  Orvosi  és  jogi  egyetemén 


Buffalo-BHl 


88 


Buffon 


kívül  számos  főiskola,  akadémia,  szakiskola  ós 
egyéb  tanintézet  van  a  városban,  úgyszintén  egy 
természettudományi,  történelmi  és  ifjúsági  egye- 
sület, gazdag  könyvtárak,  múzeum,  műcsarnok. 
B.  helyén  a  legelső  lakó  1792.  települt  le.  1795-ben 
négy-öt  ház  állott  ezen  a  helyen.  1803— 4-ig  falu 
alakult  a  B.  Creek  torkolatánál,  New  Amsterdam 
néven,  amely  név  azonban  hamar  feledésbe  ment ; 
B.-nak  a  tó  közelében  levő  sós  forrásokat  fölke- 
reső bölényekről  nevezték  el.  1813  végén  az 
angolok  felégették,  de  már  két  év  multával  újból 
felépült.  Eleinte  lassan  fejlődött,  de  az  Erie-csa- 
torna  megépítése  (1825)  után  rohamosan  nőtt 
naggyá  a  város,  amely  1832.  városi  jogot  nyert. 
19Ül-ben  pan-amerikai  kiállítás  volt  B.-ban, 
ekkor  ölték  itt  meg  Mac  Kinley  elnököt  (1.  o.). 
Lakóinak  száma  (1905)  423,715.  V.  ö.  Ketrhutn, 
An  Authentic  and  Comprehensive  History  of  B. 
(B.  1864—65) ;  Smith,  History  of  the  City  of  B. 
and  Erié  County  (Syracuse  1884) ;  Powell,  His- 
toric  Towns  of  the  Middle  States  (New  York  1899). 

2.  B.,  több  község  és  város  neve  az  észak- 
amerikai Egyesült-Államokban  és  pedig  Alabama, 
Colorado,  Illinois,  Jowa,  Minnesota,  Missouri, 
Texas,  West  Virginia,  Wisconsin  és  Wyoming 
államban. 

3.  B.  Bay  (Belvedere),  öböl  Dél-Afrikában 
(Cape  Colony,  34"  10'  d.  sz.,  23o  k.  h.). 

4.  B.  Creek,  folyó  B.  mellett  (1.  0.)  és  még  több 
helyütt  az  északamerikai  Egyesült-Államokban. 

5.  B.  Laké,  tó  Alberta  canadai  tartományban. 
Bulfalo  Bili,  1.  Cody. 

Buffalo-íű  (növ.),  1.  Btichloe. 

Buífalora,  falu  Pavia  olasz  tartományban,  Ma- 
genta  közelében,  az  itt  áthidalt  Naviglio  Grandé 
mellett.  A  magentai  csata  napján,  1859  jún.  4-én 
Mac-Mahon  francia  vezér  csak  az  osztrákok  ma- 
kacs ellenállása  után  tudta  elfoglalni,  de  ezzel 
már  biztosította  győzelmét. 

Buíialorubin,  naftilaminból  és  naftoldiszulfo- 
savból  álló  arcfesték. 

Buítet  (franc,  ejtsd :  buífé),  eleinte  értékes  tár- 
gyak megőrzésére  szolgáló  helyet  jelentett ;  majd 
a  XII.  sz.-ban  magát  az  értékes  tárgyak  összes- 
ségét. A  XIV".  és  XV.  sz.-ban  divatba  jött,  hogy 
a  patkóalakban  elhelyezett  asztalok  által  bekerí- 
tett tér  közepére  állványt  helyeztek,  melyre  a 
részben  üres,  részben  ételeket  tartalmazó  edé- 
nyeket és  ezüstöt  kirakták,  erre  az  állványra 
ment  aztán  át  a  B.  elnevezés.  Ebből  fejlődik  aztán 
a  Dressoir  és  a  Credenz,  melyek  már  a  közép- 
korban a  falhoz  vannak  állítva  ós  az  asztalnemű 
és  ezüst  megőrzésére  szolgálnak.  Mai  formáját 
ós  elrendezését  a  B.  már  nagyjából  a  X  VI.  sz.-ban 
kapta.  L.  még  Pohárszék.  —  B.  továbbá  az  az 
asztal  vagy  lakomahely,  hol  hideg  ételt  tálalnak 
fel  a  vendégeknek.  Vendéglőkben  az  ételeket  ós 
italokat  kiszolgáltató  helyiség  neve.  —  Buffetier, 
a  B.  kezelője. 

Buifet,  Louis  Joseph,  francia  államf  érflú,  szül. 
Mirecourt-ban  1818  okt.  26.,  megh.  1898  jún.  7. 
Parisban.  Ügyvéd  volt  és  a  februáriasi  forrada- 
lom után  az  alkotmányozó  gyűlésbe  választották, 
melyben  a  szocializmus  ellen  hevesen  kikelt.  Na- 
póleon Lajos  elnöksége  alatt  kétszer  volt  f  öldmí- 
velés-  és  kereskedelemügyi  miniszter.  A  dec.  2-iki 


államcsíny  után  visszavonultan  ólt.  1864-ben  be- 
választottók  a  törvényhozó  testületbe,  hol  ama 
közóppárthoz  tartozott,  mely  a  császárságot  a 
szabadelvű  eszmékkel  kibékíteni  iparkodott.  1870 
jan.  2.  Ollivier  ál-liberális  minisztériumában  a 
pénzügyi  tórcát  vállalta  el,  de  már  ápr.  10.  állá- 
sától megvált.  1871 -ben  be  választottók  a  nemzet- 
gyűlésbe, hol  a  monarchistókhoz  csatlakozott. 
1873  ápr.  4.  a  nemzetgyűlés  elnöke  lett,  mely 
esemény  Thiers  bukását  sietteté.  1875  márc.  10. 
egy  konzervatív  minisztérium  élére  állott,  mely- 
ben a  belügyi  tórcát  vállalta.  Ez  állásában  B. 
nagyon  is  reakcionárius  irányt  követett.  Bukása 
óta  (1876)  a  szenátusban  vezére  volt  a  reakcioná- 
rius pártnak.  —  Pia,  André,  ügyvéd,  szül.  1859 
ápr.  7.,  megh.  1909szept.  17. 1899-ben  mint  Fülöp 
orlóansi  herceg  bizalmas  híve,  annak  érdekében 
monarehiste  összeesküvést  szervezett.  Ezért  i900 
jan.  őtés társát,  Derouléde-et  10  évi  száműzetésre 
ítélték,  de  1905.  amnesztiát  kapott  és  visszatért 
Franciaországba. 

Buifo  (ol.  buffone,  franc,  bouffon),  komikus 
színész,  bohóc,  leggyakrabban  pedig  éneklő,  tehát 
operai  komikus.  Van  B.  cantante  és  B.  comico. 
Az  operai  komikus  rendszerint  basszus-énekes, 
ezért  is  a  neve  Basso  B.  Még  egy  általános  olasz 
neve  van :  B.  caricato,  mely  az  efajta  komikum 
alsórendüségére  utal.  A  víg  operának  Opera  Buffa 
a  neve.  Franciaországban  a  bouffon  szónak  szá- 
zadokon keresztül  más  jelentése  volt.  Minthogy 
1729.  a  Parisban  vendégszereplő  olasz  színészek 
jobbára  víg  operákat  adtok,  a  franciák  minden 
olasz  énekes  színészt  bouffon -nak  neveztek  s  ez  az 
elnevezés  csak  a  múlt  század  vége  felé  szűnt  meg 
teljesen.  jBoM/fo«me-nek  a  franciák  azokat  a  bohó- 
zatokat hívják,  amelyeknek  komikuma  szélsősé- 
ges, sőt  durva.  Ilyen  pl.  Moliere  bohózata :  A  bot- 
csinálta doktor. 

Buffon,  George  Louis  Ledére  gr. ,  francia  termé- 
szettudós, szül.  Bourgogneban,  Montbard  község- 
ben 1707szept.  7.,  megh.  Parisban  1788  ápr.  16. 
Már  fiatal  éveit  is  a  természettudományoknak 
szentelte.  Kingston  herceggel  beutazta  Francia-, 
Olasz-  és  Angolországot.  Visszatérte  után  26  éves 
korában  a  párisi  akadémia  tagja  lett,  1739.  a  Jar- 
din  royal  des  plantes  igazgatójává  nevezték  ki. 
Többek  tórsaságában  egy  nagy,  összefoglaló  ter- 
mészetrajzot dolgozott  ki.  XV.  Lajos  francia  ki- 
rály grófi  móltóságra  emelte.  Szülőhelyén  emlé- 
ket és  1851.  Parisban  a  Champs  Elysóes-en  bronz- 
szobrot állítottak  emlékére.  Tudományos  tekin- 
tetben nem  mindenben  alapos  és  megbízható,  de 
stílusának  szépségével  fölülmulhatatlan  hatal- 
mas munkája :  Histoire  naturelle  gónérale  et 
partículiére,  mely  1749— 1788-ig  jelent  meg  Pa- 
risban 36  kötetben  s  a  Föld  keletkezésére  vonat- 
kozó elmélet  mellett  az  ember  és  négylábú  álla- 
tok továbbá  a  madarak  és  ásványok  természet- 
rajzát tartalmazza.  E  munkája  több  kiadást  ért,  s 
angol,  német,  olasz  nyelven  is  megjelent.  B.  le- 
velezését Correspondance  (Paris  1860,  2  köt.)  és 
B.,  sa  famille,  ses  coUaborateurs  et  ses  fami- 
liers  (u.  0.  1^863),  ükunokája :  Henri  Nadault  de 
B.  adta  ki.  Életrajzát  megírta  Lebasteur,  CoUec- 
tion  des  classiques  populaires  (u.  0. 1889)  c.  mü- 
vében. 


Bufo —     89     — 

Bafo  (állat),  1.  Varasbékák. 

Bufonia,  athéni  üveg,  1.  Diipolia. 

Buíonin,  a  varasbékák  bőnnirigyei  által  ter- 
melt mérges  váladék  egyik  hatóanyaga.  Kloro- 
formban, benzolban  és  meleg  alkoholban  jól, 
éterben  nehezebben,  hideg  alkoholban  és  vizben 
pedig  kissé  oldódik.  Alkoholos  oldatból  flnom 
tűkben  kiválik ;  olvadáspontja  152**;  összetétele 
^34^6402-  Hatása  megegyezik  a  digitalinéval, 
vagyis  elsősorban  a  szívre  hat. 

Bufotalin,  a  varasbékák  bórmirigyei  által  ter- 
melt mérges  váladék  fö  hatóanyaga.  Kloroform- 
ban, alkoholban,  jégecetben,  vizes  alkaliákban  és 
acetonban  jól,  benzolban  és  vízben  nehezen  oldó- 
dik, petroléterben  oldhatatlan.  Vizes  oldata  sa- 
vas vegyhatású.  Összetétele  €3411480,0.  Hatása 
adigitalin  hatásával  egyezik  meg.  vagyis  a  szívre 
hat ;  az  ideg-  és  izomrendszerre  hatástalan.  V.  ö. 
Faust,  Über  Bufonin  u.  Bufotalin  (Archiv  f.  exp. 
Path.  u.  Pharmakologie,  47-ik  köt.,  1902,  278  1.). 

Bug.  1.  DéU  B.,  a  régiek  Hipanisa  és  a  törökök 
Ak-szu  ja  folyója,  me  lyPodolia  és  Volhinia  határán 
mocsarakban  ered ;  sellöi  miatt  csak  Nikolajev 
fölött  85  km.-re  válik  hajózhatóvá.  Nikolajev 
alatt,  miután  az  Ingül  folyót  fölvette,  48  km.-nyi 
hosszú  limánná  szélesedik,  amely  a  Dnyeper  li- 
mánjával  folyik  össze  és  ezen  keresztül  a  Fekete- 
tengerbe  torkol.  Hossza  750  km.  —  2.  Ny.-i 
vagy  lengyel  B.,  700  km.-nyi  hosszú  mellékfo- 
lyója a  Visztulának;  a  Kárpátok  K.-i  lejtőjén, 
Zloczow  falu  közelében  ered,  átfolyik  Orosz- 
Lengyelországba,  egyideig  a  határ  Oroszország 
és  Lengyelország  közt,  Usztilongnál  hajózhatóvá 
lesz  és  Novo-Georgievszknél  torkollik.  Csator- 
nák által  a  Nyemennel  és  Dnyeperrel  van  össze- 
kötve. 

Buga,  régi  magyar  személynév,  1.  Boga.  —  B., 
kisebb  gömbölyű  tárgyak,  különösen  ilyenforma 
termések  neve,  pl.  a  kender  fejéé,  a  fenyőtobozé. 
A  régibb  nyelvben  a.  m.  gvbacs.  —  Szem  bugája 
a.  m.  szemgolyó,  a  székelyeknél. 

Bugadarázs  (áUat),  1.  Gubacsdarazsak. 

Bugarszky  István,  kémikus,  szül.  Zentán  1868. 
Tanulmányait  a  budapesti  egyetemen  végezte.  Az 
állatorvosi  akadémián  a  vegytani  tanszók  mellett 
tanársegéd,  később  segédtanár  volt,  1898.  ny. 
rendkívüli  és  1903.  ny.  rendes  tanárrá  nevezték 
ki.  1894rben  a  budapesti  egyetemen  magántanári 
kéwsítést  nyert.  1899-ben  pedig  a  M.  Tud.  Aka- 
démia lev.  tagjává  választotta,  önálló  dolgoza- 
tainak legnagyobb  része  aM.  Tud.  Akadémia  ál- 
tal kiadott  Math.  és  Természettudományi  Értesí- 
tőben jelent  meg.  A  közeg  befolyása  a  reakcióse- 
bességre és  a  kémiai  egyensúlyállapotok  c.  müvét 
az  Akadémia  lv)05.  évi  nagygyűlésén  a  Lukács 
Krisztina  díjjal  tüntette  ki.  Több  tankönyvet  is  írt 
főiskolai  használatra,  ezek  közül  a  Liebermann 
Leóval  írt  Kémia  1908.  második  kiadásban  je- 
lent meg. 

Bugás,  a  párosodásra  gerjedő  sertések  hangja, 
de  átvitt  értelemben  a  nemi  ösztön  nyilvánulása 
és  a  párosodás  is. 

Bugasz,  földnyelv  a  csernomori  kozákok  terü- 
letén, a  Kubanszkoj  Limán  (Ki  ziltas-öböl)  bejára- 
tánál, a  Kercsi-szorostól  K.-re.  Erőssége  és  kikö- 
tője van.  Közelében  Szjennaja  falu  mellett  a 


BuardálAs 


régi  pontusi  királyság  korából  való  síremlékek 
láthatók. 

Bugát  PáZ,oi'vos,8zül.Gyöngyö8önl793ápr.l2., 
szegény  iparos  szülőktöl,megh.l865  júl.8.  Az  egye- 
temet Pesten  látogatta.  1819.  orvosdoktor,  1820. 
szemészmester  lett.  Több  éven  át  volt  tanársegéd, 
majd  bakabányai  t.  főorvos,  később  Selmecz-  ós 
Bélabánya  főorvosa  lett.  1824-ben  a  pesti  egye- 
temre hívták  meg  az  élettan,  kór-  és  gyógytan,  s  a 
gyógyszertan  tanárának.  1830-ban  akadémiai  r. 
taggá  választották.  24  évig  volt  egyetemi  tanár. 
1848-ban  a  honvédelmi  bizottság  Magyarország 
főorvosává  nevezte  ki,  1849.  követte  a  kormányt 
Debreczenbe.  Ezért  1850.  megfosztották  tanári 
állásától,  valamint  nyugdíjigényétől.  Ekkor  a 
magánéletbe  vonult  vissza  ós  nyelvek  tanulásá- 
val foglalkozott.  1860-ban  a  magyar  természet- 
tudományi társulat  újra  elnökóvó  választotta, 
mely  tisztet  haláláig  viselte.  Különös  érdemeket 
szerzett  magának  azzal,  hogy  megalakította  a 
Természettudományi  Társulatot;  a  magyar  orvo- 
sok és  természetvizsgálók  vándorgyűlésének  ö 
volt  kezdeményezője  (melynek  négy  gyűlésén  al- 
elnöke is  volt  és  Munkálatait  is  szerkesztette) ; 
lelkesedéssel  foglalkozott  az  orvosi  —  de  egyéb 
műszóknak  is  —  megmagyarosításával,  úgy 
hogy  magyar  orvosi  műszóink  nagy  része  tőle 
származik  s  bár  nagy  részük  hibásan  képzett  szó, 
annyira  meggyökeresedtek  a  magyar  orvosok  mű- 
nyelvében, hogy  már  szinte  kiirthatatlanok,  bár- 
mennyire igyekeznek  joggal  is  kiküszöbölésükön 
az  ortológus  nyelvészek.  1831— 48-ban  szerkesz- 
tette az  Orv.  Tárt  és  cikkei  ebben,  az  Akad.  Év- 
könyvben, a  Tudom.  Tárban  s  az  Akadémiai  Érte- 
sítőben jelentek  meg.  Része  volt  az  Akadémia 
Zsebszótára  szerkesztésében  is.  Munkái :  Disser- 
tatio  inaug.  medica  sistens  enkephalitidem  (Pest 
1818) ;  Az  egészséges  emberi  test  bonctudományá- 
nak alapvonalai  (Németből  Hempel  után,  1828) ; 
Hahnemann  Orgranow/a  (Homoeopathia.  Fordítás 
1830);  Magyar-deák  és  deák-magyar  orvosi  szó- 
könyv (Schedel  Ferenccel  1833);  Sebészség  (Che- 
Uus  után  f  ord.) ;  Tapasztalati  természettudomány 
(Tschamer  után  ford.);  Természettudományi  szo- 
halmaz  (Buda  1844),  ajánlva  Ferdinánd  király- 
nak, aki  a  szerzőt  gyémántos  gyűrűvel  jutalmazta 
meg  stb.  Műveinek  kéziratban  maradt  részét  a 
Magyar  T.  Akadémiára  hagyta.  V.  ö.  Bugát  Pál 
emlékezete.  Irta  Toldy  Ferenc  (Budapest  1865., 
Budapesti  Szemle  új  folyam  IL  köt.). 

Búgat  ás  a.  m.  sertések  párosítása. 

Bugavas,  a  kinyujtásra,  kikovácsolásra  előké- 
szített vastagabb  darab  vas. 

Bugázás,  1.  Len. 

Bugdálás  (ném.  stampfen,  ol.  beccheagiare, 
franc,  tanguer,  ang.  to  pitch).  A  hajónak  az  az 
ingadozása,  amely  a  hajó  hosszának  irányában, 
tehát  a  képzelt  kereszttengelye  körül  történik.  A 
tulajdonképeni  B.  abban  áll,  hogy  a  hajó  ezen 
ingadozása  közben  előrészével  mélyebbre  sülyed, 
mint  hátsó  részével.  A  hajónak  e  mozgása  a  hul- 
lámoktól ered,  melyek  a  hajó  elülső  vagy  hátsó 
részét  felemelik  és  ismét  sülyesztik.  Rövid  hajók 
erősebben  bugdálnak,  mint  a  hosszabbak,  amiért 
is  újabb  időben  az  oceánjáróhajókat  hosszabbra 
szokták  építeni,  hogy  ezáltal  egyszerre  több  hul- 


Busrdálö-rúd 


90    — 


Bugi 


lámot  szeljenek  ketté,  illetőleg  több  hullámtól 
támogattassanak.  Hibás  rakodás  által  a  hajó  szin- 
tén hevesebben  bugdál  ós  ezért  nehezebb  árú- 
csomagokat  inkább  a  hajó  közepe  táján  kell 
elhelyezni. 

Bugdáló-rúd  (nóm.  Stampfstock,  ol.  dolfi- 
nera,  franc,  arc-boutant  de  martingale,  ang. 
dolphin-striker),  a  béna  ághoz  hasonló  rúd,  mely 
egyik  végével  az  ormánytörzs  járomfájára  nehe- 
zedve, a  külső  és  belső  bugdáló-tarcsnak  kifeszí- 
tésére,  támogatására  szolgál.  L.  az  Árbocozatok 
képmelléklet  45.  ós  47.  számait. 

Bugdáló-tarcs  (nóm.  Stampfstag,  ol.martin- 
gala,  franc  és  ang.  martingale),  erős  kötelek, 
melyek  az  ormányderók  és  sudárszárat  a  hajó- 
homlok éle  illetőleg  befelé  ós  lefelé  tartják.  L. 
Bugdáló-rúd  és  az  Árbocozatok  képmelléklet  45. 
és  47.  számait. 

Bugeaud  (ejtsd:  büzsó),  Thomus  Bobért,  marquis 
de  la  Piconnerie,  Isly  hercege,  szül.  1784  okt. 
15.  Limogesben,  megh.  Parisban  1849  jún.  9. 
Még  I.  Napóleon  alatt,  1814.  lett  ezredes.  1831 
után  Lajos  Fülöp  újra  alkalmazta  mint  dan- 
dártábornokot;  1836.  Oranba  küldték  Abd-el- 
Kader  ellen.  Felszabadította  Tafnát  s  júl.  6.  a 
Szika  folyónál  legyőzte  Abd-el-Kader  seregét. 
Erre  altábornaggyá  léptették  elő.  1837  máj.  31. 
Abd-el-Kaderrel  a  taf nai  szerződést  kötötte  meg. 
1840— 47-ig  algériai  kormányzó  volt,  miközben 
1843.  tábornagy  lett.  1844-ben  Isly-nél  tejesen 
leverte  a  rabló  marokkói  törzseket.  A  franciák 
jogosan  neki  tudják  be  érdemül,  hogy  Algériá- 
ban a  francia  uralom  megszilárdult.  1849-ben 
a  nemzetgyűlésbe  választották,  ahol  a  szélső  jobb- 
párttal szavazott.  Algerben  és  Périgueux-ben 
szobrot  emeltek  neki.  Több  jeles  müvet  írt  (össze- 
gyűjtve megjelentek  Parisban  1883. :  Oeuvres 
militaires  du  Maréchal  B.  címen).  V.  ö.  Bour- 
nand,  Le  maréchal  B.  (1895)  ós  d'Idevüle,  ha- 
sonló című  müve  (3  köt.) ;  Ferrarid  G.,  La  colo- 
nisation  militaire  du  maréchal  B.  (Paris  1909). 

Bugenhagen,  Johann,  kit  kortársai  rendesen 
Dr.  Pomeranusnak  vagy  Dr.  Pommemek  nevez- 
nek, Luther  és  Melanchton  mellett  a  német  refor- 
máció legkiválóbb  harcosa,  szül.  Wollinban  148o 
jún.  24.,  megh.  1558  ápr.  20.  Greifswaldban  tanult 
s  1504.  a  treptowi  iskola  rektora  lett.  Luthernek 
Von  der  babylonischen  Gefangenschaft  c.  irata  ál- 
tal a  reformációnak  megnyeretvén,  1521.  Witten- 
bergbe ment.  Lutherhez  szoros  barátság  fűzte. 
Mellette  és  Melanchton  mellett  működött  Witten- 
bergben mint  egyetemi  tanár  és  lelkész.  1525-ben 
Zwingli  ellen  az  urvacsoráról  munkát  írt,  melyre 
Zwingli  durva  modorban  felelt.  Részt  vett  Luther 
bibliafordításában,  melyet  1535.  alnémetre  is  át- 
ültetett. Melanchtonnal  együtt  készítette  a  lip- 
csei interimet.  Számos  iratai  közül  kiemelendők : 
«Pomerania»,  Pomeránia  története,  melyet  Bo- 
leslaw  herceg  megbízásából  írt,  de  csak  halála 
után  sokkal  később  jelent  meg  nyomtatásban 
(Greifsw.  1728,  új  kiadás  Vogl-tól  u.  o.  1857) ; 
Kirchenordnung  für  die  Stadt  Braunschweig  című 
művét  Hánselmann  adta  ki  (Wolf enb.  1885),  míg 
Hamburg  egyházrendezését  Bertheau  (Hamburg 
1885),  levelezését  Vogl  0.  (Stettin  1888),  prédiká- 
cióit (Katechismuspredigten)  Buchwald  G.  (Leipz. 


1908).  V.  ö. :  Bellermann,  Johann  B.  (Berlin 
1859) ;  Vogt,  B.  (Blberf.  1868) ;  Zitzlaff,  Johann 
B.  (Wittenberg  1885) ;  H.  Hering,  Doktor  Pomo- 
ranus  J.  B.(Halle  1888);  G.  Geisenhof',BMiotheGa. 
Bugenhagiana  (1908) ;  Graepp,  Joh.  B.  ein  Le- 
bensbild  (Gütersl.  1897). 

Bugey(ejtsd.bttzsé),  Franciaországnak  az  Ain  és 
Rhone  között  fekvő  vidéke,  főhelye  Belley  (l.  o.). 

Bugge,  1.  Alexander,  norvég  történetíró,  B.  2. 
fla,  szül.  Krisztiániában  1870  dec.  30.  1903  óta 
szülővárosa  egyetemén  a  történelem  tanára. 
Nevezetes  a  vikingekről  szóló  nagy  munkája 
(1904—1906,  németül  is  megjelent  Die  Wikinger 
címen,  Halle  1906).  Német,  angol  és  norvég  nyel- 
ven ír  és  több  régi  norvég  tört.  kútforrást  adott 
ki.  Nevezetesebb  művei :  Die  nordeuropáischen 
Verkehrswege  im  frühen  Mittelalter  (Vierteljahr- 
schrift  für  Social-  u.  Wirtschaftsgesch.  IV.  köt. 
1906) ;  Contributions  to  the  history  of  the  Norse- 
men  in  Ireland  (Kristiania  1900) ;  Vesterlandenes 
inflydelse  paa  Nordboemes  og  sáriig  Normánde- 
nes  ydre  kultur  i  Vikingetiden  (u.  o.  1905). 

2.  B.,  Elseus  Sophtis,  norvég  filológus,  szül. 
Laurvikban  1833  jan.5.,megh.Krisztiániában  1907 
júl.  8.  Tanulmányait  előbb  hazája  fővárosában, 
majd  a  kopenhágai  ós  berlini  egyetemeken  vé- 
gezte. 1866-ban  a  krisztiániai  egyetemen  az 
indogermán  összehasonlító  nyelvtudomány  és 
óskandináv  nyelvek  tanára  lett.  Már  1858.  meg- 
kezdte a  régi  norvég  népdalok  kiadását  (Gamle 
Norske  Folkeviser).  Számos  értekezést  és  tudo- 
mányos munkát  írt  az  óskandináv  költészet  ter- 
mékeiről ós  sajtó  alá  rendezte  kritikai  kiadás- 
ban az  Edda  dalait  (1867).  A  skandináv  mítoszok 
keletkezéséről  azt  a  felfogást  hirdette,  hogy  azok- 
ban a  görög-római  vallási  mondák  elemei  és 
zsidó-keresztény  hagyományok  vegyültek  ger- 
mán képzetekkel  (így  németül  is  megjelent 
könyvében:  Studien  über  die  Enistehung  der 
nordischen  Götter  und  Heldensagen,  München 
1889).  Legtöbbet  köszön  a  tudomány  B.  tevékeny- 
ségének a  norvég  rúnák  és  rúnafeliratok  magya- 
rázata és  kiadása  terén  (Norges  Indskrifter  1891- 
töl).  Ide  vág  Runeskriftens  Oprindelse  (Krisztiánia 
1905)  c.  műve  is.  Nevezetesebb  munkái  még: 
Helge-digtene  i  den  áldre  Edda  (Kopenhága 
1896) ;  Norsk  sagafortoelling  op  sagaskrivning  i 
Irland  (Krisztiánia  1901)  stb. 

Buggy  (ejtsd:  böggi),  könnyű,  de  azért  erős 
szerkezetű  négykerekű  kocsi,  melynek  elülső  ke- 
rekei éppen  olyan  nagyok,  mint  a  hátulsók.  Min- 
dig csak  egy  lovat  —  rendesen  kitűnő  ügetőt  — 
fognak  eléje.  A  B.-ban  csak  egy,  nagyon  rit- 
kán két  ember  számára  van  ülőhely ;  amerikai 
eredetű  és  főleg  ügetőversenyben  használatos. 

Bugi,  vugi  v.  bonir  (maláji  nyelven  :  orang- 
bugi,  saját  tájszólásukon :  to-vugi,  ami  embert 
jelent).  Celebesz  DK.-i  csúcsán  Boni  tartomány- 
ban élő  maláj  néptörzs.  Erőteljes  zömök  test- 
alkatúak, nőik  meglepően  szépek,  tüzes  fekete- 
szemű ek,  kellemes  világosbarna  bőrűek  és  korom- 
fekete hajúak.  A  nők  társadalmi  helyzete  igen 
kedvező,  szépen  öltözködnek.  Vállalkozó  kereske 
dők  és  ügyes  tengerészek,  úgy  hogy  Új-Guineáig 
és  az  Aru-szigetekig  már  mindenütt  vannak  tele- 
peik, sőt  Borneo  K.-i  részén  új  B.  állam  van  ke- 


Busriardini 


-     91 


Bulla 


letkezöben.  V.  ö.  Matthes,  Boegineesche  Spraak- 
Kimst  (Haag  1875). 

Bugiaxdini,  Giuliano  di  Piero,  olasz  festő, 
szül.  14:70  jan.  29.  Firenze  egyik  elővárosában, 
megh.  1554;  febr.  16.  Firenzében.  Domenico 
Ghirlandaio  ós  Mariotto  Albertinelli  tanítványa, 
egyideig  Michelangelo  segédje.  Firenzén  kívül 
Rómában  (1508)  és  Bolognában  (1526-30)  mű- 
ködött. Legjellegzetesebb  müvei :  Szent  család  a 
luccai  Mansi  palotában  (1520) ;  Mária,  amint  gyer- 
mekét imádja  (a  berlini  Kaiser  Friedrich  Muse- 
umban),  s  Keresztelő  Szt.  János  a  milanói  S.  Ma- 
ria delle  Grazieben.  Figyelemreméltó  arcképe- 
ket festett,  így  a  Michelangeloét,  Vn.  Kelemen 
pápáét  és  Guicciardini  történetíróét. 

Bugio  (japán),  1.  Bawjo. 

Buglasz,  sziget,  1.  ííegros. 

Buglócz,  kisk.  Vas  vm.  felsőőri  j.-ban,  (1910) 
389  német  lak. ;  határában  Talheim  barnaszén - 
bánya  van  ;  u.  p.  és  u.  t.  Pinkafő. 

Búgó-csiga,  játékszer,  mely  vagy  pörgethető 
csigából  áll,  V.  madzagra  kötött  zsindely-darabból, 
mely  gyorsan  körülcsóválva,  búgó  hangot  ád. 

Bugojno,  város  Boszniában,  a  travniki  kerü- 
letben, a  Vrbasz  mellett.  Lakosainak  száma  (1910) 
1936,  kik  nagyobbrészt  róm.  katolikusok.  Járási 
székhely,  posta-  és  táviróhivatal.  A  helység  leg- 
főbb nevezetessége  az  1879.  L  Ferenc  József  ki- 
rály ezüstlakodalma  alkalmából  épített  r.  kat. 
templom  és  egy  új  mecset. 

Búgómü  V.  regál,  nyelvsípokból  készült  régi 
orgonaváltozat.  Ma  már  nem  használatos. 

Bugres,  1.  Botokndok. 

Bagnla  (állat),  a  mohállatokhoz  (Bryozoa)  tar- 
tozó állatnem.  Fajai  valamennyien  tengeriek  s  az 
európai  tengerekből  mintegy  hét  ismeretes. 

Bugulma,  város  Szamara  orosz  kormányzó- 
ságban, a  Bugulminka  folyó  mellett,  három  temp- 
lommal, jelentékeny  kereskedelemmel,  látoga- 
tott állatvásárokkal,  7577  lak. 

Bnguruszlán,  város  Szamara  orosz  kormány- 
zóságban, a  nagy  Volga-pusztán,  a  Kinél  folyó 
és  a  szamara-ufai  vasút  mellett,  12,141  orosz, 
kozák  és  tatár  lak.,  kik  a  volgamenti  lakosokkal 
és  a  puszta  népeivel  élénk  kereskedelmi  össze- 
köttetésben vannak.  Szeptember  elején  B.-ban 
népes  országos  vásár  van ;  közelében  több  ken- 
és aszfalt-forrás. 

Bugyelláris,  1.  Pugillares. 

Bugyfalva  (azelőtt :  Budest),  kisk.  Arad  vm. 
nagyhalmágyi  j.-ban,  (1910)  270  oláh  lak. ;  u.  p. 
Aesucza  p.  u.,  u.  t.  Acsucza. 

Bugyi,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  alsó- 
dabasi  j.-ban,  (1910)  3462  magyar  lak. ;  postahiva- 
tal ;  u.  t.  Kiskunlaczháza. 

Bugyikiala,  kisk.  Gömör  és  Kis-Hont  vm. 
rimaszécsi  j.-ban,  (1910)  199  tót  és  magyar  lak. ; 
u.  p.  Felsöbalog,  u.  t.  Rimaszombat. 

Bugyka  (Angustrum,  Angster),  német  hasas 
üveg,  ivóedény,  a  XIV— XVI.  sz.-ban  volt  hasz- 
nálatos. Nyaka  hosszú,  igen  vékony  és  rendsze- 
rint hajlott,  néha  többszörös  és  egymásba  fonott, 
de  a  kiöntönél  erősen  elszólesedik. 

Bugyogás  alatt  a  vadászok  a  nyirfajdkakas- 
nak  kora  tavasszal,  párzás,  ill.  dürgós  (1. 0.)  ideje 
alatt  ballható  hangját  értik. 


BuhaSa,  adók.  Modms-Piume  vm.  szluini  j.-ban, 
(1900)  869  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Valis  selo,  u.  t. 
Slunj. 

Bu-Hamara, marokkói  rónkövetelö,  rogi,  szül. 
1868  körül,  megh.  1909.  A  próféta  ivadékának^s 
az  előbbi  szultán  fiának  adván  ki  magát,  Mulej 
Mohammed  nevet  vett  föl  és  összeesküvést  szer- 
vezett a  szultán  ellen.  Elfogták,  de  csakhamar 
megszökött  és  Alegriába  menekült.  Innen  sikerült 
több  törzset  pártjára  vonnia  és  Zeluánban  való- 
ságos kormányzatot  szervezett,  adót  vetett  ki  és 
hadsereget  állított  fel,  amellyel  gyakran  intézett 
támadást  a  szultán  csapatai  ellen.  Ó  adta  el  a 
spanyoloknak  azokat  a  bányákat,  amelyek  miatt 
később  a  melillai  véres  harcok  törtek  ki.  1909-ben 
azonban  Mulej  Hafld  szultán  seregei  legyőzték, 
elfogták  s  Mulej  Hafld  kegyetlen  kínzás  után  ki- 
végeztette ;  állítólag  az  oroszlánok  ketrecébe  vet- 
tette. 

Bxúú,Ludwigvon,orvoa,  szül.Münchenben  1816 
jan.  4.,  megh.  u.  0.  1880  júl.  30.  1859-től  kezdve 
a  müncheni  egyetem  tanára  az  ált.  kórtanból  és 
kórbonetanból.  Munkái :  Lungenentzündung,  Tu- 
berculose  u.  Schwindsucht  (1872);  Mitteilungen 
aus  dem  path.  Institut  in  München  (Stuttgart 
1877).  Pettenkofer  és  Volt  társaságában  megala- 
pította a  Zeitschrift  f.  Biologie  (1845)  c.  lapot, 
amelyben  több  tudományos  értekezése  is  meg- 
jelent. 

Buhot  (ejtsd:  büó),  Fdix,  francia  rézkareoló  és 
festő,  szül.  Valognesban  (Manche  dópartement) 
1847.,  megh.  Parisban  1898.  Tanulmányait  Le- 
cocq  de  Boisbaudran,  Pils  és  Jules  Noel  műter- 
mében végezte.  1870-ben  a  Rollin-kollégium  rajz- 
tanára lett.  Nevét  különösen  a  finoman  kidolgo- 
zott, többnyire  tájképi  vagy  építészeti  motívu- 
mokat feltüntető  rézkarcai  tették  népszerűvé ;  a 
Szépművészeti  Múzeum  graflOcai  gyűjteményében 
is  több  lapját  őrzik.  Mint  könyvillusztrátor  is 
nevezetes. 

Bnhú,  a  nagy  fülesbagoly  (Buba  bubo  L.)  neve. 
L.  Baglyok. 

Buhuj  {Bagolyvár),  csontbarlang  Stájerlak- 
Anina  határában,  Krassó-Szörény  vmegyében  a 
Miinisihajáan  Ménes)  ésEhras  folyók  vízválasztó- 
jául szolgáló  lapos  fensíkon.  B  főüreg  mellett  egy 
kisebb,  alig  30  m.  mellékbarlang  tátong,  melynek 
cseppkődíszét  a  látogatók  összerombolták.  A  bar- 
lang nevezetességét  a  belőle  napfényre  került  bar- 
langi medve  (Ursusspelaeus  Blunb.)  koponyája,  de 
különösen  egy  havasi  kecskéé  (Capra  ibex)  teszik. 
A  havasi  kecske  Kárpátjainkból  rég  kiveszett  s  je- 
lenleg az  Alpok  3—4000  magaslatainak  olyan 
szurdokaiban  tengődik,  hol  az  évi  középhömérsék- 
let  átlag  0  fokon  felül  nem  emelkedik ;  holott  itt 
a  legközelebb  eső  Szemenik  csúcsa  sem  haladja 
meg  az  1455  m.-t.  V.  ö.  Téglás  Gábor,  A  Ba- 
golyvár nevű  csontbarlang.  Math.  és  természeti. 
Közi.  1883,  Xn.  köt.  1.  sz. 

Buhnrd  vagy  huhurt,  ónémet  lovagi  torna- 
játék. 

Buiatria  (gör.),  az  állatorvostannak  a  szarvas- 
marhák betegségeit  tárgyaló  része.L.  Állatorvos- 
tan. 

Bnila.  A  híres  nagyszentmiklósi,  vagyis  az  ú. 
n.  Attila-kincs  egyik  arany  csészéjén  egy  tisztán 


Bulla-tő —     92 

olvasható  görög  fölirat  van,  mely  BOITHAA  ós 
BOrTAOfA  zoapanokat  említi.  Az  egész  fölirat  át- 
írva így  hangzik :  -f-  Buéla.  zoapan.  Tesé.  Dyge- 
toigé.  Butául  zoapan.  Tagrogé.Étzigé  Taisé.  Bizo- 
nyos, hogy  az  említett  Buéla  ós  Butául  személy- 
nevek és  oly  személyeket  jelölnek,  kik  egy  bizo- 
nyos területnek  vagy  törzsnek  az  ispánjai,  zsu- 
pánjai voltak.  A  kincs  a  legújabb  felfogás  szerint 
a  Vin— X.  sz.-ból  való  s  vagy  az  avar  kagánokó 
V.  a  bolgár  Gelouó  v.  ivadókáó  Ajtoné  (Oclitum) 
volt.  Legvalószínűbb  az  utóbbi  eset  s  B.  azaz 
Béla  egy  X.  sz.-beli  magyar  v.  bolgár  törzsfőnök 
lehetett. 

Buila-tó  (Bullea-,  Bulla-tó),  gyönyörű  fekvésű 
tó  (2050  m.  magasságban)  a  fogarasi  havasokban, 
a  Negoj  közelében,  ABuila  menedókház,melyet  a 
Siebenbürgischer  Karpathenverein  épített,  a  tótól 
3  órányira  van.  A  Negoj  innen  mászható  meg. 

Building  societies,  1.  Benefit  building  so- 
cieties. 

Búin  (Piz  B.),  a  rháti  Alpok  Silvretta-esoport- 
jának  3316  m.  hegycsúcsa,  Svájc  ós  Vorarlberg 
határán,  szép  kilátópont,  az  Alp-egyletek  tagjai- 
nak síírűn  látogatott  helye. 

Buinszk,  kerületi  székhely  Szimbirszk  orosz 
kormányzóságban,  a  Karla  mellett,  mely  a  város 
alatt  a  Volgába  ömlő  Szvijagába  torkol,  (1900) 
4-216  lak.,  akik  felében  tatárok  és  földmívelök. 

Buirette,  Pierre  Laurent,  francia  drámaíró, 
1.  Belloy. 

Buisson  (ejtsd:  buiszon),  Ferdinánd  Edouard, 
francia  pedagógus,  szül.  Parisban  1841  dec.  20. 
1866— 70-ig  a  lausannei  akadémia  tanára  volt. 
1870-ben  a  háború  kezdetén  visszatért  Parisba  s 
az  ostrom  alatt  a  papságtól  független  árvaházat 
létesített.  1871-ben  népiskolai  tanfelügyelő  lett, 
1878.főfeiűgyelö,1879.osztályfőaközoktatásűgyi 
minisztériumban  s  1897—1906.  a  pedagógia  tanára 
volt  a  Sorbonneon.  Irt  jelentéseket  a  bécsi  és  flla- 
delfiai  iskolaügyi  kiállításokról,  számos  egyházi 
vonatkozású  és  pedagógiai  művet,  mint  pl.  La 
religion,  la  morale  et  la  science,  leur  conflit  dans 
l'éducation  contemporaine  (Paris  1900).  Kiadta 
a  Dictionnaire  de  pódagogie  (4  köt,,  2  pótk.  u.  0. 
1878—87)  ós  Répertoire  des  ouvrages  pédagogi- 
ques  du  XVL  sióele  (1886)  e.  müveket. 

Buisson  ardent  (növ.),  1.  Gotoneaster. 

Buitenzorg  (ejtsd:  baitenzorg,  maláj  nyelven  Bo- 
gor),  város  Jáva  szigetén,  59  km. -re  Batáviától, 
amellyel  vasút  köti  össze,  a  Szálak  vulkán  alján, 
egészséges  vidéken,  24,610  lak. ;  mint  Holland- 
India  főkormányzó  ja  ós  főtisztviselői  rendes  lakó- 
helyének van  fontossága.  Nevezetes  a  füvész- 
kertje, gazdasági  intézete  ós  1901.  alapított  zoo- 
lógiai laboratóriuma. 

Buj,  nagyk.  Szabolcs  vm.  dadái  felső  j.-ban, 
(1910)  3140  magyar  lak. ;  vasúti  állomás,  posta- 
hivatal ;  u.  t.  Gáva. 

Buja,  a  tenyószélet  gyors  fejlődése ;  erkölcsi 
értelemben  az  érzékeknek  való  kedvezés  a  szel- 
lemi élet  rovására.  Ez  utóbbi  értelemben  haszná- 
latos a  bujálkodás  szó  is. 

Bujafekély,  1.  Sanker- 

Buják,  kisk.  Nógrád  vm.  sziráki  j.-ban,  (1910) 
2260  magyar  lak.,  postahivatallal ;  u.  t.  Szi- 
rák.  Romokban   heverő  várának  délfelőli   fala 


Bujakór 


most  is  még  50  méter  magas.  Udvarán  igeu 
mély  négyszögű  kút  van  a  sziklába  vágva.  Al- 
bert király  1438.  Báthory  István  országbírónak 
adományozta.  1551-ben  Báthory  András  megerősí- 
tette, de  azért  már  a  következő  évben  a  budai 
pasa  öt  napi  ostrom  után,  miután  a  várbeliek  ki- 
szöktek, kézrekerí tette.  41  évig  volt  a  török  bir- 
tokában, míg  végre  1593.  Tieffenbach  Kristóf  és 
Pálffy  Miklós  visszavívták.  1655.  a  török  kezébe 
esett,  majd  gyors  egymásutánban  megint  magyar 
ós  ismét  török  uralom  alá  jutott,  de  ezúttal  Mur- 
tuzán  aga  csak  egy  éjjel  pihent  benne  :  másnap 
hajnal  hasadtával  felgyújtatta  s  pusztán  hagyta  a 
várat.  V.  ö.  Mocmry  Antal,  Nemes  Nógrád  vár- 
megyének esmértetése  (Pest  1826,  3.  k.  240—47). 

Bujakiűtés  az  ivarszerveken  (hólyagos  ki- 
ütés, bujakórság),  lovakon  ós  szarvasmarhákon, 
ritkán  egyéb  háziállatokon,  többnyire  a  közösülés 
által  közvetített  fertőzés  következtében  járványo- 
sán jelentkező  hevenyós,  jóindulatú  betegség. 
Nyálkás  kifolyás  mellett  a  hímvessző  makkján 
ill.  a  hüvely  falán  és  a  szeméremajkak  belső  felü- 
letén lencsényi,  egészen  borsónagyságú,  tiszta, 
sárga  savóval  telt  hólyagok  fejlődnek,  melyek 
felrepedése  után  lapos,  vörös  alapú  fekélyek  kép 
ződnek,  ez  utóbbiak  pedig  v.  fehér  hegedés  vissza- 
maradásával vagy  nyom  nélkül  begyógyulnak.  E 
helybeli  tünetek  mellett  az  állatokon  izgatottság 
(viszketegség,  sárlás,  a  hímvessző  merevedése, 
gyakori  vizelés),  továbbá  némelykor,  leginkább 
azonban  csak  elhanyagolt  esetekben,  aszomszédos 
részek  duzzadása  ós  láz  észlelhető.  A  betegség  első 
jelei  a  fertőzés  után  átlag  3—6  nap  múlva  mutat- 
koznak. A  betegség,  igen  ritka  kivételekkel,  3— 4 
hót  alatt  magától  is  gyógyul ;  megfelelő  kezelésre 
már  2  hót  alatt  is  beáll  a  gyógyulás.  Az  orvoslás  a 
beteg  részeknek  fertőtlenítő  és  összehúzó  szerek 
oldataival  (1— 20/0  timsó-  vagy  gálic-oldat,2— 3Vo 
karbololdat,  1 :  20(X)szublimátoldat)  való  mosások- 
ban és  tisztaságban  áll.  Az  állategészségügyi  tör- 
vény a  B.-t  a  hivatalból  jelentendő  betegségek  közé 
sorolja.  A  beteg  állatok  a  betegség  tartamára  a 
fedeztetéstől  eltiltandók;  nagyobb  mérvű  elterje- 
dése esetén  a  járványos  vidék  ló-  és  szarvas- 
marha-állományát hatósági  állatorvos  megvizs- 
gálni tartozik;  kisebb  terjedelme  esetén  a  jár- 
vány megszűntnek  nyilvánítható,  ha  egy  beteg 
állat  sincs  többé  a  községben  és  a  fertőtlenítés 
megtörtént; nagyobb  elterjedése  esetén  csak  ak- 
kor, ha  a  legközelebbi  fedeztetósi  idény  előtt 
megejtett  vizsgálat  az  illető  vidéken  beteg  álla- 
tot nem  talált. 

Bujakór,  a  szifllis  betegségnek  helytelen  ma- 
gyar neve,  melyet  a  régebben  használatos  francu 
helyett  a  nyelvújítás  korában  csináltak  a  cchány- 
szókelós»,  aagyvízdag))  stb.  mintájára.  B  név  de- 
ferál  annak  a  már  1506.  megdöntött  nézetnek, 
hogy  a  szifllis  az  emberek  bujaságának  ered- 
ménye, nem  pedig  fertőző  folyamat.  A  nép  hité- 
ben napjainkig  élt  e  tévedés  CLmtseuche,  vénuszi 
nyavalya,  venerikus  betegség  stb.)  ós  okozott 
mérhetetlen  kárt  a  közegészségügynek,  mert  az 
emberek  megvetésre  méltónak  tartották  a  szifi- 
Uses  beteget,  aminek  eredménye  azután  a  beteg- 
ség eltitkolása  ós  annál  nagyobb  elterjedése  lett. 
Ennek  a  fikciónak  hódoltak  a  legújabb  időkig  az 


Bujakóros  bélfekély 


—     93     — 


Buk 


ú.  n.  betegsegélyzö  pénztárak  is,  amikor  a  szi- 
ttlises  betegtől,  akit  különben  támogatni  lettek 
volna  kénytelenek,  megtagadták  a  segélyt.  L. 

Szifilis. 

Bajakóros  bélfekély,  bujakóros  izületi  gyula- 
dás,  bujakóros  koszorú,  1.  Szifilis. 

Bojalance,  kerületi  székhely  Cordoba  spanyol 
tartományban,  közel  a  Guadaiquivir  balpartjához, 
<i9oi)  10,756  lak.,  kéttornyú  régi  kastéllyal,  ame- 
lyet a  X.  században  lU.  Abdurrahman  építtetett, 
posztó-  és  köedénygyártással. 

Bujálkodás,  1.  Buja. 

Bajánháza,  kisk.  Szatmár  vm.  szinyér váraljai 
j.-ban,  (1910)  755  oláh  lak. ;  u.  p.  Bikszád,  u.  t. 
Szinyérváralja. 

Bojár  (állat),  a  búbos  vöcsök  népies  neve.  L 
Vöcsök. 

Bajasenyv,  1.  Szifilis. 

Bajavica,  adók.  Pozsega  vm.  pakráczi  j.-ban, 
<i9oo)  283  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  Lipik,  u.  t.  Ku- 
kimjevac. 

Bujdos,  kisk.  Szolnok-Doboka  vm.  csákigor- 
bói  j.-ban,  (i9io)  517  oláh  lak.,  u.  p.  Alparét,  u.  t. 
Pánczélcseh. 

Bujdosó-csalán  (növ.),  1.  Ballota. 

Bűje,  város  Isztria  tartományban,  a  parenzoi 
kerületben,  9  km.-re  a  tengertől,  járásbírósággal, 
(1910)  3108,  mint  község  6991  olasz  lak. 

Bujidák  (arab.  buveihidák),  mohamedán  (siita) 
perzsa  uralkodó  család.  Alapítója  Bujeh.  Há- 
rom fia  megszerezte  (9.34),  a  Fárs  és  (935)  a 
Média  feletti  hatalmat.  A  legifjabb  pedig  elfog- 
lalta Bagdadot  és  arra  kényszerító  Muktaíl  kha- 
lifát,  hogy  az  Bmir-al-Omara  hatalmát  és  a 
«Mo'izz-ed  daula»  kitüntető  jelzőt  reá  ruházza 
(94-5).  Ad  ud  daula  949— 83-ig  vitt  vaskezü  ural- 
mat úgyszólván  egész  Perzsia  felett ;  de  utódai 
egymásközt  meghasonolván,  uralmukat  elvesz- 
tették. Miután  előbb  (1029)  Mahmud,  Ghazna  ura, 
tizedelte  meg  birtokaikat,  Tughrul  bég  (szeldzsuk) 
bevette  Bagdadot  magát  s  véget  vetett  a  B.  ha- 
talmának (1058).  V.  ö.Mirchond,  Geschichte  der 
Sultane  aus  dem  Geschlechte  B.,  perzsául  és  né- 
metül ;  kiadta  Wüken  (Berlin  1835). 

Bujinja,  adók.  Zágráb  vm.  dvori  j.-ban,  (i9oo) 
380  horvát-szerb  lakossal,  u.  p.  Divusa,  u.  t.  Vo- 
linja. 

Bajnyik,  1.  Bojnyik. 

Bujórigó  (állat),  1."  Crateropus. 

Bujtás,  a  szőUö  szaporításának  egyik  módja  s 
abból  áll,  hogy  az  egy  éves  vesszőt  lehajlítjuk  a 
föld  alá  25—35  cm.  mélyen  úgy,  hogy  vége  egy- 
két szemmel  a  talaj  felszíne  fölött  álljon.  A  földbe 
lehúzott  vessző  nyáron  át  gyökeret  ver  s  a  jövő 
tavasszal  az  anyatőkéről  levágva,  a  maga  gyö- 
kerein él  tovább.  A  közönséges  B.  célja  hiányzó 
tőkék  pótlása,  amikor  a  lebujtott  vesszőt  a 
hiányzó  tőke  helyén  kell  a  föld  színe  fölé  hozni. 
A  por-B.  célja,  hogy  nagyobb  termést  érjünk  els 
az  anyatőkét  se  erőltessük  meg,  miután  a  lebuj- 
tott vessző  maga  is  gyökeret  vervén,  hozzájárul 
a  nagyobb  termés  kifejlesztéséhez.  A  por-B. -t  a 
sorok  között  húzzák  fel  s  a  következő  tavasszal 
minden  por-B.  mint  erőteljes  gyökeres  vessző 
használható.  A  kör-B.  az,  amidőn  a  tőke  összes 
vesszőit  lebujtják  a  tőke  körül.  Célja  tisztán  sza- 


porítás. Ugyanaz  a  célja  az  ú.  n.  kinai  B.-nak  is, 
amidőn  a  sekélyen  földbe  takart  vesszőt  hullámo- 
san fektetik  le,  hogy  minél  több  rügye  kihajtson 
s  egyszersmind  gyökeret  vervén,  kiszedés  után 
eldarabolják  s  ily  módon  3—4,  sőt  több  gyökerös 
vesszőt  nyernek.  Nehezen  gyökerező  vagy  érté- 
kes fajták  szaporításánál  alkalmazzák. 

B.,  a  hajósoknál  a  kötélnek  mindennemű 
könnyebben  oldható  kötése ;  egyik  ágnak  a  má- 
sikba be-  v.  átdugása. 

Bujtási  számla,  az  erdőgazdaságoknál  fordul 
elő.  Ezen  számlán  tartják  nyilván  a  kivágásra 
kerülő  erdő  értékét,  a  kivágás  költségeit,  nem- 
különben az  előállított  faanyag  és  erdőtermékek 
napi  értókét.  A  számlán  mutatkozó  egyenleg  csak 
az  tizem  teljes  befejezte  után  adja  a  veszteséget 
vagy  a  nyereséget,  aszerint,  amint  a  tartozó  v. 
a  követelő  oldal  a  nagyobb. 

Bujtató  néven  ismeretes  a  vesszőkből,  ágak- 
ból, sásból,  kákából  v.  csatéból  mesterséges  úton 
készített  egyszerű  fal,  sövény,  födeles  építmény, 
továbbá  ugyancsak  mesterséges  úton  készített 
földhányás  vagy  gödör,  valamint  a  természetben 
kínálkozó  fatörzs,  bokor,  bozót  vagy  kiálló  szikla, 
mely  arra  alkalmas,  hogy  mögötte  a  vadász  a 
feléje  közelgő  vad  elől  elrejtőzzék.  A  különböző 
B.-k  között  nevezetesebb  szerepet  játszanak  a 
vadászatban  a  lesőgödrök,  magasan  álló  B.-k  v. 
magas  lesek,  leső  és  bagolykunyhók. 

Bujtófa,  fölül  fogantyúnak  alkalmas  alakban 
meggörbült,  alul  hegyes,  esetleg  megvasalt  fada- 
rab, mellyel  a  földbe  lyukat  csinálnak,  hogy  abba 
kicsiny,  gyökeres  csemetét,  palántát  vagy  bujtó- 
ágat,  dugványt  ültetni  lehessen.  Más  néven  fur- 
dancs  v.  ültetőfa. 

Bujtogatás,  1.  Felbujtás. 

Bujtur,  kisk.  Hunyad  vm.  hunyadi  j.-ban,  (i9io) 
234  oláh  lak. ;  Erdély  leggazdagabb  kövülettelepe 
(mediterrán  korú  csigák,  korallok  ós  echínusok). 
ü.  p.  és  u.  t.  Vajdahunyad. 

Biijxúi,bulyuk,aXWl.  sz.-beli  magyar  nyelvben 
szakaszt;  hadosztályt,  csapatot  jelentett.  A  hódolt- 
ság korabeli  haderő  egyes  szakaszainak  elneve- 
zése révén  került  az  akkori  magyar  szókincsbe. 
Az  egyes  B.-ok  élén  a  B.  basa  vagy  más  néven 
szer-B.  állott.  Az  alapjául  szolgáló  török  szó 
feótó/cwe/rhangzik.E  kifejez  éselváltoztatottalakja 
amellett  szól,  hogy  a  délszláv  nyelvek  révén  ke- 
rült a  nyelvünkbe. 

Buj  Tikdere,  1.  Böjükdere. 

Bujuruldn,  szószerint  azt  jelenti  törökül :  meg- 
parancsoltatott. Olyan  írás  v.  rendelet  neve,  me- 
lyet a  szultán  szokott  alattvalóihoz  vagy  a  hiva- 
talos közegekhez  intézni.  Előkelőbb  európai  uta- 
zók rendesen  ily  B.-val  vannak  ellátva,ha  a  török 
birodalomban  utaznak  és  e  rendelet  mindennemű 
erkölcsi  és  anyagi  segély,  mindenekfelett  pedig 
lovak  és  katonai  kíséret  megkövetelésére  jogo- 
sítja őket. 

Buk,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban,  (i9oo) 
700  horvát-szerb,  cseh  és  német  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Pletemica. 

Buk,  város  Poroszország  Posen  kerületében,  a 
frankfurt-poseni  vasút  mellett,  (i905)  3672  lak.,  két 
kat.  ós  egy  ev.  templommal,  cipő-  és  bútorgyár- 
tással. 


Buka 


—     94    — 


Bukás 


Buka,  a  két  német  Salamon-sziget  egyike,  a 
DK. -re  fekvő  Bougainville-szigettöl  a  B.-csatorna 
választja  el ;  sűrft  lakossága  szorgalmas,  a  Vil- 
mos császár-földön  mint  munkásokat  nagyra  be- 
csülik. 

Bukamsin,  tuniszi  aranypénz  =  50  piaszter 
=  28-67  K. 

Bukanálás  (franc,  boucanier),  a  húsnak  lassú 
tűzön  való  pirítása.  A  szó  eredetileg  a  brazíliai 
bukan  szóból  ered,  mely  alatt  a  benszülöttek  azt 
a  rostélyt  értették,  amelyen  a  húst  sütötték.  Bou- 
canier-nek  nevezték  azután  a  santo-domingói 
franciákat,  kik  a  hússütósnek  ezt  a  módját  hasz- 
nálták. Később  a  bukanok  alatt  mindenféle  csa- 
vargókat értettek,  a  nyugatindiai  tenger  kalózait, 
akik  a  XVII.  sz.-ban  különösen  a  spanyol  hajó- 
kat ós  spanyol  városokat  fosztogatták.  Minthogy 
francia  védnökség  alá  helyezkedtek,  egyre  félel- 
mesebb lett  a  hatalmuk.  Nevezetesebb  vezéreik 
voltak :  Nau  Olonais,  aki  Venezuelát  és  Maracai- 
bót  fosztotta  ki ;  az  angol  származású  Morgan, 
aki  1670.  Panamát  is  elfoglalta ;  az  ostendei  szár- 
mazású Van  Horn,  aki  más  kalózkapitányokkal 
egyesülve,  6  hajóval  ós  1200  emberrel  támadta 
meg  Veracruzt  és  17  spanyol  hadihajó  közt  bán- 
tatlanul elvitorlázott.  A  parti  városok  kénytele- 
nek voltak  nagy  sarccal  megmenteni  magukat  a 
kalózok  fosztogatásától.  A  párisi  Gramont,  aki 
Mexikót  is  megsarcolta,  1697.  Cartagenánál  az 
egyesült  angol-hollandi  hajóhadtól  súlyos  vere- 
séget szenvedett,  hajói  majd  mind  megsemmisül- 
tek, 8  ettől  fogva  a  bukanok  apránkint  elszéledtek 
8  eltűntek. 

Bukaramanga,  város,""!.  Bucaramanga. 

Bukarest  (Bucuresci,  ejtsd:  bakurest),  Románia 
fő-  és  székvárosa  (1.  a  mellékelt  tervrajzot),  a 
Dimbovica  két  partján,  88  m.  tengerszinfeletti 
magasságban,  44o26'  é.  sz.,  26''7'  k.  h.,  a  buda- 
pest-brassó-  (vagy  orsova)-konstantinápolyi  és  a 
lemberg-küsztendzsei  stb.  vasút  vonalán.  Termé- 
keny síkságon  terül  el  (területe  50  km^),  a  Duná- 
tól É.-ra  68  km.  és  a  Fekete-tengertől  Ny.-ra 
280  km.  távolságra.  A  Filaret  pályaudvar  vagy  a 
Metropolia  magaslatáról  tekintve,  csinos  képet 
nyújt  a  város  modem  épületeivel,  kertjeivel  és 
kupoláival;  nyugat-európaias  jellegét  kevéssé 
érinti  a  szűk  és  kanyargós  utcáknak  itt-ott  még 
keleties  hangulata.  A  jelentéktelen,  nyáron  ki- 
száradó folyón  át  14  híd  vezet.  Főbb  útvonalai 
a  villamvilágításos  Boulevardok  ;  a  Calea  Vic- 
torieí  (a  királyi  palotával  és  a  nemzeti  színház- 
zal) ;  a  Strada  Lipscani  és  az  előkelő  kocsikorzó- 
jukról nevezetes  Chaussée-k.  Középületei  közül 
kiválnak  még :  az  egyetem  Joan  Heliade  tudós 
szobrával,  az  akadémia,  a  régi  Coltza-,  Branco- 
vanu  és  a  katonai  kórház,  2  vásárcsarnok,  nem- 
zeti bank ;  száznál  több  román  temploma  közül 
pedig  a  Metropolia  (179-3)  az  érseki  rezidenciával, 
a  Radu  Voda  templom  (1568)  és  a  még  régibb 
Bucur  kápolna,  amelyről  állítólag  a  város  nevez- 
tetett. Kertjei :  a  Parcul  Regala  Carol  I ;  a  szép, 
nagykiterjedésű  Cismigiu-kert,  vízeséssel ;  a  Cot- 
roceni  park,  a  trónörökös  palotájával;  a  bota- 
nikus kert.  Modem  villamosvasúti  közlekedés  van 
a  városban.  B.-et  18  erőd  veszi  körül  (épült  1885— 
1895-ig) ;  az  erődítmények  72  km.-es  körben  öve- 


zik a  várost.  Éghajlaiát  a  nagy  hőmérsékleti 
szélsőségek  (— 30o-tól  +40'>-ig)  jellemzik.  Lafeoó'- 
sága  a  XVI.  sz.-ban  100,000  körül,  1713-ban 
50,000  körül,  1890-ben  220,000, 1899-ben  282,071, 
1906-ban  287,-328,  1909-ben  297,843.  Ebből  mint- 
egy 200,000  román,  a  többi  idegen  (és  pedig 
osztrák  és  magyar  —  nagyobbrészt  magyar  — 
40,000 ;  német  4000,  török"4000,  görög  2000,  fran- 
cia 1000,  olasz  600,  svájci  500,  orosz  1000,  bolgár 
1000,  szerb  300,  néhány  ezer  cigány  és  végül 
mintegy  40,000  meg  nem  jelölt  illetékességű  ide- 
gen, többnyire  zsidó.  Vallás  szerint  kb.  200,000 
gör.  kel. ;  a  többi  felerészben  keresztény,  fele- 
részben izr. ;  a  mohamedánok  száma  4— -500 
körül ;  ugyanennyi  a  lippován  (1.  o.).  Ipara  idáig 
inkább  csak  a  kisipar  (cipő,  ruha,  szőrme  stb.), 
újabban  a  gyáripar  is  (liszt,  sör,  szappan,  gyertya, 
tégla,  vasárúk)  fejlődőben.  Kereskedelem  teMn- 
tetében  az  országnak  igazi  középpontja.  Jelen- 
tékeny bankjai  vannak.  Kulturális  intézetei :  az 
1864.  alapított  egyetem,  számos  alsófokú  és  kö- 
zépiskola, magyar  iskolák  mintegy  2000  tanuló- 
val, szakiskolák,  művészeti  és  iparművészeti  is- 
kola, zenekonzervatórium,  hadi  iskola,  technika 
stb. ;  tudományos  akadémia  (szép  gyűjtemény  és 
könyvtárral) ;  földtani,  meteorológiai,  botanikai, 
kémiai  és  bakteriológiai  intézet,  földrajzi  társaság, 
magyar  egyesület,  múzeum,  állat-  és  növénykert 
stb.  Kórházaiban  az  ápolás  ingyenes.  B.  szék- 
helye a  román  királynak,  a  szenátusnak  és  ka- 
marának, minisztériumoknak,  a  diplomácia  kép- 
viselőinek, a  legfőbb  fölebbviteli  bíróságnak  ós 
egyéb  országos  hivataloknak,  gör.  kel.  érsekség- 
nek. A  város  alapítását  a  monda  szerint  egy 
Bucur  nevű  pásztornak  tulajdonítják ;  a  krónikák 
a  XlV.sz.-ban  említik  először.  Ettől  az  időtől  fogva 
a  XVII.  sz.  végéig  B.  és  Térgoviste  fölváltva  vol- 
tak fővárosok ;  1698.  aztán  végleg  B.  lett  az  or- 
szág fővárosa.  1738.,  1794.  és  1812.  a  pestis,  1793. 
és  1802.  földrengés,  1804.  tűz  és  a  következő  két 
évben  árvíz  pusztította.  1812  máj.  28.  itt  kötöt- 
ték a  török- orosz  békét,  amely  szerint  utóbbi 
megkapta  Besszarábiát.  1861-ben  Oláhország  és 
Moldva  egyesülése  után,  B.  Románia  fővárosa 
lett.  1906-ban  Carol  I.  király  uralkodásának  40 
éves  fordulóját  kiállítással  ünnepelte  meg  a  vá- 
ros. V.  ö.  Meyers  Reiseführer,  Türkéi,  Rumanien 
stb.  (7.  kiad.,  Leipzig  1908) ;  Kraus,  Rumanien 
und  B.  (Leipzig  és  B.  1896).  L.  még  Románia. 

Bukaresti  béke,  1.  Románia  (története). 

Bukaresti  nemzetközi  tanács,  1.  Duna. 

Bukás.  Alakilag  az  1881.  XVII.  t.-c.  (csődtör- 
vény) 1.  §-a  értelmében  arra  nézve  következett 
be,  aki  ellen  a  csődbíróságnál  csödnyitást  elren- 
delő határozatot  függesztettek  ki.  A  kifüggesztés 
napjától  kezdve  az,  aki  ellen  a  bíróság  a  csődöt 
elrendelte,  vagyonbukott.  Anyagilag  a  B.  a  va- 
gyon összeomlását  jelenti,  minek  következtében 
az  adós  tartozásainak  kifizetésére  képtelenné  vált. 
Ha  a  vagyonbukott  a  B.-t  hitelezőinek  megkáro- 
sítása céljából  szándékosan  csalárd  tettével,  avagy 
—  habár  károsítási  célzat  nélkül  —  gondatlan- 
sággal idézi  elő,  a  B.  büntethető vé  válik.  A  B. 
büntethetőségének  alapja  a  hitelezők  károsodását 
okozó  vagyonhiány.  Büntethető  B.  tehát  csak 
akkor  létesülhet,  ha  a  vagyonbukott  tartozásai  a 


BUIvAREST  (BUCURESCÍ). 


JíEVAI-ZJiXlKOJSr. 


HEVAJ-MARTO  GRÁFIA. 


1 


Bukás 


—    95     — 


Bukkari 


csőd  megnyitása  idején  létező  vagyon  értékét 
felülmúlják.  Ennyiben  a  büntethető  B.  lényege- 
sen különbözik  a  csődtől  (1.  o.),  mely  akkor  is 
megnyitandó,  ha  a  kereskedő,  vagy  kereskedelmi 
társaság  fizetéseit  megszünteti,  tehát  vélelmezett 
fizetési  képtelenség  okából  is,  holott  a  tartozások 
a  létező  vagyont  esetleg  nem  is  haladják  meg  s 
a  hitelezők  károsodása  sem  tog  szükségkép  be- 
következni. A  büntetendő  B.-ról  először  rendel- 
kező 1807.  XII.  t.-c.  úgy  a  nemes,  mint  a  nem 
nemes  vagyonbukottat  bűntársaival  együtt  mint 
tolvajt  büntette.  A  csődületről  szóló  1840.  XXII. 
t.-c.  szerint  hamissággal  párosult  B.  alanya  bárki 
lehetett,  mlg  a  vétkes  B.-t  csak  kereskedő  követ- 
hette el.  A  btk.  416.  §-a  szerint  vétkes  B.-t  is 
bárki  követhet  el,  kivéve  a  414.  §  4.  pontjában  és 
a  416.  §2—3.  pontjaiban  a  kereskedelmi  köny- 
vek vezetésével  kapcsolatosan  megjelölt  cselek- 
ményeket, mulasztásokat.  A  414.  §  szerint  a 
csalárd  B.  bűntettét  követi  el  a  vasyonbukott, 
ki  azon  célból,  hogy  hitelezőit  megkárosítsa,  1. 
vagyonához  tartozó  értéktárgyat  elrejt,  félretesz, 
értéken  alul  elidegenít,  elajándékoz,  vagy  őt  ese- 
lekvőleg  megillető  követelést  elenged,  eltitkol, 
vagy  valótlan  követelést  kifizet ;  2.  oly  adósságot 
V.  kötelezettséget  valónak  ismer  el,  mely  egész- 
ben vagy  részben  valótlan ;  3.  egy  vagy  több  hi- 
telezőjét kielégíti,  zálog-  vagy  megtartási  jognak 
engedélyezése,  vagy  vagyona  valamely  részének 
átengedése  által  kedvezményben  részesíti;  4. 
kereskedelmi  könyveket,  ha  a  törvény  azok  ve- 
zetésére kötelezte,  nem  vezetett,  vagy  azokat  meg- 
semmisítette, vagy  elrejtette,  hamisan  vezette, 
vagy  akkóp  változtatta  m^,  hogy  azokból  cse- 
lekvő és  szenvedő  állapota  vagy  üzletének  fo- 
lyama ki  nem  deríthető.  A  csalárd  B.-t  megálla- 
pító cselekmény  nemcsak  a  csőd  megnyitása  előtt, 
hanem  azután  is  követhető  el.  Ha  a  414.  §-ban 
meghatározott  cselekmények  valamelyikét  a  hi- 
telezők megkárosítása  céljából  az  a  fizetési  kép- 
telenségbe jutott  adós  követi  el,  aki  ellen  a  csőd 
akár  azért,  mert  csak  egy  hitelezője  van,  akár 
azért,  mert  vagyona  a  csőd  költségeinek  fede- 
zésére elégtelen,  ki  sem  mondatott:  a  cselek- 
mény a  387.  §  szerint  csalás.  A  416.  §  szerint 
vétkes  B.  vétségét  követi  el,  aki  1.  fizetésképte- 
lenségbe pazarlása,  gondatlan  üzletvezetése,  tőzs- 
dejáték, vagy  oly  merész  tizletek  által  jutott, 
melyek  rendes  üzletköréhez  nem  tartoznak ;  2. 
a  414.  §  4.  pontjában  megjelölt  valamelyik  cse- 
lekményt nem  azon  célból  követte  el,  hogy  vala- 
mely hitelezőjét  megkárosítsa ;  3.  kereskedelmi 
könyvek  (1.  o.)  vezetésére  kötelezve,  cselekvő  és 
szenvedő  állapotáról  évenként  rendes  mérleget 
nem  készít;  4.  miután  fizetési  képtelenségét  tudta, 
vagy  tudnia  kellett,  új  adósságokat  csinált,  vagy 
a  csődkérvóny  beadásának  elmulasztása  által  al- 
kalmat szolgáltatott  arra,  hogy  vagyonára  egy 
vagy  több  hitelezője  zálog-  vagy  megtartási  jo- 
got nyerjen.  A  fizetési  képtelenség  általában  ak- 
kor forog  fenn,  ha  az  adós  tartozásai  vagyonát 
meghaladják.  Kereskedőé  és  kereskedelmi  társa- 
ságé ellenben  akkor,  midőn  fizetéseit  megszün- 
teti. Ha  kereskedelmi  társaság  vagy  egylet  va- 
gyona ellen  nyittatik  csőd,  a  csalárd  B.  büntette, 
vagy  a  vétkes  B.  vétsége  esetében  a  bűnösség  az 


üzlet  vezetésével  megbízott  azon  személyeket 
terheli,  kik  a  büntetendő  cselekményt  elkövették 
(417.  §).  A  csalárd  B.  büntetése :  5  évig  terjedhető 
fegyház,  de  ha  az  okozott  kár  4000  koronát  túl 
nem  halad,  3  évig  terjedhető  börtön,  a  vétkes 
B.é  2  évig  terjedhető  fogház.  Csalárd  B.  eseté- 
ben hivatalvesztés  és  politikai  jogok  gyakorlatá- 
nak felfüggesztése,  vétkes  B.  esetében  pedig  hi- 
vatalvesztés is  állapítandó  meg.  Okozott  kár  alatt 
azt  a  kárt  kell  értenünk,  amelyet  a  hitelezők  a 
bűntett  következtében  szenvednek.  A  bűnvádi  el- 
járás a  törvényszék  hatáskörébe  tartozik. 

Bukdálás,  1.  Bugdálás. 

Bukei  horda,  a  belső  kirgizek  (1.  o.)  «kitsi- 
dzsus))  ága,  mely  a  Volga  balpartján,  az  asztra- 
káni  kormányzóságban  tanyáz.  Szabad  területük 
92,144  km»,  számuk  alig  300,000.  Nyáron  no- 
madizálnak,  télre  falvakba  húzódnak.  Saját  törzs- 
főnökei kormányozzák,  bár  teljesen  orosz  befolyás 
alatt.  Fővárosuk  a  khán  szállása,  azaz  oroszul 
Chanskaja  stavka  néven  ismeretes. 

Bnken,  azaz  Bükén,  Bökény  v.  Bekény,  Ár- 
pád-kori magyar  személynév  és  nemzetségnév. 
Buquennek  nevezték  a  Szt.  István  korabeli  nyitrai 
főispánt.  A  Xni.  sz.  elején  élt  Buken  ispán,  a 
Huntpázmán  nemzetség  cseklészi  ágából,  ki  Hl. 
Béla  Erzsébet  nevű  unokáját  vette  nőül.  Pia, 
Cseklészi  Buken  1260—90  körül  élt.  Az  Aba  nem- 
zetség debrei  ágából  1255.  egyszerre  két  B.  nevű 
is  ismeretes,  az  egyik  Mokián  fia,  és  az  1286-iki 
nádor,  Mokián  apja ;  a  másik  nagy-olaszi  Opuz 
fia  és  Csaba  testvére. 

Bukephala,  ókori  város  Indiában,  a  Hydaspes 
partján,  a  mai  Darapur  környékén ;  Nagy  Sán- 
dor Poros  király  fölött  aratott  győzelme  emlékére 
alapította  és  a  csatában  elesett  kedves  harci  mén- 
jéről, Bukephalasról  nevezte  el.  A  város  még  az 
indoskytha  korban  is  virágzott. 

Bukephalas  (így  is  Bukephcdos,  lat.  Biicepha- 
Im),  Nagy  Sándornak  híres,  csak  általa  megfé- 
kezett lova,  melynek  nevére  Indiában,  a  Hydas- 
pes mellett,  Bukephala  városát  (1.  o.)  alapította. 

Bukevje,  adók.  Zágráb  vm.  nagygoriczai 
j.-ban,  (1900)  1059  horvát-szerb  lak.;  u.  p.  Orle, 
u.  t.  Velika  Gorica. 

Bukfenc.  Ha  az  ember  kezén,  karján,  fején  v. 
a  hátán  fordul  át  testének  szé  ességi  tengelye  kö- 
rül: B.-et  vet.  Ha  a  B.-t  erőteljes  elugrás  után, 
vagy  a  hintázásnál  az  elő-  vagy  hátlendületnél 
végezik,  úgy  halálugrásnak,  scdto  mortale,  salto- 
nak  nevezik.  E  módja  a  B.-nek  drktiszi  gya- 
korlat. 

Bukhara,  1.  Bokhara. 

Bukin,  kisk.  Krassó- Szörény  vm.  karánsebesi 
j.-ban,  most  Bökény  (l.  o.). 

Bnkini  lecsapoló  -  társulat.  Alakult  1888. 
Bukin  és  Plávna  közs.  határában  (Bács-Bodrog  vár- 
megyében) a  Duna  egyik  ármentesített  holt  ka- 
nyarulatának lecsapolása  céljából.  A  mélyen  fekvő 
1 1 28  katasztr.  hold  nagyságú  területről  28*59  km. 
hosszú  csatorna  és  egy  gőzszivattyu  vezeti  le  a 
vizet.  1905.  végéig  befektetett  építéstőkóje  62,332 
K.  Székhelye  Bukin  (most  Dunabökény). 

Bukkari  (Buccari,  Bakar),  sz.  kir.  város Mod- 
rus-Fiume  hor%'^át-szlavonországi  vármegyében, 
(1900)  434  házzal  és  1870  horvát-szerb  lak.  (közte 


Bukkefjord 


—    96     - 


Bűkor 


csak  2  magyar).  B.  az  Adriai-tenger  B. -öblének, 
ezen  hegyektől  körülvett  s  a  nyilt  tenger  hul- 
lámverésétől elzárt  gyönyörű  hegyi  tóhoz  ha- 
sonló medencének  legbelsőbb  szögletében,  mere- 
dek hegylejtön,  félkörben  gyönyörűen  fekszik. 
Apró  házai  festői  rendetlenségben  épültek,  zig- 
zugosmeredek  utcáinak  és  sikátorainak  útvesztő- 
jében kocsi  nem  mehet.  B.  házai  olasz  módra, 
több  emeletesen,  sűrűn  egymás  mellé  vannak 
építve,  hátterében  magaslaton  áll  a  Szt.  András 
temploma  és  közelében  a  Frangepánok  régi  ros- 
kadozó várkastélya.  B.-ban  van  járásbíróság,  te- 
lekkönyv, kir.  közjegyzőség,  takarékpénztár,  a 
susáki  tengerparti  bank  fiókja,  mellék- vámhiva- 
tal, hadi  tengerészet,  tengerészeti  iskola,  vasúti 
állomás  (a  várostól  egy  órányira  tetemes  ma- 
gasságban), gőzhajó-állomás,  posta-  és  táviró- 
hivatal,  telefonállomás.  Lakói  mind  hajósok  vagy 
halászok,  sokan  a  kedvelt  Bakar-bort  készítik. 
A  hajóépítés  élénk.  B.  helyén  Velcera  római 
város  állott ;  a  horvátok  hajóhadának  itt  volt  az 
állomása.  IV.  Béla  Zenggel  együtt  a  Frangepá- 
noknak  adományozta,  kiktől  a  város  sok  privilé- 
giumot nyert,  melyeket  Mátyás  király  1470. 
megerősített.  A  XVII.  sz.-ban  B.  kastélya  a  Zrí- 
nyiek birtokába  került  s  Zrínyi  Péternek  is  az 
volt  utolsó  székhelye.  1777-ben  a  város  és  öböl  a 
fiumei  kerületekkel  együtt  a  magyar  kormány 
alá  jutott  s  mint  szabad  kikötő  élénk  virágzásnak 
indult ;  a  francia  foglalás  után  csak  1822.  csatol- 
ták ismét  Fiúméhoz  s  a  kormányzóság  különös 
gondot  fordított  felvirágoztatására.  Amióta  hor- 
vát közigazgatás  alá  került,  folyton  hanyatlik, 
lakossága  fogy,  kereskedelme  pang,  hajók  alig 
látogatják  öblét.  V.  ö.  Lajos  Szalvátor  főherceg, 
Der  Golf  von  B.-Portoré  (Prag  1871). 

BukkeJ(jord  (Buknfjord),  öböl  Norvégia  Ny.-i 
partján,  Stavanger  mellett ;  hosszú  nyúlványai 
közt  a  legjelentékenyebb  a  Ijysef  jord  (1.  o.). 

Bukkócserje  (növ.),  1.  Barosma. 

Bukkó-félék  (Bucconidae,  áiiat),  a  jakamár- 
alakú  madarak  (Galbuliformes)  egyik  családja, 
melynek  több  mint  40  faja  él  Dél-Amerika  forró- 
égövi tájain.  Esetlen  testű,  nagyfejű,  hatalmas 
csörű,  gyengelábú  madarak ;  tollazatúk  nagyon 
laza,  barnás  v.  fekete  színű.  Jellemző  reájuk  nagy 
esendességük  és  tunyaságuk.  Rovarokkal  élnek 
és  némely  fajaik  magukásta  gödrökben  fészkel- 
nek, ízletes  húsuk  miatt  vadásszák.  Legismertebb 
a  barátbukkó('l/onasíe5/M6'CMsGm.);  hosszúsága 
20,  szárnya  8*5,  farka  85  cm.  Brazília  DNy.-i 
részének  erdeiben  nagyon  gyakori. 

Bukna  v.  Bohna,  régi  magyar  személynév,  II. 
Gyula  erdélyi  vezér  egyik  fiának  a  neve,  melyet 
Pauler  Gy.  a  mai  Bajna,  Karácsonyi  J.  Bonyha 
névvel  vesz  egynek.  Öccsével  Buával  együtt  Pé- 
ter felakasztatta. 

Bukn^ord,  1.  Bukkefjord. 

Bukoba,keletaf rikai  állomás  aViktória  Nyanza- 
tó  Ny.-i  partján,  termékeny,  népes  vidéken,  1890. 
Emin  pasa  alapította. 

Bukócz  (most  Berencsbukócz),  kisk.  Nyitra  vm. 
miavai  j.-ban,  (i9io)  732  tót  lak.,  u.  p.  ós  u.  t, 
Brezova. 

Bukóczhegyi  monostor  (Bukova  horka),Bzent 
Vazul-rendi  monostor  Zemplén  vármegyében,  a 


keleti  bérces  Kárpátok  határhegyláncolataiból 
mintegy  különválva,  a  tenger  szine  felett  347  m. 
magasságban.  Egy  1744.  a  zborói  várban  kelt  ok- 
mány tanúsága  szerint  az  egész  Bukóczhegyet 
Szirmay  Tamás  gróf  ajándékozta  a  monostornak. 
A  régebbi  időben  e  monostorba  zárták  büntetésül 
a  magukról  megfeledkezett  papokat.  A  monos- 
tort, templomot,  kápolnát  1895—96.  Szegedy 
Bazil  Szent  Vazul-rendi  házfőnök  renováltatta. 
V.  ö.  Adalékok  Zemplén  vármegye  történetéhez 
(szerk.  Dongó  Gy.  Géza,  Sátoraljaújhely,  IV. 
évf.  8.,  13.). 

Bukógát,  közönséges  értelemben  valamely  víz- 
folyásra keresztirányban  húzódó,  a  meder  fene- 
kéből kiálló  építmény,  melyen  a  víz  átbukhatik. 
A  meder  fenekébe  beépített  minden  mű  akadálya 
a  vízfolyásnak  s  ez  az  akadály  földuzzasztja  a 
vizet.  A  közönséges  értelemben  vett  B.  tehát  a 
duzzasztógátnak  (1.  o.)  egyik  faja  s  éppen  ezért  a 
duzzasztógát  címszó  alá  tartozik  s  szerkezeti  le- 
írása ott  található  meg.  Azonban  a  B.-nak  hidrau- 
likai meghatározása  is  van  s  ez  a  meghatározás 
elkülöníti  a  duzzasztógáttól.  A  B.  hidraulikai  ér- 
telemben olyan  vízvezető  oldalnyílás,  mely  feisö 
részén  nincsen  elhatárolva ;  tehát  a  B.  nemcsak 
vízfolyásban,  hanem  vízmedencében  is  képzel- 
hető. A  B.  on  átfolyó  vízmennyiséget  első  pilla- 
natra nagyon  egyszerű  képlet  fejezi  ki : 

Q:r=m.l.H.  |^2gH, 

hol  Q  a  gáton  átbukó  vízmennyiség  m^-ben,  l  a 
B.  (vagy  nyílás)  hossza  m-ben,  H  az  átbukó  víz 
magassága  a  B.  koronája  fölött  w-ben,  g  a  sza- 
badesés gyorsulása  m-ben  kifejezve  és  m  vala- 
mely tapasztalati  tényező,  melynek  érteke  tág 
határok  között  0  32-től  0-66-ig  változik  a  külön- 
féle gátalak  és  az  átbukás  különféle  módozata 
szerint.  Ugyanis  a  B.  koronája  lehet  éles  szélű  és 
lehet  széles ;  a  B.  elülső  oldala  lehet  függőleges 
és  ferde,  éppen  így  a  B.  alsó  oldata  is ;  továbbá 
az  átbukó  vízréteg  lehet  a  gát  alsóoldalához  ta- 
padó, vagy  tőle  elvált ;  a  levegő  bejárhat  a  bukó- 
vízréteg alá,  vagy  nem ;  a  B.  alatti  vízszin  a  gát 
koronája  fölé  érhet  vagy  alatta  maradhat  stb. 
Mindeme  különleges  esetekre  Bazin  francia  mér- 
nök kísérleti  úton  állapította  meg  az  m  tényező 
értékét,  V.  ö.  Bogdánfy  Ödön,  Hidraulika. 

Bukolikus (gör.,  a.  m.  ökörpásztori),  ht\\tt  ér- 
telemben a.  m.  pásztori.  B.  költészetnek  nevezik 
a  pásztori  dalköltészetet,  melynek  a  régi  görö- 
göknél Theokritos,  Bion  és  Moschos,  a  rómaiak- 
nál Vergilius  voltak  a  főképviselői,  s  utánzóik 
minálunk  Dayka  Gábor,  a  németeknél  főkép 
Gessner.  —  B.  regény-nék  nevezik  a  regénynek 
azt  a  faját,  mely  a  pásztori  és  mezei  életet  festi. 
Ilyen  pl.  Longosnak  Daphnis  és  Chloója,  vagy 
Auerbachnak  falusi  elbeszélései  is. 

Bukolok  (latin,  hucöli),  szilaj  pásztornép  az 
ÉNy  -i  Nilusdelta  ingoványai  közt  (Alexandria  és 
Herakleion  vidékén),  mely  a  győztes  római  légiók- 
kal is  kikötött,  sőt  többszörös  vereségei  után 
sem  adta  meg  magát.  Kr.  u,  172.  Avidius  Cas- 
sius  irtó  hadjáratot  kezdett  ellenük,  de  még  Dioe- 
letianus  alatt  is  zavarogtak.  Későbbi  történetük 
ismeretlen. 

Búkor,  1.  Melankólia. 


Bukosnicza 


97 


Bukovina 


Bukosnicza,  kisk.  Krassó- Szörény  vm.  karán- 
sebesi  j.-ban,  (i9oo)  679  oláh  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t. 
Korpa. 

Bukova,  kisk.  Hunyad  vm.  hátszegi  j.-ban, 
most  Márványhánya  (1.  o.). 

Bukovac,  adók.  és  poíit.  közs.  Szerem  vm. 
ópazuai  j.-ban,  (i9oo)  1264  horvát-szerb  és  német 
lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Karlócza  —  Karlovci. 

Bukovac,  Vlaho,  dalmáciai  eredetű  horvát 
festő,  szül.  Cavtatóban,  Raguza  közelében,  1855 
jún.  5.  Rendkívül  hányatott  gyermekkor  után  a 
párisi  Cabanelnél  tanult.  Már  1878.  bejutott  a  pá- 
risi Szalonba,  ahol  a  kilencvenes  évek  elejéig  ál- 
landóan kiállított  s  neves  festővé  küzdötte  fel 
magát.  Festett  allegorikus,  génre,  vallásos  és  tör- 
téneti jeleneteket,  de  leginkább  az  arcképfestés- 
ben tűnt  ki.  Mintegy  húsz  év  előtt  Parisból  el- 
költözve, Zágrábban  telepedett  le  s  azóta  ott  mű- 
ködik mint  rendkívül  keresett  arcképfestő.  Buda- 
pesten az  1896-iki  ezredéves  kiállítás  alkalmá- 
val szerepelt,  amikor  a  horvát  pavillonban  33 
müve  volt  látható.  Ugyanekkor  vásárolta  meg  a 
magyar  áUam  a  Szépművészeti  Múzeum  részére 
a  művész  Dubravka  c  festményét.  1903-ban  a 
bécsi  Artin-szalonban  gyűjteményes  kiállítást 
rendeztek  műveiből. 

Bukovácz,  Zomborhoz  tartozó  puszta  Bács- 
Bodrog  vmegyében,  (1900)  1017  lak.,  u.  p.  és  u.  t. 
Zombor. 

Bukovcak,  adók.  Zágráb  vm.  nagygoriczai 
j.-ban,  (1900)  159  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t 
Velika-Gorica. 

Bukovcani,  adók.  Pozsegavm.  pakráczi  j.-ban, 
(1900)  244  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Lipik, 

Bukovec,  1.  község  Zágráb  vm.  szentiván - 
zeUnai  j.-ban,  (1900)  536  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  és 
u.  t.  Sveti-Ivan-Zelina.  —  2.  B.,  község  Várasd 
vm.  zlatari  j.-ban,  (1900)  765  horvát-szerb  lak., 
u.  p.  Mace,  u.  t.  Zlatar. 

Bnkovec  mali,  adók.  Várasd  vm.  ludbriegi 
j.-ban,  (1900)  1.359  horvát-szerb  lak.,  postahivatal ; 
u.  t.  Ludbrieg. 

Bukovec  veliki,  adók.  Várasd  vm.  ludbriegi 
j.-ban,  (1900)  986  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Mali- 
Bukovec,  u.  t.  Ludbrieg. 

Bukovecz,  1.  kisk.  Krassó -Szörény  vm.  facsádi 
j.-ban,  most  Krassóbükk  (1.  0.).  —  2.  B.,  kisk. 
Temes  vm.  temesrékási  j.-ban,  most  Bükkfalva 
(l.  0.). 

Bukovica,  1.  adók.  Zágráb  vm.  vrginmosti 
j.-ban,  (1900)  467  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Vrgin  most.  —  2.  B.,  adók.  Modrus-Piume  vm. 
vojnici  j.  ban,  (1900)  621  horvát-szerb  lak. ;  u.  p. 
Tusilovic,  u.  t.  Vojnic. 

Bakovica  dolnja,  adók.  Veröcze  vm.  slatinai 
j.-ban,  (1900)  258  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Nova- 
Bukovica,  u.  t.  Bukovica. 

Bukovica  gomja,  adók.  Veröcze  vm.  slatinai 
j.-ban,  (1900)  542  horvát-szerb,  magyar  és  német 
lak. ;  u.  p.  Nova-Bukovica,  u.  t.  Bukovica. 

Bnkovica  nova,  adók.  Veröcze  vm.  slatinai 
j.-ban,  (1900)  683  horvát-szerb,  német  és  magyar 
lak.,  vasúti  állomás,  postahivatal ;  u.  t.  Bukovica. 

Bukovina,  kisk.  Liptó  vm.  liptószentmiklósi 
j.-ban,  (1900)  97  tót  lak. ;  u.  p.  Szielnicz,  u.  t.  Liptó- 
tepla. 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV.  köt. 


Bukovina  («a  bükk  országa»),  hercegség,  az 
Osztrák  birodalom  koronatartománya  (I&onland) 
a47n5'— 48«40'  é.  sz.,  25»05'— 26''20'  k.  h.  között. 
Határai  É,-on  és  ÉNy.-on  Galícia,  ÉK.-en  Orosz- 
ország (Besszarábia),  K.-en  és  D.-en  Románia 
(Moldva),  Ny.-on  Magyarország  (Máramaros  és 
Besztercze-Naszód  vármegye  ;  e  határvonal  hosz- 
sza  nem  éri  el  a  100  km.-t).  Területe  10,442  km». 
Felszíne  teleTészhen  hegyvidék,  amelyet  az  Erdős- 
Kárpátok  párhuzamos  láncai  (Obcina  Maré,  Ob- 
cina  Peredéül  stb.)  szelnek  keresztül  (legmaga- 
sabb csúcsa  a  Dzumaleu,  1859  m.).  Magyaror- 
szág felől  átjáróul  szolgál  az  Aranyos-Besz- 
tercze  völgye  és  a  Borgói  hágó  (1227  m.),  előbbi 
Máramarossziget,  utóbbi  Besztercze  felől.  Vasút 
nem  épült  még  erre  a  B.-i  határon  keresztül.  B. 
É.-i  és  K.-i  részét  síkság  —  a  Dnyeszter,  Prut  és 
Szeret  lapálya  —  foglalja  el.  Az  EK.-i  vidéken'a 
kék  márga  és  a  diluvium  rétegei,  D.-en  mindenütt 
a  kárpáti  homokkő  az  uralkodó. 

Folyói  a  Kárpátokkal  egyközűen  ÉNy. — DK.-i 
irányban  haladnak  s  a  Fekete-tenger  felé  veszik 
futásukat ;  a  Galícia  felé  határt  alkotó  Dnyeszter 
kivételével,  amely  közvetlenül  a  tengerbe  ömlik, 
a  Prut  és  a  Szeret  folyó  vidékéhez  tartoznak  s 
ezek  útján  a  Dunába  öntik  vizeiket.  A  Dnyeszter 
és  a  Prut  Galíciában,  a  Cseremosz  (a  Prut  mel- 
lékfolyója) nagyobbik  ága  Galíciában,  kisebbik 
ága  —  aB.  és  (íalícía  közti  határfolyó  —  B.-ban 
ered ;  a  Szucsava  és  Moldava  forrásai  B.-ban,  az 
Aranyos- Beszterczéé  a  Kárpátok  Ny.-í  oldalán, 
Magyarországon  vannak. 

Éghajlata  kissé  zordon,  de  egészséges.  A  kö- 
zéphőmérsóklet  Czemovitzban  76'',  a  magasabban 
fekvő  vidékeké  5"  körül.  Átlagos  évi  csapadék 
62  cm.  B.  őstermelő  ország.  Egész  területéből 
43-2»/o  erdő,  27-6»/o  szántóföld,  13-4Vo  kert  és  rét, 
12-4o/o  legelő  (összesen  96'6''/o).  Az  aratás  ered- 
ménye (1907)  métermázsában:  tengeri  1.100,778 ; 
zab  552,035 ;  árpa  389,414 ;  rozs  367,596 ;  búza 
329,672.  Egyéb  mezőgazdasági  termékek :  bur- 
gonya, cukorrépa,  takarmányrépa,  kender,  len, 
tatárka,  repce,  köles,  hüvelyesek,  tök,  káposzta, 
takarmánj^élék  és  gyümölcs.  Állattenyésztésé 
jelentékeny  (1900):  60,328  ló  (híres  a  radautzi 
ménes),  241,422  marha,  147,739  juh,  183,344  ser- 
tés. A  méhészet  is  tekintélyes.  Az  erdőteililetnek 
több  mint  fele  állami.  A  vadállomány  szegény, 
ragadozók  azonban  (medve,  farkas,  róka,  hiúz 
nagy  számmal  akadnak.  A  bányászat  legfőbb 
cikkei  (1906) :  a  bamakő  (103,942  q.),  a  só  (62,000 
q.  1  millió  Kertékben)  és  a  kénkovand  (38,619  q.), 
főleg  D.-en.  Ásványvizei  közül  néhány  szénsavas 
forrás  mellett  legnevezetesebb  a  jakobenyi  kénes 
fürdő. 

Ipara  kevéssé  fejlett.  Legszámottevőbb  még  a 
sör-,  szesz-  és  cukorgyártás.  Említésre  méltók  a 
fürésztelepek,  üveghuták,  gőzmalmok,  ola,jgyá- 
rak.  A  kereskedés  elsősorban  a  nyers  termények 
(marha,  bőr,  fa,  tengeri)  kivitelére  szorítkozik. 
A  Lembergből  Romániába  vivő  vasút  áthalad  B.-n. 
Ehhez  járul  kb.  4000  km.-nyi  kiépített  országút 
és  350  km.-nyi  vízi  út. 

A  műveltség  még  meglehetősen  kezdetleges. 
A  tanköteles  korú  (6— 13  óv)  gyermekeknek  mint- 
egy negyed  része  nem  jár  iskolába.  Több  .száí: 


Bukovina 


98    — 


Bukovina 


népiskolán  és  mintegy  20  különböző  középiskolán 
kívül  egy  német  nyelvű  egyeteme  van  Czemovitz- 
ban  54  tanárral  (1908)  és  1051  hallgatóval  (1909- 
1910). 

A  kormányzás  élén  áll  a  czemovitzi  Landes- 
regierung.  Á  Landtag-n&k  31  tagja  van  és  pe- 
dig: az  egyetem  rektora;  a  czernovitzi  görög- 
keleti érsek ;  a  nagybirtokosok  10  képviselője ;  a 
városok  5,  a  kereskedelmi  és  iparkamarák  2  és  a 
községek  12  képviselője.  A  Beichsrat-ha  11  kép- 
viselőt küld  B.  Az  igazságszolgáltatás  szervei :  a 
czemovitzi  országos  biróság  (Landesgericht),  a 
suczavai  kerületi  biróság  (Kreisgericht)  és  18 
járási  biróság  (Bezirksgericht).  B.  10  járásra 
oszlik;  fővárosa  Czemovitz  (1.  o.)  (1910)  86,870 
lakossal. 

A  lakosság  száma  (1910)  801,364;  lkm«-ree8ik 
77.  Az  1900-iki  népszám  lálás  adatai  szerint  a 
rutének  számaránya  ^IVoífölegB.-onésNy.-on), 
a  románoké  3270  (D.-en  és  K.-en),  a  németeké 
22«/o.  Ezenkívül  volt  8-7»/o  lengyel,  l-3«/o  (9500) 
magyar.  A  magyarok  nagyrészt  Erdélyből  szár- 
maznak (1.  Csángók),  bár  leginkább  Moldvából 
jöttek  be  a  XVIII.  sz.  vége  felé,  s  előbb  Tzibeny 
és  Jakobestie  falvakban  (amelyeknek  Istensegíts 
és  Fogadjisten  nevet  adtak),  majd  pedig  András-, 
Hadik-  és  Józseffalva  helységekben  telepedtek 
le.  Számuk  1880-ban  9887,  1890-ben  8139  (1883. 
Magyarországból  kapott  biztatásra  kb.  1000  család 
az  Al-Duna  mellékére  vándorolt,  néhány  év  múlva 
azonban  sokan  visszaköltöztek). 

Vallás  szerint  (1900)  69o/o  gör.  kel.,  löVo  r-  K 
130/0  izr.,  2-60/0  evang.,  0-4«/o  lippován  (1.  0.). 

Irodalom.  KaindI,  öeschichte  der  B.,  2.  kiad.,  Czerno- 
witz  1896-1903  ;  u.  a.,  B.,  Wien  1899;  Az  Osztrák-Magyar 
Monarchia  Írásban  és  képben,  XVn.  köt.,  Bndapest  1899  ; 
Friedrich,  Die  Boden-Meliorationen  im  Herzogtum  B.,  Wien 
1903 ;  Weigand,  Die  Dialekte  der  B.  und  Bessarabiens, 
Leipzig  1904 ;  Geimeindelexikon  der  B.  (K.  K.  Statistisclie 
Zentralkommissio),  Wien  ;  Mittelmann,  Führer  durch  die 
B.,  Czernowitz  1907. 

Története.  A  római  császárság  korában  B. 
(Traianus  óta)  Dáciának  volt  egy  része.  Azután 
a  nyugati  gótoké,  375  óta  pedig  a  hunoké  lett 
a  föld,  a  VI.  sz.-ban  pedig  a  szláv  eredetű  rutén 
pásztortörzsektelepedtekle.  AXI.sz.-tól  kezdve  az 
ország  sokat  szenvedett  a  bessenyőktől  és  a  Sze- 
réten túl  tanyázó  kunoktól  és  mongoloktól.  1330- 
ban  (a  mai  B.  határán  fekvő)  Baja  város  környé- 
kén érte  Károly  Róbert  hadát  Bazarád  moldvai 
vajda  bosszúja.  A  XIV.  sz.  további  folyamában, 
a  litván-lengyel  háborúk  révén.  Nagy  Lajos  ki- 
rályunk hordta  körül  ez  erdős  vidékeken  dia- 
dalmas fegyvereit.  Miután  Bazarád  ílát,  Sándort 
hódolatra  kényszerítette  (1344),  Kázmér  lengyel 
király  kérelmére  maga  ment  az  ÉK.-i  Kárpátokon 
Keisztut  litván  vezér  ellen,  kit  legyőzött  s  a  ke- 
resztség felvételére  kényszerített.  Keisztut  eskü- 
szegésének  hírére  Lajos  1352.  másodszor  kelt  át 
a  Kárpátokon  és  ez  alkalommal  a  magyar-lengyel 
had  élén  egészen  a  Szeret  folyó  mentéig  haladt, 
ahonnan  rengeteg  őserdőkön  keresztül  tért  vissza 
Beregbe. 

1354.  Lajos  a  Bug  folyó  mentén  az  új  tatárfö- 
nök  ellenvonultjkitekkora  magyar  fenhatóság 
elismerésére  kényszerített  Ugyanezen  években 
(1349  körül,  mások  szerint  csak  1360.)  történt, 
hogy  Bogdán,  a  máramarosi  oláhok  vajdája,  kit 


Lajos  a  kat.  hit  felvételére  akart  kényszeríteni, 
törzsével  titkon  Moldvába  szökött,  hogy  ott  a 
mongol  hatalom  romjain  önálló  fejedelemséget 
alapítson.  Lajos  király  utána  sietett,  hogy  a 
hűtlen  embert  visszatérésre  kényszerítse.  Ez 
ugyan  nem  sikerült,  azt  azonban  elérte  Lajos, 
hogy  Bogdán  a  magyar  király  vazallusának  val- 
lotta magát,  sőt  Bogdán  utóda  késznek  nyilatko- 
zott, hogy  a  kat.  hitre  tér,  mely  igéret  Lajos  ki- 
rályt és  a  pápát  megerősíté  abban  a  reményben, 
hogy  az  egykori  úgynevezett  milkói  püspökség 
(1.  0.)  közelebb  újból  fel  fog  támadni.  A  magyar 
fenhatóság  kora  azonban  nemsokára  véget  ért, 
amennyiben  Moldva  B.-val  együtt  magát  önálló- 
sította, ez  utóbbi  pedig  a  század  vége  felé  a  Ja- 
gellók hatalmi  körébe  esett.  1412-ben  Zsigmond 
király  ugyan  Lublóban  Jagelló  Ulászlóval  szer- 
ződést kötött,  melyben  B.  felosztását  tervezték ; 
ez  a  terv  azonban  füstbe  ment.  (Ez  az  1412. 
kötött  szerződés  a  legrégibb  magyar  oklevél, 
melyben  a  «nagy»  B.  neve  előfordul.)  A  nagy  B. 
a  magyar  határtól  a  Szeret  folyóig  terjedt,  mig 
a  «kis»  B.  alatt  a  Pruth  mellékét  értették.  —  A 
régi  moldvai  hoszpodárok  Suczavában  székeltek 
(a  XVII.  sz.-ig)  és  a  putnai  kolostor  kriptájában  te- 
metkeztek. Közülök  különösen  I.  Sándor  (1400— 
1432)  és  III.  István  (1457—1504)  gondoskodott 
B.  jólétéről. 

Hogy  a  későbbi  moldvai  vajdák  gyakorta  össze- 
köttetésben állottak  Erdély  fejedelmeivel,  isme- 
retes ;  Báthory  Gábornak,  Bethlen  Gábornak  és 
a  két  Rákóczinak  hol  hűbéres  emberei,  hol  szö- 
vetségesei, hol  meg  ellenfelei  gyanánt  szerepel- 
tek. Ezen  időkben  a  mai  B.  területe  sokat  szenve- 
dett a  törököktől,  kik  1504.  Moldvát  magát  adófize- 
tővé tették  és  még  a  határszéli  Choczin  várát  is 
elfoglalták,  honnan  csak  Sobieski  János  király 
űzte  ki  a  pogányt.  1711  után  alapították  kiván- 
dorló magyar  Rákóczi-emigránsok  Stojezin  hely- 
séget és  1717.  törtek  be  a  tatárok  B.  felől  utoljára 
hazánk  földjére,  csakhogy  ez  alkalommal  Borsá- 
nál pórul  jártak.  Az  1769-iki  orosz-török  háború- 
ban az  oroszok  szállották  meg  B.-t. 

Lengyelország  első  felosztása  után  (1774)  Kau- 
nitz  kancellár,  hivatkozással  a  magyar  koroná- 
nak B.-ra  és  Moldvára  tartott  egykori  igényeire, 
diplomáciai  alkudozásokat  folytatott  Oroszország- 
gal, hogy  B.-nak  Ausztriához  tervezett  csatolását 
helybenhagyólag  tudomásul  vegj'^e,  mi  meg  is 
történt,  ámbár  Ghika  Gergely  moldvai  hoszpodár 
ellenmondott.  Ezzel  azonban  csak  azt  érte  el, 
hogy  az  újabb  orosz  háborútól  remegő  porta 
1775  máj.  7.  B.-át  Ausztriának  végleg  átengedte. 
Eleintén  katonailag  kezelték,  1786.  pedig  a  «cser- 
novici  kerületet))  Galíciához  csatolták  és  csak 
1849  márc.  é.  óta  szerepel  B.  mint  külön  korona- 
tartomány hercegség  címén. 

A  bécsi  kormányok  a  múlt  század  végéig  ke- 
veset törődtek  e  távoli  tartománnyal.  Csak  1875. 
alapíttatott  a  csernovici  egyetem.  A  Taaffe-mi- 
nisztérium  e  tartományban  is  háttérbe  szorította 
a  liberáUs  rutén-német  pártot  és  ezóta  itt  is  dúl 
a  nemzetiségi  viszály,  melynek  a  sűrűn  váltakozó 
helytartók  csakhamar  áldozatul  szoktak  esni.  Ki- 
vétel számba  ment  Hohenlohe  Konrád  herceg 
helytartó,  aki  1903— 1904-ig  valamennyi  párt  és 


Bukovinapodszkle 


—    99 


Bulandzser 


nemzetiség  bizalmát  bírta.  1909-ben  új  válasz- 
tási törvény  ós  vele  közvetlen  és  titkos  választás 
lépett  életbe. 

Irodnlom.  B.  régibb  történetére  nézve  a  dolog  természete 
szerint  egyrészt  a  moldva-román,  másrészt  a  lengyel  törté- 
neti kézikönyveket  kell  figyelembe  venni.  Hormuzaki  br., 
Fragmente  zur  Gesch.  d.  KumSnen,  kül.  I.  köt.  2.  szak.  ; 
Kaindl,  Qescilichte  der  B.,  2.  kiad.  1896  ;  Rössler,  RomS- 
nische  Studien,  í871  ;  Bendella,  Die  B.,  1854  ;  Zurkowskl, 
Die  B.  Heiraatskunde,  Czernovio  1898  ;  Bidermann,  Die  B. 
nnter  österr.  Verwaltung  1775—1875,  Lemberg,  2.  kiad., 
1876  ;  Schmidt,  Suczawas  histor.  Denkwürdigkeiten  1885 ; 
Werenka,  B.-s  Entstehen  n.  Aufblühen,  1892  ;  Wickenhauser, 
Die  dentschen  Siedlnngen  der  B.,  Czerno.yic  1882—84,  2 
köt. ;  Polek,  Die  Erwerbung  der  B.  durch  Österreicb,  1889  ; 
Kaindl,  Die  B.  in  den  J.  1848—49,  1894  ;  Kaindl,  Gesch. 
der  Deutschen  in  den  KarpatenISndern  I.,  1908 ;  Ursn, 
Jorga  és  Nistor  mnnkái  (1.  Moldva).  A  magyar  vonatkozá- 
sokranézve 1.  Pór  Antal,  Nagy  Lajos  története,  1892  ;  Szi- 
lágyi István,  Máramaros  megye  történetéből.  Századok, 
1889,  melléklet ;  Schmidt  cikke  Századok  1888.  761.  1. ; 
Csánki  Dezső,  Máramarosmegye  és  az  oláhság  a  XV.  sz.-ban, 
Századok  1889.  8.  fiiz. ;  Márki  S.,  Az  oroszok  hazánk  tör- 
ténetében 1878  ;  Lovcsányi  Qy.  cikksorozata  a  Századokban 
(1886)  és  Matijov  mttve,  u.  o.  1877,  459. 1.  A  Magyarország- 
ból B.-ba  telepített  székelyek  történetére  nézve :  Kaindl, 
Das  Ansiedlungswesen  in  der  B.  (Innsb.  1902)  és  Csángók ; 
Weigand  Q.,  Die  Dialekte  der  B.  (Leipzig  1904). 

Bukovinapodszkle,  kisk.  Árva  vm.  trsztenai 
j.-ban,  (1900)  902  tót  és  német  lak. ;  u.  p.  Podvilk, 
u.  t.  Jablonka. 

Bukovlje,  1.  adók.  Modrus-Piume  vm.  vojnici 
j.-ban,  (1900)  837  horvát-szerbUak. ;  u.p.  Barilovic, 
u.  t.  Károly\'áros.  —  2.  B.,  "adók.  Pozsega  vm. 
bródi  j.-ban,  (i9oo)  .375  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és 
u.  t.  Bród  Sz./m.  —  Brod  n/S. 

Bukov  vrh,  adók.  Modrus-Piume  vm.  delnicei 
j.-ban,  (1900)  611  horvát-szerb  lak.;  u.  p.  és  u.  t, 
Skrad  és  Brod-Moravice. 

Bukow,  Adolf,  báró,  osztrák  tábornok,  lásd 
B^^cco^v. 

Bukranion  (gör.  a.  m.  ökörfej),  így  nevezik  az 
antik  művészetnek  áldozati  állatok  koponyáját 
ábrázoló  díszítő  motívumát;  a 
B.-ok között  gyakran  rájuk  akasz- 
tott, lágyan  ívelt  gyümölcs-  és 
virágfüzér  csüng  alá.  A  B.-t  elő- 
ször a  Kr.  e.  III.  sz.  görög  művé- 
szei alkalmazták  (Hermogenes  a 
magnesiai  Artemisionon),  a  római 
korban  pedig  lépten-nyomon  ta- 
lálkozunk vele  épületeken,  oltá- 
rokon, szarkofágokon. 
Bukszkin,  szövet,  1.  Bnxkin. 
Bukta,  édes,  élesztős  tésztából  készült,  mazso- 
lával, ízzel,  mákkal,  dióval  v.  túróval  töltött 
kalács ;  a  tésztából  ökölnyi  darabokat  szaggatnak, 
a  töltelék  körül  csigaalakúra  fonva,  vagy  egy 
kisebb  tésztalapot  a  töltelék  körül  csüeskösen 
összehajtva,  egymás  mellé  rakják  a  tepsibe  s 
kelesztés  után  megsütik. 

Buktató  készülék.  Savtartók  veszély  nélkül 
való  kiürítésére  használatos  biztossági  készülék, 
amely  egy  állványon  billenthetően  felfüggesztett 
vaskosár.  A  savval  telt  ballont  a  B.  kosarába  te- 
szik és  pánttal  v.  lánccal  a  kosárhoz  megerősítik. 
A  ballont  a  kosárra  erősített  nyélnél  megfogva, 
kényelmesen  és  biztosan  kiüríthetni,  nem  forog 
a  munkás  abban  a  veszélyben,  hogy  a  keze  közül 
esetleg  kicsúszó,  maró  savval  telt,  nehéz  ballon 
kifröccsenö  tartalma  összeégeti,  vagy  szemét  ki- 
marja. 


Bukranion. 


A  B.,  melyet  a  bányákban  a  szállító  edények 
kiürítésére  használnak,  igen  sokféle  szerkezetű. 
Ahol  magyar  csillékkel  pallókon  szállítanak  a 
bányában,  a  gurító  fölé  egy  pár  gerendát  fek- 
tetnek, hogy  a  csille,  ha  felboríttatik,  bele  ne  es- 
sék a  gurítóba.  Vasúti  szállításnál  a  legegysze- 
rűbb B.  a  vaspálya  végén,  hol  a  csillét  kell  kiürí- 
teni, a  keresztbe  fektetett  gerenda,  melybe  a 
csille  első  kerekei  beleütődnek;  a  esillér  azután 
kinyitja  a  csille  ajtaját  és  felemelvén  a  csille  há- 
tulsó részét,  könnyen  kiüríti  tartalmát.  E  helyett 
néhol  a  vaspályasinek  végeit  felgörbítik,  hogy  a 
csille  kerekeit  felfogják.  Igen  jó  B.  a  vasrudakból 
készült  és  a  tengelye  körül  forgatható  kosár, 
melybe  a  telt  csillét  beletolják  és  azután  a  kosarat 
fordítván,  egészen  felfordítják. 

Bukura-tó,  Hunyad  vm.-ben,  a  Retyezát  hegy- 
ség glaciális  eredésü  tavainak  legszebbike. 

Bukuresd,  kisk.  Hunyad  vm.brádi  j.-ban,  (1910) 
633  oláh  lak.,  arany-  és  ezüstbányászattal ;  u.  p. 
Kristyor,  u.  t.  Brád. 

Bukurest,  1.  Bukarest. 

Bulacan,  a  Pilippi-szigetek  egyikén,  Luzonban 
az  ugyanolyan  nevű  tartomány  fővárosa,  a  Pam- 
pagna  folyó  deltájának  egyik  ága  mellett,  18,186 
lak.,  kik  cukorgyártással  és  szőnyegek  készíté- 
sével foglalkoznak. 

Bulair,  falu  Drinápoly  török  vilajetben,  Galli- 
politól  É.-ra.  Erődítményeit  (görögül  Plagiari) 
1854.  angol  és  francia  mérnökök  építették,  azóta 
pedig  kibővítették,  a  Szaroszi-öböltől  a  Márvány- 
tengerig húzódnak  ;céljok,  hogy  az  ellenséges  csa- 
patoknak partra  szállását  a  Gallipoli-félszigeten 
és  a  Dardanellák  környékén  megakadályozzák. 

Bulak,  Kairó  egyik  külvárosa  és  a  nilusi  bár- 
kák kikötője,  a  Nilus  jobbpartján,  a  B. -szigettel 
szemben.  Kairóval  vasút  és  széles,  szép  út  köti 
össze.  Van  itt  fegyvergyár,  papírgyár  és  nagy 
állami  nyomda,  melyben  sok  nevezetes  arab, 
perzsa  és  török  munka  készült,  továbbá  elme- 
gyógyintézet és  női  fegyház.  1864—1889.  itt  volt 
a  Mariette  által  alapított  egyiptológiai  múzeum, 
melyet  Gizehbe,  később  Kairóba  vittek  át. 

Bulama,  sziget  és  város,  1.  Bisszagosz  és 
Bolama. 

Bulan,  kozár  király,  ki  népének  nagy  részé- 
vel, különösen  az  előkelő  osztállyal  együtt  fel- 
vette a  zsidó  vallást.  Utódai  (Obadjah,  Hizkijah, 
Menase,  Nisszi,  I.  Áron,  Menahem,  Benjámin,  II. 
Áron  és  József)  már  csupa  ó-testamentomi  nevet 
viseltek.  József  királynak  egy  957—61  körül  írt 
levele  szerint,  amelyet  Khaszdai  Ibn  Safruthozlrt, 
B.  ő  előtte  840  évvel  tért  át  a  zsidó  hitre,  az  arab 
Maszudi  szerint  azonban  ez  Harun-al  Rasid  korá- 
ban, tehát  a  VIII.  sz.  második  felében  történt.  Ha 
tekintetbe  vesszük,  hogy  B.  és  József  király  között 
12  király  uralkodott,  aminek  legfeljebb  200—240 
év  felel  meg,  Maszudi  állítása  valószínűbb.  A  ko- 
zároktól  elszakadt  s  a  honfoglaló  magyarsághoz 
csatlakozott  kún-kabar  népség  egy  része  szintén 
áttért  a  zsidó  hitre  s  még  a  VII.  sz.  közepén  is  ezt 
a  vallást  követte. 

Bulandzser  v.  Barran  (ang.  Boolundshuur), 
az  ugyanily  nevű  kerület  fővárosa  Mirat  brit- 
indiai tartományban,  70  km.-nyire  Delhitől,  a  Káli 
Nádi  jobbpartján,  18,685  lak. 


Bular 


100     — 


Bulgrarian  atrocitles 


Bular  (Bilar),  1.  Belár. 
■  Bularchos,  a  legrégibb  görög  festők  egyike,  a 
Kr.  e.  VIII.  század  körül  élt ;  a  hagyomány  szerint 
Kandaules  lidiai  király  a  magnéziabeliek  harcát 
ábrázoló  festményét  arannyal  mérte  föl, 

Bulavadia  (Bolivadin),  város  Kis-Ázsiában,  a 
Kiiodavendikjár  vilajetben,  8135  lak.,  akik  nagy- 
részt- kertészek.  Hajdan  Polybotos  volt  a  neve. 
1605-ben  a  kisázsiaiak  itt  megverték  a  törököket. 

Bulavayo,  1.  Guhuíuvajo. 

Bulbáris  bénulás.  1.  Nyúltvelöi  bémilás. 

Bulbiíbrmis  (lat.)  a.  m.  hagymaalakú. 

Bulbíllus,  1.  Sarjrügy. 

Bulbotuber,  1.  Hagymagumó. 

Bulbuk  (most  Balbuk),  kisk.  Hunyad  vm.  al- 
gyógyi  j.-ban,  (1910)  371  oláh  lak. ;  u.  p.  Algyógy, 
u.  t.  Alkenyér. 

Bulbul  (perzsa),  1.  Bülbül. 

Bulbns,  az  anatómiában  bunkószerü  meg- 
vastagodások  megjelölésére  használatos  kifeje- 
zés. Rendesen  a  szemgolyót,  a  bulbus  oculit  értik 
alatta,  v.  az  ideggyógyászatban  a  törzsvelöt.  —  B. 
aortae :  az  aorta  kezdeti  részén  lévő  tágultabb 
szakasz.  —  B.  cornu  posterioris :  az  agyvelő 
oldalsó  gyomra  hátsó  szarvának  mediálls  felszí- 
nén lévő  bedomborodás,  melyet  egy  rostköteg,  a 
f  orceps  posterior  okoz.  —  B.  olfactorius :  a  Crae- 
tus  olfactorius  végén  lévő  megvastagodás,  1. 
Szaglás.  —  B.  urethrae :  a  f érfl  húgycsöve  bar- 
langos testének  végén  lévő  duzzanat ;  1.  Húgycső. 
—  B.  venae  jugularis,  1.  Jugularis.  —  B.  vesti- 
huli,  érdús,  laza  (cavernosus)  szövetből  álló  duzza- 
catok  a  hüvelytornác  nyálkahártyája  alatt.  Ana- 
lógok a  férfiban  lévő  B.  urethrae-vel. 

Bulbus  (növ.),  1.  Hagymu. 

Bulcke,  Kari,  német  költő,  szül.  Königsberg- 
ben  1875  ápr.  29.  Jogot  tanult  és  sokat  utazott ; 
most  ügyészi  ülnök  Halléban.  Lirai  művei :  Die 
Töchter  der  Salome  (1901)  és  Gedichte  (1905).  Re- 
gényei :  Bin  altes  Haus  (1898) ;  Triebsand  (1900) ; 
Silkes  Liebe  (1900) ;  Tagebuch  der  Susanne  Övel- 
gönne  (1905) ;  Reise  nach  Italien  oder  die  drei 
Zeitalter  (1907) ;  Irmelin  Rose  (1908).  Nagy  mű- 
veltségű, tehetséges  író. 

Bulcs,  kisk.  Krassó-Szörényvm.  marosi  j.-ban, 
(1910)  442  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Birkis.  Legrégibb 
községeink  közül  való,  melynek  benedekrendi 
apátságát  még  Szent  István  alapította.  Ez  az 
apátság  1652.  pusztult  el.  Nevét  állítólag  Bulcs 
vagy  Bulcsú  vezérről  vette. 

Btücsu,  kisk.  Bereg  vm.  tiszaháti  j.-ban,  (i9io) 
725  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Beregszász. 

Bulcsú,  régi  magyar  név,  melyet  az  Árpádok 
korában  főleg  a  kisebb  nemességnél  és  vár- 
jobbágyoknál találunk.  Jelentése  v.  a.  m.  «bölcs)), 
V.  a  «búcsu»,  «boc8ánat»  szóval  függ  össze. 

1 .  B.  (Vér-B.,  Vér-Bölcs,  a  bizánciaknál  Bultzus, 
Bolesodés,  a  német  évkönyvekben  Pulszi),  Káí 
fia.  Úgy  ő,  mint  apja,  a  3-ik  fejedelmi  méltóságot, 
a  karkhaszságot  (horka)  viselte.  947 — 950  felé 
Konstantinápolyban  járt  s  ott  fölvette  a  keresz- 
ténységet, de  hazajövetele  után  ismét  visszatért 
az  ősi  hitre.  Hagyományaink  Léllel  és  Botonddal 
együtt  szerepeltetik,  az  utóbbi  azonban  valószínű- 
leg később  élt.  Az  augsburgi  ütközetnek  (955)  B.  és 
Léi  volt  a  vezére,  német  források  még  Surt  vagy 


Assurt  is  emlegetik ;  az  ütközet  elvesztése  után 
mindhárman  a  németek  kezébe  estek,  kik  aztán 
Regensburgban  felakasztották  őket.  Az  a  Bogát, 
kit  Béla  király  jegyzője  B.  atyjának  mond,  talán 
a  nagybátyja  volt.  B.  nemzetsége  a  Balaton  kör- 
nyékét szállta  meg,  hol  még  a  XIV.  sz.  elején  is 
előfordul  (1,  Lád  és  Vérbulcsu  nemz.).  Ebből  szár- 
mazott : 

2.  B.,  1221— 29-ig  győri  kanonok  és  prépost, 
1228-tól  királyi  kancellár  s  mint  ilyen  IX.  Ger- 
gely megbízásából  ő  vizsgálta  meg  az  erdélyi  püs- 
pök és  a  kolozsmonostori  apát  közt  támadt  vi- 
szályt s  ő  teljesítette  Bánffy  Lukács  boldoggá- 
avatásakor az  előleges  nyomozásokat.  1229— 
1234-ig  Csanádi  püspök  volt.  1241-ben  a  királyuk 
megöletése  miatt  feldühödött  kunokkal  kemény 
csatát  vívott  a  hada,  míg  ő  betegen  feküdt  kocsi- 
jában. A  csatát  elvesztette,  de  ő  maga  megmene- 
kült. Aggkorára  megvakult.  Származására  nézve 
veszprémvármegyei  volt,  legalább  egy  1258-iki 
oklevél  (Árp,  új  Oki.  II.  311.  Haz.  Oki.  VIU.  366.) 
szerint. 

Bulcsú  Károly,  családi  néven  Palcsó,  szépiro- 
dalmi és  egyházi  író,  szül.  Kassán  1823  ápr.  8., 
megh.  Kecskeméten  1865  aug.  20.  Iskoláit  Sáros- 
patakon,Késmárkon  végezte ;  ref  .teológiát  hallga- 
tott, de  a  papi  vizsgálatot  csak  1859.  tehette  le, 
mikor  már  ügyvéd  és  tanár  volt,  mert  Ármány 
c.  pajkos  drámája  miatt  diákkorában  eltiltották 
tőle.  Kitörvén  a  szabadságharc,  ö  is  beállt  önkén- 
tesnek, s  mint  érdemjellel  kitüntetett  főhadnagy 
kapitulált  Komáromban.  Irt  verseket  és  egyházi 
beszédeket ;  az  előbbiek  korának  szépirodalmi 
lapjaiban  jelentek  meg.  Erdélyi  János  elisme- 
réssel nyilatkozott  költészetéről.  Nevezetesebb 
munkái :  Vladár,  magyar  tündérrege  (Pest  1858) ; 
B.  Károly  költeményei  (Kecskemét  1860) ;  Gyász- 
és  sirbeszédei  (Debreczen  1871).  Összeszedte  és 
kiadta  Ferenczy  Teréz  költeményeit :  Téli  csilla- 
gok címmel  (Pest  1864). 

Buldur,  1.  Burdur. 

Búié  (gör.)  a.  m.  tanács,  tanácsgyülés,  a  régi 
görög  államok  arisztokratikus  kormányzatában 
születésen  és  társadalmi  rangon  alapuló  tanács 
volt,  a  demokratikus  államokban  pedig  a  polgá- 
rok összeségéből  választott  vagy  kisorsolt  testület. 
L.  Athén. 

Buleleng,  1.  Báli. 

Buleuterion  (gör.),  a  régi  görög  áUamokban 
az  államtanács  gyűléshelyisége. 

Bulgar-Dagh,  hegység,  1.  Taurusz. 

Búlgári,  1.  Bolgári. 

Bulgária,  1.  Bolgárország. 

Bulgárián  atrocitles  (ang.,  bolgárországi 
kegyetlenségek),  így  nevezte  el  az  angol  közvéle- 
mény azt  a  rettenetes  vérengzést,  melyet  a  török 
katonaság,  különösen  a  basi-bozuk- csapatok  és 
török  tisztviselők  az  1876-iki  bolgár  felkelés  le- 
veretése  után  a  bolgár  keresztényeken  elkövet- 
tek. Egyedül  Filippopol  és  Tmovo  tartományban 
35  helység  pusztult  el,  összesen  pedig  12,000  bol- 
gárt öltek  meg.  Ezeken  kívül  a  rögtönítélő  bíróság 
is  százával  szedte  áldozatait.  Európa  elborzadt  e 
mészárlások  hírére  és  a  szláv  meg  az  angol  libe- 
rálissajtó a  legerélyesebb  megtorlást  sürgette.  Az 
ellenzék  a  közhangulatból  fegyvert  kovácsolva, 


lulerarin 


101     — 


Bull 


a  Beaconsfleld-minisztórimn  ellen  fordult.  Glad- 
stoneés  Stratford  de  Redclififa  balkáni  kereszté- 
nyek számára  autonómiát  követeltek  és  v.  200 
meeting  utálatát  fejezte  ki  a  törökök  eljárása  fö- 
lött. Gladstone  kiadta  azonfelül  a  Bulgárián  hor- 
rors  c.  röpiratot.  Anglia  sürgetésére  az  európai 
nagyhatalmak  a  török  tartományokban  élő  keresz- 
tények érdekében  1876  végén  Konstantinápolyban 
konferenciát  tartottak,  mely  azonban  1877  jan. 
20.  a  porta  passziv  magatartása  következtében 
eredménytelen  véget  ért.  Erre  azután  Orosz- 
ország vállalta  magára  Bolgárország  felszabadí- 
tását. L.  Bolgárország. 

Bulgarin,  Faddej,  orosz  író,  szül.  a  minszki 
kormányzóságban  1789.,  megh.  Karlova  nevű  bir- 
tokán 1859  szept.  13.  Tanult  a  szentpétervári 
hadapród-iskolában,  részt  vett  1807-ig  a  Francia- 
ország ellen  viselt  hadjáratban,  de  1810.  a  fran- 
cia hadsereg  mellé  szervezett  lengyel  légióba 
lépett,  ezzel  együtt  részt  vett  az  1810-iki  spa- 
nyol 8  az  1811-iki  olasz  hadjáratokban,  harcolt 
1812.  1.  Napóleon  oroszországi  inváziójában  és 
az  1813  és  1814-iki  hadjáratokban.  Spanyol- 
országban el  is  fogták  8  már  éppen  agyon  akarták 
lőni,  mikor  egy  francia  lovas-csapat  megmen- 
tette. 1814.  porosz  fogságba  került,  de  abból  is 
csakhamar  kiszabadult  s  Napóleon  főhadiszállá- 
sára ment,  aki  rábízta  a  lengyel  szabad  csapatok 
vezérletét.  Napóleon  bukása  után  B.  visszament 
Varsóba,  ahol  mint  lengyel  író  lépett  föl.  1819-ben 
Szent-Pétervárra  ment  s  orosz  író  lett.  Össze- 
gyűjtött művei  oroszul  Szent-Pétervárott  1827., 
lengyel  nyelven  Varsóban  1828.,  németül  Lipcsé- 
ben 1828.  jelentek  meg.  Miklós  cár  alatt  B.  kész- 
séges szolgája  volt  a  reakciónak.  Később  írt,  rég 
feledésbe  ment  művei  közé  tartoznak :  Vüzsigin 
Iván  (Szt.-Pétervár  1829)  c.  regénye  és  folytatása 
Vüzsigin  Péter  Ivanovics  (u.  o.  1830) ;  Oroszor- 
szág történeti,  statisztikai,  földrajzi  és  irodalmi 
tekintetben  (u.  o.  1837,  4  köt.)  és  emlékiratai  (u. 
0.  1846-49,  6  köt). 

Bulgaris,  Demetrios,göT.  államf  érflú,8zül.  Hyd- 
rában  1803.,  megh.  Athénben  1878  jan.  11.  Önfel- 
áldozó tevékenységet  fejtett  ki  a  görög  szabadság- 
harcban.Később  része  volt  Kapó  d'Istriának  meg- 
buktatásában (1831).  Ottó  király  uralkodása  alatt 
a  szenátusban  működött  az  ellenzék  ellen.  1848- 
ban  pénzügyminiszter  lett  a  Kanaris-kabinetben 
(1&48-49)'.  1862— 63-ig  régens  volt,  1866.,  1872. 
és  1874—75.  pedig  miniszterelnök.  —  Fia,  Leo- 
nidas,  szül.  1842.,  Kumunduros  barátja,  Orosz- 
oi-szág  híve  s  ezért  1877—78.  arra  törekedett, 
hogy  Görögország  az  orosz-török  háborúban 
Oi'oszországnak  segélyére  siessen. 

Bulgárok,  1.  Bolgárok. 

Bulhao-Pato,  Raimundo  Antonio  de,  portugál 
költő,  szül.  Bilbaoban  1829  márc.  3.  Költeményei- 
ben a  romantikus  irányt  követi.  Ilyenek  :  Verses 
(1850  és  1867) ;  Paquita  (elbeszélő  költemény, 
1866) ;  Can^őes  da  tarde  (1867) ;  Flores  agrestes 
(1870);  Cantos  e  Satyras  (1873).  B.  tagja  a  portu- 
gál tud.  akadémiának ;  ilyen  minőségében  adta 
ki  a  Cartas  de  Affonso  de  Albuquerque  müvet 
(Lisboa  1884). 

Bulhar,  kikötő  a  brit  Szomali-földön  Kelet- 
Afrikában,  12,000  lak. 


Bulic  {ejtai:  — lics),  Fereuc,  horvát  klasszika- 
filológus  és  archeológus,  kormánytanácsos,  szül. 
Vranjic-Salonában,  Spalato  mellett,  1846  okt.  4. 
Középiskolai  tanulmányait  Spalatóban,  a  kat. 
teológiai  tanfolyamot  Zárában  elvégezvén,  Spa- 
latóban és  Kagusában  tanár,  majd  a  ragusai  gim- 
náziumban igazgató  volt  s  1896.  nyugdíjazták. 
Hivatalos  működésén  kívül  nagy  tevékenységet 
fejtett  ki  tudományos  téren,  mint  Zára  és  vidéké- 
nek, később  pedig  Spalato  és  vidékének  régészeti 
főfelügyelője,  továbbáaspalatóirégészetiműzeum 
igazgatója  és  a  salonai  ásatások  vezetője.  Müvei : 
Q.  Horatius  Flaccus  ab  adulationis  crimine  def  en- 
ditur  (Ragusa  1875) ;  De  poesi  epica  populari  in 
Latinis  litteris  (u.  o.  1879);  Colonia  Martia  Júlia 
Salona  (Spalato  1885);  Catalogus  Inscriptionum 
Musei  archaeologici  Salonitani  Spalati  (u.  o.  1885 
és  1889)  és  ennek  folytatásai  Actuarium  Inscrip- 
tionum címen  (u.  o.  1893  ós  1894) ;  ezenkívül  meg- 
írta Dalmácia  őstörténetét  (Zur  Vorgeschichte 
Dalmatiens,  az  Osztrák-magyar  monarchia  le- 
írásában). 

Balimia  (gör.)  a.  m.  farkaséhség. 

Bulinius  Bung.  (áuat),  a  tüdős  csigák  (Pul- 
mowaío^  rendjében  a  Helicidae  családjába  tartozó 
szárazföldi  csiganem,  harangforma  v.  hosszúkás 
tojásalakú  házzal ;  az  egész  földön  el  van  ter- 
jedve, különösen  sok  faja  él  Dél-Amerikában.  Ma- 
napság mintegy  1200  élő  és  30  kihalt  faját 
ismerik. 

Bulkeszi  (azelőtt :  Bulkesz),  nagyk.  Bács-Bod- 
rog  vm.  palánkai  j.-ban,  (i9io)  2897  német  lak., 
van  népbankja,  takarékpénztára,  segélyző-  és 
előlegező  egylete,  gőzmalma,  vasúti  állomása, 
posta-  és  táviróhivatala.  V.  ö.  Pesty  Frigyes,  B. 
(Századok  1875,  650—653). 

Bull  (ang.,  a.  m.  hikaj,  az  angolban  körül- 
belül a.  m.  «oktondi».  John  B.  az  angol  nép 
jellemének  humorisztikus  személyesítése.  Ezt 
az  elnevezést  először  Swift  használta.  Arbuthnot 
(l.  0.)  e  címen  pamfletet  írt  a  whigek  eUen.  Torz- 
rajzokban a  B.  köpcös  alakú,  mindig  verekedésre 
kész.  Ir-B.  alatt  félszeg,  de  komikai  hatást  elő- 
idéző beszédet  értenek,  minőt  különösen  az  írek- 
nek tulajdonítanak.  B.  alatt  Angliában  a  tőzsde 
nyelvén  haussier-t  értenek. 

Bull.,  növénynevek  mellett  P.  Bulliard  (szül. 
1742.,  megh.  1793)  francia  botanikus  nevének  rö- 
vidítése. Munkái :  Flóra  Parisiensis  (Paris  1776— 
1780,  5  köt.) ;  Histoü'e  des  plantes  vénéneuses  (u. 
0.  1784  és  1798) ;  Histoire  des  Champignons  de  la 
Francé  (u.  o.  1791—98) ;  Herbier  de  la  Francé  (u. 
0.  1780—95,  12  köt.,  600  színes  tábla). 

Bull,  1.  John,  angol  zenész,  állítólag  a  God 
savé  the  King  (nemzeti  himnusz)  megzenésítője, 
szül.  Somersetshireben  1563.,  megh.  Antwerpen- 
ben 1628  márc.  12.  Gyermekkorában  mint  a  kir. 
énekkar  tagját  képezték  ki.  1582-ben  orgonás 
lett  Herefordban,  1585.  a  kir.  énekkar  tagja,  1592. 
az  oxfordi,  majd  a  cambridgei  egyetem  tb.  tu- 
dora, 1596.  Londonban  a  Gresham  College  zene- 
tanára, 1617.  az  antwerpeni  székesegyház  orgo- 
nása.  Híres  orgonajátszó,  jeles  ellenpontozó ;  vir- 
ginal  (zongora)-darabjai  s  gyakorlatai,  egy  an- 
them  (bibliai  kántáte)  s  néhány  kánon  maradt 
fenn  tőle. 


Bulla 


—     102     — 


Bullant 


2.  B.,  Ole  Bornemann,  norvég  hegedűművész, 
szül.  Bergenben  1810  febr.  5.,  megh.  Lysoén  villá- 
jában 1880  aug.  17.  Már  korán  rendkívüli  tehetsé- 
get mutatott  a  hegedüléshez,  de  atyja  akaratára 
a  teológiai  pályára  lépett  s  csak  titkon  élhetett 
művészetének.  1831-benPárisbament,  hol  hang- 
versenyen lépett  föl.  Ekkor  képezte  ki  B.  sajátsá- 
gos, bizarr  játékmodorát,  mely  alapjában  Paga- 
nini iskolájára  vezethető  vissza.  1836-ban  Lon 
donban  játszott,  bejárta  Angol-,  Skót-  s  Írorszá- 
got. 18M  óta  Amerikában  járt  sokszor.  1847— 
18-á;8-ig  Franciaországban  rendezett  hangverse- 
nyeket. 1848— 52-ig  szülővárosában  színházat 
alapított  8  vezetett.  1879-ben  Budapesten  is  volt ; 
öregségében  is  alig  veszített  valamit  virtuozi- 
tásából. Guarneri-hangszerén  a  flageolet  biztos- 
sága, a  messze  ugrások,  kettős  fogások,  a  csip- 
kedő és  a  szaggatott  játék,  futamok  kromatikus 
oktávákban,  többszólamú  előadás  dolgában  rend- 
kívülit nyújtott.  Műveit  is  a  maga  ilynemű  kész- 
ségéhez szabta. 

Bulla  (lat.),  1.  lapos  tok,  fonnára  kerek  V.  szív- 
alakú (l.i.  dbí'-a),  melyet  a  szabadszületésű  római 
gyermekek  a  nyakon  hordtak.  Az  volt  a  rendel- 
tetése, hogy  a  ben- 
ne rejlő  talizmán  a 
rossz  tekintettől,  el- 
büvöléstől  megóv- 
jon. A  gazdagabb 
családok  gyerme- 
kei aranyból  valót 
viseltek,  a  szegé- 
nyebbeké  bőrből  ké- 
szült. A  íiúk  a  Tóga 
graetexta  levetése- 
or  felhagytak  a  B. 
viselésével  is  s  a 
házisteneknek(Xa- 
res)  szentelték.  A 
leányoknál  valószí- 
nűleg férjhezmene- 
telükig használat- 
ban maradt.  Bizo- 
nyos alkalmakkor,  így  diadalmeneteknél,  férfiak 
is  még  nyakukba  akasztották,  mint  védelmi  szert 
a  f'asdvatio  ellen.  Több  szobron,  melyek  fiatal 
rómaiakat  ábrázolnak,  ott  látjuk  a  B.-t.  Pom- 
pejiben pedig  egy  aranyból  készült,  valószínűleg 
női  ékességül  szolgáló  B.  került  napfényre. 

2.  B.,  az  a  szelence,  mely  valamely  oklevél- 
nek függő  pecsétjét  tartalmazza,  arany,  ezüst 


1.  ábra.  Bómai  bulla. 


2.  ábra.  II.  Endre  bullájának  pecsétjei. 

és  ólom  pecsétet,  melyek  állami  okiratok  meg- 
erősítésére szolgáltak ;  leginkább  azonban  a  B. 


magát  az  ilyen  függő  pecsétekkel  ellátott  okleve- 
let jelenti.  A  B.  nevet  régibb  időben  esászárok- 
és  királyoktól  kiállított  okleveleknél  is  használ- 
tak. Reánk  nézve  legfontosabb  a  II.  Endre  király 
1222.  évi  arany-B.-ja  (1.  5.  ábra  és  Aranybulla), 
mely  legrégibb  alaptörvényeinket  tartalmazza,  s 
mely  a  nemesség  s  a  nép  Szent  István  király  adta 
jogait  újra  megerősítette. 

3.  B.,  egyházi  értelemben  a  legünnepélyesebb 
alakban  kibocsátott  ólompecsétes  pápai  iratok  (sub 
plumbo).  A  XII.  sz.  óta  a  pecsét  az  egyik  oldalon 
az  apostolfejedelmek  fejképével,  a  másik  oldalon 
az  illető  pápa  nevével  van  ellátva  és  vagy  se- 
lyemzsinóron (kegyelmi  ügyekben)  v.  kender- 
zsinóron (igazságügyekben)  függ.  A  B.-k  stílus 
és  írásmódja  határozott  formákhoz  van  kötve. 
Bevezetés :  N.  (Pius)  Bppus  servus  servorum  Dei 
düecto  filio  N.  Salutem  et  Apostolicam  Benedic- 
tionem  vagy  In  perpetuam  rei  memóriám.  A  kel- 
tezésnél az  illető  pápa  uralkodási  éve  is  kitéte- 
tik, a  napokat  a  római  naptár  szerint  jelzik.  A 
pápa  ritkán  írja  alá.  A  B.-kat  erős,  sárgás  perga- 
mentre  és  latin  nyelven  írják.  Régebben  gót  be- 
tűket használtak  (bullaticum  gothicum  v.  teuto- 
nicum),  Xm.  Leó  1878  dec.  29.  kelt  Motu  pro- 
priója  óta  azonban  latin  betűket ;  az  ólompecsé- 
tet is  csak  fontos  iratoknál  rendelte  el,  különben 
a  vörös  pecsét  használatos.  A  B.-kat  a  szöveg 
kezdő  szavaival  szokás  idézni.  V.  ö.  Fflugk- 
Harttung,  BuUen  der  Papste  (1901). 

4.  B.,  a  bőrgyógyászatban  a  bőrnek  oly  el- 
változása, amelynél  a  bőrnek  valamelyik  két 
rétege  széjjelválik  és  közöttük  savó  gyűlik 
meg,  mely  a  felső  réteget  kisebb-nagyobb  hólyag 
alakjában  felemeli.  Igen  gyakran  fordul  elő  égés- 
nél, bőrloboknál,  gyógyszerek  alkalmazása  (pl. 
jód,  lúg,  hólyaghúzók  után),  fertőzések  (pl.  orbánc, 
lepra),  idegbajok  (pl.  syringomyelia),  bőrbajok  (pl. 
pemphigus)  esetében  stb.  A  B.  terméke  rendsze- 
rint tiszta  savó,  később  véres  vagy  genyes  lehet ; 
ez  vagy  beszárad  vagy  kifolyik  és  pörköt  hagy 
maga  után,  amelynek  leesése  után  a  B.  néha 
nyomtalanul  eltűnik,  máskor  folt  vagy  heg  marad 
vissza. 

Bulla  János,  író,  a  Petőfi-társaság  tagja,  1875 
óta  több  költeményt  és  elbeszélést  irt  különböző 
lapokba.  A  Tündéröv  c.  regényes  elbeszélését, 
mely  pályadíjat  nyert,  1876.  a  Kisfaludy-társa- 
ság  adta  ki.  Don  Zsuán  c.  elbeszélő  költeményé- 
ből csak  töredék  jelent  meg. 

Balladán  (Bulvadin),  kerületi  főhely  Aidin 
ázsiai-török  vilajet  Denizlü  szandzsákjában,  a 
Hermus  és  Meander  folyó  vízválasztóján,  9700 
jórészt  török  lak. ;  nagy  szövőiparral. 

Bullant  (ejtsd:  bttiaS),  Jmw, francia  építész,  szül. 
1525  körül,  megh.  1578  okt.  10.  Eleinte  főleg  a 
Montmorency-család  szolgálatában  fejtett  ki  nagy 
tevékenységet,  1557-től  pedig  —  megszakítással 
—  királyi  építész  volt.  Leghíresebb  művei  az 
écoueni  és  chantillyi  kastélyok,  melyeknek  építé- 
sében nagy  része  volt.  Az  olasz  renaissance  pom- 
pás formái  sajátos  módon  egyesülnek  itt  a  régi 
francia  építészet  jellegzetes  elrendezésével  és  for- 
máival. A  kor  két  legnagyobb  építési  vállalkozá- 
sában, a  Louvre  és  a  Tuileries  újjáépítésében  is 
részt  vett  B.,  ki  a  francia  renaissance  művészet 


Buliarium 


103 


Bullion-blzottságr 


vezető  mesterei  közé  tartozik.  Elméleti  müvei 
közül  különösen  fontos  a  Reigle  générale  d'archi- 
teoture  des  cinq  maniéres  de  colonnes  (Paris 
15B4-68). 

Buliarium  (lat.),  gyűjteménye  azoknak  a 
pápai  ügyleveleknek  (bulláknak,  breveknek),ame- 
lyek  az  egyházi  törvénytárban  nem  fordulnak 
elő  vagy  csak  annak  lezárása  után  tétettek  közzé. 
Hivatalos  B.csak  egy  van,  XIV.  Benedeké,  aki  sa- 
ját rendeleteit  gyűjtötte  egybe  és  e  gyűjtést  hi- 
vatalos használatra  helybenhagyta.  A  többi  ma- 
gánjellegű. Ilyenek:  B.  romanimi  Cherubinus 
Laörtius  római  jogtudortól,  I.  Leótól  V.  Sixtusig 
terjed  (1586) ;  fla  Cherubinus  Angelus  Mária  foly- 
tatta a  gyűjtést  X.  Incéig ;  ezt  folytatták  X.  Kele- 
ínenig  lantuscai  Angelus  és  római  János  Pál.  Maá- 
nard  Jeromos  B.  magnuma  19  folio  kötetben 
I.  Leótól  XIV.  Benedekig  terjed  (1739—68).  A  B. 
Privilegiorum  et  Diplomatum  araplissima  coUec- 
tio  1737-től  jelent  meg,  Cocquelines  Károlytól 
Rómában,  l^-foüo  kötetben.  Ennek  mintegy  foly- 
tatása XIV.  Benedek  említett  B.-a ;  Barbéri  An- 
drás (206  fűzetben,  1835— 1854-ig)  XIV.  Bene- 
dektől a  legújabb  időkig  folytatta  a  gyűjtést. 
Aeta  Pii  IX.  és  Leonis  XIII.  megjelentek  Rómá- 
ban (1854-81  stb.). 

Bnllati  doctores  v.  B.  magistri,  1.  Bul- 
latus. 

Bulla-tó,  Bidlea-tó,  1.  Buüa-tó. 

Bullatus  (lat.),  az,  akit  bulla  adományozásá- 
val neveztek  ki.  Bidlati  dodores  v.  btdlati  ma- 
gistri  azok,  akiket  nem  egyetem  tett  doktorrá, 
hanem  a  pápa  v.  király. 

Bulldog  (ang.),  a  házi  kutya  egyik  fajtája 
(Canis  familiáris  molossus  gladiátor),  a  szelin- 
dekek  csoportjából.  Egész  megjelenésében  a  kö- 
zönséges szelindekhez  hasonló,  de  annál  kisebb ; 
a  szelindektől  főleg  fejének  alkatában  különbö- 
zik. A  B.  feje  rövidebb,  csaknem  teljesen  göm- 
bölyű. Homloka  szélesebb  és  domborúbb ;  arcorra 
rövidebb  és  inkább  felvetődött;  alsó  állkapcsa 
sokkal  előbbre  nyúlik  a  felsőnél;  elülső  fogai 
mindig  láthatók ;  füle  mindig  fölálló,  a  hegyén 
kajla.  Végtagjai  rövidebbek,  de  ép  oly  erősek, 
mint  a  szelindekéi.  Színe  különböző;  az  egy- 
színű vörös,  fehér,  vörhenyes  sárga  vagy  sötét 
foltokkal  tarkázottakat  becsülik  a  legtöbbre.  A 
B.  a  spanyol  Alano-kutyától  származik. 

Bolldog-expeddció,  1.  Tengeri  tudományos  ex- 
pediciók. 

Bulle  (ejted:  bnu,  Boll),  város  Pribourg  svájci 
kantonban,  a  la  Gruyóres  kerületben,  termékeny 
síkon,  a  Tréme  közelében,  (i9io)  4100  lak. ;  sajt- 
os fakereskedéssel,  papírgyártással. 

Bulle,  Konstantin,  német  történetíró,  szül. 
Mindenben  1844  márc.  30.,  megh.  Blumenthal- 
ban  (Bréma  m.)  1905  júl.  31.  Müvei :  Geschichte 
der  neuesten  Zeit  1815—71  (Bremen  1876, 2  köt.) 
és  Geschichte  der  Jahre  1871—77  (Leipzig  1878, 
2  köt.),  melyek  együttesen :  Geschichte  der  neues- 
ten Zeit  (Berlin  1886, 4  köt.)  c.  alatt  jelentek  meg. 
Oncken  vállalata  számára  megírta  a  Geschichte 
des  zweiten  Kaiserreichs  u.  des  Königreichs  Ita- 
üen  (Berlin  1890).  Ovidius  Átváltozásait  lefordí- 
totta németre  (1898). 

Bullea-tó,  1.  Buila-to- 


BuUer,  Bedvers  Henry,  sir,  angol  tábornok, 
szül.  1839.,  megh.  1908  jiln.  2.  Londonban.  Részt 
vett  a  kínai  háborúban,  a  Red-River-expedicióban 
az  asanti-  (1874),  a  zulu-háborúban  (1879),  az  egyip- 
tomi (1882)  és  a  szudáni  hadjáratban  (1884).  Ér- 
demei elismeréséül  1890.  Wolseley  lord  utódjává, 
1899  szept.  1.  pedig  a  Transzvál  ellen  működő 
hadsereg  fővezérévé  nevezték  ki,  a  búrokkal  azon- 
ban nem  boldogult.  1899  dec.  15.  a  Tugela  folyó- 
nál, Colenso  mellett  óriási  vereséget  szenvedett. 
Erre  Roberts  lord  vette  át  a  fővezényletet,  míg 
B.  csak  a  Natálban  működő  csapatokat  vezé- 
nyelte. 1900  jan.  24.  a  Spionskopnál  újra  nagy- 
vereség  érte  és  csak  a  harmadik  kísérletnél  si- 
került neki  (1900  febr.)  Ladysmithet  felmenteni. 
Okt.  10.  állásáról  visszahívták  Angliába,  hol  az 
I.  hadtest  és  az  aldershoti  tábor  parancsnokává 
nevezték  ki.  Midőn  új  hivatalát  elfoglalta,  önér- 
zetes beszédben  a  kormányt,  ktUönösen  Brodrick 
hadügyminisztert  vádolta,  mint  vereségeinek  oko- 
zóját. Erre  1901.  elbocsátották.  V.  ö.  lerrold, 
Sir  R.  B.  (London  1908). 

Bulletin  (franc,  eitsd:  buuten;  ol.  boUetino) 
a.  m.  napi  értesítés ;  pl.  orvosi  jelentés  magas  ál- 
lású egyének  betegségéről,  tudós  társaságok  idő- 
szaki jelentései.  Az  első  francia  köztársaság  ren- 
deleteinek és  törvényeinek  hivatalos  gyűjte- 
ménye is  B.  nevet  viselt. 
Bullet-tree  wood,  1.  Balata. 
Bull-finch  (ang.),  többnyü-e  élősövény ;  az 
akadályversenyek  egyik  ugrása  szokott  lenni. 
Bullidae  (áiiat),  1.  Hólgagcsigák. 
Bullinger,  Heinrk-h,  svájci  reformátor,  szül. 
Bremgartenben,  Aargauban  1504  jul.  18.,  megh. 
1575  szept.  17.  Zürichben.  Kölnben  tanult,  ahol 
Luther :  Von  der  babylonischen  Gefangenschaf t 
c.  iratának  hatása  alatt  a  reformációhoz  csatla- 
kozott. Mint  tanító  a  kappeli  kolostorban  Zwing- 
livel  szoros  összeköttetésbe  lépett,  elkísérte  őt  a 
berni  vallásértekezletre  s  Bremgartenben  rövid 
ideig  (1529—31)  tartó  lelkészi  működés  után 
Zwingli  utóda  s  egyik  vezetője  és  előharcosa  lett 
a  reformációnak.  "^  Zürichből  kiszorította  Bucer 
konkordiáját  s  egyik  kezdeményezője  volt  a  má- 
sodik baseli  vagy  első  helvéciai  (1536),  valamint 
a  második  helvéciai  hitvallásoknak  (1566).  Befo- 
lyását és  tanácsait  a  francia  és  angol  ref.  egy- 
házra is  kiterjesztette.  Diariumában  megírta  éle- 
tét. A  reformáció  történetét  tárgyaló  munkáját 
Hottinger  és  Vögeli  (Frauenf.  1838—1840, 3  köt.) 
adta  ki.  V.  ö.  Pestalozzi,  Heinrich  B.  (Elberf. 
1858);  Christoffel,  B.  és  felesége  (1874);  Egli, 
Analecta  reformatoria,  (2  köt.) ;  Biographien 
(Zürich  1901);  magyar  munka :  Báth  György,  B. 
H.  és  a  magyar  reformáció  (írod.  Tört.  Közlemé- 
nyek 1896). 

Bullion  -  bizottság  (Buliion  Comütee).  Az 
1797-iki  angol  Bank  Restriction  Act  következté- 
ben beállott  pénzforgalmi  zavarok  tanulmányo- 
zására és  az  alkalmazandó  eszközök  iránti  javas- 
lattételre kiküldött  bizottság  v.  ankét,  amelynek 
tárgyalásai  nagy  befolyással  voltak  a  pénzforga- 
lom elméletére.  Angliában  a  kormány  ugyanis  a 
jegybanktól  kölcsönöket  vett  fel,  minek  következ- 
tében a  bankjegyek  ércfedezete  csökkent.  A  bank 
jegyeit  nem  tudván  beváltani,  1797.  készfizetéseit 


Bullivant-háló 


104 


Bulyovszky 


beszüntette  és  a  bankjegyeket  a  törvény  kény- 
szerforgalommal ruházta  fel.  A  B.-ot  1810-ben 
küldték  ki  s  munkálatait  még  ugyanabban  az 
évben  közzétették. 

Bullivant-háló,  a  hajót  torpedók  ellen  védő 
háló ;  nevét  Bullivant  gyárostól  vette. 

Bullock-gép,  BuUock  Williamtól  1863.  feltalált 
köny  vnyomtató-gép,melynek  segítségével  először 
nyomtattak  a  papírtekercs  mindkét  oldalára  ste- 
reotipek  által.  Különösen  Amerikában  van  elter- 
jedve, 1  óra  alatt  10—12,000  ivet  nyomtat. 

Bullocks  keart  (ööv.),  1.  Cimetalma. 

BuUpm  V.  hullámi,  a  fulb  vagy  felup  néger 
népcsaládhoz  tartozó  törzs  Sierra  Leonéban  (Af- 
rika nyugati  partján). 

Bullrich-féle  só  néven  azelőtt,  mint  tikos  szert, 
a  nátrium-bikarbonát  és  Glauber-só  keverékét 
árusították,  manapság  azonban  ehelyett  tiszta 
nátriumbikarbonátot  árusítanak. 

Bull-Run  (ejtsd:  bairön),  kis  patak  az  Egyesült- 
Államok  Virginia  államában  ;  az  AUeghany  egy 
mellékágában,  a  B.  Mountainsban  ered  és  a  Po- 
tomac  egyik  mellékvizébe,  az  Occoquanba  torkol- 
lik. Mellette,  1861  jún.  21.  ós  1862  aug.29.é8  30. 
az  unionisták  seregét  a  szecesszionisták  meg- 
verték. 

Bullterrier  (ang.),  a  bulldog  és  a  tacskó  ke- 
reszteződéséből származó  kutyafajta. 

BuUy  (esjtsd :  bttiii),  Roger  de  (vagy  de  Beauvoir), 
francia  író,  szül.  Parisban  1809  nov.  28.,  megh. 
1866  ápr.  27.  A  romantikus  iskolához  csatlakozott 
és  számos  regényt :  L'écolier  de  Cluny  (1832) ; 
L'hótel  Pimodan  (1846)  stb  írt.  —  Neje,  sz.  Doze 
(1822-59)  1850-ben  elvált  férjétől.  Ünnepeit 
színésznő  volt,  aki  színdarabokat  is  írt. 

Bulmerincq,  August  von,  német  jogtudós,  szül. 
Rigában  1822  aug.  12.,  megh.  Stuttgartban  1890 
aug.  18.  1858-ban  a  közjognak  és  nemzetközi 
jognak  tanára  a  dorpati  egyetemen,  1863.  a  Bal- 
tische  Wochenschrift  f .  Landwirtschaft,  Gewerb- 
fleiss  und  Handel  szerkesztője ;  a  genti  Institut  de 
droit  international  egyik  alapítója;  1882.  a  hei- 
delbergi  egyetem  a  Bluntschli  elhaltával  meg- 
üresedett nemzetközi  jogi  tanszékre  hívta  meg. 
Főbb  müvei :  Das  Asylrecht  in  seiner  geschicht- 
líchen  Entwicklung  (Dorpat  1853) ;  Die  Syste- 
matik  d.  Völkerreehts  (u.  o.  1858) ;  Praxis,  Theo- 
rie  u.  Codification  d.  Völkerreehts  (Leipzig  1874). 

Bulmke,  porosz  falu,  (i9oo)  11,001  lak. ;  vas- 
müvekkel,  kazángyárral,  kőszénbányával;  1903. 
bekebelezték  Gelsenkirchen  városba. 

Bulnesia  Gay  (növ.),  a  Zygophyllaceae  család 
génusza,  melynek  6  faja  Dél-Amerikában,  főkép 
Argentínában  honos.  Steppelakó  cserjék  v.  fák. 
Fájuk  igen  tartós  s  különösen  a  B.  arhorea  (Jacq.) 
Engl.  és  B.  Sarmienti  Lorentz  kiváló  e  tekintet- 
ben. Mindkettő  magas  fa.  Az  utóbbinak  fája  1892 
óta  palo  balsamo  név  alatt  kerül  a  kereskede- 
lembe. Színe  a  levegőn  zöldes-kékre  változik. 
Igen  kellemes  illatú  éterikus  olajat  tartalmaz, 
Bulgáriában  a  rózsaolajat  hamisítják  vele. 

Buloz,  Frangois,  francia  író,  szül.  Vulbensban 
(Savoie)  1803  szept.  20.  megh.  Parisban  1877  jan. 
12.  Nyomdai  korrektor  volt,  fordított  egyet-mást 
angolból  s  1831.  megalapította  aRevue  desdeux 
Mondes  folyóiratot,  amelyet  több  mint  40  évig 


szerkesztett  s  rendkívül  nagy  tekintélyre  emelt. 
Müvei  közül  felemlítendő :  Lettres  et  mémoires. 

Buls,  Charles,  belga  politikus,  szül.  Brüsszel- 
ben 1837  okt.  13.  a  Ligue  belge  de  Venseignement, 
nevű  liberális  egyesület  elnöke.  Brüsszel  polgár- 
mestere volt  (1881—99)  és  a  kamarának  szabad- 
elvű tagja.  Müvei :  Une  excursion  scolaire  á  Lon- 
dres  (Bruxelles  1872) ;  Vienne  en  1873  (1874);  La 
sécularisation  de  Tenseignement  (1876). 

Bulthaupt,  Heinrich,  német  író,  szül.  Brémá- 
ban 1849  okt.  26.,  megk  u.  o.  1905  aug.  20.  Ta- 
nulmányai végeztével  beutazta  a  Keletet,  Görög- 
országot, Tuniszt  és  Olaszországot.  1879  óta 
szülővárosa  könyvtámoka  volt.  Munkái :  Ein  cor- 
sisches  Trauerspiel  (Leipzig  1872) ;  Die  Kopisten 
(vígjáték  1875) ;  Lebende  Bilder  (vígj.  1876);  Die 
Arbeiter  (szomorújáték  1877);  Dramaturgische 
Skizzen  (Bremen  1878);  Streifzüge  auf  dramat. 
u.  krit.  Gebiet(u.  o.  1879);  Malteser  (dráma  1884); 
Der  verlorene  Sohn  (dráma  1889) ;  Franzosen- 
herrschaft  an  der  deutschen  Bühne  (1888) ;  Timon 
von  Athén  (1892)  stb.  Lírai  munkák :  Durch  Frost 
u.  Gluten  (1877);  Der  junge  Mönch,  Novelette 
in  Liedern  (1879).  Fő  munkája:  Dramaturgié 
des  Schauspiels  (1882—1901,  4  köt.),  és  pótléka: 
Dramaturgié  der  Oper  (1887,  2  köt.),  melyben 
Shakespeare  ós  a  kiválóbb  modem  (német  és  ide- 
gen) drámaköltők  műveit  kitűnő  szakismerettel 
és  finom  ízléssel  elemzi  és  jellemzi. 

Buliingan,  országrész  a  hollandus  Borneo  D.-i 
és  K.-i  részén ;  54,017  km^,  34,000  lak. 

Buluvajo,  1.  Guhuluvajo. 

Bulvadin,  1.  Bulladan. 

Bulwer,  1.  Lytton. 

Bulweria  (állat),  a  viharmadarak  (Thalass- 
orinthes)  rendjébe,  a  hojsza-té\ék( Procellariidae) 
családjába  tartozó  madámem,  mely  az  Atlanti- 
óceán  és  a  Csendes  óceán  mérsékelt  övében  ho- 
nos. Legismertebb  faja  az  ókalakú  hojsza  (B. 
hulweri  Yard.  et  Selby),  melyet  egy  ízben  Ang- 
liában is  lőttek. 

Buly,  község,  1.  Buj. 

Bulya.  Régibb  íróinknál  török  szövetek  (vá- 
szon, selyem)  s  török  asszonyok  mellékneve. 

Bulyovszky,  1.  Gyula,  író,  szül.  Rákoskeresz- 
túron, Pestm.,  1827  ápr.  10.,  megh.  Budapesten 
1883  ápr.  17.  Pesten  és  Debreczenben  végezte  a 
gimnáziumot,  a  jogot  a  pesti  egyetemen  hallgatta 
s  1847.  ügyvédnek  esküdött  fel;  1848.  a  márciusi 
napok  egyik  főszereplője  volt  a  pesti  ifjúság  élén, 
majd  hivatalt  viselt  a  belügyminisztériumban,  a 
szabadságharc  után  kizárólag  az  irodalomnak  élt, 
sokat  utazott  külföldön.  Az  írói  hajlam  korán 
fölébredt  benne  s  már  1843-tól  novellákat  és  ver- 
seket közölt  a  Regélőben,  Honderűben  és  Pesti 
Divatlapban.  1847-ben  az  Életképek  rendes  dol- 
gozótársa lett,  s  1848.  munkatársa  volt  a  Kossuth 
Hírlapjának  is.  Működésének  legnevezetesebb  tere 
azonban  a  tárcaírás  volt,  melyet  1849  végén  a. 
hivatalos  Magyar  Hírlapnál  kezdett  meg  s  csak- 
nem haláláig  folytatott  a  különböző  lapoknál. 
Első  volt,  ki  a  csevegő  tárcának  nálunk  iro- 
dalmi jogosultságot  szerzett,  e  kis  genret  állan- 
dóan művelte,  jelentőségre  emelte  és  a  lapok  ren- 
des fűszerévé  tette.  A  francia  feuilletonisták  szel- 
lemes modorában  dolgozott ;  egyébként  nem  volt 


Bulza 


—     105 


Bund 


kiváló  stiliszta,  inkább  a  kiművelt  hang,  a  friss 
észjárás  és  a  pikáns  szinek  újsága  tetszett  cikkei- 
ben. A  tőle  1859.  alapított  Nefelejts  szépirod.  di- 
vatlapba írta  legszebb  tárcáit.  A  Fusio  c  vígjá- 
téka (1878)  kevésbbé  sikerült ;  dialógja  azonban 
ennek  is  elmés  és  finom.  —  Neje : 

2.  B.  (Szüágyi)  Lilla,  színművésznő  és  írónő, 
Szilágyi  Pál  színész  leánya,  szül.  Kolozsváron 
1833  máj.  25.,  megh.  1909  dec.  13.  Grácban.  Már 
mint  gyermekleány  föllépett  a  pesti  Nemzeti  Szín- 
házban, ahol  1847-től  kezdve  jelentékenyebb  sze- 
repet játszott.  1848-ban  nőül  ment  B.  Gyulához. 
1859-ben  megvált  a  magyar  színpadtól  s  egy  évi 
tanulás  után  Boroszlóban,  Hamburgban,  Weimar- 
ban,  Meiningenben  nagy  sikerrel  lépett  föl.  1861. 
szerződtették  a  drezdai  udvari  színházhoz,  ahol 
Davison  ésDevrientmellett  játszotta  Júliát,  Ophe- 
liát,  az  Orléansi  szüzet  stb.  Európai  körutat  is  tett. 
Egy  csomó  színmüvet  fordított,  írt  útirajzokat, 
tárcacikkeket  és  novellákat.  Önállóan  megjelen- 
tek :  Novellák  (Pest  1855—57) ;  Norvégiából,  üti 
emlékek  (Pest  1866,  németül  is). 

3.  B.  Mihály  (duliczi),  teológus,  bölcselő,  jogász 
és  zenész,  duliczi  turóczvmegyei  nemes  családból 
származott  a  XVII.  század  közepe  táján,  megh. 
Durlachban  1711.,  mások  szerint  1712.  Iskoláit 
idehaza  végezte,  azután  német  akadémiákra 
ment,  hol  magát  a  teológiai,  matematikai  s  böl- 
cseleti tudományokban  kiképezte,  emellett  költő 
és  zeneértő  is  volt,  játszott  zongorán  és  orgonán. 
Durlachban  bölcseleti  doktor,  tanár  és  igazgató 
volt.  Munkái :  De  emendatione  organorum,  oder 
kurze  Vorstellung  des  Orgelwerks  (Strassburg 
1680) ;  Hohenloici  gymnasii  Hodegus  Calendario- 
graphus  (Oeringae  1693) ;  Speculum  librorum  po- 
liticonim  Justi  Lipsii  (Durlach  1705) ;  Monarchiáé 
és  Tastatura  quinque  formis  panharmonica  me- 
tathiea  (Durlach  1711). 

Bulza,  kisk.  Krassó-Szörény  vm.  marosi  j.-ban, 
(1910)  586  oláh  lak. ;  u.  p.  Facset,  u.  t.  Kápolnás. 

Bulzesd,  kisk.  Hunyad  vm.  körösbányai  j.-han, 
(1910)  2470  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Körösbánya. 
Havasi  falu  érdekes  sziklaszorosokkal  és  barlan- 
gokkal. Innen  megmászható  a  Gaina  csúcs  (1481 
m.),  melynek  pázsitos  kúpján  a  gör.  kel.  naptár 
Péter  Pálján  (jül.  11.)  a  Felsőkörös  ós  Aranyos- 
vidék hegyi  lakossága  tavaszi  ünnepet,  ú.  n. 
leányvásárt  tart. 

Bum,  Anton,  orvos,  ortopéd,  szül.  Brünnben 
1856.  jul.  2.,  tulajdonosa  ós  vezetője  egy  bécsi  orto- 
pédiai intézetnek.  Főszerkesztője  a  W.  med.  Presse 
és  Wiener  Klinik  c.  orvosi  lapoknak.  1904-től  a 
sebészet  magántanára  a  bécsi  egyetemen. 

Bnmede,  1.  Bedemund. 

Bumeráng  (v.  párkán),  hajító  sarló  kemény 
fából,  amelyet  főleg  az  ausztráliai  benszülöttek 
fegy%^er  gyanánt  használnak  (1.  az  ábrát).  A  B. 
mintegy  50—60  cm.  hosszú,  1—2  cm.  vastag, 
végein  keskenyedő,  sarlóalakú  kemény  fadarab, 
amely  30—50"  szög  alatt  hajítva,  a  esavarmoz- 
gás  törvényei  szerint  bukfencezve  röpül  egy  ideig 
előre  vagy  felfelé,  azután  pedig  hirtelen  meg- 
fordul és  oda  tér  vissza,  ahonnan  elhajították. 
Hasonló  B.jai  v^annak  Madras,  Gudzsarat  ben- 
szülött  népeinek,  az  arizonai  mokki-indiánusok- 
nak  stb.  Újabban  mint  sporteszköz  és  gyermek- 


játékszer Európában  is  terjed.  V.  ö.  Smyth,  The 
aborigines  of  Australia  (Lond.  1878) ;  Egerton,  In- 
dián arms  (u.  o.  1880).  A  B.-hajítás  magyarázatát 
1.  Buchner,  Das  B.-werfen  (Glóbus  Bd.  88.,  1905). 

Bumia,  tuniszi  aranypénz  =  100  piaszter  = 
57-54  K. 

Bumm,  Ernst,  német  nőgyógyász,  szül.  Wíü-z- 
burgban  1858  ápr,  15. 1885-ben  u.  o.  magántanár  a 
ginekológiából.  Előbb  a  baseli  és  hallei,  később  a 
berlini  egyetem  rendes  tanára  (1904)  a  nőgyógyá- 
szatból s  igazgatója  a  «Charité»  egyet,  nőklini- 
kának.  Nagyszámú  dolgozatai  a  nőgyógyászat  és 
szülészet  körébe  vágnak.  Rendkívül  elterjedt  szü- 
lészeti tankönyve :  Grundriss  zum  Stúdium  der 
Geburtshilfe  (Wiesbaden  1902),  melyet  orosz, 
spanyol,  olasz  és  magyar  nyelvre  is  lefordítot- 
tak. (A  szülészet  alapvonalai,  Kubinyi  dr.  és 
Kovács  dr.  fordítása,  Budapest,  1910). 

Bún,  kisk.  Kis-Ktiküllő  vm.  erzsébetvárosi 
j.-ban,  (1910)  2021  oláh  és  magyar  lak.,  vasúti, 
megálló ;  u.  p.  és  u.  t.  Héj jasf alva. 

Buna,  herce- 
govinál hely. 
Mosztár  közelé- 
ben, a  sarajevo- 
metkovicsi  vas- 
út meUett.  Tőle 
nem  messze,  a 
Stepangradrégi 
vár  alatt  fakad 
a  bővizű  Buna- 
forrás,  mely  B.- 
nál,  alig  félórai 
folyás  után,  50 
m.  szélességben 
ömlik  a  Naren- 
tába.  1.  és  2. 

Buna  velika, 
adók.  Zágráb  v.- 

megye  nagygoriczai  j.-ban,  (i9oo)  456  horvát-szerb 
lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Velika-Gorica. 

BunchoTani(1764-1841)- A  japán  festők  egyik 
legnevezetesebbike.  Jelentősége  abban  áll,  hogy 
a  különböző  nemzeti  és  kinai  művészeti  irányo- 
kat áttanulmányozva,  egy  új  életerős  stílust  alko- 
tott. Katö  Bunrei,  Watanabe  Gentai  és  Suzuki 
Fuyó  festők  tanítványa  volt.  Festett  tájakat,  em- 
beri alakokat,  virágokat,  rovarokat,  halakat  stb. 
Tájképeket  egyaránt  festett  tussal  és  több  szín- 
nel. Irodalmi  müvei :  Shuko  Jisshu,  japán  mű- 
vészek és  történészek  számára  egyaránt  nélkü- 
lözhetetlen kompiláció ;  Honchő  Gwasan,  Japán 
festmények  gyűjteménye  és  Buncho  Gwadan, 
értekezés  a  művészetről. 

Baad  (ném.),  1.  Állam. 

Bund  Károly,  erdészeti  szakü'ó,  szül.  1869 
jún.  4.  Beszterczehányán.  Miután  tanulmányait 
a  selmeczbányai  erdészeti  akadémián  befejezte, 
1891.  állami  szolgálatba  lépett,  előbb  a  besztercze- 
bányai  erdőigazgatóságnál,  1894—99.  a  föld- 
mívelésügyi  minisztériumban  működött.  1899-ben 
az  orsz.  erdészeti  egyesület  titkárául  választotta 
s  ugyanez  időtől  fogva  szerkeszti  az  Erdészeti 
Lapokat.  E  lapon  kívül  több  német  erdészeti 
folyóiratba  ír  cikkeket  és  tanulmányokat.  Munka- 
társa e  Lexikonnak  is. 


Ausztrália  bnmerang.  8. 
Gndzsarati  bumeráng. 


Bunda 


106    — 


Bung^arus 


Bunda,  1.  (gerezna,  prém)  az  állatnak  szőrrel 
födött  bőre.  —  2.  B.-nak  nevezzük  a  juhról  le- 
nyírt összes  gyapjút,  tehát  a  juhnak  egyszeri 
gyapjuhozamát.  A  B.  a  gyapjú  minőségéhez,  zá- 
roltságához  mérten,  s  a  juh  kisebb  vagy  nagyobb 
volta  szerint  súlyosabb  vagy  kevésbbé  súlyos.  Na- 
gyobb a  B.,  ha  az  állat  teste  nagy,  bőre  ráncos,  s 
ha  fején  és  lábán  is  gyapjú  van.  Legnagyobb  a 
B. -hozam  a  francia  merinókon,  amelyeket  nálunk 
Eambouillette  néven  ismernek,  és  pedig  3—4 
kg.  Legkisebb  és  legkönnyebb  a  legfinomabb  gyap- 
júval biró  kistestü  Elektoral-merinón  és  pedig 
1—2  kg.  Mennél  finomabb  gyapjút  termel  a  juh, 
annál  kisebb  súlyú  a  B.-ja  és  megfordítva.  De 
különben  egyenlő  juhoknál  is  annak  a  B.-ja  sú- 
lyosabb, amelyiké  tömörebb  és  jobban  zárolt ; 
amelyiknek  B.-ján  tehát  hézagok  nincsenek, 
amelyiknél  a  B.  felülete  egységes  zárt  tömeget 
képez.  Ebbe  sem  piszok,  sem  eső  nem  hatolhat  be, 
az  ilyen  gyapjú  tehát  tisztább  és  finomabb.  Men- 
nél jobban  zárolt  a  B.,  annál  értékesebb  a 
gyapjú,  tehát  minden  juhtenyésztönek  törekednie 
kellene  juhai  bundájának  zároltságára.  A  bunda 
zároltsága  néha  csak  látszólagos ;  csak  felül  lát- 
szik tömörnek,  s  ha  közéje  nyulunk,  ritka  növé- 
sünek  látjuk.  A  jól  záró  B.  csak  kiálló  v.  mozgó 
testrészeken  nyílik  meg  önmagától,  mint  pl.  a 
nyakon.  A  B.-nak  kiegyenlítettnek  is  kell  lennie, 
vagyis  a  B.-t  alkotó  gyapjú  a  test  minden  részén 
egyminőségü  legyen,  illetőleg  minél  kevesebb  kü- 
lönbségeket mutasson.  Jól  kiegyenlített  az  olyan 
B.  gyapjúja,  amely  csak  2—3  finomsági  fokoza- 
tot mutat.  Olyan  B.  nincs,  amelynek  gyapjúja 
mindenütt  teljesen  egyforma  legyen.  Legíinomabb 
a  gyapjú  a  test  két  oldalán.  —  3.  B.,  bundás, 
bárány  bőrökből  készített  bő  öltöny,  a  jómódú  ma- 
gyar nép  hagyományos  téli  ruhája ;  neve  átment 
már  a  szövetből  készült,  prémmel  bélelt,  prém- 
galléros úri  öltönyre  is,  melyet  rendszerint  kocsin 
V.  szánon  való  utazásra  használnak.  A  magyar 
gubások  a  B.  kivarrása  és  díszítése  körül  sok 
ügyességet  fejtenek  ki.  A  mezőtúri  kis  B.  rövi- 
debb és  Ízléses  kivarrások  által  tűnik  ki.  Esős  idő- 
ben a  B.-t  kifordítva  viselik,  innen  a  példaszó : 
((Kifordítom,  befordítom,  mégis  bunda  a  bunda». 

Bunda,  ismeretlen  v.  eltorzított  nevű  volga- vi- 
déki város  a  XUI.  sz.  első  felében  a  szaracénok  (vol- 
gai bolgárok)  Uela  nevű  földjén,  melyet  Julián  do- 
monkosrendi szerzetes  útjába  ejtett,  midőn  az  ősha- 
zában maradt  magyarokat  fölkereste.  (Fr.  Bicar- 
dus,  De  Ungaria  Magna.  Endlícher  kiadása  251.1.) 

Bundaberg,  város  Queensland  ausztráliai  vá- 
rosban a  Burnett  folyó  mellett,  Brisbane-nal  vasút 
köti  össze,  nagy  cukorrépaültetvényekkel,  cukor- 
gyárakkal, fürészmalmokkal  és  téglagyárakkal ; 
17,000  fehér  és  2500  színes  lak. ;  jó  kikötővel. 

Búndahis,  1.  Bundehes. 

Bunda-négerek,  a  bántu-csoport  Ny.-i  ágához 
tartozó  ág,  mely  a  velük  határos  szudáni  nége- 
rektől olajbarna  bőrszíne,  vörösbarna  haja,  ke- 
vésbbé vastag  ajkai  és  kisebb  termete  által  kü- 
lönbözik. A  B.  Angola,  Benguela  és  Damara-föld 
területére  ágaznak  szét. 

Bunda-nyelvek,  a  bántu-nyelvek  nyugati  cso- 
portja ;  ide  tartoznak  a  gabuni,  kongói,  angolai, 
benguelai  s  a  hererók  nyelve. 


Bundarágók,  1.  Szőrtetvek. 

Bundás,  1.  Bunda.  —  így  nevezik  tréfásan  a 
katonaságnál  az  újoncot.  Kutyáknak  is  szokták 
ezt  a  nevet  adni. 

Bundei^ord,  1.  Christianiafjord. 

Bundehes,  helyesebben  Búndahis,  összetéve 
ezekből  a  szókból:  bún  a.  m.  eredet,  alap  és  dahis 
a.  m.  teremtés,  tehát  a  teremtés  könyve.  A  par- 
szok  egyik  szentirata,  mely  sok  régibb  írásból 
van  összeállítva.  Valószínűleg  az  arab  hódítás 
után  készült.  V.  ö.  Geiger  és  Kuhn,  Grundriss 
der  iranischen  Philologie  (Strassburg  1896). 

Bundela  v.  bandela,  Brit-India  északi  részében 
lakó,  mintegy  másfélmilliónyi  keverék  népség,  a 
radzsputák  és  ezek  rabszolganőinek  ivadékai.  A 
B.-knál  az  árja  típus  kevésbbé  kifejezett,  mert 
sötétebb  bőrűek  és  kisebb  termetűek.  Területü- 
ket, mely  különféle  ércekben  és  erdőkben  bővel- 
kedik, Bundelkhand  néven  ismerjük, 

Bundelkhand  (bmidelák  országa).  Brit-India 
északi  részének  egyik  vidéke,  26,500  km^  terű- 
lettel, amely  áll  a  brit  Nordwest  provincia  né- 
hány kerületéből  és  31  benszülött  fejedelemség- 
ből. Keleti  része  a  centrális-indiai  platón  van, 
nyugati  felében  a  Vindhija  hegységet  (1.  o.)  ta- 
láljuk, amely  lépcsősen  végződik  el  a  plató  felé. 
A  hegységből  eredő  bővizű  folyók  párhuzamos 
futással  sietnek  a  Ganges  mellékvizébe,  a  Gog- 
rába,  de  csak  a  Ken  hajózható  96  km.  hosszúság- 
ban, a  többi  mély  kanyonban  folyik,  s  a  terület 
öntözésre  szorul.  Éghajlata  nagyon  forró;  ter- 
melnek kölest,  gyapotot,  cukornádat.  Bányász- 
nak gyémántot,  vasat  és  ezüstöt,  őslakói,  a  bun- 
delák,  szanszkrit  dialektust  beszélnek.  1802  óta 
angol  birtok. 

Bunder,  1.  a  hektár  németalföldi  elnevezése; 
2.  területmérték  Szurinamban  =  100179  a. 

Bundesstaat  (ném.),  1.  Állam. 

Bundi  (Boonden) ,  falakkal  kerített  fővárosa 
az  ugyaníly  nevű  angol  hűbér-államnak  (terü- 
lete :  5917  km",  296,000  lak.),  a  Csambal  közelé- 
ben, Radzsputanában,  (1900)  22,544  lak.,  számos 
hindu  templommal,  szép  kertekkel.  A  radzsa  ter- 
jedelmes palotája  a  városon  kívül  áll. 

Bunea  Ágoston,  román  történetíró,  szül.  1857. 
aug.  4.  Vádon,  megh.  1909  nov.  30.  Balázsfalván, 
Középiskoláit  Brassóban  és  Balázsfalván,  a  teo- 
lógiát Rómában  végezte.  1882-töl  Balázsfalván 
volt  tanár,  majd  kanonok  lett.  Történelmi 
munkái :  Cestíuní  din  dreptul  §i  istoria  bisericeí 
rominesti  unité.  (Az  egyesült  román  egyházra 
vonatkozó  kérdések  megvitatása,  Balázsfalva 
1893);  Episcopul  loan  Inocenjiu  Clein  (u.  0. 
1900);  Statistica  románilor  din  Transilvania  in 
anul  1750  (Nagyszeben  1901);  Vechile  episcopii 
rominesti  (Balázsfalva  1902);  Episcopii  Petru 
Paul  Áron  si  Dionisie  Novacovici  (u.  0. 1902) ; 
Discursuri,  autonómia  bisericeasca,  diverse  (u.  0. 
1903) ;  Jerarchia  románilor  din  Ardeal  si  üngaria 
(Bukurest  1904);  Mitropolitul  S.  Brancovici  (1906). 
V.  ö.  Gagyi  Jenő  cikkét  a  Századokban,  1910. 

Bung.,  növénynevek  mellett  Bunge  A.  orosz 
botanikus  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Bungalow  (ang.),  indiai  ház,  1.  Bangalo. 

Bungarus  (állat),  az  elülső  méregfogas  kígyók 
(Proteroglypha)  csoportjába  tartozó  mérges  ki- 


i 


107    — 


Bungert 


gyónem,  melynek  mostanáig  ismert  6  faja  Kelet- 
Indiában  és  Dól-Kinában  honos.  Ismertebbek  a 
párna  (B.  fasciatus  Sehneid.),  1-75  m.  hosszú  és 
a  párágma  (B.  candidus  L.),  1*20— 1'30  m. 
hosszú.  L.  Páma  és  Páráguda. 

Bonge,  1.  Alexander,  orosz  botanikus  és  fel- 
fedező utazó,  szül.  Kievben  1803  szept.  24,  megh. 
1890  júl.  18.  Esztlandban.  1825-ben  orvos  volt 
Tomszkban,1826.Ledebourral(l.o.)azAltai-hegy- 
séget  kutatta,amely  út  eredményei  Ledebour  mun- 
káiban jelentek  meg.  Majd  a  Salair  ós  Kotunja 
területén  s  a  Cholsun  hegyvidékén  kutatott,  1830. 
az  orosz  tudományos  akadémia  expedíciójával 
a  Góbi  sivatagon  és  Peking  környékén  járt. 
1833-ban  Kazánban,  1836.  Dorpatban  lett  egye- 
temi tanár  és  növénykerti  igazgató,  mint  ilyent 
kutató  útjai  1835.  a  Volga-melléki  steppékre, 
Asztrakánba,  1857.  Perzsiába,  Afganisztánba, 
1858— 59-ig  asósivatagokra  vitték.  1868-ban  nyu- 
galomba vonult.  Munkálkodásának  fő  iránya  a  be- 
járt területek  növényeinek  leírása,  a  közópázsiai 
flóra  kutatása  volt.  Főbb  müvei:  Enumeratio 
plantarum,  quas  in  China  boreali  collegit  (Petro- 
poli  1821);  Plantarum  mongholico-chinensium 
decas  I.  (Casani  1835) ;  Verzeiehniss  der  im  Jahre 
1832  im  östl.  Teile  des  Altaigeb.  gesammelten 
Pflanzen  (St.  Petersburg,  1836);  Beitráge  zur 
Kenntniss  der  Plora  Russlands  ete.  (u.  o.  1851) ; 
Icones  plantarum  novarum  vei  minus  cognita- 
rum,  in  itinere  per  deserta  Asiae  etc.  (Riga  1851). 
Életrajza :  Kertészeti  Lapok  1890.  évf .,  Termé- 
szettudományi Közlöny  1891,  630. 

2.  B.,  Alexander,  orosz  zoológus  és  utazó,  B. 

1.  fla,  sztQ.  Dorpatban  1851  nov.  9.  Elvégezve 
az  orvosi  egyetemet,  1882— 84-ig  részt  vett  a 
Léna  torkolatához  kiküldött  expedícióban,  1885 — 
1887-ig  a  Jana  vidékét  és  az  újszibériai  szigete- 
ket kutatta  ki.  Művei :  Untersuchungen  zur  Ent- 
wickelungsgeschichte  des  Beckengürtels  der  Am- 
phibien,  Vögel  und  Reptilien  (Dorpat  1880); 
Bericht  űber  die  im  Sommer  1885  ausgeführten 
Reisen  ins  Lenagebiet  (3.  kiad.  1886);  Bericht 
über  die  Reise  auf  die  Neusibirischen  Inseln  (H. 
kiad.  1887);  Az  idegenek  betegségéről  Jakuck 
északi  vidékén  (oroszul,  Szt.-Pétervár  1888). 

3.  B.,  Friedrich  Georg  von,  német  jogtudós, 
szül.  Kievben  1802  márc.  13.,  megh.  Wiesbaden- 
ben  1897  ápr.  9.  1831-ben  dorpati  egyetemi  ta- 
nár, 1842.  Reval  város  polgármestere,  1856. 
orosz  császári  irodai  főhivatalnok  lett,  1865.  nyu- 
galomba lépett.  Számos  művében  és  az  általa  ki- 
adottfolyóiratokban Livland,  Esztland  és  Kurland 
jogtörténetére  vetett  fényt.  Művei  közül  említen- 
dők: Das  liv-  u.esthlandischePrivatrecht  (Dorpat 
1838—39,  2  rész);  Sammlung der  Rechtsquellen 
Liv-,Esth-  und  Kurlands(u.  o.  1842—46,  1.  rész, 

2.  köt.) ;  Das  kurlándische  Privatrecht^u.  o.  1851). 

4.  B.,  Gustav  von,  flziológus,  szül.  Dorpat- 
ban 1844  jan.  19.  Tanulmányait  a  lipcsei  ós 
strassburgi  egyetemeken  végezte.  Utóbbi  helyen 
a  híres  farmakológus  Schmiedeberg  vezetése  alatt 
dolgozott.  Előbb  magántanár  a  lipcsei  ós  dorpati 
egyetemeken,  1885-től  a  baseli  egyetem  flzioló- 
gus professzora.  Munkái :  Über  d.  Bedeutung  des 
Kochsalzes  u.  das  Verhalten  d.  KaUsalze  im 
menschlichen  Organismus  (Dorpat  1873);  Der 


Káli-,  Nátron-  u.  Chlorgehalt  der  Milch  usw.  (u. 
0.  1874) ;  Zur  quant.  Analyse  d.  Blutes  (Zeitech. 
f.  Biologie  1876) ;  Die  Ausrottung  d.  Geschlechts- 
krankheiten  (Leipzig  1911),  stb.  Eléggé  elterjedt 
tankönyvet  is  irt :  Lehrb.  des  physiologischen  u. 
path.  Chemie  címmel,  mely  igen  szellemesen  s  jól 
összeállítva,  de  nem  éppen  kellő  kritikával  tár- 
gyalja anyagát. 

6.B.,  Nikolaj,  orosz  államférfiú,  szül.  Moszkvá- 
ban 1823  nov.  24.,  megh.  Szt.-Pétervárott  1895 
jún.  16.  Tanárkodéit  a  njezsini  líceumban,  majd 
a  kievi  egyetemen  ;  egyideig  az  ottani  bank  igaz- 
gatója volt.  Sok  értekezést  írt  a  nemzetgazda- 
ságról és  statisztikáról,  megírta  a  hitel  elméletét, 
a  rendőri  jogot  és  lefordította  Wagnernek  az 
orosz  papir-pónzről  írt  munkáját.  1882— 87-ig 
pénzügyminiszer  volt  és  fontos  reformokat  léte- 
sített; megszüntette  a  só-  és  fej-adót,  a  pa- 
rasztok váltságdíját  leszállította,  megalapította 
a  népbankokat,  az  adókat  igazságosabban  ve- 
tette ki,  erösebben  adóztatta  meg  a  nyerészkedő 
vállalatokat.  1887.  elfoglalta  a  miniszteri  bizott- 
ság elnökségi  tisztét,  1892  ápr.  azonban  e  tiszt- 
ről is  lemondott. 

6.  B.,  Bíidolf,  német  költő,  szül.  Köthenben 
1836  márc.  27.,  megh.  u.  o.  1907  ápr.  5.  mint 
titkos  udvari  tanácsos.  Fő  müvei :  Blumen  (köl- 
temények 1854,  B.  Rudolf  éilnévv él) ;  Der  Herzog 
von  Kurland  (tragédia)  1871  és  Tragödien  (1875), 
öt  darab :  Nero,  Alarich,  Desiderata,  Das  Pest  zu 
Bayonne  és  Klosterhanns,  melyek  a  keresztény- 
ség hatását  a  népek  politikai  életére  tárgyalják. 
Azután:  Heimat  und  Fremde  (költemények,  4. 
kiad.  1899);  Camoens  (verses  regény  1891); 
Burenlieder  (1901).  ó  írta  a  szöveget  Nessler 
operájához :  Der  Trompeter  von  Sáckingen  (1884). 

Bungener  (ejtsd:  böüzsné),  Louü  íélix,  francia 
teológiai  író,  szül.  Marseilleben  1814  szept  29., 
megh.  Genfben  1874  jún.  14.  Előbb  gimnáziumi 
igazgató  volt,  de  1848.  megfosztották  állásától. 
Ezentúl  mint  teológiai  és  történetíró  működött. 
Szélesebb  körben  azok  a  művek  tették  ismertté, 
melyeket  regényformában  a  protestantizmus  vé- 
delmére írt,  nevezetesen :  Un  sermon  sous  Louis 
XIV.  (7.  kiad.  Paris  1881) ;  Histoire  du  concile  de 
Trente  (2.  kiad.  1854,  2  köt.) ;  Trois  sermons  sous 
Louis  XIV.  (5.  kiad.  1876) ;  Voltaire  et  son  temps 
(2.  kiad.  1851,  2  köt.) ;  Christ  et  le  siécle  (1856) ; 
Romé  et  la  Bible  (2.  kiad.  1860) ;  Calvin  (2.  kiad. 
1863) ;  Papé  et  concile  au  XIX.  siécle  (Paris  1870) ; 
Saint-Paul  (u.  o.  1867) ;  Reme  et  le  vrai  (u.  o. 
1873)stb.  Életrajzátmegírta  Gambier(Genf  1891). 

Bungert,  Augmt,  német  zeneszerző,  szül.  Mül- 
heimben  1846  márc.  14.  Egy  zongora-quartettel 
vonta  magára  a  figyelmet,  mellyel  a  firenzei 
quartett  által  kitűzött  pályadíjat  megnyerte.  Attól 
kezdve  karokat  és  nagyobb  szabású  instrumentális 
darabokat  szerzett.  Ilyenek:  A  salamancai  diákok 
(víg  opera  1884) ;  Hutten  és  Sickingen  (Op.  40., 
Berlin  1888);  Meerlieder;  Tasso  (ouverture). 
Wagner  Richárd  példájára  hősmondát  dolgozott 
fel  kapcsolatos  dalművekké:  (I.Achilleus,  II.  Kly- 
temneslra,  III.  Kirke,  IV.  Nausikaa,  V,  Odysseus 
hazatérése,  VI.  Odysseus  halála).  Erzsébet  román 
királyné  (Carmen  Sylva)  költeményeire  is  írt  da- 
I  lókat  (Lieder  einer  Königin). 


Bungro 


108    — 


Bunsen 


Bungo,  régi  magyar  nönév,  mely  valószínű- 
leg a  törökségtöl  került  hozzánk,  smegfelel  az  uj- 
gur «munk»,  «munka»,  csagataj:  «munk»,  kazáni 
tatár  «mong»  azaz  munka,  baj,  szomorúság,  bánat 
szóknak  és  a  népies  magyar  Szomorú  névnek. 
Nyilván  ezzel  függ  össze  a  szintén  nőnévnek  elő- 
forduló Bungtich  v.  Bunguz  is. 

Bnnias  L.,  dombvirág  (növ.),  a  Cruciferae 
(Keresztesviráguak)  család  génusza.  melynek  5 
faja  a  Földközi-tenger  vidékén  és  Ázsiában  él. 
Egyéves  v.  évelő  füvek.  A  B.  orientális  L.  hú- 
sos, leveles  szárát  és  levélnyelét  az  oroszok  és 
lengyelek  főzeléknek  eszik,  néhol  takarmány- 
nak vetik.  A  B.  erticago  L.  gyökerét  és  zöld  ré- 
szeit Görögországban  eszik.  Az  utóbbiak  és  a 
mag  hajdan  az  offieinális  semen  et  herba  eruca- 
ginis-t  szolgáltatták.  Mindkét  faj  hazánkban  is 
előfordul,  de  az  utóbbi  inkább  csak  a  tenger- 
parton. 

Bunic,  adók.  Lika-Korbava  horvátországi  vme- 
gye  korenicai  j.-ban,  (i9oo)  1941  horvát-szerb  lak., 
posta-  ós  távk'óhivatallal.  B.  soká  a  törökök  ke- 
zében volt,  kik  itt  erősséget  építettek,  melynek 
romjai  még  most  is  látszanak.  1553-ban  Malkocs 
pasa  török  családokat  telepített  ki,  de  később  gr. 
Herberstein,  Károlyváros  parancsnoka  vissza- 
foglalta B.-ot  Ó8  a  török  telepi tvényeseket  elker- 
gette. B.  gyönyörű  tölgyerdejét  a  XVin.  század 
közepe  táján  Laudon  ültette,  midőn  itt  százados 
volt. 

Bunic  Vucicevic  (ejtsd:  vucsicsevics)  MiJclós,  hor- 
vát  író,  szül.  Raguzában  a  XVn.  sz.  kezdetén. 
Már  korán  oly  nagy  tudományt,  érett  ítélőképes- 
séget és  ügyességet  mutatott,  hogy  a  szenátus 
őt  a  legfontosabb  ügyekkel  bízta  meg.  Kétszer 
ment  mint  követ  fontos  küldetésben  a  portához. 
Midőn  1667.  Raguza  földrengés  következtében 
elpusztult,  B.  megmentette  a  köztársaság  fonto- 
sabb  iratait  és  kincseit.  Mikor  későbben  ismét 
nagy  veszély  fenyegette  a  köztársaságot  IV.  Mah- 
mud  szultán  részéről,  B.  mint  Raguza  követe  el- 
ment a  nagyvezérhez,  aki  őt  láncokba  verette  és 
Szilisztriában  börtönbe  záratta,  ahol  meghalt. 
Munkái :  Praxis  judiciaria  iuxta  stylum  Curiae 
Ragusinae  (1784);  Descriptio  Ragusanae  ditionis 
(1708);  Grad  Dubrovnik  vlastelom  u  tresnji(An- 
cona  1667,  költemény  a  raguzai  földrengésről)  és 
több  eddig  még  kiadatlan  horvát  költemény. 

Buninto,  1.  Bonin- szigetek. 

Banium  L.  (növ.),  az  Umbelliferae  (Ernyösök) 
család  génusza,  melynek  fajai  Európában  és 
Ázsiában  honosak.  Gumós  növények,  levelük 
finoman  szabdalt,  viráguk  fehér.  Számos  faj  gu- 
mója ehető,  különösen  a  B.  bulbocastanum  L.-é, 
s  pl.  DNy.-i  Németországban  mint  «földi  gesz- 
tenyew  ismeretes.  Dél-Európában,  különösen  Ro- 
mániában úgy  sütve,  mint  főzve  gesztenye  gya- 
nánt fogyasztják.  Magvait  úgy  használják,  mint 
a  köményt,  leveleit  pedig  mint  a  petrezselymet. 
A  B.  ferulaceum  Sm.  gumóját  a  Balkánon  eszik, 
a  török  topaná-nak  hívja. 

Bunker  (tenger.),  tengeri  kereskedelmi  hajókon 
a  hajtógép  üzeméhez  szükséges  szénkészletnek 
elhelyezésére  szolgáló  tár. 

Bunker-Hill  (ejtsd:  bönker),  domb Massachusetts 
északamerikai  államban,  Charlestown  város  ha- 


tárában; itt  vívták  1775  jün.  17.  az  amerikai  sza- 
badságharc első  csatáját.  1843-ban  a  csata  em- 
lékére 70  m.  magas  obeliszket  állítottak  föl.  Szá- 
mos helység  viseli  az  Egyesült-Államokban  a  B. 
nevet. 

Bunkó.  Egyik  végén  vastagodó  vagy  görcsös 
(bütykös)  bot;  az  első  támadó  fegyver,  ame- 
lyet az  ősember  használt  s  amelynek  módosítá- 
saiból —  amint  azt  különösen  az  óceániai  ben- 
szü lőtteknél  talált  fa-,  kő-  és  csontfegyverek  mu- 
tatják —  keletkezett  a  buzogány,  az  egy-  és  a 
kétélű  kard.  —  B.  az  ágyutörlő  egyik  végén  levő, 
hengeralaku,  a  törlő  rádjánál  vastagabb  része.  — 
Bunkoló,  1.  Sulyok. 

Bunkó,  neves  cigány  muzsikus  család,  a  pa- 
lócság ipinden  városában  híres  volt  (Eger,  Lo- 
soncz,  Balassagyarmat).  Egyik  tagja  már  a  30-a8 
években  Pestre  származott  s  csakhamar  meg- 
kedvelték; rokona,  B.  Ferenc,  az  50-es  és  60-as 
években  egyike  volt  Pest  híres  négy  cigányprímá- 
sának (Patikárus,  Kecskeméti,  Rácz).  Kompo- 
nált is  csárdásokat,  de  főkép  a  régi  magyar  hall- 
gatók és  táncnóták  előadásában  remekelt.  Megh. 
1889-ben,  fla  B.  GyulaT^eiig  1897-ben.  Külföldön 
él  Miklós  fla  és  Szatmárban  rokonának,  Vincé- 
nek utódai. 

Bunkós,  kisk.  Ung  vm.  szobránczi  j.-ban,  (i9io) 
364  tót  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Szobráncz. 

Bunsen,  1.  Christian  Kari  Josias,  báró,  német 
diplomata  és  tudós,  szül.  Korbachban  (W  aldeck) 
1791  aug.  25.,  megh.  Bonnban  1860.  nov.  28. 
1816.  Parisban  a  perzsa  és  arab  nyelveket  tanul- 
mányozta, majd  Rómába  ment,  ahol  a  dúsgazdag 
Waddington  Fannit  vette  nőül.  1818.  követségi 
titkárrá  nevezték  ki  Rómába.  lU.  Frigyes  Vilmos 
porosz  király  római  utazása  alkalmával  nagyon 
megkedvelte  és  1824.  a  követség  vezetésével 
bízta  meg;  1827.  pedig  meghatalmazott  minisz- 
terré nevezte  ki  a  pápai  udvarhoz.  Ez  időben 
működött  közre  a  Beschreibung  der  Stadt  Rom 
(1830—43,  3  köt.)  munka  megírásában,  1843-ban 
pedig  megjelent  Die  Basiliken  des  christlichen 
Rom  c.  díszmunkája  (új  kiad.  1864;  francia  kiad. 
Ramiertől  1873).  Midőn  1837.  a  kúria  és  Porosz- 
ország között  viszály  támadt,  B.  emlékiratban 
(Denksclirift  über  die  katholischen  Angelegen- 
heiten  in  den  westlichen  Provinzen  Preussens) 
megokolta  a  kölni  érsek  (Droste  zu  Vischering) 
elfogatását,  amiért  a  pápánál  kegyvesztes  lett. 
1839— 41-ig  berni,  1842— 54-ig  pedig  londoni 
követ  volt.  1845-ben  a  Die  Kirche  der  Zukunft 
c.  műben  túlbuzgó  lutheránus  támadóival  szem- 
ben a  külső  ájtatoskodást  és  rideg  formalizmust 
elítélte.  A  schleswig-holsteini  nép  érdekében, 
mely  képviselőjének  választotta  a  német  parla- 
mentbe, memorandumot  nyújtott  át  Palmerston- 
nak  (Memoir  on  the  constitutional  rights  of  the 
duchies  of  Schleswig  and  Holstein).  IV.  Frigyes 
Vilmos  megbízásából  aláírta  az  1852  máj.  8.  kelt 
londoni  jegyzőkönyvet.  A  krimi  háború  idején  a 
király  környezetében  működő  orosz  párt  keresztül- 
vitte B.  visszahivatását  (1854  június).  B.  ekkor 
Heidelbergbe  vonult  és  itt  írta  Gott  in  der  Ge- 
schichte,  oder  der  Fortschritt  des  Glaubens  an 
die  sittliche  Weltordnung  (1857—58,  3  kötet)  c. 
vallásos  művét.  Régészeti  és  teológiai  művei  kö- 


Bunsen 


—     109     — 


Bunyaszegrszárd 


zül  megemlítendök :  AegyptensStelle  inderWelt- 
gesdiichte  (Hamburg- Gotha  1845—87,  5  köt.) ; 
Hippolyttis  und  seine  Zeit  (Leipzig  1853,  2  kötet, 
melyből  bővebb  angol  kiadás  is  megjelent) ;  Igna- 
tius  von  Antiochien  u.  seine  Zeit  (Hamburg  1847) ; 
Die  drei  echten  und  die  vier  unechten  Briefe  des 
Ignatius  von  Antiochien  (1847) ;  Bibelwerk  für 
die  Gemeinde  (Leipzig  1858—69,  9  köt.).  B.-nek 
rV.  Frigyes  Vilmossal  való  levelezését  Banké 
adta  ki  (Leipzig  1873) ;  római  bíbornokokkal  és 
más  főpapokkal  folytatott  levelezését  pedig 
Reiisch  (1897).  Életrajzát  özvegye  írta  meg  an- 
golul; németre  Nippold  ford.  B.  aus  seinen 
Briefen  und  nach  eignen  Erinnerungen  geschil- 
dert  (Leipzig  1868-1871,  3  kötet).  V.  ö.  Baeh- 
ring,  B.,  Bin  Lebensbild  eines  deutseh-ehristl. 
Staatsmannes  (1892);  Hare,  Freifrau  von  B.,  ein 
Lebensbild  aus  ihren Briefen;  németül Tharautól 
(6  kiad.,  Gotha  1890).  1891-ben  szülővárosában 
szobrot  állítottak  B.-nek. 

2.  B.,  hrnst,  B.  Christian  Kari  íia,  teológiai 
író,  szül.  1819.,  megh.  Londonban  1903  máj.  14. 
Előbb  porosz  százados  volt,  azután  Angliába  köl- 
tözött s  kiválólag  vallástörténeti  tanulmányok- 
kal foglalkozott.  Müvei :  Die  Einheit  der  Reli- 
gionen  im  Zusanmienhang  mit  den  Völkerwan- 
derungen  der  Urzeit  und  der  Geheimlehre  (Ber- 
lin 1870,  2  köt.) ;  The  chronology  of  the  Bible 
connected  "with  contemporaneous  events  in  the 
histoiy  of  Babylonians,  AssjTians  and  Egyp- 
tians  (London  1874 ;  németül  Berlin  1876) ;  Das 
Symbol  des  Kreuzes  bei  allén  Nationen  (1876) ; 
Die  Plejaden  und  der  Thierkreis  (1879);  Die 
Überlieferung  (1889,  2  köt.)  és :  Die  Reconstruc- 
tion  der  kirchl.  Autoritát  (1892) ;  Islam  (London 
1889).  Németre  fordított  továbbá  egy  névtelenül 
megjelent  angol  művet :  William  Penn,  oder  die 
Zustande  Englands  (Leipzig  1854). 

3.  B.,  Bobért  Wilhelm,  német  kémikus  és 
fizikus,  szül.  Göttingenben  1811  márc.  31.,  megh. 
Heidelbergben  1899  aug.  16.  Tanulmányait  szü- 
lővárosában, Parisban,  Berlinben  és  Bécsben  vé- 
gezte. A  göttingeni  egyetemen  1833.  docens,  1836. 
Kasszelben  a  kémia  tanára,  1851.  boroszlói, 
1852— 89-ig  heidelbergi  tanár,  1889.  nyugalomba 
vonult.  A  M.  Tud.  Akadémia  1858.  külső  tagjá- 
nak választotta.  Félszázadon  át  kiváló  eredmény- 
nyel búvárkodott  a  kémia  és  fizika  terén  s  igen 
nagy  számú  fontos  felfedezéssel  gazdagította  a 
tudományt.  Buvárlatait  az  anorganikus  kémia 
körébe  vágókkal  kezdte  meg,  azután  az  arzén- 
szénvegyületeket tanulmányozta.  Az  analitikai 
és  mineralogiai  kémia  nagyon  sokat  köszön  neki. 
Az  arzéntrioxid  hathatós  ellenszeréül  kísérletei 
alapján  a  ferrihidroxidot  ajánlotta.  Behatóan 
foglalkozott  a  gázok  analízisével  és  kitűnő  mód- 
szereket állapított  meg,  melyeket  széltében  hasz- 
nálnak. A  gázok  sűrűségének  ós  folyadékokban 
való  oldhatóságának  meghatározására  készülé- 
keket szerkesztett.  A  B.  szerkesztette  jégkalori- 
méter  igen  fontos  adatokat  szolgáltat.  Megálla- 
pította a  gázoknak  vízben  ós  borszeszben  való 
oldhatóságait.  A  gázok  diffúzióját  és  az  elégésük- 
kor fellépő  tüneményeket  is  tanulmányozta.  Az 
alkáli  földfémeket  elektroUzis  útján  állította  elő. 
A  magnéziumot  ő  állította  elő  először  nagyobb 


mennyiségben  ós  az  elégésekor  fellépő  erős  fény- 
képződésre ő  hívta  fel  a  figyelmet;  azért  hasz- 
nálják a  magnéziumot  bizonyos  esetekben  vilá- 
gító szerül. Korszakalkotó  felfedezése  a  spektrál- 
ancUizis  v.  színképelemezés  (Kirelihof  társaságá- 
ban 1860),  mely  felfedezése  nevét  örök  időkre 
halhatatlanná  tette.  E  módszerrel  fedezte  fel  a 
rubidium  és  cézium  ritka  elemeket  a  dürkhdmi 
ásványos  vízben.  Számos  igen  célszerű  készülé- 
ket szerkesztett,  melyek  nagyon  elterjedtek  (B.- 
féle  elem,  B.-féle  gázlámpa).  A  geológia  terén  is 
nagy  érdemeket  szerzett.  Hosszabb  időt  töltött 
Izlandon,  ahol  a  gejzíreket  tanulmányozta.  A  kő- 
zetelemzési módszereket  sok  tekintetben  meg- 
javította és  az  izlandi  vulkáni  (bazaltos)  kőzetek- 
ből számos  elemzést  készített.  Rendkívül  nagy- 
számú dolgozatait  összegyűjtve  1904.  3  kötet- 
ben B.  Gesammelte  Abhandlungen  címen  adták 
ki.  Nevezetesebb  értekezései :  Enumeratio  ac 
descriptio  hygrometrum  (Göttingen  1830) ;  Das 
Bisenoxydhydrat,  ein  Gegengift  des  weissen  Ar- 
seniks  oder  der  arsenigen  Saure  (Berthold  társa- 
ságában, u.  0.  1834,  IL  kiad.  1&37) ;  Schreiben 
an  Berzelius  über  die  Reise  nach  Island  (Mar- 
burg  1846) ;  Gasometrische  Methoden  (Braun- 
schweig  1857,  ü.  kiadás  1877) ;  Chemische  Ana- 
lyse  durch  Spektralbeobachtungen  (Wien  1861) ; 
Anleitung  zur  Analyse  der  Aschen  und  Mineral- 
wasser  (Heidelberg  1884.  Magyarra  lefordította 
K.  Karlovszky  Géza,  Útmutatás  az  ásványvizek 
elemzéséhez,  Budapest  1888) ;  Flammenreactio- 
nen  (Heidelberg  1880).  Sok  nagynevű  ember  az 
ő  tanítványa.  így  hazai  tudósaink  közül :  Eötvös 
Lóránt  báró,  Lengyel  Béla,  Than  Károly  és  Ilosvay 
Lajos.  A  M.  T.  Akadémiában  emlékbeszódet  Than 
Károly  mondott  róla.  V.  ö.  Ilosvay  Lajos,  B.  Ró- 
bert Vilmos  (Budapest  1899). 

Bunsen-féle  elem,  1.  Galvánelem. 

Bunsen-féle  fénymérő,  1.  Fotométer. 

Bunsenin  (ásv.),  1.  Krennerit. 

Bunsenit  (ásv.),  nikkeloxid  (NiO),  oktaéderek- 
ben, zöld,  üvegfényü.  Szászországban,  Johann- 
georgenstadtban  fordul  elő. 

Bunyan  (ejtsd:  banjen),  John,  angol  vallásos  író, 
szül.  Elstowban  1628  nov.  28.,  megh.  Londonban 
1688  aug.  31.  Ifjúkori  léha  élete  után  rajongó 
vallásosságba  merült;  1655.  belépett  a  bap- 
tisták közé  s  vándorprédikátor  lett.  Pártállásáért 
börtönbe  került  s  itt  írta  12  év  alatt  The  pilgrím's 
progress  etc.  (A  zarándok  útja,  London  1 678)  hí- 
res művét,  mely  angolul  megszámlálhatatlan  sok 
kiadást  ért  és  igen  sok  idegen  nyelvre  is  lefor- 
díttatott. A  biblián  kívül  talán  egyetlenegy  munka 
sem  ért  annyi  kiadást,  mint  ez.  Magyar  fordítá- 
sok :  Keresztyén  utazás  a  boldog  örökké  való- 
ságra stb.,  írattatott  angliai  nyelven  . . .  Mostan 
pedig  annak  német  nyelvre  való  fordításából, 
magyarra  fordíttatott  Szigeti  Sámuel  és  Tordai 
Sámuel  által  (2  könyv  Kolozsvárott  1777—78. 
Nyom.  a  ref .  koll.  bet.).  Most  másodszor  kiadatta- 
tott 2  könyv  (Kolozsvárott  1782.  A  ref.  kollé- 
gium bet.  Kaprontzai  Ádám  által) ;  A  zarándok 
útja.  Angolból  B.  L.  (Pest  1867 ;  1892 ;  1898). 

Bunyaszegszárd,  kisk.  Krassó-Szörény  vm.  ma- 
rosi j.-ban,  (1910)  250  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Birkis. 


Bunyevácok 


—     110    — 


Buonarroti 


Bunyevácok,  hazai  délszláv  népfaj,  mely  főleg 
Bács-Bodrog  vmegyét  a  magyarokkal  vegyesen 
lakja.  A  nevet  némelyek  a  hunyok  és  hunyistár 
szókból  magyarázzák,  ami  söpredék-népet  jelent, 
mások,  kiindulva  e  népfaj  hagyományából,  úgy 
magyarázzák,  hogy  Bunától  származó,  azaz  a 
hercegovinai  Buna,  a  Narenta  baloldali  mellék- 
folyója mentéről  való  eredetileg  dalmata  nép. 
1683  táján  jött  nagy  részük  Dél-Magyaror- 
szágba, hol  még  sokszor  kellett  védekezniük  a 
törökök  ellen.  Magyarországnak  mindig  leg- 
hívebb lakói  közé  tartoztak,  kik  magyar  hazafl- 
ságukkal  —  példa  rá  1848—49  —  mindig  büsz- 
kélkedtek. Számuk  jelenleg  körülb.  80,000-re 
rúg  a  Csongrád-,  torontál-  s  pestvármegyeiekkel 
együtt.  A  B.  magasak,  erősen  kifejlett  testalka- 
túak ;  arcuk  éles  metszésű,  kifejezésteljes ;  nőknél 
igen  gyakori  a  tojásdad  halovány  arc.  A  legények 
arcbőre  jóval  sötétebb.  Hajuk  és  szemöldöktik 
igen  dús,  barna,  erősen  a  sötétbe  játszó.  A  fér- 
fiak szakállukat  borotválják,  de  bajuszuk  kifej- 
lett, lecsüngő.  Szembogaruk  nagy,  legtöbbnyire 
sötétbarna ;  fogazatuk  erős,  fehér.  Jellemvoná- 
saik :  nagy  vallásosság,  büszke  magatartás,  be- 
csületesség, nagy  vendégszeretet  s  az  ezzel  járó 
rendkívüli  borivás,  melyről  különösen  a  bácskaiak 
országosan  híresek.  A  legtöbb  szokásuk  —  kis 
eltéréssel  —  a  gör.  kel.  szerbekével  egyezik.  A 
férfiak  egyszerű,  többnyire  magyaros  szabású, 
sötétkék  kelméjü  ruhát  vagy  igen  széles,  hófehér 
gatyát  és  inget,  a  legények  selyem-  v.  bársony- 
mellényt,  tov.  kerek  kalapot  s  csizmát  hordanak ; 
a  leányok  pazar  fényt  űznek  az  öltözködésben.  A 
finom,  ezüstkapcsos  mellényke  által  leszorított 
karcsú  testüket  a  sok  széles  szoknya  még  jobban 
szembe  tünteti.  A  B.  bútorzata  szerény.  Foglal- 
kozásra nézve  a  B.  földmívelők.  A  nők  kézi  mun- 
káikban nagy  ügyességet  tanúsítanak.  Minthogy 
munkás  és  kissé  fukar  nép,  jómódúak,  sőt  igen 
gazdag  ember  is  akad  köztük. 

A  B.  a  szerb-horvát  nyelvet  beszélik.még  pedig 
amannak  «stokáv», emennek  «ikáv))  nyelvjárását. 
Némely  részen  az  «ekáv)),de  még  inkább  a  «jekáv» 
dialektusok  járják  és  a  magyar  nyelv  hatása  igen 
nagy.  Népköltészetükből  a  nemrég  még  kedvelt 
hősköltemények  kivesztek,  de  Urai  és  mesekölté- 
szetük még  gazdag.  Saját  nyelvjárásukon  csak  az 
utóbbi  évtizedben  kezdtek  írni  Antunovich  János 
címz.  püspök  buzdítására,  ki  történetüket  is  elő- 
szörigyekezettmegvilágítani.V.  ö.  7mní/í  István, 
Szabadka  története  (2.  köt.  1886—92)  és  az  Etno- 
graphia  számos  közleménye.  L.  még  Sokác- 

Bunyila  (most  Bonyola),  kisk.  Hunyad  vm. 
hunyadi  j.-ban,  (i9io)  400  oláh  lak. ;  u.  p.  Gyalár, 
u.  t.  Vajdahunyad. 

Bunyita,kisk.  Sáros  vm.  alsótárczai  j.-ban,  {i9io) 
138  tót  lak. ;  u.  p.  Keczerpeklén,  u.  t.  Ránkfüi'ed. 

Bunyitay  Vince,  történész,  nagyváradi  apát- 
kanonok, szül.  Sátoraljaújhelyen  1837  jan.  11. ; 
bélf  enyéri  plébános,  majd  n.- váradi  püspöki  könyv- 
támok,1884  óta  a  M.Tud.Akadémia  levelező  tagja. 
Különösen  az  egyháztörténet  és  műemlékek  ku- 
tatása terén  fejtett  ki  figyelemre  méltó  tevékeny- 
séget. Főbb  munkái :  Bégi  képek  (Pest  1868—69. 
Két  rész);  Ismeretlen  apátságok  (Esztergom 
1880);  Az  Egyedi  apátság  fórfóweíe  (Nagy- Várad 


1880);  A  váradi  püspökség  története  (u.o.  1883— 
1884,  3  köt.) ;  A  mai  Nagyvárad  megalapítása 
(Budapest  1885);  Szüágymegye  középkori  mű- 
emlékei (u.  0.  1887) ;  Bihar  vármegye  oláhjai 
és  a  vallásunió  (Értekezések  a  történeti  tudomá- 
nyok köréből,  u.  o.  1892) ;  Egyháztörténelmi  em- 
lékek a  magyarországi  hitújítás  korából  (Szer- 
kesztették B.  V.,  Rapaics  R.,  Karácsonyi  J.,  I.  k. 
1520-1529,  u.o.  1902)  stb. 

Bunzengrosclieii,  1.  Bedemund. 

Bunzlau,  1.  járási  székh-ely  Liegnitz  porosz 
kerületben,  a  Bober  jobbpartján,  (1910)  16,131  lak., 
jelentékeny  keramikus,  üveg-,  vas-  és  faiparral, 
fürészmalmokkal,  fehérnemű-,  drótszövet-,  ma- 
látagyárral, gimnáziummal,  tanítókópzőintézet- 
tel,  keramikai  szakiskolával,  elmebetegkórházzal. 
A  vásártéren  Kutuszov  orosz  tábornok  emlékét 
hirdető  vas  obeliszk  áll.  A  Boberen  hatalmas  vas- 
úti híd  vezet  át.  B.  Opitz  német  költő  születés- 
helye, kinek  emlékszobra  a  gimnázium  előtt  lát- 
ható. Mellette  van  a  Gnadenberg  nevű  herm- 
huterkolónia.  —  2.  B.,  1.  Jungbunzlau. 

Bunzlaui  edény  {Bunzlauer  Braungeschirr). 
Bamaszínű,  ólomtól  mentes  főzőedény,  melyet 
annyira  égetnek,  hogy  az  agyag  kemény,  kő- 
anyagszerü  lesz.  A  B.-t  tűzálló  agyagból  készí- 
tik, de  mivel  a  keményre  égetett  edény  főzéskor 
könnyen  reped,  még  homokot  vagy  finom  cha- 
mottot  kevernek  hozzá,  miáltal  az  edény  a  gyors 
hőfokváltozásokat  jobban  kibírja.  A  B.  előnye, 
hogy  ólommentes  máza  a  kémiai  szerek  oldó  ha- 
tásának ellentáll,de  csak  takaréktűzhelyen  hasz- 
nálható, mert  szabad  tűznél  könnyebben  reped, 
mint  a  közönséges  fazekasárú. 

Buochs,  falu  Unterwalden  svájci  kantonban,  a 
Vierwaldstatti-tóD.-ipartján(amiért  a  tó  ezen  ré- 
szét B.-i  tónak  is  hívják),  (1910)  1570  lak.,  selyem- 
fonóval és  parkettgyárral.  B.,  valamint  a  4V2 
km. -re  fekvő  Beckenried  látogatott  klimatikus 
gyógyhely. 

Buol-Scliauenstein,  Kari  Ferdinánd,  gróf, 
osztrák  miniszter,  szül.  1797  máj.  17.,  megh. 
Bécsben  1865  okt.  28.  Több  helyütt  mint  követ 
működött,  így  1848.  Pétervárott,  hol  a  magyar 
szabadságharc  idejében  nagy  befolyást  gyakorolt. 
Schwarzenberg  halála  után  1852.  a  külügy  és  a 
császári  ház  minisztere,  valamint  a  miniszter- 
tanács elnöke  lett.  Ez  állásában,  mint  Friedjung 
kiderítette  (Der  Krimkrieg  und  die  österrei- 
chische  Politik),  kétszínű  politikájával  és  neveze- 
tesen a  hadsereg  elhamarkodott  mozgósításával 
a  végsőig  sértette  Oroszországot,  a  többi  nagy- 
hatalom bizalmát  pedig  eljátszotta,  úgy  hogy  el- 
végre Ausztria  teljesen  elszigetelten  állott.  Az 
1859-iki  katasztrófának  B.  az  értelmi  szerzője. 

Buon,  olasz  művész-család,  1.  Buono. 

Bvion&ccoTsi,  Pietro,  olasz  festő,  1.  Vaga. 

Buonaparte,  1.  Bonaparte. 

Buonarroti,  1.  Filippo,  a  francia  forradalom 
lelkes  híve,  szül.  Pisában  1761  nov.  11.,  megh. 
Parisban  1837  szept.  15.  Hazájában  nagy  hévvel 
terjesztette  Rousseau  eszméit,  1787.  pedig  ellen- 
zéki lapot  indított,  mely  miatt  száműzték,  mire 
Korzikára  távozott,  hol  a  L'ami  de  la  liberté 
Italienne  c.  lapnak  vetette  meg  az  alapját.  Kö- 
vetkezetesen a  francia-olasz  szövetség  megköté- 


BuoncompagrnI 


—     111     — 


Bupha^ra 


8én  buzgólkodott.  Robespierre  bukása  után  el- 
fogták, de  csakhamar  szabadon  bocsátották.  Nem- 
sokára az  1793-iki  alkotmány  visszaállítása  vé- 
gett Babeuffel  összeesküvést  szőtt,  melynek  fel- 
fedezése után  életfogytiglan  száműzték,  de  I. 
Napóleon,  mint  ártatlan  politikai  rajongót,  keleti 
Franciaország  egy  kis  városába  rendőri  felügye- 
let alá  helyezte.  B.  később  Brüsszelbe  költözött 
s  itt  írta  Conspiration  de  Babeuf  (Bruxelles  1828) 
c.  könyvét.  1830-ban  visszatért  Parisba.  V.  ö. 
Catania  Romano,  F.  B.  (2.  kiad.  Palermo  1902) ; 
BoMquet  Paul,  B.  et  la  Secte  des  Égaux  (Paris 
1910). 

2.  B., Michelangelo,  festő  és  szobrász,  1.  Michel- 
angelo. 

3.  B.,  Michelangelo,  az  ifjabbik,  másodunoka- 
öccse  az  ilyen  nevú  nagy  szobrásznak,  olasz  író, 
szül.  Firenzében  1568  nov.  1.,  megh.  u.  o.  1646 
jan.  11.  Tekintélyes  és  vagyonos  polgár  volt,  aki 
nagy  anyagi  áldozatokkal  értékes  képtárt  alapí- 
tott és  tevékeny  részt  vett  a  Crusca-akadémia 
működésében.  Irt  verseket,  néhány  szónoklatot, 
néhány  csevegést  különböző  tárgyakról  és  a  La 
Tancia  és  La  Fiera  c.  színdarabokat.  Az  utóbbi- 
ban a  költő  egy  vásár  százféle  alakját  ós  ese- 
ményét iparkodott  színpadra  hozni,  de  csak  érdek- 
telen, szétfolyó  szerkezetű  művet  alkotott;  a 
Tancia  ellenben  igazi  eleven  és  kerek  népszínmű, 
olyan,  amilyenné  a  XIX.  sz.-ban  a  magyar  nép- 
színmű fejlődött ;  még  dalok  és  táncok  is  vannak 
benne.  B.-nak  az  az  irodalomtörténeti  jelentő- 
sége, hogy  ő  adta  ki  1623.  Firenzében  apja  nagy- 
bátyjának, a  hasonló  nevű  nagy  szobrásznak  sze- 
relmi és  vallásos  költeményeit,  szonettjeit,  mad- 
rigáljait.  B.  munkatársa  volt  a  Crusca-szótár  első 
kiadásának  is.  Műveinek  legújabb  kiadása  Firen- 
zében jelent  meg. 

Baoncompagni  (ejtsd:  buonkompánnyi,  Boncom- 
pagni),  1.  Baldassare  herceg,  olasz  tudós,  szül. 
Rómában  1821  máj.  10.,  megh.  1894  ápr.  13. 
Matematikai  és  fizikai  tanulmányokkal  foglal- 
kozva, magának  világhírű  matematikai  könyv- 
tárt gyűjtött ;  saját  nyomdája  is  volt.  Mint  tudós 
főleg  a  matematika  történetének  kutatásával  tűnt 
ki,  különösen  Bonatti  (Róma  1851),  cremonai 
Gherardo  (u.  o.  1851)  és  Leonardo  Pisano  (u.  o. 
1854)  életrajzaival,  ó  adta  ki  havi  füzetekben 
a  BoUetino  delle  scienze  matematiche  e  flsiche 
folyóiratot  (1868—87),  melyet  a  Repertorio  di 
scienze  etc.  4  évfolyama  előzött  meg.  Erdemeiért 
1847.  a  Nuovi  Lincei  akadémia  tagja  lett,  mely- 
nek utóbb  könyvtámoka  is  volt. 

2.  jB.,  Carlo,  1.  Boncompagni. 

Buondelmonte  János.  Egyike  azoknak  az  ide- 
íscn  főpapoknak,  kikkel  Zsigmond  király,  miután 
a  főpapi  kinevezés  jogát  kezére  kerítette  (1403), 
hazánk  székesegyházait  elárasztotta  (Bullások). 
A  firenzei  előkelő  B.  (de  Buondelmontibus)v.  Mon- 
té bonis-családból  származott,  1424— 31-ig  a  ka- 
locsai érsek  helytartója,  1431—1447.  kalocsai 
érsek  volt. 

Buoniigli,  Bemdetto,  1.  Bonfigli. 

Baoninsegna,  olasz  festő,  1.  Duccio  di  Buon- 
insegna. 

^  Baono  v.  Buon  (Bon),  kb.  1430—1530  közt 
Velencében  működött  olasz  építész-  és  szobrász- 


család.  Giovanni  B.  (1376  köríü— 1445  körül)  és  fia 
Bartolommeo  (1410  körül- 1470  körül)  csúcsíves 
modorban  dolgoztak;  együttes  főművűk  a  Doge- 
palotának  1438—43  közt  épített  Porta  della 
Carta  nevű  kapuja  és  a  Szt.  Márk  templom  Mas- 
coli-kápolnája  (1430).  Bartolommeo  fia,  az  ifj. 
Bartolommeo  (1450  körül— 1529-ig)  már  a  renais- 
sance  követője  volt,  szintén  Velencében  műkö- 
dött ;  1517  a  Scuola  di  San  Roccot  kezdte  épí- 
teni, befejezte  a  Procurazie  Vecchiet  81511 — 14-ig 
újjáépítette  a  Campanilének  villámtól  sújtott 
felső  emeletét. 

Buononcini  (Bononcini,  eitaá-.  -csini),  a  XVII— 
XVIII.  sz.-ban  nevezetes  zenészesalád.  B.,  Gio- 
vanni Maria,  szül.  Modenában  1640.,  hol  II.  Fe- 
renc hg.  zenekarában  játszott,  míg  templomi  kar- 
nagy nem  lett  Bolognában ;  megh.  1678  nov.  19. 
1673-ban  kiadott  Musica  prattica  c.  zeneszerzés- 
tanáért nagy  volt  a  tekintélye.  Számos  a  kamara- 
zeneműve, énekre  is.  Piai :  B.,  Marco  Antonio, 
szül.  Modenában  1675.,  bécsi,  majd  római,  végül 
modenai  udv.  zenész,  megh.  1725.  Roppant  sikert 
aratott  (Velence  1706)  Királynak  hitt  királynő  c, 
csekélyebbet  Camilla  c.  operája,  B.,  Giovanni 
Battista,  gordonkás  és  zeneszerző,  szül.  Modená- 
ban 1672.  Atyja,  majd  Colonna  tanította ;  korán 
jelentek  meg  művei.  Bécsben  I.  Lipót  zenekará- 
ban játszott;  1720.  Londonba  hívták  az  olasz 
operához.  Itt  kedvelték,  de  szégyennel  kellett 
távoznia,  miután  kiderült  róla,  hogy  egy  Lotti- 
féle  madrigált  eltulajdonított.  Parison  át  Bécsbe 
ment,  itt  az  aacheni  béke  ünneplésére  1748. 
dalmüvet  írt;  azóta  csak  azt  tudhatni  felőle,  hogy 
Velencébe  ment.  Nagysikerű  operái  (Polifemo, 
Berlin  1703)  mellett  kántátéi,  motettje,  vonós- 
hangszerekre szonátái  maradtak. 

Buontalenti,5erwaráo  (delle  Girandole),  ol. 
festő  és  építész,  szül.  Firenzében  1536.,  megh. 
1608  jún.  6.  Eleinte  festészettel,  utóbb  Vasari 
vezetése  alatt  főleg  építészettel,  azonkívül  szob- 
rászattal is  foglalkozott  és  különösen  Francesco 
és  Ferdinando  nagyhercegek  szolgálatában  nagy 
tevékenységet  fejtett  ki.  Művei  közül,  melyek 
némelyike  erősen  bárok  szellemű,  a  következők 
emelendők  ki :  Firenzében  a  St.  Maria  Nuova 
kórház  homlokzati  csarnoka,  a  Palazzo  non  finito, 
a  Pal.  Riccardi  némely  részei,  stb.  Sienában  a 
Palazzo  Reale.  B.  fejezte  be  a  Vasaritól  megkez- 
dett üfflzi  palotát  Firenzében  és  ő  volt  a  híres 
Boboli-kert  egyik  tervezője.  B.  mint  mérnök  és 
várépítő  is  működött. 

Buonvicino,  Alessandro,  olasz  fe8ií),l.  Moretto 
da  Brescia. 

Bnpbaga  (állat),  a  seregélyfélék  (Sturnidea) 
családjába  tartozó  madárnem,  mely  főleg  csőré- 
nek és  lábának  alkotásában  és  életmódjában  kü- 
lönbözik a  többi  seregélyektől.  Csőre  erős,  töve 
széles,  orma  kissé  lelapított,  hegye  felé  dombo- 
ruló ;  lábai  hosszú  ujjuak,  csüdje  rövid,  karmai 
élesek.  Szárnya  hosszú,  ékalakú  farka  szintén 
hosszú  és  széles.  Az  idetartozó  2  faj  közül  a  piros- 
csőrű  nyűvágó  (B.  erythrorhyncha  L.)  a  gya- 
koribb; 21  cm.  hosszú,  33  cm.  széles,  szárnya  11, 
farka  9  cm.  hosszú ;  felül  olajbarna,  alul  világos 
fakó  rozsdássárga,  evezőtoUai  sötétbarnák,  csőre 
vörös.  6—8  darabból  álló  társaságokban  az  ele- 


Büphonia 


—     112     — 


Buratit 


fántok,  orrszarvúak  közelében  él  és  a  bőrükön 
élő  nyüveket  szedi  össze  s  azokkal  táplálkozik. 

Buplionia,  régi  görög  ünnep  Athénben,  1. 
Düpolia. 

Buplitlialiuniu  L.,  ökörszem  (növ.),  a  Com- 
positae  (Fészkesek)  család  csöves  virágú  génusza. 
melynek  7  faja  Európában  és  Nyugat-Ázsiában 
él.  Évelő  növények.  A  B.  salicifolium  L.  Közép- 
Európa,  hazánkban  pedig  különösen  az  BNy.-i 


Buphthalmum  speciosum  Schreb.  (Telekia  speciosa 
Baumg.)  virágzata  és  leveles  szára. 

felvidék  mészkőhegyein  nő.  Virágai  sárgák.  B. 
speciosum  Schreb.  (Telekia  speciosa  Baumg.) 
Csehországtól  a  Kaukázusig  a  Balkánon  és  Kis- 
Ázsiában  nö.  Hazánk  erdős  vidékeinek  délkeleten 
jellemző,  szép,  nagy  levelű,  sárga  virágú  növénye. 
Kertekbe  is  ültetik. 

Bupbtlialiitus  (hydrophthalmus)  a  szem- 
tekeolyan megnagyobbodása,  illetőleg  kitágulása, 
amely  rendszerint  világrahozott  érhártyabetegsóg 
következtében  a  gyermekkorban  keletkezik.  A 
baj  gyakran  vakságra  vezet  és  nehezen  gyógyít- 
ható. 

Baplearam  (növ.),  1.  Buvákfü. 

Baprestidae  (áUat),  a  rovarok  (Insecta)  osz- 
tályába, a  bogarak  (Goleoptera)  rendjébe  tartozó 
bogárcsalád.  L.  Díszbogarak. 

Buquoy  (Bucquoi,  Bouquoy,  ejtsd:  bukoá,  iii. 
bukoá),  1.  Georg  August de Longueval,Vauxbáró, 
B  gróf,  német  flzikus  és  kémikus,  szül.  Brüsszel- 
ben 1781  szept.  7.,  megh.  Prágában  1851  ápr.  19. 
Nagybátyjától  1803.  nagy  vagyont  örökölt.  Be- 
utazta Dél-Európát  s  visszatérte  után  a  tudomá- 
nyoknak és  az  üveggyártásnak  szentelte  magát. 
A  legszebb  kristályüveg  és  színes  üveg  cseh 
gyáraiban  készült  és  ugyanott  készül  az  általa 


föltalált  hialit  is.  Vejével,  Deym  gróffal,  részt 
vett  az  1848  júniusi  fölkelésben,  amiért  a  bécsi 
kormány  a  hradsini  várba  záratta.  Júliusban  azon- 
ban kiszabadult,  de  Prágát  el  kellett  hagynia, 
mire  Rothenhaus  várába  vonult  vissza.  Számos 
természettudományi,  filozóflai  és  nomzetgazda- 
ságtani  müvet  írt. 

2.  Kari  Bonaventura  de  Longueval,  Vaux 
báró,  B.  gróf,  a  császári  hadak  kiváló  vezére  a 
30  éves  háború  korában,  szül.  Arrasban  1571.,  el- 
esett Érsekújvár  előtt  1621  jul.  10. 1618-ban  mint 
a  császári  hadseregek  fővezére  a  felkelt  csehek 
ellen  vonult,  s  elfoglalta  Budweist.  1619-ben 
pedig  megverte  Mansfeldet  Netolitz  mellett.  Mi- 
dőn híre  járt,  hogy  Bethlen  Gábor  (1619)  felkelt 
és  É. -Magyarországon  át  Bécsnek  siet,  B.  Lun- 
denburg  vidékén  Dampierre-rel  egyesült  és  meg- 
akadályozta a  floridsdorfl  hídfőig  előnyomult 
Bethlent  abban,  hogy  a  Dunán  hidat  verjen,  de 
azt  nem  tudta  megakadályozni,  hogy  Bethlen  al- 
vezére, Rhédei,  kopjás  lovasaival  Hainburgnál  ne 
keljen  át  a  Dunán,  aki  azután  Köpcsóny  mellett 
B.  előhadát  szójjelverte.  Bethlen  és  B.  között 
azonban  nem  került  a  dolog  nyilt  csatára,  mert 
Homonnay  betörésének  hírére  Bethlen  vissza- 
vezette hadait  és  fegyverszünetet  kötött  a  csá- 
szárral (1620  febr.).  1621  elején  B.  elbo^ísáttatá- 
sát  kérte  II.  Ferdinándtól,  aki  őt  a  gratzeni,  ro- 
senbergi  és  több  más  elkobzott  cseh  birtokkal 
ajándékozta  meg.  Azonban  még  ugyanazon  év 
tavaszán  B.  ismét  a  sereg  élére  állva,  a  pozsonyi 
vár  megvétele  után  Nagyszombat,  majd  Érsek- 
újvár alá  vonult,  melynek  ostroma  közben  Hor- 
váth István  kopjás  lovasai  júl.  10.  elfogták  és 
nehogy  megszökjék,  megölték.  V.  ö.  Weyhe- 
Eimke,  Kari  Bonaventura,  Gráf  v.  B.  (Wien  1876); 
Olchváry,  Bethlen  Gábor  első  hadjárata  (Hadtör- 
ténelmi Közlemények  1890). 

Bura,  régi  görög  város  Áchája  peloponnézusi 
tartományban.  Kr.  e.  373.  Helike  szomszéd  város- 
sal együtt  földindulás  következtében  romba  dőlt, 
de  nemsokára  felépült. 

Buráét,  1.  Burját. 

Buráltunguz,  néptörzs,  1.  Birár. 

Burán  v.  burján,  Oroszország  pusztáin  és 
Szibéria  tundráin  dühöngő  vihar.  A  lakosok  a 
nyári  B.-t  a  télitől  megkülönböztetik ;  az  elsőt 
rekkenő  hőség  és  a  napot  elsötétítő  porfellegek 
jellemzik,  a  por  ilyenkor  még  zárt  ajtókon  és  ab- 
lakokon is  behatol  az  emberi  lakásokba;  a  téli 
B.  veszedelmesebb,  mert  dermesztő  hóvihar,  mely 
a  szabadban  való  tartózkodást  és  tájékozódást 
lehetetlenné  teszi.  Évenként  emberben  és  állat- 
ban sok  kárt  okoz.  Az  északszibériai  tundrákon 
furga  a  neve. 

Buranello,  olasz  zeneszerző,  1.  Galuppi. 

Burano,  város  Velence  olasz  tartományban, 
Velencétől  8  km. -re,  a  lagúnák  közt  egy  szigeten, 
(1900)  8169  lak.,  akik  közt  a  férílak  halászattal,  az 
asszonyok  csipkekészítéssel  foglalkoznak.  Plébá- 
niatemplomában értékes  festmények  vannak. 

Buratit  (ásv.),  bázisos  réz -cinkkarbonát,  rende- 
sen egy  kevés  mészoxid  is  van  benne ;  rokon  az 
aurikalcit-tal.  Rostos,  tűs  halmazokban,  zöld 
színű.  Nálunk  Rézbányán,  Moraviczán  és  Moldo- 
ván  találták,  azonkívül  ismeretes  az  Uraiból 


Burattini 


—     113 


Burckhardt 


(Loktevszk),  Franciaországból  (Chessy),  Tosca- 
nából (Volterra)  ós  a  Vogézekböl  (Pramont).  De- 
lesse  nevezte  el  (1847)  Burát  után. 

Burattini  (ol.),  a  bábjáték  alakjainak  neve, 
1.  Bábszínház. 

Burbage  (ejtsd :  barbedzs),  Richárd,  Garrick  előtt 
az  angolok  legnagyobb  színésze,  Shakespeare 
barátja  és  a  nagy  shakespearei  szerepek  kreálója, 
szül.  1566.  Warwiekshireben,  megh.  1619.  A 
kortársak  nem  győzik  öt  eléggé  magasztalni.  Ben 
Jonson  híres  drámaíró  és  kritikus  szerint  Roseius 
ékesszólását  párosította  Aesop  komolyságával. 
Legkiválóbb  szerepe  volt  III.  Richárd.  B.  nemcsak 
mint  színész,  hanem  mint  festó  és  rajzoló  is  ki- 
váló volt.  Társtulajdonosa  volt  a  Globe  és  Black- 
friars-színháznak  s  nagy  vagyont  szerzett. 

Bar  bank,  Luther,  amerikai  növénytermesztő, 
szül.  18i9.  Lancasterben  (Massachusetts  állam- 
ban), kinek  a  haszonnövények  terén  létesítendő 
új  változatok  vagy  fajvegyülókek  képezték  fő- 
törekvését.  Különösen  három  alkotása  alapította 
meg  világraszóló  hírnevét :  1.  a  B. -burgonya ;  2. 
a  tüskétlen  takarmány-kaktusz ;  3.  a  csonthéjnél- 
küli B. -szilva.  Nagyhorderejű  termesztési  irá- 
nyainak móltánylásakópen  Carnegie  50,000  K.-t 
bocsátott  rendelkezésére  kísérleteinek  anyagi  tá- 
mogatására. 

Burchard-Bélaváry  Konrád,  a  főrendiház 
tagja,  a  Pesti  Hengermalom-társaság  volt  igaz- 
gatója, később  elnöke,  szül.  Eperjesen  1837  márc. 
23.  A  kollégium  elvégzése  után  kereskedelmi  pá- 
lyára lépett.  Több  évi  külföldi  útról  hazatérvén, 
a  gr.  Széchenyi  István  alapította  Pesti  Henger- 
malom szolgálatába  lépett,  ahol  szakértelme  és 
szorgalma  által  nemsokára  igazgatóvá  emelke- 
dett. Kiváló  érdemeket  szerzett  a  magyar  ma- 
lomipar fejlesztésében  és  a  magyar  lisztkivitel 
megteremtésében.  Ó  alkotta  meg  az  Országos 
magyar  malomegyesületet  is,  melynek  fennállá- 
sáig elnöke  volt.  Az  1885-iki  országos  kiállítás 
malomipari  szakosztályáról  terjedelmes  jelentést 
adott  ki  könyvalakban.  A  főrendiház  újjászerve- 
zésekor a  legelső  kinevezett  öt  tag  közt,  mint  a 
nagyipar  képviselőjét,  a  király  őt  is  e  méltóságra 
emelte. 

BuTchard  dekrétuma,  Burchard  wormsi  püs- 
pöknek (megh.  1025.)  nagy  egj^házjogi  forrás- 
gyűjteménye, amelyet  CollectariumBurchardi  és 
Magnum  Decretorum  volumennek  is  neveznek. 
A  gyűjteményt  Burchard  1012  és  1022  között  ké- 
szítette a  wormsi  prépostnak,  Brunichonak  kez- 
deményezésére.a  munkában  segítette  Gembloursi 
Olbert.  A  gyűjtemény  rendeltetése  az  volt,  hogy 
az  egyházmegye  papságának  és  a  papi  jelöltek- 
nek az  egyházfegyelem  kérdéseiben  útmutatásul 
szolgáljon. 

Burchardt,  Hermann,  német  keleti  utazó, 
szül.  1857.  Berlinben,  meggyilkolták  1909.  Jemen 
arábiai  tartományban,  Taisz  közelében.  Keres- 
kedő volt  és  már  akkor  sokfelé  utazott ;  szülei- 
nek halála  után  felhagyott  a  kereskedéssel  s  ki- 
zárólag utazásra  adta  magát,  bejárta  és  tanul- 
mányozta Egyiptomot,  Tuniszt,  Marokkót,  majd 
Indiába,  innen  Ausztráliába  ment.  Hosszabb  ideig 
élt  Damaszkuszban,  ahol  teljesen  beleélte  magát 
a  török-arab  népéletbe.  1903ban  járta  be  először 

Révai  Nagy  Leteikona.  IV.  köt. 


Jement  s  útjáról  beszámolt  a  berlini  Gesellschaft 
für  Erdkunde  folyóiratában ;  nagyszámú  keleti 
fényképekből  álló  gyűjteménye  a  berlini  keleti 
szemináriumba  került. 

BuTchiello  (ejtsd :  burkieiio),  Domenico,  érdemét 
meghaladó  módon  híressé  vált  olasz  népköltő, 
szül.  1390  táján,  megh.  Rómában  1448.  Foglal- 
kozására nézve  borbély  volt ;  furcsa,  gyakran 
trágár  és  néha  érthetetlenül  bizarr  verseivel  a 
maga  korában  nagyon  emlegetette  tette  nevét, 
sőt  írásmodorának  {stile  hurchiellesco)  számos 
utánzója  is  akadt.  V.  ö.  Mazzi,  II  Burchiello 
(Bologna,  Romagnoli). 

Burckhard,  Max,  osztrák  író,  jogtudós  ós  szín- 
házigazgató, szül.  Korneuburgban  1854  júl.  14. 
Eleinte  a  hivatalnoki  pályán  működött,  mígnem 
1890.  a  Burgszinház  titkára,  s  utóbb  annak  igaz- 
gatója lett.  1897-ben  váratlanul  elbocsátották  ós 
a  közigazgatási  törvényszék  tagjává  nevezték  M. 
Munkái :  System  des  österr.  Privatrechts  (3  köt., 
Wien  1883—89),  melyben  B.  megkísérli  Darwin 
teóriáját  a  morál  és  a  jog  terére  alkalmazni  és 
mind  a  kettőt  természetes  fejlődés  eredményeként 
feltüntetni.  Továbbá :  Zur  Reform  der  juristischen 
Studien  (1887);  Gesetze  und  Verordnungen  in 
Kultussachen  (1887,  2.  köt.,  3.  kiad.  1895);  Volks- 
sehulgesetz  (2.  köt.,  2.  kiad,  1893);  Leitfaden  der 
Verfassungs-Urkunde  der  österr.-ungar.  Monar 
chie  (2.  kiad.  189;^) ;  Ásthetik  und  Socialwissen- 
schaft  (1895) ;  Das  Recht  des  Sehauspielers  (1896): 
Das  Lied  vom  Tannháuser  (romantikus  költe- 
mény, 1888).  írt  azonfelül  több,  szatirikus  vonat- 
kozásokkal átszőtt  színművet,  mint  Die  Bürger- 
meisterwahl  (1898),  melyben  az  osztrák  közigaz- 
gatás ferdeségeit  gúnyolja.  Szellemesek  kisebb 
dolgozatai :  Quer  duroh  das  Lében  (50  cikk,  1907). 
Utolsó  müvei :  lm  Paradies  (szinmü  1906) ;  Die 
verílixten  Frauenzimmer  (vígjáték  1909);  Die 
Insel  der  Selicen  (regény  1908) :  Trinacria  (regény 
1910). 

Burckhardt,  1.  Heinrich,  erdőgazda,  szül. 
1811  febr,  26.  Adelebsenben,  megh.  mint  porosz 
főerdőmester  1879  dec.  14.  Hannoverben.  Szer- 
kesztette az  Aus  dem  Walde  c.  erdészeti  folyó- 
iratot (1865-től).  Legjelesebb  müve  Sáen  u.  Pflan- 
zen  címen  jelent  meg  (Hannover  1855, 6  kiad .  Trier 
1892),  s  egyike  a  legkiválóbb  erdőműveléstani 
munkáknak.  Számos  más  erdészeti  művet  is  írt. 

2.B.,  Jákob,  svájci  tudós,  szül.  Baselben  1818 
máj.  25.,  megh.  1897  aug.  8.  A  baseli  egyetemen  a 
történet  és  művészettörténet  tanára  volt.  Kultúr- 
és  művészettörténeti  művei  rendkívül  erős  ha- 
tást gyakoroltak  és  különösen  az  olasz  renais- 
sance  jelentőségét  terjesztették  igen  széles  kör- 
ben. A  legnevezetesebbek :  Der  Cicerone,  eine 
Anleituns:  zum  Genuss  der  Kunstwerke  Italiens 
(Basel  1855,  10  kiad.  Leipzig  1909.  Kiadták  Bode 
W.  és  Pabriczy) ;  Die  Kultur  der  Renaissance  in 
Italien  (Basel  1860,  8  kiad.  Leipzig  190i);  Ge- 
schichte  der  Renaissance  in  Italien  (Stuttgart 
1867,  3  kiad.  1891).  Halála  után  jelentek  meg : 
Erinneningen  aus  Rubens  (Basel  1898) ;  Beitrage 
zur  Kunstgeschichte  von  Italien  (u.  o.  1898); 
Griechische  Kulturgeschichte(Berl.  1898—1900) : 
Weltgeschichtli(!he  Betrachtungen  (Berlin  és 
Stuttgart  1905).  Magyarul  megjelent  tőle :  A  re- 


Burckmalr 


-     114    — 


Burdeau 


naissancekori  műveltség  Olaszországban.  Ford. 
Bánóczi  József.  (Budapest  1896,  Akad.)  V.  ö. 
Hanel  C,  Skizzen  u.  Vorarbeiten  zu  einer  wis- 
senschaftlichen  Biographie  J.  B.-s(Leipz.  1908); 
JoelK.,J.B.  als  Geschichtsphilosoph  (Basel  1910). 

3.  B..  Johann  Kari,  csillagász,  szül.  Lipcsében 
1773  ápr.  30.,  megh.  Parisban  1825  jún.  22. 
1797-ben  Parisba  került ;  1799.  a  Bureau  des 
longitudes  segédcsillagászává  nevezték  ki,  1807. 
a  hadi -iskolai  csillagvizsgáló  igazgatója.  Lefor- 
dította Laplace  Mécanique  cóleste  című  munká- 
ját németre  (Berlin  1800—1802,  2  köt.),  1812.  ki- 
adott holdtáblái  a  Hansen-féle  táblák  megjelené- 
sóig a  legjobbak  voltak. 

4.  B,,  Johann  Ludwig,  utazó,  szül.  Lau- 
sanneban  1784.,  megh.  Kairóban  1817.  A  londoni 
Afrikai-társaságmegbizásából  utazott  Afrikában. 
Máltából  1809.  indult  el  mohamedánusnak  öl- 
tözve Ibrahim  sejk  álnéven  és  harmadfél  évet 
töltött  az  arab  nyelv,  történet,  földrajz  és  az  iszlám 
tanulmányozásával  Aleppóban,  Damaszkuszban ; 
1810— 12-ig,  beutazta  a  Libanont  és  Haurant, 
átkutatta  a  Jordántól  K.-re  eső  vidéket  és  1812 
őszén  Kairóba  jutott.  Onnan  Mehemed  Ali  aján- 
latával Nubiába  utazott  és  európaitól  addig  nem 
járt  úton  Berberből  Szuakimba  jutott.  Azután  át- 
hajózott Dzsiddába.  Mekkában  négy  hónapot  töl- 
tött. 1815-ben  Medinán  és  Szuezen  át  visszatért 
Kairóba.  1816-ban,  mikor  Kairóban  a  pestis  pusz- 
tított, a  Szinai  félszigeten  járt.  Miután  Kairóba 
visszatért,  naplóinak,  mennyiségtani  és  termé- 
szettudományi iratainak  rendezése  közben  halt 
meg.  A  londoni  földrajzi  társaság  birtokában 
levő  naplóiból  megjelentek:  Travels  in  Nubia 
(1819,  német.  1823.  Weimar);  Travels  in  Syria 
andthe  HolyLand(1822,  németül  1823—24.  u.  o.); 
Travels  in  Arábia  (1829,  németül  1830,  u.  o.) ; 
Notes  on  the  Bedouins  and  Wahabys  (1880, 
német.  1831,  u.  o.) ;  Arabic  proverbs  (1831,  német. 
1834,  u.  0.).  V.  ö.  Beitráge  zu  Burckhardtá  Lében 
und  Charakter  (Basel  1828). 

Burckmair,  Hans,  1.  Burgkmair. 

Burcsella  (nem.  Leichter  v.  Lichter,  ol.  alleggio 
V.  peatta,  franc,  allége,  ang.  lighter),  oly  több- 
nyire laposfenekü,  födetlen  vizi  járómüvek,  me- 
lyek erősen  megterhelt  hajók  rakományát  átve- 
szik, hogy  azok  sekély  kikötőkbe,  folyókba  be- 
futhassanak ;  továbbá  mindennemű  árúknak  a 
horgonyzó  hajókra  v.  hajókról  való  be-  és  kira- 
kodására szolgálnak;  a  legnagyobb  B.-k  1000 
tonna  hordképességgel  bimak. 

Burda  (ar.)  a.  m.  köpeny,  különösen  az,  melyet 
a  mohamedánusok  hagyománya  szerint  a  prof  éta 
Ka'b  b.  Zuheir  költőnek,  ki  őt  azelőtt  gúnyversei- 
vel üldözte  volt,  ajándékozott,  midőn  híveként 
hozzászegődve  BO'nat  Szu'ád  kezdetű,  költemény- 
nyel magasztalta.  Az  abbászida  kalifák  ez  öltönyt 
állítólag  megszerezték  és  uralkodói  jelvényül 
használták.  Noha  ezt  .a  bagdadi  kincstárban 
őrzött  ereklyét  1258.  Bagdad  bevételekor  a  mon- 
golok megsemmisítették,  kalifái  árnyméltóságuk 
érdekében  az  egyiptomi  abbászidák  azt  hitették  el 
a  néppel,  hogy  a  B.  náluk  is  megvan.  Ez  az  állító- 
lagos ereklye  1520.  Egyiptom  meghódítása  után 
a  török  szultánok  birtokába  került  ós  azóta  khirka- 
i-serif  fnemes  ruha)  néven  minden  év  ramazán 


hó  15-én  az  udvar  ós  a  köznép  vallásos  tisztelet- 
tel közeledik  feléje.  Ka'b'  aköpenykölteményéto 
francia  fordítással  és  kommentárral  legújabban 
(Alger  1910)  Basset  adta  ki.  E  régibb  B.  köl- 
teményen kívül  ugyané  néven  ismeretes  még  Al- 
Busziri  arab  költőnek  (megh.  Kairóban  1295  kö- 
rül) ugyancsak  a  prófétát  magasztaló  és  a  moha- 
medánusok pietással  tisztelt  költeménye,  mely- 
nek fejében  a  legenda  szerint  a  költő  álmában 
a  prófétától  köpenyét  nyerte  jutalmul.  E  csudás 
ajándékról  szóló  legenda  miatt  bűbájos  hatásokat 
tulajdonítanak  a  költeménynek ;  misztikus  érte- 
lemben magyarázzák,  amulettekre  használják 
egyes  verseit.  Vele  kísérik  a  mohamedánus  halot- 
takat utolsó  útjukon.  E  költemény  legelső  ki- 
adását latin  fordítással  magyar  tudós  nyújtotta : 
Uri  János  (Carmen  mystieum  Borda  dictum  stb., 
Leiden  1761,  2.  kiad.  Utrecht  1777). 

Burdach,  1.  Ernst,  német  anatómus,  szili.  Lip- 
csében 1801  febr.  25.,  megh.  Königsbergben  1876 
okt.  10.  Tanulmányait  a  königsbergi  egyetemen 
végezte,  u.  o.  lett  magántanár,  1844.  pedig  rendes 
tanár  a  bonctanból.  Munkái :  Beitrag  zur  mikros- 
kopischen  Anatomie  der  Nerven  (Königsberg 
1837).  Atyjának  (1.  B.  2.)  Anthropologie  für  das 
gebildete  Publicum  c.  könyvét  átdolgozva  2.  ki- 
adásban kiadta  (Stuttgart  1849).  Az  atyja  által 
szerkesztett  fiziológia  Vl-ik  kötetében  annak  mun- 
katársa volt.  Kisebb  dolgozatai  a  normál  és 
patológiai  anatómiára  vonatkoznak. 

2.  B-,  Kari  Friedrich,  német  flziológus,  B.  1. 
atyja,  szül.  Lipcsében  1776  jún.  12.,  megh.  Königs- 
bergben 1847  júl.  16.  Előbb  a  dorpati,  1815.  a 
königsbergi  egyetem  tanára.  Már  fiánál  említett 
munkáin  kívüli  fontosabb  könyvei :  Vom  Bau  u. 
Lében  des  Gehirns  u.  Rückenmarks  (Leipzig  1810); 
Enzyklopádie  der  Heilwissenschaft  (u.  o.  1810— 
1812  m.  köt.). 

3.  B.,  Konrád,  német  filológus,  született  Kö- 
nigsbergben 1859  máj.  29.  1892-ben  a  német 
nyelv  és  irodalom  rendes  tanára  lett  a  hallei  egye- 
temen. 1902  óta  a  tanítás  alól  fel  van  mentve,  s 
mint  a  berlini  tud.  akadémia  tagja  kizárólag  a 
tudománynak  él.  Különösen  a  német  irodalmi 
nyelv  kialakulásának  történetével  s  középfelnémet 
művelődéstörténeleramel  foglalkozik.  Munkái : 
Reinmar  der  Alté  und  Walther  von  der  Vogel- 
weide  (Leipzig  1880) ;  Die  Einigung  der  neuhoch- 
deutschen  Schriftsprache  (u.  o.  1884);  Vom  Mittel- 
alter  zur  Reformation  (u.  o.  1892) ;  Walther  von 
der  Vogelweide  (u.  o.  1900);  Berieht  über  For- 
schungen  z.  Urspr.  d.  neuhoehd.  Schriftsprache 
(1903) ;  Die  álteste  Gestalt  des  westöstl.  Divans 
(1904) ;  Satzrhytmus  d.  deutschen  Prosa  (L,  1909) ; 
Sinn  u.  Ursprung  der  \yorte  <cRenaissance»  und 
«Reformation»  (1910).  Ő  a  weimari  nagy  Luther- 
kiadás nyelvészeti  munkatársa  is. 

Burdach-féle  köteg,  a  gerincvelő  hátsó  köte- 
gében lévő  rostcsomó,  melyben  a  központba  ve- 
zető, centripetális  pályák  haladnak,  1.  Gerinc- 
velő. 

Burdeau  (ejtsd:  biirdó),  Auguste  Laurent,  francia 
bölcsész  és  radikális  politikus,  szül.  Lyonban  1851 
szept.  10.,  megh.  1894  dec.  12.  Parisban.  1870-ben 
mint  önkéntes  harcolt,  de  Sédan-nál  a  németek 
elfogták.  A  háború  után  Saint-Etienneben  a  íilo- 


Burdekin 


—     115 


Bureau  des  lonsrltudes 


zóflát  adta  elő.  1880-ban  Parisba  hívták  a  Louis 
le  Grand  líceumhoz.  1885-ben  megválasztották 
képviselőnek.  Lefordította  Spencer  Herbert  Es- 
say-ót  (1877-83,  3  köt.),  továbbá  Schopen- 
hauer Grundprobleme  der  Ethik  (1888,  3  kiad.) 
és :  Die  Welt  als  Wille  und  Vorstellung  (1888,  2 
köt.)  c.  müveit.  1882-ben  kidolgozta  a  L'instruction 
morale  h  l'école  c.  munkát.  1892-ben  a  közmun- 
kák minisztere  lett  a  Loubet- kabinetben,  majd  a 
tengerészeti  minisztérium  vezetését  vette  át,  de 
már  1893.  a  Loubet-minisztérium  többi  tagjaival 
állásáról  lemondott.  Utolsó  művei :  Les  Camots 
(1888);  L'AIgérie  en  1891  (1892)  és  Devoir  et 
patrie  (1893).  V.  ö.  Simond,  Histoire  d'un  eufant 
du  peuple,  A.  B.  (Paris  1895). 

Burdekin  (ejtsd :  bördkin),  folyó  Queensland  brit- 
ausztráliai  gyarmatban ;  a  d.  sz.  18°  alatt  ered, 
nagyobbára  sivatag- vidéken  folyik  keresztül ;  a 
Beliando  fölvétele  után  a  19<>  30'  s  I90  50'  közt 
több  ágban  a  Csendes-óceánba  torkollik.  Leichardt 
(1845),  Dalrymple  (1859)  ós  Smith  (1860)  kutat- 
ták át. 

Btirdettíejisd:  bördett),  Fruncis,  sir,  angol  politi- 
kus, szül.  1770  jan.  25.,  megh.  Londonban  1844 
jan.  23.  Miután  Európát  beutazta,  a  gazdag  Coutts 
bankárnak  leányát  vette  nöűl.mire  a  parlamentbe 
sikerült  jutnia  (1796),  amelynek  azután  36  éven  át 
tagja  volt.  Eleinte  a  whig  ellenzékhez  tartozott 
és  választóihoz  intézett  nyilt  levele  miatt  egy  pár 
hónapra  el  is  zárták.  A  katolikusok  emancipáció- 
ját 8  a  reformbillt  melegen  felkarolta,  de  azután 
váratlanul  a  tory-párthoz  szegődött.  Leánya  B.- 
Coutts  Angéla  Georgina  (1.  0.). 

Burdett- Coutts,  Angéla  Georgina,  bárónő, 
lllantrop,  akit  Angolországban  a  jótékonyság 
királynőjének  neveztek,  szül.  1814.,  ápr.  25., 
megh.  1906  dec.  30.  Londonban.  A  B.-cég  bank- 
üzletét és  több  millió  fontra  rágó  vagyonát  örö- 
költe, melynek  alapját  öregatyja :  Thomas  Coutts 
vetette  meg  s  atyja  Francis  Burdett,  a  szókimondó 
liberális  képviselő  fejlesztette.  Minden  jövedelmét 
jótékonycólra,  szegény  irek,  skótok,  munkások 
és  nyoraorultak  segítésére,  szegény  gyermekek 
kitaníttatására,  kivándorlók  megtelepedhetésé- 
nek  előmozdítására,  különböző  jótékonysági  inté- 
zetek es  iskolák  alapítására  fordította.  Eduárd 
király  anyja,  Viktória  királynő  után  Anglia  első 
asszonyának  nevezte.  1871.  bárói  rangra  emel- 
ték. Férje,  B.  William,  a  parlament  tagja. 

Burdia  Szilárd,  orsz.  képv.,  szül.  1861  szept. 
7.  Karánsebesen.  Tanulmányait  Budapesten  vé- 
i^pzte.  1885-ben  Karánsebesen  rendőrkapitány. 
1887.  városi  tanácsos,  1896.  polgármester  lett, 
mely  tisztét  1904-ig  viselte.  Polgármesteri  mű- 
ködése alatt  a  magyarság  érdekeinek  és  a  békés 
egyetértésnek  sok  szolgálatot  tett  a  nemzetiségi 
harcok  közepette;  viszont  mint  a  13- ik  bánáti 
román  ezredből  alakult  vagyonközösség  elnöke, 
e  vagyonközösség  gyarapításában,  valamint  a 
görög  keleti  román  egyházi  élet  emelése  körül 
is  sok  érdemet  szerzett.  1906-ban  udvari  taná- 
csosi méltóságot  kapott.  A  karánsebesi  választó- 
kerületben 1906.  alkotmánypárti,  1910.  nemzeti 
munkapárti  programmal  választották  meg  orsz. 
képviselővé. 

Burdigala,  latin  neve  Bordeauxnak  (1.  0.). 


Borda  (hurdó),  bortartó  tömlő  neve  a  hétfalusi 
csángóknál  és  részben  a  háromszéki  székelyeknél, 
melyet  többnyire  juhbőrből  szoktak  készíteni. 
Valószínűleg  a  régi  kunoknál  volt  használatban 
s  tőlük  vették  át  a  csángók  meg  az  oláhok,  akik 
«burduf»-nak  nevezik. 

Burdur  (Buldur),  ázsiai  Törökország  Konia 
vilajetje  egyik  szandzsákjának  főhelye,  közel  a 
tőle  D.-re  fekvő  azonos  nevű  sóstóhoz,  melynek 
az  ókorban  Askania  Limne  volt  a  neve ;  12,000 
lak.,  akiknek  háromnegyed  része  mohamedánus, 
egy  negyede  pedig  görög  és  örmény  keresztény. 
Környékéről  sok  gabonát  szálUtanak  vasúton 
Szmimába ;  van  sok  szövőgyára  is. 

Burdwan  (Bardwan),!.  a  tulajdonképi  Bengália 
hat  kommisszáriátusának  egyike  Brit-Indiában, 
Csota-Nagpur,  Beliar,  Radzsah,  a  Prosidency-divi- 
siou  és  a  Bengáliai-öböl  közt.  36,145  km«  terü- 
lettel, (1901)  8.244,847  lak.,  akik  közt  6.429,150 
hindu,  999,191  mohamedánus  és  6268  keresztény; 
B.  nagyobbára  sík  és  rendkívül  termékeny  vidék ; 
az  egész  egy  nagy  kert.  Vizeit  a  Baghirati  és  a 
Hugli  veszi  föl.  Főiermékei  a  rizs,  indigó  ós  ópium. 
A  bengáliai  főkormányzó  felügyelete  alatt  álló 
commissioner  kormányozza.  5  disztriktusra  oszlik; 
ezek:B.,  Bankura,  Birbhum,  Hugli,  Howrah  ós 
Midnapur.  —  2.  B.  fővárosa,  a  Damudah  partján, 
vasút  mellett,  (1901)  35,785  lak.,  a  címzetes  rádzsa 
székhelye,  annak  nagy  palotájával,  amelyet  egy 
park  és  állatkert  vesz  körül,  selyemkészítéssel ;  a 
108  templomból  álló  Sivoraja  és  a  Pirbaharam 
nevű  hindu  szentélyekkel. 

Boré,  francia  f enhatóság  alatt  álló  dombos  vidék 
Szenegambiában,  a  felső  Niger  környékén,  arany- 
mosással. Lakói  man dingók,  kiknek  leghatalma- 
sabb törzsfejedelme  Didiben  lakik. 

Bureau  (franc,  ejtsd:  bUró)  a.  m.  íróasztal,  író- 
szoba, V.  hivatal. 

Bureau  central  des  Associations  de 
la  presse,  a  különböző  országok  hírlapíró- 
egyesületeinek  közös  érdekeit  védő  központi  bi- 
zottság, mely  évenkint  egyszer-kétszer  más-más 
európai  városban  tartja  üléseit  s  határozatait  idő- 
höz nem  kötött  megjelenésű  Bulletinjében  közli. 
Magyarországi  szindikátusi  tagja  Rákosi  Jenő. 

Bureaucratle,  1.  Bürokrácia. 

Bureau  des  longitndes.  A  francia  nemzeti 
konvent  1795  jun.  24.  kelt  törvényével  szervezte 
a  B-t,  alája  rendelvén  a  párisi  nemzeti  csillagvizs- 
gálót, a  volt  katonai  iskolát  s  az  összes  a  nemzet 
tulajdonában  levő  csillagászati  műszereket  Tagjai 
voltak :  2  matematikus,  4  csillagász,  2  tengerész, 
1  geográfus  ós  egy  mechanikus.  1874  márc.  15-iki 
törvénnyel  újra  szervezték  az  intézetet,  felada- 
tául tűzvén  ki  1.  asztronómiai  műszerek  ós  éez 
lelési  módok  javítását ;  2.  a  fizikai  asztronómia, 
árapály  és  földmágnesség  tanulmányozása  tekin- 
tetében való  instrukciók  kiadását ;  3.  a  Föld 
alakja,  fizikája  v.  a  csillagászat  érdekében  szük- 
ségesnek ítélt  expedíciók  kezdeményezését  és  elő- 
készítését ;  4.  az  égitestek  mechanikájának  hala- 
dását és  a  Nap,  Hold  és  a  bolygók  tábláinak  töké- 
letesbítését ;  5.  utazók,  csillagászok  geográfusok 
és  tengerészek  által  az  intézettel  közölt  és  tőle 
jóváhagyott  fontos  munkálatok  közzétételét.  A 
kormányzatnak  véleményt  mond  ameglevő  vagy 


Bureja 


116    — 


Burgdorf 


új  obszervatóriumok  és  tudományos  expedíciók 
ügyében ;  ilyeneknek  tanáccsal  szolgál,  műsze- 
reiket ott  megvizsgálja.  Kiadja  a  Connaissance 
destemps-ot ;  az  Annuaire-t  és  Annaleseket.  Van 
14  rendes,  3  rendkívüli,  20  levelező  tagja,  1  ad- 
junktusa, 2  technikus  szakértője,  10  kalkulátor  ja, 
s  1  könyvtárosa. 

Bureja,  az  orosz-szibériai  Amur  tartományban 
az  Amur  vizének  mellékfolyója,  a  B.  hegység- 
ben fakad,  miután  a  270  km.  hosszú  Njumant  föl- 
vette, a  tunguzok  Njuman-birának  nevezik.  Szko- 
bolcinánál  ömlik  az  Amurba.  Hossza  771  km., 
melyből  287  km.  hajózható. 

Bureja-hegység,  hegylánc  a  szibériai  Amur- 
tartomány  K.-i  részén,  az  54—48°  é.  sz.  közt, 
legnagyobb  magassága  1500  m. 

Buren  (ejtsd:  bjum),  Martin  van,  az  Egyesült- 
Államok  8-ik  elnöke,  szül.  Kinderhookban  (New 
York  állam)  1782  dec.  5.,  megh.  1862  júl.  24. 
Hollandi  bevándorlók  gyermeke  volt.  1803-ban 
ügyvéd  lett,  1809.  pedig  Hudsonban  a  demokrata 
párt  élére  állott.  Mint  a  new-yorki  törvényhozó 
gyűlés  tagja  (181 2)  nagy  erélyt  fejtett  ki  az  Anglia 
ellen  viselt  háborúban.  1821.  és  1827.  a  washing- 
toni kongresszus  tagjának  választották.l829-ben 
New  York  kormányzója  lett,  1830.  államtitkár, 
1832.  a  köztársaság  alelnöke  és  1837.  elnöke. 
Eletét  megírta  Dorsheimer  az  American  states- 
men  c.  müvében  (Boston  1885) ;  utóbb  Shephard 
(Boston  1888),  majd  Bancroft  George  (New  York 
1889). 

Búr-erdő,terjedelme8fenyveserdőség  Pozsony 
vm  egy  ében,  a  Kis-Kárpátokés  aMorva  folyó  közt. 
Búrszentmiklós  és  Detrekőesütörtök  közt.  Pálffy 
herceg  tulajdona. 

Búrét,  1.  Burvi. 

Burford  (ejtsd:  börford),  mezőváros  Angolország 
Oxford  grófságában,  Oxfordtól  27  km.  É.-ra,  (i9io) 
3576  lak.,  régi  csúcsíves  templommal,  latin  isko- 
lával. Az  angolszász  uralkodók  korában  Beoig- 
ford  volt  a  neve.  7ö2-ben  Cuthred  wessexi  király 
itt  megverte  Ethelbaldot,  Mercia  királyát. 

Burg,  több  város  neve  Poroszországban ;  köz- 
ttik a  legjelentékenyebb :  l.Ban  der  Ihle,  járási 
székhely  Magdeburg  kerületben,  az  Ihle  folyó  ós 
csatorna  mellett,  (i9io)  24,082  lak.,  akik  közül  so- 
kan utódai  a  francia  hugenotta  menekülteknek. 
B.-nak  virágzó  posztó-,  bőr-  és  keztyüipara,  több 
sörgyára,  vasöntője,  gépgyára  van ;  I.  Vilmos 
császár  és  Bismarck  emlékszobrai  díszítik.  — 
2.  B;  a  düsseldorfi  kerületben,  a  Wupper  mel- 
lett, gép-,  papír-  és  pokrócgyárral,  (i9oo)  1482  lak., 
régi  várát,  mely  a  XIII.  sz.-ban  a  Berg  grófok 
székhelye  volt,  újjáépítették  és  múzeummá  ala- 
kították át.  —  3.  jB.,  Schleswig  kerületben,  Feh- 
marn  sziget  főhelye,  tengeri  fürdővel,  kikötővel, 
(1900)  2911  lak.  —  4.  B.,  falu  Schleswig  herceg- 
ségben, Süd-Dithmarsehen  járásban,  a  keletten- 
geri csatorna  mellett,  (i9oo)  3460  lak. 

Burg,  Adam,  báró,  osztrák  matematikus  és 
technológus,  szül.  Bécsben  1797  jan.  28.,  megh. 
u.  0. 1882  febr.  1.  Fiatal  korában  atyjának  műhe- 
lyében az  asztalos-mesterséget  tanulta,  1810— 
1813-ig  a  képzőművészeti  akadémián,  1815.  a  mű- 
egyetemen tanult,  hol  1820.  tanársegéd  lett.  Mi- 
ntán néhány  évig  Salzburgban  mint  tanár  műkö- 


dött, 1828.  a  bécsi  műegyetemre  hívták  meg,  hol 
előbb  felsőbb  matematikát,  később  mechanikát  ós 
gépszerkezettani  adott  elő.  1849— 1852-ig  a  bécsi 
műegyetem  igazgatója  volt ;  de  midőn  ez  intéze- 
tet katonai  vezetés  alá  helyezték,  visszalépett  ós 
osztálytanácsosi  ranggal  a  kereskedelmi  miniszté- 
riumba keililt.  Művei :  Anfangsgründe  deranalyt. 
Geometrie,  (Wien  1824);  Handbuchder  geradlini- 
gen  und  sphárischen  Trigonometrie  (u.  o.  1826) ; 
Auílösung  algebraischer  Gleichungen  (u.  o.  1827); 
Ausführliehes  Lehrbuch  der  höhern  Mathematik 
mitbes.Rüeksichtauf  die  Zwecke  des  praktischen 
Lebens  (u.  o.  1832—33) ;  Compendium  der  höhern 
Mathematik  (3.  kiad.,  u.  o.  1859) ;  Compendium 
der  popularen  Mechanik  und  Maschinenlehre  (3. 
kiad.,  u.  0. 1855) ;  Lehrbuch  der  Maschinenlehre 
(u.  0. 1856) ;  Über  die  Wii  ksamkeit  der  Sicher- 
heitsventile  bei  Dampfkesseln  (u.  o.  186-'). 

Burgalhao,  gyémántot  tartalmazó  törmelék 
Braziliában. 

Burgasz  (görögül :  Pirgosz),  bolgár  kikötővá- 
ros a  12  km.-nyi  széles  és  15  km.-nyire  a  száraz- 
földbe benyúló  B.-i  öbölben,  a  Fekete-tenger  Ny.-i 
partjainak  e  legnagyobb  bemélyedésén,  a  Vaja- 
köi-i  és  Atanaszköi  i  lagúnák  közt,  domboldalban, 
(1900)  1 1,703  leginkább  bolg.  és  gör.  lak. ;  2  mecset- 
tel, bolgár,  görög  templommal,  zsinagógával 
Újabban  emelkedő  város.  Jó  kikötője  nincs,  csak 
hosszú,  fából  készített  kikötőhidakkal  ellátott 
révpartja ;  ezért  a  téU  viharok  idejében  a  hajók 
a  közeli  Csingene-kikö  tőben  kénytelenek  mene- 
déket keresni.  A  forgalmat  a  szófia— B.-i  vasút 
és  a  gőzhajó  járatok  közvetítik.  Kivisznek  gabo- 
nát, gyapjút,  faggyút,  vajat,  sajtot  és  rózsavizet. 
Az  Osztrák-magyar  monarchiának  alkonzula  van 
itt.  15  km.-nyire  tőle,  teljesen  kopár  helyen, 
Lodzsaköi  falunál  van  egy  42°  C.  melegvízforráe 
ós  az  Aitoszi -fürdő, az  «AitoskaLodzsa»,amelynek 
kupolás  fürdőházat  a  nagy  Szolimán  (1510-1566) 
szultán  építtette.  E  fürdőt  már  a  rómaiak  is 
ismerték.  Justinianus  megerősíttette  ;  ez  erődöt 
II.  Henrik  latin  császár  1206.  leromboltatta.  B.-t 
újabban  Bolgárország  hadi  kikötővé  is  átalakítja. 

Burgau,  bajor  város  Schwaben  kerületben, 
(1905)  2133  lak.  Közelében  gazdag  tőzegtelep,  a 
városban  szalag-  és  cérnagyár. 

Bargaaté  (franc, ejtsd:  burgoté),  gyöngyházzal 
kirakott  tárgyakat  jelent,  nevét  «le  burgau »)  szó- 
tól vette,  mely  franciában  gyöngykagylót  jelent. 
Laque  B.  nyugatázsiai,  többnyire  kinai  berakott 
gyöngyház-díszú  lak- munka. 

Burgdorf,  1.  az  ugyanily  nevű  kerület  székhe- 
lye Bern  kantonban,  az  Emme  és  vasút  mellett, 
szép  vidéken,  (1910)  9292  nagyobbrészt  ref.  lak., 
szép  fekvésű,  régiségeket  tartalmazó  kastéllyal, 
amelyben  Pestalozzi  1798.  nevelőintézetét  alapí- 
totta, gimnáziummal,  technikai  iskolával,  városi 
könyvtárral,  selyem-,  szalag-  és  damasztszövés- 
sel, 2  sörgyárral  és  3  malommal.  Innen  indult 
ki  1830.  az  a  mozgalom,  amely  Bern  arisztokra- 
tikus uralmát  megdöntötte.  —  2.  B.,  több  helység 
neve  Németországban  ;  a  legjelentékenyebb  :  B- 
in  Hannover,  járási  székhely  Lüneburg  porosz 
kerületben,  (1905)  4171  lak.,  gazd.  iskolával,  régi 
kastéllyal,  olaj-,  konzerv-,  keményítő-,  ezüstárú-, 
tészta-,  szeszgyárakkal,  gőzfürésszel. 


Burfirena 


-     117 


Burgronya 


Burgena,  1.  Banovd  stari. 

Burger,  1.  Fritz,  német  festő,  szül.  München- 
ben 1867  júl.  16.  Münchenben  és  Parisban  tanult, 
azután  szülővárosában,  majd  Beriinben  dolgozott 
ós  kivált  féiüarcképeivel  aratott  sikereket. 

2.  B.,  Johann,  svájci  rézmetsző,  szül.  Burg- 
ban  (Aarau)  1829  máj  31.  A  müncheni  akadémián 
Thatemek  volt  tanítványa.  Régi  és  újabb  meste- 
rek művei  után  készített  metszetei  közül  a  leg- 
jelesebbek: Rafael  Madonna  della  Seggiolája 
(1882) ;  Reni  Guido  Aurórája  (1887) ;  Pálma  Vecchio 
Szt.  Borbálája  (1889) ;  Rafael  Szt.  Ceciliája  (1892). 

3.  B.,  Ijudwig,  német  festő,  szül.  Krakóban 
1825  szept.  19.,  megh.  1884  okt.  22.  Eleinte  sok- 
szorosító művészettel,  majd  főleg  a  német  hábo- 
rúkra vonatkozó  illusztrációk  készítésével  foglal- 
kozott, élete  utolsó  évtizedeiben  azonban  berlini 
nyilvános  épületekben  nagy  dekoratív  falképeket 
is  festett. 

Burger  (ejtsd :  bUrger),  Schalk  Wülem,  búr  vezér, 
szül.  Lijdenburgban  1852.  Farmer  és  kerékgyártó 
volt,  1887  óta  tagja  a  néptanácsnak,  amelynek 
1895.  elnöke  is  volt,  1896  óta  a  végrehajtó  ta- 
nács tagja.  1898  elején  Krüger  ellen  az  iparosok 
elnökjelöltje  volt.  Az  Angolországgal  folyt  há- 
ború kitörésekor  szintén  tábornokká  nevezték  ki 
és  1900.,  midőn  Krüger  Európába  ment,  a  dél- 
afrikai  köztársaságok  helyettes  elnökévé  válasz- 
tották. A  guerillahareok  alatt  Botha  táborában 
tartózkodott  s  miután  a  beteg  Steijn  elnök  vissza- 
lépett, 1902.  ö  is  közreműködött  abban,  hogy  az 
Oranje-beli  búrok  is  szüntessék  meg  a  már  siker- 
telen harcot. 

Burgess  (ejtsd:  börúaeaz),  James,  skót  orientalista, 
szül.  Kirkmahoe  helységben  (Dumfriesshire)  1832. 
1855-ben  előbb  Kalkuttában  tanár,  majd  a  bom- 
bayi  archeológiai  bizottság  igazgatója  s  az  indiai 
archeológiai  felügyelő  bizottság  vezérigazgatója 
volt.  Fő  munkái :  The  temples  of  Shatrunjaya 
(1869) ;  The  antiquities  of  Somnath,  Girnar  and 
Junagar  (1871) ;  The  cave  temples  of  India(l876) 
és  az  Archeological  Survey  of  Western  India 
folyóiratban  közzétett  tudósításai.  Az  Archeolo- 
gical Survey  of  Southern  India  közleményei 
1881  óta  az  ő  vezetése  alatt  jelentek  meg.  1872- 
ben  B.  szerkesztette  Bombayban  az  indiai  régi- 
ségtanra oly  fontos  Indián  Antiquary  folyóiratot, 
melytől  azonban  1884.  visszalépett.  1888-ban 
több  tudóssal  szövetkezve  alapította  Kalkuttában 
az  ó-ind  feliratok  közzétételére  szolgáló  Bpigra- 
phia  Indica  folyóiratot. 

Burgfarmbach,  bajor  helység  Mittelfranken 
kerületben,  a  passau — nürnberg — würzburgi 
vasút  mellett,  ércárúgyárral,  villamos  müvekkel, 
serfőzővel,  (1905)  2028  lak. 

Barg:graf,  1.  Gróf. 

Burghausen,  város  Bajorországban,  Ober- 
bayem  kerületben,  a  Salzaeh  mellett,  nem  messze 
ennek  az  Innbe  való  torkolatánál,  (1905)  3384  lak. 
A  város  fölötti  magaslaton  terjedelmes  régi  vár- 
kastély van,  amelyet  újabban  restauráltak.  Van 
itt  8  kat.  templom,  szeminárium,  kapucinus  ko- 
lostor, angol  kisasszonyok  leánynevelő  intézete. 
B.  1255—1505.  székhelye  volt  az  alsóbajorországi 
hercegeknek. 

Burgherek  és  antiburgherek,  1.  Seceders. 


Burghersh,  lord.  1.  Westmoreland. 

Burgi,  Jóst,  1.  Bürgi. 

Burgio  (ejtsd:  burdzso),  Jáfios  J.wíaZ báró, pápai 
követ  Magyarországon.  VII.  Kelemen  pápa  küldte 
1524  elején  a  magyar  kir.  udvarhoz.  Tanáccsal, 
tettel  támogatta  II.  Lajost,  tevékenységre  buzdí- 
totta a  főurakat  és  egyesíteni  iparkodott  a  nem- 
zetet. 1526-ban  B.  pápai  pénzen  Morvában  és 
Sziléziában  zso  Idosokat  szerzett,  jelentékeny  pénz- 
összeggel támogatta  a  királyt  s  míg  ez  hadainak 
élén  a  török  ellen  vonult,  ö  Budán  maradt  s  tevé- 
kenységét folytatta.  A  mohácsi  vész  után  a 
királynét  Pozsonyba  kísérte  s  szomorúan  hagyta 
el  az  országot,  melynek  megmentéseért  maga 
többet  tett,  mint  az  elfajult  magyar  főurak 
együttvéve.  Jelentéseit  lásd:  Pray,  Bpistolae 
Procerum  I.  ós  Theiner,  Monumenta  Historiea 
Hungáriáé  II. 

Burgkraair  (Burckmair),  Hans,  német  festő, 
szül  Augsburgban  1473.,  megh.  1531.  Atyjának, 
B.  Thoman  festőnek  volt  tanítványa.  Eleinte 
Schongauer  hatása  alatt  állhatott,  de  nagyobb  be- 
folyással volt  reá  a  velencei  művészet,  mellyel 
nyilván  a  helyszínén  ismerkedett  meg.  1498-ban 
a  festőcéh  tagja  lett  Augsburgban,  hol  id.  Hol- 
bein  Hans  vetélytársa  volt.  Festményei  erős 
olasz  befolyásról  tanúskodnak  és  a  sváb  iskola 
legkiválóbb  termékei  közé  tartoznak ;  lágyak, 
tetszetősök,  pompás  színezetűek,  de  nem  oly  ben- 
sők, minta  Dürer  művei.  Különösen  kiemelendők : 
Mária  megkoronázása  (1507,  augsburgi  képtár) ; 
Nagy  Constantinus  és  Szt.  Sebestyén  (1505,  Nürn- 
berg, Germanisches  Nationalmuseum) ;  Madonna 
(1509,  u.  0.) ;  A.  és  felesége  híres  arcképe,  tükör- 
rel, melyben  két  halálfej  látszik  (1529,  Bécs, 
udv.  múzeum) ;  a  Golgotát  ábrázoló  szárnyas  ol- 
tár (1519,  augsburgi  képtár) ;  János  evangélista 
Patmos  szigetén  (1518,  München,  Alté  Pinako- 
thek)  stb.  B.  fontos  szerepet  játszik  a  grafika  tör- 
ténetében is.  Fametszetsorozatokhoz  sok  rajzot 
készített  I.  Miksa  császár  számára  (Weisskunig ; 
Tumierbueh ;  Triumph ;  Österreichische  Heilige 
stb.)  és  az  elsők  egyike,  ki  az  ú.  n.  clairobscur- 
fametszést  Németországban  meghonosította.  Ha- 
lála után  fia,  ifj.  B.  Hans  (megh.  1560  körül) 
vette  át  műhelyét. 

Burglengenfeld,  járási  szókhely  Bajorország- 
ban, Felső-Pfalz  kerületben,  a  Naab  partján,  erdős 
vidéken,  (1905)  3076  lak.,  közelében  nagy  barna- 
szénbányákkal  és  Maxhütte  nevű  nagy  vasművel. 

Burgóhegy,  kisk.  Vas  vm.  németújvári  j.-ban, 
(1910)  752  német  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Szentelek. 

Burgonya,  krumpli,  kolompár,  csucsorka,  pi- 
tyóka (Solanum  tuberosum  L.)  a  Solanaceae  (Eb- 
szőlőfélék)  családba  tartozó  Solanum  géimszf& ja. 
Kitelelő  gumókkal  biró  növény,  melyekből  a  bur- 
gonyának 60—150  cm.  magas  bokra  növekedik. 
Húsos  szára  elágazó,  levele  egyenetlenül  szár- 
nyas, levélkéi  tojásdadok,  ópszélüek.  Virágzata 
hosszú  kocsányos  bogemyő.  A  virág  pártája  tá- 
nyéralakuan  kiterülő,  szennyes  fehér,  sárga,  ró- 
zsaszínű V.  ibolyaszínű,  ami  a  gumó  színével  is 
megegyező ;  sárga  porzói  összeborulva  állanak, 
bogyója  zöldesfekete  és  sokmagvú. 

A  B.  hazája  Dél-Amerika,  ahol  az  Andokban 
ma  is  vadon  fordul  elő.   Európába  legelőször  a 


Burgonya 


118 


Bursronya 


Burgonya-növény. 


spanyolok  hozták  1660—1570  között  s  Itáliában 
és  Németalföldön  nemsokára  nagyban  termesz- 
tették. Angliába  Raleigh  hozta  Virginiából  1584. 
Itáliába  (Rómába)  Redi  hozta  Spanyolországból 
1654;.  Innen  a  belgiumi  pápai  legátus  közvetítésé- 
vel Sivry  Fülöp  kormányzó  kapta,  ö  küldte  a  gu- 
mókat 1588  elején 
az  akkor  Bécsben 
élő  Clusiusnak,  aki 
a  növénykertben  el 
is  ültette.  Clusius 
révén  került  azután 

Németországba. 
Már  Rauhinus  em- 
legeti 1599.  a  B.  ter- 
mesztésének és  ét- 
kül  való  elkészíté- 
sének módját,amint 
ezt  Franciaország 
Bourgogne  nevű 
hegyvidékén  látta. 
Magyarországba  in- 
nen kerülhetett, 
amint  ezt  a  más 
nyelvben  ismeret- 
len burgonya  névből  következtethetjük. 
!'í  Hadadi  Wesselényi  Ferenc  nádor  alatt  az  1654. 
Németországhói  hazakerült  protestáns  akadémi- 
kusokat Budán  azért  tartóztatták  le,  mert  ta- 
risznya jókban  B.  volt.  A  nádor  maga  hallgatta  ki 
őket;  tőlük  megtudta,  hogy  a  B.  termesztésre  ér- 
demes, jó  elesógnövény.  A  nádor  javaslatára  III. 
Ferdinánd  hiába  rendelte  el  termesztését,  nálunk 
a  <'Sváb-tök»-ön  senki  sem  kapkodott.  Liptóban, 
Árvában  és  a  Szepességben  1760.  kezdik  a  B.-t 
termelni.  Gömörben  Császár  András  1775  óta  fára- 
dozott az  elterjesztésén.  Hazánk  többi  részeiben 
csak  lassan  terjedt  el,  úgy  látszik,  a  magyar  em- 
ber nem  igen  akart  vele  megbarátkozni.  Ezt 
árulja  el  közmondásunk  :  «se  jó,  se  rossz,  mint  a 
krumpli)).  Az  erdélyi  gubemium  az  éhinség  ide- 
jén 1815  f ebr.  15.  különösen  figyelmeztet  könnyű 
termelésére,  melyhez  jószág  nem  kell.  Ebben  az 
időtájban  terjedt  el  a  határőrségi  székelyeknél 
is  (Csik  és  Háromszék).  Az  1816-iki  Magyar  Kurir 
említi,  hogy  csak  a  szükség  bírta  rá  a  magyar 
embert  a  zab,  tönkölybúza  (Triticum  spelta  L.) 
és  krumpli  termesztésére.  Galíciában  ugyanakkor 
terjedt  el,  mint  nálunk ;  de  Oroszországban  még 
1844.  is  jutalmakat  ígértek  a  míveléséért.  Monte- 
negróban ugyanakkor,  Görögországban  1836. 
Ottó  király  bajor  környezete  terjesztette  el.  Per- 
zsiában, Indiában,  a  Fok-földön  és  Ausztráliá- 
ban az  angolok  honosították  meg. 

B-  takarmányozása.  A  B.  könnyen  emészthető 
takarmányt  szolgáltat,  s  szarvasmarhával  és  ser- 
téssel szoktuk  etetni,  mindig  más  takarmányok- 
kal keverten.  Szarvasmarhának  és  juhnak  nyer- 
sen és  főzve  is  adhatjuk,  sertéseknek  azonban 
csak  főzve.  Rothadó,  megfagyott  v.  csírázó  B.-t 
szarvasmarhával  is  csak  főzve  etessünk.  A  főzés- 
nél V.  párlásnál  lecsapódó  vizet  nem  szabad  fel- 
itatni, mert  többnyire  szolanint  tartalmaz,  s  rossz 
ízű.  A  B.-t  leggyakrabban  sertésekkel  etetjük,  s 
1000  élő  súlyra  60—100  kg.-ot  adunk  belőle. 
Süldők  részére  lefölözött  tejet  vagy  árpát  kever- 


jünk közéje ;  tej  hiányában  pedig  kevés  lóbabot 
vagy  korpát.  Idősebb  sertések  részére  csak  árpa- 
vagy tengeri-darát.  Malacokkal  ne  sok  B.-t  etes- 
sünk, mert  csüngő  hasuakká  válnak  s  angol  be- 
tegséget kapnak.  Szarvasmarhával  nyersen  fel- 
aprózva, egyhatod  annyi  súlyú  szecskával  kever- 
ten etessük,  de  1000  kg.  súlyra  20—25  kg.-nál 
ne  többet,  legfeljebb  hízónak  adhatunk  60  kg.-ig. 

Term<3sztése. 

Eltérő  égnajlati  és  talajviszonyok  között  ter- 
mesztik, ami  nagy  alkalmazkodó  képességót  iga- 
zolja. Legjobb  talaja  a  középkötött,  mélyrétegú, 
növényi  táplálóanyagokban  gazdag  vályogtalaj, 
jól  díszlik  a  homokos  talajokon  is.  A  nehéz,  túl- 
kötött hideg  agyagtalaj  ellenben  nem  neki  való.  Jó 
előveteményei  a  trágyázott  takarmánynövények, 
a  lucerna,  lóhere,  a  magnak  termesztett  hüve- 
lyesek, a  kalászosok,  sőt  saját  maga  után  is 
sikerrel  termelhető,  de  a  betegségek  elszaporo- 
dása miatt  ez  a  beosztás  nem  ajánlatos.  Talaj- 
előkészítésnél  legfontosabb  az  őszi  mély  szántás, 
tavasszal  boronálás  v.  extirpálás.  Jó  trágyaerö- 
ben  levő  talajt  igényel  s  ezért  alája  közvetlenül 
is  adható  az  istállótrágya,  bár  ez  a  gumótermós 
növelése  mellett  csökkenti  a  keményítő  tartalmat. 
Célszerű  az  istállótrágyát  már  ősszel  kihordatni 
alája  s  ezzel  egyidejűleg  holdankínt  150  kg. 
szuperfoszfátot  is  jó  adni.  Istállótrágya  hiányá- 
ban homokon  katasztrális  holdankint  200  kg.  szu- 
perfoszfát, 100  kg.  40%-os  kálisó  ós  75  kg.  kén- 
savas ammóniák  műtrágya  adandó  alája.  Kötöt- 
tebb talajokon  a  káli-trágya  el  is  hagyható.  Ve- 
tése április  elejétől  április  végéig  tart,  vethető 
kézzel  lyukakba  ültetve,  v.  eke  után,  v.  vonalzó- 
val jelölt  és  kapált  lyukakba  és  újabban  vetik 
ültetőgépekkel  is.  Ápolása  kelés  után  kapálás, 
majd  gyomirtó  kapálás,  mikor  20—30  cm.  ma- 
gasra nőtt,  f  eltöltögetés  és  ezután  gyomirtás.  Sze- 
dése aug.— okt.  hónapokban  történik,  ekkor  kell 
a  gumók  válogatását  is  végezni.  Termése  ka- 
taszteri holdankint  60—150  q.  Eltartása  rende- 
desen  prizmákban  20—30  cm.  szalma  ós  60  cm. 
földréteggel  letakarva  tönónik.  Legjobb  elrak- 
tározási  mód  a  veremben  v.  pincében  való  elra- 
kás  volna,  de  ez  nagyban  nem  alkalmazható. 
Vetőgumót  ősszel  a  szedés  alkalmával  kell  kivá- 
logatni. Vetésre  a  középnagy  és  dúsan  termett 
bokrok  alól  származó  gumókat  kell  hagyni  és 
ezek  eltartására  nagy  gondot  fordítani.  Fajtái 
és  változatai.  A  B.-nak  egy  faja  és  közel  3000 
változata  van.  Ezeket  felosztjuk  korai,  közepes 
és  késői  érésüekre  ;  alak  szerint  kifli,  tojásdad 
és  gömbölyűekre ;  használati  cél  szerint  étkezési 
V.  asztali,  gyári  (keményítő  és  szesz)  és  takar- 
mány B.-ra.  Az  osztályozásnál  figyelembe  jöhet 
a  héj,  a  hús  és  a  virágok  színe,  az  indák  hossza, 
a  rügyek  elhelyeződése  is.  Étkezési  B.-nál  a  meg- 
kívánt keményítőtartalom  I80/0,  ha  ennél  maga- 
sabb, akkor  egyenlőtlenül  fő,  ha  alacsonyabb, 
akkor  szappanossá  válik.  Az  étkezési  B.-nál  figye- 
lembe jöhet  a  rügyek  elhelyeződése,  mert  itt  a 
mélyen  ülő  rügyű  B.-t  nem  lehet  gazdaságosan 
felhasználni.  Takarmány  és  szeszgyári  B.-nál  a 
magas  keményítőtartalom,  illetve  a  holdankinti 
kemónyítőtermés  az  irányadó,  melyet  úgy  ka- 


Burgonya 


119     - 


Burgronya 


punk  meg,  ha  a  kataszteri  holdankin ti  q.  termést 
szorozzuk  a  talált  kemÓDyítő  o/o-al.  Ismertebb 
változatai :  a)  asztali  B.-k,  a  rózsa  (korai  és  késői), 
hópehely,  raagnum  bonum,  korai  bötermö,  vese, 
sárga  Jakab-B.  stb. ;  b)  szeszgyári  B.,  Richter- 
féle  Imperátor,  Climax  Aurora,  Alkohol,  Cham- 
pion, magyar  kincs.  Prof.  Maercker,  Prof.  Wohlt- 
mann,  Lech,  Dolega,  Pannónia  stb. ;  c)  takar- 
mány-B.,  Imperátor,  Champion,  Carevna,  kék 
óriás  stb.  Nemesítése.  Tenyészkiválasztással  és 
keresztezéssel  nemesítik.  Ha  mindig  a  legtöbb 
gumót  termő  tövek  alól  válogatjuk  a  vetőgumót, 
a  degenerálás  nem  következik  be,  így  a  fajta- 
változat jó  tulajdonságai  igen  sokáig  fenntartha- 
tók. Keresztezéssel  az  egyes  fajták  tulajdonsá- 
gait egyesítik,  ilyenkor  a  virág  után  termett 
magról  nevelik  fel  az  új  növényeket.  Magról 
vetve,  az  első  évben  csak  igen  apró  gumókat  nö- 
veszt 8  így  ennek  az  eljárásnak  a  célja  csak  a  ne- 
mesítésnél alkalmazható  új  változatok  előállítása. 
Hazánkban  a  B.  a  szántóföldnek  aránylag  csak 
kis  részét  foglalja  el,  nem  egészen  ^o/o-á^t.  Egyes 
vm.-ékben,  különösenafelföldiekben:  Liptó,Árva, 
Turócz  stb.  vmegy ékben  azonban  a  legfontosabb 
növény,  a  szántóföld  25— 30% -át  foglalja  el. 

Betegségei. 
A)  Kedvezőtlen  életviszonyok  által  okozott  beteg- 
ségek : 
1.  Fonalkórság.  Abban  áll,  hogy  az  elültetett 
gumók  a  helyett,  hogy  rendes  leveles  szárat  haj- 
tanának ki  riigyeikből,  ezek  vékony  fonalakká 
nőnek,  melyek  a  földet  áttörni  nem  képesek. 
Oka  az,  hogy  mielőtt  a  B.-gumók  kifejlődtek  volna, 
tartós  szárazság  állott  be,  melynél  azok  kénysze- 
redve értek  meg ;  különösen  az  erősen  felmelege- 
dett talajokban  szokott  jelentkezni.  Védekezni 
ellene  jól  kifejlődött  gumók  ültetése  által  lehet. 

2.  Földfölötti  gumósodás.  Abban  áll,  hogy  a  föld 
fölötti  zöld  száron,  a  levelek  hónaljában,  a  föld- 
alatti gumókhoz  hasonló,  csakhogy  zöld,  keményí- 
tőben szegény  gumók  képződnek ;  oka  az,  hogy  a 
gyökerek  működése  a  nitrogénhiány  vagy  túlsá- 
gos nedvesség   következtében   megzavartatott. 

3.  Fiasodás  v.  bábosodás  az,  midőn  a  gumókon, 
mielőtt  kiszedetnének,  a  rügyek  helyén  kisebb 
fiők-B.-k  találhatók ;  néha  pedig  a  rügyek  ki- 
hajtanak, 8  csak  a  vékony  szárakon  képződnek  a 
íiók-B.-k.  Oka  az,  hogy  nagy  szárazság  alkalmá- 
val a  gumók  fejlődésüket  befejezik,  s  ha  ezután 
hirtelen,  anélkül  hogy  a  hőmérséklet  csökkenne, 
nedves  idők  állanak  be,  a  gumók  azonnal  rügyei- 
ket hajtják  ki.  4.  Szár  felpattanás.  Értjük  rajta 
azt,  ha  a  föld  fölötti  szár  megrepedezik;  tartós 
szárazságot  követő  esőzés  után  szokott  beállani. 
5.  Edesedés.  Abban  áll,  hogy  alacsony  hőfokon 
(körülbelül  2  C«-on)  a  pincébe  vagy  vermekbe 
helyezett  gumók  keményítőjének  egy  része  cu- 
korrá alakul  át ;  ha  az  édes  gumókat  néhány 
napig  +20  C«-u  vízbe  helyezzük,  azok  ismét  él- 
vezhetőkké válnak. 

B)  Élősködők  által  okozott  betegségek  : 

1.  A  B.-vész.  A  B.-nak  legveszélyesebb  be- 
tegsége, mely  hazánkban  is  több  évben  óriási 
kárt,  8  a  felvidéken  nem  egyszer  éhínséget  oko- 


zott. A  betegséget  a  Phytophthora  infestans 
de  By.  nevű  gomba  okozza.  A  betegség  rendesen 
júniusban  szokott  először  a  leveleken  jelentkezni ; 
a  megtámadott  levelek  hegye,  avagy  azok  szélén 
egy-két  folt  megbarnul ;  a  foltok  folyton  terjed- 
nek s  lia  az  időjárás  nedves,  ruganyosak  marad- 
nak, ellenkező  esetben  elszáradnak.Meleg,  nedves 
időben  a  betegség  átterjed  a  földfölötti  szárra  is, 
úgy  hogy  némely  évben  már  július  végén  vagy 
augusztusban  egész  B. -bokrok  el  vannak  fe- 
ketedve. A  betegség  megtámadja  a  gumókat  is, 
amelyeken  barna  foltok  keletkeznek;  e  foltok 
addig,  míg  csak  a  Phy tophtora  bántja  a  gumót,  ke- 
mények és  nedvesek  maradnak,  de  legtöbbször 
a  Phytophthora  támadása  után  a  gumó  részben 
különféle  rothasztó  gombák  letelepedése,  részint 
egyéb,  még  eléggé  nem  tanulmányozott  okok  kö- 
vetkeztében nedves  v.  pedig  száraz  rothadásba 
megy  át,  annyira,  hogy  nagyon  sok  esetben  az 
egész  gumó  átváltozik,  tönkre  megy.  A  betegség 
fejlődése  még  nincs  egészen  tisztázva.  Védeke- 
zés. Mivel  a  gomba  a  gumókban  telel  át,  fődolog, 
hogy  csak  teljesen  egészséges  gumók  használtas- 
sanak az  ültetéshez,  továbbá,  mert  tapasztaltatott, 
hogy  némely  B.-fajta  egyes  vidékeken  a  betegség- 
gelszemben meglehetős  ellenállást  fejt  ki,  ajánla- 
tos az  ilyen  fajták  termelése;  leginkább  a  piros- 
színű vastaghéju  fajták  között  találkoznak  ellen- 
állók. A  további  védekezés  állhat  a  művelésmód- 
ban,v.  kémiai  szerek  alkalmazásában.  Az  előbbiek 
közül  felemlítendök  a  Jemen-  és  a  Gülich-té\e 
művelésmódok.  Jensen  eljárása  abban  áll,  hogy 
a  B. -szárakat  a  feltöltéskor  egy  oldalra  hajlítják.  S 
ezt  az  eljárást  többször  ismétlik.  Gülich  eljárása 
abban  áll,  hogy  a  feltöltéskor  a  föld  a  fészek  kö- 
zepére jő,  mellyel  a  hajtások  mintegy  szétterít- 
tetnek. Mindkét  eljárás  hatásának  magyarázata 
az,  hogy  a  lehajlított  hajtásokról  a  netalán  itt 
fejlődő  konidiákat  nem  mossa  le  a  víz  egyenest  a 
bokor  aljába,  ahol  a  gumók  találhatók,  hanem  v. 
a  sorok  közti  barázdába,  vagy  a  fészek  kerüle- 
tére, de  a  tapasztalatok  szerint  ezek  az  eljárások 
a  B.-vészt  nem  tartóztatják  fel.  Kémiai  szerek  kö- 
zül legjobb  hatása  van  a  bordeaux-i  keveréknek, 
mellyel  a  B.-bokrokat  3-szor  kell  bepermetezni, 
jún.,  júl.  és  aug.  közepén  ;  az  első  permetezéshez 
2"/o-os,  a  második-  és  harmadikhoz  4;<*/o-os  olda- 
tot célszerű  venni ;  egy  kataszter-holdra  az  első 
permetezésnél  körülbelül  2,a  másik  kettőnél  körül- 
belül 3  hl.  oldat  szükséges.  Az  oldatot  permetező 
készülékekkel  fecskendezik  a  B.-ra.  A  B.-vész 
által  megtámadott  gumókat  nem  érdemes  elver- 
melni, mert  a  betegség  a  vermekben  még  tovább 
terjed.  Legjobb  a  beteg  gumókat  szeszkészítésre 
felhasználni,  vagy  pedig  megfőz  ve  vagy  gőzölten 
az  állatokkal  feletetni ;  ezt  az  eljárást  célszerű 
követni  egyéb  betegségben  szenvedő  gumók- 
nál is. 

2.  Nedves  rothadás  v.  taknyosság.  A  gumók 
vagy  már  künn  a  szántóföldeken,  vagy  a  vermek- 
ben megpuhulnak,  elnyálkásodnak  s  megbüdö- 
södnek. A  felbomlás  a  vajsav -erjesztő  gomba 
(Clostridium  butyricum  Prazm.)  működése  követ- 
keztében áll  be.  3.  Száraz  rothadás.  A  gumók  bel- 
sejében lyukak  támadnak,  melyeknek  megbarnult 
szélei  fehér  porral  vannak  borítva ;  egyik  felte- 


Burgonya 


—     120 


Bureronya 


VÓ6  szerint  a  száraz  rothadást  is  a  vajsav-erjesztö 
gomba  okozza,  ha  a  B.  száraz  helyen  fekszik, 
mig  egy  másik  feltevés  szerint  a  száraz  rot- 
hadást a  Phytophthora  infestans  okozza  akkor, 
ha  a  gumók  a  levegőtől  el  vannak  zárva.  4.  Va- 
rasodás (Sohort).  A  gumó  felületén  előbb  bibircses 
kiemelkedések, majd  barna,  szabálytalan,  tányér- 
alakú bemélyedések  támadnak,  melyek  körű  léte 
kimartnak  látszik ;  e  mélyedések  lassankint  ter- 
jednek mind  kerület-,  mind  mélységben ;  oka  nem 
egészen  ismeretes,  Brunehorst  az  általa  Spongo- 
spora  Solaui-nak  nevezett  nyálkagombát  mondja 
a  betegség  előidézőjének,  mig  az  újabb  vizsgála- 
tok szerint  többféle  hasadó  gomba  (baeillusok  és 
mikrokokkuszok)  oka  a  betegségnek.  5.  Koszoso- 
dás.  A  gumó  felületén  eleinte  fehér,  később  meg- 
barnuló egy-két  mm.  átmérőjű  szemcsék  támad- 
nak, me!yek  könnyen  leválnak;  oka  felderítve 
nincs,  állítólag  a  Rhizoetonia  Solani  Kühn  idézi 
elő .  6.  ^  gyökér  gyilkoló  {sí  Leptosphaeria  circinans 
Sacc.  nevű  gomba),  még  a  fészekben  violaszínü, 
sűrű  kéreggel  vonja  be  a  gumót  s  később  ennek 
belsejébe  hatolva  azt  elnyálkásítja ;  néha  a  szárak 
tövét  is  megtámadja.  7.  A  Periola  tomentosa  Fr. 
nevű  gomba  a  gumón  kerek,  v.  szabálytalan,  el- 
szórtan V.  csomókban  álló  4— 6  mm.-nyi  átmérőjű 
fehér  var ancsokat  okoz,melyeknek  belseje  szilárd, 
kissé  húsos  állományú.  8.  í7sí;ó'őí.  A  gumó  felüle- 
tén Kis  szemecskék  támadnak,  melyek  később  fel- 
ropodnek  s  melyekből  fekete  por  (spórák)  szóródik 
ki ;  egy  üszöggomba,  a  Sorosporium  Scabies  F.  v. 
W.  okozza.  9.  Szárfeketedés.  A  B.  levelei  el- 
sárgulnak és  ellankadnak  s  lassankint  alulról 
felfelé  elszáradnak ;  a  beteglevelű  szárak  eleinte 
egyenesen  állanak,  de  később  lekonyulnak  s  tö- 
vükön megfeketednek,  még  később  ilynemű  fekete 
foltok  a  szárak  felső  részén  támadnak  s  a  foltokat 
krétafehér  gomba -fonalcsomók  borítják ;  a  gomba 
fejlődése  nem  ismeretes,  a  fehér  csomók  Fu- 
sarium-képzödmények.  10.  Szár-redvesedés.  A 
földfölötti  szár  a  tőtől  felfelé  elhal  és  összeesik ; 
a  beteg  szár  sejtjei  tartalmukat  kiürítik  és  sötét 
színt  vesznek  fel ;  néha  a  szár  csak  az  egyik  ol- 
dalon betegszik  meg,  s  itt  barázda  támad ;  e  be- 
tegséget a  Bacillus  caulivorus  Prill.  et  Delacr. 
okozza.  11.  A  földfölötti  száron  a  Vermicularia 
atramentaria  B.  u.  Br.  sugaras  fekete  foltokat  okoz. 
12.  A  Sclerotinia  Libertiana  Fckl.  a  szár  külsején 
ós  belsejében  néhány  mm.  nagyságú  fekete,  beliÜ 
fehér  gumókat  okoz.  13.  A  leveleken  lassan  ter- 
jedő, kerekded  v.  szabálytalan  foltok  támadnak, 
melyeket  később  egy  viola-8zürke,penészszerű  be- 
vonat lep  be.  A  betegséget  a  Cercospora  concors 
Sacc.  nevű  gomba  okozza. 

C)  Ismeretlen  okú  betegség: 
Bodrosság  vagy  levél fodrosodás.  A  földfölötti 
szárak  törpék  maradnak,  a  levelek  elveszítik  ele- 
ven színüket,  nyelük  hátra  konyul,  lapjuk  —  le- 
mezük —  összeráncosodik.  A  levelek  és  szárak 
néha  törékenyekké  lesznek,  s  hosszúkás  barna 
foltok  támadnak  rajtuk.  A  bodros  B.  korán  elhal 
s  emiatt  gumók  vagy  éppen  nem,  vagy  csak  je- 
lentéktelen mennyiségben  és  nagyságban  kép- 
ződnek. A  beteg  gumók  puha  tapintatnak  s  met- 
szési felületükön  az  edénynyalábgyűrű  sárgás 


színt  mutat.  Keményítőtartalmuk  is  5— 10 Vo -kai 
kisebb  a  rendesekénél.  Az  ilyen  gumók  eltartása 
igen  nehéz,  mert  elromlanak  s  ami  még  belőlük 
megmarad,  azok  után  a  termés  már  majdnem 
semmi.  A  betegséget  némelyek  több  gomba  (a 
Pleospora  polytricha  Tul.,  a  Polydesmus  exitio- 
sus  Kühn  s  a  Vertieillium  albo-atrum  Reinke) 
támadásának  tartják,  míg  mások  azt  az  erős 
trágyázásnak  tulajdonítják.  Hazánkban  1908. 
észlelték  ezt  a  betegséget  s  azóta  egyre  jobban 
terjed.  Okait  folyton  kutatják,  de  még  nem  tud- 
ták megállapítani  s  így  a  védekezés  biztos  mód- 
ját sem  lehet  még  megjelölni.  Eddigelé  még  csak 
úgy  lehet  ellene  védekezni,  hogy  a  megtámadott 
vidékekről  származó  ^B.-t  vetésre  ne  használ- 

j^'^^^-  Gépek. 

A  B.  műveléséhez  ós  felhasználásához  gépek 
készülnek.  Nevezetesebbek:  B.- fészekvájó-  v. 
B.-lyuggatógép ;  eddig  kétféle  rendszer  van  leg- 
inkább alkalmazásban.  Az  egyik  rendszernél  egy 
közös  tengelyre  karok  vannak  erősítve,  mely  ka- 
roknak végeire  kis  kapák  vannak  szerelve.  A 
gép  járó  kereke  forgásba  hozza  a  közös  tengelyt, 
8  az  erre  erősített  karoskapák  a  földön  szabályos 
távolságokban  egy-egy  hosszúkás  vájatot  készíte- 
nek, melyben  az  elvetendő  B.-gumó  helyét  megje- 
lölik. Egy  másik  rendszernél,  a  Ring-féle  B.-gépnél 
ugyancsak  egy  közös  tengelyre  3  v.  5  egyenlő 
vékony  vas  v.  acél  kerék  van  szerelve,  mely  kere- 
kek abroncsán  fa-  v.  öntöttvas-koloncok  van- 
nak elhelyezve  és  pedig  7—12  darab.  A  gép  előre 
menvén,  a  vetökerekek  mozgásba  jönnek  és  a 
rajtuk  lévő  koloncok  egyenletes  távolságban  4—6 
hüvelyk  mély  lyukakat  nyomnak  a  földbe  a 
B.  befogadására.  A  gép  elég  könnyen  jár  két- 
lovasan,  munkaképessége  az  5  sorosnak  10  mun- 
kaórában 10  ha.,  a  3  sorosé  6  ha. 

B.-ültetőgép.  Eddig  még  nem  sikerült  a  célnak 
teljesen  megfelelő  B. -ül tetőgépet  szerkeszteni. 
Legtöbbje  egy  garatból  áll,  melyből  a  B.  két 
bádogcsövön  át  az  ültető  csoroszlyák  által 
vont  barázdákba  esik.  A  barázdába  jutott  gimió- 
kat  a  gép  hátulsó  részére  szerelt  töltögető  eke- 
testek födik  be.  Munkaképessége  kb.  4  kat.  hold. 
Erőszükséglet  2  igás  állat  és  2  munkás. 

B. -kiemelő  eke.  A  B.-nak  kiszedésére  hasz- 
nálják ott,  ahol  azt  nagyban  termelik.  Kézi  erő- 
vel ugyanis  a  kiszedés  csak  tetemes  pénzáldozat 
árán  végezhető,  de  néha  nem  kapható  elegendő 
számú  munkáskéz.  Ennek  következménye  lett 
a  B.  kiszedésére  a  fogatos  erő  alkalmazása  s 
így  keletkeztek  a  különböző  B. -kiemelő  ekék. 
Ezek  ugyan  korántsem  végeznek  oly  munkát, 
mint  a  kézi  erő,  mert  sok  gumót  megsértenek  ós 
ott  is  hagynak,  de  mivel  gyors  és  olcsó  mun- 
kát végeznek,  alkalmazásuk  okolt  és  sok  helyen 
nélkülözhetetlen.  Szerkezetük  általában  a  követ- 
kező :  az  eketest  a  kormánylemezek  helyén  több 
ágra  oszlik,  melyek  oly  sűrűn  állanak  egymás 
mellett,  hogy  a  B.-gumó  nem  fór  át,  míg  a  B.-val 
együtt  kiemelt  föld  áthull  az  ágak  között.  Hibá- 
juk ezeknek  az  ekéknek  az,  hogy  az  eketest  előtt 
a  B.-szárak  felhalmozódva  az  ekét  munkájában 
hátráltatják,  mert  többször  meg  kell  állni  és 
megtisztítani,   ami  nagy  idő-  ós  munkaveszte- 


Buraronya 


-     121     — 


Burgonya. 


Burgonyafészekvájó  gép. 


Bnrgonyaűltetö  gép. 


Burgonyakiemelö  eke. 


Oölich-féle  bnrgonyassedd. 


Burgonya 


-     122      - 


Búrgos 


seggel  jár.  A  Sack-féle  B. -kiemelő  eketest  a  Sack- 
fóle  egyetemesekére  szerelve B.-kiemelósre  szin- 
tén használható.  Használják  a  B.  kiemelésére 
még  a  töltögető,  sőt  a  közönséges  ekét  is,  de 
ezek  a  B.-t  földestől  emelvén  ki,  megnehezítik 
a  gumók  összeszedósét  s  így  sok  elmarad  belőlük. 

B.-szedögép.  Miután  a  nagyban  való  B. -terme- 
lésnél még  a  B.-kiemelő  ekék  sem  bizonyultak 
elégségeseknek,  oly  gépeket  iparkodtak  szerkesz- 
teni, melyek  még  a  B.-kiemelő  ekéknél  is  gyor- 
sabb munkát  végeznek.  Eddig  többféle  szerkezet 
ismeretes,  de  a  célnak  teljesen  megfelelő  gép 
még  nincs.  Legelterjedtebbek  azok  a  gépek, 
melyek  a  B.-t  a  földdel  együtt  kiemelik  s  azt 
egy  teknőalakú  rostára  juttatják.  B  rostán  elvá- 
lik a  föld  a  gumóktól,  s  utóbbiak  egy  emelökar 
szerkezet  segélyével  a  gép  által  vont  mélyedésbe 
jutnak,  honnan  kiszedhetők.  Hátránya  e  gépnek 
az,  hogy  nagy  vonóerőt  (4  erős  ló)  igényel  s 
munkaképessége  aránylag  csekély:  1—1 V2  ha.  10 
órában. 

JB.-mosogrep.  A  szeszgyártásnál  felhasznált  B.-t 
feldolgozás  előtt  megmossák,  hogy  a  reátapadt 


*«J'"*5>-»«i*^s*Wiii«w; 


Bargonyamosó. 

földrészektől  megtisztuljon.  Ezt  a  B.-mosógép 
végzi,  mely  áll  egy  pléh-,  fa-  v.  cementvályuból, 
melyben  a  B.-t  kavaró  lapátokkal  addig  mossák, 
míg  meg  nem  tisztult.  A  kavaró  lapátok,  melyek 
ferde  irányúak,  a  vályúban  levő  vízszintes  ten- 
gelyre vannak  erősítve,  s  a  mosás  közben  fel- 
kavart, úszó  B.-t  a  vályúban  előrefelé  terelik. 
A  lapátok  alatt  mintegy  5  em.-nyire  rácsozott 
teknőalakú  fenék  van  a  vályúhoz  erősítve, 
úgy  hogy  a  mosógép  ezen  a  helyen  kettős 
fenékkel  bir.  A  rácsok  közt  levő  hézag 
körülbelül  1  cm.-nyi  széles,  a  föld  v.  egyéb 
piszok  tehát  itt  áthullhat,  míg  a  B.  közé  kevere- 
dett kavics  a  rácsozaton  marad.  A  mosás  történ- 
hetik hideg  V.  meleg  vízzel  (utóbbi  alkalmasabb), 
mely  víz  a  vályúba  jutva,  onnan  az  annak  olda- 
lain levő  nyilasokon  kifolyhat.  A  vályú  egyik 
oldalfalán  vízállóan  készített  ajtó  van,  melyen  át 
a  vályú  megtisztítható.  A  vályú  folytatását  egy  a 
lapátok  tengelyén  ülő  lyukasztott  mosódob  al- 
kotja, melybe  a  lapátok  által  hajtott,  már  meg- 
mosott B.  belejut ;  itt  a  velejött  víz  lecsepeghet  s 
a  megszikkadt  B.  innen  a  továbbf  feldolgozásra 
különféle  elevátor-szerkezetek  segítségével  el- 
távoUttatik. 

B. -osztály ozógép.  A  B.-t  annak  használati  célja 
szerint  osztályozni  kell,  mert  a  kis  gumók  ve- 


tésre nem  alkalmasak,  éppen  így  a  túlságos  na- 
gyok sem,  míg  takarmányozásra  megfelelnek ; 
a  piacra  szánt  terményt  is  nagyság  szerint  osztá- 
lyozni kell.  Nagyban  való  termelésnél  az  osztályo- 
zást egy  a  gabona-rosta  elvén  készült  B. -osztá- 
lyozógép végzi.  E  gépen  rendesen  három  egymás 
fölött  lévő  lemez  van  különböző  nagyságú  nyila- 
sokkal. A  rosta-lemezek  készülhetnek  fából  v. 
sodronyból.  A  felső  rostalemezen  a  legnagyobb 
gumók  maradnak  fönt,  legalul  pedig  a  legkisebb 
gumók  hullanak  le.  E  gépet  egyszersmind  a  B. 
rostálására,  illetőleg  tisztítására  is  lehet  hasz- 
nálni, mert  a  B.  közé  keveredett  kavics  és  föld- 
részek legnagyobb  része  a  rosták  ide-oda  mozgá- 
sánál kiválik  és  a  földre  hull. 

B.-zúzógép.  A  takarmányozásra  szánt  B.-t  föl- 
etetés előtt  el  kell  aprózni,  v.  meg  kell  főzni, 
illetve  gőzölni.  A  kisebb  gazdaságokban,  hol 
gőzölő  nincs,  a  B.-t  az  ú.  n.  B.-zúzógépen  aprítják. 
A  zúzó  szerkezet  egy  végnélküli  csavarból  áll, 
mellyel  ellenkező  irányban  szeges  dob  forog. 
A  B.  egy  garaton  az  ellenkező  irányban  forgó 
szeges  dob  és  éles  végnélküli  csavar  közé  jutva 


Bnrgonyazúzó. 

szétzúzatik.  E  gép  hajtása  lehet  kézi  erőre  v. 
járgányra  is  berendezve.  Munkaképessége  óráu- 
kint  a  gép  nagysága  szerint  3—10  q.  B.  lehet. 
E  gépet  egyszersmind  a  takarmányrépa  zúzására 
is  szokták  használni.  Kis  gazdák  a  B.  zúzására 
azú.n.S  vasat  használják,  mely  egy  S  alakban 
meghajtott  és  egy  nyélre  az  S  közepén  keresztben 
megerősített  vasabroncsdarab.  Ezzel  az  eszközzel 
a  sajtárba  v.  teknőbe  öntött  B.-t  összezúzzák,  oly 
módon  kezelve  az  S  vasat,  mint  a  mozsártörőt. 

Burgonyabetegségek,  1.  Burgonya. 

Burgonyacukor,  1.  Cukor. 

Burgonyaháború  (Kartoffelkrieg)  volt  ki- 
csinylő neve  a  hajor  örökösödési  háborúnak,  mi- 
vel az  ellenfelek  csaták  s  ostromok  helyett  cseh 
táborukban  főkép  burgonyáért  verekedtek. 

Burgonyakeményitö,  1.  Keményítő. 

Burgonyamoslék,  1.  Moslék. 

Búrgús  (búrgo  a.  m.  vár),  1.  Spanyolország 
egyik  tartománya,  Ó-Kasztiliában.  Határai : 
É.-on  Santander  és  Vizcaya,  K.-en  Álava  és 
Logrono,  D.-en  Soria  és  Segovia,  Ny.-on  Valla- 
dolid  és  Palencia.  Területe  14,196  km^;  lakos- 
sága (1910)  346,927, 1  km2-re  24.  L.  Spanyolor- 
szág. —  2.  B.  tartomány  fővárosa,  termékeny 
fensílcon  (851  m.),  a  Vega  és  Arlanzón  egyesülé- 
sénél, utóbbinak  jobb  partján,  vasút  mellett,  a 


luraros 


123 


Burgundia 


Vizcaya-öböltöl  D.-re  (légvonalban)  120  km.- 
nvire.  Kormányzóság,  felebbvitell  bíróság  és  ér- 
sekség székhelye,  (1910)  31,849  lak.  A  régi  negyed- 
ben keskeny,  görbe  utcák,  az  új  városrészben  fa- 
sorokkal beültetett  széles  utak,  modern  házak  és 
szép  parkok.  Nagyszerű  gótikus  műemlékei  van- 
nak a  régi  Spanyolország  hőskorából,  Cid  idejé- 
ből, akinek  egykori  lakóhelyét  szoborral  jelölték 
meg.  Székesegyháza  (1221 -bői)  Spanyolország 
egyik  legművészibb  gót  stílusú  épülete.  A  város 
fala  és  a  citadella  romokban  hever.  A  hadászati 
tekintetben  fontos  helyen  fekvő  B.  városát  újab- 
ban megerősítették.  Az  Arlanzón  folyón  három 
híd  visz  keresztül.  Iparának  és  kereskedelmének 
legjelentékenyebb  cikkei :  a  gyapjú,  bőr,  kalap, 
sajt  és  gabona.  Kulturális  intézetei :  technikai 
iskola,  tanító-  és  papképzö,  múzeum,  könyvtár, 
jótékonysági  intézetek.  B.-tól  Ny.-ra  Las  Huelgas 
és  San  Pedro  külvárosok,  az  Arlanzón  túlsó  part- 
ján pedig  a  La  Vega  külváros  terül  el.  A  B.  mel- 
letti Vivarban  született  Cid  (1.  0.),  a  spanyolok 
nemzeti  hőse,  akinek  a  hamvai  1842  óta  a  város- 
házában őriztetnek.  A  város  közelében  van  Mira- 
flóres  karthausi  kolostor,  II.  Don  Jüan  és  fele- 
sége, Portugál  Izabella  síremlékével.  B.  900  kö- 
rül alapíttatott  s  1087-ig  a  kasztiliai  ós  a  leoni 
grófok  székhelye  volt.  Ekkor  VI.  Alfonso  Tole- 
dóba  tette  át  székhelyét.  1808-ban  a  franciák 
kezére  került. 

Burgos,  Javier  de,  spanyol  műfordító,  író  és 
történész,  szül.  Motrilban  (Granada  tartomány) 
1 778  okt.  22.,  megh.  1852.  Több  áll.  hivatalt  viselt, 
volt  államtitkár,  szenátor  és  a  spanyol  akadémia 
tagja.  Az  idegen  uralom  üldözése  folytán  1812. 
kivándorolni  volt  kénytelen,  mely  idő  alatt  szá- 
mos kézirata  pusztult  el.  Neve  mint  Horatius  mű- 
veinek fordítójáé  fenn  fog  maradni  az  irodalom- 
ban. Egyéb  müvei :  Continuacion  del  Almacen  de 
frutos  literarios  (8  köt.) ;  Anales  del  reinado  de 
Isabel  II.  (6  köt.)  stb. 

Bargoyne  (ejtsd :  börgeun),  1,  John,  angol  had- 
vezér, szül.  1722.  Suttonbau,  megh.  1792  jún.  3. 
Londonban.  Az  északamerikai  szabadságharcban 
egy  angol  hadtestet  vezényelt,  mellyel  azonban 
1777  okt.  17.  Saratoga  mellett  megadásra  kény- 
szerült. 1782— 83-ig  Írországban  működött.  V.  ö. 
Fonblanque,  Political  and  military  episodes  from 
the  life  of  J.  B.  (London  1875). 

2.  B.,  John  Fox,  sir,  angol  tábornagy  szül. 
1782  júl.  24.,  megh.  1871  okt.  7.  Londonban.  Részt 
vett  a  máltai  (1800),  szicíliai,  egyiptomi,  spanyol- 
országi (1809—14)  és  északamerikai  (1814—15) 
hadjáratokban.  1845-ben  az  angol  erősségek  főfel- 
ügyelője lett.  A  krimi  háborúban  mint  az  angol 
hadsereg  vezérkari  főnöke  működött,  de  már  1855 
márc.  visszahívták.  1856-ban  a  baronet-rangot 
kapta,  a  City  pedig  díszpolgárává  választotta. 
Military  opmions  című  műve  (1859)  Anglia  védel- 
mezésére  vonatkozó  tanácsokat  tartalmaz,  egy  a 
kontinens  felöl  jövő  invázióval  szemben.  V.  ö. 
Head,  Sketch  of  the  life  and  death  of  Sir  J.  B. 
(1872) ;  Wrokesley  (B.  veje),  Life  and  Correspond. 
of  J.  B.  (London  1873,  2  köt.). 

Bargörner,  falu  Poroszország  Merseburg  ke- 
rületében, a  Wipper  mellett,  rézércbányászattal, 
rézkohóval,  kénsavgyártással,  (1900)  3967  lak. 


Borgstadt,  város  Lipcse  szász  ker.  kapitány- 
ságban, (1905)  7253  lak.,  jelentékeny  keztyü-,  kö- 
töttárú-készítéssel, porcellángyártással. 

Borgstall,  több  csúcsnak  a  neve  az  Alpokban, 
legnevezetesebb  a  Stubai  Alpokban,  Tirolban  a 
2613  m.  magas  Hoher  B. 

Burgsteiniurt,  járási  székhely  Münster  porosz 
kerületben,  az  Aa  partján,  Bentheim-Steinfurt 
grófság  székhelye,  (1905)  5441  lak.,  múzeummal, 
könyvtárral,  Bagno  nevű  szép  parkkal,  Vilmos 
császár  és  Schorlemer-Alst  szobrával;  szivar-, 
cementárú-,  cipőgyár,  vaskohó,  pamutfonó,  sör- 
főző, szeszgyár  emelte  újabban  nagyban  az  iparát. 

Burgtheater  (ném.)  v.  Theater  an  derBurg, 
a  bécsi  császári  udvari  színház  neve.  Mária  Te- 
rézia alatt  csak  Hoftheater  volt,  bérlök  kezében, 
de  II.  József,  a  «drámát»  meg  akarván  menteni, 
elvetette  a  Hoftheater  címet  s  Nationaltlieater- 
nek  nevezte  el  a  színházat,  melyet  az  egész  nem- 
zetnek szánt  a  jó  ízlés  és  nemes  erkölcsök  ápo- 
lása végett.  A  B.  ettől  fogva  hatalmasan  fejlő- 
dött s  majdnem  a  legutolsó  időkig  a  németség  első 
színháza  volt.  A  legkiválóbb  igazgatók  (Laube, 
Dingelstedt)  virágoztatták  fel,  a  legkiválóbb  né- 
met színészek  segítségével.  Műsora  mindig  nagy 
súlyt  helyezett  a  klasszikusokra  s  főképen  Sha- 
kespeare-re,  míg  a  modem  drámából  csak  azt 
művelte,  ami  a  legkényesebb  igényeknek  is  meg- 
felel. Az  utolsó  húsz  év  színpadi  forradalmai  a 
B.-t  is  megviselték,  régifényételhomályosították, 
s  csak  legújabban  kezd  ismét  lábra  állani.  Jelen- 
legi igazgatója  Berger  Alfréd  báró  (1.  0.).  V.  ö. 
Laube,  Das  B.  (Leipzig  1868,  2.  kiad.  1891); 
Wlassák,  Chronik  des  k.  k.  Hofburgtheaters,  zu 
dessen  Sákularf  eier  (Wien  1876) ;  Július  Stern, 
Geschichte  der  vereinigten  Wiener  Hoftheater  in 
WienunterderRegierungFranz  Josef  1.(1898)  stb. 

Burgund,  l.  Burgundia. 

Burgundia  (Boúrgogne),  K.-i  Franciaország 
középső  területe.  Paristól  DK.-re,  Svájctól  Ny.-ra, 
Lyontól  B.-ra.  Határai  É.  felől  a  Champagne, 
Ny.-on  Bourbonnais  és  Rivemais,  D.-en  Lyonnais 
és  Dauphiné,  K.-en  Savoie,  Svájc  és  a  Franehe- 
Comtó.  A  francia  forradalom  előtt  tartomány 
volt,  amely  magában  foglalta  Auxerrois,  Mon- 
tagne,  Auxois,  Dijonnais,  Autunais,  Chalonnais, 
Charolaix,  Máconnais,  Pays  de  Dombes,  Bresse, 
Bugey,  Pays  de  Gex  és  Val  Romey  vidékeket  — 
ma :  Ain,  Saőne-et- Loire  ós  Cőte-d'Or  départe- 
mentok  —  összesen  23,170  km«  területtel.  Termé- 
keny, híres  bortermő  vidék.  Lakossága  (1906) 
1-3  millió  körül  (1  km»-re55).  L.  Franciaország. 

Története.  A  burgundok  (hurgundiones)  ger- 
mán néptörzs,  a  vandálok  sarjai,  kik  Kr.  u.  250 
körül  felkerekedve  a  Netze  és  Warthe  partjairól, 
hosszas  kóborlás  után  az  alemannok  szomszédsá- 
gában a  Majna  mellékére  húzódtak  s  413.  Guntiar 
királyuk  alatt  Worms  környékén,  a  Rajna  bal 
partján  kis  országot  alapítottak.  Ariánus  hitük 
és  egyéb  okok  miatt  viszályba  keveredtek  Aetius- 
szalO.  0.),  végül  pedig,  Gundichar  király  idejé- 
ben, országuk  római  szolgálatban  állóhún  csapa- 
tok által  437.  megsemmisíttetett.  A  német  hős- 
monda, különösen  a  Nibelung-dal  megörökítette 
e  régi  burgundi  királyság  tragikus  bukását,  Wag- 
ner Richárd  pedig  opera-ciklusban  dolgozta  fel  a 


Burgrundia 


—     124     - 


BurgrundI  csipke 


Nibelungok  mondáját.  A  nép  maradványai  Gun- 
dioch  király  alatt  443.  Savoya  földjére  vándorol- 
tak, 520  körül  pedig  a  Rhone  mellékén  egy  új 
országot  alapítottak,  melyet  533-ban  a  frankok 
meghódítottak,  ámbár  a  B.-iak  akkoriban  már 
a  katolikus  hitet  vallották.  567— 880-ig  idő- 
szakonkint  némi  függetlenségnek  örvendett  B., 
teljes  függetlenségét  azonban  csak  Viennei  Boso 
alatt  érte  el,  aki  880.  B.  vagy  Arelat  királyság- 
nak lett  királya,  mig  a  trans-jurai  v.  felső  bur- 
gundi királyság  I.  Rudolfnak  hódolt,  kit  912.  üa, 
II.  Rudolf  követett.  A  Saöne  és  felső  Seine  men- 
tén pedig  884.  egy  harmadik  burgundi  fejedelem- 
ség is  alakult,  a  burgundi  hercegség  (Bourgogne), 
melynek  alapítója  Boso  öccse,  Richárd  autuni 
gróf  volt. 

Arelatot  és  a  Jurán  túli  B.-t  930. 11.  Rudolf 
egyesítette,  kinek  utóda,  Konrád  (937—53)  uralma 
idején  B.  sokat  szenvedett  a  magyarok  és  arabok 
betöréseitől.  III.  Rudolf  király  pedig  unokájára,  II. 
Konrád  német  császárra  hagyta  B.-t,  aki  azt  1034. 
el  is  foglalta,  mire  a  nagyok  a  solothurni  gyűlé- 
sen kú-állyá  koronázták.  10-38  óta  1378-ig  B.  a 
német  császárságnak  volt  tartománya.  Egyik- 
másik német  császár  burgundi  királynak  is  koro- 
náztatta magát,  így  I.  Rőtszakállu  Frigyes  (1178) 
és  mint  utolsó  IV.  Károly  (1364).  A  Németország- 
gal fennálló  kapocs  azonban  mind  jobban  lazult  és 
IV.  Károly  halála  után  az  ország  több  apró  feje- 
delemségre oszladozott,  melyek  idővel  —  Savoya 
kivételével  —  Franciaország  fenhatósága  alá 
kerültek. 

Hasonló  sors  érte  a  burgundi  hercegséget  (Bour- 
gogne). Richárd  grófot,  az  alapítót,  ugyanoly  nevű 
flá  követte  a  trónon,  kit  a  francia  nagyok  kirá- 
lyukká választottak.  936-ban  a  hercegség  Capet 
Hugó  király  öccsére  száUt,  ki  Richárd  unokahugát, 
Ludegardist  birta  nőül.  936— 1361-ig  B.  a  capetingi 
család  mellékágának  maradt  birtokában,  mely 
1361.  Fülöp  hercegben  kihalt.  Erre  János  francia 
király  az  országot  a  francia  koronával  egyesítette, 
de  már  1363.  mint  hűbért  legifjabb  fiára.  Merész 
Fülöpre  ruházta. 

Fülöppel  kezdődik  a  burgundi  hercegek  új  so- 
rozata s  egyúttal  B.-nak  fénykora.  Fülöp  fland- 
riai Margittal  kötött  házassága  révén  Flandriára, 
Mecheln-  és  Antwerpenre  meg  Franche-Comtéra 
isfenhatósági  igényt  szerzett.  Fülöp  (l.o.)  Francia- 
ország kormányzója  lett,  de  éppen  emiatt  gyűlt 
meg  a  baja  a  király  mellőzött  öccsével,  Lajos 
orléansi  herceggel.  Alig  hogy  Fülöp  1404.  elhalt, 
Lajos  magához  ragadta  a  francia  kormányzósá- 
got, miből  polgárháború  támadt,  melynek  folya- 
mán Fülöp  fia  és  örököse,  János  herceg  megöle- 
tett (1415).  János  fia  és  utóda,  Jó  Fülöp  (1.  o.)  B. 
területi  nagyságát  sikeresen  öregbítette.  Meghó- 
dította Hennegaut,  Hollandot  és  Zélandot,  megvá- 
sárolta (1429)  Namurt  s  örökölte  Brabantot  meg 
Limburgot.  Az  arrasi  békében  (1435)  Mayont, 
Amienst,  St.  Quentint  és  a  boulognei  grófságot 
kapta ;  1443.  pedig  megszerezte  a  luxemburgi  her- 
cegséget. Fia  Merész  Károly  1461.  követte  a 
trónon  és  a  maga  részéről  is  növelte  B.-t  Geldern- 
nel  és  Zütphennel,  de  midőn  a  szabadságszerető 
svájci  pórokkal  háborúba  elegyedett,  Nancy  mel- 
lett életét  vesztette  (1477). 


B.  most  Károly  egyetlen  leányára,  Máriára 
szállott,  ki  hét  kérő  közül  a  lovagias  Miksa  osz- 
trák herceget  (LII.  Frigyes  császár  fiát)  szemelte 
ki  férjéül.  Miksa  versenytársa,  XI.  Lajos  francia 
király  csak  a  megüresedett  bourgognei  hercegsé- 
get kapta. 

Midőn  Mária  korai  halála  után  (1482)  Miksa  a 
B.  fölött  való  kormányhatalmat  magához  akarta 
ragadni,  több  tartomány  adós  maradt  a  hódolat- 
tal, sőt  Flandria  lakói  Miksát  elfogták  és  három 
hónapig  fogva  tartották.  Csak  1489-ben  ismer- 
ték el  őt  kiskorú  fla  (Szép)  Fülöp  helyettesének. 
Fülöp  halála  után  (1506)  B.  a  fiára.  Károlyra  (a 
későbbi  V.  Károly  császárra)  szállott.  B.  további 
történetét  1.  Németalföld,  Németország  és  Bur- 
gundi kerület. 

Irodalom  Binding,  Das  burgundisch-romauische  Königroich, 
I.  1868,  Lipcse  ;  Jahn,  Die  Gesch.  der  Bnrgundionen  bis 
zum  Ende  der  I.  Dynastie,  HaUe  1874,  2  köt. ;  Barante,  Hlst. 
des  dncs  de  Bourgogne  de  la  maison  de  Valois  (8.  kiad. 
8.  köt.);  Dubois,  La  Bourgogne  stb.  (Rouen  2.  kiad.  1867); 
Kallmann  R.,  Die  Beziehungen  d.  Königreichs  Burgund  zu 
Kaiser  u.  Reich;  Berlin  1889;  Kleinclaus,  Hist.  de  Bour- 
gogne, Paris  1909;  Cartellieri.  Gesch.  der  Herzöge  von  B., 
I.  Leipzig  1910;  A  Magyarország  és  B.  között  fennállott 
ipari  és  művészeti  kapcsokról  s  nevezetesen  Magyar  Ist- 
ván (Etienne  de  Hongrie)  nevQ  képíróról,  aki  Merész  Fülöp 
herceg  udvarában  virágzott,  1.  Meister  értekezését  a  Histor. 
.Jahrbuchban  1900,  21.  köt  78  sk.  1.  és  Pór  Antal  cikkét: 
Egy  magyar  festő  és  müszövö  (Archaeol.  Ért.  21.  köt.,  1901). 

^  {Burgundi  bor.,'  Egyike  a  legkitűnőbb  francia 
boroknak.  E  borfajta  háromféle :  a  felső  B.  (Cöte- 
d'Or),  az  alsó  B.  (Yonne)  és  az  ú.  n.  Mácon  (Saöne- 
et-Loire).  A  B.-t  majdnem  kizárólag  a  pineau 
noir  szőllőfajtából  készítik,  melyet  nálimk  kisbur- 
gandinak  neveznek.  Szüretkor  a  szőllőt  megválo- 
gatják ugyan,  de  nem  szemelik  le  s  csak  részben 
tiporják  meg,  a  többit  tiprás  nélkül  töltik  a  kádba 
s  csak  az  erjedés  végén,  ha  a  törköly  a  fölszinre 
emelkedik,  tiporják  bele  a  borba.  E  tiprást  még 
párszor  ismétlik;  a  szemeket  azután  pár  nap 
múlva  kipréselik  s  erjedni  hagyják.  A  B.  sötét 
bíborvörös  szinű,  zamatja  kitűnő ;  rendkívül  sima 
és  erős  bor.  Fehér  burgundit  is  készítenek  a  pineau 
blanc  szőllőfajtából,  ezek  közt  a  leghíresebb  a 
Mont-Rachet  és  Meursault  nevű  bor.  Legújabban 
pezsgőt  is  készítenek  a  B.-ból,  melyet  különösen 
Angliában  és  Amerikában  értékesítenek.  A  leg- 
jobb B.-ok  Díjon  és  Chálon  között  teremnek.  Első 
rendű  helyek  (premier  crüs):  Romanóe-Conti, 
Chambertin,  Richebourg,  Clos  Vougeot,  Romanée 
St.  Vivant,  La  Tache,  Clos  St.  öeorges,  Cortoso ; 
másodrendű  helyek:  Clos Prémeau,  Musigny,  Clos 
du  Tart,  Bonnes  Mares,  Clos  á  la  Roehe,  Vervilles, 
Clos  Morjot,  Clos  St.  Jean,  La  Perriére,  mindmeg- 
annyi a  Cóte  d'Or-on.  A  baumorilloni  és  chablisi 
igen  finom,  tüzes  és  zamatos  fehér  borok. 

Bargandi  csatorna  (Canal  de  Bourgogne), 
a  Szajnát  a  Rhone  folyóval  összekötő  hajózó  csa- 
torna, melyet  1775-18.32 -ig  építettek.  A  Yonne  és 
Ármányon  összefolyásánál,  La  Rochenál  kezdő- 
dik s  a  Cote  d'Or  hegységet  átlépve,  Dijonig  az 
Ouche  folyását  követve,  St.  Jean-de-Losnenál  a 
Saóneban  végződik.  Hosszúsága  242  km. 

Burgundi  csipke,  müvéezi  vert  csipke,  mely 
Burgundban  már  a  XVI.  sz.-ban  készült.  Nagyon 
ílnom  alapon  szélesebb  formákat  egyenletesen 
sűrűn  és  simán  készít,  a  körvonalak  erősebbek  és 
áttörtek. 


Burffundl  kereszt 


125     — 


Buriai  szebilt 


Burgundi  kereszt,  1.  Andráskereszt 

Burgundi  kerület  (Burgundischer  Kreis), 
egyike  azon  10  kerületnek,  amelyekre  a  rendek 
Németországot  I.  Miksa  uralma  alatt  1512.  fel- 
osztották. Eredetileg  magában  foglalta  Burgundia 
szabad  grófságot  és  Németalföld  17  tartomá- 
nyát. 1548-ban  a  B.  mint  a  Habsburg-család  bii'- 
toka  a  birodalomtól  elkülöníttetett  ós  Spanyolor- 
szág tartományaihoz  csatoltatott.  1579-ben  pedig 
a  7  északi  prot.  németalföldi  tartomány  Spanyolor- 
szágtól elszakadt,  míg  a  déli,  spanyol  kézen  ma- 
radt tartományok  sok  viszontagság  után  1713— 
1714.  Ausztriához  kerültek.  1801— 14-ig  Francia- 
országhoz tartoztak,  1814.  Németalföldhöz  csa- 
tolták. 

Burgundi  keverék,  a  szöllö  permetezésére 
használt  olyan  rózgálicoldat,  melybe  szénsavas 
náti'iumot,  azaz  szódát  keverünk ;  különösen  ese- 
megeszöllö  permetezésére  ajánlatos,  mert  nem 
tapad  annyira  a  fürthöz,  mint  a  meszet  tartal- 
mazó bordeauxi  keverék. 

Burgundi  nyelvjárás,  1.  Francia  nyelv. 

Burgundi  répa,  1.  Cukorrépa. 

Burgundi  széna. Medicago  sativa  L . ,  1 .  Lucerna. 

Burgundi  szőllő.  Több  híres  francia  szöUöfajta 
neve,  melyek  közül  legjelentékenyebbek  a  követ- 
kezők: 1.  Kék  B.  (Pineau  v.  Pinot  noir,  Bor- 
deaux petit  noir;  német  neve:  blauer  Clavner, 
olasz  neve :  Pignolo).  E  fajtának  köszönheti  Fran- 
ciaország borainak  világhírét ;  a  világ  összes 
szöUöfajtái  közül  ez  adja  a  leghíresebb  vörös  bort. 
Fürtje  kicsiny,  hengeres,  tömött ;  bogyója  göm- 
bölyű v.  hosszúkás,  sötétkék,  hamvas,  gyengén 
pettyezett ;  a  bogyóhój  vékony ;  leve  híg,  édes, 
illatos.  Hosszú  metszést  kivan.  —  2.  Korai  kék 
B.  (Madelaine  noir,  vigne  d'lschia ;  német  neve : 
früher  Clavner  v.  Jacobstraube).  Az  előbbi  fajtá- 
hoz nagyon  hasonló  s  attól  csak  korábbi,  már 
augusztus  végén  beálló  érésére,  kisebb  és  lazább 
fürtjeire,  továbbá  vastaga  bbhéjii  bogyóira  nézve 
különbözik.  Nálunk  kis  B.  és  Jakabszöllö  né- 
ven ismerik.  —  .3.  Piros  B.  (Pineau  gris,  auver- 
gnas  gris,  német  neve :  Rulánder).  Fürtje  kicsiny, 
tömött,  hengeres,  bogyói  kicsinyek,  hosszad  göm- 
bösek, rozsdavörös  színűek.  Igen  édes,  finom  bort 
ad,  mely  főleg  pezsgőgyártásra  használatos.  Ba- 
dacsony vidékén,  Erdélyben  s  elszórtan  több  bor- 
vidéken nálunk  is  ültetik,  kitűnő  pecsenyebort 
ad.  —  4.  Fehér  B.  (Pineau  blanc,  Blanc  de  Cham- 
pagne). Fürtje  kicsiny,  rövid,  tömött;  bogyói 
hosszúkásak  v.  gömbölyűek,  világos  sárgák,  át- 
tetszők, gyengéden  hamvasak,  igen  édesek  és 
zamatosak.  —  5.  Korai  fehér  B.  Az  előbbi  fajtá- 
hoz nagyon  hasonló  s  tőle  csak  abban  különbözik, 
hogy  koraibb  érésű  s  hogy  bogyói  gömbölyűbbek, 
sárgás  zöldek,  feketén  pettyezettek ;  kevósbbé 
nemes  a  fehér  B.-nél.  -  6.  Nagy  B.  (Gamai  noir) 
bötermö,  tömegbort  adó  kék  szőllöfajta.  Nálunk 
tévesen  a  kék-frankost  hívják  nagy  B.-nak. 

Burgundi  törvénykönyv  (Lex  Burgundio- 
num),  a  burgund  (germán)  néptörzs  joga  az  V.  sz.- 
ból.Gundobald  király  alatt  készülvén,  Lex  Gundo- 
bada-nak  is  nevezik.  Alkotó  elemei  régi  burgundi 
jogszokások  és  a  burgundi  királyok  törvényei. 
A  burgundoknak  egymás  közt  és  a  velők  együtt- 
élö  rómaiakkal  való  jogviszonyait  szabályozza ; 


a  burgundi  rómaiaknak  egymás  között  fennállott 
jogviszonyaira  a  lex  romána  Burgundionum 
vonatkozik  (az  ú.  n.  Papianus,  a  VI.  sz.-ból).  Ki- 
adták Bluhme,  Monumenta  Germaniae  Historica, 
Leges  III.,  1863,  és  Binding,  Fontes  rerum  Ber 
nensium  1. 1880. 

Burgundok,  1.  Burgundia. 

Búr  háború,  1.  Naoy-Britannia  (története). 

Burhanpur  (Boorhaunpoor),  város  a  brit-in- 
diai Narbada  divízióban  (Provinces  centrales),  a 
Tapti  jobbpartján,  32,252  túlnyomóan  hindu  lak., 
Akbartól  épített,  de  most  omladozó  palotával, 
Aurangzebtől  épített  nagy  mecsettel,  musszelin 
és  arannyal  meg  ezüsttel  áttört  selyemszövetek 
készítésével.  B.  egykoron  a  mongol  Dekán  fővá- 
rosa volt,  azóta  nagyon  hanyatlott.  Az  angolok 
1861.  vették  végleg  birtokukba. 

Búr  harcmód.  A  gyalogsági  támadásnak  az 
angol-búr  háborúban  legelőször  a  búrok  által  al- 
kalmazott azon  módja,  hogy  nagy  veszteségek 
elkerülése  céljából  állásban  levő  ellenség  ellen 
eleinte  igen  gyenge  és  ritka  rajvonalak  (l.  Raj- 
vonal) alkalmaztatnak,  melyek  lehetőleg  közel  az 
ellenség  áUásához  alkalmas  terepszakaszokban 
befészkelik  magukat,  hogy  aztán  hátulról  jövő 
tartalékok  segítségével  fokozatosan  megerősítve, 
az  ellenségét  felülmúló  döntő  tűzharc  vívására 
képesíttessenek.  Az  ily  támadásnak  alapföltétele 
az  egyes  embereknek,  közkatonáknak  kivált  a 
tűzharc  vívásában  oly  tökéletes  kiképzése,  hogy 
azok  a  vezető  tisztek  és  altisztek  útbaigazítása 
és  támogatása  nélkül  is  helyesen  viselkedni  és 
harcolni  képesek  legyenek,  miután  ez  utóbbiak  a 
nagy  harckiterjedése knól  fogva  csak  igen  korlá- 
tolt mórtékben  gyakorolhatnak  befolyást  harc 
közben  alárendeltjeikre.  A  hadseregek  mai  tömeg- 
rendszere és  kiképzése,  valamint  az  emberanyag- 
nak átlag  nem  nagyon  magas  fokon  álló  művelt- 
ségi állapota  mellett  az  egyes  katonának  a  ren- 
delkezésre álló  rövid  kiképzési  idő  alatt  ily  töké- 
letes és  ideális  kiképzésére  számítani  nem  igen 
lehet  s  így  a  B.,  mely  eleinte  katonai  körökben 
igen  nagy  port  vert  föl,  általában  letárgyaltnak 
és  idejét  múltnak  tekinthető,  ami  azonban  nem 
zárja  ki,  hogy  egyes  kiválóan  kiképzett  csapatok 
alkalomadtán  azt  ne  használják.  Az  orosz-japán 
háborúban  egyes  japán  csapatrészek  gyakrabban 
és  sikerrel  alkalmazták  ezt  a  harcmódot  az  oro- 
szok ellenében.  V.  ö.  Breit,  Der  russisch-japani- 
sche  Krieg  1904—05 ;  KriegsgeschichtlicheEínzel- 
schriften  Heft  32:  Aus  dem  sűdafrikanisehen 
Kriege  (Berlin  1903);  Lütttvitz,  Das  Angriffs- 
verf  ahren  der  Japaner  im  ostasiatischen  Kriege 
(u.  0.  1906). 

Buri,  a  skandináv  mitológiában  Borr  atyja, 
Ódin  (1.  o.)  öregapja.  B.  úgy  kelt  életre,  hogy  egy 
tehén  (Audhumla)  sós  jégsziklákból  nyalogatta  ki. 

Buri  (hurusok),  néptörzs,  Tacitus  szerint  a 
suevek  egyik  ága  az  Odera  és  a  Kárpátok  között, 
ahonnan  a  népvándorlás  viharaiban  eltűnt.  Né- 
melyek a  horanokkal  (1.  o.)  azonosítják. 

Buri,  félsziget  a  Vörös-tengerben,  Masszauától 
D.-re,  az  Annesley-öblöt  fogja  át;  rajta  azonos 
nevű  kikötő. 

Buriai  szebili,  tuniszi  ezüstpénz  (piaszter)  =  48 
flUér. 


Burlán 


126     — 


Bürke 


Burián  J5Ít;án(rajeczi),  báró,  közös  pénzügymi- 
niszter, szül.  Stomfán  (Pozsony  vm.)  1851  jan. 
16.  törzsökös  pozsooyvmegyei  nemesi  családból. 
Magyar  középiskolákban  tanult,  majd  a  bécsi  ke- 
leti akadémia  hallgatója  lett.  Diplomáciai  pályá- 
ját Alexandriában  kezdte,  1875.  bukaresti,  később 
belgrádi  alkonzul  lett,  négy  évig  pedig  a  moszkvai 
fökonzulátust  vezette.  1889-ben  ugyanezen  minő- 
ségben Szóüába  helyezték  át,  hol  mintdiplomáciai 
ügynök  működött  1895-ig,  Bulgária  fejlődése  leg- 
válságosabb éveiben.  Itt  az  orosz-bolgár  moz- 
galmak idejében  erélyesen  képviselte  a  kettős 
monarchia  érdekeit.  Ezután  Stuttgartban,  1897. 
pedig  Athénben  lett  rendkívüli  követ  és  meg- 
hatalmazott miniszter.  1900-ban  bárói  ranggal, 
1903.  a  titkos  tanácsosi  címmel  tüntették  ki  s 
még  ez  év  július  24-én  Kállay  örökébe,  a  közös 
pénzügyminisztérium  és  a  megszállott  tartomá- 
nyok kormányának  élére  került.  B.  egészben 
véve  nagy  elődjének  politikai  és  adminisztratív 
elveit  követte.  Előkészítette  az  annexiót,  melyet 
1908  októberében  a  magyar  királyság  történeti 
jogára  való  hivatkozással  léptettek  életbe.  Rész- 
ben az  új -török  mozgalom  nyomában  kelt  izgal- 
mak miatt,  részben  a  tartományok  autonómiájá- 
nak kifejlesztésére  1910  tavaszán  Ö  felsége  alkot- 
mányt adott  a  bosnyák  és  hercegóc  népeknek, 
melyet  B.  dolgozott  ki  a  magyar  és  osztrák  kor- 
mányok hozzájárulása  mellett.  Nagyrészt  B.  ér- 
deme, hogy  a  sarajevói  tartománygyűlés  nem- 
zetiségi torzsalkodások  háttérbe  szorulásával  ko- 
moly szociálpolitikai  működést  fejt  ki.  A  bosnyák 
kmetek  megváltásában  a  magyar  közgazdasági 
érdekek  pártolása  miatt  1909.  koníliktusba  került 
az  osztrák  Bienerth-kormánnyal,  illetőleg  az  an- 
nak parlamenti  többségét  alkotó  keresztény -szo- 
cialista párttal.  Az  összetűzésből  azonban  a  ma- 
gyar kormány  és  közvélemény  erélyes  megnyi- 
latkozása következtében  B.  került  ki  győztesen 
8  így  állása  is  megszilárdult.  Felesége  Fejérváry 
Géza  báró  leánya. 

Buric  selo,  adók.  ModrusFiume  vm.  vojnici 
j.-ban,  (1900)  369  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  Krnjak, 
u.  t.  Vojnic. 

Bnridan,  Jean,  francia  skolasztikus,  Occam 
tanítványa  és  mint  ez  nominalista,  szül.  Béthune- 
ben  a  XIV.  sz.  elején,  megh.  1.358  után.  1350- 
ben  a  párisi  egyetemen  a  bölcsészet  ós  teo- 
lógia tanára  lett.  B.  inkább  a  logika  és  metafizika, 
mint  a  teológia  problémáival  foglalkozott.  Művei 
közül  becsesek  az  Aristoteles  logikájához  írt  kom- 
mentár :  Summa  de  dialectica  (Paris  1487) ;  Com- 
pendium  logicae  (Velence  1489);  Quaestiones  in  X 
libros  ethicos  Aristotelis  (Paris  1849  és  Oxford 
1637).  «Buridan  szamara^  alatt  azon,  B.-nál  ré- 
gebbi példát  értik,  mely  szerint  egy  szamár,  két 
tökéletesen  egyforma  szénacsomag  közé  állítva, 
okvetlenül  éhen  halna,  mert  nem  tudná  magát 
elhatározni,  hogy  melyikhez  nyúljon.  Ebből  nem 
az  következik,  hogy  a  «szabad  választás»  (aequili- 
brium  arbitrii)  lehetetlen,  hanem,  hogy  az  aka- 
ratnak, hogy  egyáltalában  elhatározásra  juthas- 
son, egy  a  többi  okoknál  erősebb  indító  okra  van 
szüksége.  Müvében  azonban  hiába  keressük  ezt 
a  szamarat,  ó  neki  tulajdonítják  a  szamarak 
hídját  is  (pons  asinorum),  azaz  utasítást,  mely 


az  együgyűnek  is  könnyűvé  teszi  a  szillogisztikus 
okoskodást.  Tágabb  értelemben  mindaz,  ami  a 
buta  embert  fölmenti  a  gondolkodás  terhe  alól. 

Buridan  szamara,  1.  Buridan. 

Buria  (franc),  a  rézmetszésnél  haszaált  külö- 
nös formájú  véső. 

Bnrins,  1.  Chizerots. 

Burján,  máskent  gyom  vagy  gaz,  oly  növény- 
fajok, melyek  a  kultúrnövények  között  föllépve, 
ezeket  kiszorítják  v.  fejlödésökben  akadályozzák. 

Burján,  vihar,  1.  Burán. 

Burjánfalva,  kisk.  Hunyad  vm.  dévai  j.-ban, 
(1910)  438  oláh  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Marossolymos.. 

Burjánkáposzta,  oly  káposztafaj,  melynek  feje 
szétterpedt  és  levelei  terebélyesek. 

Burjét  V.  buráét,  dél-szibériai  mongol  eredetű, 
de  a  XIV.  sz.  óta  orosz  vérrel  keveredett  nép 
orosz  fenhatóság  alatt  Irkutszk  kormányzóság- 
ban. Az  oroszok  «bráckije»  néven  nevezik.  Jól- 
lehet Oroszország  alattvalói,  mégis  saját  válasz- 
tott fejedelmek  («taidzsi»)  alatt  élnek,  akiket  az 
orosz  kormány  megerősít.  Testi  sajátságaikra 
nézve  igen  hasonlítanak  akaimükökhöz.  Alacsony 
homlokuak,  kajla  szemrésüek,  belapult  kicsiny 
orruak,  széles  koponyájúak  (brachikefálok),  kurta 
lábszárnak.  A  B.-ek  részint  buddhisták  (lámaisták), 
részint  mohamedánusok  és  keresztények,  de  emel- 
lett mindnyájan  sámánisták  (1.  o.).  Állati  bőrrel  v. 
nemezzel  bevont  sátrakban  (jurta)  laknak, 
főfoglalkozásukra  nézve  vadászok,  halászok  (a 
Bajkál-tó  környékén)  és  állattenyésztők.  Az  utóbbi 
időben  kissé  földműveléssel  is  foglalkoznak.  A 
B.  nép  összes  száma  mintegy  300  ezer  lélek,  ebből 
86,000  Irkutszkban  lakik.  A  városi  B.-ek  ügyes 
mesteremberek,  börcserzők,  takácsok,  főleg  fegy- 
verkovácsok ós  ötvösök.Ezü  stdamaszkjaik  messze 
földön  híresek.  Nyehóiket  minden  keveredés  mel- 
lett tisztán  őrizték  meg. 

Burjét  nyelv,  grammatikáját  s  szótárát  Castrén 
hagyatékából  adta  ki  Schiefner  (Pétervár  1857). 
Az  északi  burjét  mongol  nyelvjárást  magyarul  is- 
mertette Bálint  Gábor  (Nyelvtud.  Közlemények 
XIII.  k.  1877).  Egyéb  irodalom :  Castrén  tanul- 
mányai ;  Gfirtler,  Opisanie  zabaikalskiéj  krainy 
w  Syberyi  (Leipzig  1867,  3  k.) ;  Orlov,  A  mongol- 
burjét  nyelv  grammatikája  (oroszul,  Kazán  1878). 

Bürke,  1.  Edmund,  angol  író  és  államférfiú, 
szül.  Dublinban  1729  jan.  12.,  megh.  Beaconsfleld- 
ben  1797  júl.  9.  Szegény  flú  létére  korrektúrákat 
végzett,  de  nemsokára  mint  író  lépett  föl.  Első  mű- 
vében a  Vindication  of  natural  society-bon  (1756) 
Bolingbroke  stílusát  utánozván,  annak  a  vallás 
ellen  intézett  támadásalt  gúnyolta.  Nagy  föltűnést 
keltett  Philosophical  inquiry  intő  the  origin  of 
our  ideas  of  the  sublime  and  beautiful  (1757)  c. 
müve  (ném.  Garve-tól  1773).  1759-  64-ig  Hamil- 
ton  W.  G.-nak  volt  titkára,  1765.  a  kincstár  első 
lordja,  Rockingham  fogadta  maga  malléésaparla- 
mentbe  is  beválasztatta.  Mint  hatalmas  szónoki 
tehetség  különösen  az  amerikai  bélyegtörvény  fö- 
lött megeredt  vitában  tűnt  fel,  melyet  ellenzett. 
Rockingham  visszalépése  után  B.  a  Pitt-kabinet 
ellenfeleihez  szegődött  és  kiadta  a  Short  account 
of  a  laté  short  administration  (1766)  című  müvet. 
1768-banWilkeskópviselőnekkeltvédelmére(l.o.). 
1773-ban  kiadta  a  Thoughts  on  the  cause  of  pre- 


Bürke 


—     127 


Burkolat 


sent  diswntents  c.  müvét,  melyben  reformokat  ja- 
vasolt. Miután  az  amerikai  gyarmatok  érdekeit  is- 
mételten védte,  New-York  lakói  londoni  ügynö- 
kükké választották.  Ez  időben  szoros  barátságot 
kötött  Fox-szal  (1.  o.),  mely  a  francia  forradalom 
kitöréséig  fennállott.  Rockingham  alatt  (aki  17»2 
márciusában  ismét  a  kormány  élére  állott),  a  tit- 
kos tanács  tagja  és  a  hadsereg  föpénztámoka  lett. 
Midőn  a  Shelburne-minisztórium  az  Egyesült-Ál- 
lamok függetlenségét  elismerni  vonakodott,  B.  és 
bárátjai  átmentek  az  ellenzékhez.  1783-ban  tagja 
lett  ugyan  az  úgynevezett  koalíciós  minisztérium- 
nak, de  nemsokára  visszalépett.  Az.ö  sürgeté- 
sére fogta  az  alsóház  1785.  Hastings  Warren-t 
pörbe.  A  francia  forradalommal  nem  tudott  meg- 
barátkozni, s  midőn  kebelbarátja,  Pox,  a  forrada- 
lomban egy  áldásos  jövő  hajnalát  üdvözölte:  B. 
egy  emlékezetes  parlamenti  ülésben  Pox-szal  sza- 
kított és  azontúl  szenvedéllyel  küzdött  minden 
ellen,  ami  Franciaországból  eredt.  (Refloxions  on 
the  revolution  in  Francé,  London  1790 ;  németül 
Gentztöl,  Berlin  1793,  2  kötet,  3.  kiad.  1838.)  Ez 
időtől  fogva  a  kormány  határozott  híve  lett. 
1794-ben  visszavonult  és  a  felajánlott  peerséget 
visszautasította.  Utolsó  művei :  Thougts  on  a  ro- 
gicide  peaco(1796);  nyilt  levele  Fitzwilliam  lord- 
hoz (1796).  Összes  müveit  Fitzwilliam  és  Bürke  R. 
rendezték  sajtó  alá  (London  1826—44,  20  köt.), 
beszédei  1816.  4-  kötetben  jelentek  meg.  V.  ö.  Prior 
J.,  MemoLr  on  the  life  and  character  of  E.  B.  (4. 
kiad.  London  1854,  2  köt.) ;  Maekmght,  Life  and 
timesofB.  (1861,  3  kötet);  Morley',  Edmund  B. 
(1867  08  1879);  i2o&erfeow..Letterson  the  life,  wri- 
tings  and  times  of  B.  B.  (Dublin  1876);  Sckadel, 
E.  B.  (Leipzig  1898) ;  Spinelli,  Political  life  of 
E.  B.  (Torino  1908). 

2.  B;  John  Bemard,  sir,  angol  genealógns  ós 
heraldikus,  szül.  Londonban  1814;.  jan.  5.,  megh. 
1892  dec.  13.  1839-ben  ügyvéd  lett;  1853-ban  az 
Hlsteri  king  of  arms  méltóságot  nyerte  el,  1854. 
pedig  a  dublini  egyetem  részéről  doktori  dísz- 
oklevelet kapott.  Főművei :  Encyclopaedia  of  he- 
raldy  or  generál  armoui'y(1844) ;  Thehistoric  lands 
of  England  (1848—49);  Anecdotes  of  the  ari- 
stocracy  (185Ó,  2  köt.,  új  kiad.  1855) ;  The  heral- 
dic  register  (1849—50) ;  A  visitation  of  the  seats 
and  anns  of  the  noblemen  and  gentlemen  of  Great- 
Britain  (1852-  54,  4  köt.) ;  The  románcé  of  the 
aristocracy  or  anecdotes  and  records  of  distingui- 
shed  families  (1855) ;  A  genealogical  and  heraldic 
dictionary  of  the  landed  gentry  of  Great-Britain 
and  Ireland  (1871,  új  kiad.  1891) ;  The  book  of  the 
orders  of  knighthood  (1858) :  Vicissitudes  of  fa- 
milies (új  kiad.  1882);  The  rise  of  great  families 
(1873,  új  kiad.  1882).  Előbb  atyjával,  ennek  halála 
után  pedig  (1848  óta)  egymaga  adta  ki  a  Peerage 
and  Baronetage  of  the  British  empire  elmű  alma- 
nachot. 

3.  B.,  Róbert  O'Hara,  angol-ausztráliai  utazó, 
szül.  írorszagoan,  St.  Cleramban  1820.,  meghalt 
1861.  1848-ig  a  Radetzky-huszárezrednél  szolgált 
Ausztriában,  1858.  nagy  expedíció  vezetésével 
bízták  meg,  amelynek  az  volt  a  célja,  hogy  az 
egész  ausztráliai  szárazföldön  keresztülhatoljon. 
Kitűnően  fölszerelve  hagyta  el  Melboumet  1860 
aug.  20.  ós  el  is  érte  a  Carpentaria-öbölt  1861 


jún.  20.,  ahol  a  kíséretében  levő  orvos,  Wills  éhen 
halt,  mely  sors  azután  B.-t  magát  is  érte.  Másik 
útitársát,  Kinget  a  kóborló  benszülöttek  megta- 
lálták és  addig  ápolták,  míg  a  Melbourneböl  Ho- 
witt  vezetése  alatt  utánuk  küldött  expedíció  szept. 
15.  meg  nem  mentette.  B.  és  Wills  holttestét  is 
utóbb  Melboumebe  szállították,  ahol  szobrot  emel- 
tek nekik.  V.  ö.  Wills,  Narrative  of  a  successful 
exploration  through  the  interior  of  Australia  (Lon- 
don 1863). 

4.  B.,  William,  hírhedt  gyilkos  ós  halott-rabló, 
szül.  Írországban  s  mint  csizmadia  élt  Edinburgh- 
ban. Tetemeket  lopott  a  temetőből,  melyeket  or- 
vosoknak adott  el.  Utóbb  1828.  egyik  szomszédjá- 
val 16  embert  ölt  meg,  s  holttesteiket  Knox  orvos- 
nak adta  el.  Még  ugyanazon  esztendőben  lefejez- 
ték. V.  ö.  Mac  Gregor,  History  of  B.  and  Har 
(Glasgow  1884).  L.  még  Burkizmus. 

Burkersdorf,  1.  kis  falu  Porosz-Sziléziában, 
Breslau  kerületben,  a  Weistritz  melett,  320  lak. 
Nagy  Frigyes  1762  júl.  21-én  a  Daun  vezérlete 
alatt  álló  osztrákok  elsáncolt  táborát  itt  megostro- 
molta és  bevette.  —  2.  B-,  Szászországban,  Leip- 
zig kerületben,  (1900)  2824  lak.,  kesztyűgyárral. 

Burkhardt,  Kari  August  Hugó,  német  törté- 
netíró, szül.  Jenában  1830  jún.  6.,  megh.  u.  o. 
1910  máj.  9.  A  weimari  hercegi  levéltár  igazga- 
tója volt.  Munkái :  üer  historische  hans  Kohl- 
hase  und  Kleist's  M.  Kohlhas  (Leipzig  1864) ;  Dr. 
M.  Luthers  Briefweehsel  (u.  0.  1866) ;  Goethe  u. 
der  Komponist  Kayser  (u.  0.  1879) ;  Urkunden- 
buch  der  Stadt  Arnstadt  (1883) ;  Briefe  v.  Goethes 
Mutter  an  die  Herzogin  Anna  Amalie  (Weimar 
1885);  Hand-  u.  Adressbuch  der  deutschen  Archive 
(u.  0.  1887) ;  Das  Repertoire  des  Weimarischen 
Theaters  un ter  Goethes  Lei tung  (Hamburg  1891); 
Goethes  Unterhaltungen  mit  dem  Kanzler  Friedr. 
von  Müller  (Stuttg.  IL  kiad.  1898);  Die  Bnt- 
stehung  des  Parks  in  Weimar  (1907,  2.  kiad.).  A 
weimari  Goethe-kiadás  számára  Goethe  naplóit 
ós  Sorét- vei  ill.  Bckermannal  folytatott  beszél- 
getéseit rendezte  sajtó  alá  (1905). 

Bnrkhardtsdorf,  község  Zwickau  szász  ker. 
kapitányságban,  a  Zwönitz  partján,  (1905)  4454 
lak.,  jelentékeny  kötőiparral  és  selyemszövéssel,, 
16  gyárral. 

Burkizmus.  Midőn  Angliában  a  holttestbon- 
colás tilos  volt,  akadtak  tolvajok,  akik  halotta- 
kat loptak  abból  a  célból,  hogy  a  tanulni  vágyó 
orvosoknak  jó  pénzért  eladják,  de  akadtak  olya- 
nok is,akík  ha  holttestet  máskép  nem  szerezhettek, 
a  gyilkosságtól  sem  riadtak  vissza.  Az  ily  célból 
elkövetett  gyilkosság  Burke-nek  (1.  B.  4),  első 
elkövetőjének  neve  után  B.-nak  neveztetett. 

Burkolás,  az  építészetben  a  kevésbbé  jó  vagy 
tetszetős  építészeti  anyagnak  jobbal  való  elfódése, 
részint  használhatóság,  részint  díszítés  céljából. 
L.  még  Burkoló  lemezek,  Boiserie,  Falvért,  Fa- 
burkolat és  Héjjazás.  —  B.  &  vasútépítésnél,  1. 
Biztosítás. 

Burkolat,  valamely  tárgyat  védő  külső  fedő- 
réteg, mely  szorosan  reátapad  a  tárgyhoz.  A  víz- 
műépítésben a  B.-ot  főként  a  vízfolyás  medrének, 
partjainak  vagy  az  árvédelmi  töltések  oldalának 
megvédésére  használják.  Az  ily  B. -ok  anyaga  le- 
het fa,  rőzse,  kő,  tégla  vagy  falazat  stb. 


Burkoló 


128     — 


Burmsmn 


Burkoló.  Ha  vm.  görbe  vonal  v.  felület  bármily 
módon  egy  változó  paramétertől  függ,  úgy  hogy 
a  különböző  paraméterértékek  végtelen  sorozatá- 
nak a  görbe  vonalak,  111.  felületek  végtelen  soro- 
zata felel  meg,  akkor  e  sorozat  minden  egjes 
eleme  —  görbe  vonal,  ill.  felület  —  általában  egy 
bizonyos  görbe  vonalat,  ill.  felületet  érint,  melyet 
ama  sorozat  —  a  hurkolt  rendszer  —  B.-jának 
mondunk.  A  B.  egyenlete  szinguláris  megoldása 
ama  differenciálegyenletnek,  amelynek  általános 
megoldása  a  burkolt  rendszer  egyenlete,  h.  Diffe- 
renciálegyenlet. 

Burkoló  fal  (koh.),  a  nagyolvasztónak  külső  fa- 
lazata, mely  az  újabb  szerkezetű  nagyolvasztóknál 
erős  vasoszlopokra  van  építve  és  vasabroncsokkal 
körülfogva,  hogy  megmelegedése  következtében 
szét  ne  repedhessen. 

Burkológép,  1.  Atfonőgép. 

Burkoló  lemezek,  rendesen  négyszögű,  már- 
ványból, majolikából,  porcellánból,  üvegnemü 
anyagból,  keramitból,  cementből  stb.  álló  csekély 
vastagságú  lemezek,  padlózatok  vagy  falak  bur- 
kolására. A  régente  e  célra  szolgáló  ú.  n.  metlachi 
lapokat  teljesen  kiszorította  a  kiváló  minőségi'í 
hazai  gyártmányú  keramit  lap,  márványmozaik 
lap  és  á  pécsi  Zsolnay-gyár  eozin,  grés,  fayence, 
pirogranit  stb.  fal-  és  padló-burkoló  anyaga. 

Burkoló  tégla  (ném.  Verhlendziegel).  Ezek 
finomabb  téglák,  melyekből  a  vakolatlan  házak 
homilokzatát  építik,  holott  a  fal  belseje  közönsé- 
ges téglából  készül.  A  B.-t  rendszerint  sajtolják, 
hogy  felülete  sima  legyen  és  nagyobb  gonddal 
is  égetik,  hogy  színe  is  egyforma  legyen.  Rend- 
szerint különböző  színű  B.-t  készítenek  és  alak- 
juk is  többféle,  aszerint,  amint  azt  párkánynak, 
boltívnek  stb.  alkalmazzák.  Üreges  és  vékony 
lemezszerű  B.-k  is  készülnek.  L.  Téglagyártás. 

Burkolt  jogügylet,  1.  Áljogügyletek. 

Burkony  elnevezés  alatt  a  hajósok  a  hajó-  v. 
csónak  fenekének  és  oldalának  befödésóre  szogáló 
deszkákat  értik.  A  hajó  oldalain  alkalmazott  desz- 
kázatot rendszerint  oldal-B.-nak,  a  fenekdeszká- 
zatot  pedig  fenék-B.-nak  szokták  nevezni. 

Burkus,  így  nevezik  nálunk  a  poroszt,  onnét, 
hogy  a  bécsi  kongresszus  alatt  ottlevö  főuraink  a 
brandenburgus  nevezetet  burgus-ra  rövidítették 
és  magyar  főnévként  használták. 

Burleigh  (ejtsd :  börii),  William  Cecil,  lord,  an- 
gol államférfiú,  szül.  1520  szept.  13.  Bourn-ban, 
megh.  1598  aug.  15.  Londonban.  1548.  titkára  lett 
a  somerseti  hercegnek,  kinek  bukása  után  (1549) 
öt  is  egyideig  fogva  tartották.  Nemsokára  azon- 
ban kiszabadult,  sőt  államtitkárrá  nevezték  ki. 
Mária  alatt  külföldön  járt  diplomáciai  küldetés- 
ben, Erzsébet  trónralépóse  után  (1558)  azonban 
újra  államtitkár  lett,  1572.  pedig  kincstárnok, 
majd  peer  és  lord.  Bámulandó  ügyességgel  intézte 
Anglia  külpolitikáját  és  nagyon  befolyásolta  a 
gyakran  szeszélyes  királynő  elhatározásait.  Stuart 
Mária  kivégzésére  és  a  spanyolok  elleni  háborúra 
is  B.  beszélte  rá.  Légid,  fiától,  Thomas-tól  az 
Exeter  marquis- család,  ifj.  fiától,  Robert-tól,  aki 
Erzsébet  és  1.  Jakab  alatt  kincstárnok  volt,  a 
Salisbury  marquis-család  származott.  V .  ö.  Nares, 
Memoirs  of  W.  C.  Lord  B.  (London  1828—32,  3 
köt.);  Hume,  The  great  Lord  B.  (u.  o.  1896). 


Burleszk  (észt.),  az  olasz  burla  szóból  ered  s  bo- 
hózatost,  gúnyost  jelent.  Az  alantas  komikumnak 
egy  formája,  mely  elbeszélő  költeményekben,  re- 
gényekben 8  kisebb  színművekben  nyer  alkal- 
mazást. Főcélja  a  nevetségessé  tétel,  leginkább  a 
hamis  igenyekkel  fellépő  nagyképűség  megalá- 
zása. Eszköze  a  túlzás  s  a  travesztia.  Az  olasz  B. 
költészet  egykori  mesterei  Berni,  a  Dühöngő  Ro- 
land travesztálója,  Goldoni  s  Gozzi  drámaköltők. 
A  Békaegórharc  s  Blumauer  Aeneis-travesztiája 
is  B. 

Barletta  (ol. ;  franc.  a.  m.  Opera  bouffe), 
bohózatos  dalmű. 

Burlington  (ejtsd  .böriingtn).  Több  város  neve  az 
Egyesült- Államokban.  1.  B.,  Jowa  államban,  Des 
Moines  county  főhelye,  a  Missziszippi  partján, 
(1900)  23,201  lak.  Saint  Louis  és  Saint  Paul  közt  a 
legiparosabb  és  legélénkebb  forgalmú  város,  van 
baptista  egyeteme.  —  2.  B.,  New  Jerseyben,  a 
Delaware  balpartján,  (1900)  7392  lak.,  vasművek- 
kel ;  Cooper  szülővárosa.  —  3.  B.  Vermontban, 
a  Champlain-tó  K.-i  partján,  (1900)  18,640  lak.,  há- 
zai nagy  részét  ültetvények  veszik  köiül;  1791. 
alapított  egyeteme  a  várostól  K.-re  85  méter  ma- 
gas dombon  áll ;  van  nyilvános  könyvtára  és  élénk 
ipara. 

Burlington  Honse    (ejtsd:    bjerlingt'n   hansz), 

1665.  épült  palota  Londonban,  1854  óta  a  kor- 
mány tulajdona ;  a  Royal  Soeíety  és  több  tudomá- 
nyos társaság,  valamint  a  kir.  művészeti  akadé- 
mia székhelye,  ez  utóbbi  itt  tartja  rendes  évi  ki- 
állításait. 

BurloszfJBMroZZos^),  halakban  gazdag,  112,000 
ha.  területű  sós  vizű  laguna-tó  a  Nilus  deltájában, 
a  rosettei  ágtól  K.-re.  E.-on  alacsony  zátony  vá- 
lasztja el  a  tengertől  és  csak  a  Brullusz-foknál, 
a  régi  szebennitai  torkolatnál  függ  vele  össze. 

Burm.,  zoológiai  neveknél  Burmeister  Her- 
mann  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Burma  (ejtsd:  börma),  1.  Birma. 

Burmán,  1.  Birmán. 

Burmann,  1.  Johannes,  németalföldi  botanikus, 
szül.  1706  ápr.  26.  megh.  1779  jan.  20.  Nagyobb 
munkái :  Thesaurus  zeylanicus  exhibens  plantas 
in  Zeylana  nascentes  etc.  (Amsterdam  1737,  110 
táblával);  Rariorum afrieanarum  etc.  decadesl- 
10  (u.  0.  1738— 1739, 100  táblával);  Plora  Ma- 
labarica  etc.  (u.  o.  17n9). 

2.  B.,  Péter,  az  «idősb»,  szül.  Utrechtben  1668 
jún.  26.,  megh.  Leidenben  1741  márc.  31.  Eleinte 
ügyvéd  volt  szülővárosában.  1696.  az  utreehti 
egyetemen  a  görög  nyelv  tanára  lett,  1715től  a 
leidenin  (Perizonius  utódja).  Nagy  tudományú,  de 
felszínes  kritikus.  Legfontosabb  műve :  Sylloge 
epistolarum  (Leiden  1727,  5  köt.).  Phaedrus,  Ho- 
ratius, Quintilianus,  Valerius  Placcus,  Ovidius, 
Petronius,  Suetonius,  Lucanus,  Velleíus,  Justinus, 
Claudianus  kiadója.  Aztán  Poetae  latini  mínores 
(u.  0. 1731);  De  vectiga]ibuspopuliRomani(1694). 

3.  B.,  Péter,  az  «ifjabb»,  az  előbbinek  unoka- 
öccse, szül.  Amsterdamban  1714.,  megh.  Wasse- 
naer  mellett  sandhorsti  jószágán  1 778.  Tanárkodott 
1731-től  az  odera-frankfurti  egyetemen,  1742-től 
Amsterdamban,  1752.  u.  o.  a  királyi  könyvtár  felü- 
gyelője. Legérdemesebb  műve  az  Anthologia  La- 
tina magyarázatos  kiadása  (1759—1775).  Kiadta 


Burmannia 


—     129     — 


Burnet 


Aristophanest,  Claudianust.Vergiliust.Propertiust 
stb.  Poemata  (1774—79). 

Barmannia  L.  (növ.),  1.  Burmanniaceae. 

Burmanniaceae  (növ.),  az  egyszikűek  csa- 
ládja, melynek  mintegy  60  faja  tropikus  őserdők- 
ben, szavannákon  van  elterjedve,  különösen 
Braziliában,  Borneo  és  Új-Guinea  szigetén ;  egye- 
sek Észak-Afrikában.  Az  Orchideákkal  rokon 
család.  Amazoktól  főkép  sugaras  szerkezetű, 
f  orrtszirmü  virágtakarója  ós  belső  3-as  tagú  porzó- 
köre különbözteti  meg.  9  génusza  közül  fajokban 
leggazdagabb  (20)  a  Burmannia- 

Bvirmeister,  Hennann,  német  természettudós, 
szül.  Stralsundban  1807  jan.  15.,  megh.  1892  máj. 
2.  Buenos  Airesben.  Hallei  egyet,  tanár  és  1848. 
a  frankfurti  parlamentnek  is  tagja  volt.  1850 
—1851-ig  és  1856-tól  1860-ig  Braziliában  uta- 
zott, 1861.  a  la-platai  San  Jóséban  a  politechni- 
kum igazgatójává  nevezték  ki,  majd  Buenos- 
Airesbe  ment  a  tőle  alapított  természetrajzi  mú- 
zeum igazgatójának ;  1870-ben  a  cordobai  egyetem 
természettudományi  karánál  gondnok  lett.  Szá- 
mos műve  közül  fontos  a  Handbuch  der  Entomolo- 
gie  (Berlin  1832—55,  5  köt.)  című,  tov.  Zoologi- 
scher  Handatlas  (Berlin  1835—43)  és  Systema- 
tische  Übersicht  d.  Tiere  Brasiliens  (Berlin  1853) ; 
Grundriss  d.  Naturgeschichte  (u.  o.  1833, 10.  kiad. 
1868);  Genera  insectorium  (u.  o.  1838—46,  10 
füzet) ;  Geschichte  d.  Schöpfung  (Leipzig  1843,  7. 
kiad.  1867  és  1872) ;  D.  Organisation  d.  Trilobiten 
(Berlin  1843);  Die  Labyrinthodonten  (u.  o.  1849— 
50) ;  Erláutenmgen  zur  Fauna  Brasiliens  (u.  o. 
1857) ;  Die  fossilon  Pferde  der  Pampasformation 
(u.  o.  1875)  stb. 

Burmester,  Wilhelm,  klasszikus  német  he- 
gedűművész, szül.  Hamburgban  1869  márc.  16. 
Csodagyermek  volt;  atyja  tanította,  utóbb  Joachim 
és  Bülow.  1893  óta  hangverseny  körútja  a  legna- 
gyobb sikerekkel  járt.  B.  hegedűiskolát  írt  a 
hegedű  játszás  legmagasabb  nehézségeinek  leküz- 
désére; átdolgozta  Paganini  néhány  hangverseny- 
darabját. Berlinben  él ;  gyakrabban  jön  Buda- 
pestre is  hangversenyezni. 

Bura  (ejted:  börn),  J.mo5,  angol  Sakkjátékos,  szül. 
HuUban  1848  dec.  31.  Bár  fiatal  korában  is  kitű- 
nően játszott,  a  nagy  nyilvánosság  elé  1886.  lé- 
pett a  londoni  nemzetközi  sakkversenyon,  hol  má- 
Bodik  lett,  s  még  ugyanazon  évben  Nottingham- 
bar  első  díjat  nyert.  1889-ben  nagy  díjat  vitt  el 
kiváló  ellenfelekkel  szemben  :  Boroszlóban  má- 
sodikat, Amsterdamban  elsőt.  Igen  meggondol- 
tan, óvatosan  játszik. 

Bnrnaburias,  több  babilóniai  király  neve,  Kr. 
e.  XIV.  sz. 

Borne- Jones  (ejtsd :  börn-dzsónsz),  Edward,  angol 
festő,  szül.  Birminghamben  1833  aug.  22.,  megh. 
1898  jün.  17.  Az  oxfordi  egyetemen  teológiát  ta- 
nult, de  Rossetti  Dante  Gábriel,  majd  Hunt  Holman 
müveinek  hatása  alatt  1855.  a  művészi  pályára 
lépett  és  1856-ban  volt  tanulótársával,  Morris 
Williammal  Londonban  telepedett  le.  Rossetti 
vezetése  alatt  tanult,  általa  került  érintkezésbe 
a  prerafaelista  festőkkel  ós  művészetén  mind- 
végig meglátszik  mesterének  hatása.  Eleinte 
főleg  üvegfestményekhez  és  gobelinekhez  készí- 
tett kartonokat,  melyeknek  kivitelét  Morris  (utóbb 

Réeai  Nagy  LexHama.  ly.  kOt. 


a  Morris  és  társa  cég)  végezte,  továbbá  dekoratív 
panneaukat  ós  aquarelleket,  idilli,  allegóriái,  mi- 
tológiai, irodalmi  tartalmú  ábrázolásokkal.  Ipar- 
művészeti tervezésekkel  pályája  egész  folyamán 
foglalkozott  és  müvei  nagy  részének  erős  dekoratív 
jellege  van,  de  emellett  utóbb  kisebb-nagyobb 
olajfestmények  hosszú  sora  is  keletkezik.  Fejlő- 
désére nagy  befolyást  gyakoroltak  1859.  és  — 
Ruskinnel  együtt  —  1862.  Olaszországba  tett 
utazásai.  B.  művészete  a  tkp.  prerafaelista  festők 
realizmusától  eltérően  erősen  stilizált,  idealista 
jellegű.  Alakjainak  sajátos  típusa,  igen  karcsú 
arányaik  olykor  modorosakká  váliiak,  de  képei 
általában  finom  érzést,  melancholikus  hangulatot 
tükröztetnek  vissza.  Mint  a  Morris  által  készített 
dekoratív  művek  tervezője  a  modern  iparművészet 
legkiválóbb  mesterei  közé  tartozik  és  nagy  hatást 
gyakorolt  annak  fejlődésére.  P'estményei  közül 
a  legkiválóbbak :  A  teremtés  napjai ;  Venus  tükre 
(liverpooli  képtár) ;  Circe  ;  Szerelem  a  romok  közt ; 
a  Pygmalion-sorozat ;  Az  arany  lépcső  ;  Cophetua 
király  és  a  koldusleány  (London,  Tate-Gallery) ; 
A  tenger  mélyében ;  Medúza  feje ;  Merlin  és  Vivi- 
ane,  stb.  V.  ö.  The  work  of  E.  B.  (Berlin  1900) ; 
Lady  Burne- Jones,  Life  of  Sir  Edw.  B.  (London 
1901) ;  Schleinitz,  B.  (Bielefeld-Leipzig  1901). 

Burnell  (ejted:  bőrnél),  ArthuT  C,  angol  orien- 
talista, szül.  1840.  St.-Bria  vei-ben,  Glocestershire- 
ben,  megh.  1882  olrt.  16.  Londonban,  hol  a 
Kings  Collegeben  tanult.  1860-ban  Madrasba  ment 
és  India  különböző  vidékein  mint  bíró  működött. 
1868— 69-ig  beutazta  Arábiát,  Egyiptomot,  Nu- 
biát  és  Levantet,  1876.  Jávát,  hogy  ott  a  hindu 
kultúra  maradványait  tanulmányozza ;  1881.  visz- 
szatért  Angliába.  Számos  irata  közül  említendők : 
Előments  of  South  Indián  palaeography  (2.  kiad. 
Mangalur  1879)  és  On  the  Aindra  school  of  San- 
skrit  grammarians  (1875)  továbbá  indiai  szöveg- 
kiadásai 8  Dél-India  dialektusairól  szóló  érteke- 
zései. 

Burnes(egted:börnsz),^;eí(;awííer,sir,  angol  utazó, 
szül.  Montroseban,  Skótországban  1805.,  meghalt 
Kabulban  1841.  1821-ben  hadapródként  Indiába 
ment,  ahol  már  1828.  a  vezérkar  második  főnöke 
volt.  Nagy  nyelvi  ismereteinél  fogva  több  ízben 
politikai  ügyek  elintézésével  bízták  meg  ós  1830. 
a  lahorei  rádzsához  küldték.  Minthogy  ott  ügyesen 
végezte  dolgát,  a  főkormányzótól  engedélyt  ka- 
pott Balchba,  Kunduzba  és  Bokharába  való  uta- 
zásra. 1832-ben  indult  el  Gerard  orvos  kíséretében, 
aki  a  természettudományi  megfigyeléseket  vál- 
lalta magára.  Ezt  az  utazást  Travels  mto  Bokhara 
(London  18.34,  3  köt;  új  kiad.  1847)  c. müvében 
írta  meg,  amel  y  Afganisztánra  és  a  szomszéd  orszá- 
gokra vonatkozólag  még  most  is  a  föforrásmunkák 
közé  tartozik.  Kabulra  vonatkozó  műve :  Cabool, 
being  a  narrative  of  a  journey  to  and  residenco 
in  that  city  (London  1842,  ném.  Leipzig  1843).V.  ö. 
Kaye,  Lives  of  Indián  ofticers  (új  kiad.  London 
1889,  2  köt.). 

Buinet  (ejtsd:  bőmet),  1.  GUbert,  angol  prot. 
teológus  és  történész,  szül.  Edinburghban  1643 
szept.  18.,  megh.  1715  márc.  7.  Beutazta  Hollandiát 
1664.,  és  skót  hazájában  1665.  saltouni  lelkész  lett. 
A  vallási  pártok  küzdelmébe  wBeszélgetések  egy 
konformista  s  egy  nem-konformista  között»  (1669) 


Burnett 


130 


Burns 


c.  iratával  került  be.  1669-ben  teológiai  tanári 
minőségben  Glasgowba  hívtálc,  hol  a  skót  korona 
szuverén  hatalmának  védelme  megnyerte  neki 

11.  Károly  király  kegyét,  de  amelyet  szabadszel- 
lemü  magatartása  és  pápistaellenes  buzgalma  foly- 
tán ismét  elveszített.  1673-ban  odahagyván  glas- 
gowi  tanszékét,  Londonban  királyi  káplán,  végre 
sok  hányatás  után  1689.  salisburyi  püspök  lett, 
s  ettölfogva  úgy  egyházában,  mint  a  parlament- 
ben nagy  szerepet  játszott.  Több  kisebb  történeti, 
politikai  és  teológiai  müve  mellett  jelentősebb 
munkái :  History  of  the  reformation  of  the  church 
of  Bngland  (London  1679—1714,  3  köt. ;  új  kiadás 
1880,  2  köt.),  melyért  neki  az  angol  parlament 
köszönetet  szavazott ;  llistory  of  my  own  time  (ki- 
adta fia,  Thomas  B.  (1723—24,  2  köt. ;  új  kiadás  az 
elsőből  kihagyott  helyekkel  és  jegyzetekkel,  Ox- 
ford 1823,  6  köt.,  s  ismét  Poxcroft  kiadásában 
1902) ;  A  vindication  of  the  authority,  constitution 
and  laws  of  the  church  and  state  of  Scotland(1672). 

2.  B.,  John,  angol  festő  és  rézmetsző,  szül. 
Fisher  Rowban,  Bdinburg  mellett  1784  márc.  20., 
megh.  1868  ápr.  29.  Mint  rézmetsző  különösen 
Wilkie  képei,  valamint  Raf  aelnak  Hampton-Court- 
ban  levő  kartonjai  után  készített  reprodukciókkal 
tette  nevét  ismertté.  Genreképeket  festett.  Elmé- 
leti müveket  is  írt  a  festészet  különböző  ágairól. 

Burnett  (ejtsd:  bömett),  folyó  Queensland  brit- 
ausztráliai államban,  a  Dawes-hegylánc  déli  lej- 
tőjén fakad  s  a  Csendes-óceánba  torkollik. 

Burnett  (ejtsd:  bömett),  Fratices  Hodgson,  ame- 
rikai írónő,  szül.  1849  nov.  24.  Manchesterben 
(Angliában).  Fiatalon  Amerikába  költözött.  A 
lancashire-i  bányászvilágot  tárgyaló  That  Láss 
o'Lowries  (New  York  1877)  c,  népszerű  regénye 
nagy  sikert  aratott,  hasonlókép  az  ifjúságnak  szánt 
Little  Lord  Fauntleroy  (1886)  c.  regénye.  Nixie 
c.  drámáját  sikerrel  hozták  szinre  1890.  Magyar 
ford.  megjelent :  A  kis  lord  (Bpest  1891) ;  Sárika 
története  (u.  o.  1891) ;  Rejtett  szerelem  (Nemzet, 
1890  évf.). 

Burnett-eljárás,  1.  Fa. 

Bumey  (ejtsd:  börni),  Charles,  angol  zenetör- 
ténetíró, szül.  Shrewsburyben  1726  ápr.  7.,  megh. 
1814  ápr.  12.  Elkészítette  egy  nagy  zeneiskola 
tervét  1767 ;  írtHandelről  1785 ;  a  Rees-féle  Cyc- 
lopaedia  zenei  cikkei  is  tőle  valók.  Kiadta  1 784.  a 
Sixtus-kápolna  nagyheti  ájtatosságának  Falestri- 
nától,  AUegritöl,  Baltól  származó  zenéjét,  s  írt 
fuvolára,  hegedűre,  zongorára  stb.  darabokat. 

Burnham  (ejtsd:  börnem),  Sherbume  Wesley, 
amerikai  csillagász,  sztil.  Thetfordban  1838  dec. 

12.  A  csillagászatban  autodidakta.  Jelenleg  a 
Lick-csillagvizsgálóintézet  felügyelője.  A  kettős 
csillagok  legalaposabb  ismerője.  Fő  müve  a  nagy- 
szabású General  catalogue  of  double  stars  (Wa- 
shington 1906,  2.  köt.). 

Bumley  (ejtsd:  börnii),  város  Lancaster  angol 
grófságban,  a  Bum  és  Calder  összefolyásánál,  a 
Pendel  Hills  (600  m.)  Ny.-i  lábánál,  (1910)  104,331 
lak.,  régi  kastéllyal,  jelentékeny  pamut-  és  vászon- 
iparral és  vasmúvekkel,  gépgyárakkal,  sárgaréz- 
müvekkel. Környékén  gazdag  szén-  és  kőbányák 
vannak.  1861-ben  még  csak  28,000  lakosa  volt ; 
nagy  fejlődését  pamut  és  gyapjuszövő  iparának 
köszönheti.  A  leeds— liverpooU  csatorna  átszeli. 


Burnót,  1.  Dohány  és  Burun. 

Bumótráspoly.  A  buniót  reszelésére  használ- 
ták a  XVII.  sz.-ban,  s  ép  oly  művésziesen  állítot- 
ták ki,  minta  burnótszelencót;  zománcból,  faience- 
ból,  porcellánból,  fából  és  főképen  elefántcsont- 
ból készült  faragott  vagy  gazdagon  díszített  fedő- 
lapja volt,  amely  alatt  volt  a  tulajdonképeni  re- 
szelő. Az  Iparművészeti  Múzeumnak  is  vannak 
burnót-reszelői. 

Burnótszelence  vagy  dohányszelence  (tranc. 
tabatiere),  a  tubákolás  szokásával  jött  divatba 
a  XVII.  sz.  első  felében  és  különösen  a  XVIU. 
sz.-ban.  Alakja  különböző,  többnyire  kerek  vagy 
ovális,  alacsonyabb  mint  hosszú.  Különböző  anya- 
gokból készül,  ú.  m.  fa,  elefántcsont,  fém,  kő, 
üveg,  papir.  A  fedele  rendesen  csukló  körül  for- 
gatható vagy  egészen  levehető.  Rendszerint  ez  a 
díszítés  taraja ;  az  ötvösséget  és  a  zománcot,  üveg- 
csiszolást, miniatürf  estest  s  az  összes  ismert  tech- 
nikákat felhasználták  a  B.  díszítésére.  Alakos 
dísznek  rendszerint  korukbeli  eseményt  ábrázol- 
nak, A  XIX.  sz.-ban  a  tubákolás  kimegy  a  divat- 
ból és  ezzel  együtt  a  B.  is  mindig  ritkább  lesz. 

Burnouf,  Eugéne,  francia  nyelvész,  szül.  1801: 
aug.l2.,megh.l852máj.28.ACollégedeFrance-on 
a  szanszkrit  nyelv  tanára  volt.  Ó  volt  az  első,  ki  a 
Buddha- vallásnak  szent  nyelvével,  a  palival  tudo- 
mányosan foglalkozott  Lassennel  együtt  kiadott 
Bssai  sur  le  Pali  c.  művében.  Több,  nagy  szanszkrit 
nyelvismeretéről  tanúskodó  dolgozatot  írt  a  Jour- 
nal asiatique  és  a  Journal  dos  Savantsba.  Halhatat- 
lan az  érdeme  a  zend  nyelvészet  művelése  terón.Hű 
kőnyomatban  kiadta  a  Zoroasternek  tulajdonított 
zend  szövegek  egyikét,  a  Vendidad  Sadé,  l'im  des 
livres  de  Zoroaster-t  (Paris  1830)  és  a  párszi  szent 
iratok  magyarázatának  alapját  megvetette  a  Com- 
mentaire  sur  le  Yagna  című  művében  (Paris 
1836).  A  Collection  orientale  számára  lefordította 
a  Bhagavata-Puránát,  s  ezenkívül  megírta  az  in- 
diai buddhizmus  történetét  (Paris  1844).  B.  óta 
lehet  csak  szó  a  buddhizmus  tudományos  móltatá- 
sáról. 

Burns  (eijtsd:b8rnsz),  1.  John,  angol  munkásve- 
zér, szül.  1858.  Londonban.  Mint  gyári  munkás 
szegényes  viszonyok  közt  kezdte  pálya  ját  s  csak- 
hamar kiváló  tagja  lett  a  marxista  Social  De- 
mocratic  Federationnak.  Beszédeiért  két  ízben  is 
hosszabb  fogságot  szenvedett.  1889-beu  a  London 
County  Council  tagjává  lett.  1892-ben  képviselő- 
nek választották,  amely  minőségben  az  állami 
gyárak  nyolcórás  munkaidejét  sikerült  kivívnia. 
1905  óta  a  liberális  kormányban  aLocal  Govern-. 
ment  Board  elnöki  tisztét  tölti  be,  mint  az  első 
munkás,  aki  Angliában  miniszteri  székbe  jutott. 
Több  kisebb  szociálpolitikai  értekezést  írt. 

2.  jB.,  Róbert,  a  legnagyobb  skót  lírikus  költő, 
szül.  1759  jan.  25.  AUowayben,  Ayr  grófságban, 
megh.  Dumfriesben  1796  júl.  21.  Szegény  farmer 
fia  volt,  de  jó  nevelésben  részesült  s  korán  ismer- 
kedett meg  az  angol  irodalommal,  Addisonnal, 
Shakespeare-rel,  Pope-pal  ós  különösen  AUan 
Ramsayvel.  Hazájának  természeti  szépségei  is 
hamar  kifejlesztették  benne  a  szép  iránti  érzéket 
és  lelkesedést.  Anyjától  megtanulta  a  nép  ajkán 
élő  dalokat.  Atyja  farmjában  dolgozott  s  közben 
írta,  az  eke  mellett,  lírai  költeményeit,  megéne- 


1 


Burnside 


—     131     — 


BúroK 


kelve  a  legjelentéktelenebb  élményeket  is,  me- 
lyeket őszinte,  belső  érzéstől  áthatva,  igazi  köl- 
tészettel juttat  kifejezésre.  Később  rossz  társa- 
ságba került  s  el  is  kellett  hagynia  aszülöi  házat, 
de  az  élet  megpróbáltatásai  s  atyja  halála 
(1784)  hazaszólították.  Anyagi  viszonyai  azonban 
kedvezőtlenek  maradtak  és  komolyan  kezdett 
foglalkozni  azzal  a  tervvel,  hogy  Nyugat- Indiába 
menjen.  Útiköltségeit  előteremtendő,  kiadta  köl- 
teményeit(1786).  A  váratlan  sikeren  felbátorodva, 
Njiigat-India  helyett  Edinburghba  ment.  Itt  meg- 
ismerkedett Scottal  8  magas  pártfogói  akadtak. 
Hazatérve  azonban  rendszertelen  életmódja  kö- 
vetkeztében búskomorságba  esett,  az  ivásra 
adta  magát,  végre  a  sok  munka  és  mértéktelen 
életmód  annyira  aláásta  egészségét,  hogy  már 
38-ik  évében  meghalt.  Halála  után  Currie  adta 
ki  műveit  összegyűjtve  és  életrajzzal  ellátva 
(Liverpool  1800).Azóta  munkái  számtalan  kiadás- 
ban jelentek  meg.  B.  skót  nemzeti  költő,  müveiből 
a  szabadság  (Vision  of  Liberty),  a  haza,  a  ter- 
mészet 8  főleg  a  skót  felföld  szeretete  (My  Heart's 
in  the  Highlands)  és  a  szerelem  szól,  s  költésze- 
tével rendkívüli  hatást  gyakorolt  az  utókorra. 
Víg  balladáját,  egy  boszorka-történetet  előadó 
Tom  o'Shantert  Arany  János  fordította  le  Kóbor 
Tamás  címmel.  A  Cotter's  Saturday  Night  a 
skót  földmíves  család  oly  hű  és  _ megkapó 
rajza,  mint  Arany  Családi  kör-e.  Életrajzát 
többek  közt  megírták:  Lockhart  (1828);  Blackie 
(1888);  Higgins  (1893);  v.  ö,  Car Me  gyönyöi-ü 
tanulmányát  (Essays  I.) ;  Meyerfeld,  Róbert  B. 
Studien  zu  seíner  dichterisehen  Entwickelung 
(1899);  0.  Ritter,  Quellenstudien  zu  Róbert  B. 
(1901).  Magyarra  többen  fordították,  nevezetesen 
Szász  Károly  és  Lévay  József.  A  Kisfaludy-Társa- 
ság  kiadta  B.  összes  költeményeit  Lévay  fordí- 
tásában. 

Burnside  (ejtsd:  bömszájd),  Ambrosius  Everett, 
északamerikai  tábornok,  szül.  1824  máj.  23.  Li- 
bertyben,  megh.  1881  szept.  IS.Bristolban  (Rliode- 
Island).  Fegyvergyáros  volt  Bristolban,  utóbb  meg 
vasúti  hivatalnok.  A  polgárháború  kitörése  után 
csakhamar  dandárnokká  léptették  elő,  részt  vett 
a  buUruni  csatában  és  Mac  Clellan  alatt  a  Potomac- 
hadserog  újjászervezésében.  Része  volt  Lee  tábor- 
noknak Marylandból  való  kiűzetésében;  Frede- 
ricksburg  ellen  intézett  rohama  (1862)  balul 
ütött  ki  és  a  reá  ruházott  fővezényletben 
sem  vált  be,  amiért  1863-ban  Grant  foglalta 
el  helyét.  Knoxville  bevétele  egyébiránt  az  ö  ér- 
deme. A  béke  helyreállítása  után  Rhode-Island 
kormányzója  volt  1866— 69-ig.  V.  ö.  Poor,  Life 
and  public  sei-vices  of  B.  (Providence  1882). 

Burntisland  (ejtsd :  bömtajiend),  kikötőváros  és 
tengeri  fürdő  Pife  skót  grófságban,  a  Firth  of 
Forth  É.-i  partján,  (1910)  4707  lak.,  nagy  szénkivi- 
tellel. 

Bumtwood,  város,  1.  Brentwood. 

Burnusz,  a  beduinok  leginkább  fehér  színű 
gyapot-köpenyege,  mely  rendesen  csuklyával  is 
el  van  látva ;  e  ruhadarab  B.  neve  leginkább 
Észak-Afrikában  van  használatban,  ahol  e  vise- 
let a  városi  emberek  közt  is  el  van  terjedve. 

Buro  (Biiru),  a  Molukki-szigetek  egyike;  a 
hollandi  Amboina  tartományhoz  tartozik.  Területe 


(Amblaut  és  a  szomszédos  kis  szigeteket  is  bele- 
számítva) 9710  km*.  Partjain  sík  és  mocsaras ;  bel- 
seje hegyes  és  erdős.  Legmagasabb  csúcsa  a  2500 
m.  magas  Tomahu,  Földje  termékeny,  de  alig  mü- 
velik. A  kajeputolaj  legértékesebb  kiviteli  cikke. 
Lakói  malájok ;  számuk  körülbelül  15,000  (köztük 
200  keresztény,  2—3000  mohamedánus).  Főhelye 
KajeU  a  K.-i  parton.  A  babirussa  sertés  a  Molukki- 
szigetek  közül  csak  B.-n  él. 

Burok,  vmely  tárgyat  körülzáró  burkolat.  B.- 
levél,  a  szivarból  beburkolására  szolgáló  szebb 
dohánylevelek. 

Búrok  V.  boerok  (holland,  boers  a.  m.  parasz- 
tok), Dél-Afrikában  az  Oranje  ós  Transvaal  közt 
fekvő  vidék  hollandus  eredetű  benszülöttei.  uk  ma- 
gukat Zuidafrikaner  boers  (délafrikai  parasztok) 
vagy  egyszerűen  afrikaniknak  nevezik,  minthogy 
szerintük  ők  egyedül  Afrika  valamirevaló  népe. 
A  B.  törzse  a  háromszáz  év  előtt  kivándorolt 
németalföldiek,  de  már  1687.  hugenotta  mene- 
kültekkel, majd  angol,  német,  dán,  norvég  tele- 
pítvényesekkel  összeke verődtek.  Általában  véve 
igen  magas  (1-8— 1-9  m.)  termetűek,  szó- 
les vállnak  és  erős  testalkotásuak.  Bőrszínűk, 
különösen  a  nőké,  fehér  (éppen  a  B.-at  emlí- 
tik fel  annak  a  példájául,  hogy  a  messze  tá- 
volságra, az  idegen  égaljak  alá  költözött  embe- 
rek fajtabeli  sajátságaikat  megtartják).  Jólle- 
het fajtabeli  sajátságaikra  nézve  a  B.  a  hol- 
landusoktól az  idegenekkel  való  vérkeverődés  kö- 
vetkeztében több  tekintetben  eltérők,  erkölcsi  jel- 
lemükre nézve  valódi  hollandusoknak  maradtak, 
amennyiben  kitartók,  szorgalmasak  és  flegmati- 
kusok,  számítók  és  patriarchális  életmódnak. 
Csak  a  munkás  és  önálló  embert  becsülik,  az 
idegen  jószágon  élőt  bywoner-nek  (ott-lakónak) 
nevezik,  aminek  a  fogalmához  az  alsóbbrangu- 
ságót  kapcsolják.  A  B.  nem  falvakban,  hanem 
tanyákon  (farm)  laknak,  minthogy  mindeniknek 
nagy  gazdasága  van.  A  házakat  agyagból  építik, 
a  háztető  fűvel  kevert  gipszrétegből  áll,  belül  a 
falak  ki  vannak  meszelve ;  bútorzatuk  egyszerű 
falóca  és  asztal;  minden  házban  van  biblia.  A  né' 
metalföldi  reformált  felekezethez  tartoznak  és 
felette  bigottak.  írni,  olvasni  mindenki  tud. 
Foglalkozásuk  szerint:  1.  aszőllőmíves  és  borke- 
reskedő B.  a  leggazdagabb  és  legműveltebb  elem, 
mely  összeköttetéseinél  fogva  a  külkereskedel- 
met is  közvetíti ;  2.  földmívesek,  bár  jólétben,  de 
mérsékelt  kényelemben  élnek  terjedelmes  ta- 
nyáikon ;  3.  állattenyésztők,  elhanyagolt  állapot- 
ban. A  B.  ösztönszerűleg  irtóztak  földjük  termé- 
szetes kincseinek  feltárásától,  a  vasút,  távíró  stb. 
befogadásától,  mert  tartottak  az  idegenek  beözön- 
lésótől  8  aggodalmaikat  a  közelmúlt  eseményei 
igazolták,  A  búr  háború  kitörése  előtt  számuk 
645,600  lelket  tett  ki  (tehát  a  fehér  lakosság 
67<'/o-a),de  elszórva  Fokföldön,  Natalban,  Oranje- 
ben,  valamint  a  szomszéd  német  és  angol  terűle- 
teken. Jelenleg  az  angol  és  németalföldi  nyelv 
hivatalosak  és  egyenjogúak.  Három  egyházme- 
gyére oszlanak.  A  társadalmi  szervezkedésvagyis 
az  összes  afrikanderek  egy  szövetségbe  való  vo- 
nása származás  és  hitbeli  különbség  nélkül  a 
nagy  háború  óta  megakadt,  bár  a  szövetség  fenn- 
áll. V.  ö.  Younghicsband,  South  Africa  of  to  day 


But'okban  születés 


—     132 


Burrougfhs 


(London  1898) ;  Wenzelburger,  Die  Gesohichte 
der  B.  (Nürnberg  1902). 

Burokban  születés  az,  midőn  a  magzat  rész- 
ben azon  hártyákba  takarva  jön  a  világra,  melyek 
az  embriót  körülveszik.  Ez  azért  veszélyes,  mert 
rendszerint  csakis  az  egész  petezsáknak,  lepény- 
nyel együtt  a  méh  faláról  idöelött  történt  levá- 
lása alkalmával  születhetik  így  meg  a  magzat. 
A  lepény-vérkeringés  megszűntével  pedig  az 
üjszülött  megfulad,  ha  a  hártyákat  nem  távolít- 
ják el  a  fejről.  A  B.  ritka,  s  főleg  az  embernél  és 
a  kisebb  állatoknál,  pl.  a  sertésnél  fordul  elő. 
Az  embernél  a  B.  tréfás  értelemben  azt  jelenti, 
hogy  sok  szerencséje  van,  valószínűleg  azért,  mert 
az  magában  is  nagy  szerencse,  ha  valaki  burokban 
születik  és  meg  nem  fulad. 

Bnrokional  (ném.  Hüsing,  ol.  lezzino,  franc. 
lusin,  ang.  housing),  vékony,  három  kátrányo- 
zott  fonalból  készített  zsineg,  mely  különösen 
vitorlás  hajókon  bizonyos  kötelek,  mint  pl.  a  csar- 
nakok,  tarcsok  stb.  beburkolására  szolgál.  Ezál- 
tal e  kötelek  tartósabbakká  lesznek.  A  beburkolás 
fából  készült,  megfelelően  megfaragott  szer- 
számmal, a  burkolófával  történik,  de  előbb  a  be- 
burkolandó kötelet  jól  bekátrány ózzák  és  burok- 
ronggyal begöngyölik. 

Buroklövedék,  1.  Lövedék. 

Burokrepesztés.  A  magzat  testét  védendő,  a 
fejlődés  alatt  ezt  többrétegű  burok  veszi  körül, 
melyben  több-kevesebb  folyadék  is  van  (magzat- 
víz). E  burok  a  szülés  első  ú.  n.  tágulási  időszaká- 
ban is  kitűnő  védelmet  nyújt  az  előlfekvö  rósz  szá- 
mára, de  másfelől  a  méhszáj  tágítását  is  kitűnően 
elősegíti.  A  szülés  kitolási  szakában,  ha  még  meg 
nem  repedt  volna  a  méh  izomzata  részéről  reá- 
ható nyomás  alatt  szivós  volta  miatt,  úgy,  mivel 
most  már  a  szülés  gyorsabb  lefolyását  csak  hát- 
ráltatja, erre  alkalmas  eszközzel,  esetleg  ujjal 
megcsípik  —  burkot  repesztenek. 

Burokrongy  (ném.  Schmarting,  ol.  imboio, 
franc.  Umande,  ang.  parceLlirtg),  régi  vitorlavá- 
szon, mellyel  a  kötelek  helyenklnt  beburkoltatnak, 
hogy  a  kölcsönös  dörzsölés  által  kárt  ne  szen- 
vedjenek. 

Burokszülés,  1.  Burokban  születés. 

Burollosz,  1.  Burlosz. 

Burow,  August,  német  sebész  és  szemész,  szü- 
letett Elbmgben  1809.,  megh.  1874.  Königsberg- 
ben  1846.  magán  sebészi  kórházat  alapított, 
melybe  nagy  sebészi  és  szemészi  híre  számos 
külföldi  beteget  hozott.  1839-ben  egyetemi  docens, 
majd  néhány  évvel  utána  a  sebészet  tanára 
lett.  1859-ben  lemondott  tanári  állásáról  és  to- 
vább vezette  magánintézetét.  Munkái :  Physio- 
logie  u.  Physik  des  menschlichen  Auges  (1842) ; 
Resultate  d.  Beobaohtung  an  137  Schieloperatio- 
nen  (1844). 

Burow-féle  oldat,  5«/o  bázisos  ecetsavas  alu- 
miniumot  tartalmazó  viztiszta  vagy  kissé  opalesz- 
káló  oldat.  Összehúzó  és  gyengén  antiszeptikus 
hatású. 

Burr  (ejjtsd :  börr),  Aro  fi,  északamerikai  politikus, 
szül.  1756  febr.  6.  Newarkban,  megh.  1836  szept. 
14.  Riclmiondban.  Beállt  katonának  és  Quebeck 
meg  Monmouth  mellett  harcolt  (1775  és  1778). 
1784-ben  tagja  lett  a  törvényhozó  testületnek, 


1801.  pedig  az  Unió  alelnöke.  Anyagi  zavarok- 
kal küzdvén,  kalandos  terveket  szőtt ;  az  Unió 
Ny.-i  részében  avagy  Mexikóban  császárságot 
akart  alapítani.  Emiatt  pörbe  fogták,  de  az  es- 
küdtek felmentették.  V.  ö.  Davis,  Memoirs  of  A. 
B.  (1838) ;  Partm,  The  life  and  times  of  A.  B.  (2. 
kiad.  1864, 2  köt.);  Tompkins, B. bibliografle (1 892). 

Búrra  vagy  Burrátu,  az  Eufrátesz  folyam  ba- 
biloni neve,  a  bibliai  Peráth. 

Búrra,  gazdag  rézbánya  Kooringa  délausztrá- 
liai városnál. 

Burrhus,  1.  Borri. 

Burrian,  Karéi,  cseh  operaénekes  (tenor),  szül, 
Prágában  1870  jan.  12.  Az  ottani  konzervatórium- 
ban Pivoda  P.  tanítványa  volt ;  1892  óta  énekel. 
Köln,  Hannover,Hamburg,Prága  után  IHOO.Buda- 
pesten  mint  vendég  énekelt  lírai  és  hőstenorsze- 
repeket ;  1901  szept. -tői  1902  nyárig  itt  szerződve 
is  volt,  ekkor  kreálta  Tristant  és  az  Anyeginben 
Lenskit.  Utóbbi  időkig  Drezdában  a  szász  klr. 
opera  tagja  volt,  de  onnan  is  végleg  eltávozott. 
Énekelt  Amerikában  is. 

Burriana,  város  és  kikötő  Castellon  spanyol 
tartományban  a  Földközi-tenger  mellett,  a  Seco 
torkolatánál,  (leoo)  12,962  lak.,  igen  jelentékeny 
déligyümölcs,  főképen  narancskivitellel. 

Burrillville  (ejtsd:  börriiviii),  város  Rhode-Island 
északamerikai  államban  a  Branch  partján,  vasút 
mellett,  (igoo)  6317  lak.,  jelentékeny  gyapjuszö- 
vőkkel. 

Burritt  (ejtsd:  börrit)  Elihu,  az  örök  béke  apos- 
tola, szül.  New-Britainban  (Connecticut)  1810  dec. 
8.,  megh.  u.  o.  1879  márc.  9.  Szegény  csizmadia 
gyermeke  volt.  Fáradhatatlan  szorgalommal  el- 
sajátítá  a  klasszikus,  kelta  és  jóformán  az  ösz- 
szes  modem  nyelveket.  Már  mint  húsz  éves  iíjú 
társakat  gyűjtött  maga  köré,  kik  előtt  a  biblián 
alapuló  nézeteit  mély  vallásossággal  s  meggyő- 
ződéssel fejtegette.  1840  óta  beutazta  Amerikát, 
mindenütt  az  örök  békét  hirdetvén  s  a  háborút 
kárhoztatván.  Angliába  1846.  ment.  Ott  írta  a 
Sparks  from  the  anvil  (Az  üllőtől  visszapattanó 
szikrák)  c.  kis  röpiratot.  Olive  leaves  (Olaj  fa- 
levelek) c.  műve  több  millió  példányban  ter- 
jedt el  az  egész  föld  kerekségén.  Visszatérve,  ta- 
pasztalatait a  Thoughts  and  notes  at  home  and 
abroad  (New-York  1854)  c  művében  írta  meg. 
Angolországi  és  skóciai  utazásairól  a  Walks  from 
the  Land's  End  to  John  O'Groat's  (London  1864, 
új  kiad.  1867)  e.  munkában  számol  be.  önéletírá- 
sát a  Ten  minutes  talk  on  all  sorts  of  topics  (1874) 
c.  műve  tartalmazza.  V.  ö.  Northend,  Elihu  B. 
(New-York  1880).  Beszédei  (Lectures  and  spee- 
ches)  1869.  jelentek  meg. 

Burroughs(ejt8d :  börróz),  John,  amerikai  író,  szül. 
1837  ápr.  3.  Roxburyben  (New  York  közelében). 
Fejlődésére  Emerson,  Thoreau  és  Walt  Whitman 
volrak  legnagyobb  befolyással,  prózai  és  verses 
munkáit  a  természet  forró  szeretete,  egészséges 
világfelfogás  és  eleven,  lelkes  stílus  jellemzik. 
Fő  művei :  Notes  onWalt  Whitman  (1867) ;  Wake- 
Robin  (1881) ;  Winter  Sunshine  (1875) ;  Birds  and 
Poets  (1877) ;  Locusts  and  Wild  Honey  (1879) ; 
Pepacton  (1881);  Fresh  Pields  (1884);  Signs  and 
Seasons  (1886) ;  Sharp  Eyes  (1888) ;  Indoor  Stú- 
diós (1889) ;  Walt  Whitman,  a  Study  (1897). 


I 


Bursa 


—     133 


Bursztyn 


Barisa,  a  görög  byrsa  szóból  származó  közép- 
kori latin  szó,  tulajdonképeni  jelentmónye  irha, 
bór,  átvitt  értelemben  pénzes  zacskó,  tarsoly. 
Utóbb  e  szóból  származott  a  börze.  —  B.  volt  a 
neve  a  középkorban  az  egyetemekkel  kapcsolato- 
san alapítványokból  vagy  magánvállalkozásból 
létesült  házaknak,  melyekben  a  tanulók  lakást 
és  ellátást  nyertek.  így  nevezték  a  tanulók  egy- 
egy  társaságát  is  (pl.  a  magyar  B.  Wittenberg- 
ben stb.).  Innen  származott  a  német  Bursch  s  a 
francia  bourse  szó  is.  —  Bursarius,  valamely 
(közös  jószág  felügyelője,  pénztáros;  továbbá  vala- 

ely  B.  tagja  vagy  lakója. 

Bursa  luncosa,  1.  Nyálkatömlö. 

Bursaría  (erszényállotocska,  áiiat),  a  csillés 
ázalékállatkákhoz  tartozó  véglónynem,  melynek 
fajai  jobbára  különböző  állatok  belében  élnek. 
Legismertebb  a  B.írMncafeí /a  MüU.;  Imm.  hosszú; 
árkokban,  mocsarakban  él. 

BuTscheid,  város  Düsseldorf  porosz  kerületben, 
(190.0)  6322  lak.,  bársony-  és  plüsszövőkkel,  fém- 
árú- és  esőgyártással. 

Burschenscbaft  (német,  a  Bursch  szóból), 
németországi  főiskolákon  a  diáktársaságok  neve. 
Jenában  alakult  1815.  az  első  B.,  mely  összetar- 
totta a  diákokat,  szelidítően  hatott  életmódjukra 
8  vezetője  lett  az  egyetemi  ifjúság  életének.  B. 
más  egyetemeken  is  alakult.  Csakhamar  politikai 
mozgalmakba  elegyedtek;  1818.  Jenában  14  egye- 
tem ifjúságának  küldöttei  megalakították  az  AU- 
gemeine  Deutsche  B.-ot,  melyet  1819.  Kotzebue 
meggyilkolása  után  a  kormányok  feloszlattak,  tag- 
jait  szigorúan  üldözték.  A  B.  élete  azonban  még- 
sem szűnt  meg ;  a  szövetség  is  újra  megalakult, 
bár  más  nevek  alatt  s  általános  diákgy  illéseket 
is  tartottak.  Később  két  irány  vált  külön:  az 
Arminia  nevű  B.  csupán  a  német  egységért  és 
szabadságért  való  lelkesedést  ápolta  tagjaiban, 
a  Germania  azonban  e  célokért  való  tevékeny- 
séget is  megkívánta  tőlük.  Ez  a  politizáló  irány 
lett  az  erősebb  s  Így  újra  vizsgálatok  és  bünteté- 
sek érték  a  B.-okat.  1848  óta  politikai  tekintet- 
ben nyugodtan  élnek,  de  át  is  alakultak  mulató 
társaságokká.  A  B. -oknak  most  két  szervezetük 
van:  a  régieké  az  Alig.  Deputierten-Konvent 
(1881),  közlönye  a  B.-licheBlátter  (Berlin);  ezek- 
től külön  áll  1883  óta  az  ú.  n.  reform-B.-ok  szövet- 
sége, az  Alig.  Deutscher  Burschenbund,  közlönye 
az  Alig.  Deutsche  Universitáts-Zeitimg  (Berlin). 
V.  ö.  Heyck,  Deutsche  B.  (Berlin  und  Leipzig 
1902) ;  bő  irodalmi  utalások :  Pernwerth  v.  Barn- 
stein,  Beitráge  zur  Geschichte  und  Literatur  des 
deutschen  Studententums  (Würzburg  1882)  s  a 
megnevezett  lapokban. 

Bursera  L.  Triana  et  Flanch.  (növ.),  a  Bm-se- 
raceae  család  génusza,  melynek  40  faja  különö- 
sen Közép-Amerikában  van  elterjedve.  Fák. Leve- 
lük többnyire  szárnyas.  Viráguk  apró,  virágza- 
tuk rendesen  f  ürtszerü  buga,  csomókban  álló  virá- 
gokkal. Számos  faj  igen  hasznos,  részint  gummit, 
részint  balzsamot  szolgáltatnak.  Ilyenek  különö- 
sen :  B.  simaruba  L.  Sarg  (1.  az  ábrát),  balzsama 
édesen  aromás ;  a  kéregben  foglaltatik.  Szárítva 
chibou-,  cachibou-  v.  gomartgyanta  név  alatt  ke- 
rül kereskedelembe.  Amerikában  több  külső  és 
belső  baj  ellen  orvosságnak,  továbbá  ümisznek 


^ 


Bursera  simámba. 


használják.  Az  amerikai  elémi-gyantáknak  nagy 
részét  teszi.  A  brazíliai  jB.  leptophloeos  Mart., 
balzsama  terpentinszerü,  szintén  elémi-gyanta. 
A  B.  tomentosa  (Jacq.)  Bngl.  és  B.excelsa  ^.B.K.) 
Engl.  a  takamahaka- 
gyantát  (tacamahaca 
occidentalis  v.  nyugat- 
indiai takahamaka) 
adja,  mely  azelőtt  igen 
értékes  volt,  amennyi- 
ben összehúzó,  görcs- 
csillapító,  valamint 
köszvény  és  reuma  el- 
leni szernek  használ- 
ták. 

Barseraceae<növ.), 
a  kétszikűek  szabad- 
szirmú családja,  mely- 
nek 320  faja  a  trópu- 
sokon él.  Viráguk  su- 
garas, rendesen  egy- 
ivarú,  3—5  tagú.  Magházuk  2—5  üregű,  tojás- 
dad V.  3  élü.  Termésük  csonthéjas.  Cserjék  v. 
többnyire  magas  fák,  kérgük  mindig  tartalmaz 
gyantajáratokat.  Levelük  többnyire  szárnyas. 
Rendesen  apró  virágaik  bugavirágzatot  alkot- 
nak. A  B.  nevezetesebb  hasznos  génuszai :  Gom- 
miphora,  Boswellia,  Bursera,  Protium,  Cana- 
rium  stb.  Mind  értékes  gyantát  v.  balzsamot  szol- 
gáltat. 

Bursian,  Konrád,  német  filológus,  szül.  Mutz- 
schenben  1830  nov.  14.,  megh.  1883  szept.  21. 
Münchenben,  hol  1874  óta  egyetemi  tanár  volt. 
Munkái:  Július  Pirmicus  Matemus,  De  errore 
profanorum  religionum  kritikai  kiadása  (1886) ; 
Geographie  v.  Griechenland  (1862—1872) ;  Ge- 
schichte der  klassischen  Phllologie  in  Deutsch- 
land  (München  1883)  stb.  Értékes  vállalata  volt 
1874  óta  a  Jahresbericht  über  die  Portschritte  der 
klassischen  Altertumswissenschaft  és  ezzel  kap- 
csolatban 1879  óta  aBiographisches  Jahrbuchfür 
Altertumskunde.Érdemeit  méltatta  Richter  ( 1 88  4). 

Bursikóz  (a  német  Bursch-hó\ :  burschikos), 
diákos,  pajkos ;  aki  a  formára  nem  ügyel. 

Bursitis,  1.  Nyálkatömlö-gyuladás. 

Burslem  (ejtsd:  börsziem),  iparos  város  Stafford 
angol  grófságban,  a  Trunk-csatorna  mellett,  27 
km.-nyire  Staffordtól,  (loio)  44,153  lak.,  rendkívül 
virágzó  keramikus  iparral,  Wedgewood,  a  róla 
elnevezett  kőedény  gyártásának  fölfedezője,  B.-et 
vallotta  hazájának.  Van  művészeti  iskolája,  mú- 
zeuma képtárral,  nagy  kórháza. 

Bursza,  Brussza  (1.  o.)  török  neve. 

Bárszentgyörgy,  nagyk.  Pozsony  vm.  malacz- 
kai  j.-ban,  (1910)  2038  tót,  német  és  magyar  lak., 
fogyasztási  szövetkezet,  vasúti  állomás,  posta- 
és  távii'óhivatal. 

Búrszentmiklós,  nagyk.  Pozsony  vm.  ma- 
laczkai  j.-ban,  (i9io)  2993  tót  és  német  lak.,  fo- 
gyasztási szövetkezet,  vasúti  állomás,  posta-  és 
táviróhivatal. 

Búrszentpéter,  nagyk.  Pozsony  vm.  malaczkai 
j.-ban,  (1910)  1945  tót,  német  és  magyar  lak. ;  u.  p. 
és  u.  t.  Búrszentmiklós. 

Bursztyn  (esjtsd:  bnrstttn),  község  Galíciában,  Ro- 
hatyn  ker.  kapitányságban,  a  Gnila  Lipa  mellett. 


Bürt 


~     134     - 


Burtscheld 


(1910)  4887  lak.,  szép  kastéllyal,  alabástrom-bá- 
nyákkal,  sörfőzővel. 

Búrt  (ejtsd :  bőrt),  TJiomas,  angol  munkásképvi- 
selö,  szül.  Morton-Rowban  (Northumberland)  1837 
nov.  12.  Tízéves  koráig  atyjával  együtt  a  bányá- 
ban dolgozott.  1865-ben  a  northumberlandi  köl- 
csönös bányászegyesület  titkára  volt.  A  munká- 
sok körében  csakhamar  oly  népszerűségre  tett 
szert,  hogy  1874.  radikális  programmal  Morpeth 
kerület  képviselőjének  választották,  ezt  a  kerü- 
letet képviseli  azóta  folyton.  Mint  a  bányászok 
nemzeti  szövetségének  elnöke,  Birminghamben  s 
Manchesterben  több  ízben  rendezett  bányászkon- 
gresszust, az  1890-iki  berlini  nemzetközi  mun- 
káskongresszuson Anglia  egyik  képviselője  volt. 
1892— 95-ig  kereskedelmi  államtitkár  volt  és 
1905.  kinevezték  a  titkos  tanács  tagjává.  Számos 
szociálpolitikai  és  közgazdasági  cikket  irt.  V.  ö. 
Watson  A.,  A  great  labour  leader,  being  a  life 
of  Thomas  B.  (London  1908). 

Burtaszok.  Középkori  arab  írók  szerint  egy  a 
Volga  balpartján,  a  kozárok  és  bolgárok  közt,  ez 
utóbbiaktól  3  napi  távolságra  lakó  nép,  mely  a 
kozároknak  adózott,  de  a  bolgárok  zaklatásainak 
is  gyakran  ki  volt  téve.  A  B.  nem  voltak  egységes 
törzs,  hanem  minden  község  vagy  nemzetség 
külön  állam,  élükön  egy  v.  két  öreggel,  kik  a 
pörös  dolgokban  bíráskodtak.  Házaik  fából  készül- 
tek s  a  földművelésen  kívül  méhtenyósztéssel 
foglalkoztak.  Az  oroszok  969-iki  volgamenti  had- 
járata csaknem  az  egész  népet  megsemmisítette ; 
a  B.  előbbi  lakhelyükről  mindenfelé  elszéledtek. 
Rendesen  a  mai  mordvinokkal  azonosítják  őket. 

Burton  (ejtsd :  börtn),  1 .  John  Hill,  skót  történetíró, 
és  jogász,  szül.  Aberdeenben  1809  aug  22.,  megh. 
1881  aug.  10.  1831  óta  mint  ügyész  működött. 
1854— 68-ig  mint  a  börtönügy  felügyelője  volt  al- 
kalmazva ,  1877.  pedig  Skótország  kir.  történet- 
írója lett.  Nagyobb  művei :  Manuál  of  the  Law 
of  Scotland  (1839,  s  azóta  sokszor) ;  The  Law  of 
bankruptcy,  insolvency  and  mercantile  sequestra- 
tion  ín  Scotland  (1845) ;  Life  and  correspondence 
of  Dávid  Hume  (1846) ;  Political  and  sooial  eco- 
nomy  (1849) ;  Bmigration  (1851) ;  Narratives  from 
crimínal  trials  in  Scotland  (1852,  2  köt.) ;  History 
of  Scotland  from  the  Revolution  to  the  extinc- 
tion  of  the  last  Jacobite  ínsurrectíon  (1853, 2  rósz) ; 
The  book-hunter  (1862) ;  The  Scot  abroad  (új  ki- 
adás B.  életrajzával  1881) ;  History  of  the  reign 
of  Queen  Anne  (1880,  3  köt.);  The  history  of 
Scotland  from  Agricola's  invasion  to  the  revo- 
lution of  1688  (2.  kiadás  1873, 8  kötet). 

2.  B.,Ricliard  Francis,  ang.  utazó,  szül.Barbam- 
houseban  1821.  márc.  19.,  megh.  Triesztben  1890 
okt.  20.  Rövid  ideig  az  angol  keletindiaí  hadsereg- 
ben szolgált.  K.-índiaí  utazása  után  adta  ki: 
Sindh  and  the  races  that  inhabit  the  valley  of  the 
Indus  (London  1850) ;  Goa  and  the  Blue  Mountains 
(u.  0.  1851)  című  műveit.  1853.  Ahdallah  sejk 
álnéven  Szuezből  egy  zarándokhajóval  Janboba 
utazott,  onnan  pedig  gyalog  Medinába,  azután 
Mekkába  ment,  ahonnan  1854.  Dzsiddán  át  vissza- 
került Egyiptomba.  Ez  utazásának  leírása  :  Per- 
sonal  narratíve  of  a  pilgrímage  to  El  Medinah 
and  Meccah  (London  1855,  3.  kiad.  1879,  3  k.). 
Erre  a  keletindiaí  társaság  a  Szomáli-földnek  és 


Hararnak  kikutatásával  bízta  meg.  Harari  uta- 
zásának leírása  First  footsteps  in  Eastem  Af- 
rica  or  an  exploration  of  Harar  címmel  jelent  meg 
(London  1856).  B.  és  Speke  a  kormány  támogatat 
sával  1856.  Bombayből  Zanzibáron  át  Afrika  bel- 
sejében utaztak  és  1858  febr.  elérték  a  Tanganyika 
K.-i  partját,  ahol  még  nem  járt  volt  európai  ember. 
B.  1859.  visszatért  Angliába.  Utazásának  leírása : 
The  laké  regions  of  Central- Afriea.  (London  1860, 
2  köt.).  Később  tette  csak  közzé  Zanzibar  c.  mun- 
káját (u.  0.  1872,2  köt.).  A  krimi  háború  után 
Amerikában  járt  és  utazását:  The  city  of  the 
Saints  and  across  the  Mountains  to  California  (2. 
kiadás  London  1862)  című  művében  írta  meg. 
Azután  angol  konzullá  lett  P'ernando  Po-ban, 
ahonnan  Abeokutába  utazott  ós  Mann  német  fü- 
vésszel  a  Kamerun-hegységbe  ment ;  Dahomey- 
ben  is  járt  követségben.  1864-ben  santosi  kon- 
zulnak nevezték  ki,  ahonnan  Brazília  felföldjén 
tett  utazásokat,  melyekről  a  The  highlands  of 
Brazil  (London  1868,  2.  köt.)  e.  műve  szól.  1869. 
damaszkuszi  konzul  lett.  1872  nyarán  Izland  bel- 
sejében járt,  mely  utazásának  eredménye  az  Ul- 
tima  Thule  (1875,  2  köt.)  volt  Végre  Triesztbe 
nevezték  ki  angol  konzulnak.  Onnan  utazott 
1876 — 77.  az  egyiptomi  alkirály  megbízásából  a 
régi  Midian  földón,  ahol  az  elhagyott  aranybányá- 
kat kutatta  ki  és  sok  rombadőlt  várost  fedezett 
fel.  Erről  szólnak :  The  gold  mínes  of  Midian  and 
the  ruined  Midianite  cíties  (1878,  2  kötet)  és  The 
land  of  Midian  revisíted  (1879,  2  köt.)  című  müvei. 
Egyéb  munkái :  Wit  and  wísdom  from  West  Af- 
riea (1865) ;  Proverbia  communia  syriaca  (1872) ; 
Two  tríps  to  Gorilla  Land  and  the  cataracts  of  the 
Congo  (1875,  2  köt.) ;  Btruscan  Bologna  (1876) ; 
Sind  revisited,  notíces  of  the  Anglo-indian  army 
(1877) ;  To  the  Goldeoast  for  gold  (Cameronnal 
1882,  2  kötet);  Book  of  the  sword  (London  1884). 
Fordította  Camoens  Luziadáit  (1881)  és  lirai  köl- 
teményeit (1884)  és  megírta  a  költő  életrajzát  és 
Luziadáinak  magyarázatát.  —  Későbbi  utazásai- 
ban részt  vett  neje  B.  Isabel,  szül.  Arundel  de 
Wardour,  megh.  Mortelakeben,  London  mellett, 
1896  márc.  22.,  akitől  megjelent:  A.  B.  I.  Arábia, 
Bgypt,  India,  narratíve  of  travel  (1879)  ós  The 
ínner  life  Syria,  Palestíne  and  the  Holy  Land  (új 
kiadás  1884).  V.  ö.  Wickins,  The  romanee  of 
Isabel  Lady  B.,  story  of  her  life  (5.  kiad.  1899). 

Burton-upon-Trent,  város  Stafford  angol  gróf- 
ságban, a  hajózható  Trent  partján,  amely  folyón 
471  m.  hosszú  híd  vezet  át,  fontos  vasiiti  csomó- 
pont, (1910)  53,399  lak.,  több  modem  templommal, 
Nagy-Britanniában  a  legnagyobb  sörgyártással 
(ale-sör),  amely  mintegy  3000  munkást  foglalkoz- 
tat ;  vasművekkel,  kazángyárral,  hordógyártással. 

Burtscheid  (franc.  Bourcette),  azelőtt  öaálló 
város  Aachen  porosz  kerületben,  1897  óta  Aachen 
egyik  kerülete  jelentékeny  posztó-,  gyapjú-,  fonó- 
iparral  ós  tűgyárral.  Meleg  (60— 74")  ásványvíz- 
foiTásai  az  aacheniekhez  hasonlítanak ;  főképen 
reumatikus  bajok,  neuralgia  stb.  ellen  használják. 
1338-ban  kapta  meg  a  városi  kiváltságot.  Ere- 
dete egy  II.  Ottó  császár  nejének  bátyjától,  Gre- 
gorios  görög  hercegtől  973.  alapított  bencés  ko- 
lostor volt,  melyet  1222.  ciszterci  apácakolostorrá 
alakítottak  át ;  1803.  szekularizálták. 


—    135    — 


Busbecq 


Buru,  1.  Buro. 

Burudzsird,  város  Lurisztán  perzsa  tartomány- 
in,  1655  ni.  magasban,  a  Dizful  felső  völgyében. 
20,C)00  lak.,  kitűnő  legelőkkel,  amiért  az  ország 
lovasságának  egy  része,  miként  ogykor  Médiában, 
itt  állomásozik ;  van  6  nagy  mecsetje,  64  iskolája, 
35  fürdője,  6  karavánszerája. 

Boxun,  török  szó,  jelentése  orr ;  átvitt  értelem- 
ben hegyfokot,  előfokot  is  jelent.  Eredeti  jelenté- 
sére példa  a  burun  otu  szó,  mely  tubákot,  szósze- 
rint  orrfüvet  jelent,  innen  a  magyar  burnót  szó. 
Átvitt  értelemben  főleg  helyneveknél,  földrajzi  el- 
nevezéseknél használatos.  Szeráj-burnu  a  neve  a 
Jeni  szeráj-palotája  ama  rószének,mely  a  tengerbe 
nyiUik  ki.  Van  egy  Mezár-burnu  nevű  helynév  is, 
A  Jóreménységfokának  Umid-bumu  a  neve, 

Burunduk  (áuat),  az  ó-világi  csíkos  mókus 
(Tamias  asiaticus  Gm.)  neve,  L,  Tamias. 

Burások,  1,  Buri. 

Burut  V.  búrét  (jól  megkülönböztetendö  a  bur- 
jét-tól,  1. 0.),  kinai  neve  a  karakirgizeknek  (kara 
a.  m.  fekete),  akiket  az  oroszok  köves  kirgizeknek 
neveznek :  1,  Kirgizek. 

Búrvölgyi  vízíecsapoló  társulat,  alakult  1899., 
hogy  a  Búr  patak  mentén  Hont  vm.-ben  fekvő 
834  kat.  holdnyi  területet  lecsapoljon.  Székhelye 
Magyarád,  1905  végéig  befektetett  épitéstőkóje 
61,248  K  33  f, 

Burwance,  indiai  állam,  1.  Barvani. 

Burwood  (ejtsd:  börvúd),  városaz  ausztráliai  Új- 
Dél- Walesben,  13  km, -re  Sydneytöl,  (i9oo)  7000 
lakossal, 

Bury  (ejtsd:  börri),  város  Lancaster  angol  gróf- 
ságban, az  Irwell  és  Roach  közt,  a  Manchester-B,- 
Bolton  csatorna  mellett,  (1910)  56,959  lak.,  igen 
jelentékeny  gyapotfonókkal,  posztógyárakkal, 
gépgyárakkal.  Főépülete  a  városháza,  melyet 
Smirke  épített  olasz  stílusban.  B.-ben  született 
Peel  Róbert ;  szobra  a  vásártéren  áll, 

Bury  (ejtsd :  börri),  John  Bagnal,  angol  törté- 
netíró és  orientalista,  szül,  Monaghanban  (Íror- 
szág) 1861  okt,  16,  Jelenleg  tanár  a  cambridgei 
egyetemen.  B.  megtanult  magyarul  és  figyelem- 
mel kiséri  a  magyar  tudományos  irodalmat.  A 
Magyar  Tud.  Akadémia  1910.  külső  tagjává  vá- 
lasztotta. Munkái:  History  of  the  later  Román 
empire  from  Arcadius  to  Irene  (1886,  2  köt.) ;  His- 
tory of  Greeee  (1900) ;  The  ancien  greac  histo- 
rians  (1909) ;  kiadta  Pindar  ódáit  (1892),  Gibbon 
(The  history  of  the  decline  stb,)  nagy  művének  új, 
változatlan  kiadását  (London  1897  s  köV.).  Hazai 
történetünket  érdekli  Konstantin  császárnak  De 
administrando  imperii  c.  művének  kiadása.  V.  ö. 
Domariovszky  S.,  a  Századokban  (41.  köt.  437. 1.). 

Bury,  Henri,  (Blaze  de  B.),  francia  író,  1,  Blaze. 

Bury  Saint-Edmunds  (ejtsd:  börri  szent  eddmöndsz), 

város  Suffolk  angol  grófságban,  a  Lark  vagyis 
Boume  mellett,  (1910)  16,785  lak.,  több  igen  szép 
régi  templommal  (St.  James  és  St.  Mary  a  XV. 
sz.-ból),  egy  még  VI.  Eduárdtól  alapított  latin 
iskolával,  nagy  múzeummal,  élénk  gabonavásá- 
rokkal. B.-t  Nagy  Kanut  alapította  (870),  amikor 
alapját  vetették  azon  apátságnak  is,  amely  a  dá- 
noktól meggyilkolt  Edmondnak,  Ost-Angeln  kirá- 
lyának emlékét  volt  megörökítendő.  Ez  apátság- 
nak 27  m.  magas  tornya,  Church  Gate,  máig  is 


fennáll,  a  kolostor  romban  hever.  Saint-Mary 
templomban  VIII.  Henrik  nővérének,  francia  Má- 
riának sírját  őrzik. 

Burzenland,  Brassó  vidékének  régi  német 
neve ;  magyarul :  Barczaság  (l.  0.). 

Burzev,  Vladimir,  orosz  forradalmár.  Mint  a 
szentpétervári  egyetem  hallgatója  összeesküvésbe 
keveredett  és  emiatt  1886.  Szibériába  száműzték. 
Onnan  azonban  sikerült  Angliába,  majd  Svájcba 
menekülnie.  Zürichben  orosz  elvtársakkal  a  Sza- 
bad Oroszország-ot  szerkesztette,  de  nemsokára 
Svájcból  is  kiutasították.  Erre  Londonba  távo- 
zott, ahol  Stepnjak  társával  az  Orosz  forradalom 
történetét  írta  és  a  Népakarat-ot  szerkesztette. 
Az  orosz  rendőrség  sürgetésére  azonban  innen  is 
kiutasították,  mire  Parisba  ment,  hol  a  Multunk 
c,  folyóiratot  kezdte  szerkeszteni  (1904).  Az  alkot- 
mányt Ígérő  császári  manifesztumban  bízván, 
1905.  Szt.-Pétervárra  ment,  ahol  azonban  újra 
üldözőbe  vették.  Erre  Parisba  menekült  és  itt 
leplezte  le  aztán  (1907)  Azev  orosz  kémnek  és 
Landesen-Hartingnak,  a  párisi  titkos  rendőrök 
fejének  szennyes  üzelmeit. 

Burzsuk,  kisk.  Hunyad  vm.  marosillyei  j.-ban, 
(1910)  422  oláh  lak.,  vasúti  megálló,  u.  p.  és  u.  t. 
Zám. 

Buság,  kisk.  Szatmár  vm.  nagybányai  j.-ban, 
(1910)  494  oláh  lak.,  vasúti  állomás,  táviróhivatal ; 
u.  p.  Misztótfalu. 

Busa  marha,  1.  Moldvai  marha. 

Bu  Sater,  rom,  1.  Utica. 

Busau,  régi  várkastély  északi  Morvaországban 
Olmütztől  nyugatra,  a  hasonló  nevű  városka 
feletti  dombon.  A  vár  valamikor  Podiebrád  ki- 
rály fiáé,  majd  Postupic  Zdenkóé,  a  Hoditz  gró- 
foké és  1696  óta  a  német  lovagrendé  volt.  1895-ben 
Jenő  főherceg,  mint  a  lovagrend  ezidöszerinti 
nagymestere,  a  várat  Hauberisser  György  mün- 
cheni tanár  tervrajzai  szerint  restauráltatta. 

Busbecq  (ejt«d:büszbeir),  Ogier  (Augerius)  Ghi^ 
selin  de,  állainférflú  és  tudós,  GhiselJn  (Ghislain) 
Georges  természetes  fia,  szül.  Cominesben,  Flan- 
driában, 1522.,  megh.  Maillot  várban  (Rouen  m.) 
1592  okt.  28.  Rendkívül  sokat  tanult  és  utazott.  I. 
Ferdinánd  1552.  Konstantinápolyba  küldötte 
követnek.  Hazánkon  átutaztában  Budán  tartóz- 
kodott egy  ideig.  Konstantinápolyból  Kis-Ázsiába 
is  átrándult  tudományos  expedícióra  s  ez  alka- 
lommal felfedezte  az  Ancyra-i  feliratot  (1.  An- 
cyranum  monumentum).  1554-ben  részt  vett  I. 
Ferdinánd  király  angol  követségében;  1553. 
II.  Szolimán  szultánnal  fegyverszünetet  közve- 
tített és  1556— 62-ig,  mint  I.  Ferdinánd  követe, 
Konstantinápolyban  tartózkodott.  Itt  többnyire 
kéziratok,  ritka  növények  és  állatok  gyűjtésével 
foglalatoskodott.  A  gyűjtött  növényeket,  hagy- 
mákat V.  magvakat  főkép  a  magyar  flóra  kutató- 
jának, CíímM5-nak  küldözgette,  a  bécsi  császári 
kert  számára.  Visszatérte  után  II.  Miksa  császár 
gyermekeinek  nevelője  lett ;  1574  óta  IX.  Károly 
francia  kh-ály  özvegyének  (Erzsébetnek)  bútokait 
kezelte  Franciaországban.  Összes  művei  Leiden- 
ben  és  Baselban  jelentek  meg  (1633  és  1640): 
A.  G.  Busbequü  omnia  quee  extant  opera.  A 
hazai  kiadást  Tóth  Tamás  piarista  tanár  ren- 
dezte   (Pest   1761).   Hazai  történetünkre    leg- 


Busca 


—     136 


Busche 


fontosabb  a  Legationis  Constantinopolitanum 
(későbbi  cím :  Legationis  turcicae  epistolae  IV. 
Paris  1581  és  ujabban  Zimmerertől  1904.).  V.  ö. 
Forster  és  Dániel,  Life  and  letters  of  Ogier 
Ghiselin  de  B.,  (London  1881,  2  kötet) ;  Viertel, 
B.-s  Erlebnisse  in  der  Türkéi  (Göttingen  1902) ; 
Baróti  Lajos,  Útleírások  régi  időkből  (Budapest 
1895);  Hirschfeld  G.,  Aus  dem  ürient  (Berlin 
1896).  A  genti  botanikus  kertben  orgonafa  meg  a 
tulipánok  ezrei  között  áll  mellszobra,  melyet  Par- 
mentier  szobrász  alkotott. 

Busca  (ejtsd:  buszka),  város  Cuneo  olasz  tarto- 
mányban, a  Mairánál,  (i9oi)  3000,  mint  község 
9036  lak.,  márvány-  és  alabástrombányával,  se- 
lyemfonókkal, bortermeléssel. 

Buscaino-Campo,  Alherto,  olasz  író,  szül.  Tra- 
paniban  1826  jan.  26.  Munkái :  Vannina  d'Or- 
nano,  szomorújáték  (Trapani  1848) ;  Del  siciliano 
insorgimento  (u.  o.  1848) ;  Versi  e  prose  (Firenze 
1862) ;  Regole  per  la  pronunzia  della  lingua  ita- 
Uana  (Trapani  1875) ;  Alcuni  aneddoti  di  storia 
letteraria  (u.  o.  1874) ;  Studii  di  filológia  italiana 
(Palermo  1877) ;  Studii  varii  (Trapani  1867—71). 

Bnsch,  1.  Emil,  német  iparos,  szül.  Berlinben 

1820  aug.  6.,  megh.  1888  ápr.  1.  1845  után 
átvette  bátyjának,  Dunckernek  látszerüzletét  s 
iparágát  igen  nagy  tökélyre  emelte,  főleg  a 
tábori  látcsövek  és  a  színházi  látcsövek  elő- 
állítása terén.  1872-ben  e  gyárat  részvény- 
társulat vette  át,  mely  Rathenower  optische 
Industrieanstalt  céggel  még  ma  is  fönnáll  s  egye- 
bek közt  igen  jó  prizmás  távcsöveket  készít. 

2.  B;  Johann,  német  teológus,  szül.  ZwoUeban 
1400.,  megh.  Sultában  1479.  Nagy  tevékenységet 
fejtett  ki  különböző  kolostorok  reformálása  körül 
és  fokról-fokra  emelkedett  az  egyházi  méltóságok- 
ban ;  1450.  a  neuwerki  kolostor  prépostja  és  a  vá- 
ros archidiakonusa  lett ;  a  baseli  zsinaton  hozott, 
a  kolostorok  ref ormálására  vonatkozó  határozatok 
erélyes  végrehajtásában  a  velf  fejedelmek  is  se- 
gítségére voltak.  írásai :  A  windesheimi  kolostor 
krónikája  (Chronicon  Windesemense,  kiadta  Ros- 
weydus,  Antwerpen  1628) ;  De  reformatione  mona- 
steriorum  quorundam  Saxoniae  (Leibnitzii  Script.- 
aiban,  Braunschweig ;  2  kötet)  stb. 

8.  B.,  Moritz,  német  publicista,  szül.  Drezdában 

1821  febr.  13.,  megh.  1899  nov.  16.  Lipcsében. 
1851-ben  Amerikában  járt,  1856.Keleten  utazott.  V. 
ö.  Wanderungen  zwischen  Hudson  und  Mississippi 
(1853, 2köt.);Egypten(1858);  Griechenland(1859); 
Die  Türkéi  (Triest  1881) ;  Bine  Wallfahrt  nach 
Jerusalem  (Leipzig  1881) ;  Bilder  aus  dem  Orient 
(Triest  1862).  Bismarck  politikáját  a  lipcsei 
Grenzbote  hasábjául  támogatta  s  1870.  a  berlini 
külügyi  hivatalba  hívták  meg,  hogy  Bismarck 
eszméit  a  sajtóban  jobban  terjeszthesse.  A  fran- 
cia háborúban  is  Bismarck  kíséretében  járt.  Leg- 
nagyobb sikerét  a  naplószerűen  írt  Gráf  Bismarck 
und  seine  Leute  wáhrend  des  Krieges  mit  Frank- 
reich  című  könyvével  érte  el  (Leipzig  1878,  7-ik 
kiadás  1889),  melynek  kiegészítői :  Neue  Tage- 
buchsblátter  (u.  o.  1879)  és  ünser  Reichskanzler 
<u.  0. 1884,  2  köt.).  Röviddel  halála  előtt  jelentek 
meg :  Bismarck  u.  sein  Werk  (u.  o.  1898)  és  az 
indiszkrét  Tagebuchblátter  (ang.  London  1898, 
ném.  Leipzig  1899,  3  köt.).  Lefordította  továbbá 


Lenormant  a  Kelet  őskoráról  írt  müvét  (3  köt.) 
és  a  Die  Mormonén  c.  munkának  is  ő  a  szerzője 
(1870). 

4.  B;  Wilhelm,  német  sebész,  szül.  Marburgban 
1826  jan,  5.,  megh.  Bonnban,  mint  az  ottani  se- 
bészeti klinika  főnöke,  1881  nov.  24.  Munkái :  Be- 
obachtungen  über  Anatomie  und  Entwickelung 
einiger  wirbellosen  Seetiere  (Berlin  1851) ;  Chi- 
rui'g.  Beobachtungen,  gesammelt  in  der  chirurg. 
üniversitátsklinik  zu  Berlin  (u.  o.  1854) ;  Lehi'- 
buch  der  Chirurgie  (u.  o.  1857—69). 

5.  B.,  Wilhelm,  német  rajzoló,  szül.  Wieden- 
sahlban  1832  ápr.  15.,  megh.  1908  jan.  9.  Mechts- 
hausenban.  Düsseldorfban,  Antwerpenben  és 
Münchenben  tanult.  Festőnek  készült,  de  nem 
keltett  nagyobb  hatást,  annál  inkább  humoros 
rajzaival,  melyeket  1859  óta  a  Pliegende 
Blátter  c.  élclap  számára  készített,  humoros 
könyvei  pedig,  melyekhez  maga  írta  a  verse- 
ket, világszerte  népszerűekké  váltak,  részben 
magyarul  is  megjelentek.  Jóllehet  politikával 
nem  foglalkozott,  verseinek  ós  rajzainak  maró 
szatírájával  sokat  ártott  a  kat.  centrumpártnak, 
a  papságnak  és  a  hivatalos  tekintélynek ;  ennek 
dacára  népszerűségének  hatása  alatt  halálakor 
II.  Vilmos  német  császár  is  részvéttáviratot  kül- 
dött Mechtshausenbe.  Leghíresebb  müvei :  Max 
u.  Moritz  (Marci  és  Miska) ;  Hans  Huckebein,  der 
Unglücksrabe  (Ugri  Matyi,  a  vészmadár),  derült 
humorú  történetkék,  míg  Der  heil.  Antonius  von 
Padua,  Die  fromme  Helene,  Páter  Filucius  erős 
szatirikus  élüek.  Halála  után  adták  ki  művészi 
hagyatékát:  Künstlerischer  Naclüass,  250Kun8t- 
drucke  auf  60  Tafeln  (München  1910,  szövegét 
irta  F.  von  Ostini).  V.  ö.  Wolkmann  0.  F.,  W.  B. 
der  Poet.  Seine  Motive  und  Quellén  (1910). 

6.  B.,  Wilhelm,  német  történetíró,  szül.  Bonn- 
ban 1861  febr.  18.  Lipcsében  lett  magántanár,  je- 
lenleg Marburgban  egyetemi  tanár.  Munkái : 
Drei  Jahre  englischerVermittlungspoUtik  1518 — 
1521.  (Bonn  1884);  Cardinal  V^olsey  und  die 
kaiserliche  Allianz  (u.  o.  1886) ;  Der  Ursprung 
der  Ehescheidung  K.  Heinrichs  VIII.  (Histor. 
Taschenbuch  1889) ;  Der  Sturz  des  Kardinal  Wol- 
sey  (u.  0. 1890) ;  England  unter  deu  Tudors.  I.  B. 
Heinrich  VII.  (Stuttgart  1892 ;  ezt  a  6  kötetre  ter- 
vezett munkát  Todd  A.  angolra  fordította) ;  Bis- 
marck und  die  politischen  Anschauungen  in 
Deutschland  (1896);  Die  Berliner  Márztage  (Leip- 
zig 1899) ;  Das  grosse  Hauptquartier  1870—71 
und  die  Bekámpfung  von  Paris  (1905);  Die 
Kampfe  um  Reichsverfassung  und  Kaisertum 
(1906). 

Busche,  HermMnn  von  dem  (Pasiphilus),  ném. 
humanista,  szül.  Sassenberg  várában  (Műnster  m.) 
1468.,  megh.  Dülmenben  1534. 1486— 91-ig  egyet, 
tanár  volt  Rostockban, Greifswaldban,  Wittenberg- 
ben (1502),  Lipcsében  (1503)  és  Kölnben  (1508), 
ahol  főművét  megírta :  Vallum  humanitatis  (1518, 
utolsó  kiadása  1745),  a  humanizmusnak  erélyes 
és  szellemes  védelme.  Később  beutazta  Hollan- 
diát és  Angliát,  mire  1517.  Weselben  és  1526. 
Marburgban  lett  tanár.  Élete  végén  az  újrakeresz- 
telőkkel  vitázott.  Reuchlin,  Luther  és  Hutten  lel- 
S  kes  híve,  alapos  tudós,  a  latin  nyelv  kiváló  mes- 
'  tere  és  valódi  költői  tehetség  volt ;  különösen 


Buschhausen 


—     137 


Busiris 


jelesek  szatírái.  Életét  megírta  Liessem  J.  (Köln 
1884-87). 

Bnschhaasen,  falu  Poroszországban,  a  düssel- 
doríi  kerületben,  a  Ruhr  vidékén,  (1905)  6820  la- 
kossal. 

Bu8chhütten,f  alu  Poroszország  Amsberg  kerü- 
letében, (1905)  2028  lak.,  vasöntögyárral,  kohók- 
kal, agyagárúgyárral. 

Buschmann,  Johannes  Kari  Eduárd,  német 
nyelvész,  szül.  Magdeburgban  1805  febr.  14.,  megh. 
Berlinben  1880  ápr.  21.  ö  fejezte  be  a  berlini  aka- 
démia megbízásából  Humboldt  Vilmosnak  a  jáva- 
szigeti kari  nyelvről  megkezdett  munkáját  és  adta 
ki  Humboldt  S.  Kosmos  című  nagy  művének 
5-ik  kötetét  jeles  tárgymutatóval.  Egyéb  munkái : 
Aper^u  de  la  langue  des  Iles  Marquises  et  de  la 
langue  taitienne  (Berlin  1843) ;  Die  aztekischen 
Ortsnamen  (u.  0. 1853) ;  Die  Spuren  d.  aztekischen 
Sprache  im  nördlichen  Mexikó  u.  höhem  amerik. 
Norden  (u.  0.  1859) ;  Der  athapaskische  Sprach- 
stamm  (u.  0.  1856) ;  Das  Apache  und  der  athapas- 
kische Sprachstamm  (u.o.  1860—63) ;  Grammatik 
der  sonorischen  Sprachen  (u.  0.  1864—69). 

Bnschtehrad,  község  Kladno  kerületi  kapi- 
tányságban, Csehországban,  16  km.-nyire  Prágá- 
tól, (1910)  4101  lak.,  császári  sörfözövel  (20,000 
hl.)  és  jelentékeny  köszénbányákkal. 

Buschtehradi  vasút  (kizárólag  szabadalma- 
zott). Csehország  ÉNy.-i  részében  fekszik  és  fő- 
vonala Bubuától  és  Smichov-tól  (Prága)  két  ág- 
ban Hostiwitzig  s  onnan  Komotau-Karlsbadon 
át  Tirschnitzig  s  innen  Égerig  terjed.  Elágazásai : 
Kralup,  Rakonitz,  Kolleschowitz,  Reitzenhain, 
Weipert,  Klingenthal  ós  Franzensbad  ;  Prágától 
Bubnáig  az  osztrák  államvasutak  vonalát  a 
személyforgalomban  közösen  használja.  Csatla- 
kozások :  Smichow,  Bnbna,  Rakonitz,  Saaz,  Kra- 
lup, Komotau,  Eger:  az  államvasutakkal,  Ko- 
motau :  az  Aussig-teplitzi  vasúttal,  Kaaden :  a 
kaadeni  h.  é.  vasúttal,  Schlackenwerth :  a  Schla- 
ckenwerth-joachimsthali  h.  é.  vasúttal,  Dalwitz : 
a  Karlsbad-dalwitz-meckelsgrüni  h.  é.  vasiHtal, 
Karlsbad :  a  Marienbad-karlsbadi  vasúttal  és  a 
Karlsbad-johanngeorgenthali  h.  é.  vasúttal,  Cho- 
dau :  a  Chodau-neudecki  h.  é  vasúttal,  Neusattel : 
a  Neusattel-elbogeni  h.  é.  vasúttal,  Tirschnitz  : 
a  Tirschnitz-schonbaclii  h.  é.  vasúttal,  Reitzen- 
hain, "Weipert,  Klingenthal,  Eger,  Franzensbad  : 
a  szász  kir.  államvasutakkal.  Smeöna— Stern- 
berg,  Milostin— Kunowa — Michelob,  Komotau— 
Eger  között  kettős  vágányú,  többi  részén  egy- 
vágányú rendes  nyomtávú  fövasút,  419*68  km. 
kiterjedéssel.  Beruházási  töke  208.006,572  K, 
240  mozdony,  335  személy-  és  1231  teherkocsi- 
állománnyal.  Igazgatósága  Prágában  van. 

Bnselapiius,  1.  Zebuantüóp. 

Busembaum,  Hermarm,  német  jezsuita,  szül. 
Vesztfáliában,  Nottelnben  1600.,  megh.  Münster- 
benl668  jan.  31.  Tanította  a  bölcseletet  steológiát, 
különösen  az  erkölcstant,  Kölnben,  Hildesheimben 
és  Münsterben.  Fő  müve :  Medulla  theologiae  mo- 
rális facili  ac  perspicua  methodo  resolvens  casus 
conscientae,  exvariisprobatisque  auctoribus  con- 
cinnata  (Münster  1645,  azóta  igen  sok  kiadást  ért). 
E  könyvre  hivatkoznak  azok,  kik  azt  állítják,  hogy 
a  jezsuiták  a  királygyilkosságot  megengedettnek 


mondják.  A  kérdéses  hely  így  hangzik :  «saját  éle- 
tét, testének  épségét  bárki  —  tehát  még  íiú,  szerze- 
tes és  alattvaló  is  —  jogosan  megvédelmezheti-,  ha 
máskép  nem  lehet,  még  a  támadó  megölésével  is, 
tekintet  nélkül  arra,  hogy  a  támadó  szülő,  apát  v. 
fejedelem :  kivételt  képez  az  az  eset,  ha  az  ölés 
következményei  felette  nagyok  volnának,  pl.  há- 
ború stb.». 

Busento  (a  görögök  Pyxusa,  a  rómaiak  Bu- 
xentiusa),  folyócska  Cosenza  olasz  tartományban ; 
a  Monté  Cocuzzón  ered  és  a  Tarantói-öbölbe  tor- 
koló Cratiba  szakad.  Ennek  a  folyónak  medrébe 
temették  hivei  Alarichot  (1.  0.),  a  nyugati  gótok 
királyát. 

BuSetina,  adók.  Verőcze  vm.  verőczei  j.-ban, 
(1900)  1473  horvát-szerb  és  magyar  lak. ;  u.  p. 
Spisic-Bukovica,  u.  t.  Szia  von  verőcze. 

Buseu  (Buzau),  város  Romániában,  az  itt 
B.-nak  nevezett  Bodza  folyó  mellett,  kerületi  és 
püspöki  székhely,  (1900)  21,561  lak.,  nagy  püspöki 
székesegyházzal,  papnevelővel,  gimnáziummal, 
gabonavásárokkal . 

BuSevec,  adók.  Zágráb  vm.nagygoriczai  j.-ban, 
(1900)  629  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Velika- 
Gorica. 

Basbel  (ang.,  ^tsd:  busei),  Angolországban  és 
az  északamerikai  Egyesült-Államokban  főleg 
száraz  árúra,  különösen  gabonára  használt  űrmér- 
ték. Az  angol  v.  imperial-B.  =  8  gallon  =  36'35 1., 
míg  az  északamerikai,  másként  winchesteri  B.  == 
35-238  1.  A  kereskedelmi  forgalomban  33  ame- 
rikai B.  =  32  imperial-B. 

Bnsliinaii,  ausztráliai  angol  kifejezés  a  la- 
kosság ama  részének  megjelölésére,  akik  az  or- 
szág legelőkben  (bush)  gazdag  vidékein  élnek  és 
nem  földmlveléssel,  hanem  állattenyésztéssel 
foglalkoznak. 

Busi  (szlávul :  Bisavo),  kis  dalmát  sziget  Lissá- 
tól  DNy.-ra,  5  km.  hosszú  és  felényi  széles ;  160 
lak.,  akik  halászaton  kívül  szőllő-  és  gyümölcs- 
termesztéssel foglalkoznak.  Újabban  hjressé  lett 
Ransonnet  nevű  barlangjáról,  amely  a  caprii  kék- 
barlanghoz hasonló.  Csak  a  tenger  felől  lehet  bele- 
jutni ;  bejárata :  2'5  m.  széles  és  1-5  m.  magas ; 
a  barlang  31  m.  hosszú,  15—17  m.  széles. 

Busi,  Giovanni,  olasz  festő,  1.  Gariani. 

Busir  (Abusér,  Bender-Busir),  Dél-Perzsia 
egyik  legjelentősebb  kikötő-városa  a  Perzsa-öböl- 
ben (29°  ó,  sz.,  51°  k.  h.),  a  K.-i  part  közelében 
elnyúló  keskeny  szigeten.  Éghajlata  egészségte- 
len, lázas.  Házai  részben  csak  egyszerű  nádfedelű 
kunyhók.  Utcái  szűkek.  Bazárjaiban  élénk  keres- 
kedés folyik.  Legfőbb  kiviteli  cikk  a  gyöngy,  a 
szőnyeg  és  az  ópium.  AzonkívtÜ  kivisz  datolyát, 
gyapjút  stb.  A  bevitelnek  kb.  fele  Nagy-Briteinniá- 
ból  (vászon  stb.),  tekintélyes  része  Indiából  (cu- 
kor, tea,  rizs,  indigó  stb.)  kerül.  A  vámhivatal 
angol  kézben  van.  Lakossága  (i909)  27,000  körül. 
1909  áprilisában  a  perzsiai  zavargások  idején 
Anglia  Oroszországgal  egyetértően  bevonult  B.-ba. 
(Az  orosz  csapatok  Tebrizt  szállották  meg  ugyan- 
ekkor.) A  sah  erre  sietett  megadni  az  alkotmányt 
a  forrongó  népnek.  L.  Perzsia. 

Busiris,  egy  görög  hajósmonda  hőse,  költött 
egyiptomi  Jcirály,  ki  az  országába  vetődő  idege- 
neket megöli,  míg  végre  Herakles  agyonüti.  A 


Busiris 


—     138     — 


Busnach 


mondát,  mely  eredetileg  Egyiptom  zárkózottsá- 
gának és  idegengyűlöletének  túlzó  illusztrálá- 
sára készült,  a  görög  epikusok  rószletvonások- 
kal  kiszínezték,  a  komédia-írók  a  nagyótü  He- 
rakles  központi  beállításával  burleszkké  változ- 
tatták, míg  egyes  rotorok  félig  tréfásan  nemes- 
lelkű  pappá  eszményítették  B.  alakját. 

Busiris,  városok,  1.  Buzirisz. 

Busk,  1.  város  Galíciában,  Kamionka  kerületi 
ka])itányságban,  a  Bug,  Solotwina  és  Peltew 
összefolyásánál,  (1910)  75Í0  lengyel  és  rutén  lak., 
mintegy  ,30  híddal,  melyek  a  hat  külvárossal  kö- 
tik össze,  régi  várfalak  maradványaival,  sörfőzö- 
vel  ós  élénk  ta-  meg  vászonkereskedéssel.  —  2.B., 
kis  mezőváros  Orosz-Lengyelországban,  a  kielcei 
kormányzóságban,  1673  lak. ;  közelében  látoga- 
tott kénesvizű  fürdő  van. 

Buskerud,  norvég  kerület,  területe  14,997  km^, 
(1910)  123,663  lak.,  magába  foglalja  a  Husum 
félszigetet  és  a  bájosságáról  híres  Ringerike 
dombvidéket ;  középpontja  a  termékeny  B.  ura- 
dalom. Főhelye  Drammen. 
.  Búskomorság  (meZawc/toZMi),  szomorú  hangu- 
lattal és  gondolatokkal  járó  elmebaj.  A  hangu- 
latban a  lelkifájdalom  uralkodik.  A  gondolkodást 
önvádlási,  bűnösségi  és  kicsinységi  téves  eszmék 
töltik  be.  A  betegek  gátoltak,  mozgásaik  lassúk, 
minden  behatás  fájdalmasan  érinti  őket,  belső 
nyugtalanság  gyötri,  gyakran  szívtájóki  szoron- 
gással járó  erős  félelem  (praecordiális  félelem) 
lepi  meg  őket,  amikor  is  futkosnak,  hangosan 
jajgatnak.  A  betegek  szemrehányásokkal,  vá- 
dakkal illetik  magukat,  ők  nagy  bűnösök,  elkár- 
hozottak,  gonoszak,  szerencsétlenek,  nem  érdem- 
lik mások  szeretetét.  Isten  kegyelmét,  nem  ér- 
demlik meg  az  ételt,  mások  miattuk  szenvednek, 
családjuk  miattuk  megy  tönkre.  Gyakori  az  élet- 
untság és  az  öngyilkosságra  való  hajlandóság. 
Emiatt  vonakodnak  enni.  Néha  családjukat  ki- 
pusztítják, hogy  a  reá  váró  szerencsétlenségtől 
megmentsék.  A  B.  többnyire  a  40—50  éves  kor- 
ban jelentkezik,  nőknél  talán  gyakrabban,  mint 
férfiaknál.  Oka  valamely  tartós  gond,  bánat,  be- 
tegség, kimerülés  lehet,  de  veleszületett  hajlan- 
dóság is.  A  baj  ismétlődhetik,  gyakran  pedig  a 
mániával  (1.  0.)  váltakozik.  A  B.-ban  szenvedő 
beteg  igen  gondos  felügyeletre  szorul  (öngyilkos- 
ság veszélye),  tehát  leghelyesebb  elmegyógyító 
intézetbe  elhelyezni,  ahol  a  betegek  pár  hónap 
alatt  meggyógyulnak. 

Busley,  Kari,  német  technikus,  szül.  1850  okt. 
7.  Neu-Strelitzben.  1875Ttől  kezdve  gépészmér- 
nök a  császári  német  hadtengerészetben,  majd 
tanár  a  kiéli  hadtengerészeti  akadémiában,  az- 
után a  Schichau  hajó-  és  gépépítő  gyár  képvi- 
selője és  1899  óta  a  német  hajóépítészeti  társa- 
ság üzletvezető  igazgatója.  Vezérlő  szerepet  ját- 
szik a  német  vitorlásversenyek  és  léghajózás 
terén  és  a  német  hajóhad  társaság  (Flottenverein) 
alapítása  és  vezetése  körül  is  nagy  érdemeket 
szerzett.  Termékeny  tengerészeti  szakíró. 

Busman  nyelv,  1.  Afrikai  nyelvek. 

Busmanok  (hollandi  nyelven  bosjemans,  azaz 
bozót-emberei),  Dél-Afrikának  egy  a  többi  benszü- 
löttektől  különös  testi  sajátságaikkal  különböző 
törzse,  mely  törzs  magát  szán-nak  nevezi.  Fő  és 


majdnem  egyedüli  fegy verők  az  íjj  és  a  nyíl, 
amelynek  hegyét  rendkívül  erős  méreggel 
vonják  be  és  vele  vadászat  alkalmával  vagy 
rablójárataiknál  igen  ügyesen  bánnak.  A  B, 
nomád  életmódjuk  mellett  a  szomszédok  birka- 
és  ökörcsordáit,  ahol  csak  lehet,  megdézsmálják, 
ezértüldözik  őket.  Tennetükigen  kicsiny  (1 -Mm.), 
tehát  oly  magasak,  mint  nálunk  a  15  éves  gyer- 
mekek, mindamellett  szívósak,  erősek.  Hosszú  és 
alacsony  fejűek  (dolicho-,platy-  v.  chamaecephali), 
orruk  annyira  belapult,  hogy  az  arcél  (profll)  vona- 
lában ki  nem  emelkedik  az  előretolt  állcsontok 
felett,  csontjaik  vaskosak,  durvák.  Medencéjűk 
sokkal  keskenyebb,  mint  más  emberfajtáké  és 
a  nők  medencéje  is  alig  szélesebb,  mint  a  férfiaké, 
ami  az  állati  típusra  emlékeztet.  Bőrűk  ráncos, 
szattyánszerü ;  sötét  hamuszínű,  gyapjas  hajuk 
gömbölyű  csomókká  tapad,  ezt  egy-egy  fürtbe 
egyesítik,  s  beléje  keselyűtollakat  erősítenek. 
Fülük  és  orruk  cimpáját  átfúrják  és  beléjük 
csontpálcikákat  dugdosnak,  a  homlok  és  derék 
körül  szíjat  kötnek,  a  testüket  zsírral  mázolják 
be.  Meztelenül  járnak  és  csak  a  hátukat  takarják 
be  valami  állati  bőrrel.  Igen  ügyes  a  kezük  fo- 
gása s  a  rajzolásra  nagy  kedvet  ós  ügyességet 
mutatnak.  A  budapesti  embertani  múzeumban  egy 
igen  ügyes  vadászati  jelenet  rajza  van,  amelyet 
a  Pokfóld  woodhousei  kerületében  a  B.  egy  szikla- 
odu  falára  vörös,  fehér  és  fekete  színnel  festettek, 
s  amelyet  Alsberg  casseli  orvos  másolt  le.  A  B. 
sziklaodukban,  kiásott  hangyabolyokban  húzód- 
nak meg,  vagy  gyékényből  és  rozséból  méhkas- 
alakú kis  kunyhót  építenek  maguknak.  Mond- 
ják, hogy  egy  felső  lényt  (kágán  vagy  kaang)  is- 
mernek. Van  nekik  mondájuk  az  ős  emberekről 
is.  A  B.-nak  még  legtöbb  fajtabeli  hasonlatossá- 
guk van  a  hottentottákkal,  akikkel  még  a  nyel- 
vük is  rokon,  minthogy  mindkettőjük  nyelvében 
előfordulnak  az  ú.  n.  csettentő  hangok  (Schnalz- 
laute),  amelyeket  európai  ember  kiejteni  képte- 
len. A  B.  története  ismeretlen.  Mikor  a  Fokföld 
gyarmatosítása  megindult,  az  első  telepesek 
Ksonqua))  néven  ismerték  e  vad  fajt  és  véres 
harcok  után  űzték  el  az  őserdőkbe  a  becsuánok 
felé.  Azóta  szakadatlanul  tart  az  irtó  harc,  amely 
a  már  is  nagyon  megritkult  B.  teljes  kipusztulá- 
sára vezet.  Busman  nő  és  férfl  képét  1.  Afrika 
cikknél  az  Afrikai  népfajok  képmellékleten.  V.  ö. 
Zeitschr.  für  Ethnologie  1905.  foly.  és  a  Glóbus 
83—84.  köt. ;  Moszeik  0.,  Die  Malereien  der  Busch- 
mánner  (Berlin  1910). 

Busmanok  földje,  1440  m.  magas  fensík  az 
angol-afrikai  Fokföldön.  Magába  foglalja  Kis- 
Namaföld  ÉK.-i  és  Calvinia  meg  Carnarvon  ke- 
rület É.-i  részét.  A  fensíkot  a  Hartebeest  folyó 
szeli  át,  de  mégis  majdnem  egészen  víz  híjával 
van  8  csak  bőséges  eső  után  borítja  növényzet, 
amikor  a  nomád  életet  élő  búrok,  korrannák,  na- 
mák  és  busmanok  járják  végig  barmaikkal. 

Busnach  (ejtsd:  bUsznak),  WilUam  Bertrand, 
francia  színműíró,  szül.  1832.,  megh.  Parisban 
1907.  Több  operette-szövegkönyvet  írt  s  mint 
Zola  társszerzője  ennek  Nana,  L'assomoir,  Ger- 
minal  és  Pot-Bouille  c.  regényeit  a  színpadra 
vitte.  Hátrahagyott  műve  a  La  béte  humaine 
drámai  átdolgozása. 


í 


i 

BusnovI 


-     139 


Busse-Palma 


Busnovi,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban, 
(lyoo)  200  horvát-szerb  lak. ;  a.  p.  Vilié  selo,  u.  t. 
Pozsega. 

Busócz,  kisk.  Szepes  vm.  késmárki  j.-bau, 
(1910)  438  német  és  tót  lak.,  vasúti  állomás,  posta- 
és  táviróhivatal.  Damaszt-  ós  vászongyára  a 
késmárki  Wein-féle  gyár  fiókja. 

Busóit,  Georg,  német  történetíró,  szül.  Keppur- 
renben  (Insterburg  mellett)  1850  nov.  13.  Miután 
Olaszországot  és  Görögországot  beutazta,  1878. 
a  königsbergi  egyetemen  mint  az  ó-kor  történelmé- 
nek magántanára  habilitálta  magát.  1879-ben 
a  kiéli  egyetem  hívta  meg  rendkívüli  tanárnak, 
1881.  ugyanott  rendes  tanár  lett,  1897.  óta  pedig 
a  göttingeni  egyetemen  tanít.  Munkái :  Der  zweite 
athenische  Bund  (Leipzig  1875) ;  Die  Lakedaimo- 
nier  u.  ihre  Bundesgenossen  (u.  o.  1878,  1  köt.) ; 
Porschungen  zur  griechischen  Geschichte  (Breslau 
1880,  I.  köt.),  már  ebben  is  Curtius-nak  számos 
nézetét  halomra  döntó,  még  inkább  fő  munkájá- 
ban :  Griechischo  Geschichte  bis  zur  Schlacht  bei 
Chaironeia  (Gotha  1885—97,  3  köt.) ;  az  1.  és  2. 
köt.  2.  kiad,  1893—95) ;  Die  griechischen  Staats- 
ond  Rechtsaltertümer  (München,  2.  kiad.  1892). 

Bnsoni,  Ferruccio,  olasz  zeneköltő  és  zongora- 
művész, szül.  EmpoUban  1866  ápr.  1.  Lángelméje 
korán  ébredt ;  szülői  oktatták,  majd  Grácban  a 
W.  A.  Remy  név  alatt  élő  Meyer;  1881.  már  ok- 
levelet kapott  a  bolognai  akadémiától.  Nagy  si- 
kerrel hangversenyzett  Németországban;  1888. 
a  helsingforsi,  1890.  a  moszkvai  konzervatórium 
tanára  lett.  Zongorajátékában  a  technika  csodá- 
latos ;  mint  zeneszerző,  híres  rögtönző  ;  írt  zenét 
Schiller  Turandotjához,  zenekari  suite-eket,  vo- 
nós négyeseket,  zongorára  változatokat,  fugákat, 
gj^akorlatokat  stb.  Könyve:  Bntwurf  einerneuen 
Aesthetik  d.  Tonkunst  (1907).  A  bécsi  konzerva- 
tóriumon Sauer  Emil  utóda  volt  1907— 08-ig,  mint 
a  zongora-mesteriskola  vezetője. 

Busón  Jósa  (1716—1783).  Japán  festő  és  költő. 
Előbb  Jedoban,  később  Kyotoban  működött.  A 
«Haiku»  költészet  művelője  volt.  Mint  festő  B.  a 
«Bun-jin-gwa»  név  alatt  ismert  iskolához  tarto- 
zott, mely  főleg  a  régi  kinai  tájfestés  «déli  is- 
kolának)) nevezett  irányát  követte. 

Buss,  község,  1.  Bous. 

Bnss,  1 .  Ernst,  német  prot.  teológus,  szül.  Svájc- 
ban, Tennikenben  1843  febr.  15.  1880  óta  glarusi 
lelkész.  Szerzője  a  Die  christliche  Mission,  ihre 
prinzipielle  Berechtigung  und  praktische  Durch- 
führung  (Leiden  1876)  című,  a  hágai  társaság 
által  megkoszorúzott  műnek.  Az  ebben  lerakott 
elvek  keresztülvitelére  1884  jún.  4.  és  5.  Weimar- 
ban  tartott  gyűlésen  megalakult  az  általános 
evang.-prot.  misszió-egyesület,  melynek  1893-ig 
B.  állott  az  élén,  B.  különben,  mint  alapos  alp- 
ismerö,  e  téren  is  több  irat  által  tette  nevét 
ismertté. 

2.  B.,  Franz  Josef,  a  badeni  klerikális  párt 
egyik  vezére,  szül,  Harmersbachban  1803  márc. 
23.,  megh.  Freiburgban  1878  febr.  1,  1833  óta 
Preiburgban  mint  tanár  működött.  A  frankfurti 
parlamentben  (1848)  a  nagynémet  katolikus  irány- 
nak egyik  legbuzgóbb  harcosa  volt.  1873  óta 
vezére  volt  a  klerikális  pártnak  a  badeni  kép- 
viselökamarában,  1874  óta  pedig  a  centrumpárt 


tagja  a  birodalmi  gyűlésen.  Művei :  Die  Gesell- 
schaft  Jesu  (Mainz  1853,  2  köt,) ;  Der  heUige 
Thomas,  Erzbischof  von  Canterbury  (1856) ;  öster- 
reichs  Umbau  in  Kirche  und  Staat  (Wien  1863, 
I.  köt,);  Urkmidliche  Geschichte  des  National- 
und  Territorial-Kirchentums  in  der  katholischen 
Kirche  Deutschlands  (Schafíhausen  1851);  Ge- 
schichte u.  System  der  Staatswissenschaft  (Karls- 
ruhe  1839,  3  kötet).  Hagyatékából  jelent  meg: 
Winfried-Bonifacius  (Graz  1888). 

Bussa,  kisk.  Nógrád  vm.szécsényi  j.-ban,  (iwo) 
793  magyar  lak. ;  postaügynökség,  u.  p.  Nógrád- 
szakái, u.  t.  Rárosmulyad-Nógrádszakál. 

Bussaco  (ejtsd:  busszako), 557  méter  magas  hegy 
Portugáliában,  Coimbrától  26  km.-re.  Ismeretes 
azon  csatáról,  amelyben  1810.  Wellington  Maa- 
séna  francia  seregét  legyőzte.  Tetején  1268.  ala- 
pított egykori  kolostor,  körülötte  pompás  erdő 
van,  amelyet  Lissabon  lakói  gyakran  felkeresnek. 
A  hegy  ENy.-i  lábánál  fekszik  Luzo  fürdőhely 
27"  meleg  forrásaival. 

Bussahir  a.  m.  Basar  (1.  o.), 

Bussang  (ejtsd:  bUsszaag),  festői  fekvésű  község 
Vosges  francia  dópartementban,  a  Mosel  forrás- 
vidékén, 625  m,  magasan,  (i9oi)  1216  lak. ;  híres 
vastartalmú  szénsavas  ásványvizéről,  amelyet 
évenkint  több  mint  egy  millió  palackban  küldenek 
szét  és  különösen  gyomorbajok  ellen  használnak ; 
van  solyemfonó,  szövőgyára,  több  fürészmalma. 

Busse,  Kari,  német  költő  és  író,  szül.  aposeni 
Lindenstadt-ban  1872  nov.  12.  A  berlini  egye- 
temen irodalomtörténetet,  történetet  és  bölcsele- 
tet hallgatott  és  1897.  a  rostocki  egyetemen 
doktori  diplomát  nyert.  Berlinben  él.  Versei: 
Gedichte  (1892,  5.  kiad.  1902);  Neue  Gediehte 
(1895,  2.  kiad.  1901) ;  Vagabundén  (1901);  Heilige 
Not  (1910).  Elbeszélései:  Ich  weiss  es  nicht 
(1892) ;  In  junger  Sonne  (1892) ;  Stille  Geschichten 
(1893);  Tráume  (1895);  lm  polnischen  Wind 
(1906).  Regényei :  Jugendstürme  (1896) ;  Höhen- 
frost  (1897) ;  Die  hássliche  Witka  (1897) ;  Die 
Schüler  v.  Polajevo  (elb.,  1900);  Annette  von 
Droste-Hülshoff  (1903,  2.  kiad.  1910).  Egyéb 
művei :  Geschichte  der  deutschen  Dichtung  im 
XIX.  Jahrlmndert  (1901)  és  Geschichte  der  Welt- 
literatur  (I.,  1909).  Kiadott  egy  irodalomtörténeti 
bevezetéssel  ellátott  jeles  antológiát  Neuere 
deutsche  Lyrik  címmel  (1895)  ós  Neue  deutsche 
Lyriker  (I.— IV.,  1902-09). 

Bussen,  elszigetelten  álló  757  m.  magas  hegy 
Württembergben,  a  dunai  kerületben,  tetejéről 
jól  látni  a  Boden-tavat  és  a  svájci  Alpokat.  A 
rómaiaknak  volt  itt  erődjük,  amelynek  romjain 
később  két  vár  épült ;  724.  a  Berchtold  grófok 
törzsfészke  volt.  Habsburgi  Rudolf  birtokába  ké- 
ri tette,de  1806.Württemberghez  csatolták.Sohwa- 
benbergnek  is  hívják. 

Busse-Palma,  Georg,  német  költő,  Biisse 
Kari  (1.  0.)  testvére,  szül.  1876  jún.  10.  Lindeu- 
8tadtban(Po8en);  egyetemi  filozófiai  tanulmányai 
befejezte  óta  mint  író  Berlinben  él.  Költe- 
ményei :  Lieder  eines  Zigeuners  (1899,  2.  kiad. 
1908);  Zwei  Bücher  Liebe  (1903);  Dio  singende 
Sünde  (1904)  és  Brückenlieder  (1906)  többó- 
kevésbbó  ehansonszerű  Brettl-dalok  köréhez 
tartoznak.  Novellái:  Mord   (1902);  Abendf altér 


Bussola 


140 


Buszuluk 


(1902);  Das  grosse  Glück  (1905);  Des  Satans 
Karten  (1906)  stb. 

Bussola,  1.  Iránytű  és  Tájoló. 

Bussone,  Francesco,  1.  Carmagnola. 

Bussy-Rabutin,  1 .  Roger,  gróf,  francia  tábornok 
és  Író,  szül.  Bpiryben  1618  ápr.  13.,  megh.  Autun- 
ban  1693  ápr.  9.  Hamarosan  magas  rangra  jutott 
a  hadseregben,  de  Turenne  marsallal  összeveszvén, 
ki  kellett  lépnie  a  szolgálatból ;  az  udvarnál  pedig 
gúnyolódó  versei  miatt,  melyekben  többi  között 
XIV.  Lajosnak  La  Valliére-rel  folytatott  szerelmi 
viszonyát  is  bolygatta,  kegyvesztes  lett  (1665)  és 
egy  évi  fogsággal  bűnhődött.  A  maró  gúnnyal, 
frivolan  írt  munkát  (Histoireamoureuse  d.  Gaules, 
Lüttich  1666),  újabban  kiadta  Sainte-Beuve  1868, 
2.  köt.  Azután  birtokaira  számkivetették  és  csak 
16  év  múlva  jelenhetett  meg  ismét  Versail- 
lesban.  Élete  alkonyán  emlékiratokat  is  írt :  Mé- 
moires  (2  köt.  1696),  új  kiad.  Lalanne-tó\  (1857, 
2  köt.),  aki  B.  levelezését  (Lettres)  is  újra  kiadta 
(5  köt.  1858—59).  Utóbbiakat  rokonához.  Madame 
de  Sévigné-liBz  intézte. 

2.  B.,  császári  tábornok,  1.  Babutin. 

Busszang,  város  a  középső  Szudánban,  Badji- 
bótól  ÉK.-re  140  km.-nyi  távolságban,  a  Niger 
jotbpartján.  B.  az  ugyanily  nevű  kis  ország  fő- 
városa és  e  vidék  jelentékeny  kereskedelmi  helye. 
Európaiak  gyakran  keresik  föl,  10— 12,000  lakosa 
van.  AB.-i  vízesések,  melyek  a  várostól  40  km.-nyi 
távolságban  Badjibóig  terjednek,  a  Nigeren  Tim- 
buktu  és  a  tenger  között  a  hajózás  legnagyobb 
akadályai. 

Busszi  (növ.),  1.  Cola. 

Busszola,  1.  Iránytű  és  Tájoló. 

Busszu  (növ.),  1.  Manicaria- 

Bustamante,  Anastasio,  a  mexikói  köztársa- 
ság elnöke,  szül.  1780  júl.  27.,  megh.  Queretaró- 
ban  1853  febr.  6.  Iturbide  elnöksége  alatt  tábor- 
nokká emelkedett,  annak  halála  után  a  födera- 
listák  élére  állott  és  felkelt  Guerrero  elnök  el- 
len (1829),  kit  lemondásra  szorított.  1830  jan.  1. 
pedig  őt  választották  meg  elnöknek,  de  1832. 
Santa  Anna  megbuktatta ;  1837 — 39-ig  újra  el- 
nök volt,  de  ekkor  is  menekülni  volt  kénytelen. 

Bustamit  (ásv.),  mészdüs,  sugaras  rostos  válto- 
zata a  rodonitnak. 

Buste  (franc,  ejtsd :  bttszt),  1.  Mellszobor. 

Bústelek,  kisk.  Pozsony  vm.  somorjai  j.-ban, 
(1910)  52  magyar  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Nagymagyar. 

Bnsti,  Agostino,  másképen  ll  Bambája,  il 
Bustino  V.  Agostino  da  Milano,  olasz  szobrász, 
szül.  1470.  Milánó  vidékén,  megh.  1550  körül.  A 
XVL  sz.-i  milanói  iskola  legnevezetesebb  szob- 
rásza. Eleinte  a  korai  renaissance  tiszta  stíljében 
dolgozott,  később  modorossá  vált.  Fő  műve  Gas- 
ton  de  Poixnak  I.  Ferenc  francia  király  megren- 
delésére 1515— 22-ig  készült  síremléke,  melynek 
részei  ma  különböző  muzeumokban  vannak  szét- 
szórva ;  a  fiatalon  elesett  hős  alakját  ábrázoló 
legszebb  részt  a  milanói  Brera  régészeti  gyűjte- 
ményében őrzik.  Kiváló  műve  még  a  Marino  Ca- 
racciolo  (megh.  1528)  síremléke  és  Mária  bemu- 
tatását ábrázoló  dombormű,  mindkettő  a  milanói 
székesegyházban. 

Busto  Arsizio  (ejtsd:  baszto  arzició),  község  Mi- 
lano olasz  tartományban,  az  Olona  jobbpartján. 


vasút  mellett,  (löoi)  12,000,  mint  politikai  község 
19,673  lak. ;  technikai  iskolával,  szőllőtennelés- 
sel,  gyapotszövéssel.  Santa  Maria  templomában 
szép  oltárkép  van  Ferrari  Gaudenziótól. 

Bustuarii  (lat.),  1.  Gladiátorok. 

Bustyaháza,  kisk.  Máramarosvm,  técsői  j.-ban, 
(1910)  2053  rutén,  német  és  magyar  lak. ;  hitel- 
szövetkezet, vasúti  állomás,  posta-  és  táviróhi- 
vatal. 

Bnstyálóháló,  1.  Halászat. 

Bús  Vitéz,  Matkovich  Pál  (1.  o.)  írói  álneve. 

Buszáda  (Bu-Saadah),  város  és  erőd  Algériá- 
ban, Alger  départementban,  a  Vádi  B.  mellett, 
dombon,  amflteátráhsan  épült,  van  szép  forrása, 
sok  datolyapálmafája,  (1901)  5364  lak.,  köztük  4707 
benszülött. 

Buszán,  a  Volga  egyik  delta-ága,  mely  kb.  44 
km. -re  Asztrakán  fölött  szakad  ki  a  folyóból; 
150  km.  hosszú  és  csak  60 — 75  m.  széles ;  nyáron 
gyakran  egészen  kiszárad,  de  tavasszal  messze 
kiárad.  Medrében  igen  sok  romot,  fegyvert  és 
szerszámot  találnak,  amelyek  az  egykor  itt  ta- 
nyázó tatároktól  származnak. 

Buszául  V.  buzáni,  a  Bug  mentén  lakott  régi 
szláv  nép,  utóbb :  velinjani  v.  volinyi  (Volin  vá- 
rostól Lemberg  és  Vladimír  közt)  néven  szere- 
peltek, míg  végleg  beolvadtak  az  oroszokba. 

Buszlajev,  Fedor,  orosz  nyelvész  és  folklo- 
rista, szül.  Kerenszkben  1818  ápr.  25.,  megh. 
Moszkva  mellett,  Lyublinban  1897  aug.  12.  Egye- 
temi tanulmányait  Moszkvában  végezte,  ahol 
előbb  gimnáziumi  tanár  volt,  időközben  2  évet 
töltött  Sztroganov  gróf  családjával  külföldön,  s 
1847.  az  orosz  nyelv  tanszékét  foglalta  el  a 
moszkvai  egyetemen.  Első  nagyobb  munkája 
többször  kiadott  orosz  nyelvtana :  Opyt  istori- 
ceskoj  grammatiki  russkago  jazyka  (Moszkva 
1858),  a  2-ik  1861.  megjelent  kiadástól  kezdve 
Istoriceskaja  grammatika  russkago  jazyka  c.  a. 
(5.  kiad.  1881) ;  ehhez  1861.  terjedelmes,  és  a 
maga  idejében  igen  becses  egyházi  szláv  és  orosz 
kresztomatiát  adott  ki :  Istoriceskaja  christoma- 
tija  cerkovno-slavjanskago  i  drevne -russkago 
jazyka.  A  régi  orosz  irodalomról,  az  orosz  nép- 
költészetről és  művészetről  írt  sok  tanulmányát 
összegyűjtötte  két  hatalmas  kötetben  :  Istorices- 
kije  ocerki  russkoj  narodnoj  slovesnosti  i  iskus- 
stva  (Moszkva  1861,  a  későbbieket  1887) ;  Narod- 
naja  poezija.  Istoriceskije  ocerki.  1884-ben  jelent 
meg  Moszkvában  gyönyörű  orosz  apokalipszise : 
Ruszkij  licevoj  apokalipsis.  1890—2.  írt  vissza- 
emlékezései (Moji  vospominanija.  Akad.  Th.  I. 
Buslajeva)  külön  kiadásban  1897.  jelentek  meg 
Moszkvában.  c??^        '•% 

Busztrofédon(gör.,  ökör  fordulósán,  barázda- 
szerüleg),  a  régi  görögök  és  itáliaiak  írásmódja, 
mely  niint  a  szántó  ökör  vonta  barázda,  egyszer 
jobbra,  aztán  visszakanyarodva  balra  haladt  (pl. 
Solon  törvényei,  gortyni  fölirat).  Ez  már  átme- 
net volt  a  mostani  írásmódhoz,  mert  a  keleti  né- 
pek, mint  a  föníciaiak,  zsidók,  csak  jobbról  balra 
írtak. 

Buszuluk,  kerületi  székhely  Szamara  orosz 
kormányzóságban,  a  B.  és  Szamara  összefolyá- 
sánál, az  orenburgi  vasút  mellett,  (i9oo)  14,471 
lak. ;  akik  többnyire  kozákok  és  tatárok ;  faggyú- 


Buszurman 


—     141 


Butea 


olvasztókkal,  bőrcserzéssel  és  népes  vásárokkal. 
Nagy  állami  erdőség  (65,000  ha.)  középpontja. 

Btisznrman,  1.  Baszurman. 

But,  Buti,  magyarosan  Both,  az  Árpád-korban 
divatozó  s  nyilván  szláv  eredetű  személynév. 
Bonflnius  Hmiyadi  János  apját  Is  Butinak  nevezi 
(s  innen  Arany  J.  egyik  balladájában  Bot  bajnok), 
oklevelek  szerint  azonban  Vojk  volt  a  neve ;  B. 
talán  a  Hunyadiak  eredeti  nemzetségneve. 

Butacsira  (butaság-csira),  törvényszéki  állat- 
orvostani szempontból  az  agyvelő  idült,  láztalan, 
gyógyíthatatlan  betegsége.  Lovakon  a  betegség 
tünetei  a  következők :  az  állásban  az  állatok  ke- 
véssé V.  éppen  nem  figyelnek  a  környezetre,  lehor- 
gasztott  V.  a  jászolra  támasztott  fejjel,  v.  pedig 
homlokukkal  a  falnak  támaszkodva,  sokszor  egé- 
szen rendellenesen  elhelyezett  lábakkal  állnak; 
vezettetéskor  ügyetlenül  és  nem  szívesen  mozog- 
nak, hátráltatásuk  pedig,  főleg  felemelt  fejjel, 
nehezen  vagy  éppen  nem  sikerül ;  lábaik  a  leg- 
különbözőbb állásokba  helyezhetők  és  az  álla- 
tok ezeket  sokáig,  némelykor  az  egyensúly  ve- 
szélyeztetéséig megtartják;  evés  közben,  a  ta- 
karmányt gyakran  a  szájukban  felejtve,  szünete- 
ket tartanak;  iváskor  orrukat  mélyen  a  vízbe 
dugják  és  csak  az  orrnyilasok  elzárása  folytán  be- 
álló levegőhiány  miatt  kapják  fel  a  fejüket.  E 
főtünetek  mellett  az  animális  élet  nyilvánulásai 
is  renyhék  (ritka,  lassú  pulzus,  gyér  bélmozgás 
és  ürítés  stb.),  némelykor  pedig  hozzájok  kényszer- 
mozgások is  társulnak,  főleg  jártatás  és  munka 
közben.  A  betegségre  főleg  a  nehezebb,  keskeny 
fejű,  kevésbbé  nemes  fajtájú  lovak  s  közülök  főleg 
a  heréltek  az  5—8  éves  korban  hajlamosak;  a 
betegség  legtöbb  helyütt  a  szavatossági  főliibák 
közé  tai-tozik  (1.  Szavatosság). 

Butades,  szikioni  görög  fazekas  a  Ki*,  e.  VII. 
sz.-ban.  Ó  találta  fel  állítólag  Korintusban  az 
agyagszobrászatot,  amit  a  hagyomány  a  követ- 
kező kedves  elbeszéléssel  indokol :  B.  leánya  tá- 
vozó kedvese  árnyékának  körvonalait  megvonta 
a  falon.  Atyja  azután  a  körvonalat  agyaggal  ki- 
töltötte 8  így  keletkezett  az  első  domború  mű, 
mely  állítólag  fennmaradt  Korintusban  a  Nym- 
phaionban,  míg  csak  Mummius  a  várost  el  nem 
pusztította. 

Bután,  butilhidrogén,  quartán ;  C4HÍ0.  Telí- 
tett alifás  szénhidrogén ;  a  metán,  vagy  paraffin- 
sorozat  negyedik  tagja.  Két  izomeriája  lehetsé- 
ges és  ismeretes : 

-CH„ 


CHj — CHj — CHj  —  CH3 


CH8-CH< 


CH, 


normális  bután.  izobntán. 

A  normális  B.  (dietil,  metilpropil)  a  nyei*s  pet- 
róleumban előfordul  és  előállítható  etiljodidból, 
ha  erre  cink  vagy  nátrium  hat.  Közönséges  hö- 
mérséken  gáz  alakú,  de  O^  alá  hűtve  színtelen, 
igen  mozgékony  folyadékká  sűrűsödik  meg,  mely 
-j-l^-on  forr.  Az  izobvián  (metilizopropil,  trime- 
tilmetán,  metilpropan)  a  tercier  butiljodidból 
(CHg)3CJ)  cink  és  sósav  behatására  készülhet. 
Színtelen  gáz,  amely  — 17"-on  folyadékká  sűrű- 
södik. 

Butanol  1 .  normálbutilalkohol,  B.  2.  szekun- 
dér butilalkohol. 

Butanolsav  a.  m.  almasav  (1.  0.). 


Bat&nsav,  1.  Vajsav. 

Buta  Palena,  folyó  Chiloe  chilei  tartomány- 
ban, az  Andokban  ered  és  a  corcovadói  öbölbe 
ömlik.  Termékeny  partjain  újabb  időben  föld- 
mívesgyarmatok keletkeztek. 

Butaság,  pszichológiai  értelemben  az  elme 
tompultsága,  érzéketlensége,  elfogultsága  minden 
iránt,  ami  az  egyén  közvetetten  szüteógletein, 
szokott  körén  kívül  esik.  Ezt  az  érzéketlenséget 
fejezi  ki  a  közmondás :  buta,  mint  a  kő.  Ezt  ért- 
jük a  paraszt-B.  alatt  is.  Ily  értelemben  tehát  nem 
a  nevelés,  tudás  hiányát  jelenti,  hanem  a  gondol- 
kodás, ítélés  tehetségének  csekély  intenzitását,  az 
illető  folyamatok  lassúságát,  lomhaságát,  tehetet- 
lenségét. A  tudatlan  ember  nem  buta,  csak  tudat- 
lan ;  igaz,  hogy  ha  az  ész  ki  nem  műveltetik,  ak- 
kor könnyen  eUomhul,  elbutul,  elveszti  rugékony- 
ságát.  A  B.  fogalma  rokon  a  szellemi  restség  fo- 
galmával is.  A  magyar  gyakran  együtt  használja 
e  két  szót :  buta  és  rest.  L.  még  Bárgyúság.  Or- 
vosi értelemben  1.  Gyöngeelméjüség. 

Bute  (ejtsd:  bjut),  sziget  a  Clyde-öböl  É.-i  végé- 
ben Skóciában ;  Argyle  grófságtól  Kyles  of  Bute 
nevű  keskeny  csatorna  választja  el,  területe  122 
km^,  (1910)  18,186  lak.,  akik  közül  még  mintegy 
800-an  beszélik  a  kelta  nyelvet,  de  néhány  kivé- 
telével angolul  is  tudnak.  Földmívesek  ós  halá- 
szok. A  sziget  felülete  meglehetősen  egyenletes ;  a 
Kames  Hillben  (26-3  m.)  éri  el  legnagyobb  magas- 
ságát. Éghajlata  nagyon  egyenletes,  amiért  sokan 
keresik  föl  mint  klimatikus  gyógyhelyet.  Főhelye 
Rothesay.  A  B.  grófság  (Buteshire),  melynek 
ugyanez  a  főhelye,  B.  mellett  még  Arran  és  Cum- 
brae  szigeteket  foglalja  magában,  583  km»,  (1901) 
18,786  lak.,  akik  közül  még  8482  beszéli  a  kelta 
nyelvet. 

Bute  (ejtsd :  bjut),  John  Stuart,  gróf,  angol  állam- 
férfiú, ősi  skót  család  ivadéka,  szül.  1713  máj. 
26.,megh.  1792  márc.  10.  Nevelője  volt  a  későbbi 
111.  György  királynak,  aki  öt  utóbb  (1760)  a  titkos 
tanács  tagjává,  majd  államtitkárrá  és  (1761)  mi- 
niszterelnökké nevezte  ki.  Mint  ilyen  Anglia 
szövetségesének,  N.  Frigyesnek  ellenére  megkö- 
tötte Franciaországgal  a  fontainebleaui  békét 
1762.  Új  adók  kivetése  és  a  bélyegilleték  be- 
hozatala által  (mi  az  északamerikai  gyarmatok- 
kal való  viszályra  vezetett)  rendkívül  népszerűt- 
lenné lett.  1763-ban  le  kellett  mondania.  A  ki- 
rályné számára  díszmunkát  írt  az  angol  flóráról : 
Botanical  tables  címmel,  9  nagy  fényűzéssel  kiál- 
lított kötetben,  melyből  csak  12  példányt  nyoma- 
tott. V.  ö.  Buville,  Will.  Pitt  und  Gráf  B.  (Berlin 
189B). 

Butea  Roxb.  (növ.),  a  Papilionatae  (Pillangós- 
virágúak) család  génusza,  melynek  3—5  faja 
Kelet-  és  Hátsó-Indiában  honos.  Igen  szép  fák, 
hármas  levelekkel,  sárgás-  vagy  sötétvörös  virá- 
gokból álló  fürtökkel  v.  bugákkal.  Hüvelyük 
hosszúkás,  összenyomott,  egymagvú.  Hazájukban 
dhak-  v.  palasa-ta  a  nevük.  Kérgük  rubinpiros 
nedvet  tartalmaz,  mely  a  forró  évszakban  bő- 
ségesen szivárog  elő  a  megvágás  helyén.  A  leve- 
gőn ez  a  nedv  megkeményedik  s  összehúzó  hatású 
mézgája  butea-,  palása  vagy  bengáliai  kinő  név 
alatt  ismeretes  a  kereskedelemben.  A  törzs  meg 
a  gyökerek  kérge  durva,  fonó  rostot  is  szolgáltat, 


Buteanu 


—     U2     — 


Butirellit 


ezenkívül  a  gyökerekből  vörös,  a  levelekből  pedig 
sárga  festőanyagot  is  nyernek.Pajai:  B.  mono- 
sperma  (Lam.)  Taub.,  B.  frondosa  Roxb.  (1.  az 
ábrát),  B.  superba  Roxb. 

Buteanu,  prefekt,  az  1848-iki  oláh  nemzetiségi 
mozgalmak  egyik  hirhedt  vezére.  1848  okt.  25. 
Tehénfalván  (Váka)  a  Brády-család  valamennyi 
tagját  lemészároltatta.  Vérengzéseinek  Csutak 
Kálmán  honvédőmagy  1849  ápr.  2.  vetett  véget, 
midőn  Körösbányán  B.  elsáncolt  táborát  szét- 
szórta. Utóbb  tagja  lett  annak  a  bizottságnak 
(Jancu,  Dobra,  Vladutiu,  Boér  stb.),  mely  Kossuth 
felszólítására  kereste  a  magyar  kormánnyal  való 
kiegyezést.  Hatvani  Imre  őrnagy  indokolatlan 
támadása  (máj.  6.),  majd  seregének  felkoncolása 
miatt  az  oláh-magyar  béke  meghiúsult,  mire 
Hatvani,  a  zarándi  hadosztály  tönkretevője  azzal 
állt  bosszút,  hogy  B.-t  máj.  23.  Jószáshelyen 
kivégeztette. 

Butellakő  (Bouteillenstein),  Csehországban  a 
Moldova  mentén,  úgyszintén  Morvaországban  ho- 
mokban találnak  a  palackok  zöld  színével  meg- 
egyező színű,  átlátszó  üvegszerű  anyagot ;  a  bou- 


Butea  frondosa  virágzó  ága  és  hüvelye. 

teillenstein-t  v.  moldawit-ot.  Aligha  természeti 
produktum,  valószínűleg  mesterséges  üveg.  Ez 
azonban  nem  lévén  biztossággal  megállapítva, 
sokan  a  vulkáni  üvegekhez,  obszidiánokhoz  szá- 
mítják. Suess  P.  szerint  kozmikus  eredetűek. 

Buteo  (állat),  1.  Ölyv. 

Butera,  város  Caltanissetta  szicíliai  olasz  tarto- 
mányban, a  Manfria  melletti  hegyen,  (1901)  6934 
lak. ;  normann  eredetű  várkastéllyal,  szénbányá- 
val, gabona-  és  selyemkereskedéssel. 

Butes,  az  attikai  mondában  heros-öse  az  Eteo- 
butadai  nemzetségnek,  melynek  tagjai  az  Brech- 
theionban  örökös  papi  tisztet  viseltek  (a  férfiak 
Poseidon  Breehthonios,  a  nők  Athena  Polías  szol- 
gálatában). 

Buteshire,  1.  Bute. 

BnthkdiY-család,  1.  Guthkeled-nemzetség. 

Buthroton,  1.  Butrinto. 

Butlins  («iat),  a  skorpiók  rendjébe  tartozó 
nem,  melynek  B.  occitanus  Amour  (mezei  skor- 
pió) nevű  faja  Olasz-,  Görög-  és  Spanyolorszá- 


got, valamint  a  Földközi-tenger  partjain  elterülő 
többi  országokat  lakja.  L.  Skorpió- 

Buticularius  (középkori  &^(í^cMZa,  a.m.üveg), 
a  volt  német  birodalom  főpohárnoka. 

Butil  (hutyl),  C4H9,  egyvegyértékű  alkil  gyök. 
Négy  izomer  alakja  lehetséges. 

Butilaldehid,  1.  Butiraldehid. 

Butilalkoholok,  C4H9OH.  Négy  izomer  butilal- 
kohol  lehetséges  és  ismeretes.  Két  elsőrendű,  egy 
másodrendű  ós  egy  harmadrendű. 

CH3.CH,.CH„.CH,0H  ^^8>CH.CH,.0H 

normális  butilalkohol.  izobntilalkohol. 

g|f5>CH.0H  (CH3)3.C.0H 

szekundér  butilalkohol.  tercier  butilalkohol. 

Normális  butilalkohol  (propylcarUnol)  s^  nor- 
mál butilaldehid  redukciójakor  képződik.  Érdekes, 
hogy  a  glicerin  schizomyceták  okozta  erjedése- 
kor is  keletkezik.  Kellemes  szagú  folyadék,  fs. 
(20»-on)  0-810,  fp.  nö-So.IzobutilalkoholCisopro- 
pylcarUnol)  vagy  erjedési  butilalkohol  a  pálinka- 
olaj elegyrésze.  Kellemetlen  szagú  színtelen  fo- 
lyadék ;  fs.  (200-on)  0-806,  fp.  lO?".  Butilalkohol 
elnevezésen  ezt  az  alkoholt  értik.  Szekundér  butil- 
alkohol (methylaethylcarbinol),  metilaethylketou' 
ból,  azt  fémnátriummal  redukálva,  állítható  elő. 
Átható  szagú  folyadék,  fs.  (O^-on)  0-827,  fp.  100«. 
Terciérbutilalkohol  (trimethylcarbinol).  A  cink- 
metilnek  acetilkloridra  való  hatásakor  képződik. 
Rombos  prizmákban  kristályosodik,  melyek  25  "-on 
megolvadnak.  Fs.  (30»-on)  0-779,  fp.  83-5». 

Butilén,  C^Hg.  Telítetlen,  az  oleíinsorozatba 
tartozó  szénhidrogének,  3  izomer  alakja  lehetsé- 
ges és  ismeretes : 

CH3.CH2.CH  :  CH2  a  B.  fp.  — 5» 
CH3.CH :  CH  .  CH3  p  B.  fp.  +1» 
(CH3)2C :  CH^         Y  B.  v.  Izo-B.  fp.  -6<>. 

Butilénhidrát  a.  m.  szekundér  butilalkohol,  1, 
Butilalkoholok. 

Butilhidrogén,  1.  Bután. 

Butilklor  ál  (butylchloral,  trichlorhutylaldéhyd, 
régebben  crotonchlorahiak  nevezték).  Képlete 
C3H4CI3.CHO.  Képződik  a  paraldehidből  klór  hatá- 
sára. Színtelen,  olajszei-ű  folyadék,  163— 1640-on 
forr ;  vízzel  egyesül  az  ú.  n.  B.-hidráttá : 

(C3H4CI3.CHO.H2O). 
A  B. -hidrát  színtelen  selyemfényű  kiistálykákból 
áll,  melyeknek  kellemes,  almához  hasonló  szaguk 
van ;  íze  kesernyés.  Op.  78°.  Gyógyszerül  hasz- 
nálják; hatása  hasonlít  a  klorálhidrátéhoz,  de 
ennél  jóval  gyöngébb.  (Álomhozó  szer.) 

Butilklorálhidrát,  1.  Butilklorál. 

Butiral,  a  vajsavas  kalcium  száraz  lepárolása- 
kor  keletkező,  95*'-on  forró  olajszerű  folyadék. 

ButiraldelíidjVajsavaldehid,  két  izomer  alakja 
lehetséges  és  ismeretes : 

CH3.CH2.CH2.CHO  (CH3)2CH.CHO 

normális  butilaldehid.  izobutilaldehid. 

Normális  B.  színtelen  folyadék,  fp.  73—74°,  fs. 
20''-on  0-817.  Izo-B.  63»-on  forró  folyadék,  fs. 
20«-on  0-794. 

Butirátok,  a  vajsav  sói  (1.  0.). 

Butirellit  (&M/?/ní^,  vajállományú,  szerves  ere- 
désü  ásványi  anyag  Írország  turfatelepeiben. 


Butirométer 


143 


Butomaceae 


Butirométer,  flnom  areométer  a  tej  fajsúlyá- 
nak illetve  zsírtartalmának  meghatározására,  1. 
Tejvizsgálat. 

Bntiron,  dipropilketon,  (CsH7)jC0.  A  vajsavas 
kalciimi  száraz  lepárlásakor  keletkező  átható  szagú 
14-i«-on  forró  folyadék,  fs.  20''-on  0-8195. 

Bu^adingen,  járás  Oldenburg  hercegségben  a 
Weser  és  Jade  közt  243  km^  területtel,  (i905) 
17,665  lak.,  termékeny  földdel  és  virágzó  marha- 
kereskedéssel. A  középkorban  külön  kis  friz  állam 
volt.  167^-ban  Dániához,  1773.  Oldenburghoz  ke- 
rült. Az  Bszaki-tenger  ellen  három  oldalról  védik 
magas  töltések ;  a  XVIII.  sz.-ban  háromszor  is 
elpusztították  a  hullámok. 

Butka,  kisk.  Zemplén  vm.  nagymihályi  j.-ban, 
(1010)  1339  tót  és  magyar  lak. ;  postahivatal,  u.  t. 
üeregnyö. 

Bu't'ki,  marokkói  aranypénz  =  9*80  K. 

Butkovec,  adók. Várasd  vm.  novi-marofl  j.-ban, 
(1900)  420  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Breznica,  u.  t. 
Novi-Marof. 

Butler  (ang.,  ejtsd :  bötier)  a.  m.  pincemester. 

Butler,  több  county  és  város  neve  az  Egyesült- 
Államokban.  A  városok  közül :  1.  J5.,  Bates 
county  székhelye  Misszuri  államban  a  Pacific 
vasút  mellett,  (i9oo)  3158  lak.  —  2.  B.,  az  azonos 
nevű  county  székhelye  Pennsylvaniában,  (1900) 
10,853  lak. ;  nagy  iparral,  főiskolával. 

Butler  (ejtsd:  bötier),  1.  Benjámin  Franklin,  az 
északamerikai  Egyesült-Államok  tábornoka,  szül. 
Deerfieldben  (New-Hampshire)  1818  november  5., 
megh.  1893  jan.  11. Washingtonban.  A  független- 
ségi harc  kitörésekor  az  Unió  hadseregébe  lépett, 
bevette  Hatteras  várat  és  1862.  Farragut  tenger- 
naggyal New  Orleans-t,  melynek  konnányzója 
lett.  1864-ben  Kelet-Virginiában  Grant-ot  Rich- 
mond  elleni  hadi  vállalataiban  segítette.  A  déli 
tartományok  legyőzése  után  a  legszigorúbb  rend- 
szabályok alkalmazását  sürgette  az  elszakadás 
hivei  ellen.  1872-ben  Grant  elnök  újból  való  meg- 
választását pártolta.  Önéletírása  (Autobiography) 
1892.  jelent  meg  Bostonban.  V.  ö.  Blund,  Life  of 
generál  B.  (Boston  1879). 

2.  B.,  Bundás  Edward,  1.  Buttler. 

3.  B.,  James,  ormondei  herceg,  1.  Ormonde. 

4.  B.,  Joseph,  teológiai  ós  íiloz.  író,  szül.  1692 
máj.  18.  Wantageban  Berkshireben,  megh.  1752 
jún.  16.  Durhamban.  Karolina  királyné  titkára 
volt,  majd  bristoli,  1750  pedig  durhami  püspök. 
Clarkéhoz  intézett  levelei  Isten  tulajdonságairól 
tették  ismertté.  Prédikációi  és  teológiai  művei 
annak  idején  nagy  hatást  tettek.  A  skót  filozófiá- 
hoz rokon  álláspontja  van.  Főművei :  Fifteen  ser- 
mons  upon  himian  nature  stb.  (1726) ;  The  analogy 
of  religion  (1236).  Összes  müveit  kiadta  Gladstone 
(1896,  2.  köt.).  V.  ö.  Collins,  B.  (1881);  Carrau, 
La  phil.deB.  Gladstone  Studies  Subsidiary  to  the 
works  of  Bishop  B.  (London  1896). 

5.  B.,  Samnel,  angol  költő,  szül.  Strenshamben 
1612  febr.  3,  megh.  Londonban  1680.Worcesterben 
és  Cambridgeben  tanult,  imok  volt  egy  békebiró- 
nál,  egy  ideig  Kenti  Erzsébet  grófnő  házában  élt, 
majd  Sir  Sámuel  Luké,  egy  fanatikus  puritán  tiszt 
szolgálatába  állt.  Szatirikus,  töredékes  költemé- 
nyének, Hudibrasnak  (1663—78)  mintája  Don 
Quixote  volt ;  az  egész  országot  bejáró  Hudibras- 


nak és  apródjának  kalandjaiban  a  vallási  szektá- 
kat és  politikai  pártokat,  különösen  a  puritánokat 
igyekezett  nevetségessé  tenni.  B  költemény  igazi 
nemzeti  mű  s  értékes  mint  korrajz  is.  II.  Károly 
annyira  kedvelte,  hogy  írójának  300  font  ster- 
linget fizettetett.  Hanem  dacára  a  bőkezű  párt- 
fogásnak s  dacára  a  gazdag  Herbert-özveggyel 
kötött  házasságának,  B.  végre  nyomorba  jutott  s 
úgy  is  halt  meg.  40  évvel  halála  után  emléket 
állítottak  neki  a  Westminster-apátságban.  Összes 
művei  1759.  jelentek  meg  Genuine  remains  in 
prose  and  verse  címmel.  A  Poeticái  Works  meg- 
jelent többször,  többek  közt  az  Aldine  edition-ben 
R.  B.  Johnson  adta  ki  magyarázatokkal. 

6.  B.  (Buttler),  Walter,  Wallenstem  gyilkosa, 
szül.  1600  körül  Írországban,  megh.  1634  dec.  25. 
Schomdorfban  bajor  földön.  A  császári  hadsereg- 
ben Wallenstein  alatt  ezredesi  rai^ra  emelkedett. 
16.34-ben  Wallensteint  Pilseuből  Egerbe  követte, 
de  már  ekkor  Taaffe  ír  gyóntatóatyja  által  fel- 
tétlen hűségéről  biztosította  Piccolomini  császári 
tábornokot.  Égerben  pedig  Gordon,  Leslie,  Deve- 
roux  és  másokkal  egyetértve  végrehajtotta  Wal- 
lenstein meggyilkolását  (1634  febr.  25.).  A  császár 
jutalmul  grófi  rangra  emelte  és  tábornokká  ne- 
vezte ki.  V.  ö.  Carve,  Itinerarium  cum  história 
facti  Butlerl  (1640—1646)  és  a  Wallenstein-iro- 
dalmat. 

Butlerov,  Alexander,  orosz  kémikus,  szül. 
Csisztopolban  (Kazán)  1828  (aug.  25.)  szept.  6., 
megh.  Biarritzban  1886  (aug.  5.)  aug.  17.  Tanul- 
mányait Kazánban  végezte,  később  a  külföldi 
egyetemeket  is  meglátogatta.  1868-tól  a  kémia 
tanára  volt  a  szentpétervári  egyetemen.  Különö- 
sen a  szénhidrogéneket  és  származékait  tanul- 
mányozta. Az  első  torciér  alkoholt  (a  trimetilkar- 
binolt)  ö  állította  elő.  Általában  az  I.,  II.  és  III.  rendű 
alkoholok  között  levő  különbséget  szabatosan  meg- 
állapította. A  szénhidrogének  izomeriájának  ta- 
nulmányozásával nagy  sikerrel  foglalkozott;  e 
vegyületek  szerkezetének  ismerete  leginkább  az 
ő  vizsgálatainak  köszönhető.  Oroszul  megjelent 
tankönyve  német  fordításban  is  (Lehrbuch  der  or- 
ganischen  Chemie,  Leipzig  1861)  nagyon  elterjedt. 
Érdekes,  hogy  e  nagy  tudós  a  spiritizmus  tanainak 
követője  volt  és  több  kisebb  ily  irányú  munkán 
kívül  egy  Psychiatrische  Studien  című  könyvet 
is  írt. 

Búto,  Alsó-Egyiptom  istennője,  az  Ozirisz-mí- 
tosz  szerint  Hóruszt  nevelte  volna  fel,  akit  Izisz, 
Ozirisz  keresése  közben,  nála  titokban  szült,  Alsó- 
Egyiptom  úrnőjének  és  védőjének  tartják  és 
ezért  ábrázolták  Alsó-Egyiptom  vörös  koronájával 
a  fején.  Tulajdonképeni  alakja  az  Uraeus- 
kígyó,  mint  ilyen,  ahogy  harcra  készen  felemel- 
kedik, V.  pedig  amint  papirusznád  köré  csava- 
rodik, különösen  azonban,  amint  kiterjesztett 
szárnyakkal  a  király  felett  lebeg,  hogy  öt  meg- 
őrizze. Szentelt  állatja  a  mezei  (hegyes  orrú) 
egér.  —  B;  a  nagy  Burluszmocsár  szélén  fekvő, 
alsóegyiptomi  Dep  városának  görög  neve ;  a  leg- 
régibb korszakban  az  É.-l  állam  fejedelmének 
székhelye  volt,  de  B.  istennőnek  szentelt  he- 
lye is. 

Bntomaceae,  Virágkákafélék  (növ.),  az 
egyszikűek    családja,    melynek    7    faja    rész- 


Butomus 


—     lU 


Bútor 


beu  trópusi,  részben  mérsékelt  övi.  Virága 
sugaras,  hlmnös,  3  tagú ;  virágtakarója  csésze-  és 
pártalevelekböl  áll  (3, 3).  Porzó  9  v.  számos.  Ter- 
míije  rendesen  6,  külön  álló  levélből  alakul,  belső 
falán  sok  magkezdeménnyel.  A  termés  tüsző. 
Többnyire  kórós  mocsári  növények,  melyek  v.  a 
víz  fenekében  gyökereznek  vagy  a  víz  felületén 
úsznak.  Levelük  többnyire  szálas  v.  szélesen  ki- 
terülő és  rácsos  erezetű.  Virágzatuk  ernyős.  Az 
idetartozó  5  génusz  közül  legismertebb  a  mérsé- 
kelt övi  Butomus,  melynek  biztosan  meghatároz- 
ható harmadkori  fosszilis  maradványai  is  vannak. 
.  Butomus  Tourn.,  virágkáka  (növ.),  a  Buto- 
maeeae  család  génusza,  melynek  egyetlen  faja  a 
B.  umbellatus  L.,  a  mérsékelt  öv  ernyős  virág- 
zata, pirosas  virágú  mocsári  növénye.  Magva  és 
gyökere  keserű  ízű  s  radix  et  semen  junci  floridi 
néven  orvosság,  3  élű  leveléből  kosarat  s  gyé- 
kényt fonnak.  Gyökere  szárítva  v.  pörkölve  a 
kalmnk  és  osztják  nép  eledele ;  jó  kenyér  sül  be- 
lőle. Kerti  vízmedencékben  is  tenyésztik.  Egyes 
B.-i  vármegyéket  kivéve,  egész  hazánkban  el  van 
terjedve. 

Buton  (Butung),  Celebesz  DK.-i  félszigete 
végében  fekvő  sziget,  amelynek  területe  a  hozzá- 
tartozó kisebb  szigetekkel  (Muna,  Tukang,  Besszi) 
együtt  4700  km^-nyi,  mintegy  100,000  kevéssé 
müveit,  részben  mohamedánus  lak.,  akik  régeb- 
ben hírhedt  kalózok  voltak.  Alacsony  hegyek  ta- 
karják ;  belseje  részben  ismeretlen.  Külön  szul- 
tán uralkodik  rajta,  aki  a  hollandiak  hübérfeje- 
delme.  A  sziget  D.-i  végén  Dzsangan-Katában 
szókel  a  hollandi  alkormányzó. 

Bútor  (franc,  meuble,  lat.  mohilis ;  öt  képmel- 
léklettel). B.  alatt  tulajdonképen  minden  a  házhoz 
tartozó  ingó  felszerelést  értünk,  de  szorosabb  és 
általánosan  használt  értelmében  a  B.  ülésre,  fek- 
vésre, tárgyaink  megőrzésére  használt  nagyobb 
méretű  berendezési  tárgy.  Azon  cél  szerint,  me- 
lyet szolgál,  2  csoportba  sorozzák :  1.  ülő-fekvő 
és  2.  állvány-B.  (szekrény,  asztal).  A  B.  készítésé- 
nek az  anyaga  többnyire  fa,  ritkábban  fém.  A 
fát  lakkal,  politúrral,  funérral  látják  el,  befestik, 
intarziával  díszítik  vagy  fémmel  bevonják,  fa- 
ragják V.  esztergályozzák.  A  B.-nak  a  legrégibb 
időktől  a  középkorig  kevés  fajtája  volt  ismeretes. 
Már  Kr.  e.  3000  évvel  az  egyiptomiaknál  talál- 
juk a  széknek  több  formáját,  a  padot  és  az  ágyat, 
de  úgy  látszik,  itt  a  B,  csak  a  legelőkelőbb  nép- 
osztály használatában  állott  és  így  tovább  nem 
jutott  a  legegyszerűbb  formáknál.  A  munka  szem- 
pontjából már  eléggé  fejlett,  fém  és  elefántcsont- 
berakásokkal, faragással  v.  festéssel  gazdagon 
díszítik.  Díszes  takarók  és  párnák  tették  az  ülő 
B.-t  kényelmessé,  ezek  azonban  magával  a  B.-ral 
nem  voltak  organikus  kapcsolatban.  Pormái  több- 
nyire egyenes  vonaluak,  a  lábakat  rendszerint 
állat-lábak  helyettesítik, 

Görögország  eleinte  ázsiai  befolyás  alatt  szin- 
tén egyenes  hátú  ülő-B.-t  használ,  melyet  pár- 
nákkal tesz  kényelmessé,  később  a  célszerűség 
okából  az  emberi  test  formái  szerint  hajlított  hát- 
tal látják  el  a  székeket.  Díszítő  formák  a  mean- 
der  és  az  akantusz-levél.  A  B.  anyaga  a  fa  mel- 
lett a  fém.  Uj  B.  nincsen,  csak  asztal,  szék,  ágy 
és  láda  ismeretesek,  a  széket  és  asztalt  néha  ke- 


resztlábakkal összecsukhatóra  készítik.  Az  egé- 
szen egyszerű  B.  mellett  voltak  gazdagon  kikép- 
zettek, faragott,  esztergályozott  dísszel,  berakás- 
sal. Ismerték  már  a  funért  is. 

Az  etruszkok  a  B. -készítésnél  is  inkább  a 
fémet  kedvelték  s  így  a  rómaiak,  a  görög-etruszk 
művészet  örökösei  is  alkalmazták.  Eleinte  csak 
a  legszükségesebb  B.-darabokat  (szék,  ágy,  asz- 
tal, láda)  ismerték,  csak  a  késő  római  korban 
kezd  megjelenni  az  ajtókkal  és  polcokkal  ellátott 
szekrény.  A  B.  díszítésében  féldrágakövek,  ritka 
külföldi  fák  és  rendkívül  gazdag  faragások  alkal- 
mazásával nagy  fényűzést  fejtettek  ki.  A  római 
és  görög  B.  nyomán  indul  a  bizánci  B.,  de  a  dí- 
szítésben erős  keleti  hatás  alatt  áll  s  a  szerkezeti 
formát  a  dísznek  alárendeli.  A  farészeket  nemes 
fémmel  vonja  be.  Párnák  és  drága  szövetek  gya- 
koriak. A  középkorban  a  B.  elveszíti  mobilis  jel- 
legét és  többnyire  ingatlan,  a  fával  burkolt  falhoz 
van  építve  v.  ablakmélyedésekbe  kőből  faragva 
(padok).  Az  északi  népek  éghajlati,  politikai  és 
gazdasági  élete  megköveteli  a  házban  való  ál- 
landó tartózkodást,  ezáltal  új  B.-formák  fejlődé- 
sére adott  okot. 

Északon  fejlődött  a  ládából  a  szekrény,  alak- 
ját ós  szerkezetét  nem  az  építészettől  vette,  ha- 
nem egyszerűen  rendeltetéséből  alakult  ki  for- 
mája és  belső  beosztása,  csak  később  látták  el 
palotahomlokzatokkal.  Itt  keletkezett  a  XUI— 
XV.  sz.-ban  a  dressoir,  a  kredenc.  A  szekrényt, 
ágyat  és  széket  gazdagon  díszítik.  A  B.  sima  fe- 
lületeit a  román  korban  festett,  a  csúcsívesben 
faragott  dísszel  töltik  ki. 

A  nagy  sima  felületeket  már  az  egyiptomiak- 
nál ismert  rámás  eljárással  érték  el,  a  betétet  a 
rámához  lécek  helyett  vasalásokkal  erősítették 
s  ezek  a  fa  vetemedését  is  megakadályozták. 
Fém  különben  a  B.  készítésére  nem  használatos, 
a  fafelületek  és  faragások  kékre  ós  vörösre  vol- 
tak festve.  A  díszítőformák  a  román  korban  sze- 
gények, de  a  csúcsíves  korban  már  változatosab- 
bak. A  renaissance  a  B.-készítésben  is  érvényre 
juttatja  az  eddigi  egységesség  helyett  az  egyéni- 
séget, a  dísz  csodálatos  változatosságát  ós  forma- 
gazdagságát 8  az  egyes  B. -fajtáknak  megadja  a 
még  ma  is  használatos  formákat.  A  csúcsíves  kor- 
ban keletkezett  pohárszók  mellett  már  kabinet-, 
étel-,  okmány-,  könyv-,  ruha-,  ékszer-,  fegyver- 
stb.  szekrényeket  készíts  azokat  a  legkülönbözőb- 
ben díszíti.  A  csúcsíves  formáktól  való  megválás 
nem  mindenütt  történt  egyformán  könnyen. 

Olaszországban,  hol  a  csúcsíves  formák  soha 
nem  voltakigazán  honosak,  terjedtél  legkönnyeb- 
ben a  renaissance.  Az  észaM  népek  új  B.-ait  ellen- 
ben idegenkedéssel  fogadták,  úgy  hogy  még  a 
szekrényt  is  csak  a  XVII.  sz.-ban  kezdik  meg- 
szokni. Fafaragás,  intarzia  és  festett  dísz  mellett 
használják  még  a  stukkót,  mely  aranyozva  és 
festve  van  és  néha  a  B.  egész  felületét  elfödi. Ve- 
lence valószinüleg  a  móroktól  tanulta  ezt  a  tech- 
nikát, később  Firenze  alkalmazza  leggyakrab- 
ban. A  kora  renaissance  a  B.  felépítésében  szer- 
kesztési, építészeti  formákat  alkalmaz.  Német- 
es Franciaország  a  csúcsíves  ízlés  formáiról  ne- 
hezen tudnak  lemondani,  csak  a  XVI.  sz.  elején 
kezdik  azokat  a  renaissance  formákkal  eleinte 


BUT 


i 


v3(    :■ 


M 


12. 


1.  Egyiptomi  szék.  —  2.  Római  szék.  —  3.  Kelengyeláda.  XV.  század  vége.  Iparművészeti  müzettm.  —  4 
Fraknó.  —  6.  Olasz  szék.  XVII.  század.  Iparművészeti  múzeum.  —  7.  Velencei  szék.  XVII.  század.  —  8. 
Iparművészeti  múzenm.  —  10.  Német  ágy.  XVII.  század.  —  11.  Olasz   emeletes  szekrény.  XVII.  százai 

asztal.  XVII.  század.  ( 


t  Bútort  cikkhez. 


ii 


^im^^ 


ttrény  íaból  vasa  ásokkaK  XIV.  szizad.  Gróf  Wilczek  Jáaos.  -  5.  Ezüsttel  borított  szók.  XVII.  század, 
ajtós  francia  szekrény.  XVI.  szazad.  Orsz.  Ráth  György-múzeum.  -  9.  Német  szekrény.  XVII.  század. 
■jríhT^f  múzeum.  -  12.  Bethlen  Kata  kelengyeládája.  XVÜ.  század.  -  13.  Olasz  késő  renaissance 
ttatn  György-muzenm.. 


RéVAI  NAOY  LEXIKONA. 


BUT< 


15. 


14.  Canapé.  XVI.  Lajos.  Iparművészeti  múzeum.  —  15.  Chaise  longue.  XV.  Lajos.  Iparművészeti   mú 
mode.  BouUe.—  19.  Asztal.  Chippendale.  —  20.  Karos-szék.  Sheraton.  —  21.  Fiókos  szekrény  bieden 

gand-tól.  —  2.5.  Moderi 


cBtUor>  cikkhez. 


(OK  II. 


'^M^^d^h^  -^ 


-  16.  Ablakkeret.  XVIII.  század.  St.-Pölten  -  17.  KoMÓl.  XVIII.  század.  Eszterházán.  -  18.  Com- 
-stilusban.  —  22.  Szék  biedermeyer-stilusban.  —23.  Szekrény,  Nádler  Róbert-töl.  —  24.  Szekrény,  Wie- 
.  —  26.  .40^01  karosszék. 


RÉVAI  NAQY  LEXIKONA. 


'Bútort  cikkhez. 


néVAI   NAQV   LEXIKONA. 


BÚTOROZÁS  I. 


'Bútorok'  cikkhee 


RÉVAI  NAQY  LEXIKONA. 


BUTOF 


1.  Ebédlő-terem  a  keszthelyi  Festetics-lcastélyban. 


'^*  í  níVáfc>  ■    .jsfc* 


Moleni  ebéilö. 


'Üútorokt  cikkhez. 


FZÁS  II. 


3.  Szalon  Auerspeig  lierceg  goldecki  palotájában. 


2.  F.mpire-szoba.  (1.  Napóleon  dolgozószobája  VerBaillesbau.) 


KEVAI  NAOY    LEXIKONA. 


iűtor 


145 


Bútor 


keverni,  majd  helyettesíteni.  Dél-Németország- 
ban az  építészeti  elemek  alkalmazását  túlzásba 
vitték,  de  északon  németalföldi  befolyás  alatt 
szerkesztés  és  dísz  helyes  arányban  van.  A  XVI. 
az.-ban  a  masszív  tölgyfa  helyett  a  funért  kez- 
dik alkalmazni.  Az  ülő-B.  fejlődésében  a  XVI.  sz. 
a  korszakalkotó,  mert  itt  lép  fel  először  a  párna 
szoros  kapcsolatban  a  B.-ral.  A  renaissanceból 
fejlődött  bárok  a  pompás,  gazdag,  festői  megje- 
lenésre fekteti  a  fősúlyt  s  a  tiszta  világos  szer- 
kesztést és  fölosztást  alája  rendeli  a  dísznek.  A 
XVII.  sz.  második  felétől  kezdve  a  B.-készltés- 
ben  Franciaország  vezet.  Itt  az  udvar  mindig 
nagy  hatással  volt  a  B. -divatváltozásra,  ez  a 
tény  kifejezésre  jut  abban  is,  hogy  a  franciák 
B.-formáikat  az  egyes  uralkodók  után  nevezték 
el.  így  megkülönböztetnek :  Meubles  Louis  XH., 
Francois  L,  II.,  Henry  II.,  III.,  IV.,  Louis  XIII., 
XIV.,  du  duc  d'Orléans  (Régence),  Louis  XV., 
XVI.,  Révolution,  Empire-t.  XII.  Lajos  alatt  a 
francia  B.  még  a  csúcsíves  formákból  él,  csak 
uralkodása  vége  felé  mutatkozik  némi  olasz  be- 
folyás, mely  I.  Ferenc  alatt  fokozódik  és  tiszta 
renaissance  ízlésű  műveket  hoz  létre,  melyek 
n.  Henrik  idejében  is  divatban  maradnak.  A  pol- 
gárháborúk alatt  tengődő  asztalosművesség 
XIII.  Lajos  korában  éled  fel  újra,  előtérbe  he- 
lyezvén a  festőiséget  és  nehéz  nagy  bárok  for- 
mákat. XIV.  Lajos  pompaszeretete  mindenütt 
aranyat  követel.  A  gazdag  faragványokat,  a 
pompás,  ünnepélyes,  nehéz  formákat  arannyal 
vonják  be.  Boulle  volt  az,  aki  korának  pompa- 
szeretetét nagyszerű  fém  és  teknősbéka  intarziái- 
val legjobban  ki  tudta  elégíteni.  Midőn  XV.  La- 
jos a  trónra  lép,  már  majdnem  teljesen  ki  van 
fejlődve  az  az  ízlés,  melyet  róla  neveztek  el. 
Még  XIV.  Lajos  alatt  a  pompás  ünnepélyesség 
visszahatásaként  kifejlődött  egy  minden  kény- 
Bzerszabály  és  szimmetria  nélküli  formajáték.  A 
szeszélyes  dísz  nem  veszi  tekintetbe  a  konstruk- 
ciót. Az  aranyozás  helyére  nagyrészt  a  f  unér  lép, 
melynél  sokféle  értékes,  ritka  fát  használnak,  de 
mert  ez  a  hajlított  felületeken  rosszul  tart,  mes- 
terien cizellált  bronzveretekkel  erősítik  meg.  A 
rokokó  még  XV.  Lajos  halála  előtt  kiéli  magát,  a 
szeszélyes  formák  megnyugosznak,  a  szimmetria 
újra  kezd  tért  hódítani.  XVI.  Lajos  uralkodása 
elején  már  tökéletesen  kifejezésre  jut  a  reakció, 
nyugodt  formák  ós  egyenes  vonalak  uralkodnak. 
A  támasztékul  használt  oszlopok  többnyire  ka- 
nelürozottak,  a  bronzdíszek  ép  oly  gyakoriak, 
mint  ezelőtt,  éppen  úgy,  mint  a  ritka  ós  értékes 
f unér,  de  azért  az  olajjal  festett  ós  aranyozott  B. 
is  divatban  van.  A  díszítő  f(jrmákon  már  antik 
befolyás  észlelhető,  babergallyak  és  akantusz- 
levelek  gyakoriak.  Porcellánlapok  beillesztése  is 
divatos.  XVI.  Lajos  halálával  megszűnik  a  fran- 
cia B.  világuralma  és  a  forradalmi  idők  alatt 
nagy  hanyatlás  észlelhető.  Napóleon  egyiptomi 
diadalai  az  egyiptomi  formákra  terelték  a  figyel- 
met 8  megalakul  az  empire  stílus,  mely  görög, 
római  és  egyiptomi  elemekből  táplálkozik  és  tart 
egészen  a  XiX.  sz.  3-'-a8  éveiig.  Ekkor  a  fran- 
ciák visszatérnek  a  történeti  stílusokhoz  és  fel- 
váltva renaissance,  Louis  XV.  és  Louis  XVI.  mo- 
dorban készítik  B.-aikat. 

Révai  Nagy  Lexikona.  ÍV.  Icöt 


Németországban  a  30-as    évektől  az    50-es 
évekig  a  francia  B.  reakciójaként  kialakul  az , 
egyszerű  formák  és  a  célszerűség  jegyében    a 
biedermeier  ízlés  (1.  Biedermeier). 

Míg  Franciaország  a  régi  hagyományokon  ten- 
gődik, addig  Angolországban,  majd  Észak-Ame- 
rikában egészen  új  B.  fejlődik,  melynek  formái  a 
B.  gyakorlati  rendeltetését  veszik  tekintetbe.  Ez 
az  új  B.  visszavezethető  az  angol  XVIII.  sz.-i 
Chippendale  SheratonB.-ra,  mely  konstrukciója  és 
megmunkálása  (tömör  fából  készül)  szempontjá- 
ból mindig  megtart  némi  kapcsolatot  a  gótikával, 
de  díszítő  formáiban  kinai  és  francia  hatások  ész- 
lelhetők. A  modern  angol  B.  a  díszítő  formákat 
még  jobban  alája  rendeli  a  szerkesztésnek ;  így 
keletkeznek  az  egyenes  vonalú,  dísznélküli,  de 
tartós  és  —  különösen  az  ülő  B.-nál  —  igen  ké- 
nyelmes B.-ok. 

Ezek  az  angol  B.-ok  nagy  hatást  gyakoroltak 
a  modern  B.  fejlődésére.  Belgiumban  találtak  elő- 
ször követökre  Henri  van  der  Velde  festőművész 
vezetése  alatt.  Ö  az  angol  egyenesvon  aluság  és 
merevség  helyére  görbe  vonalat  és  hajlított  for- 
mákat hozott  8  a  vonalak  játékában  keresi  a  ha- 
tást (szecesszió). 

Franciaországban  szintén  követésre  talált  az 
angol  B.,  de  kevés  sikerrel.  A  dísz  túlzottsága  és 
az  anyagszerüség  hiánya  jellemzik.  Ch.  Plumet 
és  H.  Sauvage  főképviselői,  L.  Sozel  és  Carabin 
másik  irányban  dolgoznak,  ez  utóbbi  szobrász ; 
B.-ain  a  meztelen  emberi  alak  részint  mint  kon- 
struktív támasztó  elem,  részint  mint  dísz  igen 
nagy  szerepet  játszik  a  célszerűség  rovására.  Ér- 
tékesebbek az  B.  Gallé  és  L.  Majorelle  modern 
B.-ai.  Ők  Nancyban  párisi  befolyástól  menten  is- 
kolát alapítottak ;  gazdag  színes  hatásokra  tö- 
rekszenek, melyet  színes  faberakások  és  zomán- 
cozott lapok  alkalmazása  által  érnek  el. 

Németországban  München  és  Berlin  képviseli 
a  modern  B.-t.  Münchenben  is  a  célszerűség  az 
irányadó,  de  eleinte  a  díszről  nem  monda  aak  le 
egészen.  A  természetes  színű,  fényezett  B.-t  fém- 
ből kimetszett  lendületes  vonalú  véretekkel  eme- 
lik, melyeknél  színhatásra  is  törekszenek.  Ber- 
linben a  modem  irányzat  az  angol  B.  utánzásával 
kezdődik,  de  később  önálló  jelleget  ölt.  A  párná- 
zott ós  szövettel  bevont  B.-nál  a  szövet  színe  és 
mustrája  hozzájárul  a  B.  hatásához.  Újabban  Ber- 
linben északi  stílus  elnevezés  alatt  az  északi  or- 
szágok középkori  művészetéhez  csatlakoznak  s 
hol  szigorúan,  hol  szabadabban  alkalmazzák  mo- 
dem elvek  szerint  annak  a  formáit.  Ennek  az 
iránynak  a  képviselői  Hirschler  építész  és  Leis- 
tikow  festő.  A  B. -szöveteket  is  régi  északi  must- 
rák szerint  készítik.  Karlsruhe,  Darmstadt  és 
Drezda  szintén  készítenek  modem  B.-t.  Az  egy- 
szerűség és  célszerűség  hangoztatásával  a  bie- 
dermeier B.-formák  is  ismét  divatba  jöttek. 

Nálunk  a  B.-ipar  ugyanazon  a  fejlődésen  ment 
át,  mint  nyugat  népeinél.  A  XVIII.  sz.-ban  ná- 
lunk is  a  francia  ízlés  uralkodik,  de  a  modern  B. 
is  mívelökre  talált.  Úttörői  külföldi  befolyás  alatt 
eleinte  a  görbevonalú,  faragott  dísszel  ellátott 
B.-t  készítették.  Ezen  irány  képviselői  ühl  Sán- 
dor és  Horti  Pál;  Később  az  egyszerűbb  formák,  a 
sima  felületek  és  a  politúr  jutottak  diadalra,  ezek 

10 


Bűtordamaszk 


-     146 


Buttler 


elterjesztésében  nagy  érdemük  van  Faragónak 
és  Wiegandnak.  Újabban  pácolt  tölgyfából  ké- 
szítenek faragott  díszü  bútorokat  egyszerű  fel- 
építési formákkal  és  gazdag,  laposan  faragott 
dísszel. 

Irodalom.  Violet-le-Duc,  Dlctionnaire  raisonné  dn  mobilier 
írancais  de  l'époque  carlovingienne  h.  la  Renaissance,  Paris 
1855—75 ;  Jaquemart,  Histoire  du  mobilier,  u.  o.  1877 ; 
Champeaux,  Le  menble,  u.  o.  1885  ;  Bonaffé,  Le  nieuble  en 
Francé  au  XVI.  siécle,  u.  o.  1886 ;  Havard,  Dictionnaire  de 
l'ameublement,  n.  o.  1887 — 90;  Histoire  et  philosophie  des 
styles,  n.  o.  1898 ;  Hirth,  Das  dentsche  Zimmer,  München 
1899 ;  Storck,  Einfache  Möbel  im  Charakter  der  Renaissance, 
Wien  1875 ;  Swenke,  Ausgefiihrte  Möbel  und  Zimmereinrich- 
tnngen  der  Gegenwart,  Berlin  1884;  Papé,  Der  Möbel- 
tischler  der  Renaissance,  Dresden  1884  ;  Prignot,  Moderné 
Sitzmöbel,  Berlin  1885 ;  Lambert  «.  Sahl,  Das  Möbel.  Mus- 
terbuch  stilvoller  Möbel  aus  allén  LSndern,  Stuttgart 
1886—90  ;  Gurlitt,  Möbel  deutscher  Fürstensitze,  Berlin  1888; 
Dohme,  Möbel  aus  den  königlichen  Scblössern  zu  Berlin  und 
Potsdam,  Berlin  1889 ;  Rémon,  Moderné  Möbel,  u.  o.  1894— 
1895 ;  Falke,  Mittelalterliches  Holzraobiliar,  Wien  1897 ; 
Roeper  u.  Böscb,  Möbel  aller  Stielarten  vom  Ausgang  des 
Mittelalters  bis  zum  Ende  des  XVIIL  Jahrhundertes,  Mün- 
chen 1897  ;  Zell,  Bauernraöbel  aus  dem  bayrischen  Hochland, 
Frankfurt  a.  M.  1899 ;  Möbel  u.  Zimmereinrichtungen  der 
Gegenwart,  Berlin  1900—04;  Bode,  Die  italienischen  Haus- 
möbel  der  Renaissance,  Leipzig  1902  ;  Luthmer,  Deutsche 
Möbel  der  Vergangenheit,  u.  o,  1902 ;  Köppen  u.  Breuer, 
Geschichte  des  Möbels,  Berlin  1904 ;  Timms  u.  Webb,  Die  35 
Möbelstile,  Darmstadt  és  London  1904 ;  Meyer,  Tafeln  zur  Ge- 
schichte der  Möbelformen,  Leipzig  1902—05;  Hepplewhite, 
Englischer  Hausmöbel-Stil.  Ende  des  XVIII.  Jahrhunderts, 
Berlin  1906 ;  Vorbilderhefte  aus  dem  königlichen  Kunst- 
gewerbemuseum  in  Berlin ;  Journal  f lir  moderné  Möbel, 
Stuttgart  1886—95 ;  Möbel  und  Dekoration,  Dresden ;  Ráth 
György,  Iparművészet  könyve  :  A  B. 

Bútordamaszk,ábrás  f  ésüsgyap  ju  bútorszövet, 
fonalainak  m.  f.  sz.  ^o/so*  sűrűsége  ss/se  P^o  ^^• 
kötése :  damaszk. 

Bútor  krepp,  színesen  nyomtatott  pamntszö  vet, 
fon.  a.  f.  sz.  20/^^  sűrűsége  ^o/^^  pro  cm.,  kötése  12 
fonalas  krepp,  1.  Kreppkötés. 

Bútorplüs,  V.  utrechti  gyapjuhársony  (franc. 
Velours  d'  ütrecht) ,  bársonyszerű  bolyhos  szövet, 
alaplánca  len,  vetüléke  pamut,  bolyhozó  fonala 
mohair,  1.  Mohair. 

Bútorszövet,  kárpitozott  bútorok  bevonására 
és  függönyökre  szolgáló  mindenféle  szövet. 

Butrinto,  község  Törökország  janinai  vilajet- 
jében, Korfuval  szemben,  2000  lak. ;  görög  püs- 
pökséggel. Közelében  vannak  Buihroton  régi  vá- 
ros romjai.  1797-ig  Velence  birtokában  volt. 

Butschany  Mátyás,  magyarországi  szárma- 
zású német  természetvizsgáló,  előbb  Göttingenben 
magántanár,  később  Hamburgban  mint  magánzó 
élt ;  szül.  Zólyomban  1731  febr.  10.,  megh.  Ham- 
burgban 1796  aug.  2.  Különösen  a  légköri  elektro- 
mossággal foglalkozott,  mire  nézve  néhány  érte- 
kezést is  írt :  Dissertatio  de  fulgure  et  tonitru  ex 
phaenomeniselectrieis(Göttingen  1757);  BineUn- 
voUkommenheit  des  Blitzableiters  nebst  ihrer 
Verbesserung  (Hamburg  1787) ;  Die  Sommer wol- 
ken  sind  Schneewolken  (Beitr.  z.  Hannov.Magazin 
1761);  Der  Blitz  entsteht  nicht  durch  Bntzün- 
dung  einiger  brennbaren  Theilchen,  die  in  der  Luft 
schweben  und  ist  auch  kein  Feuer  (u.  o.). 

Butschowitz  (csehül  Bucovice), Yé.vos  Wischau 
ker.  kapitányságban,  Morvaországban,  (1910)  3238 
lak.,  a  Liechtenstein-hercegek  szép  kastélyával, 
vászon-  és  gyapjuszövőkkel. 

Butt,  angol  folyadék-mérték  =  572'5 1.,  1.  Pipe. 

Butt,  Isaak,  ír  politikus,  szül.  Glensinben  1813 
szept.  6.,  megh.  Dublinben  1879  máj.  5.  A  nem- 


zetgazdaság tanára  volt  a  dublini  egyetemen 
(1836  óta) ;  a  parlamentben  tulajdonképi  megala- 
pítója s  első  vezére  volt  az  ú.  n.  ír  Home-rule  párt- 
nak (1872).  Művei:  History  of  the  kingdom  of 
Italy  (1860,  2  köt.) ;  Chapters  of  college  románcé- 
(1863) ;  Treatise  of  the  new  law  of  compensation 
to  tenants  in  Ireland  (1871). 

Buttadio,  1.  Bolygó  zsidó. 

Butte  City,  város  Montana  északamerikai  ál- 
lamban, DK.-re  Helénától,  (1900)  30,470  lak., 
arany-,  ezüst-  és  rézbányákkal,  amelyek  évenként 
100  millió  franknál  többet  jövedelmeznek. 

Butti,  Enrico  Annihále,  olasz  drámaíró,  szül. 
1868.  Milanóban.  A  korunkat  égetően  érdeklő  tár- 
sadalmi és  erkölcsi  eszméket  merész  és  gyakran 
szerencsés  kézzel  viszi  színpadra.  Drámái  közül 
nagy  feltűnést  keltett  a  Lucifer  c.  négy  felv.' 
szinmű,  melyben  a  szerző  a  hitetlenség  vagyis 
inkább  ateizmus  ellen  küzd,  továbbá  a  Mindent 
semmiért  c.  3  felv.  színmű,  a  Poótilíus  intermezzo, 
A  kakuk  s  A  szerencse  hazájában,  melyek  közül 
többet  a  mi  színpadainkon  is  adnak.  B.-nak  Az 
erkölcstelen  c.  elbeszélését  Tóth  Béla  fordította 
magyarra  (Magy.  Könyvt.  1898);  Diadalmas 
szerelem  c.  regénye  a  Pesti  Napló  1906.  évf,-ban 
jelent  meg  magyar  fordításban. 

Buttler-csaZíiíí,  aXVII.  sz.-ban  Kurlandból  szár- 
mazott át  hozzánk  s  tagjai  főleg  katonai  szolgála- 
tokat teljesítettek.  Egy  báró  B.  Eger  várának 
parancsnoka  volt.  Magyar  honosságot  a  család 
1687.  nyert  B.  János  báró  lembergi  parancsnok 
személyében.  Magyar  grófságot  B.  János  báró 
1710.  nyert,  ugyanő  az  1715-iki  országgyűlései 
magyar  honpolgárságot  kapott,  később  adományt 
nyert  Párdány  birtokra,  honnan  a  család  előnevét 
írja.  A  család  grófi  ágának  utolsó  sarja,  B.  János 
gróf,  a  Ludoviceumra  126,000  forintnyi  alapít- 
ványt tett.  A  grófi  ág  B.  Jánosban  1845.  halt  ki. 
A  családnak  Magyarországon  egy  bárói  ága  is 
él,  de  ez  nincs  honfiusítva. 

Buttler  (ejtsd :  böttier),  1.  Dundos  Edward,  angol 
író,  szül.  Chelsea-ben,  London  mellett,1842  okt.  15. 
s  a  londoni  Blue  Coat  Sehoolban  nevelkedett.  Ta- 
nulmányai végeztével  1859.  a  British  Museum 
könyvtárában  segédőr  (Junior  Assistent),  1880. 
könyvtárőr  (Senior  Assistent)  lett  a  térképek  osz- 
tályában. A  magyar  irodalom  ismertetésével  szer- 
zett érdemeiért  a  Magyar  Tudományos  Akadémia 
s  a  Kisfaludy-társaság  kültagnak  választotta. 
Pontosabb  munkái :  TheLegend  of  the  Wondrous 
Hunt  (A  csodálatos  vadászat  regéje,  vagyis  a  Rege 
a  csodaszarvasról,  Arany  János  Buda  halála  után) 
with  a  few  miscellaneous  pieces  of  folk-songs, 
translated  from  the  Magyar  (London  1881);  Hun 
garian  Poems  and  Fables  for  English  Readers 
(többnyire  Fáy  meséi,  néhány  szemelvénnyel  Ka- 
zinczy, Kármán  és  Kisfaludy  Sándorból,  1877); 
Az  olcsó  ebéd.  The  Cheap  Dinner;  translated  from 
the  Germán  intő  Hungárián  and  English  ;  With 
an  AUegory  and  a  few  fables  by  Fáy ;  translated 
from  the  Hungárián  intő  English  and  Germán 
(London  1876) ;  The  Race  between  the  Hedgehog 
and  the  Hare ;  translated  from  the  Plattdüdsch 
(Lond.  1876).  A  nagy  Encyclopaedia  Britannica-ba 
több  éven  át  írta  a  magyar  tárgyú  cikkeket. 

2.  B.,  Walter,  1.  Butler  6. 


Buttmann 


—     147 


BuvAr 


Buttmann  (eredetileg  Boudemont),  Philipp, 
francia  eredetű  német  filológus,  szül.  M.-Prankf  urt- 
ban  1764  dec.  5.,  megh.  Berlinben  (hol  gimn. 
tanár  és  kir.  könyvtáros  volt)  1829  jún.  21.  Fő 
művei:  Griechische  Grammatik (Berlin  1792,  szá- 
mos kiadás)  és  kivonata:  Gr.  Schulgrammatik 
(1816) ;  Ausfühi-licho  griech.  Sprachlehre  (2  köt., 
1819—27) ;  Lexilogus  oder  Beitrage  zur  griech. 
WorterkJárung,  hauptsáchlich  für  Homer  und 
Hesiod  (Berlin  1818—25);  Mythologusoder  gesam- 
melte  Abhandlungen  über  die  Sagen  des  Alter- 
tums  (1828—29,  2  köt.).  Kiadott  több  klasszikust 
(Odysseia-scholionok,  Platón,  Sophokles:  Philok- 
tetes,Aratos :  Phainomena,Demosthenes:  Midiana). 
Wolffal  együtt  kiadta  a  Museum  der  Altertums- 
kunde-t. 

Buttstadt,  város  Sachsen-Weimar  nagyher- 
cegségben, Apolda  kerületben,  (i905)  2667  lak., 
nagy  lóvásárokkal. 

Buttyin,  közs.,1.  Körösbökényés  Temeshuttyin. 

Buttykay  (gálszócsi  és  butkai)  Ákos,  zongora- 
művész és  zeneszerző,8zül.Halmiban(Ugoc8a)  1871 
júl.  22.  A  budapesti  jogi  fakultásnak  volt  hallga- 
tója. Első  zenei  képzettségét  a  Nemzeti  Zenedében 
nyerte;  megismerkedvén  Stavenhagen  Bernát 
hírneves  zongoraművésszel,  annak  meghívására 
Weimarba  ment,  hol  másfél  évet  töltött.  1895-ben 
visszatért  Budapestre  s  az  Orsz.  m.  kir.  zene- 
akadémia tanárainak  vezetése  mellett  képezte 
ki  magát  a  zongorában,  a  formatanban  és  ja 
hangszerelésben.  Számos  műve  látott  napvilágot 
úgy  a  hazai,  mint  a  külföldi  zenecégek  kiadásá- 
ban. A  Királyszinházban  1905.  nagy  sikerrel 
adták  A  bolygó  görö^  című  operettjét  és  1907. 
ugyanott  A  csibészkirály-t.  Szimfonikus  műveit 
legelső  zenésztestületeink  folyton  műsoron  tart- 
ják és  az  abban  festett  magyar  hangulatok  a 
közönségnek  is  mindig  igen  tetszenek. 

Buttyogató,  talpas,  a  talpon  öblösen  kivájt 
fácska,  amelyet  a  ladikon  ülő  halász  kimért  ütem- 
ben a  vízbe  ver,  mert  a  béka  hangját  így  utá- 
nozva, a  harcsát  vele  a  horogra  csalja. 

Butung,  sziget,  1.  Bután. 

Buturlin,  Dmúrij  Petra  vics,  orosz  tábornok  és 
katonai  író;  szül.  1790.,  megh.  1849. ;  részt  vett 
az  1809.,  1812.,  1813.  és  1829-iki  hadjáratokban,  ez 
utóbbiban  mint  az  orosz  sereg  vezérkarának  fő- 
nöke. Franciául  írta  le  az  1799-iki,  1813-iki  és  a 
spanyol  hadjáratokat.  Oroszul  írta  meg  az  1812-iki 
francia-orosz  háborút  ós  megkezdte,  de  be  nem 
végezte  az  oroszok  által  a  XVII.  sz.-ban  viselt  had- 
járatok leírását  (megjelent  4  kötet  1820-ig  Péter- 
várott),  melyet  az  orosz  történészek  nagyrabecsül- 
nek. 

Butarlinovka,  mezőváros  Voronezs  orosz  tar- 
tományban, a  vasút  ós  a  szaratovi  országút  mel- 
lett, (1900)  kb.  22,000  lak.,  jelentékeny  bőrgyár- 
tással. 

Bntyán  (Buteanu),  2510  m.  magas  hegy  a  fo- 
garasi  havasokban.  L.  Vunetára. 

Butyásza,  kisk.  Szatmár  vm.  nagy  som  kúti 
j.-ban,  most  Biicsonfalva  (1.  o.). 

Batyl,  1.  Butü. 

Bntyrit,  1.  Butirellit. 

Butyrospermam  Rotschy  (növ.)  a  Sapota- 
ceae  család  gónusza,  melynek  2  faja  Afrikában 


honos.  Magas  fák,  az  ágak  végén  csomósán  álló 
bőrnemű  levelekkel,  1  magvú  bogyóval.  A  B. 
Parkii  (G.  Don)  Kotsehy  (Felső-Guinea  ós  felső 
Nilus)  magva  a  shea-  és  a  karitudió,  melyeknek 
zsiradéka  (50— 54,  és  oS—36'>/o)galam-  v.  sheavaj 
(ejtsd:  sí—)  név  alatt  ismeretes  zöldesfehér,  kelle- 
mes ízű  és  illatú  növényi  vaj,  melyet  a  vastag 
csirából  nyernek.  43°-nál  olvad,  nem  avasodik 
könnyen. 

Bntyram  (lat.)  a.  m.  vaj ;  B.  antimonii  v. 
stibii,  antimonklorid ;  B.  cacao,  kakaóvaj ;  B. 
nucistae,  szerecsendióolaj ;  B.  zinci,  cinkvaj,  1. 
Cinkklorid. 

Butzbach,  város  Hebsenben,  Oberhessen  tar- 
tományban, vasút  mellett,  részben  még  falakkal 
és  tornyokkal  kerítve,  (i905)  4258  lak.,  van  2  ev. 
és  egy  kat.  temploma,  reáliskolája,  fegyháza, 
gazd.  gépgyára,  serfőzője,  tímár-,  festék-  és 
enyvfözőipara.  Közelében  római  erődítések  ma- 
radványai láthatók. 

'Bvitze,Nuscha,  német  szinésznő.szül,  Berlinben 
1860  febr.  22.  Már  tizennégyéves  korában  Augs- 
burgban  a  színpadra  lépett.  A  lipcsei  színházhoz 
szerződött,  ahol  humoros,  szentimentális,  később 
tragikus  szerepekben  is  nagy  sikert  aratott.  Később 
a  wiesbadeni,  majd  a  Berliner  Theater  kötelékébe 
tartozott.  1898  óta  saját  színháza  volt,  amelyet 
nem  sokáig  vezetett,  mert  elszerződött  a  berlini 
Königliches  Sehauspielhaushoz, melynek  maegyik 
legkiválóbb  tagja. 

Butzenscbeibe  (ném.,  csutásüveg),  apró, 
kerek  vagy  hatszögletesre  vágott  üvegtáblák, 
melyek  üveges  ólomba  foglalva  a  XV.  ós  XVI. 
sz.-ban  ablak  gyanánt  szolgáltak.  A  táblácska 
közepén  levő,  a  készítés  módjától  származó  ki- 
dudorodástól  (Butzen,  esuta)  származik  német 
elnevezése.  A  színes  B.-t  újabban  díszüvegezésre 
nagyon  kedvelik,  1.  Táblaüveg. 

Butzer,  Martin,  1.  Bucer. 

BuvákM  (Bupleurum  Toumf .,  n5v.),az  Umbelli- 
ferae  (Ernyösök)  család  gónusza,  melynek  90  faja 
nagyrészt  Európában,  azonkívül  Ázsiában  és 
Észak-Afrikában  van  elterjedve.  Egyéves  vagy 
óvelő  füvek,  néha  félcserjék.  A  többi  európai  er- 
nyőstöl  abban  különböznek,  hogy  levelük  osztat- 
lan, épszélü,  emyöcskéjük  alatt  aránylag  nagy 
gallórkát  viselnek.  A  hazaiak  közül  közönsége- 
sebb az  átnőttlevelű  B.  rotundifolium  L.  (által- 
büvófü)  vetésekben.  Virága  sárga. 

Búvár  az,  aki  víz  alá  merül,  hogy  ott  munká- 
latokat végezzen.  Emunkálatok  lehetnek:  korall-, 
gyöngy-,  borostyánkő-  és  kagylóhalászat,  vízi 
építéseknél  cölöpök  megalapozása  és  a  vízalatti 
részeken  végzendő  egyéb  munkák,  a  tengerészet- 
nél  a  hajók  vízalatti  felületének  megvizsgálása  s 
azon  végrehajtandó  kisebb  javítások,  elveszett 
tárgyak  megkeresése,  horgonyokon  és  horgonylán- 
cokon végzendő  munkák,  a  tengerfenék  alapos 
kipuhatolása,  aknamunkák  stb.  B.-ok  már  a  leg- 
régibb időkben  voltak ;  ezek,  mint  még  manap- 
ság is  némely  vad  tengerparti  lakosok,  minden 
készülék  nélkül  merültek  alá.  De  így  a  leggya- 
korlottabb B.  is  legfeljebb  2  percig  maradhat  víz 
alatt.  Ezért  már  korán  felmerült  az  eszme  a  B.-t 
valamely  készülék  által  több  levegővel  ellátni. 
Aristoteles  leír  egy  ilyen  B. -készüléket,  mely  egy 


10* 


Búvár 


—    148 


Búvár 


felfordított,  a  B.  fejére  tett  üstből  állott.  Az  üst 
csakhamar  B. -haranggá  növekedett,  melyet  kö- 
télen eresztettek  le  a  tengerfenékre.  B.-haran- 
gokkal  próbálták  az  elmerült  spanyol  armada 
kincseit  is  a  felszínre  hozni.  A  közönséges  B. -ha- 
rangnak legfőbb  hátránya  az,  hogy  az  alulról  be- 
nyomuló víz  által  összenyomott  levegő  élenye  rö- 
vid időn  elhasználódik.  Halley  1716.  javított  rajta, 
amennyiben  friss  levegőt  tartalmazó  tartány okkal 
látta  el;  Smeaton  pedig  légszivattyúval  hozta 
összeköttetésbe,  mely  folyton  friss  levegőt  szorí- 
tott beléje.  Ezek  után  is  megmaradt  az  a  hát- 
ránya, hogy  a  B.  a  harang  által  befödött  fenék- 
részre, tehát  igen  szűk  határok  közé  volt  szorítva. 


1.  ábra.  Rouguayrol-Denayrouze-féle  búvárkészülék. 

Javítások  hajótesteken  s  egyéb  a  harangon  kívül 
végzendő  munkák  lehetetlenek  voltak.  Hasonló 
készülékek  azonban  a  camono/c,  melyek  még  most 
is  használatosak  a  hídépítésnél.  De  egyéb  vízalatti 
munkálatokra  jelenleg  a  különösen  a  XIX.  sz. 
folyamán  tökéletesített  B. -készülékeket  használ- 
ják, melyek  lehetővé  teszik  a  B.  szabad  mozgását  a 
tengerfenéken,  bizonyos  ideig  s  bizonyos  mély- 
ségig. A  számos,  e  célra  szolgáló  készülék  kö- 
zül 2  a  legfontosabb.  Az  egyik  azi.  ábrán  feltün- 
tetett francia,  Bouquayrol-Denayrouze-féle,  úgy- 
szólván az  egész  európai  kontinensen  használatos, 
az  osztr.-magy.  hadtengerészetben  is  ez  van  rend- 
szeresítve. B  készülék  áll  egy  bő,  vízálló  gummi- 
szövetöltözetből,  üveglencsékkel  ellátott  rózsi- 
sakból,  nehéz  ólomtalpakkal    bíró  börsarukból, 


egyéb  ólomnehezekből  s  késből  és  az  aeroforból 
V.  lélegző  készülékből,  melyet  a  B.  a  hátán  visel.  A 
lélegzésre  szükséges  levegőt  légszivattyúval  felül- 
ről —  a  partról  vagy  egy  hajóról  -—  egy  csövön 
át  az  aeroforba,  egy  erős  fémhengerbe  nyomják, 
melynek  önműködő  szelepei  vannak.  B  szelepek 
akként  vannak  szerkesztve,  hogy  bármely  mély- 
ségben, tehát  bármely  külnyomás  alatt  is  ~  a  víz 
nyomása  10  m.-ként  1  légköri  nyomással  növe- 
kedik —  csak  1  légköri  nyomás  feszültségével 
biró  levegőt  bocsátanak  azon  közvetítő  csőbe, 
mely  az  aeroforból  a  fejsisakon  át  a  B.  szájába 
vezet  és  ezt  is  csak  akkor,  ha  a  B.  a  lélekzetvé- 
telnél  a  levegőt  magába  szíjjá ;  ellenkező  esetben, 
midőn  a  B.  a  már  felhasznált  levegőt  kileheli,  a 
szelepek  bezárulnak  s  egy  másik,  az  aerofor  felső 
részén  levő  gummiszelep  nyílik  ki,  melyen  keresz- 


2 — 3.  ábra.  Angol  búvárkészülék. 

tül  a  lehelet  a  vízen  keresztül  elillan.  A'Z  aeroforba 
tehát  oly  sűrített  levegőt  kell  szivattyúzni,  mely- 
nek feszereje  1  légköri  nyomással  nagyobb,  mint 
a  víznek  nyomása ;  tehát  pl.  30  m.-nyi  mély- 
ségbe 4  légköri  nyomással  biró  levegőt  kell  szi- 
vattyúzni. A  leírt  készülék  ezen  berendezése 
azonban  csak  látszólagos  előny.  Kísérletek  azóta 
megállapították,  hogy  ember  és  állat  54  m.  víz- 
mélységnek megfelelő  nyomású  levegőben  min- 
den nehézség  nélkül  lélegzik.  A  francia  készülék 
hátrányai,  hogy  szerkezete  bonyolódott,  az  aerofor 
könnyen  beleakad  valami  kötélbe,  szűk  téren  a 
B.-t  akadályozza,  ha  a  B.  arcára  esik,  az  aerofor 
fölötte  van  s  a  B.  kénytelen  nyomás  ellen  léleg- 
zeni stb.  Fő  hátránya  azonban  az,  hogy  a  kelleté- 
nél több  szivattyúmunkát  kell  kifejteni,  mert  az 
aeroforban  a  nyomás  nagyobb,  mint  a  B.-sisakban 
levő  levegőé,  továbbá,  hogy  a  szivattyúval  kap- 
csolatos manomóter  épen  ezen  oknál  fogva  más 


Búvár 


149    — 


Búvár 


nyomást  mutat,  mint  az  illető  mélység  víznyo- 
mása, 8  így  a  manoraéter  állásából  nem  lehet  biz- 
tosan'következtetni  a  mélységre. 

Ezen  hátrányok  miatt  az  angolok  egy  külön 
B.-készüléket  fogadtak  el,  melyet  a  Siebe,  Gor- 
man  és  Tsa  cég  szerkesztett.  B  készüléket  3.  és  5. 
ábráink  mutatják  be.  Fö  különbsége  az  előbbi- 
vel szemben,  hogy  nincs  aerof  orja :  a  légszivattyúk 
a  levegőt  egy  kaucsukcsövön  át  közvetlenül  a  si- 
sakba nyomják.  A  sisakon  több  szelep  van,  fon- 
tos a  jobb  fül  közelében  levő  szabályozószelep, 
melynek  segélyével  a  B.  az  öltözékben  összegyü- 
lemlö  levegőt  maga  szabályozhatja,  még  pedig 
akkép,  hogy  testhelyzetének  megfelelőleg  lehető- 
leg könnyen  vegyen  lélegzetet  és  hogy  az  egyen- 
siűyt  ne  veszítse  el.  A  levegőt  kézi  szivattyúk 
szolgáltatják,  bár  a  leszállás  nagyobb  mélysé- 
gekbe erősebb,  motorok  által  hajtott  szivattyúkat 
ivivánna  meg.  A  közlekedés  a  B.-ral  egy  kötél 
rángatásával,  szócsövön  át  v.  telefonice  történik. 
Világításra  legjobbak  a  villamoslámpák. 

Felemlítendő  még  a  Fleuss- féle  B. -készülék, 
melyhez  nem  kell  légszivattyú,  minthogy  a  B.  egy 
acélhengerben  oxigéngázt  visz  magával,  mely  az 
elfogyasztott  oxigént  pótolja ;  a  sisak  levegőjébe 
lehelt  szénsav  pedig  maró  sziksó  által  szivatik 
fel.  E  készülék  csak  sekély  vízben  megbízható, 
minthogy  a  nagyobb  mélységekben  uralgó  nyo- 
más alatt  belehelt  oxigén  mérgező  hatású  lehet. 

A  többi  B.-készülékek  használata  mellett  is 
40—45  m.-nél  alább  nem  szokás  B.-kat  küldeni  ; 
ily  mélységbe  is  nagy  óvatossággal,  lassú  le-  és 
felszállással  és  csekély  időt  töltve  a  fenéken,  sza- 
bad leereszkedni.  Ugyanis  hosszabb  időzés  után  a 
jelzett  mélységben,  de  különösen  gyors  felszállás 
után  gyakran  lép  fel  az  ú.  n.  B.-betegség,  mely 
ugyan  sokszor  csak  végtagfájdalmakból  áll,  oly- 
kor azonban  az  altest  és  a  hólyag  megbénításával 
jár,  sőt  nem  ritkán  halállal  végződik.  E  jelensé- 
gek tulajdonképeni  okainak  megállapítására  és  a 
buvárláenak  az  eddigieknél  nagyobb  mélységekre 
való  veszélytelen  kiterjesztésére  az  angol  admi- 
ralitás 1905.  egy  szakbizottságot  küldött  ki.  Ez  a 
következő  évben  folytatott  élettani,  vegytani,  ter- 
mészettani vizsgálódások  és  kísérletek,  valamint 
metodikus  gyakorlati  kipróbálás  után  (állatokon 
és  embereken)  megállapította,  hogy  : 

1.  a  lélegzefrv^étel  nehézségeinek  és  a  vízalatti 
ájulásoknak  oka  kizárólag  a  B.-sisaklevegőjében 
összegjülemlö  szénsav  nyomásában  van  és  nem 
a  beszivattyúzott  levegő  v.  a  víz  nyomásában  ál- 
talában. 

2.  A  B.-betegségeknek  és  gyakori  halálesetek- 
nek fiziológiai  oka  abban  rejlik,  hogy  a  nagyobb 
mélységek  külső  nyomása  alatt,  ha  az  ott  tartóz- 
kodás hosszabb  ideig  tart,  a  B.  teste  lassanként 
megtelül  a  levegő  nitrogénjével ;  ha  a  B.  kis  mély- 
ségekbe V.  pláne  rögtön  a  víz  felszínére  kerül,  a 
kis  nyomás  alatt  a  testben  levő,  nagy  nyomású 
nitrogén  rohamosan  felszabadul,  buborékokat  ké- 
pez, melj^ek  pl.  a  szív  egy  rekeszében  összegyűl  ve 
rögtöni  halált  okozhatnak,  míg  a  központi  ideg- 
rendszer (agy,  gerinc)  valamely  részében  bénulást 
idéznek  elő. 

Ezen  végzetes  következmények  elháríthatok, 
ha :  a)  a  B.  lehetőleg  gyorsan  merül  alá  a  mély- 


ségbe; 64  m.-nyi  mélységbe  2  perc  alatt  minden 
veszély  nélkül  szállhat  alá,  ha  a  B.  dobhártyái 
jók,  ha  az  eustachi  csatornák  kifúvásában  gya- 
korolva van  és  ha  a  nagy  mélységnek  megfelelő 
nagy  légmennyiséget  rögtön  megkaphatja ;  b)  az 
időzés  a  nagy  mélységben  csak  rövid  ideig  tart ; 
c)  a  B.,  dolgát  végezvén  vagy  félbeszakítván,  nem 
fokozatosan,  mint  az  eddig  szokásos  volt,  száll  fel, 
hanem  lehetőleg  gyorsan  emelkedik  oly  rétegbe, 
hol  az  előbbi,  nagy  mélység  abszolút  nyomásának 
csak  fele  van  meg ;  itt  hosszabb  ideig  pihen  és  a 
további  felemelkedést  fokozatosan,  átlag  3  m.-kónt 
és  mind  hosszabb  időt  töltve  az  egyes  állomáso- 
kon végzi ;  d)  ha  mégis  gyanús  tünetek  lépnek  fel, 
a  B.-t  haladéktalanul  rekompresszió,  azaz  nagy 
nyomás  alá  kell  helyezni,  vagy  külön  e  célra  ké- 
szült, sűrített  levegővel  telíthető  kamarában  vagy 
újólagos  alámerülés  által ;  sokszor  tiszta  oxigén- 
nek a  belélegzése  is  enyhülést  szerez ;  e)  a  B.- 
öltözék   lábrészei   zsinórral    szorosra   füzetnek 


4.  ábra.  Tűzoltók  buváröltözete. 

(1.  a  3.  ábrát);  ezáltal  megakadályoztatik  a 
levegő  összegyülemlése  az  öltözék  aleó  részeiben 
és  hogy  ennek  következtében  a  lehajló  vagy  a 
tenger  fenekén  kúszó  B.  lábaival  felfelé,  rögtö- 
nösen  a  víz  színére  ragadtassék. 

A  bizottság  által  tényleg  elért  legnagyobb  mély- 
ség 64  m.  volt.  De  e  határon  csak  azért  szakította 
félbe  kísérleteit,  mert  a  szivattyúkkal  egybekap- 
csolt manométer  beosztása  csak  idáig  terjedt. 
Valószínű,  hogy  a  jelenlegi  kézi  légszivattyúk  a 
még  nagyobb  mélységekben  szükségelt  tetemes 
légmennyiséget  előállítani  nem  képesek. 

Fiziológiailag  azonban  az  alámerülés  határa 
csak  ott  van,  hol  az  oxigén  a  nagy  nyomás  alatt 
már  edző  hatást  gyakorol,  azaz  tüdőhurutot  idéz 
elő.  Valószínű,  hogy  91  m.  mélységben  még  2—3 
órai,  de  már  122  m.  mélységben  csak  igen  rövid 
idejű  tartózkodás  lehetséges. 

A  tűzoltóságok  a  füst  ós  hőség  ellen  szintén  hasz- 
nálnak B.-készülékeket  (1.  ad.ábrái),  kivált  oly  tü- 
zeknél,  amelyeknél  a  hely  zárt  volta  miatt  a  füst 
nagyobb  tömegben  bennszoml,  pl.  a  pincetüzeknél. 


Buvárbetegrségr 


160 


Búvárúszás 


Ezen  öltözetekben  a  tűzoltó  nemcsak  a  füst  ellen 
van  védve,  hanem  a  hőség  ellen  is  vódekezhetik, 
amennyiben  egy  a  fej  burával  összefüggő  tömlő - 
darabon  át  a  fecskendő  vízsugara  a  fejburára  ve- 
zethető s  ott  szétoszolva  az  egész  testet  mintegy 
vízköpennyel  borítja  el.  A  lógszállító  tömlő  néha 
a  vízszállító  tömlő  belsejében  nyer  elhelyezést ;  sőt 
biztosító,  illetve  villamos  lámpa  s  csengő  is  hoza- 
tott kapcsolatos  használatba  az  öltözettel,  úgy 
hogy  a  tűzoltó  a  kívül  állókkal  villamos  csengő- 
jelekkel  közlekedhetik  s  a  légszivattyuzást  sza- 
bályozhatja avagy  segélyt  kérhet.  A  berlini  tűz- 
oltóság az  Oestberg  és  Greiner-féle,  a  magde- 
burgi  tűzoltóság  a  Stolze-féle  öltözetet  használja. 
B.-öltözetek  készítésében  a  Bremen  S.  kiéli  cég 
tett  szert  hírnévre. 

Buvárbetegség,  1.  Búvár. 

Buvárcsibe  (áiiat),  1.  Heliornis. 

Búvárfélék  (állat),  a  buváralakuak  (Colymbi- 
formes)  rendjének  egyik  családja,  melynek  fajai 
az  északi  sarkkör  tájékán  élnek,  ahonnan  azon- 
ban télre  a  mérsékelt  égöv  tájaira  vonulnak.  Ha- 
zánkban átvonulás  alkalmával  gyakori  a  sarki 
búvár  (Colymbus  ardicus  L.),  ritkább  az  északi 
búvár  (C.  septentrionalis  L.)  A  sarki  búvár  hímje 
és  tojója  egyforma.  Nászruhában  a  fejtető  és  a 
nyak  hátsó  része  szürke,  oldalt  feketés  sötét- 
szürke, a  torok  feketés  ibolyaszínű ;  a  hátoldal, 
a  csőr  és  a  lábak  kékesfeketék,  a  szárny  fehér 
foltokkal  díszített ;  hasoldal  fehér  ;  a  csüd  belső 
széle  kissé  rózsaszínbe  hajló.  Hossza  65—70, 
szárnya  27—34,  farka  9  cm.  Átvonuláskor  na- 
gyobb vizeinkben  mindenütt  előfordul.  Az  északi 
búvár  nászruhában  hátoldalt  szürkésbarna,  gyenge 
zöldes  fénnyel  s  fehér  pettyekkel  tarkázott,  has- 
oldalt fehér,  torka,  feje,  nyakának  oldala  szürke, 
csőre,  nyaka  hátoldalt  és  nyakszirtje  fekete. 
Hossza  60,  szárnya  28—29,  farka  5  cm. 

Búvárhajó  (ném.  Taucherschiff),  oly  vízi 
járómü,  mely  a  búvárok  alkalmazására  (1.  Bú- 
vár) különlegesen  be  van  rendezve.  E  berende- 
zés áll  buvárkészülékekből,  lejáró  lépcsőből,  kö- 
telekből, légszivattyúkból,  légsűrítőkből,  esetleg 
egy  kompressziós  kamarából,  hol  a  búvár  meg- 
határozott légnyomás  alá  helyezhető,  gyógysze- 
rekből és  orvosi  műtöszerekből  stb.  így  a  B.-k  igen 
jó  szolgálatokat  tesznek  nagy  kereskedelmi  ós 
hadi  kikötőkben,  utóbbiakban  különösen  a  tor- 
pedó- és  akna-fegyver  kifejlődése  óta.  Különben 
minden  nagyobb  hadihajónak  és  minden  torpedó- 
anyahajónak (1.  0.)  van  B.-felszerelése. 

Buvárharang  (ném.  Taucherglocke),  1.  Búvár. 

Búvár  kacsa  (ál  lat),  1.  Buvárréce. 

Búvárkészülékek,  1.  Búvár. 

Buvárlegénység  (ném.  Tauchermannschaft), 
azaz  a  buvármesterségben  (1.  Búvár)  különlege- 
sen kiképzett  legénység  minden  tengerészetben 
van,  különösen  a  torpedó-  ós  akna-szakmabeli 
legénység  közt,  minthogy  e  2  fegyvernem  sok 
búvármunkát  igényel.  Az  osztrák-magyar  hadi- 
tengerészet B.-e  közt  minden  rendfokozat  kép- 
viselve van.  Kiképzésük  külön  tanfolyamokban 
történik.  A  tisztek  egy  része  szintén  részesül  ily 
kiképzésben. 

Buvármadarak,  1.  Búvárfélék. 

Búváröltözék,  1.  Búvár. 


Buvárpók  (ArgíjroneidS^^\ck.),  a  csöszövöpó- 
kok  (Tubitelariae)alT6náiénék  egyik  neme;  szemei 
két  harántsorban  állanak,  hátulsó  lábain  alul  és  ol- 
dalt hosszú  evezősörték  vannak,  teste  tömötten 
szőrökkel  borított  és  szőrei  közé  levegőt  tud  fel- 
venni, amely  a  vízben  teste  körül  ezüstszínű  hó- 
lyagnak  látszik.Vízben  él  s  itt  ílnom  hálószálakból 
harang-  vagy  gyüszüf  orma  boltozatot  épít,  amelyet 
erősebb  szálaücal  a  közeli  növényszárakhoz,  fa- 
gyökerekhez  erősít,  s  a  körlégi  levegőből  potroh- 
ján  a  víz  alá  szállított  levegővel  tölt  meg,  aztán 
alája  húzódik.  Egyetlen  faja  ismeretes,  a  vizi  B. 
(Ar.  aquatica  CL),  mely  sötétbarna,  hímje  16—20 
cm.,  nősténye  10—12  cm.  hosszú.  Nálunk  is  meg- 
lehetős gyakori,  különösen  tőzeges  pocsolyákban ; 
nagy  hidegeket  is  kiáll ;  vízi  rovarokat  és  apró 
rákokat  eszik. 

Buvárréce  (Merganser,  áiiat),  a  lúdalakuak 
(Anseri formes)  rendjébe  tartozó  madárnem.  Ha- 
zánkban 3  faja  él.  1.  Nagy  B.  (Merganser  castor 
L.) ;  a  hím  feje  és  nyaka  felső  része  zöldesfekete, 
a  nyakszirttoUai  megnyúltak,  de  nem  alkotnak 
bóbitát,  háta  és  belső  válltoUai  feketék,  külső 
válltollai,  számyfedötollai,  másod-  és  harmad- 
rendű evezötollai  fehérek,  elsőrendű  evezőtollai 
szürkésfeketék,  nyaka  alsó  része,  begye,  melle, 
hasa  ós  alsó  farkfedöi  fehérek,  sárgás  rózsaszínű 
árnyalattal,  csőre  vérvörös ;  a  tojó  feje,  tarkója 
rozsdabarna,  háta  hamuszürke,  testének  hasol- 
dala fehér.  Hosszúsága  60—70  cm.  Európa  és 
Ázsia  északi  részeiben  honos.  Észak-Amerikában 
a  M.  americana  Cass.  helyettesíti.  Hazánkban  a 
nagy  folyók  mentén  (nov. — márc.-ban)  gyakori. 
2.  Kis  B.  (Mergus  albellus  L.).  A  hím  uralkodó 
színe  fehér ;  testének  mustrázata  fekete ;  háta 
közepe  bársonyfekete,  oldalt  kifutó  két-két  kes- 
keny fólköralakú  szalaggal,  dereka  szürkésle- 
kete ;  felső  farkfedői  és  kormánytollai  szürkék ; 
oldala  szürke  zeg-zugos  vonalakkal  díszített ; 
csőre,  lába  és  ujjai  kékesek.  A  tojó  fejteteje 
rozsdabarna ;  feje  oldalt  és  torka  fehér,  nyaka 
alsó  része  és  begye  szürkés ;  hasoldala  piszkos- 
fehér; hátoldala  szürkésbarna;  csőre  ós  lábai 
ólomsztirkék.  Hosszúsága  ,39—41  cm.  Észak- 
Ázsiában  és  Észak-Európában  honos;  télen  délibb 
vidékekre  vonul  s  ilyenkor  Kinát  tömegesen  lepi 
el.  Hazánkban  október  végén  s  novemberben  je- 
lenik meg.  3.  Kontyos  B.  (Merganser  serrator 
L.).  Csőre  és  lábai  kékesszürkék,  fekete  toUtüki'én 
három  oldali  fehér  sáv  határolja.  A  hím  feje  és 
a  nyak  hátsó  része  fehér,  a  szem  alatt  és  a  nyak- 
szirt táján  zöld  folttal,  míg  a  nősténynél  egy- 
színű, barna.  Farka  16  tollú.  Hossza  55—58  cm. 
Magas  északról  jőve  novemberben  jelenik  meg 
hazánkban  és  márciusig  marad  itt. 

Búvárúszás,  egy  neme  az  úszásnak.  Nem  a 
víz  felszínén,  hanem  víz  alatt  van  az  úszó.  Ked- 
velt versenyneme  is  az  úszásnak,  melynél  vagy 
időre  vagy  távolságra  versenyeznek.  A  B. -ver- 
senynél lehető  mélyen,  közel  a  fenékhez  úszik  a 
versenyző,  mert  így  egyrészt  a  haladását  segíti 
elő  a  víznyomás,  másrészt  a  vízfeneket  látva, 
nem  téved  el  könnyen.  Nálunk  50  m.-nél  hosszabb 
távolságra  és  1  percnél  hosszabb  időre  nem  sza- 
bad versenyt  kiírni.  Veszélyes,  mert  a  versenyző 
könnyen  túlerőltetheti    magát,  ezért  B.-verse- 


F 

"     Buvette 


—     151     — 


Buxtorf 


nyéknél  mindig  készen  kell  állnia  néhány  men- 
tőnek. A  B.-hoz  tartozik  a  tányérkeresés,  ami 
abban  áll,  hogy  tiszta,  átlátszó  vízbe  12—20  bá- 
dogtányért dobnak,  s  azokat  a  versenyzőknek  ki 
kell  hozniok.  A  győztes  az,  ki  a  legtöbb  tányért 
hozza  ki  a  vízből. 

Bavetfte  (franc,  ejtsd:  büvett),  kisebb  ivószoba 
egyes  vasúti  állomásokon,  színházakban;  buvetier, 
íiz  ilyen  helyiségek  vendéglőse. 

Bnxaceae,  puszpángfélék  (növ.),  a  kétszikűek 
családja,  melynek  30  faja  részben  trópusi,  rész- 
ben szubtropikus.  Viráguk  sugaras,  egyivarú,  egy- 
iakú.  A  virágtakaró-levelek  szabadok,  fellevél- 
szerviek,  zöldek.  Porzó  4  vagy  több.  A  magház 
többnyire  3  üregű,  rendesen  2—2  magkezde- 
ménnyel, melyeken  1  integumentum  van.  A  ter- 
més tok  vagy  csonthéjas.  Örökzöld  növények, 
kórok,  cserjék  vagy  fák.  Levelük  osztatlan,  ép- 
szélű.  Vú-ágzatuk  V.  gombvirágszerű  v.  füzér, 
mely  porzós  és  termős  virágokból  áll.  Legjelen- 
tősebb génusz  a  Buxus.  Ennek  fosszilis  marad- 
ványai is  ismeretesek. 
Buxentius,  1.  Bmento. 

Buxhöwden,  Frederik,  gróf,  orosz  hadvezér, 
szül.  Magnusdalban,  Mohn  szigetén  1750  szept. 
li.,  megh.  Esztoniában,  Lohn  kastélyban  1811 
aug.  23.  Már  1789.  tábornoki  rangra  emelkedvén, 
kitűnt  1790.  Finnországban  a  svédek  elleni,1792 — 

1794.  pedig   a  lengyel    háborúban.  II.  Katalin 

1795.  Lengyelország  kormányzójává,  1796.  pedig 
I.  Pál  cár  Pétervár  katonai  kormányzójává  ne- 
vezte ki.  I.  Sándor  cár  a  balti  tartományok  kor- 
mányzóságát bízta  rá.  1805-ben  a  2-ik  orosz  had- 
testet vezényelte,  mellyel  Austerlitz  mellett  a  bal- 
szárnyon  vitézül  küzdött.  1806-ban  a  szerencsét- 
len pultulszki  ütközet  után  kénytelen  volt  a  ve- 
zérséget Bennigsennek  átadni,  de  azt  az  eylaui 
ütközet  után  újra  visszanyerte.  A  svéd  há- 
ború kitörése  után  1808.  Finnországot  tíz  hónap 
alatt  meghódította.  II.  Frigyes  Vilmos  1795.  a  po- 
rosz, s  I.  Pál  1797.  az  orosz  grófi  méltóságot  ado- 
mányozták neki. 

Baxin,  CijHajNOg,  színtelen,  keserű  ízű,  víz- 
ben nehezen  oldható  alkaloida,  14!8"-on  forr,  de 
nem  illan  el.  Előfordul  a  Buxus  sempervirens 
héjában,^  néha  a  kinin  pótlására  használják. 

Buxkin  (ang.  huckskin  a.  m.  szarvasbőr),  két 
vetülékfonallal  bíró  erős  kártolt  gyapjúszövet  (1. 
Bi'lelt  s^rwefeA;^  őszi  s  téli férfl-divatkelme.  Szövés 
után  erősen  kallózzák,  színoldalán  bogácsolják 
es  annyü-a  kinyírják,  hogy  kötőpontjai  jól  látha- 
tókká váljanak. 

Boxtehude,  város  Stade  porosz  kerületben,  a 
hajózható  Este  partján,  7  km.-nyire  az  Elbától, 
(1906)  3760  lak.,  nagy  lóvásárokkal;  különösen 
Hamburggal  van  élénk  kereskedése,  továbbá  bőr-, 
festék-,  enyv-,  szappangyártása,  gőzmalma,  ser- 
főzője. 

Buxtehude,  Dietrich,  orgonaművész,szül.  Hel- 
siiigörben  1637.,  megh.  Lübeckben  1707  máj.  9. 
Valószínűleg  atyja,  János,  orgonajátszó  (meghalt 
1674)  képezte  ki ;  1668.  nyerte  fontos  állását,  mint 
a  lübecki  Mária-templom  orgonása ;  itt  1673.  ala- 
pította meg  híressé  vált  «esti  zenéjét)) :  a  kará- 
csony előtti  öt  vasárnapon  vecsemye  után  tartott 
nagy  templomi  hangversenyeit,  melyekre  új  és  új 


műveket  alkotott.  (Ezekért  gyalogolt  oda  olyan- 
kor Sebastian  Bach  Arnstadtból.)  Kiadva  csak  ,5 
menyegzői  ének  és  hegedűre,  gambára  meg  eem- 
balora  (zong.)  írt  7  szonáta  maradt  fenn,  de  állí- 
tólag 1678—87.  az  «esti  zene))  darabjai  is  meg- 
jelentek. Ujabban  a  Monatshefte  für  Musikgesch. 
(17.,  18.  évf.),  Dehn  S.,  Commer  stb.  bocsátották 
közre  énekműveit ;  de  B.  nagyságát  orgonaművei 
tanúsítják  legjobban ;  ezeket  Spitta  rendezte  kri- 
tikai kiadás  alá. 

Buxton  (eijtsd:  böxtn)  V.  Buckstone,  kis  város  és 
látogatott  fürdőhely  Derby  angol  grófságban,  a 
Peak-hegységben,  a  Wye  forrásai  közelében,  (1910) 
10,025  lak.,  szép  sétahelyekkel,  nagy  kórházzal. 
Reumatikus  bajok  ellen  hatásos,  meleg  (28"  C.) for- 
rásait már  a  rómaiak  ismerték.  Közelében  Pool's 
Hole  stalaktitbarlang ;  ebben  fakad  a  Wye  folyó. 

Buxton  (ejtsd :  böxtn),  1.  Sídney  Charles,  angol 
liberális  politikus,  szül.  1853-ban.  1883  óta  kép- 
viselő, 1892— 1895-ig  helyettes  államtitkár  a 
gyarmatügyi  minisztériumban,  1905.  főposta- 
mester,  1910  f  ebr.  óta  pedig  kereskedelmi  minisz- 
ter. Munkái :  Handbook  to  political  questions  of 
the  day  (London  1880,  11.  kiad.  1903);  Fináncé 
and  politics,  an  historieal  study  1783—85  (1888, 
2  köt.) ;  Mr.  Gladstone  as  chancellor  of  the  Ex- 
chequer  (1901) ;  Fishing  and  shooting  (1902) ;  Ar- 
guments  on  either  sídé  of  the  flscalquestion  (1904). 

2.  B.,  Thomas  Fowell,  sir,  angol  politikus  és 
filantróp,  szül.  Earl's  Colneban  (Essex)  1786  ápr. 
1.,  megh.  1845  febr.  19.  Az  Enquiry  whether 
crime  and  misery  are  produced  or  provented 
by  our  present  system  of  prison  discipUne  (Lon- 
don 1818)  c.  művében  a  börtönügy  reformját 
sürgette.  1818-ban  Wilberforce  példájára  a  par- 
lamentben a  négerek  fölszabadítása  mellett  küz- 
dött és  a  munkások  érdekében  is  működött. 
Munkái :  The  African  slave  trade  and  its  remedy 
(London  1840 ;  németül  Júliustól,  Leipzig  1841) ; 
The  African  Coloniser  (folyóirat);  1840.  a  királyné 
baronetnek  nevezte  ki.  V.  ö.  Memoirs  and  corres- 
pondence  of  Sir  Thomas  Fowell  B.  (új  kiad.,  Lon- 
don 1872,  ném.  Hamburg  1853). 

Buxtorf,  1.  Johann  (idősb),  német  orientalista, 
szül.  1564  dec.25.Camen  vesztfáliai  faluban,  megh. 
1629  szept.  13-án  Baselben.  Marburgban,  Her- 
bornban,  Heidelbergben,  Baselben  és  Genfben  vé- 
gezte tanulmányait.  1591-ben  a  héber  nyelv  ta- 
nára lett  Baselben.  A  héber  és  a  kaldeusi  tudo- 
mány alapját  ö  vetette  meg  Németországban. 
Alapos  ismerője  volt  a  rabbinikus  irodalomnak. 
Munkái :  Biblia  hebraica  rabbinica  (Basel  1618) ; 
Tiberias  seu  commentarius  massorethicus  (u.  o. 
1620) ;  Lexicon  hebraicum  et  chaldaicum  (u.  o. 
1604).  Ez  utóbbi  művét  átdolgozta  s  újra  kiadta 
Bár  1862. 

2.B.,  Johann  (if  j.),  az  előbbinek  fla,8zül.  1 599  aug. 
13.  Baselben,  megh.  u.  o.  mint  apja  utódja  1664 
aug.  16.  Kiadta  Maimonides  More  ha-nebuchim- 
ját  (Basel  1629),  majd  atyjának  hagyatékából  a 
Lexicon  chaldaicum,  talmudicum  et  rabbinicum-ot 
(u.  0.  1639).  Munkái :  Concordentiae  bibliorum 
hebraicorum  (Basel  1632) ;  Lexicon  chaldaicum 
et  syriacum  (u,  o.  1622).  Fia  Jákob  követte  öt  a 
héber  tanszéken,  ennek  utóda  pedig  unokaöccse, 
Johann  B. 


Buxus 


—     162 


Búza 


Buxus  L.,  puszpáng  (növ.),  aBuxaceae  család 
génusza,  melynek  19  faja  úgy  az  ó-,  mint  az  új- 
világ melegebb  vidékein  ól.  Igen  dúsan  elágazó 
cserjék.  Levelük  osztatlan,  épszélű,  rövidnyelü, 
örökzöld.  Nálunk  kertben  gyakori  a  B.  semper- 
virens  L.,  mely  atlantikus  Európából  és  a  Föld- 
közi-tenger vidékéről  származik.  Virágágyat,  pá- 
zsitot szokás  vele  körülfogni.  Pácska  alakjára  is 
megnő ;  ez  a  változat  a  var.  arhorescens.  A  nyí- 
rást jól  tűri.  Délen  kerítésnek  is  ültetik.  Fája 
halványsárga,  évgyűrűi  igen  keskenyek,  az 
európai  fák  legnehezebbike.  Finomságánál  és 
sűrűségénél  fogva  faragványokra  a  legalkalma- 
sabb (1.  Puszpáng  faragás),  de  fúvóhangszert,  sze- 
lencét és  fésűt  is  készítenek  belőle.  A  Baleárokon 
honos  B.  halearica  Willd.  piramisformán  25  m.-ig 
is  megnő.  Nálunk  csak  hidegházban  nő. 

Buyapart,  a  libériai  néger  gyarmatban  pénz 
gyanánt  szolgáló  posztódarab,  telerakva  kauri- 
kagy lóval,  értéke  kb.  25  f. 

Buys-Ballot (ejtsd:  baisz-baiiot),  Christoph  Hein- 
rich  Diedrich,  németalföldi  meteorológus,  szül. 
Klötingenben,  Zélandban,  1817  okt.  10.,  megh. 
ütreehtben  1890  febr.  3. 1854  óta  a  kir.  meteorol. 
intézetnek  igazgatója.  Legfontosabb  munkálkodá- 
sai a  meteorológiára  és  annak  a  gyakorlati  élet- 
ben való  alkalmazására  vonatkoznak.  E  téren  ö 
az  újabb  h-ánynak  főképviselője,  mely  a  kutatás 
módszerének  egysége  által,  nevezetesen  szinop- 
tikus térképek  szerkesztése  és  a  tengeri  hajókon 
egyformán  végzett  megfigyelések  alapján  oda  tö- 
rekszik, hogy  az  időjárás  változásainak  törvényeit 
megtalálja  és  e  törvényeket  gyakorlati  célokra 
felhasználja.  Európában  6  hozta  be  a  viharjelzést, 
amennyiben  Hollandiában  1860.  viharjelző  háló- 
zatot szervezett.  A  tengerészeti  meteorológia  szá- 
mára sikerült  külön  intézetet  felállítania,  melynek 
az  a  feladata,  hogy  a  kereskedelmi  és  hadihajók 
észleléseinek  anyagát  feldolgozza.  Legnevezete- 
sebb felfedezése  az  a  nevét  viselő  törvény,  mely 
a  légnyomás  eloszlása  és  a  szél  iránya  meg  erős- 
sége között  a  kapcsolatot  megállapítja,  1.  Barikus 
széltörvény.  Az  aeroklinoszkóp  segítségével  a  tá- 
voli hajóknak  a  várható  szél  irányát  és  erejét 
adta  tudtára. 

Búza  (növ.,  Iriticum  L.),  a  Gramineae  (pázsit- 
fűfélék) család  génusza.  15-nél  több  faja,  melyek 
közül  12  az  Aegilops  szekcióba  tartozik,  Dél-Euró- 
pában és  Keletén  van  elterjedve  egészen  Afganisz- 
tánig és  Turkesztánig.  Kalászkái  szélesen  lapítot- 
tak, 3 — 4  virágnak  s  a  kalász  tengelyének  kimet- 
széseibe  magánosan,  lapított  oldalukkal  támasz- 
kodnak ;  a  tengely  csúcsát  is  kalászka  foglalja  el. 
A  virágok  közül  egyik-másik  meddő  szokott  ma- 
radni s  a  kalászkákból,  vagyis  füzérkékből  rende- 
sen 2—3,  ritkán  csak  egy  mag  lesz.  Pelyvái  szé- 
lesek, élük  kiemelkedő,  hegyes  v.  szálkahegyű. 
Az  alsóbbik  tokiászon  hosszabb  v.  rövidebb  szálka 
vagyis  bajusz  (arista)  van,  eszerint  a  B.-nak  szál- 
kás V.  bajuszos  és  tar  v.  szálkátlan  fajtáit  szokás 
megkülönböztetni.  E  génusz  vadon  termő  fajai 
legnagyobbrészt  az  Aegilops  szekcióba  tartoznak ; 
közönséges  pl.  a  tarajos  B.  (T.  cristatum  L.) 
Schreb.,  ez  tarackot  hajt,  kalásza  összenyomott  és 
kalászkái  kétoldalt  fésűsen  állanak.  Napos,  ho- 
mokos lejtőkön,  utak  mentén  közönséges.  A  gé- 


nusz gabonanemű  alakjai  a  Sitopyros  szekcióba 
tartoznak  s  általában  3  fajba  lehet  őket  összefog- 
lalni és  pedig : 

1.  T.  monococcum  L.  (egyszemű  B.),  fűzérkéi 
tömött,  törékeny  kalásszá  egyesülnek,  csak  külső 
pelyvájukon  viselnek  1—1  szálkát  és  csak  alsó 
viráguk  terem  szemet,  ritkán  a  felső  is.  El  van 
terjedve  a  Balkánon,  Kis-Ázsiában  a  Kaukázus 
vidékein  és  Mezopotámiáig.  Dél-Európában  külö- 
nösen Spanyolországban  termesztik,  Németország- 
ban csak  helyenkint,  Svájcban  pedig  sovány,  más 
gabonanemünek  meg  nem  felelő  talajon  és  pe- 
dig bizonyára  már  régtől  fogva,  mert  a  svájci 
cölöpópítményekben  ezt  is  felfedezték,  nemkü- 
lönben azonban  a  magyarországiakban  is.  A 
szemet  nem  annyira  kenyérlisztnek,  mint  inkább 
darának  és  gríznek  őrlik  és  marhatakarmányul 
szolgál.—  2.  T.  sativum  Lam.,  kalásza  4  szögletü, 
füzéreiben  1—3  virág  érlel  szemet,  pelyvái  rövi- 
debbek a  toklásznál.  Nevezetesebb  fajtái :  a)  T. sati- 
vum spelta  (T.  spelta  L.,  tönköly  B.)  kalásza  laza, 
éréskor  darabokra  hull  szét,  a  szem  a  pelyvákba 
marad  zárva.  A  külső  pelyva  széles,  tojásdad  és 
tompa  fogban,  a  külső  tokiász  pedig  hosszú  szál- 
kában végződik.  Az  ókorban  Egyiptomban,  Görög- 
országban, Itáliában  nagyban  mívelték,  de  később 
egyre  inkább  meggyérült  és  manapság  a  két  első 
országban  teljesen  hiányzik ;  Itáliában,  Svájcban, 
Francia-  és  Németországban  helyenkint  termesz- 
tik ;  igénytelenebb  a  tar-B.-nál ;  sovány  talajon, 
közepes  gondozásnál  is  jobban  beválik.  Jó  talajon 
és  okszerű  mívelés  mellett  nagyobb  a  hozadéka 
a  közönséges  B.-énál.  b)  T.  sativum  dicoccum 
(T.  dicoccum  Schrank),  jelenleg  csak  Dél-Német- 
ország, Svájc,  Spanyolország,  Itália  és  Szerbia 
termeszti,  főkép  daráért  és  keményítőlisztjeért.  c) 
T.  sativum  vulgare  (T.  vulgare  Vili.,  közönséges 
B.),  kalásza  hosszú,  többé-kevésbbó  laza,  kissé 
összenyomott.  A  mai  mezőgazdaság  legfontosabb 
terméke.  Az  egész  földkerekségén  mindenütt  mi- 
vélik,  ahol  a  viszonyok  megengedik,  így  Norvégiá- 
ban még  69"  é.  sz.  alatt,  az  Alpokban  pedig  1400  m. 
magasságban  is.  Legtöbbet  termel  belőle  Észak- 
Amerika,  Oroszország  és  hazánk.  A  magyar  «acé- 
los»  B.  minősége  első  helyen  áll ;  az  angolok  leg- 
finomabb süteményei  magyar  lisztből  készülnek. 
Mint  őszi  és  tavaszi  B.-t  vetik ;  az  előbbi  rövid 
szálkájú  V.  szálkátlan  (íar.-B.),  az  utóbbi  mindig 
hosszú  szálkájú  [bajuszos  B.).  Termesztése  a  leg- 
régibb időkig  nyúlik  vissza,  így  pl.  egyiptomi  sírok- 
ban is  találtak  B.-szemeket.  —  3.  T.  polonicum 
L.  (lengyel  B.),  nagy,  tömött,  kékeszöld  kalásszal 
biró  fajta,  8 — 12  mm.  hosszú  szemekkel.  Törzs- 
alakja ismeretlen,  valószínűleg  a  kultúrában  állt 
elő.  Hazája  nem  Lengyel-,  hanem  inkább  Spanyol- 
ország, ahol  most  is  nagyban  termesztik,  de  elő- 
fordul Olaszországban  és  Abessziniában  is ;  hoza- 
déka nem  jelentékeny.  Hosszú,  vékony  szemeit 
néha  csalásból  «óriásrozs»-nak  adják  el. 

Termesztése. 

A  B.  a  legrégibb  termesztett  növények  egyike. 
Termesztését  már  Egyiptom  legrégibb  emlékei  iga- 
zolják. A  kínaiak  Kr,  e.  már  2700  esztendővel 
előbb  termesztették.  Európában  Heer  tanúsága 
szermt  a  svájci  és  felsőolaszországi  tavak  mellókén 


Búza 


—     153     — 


Búza 


a  legrégibb  lakosoknak,  körülbelül  a  trójai  háború 
korában,  apró  szemű,  a  mai  búzával  meg  nem 
ogj-ezó  B.-jok  volt,  melyet  a  római  hadjáratok 
idejéig  termesztettek.  A  B.-nak  neve  van  már  a 
legrégibb  nyelvekben  (kínai,  szanszkrit,  héber, 
ei^'iptomi  stb.).  A  B.  termelése  sokkal  ősibb  lehet, 
mint  e  nyelvek  eredete,  másrészről  pedig  a  B.  ős- 
hazájának azt  a  vidéket  kell  gondolnunk,  ahol 
legelőször  emlegetik.  A  legrégibh  írók  közül  Be- 
rosos,  Nagy  Sándor  kortársa,  és  Strábon  beszélik, 
hogy  a  B.  Mezopotámiában  és  India  Ny.-i  részén 
vadon  terem.  Még  Olivier  is  erősíti,  hogy  1807. 
a  török  birodalomban  utazván,  a  B.-t  és  tönkölyt 
Mezopotámiában  vadon  látta.Ez  egyáltalában  meg- 
felel annak  a  vidéknek,  ahol  a  B.  hazáját  a  ha- 
gyományok alapján  általában  gondolhatjuk.Innen 
terjedt  volna  el  K  -re,  Ny.-ra. 

A  B.  a  mérsékelt  égöv  növénye,  minden  talajon 
megnő,  legjobban  a  középkötött,  jó  termöerőben 
levő  agyagtalajokat  szereti.  Jó  előveteményei : 
dohány,  repce,  trágyázott  kapások,  lóbab,  korai 
tengeri,  trágyázott  takarmánynemüek  és  here- 
félék.  Rossz  előveteményei  a  gabonafélék,  késői 
burgonya  és  tengeri,  mohar.  Talajelökészítés  az 
elővetemény  letakarítása  szerint  2— 3-szori,  néha 
csak  egyszeri  szántás,  fogasolás  és  esetleg  hen- 
gerezés,  hogy  lehetőleg  apróra  munkált  talajba 
kerüljön.  Vetése  szeptember  közepétől  novemher 
végéig  történik,  géppel  11—15  cm.  sortávol- 
ságravetik, ez  sokkal  tökéletesebb,  mint  a  szórva- 
vetés,  a  sorosvetésnél  kataszt.  holdanklnt  75— 
100  kg.  vetőmag  szükséges.  Ápolása  tavasszal  a 
bokrosodás  kezdetén  boronálás,  ha  a  talaj  felfa- 
gyott, megelőzi  ezt  a  hengerezés,  gyomirtás  (aca- 
tolás,  rozsolás),  megdűlés  ellen  sarlózás  v.  hen- 
gerezés. Érése  a  klíma  szerint  jún.  végétől  júl.  vé- 
géig következik  be.  Kaszával  v.  aratógéppel  arat- 
ják. Közvetlenül  alájalstállótrágyát  nem  tanácsos 
adni,  mert  könnyen  megdűl  és  szeme  megszorul. 
Legcélszerűbb  az  előveteményt  megtrágyázni. 
Műtrágyák  közül  szuperfoszfát  150—200  kg.,  rit- 
kábban a  thomassalak  250 — 400  kg.  kataszt.  hol- 
danklnt, a  vetőszántás  előtt  elszórva ;  gyengén 
áttelelt  vetésre  chilesalétromot  szokás  adni  fej- 
trágyaként,  kataszt.  holdanklnt  25—40  kg.-ot. 

A  T.  sativum  vulgare  fajhoz  tartozik  a  leg- 
több változat.  Ezek  különböznek  egymástól  a  szem 
színében  (piros-  és  fehérszemű  B.)  a  kalász  alka- 
tában (szakállas  és  tar  B.)  a  vetési  időben  (őszi- 
tavaszi  és  járó  B.).  Használhatóságát  a  belőle 
készíthető  liszt  mennyisége  és  minősége  szabja 
meg,  mely  utóbbi  ugyanazon  B.-nál  a  hl.-súllyal 
—  mely  76—83  kg.  között  váltakozik  —  van  szo- 
ros összefüggésben.  A  liszt  legbecsesebb  alkotó- 
része a  siker.  Legslkérdúsabb  B.-k  a  magyar,  a 
doni  és  romániai  B.-k.  A  bötermő  angol  és  német- 
országi B.-k  kevés  és  gyengébb  minőségű  síkért 
tartalmaznak  s  így  lisztminöségük  is  jóval  gyen- 
gébb. Tei-möképessége  változó,  szoros  összefüg- 
gésben van  a  bokrosodó  képességgel  és  a  kalász 
alkatával.  A  külföldi  square  head  jellegű  B.-k 
kataszt.  holdankinti  átlagos  termése  16—25  q.,  a 
magyar  B.-é  7—16  q.,  az  ennél  nagyobh  hozam 
igen  ritka. 

Hazánknak  a  B.  a  legfontosabb  kultúrnövénye, 
ezt  termeUk  valamennyi  között  legnagyobb  térti-' 


léten.  Legjobb  minőségben  terem  az  Al-Tisza  vi- 
dékén és  a  Bánságban.  Legtöbbet  termel  Torontál, 
Jász-Nagykun-Szolnok,  Temes  és  Békés  vár- 
megye, a  bevetett  területnek  40°/o-án  felül.  A  ke- 
reskedésben a  magyar  B.  tiszavidéki,  bánsági, 
fehérmegyei,  bácskai,  pestvidéki  és  északmagyar- 
országi elnevezések  alatt  fordul  elő  ;  legdrágáb- 
ban az  elsőt  fizetik,  legkevesebbet  az  utolsóért 
adnak. 

A  B.  lisztje  a  kenyér-  és  tészta-nemeken  kívül 
még  arcpomak,  ostyának,  csiriznek,  makaróninak 
stb.  is  használatos,  B.-dara  és  B.-griz  és  korpa 
Is  lesz  belőle,  sőt  a  sör-  és  szeszfőzéshez  is  hasz- 
nálják. Lisztjéből  lesz  a  B.-keményítő  (farina 
tritici),  melyet  sokféleképen,  orvosilag  is  használ- 
nak. Szalmájával  a  jószágot  is  etetik,  de  szalma- 
kalapot is  fonnak  belőle,  s  erre  a  célra  Toscaná- 
ban hosszú  szálkás  fajtát  (toscanai  kalap- B.)  vet- 
nek. Ennek  a  szalmája  a  sűrű  vetésben  és  közép- 
szerű földben  annyira  elgyengül,  hogy  a  legfino- 
mabb fonásra  Is  alkalmatos  (flórenci  kalap),  sőt 
papirost  is  gyártanak  belőle. 

Nemesítése.  Tenyészklválasztás  és  keresztezés 
vezethet  célra.  A  tenyészklválasztás  a  típusok 
nagy  száma  miatt  fáradságos,  de  igen  eredmé- 
nyes munka,  ezáltal  fokozhatjuk  az  átlagtermé- 
seket 150—200  kg.-al,  ami  igen  tekintélyes  jö- 
vedelmi többletet  jelent.  A  keresztezés  új  fajta- 
változatok létesítésére  alkalmas,  szintén  sok  fá- 
radságot igényel.  Sokat  tehet  a  gazda  a  termés- 
átlagok fokozására  az  okszerű  vetőmagtermesz- 
téssel és  a  fajtaváltozat  helyes  megválasztásával 
Is.  A  magyar  B.-t  kalászalakra  és  termésmennyi- 
ségre, rozsdaállóságra  és  szalmaerősségre,  az 
idegen  B.-kat  fagyállóságra,  korai  érésre  és  mi- 
nőségre nemesítik,  különös  gondot  fordítva  a  jel- 
legzetes jó  tulajdonságok  összevágó  fokozására 
s  a  hátrányosak  csökkentésére. 

Betességrei- 

A)  Kedvezőtlen  életviszonyok  által  okozott  be- 
tegségek: 1.  Apadtszemüség.  2.  Poghljasság.  3. 
Aszály.  4.  Sorvadás.  5.  Elfagyás.  6.  Kifagyás.  7. 
Felfagyás.  8.  Megfuladás.  9.  Gyökérkirothadás. 
10.    Megdűlés. 

B)  Élősködők  által  okozott  betegségek:  1.  Kő- 
üszög.  A  B.  egyik  leggyakoribb  betegsége,  me- 
lyet két  gomba,  aTilletlaTrIcitiWtr.,  és  aT.laevis 
Kühn  okoz.  (L.  Gabonaüszög.)  —  2.  Porüszög,  az 
előbbinél  sokkal  kevésbbé  kártékony  gomba,  az 
Ustilago  segetum  Dlttm.  okozza {L. Gabonaüszög.) 
—  3.  Rozsda.  Hazánkban  majd  minden  évben  je- 
lentékeny károkat  tesz,  két  gomba,  a  Pucclnla 
graminls  Pers.  és  a  P.  Rubigo  vére  Wtr.  okozza.  (L. 
Gabonarozsda.)  —4.  Anyarozs.'Ritka,  betegsége  a 
B.-nak,  melyet  a  Clavlceps  purpurea  Tul.  nevű 
gomba  okoz.  (L.  Anyarozs.)  —  5.  Lisztharmai 
(1. 0.).  —  Ezen  általánosan  ismert  betegségeken  kí- 
vülméga  következő  gombák  támadják  meg  a  B.-t: 
6.  A  Dilophia  graminis  Sace.  nevű  gomba  a  B. 
kalászát,  szárát  és  leveleit  támadja  meg;  a  ka- 
lászorsó fehér  húsos  tömeggé  bomlik,  a  szemek  ki 
nem  fejlődnek,  a  pelyvák  elfeketednek  s  a  leve- 
leken és  a  száron  fekete,  sárgás  övvel  szegélye- 
zett foltok  láthatók ;  a  betegség  mindig  a  levél- 
hüvelyt támadja  meg  először  s  úgy  hatol  tovább 


Búza 


—     154     - 


Búzatalaj 


A  gomba  konidiák,  peritheciumok  és  pycnidák 
által  szaporodik.  Csak  Francia-  és  Angolországban 
okozott  eddig  jelentékenyebb  károkat.  Ellene  a 
búza  csávázását  (1.  Csávázás)  s  a  beteg  foltok  mi- 
előbbi letárolását  s  a  letarolt  növények  elégetését 
lehet  javasolni.  —  7.  Az  Ophiőbolm  herpotrichus 
Sacc.  nevű  gomba  az  egész  növényt  megtámadja, 
mely  elszárad  s  fehér  színt  ölt,  a  kalász  elsat- 
nyul, a  polyvák  fekete  foltokat  kapnak,  a  szemek 
kicsinyek  maradnak,  összeasznak  s  az  elszáradt 
leveleket  is  fekete  foltok  lepik  be.  —  8.  A  Sphae- 
rella  exiüalis  Morini,  a  Leptosphaeria  Tritici 
Pass.,  ekGibellina  cerealis  Pass.,  a  Floespora 
infedoria  Fckl.,  a  Septoria  gramineum  Desm.,  a 
Septoria  Briosiana  Mor.,  Septoria  nedorum 
Berk.  nevű  gombák  mint  fekete  foltok  tanyáznak 
a  már  elszáradt  növényeken,  többnyire  levele- 
ken ;  hogy  valódi  paraziták-e,  az  eldöntve  nincs. 
—  9.  A  Fusarium  heterosporum  N.  v.  B.  nevű 
gomba  rózsaszínű,  a  Phoma  Hennebergii  Kühn 
és  a  Septoria  glumarum  Pass.  feketés  foltokat 
okoznak  a  pelyvákon.  — 10.  A  Fusarium  roseum 
Lk.  a  B.  szemét  ós  pelyváit  rózsapiros  v.  fehéres 
ragadós  anyag  alakjában  lepi  be ;  az  erősen  meg- 
támadott B.-ból  készült  kenyér  bódító hat&st  okoz. 

Búza,  kisk.  Szolnok-Doboka  vm.  kékesi  j.-ban, 
(i9io)  1983  oláh  és  magyar  lak. ;  postahivatal ; 
u.  t.  Kékes. 

Búza  Barna,  lapszerkesztő  Sátoraljaújhelyen, 
szül.  1873  jan.  l.Tolcsván.  1905-ben  képviselőül 
választották  s  az  akkori  nemzeti  ellenállási  moz- 
galomnak Zemplénben  egyik  vezére  volt.  1906-ban 
ismét  megválasztották,  de  az  1910-iki  válasz- 
táson, midőn  Justh-párti  programmal  lépett  föl, 
kisebbségben  maradt.  1906— 9-ig  a  Budapest, 
1909-től  a  Magyarország  állandó  vezércikkírója  ; 
1896-ban  megjelent  egy  verskötete  is. 

Búzabetegségek,  1.  Búza. 

Búzád,  kisk.  Temes  vm.  temesrékási  j.-ban, 
(1910)  859  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Bogdarigós. 

'RxxzkA-tiemzetség,  így  nevezik  a  Rahót-nemzet- 
ségböl  (1. 0.)  származó  B.  egyenes  leszármazottait. 
B.'  atyja.  Hahót  1165  táján  jött  Magyarországba, 
az  egyik  nézet  szerint  Meissenből  (Szászország), 
újabb  nézet  szerint  Messendorf bői  (Stíria)  és  Zala 
vármegyében  a  Pölöske  patak  mellett  alapította 
a  róla  nevezett  falut,  hol  unokája  I.  Arnold  (Bú- 
zád fia),  a  XIII.  század  elején  Szt.  Margit  tisz- 
teletére monostort  alapított.  I.  Arnoldnak  három 
fia  volt :  II.  Arnold  zalai  főispán  és  nádor  (1234— 
1242),  I.  Keled  (a  Hahóti-család  őse)  és  Panyit, 
aki  még  1272.  is  élt.  A  B. -nemzetség  igazi  meg- 
alapítója II.  B.,  1209.  győri,  1222—23.  pozsonyi, 
1224.  vasvmegyei  főispán,  1226— 9-ig  tótországi 
bán.  Négy  fia  volt  már,  mikor  1233.  belépett  a 
Domonkosrendiek  pesti  kolostorába  s  1241.  a  mon- 
golok ott  az  oltár  előtt  ölték  meg.  A  magyarok 
őt  a  nagy  B.  bánnak  hívták.  Fiai  voltak :  1.  B.  a 
Szabary-család  őse;  2.  Csák,  1234—69.  közt  tár- 
nokmester és  bán,  a  Csányi-család  őse ;  3.Trisztán, 
magyarosan  Terestyén,  a  királyi  tárnokok  ispánja; 
4.  Lancelot,  a  Falkosy-  és  Söjtöry-család  őse  s  5. 
íven,  kinek  leszármazottjait  nem  ismerjük.  V.  ö. 
Wertner,  Magyar  nemzetségek  (1. 147—172,  324, 
II.  422.  és  Turul,  XVI.  19.,  59.) ;  Karácsonyi,  A 
magyar  nemzetségek  (1. 115—135). 


Buzádsziget,  a  zalavmegyei  Hahót  határában 
1292  táján  épült  vár,  mely  kétszáz  évig  volta 
B.-i  Sárkány-család  tulajdona,  kiknek  emlékét 
az  itt  elteTÜlö  Sárkány  sziget  puszta,  őrzi.  1483-ban 
Mátyás  király  hűtlenség  címén  elvette  a  Sárkány- 
családtól s  Bánffy  Miklós  pozsonyi  főispánnak  és 
Batthyány  Boldizsár  kőszegi  kapitánynak  ado- 
mányozta. 1536-ban  még  fennállott. 

Búzaeső  (növ.),  1.  Ranunculus. 

Búzafalva,  kisk.  Abauj-Toma  vm.  kassai  j.  -ban, 
(1910)  316  tót  és  magyar  lak.,  vasúti  megálló ;  u.  p. 
és  u.  t.  Hernádcsány. 

Búzaféreg  (áiiat),  a  gabonazsizsik  (Calandra 
granaria  L.)  régi  magyar  neve. 

Buzaháza,  kisk.  Maros-Torda  vm.  nyárádsze- 
redai  j.-ban,  (i9io)546  magyar  lak.,  u.p.  Demény- 
háza,  u,  t.  Nyárádszereda. 

Buzahely,  kisk.  Vasvm.  muraszombati  j.-ban, 
(1910)  190  vend  lak.,  u.  p.  Bodóhegy,  u.  t.  Mura- 
szombat. 

Búzakeményítö,  1.  Keményítő. 

Búzakorpa,  a  malomipar  legfontosabb  hulla- 
déka. Megkülönböztetünk  durva  és  íínom  korpát, 
továbbá  búzatakarmánylisztet.  A  korpa  annál 
jobb,  mennél  több  benne  a  liszt.  A  műmalmok 
jobban  kiőrlik  a  lisztet  s  így  a  korpa  keményítő- 
tartalma  ritkán  múlja  felül  a  167o-ot,  ellenben  az 
egyszerű  malmok  korpája  210/0  keményítőt  is 
tartalmaz.  A  finom  korpa  rendszerint  több  kemé- 
nyítőt tartalmaz  a  durvánál ;  még  többet  tartal- 
maz a  takarmányliszt,  mely  tehát  sokkal  táplá- 
lóbb, mint  a  korpa.  Utóbbi  aránylag  jóval  olcsóbb 
a  korpánál.  A  B.  főleg  fejős  teheneknek  való  ta- 
karmány, kevésbbé  növendék  állatoknak,  mert 
igen  kevés  benne  a  mész.  A  lóra  lazítólag  hat, 
tehát  nem  tanácsos  állandóan  korpát  etetni  vele. 
A  búzatakarmányliszt  elsősorban  hízóknak  való. 
Mindkét  takarmány  maximális  adagnagysága  a 
hízó  marhánál  10,  fejős  teheneknél  6  kg.  fejen- 
ként. Idegen  anyagokkal,  pl.  rostaalj,  homok, 
kukoricacsutkaliszt  stb.  szokták  hamisítani. 

Búzamező,  kisk.  Szolnok-Doboka  vm.  nagy- 
ilondai  j.-ban,  (1910)  253  oláh  lak.,  u.  p.  és  u,  t. 
Nagyilonda. 

Búzamoslék,  1.  Moslék. 

Buzan9ais  (ejtsd :  büzanszé),  város  Franciaország- 
ban, Indre  départementban,  az  öt  híddal  áthidalt 
Indre  partján,  (i9oi)  3503  lak. 

Buzáni,  1.  Buszául. 

Búzarozsda,  l.  Gabonarozsda. 

Búzás,  kisk.  Trencsón  vm.  báni  j.-ban,  (1910) 
499  tót  és  német  lak.,  üveggyárral;  u.  p.  és  u.  t. 
Zayugrócz. 

Búzásbesenyö,  kisk.  Kis-KükOllő  vm.  radnótl 
j.-ban,  (1910)  1105  magyar  és  oláh  lak.,  u.  p.  Ke- 
relőszentpál  p.  u.,  u.  t.  Kerelőszentpál. 

Buzásbocsárd,  kisk.  Alsó-Fehér  vm.  balázs- 
falvi j.-ban,  (1910)  1790  oláh  és  magyar  lak.,  u.  p. 
Karácsonfalva  p  u.,  u.  t.  Karácsonfalva. 

Búzaszalma,  1.  Őszi  szalma. 

Búzatakarmányliszt,  1.  Búzakorpa. 

Búzatalaj.  A  talajoknak  a  4  fő  gabona  szerint 
történő  osztályozásánál  a  kötöttebb  vályog-  és  a 
nem  túlságosan  kötött  agyagtalajok  mondatnak 
B.-nak,  amelyek  t.  i.  a  búzát  sikeresen  megter- 
mik.  Megkülönböztetnek  4  osztályt :  1.  Gazdag, 


WL 


155 


Buzográny 


méljTétegű,  humuszos  és  meszes  agyag.  2.  Az 
előbbinél  valamivel  gyengébb.  3.  Szívós  agyag  v. 
vályog  át  nem  eresztő  altalajjal.  4.  Hideg  talaj  v. 
vilyogtalaj. 

Buz&th  FerenCiSzxd.  1857  dec.  3.  Beregszászon. 
Gyógyszerészetet  tanult  s  egyetemi  hallgató  ko- 
rában ő  alapitotta  a  gyógyszerészeti  segítő  egye- 
sületnek, amelynek  elnöke  volt,  önképző  körét. 
1881-ben  átvette  atyja  gyógyszertárának  vezeté- 
sét. 1896-ban  a  rumi  kerületben  néppárti  pro- 
grammal országgyűlési  képviselőnek  választot- 
ták s  ezt  a  kerületet  egész  1910-ig  képviselte. 

Búzatörköly,  1.  Keményitögy ári  hulladékok. 

Buzau,  város,  1.  Buseu. 

Búzaüszög,  1.  Gabonaüszög. 

Búzavirág  (növ.),  1.  Centaurea. 

Búzazápor  (oöv.),  1.  Banunculus- 

Bazd,  l.kisk.  Alsó -Fehér  vm.  kisenyedi  j.-ban, 
(1910)  1071  oláh  és  német  lak.,u.p.  és  u.t.Koncza. 
—  2.  B-,  kisk,  Nagy-Küküllö  vm.,  1.  Szászhuzd. 

Buzer,  Martin,  1.  Bucer. 

Buzér  (n«v.),  1.  Bubia. 

Bozero,  billiárd-müszó,  magyarul  orvlökés.  Az 
oly  lökést  értjük  alatta,  melynél  a  játszógolyó 
először  a  keretet  (mantinelle)  érinti  s  csak  azután 
találja  a  második  és  harmac' '  ■  golyót. 

Buzeru,  néger  néptörzs  u,  i^ongo-vidéken ;  rút, 
piszkos ;  a  férfiak  kitépik  szemöldöküket,  leborot- 
válják a  hajukat,  de  némelyek  bajuszt  és  szakállt 
hordanak ;  férfiak  és  nők  majdnem  teljesen  mez- 
telenül járnak.  A  legújabb  időkig  emberevök  vol- 
tak. A  földet  az  asszonyok  mívelik. 

Buzet,  város,  1.  Pinguente. 

Buzeta,  adók.  Zágráb  vm.  glinai  j.-ban,  (i9oo) 
988  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  Maja,  u.  t.  Glina. 

Buzgatni  szokták  a  beolvasztott  nyers  rezet, 
midőn  rondító  keverékeitől  megtisztítani  és  ko- 
vácsolható vá  tenni  kívánják.  A  huzgatás  abban 
áll,  hogy  száraz  fadarabokkal  kavargatják  a  meg- 
olvadt rezet,  a  fából  fejlődő  gázok,  melyek  redu- 
káló képességgel  bírnak,  nagy  erővel  törnek  föl 
a  megolvadt  anyagból  és  a  benne  levő  rézoxidult, 
mely  a  kovácsolhatóságot  megakadályozná,  színi- 
tik.  Buzgatás  közben  a  rézből  gyakran  próbát  kell 
venni,  és  ha  a  kívánt  minőséget  elérte,  abba  kell 
hagyni  a  buzgatást,  mert  a  túlságos  buzgatás  kö- 
vetkeztében szenet  vesz  fel  a  réz,  ami  ismét  a 
nyujthatüság  rovására  történik. 

Buzgóság,  a  lélek  érdeklődése,  moly  ha  magas 
fokra  hág:  szóban,  tettben  nyilvánul.  Értéke  akkor 
van,  ha  kitartással  párosul,  különben  szalmatüz. 
Régi  mondásunk  is  azt  tartja :  «Rendetlen  rútság, 
midőn  elin  buzog,  közepin  pösög,  végin  pedig 
ugyan  meg  is  hül.))  A  B.  becse  különben  attól  függ, 
mit  ér  a  tárgy,  mely  felkelti  s  milyen  belátással  s 
értelmi  erővel  párosul  a  cselekvés.  Az  ilyen  kitétel- 
ben :  «buzgón  imádkozni»  a  B.  a.  m.  bensöség, 
meleg  érzelem. 

Buziásfürdő,  nagyk.  Temes  vm.  buziásfürdöi 
j.-ban,  (löio)  2913  német,  oláh  és  magyar  lak.,  a 
járás  szolgabírói  hivatalának,  méhészeti  felügyelő- 
nek, vándortanítói  kerületneks  alapítványi  jószági 
fötisztségnek  székhelye ;  van  járásbírósága,  telek- 
könyve, adóhivatala,  esendőrörse,  takarékpénz- 
tára, gazdasági  és  ipari  hitelszövetkezete,  ter- 
mészetes szénsavsürítö  és  ásványvíztöltő  telepe, 


két  vasúti  állomása  (a  temesvár-B.-i  és  a  versecz- 
lugosí  vasúton),  postar-  és  táviróhivatala  és  tele- 
fonállomása. Marhavásárai,  mézkivitele  Német- 
országba élénk.  Az  alacsony  dombos  vidéken  fekvő 
fürdőt  (132  méter  magasságban),  mely  jelenleg 
Muschong  J.  és  Tsa  tulajdona,  csinos  park  övezi 
körül  s  Trefort  mmiszter  alatt  kitűnő  karba  hoz- 
ták, úgy  hogy  ma  elsőrendű  fürdőink  közé  tar- 
tozik. Kitűnő  szénsavas  vasas  savanyuvizei  szá- 
mos forrásban  fakadnak;  a  nevezetesebbek  a 
Mihály-,  József-,  Szt.  Antal-  és  Phönix-forrás. 
A  fürdőben  van  gyógycsarnok,  több  vendéglő  és 
szálloda,  szénsavas  sós  és  vasas  fürdő,  úszófürdö, 
vízgyógyintézet,  lápfürdő  stb.  A  B.-i  igen  erős 
vasas  savanyuvizet,  mely  kereskedelmi  cikk  is, 
főleg  vérhiány  s  az  ez  okozta  gyomor-,  bél-,  hó- 
lyag- és  méhhurutok,  valamint  idegbajok  ellen 
használják  sikerrel.  A  vendégek  száma  (1911)  12000 
(ebből  4000  állandó) ;  a  fürdővendégek  részére  a 
közvetlen  közelben  levő  községben  100  ház  áll 
rendelkezésre.  B.  éghajlata  enyhe  és  egészséges. 
Régebben  azt  hitték,  hogy  a  rómaiak  Centum 
putea  nevű  helységén  B.  értendő;  ez  az  azonosí- 
tás azonban  valószínűtlen,  nem  bizonyítható.V.  ö. 
Hirschfeld,  Der  Kurort  B.  und  seine  Stahlquellen 
(Temesvár  1874) ;  Der  Kurort  B.  in  Ungam  (Buda- 
pest 1883) ;  Századok  1868, 109. 

Biizilla,  Roger  szicíliai  fejedelem  leánya,  Kál- 
mán király  felesége.  Kálmán,  ki  idáig  nyílt  hábo- 
rúban állott  a  normánokkal,  1097.  a  normán 
Rogertől  megkérte  és  meg  is  nyerte  B.-t.  Május- 
ban 300  lovag  kíséretében  menyasszonyát  'haza 
hozatta,  kit,  midőn  Bielogradban  partra  szállt,  Vin- 
kur  comes  vezetése  alatt  5000  főnyi  fegyveres 
díszkíséret  fogadott.  A  fényesen  megült  lakoda- 
lom után  számos  normán  úr  maradt  a  ma- 
gyar király  udvarában.  1100.  B.  László  és  István 
ikerflukkal  ajándékozta  meg  férjét ;  amaz  1104. 
meghalt,  emez  azonban  Kálmán  halála  után  Ma- 
gyarország királya  lett.  1102.  elhunyt  az  íQú  ki- 
rályné is.  Kálmán  másodszor  1112.  az  orosz  Eufé- 
miával  lépett  házasságra. 

Buzim,  adók.  Lika-Korhavavm.gospici  j.-ban, 
(1900)  1002  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  Smiljan,  u.  t. 
Gospic. 

Buzin,  adók.  Zágráb  vm.  nagygoriczai  j.-ban, 
(1900)  443  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  ós  u.  t.  Velika- 
Goricza. 

Buzinka,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  kassai  j.-ban, 
(1910)  423  tót  és  magyar  lak.,  postahivatal,  u.  t. 
Nagyida. 

Buzírisz,  ókori  egyiptomi  város  a  damiettei 
Nílus-ág  Ny.-i  partján,  Ozirisz  isten  híres  sii"ja ; 
ó-egyiptomi  neve  Peruziri,  azaz  Ozirisz  háza. 
Megfelel  neki  a  mai  Abuszir.  —  Egy  másik  B., 
melynek  mai  neve  szintén  Abuszir,  Memflsz  köze- 
lében volt ;  itt  állnak  a  híres  abuszirí  piramisok 
az  V.  dinasztiabeli  királyok  sírkamráival. 

Buzita,  kisk.  Abauj-Torna  vm.  csereháti  j.-ban, 
(1910)  1082  magyar  lak.,  postahivatal;  u.  t.  Csecs. 

Buzogány,  1.  régi  magyar  fegyver,  bár  nem  a 
legrégiebbek  közül  való.  A  honfoglaló  magyarság 
még  nem  ismerte ;  Bölcs  Leó  császár  «Taktikája» 
szerint  Árpád  népének  támadó  fegyverei  közé  a 
nyíl,  kard  és  kopja  tartozott ;  az  ősmagyar  lele- 
tekben ezeken  kívül  ritkábban  még  csákány  vagy 


Buzogfány 


—     156 


Buzsák 


fokos  is  előfordul,  de  B.-t  egyben  sem  találtak. 
A  B.  a  XIV.  sz.  folyamán  kezd  a  nyugati  né- 
peknél ismeretessé  válni,  nálunk  valamivel  előbb 
terjedhetett  el  s  alighanem  a  XIII.  sz.  közepén 
letelepült  kunok  honosították  meg,  vagy  pedig  a 
tatárok.  A  neve  mindenesetre  arra  mutat,  hogy  a 
törökségtöl  került  hozzánk ;  a  boszgán  v.  buszgán 
a.  m.  zúzó,  romboló,  ami  teljesen  kifejezi  a  fegy- 
vernem tulaj  donképe  ni  rendeltetését.  De  használ- 
ták vezéri  vagy  fejedelmi  jelvénynek  is.  Ilyen 
a  koronázási  jelvények  közt  a  kristálygömbös 
királyi  pálca,  mely  talán  még  a  vezérek  korába 
megy  vissza.  Később  az  erdélyi  fejedelmek  jel- 
vénye lett  a  B.,  melyet  a  törökök  küldtek  nekik  a 
fejedelmi  székbe  való  beiktatásuk  alkalmával.  A 
Magyar  Nemzeti  Múzeum  régiségtárában  van 
egy  pár  ilyen,  türkiszekkel  kirakott  stb.  fejedelmi 
B.,  többek  közt  egy  II.  Rákóczi  György  címerével. 
Mint  vezéri  jelvény,  a  kuruc  idők  után  tűnt  le. 
A  B.-nak  többféle  változata  ismeretes :  a  tollas 
B.,  a  gerezdes  B.,  a  tüskés  B.  vagy  csatacsillag, 
^  a  láncos  B.  stb.  —  A  bun- 
kós fejű  B.  a  legősibb 
fegyverek  közé  tartozik 
s  a  legtöbb  primitív  nép- 
nél feltalálható.  Híres 
Meszilim,  egy  a  Kr.  e. 
IV.  évezredből  való  észak- 
babiloni  (Kisi)  király  kő- 
B.-a,  ékírásos  fölirattal 
ellátva,  mellyel  a  nippuri 
Inlil  istennek  ajánlja  fel 
a  B.-t. 

2.  B.  mint  tornaszer 
indus  eredetű.  Az  indiai 
ben  szülöttek  hadíB.-aik- 
kal  változatos  tetszetős 
mozdulatokat  végeztek, 
melyekkel  karjaikat  erő- 
sítették, szívóssá,  kitar- 
tókká fejlesztették.  Az 
angol  hadsereg  tisztjei- 
nek megtetszettek  e  test- 
Torna-buzogány.  edző  gyakorlatok  s  ma- 

guk is  űzték.  Az  Indiából 
hazatérő  katonák  azután  otthon  is  meghonosítot- 
ták. Majd  Amerikában  is  elterjedt.  Németország- 
ban a  bonni  tornaünnepélyen  1872.  mutatta  be 
először  a  B.-ozást  hat  angol  tornász.  Nálunk  a 
Budapesti  (Budai)  Tomaegyletben  használták 
legelőször  1875.  Oherolly  János,  az  egylet  akkori 
művezetője  hozta  Amerikából.  Ma  már  úgy  az  egy- 
leti ós  iskolai,  mint  a  női  tornázás  kedvelt  neme.  A 
B.  kemény,  ritkán  puha  fából  készül.  Alakja  ha- 
sonlít egy  hosszú  nyakú  palackhoz  (1.  az  ábrát). 
Részei  a  gomb,  a  nyak,  has  és  talp.  Hossza  a 
tornász  karjához  mérten  50—70  em.-ig  váltako- 
zik. Súlya  függ  a  tornászótól.  Súlypontjának  el- 
helyezése fontos,  a  talp  és  has  között  legyen. 
Egyenként  is,  de  rendesen  párosan  használják. 
Ritkábban  használják  a  kettős  B.-t,  mely  hason- 
lít két  gombjával  szembe  állított  buzogányhoz  (1. 
az  ábrát).  A  kettős  B.-nyal  végezhető  gyakorla- 
tok több  ügyességet  kivannak  s  szűkebb  körre 
szorítkoznak,  mint  a  közönséges  B  .-nyal  végzettek. 
3.  B.  V.  B.- virágzat  (növ.),  1.  Torzsavirágzat. 


Buzogányfejtiek  (Acanthocephala,  áiiat),  a  fo- 
nálférgek (Nemathelmirdhes)  egyik  rendje.  Az 
idetartozó  férgekre  jellemző  a  kitolható,  több  ho- 
rogsorral fegyverzett  orrmány,  melynek  segítSó- 
góvel  gazdáik  belének  nyákhártyájához  hozzá- 
erősíthetik vagy  éppenséggel  befúrhatják  magu- 
kat. Lárváik  rovarokban  és  apró  rákokban,  ki- 
fejlett alakjaik  pedig  különböző  gerinces  állatok 
belében  élnek.  Szájnyílásuk  és  belük  nincsen,  ezért 
gazdaállatuk  bélnedvéből  táplálkoznak,  melyet  bő- 
rükön keresztül  szívnak  fel.  Váltivaruak.  Egyet- 
lenegy család  (Echinorhynchidae)  és  egyetlen- 
egy nem  (Echinorhynchus)  tartozik  ide.  Több 
száz  fajuk  ismeretes.  L.  még  Echinorhynchus. 

Buzogányíű  (növ.),  I.  Typha. 

Biizogány-gyakorlatok,  a  szabad  gyakorla- 
toknak igen  fontos  neme.  Helyet  foglal  úgy 
az  egyleti,  mint  az  iskolai  tomászásban,  sőt  a 
női  tornászásnak  is  kedvelt  anyaga  ezen  festői 
szépségű  gyakorlatok.  Jellemző  gyakorlatai  a 
körzések,  melyek  végezhetők  teljes  karral,  mint 
karkörzések  (nagy  körök)  és  csuklóból,  mint  kéz- 
kör zésék  (kis  körök).  E  körzések  végezhetők  teljes, 
valamint  fél-  és  háromnegyed  körben  a  test  előtt, 
oldalt  és  mögötte.  A  B.  anyaga  kombináció  által 
végtelennek  mondható.  Főleg  a  csuklót  erősíti, 
miért  is  vívóknak  kiválóan  ajánlatos.  E  célra  a 
rendesnél  súlyosabb  buzogányok  is  használhatók. 

Buzogányosak,  Spathiflorae  (növ.),  az  egyszi- 
kűek sorozata.  Virágaik  többnyire  meglehetősen 
megvastagodott  tengelyen  (buzogány,  torzsa,  spa- 
dix)  nagy  számban  sűrűen  csoportosulnak  s  leg- 
alább kezdetben  közös,  hüvelynemü  buroklevól 
(spatha)  takarja.  Ide  tartozik  a  kontyvirág-  és 
békalencse  félék  családja. 

Buzogányos  kacsa  (Fuligula  rufina  Pali.).  A 
buvárkacsákhoz  tartozik,  főjellege,  hogy  a  gácsér 
fejét  buzogányalakú  toUbokréta  díszíti.  Díszszár- 
nyasnak is  tartják. 

Bozogányvirágzat  (növ.)  I.  Torzsavirágzat. 

BuzoUc  István,  horvát  költő  és  pedagógus, 
szül.  Obrovácon  (Dalmácia)  1830  okt.  5.  Lírai 
költeményei:  Bog,  rod  i  sviet  (Isten,  haza  ós 
világ)  címen  1871.  jelentek  meg.  Epikus  költe- 
ményei :  Viska  bitka  (Lissai  ütközet) ;  Zadarski 
rat  8  Mletci  (Zára  harca  Velencével) ;  Petar  Mica. 
Lefordította  Virgil  Aeneisét  és  Dante  Poklát 
eredeti  versmértókben  (Zára  1897).  Fiatal  éveiben 
olasz  költeményeket  is  írt. 

Bnzot  (ejtsd:  buzó),  FranQois  Léonard  Nicolas, 
francia  politikus,  szül.  Evreuxben  1760  márc.  1., 
megh.  1794  jún.  18.  1789  után  ismételten  kép- 
viselőnek választották  és  a  girondistákhoz  csatla- 
kozott. Mindamellett,  hogy  a  király  halálára  sza- 
vazott, bevádolták  mint  a  királyság  barátját, 
mire  B.  1793  júniusában  Normandiába  menekült, 
hol  hiába  iparkodott  Calvados  lakóit  fölkelésre 
bírni.  Innen  a  Girondeba  menekült,  hol  üldözői 
közelgésére  magát  megmérgezte.  Híveit,  a  buzo- 
tistákat,  többnyire  hasonló  üldözés  és  szenvedés 
érte.  V.  ö.  Mémoires  inédits  de  Pétion,  de  B.  et 
de  Barbaroux  (kiadta  Dauban,  Paris  1866) ;  Hé- 
rissay,  Un  girondin.  F.  B.  (u.  o.  1908). 

Buzsák,  kisk.  Somogy  vm.  lengyeltóti  j.-ban, 
(1910)  2288  magyar  lak.,  postahivatal ;  u.  t.  Len- 
gyeltóti. 


-    157    — 


BUchner 


Buzyges  (gör.  « ökröt  járomba  fogóa),  hérosz, 
egy  athéni  ősrégi  előkelő  papi  nemzetségnek,  a 
Buzygai-aak  mitikus  őse,  ki  a  monda  szerint  elő- 
ször szántotta  fel  az  athéni  földet. 

Bazzards  Bay  (ejtsd :  bözzardsz  bej),  az  Atlanti- 
óceánnak  50  km.  hosszú,  12  km.  széles  öble  Mas- 
sachusetts  északamerikai  állam  partján,  amelyet 
az  Erzsébet-szigetek  választanak  el  a  sík  ten- 
gertől. 

B.  ü.,  a  katonaságnál  a  becsületügyi  eljárás  rö- 
vidített jelzése. 

Bűbájos,  1.  Báj. 

Bűbáj  osság,  a  bű  veszetnek,  mint  kollektív  fo- 
galomnak egyik  része.  Értették  alatta  a  mágiát 
is,  de  nem  tölti  be  ennek  teljes  értelmét.  Gonosz 
V.  jó  szellemekkel  elért  csodás  eseményeknek  be- 
következése, amely  részint  magunk  hasznára, 
részint  embertársaink  hasznára  v.  megrontására 
irányul.  Természetfölötti  erőknek  az  ember  szol- 
gálatába hajtása  kényszerrel,  ráolvasással,  ma- 
gasabb rendbeli  erőkkel.  Eszközei  varázsigék,  kü- 
lönös italok  v.  eledelek,  sokszor  a  rendestől  eltérő 
taglejtések,  egyes  rajzok  v.  jelek,  tűzzel,  vízzel, 
fénnyel  v.  sötétséggel  előhívott  jelenségek,  szug- 
gesztió  és  igen  sokszor  az  álom.  Közönséges  for- 
májában (mágia  álba}  ügyességek,  szemfényvesz- 
tés és  kóklerkodás,  törvény  v.  istenellenes  for- 
mában (mágia  nigra)  a  rossz  szellemeknek  (ör- 
dög, manó,  boszorkány)  kényszerítése  emberi  szol- 
gálatra az  idézőnek  lelki  üdvössége  fejében.  A 
keresztény  dogma  lehetőségét  elismeri,  de  elítéli, 
mihelyt  a  lelki  üdvösség  kockázata,  v.  a  gonosz- 
tól várja  boldogulását.  Ennélfogva  etikai  jelentő- 
ségű 8  alkotó  része  a  hitnek,  mely  elítéli,  mivel 
malasztok,  szentségek  nélkül  iparkodik  lelki  vagy 
anyagi  javakat  elérni.  Ebből  erednek  a  monda  és 
mesevilág,  a  költészetnek  legbájosabb  alkotásai, 
mivel  az  Isten  és  ember  közti  összeütközésből 
eredő  tragikus  cselekedetek  megérzékítői.  Kelet- 
ről származott  át  a  keresztény  világba  s  onnan 
jött  át  a  jó  szellemeknek  segélyhívása,  megidé- 
zése. A  B.-ot,  ha  rosszra  tört,  az  egyház  és  az  ál- 
lam egyaránt  üldözte.  Innen  a  boszorkánypörök, 
varázslatok,  istenítéletek  (1.  o ). 

Bűcheler,  Franz,  német  íilológus,  szül.  Rhem- 
bergben  1837  júu.  3.  megh.  Bonnban  1908  máj.  3. 
Bonnban  tanult,  Ritschl,  Welcker  és  Jahn  tanít- 
ványa, ott  lett  egyetemi  magántanár,  majd  több 
helyen,  1870-től  Bonnban  volt  egyet,  tanár.  A  la- 
tin nyelv  dialektusainak  egyik  legkiválóbb  isme- 
rője. Kiadványai :  Frontíni  de  aquis  urbis  Romae 
(Leipzig  1858) ;  Pervigilium  Veneris  (1859) ;  Pet- 
ronius  (1862  és  1882) ;  Herondae  miraiambi  (Bonn 
1892);  Kiesével  együtt:  Anthologia  Latina  (epigra- 
phikai  rész,  Leipzig  1895—97).  Művei :  Grundriss 
der  lateinischen  Deklination  (1866);  Umbriai 
nyelvemlékek  magyarázata  (Umbrica,  Bonn  1883). 
Számos  dialektológiai  tanulmány.  A  Rheinisches 
Museum  társszerkesztője  volt  1878-tól  haláláig. 

Bűcher,  Kari,  német  közgazda,  szül.  Kirberg- 
ben  (Nassau)  18-^7  febr.l6.  Középiskolai  tanár, majd 
újságíró  volt.  1881-ben  a  müncheni  egyetem  ma- 
gántanárrá habilitálta,  ahonnan  a  dorpati,  baseli 
és  karlsruhoi  főiskolákon  való  működése  után 
1892.  a  lipcsei  egyetemre  nevezték  ki  a  statisztika 
ée  a  közgazdaságtan  tanárává.  Főleg  gazdaság- 


történettel foglalkozik  és  elsősorban  a  nmnkás- 
viszonyok  történetét  kutatja  müveiben,  melyek 
közül  ezeket  említjük:  Aufstánde  der  unfreien  Ar- 
beiter  143—129  v.  Chr.  (1874) ;  Die  gewerbliche 
Bildungsfrage  (1877) ;  Die  Frauenfrage  im  Mittel- 
alter  (1882) ;  Die  sociale  Gliederung  der  Frank- 
furter Bevölkerung  im  Mittelalter  (1887) ;  Ent- 
stehung  der  Volkswirtschaft  (6  előadás  1893) ; 
Arbeitund  Rhythmus(1898).  Kiadta  még  Laveleye 
Demokrácia  és  szociálpolitika  ós  Tulajdon  c.  mun- 
káit. 

Büchler  Ignác,  orvos,  szül.  Szarvason  1846 
szept.  23.  Orvosi  tanulmányait  a  budapesti  egye- 
temen végezte,  ahol  1871  orvosdoktorrá  avatták. 
1871-ben  lett  a  kolozsvári,  akkor  orvos-sebészeti 
tanintézet  kórbonctani  intézeténél  tanársegéd, 
majd  1872.  az  egyetem  felállításakor  belgyógyá- 
szati tanársegéd  1878-ig.  1878-ban  magántanári 
képesítést  nyert  és  több  évig  helyettes  volt  a  bel- 
gyógyászati tanszéken.  B.  irodalmi  dolgozatai  a 
belgyógyászat  köréből  valók. 

Bűchmann,  Georg,  német  íilológus,  szül.  Ber- 
linben 1822  jan.  4.,  megh.  u.  o.  1884  febr.  24. 
Teológiai  és  filozófiai  tanuhnányainak  befejezte 
után  előbb  a  brandenburgi  reáliskolában,  később 
a  berlini  Friedrich-Werder-féle  ipariskolában  volt 
1877-ig  tanár.  Nagyobb  hírt  szerzett  Geflügelte 
Worte  című  gazdag  idézet-gyűjteményével  (Ber- 
Im  1864,  20.  kiad.  1900),  melyet  sok  nyelven  utá- 
noztak. 

Büchner,  1.  Alexander,  német  és  francia  író, 
szül.  1827  okt.  25.  Tanulmányai  befejezte  után 
1852.  magántanár  lett  Zürichben,  de  1857.  fran- 
cia államszolgálatba  lépett  és  1862.  az  idegen 
irodalmak  tanára  lett  Caenben.  Német  művei: 
Geschiehte  der  englischen  Poesie  (1855,  2  köt.); 
Französische  Literaturbilder  (1858,  2  köt.) ;  Jean 
Paul  in  Frankreich  (1863)  stb. ;  francia  nyelven : 
L'école  romantique  et  la  jeune  AUemagne ;  Le 
román  réaliste  en  AUemagne ;  Les  comódies  de 
Shakespeare  (1864);  Krylofl  et  ses  fables  (1877); 
Hamlet  le  Danois  (1878);  Essai  sur  H.  Heine 
(1881)  stb.  Dumont  Lajossal  franciára  fordította 
Jean  Paul  esztétikáját  (1862). 

2.  B;  Georg,  német  költő,  az  előbbinek  testvére, 
szül.  Goddelauban,  Darmstadt  mellett,  1813  okt. 
17.,  megh.  Zürichben  1837  febr.  19.,  ahol  az  egye- 
temen filozófiai  előadásokat  tartott.  Fő  műve: 
Dantons  Tod,  dramat.  Bilder  aus  der  Schreckens- 
zeit  (1835),  nagy  költői  erővel  írt,  de  szertelen 
munka.  Kéziratban  maradtak  hátra :  Geschiehte 
der  philos.  Systeme  von  Cartesius  bis  Spinoza ; 
Geschiehte  d.  áltern  griech.  Philosophie ;  Leonce 
und  Léna  (vígjáték),  összes  müveit  költői  ha- 
gyatékával együtt,  jó  életrajzzal  kiadta  K.  B. 
Franzos  (1879). 

3.  B.,  Ludwig.  német  filozófiai  s  termószettud. 
író,  az  előbbiek  testvére,  szül.  Darmstadtban  1824 
márc.  28.,  megh.  1899  máj.  1.  Az  orvosi  tudományo- 
kat tanulta  s  Darmstadtban  le  is  telepedett  mint  or- 
vos ;  1854.  Tübingenbe  költözött  s  az  ottani  egyete- 
men m.-tanár  lett,  egyszersmind  a  klinika  segéd- 
orvosa. Itt  adta  ki  híressé  vált  művét :  Kraft  und 
Stoff  (1855,  azóta  16  kiadásban  jelent  meg,  ma- 
gyarra fordította  Láw^  Lajos  1870,  újabban  Seress 
László  1895),  amellyel  mint  elsőrangú  szószóló 


BUckeburgr 


—    158    — 


BUdös 


részt  vett  a  materialisztikus  vitában,  mely  akkor 
már  javában  dúlt ;  Vogt  s  Moleschott  mellett  ö 
volt  a  legkiválóbb  képviselője  a  materializmus- 
nak. Igen  nagy  irodalmi  küzdelem  keletkezett  e 
mű  nyomán,  mely  kétségkívül  találó  kifejezést 
adott  a  kor  tendenciáinak  a  spekulatív  filozófia 
ellenében.  B.  kénytelen  volt  tübingeni  állásáról  le- 
mondani s  visszatért  Darmstadtba,  ahol  orvosi 
gyakorlatát  folytatta  s  igen  élénk  irodalmi  tevé- 
kenységet fejtett  ki.  Megjelent  tőle :  Natúr  und 
Geist  (1857) ;  Physiologische  Bilder  (2  köt.) ;  Aus 
Natúr  und  Wissenschaft  (2  köt.) ;  Die  Darwinische 
Theorie  (most  már  az  ötödik  kiadásban) ;  Der 
Mensch  imd  seiue  Stellung  in  der  Natúr;  Der 
Gottesbegriff;  Aus  dem  Geistesleben  der  Thiere; 
Die  Macht  der  Vererbung ;  Der  Fortschritt  in  Na- 
túr und  Geschichte  ;  Liebe  und  Liebesleben  in  der 
Thierwelt ;  Thatsachen  und  Theorien  aus  dem  na- 
turwiss.  Lében  der  Gegenwart ;  Das  künftige  Le- 
ben  und  die  modemé  Wissenschaft ;  Fremdes  und 
Eigenes  aus  dem  geistigen  Lében  der  Gegenwart ; 
Zwei  gekrönte  Freidenker ;  Das  goldene  Zeitalter 
oder  das  Lében  vor  der  Geschichte;  Das  Buch 
vom  langen  Lében  (Makrobiotik).  Utolsó  müvei : 
Darwinismus  und  Socialismus  (1894) ;  Am  Ster- 
belager  des  Jahrhunderts  (1898) ;  lm  Dienste  der 
Wahrheit  (1899,  halála  után).  Magyarul  a  fent- 
említetten kívül  még  a  Gottesbegrifif  két  fordítás- 
ban jelent  meg  Fendlertöl  (1875)  és  Andor  Imré- 
től (1894).  V.  ö.  B.  működésének  kritikai  mélta- 
tását :  Lange,  Geschichte  des  Materialismus. 

4.  jB„  ^tse,  német  írónő,  az  előbbiek  testvére, 
szül.  Darmstadtban  1821  jún.  12.,  megh.  u.  o. 
1877  nov.  28.  Költeményeivel  (Frauenherz,  2. 
kiad.  1866),  regényeivel  (Das  Schloss  zu  Wimmis, 
1864;  Aus  dem  Lében,  novellák  1861)  és  Die 
Frauen  und  ihr  Beruf  (5.  kiad.,  1884)  című  müvé- 
vel korán  ismertté  vált.  Sokat  buzgólkodott  a 
női  kérdés  érdekében.  Hátrahagyott  művei :  Nach- 
gelassene  belletristische  und  vermischte  Schriften 
(1878,  2  köt.). 

Bückebarg,  Schaumburg-Lippe  fejedelemség 
fő-  ós  székvárosa,  az  orsz.  kormány  székhelye, 
(1905)  5683  lak. ;  fejedelmi  várkastéllyal,  amely- 
nek képgyűjteménye  s  nagy  parkja  van;  2  evang. 
és  1  kat.  templommal,  reálgimnáziummal,  evang. 
tanítóképzővel,  1906.  felavatott  nagyszerű  új  vá- 
rosházával. Az  egykori  várfalak  és  árkok  szép 
parkká  vannak  átalakítva.  Herder  1771 — 76-ig 
itt  működött  mint  udv.  hitszónok. 

Bückling,  a  frissen  füstölt  hering  (Clupea 
harengus)  kereskedelmi  neve.  L.  Hering. 

Bücsurin  (szerzetesi  neve  Jakinth,  azaz  Já- 
cint), a  Kínával  foglalkozó  első  orosz  tudósok 
közé  tartozott.  Szül.  1778.,  megh.  1853  máj.  11. 
Hosszú  ideig  az  orosz  misszió  vezetője  volt  Kíná- 
ban ós  ott  szerezte  ismereteit.  1828-tól  kezdve 
Kínára,  Mongolországra,  Tibetre  stb.  vonatkozó 
munkáinak  egész  sorozata  jelent  meg,  nagyob- 
bára  kínai  forrásmunkák  alapján.  Legnevezete- 
sebbek :  Mongolországról  (Szt. -Pétervár  1828) ; 
Tibet  (u.  0.  1818) ;  Dzungária  és  Keleti-Turkesz- 
tán  (u.  0.  1829,  3  köt.) ;  Kína  lakosai,  szokásai 
stb.  (u.  0.  1840) ;  Kína  statisztikai  leírása  (u.  o. 
1841) ;  Kínai  nyelvtan  (u.  o.  1838) ;  Kínai-orosz 
szótár  és  A  mandzsuk  története  Kínában  való  be- 


törésükig. Ez  utóbbit  a  pekingi  misszió  egy  má- 
sik tagjával,  Leontyevszkível  együtt  írta.  Szübil- 
lov  archímandritával  együtt  adta  ki  a  Kínától 
nyugatra  eső  országok  leírását. 

Büdeisdorf,  falu  Schleswig  porosz  kerületben, 
az  Eider  mellett,  (1900)  3029  lak.,  nagy  vasgyár- 
ral és  hajógyárral. 

Büderich,  1.  mezőváros  Düsseldorf  porosz  ke- 
rületben, Mörs  járásban,  a  Rajna  mellett,  szem^ 
ben  a  Lippe  torkolatával,  vasúti  gócpont,  kat.  és 
evang.  templommal,  {1900)  2955  lak.,  nagy  zöld- 
ségtermeléssel, sajtkészítéssel.  Erődítéseit  1672. 
Turenne  francia  tábornagy  rontatta  le.  —  2.  B., 
mezőváros  u.  a.  kerületben,  Neuss  járásban,  {i9oo) 
2763  lakossal,  két  katolikus  templommal,  2  vár- 
kastéllyal, maláta-  és  szeszgyártással,  zöldség- 
termeléssel. 

Büdesheim,  falu  Rheinhessen  porosz  kerület- 
ben, a  worms— bingeni  vasút  mellett,  (i9oo)  2782 
lak.,  jelentékeny  bortermeléssel. 

Büdfalva,  kisk.  Vas  vm.  szentgotthárdi  j.-ban, 
(1910)  308  vend  lak.,  u.  p.  Nagydolány,  u.  t.  Szent- 
gotthárd. 

Budi  boszorkány,  1.  Böjti  boszorkány. 

Büdingen,  város  Hessen  nagyhercegség  Felső- 
Hessen  kerületében,  az  Isenburg-Büdingeni  her- 
ceg székhelye,  (1905)  3406  lak.,  régi  falaínak  ma- 
radványaival. Van  gimnáziuma,  mezőgazdasági 
iskolája,  üveggyára,  gyapjuf  onó  gyára,  több  gőz- 
malma, a  kastélykertben  sósforrások  fakadnak. 

Büdinger,líaa;,  német  történetíró,  szül.  Kassel- 
ben  1828  ápr.  1.,  megh.  1902  febr.  23.  Bécsben, 
Moses  B.  pedagógus  fia.  1851  óta  a  marburgi 
egyetemen  működött  mint  docens,  1861-ben  a  zü- 
richi egyetemen  lett  a  történelem  rendes  tanára, 
1872— 99-ig  pedig  a  bécsi  egyetemen  tanított. 
Nagyszámú  dolgozatai  közül  említendők:  Die 
Königinhofer  Handschrift  und  ihr  neuester  Ver- 
theidiger  (Wien  1859) ;  Zur  Kritik  der  altbairi- 
schen  Gesch.  (u.  0. 1857) ;  Österreichische  Gesch. 
bis  zum  Ausgang  des  XIII.  Jahrhunderts  (I.  köt. 
1858).  Kiadta  azután  a  zürichi  történeti  szeminá- 
rium tagjainak  dolgozatait :  üntersuchungen  zur 
römíschen  Kaisergeschichte  (3  köt.,  1868—70 
Leipzig)  és  üntersuchungen  zur  mittleren  Ge- 
schichte (2  köt.  1871).  Ezt  követte  hazai  tör- 
ténetünket közelebbről  érdeklő  munkája:  Ein 
Buch  ungarischer  Geschichte  1058—1100  (Leipzig 
1866) ;  Lafayette  ín  Österreieh  (1878) ;  Krösus 
Sturz  (Wien  1878) ;  Vorlesungen  über  englische 
Verfassungsgeschichte  (1880);  Entstehung  des 
VIII.  Buches  Ottos  von  Freisingen  (1881).  Az  ö 
felügyelete  alatt  jelentek  meg  a  Stich  és  Turha 
által  kiadott  Venezianische  Depeschen  vom  Kaiser- 
hof  (I.  köt.  1889),  mely  mű  I.  Ferdinánd  és  Sza- 
polyai  ellenkirályok  történetét  is  érinti;  Poesie 
und  ürkunde  bei  Thukydides  (Wien  1890) ;  Don 
Carlos  Haft  und  Tod  (u.  0.  1892) ;  Die  üniversal- 
historie  ím  Altertum  u.  ím  Míttelalter  (u.  0. 1895 
és  1898). 

Büdös,  a  B.-barlangról  nevezetes  vulkáni  hegy 
Karatnavolál  határában,  Háromszék  vm.  kezdi 
j.-ban,  a  Bodoki  hegységben,  1184  méternyi  ma- 
gasságra emelkedik.  Hazánk  egyik  nevezetes- 
sége az  1053  m.-nyi  magasságban  nyiló  B.-bar- 
lang,  mely  2  m.  széles,  6  m.  magas  és  14  méter 


BUdös  banka 


—     159 


BUkk 


I 


hosszú ;  belsejében  szénsav-  és  kénhidrogén-gázok 
özönlenek  fel,  melyek  fenekén  összegyűlnek;  e 
gázok  95-4-9Vo  széndioxidból,  OöGVo  kónhidro- 
génböl,  0-01«/o  oxigénből  és  3-64»/o  nitrogénből 
állanak ;  gyógycélokra  használják,  a  csúzban  és 
köszvényben  szenvedő  betegek  a  barlangban  levő 
jiadokon  ülve  használják  e  légfürdőt ;  használa- 
tához nagy  óvatosság  kell,  miután  a  fejlődő  gá- 
zok fulasztólag  hatnak  s  már  sok  látogató  vesztét 
okozták.  A  barlang  tetejéről  kénsav  és  ttmsótar- 
talmú  víz  csepeg  le,  melyet  a  nép  szembajok  ellen 
használ.  Hasonló,  de  kevésbbé  nevezetes  a  Timsós- 
ós  a  Gyilkos-barlang.  A  B.  tövében  több  gyógyfor- 
rás (Katalin  sósforrás,  Károlyforrás,  Timsósfor- 
rás,  Várpadforrás,  Hammas  stb.)  és  fürdő  van, 
K.-re  pedig  az  Első  magyar  szénsavgyár,  melybe 
a  szénsavgázokat  a  kénbarlangból  4  km.  hosszú 
ólomcsu vekben  vezetik ;  a  gázok  itt  sűrűség  által 
cseppfolyó  állapotba  mennek  át  s  ily  úton  napon- 
ként 150  kg.  szénsavat  nyernek  a  barlangnak 
gáztömegéből.  Közelében  emelkedik  Bálványos- 
vár (1.  o.).V.  ö.  HankóY.,  Az  erdélyrészi  fürdők 
és  ásványvizek  leírása  (Kolozsvár  1891);  Orbán 
B.,  A  Székelyföld  leírása  (III. köt.);  Bielz,  Sieben- 
bürgen  (Wien  1885) ;  llosvay  L.,  A  torjai  B.  bar- 
langról (Budapest  1885). 

Büdös  banka,  1.  Banka. 

Büdösbarlang,  1.  Büdös. 

Büdösbogár  (Blaps  mortisaga  L.),  az  ízeltlábú 
rovarok,  födelesszámyuak  (Coleoptera)  rendjébe 
tartozó  bogárfaj.  L.  Bűzbogár. 

Büdösfa,  mint  anyag  amerikai  trópusi  fák  és 
cserjeféléktől  származik,  a  Myrtace-ák  családjá- 
ból. A  Gustavia  Augusta  L.  6—9  m.  magas  fának 
anyaga  mint  guayanai  B.  ismeretes.  Neve  onnan 
származik,  hogy  dögszagú.  A  szag  —  mint  a  faj- 
lagos szagú  fáknál  általában  —  kivált  friss  meg- 
munkálási felületein  érezhető.  Műszakilag  is  alkal- 
mazzák a  B.  fát.  Nálunk  az  idetartozó  cserjéket 
és  fákat  szép  leveliik  és  viráguk  miatt  melegház- 
ban szokták  tenyésztem. 

Büdösféreg,  1.  Poloska. 

Büdöske  (növ.),  1.  Tagates. 

Büdöskö  a.  m.  kén  (1.  o.). 

Büdöskő  (Szmrdák),  Msk.  Nyitra  vm.  szeniezi 
j.-bau,  (1910)  323  tót  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Szenicz. 
Kis  fürdőjét,  melynek  vize  hideg,  lúgos,  sós 
kénesvíz,  csúz  és  köszvény,  az  ivóforrást  hurutos 
bi'uitalmak  ellen  használják  sikerrel. 

Büdöskűt,  kisk.  Sopron  vm.  kismartoni  j.-ban, 
(lüio)  1398  horvát,  német  és  magyar  lak.,  posta- 
hivatal, u.  t.  Lajtaújfalú ;  hozzátartozik  B.-bánya 
bamaszéntelep  433  lakóval. 

Büdös  mészkő,  bitumenes  mészkő ;  úgy  neve- 
zik, mert  ráütésekor  v.  dörzsölésekor  kellemet- 
len, bitumenes  szagot  áraszt.  Elég  gyakori  min- 
denütt, de  különösen  a  diasz-szisztéma  Zechstein 
emeletében  találni  nagy  tömegben.  Van  büdös 
kvarc,  büdös  dolomit  is,  ugyancsak  bitumentar- 
talmu. 

Büdöspatak,  1.  Révkörtvélyes. 

Büdössár,  Vámfaluhoz  tartozó  kis  fürdő  Szat- 
már  vmogye  szinyérváraljai  j.-ban,  az  Avas  hegy- 
ség egyik  szűk  völgyében,  397  m.  magasságban 
fekszik ;  vize  hideg,  kénes-meszes.  Tulajdonosa 
gróf  Vay  Ádám. 


Büdszentmihály  (azelőtt:  Szewtmihály),  nagy- 
község Szabolcs  vm.  dadái  alsó  j.-ban,  (i9io)  7880 
magyar  lak.,  posta-  és  táviróhivatal. 

Bühl,  1.  járási  székhely  Badenben,  termékeny 
vidéken  (Goldenes  Land),  (i905)  3489  lak.,  gyapot- 
és  cérnafonókkal,  jelentékeny  (aflfenthali)  bor- 
kereskedéssel, 4  km.-re  tőle  Bühlerthal,  borterme- 
léssel, gesztenyeültetvényekkel,  (iwo)  4184  lak.  — 
2.  B.,  falu  Felső-Elszászban,  a  Lauch  mellett, 
fonó-,  szövőgyárakkal,  (i9oo)  3203  lak. 

Btihlau,  falu  Szászországban,  Dresden  kerü- 
letben, (1900)  2885  lak.,  gyógyintézettel. 

Bühler,  Georg,  német  szanszkritista,  szül.  Bor- 
stel-ben  (Hannoverben)  1837  júl.  19.,  megh.  1898 
ápr.  8.  Sokáig  működött  Bombayban  az  Elphin- 
stone-Col  legeban,  s  mint  tanfelügyelő  egész  Indiá- 
ban. Visszatérve  1881.  az  ó-ind  filológia  és  régi- 
ségtan tanára  lett  Bécsben.  Munkái :  A  Digest  of 
Hindu  law  (1867—1869) ;  Pancatantra  (1868—69) ; 
Apastambha  Darmasutra  (1868) ;  Dasakumaraca- 
rita  (1873) ;  Vikramancadevacarita  (1875) ;  Three 
new  edicts  of  Asoka  (1877);  Apastambha  and 
Gautama;  Vasistha  and  Baudháyana;  Manu; 
Leitf aden  für  den  Elementarkursus  des  Sanskrits 
(Wien  1883) ;  Über  das  Lében  des  Jaina-Mönches 
Hemacandra  (u.  o.  1889) ;  Die  ind.  Insehriften  u. 
das  Altér  der  ind.  Kunstpoesie  (u.  o.  1890).  Meg- 
alapította a  nagy  Grundriss  der  indoarischen 
Philologie  und  Altertumskunde  című  vállalatot 
(Strassburg  1896),  melyben  Indisehe  Paláographie 
c.  művét  tette  közzé.  A  Grundrisst,  melyen  mint- 
egy 30  európai,  amerikai  ós  indiai  szaktudós  dol- 
gozik, halála  óta  Kielhom  folytatja. 

Büjükdere,  1.  Böjükdere. 

Bük,  három  községből  (Alsó-,  Felső-  és  Kö- 
zépsö-B.)  egyesített  nagyk.  Sopron  vm.  csepregi 
j.-ban,  (1910)  2963  magyar  lak.,  a  nagyczenki 
cukorgyár  r.  t.  cukorgyárával  (590  munkás, 
140,000  q.  cukortermelés);  vasúti  állomás,  posta- 
és  táviróhivatal. 

Bükk  (Fagus  L.,  növ.),  a  Fagaceae  (bükkfélék) 
család  génusza,  melynek  4  faja  közül  az  erdei  B. 
(F.  silvatica  L.)  a  Földközi-tenger  vidékétől  a 
60"  é.  sz.-ig  van  elterjedve,  a  F.  Sieboldii  Endl. 
és  a  F.  japonica  Max.  Japánra,  a  F.  ferruginea 
Ait.  pedig  Észak-Amerika  K.-i  részére  szorítko- 
zik. Az  eráeiJB.  Európa  egyik  legjelentősebb  lom- 
bos fája.  Levelei  váltakozók,  kerülókesek,  ép- 
szélüek  vagy  kissé  fogasak.  Fiatalon  pelyhesek, 
később  csak  szélükön  szőrösek  s  fényesek,  bőr- 
nemüek  lesznek.  Porzós  virágai  gömbölyű,  cso- 
mós virágzattá  egyesíUnek,  mely  hosszú  nyélen 
lefelé  csüng.  A  termős  virág  többnyire  kettesével, 
felfelé  áUó  Termése  3  oldalú  makk,  mely  kette- 
sével tüskés  kupacsba  van  zárva.  Ez  utóbbi  4 
részre  reped  szét  (I.  a  képmellékletet).  Terebélyes, 
sima  kérgü  fa  ;  terjedelmes  erdőket  alkot,  kü- 
lönösen a  hegyvidékeken,  de  humuszos  homok- 
talajon a  síkon  is  (pl.  Németország,  Oroszország). 
Elterjedésének  ÉK. -i  határa  a  norvégiai  Alvesund- 
tól  (60"  é.  sz.)  a  Krim  félszigethez  tartó  vonallal 
jelölhető  ki ;  feltalálható  továbbá  a  Kaukázusban, 
Perzsiában.  Dél-Európában  csak  a  hegyeken  van 
meg.  Elterjedésének  felső  határa  a  délkeleti  Kár- 
pátokban 1600  m.,  a  Biharban  1574  m.,  a  Tátrá- 
ban 1185  m.,  de  ilyen  magasságban  már  cserjévé 


BUkk 


—    160 


BUkk-hegrységr 


törpült.  Lefelé  a  tölgy  közé  vegyül  s  átlag  250 
m.-töl  fölfelé  a  felső  határig  mindenütt  megterem, 
ahol  a  levegő  elég  nyirkos  és  a  tenyészetre  alkal- 
mas idő  legalább  5  hónap.  Rendesen  50—60  éves 
korában  virágzik.  Sötét,  bíborbarna  levelű  fajtá- 
ját, mint  vér-B.-öt  (F.  purpurea  Horl.)  parkok- 
ban ültetik.  Van  tarka  és  sallangos  levelű  válto- 
zata is  (1.  a  képmellékletet,  7.  és  8.  ábra).  A  B. 
fája  kitűnő  tűzi-,  bútor-  és  szerszámfa;  makkjával 
sertést  hizlalnak,  olaját  kisajtolják. 

A  B.  egyike  a  legelterjedtebb  erdőalkotó  fa- 
fajoknak. A  magyar  birodalom  erdőségeiben  mint- 
egy 3'35  millió  ha.  elfoglalt  terület  mellett  Sy/p-kal 
részesedik.  A  legnagyobb  erdőségeket  az  ÉK.-i 
hegyvidéken,  Zemplén,  Ung,  Bereg  vmegyékben, 
továbbá  Bihar,  Hunyad  és  Krassó-Szörény  vme- 
gyékben alkotja,  de  előfordul  az  ország  összes 
többi  hegyvidékén  is.  A  közép-  ós  magashegység 
fája  s  csak  ritkán  ereszkedik  le  a  dombvidékre 
(Zágráb  és  Belovár-Körös  vm.)  és  a  síkságra 
(Szerem  vm.).  Átlagos  alsó  elterjedési  vonala  Ma- 
gyarországon 290  m.,  felső  határa  1340  m.  a  t. 
8Z.  f.  Különösen  a  mésztartalmú,  üde,  erőteljes 
talajokat  kedveli.  Nagy,  tiszta  faállományokat 
alkot,  de  előfordul  a  kocsányos  és  kocsánytalan 
tölgy,  a  jegenye-  és  lucfenyő  társaságában  is.  A 
külföldön,  különösen  Németországban  és  Ausztria 
Ny.-i  felében  térbelileg  sokat  veszített,  mert  az 
erdőgazdaság  nagy  mértékben  pótolta  értékesebb 
fafajokkal,  különösen  fenyőfélékkel.  Ily  ü'ányban 
működik  a  magyar  erdészet  is,  de  rosszul  kezelt 
fenyvesekben  és  tölgyesekben  viszont  a  B.  tért  hó- 
dít. A  B.-erdőt  túlnyomóan  szálerdőűzemben,  80— 
120  éves  vágásfordulóban  kezelik.  A  sarjerdő- 
üzemre  kevósbbé  alkalmas,  mert  a  B.  tuskói  nem 
sarjadzanak  jól.  A  B.  flatal  korában  a  fagy  és  a 
nap  heve  iránt  rendkívül  érzékeny  lévén,  a  B.-erdő 
felújítása  természetes  úton,  fokozatos  felújító  vá- 
gások segélyével  (1.  Erdőfelújítás)  történik.  Mes- 
terséges úton,  3—4  éves  csemeték  ültetésével  csak 
nagyon  kivételes  esetekben  telepítik  a  B.-t.  Dús 
lombhullásával  nagyon  jó  karban  tartja  a  talajt, 
de  nehezen  korhadó  lombjának  vastag  rétege 
gyakran  az  erdő  felujulásának  is  akadálya.  Egy 
ha.-on  1(X)  éves  korban  a  legjobb  termőhelyeken 
mintegy  600  m»  B.-fatömeg  terem.  A  B.  károsítói 
közül  különösen  a  tavaszi  fagy  és  a  nap  perzselő 
hatása,  a  csemetéket  elfonynyasztó  Phytophthora 
omnivora  nevű  gomba,  az  Oeneria  dispar  és 
Dasychira  pusihunha  nevű  lepkefajok  nevezen- 
dők  meg. 

A  B.  fája  frissen  vágva  fehér  vagy  halvány 
vöröses,  de  csakhamar  világos  vörösesbarna  színt 
vesz  fel.  Fajsúlya  légenszáradt  állapotban  074;, 
nyers  állapotban  1-01.  Kemény,  csekély  hord- 
képességű,  kevéssé  ruganyos,  de  nyomásnak  és 
koptatásnak  soká  ellenáll.  Teljesen  víz  alatt  és  a 
szárazon  tartós ;  váltakozva  a  nedvességnek  és  szá- 
razságnak kitéve  ellenben  igen  gyorsan  korhad. 
Ágcsonkokból  és  gyökérsebekből  kiindulva  gyak- 
ran már  az  élőfába  is  behatolnak  a  korhadás  okozó 
gombafajok  myceliumai,  amelyek  terjedése  ellen 
a  B.  az  ú.  n.  álgeszt  képzésével  védekezik.  Az  ál- 
geszt  sötétebb  barna  színével  tűnik  fel  (1.  Geszt- 
fa).  A  B.-fát  használják  bútorkészítésre  (hajlított 
bútorok),  hordódongáknak,  szerszámfának,  bánya- 


fának, vasúti  talpfának  (kátrányolajjal  telítve), 
gyümölesládáknak  (testoni  és  tavoletti),  parket- 
tának, lépcsőfokoknak,  híd-  és  utcaburkolatnak 
stb.  Műszaki  célokra  való  kiterjedtebb  alkalma- 
zását megduzzadás  és  száradás  közben  beálló  je- 
lentékeny térfogatváltozása,  nagy  súlya,  csekély 
teherbírása  és  tartóssága  gátolja.  Kiválóan  jó 
tűzifa  és  faszén  égetésére  is  nagyban  alkalmaz- 
zák, még  pedig  úgy  az  erdőben,  mint  ú.  n.  fale- 
párlótelepeken,  mely  utóbbi  üzemnél  a  faszénen 
kívül  még  kátrányt,  f  aecetet,  f  aszeszt  (methylal- 
koholt)  és  több  más  terményt  is  nyernek  a  B  -fából. 
A  B.  makkját  sertéshizlalásra  és  olaj  sajtolására 
használják.  A  B.-makk  etetése  kezdetben  bódító- 
lag  hat  a  sertésekre.  Szétaprított  B. -makkal  a 
házi  szárnyas  is  előnyösen  etethető.  Az  olajsaj- 
tolásnál  visszamaradó  pogácsa  lovakkal  nem  etet- 
hető fel,  mert  a  benne  levő  méreganyag  (fagin) 
gerincagyi  bénulást  (tüdőbénulással  kapcsolatos 
fulladást)  okoz.  0-5- 0-75  kg.  a  lónál  halálos  ha- 
tású, szarvasmarha  valamivel  többet  bír  el.  V.  ö. 
Dr.  luzson  János,  A  B.-fa  korhadása  és  konzer- 
válása (Budapest  1904) ;  Baur,  Die  Rotbuche  in 
Bezúg  auf  Ertrag,  Zuwachs  u.  Form  (Berlin 
1881) ;  Hartig  u.  Wéber,  Das  Holz  der  Rotbuche 
(u.  0. 1888) ;  Schwappach,  Wachstum  u.  Ertrag 
normaler  Buchenbestánde  (u.  o.  1893) ;  Grebe, 
Der  Buchenhochwald  (Eisenach  1856);  Fröm- 
bling,  Der  Buchenhochwaldbetrieb  (Berlin  1908). 

Bükk,  1.  Bányabükk,  Gyimesbükk,  Hétbükk. 

Bükkaranyos,  nagyk.  Borsod  vm.  miskolczi 
járásában,  (i9io)  1161  magyar  lakossal ;  u.  p.  és 
u.  t.  Emőd. 

Bükkfa,  I.  Bükk. 

Bükkfakéreg  v.  talpkéreg,  0-5—2  mm.  vastag 
bükkfalemezek,  melyeket  lábbeli-készítők  vak- 
talpnak használnak.  Különleges,  kézi  vagy  válta- 
kozó mozgású  gépgyalukkal  készülnek  rendesen 
oly  helyen,  hol  a  fa  és  munkaerő  olcsó.  Csak  su- 
gárirányosan  hasított,  vagy  mint  a  gyakorlatban 
mondják,  tükrös  kéreg  jó ;  a  másként  hasított  tö- 
rékeny. Ennek  vékonyabb  fajtáját  gyakran  fidi- 
buszra metszik  föl.  Hazánkban  a  felvidéken  szá- 
mos iparos  gyártja. 

Bükkfalva  (azelőtt  Bukovecz),  kisk.  Temes 
vm.  temesrékási  j.-ban,  (i9io)  1614  oláh  és  magyar 
lak.,  u.  p.  ós  u.  t.  Remete. 

Bükkfélék  (növ.),  1.  Fagaceae. 

Bükkhavas,  Csik  vármegye  gyergyótölgyesi 
j.-ban,  Borszék  felett  emelkedő  1346  m.  magas 
hegy,  a  borszékiek  kedvelt  kiránduló  helye. 

Bükkhegy  (azelőtt  J5MC'^&erg'^,  kisk.  Temes  vm. 
lippai  j.-ban,  (1910)  327  német,  oláh  és  magyar 
lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Bogdarigós. 

Bükk-hegység.  1.  A  Magyar  Középhegység 
Duna-balparti  részének  legkeletibb  tagja,  Borsod 
és  Heves  vmegyóben  terül  el.  É.-on  és  K.-en  a 
Sajó,  Ny.-on  az  Eger  völgye,  D.-en  a  nagy  ma- 
gyar Alföld  határolja.  A  B.  eszerint  3  oldal  felöl 
élesen  határolt  hegytömeg,  mely  csakis  Ny.-on 
az  Eger  és  Arló  völgye  közti  429  m.  magas  nye- 
reggel csatlakozik  közvetlenül  a  Ny.  felé  elterülő 
dombvidékhez.  A  hegységet  leginkább  a  köz- 
pontját tevő  nagy  (KNy.-i  irányban  12  km.  hosszú, 
ED.  felé  4—6  km.  széles)  780— 940m.-nyi  magas- 
ságú, kerekded  töbörökkel,  ravaszlyukakkal,  nye- 


•  Bűklo  eVekhea. 


KfizOnséges  bükk  (Fag^M  süvaiiea  h.). 


RÉVAI  NAQY  LEXIKONA. 


BÜKK  II. 


Közönséges  bükk  iFngus  sihatíea  L.).  1.  Mijusi  hajtás,  felálló  termös  és  két  lecsüngő,  porzós  virágzattal. 
2.  Porzós  virág.  —  3.  Termös  virág,  tenn.  nagys.  —  4.  Négy  részre  felnyílt  kupacs  2  makkal.  —  6.  Zárt 
termés.—  6.  A  hajtás  vége,  két  rüggyel.  —  7.  F.  silvatica  var.  aspleniijolia.  —  8.  F.  silvatica  var.  eomptoniifolia. 


.Bakk>  eikkhee. 


RÉVAI  NAQV  LEXIKONA. 


BUkk-hegrységr 


161     - 


BUkkOny 


lökkel  és  barlangokkal  telehintett,  de  még  túlnyo- 
móan erdős  nagy  fensík  (Köhát)  jellemzi,  mely- 
ből a  legmagasabb  csúcsok  aránylag  már  csak 
kevéssel  dudorodnak  ki ;  ilyen  az  E.-i  oldalon  az 
egész  hegj'séget  uraló  Bálvány  (957  m.)  és  az  Ör- 
vesvölgyfö  (918  m.),  a  Ny.-i  párkányon  a  Kakucsó- 
hegy  (935  m.),  Ispánhegy  (955  m.)  és  Kopaszhegy 
(918  ra.),  D.-en  a  meredek  sziklás  párkánnyal  alá- 
eső Simakö  (848  m.),  Tarkő  (932  m.)  és  Háromkő 
(889  m.).  A  sajátszerű  fensík  tövében  E.-on  a 
Garadna,  K.-en  a  Szinva,  D.-en  a  Tisza  számos 
mellékvize  ered.  A  B.-et  természeti  szépségei  mel- 
lett (legkiválóbb  a  Hámorvölgy,  szép  tóval  és  víz- 
eséssel, továbbá  a  tarkányi  völgy)  romjai  (Diós- 
győr, Szentlélek,  Dédes,  Apátfalva  stb.),  ipar- 
telepei (diósgyőri  m.  k.  vasgyár  és  papírgyár, 
köszénbányák,  hámori  bútorgyár,  gyertyánvölgyi 
üveghuta),  fürdői  (Diósgyőr-Tapolcza,  Kács-Ta- 
polcza),  s  egyéb  nevezetességei  (az  időszaki  Imó- 
forrás  a  Tarkő  alatt  stb.)  kedvóért  újabban  gyak- 
rabban keresik  fel  turisták,  hozzáférhetővé  téte- 
lén a  Magyarországi  Kárpátegyesület  egri  Bükk- 
osztálya  ós  a  Magyar  Turista-egyesület  miskolezi 
osztálya  fáradozik.  A  hegység  belsejében  is  (kivéve 
a fensíkot) meglehetős  lakott;  legújabban  a  hámori 
nyaralótelep  (Lillafüred)  létesült.  A  vasutak  több- 
féléi érintik  a  B.-et,  ezért  Miskolcz,  Eger  és  Nádasd 
a  legjobb  kiinduló  pontok;  az  apátfalva-tapol- 
csányi  út  csak  Ny.-i  előhegyeit  szeli  át.  Geológiai 
tekintetben  a  Borsodi  B.  legrégibb  képződménye 
az  alsó  karhon  felső  részébe  tartozó  fekete  agyag- 
pala, amellyel  szürke  mészkő  váltakozik.  Ponto- 
sabb kövületei:  Productus  punctatus,  Spirifer 
striatus,  fusulinák.  Főképen  a  hegység  DNy.-i 
részében  uralkodik.  A  palát  Tárkánynál  és  Kis- 
gyömél  fejtik  tetőfedő  előállítására.  Erre  nagy- 
vastagságú jMra  mészkő  telepszik,  amely  kövüle- 
teket nem  tartalmaz.  Ez  alkotja  a  Büklc  fensík- 
ját.  A  harmadkor  képződményei  közül  az  eocén 
nummulitos  mészkövek  alakjában  van  jelen  a 
B.  É.-i  és  D.-i  oldalán.  Az  alsó  oligocén  kisczelli 
agyag  Parasznya  körül  van  meg.  A  mediterrán 
emelet  (főleg)  agyag-  és  homokrétegekkel  van 
képviselve,  amelyek  közé  elég  jelentékeny  bama- 
szénrétegek  települtek.  Néhol  óriási  Ostrea  lon- 
girostris  példányok  találhatók  ezekben  a  rétegek- 
ben. A  szarmata  emelet  alul  homokos  márgákkal, 
feljebb  andezittufákkal  van  képviselve.  Utóbbi  n 
B.  D.-i  részén  nagy  kiterjedésű.  A  pleisztocén 
kavics  alakjában  van  főkép  jelen,  melyben  szá- 
mos kihalt  gerinces  állat  (mammuth,  rhinoceros) 
maradványa  található,  A  júramészkö  barlangjai- 
ban (Szeleta,  Ballá)  a  barlangi  medvének  csont- 
jait, az  ősember  szerszámait  a  legújabban  egy 
ősemberikoponyátlelték.  Vulkáni  kőzetei:  régiek 
a  diabáz,  gabbró  és  a  szarvaskői wehrllt,  fiatal  az 
andezit  és  tufája.  Tektonikailag  töredezett  rög- 
hegység, mely  a  Közép-Kárpátokhoz  tartozik. 
V.  ö.  Márki  Sándor,  A  borsodi  B.-ben  (Magyar 
Kárpátegylet  IX.  évk.  1882.  247-273);  Mon- 
tedegoi  Albert  lerenc.  Heves  és  Külső-Szolnok 
vmegye  leírása  (Eger  1868) ;  Truskovszky  Owda, 
Bükkvidéki  kalauz  (Miskolcz  1898).  —  2.  B.,  a 
Bihar- hegység  (1.  o.)  legészakibb  tagj  a,  Szatmár  és 
Szilágy  vmegye  határán  félkörben  D.  felé  húzó- 
dik ;  csekély  magasságú  (Kale  Kuczel  575  m.,  Tar- 

Révai  Niigy  Lexikona.  IV.  köt. 


nicza  550  m.)  és  kiterjedésű  hegység,  melyni^k 
gerincei  szelíd  hajlásuak ;  többnyire  erdősek,  völ- ' 
gyei  K.  felé  a  Szilágy-patakba,  Ny.  felé  a  Krasz- 
nába  és  Homoródba,  É.  felé  a  Szamosba  öntik 
csekély  vizüket.  D.-en  a  Hadad  melletti  Fövenyes 
nyereggel  (343  m.)  a  Meszeshegységhez  csatlako- 
zik. Geológiailag  is  ehhez  tartozik.  Magvát  kris- 
tályos palák  alkotják,  melyek  az  alacsonyabb  pan- 
nóniai képletekből  tömegesen  emelkednek  ki.  A 
B.-ben  sok  község  van. 

Bükkmakk,  1.  Makkoltatás. 

Bükkmogyorósd,  kisk.  Borsod  vm.  ózdi  j.-ban, 
(1910)  320  magyar  lak. ;  u.  p.  Csernely,  u.  t.  Szil- 
vásvárad. 

Bükköny,  Vicia  L.  (növ.),  a  Papilionatae  (pil- 
langós virágnak)  génusza,  melynek  180  faja  főkép 
az  északi  mérsékelt  övben,  részben  azonban  Dél- 
Amerika  D.-i  és  Ny.-i  részén  van  elterjedve.  Egy- 
éves V.  évelő,  többnyire  kaesoldcal  kapaszkodó, 
felfutó  füvek.  Levelük  párosan  szárnyas,  sok  le- 
vélkéből összetett,  ez  utóbbiak  épszélűekv.  csúcsu- 
kon fogasak,  a  legfelső  v.  még  több  levólkepár  is 
többnyire  kacsokká  alakul  át.  A  levélnyél  tövén 
különböző  alakú,  két  pálha  van.  Viráguk  több- 
nyire kék,  ibolyaszínű,  sárgás  v.  fehéres,  1-2-éve! 
csaknem  ülő,  vagy  virágzattá  egyesülve  tömött 
fürtöt  alkot.  Hüvelyük  rendesen  több,  többé-ke - 
vésbbé  gömbölyű  magot  tartalmaz.  Amellett,  hogj- 
e  génuszba  számos,  kellemetlen  gabonagaz  tarto- 
zik (pl.  V.  cracca  L.,  kaszanyűg  B.,  V.vülosa 
Roth,  szöszös  B.,  V.  hirsuta  Koch,  pelyhes  B.,  Y. 
tetrasperma  Mnch.,  négymagvú  B.),  úgyszólván 
minden  faj  jó  vagy  elsőrendű  takarmány.  Gazda- 
ságilag legnevezetesebb:  a  takarmány- B.  (Y. 
sativa  L.,  abrakborsó,  lóborsó,  vadlencse),  kúszó 
szárán  7  párból  összetett  leveleket  visel,  ezeken 
a  kacsok  3  ágúak.  Vitorlája  kékes,  evezői  bíbor- 
színűek.  Rozzsal,  árpával,  borsóval  vegyest  ter- 
mesztik. Gyakran  el  is  vadul.  Magva  megőrölve 
marha-,  de  különösen  sertéshízlalásra  alkal- 
mas, kiílönben  pedig  baromfleledel.  Lisztjét  ga- 
bonaliszt közé  is  keverik.  Kötött  talajba  való,  de 
olyan  sovány  talajon  is,  amelyen  már  a  lóhere  és 
a  takarmánybaltacim  {Onobrychis  viciaefoliá) 
sem  sikerül,  jól  beválik.  A  másik  fontos  gazda- 
sági faj  a  V.  fába  L.  (ló-B.,  babó,  disznó-,  lóbab, 
tótbab).  Szára  nem  kapaszkodik,  hanem  felálló, 
csöves,  vaskos.  Levele  1-3  párból  összetett.  Vi- 
rága tiszta-  vagy  szennyesfehér,  evezőin  fe- 
kete folt  van.  Ázsiából  származik.  Közép-  és  Dói- 
Európában  széltében  mívelik  s  több  változata  is- 
meretes. Hüvelye  és  magva,  úgy  zölden,  mint 
szárítva,  fontos  tápláléka  a  népnek.  Legnagyobb 
változatát  ( Y.  fába  var.  megahspermaj  magazan- 
vagy  windsorbab-nak  hívják  s  különösen  Észak- 
Németországban  kedvelt  fözeléknövény,  nagy 
világosbarna  magvaival  tűnilí  Id.  Egy  kisebb 
változat  ( Y.  fába  var.  equina)  fehér  vagy  fekete 
magva  abrakul  és  sertéshízlalásra  szolgál. 

Mint  orvosság  a  magvak  lisztje  (babliszt)  any- 
nyiban  szerepel,  hogy  égési  sebekre  hűsítő  boro- 
gatásnak alkalmazzák,  másrészt  pedig  a  lencse- 
liszttel együtt  főalkotórésze  a  revalenta  arabka- 
nak,  egy  amerikai  erősítölisztnek,  amelyet  újab- 
ban mindenféle  betegség  ellen  ajánlanak,  noha 
magas  ára  nincs  arányban  gyógyító  hatásával. 


BUkkönymaiS: 


—     162     - 


BUIina 


A  lóbab  pgyike  az  emberiség  legrégibb  ter- 
mesztett növényeinek  s  termesztése  egészen  pre- 
hisztorikus időkben  homályosodik  el.  Már  az  ókor- 
ban általában  lepényt  v.  kenyeret  sütöttek  belőle 
V.  ételnek  főzték.  A  mitológiában  is  szerepe  volt. 
A  virág  fekete  foltja  gyászbetü  s  a  halál  irása, 
jelképe  volt.  Gyászlinnepen  babot  tálaltak  fel. 
Attikában  a  bab  istenének,  Kyamitesnek  temp- 
loma is  volt.  Szavazást  is  végeztek  babszemekkel, 
a  fehér  a  fölmentést,  a  fekete  az  elítélést  jelen- 
tette. A  lemuriák  ünnepén  a  kisértetek  kiengesz- 
telésére a  családfő  éjjel  fekete  lóbabszemeket 
hányt  el  a  feje  fölött,  a  paliliák  vagyis  Pales,  a 
pásztorok  nőistensége  ünnepén  pedig  babszalmá- 
val gyújtott  tűzön  ugráltak  át,  mint  nálunk  a 
Szt.  Iván  tüzén.  A  babünnepen  (calendae  f abariae) 
az  isteneknek  babot  áldoztak  s  ilyenkor  a  nép  és 
az  énekesek  is  babbal  táplálkoztak.  Pythagoras 
a  testre  és  értelemre  nézve  kedvezőtlen  hatást 
tulajdonított  a  babnak  s  tanítványait  el  is  tiltotta 
a  babevóstől,  sőt  babföldön  sem  volt  szabad  ke- 
resztülmenniök. 

Sok  faja  közül  leginkább  termesztik  a  közön- 
séges B.-t  (V.  sativa  L.),  a  szöszös  B.-t  ( V.  vil- 
losa  Roth)  és  a  narboniB.-t.  A  közéletben  B.-nek 
csak  a  közönséges  B.-t  (máskép  abrak-B.,  lednek 
vagy  lendek)  mondják  s  főleg  csak  szára  és  le- 
vele miatt  termesztik,  mely  igen  kitűnő  takar- 
mány, de  nem  egymagában,  hanem  vm.  gabona- 
félével, főleg  zabbal  keverten,  mint  zabos  B.  Mag- 
nak csak  azért  termelik,  hogy  a  zabos  B.  számára 
vetőmagot  nyerjenek.  Termelése  leginkább  meg- 
egyezik a  mezei  borsó  termelésével,  egyszersmind 
ez  a  B.  is  ősszel  és  tavasszal  is  vethető.  Ápolást 
rendszerint  nem  kap.  Ha  a  hüvelyek  legnagyobb 
része  megérett,  lekaszálják.  Termése  kat.  holdan- 
kint  7—12  hl.  mag,  7—15  q  szalma.  A  mag  hl.- 
súlya  76—90  kg. 

Bükkönymag.  A  közönséges,  szöszös,  de  leg- 
gyakrabban a  vad-B.-ot  szokás  takarmányul  fel- 
használni. Újabban  mint  triőr-huUadék  nagy- 
mennyiségben kerül  feltakarmányozásra.  Ha  nem 
penészes,  ami  igen  gyakori  eset,  akkor  úgy  a  kö- 
zönséges, mint  a  vad-B.  kitűnő  takarmány  s  kü- 
lönösen a  tejelést  mozdítja  elő.  Főleg  fejőstehe- 
nekkel etetik,  amelyeknek  3—4  kg.,  sőt  több 
B.-ot  is  lehet  adni  1000  kg.  élősúlyra,  lehetőleg 
darával,  egyéb  szemes  takarmánnyal  v.  szecská- 
val keverten.  Nem  okoz  elvetélést,  nem  ad  a  tej- 
nek keserű  ízt,  legfeljebb  a  vaj  lesz  kemény  és 
morzsás.  Juhnak,  főleg  pedig  hízó  ürünek  kitűnő 
hizlalótakarmány. 

Bükkörményes  (azelőtt  Örményes),  kisk.  Szi- 
lágy vm.  szilágycsehi  j.-ban,  (i9io)  698  oláh  lak. ; 
u.  p.  és  u.  t.  Bgerhát. 

Bükkös,  kisk.  Besztereze-Naszód  vm.  naszódi 
járásában,  {i9io)  1142 oláh  lakossal;  u.p.  Teles,  u.t. 
Naszód. 

Bükkösd,  1.  kisk.  Baranya  vm.  szentlőrinczi 
j.-ban,  (1910)  806  német  és  magyar  lak.,  vasúti 
állomás,  posta-  és  táviróhivatal.  —  2.  B.,  kisk. 
Somogy  vm.  csurgói  j.-ban,  most  Somogybükkösd 
(1.  0.)." 

Bükköskút,  kisk.  Bars  vm.  garamszentkereszti 
j.-ban,  (1910)  196  tót  lak. ;  u.  p.  Geletnek,  u.  t.  Szé- 
násfaln-Vihnyepeszerény. 


Bükköspatak,  kisk.Máramarosvm.  ökörmezői 
j.-ban,  (1910)  755  rutén  lak. ;  u.  p.  Iszka,  u.  t. 
ökörmező. 

Bükkszék,  kisk.  Heves  vm.  pétervásári  j.-ban, 
(1910)  908  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Pótervására. 

Bükkszenterzsébet,  kisk.  Heves  vm.  péter- 
vásári j.-ban,  (1910)  1201  magyar  lak. ;  postahiva- 
tal, u.  t.  Pétervására. 

Bükkszoldobágy  (azelőtt  Szoldobágy),  kisk. 
Szatmár  vm.  erdöíŰ  j.-ban,  (1910)  596  oláh  lak., 
u.  p.  Erdőd,  u.  t.  Középhomoród. 

Bükktófala,  kisk.  Szilágy  vm.  szilágycsehi 
j.-ban,  (1910)  649  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Hadad. 

Bükkzsércz,  nagyk.  Borsod  vm.  egri  j.-ban, 
(1910)  1235  magyar  lak. ;  u.  p.  Bogács,  u.  t.  Mező- 
kövesd. 

Bükszád,  község,  1.  Sepsibükszád. 

Bülau,  Friedrich,  német  politikai  és  nemzet- 
gazdasági író,  szül.  Preibergben  1805  okt.  8., 
megh.  Lipcsében  1859  okt.  26.  1836.  a  lipcsei 
egyetemen  a  bölcsészet,  1840.  az  államtudomá- 
nyok tanára  lett.  1837— 44-ig  ö  volt  az  időszaki 
sajtó  cenzora,  1838  —49-ig  a  Neue  Jahrbücher 
der  Geschichte  und  Politik  című  gyűjteményt, 
1843— 48-ig  a  Deutsche  Alig.  Zeitungot  ós  1851- 
54-ig  a  Leipziger  Zeitungot  szerkesztette.  Nem- 
zetgazdasági munkáiban  a  korlátlan  szabad  ver- 
seny híve ;  erősen  sürgette  a  fóldbülok  teljes  föl- 
szabadítását, mindamellett,  hogy  akkor  már  meg- 
indult az  ezt  ellenző  áramlat.  B.  művei  közül 
ezeknek  a  címeit  iktatjuk  ide  :  Bncyclopádie  der 
Staatswissenschaften  (Leipzig  1832);  Handbuch 
der  Staatswirtschaftslehre  (u.  0. 1835) ;  Geschichte 
des  europáischen  Staatensystems  (u.o.  1837—1839, 
3  köt.). 

Bülbül,  törökös  kiejtése  a  perzsa  bulbul  a.  m. 
fülemile  szónak.  A  keleti  rege  szerint  B.  szerel- 
mes a  rózsába.  B.  a  szerelmes  jelképe  a  perzsa  és  a 
török  költészetben.  Legismertebb  török  feldolgo- 
zása Fazlitól  :  Gűl  u  Bülbül,  das  ist  Rose  und  Nach- 
tigall.  Ein  romantisches  Gedicht,  türkisch  und 
deutsch,  kiad.  Pammer  József  (Pest  és  Lipcse 
1834). 

Bülbül-félék  (Brachiopodidae,  áiiat),  a  varjú- 
szemű madarak  (Coracornithes)  rendjébe,  az 
éneklők  (Oscines)  csoportjába  tartozó  madárcsa- 
lád, melynek  tagjai  (kb.  150  faj)  az  indiai  és 
etiópiai  régió  jellemző  állatai.  Nagyság  és  termet 
dolgában  a  rigókra  emlékeztetnek.  Mindnyájan 
pompásan  énekelnek,  ezért  több  fajukat,  főleg 
a  szürke  bülbült  (Pycnonotus  arsinoé  Hempr. 
et  Bhrb.)  szobákban  tartják ;  a  fogságot  jól  tűrik, 
kevéssel  beérik  és  könnyen  szelidíthetők.  Indiá- 
ban a  bülbülöket  harciasságuk  miatt  tartják,  a 
hímek  ugyanis  nagy  harcokat  vívnak  egymás- 
sal. Legismertebb  fajai  a  sárgafarú  bülbül  (Fycno- 
notm  nigricans  Vieill.)  és  a  szürke  bülbül  (P. 
amwoe*  Hempr.  et  Bhrb.).  A  sárgafarú  bülbül 
Európát  rendesen  látogatja ;  Ciprus,  Rhodus  szi- 
geteken, továbbá  a  Cykladokon,  sőt  Helgolandon 
is  észlelték. 

Bülbülmadár  (áiiat),  1.  BiUbül-félék. 

Bülina,  eredetileg  és  főképen  az  orosz  nép- 
költészet hősi  dalainak  neve,  újabban  azonban  a 
modern  irók  által  szerzett  kisebb,  hősies  színezetű 
költői  elbeszéléseket  is  ezzel  a  névvel  illetik.  Szó 


lUlow 


—    163    — 


BUIow 


^szerint  a.  m.  volt,  megtörtént  esemény,  hanem 
Hh^ért  a  legtöbb  esetben  a  B.  csak  képzelem  szüle- 
■l^énye,  melynek  magva  vm.  történelmi  esemény. 
Orosz  B.-kat  már  Danilov  Kirsa  kozák  gyiijtött 
a  XVIII.  sz.-ban,  de  egész  gazdagságukban  csak 
Rübnjikov  tárta  föl  (1861—67,  4;  köt.).  Ujabb  köl- 
tök közül  B.-kat  írtak :  gr.  Tolsztoj  Elek,  Mej 
Leo  és  Kresztovszki  j  Vszevolod. 

Bűlow,  1.  Adam  Heinrich  Dietrich  von,  német 
katonai  író,  szül.  1757.,  megh.  1807. 1773-ban  po- 
rosz tiszt  lett ;  alig  két  év  múlva  azonban  a  német- 
alföldi hadseregbe  lépett  át,  de  ott  is  leköszönt  ós 
színésszé  lett.  1791.  Amerikába  ment  s  onnan  visz- 
szatérve,  1794-ben  az  Über  den  Operationsplan 
der  Alliierten  in  Belgien  Lm  Feldzug  1794  című 
értekezését  irta,  melyben  élesen  kikelt  a  hadvi- 
selés aviüt  módja  ellen ;  1805.  kiadta  a  Lehrsatze 
des  neuen  Krieges  című  müvét,  mely  méltó  fel- 
tűnést keltett ;  1806.  a  Der  Feldzug  von  1805 
militarisch  und  politisch  beleuchtet  cimü  müvé- 
ben könyörtelen  kritikával  iUette  az  osztrák  és  az 
orosz  hadvezéreket :  emiatt  az  orosz  udvar  Mván- 
^  ságára  a  porosz  kormány  pert  indított  ellene, 
amelynek  következtében  elitélték. 

2.  B.,  Babette  von,  német  írónő,  Eberty  Félix 
tanár  leánya,  szül.  1850  szept.  BO.Warmbrunnban, 
Sziléziában,  B.  főhadnagy  vette  nőül ;  Erfurtban 
él.  Vagy  tizenkét  kötet  novellát  adott  ki  (Hans 
Arnold  álnéven),  melyek  kedvező  fogadtatás- 
ban részesültek.  Vígjátékai :  Geburtstagsfreuden 
(1884);  Zwei  Friedfertige  (1892)  és  Theorie  und 
Praxis  (1890)  szintén  tetszettek. 

3.  B;  Bernhard,  herceg,  német  államférü, 
szül.  Klein- Flottbeckben  (Holstein)  1849  máj.  9.  Jo- 
got végzett,  1870.  beállt  Bonnban  huszárönkéntes- 
nek és  a  háború  után  tiszti  rangot  kapott.  Majd 
a  diplomáciára  tért.  1876-ban  mint  attaché  a  ró- 
mai követséghez  került ;  1880.  a  párisi,  1888  óta 
a  szentpétervári  követségnél  működött.  1888-ban 
Bukarestbe  ment  mint  követ,  1893.  pedig  a  Quiri- 
nálhoz.  1897-ben  a  német  külügyminisztérium 
államtitkára  lett ;  sikeres  politikájáért  (a  Karoli- 
nák 8  Mariannák  megszerzése  s  az  Angliával  való 
barátságosabb  viszony  létrehozataláért)  II.  Vilmos 
1899.  grófi  rangra  emelte.  1900  okt.  17.  Hohen- 
lohe  lemondása  után  német  birodalmi  kancel- 
lárrá, porosz  miniszterelnökké  s  külügyminisz- 
terré nevezték  ki.  Midőn  az  Ausztria-Magyaror- 
szág és  Olaszország  közötti  barátságos  viszony 
részben  politikai,  részben  kereskedelmi  okokból 
elhidegülni  kezdett,  B.  1902  tavaszán  személyesen 
látogatott  el  Bécsbe  és  onnan  Itáliába,  hogy  Go- 
luchowskival  és  Prinettivel  a  hármas-szövetség 
megújítását  előkészítse,  ami  azután  jún.  28.  sike- 
rült is.  Hogy  a  pangermán  osztrákokat  kiábrán- 
dítsa, felolvasta  a  birodalmi  gyűlésen  Bismarck- 
nak 1874.  és  1883.  kelt  sThielen  budapesti  fökon- 
zulhoz  és  Schweinitz  bécsi  nagykövethez  intézett 
utasításait,me]ybenBismarcktudomásukrahozta, 
hogy  Ausztria  és  Magyarország  belső  ügyeibe  elv- 
ből nem  szándékozik  beavatkozni  és  egyúttal  a 
magyar  nemzet  hatalmi  elsőbbségét  hangoztat- 
ván, a  magyar  és  német  érdekeket  Szt.  István 
koronájának  országaiban  azonosoknak  mondotta. 
1905-ben  az  örökös  hercegi  móltóságot  kapta,  s  a 
császár  vezérőrnaggyá  nevezte  ki.  A  külügy  te- 


rén (marokkói  kérdés)  kivívott  siker  után  B.  nép- 
szerűsége még  emelkedett,  ámde  1908.  váratlanul, 
kancellárválság  állt  be.  II.  Vilmos  császárnak  a 
Daily  Telegraph-ban  közölt,  Angliával  szemben 
harcias  jellegű  interview-ja  a  német  közvéleményt 
felizgatta,  amiért  B.  a  birodalmi  gyűléssel  egyet- 
értve a  császárt  arra  kérte,  adjon  biztosítékot, 
hogy  a  személyes  uralom  jelenségei  a  jövőben 
nem  fognak  ismétlődni.  A  császár  meg  is  ígérte, 
hogy  magánbeszélgetéseiben  ezentúl  tartózkodóbb 
lesz.  B.  benyújtott  lemondását  pedig  visszautasí- 
totta. 1909-ben  a  belügy  terénhalmozódtak  fel  aka- 
dály ok.  Előbb  a  B.  herceg  által  együtt  tartott  több- 
ség egyes  pártjai  támadták  meg  a  kancellár  len- 
gyel politikáját,  majd  a  centrum,  a  lengyelek  s  a 
konzervetivok  ad  hoc  létrejött  többsége  szavazta 
le  a  hagyatéki  adójavaslat  főpontjait.  B.  erre  új- 
ból lemondott  és  1909  júl.  14.  megvált  állásától. 
V.  ö.  Penzler,  Gráf  B.-s  Eeden  (Leipzig  1903)  és 
Fürst  B.-sReden  (3.  köt.  1897-1909,  Berlin  1909). 

4.  B.,  Frederik  Henrik  von,  dán  tábornok, 
szül.  Nustrupban  (Schleswig)  1791  febr.  4.,  megh. 
Sandbergen  1858  jún.  16. 1848-49-ben  mint  tábor- 
nok a  schleswig-holsteiniak  és  a  német  szövetsé- 
ges csapatok  ellen  küzdött  s  egy  kirohanása  által 
Bonin  tábornokot  Fridericia  ostromának  félben- 
hagyására kényszerítette  (1849  aug.  5.).  1855— 
1856-ig  londoni  követ  volt. 

5.  B.,  Frida,  bárónő,  írónő,  szül.  1857  okt.  12. 
Berlinben,  megh.l909márc.  12.  Domburgban,  Jena 
meUett.  Nővére  volt  B.  Margarete  (1.  o.)  írónőnek. 
Szmirnában  nevelkedett ;  1887.  fivérével  Német- 
Kelet-Afrikába  ment,  ahol  Daresszalamban  és 
Zanzibárban  betegápoló  állomásokat  létesített  s 
maga  is  ápolt  betegeket.  1888-ban  az  éghajlatot 
nem  bírván,  visszatért  Németországba,  de  1893— 
1894.  ismét  ellátogatott  Afrikába,  amelynek  gyar- 
mati életét  több  munkájában  rajzolta.  Főbb  regé- 
nyei :  Kara  (1897) ;  lm  Lande  der  Verheissung 
(1899);  Abendkinder  (1900);  lm  Hexenring  (1901); 
Hüter  der  Schwelle  (1902) ;  Irdische  Liebe  (1905) ; 
Die  Tochter  (1906) ;  Die  Schwestern  (1909).  Nem 
volt  erősebb  költői  tehetség,  de  kellemesen  és  ér- 
dekesen tudott  elbeszélni. 

6.  B.,  Friedrich  Wilhelm,  báró,  Denneuntz 
grófja,  szül.  Falkenbergben  1755  febr.  16.,  megh. 
Königsbergben  1816  febr.  25. 1768-ban  a  porosz 
hadseregbe  lépett,  hol  1790.  kapitány  lett.  Mint 
Lajos  Ferdinánd  porosz  herceg  katonai  nevelője 
részt  vett  a  rajnai  hadjáratokban.  1808-ban  mint 
vezérőrnagyot  Blücher  hadtestéhez  osztották  be ; 
de  mivel  Blücherrelnem  tudott  megférni,  a  nyugati 
porosz  harctérre  küldték.l813-ban  bevette  Halle-t, 
a  Luckaunáljún.  4.  kivívott  győzelme  által  pedig 
megmentette  Berlint  a  franciáktól.  Aztán  Berna- 
dotte  svéd  trónörökösnek  rendelték  alája,  de  B. 
függetlenítette  magát  s  Bernadotte  ellenére  ki- 
vívta a  grossbeereni  és  dennewitzi  győzelmeket. 
Részt  vett  a  lipcsei  csatában,  s  azután  Hollandiát 
szabadította  fel  s  Belgiumon  keresztülnyomulva, 
csatlakozott  Blücher  hadseregéhez.  A  laoni  ütkö- 
zetben a  porosz  hadsereg  centrumát  vezényelte. 
Jutalmul  a  király  gyal.  tábornokká  és  gróffá  ne- 
vezte ki  s  200,000  tallért  érő  birtokkal  adomá- 
nyozta meg.  Az  1815-iki  hadjáratban  a  4.  had- 
testet vezette,  s  bár  a  ligny-i  ütközettől  elkésett 


11* 


BUIow 


—     164 


BUnau 


erőltetett  menetekben  Blücherhez  csatlakozott  s  a 
planchenoit-i  ütközettel  előkészítette  a  Waterlooi 
győzelmet.  Berlinben  Rauch  által  készített  em- 
lókszobra  áll.  Életét  megírta  Varnhagen.  von.  Ense 
(Berlin  1854).  V.  ö.  B.  Heinrich,  Generalfeldmar- 
sohall  Gráf  B.  von  Dennewitz  (Wien  1910). 

7.  B.,  Hans  Guido  von,  német  zeneművész,  B. 
8.  íia,  szül.  Drezdában  1830  jan.  8.,  megh.  Kairó- 
ban 1894  febr.  12.  Lipcsében  1848.  Jogot  tanult ; 
1849.  lépett  végleg  a  művészpályára,  a  Drezdából 
ismert  Wagner  Richárdhoz  Zürichbe  ment,  innen 
az  előadó  művészet  betetőzését  elsajátítani  1851. 
Weimarba  költözött  Liszthí'z,  kinek  leányát,  Cosi- 
mát  1857.  nőül  vette.  Hangversenykörutak  után 
1854.  Berlinben  telepedett  le,  a  Stem-konzorvató- 
rium  tanára  gyanánt ;  1858.  udv.  zongoraművész 
cünét  nyerte  II.  Lajos  bajor  királytól  és  Münchenbe 
ment,  a  Wagner  terve  szerint  létesített  zeneiskola 
tanárául,  nagy  tevékenységet  fejtvén  ki  a  nagyobb 
szabású  zenei  előadások  vezetése  körül.  Áldásos, 
ritka  bu2gó  működését  családi  viszonyai  miatt 
szakította  meg  1869  tavaszán  ;  nejétől,  Cosimától 
elvált  s  két  évi  firenzei  tanulmányozás  után  mű- 
vészi körútjainak  élt  1877-ben  Hannoverben, 
1880.  a  meiningeni  hercegnél  lett  udv.  karnagy ; 
egész  diadalút  volt,  mikor  a  80-as  évek  közepén 
a  feloszlatás  küszöbén  álló  zenekarral  a  nagyobb 
városokban  (Budapesten  is)  búcsúhangversenye- 
ket rendezett.  Azóta  B.  vándoréletet  éltmint  hang- 
versenyigazgató és  zongoraművész.  ANeueZeit- 
schrift  für  Musik-ban  sokat  írt  a  Liszt-Wagner- 
féle új  német  zenei  irány  érdekében  ;  zenei  alko- 
tásai is  (A  dalnok  átka,  zenekari  ballada ;  Nir- 
vána, szimfóniái  költemény ;  zongoraművek)  ebbe 
tartoznak ;  mint  előadó  művész,  a  legnagyobb 
klasszikusok  legszigorúbb,  legklasszikusabb  tol- 
mácsa. Jogyzetes  kiadásai  (Bach,  Hándel,  (iluck, 
Scarlatti,  Weber,  Cramer,  Beethoven  művei)  fö- 
lötte becsesek.  Az  ohlsdorfl  temetőben  (Hamburg 
mellett)  levő  sírja  fölé  tisztelői  emlékszobrot  emel- 
tek (tervezte  Hüdebrand).  Leveleit  kiadta  fele- 
sége, Marié  v.  B.,  Briefe  und  Sehriften  H.  G.  B.'s 
(8  k.,  Leipzig).  Megjelent  továbbá :  Brief  wechsel 
zwischen  Pranz  Liszt  u.  H.  B.  Kiadta  La  Mara 
(Leipzig  1899). 

8.  B.,  Kari  Eduárd  von,  német  író,  szül.  Berg- 
ben  1803  nov.  17.,  megh.  Thurgauban  1853  szept. 
16.  Irodalmi  működésót  Novellenbuch  c.  könyvével 
kezdte  (1834—36,  4  köt.),  melyben  száz  novellát 
dolgozott  fel  régi  olasz,  spanyol,  francia,  angol, 
latin  és  német  szövegek  után.  További  munkái : 
Neues  Novellenbuch  (1841) ;  Bine  allerneueste 
Melusine  (1849).  Értékesek  irodalomtörténeti  ki- 
adványai is:  Simplicissimus  (1836);  Schröder 
drámai  munkái  (1831, 4  köt.) ;  Kleist  Henrik  élete 
és  levelei  (1848) ;  Schiller  anthológiája  1782-böl 
(18Ó0);  Ein  Fürstenspiegel  (11.  Frigyes  rajnai 
palotagróf  emlékiratai,  1849,  2  köt.)  stb. 

9.  B.,  Margarete  von,  B.  Prida  nővére,  német 
írónő,  szül.  Berlinben  1860  febr.  23.  Egy  ideig 
Szmirnában  tartózkodott,  hol  apja  konzul  volt. 
Korán  önállóságra  jutva,  1876—78.  családjával 
Angliában  lakott,  1881  óta  pedig  Berlinben,  hol 
1885  jan.  2.  egy  vízbe  esett  gyermek  kimentése 
közben  a  rummelsburgi  tóba  fúlt.  Munkái :  No- 
vellen  (1885) ;  Neue  Novellen  (1890) ;  Jonas  Bric- 


cius  (1886) ;  Aus  der  Chronik  derer  von  Riffels- 
hausen  (1887),  mind  igaz  tehetségre  vallanak. 

Bülow-Cummerow,íJrnsí  ww,német  konzerva- 
tív publicista,  szül.  Pritzauban  1775  ápr.  13.,  megh. 
Berlinben  1851  ápr.  26.  Főbb  iratai :  Über  die 
Verwaltung  d.  Staatskanzlers  Hardenberg  (1821) ; 
Preussen,  seine  Verfassung  und  Verwaltung, 
sein  Verháltniss  zu  Deutschland  (Berlin  és  Jena 
1842—43);  Politische  und  flnanzielle  Abhand- 
lungen  (Berlin  1844—45) ;  Die  ouropáische  Staa- 
ten  nach  ihren  innern  und  aussem  polit.  Verhált- 
nissen  (Altona  1845) ;  Der  ZoUverein  (Berlin 
1844);  Preussen  im  Jan.  1847  und  das  Patent 
vom  3.  Febr.  (u.  o.  1847) ;  Die  Revolution,  ihre 
Früchte  (Berlin  1850). 

Bűn,  a  kat.  egyház  tanítása  szerint  Isten  tör- 
vényének tudva  és  akarva  való  megszegése.  El- 
követhető gondolattal  ós  kívánsággal,  szóval, 
cselekedettel  ós  a  jónak  elmulasztásával.  Súlyos- 
ságra nézve  a  bűn  v.  halálos  v.  bocsánatos,  asze- 
rint, amint  valaki  fontos  dologban  tudva  és  akarva 
szegi  meg  az  isteni  törvényt,  v.  kisebb  dologban, 
V.  uem  egészen  tudva  és  akarva.  A  halálos  bűnök 
elveszik  a  lélek  természetfölötti  életét  s  örök 
halált  okoznak  és  csak  a  bűnbánat  szentsége  v. 
életveszedelemben  a  tökéletes  bánat  tisztít  meg 
tőlük ;  a  bocsánatos  bűnök  nem  veszik  el  a  lélek 
természetfölötti  életét  és  azért  könnyebben  bocsát- 
hatók meg  a  bűnbánat  szentsége  nélkül  is,  t.  i. 
bánat,  jó  cselekedetek  és  ideigtartó  büntetések 
elszenvedése  által.  Megkülönböztetünk  eredeti 
bűnt  és  személyes  bűnöket ;  az  eredeti  bún  az  ös- 
szülőktől  minden  emberre  átszálló  bűn,  a  szemé- 
lyes bűnök,  amelyeket  magunk  követünk  el.  A 
bűnök  különösebb  fajtái :  a  főbűnök  (1.  o.),  a  szent- 
lélek ellen  való  bűnök  (l.  o.),  az  égbekiáltó  bűnök 
(1.  0.).  az  idegen  bűnök  (1.  o.).  V.  ö.  az  erkölcs- 
tanokat. 

B.  (észt.).  Az  egykor  hirdetett,  helytelen  s  azóta 
elavult  moralizáló  felfogással  szemben,  mely  a 
színpadon  s  a  regényben  erényhösöket,  gáncs 
nélkül  való  jellemeket  kívánt  látni,  minden  ko- 
rok művészete  az  emberi  gyarlóságokat  s  a  bűnt 
is  ábrázolja,  mert  az  élet  lépten-nyomon  elénk  ál- 
lítja s  a  bűn  lélektana  tanulmánynak  érdekes,  köl- 
tőifeldolgozásnak hálás  anyag.  A  bűn,  hafélelmes 
erővel  s  fenséggel  párosul,  erős  esztétikai  hatású. 
Shakespeare  III.  Richárdjának  démonikus  egyé- 
nisége a  legmerészebb  s  leghatalmasabb  alkotás 
ezen  a  téren.  Hiba,  vétség,  bűn  —  amint  Aristo- 
teles  óta  hangoztatják  —  a  tragikumnak  lénye- 
ges előfeltétele.  Az  újabb  verizmus  és  naturaliz- 
mus a  rútat  s  így  a  bűnt  is,  mint  erkölcsi  rútsá- 
got előszeretettel  festi. 

Bűnáldozat  (héberül  asam  és  chattasz).  Mózes 
harmadik  könyvében  előirt  áldozat.  Az  asam  arra 
az  esetre,  ha  valaki  szertartások  betartása  eUen 
vétett,  vagy  ha  hazudozással,  hamis  esküvéssel, 
csalással,  kölcsönletagadással,  elveszett  jószág 
vissza  nem  adásával  valakit  megkárosított.  Em- 
berek megkárosításakor  az  áldozat  csak  akkor 
mutatható  be,  ha  a  kártalanítás  már  megtörtént. 
A  chattaszt  véletlenül  elkövetett  szertartásos  vét- 
ségeknél mutatták  be. 

Bünau,  Heinrich,  gróf,  szász  miniszter  és 
történetíró,  szül.  Weissenfelsben   1697  jún.  2., 


Bűnbak 


—     165 


Bűnhalmazat 


mngh.  1762  ápr.  7.  Ossmannstedtben.  VII.  Ká- 
roly császár  az  első  protestáns  birodalmi  grófifá 
tette  és  meghatalmazott  miniszterként  több  né- 
met udvarhoz  küldte.  1751— 59-ig  Weimarban 
volt  miniszterelnök.  B.  legfőbb  érdeme,  hogy  a 
tudósokat  (Winckolmann)  pártfogolta.  Könyvtára 
42  ezer  kötetet  számlált.  V.  ö.  Franké  J.  M.,  Ca- 
taiogus  bibliotheca  Buenaviensis,  Leipzig  1750  - 
1756, 7  köt.).  Történeti  müvei  közül  a  következők 
említendők:  Deutsche  Kaiser-  u.  Reichshistorie 
(Leipzig  1728—43, 4 köt),  csak 918-ig terjed ; His- 
torie  d.  Kriegs  zwischen  Frankreich,  Bngland  u. 
Deutschland  (franciául  és  németül,  Regensburg 
1763—67, 1  köt.).  V.  ö.  Sahrer  v.  Sahr :  Heinrich 
Gráf  von  B.  (Drezda  1869). 

Bűnbak,  1.  Azazél. 

Bűnbánat.  A  penitenciatartás  v.  n  B.  szent- 
ségének leglényegesebb  része.  Kétféle :  tökéle 
tes  és  kevésbbé  tökéletes.  L.  AUritio  és  Gontritio. 
—  Protestáns  felfogás  szerint  a  B.  tisztán  sze- 
mélyes etikus  processzus.  A  protestáns  dogmatika 
a  B.-hoz  két  dolgot  követel  meg:  1.  A  bű- 
nösségnek az  isteni  örök  törvénnyel  való  ellen - 
mondásban  fölébredt  tudatát,  a  bűn  fölismerésé- 
ből eredt  fájdalmat,  melyben  a  bűngyönyör  el- 
pusztul (contritio) ;  2.  a  hitet,  a  Krisztus  által 
való  megmentetés  tudatát,  egy  új  életelv  pozitiv 
megragadását. 

Bűnbánati  idő  (napok)  a  kat.  egyházban  arra 
a  célra,  hogy  a  híveket  bűnbánatra,  magábaszál- 
lásra és  az  önsanyargatás  meghatározott  csele- 
kedeteinek gyakorlására  figyelmeztesse.  Ilyenek 
az  Advent  (1.  o.),  Nagyböjt  (1.  o.)  Kántorböjtök 
(1.  0.),  minden  megtartó ztatási  és  böjti  nap  (1. 
Böjt)  és  a  kérőnapok  (1.  o.).  Rendkívüli  bűnbánati 
napokat  rendelhet  a  püspök  a  saját  egyházme- 
gyéjében, a  pápa  az  egész  egyházban  (pl.  jubi- 
leum alkalmából). 

Bűnbánati  zsoltárok,  az  a  hét  zsoltár :  6,  32  (a 
Vulgata  számítása  szerint  31),  38  (37),  51  (50), 
102  (101),  l.SO  (129),  143  (142),  melyekben  a  bűn- 
bánat fájdalma  legmeghatóbban  tükröződik,  s 
melyeket  a  róm.  kat.  egyház  liturgiái  használatra 
fogadott  el.  Legismeretesebbek  ezek  közül  a  Mise- 
rero  50  (öl)  és  a  De  profundis  129  (130). 

Bűnbánat  szentsége,  1.  Penitenciatartás. 

Bűnbeesés  alatt  rendesen  az  első  emberpár- 
nak B.-ét  a  paradicsomban  értjük,  amely  az  isteni 
tilalom  ellenére  a  jó  és  gonosz  tudásának  fájáról 
evett.  Ezt  az  első  bűnt  eredeti  bűnnek  nevezik.  L. 
Eredeti  bűn. 

Bűnbocsánat,  a  bűnnek  Isten,  vagy  a  felszen- 
telésben erre  Istentől  felhatalmazott  pap  által  való 
elengedése.  A  bűn  által  a  lélek  és  Isten  között 
fennálló  kapocs  megszakad,  a  B.  által  helyreáll. 
A  bűnbe  esett  ember  csakis  a  B.  által  juthat  is- 
mét Isten  kegyelmébe,  s  ezt  a  gyónásban  nyeri 
vissza.  L.  Feloldozás  és  Gyónás. 

Bűncselekmény,  1.  Büntetendő  cselekmény  és 
Bűntett. 

Bűnde,  város  Minden  porosz  kerületben,  az 
Else  mellett,  (1905)  5102  lak.,  vas-,  szivar-  és  hen- 
lesárúgyárral,  vastartalmú  ásványvízforrással. 

Bűndíj,  1.  Fájdalomdíj. 

Bűnger  (Bunger),  kun-kabar  személynév,  me- 
lyet Anonymus  szerint  a  honfoglaló  magyarság- 


hoz csatlakozó  ós  Borsodban  megszállt  kun  vezé- 
rek egyike.  Bors  apja  viselt.  A  nevet  újabban  mo- 
dernizálva Böngyémek  olvassák.  Vámbéry  (Magy. 
Ered.  173)  a  török -tatár  «büngüz»  (azaz  vénülő) 
szóval  veszi  egynek,  amiből  az  tümiék  ki,  hogy  s 
kun-kabar  nép  csuvas-féle  török  nyelvet  beszélt 
(amire  különben  másféle  nyomok  is  mutatnak), 
mert  a  csuvas  nyelvben  szokott  a  szóközépi  vagy 
szóvégi  z  betű  r-ré  változni. 

Bűnhalmazat.  A  B.  (concursus  delictorum) 
ugyanazon  tettesnek  több  büntetendő  cselek- 
ménye, amelyek  együtt  vagy  egymásra  való  te- 
kintettel kerülnek  elítélés  alá.  E  szerint  B. akkor 
van,  ha  ugyanaz  az  egyén  több  büntetendő  cse- 
lekményt követett  el,  mielőtt  azok  bármelyike 
miatt  jogerősen  elítéltetett.  A  B.  viszonyában 
lévő  cselekményeket  «töbhség»  elnevezéssel  szok- 
ták megjelölni,  ellentétben  az  «egység»-gel,  amely 
egy  tényálladékban  összefoglalt  büntetendő  cse- 
lekményt jelent.  A  z  egység  azonban  több  tény- 
álladók  összefolyásából  vagy  összetételéből  is 
állhat.  A  büntetendő  cselekmények  egysége  köré- 
ben a  következő  eseteket  különböztethetjük  meg : 
1.  Az  egység  legtisztább  alakja  az  az  eset,  midőn 
a  tényálladók  egymagában  elzárt,  és  minden  más 
büntetendő  cselekménytől  független  egész,  mint 
pl.  az  emberölés  vagy  az  egyszerű  lopás.  2.  Az 
egyszerű  bűntettel  határos  az  összetett  bűntett, 
amelynek  szintén  egységes  tónyálladéka  van, 
amely  azonban  elemeire  bontva,  több  büntetendő 
cselekmény  ismérveit  tünteti  föl.  Ilyenek  pl.  a 
betöréses  lopás,  mely  a  magánlak  megsértését  és 
az  idegen  ingó  dolog  elvételét,  a  rablás,  mely  a 
lopást  és  személyes  szabadság  megsértését  is  ma- 
gában foglalja.  3.  Az  összetett  bűntetthez  közel 
áll,  de  attól  mégis  különbözik  az  összefoglalt 
bűntett  (delictum  complexum).  Ez  akkor  áll  elő, 
midőn  a  törvény  több  önálló  büntettet  egy  közös 
büntetés  alatt  mesterségesen  alakított  tényálla- 
dékban egyesít.Igy  pl.  a  magyar  Btk.  szerint  össze- 
foglalt bűntettek  :  több  ember  szándékos  megölése 
(280.  §),  rablással  kapcsolatban  elkövetett  szán- 
dékos emberölés  (349.  §),  az  egy  időben,  v.  egy- 
másután rövid  időközben  elkövetett  több  gyújto- 
gatás (424.  §)  stb.  A  törvény  külön  rendelkezése 
nélkiü  itt  mindegyik  esetben  több  bűntett  vagyis 
B.  forogna  fenn,  minthogy  azonban  ez  esetben  a 
B.-i  büntetés  csak  15  évi  fegyházig  terjedhetne 
(100.  §),  a  törvény  a  most  kiemelt  súlyos  eseteket 
életfogytig  tartó  fegyházbüntetéssel  rendeli  bün- 
tetni és  ezzel  azokat  a  B.  körén  kívül  eső  egy- 
séggé foglalta  össze.  Ugyanily  szempont  aláesik 
a  Btk.  ama  rendelkezése  is,  mely  szerint  több 
egyszerű  lopás  vétsége  egy  lopás  bűntette  gya- 
nánt ítélendő  el,  ha  a  külön  lopások  alkalmával 
eltulajdonított  dolgok  értéke  együttvéve  a  200  K.-t 
meghaladja  (335.  §).  Több  lopás  vétsége  tehát  ez 
esetben  nem  vétségek  halmazata,  hanem  egy  ösz- 
szefoglalt  bűntett.  4.  Több  büntetendő  cselekmény- 
ből alakul  az  ú.  n.  folytatólagos  bűntett  (delictum 
continuatum)  is.  Ez  abban  áll,  hogy  valaki  ugyan- 
azt a  büntetendő  cselekményt  ismételve,  de  mégis 
oly  módon  követi  el,  hogy  azok  együttvéve  egy 
összefüggő  egységet  alkotnak.  Az  összefüggés 
alapja  itt  vagy  a  sértett  jogtárgj'  oszthatatlan- 
sága, aminő  pl.  a  házassági  vagy  a  hivatali  hű- 


Bűnhalmazat 


166     — 


Bűnjelenségre  l< 


ség,  vagy  az  a  körülmény,  hogy  az  egyes  tény- 
álladékokat,  pl.  ismételt  lopásnál  az  egyes  alkal- 
makkor eltulajdonított  dolgok  értókét  megállapí- 
tani és  így  az  egyes  tényálladékokat  egymástól 
pontosan  elkülöníteni  nem  lehet.  Az  előbbi  szem- 
pontból folytatólagosság  forog  fenn,  ha  valaki  pl. 
a  házasságtörést  vagy  a  hivatali  sikkasztást  is- 
mételve különböző  időközökben  követi  el ;  az 
utóbbi  szempontból  folytatólagos  a  lopás  pl.  akkor, 
ha  a  cseléd  ismételve  lop  gazdája  pénztárából  v. 
magtárából,  de  nem  lehet  meghatározni,  hogy 
mindegyik  külön  alkalommal  mennyi  pénzt  vagy 
búzát  vitt  el.  5.  Az  egység  körébe  tartoznak  még 
a  látszólagos  többség  egyéb  esetei  is.  Ilyenek  pl. 
az  abszorpció,  midőn  a  súlyosabb  büntetendő  cse- 
lekmény a  vele  együtt  elkövetett  csekélyebb  sú- 
lyút magába  olvasztja,  mint  pl.  a  hatóság  elleni 
erőszak  a  könnyű  testi  sértést,  a  királysértés  a 
közönséges  becsületsértést  stb.  Ilyen  továbbá  az 
úgynevezett  delidum  collecíivum  vagyis  az  az 
eset,  midőn  ugyanazon  akaratelhatározásból  szár- 
mazó több  egynemű  büntetendő  cselekményt  az 
üzletszerűség,  iparszerüség  vagy  szokásos  elkö- 
vetés súlyosabb  beszámítás  alá  eső  egységbe 
foglal  össze,  aminő  pl.  az  üzletszerű  orgazdaság 
(Btk  372.  §),  az  üzletszerű  kerítés  (Bn.  45.  §)  stb. 
Ez  eseteken  kívül  a  büntetendő  cselekmények 
többsége  B.-ként  kerül  beszámítás  alá.  Ennek  je- 
lentősége az,  hogy  az  egység  eseteiben  csak  egy 
büntetési  tétel  alapján  szabatik  ki  a  büntetés, 
míg  a  B.  büntetése  a  törvény  szerint  kiszabandó 
több  büntetés  alkalmazásából  vagy  összefoglalá- 
sából áll.  A  B.  körén  belül  eszmei  vagy  alaki  és 
anyagiB.-ot szoktak  megkülönböztetni  (eoncursus 
ideális  és  reális).  A  határvonal  megvonása  iránt 
azonban  még  ma  is  szétágaznak  a  vélemények. 
Eszmei  B.-nak  azt  tekinthetjük,  midőn  több  bün- 
tetendő cselekmény  tényálladéka  oly  módon  födi 
egymást,  hogy  szétválasztásuk  lehetetlen.  Ily  eset 
pl.  az  erőszakosan  elkövetett  vérfertőzés,  mely 
cselekmény  a  nemi  erőszak  ós  a  vérfertőzés  két 
önálló  bűntettét  elválaszthatatlanul  egyesíti.  Az 
eszmei B.  viszonyában  álló  tényáUadékok találóan 
két  egymást  metsző  körhöz  hasonlíthatók,  ame- 
lyek részben  egymást  födik,  részben  külön  álla- 
nak. Ezzel  szemben  az  anyagi,  vagyis  a  tulajdon - 
képeni  B.  abban  áll,  hogy  valaki  több  önálló  bün- 
tetendő cselekményt  követ  el,  amelyek  mindegyi- 
kének tényálladéka  egymástól  elkülöníthető. 
Ugyanazon  nemű  büntetendő  cselekmények  több 
ízben  való  elkövetése  bűnismétlésnek  neveztetik. 
A  btk.  azáltalánosrészVIII.  fejezetében  (95— 104. 
§)  rendelkezik  a  B.-ról.  B  rendelkezések  lényege 
a  következő :  1.  Ha  valamely  cselekmény  a  btö 
törv.  több  rendeletét  sérti  (eszmei  B.) :  ezek  közül 
az  alkalmazandó,  amely  a  legsúlyosabb  büntetést 
állapítja  meg  (95.  §).  2.  Az  anyagi  B.  esetében,  ha 
szabadságvesztéssel  büntetendő  cselekményekről 
van  szó :  az  egyes  cselekményekre  együttvéve 
egy  összbüntetés  szabandó ;  mely  büntetés  akként 
áll  elő,  hogy  a  legsúlyosabb  nemű  ós  tartamú  bün- 
tetés bizonyos  mértékig  fölemelhető.  így  különö- 
sen: vétségek  és  kihágások  halmaza  esetében 
1  évvel,  bűntett  és  más  büntetendő  cselekmények 
halmazánál  2  évvel,  több  bűntett  halmazata  ese- 
tében pedig  5  évvel  emelhető  fel  az  azokra  meg- 


állapítottak közül  a  legsúlyosabb  szabadságveaz- 
tésbtintetés.  E  büntetés  leghosszabb  tartama  azon- 
ban 15  évet  meg  nem  haladhat  (96—101.  §-ok).  3. 
Összbüntetést  kell  megállapítani  akkor  is,  ha 
valaki  több  külön  ítélettel  ítéltetett  el,  több  külön 
szabadságvesztésbüntetésre  oly  cselekmények 
miatt,  amelyek  egymással  a  B.  viszonyában  ál- 
lanak V.  ha  az  elítélt  szabadság vesztésbüntettise- 
nek  végrehajtása  alatt  újólag  határozott  tartamú 
szabadságvesztésbüntetésre  ítéltetik  el  oly  cselek 
meny  miatt,  amelyet  még  jogerejű  elítéltetése 
előtt  követett  el  (104.  §).  4.  Ha  pénzbüntetéssel 
büntetendő  cselekmények  B.-a  forog  fenn:  ez 
esetben  a  pénzbüntetést  mindegyik  cselekményre 
külön  kell  megállapítani  (102.  §). 

A  B.-ra  vonatkozó  tudnivalókat  szakszerűen  és 
tudományosan  kifejti  dr.  Finkey  Ferenc  a  Magyar 
jogi  lexikonban  (2.  köt.  343— .354. 1.),  gyakorlati- 
lag megvilágítja  ái.Edvi  Illés  Károly  A  magyar 
büntetőtörvénykönyv  magyarázata  c.  kéziköny- 
vében (3.  kiad.  1.  köt.  399—449. 1.).  Mindkét  he- 
lyen feltalálható  a  B.-ra  vonatkozó  irodalom  is- 
mertetése is.  Különösebb  figyelmet  érdemel  dr. 
Heil  Fausztin  Büntetőjogi  tanulmányok  c.  alatt 
1911.  megjelent  művének  a  B.-ról  szóló  fejezete 
(228.  és  köv.  lap). 

Bűnismétlés,  l.  Bűnhalmazat. 

Bűnjel  (corpus  delidi),  a  bűntett  által  létre- 
hozott tárgy  s  a  bűntett  elkövetésére  használt 
eszköz ;  tehát  pl.  okirathamisítás  esetében  a  ha- 
mis okirat ;  gyilkosság  esetében  az  ölésre  hasz- 
nált puska,  fejsze  stb. 

Bünjelenségek  (indicia).  A  büntető  perben 
nem  mindig  rendelkezik  a  biró  közvetlen  bizonyí- 
tékkal, hanem  más  tényekből  kell  megállapítania, 
hogy  elkövette-e  vádlott  a  terhére  rótt  cselek- 
ményt. E  tények  a  B.,  vagyis  a  gyanuokok;  az 
ezek  felhasználásával  eszközölt  bizonyítás  pedig 
a  közvetett  vagy  összetett  bizonyítás.  Ha  vala- 
kinek birtokában  megtaláljuk  az  ellopott  órát, 
az  már  gyanuok  arra,  hogy  a  lopást  ő  követte  el. 
Egymagában  azonban  még  nem  bizonyítéka  a 
vádnak,  mert  az  óra  tudtán  kívül  is  birtokába 
juthatott.  Rendszerint  több  ténynek,  több  gyanu- 
oknak  keU  lenni,  hogy  ezek  egymást  kiegészítve, 
a  bűnösség  megállapítására  alapul  szolgálhas- 
sanak. A  közvetett  bizonyítás  már  az  ókor  kul- 
túrnépeinél  ismeretes  volt;  a  bűnvádi  eljárás 
fejlődésének  későbbi  évszázadaiban  azonban  mind- 
inkább háttérbe  szorult,  s  amennyiben  közvet- 
len bizonyíték  nem  állott  a  bíróság  rendelkezé- 
sére :  rendszerint  misztikus  módon,  az  istenítélet 
(l.  0.)  próbájával  (párviadal,  tüzes  vas  megérin- 
tése), vagy  eskütársak  (l.  o.)  felhasználásával 
döntöttek  a  bonyolódottabb  esetekben.  Utóbb  az 
a  felfogás  jutott  érvényre,  hogy  közvetlen  bizo- 
nyíték hiányában  nem  lehet  a  terheltet  eUtélni, 
minélfogva  kínvallatás  (l.  o.)  útján  igyekeztek  a 
legközvetlenebb  bizonyítékot,  a  beismerést  meg- 
szerezni. Ujabban  a  B.-kel  való  észszerű  bizonyítás 
ismét  elfoglalta  helyét  a  büntető  bíráskodás  kö- 
rében. Közvetett  bizonyítás  esetében  olyan  tények 
a  bizonyítás  tárgyai,  amelyekből  a  bizonyítandó 
tény  valóságára  vagy  valótlanságára  okszerű 
következtetést  lehet  vonni.  A  következtetés,  va- 
gyis az  összetett  bizonyítás  rendszerint  csak  való- 


Bünkisérlet 


—     167     ~ 


BUntetés 


szinüséget  eredményez,  ha  azonban  a  jelenségek 
oly  nagy  száma  találkozik  a  a  bizonyítandó  tények 
közt  oly  szoros  az  összefüggés,  hogy  az  ezekből 
előálló  következtetés  ellenkezője  ki  van  zárva : 
ez  esetben  az  összetett  bizonyítás  eredménye  szük- 
ségszerű lesz.  A  Bp.  nem  rendelkezik  kifejezetten 
a  B.-röl,  de  mivel  a  bü'óság  szabadon  mérlegel- 
heti a  bizonyítékokat,  vagyis  a  bizonyítás  ered- 
ménye felett  a  bizonyítékoknak  egyenkint  és 
egybefüggésükben  való  gondos  mérlegelésével 
határoz :  a  Bp.  szerint  is  tág  tere  nyílik  a  B.-kel 
való  közvetett  bizonyításnak.  L.  Bizonyítás. 

Bünkisérlet,  1.  Kísérlet 

Bűnlajstrom,  1.  Bűnügyi  nyilvántartás. 

Bűnösség.  Megállapításának  föltétele  az,  hogy 
szabadon  határozza  el  magát  jogsértést  elő- 
idéző cselekmény  elkövetésére  oly  egyén,  aki 
ezért  büntetőjogi  felelősségre  vonható.  A  B.  tehát 
egyértelmű  a  büntetőjogi  felelősséggel.  (L.  Be- 
számítás.) A  B.  nagyobb  vagy  kisebb  fokú  ahhoz 
képest,  amint  a  cselekvő  elő  akarja  idézni  a  jog- 
sértő eredményt,  vagy  nem  akarja  azt  előidézni, 
de  oly  körülmények  közt  cselekszik,  hogy  a  tet- 
téből bekövetkező  jogsértő  eredmény  rendszerint 
előrelátható  és  nagyobb  figyelemmel  és  gondos- 
sággal elhárítható  lett  volna.  Az  előbbi  esetben 
szándék  (dolus,  1.  o.),  az  utóbbiban  gondatlanság 
(culpa,  1. 0.)  forog  fenn.  A  szándék  és  a  gondatlan- 
ság csak  az  ellen  lévén  megállapítható,  aki  cse- 
lekményét tudva  és  szabad  akarattal  követi  el, 
ez  okból  az  öntudatos  és  szabad  elhatározás  hiá- 
nya, vagyis  a  beszámíthatóságot  kizáró  okok 
egyszersmind  kizárják  a  tettes  B.-ét  is.  (L.  Be- 
számítás). A  B.  megállapítása  lényeges  előfelté- 
tele annak,  hogy  a  bíróság  büntetést  szabjon  a 
büntetőjogilag  felelős  egyénre.  Az  esküdtbiró- 
sági  eljárásban  ez  a  két  bírói  funkció  meg  van 
osztva.  Arra  a  kérdésre  ugyanis,  hogy  bűnös-e 
vádlott  a  terhére  rótt  büntetendő  cselekmény 
elkövetésében,  az  esküdtek  felelnek  (Bp.  355.  §), 
ellenben  a  büntetést  az  esküdtekkel  együtt  mű- 
ködő törvényszék  szabja  ki  arra,  akinek  B.-ét  az 
esküdtek  megállapították. 

Bűnösséget  kizáró  okok,  1.  Beszámítás  és 
Bűnösség. 

Bűnpártolás.  A  magy  Btk.  kétféle  B.-t  ismer : 
a)  személyes,  b)  tárgyi  B.-t.  Az  elsőt  az  követi  el, 
aki  a  bűntett  v.  vétség  tettesének  v.  részesének 
segítséget  nyújt  aiTa,  hogy  büntetlenül  marad- 
jon (Btk.  374.  §),  a  másikat  az,  aki  a  bűntettből 
v.  vétségből  származott  előny  biztosítására  közre- 
működik (Btk.  375.  §).  Ha  a  segélynyújtást,  ületve 
közreműködést  a  bűntett  vagy  vétség  elkövetése 
előtt  Ígérték,  nem  B.,  hanem  az  elkövetett  bűn- 
tettben V.  vétségben  való  részesség  ténye  forog 
fenn.  Kihágás  esetében  a  B.  nem  büntetendő,  de  B. 
akkor  sem  forog  fenn,  ha  a  pártolt  egyén,  akit  a 
pártoló  bűnösnek  tartott,  bűntelennek  bizonyul. 
A  B.-t  szigorúbban  bünteti  a  törvény,  ha  azt  a 
bűnös  abból  a  célból  követte  el,  hogy  magának 
V.  másnak  jogtalan  vagyoni  hasznot  szerezzen 
(Btk.  376.  §),  míg  —  ettől  az  esettől  eltekintve  — 
B.  miatt  nem  büntethető  az,  aki  a  B.-t  valamely 
hozzátartozója  érdekében  követte  el.  A  B.  bün- 
tetése egy  évig,  a  376.  §  esetében  két  évig  ter- 
jedhető fogház,  A  törvény  nem  tartalmaz  oly  in- 


tézkedést, amely  szerint  a  B.  büntetése  a  pártolt 
által  elkövetett  vétségre  megállapított  büntetést 
meg  nem  haladhatja,  ami  egyes  esetekben  hely- 
telen következményekkel  járhat. 

Bűnper,  1.  Bűnvádi  eljárás. 

Bűnrészesség,  1.  Bészesség. 

Bűnsegéd  az,  aki  a  bűntett  v.  vétség  elköve- 
tését szándékosan  előmozdítja  v.  könnyíti,  v.  elő- 
mozdítására V.  könnyítésére  mást  reábir,  úgyszin- 
tén az,  aki  másokkal  a  cselekmény  elkövetésénél 
V.  elkövetése  után  nyújtandó  segély  v.  a  cselek- 
ményből származó  haszon  biztosítása  v.  pedig  a 
hatósági  intézkedések  meghiúsítása  iránt  megelő- 
zőleg egyetért  (Btk.  69.  §  2.  p.) ;  a  B.  büntetése 
olyan,  mint  a  kísérleté  (1.  o.).  L.  Részesség  és  Bűn- 
pártolás. 

Bűnszerző,  1.  Felbujtó  ós  Részesség. 

Bűnszövetség,  1.  Részesség. 

Bűntárs,  1.  Bűnsegéd  és  Részesség. 

Büntetendő  cselekmény  (rövidebb,  de  nem 
szabatos  kifejezéssel :  bűncselekmény).  1.  tárgyi 
(objektív)  értelemben  emberi  magatartással  a 
külvilágban  okozott,  előidézett  változás ;  alanyi 
(szubjektív)  értelemben  az  emberi  magatartás, 
amely  a  külvilági  változáshoz,  mint  okozathoz, 
oki  viszonyban  áll.  Cselekményről  azért  csak 
akkor  szóliatunk,  ha  a  külvilági  változás  emberi 
magatartásra  is,  mint  okára  vezethető  vissza. 
2.  B.  az  a  cselekmény,  amelyet  a  tételes  törvény 
büntetendőnek  nyUváuít.  A  tételes  törvényen  kí- 
vül B.  nincs.  A  jogbölcselet  a  tételes  törvényho- 
zások intézkedéseit  jog-  és  célszerűség  szempont- 
jából bírálat  tárgyává  teheti,  de  sem  a  tételes 
törvény  szerint  nem  B.-t  a  büntetendőség  jellegé- 
vel fel  nem  ruházhat,  sem  a  törvény  szerint  B.-t 
jellegétől  meg  nem  foszthat.  A  B.-ek  hármas 
vagy  kettős  felosztását  illetőleg  1.  Bűntett.  Má- 
sik, inkább  elméleti  felosztás  különbséget  tesz : 
a)  jogsértő,  b)  jogveszélyeztető  és  c)  oly  B.-ek 
között,  amelyek  egyszerű  engedetlensógben  álla- 
nak. Ez  utóbbihoz  tartoznának  a  kihágások, 
vagyis  az  ú.  n.  rendőri  jogtalanság,  mint  a  szo- 
rosabb értelemben  vett  büntetőjogi  —  kriminá- 
lis —  jogtalanságnak  ellentéte,  habár  e  megkü- 
lönböztetésnek ma  egyáltalában,  s  különösen  oly 
tételes  törvényhozásban,  ahol  a  kihágások  között 
valóságos  jogsértő  cselekmények  is  fordulnak  elő, 
gyakorlati  jelentősége  nincs. 

Büntetendő  cselekmény  elleni  biztosítás,  1. 
Biztosítás. 

Büntetés.  A  pozitív  jog  értelmében  B.  az  a 
külső  rossz,  amelyet  a  törvény  vagy  törvény- 
erejű jogszabály  a  büntetendő  cselekmény  elköve- 
tőjére, annak  igazságos  megtorlása  végett,  s  az 
állami  jogrend  érdekében  megállapít.  A  B.  elő- 
föltétele  eszerint  a  büntetendő  cselekmény, 
alapja  a  törvény,  illetőleg  törvényerejű  jogsza- 
bály s  az  ennek  folytán  keletkezett  birói  ítélet, 
rendeltetése  az  igazságos  megtorlás  és  a  jogrend 
biztosítása.  A  B.-től  ez  értelemben  különböznek : 
a)  a  fegyelmiB.,  melynek  célja  bizonyos  testületi, 
társulati  vagy  hivatali  körök  belső  rendjének 
megóvása ;  b)  a  rend-B.,  melyet  az  eljáró  ható- 
ság alkalmaz  avégett,  hogy  az  eljárás  rendjót 
megóvja  és  intézkedéseinek  foganatot  szerezzen ; 
c)  a  szerződési  B.,  aminő  pl.  a  kötbér  és  bánat- 


Büntetés 


168     — 


Büntetés 


pénz ;  d)  a  kártórítés,  mely  a  büntetendő  cselek- 
mény által  okozott  sérelemért  a  sértettet  meg- 
illető anyagi  elégtételt  jelenti ;  e)  a  B.  egyéb 
magánjogi  következményei,  mint  pl.  a  rabtartási 
és  bűnvádi  eljárási  költségek  megtérítése. 

A  B.-nek,  hogy  céljának  megfeleljen,  szemé- 
lyesnek, osztékonynak,  egyenlőnek,  megbecsül- 
hetőnek,  emberiesnek  és  erkölcsösnek,  helyre- 
hozhatónak,  példásnak,  megelőzőnek  és  javító- 
nak kell  lennie.  B  kellékeknek  legkevésbbé  a 
halál-B.,  legnagyobb  mértékben  a  szabadság- 
vesztés-B.  felel  meg. 

A  B.-eket  többféle  szempontból  szokták  meg- 
különböztetni, így  vannak  fő-  ós  mellék-B.-ek, 
határozottak  ós  határozatlanok,  egyszerűek  és 
minősítettek,  rendesek  és  rendkívüliek.  A  B.-ek 
egyes  nemei  pedig  aszerint  különböznek,  amint 
az  azokban  foglalt  külső  rossz  az  ember  egyik 
vagy  másik  javát  érinti.  E  szempontból  a  B.-ek 
nemei  a  következők :  halál-B.,  testi  és  szabad- 
ság-B.,  becsület-  ós  vagyon-B.  Az  idők  folyásán 
e  B.-ek  mindegyike  alkalmaztatott.  Amíg  az  el- 
rettentósi  elv  volt  az  irányadó,  a  legszigorúbb  és 
legembertelenebb  B.-ek  voltak  napirenden.  így 
pl.  a  halál-B. -t  sok  esetben  minősítéssel  (kerékbe- 
törés, máglyán  való  elégetés  stb.)  hajtották  végre, 
a  testi  B.-ek  közül  nemcsak  a  testfenyítők,  ha- 
nem a  testcsonkítók  is  napirenden  voltak ;  a  sza- 
badságvesztés-B.-ek  közül  a  száműzés,  a  gálya- 
rabság és  a  különböző  módon  súlyosbított  börtön- 
B.-ek  voltak  a  legszokottabbak ;  a  vagyon-B. -ek 
közül  nem  ritkán  az  egész  vagyon  elkobzása,  a 
becsület-B.-ek  közül  pedig  legtöbbnyire  a  meg- 
gyalázok (pl.  a  bitófa,  a  gyalázó  öltöny,  szé- 
gyeukö  stb.)  alkalmaztattak.  Ez  embertelen  B.-ek 
azonban  újabban  a  műveltség  és  humanizmus 
ti  Tjedése  folytán  kiküszöböltettek  a  kultúrálla- 
mok  B.-ei  közül ;  így  a  testi  B.-t  nálunk  is  eltö- 
rölte az  1871.  LII.  t.-c.,  a  többieket  pedig  már  a 
Btk.  megalkotása  előtt  hatályon  kívül  helyezte 
és  enyhítette  a  korszellemnek  megfelelő  birói 
gyakorlat.  A  Btk.  B.-ei  a  következők :  1.  a  halál- 
B.,mely  zárt  helyen,  kötél  által  hajtatik  végre 
(21.  §),  8  a  felségsértésre  és  gyilkosságra  van 
megállapítva  (128.  ós  278  §-ok);  2.  az  életfogytig 
tartó  fegyház  (22.  §),  melynek  végrehajtása  azon- 
ban a  feltételes  szabadonbocsátás  által  15  óv  le- 
telte után  felfüggeszthető  (48.  §) ;  3.  a  határo- 
zott ideig  tartó  fegyház,  amelynek  legrövidebb 
tartama  2  év,  leghosszabb  tartama  15  óv  (22.  §); 
•é.  az  államfogház,  melynek  leghosszabb  tartama 
15  év,  legrövidebb  pedig  1  nap  (23.  §);  5.  a  bör- 
tön, amelynek  tartama  6  hónaptól  10  évig  ter- 
jedhet (24.  §) ;  6.  a  fogház,  amely  egy  naptól  kez- 
dődőleg  5  évig  tarthat  (25.  §) ;  7.  a  pénz-B., 
amely  2—8000  K-ig  szabható  ki  (26.  §).  Ezek  a 
bűntettek  és  vétségek  B.-ei.  így  különösen  a  halál- 
B.,  a  fegyház,  a  börtön  s  az  5  évi  v.  5  éven  felüli 
államfogház  a  bűntettek,  az  5  éven  aluli  áUam- 
fogház,  a  fogház  és  a  pénz-B.  a  vétségek  B.-ei. 
A  büntettek  és  vétségek  mellék-B.-ei,  amelyeket 
a  törvény  bizonyos  fő-B  .-ékkel  összekapcsol :  a 
pénz-B.  (Btk.  53.  §),  a  hivatalvesztés  s  a  politikai 
jogok  gyakorlatának  felfüggesztése,  amelynek 
tartama  vétség  esetében  1—3  évig,  bűntett  eseté- 
ben 3—10  évig  terjedhet  (57.§);  bizonyos  foglal- 


kozásoktól való  eltiltás  (60.  §),  a  bűntett  vagy 
vétség  által  létrehozott  vagy  azok  elkövetésére 
eszközül  szolgált  tárgyak  elkobzása  (61.  és  62. 
§-ok);  külföldiekre  nézve  az  országból  való  kiuta- 
sítás (64.  §).  Ezekhez  járul  a  viselt  hivatal  elvesz- 
tése, amelyet  mellók-B.-ként  hivatali  vétségek 
eseteiben  szabhat  ki  a  bh'óság  (484.  §).  A  kihágá- 
sok fő-B.-ei:  az  elzárás  ós  a  pénz-B.  (K.  B.  T.  K. 
15.  §).  Az  előbbinek  tartama  rendszerint  nem  ha- 
ladhat túl  2  hónapot,  az  utóbbi  600  K-ig  terjed- 
het (16.  §).  Mellók-B.  gyanánt  kihágások  esetei- 
ben a  pénz-B.,  a  foglalkozástól  való  eltiltás  és  az 
elkobzás  alkalmazható  (24.  és  25.  §-ok).  E  B. -ék- 
hez csatlakoznak  a  B.-ek  szerint  fiatalkorú, 
vagyis  életkoruk  18-ik  évét  még  be  nem  töltött 
bűntettesek  ellen  tehető  intézkedések,  névszerlnt : 
a  dorgálás  (1.  Birói  dorgálás),  a  próbára  bocsá- 
tás (1.  0.)  a  javító  nevelés  (1.  o.),  a  fogház  és  ál- 
lamfogház, kihágás  esetében  pedig  az  elzárás 
(Btk.  17.  és  33.  §-ok).  Ezek  az  intézkedések  azon- 
ban, kivéve  a  fogházat,  államfogházat  és  elzá- 
rást, nem  birnak  a  tulajdonképeni  B.-ek  termé- 
szetével, sőt  az  utóbbiak  is  inkább  a  javítás,  mint 
a  megtorlás  céljait  szolgálják.  Az  egyes  B.-i  neme- 
ket 1.  az  illető  címszók  alatt. 

B.  a  nevelésben,  annak  a  kifejezése,  hogy  a  ne- 
velő (szülők,  tanító)  a  növendékkel  valamiért  elé- 
gedetlen. Ennek  oka  s  mértéke  igen  különböző 
lehet,  azért  a  B.  is  sokféle :  alkalmazkodik  a  hi- 
bához, mely  előidézi  s  az  egyénhez,  akit  ér.  Cse- 
kély hibáért  súlyos  megrovás,  érzékeny  gyermek- 
nek kemény  büntetés  több  kárt  okoz,  mint  hasz- 
not, mert  az  igazságtalanság  érzetét  kelti  fel  s 
csökkenti  a  bizalmat  a  nevelő  iránt.  Éppen  olyan 
káros  azonban  a  durva  növendékre  magára  is,  ha 
csak  olyan  szelíd  B.-t  kap  tettéért,  amely  iránt 
nem  fogékony.  Helytelen  minden  B.,  mely  az  el- 
követett hibával  nincs  arányban,  mely  a  gyer- 
mekben a  méltatlanság  vagy  oktalanul  erős  meg- 
aláztatás érzését  ébreszti  fel ;  amely  az  egészségre 
bármely  tekintetben  káros  lehet  (térdeltetós,  éhez- 
tetés, verés)  vagy  újabb  helytelenségre  ad  alkal- 
mat (bezárás  felügyelet  nélkül) ;  valamint  hiba 
tanulni  valót  jelölni  ki  B.  gyanánt  s  lélektelen 
másolást  róni  valakire,  akinek  lelkére  óhajtunk 
hatni.  A  B.  célja  mindig  az,  hogy  az  illető  s  a 
többiek  (testvérek,  tanulótársak)  a  hibának  tuda- 
tára jussanak,  annak  elkerülését  tegyék  fel  ma- 
gukban, tehát  szokjanak  önfegyelmezésre  s  ez- 
zel javuljanak.  A  család  s  az  iskola  sokszor  nem 
egyenletesen  ítéU  meg  a  B.-t  érdemlő  hibákat.  A 
növendék  érdekében  e  tekintetben  a  közös  eljárás 
volna  szükséges.  Az  iskolai  B.  fokait  és  okait  is 
a  fegyelnü  szabályzat  állapítja  meg  E  szabály- 
zatot azonban  mereven  alkalmazni  nem  szabad. 
A  B.  akkor  igazi,  ha  nem  tűnik  fel  a  tanító  ha- 
talma éreztetésének,  hanem  ha  bűnhődés,  azaz  a 
vétségnek  mintegy  természetes  következése.  A 
hazugnak  ne  higyjünk ;  a  fecsegőt  ültessük  külön ; 
aki  kárt  okozott,  térítse  meg;  a  civakodó  ne 
játszhassék  stb.  Minél  gyakoribb  a  büntetés,  ha- 
tásából annál  többet  veszít,  annál  kevésbbé  in- 
dítja a  növendéket  magába  szállásra,  a  követ- 
kezményeknek előzetes  meggondolására.  A  B. 
a  nevelésnek  csak  kivételes  eszköze  legyen,  ki- 
vált súlyosabb  alakjaiban.  Mindenik  fokon  sokat 


Büntetés  Átváltoztatása 


—     169 


BUntetós  enyhítése 


lehet  tenni  arra,  hogy  ritkán  legyen  reá  szük- 
ség ;  ne  tiltsunk  semmit  megokolás  nélkül  s  ne 
parancsoljunk  olyat,  aminek  értelmét  a  tanuló 
fel  nem  ismerheti.  Természetes,  hogy  a  nevelés 
egyes  fokain  különböző  mértékű  lehet  ez  a  meg- 
értés; de  felettébb  káros  büntetni  olyasmiért, 
aminek  hiba  voltát  a  gyermek  nem  éri  fel  ésszel. 

Büntetés  átváltoztatása.  A  B.  különböző  mó- 
don történhetik  meg.  így  pl.  a  törvényben  meg- 
állapított büntetést  a  biróságenybítö  körülmények 
alapján,  továbbá  kísérlet  és  bünsegédi  részesség 
esetében  enyhébb  büntetésnemmel  helyettesít- 
heti, vagyis  enyhébb  büntetésre  változtathatja 
át.  A  Btk.  szerint  halálbüntetés  helyett  és  rend- 
kívüli enyhítő  köi-ülmények  esetében  életfogy- 
tig tartó,  illetőleg  15  évi  fegyház,  életfogytig 
tartó  fegyház  helyett  15,  illetőleg  10  évi  fegyház 
szabható  ki  (Btk.  91  és  92.  §-ok),  kísérlet  és  bün- 
segédi részesség  esetében  pedig  halálbüntetés 
iielyett  5  évi,  életfogytig  tartó  fegyház  helyett 
3  évi  fegyháznál  nem  rövidebb  tartamú  fegyház- 
büntetést állapíthat  meg  a  bíróság  (66  és  72.  §). 
Továbbá  joga  van  a  bíróságnak  rendkívüli  körül- 
mények, vaínmint  kísérlet  és  bűnsegítés  esetei- 
ben a  törvényben  megállapított  börtönbüntetést 
fogházra,  a  fogházat  pénzbüntetésre  átváltoz- 
tatni. Egy  másik  esete  a  B.-nak  az,  midőn  a  bí- 
róság pénzbüntetést  szab  ki  s  ezt  behajthatatlan- 
sága esetére  megfelelő  szabadságvesztés-bünte- 
tésre változtatja  át.  A  Btk.  53.  §-a  szerint  ez  át- 
változtatás szabályai  a  következők :  a)  az  ítélet- 
ben mefí határozandó  a  szabadságvesztés-büntetés 
tartama,  melyre  a  pénzbüntetés  behajthatatlan- 
sága esetére  átváltoztatandó  ;  b)  ez  átváltozta- 
tásnál 2—20  K-ig  terjedő  összeg  helyett  egy 
nap  számitható;  c)  a  főbüntetésként  kiszabott 
pénzbüntetés  vétség  esetén  fogházra  változta- 
tandó át,  amelynek  tartama  azonban  6  hónapot 
túl  nem  haladhat,  a  mellékbüntetésként  kiszabott 
pénzbüntetés  azon  nemű  szabadságvesztés-bün- 
tetésre (fegyház,  börtön  v.  fogház)  változtatandó, 
amelyre  a  bűnös  a  pénzbüntetésen  felül  ítéltetett, 
az  átváltoztatott  büntetés  tartama  azonban  csak 
3  hónapig  terjedhet.  A  kihágásokról  szóló  1879. 
XL.  t.-(!.  22.  §-a  szerint  a  kihágásra  kiszabott 
pénzbüntetésnek  elzárásra  való  átváltoztatásá- 
nál 4  K-t  felül  nem  haladó  pénzbüntetés  helyett 
12  óránál  hosszabb  ideig  tartó  elzárás  nem  álla- 
pítható meg,  4—20  K-ig  egy  napi,  ezen  felül  pe- 
dig minden  20  K-ig  terjedő  összeg  helyett  egy- 
egy  napi  elzárás  állapíttatik  meg.  B  szabály  áll  a 
Bp.  alapján  rendbüntetésként  kiszabott  pénzbün- 
tetések átváltoztatására  is  (Bp.  12.  §).  Más  tör- 
vények egyes  kihágásokra  vonatkozólag  más 
kulcs  szerint  rendelik  a  pénzbüntetésnek  elzárásra 
való  átváltoztatását.  A  B.  megtörténhetik  még 
királyi  kegyelem  útján  is.  A  kegyelmezés  joga 
korlátlan  felségjog  lévén,  e  tekintetben  szabályo- 
kat felállítani  nem  lehet.  Leggyakoribb  eset  az, 
hogy  a  király  a  halálbüntetést  fegyházbüntetésre, 
a  bíróság  által  kiszabott  szabadságvesztés-bün- 
tetést pénzbüntetésre  változtatja  át. 

Büntetésből  való  áthelyezés,  1.  Fegyelmi  bün- 
tetések. 

Büntetés  elévülése,  1.  Büntetés  végrehajtását 
kizáró  okok. 


Büntetés  elhalasztása.  Büntető  ítélet,  illető- 
leg az  azzal  megállapított  büntetés  csak  az  ítélet! 
jogerőre  emelkedése  után  hajtható  végre.  A  tör- 
vény azonban  megengedi,  hogy  az  a  vádlott,  aki 
vagy  nem  él  v.  csak  a  büntetés  mórtéke  miatt  él 
perorvoslattal,  az  ellene  megállapított  szabadság- 
vesztésbüntetést az  ítélet  jogerőre  emelkedése 
előtt  is  megkezdheti.  Minthogy  azonban  a  vádló 
felebbezése  alapján  az  ítélet  a  vádlott  javára  is 
megváltoztatható,  megtörténhetik,  hogy  az  elítélt 
oly  büntetést  áll  ki  önként,  amely  alól  őt  a  febíő 
bíróság  felmenti.  Viszont  a  büntetés  az  ítélet  jog- 
erőre emelkedése  után  rendszerint  azonnal  foga- 
natosítandó ;  a  kivételeket  a  Bp.  állapítja  meg.  Ily 
kivételek:  1.  Halálbüntetésnél:  a)  Halálbüntetés 
csak  akkor  foganatosítható,  ha  a  király  az  elítélt- 
nek nem  adott  kegyelmet ;  b)  elmebetegen  vagy 
teherben  levő  nőn  felgyógyulásuk  előtt  nem  fo- 
ganatosítható. 2.  Szabadságvesztés-büntetés :  a) 
a  végrehajtás  elhalasztandó  az  elítéltnek  fel- 
gyógyulásáig, ha  az  elítélt  elmebeteg  vagy  oly 
súlyos  beteg,  hogy  büntetésének  végrehajtása  éle- 
tét veszélyeztetné ;  b)  elhalasztható,  ha  az  elítélt 
nem  ugyan  súlyos,  de  ragályos  betegségben  szen- 
ved, vagy  az  elítélt  nőnek  terhessége  annyira 
előrehaladott,  hogy  a  szülés  bekövetkezése  a  bün- 
tetés tartama  alatt  várható ;  c)  elzárás  és  egy 
évet  meg  nem  haladó  fogház  v.  börtönbüntetés 
végrehajtása  egy  ízben  és  legfeljebb  két  hónapra 
elhalasztható,  ha  az  elítélt  kimutatja,  hogy  a 
büntetésnek  azonnal  való  végrehajtása  neki  vagy 
családjának  a  büntetés  célján  kívül  eső  súlyos 
sérelmet  okozna  és  ha  szökésétől  nem  kell  tar- 
tani ;  d)  a  katonai  tényleges  szolgálat  érdekében 
hat  hónapot  meg  nem  haladó  szabadságvesz- 
tésbüntetés a  szolgálat  leteltéig  a  katonai  ható- 
ság megkeresésére  elhalasztható.  A  határozat 
a  királyi  ügyészséget,  illetőleg  az  igazságügy- 
minisztert illeti.  Az  igazságügyminiszter  eze- 
ken az  eseteken  kívül  is  különös  tekintetet  ér- 
demlő körülmények  fennforgása  esetében  két  évet 
meg  nem  haladó  bármely  szabadságvesztésbün- 
tetés végrehajtására  több  ízben  és  két  hónapot 
meghaladó  halasztást  is  íidhat.  Az  államfogház- 
büntetés végrehajtásának  elhalasztása  az  igaz- 
ságügyminiszternek van  fenntartva.  Újrafelvétel 
önmagában  nem  halasztási  ok,  de  ha  az  előbbi  íté- 
let hatályon  kívül  helyezése  alaposan  várható,  a 
bíróságnak  joga  van  az  egész  büntető  ítélet  végre- 
hajtását az  elsőfokú  érdemleges  határozat  hozata- 
láig felfüggeszteni.  Ugyanez  a  jog  illeti  a  bírósá- 
got, ha  az  elítélt,  jelesül  a  felebbezési  határidő  el- 
mulasztása miatt  igazolással  él.  A  még  meg  nem 
kezdett  szabadságvesztésbüntetés  végrehajtásá- 
nak elhalasztásától  különbözik  a  már  megkezdett 
szabadságvesztés-büntetés  végrehajtásának  fé!be- 
szakítása.  Ezt  az  újrafelvételnek  és  az  igazolás- 
nak a  bíróságnak  fenntartott  eseteit  kivéve,  csak 
az  igazságügyminiszter  engedheti  meg  fontos 
okokból.  A  büntetés  elhalasztásától  különbözik  s 
egészen  más  szempont  alá  esik  az  újabb  időkben 
különösen  hangsúlyozott  s  az  1908.  XXXVI.  t.-c.- 
kel  a  büntetés  feltételes  felfüggesztése  név  alatt 
kezdeményezett  feltételes  elítélés  intézménye  (L  o.). 

Büntetés  enyhítése,  1.  Büntetés  kiszabása, 
Büntetés  átváltoztatása. 


BUntetés  félbeszakftása 


—     170     —  BUntetés  vőarrehajtását  kizáró  okok 


Büntetés  félbeszakítása,  1.  Büntetés  elhalasz- 
tása. 

Büntetési  jegyzőkönyv,  a  katonaságnál  min- 
den fegyelmi  fenyítés,  valamint  minden  bírói  bün- 
tetés, úgy  amint  az  kiszabatott,  a  minden  katona 
számára  külön  lapra  Irt  B.-be  vezettetik  be.  A 
B.-eket  vezető  alosztályparanesnokok  az  egy  hó 
folyamában  előforduló  fenyítésekről  és  bünteté- 
sekről kivonatokat  készítenek  s  azokat  megvizs- 
gálás végett  az  elöljáró  parancsnokságoknak  elő- 
terjesztik. 

Büntetési  rendszerek,  1.  Büntetés,  Büntetési 
tételek,  Szabadságvesztésbüntetés. 

Büntetési  tételek  megállapítják  azokat  a  ke- 
reteket, amelyeken  belül  a  bíró  a  büntetést  adott 
esetben  kiszabhatja.  Ez  alatt  nem  az  egyes  bünte- 
tési nemeknek  (fegyház,  börtön  stb.)  a  Btk.  álta- 
lános részében  megállapított  leghosszabb  és  leg- 
rövidebb tartamát  (pl,  nálunk  a  börtönnél  10  év 
és  6  hó),  hanem  az  egyes  bűncselekményekre  ki- 
szabható büntetés  mértékének  körülhatárolását 
kell  érteni.  Így  a  Btk.  307.  §-a  1.  bek.  szerint  az 
erős  felindulásban  elkövetett  halált  okozó  testi 
sértés  büntetése  egy  évtől  öt  évig  terjedhető  bör- 
tön. Ez  az  utóbbi  keret  a  cselekmény  büntetési 
tétele.  A  felhozott  esetben  a  kiszabható  büntetés- 
nek úgy  a  legkisebb,  mint  a  legmagasabb  mértéke 
törvényileg  meg  van  határozva  (viszonylag  is 
meghatározott  B.).  Ha  a  törvény  csak  a  legmaga- 
sabb mértéket  határozza  meg,  melyet  a  bíró  meg 
nem  haladhat,  lefelé  azonban  a  bírónak  szabad 
kezet  enged  még  enyhébb  büntetési  nem  alkalma- 
zására is:  a B.viszonylag határozatlanok.  A  Btk.  a 
viszonylag  meghatározott  B.  rendszerét  fogadta 
el,  de  92.  §-ában  felhatalmazza  a  bírót  arra,  hogy 
túlnyomó  enyhítő  körülmények  esetében  ugyan- 
azon büntetési  nem  legkisebb  mértékéig  (felhozott 
példánkban  6  hónapi  börtönig),  ha  ez  is  túlszigorú 
volna,  a  következő  enyhébb  büntetési  nemre  s 
ennek  is  legkisebb  mértékéig  leszállhat  (példánk- 
ban 1  napi  fogházig).  Az  említett  két  rendszernek 
megfelelően  ismeretes  még  a  föltétlenül  határo- 
zott és  a  teljesen  határozatlan  B.  rendszere.  Az 
előbbiben  a  törvény  minden  bűncselekményre 
egy  határozott  büntetési  tételt  (pl.  5  évi  börtönt) 
állapít  meg,  amelyet  a  bírónak  ki  kell  szabnia. 
Ilyen  abszolút  büntetési  tétel  előfordul  ugyan  a 
Btk.-ben  is :  a  halálbüntetés ;  de  a  91.,  ül.  92.  §-ok 
módot  nyújtanak  a  bírónak  arra,  hogy  halál  helyett 
életfogytig  tartó,  ill.  15  évig  terjedő  fegyházat  szab- 
hasson ki.  Végill  a  teljesen  határozatlan  B.  rend- 
szerében a  bírónak  teljesen  szabad  keze  van  a 
büntetés  mértékének,  sőt  még  nemének  is  meg- 
választásában. Nem  tévesztendő  ezzel  össze  a 
«határozatlan  tartamú  büntetések»  néven  ismert 
új  irány,  mely  szerint  a  biró  csak  a  büntetés  ne- 
mét, de  nem  egyszersmind  tartamát  állapítja  meg. 
Ezen  irány  szerint  a  büntetésnek  szubjektive  m- 
dokolt  tartama  csak  a  bűntettesnek  alapos  meg- 
ismerése ós  közvetlen  megfigyelése  mellett,  tehát 
csakis  a  büntetés  végrehajtása  folyamán  állapít- 
ható meg  s  ez  a  megállapítás  egy  a  kellő  biztosí- 
tékot nyújtó  bizottság  feladata. 

Büntetés  kiszabása.  A  Btk.  szerint  a  B.-nál 
figyelembe  veendők  a  bűnösség  fokára  befolyás- 
sal biró  súlyosító  és  enyhítő  körülmények,  s  asze- 


rint, amint  azok  v.  ezek  számuk  v.  nyomatékuk 
tekintetében  túlnyomók,  a  cselekményre  megálla- 
pított büntetésnek  az  első  esetben  a  legmaga- 
sabb, a  második  esetben  a  legkisebb  mértékét 
kell  megközelíteni  v.  alkalmazni.  Túlnyomó  eny- 
hítő körülmények  esetében  a  halálbüntetés  élet- 
fogytig tartó  fegyházra,  az  életfogytig  tartó  fegy- 
ház pedig  15  évre  változtatandó  át.  A  törvény 
azonban  a  bírót  rendkívüli  büntetésenyhítési  jog- 
gal is  felruházta,  amennyiben  megengedi  neki, 
hogy  ha  az  enyhítő  körülmények  annyira  nyoma- 
tékosak vagy  oly  nagy  számnak,  hogy  a  cselek- 
ményre meghatározott  büntetésnek  legcsekélyebb 
mértéke  is  aránytalanul  súlyos  volna,  ez  esetben 
ugyanazt  a  büntetési  nemet  a  legkisebb  mértékig 
leszállíthassa,  s  ha  még  ez  is  túlszigorú  volna, 
fegyház  helyett  börtönt,  börtön  helyett  fogházat, 
fogház  helyettpénzbüntetést—e  büntetési  nemek 
legkisebb  mértékéig  —  állapíthasson  meg.  10— 
15  évi  fegyházzal  büntetendő  bűntett  esetében 
tehát  a  biró  a  rendkívüli  enyhítési  jog  (Btk.  92.  §) 
igénybevételével  két  évi  fegyházra,  sőt  ha  ezt  is 
túlszigorunak  találná,  fegyház  helyett  börtönnek 
alkalmazásával,  6  hónapi  börtönre  —  mint  a  bör- 
tönbüntetés abszolút  minimumára  —  szállhat  le 
(1.  Korrekcionalizáció).  A  büntetési  nemeknél  te- 
hát csak  egy  fokú  leszállításnak  van  helye,  s  nem 
szánhatni  le  fegyházról  fogházra,  sem  börtönről 
pénzbüntetésre.  Halálbüntetés  helyett  15  évi, 
életfogytig  tartó  fegyház  helyett  pedig  10  évi 
fegyháznál  kisebb  büntetés  egyáltalán  ki  nem 
mérhető.  A  B.-nál  továbbá  a  törvény  az  életkort 
s  egészségi  állapotot  is  tekintetbe  veszi,  amennyi- 
ben, ha  a  bűnösre  aggkora  v.  testi  gyöngesége 
miatt  a  fegyházbüntetés  egyáltalán  túlságosan 
súlyosnak  mutatkoznék  s  nem  életfogytig  tartó 
fegyházról  van  8zó,a  büntetés  fegyház  helyett  bör- 
tönre változtatható  át,  mely  esetben  azonban  a 
börtönbüntetésnek  tartama  15  évre  emelhető  fel. 

Büntetés  súlyosbítása,  1.  Büntetés  kiszabása. 

Büntetést  kizáró  okok,  1.  Büntethetőséget  ki- 
záró okok. 

Büntetés  végrehajtása,  1.  Halálbüntetés, 
Szabadságvesztésbüntetés,  Pénzbüntetés,  Bünte- 
tés elhalasztása.  Büntetés  végrehajtását  kizáró 
okok. 

Büntetés  végrehajtását  kizáró  okok.  A  jog- 
erősen megállapított  büntetés  végrehajtását  első- 
sorban azok  az  okok  zárják  ki,  amelyeket  a  Btk. 
felsorol ;  így  különösen  az  elitélt  halála,  a  királyi 
kegyelem  ós  az  elévülés  (Btk.  117.  §).  Az  elítélt 
halála  azonban  nem  zárja  ki  a  büntetendő  cse- 
lekmény által  létrehozott  vagy  elkövetésénél 
eszközül  használt  tárgyak  elkobzását,  továbbá  a 
pénzbüntetés  végrehajtását  sem  abban  az  eset- 
ben, ha  az  ítélet  még  a  vádlott  halála  előtt  jog- 
erőre emelkedett  (118.  §).  A  királyi  kegyelem  pe- 
dig nem  terjed  ki  az  elkobzott  tárgyak  visszaadá- 
sára s  az  eljárási  és  perköltségek  vagy  a  sértet- 
tet megillető  pénzbüntetés  elengedésére  (119.  §). 
A  büntetés  elévülésének  hatálya  sem  terjed  ki  a 
büntető  perben  megítélt  vagyoni  elégtételre,  va- 
lamint nem  terjed  ki  a  jogerős  ítélettel  meg- 
állapított hivatalvesztésre  s  a  politikai  jogok  gya- 
korlatának a  felfüggesztésére  (123.  és  125.  §).  Az 
elévülés  ideje :  a)  25  év,  ha  az  elítélt  halálra  v. 


r 

^BUnte 


üntethetöségret  kizáró  okok 


—     171 


BUntető  sryarmatok 


életfogytig  tartó  fegyházra,  h)  20  év,  ha  10  évet 
felülhaladó  fegyházra  vagy  államfogházra,  c)  15 
év,  ha  5—10  évi  szabadságvesztósbüntetésre,  d) 
10  év,  ha  bűntett  miatt  5  évi  szabadságvesztés- 
büntetésre,  e)  5  év,  ha  vétség  miatt  kiszabott 
büntetésre  ítéltetett  el  (120.  §).  A  büntetés  elévü- 
lése az  ítélet  jogerőre  emelkedése  napján  veszi 
kezdetét ;  ha  pedig  az  elítélt  a  büntetés  végre- 
hajtása alatt  megszökött :  a  szökés  napján  (121.  §). 
A  már  megkezdett  elévülés  félbeszakad  a  hatóság- 
nak a  büntetés  végrehajtására  irányzott  bármely 
intézkedése  s  különösen  az  elítélt  elfogatása  által 
(124  §).  A  büntetés  végrehajtását  kizáró  ok  az  is, 
ha  a  bíróság  a  Bn.  1.,  ill.  8.  §-a  alapján  föltétele- 
sen felfüggeszti  az  egy  hónapnál  nem  hosszabb 
tartamú  fogház  vagy  elzárás  vagy  a  pénzbünte- 
tés végrehajtását,  s  ha  ez  esetben  a  3,  ill.  1  évi 
próbaidő  akként  telt  le,  hogy  ezalatt  az  elítélt 
ellen  újabb  elitéltetésót  eredményező  büntető  el- 
járást nem  indítottak,  {^i.  Feltételes  elítélés.)  A 
büntetés  végrehajtását  ideiglenesen  kizárja  az, 
ha  a  hatóság  a  jogerős  büntetés  végrehajtását  bi- 
zonyos időre  elhalasztja.  A  halasztás  megadásá- 
nak joga  a  kir.  ügyészséget,  jbirósági  ügyekben 
a  kir.  jbirót,  amennyiben  pedig  ezek  a  halasztást 
megtagadták  vagy  e  tekintetben  törvényadta  jo- 
gukat már  kimerítették :  az  igazságügyminisztert 
illeti  meg.  V.  ö.  a  Bp.  508—511.  §-ait. 

Büntethetőséget  kizáró  okok. Valamely  bün- 
tetendő cselekmény  tényálladéka  tárgyilag  meg- 
valósulhat anélkül,  hogy  azért  a  tettes  felelős- 
ségre vonható  volna.  Ennek  többféle  oka  lehet, 
így  különösen :  a  beszámítást,  a  bűnvádi  eljárás 
megindítását,  vagy  a  büntethetőséget  kizáró  ok 
fennforgása.  A  beszámíthatóságot  kizáró  okok : az 
öntudatlan  állapot  és  elmezavar,  az  ellenállhatat- 
lan kényszer  stb.  (1.5es0ám#ás^;  a  bűnvádi  eljárás 
megindítását  kizáró  okok :  a  bűnös  halála,  a  ki- 
rályi kegyelem,  az  elévülés  s  az  eljárás  megindí- 
tásához szükséges  magánindltvány  hiánya.  A  bű- 
nösség megállapítását  kizáró  ez  okoktól  külön- 
böznek a  B.  A  beszámíthatóságot  kizáró  ok  fenn- 
forgása azt  eredményezi,  hogy  büntetendő  cselek- 
mény egyáltalában  nem  jön  létre,  és  pedig  vagy 
azért,  mert  a  tettes  nem  tud  öntudatosan  és  sza- 
badon cselekedni,  vagy  azért,  mert  kényszerhely- 
zetben cselekszik  (jogos  védelem  és  végszükség 
állapota),  vagy  azért,mert  tévedésben  van  a  tény- 
álladékhoz  tartozó  valamely  lényeges  körülmény 
iránt.  Ezzel  ellentétben  a  büntethetőséget  meg- 
szüntető ok  azt  jelenti,  hogy  a  büntetendő  cse- 
lekmény tényálladéka  már  létre  jött,  de  utólago- 
san történik  valami,  ami  az  egyébként  büntetés 
alá  eső  cselekmény  büntethetőségét  megszünteti. 
B.  esetei  aBtk.  szerint :  a)  a  büntetés  alá  eső  kí- 
sérlet sem  büntethető,  ha  a  tettes  a  megkezdett 
cselekmény  véghezvitelétől  önkényt  elállott,  vagy 
ha  a  tényálladékhoz  tartozó  eredményt  felfedez- 
tetóse  előtt  önkényt  elhárította  (67.  §) ;  h)  nem 
büntettetik  a  jogsértő  cselekmény,  ha  a  jogos 
védelem  határainak  félelemből,  ijedtségből,  vagy 
megzavarodásból  történt  tülhágása  folytán  kö- 
vettetett  el  (79.  §.  3.  bek.) ;  c)  a  felségsértésre 
irányzott  kísérlet,  szövetség  és  felhívás  büntet- 
hetőségét megszünteti  az,  ha  a  bűnös  kellő  időben 
önkényt  eláll,  a  káros  következményt  elhárítja. 


vagy  a  hatóságnál  jelentést  tesz  (136.  és  137.  §)^ 
mely  föltételek  alatt  a  hűtlenségre  irányzott  szö- 
vetség és  a  lázadás  és  az  arra  irányzott  szövetség 
büntethetősége  is  megszűnik  (151.,  159.  és  160. 
§§) ;  d)  a  hamis  tanuzás  és  hamis  eskü  büntethe- 
tőségét megszünteti  az,  ha  a  tettes  hamis  tanu- 
zását  vagy  esküjét  az  illető  hatóságnál  vissza- 
vonja, mielőtt  ellene  feljelentés  tétetett  s  mielőtt 
cselekményéből  másra  hátrány  háramlott  volna 
(225.  §) ;  e^  a  bevégzett  gyújtogatás  is  büntetlen 
marad,  ha  a  tűz  tovább  terjedése,  mielőtt  nagyobb 
kár  okoztatott  volna,a  tettes  által  vagy  az  ö  intéz- 
kedésére megakadályoztatott  (427.  §) ;  f)  az  erő- 
szakos nemi  közösülés  nem  büntettetik,  ha  a 
sértett  és  tettes  közt  házasság  jött  létre  (240.  §). 
Mindegyik  esetben  egy  már  büntetendővé  vált 
cselekmény  büntethetőségét  szünteti  meg  a  tör- 
vény által  föltételezett  körülmény  utólagos  közbe- 
jötte. A  büntethetőséget  megszüntető  ok  fenn- 
forgásának a  bűnvádi  eljárásban  az  a  jelentő- 
sége van,  hogy  anyagi  semmiségi  ok  az,  ha  a 
bíróság  a  törvény  rendelkezését  nem  vagy  té- 
vesen alkalmazta  abban  a  kérdésben,  hogy  a  bün- 
tethetőséget kizáró  ok  és  melyik  forog  fenn  (Bp. 
385.  §.  1.  c)  pont);  továbbá,  hogy  az  esküdt- 
bírósági  eljárásban  olyan  okra  nézve,  amely 
a  büntető  törvények  rendelkezése  értelmében  a 
büntethetőséget  megszünteti :  külön  kérdést  keU 
az  esküdtekhez  intézni  (359.  §).  E  szabály  nem 
áll  a  beszámíthatóságot  kizáró  okokra  nézve, 
mert  ezeket  a  főkérdésbe  is  be  lehet  foglalni 
(358.  §). 

Büntető  bíráskodás,  1.  Büntető  bíróságok, 
Büntető  hatáskör. 

Büntető  bíróságok  azok,  amelyek  büntető 
ügyekben  bíráskodnak ;  t.  i.  járásbíróságok,  tör- 
vényszékek, esküdtbiróságok.Hatáskörüket  a  bűn- 
vádi perrendtartás  életbeléptetéséről  szóló  1897. 
XXXIV.  t.-c.  határozza  meg  akképen,  hogy  a 
járásbíróságokhoz  azok  a  vétségek  tartoznak, 
amelyek  nincsenek  a  törvényszék  v.  az  esküdt- 
bíróság elé  utalva ;  a  törvényszék  büntettek  és 
járásbíróságok  elé  nem  utalt  vétségek  fölött  bírás- 
kodik, kivéve  azokat  a  bűntetteket  és  vétségeket, 
amelyeket  különös  fontosságukra  tekintettel  az 
esküdtbíróság  (l.o.)  hatáskörébe  utasít  a  tv.  Felebb- 
viteli  bíróságok :  törvényszók,  ítélőtábla,  kúria ; 
hatáskörüket  1.  Bűnvádi  perrendtartás,  Fdebb- 
vítel.  —  Büntető  bíráskodást  gyakorolnak  még  a 
közigazgatási  hatóságok  is,  amelyeknek  a  hatás- 
körébe utalja  az  1897.XXXIV.t.-c.  a  kbtk.-ban  meg- 
határozott kihágások  legtöbbjét,  továbbá  azokat 
a  kihágásokat,  amelyeket  külön  törvény  közig, 
hatáskörbe  utasít,  úgyszintén  a  miniszteri  ren- 
deletben megállapított  kihágásokat,  ha  nincsenek 
jbirósági  hatáskörbe  utasítva,  végre  a  törvény- 
hatósági V.  városi  szabályrendeletben  megálla- 
pított kihágásokat.  A  közig,  hatóságok  büntető 
bírói  működésére  nézve  1.  Rendőri  büntető  bírás- 
kodás. 

Büntető  eszközök,  I.  Büntetés. 

Büntető  gyarmatok,  valamely  államnak  az 
anyaországon  kívül  eső  —  rendszerint  tengeren- 
túli —  ama  részei,  melyek  büntetésvégrehajtási 
célokra  szolgálnak.  Ilyen  B.  voltak  Róma  számára 
az  Archipelagosz  szigetei,  majd  a  császárság  ide- 


Büntető  hatáskör 


-     172     — 


Büntetőjog: 


jóben  Korzika  és  Szardínia.  Franciaország  Új- 
Kaledoniát  ós  Gujanát  használta  és  haöználja 
részben  ma  is  B.-uI,  de  1906  óta  Új-Kaledoniába 
nem  szállítanak  új  elítólteket.Angliaeleínte  Észak- 
Amerikába,  ennek  elszakadása  után  Ausztráliába 
szállította  a  bűntetteseket,  ma  azonban  már  csak 
az  Andaman-szigeteken  vannak  Kelet-India  szá- 
mára büntető  gyarmatai.  Oroszország  már  a  XVII. 
8z.  vége  felé  kezdte  Szibéria  keleti  részeit  B.-ul 
használni,  a  múlt  század  kezdete  óta  Nyugat- 
Szibériát,  1880  óta  pedig  Szakhalinszigetét. 
Utóbbinak  büntetögyarmati  jellegét  a  japán-orosz 
háborút  követő  békekötés  alapján  megszüntet- 
ték. A  B.-on  végrehajtott  büntetések  a  depor- 
táció,  transzportáció  és  relegáció,  melyeket  kö- 
zös megjelöléssel  deportációnak  (1.  o.)  szoktak  ne- 
vezni. 

Büntető  hatáskör  (jurisdictio  criminalis),  a 
büntető  igazságszolgáltatásgyakorlatára  való  jo- 
gosultság.Hazánkban  csak  a  biróságokat.kivétele- 
sen  jelentéktelenebb,  de  nagyszámú  kihágási  eset- 
ben a  közigazgatási  hatóságokat  is  megilleti  (1. 
Büntető  bíróságok).  A  közigazgatási  hatóságok- 
nak B.-rel  való  felruházása  rést  tört  az  1869.  IV. 
t.-c.  1.  §-ában  kimondott  nagy  elven,  mely  sze- 
rint az  igazságszolgáltatás  a  közigazgatástól  el- 
különíttetik. 

Büntető  ítélet,  büntető  ügyben  a  főtárgyalás 
után  hozott  ügydöntő  határozat,  tekintet  nélkül 
tartalmára ;  szorosabb  értelemben  csak  a  marasz- 
taló ítélet,  ellentélben  a  felmentő  ítélettel. 

Büntetőjog  {lat.  jus  criminale,  ném.  Strafrecht, 
franc,  droit  criminel,  droit  pénal,  ol.  diritto  cri- 
minale, penale,  ang.  criminal  law),  alanyi  érte- 
lemben :  korlátolt,  szabályozott  és  biztosított  bün- 
tetőhatalom, tárgyi  értelemben :  e  korlátok,  sza- 
bályok és  biztosítékok  összesége.  Az  alanyi  ér- 
telemben vett  B.  —  mint  tág  fogalom  —  magában 
foglalja  egyfelől  az  egyént  (szülő,  gazda,  tanító), 
társadalmi  csoportokat,  osztályokat,  rendeket, 
felekezeteket  stb.,  másfelöl  az  államot  illető  kor- 
látolt, szabályozott  és  biztosított  büntetőhatal- 
mat;  az  előbbit  fegyelmi  jognak  (1.  o.),  az  utóbbit 
tulajdonképeni  B.-nak  vagy  egyszerűen  csak  B.- 
nak  nevezzük,  melynek  rendeltetése  —  szemben 
a  csupán  belső  rend  fenntartására  törekvő  fe- 
gyelmi joggal  —  az  általános  jogrend  létének 
biztosítása  s  a  társadalom  védelme. 

I.  Az  alanyi  értelemben  vett  B.  (jus  puniendi) 
ezeknél  fogva  :  az  államot  illető  korlátolt,  szabá- 
lyozott és  biztosított  büntetőhatalom,  melynek 
célja  az  általános  jogrend  biztosítása  s  a  társa- 
dalom védelme.  A  tárgyi  értelemben  vett  B.  (jus 
criminale)  összessége  azoknak  a  korlátoknak, 
szabályoknak  és  biztosítékoknak,  melyek  vala- 
mely államban  a  büntetendő  cselekményekre, 
ezek  büntetésére,  a  büntetendő  cselekmény  elkö- 
vetőinek kinyomozására,  a  bűnösség  kérdésének 
eldöntésére,  a  büntetés  kiszabására  és  végrehaj- 
tására vonatkozóan  fennállanak.  A  B.  a  közjog- 
nak kivált  és  önállóságra  jutott  része,  mert 
alanya :  az  állam,  tárgya :  a  büntetendő  cselek- 
mény, mint  az  általános  jogrend  megsértése  s 
eszköze  a  közérdekből  alkalmazott  büntetés.  A 
B.  közjogi  jellegének  felismerése  az  ú.  n.  legali- 
tás (1.  0.)  elvének  uralmát  biztosítja,  melynek  ér- 


telmében az  államnak  nemcsak  joga,  hanem  köte- 
lessége is  büntető  hatalmát  érvényesíteni  és  pe- 
dig függetlenül  attól,  kívánja-e  a  sértett  ez  érvé- 
nyesítést vagy  sem  (1.  Hivatalból  való  eljárás; 
kivétel  pl.  a  magánindítvány  intézménye,  1.  o.). 
A  tárgyi  érteleniben  vett  B.  anyagi  és  alaki.  Az 
anyagi  B.,  —  melyet  röviden  csak  B.-nak  szokás 
nevezni  —  a  büntetendő  cselekményekre  és  bün- 
tetésekre vonatkozó  jogtételek  összessége ;  az 
alaki  B.  —  amelynek  bevett  elnevezései  büntető 
eljárás,  büntető  perjog  vagy  bűnvádi  perrendtar- 
tás (1.  0.)  —  egyfelől  a  büntető  hatalom  gyakor- 
lására jogosított  hatóságok  szervezetét,  másfelől 
e  büntető  hatalom  érvényesítésének  módját  sza- 
bályozó jogtételek  összessége. 

II.  AB.  tvdománya  a  tárgyi  értelemben  vett 
B.  tana,  azaz  az  ennek  körébe  tartozó  jogtételek 
áttekinthető  rendszerbe  f oglialása,  mélyreható  fel- 
dolgozása, úgy  hogy  egyrészt  a  gyakorlati  jo- 
gászt az  élő  jog  ismeretére  vezesse,  másrészt  az 
elmélet  emberét  a  jogfejlődésről  tájékoztassa  s 
ennek  számára  megteremtse  a  továbbépítés  alap- 
jait. A  B.  tudománya  a  XIX.  sz.  közepéig  a  bölcse- 
leti jog  részeként  szerepelt,  mióta  azonban  annak 
alapját  és  anyagát  kodittkált  jogi  tótelek  képezik, 
tételes  jogtudománnyá  lett.  Néhány  évtized  óta 
felismerték  a  gondolkodók,  hogy  a  büntetendő 
cselekmény  nemcsak  jogi,  de  egyszersmind  egyéni 
és  társadalmi  jelenség  is,  sőt  szociális  baj,  me- 
lyet orvosolni  kell,  s  hogy  a  B.  és  ennek  tudo- 
mánya csak  akkor  közelíti  meg  feladatának  meg- 
oldását, ha  a  tételes  szabályok  dogmatikáján  kí- 
vül kiterjeszkedik  a  bűnösség  okainak  tanulmá- 
nyozására, ez  okok  hatását  megszüntetni  vagy 
gyengíteni  alkalmas  eszközök  és  módozatok  ki- 
kutatására és  megállapítására,  —  a  büntetést  e 
cél  szolgálatába  vonva  ;  ennek  tökéletesbítésére, 
a  társadalom  védelmét  célzó  ú.  n.  biztonsági  rend- 
szabályok (1.  0.)  kiépítésére,  s  végül  a  bűnösség 
csökkentését  előidézni  törekvő  társadalmi  akció 
szervezésére.  Ily  keretekben  alakul  ki  a  B.-nak 
társadalmi  tudománya,  mely  immár  több  ága- 
zatra s  a  következő  főbb  címekre  oszlik  szót: 
bűnügyi  embertan  vagy  kriminálanti'opológia, 
bűnügyi  élettan  v.  kriminálbiológia,  bűnügyi  lé- 
lektan V.  kriminálpszichológia,A;rmwoídgri«  (1. 0.), 
kriminálszociológia,  kriminalisztika,  kriminál- 
politika,  a  büntetéstan  v.  börtönügy  tudománya 
(pönológia,  1.  0.)  stb.,  melyek  mellett  mind  szű- 
kebb térre  szorul  vissza  a  szoros  értelemben  vett 
B.  tudománya,  mint  az  anyagi  B.  tételeinek  dog- 
matikai kifejtése  s  jog-logikai  tárgyalása.  A  bün- 
tető eljárás  tudománya  az  alaki  B.  szabályainak 
rendszerbe  foglalása  s  dogma tiko-szociológiai  ala- 
pon való  feldolgozása. 

III.  A  B.  története  két  főkorszakra  osztható ; 
az  első  a  bosszú  korszaka,  melyben  a  magán- 
bosszú és  isteni  bosszú  eszméinek,  azaz  az  egyéni 
és  babonás  elvnek  hatása  alatt  eleinte  a  sértett 
maga  (magánbosszú),  majd  az  ö  társaságában  a 
hozzátartozók  (vérbosszú)  vettek  elégtételt  s  csak 
bizonyos  —  a  közösség  létét  érintő,  illetőleg  az 
istenséget  sértő  —  bűncselekményeket  torolt  meg 
a  kezdetleges  állam,  illetve  az  egyház.  A  később 
kifejlődött  megváltási  rendszer,  mely  alatt  lehet- 
séges volt  a  büntetést  anyagi  javak  szolgáltatá- 


r 


Untetőjog 


—     173 


BUntetőjogri  elméletek 


sával  megváltani  (1.  Kompozíció,  Váltságdíj,  Vér- 
díj) sem  más,  mint  a  bosszú  mérséklését  célzó 
intézmény.  Ebben  a  korszakban  a  B.  magánjel- 
legű. A  második  korszak  az  állami  büntetőjog 
korszaka,  mely  a  fejedelmi  kényuralmi  elv  meg- 
^^brösödésóvel  a  despotizmusnak  nyit  tág  teret ;  a 
^^p.  közjogi  jelleget  ölt,  de  szabályozottság  hiányá- 
^fTan  kegyetlenségekbe,  embertelenségbe,    vérbe 
fojtja  az  emberi  jogokat.  A  despotikus  elvet  csak 
az  utolsó  évszázadban  váltja  fel  az  emberiségi 
eszme,  mely  az  egyéniesítés  gondolatával  tár- 
sulva, ezidöszerintazt  az  utat  készíti  elö,  melyen 
az  immár  teljesen  közjogivá  lett  B.  a  társadalom 
hathatós  védelmét  szolgálja. 

A  B.  világtörténeti  kifejlődése  során  jelentős 
szerepet  játszott  a  római  B-,  mely  erősen  szub- 
jektív jellegíi ;  majd  a  germán  népek  B.-a,  mely 
különösen  a  megváltási  rendszert  fejlesztette  ki 
s  objektív  irányt  vesz ;  Nagy  Károly  idején  már 
közjogivá  lesz,  de  utóbb  a  Mbóri  szakadozott- 
ság  tűrhetetlen  jogbizonytalanságot  von  maga 
után  s  a  B.  ismét  hanyatlik.  A  szubjektív  egy- 
házi B.  eleinte  enyhítöleg  hatott,  de  utóbb  már 
nem  tudott  segíteni  a  kétségbeejtő  közállapoto- 
kon. Mindenütt  sürgetik  a  kodiflkációt  s  ennek 
eredményeként  létrejön  a  német  jogterületen  a 
Gonstitutio  Griminalis  Carolina  (röv.  Carolina, 
1.  C.  C.  C.^,  melyet  V.  Károly  megbízásából  Schwar- 
zenberg  János  készít  el,  s  mely  1532.  emelkedik 
törvény  erejére.  A  XVI.  sz.-ban  a  legtöbb  európai 
állam  megalkotja  büntető-törvénykönyvét,  vagy 
legalább  is  összefoglalja  a  létező  s  érvényben  levő 
anyagot.  A  XVII.  s  XVIII.  sz.  gyakorlata  ismét 
túlteszi  magát  a  szabályokon  s  egy  a  réginél  még 
kegyetlenebb  B.  fejlődik  ki.  A  XVIII.  sz.  második 
telében  megindult  reformmozgalom  (Voltaire, 
Beccaria,  Montesquieu,Filangieri)  aztán  előkészíti 
a  B.  újjászületését  s  ez  időtől  fogva  az  emberies- 
ségi eszme  ver  gyökeret.  A  reformeszmék  alap- 
gondolatai :  a  polgári  szabadságnak  a  bírói  ön- 
kény elleni  védelme,  azaz  a  nullum  crimen  et 
nulla  poena  síné  lege  elvnek  (l.  o.)  törvénybeikta- 
tása, a  tortura  eltörlése,  a  halálbüntetés  meg- 
szüntetése vagy  legalább  is  korlátozása,  s  általá- 
ban a  büntetések  enyhítése  s  azok  végrehajtásá- 
nak emberiessé  tétele.  B  követelményeket  először 
az  1791-iki  francia  code  pónal,  majd  az  1803-iki 
osztrák,  s  az  1810-iki  —  ma  is  érvényben  levő  — 
francia  Btk.  valósltja  meg,  s  e  példák  nyomán 
egy  félszázad  alatt  úgyszólván  minden  jelentő- 
sebb európai  állam  megalkotja  a  maga  modem 
Btkvét.  A  magyar  Btk.  (1878.  V.  t.-e.  a  bűntettek- 
ről és  vétségekről  s  az  1879.  XL.  t.-c.  a  kihágá- 
sokról) 1880.  évi  szept.  1-én  lépett  életbe.  Leg- 
újabban az  egyéniesítés  eszméje  s  a  társadalom 
védelmének  gondolata  tör  előre,  s  az  utolsó  évek 
törvényhozói  munkálatai  (1902.  évi  norvég  Btk., 
az  1908  évi  magyar  Büntetőnovella  (Bn.),  az  1909 
évi  svájci,  osztrák  s  német  Btk.  tervezetek,  az 
amerikai  törvények)  már  mind  ezt  a  szellemet 
sugározzák  vissza. 

IV.  A  magyar  B.  fóríén^íe  többé-ke vésbbé  ugyan- 
azt a  fejlődési  folyamatot  tünteti  fel,  mint  a  többi 
európai  államok  B.-ának  története.  Vérbosszú, 
kompozíció,  állami  büntetőhatalom :  azok  a  ki- 
emelkedő fokozatok,  melyek  —  mint  másutt,  úgy 


hazánkban  is  —  a  kor  szellemét  visszatükröztetve, 
egymásra  következtek.  Kezdetben  —  őseinknek 
ázsiai  tartózkodása  idejében  —  eredeti  nemzeti  ala- 
pon, valószínűleg  minden  külső  befolyástól  men- 
ten fejlődhetett  a  magyarok  B.-a,  mely  a  magán- 
bosszú elvén  alapult,  bár  volt  már  bíróság  is 
(karkhász,  gylas),mely  bizonyos  bűntetteket  (hon- 
árulás, vezér  személye  iránti  hűtlenség,  szökés 
stb.)  közfenyítékkel  sújtott.  A  honalapítás,  a  ke- 
reszténység felvétele  s  a  királyság  megalapítása 
a  B.  közjogi  jellegének  megerősödését  vonta 
maga  után  ;  a  XI— XVI.  sz.  sporadikus  törvényei 
sokat  merítenek  a  római,  kánon  és  geimán  jo- 
gokból ;  Szt.  István  ós  Szt.  László  büntető  tör- 
vényei igen  szigorúak  s  erősen  vallási  vonatko- 
zásúak ;  Kálmán  király  már  áttér  az  enyhébb 
irányzatra ;  utóbb  inkább  az  alaki  B.  fejlődik.  A 
XVI.  sz.-ban  nálunk  is  siralmas  a  jogbizonyta- 
lanság ;  sürgetik  a  kodillkációt,  melynek  ered- 
ménye Verböczy  István  Hármaskönyve  (I.  o.),meIy 
lölé-től  fogva  szokásjogi  alapon  a  jogforrások 
közé  emelkedik.  Dacára  e  jogkönyvnek,  mely  a 
korbeli  B.-ot  valamiként  rendezi,  a  jogbizonyta- 
lanság tovább  tart,  s  a  XVI— XVIII.  sz.  nálunk 
is  a  vadság  és  kegyetlenség  kora ;  ez  időből  alig 
írnak  elő  törvényeink  mást,  mint  halálbüntetést. 
A  gyakorlatot  időközben  befolyásolták  az  1656-iki 
Praxis  criminaUs  (1.  o.),  majd  az  1787-től  3  évig 
érvényben  volt  Jozefina  (1.  o.)  A  kodiflkácionális 
mozgalom  megindult  már  a  XVII.  sz.  végén,  ké- 
szülnek is  javaslatok,  de  egyikük  sem  emelkedik 
törvény  erejére.  Kiemelkedő  az  1792-ik  évi  javas- 
lat, mely  úgy  emberiességi,  mint  jogászi  szempont- 
ból kiválik  a  korabeli  európai  törvényhozási  mun- 
kálatok közül ;  már  az  1827-iki  javaslat  a  reakció 
szülötte  s  visszaesést  jelent,  de  annál  dicsősége- 
sebben emelkedik  ki  az  1843-iki  javaslat  (leg- 
nagyobbrészt Deák  Ferenc  alkotása),  mely  kül- 
földön is  méltó  feltűnést  keltett.  A  XIX.  sz.  első 
felében  gr.  Széchenyi  István,  Deák  í'erenc,  Eöt- 
vös József,  Kossuth  Lajos  és  Szemere  Bertalan 
küzdenek  B.-í  reformeszmék  érdekében  s  ez  az 
1827-től  1850-ig  terjedő  időszak  B.-unk  újjászü- 
letésének kora.  1849-től  1861-ig  az  osztrák  B. 
érvényes  nálunk,melynek  uralmát  1861  júl.  23-án 
ismét  a  régi  magyar  jog  váltja  fel.  1880.  évi 
szept.  1-én  végre  életbe  lép  a  két  Btk.  (1878.  V. 
és  1879.  XL.  t.-c.).  L.  még  Büntetőtörvénykönyv, 
Büntető  novella.  Bűnvádi  perrendtartás. 

Büntetőjogi  beszámítás,  1.  Beszámítás. 

Büntetőjogi  bizottság,  1.  Büntetőjogi  Határo- 
zatok Iára. 

Büntetőjogi  elméletek  alatt  azzal  a  kérdéssel 
való  tudományos  foglalkozás  értendő,  hogy  mi  a 
büntetés  jogalapja,  célja  és  mértéke,  melyek  a 
bűncselekmény  és  büntetés  ismertető  jelei.  A  B. 
két  főcsoportra  oszlanak ;  az  első  csoportot  alkot- 
ják az  ú.  n.  spekulatív  elméletek,  amelyeknél  a  teo- 
retikus álláspont  igazolása  nyomul  előtérbe ;  ezek 
három  alosztályra  válnak  szét  ós  pedig:  1.  rela- 
lativ  elméletek,  2.  abszolút  elméletek  és  3.  egyen- 
lítő elméletek ;  a  második  főcsoportba  tartoznak 
az  ú.  n.  praktikus  elméletek,  melyek  a  gyakorlati 
élet  igényeire  helyezik  át  a  súlypontot  s  nem 
annyira  a  büntetés  jogalapját  kutatják,  mint  in- 
kább a  bűnösség  tényezőit  keresik  s  azokat  az 


BUntetőjosri  elméletek 


174     — 


BUntetőJogrl  elméletek 


eszközöket,  melyeknek  segélyével  a  kriminalitás 
elleni  küzdelem  nünél  eredményesebbé  tehető; 
alosztályaik :  1.  a  kriminálbiológiai  iskola,  2.  a 
kriminalszociológiai  iskola  és  3.  a  közvetítő  iskola. 
I.  Spekulatív  elméletek.  1.  Belativ  elméletek ; 
alapgondolat,  hogy  a  büntetés  jogalapját  a  cél 
igazolja ;  szállóigévé  lett  idevágólag  a  Senecának 
tulajdonított,  de  valójában  Protagoras-tól  eredő 
következő  mondás:  Nemo  prudens  punit,  quia 
peccatum  est,  sed  ne  peccetur ;  revocari  praete- 
ritg,  non  possunt,  futura  prohibentur.  Áttekintve 
a  részletetes  elméleteken,  a  következő  csoporto- 
sítást nyerjük:  A)  Megelőzési  (másként  aka- 
dályozási)  elméletek,  melyek  aszerint,  amint  az 
összességre  (generális  prevenció)  vagy  az  egyesre 
(speciális  prevenció)  való  hatásában  fogják  fel 
a  büntetést,  általános  és  különös  megelőzési  el- 
méletekre oszthatók.  Az  általános  megelőzési 
elméletek  közül  említendők :  a)  az  drettentési 
elmélet  (Fiiangieri),  mely  szerint  a  büntetés  célja 
az  elrettentés,  mi  a  minél  szigorúbb  és  kegyet- 
lenebb büntetésekkel  érhető  el;  b)  a  lélektani 
kényszer  elmélete  (Feuerbach),  eszerint  a  bünte- 
tés célja  a  bűnre  indító  érzéki  vággyal  szem- 
ben ellenmotivumot  teremteni ;  c)  az  intési  el- 
mélet (Bauer),  mely  az  előbbitől  csak  annyiban 
tér  el,  amennyiben  azt  kívánja,  hogy  a  büntetés- 
fenyegetéssel az  embernek  ne  érzéki,  hanem  er- 
kölcsi természetéhez  szóljon  az  állam  és  pedig 
intöleg.  A  különös  megelőzési  elméletek  sorából 
kiemelkednek :  a)  a  visszatartási  elmélet  (Groll- 
raan),  eszerint  a  büntetés  célja  a  bűnöst  a  to- 
vábbi bűnözéstől  visszatartani,  mit  egyfelől  el- 
ijesztessél, másfelöl  a  btinelkövetésre  alkalmas 
íizíkai  képességek  elvonásával  lehet  elérni ;  b)  a 
lavítási  elmélet  (Krause),  mely  a  büntetéssel  a 
bűntettes  erkölcsi  erejét  akarja  helyreállítani, 
hogy  így  az  azután  külső  szabadságával  is  he- 
lyesen éljen.  B)  Önvédelmi  elmélet  (Schulze,  Mar- 
tin, Romagnosi);  gondolatmenete  a  következő: 
az  államnak  joga  van  magát  fenntartani  s  a  tá- 
madásokkal szemben  védeni;  a  bűncselekmény 
nemcsak  a  sértettet,  hanem  az  államot  is  támadja ; 
midőn  tehát  az  állam  büntet,  tulajdonképen  e  tá- 
madással szemben  védekezik.  C)  Elégtételt  elmé- 
let (Welcker) ;  eszerint  a  büntetés  a  bűncselek- 
mény okozta  intellektuális  kár  jóvátételét  célozza ; 
ily  értelmi  kár  ugyanis  jelentkezik  a  bűntettes- 
ben, akinek  jogellenes  akaratát  a  büntetés  meg- 
töri, —  a  társadalomban,  ahol  a  büntetés  a  rossz 
példát  közömbösíti,  a  zavargó  kedélyeket  lecsilla- 
pítja s  a  törvénytiszteletet  helyreállítja,  —  végül 
a  sértettben,  akinek  a  büntetés  elégtétellel  szolgál. 
D)  Szerződési  elmélet  (Hobbes,  Rousseau,  Fiehte); 
ennek  alaptétele,  hogy  az  állam  szerződésen  ala- 
pul ;  aki  bűncselekményt  követ  el,  az  szerződés- 
szegő s  az  államból  kirekesztendő  lenne;  de  ez 
erőcsökkenéssel  járna,  miért  is  a  polgárok  az  ál- 
lam létesítésekor  bünhődési  szerződést  kötöttek, 
melyben  megállapodtak,  hogy  aki  bűncselekményt 
követ  el,  azt  kizárás  helyett  büntetés  érje.  E) 
Hasznossági  elméletek ;  az  idetartozó  árnyalatok 
közül :  a)  Bentham  szerint  a  büntetés  akkor  jo- 
gos, amikor  hasznos,  azaz  amikor  nagyobb  bajt 
hárít  el  a  polgárok  összességéről,  mint  aminő  az 
a  szenvedés,  mit  a  bíintetés  a  bűntevőnek  okoz ; 


b)  Ihering  azt  tanítja,  hogy  a  büntetés  a  szükség- 
érzeten  alapul ;  c)  lAszt  szerint  a  büntetés  céljai : 
az  általános  megelőzés,  azaz  az  összesség  elret- 
tentése a  bűncselekmények  szigorú  helytelenítése 
által,  —  elégtétel  a  sértettnek,  —  végül  a  bünte- 
vővel  szemben  különös  megelőzés,  azaz  a  javít- 
hatók elrettentése  vagy  javítása  (adaptio),  és  a 
javíthatatlannak  ártalmatlanná  tétele  (selectio). 
2.  Az  abszolút  elméletek  a  büntetést  az  elkövetett 
bűncselekmény  megtorlásaként  fogják  fel.  Három 
csoportra  oszthatók :  A)  Az  isteni  megtorlás  el- 
mélete (Stahl) ;  az  állam  az  isteni  rend  megvaló- 
sítása a  földön ;  a  bűntevő  e  rend  ellen  vét,  tehát 
az  istenség  nevében  és  megbízásából  büntetendő  ; 
a  büntetés  jogalapja  ezeknél  fogva  az  isteni  igaz- 
ság. B)  Az  erkölcsi  megtorlás  elmélete  (Herbart); 
a  bűncselekmény  az  erkölcsi  törvényt  sérti  s  meg- 
zavarja az  egyensúlyt,  melyet  a  büntetés  állít 
helyre ;  a  büntetés  esztétikai  szükségesség,  mint 
megtorlásban  rejlő  bajnak  egyenértékűnek  kell 
lennie  a  bűncselekmény  nyomán  előálló  bajjal. 
C)  A  jogi  megtorlás  elmélete,  melynek  árnyala- 
tai :  a)  Kant  elmélete,  mely  szerint  a  büntetés  a 
gyakorlati  ész  feltétlen  követelménye :  kategori- 
kus imperativus,  tehát  igazolásra  nem  szorul; 
mértéke  az  egyenlőség  elvére  fektetett  megtorlás, 
azaz  a  tálió  (1.  o.) ;  2.  Hegel  elmélete :  a  jog  mint 
abszolútum  nem  szünhetik  meg ;  a  bűncselekmény 
tehát  csak  tagadása  a  jognak  s  mint  ilyen  önma- 
gában semmis,  ületve  a  jog  részéről  jövő  taga- 
dással megsemmisítendő ;  a  büntetés  nem  más, 
mint  a  jog  részéről  jövő  tagadás,  tehát  tulajdon- 
képen a  jog  tagadásának  tagadása.  3.  Az  egyesítő 
elméletek  kiegyenlíteni  törekszenek  az  abszolút 
és  relatív  elméletek  közötti  ellentétet.  Számos  ár- 
nyalatuk van,  de  abban  megegyeznek,  hogy  a  bün- 
tetést a  relatív,  ember  által  felismerhető  igazság  s 
a  társadalmi  rend  fenntartásának  szükségessége 
igazolják.  A  büntetés  célja  tehát  egyfelől  a  megtor- 
lás, másfelől  a  megelőzés.  —  Jelentősebb  elméletek : 
a)Abeggelmélete,mely  szerint  a  büntetés  alapelve 
az  igazság,  a  büntetés  kiszabásánál  azonban  figye- 
lembe veendők  a  biztosítás,  ekettentés,  kártala- 
nítás, javítás,  mely  célok  tulajdonképen  bent  van- 
nak az  igazság  elvében  (Schnierer);  b)  Bossi  el- 
mélete ;  a  büntetés  jogalapja  a  polgári  igazság  a  a 
jogrendfenntartásának  szükségessége;  az  igazsá- 
gos büntetés  csak  annyiban  alkalmazható,  ameny- 
nyiben  azt  valamely  államcél  igazolja  (Csemegi, 
Kautz,  Finkey) ;  c)  Carrara  elmélete ;  a  büntetés 
alapja  s  mértéke  az  igazság,  de  a  büntetés  egy- 
úttal védelme  a  társadalomnak  a  bűntevők  elle- 
nében ;  d)  Merkel  érdekelmélete ;  a  bűncselek- 
mény érdeksérelem ;  a  büntetés  a  jog  által  védett 
érdekeket  biztosító  eszköz,  mely  azonban  csak 
akkor  alkalmas  e  célra,  ha  a  társadalom  etikai 
felfogásával,  különösen  igazságérzetével  össz- 
hangban van ;  e)  Fayer  elmélete ;  a  büntetés  fo- 
galmában benne  van  úgy  a  megtorlás,  mint  a  cél- 
szerűség eszméje,  de  nem  oly  értelemben,  hogj'' 
egyik  a  másik  nélkül  is  alkalmazható ;  ha  vissza- 
torlásra  nincs  alap,  a  célszerűség  nem  elegendő 
az  intézkedésre,  ha  pedig  az  intézkedés  nem  cél- 
szerű, azaz  nem  feltótlenül  szükséges,  akkor  a 
visszatorlás  szempontja  enged ;  f)  Angyal  elmé- 
lete ;  a  büntetés  alapja  az  emberi  igazság  köve- 


Büntetöjogrí  elméletek 


175     — 


BUntetőjofiTi  elméletek 


telte  megtorlás,  melyet  azonban  a  cél  gondolata 
mérsékel  és  szabályoz ;  az  igazság  adja  kezünkbe 
;i  itüűtetést  mint  fegyvert,  melyet  azonban  csak 
Is  kor  és  úgy  szabad  használnunk,  amint  azt  a 
clszerüeég  kívánja ;  g)  Binding  elmélete ;  a  bűn- 
cselekmény a  tiltó  vagy  parancsoló  szabályok 
(normák)  áthágása ;  a  büntetőtörvény  a  normák- 
nak szankciót  ad  s  feljogosítja  az  államot,  hogy 
a  tilalom  vagy  parancs  megszegőjét  mint  enge- 
detlent megbüntesse ;  a  norma  analogonja  a  tíz- 
parancsolat, mely  szintén  csak  tilt  s  a  büntetést 
más  törvény  számára  hagyja  fenn ;  a  büntetéssel 
egyébként  a  végrehajtáson  belül  többféle  cél  el- 
érésére lehet  törekedni. 

II.  Praktikus  elméletek:  1.  A  kriminálbioló- 
giai  vagy  kriminálanfropológiai  iskola  két  osz- 
tályra oszlik ;  mind  a  kettő  az  egyénben  keresi  a 
bűnösség  okait,  mégis  az  egyik  (kriminálszoma- 
tológiai  iskola)  inkább  testi,  a  másik  (kriminál- 
pszichológiai  irány)  inkább  lelki  tulajdonságok - 
han  véli  azokat  felfedezni.  A)  A  kriminálszoma- 
tológiai  vagy  szűkebb  értelemben  vett  kriminál- 
antropológiai  iskola  megalapítója  Lombroso  Ce- 
sare,  ki  számos  megfigyelés  és  adat  alapján  azt 
állítja,  hogy  a  bűnös  embert  bizonyos  —  majd 
öröklött,  majd  szerzett  -  testi  és  lelki  abnormi- 
tások  kényszerítik  a  bűnelkövetésre ;  a  gonosz- 
íevök  a  normális  emberek  között  egész  külön 
típust  alkotnak ;  e  típussal  szemben  a  mai  bün- 
tetőjog eszközei  hatástalanok,  miért  is  a  büntető- 
jog átalakítandó.  Kiválasztandó  a  helyes  eljárási 
módokat,  először  is  osztályozni  kell  a  bűnösöket ; 
ez  osztályozást  Lombroso  és  hívei  (Kurella,  Have- 
lock  Bilis,  nálunk  Reichard)  következőleg  viszik 
keresztül ;  vannak :  1.  született  bűntettesek,  ki- 
ket bizonyos  sajátos  külső  jelek  (stigma)  jelle- 
meznek ;  ezek  az  ősember  maradványai,  ma  is 
vademberek  s  javíthatatlanok ;  velük  szemben  az 
ártalmatlanná  tétel  (halálbüntetés,  deportáció)  al- 
kalmazandó ;  2.  szokásos  bűntettesek :  ezek  in- 
kább társadalmi  befolyás  alatt  lesznek  bűnösökké; 
ép  úgy  javíthatatlanok,  mint  a  született  bűnösök, 
tehát  ártalmatlanokká  teendők;  3.  az  alkalmi 
bűnösök ;  ezeknek  nincs  kellő  erélyük  az  alkalom 
''sábító  erejével  szembeszállani ;  hosszabb  időre 
elzárandók ;  4.  szenvedélyből  lett  bűnösök ;  ezek 
tulajdonképen  alkalmi  bűnösök;  rövidebb-hosz- 
szabb  időre  elzárandók ;  5.  őrölt  bűnösök ;  ezek 
bürügyi  tébolydába  szállítandók.  B)  A  kriminál- 
pszi(hológiai  iskola  (Maudsley,  Krafift-Bbing,  Be- 
nedikt,  Forel)  lelki  abnormitásokból  vezeti  le  a 
biinössóget  s  felállítja  a  tételt,  hogy  egyes  embe- 
reknek oly  pszichikai  tulajdonságaik  vannak,  me- 
lyek miatt  ezeknek  nagyobb  hajlandóságuk  van 
a  bűnözésre,  mint  másoknak.  A  bűntettes  nem 
azonos  ugyan  az  őrülttel,  de  a  lelki  tulajdonságok 
gyengesége,  mely  az  ész  egyensúlyát  megza- 
varja 8  a  bűncselekményt  kiváltja,  valamely  lelki, 
erkölcsi  vagy  esztétikai  neuraszténia  következ- 
ménye. 

2.  A  kriminálszociolőgiai  iskola  alaptanitása, 
hogy  a  büntetendő  cselekmények  elkövetésére  a 
társadahni  környezetnek  van  döntő  befolyása.  E 
téren  Quetelet  (belga  statisztikus)  volt  az  első, 
ki  már  1835.  megjelent  művében  megállapítja  a 
büntetendő  cselekmények  elkövetésében  felismer- 


hető társadalmi  törvényszerűséget.  A  kriminál- 
szociológiai  iskola  árnyalatai :  A)  Az  olasz  pozi- 
tív iskola  (Ferri,  Garofalo,  Marro)  a  bűntettes 
szervezeti  hajlandósága  mellett  különösen  a  tár- 
sadalmi tényezőknek  tulajdonítja  a  bűnösséget. 
Ferri  szerint  a  bűncselekmény  a  társadalmi  rend 
megtámadása,  melyre  bekövetkezik  a  társadalmi 
védekezés ;  a  büntetés  a  társadalmi  védekezés- 
nek csak  egyik  eszköze,  melyben  szintén  a  meg- 
előzés célja  domborodjék  ki ;  Garofalo  azt  vi- 
tatja, hogy  különösen  azok  ellen  kell  védekezni, 
kikből  a  szánalom  (pitié)  érzése  kihalt ;  ezek  eset- 
leg kivégzendök ;  Marro  a  gazdasági  tényezők 
közvetett  befolyását  vitatja ;  a  nyomor  gyengíti 
az  akarat  szerveit,  amennyiben  a  táplálkozás  hiá- 
nyossága a  központi  idegrendszer  elsatnyulására 
vezet  s  ezáltal  bűncselekményre  visz.  B)  A  francia 
iskola  (Lacassagne,  Tarde,  Brouardel)  elismeri, 
hogy  a  kriminalitásnak  többféle  tényezője  van, 
de  ezek  közül  a  társadalmi  tényezőknek  tulajdo- 
nltja a  döntő  befolyást.  Lacassagne  szerint  a  bűn- 
tettesnél van  ugyan  szervezeti  elváltozás  is,  de 
ez  az  agyrendszemek  s  a  milieu-nek  különös 
összehatására  vezethető  vissza.  Tarde  azt  vi- 
tatja, hogy  a  társadalom  összes  jelenségeit  s  így 
a  bűncselekményt  is  az  utánzásnak  hatalmas, 
gyakran  öntudatlan  és  titokzatos  hatása  magya- 
rázza meg  (loi  de  l'imitation) ;  a  bűnösség  elleni 
harcban  a  súly  a  megelőzésre  helyezendő  s  e  té- 
ren különösen  a  családi  és  társadalmi  környezet 
javítása  szorgalmazandó.  C)  A  szocialista  iskola  a 
kriminalitás  főokát  a  társadalom  jelenlegi  kapi- 
talista szervezetében  véli  felismerni ;  a  baj  orvos- 
lásának egyedüli  eszköze  a  magántulajdon  teljes 
eltörlése  vagy  legalább  is  az,  ha  a  termelés  esz- 
közei köztulajdonba  kerülnének.  Golajanni  azt 
vitatja,  hogy  a  bűnösség  közvetlen  oka  a  gazda- 
sági méltánytalanság  és  bizonytalanság ;  Turati, 
Battaglia  s  újabban  Ferri  viszont  a  büntetendő 
cselekményben  nem  látnak  mást,  mint  természe- 
tes visszahatást  azok  részéről,  kiket  a  kapitaliz- 
mus kizár  a  föld  javaiból. 

3.  A  közvetítő  iskola  hívei  (Liszt,  Prins,  van 
Harael,  nálunk  Angyal,  Balogh,  Finkey)  össze- 
egyeztetik a  két  szélső  irány  tanításait ;  a  bűnös- 
séget összetett  jelenségnek  tekintik,  mely  a  leg- 
különbözőbb (egyéni,  társadalmi,  kozmikus,  fizikai 
stb.)  tényezők  eredőjében  alakul  ki.  Liszt  szerint 
a  bűncselekmény  hármas  szempontból  vizsgá- 
landó .-mint  absztrakt  fogalom,  mint  egyéni,  smint 
társadalmi  jelenség.  Prins  szerint  a  bűntett  össze- 
tett jelenség,  mely  részint  külső  (fizikai  környe- 
zet, éghajlat,  bő  aratás,  társadalmi  környezet, 
szegénység,  nevelés,  ipar  túltengése  stb.),  részint 
belső  (egyéni  sajátosságok,  jellem,  vérmérséklet 
stb.)  okok  nyomán  jön  létre ;  ez  okok  nem  nyom- 
ják el  az  embernek  akaratát,  s  ép  ezért  van, 
hogy  a  bűntettes  felelősségre  vonható;  van 
Ham£l  a  gazdasági  viszonyoknak  tulajdonít  ve- 
zető szerepet  a  bűnösség  számtalan  tényezői  kö- 
zött ;  Angyal  szerint  nincs  született  bűntettes,  de 
nincs  átlagember  sem;  a  kriminalitás  egyfelől 
az  egyéni  akarat,  másfelöl  az  ennek  erejére  ál- 
landóan ható  s  a  cselekvő  embert  az  elhatározás 
és  cselekvés  idején  befolyásoló  élettani,  termé- 
szeti, égövi,  társadalmi  tényezők  összhatásának 


BUntetőJo£ri  Határozatok  Tára 


—     176     — 


Büntető  novella 


eredménye.  A  természeti  s  égövi  tényezők  ha- 
tása vagy  egyáltalán  nem,  vagy  csak  rendkívüli 
nehézséggel  s  csak  korlátolt  mérvben  ellensú- 
lyozható ;  már  a  társadalmi  tényezők  ereje  ügy 
állami,  mint  társadalmi  úton  gyengíthető,  sőt 
némelykor  meg  is  semmisíthető  ;  e  téren  tehát 
megindítandó  a  harc,  s  az  általános  jellegű  té- 
nyezőket (nyomor,  munkanélküliség,  vallástalan- 
ság, hibás  nevelési  rendszer)  a  szociálpolitika,  a 
ktilönöseket(alkohol,  prostitúció,  műveltséghiány, 
csavargás  stb.)  a  kriminálpolitika  eszközeivel  kell 
erejüktől  megfosztani.  Ott  a  gazdasági,  művelő- 
dési, valláserkölcsi,  nevelési  viszonyok  általános 
javítása,  itt  az  egyén  megerősítése,  lehető  átala- 
kítása, esetleg  ártalmatlanná  tétele  azok  a  mó- 
dok, melyek  a  büntetőjogot  fő(íéljának  megvaló- 
sításában elősegítik,  azaz  a  bűncselekmények 
számának  lehető  csökkenését  előidézve,  a  társa- 
dalmi béke  védelmét  szolgálják.  A  közvetítő  is- 
kola harcosai  ez  idő  szerint  a  Nemzetközi  Büntető- 
jogi Egyesületi).,  o.,  N.B.  B.,  Union  Internationale 
de  droit  pónal,  Internationale  kriniinalistische 
Vereinigung)keretóben  fejtik  ki  tevékenységüket. 

Büntetőjogi  Határozatok  Tára,  a  magyar 
kh'.  Kúriának  büntető  ügyekben  hozott  elvi  ha- 
tározataiból készített  hivatalos  gyűjtemény,  ame- 
lyet az  1907.  XVIII.  t.-c.  4.  §-a  értelmében  a  m. 
kir.  Kúriának  hivatalos  kiadványai  gyanánt  az 
igazságügyminiszter  tesz  közzé.  A  B.  számára  az 
elvi  határozatokat  a  Kúria  büntető  szakosztályá- 
nak vezetőjéből,  büntető  tanácsainak  vezetőiből 
és  a  koronaügyészből  vagy  helyetteséből  álló  bün- 
tetőjogi bizottság  választja  ki.  A  határozatok  ki- 
választásának és  közzétételének  módozatait  az 
1907  ápr.  24.  17,700. 1.  M.  sz.  alatt  (Igazságügyi 
Közlöny  XVI.  évf.  4.  sz.  104.  1.)  kiadott  rendelet 
szabályozza.  A  B.  I.  és  II.  kötete  az  1907.  év  végén 
jelent  meg,  III.  kötete  pedig  az  5.  füzettel  az  1910. 
év  végén  nyert  befejezést.  E  három  kötet  280  elvi 
határozatot  tartalmaz. 

Büntetőjogi  reform,  összessége  mindazoknak 
az  óhajtásoknak,  kívánságoknak,  javaslatoknak, 
melyek  a  korukbeli  büntetőjog  egészének  v.  rész- 
leteinek módosítását,  megváltoztatását,  újjáala- 
kítását célozzák,  hogy  ezáltal  a  büntetőjognak 
homloktérbe  állított  céljai  minél  tökéletesebben 
megvalósíttassanak.  A  XVIII.  sz.  utolsó  évtize- 
deiben s  a  XIX.  sz.  első  felében  a  B.  odairányult, 
hogy  az  embertelen  büntetések,  az  arbitrárius 
ítélkezés  s  az  általános  jogbizonytalanság  he- 
lyébe emberies  büntetések,  a  polgári  szabadságot 
biztosító  Ítélkezés  és  jogi  szabatosság  lépjen  s  így 
a  B.  követelményei  voltak :  a  nuUumcrimen  sine 
lege  (1.  0.),  nulla  poena  sine  lege  (1.  o.)  elveknek 
törvénybeiktatása,  a  halálbüntetés  törlése  vagy 
legalább  is  visszaszorítása,  a  testesonkító  s  test- 
fenyítő  büntetések  kiküszöbölése,  a  börtönrend- 
szer javítása,  a  tortura  eltörlése,  az  esküdtbirás- 
kodás  behozatala,  a  törvény  előtti  egyenlőség,  a 
rendi  különbségek  megszüntetése,  a  büntető  el- 
járásnak alkotmányjogi  garanciákkal  való  át- 
szövése stb.  A  jelenkor  B.-jai,  tekintettel  arra, 
hogy  a  büntetőjog  főcéljául  a  társadalom  békéjé- 
nek minél  nagyobb  védelme  szerepel  —  azoknak 
az  intézményeknek  átjavítása  s  oly  rendszabá- 
lyoknak megalkotása,  melyek  a  megtorlás,  meg- 


előzés és  védekezés  eszközeinek  tökéletesítésé- 
vel és  szaporításával  a  bűnösség  mennyiségi  csök- 
kenésére s  minőségi  enyhülésére  vezetnek.  A  XX. 
sz.  B.-jai:  a  rövidtartamú  szabadságvesztés- 
büntetés káros  hatásainak  ellensúlyozása,  azok- 
nak megszorítása  s  más  intézkedésekkel  való 
pótlása  (feltételes  elitélés,  1.  o.),  a  behajthatatlan 
pénzbüntetésnek  közmunkára  való  átváltoztatása 
(1.  pénzbüntetés  reformja  stb.),  a  dorgálás  (1.  o.), 
házi  fogság,  rehabilitáció  (1.  o.)  stb. ;  a  flatal- 
koruak  büntetési  rendszerében  a  nevelés  elveinek 
kidomborítása ;  a  visszaesők,  csökkent  szellemi 
értékűek,  közveszélyes  bűntettesek  (1.  o.)  ellené- 
ben hatályosabb  eszközöknek  igénybevétele,  a 
biztonsági  rendszabályok  (1.  o.)  rendszerének  ki- 
építése, a  határozatlan  elitélés  (1.  o.).  A  B.-törek- 
vések  legkitűnőbb  egybefoglalását  nyújtja  a  16 
kötetes  Vergleichende  Darstellung  des  deutschen 
imd  auslándischen  Strafrechts  című  gyűjteményes 
munkálat  (Berlin,  Ottó  Liebmann  ;  1905—1909)  s 
azokat  állandóan  napirenden  tartja  külföldön  a 
Nemzetközi  Büntetőjogi  Egyesület  (1.  o.),  hazánk- 
ban a  Magyar  Jogászegylet  (1.  o.)  s  a  Nemzetközi 
Büntetőjogi  Egyesület  Magyar  Csoportja  (1.  o.) 

Büntető  Jog  Tára.  Magyar  büntetőjogi  folyó- 
irat Németh  Péter,  ny.  kir.  kúriai  bíró  szerkesz- 
tése alatt,  mely  értekezéseket  és  büntetőügyek- 
ben hozott  Ítéleteket  közöl,  összehasonlítja  az 
egyes  esetekben  hozott  ítéleteket,  és  kritikailag 
megbeszéli.  Melléki etétPoZ^ári  törvénykezés  cím- 
mel polgári  ügyekben  hozott  ítéletek  közzététele 
és  összehasonlító  fejtegetése  teszi.Megindult  1880. 
egyidejűleg  a  magyar  btkvek  életbeléptetésével 
és  a  büntető  judikatura  érdekében  nagy  szolgála- 
tot tesz.  Mellékletén  a  polgári  jog  fejlődésére  is 
kiváló  súlyt  fektet.  A  megjelent  kötetekről  na- 
gyobb időközökben  terjedelmes  mutató  jelent  meg 
a  btkvek  szövegével. 

Büntetőlap,  1.  Bűnügyi  nyilvántartás. 

Büntető  novella  (1908.  XXXVI.  t.-c,  rövi- 
dítve :  Bn.),  az  a  legújabb  büntetőtörvényünk, 
melynek  kifejezett  célja,  hogy  a  büntetőtörvény- 
könyvnek  alkalmazása  körül  észlelt  legnagyobb 
visszásságokat  és  igazságtalanságokat  javítsa, 
illetőleg  a  leglényegesebb  hiányokat  és  hézagokat 
pótolja.  A  B.-ra  vonatkoznak  a  20,001/1908, 
20,002/1908,  továbbá  a  27,100/1909,  27,200/1909, 
27,300/1909, 27,400/1909, 27,500/1909,27,600/1909. 
sz.  ig.  min.,  valamint  a  160,000/1909.  sz.  belügy- 
min, s  a  149,500/1909  sz.  vallás-  és  közokt  min. 
rendeletek. 

A  B.  első  fejezete  a  büntetés  feltételes  felfüg- 
gesztése cím  alatt  az  ú.  n.  feltételes  elitélés  (1.  o.) 
intézményét  vezeti  be  hazai  jogunkba ;  második 
fejezete  fiatálkor uakr a  vonatkozó  rendelkezése- 
ket tartalmaz  (1.  Fiatalkorúak  büntetési  rend- 
szere) ;  harmadik  fejezete  a  mellékbüntetésekre 
és  az  elkobzásra  vonatkozó  rendelkezéseket  tar- 
talmazza s  az  ú.  n.  bűnügyi  muzeumok  (1.  o.)  tár- 
gyában rendelkezik ;  a  negyedik  fejezet,  melynek 
címe :  Egyes  büntetendő  cselekményekre  vonat- 
A;o2;orewae/^e2re'seA;,  a  pénzhamisítás,  kerítés,lopás, 
csalás  és  élelmicikk  stb.  lopása  tárgyában  módo- 
sítja, iUetve  egészíti  ki  a  btk.  és  a  kbtk.  vonatkozó 
szakaszait.  A  B.  és  pedig  különösen  annak  I  és 
II.  fejezete  annyiban  rendkívül  jelentős  törvény. 


i 


w 


tö  parancs 


-      177     — 


Büntetőtörvény  hatálya 


amennyiben  az  azokban  szabályozott  reformintéz- 
ményekkel a  klasszikus  bűnügyi  iskolával  szem- 
ben a  modern  eszméket  felkaroló  ú.  n.  új  irányok 
követelményeinek  egy  részét  valósítja  meg  s  a 
megtorlás  helyébe  a  megelőzés  gondolatát  iktatja, 
az  általánosításról  áttér  az  egyenlősítésre  és  ez- 
által határozottan  kifejezésre  juttatja,  hogy  a 
büntetőjog  csak  akkor  felel  meg  rendeltetésének, 
ha  a  társadalom  hathatós  védelmét  szolgálja. 

Büntető  parancs,  büntető  perrendtartásunk 
(1896.  XXIII.  t.-c.)  által  meghonosított  új  intéz- 
mény, melynek  lényege  az,  hogy  csekélyebb  súlyú 
bűnOgyek])en  a  biró  a  panaszos  fél  kérelmére 
tárgyalás,  sőt  a  terhelt  meghallgatása  nélkül 
szabja  ki  a  büntetést.  A  B,  feltételei :  1.  hogy 
csak  kihágás  vagy  pénzbüntetéssel  büntetendő 
vétség  esetében  bocsátható  ki  és  pedig  csak 
akkor,  ha  a  biró  200  koronát  meg  nem  haladó 
büntetést  tart  kiszabandónak ;  2.  hogy  a  terhelt 
szabadlábon  legyen ;  3.  hogy  a  közvádló  írásban 
megokolva  indítványozza ;  4.  hogy  hatóság  vagy 
közhivatalnok  közvetlen  tapasztalata  alapján 
tette  a  feljelentést,  vagy  magánegyén  tette  ugyan, 
de  okirattal  vagy  más  bizonyítékkal  valószínűsíti. 
Ha  a  terhelt  a  B.-ban  megnyugszik  és  a  pénz- 
büntetést kifizeti,  az  ügy  jogerősen  el  van  in- 
tézve, ha  azonban  hallgatólag  (a  nem  fizetés  által) 
vagy  kifejezetten  kifogást  tesz,  a  bíróság  a  tár- 
gyalásra határnapot  tűz.  A  tárgyaláson  meg  nem 
jelent  s  ki  nem  mentett  terhelt  ellen  a  bíró  a 
B.-ot  jogerősnek  mondja  ki,  ha  azonban  a  felek 
megjelentek,  tárgyalás  tartandó,  melyen  az  Ítélet 
meghozatalában  a  parancsa  bírót  semmi  irányban 
nem  köti  (Bp.  532 — 535).  A  közigazgatás  egysze- 
rűsítéséről szóló  1901.  XX.  t.-c.  B.-ot  adott  a 
rendőri  btő  bírónak  is  (17-19.  §§).  A  65,000/1909. 
B.  M.  rendelettel  megállapított  rendőri  büntető 
eljárás  ez  alapon  külön  fejezetben  (62—71.  §§) 
rendelkezik  a  B.-ról,  amely  rendelkezések  némileg 
eltérnek  a  Bp.  megfelelő  rendelkezéseitől.  Neve- 
zetesen B.  a  Bn.  értelmében  a  fiatalkorú,  tehát 
életkoruk  18-ik  évét  még  be  nem  töltött  egyének 
ellen  nem  bocsátható  ki  (62.  §  ut.  bek.) ;  továbbá 
a  B.  végrehajtható,  ha  a  terhelt  ellene  a  kézbesí- 
téstől 15  nap  alatt  kifogást  nem  tesz  (67—71.  §§), 
holott  a  Bp.  535.  §-a  szerint  éppen  megfordítva, 
nem  kell  a  B.  ellen  kifogást  tenni,  hanem  elég  a 
tárgj^alás  elrendelésének  okául  az,  ha  terhelt  15 
nap  alatt  nem  fizet,  vagy  fizetési  halasztást  nem 
kér,  szóval :  ha  semmit  sem  tesz.  A  rendőri  bün- 
tető eljárás  szerint,  amely  1911.  lépett  életbe,  a 
rendőrbíró  30  koronát  meg  nem  haladó  összegben 
büntetést  szab  ki  tárgyalás  nélkül  az  olyan  ki- 
hágásola-a,  amelyeknél  csak  pénzbüntetés  kisza- 
básának van  helye.  A  terhelt  fél  azonban  tárgya- 
lást kérhet ;  ez  esetben  a  B.  azonnal  elveszti  ha- 
tályát s  a  tárgyalást  úgy  tartja  meg  a  rendőr- 
bíró, mintha  a  B.-ot  nem  is  bocsátotta  volna  ki. 
Öt  koronán  túl  egyébként  f  elebbezhető  is  és  ekkor 
a  B.  az  elsőfokú  ítélet  jellegével  bir. 

Büntető  per,  1.  Büntetőjog  ős  Bűnvádi  eljárás. 

Büntető  per  betudása.  A  btkvek  életbelépte 
előtti  gyakorlatunkban  enyhébb  esetekben  a  bün- 
tetés egyik  neme  volt. 

Büntető  politika,  azoknak  az  elveknek  az 
összessége,  amelyeket  az  állam  ós  a  társadalom 

Révai  Noffy  Lexüicma.  IV.  l>ül. 


a  bűntett  elleni  küzdelmében  követ,  illetőleg  ame» 
lyeket  célirányosan  követnie  kell.  Ezek  az  elvek 
szolgálnak  alapul  a  büntetések  és  a  megelőző  in- 
tézkedések rendszerének  kiépítésére.  Tudományos 
és  gyakorlati  értéke  a  B.-nak  csak  akkor  van,  ha 
összhangban  áll  a  kriminológiának  (1.  o.)  vala- 
mely ország  kriminalitására  vonatkozó  megálla- 
pításaival. Céltudatos  irányban  a  B.  csak  a  XIX. 
sz.  végén  fejlődött  ki,  különösen  a  Nemzetközi 
büntetőjogi  egyesület  és  az  angol  Penal  Reform 
League  műJködése  által.  Legfontosabb  szabálya  a 
B.-nek  az  egyéniesüés,  a  bűntettesek  egyes  cso- 
portjaival (flatalkoniak,  közveszélyes  bűntettesek, 
csavargók)  szemben  követendő  megfelelő  bánás- 
mód. V.  ö.  Vámbéry,  B.-i  követelések  (1900); 
Maillart,  Histoire  de  la  polítíque  crtminelle  (1901). 
L.  Bűntettek  osztályozása  és  Büntetőjog. 

Büntető  szociológia,  l.  Kriminológia. 

Büntető  törvények,  1.  Büntető  törvényhozás, 
Büntető  törvénykönyv. 

Büntetőtörvények  versenye.  Ugyanarra  a 
cselekményre  nézve  az  idők  folyásán  különböző 
törvények  keletkezhetnek.  Nevezetesen :  a)  vala- 
mely cselekmény  bizonyos  ideig  nem  büntethető, 
ettől  kezdve  azonban  büntetés  alá  esik,  mint  pl. 
az  uzsora ;  h)  a  cselekmény  súlyosabb  büntetését 
enyhébb,  enyhébb  büntetését  súlyosabb  válthatja 
fel,  pl.  betöréses  lopás  büntetése.  Ily  esetekben  a 
kérdés  az,  hogy  melyik  törvény  alkalmazandó, 
ha  a  cselekmény  elkövetése  idejében  más  törvény 
volt  hatályban,  mint  az  ítélet  idejében.  Általános 
szabály  az,  amit  a  Btk.  2.  §-a  is  fölállít,  hogy 
amennyiben  a  cselekmény  elkövetésétől  az  ítélet- 
hozásig terjedő  időközben  egymástól  különböző 
törvények  léptek  hatályba :  ezek  közül  a  legeny- 
hébb intézkedés  alkalmazandó.  Melyik  az  enyhébb 
törvény,  ezt  a  bíróság  mindannyiszor  az  illető  cse- 
lekményre vonatkozó  összes  büntető  rendelkezé- 
sek egybevetése  alapján  ítéli  meg.  B  rendelkezé- 
sek a  cselekmény  minősítésére,  büntetésére,  elévü- 
lésére, hivatalból  vagy  csak  magánindítványra 
üldözhető  voltára  vonatkozhatnak.  A  B.  áll  elő 
akkor  is,  ha  valaki  külföldön  követett  el  bünte- 
tendő cselekményt  s  emiatt  a  hazai  bíróság  ítéU 
el.  A  Btk.  szermt  amennyiben  a  cselekmény  bün- 
tetése az  elkövetés  helyén  enyhébb  annál,  mint 
amelyekot  a  Btk.  megállapít :  az  előbbi,  vagyis 
az  enyhébb  külföldi  törvény  alkalmazandó  (12.  §.). 

Büntetőtörvény  hatálya.  A  btő  törv.-ek  ha- 
tályának az  idő,  a  terület  és  a  személyek  szem- 
pontjából van  jelentősége.  A  különböző  időben 
keletkező  btő  törv.-ek  hatályáról  és  egymáshoz 
való  viszonyáról  1.  Büntetőtörvények  versenye. 

Terület  és  személyek  tekintetében  a  kérdés 
az,  hogy  a  büntetendő  cselekmény  bel-  vagy  kül- 
földön követtetett-e  el.  A  Btk.  hatálya  kiterjed 
a  magyar  állam  egész  területére.  Horvát-  és  Szla- 
vonországok  kivételével  (5.  §) ;  ha  e  területen  akár 
magyar  honos,  akár  külföldi  büntetendő  cselek- 
ményt követ  el :  emiatt,  ha  a  magyar  bíróság  elé 
állítható,  a  magyar  törvények  alapján  ítélendő  el. 
Külföldre  a  Btk.  hatálya  nem  terjed  ki,  kivéve  a 
konzuli  bíróságok  (1.  o.)  hatásköre  alá  tartozó 
tei-ületeket ;  de  a  külföldön  elkövetett  büntettek 
és  vétségek  is  a  magyar  törvény  alapján  bünte- 
tendők bizonyos  esetekben,  még  pedig  vagy  feU 


Büntető  törvényhozás 


178     — 


Büntetötörvénykönyv 


tétlenül  t.  i.  tekintet  nélkül  a  tettes  honosságára, 
vagy  csak  akkor,  ha  a  büntettet  vagy  vétséget 
magyar  honos  követi  el.  Feltétlenül  a  Btk.  szerint 
büntetendő  az,  aki  felségsértést,  hűtlenséget,  lá- 
zadást és  pénzhamisitást  külföldön  követ  el,  a 
magyar  honos  pedig  még  akkor  is,  ha  külföldi  te- 
rületen királysértést  követ  el.  Magyar  honos  a 
Btk.  szerint  az,  aki  a  magyar  állam  területén  ho- 
nossággal bir,  tehát  a  horvát-szlavón  községi  ille- 
tőségű is ;  ellenben  az  osztr.  honosok  (Btk.  6.  §)  kül- 
földiek. Kivétel  pl.  az,  hogy  az  osztrák  honos  más 
állam  hatóságának  ki  nem  adható,  miként  a  kül- 
földi (17.  §),  továbbá,  hogy  az  osztrák  honos  is 
elkövetheti  a  Btk.  142.,  143.,  144  §-aiban  meg- 
határozott hűtlenséget  (145.  §),  holott  a  külföldi 
e  bűntettek  alanya  nem  lehet.  Magyar  honos  kül- 
földön elkövetett  bűntett  és  vétség  miatt,  ha  ma- 
gyar biróság  elé  állítható,  a  magyar  törvény  sze- 
rint büntetendő,  kivéve,  ha  :  a)  a  cselekmény  az 
elkövetés  helyén  fennálló  v.  a  magyar  törvény 
szerint  nem  büntethető,  vagy  azok  egyike  szerint 
megszűnt  büntethető  lenni,  v.  ha  a  büntetést  az 
ületékes  külföldi  hatóság  elengedte  (Btk.  11.  §) ; 
h)  a  külföldi  törvény  enyhébb,  mint  a  magyar 
(12.  §) ;  de  a  hivatalvesztés  v.  a  politikai  jogok 
gyakorlatának  felfüggesztése  végett  a  bűnvádi 
eljárás  belföldön  akkor  is  megindítandó,  ha  a  ma- 
gyar honos  büntetését  külföldön  már  kiállotta 
(15.  §).  Külföldinek  külföldön  elkövetett  büntette 
vagy  vétsége  miatt  magyar  bíróság  csak  akkor 
járhat  el,  ha  fennforognak  azok  a  feftételek,  ame- 
lyek a  magyar  honosokat  illetőleg  a  fennebbiek 
szerint  megkívántatnak  és  még  ha :  a)  kiadatá- 
sának nincs  helye ;  b)  ha  az  igazságügymin.  a 
bűnvádi  eljárás  megindítását  elrendelte  (Btk.  9.  §). 
Kiadatási  (l.o.)  ügyekben  a  nemzetközi  szerződések 
és  a  fennálló  gyakorlat  az  irányadók.  A  Btk.  e  te- 
kintetben csak  azt  a  szabályt  állítja  fel,  hogy  a 
magyar  honos  más  állam  hatóságának  sohasem, 
az  osztrák  honos  pedig  csak  saját  állama  ható- 
ságának adható  ki  (17.  §).  Kihágás  miatt,  ha  kül- 
földi követte  is  el,  kiadásnak  nincs  helye ;  a  kül- 
földön elkövetett  kihágás  pedig  egyáltalában  nem 
büntethető  (Kbtk.  13.  és  14.  §-ai).  Az  utóbbi  sza- 
bály alól  azonban  ki  vannak  véve  a  kábelkihágá- 
sok (1888.  XII.  t.-c.  1—4.  §-ai),  a  fegyveres  erő 
elleni  kihágások  (1889.  VI.  t.-c.  35.,  44.,  50.,  61. 
és  69.  §-ai)  és  a  kivándorlási  kihágások  (1909. 
II.  t.-c),  melyeknek  külföldön  való  elkövetése  is 
büntetendő.  A  diplomáciai  testület  tagjai  belföl- 
dön is  a  saját  államuk  törvényeinek  vannak  alá- 
vetve a  területenkívüliség  jogánál  fogva  (1.  o.). 
Büntető  törvényhozás  és  illetőleg  B.-i  mun- 
kálatok a  jogrendszer  azon  ágazata,  mely  meg- 
határozza a  büntetőjogi  jogtalanság  (büntetendő 
cselekmény,  1.  o.)  lényegét  és  nemeit  s  megálla- 
pítja ennek  sajátos  közjogi  jellegű  következmé- 
nyét (büntetés,  l.o. ;  biztonságirendszabályok,  1.  o.). 
A  B.-on  ugyan  államok  szerint  bizonyos  nemzeti 
jelleg  felismerhető,  mindazonáltal  vannak  oly 
jellegzetes  vonásai  is,  melyek  többé-kevésbbé 
egyezők  s  egy  meghatározott  kultúrf  oknak  mint- 
egy lenyomatai.  Ily  értelemben  európai  B.-ról  is 
lehet  szó,  melynek  alaptótelei  ez  idő  szerint  a  kö- 
vetkezők: 1.  Nullum  crinien  ef  nulla  poena  sine 
lege,  azaz  csak  oly  cselekményért  s  oly  büntetés- 


sel lehet  büntetni,  melyet  a  törvény  előzetesen 
mint  ilyent  meghatározott.  2.  A  büntetendő  cse- 
lekmény lényege  valamely  jogi  jó  támadása  v. 
veszélyeztetése,  miből  folyólag  a  csupán  erkölcsi 
szempontból  elvetendő  magatartás  nem  vonható 
büntetés  alá.  3.  Büntetés  csak  bűnösség  esetén 
szabható  ki,  azaz  nem  elég  a  jogsértő  eredmény- 
nek egyszerű  bekövetkezése,  hanem  kell,  hogy 
ez  az  objektív  külsőség  szubjektív  vonatkozás- 
ban álljon  annak  előidézőjével ;  legtöbbször  szán- 
dék kell,  némelykor  elég  a  gondatlanság ;  a  bű- 
nösségről viszont  csak  beszámítási  képességgel 
bíró  embernél  lehet  szó  (1.  Beszámítás).  4.  Közös 
vonása  az  európai  B.-nak,  hogy  a  büntetési  rend- 
szer gerince  a  szabadságvesztésbüntetés ;  a  halál- 
büntetés mind  szűkebb  térre  szorul. 

Büntető  törvénykönyv,  oly  rendszeres  törvény, 
mely  a  büntetendő  cselekményeket  s  bünteté- 
süket meghatározza.  Hazánkban  Horváth  Bol- 
dizsár igazságügyminiszter  a  hetvenes  évek 
elején  Csemegi  Károlyt  bízta  meg  a  B.  javasla- 
tának elkészítésével,  amely  1873.  évi  okt.  29. 
benyujtatott,  de  miután  az  országgyűlést  fel- 
oszlatták, tárgyalva  nem  lett.  Új  megbízás  alap- 
ján Csemegi  átdolgozta  a  javaslatot.  Perczel 
Béla  igazságügyminiszter  kétkötetes  indokolás- 
sal 1875.  évi  nov.  5.  a  Ház  elé  terjesztette  (II. 
javaslat).  Az  igazságügyi  bizottság,  a  képviselő- 
ház, majd  a  főrendiház,  illetve  annak  hármas  bi- 
zottsága a  következő  években  tüzetes  tárgyalás 
alá  vette  a  javaslatot,  melyen  több  módosítást 
tett,  végre  elfogadta.  Ó  felsége  1878.  évi  május 
27.  megadta  a  szentesítést  s  a  törvény  mint 
1878:  V.  t.-c.  (Magyar  B.  a  bűntettekről  ós  vét- 
ségekről) két  nappal  később:  máj-  29.  az  ország- 
gjrűlós  mindkét  házában  kihirdettetett.  Még 
1878.  elkészítette  Csemegi  Károly  a  kihágási  B. 
tervezetét,  amelyet  a  törvényhozás  rövid  idő  alatt 
törvény  erejére  emelt.  B  törvény  mint  1879  :  XL. 
t.-c.  (Magyar  B.  a  kihágásokról)  foglal  helyet  a 
törvénytárban.  Az  életbeléptetést  a  Teleszky  Ist- 
ván államtitkár  által  készített  tervezet  alapján 
létrejött  1880 :  XXXVII.  t.-c.  eszközölte,  mely  a 
két  törvénykönyv  hatályba  lépésének  napját 
1880.  évi  szept.  1-ére  állapította  meg  (Fiúméban 
1880.  évi  okt.  1.  lépett  életbe  a  két  B.,  a  tör- 
vényben nyert  meghatalmazás  erejénél  fogva 
kibocsátott  miniszteri  rendelet  alapján,  mely 
utóbbi  a  fiumei  viszonyokra  való  tekintettel  némi, 
a  törvénytől  eltérő  intézkedést  tartalmaz). 

Mind  a  két  B.  általános  és  különös  részre  osz- 
lik; amaz  az  általános  szabályokat  (büntetés, 
kísérlet,  részesség,  szándék,  gondatlanság,  be- 
számítást kizáró  és  enyhítő  okok,  bűnhalmazat, 
elévülés  stb.),  emez  a  bűncselekményeknek  foga- 
lommeghatározásait 8  a  büntetési  tételeket  tar- 
talmazza. Az  1878  :V.  t.-c.  általános  része, 
amennyiben  az  1879 :  XL.  t.-c.  eltérő  intézkedé- 
seket nem  tartalmaz,  a  kihágásokra  is  alkalma- 
zandó. 

A  két  B.-ön  kívül  még  egyéb  törvények  is 
tartalmaznak  büntetőjogi  szabályokat,  melyek 
az  1878  :  V.  s  1879  :  XL.  t.-c.-ek  tételeit  módo- 
sítják s  kiegészítik.  Ezek  közül  legfontosabb  az 
1908  :  XXXVI.  t.-c,  az  úgynevezett  Büntető  no- 
vella (l.t).). 


Büntetőtörvény  visszaható  ereje 


179 


Bűntettesek  osztályozása 


Büntetőtörvény  visszaható  ereje,  1.  Bün- 

tdötörvények  versenye. 

Büntett.Tágabb  értelemben  büntetendő  cselek- 
mény általában.  Büntetendő  az  a  cselekmény,  me- 
lyet a  tételes  törvény  annak  nyilvánít.  Szűkebb 
értelemben  B.abüntetendö  cselekményeknek  csak 
egyik  osztályát  jelenti.  E  tekintetben  fontos  a 
kettős  és  hármas  felosztás.  Az  első  a  büntetendő 
cselekményeknek  két  faját  különbözteti  meg,ú.m . 
B.-eket  és  kihágásokat,  amelyek  elvileg  külön- 
böznek egymástól,  amennyiben  B.-ek  csak  oly 
cselekmények,  amelyek  konkrét  jogsértést  v.  jog- 
veszélyeztetést tartalmaznak,  pl.  emberölés,  testi 
sértés,  lopás,  míg  a  kihágások  oly  cselekmények, 
amelyek  konkrét  jogokat  nem  sértenek,  nem  ve- 
szélyeztetnek, de  könnyen  veszélyesekké  válhat- 
nak, pl.  a  sebes  hajtás.  A  hármas  felosztás  abünte- 
tés  szerint  a  büntetendő  cselekményeknek  három 
faját  különbözteti  meg,  ú.  m.  a  B.-eket,  vétsé- 
geket és  kihágásokat.  A  kettős  felosztást  elfogadta 
és  legtökéletesebben  keresztülvitte  az  olasz  Btkv. 
A  magyar  btkvek  a  francia  jogból  származó  hár- 
mas felosztást  fogadták  el.  Halálbüntetés,  fegy- 
ház, börtön  és  öt  éven  felüli  államfogház  kizáró- 
lag B.-ekre ;  fogház  és  pénzbüntetés,  mint  ön- 
álló büntetés  kizárólag  vétségekre  alkalmazan- 
dók. A  kihágások  büntetései :  elzárás  és  pénzbün- 
tetés. 

B.  alanya,  tárgya.  1.  B.  alanya  a  modern  fel- 
fogás szerint  csak  az  ember  lehet,  habár  a  törté- 
nelemben állatok  ellen  hozott  s  végrehajtott  bün- 
tető Ítéletekkel  is  találkozunk.  Az  ember  is  csak 
annyiban,  amennyiben  beszámítási  képességgel 
bír  (1.  Beszámítás).  Továbbá  csak  az  egyes  embe- 
rek, de  nem  a  jogi  személyek,  amelyeknél  a  bű- 
nösség mindig  azokat  a  személyeket  terheli,  akik 
a  büntetendő  cselekményt  elkövették.  2.  B.  tár- 
gya nem  az  az  ember  vagy  dolog,  aki  vagy  amely 
ellen  a  merénylet  irányul,  hanem  a  törvény  által 
védett  jogérdek  (a  németek  által  ú.  n.  Eechtsgut). 
A  gyakorlatban  azonban  bűntett  tárgya  alatt  az 
előbbit  is  szokás  érteni. 

B.-ek  osztályozása. kB.-Qkiö\)hté\Q  osztályozá- 
sát ismeri  az  elmélet.  így  megkülönböztetnek :  1. 
természeti  és  tételes  B.-et  aszerint,  amint  bünte- 
tendöségük  a  cselekmény  természetében,  az  igaz- 
ság általános  elveiben  v.  csak  az  állam  tételes  in- 
tézkedéseiben gyökerezik.  Az  újabb  felfogás  ezt  a 
felü3ztást elveti.  2.  Formális  és  materiáli",  B.-ek; 
emezeknél  a  tényálladékhoz  bizonyos  anyagi 
eredmény  szükséges,  amazoknál  nem.  így  formá- 
lis a  becsületsértés,  materiális  az  emberölés.  3. 
Nyomokat  Jiagyó  és  nyomokat  nem  hagyó  B.-ek 
(delicta  f acti  permanentis,  és  facti  transeunti8).4. 
Közös  és  különös  B.,  aszerint,  amint  mindenki 
által  V.  csak  bizonyos  osztályú  személyek,  pl.  köz- 
hivatalnok által  elkövethetők.  5.  Cselekvésieké, 
mulasztásiak  (1.  Mulasztási  bűntettek).  6.  Pilla- 
natnyi és  folytonos  B.-ek ;  ilyen  pl.  a  fogvatar- 
tás ;  a  folytonos  B.  jelentősége  főleg  az  elévülés- 
nél nyilvánul  (1.  o.).  7.  Egyszerű  és  összetett 
(complex)  B.-ek,  aszerint,  amint  egy  v.  több  jogot 
sértenek.  8.  Üzletszerű,  ipar  szerű,  szokásos  B., 
melyeket  némelyek  kollektivB.-eknek  neveznek. 
Az  üzlet-  V.  iparszerű  B.  némelyek  szerint  a  B. 
mint  élethivatás  (professionelles  Verbreehen), 


mások  szerint  a  B.  mint  keresetfoiTás.  Az  ellen- 
tót az  ú.  n.  alkalmi  B.,  mely  mintegy  epizód- 
szerű jelenet  a  tettes  életében.  Az  üzletszerű- 
ség néha  a  cselekmény  büntetendőségének  fel- 
tétele, pl.  szerencsejáték-vállalat ;  néha  minő- 
sítő körülmény,  pl.  az  orgazdaságnál.  9.  Bünte- 
tésekre nézve :  a)  főbenjárók  (delicta  capitalia)  v. 
nem  főbenjárók,  aszerint,  amint  halállal  büntet- 
tetnek, V.  nem ;  b)  közönséges,  minősített  ós  privi- 
legizáltB. -ék. aszerint,  amint  arendes,v.  a  rendes- 
nél súlyosabb  v.  annál  enyhébb  büntetés  alá  es- 
nek. Minősített  pl.  a  betöréses  lopás,  privilegizált 
a  gyermekölés. 

Büntettek  versenye,  1.  Bűnhalmazat. 

Bűntett  elősegítése,  I.  Részesség. 

Bűntettesek  kiadása,  1.  Kiadatás. 

Bűntettesek  osztályozása.  A  büntetőjognak 
újabb  iránya  a  régebbi  elméletnek  szemére  ve- 
tette, hogy  kizárólag  a  bűntetteseket  mint  elvont 
jogi  lényeket  vette  ílgyelembe,  teljes  félreisme- 
résével annak  az  igazságnak :  Sí  duo  faciunt 
idem,  non  est  idem.  (Ha  ketten  ugyanazt  követik 
el,  az  nem  ugyanaz.)  Ez  a  f  őoka  a  bűntettesek  el- 
len vívott  harc  eddigi  sikertelenségének.  A  bün- 
tetőjognak célirányos  reformja,  mely  általánosan 
érzett  szükség,  csakis  az  eddigi  rendszerrel  való 
szakításban  keresendő.  Ez  alatt  a  jelszó  alatt : 
«nem  a  tettet  kell  büntetni,  hanem  a  tettest», 
az  új  tanok  szabályul  azt  állítják  fel,  hogy  a  bün- 
tetés minősége  s  mennyisége  szempontjából  a  tett- 
nek tárgyminősóge  nem  oly  fontos,  mint  a  tettes- 
nek egyénisége  és  érzülete.  Nem  az  a  döntő,  «mit» 
követett  el  valaki,  hanem  az,  hogy  «ki»,  milyen 
ember  az,  aki  a  büntettet  elkövette.  Azért  nem  a 
bűntetteket,  hanem  a  bűntetteseket  kell  osztá- 
lyozni. Az  osztály  megállapításánál  az  elkövetett 
bűntett  minőségének  legfölebb  alárendelt  sze- 
repe lehet. 

A  kriminológia  (1.  o.)  legnagyobb  gyakorlati 
fontosságú  feladata,  hogy  a  bűntett  egyéni  és 
társadalmi  tényezőinek  íigyelembevótelével  a 
bűntetteseknek  oly  osztályozását  állítsa  fel, 
amely  a  büntetések  és  a  megelőző  intézkedések 
helyes  szervezésére  felhasználható.  A  krimino- 
lógia két  ágazatának  megfelelően  két  osztályo- 
zás a  leggyakoribb:  A  kriminálantropológiai 
irány  (Lombroso-Ferri)  a  bűntettesek  következő 
osztályait  különbözteti  meg :  a)  az  ú.  n.  született 
bűntettest,  akit  egyéniségében  gyökerező  hajlam 
indít  a  bűnözésre  és  akit  úgy  testi  mint  lelki  de- 
generációs  jelek  tesznek  felismerhetővé;  b)  a 
szenvedély  bűntettesét,  aki  a  cselekményt  vala- 
mely heves  indulat  hatása  alatt  követi  el  s  mint 
ideges,  túlérzékeny,  lelki  egyensúlyát  vesztett 
ember  jellemezhető ;  c)  a  szokásos  (hivatásos) 
bííntettest,  akiben  a  bűntettre  irányuló  hajlam  ál- 
landósága a  környezet  hatására  vezethető  vissza. 
E  csoport  legjellemzőbb  tagjai  a  vagyoni  bűntet- 
tek visszaesői,  akik  tudatosan  helyezkednek 
szembe  a  jogrenddel ;  d)  az  alkalmi  bűntettest, 
akit  csekély  ellenállási  képesség  mellett  külső 
körülmények  és  kísértések  visznek  a  törvénysér- 
tés útjára,  végül  e)  az  elmebeteg  bűntettest,  aki 
bár  nem  bűntettes  a  szó  jogi  értelmében,  mert 
felelősségre  nem  vonható,  de  aki  ellen  a  társada- 
lomnak védekeznie  kell.  Egyszerűbb  abüntetőszo- 

12* 


Bűntett  kísérlete 


180 


Bűnügyi  nyilvántartás 


ciológiai  irány  (Garraud-Lacassagne)  osztályo- 
zása, amely  a  bűntetteseket  a  következő  osztá- 
lyokba sorozza :  a)  ösztönszerű  bűntettesek,  aki- 
ket a  bűnöző  hajlam  állandósága  jellemez,  legyen 
az  bár  átöröklött  vagy  szerzett ;  Jy)  a  cselekvő 
bíintettesek  (criminels  d'aetion),  akiknek  sorába 
úgy  a  szenvedélyből  bűnözők,  mint  az  alkalmi 
bűntettesek  tartoznak ;  c)  a  bűntevö  elmebetegek 
(criminels  de  pensée).  Az  említetteken  kívül  még 
számos  osztályozás  van,  amelyek  közül  kizárólag 
gyakorlati  nézőpontot  ural  Liszt  berlini  tanár 
hármas  felosztása,  aki  a  bűntettesek  közt  a  javít- 
hatatlanokat, javítliatókat  és  javításra  nem  szo- 
rulókat különbözteti  meg.  Minden  osztályozásnak 
legfőbb  nehézsége  az,  hogy  egyes  kategóriákhoz 
tartozó  bűntettesek  külső  és  biztosan  megálla- 
pítható ismérvekkel  írassanak  körül.  Ennek  tulaj- 
donítható, hogy  gyakorlati  jelentőségre  elsősorban 
a  kor  szerint  való  osztályozás  emelkedett.  A  gyer- 
mekek és  a  fiatalkorúak  a  legtöbb  kultúrállamban 
eltérő  büntetőjogi  elbánásban  részesülnek.  Jelen- 
leg a  büntetőpolitika  (1.  o.)  egyik  legfontosabb  fel- 
adatának ismeri  a  közveszélyes  bűntettesek  oly 
tárgyi  jellegű  meghatározását,  mely  az  elköve- 
tett bűntett  fogalmi  körülír^osát  pótolhatná.  Két- 
ségtelen, hogy  a  jövő  fejlődésben  a  bűntettesek 
egyes  osztályainak  szabatos  megállapítása  a  bün- 
tetés és  a  megelőző  intézkedések  alkalmazása 
tekintetében  mindig  nagyobb  szerepet  fog  játszani. 

Bűntett  kísérlete,  1.  Kísérlet. 

Bűntettre  való  felhívás,  1.  Felhívás. 

Bűnügyek,  büntetendő  cselekmények  vizsgá- 
latára s  megbüntetésére  vonatkozó  ügyek. 

Bűnügyi  antropológia,  1.  Kriminológia. 

Bűnügyi  kongresszusok,  1.  Börtönügyi  kon- 
gresszusok. 

Bűnügyi  lélektan,  1.  Kriminológia. 

Bűnügyi  múzeum  (képmelléklettel),  bűncse- 
lekményeknél használt  és  e  célra  szolgáló  esz- 
közök, továbbá  a  különféle  bűncselekmények  el- 
követésének módját  szemléltető  rajzok,  képek 
gyűjteménye.  Elsősorban  mint  oktató  eszköz  szol- 
gál s  a  nyomozásra  ós  bűnvízsgálatra  hivatottak 
gyakorlati  oktatásánál  újabban  mind  nagyobb 
tért  hódít;  de  fejlödéstörténelmi  szempontból  is 
fontos  hivatása  van,  szemléltetve  a  módok 
és  eszközök  fokozódó  tökéletesedését,  amelyre 
éppen  ez  a  folyton  fejlődő  leleményesség  kész- 
teti a  jogrendet  védő  hatalmat.  A  B.  hivatásának 
fontosságára  a  90-es  évek  elején  Lombroso  Cae- 
sar ismert  kriminálantropológus  és  Gross  Hans 
gráci  egyetemi  tanár  hívták  fel  a  jogászvilág 
érdeklődésót,  az  előbbi  Turinban,  az  utóbbi  Grác- 
ban  megalakítva  az  első  ilyen  nemű  gyűjteményt. 
Ma  már  minden  nagyobb  városban  találunk  B.  -ot  és 
pedig  rendszerint  a  helyi  rendőrség  mellett  szer- 
vezve. Említésre  méltók  a  bécsi,  drezdai,  ham- 
burgi ós  a  budapesti  államrendőrségé,  mely  utóbbi 
különös9n  a  betöréses  lopásra,  csalásra  és  pénz- 
hamításra  vonatkozó  bíínjelekben  s  az  anarchis- 
ták által  használatos  bomba-  és  pokolgépminták- 
ban rendkívül  értékes  anyaggal  rendelkezik  (1.  a 
mellékelt  képet).  V.  ö.  Vámhéry  B.,  A  bűnügyi 
muzeumokról  (Magyar  jogászegyl.  értek.  158.). 

Bűnügyi  nyilvántartás  (ném.  Strafregister, 
franc,  casier  judiciaire,  olasz,  casellario  giudi- 


ziale),  a  bűntettesekkel  szemben  az  állam  és  a 
társadalom  védekezését  előmozdító  intézmény, 
amely  a  jogerősen  elítéltekről  készült  feljegyzé- 
sek összegyűjtése  és  megfelelő  kezelése  útján 
felvilágosítást  nyújthat  arra  nézve,  hogy  vala- 
mely egyén  volt-e  már  büntetve  s  ha  igen,  melyik 
bíróság,  mikor,  mily  bűncselekmény  miatt  és  minő 
büntetésre  ítélte  el.  Főleg  az  igazságszolgáltatás 
érdekét  szolgálja,  amennyiben  lehetővé  teszi  a 
visszaesés  megállapítását,  a  feltételes  elítélés  he- 
lyes alkalmazását,  a  bűncselekmény  megfelelő 
minősítését  s  a  visszaeső  bűntettesnek  kellő  bün- 
tetéssel sujtását.  De  egyéb  állami  érdeket  is  ki- 
elégít, mert  módot  nyújt  arra,  hogy  a  büntetett 
egyének  kizárassanak  azokból  a  jogokból  és  ked- 
vezményekből, amelyeknek  elnyeréséhez  a  tör- 
vények teljesen  vagy  bizonyos  vonatkozásban 
büntetlen  előéletet  kívánnak.  A  B.  kiterjeszthető 
a  körözöttekre,  a  csödbejutottakra,  a  kiutasítot- 
takra  stb.  és  kapcsolatba  hozható  a  személyazonos- 
ság megállapítására  szolgáló  ujjnyomatrendszer- 
rel (1.  Daktiloszkópia), ^.BqvüWow  mérő-  és  fény- 
kép-rendszerével (1.  Bertillon-módszer  éaPortrait 
parié).  Minden  müveit  államban  találkozunk  B.- 
sal,  amelyeknek  keretei  és  vezetése  többó-ke- 
vésbbé  különbözők. 

I.  Hazánkban  a  B.  szervezését  az  1897.  XXXIV. 
t.-c.  26.  §-a  és  az  1908.  XXXVI.  t.-c.  14.  §-a  ren- 
delte el,  módozatait  pedig  a  m.  kir.  igazs.  és  b3l- 
ügyi  minisztereknek  1908  okt.  15.  24,300  I.  M. 
sz.  a.  (Rend.  Tára  1755 1.  és  Igazs.  Közi.  XVII.  évf. 
10.  sz.  mell.)  kiadott  rendelete  állapította  meg, 
amely  központi  nyilvántartást  létesített  és  felál- 
lította az  Országos  Bűnügyi  Nyilvántartó  Hiva- 
talt Budapesten  (a  m.  kir.  államrendőrség  főka- 
pitányságának épületében).  E  hivatal  személy- 
zete a  nevezett  két  miniszter  felügyelete  alatt  az 
igazságügyi  államszolgálat  és  a  m.  kir.  állam- 
rendőrség tagjai  közül  kirendelt  egyénekből  áll. 

Országos  B.-unk  felhasználja  az  ujjnyomat- 
rendszert és  a  fényképezést,  amelyek  más  álla- 
mokban a  rendőri  nyilvántartás  körébe  esnek  és 
kiterjeszkedik  a  körözött  egyének  nyilvántartá-  ; 
Sára  is.  Anyagát  az  igazságügyi  hatóságok,  külö- 
nösen a  kir.  ügyészségek  és  kir.  járásbíróságok, 
valamint  a  rendőri  büntető  bíróságok  szolgáltat- 
ják. Ezek  kötelesek  :  1.  az  olyan  egyénekről,  aki-  5 
ket  bűntett  miatt,  vagy  —  az  egyedül  pénzbünte- 
téssel büntetendő  becsületsértés  kivételével  — 
vétség  miatt,  vagy  csavargás  és  koldulás  kihá- 
gása miatt  ítéltek  el,  vagy  egyéb  kihágás  miatt 
egy  hónapot  meghaladó  elzárásbűntotésre  ítéltek,  1 
büntetőlapot  kiállítani,  amely  a  jogerős  ítélet  (bün- 
tetőparancs) kivonatát  tartalmazza  (a  flatalko- 
ruakról  azonban,  ha  ellenük  az  1908.  XXXVI. 
t.-c.  17.  §-ának  1—3.  p.  alapján  tettek  intézke- 
dést, büntetőlapok  nem  készülnek);  2.  azokról 
az  egyénekről,  akik  súlyosabb  —  különösen  az 
élet-  és  vagyon  ellen  irányuló  —  bűncselek- 
mények miatt  letartóztatásba  vagy  büntetésük 
végrehajtása  alá  kerültek,  ujjnyomaiét  felvenni, 
s  ha  még  büntetölapjuk  nincs,  személyi  adataikat 
feltüntető  ujjnyomati  kísérőlapokat  készíteni ;  3. 
a  közveszélyes  bűntetteseket  lefényképeztetni; 
4.  a  körözöttekről  a  nyomozólevelek,  elfogatópa- 
rancsok és  szemólyleírás-körözések  adatait  ma- 


i 


BUNÜG\ 


Aikulcsgylijtemény  a  budapesti  rendőrség  bűnügyi  iiiúzeumában. 


Egy  nemzetkcizi  «\Vertheim-bontó»  betörőnek  a  budapesti  rendőrség  múzeumában 


Pokolgépek.  (A  budapesti  lendőrség  múzeumának  gyűjteményéből.) 


Egy 


'Bűnügyi  múzeumi  dkkhee. 


i 


ZEUM. 


h 


s- 


Tetovált  bűntettes.  (A  budapesti  rendőrség  gyűjteményéből.) 


felszerelése. 


tiiiip   által   feltölt  piTzszekrÍDV. 


Oyilkosságra  basznált  feijryverek  és  eszközök. 
(A  budapesti  rendörsésr  múzeumának  gyűjteménye.) 


r£vm  naoy  lexikona. 


ÖünUgyi  nyilvántartás 


—     181     — 


BünUg:yi  nyilvántartás 


gukban  foglaló  flgyelölapokat  kiállítani  és  mind- 
ezeket az  Országos  Bűnügyi  Nyilvántartó  Hiva- 
taliioz  juttatni. 

Az  ekkép  egyebegyűlt  anyagot  az  Országos 
Bűnügyi  Nyilvántartó  Hivatal  az  elítéltek  nevei 
szerint  fonetikus  betűrendben,  az  ujjnyomatlapo- 
kat képleteik  és  a  fényképeket  sorszámaik  szerint 
szekrényflókokba  helyezve  nyilvántartja,  egy- 
szersmind végzi  e  nyilvántartással  kapcsolatos 
tennivalókat,  különösen :  ellenőrzi  az  adatszolgál- 
tatást; közli  a  külföldiek  elítélését  saját  államaik- 
kal ;  értesítést  ad  az  eljáró  hatóságoknak  a  bűn- 
tettesek visszaeséséről  és  a  körözötteknek  isme- 
retessé vált  tartózkodóhelyéről  oly  célból,  hogy 
a  bíinvádi  eljárás  újrafelvétele  (Bp.  449.  és  450.  §), 
összbüntetés  kiszabása  (Bp.  517.  és  518.  §,  Bn.  5. 
§),  a  feltételesen  felfüggesztett  büntetés  végre- 
hajtása (Bn.  4.  és  12.  §),  a  körözöttek  kézrekerí- 
tése stb.  iránt  intézkedhessenek ;  megállapítja  az 
ujjnyomatlapok  és  fényképek  segítségével  a  bűn- 
tettesek személyazonosságát ;  leleplezi  a  hamis 
nevet  használó  egyéneket ;  közreműködik  a  bűn- 
cselekmény helyén  talált  ujjnyomok  alapján  a 
tettes  kiderítésében  stb. 

Az  országos  B.  adatai  a  Btk.  védelme  alatt  álló 
hivatali  titkok,  csupán  a  hatóságok  hivatalos  cél- 
jaira szolgálnak  és  azoki'ól  magánosok  értesítést 
nem  nyerhetnek.  Az  1909  dec.  28.  29,280. 1.  M. 
sz.  a.  (Igazs.  Közi.  XIX.  évf.  1.  1.)  kibocsátott 
Igazság-  és  belügyi  min.  rendelet  szerint  büntető 
ügyekben  az  eljáró  hatóságok  kötelesek  az  or- 
szágos B.-ból  értesítést  kérni  s  e  célra  a  büntető- 
lap szövegével  megegyező  értesítőlapot  használ- 
nak; az  1910  júl.  1.  10,900. 1.  M.  sz.  a.  (Igazs. 
Közi.  XIX.  évf.  227.  1.)  rend.  11.  §-a  szerint  pedig 
értesítés  a  bűnügyi  célokra  szolgáló  erkölcsi  bi- 
zonyítvány (1.  0.)  felhasználásával  kérhető.  Bün- 
tető ügyekben  az  országos  B.  összes  adatairól,  más 
ügyekben  azonban  csak  azokról  az  adatokról  kap- 
hatnak a  hatóságok  értesítést,  amelyeket  az  át- 
iratukban kijelölt  célra  ismerniök  kell.  így  pl.  ér- 
tesítést nyerhet  az  állami  tisztviselők  kinevezé- 
sére jogosult  hatóság  a  kinevezés  céljára  arról, 
hogy  valamely  egyén  volt-e  nyereségvágyból 
eredő  bűntett  vagy  vétség  miatt  elítélve,  ami  az 
ületőnek  állami  tisztviselővé  kinevezését  az  1883. 
I.  t.-e.  1.  §-ának  h)  pontja  értelmében  kizárná  ; 
vagy  értesítést  nyerhet  az  italmérési  engedély 
megadására  jogosult  hatóság  arról,  hogy  az  en- 
gedélyt kérő  öt  éven  belül  volt-e  bűntett  vagy 
nyereségvágyból  elkövetett  vétség  miatt  el- 
ítélve, amely  esetben  az  1889.  XXV.  t.-cikk  3. 
§-ának  1.  pontja  szerint  az  engedély  meg  nem 
adható  stb. 

Az  országos  B.  felesleges  anyagának  eltávolí- 
tására a  selejtezés  szolgál.  Selejtezés  alá  kerül- 
nek azoknak  az  egyéneknek  a  lapjai  és  képei, 
akik  meghaltak,  akik  70.  életévüket  betöltötték, 
akiket  korábbi  elítélésükkel  szemben  újraf elvétel 
folytán  vagy  a  jogegység  érdekében  használt  per- 
orvoslatra hozott  határozattal  felmentettek  s  akik 
csupán  mint  körözöttek  szerepeltek  a  nyilvántar- 
tásban és  kézrekerültek.  A  meghaltak  lapjait  és 
képeit  az  elhalálozásnak  tudomásra  jutása  után 
azonnal,  a  többieknek  lapjait  és  képeit  pedig  öt 
évig  tartó  külön  megőrzés  után  megsemmisítik 


vagy  összezúzva  értékesítik,  esetleg  a  bűnügyi 
múzeumnak  engedik  át. 

II.  A  külföldi  B.-okra  vonatkozó  rendelkezések 
közül  a  következők  emelhetők  ki : 

Ausztriában  az  1897  dec.  8.  27,904.  sz.  a.  kelt 
igazságügyminiszteri  rendelettel  szervezett  B.-t 
(Strafregister)  decentraUzálva  az  elítéltek  köz- 
ségi illetőségének  államügyészségénél  vezetik, 
csak  a  külföldi  vagy  ismeretlen  községi  illetőségű 
egyénekről  vezet  az  1900  dec.  5.  rend.  értelmé- 
ben központi  nyilvántartást  az  osztr.  igazs.  min. 
BüP  tetőlapok  (Strafkarten)  az  összes  bűntettek, 
vétségek  és  valamennyi  Idhágás  miatt  elítéltek- 
ről készülnek.  Értesítést  csupán  hatóságok  nyer- 
hetnek. A  Strafregister  a  személyazonosság  meg- 
állapítására szolgáló  eljárások  egyikét  sem  hasz- 
nálja fel,  az  azonosítás  a  külön  rendőri  nyilván- 
tartás körébe  tartozik. 

Belgiumban  az  1888  dec.  31.  igazs.  min.  ren- 
delettel szervezett  B.-t  központilag  (casier  central) 
az  igazs.  min.-ban  vezetik,  de  külön  B.-uk  van  a 
csavargókról  és  koldusokról. 

Franciaországban  az  1899  aug.  5.  törvénnyel 
újjászervezett  B.-t  (casier  judiciaire)  decentrali- 
zálvaazelitéltszületésihelyéreilletékeselsőfolya- 
modású  törvényszékeknél  s  a  külföldieki'e  nézve 
központilag  vezetik.  A  B.  a  büntettek  és  vétségek 
miatt  elítélteken  felül  kiterjeszkedik  a  fegyelmi 
úton  hivatalvesztésre  ítéltek,  a  esőd  alatt  állók  és  a 
kiutasításra  ítélt  külföldiek  nyilvántartására  is. 
Értesítést  nem  csak  hatóságok,  hanem  magáno- 
sok is  nyerhetnek  a  rehabilitáció  (1.  o.)  által  kor- 
látolt mértékben.  A  személyazonosság  megálla- 
pítására Bertillon  rendszere  szerint  külön  nyil- 
vántartás van  szervezve. 

Németalföldön  az  1896  febr.  19.  kir.  rendelet- 
tel szervezett  B.  decentralizált  és  körébe  a  bűn- 
tettek, vétségek,  valamint  a  csavargás  és  koldu- 
lás kihágása  miatt  elítéltek  tartoznak.  Értesítést 
csakis  az  igazs.  min.  által  kijelölt  hatóságok 
nyerhetnek. 

A  Német  birodalomban  a  szövetségtanácsnak 
1882  jún.  16.  és  1896  júl.  9.  kiadott  rendeletei 
szervezték  a  decentralizált  B.-t,  amelyet  Porosz- 
országban és  több  német  államban  az  elítélt  szü- 
letési helyére  illetékes  államügyészségnél,  Szász- 
országban és  Badenben  a  jbiróságoknál,Württem- 
bergben  a  községi  elöljáróságoknál  vezetnek; 
ezenfelül  központi  nyilvántartást  vezet  a  Reichs- 
Justizamt  a  külföldiekről.  Büntetölapokat(Straf- 
naehrichten)  a  büntettek  miatt,  a  vétségek  miatt 
—  kivéve  a  magán  vádra  üldözendő  vétségeket  — 
és  a  német  büntető  törvénykönyv  361.  §-ának 
1—8.  pontjai  alatt  felsorolt  kihágások  miatt  el- 
ítéltekről készítenek.  A  Strafregister  felöleli  a 
körözöttek  nyilvántartását  is,  amely  célra  a 
Steckbriefnachriehtok  szolgálnak.  Értesítést  csak 
hatóságok  nyerhetnek.  A  személyazonosság  meg- 
állapítása a  rendőri  nyilvántartás  (Brkeunungs- 
dienst)  feladata. 

Olaszországban  a  B.-t  (casellario  giudiziale) 
újabban  az  1902  jan.  30.  kelt  törv.  és  az  1902  ápr. 
13.  kelt  kir.  rend.  szabályozta  a  francia  casierhez 
hasonló  keretben  a  decentralizáció  alapján,  de  az 
olasz  igazs.  min.-ban  központi  nyilvántartás  (ca- 
sellario centrale)  is  van,  ahova  az  összes  elítél- 


BűnUgfyl  rendőrség: 


—     182    — 


BünUgryi  statisztika 


tekröl  készült  lapok  másolata  kerül.  A  legtöbb 
állam  B.-át  részletesen  ismerteti  G.  le  Poittevin 
müve:  Le  casier  judiciaire  (Paris  1907). 

Bűnügyi  rendőrség  (törvényszéki  rendőrség), 
kizárólagos  feladatát  képezi  a  büntetendő  cselek- 
mények és  a  bűntevők  kinyomozása  s  utóbbiak- 
nak a  biróság  elé  állítása.  Közvetlenül  a  kir. 
ügyészségek  rendelkezése  alatt  állanak,  de  segít- 
ségére vannak  a  büntető  bíróságoknak  is.  Tetten- 
érés esetén  pedig  önállóan  járnak  el.  Ilyen  B.-ek 
vannak  a  német  birodalomban,  ahol  a  bűnvádi 
eljárás  is  ehhez  képest  szabja  meg  feladatukat  és 
hatáskörüket.  Nálunk  a  különállónak  szervezett 
B.  fogalma  ismeretlen.  A  rendörségnek  egyéb 
feladatai  közé  tartozik  a  bűnügyek  megelőzése, 
megakadályozása  és  a  már  megtörtént  bűncse- 
lekmények s  elkövetőik  üldözése  is.  Tervbe  vet- 
ték ugyan  a  német  birodalmi  minták  átvételét,  de 
nagyban  egészben  a  régiben  maradtunk,  amely  a 
magyarországi  viszonyoknak  inkább  megfelel. 
Budapesti  példára  a  legtöbb  városban  külön  bűn- 
ügyi osztályokat  állítottak  fel  s  ezek  végzik  azo- 
kat a  feladatokat  és  teendőket,  amelyeket  a  bűn- 
vádi perrendtartás  a  rendőrségre  bízott.  Az  elő- 
Jíészítő,sürgős  teendők  teljesítése  azonban  minden 
rendőri  hatóságot  egyformán  kötelez. 

Bűnügyi  statisztika.  A  B.  négy  részre  oszlik. 
Az  első  az  ügyforgalmi  statisztika,  amely  amel- 
lett, hogy  megismertet  az  elbírálás  alá  kerülő 
ügyek  számával  s  nemével,  rendszerint  a  bírói 
eljárás  adatait  is  tartalmazza  s  ily  módon  rámu- 
tatván az  ügymenet  különböző  mozzanataira,  be- 
tekintést nyújt  a  büntető  jogszolgáltatás  elég 
szövevényes  mechanizmusába.  Főként  az  igaz- 
ságügyi kormányzat  szempontjából  fontos.  Alkal- 
mas eszköz  nemcsak  a  bíróságok  tevékenységé- 
nek ellenőrzésére,  hanem  felszínre  veti  a  külön- 
böző hiányokat  is.  A  második  része  a  bíró- 
ságoknak az  egyes  ügyekben  hozott  véghatáro- 
zatait  öleli  fel ;  ez  az  ú.  n.  Ítélkezési  statisztika 
(Justízstatístik).  Számot  adnak  itt  az  adatok  az 
eljárás  eredményéről,  ismeretes  lesz  általuk  tehát 
úgy  az  elítéléssel,  valamint  a  felmentéssel,  avagy 
más  egyéb  módon  véget  ért  ügyek  száma,  megtud- 
juk belőlük  az  elítéltekkel  szemben  alkalmazott 
büntetósnemeket  s  a  büntetések  mértékét.  A  nyert 
eredmények  amellett,  hogy  a  fennálló  büntető- 
törvények beválásának,  hatásának  s  általában  az 
ez  alapon  kifejlődött  joggyakorlatnak  legmegfe- 
lelőbb kritikáját  nyújtják,  igen  gyakran  kezde- 
ményezőivé válnak  új  legiszlatív  munkásságnak 
is.  Az  ítélkezési  statisztikával  mintegy  kapcso- 
latos a  fogház  ügyi  statisztika,  amelyből  nyil- 
vánvalóvá lesz  a  különböző  büntetések  végre- 
hajtásának módozata.  Világot  vet  azonkívül  ez 
a  statisztika  a  letartóztatottak  különböző  élet- 
viszonyaira, a  letartóztatásí  intézetek  állapotára, 
a  felmerülő  költségekre  stb.  Ahol  a  B.  ke  zdetle- 
ges  korát  éli,  rendszerint  a  letartóztatottakra 
vonatkozó  statisztika  képviseli  a  szigorú  érte- 
lemben vett  krímínálstatisztikát  is  Utolsó  s  leg- 
fontosabb része  a  B.-nak  a  legszűkebb  értelemben 
vett  vagyis  a  tulajdonképeni  B.,  helyesebben  a 
bűnözés  statisztikája  (kriminálstatisztíka).  Ez 
magukkal  a  bűntettesekkel  foglalkozik  és  pedig  — 
ami  lényeges  alapelv  —  nemcsak  a  büntetőjog,  ha- 


nem a  népességi  s  morálstatisztika  szempontjából 
is.  A  lényeges  különbség  az  ítélkezési  és  krimi- 
nálstatisztíka közt  az,  hogy  míg  előbbi  a  bűncse- 
lekmény elkövetőjét  csak  mint  a  bírói  tevékeny- 
ség tárgyát  szemléli,  az  utóbbinak  ílgyelme  már 
a  társadalmi  lény  felé  irányul,  a  bűntettesekben 
magát  a  társadalmat,  illetve  ennek  bizonyos  ta- 
golt részeit  teszi  kutatás  tárgyává,  amely  társa- 
dalom maga  hozza  létre  a  bűnöst  s  amelynek  élet- 
nyilvánulásához  tartozik  a  bűncselekmény  is.  A 
kriminálstatisztikára  kettős  feladat  hárul,  ós  pe- 
dig egyrészt  kikutatni  a  kriminalitás  alakulását 
a  különböző  életviszonylatokból  (kor,  nem,  családi 
állapot,  műveltség,  vagyoni  helyzet  stb.),  kiin- 
dulva az  egyes  társadalmi  osztályokon  belül  hely 
ós  idő  szerint,  másrészt  pedig  a  bűncselekménye- 
ket tisztán,  mint  az  egyes  individuumok  személyi 
megnyilatkozásait  vizsgálni  minden  más  mellék- 
körülményre való  tekintet  nélkül.  Vagyis  a  B.- 
nek  nemcsak  az  a  célja,  hogy  a  szociális,  gazda- 
sági, kultúrai  s  egyéb  viszonyok  befolyását  ku- 
tassa a  kriminalitásra,  hanem  egyszersmind  an- 
nak megállapítása  is,  hogy  mily  nagy  a  bűnösségi 
hajlam.  Az  első  feladatot  az  általános  B.  teljesíti, 
a  másodikat  a  visszaesők  statisztikája. 

A  B.  eme  céljai  megvalósításában  azonban 
nagy  akadályokkal  találkozik.  így  még  ma  is  el- 
döntetlen kérdés,  hogy  a  bíínözós  megállapításá- 
nál mi  vétessék  egységül :  a  bűntettes-e  vagy  a 
bűncselekmény.Legtermészetesebb  az  volna,  hogy 
a  bűntettes  az  elkövetett  bűncselekménnyel  együtt. 
Az  elítéltek  ily  részletezése  könnyű  volna  az  eset- 
ben, ha  mindegyik  csak  egy  bűncselekményt  kö- 
vetett volna  el.  De  mi  történjók  most  már  a  je- 
lentékeny számmal  előforduló  oly  esetekben,  ami- 
dőn egy  személy  több  bűncselekmény  miatt  ítél- 
tetik el.  Az  egyes  országok  statisztikai  tekintet- 
ben egészen  eltérően  járnak  el.  Találkozunk  oly 
eljárással,  amidőn  az  dönt,  hogy  az  elkövetett  _ 
bűncselekmények  a  büntetőtörvény  minősítése  .] 
szempontjából  egyjellegüek-e  (bűntett  vagy  vét- 
ség) vagy  nem.  Amennyiben  az  előbbi  eset  forog 
fenn,  akkor  az  elítélt  egyszer  vétetik  számba, 
ha  azonban  a  bűncselekmények  közt  bűntett 
és  vétség  fordul  elő,  akkor  az  elítélt  külön  sze-  ^ 
repel  mindenütt.  Másik  módszer,  hogy  az  az 
irányadó,  vájjon  egyező  vagy  különböző  bűn- 
cselekményeket követ-e  el  valaki,  amikor  is  pl. 
két  vagy  több  lopásért  elítélt  egyszer,  lopásért 
és  testi  sértésért  elítélt  pedig  kétszer  szerepel 
a  statisztikában.  Harmadik  válfaja  az  eljárás- 
nak, amidőn  akárhány  bűncselekményért  történt 
is  az  elítélés,  a  bűntettes  mindig  csak  egyszer 
és  pedig  különböző  jellegű  bűncselekmények  ese- 
tén a  súlyosabb  elbírálás  alá  eső  bűncselekmény- 
nél jön  számba.  Ezt  a  módszert,  amely  az  elítél- 
teken nyugszik,  alkalmazza  a  mi  B.-nk  is  s  a  kül- 
földi tapasztalatok  is  mellette  szólnak,  mert  ez  áll 
legközelebb  a  kriminálstatisztíka  kiinduló  pontjá- 
hoz, vagyis  az  elítéltek  statisztikájához. 

A  B.-ban  természeti  törvény  erejével  bíró  sza- 
bályszerűségek lehetetlenek.  Nem  is  öleli  fel  az 
összes  erkölcstelen  cselekedeteket,  hanem  csak 
azokat,  amelyek  megtorlást  igényelnek.  De  ezek 
a  bűncselekmények  sem  kerülnek  mind  nyilvá- 
nosságra, jórészük  a  statisztikára  nézve  örök  ti- 


ICinUgryi  statisztika 


183     — 


Bünligryi  stafisztilca 


5k  marad.  A  B.  tehát  a  morál  törvényeibe  ütköző 
cselekményeknek  csak  kis  körére  terjed  ki  és  pe- 
dig azokra,  amelyeket  a  biróság  megállapít  vagyis 
azú.  a«látható  kriminalitásra)).  Nemcsak  a  jogi  és 
szervezeti  változások  domborodnak  ki  a  B.  ada- 
taiban ;  nyilvánvaló,  hogy  az  évről-évre  jelent- 
kező hullámzások  sem  a  véletlennek  folyománya, 
hanem  határozott  zavaró  okokra  engednek  kö- 
vetkeztetni s  azt  igazolják,  hogy  minden  fonto- 
sabb  tényező,  mely  a  társadalmi  életre  befolyik, 
módosítja  aB.  eredményeit  is.  Ezért  fontos,  hogy 
a  B.  pontos  legyen,  részleteiben  kiterjeszkedjék 
lehetőleg  minden  mozzanatra,  mely  okozati  össze- 
függésben lehet  a  bűnnel.  Ezt  a  célt  van  hivatva 
szolgálni  a  helyes  adatgyűjtési  módszer,  ez  ada- 
tok kellő  feldolgozása  mellett  meghatározott  te- 
rületen belül  az  adatgyűjtésnek  hosszú  évekre 
menő  egyöntetűsége  is  s  a  különböző  területekre, 
államokra  vonatkozólag  az  adatoknak  összeha- 
sonlíthatósága. 

Hazai B.-k  nagy  hibája  az  egységesség  hiánya. 
A  B.  általában  úgy  fejlődött,  hogy  az  állam,  bün- 
tető igazságszolgáltatásának  működését  nyilván- 
tai'tandó,  számszerű  adatokat  kívánt  be  az  ítélkezés 
8  végrehajtás  folyamatáról.  A  börtönök  és  bírósá- 
gok statisztikai  anyagának  gjóijtése  azután  csak 
lassanként  terjedt  ki  mind  több  és  több  személyi 
mozzanatra,  a  vádlottak,  letartóztatottak  és  elítél- 
tek fontosabb  életviszonyaira,  tüzetesebb  osztályo- 
zására. Ily  módon  változott  meg  azután  a  puszta 
közigazgatási  jellegű  és  célú  adatgyűjtés  hova- 
tovább a  kriminalitás,  a  bűntett-elkövetési  hajlam 
tanulmányozására  alkalmas  anyaggá.  Viszont  azt 
az  éles  elhatárolását  a  B.-nak,  amelyet  az  elmé- 
let kíván,  s  amely  tisztán  az  elítéltek  életviszo- 
nyainak feltüntetésére  s  a  társadalom  megfelelő 
viszonylataival  való  kapcsolatbahozásra  szorít- 
koznék, amint  máshol,  nálunk  sem  találni.  Legjob- 
ban megközelíti  még  az  elméletet  a  német  biro- 
dalmi B.,  de  az  is  felöleli  az  ítélkezési  statisztikát. 
Leggyakoribb  eset,  hogy  ezenkívül  helyet  talál  a  B. 
keretében  az  ügyforgalmi  rész  is.  így  saját  B.  is, 
mely  1872  óta  lett  egészen  rendszeressé,  az  ügy- 
forgalmi statisztikát  és  az  ítélkezési  statisztikát 
folyton  felöleli.  Hosszú  időről  volnának  így  ada- 
taink, de  egyrészt  az  1899.,  majd  később  az  1903. 
bekövetkezett  módszerváltozás,  melyek  a  meg- 
bízhatatlan lajstromos  rendszer  helyébe  a  modern 
statisztikának  megfelelően  az  egyéni  lap-rend- 
szert léptették  életbe  s  még  inkább  az  1872—99. 
évi  B.-nknak  helytelen  alapelve,  hogy  nem  a  jog- 
erős, hanem  az  elsőfokú  ítéletek  képezték  az  adat- 
gyűjtési egységet,  valamint,  hogy  az  1899— 
1903-ik  évi  időközben,  nem  valami  szerencsésen, 
az  elítéltek  személyi  viszonyaira  vonatkozó  adat- 
szolgáltatást a  letartóztatottakéval  helyettesítet- 
ték, az  összehasonlíthatóságot  a  múlttal  a  legtöbb 
esetben  majdnem  lehetetlenné  teszik.  El  lehet 
mondani,  hogy  1903-ig  bűnügyi  statisztikánk  oly 
súlyos  bajokban  szenvedett,  hogy  akár  a  bűnvádi 
eljárást,  akár  a  bűnös  hajlam  nyilvánulásainak 
részleteit,  finom  árnyalatait  illetőleg  az  adatokból 
valamely  mélyebb  következtetést  levonni  a  leg- 
több esetben  nagyon  is  kockáztatott  vállalkozás. 

A  francia  B.-t  1820,  az  ausztriait  1852,  az  an- 
golt 1856,  a  németet  1882,  az  olaszt  1890  óta 


mívelik  rendszeresen.  A  nemzetközi  B.  adatai 
összehasonlításán  az  Institut  intemational  de  Sta- 
tistique  fáradozik. 

Adatol<  IVIagyarország  bűnügyi  statisztil<á~ 
jából  (nemzetközi  összeliasonlításokkai) : 

A  bűnözés  mórtékének  megállapítására  egyik 
gyakran  használt  módozat  a  feljelentések  ala- 
pulvétele. Hazánkban  a  B.-ánknak  1899  óta  kez- 
dődő újabb  korszakából,  az  1902-ik  évből  indulva 
ki,  ahol  még  nincsenek  nyomai  az  adatváltozta- 
tással s  az  új  bűnvádi  perrendtartással  végbe- 
ment rázkódtatásoknak,  volt  a  feljelentések 
száma : 


Év 

Kir.  járás- 
bíróságok 

Kir.  törvény- 
székek 

Összesen 

1902 
1905 
1908 

285,291 
305,804 
317,641 

66,976 
77,933 
80,581 

352,867 
383,737 
398,222 

Az  emelkedés  a  kir.  járásbíróságok  által  befe- 
jezett ügyeknél  11*3,  a  kir.  törvényszékieknél 
20*3,  az  összes  feljelentéseknél  13'0<'/o.  Az  ada- 
tok a  kriminalitás  jelentékeny  emelkedésére  en- 
gednek következtetni.  Megjegyezzük  azonban, 
hogy  a  feljelentések  száma  legfeljebb  gyenge 
támpontul,  de  sohasem  használható  döntő  bizo- 
nyítékként a  kriminalitás  mérvének  megállapí- 
tásánál. Számukat  két  tényező  befolyásolja  szá- 
mottevően :  a  társadalom  erkölcsi  felfogása  és  a 
bíróságok  ítélkezésébe  vetett  bizalom.  Minél  szi- 
gorúbb az  előbbi,  annál  több  ügy  kerül  bírói  dön- 
tés elé,  s  minél  fejlettebb  az  emberekben  az  utóbbi, 
annál  gyakrabban  keresik  fel  a  bíróságokat. 
Gyakran  megtörténik  tehát,  hogy  nem  a  krimi- 
nalitás nő  ilyenkor,  hanem  a  feljelentési  hajlam 
ölt  nagyobb  arányokat.  Nálunk  is  több  mint  való- 
színű, hogy  az  új  bűnvádi  perrendtartás,  amely 
megszüntette  hazánkban  a  jogegység  hiányát, 
továbbá  az  ingadozó  ítélkezésre,  a  kedvezésre  és 
önkénykedésre  oly  sok  módot  nyújtó  régi  gya- 
korlatot a  törvénynek  mindenkire  egyformán  kö- 
telező jogszabályaival  váltotta  fel,  valamint  a 
bűnvádi  pert  is  rövidebbé  tette,  mindenesetre  je- 
lentékenyen közreműködhetett  a  feljelentések 
számának  növekedésében.  Ez  az  egy  tény  maga 
azonban  oly  erős  emelkedést,  mint  amit  az  ada- 
tok mutatnak,  még  sem  fejt  meg.  Nyilvánvalóbbá 
válik  ez  az  alábbi  összeállításból,  mely  szermt  az 
elítéléssel  befejezett  ügyek  jobban  megszaporod- 
tak, mint  az  ítélet  nélkül  véget  ért  feljelenté- 
sek. Vagyis  a  jogerős  befejezést  nyert  feljelen- 
tések közül : 


A  kir.  járásbíróságnál 

A  kir.  törvényszéknél 

Év 

ítélet  nél- 
itélettel     kűl  s  fel- 
mentéssel 

1  ítélet  nél- 

ítélettel      kül  s  fel-- 

1  mentéssel 

ért    véget 

1902 

1908 
Emelk.  %-ban  ' 
1902-1908-ig  i 

68,408 
79,676 

16-5 

...    .  1 

216,893 
237,965 

184 

15,406 
19,342 

26-5 

51,570 
61,239 

19-6 

A  növekedési  arányszámok  már  nem  a  vádas- 
kodási  hajlam  fokozódásáról,  nem  a  sértett  jog- 
érzet kiengesztelésére  való  hajthatatlan  törek- 
vés erősbödóséről  tesznek  tanúságot,  hanem  ha- 
tározott bizonyítékai  annak,  hogy  kriminalitá- 
sunk emelkedő  irányzatú.  Teljesen  erre  vall  az 


BünUgryl  statisztika 


—     184 


Bűnügyi  statisztil<a 


elítéltek  számának  alakulása  is.  Volt 
tek  száma : 

az    elitéi- 

Év 

Kir.  járás- 
bíróságok 

Kir.  törvény- 
székek 

összesen 

1902 

1908 

Növekedés  "/n-ban 

1902— 1908-ig 

86,288 
100,017 

170 

22,492 

28,877 

28-4 

108,780 
129,794 

19-3 

A  kriminalitás  ily  alakulásában  része  van  első 
sorban  szerencsétlen  gazdasági  viszonyainknak. 
Kivált  az  1900-ik  év  körül  határozott  válsággal 
küzdöttünk,  amely  ha  kósöbb  vesztett  is  élessé- 
géből, a  folytonos  politikai  bizonytalanság  foly- 
tán teljesen  nem  szűnt  meg,  s  csak  újabban  vesz 
kedvezőbb  fordulatot.  De  a  materiális  okok,  az 
érdekek  kielégíthetlensége  mellett  az  erkölcs  sü- 
lyedése,  a  jellem  silánysága  is  azon  tényezők 
közé  tartozik,  amelyek  megmagyarázzák,  hogy 
miért  lépnek  mind  többen  a  bűn  útjára. 

Lássuk  ugyanakkor,  mint  alakul  a  kriminali- 
tás a  különböző  külföldi  államokban.  Ausztriá- 
ban állandóan  emelkedik.  1891— 1905-ig  ötéves 
átlagokban  volt  a  rendes  büntető  bíróságok  által 


Év 

a  bűntet- 
tekért 

a  vétsé- 
gekért 

a  kihágá- 
sokért 

elit 

éltek    s  z 

á  m  a 

1891—1895 

1896-1900 

1901—1905 

Növek.  1891— 95-től 

1901-05-ig  O/o-ban 

29,328 
82,042 
34,816 

18-7 

6,379 

7,479 
8,613 

350 

533,197 
.552,150 
572,643 

7-4 

A  Német  birodalomban  szintén  a  kriminalitás 
majdnem  állandó  emelkedésével  találkozunk.  Az 
elítéltek  száma  volt : 


Év 

Összesen 

100  ezer  lélekhez 
viszonyítva 

1882-1886 

323,396 

1,006 

1887—1891 

350,155 

1,031 

1892—1896 

423,849 

1,180 

1897—1901 

462,650 

1,202 

1902—1906 

505,768 

1,221 

Angliában  is  megnőtt  az  utóbbi  években  a  leg- 
súlyosabb bűncselekményekért  elítéltek  száma, 
mely  volt : 

1900-ban    11,079 

1907-ben    14,184 

Olaszországban  1901-ig  folyton  emelkedés  ész- 
lelhető, 1902-től  kezdve  ellenben  javulnak  a  vi- 
szonyok. Elítéltetett: 


Év 

Összesen 

lO^'-ezer  lélekhez 

viszonyítva 

1892 

440,286 

1,451 

1893—1895 

473,064 

1,527 

1896—1898 

553,961 

1,752 

1899—1901 

672,090 

1,774 

1902 

567,145 

1,734 

1903 

570,289 

1,730 

1904 

528,013 

1,589 

Franciaországban  az  esküdtszékek  által  a  leg- 
súlyosabb, az  ú.  n.  agrand  criminalité»  körébe 
tartozó  büntettek  miatt  elítéltettek : 

1881—1885 4,381 

1886—1890 - 4,229 

1891-1895 4,020 

1896—1900 3,400 

1901—1906 3,128 


A  javulás  jelentékeny  ós  állandó.  Ugyanekkor 
vétségekért  történt  elítélés : 

1881—1885  183,808 

1886—1890  196,579 

1891—1895  ...  210,643 

1896-1900  187,836 

1901—1906  185,666 

Ami  végül  Belgiumot  illeti,  itt  a  kriminalitás 
alakulásáról  a  következő  adatok  számolnak  be  : 

elítéltek  száma 

1899  53,508 

1907  55,505 

Bűncselekmények  szerint  az  elítéltek,  az  azo- 
nos alap  hiánya  miatt  téves  következtetések  el- 
kerülése végett  kerülve  a  messzebbmenő  múlt- 
tal a  részletekig  való  összehasonlítást,  volt: 


Növe- 

Fo- 

A bűncselekmény 

1902- 

1908- 

kedés 

gyás 

megjelölése 

ben 

ban 

1902— 08-ig 
»/„-ban 

1.  Felségsértés 

_ 

— 

_ 

— 

2.  A   királyi   ház  tagjainak 

bántalmazása  stb 

40 

30 

— 

25(> 

S.  Hűtlenség 

— 

— 

— 

4.  Lázadás 

— 

— 

— 

— 

5.  Hatóság  elleni  erőszak  ... 

1,756 

2,887 

64-4 

— 

6.  Választási  jog  megsértése 

14 

IB 

71 

7.  Vallás  ellen     

288 

268 

— 

6-9 

8.  Személyes  szabadság,  házi 

jog,  levéltitok  megsértése : 

aj  közhivatalnokok  által... 

17 

14 

— 

17-6 

l)  magánszemélyek  által 

905 

1,886 

.^3-1 

— 

9.  A  titok  tiltott  felfedezése 

— • 

— 

— 

— 

10.  Pénzhamisítás 

205 

232 

13-2 

— 

11.  Hamis  tanuzás,  hamis  eskü, 

hamis  vád 

103 

129 

25-2 

— 

12.  Szemérem  

367 

643 

75-2 

— 

13.  Kettős  házasság   

12 

11 

— 

8-a 

14.  A  családi  állás  elleni  bün- 

tettek      

19 

14 

— 

26-5 

15.  Rágalm.  és  becsületsértés 

32,274 

40,809 

26'4 

— 

16.  Az  emberi  élet  ellen  : 

a)  gyilkosság -  — 

45 

46 

2-2 

— 

b)  szándékos  emberölés  ... 

174 

223 

28-2 

— 

c)  emberölés  felindulásban 

97 

144 

48-5 

— 

d)  emberölés  gondatlan- 

ság által     

455 

480 

5-5 

— 

e)  gyermekgyilk.es  kitétel 

72 

58 

— 

19-4 

/)  magzatelhajtás 

80 

99 

23-8 

— 

g)  egyéb  esetek 

9 

15 

66-7 

— 

17.  Pál-viadal   

394 

255 

— • 

35-3 

18.  Testi  sértés: 

a)  könnyű  és  súlyos  testi 

sértés     

23,701 

26,164 

16-9 

— 

b)  halált  okozó  súlyos  testi 

sértés     

579 

909 

57-0 

— 

c)  gond.   okozott   súlyos 

testi  sértés 

748 

920 

23-0 

— 

19.  Közegészség  ellen 

11 

16 

45-5 

— 

20,  Vagyon  ellen: 

a)  lopás 

20,511 

24,505 

45-5 

— 

b)  rablás  és  zsarolás 

449 

695 

54-8 

— 

c)  sikkasztás,  zártörés   és 

hűtlen  kezelés 

3,183 

2,865 

— 

9-9 

d)  jogtalan  elsajátítás    ... 

2,254 

2,924 

29-7 

— 

e)  orgazd.  és  bűnpártolás 

2,055 

2,588 

25-9 

— 

f)  csalás     

495 

639 

291 

— 

g)  csalárd  és  vétkes  bukás 

228 

192 

— 

15-8 

''/'  gyújtogatás 

599 

592 

— 

1-2 

i)  más  vagyonának   meg- 

rongálása     

865 

1.264 

46-1 

— 

k)  egyéb     

78 

95 

21-8 

— 

21.0kirathamisitás     

666 

696 

4-5 

— 

22.  Foglyok  megszöktetése  ... 

12 

9 

— 

25-0 

23.  Fegyveres  erő  ellen 

76 

12 

— 

84-2 

24.  Hivatali  és   ügyvédi   bün- 

tettek és  vétségek    

165 

199 

20-6 

— 

25.  Egyéb  büntettek  és  vétsé- 

gek     

383 

855 

123-2 

— 

26.  Kihágások 

16,011 

15,899 

T7T 

0-7 

összesen 

110,400 

129,794 

— 

Bünligryi  statisztika 


—     185 


BünUgryl  statisztika 


Legtöbb  elítélt  tehát  a  rágalmazásra  és  becsü- 
letsértésre, a  testi  sértésre  és  a  lopásra  esik,  ame- 
lyekre az  összes  elítélteknek  1908-baii  71'9o/o-a 
jut.  Legnagyobb  az  emelkedés  a  szemérem  elleni 
bűncselekményekért,  a  hatóság  elleni  erőszakért, 
halált  okozó  testi  sértésért  elítélteknél,  míg  a  je- 
lentékenyebb bűncselekményeket  véve,  legerő- 
sebb a  csökkenés  a  csalárd  és  a  vétkes  bukásért 
elítélteknél. 

Figyelemreméltók  azok  az  adatok,  amelyek  a 
kiszabott  büntetéseknek  büntetésnemek  szerint 
való  megoszlását  tüntetik  fel. 


100  büntetés  közül  jutott 

A  büntetés  neme 

a  kir.  járás- 
bíróságoknál 

kir.  törvény- 
székeknél 

ie04-ben 

1908-ban 

1904-ben 

1908-ban 

Elzárás 

Fogház  ...  _ 

börtön  ...    -.  ... 

Allamfogház    _ 

Fegyház     ...  _.  ...  _ 

Halálbüntetés  _ 

Pénzblltetés     

7  7 
36-9 

00 
55-4 

7-1 
33-6 

01 

59-2 

2-7 

57-4 

25-9 

0-9 

5-2 

7-9 

30 
61-2 
21-6 
0-7 
4-5 
00 
90 

A  kimutatás  az  enyhébb  jellegű  büntetésne- 
mek szaporodásáról  tanúskodik.  A  rendkívüli 
enyhítési  jog  (Btk.  92.  §)  igénybe  vétetett : 


12-8  55-5 

128  69-5 

15-3  61-0 

Az  elítéltek  személyi  viszonyait  tanulmá- 
nyozva, mindenekelőtt  megemlítjük,  hogy  a 
férfiak  évente  mintegy  6-  szorosan  nagyobb  arány- 
ban vesznek  részt  a  bűnözésben,  mint  a  nők.  A 
női  elítéltek  aránya  volt  ugyanis  1908-ban  lö'So/o- 
A  nő  gyengédebb  természete,  erősebb  szégyen- 
és  szeméremérzete,  függő  állapota,  visszavonul- 
tabb  élete,  testi  gyengesége  stb.,  mind  megfejtik 
a  női  kriminalitás  kisebb  voltát.  Ami  a  külföldi 
államokat  illeti,  volt  az  arányszámuk  Ausztriá- 
ban a  bűntettekért  elítéltek  közt  13*9"/o ;  a  német 
hú'odalomban  1907.  a  női  bűnösök  az  összes  el- 
ítélteknek 15-7,  Franciaországban  13"1,  Bel- 
giumban 23-3,  Angliában  22-47o-át  tették.  Nyu- 
gat felé  általában  nagyobb  a  nők  kriminalitása, 
nyüvánvaló  bizonyítéka  gyanánt  annak,  hogy 
amint  a  nő  a  változott  gazdasági  élet,  az  egyre 
terjedő  indusztrializmus  folytán  kisodortatik  az  ő 
természetes  köréből,  a  családból  s  kényszerítte- 
tik, hogy  minél  tevékenyebb  részt  vegyen  az 
anyagiakért  való  küzdelemben,  megsokszoro- 
sodván  az  alkalmak,  könnyebben  és  gyakrabban 
merül  el  a  bűn  fertőjébe,  mint  a  régi,  egyszerű 
viszonyok  között. 

Egyike  azoknak  a  tényezőknek,  amelyek  a  kri- 
minalitással szoros  kapcsolatban  állanak :  a  kor. 
Különösen  értékesek  azok  az  adatok,  amelyek 
a  flatalkoruakra  vonatkoznak,  legjellegzetesebb 
vonása  lévén  éppen  a  mai  kor  krimmalitásának  s 
legszomorúbb  tünete  társadalmunknak  a  flatal- 
korü  bűnösök  folytonos  szaporodása.  Hazánkban 
a  12—18  éves  bűnösök  száma  1901  óta  10,893-ról 
1908-ig  12,-i41-re  emelkedett.  A  német  birodalom- 


ban a  polgári  népesség  12—18  éves  korcsoport- 
jára tartozó  100,000  lélekre  1882.  csak  568,elleri- 
ben  1907.  már  734  fiatalkorú  elítélt  jutott.  Ausz- 
triában 1881  —  1885.  a  bűntettekért  elítélt  fiatal- 
korúak száma  5878  volt,  1901—1905.  pedig  7904. 
Franciaországban  1877.  a  fiatalkorúak  az  összes 
elítélteknek  14-8,  1907-ben  16-9o/o-át  tették.  A 
fiatalkorúak  folyton  növekvő  kriminalitását  első 
sorban  az  a  gazdaság-társadalmi  processzus  fejti 
meg,  melyet  talán  leghelyesebben  indusztriallzá- 
ció  névvel  jelölünlc  meg.  Ennek  folytán  számta- 
lan gyermek  marad  megfelelő  fegyelem  és  fel- 
ügyelet nélkül,  kivált  a  nagy  városokban,  ahol  és 
ezek  közvetlen  környékén  százszámra  növeked- 
nek fel  12—18  éves  fiatalkorú  egyének,  akik 
gyermekkoruktól  fogva  munka  nélkül,  csavar- 
gásból, koldulásból,  sőt  bűncselekmények  elköve- 
téséből élnek,  akik  már  egész  fiatalon  többször 
megfordulnak  a  fogházban  és  onnan  szabadulva 
folytatják  régi  életmódjukat.  Jelentékenyen  elő- 
mozdítja a  fiatalkorúak  kriminalitását  azonkívül 
az  alkoholizmus,  a  városi  rossz  és  túlzsúfolt  la- 
kásviszonyok, az  erősen  mételyező  ponyvairoda- 
lom stb. 

Érdekes  a  bűnöző  társadalom  ama  rétegével 
foglalkoznunk,  amely  veszélyességével  leginkább 
magára  hívja  az  állam  és  társadalom  figyelmét, 
s  ez  a  visszaesők  csoportja.  Hazánkat  illetőleg  ez 
irányban  sajnálattal  nélkülöznünk  kell  megbízható 
adatokat ;  a  bűnügyi  nyilvántartás  nálunk  csak  az 
1908.  évben  valósíttatott  meg  s  így  legfeljebb  a  jö- 
vőben fogunk  teljes  s  pontos  visszaesési  statisztiká- 
val rendelkezni.  A  rendelkezésre  álló  adatok  alap- 
ján megemlíthető,  hogy  az  utolsó  öt  évben,  vagyis 
1904  tői  1908-ig  a  visszaesők  száma  10,632-röl 
11,582-re  emelkedett.  Külföldön  is  a  visszaesők 
emelkedésével  találkozunk.  Anémetbirodalomban 
folyton  szaporodnak  a  visszaesők,  így  1892  óta 
147,000-ről235,000-re  növekedtek  meg.  Angliában 
a  legsúlyosabb  bűncselekményekért  elítéltek 
számaötévalattl904-tőll908-ig6447-ről8222-re 
emelkedett.  Franciaországban  1882-től  1892-ig  a 
visszaesők  80,818-ról  107,110-re  emelkedtek,  in- 
nen kezdve  fokozatos  a  csökkenés  s  1907.  már  csak 
85,000-et  tett  a  számuk.  A  viszonyok  ily  alaku- 
lása érthető  is  ott,  ahol  úgyszólván  legelőször  és 
leghathatósabban  jutott  érvényre  az  irány  oly 
büntetőrendszer  meghonosításával,  mely  a  bíin- 
cselekmények  megelőzését  tűzi  ki  célul.  Külön- 
ben tekintettel  a  visszaesők  magas  számára,  tel- 
jesen igazoltaknak  mondhatók  azok  a  törekvések, 
amelyek  a  bűntettesek  egyes  osztályaival  szem- 
ben, akik  közé  tartoznak  a  szokás-  és  üzletszerű 
bűntettesek  is,  kiindulván  abból,  hogy  a  jelenlegi 
büntetésrendszerek  nem  váltották  be  azokat  a  re- 
ményeket, amelyeket  megalkotóik  hozzájok  fűz- 
tek, egyrészt  az  ítélkezés  tekintélyének  biztosí- 
tása végett,  de  a  társadalom  megnyugtatására  is 
radikálisabb  és  hathatósabb  eszközök  igénybe- 
vételét óhajtják,  vagyis  oly  eljárásról  kívánnak 
gondoskodni,  mely  az  ilyen  egyénektől  addig, 
amíg  közveszélyességük  tart,  megvédi  az  államot 
és  társadalmat  egyaránt. 

Irodfilom.  Általános  munkák  :  Guerry,  Essay  sur  la  statis- 
tiqne  morale  de  la  Francé,  1834  ;  Quetelet,  Physique  sociale 
(utolsó  kiadás  1869) ;  Oettingen,  Die  Moralstatistik  1874  (IL 
szakasz) ;  Ferri,  Verbrechen  in  seiner    AbhHngigkeit   vem 


BCinUgryl  szoclológria 


186 


Bűnvádi  perrendtartás 


Temperaturwechsel,  1888  ;  Lombroso,  L'uomo  delinquente, 
1885 ;  Wassermann,  Begriff  und  Grenzen  der  Kriminalsta- 
tistik,  1909  :  A  nemzetközi  statisztikai  kongresszusok  és  az 
Institut  de  Statistique  üléseinek  jegyzökönyvei,  továbbá  több- 
rendbeli értekezések  a  Zeitschrift  fUr  die  ges.  Strafrechts- 
wlssenschaft ;  Zeitschr.  für  die  ges.  Staatswissenschaft ; 
Zeitschr.  d.  preuss.  statist.  Bureaus :  Jahrbuch  für  Gesetz- 
gebung,  Verwaltnng  n.  Statistik  ;  Jahrbücher  für  National- 
oekonomie  u.  Statistik;  Allgeraeines  Statistlsclies  Archív; 
BlStter  f .  Gefangnisskunde ;  Bulletin  de  la  Société  des  Pri- 
sons  ;  Rivista  di  discipline  carceraria  című  folyóiratokban. 
Egyes  nevezetesebb  országokra,  vonatkozólag  :  Magyaror- 
szág :  A  magyar  Statisztikai  Évkönyvek  VIII.  füzetei,  a 
m.  kir.  igazságügyminisztérium  jelentése  az  1875—87.  évi 
működéséről,  u.  a.  időszaki  jelentései  a  börtönök  felöl;  Je- 
keltalussy-Vargha,  Közgazdasági  és  Statisztikai  Évkönyvek  ; 
Földes,  A  Bűnügy  statisztikája  (mindkettő  becses  időbeli  és 
nemzetközi  összehasonlításokkal) ;  Kőnek  es  Jekelfalussy 
előadásai  a  M.  T.  Akadémia  II.  osztályának  Értekezései-ben  ; 
Ráth  Zoltán  több  értekezése  a  Nemzetgazdaságtani  Szem- 
lében ;  Bud  János,  Bűnügyi  statisztikánk  fejlődése  és  a 
kriminalitás  iránya,  Jogt.  Közi.  1906.  évf.,  valamint  A  B. 
reformja.  Büntetőjogi  értekezések,  4  fUzete  1909,  A  Ma- 
gyar Statisztikai  Közlemények  új  sorozatának  30-ik  kö- 
tete gyanánt,  A  Magyar  Szent  Korona  Országainak  B.-ja 
az  1904—1908  évekről.  Ausztria :  Ergebnisse  der  Straf- 
rechtspflege  i.  J.  1888,  Oesterr.  Statistik  XXX.  köt.,  3.  fü- 
zet. Németország  :  Kriminalstatistik  für  1907.  Statistik  d. 
Deutschen  Reichs,  Bánd  193  ;  Starke,  Verbrechen  u.  Ver- 
brecher  in  Preussen,  1884  ;  Valentini,  Verbrecherthum  ím 
preussischen  Staate,  1869.  Olaszország ;  Statistica  Giudiziaria 
penale  per  l'anno  1889  ;  az  igazságügyi  statisztikai  bizottság 
munkálatai ;  Lavori  della  autoritá  giudiziarie  in  matéria 
civile  e  penale  negli  anni  1880—86  (nemzetközi  összehason- 
lításokkal); Statistica  della  criminalitá,  1906.  Franciaor- 
szág :  Compte  Général  de  I'Administration  de  la  Justice  Cri- 
minelle  1906  ;  Yvernés :  La  justice  en  Francé  de  1876  á 
1880.  Belgium  :  Statistique  judiciaire  de  la  Belgique  1907  ; 
Joly,  La  Belgique  criminelle.  Paris  1907. 

Bűnügyi  szociológia,  1.  Kriminológia. 

Bűnügyi  zárlat.  A  bűncselekményből  származó 
kár  biztosításául  szolgál.  Elrendelhető  a  valószínű 
kár  erejéig  annak  az  ingóságaira,  akit  bűntett  v. 
vétség  nyomatékos  gyanúja  terhel,  ha  egyrészt 
nem  fér  kétség  ahhoz,  hogy  ez  kártérítéssel  tar- 
tozik és  ha  egyszersmind  alaposan  kell  tartani 
attól,  hogy  vagyonának  elrejtése  v.  elidegenítése 
a  kártérítési  igény  érvényesítését  meghiusítja. 
Elrendelhető  a  sértett  kérelmére;  vagy  a  kir. 
ügyészségnek,  illetőleg  a  nyomozást  teljesítő 
rendőri  hatóság  tagjának  megkeresésére,  vagy 
végül  hivatalból  is.  Elrendeli  rendszerint  a  vizs- 
gálóbíró, de  imminens  veszély  esetében,  ha  t.  i.  a 
terhelt  intézkedéseket  tesz  vagyonának  elidegení- 
tésére V.  elrejtésére,  a  nyomozást  teljesítő  rendőri 
hatóság  is  elrendelheti.  A  B.-nak  zálogjogi  hatá- 
lya nincsen  s  feloldandó,  ha  a  magánfél  a  zárlat 
elrendelésétől  számított  30  nap  alatt  biztosítási 
végrehajtást  nem  kért;  de  hivatalból  is  fel- 
oldandó, ha  elrendelésének  oka  megszűnt. 

Bünvád,  1.  Vádrendszer. 

Bűnvádi  eljárás.  A  büntetőjog  közjogi  jelle- 
gének érvényre  emelkedése  óta  szabály,  hogy 
minden  büntetendő  cselekményt  az  állam  torol 
meg.  Ennélfogva,  ha  bűntett,  vétség  vagy  kihágás 
elkövetésének  nyomatékos  gyanúja  merül  fel, 
akkor  az  államnak  evégből  szervezett  hatóságai, 
rendszerint  hivatalból,  kivételesen  (az  ú.  n.  ma- 
gánindítványi  bűncselekményeknél)  a  sértett  fél 
kezdeményezésére,  eljárást  indítanak  és  folytat- 
n.ik  le.  Ez  eljárás  folyamán  ki  kell  nyomozni 
a  tettest  vagy  részest,  felderíteni  a  való  tény- 
állást és  biztosítani,  illetőleg  összegyűjteni  a  bizo- 
nyítékokat, amelyek  alapján  a  bíróság  Ítélkezni 
hivatott.  Az  állam  hatóságain  és  közegein  felül 


a  felek  (a  kir.  ügyészség  mint  közvádló,  a  sértett 
mint  a  magánvád  képviselője,  a  terhelt  ós  a  védő), 
valamint  más  magánegyónek  is  egyes  eljárási 
cselekményeket  végezhetnek.  Mindezeknek  a  cse- 
lekményeknek az  összessége :  a  B.  Ez  akkor  lép 
a  hünper  szakába,  ha  erre  jogosult  vádló  (kir. 
ügyészség  vagy  a  sértett)  meghatározott  egyén 
ellen  (a  büntetendő  cselekmény  gyanújával  ter- 
helt vagy  a  vádlott)  bűncselekmény  miatt 
vádat  emelt.  A  bűnperben  a  bíróság  a  vád  és  a 
védelem  előterjesztése,  a  bizonyítókok  beszer- 
zése, esetleg  a  büntetés  kiszabására  lényeges 
körülmények  megállapítása  után  határozatot  hoz. 
A  B.  különböző  hatáskörű  bíróságok  (esküdtbíró- 
ság, törvényszék,  járásbíróság,  közigazgatási  ha- 
tóságok) előtt,  eltérő  szabályok  szerint  folyik  le. 
Társasbiróságok(törvóny8zék,esküdtbirÓ8ág)előtt 
az  eljárás  három  fő  szakra  oszlik.  Az  előkészítő 
eljárás :  nyomozás  vagy  vizsgálat,  főleg  a  bűn- 
cselekmény nyomainak  épségben  tartását,  a  ter- 
helt megszökésének  megakadályozását  ós  a  bizo- 
nyítékok egybegyűjtését  célozza.  A  közbenső  el- 
járás az  előkészítő  perszak  végétől  a  főtárgyalás 
határnapjának  kitűzéséig  tart.  Az  ügy  érdemle- 
ges elbirálása  a  főtárgyaláson  történik  (1.  o.). 

Bűnvádi  perrendtartás  (Bp.).  A  B.-ról  szóló 
1896.  XXXIII.  t.-c.az  esküdtbiróságok,  a  törvény- 
székek és  a  jbiróságok  hatáskörébe  tartozó  bűn- 
ügyekben meghatározza  a  büntető  törvénykezés 
föladatainak  végzésére  rendelt  hatóságok  (bírósá- 
gok, kir.  ügyészség,  rendőri  hatóság)  és  közegek, 
valamint  a  felek  és  képviselőik  büntető  perbeli 
jogkörét  és  szabályozza  az  eljárási  cselekmények 
végzését,  ill.  a  bűnvádi  eljárás  lefolyását.  Ez  a 
törvénykönyvünk  nem  az  önálló  magyar  jogfej- 
lődés terméke,  hanem  a  múlt  század  végén  hatály- 
ban volt  legkiválóbb  nyugateurópai  törvények  és 
javaslatok  felhasználásával  készült.  Nem  egyéni 
alkotás,  hanem  többeknek  együttes  munkája. 

A  B.  a  nyomozó-  és  vádelvnek  a  jelenkor  tör- 
vényhozásai ós  elmélete  által  levont  tételein  ala- 
puló vegyes  rendszeren  nyugszik  és  ebben  a  vád- 
elvnek enged  túlsúlyt.  Emellett  a  felek  jogegyenlő- 
ségének lehető  megvalósítására  törekszik.  A  B. 
alapelvei :  1.  a  szóbeliség  és  a  közvetlenség.  A  tör- 
vény már  a  vizsgálat  folyamán  helyt  ad  a  szóbeli- 
ségnek a  vizsgálóbíró  intézkedései  ellen  használ- 
ható panaszok  és  felfolyamodások  esetében,  tov.  a 
vád  alá  helyező  eljárásban  a  kifogások  feletti 
tárgyalás  alkalmával  is.  A  szóbeliség  elvét  emeli 
érvényre  akkor  is,  midőn  ama  vizsgálati  cselek- 
mények teljesítéséről  rendelkezik,  melyek  a  fő- 
tárgyaláson előreláthatólag  ismételhetők  nem 
lesznek.  Teljesen  uralkodik  a  szóbeliség  és  köz- 
vetlenség az  elsőfokú  bíróság  elé  kitűzött  főtár- 
gyaláson. A  szóbeliséget  a  perorvoslatok  elinté- 
zésénél is  meghonosítja.  A  közvetlenség  a  másod- 
fokon is  érvényesül,  amennyiben  másodfokon  is 
van  közvetlen  bizonyitásfelvételnek  helye :  ha  a 
felső  bíróság  a  ténymegállapítások  helyességére 
nézve  fennforgó  kétségeit  csak  ily  módon  képes 
eloszlatni.  2.  A  nyilvánosság  csak  annyiban  van 
korlátozva,  amennyiben  azt  az  eljárás  eredmé- 
nyeit érhető  veszélyek  elhárítása  múlhatatlanul 
megköveteli.  Ki  van  zárva  a  nyilvánossága  nyo- 
mozás, vizsgálat  ós  vádtanács  előtti  eljárásból. 


Bűnvádi  perrendtartás 


—     187     — 


Bűnvádi  perrendtartás 


Mihelyt  azonban  a  bizonyító  anyag  túlnyomó 
része  meg  van  rögzítve,  a  nyilvánosság  minden 
irányban  teljes  mértékben  érvényre  jut  s  csak  a 
küzerkölcsiség  és  közrend,  valamint  a  főtárgyalás 
méltósága  érdekében  van  részlegesen  korlátozva. 
Az  előkészítő  eljárásban  a  törvény  az  ú,  n.  iigy- 
félnyilvánossághan  rejlő  alapeszmét  emeli  ér- 
vényre, azonban  anélkül,  hogy  ezáltal  az  eljárás 
eredményességét  veszélyeztetné.  3.  A  védelem  és 
a  személyes  szabadság  biztosítékai.  Nemcsak  a 
terhelt  erdekeinek  megóvása,  hanem  a  vád  egy- 
oldalúságának ellensúlyozása  és  az  igazság  ki- 
derítésének elősegítése  céljából  a  törvény  a  védel- 
met a  lehető  legszélesebb  területre  kiterjeszti.  A 
per  bármely  szakában  meg  van  engedve  a  védő- 
választás  s  terheltet  e  jogára  figyelmeztetni  is 
kell,  a  választott  védő  pedig  a  per  minden  sza- 
kában eljárhat.  A  védő  hivatalból  való  kirendelé- 
sének tág  körben  ad  helyet,  a  vagyontalan  terhel- 
tek részére  az  áUam  által  díjazott  közvédők  ki- 
rendeléséről gondoskodik.  A  terhelt  elővezetése 
csak  kivételes  szükség  esetén  van  megengedve  ós 
tiz  elővezetés,  letartóztatás,  valamint  a  vizsgálati 
fogság  esetei  és  tartama  pontosan  körülii'atnak. 
4.  Az  esküdtbiróság.  A  törvény  az  esküdtbirósá- 
got  a  rendes  eljárás  keretében  igazságügyi  intéz- 
ménnyé emeli  (1.  o.). 

Ezeknek  az  elveknek  megfelelően  az  eljárás 
menetének  fő  mozzanatai :  1.  A  nyomozás.  A  nyo- 
mozást, melynek  tárgya  a  vád  emelése  vagy  nem 
emelése  kérdésében  vádló  tájékozására  szükséges 
adatok  kipuhatolása,  a  kir.  ügyész  rendeli  el,  ö 
irányítja  ós  ellenőrzi  a  nyomozó  rendőri  hatósá- 
gok ós  közegek  működését,  a  nyomozás  megszün- 
tetése vagy  befejezése  felett  határoz,  a  fő  magán- 
vád eseteit  kivéve,  melyekben  az  ügyészség  jogai 
a  rendőri  hatóság  főnökét  illetik.  A  nyomozást  a 
vizsgálattól,  a  formális  különbségeket  nem  te- 
kintve, az  választja  el,  hogy  a  nyomozás  meg- 
szüntetése az  ügyet  sohasem  teszi  res  judicatává. 

2.  A  vizsgálat.  A  vizsgálat  tekintetében  a  tör- 
vény a  fakultatív  vizsgálati  rendszert  követi.  A 
vizsgálatot  teljesítő  vizsgálóbíró  csak  olyan 
egyén  ellen  teljesíthet  vizsgálati  cselekményt,  aki 
ellen  vád  emeltetett.  A  vizsgálóbíró  hatáskörének 
szabályozásába  mindazonáltal  a  nyomozó  elv  is 
belejátszik,  mert  egyrészt  sürgős  intézkedéseket 
bármikor  foganatosíthat  (utólag  azonban  az  ira- 
tokat az  ügyésszel  indítványtétel  végett  közölni 
tartozik),  másrészt  a  vizsgálóbíró  nincs  passzivi- 
tásra szorítva,  hanem  hivatalból  teszi  meg  mind- 
azon intézkedéseket,  melyek  a  tényállás  megálla- 
pítására, a  tettes  és  részes  kinyomozására  szük- 
ségesek. A  vizsgálóbíró  az  ügyész  indítványait 
függetlenül  bírálja  felül,  ha  azonban  a  vizsgála- 
tot már  elrendelte,  azt  csak  akkor  szüntetheti 
meg,  ha  a  vádló  a  vádat  elejti,  minden  más  eset- 
ben csak  a  vádtanács,  mely  mint  a  törvényszék- 
nek állandó  tanácsa,  háromféle  hatáskörrel  van 
feh-uházva :  felügyeleti  jogokat  gyakorol,  a  vizs- 
gálat teljesítését  irányítja  és  ellenőrzi  s  mint 
másodfokú  hatóság  működik.  A  biró  a  terheltet 
sem  nem  kötelezi,  sem  nem  kényszeríti  a  válasz- 
adásra. A  törvény  az  előzetes  letartóztatás  ós  a 
vizsgálati  fogság  eseteit  taxatíve  felsorolja,  s  ki- 
mondja, hogy  az  előzetes  letartóztatást  s  vizs- 


gálati fogságot  azonnal  meg  kell  szüntetni,  mi- 
helyt az  elrendelés  oka  megszűnik ;  egyszersmind 
minden  egyes  esetre  megállapítja,  hogy  a  letar- 
tóztatás meddig  tarthat.  A  személyes  szabadság 
kíméletét  tartja  szem  előtt  a  terheltnek  biztosí- 
ték melletti  szabadlábra  helyezése,  melyet  a  tör- 
vény, koUuzió  és  bűnismétlés  esetét  kivéve,  bizo- 
nyos feltételek  mellett  megenged. 

3.  A  vád  alá  helyezés,  vagy  közvetlen  idézés  a 
fötárgyalásra.  A  vádló  az  összegyűjtött  adatok 
alapján  vádiratban  kéri  a  terhelt  ellen  a  főtár- 
gyalás kitűzését.  A  vádirat  következtében  vagy 
vád  alá  helyezési  eljárásnak  vagy  közvetlen  idé- 
zésnek van  helye.  A  vád  alá  helyezés  tekinteté- 
ben a  törvény  a  fakultatív  vád  alá  helyezési  rend- 
szert fogadta  el,  mely  szerint,  ha  a  terhelt  kifo- 
gást ad  be  a  vádlevól  ellen,  a  vádtanácsnak  kell 
eldöntenie  a  vád  alá  helyezés  és  a  fötárgyalásra 
való  idézés  kérdését.  A  tiszta  fakultatív  vád  alá 
helyezési  rendszer  két  irányban  van  korlátozva : 
egyrészt,  hogy  csak  oly  esetben  nyer  alkalmazást, 
amidőn  a  vádat  a  kir.  ügyészség  képviseli,  míg 
ha  a  terhelt  magánvádlóval  áll  szemben,  a  vád 
alá  helyezés  kötelező ;  másrészt,  hogy  abban  az 
esetben  is,  ha  a  kir.  ügyészség  képviseli  a  vádat 
és  a  terhelt  nem  tett  a  vádirat  ellen  kifogást,  a 
bíróság  csak  akkor  rendeli  el  a  főtárgyalás  ki- 
tűzését, ha  áttételnek,  megszüntetésnek  v.  felfüg- 
gesztésnek helye  nincs.  A  közvetlen  idézés  a  fö- 
tárgyalásra kiegészíti  a  fakultatív  vizsgálatot  és 
vád  alá  helyezést.  Feltételei :  a)  oly  cselekmény, 
mely  legfeljebb  öt  évig  terjedhető  szabadságvesz- 
téssel büntetendő ;  b)  a  vádat  a  kir.  ügyészség 
képviselje ;  c)  tettenkapás  vagy  a  bíróság  előtti  és 
az  előzetes  eljárás  adataival  egybehangzó  beis- 
merés. A  közvetlen  idézést  az  ügyész  a  vádirat- 
ban indítványozza. 

4.  A  főtárgyalás.  A  vádper  döntő  jelentőségű 
súlypontja  nem  a  vizsgálaton,  hanem  a  főtárgya- 
láson nyugszik.  A  főtárgyaláson  a  bizonyítást  az 
elnök  vezeti,  de  a  bíróság  minden  tagja  intézhet 
kérdéseket  tanúhoz,  szakértőhöz,  felvilágosítást 
kérhet  és  része  van  a  főtárgyalás  folyamán  fel- 
merülő érdemleges  kérdések  feletti  döntésben. 
A  bíróság  megengedheti,  hogy  a  tanukat  és 
szakértőket  első  sorban  egyenesen  a  felek  kép- 
viselői hallgathassák  ki.  A  bíróság  csak  oly  bizo- 
nyítékokra alapíthatja  ítéletét,  melyek  a  főtár- 
gyaláson előhozattak.  A  bizonyítás  sorrendje  te- 
kintetében az  a  szabály,  hogy  a  vád  bizonyítékai 
megelőzik  a  védelem  bizonyítókait,  ami  annak 
az  elvnek  a  folyománya,  hogy  a  bíróság  a  terhelő 
bizonyítás  nem  sikerülte  esetében  a  vádlott  mentő 
bizonyítókait  is  mellőzheti.  Iratok,  okmányok 
felolvasása  csak  korlátolt  mértékben  engedhető 
meg.  Az  utolsó  szó  mindig  a  vádlottat  és  védőjét 
illeti.  A  perbeszédek  befejezésével  a  bíróság  há- 
romféle határozatot  hozhat :  1.  ha  az  ügyet  telje- 
sen nem  látja  kifejtettnek,  közbenszóló  határo- 
zattal az  eljárás  kiegészítését  rendeli  el ;  2.  ha  a 
vádlott  halála  a  főtárgyaláson  állapíttatik  meg 
vagy  a  vádló  elejti  a  vádat,  végzéssel  megszünteti 
az  eljárást;  3.  az  ügy  érdemében  ítéletet  hoz. 
A  bíróság  semmiség  terhe  alatt  nem  tehet  ítélete 
tárgyává  oly  tettet,  mely  miatt  a  vádló  vádat  nem 
emelt.  A  tett  minősítése  és  a  büntetés  kiszabása 


Bűnvádi  perrendtartás 


188 


Büretta 


tekintetében  a  bíróság  nincs  a  vádló  indítványá- 
hoz kötve. 

A  rendes  perorvoslatok  a  felfolyamodás,  a  fe- 
lebbezés  és  a  semmiségi  panasz.  Az  első  szabály 
szerint  egj^okú  és  minden  végzés  ellen  helye 
van,  kivéve  azokat,  amelyekre  nézve  a  törvény 
egyenesen  kizárja.  Af  elebbezésnek  ítéletellen  van 
helye,  még  pedig  egyfokulag  a  kir.  törvényszék 
ítélete  ellen  a  kir.  táblához,  a  klr.  járásbíróság 
Ítélete  ellen  a  kir.  törvényszékhez.  Nincs  helye 
felebbezésnek  az  esküdtbíróság  ítélete  ellen,  a 
törvényszéknek  olyan  Ítélete  ellen,  melyben  járás- 
bírósági  vagy  közigazgatási  hatáskörhöz  tartozó 
cselekményről  rendelkezik,  végül  a  táblának  első- 
ós  másod-,  a  törvényszéknek  másodfokban  hozott 
ítélete  ellen.  A  felek  a  felebbvíteli  bíróság  előtt, 
sőt  magán  a  felebbvíteli  főtárgyaláson  új  bízonyl- 
tékokraishívatkozhatnak.  A  kir.  tábla  előtti  fötár- 
gyalásnakkót  neme  van :  bizonyítás  felvételével  és 
bizonyítás  felvétele  nélkül.  Ez  az  utóbbi  a  szabály. 
Alakja  az,  hogy  az  előadó  szóbelileg  előadja  az 
ügyet  és  utána  a  felek  felszólalhatnak,  de  vádlott 
jelenléte  nem  feltétlenül  szükséges.  A  kir.  tábla 
elrendelheti  a  bizonyítás  ismétlését  vagy  új  bizo- 
nyítás felvételét.  Ekkor  az  előadó  előterjesztését 
a  bizonyító  eljárás  pótolja.  Ez  esetben  azonban 
vádlott  jelenléte  muUiatatlanul  szükséges.  A  sem- 
miségi panasz  a  törvényben  felsorolt  valamely 
alaki  vagy  anyagi  semmisógi  ok  alapján  s  olyan 
Ítéletek  ellen  használható,  melyek  ellen  felebbe- 
zésnek nincs  helye.  A  törvényszék  Ítélete  ellen 
beadott  semmiségi  panaszt,  továbbá  a  járásbíró- 
ság által  megállapított  összbüntetés  elleni  panaszt 
a  kir.  tábla,  az  esküdtbíróság,  a  kir.  táblai  Ítélet, 
továbbá  az  összbiintetést  kiszabó  törvényszéki  íté- 
let elleni  semmiségi  panaszt  pedig  a  kúria  vizs- 
gálja felül  (1907.  XVIII.  t.-e.  2.  §).  A  semmiségi 
panaszt  ülésen  kívül,  tanácsülésben  vagy  tárgya- 
láson intézik  el.  A  tárgyalás  nyilvános  és  lényege 
a  felek,  illetve  képviselőik  közreműködésében  rej- 
lik. Minthogy  itt  mindig  jogkérdésről  van  szó,  a 
feleknek  csak  képviselői  szólalhatnak  fel.  A  vádat 
a  koronatígyész  képviseli,  aki  a  tárgyalásra  min- 
dig megidézendő.  A  ténykérdést  nem  vizsgálják 
felül,  s  alaki  semmiségi  ok  fennforgása  esetében  az 
ítéletet  egészben  v.  részben  megsemmisítik  s  az 
eljárt  bíróságot  új  eljárásra  vagy  új  ítélethoza- 
talra utasítják,  anyagi  semmiség  esetén  a  tör- 
vénynek megfelelő  Ítéletet  hoznak. 

A  perorvoslatot  a  jogegység  érdekében  a  ko- 
ronaügyész, a  kúriát  kivéve,  bármely  bíróság 
jogerős  határozata  ellen,  határidőre  való  tekintet 
nélkül  igénybe  veheti.  .4  kúria  e  perorvoslatot, 
melynek  felfüggesztő  hatálya  nincs,  tárgyalá- 
son intézi  el,  s  arra  csak  a  koronaügyész  idé- 
zendő. Ha  a  kir.  kúria  a  perorvoslatot  alapos- 
nak találja,  kimondja,  hogy  a  megtámadott  ha- 
tározat a  törvényt  megsértette,  ha  nem  :  eluta- 
sítja. A  hozott  határozatnak  a  felekre  rendszerint 
nincs  hatálya,  ha  azonban  a  vádlottat  a  törvény 
megsértésével  ítélték  el,  a  ki'irla  felmentheti,  v. 
büntetését  enyhítheti,  hatáskör  hiánya  esetében 
az  illetékes  hatósághoz  utasíthatja,  új  eljárást 
azonban  nem  rendelhet. 

A  személyes  szabadság  erős  biztosítéka  az 
a    kártalanítás,    melyet    a    törvény    azoknak 


nyújt,  kik  ártatlanul  szenvedtek  előzetes  letar- 
tóztatást, vizsgálati  fogságot,  vagy  büntetést.  A 
kártalanítás  kiterjed  a  szenvedett  sérelemmel  ará- 
nyos készpénzbeli  kárpótlásra,  a  pénzbüntetésre, 
a  bűnügyi  költségekre  és  az  elkobzott  tárgyak 
értékére  és  annak  a  munkának  a  tiszta  értékére, 
melyet  az  elítélt  a  szenvedett  szabadságvesztés- 
büntetés alatt  kiérdemelt.  Ezenfelül  gondoskodik 
a  törvény  megfelelő  erkölcsi  rehabilitációról  is. 
A  kártalanítás  feltétele  a  jogerejü  felmentés,  v. 
az  eljárás  jogerejü  megszüntetése,  ha  a  letartóz- 
tatást a  bíróság  rendelte  el  oly  cselekmény  miatt, 
melyet  vagy  nem  ö  követett  el,  vagy  egyáltalán 
nem  volt  elkövetve,  vagy  végül  nem  volt  bűn- 
cselekmény. A  kártalanítás  az  ügyben  eljárt  tör- 
vényszéknél kérendő,  mely  a  nyomozást  teljesíti, 
annak  befejezésével  a  kir.  kúria  dönt  a  kártala- 
nítási igény  kérdésében,  az  összeget  pedig  a  kir. 
kúria  határozata  alapján  az  ígazságügyminiszter 
állapítja  meg. 

A  B.  életbeléptetéséről  külön  törvény,  az  1897. 
XXXIV.  t.-c.  rendelkezik,  melynek  két  legfonto- 
sabb intézkedése :  1.  a  jogegység  létesítése  Ma- 
gyarország egész  területén  a  büntető  bírói  szer- 
vezet, hatáskör  ós  a  bűnvádi  eljárás  tekintetében ; 
2.  az  esküdtbiróságok  hatáskörének  kiterjesztése 
a  nem  nyomtatvány  útján  elkövetett  bűntettek- 
nek legsúlyosabb  eseteire.  A  B.  1900  jan.  1.  lé- 
pett életbe.  Módosította  az  1907.  XVIII.  t.-c, 
amelynek  rendelkezései  közül  nevezetesebbek  a 
semmiségi  panasz  elintézésének  bizonyos  esetek- 
ben az  ítélőtáblára  ruházása  (1.  fent),  a  büntető- 
ügyi döntvények  új  szabályozása  és  a  büntető- 
jogi határozatok  tárának  (1.  o.)  létesítése.  Mel- 
léktörvénye méga  B.-nak  az  1897.  XXXIV.  t.-c. 
az  esküdtbiróságokról  (1.  o.).  V.  ö.  Balogh  Jenő, 
E.  Illés  Károly  ós  Vargha  Ferenc,  A  B.  magyará- 
zata (2.  kiad.,  Budapest  1910) ;  Balogh  J.,  Bűn- 
vádi eljárási  jog  I.  (u.  o.  1902);  A  büntető  perjog 
tankönyve  (u.  o.  1906);  iHnkey  Ferenc,  A  ma- 
gyar büntető  eljárás  tankönyve  (2.  k.,  u.  0. 1908); 
Fayer  László,  A  magyar  B.  vezérfonala ;  A  bűn- 
vádi eljárás  tankönyve  (3.  k.,  u.  o.  1902) ;  Lukács 
A.,  Előkészítő  eljárás  (Kolozsvár  1901) ;  Esküdt- 
bírósági eljárás  (u.  o.  1905);  Perorvoslatok  a 
B.-bau  (u.  0.  1906) ;  Vámbéry  Rusztem,  A  büntető 
perrendtartás  rövid  tankönyve  (Budapest  1909). 

Büren,  mezőváros  Minden  porosz  kerületben, 
vasúti  gócpont,  kat.  tanítóképzővel,  siketnéma- 
intézettel, cementgyárral,  mész-  és  téglaégetővel, 
szeszgyárral,  (i905)  2930  lak. 

Büren,  Friedrich  von,  a  Hohenstaufen  család 
őse,  1.  Hohenstaufen. 

Büretta  (franc,  hurette),  főképen  analitikai 
kémiai  műveleteknél  folyadékok  cms-einek  és  azok 
törtrészeinek  mérésére  használatos  mérőcső.  A 
B.  15  cm.  vagy  ennél  kisebb  átmérőjű,  egyenle- 
tes keresztmetszetű  színtelen  üvegcső,  amely 
csaknem  egész  hosszában  cms-eket  és  azok  tört- 
részeit jelző  beétetett  osztályzattal,  alul  pedig 
forgatható,  beköszörült  csappal  (Geissler-féle  B.), 
vagy  vékony  közlekedő  csővel  (Gay-Lvssac-íéle 
B.)  van  ellátva.  Az  előbbinél  a  csappal  szabályoz- 
zuk a  folyadék  kicsurgásának  gyorsaságát,  az 
utóbbiból  pedig  a  közlekedő  csövön  öntjük  ki  a 
folyadékot  és  a  kicsurgás  gyorsaságát  a  B.-nak 


Bürgrel 


—     189     — 


Bürokrácia 


többó-kevósbbé  oldalt  billentésóvel  szabályozzuk. 
Folyadékok  térfogatának  mérésére  használatos 
B.-k  mellett  még  folyadékok  súlyának  mérésére 
alkalmas  ú.  n.  súly-B.-kat  is  alkalmaznak.  Ná- 
lunk a  Than-íéle  súly-B.  használatos. 

Bürgel,  mezőváros  Hessenben,  Starkenburg 
tartományban,  a  Majna  mellett,  (1905)  5607  lak., 
nyomdafestékgyárral,  tlmáriparral ;  1908.  Offen- 
baehhal  egyesítették. 

Búrger  Zsigmond,goráonkam&vész,  szül.  Bécs- 
bon 1855  febr.  8.,  megh.  Budapesten  1908  máj. 
13.  Zeneelméletet  Graedenertől  és  Nottebohm- 
tól  tanult.  1873-ban  már  Molique  versenyművé- 
vel  lépett  fel  a  zeuekaregyesületnél,  azután 
hangversenykörutakat  tett.  Nagy  hangverseny- 
körűt  után  188Í— 87.  Parisban  Breitner  ésMarsiek 
kamara-zeuetársaságának  tagja  lett,  s  ezekkel 
Dán-  és  Svédországban  hangversenyezett  1888 
tavaszán,  őszén  pedig  a  M.  Kir.  Operaház  első  ma- 
gángordonkása lett.  lttaKranc8evics-,majd  1895. 
a  Grünfeld-féle  vonósnégyes  tagja  s  a  Nemz.  Ze- 
nede tanára  volt  haláláig.  A  mainzi  Sehott  cég 
adta  ki  néhány  átiratát. 

Bürger,  1.  Elise  (szül.  Hahn),  B.  Gottfried 
August  (l.  B.  2,),  német  költő  harmadik  felesége, 
szül.  Stuttgartban  1769  nov.  19.,  megh.  M.-Frank- 
furtban  1833  nov.  24  Miután  férje  elvált  tőle,  előbb 
színésznő  lett  A  Itonában,  Hannoverben,  Drezda- 
tan,  majd  szavalatokkal  tengette  életét,míg  végre 
megvakult.  Irt  di'ámákat(pl.  Adelheid,  Gráfln  von 
Teek,  1799),  elbeszélő  műveket  (pl.  Irrgánge  des 
Aveiblichen  Horzens,  regény,  1798)  s  költeménye- 
ket (Gedichte,  u.  0. 1812).Tehet8éges  és  szellemes, 
<le  könnyelmű  és  ledér  nő  volt.Védelmét  megki- 
sérlette  Fr.W.  Ebeling,  Mosaik,  1867, 223—370. 1. 

2.  B.,  Gottfried  August,  német  költő,  szül.  MoU- 
merswendeben  1747  doc.  31.,  megh.  Göttingen- 
ben  179-4  jún.  8.  Eleinte  hajlamai  ellenére  teoló- 
giát tanult,  de  csakhamar  az  irodalom  felé  fordult ; 
i'^^en  rendetlen,  kicsapongó  életet  élt.  Legelső 
költeményei  1771.  a  Göttinger  Museualmanaehc. 
évköny\'ben  jelentek  meg;  1772.  körjegyző  lett 
a  hannoveri  Altengleichenben.  Lenore  c.  remek 
balladája,  mely  1774.  jelent  meg  a  Gött.  Musenal- 
manachban,  egész  Németországban  ismertté  tette 
nevét.  Ugyanebben  az  évben  nőül  vette  Leonhard 
niedecki  körjegyző  leányát,  Dorette-t,  de  a  lako- 
dalom után  nemsokára  szenvedélyesen  megsze- 
rette felesége  húgát,  Auguste-t,  kit  költeményei- 
ben MoUy  néven  ünnepelt.  Ebből  szertelen  viszá- 
lyok keletkeztek,  melyek  nemcsak  családi  életét, 
lianem  jó  hírnevét  is  tönkre  tették.  Mindehhez  még 
pénzbeli  zavarok  és  hivatali  bajok  is  járultak. 
1784-ben  felesége  meghalt,  ő  lemondott  hivatalá- 
ról és  Göttingenbe  ment  egyetemi  magán-tanár- 
nak ;  1785  feleségül  vette  Auguste-t,  de  ez  már 
1786.  szintén  meghall.  1790  őszén  újra  meghá- 
zasodott; felesége  Hahn  Elise  (1.  B.  !.)■>  ki 
egy  költeményben  nyilvánosan  ajánlotta  fel  neki 
kezét.  De  ez  a  házasság  is  áldatlan  volt ;  felesége 
feslett  életet  élt  s  emiatt  B.  általános  gúny  ós 
üldözés  tárgya  lett.  Végre  1792.  törvényesen 
elvált  tőle.  De  a  költő  többé  nem  szedhette  össze 
magát.  Egészséges  kedélye  tönkre  volt  téve,  ezen- 
kívül végtelenül  bántotta  öt  Schillernek  a  jenai 
Alig.  Litteratui-zeitungban  közölt  szigorú  bírálata. 


harmadik  feleségének  pazarlása  folytán  pedig 
anyagilag  is  úgy  elpusztult,  hogy  koldusbotra  ju- 
tott ;  ismerősei  elfordultak  tőle  s  ö  fordításokkal 
tengette  életét.  így  halt  meg  soi-vadásban.  Köl- 
teményeinek első  gyűjteménye  1778.  jelent  meg 
Göttingenben  s  azóta  számtalan  kiadást  ért.  Első- 
rangú dal-  és  balladaköltő,  a  nyelv  és  vers  mes- 
tere, összes  műveit  Reinhard  K.  adta  ki  1823—24, 
7  köt.  és  Ed.  Grisebach,  1872, 2  köt.  Legszebb  bal- 
ladáit magyarázta  Heinrich  Gusztáv,  Német  bal- 
ladák és  románcok  I.,  2-ik  kiadás  1887.  Nagybecsű 
levelezését  kiadta  Ad.  Strodtmann  (1874,  4  köt.), 
életét  legjobban  megírta  W.  v.  Wurzbach  (1900). 
Szülőhelyén  1903.  emléket  emeltek  neki.  V.  ö. 
Székely  György,  B.  költészete  és  hatása  Csoko- 
naira, 1888. 

3.  B;  Hugó,  német  drámaíró,  1.  Luhliner. 

4.  B.,  Lucián,  1.  Niese. 

5.  B.,  W.,  1.  Thoré. 

Bürgezd,  kisk.  Szilágy  vm,  szilágysomlyói 
j.-ban,  (1910)  551  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Szi- 
lágynagyfalu. 

Bűrgi  (Burgi,  Byrgi,  lat.  Byrgius),  Jóst 
(Justus),  éggömbök  és  csillagászati  műszerek  ké- 
szítője, szül.  Liechtensteigben  St.  Gallen  kanton- 
ban 1552  febr.  28.,  megh.  Casselben  1632  jan.31. 
Előbb  IV.  Vihnos  hesseni  tartománygróf,  majd 
Rudolf  császár  udvari  órása.  Kepler  szerint  B.  a 
tizedes  törtek  és  a  logaritmusok  feltalálója.  V.  ö. 
Wolf,  Johannes  Kepler  und  Jóst  B.  (Zürich  1872). 

Bürglen,  1.  falu  Úri  svájci  kantonban,  2  km. -re 
Alídorftól,  a  Seháchen-völgy  bejáratánál,  (1900) 
1653  lak.,  Teli -kápolnával,  amelyet  1522.  építet- 
tek azon  ház  helyén,  ahol  TellVilmos  —  a  hagyo- 
mány szerint  —  született,  és  e  férfiú  hőstetteit 
ábrázoló  képekkel  ékesítettek.  — •  2.  B.,  falu  Thur- 
gau  svájci  kantonban  a  romanshorn— zürichi 
vasút  mellett,  régi  kastéllyal,  céruaiparral,  (löoo) 
1942  lak. 

Bürgstein  (csehül :  Pirkstein),  falu  Böhmisch- 
Leipa  ker.  kapitányságban,  Csehországban,  (1910) 
2097  lak.,  a  Kinsky  grófi  család  szép  kastélyával, 
tükörüveg-készítéssel.  A  prágaiak  nyári  tartóz- 
kodó helye.  Mellette  az  Einsíedlerstein  sziget- 
hegy, várrommal  és  barlangoklíal. 

Bürkös,  kisk.  Nagy-KüküUő  vm.  szentágotai 
j.-ban,  (1010)  1181  oláh  és  magyar  lak.,  postahiva- 
tallal ;  u.  t.  Szentágota. 

Bürokrácia  (a  francia  bureau  [1.  0.]  szóból) 
a.  m.  a  liivatalszobák  hatalma.  B  kifejezéssel 
azt  a  szűkkeblű,  lélektelen,  rövidlátó,  formákba 
kapaszkodó  hivatalnoki  eljárást  s  gazdálkodást 
jelzik,  mely  kasztszerü  elzárkózottságában  s  a 
maga  felől  táplált  magas  vélemény  elbizakodott- 
ságában, a  népélettöl  elidegenedve,  pedáns  for- 
maságoknak hódol  8  a  nép  valódi,  gyakorlati 
szükségei  iránt  kevés  érzéke  van.  A  B.  kedvező 
talaja  az  abszolút  állam,  melyben  a  rendőri  gyám- 
kodás rendszerét  gyakorolja.  Ez  a  bürokrata  ura- 
lom, a  rendőrállam  keretében,  a  XVIII.  sz.-ban 
s  a  XIX.  sz.-nak  első  felében  volt  teljes  virágá- 
ban. Az  alkotmányos  kormányformák  életbe- 
lépte, a  parlamenti  rendszer,  mely  a  népnek  jogot 
ad  arra,  hogy  képviselői  által  a  saját  ügyei  feletti 
rendelkezésben  részt  vegyen,a  szabad  egyesülési, 
gyülekezési  s  véleménynyilvánítási  jog,  a  sajtó 


Bürokrata 


—     190    — 


BUtschlb 


a  B.  érvényesülését  és  elhatalmasodását  mind- 
inkább ellensúlyozzák  és  kizárják.  B.  annyit  is 
jelent  mint  bürokratizmus  (1.  o.). 

Bürokrata  elnevezéssel  szokás  megjelölni  az 
olyan  lüvatalnokot,  aki  hivatalos  állását  és  teen- 
dőit a  bürokrácia  szellemében  fogja  fel,  1.  Bü- 
rokrácia. 

Bürokratizmus  (franc.-gör.)  a.  m.  bürokrati- 
kus rendszer,  büró-rendszer,  az  ügyeknek  a  hi- 
vatali alárendeltség  és  felsőbbség  elvének  meg- 
felelően, kizárólag  a  hivatalfönök  részéről,  az  ő 
felelőssége  mellett  való  elintézése.  Egyéni  ható- 
sági rendelkezés,  szemben  a  társas,  kollegiális  ha- 
tósági rendelkezéssel.  Korábban  a  kormányható- 
ságok (kancellária,  helytartótanács,  kamara)  a 
kollegiális  elv  szerint  működtek.  A  társasbirósá- 
gok,  a  különböző  tanácsok  most  is  kollegiális 
hatóságok.  Ma  a  kormányhivatalok  általában, 
így  különösen  a  miniszteri  hatóság  is,  a  B.  elve 
szerint  vannak  szervezve.  így  pl.  a  miniszté- 
riumból származó  minden  rendelet  kifelé  a  mi- 
niszternek, az  ő  felelősségót  megállapító,  egyéni 
ténye. 

Bürök  (növ.),  1.  Conium. 

Bürstadt,  falu  Hessenben,  Starkenburg  tarto- 
mányban, (1905)  5487  lak. 

Bürstenbinder,  Elisabeth,  főleg  női  körökben 
kedvelt  német  regényírónő,  kinek  müvei  E.  Wer- 
ner  álnéven  jelentek  meg,  szül.  Berlinben  1838 
nov.  25.  Meranban  él.  Eegényei,  melyeket  leg- 
nagyobbrészt a  Gartenlaube  c.  családi  folyóirat- 
ban tett  közzé  :AmAltar  (1873);  ölük  auf!  (1874); 
Gesprengte  Pesseln  (1875);  Vineta  (1877);  Der 
Egoist  (1882);  Gebannt  und  erlöst  (1884);  Bin 
Gottesurteil  (1885);  Die  Alpenfee  (1889);  Preie 
Bahn  (1893) ;  Fata  Morgana  (1896) ;  Hexengold 
(1900);  Runen  (1902);  Siegwart  (1909)  ós  számos 
novellája,  mind  vonzó  mesélő  tehetségről  tanús- 
kodnak, érdekfeszítő  cselekvényt  tartalmaznak 
és  főleg  egyes  részleteikben  sikerültek.  Össze- 
gyűjtött regényei  1893— 98-ig  10  köt.,  e  gyűjte- 
mény új  folyama  1901.  indult  meg.  Több  regénye 
magyar  fordításban  is  megjelent. 

Bürü,  oly  híd,  amelyen  szekerek  át  nem  me- 
hetnek. Vannak  gyalog-B.-k,  amelyeken  csakis 
gyalogosok  ós  lovas-B.-k,  amelyeken  lovasok  is 
járhatnak  át. 

Bürüs,  kisk.  Somogy  vm.  szigetvári  j.-ban, 
(1910)  379  magyar  lak. ;  u.  p.  Teklafalu,  u.  t.  Szi- 
getvár. 

Büsbach,  falu  Aachen  porosz  kerületben,  (igo.")) 
7420  lak.,  posztógyártással,  fonógyárral,  ruha- 
festöiparral,  kőbányákkal. 

Büsch,  Johann  Georg,  német  nemzetgazda, 
szül.  Altenmedingenben  (Lüneburg)  1728  jan.  3., 
megh.  1800  aug.  5.  1746-ban  a  hamburgi  gim- 
náziumban a  matematikai  tanszéket  íoglalta  el. 
Nagy  munkásságot  fejtett  ki  nemcsak  az  iroda- 
lom terén,  de  a  közéletben  is :  ő  alapította  1767.  a 
hamburgi  kereskedelmi  akadémiát,  igen  sokat  ja- 
vított e  város  biztosításügyén,  hitelviszonyain  és 
nagyot  lendített  a  szűkölködők  dolgán.  Nagy- 
számú nemzetgazdasági  munkájában,  főként  a 
kereskedés  s  a  pénzforgalom  kérdései  t  fejtegetve, 
a  szabadkereskedelmi  irány  hívének  vallja  ma- 
gát, bár  legnevezelesebb  müve :  Abhandlung  von 


dem  Geldumlauf  (2.  kiad.  Altona  1800, 2  köt.)  nem 
ment  a  merkantilista  színezettől  sem. 

Büsching,  Anton  Friedrkh,  német  geográfus, 
szül.  Stadthagenben  (Schaumburg-Lippe)  1724 
szept.  27.,  megh.  Berlinben  1793 máj.  22. 1759-bea 
Göttingenben  a  bölcsészet  tanára,  1761— 65-ig 
a  szentpétervári  ágostai  hitközség  lelkésze,  1766. 
Berlinben  gimnáziumi  igazgató  volt.  Legkivá- 
lóbb irodalmi  munkái:  Neue  Erdbeschreibung 
(1754,  11  köt.,  mely  a  politikai  földrajz  alapvető 
munkája) ;  Magazin  für  Historiographie  und  Geo- 
graphie  (Hamburg  1767—93,  25  köt ) ;  Grundriss 
zu  einer  Historie  der  Philosophie  (Berlin  1772 — 
1774).  Mint  statisztikus  is  számot  tett ;  az  Achen- 
wall-féle  statisztikával  (1.  o.)  szemben  említik  a 
B.  félét;  az  előbbi  ugyanis  államok  szerint  haladt,, 
az  utóbbi  tárgyak  szerint.  Ez  utóbbi  út  kétségtele- 
nül helyesebb,  ha  nemzetközi  összehasonlítások- 
ról van  szó,  lényeges  különbség  azonban  a  kettő- 
közt  nincsen. 

Büséri  vízmentesítő-társulat.  Alakult  1872. 
oly  célból,  hogy  Szentes  város  határában  a  Bü- 
sér  mentén  1910  kataszt.  holdnyi  vizes  területet 
lecsapoljon.  1905  végéig  a  munkálatokba  60,070 
K-t  fektetett  be.  Székhelye  Szentes. 

Büssü,  kisk.  Somogy  vm.igali  j.-ban,  (i9io)  952 
lak.,  postahivatal;  u.  t.  Szili. 

Büszkeség.  Az  embernek  a  saját  maga  érté- 
kéről való  erős  érzése,  amely,  ha  igazolt,  ha  túl- 
zásba nem  csap  át,  ha  nem  jár  együtt  mások  le- 
nézésével, ha  arra  szolgál,  hogy  az  ember  a  maga. 
egyéni  méltóságát  megőrizze,  annak  bántódását 
ne  tűrje :  jogosult,  erkölcsileg  kifogástalan,  sőt 
nagyrabecsülendő.  Teleológiai  jelentősége  is  ab- 
ban van :  segít  bennünket  értékek  megőrzésé- 
ben ;  amire  büszkék  vagyunk,  azt  el  nem  hagy- 
juk. Hogy  mindenféle  eltévelyedéseknek  van 
kitéve,  könnyen  átlátható,  pl.  ha  képzelt  érté- 
kekre vagyunk  büszkék,  v.  olyanokra,  melyek- 
ben semmi  érdemünk  nincsen ;  ha  másokat  ki- 
sebbítünk, hogy  magunk  nagyobbnak  lássunk ; 
ha  mások  érdemét  meg  se  lát juk ;  ha  felfújjuk 
magunkat,  ha  csak  kifelé  mutatkozunk  büszkének 
stb.  Hiúság,  kevélység,  gőg,  pökhendiség,  szem- 
telenség stb.  ily  eltévelyedései  az  önérzetnek, 

Bütow,  járási  székhely  Köslin  porosz  kerület- 
ben, a  Bütow  partján,  (i905)  7011  lak.,  vasöntők- 
kel, gépgyárral,  malmokkal,  sertéskereskedéssel; 
két  evang.  és  egy  kat.  templommal,  melyben  a 
XV.  sz.-ból  való  faragványok  láthatók. 

Bütschli,  Ottó,  német  zoológus,  szül.  M.-Prank- 
furtban  1848  máj.  3.  Tanulmányait  a  karlsruhei 
s  heidelbergi  műegyetemen  s  alipcsei  egyetemen 
végezte.  1876-ban  docensnek  habilitálták  a  karls- 
ruhei műegyetemen ;  1878-tól  kezdve  az  állattan 
rendes  tanára  a  heidelbergi  egyetemen.  Dol- 
gozatai alsóbbrendű  állatok  fejlődésére  és  anató- 
miájára, főleg  pedig  a  véglényekre,  az  állati  pete- 
sejt oszlására  s  a  protoplazma  szerkezetére  vonat- 
koznak. Pőbb  munkái :  Studien  tiber  die  Zellthei- 
lung,  die  erstenEntwickelungsvorgángederBizel- 
len  u.  die  Conjugation  der  Inf  usorien  (1876);  Proto- 
zoenj— ni. (1880— 1890;  BronnKlassen  u.  Ord- 
nungen  des  Thierreichs  c.  nagy  munkája  I.  köte- 
tének II.  kiadása ;  Untersuchungen  über  milcrosko- 
pische  Scháume  u.  das  Protoplasma  Í1892) ;  Über 


BUttner 


191 


BUtyöktelenek 


(len  Bau  quallbarer  Körper  und  die  Bedingungen 
der  Quellung  (Göttingen  1896) ;  Untersuehungen 
über  Mikrostrukturen  des  erstarrten  Schwefels 
(Leipzig  1900) ;  Untersuehungen  über  die  Mikro- 
sti'uktur  künstlicher  und  natürlicher  Kieselsaure- 
aallerten  (Heidelberg  1900);  Mechanismus  u.  Vita- 
iismus  (Lei\)7Ág  1901) ;  Untersuch.  ü.  Amylose 
(Heidelberg  1903);  Vorlesungen  über  vergleichende 
Anatomie  (Leipzig  1911). 

Büttner,  1.  Helén,  festönö,  szül.  1861  máj.  24. 
Berlinben,  ahova  szülei  Magyarországból  költöz- 
tek. Előbb  szülővárosában  tanult  Meyerheim  ál- 
latfestöuól,  azután  sokat  rajzolt  és  festett  ma- 
gj-ar  pusztákon  s  tanulmányait  Münchenben 
Woishauptnál,  Parisban  Courtois  és  Frémietnól 
folytatta.  Eközben  évenként  hazatért  a  magyar 
Alföldi'e  s  kivált  a  kartali  uradalomban  temérdek 
állatképet  rajzolt  és  festett.  A  kiállításokon  is 
leginkább  ily  müvekkel  vesz  részt.  Egyik  rajzát, 
női  aktot,  a  Szépművészeti  Múzeum  vette  meg. 

2.  B.  Júlia  (gílntherwitzi),  írónő,  szül  Sajó- 
vámoson, Borsod  vmegyében,  1848  máj.  22. 
1873  óta  a  lapokba  elbeszéléseket,  rajzokat 
ós  tárcákat  írt,  érzelmes  ós  humoros  modorban  s 
szép  előadásával  és  finom  hangulataival  jelenté- 
keny népszerűségre  tett  szert.  Munkáinak  jórésze 
ifjúsági  olvasmány.  Önálló  kötetei:  Örvény  a 
révben  (regény,  Budapest  1885) ;  Rózsák  könyve 
(rózsa- versek  antológiája,  színes  rózsaképekkel) ; 
Az  édes  mostoha;  ^z  elveszett  aranyvirág; 
Kedves  történetek ;  Úgy  amint  volt  (Családi  Re- 
génytár) ;  A  méltóságos  asszony  emberei  (u.  o.). 

3.  B.  Lina  (Karolina),  Benedek  Aladárné,  irónö, 
B.  2.  testvére,  szül.  Sajóvámoson  (Borsod  vm.) 
1846  dec.  9.  Angol  és  orosz  írók  hatása  alatt  fej- 
lődött és  1870  óta  irogat.  1874-ben  nőül  ment  Be- 
nedek Aladár  (1.  o.)  költőhöz.  Regényeken  és  el- 
beszéléseken kívül  kedvelt  aforizmákat  közölt  a 
lapokban  Egy  asszony  gondolatai  címmel.  Szép- 
irodalmi munkáinak  jórésze  ifjúsági  olvasmány 
és  népirat.  Önálló  kötetei :  Amit  a  csillagok  lát- 
nak; Öt  évi  találkozó;  Juliánka;  Éay  rút  Jcis 
leány  és  egyéb  elbeszélések ;  Az  Urmandyak  kin- 
cse;  Szabadság  földön,  égen! ;  Az  ősi  földért; 
Egy  ima  (Carmen  Sylva  után)  stb. 

Büttner,  Kari  Gotthilf,  német  misszionárius 
és  afrikai  nyelvkutató,  szül.  Königsbergben  1848 
dec.  24.,  megh.  Berlinben  1893  dec.  14.  Mint  hit- 
térítő Dél-Afrikába,  Hereróba  ment,  hol  kiválóan 
a  hereró  nyelv  tanulmányozásával  foglalkozott 
és  közreműködött  az  újtestamentomnak  e  nyelvre 
való  fordításában.  1880-ban  visszatért  Németor- 
szágba, Wormdittban  pap  volt.  1885-ben  a  német 
birodalmi  kormány  ismét  Dél-Afrikába  küldte, 
hogy  a  Hereró-  és  Nama-föld  főnökeivel  szerződést 
kössön,  mi  neki  Göring  közreműködésével  sike- 
rült is.  1886— 89-ig  a  keletafrikai  ev.  térítő  egye- 
sület inspektora  lett  Berlinben,  közben  a  szuahéli 
nyelvnek  lett  tanára  a  berlini  Seminar  f ür  orien- 
talische  Sprachenben.  1887— 90-ig  kiadta  a  Zeit- 
schrift  f ür  afr.  Sprachen  c.  folyóiratot.  Művei : 
Hilfsbüchlein  f ür  den  Unterricht  in  der  Suaheli- 
sprache  (Berlin  1891);  Wörterbuch  der  Suaheli- 
sprache  (u.  o.  1891) ;  Suahelischriftstücke  (u.  o. 
1892);  Anthologie  aus  der  Suaheliliteratur  (u.  o. 
1893). 


Büttneria  L.  (növ.),  a  Sterculiaceae  család 
génusza,  melynek  30  faja  Amerika  meleg  vidé- 
kein van  elterjedve.  Füvek  v.  cserjék,  amelyek 
néha  fákra  magasan  felkapaszkodnak.  A  B.  cor- 
data  Lam.  Peru  tüskés  cserjéje.  Levele  szívalakú 
és  a  benszülöttek  szótzúzva  az  ott  honos,  nagy 
pókok  csípése  ellen  használják,  azéit  pókcser  jenek 
is  nevezik. 

Büttös,  kisk.  Abauj-Tomavm.  csereháti  j.-ban, 
(1910)  423  magyar  lak. ;  u.  p.  Krasznokvajda,  u.  t. 
Szepsi. 

Bütű,  1.  a  gerendának  vége,  agj^a ;  2.  a  bolto- 
zat homloka  v.  pajzsa.  Általában  hosszabb  tárgy- 
nak, pl.  bot-,  pálca-,  uj  jnak  a  vége  régi  szóval bütü 
(Innen  bötü,  betű).  —  B.-ülesztés,  a  gerendák  vé- 
geinek összetoldása ;  van  egyszerű,  kapcsos  és  vas- 
pántos  B.-illesztés.  —  B.-s  fa  \.  B.-metszet,  a,  fá- 
nak keresztmetszeti  képe,  melyen  az  évgyűrűket, 
bélsugarakat  és  csőedénynyilásokat  láthatni.  — 
B-  fürész,  a  kádároknál  használt  fürész,  mellyel 
a  dongákat  kellő  hosszúságra  levégeUk,  a  B.-n 
lemetszik.  —  B.-kés,  vonókés  a  hordó  B.-inek 
egyengetésére.  —  B.-gyalu.  Igen  csekély  met- 
szöszög  alatt  beállított  gyalu,  amely  ezen  elhe- 
lyezésfolytán képes  a  B.-s  fát  is  összefüggő  for- 
gács alakjában  legyalulni.  Nálunk  kevésbé  isme- 
retes. Helyettesíti  az  asztalos  megfordítottan  el- 
helyezett vassal  ellátott  simító  gyaluval,  bár  ez 
nem  felel  meg  teljes  mértékben. 

Bütykös,  1.  Bütyök. 

Bütyök,  nem  orvosi  kifejezés ;  a  közönség  a 
legkülönbözőbb  eredetű,  az  izületek  körül  levő 
kinövéseket  érti  alatta  (pl.  bütykös  kéz,  bütykös 
láb,  bütykös  ujjak).  Egy  részük  csontkinövés 
(oxostosis),  melyeket  az  ott  állandóan  ingerelt 
csonthártya  hoz  létre,  ilyenek  találhatók  pl.  a 
kőfaragó  munkások  ujjain  a  véső  tartása  miatt ; 
más  részük  fagyási  daganat  (l.  o.,  a  lábon  fordul- 
nak elő) ;  nagy  részük  ismét  valamely  krónikusan 
lefolyó  izületi  gyuladás  eredménye.  L.  még  Láb- 
diformitások. 

B.,  csög,  csomó  vagy  göcs  (nodus),  a  növé- 
nyek szárán  gyakrabban  kiemelkedő  vastagabb 
csomó  (például  a  búza  szalmáján ;  itt  a  szalma 
nem  üres),  ahonnan  a  levelek  szoktak  kinőni,  ille- 
tőleg ahol  felfüggesztvék.  Általában  az  ízület  (1. 
0.)  helyének  gyűrűalakú  megvastagodása.  A  szá- 
rat a  B.  izekre,  szártagokra  (internodium)  osztja, 
s  a  B.  két  ilyen  iz  határa.  Gyaki'an  az  izülós 
helyét  különös  kiemelkedés  nem  jelzi,  vagyis  a 
szár  egyenletesen  vastag,  ekkor  a  levelek  kiín- 
dulóhelye  maga  a  B.  A  kákának  látszólag  nincs 
B.-je  V.  csomója  (l.  Falkaszár),  innen  a  mondás : 
« kákán  is  csomót  keres »  ;  máskor  jobban  kiemel- 
kedik, sőt  alatta  még  a  szár  is  megdagad  (Galeop- 
sis)  V.  felfúvódik  (Fhysocavlus),  v.  pedig  a  szár 
ezeknek  az  izületeknek  a  helyén  váltakozó  irány- 
ban meg-meggörbül,  s  ekkor  zeg-zugos  szár  támad 
(caidis  flexuosus ;  Trifolium  flextcosum),  v.  az 
ember  combja  és  lábaszára  hajlásához  hasonlít, 
ilyenkor  térdnek  (genu,  genieulum)  v.  térdes-nek 
(geniculatus,  Alopecurus  g.)  mondják,  1.  Szár. 

Bütyökköz,  csomóköz,  iz,  szártag,  cikk  (inter- 
nodium (növ.),  1.  Bütyök  ós  Szár. 

BUtyöktelenek  (Acondylia),  a  gerinces  állatok 
(Vertebrata)  azon  csoportja,  melynél  a  koponya 


Bützow 


-     192 


Bűvös  korong 


közvetetleniil,  minden  nyakszirt-csonti  bütyök 
nélkül  függ  össze  a  gerincoszloppal.  Ilyenek  a  ha- 
lak, mlg  a  kétéltűek  és  az  emlősök  kétbütykösek 
(Dieondylia) ;  a  madarak  meg  a  csúszómászók  pe- 
dig egybütykösek  (Monocondylia). 

Bützow,  város  Mecklenburg-Schwerin  nagy- 
lioreegségben,  a  Warnow  és  Nebel  összefolyásá- 
nál, {1905)5874  lak.,aXin.sz.-ból  való  gót  templom- 
mal, szép  városházával,  reálgimnáziummal,  köz- 
ponti fogházzal,  papir-  és  kályhagyárral,  serf őző- 
vel,  hajózással  és  gabonakereskedéssel. 

Bűvész  V.  szemfényvesztő,  gókler.  Ügyes  kez- 
es testmozdulatokkal,  egyszerű  eszközökkel  cso- 
dásnak látszó  mutatványokat  végez.  Magát  a 
B.-et  doktorának,  tanárának  nevezi.  A  nép  kók- 
lereknek, csepűrágóknak  nevezi  a  vásárokon 
magukat  produkáló  B.-eket. 

Büvészbot  V.  varázsbot,  35—40  cm.  hosszú 
fekete  bot,  melynek  két  vége  rendesen  fehér 
csontból  való.  Már  a  középkor  bűvészei  hasz- 
nálták. Van  meseszerű  múltja,  mivel  minden 
Időben  a  bűvészek,  bűbájosok  hű  kísérője.  Akit 
vele  megérint,  azzal  csoda  történik.  A  közönség 
furfangos  varázst  tulajdonít  neki,  pedig  csak 
egyes  könnyen  földeríthető  mutatványok  eltaka- 
rására szolgál.  Szükséges  a  8anzsirozásnál(eltün- 
tetés),  a  tárgyak  gyors  kicserélésénél,  gyűrű-  és 
pénzmutatványoknál.  Főképen  a  közönség  figyel- 
mének elterelése  végett  használják. 

Büvészet,modern  értelemben  szemfényvesztés, 
gókler ság  (mágia  álba,  magié  blanche,  escamotage, 
ScMvarzkünstlerei),  csodás  jelenségeknek  látszó 
ügyességek.  Rendesen  kézzel  v.  testtel  és  igen 
sokszor  külön  erre  a  célra  gyártott  tárgyakkal 
természethű  nyugalommal  előadott  kézi  vagy 
testi  műveletek.  Gyors  és  ügyes  mozdulatokkal, 
szellemes  beszéddel,  fény-  és  árnyékhatások- 
kal a  nézők  figyelmének  elvonására  és  az  érzé- 
kek elkápráztatására  törekszik.  Szokásos  eszköze 
és  kísérője  a  bűvészbot,  a  bűvészkendő,  bűvész - 
asztal,  bűvészszolgaeszköz  (servants)  ós  egy  pár 
titokzatos  frázis  (abrakadabra,  sanzsépasszé  stb.), 
mely  arra  szolgál,  hogy  vele  a  csodálatosnak 
minősített  mutatvány  természetes  oka  palástol- 
tassék.  A  B.  általában  a  civilizációval  együtt 
fejlődő,  melynek  alapja  és  magyarázója  termé- 
szettudományi, mint  ma  a  delejessóg,  villamos- 
ság, eröműtan  és  más  fizikai  tünemény.  Már  az 
indusok,  kaldeusok,  szíriaiak,  egyiptomiak,  görö- 
gök és  rómaiak  kedvelték,  főleg  a  gazdag  urak, 
a  fejedelmek  kedvelt  szórakoztatója.  Nagyon  el- 
terjedt a  kínaiaknál  és  japánoknál,  akik  ma  az 
olaszokon  kívül  a  legmeglepőbben  használják. 
A  kelet  papjai  kapcsolatba  liozták  a  vallásos 
szertartásokkal  és  kiegészítő  része  lett  a  mágiá- 
nak. A  középkorban  a  fejedelmi  udvarok  kedves 
mulatsága,  de  sokszor  babonás  vonatkozásokkal 
vegyes  és  csodaszerű  hatással  működik.  Mihelyt 
azonban  a  szórakoztatáson  kívül  komolyabb : 
vallásos,  babonás,  boszorkányos,  bűbájos  célokat 
szolgál,  kegyetlen  üldözést  szenved.  Ma  szabadon 
űzhető  mesterség,  sőt  eszközei  keresett  iparcik- 
kek, mint  az  egymásba  tűnő  papir  kockák,  réz- 
karikák,  rézpoharak,  golyók  (escamote),  végte- 
len szalagok,  virágok,  lámpák,  papirujjak,  tojás- 
tartók, hamispénzek  stb.,   melyek  elkészítésén 


egész  gyárak  dolgoznak  (Paris,  Hamburg,  Nürn- 
berg stb.). 

Az  igazi  szemfényvesztés  ma  már  arra  törek- 
szik, hogy  gyakoribb  mutatványait  közkinccsé 
tegye,  meg  is  magyarázza,  abból  a  célból,  hogy 
a  ritkább  mutatványok  titokszerüségét  egyesek 
számára  fönntartsa.  Eszközök  nélküli  mutatvá- 
nyok alig  lehetők.  A  kártyabüvószek,  számbűvé- 
szek, lélekidézők  (spiritiszták)  éppen  egyszerű 
eszközeikkel  bizonyítják  elméleteik  hamisságát, 
amennyiben  rájuk  szorulnak,  hogy  csodálatot  éb- 
resszenek. 

Híres  bűvészek  Hermán  Compars,  Hofsinger, 
Róbert  Houdin,  Liebholtz,  egyes  bűvészgépezetek 
föltalálója  (Hamburg),  a  3  Basch  testvér  és  roko- 
nuk Mellini,  Becker,  Loigie,  Bellaehini,  Röszner, 
Orlova  Eleonóra,  a  magyarok  közül  Kempelen,  a 
sakkjátszó  föltalálója,  Ágoston  tanár  ós  Fáy  Éva. 
A  B.-i  könyvek  ősapja :  Hocus  Pocus,  the  anatomie 
ofthelegerdemain  (London  1634).  Egyéb  munkák : 
Róbert  Houdin  több  műve ;  Czövék-  Wagner,  A 
mágyiás  ezermester  (1816) ;  Tolnai  Simon,  A  B. 
könyve,  Tóth  Béla  előszavával  (Bpest,  VL  kiad.). 

Büvészhalak  (áuat),  1.  Synanceia. 

Bűvölés,  V.  bájolás,  v.  B.-bájolás,  bübájolás, 
alapjában  u.  a.,  ami  a  varázslás  (1.  o.) ;  az  újabb 
szóhasználat  szerint  azonban  ennek  különösen 
egyik  és  pedig  azon  neme,  mely  valaminek  a  ren- 
des- és  természetestől  eltérő  alakba  v.  állapotba 
való  elvarázsolásában  áll.  Ez  értelmében  véve  ro- 
kon vele  a  megboszorkányozás  és  megigézés  is. 

Bűvös  fa,  az  indogermán  ősvallás  egy  monda- 
beli fája,  amely  száradtan  áll  mindaddig,  míg  a 
hegybe  költözött  s  ott  alvó  hős,  vezér  v.  király 
népe  megmentésére  a  hegyből  elő  nem  jő  és  harci 
pajzsát  a  fa  ágára  nem  akasztja  a  megkezdendő 
szellemek  harca  jeléül.  Erre  a  fa  kizöldül.  Leg- 
régibb mondaformája  a  «világ  elégése  után»  ki- 
zöldülő Yggdrasil-fa  (1.  o.).  Középkori  alkalmazása 
a  Tanuháuser-mondában  (1.  o.)  fordul  elő. 

Bűvös  korong,  alapszik  a  látóidegnek  azon  sa- 
játságán, mely- 
nél fogva  min- 
den fényérzet 
benne  a  külső 
inger  megszűn- 
te után  is  bizo- 
nyos ideig  to- 
vább tart.  Ha 
ennélfogva  a 
szem  recehár- 
tyájára elég 
gyors  egymás- 
utánban külön- 
böző fényinge- 
rek hatnak,  ak- 
kor ezek  folyta- 
tólagos fónyér- 
zetté  folynak 
össze.  Igen  egy- 
szerűen mutat- 
ja ezt  a  tüne- 
ményt a  dr.  Pa- 
ris által  (1827)  feltalált  taumaírop,  mely  mintegy 
a  bűvös  korong  elődjének  tekinthető.  Ez  kemény 
papirlemez,  melynek  két  oldalára  valamelyes 


1.  ábra.  Bűvös  korong. 


Bűvös  lámpa 


—     193 


BűzelzArö 


.  ábra.  Daedaleam. 


két  összetartozó  tárgy  van  rajzolva,  pl.  az  egyik 
oldalon  kalitka,  a  másikon  madár.  Ha  a  lemez 
felező  tengelye  körül  gyorsan  forog,  ami  pl.  ke- 
rületének két  átellenes  pontjához  erősített  zsi- 
neg segítségével  könnyen  eszközölhető,  akkor  a 
két  képegybeolvad.a  madarat  pl.a  kalitkában  lát- 
juk. A  Plateau-f  éle  f  enakisztoszkóp  és  a  Stampf  er- 
féle  stroboszkopikus  korong  B.  elnevezés  alatt  is 
ismeretes;  szerkezete  a  következő  (1.  az  1.  ábrát): 
Egy  köriilbelül  Vb  deciméternyi  átmérőjű  paptr- 
korongra  körben  egyenlő  közökben  vm.  periodikus 
mozgásnak  egymásra  következő  fázisai  vannak 
fölrajzolva,  a  korong  peremén  pedig  minden  egyes 
rajz  felett  egy-egy  nyílás  van.  Ha  a  korongot 
tengelyre  erősítjük  s  a  képes  oldalával  tükör  felé 
tartva  gyors  forgásba  hoz- 
zuk és  a  szemünk  előtt  el- 
haladó nyilasokon  át  a  tü- 
körbe nézünk,  úgy  hogy 
abban,  minden  egyes  nyi- 
lason át,  az  annak  megfe- 
lelő rajznak  tükörképét 
meglássuk,  akkor  az  ábrá- 
zolt mozgást  —  ámbár  az 
egyes  fénybenyomások 
egymástól  különváltan 
történnek  —  nem  egyes 
főbb  fázisaiban,  hanem 
folytonos  lefolyásában  vél- 
jük látni,  egy  inga  pl.  len- 
geni, kerék  forogni,  ember  járni,  ugrani  látszik 
síb.  A  B.-tól  csak  alakban  különbözik  a  daeda- 
leum  (zoetrop,  1.  a  2.  ábrát) ;  a  rajzok  egy  ten- 
gelye körül  forgó  üres  hengernek  belső  felüle- 
tére vannak  alkalmazva,  és  a  néző  azokat  a 
hengerbe  vágott  réseken  át  szemléli.  E  készü- 
léknek előnye  az,  hogy  a  tükör  szükségtelenné 
válik  és  hogy  a  tüneményt  egyszerre  több  figyelő 
is  észlelheti.  Mind  e  készülékeknek  hasonlítha- 
tatlanul tökéletesebb  formája  a  mai  kinemato- 
gráf(\.o.). 

Bűvös  lámpa  {laterna  magica),  állítólag  Kir- 
cher  Atanáz  jezsuita  atya  által  feltalált  optikai 
készülék  (Ars  magna  lucis  et  umbrae,  1646), 
mellyel  áttetsző  színekben  üveglemezekre  fes- 
tett képeknek,  mozgó  s  színüket  változtató  geo- 
metriai figuráknak  (1.  Kromatróp)  nagyított  ké- 
pét ernyőn  állíthatni  elő  (vetítés).  Fémbádogból, 
esetleg  fából  készült  szekrényből  áll  (kamara), 
ebben  van  elhelyezve  a  kép  megvilágítására 
szolgáló  fényforrás  (olaj-  vagy  petróleumlámpa, 
gáz-  vagy  elektromos  fény).  A  kamara  elülső  fa- 
lának kerek  nyilasába  gyűjtőlencse  (kondenzor) 
van  illesztve,  a  hátsóra  homorú  tükör,  mind  a 
kettőnek  az  a  célja,  hogy  lehetőleg  sok  fényjus- 
'>n  a  vetítendő  képre,  amelyet  az  elülső  nyílás 
t'iötti  képtartó  vályúba  fordított  állásban  kellhe- 
helyezni.  Ez  előtt  van  a  rendesen  két  lencséből 
álló  vetítő  lencse  (objektív),  amelyet  csőalakú 
foglal ványában  addig  tolunk  el,  míg  az  ernyőn  a 
kép  élesen  megjelenik.  A  vetített  kép  fényessége 
nem  elég  nagy,  hogy  nappali  világosságnál  lát- 
ható legyen,  ezért  a  vetítésnek  elsötétített  szo- 
bában kell  történnie.  Az  ú.  n.  ködképek  (dissolving 
views)  előállítására  kettős  lámpák  használatosak. 
A  két  lámpa  különböző  képet  vetít  az  ernyőnek 

Révai  Nagy  LexUiona.  IV,  Mt. 


Ugyanazon  helyére.  A  két  lámpa  fokozatos  feL- 
gyujtásával  s  eloltásával,  vagy  a  két  vetítő 
lencse  fokozatos  elfödésóvel  s  kinyitásával  az 
egyik  kép  úgyszólván  észrevétlenül  a  másikba 
megyén  át.  A  B.-t  régebben  főleg  csupán  mulat- 
tató mutatványokra  használták  s  mint  ilyen,  já- 
tékszernek is  általánosan  ismeretes  s  elterjedt ; 
újabban  azonban,  főleg  mióta  az  elektromos  vi- 
lágítás terjedésével  a  vetítésre  felülmúlhatatla- 
nul alkahnas  elektromos  ívfény  mindenütt  köny- 
nyen  előállítható,  mind  mechanikai,  mind  optikai 
kivitelében  tökéletesítve  az  oktatásnak,  a  tudo- 
mányos népszerűsítésnek  nélkülözhetetlen  segéd- 
eszközévé lett.  Erre  vonatkozólag  l.  VetUökészü- 
lék,  Kinematográf. 

Bűvös  négyzet  alakúi  az  első  9,  16,  25  stb., 
általában  az  első  w*  számból,  ha  őket  négyzet- 
alakban oly  módon  helyezzük  el,  hogy  vala- 
mennyi sorban,  valamennyi  oszlopban  s  a  két  átló- 
ban a  számok  összege  ugyanaz.  Pl. 


8 

1 

6 

3 

5 

7 

4 

9     2 

1 

14      15 

♦ 

12      7 

6       9 

8 

11 

10      6 

13 

a 

3 

16 

hol  az  összegek :  15,  illetve  34.  V.  ö.  Sigismund 
Günther,  Vermischte  Untersuchungen  zur  Ge 
schichte  der  mathematischen  Wissenschaften 
(Leipzig  1876). 

Bűvös  sapka,  téves  fordítása  a  német  Tarn- 
kappe  szónak,  amely  tulajdonképen  íáíAaíaííawná 
tevő  köpenyt  jelent. 

Bűvös  vadász,  a  német  néphit  szerint  olyan 
vadász,  ki  magának  az  ördög  segítségével  hét 
bűvös  golyót  (Freikugeln)  szerez,  melyek  közül 
hat  feltétlenül  célt  talál,  a  hetedik  azonban  az 
ördög  által  irányíttatik.  A  B.-mondát  Apel  J.  A. 
német  író  mint  novellát  dolgozta  fel  Gespenster- 
buch  c.  könyvében,  Kind  Fr.  operai  szöveggé 
alakította  át,  melyhez  Weber  K.  M.  az  ismert  ope- 
ráját szerezte. 

Bűzbogár  (Blaps  Fabr.),  a  bogarak  rendjébe 
tartozik,  teste  hosszúkás,  szárnyfedői,  melyek 
alatt  hártyás  szárnyak  nincsenek,  hegyes  fark- 
szerű  nyúlvánnyal  végződnek.  Mindnyájan  fe- 
kete színűek,  sötét  helyeken,  némelyek  a  házak- 
ban, pincékben,  istállókban  tartózkodnak;  re- 
pülni az  alsó  hártyás  szárnyak  hiánya  miatt 
nem  tudnak,  sajátságos  kellemetlen  büdös  anya- 
got választanak  ki.  lOO-nál  több  fajuk  isme- 
retes, melyeknek  legnagyobb  része  a  Földközi 
tengert  környező  tartományokban,  de  néhány  faja 
hazánkban  is  él.  Ezek  között  legismeretesebb  a 
közönséges  B.-  v.  pincehogár  (helyenként  sváb- 
bogár-nak  is  nevezik,  Blaps  mortisaga  L.),  mely 
házakban,  a  padló  alatt,  kamrákban,  istállókban 
gyakori ;  bűze  miatt  kellemetlen,  de  különben  ár- 
talmatlan bogár. 

Bűzelzáró  (szifon),  csurgatok,  fürdőkádak,  ár- 
nyékszékek,  mosdók  stb.  lefolyásánál  alkalmazott 
hattyúnyakalakú  készülék,  melyet  a  végből  al- 
kalmaznak, hogy  a  csatorna  bűze  a  lakott  helyi- 
ségekbe ne  hatolhasson.  L.  Szifon, 

13 


BUzeny 


194     - 


Byrom 


Büzeny,  1.  Brőm. 

Btizgolyók,  gyúlékony,  elégés  közben  fojló 
gázokat  és  sok  füstöt  fejlesztő  anyagokból  készí- 
tett gömbök,  melyeket  meggyújtva  az  ellenséges 
épületekbe,  aknákba  stb.  dobnak. 

Bűzös  aszat  (Asa  foetida),  állati  gyógyszer 
görcsös  kólika  ellen. 

Bűzös  borz  (Mephitis,  áiiat),  a  menyétfélék 
(Mustellidae)  családjába  tartozó  emlős  állatnem. 
öt  élő  és  egy  kihalt  fajuk  ismeretes  s  valamennyi 
Amerikában  él.  L.  Szkunk. 

Bűzös  hörglob  (Bronchitis  putrida),  1.  Bron- 
chitis. 

Bűzös  izzadás,  1.  Verejtékmirigyek. 

B.  V.,  rövidítés,  a.  ni. :  1.  Bene  vale.  Isten  ve- 
led ;  vagy  bene  valeat,  isten  vele  I  2.  Éene  viocit, 
jól  élt.  3.  Beáta  Virgo,  a  Bold.  Szűz  (Mária).  4. 
Rendelvényeken :  balneum  vaporis  (gőzfürdő). 

Bvorana  v.  borani,  galla  néger  törzs  észak- 
nyugati Afrikában,  mely  a  Dzsubba  folyó  terü- 
letét bírja  a  k.  h.  37°-ig.  A  terület  É.-i  részét  a 
nomadizáló  «Ja»-ág  bírja,  a  többi  a  «Jul»-ág bir- 
toka. Az  afrikai  viszonyok  közt  nevezetes,  hogy 
a  B.-k  a  maguk  ősi  területéről  nem  mozdulnak. 
Első  leírásunk,  Páter  Lobo-nak  útja  (1624)  már 
régi  lakosokként  emUti  a  B-t.  Mindkét  ág  nagyon 
harcias. 

By.,  növénynevek  mellett  De  Bary  (1.  o.)  ne- 
vének rövidítése. 

Byblis,  egy  az  alexandriai  kor  óta  felkapott  s 
regényesen  kiszínezett  görög  monda  hősnője,  kit 
ílvére,  Kaunos  iránti  reménytelen  szerelme  el- 
emészt. 

Byblos,  a  bibliában  Gebal,  ősrégi  f  eniciai  város 
a  tenger  mellett  Berytos  és  TripoUsz  között,  mely 
még  Sidon  előtt  virult  és  híres  volt  Adonis  kul- 
tuszáról ;  fejedelmei  később  a  perzsáknak  fizettek 
adót,  a  diadoehusok  idejében  pedig  Egyiptomnak 
vagy  Szíriának  voltak  alattvalói.  Később  püspöki 
székhely  lett,  melyet  1103.  a  keresztesek,  1118. 
Szaladin  szultán  foglalt  el,  majd  ismét  a  frankok, 
végül  a  törökök  birtokába  került.  Mai  neve 
Dzsebel. 

Byblos  (aöv.),  1.  Sás. 

Bydgoszcz,  1.  Bromherg. 

Byfang,  falu  Düsseldorf  porosz  kerületben, 
(1900)  2353  lak. ;  szénbányászattal. 

Bylie  (ang.,  ejtsd:  bájk),  alacsony,  könnyű,  négy- 
kerekű amerikai  kocsi;  ügetőversenyen  hasz- 
nálják. 

Bylandt-Rheidt,  1. Artúr,  gróf,  az  osztrák-ma- 
gyar monarchia  volt  közös  hadügyminisztere, 
szül.  Bécsben  1821  máj.  5-én,  megh.  1891  febr. 
2J .  Részt  vett  az  1848— 49-iki  hadjáratban  mint 
ütegparancsnok ;  1850.  százados  lett  a  2-ik  tü- 
zérezredben, 1859.  őrnagy  az  1-ső  tüzérezredben ; 
az  1859-ikí  olasz  háborúban  mint  a  tartaléktüzér- 
ség parancsnoka  vett  részt ;  1862  óta  a  hadügy- 
minisztériumban szolgált ;  1869.  vezérőrnagy, 
1874.  altábornagy  lett.  1876— 1888-ig  közös  had- 
ügyminiszter volt ;  ez  állásában  igen  sokoldalú 
tevékenységet  fejtett  ki. 

2.  B.,  Artúr,  gróf,  osztrák  államférfiú,  B.  had- 
ügyminiszternek fia,  szül.  1854  febr.  3.  Prágában ; 
előbb  több  tartományban,  1892— 97-ig  pedig  a 
közoktatásügyi   minisztériumban    alkalmazták. 


1897  nov.  a földmívelósi  tárcát  kapta  a  Gautsch- 
kabínetben,  melyet  1898  márc.  Thun  alatt  a 
közoktatásival  cserélt  fel.  1899  okt.  visszalépett. 
1900  márc.  a  közigazgatási  bíróság  egyik  szená- 
tusának elnöke  lett,  1 902.  pedig  Felső-Ausztria 
helytartója.  1905  jan.  1-től  1906  máj.  2-íg  belügy- 
miniszter volt  a  Gautsch-féle  ipinisztériumban. 

Bylas,  1.  Béla,  7. 

Bylaws  v.  byelaws  (ang.,  ejtsd :  bájiaasz)  a.  m. 
helyhatósági,  községi,  testületi  statútumok.  Csak 
annyiban  érvényesek,  amennyiben  a  köztör- 
vénnyel nem  ellenkeznek,  v.  a  közérdekkel  ellen- 
tétben nem  állanak.  Különböző  tekintet  alá  esnek 
aszerint,  amint  a  forgalom  szabályozására  vagy 
megszorí tilsára  irányulnak.  B.-nek  nevezik  még 
az  angol  szabadkőműves-páholyok  helyi  statútu- 
mait is. 

Byller  Máté,  nyomdász,  1669.  vezetője  volt  a 
nagyszombati  akadémiai  nyomdának.  Neve  alatt 
jelentekmegKéry  János  szerzetesnek  Virtvspost 
fata  svperstes.  lUustrissimi  Dom.  Domini  Géorgii, 
Comitis  Erdeody  De  Monyorokerék  ós  Piis  Ma- 
nibusIllustrÍ8símaeDom.DominaeEvaeSvsannae 
Comitissae  ab  Erdőd  de  Monyorokerék. 

Byng,  1.  George,  Torrington  viscomit,  angol 
tengerész,  szül.  Wrothamben  (Kent)  1663  jan.  27., 
megh.  Londonban  1733  jan.  17.  Tízenötéves  ko- 
rától kezdve  szolgált ;  1703.  ellentengernagy  lett. 
Nevét  híressé  tette  a  spanyol  örökösödési  hábo- 
rúban, kiváltkép  a  spanyol  fiottának  Vígo  mellett 
történt  kézrekerítése  és  Gibraltár  elfoglalása  ál- 
tal (1704),  valamint  a  Malaga  melletti  tengeri 
ütközetben.  Két  évvel  később  felszabadította  Bar- 
celonát 8 1708.  már  mint  tengernagy  megakadá- 
lyoztajakab  trónkövetelő  tervezett  benyomulását 
Skóciába.  1718— 20-ig  Alberoni  bíbornok  törek- 
véseit Nápoly-Szícilia  elfoglalására  különösen  a 
Passaro-fok  melletti  győzelem  által  meghiúsí- 
totta s  a  spanyol  királyt  a  négyes  szövetség  által 
eléje  terjesztett  feltételek  elfogadására  kénysze- 
rítette. 1721.  a  peeri  méltóságot  kapta  Torring- 
ton viscount  és  Southill  báró  címmel.  II.  György 
az  egész  angol  tengerészet  élére  állította. 

2.  B.,  John,  angol  tengernagy,  az  előbbinek  fia, 
szül.  1704.  Mivel  Minorka  szigetét  nem  tudta 
felszabadítani  a  franciáktól,  sőt  1756  máj.  20.  de 
la  Galissonniöre  francia  tengernaggyal  szemben 
vereséget  szenvedett,  a  hadi  törvényszék  ha- 
lálra ítélte  és  1757  márc.  14.  agyonlövette.  Ké- 
sőbb kiderült,  hogy  Minorkán  minden  erőfeszítés 
dacára  sem  tudott  volna  segíteni. 

Byr,  Róbert,  1.  Bayer,  5. 

Byrgius  v.  Byrgi  Jóst,  l.  Bürgi. 

Byrolin,  1.  Boroglicerinlanolin- 

Byrom,  John,  angol  gyorsíró,  ki  legelőször 
gondolt  a  gyorsírás  tudományos  tárgyalá8ára,szül. 
Manchester  mellett  1691.  Tanulmányait  a  cam- 
bridgei  Trinity-Collegeben  folytatta,  hol  később 
tanár  lett.  Az  ő  idejében  virágzó  gyorslrási  rend- 
szerekkel meg  nem  elégedve,  egy  új  gyorsírási 
rendszer  megírására  határozta  el  magát.  E  rend- 
szere később  parlamenti  szabadalmat  is  nyert 
1741.  Rendszerét  tanítványai  The  Uníversal  En- 
glish Short-hand.  Invented  by  John  B.  New 
publishedfrom  his  manuscripts.  Manchester  1767. 
címmel  adták  ki. 


i 


Byron 


195     — 


Byron 


Byron,  1.  George  Noel  Gordon,  lord,  a  XIX.  sz. 
legnagyobb  angol  költője,  szül.  Londonban  1788 
jan.  22.,  megh.  1824  ápr.  19.  Mlssolunghiban. 
Atyja,  John  B.,  kicsapongó  óletü  gárda-kapitány 
volt,  anyja,  Catlierine  Gordon,  szenvedélyes  és 
szeszélyes  nö,  férje  második  felesége,  kinek  va- 
gyonát a  könnyelmű  férj  hamftr  eltékozolta  s 
akit  azután  fiával  együtt  elhagyott.  B.  anyja 
ekkor  Aberdeenbe  ment  s  a  fiatal  B.  ott  kezdte 
tanulmányait.  8  éves  korában  Skóciába  vitték 
egészsége  helyreállítása  céljából  s  itt  fejlődött 
ki  benne  a  természet  iránti  érzék.  1798-ban  meg- 
halt nagybátyja  s  B.  örökölte  a  családi  vagyont 
ée  címet.  Gyámja  Carlisle  gróf  lett.  Rövid  ideig 
Londonban  tartózkodott,  hol  sánta  lábát  nem 
sikerült  helyreigazítani.  Tanulmányait  Dulwich- 
ben  és  Harrowban  folytatta,  majd  Cambridgebe 
került.  1806-ban  adta  ki  első  verskötetét :  Hours 
of  idleness;  kedvezőtlen  kri  tika  következtében  elé- 
gette s  átdolgozva  adta  ki  1807.,  azonban  így  sem 
több  ifjúkori  kísérletnél,  melyben  önéletrajzi  re- 
miniszcenciákat közöl  tanulmányi  idejéből.  Midőn 
1809.  nagykorú  lett,  elfoglalta  helyét  a  felsőház- 
ban. Az  Edinburgh  Review  szigorú  kritikája  ver- 
seiről, ép  úgy  mint  a  kedvezőtlen  fogadtatás  a 
felsőházban  növelték  mizantrópiáját  s  ily  lelki 
állapotban  adta  ki  1809.  kitűnő  szatíráját  az 
English  Bards  and  Scotcli  Reviewers-t,  Juvenal 
és  Popé  mintájára,  melyben  hevesen  támadó  csa- 
pást mér  ellenfeleire,  az  összes  írókra  és  köl- 
tőkre, még  W.  Scottra  is.  Majd  nagy  utazásra  in- 
dult Spanyolországba,  Portugáliába  s  Görögor- 
szágba. Ezután  írta  2  újabb  szatii'áját :  Hints  from 
Horace-t,  Curse  of  Minerva-t  és  Childe  Harold's 
Pilgrhnage  kezdetét,  mely  utazásának  leírása, 
szentimentális  hangon,  romantikus  színezettel, 
benső  közvetlenséggel,  1812-ben, hazatérése  után, 
két  beszédet  mondott  a  felsőházban ;  ugyanekkor 
adta  ki  a  Childe  Harold  első  két  énekét  s  egy- 
szerre bálványozás  tárgyává  lett :  hősében  őt  ma- 
gát ösmerték  fel.  Erre  gyors  egymásutánban 
jelentek  meg  romantikus  elbeszélései:  Giaour 
(1813) ;  Bride  of  Abydos  (1813) ;  Corsair  (1814) ; 
Lara  (1814);  Siege  of  Corinth  (1815);  Parisina 
(1816).  Közben  jelentek  meg  a  Hebrew  Melodies 
(1816)  is,  valamint  a  híres  Odeto  Napóleon  Buona- 
parte. 

1815-ben  nőül  vette  Anne  Izabella  Milbanke-t, 
kitől  Augusta  Ada  (később  Lady  Lovelace)  nevű 
leánya  született.  A  házasság  azonban  nagyon  bol- 
dogtalan volt,  mert  a  nő  jelleme  és  természete 
teljesen  elütött  férjéétől,  kit  1816.  el  is  hagyott. 
A  közvélemény  en'e  B.  ellen  fordult  s  ő  meg  nem 
hallgattatva,  1816.  örökre  elhagyta  Angliát  s  Bel- 
giumon és  Németalföldön  át  Genuába  ment ;  itt 
Irta  töredéknek  maradt  rémes  elbeszélését,  a 
Vampire-t.  Ezt  az  útját  és  olaszországi  utazását 
írja  le  a  Childe  Harold  két  utolsó  énekében. 
Innen  Velencébe  ment,  hol  egészen  elmerült  az 
élvezetekben,  elhízott  és  érzékies  lett.  Genuá- 
ban  adta  ki  a  Childe  Harold  3.  énekét  és  a 
Prisoner  of  Chillon-t,  ez  utóbbit  a  Genfi-tó  mel- 
lett írta.  1819-ben  bizalmas  viszonyt  kötött  a 
szép  Guiccioli  Teréz  grófnővel,  kinek  elűzött  ap- 
ját és  fitestvéreit  védelmébe  vette.  Együtt  men- 
tek Pisába  8  miután  a  karbonári  családot  itt  sem 


tűrték  meg,  Genuába  költöztek.  Közben  írta  Bi 
Manfrédét  (1817),  e  híres,  sötét  világnézettől  át- 
hatott drámai  költeményt,  a  Lament  of  Tasso-t, 
a  Childe  Harold  4.  énekét  és  a  Pulci  modorában 
írt  Beppot,  Don  Jüan  előfutárát  s  még  ebben  az 
időben  Don  Jüan  első  két  énekét  is.  Haláláig  dol- 
gozott tovább  e  töredéknek  maradt  hatalmas  sza- 
tírán, mely  költészete  tetőpontját  jelöli,  s  mely- 
ben a  forradalmak,  a  szkepticizmus,  ateizmus  és 
érzékiesség  kora  jut  kifejezésre. 

1819-ben  írta  Mazeppát  s  utána  di'ámálnak 
nagy  részét,  melyekben  Alfieri  a  mintaképe  s 
melyek  közül  Marino  Falierot  és  Sardanapalust 
Goethének,  The  two  Posearit  és  Caint  Scottnak 
ajánlotta.  Ugyancsak  1821.  írta  a  Prophecy  of 
Dantét.  Még  Ravennában  Shelleyvel  és  Leigh 
Hunttel  együtt  alapította  a  The  Liberal  c.  lapot, 
melyből  csak  4  szám  jelent  meg.  Ebben  tette  közzé 
misztériumát,  a  Heaven  and  Barth-t  s  a  Morgante 
Maggiore  első  énekének  fordítását,  The  Blues  c, 
szatíráját,  To  my  Grandmother's  Review-t  és 
Vision  of  Judgment-et,  melyben  Southey-t,  a  lau- 
reatus  költőt  gúnyolja  kegyetlenül.  1822-ben  halt 
meg  B.  törvénytelen  leánya,  AUegra,  néhány  hó- 
nappal rá  SheÚey  fúlt  a  tengerbe.  B.  még  e  nyá- 
ron elhagyta  Pisát,  miután  befejezte  utolsó  da- 
rabjait, a  rémes  tárgyú  Werner  drámát  és  a 
Faust-utánzatnak  minősíthető,  töredékes  Defor- 
med  Transformed-ot.  Genuába  ment  s  itt  írta 
meg  exotíkus  idilljét,  The  island-ot.  Közben  ki- 
tört a  görög  szabadságharc,  mely  öt  Görögor- 
szágba szólította,  ahová  1823  júl.-ban  útnak  in- 
dult. Hosszabb  ideig  tartózkodott  Kephaloniábau, 
azután  1824  Missolunghiba  ment,  ott  500  szulió- 
tából  saját  költségén  egy  dandár-csapatot  szer- 
vezett. De  nemsokára  maláriába  esett  és  meghalt. 
Missolunghiban  halálozása  helyén  mauzolemnot 
építettek  neki  s  egész  Görögország  21  napi  gyászt 
szentelt  emlékének.  Holttestét  Angliában  nem  en- 
gedték a  Westminster- apátságban  eltemetni  s 
Newstead-Abbey  mellett  a  hucknalli  falusi  teme- 
tőben helyezték  el.  Thorwaldsentől  Rómában  ké- 
szített szobrát  Cambridge-ben  a  Trinity  College 
könyvtárában  állították  fel ;  szobrot  állítottak 
neki  Missolunghiban  és  1881.  Londonban  is. 

B.  hatása  a  magyar  irodalomban  a  harmincas 
évek  közepe  táján  mutatkozik.  Lukács  Móric,  a 
Kisfaludy-társaság  volt  elnöke  több  részletet  le- 
fordított B.  kisebb  költői  elbeszéléseiből  és  Káin- 
ból, Petrichevich  Horváth  Lázár  lefordította  és 
külön  kötetben  adta  ki  Manfrédét  és  B.  lírai  ver- 
sei közül  12—14  darabot,  de  hasonlíthatatlanul 
kevesebb  sikerrel,  mint  Lukács  Móric.  Petőfi  nem 
fordított  belőle,  bár  nagy  költőnek  tartotta,  Vörös- 
marty is  csak  az  Emlékkönyvbe  c.  verset  fordí- 
totta B.-tól.  B.  hatásának  legmonumentálisabb 
emléke  a  magyar  irodalomban  Arany  János  töre- 
dékben maradt  Bolond  Istókja.  Nem  utánzat  ez, 
mert  Arany  egyéniségét  fényesen  tükrözi,  de  az 
a  félig  fájdalmas,  félig  gunyoros  csapongás,  az  a 
maga-magát  és  a  világot  egyformán  ironizáló 
szellem,  az  a  merész  realizmus,  amely  a  Bolond 
Istók  két  énekében  megnyilatkozik,  határozottan 
B.  hatására  vall  és  arra  mutat,  hogy  Arany  János 
a  Don  Jüanból  tennékenyítő  benyomásokat  me- 
rített. Jellemző,  hogy  Arany  B.-nak  e  legnagyobb- 


13* 


Byron 


196 


Byssus 


szerű  müvéből,  mely  annyira  hatott  rá,  mégis 
csak  egy  rövid  részletet  ültetett  át :  a  Görög  lan- 
tos énekét ;  ezt  is  csak  a  forradalom  után  s  ügy- 
látszik azért,  mert  a  rab  Görögország  alkalmat 
adott  neki,  hogy  a  rab  magyar  nemzethez  szól- 
hasson B.  szavaival.  Egyébként  Arany  Katalin- 
jának formája  és  előadása  szintén  B,  hatására 
vall.  Bolond  Istók  Don  Jüan  stanzái,  Katalin  a 
Giaour,  Parisina  és  az  Abidoszi  ara  jambikus 
menetű  párversei  mintájára  Íródtak.  Hiador  le- 
fordította a  Childe  Haroldot  prózában.  Sokat  és 
szépen  fordított  B.-ból  Szász  Károly :  a  Chilloni 
foglyot.  Parisinát  ós  a  lirai  versek  legszebb  da- 
rabjait :  Stanzák  Augusztához,  Isten  veled  stb.  B. 
legnagyobb  és  legremekebb  verses  regényét,  a 
Don  Jüant,  mely  közel  kétezer  stanzát  foglal  ma- 
gában. Ábrányi  Emil  fordította  le.  Első  énekét 
1879.  adta  ki  a  Petőfi-társaság  Koszorü  c.  folyó- 
iratában. 1885-ben  jelent  meg  az  első  hat  ének  és 
1892.  a  második  rész  (tíz  ének).  A  teljes  magyar 
Don  Jüan  megjelenése  irodalmi  eseményszámba 
ment  és  a  lapok  lelkesedve  üdvözölték  a  nagy 
vállalkozást.  Ábrányi  lefordította  B.  Manfréd  jót 
is,  szintén  bravúros  verseléssel  s  az  eredeti  tar- 
talmat plasztikus  hűséggel  adta  vissza.  Kisebb 
lirai  verseiből  is  fordított.  Badó  Antal  a  Lara-t  s 
több  lirai  költeményt,  Kacziány  Géza  a  Kalózt 
fordította  le,  Győry  Ilona  Káint,  B.  drámai  költe- 
ményét ültette  át  egész  terjedelmében.  Csepeli 
Sándor  Childe  Maróidból  fordított ;  Popini  Albert 
fordításában  megjelent :  Az  álom  ;  Mikes  Lajos  le- 
f  ord.Kaint-t.B.  hatása  alatt  készült  a  70-es  években 
Balogh  Zoltán  Alpári  e.  verses  regénye  és  J.rawí/ 
László  Délibábok  hőse.  B.  szellemében  írt  a  korán 
elhunyt  Zilahi  Imre  is.  A  nagy  brit  költő  hatása 
ma  sem  szűnt  meg  a  magy .  irodalomban,bár  ujabb 
költőinket  más  irányok,  más  ideálok  leUíesítik, 

Irodalom.  Dallas,  RecoUections  of  the  life  of  Lord  B.,  Lon- 
(lonl824;  Gordon,  Life  and  genius  of  Lord  B.,  u.  o.  1824; 
Brydges,  Letters  on  the  character  of  Lord  B.,  u.  o.  1824  ; 
Medwln,  Conversations  of  Lord  B.,  u.  o.  1824,  új  kiad.  1898; 
Marquis  de  Salvo ;  Lord  B.  en  Italie  et  en  Gréce,  u.  o.  1825  ; 
Gamba,  Narrative  of  Lord  Byron's  last  journey  to  Greece, 
u.  0. 1825;  Lady  Blessington,  Conversations  wíth  Lord  B.,  u.  o. 
1834,  új  kiad.  1894 ;  Trelawney,  RecoUections  of  the  last  Days 
ofB.,u.  0.  18.'^8;  Guiccioli  grófnő,  My  recoUections  of  Lord  B., 
1868.  Megírták  életrajzát:  Laké,  1827;  Jeaffreson,  Reál  Lord 
B.,  1883;  németül:  Elze,  3.  kiad.  1886;  Engel,  3.  kiad.  1884; 
Ackermann,  1901 ;  Koeppel,  1902.  Lásd  még :  Macaulay 
B.-tannlmányát,  Essays  I. ;  Matthew  Arnold,  Selections 
from  B.  ;  Kraeger,  Der  B.-sche  Heldentypus,  1898  ;  We- 
digen,  Lord  B.-s  Einfluss  auf  die  europ.  Literatnren  der 
Neuzeit,  1884 ;  Schmld  J.,  B.  im  Lichte  unserer  Zeit,  1888 ; 
B.  lord  élete  és  munkái,  írta  Petrichevich  Horváth  Lázár, 
Pest  1842 ;  Megyery  István,  Lord  B.,  Budapest  1889  ; 
Popini  Albert,  B.  és  Shelley,  Budapest  1898  :  Gürnesevics 
L.,  A  magyar  B.-bibliografla  (PhiloL  Közi.  1901) ;  Kludik 
Imre,  B.  és  a  világfájdalom,  Szolnok  1880 ;  Lord  B.  élete 
írta  Castelar  Emil,  ford.  Várnay  Géza,  Budapest  1876  ;  B., 
írta  Macaulay,  ford.  B.  L.  (Olcsó  könyvtár  30).  Hangok  a 
múltból  és  B.-tól  énekek,  írta  Tercsi,  Budapest  1884. 

2.  jB„  John,  angol  tengerész,  szül.  Newstoad- 
Abbeyban  1723  nov.  8.,  megh.  Londonban  1786 
ápr.  10.  Nemes  családból  származott ;  nagyapja 
volt  B.-nak,  a  költőnek,  17  éves  korában  ment  ten- 
geri útra.  1741-ben LordAnson  világkörüli  utazása 
alatt  Patagónia  Ny  .-i  partján  hajótörést  szenvedett 
ós  Chiloera  menekül  t,ahol  spanyol  fogságba  jutott; 
174;o.,  miután  kiszabadult,  Európába  tért  vissza. 
Élményeit  Narrative  of  J.  B. (London  1748,  neme-, 
tül  Nürnberg  1769)  című  müvében  írja  le.  A  Fran- 
ciaországgal viselt  háborúban  (1755— 63)  mind  a 


La  Mancheban,  mind  Amerikában  kitűnt.  1764-ben 
III.  György  a  Csendes-óceánra  küldte  ki,  ahol  több 
szigetet  fedezett  föl  ós  Batávián  át  meg  a  Jóre- 
mónység-foka  körül  tért  vissza  Európába.  Ez  uta- 
zásának leírását  egyik  tisztje  adta  ki :  Voyage 
round  the  world  (London  1766,  németül  Lemgo 
1769).  1779-ben  az  amerikai  háborúban  Nyugat - 
Indiában  viselt  parancsnokságot. 

Byrsouima  Bich.  (növ.),  a  Malpighiaceae  csa- 
lád génusza,  melynek  mintegy  100  faja  Dél-Bra- 
ziliától ós  Bolíviától  Mexikóig,  a  Bahama-szige- 
tekig van  elterjedve.  Fák,  cserjék  v.  liánok,  át- 
ellenes, egyszeríí  levelekkel,  szép  szártetőző  vi- 
rágfürttel, csonthéjas  terméssel.  A  fák  20  m.  ma- 
gasságot is  elérve,  a  család  leghatalmasabb  kép- 
viselői. Számos  fajnak  (pl.  B.  crassifolia  H.  B.  K.) 
dús  cserzőanyagot  tartalmazó  fája  és  kérge  (al- 
cornoque-íéveg)  összehúzó  és  váltóláz  elleni  or- 
vosság, melyet  az  indiánok  chabarro  v.  chapara 
manteca  név  alatt  kígyómarás  ellen,  valamint  a 
lélegzőszervek  gyuladásáuál  is  alkalmaznak.  A 
B.  spicata  DC.  fája  (franc,  bois  tan)  hasonló  ha- 
tású. A  B.  verhascifolia  DC.  fája  ezenkívül 
festőszer  ós  más  fajokóval  együttépítőfa  is.  Min- 
den faj  termése  ehető,  de  kevéssé  tápláló ;  a  bra- 
zíliai és  gujanai  indiánusok  moroci-,  murid-,  mu- 
reilá-nak  nevezik  (franc,  moureiller). 

Bysanc  (Bizánc),  1.  Konstantinápoly. 

Byssa,  1.  Agron. 

Byssacens  (byssinus,  byssoideus,  növ.)  a.  m. 
pehelynemü ;  finom  penészhez  hasonló  fonalakból 
alakult  képződmény,  mely  a  talajhoz  többé-ke- 
vésbbé  szilárdan  hozzá  szokott  feküdni,  pl.  a  Ste- 
nocyhe  byssacea  zuzmótelepe. 

Byssolit  a.  m.  amiant,  1.  Aszheszt. 

Byssus,  különböző  finomságú  fehér  v.  sárgás 
lenszövet.  A  durvább  fajtájú  B.-sal  csavarták  be 
Felső-  és  Alsó-Egyiptomban  a  múmiákat.  A  leg- 
finomabb B.  egyenértékű  volt  a  bíborral  ós  csak 
a  Nilus  deltáján  termő  len-növény  legfinomabb 
szálaiból  készült.  Alexandriai  B.  név  alatt  igen 
ismert  volt  az  ókorban  s  még  a  kereszténység 
első  századaiban  is.  Finomságban  és  értékben 
közel  állott  hozzá  a  szíriai  B.,  melyet  Antiochia 
közelében  szőttek  s  melyet  karavánok  hoztak  be 
a  keleti  kereskedelembe.  Többnyire  előkelő  ha- 
lottak arcának  beburkolására  használták,  mert 
az  arcvonások  rajta  keresztül  látszottak.  Minél 
inkább  fejlődött  a  keresztes  hadjáratok  után  az 
ipar  és  kereskedelem,  úgy  hogy  indiai  szövetek, 
fátyolok  kerültek  forgalomba,  annál  ritkább  lett 
a  B.,  míg  a  XV.  sz.-ban  már  nem  találjuk.  V.  ö. 
Bock,  Geschichte  der  liturgischen  Gewánder  des 
Mittelalters  (Bonn  1859) ;  Die  Textilen  B.-reliquien 
des  christliclien  Abendlandes  (Aachen  1895);  A. 
Braulik,  Altágyptische  Gewebe  (Stuttgart  1900). 

Byssus  (kagylószákáll,  kagylóselyem),  nagy- 
számú, főleg  tengeri  kagyló  lábánál  fekvő  ú.  n. 
B.-mirigyektől  kiválasztott  finomabb  v.  durvább 
fonalak  pamata,  amelynek  segítségével  a  kagyló 
rövidebb  v.  hosszabb  ideig  állandóan  helyhez  köti 
magát.  A  fonalak  a  vízben  puhák,  a  levegőn 
megkeményednek  s  ekkor  különbözőképen  érté- 
kesítik; nevezetesen  keztyüket,  pénzes  zacskó- 
kat, harisnyákat  stb.  szőnek  belőlük.  A  B.  ké- 
miai összetétele  még  ismeretlen.  V.  ö.  Miüler  A., 


Byssus 


—     197     — 


Cab 


ÜberB.  d.  Acephalen  (Wiegmann's  Arch.  f .  Natur- 
gesch.  (3.  évf.,  I.  köt.,  1837, 1—47. 1.)  és  Boutan 
L.,  Rech.  sur  le  Byssus  des  Lamellibranehes 
(Arch.  d.  zool.  expér.  3.,  1895.,  297—338.  lap). 

Byssas  L.  (növ.),  elavult  neve  egy  gomba- 
génusznak.  L.  Hypha. 

Bystritz  (csehül:  Bystrica),  kis  város  Neustadt 
ker.  kapitányságban,  Morvaországban,  a  Schwar- 
zawa  egy  mellékvölgyében,  (1910)  2703  cseh  lak., 
szép  plébániatemplommal,  posztószövéssel,  sör- 
fözövel  és  vasgyárral. 

Bytownit  (ásv.),  a  mészföldpát-sorozat  egyik 
képviselője,  kovasavtartalma  40—45%.  Andezi- 
tek elegyrésze,  egyebek  között  hazánkban  a  mát- 
raiakban fordul  elő.  L.  Földpát. 


Bytarns  Latr.  (áiiat),  1.  Málnahogár. 

Byzacium  v.  Byzacene,  termékeny  vidék,  a 
római  afrikai  provincia  az  a  része,  melyet  Ny. 
felöl  Numidia,  K.  felöl  a  Kis  Syrtis  és  Hadrume- 
tum  között  levő  tenger  határolt 

Byzantion  (Bizánc),  1.  Konstantinápoly. 

Byzés,  naxosi  születésű  görög  kőfaragó  a  Kr. 
e.  VI.  8z.  elejéről.  Neki  tulajdonítják  a  márvány- 
téglák készítésének  föltalálását. 

Bzincz  (most  Bod),  kisk.  Nyitra  vm.  nagy- 
tapolcsányi  j.-ban,  (1910)  195  tót  lak. ;  u.  p,  Ra- 
dosna,  u.  t.  Holics. 

Bzura,a Visztula  mellékfolyója  Orosz-Lengyel- 
országban. Lodz  közelében  ered,  mocsaras  la- 
pályon foly  végig,  Vizsogorodnál  torkollik. 


0,  Os. 


C.  A  latin  ábécének  harmadik  betűje  s  eredeti- 
leg a  görög  r  (gamma  vagyis  g)  betűvel  azonos, 
azért  kezdetben  a  G  hangot,  de  egyszersmind  az 
ennek  megfelelő  kemény  ^-t  jelölte.  Amazt  utóbb 
egy  kis  vonáskával  különböztették  meg  a  közön- 
ségesebb k  hang  jegyétől,  melyre  a  c  betűt  tar- 
tották meg.  De  a  régi  kettős  érték  maradványa, 
hogy  a  Gaius  és  Gnaeus  (Gneius)  neveket  később 
is  mindig  így  rövidítették :  C,  Gn.  —  Amely  szó- 
kat c-vel  írták  a  rómaiak,  azokat  a  klasszikus 
korban  mind  A:-val  ejtették,  tehát  Cicero  Kikoro 
volt,  Caesar  Kaesar  stb.  Csak  a  Krisztus  utáni 
századokban  kezdett  a  római  köznép  a  k  hang  he- 
lyett e  és  i  előtt  ce-fóle  hangot  ejteni.  Később  ezt 
a  hangot  Olaszország  legnagyobb  részében  cse- 
nek ejtették  (pl.  üicere  v.  ceci  csicseriborsó,  ciregia 
cseresznye),  Franciaországban  s^-nekstb.  Arégi 
magyar  nyelvemlékek  egy  része  a  cé  és  csé  han- 
gokat különbség  nélkül  c-nek  vagy  c^-nak  vagy 
f2:-nek  írja.  1600  táján  némelyek  így  különböz- 
tették meg  e  két  hangot :  tzukor  és  czolnak.  De  a 
XVII.  s  XVin.  sz.-ban  leginkább  ez  a  megkü- 
lönböztetés terjedt  el :  tzukor  —  tsolnak.  A  czu- 
kor  és  csónak  írásmód  csak  mintegy  száz  év  óta 
vált  közönségessé.  De  az  első  helyett  Kazinczy 
és  Dugonics  már  száz  évvel  ezelőtt  az  egyszerűbb 
cukor  írásmódot  ajánlották.  V.  ö.  Helyesírás. 

O  a  római  számokban  a.  m.  száz.  A.  méterrendszerben  a 
centi  rövidítése  és  századrészt  jelent,  pl.  cm.  a.  m.  Viooiiéter. 
A  matematikában  C  y.c  rendesen  állandót  jelent,  pl.  együtt- 
hatót (coefflciens)  v.  integrálási  állandót.  A  kúpszeletek  elmé- 
letében c  a  gyújtó  pontok  fél  távolsága  (lineáris  excentricitás). 

C  római  feliratokon  jelenti  Condidit,  Curavit,  Claudius, 
Caesar,  Consul,  Calendae  szavakat;  megfordított  0  a.  m. 
Gaja  (menyasszony).  A  római  szavazó  táblácskákon  C.  :  con- 
demno  a.  m.  elítélem. 

C  a.  m.  Gajus  (római  név). 

C  8.  m.  Cuvier  (természetrajzi  nevek  mellett). 

C  a.  m.  Carbonium  (a  kémiában). 

O  magyar  pénzeken  Cassovia  (Kassa),  osztrák  pénzeken 
Pr%a,  német  pénzeken  Majna-Frankfurt,   franciákon  Lille. 

C  a  hőmérőn  Celsius. 

C  a  fizikában  és  elektrotechnikában  a.  m.  Coulomb  (elek- 
tromos mértékegység). 

0  az  angol  sportvilágban  a  colt  (mén)  szó  elfogadott  rö- 
vidített jele. 

e  (v.  er.)  a.  m.  currentis,  folyó  év  v.  hó. 

«  a  centimé,  centesimo  rövidítése. 


C,  a  zenében  használt  hét  törzshang  egyike, 
A  dur-skálák  mai  alapskálájában  az  első  hang, 
a  régi  törzs-skálában  (a,  b,  c . . .)  a  harmadik. 
Mikor  a  X.  sz.-tól  kezdve  kulcsokkal  (1.  o.)  kez- 
denek élni,  a  C  betűt  is  előjegyzik  kulcsképeu. 
Vagyis  az  a  vonal,  amely  elé  C  betűt  jegyeztek, 
a  C-hangra  utalt.  Ma  az  ú.  n.  C-kulcs  azt  jelzi, 
hogy  azon  a  vonalon,  amelyen  a  kulcs  látható,  az 
egyvonalú  C  van.  A  C-  vagy  máskép  szoprán- 
kulcs  jelenlegi  alakja  az  idő  folytán  következő- 
képen fejlődött  ki : 

^fí^t  R  K  B  r 

Olasz-,  Francia-  és  Spanyolországban  stb.  a  C han- 
got do-nak  V.  Mí-nek  nevezik.  —  C-t,  mint  rövidí- 
tést több  értelemben  használják  a  zenében:  l.con 
helyett,  pl. :  c.  espr.  a.  m.  con  e,spressione ;  c.  b. 
a.  m.  col  basso ;  c.  S^'  a.  m.  coll'  ottava ;  2.  can- 
tus  helyett,  pl. :  c.  f.  a.  m.  cantus  firmm ;  3.  capo 
helyett :  d.c.  a..m.da  capo.  —  E  v-  ^  ütemnem- 
jelzések. L.  Ütem. 

C,  a  növénytanban  a  virág  (1.  0.)  képletében 
a.  m.  corolla(l.  Párta),  az  utána  következő  szám  a 
corolla  leveleinek,  vagyis  a  szirmoknak  szá- 
mát jelenti,  pl.  05  a.  m.  ötszirmú  párta.  Ha  a 
szám  zárjelben  van,  pl.  C  (5),  a  szirmok  össze 
vannak  forrva. 

C,  a  telekkönyv  teherlapja,  1.  Betét,  Telek- 
könyv. 

Ca,  a  kémiában  a  Calcium  jele. 

ca,  a  latin  circa  (körülbelül)  szó  rövidítése. 

Caacati  (Gaá  Gáti),  kerületi  székhely  Argen- 
tína Corrientes  tartományában,  a  Paraná  folyó- 
tól (Paraguay  határától)  D.-re  30  km.-re.  Élénk 
kereskedelem  központja  (sertés,  szesz,  dohány, 
narancs).  Lakóinak  száma  8000. 

Cab  (ang.,  ejtsd.-  keb),  a  co&n'oZeí  szó  rövidítése. 
Eredetileg  egyfogatú  könnyű  kétkerekű  kocsi  le- 
ereszthető födéllel,  amely  mögött  hátul  magasan  a 
kocsis  ülése  emelkedik.  Később  használatossávált 
a  négykerekű,  négyüléses  droske  megjelölésére. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendő! 


Cab. 


198 


Cabanis 


Cab.,  madárneveknél  Cabanis  J.  L-  omitoló- 
gus  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Cabaletta  (ol.),  tulajdonkép  cavatinetta  he- 
lyett, a.  m.  kis  ária. 

Cabalia,  1.  Müyas. 

Caballería,  kubai  és  chilei  földmértek,  a.  m. 
13  4:2  ha.  Régebben  Castiliában  használták  föld- 
mértéknek, ahol  3864;  ha.  volt.  Használják  még 
a  középamerikai  államokban  kb.  42—45  ha.  nagy- 
ságban. 

Caballero  (spany.,  ejtsd  :kavaiiyóro)  a.  m.  úr,  lo- 
vag; a  késői  latin  caballus,  illetőleg  caballa- 
rius-hól. 

Caballero  (ejtsd:  kavaiiyéro),  1.  Fermin  Agosto 
de,  spanyol  földrajz-  és  történetíró,  szül.  Barajas 
de  Melóban  1800  júl.  7.,  megh.  Madridban,  1876 
jún.  17.  Jogot  tanult,  de  ezt  a  pályát  elhagyta  a 
madridi  egyetemi  tanárságért  és  ezt  ismét  a  po- 
litikáért. 1833-ban  ő  alapította  az  első  spanyol 
politikai  újságot,  a  Boletin  de  Comercio-t.  Több- 
ször volt  képviselő,  kétszer  belügyminiszter  s 
mint  ilyen  fontos  megbízásokat  hajtott  végre. 
Főbb  művei :  Nomenelatura  geograflca  de  Espana 
eíc.  (1834) ;  Fisonomia  natural  y  politica  de  los 
diputados  a  Cortes  (1836) ;  El  gobierno  y  las  Cor- 
tes  del  Estatuto  (1837) ;  Pericia  geograíica  de 
Cervantes  (1840) ;  Dicionario  manuál  geográflco- 
administrativo  de  la  Monarquia  espanola  (1844) ; 
Fomento  de  la  población  rural  de  Espana  (1863) 
stb. 

2.  C,  Fernán,  eredeti  nevén  Böhl  de  Faber 
Cecüia,  spanyol  regényírónő,  szül.  Morguesban 
(Svájc)  1796  dec.  24.,  megh.  1877  ápr.  7.  Atyja  a 
maga  idejében  német  hispaniológus  volt,  ő  azon- 
ban spanyolnak  tartotta  magát.  Fiatalon  került 
Spanyolországba  és  17  éves  korában  Planelles 
kapitányhoz  ment  férjhez,  ki  rövid  idő  múlva 
meghalt.  Második  férje,  Arco-Hermoso  márki  ha- 
lála után  D'Arrom  de  Ayalának  lett  a  felesége. 
II.  Izabella  királyné  a  sevillai  Alcázarban  ingyen 
lakást  ajánlott  fel  neki,  de  innen  az  1868-iki 
forradalomkor  távoznia  kellett.  Ettől  az  időtől 
kezdve  visszavonultan,  inkább  a  köz  jótékony- 
ságnak, mint  az  irodalomnak  élt.  Első  regénye,  az 
1848.  álnév  alatt  megjelent  Gaviota  feltílnést 
keltett.  Követték  hamarosan  a  spanyol  népéletet 
tükröző  elbeszélései  és  regényei,  mintegy  húsz 
kötet ;  egyikét-másikát  ma  is  kedveUk.  Ilyenek  a 
többi  között  Blia,  Lágrimas,  Clemencia,  Una  en 
otra,  Cosa  cumpíida,  La  farisea,  Las  dos  gracias, 
La  família  de  Alvareda.  C.  iskolát  teremtett, 
melynek  legkiválóbb  tanítványa  személyes  isme- 
rőse, D.  Coloma  Luis,  a  híres  jezsuita  atya. 

Caballeros  (spany.,  ejtsd :  kavaiiyérosz),  spanyol 
gyapjufajta. 

Caballicus  pagus,  1.  Chablais. 

Caballo,  1.  Gerro  Caballo. 

Caballus  (lat.)  a.  m.  ló. 

Cabal-minisztérium  (ejtsd:  kebel—),  II.  Károly 
angol  király  1670.  a  következő  miniszterekre 
bízta  a  kormányt :  Clifford,  Arlington,  Bucking- 
liam,  Ashley  és  Lauderdale.  E  nevek  kezdőbetűi- 
ből a  minisztérium  ellenfelei  a  «Cabal»  ana- 
krostichont  képezték  és  ez  elnevezést  mint  bé- 
lyegző kifejezést  hozták  forgalomba.  A  C.  az 
ország  szabadságát  erősen  veszélyeztette,  azért  a 


parlament  1674.  megbuktatta.  V.  ö.  The  Lau- 
derdale Papers.  Kiadta  Airy ;  Macaulay,  Anglia 
története,  I.  Taylor,  Bngland  under  Charles  II. 
[1890]. 

Cabanas  (ejtsd :  kaványasz),  1200  lakosú  kikötő- 
város Cuba-sziget  É.-i  partján,  Habanától  mint- 
egy 70  km.-nyire  Ny.  felé,  hegyektől  övezett  öböl 
mélyén,  jó  kikötővel. 

Cabane  (franc,  ejtsd:  kábán),  deszkafödelü  fo- 
lyami hajó. 

Cabanel,  Aleocandre,fi'eínGÍa  festő,  szül.  Mont- 
pellierben  1823  szept.  28.,  megh.  1889  jan.  23. 
Eleinte  főleg  vallásos  tárgyú  képeket  festett,  de 
ezeknél  nagyobb  sikereket  aratott  mitológiai 
tárgyú  képeivel,  melyek  tetszetős  eklekticizmusa, 
az  ábrázolások  fő  tárgyát  képező  meztelen  női 
alakok  rózsás  érzékisége  és  olykor  erős  dekoratív 
hatása  korának  legnépszerűbb  festői  közé  emelte 
C-t.  Megvesztegető  festési  módjáért  kedvelt 
arckópfestője  volt  a  párisi  előkelő  hölgyeknek. 
Nevezetesebb  müvei :  Faun  és  a  nimfa  (1861) ; 
Venus  születése  (1863) ;  Kiűzetés  a  paradicsom- 
ból (München,  Maximíiianeum) ;  Flóra  diadala,  a 
párisi  Louvre  egyik  termének  mennyezetén ; 
Francesca  da  Rimíni  halála  (Paris,  Musée  du 
Luxembourg)  stb. 

Cabanes  (ejtsd  :  kábán),  Louis,  francia  festő,  szül. 
Toulouseban  1867.  Tanulmányait  szülővárosa  mű- 
vészeti iskolájában  kezdte  meg  ós  Parisban  foly- 
tatta az  École  des  beaux-arts-ban,  Jean  Paul 
Laurens  vezetése  mellett.  1894  óta  évről-évre 
felkeresi  képeivel  a  Soeiétó  des  artístes  fran^ais 
szalonjait.  1901-ben  Algériában  utazgatott  s  azóta 
állandóan  az  afrikai  sivatagot  ós  annak  lakóit 
festi,  de  emellett  arcképeket  is  készít.  Neveze- 
tesebb festményei :  Jeanne  d'Arc  ;  Réve  de  gloire ; 
Répos  de  la  caravane  (a  párisi  Petit  Palaisban) ; 
Ramadan;  Traiuards  de  la  caravane  ;  Soir  dans 
l'oasis;  Soir  de  combat ;  Campement  dans  les  du- 
nes ;  Le  Simoun ;  Sous  les  oliviers  de  Biskra  stb. 

Caban-fa,  1.  Gamwood. 

Cabanis,  1.  Jean  Louis,  német  ornitológus, 
szül.  Berlinben  1816  márc.  8.,  megh.  1906  febr. 
20.  Friedrichshagenben.  Berlinben  1835— 39-ig 
tanult;  1839.  Észak-  és  Dél-Karolinába  uta 
zott,  ahonnan  1841.  gazdag  gyűjteménnyel  tért 
vissza  s  a  berlini  múzeum  madárgyüjtemónyé- 
nek  asszisztense,  majd  1849-ben  első  őre  lett. 
Megalapította  a  Journal  f űr  Ornithologie  c.  folyó- 
iratot, amelyet  1893-ig  szerkesztett,  továbbá 
az  ő  kezdeményezésére  létesült  1868.  a  Deutsche 
ornithologische  Gesellschaft,  amelynek  főtitká- 
rává választották.  1891-ben  nyugalomba  vonult. 
Müvei :  Ornithologische  Notizen ;  Museum  Hei- 
neanum  (Halberstadt  1855—63,  4  rész).  Ebben  a 
két  munkában  a  madarak  új,  természetes  rend- 
szerének alapjait  rakta  le,  melyet  azóta  az  orni- 
tológusok  általában  elfogadtak  és  tovább  fej- 
lesztettek, ó  dolgozta  ki  Tschudi:F&u.nsi  peruana 
(1846),  Schomburgk. -Ueisen  in  Guyana  (1848)  és 
Decken :  Reisen  in  Ostafrika  (1869)  c.  müvekben 
a  madarakról  szóló  részt. 

2.  C,  Pierre  Jean  George,  francia  bölcselkedő 
és  orvos,  szül.  Cosnacban  1759  jún.  5.,  megh. 
Meulanban  1808  máj.  5.  Heves  véralkata  már  az 
iskolában  összeütközésbe  hozta  tanáraival,  akik 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cabanons 


199 


Cabezon 


vé.ffre  hazaküldték.  Magára  hagyatva,  az  orvosi 
tudományt  tanulta  szorgalmasan  s  megismerked- 
vén Helvetiusnéval,  a  kor  legkiválóbb  emberei- 
vel: Diderot-val,  d'Alemberttel,  Condillac-kal, 
Holbach-hal  s  másokkal  jutott  érintkezésbe.  Ö  rá 
bízta  magát  Mii'abeau  halálos  betegségében.  A 
foiTadalom  alatt  kinevezték  a  higiéné  tanárának 
az  École  centrale-ban  Parisban,  később  a  szenátus 
tag-ja  lett.  Legfontosabb  műve :  Les  rapports  du 
physique  et  du  morál  de  l'homme  (Az  emberi  test 
és  lélek  viszonya  az  emberben)  1802.  Legjobb  ki- 
adása Feisse-töl  (Paris  1844),  igen  sokat  emlege- 
tett munka,  melyben  C.  egészben  véve  materia- 
lisztikus  fölfogását  rendkívül  sok  érdekes  adat- 
tal támogatott  lélektanban  kifejti.  Tőle  szárma- 
zik a  később  oly  híressé  vált  hasonlat :  «Az  agy- 
velő megemészti  a  benyomásokat  és  szervesen 
eszközli  a  gondolat  elválását  (la  séerótion  de  la 
pensée).))  Pilozóílája  hasonlít  a  stoikusok  panteiz- 
musához.  Összos  művei  1823—25.  jelentek  meg 
Parisban  öt  kötetben.  V.  ö.  Guülois,  Le  sálon  de 
Madame  Helvétius  (Paris  1894). 

3.  C,  RicJmrd,  1.  Schmidt-Cabanis. 

Cabanons  (franc),  kerek  alaprajzú,  boltozott, 
alacsony  kőépitmények,  melyek  főleg  Francia- 
ország D.-i  részein  az  őskorból  maradtak  ránk  s 
jelenleg  pásztorok  hajlékául  szolgálnak. 

Cabar,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  cabari  j.-ban, 
(1900)  1684  horvát-szerb  lak.,  járási  szolgabírói 
hivatal,  járásbíróság,  telekkönyv,  posta-  és  táv- 
iróhivatal. 

Cabaret(fi'anc.,  ejtsd :  kabaré),  eredeti  jelentésé- 
ben korcsma  vagy  csapszók,  utóbb  az  a  fajtájú 
korcsma,  ahol  ital  mellett  rögtönzött  pódiumon 
vagy  akár  a  közönség  között  ülve  apróbb  müve- 
ket adnak  elő  zenével  és  anélkül:  verseket,  dalo- 
kat, tréfákat,  párbeszédeket,  sőt  utóbb  már  kerek 
darabokat.  A  C.  Parisban  fejlődött,  a  legelső  a 
Montmartreon,  Salis  Rudolfnak  Chat  noir  (Fekete 
macska)  című  csapszékéből.  A  magyar  kabarék  is 
teljesen  francia  mintára  alakultak. 

Cabarets  flottants  (fi-anc.)  a.  m.  korcsma- 
hajók  (1.  o.). 

Cabarros  (ejtsd:  kabarrüsz),  Frangois,  gróf,  spa- 
nyol miniszter,  szül.  Bayonneban  1752.,  megh. 
Sevillában  1810  ápr.  27.  A  kereskedői  pályára 
lépve,  1782.  papírpénz  (Vales)  forgalombahozata- 
lát ajánlotta ;  megalapította  a  San  Carlos  bankot 
és  1785.  a  philippini  kereskedelmi  társulatot. 
1790-ben  ugyan  fogságba  került,  de  1795.  ártat- 
lannak nyilvánították,  grófi  rangi'a  emelték,  6 
millió  reállal  kárpótolták  és  a  királyi  gyárak 
igazgatójává  nevezték  ki.  Jelentékeny  befolyása 
volt  a  mindenható  Godoy  miniszterre  is.  1808-ban 
pénzügyminiszter  lett. 

Cabat  (ejtsd :  kabá),  Nicoltts  Louis,  francia  táj- 
festő, szül.  Parisban  1812  dec.  24.,  megh.  u.  o.  1893 
márc.  13.  Flers  tanítványa.  Képein,  melyeket  leg- 
inkább Paris  környékén  és  Normandiában  festett, 
a  természet  keresetlen,  hű  visszaadására  töreke- 
dett, ami  által  egyik  úttörője  lett  a  francia  natu 
ralista  tájfestészetnek.  Hosszasan  tartózkodott 
Olaszországban  is  és  néhány  évig  igazgatója  volt 
a  római  francia  művészeti  akadémiának.  Néhány 
itt  készült  műve  felfogásában  eltér  a  többitől, 
amennyiben  ezeken  C.  a  tiszta  realizmust  bizo- 


nyos eszményítéssel  igyekezett  összekötni.  Neve- 
zetesebb képei :  L'étang  de  Ville-d'Avray,  (a  pá- 
risi Luxembourg-múzeumban);  Un  soir  d'automne 
(u.  0.) ;  Le  jardin  Beaujon ;  Chemin  dans  la  val- 
lée  de  Nami ;  Solitudo  stb. 

Cabcart  (ang.,  ejtsd:  kebkár),  egyfogatú,  két- 
kerekű könnyű  kocsi,  főleg  nők  számára.  A  fő- 
ülés  mellett  egy  kisebb  ülésen  a  groom  foglal 
helyet. 

Cabestanh  (ejtsd:  kabesztány),  Guühem  de,  pro- 
vencei  troubadour,  megh.  1181—96  táján.  Ver- 
seiből csak  nyolc  darab  maradt  fenn.  Reá  is  al- 
kalmazták azt  a  mondát,  mely  szerint  a  féltékeny 
férj  C-t  megölte  és  szívét  ételképen  feleségének 
feltálaltatta,  amire  ez  öngyilkos  lett.  V.  ö.  Hü/f- 
ner,  Der  Troubadour  G.  de  C.  (Berlin  1869) ;  Cha- 
baneau,  Les  biographies  des  troubadours  (Tou- 
louse  1895), 

Cabet,  Étienne,  francia  szocialista,  szül.  1788 
jan.  2.  Dijonban,  megh.  St.  Louisban  (Missouri) 
1856  nov.  9.  Orvostudományt,  később  jogot  hall- 
gatott, munkatársa  lett  a  Journal  de  la  Jurispru- 
dence-nak,  végül  pedig  ügyvéd  lett  Dijonban.  A 
politikai  tüntetésekben  való  részvétele  miatt  több- 
ször felfüggesztették  az  ügyvédség  gyakorlásá- 
tól, mire  Parisba  ment,  ahol  tagja  lett  a  Carbon- 
niére  f  rancaise  néven  ismert  szabadkőműves  jel- 
legű társaságnak.  Az  1830-iki  forradalomban 
részt  vévén,  1831.  Gőte  d'Orban  képviselővé  vá- 
lasztották. Megalapította  a  Populaire  c.  radikális 
hetilapot.  Egyik  cikke  miatt  két  évi  börtönre 
ítéltetvén,  Angliába  menekült,  ahol  öt  évig 
maradt.  Itt  lett  kommunistává.  Kegyelmet  nyer- 
vén, visszatért  Franciaországba  s  közzétette 
Histoire  populaire  de  la  révolution  fran^aise 
de  1789  á  18.30  című  művét  (Paris  1840). 
1840-ben  jelent  meg  életének  főműve  is :  Voyage 
en  Icarie,  román  philosophique  et  sociale  című 
filozófiai  regénye,  melyben  kommunista  nézeteit 
teljességükben  kifejti.  1842-ben  jelent  meg  Nou- 
veau  Christianisme  e.  műve.  Számos  kommunista 
egyesületet  alapított ;  hívei  communistes  icariens 
néven  voltak  ismeretesek.  1847-ben  elhatározta, 
hogy  híveivel  Texasban  kommunista  gyarmatot 
alapít.  69  társával  oda  is  vándorolt,  de  sok  szenve- 
dés után  a  telepet  kénytelenek  voltak  elhagyni. 
Az  1848-iki  forradalom  után  mintegy  400  ikariá- 
nus  vitorlázott  át  Amerikába,  kikkel  együtt  C.  is 
az  elhagyott  Nauvoo-ban  (Illinois  állam)  telepe- 
dett meg,  ahol  a  gyarmatot  véglegesen  szervezte. 
Belviszályok  azonban  1856.  megdöntötték  hatal- 
mát és  180  társával  kiűzték  Nauvooból.  C.  ekkor 
Missouriba  vonult  vissza,  ahol  nemsokára  meg- 
halt. V.  ö.  Stein  L.,  Der  Sozialismus  und  Kommu- 
nismus  des  heutigen  Frankreich  (Leipzig  1847)  ; 
Shaw,  Ikaria  (Stuttgart  1886) ;  Lux,  Etienne  C. 
und  der  ikarische  Communismus  (Stuttgart  1894) ; 
Bonnaud,  C.  et  son  oeuvre  (Paris  1900). 

Cabeza  de  viejo  (növ.),  1.  Gephalocereus. 

Cabezon,  Antonio  de,  spanyol  zeneszerző  or- 
gonaművész, vakon  szül.  Castrojerizbeu  (Burgos 
mellett)  1510  márc.  80.,  megh.  Madridban  1566 
máj.  26.,  mint  II.  Fülöp  camera  y  capilla  zenésze. 
Irt  orgonára,  zongorára,  hárfára,  lantra;  sok 
müvét  szintén  művész  fia,  Hernando  de  G.  (megh. 
1602  okt.  1.)  adta  ki,  de  sok  elveszett. 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cabildo 


-     200 


Cabral 


Cabildo  (sp.),  káptalan ;  tanács,  szenátus  Dél- 
Amerikában. 

Cabillonum,  1.  Ghalon-sur-Samie. 

Cabinet  (franc,  ejtsd:  kabiné),  kis  szoba,  átvitt 
értelemben  milvészeti  tárgyak  gyűjteménye,  to- 
vábbá művészi  kivitelű,  többnyire  két  ajtós  szek- 
rény, melyben  sok  kisebb  fiók  és  polc  van.  Ezek  a 
szekrények  különösen  a  XVI.  sz.  közepén  lettek 
divatosakká.  —  G. -festmény,  világi  épületek  ab- 
lakaira szánt  üvegkép,  ellentétben  a  templomok 
emlékszerű  űvegképeivel.  L.  Üvegképek.  —  C. 
noir,  fekete  kabinet,  XIV.  Lajos  alatt  oly  hiva- 
tal, melynek  feladata  volt,  hogy  a  gyanús  levele- 
ket titokban  felbontsa  s  tartalmukról  a  kormányt 
értesítse.  Itt  a  leveleket  oly  ügyesen  tudták  fel- 
bontani, hogy  a  címzett  észre  sem  vette.  XV.  La- 
jos az  intézményt  cccabinet  du  secret  des  postesw 
c.  alatt  újjászervezte .  A  nemzetgyűlés  Mirabeau 
lángszónoklatának  hatása  alatt  1789.  megszün- 
tette, Napóleon  s  a  restauráció  azonban  újra 
életbe  léptették.  —  G.  lett  idővel  az  uralkodó  ta- 
nácskozó szobájáról  a  kormány  neve  is.  L.  Ka- 
binet. 

Cabinet;  noir,  1.  Cabinet- 

Cable  (ang.,  ejtsd:  kébi),  kábelhossz,  1.  Kábel. 

Cable  (ejtsd :  kébi),  Georgc  Washington,  észak- 
amerikai író,  szül.  New-Orleansban  1844  okt.  12. 
Részt  vett  a  polgárháborúban  s  azután  magán- 
méniök  lett.  Regényeiben  szociális  kérdéseket 
tárgyal  s  velők  hozzájárult  a  börtönmunka  re- 
formjához s  a  színes  bőrűek  helyzetének  javításá- 
hoz. Legjobb  műve  a  Grandissimes  (1880).  Nagy 
sikere  volt  az  Old  Creole  days  (1879)  c.  novella- 
kötetének, The  Creoles  of  Luisiana  (1884),  The 
N^ro  question  (1890)  és  Bilow  Hill  (1902)  című 
műveinek. 

Cabo  (sp.  és  portug.)  a.  m.  fok,  előhegység. 

Cabocbiens  (ejtsd:  kabosien),  demokrata  párt 
neve  Parisban  1411.Vezérérő],  Caboche  mészáros- 
legényről nevezték  így  el.  A  rémuralmat  folytató 
párt  a  gyenge  VI.  Károllyal  szemben  Rettenthe- 
tetlen János  burgundi  herceg  pártjára  állt.  De 
nemsokára  ez  is  elfordult  tőlük,  s  1413.  az  Ar- 
magnacs  (1.  o.)  áldozatául  estek.  V.  ö.  Coville,  Les 
C.  (Paris  1890). 

Caboclton  (f ranc.ejtsd :  kábosoS),  olyan  drágakő, 
melyet  nem  alakítottak  hasítással  vagy  fűrésze- 
léssel,  hanem  természetes  alakjában  köszörűitek 
és  csiszoltak. 

Caboclo  (ejtsd :  kavokió),  Brazíliában  a  civili- 
zált indiánusok  ivadékainak  vagy  indiánusok  és 
fehérek  gyermekeinek  neve. 

Cabo  Frio,  1.  Frio-fok. 

Gabot,  1.  Caboto. 

CaboAage  (franc,  ejtsd:  kabotázs)  a.  m.  part- 
hajózás, azaz  olyan  hajózás,  amely  egyik  part- 
foktól (cabo  sp.  =  fok)  a  másikig  történik  a  part 
hosszában,  anélkül,  hogy  a  hajó  idegen  állam 
terűletét  érintené.  Manapság  azonban  ezt  a  ki- 
fejezést tágabb  értelemben  használják,  arra  a 
hajózásra  is,  amelyet  két  állam  kereskedelmi 
hajói  folytatnak,  anélkül,  hogy  túlmennének  azon 
a  tengerrószen,  amely  a  két  állam  partjait  közö- 
sen mossa.  L.  Parthajózás.     ' 

Cabotín  (franc,  ejtsd:  kabotéS),  a  cabot-h(A, 
amely  nagyon  alsórendű  komédiást  jelent.  Magya- 


rul egyértelmű  a  ripaccsal,  vagyis  az  olyan  ván- 
dorszínésszel, aki  nem  éppen  tehetség,  de  minden 
műveltség  és  ízlés  nélkül  komédiázik. 

Caboto  (ejtsd:  kaboto,  Gobot),  1.  Giovanni  vagy 
John,  híres  hajós,  Kolumbus  kortársa  és  Észak- 
Amerika  szárazföldjének  felfedezője,  szül.  Geno- 
vában 1420.,  megh.  1498.  Bgyideig  Velencében 
élt,  ahonnan  kereskedelmi  ügyei  1475.  Bristolba 
vezették.  Bristol  akkoriban  Izlanddal  élénk  össze- 
köttetésben volt  és  ez  a  körülmény  vezette  öt 
is  Ny.  felé.  Már  1490-töl  kezdve  tengeri  utat 
keresett  Kína  felé.  Több  sikertelen  kísérlet  után 
1494  jún.  24.,  tehát  előbb  mint  Kolumbus,  fe- 
dezte föl  az  amerikai  szárazföldet.  A  fölfedezett 
szárazföld,  melyet  ő  Terra  príma  vista-nak  neve- 
zett el,  valószínűleg  Labrador  volt.  1496-ban  VII. 
Henrik  a  fölfedezendő  országokkal  való  kereske- 
désre szabadalmat  adott  neki.  C.  1497.  négy  hajó- 
val indult  útra ;  újra  eljutott  Labradorba  és  azt 
bii'tokba  vette  Anglia  számára.  Még  halálakor  is 
szentül  hitte,  hogy  a  «Nagy-khán»  országát  fe- 
dezte föl. 

2.  C„  Sebastiano,  C  Giovanni  fla  és  második  uta-    ■ 
zásánkisérője  volt,  szül.  Velencében  1472., megh.  M 
Londonban  1557.Ó  fedezte  fel  1498.  Ujfundlandot.    ^ 
Onnan  a  part  mentén  egészen  a  mostani  Carolináig 
vitorlázott.  1512—16.,  mivel  Anglia  nem  támo- 
gatta kellőleg,  ajspanyol  érdekek  szolgálatába  sze- 
gődött. Miután  azonban  VIII.  Henrik  visszahítta, 
1517.  ÉNy.-i  átjárást  keresett  Ázsia  feié sakkor 
fedezte  föl  azt  a  szorost  és  öbölt,  amelyet  utóbb 
Hudsonról  neveztek  el.  1526—30.  V.  Károly  spa- 
nyol király  megbízásából    a  brazüiai  partok 
tói  a  Magellán- szorosig  kutatott,  de  legénységé- 
nek engedetlensége  miatt  nem  nagy  sikerrel. 
Útleírása  elveszett,  térképe,  amelyen  utazásait 
lerajzolta,  még  most  is  megvan. 

Cabo  tormentoso  (port.,  a.  m.  a  viharok  hegy- 
foka), a  Jóreménysóg  fokának  (1.  o.)  régi  elne- 
vezése. 

Cabourg  (ejtsd:  kábur),  falu  és  tengeri  fürdő 
Calvados  francia  département  Caen  kerületében. 
Le  Havre-tól  DNy.-ra  a  Divos  torkolata  közelé- 
ben, vasút  mellett,  (1901)  1644  lak. 

Cabo  Verde  (port.  Zöld  fok),  Afrika  legnyu- 
gatibb foka  (17«  30'  ny.  h, ;  I40  40'  ó.  sz.),  a  Gara- 
bia  és  a  Szenegál  torkolatai  között.  144  í -ben  fe- 
dezte fel  a  portugál  Nuno  Tristao.  Most  francia 
birtok. 

Caboverdei  szigetek,  1.  Zöldfoki  szigetek. 

Cabra,  vái'os  Córdoba  spanyol  tartományban, 
a  C.  folyó  és  a  madrid — gibraltári  vasút  mellett. 
Kitűnő  bor-  és  olajtermő  hely.  Lakossága  (1900) 
12,308. 

Cabral  (ejtsd:  kabrai),  1.  G.  (v.  Gabrcra),  Pedro 
Alvarez,  Brazília  felfedezője,  szül.  1460.,  megh. 
1526.  Manuel  portugál  király  őt  nevezte  ki  ama  13 
hajó  tengernagyává,  amelyeket  Vascode  Gama 
szerencsés  visszaérkezése  után  1200  emberrel  In- 
diába küldött.  C.  1500  márc.  9.  indult  el  Lissabon- 
ból  és  egy  hónap  alatt  Dél-Amerika  azon  részé- 
hez jutott,  amelyet  most  Brazíliának  nevezünk  ; 
ő  pedig  Terra  da  Santa  Grúznak  nevezte  el  s 
Portugália  számára  elfoglalta.  Továbbutaztában 
Afrikánál  hajóinak  egy  része  mindenestül  el- 
veszett, a  híres  Diaz  Bertalan  is.  C.  azonban  elérte 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


r 


—     201 


Cáceres 


Mozambikot,  azután  Indiában  Kalikutot.  Kocsin 
s  Kananor  fejedelmeivel  kereskedelmi  szerző- 
dést kötött  s  dús  rakománnyal  tért  vissza  1502  júl. 
31.  Utazása  le  van  írva  Bamusio :  Navigazioni  e 
viaggi  (Velence  1563, 3  köt.,  új  kiad.)  c.  müvében. 

2.  C.,  Antonio  Bernardo  da  Costa,  I.  Costa 
Cabral. 

Cabrera  (Kecske-sziget),  a  Baleárok  (1.  o.) 
egyik  szigete,  Mallorcától  D.-re  14  km.  Tertilete 
20  km*.  Éghajlata  kedvező.  Jó  kikötője  van.  Né- 
hány száz  iialász  él  a  szigeten.  A  függetlenségi 
háborúban  (1808—18)  a  spanyolok  francia  foglyo- 
kat szállítottak  ide,  akikkel  kegyetlenül  bántak. 

Cabrera  (ejtsd:  kabrera),  1.  Ramon,don,  Morella 
grófja,  spanyol  karlista  tábornok,  szül.  1810  aug. 
31.,  Tortosában,  megh.  Wentworthban  (Anglia) 
1877  máj.  24.  Teológiát  tanult,  de  mivel  a  papi 
pályára  nem  érzett  kedvet,  1834.  egy  karlista 
csapatba  lépett.  1835-töl  kezdve  mint  önálló  vezér 
működött,  nagy  merészséget  alkalmilag  kegyet- 
lenséggel párosítva,  különösen  1836  óta,  midőn 
72  éves  anyját  Mina  tábornok  főbe  lövette.  1837- 
ben  a  Krisztina-párti  tábornokok  fölött  több  győ- 
zelmet aratván,  Madrid  kapujáig  nyomult.  Don 
Carlos  parancsára  azonban  visszafordult.  Morella 
elfoglalása  után  (1839)  don  Carlos  grófi  méltóságra 
emelte.  Carlos  lemondása  után  fiának,  Monté- 
molin  grófjának  bizalmas  tanácsadója  lett  s  érde- 
kében 1848.  még  egyszer  kitűzte  Spanyolország- 
ban a  kariista  zászlót,  de  a  pasterali  ütközetben 
(1849  jan.  27.)  megsebesült  és  Franciaországba 
szorult.  V.  ö.Rahden,  C,  Erinnerungen  aus  dem 
spanischen  Bürgerkrieg  (Frankfurt  1840) ;  u.  a., 
C.  (Berlin  1851) ;  Rosbella,  História  de  C.  y  de  la 
guerra  civil  en  Aragon  stb.  (Madrid  1844) ;  Hub- 
hard,  Histoii-e  contemporaine  de  l'Espagne  (1891). 

2.  C.,  Pedro  Alvarez,  1.  Cabral. 

Cabrerit  (ásv.),  a  kobaltvirághoz  (erythrin) 
hasonló ;  magnézia-  és  víztartalmú  nikkel-kobalt- 
arzenát.  Egyhajlású;  rostos,  szemcsés,  veséded, 
ahnazöld.  Lelőhelye  Spanyolországban  Sierra 
Cabrera. 

Gábriel,  a  spanyolországi  Júcar  mellékfolyója; 
a  Montes  Úniversalesben  ered,  a  Tajo  és  a  Júcar 
forrásai  közelében.  Hossza  200  km. 

Cabriolet  (franc,  ejtsd:  kabrioié),  kétkerekű, 
egylovas  könnyű  kocsi,  1.  Cab. 

Cabnlla  (növ.),  a  sisal  v.  sisalkender  neve 
Közép-Amerikában.  L.  Agave-rostok. 

Cabuna,  adók.  Verőcze  vm.  veröczei  j.-ban, 
(1900)  1188  horvát-szerb,  német  és  magyar  lak., 
vasúti  állomás,  posta-  és  táviróhivatal. 

Cabuya  (növ.)  a.  m.  cabtdla  (1.  o.). 

Caca,  ösrómai  istennő,  Cacus  (1.  o.)  női  meg- 
felelője, kinek  tisztelete  a  kereszténység  első 
századaiban  is  fennállott  ugyan,  de  az  irodalom- 
ban alig  hagyott  nyomot.  Alakjáról  és  kultuszá- 
ról semmi  lényegeset  sem  tudunk.  Az  antik  mito- 
gráfusok  azt  koholták  róla,  hogy  Cacus  nővére 
volt  8  ö  árulta  el  Herculesnek  fivére  baromlopá- 
Bát  (1.  Cacus),  holott  az  eredeti  monda  szerint  a 
barmok  bőgése  volt  az  áruló. 

Ca^adores  (ejtsd  :kaszadóresz),  portugálul  a.  m. 
vadász ;  így  nevezik  különösen  a  portugál  vadász- 
csapatokat is,  amelyek  a  középkor  óta  a  portugál 
sereg  színe-javát  teszik. 


Cacada  (áuat),  1.  Kakadu-félék. 

Cacak  (ejtsd:  csacsak),  a  rudniki  kerület  fővárosa 
Szerbiában,  a  Golijska  Morava  jobbpartján  kb. 
4000  lakossal.  Gimnáziuma  van.  1806-ban  és 
1815.  a  szerbek  itt  megverték  a  törököket. 

Ca'canny,  skót  kifejezés,  szó  szerint  a.  m. 
vigyázva  lépj ;  a  sabotage  (I.  o.)  egy  neme,  midőn 
a  munkás  úgy  dolgozik,  hogy  mentől  kevesebb 
értéke  legyen  a  munkájának. 

Cacao  (növ.),  1.  Kakaó  ós  Theobroma. 

Cacaovaj,  1.  Kakaóvaj. 

Cacapon,  a  Potomac  mellékfolyója  ;  az  Alle- 
ghany- hegységben  ered,  Virginiában  (Egyesült- 
Államok).  Partjain  vas-  és  szénbányák  vannak. 

Cacatua  (állat),  a  papagájok  (TátííocorwiY^es^ 
egyik  neme.  L.  Kakadu-félék. 

Cacatunt  non  eist  pictiuu  (lat.),  « mázolás 
nem  festésö,  rossz  festményekre  alkalmazott 
szállóige  ;  irodalmi  kontárkodásra  is  mondják. 

Caccabis  Kaup.  (áUat),  1.  Fogoly. 

Caccamo,  város  Palermo  olasz  tartomány- 
ban (Szicília),  a  Monté  San  Calogero  közelében, 
Termini-Imeresitől  (a  tengerparttól)  mintegy  10 
km. -nyíre.  Bortermő  vidék.  Achát-,  jáspis-  és  be- 
rillium-bányászata  említésre  méltó.  Normann  kas- 
télyáról ellátni  a  tengerre.Lakossága  (i9oi)  12,324. 

Caccianiga  (ejtsd:  ka,ccsa.—),  Antonio,  olasz  író, 
szül.  Trevisóban  1823  jún.  30.,  megh.  Maserada- 
ban  (Treviso  tart.)  1909  ápr.  22.  Egyetemi  tanul- 
mányai végeztével  a  Spirito  Folletto  c.  élclapot 
alapította  Milanóban ;  az  1848-iki  szabadságharc 
után  számkivetési  idejét  Parisban  töltötte.  Ekkor 
írta  az  11  Froscritto  c.  regényét  (1853).  Hat  év 
múlva  visszatérve,  Treviso  polgármestere,  majd 
orsz.  képviselő  lett.  Sok  népies  irányú  regényt 
és  mezőgazdasági  tanulmányt  írt. 

Cacciaturi  (ejtsd:  kaccsatóri),  olaszul  a.  m.  va- 
dászok ;  az  olasz  hadseregben  a  hegységek  védel- 
mére rendelt  vadászcsapatokat  C.  déllé  Alpi-nek^s. 
nevezik^  míg  a  közönséges  vadászcsapatok  neve 
bersaglieri  (1.  o.). 

Caccini  (ejtsd:  kaccsíni),  Givlio,  olasz  zeneszerző, 
énekes  és  szaktudós,  szül.  Rómában  (ezért  Crivlio 
Eomano-nak  is  nevezik)  1550  táján,  megh.  Firen- 
zében, 1618  dec  10.  temették.  Legnagj'obb  érdeme 
az  opera  megteremtése ;  kezdte  Bárdi  gr.  pász- 
tori jeleneteinek  megzenésítésével ;  1594.  Rinuc- 
cini  Dafné-jának  részeit  Peri-vei  együtt  zenésí- 
tette meg,  8  ugyanannak  Euridicejét  Perivel  1600. 
(később  mindegyikük  külön)  komponálta  meg,  ez 
az  első  igazi  dalmű.  Egyéb  szerzeményei :  Apol- 
lón harca  a  kígyóval  (Bárdi  szövegére),  1611.  Le 
Nuove  Musiche  c.  madrigál-  s  más  dalainak  gyűj- 
teménye, ennek  bevezetése  az  első  igazi  ének- 
iskola. Egyik  leánya  Francesca,  az  ő  tanítványa, 
híres  énekes-  és  zeneszerzőnő,  szül.  Firenzében 
1581—82  táján,  férje  Signorini  Malaspina  lett. 
Azért  méltó  az  említésre,  mert  számos  dalt  írt  ós 
egy  balletoperát ;  C.  másik  leánya,  Septimia 
(Alessandro  Ghivizzani  neje),  jeles  énekesnő  volt. 

Cáceres  (ejtsd :  kMszeresz).  1.  spanyol  tartomány, 
Estremadura  É.-i  része.  Ny.-ról  Portugália,  É.-on 
Salamanca  és  Avila,  K.-en  Toledo,  D.-en  Bada- 
joz  tartomány  határolja.  Területe  19,863  km*. 
Lak.  (1910)  395,082.  —  2.  C.  spanyol  tartomány 
fővárosa,  470  m.  tengerszínfeletti  magasságban. 


.\mely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cáceres 


202 


Cadahalso 


termékeny  vidéken  a  C.  folyó  és  vasutak  mellett. 
Régi  városrésze  a  hegyen,  az  új  a  lejtőn  épült. 
Lak.  (1900)  16,933.  Élénk  ipar  (vászon,  gyapjú, 
bőr,  liszt,  kalap,  szappan)  és  kereskedés  központja. 
C-t  a  rómaiak  alapították  Kr.  e.  74:.  Castra  Cae- 
cilia  néven. 

Cáceres  (ejtsd:  kádszeresz),  Andrés  Avelino,  a 
perui  köztársaság  elnöke,  szül.  Huantában  1831 
ápr.  12.  1852-ben  mint  követségi  titkárt  Parisba 
küldöttek,  honnan  1860.  visszatért.  Bár  a  chilei 
háborúban  több  izben  vereséget  szenvedett,  1885 
márciusában  mégis  győztesen  vonult  be  Limába. 
Ugyanez  év  decemberében  elnökké  választották, 
szintúgy  1894. ;  de  Pierola  1895.  megbuktatta. 
1911.  berlini  követté  nevezték  ki. 

Caclia^a  (sp.,  ejtsd:  kacsasza),  cukornádból 
készült  pálinka  Brazüiában. 

Cachelot  (állat),  az  ámbrás  cet  (Physeter 
maorocephalus  L.)  francia  neve.  L.  Cetek. 

Caclie-neK  (franc,  ejtsd:  kasné)  a.  m.  orr-ta- 
karó) ;  a  nyak,  orr  és  száj  betakarására  szolgáló 
selyemkendő. 

Cachéo  (ejtsd  :  kaséu),  megerősített  portugál  telep 
Portugál-Guineában, a C.  torkolatánál,  atengertöl 
15  km.-nyire  (12<»  17'  é.  sz. ;  16»  15'  ny.  h.),  mint- 
egy 15,000,  nagyrészt  benszülött  lak.  Elefánt- 
csont- és  aranypor-kereskedés.  1588-ban  alapí- 
tották. 

Caclie-pot  (f ránc, ejitsd:kaspó),  díszesebb  edény, 
melybe  a  virágeserepet  teszik. 

Cacliet  (franc,  ejtsd:  kasé)  a.  m.  pecsét;  C. 
volánt,  pecsét,  mely  a  levél  felső  részén  úgy  ki 
van  vágva,  hogy  a  levél  lepecsételtnek  látszik  s 
mégis  nyilt. 

Caclietero  (sp.,  ejtsd:  kacsetero),  rövid,  szó- 
les tör.  C.-knak  hívják  a  bikaviadaíokon  azokat 
a  szolgákat,  akiknek  az  a  feladatuk,  hogy  a  nem 
ingerelhető  gyáva  bikákat  leszúrják. 

Cachi,  Nevadgs  de  (ejtsd :  kacsi),  havasi  hegy- 
lánc Argentína  BNy.-i  részében,  Chile  közelében 
(25»  d.  sz. ;  66"  ny,  h.).  Legmagasabb  csúcsa  6000 
méter. 

Cacliibou-gyanta  (növ.),  1.  Bursera, 

CacMman  (növ.,  corossol),B,z  Anona  L.  (1.  o.) 
gyümölcse,  mely  számos,  egy-termőlevelü  mag- 
ház egyesüléséből  és  elhúsosodásából  keletkezik ; 
az  utóbbiban  a  vrrágtengely  is  részt  vesz.  Alakja 
többé-kevésbbé  gömbölyded,  kúpos,  nagyjából  a 
szederhez  hasonlít.  B  gyümölcs  részint  táplálék, 
részint  orvosság  s  ezért  egyes  Anona-fajok  a 
trópusokon  kedvelt  gyümölcsfák.  Ilyen  pl.  az 
Anona  squamosa  L.  (ang.  sioett-sop,  sugar- 
apple ;  franc,  pomme  de  canelle). 

Cachoeira  (port. :  vízesés,  sellő;  ejtsd:  kasuera), 

1.  város  Brazillá  Baliia  államában,  a  hajózható 
Paraguazú  folyó  balpartján.  A  túlsó  parton  van 
Sao  Félix  külváros,  amelyről  a  legjobb  brazíliai 
dohányt  nevezik.  Kiviteli  cikkek :  dohány,  szi- 
var, gyapot,  kávé,  gyümölcs.  Szivar-  és  szivarka- 
gyártása  jelentékeny.  Lakossága  (1900)  15,000.  — 

2.  C,  város  Brazillá  Rio  Grandé  do  Sul  államá- 
ban, a  hajózható  Jacuhy  sellőinél,  4500  lakossal. 
Portó  Alegre  fontos  kereskedelmi  piaca. 

Cacbolong  (ásv.),  1.  Opál. 
Cacbon  (növ.).  Német-Kelet-Afrikából  szár- 
mazó, a  bútoriparban  szereplő,  kemény,  simán 


hasítható  és  jól  politúrozható,  élénk  vörösbarna 
fa,  melyből  forró  vízzel  festék  vonható  ki  s  mely 
vasklorid  behatására  megfeketedik. 

Cacliondé  (franc,  ejtsd:  kasoüdó),  máskép  Pas- 
tille  du  sérail,  keleti  szájszagosító;  katechu,  cukor 
és  fűszer  keverékéből  gyúrt  golyócskák.  L.  még 
Gachou  aromatisé. 

Cachot  (franc,  ejtsd:  kasó)  a.  m.  börtön,  cella, 
a  francia  katonaságnál  a  szigorított  fogság  meg- 
jelölése. 

Cacbon  aromatisé  (franc,  etjtsd:  kasú  aroma- 
tizé).  Apró,  ezüsttel  bevont,  kellemes  ízíi  go- 
lyócskák vagy  kockaalakú  cukorkák,  melyek  il- 
latossá teszik  a  szájat  s  a  leheletet.  Édesgyökér- 
kivonatból készülnek  különböző  illatos  anya- 
gokkal. L.  még  Gachondé. 

Cacbou  de  Icával,  l.  Kénfestékek. 

Cachucha  (ejtsd :  kacsucsa),  castaguettekkel  ki- 
sért, a  holero-lioz  és  fandango-hoz  hasonló  spa- 
nyol tánc,  melyet  a  táncosnő  egymaga  jár.  Euró- 
pában Elszler  Fanny  tette  híressé. 

CaSinci,  adók.  Verőczevm.  nasiezij.-ban,  (1900) 
412  horvát-szerb  és  magyar  lak.,  vasúti  állomás, 
postahivatal,  u.  t.  Orahovica. 

Caciocavallo  (ol.  ejtsd:  kacsó  kavaiió),  kau- 
catejből  készült  sajt,  gyakran  ló-  és  lovas-,  de 
rendesen  palack-  körte  v.  gömbalakban.  Leginkább 
a  római  Campagnában  készítik,  hol  római  táj- 
szólással cascio  cavallo-nak  (ejtsd :  kassó)  nevezik. 

Caconda,  l.  Kakonda. 

Cacongo,  l.  Kakongo. 

Cacospong;ia  (áiiat),  a  szaruvázas  szivacsok 
(Ceraospongiae)  egy  neme,  melynek  több  faja  a 
Földközi-tengerben  él.  Mosdószivacsnak  alkal- 
matlan. Legismertebb  faja  a  Cacosponqia  sccdaris 
0.  Schm. 

Cacoxenit  (ásv.),  1.  Kakoxénit. 

Cactaceae  (növ.),  1.  Kaktmzfélék. 

Cactus  melocactns  inöv.),  1.  Melocactus. 

Cacniuen  (lat.)  a.  m.  valaminek  teteje,  csúcsa. 

Cacus,  ösrómai  isten  (női  párja :  Caca,  1.  0.), 
kinek  kultusza  hamar  kihalt,  úgy  hogy  Róma 
történelmi  korában  C.  nevét  már  csak  a  C.-lépcsö 
őrizte,  mely  a  Palatínusról  a  fórum  boarium  (ba- 
rom-tér) és  Hercules  oltára  (ara  maxima)  felé  ve- 
zetett. B  helyszín  körül  azután  —  inkább  a  köl- 
tők, írók,  mint  a  nép  képzeletében  —  különféle 
mondák  kristályosodtak  ki,  melyek  valamennyien 
Hercules  itáliai  tartózkodásával  hozták  kapcso- 
latba C-t,  továbbá  a  fórum  boarium  nevét  és 
Hercules  római  kultuszát  megokolni  törekedtek. 
A  legismertebb  e  mondák  közül  az  a  változat, 
mely  szerint  C  egykor  a  Palatínus  vidékének 
réme  volt,  tűzokádó,  rabló  szörnyeteg.  Midőn 
Hercules  Geryones  barmaival  (1. 0.)  erre  a  vidékre 
jön,  C  a  legszebb  barmokat  farkuknál  fogva 
hátrafelé  vonszolván,  barlangjába  hajtja.  Her- 
culest  a  lábnyomok  félrevezetik,  de  az  ellopott 
állatok  bőgése  elárulja  a  lopást.  Hercules  buzo- 
gányával agyonüti  C-t,  miért  is  a  környék  la- 
kossága oltárt  emel  szabadltójának. 

Cad,  tó,  l.  Csád. 

Cadahalso,  Jósé  de,  spanyol  költő,  született 
Gádizban  1741  okt.  8.,  meghalt  Gibraltár  os- 
troma közben  1782  febr.  27.  Biscayai  nemes  csa- 
ládból származott;  Parisban  tanult,  majd  utazá- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


r 


Cadame 


—    203    — 


Cadiz 


m^ 


kat  tett  Angol-,  Olasz-,  Német-  és  Francia- 
írszágban  és  megismerkedett  e  nemzetek  nyel- 
Tével  ós  irodalmával.  1762-ben  egy  spanyol  lovas- 
ezrevibe  lépett,  s  mint  ezredes  részt  vett  Gibraltár 
ot^tromában,  ahol  elesett.  Műveinek  nagy  része 
Jüan  del  Valle  és  J.  Vasquez  álnéven  jelent  meg. 
Nevezetesebbek :  Los  eruditos  á  la  violeta  (A  di- 
vat szerinti  tudósok,  1772);  Cartas  Marruecas  (Mór 
levelek,  Montesquieu  Lettres  persauesc.  müvének 
utánzata) ;  Noehes  lugubres  (Szomorú  éjszakák) ; 
S'ínclio  Garcia  (tragédia).  Költeményei :  Los  oeios 
le  mi  juventud  (Ifjúságom  szabad  órái)  1773.  jelen- 
tek meg.  Összes  müveit  Madridban  (1818)  adták 
ki  3  kötetben ;  Urai  költeményei  pedig  a  Biblio- 
ttM'a  de  autores  espanoles  69.  kötetében  (Madrid 
1869)  vannak  meg. 

Cadame,  mérföldmérték  francia  Indiában, 
egyenlő  1247  km.-rel. 

Cada  Mosto  (ejtsd:  kadamoszto,  V.  Codemosto) 
Aivise  V.  Luigi  da,  olasz  utazó,  Afrika  Ny.-i 
partjának  kikütatója,  szül.  Velencében  1432., 
inegh.  1511  táján.  Henrik  portugál  herceg  meg- 
bízásából Afrika  partjait  kutatva,  fölfedezte  a 
Zöldfoki-szigeteket, Útleírásának  címe:  El  libro 
de  la  prima  navigazione  a  le  térre  de'Nigri  de  la 
Bissa  Aethiopia  (Vicenza  1507). 

Cadaver  (lat.)  tetem,  hulla. 

Cada  ^er in,  1.  Kadaverin. 

Caddik  (héber,  többes  szám :  caddikim)  igaz- 
ságos, jámbor.  A  chaszideus  szektánál  (1.  o.)  a 
<'sodarabbi  neve. 

Cade  (ejtsd:  kéd),  Jac/c (némelyek szerint:  Ayle- 
eJohn),  ír  kalandor,  ki  1450.  Mortimer  John 
éven  VI.  Henrik  király  ellen  felkelést  szerve- 
7ntt,  20,000  ember  kíséretében  mint  cKent  kapi- 
ttínya))  júl.  3.  Londonba  vonult,  a  királynak  több 
kegyeltjét  kivégeztette,  de  júl.  5-én  a  városból 
kiűzetett  és  halálosan  megsebesült. 

Cadéac,  füi"döhely  Hautes-Pyrénées  francia 
départementban,  a  Neste  d'Aure  partján,  725  m. 
magasban,  280  lak. ;  kénes  forrásokkal. 

Cadean  (franc,  ejtsd:  kadó)  a.  m.  ajándék. 

Cadell  (ejtsd : kedeU),í'raw<íís, angol  utazó,  az  ausz- 
tráliai Murray  folyó  kikütatója,  szül.  Skótország- 
ban 1822.,  megh.  1879.  A  Murray  folyót  és  mel- 
lékfolyóit 1851.  járta  be  s  kimutatta,  hogy  azok 
gözhajóközlekedésre  alkalmasak.  Később  hivata- 
los megbízatással  Ausztrália  északi  partját  ku- 
tatta ki.  A  Banda-szigetek  egyikén  meggyilkol- 
ták. 

Cadenabbia,  falu  és  üdülőhely  Como  olasz  tar- 
tományban, narancs-  és  citromligetek  közt,  a 
Lago  di  Como  Ny.-i  partján,  hajóállomással.  A 
közeli  Villa  Carloita-han,  mely  a  szász -meínin- 
geni  herceg  tulajdona,  híres  szoborművek  van- 
nak (Canova,  Thorwaldsen  stb.). 

Cadenas  (franc,  ejtsd :  kádnász),  függő  lakat ; 
átvitt  értelemben  a  szekrényke  vagy  láda,  mely- 
ben a  középkorban  a  fejedelmek  evőeszközeiket, 
a  kést,  kanalat,  serleget,  tányért  stb.  elzárva  tar- 
tották, hogy  magukat  így  a  mérgezés  ellen  meg- 
védjék. Az  ilyen  láda  rendesen  hajó-  (nef),  későb- 
ben váralakú  volt  és  függő  lakattal  volt  elzárva. 

Cadence  (franc,  ejtsd:  kadansz),  1.  Kadencia. 

Cadenet,  falu  a  Provenceban,  Vaucluse  fran- 
cia département   Apt  arrondissementjában,  az 


^Bév( 


avignon-pertuisi  vasút  mellett,  a  Durance  folyó 
közelében.  Selyemhernyótenyésztés,  olajgyártás. 
Lakóinak  száma  (i905)  2688. 

Cadenette  (franc,  ejtsd:  kadaett),  a  XVIII.  sz, 
végén  divatozott  hajviselet  neve,  mely  abból 
állott,  hogy  a  hajat  hátul  két  varkocsba  fonták 
s  a  kalap  alatt  két  oldalt  felkötötték. 

Cadentia  (lat.),  1.  Kadencia. 

Cadonxa  (oL),  1.  Kadencia. 

Caderas,  ejtsd  ka.iéTa,sz),Gian Frederic, vumancs 
költő,  szül.  Modenában  1830.  svájci  családból, 
megh.  1891  nov.  25.  Samadenben.  A  svájci  Rajna- 
és  Imvölgyi  ladin  népnek  legnagyobb  költője. 
Munkái :  Farmacist  (1864),  Patüfla  (1866)  vígjá- 
tékok ;  Rimas  (1865),  Nouvas  Rimas  (1879),  Fluors 
alpinas  (1883),  Sorrirs  e  larmas(1887)  c.  vers- 
kötetei Churban  jelentek  meg.  Néhányat  né- 
metre is  fordítottak. 

Cadereyta,  város  Mexikó  Nuevo  León  államá- 
ban, a  monterey-tampicói  vasút  mellett,  (i895) 
4000  lak. 

Cadet  (ejtsd:  kádé),  ifjabb  fiúgyermek,  akire  a 
családi  birtok  oszthatatlansága  esetén  öröklött 
birtok  nem  száll.  Magyarországon  s  több  más  ál- 
lamban a  majorátust  nem  öröklő  fiúgyermek.  A 
katonaságnál  a.  m.  hadapród  (1.  o.). 

Cadet  de  Vaux  (ejtsd :  kádé  dö  vó),  Antoine  Alexis, 
francia  gyógyszerész  és  kémikus,  szül.  Parisban 
1743  szept.  13.,  megh.  Nogent-les-Viergesben 
1828  jún.  29.  A  Collége  de  Pharmacie  tagja ;  a 
Journal  de  Paris  megalapítója  s  egyik  főszer- 
kesztője volt  a  Journal  d'óconomie  rurale  et 
domestique  és  a  Cours  complet  d'agriculture 
pratique-nek.  Számos  értekezést  írt,  melyek  kö- 
zül különösen  a  gazdasági  kémia  körébe  tartozók 
a  legértékesebbek. 

Cadet-féle  folyadék,  eeetsavas  kálium  és 
arzéutrioxid  keverékének  desztilláeiója  útján 
nyerhető  kábítószagú  bűzös  folyadék.  Fő  alkotó 
része  a  kakodil-oxid  (CH3)2  As — 0 — As(CH8)2.  Fel- 
fedezte Cadet  deVaiix  (l.  o.)  a  XVIII.  sz.-ban. 

Cadi,  Sierra  del,  hegylánc  a  K.-i  Pireneusok- 
ban, 1.  Pireneusok. 

Cadie,  1.  Acadia. 

Cadillac  (ejtsd:  kadiiyak),  város  Gironde  francia 
départemeutban  (Bordeaux  arrond.),  a  Garonne 
jobbpartján,  a  bordeaux-C.-i  vasút  mellett.  XVI. 
sz.-beli  vára  most  női  fegyház.  Bortermelő  hely, 
folyami  kikötő.  Lakossága  (i905)  2788- 

Cadinen,Ci5H24,,sesquiterpen.  Számos  éteres 
olaj  alkotórésze.  Előállítására  az  oleum  cadi- 
num-ot  használják,  melynek  desztillációjakor  a 
260— 280<*-on  forró  rész  csaknem  tiszta  C.-ból 
áll.  A  természetben  található  C.  balra  forgat 
[a]D  =  — 98-560.  f  p.  274—275".  f  s.  200-on  = 
0-918. 

Cadiot,  Noémi,  francia  írónő,  1.  Vignon. 

Cadiz  (franciául  és  portugálul :  Gadix),  1.  Spa- 
nyolországlegdélibbtartománya Huelva,  Se-villa, 
Malaga  tartományok  és  a  tenger  közt ;  hozzá  tarto- 
zik Afrikában  Ceuta  is.  Területe  7342  km*, 
(1010)  465,220  lak.,  legmagasabb  pontja  a  Cerro 
de  San  Cristobal  (1715  m.);  e  körül  csoportosul- 
nak egyebek  közt  a  Sierra  d'Algodonale,  deMon- 
tellanos  és  Castor.  A  hegyek  érceit  bányásszák ; 
ásványvízforrásai   (San   Lucar   de  Barrameda, 


Amely  8zó  €  alatt  aincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cadiz 


—     204 


Cadorna 


Hemiinbrosa,  Chielana  stb.)  számosak.  Vizei :  a 
Guadalquivir,  a  Majaceitával  bővült  Guadalete 
és  a  Janda  lagunán  átfolyó  Barbate ;  gyakoriak  a 
sót  szolgáltató  mocsarak  (marismas).  Kedvező  ég- 
hajlat mellett  a  termékenység  is  nagy,  különösen 
déli  gyümölcsökben ;  híresek  a  borai :  a  xeresi, 
a  puerto  de  sánta  mariai,  a  san  lucari  (manza- 
nillas).  Ipara  vászon-,  durva  posztókószltés,  bőr- 
cserzés és  mészégetés.  C.  12  partidéra  van  föl- 
osztva. —  2.  C,  Spanyolország ugyanily  nevű  tar- 
tományának székvárosa  a  Leon-sziget  hosszú  föld- 
nyelvének végében,  (i9io)  67,174  lak. ;  müasztalos- 
iparral,  keztyü-  és  ókszerkészítéssel,  dohánygyár- 
tással ;  tengerészakadémiával,  kitűnően  berende- 
zett csillagvizsgálóval,  különböző  tudományos 
egyesülettel,  szakiskolákkal,  művészeti  és  ter- 
mészetrajzi gyűjteménnyel,  különböző  egyéb  is- 
kolákkal. C.  mint  vár  és  kereskedelmi  kikötő 
egyik  legfontosabb  városa  Spanyolországnak. 
Körfalain  kívül,  a  tenger  felől  a  Santa  Catalina 
ós  San  Sebastian  erősségek,  a  szárazföld  felől 
Cortadura  de  S.  Pernando  védelmezik.  A  város- 
tól ÉK.-re  a  C.-i,  beljebb  a  Puntalesi  öböl  van ; 
ennek  K.-i  partján  nagy  dokkok.  A  kereskedelmét 
tengerparti  fekvésén  kívül  kedvező  szárazföldi 
összeköttetése  (vasúti  híd  és  a  Puente  Suazo  nevű 
felvonóhíd)  is  előmozdítja.  A  forgalom  a  régibb 
időkhöz  képest  csökkent ;  azonban  máig  is  több 
óvenkint  110  milló  K-nál.  A  fő  kiviteli  cikkek  C. 
tartomány  nyers  termékei,  amelyet  legnagyobb 
mennyiségben  Angliába  exportálnak  (szén,dohány 
épületfa,  szesz  és  szövetek).  Osztrák-magyar  kon- 
zulátus is  van  itt.  C.  szabályosságánál,  tisztaságá- 
nál és  házai  szépségénél  fogva  Andalúzia  egyik  leg- 
szebb városa.  A  Tőrre  deVigia  v.  Tőrre  de  Tavirá- 
ról  gyönyörű  látvány  nyílik  magára  a  városra  és 
környékére.  Bef  ásított  terei  közül  legszebb  a  San 
Antonio-tér,  amelybe  aCalle  Ancha  nevű  főutcája 
torkollik.  Legjelentékenyebb  épületei :  a  város- 
háza, érdekes  arckép-csarnokkal  és  római  régisé- 
gekkel, az  1597.  rest.  székesegyház  és  az  új  (1720— 
69.  épült)  székesegyház  néhány  értékes  oltárkép- 
pel ;  a  Santa  Catalina- kápolna,  Murillo  több  képé- 
vel ;  a  Casa  de  Misericordia,  amelyben  közel  1000 
szegény  talál  menedéket,  végül  a  San  Jósé  tem- 
plom a  földnyelven,  amelynek  partjain  látogatott 
tengeri  fürdők  vannak.  Ivóvizet  C.  Puerto  de 
Santa  Mariából  kap.  C-t  állítólag  1100.  Kr.  e.  a 
föníciaiak  építették.A  rómaiak  Gad  esés  későbben 
Júlia  Augusta  Gaditana  néven  ismerték.  A  római 
uralom  idejében  egyike  volt  a  legélénkebb  for- 
galmú kikötőhelyeknek,  711 .  elfoglalták  az  ara- 
bok; tőlük  1272.elragadtákaka8ztiliaiak.Amerika 
fölfedezése  után  e  város  falai  közt  mozgott  csak- 
nem kizárólag  az  új  világgal  való  kereskedelem, 
mi  nagy  fényt  kölcsönzött  neki ;  attól  fogva,  da- 
cára, hogy  az  angolok  1596.  lord  Bssex  vezér- 
lete alatt  földúlták  és  kirabolták,  a  jelen  század 
elejéig  Spanyolország  legvirágzóbb  kereskedelmi 
helye  maradt.  Ekkor  100,000  lakosa  volt.  A  Na- 
póleon elleni  háborúban  a  közzépponti  védelmi 
juntának  itt  volt  székhelye ;  a  franciák,  mivel 
az  angol  hajók  a  tenger  felől  védték,  a  száraz- 
föld felől  akarták  elfoglalni;  1810  febr.  6-tól 
1812aug.  25-ig  ostromolták  és  miután  Matagordo 
erősséget  elfoglalták,  lövöldöztetni  is  kezdték,  de 


elfoglalni  nem  tudták.  Wellington  győzelmes  elő- 
renyomulása az  ostromnak  véget  vetett.  1823.  a 
franciák  Bordessoule  és  Bourmont  vezérlete  alatt 
újból  ostrom  alá  fogták,  hogy  a  spanyol  királyt  a 
cortes  hatalmából  kiszabadítsák,  s  több  erősséget 
elfoglaltak,  mire  Ferdinánd  király  megjelent 
Puerto  Sta  Mariában,  a  cortes  föloszlott  és  a  vá- 
ros is  megadta  magát.  1868.  az  Izabella  királynő 
uralma  ellen  szervezett  lázadás  innen  indult  ki. 

CadjaTac,  adók,  Belovár-Körös  vm.  belovári 
j.-ban,  (1900)  442  horvát-szerb  és  magyar  lak. ; 
u.  n.  Velika  Pisanica,  u.  t.  Grdjevac. 

Cadjavica,  adók.  Verőcze  vm.  alsómiholjáczi 
j.-ban,  (1900)  1389  horvát-szerb  ós  magyar  lak. ; 
vasúti  állomás,  postahivatal,  u.  t.  Noskovci. 

Cadmia,  az  ókorban  a  gálma  neve,  elnevezve 
Kadmosról,  ki  a  görögöket  ezzel  az  ásvánnyal 
állítólag  megismertette.  L.  még  Cinkoxid. 

Cadmiuin,  1.  Kadmium. 

Cadmiumiény  (ásv.),  1.  Greenockit. 

Cadmíumoxyd  (ásv.),  1.  Kadmiumoxid. 

Cadmus,  1.  Kadmos. 

Cadogan  (Gatogan,  franc),  hajviselet,  mely 
orléansi  Fülöp  alatt  volt  divatban  s  melyet  Cado- 
gan  lord  ismertetett  meg  a  francia  udvarral.  Ab- 
ból állt,  hogy  a  fej  természetes  haját  összekö- 
tötték az  allonge -parókával  s  af  ej  tetején  megerő- 
sítették. —  C-kanna,  a  XIX.  sz.  elején  Angolor- 
szágban közkedveltsógű  teáskanna,  melynek  ere- 
deti indiai  példánya  egy  Cadogannó  nevű  hölgy 
birtokában  volt  s^róla  nevezték  el. 

Cadol,  Vidor  Édouard,  francia  író,  szül.  Paris- 
ban 1831  febr.  11.,  megh.  Asniéresben  1898  jún. 
2.  Legjobb  színdarabja :  Les  inutiles  (1868),  amely 
több  mint  200  előadást  ért.  Irodalmilag  értéke- 
sebbek regényei  és  novellái :  Contes  gais  (1867) ; 
Roses  splendeurs  et  miséres  de  la  vie  théátraíe 
(1874) ;  La  Diva  (1879) ;  Mademoiselle  ma  mére 
(1883) ;  Les  fllles  séduites  (1890) ;  L'archiduchesse 
(1896)  stb. 

Cador,  1.  Kador. 

Cadore,  olasz  helység,  1.  Píeve  di  Cadore. 

Cadore  herceg,  1.  Champagny. 

Cadorei  Alpok  (Alpi  Cadoriche),  Pieve  di 
Cadoreról  (1.  o.)  elnevezett  hegység  Belluno  olasz 
tartományban  és  Dél-Tirolban,  1.  Dolomitok. 

Cadorna,  1.  Carlo,  gróf,  olasz  államférllú, 
szül.  Pallanzában  1809  dec.  8.,  megh.  1891  dec. 
2.  18.30-ban  Casaléban  ügyvédi  irodát  nyitott. 
1848-ban  a  szard  képviselőházban  a  demokrata 
alkotmányos  monarchiát  védelmezte  a  köztársa- 
sági törekvésekkel  szemben  s  még  ugyanazon 
évben  a  közoktatásügyi  tárcát  vette  át.  A  kép- 
viselőháznak 1857— 58-ig  elnöke  volt.  1859-ben 
újra  közoktatásügyi  miniszter  lett,  1868.  pedig 
belügyminiszter.  1869— 75-ig  Olaszország  követe 
volt  Londonban  s  visszatérése  után  az  államta- 
nács elnökévé  tették. 

2.  C,  Baffaele,  gróf,  olasz  tábornok,  az  előbbi- 
nek öccse,  szül.  Milanóban  1815  febr.  9.,  megh. 
1897  febr.  6.  Torinóban.  1848-ban  Ausztria  ellen 
harcolt ;  részt  vett  a  krimi  hadjáratban  is.  1860- 
ban  mint  az  ideiglenes  kormány  tagja  Toscana 
hadügyi  szervezésén  fáradozott,  majd  Szicíliában 
lett  főparancsnok.  1870  szept.  11.  az  olasz  csapa- 
tokkal a  pápai  államba   és  szept.  20.  Rómába 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


r 


205     — 


Caecilius  Statlus 


nyomult.  A  pápai  állani  formaszerű  bekebele- 
zésóig Róma  kormányzója  maradt.  1877-ben  nyu- 
galomba vonult.  1871— 77-ig  a  szenátus  tagja. 
Műve :  La  liberazione  di  Roma  (Róma  1889). 

Cadoudal  (eátsd :  kadudai),  Georges,  a  chouanok 
feje  a  francia  forradalom  korában,  szül.  Brecli- 
ben,Auray  mellett,  1771  jan.  1.,  megh.  1804  jún. 
25.  A  forradalom  kitörése  után  a  royalistákhoz 
csatlakozott  és  a  chouanok  vezére  lett  Vendée- 
ben és  Bretagneban.  1795-ben  a  bretagne-i  fel- 
kelés élére  állott ;  1796.  letette  a  fegyvert,  de 
1799.  újból  felkelést  szervezett  és  csak  teljes  ki- 
merülés után  tette  le  1800.  a  fegyvert.  A  direk- 
tórium idején  Londonban  Artois  gróffal  Bona- 
parte élete  ellen  összeesküdött,  de  a  rendőrség  a 
tervről  tudomást  szerzett  s  C-t  1804  márc.  9.  el- 
fogta. Jún.  25.  pedig  C-t  11  társával  együtt  nyak- 
tilóval  lefejezték. 

Cadran  (franc,  ejtsd :  kadran),  az  óra  mutató 
lapja ;  C.  sőlüaire,  napóra. 

Cadre  (franc,  ejtsd:  kádr),  1.  Keret. 

Cadre-gyakoríat,  1.  Keret-gyakorlat. 

Cadre-játék,  magyarul  keretjátéknak  nevezik. 
A  billiárd játék  egy  neme,  melyet  a  karambol  mes- 
terei találtak  fel.  A  játékasztal  kilenc  részre  lesz 
felosztva,  mint  ábránk  mutatja.  A  szélső  nyolc 


négyszög  mindegyikében  csak  egy  karambolt  sza- 
bad csinálni,  a  második  karambolnál  már  az  ide- 
gen golyók  egyikét  ki  kell  játszani  a  területről. 
A  középső  9-ik  négyszögben  bármennyi  karambol 
meg  van  engedve. 

Cadricat  (ol.,  ejtsd:  kadrikat),  csonkított  ésöSZ- 
ezevont  formája  a  carta  rigata  kifejezésnek,  ami 
annyit  jelent,  mint  vonalzott  papiros ;  különösen 
a  merőleges  és  vízirányos  vonalakkal  kis  négy- 
zetekre osztott  papiros,  amely  négyzetekbe  a 
szövés  és  himzés  mustráit  nagyítva  rajzolják. 
Minden  négyzet  azt  a  helyet  jelöli,  ahol  a  lánc  és 
a  vetélő  fonala  találkozik,  illetőleg  ahol  kereszt- 
öltést  kell  csinálni. 

Cadac  (franc.)  a.  m.  elaggott,  gyönge,  rok- 
kant. 

Cadaca  bona  (lat.),  bizonyos  személyeket, 
tekintet  nélkül  a  szenvedő  végrendelkezósi  ké- 
pességre, korlátoztak  a  nekik  megnyílt  örökség 
elfogadásában,  pl.  a  házasságra  nem  lépőket,  a 
meddőket,  a  becstelen  nőket.  Ezek  elestek  (ca- 
dunt)  a  nekik  végrendeletileg  hagyott  örökség- 
től vagy  hagyománytól  (caducum). 

Cadnceati  {se.  nummi,  lat.),  római  pénzdara- 
bok Morcurius  kígyós  botjával.  Mindenféle  ércből 
készítették. 

Caduceas  (lat. ;  gör.  kérükeion),  az  a  pálca, 
mellyel  kezében  Hermest  v.  Mercuriust  (Ijfer- 


I 


Caduceas. 


kurbot),  mint  az  istenek  hírnökét  a  görögök  ég 
rómaiak  közönségesen  ábrázolták  v.  leírták.  Ere- 
detileg az  áldást  és  gazdagságot  teremtő  erőnek, 
továbbá  a  bűvös  hatalom- 
nak élők  és  halottak  fe- 
lett szolgált  jelképéül. 
Homerosban  elaltató  va- 
rázsáról van  szó,  V.  amint 
Hermes  vele  az  elhaltak 
lelkeit  maga  után  vonja, 
hogy  az  alvilágba  ve- 
zesse le.  Mint  hirnöki 
pálca  a  békés  érintkezés 
jele  volt ;  kifejlett  alak- 
jában felső  vége  körül 
két  kígyó  tekerödzik, 

egymás  felé  tartván  fejeiket.  Olykor  pár  szárny 
is  van  még  hozzáillesztve.  (L.  az  ábrákat.) 

Cadacibrancliiatae  (áuat),  1.  Szalamandra- 
félék. 

Cadaciren  (latin-német),  tőzsdei  kifejezés  és 
annyit  jelent,  mint  érvénytelenné  k  nyilvánítani. 
Az  oly  új  kibocsátású  szelvényekre  mondják, 
amelyekre  a  követelt  befizetést  a  kellő  időben 
nem  teljesítették  ós  amelyek  ennek  következté- 
ben érvénytelenekké  váltak  és  így  a  tőzsdei  for- 
galomban sem  szállíthatók. 

Cadacitas  (lat.),  a  justiniánusi  jog  szerint 
minden  vagyon,  mely  a  flskusra  száll  (res  va- 
cans) ;  voltak  könyvelők,  kik  a  flskusra  szállt  ja- 
vakat nyilvántartották  (librarii  caducorum). 

Cadarci  (kadurkok),  ókori  kelta  nép  Aqui- 
taniában,  melyet  Caesar  53-ban  legyőzött.  Fő- 
városuk Cadurcum,  utóbb  Divona  volt,  a  mai 
Cahors  területén. 

Cadurcum,  1.  Cahors. 

Cadas  (görögül :  kádosz),  nagy  cserépkorsó ; 
űrmértékül  használva  megfelel  a  görög  metré- 
tésznek  =  39  1. 

Caecilia,  1.  Cecília. 

Caecilia  Metella  síremléke,  Róma  közelében, 
a  régi  Via  Appia  baloldalán,  kerek,  28*34  m.  át- 
mérőjű épület.  A  rajta  olvasható  felirat  szerint 
a  síremlék  Caecilius  Creticus  lányának,  Crassus 
nejének  készült.  A  köznép  régóta  Capo  di  bove 
néven  ismeri,  amely  nevet  a  Mzt  díszítő  ökör- 
fejekről kapta.  A  középkorban  erődítménnyé  ala- 
kították át. 

Caecilianus,  karthágói  püspök,  1.  Donatisták. 

Caeciliidae  (állat),  1.  Coecüiidae. 

Caecilius,  1.  Metelltis  és  Róma. 

Caecilius,  görög  rétor  a  sziciliai  Kaleaktóból, 
ki  Augustus  korában  barátjával,  a  halikarnassosi 
Dionysiosszal  együtt  Rómában  nagy  tevékeny- 
séget fejtett  ki  s  különösen  a  régi  attikai  stílus 
fölólesztésének,  az  ú.  n.  atticismusnak  egyik  je- 
lentős képviselője  volt.  Műveiből  csak  kisebb  töre- 
dékek vannak. 

Caecilius  Statius,  római  vlgjátékíró,  Pelsö- 
Itáliából,  a  gallus  insuberek  törzséből,  194.  hadi 
fogolyként  került  Rómába,  Ennius  lakótársa  lett 
8  168.  halt  meg.  Menandros  darabjait  dolgozta  át 
s  Horatius  dicséri  komoly  móltóságát  (gra vitás). 
Neki  olvasta  fel  először  Terentius  az  ő  Andriáját, 
akinek  tehetségét  így  ő  fedezte  föl.  Latinságát 
Cicero  kifogásolta.  40  darabjának  címe  maradt 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Caecina 


206     — 


Caenina 


reánk  s  több  töredék,  melyek  Ribbecknól  (Comi- 
corum  Rom.  fragmenta  3.  kiad.  Leipzig  1897) 
találhatók. 

Caecina,  etruszk  eredetű  római  család.  Kiváló 
tagjai  a  császárok  korából :  1.  Avlus  G.  Severus, 
Kr.  u.  6.  Moesia  helytartója,  s  támogatta  Tibe- 
riiist  a  lázongó  pannoniaiak  megfékezésében. 
14— 15-ben  Germanicus  legátusa  volt  a  Rajna 
mentén  s  ügyesen  vonult  vissza  seregével  Armi- 
nius  elöl.  —  2.  Aulus  C  Allienus,  legátus  volt 
Germaniában  Vitellius  helytartó  mellett,  akit 
rávett,  hogy  elfogadja  Othóval  szemben  a  császár- 
ságot, melyet  a  légiók  neki  felajánlottak.  C.  át- 
kelt katonáival  az  Alpokon  és  Othót  Bedria- 
cumnál  (ma :  Calvatone)  69.  megverte.  Később 
Vespasianusnak  lett  a  híve,  de  a  nyugtalan  ter- 
mészetű ember  egy  összeesküvés  tagja  lett,  a 
miért  a  császár  79.  kivégeztette. 

Caecitas  (lat.)  a.  m.  vakság. 

Caecubus  Ager  (Gaecubum),  posványos  sík- 
ság Latiumban,  a  Pondi  tó  mellett,  Terracina  kö- 
zelében, a  mostani  Castel  Vetere  szomszédságá- 
ban ;  híres  volt  a  Horatius  ós  Martialis  által  dicsőí- 
tett boráról  (Vinum  caecubum). 

Caeculus  (lat.,  a.  m.  vaksi),  Praeneste  latin 
városnak  mitikus  alapítója,  kinek  történetét  gö- 
rög műveltségű  írók  következőképen  alakították : 
A  gyermeknek  Vulcanus,  a  tűzisten  az  atyja, 
amennyiben  anyját  egy  tűzszikra  termékenyí- 
tette meg  8  a  flut,  miután  anyja  kitette,  egy  tűz- 
hely közelében  találták  meg  (mint  Servius  Tul- 
liust).  A  füsttől  hunyorgató  szeme  miatt  kapta 
nevét.  Pásztorok  között  nevelkedik  (mint  Romu- 
lus), míg  végre  isteni  sugallatra  társaival  meg- 
alapítja Praenestét  s  az  isteni  származásában 
kételkedő  tömeget  meggyőzi  a  maga  igazáról, 
amennyiben  Vulcanust  rémítő  tűzjel  lobogtatá- 
sára  birja.  —  A  római  C.-család  C.-ban  ősét 
tisztelte. 

Caecuiu  (lat.)  a.  m.  vakbél. 

Caedmon  (Ceadmon),  1.  Kaedmon. 

Caeduac  v.  silvae  caeduae  (növ.)  a.  m.  vágás 
(1.  0.). 

Caelator  (lat.,  fi'anc.  ciseleur)  a.  m.  vés- 
nök, cizeláló. 

Caelatura  (a  lat.  caellum-hól),  a  fém  meg- 
munkálása vésés,  faragás,  csiszolás  által,  más- 
ként cizelálás.  A  görögöknél  toreutika  (1.  o.). 

Caelestius,  1.  Pelagiánizrmis. 

Caelius  Antipater,  római  történetíró,  K.  e. 
120  táján,  Crassus  tanítója.  Első,  ki  a  teljes  római 
történet  helyett  egy  kornak,  nevezetesen  az  első 
pún  háborúnak  a  történetét  írta  meg  ékes,  pom- 
pázó előadásban,  szónokias  színezettel,  költött 
beszédek  beszövésével.  A  későbbi  történetírók 
sokat  használták.  Töredékei  Péternél  olvashatók 
(Historicorum  Román,  fragmenta,  Leipzig  1883). 

Caelius  Aurelianus,  római  orvos,  a  numidiai 
Siccából,  a  Krisztus  utáni  V.  sz.-ban  élt.  Igen 
jeles  fordítója  Soranos  művének,  mely  a  heve- 
nyés  és  krónikus  betegségekről  szól  (Celeres  aut 
acutae  passiones  3  köt.  és  Tardae  aut  chronicae 
passiones  5  köt.).  Különálló  művei :  Medicinales 
responsiones ;  Anecdota  graeca  et  graeca-latina. 

Caelius  mons  (Monté  Celio),  Róma  hét  hal- 
mának egyike,  a  város  DK.-i  részén. 


Caelius  Rufus,  Marcus,  római  szónok,  szül. 
Kr.  e.  82  táján,  igen  tehetséges,  de  nyugtalan, 
könnyelmű  ember,  CatuUus  hírhedt  barátja  és 
vetélytársa  volt.  A  Catilina-ügyben  védelmére 
kelt  Cicerónak  Clodius  ellen.  Ezért  Clodia,  előbb 
kedvese,  méregkeveréssel  vádolta,  mely  ellen 
Cicero  védte  meg  egyik  legérdekesebb  beszédjé- 
ben (pro  Caelio),  melyben  örök  időkre  megbélye- 
gezte Clodiát,  Catullus  «Lesbia»-ját.  Mesterével, 
Ciceróval  váltott  leveleiből  fennmaradt  17,  me- 
lyek Cicero  leveleinek  (ad  familiares)  8.  könyvét 
teszik.  Pompeiustól  Caesarhoz  pártolt,  elkísérte 
49.  hispániai  hadjáratára  s  prétorságot  kapott 
tőle,  de  elégedetlenségében  lázadást  szított  eUene, 
miért  életével  adózott  48.  Thuriiban.  Cicerótól 
dicsért  beszédei  egy  pár  töredék  kivételével  el- 
vesztek. Boissier-nek  Cicero  és  barátai  c.  könyvé- 
ben igen  érdekes  fejezet  szól  C.-ról  és  az  akkori 
római  ifjúságról. 

Caelum  (lat.),  véső,  csillagkép  az  éggömb 
déli  részén. 

Caelus,  a  rómaiaknál  az  ég  személy esítése, 
a  görög  Uranos  mása. 

Caen  (ejtsd :  kaS),  Calvados  francia  département 
székhelye,  az  Orne  folyó  és  a  Manche  felé  nyíló 
tengeri  csatorna  mellett,  melynek  közeli  kikötője 
Ouistreham ;  (1906)  44,442  lak.  Híres  csipketüll-, 
paszomántkészítése,  hajógyára  ós  élénk  kereske- 
delme az  angol  partokkal.  C.  tiszta  és  rendesen 
épült  város ;  legjelentékenyebb  épületei :  A  Sz. 
István  temploma,  amelyet  Hódító  Vilmos  alapí- 
tott 1066.  ma  líceum,  a  hódító  sírjával ;  a  Szent 
Háromságról  elnevezett  apátság  v.  Abbaye-aux- 
Dames,  melyet  Vilmos  neje,  Matild  alapított,  az 
alapítónő  síremlékével ;  Szent  Péter  temploma, 
gyönyörű  kórussal  és  80  m.  magas  toronnyal ;  az 
üniversité  régi  palotája  Malesherbes  és  Laplace 
szobraival ;  az  1784-ből  való  igazságügyi  palota  és 
a  Calix  külvárosban  a  Maison-aux-Gendarmes 
egykori  erőd.  Terei  közül  legszebb  a  Place  de  la 
République  XIV.  Lajos  bronzszobrával  és  Auber 
emlékével.  Az  Orne  melletti  sétahelyet  százados 
fák  árnyékolják.  C.  számos  tudományos  intézet- 
nek és  társulatnak  székhelye ;  van  benne  egy  aca- 
démie  universitaire,  három  fakultással  (de  scien- 
ces,  lettres  et  droit),  liidrográflai  iskola,  zene-kon- 
zervatórium, természetrajzi  gyűjtemény  (Dumont 
d'Urville  gyűjteményeivel),  képtár  (Tintoretto, 
Van  Dyck-képekkel),  archeológiai  társaság,  gaz- 
dag könyvtár  (80,000  kötet),  süketnéma-intézet, 
botanikuskert,  tudományos  és  művészeti  akadé- 
mia stb.  C.  Malesherbesnek,  Dumesnilnek,  Auber- 
nek,  Segraisnek  szülővárosa.  Eredete  ismeretlen ; 
Cadomum  néven  Neustria  egyik  jelentékeny  vá- 
rosa volt.  Hódító  Vilmos  tette  meg  Alsó-Nor- 
mandia  szókhelyének  és  megerősíttette.  1346-ban 
az  angolok  elfoglalták  és  1417— 50-ig  birtokuk- 
ban tartották.  Tudományosságáért  Normandiai 
Athénnek  nevezték.  1658-ban  a  nantesi  ediktum 
visszavonása  következtében  elnéptelenedett  és 
hanyatlott.  1793.  a  girondéi  föderalizmusnak  volt 
egyik  középpontja.  Corday  Sarolta  Marat  meg- 
gyilkolására innen  indult  el. 

Caena  (lat.),  1.  Cena. 

Caenina,  régi  város  Latiumban,  a  Rómából 
Tiburba  (ma  Tivoli)  vezető  út  közepe  táján. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Caen-kő 


207 


Caerularius 


Caen-kő,  jurakorú  oolithos  mészkő,  mely  lágy- 
ságánál  fogva  faragásra  igen  alkalmas.  Nevét 
lelőhelyétől  Caentól  (Normandia)  nyerte. 

Caenogenesis,  Haeckeltöl  (1874)  származó 
mesterszó  az  egyén  fejlődósmenetében  előforduló 
ama  másodlagos  változások  megjelölésére,  me- 
lyek következtében  az  egyén  fejlődéséből  itt-ott 
hiányzik  a  törzs  ősi  fejlődésmenetének  egyik- 
másik  foka,  sőt  az  egyén  fejlődésmenetébe  új 
szakok  is  ékelődhetnek,  amelyek  a  tözs  fejlődés- 
menetével semmiféle  összefüggésben  sincsenek. 
A  caenogenetikus  változások  a  fajok  továbbfejlő- 
dése folyamán  alkalmazkodás  útján  keletkez- 
tek. Magyarul  megzavart  fejlődésnek  nevezzük. 
Ellentéte  a  zavartalan  fejlődés  (palingenesis). 
h.  még  Biogenetikai  alaptörvény  és  Falinge- 
nesis- 

Caeoma  (növ.),  a  Rozsdagombák  (1.  o.)  olyan 
spóratelepoi,  melyeknek  spórái  lánc-sorban  kelet- 
keznek. A  spóratelep  kö- 
rül azonban  burok(csésze] 
nem  fejlődött  ki.  Ebben 
különbözik  a  C.  az  aeci- 
dium-tól. 

Caere  (a  görögöknél 
Agylla),Tégi  város  a  déli 
Etruriában,  a  tizenkét 
ösi  etruszk  szövetséges 
város  egyike;  kőfallal, 
hatalmas  kőtömbökkel 
volt  körülvéve  s  gaz- 
dag, virágzó  város  volt, 
lakosai  főképen  gabona- 
és  bortermeléssel  s  ke- 
reskedéssel foglalkoztak, 
tengeri  összeköttetése 
Görögországig,  Karthá- 
góig terjedt.  Rómával  jó 
ideig  barátságos  viszony- 
ban élt ;  353.  a  rómaiak, 
akik  ellen  C.  több  más  et- 
ruszk várossal  egyetem- 
ben felkelt,  legyőzték  s 
területének  felét  kény- 
telen volt  átengedni. 
Megkapta  ugyan  a  római 

polgári  jogot,  de  választási  és  minden  egyéb  tiszt- 
ségi  jog  nélkül,  vagyis  viselte  a  római  polgárok 
terheit,  de  a  római  polgárok  jogaiban  nem  részo- 
siilt,  ugyanazért  ezt  a  jogállapotot  C.-i  jognak 
is  nevezik.  C.  lassankint  lehanyatlott,  csak  a  csá- 
szárság idejében  lendült  fel  némileg  meleg  für- 
dői révén,  melyek  Bagni  elei  Sasso  néven  mai 
napig  is  használatban  vannak.  A  IV.  sz.-tól 
kezdve  saját  püspökei  voltak  s  csak  a  Xin.  sz.- 
tian  hanyatlott  el  végképen.  Helyén  jelenleg  Cer- 
retri  (Caeve  vetus)  falu  áll,  Ruspoli  palotájával. 
V  C.  melletti  antik  temetőhelyen  (nekropolisz) 
aagyszámú,  az  etruszk  művészetre  jellemző  sír- 
boltot fedeztek  föl,  ezeknek  egyikét,  az  ú.  n.  Tar- 
quinius-sírboltot  szemlélteti  ábránk ;  2  kamrából 
áll,  mennyezetét  pillérek  tartják.  A  C.-i  földalatti 
sírok  közül  legérdekesebb  az  ú.  n.  Regulini-Ga- 
lassi-féle  sír,  melynek  gazdag  fölszerelése  (kocsi, 
pajzsok,  háromlábak,  bronz-  és  agyagszobrocskák, 
ezüBtserleg,  arany  ékszer)  jelenleg  a  Vatikán  et- 


ruszk múzeumában  látható.  V.  ö.  Dennis,  Citics, 
and  cemeteries  of  Btraria  (London  1878). 

Caerleon  (ejtsd:  káriiaa),  régi  város  Momnouth- 
shireban,  Angliában,  az  Usk  jobbpartján,  New- 
port  mellett ;  a  rómaiak  Isca  Silurum-a.  Közelé- 
ben nagy  amfiteátrum.  Az  itt  levő  mesterséges 
földhányást  ma  is  Artus  király  kerek  asztalának 
nevezik.  Lakossága  (loio)  2046. 

Caermarthen  (ejtsd:  kár—),  1.  Carmarthen. 

Caernarvon  (ejtsd:  kárnaron),  1.  Camarvon. 

Caerphilly  (ejtsd:  kárflii),  város  a  walesi  Gla- 
morganshireben,  11  km.-re  CardifftólÉ.-ra,  szén- 
bányákkal, vasmüvekkel  és  gyapjuárúgyártás- 
sal.  Lakossága  (i9ii)  32,850. 

Caer  Taff,  1.  Cardiff. 

Caerularius  Mihály,  Konstantinápoly  patri- 
archájal043— 59.,arómai  és  görög  egyház  közötti 
szakadás  végrehajtója.  Mint  világi  részt  vett  a 
Paphlagon  Mihály  elleni  összeesküvésben.  Hogy  a 


Etruszk  sírbolt  Caerenél. 

büntetéstől  szabaduljon,  zárdába  menekült,  de  a 
fogadalmak  letételére  nem  vállalkozott.  Az  ösz- 
szeosküvésben  társa,  Konstantinus  Monomachus, 
amint  a  császári  trónra  jutott.  C-t  egyenesen  a 
patriarchai  méltóságra  emelte.  Tíz  év  múlva  ach- 
ridai  Leó  bolgár  érsek  és  Nicetas  Pectoratus 
tudós  szerzetes  tanácsára  és  közremunkálásával  a 
latin  egyház  ellen  vádiratot  készített,  a  latinokat 
egyházi  átok  alá  vetette,  templomaikat  bezáratta, 
a  pápa  híveit  száműzette  vagy  bebörtönöztette. 
IX.  Leó  pápa  elítélte  C.  cselekedeteit.  Amint  C. 
a  pápa  iratát  vette,  maga  kérte,  hogy  a  felmerült 
kérdések  elintézésére  küldjön  követeket  Kon- 
stantinápolyba.  A  pápa  követei  megérkeztek,  de 
bár  őket  a  császár  is  teljes  mmepélyességgel  fo- 
gadta. C.  nem  akart  még  érintkezni  sem  velük. 
Emiatt  a  pápa  követei  1054  júl.  16.  kiközösítet- 
ték és  császári  oltalom  alatt  elutaztak.  Erre  C. 
elhitette  a  néppel,  hogy  a  császár  a  pápa  köve- 
teivel politikai  alkut  kötött  és  a  görög  nép  vallá- 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendő! 


Caeruleus 


208 


Caesar 


sát  és  nemzetiségét  elárulta.  Majd  zsinatot  hívott 
össze,  melyen  a  pápai  követekre  egyházi  átkot 
mondatott.  Bár  Nicetas  Pectoratus  a  latinok  ellen 
szerkesztett  vádiratot  nyilvánosan  visszavonta, 
és  bár  Péter  antiochiai  patriarcha  C.  vádjainak 
alaptalanságát  nem  késett  kimutatni,  a  szakadást 
nem  szüntethették  meg.  C.  később  Komnenus 
Izsákot  császárrá  kiáltatta  ki.  Ez  az  eredmény 
gőgjét  annyira  nevelte,  hogy  már  császári  jelvé- 
nyeket kezdett  viselni.  A  császár  erre  elfogatta 
és  Prokonnesusba  száműzte,  hol  1059.  meghalt. 

Caeruleus  (lat.)  a.  m.  égszínű. 

Caerwys  (ejtsd :kániisz),  régi  falu  a  walesi  Fünt- 
shirebeu,  a  Dee  torkolata  közelében.  A  walesi 
bárdok  (1.  o.)  ősi  otthona,  ahol  a  híres  dalnok- 
versenyeket  (Bisteddfod)  tartották.  Lakóinak 
száma  (i9ii)  604. 

CaesalpiniaL.,  berzseny  fa  {nfir.),  a,  Legumi- 
nosae  (Hüvelyesek)  család  gónusza,  melynek  4:6 
faja  mindkét  félgömb  melegebb  vidékein  van  elter- 
jedve. Pák  V.  magasra  kapaszkodó  cserjék.  Leve- 
lük szárnyas,  hüvely  termés  ük  lapos,  bőrnemű, 
kevés  magvú.  Viráguk  sárga  v.  vörös,  rendesen 
dúsan  elágazó  fürtökké  egyesülve.  Többnek  a 
fája  sárgabama,  belül  világos  pu-os,  festéknek 
használják.  A  legjobb  e  tekintetben  a  brazíliai 
G.  echinata  Lam.  fája,  az  ú.  n.  fernamhuk-(per- 
nambuk)  v.  brazíliai  fa.  Ez  a  legfinomabb  piro- 
sító fa,  mely  a  kereskedésbe  karvastagságú,  vö- 
röses V.  feketés  darabokban  kerül.  Kevésbbó  ér- 
tékes, halványabb  színű  f  estöfát  szolgáltat  a  nyu- 
gatindiai G.  crista  L.  és  a  G.  bijuga  Sw.  is.  E  festő 
\.pirositőfák  tartalma  a  nagyon  érzékeny  brasi- 
lin  nevű  piros  festék.  Gyapjút,  selymet,  pamutot 
festenek  vele,  tintát,  lakkfestéket  készítenek  be- 
lőle. A  fa  ezenkíviil  bútorfának  is  alkalmas  s  a 
váltóláz  és  más  betegségek  ellen  orvosságként 
is  szerepel.  Becses  orvosság  továbbá  a  G.  Bon- 
ducella  (L.)  Roxb.  keserű  magva.  Ez  a  festőfa 
állítólag  már  a  XIV.  sz.  elején  ismeretes  volt  s 
lignum  presillum-nák  nevezték.  Midőn  Dél-Ame- 
rikát felfedezték  s  ott  hasonló  festőfát  (G.  Ba- 
hamensis  Lam,  és  G.  Brasüieiisis)  találtak,  a 
vidéknek  is  e  legnevezetesebb  termékéről  adtak 
nevet.  BrazUia  neve  tehát  a  régi  füves  könyvek 
lignum  presillum-éáól  ered.  A  G.  coriaria  W. 
hüvelye  dividitn  (1.  o.)  néven  cserző  anyag  és  je- 
lentős kereskedelmi  cikk.  A  G.  Nuga  Ait.  kelet- 
indiai kis  cserje.  Törzséből  kevés  mézga  folyik, 
gyökere  húgyindítólag  hat  s  vese-  és  hólyagkő 
ellen  alkalmazzák.  A  C.  Sappan  L.  indiai,  kelet- 
ázsiai fa.  Fája  szintén  vörös  festéket  ad,  a  keres- 
kedelemben mint  indiai  berzseny-  v.  szappanfát 
ismerik.  Igen  erős,  kemény  fája  van  a  brazíliai 
G.  ferrea  Mart.  fajnak  is. 

Caesalpinioideae  (növ.),  1.  Leguminosae. 

Caesalpinus,  1.  Gesalpino. 

Caesar,  az  ősrégi  Július-család  egyik  ágának 
utóneve,  Július  C.  halála  után  pedig  a  római 
császárok  és  trónörökösök  címe.  Oetavianus 
Augustus  és  családjának  uralkodó  tagjai  családi 
név  gyanánt  viselték.  Caligula  után  a  császárok 
rendszerint  Imperátor  címük  és  a  személyes 
nevük  közé  illesztették.  Hadrianustól  kezdve  a 
név  azt  jelölte,  hogy  az  illetőt  a  császár  utódá- 
nak szemelte  ki ;  Dioeletianus  korában  azok  kap- 


ták, kik  az  Augustusok  mellett  a  birodalom  kor- 
mányzásával voltak  megbízva.  A  kelet-római 
birodalomban  a  C.-ok  rangban  mindjárt  a  császá- 
rok után  következtek  ;  de  a  XI.  sz.-ban  Alexios 
Komnenos  a  császár  és  a  C.  közé  még  egy  állami 
méltóságot  csúsztatott,  kinek  Sebastokrator  volt 
a  neve.  A  német  Kaiser  az  orosz  cár,  a  magyar 
császár  mind  a  latin  C.  névből  származnak. 

G;  Gaius  Július,  a  rómaiak  egyik  legnagyobb 
államférfla  és  lángeszű  hadvezére,  szül.  Kr.  e. 
100  júl.  12.  Atyja  csak  a  praetori  rangig  tudott 
emelkedni;  anyja,  a  nagyműveltségű  Aurelia, 
nagy  gonddal  nevelte  ílát.  Már  Sulla  gyanakvó 
szemmel  nézte  a  17  éves  C-t,  kiben  veszedelme- 
sebb lelket  látott  a  Mariusénál,  miért  is  C.  az  ő 
uralma  alatt  inkább  Keleten  katonáskodott.  Sulla 
halála  után  (78)  visszatért  Eómába  és  a  Sulla- 
pártiak  bevádolásával  tette  híressé  nevét,  de 
csakhamar  visszatért  Keletre,  hogy  a  híres  rodusi 
Apollonius  rotornál  szónoklati  tanulmányait  be- 
fejezze. Öt  év  múlva  (73)  megkezdte  Rómában 
politikai  pályáját.  Kezdetben  Pompeius  (1.  o.) 
párthíve  volt,  de  már  ekkor  törekedett  pazar  bő- 
kezűségével a  nép  kegyét  megnyerni  és  a  SuUa- 
fóle  arisztokratikus  intézmények  megszünteté- 
sével a  demokratikus  hatalmat  növelni.  Mint 
quaestor  igazgatta  68-ban  a  túlsó  Hispániát,  65- 
ben  aedilis,  63-ban  pontifex  maximus  lett  az 
optimáták  boszuságára,  mert  nem  titkolta,  hogy 
a  vallás  tanaiban  nem  hisz  ós  nyíltan  hangoz- 
tatta, hogy  lejárt  a  respublika  ideje.  A  Catílina- 
fóle  összeesküvés  valószínűleg  nem  volt  titok 
előtte  és  a  szenátus  döntő  ülésén  szerette  volna 
elhárítani  tagjairól  a  halálos  ítéletet.  62-ben 
praetor  volt ;  hivataloskodása  alatt  a  nép  az  ő 
pártját  fogta  az  ellene  támadó  szenátussal  szem- 
ben s  midőn  Crassus  segítségével  rengeteg  adós- 
ságának egy  részét  lefizethette,  a  túlsó  Hispá- 
niába ment  propraetornak,  hogy  ott  katonai  di- 
csőséget szerezzen.  Ez  sikerült  is  neki  a  lázongó 
lusitanokkal  szemben ;  nagy  zsákmánya  kisegí- 
tette pénzzavarából  és  60-ban  visszatért,  hogy 
konzullá  választassa  magát.  Ép  akkor  jött  vissza 
Pompeius  is  hódító  ázsiai  hadjáratából  s  mivel  a 
szenátus  nem  volt  hajlandó  rendelkezéseit  meg- 
erősíteni, C.-ral  és  Crassusszal  megalakította  az 
első  triumvirátust.  C.  mint  az  59.  év  konzulja 
teljesen  félretolta  hivataltársát,  az  optimata  M. 
Bibulust.  20  ozer  szegény  polgár  közt  földet  osz- 
tatott szét,  a  lovagrendet  maga  részére  nyerte 
adóbérletei  egyharmadának  elengedésével,  Pom- 
peius kívánságait  is  keresztülvitte,  a  nép  által 
Galliát  és  lUyricumot  öt  évre  provinciául  sza- 
vaztatta meg  a  maga  számára ;  a  szenátus  pedig 
a  lázongó  Gallia  Transalpina  megfékezésével  és 
egy  újabb  légió  megszavazásával  növelte  hatal- 
mát. Nem  távozott  előbb  Rómából,  míg  itt  a  hely- 
zetet a  maga  szempontjából  nem  biztosította; 
két  hatalmas  ellenfelét,  Cicerót  és  Catót  eltávo- 
lította a  városból  és  58-ban  Galliába  vonult, 
melyet  8  év  alatt  meghódítva,  gyakorlott  és  oda- 
adó sereget  nevelt  a  maga  számára.  Az  első  év- 
ben (58)  megszabadította  Galliát  a  helvetiusok 
és  Ariovistus,  suebus  vezér  betöréseitől  s  az  or- 
szág közepén  lakó  népeket  Róma  alattvalóivá 
tette.  A  második  évben  (57)  meghódította  a  vad 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Caesar 


-     209     - 


Caesar 


északi  törzseket ;  a  harmadikban  (56)  leigázta  a 
nyugatot  és  a  délvidéket ;  a  negyedik  és  ötödik 
évben  (55—54)  saját  földjükön  megfélemlítette  a 
germánokat  és  britannokat  s  így  Gallia  határait 
biztosította  külső  támadások  ellen.  52-ben  Vercin- 
getorix,  az  arvernusok  fejedelme  (1.  o.),  vesze- 
delmes lázadást  szított  egész  Galliában  C.  ellen, 
ki  csak  válságos  és  életét  kockáztató  küzdelmek 
ntán  tudta  végre  Vercingetorixot  Alesiában  körül- 
keríteni és  a  város  bevétele  után  elfogni.  így 
Gallia  meghódítása  50-ben  annyira  be  volt  fe- 
jezve, hogy  a  provincia  gyorsan  elfogadta  a  ró- 
mai kultúrát  és  intézményeit. 

Ezalatt  Rómában  Pompeius  mind  rosszabb 
helyzetbe  jutott  az  optimátákkal  szemben,  _ezért 
56.  jónak  látta  ismét  C.  segítségét  kérni.  Össze- 
jött vele  és  Crassusszal  Lucában,  hol  a  triumvirá- 
tust 5  évi'e  megújították.  Megállapodásuk  szerint 
az  55.  évre  Pompeius  és  Crassus  lettek  a  konzu- 
lok, míg  C.  további  5  évre  kapta  provinciául  Gal- 
liát. De  a  viszonyt  lazította  közöttük  C.  leányá- 
nak, Júliának  halála  (54),  ki  Pompeius  felesége 
volt,  majd  Crassus  carrhaei  veresége  és  meg- 
öletése (53).  C.  hatalmának  ellensúlyozása  vé- 
gett Pompeius  ismét  a  szenátus  pártjához  köze- 
ledett, mely  öt  52-ben  egyedüli  konzullá  válasz- 
totta. C.  ellenben  a  48-ik  évre  kívánt  újabb  kon- 
zulátust, hogy  galliai  intézkedéseit  biztosítsa, 
egyszersmind  engedelmet  kért  arra,  hogy  meg- 
választásáig a  provinciában  maradhasson,  tehát 
hogj'  távolléte  alatt  jelöltethesse  magát.  Ámde 
az  optimáták  el  akarták  választani  seregétől  és 
az  alkudozások  nem  vezettek  eredményre.  Hosz- 
szas  vita  után  49  elején  azt  határozta  a  szenátus, 
hogy  C.  rögtön  bocsássa  el  hadát,  különben  a 
haza  ellenségének  nyilvánítják.  De  ő  már  akkor 
Itália  és  Gallia  határfolyójánál,  a  Rubicónál  ál- 
lott és jan.  15-én  felkiáltásával :  « Jacta  alea  esto!)) 
(legyen  a  kocka  elvetve)  átvezette  seregét,  hogy 
hadat  indítson  a  szenátus  ellen.  Pompeius  a  sze- 
nátus haderejével  Bpirusba  menekült,  Itália  pe- 
dig két  hónap  alatt  C.  hatalmába  került.  Az  ál- 
lami kincstár  lefoglalása  után  C.  nem  Pompeius 
után  vezette  seregót,  hanem  ennek  provinciájába, 
Hispániába,  hol  a  legátusokat  megadásra  kény- 
szerltette,  visszatérő  útjában  Massiliát  is,  bár 
kemény  ostrom  után,  megvívta.  Ezután  Rómá- 
ban konzullá  neveztette  ki  magát,  hat  légióval 
átkelt  Epirusba  és  csakhamar  követte  őt  még 
négy  légióval  M.  Antonius.  Az  első  összecsapás 
Dyrrhachium  mellett  nem  volt  C.-ra  kedvező  ós 
Makedoniába,  majd  ThessaUába  vonult.  Pompeius 
ahelyett,  hogy  visszatért  volna  Rómába,  szintén 
ThessaUába  ment  és  48  aug.  9.  történt  köztük  a 
pharsalosi  csata,  melyben  Pompeius  nagyobb  tábo- 
rát (kb.  47,000  katonát  22,00arel  szemben)  C.  bátor 
és  eszes  hadvezetése  tönkretette.  Pompeius  szá- 
razföldi úton  Egyiptomba  menekült,  de  Alexan- 
driában orgyilkos  kéz  áldozata  lett ;  C,  mindenütt 
nyomában  volt,  a  trónviszályt  Ptolemaios  ós  test- 
vére, Kleopátra  között  az  utóbbi  javára  döntötte 
el  8  midőn  ezért  Alexandria  népe  föllázadt,  cse- 
kély hadereje  miatt  óletveszedelem  fenyegette. 
Csak  midőn  47  márciusában  a  pergamoni  Mithri- 
dates  segltősereget  hozott  Kis-Ázsiából,  verhette 
le  a  lázadást ;  Kleopátrát,  ki  kedvese  lett,  ifjabb 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV.  köt. 


testvéréhez  adta  nőül  és  megerősítette  trónján.. 
Júliusban  átkelt  Kis-Ázsiába,  melyet  nagyon  fel- 
zavart Pharnakes,  a  nagy  Mithridates  fia.  Nagy 
gyorsasággal  Zolánál  termett,  hol  ellenfelét  meg- 
verte, 8  e  csatáról  csak  három  szóban  (veni,  vidi, 
vici)  tett  a  szenátusnak  jelentést.  Időközben  Róma 
egy  évre  a  diktatúrát  szavazta  meg  neki,  a  nép- 
tribunusi hatalmat  pedig  élete  végéig.  A  követ- 
kező 46-ik  évben  legyőzte  Afrikában  a  Thapsus- 
nál  összegyűlt  Pompeius -pártiakat,  Rómában 
fényes  diadalmeneteket  tartott,  s  a  népet  ünne- 
pek, játékok  ós  ajándékok  révén  maga  részére 
nyerte,  a  katonákat  gazdagon  megjutalmazta, 
fényes  új  forumot  (f .  Caesaris)  épített;  a  Pompeius- 
pártiak  utolsó  erejét  pedig  45  márc.  17-én  nagy 
küzdelem  után  a  hispániai  Mundánál  végleg  meg- 
semmisítette. Ezzel  C.  az  egész  birodalom  ura 
lett,  s  ha  nem  volt  is  királyi  címe,  minden  egyéb 
kitüntetéssel  elhalmozták.  46-ban  tíz  évre  meg- 
szavazták neki  a  diktatúrát,  cenzorrá  tették,  im- 
perátori címet  kapott,  melyet  utódai  is  örököl- 
hettek, Quirinus  templomában  szobrot  állítottak 
neki,  a  Quintilis  hónapot  róla  nevezték  el  Július- 
nak stb.  Mindezen  hatalmat  C.  nem  önző  célokra 
használta  fel ;  sok  politikai  és  kulturális  intézke- 
dést tett  Róma  és  a  birodalom  érdekében,  re- 
formálta a  naptárt,  újra  fölépíttette  Korinthost, 
Karthágóban  új  nagy  kolóniát  szervezett,  enyhí- 
tette az  adóssági  törvényeket,  javította  a  provin- 
ciák közigazgatását  stb.  Bármily  nagylelkűség- 
gel viselkedett  egykori  ellenségeivel  szemben, 
hatalmának  érzete  mégis  megnyilvánult  érint- 
kezésében és  ez  felháborította  az  optimátákat. 
Tetézte  ezt  a  hír,  hogy  a  köztársasági  formákat 
elhanyagolja  és  hogy  a  koronát  akarja  fejére 
tenni.  Nagy  parthus  hadjáratot  tervezett,  mely- 
nek diadala  bizonyára  megalapozta  volna  szá- 
mára a  trónt,  de  ebben  egy  összeesküvés  állta  út- 
ját, melyet  egykori  párthívei,  kik  mindannyian 
élvezték  jóságát,  forraltak  ellene.  Ennek  fejei  M. 
Június  Brutus  (1.  Brutus)  és  Cassius  Longinus 
voltak.  44  márc.  Idusára  szenátus-ülés  volt  hir- 
detve Pompeius  kúriájában,  s  bár  C  .-t  sokan  ügyel- 
meztették  a  veszélyre,  mégis  megjelent,  az  össze- 
esküvők pedig  végrehajtották  gyilkos  szándéku- 
kat. —  A  nagy  hadvezér  és  politikus  mint  író  is 
megörökítette  nevét.  A  gallus  háború  alatt  írta 
De  analógia  e.  nyelvészeti  művét,  melyből  csak 
töredékek  maradtak  ránk  (összegyűjtötte  Schlitte: 
De  C.  Julio  Caesaré  grammatico,  1865) ;  költői 
kísérletekkel  is  foglalkozott ;  Cicerónak  az  uticai 
Catót  magasztaló  müvével  szemben  duo  Antica- 
tones-i  írt ;  kiadták  halála  után  szónoklatait  ós 
leveleit,  de  közűlök  csak  pár  levél  maradt  ránk  a 
Cicero -féle  levélgyűjteményben.  Csak  két  műve 
maradt  ránk  teljesen  :  de  bello  Gallico  (7  könyv) 
és  de  hello  dvili  (3  könyv),  melyekben  egyszerű, 
világos  stílusban,  de  a  tények  szándékos  egybe- 
állításával írta  meg  hadjáratait,  mintegy  szám- 
adásképen (commentarii)  a  szenátus  számára. 
(Igen  jó  kiadások:  Nipperdey,  1872;  Ki'aner,  1898; 
Meusel,  1894;  Kübler,  1897;  de  bello  Gallico 
magyar  iskolai  kiadása  Gyuritstól,  Bartaltól,  Cse- 
réptől ;  fordításai  Szép  Jánostól,  Szenezy  Imré- 
től, Sárváry  Bélától).  C.  commentariusainak  foly- 
tatásául szolgál  a  de  bello  Gallioo  ránk  maradt 

lé 


Caesar  ad  Rubiconem 


—     210 


caf. 


Vin.  könyve  és  de  hello  Alexaiidrino,  Africano, 
Hispaniensi ;  az  első  kettőt  valószínűleg  Aulus 
Hirtius,  a  harmadikat  talán  Asinius  Pollio  írta, 
a  negyediknek  a  szerzőjét  nem  is  sejtjük.  —  C. 
szobraival  az  európai  múzeumokban  gyakran  ta- 
lálkozunk. A  leghíresebbek  a  római  capitoliumi, 
a  nápolyi,  a  berlini  és  egyéb  gyűjteményekben 
láthatók. 

Irodalom.  A  C-t  tárgyaló  müvek  nagy  számából  csak  a 
legklválóbbakat  említjük :  Mommsen  Th.,  Geschichte  Roms 
3  köt.  (magyarra  fordította  Toldy  István;  C.-ból  hérosz- 
kultuszt íiz);  Drumann,  Geschichte  Roms,  4.  köt.  ;  ül.  Napo- 
l,eon,  Hlstoire  de  Jules  César  (magyarra  fordította  Greguss 
Ágost;  egyoldalú);  Fowler  W.,  Caesar,  London  1892;  Me- 
rivale,  The  Román  Triumvirates,  u.  o.  1874 ;  u.  a.  History 
of  Romans  under  the  empire,  1  köt.) ;  Q.  Perrero,  Gran- 
dezza  e  decadenza  di  Roma,  5  köt. ;  Nisard :  Les  quatre 
grands  historiens  latins  (Paris,  1872) ;  Boissier  :  Cicerón 
et  ses  amis  (magy.  ford.  Molnár  Antal) ;  Klotz  A.,  Caesar- 
studien,  1911. 

Caesar  ad  Rubiconem,  lat.  közmondás : 
Caesar  a  Rubico-nál.azaz  valamely  fontos  elhatá- 
rozás előtt,  mint  Hercules  a  válaszúton ;  ellentéte 
C.aíraiÍMZ^cowem(C.aRubicón  innen)  azt  jelenti, 
hogy  a  döntő  lépést  már  megtette.  L.  Caesar. 

Caesar-cölöpök,  a  várharcban  használt  aka- 
dály, mely  földbe  vert,  fölül  hegyes  facölöpök 
sürü  soraiból  állott  s  nevét  Caesartól  nyerte,  ki 
Alesia  ostrománál  alkalmazta. 

Caesarea,  több  város  neve  az  ókorban;  nevüket 
a  római  császároktól  nyerték.  Legnevezetesebb 
köztük  Kappadocia  fővárosa,  melyet  korábban 
Busebiának  v.  Mazakának  neveztek.  A  C.  nevet 
Tiberius  adta  neki.  —  Másik  G.  volt  a  régi 
Mauretaniában,  melyet  előbb  Jóinak  neveztek ; 
most  Cherchel.  —  G.  Falaestina-t  egy  régibb, 
pusztuló  helység  helyén  nagy  Heródes  újraépít- 
tette s  Augustus  nevéről  nevezte  el  C.-nak.  Ez 
volt  Jeruzsálem  kikötővárosa ;  innen  származott 
Busebius,  a  híres  egyházatya.  A  török  uralom 
alatt  pusztult  el  1265.  —  G.  Fhüippi  Palesztiná- 
ban volt,  s  eredetileg  Panias-nak  v.  Paneas-nak, 
egy  ideig  Neronias-nak  nevezték  (ma  Banias). 
Heródes  Philippus  építette  ki  várossá. 

Caesarea  sectio  (lat.),  1.  Császármetszés. 

Caesariana,  római  állomás  Pannoniában,  a 
Mogentianaeból  (Keszthely,  Fenék)  Aquincumba 
(Óbuda)  vezető  út  mentén,  a  mai  Nagyvázsony, 
V.  Lesenczetomaj  helyén. 

Caesarini,  Giuliano,  bíboros,  1.  Gesarini. 

Caesario,  Kleopátrának  Július  Caesartól  47. 
született  fia,  kit  Augustus  az  actiumi  ütközet  után 
30.  Kr.  e.)  kivégeztetett. 

Caesarismus,  1.  Gezarizmus. 

Caesarius,  1.  arlesi  püspök  (469—542).  A  hí- 
res leríni  kolostor  növendéke  volt.  502-ben  lett 
arlesi  püspökké  s  mint  ilyen  a  semipelagianismus 
legerősebb  ostorozója,  a  kor  szociális  és  gazda- 
sági mozgalmainak  egyik  irányítója  volt.  A  semi- 
pelagianismus ellen  tartott  2.  orangei  zsinatjának 
végzéseit  (529)  II.  Bonifác  pápa  általános  érvén  jo-e 
emelte.  Iratait  kiadta  Migne.  Patr.  Lat.  T.  39.  és 
67.  Újabban  P.  S.  Miron  adja  ki.  Életírói :  Vile- 
vieille  (Paris  1884),  C.  Fr.  Arnold  [heij^ziglSdi), 
Malnosy  (Paris  1895). 

2.  C,  Heisterbachi,  ciszterci-rendű  szerzetes, 
kiváló  történetíró  (1170—1240).  Müvei :  Dialógus 
miraculorum  (kiadta  Strange  2  köt.  1851.  Hozzá 
index  1857.  Német  szemelvényt  közöl  Kaufmann 


Ann.  f.  Gesch.  d.  Niederrh.  1882—92).  VIII  libr. 
mirac.  (csak  3  könyv  maradt  fenn,  kiadta  Meister 
A.  1901).  A  középkor  művelődéstörténetének  eleö- 
rangú  kútforrásai.  Vita  S.  Engelb.  archeppi  Co- 
lon. (Surius  Aeta  St.  T.  VI. ;  német  kivon,  adja 
C.  Scholten  Kath.  Mag.  f.  Wiss.  u.  Lében  II.  évf.- 
ban).  Megírta  Árpádházi  Szt.  Erzsébet  életét  is. 
V.  ö.  Schönbach  (Wiener  Sitzungb.  144.  köt.  1902). 

3.  C,  Nazianzi,  N.  Szt.  Gergely  öccse,  Kon- 
stantius  és  Julián  császár  alatt  a  konstantinápolyi 
udvar  orvosa  volt.  364-től  Bythinia  kormányzója. 
Megh.  368.  A  neve  alatt  megjelent  Quaestiones 
et  responsiones  (Migne  Patr.  Gr.  38.  k.)  tévesen 
tulajdoníttatott  neki. 

Caesar  non  supra  graniniaticos(lat.),  ca 
császár  nem  áll  a  nyelvészek  felett»,e  mondásnak 
keletkezését  úgy  beszélik,  hogy  Zsigmond  csá- 
szár, restelvén  a  komikus  hatást,  melyet  azzal 
idézett  elő,  hogy  egyszer  nyilvános  alkalom- 
mal a  ((schisma^y  szót  nőneműnek  vette,  megpa- 
rancsolta, hogy  e  szó  azontúl  nőneműnek  vétes- 
sék. Mindazáltal  a  szó  nem  változtatta  meg  nemét. 

Caesaromagus,  Beauvais  (1.  o.)  latin  neve. 

Caesium,  1.  Cézium. 

Caesius  Bassus,  római  költő  és  grammatikus, 
ki  79-ben  a  Vesuvius  kitörésekor  veszett  el.  Ki- 
adta barátjának,  Persiusnak  szatíráit  (a  6-ik  hozzá 
van  intézve).  Quintilianustól  dicsért  lírai  költe- 
ményei elvesztek,  «de  metris»  c.  becses  tanulmá- 
nyából töredékek  vannak.  V.  ö.  Keil,  Gramma- 
tici  latini  6.  köt. 

Caestus  (lat.),  bőrszíj  v.  keztyű,  a  római  ököl- 
vívók harci  eszköze,  melyet  az  alsókarra  és  az 
ökölre  kötöttek  s  néha  ólom-  vagy  vasgolyókkal 
kiraktak. 

Caesura  (lat.),  1.  Cezúra.  —  C.  továbbá  a 
polgári  per  kettéosztása  a  perfelvétel  és  az  érdem- 
leges tárgyalás  szakára,  1.  Perfelvétel. 

Caetani  (ejtsd:  kaet— ),  1.  Michelangelo,  Sermo- 
neta  hercege,  olasz  műértő  és  Dante-buvár,  szül. 
Rómában  1804  márc.  20.,  megh.  u.  o.  1882  dec. 
12.  Nyelvészeti  és  művészettudományi  tanulmá- 
nyokkal foglalkozott,  1848.  pápai  rendörminiszter 
lett.  Noha  elődei  rokonságában  három  pápával 
és  tizenhét  bíborossal  dicsekedhetett,  ő  vezette 
azt  a  küldöttséget,  amely  Viktor  Emánuel- 
nak  a  római  nép  határozatát  átadta.  Rómának 
az  olasz  királysággal  való  egyesülése  után  a 
parlament  tagjává  választották.  Mint  szobrász 
C.  A  lebilincselt  Ámor  című  márványszobrával 
tette  magát  ismertté.  Dante  Divina  Commedia- 
járól  írt  munkáit :  Della  dottrina  che  si  asconde 
nell'ottavo  enono  canto  deli' Inferno  (Róma  1852); 
La  matéria  della  Divina  Commedia  (u.  o.  1865,  2. 
kiad.  1872) ;  Tre  chiose  nella  Divina  Commedia 
(u.  0. 1876)  nagyra  becsülik.  Néhány,  Dantera  vo- 
natkozó levelét  Gubernatis  adta  ki  (Milano  1883). 

2.  G;  Onorato,  Sermoneta  és  leano  hercege, 
olasz  államférfiú,  G.  Michelangelo  fla,  szül.  1842 
jan.  18.  Több  mint  20  éven  át  tagja  volt  a  kép- 
viselőháznak, 1894.  pedig  annak  alelnöke ;  1896. 
a  Rudini-kabinetben  átvette  a  külügyek  veze- 
tését. 1900-ban  szenátorrá  nevezték  ki. 

Caeteris  paribus  (lat.)  a.  m.  a  többi  egyenlő 
lévén,  hasonló  körülmények  közt, 

caf.,  1.  df. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cafaro 


—     211     — 


Cagrllarl 


Cafaro,  genovai  államférfiú  és  történetíró, 
megh.  1166.  Szülővárosáról  írt  műve  1100— 
1163-ig  ér;  utóbb  1294-ig  folytatták.  Megjelent  a 
Mon.  öerm.  Hist.-ban  (18.  köt.)  és  a  Fonti  per  la 
Storia  d'Italia  11.  kötetében. 

Café  (franc,  ejtsd:  kafé),  kávé,  kávéház;  cafe- 
tier,  kávés ;  cafetiére,  kávéskanna. 

Café-chantant  (franc,  ejtsd:  kafé  sántán),  1. 
Cafés-concerfs. 

Cafés-concerts  (franc,  ejtsd:  kafé  konszer),  ze- 
nés kávéházak,  nem  nagyon  régi  eredetűek ;  a 
XVIII.  sz.  második  felében  említi  őket  először 
egy  párisi  almanach.  A  nagy  forradalom  idejében 
Parisnak  már  igen  ismert  zenés  kávéházai  voltak 
(Café  des  Árts,  Café  National),  ahol  zenekari  és 
énekes  számokat  adtak  elő.  A  restauráció  alatt  a 
C.,  amelyeket  Café  chantant,  sőt  Café  spectacle 
néven  is  említenek  (aszerint,  hogy  énekeltek 
és  apró  darabokat  is  játszottak- e  bennük),  egy- 
töl-egyig  eltűntek  és  csak  Lajos  Fülöp  uralkodása 
alatt  nyíltak  meg  újra.  A  második  császárság 
idején  nagyon  elszaporodtak  s  ma  is  egész  sereg 
szerzőt,  zeneszerzőt,  énekest  és  zenészt  foglal- 
koztatnak. A  legnagyobb  és  leghíresebb  a  párisi 
Eldorádó. 

Caffagiolo  (ejtsd :  kaffadzsóio),  helység  Firenze 
mellett,  ahol  a  XVI.  sz.  első  felében  híres  majo- 
likatálak  készültek. 

Caffarelli-palota,  építészeti  szépségéről,  mű- 
kincseiről és  berendezéséről  híres  palota  Rómá- 
ban, jelenleg  a  német  birodalom  tulajdona  s  a 
német  nagykövetség  székhelye. 
Cafleín,  1.  Kaffein. 

Caffi,  Ippolito,  olasz  festő,  szül.  Bellunóban 
1814.,  megh.  1866  júl.  20.  Sok  olaszországi  városi 
és  panorámaszerű  látképet  festett;  ezek  közül 
különösen  a  velencei  farsangot  ábrázoló  és  sok- 
szor ismételt  képe  ara- 
tott nagy  sikert  az 
1855-iki  párisi  világki- 
állításon.Mint  festő  vett 
részt  a  lissai  tengeri 
csatában  és  ott  a  Ré 
d'Italia  hadihajón  vesz- 
tette életét.  Müveinek 
egész  sora  a  velencei 
Museo  Civicoban  van. 
Cafíieri,  Phüippe, 
1635-1716.,  olasz  szob- 
rász, vésnök  és  famet- 
sző. 1660-ban  Mazarin 
Parisba  hívta,  hol  az 
előkelő  paloták  belső 
díszítését  vezette.  Pia, 
C.Jacquesil678-17öb), 
öntő,  szobrász  és  vés- 
nök volt  Parisban;  igen 
szorgalmas  művész, 
aki  különösen  Meisson- 
nier  metszeteire  tá- 
maszkodva, számos  ro- 
kokó bronztárgyat  és 
berakott  dlszű  bútoro- 
kat (1.  az  ábrát)  készített.  Fiai :  Phüippe  (1714— 
1774)  ós  Jean  Jacques  (1725—92).  Az  utóbbi  ko- 
rának leghíresebb  francia  öntője  ós  vésnöke  volt. 


Caffieri-manka. 


A  templomok  régi  egyházi  ötvösművek  másola- 
taival bízták  meg,  ezenkívül  órákat,  bútorvasa- 
lásokat, gyertyatartókat  készített,  de  ezek  a  for- 
radalom alatt  nagyobbrészt  elvesztek ;  ami  kevés 
ránk  maradt,  az  kiváló  technikáról  és  formagaz- 
dagságról tanúskodik. 

Caflso  (ol.),  űrmérték,  leginkább  olaj  részére. 
Cataniában  ==  11-13  kg.,  Cyprus  szigetén  =  17-6 
1.,  Máltában  20*45  1.,  Tuniszban  gabonamérték  = 
4.95  hl. 

Cafka,  tolvajszó ;  jelentése :  a  tolvaj  kedvese. 

Cafkavágó  néven  hívják  a  tolvajok  azokat  a 
társaikat,  akik  rendszerint  nőket  lopnak  meg. 

Cáfolás  (lat.  refutatio),  a  retorikában  a  beszéd 
ama  része,  mely  az  ellenfél  részéről  tett  v.  tehető 
ellenvetések  érvénytelenítésével  foglalkozik.  A  C. 
mintegy  megfordított  bizonyítás  s  azt  törekszik 
érvekkel  kimutatni,  hogy  az  ellenfél  állításai 
magukban  valótlanok,  vagy  ellenkezőjük  a  való, 
hogy  az  ellenfél  hibás  elvekből  indult  ki,  vagy 
helyes  elvekből  hibás  következtetéseket  vont. 

Cafranghal  (Phyllopteryx,  áiiat),  a  bojtkopol- 
tyusok  (Lophohranchii)  alrendjében,  a  tűhal- 
félék  (Syngnathidae)  családjába  tartozó  halnem. 
Jellemző  az  idetartozó  fajokra,  hogy  a  testüket 
fedő  bőrpaizsokon  fantasztikus  alakú  függelé- 
kek, lebenyek,  nyúlványok  vannak,  melyek  mint 
valami  elkopott  ruha  rongyai,  a  test  minden  ol- 
daláról lelógnak.  E  függelékek  miatt  ezek  a  ha- 
lak annyira  hasonlítanak  külsőleg  a  tengeri  mo- 
szatokhoz, hogy  velük  könnyen  összetéveszthe- 
tők. Mindössze  három  faj  ismeretes  Ausztrália 
partjairól.  Legismertebb  a  Phyllopteryx  eques 
Günther. 

Cafusos  V.  cafuzok,  1.  Kafuzok. 

Cagayan,  folyó  a  Filippi-szigetek  Luzon  szi- 
getén. 

Cage,  adók.  Pozsega  vm.  újgradiskai  j.-ban, 
(1900)  303  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Okucani. 

Caginec,  adók.  Belovár-Körös  vm.  cazmai 
j.-ban,  (1900)  1067  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  Ivanic- 
Klostar,  u.  t.  Ivanic  vár. 

Cagli  (ejtsd:  kaiyi),  város  Pesaro  e  Urbino  olasz 
tartományban,  a  fabriano-urbinói  vasút  mellett, 
selyemiparral.  Püspöki  székhely.  A  San  Dome- 
nico  templomban  freskókép  van  Rafael  atyjától. 
Lakossága  (i90i)  3300. 

Cagliari  (ejtsd:  kaiyari),  l.olasz  tartomány  Szar- 
dínia (1.  0.)  D.-i  részén  13,421  km*  területtel, 
(1910)  524,987  lak.  ÉK.  és  DNy.-on  hegyek  takar- 
ják ;  közepét  a  Campidano-sikság  foglalja  el.  Já- 
rásai :  C.,Igle8Ía8,Lanu8ei  ésOristano.—  2.  C,  fő- 
városa az  ugyanily  nevű  tartománynak  Szardínia 
D.-i  végében,  a  C-i öbölben. Érseki  székhely,  (i9oi) 
53,747  lak.,  fegyver-,  gép-,  puskapor-  és  pamut- 
kelme-gyártással és  tengeri  kereskedéssel.  C, 
amflteátrumszerűen  hegy  oldalán  épült  a  tenger 
partján ;  részei :  a  Castello,  La  Marina  Stampaee 
és  Villa  Nuova;  újabb  részei  rendes  utcákból 
állanak;  szép  sétahelye  az  1  km.-nyi  hosszú 
Buon  Cammino ;  legjelentékenyebb  épületei :  az 
1312.  a  pisaiak  által  alapított  székesegyház,  a 
királyi  palota  (1217),  Boyl  gróf  palotája,  a  város- 
háza. A  régi  római  város  maradványai  az  amfi- 
teátrum, ciszterna,  Vesta-templom  és  nekro- 
polisz.  Tudományos  intézetei :  az  egyetem,  tech- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


14* 


Casriiari 


-     212     — 


Cagrnoni 


nika,  ipar-,  szöllészeti  iskola,  tengerészeti  iskola, 
a  nyilvános  könyvtár  (22,000  köt.  ós  több  értékes 
kézirat),  régiségtár,  geológiai  és  ásványtani  mú- 
zeum. C.-t,  a  rómaiak  Caralis-át,  még  f öniciaiak 
alapították,  birtokában  volt  a  karthágóiaknak, 
rómaiaknak,  szaracénoknak,  genovaiaknak,  pi- 
saiaknak, spanyoloknak,  osztrákoknak  és  savo- 
yaiaknak. 

Cagliari  (ejtsd:  káiyárí),  Paolo,  olasz  festő,  1. 
Veronese. 

Őaglic,  adók.  Pozsega  vm.  pakráczi  j.-ban,  (1900) 
636  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t.  Lipik. 

Caglin,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban, 
(1900)  347  horvát-szerb  ós  magyar  lak.,  vasúti  ál- 
lomás, posta-  és  táviróhivatal. 

Cagliostro  (ejtsd:  kaiiyosztró),  AUxandre,  gróf, 
így  nevezte  magát  Balsamo  József,  hírhedt  ka- 
landor, szül.  Palermóban  1743  jún.  8.  szegény 
szülőktől,  megh.  1795  aug.  28.  San  Leone  felleg- 
várban (Úrbinónál).  Az  irgalmasok  palermói  ko- 
lostorából, hol  némi  természettani  ismeretekre 
tett  szeri,  erkölcstelen  magaviselete  miatt  ki- 
űzték. Palermóból  pedig,  hol  szemfényvesztései- 
vel sok  embert  megkárosított,  szökni  kényszerült. 
Erre  csalárd  módon  szerzett  pénzen  beutazta 
Egyiptomot,  Kis-Ázsiát,  Törökországot  és  1770. 
mint  C.  gróf  tért  vissza.  Rómában  megismerke- 
dett egy  Feliciani  Laurencia  nevű  szép  cseléd- 
leánnyal, kit  nőül  vett  s  kinek  bájait  áruba  bo- 
csátotta. Hamisított  porosz  tiszti  oklevéllel  be- 
utazta Olasz-,  Spanyol-  és  Franciaországot,  nem- 
különben Angliát  és  Németországot.  Londonban 
felvétette  magát  a  szabadkőművesek  közé  és  a 
legmagasabb  köröket  is  elbűvölte  szeretetre- 
méltó modorával.  Illés  próféta  küldöttjének  val- 
lotta magát,  s  új  (egyiptomi)  szabadköművessógi 
rendszert  hirdetett.  1779-ben  Mitauban  termett, 
hol  Eecke  Elisa  grófnő  (1.  0.)  pártfogása  mellett 
hasonló  sikerrel  szerepelt  a  társaságban,  úgy- 
szintén Varsóban  és  Szt.-Pétervárott.  1785-ben 
Lyonban  alapított  új  páholyt,  majd  Parisban  járt, 
hol  Rohan  érsek-bíbornok  (1. 0.)  bizalmával  vissza- 
élt. A  nyaklánc-botrányban  is  volt  része  ós  emiatt 
a  Bastilleba  zárták,  1786.  pedig  Franciaország- 
ból száműzték.  1789-ben  Rómában  mint  szabad- 
kőművest halálra  ítélték;  büntetését  azonban 
élethosszig  tartó  börtönre  változtatták.  Az  id. 
Dumas  Balsamo  c.  regényének  C.  a  hőse.  V.  ö. 
Bülau.  Geheime  Geschichten  u.  ratselhafte  Men- 
schen,  I.  köt. ;  Trowbridge,  C.  (London  1911).  A 
C.  neve  alatt  megjelent  Mémoires  (Paris  1785) 
koholt  fércmű. 

Cagnacci  (ejtsd :  kányáccsi),  Gutdo,  olasz  festő, 
1.  Canlassi. 

Cagnano  Varano  (ejtsd  :  kanyáno),  város  Olasz- 
ország Poggia  tartományában,  a  Lago  di  Varano 
parti  tó  közelében,  (1901)  4515  lak.,  akiknek  főfog- 
lalkozása a  földmívelés,  bor-  és  olajtermelés. 

Cagnat,  Frangois,  francia  történetíró,  szül.  Pa- 
risban 1852  okt.  10.  Előbb  a  Collége  Stanislas- 
ban  volt  az  ókori  történet  tanára,  1876  óta  pedig 
a  latin  epigraíika  tanára  a  Collégé  de  Franceon. 
Főbb  müvei:  Btudes  histor.  sur  les  impóts  indi- 
rects  chez  les  Romains  (Paris  1882) ;  De  muni- 
cipalibus  et  provincialibus  militiis  in  imperio  ro- 
mano  (1880) ;  Explorations  épigr.  et  archéolog.  en 


Tunisie  (1886,  3  köt.) ;  Nouv.  explor.  de  Tunisie 
(1887) ;  Epigraphie  gallo-romaine  de  la  Moselle 
(1888);  Coursd'épigraphique  latiné  (1889);  Mo- 
numents  de  la  Tunisie  (I.  köt.  1900) ;  Bibliogra- 
phie  critique  de  Tépigraphie  latiné  (1901) ;  Fouil- 
les  exócutées  en  1900  en  Algérie  (1901) ;  Ruines 
de  Leptis  Magna  á  la  fin  du  XVII.  sióele  (1901) ; 
Reinach  S.  közreműködésével:  Atlas  archéolo- 
gique  de  la  Tunisie  (1901);  Toutain  közreműkö- 
désével: Inscriptiones  grecae  ad  res  Romanas 
pertinentes  (1901). 

Cagni  (ejtsd:  kányi),  Umberto,  olasz  tengerész- 
kapitány ós  sarki  utazó,  Lajos  abruzzói  herceg 
társa  ós  szárnysegéde.  Az  ő  érdeme,  hogy  1900 
márc.  11.  a  Rudolf  trónörökös-földről,  hol  utazó- 
társai visszamaradtak,  9  társával  a  Nansentól  el- 
ért szélességi  fokot  40  km.-rel  meghaladván,  az 
é.  sz.  86"  34'-ig  jutott.  Kimutatta,  hogy  az  ú.  n. 
Oszkár-  ós  Petermann-föld  nem  létezik  és  hogy 
a  Rudolf  trónörökös-föld  sem  terjed  oly  messzire 
észak  felé,  amint  Payer  állította.  Lajos  abruzzói 
herceget  műve  megírásában  is  támogatta  (Dia 
Stella  Polare  im  Bismeer,  Leipzig  1903;.  V.  ö.  Az 
Abbruzók  hercege  ós  C.  (Földrajzi  Közlemények 
1900,  1.  old.  és  1902,  449.  old.). 

Cagniard (ejtsd :  kmykr),Charlesde  la  Tour,  báró, 
francia  fizikus,  szül.  Parisban  1777  máj.  31., 
megh.  u.  0. 1859  júl.  5.  Kezdetben  mérnök-geográ- 
fus volt ;  később  Parisban  a  belügyminisztérium- 
ban viselt  hivatalt.  1832-ben  készítette  az  első 
vízszirénát,  már  ennél  korábban  1819.  a  sziréna 
nevű  akusztikai  készüléket  szerkesztette  volt, 
melynek  segítségével  a  hang  magasságát  va- 
gyunk képesek  meghatározni.  Értekezései  főkép 
a  gép-,  hang-  és  fénytan  és  a  kémia  köréhez  tar- 
toznak ;  része  van  annak  a  nevezetes  törvény- 
nek megállapításában  is,  hogy  minden  gázra  vo- 
natkozólag van  egy  ú.  n.  kritikus  hőmérséklet 
(1.  o.),  amelyen  felüli  hőmérsékleten  akármilyen 
nagy  nyomással  sem  lehet  folyadékká  sűríteni. 

Cagniardelle,  1.  Fúvógép. 

Cagnola  (ejtsd :  kanyóia),  Luigi,  marchese,  olasz 
építész,  szül.  Milanóban  1762  jún.  9.,  megh.  1833 
aug.  14.  Rómában  tanult.  Építészeti  müvei  kö- 
zül, melyek  a  Palladio-féle  klasszicizmus  szel- 
lemét követik,  a  legkiválóbbak :  a  milanói  Arco 
della  Pace  (befej.  1838.  C.  halála  után)  ós  a  Porta 
Ticinese  u.  0.  A  maguk  nemében  a  XIX.  sz.  leg- 
sikerültebb művei  közé  tartoznak. 

Cagnoli  (ejtsd:  kanyóii),  Andrea,  csillagász,  szül. 
Zante  szigetén  1743.,  megh.  Veronában  1816. 
A  milanói  csillagvizsgáló  igazgatója  volt,  1802— 
1807-ig  a  modenai  hadiiskolában  matematikát 
tanított.  Munkája :  Trigonometria  plana  e  sf erica 
(Paris  1786,  2.  kiad.  francia  nyelven  u.  0.  1808). 

Cagnoni  (ejtsd:  kányóni),  Antonio,  olasz  dalmű- 
szerző, szül.  Godiascóban,  Voghera  tartomány- 
ban, 1828.,  megh.  Bergamóban  1896  ápr.  30. 
A  milanói  zenószképzőn  tanult,  hol  1845.  színre 
hozta  Rosalia  di  San  Miniato  című  első  daLraűvét. 
Egyéb  dalművei  közül  említendők :  A  két  szavo- 
jard,  Don  Bucefalo,  Figaro  végrendelete,  Michele 
Perrin  (Genova  1871) ;  Pápá  Martin  (1871) ;  Az 
andorrai  völgy,  Giralda.  Számos  becses  egyházi 
zeneművet  is  szerzett;  utoljára  Vigevanóban  volt 
karnagy.  Előkelő  ízlése  minden  köznapit  került. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cagot 


—     213     — 


CaJllaux 


Cagot  (ejted:  kagó),  agots  vagy  capins,  a  nyugati 
Pireneusok  franciaországi  lejtőin,  főleg  Béarn- 
bau  lakó  uéptöredék.  Neve  alighanem  a  breton 
ifcou  (a.  m.  bélpoklos)  szótól  ered,  népetimoló- 
jiíii  magj'arázat  szerint  a  eaas  gothr^canis 
( i'otus  (gót  kutya)  összetétele.  E  magyarázat  alap- 
jíin  a  C.-k  az  ariánus  eretnekségük  miatt  meg- 
vetett ós  kiközösített  spanyolországi  és  észak- 
franciaországi gótok  maradékainak  utódai  lenné- 
nek. Emellett  vallana  az  a  körülmény,  hogy  egész 
a  francia  forradalomig,  amely  a  C.-kat  is  em- 
beri jogaik  elismeréséhez  juttatta,  e  szerencsét- 
len népet  világi  és  egyházi  hatóságaik  lealázó 
bánásmódban  részesítették.  A  századokon  át  reá- 
juk nehezedő  közmegvetés  és  a  többi  népekkel 
való  érintkezés  hiánya,  esetleg  a  leprának  gene- 
rációkon át  való  hatása  sajátszerű  antropológiai 
jellemvonásokat  is  fejlesztett  ki  a  C.-k  alkatában, 
jóllehet  ez  adatokban,  kivált  a  róluk  elterjedt  né- 
pies vélekedésekben  igen  sok  a  túlzás.  Ilyen  az  a 
meglehetősen  elterjedt  hiedelem  is,  hogy  a  C.-k 
füle  cimpátlan,  kezük,  lábuk  eltorzult  v.  sok  ujjú, 
sörtés  hajuk  tarka  stb.  Megbízható  leírások  szá- 
las, ép  és  arányos  termetű,  izmos,  rendes  ko- 
ponyaalkatú embereknek  jellemzik  őket,  legfel- 
jebb világoskék  szemük  és  sima  szőke  hajuk 
ütne  el  a  délfraneía  népesség  általában  barna  jel- 
legétől. Az  idegen  származás  tehát  kétségtelen, 
de  a  gót  eredet  az  újabb  kutatások  világában 
nem  valószínű,  nyelvük  tanulmányozása  ezt  már 
kiderítette.  Némely  helyütt  még  ma  is  kizárólag 
egykori  hagyományos  ácsmesterségüket  gyako- 
rolják, amiért  is  a  C.  szó  egyértelművé  vált 
az  «áes»  jelentéssel.  Másutt  meg  (alighanem  a 
bigot  szó  hasonló  hangzatának  némi  behatása  alatt) 
C.  annyit  is  tesz,  mint  vakbuzgó,  képmutató ;  ca- 
goterie :  képmutatás,  álszenteskedés.  L.  Michél, 
Histoire  des  races  maudites  de  la  Francé  et  de 
l'Espagne  (Paris  1847);  Rochas,  Les  parias  de 
Francé  et  de  l'Bspagne,  Cagots  et  Bohémiens 
(u.  0.  1877). 

Caguare,  a  dolmányos  hangyász  (Tamandua 
tetradadyla  L.)  amerikai  neve. 

Caher  (ejtsd:  keher),  város  Írországban,  Munster 
tartományban,  Tipperary  countyban,  a  Suir  bal- 
partján, a  waterford— limericki  vasút  mellett, 
(1901)  2058  lak.,  nagy  gabonavásárokkal. 

Cahexia,  1.  Kaheocia. 

Cabier  (franc,  ejtsd :  kajjé,  röv.  cah.)  a.  m.  füzet, 
zenedarabok  címeinél  gyakran  előforduló  kife- 
jezés ;  hajdan  egyszersmind  a.  m.  emlékirat,  va- 
lamely területnek  kérvénye  az  uralkodóhoz; 
1789.  a  népképviselők  előterjesztése  a  rendekhez. 

Cahitas,  a  mayo  és  yaqui  indiánus  törzsekből 
származott  keveréktöi-zs  az  alsó  Coloradónál; 
szántévetők  és  bányászok. 

Cahiz,  régi  spanyol  gabonamérték;  nagy- 
sága vidékek  szerint  különböző,  201  és  666  liter 
között  ingadozott. 

Cabizada,  régi  spanyol  földterületmérték ; 
Valenciában  4998  ár. 

Cahors  (ejtsd:  kaór),  Lot  francia  département 
székhelye,  a  Lot  folyó  félszigetén,  püspöki  szék- 
hely, 14,018  lak.,  szénbányákkal,  posztó-  és 
fayencekészítéssel ;  dió-,  olaj-,  szarvasgomba-  és 
különösen  borkereskedéssel.  A  Lot-n  átvezető 


hidjai  közül  a  Valentré  aXIIL  sz.-ból  való.  Székes- 
egyháza két  kupolával,  román-bizánci  ízlésben  ' 
épült.  A  várost  Fénélon  és  Gambetta  szobrai  dí- 
szítik. A  római  időkből  több  emléke  maradt  fenn. 
C.  XII.  János  pápának,  Cavaignac  tábornoknak 
és  Gambettának  szülővárosa.  C,  a  rómaiak  Di- 
vona-ja  (Cadurcum-a),  Aquitania  egyik  elsőrangú 
városa  volt.  A  középkorban  bankárjairól  (cahor- 
sini)volt  híres.1360— 1428.  az  angolok  bír  toka  volt. 

Cahours  (ejtsd:  kaúr),  Auguste  André  Thomas, 
kémikus,  szül.  Parisban  1813  okt.  2.,  megh.  u. 
0.  1891  márc.  17.  1871-től  a  politechnikai  iskola 
tanára  volt  Parisban.  Különösen  a  szénvegyüle- 
tek tanulmányozásával  foglalkozott.  Az  amíl- 
alkoholok  konstituciójának  a  megállapításához 
lényegesen  hozzájárult.  Több  tioalkoholt  és  tio- 
amidot  állított  elő ;  az  anetól  és  fenetói  kémiai 
sajátságait  vizsgálta.  A  foszforpentaklorid  alkal- 
mazása a  szénvegyületek  kloridjainak  előállítá- 
sára az  ő  ajánlatára  történt.  A  szénvegyületek 
gőzsűrítségének  a  megállapításával  is  foglalko- 
zott. Nagyszámú  értekezésein  kívül  Chimie  in- 
organique(4.  kiad.  1878, 3  köt.);  Chimie  organique 
(3.  kiad.  1874,  3  köt.)  címen  tankönyvet  is  írt. 

C.  A.  I.  a.  m.  Club  Alpino  Italiano,  1.  Alp- 
egtjletek. 

Caicos-szigetek  (ejtsd:  kájkosz,  sp.  cayo  = 
szikla),  apró  szigetek  a  Bahama-csoport  K.-i  vé- 
gén. Politikailag  a  Turk-szigetekkel  együtt  (1.  o.) 
a  brit  Jamaica  kormánya  alatt  állanak.  A  C.  és  a 
Turk-szigetek  (összesen  30  sziget,  ebből  8  lakott) 
területe  428  km*,  lakossága  (i909)  5287,  ebből  342 
fehér.  A  két  szigetcsoport  legnagyobb  szigete 
Grand  Caicos,  a  kormányzóság  székhelye  Grand 
Türk  (kábel-állomás).  Só-  és  szivacskivitele  van 
Észak-Amerikába. 

Cail  (ejtsd:  kái),  Jea«Frawf0i5,  francia  iparos, 
szül.  Chef-Boutonneban,  Deux-Sévres  départe- 
mentban  1804.,  megh.  1871.  1822.  Parisba  ment 
és  Charles  Derosne-nal,  a  tudós  gyógyszerószszel 
ismerkedett  meg,  ki  technikai  ügyességét  felis- 
merte és  üzlettársául  fogadta.  C.  több  fontos  mérő 
és  egyéb  készüléket,  gazdasági  gépeket  szer- 
kesztett. Gyáraiban  leginkább  szerszámgépek, 
mozdonyok  stb.  készültek.  Paris  ostroma  alatt 
1870— 1871-ben  300  malmot  állított  fel,  melyek 
éjjel-nappal  dolgoztak,  s  egyidejűleg  ágyukat  és 
lövegeket  is  szolgáltatott  a  kormánynak. 

Cailcedra-fa,  l.  Mahagóni. 

Caillaux  (ejtsd  :káiiyó),  Jb^ep/i,  fraucía  radikális 
politikus  és  közgazda,  szül.  Le  Mansban  1863., 
atyja,  mint  szenátor,  a  harmadik  császárság  alatt 
nagy  befolyásra  emelkedett.  C-t  adófelOgyelö- 
nek  nevezték  ki,  mely  állásban  nagy  munkát  írt 
a  francia  adókról  és  árúforgalomi'ól  (Les  impots 
en  Francé.)  Majd  a  képviselőház  tagja  lett.  Wal- 
deck-Rousseau  alatt  1899— 1902-ig  pénzügymi- 
niszter volt,  szintúgy  Clemenceau  alatt.  Rideg 
ílskálizmus  szellemétől  áthatott  progresszív  jö- 
vedelmi adójavaslatát  azonban  nem  bírta  meg- 
valósítani. A  Briand-kabinetböl  kimaradt,  de  a 
Monis-kabinetben  (1911)  újra  elvállalta  a  pénz- 
ügyet. Monis  lemondása  után,  1911  jun.  28.  az  ő 
elnöksége  alatt  alakult  meg  az  uj  kabinet.  1908 
aug.  Budapesten  időzött  pár  napig,  de  az  a  vér- 
mes remény,  hogy  a  magyar  értékeknek  útját 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Calllavet 


—     214     — 


Qa  ira 


egyengeti  a  francia  tökepénzesekliez,  nem  telje- 
sedett. 

Caillavet  (ejtsd:  káiiyavé),  Georges  Armand  de, 
francia  drámaíró,  szül.  Parisban  1869.  Apró  egy- 
felvonásos vígjátékokkal  kezdte  pályáját:  Co- 
lombine,  P'tit  Loulou  (1900).  Hosszabb  lólekzetü, 
jókedvű,  de  sokszor  borsos  bohózatokat  és  ope- 
rette-szövegeket Róbert  de  Plers  társaságában 
ír.  Említhetők:  Les  travaux  d'Hercule  (1901); 
Chonchette  (1902) ;  L'ange  du  foyer  (1905) ;  La 
chance  du  mari  (1906) ;  Le  roi ;  L*amour  veille 
(1907) ;  L'áne  de  Buridan  (1909);  Le  bois  sacró; 
Papa(1911)8tb. Magyarul  előadták:  A  kistraükos- 
leány  (Vígszínház  1907) ;  Paris  almája  (Népszín- 
ház 1908) ;  A  király,  Virraszt  a  szerelem  (Víg- 
színház 1908) ;  Buridán  szamara  (u.  o.  1909,  ford. 
Molnár  Ferenc,  megjelent  a  fővárosi  színházak 
műsorában);  Szent  liget  (u.  o.  1910,  ford.  Heltai 
Jenő  és  Molnár  Ferenc)  stb.  c.  darabjait. 

Caille  (ejtsd:  káiiy),  Ntcolos  Louis  de  la,  1.  La- 
caille. 

Cailletet  (ejtsd :  káuy té),  Louis  Paul,  francia  fizi- 
kus, szül.  Chátillon-sur-Seineben  (Cöte  d'Or)  1832 
szept.  Tanulmányait  az  École  de  minesben  be- 
íejezve,  atyja  vasolvasztó  műveinek  igazgatá- 
sát vette  át.  C.  a  fémkohászatra  vonatkozó  dol- 
gozatokat is  tett  közzé.  Legbecsesebb  vizsgála- 
tai az  ú.  n.  állandó  gázok  folyósítására  vonat- 
koznak. 1877  vége  felé  és  1878  elején  ugyanis 
sikerült  neki  az  eddigelé  süríthetetlen  hat  gázt : 
az  oxigént,nitrogént,  nitrogéndioxidot,hidrogént, 
szénoxidot  és  a  mocsár  gázt  folyadékká  sűríteni. 
Ebben  a  dologban  Píctet  genfi  tanárt  is  meg- 
előzte. 1877  óta  a  francia  akadémiának  tagja. 

Cailliaud  (ejtsd:  káiiyó),  Frédéric,  francia  utazó, 
szül.  Nantesbanl787.,megh.  u.o.  1869. 1815-ben 
Alexandriába  utazott  s  ott  hivatalos  megbízatást 
nyert  Egyiptom  ásványi  kincseinek  kikutatására 
és  újra  felfedezte  az  ókori  smaragdbányákat  a 
Zubara  hegyben.  1819.  visszatért  bazájába,  ahol 
az  utazásának  leírásához  való  anyagot  Jomard- 
nak  adta  át,  aki  Voyage  h  l'oasis  de  Thébes  (Paris 
1822,  2  köt.)  címmel  azt  föl  is  dolgozta.  Ö  maga 
Letorzec  tengerésztiszttel  még  1819.  visszatért 
Egyíptomba,be  utazta  Szíva  oázist,amelyet  azután 
az  ő  tudósításai  következtében  1820.  Egyiptom  a 
szomszédos  oázisokkal  együtt  elfoglalt.  1822. 
visszatérvén,  a  nantesi  múzeum  tisztviselője 
lett.  Néhány  természetrajzi,  főkép  a  kagylókra 
vonatkozó  munkáján  kívül  megjelent  még  tőle : 
Recherches  sur  les  árts  et  métiers,  les  usages  de 
la  vie  civile  et  domestique  des  anciens  peuples 
de  l'Égypte,  de  la  Nubie  et  de  l'Éthiopie  (Paris 
1831-37,  2  köt.). 

Caillié  (ejtsd:  káilyé),  René,  francia  utazó,  szül. 
Mauzéban  1799.,  megh.  Paris  közelében  1838. 
Már  15  éves  korában  a  tengerre  szállt  és  két  íz- 
ben megfordult  Szenegambiában.  Mikor  a  párisi 
f öldr.  társaság  10,000  f ranknyi  jutalmat  tűzött  ki 
annak,  aki  Timbuktuig  tud  eljutni,  C.  megtanult 
arabul,  mór  ruhát  öltött  magára  és  gyalog  1827. 
útnak  indult.  1828  ápr.  20.  elérte  nagy  fáradalmak 
közt  Timbuktut.  De  már  máj.  4.  onnan  egy  kara- 
vánnal Marokkó  felé  kellett  indulnia.  Leírhatat- 
lan nyomorban  jutott  el  aug.  7.  Tangerbe.  Onnan 
Parisba  utazott,  ahol  a  földr.  társaság  a  díjon 


kívül  1000  fr.  évi  nyugdíjat  is  adott  neki.  Úti  ta- 
pasztalatait Jomard  állította  össze  Journal  d'un 
voyage  á,  Tembouctou  et  á  Jenné  dans  l'Afrique 
centrale  (Paris  1830, 3  köt.)  címmel. 

Caiman  (állat),  1.  Kajmán. 

Caiman-szigetek,  1.  Öayman-szigetek. 

Ca'ín,  1.  Auguste  Nicolas,  francia  szobrász, 
született  Parisban  1822  nov.  16.,  megh.  1894 
aug.  7.  Mint  asztalos  kezdte  pályáját,  azután  fa- 
faragással foglalkozott,  végre  Rude  és  Guionnet 
vezetése  alatt  szobrász  lett.  C,  Barye  után  a  leg- 
kiválóbb francia  állatszobrász.  Eleinte  apró  álla- 
tokat mintázott,  azután  ragadozó  madarak,  majd 
a  nagy  emlősök  ábrázolására  tért  át  és  megkapó 
erővel  mutatta  be  a  vadállatok  drámai  tusait. 
Nevezetesebb  művei :  Zsákmányát  védelmező  sas 
(1852) ;  Oroszlán  (Paris,  Jardin  du  Luxembourg) ; 
Hím  ós  nőstény  oroszlán  veszekedése  vadkan  fö- 
lött (1875) ;  Tigrisek  harca  ;  bika  szobra  a  párisi 
Trocadéro  kútján  (1878) ;  Tigrisektől  megtámadt 
orrszarvú  stb.  Tőle  való  Károly  braunschweigi 
herceg  lovasszobra  Genfben. 

2.  C,  Henri,  francia  festő  és  író,  szül.  Parisban 
1859.  Több  történeti,  génre-  és  allegorikus  képet 
s  néhány  jó  arcképet  festett.  Mint  színműíró, 
rendszerint  mások  társaságában,  több  sikerült 
librettót  írt.  Ilyenek :  La  Navarraise  (Jules  Cla- 
retievel  írta  s  Massenet  zenésítette  meg  1895) ; 
Cendrillon  (ugyancsak  Massenet  zenéjével  1899) ; 
La  Cabrera  (Sonzogno  zenéjével  1905) ;  Les  pé- 
cheurs  de  Saint-Jean  (Widor  zenéjével  1906); 
Don  Quichotte  (Massenet  zenéjével  1910)  stb. 

Caincagyökér  (növ.),  1.  Ghiococca. 

Caine  (ejtsd:  kén),  JTiomos  Henry  Hall,  angol 
regényíró  (rendesen  Hall  G.  néven  említik),  szül. 
Runcornban  (Cheshire)  1853  máj.  14.  A  liver- 
pooli városi  tanács  felszólítására  1874.  Shakes- 
peareröl  felolvasásokat  tartott,  mi  által  Hough- 
ton  lord  és  Rosetti  Dante  Gábriel  figyelmét  vonta 
magára ;  az  utóbbi  meghívására  Londonba  ment 
és  ott  Rosettível  ennek  haláláig  együtt  maradt 
s  neki  szentelte  ReeoUections  c.  művét  (1881)  is. 
Beutazta  Irlandot,  Marokkót,  majd  Canadát  és  az 
Egyesült-Államokat,  mindenütt  anyagot  gyűjtve 
regényei  számára.  Főbb  művei :  The  Shadow  of 
a  Crime  (1885);  A  Son  of  Hagar  (1887);  The  Deem- 
ster  (1887);  The  Bondman.A  new  saga(1890); 
The  Scapegoat  (1891),  melyben  a  marokkói  zsi- 
dók helyzetét  rajzolja;  Capt'n  Davy's  honey- 
moon  (1892) ;  The  Manxman  (1894) ;  The  Chris- 
tian  (1897) ;  The  Bternal  City  (1901).  Irt  nagy- 
hatású (részint  regényeiből  átdolgozott)  színdara- 
bokat (Benmy-Chree,  Mahomet  stb);  verseket 
(Sonnets  of  three  centuries  1882) ;  tanulmányo- 
kat és  életrajzokat  (Cobwebs  of  criticism  1883 ; 
Life  of  S.  T.  Coleridge).  Etnográfiai  műve  :  The 
líttle  Manx  nation  (1891).  V.  ö.  Kenyon,  Hall  C, 
the  man  and  the  novelist  (1901).  Magyarul  meg- 
jelent :  Az  utolsó  gyónás  (1903) ;  A  tékozló  fiú 
(1907) ;  Az  örök  város  (1908) ;  A  száműzött  (1909) ; 
A  testvérek  (Egyetértés  1898.  évf.). 

Cainito  (Böv.),  1.  Ghrysophyllum. 

Cainosit  (ásv.),  1.  Kainozit. 

^a  ira  (franc,  ejtsd:  szá  írá)  a.  m.  majd  me- 
gyén ;  e  szavakkal  kezdődik  egy  forradalmi  dal- 
nak, a  Carillon  national-nak  refrainje  (Ah !  9a  ira, 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Caird 


—     215 


Cajalit 


ga  ira,  ^  ira  I  Les  aristocrats  a  la  lanterne !)  1789- 
böl.  Szövegét  Ladré  nevű  utcai  énekes,  dallamát 
Bócourt,  a  nagy  opera  dobosa  írta.  1797-ben  a 
direktórium  eltiltotta. 

Caird  (ejtsd:  kérd),  1.  Edword,  kiváló  angol  filo- 
zófus, szül.  1835  márc.  22.,  megh.  1908  nov.  1. 
Glasgowban  és  Oxfordban  a  filozófia  tanára  volt. 
Pöleg  Kantról  írott  müvei  értékesek  :  A  critical 
account  of  the  philosophy  of  Kant  (1877)  ós  The 
critical  philosophy  of  J.  Kant  (1889, 2  köt.).  Saját 
filozófiája  is  Kant  hatását  mutatja,  az  új-kan- 
tizmusnak Green  barátja  mellett  egyik  legki- 
válóbb angol  képviselője,  aki  főleg  a  teológia 
terén  (The  evolution  of  religion,  3.  kiad.  1899, 
2  k.)  érvényesítette  álláspontját. 

2.  G;  John,  teológiai  író,  szül.  1820  dec.  15. 
Greenockban,  Glasgow  mellett,  megh.  u.  o.  1898 
júl.  30. 1862-től  kezdve  glasgowi  tanár.  Főművei : 
Introduction  to  the  phil.  of  relig.  (1880);  Spinoza 
(1886).  Halála  után :  The  f  undamental  ideas  of 
Christianity  (1899,  2  köt.). 

Cairn  (skót,  ejtsd:  kern),  Nagy-Britanniában  és 
Bretagueben  előforduló,  kavicsból  vagy  kőtörme- 
lékből rakott  őskori  halmok,  melyek  kőkori  és 
korai  bronzkori  leleteket,  némelykor  temetkezé- 
seket födnek. 

Caimes  (ejtsd:  kemsz),  Jb^ri  £ZZioí,  angol  nem- 
zetgazdasági író,  szül.Castle  Bellinghamben  1823 
dec.  26.,  megh.  Blackheath-ben  1875  júl.  7.  Előbb 
a  dublini  egyetemen  a  nemzetgazdaságtan  tanára 
volt,  azután  a  galway-i  Queen's  College-en,  majd 
a  londoni  University  College-en  lett  jogtanár. 
Nevét  The  Slave  Power,  its  character,  eareer  and 
probable  designs  (1862)  c.  müve  tette  híressé.  C. 
Stuart  Mill  tanítványa,  az  ő  tanait  fejleszti  tovább 
következő  műveiben  :  The  Character  and  logical 
method  of  political  economy  (1857) ;  Essays  in 
political  economy  (1873) ;  Political  essays  (1873) ; 
Somé  leadingprinciples  of  political  economy  (1874). 

Cairn  Gorm  (ejtsd :  kern—),  a  Grampian-hegység 
(1.  0.)  egy  csoportja  Skótországban.  Itt  ered  aDee 
(amely  Aberdeennól  torkollik  az  Északi-tengerbe) 
és  a  Spey  néhány  mellékfolyója.  Legmagasabb 
csúcsa  a  Ben  Muich-dhui  (1309  m.).  Több  kis  tó 
van  a  hegyek  között  (Loeh  Avon,  Loch  Morlich, 
Looh  Eunach). 

Caimgormi  kő,  az  a  sárga  v.  barna  színű  füst- 
kvarc,  mely  Skóciában  Aberdeenshireben  a  Cairn 
Gorm  nevű  hegyen  található,  néha  tetemes  nagy- 
ságban. Megköszörülik  és  «caimgorm»v.«skót  to- 
páza (scoth  pebble)  néven  viszik  kereskedésbe.  A 
nép  e  sárga  követ  nemzeti  kövének  tartja  és  dí- 
szes ruháit  ékesíti  vele.  E  kő  nélkül  skótot  dísz- 
ben nem  láthatni. 

Cairo,  1.  (ejtsd:  kéró),  város  Illinois  északame- 
rikai államban,  az  Ohio  és  a  Misszisszippi  össze- 
folyásánál. Hajóállomás  és  vasúti  csomópont. 
Arvízgátak  védik.  Jelentékeny  gabonaforgalma 
van.  Lakossága  (1900)  12,566.  —  2.  C,  Egyiptom 
fővárosa,  1.  Kairó. 

Cairoli,  Benedetto,  olasz  államférfiú,  szül.  Pa- 
viában  1825  jan.  28.,  megh.  Capo  di  Monté  villában 
(Nápoly)  1889  aug.  8.  Részt  vett  1848.  a  milanói 
fölkelésben  Ausztria  ellen.  1859-ben  Garibaldi 
önkéntes  csapatában  harcolt,  1860.  pedig  a  par- 
lament tagja  lett.  Nemsokára  mint  százados  az 


1000  marsalai  hős  soraiban  részt  vett  Garibaldi 
szicíliai  expediciójában,de  Palermo  mellett  súlyo-^ 
san  megsebesült.  1868-ban  megint  a  képviselő- 
ház tagja  lett  s  egyúttal  a  szélső  bal  vezére. 
1878  márc.  elnökké  választották  meg  s  midőn 
emiatt  Depretis  minisztériuma  visszalépett,  a 
király  C-t  bízta  meg  az  új  kabinet  megalakításá- 
val, melyben  C.  a  külügyminisztérium  vezetését 
vállalta.  1878  nov.  17.  Passanante-nek  Nápoly- 
ban Umberto  király  ellen  elkövetett  merénylete 
alkalmából  C  a  király  védelmére  kelvén,  sebet 
kapott.  Népszerűsége  dacára  a  vetélkedő  párt- 
vezérek, Crispi,  Depretis  és  Nicotera  ez  év  végén 
megbuktatták,  de  1879.  újból  a  minisztérium  és 
a  külügy  élére  állott  s  nem  nyugodott,  míg  a 
nyomasztó  őrlési  adót  el  nem  törülte.  1881  máj. 
14.  lemondott. 

Caisse  (franc,  ejtsd:  kész)  a.  m.  szekrény, 
pénztár;  C.  d'amortissement,  törlesztő  pénztár; 
G.  des  emprunts,  kölcsönpénztár ;  G.  d'épargne, 
takarékpénztár ;  G.  d'escompte,  leszámítoló  vagy 
előlegező  pénztár ;  G.  des  retraites  pour  la  vieil- 
lesse,  Franciaországban  1850.  alakult  aggok  el- 
látási pénztára,  ehhez  hasonló  a  belga  G.  generálé 
d'épargne  et  de  retraite,  államilag  garantált 
takarék-,  nyugdíj-  és  biztosító  pénztár.  G.  des 
dépőts  et  consignations,  az  állam  felügyelete  alatt 
működő  oly  különös  jellegű  takarékpénztár,  mely- 
nek alap-  és  forgalmi  tőkéjét  a  bírói  és  közigaz- 
gatási határozatokon  alapuló  letétek,  óvadékok, 
biztosítékok  stb.  alkotják.  E  tőkék  az  állam  függő 
adósságainak  legjelentékenyebb  részét  teszik. 

Caissier  (franc,  ejtsd:  kesszjé)  a.  m.  pénztáros 
(1.  0.). 

Caisson  (franc,  ejtsd:  kesszon),  szekrény,  melyet 
víz  alatti  alapozásokhoz  használnak.  Rajzát  és 
berendezését  1.  Alapozás. 

Caisson-betegség,  1.  Aéraemia. 

Caithness  (ejtsd :  kesznesz),  Skócia  legészakibb 
eountyja.  Ny.-on  és  D.-en  Sutherland,  É.-on  és 
K.en  a  tenger  határolja.  Területe  1777  km«,  jórészt 
ingoványos  síkság.  Fővárosa  Wyck,  a  brit  hering- 
halászat  főhelye ;  lakóinak  száma  (i9ii)  32,008. 

Caius,  1.  Gajiis. 

Caivano,  város  Napoli  olasz  tartományban, 
Nápolytól  (ahova  közúti  gőzvasút  visz)  10  km.- 
nyire  É.-ra.  Gabona-,  kender-,  gyümölcs-,  bor-  ós 
olajtermő  vidék  középpontja,  élénk  kereskedéssel 
és  iparral  (mészégetés,  üveggyártás).  Kir,  kas- 
télya van.  Lakossága  (1900)  12,264. 

Caix,  Napóleoné,  olasz  filológus,  szül.  Bozzolo- 
ban  1845  aug.  17.,  megh.  u.  0.  1882  okt.  22. 
Eleinte  Barmában,  később  (1873-tól  haláláig)  a 
firenzei  Istituto  superiore-n  tanárkodott.  Egyike 
a  múlt  század  legkiválóbb  romanistáinak.  Origini 
della  lingua  poetica  italiana  c  munkája  e  tudo- 
mánynak legfontosabb  könyvei  közt  foglal  he- 
lyet. Egyéb  müvei  közül  a  legfontosabbak :  Studi 
di  etimológia  italiana  e  romanza ;  Saggio  sulla 
storia  della  lingua  e  dei  dialetti  d'Italia ;  Suli' 
etimológia  spagnuola  stb. 

Caja,  a  germánok  hajító  fegyvere,  hasonló 
volt  a  bumeránghoz. 

Cajabamba  (ejtsd:  kaha—),  1.  Biobamba. 

Cajalit,  niesterséges  kőanyag,  magnózia-ce- 
mentből. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cajamarca 


216 


Cakoly  gyapjú 


Cajamarca  (ejtsd :  kachamarka),  1.  Észak-Peru 
departamentója,  a  Maranon  v.  Amazonas  forrás- 
vidékén, 32,482  km2,  (isge)  területtel,  U2M2  lak. 
Az  Andok  magas,  de  termékeny  (búza,  kukorica, " 
dohány),  hegyei  között.  Állattenyésztés  (gyapjú), 
bányaipar.—  2.  C.  fővárosa,  a  tengerből  180  km.- 
nyire,  2736  m.  magasságban  termékeny  lapályon 
fekszik,  12,000  lakossal ;  fegyver-,  szalmakalap-, 
gyapotkelmekészítéssel,  az  inkák  építési  emlé- 
keivel. Közelében  a  Bano  del  Inca  fürdő,  54  Co-os 
kénes  forrásával.  Itt  állott  Atahualpa  palotája  is. 

Cajander,  Paavo  (Pál),  íinn  író,  szül.  1846 
dec.  24.  Hámeenlinnában.  Egyetemi  tanulmányai 
után  1873.  magister  lett.  A  helsinki  egyetemen 
a  flnn  nyelv  leetora  1890-töl.  Eredeti  költeményei 
nem  nagy  számmal  vannak,  de  számottevők ;  egy- 
kettőt magyarra  is  lefordított  Bán  Aladár.  Mint 
műfordító  elsőrendű.  Főleg  Shakespeare  drámái- 
nak mesteri  átültetésével  tűnt  ki.  Fordított  Pe- 
tőfiből (Az  én  Pegazusom)  és  Jókaiból  (Szilvesz- 
teréjek és  Egy  magyar  költő  életéből). 

Cajanello,  Anne  Charlotte,  írónő,  l.  Leffler. 

Caj  anus  D  C.  (növ.),  a  Papilionatae  (Pillangós- 
virágúak) génusza,  melynek  egyetlen  faja,  a  C. 
indicus  Spreng.,  mindkét  félgömb  tropikus  vidé- 
kein elterjedt,  részben  kultivált,  részben  elvadult, 
hármas  levelű  félcserje  (katjancserje),  melynek 
magvait  úgy  eszik,  mint  a  borsót  (braziliai  an- 
golaborsó), de  nem  olyan  jók,  mint  ez.  Zöld  hüve- 
lyéből salátát  készítenek.  Gyökerét,  levelét  és 
virágát  orvosságnak  használják. 

Cajeputfa  (növ.),  l.  Melaleuca. 

Cajeput-olaj  (növ.)  a  Melaleuca  Leucadendron 
(M.  Cajeputi),  a  Myrtaceae  családjába  tartozó  nö- 
vény friss  leveleiből  és  ágaiból  készülő  olaj,  me- 
lyet a  keletázsiai  szigeteken,  főleg  Celebeszen 
készítenek.  A  C.  tiszta  állapotban  színtelen  vagy 
sárgás,  kellemes  illatú  s  aromás,  kissé  égető  és 
utána  hűsítő  ízű.  Legtöbbet  keleten  fogyasztanak 
belőle,  kivált  Brit-Indiában. 

Cajeta,  város,  1.  Gaeta. 

Cajetan,  1.  szent,  l.  Kajetán. 

2.  C;  bíboros,  tulajdonk.  De  Vio  Jakab,  ill. 
szerzetes  néven  Tamás.  Domonkosr.  szerz.  (szül. 
1469.,  megh.  1534).  1508-ben  a  Domonk.  rend  ált. 
főnöke,  1517.  bíboros,  1519.  születési  helyén,  Gae- 
tában  püspök.  A  pisai  zsinaton  ö  volt  II.  Gyula 
pápa  legbuzgóbb  védelmezője.  Luther  tanításai- 
val szemben  kivált  a  búcsúkról  szóló  egyházi  tant 
fejtegette  nagy  tudással  és  ügyes  okfejtéssel.  1518- 
ban  mint  pápai  követ  Németországban  járt,  hogy 
a  császárt  és  a  német  fejedelmeket  a  török  ellen 
háborúra  birja.  Ez  alkalommal  Luthert  is  maga 
elé  idézte  s  igyekezett  öt  hallgatásra  bírni.  1523- 
ban  VI.  Adorján  pápa  gazdag  pénzsegéllyel  Ma- 
gyarországba küldte  őt,  hogy  a  török  ellen  hadat 
szervezzen.  Irodalmi  munkássága  főleg  a  szent- 
írásmagyarázat terén  mozgott.  Irt  kommentárt 
Aquinói  Szt.  Tamás  summájához  is.  Egynémely 
merészebb  teológiai  nézete  sok  vitára  adott  okot. 

Cajire,  adók.  Belovár-Körös  vm.  garesnicai 
j.-ban,  (1900)  218  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Garesnica. 

Cajkovci,  adók.  Veröcze  vm.  diakovári  j.-ban, 
(1900)  715  horvát-szerb,  német  és  magyai'  lak. ; 
u.  p.  és  u.  t.  Vrpolje. 


őajnica  (ejtsd:  csajnica),  járási  székhely  Boszniá- 
ban, Sarajevo  kerületben,  Sarajevótól  mintegy  70 
km.  DK.-re,  800  m.  tengerszin  feletti  magasság- 
ban, (1910)  1538  lakossal,  szép  mecsettel ;  gör. 
keleti  templomát  mint  búcsújáróhelyet  igen  so- 
kan látogatják. 

Cajoler  (franc,  ejtsd:  kazsoié)  a.  m.  hízelegni, 
ebből  a  magyarban  is  elterjedt  szólásmód :  ga- 
zsulál. 

Cajon  (ejtsd:  kahon),  chilei  súlymérték  =  64 
quintale  a  46  kg. 

Cajopliora  Presl.  (növ.),  a  Loasaceae  család 
génusza,  melynek  50  faja  Dél-Amerikában  él. 
Füvek.  A  C.  lateritia  (Hook.)  Klotzsch  szép  leve- 
leiért és  virágaiért  kultivált  dísznövény. 

Cáj-Tun,  másként  Kvang-Szü,  kinai  császár, 
szül.  1872  aug.  2.  Pekingben,  megh.  1908.  a  nov. 
11.  és  12.  közötti  éjjel  ugyanott.  Másodszülött 
üa  volt  Csüng  hercegnek.  1875— 89-ig  anyja  és 
nagynénje  kormányoztak  helyette,  1889.  ugyan 
nagykorúnak  nyilvánították,  de  nagyratörő  nagy- 
nénje, Csezi  özv.  császárné  vitte  helyette  ezen- 
túl is  a  kormányt.  Uralmának  csekély  eredmé- 
nyei nem  igazolják  a  reáruházott  Kvang-Szü  (a. 
m.  «a  fény  folytatása»)  nevet.  Alatta  zajlott  le  a 
véres  boxer -felkelés  (1.  Kina). 

Cajuela  (sp.,  ejtsd:  kahuéia)  a.  m.  szekrény, 
gabonamérték  a  középamerlkai  államokban  = 
2-22  1. 

Cajus  (helyesebben  Gajus,  rövidítve  azonban 
mindig  C),  római  elönév.  L.  Gajus- 

Cakavstina  (horv.,  ejtsd:  csakavstina),  a  horvát 
nyelv  ca-tájszólása.  Beszélik  Isztriában,  az  isz- 
triai szigeteken  és  a  horvát  tengermelléken  P'iu- 
métól  Zenggig.  Ebben  a  tájszólásban  az  irodalmi 
sto  (magy.  mi  a.  m.  kérdőnévmás)  helyett  a  ca-t 
használják,  innen  a  tájszólás  elnevezése. 

Cakchiquél,  1.  Kakcsikél. 

Cake-Camboge  (növ.),  1.  Gummigutt. 

Cakes  (ang.,  ejtsd:  keksz),  1.  Piskóta. 

Cake  walk  (ang.,  ejtsd:  kékvók)  a.  m.  kalács- 
tánc, mert  eredetileg  versenyt  járták  egy  hatal- 
mas kalácsért  (cake),  mint  pályadíjért.  Az  Egye- 
sült-Államok déli  államaiban  lakó  négerek  gro- 
teszk mozdulatokkal  lejtett  tánca.  Ujabban  bohó- 
zatok vagy  operettek  keretében  európai  színpado- 
kon is  bemutatták. 

Cakíle  Gartn.  (növ.,  tengeri  mustár),  a  Gruci- 
ferae  (keresztes  virágúak)  család  génusza,  mely- 
nek 4  faja  van.  Egyéves,  dúsan  elágazó,  húsos 
levelű,  tengerparti  füvek.  A  C.  maritima  Scop. 
mediterrán-vidéki  faj,  levele  görvélyellenes  és 
hashajtó  szer. 

Caklovac,  község  Pozsega  vármegye  pakráczi 
járásában,  (1900)  88  lakossal,  u.  posta  és  u,  távírda 
Pakrácz. 

Cakó,  régi  magyar  neve  a  gólyának. 

Cakoly  gyapjú  (ném.  Zackeltvolle),  arackajub 
(1.  0.)  gyapjúja.  Régi  időkben  ez  a  Juh  volt  ha- 
zánkban elterjedve,  melyet  utóbb  a  merinói  ki- 
szorított ugyan,  de  a  hegyvidékeken,  sőt  az  Al- 
föld egy  részén  ma  is  nagy  számban  található. 
Gyapjúja  hosszú,  durva  szőrökből  és  rövid,  finom 
pehelyszörökből  áll.  A  hosszú  szőrök  annyiban 
különböznek  az  igazi  gyapjútól,  hogy  vastagab- 
bak, de  belül  üreges  csatornával  bírnak,  amelyet 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cakonok 


217 


Calafatu 


bélállománynak  neveznek.  Ez  az  üreges  csatorna 
okozza,  hogy  aránylag  gyengébbek,  mint  az  igazi 
merino-gyapju,  amely  bélállománnyal  nem  bir. 
Leginkább  szilrposztók  és  pokrócok  készítésére 
használják. 

Cakonok,  ritkábban  csakonok,  görög  néptörzs 
a  Peloponnézus  K.-i  részén,  az  egykori  Árkádia, 
illetőleg  Lakonia  területén.  Nyelvük  erősen  em- 
lékeztet a  régi  dór  dialektusra.  Multjok  ismeret- 
len. Létszámuk  alig  éri  el  a  10,000-et. 

Cakovci,  adók.  Szerem  vm.  vukovári  j.-ban, 
(1900)  924  magyar  és  horvát-szerb  lak. ;  posta  és 
u.  t.  Gjeletovci. 

Cakyamuni  (ejtsd :  sakjamuni  v.  szakjamuni),  Buddha 
neve,  1.  Buddhizmus. 

Cal.,  rövidítése  Calendae-nek  (1.  o.) ;  továbbá 
a  fizikában  és  technikában  a  caloria,  valamint 
az  északamerikai  Galifomia  állam  nevének  rö- 
vidítése. 

Calaba-balzsam,  1.  Calophyllum. 

Calabar,  1.  Kalabar. 

Calabarlaab  (növ.),  1.  Physostigma. 

Calabozo  (ejtsd:  kai—),  "Venezuela  délamerikai 
köztársaság  Guárico  államának  fővárosa,  püspöki 
székhely,  a  Guárico  folyó  balpartján,  a  Caraeas- 
ból  San  Fernandóba  vivő  út  mellett,  4000  lak., 
félig  európai  külsővel,  élénk  kereskedéssel,  kör- 
nyékén virágzó  marhatenyésztéssel.  Bolivár  1821 
jún.  24.  győzelmet  aratott  itt  La  Tőrre  spanyol 
tábornok  seregén. 

Calabrese,  olasz  festő,  1.  Preíi. 

Calabria,  Dél-Olaszország  legnagyobb  félszi- 
gete és  compartimentója,  a  Tarantói-öböl,  Ión- 
tenger,  Messinai-szoros  ós  Tirrheni-tenger  közt, 
15,075  km2-nyi  területtel,  (i9io)  1.447,6-32  lak. 
öblei  a  Squillaeei-,  Giojai-  és  Santa-Eufemiai, 
hegyfokai :  az  Alicei,  a  Nao-,  a  Rizzuto,  a  Spar- 
tivento  s  az  Armii.  A  Calabriai-hegyek  (1.  o.)  ta- 
karják. Folyói  a  Crati  és  Neto.  Éghajlata  a  par- 
tokon meleg  és  mocsarai  miatt  nyáron  rendkívül 
egészségtelen,  amiért  is  ilyenkor  a  lakosság  a 
hegyekbe  vonul.  A  hegyek  lejtőin  sok  a  szőllö  és 
az  olajfa,  a  síkságon  a  gabona ;  a  gyapot  is  jó 
termést  ad.  A  hegyekben  az  állattenyésztés  vi- 
rágzó, lovat,  juhot,  öszvért,  sőt  bivalyt  és  ser- 
tést is  nagy  számmal  találni;  selyemhernyót 
is  tartanak.  Az  ásványország  kincsei  közül  csak 
sót  és  ként  bányásznak.  Jelenleg  .3  kerülete  van : 
Catauzaro,  Cosenza  és  Reggio  di  Calabria  a  hason- 
nevű székhelyekkel.  Olaszország  földrengésektől 
legveszélyeztetettebb  területe,  mert  a  Lipari-szi- 
getek  felé  sülyedő  tengerfenéknek  fennakadt  he- 
gyeit éppen  a  C.-i  hegyek  alkotják.  A  katasz- 
trofális messinai  földrengést  C.  hegyeinek  a  ten- 
gerszoros mentén  történt  lesülyedése  okozta  és  ez- 
zel a  földrengés,  valamint  a  kicsapott  tengerhul- 
lámok pusztítását  megérezték  a  szicíliai  partok 
felé  néző  C.-i  városok  is  (Reggio  di  C).  Őslakói, 
kik  Irrutti  V.  bretti  néven  is  ismeretesek,  lucan 
eredetűek,  de  csakhamar  a  hazájokból  odaszakadt 
hellén  gyarmatosokkal  összevegyültek.  Utóbb 
még  a  C.-ba  betört  szaracénokkal  is  keverödtek. 
C.  (a  rómaiak  Bruttiuma)  mint  görög  gyarmat 
Nagy- Görögországnak  volt  része ;  a  rómaiak  276. 
Kr.  e.  foglalták  el;  a  nyugat-római  birodalom 
megdőlése  után  keleti  gótok,  bizánciak,  szaracé- 


nok  birtokává  lett ;  ez  utóbbiakat  a  XI.  sz.-ban 
a  normannok  űzték  el.  Ez  idő  óta  a  Nápolyi  ki- 
rályság sorsában  osztozott. 

Calabria  hercege,  ezt  a  címet  viseli  Alfonz 
casertai  gróf  (1.  Alfonz  16.)  legidősebb  íia,  Fer- 
dinánd örökös  herceg;  szül.  Rómában  1869  júl. 
25.,  a  spanyol  aranygyapjasrend  vitéze ;  nőül  vette 
Münchenben  1897  máj.  31.  Mária  bajor  kir.  her- 
cegnőt, Lajos  bajor  kir.  herceg  leányát  (szül.  1872 
júl.  6.).  Házasságukból  eddig  5  gyermek  született : 
Mária  Antónia  (szül.  1898),  Krisztina,  Roger,  Noto 
hercege  (szül.  1902),  Borbála  és  Lucia. 

Calabriai  hegyek,  így  nevezik  a  Dél-Apenni* 
neknek  a  Calabriai  félszigeten  levő  darabját  (1. 
Apenninek).  Magasra  kiemelkedett,  erősen  le- 
tarolt hegyvidék ;  alig  van  domináló  csúcsa,  mint 
pl.  az  Aspromonte  (1958  m.).  A  hegységet  árkos 
vetődések  szabdalják,  amelyek  részben  párhuza- 
mosak a  tenger  partjával,  részben  a  Tirrheni 
tengerből  sugarasan  indulnak  ki.  Az  árkok  el- 
helyezkedésének  következménye,  hogy  a  közle- 
kedés mindenütt  könnyű,  a  parttagozottság  is 
nagy  s  jó  kikötői  vannak.  Nem  kedvező  azonban 
a  településre  az,  hogy  a  parti  síkság  hiányzik, 
mert  a  hegység  egészen  a  partig  leér.  A  területet 
a  földrengések  ma  is  sokat  háborgatják,  mutatva 
azt,  hogy  a  tektonikus  mozgások  még  nem  szűn- 
tek meg.  Az  ókorban  magas  műveltség  fokán  ál- 
lott, a  görögöknek  gazdag  gyarmata  volt.  Ma  az 
erdőségek  ki  vannak  pusztítva,  a  lakosság  el- 
maradott és  gyér. 

Calacbon  (franc),  1.  Galascione. 

Caladium  Vént.  (növ.),  az  Araceae  (Konty- 
virágfélék)  család  génusza,  melynek  20  faja 
Amerika  tropikus  részében  él.  Gumós  növények 


Caladium. 

nagy  pajzs-  v.  nyílalakú  levelekkel,  csöves,  befű- 
ződött, fehér  buroklevéllel.  Egyes  fajok  gumóját 
Dél-Amerikában  tápláléknak  és  orvosságnak 
használják.  A  gumó  bő  liszttartalmú,  főzés  köz- 
ben csípősséget  elveszíti  s  kellemes  ízű  főzelék 
válik  belőle.  A  G.  bicolor  (Alt.)  Vént.  középen  pi- 
ros foltú  V.  fehérrel  tarkázott  leveleiért  kedvelt 
melegházi  faj. 

Calafatu    (ejtsd:  kaiafat),    város  Romániában, 
Doljiu  kerületben,  a  Duna  balpartján,  4000  lak.. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő' 


Calagfurris 


218     — 


Calamitas  marium 


élénk  gabonakereskedéssel,  vesztegzárintézettel. 
Craiovával  szárnyvonal  köti  össze.  Az  1877— 
78-iki  háborúban  Viddinböl,  ahová  hajóhíd  ve- 
zetett, sokáig  bombázták. 

Galagurris,  ókori  város  Hispánia  Tarraconen- 
sisban,  az  Iberus  partján,  ma  Galahorra  (1.  o.).  La- 
kói, a  vasconok,  vadságig  menő  vitézségükről  vol- 
tak ismeretesek.  Mikor  a  Sertorius-féle  háborúban 
Afranius  ostromolta,  végső  Ínségükben  feleségei- 
ket és  gyermekeiket  is  leölték  s  azok  húsával 
táplálkoztak,  míg  végre  mégis  csak  megadták 
magukat ;  városuk  Nassica  néven  római  muniei- 
píum  lett.  C-ben  született  Quintilianus. 

Calahonda,  kikötő  Spanyolország  D.-i  partján, 
Motril  közelében. 

Galahorra,  ker.  székhely  Logrono  spanyol  tar- 
tományban, a  Cidaeos  partján,  az  Ebro  közelében, 
a  bilbao— zaragozai  vasút  mellett.  Püspöki  szék- 
hely, (1900)  9475  lak.,  régi  székesegyházzal.  C.  a 
régi  Galagurris  (1.  o.). 

Calais  (ejtsd :  kaié),  1.  kikötő-város  és  első  rangú 
erősség  Pas-de-Calais  francia  départementban,  a 
La  Manche  mellett,  a  tőle  37  km.-re  fekvő  Dover- 
rel szemben,  amellyel  újabban  tengeralatti  alagút- 
talakarják összekötni,  (1906)  66,627  lak., virágzó  se- 
lyem-, csipke-  és  gyapotiparral  (a  gyárak  nagyobb- 
részt a  külvárosban,  Saint-Pierre-lés-Calaisban 
vannak),  továbbá  lenszövéssel,  sör-  és  hajógyár- 
tással; hidrográfiai  iskolával,muzeummal  és  nyil- 
vános könyvtárral  (18,000  kötet).  Jelentékenyebb 
épületek :  a  Notre-Dame  gót  templom,  gazdagon 
díszített  oltárral ;  a  III.  Eduárdtól  alapított  régi 
kastély ;  a  városháza ;  a  közel  1  km.-nyi  hosszú 
mólók,  amelyek  egyikének  végében  a  Bourbonok 
visszatérésének  emlékére  emelt  oszlop  áll.  Érde- 
kes része  a  Courgain,  a  halászok  városrésze.  C-t 
mint  tengeri  fürdőt  is  látogatják.  Hajóforgalma 
rendkívül  élénk ;  (1900)  2131  hajó  fordult  meg  ki- 
kötőjében 818,803 1,  tartalommal;  az  utazók  száma, 
akik  Doverbe  hajóztak  v.  onnan  Franciaországba 
jöttek  át,  ugyanazon  évben  300,000-en  felül  volt. 
C  neve  a  történelemben  a  X.  sz.-ban  fordul  elő  elő- 
ször ;  majd  Scalus  néven  Boulogne  grófságnak  és 
Flandriának  volt  része.  1303.  a  hanza-szövetség- 
nek  vált  tagjává.  III.  Eduárd  angol  király  1347. 
elfoglalta ;  a  franciák  csak  1558.  Guise  herceg 
vezérlete  mellett  tudták  visszaszerezni.  Ez  időtől 
a  város  és  környéke  1790-ig  Calaisis  nevet  vi- 
selt. V.  ö.  Ports  maritimes  de  la  Francé  I.  köt. 
195.  1.  —  2.  C.  (ejtsd:  keiiisz),  város  Maíno  észak- 
amerikaiállamban, a  Sainte-Croix  partján,  (i9oo) 
7655  lak.,  flottaállomás. 

Calamagrostis  Both.,  siska  (növ.),  a  Grami- 
neae  (Pázsitfűfélék)  család  génusza,  melynek  130 
faja  mindkét  félgömb  mérsékelt  és  hideg  tájain, 
valamint  a  trópusok  hegyein  él.  Nádhoz  hasonló 
növények.  A  hazai  8  faj  közül  közönséges  a  C- 
epigeios  (L.)  Roth. ;  nád  között,  vízparton,  homo- 
kon, erdővágásban  terem.  Házfedósre  és  aljazó- 
nak  használják.  Kemény  szára  pipaszurkáló.  So- 
vány takarmány. 

Calamajö  (áUat),  a  közönséges  kalamájo^Lo- 
liqo  vulgáris  Ststrp.)  olasz  neve.  L.  Kalamájo. 

Calamander-ía  (növ.),  1.  Biospyros. 

Calamar,  1.  Cartagena- 

Calamaria  (áUat),  1.  Törpekígyók. 


Calamariaceae  (növ.),  a  zsurlók  kihalt  csa- 
ládja, melynek  tagjai,  mint  faalakú,  zsurlóféle, 
de  heterospórás  növények,  főleg  a  devon  ós  karbon 
időszakban  voltak  földünkön  elterjedve.  Levelük 
egyszerű,  keskeny  és  többnyire  örvökben  állt. 
Fosszilis  fatestük  a  bél  elenyészése  folytán  köze- 
pén üres  és  évgyűrűk  nem  különböztethetők  meg 
rajta.  A  fatestet  vastag  kéreg  borította.  Kívül  a 
szártagok  hosszant  bordázva  voltak.  Spórás  vi- 
rágzatuk a  mai  zsurlókéhoz  volt  hasonló,  azzal  a 
különbséggel,  hogy  kétféle  spóráik  (heterospórá- 
sak)  voltak  és  hogy  a  spórás  levelek  ör\^ei  meddő 
levelek  örveivel  váltakoztak.  Nevezetesebb  génu- 
szok:  Galamites,  Anmilaria,  Asterophyllites, 
Galamostachys  stb. 

Calamaridae  (állat),  1.  Törpekígyók. 

Calamaro  (állat),  a  közönséges  kalamájo  (Lo- 
ligo  vulgáris  Ststrp.)  olasz  neve.  L.  Kalamájo. 

Calamata  (növ.),  a  kereskedésbeli  koszorú- 
fügéknek egyik  jobb  minősége. 

Calamatta,  Luigi,  olasz  rézmetsző,  szül.  Civi- 
tavecchiában  1802  jún.  12.,  megh.  1869  márc.  8. 
Parisban  tanult  és  ott  eleinte  modern  francia 
festők  képei  után  készített  metszeteket,  utóbb 
azonban  a  régi  olasz  mesterek  műveinek  sokszo- 
rosítására tért  át.  A  Madonna  della  Seggiola,  a 
Madonna  di  Poligno  és  Ezékiel  látomása  Rafael 
után,  de  különösen  Lionardo  da  Vinci  Mona  Li- 
sája  után  (1835)  készített  metszetei  nagyon  ked- 
veltek voltak  és  híressé  tették  C  nevét.  1837-ben 
a  brüsszeli,  utóbb  a  milanói  rézmetszőiskola  ta- 
nára lett,  de  az  újabb  nemzedékre  nagy  hatást 
nem  gyakorolt. 

Galamb  ac-f a,  1.  Aloefa. 

Galame,  Alexandre,  svájci  festő,  szül.  Vevey- 
ben  1810  máj.  28.,  megh.  1864  márc.  19.  Diday 
tájképfestönek  volt  tanítványa  és  már  korán  fi- 
gyelmet keltett  hazája  romantikus  hegyvilágát 
ábrázoló  festményeivel,  melyekhez  utóbb,  olaszor- 
szági tartózkodása  után,  délvidéki  tájakat  ábrá- 
zoló képek  járultak.  Műveinek  nagyszerű  stílusa 
kivált  Németországban  keltett  nagy  hatást  és 
azok  javarésze  ma  is  német  gyűjteményekben 
látható  (7  festmény  a  lipcsei  múzeumban).  Réz- 
karcai és  kőrajzai  világszerte  ismertté  tették 
nevét. 

Galamianes,  a  Filippi-szigetek  egyik  csoportja 
Palavan  és  Mindoro  közt.  Nagyobb  szigetei :  Bu- 
suanga,  Calamian  és  Linakapan.  Ezeknek  a  te- 
rülete a  számos  apró  szigettel  együtt  1600  km 2-t 
tesz  ki.  Földje  termékeny,  de  a  klima  nem  egész- 
séges. Földmívelése  és  halászata  jelentős,  aranyat 
és  ezüstöt  is  bányásznak.  Fővárosa  Culiang.  Pala- 
van É.-i  részével  együtt  a  Filippi-szigetek  egy 
tartománya,  körülbelül  15,000  lakossal.  A  tarto- 
mány és  a  kormányzó  székhelye  az  egészségte- 
len kikötőváros :  Taitai. 

Calamin  (ásv.),  1.  Kalamin. 

Calamistrum  (lat.),  a  régi  rómaiaknál  haj- 
göndörítö  vas ;  annyi  is  mint  cifraság,  virágos 
szókkal  túlhalmozott  beszéd. 

Galamit  (ásv.)  a.  m.  amfibol  (1.  0.). 

Calamitas  (lat.),  használják  a  magyarban  is: 
kalamitás  a.  m.  szerencsétlenség,  baj,  baleset, 
csapás. 

Calamitas  marium  (áUat),  1.  Hajóféreg. 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


r 


—     219 


Calanus 


C»lamitea Suck.  (növ.),  a  kihalt  Calamariaceae 
család  génusza,  melynek  maradványai  a  karbon- 
kori  rétegekben  igen  gyakoriak.  Kőszéntelepeket 
körülvevő  kőzetekben  a  törzsét  kitöltő  kőmagvak, 
valamint  vékonyabb  szárrészeinek,  ágainak  le- 
nyomatai igen  gyakoriak.  L.  Calamariaceae. 

Calsuiodus  (állat),  1.  Poszáta. 

Calauiopora  (állat).  1.  KoralloJc. 

CalauiostacliyS(SIcAm^.(növ.),  a  kihalt  zsurló- 
féle Calamariaceae  család  génusza,  mely  a  karbon- 
kori rétegekből  előkerült  virágzatáról  ismeretes. 
L.  Calamariaceae. 

Calamotta,  sziget  a  dalmát  parton,  az  Ombla 
torkolata  közelében,  Gravosától  ÉNy.-ra,  (1900) 
210  lak.,  kik  jobbára  halászatból  élnek.  Területe 
25  km2. 

Calaiuns  (lat.),  szár,  különösen  a  nádé ;  innen 
is  a.  m.  Írónád ;  \.  Gyékényszár.—  Mint  növénygé- 
nusz  Calamus  L.,  rotangpálma),  a  pálmák  génu- 
sza.melynek  1 64  faj  a  legnagyobb  részben  az  indiai, 
malájiterületen,  csekély  számban  pedig  Afrika  tro- 
pikus tájain  él.  Magasra  felkapaszkodó  pálmák ;  le- 
velük szárnyas  és  gerince  a  levélkéken  túl  több- 
nyire hos8zú,ostorszerü  nyúlványba  folytatódik.A 
szár  alkata  inkább  a  nádtermetü  füfélékére  emlé- 
keztet; kb.  ujjnyi  vastagságú,teteme8  hosszúságot 
ér  el  s  más  növényekkel  összefonódva,  gyakran  át- 
hatolhatatlan sűrűséget  alkot.  Bőrszövete  igen  szí- 
vós és  tartós,  úgy  hogy  igen  alkalmas  kötő-  ésfonó- 
anyagot  készítenek  belőle  (pl.  G-  acanthospathus 
Griff  a  Himaláján) :  házfalakat,  függöhidat,  ko- 
sarat. A  kereskedésbe  nyalábba  kötve  kerül  s 
Eiu-ópában  « spanyol »  vagy  «katton»-nád  a  neve. 
Széthasogatva,  gyalulva  és  megnyújtva  a  nád- 
szék fonadékát  készítik  belőle.  A  legjelentősebb 
fajok  e  tekintetben :  C.  rotang  L.,  G.  rudentum 
Lour.,  G.  Royleanus  Griff.  A  sétavessző,  ernyő- 
nyél,  porolópálca  főkép  a  G.  Scipionum  Lour.  szá- 
rából készül.  Kötelek  és  hálók  készítésére  pedig 
általában  alkalmasak.  A  G.  draco  Wild.  érett 
gyümölcsét  bevonó  sötétpiros  gyanta,  az  ú.  n. 
sárkányvér,  festőanyag. 

Calamus  pastoralis,  1.  Fuvola. 

Calamus  scriptorins,  a  nagygyomor  fe- 
nekének (fossa  rhomboidea)  legalsó,  csúcsban  ki- 
futó része,  mely  nagyjában  hasonlít  egy  kihegye- 
zett lúdtollhoz. 

Calanca  (Val),  25  km.  hosszú,  szűk  völgy 
Gre.ubünden  svájci  kantonban,  a  Calancasca  ön- 
tözi. Lakói  kat.  olaszok,  11  községben  laknak. 
A  völgy  bejárója  mellett,  Santa  Maria  közelében 
van  C.  vár  romja. 

Calanda,  hegytömeg  St.-Gallen  és  Graubün- 
den  svájci  kantonok  határán,  a  Sardona  csoport- 
ban; a  Keleti-Alpok  mészközónájának  egy  da- 
rabja a  Rajna  és  Tamina  völgye  közt.  Legmaga- 
sabb csúcsa  a  Weibersattel  (2808  m.). 

Calander,  hengeres  simító,  szövetek  s  papi- 
rosok simltá.sára.  L.  Gsínozás. 

Calando,  olasz  zenei  műszó.  Utalás  arra,  hogy 
a  tempót  lassítani  és  a  hangerősséget  (dinamikát) 
halkíttmi  kell.  A  ritardando  ós  diminuendo  fogal- 
mait magában  egyesíti. 

Calandra  (áuat),  1.  Zsizsik. 

Calandra,  1.  Davide,  olasz  szobrász,  szül.  Turin- 
ban  1856.  Szülővárosában  tanult  és  mesterei  kö- 


zül kíilönösen  Tabacchi  gyakorolt  reá  erős  ha- 
tást. C.  a  jelenkor  legkiválóbb  olasz  művészei' 
közé  tartozik.  Emlékszerü  művei,  síremlékei,  kis- 
plasztikái készítményei  az  olasz  szobrászat  új 
realisztikus  irányának  jellemző  és  kiváló  termé- 
kei. Különösen  kiemelendők :  Cacciafurtiva(1891); 
L'aratro  (Roma  1892,GalleriaNationaleModerna); 
Garibaldi  emlékszobra  Parmában(1893);  az  aostai 
herceg  lovasszobra  Torinóban  (1902) ;  1.  ümberto 
király  emlékszobra  Joreában,  Giuseppe  Zanardel- 
lió  Bresciában.  Tőle  való  a  római  Vittorio  Em- 
manuele  emlék  egyik  nagy  csoportja.  Még  befe- 
jezetlen műve  a  buenos-ayresi  nagy  jubileumi 
emlékmű.  A  legújabb  olasz  ezüstpénzekhez  C. 
készítette  a  mintákat. 

2.  G.,  Giovanni  Battista,  olasz  mozaikkészítö, 
szül.  Vereelliben  1586.,  meghalt  1644.  vagy 
1648.  A  mozaikkészítéshez  egy  a  réginél  alkal- 
masabb kötőanyagot  talált  fel.  Vni.  Orbán  pápa 
megbízásából  a  Szent  Péter  templomban  mozaik- 
képeket készített,  így  pl.  a  négy  egyházi  atyát, 
Mihály  arkangyalt,  Péter  és  Pál  apostolokat  stb. 

Calanclrelli,^ZessawíZro,olasz  származású  szob- 
rász, szül.  Berlinben  1834  máj.  9.,  megh.  1903 
máj.  27.  A  berlini  művészeti  akadémián  tanult 
és  a  XIX.  sz.  utolsó  harmadában  beállott  nemzeti 
fellendülés  idején  kínálkozó  dekoratív  és  monu- 
mentális feladatokból  bő  része  volt.  Legismer- 
tebb műve  IV.  Frigyes  Vilmosporoszkii-álynagy 
lovasszobra  a  berlini  Nationalgalerie  nagy  lép- 
csőjén. 

Calandrínia  H.  B.  K.  (növ.),  a  Portulacaceae 
(Porcsínfélék)  család  génusza,  melynek  60  faja 
Amerika  Ny.-i  hegyes  részében  él,  16  faj  azon- 
ban ausztráliai.  Füvek  v.  félcserjék,  melyeknek 
néhány  faja,  mint  pl.  a  chilei  G.  discolor  Schrad., 
kedvelt,  tenyésztett,  kerti  dísznövény. 

Calandrino,  1.  Április  bolondja. 

Calandrone  (olasz),  az  olasz  köznép  fafuvó- 
hangszere,  a  régi  pásztorsíphoz  hasonlóan  két 
billentyűvel  van  ellátva.  Hangja  rekedt. 

Calanganes,maláji  néptörzs  Mindanao  (Filippi- 
szigetek)  szigeten. 

Calanidae  (állat),  az  evezőlábú  rákok  (Gope- 
poda)  egyik  családja,  melynek  fajai  jobbára  a 
tengerben,  de  egyesek  (pl.  Diaptomus)  édes 
vizekben  is  élnek.  Fajaik  száma  meghaladja 
a  150-et.  Mindnyájan  szabadon  élnek;  kitűnő 
úszók.  Hazánkban  14  fajuk  él,  melyek  a  Diapto- 
mus West.  és  Heterocope  Sars  nembe  tartoznak. 

Calantbe  R.  Br.  (növ.),  az  Orchidaceae  (Kos- 
borfélék) család  génusza,  melynek  40  faja  főkép 
Ázsia  tropikus  vidékein  honos,  részben  pedig 
Japánban  és  a  Csendes-óceán  egyes  szigetein. 
A  Himalája  D.-i  lejtőjéről  származó  G.  Masuca 
Lindl.  gyakran  tenyésztett  faj. 

Calantica,  1.  Galautica. 

Calanus  (Goelitis  Juventius),  1188.  lett  pécsi 
püspök  s  III.  Béla  király  mindjárt  a  következő 
évben  Imre  királyi!  mellé  rendelte  őt,  mint  Hor- 
vát- és  Dalraátország  kormányzóját.  Mikor  ín. 
Béla  a  traui  foknál  megverte  a  velenceieket,  oly 
buzgón  működött  a  béke  megkötése  érdekében, 
másrészt  a  bosnyák  patarénusok  leverésében, 
hogy  a  pápa  a  még  ifjú  dalmátot  palliummal  tün- 
tette ki.  1190-ben  szintén  az  ő  ós  János  prenestei 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Calape 


220 


Calathidium 


püspök  közbenjárásával  kötöttek  békét  Velence 
és  Magyarország ;  mire  III.  Béla  a  pécsi  püspök- 
ség jogainak  megerősítésével  hálálta  meg  a  bí- 
boros érdemeit  s  továbbra  is  meghagyta  kor- 
mányzói méltóságában.  Mikor  azonban  1196.  III. 
Béla  meghalt,  azzal  vádolták  öt,  hogy  ostyá- 
val mérgezte  meg  a  királyt.  A  pápa  az  ügyében 
indított  vizsgálattal  a  cikádori  apátot  bízta  meg, 
akit  azonban  még  1210.  is  meg  kellett  sürget- 
nie a  jelentés  megtételére.  A  bíboros  a  művésze- 
tekben s  a  tudományokban  keresett  kárpótlást. 
Egy  dijoni  bencés  vezetése  alatt,  Henszlmann 
szerint,  ö  kezdette  építtetni  a  pécsi  székesegy- 
házat, melyet  utóda,  Bertalan  fejezett  be.  Mint 
író,  Attilának  Priskos  Rhetor,  Jornandes  és 
Paulus  diakónus  nyomán  készített  életrajzával 
tűnt  ki.  Ez  a  műve  nyomtatásban  először  Velen- 
cében 1502.  jelent  meg ;  másodszor  Ingolstadtban 
1608.  s  harmadszor  Bél  M.  Adparatusában  1736. 
Meghalt  1218  táján. 

Calape,  amerikai  teknösbóka-leves. 

Calapis,  az  ókori  vízrajzban  a.  m.  Kulpa. 

Calappa  (áiiat),  a  szögletes  szájú  tarisznyará- 
kok (Oxystomata)  családjába  tartozó  rövidfarkú 
tengeri  ráknem.  Az  eocónkortól  napjainkig  él. 
A  C.  Heberti  Brocc,  faj  eddig  csakis  a  magyar- 
országi felső-mediterrán  emeletből  ismeretes.  A 
Quarneróban  is  honos  a  szégyenlős  tarisznyarák 
(C.  granulata  [L.]  Fabr.),  mely  kettévágott  kó- 
kuszdió egyik  feléhez  hasonlít. 

Calappilia  (áiiat),  a  szögletes  szájú  tarisznya- 
rákok  (Oxystomidae)  családjába  tartozó  rövid- 
farkú tengeri  ráknem.  Egy  faja  a  G.  dacica  Eittn. 
eddig  csakis  a  magyarországi  felső  eocénkorú 
rétegekből  ismeretes  Kolozsvár  környékéről  és  a 
budapesti  Kis-Svábhegyről. 

Calarasi  (ejtsd :  kaiaras),  kerületi  székhely  Romá- 
niában, a  Dunának  Borce  nevű  ága  és  a  C.-i  tó 
mellett,  SiUstriával  szemben,  10,034  lak.,  akik 
földmívelök  és  a  föld  termékeivel  kereskednek. 

Calas  (ejtsd:  kalász),  Jean,  a  vallási  fanatizmus 
áldozata,  szül.  Lacaparédeben  1698  márc.  19., 
kivégezték  1762  márc.  9.  Feddhetetlen  életű 
protestáns  kereskedő  volt  Toulouseban.  1761  okt. 
13.  egyik  íiát,  ki  egy  idő  óta  búskomorságban 
szenvedett,  felakasztva  találták.  Mivel  a  fiú  állí- 
tólag katolikussá  akart  lenni,  bevádolták  az 
atyát, hogy  vallási  gyűlöletből  maga  ölte  meg  fiát. 
Erre  C-t  családostól  elfogták.  Hiába  hangoz- 
tatta ártatlanságát,  a  törvényszék  bűnösnek 
mondta  ki,  kerékbetörésre  ítélte,  s  ezt  rajta 
végre  is  hajtatta.  Voltaire  az  ügyet  Sur  la  tolé- 
rance  á  cause  de  la  mórt  de  Jean  C.  c.  iratá- 
tában  nyilvánosság  elé  vitte,  ami  az  idevonatkozó 
ügyiratok  átvizsgálását  vonta  maga  után.  Úgy  a 
király,  mint  a  tanács  1765.  egyhangúlag  ártat- 
lannak nyilvánították  C-t;  az  elkobzott  vagyont 
a  családnak  visszaadták.  V.  ö.  Coquerél,  J.  C.  et 
sa  famille  (2.  kiad.  Paris  1870) ;  Hertz  B.,  Vol- 
taire u.  die  französische  Strafpflege  (Stuttg.1887). 
L.  Beccaria  és  Birói  tévedés. 

Calasanza  Szt.  József,  a  kegyesrendiek  (pia- 
risták) szerzetének  alapítója,  szül.  Petralta  de  la 
Sala  aragoniai  helységben  1556.,  a  Calasanza 
nemes  család  sarja,  megh.  1648  aug.  25.  Tanul- 
mányait Leridában,  majd  Valenciában,  végre  Al- 


cala  d'Hennaresben  végezte.  Itt  súlyos  betegségbe 
esvén,  midőn  abból  csodálatosan  kigyógyult,  a 
papi  pályára  lépett  s  1583.  már  áldozópappá  szen- 
telték. Eleinte  a  leridai  püspök  oldalán,  majd 
ennek  halála  után  az  urgeli  püspök  mellett  mű- 
ködött. Végre  leghőbb  vágya  teljesült  és  Rómába 
jutott.  Itt  templomokban,  köztereken  a  legna- 
gyobb bu^ósággal  prédikált  és  tanított.  Látván, 
hogy  mennyire  el  van  maradva  a  nép  mind  tudás, 
mind  erkölcs  dolgában,  a  Szt.  Dorottya  egyház 
plébánosával  egyetértve,  a  Settimania  kapunál 
házat  bérelt  és  megvetette  alapját  a  később  el- 
terjedt kegyestanítórend  (piaristák)  iskoláinak. 
III.  Kelemen  ez  intézetet  «egyházilag  szabályo- 
zott testületté))  változtatta,  annak  fejéül  C.-t 
rendelte,  aki  azután  lelkének  egész  buzgóságá- 
val  és  szeretetével  a  gyermekek  oktatásán  ós 
nevelésén  munkálkodott.  XV.  Gergely  megerő- 
sítette a  testületet  és  reá  ruházta  a  főkormányzói 
méltóságot  (Praepositus  Generális).  XV.  Benedek 
pápa  őt  1748  aug.  18.  a  boldogok,  XIII.  Kelemen 
pedig  a  szentek  sorába  iktatta.  Az  anyaszent- 
egyház aug.  27.  üli  emlékezetét. 

Calascibetta  (ejtsd :  kaiasi— ),  város  Szicíliában, 
Caltanissetta  tartományban,  782  m.  magasban, 
(1901)  9022  lak.,  olajfatermesztéssel  és  selyemher- 
nyótenyésztéssel. Szemben  vele  a  festői  Castro- 
giovanni.  Közöttük  halad  el  szűk  szorosban  a 
Szicília  belsejébe  vivő  vasút  és  országút. 

Calascioue  (ol. ;  franc. :  Calachon),  Alsó- 
Olaszországban  használatos  húros  hangszer, 
melynek  csak  két,  ötödhangköznek  megfelelően 
hangolt  bólhúrja  van.  E  hangszernek  hangképző 
része  a  lantéhoz  hasonló,  csakhogy  aránylag  ki- 
sebb. A  húrokon  külön  e  céLra  alakított  fakéreg- 
gel  V.  halcsonttal  játszanak. 

Calas-per,  1.  Calas. 

Calata  (ol.),  régi  olasz  és  spanyol  páros  tánc, 
melyet  méltóságos,  nyugodt  mozdulattal  lejtettek. 

Calatafimi,  város  Szieiliában,  Trapani  tarto- 
mányban, termékeny  vidéken,  (i9oi)  11,426  lak., 
a  mórok  idejéből  való  erősséggel.  Közelében  Se- 
gesta  romjai.  1860-ban  itt  aratta  Garibaldi  az 
első  győzelmet  a  nápolyi  csapatok  felett. 

Calatayud  (ar.,  Ajubvára)  kerületi  székhely 
Zaragoza  spanyol  tartományban,  a  Jiloca  és  a 
Jalón  összefolyásánál,  a  madrid—  zaragozai  vasút 
mellett,  zordon,  de  termékeny  vidéken  (522  m.), 
(1900)  11,526  lak.,  gyümölcs-  ós  kendertermelés- 
sel, selyem-  és  bőrgyártással.  Mór  erődítménye, 
színháza  és  bikaviadalokra  szolgáló  arénája  van. 
A  szegény  nép  barlangokban  lakik ;  városrészük 
a  Moreria.  3  km. -nyíre  K.-re  terült  el  a  rómaiak 
Bilbilis-e.  C-ot  Ajub  emir  építtette. 

Calathea  G.  F.  W.  (növ.),  a  Marantaceae 
család  génusza,  melynek  103  faja  Amerika  tro- 
pikus részében  él ;  két  faj  Nyugat-Afrikában.  El- 
ágazó rhizomás,  évelő  növények.  Levelük  osz- 
tatlan, lándzsás  vagy  kerek,  a  levélnyél  a  felső 
végén  duzzanatot  visel.  Számos  faj  levéllemeze 
igen  szép  színű,  piros,  sárga,  fehér,  világosabb  és 
sötétebb  zöld,  sávokkal  "tarkázott  s  ezért  igen 
kedvelt  dísznövények,  pl.  C.  zebrina  Lindl.,  C. 
Veitchiana  Hook.  f .  Az  Antillákon  élő  C.  Állomja 
(Aubl.)  Lindl.  gyökerét  eszik. 

Calatltidíuin,  1.  Virágzat. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


m 

!      Calato 


—    221 


Calceolaria 


Calator  (lat.)  a.  m.  kikiáltó;  a  régi  Rómában 
szolga,  akinek  kötelessége  volt  olyan  személye- 
ket, akikkel  ui-a  beszélni  akart,  előhívni ;  a  papi 
collegiumok  minden  tagjának  volt  C.-a,  aki  val- 
lási teendőiben  neki  segédkezett. 

Calatrava  (ejtsd  :k-ai-),  La  Vie ja,  egykori  erősség 
éá  kastély  Ciudad  Reál  spanyol  tartományban,  a 
(Juadiana  balpartján.  Az  erősségnek,  amely  a  C- 
readnek  (1.  o.)  volt  tulajdona,  alig  maradtak  fenn 
romjai,  de  neve  még  most  is  él ;  Campo  de  C- 
nak  nevezik  a  Jabalón  mentén  Almodóvartól  Val- 
depenasig  húzódó  termékeny  vidéket,  amelynek 
egyes  helységei  szintén  C.-ról  neveztettek  el 
(Árgamasilla  de  C,  La  Calzada  de  C,  Villamayor 
de  C.  stb.). 

Calatrava,  Jósé  Maria,  spanyol  államférfiú, 
szül.  Leridában  1781  febr.  26.,  megh.  Madridban 
1846  jan.  24.  Midőn  1808.  a  spanyolok  a  francia 
kényuralom  ellen  felkeltek.  C-t  az  egyetemes 
junta  tagjává  választották.  1813-ban  VIL  Ferdi- 
nánd Marokkóba  száműzte,  honnan  az  1820-iki 
forradalom  visszahívta.  Az  új  minisztérium  meg- 
szilárdulását azonban  cselszövényei  és  ura- 
lomvágj'a  nagyban  akadályozták.  1823-ban  bel- 
ügy-, majd  igazságügyminiszter  lett  s  főkép  az  ő 
müve  volt,  hogy  a  cortes  a  közeledő  franciák  elől 
a  királyt  Cadizba  magával  vitte.  Belátván  a 
további  ellenállás  lehetetlenségét,  a  megadást 
ajánlotta,  maga  pedig  Angliába  menekült.  1834- 
ben  visszatért  és  1836.  a  minisztérium  elnöke 
lett,  de  már  1837.  lemondani  volt  kénytelen. 

Calatrava-rend,  spanyol  egyházi  és  katonai 
lovagrend.  A  templomosok  a  móroktól  sokat  zak- 
latott Calatrava  várost  elhagyván,  IIL  Sancho 
kasztiliai  király  azt  Raimond  flterói  apátnak  és 
Velazqueznek  adományozta,  kik  a  további  véde- 
lem vezérei  voltak  s  a  mórok  támadásait  vissza- 
verték. 1158-ban  e  védelem  biztosítására  u.  o. 
egy  lovagrendet  alapított  a  ciszterciták  szabályai 
szerint  s  két  osztályra  osztotta,  melynek  egyike 
egyházi,  másika  katonai  szolgálatokat  teljesített. 
III.  Sándor  pápa  a  rendet  1164  szept.  26-iki  de- 
krétumában megerősítette  s  Raimond  halála  után 
Don  Garzias  de  Rebon-t  nevezte  ki  első  nagymes- 
terré. VIII.  Ince  pápa,  a  koronára  nézve  veszé- 
lyesnek látva  a  rend  hatalmát,  1489.  Katolikus 
Ferdinánd  királyra  ruházta  át  a  nagymesteri 
méltóságot,  melyet  VIII.  Sándor  pápa  örökösen 
t*  koronával  kapcsolt  össze.  III.  Pál  pápa  megen- 
gedte, hogy  a  lovagok  egyszer  házasodhassanak. 
A  köztársaság  1872  márc.  13.  a  rendet  beszün- 
tette, de  XII.  Alfonz  1874  jan.  13.  ismét  vissza- 
állította. A  rend  jelvénye  zöld  szalagon  függő 
arany  dülény,  rajta  zöld  liliomos  kereszt. 

Calatrava-szekrény,  vaspántokkal  gazdagon 
díszített  csapóajtajú  s  belül  arabeszk  díszü,  szá- 
mos apró  fiókkal  ellátott  szekrény.  Nevét  a  Ciudad 
Reál  tartományban  fekvő  C.  várostól  kapta.  Más- 
ként vargiieno-nsík  nevezik,  Toledo  tartomány- 
nak Vargas  városától. 

Calantíca  (néha  calantica  is),  az  ókori  római 
Asszonyok  főkötője,  mely  többnyire  az  egész  fejet 
betakarta,  hogy  a  hajzat  benne  hátul  mint  valami 
zsákban  volt  elhelyezve. 

Calaverasi  koponya.  A  koponyát  Matteson 
találta  1866.,  Sierra  Nevada  vulkánikus  kova- 


homokjában, moly  aranytartalmú,  Table  Moun- , 
tain  mellett  Kaliforniában,  128  angol  láb  mé- 
lyen, kőeszközök  és  nyílvégek  mellett.  Whitney 
sanfranciseói  tanár  geol.  harmadkorunak  tar- 
totta, Holmes  (1899)  a  jelenkorban  ahányába  esett 
indiánusénak.  Dr.  Dall  ós  Stearns  igazolták,  hogy 
a  homokos  vulkáni  iszap  mint  a  cement  burkolta 
a  koponyát.  Alakja  után  ó-diluviálisnak  látszik, 
bár  a  neander-spyi  típustól  eltér.  Szélesarcú,  kes- 
keny homlokú  koponya,  erős  szemöldökléccel. 

Calaverit  (ásv.),  egyhajlású,  miként  a  rokon 
szilvanit,  fémes  fényű,  ezüstfehér,  de  a  levegőn 
bronzszínűvé  futtatódik,  4lo/o  aranyat  tartalmaz 
2 — BVo  ezüst  mellett;  képlete  AuTe^.  A  coloradói 
aranybányászat  főkép  ezt  az  aranyércet  termeli. 
Calaveras  (Kalifornia). 

Calaya,  maláriaellenes  szörp,  melynek  ható 
alkotórésze  a  Közép-Afrikában  növő  Annesleya 
f ebrif  uga  növény  gyökerének  alkoholos  kivonata. 

Calbe  an  der  Saale,  járási  székhely  Magde- 
burg  porosz  kerületben,  a  magdeburg— hallei  és 
berlin— kasseU  vasút  kereszteződése  közelében, 
(1910)  12,089  lak.,  posztó-  és  cukorgyártással. 

Calcaire  grossier  (ejtsd: kaikér  groszjé)  a.  m. 
durvamész  (1.  o.). 

Calcaneus  (lat.),  a  sarokcsont  latin  neve,  (1. 
0.,  valamint  Csontváz,  Végtagok). 

Calcar  (lat.)  a.  m.  sarkantyú  (1.  o.) ;  calcara- 
tus  a.  m.  sarkantyús.  —  C.  avis  a.  m.  madársar- 
kantyú, így  nevezik  az  agyvelőben  az  oldal- 
gyomrok hátsó  szarvainak  belső  felszínén  lévő 
bedomborodást,  melyet  a  nyakszirti  lebeny  belső 
felszínén  lévő  hasadék,  a  sarkantyúhasadék  (fls- 
sura  calcarina)  okoz. 

Calcar,  város,  1.  Kalkar. 

Calcaria  (lat.)  a.  m.  mész ;  G.  acetica,  ecet- 
savas mész ;  G.  carbonica,  szénsavas  mész ;  G. 
chlorata,klóros  mész ;  G.  extincta  hydrica,  oltott 
mész ;  G.  hydrochlorata,  muratica,  idórkalcium ; 
G.  phosphorica,  foszforsavas  mész ;  G.  soluta, 
meszes  víz ;  G.  sulfurica,  kénsavas  mész,  gipsz ; 
G-  sulfurica  usta,  égetett  gipsz ;  G.  usta  viva, 
kalciumoxid,  égetett  mész. 

Calcaria,  város,  1.  Tadcaster. 

Calcarias  (állat),  a  sármányok  (Emberizinae) 
egy  neme.  Az  idetartozó  fajok  közül  közönsége- 
sebbek :  a  sarkantyús  sármány  (G.  lapponicus  L.), 
hossza  19,  szárnya  9,  farka  6  cm. ;  rozsdabarna, 
fekete  foltokkal,  feje,  álla,  torka  fekete,  tarkója  és 
hátsó  nyaka  fahéjvörös,  nyakának  oldala  és  hasa 
fehér,  evezői  barnásfeketék  fakóbama  szegély- 
lyel,  farktoUai  feketék,  lábai  kékesszürkék.  Eu- 
rópa és  Ázsia  B.-i  részein  levő  tundrák  lakója. 
A  hósármányCC  mmíts  L.)  télen  feje  fahéjvörös, 
háta  és  vállai  feketék,  minden  toll  hegye  vörös- 
barnán szegélyzett ;  nyáron  hófehér,  csak  háta, 
válla,  elsőrendű  evezői  és  középső  4  farktolla 
fekete,  a  hát  és  válltollak  hegyén  azonban  kes- 
keny fehér  szél  van. 

Calcedon  (ásv.),  1.  Kalcedon. 

Calceola  (paieont.),  a  tetrakorallok  expleta 
családjához  tartozó  fosszilis  korallnem,  melynek 
legtipusosabb  képviselője,  a  G.  sandalina,  a  közép- 
devonra jellemző.  L.  Koraitok. 

Calceolaria  L.  (növ.),  a  Scrophulariaceae 
(Tárogatók)  család  génusza.  200  faja,  2  kivételé- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendő ! 


Calceus 


222     — 


Caldera 


vei  (Új-Zéland)  Amerikára,  különösen  Dél-Ame- 
rika andesi  tájaira  szorítkozik.  Füvek,  cserjék 
V.  félcserjék.  Levelük  átellenes.  Viráguk  jókora 
nagy,  pártája  sárga,  fehér  v.  piros,  sokféle  ár- 
nyalatú és  igen  változatos,  alsó  ajka  nagyobb  és 
papucsformára  van  felfúvódva.  Szép  és  különös 
virágáért  számos  faj  igen  kedvelt  kerti  növény, 
pl.  C-  plantaginea  Sm.,  C.  scabiosaefolia  Sims. 
stb.  Több  faj  festékül  szolgál. 

Calceus  (lat.)  a.  m.  cipő,  mellyel  a  rómaiak  a 
nyilvánosságban  megjelentek.  Szobrokon  épp  úgy 
férflak,mint  nők  lábain  látható.  Zárt,  a  mai  magas 
nöi  cipőhöz  hasonlít.  A  színben  és  díszítésben  vol- 
tak azonban  különbségek,  melyek  az  egyes  osztá- 
lyokra jellemzők  voltak.  Az  ú.  n.  G.  senatorius  fe- 
kete bőrből  készült,  négy,  egészen  a  lábikráig 
felérő  szíj  szorította  a  lábhoz,elül  pedig  egy  félhold- 
alakú lemez  díszítette.  A  legmagasabb  osztályt 
megillető  C.^aírtcÍMS,  eredetileg  az  albai  királyok 
viselete,  vörös  bőrből  való  volt,  magas  talpú  s  a 
szíjakat  az  alsó  lábikra  körül  kapcsokhoz  erősí- 
tették. A  lovagok  és  egyszerű  polgáremberek  fe- 
kete C-t  hordtak ;  aa  utóbbiakénak  tulajdonképeni 
neve  pero  volt,  a  bokáig  érts  egyszerűen  be  volt 
kötve. 

Calchas,  1.  Kalchas. 

Calcinálás,  1.  Kalcinálás. 

Calcinatio  (lat.)  a.  m.  ekneszesedés. 

Calcino,  selyemhernyó-betegség,  1.  Botrytis. 

Calcio  (ol.,  ejtsd:  kaicsó,  a.  m.  lábrugás),  az 
olaszok  kedvelt  labdajátéka,  mely  a  labdának 
tovarugásából  áll. 

Calcioferrit  (ásv.),  1.  Kalcioferrit. 

CalciovolbortMt  (ásv.),  1.  Kaldovolhortit. 

Calcipliyr  (ásv.),  a  kristályos  szemcsés  mész 
(márvány)  egy  válfaja,  amely  porílrszerüen  be- 
ágyazott gránátot,  vezuviánt  és  egyéb  ásványt 
tartalmaz. 

Calcispongia  (állat),  1.  Mészszivacsok. 

Calcít  (ásv.),  1.  Kalcit 

Calciuiu  és  vegyületei,  1.  Kalcium.  — G.car- 
bonicum  praecipitatum,  lecsapott  kalciumkarbo- 
nát ;  G.  chloratum,  kalciumklorid ;  G.  hydroxy- 
datum,  kalciumhidroxid,  oltott  mész ;  G.  oxyda- 
tum,  kalciumoxid,  égetett  v.  oltatlan  mész ;  G- 
phosphoricum,  kaleiumf oszfát ;  G.  sulfuratum, 
kalciumszulfld ;  G.  sulfuricum,  kalciumszulfát, 
kénsavas  kalcium,  gipsz. 

Calcken,  falu  Belgium  Kelet-Flandria  tarto- 
mányában, a  Schelde  közelében,  Gandtól  K.-re, 
az  anvers— lillei  vasút  mellett,  (i9io)  5350  lak., 
vászonfehérítéssel. 

Calcosín  (ásv.),  1.  Kalkozin. 

Calculus  (lat.),  1 .  kövecske.melyet  a  legrégibb 
időkben  számolásra  használtak,  ebből  számolás, 
megfontolás,  számítási  rendszer,  1.  még  Kalkulál. 
—  Error  in  C  számolási  hiba.  —  C.  Minervát, 
azaz  Minerva  köve,  amely  szavazategyenlőség 
esetében  döntött,  nevét  attól  a  regétől  kapta, 
hogy  az  anyagyilkos  Orestes  fölött  ítélő  areopag 
előtt  az  egyenlő  számú  fehér  és  fekete  golyókhoz 
maga  Minerva  (Athena)  dobott  a  fólmentést  el- 
döntő fehér  követ.  —  2.  G.,  a  legkisebb  régi  római 
súly  =  Va  ceratium. 

Calcutta,  1.  Kalkutta. 

Calcutta-kender,  1.  Juta. 


Calda,  forró  vízzel  kevert  fűszeres  bor,  a  régi 
rómaiak  itala. 

Caldani,  Leopoldo  Marc-Anfonio,  olasz  ana- 
tómus, szül.  Bolognában  1725  nov.  21.,  megh. 
Pádovában  1813  dec.  24.  Tanulmányait  a  pádovai 
egyetemen  végezte,  ahol  ugyanakkor  Morgagni 
tartotta  anatómiai  előadásait.  Előbb  a  bolognai, 
később  a  pádovai  egyetemen  tanár.  Főbb  munkái : 
Suirintensitivitá  ed  irritabilitá  di  alcune  parte 
degli  animaU ;  lettera  seritta  al  Sign.  Haller  (Bo- 
logna 1757).  Ezenkívül  több  munkája  maradt 
vissza  az  anatómia,  fiziológia  és  patológia  köréből. 

Caldara  (ejtsd:  kaidára),  1.  Antonio,  olasz  zene- 
8zerző,szül.Velencébenl670.,megh.  Bécsben  1736 
dee.28. 1714-ben  a  mantovai  udvarnál,  1716.  pedig 
a  bécsi  udvari  operánál  volt  karmester.  Könnyed, 
dallamos  zenéjét  69  operájában  érvényesítette ; 
egyházi  zeneművei  mélyebb  érzésről  tanúskodnak 
pl.  16  szólamú  Cruciílxusa  különösen  becses  ;  szá- 
mos bibliai  alak  történetét  29  oratóriummá  dol- 
gozta fel. 

2.  G.,  Polidoro,  1.  Garavaggio,  2. 

Caldarium  (lat.),  a  régi  római  fürdőkben  a 
melegfürdők  szobája,  gőzfürdő  (1.  Balneum);  me- 
legház, melegágyas  ház  a  kertészetben. 

Caldas  {%^., meleg  vizek),  több  fürdőhely  neve 
Spanyolországban,  Portugáliában  és  Braziliában. 
Legjelentékenyebbek :  1.  G.  de  Beyes,  ker.  szék- 
hely Pontevedra  spanyol  tartományban,  az  Umia 
mellett,  meleg  forrásokkal  és  fürdőkkel,  (i9oo) 
7505  lak.  —  2.  G.  de  Mombuy,  város  Barcelona 
spanyol  tartományban,  meleg  kénes  forrásokkal, 
kitűnő  fürdőkkel,  (i9oo)  3474  lak.  —  S.  G.  de  Es- 
trach  (Gáldetas).  Barcelona  tartományban,  a  Föld- 
közi-tenger partján,  Barcelonától  ÉK.-re,  vasút 
mellett,  meleg  forrásokkal,  (i9oo)  678  lak.  —  4.  G. 
de  Bainha,  1485.  alapított,  jól  berendezett  kénes 
fürdő  Estremadura  portugál  tartományban,  a 
lissabon— flguéirai  vasút  mellett,  Lissabontól É.-ra 
80  km.  —  5.  G.  do  Gerez,  a  portugál  Minho  tar- 
tományban, meleg  forrásokkal.  —  6.  G.  de  Vi- 
zella,  1.  Vizella.  —  7.  C,  ker.  székhely  Minas  Geraes 
brazíliai  tartományban,  meleg  kénes  fürdőkkel, 
8000  lak.  Vasút  köti  össze  Santos-szal. 

Caldecott,  Randolph,  angol  festő  és  illusztrá- 
tor, szül.  Chesterben  1846  márc.  22.,  megh.  1886 
febr.  12.  Londonban  Poynter  festő  tanítványa 
volt,  majd  Chelseaben  Dalou  vezetése  alatt  szob- 
rászattal is  foglalkozott.A  XIX.  sz.  70-esé380-as 
éveiben  a  legkedveltebb  angol  illusztrátorok 
egyike  volt  és  különösen  gyermekek  számára 
készített  színes  képeskönyvei,  melyekben  kiváló 
graílkaí  készséggel  és  tősgyökeres  humorral  áb- 
rázolta főleg  a  Biedermaier-kor  életét,  Anglia 
határain  túl  is  nagyon  elterjedtek. 

Caldelas  de  Tuy,  1.  luy. 

Caldera  (sp.,  geoi.),  valamely  vulkán  betö- 
mődött  krátere  helyét  elfoglaló  üstszerű  mé- 
lyedés.Tipusosan  Pálma  szigetén  található,  ahon- 
nan e  szakkifejezés  hasonló  kráterkatlanok  jelö- 
lésére vétetett. 

Caldera,  kikötőváros  Chile  Atacama  tartomá- 
nyában, sivár,  homokos  vidéken,  az  Ingles-öböl- 
ben (körülbelül  27«  d.  sz. ;  71  <>  ny.  h.),  (laoe)  2130 
lak.  A  copiapói  vasút  kiinduló  pontja.  Copiapóból 
erre  viszik  ki  a  rezet,  ezüstöt. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I^Calderarl 


223 


Calderon 


Calderari  (kazánkovácsok),  titkos  politikai 
egylet  Olaszországban,  főképen  Nápolyban.  Ca- 
nosa  herceg  alapította  1816.  a  karbonárik  ellen 
monarchikus  célból,  de  az  egylet  a  liberálisok 
'nv'izelme  után  1820.  nyomtalanul  eltűnt. 

Calderít  (ásv.),  a  gránátnak  egyik  válfaja. 

Calderon,  1.  Pedro  C  de  la  Barca  Henao  y 
Riano,  spanyol  drámaíró  és  költő,  szül.  Madrid- 
ban 1600  jan.  17.,  megh.  u.  o.  1681  máj.  25.  A 
jezsuitáknál  nevelkedett,  felsőbb  tanulmányait 
Salamancában  végezte,  foglalkozott  joggal,  böl- 
cselettel és  mennyiségtannal.  Már  20  éves  korá- 
ban egy  költői  versenyen  díjat  nyert.  Anyja  pap- 
nak szánta,  de  ő  jobban  szerette  a  katonai  és  írói 
életet  s  csak  50  éves  korában  vétette  fel  magát 
a  papi  rendbe.  IV.  Fülöp  fölismerve  tehetségét, 
a  katonaságtól  magához  rendelte  Madridba,  hol 
rendes  évjáradék  mellett  színházának  igazgatója 
volt.  1653-ba  Toledo  káplánja,  1681.  a  Szt.  Péter 
egyesület  f  őkáplánja  lett.  C.  vallásos  érzülete  mü- 
veiben is  kifejezésre  jut,  mert  drámáinak  legna- 
gyobb része  vallásos  tartalmú,ezeket  művelte  leg- 
inkább, ezek  szereztek  neki  népszerűséget  és  tet- 
ték nevét  híressé  egész  Spanyolországban.  Senki 
sem  emelkedett  nálánál  magasabbra  a  filozó- 
fiai és  vallásos  drámában.  De  nemzetének  és 
századának  költője  maradt  akkor  is,  midőn  hő- 
seit a  történelemből  vette.  Zsidók,  görögök,  ró- 
maiak, a  középkor  hősei,  gallok,  lengyelek  az  ő 
darabjaiban  mindannyian  mint  XVII.  sz.-beü 
spanyolok  jelennek  meg.  A  spanyol  dráma  formá- 
ján C.  nem  sokat  változtatott,  e  tekintetben  Lope 
de  Vegát  követte ;  de  tartalmilag  sokkal  poetiku- 
sabb,  nem  olyan  realisztikus,  mint  Lope  de  Vega ; 
az  idealizmus  képviselője  a  spanyol  szinmüiro- 
dalomban.  1.  Filozófiai  drámái:  La vida es sueno 
(Az  élet  álom) ;  La  devocion  de  la  cruz  (A  kereszt- 
imádás) ;  El  mágieo  prodigioso  (A  csodatevő  má- 
gus, a  Faust-eszme  spanyol  feldolgozása) ;  El 
principe  constante  (Az  állhatatos  fejedelem).  2. 
Tragédiái :  El  médico  de  su  honra  (Saját  becsü- 
letének orvosa);  A  secreto  agravio  secreta 
venganza  (Titkos  sértésért  titkos  boszú) ;  El  ál- 
cáidé de  Zalamea  (A  zalameai  bíró) ;  El  mayor 
monstruo  los  eelos  (Féltékenység  a  legnagyobb 
szörnyeteg)  és  Amar  despues  de  la  muerte  (A  sí- 
ron túli  szerelem).  3.  Lovagdrámák :  Casa  con  dos 
puenas  mala  es  de  guardar  (Két  ajtós  házat  ne- 
héz megőrizni) ;  La  dáma  duende  (A  nő  mint  kí- 
sértet) ;  No  hay  burlas  con  el  amor  (A  szerelem- 
mel nem  jó  tréfálni)  és  Mananas  de  Abril  y  Mayo 
(Áprilisi  és  májusi  reggelek).  4.  Különfélék :  No 
siempre  el  peor  es  cierto  (Nem  mindig  a  rosszabb 
a  biztos) ;  Guardate  del  agua  mansa  (Óvakodjál 
a  csendes  víztől)  stb.  Irt  ezenkívül  operettszerü 
darabokat,  ilyenek  pl. :  El  laurel  de  Apolló  (Apolló 
babérja)  s  a  La  purpura  de  la  rosa  (A  rózsa  pírja) 
és  vallási  színdarabokat,  ú.  n.  autókat,  ú.  m.  La 
cena  de  Baltazár  (Baltazár  lakomája);  La  Vida  es 
sueno ;  A'Dios  por  razón  de  Estado  stb.  C.  tagad- 
hatatlanul a  legnagyobb  katolikus;  drámaíró, 
azzá  teszi  őt  mély  és  tiszta  világnézete,  a  köz- 
napi színvonalon  a  földi  eszmény  legmagasabb 
határához  való  emelkedése,  merész  és  mégis  kor- 
látok közt  tartott  fantáziája,  a  jelenetezés  ügyes- 
sége és  gazdag  költői  nyelve,  mely  csak  ritkán 


téved  a  korában  divatos  nagyhangú  frázisok 
csábító  útvesztőjébe.  Saynetes-ei  (tréfás  darabok) 
és  Loas-ai  (előjátékok)  nagyobbrészt  elvesztek, 
úgyszintén  lírai  költeményeinek  nagy  része,  va- 
lamint Apológia  de  la  Comedia  c.  müve  is.  Hi- 
bája, hogy  a  drámai  egységgel  egyáltalában  sem- 
mit sem  törődött.  Idővel  és  hellyel  szabadon  bánt, 
a  cselekvény,  a  mese  szövésére  azonban  nagy 
gondot  fordított.  Drámai  müveinek  első  gyűj- 
teményét bátyja  rendezte  sajtó  alá  (Madrid 
1690-94, 4 köt.).  Teljesebb  volt  Jüan  deVeraTasis 
(u.  0.  1685—94,  9  köt.)  és  Fern.  de  Apontes  (u.  o. 
1760—63,  11  köt.)  felsorolása.  Autós  sacramen- 
tales-eit  szintén  Apontes  adta  ki  (u.  o.  1759— 
1760)  6  kötetben.  Újabban  talált  költeményei 
Poesias  ineditas  (Kiadatlan  költemények)  címen 
Madridban  1881.  jelentek  meg.  C.  színmüveit,  me- 
lyekből 1870.  a  Kisfaludy-Társ.  adott  ki  3  darabot 
magyarra  Győry  Vilmos,  Greguss  Gyula,  Beksics 
Gusztáv  fordították.  Magyar  fordításban  megvan- 
nak :  A  zalameai  biró.  Dráma  5  felv.  Gries  után 
fordította  Gaál  József;  a  Nagy  Ignáctól  szer- 
kesztett Szinmütár  54.  száma  (Budal843) ;  u.  a. 
Győry  Vilmostól  (Budapest  1883,  Spanyol  szinmü- 
tár) ;  Az  élet  álom.  Szinmü  3  felv.  (Pest  1871) ; 
Az  állhatatos  fejedelem.  Szinmü  3  felvon,  (u.  o. 
1871) ;  Saját  becsületének  orvosa,  f ord.  Beksics 
Gusztáv  (1889) ;  Két  szék  közt  apad  alatt  (Buda- 
pest 1903)  Huszár  Vilmos  és  Makai  Emil  fordítása. 
Irodalom.  Lasso  de  la  Vega,  C.  de  la  Barca.  Estudios  de  las 
obras  de  C,  Madrid  1881 ;  Schlegel  A.  V.,  Vorlesungen  über 
dramatische  Kunst  u.Litteratur,  Heidelberg  1817,  8  kötet; 
Amador  des  los  Rios  József,  Híst.  crit.  de  la  lit.  espanola, 
Madrid  1861  ;  Ticknor  György,  History  of  Spanish  litterature, 
London  1863 :  Győry  Vilmos,  C.  emlékezete,  Kisfaludy-Társ. 
Évlapjai,  új  folyam,  17  kötet,  1881—1882  ;  D.  Pedro  C.  élete 
és  mövei  Baumgartner  A.  nyomán  Jankovics  J.  Gyulától, 
Bpest  1884  Aigner  L. ;  Óda  D.  Pedrp  de  la  Barca  tisztele- 
tére. Oltványi  Gábortól,  Bécs  1881,  Államnyomda.  A  csoda- 
tevő mágus  és  a  Hangos  titok.  Körösi  Albin  kéziratai  közt. 

2.  C,  Philip  Hermogenes,  spanyol  eredetű 
angol  genrefestő,  szül.  Poitiersben  1833  május 
3.,  megh.  Londonban  1898  ápr.  30.  Már  1846. 
Londonba  költözött,  ahol  Leigh  volt  mestere,  míg 
1851.  Parisba  ment  Pieot  műtermébe.  Megszegett 
fogadalom  c.  szentimentális  képével  tűnt  fel  elő- 
ször 1857.  Főleg  életképeket  festett,  de  vannak 
történelmi  tárgyú  müvei  is.  Mindegyik  kitűnik 
élethűségével  és  finom  színezésével.  MegemUten- 
dök :  A  börtönőr  lánya,  Verbuválás,  Csata  után, 
A  fiatal  Hamlet,  Házassági  ajánlat.  Hová?, 
Jeanne  d'Arc,  A  gyümölcskereskedő,  1867-ben  a 
párisi  világkiállításon  A  győztes  hazatérése  c. 
festményével  aranyérmet  nyert. 

3.  C,  Serafin  Éstébanez,  spanyol  költő,  szül. 
Malagában  1801.,  megh.  1867  febr.  5.  Granadában 
jogot  tanult,  de  sokat  foglalkozván  irodalommal, 
1822.  u.  0.  a  poétika  és  retorika  tanára  lett ;  ké- 
sőbb Malagában  ügyvédeskedett,  1830.  Madridba 
ment  és  ott  nagy  irodalmi  munkásságot  fejtett  ki. 
Utóbb  több  város  kormányzója  volt,  de  1838.  a 
magánéletbe  vonult  vissza.  Poesias  del  solitario 
(A  remete  költeményei)  címmel  megjelent  (Madrid 
1833—34)  költeményeit  nagy  tetszéssel  fogadták. 
Azonkívül  foglalkozott  C.  az  arab  nyelvvel,  az  ős 
spanyol  nemzeti  irodalom  emlékeinek  gyűjtésé- 
vel és  azoknak  kiadásra  való  előkészítésével. 
Főbb  müvei :  Christianos  y  Moriscos  (Kereszté- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Caldetas 


224     — 


Calhoun 


nyék  és  mórok,  Madrid  1838);  Bscenas  andaluzas 
por  el  solitario  (u.  o.  1847) ;  Expediciónes  y  aven- 
turas  de  los  Espanoles  en  Africa.  V.  ö.  Ganovas 
del  Gastillo,  El  solitario  y  su  tiempo  (Madrid  1883). 

Caldetas,  1.  Caldas,  3. 

Caldiero,  falu  Olaszország  Verona  tartomá- 
nyában, a  Verona — veneziai  vasút  mellett,  előb- 
bitől 15  km.  Meleg  kénes  forrásait  már  a  rómaiak 
ismerték  (Caldarium).  Lakossága  (i9oi)  körülbelül 
1000,  környékével  2572.  1796-ban  és  1805.  osz- 
trák győzelmek  színhelye. 

Caldonazzo,  falu  Dél-Tirolban,  Borgo  ker.  ka- 
pitányságban a  Val  Suganában(466m.),  a  trento- 
tezzei  vasút  mellett,  4  km.-nyire  Levicotól,  (1910) 
2095  olasz  lak.  B.-ra  tőle  van  az  5"4  km^  terü- 
letű C.-i  tó,  amelynek  lefolyása  a  Brenta  vize. 

Calebasse  tnöv.),  a  Lagenaria  vulgáris,  lopó- 
tök,  eredeti  neve,  mely  az  óvilág  meleg  helyein 
otthonos  s  most  sokfelé,  kivált  nálunk  az  Alföl- 
dön, mívelik.  E  növény  körte-,  henger-,  palack-, 
lopóalakú,  ha  érett,  fás  termései  mint  edények 
különféle  célra  szolgálnak. 

Caléclie  (franc,  ejtsd :  kaiés),  könnyű  nyitott 
kocsi. 

Cale^ons  (franc,  ejtsd:  kaieszóS),  alsónadrág, 
gatya ;  C.  de  bain,  fürdő-,    C.  de  nageur,  uszó- 


Caledon  (ejtsd:  keiedn),  1.  az  Oranje  jobbparti 
mellékfolyója  Dél-Afrikában.  —  2.  C.,  kerület  a 
Fok-gyarmat  DNy.-i  részében,  4589  km^-nyi  terü- 
lettel és  mintegy  12,190  lak.,  kiknek  az  állatte- 
nyésztés a  főfoglalkozásuk.  —  3.  G,  előbbinek  fő- 
helye, hittérítő  állomással,  meleg  fürdőkkel, 
gyapjú-  és  lóvásárokkal,  (i9oo)  1280  lak.,  vasúti 
végállomás. 

Caledonia  (lat.),  a  mai  Skótország  azon  része, 
mely  a  rómaiaknak  nem  voltalávetve ;  déli  határa 
különböző  időben  különböző  volt,  aszerint,  amint 
a  rómaiak  Britannia  határát  megállapították.  (L. 
Britannia).  Lakosai  a  déli  részekben  a  novanták, 
selgovák,  otadinok  ós  damnoniok ;  É.  felé  a  C-k, 
kik  a  rómaiaknak  sohasem  hódoltak  meg. 

Caledonit  (ásv.),  rombos  gyantafényű,  zöld 
oszlopok.  Képlete  közel  (Pb,  Cu)2S04(OH)2.  Réz- 
bánya (Bihar  vm.)  és  több  külföldi  lelőhely. 

Calefactor  (lat.)  a.  m.  melegítő ;  fűtő.  L.  még 
Kcdefaktor. 

Calenibour  (franc,  ejtsd .  kaiambúr),  elmés  szó- 
játék hasonló  szavakkal  és  hangokkal,  de  külön- 
féle értelemben,  mint  pl.  «Voltál-e  Püspök-La- 
dányban  ?»  «Nem  voltam  én  soha.»  ((Lehetetlen ! 
Hisz  a  szomszéd  faluban  lakol. »  «Hja,  Ladányban 
voltam,  de  püspök  soha  sem  voltam  Ladányban. » 
A  C.  eredetére  és  jellemzésére  nézve  a  nézetek 
eltérők.  Némelyek  szerint  egy  Calembourg  nevű 
párisi  gyógyszerésztől  származik,  aki  a  XVIII.  sz. 
elején  élt  s  efféle  elmés  szójátékokkal  feltűnést 
keltett,mások  szerint  pedig  Calemberg  vesztfáliai 
gróftól,  aki  XV.  Lajos  udvarában  élt  s  ott  a  fran- 
cia szavakat  hibás  kiejtésével  a  legmulatságosabb 
módon  összekeverte.  Chasles  Philaröte  a  Pfafle 
von  Kalenberg  c  régi  népies  könyvvel  hozta  ösz- 
szeköttetésbe.  C. -okban  eddig  a  franciák  és  ango- 
lok vitték  a  legtöbbre,  az  előbbiek  közt  különösen 
Bievre  marquis.  Nálunk  is  divatos  a  C,  kivált  a 
fejlődésnek  indult  élclapú"odalom   révén.  V.  ö. 


Larchey,  Les  joueurs  de  mots  (Paris  1867) ;  La 
Pointe  és  Le  Gai,  Dictionnaire  des  calembours 
et  des  jeux  de  mots  (u.  o.  1884). 

Calendae  (lat.),  minden  hónap  első  napja, 
melyet  a  rómaiak  ünnepélyek  közt  ültek  meg.  A 
kalendákon  visszaíizették  a  kölcsönöket,  azért  C. 
tristesnek  is  nevezték.  —  Ad  calendas  qraecas 
(1.  0.). 

Calendarium  (lat.)  a.  m.  adósságok  lajs- 
troma, melyet  egy  arra  külön  rendelt  szolga  veze- 
tett. L.  Kalendáriom  és  Naptár.  —  G.  Gregoria- 
num,  1.  Gergely-féle  naptár.  —  G.  sandorum,  1. 
Martyrologium. 

Calendula  L.  (Körömvirág,  növ.),  a  Com- 
positae  (Fészkesek)  család  csöves  virágú  génusza, 
melynek  15  faja  a  mediterrán  vidéken  honos.  Egy- 
éves v.  évelő  füvek  V.  félcserjék.  Fészkük  egyen- 
ként végálló ;  fészekpikkelyei  egy  v.  két  sorban 
állanak  és  egyenlők.  Szélső  virágai  nyelvalakuak 
és  termékenyek,  sárgák.  Kaszatjuk  sarlóalakuan 
görbült,  a  hátán  tűskés.  A  G.  officinalis  L.  gyak- 
ran kerti  virág,  egyéves.  A  növény  kalendulin 
tartalmú.  A  leveléből  készített  pép  és  kivonat 
ezelőtt  orvosság  volt.  Virágaival  gyakran  a  sáf- 
rányt és  az  arnikát  hamisítják,  továbbá  a  vaj 
festésére  is  használják  merliton  név  alatt. 

Calentura  (sp.)  vagy  caleniure  (franc.)  a 
trópusi  éghajlat  alatt  a  tengeren  kifejlődő  lázas 
delirium  (napszúrás). 

Calenzoli,  Giuseppe,  olasz  vigjátékíró,  szül. 
Firenzében  1815-ben.  Mintegy  harminc,  jobbára 
egy-két  felvonásos  darabjában  ügyes  a  meseszö- 
vés és  sok  a  jól  rajzolt  alak.  Sikerültebb  müvei : 
II  sottoscala,  és  az  Olaszországban  nagyon  nép- 
szerű Padre  Zappata,  La  spada  di  Damocle,  ün 
ricatto,  Le  confldenze  innocenti  stb.  Van  egy  kötet 
ifjúsági  színműve  is. 

Calepinus,J.w&rosms,Ágostonrendüszerzetes, 
szül.  Calepóban  (Olaszorsz.)  1435.,  megh.  1511. ; 
írt  egy  nagy  latin  lexikont,  mely  1502.  jelent  meg 
először,  később  pedig  7,  majd  10,  majd  11  nyel- 
ven számos  kiadást  ért.  Az  1585-ik  évi  lyoni  tíz- 
nyelvű kiadásba  már  a  magyar  nyelv  is  föl  van 
véve.  E  latin-magyar  szótár  XVI.  századi  szótá- 
raink között  a  legnevezetesebb,  s  a  magyar  nyelv 
történetéhez  rendkívül  becses  adatokat  foglal 
magában.  Magyar  része  1911.  sajtó  alatt  a  M.  T. 
Akadémia  kiadásában.  V.  ö.  Szily  Kálmán,  Ki 
volt  C.  magyar  tolmácsa  ?  (Nyelvtud.  Ért.  XIII. 
köt.  8.  sz.)  L.  Szántó  István. 

Cales,  Calvi  Risorta  (1.  o.)  ókori  neve. 

Caletti-Bruni,  Pietro  Francesco,  1.  Gavalli,  1. 

Calgary,  város  Canada  Alberta  tartományá- 
ban, a  Canadian  Pacific  vasút  mellett,  Winni- 
pegtől 1343,  Montrealtól  3644  km.-nyire  Ny.-ra, 
a  Bow  és  Elbow  folyók  találkozásánál,  magas 
fensíkon,  ahonnan  a  Rocky  Mountains  látható 
Ny.  felé.  Árúforgalma,  ipara  jelentékeny.  A  Sar- 
cee  Indián  Reserve  (1.  o.)  DNy.-ra  van  a  várostól. 
Lakossága  (i906)  11,967. 

Calhoun  (ejtsd:  káiihun),  John  Gáldwéll,  ir  szár- 
mazású északamerikai  államf  érfiú,szül.  Abbeville- 
ben  (Dél-Karolina)  1782  márc  18.,  megh.  Wa- 
shingtonban 1850  márc.  31. 1811-ben  a  kongresz- 
szusba  választották,  hol  mint  a  külügyi  bizottság 
elnöke,  a  hadipárttal  tartott;  1817.  hadügyminisz- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


—    225 


Calixtus 


ter,  1824  alelnök  lett.  1841-beii  Tyler  elnök  állam- 
titkárrá nevezte  ki,  mely  minőségben,  hogy  a 
déli  államok  befolyását  növelje,  keresztülvitte 
Texas  bekebelezését  s  pártolta  a  Mexikó  ellen  in- 
dítandó háborúi.  Mindvégig  azt  hangoztatta,  hogy 
az  egyes  államok  jogában  áll  az  Unióból  kilépni. 
Munkáit  kiadta  Crcdle  (6  köt.,  New  York).  V.  ö. 
Uolst,  J.  C.  (Boston  1885) ;  EllioU,  Die  Staats- 
lehre  J.  C-s  (Leipzig  1902). 

Cali,  1.  Kolumbia  délamerikai  köztársaság  tar- 
tománya (1908  óta).  Területe  10,809  km*,  lak. 
(1008)  105,000.  —  2.  C.,  az  előbbinek  főhelye,  a  Cau- 
kába  ömlő  C.  partján,  közel  ennek  torkolatához. 

C.  folyón  híd  visz  keresztül.  Az  1556.  alapított 
08  kereskedelme,  ipara,  arany-,  ezüst-  és  pla- 

a-bányászata  hanyatlóban.  Lakossága  (i9io) 
12.740  körül. 

Calianassa  Leach.  (áiiat),  a  Thalassinidae 
o.-aládjába  tartozó  hosszufarkú  tengeri  ráknem. 
A  jurakortól  napjainkig  él.  Nálunk  az  eocénben 
és  a  mediterránban,  így  pl.  C.  Munieri  Brocc.  és 
a  G.  rakosiensis  Lőrent.  a  rákosi  lajtamészkő- 
beu  fordulnak  elő. 

Caliari,  Paolo,  olasz  festő,  1.  Veronese. 

Caliatur-fa  (i>öv.),  cariatur-fa  v.  vörös  szantál- 
fa (keletindiai  brazilf  a)  a  Pterocarpus  santalinus 
( Leguminosae)  vérvörös,  sötéteres, nagyon  nehéz 
és  jószagú  fája  és  pedig  a  gesztje.  A  C.  Kelet-Indiá- 
bau  és  a  délázsiai  szigeteken  terem  s  helyenként 
ültetik  is.  A  fa  flnom  asztalosmunkákra  való,  a 

'une  található  vörös  festék,  a  santalin,  festésre 
zolgál.    Poralakban  az  asztalosok  más  fából 
készült  tárgyak  politurozására  használják,  hogy 
Bzép  vörös  szint  kapjanak. 

Calibau  (a  kannibál  szó  betűinek  felcseré- 
léséből )  Shakespeare  Vihar-jában  előforduló  idét- 
len lény  az  ember  és  a  fóka  között,  telve  aljas 
élvvággyal  és  rosszakarattal. 

Calice  Henrik  gróf,  osztrák-magyar  nagykö- 
vet, szül.  1831  márc.  31.  Bécsben.  1858-ban  a 
dunai  konferencia  jegyzökönyvét  vezette ;  1859. 
a  ktüügyi  minisztérum  kötelékébe  lépett  s  azóta 
több  helyütt  volt  konzul,  majd  fökonzul ;  1873. 
bárói  rangot  nyert.  1880-ban  nagykövetünk  lett 
a  török  udvarnál.  Nagyszámú  kül-  ós  belföldi 
rendjel  és  (1895  óta)  a  Szt.  István  rend  nagy- 
keresztjének tulajdonosa.  1906-ban  nyugalomba 
vonult  s  ugyanazon  évben  grófi  rangra  emelték. 

raliclte,  így  nevezik  a  természetben  előfor- 
duló tisztátalan  chilei  salétromot.  L.  Chilei  sa- 
létrom. 

Calicot  (franc,  ejtsd :  kalikó),  szövet,  1.  Kalikó. 

Calicut(v.  Kalikodu),  sürükókuszpálmaligetek 
közt  épült  város  Indiában,  Madras  presidencyben, 
Malabar  kerületben,  a  tenger  partján,  (i90i)  76,981 
lak.,  akik  részben  malabárok,  részben  arab  ere- 
detű mohamedánusok  (mopilák).  Bár  tulajdon- 
képi kikötője  nmcs,  sok  kávét,  gyömbért,  borsot 
és  kókuszdióolajat  visz  ki.  C.-ot  liíressé  az  a  kö- 
rülmény teszi,  hogy  Vasco  da  Gama,  Afrika  kö- 
rülhajózása után,  1498  máj.  20.  India  partjain  itt 
kötött  ki  először ;  a  híres  portugál  admirális  élénk 
színekkel  festette  C.  szépségeit  és  különösen  a 
zamorinnak,  a  tengerek  és  C.  királyának  hatal- 
mát. 1792.  került  véglegesen  az  angolok  hatal- 
mába. 

Révai  Xagy  Lexikona.  IV.  Icöt. 


Calidius,  Marciis,  római  szónok,  az  új-attikai 
irány  híve,  57.,  mint  pretor.  Ciceró  visszahívása  ' 
érdekében  működött,  49.  Caesarhoz  csatlakozott 
s  Gallia  Cispadanát  kormányozta,  ott  halt  meg 
Piacentiában  (Piacenza).  Jeles  beszédeiből  csak 
töredékek  vannak.  V.  ö.  H.  Meyer,  Fragmenta 
oratorum  Rom.  (Zürich  1842,  2.  kiad.). 

Calidris  arenaria  (állat),  1.  Partfutó. 

Califomia,  1.  Kalifornia. 

Californiai  manna  (növ.),  l.  Pinus. 

Californit  (ásv.),  vezuvián-válfaj. 

Caliga,  Galaria,  középkori  folyónóv  Magyar- 
országon, ma  Galga. 

Caligae  (lat.),  a  római  katonaság  bőr  lábbelije 
a  császárok  idejében ;  G.  hispanica,  spanyol  csizm  a, 
kinzó  eszköz. 

Caligidae  (állat),  az  evezőlábú  rákok  (Gope- 
poda)  egyik  családja,  melynek  fajai  (150-nél 
több)  majdnem  egytől  egyig  tengeri  halakon 
élősködnek. 

Caligula,  Gaius  Caesar  Augustus,  a  harmadik 
római  császár  (37 — 41.  Kr.  u.),  Germanicus  és 
Agrippina  legifjabb  fia,  szül.  Ki*,  u.  12  aug.  31. 
Már  kis  korában  követte  atyját  a  rajnai  táborba, 
hol  kis  csizmái  (caUga)  miatt  a  katonák  C.-nak 
hívták.  Tiberius  császár  kegyencének,  Sejanus- 
nak  kegyetlenségét  hízelgéssel  kerülte  ki,  min- 
den tekintetben  alkalmazkodott  a  császár  szeszé- 
lyeihez, ki  őt  ezért  saját  unokája,  Tiberius  Ge- 
mellus  mellőzésével  utódává  jelölte  ki.  Tiberius 
gyilkosa,  Macro  is  támogatta,  a  nép  pedig  öröm- 
mel üdvözölte  a  népszerű  Germanicus  fiát  a  tró- 
non. Első  nyolc  hónapi  uralma  alatt  elődjének 
sok  nyomasztó  ijitézkedésót  megváltoztatta,  de 
ekkor  súlyos  betegségbe  esett  s  midőn  meggyó- 
gyulásakor  szokatlan  hódolatokkal  árasztották 
el,  viselkedésében  nagy  változás  történt.  Mindent 
megengedhetőnek  tartott,  amit  szeszélye  sugalt ; 
kicsapongásaiban,  zsarolásaiban,  kegyetlenségei- 
ben nem  ismert  határt,  úgy,  hogy  valószínűleg 
őrület  fogta  el  agyát.  Magát  isteni  tiszteletben 
részesítette,  de  az  istenek  iránt  nem  volt  kegye- 
letes. Nagy  készülettel  indított  hadjáratai  nem 
jártak  eredménnyel ;  39-ben  a  chattusok  ellen  ve- 
zetett hadat  s  a  telet  Lyonban  töltve,  40-ben  Bri- 
tanniába akart  átkelni,  de  csak  a  tengerpartig 
hatolt,  hol  katonáival  csigákat  szedetett.  Több 
sikertelen  összeesküvés  után  Cassius  Chaerea, 
egyik  praetorianus  tisztje,  kit  mélyen  megsértett, 
a  császári  palotában  boszuból  megölte  (41  jan.  24 ). 

Calina  (spany.),  légköri  füstfóle  jelenség, 
mely  a  spanyol  síkságon  nyáron  a  szemliatár 
alacsonyabb  rétegeit  elhomályosítja. 

Calinec  (ejtsd :'  cs— ),  adók.  Várasd  vm.  ivaneci 
j.-ban,  (1900)  1064  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Maru- 
sevec,  u.  t.  ^''hif  a. 

CalisayaJR/uiAreVeíif  (aöv.),  a  Cinchona  cali- 
saya  kérge,  i^fy  a  legtöbb  kinint  tartalmazza. 
L.  Kinakéref^^  Kinafa. 

Calistogaj-^lu  Kalifornia  északamerikai  ál- 
lam Napa  coim4yjában,  a  Napa  felső  völgyében, 
meleg  kénes  forrásokkal.  Közelében  van  egy  meg- 
kövült erdő. 
Calix,  1.  Kehely. 

Calixtus.  Négy  pápa  neve:  l.I.  C.(tk.  Gallistus) 
pápa  uralkodott  217— 222-ig  Severus  császár  ide- 


Calixtus 


—    226     - 


Calle 


jében.  Hippolytussal  való  vitája  sok  kulturtört. 
anyagot  szolgáltat  e  kor  ismeretéhez.V.  ö.  Döllin- 
grer,Hipp.  u.  Calixt.  (Regensburg  1853).  Vértanul 
halált  szenvedett  Rómában.  —  2.  II.  C.  pápa  ural- 
kodása (1119— 1124;-ig)  különösen  arról  neveze- 
tes, hogy  alatta  fejeztetett  be  1122.  a  pápaság  és 
a  német  császár  között  folytatott  hosszas  inves- 
titura-harc  a  worms-i  konkordátum  megkötésé- 
vel. Ugyancsak  ö  hívta  egybe  a  IX.  egyetemes 
zsinatot  1123.,  amely  I.  lateráni  zsinat  néven  is- 
meretes az  egyháztörténelemben.  C.  a  burgundi 
grófok  családjából  származott  és  Guido  nevet  vi- 
selt. A  clugnyi  reformirányzat  híve  volt.  —  3. 
III.  (IV.)  C,  családi  néven  Borgia  Alfonz,  ural- 
kodott 1455— 1458-ig.  Hasztalanul  törekedett  ke- 
resztes hadjáratot  szervezni  a  mindinkább  előre 
nyomuló  török  félhold  ellen.  Azt  az  örömet  azon- 
ban megérte,  hogy  Hunyadi  János  1456  aug.  6. 
tökéletes  győzelmet  aratott  a  törökön,  hosszú  időre 
biztosítván  a  nyugatot  a  török  betörés  ellen.C.  ez 
esemény  örömére  elrendelte,  hogy  Krisztus  szín- 
változásának ünnepét  az  egész  világ  e  napon  ülje 
meg.  —  4.  III.  G.  néven  ismeretes  ünghieri  János 
strumi  apát,  utóbb  albanói  bíboros  püspök  is,  akit 
I.  Frigyes  császár  1168-ban  III.  Sándorral  szemben 
ellenpápául  állított  fel.  Az  anyaszentegyház  azon- 
ban nem  számítja  őt  a  törvényes  pápák  közé. 

Calixtus,  Georg  (tulajdonképen  Callisen),  né- 
met evang.  teológus,  született  Medelbyeben, 
Schleswigben,  1586  dec.  14.,  megh.  1656  márc.  19. 
Helmstádtben  fllozóílát  és  teológiát  tanult,  majd 
hosszabb  tanulmányutat  tett  Német-,  Angol-  és 
Franciaországban,  1614.  a  hehnstádti  teológiára 
hívtákprofesszomak.aholazutánmajdfélszázadon 
keresztül  tevékenyen  működött.  Ellensége  volt  a 
lutheri  ortodoxiának,  a  protestáns  egyházakat 
egyesíteni  törekedett,  amiért  is  kriptokalviniz- 
mussal  és  szinkretizmussal  vádolták.  (L.  Szinkre- 
tizmm)  Dogmatikai  rendszerét  Bpitome  theolo- 
giae  (Goslar  1619),  etikai  rendszerét  pedig  Bpi- 
tome theologiae  morális  (1634)  c.  művében  és  szá- 
mos folyóiratban  rakta  le.  Az  erkölcstant  legelő- 
ször ő  választotta  el  a  dogmatikától.  Követői  kö- 
zül megemlíthetők:  Homejus  Konrád  (megh. 
1649.) ;  Titius  Gerhard  (megh.  1681.)  és  fia  s  utóda 
C.  Friedrich  Ulrich  (megh.  1701).  V.  ö.  (?ass,C.u. 
der  Synkretismus  (Breslau  1846) ;  Henke,  Georg 
C.  und  seine  Zeit,  2  köt.  (1853—60). 

Calixtus-katakombák,  az  első  keresztények 
földalatti  temetkező  helye  a  Via  Appia  mentén, 
Róma  tőszomszédságában.  Nevét  a  későbbi  I.  Calix- 
tus pápától  kapta,  kit  még  diakónus  korában  Ze- 
phyrinus  püspök  e  sírkamrák  felügyelőjévé  neve- 
zett ki.  L.  Katakombák. 

Call,  Guida  (rosenburgi  és  kulmbachi),  báró, 
osztrák  diplomata  és  miniszter,  szül.  Triesztben 
1849  szept.  6.  Teheránban,  Konstantinápolyban, 
Berlinben  és  Szófiában  működött,  miközben  rend- 
kívüli követi  és  miniszteri  rangot  nyert.  1900-ban 
a  Koerber-kabinetben  a  kereskedelmi  tárcát  vi- 
selte ;  1905.  visszalépett.  1907-ben  a  közös  kül- 
ügyek minisztériumában  első  osztályfőnökké  ne- 
vezték ki,  1909.  pedig  Ambró  Béla  (1.  o.)  utódául 
a  japáni  udvarhoz  rendk.  nagykövetté. 

CallaL.,  apácakonty(ríSy-),  az  Araceae  (Konty- 
virágfélék)    család    génusza,   melynek    egyet- 


len faja,  a  G.  palustris,  Közép-Európa  és  Észak- 
Amerika  erdei  tőzeges  mocsaraiban  található  fii. 
Töve  tarackot  hajt,  melyen  rendesen  2,  hossz ú- 
nyelű,  szíves  tojásalakú  lomblevél  és  egy  hosszú 
virágzati kocsány  f  ejlödik.A  virágzat  buroklevele 
kívül  zöld,  belül  fehér.  Bogyója  piros.  Hazánk- 
ban a  hegyes  vármegyékben  terem.  Tarackja  (ra- 
dix  dracunculi  aquatiei  seu  palustris)  erősen  csí- 
pős, de  főzéssel  csípősséget  elveszti.  A  svéd  és 
az  orosz  főzés  után  megszárítja  s  rozsliszttel  ke- 
verve, kenyeret  süt  belőle;  emez  hobovnik-wo^ 
nevezi.  Felaprítva  a  sertést  is  hizlalják  vele. 

Cal  lábra,  valószínül  eg  Kai  abriából  származó 
szerencsejáték.  2—3  személy  játsza.  Minden  já- 
tékos három  kártyát  kap,  ötöt  pedig  felütnek. 
Az  egyes  lapok  értéke  számonként  1— 10 ;  a  bűbe 
11,  a  dáma  12  és  a  király  13-at  ér.  A  játék  lé- 
nyege, hogy  egy  kézben  levő  kártyával  minél 
több  felütöttet  váltsunk  ki ;  a  kicserélésnél  a  fel- 
vett kártyák  pontjai  összegének  a  cserébe  letett 
kártya  értékével  egyenlőnek  kell  lennie.  Pl.  fel 
van  ütve  a  dáma,  a  tizes,  a  kilences,  a  négyes 
és  az  egyes ;  ha  kezünkben  van  a  király  (13  ér- 
tékű), akkor  felvehetjük  helyette  a  dámát  és  az 
egyest  (12-|-1=13)  továbbá  a  kilencest  és  a 
négyest  (9-j-4=13).  Az  a  nyertes,  kinek  a  játék 
végén  több  kártyalapja  van. 

Callaici  V.  gallékok.  Ismeretlen  eredetű  nép 
a  régi  Hispánia  ÉNy.-i  részén,  körülbelül  a  Duriur 
folyó  (ma  Duero)  és  az  Atlanti  ocoán  között.  Ne- 
vüket fenntartotta  a  mai  Galícia.  A  klasszikusok 
szerint  feloszlottak :  C.  Bracarenses,  a  síkságlakó, 
mintegy  24  községben  eloszlott  földmívesekre,  a 
mai  Braga  környékén  és  a  kisebb  számú  C.  Lu- 
censes,  főleg  állattenyésztő  hegylakókra.  A  római 
uralom  alatt  itt  épült  Lucus  Augusti  város. 
Mellettük  és  velük  koverődve  lakott  a  kelta 
Arotebra  törzs,  amellyel,  bár  ok  nélkül,  azonosí-' 
tani  szokták. 

Callainit  (ásv.),  1.  Kallainit. 

Gallandreaa  (ejtsd:  kaiandró),  Pierre  Jean  Oc- 
tave,  csillagász,  szül.  Angoulémeben  1852  szept. 
18.,  megh.  Parisban  1904  febr.  13. 1874-ben  asz- 
szisztens,  1893.  a  párisi  politechnikumon  a  csilla- 
gászat és  geodézia  tanára  s  az  Institut  tagja, 
1884  óta  a  Bulletin  astronomique  társszerkesz- 
tője volt.  Számos  fontos  dolgozatot  írt  különösen 
a  bolygók  alakjáról,  a  perturbáció-számításról  és 
a  meteorok  radiánsairól. 

Callao  (ejtsd:  kaiyao),  Peni  fő  kikötővárosa,  (i908) 
34,436  lak.  A  Ciudad  de  los  Reyes  néven  alapított 
várost  1746.  a  tenger  hullámai  elpusztították; 
azóta  újra  felépült.  Kiválóbb  épületei :  a  Forta- 
leza  de  la  Independencia  (erősség),  a  félszigeten 
álló  pályaház  és  az  angol  postahajók  műhelyei. 
Főpiacát  a  peruiak  győzelmét  megörökítő  bronz 
szoborcsoport  ékesíti.  Fő  kiviteli  cikkek :  ércek, 
kakaó  és  állati  termékek;  bevitel:  európai  ipar- 
cikkek. Közelében  Bellavista  faluban  ágyuöntö 
van.  1866-ban  a  spanyolok,  1880.  a  chileiek  os- 
tromolták. 

Callaqui,  1.  helység  Chile  Biobio  tartományá- 
ban, a  Biobio  jobbpartján,  a  Cordillera  de  los  An- 
des  közelében  (37<»  55'  d.  sz. ;  7lo  40'  ny.  h.).  — 
2.  Vulkán  az  előbbi  közelében. 

Calle  (ol.)  a.  m.  utca. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Calle 


227     — 


Callosum  corpus 


Calle,  város  Algériában,  1.  La  Gallé. 

Calle-Calle  (ejtsd:  kaiiye),  140  km.  hosszú  chilei 
folyó  Valdivia  tartományban,  felső  folyásában 
átfolyik  a  Colafquen,  Panguipulli  és  Rinihue  ta- 
vakon és  Valdivia  alatt  a  Csendes-óceánba  ömlik. 
100  km.  hosszan  hajózható. 

Calliano,  falu  Dél-Tirolban,  Rovereto  ker.  ka- 
pitányságban, az  Adige  balpartján,  az  ala— kuf- 
steini vasút  mellett,  selyem-  és  bortermeléssel, 
(1910)  820  olasz  lak.  A  közeli  magaslaton  a  Trapp 
grófok  Beseno  nevű  kastélya  áll.  Történelmileg 
nevezetessé  tette  az  osztrákoknak  1487.  a  velen- 
ceiek fölött  kivívott  diadala  és  Napóleon  1796-iki 
győzelme. 

Callias,  1.  Kallias. 

Callicratidas,  1.  Kallikratidas. 

Callígonum  L.  (növ.),  a  Polygonaceae  (Ke- 
serüfüfélék)  család  génusza,  melynek  20  faja 
mint  jellemző  steppenövény  Észak-Afrika,  Dél- 
Oroszország,  Nyugat-  és  Közép-Ázsia  sivatagi  és 
steppe  vidékein  van  elterjedve.  Igen  dús  ágazatú 
cserjék  ide-odakanyargó  ágakkal,  fonalas  v.  csa- 
varodott levelekkel.  Elterjedésük,  vándorlásuk 
szárnyas  v.  sörtékkel  ellátott  termésükkel  törté- 
nik. A  C.  polygonoides'i-'.iüeitos,hűsoa,  sok  cuk- 
rot tartalmazó  virágát  Arméniában  és  Perzsiá- 
ban liszttel  keverve  főzeléknek  eszik. 

Callimachus,  1.  KaUimachos. 

Callímorpha  Latr.  (áiiat),  az  éjjeli  lepkék 
(Heterocera)  csoportjába  tartozó  lepkenem  a 
medvepillék  (Arctiidae)  családjából,  meglehetős 
széles  mellső  szárnyakkal ;  a  mellső  szárnya  szó- 
les, háromszögalakú,  sötétszínü,  élénk  rajzolattal, 
a  hátsó  szárnya  piros.  Európában  három  faj  is- 
meretes, hazánkban  két  faj  él. 

Callionymns  L.  (állat),  a  géb-félék  (Gőbiidae) 
családjába  tartozó  halnem.  L.  Pókhal. 

Calliope  (állat),  a  poszáta-félék  (Süviidae) 
családjába  tartozó,  a  mi  kékbegyünkhöz  közel- 
álló madárnem.  Hazája  Ázsia,  de  egyik  faját,  a 
kalliópét  (G.  calliope  Pali.)  már  Európában  is  ész- 
lelték; az  Uraiban  valószínűleg  állandó  lakos. 
Négy  faja  ismeretes.  Leggyakoribb  a  kalliópe ; 
toUazata  olajbarna,  hasoldala  piszkosfehér,  torka 
rubinvörös;  hossza  16,  szárnya  8,  farka  6  cm. ; 
énekét  nagyon  dicsérik,  ezért  a  kínaiak  lakásaik- 
ban tartják,  még  pedig  az  ottani  szokás  szerint 
nem  kalitkában,  hanem  nyaka  köré  erősített  és 
ághoz  kötött  zsinegen. 

Calliopsis  (növ.),  1.  Goreopsis. 

Callipepla  (áiiat),  a  tyúkfélék  (Gallidae)  csa- 
ládjába, a  fogastyúkok  ( Odontophorinae)  alcsa- 
ládjába  tartozó  madárnem.  Észak-Amerika  Ny.-i 
államaiban  honos.  Ismertebb  fajai  a  kaliforniai 
búbos  fürj  (G-  californica  Shaw  et  Nődd.)  és 
Gambel  búbos  fürje  (G.  gambeWSntt.).  Mindkettő 
kb.  fogolynagyságii. 

Callipsittacas  (állat),  1.  Kakadú-félék. 

Callisen,  1.  Galixtus. 

CalliNtemon  R.  Br.  (növ.),  a  Myrtaceae  csa- 
lád génusza,  melynek  12  faja  Ausztráliában  ól. 
Kisebb  fák  v.  cserjék  csavarosán  álló,  bőmemű 
örökzöld  levelekkel,  pompás  bíborpiros  v.  sárga 
virágokkal,  melyekből  a  porzók  hosszura  kinyúl- 
nak. Botanikai  kertekben  úgyszólván  minden  fajt 
tenyésztenek.  A  C.  salignus  (Sm.)  DC.  fája  igen 


kemény  s  ipari  célokra  Ausztráliában  egyike  a 
legalkalmasabbaknak.  Egyesek  dísznövények. 

Callisteplias  Gass.  (növ.),  a  Compositae 
(Fészkesek)  család  génusza,  melynek  egyetlen 
faja,  a  G.  chinensis  (L.)  Cass.  Kínában  és  Japán- 
ban honos,  de  Európában  általánosan  kultiválják 
s  rendesen  telt  virágú  példányait  látni  a  keres- 
kedésben. Az  Aster-töl  abban  különbözik,  hogy 
külső  fószekpikkelye  nagy  lomblevélszerü,  lapát- 
alakú. A  XVIII.  sz.-ban  került  Európába  s  a  te- 
nyésztés folyamán  igen  sokféle  fajtája  alakult  ki. 
Színe  fehérből,  pirosból,  kékből  vegyül,  a  leg- 
halaványabbtól  a  legsötétebbig,  majd  egyszínű  v. 
tarka,  a  közepe  gyakran  sárgás. 

Callisthenes,  1.  Kallisthenes. 

Callisto,  1.  Kallisto. 

Callistratus,  1.  Kallistratos. 

Callistus,  pápa,  1.  Galixtus,  1. 

Callithrix  (állat),  a  körmös  majmok  (Gebidae) 
családjába  tartozó,  Dél-Amerika  B.-i  felében  ho- 
nos majomnem.  10  faja  ismeretes.  Gyakoribbak 
a  feketearcú  kabóca-majom  (G.  personata  B. 
Geoffr.);  hossza  80  cm.,  ebből  farka  45— 50  cm.  ; 
bundája  szürke ;  könnyen  megszelídíthető.  Az  ör- 
vös kabócamajom  (G.  torquata  Hoffm.) ;  hossza 
90  cm.,  ebből  farka  50  cm. ;  bundája  fekete,  arca 
fehér,  ezért  özvegymajomnak  is  hívják. 

Callitrícltaceae,  mocsárhúrfélék  (növ.),  a 
kétszikűek  családja ;  egyetlen  génusza  a  Callit- 
riche  L.  (moosárhúr).  Ennek  26  faja  úgyszólván 
az  egész  földön  elterjedt  vízinövény.  Viráguk 
egylaki,  virágtakarója  nincs. 

Callitriclie  L.  (növ.),  1.  Gallitrichaceae. 

CalUtriHVent-  {a^^-),  a  Coniterae (Tűlevelűek) 
génusza,  melynek  15  faja  Afrika,  Madagaszkár, 
Ausztrália  és  Uj-Kaledónia  területén  él.  Ciprus- 
külsejű  cserjók  v.  fák.  A  G.  quadravalvis  Vént. 
az  Atlasz-hegység  területén  és  Spanyolország 
DK.-i  részén  nő.  6  m.  magas.  Koronája  piramis- 
alakú. Izeit  ágacskáin  apró,  pikkelynemű  levelei 
sűrűn  állanak.  Egylaki.  Toboza  csaknem  kocka- 
alakú, 4  pikkelyű.  Fáját  bútornak  dolgozzák  fel 
s  már  a  rómaiak  is  nagyrabecsülték  mint  «cédrm- 
fát-í).  Kérgéből  megvágása  után  az  ú.  n.  szanda- 
rakgyanta  szivárog  elő,  mely  részint  füstölőszer, 
részint  íirniszgyártásra  és  orvosságnak  alkalmas. 
Az  egyiptomiak  a  bebalzsamozásnál  használták. 
A  G.  juniperoides  a  búrok  «cédriísfája».  E  gó- 
nuszba  tartozó  típusok  a  harmadkorban  Grönland- 
tól Közép-Európán  át  (Magyarország)  Dél-Euró- 
páig nagyban  el  voltak  terjedve,  amint  a  fosszilis 
leletek  bizonyítják. 

Callo,  szent,  1.  Galliis. 

Callopeltis Bonap.  (áiiat),  a  siklókígyók  meg- 
jelölésére használt  név,  mely  helyett  újabban  a 
Goluber  L.  kifejezést  alkalmazzák.  Pl.  a  G.  quad- 
rilineatus  Schreib.  mai  neve  Goluber  quadrili- 
neatns  Pali.  (párduc-sikló,  1.  o.). 

Callorbynchns  (állat),  a  macskahal  (Ghi- 
maera)  szinonim  neve,  1.  Macskahal. 

Callositas  (lat.),  a  bőr  elkérgesedése  a  talpa- 
kon; a  tenyéren  napszámosoknál  az  eszközök 
(ásó,  kapa)  nyomása  miatt,  evezősöknél  az  evező 
nyomása  következtében  stb.  —  Callosus  a.  m, 
kérges,  1.  Gállus. 

Callosuiu  corpus,  l.  Agyvelő. 


Amelf  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


16* 


Callot 


228     - 


Caimon 


Callot  (ejtsd:  kkiió),  Jacques,  francia  grafikus, 
szül.  Nancyban  1592.,  megli.  1635  márc.  28.  Már 
gyermelilíorában  líétszer  Olaszországba  szölíött, 
hogy  a  művészetben  magát  láicópezze.  Firenzé- 
ben csak  rövid  ideig  tanulhatott  Canta  Gallina 
rézmetszőnél,  de  vándorlásai  közben  igen  nagy 
benyomást  tett  reá  az  országutak  kóbor  népe, 
melyet  később  oly  szívesen  szerepeltet  müveiben. 
Hazatérve,  111.  Károly  lotharingiai  herceg  arc- 
képét ábrázoló  első  metszetével  (1607)  tanúságot 
téve  művészi  hivatottságáról,  1608.  atyja  enge- 
délyével Rómába  ment  és  ott  Thomassin  Phi- 
lippe  francia  rézmetszőnél  tanult.  1611-töl  Firen- 
zében II.  Cosimo  nagyherceg  pártfogását  élvezi 
és  Giulio  Parigi  műhelyében  egész  sor  repro- 
dukciót készít.  1615— 16-ban  keletkeznek  első 
önálló  művei:  a  Firenzei  hadijátékok,  majd  a 
Négy  gálya  harca,  1617.  a  Capricci  (ötletek)  első 
sorozata,  a  firenzei  népélet  változatos  alakjaival, 
jeleneteivel,  1620.  az  imprunetai  vásárt  ábrázoló 
híres  lap  stb.,  valamennyi  rézkarc,  melyekben 
mindinkább  kifejlődik  C.  művészete. 

n.  Cosimo  halála  után  1622.  visszatért  Nancyba 
és  n.  Henrik  lotharingiai  herceg  pártfogása  alatt 
legérettebb,  legjellegzetesebb  müveinek  hosszú 
sorát  hozta  létre.  Vallásos  tárgyú  rézkarcain 
kívül,  mint  pl.  a  Kis  és  Nagy  Passió  sorozatai, 
egymásután  keletkeztek  ama  sorozatok,  melyek- 
ben egészen  önállóan  genreszerü  jeleneteket,  né- 
pies alakokat,  sokszor  groteszk  nyomorékokat, 
csavargókat,  cigányokat  mutatott  be :  a  Púposok 
(i  gobbi) ;  Koldusok  (les  gueux) ;  Cigányok  (les 
bohémiens)  ,•  a  Gondrevillei  vásár  néven  ismert 
nagy  rézkarc.  1625-ben  Klára  Izabella  osztrák 
infánsnő  meghívására  Brüsszelbe  ment  és  elké- 
szítette a  Breda  ostromát  ábrázoló  nagy  rézkar- 
cot. 1629-beu  Xni.  Lajos  francia  király  Parisban 
a  La  Eochelle  és  Ré  sziget  ostromát  ábrázoló 
képeket  készíttette  el  vele.  1630-ban  Nancyba 
visszatérve,  főleg  vallásos  tárgyú  sorozatokat 
metszett.  Ezek  közül  különösen  a  tékozló  íiú  tör- 
ténetét ábrázoló  sorozat  és  a  Szent  Antal  kísér- 
tését ábrázoló,  fantasztikus  nagy  kép  válik  ki. 
A  háborús  idők,  hazájának,  Lotharingiának  bu- 
kása érlelték  meg  leghíresebb  rézkarcait,  a  há- 
ború borzalmait  kérlelhetlen  hűséggel  és  teljes- 
séggel bemutató  kisebb  és  nagyobb  sorozatot  (les 
grandes  és  les  petites  miséres  de  la  guerre).  C. 
művészete  koi'szakalkotó  volt  a  grafika  terén. 
Páratlan  technikai  tudással,  éles  megfigyeléssel, 
az  élet  minden  jelenségére  kiterjedő  figyelemmel 
gazdag,  mozgalmas  képét  adja  a  XVll.  sz.  éle- 
tének. A  rézmaratás  eljárását  a  modern  grafika, 
az  új  peintregraveureök  legfontosabb  eszközévé 
fejlesztette.  Tanítványainak,  követőinek  hosszú 
sorából  különösen  Stefano  della  BeUa  vált  ki ; 
nyilván  tőle  valók  azok  a  C.-nak  tulajdonított 
híres  rajzok,  melyek  Pulszky  Ferenc  gyűjtemé- 
nyéből a  bécsi  Albertinába  kerültek.  V.  ö.  Meaume, 
Recherches  sur  la  vie  et  les  ouvrages  de  Jacques 
C.  (Nancy  1860);  Bouchot,  Jacques  C.  (Paris  1889); 
Nasse,  Jacques  C.  (Leipzig  1910). 

Callou-por,  klórsavas  káliumnak  ós  auripig- 
mentnek  a  keveréke,  melyet  lőpornak  használnak. 

Callovien  (geoi.)  a.  m.  Kelloway,  a  középső 
jura  felső  rétege,  1.  Jura. 


Callnna  Salisb.  (csarap,  aöv.),  az  Brieaceae 
(Hangafélék)  család  génusza,  melynek  egyetlen 
faja,  a  C.  vulgáris  Salisb.,  Európában  és  pedig 
Közép-Európa  hegyein,  atlantikus  részein,  vala- 
mint Észak-Európa  tájain  igen  nagy  mértékben 
van  elterjedve,  s  egyszersmind  Vaccinium-  és 
^im-fajokkal  együtt  jellemző  növénye  a  tőzeg- 
lápoknak, a  magas  hegyi  fenyveseknek  és  az  ú. 
n.  haide-knek.  Az  északi  Alpokban  2000  m.  ma- 
gasságig terjed  fel.  Előfordul  ezenkívül  Észak- 
Ázsiában,  Észak-Amerika  atlantikus  partjain,  az 
Azori  szigeteken  és  Európa  déli  félszigetein.  A  C. 
dúsan  elágazó,  1'5  m.-re  is  megnövő  félcserje. 
Pikkelyszerű  levelei  az  ágakat  4  sorban,  fede- 
lek esen  borítják.  Apró,  bíborszínű  virágai  egy 
oldalra  foi'duló  fürtben  fejlődnek.  Csészéje  4 
metszetű,  pártaszerü.  Portokjainak  kis  függeléke 
van.  Virágából  a  méh  sok  mézet  gyűjt  s  ősszel  a 
méhkast  C. -mezőkre  ki  is  szokás  rakni.  Ágas 
szárából  seprőt  készítenek ;  alomnak,  tüzelőnek 
s  cserzősavtartalmánál  fogva  néha  cserzósre 
használják. 

Callust  (lat.),  1.  csonttörések  gyógyulásakor 
keletkező  új  csonttömeg,  1.  Csonttörés ;  2.  a  kötő- 
szövet elkérgesedéséből  keletkező  szívós  kérges 
heges  szövet,  amilyen  idült  gyuladásoknál  kelet- 
kezik, pl.  a  mellhártyáu,  a  szívburkon,  a  has- 
hártyán, a  bőr  alatti  kötőszövetben,  1.  Gyuladás. 

3.  G.  (növ.),  tágabb  értelemben  véve  C. -képződ- 
mények (C.-heteroplasiák)  mindazok  a  sejtek 
és  szövetek,  amelyek  sebek  hegedősekor  keletkez- 
nek és  általában  hegedésnek  (havadás,  hegesztő 
szövet)  mondatnak.  A  seb  hegedésekor  keletkező 
szövetek  igen  különbözők,  v.  paraszerü  szövetek, 
amelyek  az  úgynevezett  sebparát  alkotják,  vagy 
többé-kevésbbé  fásodé  szövetek,  amelyeket  seb- 
fának mondanak,  vagy  pedig  többé-kevésbbé  meg- 
egyező parenchyma-sejtekből  álló  szövet  keletke- 
zik, amelynek  sejtjei  vókonyfaluak  és  meglehe- 
tősen szabálytalan  elhelyezésűek.  Ez  a  tulajdon- 
képeni  C,  amely  különösen  fás  növényeken  fej- 
lődik. 

Calma,  adók.  Szerem  vm.  mitroviczai  j.-ban, 
(1900)  1803  horvát-szerb,  német  és  magyar  lak., 
szép  kastéllyal,  postahivatal,  u.  t.  Martinéi. 

Calmann-Lévy,  1.  Lévy-Calmann. 

Calmato  (ol.),  zenei  műszó,  a.  m.  meg- 
nyugodva. 

Caliues,  a  szélcsendes  öv  francia  elnevezése 
(ang.  Doldrums),  1.  Szélcsendes  öv. 

Calmet,  Augustin,  a  bencés  rendnek  tagja,8zül. 
Lotharingiában  1672.,  megh.  1757  okt.  25.  Teoló- 
gia-tanár volt  a  moyen-moutier-i  apátságban.  A 
szentirás-magyarázók  között  nevezetes  helyet 
foglal  el.  Művei :  Dictionnaire  historique  et  eritique 
de  la  Bible  (Paris  1722  —28.  Az  első  e  nemű  mű) ; 
La  Sainte  Bible  en  latin  et  en  franpais  avec  un 
comment.  litter.  et  eritique  (u.  o.  1707—16,  23 
köt.) ;  Hist.  Eecl.  et  civile  de  la  Lorraine  (Nancy 
1728) 

Calmette-féle  reakció,  1.  Gümökór. 

Caimon  (ejtsd:  kaimon),  Marc  Antoine,  francia 
politikus,  szül.  Tamniés-ben  (Dordogne)  1815 
márc.  3.,  megh.  Parisban  1890  okt.  13.  Az  állam- 
tanácsnál ügyész  volt,  az  1852-iki  államcsíny  után 
azonban,   nehogy  a  császárságnak  hűséget  le- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendő! 


Calne 


—     229 


Calotes 


I 


gyen  kénytelen  esküdni,  lemondotl ,  a  közélettől 
visszavonult  és  csak  a  pénzügyi  politika  problé- 
máival foglalkozott.  Művei:  Les  impöts  avaut 
1798  (1865) ;  William  Pitt,  étude  flnanciére  et  par- 
lementaire  (1865);  Histoire  parlementaire  des 
flnanees  de  la  Restauration  (1868—1870,  2  köt.) ; 
Étude  des  flnanees  de  l'Angleterre  depuis  la  re- 
formé de  Róbert  Peel  Jusqu'en  1869(1870);  Hist. 
parlementaire  des  flnanees  de  la  monarehie  de 
JulUet  (4  köt.,  1895—99).  Thiers  köztársasági 
elnök  1871.  a  belügyminisztérium  másod-állam- 
titkárjává, később  a  Seine  département  pre- 
fektusává nevezte  ki.  Thiers  bukása  után  C.  is 
visszavonult ;  nemsokára  azonban  beválasztották 
a  nemzetgyűlésbe,  melyben  a  balközéphez  csat- 
lakozott. A  nemzeti  gyülekezet  élete  fogytáig 
szenátorrá  választotta. 

Calne  (ejtsd:  kán),  város  Wiltshireben,  Angliá- 
ban, Bristoltól  40  km.-nyire  K.-re,  (i9io)3539  lak. 
Sertésvágóhíd  ja  van. 

Calo  (ol.,  ejtsd:  káló)  vagy  decalo  a.  m.  apadék, 
liiány,  elkallódás,  veszteség,  amely  valamely 
anyag  technikai  átdolgozása  v.  szállítása  közben 
jön  létre.  Különösen  jellemző  ez  f  anemüekre,  zsi- 
radékokra, valamint  állati  és  növényi  termékekre 
nézve.  A  fánál  a  rostok  összehúzódásából,  a  zsi- 
radékoknál és  olajoknál  beszáradásból  vagy  el- 
esepegésből  származik.  A  vasutak  nemzetközi 
megállapodás  alapján  nem  felelősek  az  ily  módon 
beállott  súly  hiányért.  G.  di  peso  a.  m.  súly  hiány. 
G.  di  prezzo  a.  m.  értéklevonás. 

Calocera  Fries  (növ.),  a  bazidiumos  gombák 

énusza.  A  termötest  alakja  árszerű,  hengeres, 

agy  korallszerüen  elágazó.  Legközönségesebb 

'aja  a  C.  viscosa  (Pers.)  Fries,  fenyveseinkben, 

redves  fán  gyakori. 

Caloenas  (állat),  1.  Sörényes  galamb. 

Caloie  (növ.),  1.  Boehmeria. 

Calomárde,  Francisco  Tadeo,  Santa-Isabel 
hercege,  Almeida  grófja,  spanyol  államférfi,  szül. 
Villelában,Aragoniában,1775.,megh.Toulouseban 
1842.  A  francia  invázió  alatt  1808.  a  juntával, 
melynek  elnöke  volt,  előbb  Sevillába,  majd  Ca- 
dizba  vonult,  de  VII.  Ferdinánd  visszatérése  után 
ő  volt  az  első,  ki  megtagadta  az  alkotmányt  és 
meghódolt  a  korlátlan  hatalmú  királynak.  Jutal- 
mul az  indiai  főhivatal  főtisztviselője  lett.  Jellem- 
telen ember  létére  1820.  megint  a  liberálisokhoz 
szegődött,  de  befolyásra  csak  1823.,  az  alkotmány 
második  felfüggesztése  után  emelkedett.  1824— 
1832-ig  igazságügyminiszter  volt  és  hatalmát  a 
szabadság  elnyomására  és  a  szabadelvűek  üldözé- 
sére használta  fel.  Midőn  1832.  VIL  Ferdinánd 
halála  csak  napok  kérdésének  látszott,  C.  az  első 
volt,  ki  don  Carlost  királynak  üdvözölte.  De  a 
király  állapota  váratlanul  javult  s  C-t  számílzték, 
mire  Toulouseba  menekült. 

Calomel  (ásv.),  1.  Kalomeh 

Calonne  (ejtsd:  kaionn'),  GharUs  Alexandre  de, 
fi'aneia  pénzügyminiszter,  szül.  Douai-ban  1734 
jan.  20.,  megh.  Parisban  1802  okt.  30.  1783-ban 
XVI.  Lajos  őt  Artois  gróf  ajánlatára  pénzügy- 
miniszterré nevezte  ki,  mely  állásban  C.  teli 
marokkal  szórta  a  pénzt  az  udvar  örömére,  mert 
H  fényt  és  a  pompát  tartá  a  legalkalmasabb  esz- 
köznek   a    kormány  tekintélyének    emelésére. 


Neckert  pedig  (1.  o.)  száműzette.  Midőn  az  állam- 
háztartás reménytelen  helyzetét  többé  nem  lehe- 
tett titkolni,  C.  a  papság  és  nemesség  meg- 
adóztatása által  vélt  baján  segíthetni,  miért  is 
javaslatára  a  király  1787.  a  «notable»-okat  hívta 
össze.  A  király  az  óriási  elégületlenség  csillapí- 
tása végett  C-t  száműzte,  ki  Londonba  ment,  hol 
utóbb  Artois  gróf  bizalmasa  lett.  1802-ben  vissza- 
tért Parisba.  Iratai  közül  csak  a  Tableau  de 
l'Burope  en  novembre  1795  című  közérdekű.  V.  ö. 
Gomel,  L'agiotage  du  temps  de  C  Joum.  des 
économ.  (1892). 

Calonyctíon  Ghoisy  (növ.),  a  Convolvulaceae 
(Szulákfélék)  család  génusza,  melynek  4  faja 
Amerika  tropikus  részében  él.  Felfutó  füvek,  osz- 
tatlan, szívalakú  levelekkel,  igen  nagy,  fehér  v. 
bíborpiros  pártájú  virágokkal.  A.  C.  speciosum 
Choisy  16  cm.  hosszú,  fehér  virágaival  üvegház- 
ban gyakori.  A  C-fajok  tejnedve  Cejlonban  és 
Jamaikán  a  Gastüloa  elasüca  tejnedvének  meg- 
alvasztására  használatos. 

Calopbyllam  L.  (növ.),  a  Guttiferae  család 
génusza,  melynek  mintegy  55  faja  közül  4  tro- 
pikus Amerikában  honos,  a  többi  óvilági.  Fák, 
bőmemü,  fényes  levelekkel,  számos  párhuzamos 
oldalérrel,  vékony  húsú  csonthéjas  terméssel. 
Virágzatuk  fürt  v.  buga.  Az  evilágiak  közül  leg- 
jelentősebb a  keletindiai  G.  inophyllum  L.  közép- 
magasságú, keményfájú  fa.  Levelei  1-1-5  dm. 
átmérőjűek.  Jó  illatú,  szép  virágait  illatszernek 
nagyra  becsülik.  Fája  nehéz,  hajlékony,  igen 
tartós ;  jó  bognár-  és  hajóf a.  A  terméséből  nyer- 
hető balzsam  a  tulajdonképen  i  halsamum  Mariae 
(Máriabalzsam),  ezenkívül  termése  a  sárgás- 
zöld, kellemes  illatú,  keserű  ízű  takamahaka- 
gyantát  szolgáltatja,  mely  tökhéjban  kerül  ke- 
reskedelembe. Hashajtó,  hánytató  szer  és  bőr- 
kiütésekre való  kenőcs  készül  belőle.  A  Masz- 
karénákon előforduló  G.  tacamahaca  Willd.  a 
burbon  takamahaka-gyantát  szolgáltatja.  Szá- 
mos faj  magvából  Kelet-Indiában  világító  olajat 
nyernek.  A  G.  Thorelii  Pierre  és  a  C.  saXgonense 
Pierre,  valamint  más  fajok  fája  igen  tartós  ópítő- 
és  bútorfa.  A  nyugatindiai  C.  calaba  Jacq.  kér- 
géből folyó  balzsam  az  igen  kellemes  illatú  ka- 
laba-balzsam. 

Caloptenus  Burm.  (áiiat),  1.  Sáskák. 

Calopteryx  (állat),  1.  Szitakötő. 

Calor  (lat.)  a.  m.  melegség. 

Caloria,  1.  Höegység. 

Calorifére  (franc),  kalorifer,  légfűtéses 
kályha,  1.  Fűtés. 

Caloritropisiuns,  1.  Thermotropismus. 

Calosantbes  Bl.  (növ.),  a  Bignoniaceae 
(Trombitaf  af  élek)  család  génusza,  melynek  egyet- 
len faja,  a  G.  indica,  Elő-  és  Hátsó-Indiában  és 
a  Maláji  szigeteken  honos.  Fa,  1  m.-nél  hosszabb, 
2— 3-szor  szárnyas  levelekkel,  igen  hosszú,  kes- 
keny, összenyomott  lelógó  terméssel,  nagy  buga- 
virágzattal, nagy  fehér  v.  vöröses  virágokkal. 
Leveleit  és  virágait  főzeléknek  eszik,  kérge  és 
gyökere  pedig  offlcinális. 

Calosoma  (állat),  1.  Bábrabló. 

Calotes  Guv.  (áiiat),  az  agáma-félék  (Aga- 
midae)  családjába  tartozó  gyíknem.  Oldalt  össze- 
nyomott törzsű,  hosszú,  hengeres  farkú,  karcsú 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Calotropis 


230     — 


Caltha 


lábú,  csinos  alkotású  gyíkok  tartoznak  ide,  me- 
lyeknek nyakán,  törzsén  és  farkán  taraj  vonul 
végig.  Legismertebb  a  tarka  díszes  gyík  (C.  ver- 
sicolor  Dum.  et  Bibr.) ;  12  em.  hosszú  törzse  30 
cm.  hosszú  farkkal  van  ellátva ;  nyakán  2  oldal- 
tüskéje van ;  nászruhában  az  egész  gyík  fekete 
foltoktól  megszakított,  csiUogó  vörös  színben  ra- 
gyog, olykor  a  vörös  szín  csak  a  fején  tűnik  elő ; 
Dél-Ázsiában  nagyon  gyakori.  A  szingalézek  vér- 
szopónak  nevezik,  ez  a  név  valószínűleg  onnan 
eredhetett,  hogy  feje  igen  gyakran  vörös  szín- 
ben ragyog.  Rovarokkai  táplálkozik. 

Calotropis  R.  Br.  (növ.),  az  Aselepiadaeeae 
család  génusza,  melynek  3  faja  Ázsia  és  Afrika 
tropikus  tájain  honos.  Magas,  kórós  növények, 
cserjék  v.  alacsony  fák,  nagy,  keresztben  átelle- 
nes levelekkel.  A  G,  procera  (Willd)  R.  Br.  jel- 
lemző sivatagi  növény  Szenegambiától  Hátsó- 
Indiáig.  Felduzzadt  termése  az  arabok  híres 
osur-ja.  Olyan,  mint  a  bibliai  sodoma-alma :  kí- 
vülről pompás,  kívánatos  színű,  a  kézbe  véve 
azonban  szétpattan  és  száraz,  pornemü  tartal- 
mát kiszórja.  Josephus  zsidó  történetíró  szerint 
az  elpusztult  Szodoma  pora  van  benne.  Magvai- 
nak  íinom  gyapját  (növény selyem)  szövésre 
akarták  felhasználni,  azonban  szálai  nagyon  tö- 
rékenyek. Háncsa  erős  fonórost.  Kérgét  és  gyö- 
kerét Európába  modár  néven  hozzák  s  hánytató- 
nak  és  kiütés  ellen  ajánlják. 
Calotte  (franc,  ejtsd :  kaiott),  a  koponya  felső 
része.  L.  Calvaria.  —  C- 
nak  nevezték  a  XV.  és 
XVI.  sz.-ban  azt  a  szoro- 
san a  fejhez  simuló  kis 
sapkát,  melyet  a  papság 
viselt."  A  C.  név  később 
esúfneve  lett  a  papság- 
nak. Ugyancsak  így  hív- 
ták azokat  a  bélelt  sap- 
kákat is,  melyeket  a  re- 
fonnáció  idejében  a  sisak 
alatt  viseltek.  —  G.  az 
építészetben  a  lapos  ku- 
pola. A  geometriában  egy 
gömbszelethez  tartozó  gömbfelületet  hívnak  C.- 
nak,  1.  Gömb. 
Calottin  (franc,  ejtsd:  kaiottéa),  1.  Kalottistak. 
Calovius  (Ralau),  Ábrahám,  német  evang. 
teológus,  8zül.Mohrungenben,Kelet-Poroszország- 
ban  1612  április  16.,  megh.  1686  febr.  25-én. 
1637-ben  a  teológia  rendkívüli  tanára  a  königs- 
bergi  egyetemen.  164;3-ban  prédikátor  Danzig- 
ban,  1650.  generálszuperintendens  és  tanár  Wit- 
tenbergben. Klasszikus  képviselője  a  XVII.  sz.  tü- 
relmetlen skolasztikus  lutheránizmusának.  Elke- 
seredetten harcolt  Calixtusnak  —  az  általa  szin- 
kretizmusnak nevezett  —  egyesítési  törekvései 
ellen.  Calixtus  ellen  írta  Consensus  repetitus  íidei 
verae  Lutheranae  c  munkáját  1665.,  melyet  liit- 
vallásiratként  kívánt  volt  elismertetni,  de  siker- 
telenül. Jelentékenyebb,  egészen  skolasztikus  szel- 
lemben írt  munkái :  Systema  locorum  theologico- 
rum  (Wittenberg  1655—77,  12  kötet) ;  História 
syncretistica  (u.  o.  1682)  és  Biblia  illustrata  (Frank- 
furt 1672—76,  4  kötet). 
Calpe,  1.  Kalpe. 


Calotte. 


Calpo,  1.  Kalpo. 

Calprenéde,  t.  La  Galprenéde. 

Calpiirnia,  Július  Caesar  utolsó  neje,  L.  Cal- 
pumius  Pisónak,  a  Kr.  e,  58.  év  egyik  konzuljá- 
nak leánya,  ki  hasztalan  figyelmeztette  férjét  44 
márc.  idusán  a  rossz  ómenekre.  Caesar  halála 
után  ennek  iratait  és  vagyonát  M.  Antoniusnak 
adta  át. 

Calpurnii,  a  gens  Galpurnia  régi  római  plebe- 
jusi  nemzetség  volt,  mely  számos  családra  oszlott. 
L.  Piso. 

Calpumius,  Titus  Siculus,  szicíliai  szárma- 
zású római  költő,  a  Kr.  u.  I.  sz.-ban,  Theokritost 
ós  Vergiliust  utánozva  s  Nérónak  szolgai  hizel 
géssel  tömjénezve  7  pásztori  költeményt  írt  (ki- 
adta Baehrens,  Poetae  latini  minores,  Leipzig 
1881,  3.  köt.),  melyeket  200  évvel  utóbb  Nemé- 
sianus  utánzott  4  eklogában,  melyeket  amazok- 
hoz szokás  sorozni.  Érdekes  a  7.  ekloga,  melyben 
egy  vidéki  paraszt  a  római  cirkuszi  játékokat  írja 
le.  Jeles  értekezést  írt  a  két  költőről  M.  Haupt, 
Opuscula  I.  (Leipzig  1875). 

Calque  (franc,  ejtsd :  kaik),  friss  mészfestés  le-   ' 
nyomata. 

Caltabellotta,  város  Girgenti  szicíliai  tarto- 
mányban, a  C.  folyó  mellett  (650  m.),  festői  vidé- 
ken, (1901)  7214  lak.,  finom  cserépedénykészítés- 
sel, gyümölcstermeléssel,  régi  kastéllyal  és  nor- 
mann időkből  való  templommal. 

Caltagirone  (ejtsd :  kaitadzsiróne),  járási  székhely 
Catania  szicíliai  tartományban,  628  m.  magasság- 
ban két  dombon,  amelyeket  híd  köt  össze,  a  Cata- 
nia-C.-i  vasút  mellett.  Püspöki  székhely,  (i9io) 
44,879  lak.,  színes  terracotta  szobrocskák  készí- 
tésével. Környéke  igen  termékeny,  ezért  nevezik 
la  gratissima-nak. 

Caltanissetta,  1.  tartomány  Szicíliában  Pa- 
lermo, Catania,  Siracusa  és  Girgenti  tartományok 
közt,  3270  km^-nyi  területtel,  (i9io)  343,746  lak.  , 
É.-on  hegyes,  középen  halmos,  D.-en  gabonában  = 
és  olajfákban  gazdag  síkság.  3  járásra  oszlik, 
ezek  :  C,  Piazza  Armerina  ós  Terranova  dí  Sici- 
lia.  —  2.  G.,  az  ugyanily  nevű  tartomány  és  járás 
fővárosa,  a  Salso  völgyétől  Ny.-ra,  a  catania - 
girgenti  és  palermo-licatai  vasút  mellett,  570  m. 
magasban,  a  San  Giuliano  lábánál,  püspöki  szék- 
hely, (1910)  43,303  lakossal,  agyagiparral,  techni- 
kai és  bányászati  iskolával,  székesegyházzal, 
ásványvízforrással.  3  km.  -nyíre  K.-nek  van  a  Badia 
di  Santo  Spirito  normann  ízlésben  épült  szép  ko- 
lostor. Ennek  közelében  a  síkságon  Terra  Pilata 
iszap  vulkán. 

Caltavuturo,  község  Palermo  szicíliai  tarto- 
mányban, a  Grandé  partján,  szaracén  erődítmé- 
nyekkel, (1901)  5753  lakossal,  szöUö-,  selyem-  ós 
gabonatermeléssel . 

Caltha  L.,  gólyahír  (növ.),  a  Ranunculaceae 
(Boglárkafélék)  család  génusza,  melynek  16  faja 
részben  az  északi,  részben  a  déli  mérsékelt  övre 
szorítkozik.  Nálunk  legismertebb  a  G.palustris  L. 
(mocsári  gólyahír).  Mocsarakban,  vizenyős  réte- 
ken stb.  termő  fű.  Levele  széles,  vesealakú,  külön- 
bözőképen fogas.  Pártája  nincs;  sárga  virág- 
levelei csészelevelek.  Termése  tüsző.  Jó  takar- 
mány, virágától  a  vaj  megsárgul.  A  németek 
fiatal  virágbimbóit  összegyűjtik,  csipősségűket 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Calton  Hill 


231 


Calvi  Risorta 


ecettel  elveszik  s  mint  «nómetkapri»-t  fogyaszt- 
ják. Timsó val  festéket  is  készítenek  belőle. 

Calton  Hill,  falu  Queenslandban,  Ausztráliá- 
,ban,  a  Leiehhardtba  ömlő  Qunpowder  patak  part- 
ján, a  Carpeutaria- öböltől  mintegy  300  km.-nyire. 

Caluger,  1.  Kalugyer. 

Caluire-et-Cuire  (ejtsd:  kaiuir  é  kuir),  község 
Rliöne  francia  départementban,  4  km.-nyire  Lyon- 
tól, a  Saőne  partján,  (i906)  10,223  lak.,  erőddel, 
kelmefestőkkel,  kémiai  iparral  és  órcöntővel. 

Caluiuet  (ejtsd :  kaiumé)  a.  m.  békepipa  (1.  o.). 

Calumet  (ejtsd:  keijumet),  1.  város  Michigan 
északamerikai  államban,  gazdag  rézbányák  kö- 
zéppontja, (1900)  5643  lak.  —  2.  C,  hajózható  folyó 
Indiana  és  Illinois  északamerikai  államban ; 
Chicago  D.-i  részén  ömlik  a  Michigan-tóba. 

Calumnia  (lat.,  ejtsd :  kaiamnia)  a.  m.  becs- 
mérlés, rágalmazás;  calumniator,  calumnians, 
rágalmazó,  calumniatus,  rágalmazott.  Calum- 
niare  audader,  semper  aliquid  haeret,  példa- 
beszéd, a.  m.  rágalmazz  bátran,  mindig  marad  va- 
lami nyoma.  L.  még  Hamis  vád. 

Calnrus  (áiiat),  I.  Pávatrógon. 

Calvados  (ejtsd:  kaivádosz),  département  Francia- 
ország ÉNy.-i  részében,  a  La  Manche  partján, 
líure,  Ome  és  Manche  dép.-ok  közt,  5688  km^-nyi 
területtel,  (1906)  403,431  lak.  Fővárosa  Caen.  A 
logfontosabb  kikötők :  Caen,  Trouville  és  Hon- 
tleur.  C,  amely  6  aiTondissementra  van  beosztva 
(Caen,  Bayeux,  Falaise,  Lisieux,  Pont-l'Bvéque 

Vire),  Felső-Normandia  (Fays  d'Auge  és  Lieu- 
in)és  Alsó-Normandia  (Campagne  de  Caen,  du 

ssin,  du  Bocage,  duCinglais  és  Hiémois)  részei- 
ből alakíttatott. 

Calvaert  (ejtsd:  kaivárt,  Galuwaert),  Denijs, 
olaszosan  Dionigio  Fiammingo  (a  flamand),  fla- 
mand festő,  szül.  Antwerpenben  1540  körül, 
megh.  1619  márc.  7.  Fiatalon  Olaszországba 
ment,  Bolognában,  ahol  Fontana  Prosperónak  és 
Sabattini  Lorenzónak  volt  tanítványa,  végképen 
letelepedett  és  sok  tanítványa  (köztük  Albani, 
Reni,  Domeniehino)  révén  a  Carracciak  akadé- 
miájának megnyíltáig  erős  befolyást  gyakorolt 
!t  bolognai  festészetre.  Nem  volt  nagy  művész  — 
képei,  pl.  a  bolognai  székesegyházban  levő  Szt. 
Mihály,  a  Purgatórium,  u.  0.  az  allé  Grazié  temp- 
lomban, valamint  rézlapokra  festett  apró  képei, 
erősen  modorosak,  —  de  a  németalföldi  festészet 
hagyományos,  jó  festési  eljárásának,  szabatos- 
.ságának  közvetítésével  érdemeket  szerzett. 

Calvaire-apácák,  1.  Kálváriahegyi  rendek. 

Calvaquet  (franc),  1.  Cavalquef. 

Calvaria,  calvarium  (lat.),  a  koponya  az  arc- 
fsontok  nélkül.  Magyarul :  fejtető.  L.  még  Kál- 
rária. 

Calvé,  Emma,  francia  operaénekesnő,  szül. 
1862.  Decazevilleben.  Először  Brüsszelben  lépett 
fül  1882.  a  De  laMonnaie-szLnházban,Fau8t-ban. 
Nagy  sikere  után  Parisba  szerződött  a  Théatre 
Italienhoz,  majd  az  Opéra-Comiquehoz.  Csak- 
hamar európai  hímévre  tett  szert.  1898  óta  csak 
vendégszerepekre  jár;  Európa  legtöbb  nagyváro- 
saiban és  Amerikában  is  nagy  sikerrel  énekelt. 

Calverley  (ejtsd:  keivörii),  város  Yorkshire  Ny.-i 
részében,  Angliában,  az  Ouseba  ömlő  Aire  mel- 
lett, Leedstől  ÉNy.-ra  10  km.,  (1910)  2998  lak. 


Calverley  (ejtsd:  keivörii),  Charles  Stuart,  angol 
író,  szül.  1831  dec.  22.  Martleyben  (Worcester- 
shire),  megh.  1884  febr.  17.  Tanult  Harrowban, 
Oxfordban  ós  Cambridgeben.  Verees  and  transla- 
tions  (1862)  versgyűjteménye  1888.  jelent  meg 
11 -ik  kiadásban.  Kitűnő  paródiákat  is  írt  (The 
Tramp ;  The  Cock  and  the  Bull).  Összes  művei 
megjelentek  1888.,  új  kiadásban  1901.,  életrajzát 
megírta  Sendall,  ki  C.  irodalmi  hagyatékát  is 
kiadta  1885.  (új  kiadás  1896). 

Calvert  (ejtsd:  kelvert),  város  Texas  északameri- 
kai államban,  a  Brazos  folyó  közelében,  vasút 
mellett,  gyapot-  ós  gabonakereskedelemmel,  (1900) 
3322  lak. 

Calvert,  1.  George  Henry,  amerikai  író,  szül. 
1803  jan.  2.  Baltimore-ban,  megh.  1889  máj.  29. 
Cambridgeben  és  Göttingenben  tanult,  sok  éven 
át  szerkesztette  a  Baltimore  American-t.  Eredeti 
munkáinál  sokkal  fontosabbak :  Don  Carlosnak 
(1836),  Goethe  és  Schiller  levelezésének  (1845) 
fordításai,  továbbá  életrajzai :  Goethe  (1872) ; 
Rubens  (1876)  stb. 

2.  C,  Grace  Frederick,  jeles  angol  kémikus, 
szül.  Londonban  1819., megh.  Manchesterben  1873 
okt.  24.  A  manchesteri  Royal  Institution  tanára 
volt.  Az  anilinésa  kátrány-festékek  tanulmányo- 
zásával foglalkozott;  ő  dolgozott  ki  eljárást  a 
karbolsav  olcsó  előállítási  módjára.  Müvei :  Lec- 
tures  on  eoaltar  colours  (Manch.  1863)  és  Dyeing 
and  calico  printing  (London  1875). 

Calvi,  megerősített  járási  székhely  Corse  fran- 
cia départementban,  Korzika  szigetén,  a  C.-i- 
öböl  partján,  a  Ponté  álla  Lecciába  vivő  vasút 
kiinduló  állomása,  (1906)  2077  lak.,  halászattal, 
olaj-,  bor-,  fa-  és  déligyümölcskereskedéssel,  a 
régi  genovai  kormányzók  palotájával,  amely 
most  kaszárayául  szolgál. 

Calvi,  1.  Felice,  gróf,  olasz  történetíró,  szül. 
Milanóban  1822  dec.  16.,  megh.  1901  ápr.  24.  u.  0. 
Nagy  része  volt  a  milanói  Societá  Storia  Lom- 
barda  megalapításában  s  utóbb  e  társaság  alelnöke 
lett.  Művei:  Di  Ausonio  Franco  e  della  fllosofla 
contemporanea(2kiad.  Milano  1887) ;  II  Patriziato 
Milanese  secondo  nuovi  documenti  (u.  0.  1876) ; 
Curiositá  storiche  del  secolo  decimottavo  e  eor- 
rispondence  segrete  di  grandi  personaggi  (u.  0. 
1878) ;  Bianca  Maria  Sforza  Visconti,  regina  dei 
Romani  (u.  0.  1888);  Famiglie  notabili  Milanesi 
(u.  0. 1875—87,  4  köt.). 

2.  C,  Pietro,  olasz  szobrász,  szül.  Milanóban 
1833.,  megh.  u.o.  1884  jún.  27.  Szülővárosában  az 
Aocademia  di  Brerán,  majd  Seleroninál  tanult. 
Főként  dekoratív  hatású  genreszobrokat  készített 
többszínű  márványból  v.  összetetten  márványból 
és  bronzból.  Gyakran  vett  részt  Európa  és  Ame- 
rika nagy  nemzetközi  műkiáUításaín.  Legismer- 
tebb müvei  a  milanói  székesegyházban  és  Galle- 
ria  Vittorio  Emanueleben  láthatók. 

Calvin,  1.  Kálvin. 

Calvinia,  kerület  a  brit-afrikai  Fokgyarmat 
Ny.-i  részében,  területe  61,598  km«,  mintegy 
12,000  lak.  D.-i  része  hegyes,  B.-i  része  steppe 
(Busmanok  földje).  C.  az  Oranje  folyóig  terjed.  Fő- 
helye a  kis  C. 

Calvi  Risorta,  város  Caserta  olasz  tai'tomány- 
ban,  Nápolytól  É.-ra  50  km.-nyire,  püspöki szók- 


Amely  uó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


Calvisiana  actlo 


—     232     — 


Calystegria 


hely  (Teanovai),  (io9i)  3308  lak.  C.  az  ókoriak 
Calese ;  akkor  borai  híresek  voltak,  Horatius  is 
dicséri  őket.  A  római  idők  emléke  a  romokban 
heverő  amfiteátrum  és  Mercur-templom.  1798  dec. 
9.  a  franciák  itt  diadalmaskodtak  a  nápolyi 
hadakon. 

Calvisiana  actio  (lat.).  A  gyermekké  foga- 
dott serdületlen  ifjú  (arrogatus  impubes)  fogadó 
apja  károsító  vagyonelidegenítéseit  érvénytele- 
níthette, ép  úgy,  mint  a  felszabadultnak  (liber- 
tinus)  könnyelmű  elidegenítéseit  megtámadhatta 
a  felszabadító  (patrónus).  B  célra  a  felszabadító 
Calvisiana,  az  arrogált  gyermek  pedig  quasi  C- 
val  élt.  A  keresetet  Calvitius  praetorról  nevezték. 
Calvisius  (eredetileg  Kalwitz),  Sethus,  latinul 
író  német  zenetudós  és  szerző,  szül.  Gorsehleben- 
ben  (Thüringia)  1556  febr.  21.,  megh.  Lipcsében 
1615  nov.  24. 1580-ban  Lipcsében  a  Szt.  Pál  (most 
egyetemi)  templom  zeneig'azgatója.  1582-ben 
Schulpforta  város,  1594.  a  lipcsei  Tamás-iskola 
kántora  lett,  1596  óta  Harmónia  cantionum  eccle- 
siasticarum  címmel  megjelent  énekeit  a  szóla- 
mok tiszta  vezetése  tünteti  ki;  becses  elméleti 
munkái :  Melopoeia,  sive  melódiáé  condendae 
ratio  (Erfurt  1582—92) ;  Exercitationes  musicae 
duae  (Leipzig,  1600;  böv.  1612);  Compendium 
musicae  (1594, 1602,  végre  Mus.  artis  praecepta 
címmel  Jena  1612).  írt  ezenkívül  több  latin  enci- 
klopédikus tárgyú  müvet  is. 

Calvities  (lat.)  a.  m.  kopaszság. 

Calvo,  Garlos,  nemzetközi  jogi  író,  szül.  Bue- 
nos Airesben  1824.,  megh.  Parisban  1893  máj.  4. 
1860-ban  diplomáciai  szolgálatba  lépett  és  az  ar- 
gentínai köztársaság  követe  volt  Berlinben.  Nevét 
Le  droit  International  théoretique  et  pratique  (5. 
kiad.  Paris  1896,  6  köt.)  c.  művel  tette  ismertté. 
Müvei :  Recueil  complet  des  traités  etc.  de  tous 
les  États  de  l'Amérique  latiné  (1862— 69, 11  köt., 
spanyol  nyelven  is  megjelent) ;  Annales  histori- 
ques  de  la  róvolution  de  l'Amérique  latiné  (1864— 
75,  5  köt.);  Manuel  de  droit  International  public  et 
privé  (2.  kiad.  Paris  1885, 2 köt);  Dictionnaire  de 
droit  International  public  et  privé  (u.  o.  1885,  2 
köt.) ;  Dictionnaire  manuel  de  diplomatie  et  de 
droit  International  public  et  privé  (Paris  és  Berlin 
1885).  C.  tagja  volt  a  párisi  akadémiának  (erkölcsi 
és  polit.  tud.  akadémiája). 

Calvocoresci  (ejtsd:  kaivokorésszi),  Michel,  görög 
származású  francia  zenei  író,  szül.  Marseilleben 
1877  okt.  2.  A  Haute  école  des  études  sociales 
tanára,  neves  kritikus.  Könyvei :  L'Etranger,  de 
V.  d'Indy ;  Liszt  (1905) ;  La  musique  russe ;  Mous- 
sorgsky  (1908).  Fordított  sok  dalmüszöveget  is. 

Calvus  (lat.)  a.  m.  kopasz. 

Calw,  város  Württembergben,  1.  Kalw. 

Calx  (lat.),  mész ;  G.  cMorata  a.  m.  klórmész 
C.  extinda  a.  m.  oltott  mész ;  G.  viva  a.  m.  ége- 
tett mész. 

Calycadnus,  1.  Kalikadnosz. 

Calycantltaceae  (növ.),  a  kétszikűek  csa- 
ládja, melynek  egyetlen  génusza  a  Gaiycanthus 
L.  (fűszercserje)  4  fajjal.  Ezek  közül  1  Japánban, 
1  Kaliforniában,  2  Észak-Amerika  atlantikus 
részében  fordul  elő.  Átellenes,  osztatlan  levelű 
cserjék.  Az  ágak  végén  egyenkint  álló  viráguk 
takarója  sok,  egyforma,  vörösesbarna  sziromnemű 


levélből  áll ;  porzója  10—30.  Magháza  kb.  20, 
különálló  8  a  virágtengely  kehelyszerű  mélye- 
désébe van  rejtve 
(1.  az  ábrát).  A 
termés  1  magvú 
zárt  termés.  A 
törzsben  olajcsö- 
vek vannak  A  G. 
floridits  L.  (Caro- 
linaallspice,  ang., 

ejtsd :  allszpájsz)  díSZ- 

cserje.  Virága 
igen  kellemes  il- 
latú és  soká  díszlő, 
Kérge  olajtartal-  .      Caiycanthus. 


mánál  fogva  offi- 


A  virág  hosszmetszete. 


cinális.  Díszcserje  továbbá  a  japáni  Gaiycanthus 
praecox  L. 

Calycanthus  L.  (növ.),  1.  Calycanthaceae. 
Calyces  renales  (lat.)  a.  m.  vesekelyhek; 
1.  Vese. 

Calyciílorae  (növ.),  De  Candolle  rendszerének 
osztálya,  azaz  olyan  virágos  növények  összefog- 
lalása, amelyeknek  porzója  és  pártája  a  kehely- 
szerüen  bemélyedő  vacok  szóléről  ered,  így  tehát 
a  C.  osztály  a  kétszikű  szabadszirmúak  közül 
azokat  tartalmazza,  amelyek  virága  közéj)  (peri- 
gin)  V.  felső  (epigin)  állású,  pl.  a  Rózsaféléket, 
Hüvelyeseket,  Bmyösviráguakat  stb. 

Calycopbiorae  (állat),  a  hólyagos  medúzák 
(Siphonophora)  egyik  alrendje,  melyre  jellemző, 
hogy  az  idetartozó  fajoknak  nincs  levegőt  tartó 
hólyagjuk  (pneumatophor). 

Calycozoa  (Gylicozoa,  Stauromedusa,  állat), 
1.  Kehelymedúzák. 
Calyculus  (növ.)  a.  m.  külső  csésze,  1.  Gsésze^ 
Calymene  Brongt.,  1.  Trüohitok. 
Calypso,  1.  Kalypso. 
Calyptorhynclius  (állat),  a  papagályfélél 
egy  neme.  L.  Kakaduk. 

Calyptra  (aöv.),  a  mohák  spóratokját  feáői 
süveg.  L.  még  Gyökérsüveg. 

Calyptrantlies  Swartz  (növ.),  a  Myi'taceae 
család  génusza ;  70  faja  Dél-Braziliától  Nyugat- 
Indiáig  és  Mexikóig  van  elterjedve.  A  brazíliai 
G.  aromatica  St.  Hil.  virágbimbója  silányabb 
fajta  szegfííszeg,  neve  craveiro  da  terra.  Bogyó- 
termése, valamint  a  C.jjam'cwtoíaRuiz  et  Pav.-ó 
mint  koronapimenia  (Kronpiment)  ismeretes  a 
kereskedelemben.  Több  faj  bogyója  kellemes  gyü- 
mölcs. 

Calystegia  R.  Br.,  hajnalka  (növ.),  a  Convol- 
vulaceae  (Szulákf élek)  család  génusza,  melynek  7 
faja  a  föld  mérsékelt  és  szubtropikus  tájain  van 
elterjedve.  Nagyobbrészt  felfutó  füvek,  levelük 
szívalakú  v.  tenyeresen  szabdalt.  Viráguk  feli  ér 
V.  rózsaszínű,  tölcséres.  A  G.  soldanella  R.  Br. 
Afrika  partjait  kivéve  úgyszólván  minden  ten- 
gerparton megvan.  Gyökere  évelő,  szára  heverő, 
virága  nagy,  halványpiros.  Zöld  részei  csípősen 
keserűek  s  húgyhajtószerül  és  skorbut  ellen  hasz- 
nálatosak. A  G.  sepium  L.  (Convolv?dus  sepium 
L.,  sövényszulák)  évelő,  felfutó.  Levele  nyilas, 
virága  nagy,  fehér.  Sövényen,  bokron,  nádasban, 
vízparton,  általában  kissé  nedves  helyeken  elég 
gyakori.  Olvasószerü  rhizomáját  Új-Zélandon  fö- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Calyx 


233     — 


Camberwell 


zik  és  eszik.  Rokona  a  lugasokat  befutó  C.  puhes- 
cens  Willd. 

Calyx  V.  calix  (növ.)  a.  m.  csésze  (1.  o.). 

Camaco.  hosszmérték  az  Ión  szigeteken,  a.m. 

5029  m. 

Camagajevci,  adók.  Veröeze  vm.  alsómiho- 
Ijáczi  j.-ban,  (1900)  368  horvát-szerb  lak. ;  u.  p. 
Cmkovci,  u.  t.  Dolnji-Miholjae. 

Caniaien  (franc,  ejtsd:  kámájö),  az  olasz  cam- 
meo-ból,  egy  színben  előállított  ábrázolást  jelent, 
pl.  szürke  alapon  szürke  (Grisaille),  barna  ala- 
pon barna  (Cirage)  v.  bármily  alapon  egy  szín- 
nel előállított  ábrázolást.  C-nek  nevezik  még  az 
ilyen  modorban  készült  rajzokat  v.  fametszeteket, 
melyeket  Németországban  clair-obscur  metsze- 
teknekneveznek. A  C-nek  Olaszországban  a  XVI. 
sz.-ban  volt  használata  leggyakoribb,  mikor  is 
Maturino,  Pol.  da  Caravaggio  és  mások  házak 
díszítésére  használták.  Nagy  szerepet  játszott 
még  a  XVIII.  sz.-ban.  Napjainkban  is  használatos. 
C-nek  nevezik  továbbá  az  egy  színnel  díszített 
zománcot,  üveget,  porcellánt  is.  A  XVIII.  sz.-ban 
így  nevezték  az  egy  vagy  legalább  kevesebb  színű 
mustrás  selyemkelmét. 

Cainail  (franc,  ejtsd:  kamáuy)  a.  m.  püspöki 
kámzsa,  v.  mozettá ;  kisebb  díszes  női  köpenyt 
is  jelent ;  nemlmlönben  a  páncéling  nyaka ;  annyi 
is,  mint  sisakfödö  a  címereken. 

Camajore,  város  Lucca  olasz  tartományban, 
Via  Reggiótól  ÉK.-re,  (1901)  3500,  a  hozzá  tartozó 
közig,  területtel  18,685  lak.  Középkori  falai,  XIII. 
sz.-beli  temploma  van.  Puskaporgyártás,  mesz- 
es tóglaégetés. 

Camaldoli,  több  kolostor  neve  Olaszországban. 
A  legnevezetesebb  Toscana  arezzói  tartományá- 
ban, 828  m.  tengerszinfeletti  magasságban,  az 
Appennino  Etruscoban,  Firenzétől  K.-re.  C-tól 
É.-ra  van  II  Sacro  Cremo,  ahol  Romualdo,  a  C.-i 
szerzetesrend  (1.  Kamaldolii  szerzetesek)  meg- 
alapítója 1012.  az  első  cellát  építette.  C  egyút- 
tal látogatott  nyaralóhely,  hidegvízgyógyinté- 
zettel. 

Camana,  város  Peruban,  Arequipa  departamen- 
toban,  a  Mages  balpartján,  a  Csendes-óceántól  10 
km.-nyire,  olajfa-  és  cukornádültetvényekben 
gazdag  vidéken,  mintegy  4Í)00  lak. 

Camaracum,  Cambrai  (1. 0.)  latin  neve. 

Camarade  (franc,  ejtsd :  kamarád)  a.  m.  pálya- 
társ. A  szó  eredete  a  közös  hálószoba  (camera) 
használatára  vezethető  vissza. 

Camargo,  1.  város  Tamaulipas  mexikói  állam- 
ban, a  Rio  Pesquertónak  a  Rio  Grandebe  való 
torkolása  mellett,  Rio  Grandé  City  texasi  város 
közelében,  kb.  7000  lak.  -  2.  C.  (Ginti),  Chuqui- 
■^aca  bolíviai  tartomány  fővárosa,  a  Rio  Cinti 
melleit,  Sucretöl  D.-re  200  km.-nyi  távolságban, 
borászattal,  szeszfőzéssel  és  (1900)  kb.  2000  lak. 

Camargue  (ejtsd  :  kamarg),  a  Rhone  deltájának 
szigete  a  Grandé-  és  Petit-Rhone  között,  750 
km^  területtel.  Iszapos  földjét  az  áradások  ellen 
töltésekkel  védik.  Müvelés  alatt  csak  15,000  ha 
van,  a  sziget  É.-i  csúcsán  gabona  és  bor  terem. 
A  többi  része  mocsaras  (legnagyobb  a  Valcarés- 
mocsár,  210  km*)  s  így  csak  télen  legeltethető. 
Allatai:  juhok,  félig  vad  marhák,  bivalyok  és 
lovak.  Majdnem  fátlan,  helyenkint  sós  földje  gyé- 


ren lakott.  Legnagyobb  községe  Saintes-Mari&s 
(1.  0.)  a  Petit  Rhone  torkolatánál.  V.  ö.  Leger, 
La  C,  étude  agricole  (Paris  1875). 

Cainarilla,  1.  Kamarüla. 

Camarina,  ókori  város  Szicília  DNy.-i  partján, 
a  Hipparis  (jelenleg  Fiume  Caraerina)  torkolatá- 
nál ;  szirakuziak  alapították  Kr.  e.  599.  Kr.  u, 
a  IX.  sz.-ban  aszaracénok  végkép  elpusztították. 

Camarines,  Luzon  szigetnek  (1.  0.)  hosszú  fél- 
szigete, amelyen  három  működő  vulkán  van: 
Bulusan,  Bacon  és  Albay.  É.-i  részén  aranyat 
bányásznak. 

Camarinus  portus,  középkori  okmányokban 
a  Duna  réve  Komáromnál. 

Camarlingo,  1.  Camerlengo. 

Cambacérés  (ejtsd :  kambászérész),  Jean  Jacques 
Régis  de,  Parma  hereege,  a  francia  császárság 
kancellárja  I.  Napóleon  idejében ;  szül.  Montpel- 
lierben  1753  okt.  18.,  megh.  Parisban  1824  márc. 
5.  Régi  jogászcsalád  sarja.  1791-ben  már  a  fe- 
nyítő törvényszék  elnöke  volt ;  1792.  beválasztot- 
ták a  konventbe,  hol  csak  feltételesen  szavazott  a 
király  halálára.  Az  ő  javaslatára  létesítették  1793. 
a  jólétbizottságot,  s  ennek  maga  is  tagja,  majd 
elnöke  lett.  Az  ötszázak  tanácsában  leginkább 
törvényhozási  munkálatokkal  foglalkozott ;  1796 
októberében  e  tanács  elnökévé  választották.  Sie- 
yés  direktor  pedig  kieszközölte,  hogy  C.  az  igaz- 
ságügyi tárcát  kapja.  A  brumaire  18-iki  állam- 
csíny után  Bonaparte  kinevezte  második  konzul- 
nak, trónralépésekor  pedig  kancellárnak  és  1808. 
Parma  hercegének.  Különös  érdemei  vannak  a 
«Code  Napóleon))  szerkesztése  körül.  Napóleont 
a  merész  orosz  hadjáratról  lebeszélni  iparkodott. 
Midőn  Napóleon  1813.  a  szövetségesek  ellen  vo- 
nult, C  lett  a  regensbizottság  elnöke  ós  a  császár- 
néval együtt  Bloís-ba  indult.  A  száznapos  uralom 
alatt  elvállalta  az  igazságügyi  tárcát  és  a  pairek 
kamarájában  az  elnökséget.  A  második  restau- 
ráció után  visszavonultan  élt  Parisban  1816-ig, 
amidőn  mint  királygyilkost  hazájából  száműzték. 
1818-ban  azonban  jogaiba  visszahelyezték.  A 
Projet  de  Code  civil-en  (Paris  1796)  kívül  írt  még 
egy  Code  Fran9ais  ou  Collection  par  ordre  de 
matiéres  de  lois  de  la  république  (Paris  1797)  c. 
munkát.  Címét  unokája:  C.  Marié  Jean  Pierre 
Hubert  örökölte,  ki  a  második  császárság  idejé- 
ben főudvarmester  volt.  V.  ö.  Auhriet,  Vie  de  C 
(Paris  1825). 

Cambay,  város,  1.  Khamhat. 

Cambert(ejtsd:kamber),JSofcerí,franciazeneköltő, 
a  legelső  francia  dalmű  szerzője,  szül.  Parisban 
1628  táján,  megh.  Londonban  1677.1666  ban  XIV. 
Lajos  király  anyjának,  ausztriai  Annának  volt 
udvari  zeneintendánsa.  Perrin  abbé  lelkesítésére 
és  szövegéhez  megírta  La  Pastorale  című  dalmü- 
vét e  mellékeimmel :  «el8Ö,  zenébe  foglalt  francia 
vígjáték.)  (premiere  comédie  franpaise  en  mu- 
sique);  először  Issyben  adták  elő  1659.  A  kü- 
lönben nagy,  de  irigy  Lully  áskálódásai  miatt  C 
1673.  Angliába  ment,  hol  II.  Károly  király  kar- 
nagyává nevezte  ki.  V.  ö.  Nuitter  et  Thoinan, 
Les  origines  de  Topéra  frangaise  (Paris  1886). 

Camberwell  (ejtsd :  kem— ),  London  (1.  0.)  egyik 
közig,  kerülete  (metropolitan  borough),  a  város 
D.-i  részén,  {1910)  261,357  lakossal. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOl 


Cambiale 


—     234     — 


Cambresines 


Cambiale,  olasz  építész,  1.  Arnolfo  di  Gamhio. 

Cambiaso,  Luca,  olasz  festő,  szül.  Monegliá- 
ban  1527  okt.  18.,  megh.  1585.  Atyjának,  G.  Gio- 
vanninak  volt  tanítványa,  de  különösen  Rómá- 
ban, a  nagy  mesterek  müveinek  hatása  alatt 
képezte  ki  magát.  Művészete,  némely  modoros- 
ságok mellett  is,  olykor  raegkapóan  erőteljes, 
egyéni ;  így  különösen  Krisztus  sírbatételét  áb- 
rázoló nagy  festménye  a  genovai  Sta  Maria  di 
Carignano  templomban  a  kor  legkiválóbb  müvei 
közé  tartozik.  C,  ki  a  maga  korában  Genovában 
a  legbefolyásosaíib  mester  volt,  1583.  II.  E'ülöp 
spanyol  király  meghívására  Spanyolországba 
ment  és  az  Bscorial  templomának  szentélyét  dí- 
szítette erősen  teológiai  ízű  freskóival. 

Cambiata  (ol.)  a.  m.  váltó. 

Cambia  valuta  (ol.)  a.  m.  pénzváltás,  1. 
Cambio. 

Cambier,  Ernest,  belga  Afrika-kutató,  szül. 
18i4.  Athban,  megh.  1909  júl.  végén  Brüsszel- 
ben. A  nemzetközi  Afrika-társaság  megbízásából 
1878.  Bagamojóból  Afrika  K.-i  részébe  vezetett 
expedíciót  s  a  Tanganyika-tónál  megalapította 
Korema  állomást.  1887-ben  a  Kongo-állam  meg- 
bízásából kutatta  föl  a  Matadíból  Stanleypooiba 
vezetendő  vasút  legalkalmasabb  nyomát,  1889— 
1890-ig  Bómában  a  Kongo-állam  főkormányzója 
volt.  Visszatérve  Belgiumba,  teljesen  a  Kongo- 
állam  gazdasági  föllendítése  ügyének  élt. 

Cambing,  sziget,  1.  Kambing. 

Cambio  (ol.)  a.  m.  váltó.  Régies  kifejezés, 
mely  ma  már  csak  összetételeiben  használatos. 
C.  commune :  közönséges  belföldi  váltó ;  G.  conto : 
váltószámla ;  G.  di  polizza :  váltóárfolyam ;  G.  di 
ricorso :  forgalomban  levő  váltó ;  G.  di  ritorno  : 
visszváltó;  G.  ynaritimo:  tengeri  ill.  hajósköte- 
lezvény (1.  Hajőskölcsön) ;  G.  mercantile :  keres  • 
kedelmí  váltó ;  G.  reale :  külföldi  váltó.  G.  valuta  : 
váltóérték.  B  kifejezések  ma  már  csak  a  tengeri 
forgalomban  használatosak.  Az  utolsó  kifejezés: 
cambia  valuta  formában  is  használatos  s  pénz- 
váltást jelent.  Bankoknál,  különösen  vasúti  állo- 
mások közelében,  gyakran  látható  felírás  ez,  mely 
az  idegeneket  arra  flgyelmeztetí,  hogy  külföldi 
pénzeiket  itt  beválthatják. 

Cambio,  olasz  építész,  1.  Arnolfo  di  Ganibio. 

Caiitbista(ol.,  ejtsd:  kámbisztá)  a.  m.  pénzváltó 
vagy  bankár.  Elavult  kifejezés. 

Caiubiuiu  (növ.),  1.  Kambium. 

Cambogia  (növ.),  1.  Gardnia  és  Gummigutt. 

Camboja,  1.  Kambodzsa. 

Cambo-les-Bains,  fürdőhely  Basses  Pyrénées 
francia  départementban,  Biarritztól  DK.-re,  a 
Nive  partján,  részben  meredek  dombon,  (looi)  1405 
lak.,  kénes  és  vastartalmú  forrásokkal,  fürdő- 
intézettel. 

Cambon  (ejtsd :  kambon),  1.  Pierre  Joseph,  fran- 
cia politikus,  szül.  Montpellierben  1754  jún.  17., 
megh.  1820  f ebr.  15.  Brüsszelben,  Gyára  volt  ; 
1791.  beválasztották  a  törvényhozó  testületbe, 
1792-ben  pedig  a  konventbe.  Robespierre,  vala- 
mint Marat  garázdálkodásai  ellen  élesen  kikelt, 
a  hadsereg  csalárd  szállítóit  pedig  sorra  bevá- 
dolta. 1793  óta  mérsékelt  tagja  volt  a  jólétbizott- 
ságnak; megvédelmezte  a  girondistákat.  1794 
májciusában  egy  újabb  jelentésében  kíméletle- 


nül leleplezte  a  terroristák  rablásait  és  az  állami 
birtokoknak  a  konvent  biztosai  által  törtónt  el- 
pazarlását.  Nagy  része  volt  Robespierre  megbuk- 
tatásában. Midőn  Tallien  őt  is  bűnrészességgel 
vádolta,  elrejtőzött.  1815-ben  a  kamarába  válasz- 
tották, de  a  második  restauráció  után  mint  király- 
gyilkost száműzték.  V.  ö.  Glaretie,  Les  derniers 
montagnards  (Paris  1867). 

2.  G.yPierre  Paul,  francia  diplomata,  szül.  Pa- 
risban 1840.  Mikor  Perry  J.  1870.  a  Seine  départe- 
ment  prefektusa  lett,  kinevezte  őt  irodafőnöke vó ; 
1871— 72-ig  főtitkár  s  1872.  az  Aube  départe- 
ment  prefektusa  lett,  de  1873.  elmozdították; 
1876.  újra  prefektus  lett,  majd  1882.  tuniszi  mi- 
niszterrezídens  és  1886.  madiidi  követ.  1891-ben 
Konstantínápolyba  küldték  nagykövetnek,  1898. 
pedig  Londonba.  —  öccse,  G.  Jules  Martin,  diplo- 
mata, szül.  1845  ápr.  5.,  részt  vett  az  1870 — 
1871-íki  háborúban,  mint  Algéria  főkormányzója 
(1891-97)  pedig  érdemeket  szerzett  a  gyarmat 
kiszipolyozóival  szemben.  1897— 98-ig  Washing- 
tonban volt  nagykövet,  1902.  Madridba  küldték ; 
1907.  Berlinbe  nevezték  ki  nagykövetnek.  V.  ö. 
Guyot  Y.,  L'oeuvre  de  M.  J.  C.  La  politique  radi- 
cale  socialiste  en  Algérie  (Paris  1897). 

Camborne  (ejtsd :  kembom),  város  Cornwall  angol 
countyban,  a  félsziget  DNy.-i  csúcsa  közelében, 
(1910)  15,829  lak.,  réz-,  ólom-  és  ónbányákkal,  bá- 
nyászati iskolával. 

Cambrai  (ejtsd :  kambré),  járási  székhely  és  első- 
rangú várNord  francia  départementban  az  Bscaut 
(Schelde)  partján  a  St.  Quentin-csatorna  végében, 
vasúti  csomópont,  érseki  székhely,  (looe)  27,832 
lak.,  nagy  nyilvános  könyvtárral,  jelentékeny 
batiszt-  és  finom  vászouszövőkkel,  továbbá  kalap- 
készítéssel, szappan-  és  cukorgyártással,  olaj- 
présekkel ;  élénk  gabona-,  len-,  komló-,  vaj-,  szen- 
es szövetkereskedéssel.  Kerek  tornyokkal  védett 
körfalai  még  fenn  állanak.  A  citadella  és  a  város 
között  szép  eszplauád  van.  Jelentékenyebb  épü- 
letei :  a  Saint-Sópulcre  székesegyház,Fénélon  sír- 
emlékével ;  a  régi  érseki  palota  ós  a  városház.  C. 
a  régiek  Camaracuma,  már  a  rómaiak  idejében 
egyike  Gallia  legjelentékenyebb  városainak.  A 
frankok  birtokába  jutván,  Ragnachaire  a  főváro- 
sává tette.  954-ben  a  magyarok  kifosztották.  A 
verduni  szerződés  Németországnak  juttatta.  1476. 
XI.  Lajos  elfoglalta,  de  kénytelen  volt  Német- 
országnak visszaadni.  Véglegesen  1678.  került 
Franciaországhoz.  C.-ról  kapta  nevét  a  C.-i  liga, 
amelyet  1508.  a  velenceiek  ellen  kötöttek  XII. 
Lajos,  II.  Gyula  pápa  és  Miksa  császár,  továbbá  a 
C.-i  V.  hölgybéke,  amelyet  1529.  Savoyai  Lujza  a 
fia,  I.  Ferenc  nevében  osztrák  Margittal  kötött,  aki 
unokaöccsét, V.  Károlyt  képviselte.  C.  szülővárosa 
Dumouriez  francia  hadvezérnek.  V.  ö.  Bruyelle, 
Dict.  topogr.  de  l'arrond.  de  C.  (C.  1862). 

Cambrai-i  szerződés,  az  a  békeszerződés,  ame- 
lyet 1529.  Savoyai  Lujza,  I.  Ferenc  anyja  és 
Margit,  V.  Károly  nagynénje,  mint  meghatalma- 
zottak kötöttek.  L.  Hölgybéke. 

Cambrais  (franc,  ejtsd:  kambré),  finom,  laza- 
szövésű  batisztszövet,  lenfonalból,  avagy  pa- 
mutból. 

Cambresines  v.  cambrasines,  finom  levantei 
és  bengáliai  vászon. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cambrésis 


—     235     — 


Cambridgre 


Cambrésis  (ejtsd :  kambrezi),  Franciaország  egy- 
kori vidéke,  ma  Cambrai  arrondissement.  n.  Hen- 
rik német  császár  1107.  a  cambraii  püspökök  ja- 
vára grófsággá  tette.  1677-ben  foglalta  el  XIV. 
Lajos  Németországtól. 

Cambria,  a  Cymry  szóból.  Innen :  C-n  Moun- 
tains  és  C-n  Rocks,  1.  Wales. 

Cambrian  pottery  (ang.,  ejtsd:  kembrien  pot- 
teri),  Swanseaban  1750.  Dillvyn  által  alapított, 
1785.  Haynestől  megszerzett  gyárban  készülő, 
igen  szép,  feltűnően  könnyű  só-mázas  kőedény. 
Egyszerű  formája,  vázlatos,  de  jól  színezett  rajza 
van.  Jegye :  korai  darabokon  egy  mandolin,  ké- 
sőbb háromszög. 

Cambric,  1.  Kambrik. 

Cambridge  (ejtsd :  kembridzs),  1.  Cambridgesliire 
angol  county  fővárosa,  Londontól  É.-ra  (93  km.), 
a  Cam  mindkét  (főleg  jobb)  partján,  sík  vidéken. 
Régi,  híres  egyetemi  város.  Nem  oly  festői,  mint 
Oxford  (1.  0.),  s  építészeti  tekintetben  is  keveseb- 
bet nyújt,  de  egyetemi  college -ei  vetekednek  az 
oxfordiakkal,  sőt  a  Cam  folyóra  néző  fasorai  és 
pázsitjai  (the  Backs)  egyedülálló  szépségüek. 
Egyetemén  kívül  kevés  látnivaló  kínálkozik.  A 
Holy  Sepulchre  templom,  mint  Anglia  négy  ke- 
rek templomának  egyike,  figyelemreméltó.  Meg- 
említendő a  város  könyvtára  és  számos  iskolája. 
Lakossága  (i9io)  40,028. 

C.  valószínűleg  a  brit  Caer  Graunth  és  a  ró- 
mai Camboritum  helyén  épült,  amely  azonban  a 
folyó  (Cam  vagy  Granta)  balpartján  terült  el. 
Az  angolszász  krónikák  Grantabrycge,  később 
Cantebrigge  néven  említik.  A  dánok  ismételten 
elpusztították ;  Hódító  Vilmos  kastélyt  épített  itt, 
amelynek  alig  maradt  nyoma  (Castle  Mound).  — 
Egyeteme  Anglia  legrégibb  egyetemeinek  egyike. 
Alapítását  a  legenda  Kr.  e.  .SOO-ra  teszi,  valóság- 
ban azonban  a  C-i  legkorábbi  tudományos  intéz- 
mény a  XII.  sz.-ra  vezethető  vissza ;  az  első  ok- 
irati följegyzés  pedig  1217-ből  való.  Az  első 
college  (ejtsd :  kaiidzs)  128é.  alapíttatott ;  1318.  a 
pápa  (XXII.  János)  mmt  stúdium  generale-t  for- 
mailag is  megerősítette.  Századokon  át  csaknem 
kizárólag  egyházi  tanítással  foglalkozott ;  részt 
vett  a  reformáció  mozgalmában.  1570-ben  új 
szabályzata  lépett  életbe  s  ez  a  XIX.  sz.  derekáig 
érvényben  maradt.  Ettől  fogva  a  coUege-ek  fejei 
választották  a  vice-ehancellort  ésaCaputot:  a 
felügyelő  testületet.  I.  Jakab  angol  király  óta 
máig  két  képviselőt  küld  az  egyetem  a  parla- 
mentbe. Newton  föllépése  a  matematika  és  a 
természettudományok  felé  terelte  a  C-i  egyetemet 
8  ez  az  irányzat  ma  is  a  legjelentősebb  különb- 
ség, szemben  az  oxfordi  egyetem  (1.  o.)  szellemé- 
vel. A  XIX.  sz.-ban  a  tanítás  egyre  inkább  fel- 
szabadult a  vallásos  szellem  nyomása  alól.  1840— 
1882-ig  egészen  újra  szerveztetett  az  egyetem. 
Ma  (1910)  17  college  és  1  hall  van  a  C-i  egyete- 
men, 118  rendes  és  rendkívüli  tanárral  (pro- 
fessors,  readors  és  lecturers),  1218  líj  beiratkozó 
hallgató,  7497  tanácstag  (members  of  Senate), 
3726  hallgató  (undergraduates).  Ezen  kívül  az 
egyetemhez  szorosabban  nem  tartozó  2  college 
a  nők  számára  (ezek  egyike  1869.,  a  másik 
1875.  alapíttatott)  24  rendes  ós  számos  külső  ta- 
nárral, 376  hallgatóval.  Az  egyetem  adminisztra- 


tív ügyeit  viszi  a  Council  of  the  Senate  (chancel- 
lor,  vice-chancellor,  4  head  of  colleges,  4  profesz- 
szor,  8  associate  from  the  senate).  Az  alapítvá- 
nyokat külön  testület  (fluancial  board)  kezeli.  A 
tanfolyamokat  a  tanügyi  testület  (generál  board 
of  studies)  igazgatja,  bizottságok  (special  boards) 
segítségével.  A  chancellor  és  a  steward  (gond- 
nok) állása  tiszteletbeli,  az  egyetem  tulajdon- 
kópeni  feje  a  vice-eliancellor. 

A  coUege-ek  és  az  egyetem  maga  voltaképen 
egymástól  nagy  mértékben  független,  különálló 
testületek.  Az  egyetem  lényegében  vizsgáztató 
testület,  meg  vizsgáztat  ja  a  jelöltet  belépésekor, 
egyetemi  tartózkodása  alatt  és  munkája  végez- 
tével és  dönt  a  fokozatok  (degree)  dolgában ;  sza- 
bályozza a  tanítás  rendszerét  és  segítségére  van 
a  hallgatónak  könyvtáraival,  előadásokkal,  gyűj- 
teményekkel stb.  A  college  ezzel  szemben :  föl- 
veszi a  jelöltet,  ellátja  szállással,  élelemmel,  ki- 
szolgálással, előkészíti  a  vizsgákra,  gondoskodik 
megfelelő  társas  életről,  szórakozásról,  gyakor- 
latokról, stb.  vagyis  pótolja  (és  kiegészíti)  a  szülei 
házat.  Ezt  a  két  különálló  szervezetet,  az  egye- 
temet és  az  egyes  collegeket,  közel  hozza  egy- 
máshoz az  a  körülmény,  hogy  a  college-ek  fel- 
ügyelői és  tanárai  nagyobbrészt  benne  vannak  az 
egyetem  szenátusában  s  így  itt  is,  ott  is  vezető 
szerepük  van.  A  jelölt  3  év  alatt  szerezheti  meg  a 
bachelori  fokozatot  (B.  A.),  újabb  4  év  alatt,  tu- 
dományos irodalmi  munkásság  alapján  az  Artium 
magister  (Master  of  Árts,  M.  A.)  fokozatot.  Ezek 
után  következik  csak  a  doctori  cím  (Ph.  D. ;  LL.  D. ; 
M.  D.)  A  C-i  egyetem  szokatlan  s  nálunk  összeha- 
sonlítás nélkül  áUó  szervezetére  nézve  v.  ö.  Bass, 
The  History  of  the  University  of  C  (Cambridge 
187S —84;);  Eashdall,  Universities  of  Europe  in 
the  Middle  Ages  (Oxford  1895) ;  Statutes  and  Or- 
dinances  of  the  University  of  C  (1883);  C  Univer- 
sity Calendar,  évről-évre ;  Humphrey,  Guide  to  C 

2.  C.mrosMassachusetts északamerikai  állam- 
ban, a  Charles-folyó  mellett,  tulajdonkép  Boston 
külvárosa,  amellyel  összeköttetésben  áll ;  (i9oo) 
91,886  lak.,  hengerművekkel,  szappan-  és  kocsi- 
gyártással,cukorünomítókkal  és  teleszkóp-lencsék 
készítésével.  C-ben  van  az  Egyesült-Államok  leg- 
jelentékenyebb iskolája,  a  Harvard-University, 
amelynek  alapját  egy  puritán  lelkész,  John  Har- 
vard vetette  meg  1638.  Eleinte  csak  teológiai 
fakultásból  állott,most  már  felöleli  a  tudományok- 
nak minden  ágát  és  1869  óta  Eliot  V.  K.  ösztönzé- 
sére elfogadta  a  tanszabadságot  is.  A  Harvard- 
University  az  államtól  segélyt  nem  kap,  ma  külön 
város  a  városban,  magában  foglalván  a  nagy  elő- 
adási termeket,laboratoriumokat,  két  gazdag  zoo- 
lógiai múzeumot,  a  Peabody-múzeumot  (amerikai 
régiségek  számára),  palotákat  a  tanárok  és  ta- 
nulók számára,  botanikus  és  egyéb  kerteket,nagy 
ebédlőket,  parkokat  és  réteket  az  ifjúsági  játé- 
kok számára,  végül  egy  nagy  könyvtárt  (576,900 
köt.).  Csillagvizsgálója  egyike  az  újvilág  leggaz- 
dagabb és  legjobban  vezetett  ilynemű  intézeteinek. 
Vagyona  13.119,538  dollár,  évi  jövedelme  pedig 
2.371,882.  A  tanárok(tu  tors,  as8istents8tb.)száma: 
483,  a  tanítványoké  5124.  V.  ö.  öuincu,  Hist.  of 
Harvard  University  (1860,  2.  kiad.);  Ihayer,  An 
historical  sketch  of  Harvard  University  (1891). 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cambridgre 


236 


Camelopardalis 


Cambridge,  1.  Adolf  Frigyes,  G.  hercege, 
Tipperary  grófja,  Gulloden  bárója,  Hannover 
helytartója  ós  angol  tábornagy,  III.  György  ki- 
rály legifjabb  fla,  szül.  Londonban  1774  febr.  24, 
megh.  u.  0.  1850  júl.  8.  1793-ban  mint  ezred- 
parancsnok részt  vett  a  hondsehoote-i  ütközetben. 
1794-ben  atyja  ezredessé,  C.-i  herceggé  és  peer-ró 
nevezte  ki.  1803-ban  Hannoverben  harcolt  a 
franciák  ellen.  1816-ban  pedig  Hannover  hely- 
tartója és  később  alkirálya  lett.  1837-ben,  midőn 
Ernő  Ágost  cumberlandi  herceg  a  hannoveri 
trónra  lépett,  visszatért  Angliába.  Gyermekei: 
1.  György  (1.  alább) ;  2.  Auguszta,  Frigyes  Vilmos 
mecklenburg-strelitzi  nagyherceg  neje,  1904  óta 
özvegy ;  3.  Mária  Adelaide  (szül.  1833.,  megh. 
1897.),  az  1900.  elhunyt  Teck  Ferenc  herceg  (1.  o.) 
neje  volt. 

2.  G.,  György  Frigyes  Vilmos  Károly,  G. 
hercege,  a  brit  hadsereg  főparancsnoka,  az  előbbi- 
nek fla,  szül.  Hannoverben  1819  máre.  26.,  megh. 
1904  márc.  17.  Londonban.  Atyja  halála  után  en- 
nek címét  és  helyét  örökölte  a  felsőházban. 
18o4-ben  részt  vett  a  krimi  háborúban,  de  beteg- 
sége miatt  még  a  háború  bevégzése  előtt  vissza- 
tért Angliába.  1856-ban  Viktória  királynő  az  an- 
gol hadsereg  főparancsnokává  nevezte  ki  s  e 
minőségben  1895  nov.  l-ig  működött.  Morganati- 
kus  házasságban  élt  Farebrother  Lujzával  (né- 
piesen Fitzgeorge,  megh.  1890).  Gyermekei  any- 
juk nevét  viselik.  V.  ö.  Verner  és  Parker,  Mili- 
tary  life  of  H.  R.  H.  George,  duke  of  C.  (London 
1905.,  2  köt.) ;  Sheppard,  G.,  duke  of  C.  (u.  o. 
1906.,  2  köt.). 

Cambridge-öböl,  a  Timor- tengernek  mély  be- 
nyulása  Ausztrália  E.-i  partjába  (k.  h.  128«)  alatt. 
Az  öböl  bejárata  előtt  van  a  Lacrosse-,  beljebb 
pedig  az  Adolphus-sziget,D.-i  végén  meg  Wynd- 
ham  községe.  A  K.-i  part  egyik  öblébe  ömlik  az 
Ord  folyó. 

Cambridgeshire  (ejtsd:  kembridzssír),  county 
Angliában,  Londontól  É.-ra.  É.-on  a  Wash-öbölig 
terjed.  Területe  1275  km^,  (1911)  128,325  lak.  Köz- 
igazgatásilag hozzá  tartozik  É.-on  az  Isle  of  Ely 
(ejtsd :  áji  af  eii)  kerület  963  km^  területtel,  (i9ii) 
69,759  lak.  Főhelye  Cambridge  (Lo.).V.ö.J.B.lfflrr 
és  A.  B.  Shipley,  Handbook  to  the  Natural  History 
of  C.  (Cambridge  1904) ;  Gonybeare,  History  of  C. 
(London  1897). 

Cambríum  (geoi.),  1.  Kambrium. 

Cambroime  (ejtsd:  kambronn),  Pierre  Jacgues 
Etienne,  gróf,  francia  tábornok,  szül.  St.  Sebas- 
tien-ban  (Nantes  mellett)  1770  dec.  26.,  megh.  1842 
márc.  5.  u.  o.  1792-ben  a  nemzetőrségbe  lépett. 
1806— 13-ig  őrnagyi  minőségben  küzdötte  végig 
az  összes  hadjáratokat,  1814.  pedig  Elba  szigetére 
követte  Napóleont,  kivel  1815  márc.  Parisba 
visszatért.  Napóleon  ekkor  gróffá  és  pairré  nevezte 
ki.  Waterloonál  a  császári  gárdának  egyik  had- 
osztályát vezényelte.  A  legenda  e  szavakat  adja  aj- 
kára :  «La  garde  meurt  et  ne  se  rend  pas !»  avagy 
pedig  a  «Morde»-t;  mhidkettő  mende-monda.  Le- 
tette a  fegyvert  és  mint  hadi  fogoly  Angliába  vi- 
tetett. Később  a  reakció  hadi  törvényszék  elé  ál- 
lította, de  szabadon  bocsátották.  1820-ban  XVin. 
Lajos  Maréchal  de  Campnak  és  Lille  parancsnoká- 
nak nevezte  ki. 


Cambuscan,  telivér  verseny-  és  apaló,  1 .  Kisbér. 

Cambaslang  (ejtsd :  kemböszien),  város  Lanark- 
shireben,  Skóciában,  Glasgow  közelében,  szónbá- 
nyákkal, szövő-fonó  iparral  és  fóldmíveléssel, 
(1910)  24,870  lak. 

Cambyses,  1.  Kamhyses. 

Camden  (ejtsd:  kemdn).  Több  város  az  Egyesült- 
Államokban  ;  közöttük  a  legjelentékenyebbek :  1. 
New- Jersey  állam  fővárosa  a  Delaware  balpart- 
ján, Philadelphiával  szemben,  vasúti  csomópont, 
hajógyárral,  vas-  és  üveggyárakkal,  fakereske- 
déssel,  Gloucesterrel  együtt,  (i9oo)  75,935  lak.  — 
2.  G.,  Maine  államban  a  Penobscot-öböl  Ny.-i 
partján,  (i9oo)  2825  lak.,  hajógyárakkal.  —  3.  G, 
Kershaw  county  főhelye  Dél-Karolinában,  a  hajóz- 
ható Wateree  közelében,  (1900)  2441  lak.,  gyapot- 
kereskedéssel. —  4.  G.,  Washita  county  főhelye, 
Arkansasban,  a  hajózható  Washita  mellett,  gya- 
pot- és  fakereskedéssel,  (1900)  2840  lak. 

Camden,  William,  angol  történetbuvár,  szül. 
Londonban  1551  máj.  2.,  megh.  Chiselhurstben 
1623  nov.  9. 1575-ben  tanár,  1593.  pedig  rektor 
lett  a  londoni  Westminster-iskolán  és  1597.  Er- 
zsébet királyné  «címer-király»-a.  Főműve :  Bri- 
tannia, sive  florentissimorum  regnorum  Angliáé, 
Scotiae,  Hiberniae  et  insularum  adjacentium  ex 
intima  antiquitate  chorographica  descriptio  (Lon 
don  1586,  6.  kiad.  1607;  angolra  fordítá  Gough 
1806. 4  köt.).  Megemlítendök  még :  Remains  of 
greater  work  conceming  Britain  (London  1605 ; 
újabb  kiadásáról  a  C. -társaság  gondoskodott); 
Annales  rerum  anglicarum  et  hibeniicarum  reg 
nante  Elisabetha  (u.  0.  1615—27.  2  köt. ;  legjobb 
kiad.  Heame  Th.-től,  Oxford  1717.  3  köt. ;  angolra 
is  többszörösen  lefordították).  Reges,  regináé,  no 
biles  etc,  cím  alatt  leírta  a  westminsteri  apátság 
emlékeit  (1600.  s  többször).  Kiadta  Asser,  Wel- 
singham,  de  la  More,  Cambrenis  és  mások  mun-, 
kait.  Az  a  tudós  társaság,  mely  1838.  régi  törté- 
neti ós  irodalmi  emlékiratok  kiadására  alakult, 
emlékére  a  C.  Soeiety  nevet  vette  föl.  A  régi  G. 
House  Chiselhurstben,  melyben  a  tudós  Annale- 
seit írta,  1871  óta  III.  Napóleon  lakóháza  volt, 
hol  meg  is  halt. 

Caiuée,  1.  Kaméa. 

Cainelidae  (állat),  1.  Teve-félék- 

Caiuelina  Grantz,  gomborka  (növ.),  a  Cruci- 
ferae  (Keresztesek)  család  becőkós  génusza, 
melynek  8  faja  a  mediterrán  vidéken,  Közép- 
Ázsiában  és  Közép-Európában  van  elterjedve. 
Egyéves  füvek,  nyilas,  szárölelő  szárlevelekkel. 
Viráguk  sárga,  becőkéjük  körtealakú.  A  G.  sativa 
(L.)  Cr.  (magvas  gomborka)  magvából  kitűnő  ola- 
jat sajtolnak,  mely  csaknem  olyan  értékíí,  mint 
az  olajbogyóból  nyert  aasztali  olaj».  Ez  az  olaj 
világossárga,  csaknem  szagtalan  és  íztelen ;  faj- 
súlya 0-925.  19<'-nál  megolvad.  Homokon  jól  és 
gyorsan  nő,  úgy,  hogy  érdemes  volna  nálunk  job- 
ban termeszteni.  A  repce  mindeddig  nem  engedte 
kelendőségre  vergődni.  Gyakran  repceolaj  keve- 
rékének, szappanfőzéshez  és  flrniszhez  használ- 
ják. Magvát  a  madár  szereti.  Nálunk  mint  gyom 
található  a  lenvetésben. 

Camellia  L.  (növ.),  1.  Tea. 

Camello,  1.  Gamhéllo. 

Camelopardalis  (állat),  1.  Zsiráf- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Camelopardalus 


237     — 


Camerlens^o 


Camelopardalus  (lat.),  zsiráf,  csillagkép, 
közel  az  ég  északi  sarkához. 

Caiuelot  (franc,  ejtsd:  kamió),  Parisban  így  ne- 
vezik az  utcai  árast,  különösen  az  újságok  eláru- 
sítóját ;  magyarul  rikkancs  (1.  o.).  —  Gamelots 
du  roi,  a  francia  rojalista  diákok  szervezete; 
tagjai  több  izbeu  köztársaságellenes  tüntetések 
miatt  kerültek  biróság  elé. 

Camelus  (áiiat),  1.  Teve. 

Camembert  (franc,  ejtsd:  kamaaber), lágy,  kö- 
vér sajt,  Észak-Franciaországban  állítják  elö  SVj 
kg.  súlyú  darabokban.  100  1.  teljes  tej  12— 15  kg. 
ilyen  sajtot  szolgáltat.  A  tej  beoltása  26"  C.  mel- 
lett történik,  olyan  kevés  oltóval,  hogy  a  meg- 
alvadás  csak  4—6  óra  alatt  álljon  be.  A  megalvadt 
anyagot  kidolgozás  nélkül  helyezik  kerek  formába 
8  25  napi  forgatás  és  sózás,  valamint  további  30 
napi  érlelés  után  hozzák  forgalomba. 

Gamen  (Kamen),  város  Arnsberg  porosz  ker.- 
hen,  Hamm-tól  15  km.-nyire,  (i9io)  10,429  lak., 
vasolvasztókkal  és  szénbányával. 

Camenae,  Kaménák,  ősi  római  forrásnimfák, 
kiknek  egy  berekben  vizet  és  tejet  áldoztak.  Mi- 
kor azonban  a  rómaiak  a  Ivr.  e.  III.  sz.  óta  a  gö- 
rög műveltség  kapcsán  a  költészetet  lelkesítő 
Múzsák  görög  fogalmával  megismerkedtek,  a 
C.-kat  ezekkel  azonosították.  Ezért  a  régi  latin 
költők  ugyanoly  értelemben  beszélnek  a  Kamé- 
nákról,  mint  a  görögök  a  múzsákról,  Később  a 
Miisae  elnevezés  úgyszólván  teljesen  háttérbe 
szorítja  ily  értelmű  említésüket  is,  kultuszuk  pe- 
dig eredeti  lényegük  megváltozása  óta  teljesen 
megszűnt. 

Cameo,  1.  Kaméa. 

Camera  (lat.)  boltos  tetőzet ;  továbbá  szoba, 
kamara ;  az  a  szoba,  melyben  a  fejedelem  v.  az 
ország  pénzét  őrizték,  ugyancsak  a  vagyonkezelő 
hatóság  neve,  1.  Kamara.  —  C  dara  és  G.  lú- 
ddá, vUágos  kamara,  C.  obscura,  sötét  kamara, 
1.  Fotográfia.  —  G-  apostolica,  1.  Apostoli  ka- 
mara. —  G.  stellata,  1.  Gsillagkamara.  —  In 
G.  charitatis  a.  m.  magunk  közt,  békésen  (vala- 
mit elintézni). 

Camerae  nnntíust  (lat.),  1.  Kamarakövet. 

Camera  Hungarica,  1.  GH. 

Cameralía  (lat.)  a.  m.  pénzügyi  tudományok, 
1.  Kamara. 

Cameralmoravica  (Komorske  Móra  vice),  Mod- 
rus-Fiume  vm.  vrbovskoi  j.-ban,  (1900)  2584  hor- 
vát-szerb lak.,  nagy  vasúti  állomással,  fakeres- 
kedéssel ;  posta-  és  távirólüvatal. 

Camerarius  (lat.),  kamarás,  a  kincstár  fel- 
ügyelője. C,  aki  a  középkorban  a  királyi  ház- 
tartást és  a  királyi  jogvédelmeket  kezelte  ;  a  frank 
birodalomban  a  Karolingok  uralma  alatt  kelet- 
kezett hivatal ;  nálunk  királyi  kamarások  (1.  Ka- 
marás, C.-i  vagy  eubicularii),  akik  mint  az  or- 
szág legelőkelőbb  nemesei  a  királyi  udvarhoz 
tartoztak. 

Camerarios,  1.  Joachim,  családi  nevén  Lieb- 
hanl  de  közönségesen  Kammermeister-nek  ne- 
vezett kiváló  német  humanista,  szül.  Bamberg- 
ben  1500  ápr.  12.,  megh.  Lipcsében  1574  ápr.  17. 
A  nürnbergi  gimnáziumban  a  latin  és  a  görög 
nyelv  tanítója  volt  (1526).  Az  ottani  szenátus 
1530.  a  regensburgi  bírod,  gyűlésre  képviselőül 


küldte,  ahol  tevékeny  részt  vett  az  ágostai  vallás- 
tétel szerkesztésében.  1535-ben  Ulrik  württem- 
bergi  herceg  hívására  a  tübingeni  egyetemre 
ment  s  ott  szervezte  a  klasszikus  tanulmányokat, 
1541.  pedig  Szász  Henrik  és  Móric  hercegek  meg- 
bízásából a  lipcsei  egyetemet  szervezte  újjá. 
1555-ben  ismét  az  augsburgi  bírod,  gyűlésre  küld- 
ték, majd  elkísérte  Melanchtont  a  nürnbergi  val- 
lásértekezlefre  s  az  1556-íkí  regensburgi  bírod. 
gyűlésre.  II.  Miksa  1568.  Bécsbe  hívta,  hogy  a 
keresztény  felekezetek  egyesítése  ügyében  ki- 
kérje tanácsát.  C.  Melanchton  egyik  legkiválóbb 
tanítványa  volt ;  igen  nagy  érdemeket  szerzett  a 
klasszikus  tudományok  terén,  mint  egyetemi 
tanár  s  mint  a  görög  és  latin  klasszikusok  tudós 
kiadója.  Számos  irata  közül  a  legismeretesebbek : 
Eobanus  Hessus  (Leipzig  1553) ;  György  anhalti 
herceg  (u.  0.  1555)  és  Melanchton  (u.  0.  1566 ; 
új  kiad.  Strobeltól,  Halle  1777)  életrajzai.  Me- 
lanchton leveleiből  is  kiadott  egy  gyűjteményt 
(Leipzig  1569).  Említésre  méltó  még:  Commentarií 
linguae  graecae  et  latínae  (Basel  1551)  és  a  halála 
után  megjelent  Epistolae  familiares  (Frankfurt 
1583—1595,  3  köt.),  mely  fontos  kortörténeti  for- 
rás. Szenczi  Molnár  Alberttel  is  levelezett.  E  leve- 
lezését kiadta  Dézsi  Lajos  (Irodtört.  Közi.  1908). 

2.  G.,Rudolph  Jakob,német  orvos  és  botanikus, 
szül.Tűbingenben  1665  febr.  12.,  megh.  u.  0. 1721 
szept.  11.  A  filozófiát  meg  az  orvostudományokat 
tanulta;  1685—87.  Európa  nagy  részét  beutazta, 
1688.  szülővárosában  az  orvostudományok  tanára 
s  a  növénykert  igazgatója  lett.  ó  ismerte  fel  ha- 
tározottan a  virágoknak  kétnemű  ivarszervét,  e 
tekintetben  több  kísérletet  végzett  s  a  theoria  se- 
xualist  alapította  meg  Bpistola  ad  D.  Mich  .Valen- 
tini de  sexu  plantarum  (Tübingen  1694,  új  kiad. 
1749)  című  munkájában.  Iratait  Mikan  adta  ki 
R.  J.  Camerarii  opuscula  botanici  argumenti 
(Prag  1797)  címen. 

Cameriere  (ol.)  a.  m.  komornyik,  pincér. 

Cameriere  di  spada  e  cappa  (ol.),  a. 
m.  kamarás  karddal  és  köpennyel,  neve  a  pápai 
világi  kamarásoknak. 

Camerieri  segreti  (ol.)  a.  m.  pápai  titkos 
kamarások,tÍ8zteletbeliprelátusok,akik  hivatallal 
bírnak  ú.  m.  a  pápai  alamizsnás  ós  segéde,  a 
brevek  titkára  stb.  Vannak  azonban  olyan  C-k 
is,  akik  semmi  szolgálatot  nem  teljesítenek, 
ú.  m.  a  házi  prelátusok,  számfölötti  titkos  kama- 
rások, tiszteletbeli  titkos  káplánok  stb.  Ruháza- 
tuk violaszínű. 

Camerino  (Camerinum),  járási  székhely  Mace- 
rata  olasz  tartományban,  a  Chienti  és  Potenza 
közti  dombon  (658  m.),  érseki  székhely,  (1901)  4500 
lak.,  a  hozzátartozó  közig,  kerülettel  12,542  lak., 
egyetemmel,  posztó-  és  selyemszövéssel,  V.  Sixtus 
pápa  bronzszobrával,  Borgia-kastéllyal  (1503). 

Camerlengo  (Gamarlingo),  1.  G.  delta  Santa 
RomanaChiesa,méskénXGardinalisGamerarius, 
bíbornok  kamarás,  1.  Apostoli  kamara.  —  2.  G. 
GardirudisGamerarius  SacriGollegii,  a  bíbornoki 
testületnek  kamarása,  akit  a  pápa  óvenkint  vörös 
zacskó  átadásával  nevez  ki.  Feladata  a  bíbornoki 
testület  jövedelmeinek  kezelése.  Intézi  a  testület 
folyó  ügyeit  ós  vezeti  a  titkos  konzisztóriumok 
jegyzőkönyveit. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cameron 


-     238     — 


CammelIF* 


Cameron,  Milam  county  főhelye  Texas  észak- 
amerikai államban,  a  Brazos  egyik  jobboldali 
mellékfolyója  mellett,  vasúti  csomópont,  gyapot- 
és  gabonakereskedéssel,  (1900)  3341  lak. 

Cameron,  1.  Dávid  Young,  angol  (skót)  róz- 
karcoló  és  festő,  szül.  Glasgowbau  1865  jún.  28. 
Művészeti  tanulmányait  szülővárosában  ós  Edin- 
burghban végezte.  Csinos  víz-  ós  olajfestménye- 
ket is  készített,  de  hírnevét  rézkarcaival  sze- 
rezte. Hangulatos,  íinoman  kidolgozott  lapjai  több- 
nyire építészeti  motívumokat  ábrázolnak,  felfo- 
gásukkal és  technikájukkal  leginkább  a  XIX. 
sz.-beli  rézkarcolás  két  nagy  mesterére,  Móry ónra 
és  Whistlerre  emlékeztetve.  Karcainak  nagy 
része  megvan  a  Szépművészeti  Múzeum  grafikai 
gyűjteményében  is,  míg  az  Amhoise  square  c. 
olajfestménye  a  modern  képtárban  látható.  V.  ö. 
Fr.  Binder,  The  Btchings  of  C.  (1911). 

2.  C.,  Simon,  amerikai  államférfiú,  szül.  Penn- 
sylvaniában 1799  márc.  8.,  megh.  New  Yorkban 
1889  jún.  26.  Sanyarúan  töltött  ifjúság  után 
1845.  a  szenátusba  választották,  hol  a  republi- 
kánus párt  egyik  vezére  lett.  1861-ben  Lincoln 
elnök  hadügymiaiszterré  nevezte  ki,  de  mivel  a 
kongresszus  többsége  abbeli  tervét,  hogy  azonnal 
szüntessék  meg  a  négerek  rabszolgaságát,  nem 
helyeselte,  rövid  idö  múlva  leköszönt.  Fia,  G.  Do- 
nald (szül.  1833.),  a  szenátus  tagja  és  a  republiká- 
nus párt  híve. 

3.  C,  Verney  Lqvett,  angol  Afrika-utazó,  szül. 
Radipoleban,  Angliában,  1844.,  megh.  Leighton- 
Buzzardban  1894  márc.  26.  Ót  jelölték  ki  1872. 
a  Livingstone-Basteoast-expedició  vezetőjének, 
amelyet  Livingstone  támogatására  küldtek  ki. 
1873  márc.-ában  indult  el  Dillon  és  Murphy  kísé- 
retében Zanzibárból  és  aug.  4.  találkozott  a  nagy 
utazó  szolgáival,  akik  annak  holttotemét  szállítot- 
ták vissza.  A  holttest  szállításával  Murphyt  bízta 
meg,  6  pedig  egyedül  haladt  tovább.  1874  febr. 
elérte  Udzsidzsit,  azután  körülhajózta  a  Tanganyi- 
kát  és  pontosabb  méréseket  végzett  rajta.  Már 
akkor  kimondta  azt  a  véleményét,  hogy  a  Tanga- 
nyika  a  Kongónak  forrástava.  Május  20-áu  elérte 
Nyangvét.  Onnan  D. -re  fordult  és  októberben  el- 
érte Kilembát,  Urua  fővárosát.  Onnan  fedezte  föl 
a  Kikondzsa-tavat  és  a  kis  Moliria- tavat  számos 
cölöpópítményeivel.  Usszambin,  Lundán,  Lovalen 
ésBihénát  Katombelánál,  BenguelátólÉ.-ra  1875 
nov.  4.  érte  el  az  Atlanti-óceán  partját,  ez  idő 
alatt  számos  csillagászati  helymeghatározást  vé- 
gezett és  4000  pontnak  a  magasságát  mérte  meg. 
Utazásának  leírása  Across  Africa  (Lond.  1876. 
Németül  Quer  durch  Afrika,  Leipzig  1877.  2 
köt.).  1878— 79.  az  Eufi'átes- Tigris  vidékét  járta 
be  abból  a  célból,  hogy  lehetne-e  ott  vasutat  épí- 
teni India  felé.  Erről  szól  Our  future  highway  c. 
munkája  (1880, 2  köt.). 

Cameroon,  1.  Kamerun. 

Camerovac,  község  Modrus-Fiume  vármegye 
szluini  járásában,  (i9oo)  217  lakossal,  u.  p.  és  u.  t. 
Slunj 

Camerun,  1.  Kamerun. 

Camésto  (ol.),   egyfogatú  kocsi  Nápolyban. 

Cameta,  1.  Kaucsuk. 

Cametá,  város  Brazília  Grao  Pará  államában, 
a  Tocantin  partján,  torkolatától  65  km. -re,  ka- 


kaó-, kaucsuk-  és  brazíliai  dió-kereskedéssel,  kb. 
5000  lak. 

Camfa,  1.  Gamwood. 

Camiguin,  működésben  lévő  vulkán  a  Filippi- 
szigeteken. 

Camilla,  valószínűleg  nem  mondai  alak,  ha- 
nem Vergilius  képzeletének  Harpalyke  és  Pen- 
thesileia  mondai  alakjától  (1.  0.)  sugalmazott 
alkotása.  Az  Aeneis  XI.  éneke  volszk  királylány- 
nak mondja,  ki  anyja  korai  halála  után  az  erdő- 
ben egy  kancától  szoptatva,  harcias  szűzzé  nő 
fel  s  a  honkereső  Aeneas  ellen  a  nemzeti  ügyet 
védő  Turnus  oldalán  küzd. 

Camilli  és  CamiZtoe  (lat.),  szabadszületésű  szü- 
lők gyermekei,  kik  Rómában  a,  fiamén  Dialis  által 
bemutatott  áldozatoknál  s  más  vallásos  szertartá- 
soknál segédkeztek. 

Camillus,  Marcus  Furius,  előkelő  római  patrí- 
cius és  nagy  hadvezér,  Kr.  e.  396.  elfoglalta  a 
10  évig  ostromolt  Veiit,  szintúgy  Faleriit.  A 
veiibeli  zsákmány  helytelen  elosztása  miatt  perbe 
fogva,  száműzetett,  bár  a  nép  talán  inkább  erős 
patrícius  érzülete  miatt  ítélte  el.  De  midőn  nem- 
sokára (390)  a  gallusok  elfoglalták  Rómát,  a  nép 
visszahívta,  diktátori  hatalommal  ruházta  fel,  s  a 
hagyomány  szerint  ép  akkor  tért  vissza  Rómába, 
midőn  Brennus  (1.  0.)  a  hadisarc  gyanánt  követelt 
aranyat  mérte.  A  gallusok  elvonulása  után  a  ple- 
bejusoknak nem  volt  nagy  kedvük  a  feldúlt  várost 
újra  felépíteni  és  inkább  Veiibe  akartak  költözni ; 
de  C.  mégis  rávette  őket,  hogy  Rómát  a  régi  he- 
lyén építsék  fel,  s  ezért  nevezték  őt  Róma  má- 
sodik alapítójának.  Nagy  érdemet  szerzett  avval 
is,  hogy  a  plebejusok  követelésének  jogosultságát 
átlátva,  367.  a  liciniusi  törvények  (1.  0.)  elfoga- 
dását előmozdította.  Nagy  katonai  reformot  is 
eszközölt  ki,  midőn  a  légió  harcvonalba  állításá- 
nál a  hadsereg  különböző  részei  (hastatusok, 
princepsek  és  triariusok)  egymásután  érvénye- 
sülhettek. A  rendek  kibékülósének  emlékére  ö 
építette  föl  a  fórumon  Concordia  templomát.  Meg- 
halt 365. 

Caminha  (ajtsd:  kaminya),  kikötőváros  Portu- 
gália Entre  Douro  e  Minho  tartományának 
Vianna  kerületében,  a  Minho  folyó  torkolatánál, 
a  portó- valenpai  vasút  mellett,  Portotói  É.-ra, 
hajóépítéssel,  sóbányával  és  (1900)  2682  lak. 
C.-tól  DNy.-ra  van  a  Minho  torkolatán  uralkodó 
megerősített  Insua  sziget. 

Camisade  (franc),  a  kamizárdok  (1.  0.)  éjjeli 
rohama. 

Camisardok,  1.  Kamizárdok. 

Camísia  (közép-lat.)  a.  m.  ing,  a  kat.  papok 
fehér  karinge. 

Cammarata,  helység  a  szicíliai  Girgenti  olasz 
tartomány  bivonai  kerületében,  a  szép  kilátással 
szolgáló,  1576  m.  magas  Monté  C.  alján,  a  pa- 
lermo-girgentii  vasút  mellett,  (i9oi)  6495  lak. 

Cammelli,  Antonio,  olasz  humoros  író,  szül. 
1436.  Pistoiában,  megh.  1502  ápr.  29.  Ferrará- 
ban.  Közönségesen  születése  helyéről  il  Pistoiá- 
nak  nevezik,  ő  maga  pedig  családja  származása 
helyéről  a  Vincio  névvel  írja  alá  műveit.  Az  Este 
hereegek  udvarában  volt  udvari  bolondféle  ud- 
varonc. Legjelesebb  műve  :  Sonetti  faceti  (Tré- 
fás szonettek),  melyek  (553  drb)  többnyire  a  ko- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


—    239    — 


Camorra 


rabeli  költőkre,  írókra  v.  korának  egyéb  jeleseire 
humoros,  gyakran  csípős  megjegyzéseket  tartal- 
maznak. Filosti'ato  e  Paníila  c.  ötfelvonásos  ver- 
selt szomorujátékát  Mantovában  1499.  előadták 
8  a  herceg  600  lirát  utalványoztatott  ki  neki  érte 
a  kincstárból.  Legteljesebb  kiadása  :  Rime  edite 
e  inedite  di  Antonio  C.  detto  il  Plstoia  per  eura 
di  A.  Cappelli  e  S.  Ferrari  (Livomo,  Vigo  1884). 

Cammeo,  1.  Kaméa. 

Gammin,  német  város,  1.  Kammin. 

Camocim  (ejtsd:  kamoszim),  kikötőváros  Ceará 
brazíliai  államban,  a  Curiahu  torkolatánál,  a 
C.-sobrali  vasút  végállomása,  kb.  5000  lak. 

Camoes  v.  Camoé's  (ejtsd :  kamoins),  Luiz  de,  tkp. 
Luiz  Vaz  de  C,  a  leghíresebb  portugál  költő, 
kit  honfitársai  méltán  neveztek  «nagy»-nak,  szül. 
Lissabonban  1524,  megh.  u.  o.  1580  jún.  10.  Spa- 
nyol nemes,  de  elszegényedett  családból  szárma- 
zott ;  atyja,  ki  hajóskapitány  volt,  Goa  mellett 
hajótörést  szenvedve  halt  meg.  Ifjúságát  C.  való- 
színűleg Coimbrában  töltötte;  bár  az  akkori 
coimbrai  egyetemi  hallgatók  anyakönyvében  neve 
nem  fordul  elő.  Itt  írta  első  versét  is :  Elégia  da 
Paixao, melyet  a  neveltetéséről  gondoskodó  nagy- 
bátj'jának,  C.  Bontónak  ajánlt.  1542— 1546-ban 
az  udvarnál  tartózkodott ;  itteni  élete  folyamán 
több  alkalmi  költeményt  is  írt,  sőt  a  drámában 
is  már  ekkor  tett  kísérletet.  Egy  udvarhölggyel, 
Athaide  Katalinnal  való  szerelmi  viszonya  miatt 
el  kellett  hagynia  az  udvart,  mire  Coimbrába 
ment  és  a  tanulásban  keresett  vigasztalást.  Sze- 
relmi bánatának,  sóvárgásának  gyönyörű  szonet- 
tekben és  elégiákban  adott  kifejezést.  1547-ben 
meghalt  a  nagybátyja,  miért  is  elhagyta  Coim- 
brát  8  Mazagao  ostromához  sietett  Afrikába.  Itt 
két  évet  töltött  a  hadseregnél  s  egy  mór  táma- 
dás alkalmával  elveszte  jobb  szemét.  1549-ben 
visszatért  Lissabonba,  ahol  D.  Joao  herceg  az  író- 
kat pártfogolta.  Ehhez  fűzött  reményeiben  azon- 
ban író  társai  irigysége  és  szerelmese  családja 
okozta  bajai  miatt  csalódott  s  elkeseredésében 
1553.  Kelet-Indiába  hajózott.  Itt  Goában  telepe- 
dett le  és  mivel  semmiféle  hivatalra  sem  tudott 
szert  tenni,  több  ízben  részt  vett  különböző  had- 
járatokban és  nagy  nyomorúsággal  küzdött.  1556- 
ban  anyaköiiyvvezetőnek :  Proveador  mór  dos 
Defuntos  e  Ausentes,  nevezték  ki  Makaóba,  hon- 
nan azonban  csakhamar  visszahívták  és  Goában 
börtönbe  vetették.  Makaóban  írta  megC.  eposzá- 
nak 6  első  énekét ;  még  ma  is  mutogatják  azt  a 
barlangot,  amelyben  állítólag  Lusiadaján  dolgo- 
zott. Goába  való  visszatérése  közben  a  hajó,  me- 
lyen útrakelt,  a  Mekong-folyó  torkolatánál  szir- 
tekbe ütődött  s  C.  úszva  mentette  meg  költemé- 
nyének kéziratát.  Mikor  Goában  két  év  múlva 
kiszabadult  afogságából,  egy  hitelezője  az  adósok 
börtönébe  vettette.  Ennyi  nyomorúság  ellenére 
sem  esett  kétségbe,  sőt  börtönéből  az  alkirály- 
hoz egy  tréfás  költeményt  intézett,  mely  vissza 
Í8  szerezte  szabadságát.  Ekkor  érlelődött  meg 
benne  az  a  gondolat,  hogy  hazájába  visszatér. 
1567-ben  Pero  Barretoval  Mozambiquebe  hajó- 
zott, hol  két  évig  nyomorgott.  E  helyzetből  1569. 
Diogo  do  Couto  szabadította  ki  s  1570.  visszahozta 
Lisszabonba.  De  abban  a  reményében,  hogy  mű- 
vével immár  jobb  jövőnek  vetheti  meg  alapját. 


ismét  csalódott.  Még  hozzá  lírai  költeményeinek 
gyűjteményeit  is  ellopták  tőle.  Nyomorúságos 
évdíjból  tengette  életét  a  portugálok  legnagyobb 
költője.  Sírja  fölé  egyik  tisztelője  pompás  síremlé- 
ket emeltetett.  C.  a  portugál  irodalom  virágzást 
korának  utolsó  és  legnagyobb  alakja.  Eposza, 
az  Os  Lusiadas  (a.  m.  a  portugálok  véghezvitt 
hőstettei),  mely  legelőször  1572.  jelent  meg,  ós 
amelynek  írására  élte  javát  szentelte,  nemcsak  a 
portugál,  hanem  a  világirodalomban  is  számot 
tevő,  némely  tekintetben  egyedül  álló  mű.  Több 
mint  száz  kiadása  ismeretes.  Minden  művelt  euró- 
pai nyelvre  lefordították ;  a  mi  irodalmunk  Gre- 
guss  Gyula  kitűnő  fordításában  bírja  C.  remek- 
művét. Mint  lírikus  költő  is,  C.  egy  sorba  helyoz- 
hető  a  világirodalom  legnagyobbjaival .  Szonettjei- 
ben (103),  elégiáiban,  ódáiban,  kanzonéiban  az  ér- 
zelmek fenköltsége  bánatos  merengéssel  társul, 
mindez  a  legtermészetesebb,  legmegfelelőbb  mó- 
don kifejezve.  Van  azonfelül  3  színdarabja,  egy 
allegorikus  tanító  költeménye,  melyek  több  apró 
költeménnyel  együtt :  Rimas  de  Luis  de  C.  címen 
jelentek  meg  (Lissabon  1593).  Összes  műveit  Pa- 
risban (3  köt.)  1759.,  majd  az  1771.,  1779—80., 
1782—83.  években  Lissabonban  (3  köt.)  adták  ki ; 
Hamburgban  Barreto,  Preio,  Monteiro  (1834,  3 
köt.) ;  Visconde  de  Juromenha  (életrajzzal  ellá- 
tott, igen  jó  kritikus  kiadás,  Lissabon  1860—71, 
6  köt.) ;  Braga,  Biblioteca  de  actualidade  (Portó 
1874,  3  köt.). 

Irodalom.  Adamson,  Memoirs  of  the  life  and  writings  of 
L.  de  C,  London  1820,  2  köt. ;  Braga,  História  de  C,  Portó 
1873—75,  3  köt. ;  Reinhardstöttner,  C,  Der  Sánger  der  Ln- 
siaden,  Leipzig  1877  ;  2  kiad.,  u.  o.  1879 ;  Castello-Branco. 
Luiz  de  C,  Portó  1880  ;  Latino-Coelho,  Luiz  de  C.  Lis- 
boa  1880  ;  Bnrton,  C,  his  life  and  his  Lusiads,  London 
1881 ;  Braga,  Bibliographia  Camoniana,  Lisboa  1880  ;  Vas- 
concellos  J.,  Bibliographia  Camoniana,  Portó  1880  ;  Greguss 
Gyula,  Történeti  és  költői  előzmények  C.-ról  és  a  Luziádá- 
ról ;  a  Luziáda  fordításának  bevezetésében,  Bpest  1874  ;  Szása 
K.,  A  virágirodalom  nagy  eposzai.  Budapest,  akad.  kiad. 
1882,  2.  köt. 

Camoghe  (Monté-),  2229  m.  magas  hegycsúcs 
Tessin  svájci  kantonban,  az  Aduia-csoportban  a 
Monté  Ceneri  és  San  Jorio-nyereg  közt.  Szép  kilá- 
tása kedvéért  (a  Monté  Rosától  az  Ortlerig  látni) 
sokan  mennek  föl  rá.A  Rháti  Alpoktól  a  San  Jorio- 
nyereg  választja  el. 

Camogli  (ejtsd :  kamoiyi),  város  Genova  olasz  tar- 
tományban, a  Riviéra  di  Levante  sziklás  partján, 
a  genova-pisai  vasút  mellett,  tengerészeti  iskolá- 
val, (1901)  5000  (közig,  kerületével  7553)  lak.,  akik 
főleg  hajósok  és  halászok. 

Cámoly  (növ.),  1.  Harangláb. 

Camonica  (Val-),  az  Oglio  felső  völgye  Bres- 
cia  olasz  tartományban.  Elválasztja  az  Adamello 
csoportját  a  Bergamoi  Alpoktól.  Ezen  a  völgyön 
visz  az  út  Lombardiából  a  Tonale-hágón  át  Ti- 
rolba. Lakói  állattenyésztéssel,  bányászattal,  se- 
lyemhernyótenyésztéssel foglalkoznak.  Hosszú 
ideig  Milano  birtoka  volt,  1426.  Venezia  fog- 
lalta el.  A  XVI.  sz.-ban  Francia-  és  Spanyol- 
ország harcoltak  bírásáért,  míg  végül  újra  Ve- 
neziához  csatolták. 

Camorra,  titkos  társulat  az  egykori  nápolyi 
királyságban,  mely  eredetileg  a  gyengék  vedel - 
mezesére  alakult,  de  később  csaló  és  rabló  ban- 
dává fajult  el.  Ügyes  és  merész  tagjai  mindenüvé 
befurakodtak  s  bámulatos  furfangos  eszközök- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Camorta 


—     240 


Campan 


kel  folytatták  a  zsarolásaikat.  Mint  csempé- 
szek gazdag  jövedelemre  tettek  szert,  de  az  erő- 
szaktól sem  riadtak  vissza.  Titkos,  de  szilárd 
szervezőtök  emelte  ftket  hatalomra.  Minden  kerü- 
leti városban  volt  központi  hatóságuk,  magában 
Nápolyban  pedig  12  főnöktik,  a  társulat  élén  kor- 
látlan hatalmú  főnök  állott  és  egy  pénztárnok, 
ki  a  közös  pénztárt  kezelte.  Minden  új  tag  rette- 
netes esküvel  kötelezte  magát  hűségre  és  hallga- 
tásra, s  csak  bizonyos  próbaidő  letelte  után  kapta 
meg  a  két  különös  alakú  kést,  a  C.  tagság  tulaj- 
donkópi  ismertető  jelvényét.  11.  Ferdinánd  politi- 
kai okokból  megtűrte  a  társulatot,  de  II.  Ferenc 
megkezdte  az  üldözését.  Ezért  a  C.  tagjai  1861. 
Garibaldit  segítették  Dél-Itália  meghódításában ; 
de  később  ismét  az  elűzött  Bourbonok  párthívei 
lettek  s  a  brigantik  pártolása  által  az  olasz  kor- 
mánynak sok  bajt  okoztak.  E  társadalmi  baj  mos- 
tan sincs  orvosolva.  Újabban  is  a  C.  62  nápolyi 
tagja  ellen  Viterbóban  főbenjáró  per  folyt.  A 
C.  válfaja  az  ú.  n.  Maffia  (1.  o.).  V.  ö.  Monnier, 
La  C.  (Fü-enze  1863) ;  Umilta,  C.  et  Mafla  (Neu- 
chat.  1808);  Alongi,  La  C.  (Torino  1890). 

Camorta,  1.  Kamorta. 

Campagna  (ol.,  ejtsd:  kampánya)  a.  m.  mezőség, 
vidék;  rendszerint  Róma  környékét,  C.  di  Roma 
(1.  0.),  értik  alatta. 

Campagna  (ejtsd:  kampánya),  kerületi  szókhely 
Salemo  olasz  tartományban,  püspökséggel,  (1901) 
6800  (közig,  kerületével  8927)  lak.,  olaj-,  bor- 
és  gyümölcstermeléssel,  fakereskedóssel. 

Campagna,  Qerolamo,  olasz  szobrász  és  épí- 
tész, szül.  1549.  vagy  1550.  Veronában,  megh. 
1626  után.  Cattaneo  tanítványa  volt,  majd  Ja- 
cobo  Sansovino  hatása  alatt  fejlődött  tovább. 
Szülővárosán  kívül  dolgozott  Padovában  ós  Ve- 
lencében, ahol  élete  javát  töltötte,  s  ahol  főművei 
vannak,  mint  a  SS.  Giovanni  e  Paolo  Cappella 
del  Rosariojának  szobrászati  dísze,  a  Seuola 
Grandé  di  San  Rocco  szobrai,  Sz.  Antal  bronz- 
szobra a  San  Giacomo  di  Kiáltóban,  a  San  Giorgio 
Maggiore  és  a  San  Lorenzo  főoltára  és  Fasquale 
Cicogna  dogé  síremléke  a  mai  jezsuita  temp- 
lomban. 

Campagna  di  Roma  (ejtsd :  kampánya,  lat.  Agro 
Romano),  Róma  közeli  környéke,  a  Tiberis  alsó 
folyásánál.  Határai  körülbelül  összeesnek  a  régi 
Latiummal.  Déli  része  a  rettegett  pontini  mocsa- 
raknak egy  darabja,  északi  fele  meg  annak  a 
nagy  vulkánnak  a  tufa-  és  hamulerakódásain  van, 
amelynek  kráterében  a  Bracciano-tó  foglal  helyet. 
Ezt  a  területet  a  Tiberisbe  siető  számtalan  patak 
szelíd  halomvidékké  szabdalta  szét,  Róma  hét 
halma  is  ennek  a  tufaplatónak  levágott  dai'abja. 
A  síkságot  félköralakban  veszik  körül  északon  a 
Soratte  mészkőszirtje  (691  m.),  keleten  a  Sabini, 
délen  az  Albanoi  hegyek.  Földje  nagyon  termé- 
keny, vize  van  bőven,  klímája  is  kedvező,  mégis 
igen  gyéren  lakott  terület,  mert  legnagyobb  része 
elhanyagolt  latifundium,  bérbe  adott  legelő,  ame- 
lyen a  nyár  folyamán  malária  uralkodik,  csak 
télen  lesz  élénkebbé,  amikor  az  októberi  esőzés 
nyomán  ellepi  a  fünövényzet.  Ilyenkor  ide  hajt- 
ják nyájaikat  az  Abruzzok  ós  a  sabini  hegyek 
pásztorai.  Csak  elszórtan  találjuk  az  őrházakat, 
pásztorkunyhókat,  a  puszta  területen  pedig  csak 


a  munkáskéz  hiányzik,  amely  megművelje.  Egy- 
más mellé  sorakoznak  itt  a  vízvezetékek,  árkok 
ós  más  építmények  romjai,  amelyek  egy  szebb 
múltról  beszélnek.  A  római  uralom  idejében  vi- 
rágzó városok  állottak  ezen  a  helyen,  mint  Gabii, 
Fidenae,  Veji,  stb.,  amelyek  fenmaradtak  egé- 
szen a  középkorig.  Az  V— VIII.  sz.-ban  a  gótok, 
vandálok,  longobárdok,  később  a  normannok  ós 
szaracénok  pusztításai  elnéptelenítették  s  a  pá- 
pák minden  igyekezete  sem  tudta  újból  helyre- 
állítani. V.  ö.  Schrader  B.,  Die  Römische  C. 
(Leipzig  1910) ;  Tomaselti  G.,  La  C.  Romána  au- 
tica  i  moderna  (Torino  2  köt.  1909—10) ;  Noack, 
Die  römische  C.  (Roma  1910) ;  Lanciani,  Wan- 
derings  in  the  Román  C.  (London  1910). 

Campagne  (franc,  ejtsd :  kampány),  falusi  vidék 
(ellentétben  a  várossal);  hadjárat;  a  képviselő- 
választások ideje. 

Campagne,  Phüippe,  festő,  1.  Champaigne. 

Campagne-lovaglas  (franc),  a  lovagló-tudo- 
mánynak az  az  ága,  amely  a  szabadban,  nyílt 
területen,  változó  terepen  való  lovaglást  ta- 
nítja, ellentétben  a  pályán,  vagy  lovardában  való 
lovaglással.Az  iskolázott  campagne-lovasnak  eset- 
leg szántásban,  vetések  között,  hepehupás  talajon 
kell  lovagolnia,  az  útjába  eső  árkokat,  fatörzse- 
ket, kerítéseket,  sorompókat  át  kell  ugratnia  s 
emellett  ügyelnie  kell  arra,  hogy  nyugalmát  meg- 
őrizze, hogy  tartása,  mozdulatai  a  lovaglás  sza- 
bályainak, esztétikájának  megfeleljenek. 

Campagnola,  1.  Domenico,  olasz  festő,  fa-  és 
rézmetsző,  születési  helyéről  és  idejéről  nincse- 
nek megbízható  adatok,  1517— 62-ig  működött  s 
a  pádua-velencei  iskolához  tartozott.  1511-ben 
Tizián  segéde  volt  Paduában  (Seuola  del  Santo), 
ahol  önállóan  a  székesegyházban (1562),a  S.  Maria 
in  Vanzoban,  a  Seuola  Maria  del  Pratoban  (1531) 
és  a  Seuola  del  Carminében  dolgozott. 

2.  G.,  Giulio,  olasz  festő  és  rézmetsző,  szül. 
Paduában  1482.,  működött  azonkívül  Ferrarában 
és  Velencében.  Mint  festő  főként  nagy  mesterek 
műveinek  másolásával  és  miniatürfestószettel 
foglalkozott,  mint  rézmetsző  főleg  Giorgioneutáu 
dolgozott,  kitűnő  technikával,  s  már  a  pontozást 
is  alkalmazva. 

Campagnoli  (ejtsd :  kampányon),  Barto  lommeo,  he- 
gedűművész ós  zeneszerző,  szül.  Bologna  mellett 
Centóban  1751  szept.  10.,  megh.  Neustrelitzben 
1827  nov.  6.  Művészi  kiképzését  Olaszországban 
nyerte;  1777.  a  freisingi  hercegpüspök,  1780. 
Drezdában  a  kurlandi  herceg  és  1797— 1818-ig 
Lipcsében  a  Gewandhaus  hangversenymestere 
volt,  ahonnan  udvari  karnagynak  hívták  meg 
Strelitzbe.  Főleg  hegedűszerzeményeit  új  ki- 
adásokban is  nagyra  tartják.  Viole  d'amourra 
is  írt. 

Campaldino,  1.  Foppi. 

Campan  (ejtsd :  kampaS),  város  Hautes-Pyrénóes 
francia  dépar  temen  tben,  az  Adour  partján  (668  m.), 
(1901)  649  (közig,  kerületével  2697)  lak.,  közelében 
20  km.-nyh'e,  az  Arbizon  hegy  alján  híres  már- 
ványbányákkal. 

Campan(ejtsd:  k&mpaS),  JeanneLouise  Henriette, 
szül.  Genest,    Mária  Antoinette  hű  komornája, 
szül.  Parisban  1752  okt.  6.,  megh.  Nautesban- 
1822  máj.  16.  1770  óta  M.  Antoinette  bizalmas 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Campana 


—     241 


Campanfa 


barátnője  volt.  Feleségül  ment  a  királyné  titká- 
rának fiához,  mire  első  udvarhölggyé  nevezték  ki 
és  St.  Germainben  leánynevelő-intézetet  nyitott. 
I.  Napóleon  pedig  a  becsületrend  tagjainak  leányai 
és  rokonai  számára  Bcouenben  alapított  leány- 
nevelőintézetnek  berendezésével  bizta  meg.  Em- 
lékirataiban behatóan  foglalkozik  XVI.  Lajos  ud- 
varának szórakozásaival  és  pletykatörténeteivel. 
E  3  kötetnyi  munka  Mémoires  sur  la  vie  privée 
de  la  reine  Marié  Antoinette  címmel  1822.  jelent 
meg  Parisban  (új  kiadás  1892).  Megjelent  még 
a  köv.  levelezés :  Correspondance  inédite  avec  la 
reine  Hortense  (Paris  1835,  2  köt.).  V.  ö.  Bonne- 
vüle  le  Marsangy,  Mad.  C.  á.  Écouen  (Paris  1879); 
Flammermont,  Btudes  critiques  sur  les  sources 
histor.  Mémoires  de  Mme  C.  (Poitiers  1886) ;  Ga- 
rette,  M.  C.  (1890).  Mily  keveset  ér  emlékiratainak 
történeti  hűsége,  azt  kimutatta  Stockmar  Zur 
Kritik  d.  Mem.  der  Mad.  Campan  c.  értekezésé- 
ben. (Sybel,  Histor.  Zeitschr.  XVIU.  33  lap.) 

Caiupana  (ol.,  harang),  várak  és  városi  erő- 
dítmények falaiba,  gyakran  emeletek  szerint  föl- 
rakott és  karzatszerüen  beépített  fülkék,  a  sánc 
védelmére  szolgáló  lövőrésekkel.  Dürer  gyakorta 
alkalmazta. 

Campana,  kerület  főhelye  Argentína  Buenos- 
Aires  tartományában,  a  buenos-aires—rosarioi 
vasút  mellett,  előbbitől  kb.  75  km.-nyire,  (i9oo) 
7733  lak. 

Campana,  Pedro,  tkp.  Kenipeneer  Peeter,  né- 
metalföldi festő,  szül.  Brüsszelben  1503.,  megh. 
1580.  Fiatalon  Olaszországba  ment,  már  1530.  te- 
kintélyes festő  volt.  Bolognában  és  Rómában  fő- 
leg Michelangelo  és  Rafael  műveit  tanulmá- 
nyozta. Olaszországból  Spanyolországba  költö- 
Eött,  Sevillában  telepedett  le  és  a  XVI.  sz.  olasz 
művészetének  befolyását  egyesítve  németalföldi 
tulajdonságaival,  Spanyolországban  nagy  szere- 
pet játszott.  Legfontosabb  művei  a  sevillai  szé- 
kesegyházban vannak ;  a  még  németalföldi  jel- 
legű Krisztus  levétele  a  keresztről  (1548) ;  míg 
1553.  készült  nagy  oltára  olaszos  vonásokat  tün- 
tet fel.  1562-ben  hazatért  Brüsszelbe. 

Campanella  (Punta  della  C),  kinyúló  hegy- 
fok a  Nápolyi  öböl  bejáratánál,  ezzel  végződik  a 
sorrentói  félsziget.  Caprival  szemben.  Nevét  egy 
harangtól  kapta,  amely  mindannyiszor  megszó- 
lalt, amikor  tengeri  rablók  közeledtek.  Az  ókor- 
ban Mmervának  ide  épített  templomáról  Promon- 
torimn  Minerváé  néven  volt  ismeretes. 

Campanella,  Torna,  olasz  filozófus,  domokos- 
rendi szerzetes,  szül.  Stilóban  (Calabria)  1568 
szept.  5.,  megh.  Parisban  1639  máj.  21.  Tizenöt- 
éves korában  dominikánus  lett,  és  mint  Brúnó,  ő  is 
Telesius  hatása  alá  került,  ami  korán  összeütkö- 
zésbe hozta  Aristoteles  híveivel.  Még  nagyobb 
bajba  vitte,  hogy  az  új  filozófia  politikai  és  társa- 
dalmi következményeit  nagy  hangon  hirdette  és 
politikai  összeesküvésben  is  részt  vett.  A  spanyol 
kormány  elfogatta,  huszonhat  évig  börtönből  bör- 
tönbe hurcolta,  hét  ízben  kínpadra  feszíttette. 
Hihetetlen  erővel  elviselt  mindent ;  börtönében 
költeményeket  és  egyéb  műveket  ü-t,  ül.  eleinte 
emlékezetébe  véste,  később  leírta  és  kiadta. 
Orbán  pápa  végre  kiszabadította,  de  midőn  a 
spanyolok  újból  üldözni  akarták,  1634.  Francia- 

Révai  Nagy  Leankona.  IV.  köt. 


országba  menekült,  hol  Parisban  nagy  kifrünte-- 
téssel  fogadták.  Richelieu  kegye  folytán  müvei 
kiadásával  foglalkozott  (Instauratio  magna  scien- 
tiarum),  de  mielőtt  elkészült  volna,  1639.  meghalt. 
Művei  közül  felemlítendők :  De  sensu  rerum  et 
mágia  (Frankf .  1620,  2.  k.  Paris  1636) ;  Atheis- 
mus  triumphatus,  nec  non  de  gentilismo  non 
retinendo  (Paris  1636,  2.  k.  1638) ;  Civitassolis  ós 
Philosophia  epilogistica  reális  (Frankf.  1623,  a 
kettő  külön-külön  Utrecht  1643).  C.  filozófiai  né- 
zetei részben  a  Telesius  szenzualizmusán  alapul- 
nak. Isten  kétféleképen  nyilatkoztatta  ki  magát: 
először  a  természetben,  másodszor  a  bibliában ; 
az  elsőn  alapul  a  filozófia,  a  másikon  a  hit. 
Kedvenc  tana  C.-nak,  hogy  a  dolgok  általában 
lélekkel  bimak  s  erre  alapítja  az  ösztönökre,  jós- 
lásokra és  mágikus  viszonyokra  vonatkozó  né- 
zeteit. Mint  a  pápai  világuralom  védelmezője  a 
Civitas  solis-ban  hevesen  polemizált  Macchiavel- 
lival,  aki  a  független  olasz  nemzeti  állam  eszméje 
mellett  küzdött.  Érdekesek  a  Civitas  solis  utó- 
pisztikus gondolatai,  melyek  sok  tekintetben  ha- 
sonlítanak Morus  Tamáséihoz.  Igazi  renaissance- 
alak  C,  kiben  régi  és  új  eszmék  fantasztikus 
kapcsolatban  és  formában  ellenmondásosan  je- 
lennek meg.  C.  összes  műveit  Alessandro  Ancona 
adta  ki  Opere  di  Tommaso  C.  címen  (2  köt.,  Torino 
1854).  V.  ö.  Luigi  Amahile,  Fra  Tommaso  C.  e 
la  sua  congiura,  i  suoi  processi  e  la  sua  pazzia 
(3  köt.,  Napoli  1882) ;  BaldacU  i,  Vita  di  T. 
C.  (u.  0.  1840—1843) ;  Sigwart,  Thomas  C.  und 
seine  pol.  Ideen.  KI.  Schriften  I.  (1889) ;  Felid, 
Le  dottrine  íil.-religiose  di  Toma  C.  (1895) ;  Kva- 
cala  J.,  Th.  C.  (Berlin  1909). 

Campanha  (ejtsd :  kampánya),  város  Minas  Geraes 
brazíliai  államban,  a  Rio  de  Janeiro— C.-i  vasút 
végállomása,  előbbitől  250  km.  ÉNy.-ra  marha- 
tenyésztő vidéken,  bortermeléssel,  meleg  forrá- 
sokkal, 6000  lak. 

Campania(lat.)  a.  m.  síkság,  hajdan  vidék  Itá- 
lia nyugati  partján ;  magába  foglalta  azt  a  síksá 
got,  mely  a  Massicus  hegységtől  Surrentum  (Sor- 
rento)  félszigetig  terjed  s  amelyet  ÉNy.-ra  Latium, 
ÉK. -re  Samnium  és  DK. -re  a  picén tinek  vidéke 
környezett.  Körülbelül  a  mai  Napoli  és  Caserta 
tartományok.  A  Mons  Massicus  tövében  terjed  el 
a  jó  borairól  híres  Falemus  ager,  Cumaetól  ÉK. -re 
a  Gaurus-hegy  (Monté  Barbaro),  Capuatól  É.-raa 
Mons  Tifata.  A  tengerbe  benyúló  fokok  a  Pro- 
montorium  Misenum  (Capo  Miseno)  és  a  Promon- 
torium  Minerváé  (Punta  della  Campanella),  utóbbi 
a  Sinus  Cumanus-t  (Golfo  di  Napoli)  választja  el  a 
Sinus  Paestanustól  (Golfo  di  Salerno).A  vidéken  át- 
menő folyók  közül  a  legjelentékenyebb  volt  a  Vol- 
tumus  (Volturno) ;  a  kisebbek :  Clanius  (Lagni)  és 
Samus  (Sarno),  mely  utóbbi  közelében  állt  Pom- 
peji. Tavai  közül  felemlítendő  a  Lacus  Avemus 
(Lago  di  Avemo).  C.  termékeny  vidék  volt  gabona- 
nemüekben,  borban,  állattenyésztésben  s  pompás 
halakban,  ugyanazért  a  rómaiak  C.  feltx-nek  ne- 
vezték. Bajae  (1.  o.)  fürdőhelyén  az  előkelő  világ 
tartózkodott.  Egyéb  helységei :  Cumae,  Puteoli, 
Neapolis,  Herculanum,  Pompeji,  Stabiae,  Saler- 
num,  Volturnum,  Surrentum,  Litemum,  Capua 
(a  régebbi  főváros),  Suessula,  Casilinum,  Teanum, 
Sidicinum,  Cales,  Atella,  Acerrae,  Nola,  Abella, 

16 


Campanien 


—     242 


Campan-völgy 


Nuceria,  Alf  aterna  stb.  A  vidék  őslakói  az  oszkok 
voltak,  akik  később  a  bevándorolt  műveltebb 
népbe  olvadtak  be.  Ősrégi  időben  egy  görög  koló- 
nia alapította  az  ipara  és  kereskedelme  által  hí- 
ressé vált  Kíme  (Cumae)  várost,  melyből  Dikear- 
chia  (Puteoli),  Paleopolis,  Neapolis  s  más  váro- 
sok keletkeztek.  Kr.  e.  800  körül  az  etruszkok, 
400  évvel  később  a  samniabeliek  uralma  alá  ju- 
tott, mígnem  Kr.  e.  343.  Róma  kezébe  nem  ke- 
rült. Mikor  a  népvándorlás  Róma  hatalmát  meg- 
döntötte, a  bizánciak  csak  néhány  parti  városban 
tartották  magukat.  A  IX.  és  X.  sz.-ban  a  régi 
C.-ban  Beuevento,  Capua  és  Salemo  fejedelem- 
ségek voltak ;  a  XI.  sz.-ban  a  normannok  fészkel- 
ték be  oda  magukat.  Jelenleg  a  C.  elnevezés  alá 
tartozó  vidék  magában  foglalja  Avellino,  Bene- 
vento,  Caserta,  Napoli  és  Salemo  tartományo- 
kat, összesen  16,294  km^-nyi  területtel  és  (i9oi) 
3.160,448  lak.  D.-i  része  a  vulkáni  tünemények 
klasszikus  területe,  vulkáni  hamuból  és  tufából 
épült  fel.  Ezen  emelkedik  Európa  szárazföldjének 
egyetlen  működő  vulkánja,  a  Vezuvio.  V.  ö.  Be- 
loch,  Kampanien  (Breslau  1890) ;  Schoener,  lm 
glücklichen  Kampanien  (Leipzig  1898) ;  Deecke, 
Geologischer  Pührer  durch  Kampanien  (Berlin 
1901). 

Campanien  v.  Kampanien  (geoi.).  1.  Kréta- 
szisztéma. 

Campanile  (ol.,  ejtsd :  kámpániie),  harangláb, 
harangtorony  a  székesegyházak  mellett.  Legelő- 
ször az  ó-keresztény  bazilikáknál  találjuk  (VI— 
Vn.  sz.  Kr.  sz.  u.) ;  többé-kevésbbé  gazdagon  fej- 
lesztette ki  az  olasz  korai  renaissance,  főleg 
azonban  az  orosz  építészet. 

Campano,  Giovanni  (Johannes  Gampanus  de 
.Naüarra^,  matematikus  a  Xin.  sz.-ban.  IV.  Orbán 
pápa  udvari  káplánja  és  később  párisi  kanonok 
volt.  Irt  egy  értekezést  De  quadratura  circuli  és 
fordította  Euklides  elemeit  s  önálló  levezetések- 
kel és  jegyzetekkel  látta  el  őket. 

Campanula  L.  {csengetyüke,nöy.),  aCampa- 
nulaceae  (Csengetyükefélék)  család  génusza, 
melynek  230  faja  az  északi  félgömb  mérsékelt 
övében,  nagyrészt  a  Földközi-tenger  vidékén 
él.  Egy-kétéves  f üvek,v.  évelők,  ritkán  félcserjék. 
Csészéjük  5  levelű,  5  osztatu  pártájuk  harang- 
alakú, többnyire  kék,  ritkábban  ibolyaszínű  v. 
fehér.  Porzóik  szabadok.  Magházuk  alsó  állású ; 
kerek  toktermés  fejlődik  belőle,  mely  3—5  apró, 
oldalsó  kopáccsal  nyílik.  Virágzatuk  többnyire 
fürt  V.  buga.  A  legtöbb  C.  szép  réti  v.  erdei  vi- 
rág, némelyik  alkalmatlan  gyom,  mirft  pl.  a  C. 
rapunculoides  L.,  melynek  szétterjedő  tarackjai 
alig  irthatok  ki.  Számos  faj  szép  dísznövény. 
Ilyenek  különösen  az  alábbiak  :  C.  médium  L., 
Olasz-  és  Franciaországból;  G.pyramidalish. 
a  mediterrán  vidéken,  Fiume  körül.  Kertben  2—3 
m.  magasságot  is  elér ;  cserépben  is  sokáig  vi- 
rágzik. G.  betonicaefolia  Sibth.  et  Sm.  (Görög- 
orsz.),  G.  rotundifolia  L.  (kereklevelű  cs.),  egész 
Köz. -Európában  igen  elterjedt  (É.-on  a  Vl^-ig). 
Tőlevelei  kerekdedek,  vesealakuak,  szárlevelei 
lándzsásak.  C.  trachelium  L.  A  G.  carpathica 
Jacq.  a  Kárpátok  nevezetes  és  gyönyörű  nö- 
vénye. Havasi  csoportok  díszítésére,  valamint 
függő  cserepekbe  igen  alkalmas.  Függő  dísz  a 


G.  fragilis  Cyr.  is.  G.  persicifolia  L.,  C.  glome- 
rata  L.,  G.  speciosa  Pourr.  ,G.  nobilis  Lindl.  stb. 
Egyes  fajok  (pl.  G.  rapunculus  L.,  G.  médium  L., 
G.  raponculoides  L.,  G.  glauca  Thunb.,  Japán) 
fiatal  hajtásait  és  különösen  gyökereit  olajjal  és 
ecettel  elkészítve  salátának  eszik,  ezért  a  C. 
raptcMulust  Francia-  és  Angolországban  termesz- 
tik is.  A  G.  trachelium  és  a  G.  cervicaria  L.  to- 
rokbetegségek ellen  használatos.  A  G.  glauca 
Japánban  szintén  ofílcinális. 

Campanulaceae  (növ.,  Gsengetyükefélék),  a 
kétszikűek  forrtszirmú  családja,  melynek  mint- 
egy 1150  faja  főkép  a  mérsékelt  és  szubtropikus 
tájakon  él.  Viráguk  (1.  az  ábrát)  sugaras,  hímnös, 
többnyire  ötös  tagú..  A  csészelevelek  többnyire 
szabadok,  a  párta  rendesen  csöves,  ritkán  telje- 
sen osztott.  Porzó  annyi,  ahány  metszete  a  pár- 
tának, rendesen  sza- 
badok. A  magház  .í::^^  ^"^  maa^^  ^ 
alsó  állású  V.  félig        "^  "        '"''°" 

felső  állású,  több- 
nyire 2—5  üregű, 
magkezdeményei  a 
középponti  oszlo- 
pon ülnek.  Bibeszál 
1,  bibéje  fonalas  v. 
karélyos.  A  termés 

többnyire  tok.  Mag-  campanula.  A  virág  hosszmetszete. 

vaiban  húsos  táp- 
lálószövet és  egyenes  csira  van.  Többnyire  tej- 
nedvet tartalmazó  füvek,  félcserjék,  cserjék  vagy 
fák.  Levelük  váltakozó,  pálhátlan.  Virágaik  kü- 
lönféle virágzattá  egyesültek.  A  C.  főkép  dísz- 
növények, különben  hasznuk  nem  valami  jelen- 
tékeny. 

Campanula  Halleri,  a  halak  szemében 
az  érhártyának  (chorioidea)  sarlóalakú  nyúl- 
ványa, mely  a  látóideg  betérésének  pontjától  a 
lencse  tokjához  ér  s  itt  megduzzadva  (ez  a  tulaj- 
donképeni  C),  a  lencse  tokjához  csatlakozik. 
Idegekben  és  vérerekben  nagyon  gazdag,  azon- 
feliil  izomrostok  is  vannak  benne,  melyeknek 
összehúzódásakor  a  lencse  az  ideghártyához  (re- 
tina) közeledik  s  ezáltal  a  szem  a  távolabb  fekvő 
tárgyak  meglátására  alkalmassá  válik.  A  halak 
szeme  ugyanis  nyugalomban,  a  szárazföldi  ge- 
rinces állatoktól  eltérően,  nem  távoli,  hanem  a 
közeli  tárgyak  látására  van  beállítva. 

Campanularia  (állat),  1.  Hydrozoa. 

Campannlario-Iieptomedusae  (állat),  a 
hidrozoák  (Hydrozoa)  egyik  rendje.  Polipjaik 
harangalakuak  s  mindig  telepet  alkotnak ;  me- 
dúzáik vagy  elsatnyultak  (sporosac),  vagy  pedig 
jól  fejlett  lapos  medúzák  (Leptomedusae),  melye- 
ket régen  külön  fajnak  tartottak.  Ide  tartozik  a 
Gampanularia  Johnstoni  Johnst,  melynek  me- 
dúzája Phialidium  variaUle  Claus  néven  isme- 
retes. Ide  tartoznak  továbbá  a  Sertularia  és 
Plumularia  fajok,  melyeknek  csak  elsatnyult 
medúzáik  (sporosac)  vannak.  A  medúzaalakok 
közül  közönségesek  az  AequoreaforskaleaFér.  et 
Les.  (harangja  20—40  cm.  átmérőjíí)  és  az  Irene 
pellucida  Haeck.  (harangja  2—3  cm.  átmérőjű) ; 
mindkettő  a  Földközi-tengerben  gyakori. 

Campan-völgy,  a  francia  Hautes-Pyrenées 
département  egyik  völgye,  az  Adour  folyó  forrás- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


lardon 


—     243     — 


Campbell-féle  talajmívelés 


vidéke,  híres  márványbányákkal.  Főhelye  Gam- 
pan  mezőváros.  ^ 

Campardon,  Emilé,  francia  író,  szül.  Parisban 
1834  júl.  18.  Tanult  az  Écoledes  chartesban,  mely- 
nek később  levéltárosa  lett.  Munkái :  Histoire  du 
tribunal  révolutiounaire  de  Paris  (új  kiad.  1866) ; 
Marié  Autoinette  á  la  conciergerie  (1862,  2.  kiad. 
1867) :  Marié  Antoinette  et  le  procés  du  coUier 
(1860) ;  Madame  de  Pompadour  et  la  cour  de  Louis 
XV.  (1867) ;  Les  spectacles  de  la  főire  1595— 
1791  (1877) ;  Voltaire,  documents  inédits  (1880) ; 
L'Académie  royale  de  musique  au  XVIII'  siéeíe 
(1884) ;  stb.  Boutaric-kal  kiadta  Nagy  Frigyes  po- 
rosz király  emlékiratait  (1866). 

Campbell  (ejtsd :  kembei),  New-Zealandhoz  tar- 
tozó vulkáni  eredetű  lakatlan  sziget,  gazdag  nö- 
vényzettel, New-Zealandtól  D.-re  kb.  600  km. 
(d.  sz.  520  36' ;  k.  h.  169o  12').  Teriüete  184  km^. 
K.-i  partján  Perseverance  kikötő,  élelmiszer-  és 
szónállomás. 

Campbell,  1,  Archihald,  sir,  angol  tábornok, 
szül.  ülenyonban  1769  márc.  12.,  megh.  Edin- 
burghban 1843  okt.  6.  A  birmai  háborút  két  évi 
küzdelem  után  1824.  győzelmesen  befejezte.  Ju- 
talmul a  király  bárói  rangra  emelte.  Pia  és  örö- 
köse, sir  John,  mint  vezérőrnagy  esett  el  1855. 
Krímben  Szebasztopol  előtt. 

2.  CColin,  sir,  Glyde  ?orí?,angol  tábornok,  szül. 
Glasgowban  1792  okt.  20.,  megh.  1863  aug.  14. 
Chathamben.  1808  óta  Spanyolországban  harcolt, 
1841— 52-ig  Indiában,  1854— 56-ig  mint  vezérőr- 
nagy a  krimi  háborúban  vett  részt.  Jutalmul  1856. 
Viktória  királynő  tábornokká  s  1857.  az  indiai  fel- 
kelés alkalmával  az  indiai  csapatok  főparancsno- 
kává nevezte  ki.  Megverte  dec.  6.  a  felkelőket 
Khanpuruál,  1858.  bevette  Lakhnaut  s  véget  ve- 
tett a  felkelésnek.  A  parlament  mindkét  háza  kö- 
szönetet szavazott  neki,  a  királyné  pedig  Clyde 
lord  címmel  peerré  és  tábornaggyá  tette.  A  west- 
minsteri  apátságban  temették  el.  V.  ö.  Shadwell, 
The  life  of  Colin  C.  (London  1881,  2  köt.);  For- 
bes,  C.  C.  (u.  0.  1895). 

3.  CJohn,  lord,  angol  jogtudós  és  államférfiú, 
szül.  Springfleldben,  Skóciában  1779  szept.  15., 
megh.  1861  jún.  23.  Londonban.  Ügyvéd  volt,  míg 
mint  Abinger  lord  vejét  a  parlamentbe  választot- 
ták, hol  a  whigekhez  csatlakozott.  1832-ben  ál- 
lamügyész 8  1841.  Írország  lordkancellárja  és 
peer  lett.  1846-ban  mint  a  lancasteri  hercegség 
kancellárja  újra  a  minisztériumba  lépett,  1859. 
pedig  lordkancellárrá  nevezték  ki.  Müvei :  Lives 
of  the  Lord  Chancellors  (London  1845—47,  7 
köt.;  3.  kiad.  1874.  4.  köt.);  Lives  of  the  Chief- 
Justiees  of  England  (u. o.  1849— 57,3  köt.;  3.  kiad. 
1874,  4  köt.).  Életrajzi  feljegyzéseit,  valamint  le- 
velezéseit kiadta  leánya,  Hardcastle  asszony. 
Lord  Chancellor  C,  his  life  and  letters  (Lond.1881, 
•2  köt.). 

4.  G.,  John  Francis  of  Islay,  angol  író,  szül. 
1822  dec.  29.,  megh.  Cannesban  1885  febr.  17. 
Iratai  a  népisme,  meteorológia  és  geológia  kö- 
réből valók.  Ilyenek  :  Popular  tales  of  the  West 
Highlands  orally  collected  with  a  translation 
(London  és  Edinburg  1860—62 ;  új  kiad.  London 
1890) ;  Leablmr  na  Feinne,  I.  Gaelie  tests.  Heroic 
gaelic  ballads  collected  in  Scotland  (London  1872). 


5.  C,  Thomas,  angol  költő,  szül.  1777  júl.  27. 
Glasgowban,  megh.  Boulogneban  1844  jún  15. 
Edinburghban  adta  ki  The  pleasures  of  hope  c. 
müvét,  melynek  dallamos  nyelve  s  lelkes  hangja 
szerzőjét  egyszerre  híressé  tette  (megjelent  1799., 
új  kiad,  1874.,  németül  1838.).  Németországba 
utazott  s  itt  írta  gyönyörű  elégiáját  a  hohenlin- 
deni  csatáról,  Hamburgban  írta  híres  dalát :  Ye 
mariners  of  England.  Visszatérve,  1803.  London- 
ban telepedett  le  s  kizárólag  az  irodalomnak  ólt. 
Későbbi  költői  munkái,  melyekben  úgy  mint  hí- 
res ieírókölteményében  az  átmenetet  látjuk  a 
régi  költői  iskolától  a  romanticizmushoz :  Ger- 
trude  of  Wyoming,  a  Pennsylvanián  tale  (1809) ; 
Theodric  (1824);  The  Pilgrim  of  Glencoe  (1842). 
Második  németországi  útja  után  adta  ki  Speci- 
mens  of  the  British  poets  c.  munkáját  (1819—21), 
angol  költői  müveknek  kritikai  és  életrajzi  jegy- 
zetekkel kisért  gyűjteményét.  Több  irodalmi  elő- 
adást tartott ;  ö  készítette  el  a  londoni  egyetem 
tervét.  Szülővárosa  lord-rektorrá  választotta 
1827—29.  Algériai  útja  után  írta  Letters  from 
the  South  c.  müvét  (Ijondon  1837).  Történeti  mun- 
kája :  Annals  of  Great  Britain  from  the  aoees- 
sion  of  George  III.  to  the  peace  of  Amiens  (Lon- 
don 1806).  Életrajzok :  Life  of  Mrs  Siddons  (1837) ; 
Life  of  Petrarch  (1841) ;  Frederick  the  Great,  his 
com't  and  times  (1843).  A  Westminister-apátság- 
ban  nyugszik,  összegyűjtött  munkái  többször 
jelentek  meg  (kiadták  Gilbert,  Hill,  stb.).  Scott 
és  Byron,  sőt  Goethe  is  igen  nagyra  tartotta 
költői  munkásságát.  V.  ö.  Beattie,  Campbell  's 
life  and  letters  (2.  kiad.  1850);  Bedding,  Memoirs 
of  C.  (1859). 

6.  G.,  William  Wallace,  csillagász,  szül.  Han- 
cockban  (Ohio)  1862  ápr.  11.  A  matematika  ta- 
náravolt a  coloradói  egyetemen,  1891.  csillagász 
lett  a  Lick- obszervatóriumon,  melynek  1900  óta 
igazgatója.  1897-ben  az  indiai,  1900.  a  geor- 
giai  expedíciót  vezette  a  napfogyatkozás  meg- 
figyelése céljából.  Több  dolgozatot  írt  az  üstö- 
kösökről, napfogyatkozásokról,  új  csillagokról. 
Könyvet  írt  Blements  of  practical  astronomy  cí- 
men (2.  kiad.  New  York  1899). 

Campbell-Bannerman,  John  Henry,  sir,  an- 
gol liberális  államférfiú,  szül.  Kelvinsideban  (La- 
narkskót  grófságban)  1836  szept.  7.,  megh.  1908 
ápr.  22.  Londonban.  1868-ban  alsóházi  taggá 
választották.  1871— 74-ig  titkár  volt  a  hadügy- 
minisztériumban, 1882—84.  a  tengerészeti  mi- 
nisztériumban, 1884—85.  ír  főtitkár,  azután  1886 
febr.— aug.-ig  és  1892—95  jún.-ig  hadügymi- 
niszter. 1899  óta  vezére  volt  az  alsóházi  ellen- 
zéknek és  a  konzervatív  kabinet  délafrikai  poli- 
tikáját a  búrokkal  szemben  erélyesen  ellenezte. 
1905  dec.  felváltotta  Balfourt  a  miniszterehiök- 
ségben  és  az  új  választások  megszilárdították 
állásában.  Súlyos  betegsége  késztette  1908  ápril. 
lemondásra.  V.ö.  Speeches,  1899— 1908.  (London 
1908) ;  0.  Gonnor,  Henry  C.  (London  1908). 

Campbell-féle  talajmívelés.  E  néven  ismer- 
jük azt  a  talajmívelési  eljárást,  melyet  Campbell 
lincolni  tanár  Észak-Amerika  száraz  éghajlatú 
vidékeire  ajánl.  Célja  a  talaj  porhanyósságának 
biztosítása,  nedvességkészletének  megőrzése  a 
felső  talajréteg  gyakori  porhanyításával.  Lényege 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


16' 


Campbelliták 


—     244     - 


Campéche-fa 


a  felszabadult  tarló  mielőbbi  feltárcsázása,  szán- 
tás után  pedig  a  Campbell-féle  talajtömörítővel 
való  meg]  aratása ;  a  növények  kikelése  után  a 
felület  ismételt  felporhanyítása  boronálás  és  ka- 
pálás útján  annyiszor,  a  mennyiszer  a  növény 
természete  ezt  megkívánja  és  lehetővé  teszi.  A 
tárcsázás  eszköze  a  tárcsás  borona  (l.  Borona), 
mely  élesszélű  tárcsáival,  azaz  korongjaival  a 
talaj  felületét  6—8  cm.  mélyen  megporhanyítja, 
miáltal  hajszálcsövességét  a  feltüeten  szétrom- 
bolja, s  a  talajban  levő  nedvesség  elpárolgását 
meggátolja.  A  tárcsás  borona  munkája  4—5  testű 
magtakaró  ekével  is  helyettesíthető.  A  talajtö- 
mörltés  eszköze  a  talajtömörítő,  melynek  ékélü 
korongjai  a  megszántott  földet  hozzányomják  az 
altalajhoz  s  így  a  keletkezett  lógüregeket  meg- 
szüntetik. Ezen  az  úton  a  hajszálcsövesség  ha- 
mar helyreáll  az  altalaj  és  a  megmívelt  felső 
réteg  között  s  az  altalajban  levő  nedvesség  abba 
a  rétegbe  jut,  ahol  a  növény  gyökerei  helyet  fog- 
lalnak, így  a  növény  vízszükséglete  hosszabb 
időre  fedezve  lesz,  míg  az  alsóbb  rétegek  ned- 
vességkószlete  ki  nem  merül.  Az  így  munkált 
talajba  a  külső  csapadék  is  könnyen  behatol- 
hat. A  C.  mívelésnek  jó  hatása  kalászos  növé- 
nyeinknél a  talajelőkószítés  célszerűségében,  ka- 
pás növényeinknél  pedig  ezenkívül  a  talaj  felü- 
letének állandóan  porhanyón  tartásában  mutat- 
kozik, s  a  vele  járó  költségesebb  talajmunka  az 
elért  terméstöbbletben  fedezetet  nyer.  Az  ameri- 
kaiak az  ilyen  módon  végzett  talajmívelést  Dry 
farmingnak  nevezik. 

Campbelliták  vagy  disciples  of  Christ,  Észak- 
Amerikában  a  baptisták  egyik  felekezete,  mely 
minden  dogmatikus  tant  elvet,  amely  nincs  benn 
a  bibliában.  Számuk  mintegy  80,000. 

Campbelltown  (Bluff  Harbour),  város  New- 
Zealand  D.-i  szigetének  D.-i  csúcsán,  védett  öböl- 
ben. Kikötőjéül  szolgál  Invercargillnak,  amelyen 
át  vasút  visz  a  sziget  belsejébe.  Egy  év  alatt 
(1906-7)  mintegy  100,000  q.,  6-4  millió  K  értékű 
fagyasztott  hús  került  kivitelre  C.  kikötőjéből. 
Lakossága  (i9oi)  1345. 

Campbeltown  (ejtsd :  kembeitaun),  kikötőváros 
Argyll  countyban,  Skótországban,  a  Kintyre  fél- 
sziget DK.-Í  partján,  festői  öböl  mélyén.  Híres 
whisky-készítő  hely,  heringhalászattal.  Lakos- 
sága (1911)  7626. 

Campe,  1.  Elisabet  (szül.  Hoffmann),  német 
írónő,  szül.  Hamburgban  1786  jún.  12.,  megh. 
u.  0.  1873  febr.  27.  Élénk  részt  vett  a  politikai 
mozgalmakban  és  házánál  gyakran  találkoztak 
a  legkiválóbb  férfiak.  Életének  végső  éveiben 
egészen  megvakult.  Megírta  az  1813—14.  rém- 
napokat ;  írt  különböző  életképeket,  életrajzokat. 
Neje  volt  C  August  hamburgi  könyvkereskedő- 
nek (szül.  1773.,' megh.  1836). 

2.  G;  Joachim  Heinrich,  német  pedagógus, 
szül.  1746  jún.  29.  Deensenben,  megh.  1818  okt. 
22.  Braunschweigban.  Helmstadtben  a  szabadelvű 
Teller,  Halléban  a  pietista  Semler  hatása  alatt 
fejlődött.  Két  ízben  is  nevelő  volt  a  Humboldt- 
családban, H.  Wilhelm  és  Alexander  mellett. 
1776-ban  Basedow  (1.  o.)  dessaui  Philantropinjá- 
ban  vállalt  állást,  később  átvette  az  igazgatást 
is,  de  már  1777  őszén  elhagyta  az  intézetet.  Egy 


ideig  magánintézete  volt,  majd  1786.  mint  iskola- 
ügyi tanácsos,  a  braunschweigi  közoktatást  ipar- 
kodott javítani,  de  a  papság  részéről  sok  aka- 
dályra talált.  1787-ben  megalapította  a  braun- 
schweigi Schulbuchhandlung-ot  (a  mai  Vieweg- 
cég)  s  ezután  az  addig  is  folytatott  irodalmi  tevé- 
kenységnek ólt.  Filozófiai  művei  az  angol  deismus 
hívének  mutatják.  Pedagógiai  nézetei,  melyeket 
rendszerbe  nem  foglalt,  Eousseauból  indulnak  ki 
s  a  filantropizmus  elveivel  rokonok,  de  C.  minde- 
nikkel szemben  megőrizett  bizonyos  önállóságot. 
Számos  pedagógiai  munkája  közül  nevezetes: 
Allgem.  Revision  des  gesamten  Schul-  und  Erzie- 
hungswesens  (1785—92.,  16  részben),  melyet 
Bahrdt,  Stuve,  Villaumne  és  Trapp  közreműkö- 
désével adott  ki,  oly  céllal,  hogy  a  nevelésnek  igen 
nagy  irodalmából  a  használhatót  egybegyűjtse. 
Eredeti  dolgozatokon  kívül  Locke  és  Rousseau 
pedagógiai  művének  fordítását  is  közölte.  Okta- 
tási módszere  a  játszva  tanításra  törekedett.  Leg- 
nagyobb jelentőségű  C.  tevékenysége  az  ifjúsági 
irodalom  terén.  Ide  tartozó  munkái  37  kötetben 
összegyűjtve  is  megjelentek :  Sámtliche  Kinder- 
und  Jugendschriften(4.  kiad.  1832.  Braunsehweig). 
Legismertebb  közülök  Robinson,  der  Jüngere(l  779, 
azóta  117  kiadás),  Defoe  Robinson  Crusoejának 
ügyes  utánzása ;  Gesch.  der  Entdeckung  von  Ame-J 
rika  (1781),  nagy  hatású  volt  két  gyakorlati,  er-: 
kölcsi  irányú  müve :  Theophron,  oder  der  erfah-j 
reue  Ratgeber  für  die  unerfahrene  Jugend  (17831 
és  Váterlicher  Rat  für  meine  Tochter  (1789u 
Ifjúsági  munkái  külföldön  is  nagyon  elterjedte! 
Magyar  fordításait  s  a  magyar  ifjúsági  irodalor 
keletkezésére  való  hatását  ismerteti  Kiss  Áror 
A  m.  népisk.  tanítás  története  (1881.,  105-112.1.)-^ 
C.  egész  pedagógiai  gondolkodása  erkölcsi  óe 
gyakorlatias  volt.  Nyelvészeti  munkája :  Reini- 
gung  und  Bereicherung  der  deutschen  Spraché 
(1794)  s  5  nagy  kötetbenWörterbuch  der  deutschen 
Sprache  (1807—12).  V.  ö.  Lei/ser,  J.  H.  Campe.í 
Ein  Lebensbild  aus  dem  Zeitaiter  der  Aufklarung 
(2  köt.  1877,  Braunsehweig,  2.  kiad.  1896) ;  SengÁ 
felder,  J.  H.  C.  als  Politiker  (Jena  1910). 

Campeador  (sp.)  a.  m.  bátor  harcos,  levente ; 
Cid  mellékneve. 

Campeche  (ejtsd:  kampecse),  1.  Mexikó  köztársa-| 
ság  egyik  állama  a  Jukatan-fólsziget  délkeleti  ré-f 
szén  46,855  km^-nyi  területtel,  (1910)  85,795  lak,,' 
2  kerülettel :  C.  és  Carmen.  —  2.  G.  állam  fővá-^ 
rosa  a  Mexikói-öböl  partján,  18,325  lak.,  hajón 
építéssel,  egyetemmel  és  múzeummal.  Az  erőddeí 
védett  városnak  kikötőjébe  mélyebb  járatú  hajóV 
nem  juthatnak;  mindamellett  Jukatan  tengeri 
kereskedelmének  nagy  része  itt  összpontosulíj 
1908-ban  a  földrengés  közelében  két  szigetet  ten-* 
gerbe  sülyesztett. 

Campéche-fa  (növ.),  a  Közép-Amerikában,  ki-l 
vált  a  Campéche-öböl  tájékán  termő  Haematoxy-^ 
Ion  campechianum  (Leguminosae)  fája,  melj 
kékberzseny-,  kék-  és  vér- fa  néven  is  ismeretes^ 
E  fának  vérvörös,  a  levegőn  sötétedő  gesztje 
haematoxylin  nevű  festéket  tartalmazza  és  pirosj 
kék,  ibolya  és  fekete  festésre  szolgál,  azonkivi 
bútorok  készítésére  is  használják.  Mivel  a  fa 
hosszabb  idő  alatt,  kivált  nedves  helyen,  könny eí 
megromlik,  újabban  kivonatot  készítenek  belőle  í 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Campegrgri 


245 


ezt  hozzák  Amerikából  forgalomba.  Ehhez  közel 
áll  a  berzseny  fa  (börzsönfa),  mely  a  Caesalpi- 
nia  echinata  ós  Caesalpina  brasiliensis  (Legumi- 
nosae)  nevű  növényektől  származik,  amelyet  vö- 
rös-, brazíliai-  és  fernambuk-fának  is  neveznek. 
Vörös  és  ibolya  festésre  (így  a  húsvéti  tojások- 
hoz is),  valamint  vörös  ténta  és  az  ú.  n.  gömblakk 
készítésére  szolgál.  L.  Caesalpinia. 

Campeggi,  1.  Lorenzo,  olasz  egyházpolitikus, 
szül.  Bolognában  1472.,  megh.  Rómában  mint 
praenestei  püspök  1539.  1517-ben  mint  a  császár 
követe  bíborossá  lett.  1518-ban  Angliába  ment, 
hogy  Vni.  Henrik  segítségét  kérje  a  törökök  ellen 
és  hogy  az  angol  klérust  fegyelmezze ;  VII.  Ke- 
lemen 1523.  Németországba  küldte  a  reformáció 
okozta  zavarok  lecsillapítására ;  1524.  Nürnberg- 
ben a  wormsi  ediktum  végrehajtását  sürgette  ; 
ugyanazon  évben  a  kat.  főurakat  Regensburgba 
hívta  tanácskozásra.  35  tételben  foglalták  össze 
üdvös  határozataikat  a  német  klérus  fegyelmezé- 
sére, ref  ormálására.  1528-ban  újra  Angliába  uta- 
zott, hogy  Vin.  Henriket  törvényes  nejével  kibé- 
kítse, de  sikert  nem  aratott.  Iratai  korát  illető 
rendkívül  fontos  történelmi  adatokat  tartalmaz- 
nak. 

2.  C,  rowwaso,feltrei  püspök,  született  1500., 
megh.  1564.  Részt  vett  a  wormsi  vitatkozáson, 
meiy  Eck  és  Melanchton  között  folyt  le ;  a  trienti 
zsinaton  tapintata  és  tudománya  miatt  nagy  tekin- 
télynek örvendett,  az  ő  kezdeményezésére  fogad- 
ták el  a  II.  ülésen,  hogy  ülésenkint  párhuzamosan 
tárgyalják  a  hit  dolgát  a  fegyelmi  szabályokkal. 
Legnevezetesebb  müve :  De  auctoritate  s.  eoncilio- 
iTim  (Venezia  1561). 

Campello,  1.  Bonjohannes,  neve  után  ítélve 
olasz  származási!  férfiú  s  jeles  diplomata  volt  a 
XIV.  sz.  közepén.  1342— 47-ig  váradi  kanonok, 
1347.  bosnyák  püspök  lőn.  Két  év  múlva  itt 
hagyta  hazánkat  s  Olaszországban  a  fermói  püs- 
pökséget nyerte  el,  végre  1365.  a  patrasi  érsek- 
ségre emeltetett.  1326-ban  ö  volt  I.  Lajos  követe 
a  pápához  s  nagyon  ügyesen  járt  el  megbízatá- 
sában. 1356— 58-ig  közvetítő  volt  a  Velence  és  I. 
Lajos  közt  létrejött,  hazánkra  nézve  kedvező  béke- 
kötésben. 1361-ben  pedig  ö  volt  a  békéltetői. Lajos 
királyunk  és  a  durazzói  hereegek  között.  V.  ö. 
Bunyitay,  A  váradi  püspökség  története  II. ;  Thei- 
ner,  Monum.  I— II. ;  Pór  A.,  Nagy  Lajos  136, 302, 
319,  522. 

2.  C,  Enrico,  gróf,  szül.  1831.,a  Szt.Péter  bazilika 
kanonokja  volt,  de  mert  a  esalhatatlanságról  szóló 
dogma  kihirdetését  időszerűtlennek  tartotta,  le- 
mondott javadalmáról  és  az  ó-katolikusok  szektá- 
jába lépett.  Savaresevel  együtt  megalapította  Ró- 
mában az  ó-kat.  egyházközséget.  V.  ö  Robertson, 
Gráf  C.  u.  die  kath.  Reform  initalien  (Halle  1900). 

Campen,  Thomas  van,  1.  Kempis  Tamás. 

Campenon  (ejtsd :  kaSpnoű),  Jeaw  Baptiste  Marié 
Edouard,  francia  tábornok,  szül.  Tonnerreben 
1819  máj.  4.,  megh.  Parisban  1891  márc.  16. 
Köztársasági  hajlamai  miatt  III.  Napóleon  1851. 
az  államcsíny  után  elfogatta,  de  később  Tuniszba 
ktildte,  hol  a  bej  hadseregét  újjászervezte.Végig- 
küzdötte  a  krimi  háborút  s  az  1859-iki  olasz  és  a 
kínai  háborút.  1870-ben  Vionville  mellett  súlyo- 
san megsebesült,  Metzben  pedig  a  németek  fog- 


Camperlo 


-1886; 


ságába  esett.  1881—82.,  továbbá  1883  okt. 
hadügyminiszter  volt. 

Campepbagidae  (állat),  az  éneklő  madarak 
(Oscines)  csoportjába  tartozó  madárcsalád.  Az 
idetartozó  100-nál  több  faj  külső  megjelenés  dol- 
gában a  mi  gébicseinkre  emlékeztet ;  legjellem- 
zőbb reájuk,  hogy  farktollaik  tőben  feltűnően  ke- 
mények és  merevek,  ezért  tüskésfarú  madarak- 
nak is  nevezik.  Ausztráliában,  a  Maláji -szigete- 
ken, Ázsia  és  Afrika  trópusi  részeiben  honosak. 
Legismertebb  a  délkelet-ázsiai  mennig-madár 
(G.  ^pedosa  Lath.)  és  a  délindiai  vörös  mennig- 
madár  (C  elegáns  Forster). 

Camper,  Péter,  holland  anatómus,  szül.  Lei- 
denben  1722  máj.  11.,  megh.  Hágában  1789  ápr. 
7.  Tanulmányait  u.  o.  végezte,  1750.  az  orvostan 
tanára  a  franekeri  egyetemen,  innen  Amster- 
damba, 1763.  pedig  a  groningeni  egyetemre  ment 
tanárnak,  1773-ban  lemondott  állásáról  s  egy  na- 
gyobb utazás  után  Hágában  telepedett  le.  Nevé- 
hez az  orvosi  tudomány  terén  igen  sok  felfede- 
zés fűződik.  Emellett  építészettel,  szobrászattal 
és  politikával  is  foglalkozott.  Az  emberi  arc  szép- 
ségét bizonyos  princípiumokra  igyekezett  vissza- 
vinni. (L.  Camper-féle  arc-szög.)  Művei :  Demon- 
8trationesanatomico-pathologicae(2  köt.,  Amster- 
dam 1760—62) ;  Description  d'un  éléphant  male 
(kiadta  fia  G.  A.  C,  Paris  1802).  Említésre  méltó 
Petri  C,  Observationes  circa  mutationes  quaa 
subeunt  calculi  in  vesica.  Ex  belgico  sermone  in 
latinum  translatae  a  Jos.  Gseh-Szombathy  (Pest 
1784,  1  rézmetszetü  táblával). 

Camperdown  (ejtsd:  keroprdaun),  Duncan  of,  an- 
gol tengernagy,  1.  Duncan. 

Camperduin  (Camperdown),  homokzátonyok 
É. -Hollandia  németalföldi  tartomány  mellett.  Is- 
meretesek arról  a  győzelemről,  amelyet  Duncan 
angol  admirális  1797.  a  németalföldiek  hajóhada 
fölött  kivívott. 

Camper-féle  arc-szög.  Ezt  két  vonal  határozza 
meg ;  az  egyik  a  vízszintes  vonal  a  fülnyílás  és  a 
mellső  orrnyilas  alsó  széle  között,  a  másik  az 
arcvonal,  mely  élben  az  arc  két  legkiállóbb  pont- 
ját :  fent,  a  homlokon  a  tarhelyet  (glabella)  és 
lent  a  két  középső  és  felső  metszőfog  alsó  szélét 
érinti.  A  két  vonal  a  C.-et  zárja,  mely  az  ember- 
nél 70—82  fokig  változó  értékű,  A  gorillán  31-5, 
az  újfundlandi  kutyán  25<*  mérhető.  A  koponya  ós 
az  arc  viszonylagos  fejlettségét,  mert  függetlenül 
fejlődnek,  nem  mutatja.  Pajtabélyegeket  sem  ad. 
Régen  jelentőségében  túlbecsülték.  Ez  volt  az  első 
antropológiai  mérés  a  koponyán  és  ennek  alapján 
osztályozta  Blumenbach  és  Retzius  az  ember- 
fajtákat. 

Camperio,ilían/Ve(ío,  olasz  utazó,  szül.  Milanó- 
ban 1826.,  megh.  Nápolyban  1899  dec.  29.  Részt 
vett  az  olasz  szabadságharcban  1849.  Sebei  miatt 
kilépett  a  piemonti  szolgálatból  és  bejárta  Török- 
országot 8  Ausztráliát.  1859-ben  és  1866.  újból  a 
szardíniái  hadseregben  küzdött.  1867-ben  Egyip- 
tomba, majd  Kelet-Indiába  és  Jávába  ment. 
Visszatérvén,  1876.  az  Esploratore-t  alapította 
és  egy  társaságot  Afrika  kereskedelmi  kikutatá- 
sára. E  társaság  megbízásából  1879—81.  Tunisz- 
ban, Tripoliszban  és  Bengáziban  utazott.  Munkája : 
L'Eritrea  nel  XX.  Secolo  (Milano  1899). 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Camphausen 


246     — 


Campinei  tyúk 


Camphausen,  1.  Lvdolf,  porosz  liberális  ál- 
lamférfiú, szül.  Hünsho  vénben  1803  jan.  10.,  megh. 
Kölnben  1890  dec.  3.  1825-ben  bátyjával  egy  ma 
is  virágzó  kölni  bankházat  alapított.  1842-ben  a 
rajnai  tartománygyülésbe,  1847.  pedig  az  egyesí- 
tett országgyűlésbe  választották.  1848  március- 
ban a  király  miniszterelnökké  nevezte  ki,  de  már 
jún.  20.  lemondott.  V.  ö.  Gaspary,  L.  C-s  Lében 
(Stuttgart  1902) ;  E.  Brandenburg,  König  Pried- 
rich  WilhelmsIV.  Briefwechsel  mitL.  C.  (Berlin 
1907). 

2.  C,  Ottó,  porosz  pénzügyminiszter,  az  előbbi- 
nek öccse,  szül.  Hünshovenben  1812  okt.  21., 
megh.  Berlinben  1896  máj.  18.  1845-ben  mint 
előadó  tanácsost  a  pénzügyminisztériumba  liív+ák. 
1869-ben  Bismarck  ajánlatára  kinevezték  pénz- 
ügyminiszterré, mely  állásban  eltüntette  a  defici- 
tet és  a  francia  háború  után  bekövetkezett  pénz- 
bőséget az  államadósság  törlesztésére  s  a  tisztvi- 
selők fizetésének  emelésére  fordította.  1873-ban  a 
porosz  államminisztérium  alelnökévé  nevezték  ki, 
de  1877.  a  szabadkereskedelem  elvének  hódoló 
C-t  Bismarck  cserben  hagyta,  amiért  C  1878. 
lemondott. 

3.  C,  Wilhelm,  német  festő,  szül.  Düsseldorf- 
ban 1818  febr.  8.,  megh.  1885  jún.  18.  Eethel 
Alfrédnak,  majd  a  düsseldorfi  akadémián  Sohn- 
nak  volt  tanítványa.  Eleinte  a  XVII.  és  XVIII.  sz. 
háborúiból  merítette  képei  hosszú  sorának  tár- 
gyát, majd  1864.  a  sebleswig-holsteini,  1866.  a 
német-osztrák  háborúban  részt  véve,  ezeknek, 
valamint  a  német-francia  háborúnak  egyes  moz- 
zanatait örökítette  meg  Németországban  igen 
népszerűkké  vált  képeiben.  Különösen  ismertek : 
I.  Vilmos  császár,  Roon,  Bismarck  és  Moltke  kí- 
séretével a  csatatéren  (1872,  Köln,  városi  mú- 
zeum) ;  Bismarck  és  III.  Napóleon  találkozása ;  A 
győzelmes  hadsereg  bevonulása  Berlinbe,  vala- 
mint Nagy  Frigyest  kíséretével  ábrázoló  nagy 
képe  a  berlini  kir.  palotában. 

Campbor,  1.  Kámfor. 

Campliora  Nees  (növ.),  a  kámforf a  régi  neve, 
1.  Ginnamomum  és  Kámforf  a. 

Campliorosiua  L.  (növ.),  a  Chenopodiaeeae 
(Libatoppfélék)  család  génusza,  melynek  5  faja 
Dél-Európában  és  Közép-Ázsiában  honos.  Apró 
cserjók  v.  füvek.  A  G.  ovata  W.  Kit.  szára  le- 
csopült,  piros.  Árszerü  levelei  húsosak.  Jellemző 
növénye  a  magyar  szikeseknek,  melyeket  nagy 
teiületen  elborítva,  különösen  ősszel,  pirosra  fest. 
Szódagyártásra  használható. 

Camphuysen  (ejtsd :  kamphajzen),  1.  Dirk  Rafael- 
szoon,  hollandus  költő,  szül.  Gorinchemben  1586., 
megh.  Dokkumban  (Friesland)  1627  júl.  9.  Pap 
volt  Vleuten  helységben,  de  mint  arminiánust  el- 
űzték. Egyik  helyről  a  másikra  vándorolva,  csak- 
nem mindig  nyomorban  ólt,  míg  végre  Dokkum- 
ban menedékre  talált.  Leginkább  vallásos  költe- 
ményeit (Stichtelijke  Rijmen)  eredetiség  és  mély 
érzés  jellemzik  s  több  mint  harminc  kiadást  értek. 

2.  G.,  Govert  Dircksz.,  hollandi  festő,  szül. 
1624  körül,  megh.  1672.  Amsterdamban  élt,  Svéd- 
országban is  dolgozott.  Képmásokon  kívül  leg- 
inkább tájképeket  és  népies  interieuröket  fes- 
tett, melyek  északi  gyűjteményekben  elég  sűrűn 
fordulnak  elő. 


3.  C.;  Bafel  Govertsz.,  hollandi  festő,  szül. 
Gorinchemben  1597  v.  1598.,  megh.  1657.  Am- 
sterdamban élt  ós  barátjához,  Aert  van  der  Neer- 
hez  hasonlóan,  finom,  hangulatos,  olykor  hold- 
sütötte tájképeket  festett.  Jellemző  és  vonzó  mü- 
vei az  amsterdami,  drezdai,  braunschweigi,  stock- 
holmi stb.  képtárakban  láthatók. 

Campi,  olasz  művész-család  Cremonában  a 
XVI.  sz.-ban.  1.  C.,  Antonio,  festő,  szobrász,  épí- 
tész és  író,  szül.  ismeretlen  időben  Cremonában, 
megh.  1591  körül  u.  o. ;  atyjának,  C  Galeazzo-nH"^ 
tanítványa,  szülőhelyén  kívül  működött  Milanó- 
ban (1561),  Piacenzában,  Lodiban  (1556—1570), 
Bresciában  és  Mantovában .  Legnevezetesebb  műve 
mint  festőnek  a  cremonai  székesegyház  számára 
készített  Pietá  (1566)  s  a  milanói  Brerában  lát- 
ható Madonna,  mint  szobrásznak  a  cremonai  S. 
Sigismondo  stucco-díszítóse  és  mint  építésznek  a 
cremonai  Vidoni  és  Pallavicini  palota. 

2.  C,  Galeazzo,  festő,  szül.  Cremonában  1477., 
megh.  u.  0.  1536.  Boccaccio  Boccaccino  tanít- 
ványa, de  Perugino  is  hatott  rá.  Cremonában  és 
vidékén  dolgozott.  Legjelentékenyebb  képei  a 
cremonai  S.  Sebastianoban  (1518)  és  a  milanói 
Brerában  levő  Madonna. 

3.  G.,  Giulio,  festő,  a  család  legkiválóbb  tagja, 
szül.  1502  körül  Cremonában,  ahol  atyjának, 
Galeazzo  C-nak  és  Bernardino  Gattinak  (más- 
kép Sojaro)  tanítványa  volt,  mígnem  Romanino,, 
Pordenone  és  Giulio  Romano  hatása  alá  került. 
Legnevezetesebb  művei  a  soncinoi  S.  Maria  delle, 
Grazié  (1530) ;  a  cremonai  Santa  Agata  (1537)  és 
székesegyház  (1547—68)  falfestményei  s  külön- 
böző cremonai  templomokban  és  a  milanói  Poldi- 
Pezzoli  képtárban  látható  függő  képei. 

4.  G.,  Bernardino,  szintén  cremonai,  de  bizony- 
talan az  előbbiekkel  való  rokonsága,  szül.  1522 
körül  Cremonában,  mint  Pietro  C.  ötvös  fia,  megh. 
1690.  u.  0.  Első  mestere  Giulio  C  volt,  majd  Ippo- 
lito  Costánál  tanult  Mantuában,  ahol  Giulio  Ro- 
mano is  hatott  rá.  Cremonán  és  Mantuán  kívül 
Felső- Olaszország  számos  városában  dolgozott. 
Legjobb  művei  a  san-colombanói  kastély  számára 
készült  s  ma  a  milanói  Brerában  őrzött  falképek 
és  a  reggio  d'emiliai  S.  Prospero  szentélyének  ki- 
festése. 

Cainpi  doctores  (lat.),  katonai  oktatók  a 
római  hadseregben,  kikabesorozottakatakarddal, 
pilummal  és  pajzzsal  való  harcban  és  a  csapa- 
tokban való  mozdulatokra  tanították. 

Campiglia  Marittima  (ejtsd:  — piiiya),  község 
Pisa  olasz  tartományban,  a  roma— pisai  vasút 
mellett,  a  tengertől  8  km. -nyíre,  ásványvízfor- 
rással, ólom-,  vas-,  réz-  és  márványbányákkal ; 
Rocca  kastély  festői  romjaival,  etruszk  sírokkal, 
(1901)  4000,  közig,  ker.-óvel  7823  lak. 

Campiglio  (Santa  Maria  di  G.),  1.  Pinzolo. 

Campina  (sp.),  lapály,  síkság. 

Campinas,  l.  Sdo  Garlos  de  Gampinas. 

Campine  (ejtsd :  kampin),  l.  Kempen. 

Campinei  tyúk.  A  házi  tyúk  egyik  fajtája, 
mely  Ny.-i  Németországban  (Ostfriesland,  Veszt- 
fália),  Hollandban  és  Belgiumban  van  elterjedve ; 
nevét  Campine  (Belgium)  után  nyerte,  s  méjS 
napontatojó  (Alltagleger)  vagy  holtratojó  (Todt 
leger)  tyúknak  is  nevezik. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


L„ 


247     - 


Camponotus 


Canipio,  a  középkori  ordáliákban  rósztvett 
gyalogharcos  elnevezése;  a  franciáknál  cham- 
pion. 

Campion  (ejtsd .-  kempjön),  Thomos,  angol  orvos, 
költő  és  zenész,  szül.  Withamban  (Bssex)  1570  és 
1580  között,  megh.  1619  máre.  1.  Londonban. 
1595-ben  adta  ki  latin  elégiáit  és  epigrammáit 
Poemata  címmel  (2.  kiad.  1619).  Observations  on 
the  art  of  English  poesie  (1602)  c.  müvében  a  rím 
ellen  foglal  állást.  Irt  álarcos  játékokat  és  4  Books 
of  ayrs-t  (1610  és  1612),  melyek  szövegét  és  ze- 
néjét ö  maga  írta.  Munkáinak  új  kiadását  Vivian 
rendezte  sajtó  alá  (Oxford  1909). 

Campi  Raudii,  1.  Vercelli- 

Campistron,  Jean  Galhert  de,  francia  dráma- 
író, szül.  Toulouseban  1656.,  megh.  u.  o.  1723  máj. 
11.  Korán  Parisba  ment  sott  mint  költő  Racinet 
utánozta,  de  a  jellemzésben  messze  mögötte  ma- 
radt. Legjobb  tragédiái  Andronic  (1685)  és  Ti- 
ridate  (1691),  amely  sokáig  fennmaradta  színpa- 
don. V.  ö.  C.  Hmisling,  J.  G.  de  C.  (Leipzig  1903). 

Campi  sul  Bizenzio,  község  Firenze  mellett, 
12,500  lak.,  szalmakalapkészítéssel. 

Campitae  (lat.),  1.  Donatisták. 

Canipo  (ol.)  a.  m.  föld,  szántóföld,  rónaság, 
tábor,  csatatér. 

Campoamor,  don  Rámán  deCy  Campoosorio, 
spanyol  költő  és  bölcsész,  szül.  Naviában  1817 
szept.  24.,  megh.  1901  febr.  12.  Madridban.  Teo- 
lógiát tanult,  majd  az  orvosi  pályára  lépett,  de 
hajlamai  csakhamar  az  irodalom  és  a  politika  felé 
vonták.  Előbb  Alicante  és  Valencia  kormányzója, 
majd  több  izben  képviselő  volt,  de  csak  egy  je- 
lentós beszédet  mondott.  Az  1868-iki  forradalom 
után  visszavonult,  de  később  ismét  hivatalt  vállalt 
a  belügyminisztériumban.  XIL  Alfonz  restaurá- 
ciója után  államtanáesosnak  nevezték  ki.  Tagja 
volt  a  spanyol  akadémiának.  Költői  és  fllozóüai 
munkái  egyaránt  kedveltek.  Az  előbbiek  közül  ne- 
vezetesebbek :  Ayes  del  alma  (A  lélek  jajveszéke- 
lései, Madrid  1842) ;  Fabulas  morales  y  politicas 
(u.  0.  1842,  1866) ;  Doloras,  Colon  (u.  o.  1859) ; 
El  Dráma  universal  (u.  o.  1869) ;  Los  Pequenos 
poemas  (Kisebb  költemények,  1879) ;  Los  Buenos 
y  los  Sabios  (A  jók  és  az  okosak,  1881) ;  El  Ámor 
y  el  rio  Piedra  (A  szerelem  és  a  Piedra  folyó, 
1882) ;  Los  Amores  de  Juana  (1882) ;  El  Tren  ex- 
preso  (1885) ;  Dies  irae ;  El  Honor ;  Guerra  á  la 
guerra  stb.  Költői  munkái  több  kiadásban  jelen- 
ek meg  Obras  poeticas  címmel  (Madrid  1859). 
Nevezetesek  bölcseleti  munkái  is:  Filosoíla  de 
las  leyes  (A  törvények  bölcselete,  Madrid  1846) ;  El 
Personalismo,  apuntes  pára  una  fllosofía  (A  per- 
szonálizmus  fllozóíiailag  megmagyarázva,  u.  o. 
1850) ;  Polemicas  con  la  democracia  (1862) ;  Lo 
Absoluto  (1865) ;  El  Ideismo  (1883)  stb.  V.  ö.  Kö- 
rösi A.,  A  XIX.  sz.  spanyol  költői  és  A  spanyol 
költészet  gyöngyei  (Budapest). 

Campobasso,  1.  (más  nevén  Molise),  Közép- 
Olaszország  tartománya.  Határai  Chieti,  Aquila, 
Caserta,  Benevento,  Foggia  tartományok  és  az 
Adriai-tenger.  Területe  4381  km^,  (i9io)  372,263 
lak.  Hegyei  a  neopolitani  Apenninok  (Monté  Mi- 
letto  2050  m.),  folyói  a  Voltumo,  Trigno  és  a 
Tortore. Földje  termékeny.  Kerületei:  CIsernia 
ée  Larino.  —  2.  C.  tartomány  szókhelye.  Hegyek 


között,  (1910)  15,030  lak.  Sok  temploma,  fegyver- 
es késgyártása  híres. 

Campobello,  kanadai  Uj-Braunsehweig  szi- 
gete a  Passamaquoddy-öbölben.  Területe  2500 
ha., 1200  lak.,  köztük  300  indiánus,  kik  halászattal 
ós  füstölt  heringek  kivitelével  foglalkoznak. 

Campobello  di  Licata,  város  Gü-genti  szicí- 
liai tartományban,  a  canieatti— licatai  vasút 
mellett,  Szicília  D.-i  partjától  20  km.-re,  kénbá- 
nyákkal, (1901)  11,771  lak. 

Campobello  di  Mazzara,  község  Trapani  szí- 
ciliai  tartományban,  termékeny  vidéken,  {i90i) 
9101  lak.,  közelében  a  már  az  ókorban  ismeretes 
kőbányák,  a  Cave  di  C. 

Cainpodea  (állat),  1.  Gampodeidae. 

Campodeidae  (állat),  a  szárnyatlan  ösrova- 
rok  (Apterygota)  rendjének  és  a  sertefarkú  ro- 
varok (Thysanura)  alrendjének  egyik  családja, 
megnyúlt  testtel,  fonál-  vagy  sörteforma  sokízű 
csápokkal,  erősen  fogazott  ragokkal,  állkapcsi  és 
ajaktapogatókkal,  potrohúk  tíz  szelvényből  áll 
és  villás,  izeit  sör  tef árokban  végződik ;  a  potroh- 
gyüríik  hasoldalán  csenevész  lábak  vannak  s  ez 
oly  jelleg,  mely  által  e  család  az  összes  többi 
rovaroktól  elüt  és  a  százlábúakra  (Myriopoda) 
emlékeztet.  Ide  tartozik  a  Campodea  Westw. 
nem  a  nálunk  is  tenyésző  C.  stapnylinus^estyf. 
fajjal.  Hazánkban  csak  ez  az  egy  faj  él  e  család- 
ból. Egyes  búvárok  e  családba  számítják  még  a 
Japyx  Halld  nemet  is,  melynek  egy  képviselője, 
a  Japyx  solifugus  Haliday  hazánkban  is  honos. 

Campoformio  (Campoformido),  falu  Udtne 
olasz  tartományban,  7  km.-nyire  Udinetől,  848 
lak.  és  papirmalommal.  Ismeretes  azon  békéről, 
amelyet  Bonaparte  tábornok  a  közeli  Passeriano- 
ban,  1797  okt.  17.  Cobenzllel,  Ausztria  képviselő- 
jével a  leobeni  fegyverszünet  alapján  kötött. 
Ausztria  lemondott  németalföldi  tartományairól 
és  Lombardiáról,  kárpótlásul  kapta  Isztriát,  Dal- 
máciát, Velencét  ós  annak  szárazföldi  birtokait. 
V.  ö.  Hüffer,  Der  Frieden  von  C.  (Innsbruck  1908). 

Campoformiói  béke,  l.  Campoformio. 

Campo  libertate  (rom.)  a.  m.  szabadság- 
mező, így  nevezték  el  Balázsfalván  1848.  azt  a 
teret,  hol  az  oláh  forradalom  kezdődött. 

Campomajor  (ejtsd:  kampn),  megerősített  város 
Alemtejo  portugál  tartományban,  6  km.-nyire  a 
spanyol  határtól,  (i9oo)  5895  lak.,  jelentékeny 
szőllőtermeléssel  és  fontos  gyapjuvásárokkal. 

Campomanes,  Pedro  Bodriguez,  gróf,  spanyol 
államférfiú,  tudós  és  író,  szül.  Santa  Eulalia  de 
Sorriba-ban  1723  júl.  1.,  megh.  1802  febr.  3. 
ni.  Károly  1762.  a  kasztiliai  tanács  elnökévé  ne- 
vezte ki.  1791-ben  pedig  az  államtanács  tagja 
lett.  Sokat  tett  a  mezőgazdaság  érdekében,  gyar- 
matosította a  Sierra  Morenát,  kórházakat  alapí- 
tott. Diseurso  sobre  el  fomento  de  la  industria  po- 
pular  (Madrid  1774)  c.  műve  az  első  számottevő 
spanyol  nemzetgazdasági  munka ;  Diseurso  sobre 
la  educacion  popular  de  los  artesannos,  y  su  fu- 
mento  c.  művében  pedig  (Madrid  1775— 77, 6  köt.) 
a  spanyol  nép  előítéleteit  támadta.  Müveit  és  le- 
velezését kiadta  Cartes  eeonomicas  címmel  Villa 
Rodriguez  (Madrid  1878). 

Camponotas  (lóhangya,  állat),  1.  Hangya- 
félék. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Campori 


248 


Camus 


Campori,  1 .  Gesare,  marchese,  olasz  történetíró, 
szül.  Modenában  18lí  aug.  11.,  megh.  Milanóban 
ISSOszept.  6.  Számos  kisebb  monográfián  kívül  írt 
egy  Raimondo  Montecuccoli  c.  nagyobbszabású 
munkát  is,  melyben  ezen,  a  magyar  történelem 
szempontjából  is  fontos  hadvezér  pályáját  a  leg- 
kimerítöbb  forrásbúvárlatok  alapján  adja  elő  (Fi- 
renze 1876).  Történelmi  munkásságán  kívül  a 
szépirodalom  terén  is  dolgozott,  de  nem  nagy 
sikerrel. 

2.  COiuseppe, marGhe8e,ó[aaz  íróés  történész, 
szül.  Modenában  1821  jan.  17.,  megh.  u.  o.  1887 
júl.  19.  Müvei :  Delle  opere  di  pittori  modenesi 
(1844—45) ;  Gli  artisti  italianl  e  stranieri  negli 
stati  Bstensi  (1885) ;  Della  vita  e  delle  avventure 
del  Marchese  Alessandro  Malaspina  (1868) ;  No- 
tizie  per  la  vita  di  Lodovico  Ariosto  (1871) ;  Let- 
tere artistiche  inedite  (1866) ;  Una  vittima  della 
storia  (1866) ;  Memorie  biograflehe  degli  scultori, 
architetti,  pittori  nativi  di  Carrara  ecc.  (1873) , 
Centotré  lettere  inedite  di  Sommi  Ponteíici  (1878) , 
Carteggio  Galileiano  inedito  (1881);  Torquato 
Tasso  e  gli  Bstensi  (1883). 

Campos,  a  forró  égövi  prerlk  vagy  szaván  • 
nák  brazíliai  elnevezése. 

Campos  (ejtsd :  kamposz),  1.  város  Mallorca  szige- 
tén, a  Baleárok  egyikén,  (1900)  4611  lak.,  tengeri- 
só-termeléssel.  Közelében  San  Jüan  fürdő,  kénes 
forrásokkal.  Kikötője,  Puerto  de  C,  a  sziget  D.-i 
partján,  a  várostól  12  km.-nyire.  —  2.  G.  (az- 
előtt Sao  Salvador),  város  Brazília  Rio  de  Ja- 
neiro államában,  a  Parahyba  do  Sul  jobbpartján, 
a  torkolattól  50  km,-re,  termékeny  síkságon  (C. 
dos  Goyataeares),  Brazília  legnagyobb  eukortermő 
vidékén,  élénk  kereskedelemmel.  Vasúti  csomó- 
pont, Rio  de  Janeirótól  250  km.-re.  A  tengerpartra 
2  csatorna  vezet.  Lakossága  körülbelül  30,000. 

Campo  santo  (oL,  a.  m.  szent  mező),  a  te- 
mető elnevezése  Olaszországban.  Az  olasz  temetők 
rendesen  oszlopcsarnokokkal  vannak  körülvéve, 
mely  csarnokok  alatt  az  előkelőbbek  sírhelyei 
vannak.  A  pisai  C.  a  dóm  mellett  a  leghíresebb  ; 
igen  szépek  a  bolognai,  genovai,  nápolyi  és  mila- 
nói C-k,  számos  jeles  művészi  síremlékkel. 

Campos  Salles,  Manoel  Ferraz  de,  Brazília 
elnöke,  szül.  1846.  Campinasban.  1885-ben  kép- 
viselőnek választották  és  a  rabszolgaság  eltörlé- 
sét sürgette.  1889-ben  kinevezték  igazságügymi- 
niszternek. 1898-ban  megválasztották  a  köztár- 
saság elnökének,  de  1902.  visszalépett. 

Campra  (ejtsd:  kampra),  André,  francia  zene- 
szerző, szül.  Aix-ben  (Provenge)  1660  dec.  4., 
megh.  Versaílles-ban  1744  júl.  29.  Kiváló  zenei 
képzettségeért,  abbé  létére,  1679.  Toulon,  majd 
Arles  ésToulouse  székesegyházai  karnagyává  ne- 
vezték ki,  1694.  Parisban  a  Jézus-társaság  temp- 
lomába, majd  a  Notre  Dame-hoz.  Első  operáit, 
L'Europe  galante  (1697)  és  Le  earnaval  de  Ve- 
níse,  állása  miatt  bátyja,  Joseph  neve  alatt 
volt  kénytelen  előadatni.  Nagy  sikerük  miatt 
lemondott  állásáról  s  nyíltan  írta  meg  többi  17 
dalművét  (Aréthuse,  Tancréde,  Télémaque  stb.)  ; 
1722.  udv.  karnagy  lett,  majd  Conti  hg.  zeneigaz- 
gatója. Sokat  írt  ezenkívül  is :  tánczenét  az  ud- 
varnak, 3  köt.  kántátét,  5  köt.  motettát,  szerená- 
dokat, áriákat  stb. 


Camprodón,  Francisco,  don,  spanyol  dráma- 
író és  katalán  költő,  szül.  Vichben  1816.,  megh. 
Gubába  való  utaztakor  Havannában  1870.  Leg- 
nevezetesebb műve,  mely  különösen  verselésé- 
nól  fogva  tűnik  ki :  Flór  de  un  dia  (Egy  nap  vi- 
rága) c.  drámája.  Az  ennek  második  részét  al- 
kotó :  Bspinas  de  una  flór  (Egy  virág  tövisei)  című 
dráma  már  jelentéktelenebb.  Ezeken  kívül  C. 
számos  vígjátékot  és  operettet  (zarzuela)  írt,  me- 
lyekkel nemcsak  hírt,  de  vagyont  is  szerzett. 

Campsís  Lour.,  kürtvirág  (növ.),  a  Bigno- 
niaceae  (Trombitafafélék)  család  génusza,  mely- 
nek 2  faja  közül  a  C.  (Tecoma)  radicans  (L.) 
Seem.  északamerikai,  a  G.  grandiflora  (Thnbg.) 
K.  Sch.  japáni,  gyökerekkei  kapaszkodó  cserje. 
Levelük  szárnyas,  viráguk  csészéje  bőrnemú, 
mólyen  hasábokra  osztott,  pártája  hosszú,  töl- 
cséres, alsó  részében  hajlott.  Megnyúlt  termé- 
sükben szárnyas  magvak  fejlődnek,  de  nálunk 
nem  érnek  meg.  Az  előbbi  faj  pártája  skarlát- 
vörös és  hosszú  (jún.— júl.)  az  utóbbié  bágyad- 
tabb színű  és  rövidebb.  Nálunk  mint  dísznövény 
napos  falak  mellé  ültetve,  mindkettő  előfordul. 

Campsor  (lat.)  a.  m.  pénzváltó,  bankár ;  leg- 
gyakrabban az  elolaszosodott  többesszámát  hasz- 
nálják :  campsori ;  főleg  az  északolaszországi 
bankárokat  nevezték  így,  akiknek  egymás  között, 
sőt  a  tengerentúlra  is  kibocsátott  utalványaik 
valószínűleg  a  váltó  első  megjelenési  formája. 

Camptonit,  a  foyaitsorhoz  tartozó  lamprofl- 
ros  telérkőzet ;  bazaltos  külsejű,  fekete  színű ; 
elegyrészei  földpátlécek,  amflbolprízmák,  kevés 
apatit,  titánvas  (esetleg  csillám,  augit  és  üveg). 
Nevét  Campton  grófság  után  nyerte. 

Cámpulung  (ejtsd:  kimpuiung),  város  Romániá- 
ban, Muscelu  kerület  főhelye,  a  Kárpátok  aljá- 
ban, az  Ardsis  egyik  mellékvizénél,  50(X)  lak., 
érdekes  régi  templommal,  amelyet  újabban  res- 
tauráltak. C.  a  XIII.  sz.-ban  Oláhországnak  fő- 
városa volt.  Eredete  a  római  korra  vezethető 
vissza.  Közelében  még  láthatók  a  régi  Stepen- 
tium  romjai.  Szép  környéke  nyaralóhely. 

Campus  (lat.)  a.  m.  térség,  föld,  szántóföld, 
szabad  síkság,  mely  különösen  test-  és  fegyver- 
gyakorlatokra, népgyűlésekre,  nagy  ünnepi  játé- 
kokra alkalmas.  G.  Martius,  Mars  földe,  Marsnak, 
a  háború  istenének  szentelt  és  fegyvergyakorla- 
tokra használt  tér  a  régi  Rómában.  L.  Róma. 

Camp  volánt  (franc,  ejtsd:  kain  voiaS)  a.  m. 
száguldó  tábor,  portyázó  seregrész. 

Campylopterinae  (áiiat),a  kolibri-félék(l.o.) 
egyik  alcsaládja. 

Camulodunum,  1.  Golchester. 

Camus  (ejtsd :  kamüsz),  Armand  Gaston,  francia 
jogtudós  és  politikus,  szül.  Parisban  1740  ápr.  2., 
megh.  1804  nov.  2.  Aristoteles  természetrajzának 
lefordítása  révén  (1783,  2  köt.)  az  akadémiába 
választották,  1789.  pedig  képviselőnek.  A  nem- 
zetgyűlésben a  szerzetesi  rendek,  szintúgy  a  szü- 
letési előjog  eltörlését  követelte.  A  konventben 
1792.  sikkasztással  vádolta  a  minisztereket ;  sür- 
gette továbbá  az  emigránsok  s  a  kolostorok  bir- 
tokainak eladását.  1793-ban  a  konvent  mint  biz- 
tost Belgiumba  küldte,  hogy  az  áruló  Dumouriezt 
szemmel  tartsa;  Dumouriez  azonban  öt  tartóz-" 
tattá  le  és  az  osztrákoknak  kiszolgáltatta,  akik 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Camwood 


—     249     — 


Canaletto 


^B|n 


csak  1795.  cserélték  ki  XVI.  Lajosnak  Teréz  leá- 
nyáért. 1796-ban  elnöke  lett  az  ötszázak  tanácsá- 
nak, 1797  óta  tudományos  munkálatainak  élt. 
Müvei :  Lettres  sur  la  profession  d'avocat  (Paris 
1772,  5.  kiad.  1832,  2  köt.);  C5de  judiciaire,  ou 
Reeueil  des  décrets  de  l'Assemblée  nationale  et 
constituante  l'ordre  judiciaire  (u.  o.  1792, 4t  köt.) ; 
Voyage  dans  les  dópartements  nouvellement  réu- 
nis  (u.  0.  1803,  2  köt.). 

Camwood  (ang.,  ejtsd :  kémvudd,  növ.),  camfa, 
kambalfa,  kabanfa,  angolafa,  a  Baphia  nitida 
Lődd.  festékfája  .Tartalma  230/0  szantalin,  a  pamut 
tőle  szép  fénylő  piros  lesz ;  fáját  különben  fel  isdol- 
gozzák.  L.  Baphia. 

Cana,  régi  spanyol  liosszuságmérték  Minorca 
szigetén  =  1604  m.;  Mallorca  szigetén = l*564m. ; 
Barcelonában  =  1555  m. 

Cana  (spany.,  ejtsd :  kánya),  nád,  cukornád ;  sze- 
szes ital  cukornádból,  a  kezdetleges  rum. 

Canabae  (lat.,  canába,  bódé,  szín),  a  hadsere- 
get követő  szatócsoknak,  markotányosoknak  a 
tóboron  kívül  fölállított  fabódéi,  melyeknek  he- 
lyét az  állandó  tábornál  aztán  kőépületek  foglal- 
ták el.  A  C-k  a  légió  területéhez  tartoztak,  lakói 
mint  a  légió  hozzátartozói  jelölik  meg  magukat ; 
volt  valamelyes  autonóm  szervezetük,  élükön 
hol  két  magister,  pl.  Apulumban,  Aquincumban, 
hol  két  curator  áll ;  van  tanácsuk,  melynek  tag- 
jai a  decuriones.  Hogy  a  municipium  jogait  csak 
a  benszülöttek  telepei  kapták,  bizonyítja  Aquin- 
cum példája,  mely  már  municipium  volt,  mikor 
C.-ról  még  mindig  szó  van.  Amennyiben  C.  vá- 
osi  jogot  nyertek,  az  csak  a  kolóniáé  lehetett. 
'.  ö.  Mommsen,  Die  römischen  Lagerstadte,  Ker- 
es (7.  köt.  299 ). 

Canada,  régi  folyadékmérték  Portugáliában  ; 
hivatalosan  11-13  1.,  ténylegesen  1-3951. ;  egyéb- 
ként különböző  helyeken  nagyon  különböző  nagy- 
ságban. 12  C.  =  1  almude. 

Canada  (Dominion  of  C),  1.  Kanada. 

Canada-balzsam,  1.  Balsamum. 

Canadian  Pacific  Railway,  1.  Kanadai  Pacific 
Vasút. 

Canadian  River,  az  Arkansasnak  a  White 
Mountainsben  eredő  mellékfolyója  az  északame- 
rikai Egyesült-Államokban. 

Canaigre-gyökér  (növ.),  az  Észak-Amerikában 
termő  Rumex  hymenosepalus  gyökere,  melyet 
mint  cserző  anyagot  újabban  sokat  emlegetnek. 

Canaille  (franc,  ejtsd:  kánáiiy),  csőcselék; 
annyi  is  mint  gazember ;  valakivel  en  G.  bánni : 
iránta  megvető  bánásmódot  tanúsítani. 

Canak,  község  Lika-Korbava  vm.  korenicai 
j.-ban,  (1900)  522  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Bunic. 

Canal,  Gilbert  von,  ausztriai  eredetű  német 
tájfestő,  szül.  Laibachban  1844  dec,  24.  Sokáig 
tartózkodott  Düsseldorfban,  ahol  tanulmányait  is 
végezte,  míg  1894  óta  Münchenben  él.  Képeinek 
motívumait  Vesztfália,  Németalföld  és  Anglia 
vizei  és  erdei  szolgáltatják.  Müvei  láthatók  a  ber- 
lini Nationalgalerieben  és  a  müncheni  Neue 
Pinakothekben  is. 

Canal  des  deux  Mers,  tengeri  hajók  számára 
tervezett  525  km.  hosszú  viziút,  amely  Bordeaux- 
tól  avagy  az  Arcachoni-öböltől  a  Garonneon  föl- 
felé Toulouseig  vezetne,  amely  így  hadi  és  keres- 


kedelmi kikötőt  nyerne  s  innen  tovább  Gruissau- 
nál,  Narbonne  táján  a  Lyoni-öbölbe  torkolna.  Kis 
vízi  járóművek  részére  már  van  egy  ily  össze- 
köttetés, a  Canal  du  Midi.  A  csatorna  megvaló- 
sításának torvét  a  roppant  nagy  költségek  miatt 
1903.  a  franciák  elejtették. 

Canal  du  Midi,  1.  Midi. 

Canale,  az  Adriai-tengeren  a  quamerói  és  dal- 
mát szigetek  közt  levő  tengerszorosok  neve. 

Canale,  1.  Antónia,  1.  Canaletto,  1. 

2.  C,  Michele  Giuseppe,  olasz  történetíró,  szül. 
Genovában  1808  dec.  23.,  megh.  u.  0.  1890  jún. 
4.  Jogot  tanult,  aztán  a  genovai  politechnikumon 
a  történelem  s  földrajz  tanára  lett.  Eleinte  törté- 
neti tragédiák  és  regények  írásával  foglalkozott, 
később  azonban  teljesen  a  történelem  tudományos 
művelésének  szentelte  magát.  Fő  műve :  Storia 
della  repubblica  di  Genova  (1—4.  köt.,  Firenze 
1858—64.,  az  5.  köt.  Genovában  1874.,  az  1550-ik 
évig  terjed).  Ezenkívül  említendők :  Della  Cri- 
mea  e  dei  suoi  dominatori  dalle  sue  origini  íino 
al  trattato  di  Parigi  (3  köt.  1856) ;  La  vita  ed  i  vi- 
aggi  di  Cristoforo  Colombo  (Firenze  1863) ;  Storia 
del  commercio,  dei  viaggi,  delle  scoperte  e  carte 
nautiche  degli  Italiani  (Genova  1867)  stb. 

Canalejas  (ejtsd :  kanaiehasz,  C.  ÍJ  Mendez),  Jósé, 
spanyol  államférfi,  a  spanyol  demokratapárt  ve- 
zére, szül.  1854.  Forróiban.  Eleinte  tanár  volt ; 
1881.  képviselőnek  választották.  Midőn  a  liberá- 
lis párt  került  kormányra.  C-t  1889.  igazságügyi 
miniszterré  nevezték  ki  a  Sagasta- kabinetben, 
mely  azonban  1890.  megbukott.  Midőn  1901.  is- 
mét Sagasta  alakított  kormányt,  C  a  közmunka- 
ügyi tárcát  vette  át ;  de  rövid  idő  múlva  újra  a 
konzervatívok  kerültek  uralomra.  1906-ban  C-t 
a  kamara  elnökéül  választották.  Az  1809.  kor-^ 
mányra  jutott  Moret-kabinet  bukása  után  1910. 
febr.  9.  C.-t  bízta  meg  a  király  a  kormányalakí- 
tással ;  a  liberális  egyházpolitikai  törvények  és 
rendeletek  végrehajtása  mellett  megfékezte  a 
barcelonai  munkászendülést  és  erélyesen  igyek- 
szik elfojtani  az  elharapózó  köztársasági  mozgal- 
makat is. 

Canaletto,  1.  máskép  Canale,  tkp.  Canal,  An- 
tonio,  olasz  festő  és  rézmetsző,  szül.  Velencében 
1697  okt.  18.,  megh.  u.  0. 1768  ápr.  20.  Atyjánál, 
Bernardo  C  színházi  díszletfestőnél  tanult.  Rövid 
római  út  után  visszatért  szülővárosába,  amelynek 
festői  helyeit,  kivált  a  Doge-palotát  és  a  Canal 
Grandé  számos  pontját  ílnom  rajzzal  és  festői 
színfelfogással  örökítette  meg.  1746— 47-ig  Lon- 
donban tartózkodotf.  Festményeinek  legnagyobb 
része  angol  gyűjteményekben  van  (Windsorban 
magában  mintegy  40),  két  képét  a  budapesti  Szép- 
művészeti Múzeum  őrzi.  Rézkarcainak  száma 
mintegy  40. 

2.  C.,  tulajdonképen  Bellotto,  Bernardo,  olasz 
tájfestő  és  rézmetsző,  szül.  Velencében  1720  jan. 
1.,  megh.  Varsóban  1780  okt.  17.  Nagybáty- 
jának, Antonio  C-nak  tanítványa,  nevét  is  tőle 
nyerte.  1740-ben  Rómában  tartózkodott,  majd 
Felső-Olaszország  számos  városát  látogatta  meg. 
Münchenben,  Drezdában,  Bécsben,  Szt.-Pétervá- 
rótt  is  megfordult,  s  1767.  Varsóba  ment,  ahol 
1770.  II.  Szaniszló  lengyel  király  udvari  festője 
lett.  Legtöbb  műve  a  drezdai  és  a  bécsi  udv. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Canaliculi 


-     250    — 


Cancer 


képtárban  és  lengyel  magángyűjteményekben 
van ;  a  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  két 
firenzei  látképe  függ.  Rézmetszeteinek  nagy  ré- 
szét Drezdában  készítette.  V.  ö.  R.  Meyer,  Die 
beiden  C.  (Dresden  1878),  0.  TJzanne,  Les  deux 
C.  (Paris  1906). 

Canaliculi  (lat.)  a.  m.  kis  csatornák,  klllönö- 
sen  G.  lacrimales,  könycsatomácskák. 

Canalis  (lat.)  a.  m.  csö,  csatorna ;  ebből  a  ma- 
gyar kanális.  —  C,  az  anatómiában  csőszerű 
képletek,  csatornák  megnevezésére  szolgál. 

Canalis  g;ynaecopliorus,  az  emberben 
élősködő  Distomum  (Büharzia)  haematobium 
hímjének  behajlott  testszéle  által  alkotott  csa- 
torna, mely  a  nőstény  befogadására  való. 

Canandaigua  (ejtsd :  kennendegva),  Ontario  county 
főhelye  New  York  északamerikai  államban,  az 
u.  i,  nevű  tó  É.-i  végén,  (i9oo)  6151  lak.,  számos 
iskolával,  élénk  kereskedéssel. 

Cananéa,  brazíliai  kikötőváros  Sao  Paulo  ál- 
lamban, a  Mar  pequeno  folyó  szigetén.  Mellette 
az  1862.  évben  svájciak  alapította  C.  gyarmat, 
akikhez  később  irek  és  olaszok  csatlakoztak. 

Cananga  Bumph.  (növ.),  az  Anonaceae  csa- 
lád génusza,  melynek  3  faja  Kelet-Ázsiában  a 
Maláji-szigeteken,  valamint  Ausztrália  tropikus 
részében  ól.  Pák.  A  G.  odorata  (Lam.)  Hook.  a 
trópusokon  mindenütt  termesztett  faj.  Virágai 
igen  kellemes  illatúak.  A  belőlük  nyert  olaj  az 
üang-üang  v.  a  mákasszar-olaj  és  kananga-olaj. 
Ezenkívül  a  virág  a  borbori  nevű  kenőcsnek  is 
alkatrésze. 

Cananore  (ejtsd :  kennenar),  1.  Kannauur. 

Canar  (ejtsd:  kányár),  1,  tartomány  Ecuador- 
ban, 1.  Azogues  o  Ganar.  —  2.  G.,  falu  Ecua- 
dor délamerikai  köztársaság  Azogues  o  C.  tar- 
tományában, a  4424  m.  magas  Azuay  hágó  és 
az  inkáktól  épített  és  spanyoloktól  feldúlt  Via 
reál  lábánál ;  arany-  és  ezüstbányákkal ;  környé- 
kén építési  emlékek  az  inkák  korából. 

Canaria  V.  Gran-Canaria  (1.  o.),  a  Kanári-szi- 
getek egyike. 

Canarias,  Islas,  Spanyolországhoz  tartozó  szi- 
getek Észak-Afrika  Ny.-i  partjain.  L.  Kanári- 
szigetek. 

Canarie  (franc,  ejtsd:  kanári),  XIV.  Lajos  fran- 
cia király  korában  kedvelt  tánc,  zenéje  s/s  v.  '/s 
ütemű,  a  gigue-nek  leggyorsabb  fajtája. 

Canarin,  1.  Giánszulfid. 

Canarina  L.  (növ.),  a  Campanulaceae  (Gsen- 
getyükefélék)  család  génusza,  melynek  egyetlen 
faja,  a  G.  campanula  Lanf.  a  Kanári-szigetek 
évelő  füve.  Virága  a  csengetyükóóhez  hasonlít, 
nagy,  narancs  v.  téglavörös.  Hideg  házban  gyak- 
ran kultiválják.  Bogyótermése  bicarro  név  alatt 
a  Kanári-szigeteken  eledel. 

Canaris,  a  francia  gyarmatokban  az  alcar- 
razashoz  (1.  o.)  hasonló  hűtőkorsók  neve. 

Canarium  L.  (növ.),  a  Burseraceae  család 
génusza,  melynek  80  faja  Ázsia  és  Afrika  tro- 
pikus vidékein  van  elterjedve.  Sok  közülük  óriási, 
tenger-  és  folyóparton  sűrű  erdőt  alkotó  fa.  Le  - 
velük  páratlanul  szárnyas.  Virágzatuk  többnyire 
forgókban  végződő  bogasvirágzat.  Termésük 
csonthéjas.  A  C. -fajok  gazdaságilag  mind  igen 
jelentősek,  amennyiben  dúsan  tartalmaznak  bal- 


zsamot és  ipari  célokra  felhasználható  gyantát. 
Gyantát  adó  fajok  pl. :  G.  commune  L.  13—15  m. 
magas  fa  Hátsó-Indiában  Celebesz  és  Jáva  szi- 
getén. Ültetik.  Ennek  a  fája  szolgáltatja  a  fáklya- 
készítésre alkalmas  kanári-gyantéit  (Kanárié 
padjang  maláji  nyelven).  Fája  ezenkívül  építő- 
ós  tűzifa.  A  G.  bengalense  Roxb.  gyantája  a  ke- 
reskedelemben a  keletindiai  kopál.  G.  rostratuni 
Zipp.  a  Molukki-szigeteken.  Gyantája  fekete  dam- 
mara  néven  mint  szurok  használatos.  G.  strictum 
Roxb.  Kelet-Indiában.  Gyantája  az  ^á^riöe-gyanta. 
G.  paniculatum  Mauritius  szigetén.  Ehető  ter- 
mésük van  különösen  a  következőknek :  C.  ben- 
galense és  G.  nigrum  (Lour.)  Engl.  Ehető  mag- 
vakat szolgáltat  pl. :  G.  commune ;  magva  dió- 
ízű, bő  olajtartalmú.  G.  decomanum  Rumph., 
óriási  jávai  fa,  tyúktojás  nagyságú  terméssel. 
G.  oleosum  (Lam.)  Engl.  hátsóindiai.  Barna  fá- 
ját az  asztalos  dolgozza  fel.  A  legértékesebb  fa 
a  G.  bengalense  és  a  G.  paniculatum-é.  (Kolo- 
fonium-fa.) 

Canavalia  Adans.  (növ.),  a  Papilionatae  (Pil- 
langós virágnak  génusza  12  melegvidéki  fajjal. 
Felfutó,  részben  cserjés  növények,  szárnyas  leve- 
lekkel, tekintélyes  bíborpiros,  fürtté  egyesülő 
virágokkal.  A  C.  gladiata  DG.  Kelet-Indiában, 
tropikus  Afrikában,  Mexikóban,  Braziliában  ós 
Nyugat-Indiában  honos ;  hüvelye  arasznyi.  Szá- 
mos nagy,  lapos  és  piros,  ehető  magváért,  melyet 
zölden  főzeléknek  fogyasztanak,  a  trópusokon 
kultiválják,  a  nyugatindiai  G.  ensiformis  DG. 
fajjal  együtt.  A  G.  obtusif'olia  DG.  minden  tró- 
pusi vidéken  feltalálható  faj,  magva  mérges  és 
hashajtó. 

Canberra,  az  ausztráliai  egyesült-államok  új 
fővárosa,  Sidneytől  D.-re,  nem  messze  a  Csendes- 
óceán  partjától.  Helyét  a  szövetségi  parlament 
jelölte  ki  (1908  okt.  8.)  a  régi  Dalgety  (1.  o.)  vá- 
ros helyén. 

Cancale  (ejtsd :  kaSkai),  francia  kikötőváros  (ki- 
kötője La  Hoide)  a  La  Manche  menti  Saint  Malo 
öbölben  (Normandia).  Erődítmény,  tengeri  fürdő ; 
híres  osztriga-tenyésztéssel,  (i9oi)  3730  lak.  1779. 
az  angolok  itt  tengeri  csatát  vívtak  a  franciákkal. 

Cancan  (ejtsd:  kankan)  V.  chahut,  Algériából 
származó  újabb  francia  tánc,  mely  a  kontra  tánchoz 
hasonlít,  de  telve  illetlen  fordulatokkal  s  komi- 
kus mozdulatokkal.  Offenbach  egyes  operettjei- 
nek fináléiban  is  felhasználta.  Gancaneur,  aki  a 
C-t  járja. 

Cancellaria  (lat.)  a.  m.  iroda.  C.  apostolica, 
1.  Apostoli  iroda.  —  L.  még  Kancellária. 

Cancellnin  (közép-latin),  a  korlát,  mely  az  ó 
keresztény  templomban  a  kórust,  az  istentiszte- 
letnél elfoglalt  egyháziak  helyét,  a  hajótól,  a  hí- 
vek helyétől  elválasztá.  Ebből  a  korlátból  két 
oldalt  egy-egy  állvány  emelkedett  ki  (ambo), 
melyre  a  pap  fölállott  s  onnét  olvasott  föl  a  hívek- 
nek a  szentírásból.  Ez  a  felolvasás  pótolta  akkor 
a  szentbeszédet.  Később  átvitt  értelemben  G.-nak 
nevezték  a  szószéket. 

Cancer  (lat.),  rák  (1.  o.).  —  1.  C.  (állat),  a  ta- 
risznyarákok (1.  0.)  egyik  neme.  Legismertebb 
faja  a  nagy  tarisznyarák  (G.  pagurus  L.),-  mely 
az  Északi-tenger  partvidékén  nagyon  gyakori, 
az  Adriai-  és  a  Földközi-tengerben  ritkább.  Hossza 


Ámeb  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cancer  aquaticus 


—     251     — 


Candidatus 


9—12  cm.,  de  39  cm. -nél  szélesebbre  is  megnő; 
ízletes  húsa  miatt  nagyban  vadásznak  reá ;  külö- 
nösen Angliában  fogyasztják.  Régebben  C.  néven 
íoglalták  össze  majdnem  az  összes  rövidfarkú 
rákokat  (Brachyura).  E  ráknem  a  harmadkor- 
tél napjainkig  él.  Az  irodalomban  a  kihalt  fajo- 
kat néha  más  neveken  is  említik,  így :  Milne  Bd- 
wards  és  Latreille  Platycarcinus  és  Reuss  Lobo- 
•cardnus  és  Microdium  néven.  Csakis  Magyar- 
országból ismeretesek  eddig  a  C  Böckhi  Lőrent. 
■és  C  Szontaghi  Lörent.  nevű  fajok,  az  első  a 
padragi  (Veszprém  vm.)  felső-eocén,  a  második 
a  tasádfői  (Bihar  vm.)  felső-mediterrán-korú  üle- 
dékekből. 

2.  C;  Rák,  csillagkép  az  éggömb  É.-i  felén,  az 
állatöv  negyedik  jegye.  A  C.  csillagképben  van  a 
szabad  szemmel  is  jól  kivehető  Praesepe  (Jászol) 
csillaghalmaz. 

Cancer  aquaticus,  1.  Noma. 

Cancer  en  cuirasse  (franc.)  a.  m.  páncél- 
rák,  az  emlőrák  egy  alakja  (1.  o.). 

Cancion,  spanyol  dalképlet,  nyolctagú  vers- 
sorokból szerkesztve.  A  C.  eredeti  alakjában  csak 
5  sorra  terjedt ;  ezek  közül  az  első  volt  az  ú.  n. 
mottó  f«mote»),  gondolata  egy  közmondás  vagy 
ahhoz  hasonló  tétel,  a  többi  4  sor  pedig  (a  «volte») 
annak  volt  a  kifejtése,  még  pedig  a  volté  1.  és  4. 
vagy  2.  és  4.  sora  a  vezérsorral  rímelt  (tehát 
a+abba,  v.  a-f-baba).  Mivel  ily  kis  versszak  korlá- 
tait szűknek  találták,  a  C.  később  úgy  módosult, 
hogy  egy  négysoros  versszak  szolgáltatta  a  té- 
mát, a  másik  azt  tovább  fejtette,  mlg  a  harma- 
dik 4  soros  versszak  visszatér  az  elsőben  kifeje- 
zett gondolathoz  (abba+cddc  abba). 

Cancionero  (sp.,  portugál,  cancioneiro,  a. 
m.  versgyűjtemény).  így  nevezik  azokat  a  ver- 
ses könyveket,  amelyek  a  II.  János,  IV.  Henrik 
királyok  és  Katolikus  Izabella  királynő  udvará- 
ban keletkezett  epikai.  Urai  és  tanító  költemé- 
nyeket magukban  foglalják.  Az  ibér  félsziget 
legelső  költői  képviselve  vannak  ezekben  a  gyűj- 
teményekben. A  legrégibb  spanyol  C-t  Alfonso 
de  Baena,  egy  kitért  zsidó,  állította  össze  a  király 
mulatságára  1449— 1454-ig  s  a  legfontosabb  aC. 
generál,  melyet  Femando  del  Castillo  adott  ki 
Valenciában  és  amely  nem  kevesebb  mint  130 
szerzőt  említ  föl. 

Cancricat  (lat),  1,  Kánon. 

Cancrin,  Jegor,  1.  Kankrin. 

Cancrinit  (ásv.),  hatszöges  fehér,  sárga,  rózsa- 
szín, zöld,  kék  űvegfényű  prizmák.  Képlete : 

Al3(SiO,)3(COJCaNa8H« 
kémiai  tekintetben  tehát  annyiban  nagyon  érde- 
kes, hogy  egyidejűleg  szilikát  és  karbonát.  A  ne- 
felinszienitekben  gyakori  kőzetalkotó  ásvány; 
előfordul  nálunk  is  Ditrón  (Csík  vm.) ;  külföldön : 
Miask  (Ural),  Langesundfjord  (Norvégia),  Litch- 
fleld  (Észak-Amerika). 

Cancrinus  Tersas,  1.  Palindróm. 

Cancroid  (lat.),  1.  Éák  (betegség). 

Cancroma  (áüat),  1.  Gochlearim. 

Cand.,  a  candidatus  (a.  m.  jelölt)  rövidítése,  1. 
Candidatus. 

Candarin,  holl.  condrijen,  európai  neve  a 
kiuai  fen  és  japán  kmw  nevű  súlymértéknek,  0-38  g- 

Candeish,  1.  Kandes. 


Candela  (lat.),  viasz-  v.  faggyúgyertya. 

Candela,  1.  város  Foggia  olasz  tartományban, 
a  foggia-potenzai  vasút  mellett,  előbbitől  30  km.- 
nyire,  szőllő-  és  olajtermeléssel,  (i9oi)  6649  lak. 
—  2.  C,  város  Coahuila  mexikói  állam  K.-i  ha- 
tárán, a  monterey-laredói  vasút  közelében,  réz- 
bányavidéken, kb.  4000  lak. 

Candelabrum  (lat.),  állványos  lámpatartó, 
mely  már  a  régi  görögöknél  is  előfordul.  Formá- 
ját rendeltetése  határozza  meg;  fent  csészealakú, 
hogy  a  lecsepegő  szurokcseppeket  felfoghassa, 
teste  oszló  pszerű,  többnyire  magas,  hogy  a  fény 
könnyen  szóródhassék ;  és  —  rendszerint  állat- 
körmökből formált  —  lába  aránylag  széles,  hogy 
az  egész  állvány  biztosabb  legyen.  Anyaga  leg- 
többször fém,  még  pedig  bronz,  de  gyakran  már- 
vány, gránit,  homokkő  és 
néha  agyag.  Az  állványt 
ós  tányért  később  lomb- 
dísszel és  állatalakokkal 
látják  el,  sőt  ezekkel  vagy 
emberalakokkal  helyette- 
sítették; a  fejlődésnek  ez 
a  foka  a  rómaiaknál]kö vet- 
kezett be,  de  rövid  ideig 
tartott,  mert  az  alakok 
csakhamar  elvesztették  tá- 
masztó szerepüket  s  így  a 
C.  három  részre  tagozott- 
sága  megszűnt.  Hogy  a  kő- 
ből készült  testnek  nehéz 
tömegességét  ellensúlyoz- 
zák, ezt  többnyire  három- 
szögű átmérővel  készítik, 
erre  a  formára  tér  vissza 
a  renaissance  is  és  finom 
építészeti  tagoltsággal  kü- 
lönböző fajokat  teremt, 
mint  gyertyatartó,  karos 
gyertyatartó,  templomi 
gyertyatartó  stb.  A  nehéz 
háromszögű  alapra  több- 
nyire egy  rövidebb  vázalakú  s  arra  egy  hosszabb 
baluszterszerű  tagot  helyeztek,  ez  tartja  aztán  a 
tányért.  A  láb  csak  ritkán  négyszögletes.  A  C. 
ezt  az  alapformát  megtartja  az  összes  stüus- 
változásokon  keresztül,  csak  az  empire-korban 
lesz  ismét  a  teste  az  antik  építészettől  kölcsön- 
zött kanellirozott  oszlop. 

Candia,  Kréta  szigetének  (1.  o.)  olasz  neve. 

Candíana,  már  a  XVII.  sz.  elején  készítenek 
C.-ban,  Padua  közelében  faiance-ot,  melyet  e  hely- 
ről neveztek.  Jelentőségűk  nem  nagy.  A  XIX.  sz.-i 
példányok  közt  gyakoriak  a  perzsa  ízlésben  ké- 
szítettek. Jegyűk :  S.  F.  G. 

Candidatus  (lat.),  eredetileg  a.  m.  fehér  ru- 
hába öltözött ;  így  nevezték  Rómában  azokat,  akik 
valamely  állami  hivatalt  akartak  elnyerni.  Szo- 
kásban volt,  hogy  a  C.  személyesen  menjen  el  tóga 
candida-\)ein  a  választókhoz  (ambire),  hogy  sza- 
vazatukat a  maga  számára  megnyerje.  Most  álta- 
lában C.-nak  nevezik  azt,  aki  valamely  állásra 
pályázik  v.  arra  jelölve  van ;  jelölt.  —  Candidati 
principis,  a  régi  Rómában  főtisztviselők,  akik 
a  tanácsba  átvitték  és  felolvasták  a  fejedelmi 
leiratokat  és  beszédeket. 


Candelabrum. 


Amely  ssó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Candido 


—     262 


Canidae 


Candido,  Péter,  1.  Witte. 

Candie.  afrikai  tó,  1.  Fittri. 

Candil,  súlymérték  Goában  (a  keletindiai 
portugál  birtok  fővárosa),  a.  m.  20  mao  =  220'32 
kg.  Mint  űrmérték  Vso  cumbo  =  493-33  1. 

Candit  (ásv.)  a.  m.  spinell  (1.  o.). 

Candie  coal,  1.  üannel  coal. 

Candlenut-olaj  (növ.),  az  ebtejf élekhez  tartozó 
és  az  óvilág  meleg  vidékein  mívelt  Aleurites  mo- 
luccana  magvaiból  nyert  olaj,  mely  igen  sűrű  és 
már  rendes  hőmérsékletben  stearint  választ  ki.  Az 
olajat  a  flrnász-  és  szappangyártásban  használják. 

CandoUe,  1.  De  Candolle. 

Candolleaceae  (növ.),  1.  Stylidiaceae. 

Candy,  város  Cejlon  szigetén,  1.  Kandi. 

Candy,  súlymérték  Brit-Keletindiában,  =  20 
maund ;  Bombayban  254  kg.,  Madrasban  2268 
kg. ;  1  candy  rizs  =  97'95  kg. 

Candy  sbop  (ang.,  ejtsd:  kendi  sop),  Észak- 
Amerikában  olyan  eukrosboltok,  ahol  jégbehű- 
tött  édes  italokat  és  cukroeskát  árulnak. 

Ganea,  város,  1.  Chania. 

Caneel-appel  (növ.),  az  Anona  squamosa 
L.  termése.  A  trópusokon  táplálék  és  orvosság. 
L.  Cimetalma. 

Canel,  Canella  álba  (növ.),  a  fehér  fahéj,  az 
Antillákon  termő  és  a  Glusiaceae  családba  tar- 
tozó Canella  álba  nevű  fának  belső,  fehéres 
kérge,  melyet  Amerikában  közönséges  konyha- 
fűszer  gyanánt  használnak  s  azelőtt  orvosságul 
is  alkalmaztak. 

Canela  de  Paramo  (növ.),  1.  Drimys. 

Canella  (növ.),  1.  Drimys. 

Canellaceae  (növ.)  a.  m.  Winteranaceae  (l.o.). 

Canelones,  departamento  Uruguay  dólameri- 
kai  köztársaságban.Területe  4746  km  2,  lakossága 
(1909  végén)  91,703.  Fővárosa  C,  Montevideótól 
É,-ra  25  km.,  20,000  lak. 

Canelos  (San  Jósé  de  G-),  a  délamerikai  Ecua- 
dor köztársaság  Oriente  provinciájának  székvá- 
rosa, a  Kordillerák  É.-i  lejtőjén.  Lakói  indiánusok 
(Jivaro),  akik  aranymosással,  pálmaviasz,  kopál 
stb.  eladásával  foglalkoznak. 

Cane  mnto  et  aqna  silente  tibi  cave 
(lat.),  példabeszéd,  szó  szerint :  őrizkedjél  a  néma 
kutyától  ós  a  csöndes  víztől ;  a.  m.  lassú  víz  par- 
tot mos. 

Canens  (lat.,  a.  m.  daloló),  dalos  nimfa.  Való- 
színűleg nem  latin  népmondai  alak,  hanem  Ovi- 
dius képzeletének  alkotása.  Ovidius  Metamor- 
phoses  c.müvében  azt  regéli  róla.hogy  Picus  latin 
király  (1.  0.)  felesége  volt,  ki  eltűnt  férjét  soká 
hiába  keresvén,  elaléltan  lerogy  s  halk  panaszos 
dallal  a  légbe  enyészik. 

Canepin,  kecskebőrböl  készített  timsós  kez- 
tyübőr. 

Canescens  (lat.)  a.  m.  őszülő. 

Canes  venatici  (lat.),  Vadászkutyák,  csillag- 
kép az  ég  É.-i  félgömbjón ;  ebben  van  egy  Mes- 
sier-fölfedezte  nevezetes  spirális  alakú  köd.  A 
mitológia  szerint  Bootes  nyaklánccal  összekö- 
tött kutyái,  Asterion  és  Chara. 

Canet,  tengeri  fürdő,  1.  Perpignan. 

Cafíete  (ejtsd :  kanyete),Lima  perui  departamento 
városa,  a  C.  folyó  termékeny  völgyében.  Lak. 
3500.  Cukornádültetvényeit  az  inkák  egykori 


vízvezetékének  felhasználásával  öntözik.—  2.  C-, 
Arauco  chilei  departamento  (3500  km«,  kb. 
28,000  lak.)  főhelye  az  Andok  Ny.-i  ereszkedő- 
jénél,  mintegy  2000  lak.  A  XVI.  sz.-ban  alapított 
várost  azaraukánok  elpusztították,  újjá  csak  1868. 
építették. 

Canete,lfanM€Í,don,  spanyol  költő  és  műbíráló, 
szül.  Sevillában  1822  aug.  6.,  megh.  Madridban 
1891  nov.  4.  Miután  tanulmányait  szülővárosában 
elvégezte,  többféle  hivatalt  viselt.  1858.  a  spanyol 
akadémia,  1880.  a  San  Femandóról  elnevezett 
művészeti  akadémia  tagja  lett.  Költeményeiben, 
melyek  1859.  jelentek  meg,  sokan  a  szónokias 
hangot  kifogásolták,  de  filozóíiai  ós  vallásos  ódái 
nagy  elismeréssel  és  dicsérettel  találkoztak.  Több 
drámát  írt:  UnTebato  en  Granada  (Egy  tébai 
Granadában) ;  El  Duque  de  Álba ;  Los  Dos  Pos- 
cari;  La  Esperanza  de  la  patria  stb.  Különös 
érdemeket  szerzett  C.  a  spanyol  színház  történe- 
tének ismertetésével  és  a  XV.  és  XVI.  sz.-beli 
spanyol  drámaírók  kiadásával.  Idevágó  tanulmá- 
nyai :  Bseritores  espaHoles  y  hispanoamericanos 
(1884)  és  Teatro  espanol  del  siglo  XVI.  című  mun- 
káiban jelentek  meg. 

Canevale  (Cornevale,  Canavall,  Ganneval), 
Olaszországból,  a  Como-tó  vidékéről  származó 
család,  melynek  több  tagja  a  XVII.  és  XVIII. 
sz.-ban  Ausztriában  mint  építő-  vagy  kőműves- 
mester működött.  G.  Isidorus  (1730—86)  kezdte 
meg  életének  vége  felé  a  pesti  egykori  Újépület 
építését. 

Canevaro,  Felice  Pasquale  Napóleoné,  gróf, 
olasz  államfórüú  és  tengernagy,  szül.  Limában 
(Peru)  1838  júl  7. 1867-ben  képviselőnek  válasz- 
tották. 1895-ben  altengernaggyá  nevezték  ki. 
1897-ben  Kréta  előtt  mint  a  legidősb  tengernagy 
a  nagyhatalmak  hajóhadait  vezényelte.  1898— 
1899-ig  külügyminiszter  volt. 

Canevas  (franc),  1.  Kanavász. 

Canfieldit  (ásv.),  Ag8(Sn,Ge)S6,  vagyis  ón- 
tartalmú  argirodit.  La  Paz,  Bolíviában. 

Canga-Arguelles  (ejtsd:  kanga  argéiyesz),  José, 
spanyol  államférfiú,  szül.  Asturiában  1770.,  megh. 
1843.  Simancasban.  Az  1812-ki  cortesben  az  alkot- 
mánypártiak egyik  vezére  volt,  miért  VII.  Fer- 
dinánd 1814.  száműzte.  1820— 21-ig  pénzügy- 
miniszter lett.  Munkái :  Memória  sobre  el  credito 
publico  (Madrid  1820) ;  Blementas  de  la  ciencia  de 
hacienda  (Lond.  1825)  és  Diccionario  de  hacienda 
(u.  0.  1827—28,  5  köt). 

Cango,  cseppkőbarlang,  szép  stalaktitokkal,  a 
Kapföldön,  1824.  Thomson  G.  fedezte  föl. 

Canicatti,  város  Girgenti  szicíliai  tartomány- 
ban, hegyek  közt  a  catania— girgentii  vonalon, 
(1901)  24,564  lak.,  kénbányákkal. 

Canieula  (lat.),  kutya  csillaga,  a.  m.  Sirius, 
a  Nagy  kutya  csillagképének  legragyogóbb  csil- 
laga (=  a  Canis  maioris).  C.  rubra,  vörös  kutyá- 
nak is  nevezik.  A  régi  görögök  szerint  az  év  leg- 
melegebb napjai,  a  kánikula,  akkor  kezdődnek, 
mikor  a  Siriust  először  lehet  látni  hajnalban  a 
Nap  kelte  előtt. 

Caniculares  dies  (lat.)  a.  m.  kánikulai  na- 
pok, 1.  Kánikula. 

Canidae  (aiiat),  a  ragadozók  (Garnivora) 
rendjének  egyik  családja.  L.  Kutya-félék. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Canidius 


—     253     — 


Cankó 


^. 


Canidius,  Publius  G.  Crasstis,  a  triumvir  Le- 
pidus  alvezére  volt  43-ban  Galliában,  majd  37— 
36-ban  Antonius  alvezére  az  arméniaiak  eUen ; 
az  actiumi  csata  után  a  szárazföldi  sereg  élén 
meghódolt  Octavianusnak,  aki  öt  Antonius  halála 
után  kivégeztette. 

Canigou  (ejtsd :  kanigu),  2785  m.  magas  hegycsúcs 
PjTenées- Őrien tales  francia  départementban,  a 
Tet  és  Tech  folyók  között,  sokáig  a  Pireneusok 
legmagasabb  hegycsúcsának  tartották.  Vemet- 
fürdöböl  szoktak  rá  fölmenni ;  2320  m.  magasban 
a  fanövés  megszűnik.  Glecsere  most  már  nincs. 
V.  ö.  Une  station  góodésique  au  sommet  de  C. 
(Revue  des  deux  mondes  1872.) 

Caníiue  (n^öv.),  1.  Copaifera. 

Camn,  Monté,  2610  m.  magas,  hóval  borított 
csúcs  a  Juli  Alpokban.  Keletről  az  Isonzó  völgye 
határolja. 

Canina,  Luigi,  lovag,  ol.  építő,  archeológus  és 
Író,  szül.  Casaleban  1795  okt.  23.,  megh.  Firenzé- 
ben 1856  okt.  17.  Torinóban  tanult,  ahol  később 
a  művészeti  akadémián  tanár  lett.  1839-ben  ö  ve- 
zette a  tuseulumi  és  1848.  a  via  appia-i  ásatásokat, 
valamint  a  Rómában  lévő  régi  fórum  helyreállí- 
tásának munkálatát.  Művei  közül  felemlítjük :  In- 
dicazione  topografica  di  Roma  antica  (Roma  1831, 
1841)  ;L'archi tettura  antica  descritta  e  dimostrata 
col  monumenti  (u.  o.,  2.  kiad.  1844) ;  L'antica  cittá 
di  Veji  (u.  0.  1847) ;  SuU'  Etruria  marittima  (u.  o. 
1847-50,  2  köt.) ;  Gli  ediflci  di  Roma  (u.  o.  1849- 
1852,  2  köt.).  V.  ö.  Raggi,  Della  vita  e  delle  opere 
di  Luigi  C.  (Casal-Monferato  1857). 

C&rúni,  Marco  Antonio,  ol.  hírlapíró,  szül.  Ve- 
mcében  1822.,  megh.  u.  o.  1891  aug.  12.  Igen 
órán  belevegyült  az  olasz  risorgimento  moz- 
galmaiba és  már  17  éves  korában  kiadott  egy 
politikai  röpiratot  Pio  IX  e  l'ItaUa  címen.  Mi- 
után 1849.  részt  vett  a  velencei  és  római  har- 
cokban is,  külföldre  menekült  és  kivált  Görög- 
és  Oláhországban  tartózkodott.  1862-ben  Rattazzi 
miniszter  politikai  ügynöknek  küldte  keletre,  s  az 
időben  része  volt  az  ú.  n.  Balkán -konföderáció 
tervének  megállapításában,  melyhez  Kossuth  is 
hozzájárult.  1866-ban  Garibaldi  zászlaja  alatt 
küzdött.  Egész  irodalmi  működését  bizonyos  koz- 
mopolitikus  irány  jellemzi ;  verseiben  is  leginkább 
idegen,  főkép  keleti  motívumokat  dolgoz  fel.  Egy 
óriási  verses-antológiát  is  bocsátott  közre  (II  libro 
dell'Amore),  melyben  Magyarország  is  szépen  van 
képviselve  .A  magyar  költemények  egy  részét  olasz 
prózafordítások  segítségével  maga  ültette  át  zeng- 
zetes olasz  versekre.  Érdekesek :  Vingtansd'exil  c. 
emlékiratai  is,  valamint  néhány  nyelvészeti  műve, 
melyek  miatt  Ascolival  igen  heves  irodalmi 
vitája  volt.  Viharos  életét  mindenkitől  elfelejtve, 
nagy  szegénységben  fejezte  be  Velencében. 

Canino,  Róma  olasz  tartomány  kisebb  városa 
a  Bolsena-tó  mellett,  (1901)  3012  lak.  Templomá- 
ban Bonaparte  Lucien  emléke, 

Caninoi  herceg,  1.  Bonaparte  Lucien. 

Caniramin,  1.  Brucin. 

Cauis  (lat.)  a.  m.  kutya ;  egyszersmind  két 
csillagzat  neve.  —  G.  anthus  és  G.  aureus,  1. 
Sakálfarkas.  —  G.  dingo,  1.  Din^o.  —  G.  lupus, 
1.  Farkas.  —  G.  pallipes,  1.  Indiai  farka^s.  —  G. 
vulpes,  1.  Bóka. 


Canis  a  non  canendo  (lat.),  az  erőltetett 
szómagyarázatokat  gúnyoló  mondás :  azért  kutya 
(canis),  hogy  ne  énekeljen  (a  non  canendo) ;  hasonló 
értelmű  a  lucus  a  non  lucendo  (1.  0.). 

Canisius.Peíer,  családi  néven  «de  Hondt»,  a  Jé- 
zus-rendi társaságnak  első  német  tagja  és  Német- 
országban a  rend  első  főnöke,  szül.  Nimwegenben 
1521  máj.  8.,  megh.  a  svájc-freiburgi  rendházban 
1597  dec.  21.  Németországban  Ingolstadtban  hit- 
tanár, majd  az  egyetem  alkorlátnokalett.  1551-ben 
I.  Ferdinánd  német  császár  hívására  a  bécsi  egye- 
temre ment  ós  itt  írta  meg  kétrendbeli  kátéját, 
amelyek  a  kátéirodalomban  fordulópontul  tekin- 
tendők. Nagyobb  katekizmusa  1554.  jelent  meg 
Summa  doctrinae  christianae  sive  catechismus 
major  címmel,  1566.  pedig  kisebb  katekizmusa 
Institutiones  christianae  pietatis  s.  parvus  cate- 
chismus catholicorum  címen.  Több  száz  kiadást 
értek  e  káték  és  úgyszólván  minden  élő  nyelvre 
le  vannak  fordítva.  IX.  Pius  1864  november  20. 
C-t  a  «boldogok»  közé  iktatta.  Életírói :  Riesz 
(Freiburg  1865);  Drews  (Halle  1892);  Eröss 
{Wien  1898);  Krüger,  Petrus  C.  in  Gesch.  u.  Le- 
genden  (Giessen  1898).  Iratait  kiadta :  Branns- 
berger  0.  (Freiburg  1898). 

Canis  maior  (lat.),  Nagy  Kutya,  csillagkép 
az  ég  déli  földgömbjén ;  ebben  van  a  Sirius,  az 
ég  legfényesebb  csillaga.  A  C.-ban  mintegy  70 
csillag  van. 

Canis  minor  (lat.).  Kis  Kutya,  csillagkép  az 
ég  északi  félgömbjón  37  csillaggal,  köztük  a 
Prokyon  elsőrendű  csillag. 

Canities  (lat.)  a.  m.  szürkeség,  különösen 
szürke  haj,  ősz  haj.  Átvitt  értelemben  vénség. 

Canitz,  Friedrich  Budolf  Ludwig,  Freiherr 
von,  német  költő,  szül.  Berlinben  1654  nov.  27., 
megh.  u.  0.  1699  aug.  16.  Többféle  állami  és  ud- 
vari hivatalt  viselt,  utoljára  hágai  követ  volt. 
Főmintája  Boileau ;  nem  nagy  tehetség,  de  költe- 
ményei szép  nyelvezetükkel  és  verselósükkel  tűn- 
nek ki.  Költeményeit  halála  után  Lange  J.  adta 
ki:  Nebenstunden  unterschiedener  Gedichte  cí- 
men (1700),  majd  teljesebben  életrajzzal  König 
J.  U.  (1727).  V.  ö.  Líifz,  C.  und  sein  Verháltniss 
zum  französischen  Klassizismus  (1887). 

Canizares,  D.  Jósé  de,  spanyol  drámaíró,  szül. 
1676  júl.  4.  Madridban,  megh.  1750  szept.  4.  A 
spanyol  nemzeti  dráma  utolsó  képviselője  Zamo- 
rával  együtt  a  XVIII.  sz.-ban.  Calderont  követte 
s  különösen  azon  vígjátékokban  tűnt  ki  tehetsége, 
melyeknek  jellemei  karrikaturák.  Sok  darabja 
közül  figyelemre  méltók :  El  Dóminé  Lúcas,  El 
picarUlo  en  Espana,  La  ilustre  fregona.  El  anillo 
de  Giges,  D.  Jüan  de  Espina  stb. 

Canjevo,  adók.  Várasd  vm.  növi  marofl  j.-ban, 
(1900)  1117  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Gomja- 
Rieka. 

Canke,  adók.  Lika-Korbava  vm.  korenicai  j.- 
ban,  (1900)  808  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Bunic. 

Caukó,  könnyű,  vékony  borok  neve,  kivált  a 
gyenge  nyiri  borokra  mondják. 

Cankó  (Totanus),  a  cankók(l.  0.)  alcsaládjába 
tartozó  madárnem.  Hazai  képviselői  a  füstös  C. 
V.  fekete  sárfutó  (Totanus  fuscus  L.),  a  fütyülő 
sárfutó  (Totanus  calidris  L.),  a  tavi  sárfutó 
(Totanus  stagnatilis  Bechst.),  a  bajnok  libuc  v. 


Amely  gaő  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő ! 


Cankók 


-    254    — 


Cannetiles- 


pajzsos-C.  (Pavoncella  pugnax  L.).  Utóbbi  rigó- 
nagyságú, liosszú  gázlólábú  madár,  melynél  köl- 
tés idejében  a  hím  nyak-  és  fejtollai  nagyra  nő- 
nek és  gallérhoz  hasonlítanak.  A  hímek  a  parto- 
kon futkosva  gyakran  összeverekednek;  innen 
származik  népies  neve  (bajnok-  v.  harcos  libuc) 
is.  L.  még  Szalonka-félék. 

Cankók  (Totaninae,  áuat),  a  lilealakúak  (Gha- 
radriiformes)  rendjébe,  a  lilék  (Gharadrií)  al- 
rendjébe tartozó  szalonka-félék  (Scolopacidae) 
családjának  egyik  alcsaládja. 

Gankov,  Dragfan,  bolgár  politikus,  szül.  Szisz- 
tovóban  1827.,  megh.  1911  márc.  24.  Szófiában. 
Ifjú  korában  otthon  és  külföldön  Bolgárország 
felszabadítása  érdekében  buzgólkodott,  de  azért 
mégis  beállt  török  állami  szolgálatba.  1880-ban 
egyideig  mint  bolgár  külügyminiszter,  majd  mint 
belügyminiszter  működött.  1883-ban  miniszter- 
elnök lett,  de  1884.  visszalépett.  1886-ban  részt 
vett  a  Battenberg  Sándor  fejedelem  ellen  szőtt 
összeesküvésben  és  aztán  újra  belügyminiszter 
lett,  de  a  regensség  parancsára  aug.  30-án  elfog- 
ták. Kiszabadulván,  előbb  Konstantinápolyban, 
majd  Oroszországban  tartózkodott. 

Canlassi  (Cagnacci),  Guido,  olasz  festő,  szül. 
Sant'  Arcangelóban,  Rimini  m.  1601.,  megh.  1681. 
Reni  Guido  tanítványa  volt  Bolognában,  azután 
mint  I.  Lipót  császár  udvari  festője  Velencében, 
végre  Bécsben  élt.  Mesterének  modorára  emlé- 
keztető, vallásos  és  mitológiai  képei  a  sokat  ós 
felületesen  produkáló  kor  jobb  termékei  közé 
tartoznak.  Kiemelendők :  Kleopátra  halála  (Bécs, 
udvari  múzeum);  Magdolna  (München,  Pinako- 
thek)  stb. 

Cannai,.(növ.),  az  egyszikű  Cannaceae  család 
egyetlen  génusza,  melynek  60  faja  Amerika  tro- 
pikus részén  honos.  Rhizomás,  magas  füvek  nagy, 
szárnyas  erezetű  levelekkel.  Viráguk  kétivarú, 
asszimetrikus.  Csészéje  3  tagú.  Szirmai  (3)  szép 
pirosak  v.  sárgák,  alapjukon  összenőttek.  Porzó 
1—5,  de  csak  1  termékeny  közülük,  a  többi  pedig 
sziromnemű  staminodium.  Alapjukon  egymással 
és  a  párta  aljával  össze  vannak  nőve.  Magházuk 
alsó  állású,  3  üregű,  minden  üregben  2  sor  mag- 
kezdeménnyel. Termésük  bibircses  tok.  Virágza- 
tuk füzérszerű  v.  kunkorosan  összetett.  Számos 
faj  rhizomája  liszttartahnánál  fogva  főzeléknek 
ehető.  Egyesek  (G.  edulis  Ker,  kultivált)  gyökere 
pedig  Amerikában  orvosság.  Számos  faj  kedvelt 
dísznövény.  Leggyakoribb  a  nyugatindiai  G.  in- 
dica  L.,  melyet  már  1570  óta  tenyésztenek  Buró- 


Canna,  bazaltsziget  a  Hebridák  közt,  Skócia 
nyugati  partján,  területe  15  km*,  (i890)  40  lak.  A 
szigeten  van  az  ismert  Gompass-hegy,  mely  az 
iránytűt  90  foknyira  téríti  el  nyugat  felé. 

Cannabin,  cannabinismus,  cannabinol,  can- 
nabinon,  1.  Hasis. 

Cannabina  (állat),  1.  Kenderike. 

Cannabis  L.  (növ.),  1.  Kender. 

Cannaboideae  (Kenderfélék,  növ.),  a  Mora- 
ceae  család  alcsaládja,  melynek  csak  két  génusza 
van  :  a  komló  és  a  kender  (1.  o.). 

Cannaceae  (növ.),  1.  Canna. 

Cannae,  kis  város  az  ókori  Apuliában,  az  Au- 
fldus  (ma  Ófanto)  torkolatához  közel,  az  Adriai- 


tenger  mellókén.  Híres  arról  a  csatáról,  melyben 
Hannibál  216  aug.  2.  a  L.  Aemilius  Paullus  ós 
C.  Terenti  US  Varró  konzulok  vezérlete  alatt  küzdő 
római  sereget  megverte;  80,000  gyalogos  ós 
6000  lovas  katonával  szemben  neki  csak  40,000^ 
gyalogosa,  de  10,000  kitűnő  lovasa  volt.  A  csata 
a  heves  természetű  Varrónak  vezérleti  napjára 
esett,  ki  mély  oszlopokban  állította  fel  a  seregét ; 
Hannibál  viszont  széles  arcvonalban  sorakoztatta 
katonáit  és  nem  bánta,  hogy  Varró  a  sorok  kö- 
zepébe hatol,  mert  lovasaival  csakhamar  beke- 
rítette a  rómaiak  megzavart  és  összeszorult 
sorait.  Római  krónikások  45,000  római  halálát 
jegyezték  föl,  Polybios  szerint  70,000  embert 
veszítettek  a  rómaiak,  míg  a  punok  vesztesége 
csak  8000  volt.  Maga  Aemilius  Paullus  is  elesett, 
míg  Terentius  Varró  pár  lovassal  Venusiába  me- 
nekült. V.  ö.  Stürenburg,  De  Romanorum  cladi- 
bus  Trasumenna  et  Cánnensi  (Leipzig  1833) ; 
Hesselbarth,'De  pugna  Canensi  (Göttingen  1874); 
HartwigT.,  Das  Schlachtfeld  von  C.  (Frankfurt 
1897);  Wilms,  Die  Schlacht  bei  C.  (Hamburg 
1895).  ^  j 

Canna- keményítő,  1.  Arrow-root. 

Canne,  falu  Bari  delle  Puglie  olasz  tartomány- 
ban, a  barletta-spinazzolai  vasút  mellett,  előbbi- 
től 15  km.- re,  a  híres  C.-i  csata  színhelye,  1.    Ml 
Gannae  és  Ganosa  di  Puglia. 

Cannelas  (franc,  ejtsd :  kanniá),cukrozott  fahéj 

Cannel  coal  (candle  coal),  gyertyaszén  (ásv.), 
a  kőszénnek  egyik  válfaja,  mely  gyertyalángban  ' 
meggyúl  és  kozmás  szaggal  ég,  simítható  és  fé- 
nyesíthető ós  mindenféle  dísztárgyakat  készíte- 
nek belőle.  Angliában  fordul  elő. 

Cannelé  (franc.)  a.  m.  bordás  szövet  (1.  o.). 

Cannelon  (franc,  ejtsd:  kannióS),  1.  bordás 
sajt-  vagy  sütőforma;  2.  pástétomszerű  süte- 
mény, mely  különböző  ízekkel  lehet  töltve. 

Cannel-szén  (ásv.),  1.  Gannel  coal. 

Cannelnre  (franc),  1.  Barázda. 

Cannes  (ejtsd:  kann),  a  franciaországi  Alpes- 
Maritimes  département  kikötővárosa  a  Na- 
poule-öböl  K.-i  partján.  Lakossága  (i9oi)  29,365. 
A  Földközi-tenger  mentén  vezető  vasút  csomó-  i 
pontja.  Szép,  védett  fekvése  (az  Esterell-hegy- 
ség  tövében),  enyhe  klímája  látogatott  gyógy- 
hellyé teszik.  Évi  közép  hőmérséklete  16"4o,  a 
téli  10-25'',  tavaszi  18-4o;  éghajlata  enyhébb, 
egyenletesebb  a  nizzainál.  Homokos  partja  ki- 
tűnő tengeri  fürdő.  Kis  kikötője  forgalmas,  ke- 
reskedelme (faolaj,  déligyümölcs,  szardínia,  só- 
zott hal  stb)  élénk,  ipara  fejlett  (illatszer,  szappan). 
A  város  a  tenger  partján  fekszik  hosszan  (6  km.) 
elnyúltan  ;  várrom,  a  városházában  múzeum,  sok 
szálló,  szép  vülák,  sétaterek  (Allées  de  la  Liberté 
a  város  közepén).  A  Mont  Chevalier  tetején  álló 
régi  (1070—1395)  kastély  tornyából  remek  ki- 
látás nyílik.  Botanikus  kertje  1867-től  kezdve 
van.  Napóleon  1815  márc  1.  Elba-szigetről  jövet 
C.  mellett  a  Jouani-öbölben  szállott  partra. 

Cannetiles  v.  bouillon  (franc),  nemesfém- 
ből készült  dróttekercsek,  kardbojtok,  rojtok  s 
szegélyző  szalagok  gyártására.  Készítésük  abban 
áll,  hogy  a  fémdrótot  gyorsan  forgó  tűre  csavar- 
ják. A  lapított  drótokból  készült  tekercsek  fénye- 
sebbek. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


^^Bannin 


anninefatok 


—     255 


Cano 


Caxminefatok  (Cannenefates),  germán  nép- 
törzs a  batavok  ágából  a  Rajna  torkolatánál  (In- 
gnia Batavorum).  Tiberius  alatt  meghódoltak 
ugyan,  de  Caligula  idején  ismét  fellázadtak  és  az 
ellenük  küldött  flottát  megsemmisítették.  Később 
a  sok  csatározásban  kimerülve,  elhagyták  terüle- 
tüket és  a  sáli  frankokkal  egyesültek.  Az  V.  sz. 
óta  nem  szerepelnek  a  történelemben.  L.  Cha- 
suarok. 

Camxing  (ejtsd :  kenning),  1.  George,  híres  angol 
államférfi,  szül.  Londonban  1770  ápr.  11.,  megh. 
Chiswiekben  1827  aug.  8.  Ügyvéd  volt  és  Pitt 
unszolására  1794.  a  parlamentbe  választatta  ma- 
gát. 1796— 1801-ig  külügyminiszteri  másod-ál- 
lamtitkár, 1804— 06-ig  a  tengerészet  kincstár- 
noka volt,  1807— 09-ig  külügyminiszter,  1814— 
1816-ig  követ  Lissabonban,  1816.  az  indiai  osz- 
tály elnöke.  1822— 27-ig  újra  külügyminiszter, 
mely  állásban  szakított  Metternich  abszolutiszti- 
kus és  reakcionárius  rendszerével,  síkra  szállt  a 
Szent  szövetség  ellen  s  pártfogolta  a  délamerikai 
spanyol  gyarmatok  felkelését.  1827-ben  a  kor- 
mány élére  állt  s  megtette  a  gabonavám  eltör- 
lésére és  a  katolikusok  emancipációjára  vezető 
lépéseket.  Életét  újabban  Hill  H.  Frank  és  Mar- 
riot  írták  meg  (London  1887  és  1903).  Levelezé- 
seit kiadta  Stapleton  (1887).  V.  ö.  Speeehes  and 
memoirs  of  G.  C.  (London  6.  köt.  1845). 

2.  C,  Charles  John,  gróf,  az  előbbeni  íla,  szül. 
Bromptonban  1812  dec.  14.,  megh.  Londonban 
1862  jún.  27.  1836.  az  alsóház  tagja.  1841— 46-ig 
államtitkár  a  külügyminisztériumban.  1852-ben 
föpostamester  lett,  1856.  Brit-India  főkormány- 
zó ja,  1858.  pedig  alkirálya.  Kalkutta  város  em- 
lékszobrot állított  neki.  V.  ö.  Gmningham,  Earl 
C.  (London  1891). 

3.  C,  Stratford  sir,  angol  diplomata,  1.  Strat- 
ford  de  Beddiffe. 

Ganning-Harboar,  1.  Port-Canniiig. 

Gannizzaro  (ejtsd:  kanidzáro),  1.  Stmiislao,  olasz 
kémikus,  szül.  Palermóban  1826  júl.  13.,  megh. 
1910  máj.  9.  Rómában.  1841— 42-ig  a  palermói 
egyetemen  orvostudományokat,  később  a  pisai 
egyetemen  kémiát  tanult.  A  szicíliai  forradalom- 
ban részt  vett  (1848).  1851-ben  a  fizika  és  kémia 
tanára  Alessandriában  (Piemont).  1855-ben  Ge- 
novában a  kémia  tanára  lett,  1861.  Palermóban 
és  1871  óta  a  római  egyetemen.  1871-ben  sená- 
tor  lett.  Az  általános  kémia  sokat  köszön  bu- 
várlatainak,  így  a  gőz -sűrűségből  a  relatív  atom- 
sólyok  meghatározását  mint  biztosat  jelölte  ki ; 
továbbá  a  fémek  fajhőjét  fölhasználta  az  atom- 
súlyok meghatározására.  Abenzilalkohol  kémiai 
mivoltát  megállapította ;  a  ciánamidot  ö  használta 
először  a  szénvegyületek  szintéziséhez.  A  mole- 
knlaelméletről,  továbbá  a  kémia  tanításának 
módszeréről  nagyobb  munkákat  írt.  Száznál  több 
értekezése  jelent  meg. 

2.C.,  Tommaso, olasz  költő,szül.Messinábanl838 
aug.  17.  Élénk  részt  vett  az  olasz  szabadsághar- 
cokban és  sokat  utazott  külföldön.  Költeményei- 
nek nagy  a  formatökélye,  de  kevés  az  eredetisége. 
Irt  különben  francia,  spanyol  és  német  verseket 
is  és  sokat  fordított  is  e  nyelvekből.  Nevezetesek 
l'etőfl-fordításai.  Munkái :  Ore  segrete ;  In  soli- 
rudme ;  Garibaldi  e  Mazzini ;  Fiori  di  oltralpe  stb. 


Cannobio,  Novara  olasz  tartomány  városkája 
a  Laggo  Ma^giore  Ny.-i  partján  a  szép  Valle 
Cannobina  kijáratánál.  Lak.  (1901)  3023.  Selyem- 
és  gyapotszövés.Templomában  Bramante  freskói. 
Közelében  a  La  Salute  vízgyógyintézet  (valaha 
apátság)  és  az  1859-iki  osztrák  támadás  vissza- 
verését megörökítő  emlékmű. 

Cannock,  város  Stafford  angol  countyban,  Bir- 
minghamtől É.-ra  20  km.-re,  szén-  és  vasbányák- 
kal, (1911)  28,588  lak. 

Cannoctenla  (állat),  Haeckel  rendszerében  a 
bordás  medúzák  (Ctenophora)  egyik  alosztálya ; 
az  idetartozó  fajoknak  bordaedényei  egyszerűek, 
el  nem  ágazók. 

Canaolicbio  (áUat),  a  hüvelykagyló  (Solen 
süiqua  L.)  kereskedelmi  neve  Nápolyban  és  Szi- 
ciliában. 

Cannstadt,  azelőtt  járási  székhely  a  württem- 
bergi  Neckar-kerületben,  1904  óta  Stuttgart  kül- 
városa, 1.  Stuttgart. 

Cannstadti  rassz,  Quatrefages  és  Hamy  azo- 
kat az  ősrégi  koponyákatfoglalták  össze  e  gyűjtő- 
név alatt,  amelyek  a  Neander-spyi  koponyákhoz 
hasonlítanak.  Ma  Homo  primigenius  Schwalbe  a 
nevük.  Az  ódiluvium  egyik  emberfajtája  lehetett. 
Idetartozikacannstadti,neanderthali,spyi,krapi- 
nai  koponya  és  a  la  naulettei  állkapocs.  V.  ö. 
M.  M.  De  Qicatrefages  et  E.T.  Hamy,  Crania 
Ethnica  (Paris  1873-1875).  L.  Diluviim. 

Ca.no,Alonso,  spanyol  építész,  szobrász  és  festő, 
szül.  Granadában  1601  márc.  19.,  megh.  1667 
okt.  5.  Atyja  C.  Miguel  oltárépítő  Sevillába  köl- 
tözött és  fiát  először  Pacheco  Franceseo  és  Cas- 
tillo  Jüan  festőknél  és  Montanes  szobrásznál 
taníttatta.  Első  művei  spanyol  módra  készült 
oltárok  (retablo)  sevillai  templomokban,  valamint 
a  lebrijai  nagy  főoltár,  melyet  atyja  halála  után 
fejezett  be,  azonkívül  festmények,  amelyekből 
egy  sorozat  a  sevillai  Sta  Maria  della  Cuevaa 
kolostorban  maradt  fönn.  Egyéb  andalúziai  vá- 
rosok számára  is  készített  festményeket  ós  szob- 
rokat. Tevékenységét  megszakította  Llanos  y 
Valdes  festővel  vívott  párbaja,  melynek  követ- 
keztében 1637.  Madridba  kellett  menekülnie,  ahol 
Velázquez  közvetítésével  elnyerte  Olivarez  párt- 
fogását, királyi  festő  és  Baltazár  Carlos  herceg 
rajztanára  lett.  1645-ben  felesége  meggyilkolá- 
sának vádja  alatt  állott  és  kínvallatásnak  is  alá- 
vetették. 1651-ben  a  granadai  székesegyház  ka- 
nonokja lett  és  nagyrészt  a  székesegyháznak 
szentelte  erejét.  Legnagyszerűbb  építészeti  műve, 
a  granadai  székesegyház  hatalmas  homlokzata 
olasz  hatások  mellett  is  sajátosan  spanyol  és 
egyéni  jellegű.  Szellemes  elrendezésű  és  fölépí- 
tésú  a  granadai  Sta  Maria  Magdaléna  templom. 
Szobrászati  művei  kizárólag  templomok  számára 
készített  szentszobrok,  melyek  különösen  Gra- 
nada és  Sevilla  templomaiban  maradtak  fönn. 
Festményein  az  olasz  mesterek  hatása  észlelhető. 
Ezek  főleg  a  sevillai,  granadai  és  madridi  Prado- 
múzeumban  láthatók.  Igen  jól,  4  képpel  van 
képviselve  a  budapesti  Szépművészeti  Múzeum- 
ban. Nagyszerű,  patetikus  kifejezésű  a  Szt.  János 
evangélista  nagy  képe;  Correggio  befolyását 
árulja  el  a  Krisztus  és  a  Megváltó,  valamint 
Krisztus  az  Olajfák  hegyén  képe. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Canobus 


256     - 


Canova 


Canobus,  város,  1.  Kano^us. 
Canoe,  1.  Kanoa  és  Hajózás. 
Canoeiros  a.  m,  csónakos  indiánusok,  Bra- 
zíliában általános  elnevezése  az  összes  folyó- 
menti  indiánus  törzseknek. 
Cauon,  1.  Kánon. 

€anon  (ejtsd :  kanyon),  spanyol  SZÓ  a.  m.  cső. 
Neve  a  platóba  bevágódott,  meredekfalú  völgyek- 
nek, 1.  Kanyon. 

Canon  (tkp.  Straschiripka),  Hans,  osztrák 
festő,  szül.  Bécsben  1829  márc.  3.,  megh.  1885 
szept.  12.  Waldmüllernek  és  Rabinak  volt  tanít- 
ványa, 1848— 55-ig  katonatiszt  volt,  azután  tel- 
jesen a  festészetre  adta  magát,  1860— 62-ig 
Karlsruhéban,  azután  Stuttgartban  élt,  sokat 
utazott  Burópaszerte  és  a  Keleten,  végre  Bécs- 
ben telepedett  le  és  ott  aratta  legnagyobb  sikereit. 
Színpompás  képei  a  régi  velencei  és  flamand 
mesterek,  főleg  Rubens  erős  hatását  árulják  el. 
Legnagyobb  műve  a  bécsi  természetrajzi  udv. 
múzeum  előcsarnokának  160  m*  nagyságú  me- 
nyezetképe,  az  élet  körforgásának  allegóriái  áb- 
rázolásával. A  bécsi  művészettört,  udv.  múzeum- 
ban látható  a  Szt.  János  páholya  c.  képe.  Egyéb 
festményei :  Cromvell  I.  Károly  holtteste  előtt ; 
Afrikai  oroszlánvadászat ;  Modem  Diogenes ;  Ba- 
jadér; a  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban 
levő  Halvásár  (1872)  stb.  Mint  arckópfestő  C. 
rendkívüli  kedveltségnek  örvendett  Bécsben. 
Dekoratív  hatású  női  arcképeinek  egy  példánya  is 
látható  a  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban. 

Canon  City  (ejtsd.-  kényen  szitti),  Colorado  (Észak- 
Amerika)  állam  Fremont  eountyjának  főhelye, 
az  Arkansas  folyó  kanyonjának  (Royal  Gorge) 
kijáratánál.  Lak.  (i9oo)  3775.  Gépipar,  fémöntés ; 
ásványvízforrások . 

.   Cauones  apostoloram  (lat.),  1.  ÁlapostoU 
gyűjtemények  és  Apostoli  kánonok. 
Canonicae  Tirgines  (lat.),  1.  Kanonisszák. 
Canonica  Tisitatio  (lat.),  1.  Egyházlátoga- 
tás,  Párbér. 

Canonicus  (lat.)  a.  m.  kanonok  (1.  o.). 
Canoiiisatio  (lat.),  1.  Szentté  avatás. 
Canonnier  (franc,  ejtsd :  kánonjé ;  ném.  Kano- 
nier)  a.  m.  köztüzér. 

Canopus  v.  a  Árgus,  elsőrendű  csUlag  az 
Argó  csillagképben,  az  ég  déli  félgömbjén. 

Canosa  di  Puglia  (ejtsd:  kanóza  di  pullyá),  amfl- 
teátrumszerüen  épült  város  Bari  delle  Puglie 
olasz  tartományban,  a  barletta— spinazzolai  vasút 
mellett,  előbbitől  25  km.-nyke  (1901)  24,230  lak. 
Székesegyházában  van  eltemetve  Boemund,  An- 
tiochia  hereege,  a  Gerusalemme  liberata  egyik 
hőse.  C.  a  régi  Canusium  helyén  áll,  amelyből  egy 
vízvezeték,  amfiteátrum  és  diadalkapu  romjai 
máig  is  fenmaradtak.  C.  és  a  tenger  közt,  C.-tól 
10  km. -nyíre,  az  Ofanto  jobbpartján  Canne,  a 
cannaei  csata  színhelye  (1.  Cannae).  Várát  1350 
jún.  14.  L  Lajos  királyunk  ostrom  alá  vévé  és 
maga  is  a  falakra  rohant.  De  amint  a  létrán 
felfelé  haladt,  az  őrség  köveket  zúdított  rá  s 
ekkor  súlyosan  megsérült.  Pár  nap  múlva  azon- 
ban az  őrség  feladta  a  várat.  V.  ö.  Hist.  Hung. 
Fontos  Dom.  III.  176.  és  Pör  A.,  Nagy  Lajos. 

Canossa,  1.  falu  Reggio  nell'  Emília  olasz  tar- 
tományban, Reggiótól  18  km. -nyíre,  Panna  és 


Modena  közelében ;  közelében  a  C.-i  vár  romjai, 
ahol  IV.  Henrik  német  császár  1077  jan.  25— 28-ig 
magát  a  VII.  Gergely  pápától  rámér  tvezeklésnek 
alávetette.  G.-ba  nem  megyünk,  Bismarck  után 
szálló  igévé  lett  (1.  0.).  V.  ö.  Ferretti  C.  (Torino 
1884);  Sachse  C  (Leipzig  1897). 

2.  C.,  dalmáciai  kisközség,  Ragusa  tőszomszéd- 
ságában, téli  időben  enyhe  klímája  következté- 
ben mellbetegeknek,  nyáron  pedig  fürdővendé- 
geknek ajánlható,  300  lak.  V.  ö.  Lajos  Szalvátor 
főherceg,  C.  (Prag  1897). 

Canossába  nem  megyünk,  Bismarck  mon- 
dása a  német  birodalmi  gyűlés  1872  máj.  14-iki 
ülésén,  midőn  Hohenlohe  bíboros  dolgát  tárgyal- 
ták, akit  Vilmos  császár  követül  akart  küldeni  a 
pápai  székhez,  de  a  pápa  visszautasította.  Ez  a 
célzás  IV.  Henrik  császárnak  VII.  Gergely  pápa 
előtt  1077.  Canossában  történt  megalázkodására 
vonatkozott ;  Bismarck  azt  akarta  vele  mondani, 
hogy  a  német  törvényhozás  szuverenitását  a 
kormány  nem  fogja  feláldozni.  Midőn  1880.  a  po- 
rosz kormány  felhagyott  a  kultúrharccal,  gúnyo- 
san emlegették,  hogy  mégis  Canossába  ment. 

Canova,  Antonio,  olasz  szobrász,  szül.  Possa- 
gnóban  1757  nov.  1.,  megh.  1822  okt.  13.  Velencé- 
ben Torretti  Giuseppe,  majd  Ferrari  Giovanni 
szobrászoknak  volt  tanítványa  és  már  1779.  nagy 
sikert  aratott  Daedalust  és  Ikai-ust  ábrázoló  szo- 
borcsoportjával (Velence,  Aceademia  di  belle  arti), 
melynek  művészi  valószerüsége  meglepően  emel- 
kedik fölül  a  korabeli  szobrászat  modorosságán. 
Ugyanez  évben  azonban  Rómába  ment,  az  antik 
művészet  és  művészbarátainak  hatása  alatt  új 
útra  tért  és  mint  a  klasszikus  szobrászat  követ- 
kezetes tanulmányozója  és  követője  csakhamar 
legünnepeltebb  és  legbefolyásosabb  mestere  lett 
az  új  klasszicizmusnak,  Thorwaldsen  mellett  a 
kor  leghíresebb  szobrásza.  Rómában  egymás  után 
alkotja  meg  nagy  műveit :  Theseus  a  legyőzött 
Minotaurus  fölött  (1782,  Bécs,  udv.  múzeum); 
XIV.  Kelemen  pápa  síremléke  (1787,  Róma,  Sti 
Apostoli  és  XIII.  Kelemené  (1795,  Szt.  Péter 
templom),  a  pápák  kitűnő  képmás  szobraival  és 
klasszikus  szellemtől  áthatott  allegóriái  alakok- 
kal ;  Emo  tengernagy  síremléke  a  velencei  Arze- 
nálban (1795).  Időközben  hosszú  sora  keletkezik 
az  antik  tárgykörből  merített  egyes  alakoknak, 
csoportoknak,  némelyik  több  változatban.  A  leg- 
népszerűbbé vált  közöttük  Ámor  és  Psyche  híres 
csoportja  (1.  a  képmellékletet),  mely  Murát  tábor- 
nok révén  a  párisi  Louvreba  került  (u.  0.  van 
hasonló  tárgyú  másik  csoportja  is,  álló  alakok- 
kal), Venus  és  Adonis,  Hebe  stb.  Ezek  idilli  han- 
gulatával ellentétes  a  Hercules  és  Lichas  moz- 
galmas nagy  csoportja  (1796,  márványból  1811, 
Róma,  Galleria  Nationale  Moderna),  a  belvederei 
Apolló  hatása  alatt  készült  Perseus  (1801,  Róma, 
Vatikán),  valamint  Kreugas  és  Damoxenos  ököl- 
vívók szobrai  (u.  0.) ;  Theseus  küzdelme  a  Ken- 
taurosszal  (Bécs,  Udv.  múzeum).  1802-ben  első 
ízben  járt  Parisban  és  elkészítette  Napóleon  már- 
vány mellszobrát  (Firenze,  Pitti-palota) ;  hazaté- 
rése után  a  pápa  a  római  műemlékek  főfelügyelő- 
jévé nevezte  ki.  1805-ben  állította  föl  Bécsben,  az 
Augusztinusok  templomában  azt  a  síremléket,  me 
lyet  Albert  szász-tescheni  herceg  készíttetett  el- 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Canova  cikkhez 


Hévai  Nagy  Lexikona 


CANOVA  ANTONIO  :  ÁMOR  ÉS  PSYCHE 

fPÁRIS,  LOUVRE) 


V^nayt 


:ánovas  del  Castlllo 


257     — 


Canstein 


lunyt  felesége,  Mária  Krisztina  számára.  A  sír- 
emlék —  gúlaalakú  mauzóleum  ajtajához  köze- 
ledő gyászoló  alakok  —  C.  legkomolyabb,  meg- 
kapó haugiiliitú  műve,  mely  a  modera  művé- 
szetre (Bartholomó)  is  erős  hatást  gyakorolt.  A 
kor  Ízlésének  megfelelő  antikizáló  felfogással 
készített  képmásait :  Napóleon  bronzszobra  (Mi- 
lano, Brera)  meztelen  imperátor  alakjában  mu- 
tatja be  a  császárt.  Ide  tartozik  Borghese-Bona- 
parte  Paolina  hercegné  pamlagon  nyugvó  alakja 
(aVenus  victrix)),  Róma,  Villa  Borghese),  Napó- 
leon anyjának,  Bonaparte  Laetitiának  nemes  ülő 
szobra  (Chatsworth,  Devonshire  herceg  gyűjte- 
ménye) és  Liechtenstein-Bsterházy  Leopoldina 
hercegné  szép  ülő  szobra  a  kismartoni  hercegi 
park  Leopoldina-csamokában.  Ezekkel  a  női  ala- 
kokkal hasonló  stílusú  C.  híres  Venus- szobra 
(wVenere  Italica»,  Firenze,  Palazzo  Pitti),  továbbá 
a  Három  Grácia  csoportja  (Szt,  Pétervár,  Bremi- 
tage),  a  Mars  és  Venus  csoport  (London,  Bucking- 
ham-Palace)  és  egyéb  szobrok,  mellszobrok  egész 
sora,  gyakran  több  változatban  is.  Életének  utolsó 
korszakából  származó  fontos  müvei :  a  Jlit  nagy 
alakja  a  római  SS.  Luca  e  Martina  templomban, 
Alfleri  költő  síremléke  a  lirenzei  Sta  Croce  temp- 
lomban (a  gyászoló  Itália  alakjával),  a  Stuart- 
család síremléke  a  római  Szt.  Péter  templomban 
(1817).  1819-ben  szülővárosában,  Possagnóban 
lerakta  a  Trinita  templom  alapkövét  (befej.  1830). 
Ebben  a  templomban  van  eltemetve,  utolsó  müve, 
a  Krisztus  siratását  ábrázoló  bronzcsoport  köze- 
lében. A  velencei  Frari-templomban  lévő  emlé- 
két barátja,  Cicognara  készítette  el,  C-nek  Tizian 
síremléke  számára  készített  terve  alapján.  Pos- 
sagnóban van  a  C- múzeum,  a  mester  eredeti 
vázlataival,  mintáival,  rajzaival,  C.  egész  művé- 
szetének hű  tükre.  C,  korának  bálványa,  legbe- 
folyásosabb mestere,  tökéletes  kifejezője  kora 
művészi  felfogásának,  Bemini  után  a  legnagyobb, 
legtermékenyebb  szobrász.  Művészete,  mely  nem 
az  antik  művészet  szolgai  utánzata,  hanem  a 
klasszicizáló  kor  szellemében  való  nyilvánulás, 
Thorwaldsen  erőteljesebb  stílusa  mellett  is  ön- 
álló értékű  és  mai  napig  termékenyítő  motívu- 
mokat tartalmaz.  V.  ö.  Paravia  A.,  Notizie  in- 
tomo  álla  vita  di  Antonio  C.  (Roma  1823) ;  Gico- 
flwiara,Discorsofunebre(Venezial822);  u.  a.,  Bío- 
gratta  di  Antonio  C.  (u.  o.  1823);  Missirini,  Della 
vita  die  Antonio  C.  libri  IV.  (Prato  1824) ;  Qiia- 
tremére  de  Quincy,  C.  et  ses  ouvrages  (Paris 
1S34);  Meyer  A.  G.,  C.  (Bielefeld,Leipzigl898); 
Malamani,  Antonio  C.  (Milano  1911). 

Cánovas  del  Castillo  (ejtsd:  kasztiiyo),  Antonio, 
spanyol  konzervatív  államférfiú,  szül.  Malagában 
1826  febr.  8.,  megöletett  1897  aug.  8.  Santa  Ague- 
dában.Szépirodalmi  tanulmányai  fejében  az  akadé- 
miába választották.  1851-ben  átvette  a  konzerva- 
tív Patria  szerkesztését  s  1854;-től  tagja  volt  a 
oortesnek.  1864— 68-ig  több  ízben  a  minisztérium- 
nak i8.  1874-bon  Alfonz  király  miniszterelnökké 
nevezte  ki,  de  1875.  lemondott.  1876-ban  újra  át- 
vette a  minisztérium  vezetését  és  létrehozta  az 
új  alkotmányt.  1879-ben  ugyan  lemondott,  de 
decemberben  ismét  átvette  a  kormányt.  A  libe- 
rális minisztérium  bukása  után  1884.  rövid  ideig 
újra  miniszterelnök  lett.  1890  júl.  5.,  Sagasta 

Révai  Nagy  Lexikona.  TV.  ML 


visszalépése  után,  megint  átvette  a  mérsékelt  kon- 
zervatív minisztérium  vezetését.  Ez  években  adta 
ki  az  Estudios  del  reinado  de  Pelipe  IV.  c.  müvét 
(2  köt.,  Madrid  1888—1889).  1882-ben  a  madridi 
történelmi  akadémia  elnökévé  választották  ós 
Calderon  életrajzát  tette  közzé :  El  Solitario  y  su 
tiempo  biográfia  de  D.  Seraíln  Estóbanez  Calde- 
ron (Madrid  1883,  2  köt.),  továbbá  a  Problemos 
contemporaneos  cünü  munkát  (u.  o.  1884,  2  köt.) 
és  a  História  generál  de  Espana  gyűjteményes 
munkát.  Egy  Angiolitti  nevű  anarchista  ölte  meg. 

Canquoin-féle  paszta,  cínkklorid,  rozsliszttel 
és  vízzel  pasztává  gyúrva.  Maró  szer. 

Canrobert  (ejtsd:  kaSrober),  Frangois  Certain, 
francia  tábornagy,  szül.  St.  Ceré-ben  1809  jún.  27., 
megh.  1895  jan.  28.  Parisban.  1835-39-igé8l841- 
1847-ig  Algériában  szolgált.  1848-ban  mint  dandár- 
parancsnokot Parisba  rendelték.  Napóleon  elnök 
pedig  számysogédévé  nevezte  ki.  Az  1851-iki  ál- 
lamcsíny napjaiban  kartácstűzzel  verte  le  Paris 
utcáin  a  felkelést.  A  krimi  háborúban  Saint-Ar- 
naud  halála  után  mint  fővezér  szerepelt,  de  Se- 
bastopol  előtt  nem  tudott  sikert  felmutatni.  Ez 
okból  1855.  a  fővezérséget  Pélissierre  ruházták, 
míg  C.  az  I.  hadtest  parancsnokságát  vette  át. 
1856-ban  marsallá  nevezték  ki.  Az  1859-iki  olasz 
háborúban  a  3.  hadtestet  vezényelte ;  részt  vett 
a  magentai  és  solferinói  csatákban.  1870-ben  a 
rajnai  hadsereg  6.  hadtestének  vezetését  bízták 
reá.  Metz  kapitulálásakor  C.  is  fogságba  esett,  de 
Bismarck  engedelmével  III.  Napóleonhoz  Wil- 
helmshőhe-be  mehetett  s  csak  a  béke  megkötése 
után  tért  vissza  Franciaországba.  1871-ben  a  ka- 
marába választották,  hol  a  császári  herceg  halá- 
láig (1879  jún.  1.)  a  bonapartisták  egyik  vezére- 
ként szerepelt.  1879  nov.  óta  a  szenátusnak  volt 
tagja.  V.  0.  Grandin,  Le  dernier  maréchal  de 
Francé  C.  (Paris  1895) ;  Martin  L.,  Le  maréchal 
C.  (u.  0. 1895);  Félix  G.,  Le  maréchal  C.  (Tours 
Í89d);  Bapst,  Le  maréchal  C.  (Paris  1898—1904, 
3  köt.). 

Canso  (ejtsd:  kanszo),  1.  Cape  C,  Nova  Scotia 
félsziget  legkeletibb  foka  Kanadában  (kb.  é.  sz. 
45°  21' ;  ny.  h.  61°),  a  New  Yorkba,  Lissabon  és 
Angliába  vivő  kábelek  találkozópontja.  Közelében 
C.  kikötő  városka  (1500  lak.),  halászattal  ós  keres- 
kedéssel. —  2.  C,  28  km.  hosszú  és  4  km.  széles 
tengerszoros  Nova-Scotia  és  Cap-Breton  szigetek 
közt. 

Canstadt,  város,  1.  Cannstadt. 

Canstatt,  Kari  Friedrich,  német  orvos,  szül. 
Regensburgban  1807  júl.  11.,  megh.  Erlangen- 
ben  1850márc.  10.  Tanulmányai  végeztével  Paris- 
ban, Svájcban,  Brüsszelben  járt  a  kolera  tanulmá- 
nyozása végett.  Hazájába  visszatérve,  1843.  az 
erlangeni  egyetemen  lett  professzor.  Művei  a 
koleráról,  Bright- kórról,  az  aggkor  betegségeiről 
szólnak.  Megindította  és  szerkesztette  sok  éven 
át:  Jahresberichte  über  d.  Fortschritte  der  ge- 
sammten  Medizin  (Erlangen  1842,  később  Virchow 
folytatta,  most  Waldeyer  ós  Posner  adja  ki). 

Canstein,  1.  Kari  Hüdebr Mid,  báró,  a  róla  el- 
nevezett biblia-társaság  alapítója,  szül.  Linden- 
bergben  1667  aug.  4.,  megh.  Berlinben  1719  aug. 
19.  Mint  önkéntes  Flandriában  megbetegedvén.  Is- 
tennek szentelte  életét  és  a  pietista  Spener  és 

17 


Cansteln-féle  biblia-társaság; 


-     258     — 


Cantata 


Francke  teológusokkal  lépett  összeköttetésbe. 
Ezek  tanát,  hogy  igazi  vallásos  nevelést  csak  a 
biblia  tanítása  által  lehet  elérni,  C.  magáévá  tette 
8  életcéljául  tűzte  ki,  hogy  a  népnek  a  bibliát 
olcsó  kiadásokban  hozzáférhetővé  tegye.  C.  maga 
is  nagy  összeget  áldozott  erre  a  célra  s  az  alap 
mások  adakozásaival  kiegészítve,  11,000  tallérra 
rúgott.  így  aztán  a  vállalat  1712.  megindult.  Ha- 
lála után  a  vállalatot  egyesítették  a  hallei  Francke- 
félével.  Munkája :  Harmonie  und  Auslegung  der 
heilig.  vier  Bvangelisten  (Halle  1727—34). 

2.  CBaban,  báró,  osztrák  jogtudós,  szül.  Lem- 
bergben  1845.,  megh.  Grácban  1911  aug.  14.  A 
gráci  egyetemen  a  magán-,  kereskedelmi  jog  és 
a  váltójog  tanára  volt.  Főbb  müvei :  Lehrbuch 
des  österreichischen  Civilprozessrechts  (1893,  2. 
kiad.) ;  Lehrbuch  des  österreichischen  Wechsel- 
rechts  (1890) ;  Check,  Wechsel  und  derén  Deekung 
(1891);  Lehrbuch  des  österr.  Handelsrechts(1896); 
Der  Zweck  des  Zivilprozesses  (1902) ;  Der  Scheck 
nach  dem  österr.  Gesetz  v.  1906  (1907). 

Canstein-féle  biblia-társaság.  Canstein  Kari 
Hildebrand  báróról  nevezték  így  el.  1712-ben  kezdé 
működését  az  új-testamentom  kiadásával ;  1713. 
kiadta  az  egész  bibliát,  de  csak  akkor  virágzott 
fel,  mikor  a  hallei  Francke -féle  hasonló  társaság- 
gal egyesítették.  Már  1719— 35-ig  37  kiadásban 
jelent  meg  e  vállalatban  az  új-testamentom,21-ben 
a  nagy-oktáv  biblia,  1735.  a  kézi  biblia ;  de  a 
C.  cím  csak  1775  óta  fordul  elő  a  kiadványo- 
kon. Jelenleg  az  intézmény  évenkint  mintegy 
50,000  példány  teljes  bibliát  ad  ki.  1712— 1890-ig 
kerekszámban  6.750,000  bibliát  és  új-testamen- 
tomot  adott  ki  a  társaság,  ebből  100,000-et  cseh, 
lengyel,  litván,  vend  stb.  nyelveken.  B  társaság 
adta  ki  legelőször  (1892)  a  Luther-féle  bibliafor- 
dítás revideált  (eiseuachi)  szövegét. 

Cant  (ang.)  a.  m.  jargon ;  továbbá  álszentes- 
kedés,  képmutatás. 

Cantabile,  olasz  zenei  műszó,  a.  m.  ének- 
szertien,  s  körülbelül  azonos  a  con  espressione  és 
espressivo  kifejezésekkel. 

Cantabri,  kantabrok  ibériai  nép  Hispániában, 
a  mai  Arturia  területén. 

Cantacuzeno  (Cantacuzino),  család,  1.  Kania- 
kuzenosz. 

Cantagallo,  város  a  brazíliai  Rio  de  Janeiro 
államban,  kb.  3000  lak.,  köztük  sok  német ;  ha- 
talmas kávéültetvényekkel. 

Cantal  (ejtsd:  kantai),  1.  département  Dél-Fran- 
ciaország belsejében  C.  hegység  területén,  Puy- 
de-Döme,  Haut-Loire,  Lozóre,  Aveyron,  Let  és 
Corréze között.  Területe  5779  km*;  (1906) 228,690 
lak.  Pensíkszerü,  zord  éghajlatú  terület,  sok  ki- 
aludt vulkán  szabályos  hegykúpjaival.  Területé- 
nek csak  Ví-e  termőföld  (gabona),  a  többi  legelő 
(állattenyésztés :  salers-i  marha,  mauria-i  ló, 
maurs-i  sertés).  Ipara  fejlett.  4  arrondissementje 
a  következő  :  Aurillac,  Saint-Flour,  Mauriac  és 
Murát.  V.  ö.  Deribier  du  Ghdtelet,  Dictionnaire 
stat.  et  hist.  du  départm.  du  C.  (Aurillac  1858,  5. 
köt.) ;  Amé,  Dict.  topogr.  du  départm.  C.  (Paris 
1897) ;  Boule  és  Farges,  Le  C.  (Paris  1898). 

2.  G.,  Plomb  du,  az  Auvergne  tömegéhez 
tartozó  vulkánrom,  amelynek  lapos,  70  km.  át- 
mérőjű kúpja  kettős  csúcsával  500  m.  magasra 


emelkedik  a  plató  fölött.  Tengerszine  fölötti  ma- 
gassága 1858  ra.  Nyugati  lejtőjót  erdőségek  bo- 
rítják, míg  a  szárazabb  keleti  lejtő  sivár  és  hűvös. 
A  rajta  eredő  patakok  az  Alagnon  kivételével  a 
Garonneba  ömlenek. 

Cantalamessa-Papotti,  Nicola,  olasz  szobrász, 
szül.  Ascoli  Picenóban  1833  jan.  21.,  megh.  1910 
aug.  31.  Teneraninak  volt  tanítványa.  Í857-ben 
ment  első  ízben  Amerikába  és  azóta  ott  tág  tere 
nyílt  működésének.  Olaszországban  tőle  való 
többek  közt  Viktor  Emánuel  király  emlék- 
szobra  Ascoliban,  a  Politika  szobra  a  római  nem- 
zeti emlékművön  stb. 

C/antambanco,  olasz  népies  dalos. 

Ca.nta,ra,  Arnold,  orvos,  szül.  Hainsban  (Cseh- 
ország) 1837  febr.  15.,  megh.  1893  máj.  1,  Nápoly- 
ban. Olasz  orvos  íla.  Tanulmányait  a  prágai 
egyetemen  végezte.  Hazájába  visszatérve,  a  pa- ; 
dovai,  milanói  s  később  a  nápolyi  egyetemen  ta- 
nárkodéit, önálló  művei  főleg  a  fertőző  betegsé- 
gekről szólnak.  Számos  német  orvosi  művet  for- 
dított le  hazája  nyelvére. 

Cántara  (sp.),  régi  kasztiliai  bormérték  ;i 
Malagában  =  1667  1. 

Cantarin,  a  régi  romániai  mázsa  neve  =:  44 
oka  1=  5611  kg.  Ebből  származik  a  métermázsa 
mostani  neve,  cantarulu  (100  kg.). 

Cantarini,  Simoné  (da  Pesaro), olasz  f  estő,szül. 
Pesaróban  1612.,  megh.  1648.  Reni  Guidónak  volt 
tanítványa.  Műveinek  hosszú  sorából  említendők : 
Mária  mennybemenetele  (Bologna,  képtár) ;  Krisz-  ■ 
tus  színeváltozása  (Milano,  Brera);  Krisztusi 
Emauszban  (modenai  képtár) ;  József  és  Putif  árné 
(drezdai  képtár)  stb.  Mint  grafikus  is  igen  termé- 
keny volt ;  rézkarcai  —  többnyire  szentképek,  de 
mitológiai  és  allegóriái  kompozíciók  is  —  fölüle-? 
tesek,  de  tetszetősök. 

Cantaro  (ol.),  régi  súlymérték  a  Földközi  ten-t 
ger  keleti  partjain ;  azonfelül  Spanyolországban 
és  Amerikában.  Mint  folyadékmérték,  1.  Cantara. 

Cantata  (ol.),  tulajdonképen  «énekdarab» ; 
ép  úgy  mint  a  szonáta  nem  egyéb,  mint  «hang- 
szeres  zenedarab».  Megemlítendő  azonban,  hogy 
valamint  a  szonáta  elnevezést  egy  fokozatosan 
megállapított  műforma  szerint  alkotott  zenedarab 
jelzésére  tartották  fenn,  ép  úgy  a  C.  elnevezés 
is  az  idő  folyamán  egy  bizonyos  műforma  szerint 
alkotott  ónekdarab  elnevezésére  használtatott. 
Ma  C.  alatt  oly  nagyobb  énekzenedarabot  értünk, 
mely  szólóénekekből,  kettősökből  stb.  és  karok- 
ból van  összetéve  s  zenekarkisérettel  ellátva. 
Legtisztábban  található  e  műforma  az  ú.  n.  egy- 
házi C.-ban,  és  különösen  Bach  J.  Seb.  idevágó 
mesterműveiben,  melyek  a  C.  fogalmának  meg- 
állapítása tekintetében  mintáknak  tekinthetők. 
Ezek  szerint  a  C.  nem  más,  mint  egy  bizonyos  ér- 
zés-nek  különböző  műformák  segélyével  való  ki- 
fejezése. Ha  a  C.  e  fogalmát  a  világi  C.-ra  akar- 
juk alkalmazni,  akkor  az  így  elnevezett  művek- 
nek csak  egy  része  fog  annak  megfelelni;  a  többiek 
tulajdonképen  oratóriumok,  legendák,  stb.  Valódi 
világi  C-k  pl. :  Lisztnek  A  művészekhez  cimü 
szerzeménye,  Beethoven  9.  szimfóniájának  utolsó 
tétele  stb. 

A  költészettan  is  C.-nak  nevezi  a  zenei  C.-nak  j 
megfelelő  költői  szerzeményt.  Az  egyes  alkotó- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cantate 


259     — 


Cantlcum 


részek  vagyis  dalok  egymással  a  dialóg  viszonyá- 
ban állnak,  tartalmilag  és  formailag  ellentétet  és 
változatosságot  tüntetnek  föl  s  együttvéve  bizo- 
nyos jelenetet,  olykor  némi  cselekvényt  is  ábrá- 
zolnak. Rendes  alkatrészei,  melyek  váltakoznak 
s  többször  is  előfordulhatnak :  a  recitativo,  egye- 
sektől előadott  ének-szavalat,  elbeszélő.leiró  vagy 
elmélkedő  tartalommal ;  az  ária  egy  v.  két  sze- 
mélytől előadott  dal  (solo  v.  dv£tt)  és  a  kar  (cho- 
rus),  többeknek  v.  az  egész  személyzetnek  éneke ; 
az  ária  és  kar  lírai  jellemű  részletek.  A  költői  C. 
is  vallási  V.  világi  tárgyú.  —  E  műfaj  a  XVII. 
8z.  óta  Olaszországból  terjedt  el  a  nyugateurópai 
irodalmakba ;  nálunk  a  XVin.  sz.  végén  jelent 
meg  (Csokonai  C.-ja  az  1741-iki  diétáról),  körül- 
belül a  szabadságharc  előttig  volt  divatban,  Ga- 
raynál  még  előfordul. 

Cantate  (lat.)  a.  m.  énekeljetek ;  a  húsvétra 
következő  vasárnapok  negyedike.  Nevét  onnan 
kapta,  hogy  az  a  mise,  melyet  ezen  a  napon  éne- 
kelnek, a  98.  zsoltárral  kezdődik :  Cantate  Dominó 
canticum  nóvum  stb. 

Cantatorinm  (lat.),  a  római  kat.  egyház 
responsorium-könyve. 

Cantatrice  (ol.,  ejtsd:  kantatricse,  franc,  ejtsd: 
kaStatrísz),  énekesnő,  különösen  operaénekesnő. 

Cantefable  v,  Ghantefable,  1.  Aucassin  és 
Nicoletíe. 

Canteleu  (ejtsd:  kantiö),  falu  Seine  inférieur 
francia  départementban,  a  Seine  Jobbpartján, 
kastéllyal  (XVII.  sz.),  gyapjú-,  gép-  és  vegyigyá- 
rakkal, szilvakereskedéssel,  (igoi)  3572  lak. 

Cante  perdrix (franc, ejtsd:  kant  perdri),  lan- 
guedoci  híres  vörös  bor. 

Canter  (ang.,  ejtsd :  kenter),  sportműszó,  ere- 
detileg a  Canterbury-galopp  kifejezésből  szárma- 
zik (ném.  Handgalopp).  A  lóverseny- nyelvben 
rövid,  könnyű  galopp,  vágtatás,  amikor  a  ló  fejét 
és  testét  kissé  féloldalt  tartva,  lábaival  megkü- 
lönböztethetöleg  egymás  után  érinti  a  földet.  — 
1.  Felcanterezni  a.  m.  a  start  helyéhez  vágtatni 
a  verseny  előtt.  —  2.  Canterben  nyerni :  igen 
könnyen,  tetszés  szériát  győzni  a  versenytársak 
fölött.  —  3.  Canterezni  a.  m.  rövid  galoppban 
menni ;  versenyben  rendesen  az  C.-ez,  aki  nemfél  a 
legyőzetés  veszedelmétől. 

Canterbury  (ejtsd:  kentbSri),  város  Kent  angol 
countyban  a  Stour  folyó  partjain.  Festői  fekvésű, 
régies  külsejű,  (1911)  24,628  lak.  Élénk  kereske- 
delmi város,  4  külvárossal,  11  templommal.  Fon- 
tosságát egyházi  jelentőségének  köszöni,  mert 
itt  székel  Angliának  királykoronázó  érseke,  aki 
egyúttal  az  ország  első  peerje  is.  Legrégibb 
temploma  a  Szt.  Mártonról  elnevezett,  legszebb  a 
székesegyház.  Ez  alaprajzában  az  érseki  kettős- 
kereszt  mintájára  épült  (159  m.  hosszú,  hajói 
40—48  m.  szélesek)  a  legszebb  gót  stílusban.  Leg- 
régibb része  az  1070.  épült  kripta.  Lassan,  rész- 
letenkint  épült  1495-ig.  1170-ben  egyik  oltáránál 
ölték  meg  Becket  Tamást.  Régi  üvegfestései 
híresek,  síremlékei  (köztük  IV.  Henriké  ós  a  fe- 
kete hercegé)  szintén.  Legnevesebb  iskolája  a 
Missionary  College  (régi  kolostor  nagy  könyvtár- 
ral) és  a  King's  School.  C.  a  rómaiak  Durovemuma 
helyén  épült,  az  angolszászok  idejében  Cant- 
warabyrig-nek  hívták,  a  VI.  sz.  legelején  Bthel- 


bert  király  Kent  királyság  fővárosává  tette,  597. 
Szt.  Ágoston  itt  hirdette  a  kereszténység  tanait, 
itt  keresztelte  meg  Bthelbertet  is,  aki  aztán  itt 
vetette  meg  alapját  Anglia  hercegprímásí  szék- 
helyének. V.  ö.  Stanley,  Historical  memorials  of 
C.  (London  1883,  10.  kiadás) ;  Jenkins,  Diocesan 
History  of  C.  (1880). 

Canth,  Minna,  családi  nevén  Johnsson,  finn 
írónő,  szül.  Tammerforsban  1844.  mint  egy  mun- 
kás-felügyelő leánya,  megh.  1900.  Tanítónőnek 
készült.  Későbbi  férje,  Canth  tanár  lapjában  je- 
lentek meg  első  elbeszélései  svéd  nyelven.  Szín- 
darabot is  írt  Murtovarkaus  (Betörés)  címmel, 
mely  a  helsingforsi  finn  színházban  sikert  ara- 
tott. Ezt  ós  későbbi  munkáit  finn  nyelven  írta. 
Férje  halála  után  (1879)  boltot  is  nyitott,  de 
mellesleg  folytonosan  foglalkozott  az  irodalom- 
mal. Ekkortájt  írta  A  Roinila-udvar  c.  drámáját 
(1883)  s  két  más  színmüvet  is.  Utóbb  Brandes 
György  hatása  alatt  szociális  drámákat  írt,  pl. 
Työmiehen  vaimo  (Munkás  neje,  1885)  s  ugyan- 
ilyen novellákat,  Köyháa  kausaa  (Szegény  em- 
berek), Hanna,  Sylvi  stb.  címmel.  Munkái  svédre  s 
némi  részben  magyarra  is  le  vannak  fordítva. 

Cantliarellns  (Adans.)  L.  (növ.),  1.  Csirke- 
gomba. 

Cantliaridae,  1.  Hólyaghúzó  bogarak. 

Cantbaridin,  1.  Kantaridin. 

Cantbaris  Lytta  (állat),  1.  Kőrisbogár. 

Cantharis-kenöcs,  1.  Kőrisbogárkenöcs. 

Cantharis-tapasz,  1.  Kőrisbogártapasz. 

Cantbocamptus  (állat),  az  evezölábú  rákok 
(Gopepoda)  rendjének  egyik  neme.  Hazánkban 
10  faja  él.  Több  közülök  hazánk  sóstavaiban  él, 
így  a  C.  Treforti  Dad.  a  dévai,  a  G.  brevicornvi 
Dad.  a  tordai  ós  vízaknai  sóstavakban ;  3  faja  él 
a  Balatonban.  Vizsgálatukkal  nálunk  Daday 
Jenő  foglalkozott,  aki  5  új  fajt  írt  le  hazánkból. 

Cantboplastíca,  olyan  operálás,  amelyet  a 
valamely  okból  megrövidült  szemrésnek  meg- 
hosszabbítása végett  végeznek. 

Cantbns  a.  m.  szemzug,  a  külső  ós  belső 
szemzug  két  szöglete,  amelyekben  a  felső  szem- 
héj az  alsóval  találkozik. 

Canti  carnascíaiescbi  (ejtsd :  kantl  karnas- 
saieszki),  a  firenzei  farsangi  ünnepek  álarcos  tánc- 
dalai, melyeket  Medici  Lorenzo  a  mülira  külön 
fajának  képezett  ki.  Az  utcákon  felvonuló  és  bi- 
zonyos társadalmi  állásokat,  hivatalokat  áb- 
rázoló álarcos  menetek  énekelték.  Medici  Lorenzo 
példája  sokakat  utánzásra  ösztönzött  s  ekként  az 
olasz  költészet  eme  legsajátságosabb  termékeinek 
tekiQtélyes  gyűjteménye  támadt.A  legféktelenebb 
vidámságnak  és  néha  erősen  kétértelműek.  Külön- 
böző kiadásokban  találjuk  összefoglalva ;  a  legis- 
meretesebbek  és  legjobbak :  Trionfl,  canti,  mas- 
cherate  e  canti  camascialeschi  (Firenze  1559) 
és  C.  c,  trionfl,  carri  e  mascherate  (2  kötet. 
Cosmopolís  vagyis  Lucca  1750,  új  lenyomata 
Guerrinitől,  Milano  1883). 

Canticuiu  (lat.),  oly  magánbeszéd  elnevezése 
volt  a  római  színházakban,  melyet  ének  módjára 
fuvolakísérettel  adtak  elő.  —  Canticum,  a  katolikus 
egyház  három  evangéliumi,  azaz  új  testamentomi 
dicséneke  (cantica  majora)  a  következő :  a  C.  Ma- 
riáé, melyet  rendesen  Magnificat-nak  neveznek 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


17* 


Cantilena 


—     260     - 


CantCi 


(Magniflcat  anima  mea) ;  a  C.  Zachariae  (Bene- 
dictus  Dominus  Deus  Israel)  és  C.  Simeonis  (Nimc 
dimittis  servum  tuiim).  —  A  C.  minora-k  (7)  az 
ó-testamentomból  vannak  véve.  Valamennyi  C.  a 
zsoltárénekliez  tartozik,  s  a  zsoltárokat  magukat 
Cantiea  Davidis-nak  nevezik.  —  Cantica  gra- 
duum  annyit  tesz  mint  Graduale ;  G.  canticorum 
pedig  a.  m.  énekek  éneke,  azaz  Salamon  dics- 
éneke. 

Cantilena  (ol.)  a.  m.  énekszerű  dallam.  A 
zenedarabnak  olyan  része,  mely  dallamosság  te- 
kintetében különösen  feltűnik.  Szűkebb  értelem- 
ben C.  rövid  énekdarab,  dal.  Eégebben  fölváltva 
használták  a  cauzone  és  chanson  nevekkel.  Ha 
a  darab  hangszeres,  arra  céloz  a  név,  hogy  a 
mű  vagy  egy  részlete  olyan  melodikus,  amilyen 
az  ének  szokott  lenni. 

Cantillatio  (lat.),  a  zenében  általában  az 
énekszerű  előadás ;  szorosabb  értelemben  az  egy- 
házi szövegek  (koUekták,  responsoriumok  stb.) 
énekszerű  olvasása. 

Cantionale,  általában  énekeskönyvet  jelent. 
A  legelső  ilyen  nevű  magyar  munkát  Heltai  Gás- 
pár nyomtatta  Kolozsvárt  1574.  (C,  Az  az,  His- 
tóriás Énekes  Koevyv:  Mellyben  külemb  féle  szép 
löt  dolgok  vadnac  nyomtatva,  a  Magyari  Kirá- 
lyokról, és  egyéb  szép  löt  dolgokról).  Az  egyházi 
használatban,  különösen  a  protestánsoknál,  főkép 
a  nép  kezébe  szánt  én ekesköny  veket  hívták  C.-nak. 
Az  első  ismert  magyar  katolikus  C.  a  csíki  Kájoni 
Jánosé  1676-ból,  mely  e  nevet  viseli.  L.  Énekes- 
könyv. 

Cantire,  1.  Cantyre. 

Cantium,  Kent  (1.  o.)  latin  neve. 

Canto  (ol.)  a.  m.  ének.  Bel  G.  szó  szerint  szép 
ének,  tulajdonkép  a  hangok  ílnom,  dallamos,  me- 
leg egymásba  fűzése,  szemben  az  inkább  szavalat- 
szerű pointe-ozó  énekkel.  L.  Gantus. 

Cantun,  Svájcban  az  egyes  köztársaságok 
neve,  Franciaországban  közig,  kerület ;  1.  Kanton. 

Canton,  város  Kínában,  1.  Kanton. 

Canton  (ejtsd :  kentn),  több  város  az  Egyesült- 
Államokban  ;  jelentékenyebbek :  1.  Ohio  államban, 
Stark  county  főhelye,  gazdag  gabonatermő  vidé- 
ken, vasúti  csomópont,  Clevelandtól  100  km. 
DDK.-re,  (i900)  30,667  lak.,  szónbányákkal,  fém- 
iparral, mezőgazdasági  gépgyártással  stb.  Alapít- 
tatott 1805.—  2. C,  Illinois  állam  Pulton  countyjá- 
ban,  45  km.-nyire  Peoriától  DNy.-ra,  (i9oo)  6564 
lak.,  dohánygyártással  és  szénbányászattal.  Vas- 
úti csomópont.  Alapíttatott  1832.  —  3.  G.,  Massa- 
chussetts  állam  Norfolk  countyjában,  élénk  gyár- 
iparral, (1900)  458  í^  lak.  —  4.  C.,  Misszisszippi  á,llam 
Madison  countyjának  főhelye,  Jaeksontól  34  km. 
É.-ra,  a  salnt-louis— new-orleansi  vasút  mel- 
lett, (1900)  3404  lak. 

Canton  (ejtsd :  kentn),  John,  angol  fizikus,  szül. 
Stroudban  (Gloucestershire)  1718  júl.  31.,  megh. 
Londonban  1772  márc.22.  Magániskola  igazgatója 
és  a  Royal  Soeiety  tagja  volt.  Sok  jelentős  kísérle- 
tet tett  az  elektromosság  terén.  A  Venus-átvonu- 
lásra  vonatkozó  megfigyeléseit  Observations  of 
the  planet  Veuus  on  the  Sun's  disk.  June  6. 1761 
etc.  c.  müvében  közölte.  Tőle  származik  az  amal- 
gám alkalmazása  az  elektromos  gépen  az  üveg 
dörzsölésére,  a  bodzabélgolyós  elektroszkóp ;  a 


földmágnesség  mágnesező  hatásának,  a  víz  össze- 
nyomhatóságának kimutatása  s  annak  a  felis- 
merése, hogy  az  üveg  pozitív  v.  negatív  elek- 
tromos lesz,  aszerint,  amint  a  felülete  simára  csi- 
szolt V.  homályos  s  a  dörzsölőszer  minősége  sze- 
rint ;  a  f  oszf  oreszkáló  kénkalciumot  is  ő  fedezte  fel. 

Canton-íéle  foszfor,  1.  Kalciumszulfidok. 

Cantoni,  Garlo,  olasz  bölcselkedő.  Kant  irá- 
nyának főképviselője  Olaszországban.  Született 
Gropellóban  1840.,  megh.  1906  szept.  11.  Németor- 
szágban tanult(Berlin,Göttingen).  1878-tól  kezdve 
afllozóüa  tanára  a  páviai  egyetemen.  Kant  tilozó- 
flájából  indul,  melyről  értékes  művet  írt  3  kötet- 
ben (B.  Kant  1879—84).  Elemi  tankönyvét  e  filo- 
zófiáról (Corso  elementare  di  fllosofla)  széltében 
használják.  1904-ben  a  königsbergi  egyetem  a 
filozófia  díszdoktorává  választotta.  Főbb  művei 
az  említetteken  kívül :  C.  Battista  Vico  (1807) ; 
Letture  suU'  intelligenza  umana  (1870—1871); 
Mamiani  e  Lotze  (A  Nuova  Antológiában  1869). 

Cantoniere  (ol.),  Svájcban  és  Tirolban  a  ha- 
vasi utak  mentén  levő  kőmenedékházak. 

Cantonnement  (franc,  ejtsd:  kantonman),  csa-  < 
patoknak  és  seregrészeknek  vm.  vidék  helységei- 
ben való  elszállásolása,  1.  Tábor. 

Cantor  (lat.)  a.  m.  énekes ;  innét :  egy  hit- 
község kántora.  —  G.,  éneklő  kanonok,  a  négy 
első,  ú.  n.  oszlopos  kanonokoknak  harmadika; 
felügyel  a  külső  istentiszteletre,  a  zenekarra  s 
egyházi  énekre. 

Cantor,  1.  Georg,  német  matematikus,  szül. 
Szentpétervárott  1845  márc.  3-án.  1879  óta  hal- 
lei egyetemi  tanár.  A  halmazelmélet  megalapí- 
tója. Műve :  Grundlagen  einer  allgemeinen 
Mannigfaltigkeitslehre  (Leipzig  1883).  Tőle  szár- 
mazik a  számosság  (kardinális  szám)  és  a  transz- 
flnit  szám  fogalma. 

2.  G.,  Moritz,  német  matematikus,  szül.  Mann- 
heimban  1829  aug.  23-án.  1853-ban  aheidelbergi 
egyetemen  magántanárrá,  1863.  rendkívüli  ós 
1877.  tiszteletbeli  tanárrá  lett.  Főmunkája :  Vor- 
lesungen  über  Geschichte  der  Mathematik  (3  köt., 
Leipzig  1880-98.,  2  kiad.  1894—1901).  Irt  po- 
litikai számtant  (1903)  és  megírta  több  matema- 
tikus életrajzát.  1859— 1901-ig  a  Zeitschrift  für 
Mathematik  und  Fhysik  társkiadója  volt. 

Cantü,  Gesare,  olasz  író,  szül.  a  Como  tarto- 
mánybeli  Brivióban  1804  dec,  5.,  megh.  Milanó- 
ban 1895  márc.  11.  Hogy  a  tanulmányoknak  szen- 
telhesse életét,  beállt  kispapnak,  de  mielőtt  fel- 
szentelték volna,  kilépett  az  egyházi  rendből  és 
a  tanári  pályára  lépett.  Korán  összeköttetésbe 
jutott  Manzonival.  az  olasz  romantikus  iskola  fe- 
jével ;  a  regényírás  terén  az  ő  iskolájához  szegő- 
dött, de  munkássága  java  és  jelentősebb  része  a 
történetírásra  esik.  Egyik  történelmi  munkájáért 
az  osztrák  kormány  részéről  fogságot  is  szenve- 
dett. A  börtönben  írta  meg  Margherita  Pusterla 
c.  romantikus  regényét,  mely  népszerűség  dol- 
gában csaknem  versenyzett  a  Promessi  Sposi- 
éval.  Fogsága  után  is  sokáig  bujdosnia  kellett. 
Burópaszerte  nagy  elismerést  keltett  Storia  Uni- 
versale  c.  világtörténete,  melynek  első  kötete 
1838.,  utolsó  (35-ik)  kötete  pedig  tíz  évvel  később 
jeh'nt  meg ;  a  nagy  munka  nemcsak  eredetiben, 
hanem  magyar,  német,  francia  és  angol  fordítás- 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cantuaria 


—     261 


Cápa 


bau  is  elterjedt.  (Magyarul  Gyurits  Antal  és  mások 
fordíttlsában  a  Szt.  István  társ.  adta  ki.  1856—60.) 
Elevenen  és  sok  tudással  megírt  munka,  adatai 
azonban  gyakorta  tévesek  v.  Írójuk  pártállásánál 
fogva  ferde  világításban  vannak  feltüntetA'^e.  Szé- 
leskörű történetírói  munkássága  gyümölcseként 
megírta  a  görögöknek,  Lombardiának,  Olasz- 
01  szagnak  történetét,  valamint  levéltári  kutatá- 
sok alapján  az  újabbkori  olasz  történelem  fonto- 
sabb  mozzanatait  is.  Elete  alkonyán  Nuove  esi- 
genze  d'  una  storia  universale  c.  tanulmányában 
(Milano  1882)  maga  mond  ítéletet  a  saját  nagy 
munkájáról  és  megjelöli  az  egyetemes  történe- 
lem írásának  helyes  irányelveit. 

Cantuaria,  Canterbury  (1.  o.)  újlatin  neve. 

Cantus  (lat.)a.  m.  ének,  dallam.  C.  mollis,C.  na- 
turális, G.  durus,  lágy,  természetes,  kemény  ének ; 
C.  figurális,  cifrázatosének.C.-nak  hívják  neveze- 
tesen azt  a  szólamot,  amely  a  dallamot  viszi,  szem- 
ben a  kísérő  szólamokkal.  Egészen  a  XVI.  sz.-ig 
ez  a  vezető  szólam  a  tenor  volt,  a  vezetést 
nem  lehetett  a  szopránra  bízni,  amelyet  sokáig 
nem  nők,  hanem  gyermekek  énekeltek,  de  később 
vezet  a  szoprán,  amelyet  már  régóta  dis-C.-nak, 
a  XVI.  sz.  óta  azonban  néha  csak  C.-nak  mond- 
tak. —  C  firmus,  a  több  szólamú  tételekben  az  a 
szólam,  mely  az  alapul  vett  dallamot  tartalmazza, 
8  melyhez  azután  a  többi  szólam  ellenponti  (1.  o.) 
viszonyban  van.  A  C.  íirmust  rövidítve  gyakran 
C.  F.-el  jelzik.  —  G.planus  (a  francia  Plainchant), 
a  Gergely  féle  ének. 

Cantyre,  Cxntire  v.  Kintyre  (ejtsd.-  kenntejr), 
sziklás  félsziget  Skótország  nyugati  részén,  Ar- 
gyll  grófságban,  68  km.  hosszú,  7 — 19  km.  széles, 
Mull  of  C.  foka  21  km.-re  közelíti  meg  Írországot. 
Hegyek  takarják,  legmagasabb  a^  Ben  Turrick 
(460  m.).  Knapdale-nak  nevezett  É.-i  részétől  a 
Loch  Tarbert  és  a  keskeny  Kilcalmonell  föld- 
szoros választja  el.  Keleti  partján  fekszik  Camp- 
beltown  város. 

Canuelas  (ejtsd:  kiiny— ),  distrito  (járás)  szék- 
helye Buenos  Aires  argentínai  dep.-ban,  abuenos- 
aires— bahia-blancai  vasút  mellett,  előbbitől  60 
km.  DNy.-ra,  kb.  3000  lak. 

Canule  (franc,  ejtsd :  kanüi),  csövecske,  sebé- 
szeti eszköz,  mely  rendeltetése  szerint  különböző 
hosszú  és  vastag.  Rendesen  fémből  készül.  Hasz- 
nálják: 1.  testüregekben  meggyűlt  folyadékok 
lecsapolására ;  2.  levegő  hófúvására ;  3.  gyógy- 
szeres folyadékok  befecskendésére ;  4.  különös 
alakú  csövecskék  (C.-ök)  szolgálnak  a  gégecső- 
metszés után  a  levegő  bejutásának  biztosítására. 
Ij.  Gégecsömetszés. 

Canuleius,  Gaius,  római  néptribunus,  ki  Kr.  e. 
•445.  kereszttllvitte  azt  a  javaslatát  (lex  Canuleia), 
hogy  patríciusok  és  plebejusok  között  teljes  jogú 
házasság  legyen  köthető  és  hogy  ily  házasság- 
ból származó  gyermekek  patríciusok  legj'enek, 
ha  az  anya  plebejus  volt  is.  Másik  javaslatát, 
hogy  plebejusok  is  pályázhassanak  a  konzuli  mél- 
tóságra, nem  vihette  keresztül,  s  a  két  rend  szí- 
vós kitartása  miatt  egy  ideig  nem  választottak 
konzulokat,  hanem  csak  konzuli  hatalommal  fel- 
ruházott katonai  tribunusokat  (tribuni  militum 
consulari  protestate),akiket  némelykor  plebejusok 
közül  is  választottak. 


Canusium,  1.  Canosa  di  Puglia. 

Canuti,  Domenk'O  Maria,  olasz  festő  és  réz- 
metsző, szül.  Bolognában  1620.,  megh.  Rómában 
1684  ápr.  6.  Egyike  volt  Guido  Reni  legjele- 
sebb tanítványainak.  Szülővárosán  kívül  Rómá- 
ban,Mantovában,Padovában  és  Marmirolóban  dol- 
gozott. Számos  palotát,  kolostort  és  templomot 
díszített  hatalmas  dekoratív  freskókkal.  Függő 
képei  közül  legliíresebb  a  bolognai  S.  Michele  in 
Bosco  részére  festett  Keresztről  levétel,  az  ú.  n. 
«notte  del  Canuti».  Mint  rézmetsző,  festményeit 
ismételte  ós  mestere  müveit  másolta. 

Canvass(ang.,  ejtsd :  keiivesz)^Angliábans  külö- 
nösen Amerikában  választástól  függő  hivatalra 
jelöltként  való  fellépés. 

Canzi,  1.  Ágost,  festő,  szül.  Badenben,  Bécs 
mellett  1813.,' megh.  1866  ápr.  13.  Stuttgart- 
ban, majd  Ingres  vezetése  alatt  Parisban  ta- 
nult, azután  Stuttgartban  és  Bécsben,  1846-tól 
haláláig  Pesten  élt  és  a  XIX.  sz.  derekán  ked- 
velt arcképfestöink  közé  tartozott.  Vácz  vidéki 
szüretet  ábrázoló  képe  (1859,  Budapest,  Szépmű- 
vészeti Múzeum)  reprodukciók  révén  az  egész 
országban  elterjedt  és  népszerű. 

2.  G.  Rezső  Ödön,  C.  Ágost  fia,  festő,  szül. 
Budapesten  1854  febr.  4.,  megh.  1906.  Eleinte 
könyvkereskedő  volt,  aztán  Weber  budapesti  épí- 
tésznél dolgozott  8  mérnöki  munkát  végzett  a 
korintusl  csatornánál.  Utóbb  Bécsben  festeni  ta- 
nult Engerthnél  s  képeket  rajzolt  magyar  lapokba. 
Többnyire  kisméretű  képei  közül  a  Yum-Yum 
(1896)  a  legismertebb. 

Canzoue  (oL,  lat.  cantio)  a.  m.dal;  lii'ai  műforma, 
mely  a  provencei  troubadouroktól  eredt,  de  mű- 
vészi kifejlődésre  Olaszországban  Dante  és  Pet- 
rarca lantján  jutott.  Tartalma  nemes  gondolatok 
ós  érzelmek ;  külalakja  mind  a  szótagszám,  mind 
a  rimhelyezés  tekintetében  többféle.  5—7  hosz- 
szabb  strófából  áll,  melyeket  egy  rövid  követ  mint 
záradék,  de  a  hosszabb  strófák  alkotása  egyforma. 
Egy-egy  strófa  7  —  20  sorból  áll,  a  rimhelyezés 
művészi,  a  rímek  csengők  és  a  szaknak  legalább 
egy  sora  rövidebb  a  többinél.  A  német  költészet- 
ben a  romantikusok  tettek  vele  kísérletet.  Ná- 
lunk nem  művelték. 

Canzonetta,  a  canzone  diminutivuma,  tehát 
a.  m.  rövidebb  canzone. 

Caorle,  falu  a  venezíai  lagúnák  mellett,  Vene- 
zia  olasz  tartomány  Portogruaro  kerületében, 
(1901)  kb.  1000,  közig,  ker.-óvel  3576  lak.,  akik 
jobbára  halászattal  foglalkoznak.  A  középkor  ele- 
jén virágzó  kikötőváros,  598— 1818-ig  püspöki 
székhely. 

Cap  (ang.  cape,  ol.  capo,  sp.  cábő)  fok,  hegy- 
fok, előhegy. 

Cápa,  capabőr,  tengeri  halaknak  (cápáknak, 
rájáknak)  kikészített  szemölcsös  bőrét  nevezték 
így  régente  (német  Zapp,  Zappeleder:  eine  Art 
gestíppten  Leders).  (L.  Capapohár.)  Idővel  téve- 
désből hosszú  hanggal  ejtettek :  cápabőr,  s  mint- 
hogy tényleg  a  Squalus  maximus  bőréből  is  ké- 
szítettek cápát,  ezt  a  halat  nevezték  el  a  XIX.  sz. 
elején  cápának. 

Cápa.  Az  öshalak  (Selachii  v.  Elasmobranchii, 
vagy  Ghondropterygü  rendjének  harántszájúak 
(Plagiostomata)  alrendjébe  tartozó  porcogós  bel- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cápa 


—     262     — 


Cápa 


vázú  halak  együttes  elnevezése,  A  C-k  vagy 
C. -félék  (Squalidae  vagy  Selachoidei)  gyakran 
óriás  nagyságú,  hengeres  teste  éles  határ  nélkül 
megy  át  a  kissé  felfelé  hajló,  egyenlőtlen  karólyu 
farkba ;  mellső  és  hátsó  páros  úszószárnyaik  ha- 
talmas evezők ;  a  himek  hátsó  úszószárnyainak 
belső  széle  poreogós  közösülő  szervet  visel.  Fejők 
többnyire  omnányba  hegyesedik  s  a  fej  hasolda- 
lán van  harántul  álló  szájuk.  Szemök  mögött 
többnyire  egy  kerek  nyílás,  a  fecskendőnyílás, 
garatjukon  pedig  5—7  félholdalakú  kopoltyúrés 
különböztethető  meg,  amelyeket  kopoltyúfedő 
nem  borít.  Bőrük  hátrafelé  hajló  apró  csonttüs- 
kókkel  van  sűrűn  megrakva,  amelyek  szerkeze- 
töket és  kifejlödésöket  tekmtve,  fogakkal  egyez- 
nek meg  (bőrfogak  v.  placoid  pikkelyek) ;  ezek  az 
apró  csonttüskék  a  C-k  bőrét  érdessé  és  kemény 
tárgyak  csiszolására  alkalmassá  teszik.  Szájuk 
több  sorban  álló  háromszögletes,  rendesen  hegyes, 
szólükön  gyakran  a  fűrész  fogaira  emlékeztető  ki- 
emelkedésekkel ellátott  fogakkal  van  fegyve- 
rezve. A  kihalt  C-k  ásatag  fogai  kövült  madár- 
nyelvek (Glossys  Avae)  néven  ismeretesek.  A 
C-k  kevés  számú  tojásai  nagyok  s  ezeket  részint 
lerakják,  részint  petevezetékökben  kiköltik,  azaz 
eleventojók  (ovovivipara) ;  a  nyuszt-C  (Mustelus) 
és  emberevő-C  {Garcharias)  nemekbe  tartozó 
C-k  köldökhólyagjokból  fejlődő  méhlepény  köz- 
vetítésével anyjok  petevezetékeinek  tágulásával 
—  méhével  —  oly  módon  nőnek  össze,  mint 
a  méhlepényes  emlősök.  A  tojó  C-k  petéi  kis 
négyszögletes  párnához  hasonlítanak  s  kemény 
szaruhéjjal  vannak  borítva,  amelynek  négy  szög- 
letéből egy-egy  zsugorodott  szarufonál  áll  ki, 
amely  a  petéket  tengeri  algákra  függeszti.  A  pe- 
téből kibújt  fiatal  C-knak  kiálló  bojtos  kopoltyuik 
vannak,  mint  a  békalárváknak,  amelyek  azonban 
a  fejlődés  további  menetében  ismét  elenyésznek. 
A  C-k  gyors  és  kitartó  úszók  s  nagy  vízterülete- 
ket kalandoznak  be ;  rendkívül  falánkok  s  mind- 
annyian ragadozók.  Némelyek  a  nyilt  tengereket 
lakják,  mások  a  partok  közelében  tartózkodnak ; 
egyes  fajok  nagy  folyamok  (Ganges,  Tigris)  tor- 
kolatán át  az  édesvizekbe  is  behatolnak.  Mintegy 
140  élő  s  körülbelül  ugyanennyi  kihalt  fajuk  is- 
meretes, amelyek  18  családra  s  41  nemre  oszla- 
nak ;  túlnyomó  részök  a  forró  öv  tengereiben  él. 
A  kisebb  C.-k  húsa,  bár  kemény  és  száraz,  táplá- 
lékul szolgál ;  a  fiatal  C.-k  húsát  s  némelyeknek, 
pl.  a  tüskés  C.-nak  (Acanthias  acanthiash.)még 
le  nem  rakott  petéit  nagyon  ízletesnek  mondják ; 
Kínában  és  Japánban  a  C.-k  szárított  úszószár- 
nyai fontos  piaci  és  kereskedelmi  cikkek  s  belőlük 
kedvelt  levest  és  kocsonyát  készítenek ;  a  nagy 
cápákból,  különösen  zsíros  májukból  jó  halzsírt 
főznek ;  a  C-bőr,  halbőr  v.  valódi  chagrin  néven 
mint  jó  csiszolóanyag  jut  a  kereskedésbe. 

Közönségesebb  család jaik  és  fajaik :  1.  Ember- 
evő-C-k  {Garchariidae).  35  fajuk  közül  legismer- 
tebb a  kék-  G.  (Garcharias  glaucus  L.),  3—4  m. 
hosszú,  arcorra  nagyon  hegyes,  mell  úszói  sarló- 
alakúak,  kormányúszója  karcsú,  teste  felül  pala- 
kék, alul  fehér  ;  hazája  a  Földközi-tenger,  innen 
azonban  az  Atlanti-óceán  legnagyobb  részére  is 
ellátogat  s  B.-felé  Angliáig  és  Skandináviáig  ha- 
tol. A  pöröly-G.  (Zygaena  zygaena  L.),  3—4  m. 


hosszú,  súlya  200—300  kg.,  feje  háromszor  olyan 
széles,  mint  hosszú,  teste  felül  baniásszürke, 
alul  szennyes  fehér,  szeme  sárga,  majdnem 
minden  melegebb  tengerben  honos.  A  csillagos 
G.  (Mustelus  vulgáris  MtlU.)  1—1  5  m.  hosszú, 
úszói  a  kormányúszó  kivételével  háromszöglete- 
sek, fogai  tompák,  teste  felül  szürkés  színű  és 
fehér,  csillagalakú  foltokkal  díszített  (innen  neve), 
alul  fehéres ;  az  összes  európai  tengerekben  ren- 
desen társasán  ól ;  nem  veszedelmes ;  rákokkal 
táplálkozik ;  húsát  az  olaszok  eszik. 

2.  Cet-G.-k  (Lamnidae).  9  fajuk  közül  legna- 
gyobb az  óriás-C.  (Selache  maxima  Qunner) ; 
hossza  10—12  m.,  súlya  meghaladja  az  1000 
kg.-ot ;  hátoldala  kékesbamás  fekete,  hasa  fehé- 
res ;  hazája  az  Atlanti-óceán  É.-i  része,  de  az 
Északi-tengerben  és  Dél-Ausztrália  partján  is 
észlelték ;  állítólag  jobbára  különféle  apróbb  ten- 
geri állatokkal  táplálkozik ;  húsa  rossz  ízű,  de 
azért  az  É  -i  népek  megeszik.  Ide  tartozik  a  Car- 
charoion-nem  is  (1.  o.). 

3.  Érdes  G.-k  (Rhinodontidae).  B  csoportba 
tartozik  a  legnagyobb  C  Egyetlen  ismert  faja  az 
érdes  G.  (Bhinodon  typicus  Smith)  ugyanis  el- 
éri a  15—16,  sőt  állítólag  a  21  m.-t  is.  Az  Indiai- 
óceán  Ny.-i  részében  és  a  Csendes-óceánban  is 
honos ;  jobbára  tengeri  moszatokkal  táplálkozik. 

4.  Fésűs fogú-G.-k  (Notidanidae).  Az  idetartozó 
7  fajra  jellemző,  hogy  csak  egyetlen  felső  sörény- 
úszó juk  van.  Ide  tartozik  a  galléros-G.  (Ghlamy- 
doselache  anguinea  Günth.),  1'5  m.  hosszú,  a 
mérsékelt  és  forróégövi  tengerek  lakója. 

5.  Macska  G.-k  (Scyllüdae).  Többnyire  kisebb 
termetű  C.-k.  Arcorruk  rövid,  tompa ;  fecskendő- 
lyukaik  mindig  vannak  ;  fogaik  aprók ;  két  felső 
sörényúszójuk  közül  a  második  az  alsó  sörény- 
úszójuk  fölött  foglal  helyet.  25  fajuk  közül  legis- 
mertebb a  kis-  és  a  riagymacska-G.  (ScylliumCa- 
nicula  L.  és  Se.  ^íe/toreL.).  Az  előbbi  hossza  50— 
70  cm.,  az  utóbbié  1  m.  Alapszíne  mindkettőnek 
fölül  vörösesszürke,  apró  barna  pettyekkel,  alul 
szennyes  fehér.  A  kis  macska-C-án  a  jobb-  és 
baloldali  orrlyukakat  fedő  börlebenyek  össze 
vannak  nőve  és  széles  bülentyűt  alkotnak,  ellen- 
ben a  nagy  macska-C-nak  ezen  börlebenyei  kü- 
lönválva maradnak.  Európában  az  összes  parto- 
kon mindenütt  előfordulnak,  leggyakoribbak  azon- 
ban Nagy-Britannia  B.-i  partjain,  továbbá  a  Heb- 
ridák  és  az  Orkney-szigetek  közelében.  Halakkal, 
rákokkal  és  különböző  puhatestű  állatokkal  táp- 
lálkoznak. 

e.Tüskés  G.k  (Spitiacidae).  Fajaikra  jellemző, 
hogy  két  felső  sörényúszójuk  előtt  mindig  egy- 
egy  tüske  van.  3  fajuk  közül  leggyakoribb  a  kö- 
zönséges tüskés  G.  (Acanthias  acanthias  L.) ; 
hossza  1  m.,  teste  felül  palaszürke,  alul  sárgás 
fehér,  súlya  10  kg.;  az  európai  tengerekben 
igen  közönséges,  gyakran  csapatosan  különböző 
tengeri  halakat  (heringeket,  makrélákat  stb.) 
követ.  Húsát  Skóeziában  kiszárítják  és  eszik ; 
bőrét  feldolgozzák.  Tojásai  és  fiataljainak  húsa 
nagyon  ízletes.  Ide  tartozik  még  a  grönlandi  C 
(Laemargus  bprealis  Seoresby),  melynek  hossza 
6 — 8  m. ;  az  Északi-Jeges-tengerben  honos  s  a 
legvakmerőbb  és  legfalánkabb  C.-k  egyike,  ezt  a 
jellemvonását  eléggé  bizonyítja  az,   hogy  egy 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Capabilis 


—     263     — 


Cape  Cosist  Castle 


ilyen  C.-nak  a  gyomrában  egy  agancs  nélküli 
rénszarvast,  egy  másikéban  pedig  egy  egész  fó- 
kát találtak.  A  grönlandiak  rendszeresen  vadász- 
szák, mert  ízletes  húsát  eszik  és  konzerválják, 
májából  halzslrt  készítenek,  bőréből  cipőket,  ló- 
szerszámokat csinálnak  stb. 

7.  Angyal-G.-k  (Rhinidae  vagy  Squatinidae). 
Legjellemzőbbek  nagy  mellúszóik,  melyek  némi- 
leg a  művészek  angyalaihoz  teszik  hasonlóvá  ; 
innen  ered  nevük  is.  Egyetlen  faj  tartozik  ide, 
jelesen  az  angyal-C.  (Bhina  squatina  L.) ;  2—3 
m.  hosszú,  föltil  csokoládébama,  fekete  foltokkal, 
alul  sárgásfehér;  a  trópusi  és  szubtrópusi  tenge- 
rek lakója,  gyakori  a  Földközi-tengerben,  az  At- 
lanti-óceánban és  az  Északi-tengerben,  ahol  több- 
nyire a  tenger  fenekén  fekszik.  Bőre  miatt  va- 
dásszák. Különböző  szerveiből  régen  nagyrabe- 
csült orvosszereket  készítettek.  8.  Fürészes  C-k 
(1.  0.). 

Capabilis  (lat.)  a.  m.  alkalmas,  képes. 

Capaccio  (ejtsd:  kapaccsó),  város  Salerno  olasz 
tai'tomány  Campagna  j.-ban,  a  Salernói-öböl  kö- 
zelében, a  battipaglia-castrocuccói  vasút  mellett, 
püspöki  szókhely,  (i9oi)  2200,  közig,  kerületével 
4242  lak.  A  régi  paestumi  (1.  o.)  vízvezeték  itt 
kezdődik. 

Capacitas  (lat.)  a.  m.  képesség  vminek  fölfo- 
gására, megtartására ;  továbbá  és  különösen  szel- 
lemi képesség,  tehetség,  azért  jelzésük  olyanok- 
nak is,  kik  valamely  szakban  kiválót  produkáltak. 
Igéje :  kapacitál  a.  m.  érvvel  meggyőz. 

Cápa  longa  (állat),  a  hüvely  kagyló  (Solen 
süiqua  L.)  kereskedelmi  neve  Velencében  és 
Triesztben. 

Capannori,  község  Lucea  olasz  tartományban, 
<i90i)  3000,  kiterjedt  közig,  kerületével  48,217  lak. 
Selyemtermelós,  cérna-  és  papú-osgyártás. 

Cápa-öböl,  Nyugat-Ausztráliában,  1.  Sharks- 
Öbül. 

Capapohár,  cápapohár,  cápás-poMr :  így  is 
nevezték  régebben  a  szemölcsös,  pöttyös,  varacs- 
kos,  barkás  poharat,  mert  a  capabőrhöz  (1.  Cápa) 
hasonlított. 

Caparon  (áii.),  Velencében  és  Triesztben  a 
szivkagyló  (Cardium  aculeatum  L.)  nevű  kagyló- 
nak népies  neve. 

Caparozolo  (áll.),  Velencében  ós  Triesztben 
a  Venus  verrucosa  L.  nevű  kagylónak  népies 
neve. 

Cápa  sánta  (áll.),  Velencében  és  Triesztben 
a  Fésűkagyló  egyik  fajának  (Peden  Jacobaeus 
L.)  népies  neve.  L.  Fésűkagyló. 

Capasso,  Bartolomeo,  ol.  történész,  szül.  Ná- 
polyban 1815  február  22. ;  megh.  u.  o.  1900  márc. 
3.  Nápolyban  az  állami  levéltár  igazgatója  és  az 
ásatások  vezetője  volt.  A  hazai  történelemnek 
tett  jó  szolgálataiért  a  magyar  történehni  társu- 
lat tiszteletbeli,  a  magyar  tudományos  akadémia 
külső  tagjává  választotta.  Fontosabb  művei :  His- 
tória diplomatica  regni  Sic.  1250—66 ;  La  fami- 
glia  die  Masaniello ;  Monumenta  ad  Neap.  dueatus 
históriám  pertinentia ;  II  Tasso  e  la  sua  famiglia, 
stb. 

Capatárida,  város  Venezuela  dólamerikai  köz- 
társaság Falcon  államában,  a  Maracaibo-öböl 
partján,  3600  lak. 


Cápa  touda  (állat),  Velencében  ós  Trieszt- 
ben az  ehető  szívkagyló  (Cardium  edule  L.) 
nevű  kagyló  népies  neve. 

Cápavezető  (Naucrates  dudor  h.,  áiiat),  1.  Ka- 
lauzhal. 

Cap-Breton,  falu  Landes  francia  département- 
ban,  a  Viscayai-öbölben  Biarritztól  21  km.  É.-ra, 
1300  lak.,  tengeri  fürdőkkel  és  jó  homoki  borok- 
kal (Vins  de  Sable). 

CapdueiI  (ejtsd:  kapdöiy),  Capduoül,  Ponz  de,  Xn. 
sz.-beli  troubadour,  ki  hölgye,  a  szép  Azalais  de 
Mercoeur  halála  után  a  keresztes  vitézek  közé 
ment  és  a  Szentföldön  hősi  halált  halt.  Raynouard- 
nak  Choix  de  poésis  des  troubadours  (1816—21, 
6  köt.)  című  gyűjteménye  két  dalát  tartalmazza. 
V.  ö.  Napolski,  Lében  undWerke  des  Trobadors  C. 
(Halle  1880). 

Cape  (ang.,  ejtsd :  kép)  a.  m.  cap,  hegyfok ;  egy- 
szersmind galléros  köpeny,  női  köpeny ;  Angliá- 
ban különösen  a  rendőrök  kerek  köpönyege. 

Capeadores  (sp.),  a  bika  viadalokon  azok  a 
közreműködők,  akik  köpönyeg  (cápa)  lengetésó- 
vel  riasztják  a  bikát. 

Cape  Breton,  a  C.  Island  (1.  o.)  legkeletibb 
foka  (ó.  sz.  45"  50' ;  ny.  h.  59"  46'),  világító  to- 
ronnyal. Róla  kapta  nevét  a  sziget. 

Cape   Breton   Island    (ejtsd :    kép    bretn    ájlend), 

Nova  Seotia  (1.  o.)  tartományhoz  tartozó  sziget 
Kanadában  (é.  sz.  45"  30'— 47"  9' ;  ny.  h.  59"  46'— 
61"  30').  Nova  Seotia  félszigettől  a  Canso-szo- 
ros  (1.  Canso)  választja  el.  Partjai  meredekek, 
K.-en  tagozottak.  A  Bras  d'or  fjord  és  a  St.  Péter 
földszorost  átvágó  csatorna  tényleg  2  részre 
osztja.  A  K.-i  kisebb  rész  enyhébb,  lakottabb.  C. 
területe  8080  km^,  (i9oi)  97,200  lak.  (ebből  15,000 
francia,  600  indiánus,  a  többi  nagyobbrészt  skót 
highlander).  Kivitele:  fa,  vas,  szén,  hal.  Point 
Tupperből  (Canso-szoros)  175  km.  hosszú  vasút 
visz  Sydneyn  át  Louisburgba.  Városok  :  Sydney, 
a  főváros,  kőszénbányákkal,  (igoi)  9909  lak. ; 
Arichat,  Port  Hood,  Louisburg,  a  régi  megerősí- 
tett főváros  ma  kis  falu.  1712— 45-ig  francia  bir- 
tok (lle  Royale),  azután  angol,  majd  újra  fran- 
cia. 1758  óta  angol  birtok.  1820-ban  Nova  Seotia 
tartománnyal  egyesíttetett.  V.  ö.  Bourinot,  His- 
torical  and  Descriptive  Account  of  the  Island 
of  Cape  Breton  (Montreal  1892). 

Capecelatro  di  Castropagano  (ejtsd :  kapecseiatro 
dl  kasztro— ),  Alfonzo,  olasz  bíboruok,  szül.  Mar- 
seilleben  1824  febr.  5.  nápolyi  családból;  megh. 
1903  júl.  21.  Az  oratoriánusok  rendjébe  lépett  és 
1878.  a  szentszék  alkönyvtárosa  lett,  1880.  Capua 
érseke  és  1885.  bíbornok.  Művei :  Storia  di  Santa 
Catarina  e  del  popolo  del  suo  tempó  (1856, 4.  kiad. 
Torino  1878) ;  Storia  di  San  Pier  Damiano  e  del 
suo  tempó  (Firenze  1862) ;  La  vita  di  öesu  Cristo 
(Napoli  1862);  Vita  di  San  Filippo  Neri  (u.  o. 
1879) ;  La  dottrina  cattolica  (Siena  1879,  2.  kiad. 
3  köt.);  Newman  e  l'Oratorio  inglese;  Scritti 
vari,  religiosi  e  sociali  (Milano  1873,  3.  kiad.) ; 
Prose  sacre  e  morali  (Siena  1884);  Opuscoli  di 
vario  argomento  (Roma  1892,  2  köt.)  stb. 

Cape  Coast  Castle  (ejtsd :  kép  koszt  kászi),  angol 
telep  a  nyugatafrikai  «Arany  partok»-on,  a  Gui- 
neai-öböl  É.-i  partján  (kb.  ó.  sz.  5",  ny.  h.  ÍV*"), 
Akkrától,  a  Gold  Coast  (1.  o.)  angol  kolónia  fő- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOl 


Cape-Cod 


—    264    — 


Cape  May 


városától  Ny.-ra,  (1901)  28,948  lak.  (főleg  fanti- 
négerek);  posta-  és  távíróval.  Eredetileg  Cabo 
Corso  néven  portugál  telep,  164-1— 65-ig  hollan- 
dus. Azóta  az  angoloké.  1672— 1844-ig  brit-afrikai 
társaságok  birtoka,  1844.  a  brit  kormány  vette  át. 

Cape  Cod  (ejtsd :  kep-kod),  homokos,  sajátságos 
alakú  félsziget  és  hegyfok  Massachusetts  észak- 
amerikai államban,  amely  derékszög  alatt  nyúlik 
ki  a  szárazföldből,  azután  hirtelen  É.-nak  és  végre 
ÉNy.-nak  fordul.  Egész  hosszában  vasút  szeli  át. 
A  történetírók  némelyike  e  félszigetet  tartja 
Kjalamaesnak,  annak  a  hegyfoknak,  ahol  Thor- 
"wald,  a  normann  hajós  szállott  először  amerikai 
földre.  Hasonló  homokturzás  ez  is,  mint  a  Sandy- 
Hook  New  York  előtt. 

Cape  Colony,  1.  Fokföld. 

Cape  Fear  (ejtsd:  kép  fír),  kiugró  hegy  fok  az 
északkarolinai  Smith  Island  szigeten,  a  hasonló 
nevű  folyóval  szemben.  A  folyó  360  km.  hosszá- 
ból 190  km.  hajózható.  Wilmington  közelében 
ömlik  a  Csendes-óceánba. 

Gapefigue  (ejtsd .-  kápflg),  Jean  Baptiste  Honoré 
Baymond,  francia  író,  szül.  Marseilleban  1802., 
megh.  Parisban  1872  dec.  23.  Fiatal  korában  ki- 
rálypárti lapokat  szerkesztett,  de  1830  óta  tisz- 
tán az  irodalomnak  élt.  Kissé  felületes  törté- 
neti munkáiból  kiemelhetők:  Histoire  de  Phi- 
lippe  Auguste  (1829,  3.  kiad.  1842,  2  köt.); 
Histoire  de  la  Restauration  et  des  causes,  qui  ont 
amenó  la  chúte  de  la  branche  ainée  des  Bourbons 
(1831,  3.  kiad.  1842,  4  köt.) ;  Richelieu,  Mazarin 
et  la  Fronde  (1835, 2.  kiad.  1844, 2  köt.) ;  L'Burope 
depuis  l'avénement  de  Louis  Philippe  (2.  kiad. 
1847,  10  köt.) ;  Le  congrés  de  Vienne  dans  ses 
rapports  avec  la  circonstance  actuelle  (Paris  1847, 
németül  is) ;  Les  reines  de  la  main  gauche  (1858— 
1864,  15  kötet);  Les  reines  de  la  main  droite 
(1856—1864,  6.  köt.). 

Cape  Girardeau  (ejtsd :  kép  zsirardo),  C.  ■  county 
főhelye  (Északamerikai  Egyesült-Államok)  a  Mis- 
sissippi jobbpartján,  St.  Louistól  lefelé  (a  folyón) 
181  km.,  vasút  mellett,  vasúti  híddal,  élénk  fo- 
lyammenti kereskedéssel,  (1900)  4815  lak. 

Cape  Hock,  1.  Fokföldi  bor. 

Capella  Keys.  et  Blas.  (áiiat),  a  zergék  (1.  0.) 
tudományos  megjelölésére  használatos  génusz- 
nóv ;  helyette  most  a  prioritás  elve  alapján  a  ré- 
gibb eredetű  Mupicapra  Blainv.  nevet  hasz- 
nálják. 

Capella  (lat.)  a.  m.  kecske,  v.  a  Aurigae, 
az  Auriga  csillagképnek  elsőrendű  csillagja.  A 
mitológia  szerint  Amaltheia  kecskéje,  mely  a 
gyermek  Zeust  táplálta  és  melynek  bőre  utóbb 
Zeusnak  pajzsul  szolgált. 

Capella,  1.  Gcdeazzo  Flavio  Gapra,  olasz  író 
és  államférfiú,  szül.  1487  máj.  7.  Milanóban, 
megh.  1537  febr.  23.  Sforza  Ferenc  minisztere 
volt.  Művei :  De  rebus  nuper  in  ItaUa  gestis  et 
de  bello  Mediolanensi  pro  restitutione  í'rancisci 
Sfortiae  II.  ab  anno  1521  usque  ad  annum  1530 
(Velence  1532) ;  Viennae  Austriae  a  Sultano  So- 
Umano  obsessae  história  (1530);  olasz  műve: 
L'Antropologia  (Velence  1531). 

2.  C,  Martiamis  Félix,  római  író  az  afrikai 
Madaurából,  azV.  sz.-ban,  Karthágóban  élt ;  Pli- 
nius,  Varró  és  mások  nyomán  9  könyvben  De 


nuptiis  Philologiae  et  Mercurii  címen  egy  ízlés- 
telen, dagályos  allegorikus  regényt  írt,  mely 
voltakép  a  7  szabad  művészet  enciklopédiája 
(utoljára  Eyssenhardt  adta  ki,  Leipzig  1866),  s  a 
középkori  kolostori  iskolákban  alapvető  tan- 
könyvül szolgált ;  a  XI.  sz.  elején  ó-felnémetre 
fordította  Notker  (kiadta  Graif,  Berlin  1837). 

Capellaní  segreti  a.  m.  titkos  káplánok,  1. 
Camerieri  segreti. 

Capellanus  (lat.)  a.  m.  káplán  (1.  0.).  —  G. 
sacri  pcdatii,  v.  G.primus,  archicapellanus,  ud- 
vari káplán,  —  régente  Franciaországban  az  ud- 
vari papság  ós  az  udvari  iskola  feje. 

Capellini,  (rioüawm',  olasz  geológus  s  paleonto- 
lógus, szül.  Speziában  1833  aug.  23.  A  bolognai 
egyetemen  a  geológia  tanára.  Hazánkban  is  több 
alkalommal  megfordult,  legutoljára  1903.,  ami- 
kor a  m.  kir.  földtani  intézetben  levő  bálna-csont- 
vázat :  a  borbolyai  Mesocetus  Hungaricus  fajt 
tanulmányozta.  C.  tudományos  működésének 
súlypontja  a  harmadkori  cet-félék  csontvázai- 
nak tanulmányozásában  rejlik;  több  mint  30 
munkája  szól  a  bálna  és  delfln-f éle  maradványok 
csontvázairól,  amelyek  a  bolognai  geológiai  mú- 
zeumban vannak  elhelyezve.  Ez  a  múzeum  a 
miocén  és  pliocón  bálna-csontvázakban  a  legtel- 
jesebb gyűjteményt  tartalmazza. 

Capello,  1.  Bianca,  velencei  nő,  szül.  1548  kö- 
rül, megh.  1587  okt.  20.  Szeretőjével,  a  firenzei 
Bonaventuri  Pietróval  Firenzébe  szökött  (1563), 
ahol  Bonaventuri  Medici  Francescónál  oltalmat 
talált,  aki  viszont  szenvedélyesen  belészeretett 
Biancába,  mit  Bonaventuri  nem  ellenzett.  C.  B. 
még  akkor  is  kedvese  maradt  a  hercegnek,  midőn 
ez  a  trónra  lépett  és  Johanna  osztrák  főherceg- 
nőt nőül  vette.  1570-ben  a  nagyherceg  Bonaven- 
turit  megölette,  neje  elhalálozása  után  pedig 
1578  jún.  5.  C.-val  titkon  egybekelt  -s  őt  mint 
leánygyermekeinek  nevelőnőjét  palotájába  fo- 
gadta. 1579  okt.  12.  pedig  nyilvánosan  meges- 
küdött, ünnepélyesen  egybekelt  Biancával,  akit 
Velence  San  Marco  leányának  deklarált  volt. 
Bianca  mindvégig  nagy  befolyást  gyakorolt  fér- 
jére, de  a  trónt  csempészett  fiának  nem  biztosít- 
hatta. Családi  összejövetel  alkalmával  1587., 
Poggio  a  Cajano  várkastélyban  a  nagyhenieg  és 
B.  is  liirtelen  s  úgyszólván  egyszerre  meghalt 
(1587  okt.  19.,  ill.  20.).  A  közvélemény  mérgezést 
emlegetett.  C.  történetét  több  ízben  költőileg 
földolgozták ;  hitelességét  újabban  okiratokkal  bi- 
zonyították be.  V.  ö.  Saltini,  Della  morte  di 
Praneesco  de'  Medici  e  di  Bianca  (Firenze  1863). 

2.  G;  Hermetíegildo  Augusto, 'portugál  afrikai 
utazó,  szül.  Lissabonban  1839.  1858-ban  a  hadi 
tengerészetbe  lépett.  Már  1860.  részt  vett  egy  an- 
golai expedícióban  és  1877— 79-íg  Ivens  Róbert 
földijével  vezérelte  a  Kongó-folyam  kutatására 
küldöttexpediciót.l885-ben  Ivens-szel  Dél-Afriká- 
ban felkutatta  a  Kongó,  Zambezi,  Lualaba  és 
Luapula  folyók  még  többnyire  ismeretlen  for- 
rásvidékeit.Ivens-szel  kiadta:  De  Benguela  á  Ster- 
ras  de  Jacca  (Lissabon  1881,  2  köt.)  és  De  An- 
gola á  Contra  Costa  (u.  0.  1886,  2  köt.). 

Cape  May, ^C.  Point  (ejtsd:  kép  méi),  a  Dela- 
ware-öblöt  (Északamerikai  Egyesült-Államok) 
K.-röl  határoló  félsziget  D.-i  foka.  Carolís  Ja- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


Cape  May  City 


265 


Capite  censl 


cobsenl/aí/ hollandus  tengerészről  neveztetett  el, 
iki  1623.  érre  hajózott.  L.  Cape  May  City. 

Cape  May  City  (ejtsd :  kép  méi  sziti),  város  és 
élénk  fürdőhely  a  Cape  May  (1.  o.)  fokon,  New 
Jersey  északamerikai  államban,  {i9oo)  2257  lak. 

Cape  Nome  (ejt«d :  kép  nóm),  hegyfok  Alaská- 
ban,  a  Bering  tengerben.  Környékén,  a  Snake 
és  C.  folyók  völgyében  1898.  gazdag  aranylelő- 
helyre bukkantak.  Azóta  épült  itt  Nome  és  Anvik 
város. 

Cape  North,  Cape  Breton  Island  (1.  o.)  leg- 
északibb foka  (ó.  sz.  47°  9')-  A  Cape  Ray-től,  New 
Foundland  DNy.-i  fokától  a  kb.  100  km.  széles 
Cabot-átjáró  választja  el. 

Cape  kace  (ejtsd :  kép  rész),  Avalon  (1.  o.)  félszi- 
get(New  Foundland)  DK.-i  foka,  világítótoronnyal. 
Az  Európából  Kanadába  járó  hajók  mellette  ha- 
ladnak el. 

Cape-rape  (lat.)  a.  m.  szedd-vedd ;  a  XVII. 
sz.-ban  a  kapzsi  főurakról  általában  használt  szó- 
lásmód. 

!         Cape  Ray  (ejtsd :  kép  ró),  New  Foundland  DNy.-i 
I      foka  (é.  sz.  47«  36' ;  ny.  h.  590  20').  A  Cape  Breton 
I      Islandtöl  a  Cabot-átjáró  választja  el. 
I         Capem,  Edward,  angol  népköltő,  szül.  Tiver- 
■      tonban  (Devonshire)  1819  jan.  29.,  megh.  Braun- 
I      tonban  1894  jún.  4.  Hosszú  ideig  levélhordó  volt 
Devonshü'e  Bideford  nevű  helységében  (ezért  ne- 
vezték The  rural  postman  of  Bidefordnak).  Köl- 
teményeit W.  S.  Landor  adta  ki  1856.  Műveit 
az  érzés  élénk  és  meleg  hangja  és  könnyed,  gyak- 
ran lendületes  verselés  jellemzik.  Devonshire 
melodist  c.  könyve  dalainak  gyűjteményét  rész- 
ben C.-töl  magától  megzenésítve  tartalmazza. 

Capestang  (ejtsd:  kapsztan),  helység  Hérault  fran- 
cia département  Béziers  kerületében,  a  jelenleg 
kiszárításban  lévő  C.-tótól  É.-a,  a  Canal  du  Midi 
mellett,  egy  római  híd  maradványaival,  (1901) 
3819  lak. 

Capet  Hugó,  1.  Hugó  és  Kapetingek. 

Cape  Town  (ejtsd:  kép  taun),  1.  FoJwáros. 

Cap-Haitien,  Cap-Fran^ais  v.  Cap-Henri,  1.  Le 
Cap-Haiti. 

Capillaris  a.  m.  hajszálnyi  vékonyságú.  C. 
véredények,  1.  Hajszáledények  és  Véredények. 

Capillaris  piilsus,  a  szívveréssel  járó  vál- 
tozásoknak a  capillarisokra  való  kiterjedése,  ami 
egyes  testrészek  ritmikus,  a  pulzussal  egyidejű 
elpirulásából,  majd  elhalványodásából  áll.  A  kör- 
mökön tanulmányozható  legjobban.  Emelkedett 
vérnyomás  jele  ;  főleg  aortainsuffitientiánál  for- 
dul elő. 

Capillaritas  (lat.),  hajcsövesség,  1.  Kapü- 
laritás. 

Capillitium  (Döv.)  van  a  Nyálkagombák  és  a 
Pöfeteggombák  termötestóben.  Előbbieknél  fonál - 
V.  csőszerű,  sokszor  igen  elágazó  szálakból  álló 
szövedéket  alkot  a  spóratömegbon ;  utóbbiaknál 
átalakult  hyphafonalakból  származik. 

Capillus  (lat.),  l.Haj.C.  Veneris,\.  Vénushaj. 

Capio  (lat.)  a.  m.  szerzés.  Innen :  C.  longapos- 
sessiom  és  TJsucapio  a.  m.  elbirtoklás.  —  C.  mortis 
causa  a.  m.  egy  harmadiknak  halálától  függő  szer- 
zés. C.  pignoris  a.  m.  zálogolás,  a  legis  actiók 
korában. 

Capisco  (ol.)  a.  m.  értem ! 


Capistráng,  kaszárnyai  szó,  a.  m.  takarodó,  a 
német  Zapfenstreich  eltorzításából  ered. 

Capistrano  János,  1.  Kapisztrán. 

Capita  (lat),  acaput  (fej)  többese ;  in  C, fejek 
szerint  elosztva  (örökségosztásnál) ;  per  C,  fejek 
szerint  számba  véve. 

Capita  aut  naTim  (lat.),  a  régi  Rómában 
kedvelt  gyermekjáték,  a.  m.  «fej  v.  hajó».  Föl- 
dobtak egy  pénzdarabot,  melynek  egyik  oldalán 
Janus  kettős  feje,  a  másikon  egy  hajóorr  volt ;  az 
az  oldal,  melyre  a  pénz  esett,  döntötte  el,  hogy  me- 
lyik nyert.  Nálunk  is  megvan  «fej  vagy  írása 
néven :  ezzel  ma  a  játszó  fél  elsőbbségét  szokták 
eldönteni ;  a  franciáknál :  croix  ou  püe. 

Capitaíne  (franc,  ejtsd:  kapitén)  a.  m.  kapi- 
tány. 

Capitale  (franc.)  a.  m.  főváros ;  az  erödíté- 
szetben  az  a  vonal,  amely  valamely  kiszökő  rész 
esúesszögét  felezi.  A  támadást  azért  célszerű  a 
C.  felé  intézni,  mert  ott  legkevésbbé  érezhető  az 
ellenséges  tűzhatás. 

Capltalc  crimen  (lat.)  a.  m.  főbenjáró  bűn- 
tett (1.  0.) ;  Capitalis  poena  a.  m.  főbenjáró  bünte- 
tés. —  Gapitale  ódium,  engesztelhetetlen  gyűlöl- 
ség a  házasfelek  közt. 

Capitalis  (lat.),  töke ;  megtakarított  vagyon, 
mely  új  termelésre  van  rendeltetve. 

Capitana  nevet  viselt  a  középkorban  és  a 
Földközi  tengeren  az  a  gálya,  amelyen  a  tengeri 
ütközet  alatt  a  főparancsnok  tartózkodott. 

Capitanata,  olasz  tartomány,  amelynek  ma 
Foggia  (1.  0.)  a  neve. 

Capitano  (ol.)  a.  m.  kapitány,  a  nommedia 
deir  arte  (l.  0.)  egyik  kedvelt  alakja,  melynek  őse 
minden  valószínűség  szerint  Plautus  Miles  glo- 
riosusa,  a  hetvenkedő  és  szájaskodó  katona  s 
amely  kivált  a  román  országokban  nagyon  nép- 
szerűvé lett.  Jellemző,  hogy  az  alak  mindig  kül- 
földi, így  Olaszországban  spanyol,  Franciaország- 
ban pedig  olasz.  Rendesen  hatalmas  bajusszal,  bö 
csizmákkal,  óriási  sarkantyúval  és  mórtéktelenül 
hosszú  spanyol  karddal  ábrázolják. 

Capita  ordinum  (lat.),  capi  d'ordini,  az  a 
három  bibomok,  akiket  a  bibomokok  titkos  sza- 
vazattal megválasztanak  a  konklave  és  az  ottani 
zárlat  feletti  felügyeletre.  így  nevezik  azokat  a 
bibomokokat  is,  akik  a  pápai  szék  megüresedése 
esetében  az  egyházi  kormányzatot  viszik  a  bibor- 
noktestület  képviseletében  és  a  Camerlengoval 
élükön  (1.  0.).  A  konklave  megkezdésétől  togKSi 
minden  harmadik  napon  újabb  három  következő 
bibomok  lép  az  előbbiek  helyébe.  L.  Conclave. 

Capitatio  (a  lat.  caput  szótól,  a.  m.  fej),  a  régi 
rómaiaknál  az  adó,  eleinte  annyi  mint  fejadó, 
ezért  C.  humana,  ellentétben  az  animalium  C.-val, 
mely  a  házi  állatok  után  fizettetett.  A  keresztény- 
ség óta  C.  telekadót  is  jelent. 

Capitato(ol.),a.  m.  megérkezett,  szállíttatott. 
A  kereskedői  irodákban  használatos  kifejezés; 
rendesen  azokra  a  számlákra  szokták  ráírni  vagy 
pecsétnyomóval  ráütni,  amelyben  foglalt  árúk 
már  a  raktárra  megérkeztek. 

Capitay,  1.  Kapitai. 

Capite  censi  a.  m.  fej  szerint  becsültek, 
Servins  TuUius  alkotmánya  szerint  az  ingatlan 
vagyon  nélküli  polgárok,  akik  csak  fejadót  flzet- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Capitellum 


266     — 


Capo  delle  Colonne 


tek.  Ezek  Marius  óta  a  tartalékcsapatokban  szol- 
gálhattak. A  polgárokat,  akiknek  a  későbbi  becslés 
szerint  volt  300,  de  nem  több  mint  kétezer  as 
értékű  vagyonuk,  kik  gyermekekkel  (proles)  szol- 
gáltak a  hazának,  proletarii  szóval  jelölték. 

Capitellum  (lat.),  1.  Oszlopfő. 

Capitis  deminutio  (lat.),  a  római  jogban  a 
polgári  jogképességben  előállott  minden  változás. 
A  polgári  jogképességnek  telje  három  feltételhez, 
három  állapotnak  (status)  f  enf  orgásához  volt  kötve : 
szabadság—  statics  lihertatis  — ;  római  polgárság— 
status  civitatis— ;  cseXMiéiMsk^ot— status  famüiae- 
A  három  állapotnak  birtoka  a.  m.  Caput,  az 
azokban  beálló  változás  a  C,  amely  a  Caput-ot 
megállapító  három  statusnak  megfelelően  szin- 
tén háromféle  volt:  C.  maxima  (legnagyobb); 
média  (közép) ;  minima  (legkisebb).  Az  elsőt  a  sza- 
badságnak, a  másodikat  a  római  polgárjognak,  a 
harmadikat  az  addig  birt  családi  állapotnakelvesz- 
tése vonta  maga  után.  A  szabadságnak  elvesztése 
jelesül  hadi  fogság  vagy  halálbüntetésre  szóló 
Ítélet  által  a  polgári  jogképességnek  teljes  elvesz- 
tését vonta  maga  után.  A  jus  civile  szerinti  pol- 
gári jogképességnek  elvesztése  a  C.  média,  melyet 
a  kivándorlás,  s  bizonyos  büntetések  vontak  ma- 
guk után.  A  C.  minima  az  addigi  családi  kötelék- 
ből való  kilépéssel  járt.  Minima  C-t  szenvedett 
pl.  a  gyermekké  fogadott,  aki  a  fogadó  apa  csa- 
ládjába lépett. 

Capitium  (lat.)  a.  m.  csuklya ;  az  oltár  kö- 
zelében levő  hely  (presbyterium) ;  capitiarius, 
annak  a  papnak  a  neve,  ki  az  e  helyen  szükségelt 
tárgyak  beszerzéséről  gondoskodott. 

Capito  (Köpfel),  Wolfgang,  reformátor,  szül. 
Hagenauban,  Elzászban  1478.,  megh.  1541  nov. 
Eleinte  orvosi  tudományokat,  később  jogot,  végre 
teológiát  tanult  s  1512.  a  bencés  apátság  prépostja 
lett  Bruchsalban,  majd  a  teológia  tanára  Basel- 
ben. Később  prédikátor  lett  Strassburgban,  majd 
a  reformációhoz  csatlakozott  s  ennek  egyik  buzgó 
harcosa  lett.  Bucerrel  együtt  szerkesztette  a 
Confessio  Tetrapolitaná-t  és  részt  vett  a  berni 
zsinaton  1532.  Müvei :  Emanationes  in  Habacuc 
et  Hoseam;  Explicatio  in  hexaémeron;  Vita 
Oecolampadii.  V.  ö.  Baum,  C.  és  Bucer  (Blberfeld 
1860) ;  A.  Baum,  Magistrat  und  Reformation  in 
Strassburg  (Strassburg  1887). 

Capitolinus,  1.  Július,  római  történetíró,  300 
körül  Kr.  u.  Scriptores  históriáé  Augustae  címen 
egybegyüjtötte  a  római  császárok  életrajzait. 

2.  G;  Manlius,  1.  Manlius. 

Capitolinus  mons,  a  régi  Róma  (1.  o.)  hét 
halmának  egyike,  a  Capitoliummal. 

Capitolium,  1.  Róma. 

Capitolo  (ol.),  az  olasz  irodalomban  tréfás, 
szatirikus,  esetleg  sikamlós  tartalmú  költemény, 
melyet  főleg  a  XVI.  sz.-ban  kedveltek. 

Capitonidae  (állat),  I.  Bajuszosmadár-félék. 

Capitosaurus»  ásatag  hüUönem ;  1.  Masto- 
donsaurus- 

Capitulare,  1.  Aestintatio  capitis. 

Capitularia  (lat.  G.  Begum  francorum),  a 
frank  királyok  capitularéi ;  a  frank  birodalomban 
a  királyi  jogalkotó-szabályzás  eredményei.  A  ca- 
pitulare elnevezés  onnét  ered,  hogy  az  egyes  ki- 
rályi rendeletek  tartalma  fejezetekre  (capitula) 


oszlott.  Jelentőségük  az  volt,  hogy  az  ősi  germán 
szokásjogra,  különösen  annak  szigorúságát  eny- 
hítve és  a  keresztény  egyházi  felfogásnak  ér- 
vénytszerezve, átalakítólag  hatottak.  A  capitula- 
rékat  összegyűjtötte  a  IX.  sz.  elején  Ansegisus 
fontanellai  apát,  ez  a  gyűjtemény  hivatalos  te- 
kintélyre tett  szert.  A  IX.  sz.  közepén  Benedictus 
Levita  által  összeállított  capitulare-gyüjtemény 
koholmánynak  bizonyult.  V.  ö.  Boretius,  C.  Re- 
gum  francorum.  1. 1883.  II.  1.  (Boretius  és  Krause) 
1890  ;  Pertz,  Monumenta  Germaniae  hist.  Leges. 

Capitulariíi  Itomo  (lat ),  káptalan  embere, 
a  hiteles  hely  kiküldöttje,  1.  Hiteles  hely. 

Capitulatio  (lat.).  A  hajdani  német  biroda- 
lomban azok  a  feltételek,  amelyeket  a  római 
német  császár  elé  —  először  V.  Károly  elé  1519. 
—  terjesztettek,  s  amelyekre  megválasztásakor 
megesküdni  tartozott.  A  vesztfáliai  békekötés 
(1648)  állandó  szövegezést,  G-  perpetua,  helyezett 
kilátásba,  moly  azonban  soha  létre  nem  jött ;  a 
C.  azért  minden  császárválasztás  alkalmával  újra 
szövegeztetett,  G.  caesarea  ;  tartalmát  a  császár 
kötelességeinek  s  jogainak  részletes  meghatáro- 
zása képezte,  a  fentartott  —  rezervált—  császári 
jogok  mindig  nagyobb  megnyirbálásával.  A  ter- 
vezet, mely  minden  későbbi  C.-nak  alapját  ké- 
pezte, 1711-ből  való.  L.  Kapituláció,  Alkuszerzö- 
dés  és  Konzuli  biráskodás. 

Capitnlum  a.  m.  fejecske,  ugyanolyan  kép- 
ződmény, mint  a  caput,  a  fej,  csak  kisebb,  G. 
puandibulae,  az  állkapocs  fejecskéje,  1.  Koponya^ 
G.  costae,  1.  Borda.  —  Növénytani  értelemben  li 
Virágzat.  —  G.  továbbá  a.  m.  káptalan  (1.  o.).     ■ 

Capivi,  1.  Gopaiva-balzsam. 

Capljani,  adók.  Zágráb  vm.  kostajnicai  j.-ban, 
(1900)  222  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Sunja. 

Capmany  y  de  Montpalau,  Antonio  de, 
spanyol  nyelvész  és  régiségtudós,  szül.  Bari 
celonában  1742  nov.  24.,  megh.  Cádizban  1813 
nov.  14.  A  katonai  pályára  lépett,  részt  vett  a 
Portugália  ellen  vívott  1762-iki  harcban;  1770. 
azonban  megvált  a  katonaságtól  és  a  történelmi 
akadémia  titkára  volt.  Az  1808-ki  francia  invázió 
következtében  Sevülába  menekült,  hol  beszédei 
vei,  melyekben  a  szabadságharcra  tiizeltehonflitár 
sait,  nagy  tetszést  aratott ;  később  képviselőnek  is 
megválasztották.  Főbb  történelmi  művei :  Memo 
rias  históricas  sobre  la  marina,  comercio  y  artei 
de  la  antigua  ciudad  de  Barcelona  (Madrid  1783) ; 
és  az  ehhez  tartozó  Código  de  las  costumbrea 
maritimas  de  Barcelona  (u.  o.  1785),  Questiones 
criticas  sobre  varios  puntos  de  história  económica, 
politica  y  militar  (u.  o.  1807),  Teatro  histórico-eri- 
tico  de  la  elocuencia  espanola  (Madrid  1787—94). 
EmUtést  érdemel  továbbá  szótára,  a  Diccionario 
francés-espanol  (u.  o.  1805).V.  ö.  Hernandez,  Clas- 
siques  espagnols. 

Cap  Martin  (ejtsd :  kap  martén),  a  Földközi-ten- 
gerbe benyúló  hegyfok  az  Alpes-Maritimes  fran- 
cia départementban,  Meutone  és  Monaco  közt. 
1890  óta  klimatikus  gyógyhely.  Erzsébet  király- 
nénknak, ki  többször  időzött  itt,  emléket  állítottak. 

Capo  (olasz)  a.  m.  kezdet,  fő,  főnök,  innen : 
da  G.,  újra. 

Capo  delle  Colonne,  1.  Lacinium  promonto- 
rium. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Capo  dl  Monté 


267     — 


Cappeller 


Capo  di  Monté,  III.  Károlytól  alapított,  de  csak 
1843.  befejezett  kastély  Nápoly  mellett,  amelynek 
parkjában  porcellángyár  állott ;  a  gyárat  a  fran- 
ciák szüntették  meg  1809.  A  gyár  jegye  egy  ko- 
rona és  alatta  v.  N  (Napoli)  v.  R.  F  (Reál  Pabbrica). 

Capo  d'Istria,  kikötőváros  az  osztrák  császár- 
jághoz  tartozó  Isztriában  (1.  o.)  a  Triesti-öbölben, 
szigeten,  amelyet  a  szárazhoz  kötöltós  csatol, 
vasút  mellett,  (1910)  11,762  nagyobbrészt  olasz 
Jak.,  akik  földmíveléssel,  halászattal,  hajógyár- 
tással és  kereskedéssel  (bor,  olaj,  só)  foglalkoz- 
nak. Piaca  a  velencei  S.  Marco-térre  emlékeztet. 
Jelentékeny  épületei  a  dóm,  a  városháza,  a  pré- 
tori  palota,  a  fegyház.  Nevezetes  sóbányák  van- 
nak a  közelben.  C.  helyén  a  hagyomány  szerint, 
Palladianevű  kolchiszi  gyarmat  állott.  A  rómaiak 
iorában  Aegina,  a  hunok  idejében  Justinopolis 
volt  a  neve.  Az  aquilejai  patriarcha  uralma  alatt 
Caput  Isüiae  nevet  nyert.  1278-ban  a  velenceik 
uralma  alá  került,  1797-ben  megszállták  az  osz- 
trákok, 1805.  az  olaszoké  lett,  1813  óta  véglege- 
-sen  osztrák  birtok. 

Capo  d'Istrias,  görög  államférfiú,  lásd  Kapó 
d'Istrias. 

Caporal  (franc),  1.  Tizedes. 

Caporali,  Gesare,  olasz  költő,  szül.  Perugiában 
1531  jún.  21.,  megh.  Castiglionéban  1601.  Atri 
kormányzója  volt  és  Berni  stílusában  parodiszti- 
kus  költeményeket  irogatott.  Müveiben:  Capitoli, 
Viaggio  al  Parnaso,  Vita  di  Mecenate  (12  könyv) 
kora  irodalmi  kegyosztogatásait  gúnyolja  köny- 
nyed,  de  gyakran  terjengős  és  lapos  verselésben. 
^Teljes  kiadása ;  Ríme  di  Cesare  C.  (Perugia  1770). 

Caporcianit  (ásv.),  vörhenyesszürke,  sugaras- 
rostos halmazok,  amelyek  a  laumontithoz  közel 
állanak. 

Caporioni  (olasz),  az  egyházi  állam  városai- 
ban a  sedisvacantiák  alatt  a  közigazgatás  vezető 
férflai ;  legtöbbnyíre  csak  a  szentszék  betöltésekor 
rendelték  ki,  anélkül,  hogy  hatáskörüket  ponto- 
san körül vonalozták  volna.  A  pápák  avígnoni  fog- 
sága idején  a  C-k  állandó  hivatalnokok  voltak. 
L.  még  Banderesi. 

Capot  (franc,  ejtsd :  kapó)  a.  m.  felső  kabát, 
vagy  esőköpeny,  mely  a  köpenyhez  tartozó  csuk- 
lyával  is  el  van  látva :  ez  utóbbit  magát  is  C.-nak 
nevezték. 

Capotasto  (ol.,  ejtsd :  kapotaszto),  németben  el- 
rontva Kapodaster  a.  m.  húrozat  leszorító,  a  szár- 
nyas zongorában,  szintúgy  az  új  álló  zongorák- 
ban a  hangtőkére  állítható,  csavarokkal  megerő- 
sített, meggörbített  vas-  v.  rézrúd,  mely  a  disz- 
kantban  a  húrtartó  felett  leszorítja  a  húrozatot 
8  egyszersmind  erőteljesebb  kifejezésüvó  teszi  a 
húr  zengését ;  a  gitárnál  a  C.  a  kulcsfej  mellett 
alkalmazott  toló  kapocs,  mellyel  a  hang  fél  hang- 
gal magasbítható.  Vonós  hangszereken  ma  már 
nem  alkalmazzák. 

Cappa  V.  cápa  (középkori  latin).  A  kanonokok 
és  némely  szerzetesek  vállát  borító  kis  kerek  kö- 
peny, csuklyával.  A  püspököké  uszállyal  is  el  van 
látva.  Azelőtt  az  egyháziak  egyik  felső  köpenyét 
i8  igy  hívták.  V.  ö.  Bock,  Gteseh.  der  liturg.  Ge- 
wánder  (1866). 

Cappa  niagna,  a  kat.  egyházban  a  maga- 
sabb méltóságoknak  köpenyszerű  ujjatlan  kar- 


öltönye hosszú  uszállyal  (cauda,  1.  0.).  A  bíbomo- ' 
koké  piros,  a  püspököké  ós  egyes  káptalanok  (pl. 
nálunk  az  esztergomi  stb.)  tagjaié,  kik  viseletére 
jogosultak,  viola,  a  szentbenedekrendi  apátoké 
fekete  színű.  V.  ö.  Bock,  Qeschichte  der.  liturg. 
Gewander  (1866). 

Capparidaceae,  kaprifélék  (növ.),  a  kétszi- 
kűek szabadszirmú  családja,  melynek  450  faja 
főképen  az  ó-  és  újvilág  meleg  tájain  él.  Viráguk 
sugaras  v.  gyakran  zigomorf ,  kétivarú.  A  virág - 
tengely  mint  gyűi"üs,  pikkelyes  v.  tölcséres  kép- 
let benyúlik  a  csésze  és  a  párta  közé,  a  virág 
közepébe  nyúló  része  pedig  a  termőt  viselő  oszlop. 
Porzó  4—6.  A  termő  2  levélből  áll,  a  magház  1  v. 
több  üregű.  A  termés  tok-  v.  becőalakú ;  tápláló 
szövet  nélküli  magvaiban  a  csira  és  a  szíkleve- 
lek  görbültek.  Füvek  v.  cserjék  osztatlan  v. 
ujjas  levelekkel. 

Capparis  L.  (döv.),  a  Capparidaceae  család 
génusza,  melynek  150  faja  mindkét  félgömb  ti'o- 
pikus  és  melegebb  tájain  van  elterjedve,  kivéve 
Észak-Amerikát.  Cserjék  v.  fák.  A  G.  spinosa  L. 
a  mediterrán  vidéken  honos.  Csinos  1  m.  magas 
tövises  bokor,  változó  kerekded  levelekkel,  nagy, 
sok  porzós,  fehér  virágokkal.  Vadon  falakon, 
sziklákon,  homokon  nő ;  Franciaország  D.-i  ré- 
szén termesztik.  Borsónagyságú  virágbimbóit 
összegyűjtik,  sós  ecettel  leöntik  és  kapri  név 
alatt  fogyasztják.  A  franciák  ezeket  finomságuk 
szerint  osztályozva,  külön-külön  névvel  látják  el. 
A  legtöbb  kapri  a  D.-i  francia  kikötővárosokból, 
továbbá  Görögországból  kerül  a  kereskedelembe. 
Hamisítják  a  mocsári  gólyahír  virágbimbóival, 
ezektől  azonban  abban  különböznek,  hogy  a  C- 
bimbók  felületén  jellemző  fehér  foltok  vannak.  A 
G.  spinosa  5  cm.  hosszú  húsos  gyümölcsét  is 
ecetbe  teszik  és  fogyasztják  (comichons  de  cap- 
rier).  A  szár  kérge  officinális. 

Cappel,  Louis,  francia  hebreista  és  kritikus, 
szül.  St.  Blierben  1585  okt.  15.,  megh.  Saumur- 
ban  1658  jún.  18.  Az  oxfordi  egyetemen  keleti 
nyelvészetet  tanult,  1613.  a  héber  nyelv  tanára 
lett  Saumurban,  később  ugyanitt  prédikátor  és  a 
teológia  tanára.  Főművében,  a  Critiea  sacra-ban 
(Paris  1650,  Halle  1775—86,  3  köt.)  a  szöveg  in- 
tegritását kétségbe  vonja.  Ezenkívül  nevezete- 
sebb müvei:  Arcanum  punctationis  revelatum 
(Leiden  1645) ;  Diatribe  de  veris  et  antiquis  He- 
braeorum  litteris  (Amsterdam  1645). 

Cappelinit  (ásv.),  hatszöges  vastag  zöldes- 
barna üvegfényü  vastag  prizmák.barium-yttrium- 
boroszilikát  BaSiOgYBOj.  Langesundfjord  (Nor- 
végia) az  augitszienitben. 

Cappella,  1.  A  cappella. 

Cappelle,  Jan  van  de,  hollandi  festő,  szül.  Am- 
sterdamban 1625  körül,  megh.  1679.  Simon  de 
Vliegemek  volt  tanítványa.  Amsterdamban  élt. 
Napsütötte,  nyugodt  tengeri  képei  a  hoUandi  fes- 
tészet legkiválóbb  ilynemű  termékei  közé  tartoz- 
nak. A  bécsi,  berlini,  amsterdami  és  hágai  képtá- 
rakban, de  különösen  angol  magángyűjtemények- 
ben van  jól  képviselve. 

Cappeller,  Kari,  8zanszkritista,szül.  1840  máre. 
22.  Alexkehmenben  K.-i  Poroszföldön ;  tanult 
1860— 64-ig  Berlinben ;  Jenában  lett  magántanár, 
1875.  rendkívüli  tanár.  Müvei :  Die  Ganachandas, 


Amely  ssó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cappelio 


—    268     - 


Capri 


ein  Beitrag  zur  indischen  Metrik  (Jena  1872) ; 
Vámanas  Lehrbuch  der  Poetik  (u.  o.  1875) ;  Va- 
manas  Stilregeln  übersetzt  (Strassbiirg  1880) ; 
Sanskrit-Wörtei'buch,  nach  dem  Petersburger 
Wörterbuch  bearbeitet  (u  o.  1887) ;  Sak^mtala 
(Leipzig  1909) ;  M.  Williams  és  E.  Leumannal 
szanszkrit-angol  szótárt  adott  ki  (London  1891 — 
1899). 

Cappelio,  Bianca,  1.  Capello,í. 

Cappilleri,  Hermine,  családi  nevén  Czigler  de 
Vecse,  osztrák  Írónő,  szül.  Salzburgban  1840. 
Művei:  Jugendtráume,  Liederkranz,  Poesieges- 
talten.  Hazánkat  érdekli  a  Wiedereroberung  Pan- 
noniens  c.  eposza  (1878).  Streifzüge  auf  d.  Gebiet 
d.  Kulturgeschichte  (1885).  —  Férje  C  Wühelm, 
szül.  Salzburgban  1834,  megh.l905júl.  é.,  egyike 
a  legjobb  osztrák-német  tájszólamköltőknek  és 
szatirikusoknak.  Müvei:  Diehtergrüsse,  Blüten 
u.  Blátter,  Zeitlichten  (2.  kiad.  1880),  Brennesseln 
(1879).Több  szépirodalmi  lapnak  volt  a  tárcaírója; 
főleg  a  bécsi  életből  vett  humoros  rajzai  arattak 
nagy  tetszést. 

Capponi,  1.  Gino  (e  néven  első),  olasz  történet- 
író, a  firenzei  köztársaság  elöljáróinak  feje  (gon- 
faloniere  dei  priori),  szül.  a  XIV.  sz.  közepe  táján 
Firenzében,  megh.  1421.  Nagy  része  volt  a  Piza 
város  ellen  indított  hadjáratban  és  a  város  bevé- 
telében. Nagyon  becses  történeti  és  irodalmi  ha- 
gyomány Tumulto  de'Ciompi  (A  gyapjukártolók 
lázadása)  címén  ismert  müve.  (Újabb  gyémánt- 
kiadás :  Tortoli,  Firenze,  Barbera  1858.) 

2.  G.,  6rtwo(e  néven  második),  őrgróf,  olasz  író  és 
államférfiú,  szül.  Firenzében  1792  szept.  13.,  megh. 
u.  0.  1876  febr.  3.  Fiatal  korában  hosszú  tanul- 
mányutakat tett,  melyekből  visszatérve,  Firenzé- 
ben lelke  lett  a  Vieusseux-fóle  Antológia  c.  fo- 
lyóiratnak, így  jutott  érintkezésbe  Olaszország 
legkiválóbb  szellemeivel,  szoros  barátságot  kötve 
Collettával,  Giordanival,  Leopardival,  Giustival  s 
még  sok  mással,  bőkezűen  áldozva  az  irodalom 
céljaira  és  élénk  részt  véve  mindennemű  olasz  kul- 
turális mozgalomban.  1848-ban  toscanai  minisz- 
terelnök lett,  később  szenátor.  Fő  müve :  Storia 
della  repubblica  di  Firenze ;  kisebb  művei  a  Seritti 
editi  ed  inediti  c.  gyűjteményben  jelentek  meg. 
Életéről  és  működéséről  szép  könyvet  írt  Reu- 
mont :  Gino  C,  ein  Zeit-  und  Lebensbild  (1880), 
és  DöUinger,  Akad.  Vortráge  (II.  köt.). 

Capra  (lat.)  a.  m.  kecske,  1.  Kecskék,  mint 
csillag  neve  a.  m.  Capella  (1.  o.). 

Caprag,  közs.  Zágráb  vm.,  (i9oo)  609  lak. ;  u.  p. 
és  u,  t.  Sziszek. 

Capraja,  Genova  olasz  tartományhoz  tartozó 
sziget  a  Földközi-tengerben,  Korzika  É.-i  csúcsá- 
tól K.-re  27  km.-nyire.  Területe  20  km^  lakos- 
sága (1901)  560,  akik  nagyobbára  halászattal  és 
szőUőtermeléssel  foglalkoznak.  Legmagasabb 
pontja,  a  Monté  Castello,  447  m.  Hajójáratok 
Livomóból  a  sziget  K.-i  partján  fekvő  C.  város- 
kába. A  rómaiak  Caprariának,  a  görögök  Egilon- 
nak  nevezték.  Mind  a  három  név  jelentése : 
(•Kecske-sziget)).  V.  ö.  Cionini,  L'isoladi  C.  (Pisa 
1891). 

Capranica  (oL),  1.  Collegia  romána. 

Caprara,  1.  Aeneas  Süvius,  gróf,  osztrák  tábor- 
nok, szül.  Bolognában  1631.,  megh.  1701  feb.  3. 


Monteeuccoli  tábornok  alatt  a  török  és  francia 
háborúkban  küzdött.  1683-ban  a  magyarok  el- 
len harcolt  s  Bécs  felmentésekor  elűzte  a  törö- 
köket a  nussdorfi  táborból.  1685-ben  elfoglalta 
Érsekújvárt,  1686.  pedig  az  erdélyi  határig  nyo- 
mult előre.  1691— 93-ig  a  Rajnánál  harcolt  a 
franciák  ellen,  1694.  ismét  Magyarországban  a 
törökök  ellen,  kikkel  szemben  Pétervárad  mel- 
letti táborából  csak  lanyhán  védekezett.  Azután 
a  haditanács  alelnöke  lett,  mely  minőségben  mint 
Savoyai  Jenő  herceg  egyik  irigy  ellensége  tette 
nevét  emlékezetessé. 

2.  C,  Giambattista,  bíboros,  a  szentszéknelc 
h  latere  követe  Parisban,  szül.  Bolognában  1733 
máj.  29.,  megh.  Parisban  1810  jún.  21.  1758-baQ 
követhelyettes  volt  Ravennában,  később  kölni, 
luzerni,  bécsi  nuncius.  Diplomáciai  ügyessége 
meggátolta,  hogy  a  Kaunitz  által  sugalmazott  II. 
József  császár  és  a  pápa  között  végleges  szaka- 
dás álljon  be.  1801-ben  Parisba  ment  a  latere 
követnek.  Napóleon  milánói  érsekké  nevezte  ki ; 
mint  ilyen  a  vaskoronával  Napóleont  Itália  kirá- 
lyává koronázta.  Párisi  pápai  követ  korában  meg- 
erősítette a  napóleoni  kátét. 

Capraria,  sziget,  1.  Capraja. 

Caprarola,  község  Róma  olasz  tartomány  Vi- 
terbo  j.-ban,  a  Lago  di  Vicotól  K.-re  a  Monté  Ci« 
minő  aljában,  a  Farnesók  híres  renaissance  palo« 
tájával  (építette  Vignola,  1547 — 59).  Lakossági 
(1901)  5538.  V.  ö.  Schöner,  Das  Farneseschloss  in 
Ciminischen  Walde  (Roma  1886). 

Capreae,  Capri  sziget  (1.  o.)  ókori  neve. 

Capreginci,  adók.  Pozsega  vm.  újgradiska 
j.-ban,  (1900)  165  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  1 
Okucani. 

Caprella  (áiiat),  1.  Gaprellidae. 

Caprellídae  (áiiatj,  a  bolharákok  (Amphi 
poda)  rendjének  egyik  családja,  hosszura  nyúl' 
vékony  testtel,  a  második  párnál  rendesen  hósa 
szabb  első  csáppárral ;  a  második,  harmadik 
negyedik,  v.  pedig  csupán  a  harmadik  és  negyedil 
lábpáron  tömlőforma  kopoltyuval ;  legfeljebb  ö' 
gyűrűből  álló  potrohhal.  Ez  idő  szerint  8  nembö 
50-nél  több  faj  ismeretes,  melyek  valamennyiéi 
tengeriek.  Rendesen  mohállatokon  és  hydroid 
polipokon  élősködnek.  A  Fiume  környéki  tenger 
parton  közönséges  a  Caprella  acutifrons  La 
treille.  Az  Északi-tengerben  gyakori  a  C.  lineari 
(L.)  Bate ;  17  mm.  hosszú, 

Capreolns  (állat),  1.  Oz. 

Caprera  (Isola  di  C,  Kecske-sziget),  Sassari 
olasz  tart.-hoz  tartozó  sziget,  Sardegiiától  (Szardí- 
nia) É.-ra  2  km.,  16  km^  területtel,  (1901)  kb.  100 
lak.  Híressé  Garibaldi  tette,  aki  1854.  itt  telepe- 
dett le  és  1882  jún.  2-án  itt  is  halt  meg. 

Capri,  Nápoly  olasz  tartományhoz  tartozó  szi- 
get, szemben  a  Campanella-fokkal,  a  Golfo  di^ 
Napoli  D.-i  végében,  Nápolytól  D.-re  30  km.\' 
Hossza  6,  szélessége  1-5—3  km.,  területe  104  km^, 
lakossága  (1901)  6224.  A  sorrentói  félsziget  foly- 
tatásának tekinthető.  Mészből  való  hegyei  (Monté 
Solaro  589  m.,  Cocuzzo  438,  Cappelio  315,  Sema- 
foro  263  m.),  kivált  az  erősen  tagozott  D.-i  és  K.  " 
parton,  meredeken  buknak  alá  a  tengerbe  (Salto 
di  Tiberio,  297  m.  magas  sziklafal,  ahonnan  Ti- 
berius  a  tengerbe  vettette  áldozatait).  Kikötői :  a" 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


Capriccio 


—     269    — 


Caprlvl 


Marina  Grandé  É.-on,  ós  a  Marina  Piccola  D.-en. 
Patak  nincs  a  szigeten.  Enylie  éghajlata,  egyen- 
letes hőmérsóko,  tiszta  levegője  ideális  téli-nyári 
üdülőhellyé  avatják.  (Évenkint  40,000  idegen.) 
Növényzete  rendkívül  változatos.  Gazdag  bor-, 
olaj-  és  gyümölcstermő  föld.  Tavasszal  ós  ősszel 
tömérdek  fürjet  fog  a  lakosság  (hálóval).  A  ten- 
geri halászat  is  jelentékeny.  Nevezetessége  a 
Qrotta  azzurra  kék  barlang)  az  B.-i  parton, 
amelynek  keletkezése  a  hullámok  munkájára 
vezetendő  vissza ;  a  sziget  lesülyedése  következ- 
tében félig  vízzel  megtelt  barlangot  a  vízen  ke- 
resztül beözönlő  napfény  gyönyörű  kék  színekkel 
ragyogja  be.  A  vízbe  merített  tárgy  ezüstféuyü. 
A  sziget  többi  barlangjai  közül  legszebb  az  1902. 
fölfedezett  Groita  maravigliosa  cseppkőbar- 
lang és  a  smaragdzöld  Grotta  verde.  Itt  em- 
lítendők az  Arco  Naturcde  (természetes  szikla- 
kapu), a  Farmlioni  sziklaszirtek  s  mindenek- 
felett a  Monté  ISolaro,  ahonnan  nagyszerű  kilátás 
nyílik  az  egész  Nápolyi-öbölre,  el  egészen  az 
Appenninek  láncára. 

A  sziget  főhelye  G.,  a  K.-i  és  Ny.-i  hegyek 
közötti  nyeregben,  138  m.  magasságban  (a  Ma- 
rina Grandé  kikötőtől  kötélpálya  vezet  ide),  élénk 
idegenforgalommal,  (i9oi)  3890  (a  kikötőhellyel 
együtt  4114)  lak.  Kisebb  ennél  Anacapri,  C.-tól 
Ny.-ra  2—3  km.-re,  286  m.  a  tenger  felett.  Szét- 
szórtan épült  élénk  forgalmú  városka,  2110  lak.; 
közelében  a  festői  Caprile  falu.  A  régi  építészeti 
emlékek  közül  figyelemreméltók  Augustus  és 
Tiberius  villája,  a  római  sírok,  Barbarossa  vára, 
a  Mitrasz  (nap-isten)  kultuszának  szentelt  palo- 
ták stb.  maradványai. 

C.  legkorábbi  lakói  a  görögök.  A  Kr.  e.  IV. 
sz.-ban  Neapoiisz  város  tulajdona,  Kr.  e  29-ben 
Augustus  császár  a  római  birodalomhoz  csatolta 
és  palotákat,  fürdőket  és  vízvezetéket  építtetett. 
Tiberius  állandó  lakóhelyéül  választotta  (Villa 
Jovis).  1806-ban  az  angolok  Kis-Gibraltárjává 
lett  (Forte  San  Michele  erősség),  de  már  1808.  a 
franciák  kezébe  került.  1815  óta  újból  Nápolyhoz 
tartozik.  V.  ö.  G.  Weichardt,  Das  Schloss  des 
Tiberius  und  andere  Römerbauten  auf  C.  (Leipzig 
1900);  Gregoroviíis,  Die  Insel  C.  (Leipzig  1885) ; 
Schöner,  C,  Natúr,  Volkstum,  Geschichte  (Wien 
1892);  Canale,  Storia  deli'  isola  di  C.  (Napoli 
1887) ;  Balogh  Margit  dr.,  C.  szigete  és  a  Napoli 
öböl  (Földrajzi  Közi,  Budapest  1910)  ;FurchJieim, 
Bibliograüa  deli'  isola  di  C.  (Napoli  1899) ;  Har- 
der,  C.  und  der  Golf  von  Neapel  (1911). 

Capriccio  (ol.,  ejtsd :  kapriccso,  franc,  caprice) 
a.  m.  szeszély ;  a  zenében  nem  határozott  mű- 
forma ;  azt  jelenti,  hogy  a  darabnak  pikáns  rit- 
musa, eredeti,  meglepő  fordulatai  vannak.  A 
Scherzo-tól  (l.  o.)  meg  nem  különböztethető.  így 
pl.  Chopin  B-moll  Scherzo-ját  éppen  úgy  C.-nak 
is  lehetne  nevezni.  Mint  utasítás  A.  C.  a.  m.  ad 
Uhitum,  vagyis  szabad  előadásra  való  jog.  —  A 
XVI.  sz.-beli  C.  egyértelműa/aníá2;wí-val  és  fuga- 
szerű darab,  még  pedig  v.  énekes  (pl.  Berchem-nél 
1561.)  V.  hangszeres  (először  Valente-nél  1580.). 

Caprice  (franc,  ejtsd :  káprisz)  a.  m.  szeszély, 
önfejűség,  1.  Gapriccio. 

Capricom-szígetek,  kis  szigetcsoport  Ausz- 
trália K.-i  pai-tjai  mellett,  a  Bak-téritö  (ang. 


capricorn)  alatt  (d.  sz.  22"  40').  A  szigetektől 
É.-ra,  a  C.  ós  a  Great  Barrier  Reef  D.-i  vége  kö- 
zött van  a  Capricorn-átjáró. 

Capricornus,  1.  Bak. 

Capricomus,  Sámuel,  l.  Bockshorn. 

Caprie,  sziget,  l.  Zlarin. 

Capriflcatio,  1.  Fiigedarázs. 

Caprificus  Gasp.  (növ.)  a.  m.  kecskefüge, 
az  édes  fügének  (Ficus  Garica  L.)  kevésbbé  érté- 
kes alakja,  l.  Füge. 

Caprifoliaceae,  bodzafélék  (növ.),  a  kétszi- 
kűek f orrtszirmú  családja,  melynek  mintegy  340 
faja  főkép  az  északi  félgömbön  van  elterjedve  s  itt 
is  leginkább  a  mérsékelt  övben,  míg  tropikus  tá- 
jakon csak  magasabb  helyeken  vannak  a  C.-nak 
képviselői.  A  déli  félgömbön  főkép  csak  az  An- 
dokban vannak  C.-fajok.  Viráguk  kétivarú  suga- 
ras V.  zigomorf,  5-ös  tagú.  Porzójuk  rendesen  5. 
Termőlevél  2—5,  a  magház  alsó  állású,  1—5 
üregű,  üregenként  1  vagy  több  függő  magkezde- 
ménnyel. A  termés  bogyó  v.  csonthéjas ;  magvá- 
ban húsos  tápláló  szövet  és  apró  csira  van.  Álta- 
lában fás  növények,  átellenes  levelekkel,  pálháik 
rendesen  nincsenek.  E  család  számos  harmadkori 
fosszilis  maradványaira  akadtak,  különösen 
Észak-Amerikában,  de  biztosan  csak  a  Viburnum- 
génusz  típusai  harározhatók  meg.  AC.  génuszai: 
Sambucus,  Viburnum,  Lonicera  stb. 

Capriinulgas  L.  (állat),  l.  Kecskefejö. 

Capriuae  (állat),  a  tülkösszarvúak  (Bovidae) 
egyik  alcsaládja.  Négy  nem,  38  élő  és  11  kihalt 
faj  tartozik  ide.  Közönségesebb  fajok  a  félkecs- 
kék (Hemitragus),  a  tulajdonkepeni  kecskék 
(Gapra),  a  juhok  (Ovis)  és  a  pézsmatulok  (Ovi- 
bos). 

Caprino  Veronese,  járási  székhely  Verona 
olasz  tartományban,  a  Garda-tó  K.-i  partja  köze- 
lében (254  m.),  Veronától  (ÉNy.-ra)  25  km.-re, 
vasút  mellett,  (i9oi)  900,  közig,  ker.-ével  6378  lak. 

Capriole  (ol.,  ejtsd :  kaprioie),  szószeriut  bak- 
ugrás. A  műlovaglásban  a  spanyol  lovasiskola 
legtökéletesebb  ugrása.  A  ló  a  két  első  lábával 
lehetőleg  magasra  emelkedik,  aztán  hátulsó  lá- 
baival erőteljesen  fölugrik  és  erősen  kirúg.  Az 
iskolalovasok  ezt  a  mutatványt  kengyel  nélkül 
végzik. 

Caprivi,  Leo  Georg,  gróf,  német  bkodalmi 
kancellár,  szül.  Charlottenburgban  1831  febr.  24., 
megh.  1899  febr.  6.  Skyrenben.  1849-ben  lépett 
a  porosz  hadseregbe,  az  1866.  és  1870-iki  hábo- 
rúkban a  nagy  vezérkarban  szolgált,  1871.  osz- 
tályfőnök lett  a  hadügyminisztériumban,  majd 
tábornok,  1883.  pedig  a  tengerészet  vezetőjének 
neveztetett  ki.  Midőn  e  hivatalt  újra  szervezték 
(1888),  hannoverai  hadparancsnok  lett.  1890  márc. 
20.  Bismarck  utódául  német  birodalmi  kancel- 
lárrá és  porosz  miniszterelnökké  nevezték  ki. 
Idők  folytán  jeligéje :  «Az  irány  a  régi,  bár  a  kor- 
mány új »,  lényeges  pontokban  eltért  a  birodalom 
megalapítójáétól,  de  a  hármas  szövetséget  C.  is 
fenntartotta  és  megszilárdította.  Bismarck  véd- 
vámos  politikájával  C.  szakított  ós  ismét  keres- 
kedelmi szerződéseket  kötött  a  többi  államokkal. 
A  belső  politika  terén  C.  határozottan  konzerva- 
tív irányt  követett.  Midőn  az  uj  iskolai  törvény 
keresztülvitele  országos  ellenzésbe  ütközött,  C. 


Amely  uó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Capromys 


270    — 


Capua 


lemondott  a  porosz  miniszterelnökségről  és  csak 
a  kancellárságot  tartotta  meg.  A  szocialisták  el- 
len hozott  kivételes  törvényeket  mindjárt  kor- 
mányra lépése  után  eltörülte.  Miután  a  biro- 
dalmi gyűlés  katonai  törvényjavaslatát,  mely 
a  hadi  létszámot  és  ezzel  a  költséget  is  emelte,  el- 
vetette, C.  1893  máj.  6.  feloszlatta  a  gyűlést  és  új 
választásokat  rendelt  el.  A-  választások  ugyan 
többségre  juttatták  C.  politikáját,  de  1894  okt. 
26.  visszalépett.  Beszédeit  Amdt  adta  ki  (1894). 
V.  ö.  Schneidewin,  Das  politische  System  des 
Reichskanzlers  Grafen  von  C.  (Danzig  1894). 

Capromys  Desm.  (áiiat),  a  rágcsálók  (Roden- 
tia)  rendjébe,  a  csalipatkányok  (Ododontidae) 
családjába  tartozó  emlős  állatnem.  Az  ide  tartozó 
fajok  megjelenésükben  patkányhoz  hasonlíta- 
nak. 5  fajuk  ismeretes,  melyek  a  nyugatindiai 
szigeteken  élnek.  Legismertebb  a  kúszópatkány 
(C  püorides  Pali.),  45—60  cm.  hosszú,  farka  15 
cm.,  sárgásszürke  és  barna,  hasán  és  mellén 
szennyesszürke,  talpai  feketék.  Kuba  erdeiben  az 
ágak  között  él ;  gyümölccsel,  levelekkel  és  f aké- 
reggel  táplálkozik.  Húsa  ízletes,  ezért  a  négerek 
vadásszák. 

Caprotina  (lat.),  Juno  istennő  mellékneve.  Ün- 
nepén (júl.  7.)  a  római  nők  vadfügefa  (lat.  capri- 
ficus,  innen  a  C.  név  ?)  tövében  áldoztak  és  lak- 
mároztak. A  rabszolganőké  volt  ez  ünnepen  a  ve- 
zető szerep,  amennyiben  a  polgárnők  kiszolgál- 
ták őket  s  trágár  mulatozásaikkal  az  ünnep  hang- 
ját is  ők  szabták  meg  (a  fügefa  maga  is  az  obs- 
coenitás  jelképe).  Ennek  a  szokásnak  megma- 
gyarázására egy  ismeretlen  nevű  latin  színműíró 
kitalált  egy  mesét,  mely  azután  az  irodalomban 
nagyon  elterjedt,  hogy  t.  i.  ez  intézmény  egy  rab- 
szolganő emlékét  őrzi,  ki  egykor  a  latin  háború- 
ban az  ellenség  táborából  vadfúgefa  tetejéről 
adott  jellel  jelezte  a  rómaiaknak  a  támadásra 
kedvező  alkalmat. 

Cap-rubin  (ásv.),  Afrikában  a  gyémántokkal 
együtt  található,  szép  színű  nemes  gránát  (al- 
mandin),  melyet  drágaköveknek  dolgoznak  fel. 

Capsarii  (lat.),  így  nevezték  a  régi  Rómában 
azokat  a  fürdőszolgákat,  kik  a  fürdőzők  ruháit 
egy  capsában  (láda)  őrizték  s  azokat  a  szolgákat, 
kik  az  úri  gyerekeket  az  iskolába  kisérték  és 
utána  vitték  a  capsában  könyveiket  s  Írósze- 
reiket. 

Capsella  DG.,  pásztortáska  (növ.),  a  Cruci- 
f  erae  (Keresztesek)  család  génusz,  melynek  4  faja 
közül  háromnak  előfordulási  helye  Kis -Ázsia, 
Görögország  és  Nyugot-Európa,  a  G.  hursa  pas- 
toris  (L.)  Mnch.  pedig  az  egész  föld  kerekségén 
elterjedt,  egyéves  gaz.  Szára  tőrózsából  emelke- 
dik, virágja  apró,  fehér;  beeökóje,  melyről  leg- 
könnyebben felismerhető,  fordított  szlvalakú. 

Capsicum  L.  (növ.),  1.  Paprika. 

Capsidae  (áiiat),  1.  Mezei  poloskák. 

Capsnla  (lat.)  a.  m.  tok.l.A  gyógyszerészetben 
C.-nak  nevezik  azon  tokokat,  amelyek  a  porok,  ex- 
traktumok  egyes  adagjait  rejtik  magukban.  Leg- 
közönségesebbek a  papirostokok ;  illanó  v.  ned- 
vesedés ellen  védendő  anyagok  viasszal  átitatott 
papirtokba  tétetnek  (charta  cerata).  Kényelme- 
sebb, ha  a  porok  mindjárt  ostyatokban  vannak 
(charta  amylacea)  és  vízbe  mártva  egyszerűen 


bevehetők.  A  félfolyékony  anyagokat  enyvböl 
készült  tokba  (charta  gélatinosa)  zárják,  melyek 
két  egymásba  dugható,  egy  oldalon  zárt  henger- 
kéből állanak.  Ha  azt  akarják,  hogy  az  orvosság- 
a  gyomorban  még  ne  szabaduljon  ki  tokjából^ 
akkor  G.  keratinosa-han  rendehk,  ami  csak  a  bél- 
nedvben oldódik. 

2.  G.,  kis  skatulyaszerű  burkolat.  C.  adiposa  re- 
nis  a  vesét  körül  vevő,  laza  zsíros  kötőszövet ;. 
megfogyása  vándorvesére  tesz  hajlamossá;  ki- 
sebb fokú  vándorvesét  lehet  hízó  kúrával  javí- 
tani, mert  ilyenkor  a  C.  zsírtartalma  emelkedvén, 
feszesebb  lesz  s  a  vesét  jobban  rögzíti.  C.  externa 
és  interna  az  agyvelőben  fehér  velőlemezek  a 
elaustrum  és  a  lencsemag  (nucleus  lentiformis),  il- 
letőleg a  lencsemag  és  a  látótelep  (thalamus),  va- 
lamint a  farkos  test  (corpus  caudatum)  között. 
Különösen  a  C.  interna  fontos,  mert  itt  haladnak; 
többek  között  a  mozgató  kéregmezötől  jövő  rostok. 
L.  Agyvelő. 

3.  C.  (növ.),  1.  Termés. 

Capsala  sequesÉralís  (lat.)  a.  m.  csont- 
láda, 1.  Gsontüszkösödés. 

Captatio  (lat.),  mohó  vágy,  kapkodás  va- 
lami után.  —  G.  benevolentiae :  kegyhajhászás;  va- 
lamely beszédben  az  a  fordulat,  mellyel  a  szónok 
a  hallgatók  kegyét  megnyerni  igyekszik.  —  C. 
verhorum,  szép  szavak  hajhászása. 

Captatoriae  institutiones  (lat.).  Oaptato- 
rius  eljárás  oly  eljárás,  mellyel  valaki  másnak 
bizonyos  előnyt  vagy  hasznot  helyez  kilátásba 
oly  célból,  hogy  öt  megnyerje  s  így  magának 
hasznot  szerezzen.  Innen  C.  oly  végrendeleti  in- 
tézkedés, melyben  valaki  másnak  oly  feltétellel 
hagy  valamit,  ha  ez  viszont  neki  vagy  harmadik 
személynek  végrendeletileg  valamit  hagyomá- 
nyoz. Némely  törvények  szerint  az  ily  intézkedés^ 
mint  a  jó  erkölcsökbe  ütköző,  érvénytelen. 

Captier,  Étienne  Frangois,  francia  szobrász, 
szül.  Baugyban  1842  márc.  27.,  megh.  1902  jún. 
1.  Dumont  és  Bonnassieux  tanítványa  volt.  Idilli 
és  szimbolikus  jellegű  női  szobrok  nagy  számát 
készítette.  Tőle  való  egy  középkori  íjászt  ábrá- 
zoló bronzszobor  a  párisi  Hotel  de  ViUeben,  a 
Csüggedés  szobra  a  párisi  Musée  die  Luxem- 
bourgban. 

Captio  (lat.),  fogás,  fogas  kérdések  föladása ; 
captiosus,  fogas ;  a  captiosus  kérdéseket  úgy  te- 
szik föl,  hogy  akinek  felelnie  kell,  kénytelen  köz- 
vetve oly  tényt  megerősíteni,  melyet  közvetlen 
megkérdezés  esetében  valószínűleg  tagadna. 

Captivatio  (lat.)  a.  m.  megnyerés,  meghó- 
dítás, foglyul  ejtés. 

Captor  (lat.),  az  a  hajó  és  annak  parancsnoka, 
ki  tengeri  háborúban  más  hajót  zsákmányul  ejt, 
1.  Kohozás. 

Captura  (lat.), valamely  idegen  hajó  elvétele ; 
foglyul  ejtés.  L.  Kohozás. 

Captus,  a  latin  capere  szótól,  a.  m.  megfogott, 
megfosztott ;  mente  Ó.,  hóbortos. 

Capua,  város  Caserta  olasz  tart.-ban,  a  roma— 
nápolyi  vasút  és  aVolturnomeUett,NápolytólÉ.-ra 
30  km.-nyire,  termékeny  vidéken ;  érseki  szók- 
hely, (1901)  14,285  lak.,  élénk  kereskedéssel,  Mu- 
seo  Campano  nevű  régiség-gyűjteménnyel.  C. 
megerősített  hely ;  van  három  széles,  egyenes  ut- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Capuana 


—     271     — 


Cár 


cája,  két  pompás  kapuja,  két  néptere  és  három,  a 
Tif  atini-hegyekböl  levezetett  nyilvános  kútja.  Je- 
lentékenyebb épületei  a  székesegyház,  amelyet 
18  antik  oszlopon  nyugvó  kupola  ékesít ;  az  An- 
nonciade-templom,  a  kormányzó  palotája  és  a  vá- 
rosháza. Az  ókori  C.  a  maitól  4  km.-re  van  DK,- 
nek  azon  a  helyen,  ahol  most  Santa  Maria  C. 
Votere  (1.  o.)  áll  s  ahol  egy  amfiteátrumnak,  egy 
színháznak  és  több  sírnak  romjai  máig  is  látha- 
tók. Az  ókori  C-t  Cato  szerint  az  etruszkok  ala- 
pították; az  V.  sz.-ban  Kr.  e.  a  samniták  fog- 
lalták el  és  343.  Róma  uralma  alá  került.  A  Vol- 
tnmus  és  Liturnus  közt  fekvő  város  termékeny- 
ségénél, és  élénk  kereskedelménél  fogva  Cam- 
pania  (1.  o.)  legelső  városává  lett.  Ismeretesek 
voltak  gladiátor-iskolái.  Amfiteátruma  (170  m. 
hosszú,  140  m.  széles,  60,000  néző  számára)  a  ró- 
mai Colosseummal  vetekedett;  ezenkívül  templo- 
mok, síremlékek  és  vízvezeték  stb.  maradványai 
hirdetik  C.  régi  nagyságát.  Egykori  lakossága 
300,000  főre  tehető.  A  gazdag  városban  a  jólét  és 
vele  együtt  az  elpuhultság  közmondásossá  vált, 
különösen  akkor,  midőn  (216)  a  cannaei  csata  (1. 
Cannae)  után  megnyitotta  kapuit  Hannibál  előtt. 
Amidőn  211.  újra  hatalmukba  kerítették  a  ró- 
maiak, a  város  gyorsan  lehanyatlott.  58-ban  Kr. 
«.  Július  Caesar  20,000  gyarmatost  telepített 
C.-ba,  amire  újra  felvirágzott.  456-ban  a  vandá- 
lok dúlták  föl  és  840.  a  szaracénok  elpusztították. 

A  mai  C-t  856.  a  régi  Casilinum  helyén  a  lon- 
gobárdok alapították.  A  XI.  sz.  másodig  felé- 
ben önálló  grófság,  később  hercegség  fővárosa. 
966-ban  érseki  székhely  lett.  1058-ban  a  norman- 
nok foglalták  el,  1347-ben  Nagy  Lajos  itt  fé- 
nyes győzelmet  aratott.  A  spanyol  örökösödési 
háborúban  1707.  az  osztrák  hadak  szállották  meg, 
1734.  azonban  visszaadták  a  spanyoloknak. A  fran- 
ciák 1799.  foglalták  el.  1860  nov.  3.  megadta  ma- 
gát a  város  Garibaldinak.  V.  ö.  Beloch,  Kampa- 
nien  (Bresiau  1890) ;  Stroffolini,  La  Contea  di  C 
(Caserta  1885) ;  Perla,  C  vetere  (C  1887). 

Capuana,  Luigi,  olasz  költő  és  író,  szül.  a  Ca- 
tania  tartománybeli  Mineoban  1839  máj.  27.  Mint 
a  firenzei  Nazione  szini  bírálója  tűnt  fel  legelőször 
és  később  ugyanily  minőségben  dolgozott  a  mila- 
nóii^orriere  della  Sera-nál.  Ifjú  korában  Vanita- 
tum  vanitas  címen  Faunus  álnéven  egy  szonett- 
gyűjteményt  adott  ki,  később  az  elbeszélő  iroda- 
lom terére  lépett :  novellákat,  regényeket  és  me- 
séket írt.  Legjelesebb  e  nemben  C'era  una  volta 
(Volt  egyszer  egy . . .)  c.  mesegyűjteménye  (1882), 
melyet  Szabó  Samu,  fiumei  tengerészeti  akadé- 
miai igazgató  fordított  magyarra.  Regényeiben  a 
Zola-féle  naturalisztikus  irány  követője ;  híreseb- 
bek :  Giacinta  (1879)  és  Profumo  (1890). 

Capuchon  (franc,  ejtsd :  kapUsoS,  lat.  caputium) 
a.  m.  csuklya,  csuklyával  ellátott  női  köpeny. 

Capuciati  CCapM/iawi;,  1182.  Durand  ácsmes- 
ter által  Auvergneben  alapított,  fehér  csuklyás 
(caputia)  szekta.  A  szekta  ellensége  volt  minden 
egyházi  és  világi  felsőbbségnek,  ugyanazért  Hugó 
auxerrei  püspök  elnyomta. 

Capucinade  (franc,  ejtsd .-  kapUszinftd),  bohóza- 
tos, durva  prédikáció,  kapucinusok  (mint  Ábrahám 
a  S.  dara)  módjára. 

Capulus  (lat.)  a.  m.  ravatal. 


Capus  (ej-tsd:  kapusa),  Alfréd,  francia  dráma-  és 
regényíró,  szül.  Aix-en-Provenceban  1858  nov. 
25.  Eleinte  mérnök  volt,  de  nemsokára  az  iro- 
dalomhoz fordult.  A  párisi  Figaróban  megjelent, 
párbeszédes  formában  írt  politikai  szatíráival 
keltett  feltűnést  1893  óta.  A  következő  évben 
írta  első  színdarabját :  Brignol  et  sa  fiUe,  melyet 
számos  más  párisi  életképe  követett.  Ezek :  Ro- 
sine  (1897);  La  bourse  ou  la  vie  (1900) ;  La  veine 
(1901);  La  petité  fonctionnaire  (1901);  Losdeux 
écoles  (1902) ;  La  Cháteleine  (1902) ;  Notre  jeu- 
nesse  (1904);  L'attentat  (1906);  Les  deux  hom- 
mes  (1908) ;  L'oiseau  blessé  (1908)  ;Un  ange(1909) ; 
L'aventurier  (1910).  Élénk  dialógus,  ügyes  mese- 
szövés, de  kissé  léha  életfelfogás  jellemzik.  Re- 
gényei :  Qui  perd  gagne  (1890) ;  Paux  départ 
(1891) ;  Années  d'aventures  (1895) ;  L'Adversaire 
(1903);  Robinson  (1910).  Bpesten  előadott  darab- 
jai: Ifjúságunk,  ford.  Kürthy  Emil  (1904);  Két 
iskola,  ford.  Salgó  Bmö  (1908) ;  A  két  férfi,  ford. 
N.  N.  (1909).  V.  ö.  E.  Quet,  A.  C  (Paris  1904). 

Capnt  (lat.)  a.  m.  fej,  csontoknak  a  megvas- 
tagodott, bunkós  vége,  mely  izületi  felszínnel  vau 
ellátva. 

Caput  (lat.),  fő,  főnök  ;  továbbá  fejezet.  —  C. 
jejunii,  hamvazó  szerda ;  G.  Medusae,  Meduzafö. 
-  C  obstipum,  1.  Torticollis. 

Caputinm,  1.  Csuklya. 

Caput  mortuum  (lat.)  a.  m.  halott  feje,  így 
nevezték  a  régi  vegyészek  azt  a  szilárd  terméket, 
mely  különösen  ásványi  anyagok  izzitásakor  a 
desztilláló  edényben  visszamaradt.  Ma  a  kénsav- 
gyárak piritdesztilláló  edényeiben  visszamaradt 
nyers  terméket  nevezzük  így ;  tulajdonképen  vas- 
oxid és  bázikus  kénsavas  vasoxid  keveréke. 

Caput  succedaneum,  1.  Fejdaganat. 

Capverdei  szigetek,  1.  Zöldfoki  szigetek. 

Cap  Vert,  1.  Cabo  Verde. 

Capybara  (Hydrochoerus  L.,  áiiat),  1,  Vízi 
disznó. 

Caque  (franc,  (ejtsd :  kák),  kis  hordó  500  he- 
ringgel vagy  1000  szardellával ;  puskaporos  hor- 
dócska ;  faggyúval  telt  bödön. 

Caquetá  (ejtsd :  kakéta),  1.  Kolumbía  délamerikai 
köztársaság  Popayan  (1.  o.)  dep.-jának  a  Cordil- 
lera  Oriental-tól  K.-re  eső,  csaknem  lakatlan 
területe,  régebben  önálló  territórium.  Határai : 
É.-on  a  Méta  territórium,  K.-en  Brazília,  D.-en 
Peru  és  az  Ipa  folyó  (Tumaco  tart.).  Nagyobbrészt 
erdő-  és  legelőborította  síkság.Területe  mintegy 
200,000  km2.  —  2.  C,  az  Amazonasz  mellékfo- 
lyója, 1.  Yapura. 

Cáqueza  (ejtsd:  kakéza),város  Kolumbia  délame- 
rikai köztársaságban,  Bogotá  közelében,  1683 
m.-re  a  tenger  felett,  kb.  7000  lak. 

Car  (ang.),  kocsi. 

Cáx,  az  orosz  uralkodónak  főcíme.  Voltaképen 
a  latin  Caesar  (gör.  Kaisar)  rövidítése.  Legelőbb 
a  bolgár  khágánokat  nevezték  az  aldunai  szlávok 
cárnak.  A  szerb  fejedelmek  közül  Dusán  vette  föl 
a  cári  címet  s  viselte  fia,  V.  Uros  is.  A  szó  különben 
már  a  legrégibb  szlávságban  előfordul,  amennyi- 
ben az  orosz  írók  a  bibliában  a  görög  paatXeú(;-t 
cárnak  fordították.  Az  orosz  uralkodók  eredeti 
címe  knjazj  (a.  m.  herceg)  s  veljikij  knjazj  (nagy- 
herceg) volt.  Az  oroszok  a  később  általuk  meg- 


Amel}'  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendAI 


Cárabela 


—     272     — 


Cara  cogrnatio 


hódított  tatár  khánokat  is  cárnak  nevezték,  így 
voltak  szibériai,  kazáni  és  asztrakáni  cárok.  Leg- 
először IV.  V.  Eettenetes  Iván  koronáztatta  meg 
magát  Ib4í7.  cárrá ;  ós  ettöI  kezdve  cár  volt  az 
orosz  uralkodók  főcíme.  A  cár  nejét  cáncá-nak 
nevezik,  a  trónörököst  régebben  cáret^s-nek 
hívták,  1841  óta  azonban  cezarevics  a  neve  s  a 
neje  cezarevna;  a  cár  leánya  pedig  carevna. 
A  fehér  cár  elnevezés  a  mongol  időkből  származik 
8  jelentése  a.  m.  független,  hűbért  nem  íizetö  cár. 

Cárabela  (sp.),  1.  Karavella. 

Carabella,  apró  mintákkal  díszített  bútor- 
ripsz,  láncfonala  gyapjú,  vetése  pamut. 

Carabidae  (áiiat),  1.  Futóbogarak. 

Carabíne  (franc,  ejtsd:  kárábin),  rövid  lőfegy- 
ver vadászok  és  lovasok  számára.  —  Carabiner 
a.  m.  zárkapocs,  oly  körtealaku  horog,  melynek 
nyitott  ágát  befelé  nyíló  és  rugóval  kifelé  szorított 
nyelv  zárja  el.  A  rúgó  v.  nyitott  lemez-  v.  rejtett 
tekercsrugó.  Alkalmazzák  láncok,  kötelek  végei- 
nek összekapcsolására,  tűzoltók  mentőszer  gya- 
nánt is.  —  Garabinieri,  az  olasz  és  spanyol 
csendőrök  neve.  —  Carabiniers.  Régebben  Fran- 
ciaországban a  nehéz  lovassághoz  beosztott  vadá- 
szok neve.  I.  Napóleon  alatt  két  ilyen  ezred  volt. 

Carabobo,  Venezuela  dólam erikai  köztársaság 
legkisebb,  de  legsűrűbben  lakott  állama,  a  Karibi- 
tenger partján,  4650  km^-nyi  területtel,  (i909) 
169,313  lak.  É.-on  hegyes ;  D.-en,  a  Valencia-tó 
környékén  sok  kávét,  cukrot  és  kakaót  termelnek. 
Fővárosa  Valencia,  40,000  lak.  Innen  vasút  visz 
Puerto  Cabello  kikötőbe  és  Carácasba.  Nevét  a 
fővárostól  15  km.-nyire  fekvő  falutól  kapta,  ahol 
Bolivár  1814.  és  1821.  legyőzte  a  spanyolokat. 

Carabus  L.  (áUat),  a  futóbogarak  (Carabidae) 
családjának  egyik  neme.  L.  Futóbogarak. 

Caracal  (ejtsd:  karakai),  város  Kis- Oláhország- 
ban, Romániában,  az  Olt  jobbpartja  közelében, 
Craiovától  DK. -re,  vasút  mellett,  10,000  lak., 
gabonatermeléssel . 

Caracalla  (lat.),  egészen  a  bokáig  érő  gallus 
hadi  köpeny,  melyet  az  erről  gúnyképen  elneve- 
zett C.  császár  hozott  divatba  a  rómaiaknál. 

Caracalla  (neve  eredetileg :  M.  Aurelius  Anto- 
ninus  Bassianus),  római  császár,  Septimius  Se- 
verus  császár  és  Juüa  Domna  idősebb  fla,  szül. 
188.  Lyonban,  megh.  217.  Neve  egy  gallus  kö- 
penytől eredt,  mely  kedvelt  öltözéke  vala.  Atyja 
már  196.  kinevezte  Caesarnak,  198.  Augustusuak 
s  midőn  Septimius  Severus  211.  Bboracumban 
(York)  meghalt,  azzal  a  kegyetlen  tettel  kezdte 
meg  uralmát,  hogy  öccsét,  Getát,  kit  atyja  ural- 
kodótársának nevezett  ki,  anyja  karjai  közt  ölte 
meg,  szintúgy  híveit  is  (állítólag  20,000  embert) 
lemészároltatta,  köztük  Papinianust,  a  hírős  jog- 
ti;dóst,  ki  nem  akarta  a  test  vérgyilkosságot  a  sze- 
nátus előtt  igazolni.  Birodalma  összes  lakosainak 
megadta  212.  a  római  polgárjogot,  főleg  azért, 
hogy  mindenki  köteles  legyen  állami  adót  fizetni. 
Atyja  példájára  a  katonaságban  látta  trónja  tá- 
maszát, miért  is  nagy  kiváltságokban  részesí- 
tette. 218-tól  kezdve  hadakozva  bejárta  provin- 
ciáit, a  kormányt  pedig  Rómában  anyjára  bízta. 
A  Rajna  mellett  legyőzte  az  alemannokat,  a 
Neckar  mentén  helyreállította  a  határsáncokat.  A 
Duna  mentén  is  harcolt,  majd  214.  keletre  vonult, 


hogy  eszményképét,  Nagy  Sándort  utánozva,  a 
parthusok  ellen  harcoljon.  Midőn  217.  másodszor 
is  hadat  izent  nekik,  Carrhae  mellett  a  praeto- 
rianusok, vezérük,  Macrinus  izgatására  megölték. 
Római  építkezései  közül  még  ma  is  fennáll  a  fó- 
rumon az  atyja  emlékére  emelt  diadalív  és  a  Via  i 
Appia  mentén  a  romjaikban  is  fenséges  hatású 
Thermák  falai. 

Carácas  (ejtsd :  karákasz),  Venezuela  délamerikai 
köztársaság  fővárosa,  a  Distrito  Federal  főhelye, 
922  m.-re  a  tenger  felett  a  Rio  Guaire  völgyében, 
a  Monté  Avila  (2632  m.)  lábánál,  (i9oo)  72,429  la- 
kossal. Éghajlata  mérsékelt.  Tengeri  kikötőjétől, 
La  Guairától  10  km.-nyire  esik.  C.-ból  vasút  visz 
La  Guairába,  Valenciába  és  Santa  Luciába.  A 
kormány,  a  kongresszus,  a  legfelső  bíróság  és  ér- 
sekség székhelye.Bgyenes,  széles  utcái, szobrokkal 
ékesített  terei  (Plaza  Bolivár,  Plaza  del  Capitolio), 
élénk  forgalma,  villamos  vasútja  és  villamos 
világítása,  vízvezetéke,  monumentális  épületei 
(Casa  Amarilla,  az  elnök  palotája,  érseki  palota, 
egyetem,  Palacio  de  Artes  y  Oflcios,  a  kongresszus 
palotája,  színház,  pantheon,  múzeum,  templomok, 
stb.)  nagyvárosi,  európaias  jelleget  adnak  a  vá- 
rosnak. Kulturális  és  jótékonysági  intézményei : 
egyetem  ós  műegyetem,  művészeti  akadémia, 
középiskolák,  múzeum,  színházak,  kórházak,  sze- 
gényház, árvaház,  fürdők,  stb.  Ipara  (vágóhidak, 
agyagedény,  szappan-  és  dohánygyár)  nem  je- 
lentékeny. Kereskedelmi  forgalma,  kivált  ten- 
geren, tekintélyes.  C.  partjait  Kolumbus  fedezte 
fel  1498.  A  város  alapítása  1567-re  vezethető 
vissza.  Kedvező  fekvésénél  fogva  gyorsan  föl- 
virágzott. A  függetlenségi  harcban  a  spanyolok 
ellen  fontos  szerepet  játszott.  1812-ben  borza-sztó 
földrengés  pusztította  el.  C.  tartomány  1811-ig  spa- 
nyol uralom  alatt  állott.  1821-től  kezdve  Kolum- 
biához tartozott,  1831-től  kezdve  pedig  Venezuela 
része.  1900  okt.  29.  újabb  földrengés  érte.  L.  Ve- 
nezuela. 

Caracci,  1.  Garracci. 

Caraccioli  (ejtsd:  karaccsoii),  Nápoly  legrégibb 
görög  származású  nemesi  családjainak  egyike. 
Hírének  és  gazdagságának  alapítójául  C.  Giannit 
tekintik,  ki  1415.  II.  Johanna  királynő  titkára  és 
szeretője  lett,  akit  e  fejedelemnő  tábornokká  ós 
vicenzai  herceggé  kinevezett,  1432.  azonban  ki- 
végeztette. —  G.  Marino  (1468—1539),  X.  Leo 
pápa  pro tonotáriusa,  1518.  Bölcs  Frigyes  választó- 
fejedelemtől Luther  kiszolgáltatását  sürgette. 
1524-ben  cataniai  püspök  lett  s  mint  bíboros  és 
müánói  helytartó  halt  meg.  —  Fia,  G.  Galeazzo 
(1517—86)  Valdez  hatása  alatt  a  protestáns  hitre 
tért  ós  Kálvm  oldalán  élt  Genfben.  —  G.  Döme- 
nico,  szül.  Nápolyban  1715.,  megh.  1789.,  nápolyi 
követ  volt  London  és  Parisban.  1780-ban  Szicília 
alkú-ályává  nevezték  ki.  1786-tól  haláláig  kül- 
ügyminiszter volt.  —  G.  Francesco,  nápolyi  ten- 
gernagy, 1793.  Toulon  előtt  vezényelt,  de  1798. 
a  parthenopei  köztársaság  szolgálatába  állott, 
amiért  1799.  Nelson  angol  tengernagy  saját  hajója 
árbocára  felakasztatta.  A  C.-család  jelenleg  To- 
rella és  Avellino  ágakra  oszlik. 

Caraco,  1.  Frakk. 

Cara  cognatio  (lat.)  a.  m.  kedves  rokonság. 
Ósrégi  római  ünnep  febr.  22-ón,  melyen  a  hajdani 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


im 


Caracole 


273 


Caraerlale 


igány  szokás  nyomai  sokáig  meglátszottak, 
tudaiillik  a  halottak  sírjára  ételeket  vittek.  Az 
egyház  a  IV.  sz.  óta  Szt.  Péter  antiochiai  széké- 
nek ünneplésével  igyekezett  azt  eltörülni. 

Caracole  (franc,  ejtsd:  karakol)  a.  m.  kanyaro- 
dás, fordulat  lovaglásnál. 

Caracoles  (ejtsd :  karakólesz),  bányaváros  Chile 
dólamerikai  köztársaság  Antofagasta  dep.-ban,  a 
Csendes-óceántól  110  km.,  a  Sierra  de  Sarapana 
lejtőjén  (2865  m.),  az  Antofagastából  Bolíviába 
vivő  vasút  Las  Salinas  állomásától  40  km.  Ezüst- 
bányáit  1870.  fedezték  fel. 

Caracolit  (ásv.),  szürke  vagy  víztiszta,  rom- 
bos,  de  hatszöges  külsejű  ásvány,  képlete  közel 
Pb(OH)Cl  NasSO^.  Caracoles  Chileben. 

Caractacus,  1.  CarataoiS. 

Caradoc  homokkő  (ásv.),  a  szilurformációhoz 
tartozó  meszes  homokkő  Angliában,  mely  igen 
gazdag  trilobitákban  és  brachiopodákban. 

Caradosso,  olasz  ötvös,  1.  Foppa. 

Carafa  (de  Colohrano),  Michele,  olasz  zene- 
szerző, szül.  Nápolyban  1785  nov.  28.,  megh.  Pa- 
risban 1872  júl.  26.  Colohrano  herceg  fia ;  Paris- 
ban Cherubinmál  tanult,  1814  óta  kizárólag  a 
zenének  élt.  Számos  operáját :  Gábrielé  (1816) ; 
A  remete  (1812) ;  A  pária  (1825) ;  Masaniello 
(1828)  és  A  Lammermoori  ara  (1831)  stb.  Nápoly, 
Róma,  Milánó,  Bécs,  Paris  első  színpadai  mutat- 
ták be.  írt  egyházi  zenemüveket  is. 

Caraffa,  régi  nápolyi  nemesi  család,  melyből 
IV.  Pál  pápa  (1.  0.)  és  több  bíboros  származott. 
Nevezetesebb  tagjai : 

1.  C,  Antonio,  gróf,  szül.  Nápolyban,  megh. 
Bécsben  1693  márc.  9.  Nápolyból  1665.  került  a 
bécsi  udvarhoz,  ahol  kamarás,  majd  ezredes  és 
lovasezred-tulajdonos,  végre  belső  titkos  taná- 
csos és  udvari  hadi  tanácsos  lett.  1686-ban  mint 
a  felsömagyarországi  császári  hadak  parancs- 
noka Thököly  kurucait  üldözi  és  visszaveri  az 
egri  pasa  kirohanását ;  1687-ben  Eger  várát  sza- 
badítja fel  a  török  járom  alól.  Ugyanez  évben 
állította  fel  az  eperjesi  vértörvényszéket.  Midőn 
ugyanis  Lipót  Thökölynek  és  párthiveinek  álta- 
lános bűnbocsánatot  hirdetett,  C.  azzal  állt  elő, 
hogy  a  király  élete  ellen  irányuló  összeesküvést 
fedezett  fel.  Erre  Lipót  nyomozást  rendelt  el, 
melynek  vezetésével  C.-t  bízta  meg.  C.  élvén  ha- 
talmával, az  elfogatásokat  azonnal  megkezdte  s 
hallatlan  kínzásokkal  akarta  kényszeríteni  a  pol- 
gárokat vallomásra.  Saját  ablaka  előtt  vérpadot 
emeltetett  és  a  kerékbetörést,  karózást  és  a  kín- 
zásnak minden  nemét  alkalmazta  személyes  el- 
lenségein és  a  gazdagabb  polgárokon,  kiktől  vált- 
ságdíjat remélt  kapni.  Lipót  végre,  a  nádor  és  a 
főurak  sürgetésére  visszahívta,  az  aranygyapjas 
rend  vitézévé  tette  és  azután  is  fontos  küldeté- 
sekkel bízta  meg.  1688  január  15.  Zrínyi  Ilonától 
elfoglalta  Munkács  várát,  honnét  Erdélybe  küld- 
ték, hogy  ott  a  császári  hadak  vezérletét  átvé- 
vén, e  tartományt  egészen  L  Lipót  uralma  alá 
hajlítsa.  Jövetelét  az  a  rémhír  előzte  meg,  hogy 
«egy  szekér  kínzó  szerszámot*  hoz  magával.  Bor- 
zalmas egyénisége  kétségkívül  sokat  tett  arra 
nézve,  hogy  már  1688  máj.  9.  Apafi  fejedelemtől 
oly  nyilatkozatot  nyert,  mely  szerint  Erdély,  tel- 
jesen elszakadva  a  töröktől,  L  Lipót  pártfogását 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV   köt. 


fogadja  el.  Majd  az  ellenszegülő  Brassó  városa 
megfenyltésére  indult;  május  26.  ostrommal  vette 
be  a  várost  és  szokása  szerint  sokakat  kivégez- 
tetett. Erdélyből  Bécsbe  térve  vissza,  1690.  Er- 
dély meghódolásáról  emlékiratot  nyújtott  át  a 
császárnak,  melyet  Gráser  András  tett  közzé  (Ar- 
chív für  siebenbürgischeLandeskunde  1853.  évf.). 
Ezentúl  haláláig  a  lotharingiai  herceg  vezérlete 
alatt  szerepelt  a  franciák  elleni  háborúkban. 
Hazai  hagyomány  szerint,  kegyetlenkedései,  tö- 
mérdek áldozatainak  rémképeitől  üldöztetve  halt 
meg.  Monográfiát  írt  róla  K.  Papp  Miklós :  C.  és 
az  eperjesi  vértörvényszék,  Kolozsvár  1870.  V.  ö. 
Eperjesi  vértörvényszék ;  C.  Debrecenben  (Szá- 
zadok 1876). 

2.  C,  Antonio,  bíboros,  szül.  Nápolyban  1538., 
megh.  1591.  Padovában  jogot  tanult,  V.  Pius  pápa 
alatt  bíboros  és  a  biblia-szöveg  kijavítására  ala- 
kult, valamint  a  trienti  zsinat  határozatainak 
magyarázását  célzó  kongregáció  elnöke  lett,  ké- 
sőbb XIII.  Gergely  pápa  könyvtárosa  volt.  Ó  gyűj- 
tötte össze  a  pápai  dekrétumokat  és  felügyelt  a 
Septuaginta  javított  kiadására  (Róma  1587 ;  lati- 
nul Plamtnius  Nobiliustól,  u.  o.  1588). 

3.  C,  Garlo,  előbb  spanyol  hadvezér,  majd 
máltai  lovag  és  bíboros,  szül.  1519.  Nagybátyja, 

IV.  Pál  pápa  alatt  f  őintézője  volt  a  pápai  politiká- 
nak, IV.  Pius  1560.  a  gyűlölt  kegyencet  bátyjá- 
val együtt  kivégeztette.  V.  ö.  Duruy,  Le  Cardinal 
C.  C.  (Paris  1883). 

4.  G.,  Garlo,  pápai  diplomata  és  író,  aversai 
püspök  volt  és  1621  óta  nuncius  a  német  császári 
udvarnál,  hol  főleg  a  reformáció  elleni  küzde- 
lemben vett  jelentékeny  részt.  Megh.  1644.  Aver- 
sában.  Műve:  Commentarii  de  Germania  sacra 
restaurata  (Köln  1630),  a  30  éves  háború  fontos 
forrásműve.V.  ö.  Anthieny,  Der  papstliche  Nun- 
zius  Carl  C.  (Berlin  1869). 

5.  C  (reronimo, marchese  dl  Montenegró,  szül. 
Nápolyban  1564.,  megh.  Genovában  1623.  1587 
óta  Németalföldön  szolgált,  1617.  Itáliában,  1620. 
a  fehérhegyi  csatában  s  1623.  Bethlen  Gábor  el- 
len harcolt,  aki  Gödingnél  (a  Morva  mentén)  be- 
kerítette. Csak  a  kötött  fegyverszünet  men- 
tette meg  a  fogságtól.  II.  Ferdinánd  császár  biro- 
dalmi herceggé,  a  spanyol  király  pedig  Aragónia 
alkirályává  és  főkapitányává  nevezte  ki. 

6.  C,  Giovanni  Pietro,  1.  Pál  (IV.)  pápa. 

7.  C,  Olivieri,  szül.  1430.,  megh.  Rómában 
1511  jan.  20.,  nápolyi  érsek,  majd  bíboros.  1472- 
ben  IV.  SLxtus  megbízásából  tengeren  a  törökök 
ellen  harcolt,  akiktől  el  is  hódította  Szmimát. 

Carafle  (franc,  ejtsd :  karaff),  fehér,  jobbadán 
csiszolt  üvegből  készült  s  üvegdugóval  ellátott 
vizes  vagy  boros  üveg. 

Caragana  Lam.,  borsócserje  (növ.),  a  Papi- 
lionatae  (Pillangós  viráguak)  génusza,  melynek 
15  faja  Belső-Ázsiában  és  Kínában  honos.  Fák 

V.  cserjék,  párosan  szárnyas  levelekkel,  melyek- 
nek levélgerince  szálkával  v.  tüskésen  végző- 
dik. Pálháik  gyakran  tövisekké  alakultak  át. 
Viráguk  sárga  v.  pirosas  s  gyér  ernyőket  alkot. 
Számos  fajuk  nálunk  díszcserje. 

Caraglale  (ejtsd :  káráasáie)  János  Lukács,  ro- 
mán író,  szül.  Márgineniben  1852.  A  bukaresti 
nemzeti  színház  igazgatója  is  volt,  később  hír- 

18 


Caragrllo 


274 


Caratraca 


lapíró.  Jelenleg  többnyire  Berlinben  él.  A  legte- 
hetségesebb román  vlg játékíró.  Munkái :  0  noapte 
furtunoasá,  0  scrisoare  pierdutá,  Conu  Leonida 
in  fata  reactiuneí,  D'ale  Carnevaluluí,  Napastá, 
amelyet  Alexics  Gy.  fordításában  a  budapesti 
Népszínházban  is  előadtak  «Anca»  címmel.  Fáclia 
de  Pastí  c.  novellája  magyar  fordításban  is  meg- 
jelent'Jawfó'O  Benedek  dr.  tollából. 

Caraglio  (ejtsd :  karaiiyo),  község  Cuneo  olaszor- 
szági tartományban,  a  Grana  mellett,  a  cuneo— 
dronerói  közúti  vasút  vonalán,  selyemfonókkal  és 
szövőkkel,  (1901)  3000,  közigazgatási  kerületével 
5799  lakossal. 

Caraglio  {y.Garalio,  Garalius,Karalis),  Gian 
Jacopo,  olasz  rézmetsző,  kő-  és  éremvésö,  ötvös 
és  építész,  sztll.  1500  körül,  valószínűleg  Veroná- 
ban, megh.  1565.  Krakóban.  Marcantonionál  ta- 
nult. 1526.  Rómában  dolgozott,  amely  idötájt 
csaknem  kizárólag  a  rézmetszéssel  foglalkozott, 
s  a  Rosso  florentino,  Parmiggianino,  Primaticcio, 
Rafael  és  Tizian  müveit  metszette  rézbe,  a  fény 
és  árny  játékát  mesterénél  jobban  figyelembe 
vevő,  gondos  technikával.  1539-ben  Aretino  aján- 
lására!. Zsigmond  lengyel  király  országába  hívta, 
8  főként  mint  gemmavésőt  és  ötvöst  foglalkoz- 
tatta. 1552-ben  lengyel  nemességet  kapott,  s 
krakói  polgárrá  lett.  1557-ben  látogatóban  meg- 
fordult Késmárkon.  Mindössze  három  éimét  ismer- 
jük, építészeti  munkái  közül  azonban  egyet  sem. 

Caralluma  R.  Br.  (növ.),  1.  Boucerosia. 

Caraman,  francia  nemesi  család,  1.  Riquet  ós 
Chimay. 

Carambolage  (franc,  ejtsd:  karamboiázs),  mint 
sportműszó :  összeütközés  verseny  közben,  mely  az 
eredményt  befolyásolja  s  óvásra  szolgáltat  okot. 

Carainel,  1.  Karamél. 

Caran  d'Ache  (ejtsd :  karán  das),  tkp.  Emmanml 
Poiré,  francia  rajzoló,  szül.  Moszkvában  1858., 
megh.  Parisban  1909  febr.  25.  Nagyatyja  a  na- 
póleoni háborúk  idején  került  Oroszországba, 
művészünk  azonban  már  ifjúkorában  Parisba 
költözött  és  oroszországi  születését  csak  rajzolói 
álneve  sejttette,  amely  (karandas)  oroszul  ceru- 
zát jelent.  Először  a  montmartrei  Chat  noir 
nevű  kabaré  számára  készített  Epopée  c.  kép- 
sorozatával tűnt  fel.  Azután  a  francia  hadügy- 
minisztérium rajzolója  volt.  Talentuma  azonban 
a  karrikatura  felé  vonzotta  s  csakhamar  töme- 
gével jelentek  meg  a  rajzai  a  Tuot  Paris,  Vie 
militaire,  Caricature,  Vie  Parisienne,  Revue  il- 
lustróe,  íllustration,  Figaro,  Journal  c.  lapok- 
ban és  máshol.  Művei  albumokba  összegyűjtve 
is  megjelentek. 

Carangidae  (Almakrélák,  állat),  a  tüskepa- 
rás  csontos  halak  (Teleostei,  Acanfhopterygii) 
rendjének  egyik  családja.  Az  ide  tartozó  íajok 
teste  többó-kevésbbé  összelapult,  megnyúlt  vagy 
rövid  ós  magas ;  bőrük  csupasz  v.  apró  pikkelyek- 
kel fedett ;  fogaik  —  ha  egyáltalában  megvan- 
nak —  kúpalakuak.  160-nál  több  fajuk  ismeretes, 
melyek  az  összes  mérsékelt  ós  forró  égövi  ten- 
gerekben megtalálhatók.  Mindnyájan  ragadozók. 
Legelőször  a  kréta-korban  jelennek  meg.  A  ma 
élők  közül  ismertebb  nemek  :  Garanx  (Trachu- 
rus),  melyre  jellemző,  hogy  oldalvonala  mentén 
széles,  lapos,  többnyire  ormós  és  tüskés  pikkelyek 


vannak;  legközönségesebb  faja  az  érdes  farkú 
hal  (Trachurus  trachurus  L.),  30  cm.  hosszú,  a 
Földközi- és  Északi-tengerben,  továbbá  az  Atlanti- 
óceánban  honos,  Naucrates,  teste  hosszúkás,  arc- 
orra  tompa,  első  felsősöróny-úszóját  néhány  sza- 
badon álló  tüske  képviseli,  farkának  oldalai  or- 
mósak, pikkelyei  aprók,  bársonynemű  fogai  mind- 
egyik állkapocsban  és  a  szájpadláscsontokon  kes- 
keny, az  ekecsonton  és  a  nyelven  széles  sávot 
alkotnak ;  ide  tartozik  a  kalauzhal  (1.  o.).  Egyéb 
nemek :  Argyriosus,  Seriola,  Micropteryx,  Gho- 
rinemus,  Júichia,  Temnodon,  Trachynotus,  Pam- 
melas,  Platax,  Zanclm,  Anomalops,  Gapros  és 
Equula. 

Caranx  (állat),  az  almakrélák  (Garangidae) 
egyik  neme.  L.  Garangidae. 

Carapa  Aubl.  (növ.),  a  Meliaceae  család  gó- 
nusza,  melynek  mintegy  5  faja  Afrika  és  Ame- 
rika tropikus  részén  honos.  Pompás,  szárnyas 
levelű  fák.  Viráguk  apró  és  nagy  bugákban  áll. 
Termésük  nagy,  gömbölyű,  kissé  csúcsos,  fás 
héjú  tok,  6—8  diónagyságú  maggal.  A  G-  pro- 
cera  DC.  és  a  G.  guianensis  Aubí.  magvából  vaj- 
szerü  olajat  (karapa-  v.  tulukuna-o\aj)  és  zsira- 
dékot nyernek.  Házi  állatok  bőrbetegsége  ellen 
és  keserűségénél,  valamint  erős,  de  nem  kelle- 
metlen szagánál  fogva  féregirtásra  is  használ-  _. 
ják,  főkép  azonban  világításra  és  más  technikai  m 
célokra  alkalmas.  Európában  szappanfőzéshez 
adják.  A  benszülöttek  a  moszkitók  elleni  véde- 
kezésből testüket  és  hajukat  kenik  be  vele. 

Carapax,  a  teknősök  páncéljának  hátoldali) 
része. 

Csi,Ta,Tpell&  diPuglia,  folyó  Foggia  olaszországi 
tartományban ;  az  Apenninek  K.-i  lejtőjén  ered 
és  a  Lago  di  Salpi,  meg  Cervano  lefolyásait  föl- 
vévén, a  Manfredoniai-öbölbe  ömlik. 

Carapictio  (növ.),  az   Urena  sinuata  rostja- 1 
nak  brazíliai  neve  (ezt  a  nevet  azonban  Braziliá- 
ban a  Pandanus-Tostra  is  alkalmazzák).  A  rost 
finom  és  a  len  pótlására  szolgál ;  kávózsákokat 
is  készítenek  belőle. 

Carassiius  (állat),  ].  Kárász.  —  G.  auratns,  1. 
Aranyhal. 

Caratacus  v.  Garadacus,  a  britanniai  szilu- 
rok  fejedelme,  Claudius  császár  uralma  idején 
(^u.  Ostorius  Scapulától  legyőzetett ;  a  szomszéd 
brigantok  királynője,  Cartismandua,  a  rómaiak- 
nak kiszolgáltatta  és  kénytelen  volt  láncok  közt 
részt  venni  Kr.  e.  51.  a  római  triumfusban.  Clau- 
dius a  szokástól  eltéröleg  ünnepelte  a  győzel- 
met ;  a  praetorianus  kaszárnyánál  fogadta  a  ka- 
tonák hódolatát,  a  foglyok  nevében  pedig  C.  in- 
tézett beszédet  a  császárhoz,  aki  neki  megke- 
gyelmezett, mire  C.  hazájába  visszatérve,  54.  a 
rómaiak  szövetségeseként  halt  meg. 

Caratakok  (Garataci),  a  brigantes  néptörzs 
(1.  0.)  egyik  ága,  kiket  Petilius  Cerialis  britanniai 
helytartó  hódított  meg  70— 77  Kr.  u.  Területük 
Maxima  Caesariensis  néven  szerepel.  Fővárosuk 
Eboracum,  a  mai  York  volt. 

Carathéodory,  1.  Karathéodory. 

Caratraca  (ejtsd :  karatraka),  falu  és  fürdőhely 
Malaga  spanyol  tartományban,  hegyes  vidéken, 
aránylag  hűvös,  egészséges  klímával,  kénes  for- 
rással. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Ciiravaggio  cikkhez 


Révai  Nagy  Lexikona 


MICHELANGELO  DA  CARAVAGGIO  :  KRISZTUS  SIRBATÉTELE 

(RÓMA  VATIKÁNI  KÉPTÁR) 


r 


Carauslus 


-     276 


Carbonari 


Caraasius,  M.  Aurelius  Valerius,  gal  ere- 
detű római  hadvezér,  Diocletianus  és  Maximia- 
nus  uralma  alatt  Galliát  védte  a  frank  és  szász 
tengeri  kalózok  ellen.  286-ban  Britanniába  hajó- 
zott, hol  légiói  császárrá  kiáltották  ki,  de  egyik 
főtisztje,  AUectus,  orozva  megölte  293-ban. 

Caravaca,  ker.  székhely  Murcia  spanyolországi 
tartományban,  a  C.  (a  Segura  mellékfolyója)  part- 
ján, termékeny  vidéken,  régi  erőddel  koronázott 
domb  lejtőjén,  jáspis-bányával,  vas-  és  rézmüvek- 
kel, papir-,  olaj-  és  bőrgyártással,  (i9oo)  15,846  lak. 

Caravaggio  (ejtsd :  karavádzsó),  város  Bergamo 
olasz  tartományban  (Lombardia),  a  bergamo — 
cremonai  vasút  vonalán,  Treviglio  mellett,  (1901) 
6500,  közig.  ker. -ével  8786  lak.,  selyemiparral  és 
kalapgyártással.  A  milánóiak  Sforza  vezérlete 
alatt  1448.  itt  megverték  a  veneziai  sereget. 

Caravaggio  (ejtsd:  — vádzsó),  1.  Michelangelo  da, 
tkp.  Merisi  (Merigi,  Amerighi),  olasz  festő, 
szül.  Caravaggióban  1569.,  megh.  1609.  A  mű- 
vészet elemeit  Milanóban  sajátította  el,  majd 
Velencében  tanult  és  különösen  Giorgione  mü- 
vei gyakoroltak  reá  nagy  hatást,  azután  Rómá- 
ban Cesari  Giuseppe  műhelyében  dolgozott  és 
pártfogója,  Francesco  Maria  del  Monté  bíboros 
révén  önállóan  is  érvényesülhetett.  1606-ban 
emberölés  miatt  kénytelen  volt  Rómából  mene- 
külni, Nápolyban,  Máltában,  Szicíliában  fordult 
meg  ós  Rómába  való  visszatérése  közben  Portó 
d'Ereolében,  a  tengerparton  érte  utói  a  halál.  C. 
művészete  kezdettől  fogva  szembe  helyezkedett 
az  ú.  n.  modorosok  és  eklektikusok  irányaival. 
Mind  tárgyai  megválogatásában,  mind  az  ábrá- 
zolás módjában  a  valószerűség  következetes, 
néha  kíméletlen  követője  és  a  naturalista  festé- 
szet alapítója  Olaszországban.  Művei  részben 
genrekópek,  részben  vallásos  tárgyú,  sőt  egy- 
házi rendeltetésű,  de  azért  merőben  új  felfo- 
gású festmények.  A  realizmuson  kívül  későbbi 
műveit  főleg  a  fény  és  árnyék  rendkívül  erős, 
megkapó  hatású  ellentéte  jellemzi,  míg  korábbi 
müvei  a  velencei  kolorizmus  hatását  árulják  el. 
Müveinek  hosszú  sorából  a  legkiválóbbak :  Lan- 
tozó  leány  (Bécs,  Lichtenstein-képtár) ;  Magdolna 
(Róma,  Doria-Pan-féle  képtár);  Máté  evangé- 
lista életéből  vett  képek  (Firenze,  S.  Luigi  de' 
Francesi) ;  Diadalmas  Ámor  (berlini  múzeum) ; 
Ki'isztus  Emauszban  (London,  National  Gallery) ; 
Dávid,  Góliát  fejével  (bécsi  udv.  múzeum);  Alof 
de  Wignacourt  képmása  (Paris,  Louvre).  Vallá- 
sos tárgyú  képei  közül  a  legnagyszerűbbek  :  Má- 
ria halála  (Louvre) ;  a  Rózsafüzér  (bécsi  udvari 
múzeum),  Péter  megtagadja  Krisztust  (nápolyi 
múzeum),  főleg  azonban  a  hatalmas  Krisztus 
sírbatétele  (Róma, Vatikáni  képtár,l.  a  képmellék- 
letet). Nagy  hatást  gyakorolt  követőire  kártyáso- 
kat, korcsmai  jeleneteket  ábrázoló  képeivel,  me- 
lyek közül  a  leghíresebb  a  Hamis  kártyások 
(Drezdai  képtár),  melyet  újabban  a  francia  Le 
Valentinnek,  C.  egyik  legsikeresebb  utánzójának 
tulajdonítottak.  Jellemző  módon  mutatja  be  az 
utánzók  által  nagyon  elterjedt  kártyajelenetet  a 
budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  levő  nagy 
kép.  Ugyanitt  C-nek  saját  képmása  is  látható. 

2.  C,  Polidoro  da,  tkp.  Caldara,  olasz  festő, 
szül.  Caravaggióban  1495.,  megh.  1543.  Rómá- 


ban, Rafael  tanítványainak  műhelyében  sajátí- 
totta el  a  dekoratív  festést  és  itt,  valamint  1527 
után  Nápolyban,  majd  Messinában  főleg  házak 
homlokzatainak  freskókkal  és  sgrafltókkal  való 
díszítésével  foglalkozott,  a  művei  azonban  el- 
pusztultak és  csak  metszetekben  maradtak  fönn. 
Érdekes  művei  a  római  S.  Silvestro  a  Monté  Ca- 
vallo  templomban  Matarinóval  együtt  festett 
freskói,  jelentős  tájképi  résszel,  továbbá  a  Ke- 
resztvitelt ábrázoló  realisztikus  nagy  kép  a  ná- 
polyi Nemzeti  Múzeumban. 

Caravellas  (ejtsd:  karaveiyasz),  kikötő  város  és 
kerületi  székhely  Bahia  brazíliai  állam  D.-i  ré- 
szén, a  C.  folyó  partján,  a  Philadelphia  telepre  vivő 
vasút  kiinduló  állomása.  Villa  Vi90sa  és  Sao  Josó 
kikötőkkel  csatorna  köti  össze.  Kiviteli  cikkek : 
kávé,  kókuszdió,  hal.  Lakossága  4000  körül. 

Caraya  (áUat),  a  fekete  bőgőmajom,  1.  Bőgö- 
majom. 

Carayoii(ejtsd:karejon),AMöft<síe,  francia  történet- 
író, szül.  Saumurban  1813  márc.  31.,  megh.  Poi- 
tiersben  1874  máj.  15.  Jezsuita  volt;  művei: 
Documents  inédits  eoncemant  la  compagnie  de 
Jésus  (23  köt.,  Poitiers  1863—86);  Bibliographie 
historique  de  la  compagnie  de  Jésus  (1864) ;  Pre- 
miere mission  des  Jesuites  au  Canada  (1864); 
Bannissement  des  Jesuites  de  la  Louisiane  (1865). 
Etablissement  de  la  Compagnie  de  Jesus  a  Brest 
par  Louis  XIV.  (1865) ;  Prison  demarquis  de  Pom- 
bal  (1865,  egy  1759—87  évekre  vonatk.  naplóval); 
Notes  hist.  sur  les  parlements  et  les  Jesuites  au 
XVIII.  siécle  (1867). 

Caraz,  város  Peru  délamerikaí  köztársaság 
Ancachs  dep.-ban,  a  6721  m.  magas  N.  de  Huas- 
can  aljában  (2337  m.),  a  Huaraz  folyó  és  a  chim- 
bote— huarazi  vasút  mellett,  (i889)  3500  lak. 

Carballo  (ejtsd :  karbaiyo),  kerületi  székhely  Co- 
runa  spanyol  tartományban  az  Atlanti-oeeán  köze- 
lében, meleg  kénes  forrásokkal,  (1900)  13,032  lak. 

Carbamid,  1.  Karbamid. 

Carbasns  (lat.),  ókori  ruhaszövet,  melyet  kü- 
lönösen a  római  női  öltönyökre  alkalmaztak ; 
kezdetben  íinom  gyapjúból,  később  lenből  is 
szőtték. 

Carbatlnae  (lat.),  a  régi  római  földmívesek 
lábbelije,  minőt  az  olasz  paraszt  még  ma  is  hord. 

Carbo  (lat.)  a.  m.  szén.  —  C.  animalis,  állati 
szén ;  G.  ligni  depuratus,  tisztított  faszén ;  G.  os- 
sium,  csontszén ;  G.  tüiae,  hársfaszén ;  G.  vegeta- 
hilis,  növényi  szén. 

Ca.T\io,Lodovico,  f  errarai  származású  történet- 
író, ki  I.  Mátyás  király  idejében  Magyarorszá- 
gon is  tartózkodott  s  Mátyás  király  viselt  dol- 
gairól írt. 

Carbol,  1.  Karból. 

Carbolgaugraena,  túltömény  karbololda- 
tok  által  előidézett  üszkösödés,  1.  Karbolsav. 

Carbolsav,  1.  Karbolsav. 

Carbonado  (ásv.),  fekete  gyémánt,  vaskos, 
nem  hasad,  keményebb  mint  a  gyémántkristá- 
lyok, fajsúlya  kisebb.  Lelőhelye  Bahia  (Brazília). 

Carbonara  di  Bari,  falu  Bari  olasz  tartomány- 
ban, bor-  és  olajtermeléssel,  tésztagyártással, 
(1901)  7784  lak. 

Carbonari  a.  m.  szénégetők ;  egy  Olaszor- 
szágban a  múlt  század  elején  keletkezett,  nagyon 


Amely  bzó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


18* 


Carbonaro 


—    276     — 


Carcassonne 


elterjedt  titkos  politikai  társaságnak  a  neve.  A 
C.  keletkezése  a  franciák  és  Murát  nápolyi  ural- 
mának idejére  vezethető  vissza ;  az  elnyomott 
köztársasági  párt  hívei  az  Abnizzok  rejtekeibe 
menekültek,  hol  titkos  szövetségre  léptek  s  szén- 
égetőknek nevezték  magukat.  Főnökük,  Capobi- 
anco,  kitűnő  szónok  volt,  jeligéjük :  «A  farkas 
által  halálra  üldözött  bárány  bosszuja» .végcéljuk 
Olaszország  felszabadítására  irányult.  Eleinte 
csak  az  idegen  kényurak  elüzetésére,  később  a 
korlátlan  monarchikus  hatalom  megbuktatására 
törekedtek.  A  C.-társulat  szertartásait  a  szónége- 
téstöl  kölcsönözte.  Egymást  «buonicugini»-uak,  a 
gjnllőhelyet  gunyhónak  (baraeca)  nevezték ;  min- 
den tag  csak  a  szűkebb,  20  tagú  csoportját  is- 
merte ;  titkos  hírnök  hozta  meg  a  vezetőség  pa- 
rancsait. Az  áruló  fejével  lakolt.  Pépe,  Carascosa 
és  a  nápolyi  összeesküvés  többi  vezére  mind  C. 
volt,  amiért  Metternich  és  Ferdinánd  nápolyi  ki- 
rály irtó  háborút  indítottak  a  C.  ellen,  akiket 
Olaszországban  egy  időre  elnémítottak.  A  Bour- 
bonok restaurációja  után  Franciaországban  is 
alakultak  hasonló  titkos  társulatok  s  miután  a  for- 
radalmi párt  Nápolyban  s  Fiemontban  kudarcot 
vallott,  Paris  lett  az  új  charbonnerie-nak  köz- 
pontja, mely  ettől  kezdve  francia  jelleget  öltött. 
De  midőn  1830  után  a  charbonnerie  befolyásosabb 
tagjai  az  új  kormányhoz  pártoltak  át,  egy  új  párt, 
ú.  n.  charbonnerie  démocratique  alakult,  mely  a 
köztársasági  alkotmány  létrehozásán  fáradozott. 
Ezen  új  szövetkezet  Babeuf-nek  (1.  o.)  elveire  tá- 
maszkodott. A  szövetkezet  élén  Buouarroti  (1.  o.) 
állott,  továbbá  Teste  és  d'Argenson  képviselő. 
Idővel  a  társaság  olasz  tagjai  elpártoltak  s  Maz- 
zini  alatt  (1.  o.)  a  «Fiatal  Olaszország)) -ot  alapí- 
tották. 

IrndMom.  Bartholdy,  Denkschriften  über  die  gebéimen  Ge- 
sellschaften  iiu  mittSglichen  Italien,  Stuttg.  1822 ;  Greco,  II 
tentativo  dei  C.  di  Calabria  citeriore,  Cosenza  1866 ;  Saint- 
Edme,  Constitution  et  organis.  des  C.  Maion,  Hist.  du  socia- 
lisme ;  Colletta,  Hist.  du  royaume  de  Naples  (IX.  köt.) ;  Vaula- 
belle,  Hist.  des  deux  restaurations ;  L.  Blanc,  Histoire  de 
dix  ans  ;  Charl.  Nö,  Les  C.  (1887). 

Carbonaro  (ol.,ejtsd :  kar—),  ujj  nélküli,  élénk, 
különösen  vörös  színű  kelmével  bélelt  és  ugyan- 
olyan hajtókája  kerek  köpönyeg,  mely  Olaszor- 
szágban a  XIX.  sz.  első  negyedében,  a  carbonari- 
mozgalmak  idejében  volt  divatos. 

Carbondale  (ejtsd:  kárbandél),  több  város  az 
északamerikai  Egyesült-Államokban.  1.  Penn- 
sylvania államban,  a  Lackawanna  forrásai  köze- 
lében, Philadelphiától  B.-ra  (vasúton)  383  km. 
Nevét  gazdag  szénbányáiról  kapta.  Lak.  (1900) 
13,58H.  —  2.  C,  város  Illinois  államban,  vasúti 
csomópont  a  st.-louis— new-orleansi  vonalon 
(előbbi íől  153  km.  DK.-re).  Élénk  ipar  és  kereske- 
delem (vas,  gyapot,  dohány,  fa,  gyümölcs),  (1900) 
3318  lak.  A  Southern  Illinois  Normál  University 
székbe  ye. 

Carboaella  (ol.,  eijtsd:  kar—),  feketés  színű 
korall. 

Carboneum  (lat.)  a.  m.  szén. 

Carbon-formáció  (geoi.).  1.  Karhon. 

Carbonianum  edictum  (lat.),  Carbo  pretor 
rendelte,  hogy  a  serdületlen  korú  árvának,  aki- 
nek az  örökhagyótól  való  származását  peressé 
tették,  serdült  koráig  a  hagyatékból  megadandó 


a  tartás  s  a  családi  állás  iránti  per  ez  idő  alatt 
nem  folytatható. 

Carbonicuiu  (lat.)  a.  m.  karbonáttartalmú 
V.  szénsavas. 

Carboniuiu,  kémiai  elemi  test,  vegyjele  C. ; 
magyar  neve  szón,  1.  Szén. 

CarboruncIum('<S'^7^aMmA;ar&MÍ^,szintelenv. 
bágyadt  sárgás-zöld,  átlátszó,  fényes  hatszöges 
táblák,  melyeknek  a  keménysége  igen  nagy  (9'5), 
a  gyémántéhoz  közel  áll.  Ezért  a  C.  mint  kitűnő 
csiszolópor  nyer  nagy  alkalmazást.  Levegőn  v. 
oxigónáramban  izzítva,  a  finom  pora  is  csak  igen 
lassan  ég  el.  Minden  savban  és  lúgban  oldhatat- 
lan. A  C.  előállítására  100  sr.  finom  porrá  tört 
kokszot  ugyanannyi  kvarehomokkal  ós  25  sr. 
konyhasóval  keverve,  elektromos  kemencében 
mintegy  3500"  C.-on  megolvasztanak,  amidőn 
szénoxid  képződése  mellett  a  homokból  és  szén- 
ből C.  keletkezik.  Moissan  a  silicium  és  szén 
összeolvasztása  útján  is  előállította  a  C.-ot. 

Carboxyl,  1.  Karhoocü. 

Carbunculns,  1.  Karbunkulus  és  Kelés- 

Carcagente  (ejtsd:  karkahente),  város  Valencia 
spanyolországi  tartományban,  a  Júcar  folyó  kö- 
zelében, narancs-  és  pálmaerdők  között, Valenciá- 
tól D.-re  40  km.-nyire,  a  valencia— alicantei  vasút 
mellett, vasúti  csomópont,  (1900)  12,351  lak.,posztó- 
és  selyemszövéssel,  narancstermeléssel. 

Carcano  (ejtsd :  karkánó),  1.  Filippo,  olasz  festő, 
szül.  Müanóban  1840.,  Hayeznél  tanult,  akinek 
akadémikus  történeti  stílusát  már  korán  el- 
hagyta 8  a  természet  közvetlen  tanulmányozá- 
sába mélyedt,  bibliatörténeti  tárgyú  képek  helyett 
főként  tájképeket  festve.  A  plein-air  festészetnek 
Segantinival  ő  volt  első  művelője  Lombardiában. 
Főként  a  bergamói  Alpokat  festi. 

2.  C,  Giulio,  olasz  író,  szül.  előkelő  milanói 
családból  Milanóban  1812  aug.  7.,  megh.  u.  0. 
1883  aug.  30.  Huszonhét  éves  korában  jelent 
meg  Angiolo  Maria  c.  gyöngéd  családi  érzéssel 
megírt  szép  regénye,  mely  nevét  egész  Olasz- 
országban híressé  tette.  Ezentúl  sűrűn  jelentek 
meg  művei,  melyek  között  különösen  a  Raeconti 
popolari  és  a  Novelle  domestiche  c.  művei,  mint 
lelki  nemességre  példát  nyújtó  művek,  nevelő 
hatásuknál  fogva  igen  nagy  becsben  állanak. 

3.  CPaoZo,  radikális  olasz  politikus,  szül.  Comó- 
ban  1843.  Garibaldi  alatt  1867.  Mentana  mellett 
megsebesült.  1881-ben  megválasztották  képviselő- 
nek. 1889-ben  pénzügyminiszteri  államtitkár  lett, 
1898.  pedig  pénzügyminiszter.  1900  jún.-tól  1901 
febr.-ig  földmívelésUgyi  miniszter  volt,  1901—03. 
ós  1905—6.  pénzügyminiszter. 

Carcano-fegyver,  az  Olaszországban  1868  után 
használatban  volt  17-8  mm.  kaliberű  gyátűs  puska. 

Carcasse  (franc,  ejtsd:  kárkássz),  tulajdonkép 
váz,  továbbá  állvány  és  olyatén  női  hajviselet,  me- 
lyet sodronyból  készült  állvány  tart.  —  C.  a  kato- 
naságnál a  gyújtó-gömbök  vaspántokból  készített 
váza ;  a  németek  azelőtt  a  már  megtöltött  vilá- 
gító- vagy  gyújtó-gömböknek  egy  bizonyos  nemét 
is  C.-nak  nevezték. 

Carcassonne  (ejtsd :  karkasszonn),  Audo  francia 
dép.  fővárosa,  az  Aude  és  a  Canal  du  Midi  mellett, 
a  Lyoni-öböltől  64  km.-re  Ny.-ra,  (i906)  27,603 
(közigazg.  kerületével  30,976)  lakossal,  virágzó 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Carcassonnes 


277 


Cardan-féle  felfUgfiresztés 


posztóiparral,  bor-,  szesz-,  gyümölcs-  és  gabona- 
kereskedelemmel. Prefektura,  püspökség  ás  ke- 
resk.  törvszék  székhelye,  van  papnevelő,  tanító- 
képző intézete.  A  városnak  az  Aude  jobbpartján 
fekvő  részébon  erődítmények  (XI— XÉI.  sz.)  van- 
nak, amelyeket  újabban  VioUet-le-Duc  restam'ált. 
Ma  az  országnak  egyik  legteljesebb  középkori  vára. 
Nevezetes  a  St.  Nazaire  (XI.,  ill.  XIV.  sz.)  székes- 
egyház több  gyönyörii  síremlékkel.  Az  újváros- 
ban lévő  középületei  közül  említendők :  a  város- 
háza, a  helytartóság,  a  S.  Vincentés  aS.  Michel 
templomok,  könyvtár  és  múzeum.  C.  neve  a  Gal- 
lia Nai'bonsis  római  tartományban  Carcaso  volt. 
Püspöksége  a  III.  sz.  óta  van.  418— 724-ig  a  nyu- 
gati gótok  birtoka ;  724.  elfoglalták  a  szaracénok, 
tőlük  752.  Kis  Pipin  vette  el ;  836.  a  C.-i  grófok 
tulajdona ;  1209.  elfoglalta  Montfort,  kinek  fia  át- 
engedte Vni.  Lajosnak.  1247  óta  francia  korona- 
birtok. 1355-beu  rövid  időre  angol  kézre  került. 
V.  ö.  Jourdanne,  Histoire  de  C.  (C.  1901). 

Carcassonnes  (franc,  ejtsd :  karkasszon),  köny- 
nyű  francia  vásznak,  melyeket  Carcassonneban 
gyártanak  s  nagy  mennyiségben  visznek  ki  a  ke- 
letre, Afrikába  és  Nyugat-Indiába. 

Carcer  (lat.),  letartóztatási  hely,  a  szabadság- 
vesztés büntetésének  elszenvedése  itt  történt. 
Fogház,  börtön.  A  renaissance  óta  főleg  az  isko- 
lai börtönt  értik  alatta. 

Carcerarins  a.  m.  börtönőr. 

Carceres  (lat.),  a  rómaiaknál  boltozott  cellák 
a  cirkuszban,  ahol  a  versenyre  szánt  fogatokat 
stb.  tartották,  míg  a  verseny  kezdetére  a  jelt  meg- 
adták ;  akadémiai  vitáknál  az  a  hely,  ahol  a  ren- 
des vitázok  tartózkodtak,  ellentótben  a  hallgató- 
ság helyével  (corona),  ahonnan  rendkívüli  vitá- 
zok jelentkezhettek  (innen:  intra-és  extra-C.dis- 
putatio). 

Carcer  jMamertinns  (mamertini  börtön),  a 
régi  Rómának  hírhedt,  még  ma  is  meglevő  bör- 
töne, mely  a  Forum  északi  sarkában,  a  San  Gui- 
seppe  de'  Falegnami  alatt  fekszik,  a  város  legré- 
gibb, talán  még  etruszk  eredetű  építménye.  Két 
egymás  fölött  levő  szobából  áll.  Itt  végezték  be 
életüket  Jugurtha,  Vercingetorix  s  Rómának  más 
legyőzött  ellenségei.  A  hagyomány  szerint  Péter 
és  Pál  apostolok  itt  töltötték  utolsó  napjaikat  s 
ezért  I.  Szilveszter  pápa  Konstantin  császár  kí- 
vánságára a  börtönt  e  két  apostolnak  szentelte. 

Carcharías  Cuv.  (áuat).  Emberevő  cápafaj, 
melynek  mintegy  3.5  faja  él  a  mérsékelt  és  forró- 
övi tengerekben.  Hossza  3—4  m.  Valamennyi 
elevent  szülő ;  a  magzat  méhlepénnyel  fejlődik. 
A  csigolyái  és  fogai  előfordulnak  a  felső-kréta- 
kori és  harmadiíorí  tengerek  üledékeiben.  Leg- 
ismertebb faja  a  kékcápa  (G.  glaucus  L.),  3-4-5 
m. ;  hazája  a  Földközi-tenger,  de  innen  az  Atlanti- 
óceán  legnagj'obb  részét  bebarangolja. 

Carcbarodon  Smith.  (áiiat),  a  cetcápák  (Lam- 
nidae)  családjába  tartozó  cápa-nem.  A  cápafélék 
legnagyobb  és  legveszedelmesebb  neme.  Csak  egy 
faja  él,  a  C.  Bondeleti  M.  H.,  amely  12—13  m.-nyire 
is  megnő.  Teste  felül  kékesszürke,  alul  vöröses- 
fehér; a  Földközi-tengertől  kezdve  Ausztráliáig 
előfordul.  A  harmadkorban  több  faja  ólt  hazánk- 
ban is,  amint  a  talált  fogak  és  csigolyák  bizo- 
nyítják. 


Carcliesíani  (áuat),  aharangállatocskák  ('Fbr- 
ticellidae)  családjába  tartozó  csillangós  ázalék- 
állatka  (Ciliata,  Peritricha)-nem.  Legismertebb 
faja  az  édes  vizekben  és  tengerekben  egyaránt 
honos,  telepeket  alkotó  G.polypinum  L.,  melynek 
kocsánya  izomrostoeskákkal  is  el  van  látva.  Ha- 
zánkban 3  faja  él. 

Carchi  (ejtsd :  karesi),  Ecuador  délamerikai  köz- 
társaság északi  tartománya,  {1905)  36,000  lak.  Fő- 
városa Tulcan  (1.  0.)  a  kolumbiai  határszélen, 
4000  lak. 

Carcinologla  (gör.),  ráktan,  az  általános 
kórtannak  az  a  része,  mely  a  rákbetegség  lénye- 
gét kutatja.  —  Állattani  értelemben  a  rák-félék- 
ről (Crustacea)  szóló  tudomány  neve. 

Carcinoiua  (lat.),  1.  Mák  (betegség). 

Carcinoiua  ventriculi,  1,  Gyomorrák. 

Carciuosis,  eh^ákosodás,  1.  Rák  (betegség). 

Cardaniine  L.  (incl.  Dentaria  L.)  kakuk- 
torma  (növ.),  a  Cruciferae  ("Keresztesek)  család 
génusza,  melynek  120  faja  részint  és  főképen  az 
északi  félgömb  boreális  területein,  részint  pedig 
a  trópusokon  van  elterjedve.  Egyéves  v.  évelő 
füvek.  Levelük  rendesen  szárnyasán  osztott.  Virá- 
guk fehér  vagy  rózsaszínű.  A  G.  amara  L.  (réti 
kakuktorma)  keserű  zöld  részei  of  ficinálisak  vol- 
tak; néhol  salátának  szedik.  Nedves  réteken 
terem.  Más  hazai  fajokkal  együtt  jó  takarmány. 

Cardamomnm  (növ.),  a  Kelet-Indiában  ott- 
honos és  mivelt  Elettaria  Gardamomum  mag- 
jai, melyek  a  termésben  jönnek  a  kereskede- 
lembe s  olajuk  miatt  orvosságul,  fűszerül,  vala- 
mint a  likőrgyártásban  és  a  parfümériában  alkal- 
maztatnak. 

Cardan,  1.  Gardano. 

Cardan-féle  felfüggesztés.  Ezzel  látják  el  ha- 
jókon a  kronométert,  iránytűt,  lámpát  stb.,  hogy 
azok  a  hajó  ingásaiban  részt  ne  vegyenek.  Az- 
által t.  i,,  hogy  a  kérdéses  tárgy  (pl.  kronométer) 


Kronométer  Cardan-féle  felfüggesztésben. 

nincs  szilárdan  a  hajóhoz  kötve  (1.  az  ábrát), 
hanem  az  aa  csapokkal  a  gy  gyűrűhöz  s  ez  viszont 
az  előbbiektől  900-ra  fekvő  bh  csapokkal  az  sz 
kronométerszekrényhez  vau  ágyazva,  elérik  azt, 
hogy  a  kronométer  két  egymásra  merőleges  ten- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendO! 


Cardan-féle  képlet 


278     — 


Cardiff 


gely  körül  foroghat ;  akárhogy  inog  is  a  hajóhoz 
erősített  szekrény,  a  kronométer  súlypontja  min- 
dig a  felfüggesztés  középpontja  alatt,  számlapja 
tehát  mindig  vízszintesen  marad. 
Cardan-féle  képlet.  így  nevezik  az 

alakú  harmadfokú  egyenlet  megoldására  szolgáló 


x  = 


+ 


°í^-t  +  l/(f)'+(-f)' 

képletet. 

Nevét  onnan  nyerte,  hogy  Cardano:  Artis 
magnae  sive  de  regulis  algebraicis  liber  unus  c. 
müvében  (Nürnberg  1545)  nyomatta  ki  először, 
noha  már  előbb  is  tudták  egyesek  a  harmadfokú 
egy  enleteket  megoldani  (1.  i^Vro  Scipio).  1535-ben 
Tartaglia  (mint  maga  állítja)  önállóan  újból 
felfedezte  a  harmadfokú  egyenletek  megoldását. 
Tartaglia  felfedezésének  közzétételét  sokáig  ha- 
logatta 8  midőn  1539-ben  titkát  legalább  Cardano- 
val  közölte,  ezt  esküvel  kötelezte  annak  meg- 
őrzésére. Cardano  azonban  esküjét  nem  sokáig 
tartotta  kötelezőnek  már  azért  sem,  mert  a  kép- 
let bebizonyítását  maga  végezte.  V.  ö.  Cantor, 
Vorlesungen  über  Geschichte  der  Mathematik. 
64.  fej. 

Cardano  (franc.  Gardan,led-  Gardanus),  Gero- 
nymo,  olasz  matematikus,  orvos  és  filozófus,  szül. 
Páviában  1501  szept.  24.,  megh.  Rómában  1576 
szept.  21.  Már  22  éves  korában  Páviában  matemati- 
kát tanított,  három  évvel  később  pedig  Padovában 
orvosdoktorrá  avatták.  1534-ben  Milanóban  a 
matematika  tanára  lett  s  ott  mint  orvos  is  mű- 
ködött. 1547-ben  Páviában  orvosi  előadásokat  tar- 
tott. 1559-ben  Páviában,  1562.  Bolognában  mate- 
matikát tanított.  1570-ben  alaptalan  gyanúsí- 
tásra elfogták  s  6  hónapig  fogva  tartották.  Az- 
után, mint  a  pápa  nyugdíjasa,  Rómában  élt.  Szá- 
mos matematikai,  bölcsészeti  és  gyógyászati  műve 
jelent  meg.  Halhatatlan  hímevét  matematikai 
müveinek  köszöni.  Ezek  közül  a  legfontosab- 
bak: Artis  magnae  sive  de  regulis  algebraicis 
liber  unus.  (Ebben  fordul  elő  a  harmadfokú 
egyenletek  megfejtésére  szolgáló  nevezetes  C- 
féle  képlet.)  Opus  nóvum  de  proportionibus.  De 
regula  Aliza  (az  első  1545.  Nürnberg,  mindhárom 
együtt  1670.  Basel);  továbbá  a  következő  hátra- 
hagyott iratai :  De  numerorum  proprietalibus.  Ars 
magna  arithmeticae  és  De  ludo  aleae.  Ez  utóbbiból 
kitűnik,  hogy  C.nemcsak  szenvedélyes  kockajátszó 
és  a  játékosok  csalásainak  avatott  ismerője  volt, 
hanem  a  játék  eshetőségeiben  matematikai  prob- 
lémákat is  tudott  felfedezni.  A  róla  nevezett  kép- 
letnek (1.  Cardan-féle  képlet)  nem  ő  a  felfedezője, 
hanem  csak  az  első,  ki  azt  nyomtatásban  közzé- 
tette. C.  műveinek  teljes  kiadása  Lyonban  1663. 
jelent  meg,  10  köt.,  a  matematikai  munkák  a  4. 
kötetben  vannak. 

Cardea,  a  rómaiaknál  az  ajtósarkok  védő  isten- 
nője, ki  a  rontó  varázst,  különösen  pedig  az  éjjel 
repdeső  boszorkányokat  távol  tartotta  a  háztól. 
Ovidius  kedves  mesét  talált  ki,  mely  szerint  C.  e 


tisztet  Janustól,  az  ajtók  védő  istenétől  kapta 
azért,  mert  kegyeivel  megajándékozta.  A  csala- 
finta szűz  ugyanis  másokkal  úgy  tett,  hogy  sze- 
relmet ígért  nekik,  de  előre  küldvén  őket  grottá- 
jába,  mögöttük  elosont.  De  a  kétarcú  istennel 
szemben  nem  vált  be  a  csel.  [_ 

Cárdenas  (ejtsd :  kárdenasz),  kikötő  város  Kuba 
szigetének  É.-i  partján,  Matanzas  tartományban, 
Habanától  K.-re  180  km.,  vasút  mentén,  (i899) 
21,940  lak.  (ebből  kb.  15,500  fehér),  cukorkivi- 
tellel, Kolumbus  szobrával.  1844  óta  szabad  ki- 
kötő. 1898  máj.  11.  az  Egyesült-Államok  és 
Spanyolország  hadihajói  megütköztek  itt. 

Cardew,  Fhilipp,  angol  technikus,  szül.  Lon- 
donban 1851.  1871-ben  a  Royal  Engineers  mér- 
nöki karban  alkalmazták,  1878.  Chathamban  az 
elektrotechnikai  tanszék  tanársegéde,  majd  1883. 
előadója  lett.  Találmányai  közül  megemlítendő 
a  táviróberendezés,  melynek  segélyével  mozgó 
vasúti  vonatokkal  táviró  összeköttetést  lehet 
létrehozni,  továbbá  a  meleg  kiterjesztő  hatásán 
alapuló  C.-voltméter,  mely  egyaránt  alkalmazható 
egykányú,  valamint  váltakozó  áramok  mérésére. 

Cardi,i^oáowco,olasz  festő  és  építész,  1.  Gigoli. 

Cardia  (lat.),  gyomorszáj,  1.  Gyomor. 

Cardíaca,  olyan  orvosszerek,  melyek  a  szív 
munkaerejét  bizonyos  körülmények  közt  növelni 
tudják.  Hatásuk  az  optimummal  dolgozó  normális 
szíven  jelentéktelen,  de  a  gyengült  vagy  kifáradt 
szíven  szembeszökő  és  magára  a  szívizomra,  e 
mellett  olykor  az  abban  elhelyezett  idegvégző- 
désekre és  dúcokra  irányul.  Ide  tartoznak  legbe- 
csesebb gyógyszereink :  a  gyűszűvirág  (digitális), 
a  strophantus  és  sok  rokonhatású  növény  (coro- 
nilla,  scílla,  convallaria,  adonis,  leander  stb.); 
bizonyos  más  irányban  a  coíTein,  a  kámfor  és  az 
alkohol  is.  A  legtöbben  a  szíven  kívül  a  vérerekre 
is  tonizálóan  hatnak  s  a  vérkeringést  ez  úton  is 
javítják. 

Cardíalgia,  ideges  gyomorgörcs.  Rohamok- 
ban fellépő  görcsszerű  gyomorfájdalom,  amely  a 
gyomorgödörben  kezdődik  s  leggyakrabban  a  hát 
felé  sugárzik  ki.  A  baj  főleg  ideges  egyéneknél 
lép  fel  és  olyan  erős  lehet,  hogy  a  betegek  a  fáj- 
dalomtól elájulnak.  Néha  szabályos,  rendszerint 
azonban  szabálytalan  időközökben  jelentkeznek 
e  görcsök,  rövid-hosszabb  ideig  tartanak  és  gyak- 
ran a  gyomortájra  gyakorolt  nyomással  enyhít- 
hetők. Rohammentes  időben  a  beteg  teljesen  jól 
érzi  magát.  Nem  könnyű  néha  megkülönböztetni 
gyomorfekélytől,  főleg  az  epekőkóUkától.  Előfor- 
dul néha  krónikus  maláriánál,  köszvénynél  és 
igen  gyakran  vérszegény,  főleg  sápkóros  nőknél. 
Gyógyítása  egyrészt  az  alapbetegség  gyógyításá- 
ban áll,  másrészt  a  fájdalomroham  ellen  csilla- 
pítószerek, meleg  borogatások,  esetleg  villamos 
áram  alkalmazhatók. 

Cardiff  (City  of  C,  Caer  Taff),  kikötőváros, 
county  borough,  Wales  D.-i  részén  (Nagy-Bri- 
tannia), a  Bristol  Channol  B.-i  partján,  a  Taff 
torkolatától  3  km.-re,  Bristoltól  Ny.-ra  20  km., 
Londontól  243 km.,  vasúti  csomópont,  (1911)  182,280 
lak.  (a  XIX.  sz.  elején  2000  lak.).  Gyors  felvirág- 
zását a  Taff  felső  völgyében  megnyitott  szén- 
bányáknak és  vaskohóknak  köszöni.  Kulturális 
intézetei :  az  1882.  alapított  college,  művészeti  is- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cardigran 


—     279 


CarduccI 


kóla,  múzeum,  könyvtár,  stb.  Kastélyában  (most 
Bute  marquis  tulajdona)  Hódító  Vilmos  legidősebb 
fia  28  évi  fogságot  szenvedett.  Óriási  forgalmú 
kikötőjébe  dagálykor  a  legnagyobb  hajók  is  bejut- 
hatnak. Az  öt  medencéjű  Bute-dockok  vízterülete 

ha.  Kisebbek  a  Penarth-  és  a  Barry-dockok 

Ny.-ra  11  km.).  A  kivitel  legfőbb  cikke  a  szén 
1907-ben  17-9  millió  t.);  a  bevitelé:  búza  és  fa 
Magyarországból  is,  az  Adria-társaság  hajóin). 
Osztrák-magyar  konzul  székhelye.  Közelében 
Llaívdaff  {moB,i  C.  külvárosa),  VI.  sz.-beli  püspök- 
ség szókhelye,  székesegyházzal. 

Cardigan  (ejtsd  :  kárdigen),  Cardiganshire  (1.  o.) 
walesi  county  fővárosa  a  Teifl  torkolatánál,  a 
C.-öböl  közelében,  (1911)  3578  lak.,  akik  némi 
gyáripar  mellett  főkép  lazac-  és  hering-halászat- 
tal foglalkoznak. 

Cardiganshire,  county  Walesben  (Nagy-Bri- 
tannia), a  Cardigan-öböl  mellett.  Területe  2793 
km^  (1911)  59.877  lak.  Legnagyobb  városa  Abe- 
rystwith  (1.  0.) ;  fővárosa  Cardigan  (1.  0.). 

Cardiidae  (áUat),  a  szif  ós  kagylók  (Siphoniata) 
rendjének  egyik  családja,  melynek  kagylóhéjal 
egyformák,  többé-kevésbbé  szívformák,  néha  azon- 
ban megnyúltak,  ívesek,  legtöbbször  vastagfaluak 
és  sugaras  tarajokkal  vagy  bordákkal  fedettek, 
szegélyük  befelé  görbült  vagy  fogas.  A  záróké- 
szülék mindkét  oldalon  két  erős  fő  fogból  s  egy- 
egy  mellső  és  hátulsó  mellékfogból  áll.  Izombe- 
nyomata  tojásforma.  Fajai  valamennyien  tenge- 
riek. Legismertebb  a  szívkagyló  (Gardium), 
melynek  200-nál  több  élő  és  kihalt  faja  ismere- 
tes. Az  európai  tengerekben  közönséges  a  4— 4"5 
cm.  hosszú  és  3"5— 4cm.  magas  ehető  szívkagyló 
(C.  edule  L.),  továbbá  a  tüskés  y&gy  tövises  szív- 
kagyló (C.  rusticum  Lam.  és  C.  echinatum  L.) ; 
valamennyit  eszik  és  hójából  meszet  égetnek. 
Legnagyobb  az  óriás  szívkagyló  (G.  ventricosum 
Brtig.),  melynek  hossza  13—15  cm. ;  Közép-Ame- 
rika partjain  fordul  elő. 

Cardinales  leges,  sarkalatos  törvények,  1. 
Alaptörvény. 

Cardinalia,  1.  Számnév. 

Cardjnalis  (lat.)  a.  m.  bíbornok  (1.  0.). 

Cardíualis  Bp.  (áUat),  1.  Kardinális-pinty. 

Cardinal  von  Widdern,  Georg,  német  ka- 
tonai író,  szolgálaton  kívüli  porosz  ezredes,  szül. 
WoUsteinban  1841.;  részt  vett  az  1866  és  1870-iki 
hadjáratokban.  Több  hadászati  tanulmányán  kí- 
vül legfontosabb  müvei :  Der  Rhein  u.  die  Rhein- 
Feldzüge  (1869) ;  Die  russischen  Kavallerie-Divi- 
sionen  und  die  Operationen  im  Balkanfeldzug  , 
1877-1878  (Berlin  1878);  Handbuch  fürTrup- 
ponführung  und  Befehlsabfassung  (Gera  1881  és 
azóta  többször  újra  kiadva);  Das  Nachtgefecht  (3. 
kiad.  1894);  Der  kleine  Krieg  u.  der  Etappendienst 
(1892)  és  végre  a  Marsch-,  Vorposten-  u.  Gefechts- 
taktik  (Metz  1881,  franciára  is  lefordították) ;  Der 
Krieg  an  den  rückwartigen  Verbindungen  der 
deutschen  Heere  1870/71  (5  rész,  1893—99). 

Cardinata  (Testicardines,  áUat),  a  pörge- 
karuak  (Brachiopoda)  egyik  rendje.  L.  Pörge- 
karuak. 

Cardiocarpas  (növ.),  1.  Cordaitaceae. 

Cardíograium  a,  m.  szíwerésgörbe,  1.  Szív- 
működés. 


Cardiograpbia,  a  szívverés  grafikai  ábrá- 
zolása ;  cardiograph,  az  e  célra  szolgáló  eszköz, 
1.  Szivmüködés. 

Cardiolysiis,  a  szív  felszabadítása ;  főleg  a 
gyuladások  folytán  az  elülső  mellkasfalhoz  nőtt 
szívburok  felszabadítását  értik  alatta,  mely  által 
a  szív  működésót  megkönnyítik. 

CardiopatUa  a.  m.  szívbaj  (1.  0.). 

Cardiosperuimu  L.  (növ.).  a  Sapindaceae 
család  génusza;  11  faja  Amerika  tropikus  és 
szubtropikus  részén  honos,  1  Afrikában  is,  2  pe- 
dig az  egész  meleg  föidövön  elterjedt.  Fűtermetű, 
részint  egyéves  növények.  A  G.  halicacabum  L. 
kúszó  cserje  minden  trópusi  vidéken.  Levelét  fő- 
zeléknek készítik  ;  borsónagyságú  magvait  föl- 
fűzve a  nők  talizmánként  nyakukon  viselik.  E 
magvak  feketék  és  szívalakú  csiraszemölcsük 
van. 

Carditis,  régebbi  orvosok  által  használt  ki- 
fejezés, a.  m.  szívgyuladás,  amely  alatt  lényegé- 
ben a  ma  elfogadott  myocarditist  értették. 

Cardium,  1,  Cardiidae. 

Cardo  (lat.)  a.  m.  ajtósark,  sarkpont,  mely 
körül  valami  forog ;  fődolog. 

Cardo  (áUat),l .  a  kagylók  és  pörgekaruak  (Bra- 
chiopoda) héjának  zárókészüléke.  —  2.  A  rova- 
rok alsó  állkapcsán  (maxilla)  az  első  íznek  neve. 

Cardoleam  (növ.),  1.  Anacardium. 

Cardona,  város  és  erőd  Barcelona  spanyolor- 
szági tartományban  a  Cardoner  jobbpartján, 
436  m.  magasban,  (1900)  3855  lak.,  kik  mindenféle 
sófaragványt  készítenek ;  2  km.-re  van  a  híres, 
80  m.  magas  és  5  km.  kerületű,  csaknem  tiszta  só- 
ból álló  C.-i  hegy,  melynek  sótartalmát  300  millió 
m*-re  becsülik.  A  hegybe  vésett  üregeket  sokan 
látogatják,  hogy  a  fáklyafény  visszatükröződésé- 
ben gyönyörködjenek. 

Carducci  (ejtsd :  karduccsi),  Giosué,  olasz  költő, 
szül.  Valdicastellóban  1835  júl.  27.,  megh.  Bolo- 
gnában 1907  febr.  16.  Tanulmányait  Firenzében 
és  Pisában  végezte,  mely  utóbbi  helyen  olasz 
irodalomtörténeti  munkái  feltűnést  keltettek. 
1856— 60-ig  gimnáziumi,  majd  líceumi  tanár  volt. 
1859-ben  egy  U  Poliziano  c.  havi  folyóiratot 
alapított,  8  már  ebben  jelentkezett  költői  műkö- 
désének a  klasszikus  formák  fölelevenítésére  tö- 
rekvő vonása.  Hirét-nevét  azonban  csak  1865. 
alapította  meg  Inno  a  Sa+ana  c.  hatalmas  ódá- 
jával, melyben  a  sátánt,  mint  minden  haladás 
mozgató  elemét  dicsőíti  merészröptű  strófákban. 
Ez  időtől  fogva  C.  mind  verseivel  mind  kritikai  és 
irodalomtörténeti  munkáival  folyton  emelkedett, 
és  Bolognát,  melynek  egyetemén  1860  óta  tanár- 
kodott,  a  költészet  és  irodalomtörténet  terén  egész 
új  iskola  középpontjává  tette.  A  klasszikus  mér- 
tékű formát  modem  és  sokszor  realisztikus  tar- 
talommal egybekötő  ódái  az  újabb  olasz  költé- 
szet legértékesebb  termékei  közé  tartoznak.  Iro- 
dalomtörténeti munkáit  is  a  felfogás  mélysége 
és  eredetisége,  valamint  másrészről  a  stílus  ritka 
ereje  és  bája  a  világirodalom  legkiválóbb  ilynemű 
munkái  közé  emelik.  Van  ezenkívül  számos  törté- 
nelmi és  politikai  tárgyú  dolgozata  is,  melyek  kö- 
zül a  Garibaldiról  mondott  emlékbeszéde  egyike 
az  olasz  szónoki  művészet  legszebb  remekeinek. 
C-t  hazája  rajongó  tisztelettel  környezte.  Bevá- 


Amely  gsó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfi  I 


Carducho —     280     — 

lasztották  a  szenátusba ;  nyugdíjba  vonulása  al- 
kalmával pedig  a  parlament  évi  12,000  lira  nem- 
zeti ajándékot  szavazott  meg  neki.  A  külföld  is 
elismerte  nagy  tehetségét.  1906-ban  a  Nobel-díj- 
jal is  kitüntették.  Versgyűjteményei:  Gravia, 
Decennali,  Poesie  d'Enotrio  Romano  (a  költő  ál- 
neve), Nuove  poesie,  Giambi  ed  Bpodi,  Odi  Bar- 
báré, Nuove  odi  barbáré.  Irodalomtörténeti  mun- 
kái :  Ariostóról  és  Pariniról  szóló  kötetei,  vala- 
mint számos  kisebb  essayje :  Danteról,  Petrarcá- 
ról, Boccaccióról,  Giustiról,  Tassoniról,  S.  Rosaról, 
Lorenzo  di  Mediciről  stb.  Mindezek  megtalálhatók 
összegyűjtött  munkáiban  (Opere  di  Giosuö  Car- 
ducci,  20  kötet),  melyeket  1889-től  a  költő  terve 
szerint  és  részben  felügyelete  alatt  adott  ki  a 
bolognai  Zanichelli  cég.  A  19.  köt.  1910.  jelent 
meg.  C.  verseiből  igen  sokat  fordítottak  franciára 
és  németre  is;  magyarra  Badó  Antal,  az  aOlasz 
Költők))  és  az  «Idegen  Költők  Albuma»  c.  gyűjte- 
ményekben. V.  ö.  Ancona  A,,  G.  C.  (Milano  1908) ; 
Torraea,  G.  C.  (Napoli  1908) ;  Azzolini  Marg., 
G.  C.  und  die  deutsche  Literatur  (Tübingen  1910) ; 
Jeauroy  A.,  C.  G.  L'homme  et  le  poéte  (Paris 
1911).  ■ 

Carducho  (ejtsd :  kárdncsó),  tkp.  Garducci,  Í.Bar- 
tolommeo,  olasz  születésű  spanyol  festő,  szül. 
Firenzében  1560.,  megh.  1608.  Rómában  Zucchero 
Federicónak  volt  tanítványa  és  mesterével  fia- 
talon Spanyolországba  költözött,  ahol  nagy  de- 
koratív müveket  is  f  estett,így  Tibaldival  együtt  az 
Escorial  könyvtárának  allegóriái  freskóit.  Képei 
közül  megemlítendők :  Szt.  Ferenc  stigmatizá- 
ciója  (Madrid,  S.  Jeronimo  kolostor) ;  Krisztus  le- 
vétele a  keresztről  (u.  o.  San  Pilipe  el  Reál) ;  A  ki- 
rályok imádása  (Segovia  Alcazar). 

2.  CVicencio,  C.l.öccse,festő,  szül.  Firenzében 
1578.,  megh.  Madridban  1638.  Bátyjával  igen 
íiatalon  Spanyolországba  került  s  nála,  azonkívül 
RibaltaFranciscónál  tanult.  Igen  termékeny  festő 
volt,  ki  több  nagyméretű  képsorozatot  festett. 
Ezek  közül  a  legkiválóbb  az  El  Paular  kartauzi 
kolostor  számára  festett  sorozat,  mely  Szt.  Brúnó 
és  egyéb  kartauzi  szentek  történetét  ábrázoló  55 
nagy  képből  állott  (jelenleg  a  madridi  Prado  és 
Fomento  muzeumokban),  a  szerzetesi  élet  hü  be- 
mutatásával. Assisi  Szt.  Ferenc  látomását  ábrá- 
zoló képe(1631.Budapest,Szépmüvészeti  Múzeum) 
erős  realizmussal  egyesült  mély  vallásos  érzést, 
igazi  spanyol  tulajdonságokat  árul  el.  C.  Dialo- 
gos  de  la  pintura  e.  elméleti  müve  (Madrid  1633) 
sokáig  igen  nagy  tekintélynek  örvendett. 

Carduelis  (állat),  1.  Tengelic. 

Carduus  L.  {bogács,  bogáncs,  növ.),  a  Corapo- 
sitae  (Fészkesek)  család  csöves  virágú  génusza, 
melynek  1(K)  faja  Európában,  különösen  a  medi- 
terrán vidéken,  továbbá  Ázsiában  és  Észak-Afri- 
kában van  elterjedve.  Levelűk  a  száron  lefut,  öb- 
lösen fogas,  a  fogak  eltövisesednek,  virágjok 
piros,  ritkán  fehér  v.  sárgás,  bóbitája  hamar  le- 
hulló, a  bóbita  szőrszálai  szőrösek.  Gazos  helye- 
ken, parlagokon  mívelt  talajon,  utak,  vasúti  töl- 
tés mentén  egész  Európában  közönséges  a  C. 
acanthoides  L.  (útszéli  bogács).  Néhol  alkalmat- 
lan gyom.  A  G.  nutans  L.  (Európa,  Észak-Afrika, 
Szibiria)  jó  szamártakarmány,  fiatal  levelei  és 
hajtásai  pedig  főzelékül  ehetők. 


Carex 

Cardwell.  Edward,  lord,  angol  liberális  állam- 
férfiú, szül.  Liverpoolban  1813  júl  24.,  megh.  1886 
febr.  15.  Peol  Róbert  oltalma  alatt  jutott  1842.  az 
alsóházba,  aki  végrendeletének  végrehajtójává 
tette  8  emlékiratainak  kiadásával  is  megbízta. 
1852— 55-ig  elnöke  volt  a  kereskedelmi  miniszté- 
riumnak. 1859-ben  Írország  főtitkára,  1861  64-ig 
a  lancasteri  hercegség  kancellárja,  1864— 66-ig  a 
gyarmatügyek  élén  állott,  1868.  hadügyi  államtit- 
kár, mely  állásban  az  angol  hadsereget  újjászer- 
vezte és  a  tiszti  állások  megvásárolhatását  meg- 
szűntette. 1874  februárban  visszalépett  és  mint  C. 
viscount  a  felsóháznak  lett  tagja. 

Carea,  1.  Ghieri. 

Caréme  (franc,  ejtsd  :  karéra),  bőjtidő,  különö- 
sen hamvazó  szerda,  továbbá  böjti  prédikációk  so- 
rozata; pl.  le  petit  C.  és  le  grand  caréme,  Massillon 
híres  böjti  prédikációinak  gyűjteménye,  melyeket 
XV.  Lajosnak  szánt ;  a  le  petit  C.  10  beszédet  tar- 
talmaz, a  le  grand  C.  4€-et. 

Carena  (lat.),  nagyböjt,  franc.  Garmie  (1.  o.). 

Carenage-öböl,  Saint  Lucia  szigetének  (Nyu- 
gat-India) Ny.-i  partján,  a  sziget  fővárosával  (l. 
Castries).  Az  öböl  bejáratánál  világítótorony. 

Carentan  (ejtsd :  karantaS),  városLa  Manche  fran- 
cia départementban,  a  Douve  torkolatánál,  közel 
a  tengerhez,  a  Vireböl  ide  vezetett  csatorna  és 
acherbourg— caeni  vasút  mellett,  kikötővel,  régi 
erődítmény  és  kastély  romjaival,  eoUége-zsel, 
(1906)  3968  lakosának  főfoglalkozása  a  halászat, 
tímárság  és  kereskedés  (marha,  szárnyas,  tojás 
és  vaj). 

Carentia  (lat.)  a.  m.  ínség,  hiány ;  annus 
carentiae  olyan  év,  melyben  valamely  hivatalnok- 
tól fizetését  részben  v.  egészben  megvonják.  Ön- 
segélyző egyesületeknél  az  a  megállapított  idő- 
szak, mely  alatt  a  segélyezést  valamely  tag  nem 
veheti  igénybe. 

Caret  (lat.)  a,  m.  hiányzik,  nincs. 

Caretta  (állat),  1.  Teknősök. 

Carettida  (áiiat),  a  tengeri  teknősök  (Ghelo- 
nidae)  régibb  neve.  L.  Teknősök. 

Carev,  város  Asztrakán  orosz  kormányzóság- 
ban, a  Volga  egyik  ága,  az  Achtuba  mellett,  a 
Volga  torkolatától,  Asztrakántól  vízi  úton  mint- 
egy 400  km.-re,  Caricintól  K.-re  50  km.,  az  egy- 
kori Szarai  helyén,  (i9oo)  5868  lak. 

Carev  dar,  adók.  Belovár-Körös  vm.  körösi 
j.-ban,  (1900)  492  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Körös, 
u.  t.  Lepavina. 

Cárevics  és  carevna,  1.  Gár. 

Carevo  polje,adók.  Modrus-Fiume  vm.  ogulini 
j.-ban,  (1900)  501  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Josip  dol. 

Carex  L.,  sás  (növ.),  a  Cyperaceae  (Sásfélék) 
család  génusza,  melynek  600  faja  mindkét  fél- 
gömbön főkép  a  mérsékelt  és  hideg  tájak  lakója; 
a  trópusokon  kisebb  számmal  fordulnak  elő  s  itt 
csak  hegyi  növények.  Nedves,  mocsaras,  száraz, 
sőt  sós  talajon  is  élő,  egy-  v.  kétlakú  füvek.  Vi- 
rágzatuk füzér  V.  füzérekből  összetett  fürt.  Ter- 
mésük makkocska,  melyet  egy  hüvely  vesz  kö- 
rül. Hazánk  számos  faja  közül  való  a  G.  stricta 
Good.  (zsombék  sás),  ennek  magas  tövű,  sűrű 
bokrai  mocsarainkban,  lápjainkban  zsombékot 
alkotnak  (1.  o.).  Az  Egyesült-Államokban  (Minne- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Carey 


281 


Carica 


sota  és  Wisconsia)  1  m.  hosszú  száraiból  (drótfü) 
kötelet,  gyékényt,  széket,  asztalt,  képkeretet  ké- 
szítenek, a  hulladékszárakból  pedig  palaekburko- 
latot.  A  C.  arenaria  L.  rhizomája  (radix  earicis) 
terpentinolajszagú,  mézganemű  maró  anyaga 
miatt  ofllcinalis  volt.  Különösen  Németországban, 
homokos  parton  nö.  Hollandiában  a  homokgáta- 
kat kötik  meg  vele.  A  C.  hrizoides  L.-t  hazánk 
DK.-i  hegyvidékén  derékaljtöltelékül  használják. 

Carey  (ejtsd:  kéri),  1.  Henry,  angol  költő  és 
zeneszerző,  szül.  1696  körül,  megh.  Londonban 
1743  okt.  4'.  Zenetanár  volt.  Irt  dalokat  és  operá- 
kat. Dalai  összegyűjtve  The  musical  century  cím 
alatt  jelentek  meg  (2  köt.,  1737—40),  irodalmi 
művei  pedig  Dramatic  works  cím  alatt  (1743). 
A  köztudás  szerint  ő  irta  a  God  savé  the  king 
angol  nemzeti  himnusz  szövegét  és  dallamát,  de 
ezt  Chappell  és  Cummings  tagadják. 

2.  C,  Henry  Charles,  amerikai  nemzetgazda- 
sági író,  szül.  Philadelphiában  1793  dec.  15.,megh. 
1879  okt.  13.  Atyja,  ki  Dublinből  politikai  üldözés 
miatt  vándorolt  ki,  könyvkiadóvállalatot  alapí- 
tott, melynek  élére  1821.  C.  került.  Az  általa 
szervezett  árverésekkel  (trade  sales)  sokat  tett  a 
könyvforgalom  emelésére.  1835-ben  az  üzlettől 
visszavonult  és  kizárólag  az  irodalmi  munkálko- 
dásnak élt.  Eleinte  a  szabadkereskedelmi,  később 
annál  hevesebben  a  védővámos  irány  híve.  Tel- 
jes erővel  fordul  az  angol  iskola,  különösen  Ri- 
cardo  érték-  és  földjáradék-elmélete  és  MaJthus 
népességi  elmélete  ellen.  Eredeti  gondolkozó,  de 
semmiesetre  sem  a  nemzetgazdaság  tudományá- 
nak felforgatója,  aminek  magát  tartotta.  Alapos- 
sága ellen  is  sok  kifogás  tehető.  Művei  közül  emlí- 
tést érdemelnek ;  Essay  on  the  rate  of  wages  (Phi- 
ladelphia 1835) ;  Principles  of  political  economy 
(u.  0. 1837—^,  3  köt.,  magyarra  fordította  Halász 
Imre,  Pest  1867) ;  ebben  a  művében  fejti  ki  érték- 
elméletét, mely  szerint  az  érték  az  árú  helyreál- 
lítási költségével  azonos,  jövedelemelosztási  és 
ú.  n.  érdekharmónia-elméletét :  The  pást,  the  pre- 
sent  and  the  future  (u.  o.  1848);  The  harmony 
of  interests  (New-York  1851) ;  Principles  of  so- 
cial  seience  (Philadelphia  1858—60,  3  köt.),  C. 
főműve ;  gyűjteményes  kiadásban :  Miscellanous 
works  (u.  0.  1869).  Magyarul  megjelent :  A  new- 
yorki  statisztikai  társulat  előtt  1865.  tartott  elő- 
adás (Pest  1866). 

3.C.,  William,  angol  baptista  lelkész  és  misszio- 
nárius, szül.  Angolországban  Paulersburyban  1761 
aug.  17.,  megh.  1834  jún.  9.  Serampurban  (Ke- 
let-India). Először  csizmadia  volt,  de  20  éves 
korában  prédikálni  kezdett,  s  ugyanezen  idő- 
tájban egy  külmissziói  tárgyú  pamfletet  írt,  mely 
magára  vonta  a  baptista  lelkészek  figyelmét  s  ala- 
pul szolgált  egy  missziói  társaság  létrehozására. 
A  társaság  C-t  küldte  1793.  Indiába  első  misszio- 
náriusnak.Ettöl  fogva  haláláig  India  pogány  népei 
között  hirdette  az  evangéliumot.  Az  ő  vezetése 
alatt  állott  serampuri  misszió  1832-ig  különböző 
indiai  nyelveken  és  tájszólásokon  nagyszámú 
ti-aktátust  és  más  vallásos  műveket  s  ezenkívül 
több  mint  200,000  egész  vagy  rószbibliát  oszto- 
gatott szét  a  pogányok  között.  Irt  szanszkrit  és 
más  hindu  nyelvű  nyelvtanokat.  1800-tól  1830-ig 
a  keleti  nyelvek  tanára  volt  Kalkutta  egyik  kol- 


légiumában. Emlékkönyve  megjelent  Londonban 
1836.  Életét  megírták  G.  Smüh  (London  1834, 
újabb  kiadás  1887),  és  Culross  (u.  o.  1881). 

Carezzando  v.  carezzevole  {o\.)  zenei  műszó, 
annyit  tesz  mint :  behizelgően. 
Carflol  (növ.),  1.  Virágkel. 

Carga  (sp.,  franciában  charge-nak,  az  olasz- 
ban carica-nak  felel  meg,  a.  m.  teher).  1,  bor-, 
olaj-  és  gabonamérték  némely  spanyol  tarto- 
mányban, így  Buenos  Ayresben  1  oarga  gabona 
a.  m.  152*3  1. ;  Kataioniában  1  carga  bor  a.  m. 
120-56  1. ;  Malaccában  1  carga  bor  a.  m.  81*12  1. ; 
Mexikóban  a  gabona-carga  a.  m.  90*81  1.  —  2. 
Kereskedelmi  súly  Spanyolországban  és  Ameriká- 
nak egy  részében  ;  nagysága  változik  a  hely  óa 
az  árú  szerint. 

Cargilliták  (Cameroniánusok),  saját  hivata- 
los nevükön  reformált  presbiferiánusok,  kis- 
számú skót  felekezet,  amely  egyedüli  isteni  ren- 
delésű egyházi  alkotmányformának  a  presbiteri 
szervezetet  ismeri  el.  Alapítói  Cameron  Richárd 
(megh.  1680)  és  Gargül'Doxia.lá  (lefejezték  1681), 
a  monarchikus  államrendszer  radikális  ellenesei. 

Cargo  (ang.)  a.  m.  hajórakomány  (1.  o.). 

Cargo-biztosítás,  1.  Biztosítás. 

Carhaix  (ejtsd :  karé),  város  Finistére  francia 
dép.-ban,  a  nantes — bresti  csatorna  és  az  Aven 
között,  Bresttöl  71  km.  K.-re,  (i9oi)  3308  lak., 
marhavásárokkal,  vasúti  csomópont;  La  Tour 
d'Auvergne  ('Franciaország  első  gránátosa*  itt 
született,  szobrát  Marochetti  mintázta. 

Cariaco,  város  Venezuela  Bermudez  államá- 
ban, a  C.-i  öböl  K.-i  végében  a  Rio  C.  mellett,  a 
torkolattól  7  km.-re,  termékeny  vidéken,  élénk 
parti  kereskedéssel.  Alapíttatott  1600  körül.  La- 
kossága kb.  7000. 

Caríacus  (állat),  1,  Virginiai  szarvas. 

Cariama  (állat,  Dicholophus  eristatus  III.),  1. 
Kariáma. 

Carianiidae  (állat),  1.  Dicholophidae. 

Cariani  (tkp.  Giovanni  de'  Busi),  olasz  festő, 
szül.  Velencében  (?)  a  XV.  sz.  végén,  megh.  1547 
után.  Pálma  Vecchiónak  volt  tanítványa,  de  mű- 
vei sokszor  Giorgione  hatását  is  visszatükrözte- 
tik. Képeinek  legjava  Tizian  korának  jó  velencei 
termékei  közé  tartozik,  így  :  Szt.  család  szentek- 
kel (Velence,  Accademia) ;  nagy  oltárkép  a  mila- 
nói Brerában ;  Nyugvó  Venus  (Hampton-Courti 
képtár) ;  Fekvő  női  (Berlin,  Frigyes  császár  mú- 
zeum), de  különösen  képmásai  a  bergamói,  chats- 
worthi,  stb.  képtárakban. 

Cariati,  falu  Cosenza  olasz  tartományban,  a 
Tarantói-öböl  D.-i  partján,  a  brindisi- reggiói 
vonal  mentén.  Püspöki  szókhely,  (1901)  2300,  közig, 
kerületével  4305  lak.,  olaj-,  selyem  és  mannater- 
meléssel. 

Cariaturfa,  1.  Galiaturfa. 

Cariboo,  hegység,  1.  Karibu. 

Carica  (ol.),  1.  űrmérték  Nizzában;  gaboná- 
nál =  160  1.,  folyadékoknál  =  94  1. ;  2.  bormér- 
tók  Cyprus  szigetén  =  10*4  1.,  1.  Carga. 

Carica,  dinnyefa  (növ.),  a  Caricaceae  család 
génusza,  melynek  20-nál  több  faja  Amerika  tro- 
pikus és  szubtropikus  részén  honos.  Fák,  tenye- 
resen szabdalt,  hosszú  nyelű,  csavarosán  elhe- 
lyezett levelekkel.  Virágiik  1—2  lakú  és  bogas 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cárica 


282 


Carlnena 


virágzatban  álló.  Termése  bogyó,  akkora  ós  olyan 
alakú,  mint  egy  kisebb  dinnye.  Lehet  1—5  üregű ; 
az  első  esetben  a  bogyó  belül  üres  és  a  fal  belső 
oldalát  magvak  borítják,  ha  több  üregű,  az  egyes 
üregeket  a  magvakat  körülvevő,  nedvdús  töl- 
telék (pulpa)  tölti  ki.  A  G.  papaya  L.  5— 8  m. 
magas,  ágatlan ;  levele  a  Bicinus-éhoz  hasonlít. 
Dinnyealakú  termése  egész  3  dm.  hosszú,  13  cm. 
vastag.  Húsa  cukros,  jóízű.  A  trópusokon  min- 
denütt ültetik,  magról  szaporítják.  Egész  éven 
át  virít.  Brazília  erdeiben  az  őslakók  kunyhójuk 
köré  ültetik.  Gyümölcsét  nyersen  cukorral,  sóval 
V.  ecettel  eszik,  az  éretlent  besavanyítják  vagy 
darabokra  metélve  megfőzik.  Magva  jó  fűszer. 
A  növény  teje  olajjal  keverve  bőrbetegség  elleni 
orvosság.  Kitűnik  ^o^aiw-tartalmánál,  peptoni- 
záló,  a  tejet  megalvasztó  fermentumánál  fogva, 
mely  a  húst  is  megpuhítja,  ezért  ezt  a  levelekkel 
és  a  terméssel  együtt  főzik.  A  nedvet  gyomorbaj 
eUen  ajánlották.  A  levelet  Panamában  szappan 
helyett  használják,  rostjából  pedig  fonál  és  szövet 
készül.  Nálunk  a  G.  papayát  üvegházban  látni. 

Cárica,  a  cárnő  címe ;  1.  még  Gár. 

Caricaceae,  dinnyefafélék  (növ.),  a  kétszikűek 
szabadszirmú  családja,  melynek  28  faja  közül  2 
Afrika,  a  többi  Amerika  tropikus  részén  honos. 
Egy-kétlakú  fák,  ötöstagú,  csöves  v.  harangalakú 
virágokkal,  dinnyealakú,  húsos  bogyóterméssel, 
tenyeresen  osztott,  ritkán  osztatlan  levelekkel. 
Nagy  mennyiségben  tartalmaznak  tejnedvet.  A 
család  legnevezetesebb  képviselője  a  Garica  pa- 
paya, 1.  Garica. 

Caricatura  (carricatura),  1.  Torzkép. 

Caricature,  La  (ejtsd :  karikatttr),  1830.  Philipon 
alapította  francia  élclap,  melyet  az  1835.  sajtó- 
törvény nyomott  el.  Nevezetesek  voltak  politikai 
szatírái  és  szép  kőnyomatutorzkópei.  Kíméletlen 
hadjáratot  vitt  XVIII.  Lajos  udvara  és  kormány- 
zata eUen.  Főmunkatársai  voltak :  Daumier,  Ga- 
varni,  Charlet,  Mounier,  Grandville,  Décamps  stb. 

Caricin,  az  ugyanily  nevű  járás  székhelye 
Szaratov  orosz  kormányzóságban,  a  Volga  jobb- 
partján, vasúti  csomópont,  (i9oo)  67,650  lak.  nagy- 
forgalmú folyami  kikötő  és  átrakó  hely  (fa, 
nafta,  petróleum),  élénk  gabona-  és  marhakereske- 
déssel, jelentékeny  gyáriparral  (fürésztelepek, 
malmok,  vasöntők,  téglagyárak,  szeszfőzök  stb.), 
régi  erődítmények  maradványaival.  A  XVIL  sz. 
végén  alapított  kozák  őrállomásból  fejlődött. 

Caricino-Dácsnoje,  falu  és  nyaralóhely  Mosz- 
kvától 18  km.-re,  a  moszkva— kuszki  vasút  mel- 
lett, n.  Katalin  cárnő  befejezetlenül  maradt  palo- 
tájával, nagy  angol  parkkal. 

Carididae  (állat),  a  rákok  egyik  családja.  L. 
Garnelák. 

Caridonia  (állat),  az  igazi  rákok  (Entomos- 
traca,  Malacostraca)  összefoglaló  neve.  Velők 
szemben  a  kihalt  Trilobitákat  (1.  o.),  kardfarkú- 
(Xiphosura)  és  óriás-rákokat  (Gigantostraca) 
Aspidonia  néven  szokás  összefoglalni. 

Caries  (lat.),  csontszú,  fogszú,  1.  Gsontgümö- 
kór.  —  G.  coxae,  1.  Gsipöiziüeti  gyuladás. 

Carigli,  1.  Garrillo. 

Carignan  (ejtsd :  karinyaS),  város  Ardennes  fran- 
ciaországi départementban,  a  Meuse  mellékfolyó- 
jának, a  Chiersnek  partján,  a  belga  határ  köze- 


lében, a  Sedanból  Metzbe  vivő  vasút  mellett,  erő- 
dítmények maradványaival,  gyapjuszövőgyárral 
és  vasművekkel,  (i906)  2164  lak.  1870-ben  rövid 
időre  a  németek  kezére  került. 

Carignane  (franc),  vagy  crignane,  egyike  a 
legelterjedtebb  s  legbővebben  termő  francia  kék 
szőUőfajtáknak,  melyet  főleg  Dél-Franciaország- 
ban termelnek. 

Carignano  (ejtsd :  karinyano),  város  Torino  olasz- 
országi tartományban,  a  Pó  balpartján,  Torinótól 
D.-re  (18  km.),  a  torino— saluzzói  közúti  vasút 
mellett,  (i9ii)  mintegy  4700  lak. 

Cárigrád  (azaz :  császárvár),  Konstantinápoly 
régi  neve  a  bolgároknál  és  oroszoknál. 

Carihuairazo,  5106  m.  magas  vulkán  a  dél- 
amerikai Ecuador  államban,  a  Chimborazótól 
BK.-re.  1698-ban  volt  utolsó  kitörése,  amikor  a 
kráter  fala  összeomlott. 

Carillo,  Alfonz,  1.  Garrillo. 

Carillon,  1.  Harangjáték. 

Carillon  national  (franc),  1.  Ca  ira. 

Carimata-szigetek,  1.  Karimata-szigetek. 

Carina  (lat.),  1.  hajóéi  v.  csónak.  —  2.  C,  az 
állattanban,  a  legtöbb  madár  meUcsontjának  kö- 
zépvonalában végig  vonuló  esonttaraj,  mely  a 
repülőizmok  támaszául  szolgál.  —  3.  G.,  a  nö- 
vénytanban valamely  virág  v.  gyümölcs  részének 
élalakú  képződése,  v.  pedig  a  hüvelyesek  virá- 
gának alsó,  s  két  szirom  összenövéséből  alakult 
csónaka. 

Carina  Anna,  magyarrá  lett  német  énekesnő 
művészi  neve.  Szül.  Bécsben  (hol  atyja,  Schmeid- 
ler  N.,  nyűg.  kormánytanácsos  volt)  1839  nov,  15., 
megh.  Budapesten,  1885  máj.  7.  A  60-as  évek- 
ben tagja  volt  a  budapesti  Nemzeti  Színháznak, 
hol  később  is,  nagysikerű  német-  és  olaszor- 
szági működése  közben,  gyakran  vendégszerepelt. 
1878-ban  megvált  a  színpadtól  s  Frankenburg 
Adolf  neje  lett.  Ó  kreálta  nálunk  Gounod  Faust- 
jában Margit  szerepét. 

Carinaria,  a  lapátlábú  csigák  (Heteropoda) 
rendjének  egyik  neme,  melynek  kicsi,  sapkaalakú 
héja  van ;  teste  majdnem  teljesen  átlátszó,  8  élő 
és  1  kihalt  faja  ismeretes.  Leggyakoribb  a  Föld- 
közi-tengeri C.  mediterranea  Pór  &  Les.,  hossza 
20  cm. 

Carinatae  (áiiat),  tarajos  mellűek,  a  madarak 
osztályának  egyik  alosztálya,  amelybe  a  struc, 
kazuár  és  kivi  (Apteryx)  kivételével  összes  jelen- 
leg élő  madaraink  tartoznak  s  melyekre  jellemző, 
hogy  szegyesontjuk(mellcsontjuk)  erősebben  vagy 
gyengébben  elöreszökellő  tarajat  (carina)  visel. 
Erre  a  tarajra  tapad  a  repülés  munkájában  oly 
fontos  szerepet  vivő  nagy  és  kis  mellizom,  me- 
lyek fejlettsége  s  velük  együtt  a  szegycsont- taraja 
is  egyenes  viszonyban  van  a  repülő  tehetség  fej- 
lettségének fokával.  A  tarajos  mellű  madarakkal 
szemben  áll  a  laposmellűek  (Ratitae)  alosztálya, 
amelybe  repülni  nem  tudó  madarak  tartoznak. 

Carinatunt  pectus  (lat.),  1.  Madármell. 

Cariuellida  (állat),  a  zsinórfórgek  (Nemer- 
tini)  egyik  családja.  Egyetlen  neme  (Garinella) 
és  ebben  4  faja  ismeretes.  Az  európai  tengerek- 
ben ól  a  G.  annulata  Mtg.,  15—60  cm.  hosszú. 

Carinena (ejtsd:  kariayena),  igen  régi,  gót  és  arab 
nyomokat  mutató  falakkal  körülvett  város  Zara- 


Amely  szó  C  alatt  nlnjs  meg,  IT^latt  keresendő! 


1 


C«rlne  noctua 


—     283     — 


Cárién 


goza  spanyolországi  tartományban,  a  Jalon  egy 
kis  mellékvize  által  öntözött  Campo  de  C-n,  Zara- 
gozától  DNy.-ra,  vasút  mentén  46  km.,  {i9oo)  3427 
Tak.  A  híres  Garnacha-bor  termőhelye. 

Carine  noctaa,  a  kuvik  (Athene  noctua 
Scop.),  régibb  tudományos  neve.  L.  Kuvik. 

Carini^város  Palermo  olasz  tartományban,  Szi- 
<;ilia  szigetén,  gabonában  és  szöllöben  bővelkedő 
vidéken,  a  palermo— trapanii  vasút  mentén,  közel 
a  tengerhez,  {i9oi)  13,931  lak.,  gót  ízlésben  épült 
kastéllyal.  Közelében  néhány  bai'langban  fosszilis 
állatok  csontjai. 

Carinus,  Marcus  Aurelius,  római  császár,  kit 
atyja,  Carus,  282.  uraUcodótársává  nevezett  ki 
és  Gallia  fékentaríásával  bízott  meg,  mialatt 
maga  a  szarmaták  és  perzsák  ellen  harcolt.  Carust 
azonban  283.  a  Tigris  mellett  megölték,  testvérét, 
Numerianust  284.  szintén  meggyilkolták,  mire 
C.  a  Chalkedonban  császárrá  kikiáltott  Diocle- 
tianus  ellen  vonult.  A  két  sereg  már  Moesiában 
a  Margus  (ma :  Morava)  folyó  mellett  állott  egy- 
mással szemben,  midőn  C-t  egy  tribunusa  bosz- 
szuból,  hogy  feleségét  elcsábította,  megölte  (285). 

Cariopsis  (növ.),  1.  Szemtermés. 

Caripe,  falu  Venezuela  Bermudez  államában, 
termékeny  völgyben (780  m.),CumanátólKDK.-re 
(80  km.),  kitűnő  dohánytermeléssel.  Közelében  a 
Guacharo  (1.  o.)  barlang  a  guacharo  madarakkal. 
A  C-völggyel  együtt  5000  lakosa  van. 

Carisbrook  Castle  (ejtsd:  kariszbruk  kászl),WÍght 

{1.  0.)  szigetén,  Newport  (1.  o.)  mellett,  a  sziget 
egykori  urainak  vára  festői  magaslaton,  Caris- 
brook falu  és  vasúti  állomás  felett. 

Carissa  Linn-  (qöv.),  1.  Arduina. 

Carissime  (lat.)  a.  m.  kedves ! 

Carissimi,  Giacomo,  olasz  zeneszerző,  szül. 
1604.  Mariuóban,  Róma  mellett,  megh.  1674  jan. 
12.  Rómában.  Előbb  Assisiban,  majd  Rómában 
volt  egyházi  karnagy.  A  zeneművészet  történe- 
tében a  kantateés  oratórium  fejlesztése,  a  hang- 
szeres kiséret  tökéletesítése  által  tette  jelenté- 
kennyé nevét.  Huszonhat  oratóriumot  és  két  kö- 
tetre terjedő  motettát  írt ;  legtöbb  müve  azonban 
csak  kéziratban  maradt  meg. 

Caristia,  1.  Feralia. 

Caritá(ol.),  emberszeretet,  jótékonyság.  A  mű- 
vészetben a  Szeretet  főerénye  ábrázolásainak  szo- 
kásos megjelölése.  A  középkorban  többféle  jelvé- 
nyekkel van  megjelölve  (erszény,  lángoló  szív, 
pelikán,  stb.),  az  újabb  művészetben  majdnem  ki- 
vétel nélkül  gyermekét  dédelgető  anya  képében 
jelenik  meg. 

Caritas  v.  charitas  (lat.)  a.  m.  drágaság,  át- 
vitt értelemben  nagyrabecsülés,  mély  tiszteletből 
folyó  (minden  érzéki  vágytól  v.  nemi  hajlamtól 
tiszta)  szeretet,  míg  az  amor  (lat.)  inkább  hajlam- 
ból és  szenvedélyből  való  szeretetet  jelent.  A  C 
a  legnagyobb  erények  egyike ;  tárgya  Isten  és 
pedig  önmagáért  és  a  felebarát  Istenért.  A  fele- 
barát iránt  való  szeretetet  nyilvánulásaiban  ál- 
talánosan charitasnak  mondják,  amikor  ember- 
társainknak tervszerűen  szervezett  bárminemű 
segítéséről  van  szó.  —  Poculum  caritatis  (lat.)  a. 
m.  a  szeretetnek  pohara.  így  nevezik  azt  az  áldo- 
mást, melyet  a  szerzetesek  alapítóik  v.  jótevőik 
emlékére,  ill.  egészségére  isznak. 


Caritas,  bakony-somlyói  apáca  Szt.  László  ide- 
jében (1092).  Szt.  István  szentté  avattatásakor,  a 
legenda  szerint,  figyelmeztette  a  királyt,  hogy 
a  sírból  addig  nem  vétetheti  föl  a  szentet,  míg 
vissza  nem  adja  Salamon  volt  király  szabadságát. 
Ez  megtörténvén,  háronmapi  böjt  után  minden 
nehézség  nélkül  hengeríthették  el  a  Szt.  István 
sírját  fedő  roppant  követ. 

Caritativ  elv,  I.  Jótékonysági  elv. 

Cárit  Etlar,  álnév,  1.  Broshöll. 

Carius,  Ludwig,  német  kémikus,  szül.  Borbis- 
bau  (Harz)  1829  aug.  24-én,  megh.  Marburgban 
1875  ápr.  24-én.  1850— 52-ig  Göttingenben  Wöh- 
lernél  tanult  kémiát,  azután  6  évig  Bunsen  asz- 
szisztense  Heidelbergben,  majd  u.  o.  magántanár, 
1861.  rendkívüli  tanár.  1865-ben  a  marburgi 
egyetem  kémiai  tanára  lett.  A  kémia  külön- 
böző ágait  művelte ;  a  salétromsavnak  hő  okozta 
bomlását,  a  brómnak  a  diklorhidrinro  való  hatá- 
sát tanulmányozta,  a  fenákonsav  és  a  fumár- 
sav  azonos  voltát  bebizonyította ;  uj  módszert  kö- 
zölt a  gőzsűrűség  meghatározására,  a  gázok  bor- 
szeszben való  oldhatóságát  megállapította.  Több 
mennyiségi  analitikai  módszert  dolgozott  ki.  A 
C.-féle  kemencét  a  kémiai  laboratóriumokban  ál- 
talánosan használják. 

Carl,  Kari,  a  bécsi  Carl-szinház  megalapí- 
tója, 1.  Bernbrunn. 

Cárién,  1.  (Flygare-C),  Emüia,  svéd  regény- 
írónő,  szül.  Strömstadban  1807  aug.  8.,  megh. 
Stockholmban  1892  febr.  5.  Regényei  és  elbeszé- 
lései a  XIX.  sz.  közepén  nagyon  népszerűek  voltak. 
Müveiben  nagy  hűséggel  tudja  festeni  a  való 
életet,  gazdag  feltalálóképességgel  jellemzi  hely- 
zeteit és  alakjait,  melyeknek  hazája  érde- 
kessége még  bajosabb  szint  és  frisseséget  ád. 
Nevezetesebb  regényei:  Kyrke-invigningen  i 
Hammarby  (Templomfelszentelós  H.-ban,  1841); 
Fideikomisset  (1844,  3  köt.) ;  Rosen  pá  Tisteloen 
(T.  rózsája,  u.  o.  1842, 2  köt.) ;  Enslingen  pá  Johan- 
nes-Skaeret  (A  remete  a  János-szirten,  1846,  3 
köt.).  Műveiből  magyar  fordításban  is  megjelent : 
A  sziget  rózsája,  ford.  Lakner  Sándor  (Pest 
1844) ;  A  szeszélyes  hölgy,  ford.  Székely  József, 
(u.  0.  1862—63,  6  k.);  Ne  vigy  minket  a  kísér- 
tetbe, ford.  Bús  Vitéz  (u.  o.  1869) ;  Egy  erkély- 
szobácska,  ford.  Júlia  (Kolozsvár  1874) ;  Az  öreg 
úr  védencei,  ford.  Júlia  (u.  o.  1876). 

2.  C,  Johan  Gábriel,  svéd  költő,  szül.  1814  júl. 
9.,  megh.  Stockholmban  1875  júl.  6.  C  Emilia 
(1.  C.  1.)  második  férje.  Eleinte  jogtudománnyal 
foglallíozott,  később  azonban  az  irodalomnak 
szentelte  magát  és  Stycken  pá  vers  (1838)  és  Ro- 
maner,  ur  svenska  folklifvet  (1848)  c.  költemény- 
gyűjteményeivel  nevét  ismertté  tette.  Azonkívül 
számos  jogi  munkát  és  több  költői  művet  adott 
ki.  Az  Illustrerad  Tidnings  (1864—66)  c.  lapot  is 
ő  szerkesztette. 

3.  CBosa,  regényírónő,  C  Emilia  leánya,  szül. 
Dalslandban  1836  máj.  9.,  megh.  u.  o.  1883  febr. 
12.  Ifjúságát  egy  romantikus  fekvésű,  hegyektől 
környezett  faluban  töltötte,  ami  később  írói  fejlő- 
désére is  hatott.  Nevezetesebb  művei :  Ágnes  .Teli 
(1861) ;  BröUopet  i  Bránna  (Bránnai  lakodalom, 
1863) ;  Tre  ár  och  tre  dagar  (Három  év  és  három 
nap,  1864) ;  Heléna  (1865)  és  művészeti  szempont- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Carlentinl 


—     284     — 


Carllsle 


ból  legtökéletesebb  alkotása :  Tatames  son  (A  ci- 
gány íia,  1866).  Ugyancsak  1866.  Lifvet  pá  lands- 
bygden  (Az  élet  a  falun)  címen  egy  novella-kötet 
is  jelent  meg  tőle. 

Carlentini,  város,  1.  Lentini. 

Carlés  (ejtsd.-  karió),  Jean-Antonin,  francia  szob- 
rász, szül.  öimontban  1851  júl.  24.  Tanulmányait 
a  párisi  École  des  beaux-arts-ban  végezte,  mes- 
terei Jouffroy  és  HioUe  voltak.  Nevezetesebb 
szobrai:  Ábel  mórt  (a  párisi  Luxembourg-múzeum- 
ban) ;  Jeunesse  (u.  o.) ;  Eetour  de  chasse ;  továbbá 
atyja,  Roger-Mielos  asszony,  Chartran  festő  és 
mások  mellszobrai. 

Carleton  (ejtsd .-  karitn),  William,  angol  író,  szül. 
1794.  Prilliskben  (Tyrone  grófságban)  földmíves 
szülőktől,  megh.  1869  jan.30.  Dublinben.  1840— 
1848-ig  Dublinben  élt,  honnan  a  forradalmi  ese- 
mények miatt  Amerikába  volt  kénytelen  kiván- 
dorolni. Tíz  évi  ott  tartózkodás  után  visszatért 
Dublinbe;  később,  Palmerston  közbenjárására, 
nyugdíjat  is  kapott.  Müveiben  az  ír  nép  szokásait, 
örömeinek,  szenvedéseinek  rajzát  adja,  eleven, 
megkapó  színekkel.  Főművét,  a  Traits  and  stories 
of  the  Irish  peasantry-t  (1830)  tartalmának  újsá- 
gánál ós  írásmódjának  frisseségénél  fogva  a  kri- 
tika és  a  nagyközönség  tetszéssel  fogadta;  ugyan- 
így humoros  regényét :  Fardorougha  the  miser 
(1839).  V.  ö.  O'Donoghue,  The  life  of  William 
C.  (1896). 

Carleton  Place  (ejtsd:  káritn  piész),  város  Ka- 
nada Ontario  tartományában,  a  kanadai  Missis- 
sippi River  partján,  a  Mississippi  tótól  4  km. -re 
ÉK.-re,  Ottavától  DNy.-ra  vasúton  51  km.,  vas- 
úti javítóműhelyekkel,  fűrészgyárral,  (i9oi)  4059 
lakossal. 

Carli,  Giovanni  JRinaldo,  gróf,  másként  C- 
Bubbi  olasz  tudós,  szül.  Capo  d'Istriában  1720 
ápr.  11.,  megh.  Milanóban  1795  febr.  22. 1741-ben 
Velencében  a  csillagászat  és  a  tengerészeti  tudo- 
mány tanára  lett,  1749.  óta  birtokain  gazdálko- 
dott és  régészeti,  különösen  érmészeti  tanulmá- 
nyokkal foglalkozott,  1765.  Milanóban  az  állam- 
gazdasági és  kereskedelmi  kollégium,  valamint  a 
föiskolaszék  elnöke,  1769.  titkos  tanácsos,  1771. 
a  pénzügyi  kollégium  elnöke  lett.  Müvei  közül 
említendők :  Della  moneta  e  deli'  istituzione  delle 
zecche  d'Italia  (Venezia  1754—60.  3  köt.);  Delle 
antichitá  italiche  (Milano  1788—91, 5  köt.) ;  Storia 
di  Verona  flno  al  1517  (Verona  1796.  7  köt.). 
Összegyűjtött  munkái  megjelentek  Milanóban 
1784—94.  18  kötetben. 

Carlier  (ejtsd :  kariié),  Emüe  Joseph  Nestor,  fran- 
cia szobrász,  szül.  Cambraiban  1849  jan.  3.  Cave- 
lier  és  Jouffroy  tanítványa.  Már  egész  fiatal  ko- 
rában feltűnt  a  szülővárosa  székesegyháza  szá- 
mára készített  szobrászati  díszítményekkel.  Főbb 
müvei :  Feltámadás  (a  párisi  Pere  Lachaise  temető 
részére) ;  A  tenger  munkásai ;  A  kőkorszak  előtt ; 
A  család ;  Gilliatt ;  A  vak  és  az  agyalágyult  c. 
csoportok,  továbbá  számos  mellszobor  (Dr.  Ha- 
vage,  Camille  Bouchez  stb.). 

CarlinB,&á&aÁ;aZác"S(növ.),  a  Compositae  (Fész- 
kesek) család  génusza,  melynek  20  faja  a  Kanári 
szigetektől  Európán  át  Belső-Ázsiáig,  továbbá 
Észak-Afrikában  van  elterjedve.  Bogácsnemű 
füvek,  ritkán  cserjék,  szárnyashasábú,  tövises  fogú 


levelekkel,  jókora  nagy  vagy  igen  nagy,  magá- 
nos V.  sátorozóan  csoportosuló  szúrós  virágfész- 
kekkel, melynek  belső  fészekpikkelyei  keskeny 
nyelvalakúak,  fehérek,  sárgák  vagy  rózsaszínűek 
s  a  többi  fészekpikkely  körül  kiemelkednek, 
sugárvirágok  módjára  a  fészek  körül  szétterül- 
nek, fényesek,  hervadatlanok.  Magasabb  hegy- 
vidékek szikár,  köves,  meszes  talajú  mezein  elég 


Carlina  acanlis. 

gyakori  a  törpe  szárú  G.  acaulis  L.  (1.  az  ábrát). 
Hosszú,  szúrós  levelei  nagy  tőrózsában  terülnek  el 
a  földön,  melynek  közepén  helyezkedik  el  8 — 10 
cm.  átmérőjű  virágfészke,  ezüstfényll  sugarak- 
kal, sárgás,  azután  pirosas  szirmokkal.  Egész 
20  cm.  hosszú  karógyökerében  elpárolgó  olaj, 
cukor,  inulin  és  gyanta  foglaltatik.  A  középkor- 
ban radix  carlinae  név  alatt  igen  híres  orvosság' 
volt.  Nagy  Károly  a  termesztését  is  elrendelte. 
Az  állatorvosi  pulvis  equorumnak  (lovak  pora) 
főalkotó  része.  Különben  a  G.  vidgaris-szal 
együtt,  mely  nem  törpe,  hanem  hosszú  szárú, 
ma  is  offlcinális.  A  Pirenói  hegyek  lakosai  főze- 
léknek vagy  salátának,  sőt  más  hegyi  lakók  a 
virágfészek  vacokját  mint  az  articsókát  elké- 
szítve eszik. 

Carlini,  Francesco,  csillagász,  szül.  Milanóban 
1783  jau.  8.,  megh.  Croddoban  1862  aug.  29.,  mint 
a  milanói  csillagvizsgáló  igazgatója.  Az  Effeme- 
ridi  di  Milano  c.  csillagászati  évkönyv  számítá- 
sait végezte  és  a  Nap-  és  Holdtáblázatok  tökéle- 
tesítésén fáradozott.  Planával  együtt  geodéziai 
méréseken  vett  részt,  melyek  a  francia  és  olasz 
parallelköi'mérések  egyesítésére  irányultak.  Az 
Alpok  déli  lejtőjén  észlelt  erős  helyi  tömegvonzá- 
sokból a  Föld  sűrűségét  határozta  meg. 

Carlino,  1.  pápai  ezüstpénz,  melyet  először 
1270  körül  vertek  anjoui  Károly  idejében ;  tőle 
nyerte  nevét  is ;  2-649  g.  finom  ezüstöt  tartalma- 
zott. —  2.  1730  körül,  VI.  Károly  idejében,  ná- 
polyi ezüstérem  neve ;  1818  óta  mint  1/2  t^rö  az 
ezüstvaluta  alapja,  felosztatott  10  granira.  — 
3.  1755  óta  szardíniái  aranyérem  40  frank  érték- 
ben. —  4.  Ugyané  néven  piemonti  és  savoyai 
aranypénzként  is  szerepelt. 

Carli-Rubbi  (ol.),  1.  Garli. 

Carllsle  (ejtsd  :  kárieji),  1.  Cumberland  angolor- 
szági county  fővárosa  (parliamentary  and  muni- 
cipal  borough),  1133  óta  püspöki  székhely,  az 
Edén,  Caldew  és  Petterill  összefolyásánál,  festői 
magaslaton,  (1901)  45,478  lak.  Pontos  vasúti  cso- 
mópont; vasúton  Edinburghtól  D.-re  155  km. 
Óangol  székesegyháza  (XI— XII.  sz.),  normann 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendőt 


Carlisle 


285     — 


Carlos 


kastélya  (1092),  könyvtára,  múzeuma,  technikája 
nevezetes.  Gyáripara  (vászon,  vas,  ruhafestés, 
kétszersült  stb.),  pisztráng-halászaim  (az  Édenben) 
omlitésreméltó.  lö  km.  hosszú  csatorna  és  vasút 
köti  össze  a  Solway  Pirth  melletti  Port  C.-lel. 
-  -  C.  a  rómaiak  Luguvalluma.  Cumbria  régi  ki- 
rályainak székhelye  (Caer  Luel,  caer  =  város ; 
Luel,  valami  istenség  neve).  A  piktek  és  a  skó- 
tok, 875.  pedig  a  dánok  pusztították.  A  skótok  és 
angolok  sok  háborút  folytattak  érte  századokon 
át.  V.  ö.  Creighton,  C  (London  1889).  —  2.  C, 
város  az  ószakamerikai  Egyesült-Államok  Penn- 
sylvania államában  (Cumberland  county),  a  Phi- 
ladelphia—pittsburgi  vonalon  fekvő  Harrisburg- 
tól  vasúton  30  Ion.,  (i9oo)  9626  lak.  Állami  indiánus- 
iskolájában  1100  indiánus  flu-  és  leány  tanul. 
Közelében  kénesforrások. 

Carlisle,  1.  Anthony,  sir,  angol  tudós,  szül.  Stil- 
lingtonban  1768  febr.  15.,  megh.  Londonban  1840 
uov.  2.  Itt  főorvos  volt  a  Westminster-Hospital- 
ban.  1808— 24-ig  a  Royal  Academyben  tanította 
az  anatómiát.  Tagja  volt  a  College  of  Surgeons- 
uak  ós  egyideig  elnöke  is.  Ezenkívül  a  walesi  her- 
ceg orvosa  is  volt.  1800  ápr.  30-án  W.  Nicholson- 
nal  egyetemben  fölfedezte  a  víznek  alkatrészeire 
való  bontását  a  Volta-féle  oszlop  segítségével. 
Különben  leginkább  az  anatómia  és  élettan  terén 
volt  tevékeny. 

2.  C,  Frederick  Howard,  gróf,  angol  állam- 
féi-flu,  szül.  1748  máj.  28.,  megh.  1825.  szept.  4., 
Howard  kastélyában.  1779  óta  a  kereskedelmi 
hivatalban  működött,  1780— 82-ig  Írország  al- 
királya  lett.  Később  Pitt  ellenzékéhez  csatlako- 
zott. 1801-beD  megjelent  Tragedies  and  poems  c. 
könyvét  unokaöccse  ós  gyámíia,  lord  Byron: 
English  bards  und  Scotch  reviewers  c.  szatírájá- 
ban megtámadta. 

3.  G;  George  William  Frederick  Howard,  gróf, 
1825-48-ig  Morpeth  lord,szm.  1802  ápr.  18.,megh. 
1864  dec.  5. 1826-ban  jutott  a  parlamentbe,  1835— 
1841-ig  Írország  államtitkára  volt;  1850— 52-ig 
Lancaster  hercegség  kancellárja.  Görögország  és 
Törökországban  tett  útját :  Diary  in  Turkish  and 
Greek  waters  c.  műben  írta  le.  1855— 58-ig  és 
1859— 64-ig  Írország  alkirálya  volt.  Beszédeit  és 
költeményeit  Gaskm  adta  ki  (Dublin  1866). 

Caxlisták,  1.  Carlos,  2. 

Carlitte,  Pic  de,  2921  m.  magas  hegy  a  Pyre- 
neusokbau,  Pyrénées- Őrien tales  francia  départe- 
mentban.  Vizei  a  Garonne,  Aude,  Tét  és  Ebro 
felé  folynak.  Legkönnyebb  Portó  vagy  Bscaldas 
felől  megközelíteni. 

Carlo  Dolce,  áhíóv,  1.  Gross. 

Carloforte,  város,  1.  San  Pietro. 

Carlone,  olasz  művész- család,  melynek  sok 
tagja  a  XVII.  ós  XVIQ.  sz.-ban  igen  nagy  tevé- 
kenységet fejtett  ki  Olaszországban,  főleg  Geno- 
vában és  Ausztriában.  Voltak  tagjai  közt  építé- 
szek, szobrászok,  festők,  de  egyszerű  építőiparosok 
és  dekoratőrök  is.  Bécsben  C.  Carlo  építette 
(1651—70)  a  szerviták  ovális  alaprajzú  templo- 
mát, C.  Carlo  festő  (1686  - 1775)  díszítette  fres- 
kóival a  Kinszky-palota  dísztermét.  A  C.-család 
tagjai  készítették  a  klosterneuburgi  apátsági 
templom  pazar  stukkóit  is. 

Carlopago,  1.  Karlohag. 


Carlos,  1.  Don  C.,  spanyol  infans  és  trónörökös, 
II.  Fülöp  királynak  első  nejétől,  portugál  Máriá- 
tól született  legidősbik  íla,  szül.  Valladolldban 
1545  júl.  8.,  megh.  1568  júl.  24.  Nagynénje  ne- 
velte és  a  rendek  1560.  elismerték  trónörökösnek, 
noha  testileg  és  lelkileg  sajnálatra  méltó  nyomo- 
rék volt.  Szokatlan,  olykor  botrányos  viselkedése 
és  gyakori  düh-rohamai  azon  szörnyű  betegség- 
nek voltak  jelei,  mely  családjában  ivadékok  átug- 
rásával átöröklődött.  19  éves  korában  eljegyezték 
rokonával,Anua  osztrák  hercegnővel,  1564.  pedig 
külön  udvartartást  rendeztek  be  neki  és  az  állam- 
tanácsban is  helyet  kapott ;  egyúttal  azonban  ti- 
tokban Ruy  Gomez  (Eboli  herceg),  a  főinkvizitor 
és  Álba  herceg  felügyelete  alá  helyezték  és  Fü- 
löp unokaöccseit,  Rudolf  és  Ernő  osztrák  herce- 
geket hozatták  kadridba,  hogy  esetleg  egyikük 
örökölhesse  az  uralomra  képtelen  C.  helyett  a 
trónt.  C.  lelke  egyre  jobban  elbornlt;  titkon  a 
németalföldiekhez  akart  szökni,  de  a  király,  midőn 
értesült,  hogy  C.  élete  ellen  tör,  l.'i68-ban  el- 
záratta. C.  a  fogságban  őrült  módjára  viselke- 
dett, mértéktelen  ivás  és  evés,  olykor  meg  teljes 
böjtölés  által  teljesen  aláásta  egészségét  s  korai 
halálát  idézte  elő.  Fogságáról  s  haláláról  csak- 
hamar legendák  keletkeztek,  melyek  a  történeti 
C-t  mesehőssé  avatták.  E  mondák  hatása  alatt 
írta  azután  Montalvan  Don  Carlosát,  melyet  a 
századvégén  Saint-Réal  még  jobban  felcifrázott; 
e  legendának  hódolt  Campistrou,  Lefóvre,  Alfleri, 
Russel  is,  de  kül.  Schiller,  ki  donC.-ból  a  szabad- 
ságszeretet félistenét  alkotta,  kinek  fenkölt  szívé- 
ben boldogtalan  szerelem  1  angol  mostoha  anyjáért, 
de  a  némán  tűrő  és  kötelességtudó  asszony  kíván- 
ságára leküzdi  önmagát.  A  történeti  donC.-nak 
mindehhez  nem  volt  köze. 

Irodalom.  Ranke,  Zur  Gesch.  des  Don  C,  Wiener  Jahrb. 
d.  Litt.  1829.  és  Összes  mttvei  között;  Prescott,  History  of 
the  reign  of  Philip  the  Second,  2.  köt.;  Gachard  D.  C.  et 
Philippe  II.,  Bruxelles,  1863,  2  köt.;  Maurenbrecher,  Don  C. 
2  kiad.  1876  ;  Büdinger  Max,  Don  C  Haft  und  Tod,  Wien 
1891 ;  lásd  e  munka  ispiertetését  a  Századokban,  1892.  évf . 
257.  1.;  V.  ö  Károlyi  Arpád  cikkét:  Aa  igazi  Don  C,  Bpesti 
Szemle  1892.  185.  sz. 

2.  Don  G.  Maria  Jósé  Isidoro  de  Bourbon, 
spanyol  trónkövetelő,  szül.  1788  márc.  29.,  megh. 
Triesztben  1855  márc.  10.  IV.  Károly  spanyol 
király  második  íla,  VII.  Ferdinánd  királynak 
öccse.  I.  Napóleon  parancsára  1808.  bátyjával 
együtt  neki  is  le  kellett  mondania  trónigónyeiről 
és  1814-ig  mint  fogoly  élt  Valenpayben.  Midőn 
VII.  Ferdinánd  VI.  János  portugál  király  leányát 
választotta  második  hitvestársául,  C.  1816.  a 
királyné  nővérét,  Mária  Franciskát  vette  nőül 
(szül.  1800.,  megh.  1834  szept  24.),  kitől  3 
fia  született.  Sokáig  úgy  látszott,  hogy  meddő 
házasságban  élő  bátyja  után  ő  reá  száll  a  spanyol 
korona  és  C.-nak,  különösen  a  papság  és  nemes- 
ség köreiből,  sok  híve  is  akadt.  Ámde  Ferdinánd- 
nak negyedik  nejétől,  Mária  Krisztinától  1830. 
okt.  10.  Izabella  leánya  született,  kit  spanyol 
trónörökösnek  nyilvánított .  Ezóta  a  király  és  öccse 
közötti  viszony  ellenséges  színt  öltött,  míg  végre 
Ferdinánd  király  C-t,  annak  nejét  és  legidősb  llát 
Portugáliába  száműzte,  később  pedig  az  Egyházi 
Államba  küldte.  C  azonban  a  spanyol  koronára 
emelt  igényeit  fenntartotta.  Midőn  pedig  VII.  Fer- 
dinánd 1833  szept.  29.  elhalt,  C.  önmagát  nyilvání- 


Amely  ssó  €  alaK  nincs  meg,  K  alatt  keresendOl 


Carlos 


286    — 


Carltoi> 


totta törvényes  spanyol  királynak  és  az  országban 
pártot  szervezett,  melyet  nevéről  carlisták-nak 
neveztek  el.  Az  özvegy  királyné  erre  lázadónak 
bélyegezte  sógorát,  ki  dom  Miguel  portugál  király- 
hoz menekült,  majd  Angliába  költözött  (1834 
jún.),  honnan  álruhában  Bayonneba  sietvén,  pártot 
szervezett  s  megkezdé  a  polgárháborút,  mely  vál- 
tozó szerencsével  folyt  1839-ig,  midőn  francia  te- 
rületre volt  kénytelen  menekülni.  Időközben  a  spa- 
nyol kormány  és  a  cortes  örökösödési  jogától  meg- 
fosztotta. 1838-ban  C.  Mária  Terézia  portugál 
infansnőt  és  beirai  hercegnőt,  Péter  spanyol  in- 
fans  özvegyét  vette  nőül.  Politikai  szerepet  azon- 
ban ez  idő  óta  többé  nem  játszott.  18  í  5  máj.  18. 
pedig  örökösödési  igényeiről  legidösb,  C.  Ijuisnevú 
fla  javára  lemondott.  Ó  maga  pedig  Molina  és 
Montemolin  grófja  néven  Ausztriába  költözött. 
V.  ö.  d'Auvergne  B.,  The  Story  of  Cristina  and 
Don  C.  (London  1910). 

3.  Don  C.  Luis  Maria  Fernando  de  Bour- 
bon, Asturia  hercege,  az  előbbinek  legidösb  fla, 
atyja  lemondása  óta  Montemolin  grófja,  szül. 
Madridban  1818  jan.  31.,  megh.  1861  jan.  13. 
Brunsee-ban  (Stiria).  Cabrera  oldalán  résztvett  a 
carlista-háborúban  de  1840.  azzal  együtt  Fran- 
ciaországban volt  kénytelen  menedékhelyet  ke- 
resni, ahol  a  kormány  parancsára  Bourges-ban 
őrizet  alá  helyezték.  1846  szept.  14.  Angliába  szö- 
kött. 1850-ben  nőül  vette  Mária  Karolina  Fer- 
nanda  nápolyi  hercegnőt,  III.  Ferdinánd  nápolyi 
király  nővérét.  A  Spanyolország  és  Marokkó  kö- 
zött kitört  háborút  pedig  C.  arra  használta  fel, 
hogy  1860  ápr.  3.  3000  zsoldossal  a  baleari  szige- 
teken partra  szálljon  és  VI.  Károly  neve  alatt 
mint  trón  jelölt  fellépjen.  Azonban  a  királyi  csa- 
patok C-t  elfogták  és  csak  akkor  bocsátották  sza- 
badon, midőn  trónigény  érői  lemondott. 

4.  Don  Jüan  C  Maria  Isidoro  herceg,  2.  don  C. 
második  fla,  szül.  1822  május  15.,  megh.  1887 
nov.  18.  Londonból  keltezett  nyilatkozatában 
ország-világnak  hirdette  trónraléptét.  Neje  Mária, 
estei-modenai  hercegnő,  kitől  két  fla  született: 
a)  Carlos  (1.  alább)  és  b)  Alfonz  (1.  Alfonz,  26.). 

5.  Don  C.  Maria  de  los  Dolores  Jüan  Isidoro 
Jósé  Francisco,  madridi  herceg,  az  előbbi  C.  és 
Mária  estei-modenai  hercegnő  id.  fla,  szül.  1848 
márc.  30.,  megh.  1909  júl.  18.  Vareseben.  Nagy- 
bátyjának (Montemolin  grófnak)  1868  okt.  3. 
kelt  leköszönése  után  VII.  Károly  néven  maga 
lépett  fel  mint  spanyol  trónkövetelő.  1869-ben  a 
spanyol  határra  indult  ós  felkelésre  szólította  a 
baszkokat ;  e  felkelést  azonban  a  spany.  kormány 
könnyű  szerrel  elnyomta  és  C-t  megszalasztotta. 
1872-ben  újra  kibontotta  a  lázadás  zászlaját, 
azonban  Serrano  megint  kikergette  az  országból. 
1873  júl.  15.  harmadszor  tört  az  országba,  el- 
foglalta Estellát  és  Bilbaót  és  nemcsak  Serranot, 
hanem  Concha  tábornokot  is  megszalasztotta 
(1874).  Az  estellai  diadal  után  számos  hadifoglyot 
(többi  között  Schmidt  német  századost  és  hírlap- 
írót is)  agyonlövetett.  Öccse  Alfonz  (1.  o.)  pedig 
Kataioniába  nyomult  be.  Azonban  XII.  Alfonz 
trónralópésóvel  megfordult  a  kocka.  Zsoldosai  el- 
hagyták, a  kir.  hadak  pedig  1876.  kiűzték.  Azóta 
rendesen  Velencében  élt.  C  ugyan  újabban  is  több 
Ízben  tiltakozott  Xn.  Alfonz  uralma  ellen,  de 


szava  elhangzott.Nejétől,  pármai  Margittól  (megh. 
1893)  öt  gyermeke  született,  4  hercegnő,  köztük 
Blanka,  Lipóf  Salvator  főherceg  neje  és  Jayme 
herceg  (1.  o.,  szül.  1870  jún.  27.).  Első  neje  halála.    1 
után    C  1893.  Rohan  Mária  Berta  hercegnőt     f 
vette  nőül. 

Carlosit  (ásv.),  azonos  a  neptunittal  (1.  o.). 

Cá,rlova  Vazul,  román  költő,  szül.  Tirgovisté- 
ben  1809.,  megh.  1831.  Igazi  költői  tehetség  volt, 
akinek  versei :  Pastorul  intristat  és  Ruinele  Tír- 
govistei  stb.  értékes  gyöngyei  a  román  lirai 
költészetnek.  i 

Carlow  (ejtsd :  karió),  1.  county  Írország  Leinster     | 
tartományában.   Területe  896  km«.  Népessége-     ' 
(1911)  35,154  ;  1841  óta  a  nagyarányú  kivándorlás 
következtében  majdnem  harmadára  csökkent.  — 
2.  C,  az  ugyanily  nevű  county  fővárosa,  (i9oi) 
6513  lakossal.  —  3.  C,  1.  Leinster. 

Carlowitz,  1.  Christoph,  német  humanista  é& 
ügyes  diplomata,  szül.  Hermsdorfban  1507dee.l3.^  ' 
megh.  Rothenhausban  (Csehország)  1578  jan.  8., 
egyike  a  legkiválóbb  német  férflaknak  a  refor- 
máció korából,  Rotterdamus  Erasmus  tanítványa, 
Melanchton  barátja.  1529  óta  György  és  Mórié 
szász  hereegeknek  volt  tanácsosa.  C  hozta  létre 
1546.  Granvellával  az  V.  Károly  császár  ós  Móric 
herceg  közötti  titkos  szövetséget  és  ö  szerepelt  M 
1552.  a  passaui  szerződés  kötésekor  mint  Szász- 
ország képviselője.  V.  ö.  Langen,  Chr.  v.C  (Leip- ; 
zig  1854).  ' 

2.  C,  Georg  Kari,  német  tábornok,  szül.  Alt-' 
Schönfelsben  1658  dec.  3.,  elesett  1700  márc.  23.' 
I.  Lipót  császár  szolgálatában  résztvett  Magyar- 
országon az  1682—86.  és  1694—98.  török  hadjá- 
ratokban; később  a  szász  seregben  küzdött  a 
Rajna  mellett  ós  Belgiumban  a  franciák  ellen.  II. 
Ágost  szász  választó  tábornokká  és  föhadbiztossá 
nevezte  ki  s  mint  követét  a  bécsi  és  orosz  udva- ' 
rokhoz  küldte. 

Carlskrona,  1.  Karlskrona. 

Carlson,  1.  Ernst,  svéd  történetíró,  G.  2.  fla, 
szül.  Stockhohnban  1854  márc.  14.,  megh.  1909 
ápril.  7.  u.  0.  Az  országos  levéltárban  és  az  upsalai, 
1890  óta  pedig  az  újonnan  alapított  gotenbergi 
egyetemen  működött;  egyúttal  képviselő  volt. 
Művei: XII.  Károly  levelezése  (nóm.  Berlin  1894); 
Om  Karls  XII.-s  vistelse  i  Sachsen  1706—07. 
(Stockholm  1877) ;  számos  munka  XII.  Károly 
orosz  hadjáratáról ;  kiadta  végül  Piper  Károly 
naplóját  is  1709—14.  (1906).  Utolsó  műve :  Az 
altranstadti  béke  (1907). 

2.  C,  Fredrik  Ferdinánd,  svéd  történetíró, 
szül.Upíandban  1811  jún.  13.,  megh.  Stockholmban 
1887  márc.  17.  18.35.  óta  Upsalában  docens,  1849 
óta  rendes  tanár  volt ;  azonfelül  Károly  és  Oszkár 
királyi  hercegek  nevelője.  1859  óta  a  közoktatási 
ügyeket  vezette  a  minisztériumban.  1850—56.  az 
upsalai  egyetemet  képviselte  az  országgyűlésen, 
1872.  az  első  kamara  tagjává  választották.  Neve- 
zetesebb munkái:  Svédország  története  (ném. 
Gotha  1855—74,  8  köt.),  melyet  Geyer  kezdett 
meg  írni ;  Om  fredsunderhandlingarneáren  1709— 
1718  (u.  0.  1859). 

Carlton  (ejtsd:  karit'n),  csipkoveréséről  híres 
város  Nottinghamshire  angol  eountyban,  (i9u) 
15,585  lak. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Carludovica 


287     — 


Carm£igrnola 


€arludoTicai2.  et  P.  (növ.),  a  Gyclanthaceae 
család  génusza,  melynek  34  faja  Amerika  tropi- 
kus részeire  szorítkozik.  Törzsük  alacsony,  fás 
szár  va^  kúszó  rhizoma ;  gyakran  liánok.  Nagy 
levelük  pálmalevélhez  hasonlít,  redözött  vagy 
tenyeresen  hasogatott,  hosszú  nyelű  ievélkoro- 
nává  egyesül,  melynek  közepéből  a  virágzat 
emelkedik.  Legjelentősebb  a  G.palmata  R.  et  P., 
mely  Brazília  Ny.-i  részétől  Peru,  Ecuador  és 
Columbia  államon  át  Közép-Amerikáig  van  el- 
terjedve. Törzse  a  földből  nem  emelkedik  ki  s 
2—4  m.  hosszú  nyélen  csak  másfél  m.  széles  le- 
gyezőalakú leveleket  visel.  Fiatal,  összeredőzött 
és  még  meg  nem  zöldült  leveleit  megfosztják 
erős  ereitől,  a  visszamaradt  szeleteket  (bomba- 
nassza,  bombonaxa)  azután  finom  szalagokra  ha- 
sogatják s  kellő  preparálás  után  ezekből  készítik 
a  valódi  panama-  v.  guayaquü-^Si\8i^o%.  A  G.hu- 
milis  Pöpp.  et  Endl.  és  a  G.  latifolia  R.  et  P.  ked- 
velt kerti  növény. 

Carluke  (ejtsd :  kariak),  város  Lanark  skót  gróf- 
ságban, (1911)  9619  lak.,  szén-  és  vasércbányákkal. 

Carlyle  (ejtsd  :karieii),  Thomos,  kiváló  angol  tör- 
ténetíró és  esztétikus,  szül.  1795  dec.  4.  Bccle- 
fechanban  (Dumfries  grófságban),  megh.  Chelsea- 
ban  1881  febr.  4.  Eleinte  teológiát  tanult  Edin- 
burgban,  majd  mennyiségtani  és  nyelvészeti  ta- 
nulmányokat folytatott  és  mint  tanító  sanyarú 
viszonyok  közt  működött  előbb  Skóciában,  azután 
Londonban.  Házassága  Jane  Welsh-sel  (1826)  le- 
hetővé tette,  hogy  előbb  neje  birtokán  Craigen- 
puttockon,  majd  1834  óta  Chelseaban  teljesen  az 
irodalomnak  éljen.  Különösen  a  német  irodalom- 
nak szentelte  idejét,  melynek  megismertetése 
Angliában  főleg  az  ő  érdeme.  Lefordította  Goethe 
Wilhelm  Meister-jét  (1825),  megírta  Schiller 
életrajzát  (1825)  és  Specimens  of  Germán  Ro- 
máncé (1827)  címen  szemelvényeket  adott  ki  né- 
met írók  műveiből.  Első  híres,  eredeti  müvét : 
Sartor  Resartus  or  life  and  opinions  of  Herr  Teu- 
felsdi-oeck-t  (1833)  Jean  Paul  hatása  alatt  írta  s 
benne  a  kor  hibáit  ostorozza.  Dr.  Teufelsdröck 
művének  mondja  könyvét,  mely  sok  humoros  és 
szatirikus  kitérést  s  ifjúkori  reminiszcenciát  tar- 
talmaz. Nehezen  talált  kiadóra,  még  nehezebhen 
megértőkre ;  nagy  sikere  volt  Amerikában.  C.  sok 
csalódáson  ment  keresztül,  azonban  elkeseredésé- 
ben is  megőrizte  lelke  nyugalmát  és  szívós  munka- 
erejét. Fenkölt  gondolkozású,  szellemes  neje  nem- 
csak vigasza,  hanem  segítője  és  munkatársa  is 
volt.  A  Sartor  Resartusnál  nagyobb  hatást  ért  el 
a  French  Revolution  (1837)  prófétai  kenetességé- 
vel,  ragyogó,  festői  stílusával,  közvetlenségével. 
Ezzel  alapította  meg  hírnevét  mmt  történetíró. 
Múlt  események  tanulságait  alkalmazta  a  jelenre ; 
a  francia  forradalomban  Isten  csapását  látta, 
mert  Franciaország  az  örök  igazságtól  eltávolo- 
dott. A  Chartism  (1839)  Anglia  helyzetének 
pesszimisztikus,  kissé  egyoldalú,  de  szellemes  és 
mély  rajza.  Anyagi  helyzetének  javítására  fel- 
olvasásokat tartott  az  európai  irodalomról.  Ezek- 
ben a  hősökről  (On  heroes,  hero-worship  and  the 
heroic  in  history  1846)  a  hősiség  típusaiban  a 
lángésznek  korát  átalakító  és  irányító  tevékeny- 
ségre való  jogát  fejtegeti.  A  hősiség  típusai :  az 
Istenség  (Odliin),  a  próféta  (Mohamed),  a  költő 


(Dante  és  Shakespeare),  a  pap  (Luther  és  Knox), 
az  író  és  tudós  (Johnson,  Rousseau,  Bums)  és  az 
uralkodó  (Cromwell  és  Napóleon).  Legkiválóbb 
történelmi  müve :  Letters  and  speeches  of  Olivér 
Cromwell  (1845),  melyben  először  ismertette  meg 
Cromwellt  valódi  nagyságában.  Kevésbbé  jelen- 
tős, de  terjedelmesebb  műve  II.  Frigyes  élete 
(History  of  Frederick  the  Great  1858—65).  13 
évig  dolgozott  rajta,  hogy  Nagy  Frigyes  emlé- 
két, úgy  mint  Cromwell-ét,  tisztán  állítsa,  a 
maga  fényességében,  az  utókor  elé,  ez  a  feladata 
azonban  nem  sikerült  annyira,  mint  Cromwellnél, 
mert  a  nagy  király  alakja  elvész  az  összegyűjtött 
anyaghalmazban.  A  legjobb  életrajzok  közé  tar- 
tozik :  The  Life  of  John  Sterling  (1851).  Utolsó 
történelmi  műve :  The  early  kings  of  Norway 
and  an  essay  on  the  portraits  of  John  Knox 
(1875).  Közben  folyton  foglalkoztatták  a  politikai 
és  közgazdasági  kérdések.  The  pást  and  the  pre- 
sent  (1845)  pi'.rhuzam  a  XII.  sz.  és  a  jelenkor 
társadalma  közt  s  hevesen  támadja  a  modem  tár- 
sadalom hazugságait.  Az  1848-iki  forradalom  ha- 
tása alatt  írta  a  szintén  szatirikus  Letter-day 
pamphlets  (1850)  c.  művét.  1867-ben  megtámadta 
a  parlament  demokratikus  átalakítására  megin- 
dított mozgalmat  egy  nyílt  levélben  (Shooting 
Niagara  and  after  ?)  s  az  angol  közvéleménnyel 
ellentétben  Németország  mellett  szállt  síkra 
Franciaországgal  szemben  (Letters  on  the  war 
between  Germany  and  Francé,  1871).  C.  rendkí- 
vüli befolyást  gyakorolt  hazájának  szellemi  fej- 
lődésére. 1865-ben  Disraeli  ellen  az  edinburghi 
egyetem  rektorává  választották,  születése  80-ik 
évfordulóját  nagy  ünnepségekkel  ülték  meg.  Mű- 
veinek összes  kiadása  megjelent  Londonban,  37 
kötetben  (1872—74);  újabban  eddig  ismeretlen 
két  műve  jelent  meg  (Historical  sketches  on  no- 
table  persons  and  events  in  the  reigns  of  James 
I.  and  Charles  I.,  London  1898 ;  Letters  to  his 
youngest  sister  1899).  Irodalmi  hagyatékát  kiadta 
Froude,  Reminiscences  címen,  levelezését  Norton. 

Irodalom.  A  nagyszámú  munkák  közül,  melyet  C.-lal  fog- 
lalkoznak, kiemeljük  :  Froude,  Th.  C,  1882,  2  köt.;  és  Life  in 
London,  2.  kiad.  1890;  Hood,  Th.  C.  philosophio  thinker, 
1875 ;  Masson,  C.  personally  and  in  his  writingsl885:  Larkin, 
C.  and  the  open  secret  of  his  life,  1886;  Nichol,  C. ;  Bhepherd, 
The  bibliography  of  Th.  C  ,  1882  ;  Roe  Fr.,  C.  as  a 
critic  of  literature,  1910.  Német  munkák  :  Fischer  1881 ; 
Oswald,  1882 ;  Plügel,  1887  ;  Bchulze-Gávernltz,  1897  ; 
Hensel,  1902.  tanulmányai  C.-röl.  Nejéhez  való  viszonyát 
világítja  meg:  New  Letters  of  Jane  Welsh  C,  With  an 
introduction  by  8ir  James  Crichton  Browne,  1903.  C.  a  ma- 
gyar essay-irodalomra  is  nagy  hatással  volt.  Magyarul  írt 
róla  Gaál  Jenő,  C.  társadalompolitikai  rendszere,  Akad  Ért. 
1897.  —  Magyarul  megjelent  müvei :  A  francia  forrada- 
lom, ford.  Barálh  Ferenc,  a  M.  Tud.  Akad.  kiadásában; 
Hősökről,  ford.  Végh  Arthur  és  a  Gyémánt  nyaklánc  ford. 
u.  a.,  az  Akad.  kiadása,  1900;  Bnrns,  ford.  Lévay  József, 
Olcsó  Könyvtár;  Scott  Walter,  ford.  Baráth  Ferenc,  u.  o. 

Carmagnola  (ejtsd:  karmanyoia),  város  Torino 
olaszországi  tartományban,  a  Pó  jobbpartjától 
3  km. -re,  a  torino-savonai  és  torino-cuneói  vasút 
mentén,  Torinótól  29  km.-re,  (1901)  3388  lak.,  vá- 
szon- és  selyemszövéssel.  Egykoron  fontos  várá- 
ból csak  egy  torony  maradt  fenn.  Itt  született 
1390.  Francesco  Bussone,  a  C.  néven  (1.  0.)  isme- 
retes condottiere.  L.  még  Garmagnole. 

Carmagnola,  voltaképen  Francesco  di  Barto- 
lommeo  Bvssone,  olasz  condottiere,  szül.  1390., 
Carmagnolában,  lefejeztetett  Velencében  1432 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Carmagnole 


-     288     — 


Carmine 


márc.  5.  Pásztorflubóllett  hadvezér.  BlőbbVisconti 
Pilippónak,  Milano  kónyurának  esküdött  hűséget 
és  Alessandriát  hódította  meg,  mire  Viseon  ti  gróffá 
emelte  és  leányát,  Antóniát  adta  hozzá  nőül  .Később 
Bresciát,  Cremonát,  Genovát  és  Parmát  is  Milánó 
fenhatósága  alá  kerítette.  1424-ben  azonban  a 
velenceiekhez  szegődött  ós  visszafoglalta  Bres- 
ciát és  Bergamót.  Harmadik  hadjárata  azonban 
(1431)  nem  sikerült,  amiért  ellenfelei  azzal  gya- 
núsították, hogy  Viseontival  titokban  kibékült. 
Velencébe  csalták  tehát  és  miután  a  kínpadon 
kicsalták  tőle  az  árulás  bevaUását,lefeJeztók.  Sor- 
sát számos  költő  és  történetíró  dolgozta  föl.  Pl. 
Manzoni,  II  conte  di  Carmagnola  c.  tragédiájában 
(1820) ;  Battistella,  II  conte  C.  (Genova  1889). 

Carmagnole,  a  francia  forradalom  rém- 
uralmaidejének egyik  leghirhedtebb  népdala.  Kez- 
dete így  hangzik : 


Carmen  (lat.)  a.  m.  vers,  különösen  alkalmi 
vers ;  G-  saecular e,Bzé.zéYea  évfordulóünnep  alkal- 
mára írt  vers. 

Carmen,  1.  (Isla  del-),  Campéche  tartományhoz 
tartozó  sziget  Mexikó  DNy.-i  partja  előtt,  a  La- 
guna  de  Terminosban  fekvő  szigetsor  legna- 
gyobbika, 12,000  lak. ;  rajta  épült  az  ugyanily 
nevű  város,  6000  lak.,  élénk  fakereskedéssel.  — 
2.  G.  (El  C),  város  Kolumbiában,  Bolivár  állam- 
ban, 6950  lak.  —  3.  G.  (El  C.  de  Santander),  város 
u.  0.,  a  hasonnevű  államban,  3260  lak.  —  4.  G.  (C. 
de  Patagones),  argentínai  város  a  Rio  Negro 
mellett,  3000  lak.  —  5.  G.  (C.  de  Areco),  kerületi 
főhely  Argentínában,  Buenos  Aires  tartomány- 
ban, 3310  lak. 

Carmenit  (ásv.)  a.  m.  kalkocit  (1.  o.). 

Carmen  Sylva,  Erzsébet  román  királyné  írói 
neve,  1.  Erzsébet. 


i 


-fr 


^- 


3^ 


-V-- 


-0^- 


Ma   -   dame  Ve  -  to      a  -   vait  pro-mis.  Ma  -  dame  Ve  -  to         a  -  vait  pro 


C.  piemonti  város  bevételekor  dalolták  a  francia 
katonák  1792.  s  ugyanez  évben  jelent  meg  nyom- 
tatásban, s  ettől  fogva  a  carillon  national-lal 
együtt  (I.  Ca  ira)  népszerű  lett,  a  színházakban 
is  a  felvonásközökben  a  kettőt  felváltva  játszot- 
ták. A  C.  különösen  azáltal  tűnt  ki  a  többi  forra- 
dalmi dalokközül, hogymegfelelő  körtánccal  volt 
egybekötve.  1799.  eltiltották,  s  ezt  a  tilalmat  ké- 
sőbb Bonaparte  is  fentartotta.  A  C.  nevet  azután 
ráruházták  egy  rövid  kis  gallérú  zekére  is,  me- 
lyet a  forradalom  alatt  az  alsóbb  néposztálybeliek 
és  kedvükért  a  Jakobinusok  is  viseltek. 

Carmaria  v.  Garmarina  (állat),  a  Geryonii- 
dák  családjába  tartozó  medúzanem.  3  faja  isme- 
retes. Leggyakoribb  a  húsvörös  színű  G.  hastata 
Haeck.,  mely  a  Földközi-tengerben  (Nizza,  Men- 
tone,  Genua  környékén)  gyakori ;  ernyőjének  át- 
mérője 5—6  cm.  A  Földközi-tengerben  (Nápoly, 
Messina  táján)  még  előfordul  a  G.  fungiformis 
Haeck. ;  ernyőjének  átmérője  7—9  cm. 

Carmarthen  (Gaermarthen),  1.  county  (C- 
shire)  Wales  D.-i  részében;  a  C.-i  öböl  mossa 
szaggatott  partjait;  határos  még  Glamorgan, 
Brecknock,  Cardigan  és  Pembroke  shire-rel.  Te- 
rülete 2377  km*.  B.-on  hegyes,  a  tenger  mel- 
lett dombos.  Az  Amorran,  a  két  Gwenoraeth 
(Fawr  és  Fach),  a  Towy  és  Tave  öntözik.  Hegyei- 
ben sok  az  ólom-  és  vasérc.  Lakóinak  száma  (1911) 
160,430,  állattenyésztése  ós  f öldmívelése  virágzó. 
Legnagyobb  városa  Llanellya,  főhelye  C.  —  2. 
G.,  az  ugyanily  nevű  grófság  fővárosa,  a  Towy 
partján,  14  km. -re  a  torkolatától,  (1911)  10,221  lak., 
szép  ós  régi  emlékekben  gazdag,  Szt.  Péterről  el- 
nevezett templommal ;  cin-  ós  vasművekkel,  jó 
folyami  kikötővel ;  egy  unitárius  kollégiummal 
(Free  Religions  Thought  College).  C.  a  rómaiak 
Maredunuma. 

Carmaux  (ejtsd :  karmó),  város  Tarn  franciaor- 
szági départementban,  az  Aveyron  mellékfolyója, 
a  Córou  mellett,  (1906)  10,956  lak.,  szénbányászattal 
ós  üveggyártással.  A  C.-i  széntelep  8000ha.-nyi ; 
30  millió  m^-re  becsülik  tartalmát. 

Carmeliták,  1.  Karmeliták. 


Carmenta  vagy  Garmentis,  ősrómai  nemzeti 
istennő.  Jan.  11.  és  15.  napján  a  róla  nevezett 
kapu  (porta  G.-lis)  közelében  levő  oltárai  előtt 
a  római  nők  a  szüléskor  való  istápolásért  könyö- 
rögtek hozzá.  Irodalmi  legenda  megtette  Euander 
(1.  0.)  anyjának  s  nevét  a  lat.  carwiew-ból  (dal, 
jóslat)  származtatván,  sokan  jóslótehetséget  tu- 
lajdonítottak neki. 

Carmentalis  porta,  1.  Róma. 

Carmignano,  város  Olaszországban,  Firenze 
tartományban,  12,374  lak. 

Carmina  burana  (lat.),  aXII— XIII.  sz.-beli 
kóborló  barátok  leghíresebb  dalgyűjteményének 
címe.  B  gyűjtemény  nevét  attól  a  kézirattól  kapta, 
melyet  Benediktbeuernben  őriztek.  A  dalok  ve- 
gyesen latin  és  német  nyelvűek,  nagyrészt  mo- 
dern dallamnak  és  rímesek,  s  közöttük  erősen  vi- 
lági,szatirikus-polemikus,érzóki  szerelemről  szóló, 
de  jámbor  szellemről  és  gyöngéd  érzésről  tanús- 
kodó költemények  is  vannak.  A  benediktbeuemi 
gyűjteményt  kiadta  Andr.  Schmeller  (184:7, 2.  kiad. 
1888),  szemelvényes  gyűjtemény  a  Pernwerth  v. 
Bárnstein-é :  Gaudeamus !  Carmina  vagorum  se- 
lecta  (1879)  és  eredeti  szöveggel  s  fordítással : 
Carmina  burana  selecta  (1879)  és  Laistnertől : 
Golias  (1879).  Több  ilyfajta  dalt  magyarra  for- 
dított Exner  Győző  (Egyet.  Philol.  Közlöny  XI. 
évf .  476—480.  1.).  V.  ö.  Heinrich,  A  német  iroda- 
lom története  (1886.,  I.  köt.  140—150.  l,  és  Hu- 
batsch,  Die  lateinischen  Vagantenlieder  des  Mit- 
telalters(1870). 

Carmina  fígurata  (lat.)  a.  m.  képes  dalok. 

Carminativa  (lat.),  szélhajtószerek,  melyek- 
nek feladata  a  belekben  felhalmozódott  gázok  ál- 
tal okozott  feszülést  megszüntetni,  a  belek  féreg- 
szerű mozgásainak  fokozása  által.  A  C.  leginkább 
az  illatos  olajok,  alkoholok  és  éterek  közé  tartoz- 
nak ;  ilyenek  az  ánizs,  kömény,  kardamóm,  fahéj, 
koriándrom,  kapor,  gyömbér,  borsos  menta,  mus- 
tár, szerecsendióhéj  stb. 

Carmine,  Peeíro,  olasz  liberális  politikus,  szül. 
Camparadóban  1841  nov.  13.  1882-ben  Milanó- 
ban képviselővé  választották ;  1896.  a  posta-  ós 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Carminít 


289     — 


CarnesriQ 


táviró-ininisztóriumot  vezette;  1899  májustól  1900 
jun.-ig  a  péuzügyi  tárcát  kezelte.  A  Nuova  Anto- 
lógiában vasúti  kérdésekről  több  cikket  közölt. 

Cariuinit  (ásv.),  1.  Kárminpát. 

Caruioisin,  1.  Karmazsin. 

Carmona,  kerületi  székhely  Sevilla  spanyolor- 
szági tartományban,  Sevillától  38  km.-nyire,  egy 
magas  dombon,  (1900)  17,215  lak.,  kitűnő  olaj-  ós 
bortermeléssel.  C.  arab  eredetre  valló  külsejét 
mai  napig  is  megtartotta  ;  múzeuma  gazdag  pre- 
hisztorikus és  római  régiségekben.  Főtemploma  a 
X\l.  sz.-ból  való. 

Carmontelle,  tkp.  Louis  Garrogis,  franc,  szin- 
niűíró,  szül.  Parisban  1717  aug.  15.,  megh.  u.  0. 
1806  dec.  26.  Tekintélyre  emelte  a  proverbe  dra- 
matique  válfaját.  Proverbes  dramatiques-jai  (Pa- 
ris 1768—81,8  kötet ;  új  sorozat  1822, 4  köt.)  ter- 
mészetes nyelvről  tanúskodnak,  jellemeik  igazak. 
Egyéb  munkái :  Théatre  de  campagne  (Paris  1775, 
4  köt.) ;  Piéces  inédites  (u.  0. 1825,  3  köt.),  Gen- 
lisné  kiadása. 

Carn  a.  m.  cairn  (1.  0.). 

Cama,  ösrómai  nemzeti  istennő.  Kultusza  ré- 
giségét legjobban  az  bizonyítja,  hogy  ünnepén 
(jún.  1.)  babkását  és  szalonnát  áldoztak  neki,  az 
itáliai  népek  e  legősibb  nemzeti  eledelét.  Cir- 
kuszi játékokat  is  rendeztek  ezen  a  napon,  még  a 
IV.  században  is  (Kr.  u.).  Eredetileg  talán  alvilági 
istenség  volt,  de  a  császárság  korában  mint 
az  emberi  belső  testrészek  egészségének  őrét  tisz- 
telték. 

Camac,  község  Morbihan  francia  département- 
ban,  a  Quiberoni-öböl  mellett,  (1906)  3125  lakossal, 
halkereskedéssel.  Híressé  főképen  druida-emlékei 
(Pierres  levées  de  C.)  révén  lett,  amelyek  ezernél 
több  gránitobeliszkből  állanak,  melyek  hosszú 
vonalban  Ny.-i  irányban  vonulnak.  Keskenyebb 
Yógökkel  vannak  a  földben  ós  abból  3—4,  sőt 
6  m.  magasra  kinyúlnak.  D.-re  e  sortól  20  m. 
magas  domb  emelkedik,  melyben  kőkorszakbeli 
temetőt  találtak.  V.  ö.  Galles,  Fouilles  du  Mont- 
St.-Michel  (Vannes  1862). 

Camall,  Rudolf,  boroszlói  bányakapitány,  szül. 
Glatzbau  1804  febr.  9.,  megh.  Boroszlóban  1874 
nov.  17.  A  tamowitzi  bányák  kezelésénél  kitün- 
tetvén magát,  1844.Bonnba  helyezték  áta  f  őbánya- 
hivatalhoz,  de  már  1847.  Berlinbe  hívták  és  a  ke- 
reskadelmi  minisztériumban  a  bányászati  ügyek 
előadójává  nevezték  ki.  1855-ben  áthelyezték 
Boroszlóba  mint  bányakapitányt,  1861.  kilépett 
az  állami  szolgálatból,  ó  alapította  a  Zeitschrift 
ftir  Berg-,  Hütten-  und  Salinenwesen  folyóiratot ; 
irodalmi  müvei  közül  nevezetesebbek :  Die  Sprünge 
lm  Steinkohlengobirge  ;  Geognostische  Beschrei- 
bung  des  waldenburger  Steinkohlenbeckens. 

Camallit  (ásv.,  Caniall  Rudolf  nevéről  elne- 
vezve), a  kettős  kloridok  rendjéből  való  ásvány, 
mely  több  bányahelyen  a  rombos  rendszer  ki-is- 
ttlyaiban  fordul  elő,  mely  kristályok  azonban  tel- 
jes kiképzésükben  a  hatszögü  formákhoz  közeled- 
nek. Többnyire  csak  vaskosan,  nagyszemcséjű 
aggregátumokban  lelik.  A  C,  ha  tiszta,  fehér ;  de 
rendszerint  hozzája  kevert  vascsillámpikkelyektől 
többé-kevésbbó  vöröses.  Törése  kagylós,  fénye 
eröa,  de  nedvesség  folytán  gyengül.  Kémiai  ösz- 
azetétele:  KMgCl«-|-6H»0,  tov.  klórcézium,  klór- 

RéMi  Xagy  Lexikona.  TV.  köt. 


rubidium  ós  bróm.  A  C.-ot  nagy  tömegekben  Stass- 
furt  mellett  lelik  és  kálisókká  való  feldolgozása 
céljából  a  kereskedelembe  kerül;  lelik  még  Ka- 
lusz-ban  (Galícia)  és  Mamanban  (Perzsia).  L.  még 
Káliumsók. 

Carnariam  (középkori  latin)  a.  m.  füstölő  ka- 
mara, így  nevezték  továbbá  azokat  az  építménye- 
ket, melyeket  a  temetőkben  román  vagy  csúcsíves 
tornyok  alakjában  építettek,  melyeknek  alsó  ré- 
szében a  tetemeket  helyezték  el,  felső  részét  pe- 
dig kápolnának  használták. 

Camarvon  (ejtsd:  kamarv'n),  1.  C-  V.  Coernarvon- 
shire,  eounty  Walesben,  az  Ir-tenger  és  St.  George- 
csatoma  mellett ;  Anglesey  szigettől  a  Menai-szo- 
ros  választja  el.  Ter.  1504  km^,  lakóinak  száma 
(1911)  125,049.  A  grófságot  zord  völgyektől  szagga- 
tott magas  hegység  takarja ;  legmagasabb  csúcsa : 
Snowdon  (1094  m.), Wales  és  Angolország  legma- 
gasabb hegycsúcsa.  Legnagyobb  kincse  a  kemény 
mészkő  (slate),  amelyet  márványként  dolgoznak 
föl ;  azonkívül  réz-  és  ólomérceket  bányásznak 
Legnagyobb  helységei  C,  Bangor,  Pwllhelí  és 
Conway.  —  2.  C,  az  ugyanily  nevű  grófság  fővá- 
rosa a  Menai-csatoma  mellett,  a  Seiont  torkolatá- 
nál, (1911)  9119  lak.,  tengeri  fürdővel.  Itt  szokta  a 
mindenkori  walesi  herceg  Wales  hódolatát  fo- 
gadni. Az  I.  Edvárd  király  korából  (XIII.  sz.)  való 
normann  erőd  ma  rom.  Kikötőjébe  400  tonnás 
hajók  evezhetnek  be.  Fő  kiviteli  cikke  a  mészkő. 
Közelében  Segantium  romjai. 

Carnat(ásv.)a.  m.  kaolin  (l.  0.). 

Carnauba-pálma  (növ.)  és  G.-viasz,  1.  Goper- 
nicia. 

Camé,  Louis  ilfarctew,  gróf ,  francia  publicista 
és  politikus,  szül.  Quimperben  1804  febr.  17., 
megh.  u.  0.  1876  febr.  12.  1839— 40-ig  mint  kép- 
viselő a  Lamartine-tól  vezetett  szociális  párthoz 
csatlakozott,  később  meg  a  katolikusok  érdekeit 
védelmezte.  1847-ben  a  kereskedelmi  osztály  ve- 
zetését vállalta  el  a  külügyi  minisztériumban.  Az 
1848-iki  forradalom  után  magánéletbe  vonult. 
1863-ban  az  akadémia  tagja  lett.  Művei :  Vues 
sur  l'histoire  contemporaine  (Paris  1883);  Des 
intérőts  nouveaux  en  Europe  depuis  la  révolution 
de  1830  (1838,  2  kötet) ;  Du  gouvernement  repró- 
sentatif  en  Francé  et  en  Angleterre  (1841) ;  Études 
sur  l'histoire  du  gouvernement  représentatif  en 
Francé  1789—1848  (1855,  2  kötet) ;  Études  sur 
les  fondateurs  de  l'unité  frauQaise  (1848, 2  kötet ; 
2.  kiadás  1856) ;  Un  drame  sous  la  Terreur  (1856) ; 
L'Burope  et  le  second  Empire  (1865) ;  Les  états 
de  Bretagne  et  Tadministration  jusqu'en  1789  (2. 
kiad.  1875,  2  kötet) ;  Souvenirs  de  ma  jeunesse 
au  tomps  de  la  Restauration  (1873).  —  Unoka- 
öccse, Jules  de  G.  (szül.  1835)  mint  regényíró  lett 
ismeretessé.  Munkái:  Pécheurs  et  pécheresses 
(1862) ;  Un  jeune  homme  chauve  (1863) ;  Coeurs 
et  sens  (novella,  1868) ;  Charlotte  Duval  (1874) ; 
Marguerite  de  Keradee  (1876);  Aprós  la  faute 
(1880). 

Cameades,  bölcselő,  1.  Karneades. 

Carnegie  (ejtsd:  kámegi),  helység  Pennsylvaniá- 
ban, Pittsburgtól  Ny.-ra,  jelentékeny  kőszén- 
bányákkal és  (1900)  7330  lak. 

Carnegie  (ejtsd:  kárnegi),  Andrew,  amerikai  gyá- 
ros és  emberbarát,  szül.  Dunfermline -ben  (Skócia) 

19 


Carnelley 


290     — 


Carnot 


1835  nov.  25.,  mint  egy  takácsnak  a  fla.  1848-ban 
Amerikába  vándorolt,  Pittsburgban  mint  távirat- 
küiordó,  majd  mint  távirótiszt  és  vasüti  titkár 
kereste  kenyerét  és  Woodraff  waggon-lits-jeivel 
való  spekulációk  által  nagy  vagyonra  tett  szert. 
Azután  vashidak  építősével  foglalkozó  társaságot 
alapított,  végül  megvette  a  Homestead-acólgyá- 
rakat,  melyek  25,000  munkást  foglalkoztatnak. 
1899-ben  visszavonult  az  üzletektől.  Megmérhe- 
tetlen Jövedelme  a  munkásoknak  és  sok  skót  és 
amerikai  intézetnek  is  javára  vált.  Egyetemek 
és  tudományos  intézetek,  valamint  más  közhasznú 
és  jótékonysági  intézetek  javára  milliókat  ál- 
dozott. 1907-ben  Pittsburgban  a  C.-intézetet  ala- 
pította iparosok  kiképzésére,  lov.  szépművészeti 
muzeumot.  Szülővárosában  hasonló  közművelő- 
dési intézeteket  alapított.  A  hágai  békekongresszus 
érdekében  kifejtett  tevékenységeért  a  francia 
becsületrendet  kapta.  Munkái :  An  American  four- 
inhand  in  Britain  (New  York  1883—84) ;  Round 
the  World  (1884);  Triumphant  Democracy:  or 
flfty  years  march  of  the  Republic  (1886) ;  The  em- 
pire of  business  (1902) ;  Problems  of  to-day  (1908. 
Életrajzával).  V.  ö.  Alderson,  A.  C.  (New  York 
1903). 

Carnelley,  Thomas,  nevezetes  angol  kémikus, 
szül.  Manchesterben  1852  okt.  22.,  megh.  Aber- 
deenben  1890  aug.  27.  Tanulmányait  Angliában  és 
Németországban  végezte ;  1879.  a  kémia  tanára 
a  sheffleld-i  Firth  CoUege-n,  1888-ban  az  aber- 
deeni  egyetemen.  Különösen  a  technológiai  ké- 
miát művelte ;  nagyobb  munkája  Physico-Chemi- 
cal  Constants,  Melting  and  Boiling  Point  Tables 
2.  köt.  1885—1887.  B  nagy  gonddal  összeállított 
munkában  a  testek  olvadási  és  forráspontját  közli 
50  ezernél  több  adatban. 

Carneol,  féldrágakő,  1.  Karneol. 

Carne  púra  a.  m.  húsliszt  (1.  o.). 

Cameri,  Bartholomaus,  lovag,  osztrák  poli- 
tikus és  író,  szül.  Trientben  1821  nov.  3.,  megh. 
1909  máj.  18.  Marburgban  (Stiria).  Jogi  és  fllozóílai 
tanulmányokkal  foglakozott,  1861  óta  tagja  volt 
a  gráci  tartománygyűlésnek,  1870— 90-ig  pedig 
az  osztrák  képviselőháznak.  Több  politikai  röpira- 
tot tett  közzé  a  Taaffe-kormány  ellen ;  továbbá 
költeményeket  (Leipzig  1848;  2.  kiad.  1850); 
Pflug  und  Schwert;  Sonette  (Wien  1862);  Un- 
garische  Volkslieder  und  Báliadén  (u.  o.  1892), 
Filozófiai  munkái :  Sittlichkeit  und  Darwinismus 
(u,  0.  1871) ;  Gefühl,  Bewusstseia,  Wille  (u.  o, 
1876) ;  Der  Mensch  als  Selbstzweck  (u.  o.  1877) ; 
Grundlegung  der  Bthik  (u.  o.  1881) ;  Entwicklung 
und  Glückseligkeit,  Bthische  Bssays  (Stuttgart 
1866) ;  Der  moderné  Mensch.  Versuche  über  Le- 
bensführung  (7.  kiad.  Bonn  1902) ;  Empflndung 
und  Bewusstsein  (1893).  Németre  fordította  Dante 
Divina  commediáját  (1901). 

Carne  secca,  levegőn  szárított  hús. 

Carnet  (franc,  ejtsd :  karné)  a.  m.  zseb-  vagy 
jegyzőkönyv ;  a  kereskedőknek  különösen  azt  a 
könyvét  nevezik  eképen,  melyben  tartozásaik  és 
követeléseik  lejáratuk  szerint  vannak  feljegyezve, 
rendesen  naptárszerű  formában. 

Carneval,  1.  Farsang. 

Carni,  nép,  1,  Kamok. 

Canüa,  1.  £ra?wa. 


Camicer  (ejtsd:  karaiszér),  JRanion,  don,  spanyol 
zeneszerző,  szül.  Tarreggában  (Katalónia)  1789 
okt.24.,megh.  Madridban  1855  márc.  17.1818.  kar- 
nagy volt  Barcelonában,  1828.  Madridban  ós  1830. 
az  ottani  konzervatóriumnak  tanára  lett.  9  dal- 
művet szerzett,  ú.  m.  Adela  de  Lusignano ;  Don 
Jüan  Tenorio ;  El  Colon ;  Elena  e  Malvina ;  Ismalia 
stb.  Azonkívül  szerzett  templomi  darabokat,  ha- 
lotti miséket  és  népszerű  spanyol  népdallamokat, 
a  chile-i  nemzeti  himnuszt  is, 

Carniferrin,  a  húskivonatból  előállított  fosz- 
forhússav vas-sója,  30o/o  vasat  tartalmazó,  sár- 
gásbarna színű,  íztelen  por.  Hígított  sav  v.  lúg 
oldja.Könnyen  felszívódó  vaskészítmóny  szegény- 
vérüek  és  sápkórosak  számára.  Adagja  0"2-  06  g. 

Carnifex  (lat.)  a.  m.  hóhér.  A  rómaiak  külö- 
nösen C-nek  azt  a  hóhért  nevezték,  aki  rabszol- 
gáknak s  idegeneknek  kivégzésével  volt  meg- 
bízva. A  halálra  ítélt  római  polgároknak  kivég- 
zését a  lictor  hajtotta  végre. 

Carniflcatio  a.m,  hússá  válás.  A  levegőtlenné 
(atelektatikussá)  vált  tüdőszövetben  történik  meg, 
hogy  a  tüdő  kötőszövete  sarjadzásaival  kitölti  a 
levegőtlenné  lett  alveolusokat ;  az  ily  tüdőszövet 
hús-izom  tapintatú,  relatíve  szívós,  színe  piros, 
azaz  karifikálódott,  L.  még  Hepatisatio,  Spleni- 
satio. 

Carnin,  CjH8N403,H20  összetételű,  a  húski- 
vonatban előforduló  és  abból  előállítható,  nitro- 
géntartalmú szénvegyület.  Színtelen  kristályos 
por.  Forró  víz  meglehetősen  oldja.  Sósavval  kris- 
tályos vegyületté  egyesül,  Brómos  víz  v,  salét- 
romsav hypoxantin-n&  (szarkin  v.  monoxipurin) 
CJH4N4O  oxidálja,  amely  szintén  alkotórésze  az 
állati  szervezetnek. 

Carniprivinm  (lat.)  a.  m,  húsmegvonás.  Kö-  ■ 
zépkori  elnevezése  a  Quinquagesima  (ötvened)' 
vasárnapnak,  amelyen  régente  a  nagyböjt  kezde-í 
tét  vette, 

Carnis  delicta  (lat.)  a.  m.  testi  —  az  újabb 
terminológia  szerint  —  szemérem  elleni  bűntettek 
(1.  0.). 

Carnivora  (áUat),  tágabb  értelemben  a  húsevő 
állatok  gyűjtőneve,  szűkebb  értelemben  az  emlős 
állatok  osztályának  egyik  rendje.melybe  a  macska- 
(Felidae),  hiéna-  (Hyaenidae),  kutya-  (CanidaeJ, 
cibetmacska-  (Viveridae),  menyét- (Mmtelidae), 
medve-  (TJrsidae),  cibethiéna-  (Protelidae)  és 
mosómedve-félók  (Procyonidae)  tartoznak.  L, 
még  Ragadozók,  Futómadarák  és  Erszényesek. 

Carnivora  vera  a.  m.  igazi  ragadozók.  Ide 
tartoznak  a  liasadtujjú  ragadozók  (Fissipedia), 
jelesen  a  macska-,  cibetmacska-,  menyét-,  hiéna-, 
kutya-,  medve-,  mosómedve-  és  cibethiéna-félék. 
L.  az  illető  címszóknál. 

Carnot,  város  Algériában,  a  Chelif  jobbpartján, 
4106  lak. 

Carnot,  neves  francia  család,  melynek  több 
tagja  szerzett  hírnevet  a  tudomány  és  a  politika 
terén.  Tagjai  közül  nevezetesebbek : 

1,  C,  Lazare  NicolasMarguerite,  gróf,  francia 
államférfiú,  szül.  Nolay-ban  1753  máj.  13.,  megh, 
Magdeburgban  1823  aug.  3.  A  mérnöki  pályára 
lépett  s  egy  Vauban  fölött  tartott  dicsbeszédével, 
pályadíjat  nyert  és  akadémikus  lett.  1791-ben 
a  törvényhozó  testületbe,  majd  a  nemzeti  gyüle- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendői 


Carnot 


—     291     — 


Carnot  törvénye 


kezetbe  választották.  Rideg,  szófukar,  a  szabad- 
ságért ós  egyenlőségért  rajongó  idealista  létére 
minden  tehetségét  a  köztársaságnak  szentelte. 
Lángelméje  korán  feltűnt  a  konvent  vezérlő  fér- 
tlainak,  1793.  pedig  mint  a  jólét-bizottság  tagja,  az 
egész  hadügy  vezetését  kezébe  vette  és  szervező 
tehetségének  bámulatos  jelét  adta.  Az  ö  érdeme, 
hogy  sok  ezer  lelkes  újonc  indult  a  határok  felé 
(«C.,  a  győzelem  szervezője»).  Mint  a  direktórium 
tagja  is  lelke  maradt  minden  hadi  vállalatnak. 
Érdemei  dacára,  mint  állítólagos  royalistát,  1797. 
deportációra  Ítélték,  mire  ö  Németországba  me- 
nekült és  Réponse  de  L.  N.  M.  C.  etc.  au  rapport 
fait  sur  sa  conjuration  du  18  fructidor  an  V.  au 
conseii  des  Cinq  Cents  par  Bailleul  c.  védőiratát 
fogalmazta  (London  1799).  A  brumaire  18-iki  állam- 
csíny lezajlása  után  az  első  konzul  visszahívta  a 
számkivetésből  ós  a  hadi  készletek  igazgatójává, 
ISOO.pedig hadügyminiszterré  nevezte ki.l802-ben 
tribunná  nevezték  ki,  mely  minőségében  nem- 
csak az  élethossziglani  konzulátus  ellen  szava- 
zott, hanem  azt  is  ellenezni  merte,  hogy  Bonapar- 
tét császárrá  válasszák.  Azután  visszatért  szülő- 
városába, hol  visszavonultan  élt.  1814-ben  önként 
ajánlotta  fel  kardját  Napóleonnak.  XVIIL  Lajos 
trónralépése  után  C.  újra  visszavonult  és  a  Mé- 
moire  adressé  au  roi  en  juillet  1814  c.  emlékiratot 
szerkesztette.  (Magyarul:  A  királyhoz  intézett 
elmélkedés  júniusba,  1814-be.  Fordította  franciá- 
ból egy  hazafi.  Pesten,  1816).  Napóleon  Elbá- 
ról való  visszatérése  után  belügyminiszterré, 
gróffá  és  pairré  nevezte  ki.  A  visszatérő  Bourbo- 
nok bosszúja  elől  C.  Magdeburgba  menekült,  hol 
visszavonultságban  a  tudományoknak  szentelte 
utolsó  óveit.Pöldi  maradványait  a  francia  törvény- 
hozás határozata  folytán  1889  aug.  2.  Magde- 
burgból  a  párisi  Pantheonba  szállították  át. 

C.  politikai  szereplésénél  nem  kevésbbé  fon- 
tos irodalmi  működése.  Az  említetteken  kívül 
nevezetesebb  müvei :  Éloge  de  Vauban  (Lyon 
1783) ;  Essai  sur  les  machines  en  génórai  (u.  o. 
1784);  Oeuvres  mathématiques  (Basel  1796); 
Geométrie  de  position  (Paris  1803) ;  De  la  cor- 
rélation  des  flgures  (u.  o.  1801);  Mémoire  sur 
la  relation  qui  existe  entre  les  distances  respec- 
tives  de  cinq  points  quelconques  pris  dans  l'es- 
pace  suivi  d'un  Essai  sur  la  théorie  des  transver- 
sales  (u.  0.  1806).  C.  egy  másik  híres  matemati- 
kai műve  a  Réflexions  sur  la  métaphysique  du 
calcul  inflnitésimal  (Paris  1797,  4.  kiad.  1860) ; 
De  la  défense  desplaces  fortes  (u.  o.  1809,  3  köt, 
3.  kiad.  1812) ;  Mémoire  sur  la  fortiíication  primi- 
tive  (u.  0. 1823).  C.  írt  egy  Don  Quiehote  (Leipzig 
1820)  c.  komikus  hőskölteményt  is,  továbbá  em- 
lékiratokat (Mémoires),  melyeket  Hippolyte  nevű 
fia  adott  ki  (Paris  1861—94,  2  köt.).  Levelezését 
Charavay  adta  ki.  1892-97, 3  köt.  V.  ö.  Fink,  C. 
nnd  seine  Werke  (Tübingen  1894) ;  Arago,  Bio- 
graphie  de  C.  (Paris  1850). 

2.  C.,  Lazare  Hyppolite,  francia  publicista  és 
államférfiú,  az  elöbbmek  fia,  szül.  St.  Omerban 
1801  ápr.  6.,  megh.  1888  márc.  17.  Atyja  oldalán 
Magdeburgban  élt,  hol  a  német  nyelvet  és  irodal- 
mat tanulta.  1823-ban  visszatértFranciaországba, 
tigyvéd  lett  s  több  radikális  lapnak  szerkesztője. 
1889  óta  több  izben  tagja  volt  a  képviselőháznak. 


1847-ben  Les  radieaux  et  la  charte  c.  müvében 
a  köztársaság  hívének  vallotta  magát.  1848-ban 
vallás-  és  közoktatásügyi  miniszter  lett.  (V.  ö. 
Le  ministére  de  l'instruction  publique  et  des  cul- 
tes  depuis  le  24  février  jusqu'au  5  juillet  c.  mun- 
káját, Paris  1848.)  Az  1851  dec.  2-iki  államcsíny 
után  C-t  is  beválasztották  ugyan  a  törvényhozó 
testületbe,  de  a  hódolati  eskünek  megtagadása 
miatt  csak  1864.  foglalhatta  el  helyét.  A  császár- 
ság bukása  után  Paris  egyik  kerületének  maireje 
lett,  1871.  beválasztották  a  nemzetgyűlésbe. 
1876-ban  a  szenátus  tagja  lett.  Iratai  közül  meg- 
említendők  még:  Exposé  de  la  doctrine  Saint- 
Simonienne  (Paris  1830);  Lazare  Hoche  (u.  o. 
1874).  Atyja  emlékiratain  kívül  még  a  Mémoires 
de  H.  Grógoire,  ancien  évéque  de  Blois  (Paris 
1837,  2  köt.)  és  a  Mémoires  de  Bertrand  Barére 
(u.  0.  1842,  4  köt.)  c.  munkákat  is  rendezte 
sajtó  alá. 

3.C,  Marié  Frangois  Sadi,  francia  államfórfiú, 
a  köztársaság  elnöke,  az  előbbinek  légid,  fia,  szül. 
Limogesban  1837  aug.  11 ,  megöletett  1894  jún. 
25.  Lyonban.  A  műegyetemet  végezte;  ezután 
mérnök  lett.  1870-ben  Gambetta  prefektussá  ne- 
vezte ki  8  megbízta  a  nemzeti  védelem  szervezé- 
sével Normandiában.  1871  óta  állandóan  kép- 
viselőnek választották  és  a  kamarában  a  köz- 
társasági balpárthoz  csatlakozott.  1878-ban  má- 
sodállamtitkárrá nevezték  ki,  1880.  pedig  a  köz- 
munkák miniszterévé.  1885— 86-ig  pénzügymi- 
niszter volt,  1885.  a  szenátusba  választották. 
Gróvy  lemondása  után  1887  dec.  3.  827  szavazat 
közül  616  szavazattal  elnöknek  választották.  Köz- 
tisztelet kisérte  pályáján.  Az  1894.  Lyonban  ren- 
dezett iparkiállításon  egy  Caserio  nevű  olasz 
anarchista  megöU^j.V.  ö.  Dreyfous  M.,  Les  trois  C. 
(Paris  1895). 

4.  G.,Nicolas  LéonardSadi,  francia  fizikus,  C 1. 
fia,  szül.  Parisban  1796  jún.  1.,  megh.  u.  o.  1832 
aug.  24.  A  műegyetemet  1813.  elvégezve,  a  katonai 
pályára  lépett,  később  mérnök-kapitány  lett  és  ez 
állásban  maradt  haláláig.  Reflexión  sur  la  puis- 
sance  motrice  du  feu  (Paris  1824)  c.  műve  nevét 
a  fizika  történetében  megörökítette.  (Tartalmát  1. 
Carnot  törvénye.)  C.-nak  ez  a  műve  1824.  jelent 
meg,  1872.  az  Annales  scient.  de  l'Éeole  Normálé 
sup.-ban  (ü.  sórie)  ismét  lenyomatták  és  1878. 
önállóan  adták  ki;  németül  is  megjelent:  Ost- 
wald,  Klassiker  Nr,  37. 

Carnotít  (ásv.),  sárga  kristályos  por,  össze- 
tétele közel  Ks,0.2Ü5,08.VaOj.3H,0.  Colorado. 

Carnot  tétele.  A  Carnot  Lazare  Nicolas  (a 
nagy  Carnot,  1.  C.l)  nevéhez  fűződő  trigonometriai 
tétel.  E  szerint  bármilyen  sík-háromszögben  az 
egyik  oldal  négyzete  annyi,  mint  a  másik  két  oldal 
négyzetének  összege,  levonva  ebből  e  két  oldal- 
nak és  az  általuk  bezárt  szög  cosinusának  a  két- 
szeres szorozatát.  Pl. :  c*=a*-f  &*— 2a&  cos  y.  Ez  a 
képlet  azonban  már  Vieta-nál  is  előfordul ;  el- 
lenben valóban  Camot-tól  ered  a  transzverzáli- 
sok elméletében  róla  nevezett  tétel  (1.  Transzver- 
zális). 

Carnot  törvénye.Tgy  nevezik  a  Sadi  Camot-tól 
(1.  C.  4.)  1824.  fölállított  tételt  a  hőnek  munkavégző 
képességéről.  E  tétel  így  hangzik :  wValahányszor 
a  hö  munkát  végez,  mindannyiszor  a  hőnek  egy 


Amely  gzó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


19» 


Carnotville 


—     292 


Carobafa 


része  átmegy  valamely  melegebb  helyről  (pl.  a  ka- 
zánból) hidegebb  helyre  (pl.  a  sürítőbe);  hőmérsék- 
leti különbség  nélkül  a  hő  munkát  nem  végez- 
het. A  végzett  munkának  és  az  átment  hőnek 
viszonya  csupán  a  hömérsékektöl  (a  két  hely 
hőmérsékétöl)  függ  és  mmden  egyéb  körülmény- 
től független)).  B  tétel  vitte  Clausiust  egy  ne- 
gyedszázaddal utóbb  a  hőelmélet  második  fő- 
tételének megállapítására.  L.  bővebben :  Eutropia, 
Hőelmélet. 

Carnotville,  katonai  állomás  Dahome  francia 
nyugatafrikai  gyarmatban,  a  Vemé  fő  forrásfo- 
lyójának,  az  Ofenek  balpartján,  egészséges  és 
termékeny  vidéken.  Számos  katonai  expedíció 
kiinduló  pontja  volt. 

Camoy,  Henri,  jeles  francia  folklorista,  szül. 
Warloy-Baillonban,  1861  máj.  12.  A  népies  ha- 
gyományok gyűjtése  és  hasonlító  elemzése  terén 
kifejtett  nagy  munkássága  a  Mélusine  c.  folyó- 
iratban 1877.,  majd  1879.  a  Romániában  jelent 
meg,  ahol  hires  pikardiai  meséihez  Köhler  Rein- 
liold,  a  nagynevű  összehasonlító  irodalomtörté- 
nész írt  kiváló  becsű  kommentárt.  Főbb  munkái : 
Littérature  orale  de  la  Picardie  (1883);  Contes 
frangais  et  canadiens  (Paris  1884;) ;  Les  légendes 
de  Francé  (1885,  Mier  képeivel) ;  Les  Traditions 
populaires  de  l'Asie  mineure  (1888)  stb.  Szép- 
irodalmi dolgozatokat  (elbeszéléseket  és  regénye- 
ket) is  irt.  Blémont-nal  együtt  néprajzi  folyóiratot 
alapított :  La  Tradition  címen,  melyben  számos 
kisebb-nagyobb  etnológiai  dolgozata  és  közle- 
ménye látott  napvilágot. 

Cámul  Miklós,  román  tudós,  szül.  1630  táján. 
Müescu-nak  is  hívják  a  vaslui  (Moldva)  kerü- 
letben felívő  Miiesti  birtoka  után.  Igen  tanult 
férfiú  volt,  aki  több  nyelven  beszélt :  latinul,  ó-  és 
új-görögül,  szláv  nyelveken,  törökül,  németül. 
Stefanica  vajda  uralkodása  alatt  (1660—1662) 
kényszerült  Oroszországba  vándorolni,  ahol  több 
magas  hivatalt  viselt.  Alexei  Mihajlovics  cár  Kí- 
nába küldte  követnek ;  ő  volt  Nagy  Péternek  ne- 
velője 8  tanítója.  Irt  több  történelmi,  lexikográ- 
fiái, utazási  stb.  művet  orosz  nyelven,  melyek 
közül  legnevezetesebb  :  A  nagy  Amur  folyó  le- 
írása. Román  nyelven:  az  1688-iki  bukaresti 
bibliafordítás,  melynek  tősgyökeres  román  nyelve 
mintául  szolgált  a  későbbi  fordítóknak. 

Carnuntum,  fontos  római  katonai  állomás, 
város  felső  Pannoniában,  a  Danubius  (Duna)  folyó 
jobb  partján.  Hadrianus  alatt  municipium,  Septi- 
mius  Severus  alatt  colonia  lett.  C.-nál  állomáso- 
zott a  dunai  hajóhad  és  egy  római  légió.  Marcus 
Aurelius  a  markoman-háborúban  itt  3  évig  idő- 
zött és  Septimius  Severus  és  a  dunabalparti  ger- 
mánok ellen  viselt  háborújában  itt  ütötte  fel  tá- 
borát. A  IV.  sz.-ban  a  germánok  elpusztították. 
Romjait  Nómetóvár  mellett  Hainburg  és  Petro- 
nell  közelében  1875  óta  rendszeresen  föltárták 
8  a  leleteket  külön  múzeumban  helyezték  el.  A 
C.-i  ásatásokról  tájékoztat :  Kubitschekéa  Frank- 
furter, Führer  durch  C.  (Wien,  3.  kiad.  1904).  V. 
ö.  Dachler  (Századok  41.),  C.  1885—1910.  (a  C- 
egyesület  kiadványa,  Wien  1911). 

Carnati  v.  Carnutes,  nép,  1.  Kamutok. 

Caro  (lat.)  a.  m.  hús ;  C  luxurians  a.  m. 
vadhús ;  G.  citri  a.  m.  cukorral  bevont  citrom- 


szeletek, azaz  az  úgynevezett  citronát.  —  C 
olaszul  a.  m.  kedves,  drága ;  G.  mio,  kedvesem, 
drágám. 

Caro,  1.  Annibale,  olasz  költő,  szül.  Civita- 
nuovában  1507.,  megh.  Rómában  1566  nov.  21. 
Fiatal  korában  Firenzében  a  Gaddi-család  házi 
tanítója,  majd  az  egyik  Gaddi  magántitkára  volt ; 
később  a  Farnesek  szolgálatába  lépett,  akik  bőven 
ellátták  mindenféle  egyházi  javadalmakkal.  C. 
legfontosabb  munkája  az  Aeneis  fordítása,  mely 
mint  az  olasz  verso  sciolto  (rimnélküli  ötös  jam- 
bus) egyik  legrégibb  mintaképe,  ma  is  neve- 
zetes. E  mellett  tiszta  toscanai  nyelve  is  emeli 
becsét,  épp  úgy,  mint  C.  eredeti  lirai  versei,  me- 
lyek különben  csak  halvány  Petrarca-utánzatok. 
Van  néhány  humoros  költeménye  is,  köztük  az 
obszcén :  La  Ficheide  del  P.  Siceo,  valamint  egy 
vígjátéka  (Gli  straccioni),  melyet  az  a  körülmény 
tesz  érdekessé,  hogy  C.  benne  Rómában  élő  és 
ismert  alakokat  szerepeltet.Megemlítendök  végül 
levelei,  melyekből  tíz  kötet  látott  napvilágot,  és 
még  néhány  műfordítása :  Aristoteles  Retorikája, 
Longos  Daphnis  és  Chloó-ja  stb. 

2.  G;  Elme  Marié,  fi'ancia  filozófus  és  író,  szül. 
Poitiersban  1826  márc.  4.,  megh.  1887  júl.  13., 
1848  óta  az  angersi,  roueni  és  rennesi  líceumo- 
kon tanárkodott,  1864.  a  Sorbonne  tanára  lett 
Parisban,  1874.  az  Académie  frauQaise  tagja. 
C.  Cousin  irányát  követte,  a  spiritualizmus 
zászlóvivője  volt  a  hetvenes  években,  amikor 
szerdai  előadásait  a  Sorbonne-on  a  «társaság)) 
nagyon  látogatta.  Legolvasottabb  könyve  L'idée 
deDieu  et  ses  nouveaux  critiques  (1864 — 89-ig 
sűrűn  ért  kiadásokat).  Iratai  közül  kiemelendök : 
Du  Mystioisme  au  XVIIP  siéele  (Paris  1852—54) ; 
Études  morales  sur  le  temps  présent  (u.  o.  1855, 
új  kiadás  1879) ;  La  philosophie  de  Goethe  (u.  o. 
1866);  Le  matérialisme  et  la  seience  (u.  o.  1869) ; 
Le  pessimisme  au  XIX'  sieele  (u.  o.  1878) ;  La  íln 
du  XVIIP  siéele  (u.  o.  1880) ;  M.  Littré  et  le  posi- 
tivisme  (u.  o.  1883) ;  George  Sand  (u.  o.  1887) ; 
Mélanges  et  portraits  (u.  o.  1888).  A  mosolygó 
szalon-filozófus  Pailleronnak  Ahol  unatkoznak 
című  darabjában  emlékeztet  C.-ra.  V.  ö.  Mau- 
mus,  Les  plülosophes  contemporains  (Paris  1891). 
Neje  Pauline  Gasffin  (1843—1901)  P.  Albane  ál- 
név alatt  regényeket  írt  (Le  peché  de  Madeleine, 
Fiamén,  Idylle  nuptiale  etc). 

3.  G;  Jákob,  német  történetíró,  szül.  Gne- 
senben  1835  febr.  2.,  meghalt  1904  dec.  10. 
Boroszlóban.  1863  óta  mint  magántanár,  1868 
óta  mint  rendes  tanár  működött  Boroszlóban. 
Művei :  Das  Interregnum  Polens  ím  Jahre  1586 
(Gotha  1861) ;  Geschichte  Polens  (2.,  3.  és  5.  köt., 
Gotha  1864—1888).  (Ez  a  mű  hazai  történetün- 
ket is  érinti);  Lessing  und  Swift  (Jena  1869); 
Liber  cancellariae  Stanislai  Ciolek.  Ein  Formel- 
bueh  der  poln.  Königskanzlei  (Wien  1872) ;  Aus 
der  Kanzlei  Sigmunds  (u.  o.  1879) ;  Das  Bündniss 
V.  Canterbury  (Gotha  1880) ;  Vortráge  u.  Bssays 
(u.  0.  1906). 

Carobafa  (bois  de  carouhier),  a  Geratonia  si- 
liqua-tól  származó  baraás-sárga,  pirosan  erezett 
szilárd,  kemény  sűrű  fa.  Száradáskor  utóbbi  tulaj- 
donságai növekednek.  Keletről  származik,  de  je- 
lenleg Dél-Európában  is  igen  elterjedt. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendő! 


Carobe  dl  Gluda 


293 


Carolus 


Carobe  di  Giada  (olasz,  ejtsd :  dzsada)  a.  m. 
Judáskaroba,  (növ.),  1.  Pistacia. 

Carocha  (portug.,  ejtsd:  karócsa,  sp,  coroza), 
a  máglyára  itélt  eretnekeknek  ördögképekkel  tele 
festett  papiros  sapkája.  L.  Sanbenito. 

Caro-Delvaille,  Henri,  francia  festő,  szül. 
Bayonneban  1876.  Bonnat  és  Maignan  tanít- 
ványa. Főként  a  modern  francia  nőt,  minden- 
napos környezetébe  állítva,  szereti  ábrázolni.  Ki- 
válóbb festményei :  Mauicure  etlethé,  Bellefllle, 
Dame  á  l'hortensia,  Femme  nue,  Femme  aux 
estampes,  Ma  femme  et  ses  soeurs  (a  párisi  Lu- 
xembourg-múzeumban), Eté,  Septembre  stb. 

Caro-féle  sav,  liipermouoszulfosavHjSOj.  Ká- 
liumhiperszulfátot  kénsavban  oldva  C.  keletke- 
zik, melyet  a  hiperkénsavból  (H^SgOg)  azáltal 
származtathatunk,  ha  abból  egy  molekula  kén- 
trioxidot  (SOj)  eltávolítva  képzelünk.  C.  előállít- 
ható a  kénsavnak  hidrogénhiperoxiddal  valóoxi- 
dálása  útján.  A  C.  csak  oldatban  ismeretes.  Igen 
erélyes  oxidáló  szer. 

Carola,  kikötő,  1.  Salamon-szigetek. 

Carolath,  Emil,  1.  Schönaich-Carolaíh. 

Carolath-Beuthen,  Liegnitz  porosz  kerületnek 
Freistadt  nevű  járásában  fekvő,  250  km^-nyi  terü- 
letű mediatizált  uradalom,  15,000  lakossal.  Fő- 
helye Freystadt.  1550  óta  a  Schönaich  családé, 
melynek  tagjai  1551.  a  birodalmi  bárók,  1700.  a 
birodalmi  grófok  és  1741.  a  hercegek  közé  emel- 
kedtek C.  névvel.  Schönaich  Fábián  mint  állam- 
férfiú és  hadvezér  V.  Károly  császárt  és  Móric 
szász  választófejedelmet  szolgálta.  Henrik  Ká- 
roly Vilmos  herceg,  szül.  1783  nov.  29.,  megh. 
1864:  júl.  14.,  porosz  tábornok  és  fővadászmester 
volt.  A  jelenlegi  családfő  Károly  herceg,  szül. 
1845 febr.  14.,  örökös  tagja  a  porosz  urak  házának. 

Carol  d'or,  romániai  aranypénz,  20  leu 
(frank). 

Carole  (franc,  ejtsd :  karou,  ol.  carola),  dallal 
kisért  régi  körtánc.  A  párok,  amelyek  egymás 
kezét  fogták,  inkább  körüljártak,  mint  táncol- 
tak; az  általuk  énekelt  dalokat  C.-nak  vagy 
chansons  de  C.-nak  hívták.  Ez  a  név  átment 
Angliába  is  (carol),  ahol  azonban  később  az  egy- 
házi diesénekeket  hívták  carol-nak,  mint  pl. 
christmas  carol,  karácsonyi  ének.  Az  olaszor- 
szági La  Carola  táncot  Boccaccio  is  említi  mü- 
veiben. 

Carolina,  1.  C.  C.  C 

Carolina,  La,  kerületi  székhely  Jaén  spanyol 
tartományban,  a  Sierra  Moréna  D.-i  lábánál,  (i90o) 
9192  lak.,  posztószövéssel.  Közelében  van  Las 
Navas  de  Tolosa,  amelyet  a  spanyoloknak  a  mó- 
rok fölött  1212.  kivívott  győzelme  tett  neveze- 
tessé. 

Carolina,  vidék  az  északamerikai  Egyesült- 
Államok  K.-i  részén.  Sebastian  Cabot  fedezte  fel 
1492.,  de  a  spanyolok  csak  1512.  foglalták  el, 
mint  Florida  állam  egy  részét.  Miután  a  spanyo- 
lok gyarmatosítás!  kísérletei  sikertelenek  voltak, 
egy  ideig  a  franciák  foglalták  el  és  ők  nevezték 
el  IX.  Károly  után  C.-nak.  A  francia  uralmat 
nemsokára  ismét  felváltotta  a  spanyol,  majd  a 
brit  uralom.  1660-ban  II.  Károly  angol  király  a 
34. 08  36.  ó.-i  szélességi  fokok  közt  fekvő  teiiile- 
tet  8  angol  alattvalónak  adományozta.  Az  an- 


gol kormány  ezt  a  területet  később  visszavásá- 
rolta és  két  gyarmatra  osztotta :  North-  és  South- 
C.  (1.  0.).  A  gyarmatok  hamar  felvirágoztak  és  az 
elsők  közé  tartoztak,  melyek  1769.  fellázadtak 
az  anyaállam  ellen.  A  győzelem  után  mint  külön 
államok  léptek  be  az  Unióba. 

Carolina  allspice  (növ.),  1.  Calycanthaceae. 

Carolina  resolutlo,  III.  Károlynak  1731 
márc.  21.  kiadott  s  a  magyar  protestáns  egyházi 
viszonyokat  rendező  nagyfontosságú  határozata. 
E  szerint  a  földesúri  jog  a  hit  dolgaiban  is  épség- 
ben tartandó ;  az  evang.  lelkészeknek  csakis  az 
artikuláris  helyeken  szabad  hivatalos  funkciókat 
végezni;  nem  artikuláris  helyeken  plébánosok  vég- 
zik az  egyházi  teendőket,  a  szokott  stóla  mellett ; 
a  házassági  ügyek  a  kat.  püspökök  hatósága  alá 
tartoznak  s  a  vegyes  házasságok  kat.  papok  előtt 
kötendők;  megengedtetik  az  evangélikusoknak, 
hogy  a  király  előleges  engedelmével  szuperin- 
tendenseket választhassanak,  kiknek  hatósága 
azonban  a  felügyeletök  alá  helyezett  lelkészek- 
nek csupán  erkölcsi  életére  terjesztetik  ki,  mert 
az  ev.  lelkészek  világi  ügyekben  a  polgári  ható- 
ság, keresztelés  dolgában  a  kat.  esperesek  fel- 
ügyelete alá  rendeltetnek;  kemény  büntetést 
szab  a  kat.  hitről  az  evangélikusra  térökre ;  ren- 
deli továbbá,  hogy  a  katolikus  ünnepeket  külső- 
leg mindenki  megtartsa  s  minden  céh  részt  ve- 
gyen a  kat.  egyházi  körmenetekben ;  hivatalno- 
kok dekretális  esküt  tegyenek  a  szúz  Máriára 
és  a  szentekre ;  kis  iskolákat  tarthatnak  ugyan 
az  evangélikusok,  de  a  felsőbb  tanintézetek  fel- 
állításához királyi  engedély  szükséges,  melynek 
megadása  főleg  a  megkívántató  vagyoni  alap 
kimutatásától  függ.  B  rendelet  mindkét  feleke- 
zetű protestánsok  törvényes  jogait  jóformán  meg- 
semmisítette ;  mégis  a  klérus  egy  része  úgy  te- 
kintette, mint  amely  fölöttébb  engedékeny  a 
protestánsokkal  szemben.  Intézkedései  közt  leg- 
nagyobb eredménnyel  járt  a  szuperintendensekre 
vonatkozó  rész.  Ennek  alapján  szervezkedett  a 
magyarországi  prot.  egyház  akkép,  amint  mai 
napiglan  fennáll.  Négy-négy  szuperintendencia 
alakíttatott,  bár  a  számarány  szerint  a  reformá- 
tusokat több  illette  volna  meg.  A  rendeletet  latin 
eredetiben  közzétette  Kuzmány,  Urkundenbuch 
zum  öst.-evang.  Kirchenrecht  (Wien  1856) ;  ma- 
gyarul :  Csúthy  Zsigmond,  Magyar  prot.  egyház- 
történet (Debreczen  1878). 

Carolina-szigetek,  1.  Karolinák. 

Carolini  libri,  a  Nagy  Károly  neve  alatt  a 
VIII.  sz.  vége  felé  megjelent  négykötetes  könyv, 
mely  a  II.  niceai  zsinatnak  a  képtiszteletre  vo- 
natkozó határozatait  bírálja.  A  szerző  v.  szerzők 
a  képtiszteletről  szóló  egyházi  tanítást  teljesen 
félreértették  és  annak  a  tiszteletéről,  akit  a  kép 
ábrázol  (cultus  relativus),  nem  tudnak  semmit.V. 
ö.  Wetzer-  Welte,  Kirchenlexikon,  VII.  köt.  189— 
196.  1. 

Carolostadius  V.  Carlstadt,\.  Károlyyáros. 

Carolus  (lat.,  a.  m.  Károly),  Eötvös  Károly, 
írói  álneve. 

Carolns  (G.-dollár,  C.-piaszter),  a  III.  és  IV. 
Károly  spanyol  királyok  alatt  vert  ezüst  tallér. 
Ezek  a  régi  spanyol  piaszterek  leginkábbAfrikába, 
Kelet-Indiába,  de  különösen  Kína  és  Japán  felé 


Amely  gzó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Carolus  Duran 


294 


Carpenter 


vándoroltak  és  ott  kedvelt  pénznem  voltak.  A  C. 
értéke  közel  4'4  korona. 

Carolus  Dviran,  francia  festő,  1.  Duran. 

Carolus  Magnus  (lat.),  Nagy  Károly,  1.  Károly. 

Caro  Inxuríans  a.  m.  vadhús ;  erősen  bur- 
jánzó, vérzékeny,  daganatszerű  sarjszövet,  1.  Sar- 
jadzás. 

Carondelet  (ejtsd:  karondié),  Saint  Louisnak  kül- 
városa (1.  0.). 

Caroni,  az  Orinoco  fő  mellékfolyója  Venezuelá- 
ban; a  Serra  Pakaralmában  ered  és  600  km. 
hosszú  folyás  után,  Ciudad  Bolivártól  Ny.-ra,  San 
Félix  mellett  torkol.  Legnagyobb  mellékvize  a 
Paragua. 

Carora,  város  Venezuela  Lara  államában,  a 
Morere  mellett,  (1905)  7950  lakossal,  jelentékeny 
kaucsuk-  és  börkereskedéssel.  A  spanyolok  ala- 
pították 1572. 

Carotin,  1.  Karotin. 

Carotís,  1.  Fejveröér. 

Carouge  (ejtsd:  karnzs),  város  Genf  svájci  kanton- 
ban, 2  km.-nyire  Genftől,  az  Arve  partján,  (1910) 
7935  lak.,  vasöntőkkel,  gépgyárakkal,  festékgyár- 
tással és  óraiparral. 

Carové,  Friedrich  Wilhelm,  német  filozófiai 
író,  szül.  1789  jún.  20.,  megh.  1852  márc.  18. 
Hegelből  indulva,  a  filozófiát  ki  akarja  békíteni 
az  egyházzal,  a  katolicizmust  a  protestantizmus- 
sal és  egységes  emberiségi  vallás  létesítésén  fára- 
dozik.Bbbeli  munkái:Über  die  alleinseligmachende 
Kü-che  (Frankfurt  1826,  2  köt.) ;  Was  heisst  rö- 
misch-katholische  Kirche?  (2.  kiad.,  Altenburg 
1847) ;  Neorama,  Beitráge  zur  Literatur,  Philo- 
sophie  und  Geschichte  (Leipzig  1838, 3  köt.). 

Carp.,  állatnevek  mellett  Carpenter  W.  B. 
angol  flziológus  (1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Carp,  Petrache,  román  politikus,  szül.  Jassy- 
ban  1837  jún.  29.  Mint  képviselő  a  Bratianu- 
minisztériumnak  heves  ellenzője  volt.  1870-ben 
rövid  ideig  külügyminiszter  volt.  1876-ban  meg- 
alapította a  konzervatív  Junimisták  pártját. 
1890-ben  és  1892— 95-ig  földmívelési  miniszter 
volt,  1900— 901-ig  miniszterelnök  és  egyúttal 
pénzügyminiszter.  1911-ben  újra  miniszterelnök 
lett.  —  Rokona,  0.  Antonie,  1907  márciustól 
1909  november  13-ig  volt  földmívelésügyi  mi- 
niszter. 

Carpaccio  (tkp.  Scarpazza),  Vittore,  olasz 
festő,  szül.  Velencében  1455  körül,  megh.  1525. 
V.  1526.  Lazzaro  Bastiani  tanítványa,  1507.  Gio- 
vanni  Bellini  segédje  a  Doge-palotában.  A  velen- 
cei iskola  legkiválóbb  elbeszélője,  művein  hűen 
ábrázol  velencei  építészeti  részleteket  és  népies 
jeleneteket.  Főműve  az  egykori  Scuola  di  S.  Or- 
sola  számára  festett  s  ma  a  velencei  áll.  képtár- 
ban látható  képsorozata  Szt.  Orsolya  életéből  vett 
9  jelenettel. 

Carpe  (lat.)  a.  m.  tépd  ki,  szakaszd  ki.  C. 
diem,  szakaszd  le  a  napot  (t.  i.  napod  virágjait), 
mondás  Horatiusi,  köny^-^e  11.  ódájából.  C.  viam : 
eredj,  isten  hírével ! 

Carpeaux,  Jean  Baptiste,  francia  szobrász, 
Bzül.  Valenciennesben  1827  máj.  14.,  megh.  1875 
okt.  12.  Rudeuek  és  Duretnek  volt  tanítványa. 
1854-ben  elnyerte  a  Prix  de  Romét  és  olaszor- 
szági tanulmányai  eredményeképen  már  1858. 


sikert  aratott  nápolyi  halászfiút  ábrázoló  szobrá- 
val. Ugyancsak  Rómában  készült  ügolino  ós  fiai 
megkapó  természetességű  bronzcsoportja  (Paris, 
Louvre).  Művészetének  valódi  elemét  azonban  a 
női  test  finom,  szellemes  ábrázolásában  találta 
meg  C.  A  Louvre  Flora-pavillonjának  szép  dom- 
dormüve  után  tetőpontját  érte  el  a  párisi  Nagy 
Operaház  homlokzatát  díszítő  tánccsoporttal 
(1869,  1.  a  képmellékletet).  Amint  mestere,  Rude, 
zord  komolysággal  érezteti  a  háború  szellemét 
az  Arc  de  l'Étoile  híres  dombormüvén,  C.  csa- 
pongó jókedvvel,  finom  érzékisóggel,  könnyed 
francia  szellemmel  mutatja  be  a  zene  elragadó 
hatását,  amint  az  a  ritmikusan  mozgó  bájos  tes- 
tek csoportjában  jelentkezik.  A  tánc  mellett  a 
XIX.  sz.-i  francia  szobrászat  legkiválóbb  alko- 
tásai közé  tartozik  a  párisi  Carrefour  de  l'Ob- 
servatoire-on  álló  díszkút :  a  négy  világrészt  sze- 
mélyesítő női  alakok  könnyedén,  kecsesen  hord- 
ják vállukon  a  földgömböt.  C.  egyéb  művei  kö- 
zül —  a  Louvreban  mellszobrainak  egész  soro- 
zata látható  —  különösen  Watteau  valenciennesi 
emlékszobra  emelendő  ki.  V.  ö.  Chesneau,  Le 
statuaire  Jean  Baptiste  C.  (Paris  1879). 

Carpellomania  (növ.),  az  a  neme  a  rend- 
ellenességeknek, amikor  a  virág  takarószervei- 
nek valamelyike  v.  a  porzótájnak  a  tagjai  termő- 
levelek, illetőleg  termők  alakjában  fejlődnek  ki ; 
az  utóbbi  esetben  =  pistillodia.  Ilyen  esetek 
nem  ritkán  fordulnak  elő  a  tulipánon,  a  narancs- 
virágon, a  mákfajokon,  a  fűzfa-hímvirágokon 
stb. 

Carpellum  (növ.)  a.m.  termőlevél,  később  ter- 
méscikk, 1.  Termő. 

Carpenedolo,  község  Brescia  olaszországi  tar- 
tományban, a  Chiese  partján,  (1901)  5662  lakossal, 
1797.  a  francia  köztársaságiak  Ménard  vezérlete 
alatt  az  osztrákokon  itt  diadalmaskodtak. 

Carpentaria,  Queensland  egy  része,  Ausztrá- 
lia hasonnevű  750  km.  hosszú  öble  mellett. 

Carpentaria-öböl,  Ausztrália  legnagyobb  öble, 
annak  É.-i  részében,  a  York-félsziget  ós  az  Arn- 
hem  föld  között.  A  nevezetesebb  beletorkoló  fo- 
lyók a  Mitchel,  Fiinders,  Leichardt,  Albert  és 
Roper.  Keleties  déli  partja  sekély  ós  iszapos,  csak 
nyugati  partja  magas  és  jó  kikötőkkel  tago- 
zott (Limmen  Bight-,  Bluemud-,  Caledon-,  Mel- 
ville-öblök).  Nagyobb  szigetei  a  Bentiuck-,  Wel- 
lesley-,  Sir  Edward  Pellew  és  Groote  Eylandt- 
szigetek.  1644-ben  fedezte  fel  Tasman,  nevét 
Carpenter  Pietertől,  a  németalföldi  indiai  birto- 
kok főkormányzójától  kapta. 

Carpentarius,  1.  Charpentier. 

Carpenter  (ejtsd:kar— ),l.lfar!/,  angol  írónő,  szül. 
Bristolban  1807ápr.3.,megh.u.o.  1877  jún.l4.  Ko- 
rán érdeklődött  a  társadalmi  reformmozgalmak, 
az  árvák,  a  fiatal  betörők,  az  alsóbb  néposztá- 
lyok, a  börtönök  ügye  iránt  s  Bristolban  több  jó- 
tékony intézetet  alapított.  Munkái  közül  a  fonto- 
sabbak:  Momingand  evening  meditations  (1842); 
Reformatory  schools  for  children  (1851) ;  Juve- 
nile  delinquents,  their  condition  and  treatment 
(1853) ;  The  claims  of  ragged  schools  to  pecuniary 
aid  from  the  annual  Parliamentary  Grant  for 
educational  purposes  (1859) ;  Our  eonvicts  (1864) ; 
Reformatory  prison  disciplineasdevelopedby  the 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Révai  Nagy  Lexilmia 


CARPEAUX  JEAN  BAPTISTE:  A  TÁNC 

(PÁRIS     NAGY  OPERAHÁZ) 


Carpenter-fék 


—     295     — 


Carpodacus 


Right  Honourable  Sir  Walter  Crofton  in  the  Irish 
conviet  prisons  (1872).  Indiai  útjáról  hazatérve 
Irta :  Suggestions  on  prison  discipline  and  female 
edueation  in  India  (1867)  és  Six  months  in  India 
(1868).  Még  azután  több  izben  járt  Indiában,  s  uta- 
zásait, különösen  a  börtönügyröl  szerzett  ta- 
pasztalatait megírta  Salisburynek,  ki  azokat  a 
parlament  elé  terjesztette. 

2.  C,  William  Benjámin,  angol  flziológus, 
szül.  Bristolban  1813.,  megh.  Londonban  1885 
november  10.  Doktorrá  lett  1839-ben.  1847-ben 
a  fiziológia  és  összehasonlító  boncolástan  vizsgá- 
lója lett  a  londoni  egyetemen.  1849-ben  u.  o.  a 
törvényszéki  orvostan  tanárává  nevezték  ki.  Kü- 
lönösen híresek  a  tenger  mélyének  fizikai  és  bio- 
lógia viszonyaira  vonatkozó  kutatásai.  Alapvető 
tanulmányai  a  Royal  Society  közleményeiben 
jelentek  meg.  Egyéb  munkái:  Principles  of  physio- 
logy,  generál  and  comparative  (4.  kiad.  1854) ; 
The  microseope  and  its  revelations  (6.  kiad.  1881) ; 
Introduction  to  the  study  of  Poraminifera  (Royal 
soc.) ;  Zoology  and  instincts  of  animals  (1857) ; 
Principles  of  mentái  physiology  (3.  kiad.  1879). 

Carpenter-fék,  1.  Fék. 

Carpenter-sziget,  dúsan  lakott  sziget  a  né- 
met Admirális -szigetek  közelében,  a  Déli-tenger- 
ben. Kereskedöállomás. 

Carpentier,  Jacques,  1.  Charpentier. 

Carpentras  (ejtsd :  karpántra),  jár.  székhely  Vau- 
cluse  francia  départementban,  az  Auzon  balpart- 
ján, a  Vaucluse  hegylánc  É.-i  lábánál,  egykoron 
Venaissin  grófság  fővárosa,  az  V.  sz.-tól  1805-ig 
püspöki  székhely  volt,  (i906)  10,721  lak.,  selyem- 
fonókkal, kémi  ai  és  kalapgyárral  ós  tésztanemüek 
készítésével,  jelentékeny  olajbogyó-,  szarvas- 
gomba- és  gyümölcskereskedéssel.  C.  szűk  ut- 
cákból áll;  egykoron  falakkal  volt  körülvéve, 
amelyek  maradványa  a  szép  toronnyal  ellátott 
Orange-kapu.  Múzeuma  több  értékes  régiséget 
tartalmaz,  a  többi  közt  a  híres  C.-i  bas-reliefet, 
amely  Osirisnek  áldozó  asszonyt  ábrázol.  C.  mint 
a  rómaiak  Carpentoracte-ja  D.-i  Gallia  egyik  leg- 
virágzóbb városa  volt.  Az  V.  sz.-ban  alánok,  své- 
vek,  vandálok,  gótok  és  burgundok,  végre  534.  a 
fi'ankok  foglalták  el.  Újabb  fölvirágzása  azon  kö- 
rülménynek köszönhető,  hogy  Venaissin  főváro- 
sává és  mint  ilyen  az  avignoni  pápák  gyakori  tar- 
tózkodó helye  lett.  VI.  Ince  pápa  falakkal  vétette 
körül.  V.  ö.  Loubet,  C.  et  le  comtat- Venaissin 
avant  et  apres  l'annéxion  (1892). 

Carpentum  (lat.),  római  sátoros  kétkerekíi 
kocsi.  A  köztársaság  korában  a  nők  szabadon 
használhatták  magában  a  városban,  mely  jogu- 
kat Veji  ostrománál  (Kr.  e.  386.)  tanúsított  hő- 
siességükkel szerezték  meg.  A  császárság  korá- 
ban a  császári  ház  nőtagjain  kívül  egyedül  a  leg- 
magasabb rangú  tisztviselők  s  a  Vesta-szüzek 
vehették  igénybe.  Ezen  rendeltetésének  megfe- 
lelöleg  kiállítása  természetesen  a  legdíszesebb 
volt.  Alakját  mutatják  a  Júlia  és  Agrippina  emlé- 
kére vert  érmek.  —  G.  funebre  a.  m.  halottaskocsi. 

Carpet  (ang.,  ejtsd :  karpet)  a.  m.  szőnyeg. 

Carpetani,  1.  Rarpetánok. 

Carpet-bagger  (ang.,  ejtsd :  karpet  begger ;  car- 
pet-bag  szótól,  mely  a.  m.  uti  táska)  a  neve  az 
Egyesült-Államokban  azoknak  a  kalandoroknak, 


kik  1865— 71-ig,  a  D.-i  államok  leveretése  után 
mint  a  győztes  E.-i  államoktól  kinevezett  tiszt- 
viselők gyakran  csak  egy  uti  táskával  kezükben 
a  D.-i  államokban  megjelentek  és  állásukat  meg- 
gazdagodásra használták  fel. 

Carpette  (franc,  ejtsd :  kárpett),  durva,  csíkos 
csomagoló-vászon. 

Carpbologia  (gör.),  1.  Piheszedés. 

Carpl (ejtsd,  karpi),  állítólag  góta  néptörzs  a  mai 
magyar  érchegységben,  D.-re  a  Tátrától ;  Diocle- 
tianus  császár  uralkodása  alatt  a  légiók  semmisí- 
tették meg.  Némelyek  azt  hiszik,  hogy  tőlük  kap- 
ták nevüket  a  Kárpátok. 

Carpi,  város  Modena  olasz  tartományban,  a 
Mirandola-csatoma  mellett,  Modenától  13  km.- 
nyire,  püspöki  székhely,  (i9oi)  7296  lak.,  szal- 
makalapgyártással és  szép  székesegyházzal,  ame- 
lyet Bramante  épített.  A  renaissance  korában 
ugyanily  nevű  fejedelemségnek  volt  székhelye. 

Carpi,  ügo  da,  családi  nevén  Panico,  olasz 
fametsző,  szül.  Carpiban  1450  körül,  megh.  Ró- 
mában 1523  júl.  20.  Eleinte  Velencében  ólt  és 
1516.  a  signoriához  folyamodott  az  általa  felta- 
lált színes  tónusú  fametszési  eljárás  (chiaroscuro, 
clairobscur,  camayeu)  szabadalmáért.  Ezzel  az 
eljárással  sokszorosította  1518  óta  Rómában  kü- 
lönösen Rafael  müveit  (Ananiás  halála,  Aeneas 
és  Anchises,  a  betlehemi  kisdedek  megöletése,  a 
csudálatos  halászat  stb.),  azonkívül  öiulio  Ro- 
mánc, Polidoro  da  Caravaggio,  Parmigianino  és 
mások  festményeit.  Színes  fametszetei  erős  deko- 
ratív hatásúak.  Festéssel  is  foglalkozott. 

Carpin  (Giovanni  Piano  Carpini,  du  Plán  de 
C),  ferencrendi  szerzetes,  hittérítő  és  kiváló  kö- 
zépkori utazó.  Szül.  1200  körül  Perugiában. 
1222-ben  beutazta  Tunist  és  Spanyolországot. 
1246— 47-ben,  mint  IV.  Ince  pápa  követe,  a  mon- 
golokhoz ment.  Kettős  küldetése  volt :  a  mongol 
khán  jóakaratát  kellett  megnyernie  a  keresz- 
ténység iránt,  továbbá  a  modvai  nagyfejedelem- 
mel tárgyalt  a  schismatikus  görög  egyháznak 
a  római  egyházzal  való  egyesüléséről.  Útleírását 
először  közölte  a  Vinc.  Bellovacensis  Speculum 
historialéja.  Ujabb  kiadását  Avezae-tól  birjuk  a 
Sociétó  de  géographie  de  Paris  kiad.  1838-ból. 

Carpinas  L.  (növ.),  1.  Gyertyánfa. 

Carpione,  Givlio,  olasz  festő  ós  rézmetsző, 
szül.  1611.  Velencében,  megh.  1674.  Veronában, 
Varotarinál  tanult,  s  később  Cantarini  hatásán 
képezte  magát.  Főként  vidám  tartalmú  mitológiai 
képeivel  tűnt  föl,  melyek  tárgyát  többnyire  Ovi- 
diusból  merítette.  Legnevezetesebb  festményeit 
a  drezdai  képtárban  és  a  budapesti  Szépművészeti 
Múzeumban  találjuk.  Vallásos  tárgyú  rézkarcai 
fejlett  formaérzékről  és  könnyed  technikáról 
tesznek  tanúságot. 

Carpitor,mr;)íor(lat.),aza  római  rabszolga, 
ki  a  feltálalt  ételeket  bizonyos  szabályok  szerint 
adagokra  szabdalta. 

Carpobalsamuiu  (növ.),  1.  Gommiphora. 

Carpocapsa  (állat),  1.  Almamoly. 

Carpodacus  (állat),  a  pintyfélék  (Fringüli- 
dae)  családjába  tartozó  madárnem.  Fajai  közül 
hazánkban  is  nagy  ritkán  előfordul  a  rózsapirók 
(G.  roseus  [Pali.])  és  a  szibériai  pirók  (^C  erz/í^ri- 
mis  [Pali.]).  L.  Bózsapirók  és  Szibériai  pirók. 


Amely  sió  G  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendO 


Carpodinus 


—    296 


CarraccI 


Carpodinus  R.  Br.  (növ.),  az  Apocynaeeae 
család  génusza,  melynek  11  faja  Nyugat-Afrika 
tropikus  részében  honos.  Liánok,  többnyire  ke- 
resztben átellenes,  bömemü  levelekkel .  Termésük 
bogyószerü ;  a  sierra  leonai  G.  dulcis  G.  Don  és 
a  G.  acida  G.  Don  fajé  ebetö.  Az  angolai  G.  leu- 
cantha,  lanceolata  K.  Sch.  és  chylorrhiza  gyökere 
kaucsukot  szolgáltat. 

Carpogoniniu  (növ.),  a  Pirosmoszatok  és  né- 
mely zuzmó  női  ivarszerve. 

Carpopliaga  (áuat)  a.  m.  gyümöhisevök,  álta- 
lában mindazon  állatok,  amelyek  legfőképen  és 
majdnem  kizárólag  növények  gyümölcseivel  ós 
magvaival  táplálkoznak,  különösen  azonban  az 
erszényes  állatok  (Marsupialia)  egyik  alrendje, 
aránylag  meglehetős  egyforma  hosszú  lábakkal, 
hosszú  kapaszkodófarkkal,  a  hátsó  lábak  belső 
ujja  karmatlan  hüvelyk,  mely  a  többivel  szembe 
tehető ;  a  2-ik  és  3-ik  összenőtt.  Igen  barátságos, 
társaságban  élő,  könnyen  szelidíthető  éjjeli  álla- 
tok. Az  ide  tartozó  erszényes  mókusok  (Phalan- 
gistidae)  és  erszényes  medvék  v.  koála-félék 
(Fhascolarctidae)  kizárólagos  hazája  Ausztrália. 
—  C.  Selby,  a  galambfélék  (Columbidae)  egyik 
alcsaládja ;  fajaik  puha  gyümölccsel  és  bogyók- 
kal táplálkoznak ;  csőrük  vékony,  csúcsán  szarú- 
nemü,  széles  szárnyaikon  az  első  evezőtoll  he- 
gyes, hosszabb  az  ötödiknél ;  farkuk  egyenes  v. 
kissé  kerekhegy ű ;  csüdjük  alacsony,  rövidebb  a 
középső  ujjnál ;  szárnyaik  és  farkuk  fémes  fényű. 
Mintegy  50  fajuk  ismeretes,  amelyek  az  ausztrá- 
liai és  keleti  zoogeograflai  régiókban  élnek.  Egyik 
faja  a  G.  oenea  Gray.  Hazája  a  Molukki  szige- 
tek. L.  még  Gyümölcsevök. 

Carpotropísiuus  alatt  értjük  a  fellevelek- 
nek, a  virág  takaróleveleinek,  sőt  a  kocsányok- 
nak  az  eredő  termés  védelmét  célzó  vagy  a  mag- 
vak kiszóródását  megkönnyítő  mozgásait,  ame- 
lyek sötétben  és  világosságban  is  megfigyelhetők 
és  nem  ismétlődnek  időszakonként.  Némely  nö- 
vényen, pl.  mák,  martilapu  koesányán  a  geotro- 
pikus  hangulatváltozás  folytán  jönnek  létre,  el- 
lenben  másokon,  pl.  némely  hagymán  a  mozgás 
külső  ingerek  nélkül  belső  okokból  (autogén) 
következik  be  (Hansgirg,  Physiol.  Unters.  1893). 

Carptor  (lat.),  1.  Garpitor. 

Carpus  (lat.)  a.  m.  kéztő,  1.  Gsontváz. 

Carpzov,  német  család,  mely  Spanyolországból 
(Carpezana)  származott,  de  már  1282.  C.  bran- 
denburgibirtoknak tulajdonában  \olt.G.Benedikt, 
szül.  Wittenbergben  1595  máj.  27.,  megh.  1666 
aug.  30.  Lipcsében.  1645-ben  lett  jogtanár  Lip- 
csében 8 1653.  a  szász  választófejedelem  titkos  ta- 
nácsosa. Vagy  20,000  halálos  Ítéletet  hozott,  legin- 
kább boszorkányperekben.  Iratai  a  jogfejlődésre 
nagy  befolyást  gyakoroltak.  Jurisprudentia  eccle- 
siastiea  (Lipcse  1645)  c.  munkájával  az  ev.  püspöki 
hierarchikus  rendszemek  egyik  alapvetője  lett. 
Testvére,  G.  Johann  (1607—57)  Lipcsében  míikö- 
dött  mint  teológiai  tanár.  Művei :  Hodegeticum 
(1656)  és  Isagoge  in  libros  ecclesiarum  Luthera- 
narum  symbolicos  etc.  (Lipcse  1665).  G.  Benedikt 
J"o^w%(1639— 99)  1668.  a  keleti  nyelvek  és  1684 
ótaateológiának  volt  tanára.  G.  Gottlieb  Johann, 
a  C.-család  legtudósabb  teológusa  (1679—1767), 
a  keleti  nyelvek  tanára  volt  Lipcsében.  1780  óta 


pedig  szuperintendens.  Főműve  a  Critioa  sacra 
Veteris  Testamenti  (1728). 

Carr.,  növénynevek  mellett  Garriére  EUe 
Ábel  (1818—1896)  francia  dendrológus  nevének 
rövidítése. 

Carraca,  La,  spanyol  arzenál,  l.  San  Fernando- 

Carracas  (sp.),  1.  Galeona. 

Carracci,  olasz  festő-család,  a  bárok  festészet 
második  korszakának  megindítója.  Tagjai  a  XVI. 
sz.  második  felétől  a  XVII.  sz.  első  feléig  Bolo- 
gnában működtek.  Legnevezetesebbek : 

1.  C,  Lodovico,  szül.  1555.  Bolognában,  megh, 
1619.  u.  0.  Prospero  Fontanánál  tanult  szülőváro- 
sában és  Tintorettónál  Velencében,  majd  pedig 
Correggiot  tanulmányozta  Parmában  és  Michel- 
angelót  Rómában.  Főművei  a  bolognai  képtárban 
láthatók.  Ö  a  család  művészeti  irányának  meg- 
alapítója. Hatalmas  izomzatú  alakjait  szenvedel- 
mes  mozdulatokban  ábrázolta.  Nagy  súlyt  helye- 
zett a  formák  és  ruházat  redöinek  alapos  tanul- 
mányára. Az  iskola  főcélját,  a  nagystílű  di-ámai- 
ságnak  a  bolognai  helyi  hagyományokkal,  tet- 
szetősségre, ritmusra  való  törekvéssel  való  össze- 
egyeztetését azonban  már  nem  volt  képas  végle- 
gesen megoldani ;  e  feladat  unokaöccseire,  Agos- 
tinóra  és  Annibalera  maradt. 

2.  C,  Agostino,  szül.  1557  aug.  15.  Bolognában, 
megh.  1602  márc.  22.  Parmában.  Előbb  ötvös 
volt.  A  festészetben  Prospero  Fontana  és  Tibm'- 
zio  Passerotti,  majd  nagybátyja,  Ijodovico  volt 
mestere ;  a  velenceieknek  és  Corregiónak  hatása 
alatt  képezte  magát  tovább.  Szülővárosán  kívül 
működött  Parmában  (1581.,  1597.,  1601—02), 
Velencében  (1581.,  1589)  és  Rómában  (1597— 
1600).  Nagy  dekoratív  falképein  (Palazzo  Fava, 
Magnani  és  Sampieri  Bolognában,  Palazzo  Far- 
nese  Rómában)  javarészt  öccsével.  Annibal eval 
dolgozott  együtt;  utolsó  festményét,  egyben  utolsó 
művét  ,a  parmai  Palazzina  del  Giardino  mennye- 
zetét egyedül  készítette.  Legnevezetesebb  két 
függő  képe:  Szt.  Jeromos  áldozása  és  Mária 
mennybemenetele  a  bolognai  képtárban  látható. 
Számos  igen  kiváló  rézmetszetet  készített  a  Lo- 
dovico és  Annibale  C,  Calvaert,  Tibaldi,  Sam- 
macchini,  Sabattini,  Correggio,  Veronese  stb. 
művei  után. 

3.  G;  Annibale,  1560  nov.  3.  keresztelték  Bo- 
lognában, megh.  1609  júl.  15.  v.  16.  Rómában. 
Lodovico  C.  tanít\^ánya  volt,  majd  a  Correggio,  a 
velenceiek  ós  Michelangelo  hatásán  képezte  ma- 
gát. Bolognán  és  Parmán  (1580)  kívül  javarészt 
Rómában  (1594.,  1595-1609)  működött.  A  báty- 
jával együtt  festett  falképek  közül  a  római  Far- 
nese-palotában  övé  a  munka  túlnyomó  része.  Leg- 
kiválóbb függőképei:  Mária  megdicsőülése  és 
mennybemenetele  a  bolognai  képtárban  (36.,  37. 
sz.),  a  Felhőkön  trónoló  Krisztus  szentekkel  a  fi- 
renzei Pitti-képtárban,  Herkules  a  válaszúton,  a 
nápolyi  Museo  Nazionaleban  és  Krisztus  a  ke- 
resztfán, a  berlini  Kaiser  Friedrich-Museumban. 
Rézkarcaiban  többnyire  torzalakokat  ábrázolt. 
Úgy  ő,  mint  bátyja  művelte  a  tájképet,  mint  ön- 
álló ábrázolási  fajt,  amiben  az  olaszok  közt  aí 
elsők  közé  tartoztak.  A  két  testvér  stílje,  bár  ro- 
kon úton  haladtak,  tetemesen  különbözött  egy- 
mástól. Agostino  a  formák  alaposabb  ismerője, 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Carragaheen 


—     297     — 


Carré 


meggoüdoltabban  rajzol  és  szerkeszt,  de  képei- 
nek színbenyomása  legtöbbnyire  hideg ;  Annibale 
főereje  a  festőiség,  ecsetkezelése  gyors,  a  rajza 
ep  azért  nem  mindig  megbízható,  színei  melegek, 
alakjai  vibráló  atmoszférában  élnek.  V.  ö.  Mal- 
i'cisia,  Felsina  pittrice  (Bologna  1678) ;  Baglioni, 
liO  Vite  ecc.  (Roma  1649) ;  Bellori,  LeVite  ece.  (u. 
0.  1671);  Bolo^nini  Amorini,  Vite,  ecc.  (Bo- 
logna 1840) ;  Tietze,  Annibale  C-s  Galerié  im 
Palazzo  Farnese  (Wien-Leipzig  1906) ;  Gerevich, 
Traccie  di  Michelangelo,  ecc.  (Bologna  1908). 

Carragaheen  v.  carrageen  (növ.),  az  ú.  n.  ir- 
landimoha,  különféle  szárított  piros  tengeri  mo- 
szatok keveréke,  mely  túlnyomólag  Chondrus 
crispus-h6\  áll  (1.  Chondrus).  A  C.  az  B.-i  Atlanti- 
óceán  partvidékeinek  lakói  előtt  mint  élvezeti  és 
orvosi  cikk  régóta  ismeretes,  most  azonban  na- 
gyobb mennyiségben  iparilag  alkalmazott  keres- 
kedelmi á/ú,  amennyiben  a  nyerstermékből  előál- 
lított C.-nyálkát  folyadékok  (kivált  sör)  derítésére, 
a  márványpapir  készítésében  és  az  arab  gummi 
helyett  a  festésben,  csinozásban,  valamint  a 
szalma-  és  nemezkalapok  gyártásában  alkalmaz- 
zák. Európában  a  C-t  leginkább  Írország  és  Skó- 
cia Ny.-i  partvidékén  gyűjtik,  a  jobb  északame- 
rikai C  Massachusetts  partjairól  jön. 

Carránza,Baríotomé  de,  toledói  érsek,  szül.Mi- 
randolában  (Navarra ;  ezért  úgy  is  hívják  Bartol. 
de  Mirandola)  1503.,  megh.  Rómában  1576  máj.  2. 
Kiváló  teológus  volt  úgy,  hogy  1546.  és  1551.  a 
trienti  zsinaton  ő  szerepelt,  mint  V.  Károly  csá- 
szár hittani  szakmegbizottja.  1557-ben  toledói 
érsek  lett.  Commentarios  sobre  el  catechismo  c. 
míivének  egyes  kifejezései  miatt  Cano  Menyhért 
Domokos  panaszára  az  inkvizíció  elé  került  s  8 
évig  börtönben  sínylődött.  Mivel  Rómába  feleb- 
bezte  ügyét,  végre  is  kénytelenek  voltak  őt  1559. 
odaszállítani.  Csak  kevéssel  halála  előtt  szaba- 
dult ki  az  Angyalvárhól.  V.  ö.  Langwitz,  Bar- 
tholomé  C  Erzbischof  v.  Toledo  (Kempten  1870). 

Carrara  (ejtsd:  karrára),  város  Massa  e  C  olasz 
tartományban,  a  Liguri-tenger  közelében,  (looi) 
21,104,  közig,  kerületével  együtt  42,097  lak.  C-t 
félkörben  hegyek  veszik  körül,  amelyek  vagyo- 
nosságának  forrásai;  mert  ebből  bányásszák  a 
híres  márványt,  melyet  a  világ  minden  részébe 
elszállítanak  (1.  Garrarai  márvány).  Házai  és 
különböző  épületei  mind  márványból  készül- 
tek. Főpiacának  egyik  oldalán  doriai  oszlopokon 
nyugvó  portikus  van ;  ezzel  szemben  áll  a  Me- 
dico -palota.  A  székesegyház  kicsiny,  de  építé- 
szeti stílusa  és  homlokzatának  díszítése  Olasz- 
ország egyik  legérdekesebb  templomává  teszik ; 
egyéb  templomai :  San  Andrea  és  Madonna  delle 
Grazié.  Szobrásziskolája  gazdagon  föl  van  sze- 
relve antik  szobormintákkal.  A  hegyek,  ame- 
lyekből a  híres  márványt  bányásszák,  a  várostól 
K.-re,  700  m.  átlagos  magasságban,  10  km.-nyi 
hosszúságban  húzódnak  el;  kb.  100  bányája  kö- 
zül 7  van  csak,  amelyek  a  szobroknak  való  már- 
ványt szolgáltatják  s  amelyek  a  Torano-völgyben 
vannak ;  köbméterét  300—1700  fr.-kal  ílzetik. 
1902-ben  8000  kg.  dinamittal  Európa  legnagyobb 
repesztését  végezték,  melynek  eredménye  kb. 
190.000  kms  letört  márványtömbök ;  a  férfi  lakos- 
ság csaknem  kizárólag  a  márvány  törésével,  fü- 


részelésével,  elszállításával  foglalkozik.  Az  évi 
márványtermelést  18,000  mmázsára  becsülik  5'5 
millió  frank  értékben.  Nagy  részét  a  közeli  Aven- 
zából  szállítják  el  a  tengeren.  A  márványbányászat 
az  etruszkok  idejére  vezethető  vissza.  A  rómaiak 
a  C-i  márványt  marmor  Innensőnek  hívták.  A 
római  birodalom  bukásával  a  bányászat  is  meg- 
szűnt és  csak  a  művészetek  fellendülésével  a 
X.  sz.-ban  kezdődött  meg  újra.  V.  ö.  Magenta, 
L'industria  dei  marmi  apuani  (Firenze  1871). 

Carrara,  Francesco,  olasz  büntetőjogász,  szül. 
Luccában  1805  szept.  18.,  megh.  u.  o.  1888  jan. 
15.  Eleinte  ügyvéd  volt,  1859.  Carmignani  utóda- 
ként a  pisai  egyetem  tanára  lett.  1865— 70-ig 
képviselő,  1876  óta  szenátor  volt.  Legnevezete- 
sebb munkája  a  Programmá  del  corso  di  diritto 
criminale  (Prato  1877—83,  9  köt.),  számtalan  ki- 
adást ért,  Beksics  Gusztáv  fordításában  a  m. 
tud.  akadémia  kiadásában  (Budapest  1878-1879, 

2  köt.)  magyar  fordításban  is  megjelent.  Ebben 
a  munkában  fejti  ki  főtételét :  a  bűntett  nem 
ténybeli,  hanem  jogi  tény,  a  bűntetőjog  alapja :  a 
jogi  védelem.  Egyéb  munkái  közül  említésre  mél- 
tók :  Opuscoli  di  diritto  criminale  (Prato  ós  Lucca 
1874—77,  7  köt.) ;  Pensieri  sul  progetto  di  codice 
penale  italiano  (4.  kiad.,  Lucca  1878) ;  Lineamenti 
di  pratica  legislativa  penale  (Torino  1882). 

Carrarai  márvány.  Az  Apuáni  Alpokban  a 
római  császárok  kezdték  mívelésbe  venni  (Belve- 
derei  Apolló).  A  hegység  geológiai  viszonyai  igen 
bonyolódottak.  A  márványt  hordó  rétegek  való- 
színűleg triaszkoruak  és  9—10  km.  hosszú  és 
8—4  km.  széles  területet  foglalnak  el.  A  rétegek 

3  sorozatból  állanak :  a  felső  cipolino  és  csillám- 
ban gazdag  homokkő  váltakozó  rétegeiből  áll, 
amelyek  kis  márványlencséket  és  mésztömböket 
zárnak  maguk  közé,  a  középső  a  tulajdonképeni 
márvány-  és  dolomitréteg  (vastagsága  1000  m.), 
végül  az  alsó  szürke  kompakt  mészből  áll.  A  már- 
ványnak 2  fő  fajtája  van :  a  világos  a  chiaro,  a 
sötét  a  bardiglio.  A  világosak  között  legértéke- 
sebb a  síaíwam,  kitüntetve  cukorszerű  egyöntetű 
szövetével,  fehér  színével,  kitűnő  fényesíthető 
voltával  és  közepes  keménységével.  A  statuario 
csak  kis  lencsékben  fordul  elő,  az  összes  termelés- 
nek csak  5Vo-át  teszi  ki.  A  szobormárvány  fötö- 
mege  a  bianco  chiaro,  durvább  szemű,  nem  any- 
nyira  tiszta  fehér,  a  mállással  szemben  ellenál- 
lóbb. A  szűrkén-eres  fajtákból  csak  lapokat  készí- 
tenek és  ezek  átmennek  a  sötét  bardiglioba.  Ked- 
veltek a  tarka  márványbrecciák :  mischio  di 
serravezza,  bskvack-iholy obzítv^;  pavonazzo  fehér 
színű,  sárga,  bania  és  fekete  erekkel.  A  bányákat 
2000  év  óta  művelik,  a  készlet  mégis  bőséges. 
L.  Carrara. 

Carrara-porcellán,  fehér,  mázatlan  angol 
csontporceUán,  melyből  a  fehér  márványhoz  ha- 
sonló szobrocskákat  állítanak  elő.  L.  Parian. 

Carratraca,  falu  Malaga  spanyol  tartomány- 
ban, hegyes  vidéken,  kéntartalmú  forrásokkal 
(18  Co),  jól  látogatott  fürdővel  és  (i900)  1668  lak. 

Carre  (franc),  mikor  négy  számmal  játszanak 
a  rouletten. 

Carré,  Michel,  francia  költő,  szül.  Parisban 
1819.,  megh.  Argenteuilben  1872  jun.  27.  Költe- 
ményei közül  megemlítendők :  Les  felles  rime« 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOl 


Carreau 


298 


Carrler 


1841) ;  drámái  közül :  La  jeunesse  de  Luther 
(184!3);L'eunuque(1843);ScaramoueheetPascariel 
(1847) ;  Faust  et  Marguerite  (1850)  stb.  Barbier-vel 
és  másokkal  együtt  több  vígjátékot,  vaudevillet  s 
operette-szöveget  írt.  Magyarra  le  vannak  for- 
dítva a  következők :  Barbier  és  G.,  Hamlet.  Nagy 
opera  5  felv.,  ford.  Bölirn  Gusztáv,  zenéjét  szerzé 
A.  Thomas  (Arad  1870);  C  és  Lucas,  Lalla 
Roukh.  Vig  opera  2  felv.,  ford.  Csepregi  (Pest 
1863) ;  Barbier  ós  G-,  Faust.  Opera  5  felv.  Goethe 
után.  Ford.  Ormai,  zenéjét  szerzé  Gounod  (Buda- 
pest); Barbier  és  G.,  Pál  és  Virginia.  Dalmű 
3  felv.  és  6  képben,  ford.  id.  Ábrányi  Kornél,  ze- 
néjét írta  Massé  Viktor  (Budapest  1877);  G.  és 
Barbier,  Jeanette  menyegzője.  Vig  dalmű  1  felv., 
tord.Böhm  G.,  zenéjét  szerzé  Massé  (u.  o.  1879) ; 
Barbier  és  G. :  Philemon  és  Baucis.  Dalmű  2  felv., 
zenéjét  szerzé  Gounod,  ford.  id.  Ábrányi  K.  (u. 
o.  1880) ;  G.  és  Barbier,  Dinorah  vagy  a  ploer- 
meli  búcsú.  Víg  opera  3  felv.,  ford.  Gsepregi 
Lajos,  zenéjét  írta  Meyerbeer  (Pest  1860) ;  C.  és 
Battu,  Eljegyzés  lámpafénynél.  Operetté  1  felv., 
ford.  Feleki  Miklós  (Pest  1860). 

Carreau  (franc,  ejtsd :  karró)  a.  m.  négyszög, 
kocka ;  a  francia  kártyáknál  az  egyik  szín  (vörös 
négyszög),  megfelel  a  svájci  (magyar)  kártyák 
«tök»  színének. 

Carrée  (ejtsd :  kárré),  1.  NégyszöQ. 

Carrefour  (franc,  ejtsd :  karrfúr),  a  latin  quadri- 
furcumból,  a.  m.  keresztút,  utcasarok. 

Carregal  do  Sal,  város  Portugália  Vizeu  ke- 
rületében, kb.  12,000  lak. 

Carrel  (ejtsd :  kareii),  Armand,  francia  hírlapíró 
és  politikus,  szül.  Rouenban  1800  máj.  8.,  megh. 
Parisban  1836  júl.  24.  1830  óta  Mignet  és  Thiers 
társaságában  az  ellenzéki  Nationalt  szerkesz- 
tette, mely  csakhamar  nagy  tekintélyre  emelke- 
dett. Köztársasági  eszméiért  azonban  sok  üldöz- 
tetést szenvedett.  Midőn  az  akkoriban  kormány- 
párti Girardin  Emil  méltatlan  támadásokkal  il- 
lette, párbajt  vívott  vele,  melyben  halálosan  meg- 
sebesült. Iratait  Oeuvres  politiques  et  littéraires 
cím  alatt  Littré  és  Paulin  adták  ki  (Paris  1857— 
1858). 

Carrelage  (franc,  ejtsd :  kariázs),  téglából,  kö- 
Tagy  majolika-lemezekből  készült  padozat. 

Carreno  (ejtsd :  karrényó),  1.  Don  Jüan  G.  de  Mi- 
randa,  spanyol  festő,  szül.  Avilában  1614  márc. 
25.,  megh.  1685  szept.  Pedro  de  las  Cuevasnak 
és  Bartolomé  Románnak  volt  tanítványa,  azután 
Velázquez  befolyása  alá  került.  1650-ben  udvari 
festő  lett.  Szép  képmásai,  melyeknek  egész  sora 
van  a  madridi  Prado -múzeumban,  egy  fiatal  em- 
ber arcképe  a  budapesti  Szépművészeti  Múzeum- 
ban is,  olykor  megközelítik  Velazquezt  és  Van 
Dyck  befolyását  is  elárulják.  Madrid,  Aleala,  Gra- 
nada, Toledo  templomaiban  oltárképei  is  fennma- 
radtak. A  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban 
levő  Szt.  Domokos  nagyszabású,  lendületes  mű. 
'  2.  G.,  Teresa,  amerikai  spanyol  zongoramű- 
vésznő, szül.  Caráeasban, Venezuelában  1853  dec 
22.  1865-ben  először  hangversenyzett  Európá- 
ban ;  1872.  lett  Sauret  Emil  hegedűművész  neje. 
Tőle  elválva,  1890  elején  Európába  jött,  ritka 
nagy  elismerést  aratott  erőteljes,  a  virtuozitásra 
hajló  játékával,  sajátságos  felfogásáért  és  meg- 


lepő szép  megjelenéseért.  1891-ben  d'Albert  zon- 
goraművész vette  el,  de  1895.  tőle  is  elvált.  Szer- 
zetté a  venezuelai  nemzeti  himnuszt,  bájos  és  vir- 
tuóz zongoradarabokat,  vonósnégyest.  —  Leánya, 
Teresita  G.,  szintén  zongoraművésznő. 

Caxrér, Luigi,  olasz  költő,  szül.Velencében  1801 
febr.  12., megli.  1850  dec  23. Eleinte  mint  rögtönző 
poéta  tűnt  fel,  később  azonban  komoly  tanulmá- 
nyokra adta  magát ;  nemcsak  mint  költő,  hanem 
mint  hírlapíró,  tanár,  történész  és  az  irodalomtör- 
ténet művelője  is  igen  érdemes  munkásságot  fej- 
tett ki.  C.  a  Manzoni-fóle  romantikus  iskolához 
tartozott  és  a  maga  idejében,  kivált  középkori 
tárgyú  zordon  lovagballadáival  s  románcaival 
nagy  tetszést  aratott.  Irodalomtörténeti  dolgo- 
zatai közül  főkép  Goldoniról  írt  könyve  érdemel 
említést  (Velence  1824).  V.  ö.  Venanzio,  Della 
vita  e  delle  opere  di  Luigi  C.  (Velence  1854). 

Carrera,  Valentino,  olasz  szmműíró,  szül.  To- 
rinóban 1834  dec.  19.  Legelőször  1859-ben  tűnt 
fel  Lottó  c.  drámájával  s  azóta  mintegy  50  darab- 
bal gazdagította  az  olasz  színpadok  műsorát.  Leg- 
nagyobb sikerét  a  La  quadema  di  Nanni  c,  a  űren- 
zei  népóletet  rajzoló  darabjával  aratta,  melyet  az 
olasz  állami  díjjal  koszorúztak  meg.  Ebben  is,  úgy 
mint  vígjátékai  legnagyobb  részében,  erősen  ten- 
denciózus irányú,  amellett  pedig  hatalmas  komi- 
kai érrel  megáldott  írónak  mutatja  magát.  Gli 
ultimi  giorni  di  Goldoni  c.  vígjátékában  a  korfes- 
tés is  remek.  Még  megemlítjük  Un  avvocato  deli' 
awenire.  La  mamma  del  vescovo  és  La  filosofla 
di  Giannina  c  munkáit. 

Carrhae,  város  és  csatahely  Mezopotámiában, 
ma  Kharran  (1.  o.). 

Carri  (oL),  azok  a  játékok,  melyeket  Rómá- 
ban farsang  idején,  ökröktől  vontatott  szekereken 
játszanak.  Giudate-nek  (zsidójáték)  is  szokták 
nevezni,  mert  ezekben  különösen  a  zsidókat  gú- 
nyolják ki. 

Carricatura,  1.  Torzkép. 

Carrick  (ejtsd :  kerrik),  Ayrshlre  skót  county  D.-i 
vidékének  neve. 

Carrick  a  Rede  (ejtsd:  kerrik  a  ríd),  sziklaszigetek 
Antrim  ir  county  E.-i  partja  közvetlen  közelében. 

Carrickfergus  (ejtsd .-  kerrikfergösz),  város  és  ten- 
geri fürdő_  Antrim  Írországi  countyban,  a  Bel- 
f astlough  É.-i  partján,  17  km. -re  Belfasttól,  (i9oi) 
8920  lak.,  halászattal,  gyapjú-  és  vászonszövés- 
sel, sóbányával,  régi  kastéllyal,  1690.  III.  Vilmos 
itt  szállott  ir  partra. 

Carrick  on  ShannOlKejtsd:  kerrik  on  sennon),LeÍt- 

rim  Írországi  county  főhelye,  a  Shannon  partján, 
(1901)  1430  lak.,  vászonszövéssel  és  folyami  hajó- 


Carrick  on  Suir  (ejtsd :  kerrik  on  szúr),  város  Tip- 
perary  írországi  countyban,  a  Suir  balpartján, 
(1901)  5600  lak.,  gabona-  és  vajkereskedéssel, 
po8ztószövéssel,érdekes  régi  (XIV.  sz.)  apátsággal. 

Carrier  (ejtsd:  karrié),  Jean  Baptiste,  francia 
forradalmár,  szül.  Yolayben  1756.,  kivégeztetett 
1794  dec.  16.  Mint  a  konvent  tagja,  a  király  halá- 
lára szavazott.  1793  okt.  Nantesban  mint  kor- 
mánybiztos tömeges  kivégeztetéseket  rendezett ; 
áldozatait  oly  hajóba  helyezte  el,  melynek  fene- 
kén sülyesztő  volt  alkalmazva ;  ezt  azután  felnyi- 
tották, mire  az  áldozatok  elmerültek,  összesen 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


< 

> 

z 
< 

UJ 

z 

LÜ 


Ü 


■Carrlera 


299 


Carrlllo 


16,000  embert  öletett  meg.  Robespierre  bukása 
után  a  konvent  C-t  is  halálra  ítélte.  V.  ö.  Fleury, 
ün  grand  terroriste,  C.  á  Nantes  (Paris,  2.  kiad. 
1901). 

Garriera,  Rosalba,  olasz  festönö,  szül.  1675 
okt.  7.  Velencében,  megh.  1757  ápr.  15.  u.  o., 
sógorának:  Pellegrininek,  továbbá  Diamantininak 
és  Balestrának  tanítványa  volt,  működött  a  mo- 
denai,  párisi  és  bécsi  udvarnál,  1746.  megvakult 
és  elmebeteggé  lett.  Nagy  hírre  jutott  könnyed, 
elegáns,  de  felületes  arcképei  révén,  melyeket 
többnyire  színes  krétával  kora  előkelőségeiről 
készített  8  melyek  nagy  része  (157)  a  di'ezdai 
képtárban  van. 

Carrier-Belleuse  (ejtsd:  karrié-beuöz),  Albert Er- 
nest,  francia  szobrász,  szül.  Anisy  le  Chateauban 
1824  jún.  12.,  megh.  1887  jún.  3.  Dávid  D'Angers- 
nek  volt  tanítványa.  Sok  apróbb,  inkább  ipar- 
művészeti jellegű  munkán,  mellszobrokon  kívül 
nagyobb  szobrokat  is  készített.  Festői  hatású, 
flnom  megmunkáltságú  müvei  közül  kiemelen- 
dők :  Angelica  a  szikla  mellett  (1866) ;  Madonna  a 
kis  Jézussal  (1867,  Paris,  St.  Vincent  de  Paul- 
templom) ;  A  sas  szárnyai  alatt  szunnyadó  Hébe 
(1869,  Paris,  Musée  du  Luxembourg)  stb.  Rodin- 
nek  volt  mestere.  A  sévresi  porcellángyár  művé- 
szeti igazgatója  volt. 

Carriére  (franc,  ejtsd :  karrier),  szószerint  pá- 
lya, átvitt  értelemben  pályafutás.  A  lovassport- 
ban a  ló  leggyorsabb  futási  módja,  vágtatás, 
sebesgalopp,  száguldás.  A  ló  majd  egész  hosszá- 
ban kinyúlik  lábaival,  majd  mélyen  maga  alá 
rántva  azokat,  előre  lódítja  testét.  Ezek  a  gyors 
mozdulatok  annyira  egymásba  folynak,  hogy  sza- 
bad szemmel  úgy  látszik,  mintha  a  ló  első  lábai, 
meg  hátsó  lábai  együtt  érintenék  a  földet.  A  fo- 
tografikus pillanatfelvételek  mutatják  csak  meg, 
hogy  ez  mégsem  történik  így.  —  IhtG.a..  m.  vág- 
tatva, száguldva. 

Carriére,  Moritz,  német  fllozóflai  és  esztétikai 
író,  szül.  Griedelben  1817  márc.  5.,  megh.  Mün- 
henben  1895  jan.  19.  Előbb  Giessenben  volt  ma- 
gán-, majd  rendkívüli  tanár;  1853.  Münchenbe 
hívták  meg  az  egyetemre,  hol  haláláig  műkö- 
dött, különösen  az  esztétika  köréből  tartott  fel- 
olvasásokat, a  művészeti  akadémián  pedig  mű- 
vészettörténetet adott  elő.  Pontosabb  művei: 
Die  philüsophische  Weltansehauung  der  Refor- 
mationszeit  (1847) ;  Religiöse  Reden  und  Betrach- 
tungen  (1850,  2.  kiadás  1856) ;  Das  Wesen  und 
die  Formen  der  Poesie  (1854,  1884);  Aesthe- 
tik  (1859,  1884);  Die  Kunst  im  Zusammen- 
hang  der  Kulturentwickelung  u.  die  Ideale  der 
Menschheit  (1863—1876,  5  kötet);  Die  Reli- 
gion  in  ihrem  Begriff,  ilirer  weltgeschichtlichen 
Entwickelung  und  VoUendung  (1841);  Abálard 
und  Heloise  (1843—1853);  Erbauungsbuch  für 
Denkende:(1858) ;  Charakterbild  Cromwells  (1851) ; 
Deutsche  Geisteshelden  im  Elsass  (1871);  Die 
sittliche  Weltordnung  (1877) ;  Die  Poesie,  üir  We- 
sen und  ihre  Formen  (1854);  Jesus  Christus 
und  die  Wissenschaft  der  Gegenwart  (1889).  Irt 
költői  műveket  is :  Ágnes,  Liebeslieder  und  Ge- 
dankendichtungen  c.  (1883,  nejéről,  aki  Liebig 
Justus  leánya  volt),  összes  müvei  (Gesammelte 
Werke)  1886—94.  jelentek  meg  14  kötetben. 


Carriére  (ejtsd :  karrier),  Eugéne,  francia  festő 
és  kőrajzoló,  szül.  Goumayban  (Seine-et-Marne 
dópart.)  1849  jan.  17.,  megh.  Parisban  1906  márc. 
27.  Kezdetben  Strassburgban,  majd  Parisban  ta- 
nult az  École  des  beaux-arts-ban,  a  francia-po- 
rosz háború  után  pedig  Cabanel  tanítványa  lett. 
Egyike  a  modem  francia  festészet  legtartalma- 
sabb, legmélyebben  látó  és  érző  egyéniségeinek. 
Egy  tónusban  festett,  hol  szürke,  hol  barna  ké- 
pein az  alakokat  mintha  valami  flnom,  fátyolos 
köd  folyna  körül,  melyből  idomaik  csak  itt-ott 
tűnnek  elő.  Különös  kedvvel  ábrázolta  az  anyai 
szeretet  megnyilvánulásait.  Nevezetesebb  képei : 
Premier  voile,  Maternité  (Anyaság,  1.  a  kép- 
mellékletet ;  a  párisi  Luxembourg-múzeumban) ; 
La  famille  (u.  o.) ;  Le  Christ  (u.  o.) ;  La  carette ; 
L'enfant  au  vérre ;  Baiser  du  soir  ;  L'enfant  ma- 
iadé stb.  Mint  kőrajzoló  különösen  kitűnt  a  Dau- 
det,  Rochefort,  Rodin  és  Verlaine  képmásaival. 
V.  ö.  G.  Geffroy,  L'oeuvre  d'Eugóne  C.  (Paris 
1902) ;  E.  Faure,  Eugene  C,  peintre  et  lithographe 
(u.  0.  1908). 

Carrierindiánusok  (Tacullies),  Észak-Ameri- 
kában a  Mount  Columbia  és  Athabaszka  folyó 
vidékén  lakó,  a  tinneh  ágból  származó  benszülöt- 
tek.  Ügyes  halászok  és  hajósok,  azért  «taculi» 
a.  m.  vizenjárók  néven  ismeretesek. 

Carriés  (ejtsd:  karrié),  Jean,  tkp.  Cariös,  francia 
szobrász  és  agyagmüves,  szül.  Lyonban  1855 
febr.  15.,  megh.  Parisban  1894  júl.  1.  Sajátos, 
teljesen  egyéni  képzelettel  alkotott  színdús  deko- 
ratív égetett  agyagmunkái  többek  között  a  pá- 
risi Petit  Palaisban  és  a  drezdai  Albertinumban 
láthatók.  Kiváló  sikerrel  készített  művészeket  és 
művésznőket  ábrázoló  mellszobrokat  is. 

Carril,  város  Pontevedra  spanyolországi  tar- 
tományban, az  UUa  és  Ria  de  Árosa  folyók  egybe- 
folyásánál,  jó  kikötővel,  hájóépítéssel  és  keres- 
kedelemmel, (1900)  2506  lak. 

Carrlllo,  Alfonz,  spanyol  jezsuita,  aki  erdélyi 
szereplésével  vált  a  történelemben  nevezetessé, 
szül.  1553  nov.  havában  Alcalá  de  Henaresben, 
régi  nemesi  családból,  megh.  1618  nov.  10.  Siená- 
ban.  18  éves  korában  a  jezsuita-rendbe  lépett. 
Teol.  doktorátusa  után  1589.  Parisból  Bécsbe  ren- 
delték, 1591  elején  pedig  Erdélybe,  Báthory  Zsig- 
mond gyulafejérvári  udvarába,  hol  ezentúl  tíz  esz- 
tendőt töltő  tt,bárnagy  részét  politikai  küldetések- 
ben, Rudolf  magyar  királynál,  a  szentszéknél  és 
II.  Fülöp  spanyol  király  udvarában.  C.  feladata 
Báthory  mellett  (kinek  gyóntatója  lett)  az  volt, 
hogy  őt  az  1588.  kiűzött  jezsuiták  visszafogadá- 
sára bírja  s  egyúttal  rávegye  arra,  hogy  a  török 
fenhatóságot  lerázva,  Rudolf  császár-királlyal 
szövetkezzék.  Mialatt  Báthory  1594  nyarán  az 
ellenzék  vezéreit  kivégeztette,  C,  a  Németbiro- 
dalomban járt  a  Rudolffal  tervezett  szövetség 
létrehozása  végett,  ami  1595  jan.  28.  sikerült  is. 
Ezt  követte  C.  ösztönzésére  Báthory  dicsőséges 
havasalföldi  törökellenes  hadjárata  1595  nyarán, 
mikor  pedig  Báthory  lemondott  a  trónról,  1598 
tavaszán  Erdély  egyesítése  Magyarországgal.  Ezt 
azonban  megszüntette  az  ingatag  Báthory  vá- 
ratlan hazaérkezése  s  amikor  1599.  országát  is- 
mét unokabátyjának,  Báthory  András  bíborosnak 
adta  át,  C.  csalódottan  távozott  Erdélyből  a  vág- 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Carrlngton 


300     — 


Carszkoje  Szelo 


sellyei  jezsuita-koUógiumba.  1600-ban  az  ausz- 
triai jezsuita-tartomány  provinciálisává  nevez- 
ték ki  és  maradt  1608-ig,  midőn  visszarendel- 
ték. Magyarországi  működéséről  először  Szilágyi 
Sándor  irt  1877.  Leveleit  dr.  Veress  Endre  gyűj- 
tötte össze  Bécs,  Róma,  Innsbruck  stb.  levéltárai- 
ból. (C.  Alfonz  jezsuita  atya  levelezése  és  iratai 
(1591—1618)  Budapest  1906.,  M.  Tud.  Akadémia). 

Carrington  (ejtsd :  kerringtn),  Bichard  Ghristo- 
pher,  csillagász,  szül.  Chelseaben  1826  máj.  26., 
megh.  1875  nov.  27. 1852-ben  magánobszervató- 
riumot épített  Redhillben,  melyben  a  napfoltokat 
ós  a  sarkkörüli  csillagokat  észlelte.  Munkái :  Ob- 
servations  of  the  solar  spots  (London  1864)  és 
Catalogue  of  3735  cireumpolar  stars,  observed 
ad  Redhill  (u.  o.  1857). 

Carriole  (franc,  ejtsd  :  itarioi)  a.  m.  könnyű, 
kétkerekű  kocsi. 

Carrión  de  los  Condes,  Palencia  spanyolor- 
szági tartomány  fővárosa  a  Carrion  folyó  balpart- 
ján, szép  templomokkal,  szőllőműveléssel,  (i9oo) 
3348  lak. 

Carrizal  Bajo  (ejtsd :  — bahó),  kikötőváros  Ata- 
kama  chilei  tartományban,  a  Csendes-tenger 
partján,  7000  lak.,  közelében  vannak  C.  Alto 
és  Cerro  Blanco,  Chile  leggazdagabb  rézbányái. 
A  város  a  háta  mögött  elterülő  vízszegény  vidé- 
ket tengervízből  desztillált  vízzel  látja  el. 

Carroccio  (ejtsd :  kárroccsó),  olasz  városoknak  bi- 
kák által  vontatott  zászlószekere  a  középkorban, 
melyen  címerüket  és  zászlójukat  a  csatába  vitték 
s  amelyet  mintegy  főhadiszállásnak  tartottak.  A 
C.  papok  és  kiváló  harcosok  örizetére  volt  bízva 
s  annak  elvesztését  a  legszégyenletesebb  dolgok 
egyikének  tartották  ;  ez  történt  a  milanói  C.-val 
a  eortenuvói  csatában  1237.  V.  ö.  Jahns,  Ge- 
sehichte  des  Kriegswesens  (Berlin  1880). 

Carrogis,  Louis,  1.  Garmontell  . 

Carrollit  (ásv.),  szabályos,  többnyire  oktaéde- 
rekben, ónfehér-aeélszürke, tarka  rézérccel  és  réz- 
kovanddal  fordul  elő.  Képlete:  CuCOjS^.  Lelő- 
helye :  Carroll  Co.,  Maryland. 

CarroUton,  New  Orleans  elővárosa  (1.  o.). 

Carron  (ejtsd  :  ken-n),  falu  Stirling  skót  county- 
ban,  a  C.  partján,  6  km.-nyire  a  Forthba  való  tor- 
kolatánál, (1911)  1860  lak.,  fontos  vasművekkel  és 
gépgyárakkal. 

Carrosse  (franc,  ejtsd :  karrossz)  a.  m.  hintó. 

Carronsel  (franc,  ejtsd :  karmszei,  ol.  carosello), 
lovasjáték,  eredetileg  a  középkori  lovas  vetélkedé- 
sek neve,amelyekben  a  vágtató  lovasok  lándzsával 
v.  egyenes  karddal  szúrtak  a  kitűzött  török  fejekre, 
karikákat  emeltek  le  kiálló  szögekről  v.  szalma- 
bábukat lódítottak  a  levegőbe  egymással  verse- 
nyezve s  közben  különböző  bizonyságát  adták 
lovastudásuknak.  Már  842.  a  frank  udvarnál  Ko- 
pasz Károly  ós  Német  Lajos  kibókülésének  örö- 
mére rendeztek  ilyen  C-t  nagy  fénnyel,  pompá- 
val. Egy  időre  a  C.-t  kiszorították  a  lovagi  tor- 
nák, de  később  a  lovagkor  letűntével  ismét  el- 
foglalta pozícióját  s  tovább  fejlődött.  Mai  alak- 
jában a  C.  abban  áll,  hogy  urak  és  hölgyek 
zeneszó  mellett  quadriÚet  s  egyéb  figurákat  lo- 
vagolnak a  lovarda  porondján,  ügetve,  rövid 
galoppban,  carriéreben.  Bemutatnak  hirtelen  ka- 
nyarodásokat, szökeléseket,  akadályugratásokat 


s  a  magas  iskola  különböző  produkcióit.  Bemuta- 
tásra kerülnek  ilyenkor  rendesen  a  f entemlltett 
török  fejszúrás  és  karika-leemelés,  sőt  újabban 
a  lovagi  tornát  is  beleillesztik.  Budapesten  1902. 
rendezett  az  arisztokrácia  ilyen  bő  programmal 
fényes,  gyönyörű  C.-t,  melyben  Ottó  és  József 
főhercegek  és  Auguszta  főhercegasszony  is  részt 
vettek.  Van  kocsi-C.  is,  amely  XIV.  Lajos  korá- 
ból ered ;  ez  kettes  és  négyes  fogatok  felvonulása 
kanyarodásokkal,  mindenféle  figurákkal,  ügefrs^e, 
néha  galoppban  is.  C-nek  nevezik  a  népies  mu- 
latóhelyeken levő  körhintát,  másként  ringlspielt  is. 

Carrozza  (ol.,  ejtsd :  kárrodza,  franc,  mrrosse),  a 
latin  carrociumból ;  hintó,  kocsi. 

Carrnca  (lat.),  négykerekű,  utazásokra  szol- 
gáló római  kocsi,  mely  több  személyre  volt  beren- 
dezve. A  városban  csak  a  császárság  III.  százada 
óta  használták  és  pedig  eleinte  a  legmagasabb 
császári  hivatalnokok  és  szenátorok ;  végre  ma- 
gánembereknek is  megengedték  használatát.  Ez 
esetben  igen  gyakran  a  legpompásabb  módra, 
ezüst  lemezekkel  borítva,  állították  ki. 

Carrucci,  Giacomo,  festő,  1.  Pontormo- 

Carrntbía  (növ.,  Aüonia),  a  Meliaceae  család 
génusza,  melynek  egyetlen  faja,  a  G.  capensis 
(Thunb.)  0,  Ktze,  a  Fokföldön  honos.  Cserje. 

Carshalton  (ejtsd:  karsziiaotii),  város  Surrey  an- 
gol countyban,  vasművekkel  és  papírgyártással, 
(1911)  11,635  lak. 

Carsoli,  város  Aquila  olaszországi  tartomány- 
ban, régi  várral  és  városházával,  közelében  a 
régi  Carseoli  maradványaival,  (1901)  6788  lak. 

Carson  City,  Nevada  északamerikai  állam  fő- 
városa, a  Carson-tóba  folyó  Carson  mellett,  (1900) 
2100  lak.  Nevét  Kitt  Carsonról,  a  Far  West  első 
átkutatójáról  kapta. 

Carstens,  Asmus  Jákob,  német  festő,  szül. 
St.  Jürgenben,  Schleswigm.  1754  máj,  10.,  megh. 
1798  máj.  25.  Nagy  küzdelmek  között,  Kopenhá- 
gában,  Lübeckben  és  Berlinben  képezte  ki  magát 
művésszé.  1792  óta  Rómában  élt  ts  az  antik  mű- 
vészet, valamint  az  olasz  nagy  mesterek  befolyása 
alatt  állott.  C.  a  klasszicizmus  egyik  fő  képvi- 
selője Németországban.  Festményei  gyarlók,  raj- 
zai, kartonjai  azonban  (nagyrészt  a  berlini  és 
weimari  muzeumokban)  gondolatainak  mélysé- 
géről, a  klasszikus  műveken  csiszolt  formaérzé- 
kéröl  tanúskodnak.  Tárgyukat  többnyire  az  an- 
tik körből  merítette.  A  legfőbbek :  Megapentheg 
átkelése;  az  argonauták;  a  kentaurok  és  görögök 
harca ;  Plató  lakomája  ;  a  görög  hősök  Achilles 
sátrában,  stb.  V.  ö.  Fernow,  Lében  des  Kűnstlers 
Asmus  Jacob  C  (Leipzig  1806,  új  kiad.,  Hannover 
1867). 

Carszkoje  Szelo  (ncári  falu»),  szép  fekvésű 
város  Szent-Pétervár  közvetlen  közelében,aszent- 
pótervár-pavlovszki,  legrégibb  orosz  vasút  men- 
tén, arzenállal,  katonatiszti  iskolával,  22,353 
lak.  A  benne  levő  cári  nyaralót  Nagy  Péter  ko- 
rából való  park  környezi ;  a  nyaraló  palota  bel- 
seje jáspissal,acháttal,borosty  ánkővel,  mozaikkal, 
márvánnyal  és  lapis-lazulival  van  nagy  fényűzés- 
sel dekorálva.  Márványból  épült  műcsarnok  is 
van  a  palota  mellett,  melyben  a  római  Caesarok  és 
hősök, valamint  görög  bölcsek  és  szónokok  szobrai 
láthatók.  A  park  maga  is  különféle  díszítmények- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cárt. 


—     301     — 


Carteret 


kel  van  ellátva,  ilyenek :  egy  kinai  falucska  pa- 
godával.egy  égszínkék  szibériai  márványból  épült 
pompás  híd,  egy  híres  najád-szobor  eltört  korsó- 
val, egy  ófrank  eremitage,  egy  gótikus  vár-rom, 
kápolna  Dannecker  híres  Krisztus-szobrával,  a 
bejáratnál  egy  remek  diadalkapu  stb. 

Cárt.,  természettudományi  nevek  mellett  Car- 
ter  Henry,  angol  természettudós  és  oi-vos  nevé- 
nek rövidítése.  Munkája :  On  mycetoma  or  the 
Fungus  disease  of  India  (London  1874;). 

Carta  (ol.,  ejtsd :  karta)  a.  m.  papú* ;  G.  Uanca 
(franc,  carte  blanche),  fehér  papírlap,  iratminta 
(1.  Carte.)  —  C  rigata,  1.  Gcdricat.  —  C  cari- 
tatis,  1.  Ciszterciták. 

Cartagena,  1.  Spanyolország  legfontosabb  hadi 
kikötője  ós  Murcia  tartomány  egyik  kerületének 
székhelye,  (i9oo)  99,871  lakossal.  Kikötőjének  be- 
járata 700  m.  széles ;  ezt  mindkét  oldalán  dombo- 
kon épült  erődök  és  ágyutelepek  védik ;  a  város 
körül  emelkedő  magaslatok  és  a  város  maga 
szintén  meg  van  erősítve.  Régi  székesegyháza 
már  régen  összedüledezett.  A  városháza,  casas 
consistoríales,  a  tenger  közelében,  a  Las  Monjas- 
téren  épült;  portikusza  előtt  arab  Ízlésre  valló 
galéria  áll ;  benne  római  és  karthágói  régisége- 
ket őriznek.  Egyéb  jelentékeny  épületei :  a  Cari- 
dad-kórház;  presídío,  a  tenger  mellett,  ennek 
közelében  van  a  rendkívül  nagy  hajóarzenál,  a 
maga  hajó-,  kötél-  ós  vitorlavászongyáraival, 
azonkívül  jelentékeny  a  papír-,  üveg-  és  agyag- 
edénygj'ártás,  továbbá  az  espartófonás.  Legszebb 
sétahelye  a  botanikus  kert.  A  Santa  Lucia  kül- 
városban sok  az  ólom-  és  ónolvasztó.  Kikötőjé- 
ből különösen  alfafüvet,  ólom-,  ónérceket  és 
narancsot  exportálnak.  Közelében  a  Sierra  de 
C.-ban  ólom-  ós  vasércbányák  vannak  nagy  szám- 
mal, amelyek  mintegy  1200  munkást  foglalkoz- 
tatnak. C-t  Hasdrubal  karthágói  vezér  alapította 
Kr.  e.  228.  és  legfontosabb  fegyveres  hellyé  tette 
Hispániában ;  a  rómaiak  Carthago  Novanak  ne- 
vezték el  és  210.  Scipio  vezérlete  alatt  elfoglal- 
ták. Augustus  csász.  idejében  Colonia  Victrix 
Júlia  néven  kolóniává  lett  és  egyike  volt  His- 
pánia legvirágzóbb  ós  legnépesebb  városainak. 
Kerülete  20,  mások  sz.  40  stádium  volt,  tehát 
legalább  kétszerte  több  lakosa  volt,  mint  nap- 
jainkban. A  népvándorlás  alatt  majdnem  tel- 
jesen elpusztult,  n.  Fülöp  korában  újra  fölvírág- 
zott.  Legfontosabb  szerepet  a  város  az  1873-iki 
anarchiaidejébenjátszott.Júl.  12-ón  a  kommuniz- 
mus hívei  C-t  hatalmukba  kerítették  és  1874  jan. 
11-íg  állottak  ellen,  amikor  is  a  város  magát  Do- 
minguez  spanyol  vezérnek  megadta.  —  2.  C.  (az- 
előtt C  de  las  Indias),  Bolivár  állam  fővárosa  Co- 
lumbiában, az  Antillák  tengerének  egy  kis  parti 
szigetén,  amelyet  a  szárazzal  híd  köt  össze,  20,000 
lak.,  erős  és  vastag  körfalakkal,  néhány  szebb 
templommal,  amelyek  közt  a  legjelentékenyebb:  a 
San  Jüan  de  Diós.  C.  kikötője  40  km*-nyi  területű, 
amelyet  szigetek  (Tierra  Bomba,  Bara  stb.)  zárnak 
el  a  sík  tengertől,  biztos  menedéket  nyújt  a  hajók- 
nak. Kivitele  (marha,  marh-abörök,  dohány,  ne- 
mes fémek)  jelentékeny.  C-t  1533.  Heredia  Cala- 
mar  néven  alapította ;  Sabanilla  alapítása  előtt 
Columbia  legjelentékenyebb  kikötője  volt,  azóta 
hanyatlik. 


Cartago,  1.  az  ugyanily  nevű  departamento  fő- 
városa Costa  Rica  köztársaságban,  1588  m.  ma- 
gasban, 22  km.-nyire  San  Josétőí,  amelytől  az 
Ochomogo-hágó  választja  el,  10,000  lakossal,  az 
1823-iki  földrengés  előtt  23,000  lak.  C  egyike  a 
legrégibb  városoknak  Spanyol-Amerikában ;  már 
1522.  fennállott.  Midőn  S.  Josó  lett  a  főváros,  na- 
gyon aláhanyatlott.  —  2.  C,  város  Columbiában, 
Cauca  államban,  5  km.-nyire  a  Cauca  folyótól, 
7700  lak.,  kik  kitűnő  kávét,  dohányt  és  kakaót 
termelnek. 

Carte  (franc,  ejtsd :  kart),  kártyalap,  étlap.  A  la 
C.  enni  annyit  jelent,  mint  az  ételeket  szabadon 
választani  az  étlap  szerint,  ellentétül  a  table  d'höte- 
nak,  melynél  adott  étlap  szerint  étkezik  a  vendég. 
G.  blanche  a.  m.  fehér  lap,  képletes  kifejezése  a 
teljhatalomnak. 

Carte  blanche  (franc,  ejtsd:  kart  bians)  a  be- 
sigue  és  piquet  kártyajátékoknál,  ha  a  9  kártyá- 
ban nincs  figura.  L.  még  Carte. 

Carteja,  előbb  f  eniciai,  majd  a  Kr.  e.  VI.  század 
végén  karthágói  város  Spanyolországban  (Hispá- 
nia Baetica),  a  Gibraltári  szoros  közelében.  Még  a 
rómaiak  alatt  is  igen  virágzó  ós  hatalmas  város 
volt.  Kr.  e.  171.  lett  római  kolónia.  Romjai  El 
Rocadillonál,  Algeciras  mellett. 

Cartel  (franc,  ejtsd :  kartel),  különösen  rokokó 
Ízlésű  fali  órák  kerete.  így  nevezik  a  kisebb  mé- 
retű cartouche-t  is.  —  Más  értelemben  1.  KarteL 

Cartellier  (ejtsd:  kartéiyé)  Pierre,  francia  szob- 
rász, szül.  Parisban  1757  dec.  2.,  megh.  1831  jún. 
12.  A  szigorú  klasszicizmusnak  volt  híve.  Deko- 
ratív és  monumentális  műveinek  hosszú  sorából 
kiemelendő :  I.  Napóleon  mint  törvényhozó  (ver- 
saillesi  múzeum) ;  Pichegru  tábornok  (u.  o.) ;  XV. 
Lajos  bronzszobra  Retmsben ;  Joséflne  császárné 
síremléke  a  ruelli  templomban ;  Valhubert  tábor- 
nok szobra  a  párisi  Arc  de  Triomphe  du  Carrou- 
selen,  stb.  Tanítványai  közül  különösen  Rude 
vált  ki. 

Carteret,  1.  (ejtsd:  k&TtTé),Antoine  Alfréd  Désiré, 
svájci  radikális  államférfiú  és  író,  szül.  Genfben 
1813.,  megh.  u.  o.  1889  jan.  31. 1847  óta  a  kan- 
ton-gyűlés, 1848  óta  pedig  a  szövetségi  tanács 
tagja.  Mint  a  radikális  párt  vezérét,  1869.  a  svájci 
szövetségtanácsba,  1870.  pedig  a  genfi  államta- 
nácsba választották.  A  genfi  egyetem  alapítása 
körül  érdemet  szerzett.  Francia  meséket  (2.  kiad,. 
Paris  1873),  ós  egy  regényt  irt :  Deux  amis  (Genf 
1872). 

2.  G.  (ejtsd :  kárteret),  John,  lord  C,  később  Gran- 
vüle  gróf,  angol  államférfi,  szül.  1690  ápr.  22., 
megh.  Londonban  1763  jan.  2.  1711  óta  az  angol 
felsőház  tagja  s  a  whigek  egyik  vezérét.  1721— 
24-ig  államtitkár,  ezután  17.S0-ig  ír  lordUeute- 
nant,  1730.  az  ellenzék  vezére  lett.  Walpole  bu- 
kása óta  (1742)  újra  külügyi  államtitkár  volt ;  az 
osztrák  örökösödési  háború  idején,  1744-ben  meg- 
bukott. Anyja  halála  után,  1744.  felvehette  a 
Granville  gróf  elmet.  1751-ben  az  államtanács 
elnöke  lett.  Idősb  fiának  halálával  (1766)  a  család 
grófi  móltósága  megszűnt. 

3.  C.  (ejtsd :  kárteret),  Philip,  angol  hajós  ÓS  utazó, 
megh.  1796.  1766-ban  Wallis  expedíciójával  in- 
dult el  a  déli  sarkvidék  kikutatására.  A  Magellán- 
szoroson túl  egyedül  folytatta  utazását.   1767 


Amely  sió  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Carteret-szigretek 


-     302 


Cartouchö- 


júl.  2.  a  Pitcaim-szigetet  fedezte  föl,  érintette 
Tuamotut.  A  Salamon-szigeteket  keresve,  a  spa- 
nyoloktól fölfedezett  Santa  Cruz  szigetekre  buk- 
kant, azután  a  Carteret-szigetekre ;  elérte  ÜJ- 
Britanniát  (most  Bismarck- szigetek),  észrevette, 
hogy  az  voltaképen  kettős  sziget  és  az  É.-it  Új- 
Iriandnak  nevezte  el.  1767  okt.  az  Admirality 
csoportot  fedezte  föl.  V.  ö.  Hawkesworth,  Dis- 
coveries  in  the  Southern  hemisphere  (London 
1773). 

Carteret-szigetek,  a  német  Salamon-szigetek- 
hez tartozó  9  korallsziget  Bukatól  ÉK.-re,  terü- 
letük 30  km«. 

Cartersville,  az  északamerikai  Georgia  állam 
Bartow  countyjának  főhelye,  arany-  és  rézbá- 
nyákkal, (1900)  3135  lak. 

Cartesius,  1.  Descartes. 

Cartesius-féle  búvár,  néhány  fizikai  tétel  (a 
nyomás  egyenletes  eloszlása  a  folyadékokban,  a 
levegő  összenyomhatósága,  az  úszás  törvénye) 
szemléltetésére  igen  alkalmas  fizikai  játékszer. 
Üvegből  készült,  többnyire  ördögöt  ábrázoló,  be- 
lül üres  figura,  amelybe  egy  kicsiny,  rendesen  a 
farka  végén  lévő  nyíláson  át  annyi  vizet  jutta- 
tunk, hogy  vízbe  téve,  éppen  még  fennmaradjon, 
8  vizet  tartalmazó  üveghengerbe  helyezzük,  amit 
aztán  hólyaggal  légzáróan  lekötünk.  Ha  a  hó- 
lyagot  kezünkkel  benyomjuk,  a  levegőn  s  vízen 
átadódó  nyomás  összeszorítja  a  búvárban  lévő 
levegőt,  a  búvárba  víz  nyomul  belé  s  megnehe- 
zedvén, az  edény  fenekére  sülyed.  A  nyomást 
megszüntetve,  ismét  felemelkedik,  hacsak  nem 
volt  olyan  érzékenyre  beállítva,  ill.  az  edény  nem 
olyan  mély,  hogy  a  vízoszlop  nyomása  is  már 
elegendő  súlynövekedést  okoz  arra,  hogy  fel  ne 
tudjon  szállni.  A  kísérletet  felfordított  kis  üveg- 
palackkal, egyik  végén  leforrasztott,  másikon 
vékonyan  kihúzott  üvegcsődarabbal  is  meg  lehet 
csinálni,  csak  a  beléviendő  vízmennyiséget  kell 
próbálgatással  eltalálni. 

Carthage  (ejtsd :  kartidzs),  Jasper  county  főhelye, 
vasúti  csomópont  Missouri  északamerikai  állam- 
ban, (1900)  9416  lak.,  fakereskedéssel,  gazdag  ólom 
és  ónbányákkal.  1861  júl.  5.  a  konfederáltak  itt 
vereséget  szenvedtek. 

Carthage,  1.  Karthágó. 

Cartliainus  L.,  szeklice  (növ.),  a  Compositae 
(Fészkesek)  család  csöves  virágú  génusza,  mely- 
nek 20  faja  a  Kanári-szigetektől  a  mediterrán 
vidéken  át  Belső-Ázsiáig  van  elterjedve.  Merev 
füvek,  tüskésen  fogas  levelekkel.  A  G.  tindorms 
L.  (sáfrányos  sz.,  szafiór)  fészkét  több  sor  lomb- 
levél köríti,  amelyek  fokozatosau  mennek  át  a 
fészekpikkelyekbe.  Virága  sötét  narancssárga. 
Régen  officinális  volt ;  a  virágából  piros  ós  sárga 
festőanyagot  (karthamin  és  szaflórsárga)  nyer- 
nek, melynek  kedvóért  nálunk  is  sok  helyen  ter- 
mesztik. Hazája  ismeretlen.  Sáfránynak  is  hasz- 
nálják (pórsáfrány). 
Cárt  horse  (ang.,  ejtsd:  kát  hósz)  a.  m.  igásló. 

Cartier  (ejtsd :  kartjé),  Jac^Mes,  franciahajós,  szül. 
1491.  S.  Maloban,megh.  1557  szept.  1. 1.  Ferenc 
francia  király  aNy.-i  félgömb  kikutatására  küldte 
ki  1534.  két  hajóval.  Labradorhoz  jutott  és  azt 
Franciaország  számára  birtokba  vette.  1535-ben 
3  hajóval  fölnyomult  a  Szt.  Lőrinc  folyamon  ós 


Cartouche  szalag 


okt.  2.  egy  indiánus-telephez,  Hochelagahoz  ju- 
tott, amelyet  Mont  Royalnak  nevezett  el.  1541. 
megint  eljutott  oda,  de  élelmiszerekben  szűköl- 
ködvén, visszatért. 

Cartilago  (lat.),  1.  Porcogó. 

Cartmel,  község  Lancaster  angol  county ban, 
a  Morecambe-öböl  É.-i  partján,  híres  templom- 
mal, (1911)  6644  lak. 

Carton  (franc,  ejtsd :  kartón),  a.  m.  kéregpapi- 
ros, mely  több  papirosréteg  egyesítéséből  áll  elö. 
A  papirosrétegek  egyesítése  v.  a  papirosmerítö- 
gépen  történhetik,  amikor  is  lagasztóanyagok 
nélkül  tapadnak  össze  a  nedves  rétegek,  avagy 
kész  papiroslapokat  enyves  anyagokkal  ragasz- 
tanak össze.  A  finomabb  C.  ez  utóbbi  módon,  a 
közönségesek  pedig  a  merítőgépeken  készülnek. 
A  legolcsóbb  C.-ok  faköszörületből  {L  Faköszörü- 
lés),  vagy  hulladékpapirosokból  gyártatnak.  Vé- 
konyabb C.-okat,  főleg  ha  csomagolási  célra  al- 
kalmaztatnak, hullámosítani  szokás.  E  célból  a 
nyirkos  C-t  hullá- 
mos felületű  (fo- 
gazott V.  baráz- 
dált) fűtött  fém- 
hengereken keze- 
lik, miközben  ki- 
szárad és  a  hul- 
lámos alakot  meg- 
tartja. —  C  A 
könyvkötészetben 
a  papírból  való  bekötés.  A  nyomdászatban  a  pótló 
lap  az  olyan  lap  helyett,  melyen  valami  hiba  van. 
—  C;  művészeti  szempontból  1.  Kartőn. 

Carton,  Florent,  franc,  vígjátókíró,  1.  Dancourt. 

Cartonnage 
(franc,  ejtsd:  kar- 
tonnázs)  a.  m.  pa- 
pirhüvely  és  pa- 
pirdoboz.  Régeb- 
ben ezt  a  cikkelyt 
a  könyvkötőipar 
mellékmunkaként 

készítette,  ma 
azonban  fejlett 
nagyipar  munka- 
köréhez tartozik. 
A  gyáripari  mun- 
kafolyamatot 1. 
Dobozgyártás. 

Cartophylax 
(gör.-lat.),  kápta- 
lani tisztség  a  gör. 
egyházban ;  a  r.  k. 
egyházban  kan- 
cellár vagy  kor- 
látnok. 

Cartouclie 

(franc,  ejtsd:  kartus), 

tulaj  donképen  te- 
kercs, félig  össze- 
göngyölített pa- 
pírlap alakjában  megoldott  könyv-  és  térképcím- 
lapokat nevezünk  így,  valamint  arenaissance  kor- 
ban keletkezett  ilyen  alakú,  begöngyölített  vagy 
visszahajtott  szélű  kereteket,  melyek  néha  egész 
tájképeket  v.  allegorikus  alakokat  fognak  körül. 


Olasz  renaissauce  carcouche. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő ! 


Cartouche 


—     303 


CarusQ 


Az  építészetben  8  az  ipannüvészetben  aXVI.sz.-tól 
kezdve  alkalmazott  pajzsalakú  ékítmény,  vala- 
mely oiTiamentális  keretben  címeres,  feliratos  v. 
üres  mezővel.  Alakja  igen  változatos ;  egészen  a  ro- 
kokó stílusig  szimmetrikus ;  az  olasz  renaissanee- 
ban  megnyújtott  pajzsalakú;  a  franciában  és 
németben  bevagdosott,  többé-kevésbbé  csavarodó 
szólekkel.  A  C.-ok  a  XVII.  sz.-ban  többnyire  fekvő 
tojásalakuak,  erősen  kidomborodó  mezöjüek  és 
nehéz  guirlandokkal  körítvék.  A  rokokó  a  C-t 
rézsút  fekteti,  megcsavarja,  szabálytalanná  teszi 
és  dísszel  annyira  túlhalmozza,  hogy  a  mező 
majdnem  teljesen  elenyészik.  Legnagyobb  álta- 
lánosságnak a  C.  ebben  a  korban  örvend ;  a  mo- 
dem művészet  a  kereteket  egyáltalán  s  így  ter- 
mészetesen a  C-t  is  majdnem  teljesen  kiküszö- 
bölte. V.  ö.  Sprirwer,  Hundert  Kartuschen  ver- 
sf^hiedener  Stile  (Berlin  1878) ;  Ströhl,  Kartuschen 
u.  Umrahmungen  (Wien  1888) ;  Gnant,  Kartu- 
schen für  Schild  und  Fassadenmalereien  (Ra- 
vensberg  1895) ;  Renaissancekartuschen  (Leipzig 
1896) ;  Barockkartusehen  (u.  o.  1896). 

Cajtonche,  Louis  Dominique,  francia  kalan- 
dor és  gyilkos,  szül.  Parisban  1693.  kerékbe  tör- 
ték 1721  nov.  27.  Számtalan  betörést  ós  gyilkos- 
ságot követett  el,  mielőtt  1721.  elfoghatták.  A 
kínpadon  sem  vallott.  Viselt  dolgait  még  az  el- 
lene folyamatban  volt  pör  alatt  színpadra  vitték. 
V.  ö.  Maurice,  C,  histoire  authentique  (Paris  1859). 

Cartujano,  spanyol  költő,  1.  Padüla. 

Cartwright  (ejtsd :  kártrejt),  1.  Edmund,  angol 
pap,  de  egyúttal  hírneves  textilipari  mechanikus, 
szül.Marnhamben  1743  ápril.  24.,  megh.  Hastings- 
ban  1823  okt.  30.  Legkiválóbb  találmánya  a  róla 
elnevezett  gyapjufésülögép  (1790),  amellyel  a  fé- 
sülés gépies  kivitelét  sikeresen  oldotta  meg.  Ezt 
megelőzőleg  (1787)  szövőgépet  is  szerkesztett, 
sőt  20  szövőgéppel  felszerelt  gőzerővel  hajtott 
szövőgyárat  is  rendezett  be,  de  szövőgépének 
tökéletlen  volta  miatt  vállalatát  (1793)  kénytelen 
volt  beszüntetni.  1789-ben  lentilolót  szerkesztett. 
1810-ben  a  parlament  C  érdemeit  10,000  font  ster- 
linggel jutalmazta  meg. 

2.  C,  John,  angol  politikus,  szül.  1740  szept.  28. 
Northamptonban,  megh.  1824  szept.  23.  Első 
irata  a  Letters  on  American  Independence  (1774). 
1780-ban  erélyesen  küzdött  a  parlamenti  reform 
mellett,  általános  szavazati  jogot  követelt  és  a 
Society  for  Constitutional  Information  egyesüle- 
tet alapította.  Több  mint  30  röpiratot  írt.  V.  ö. 
Life  and  correspondence  ofC  (London  1826, 2  köt.). 

3.  G;  Péter,  az  északamerikai  Egyesült-Álla- 
mokban metodista  vándorprédikátor,  szül.  1785 
szept.  1.  Virginia  államban,  Amherst  countyban, 
megh.  1872  szept.  25.  Illinois  államban,  Pleasant 
Plains-en.  Ifjú  korában  szilaj  kalandoréletet  foly- 
tatott Kentuckyben,  de  amelyből  1801.  megtért, 
hogy  azután  mint  vándorprédikátor  és  mértékle- 
tességi apostol  8  rövid  időre  mmt  az  lUmois  ál- 
lambeli törvényhozó  testület  tagja,  szükség  ese- 
tén óriási  izomereje  által  is  támogatva,  hatalmas 
befolyásra  tegyen  szert.  V.  ö.  Autobiography 
(«The  backwoods  preacheD)  1856.,  újabb  kiadás 
London  1890)  és  Fifty  years  as  a  presiding  elder 
(Hooper  kiadásában,  Cmcinnati  1871). 

Carucci,  Jacopo,  olasz  festő,  1.  Pontormo. 


Carum  L.  (növ,),  1.  Kömény. 

Caruncula  (lat.)  a.  m.  húsocska,  az  anató- 
miában használatos  kifejezés  kicsiny,  húsos  ki- 
emelkedések megjelölésére.  —  Növénytani  érte- 
lemben a.  m.  magszemölcs,  1.  Mag.  —  Carun- 
culae  myrtiformes,  1.  Szűzhártya. 

Carupano  v.  Corupano,  kikötőváros  Venezue- 
lában, Bermudez  államban,  az  Antillák  tengeré- 
nek partján,  lakói  kakaóval,  kávéval,  festék-fák- 
kal ós  halakkal  űznek  élénk  kereskedést,  közelé- 
ben ezüst  és  ólombányák.  Lakossága  kb.  12,000. 

Carus  (lat.)  a.  m.  drága,  kedves. 

Carus,  Marcus  Aurelitts,  narbói  eredetű  férfiú, 
kit  Probus  ellenében  a  légiók  Kr.  u.  282.  csá- 
szárrá kiáltottak  ki.  Miután  flait,  Carinust  (1.  o.) 
és  Numerianust  uralkodó  társaivá  nevezte  ki,  az 
utóbbival  együtt  a  szarmaták  és  quádok  ellen  vo- 
nult, kik  Pannóniát  elpusztították.  Ezeknek  le- 
győzése után  Perzsia  ellen  vezette  légióit,  Meso- 
potámiát  leigázta  ós  Ktesiphont  elfoglalta,  de  a 
Tigris  mellett  már  283.  erőszakos  halállal  múlt  ki. 

Garas,  1.  Kari  Gustav,  német  orvos,  szül. 
Lipcsében  1789.,  megh,  Í869.  1811  ben  avatták 
orvosdoktorrá,  és  még  ugyanabban  az  évben 
az  összehasonlító  bonctan  magántanára  lett. 
1814-ben  Drezdába  hívták  meg  a  szülészet  taná- 
rának, s  mint  ilyen  halt  meg.  1827-ben  a  szász  ki- 
rályi ház  orvosává  lett.  C.  nemcsak  a  tudomá- 
nyokkal, az  anatómiával,  üziológiával  és  pszi 
chológiával  foglalkozott,  hanem  festett  s  a  mű- 
történelemnek is  nagy  művelője  volt.  Goethével 
is  baráti  viszonyt  folytatott,  a  nagy  költőről  írt 
is  néhány  értékes  tanulmányt.  Számos  szülészeti 
és  nőgyógyászati  munkán  kívül,  amelyekben 
azért  harcol,  hogy  az  egyetemen  a  nőgyógyásza- 
iét és  a  szülészetet  együtt  tanítsák,  főbb  müvei : 
Lehrbuchd.  Physiologie;Übervergleichende  Ana- 
tomie ;  Physiologie  u.  Anthropologie ;  Über  Geistes- 
epidemien,  Briefe  ü.  d.  Érdiében  stb. 

2.  C.,  Viktor  Július  K,  német  zoológus  éa 
zootómus,  született  Lipcsében  1823  aug.  25., 
meghalt  u.  o.  1903  március  10.  1841  óta  szülő- 
városában orvostudományokat  tanult,  1849. 
Oxfordba  ment  az  összehasonlító  boncolástani 
múzeum  konzervátorának ;  1851.  Lipcsében  egye- 
temi magántanárrá  habilitálták,  majd  1853. 
az  összehasonlító  boncolástan  nyilvános  rendes 
tanára  lett.  1849  óta  számos  fontos  zoológiai  mun- 
kát ós  dolgozatotirt.  Nevezetesebbek :  Zurnáhem 
Kenntniss  d.  Generationswechsels  (Leipzig  1849)  ; 
System  d.  tier.  Morphologie  (u.  o.  1853) ;  Icones 
zootomicae  (u.  o.  1857);  U.  d.  Wertbestimmung 
zool.  Merkmale  (u.  o.  1854) ;  Über  Leptocephali- 
den  (u.  0.  1861) ;  Handbuch  der  Zoologie  (Gers- 
táeker-rel  közösen,  u.  o.  1863—75,  2  köt.) ;  Ge- 
schichte  der  Zoologie  (München  1871);  Prodromua 
faunae  mediterraneae  (u.  o.  1885—93,  2  kötet) ; 
Bibliotheca  zoologica  (Engelmannal  együtt  adta 
ki,  Leipzig  1861,  2  köt).  1878-ban  megalapította 
a  Zoologischer  Anzeiger  folyóiratot,  amelyben 
német,  francia,  angol  és  olasz  nyelven  írt  apró 
állattani  dolgozatokat  adott  ki  s  e  mellett  az  idö- 
szakonkint  megjelent  dolgozatok  jegyzékét  is 
közölte.  Kiadta  és  fordította  Darwin  munkáit. 

Caruso  (ejtsd:  karászo),  Enrico,  tenorista,  szül. 
Nápolyban  1874.  Mérnöknek  készült  (atyja  is  aa 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő  I 


Carus  Sterne 


304 


Caryocaraceae 


volt),  katonakorában  egy  tisztje  taníttatta  éne- 
kelni ;  majd  Lamperti  és  Coneone  lettek  mesterei. 
Már  1898.  feltűnést  keltett  a  milanói  Teatro  li- 
ricoban  s  a  Scalá-ban.  1899  óta  Amerika  is  ün- 
nepli ;  tüneményes  szép  és  eléggé  erős  hangja 
mesterien  iskolázott,  előadása  Ízléses  és  lelkes ; 
színpadi  játéka  is  művészi.  Főleg  Verdi  operái- 
nak hőseit  énekli.  Budapesten  a  m.  kir.  Operában 
először  1907.  vendégszerepelt  Aida  opera  Radames 
szerepében. 

Carus  Sterne,  álnév,  1.  Krause. 

Carutti  di  Cantogno  (ejtsd :  kantonyo),  Domenico, 
báró,  olasz  történetíró  és  államférfi,  szül.  Cumia- 
nában  (Torino  mellett)  1821  nov.  26.,  megh.  1909 
aug.  4.  u.  0.  1849-ben  a  külügyminisztériumba 
lépett ;  1859.  Cavour  alatt  államtitkár  lett,  1860 
óta  tagja  volt  a  parlamentnek,  1862-ben  hágai 
miniszterrezidens,  1869.  államtanácsos.  Munkái : 
II  Piemonte  come  potenza  italiana  nel  sistema 
politico  d'Buropa  (1852);  Dei  prineipü  del  go- 
remo  liberó  (1861) ;  Storia  del  regno  di  Vittorio 
Amadeo  II.  (Torino  1856) ;  Storia  del  regno  diCarlo 
Bmmanuele  III.  (u.  o.  1859) ;  Storia  della  diplo- 
mazia  della  casa  di  Savói  a  (u.  o.  1875—80) ;  H 
conte  ümberto  I.  ed  il  re  Ardoino  (Róma  1888,  2. 
kiad.) ;  Storia  della  corte  di  Savoia  1789—1815. 
(2  köt.  1892);  Bibliográfia  Carlo-Albertina  (1899). 

Carvajal  (ejtsd :  karvahai),  1.  Gonzoles  Jósé,  don, 
spanyol  költő,  l.  Gonzoles. 

2.  C,  Juande,  bíboros  (megh.  1469).  A  spanyol 
származású  ügyes  diplomatát  úgy  IV.  Jenő,  mint 
V.  Miklós  pápa  ismételten  követi  minőségben 
küldte  a  császárhoz,  ahol  Aeneas  Sylvius  szel- 
lemében működött.  Nagy  része  volt  a  nándor- 
fehérvári dicső  győzelem  (1456  július  22.)  elő- 
készítésében. 

Carvalho  (ejtsd :  karváiyn),  Jozé  da  Silva,  portu- 
gál liberális  miniszter,  szül.  Dianteiras-ban  1782 
dec.  19.,  megh.  Coimbrában  1856  szept.  7.  1820 
aug.  az  ideiglenes  junta  tagja  ós  titkára  lett,  1821. 
pedig  a  kormányzó  tanács  tagja,  1821— 23-ig 
igazságügyi  miniszter  volt.  A  többször  ismétlődő 
ellenforradalmak  alkalmával  rendesen  Angliába 
menekült,  honnan  a  liberális  párt  győzelmének 
hírére  visszatért  ós  több  ízben  pénzügyminiszter 
lett. 

Carvalho -Miolan,  Marié  Caroline,  francia 
énekművésznő,  szül.  Marseilleben  1827  dec.  31., 
megh.  Dieppe  mellett  ChateauPuy8-benl895júl. 
10.  Leánykori  neve  Féüx-Miolan;  1853.  ment 
férjhez  Carvalho,  eredetileg  Carvaille  Léon  nevű 
operaénekeshez,  aki  a  párisi  Lyrique-  és  Vaude- 
YÍlle-szinház  igazgatása  után  1876.  a  Vig-operáét 
vette  át  (megh.  1879  dec.  29.).  Miután  a  párisi 
Opera  comiquenak  tagja  volt  s  hosszabb  ideig 
Londonban  énekelt,  1875  óta  a  párisi  Nagy-opera 
büszkesége  volt.  Saint-Saens  méltatta  Harmonie 
et  Mélodie  c.  könyvében  és  Spoll  Madame  C. 
(Paris  1885)  c.  alatt  külön  könyvet  trt  róla. 

Carvin-Epinay,  város  Pas-de-Calais  francia 
départementban,  30  km. -re  Bóthunetől,  (i906) 
10,736  lak.,  szénbányászattal,  vasolvasztókkal, 
cukorgyártással,  vászon-  és  tüllszövéssel. 

CarTon  a.  m.  karvol  (1.  o.). 

Cary,  Alice,  ószakamerikai  költőnő,  született 
Miami  Valleyben,  Cincinnati  mellett  1820  ápr.  26., 


megh.  New-Yorkban  1871  febr.  12.  Műveit  ter- 
mészetesség és  kellem  jellemzik.  Irt  verseket,  re- 
gényeket, elbeszéléseket.  Főbb  művei:  Clover- 
nook  papers  (1850—53);  The  Clovernook  chil- 
dren  (1854) ;  Hagar,  a  story  of  to-day  (1885) ; 
Lyra  and  other  poems  (1853);  Pietures  of 
country  life  (1859) ;  Lyrics  and  hymns  (1866)  stb. 
Testvére,  C.  Phoebe,  szül.  1824  szept.  4.,  megh. 
1871  júl.  31.,  szintén  neves  költőnő  volt.  Mind- 
kettőnek művei  együtt  jelentek  meg  (1882).V.  ö. 
Ames,  Memoriales  of  Alice  and  Phoebe  C.  (New- 
York  1873). 

Carya  Nutt.,  hikkoridió,  hickory  (növ.),  a 
Juglandaceae  (Diófafélék)  család  génusza,  mely- 
nek 10  faja  Észak-Amerikában  honos.  Terebélyes, 
egy  laki  fák,  páratlanul  szárnyas  levelekkel.  Por- 
zós  barkájuk  hármasával  az  ágak  oldalán,  ter- 
mős  barkájuk  pedig  a  tavaszi  hajtások  végén  ma- 
gánosan fejlődik.  Csonthéjas  diótermésót  kívül 
húsos,  négy  kopácsra  szótváló  burok  takarja, 
csonthéjának  olajos  magbele  ehető.  Ezt  Ameriká- 
ban ép  ügy  fogyasztják,  mint  nálunk  a  közönséges 
diót  s  ugyancsak  mint  ez,  édes  olajat  is  szolgál- 
tat. A  G.  porcina  Nutt.-é  csak  sertéstakarmány. 
Több  faj  (különösen  G.  olivaeformis)  magva  most 
már  Európában  is  keresett  csemege.  Fájuk  szi- 
jácsa  fehér,  gesztje  barnás,  a  mi  diófánktól  reke- 
szes bele  különbözteti  meg.  Különben  igen  ke- 
mény, rugalmas,  szívós  fa,  ezért  különösen  kocsi- 
gyártásban és  gazdasági  gépeknél  használják  fel. 
Hazánkban  is  ebből  szokták  a  drágább  hintók  alj - 
részeit  gyártani.  A  Szatmár  vmegyóben  fölnevelt 
példányok  fája  azonban  nem  olyan  szilárd,  mint 
a  behozott  amerikai.  A  C.  már  a  harmadkorban 
nagy  mennyiségben  tenyéS2>ett  Európában,  Észak- 
Amerikában,  Grönlandban,  a  Spitzbergákon  és 
Szibériában.  Most  található  fosszilis  maradvá- 
nyaik a  jelenkori  fajokkal  közeli  vonatkozásban 
állanak.  Gyakori  hazánkban  a  G.  ventricosa  Un- 
ger  eocénkori  mészkőben,  pl.  a  Kis-Svábhegyen. 

Caryatides,  1.  Kariatidok. 

Caryocar  L.  (növ.),  a  Caryocaraceae  család  gé- 
nusza, melynek  10  faja  Amerika  tropikus  részén 
honos.  Hatalmas  fák,  ritkán  cserjók,  örökzöld,  át- 
ellenes, hármasán  ujjas  levelekkel,  fürtös  virág- 
zattal, 3—4  egymagvú  diótermósből  összeforrt 
nagy  csonthéjas  gyümölccsel.  A  G.  hutyrosum 
Willd.  és  G.  glabrum  Pers.  (Guyana,  Brazília, 
Antillák)  erdei  ós  ültetett  fa.  Gyümölcsének  vaj- 
szerű külső  húsa  van,  sertézett  diója  pedig  igen 
ízletes,  olajos  édes  magot  rejt  (pekeadió).  A  G. 
amygdáliferum  Mutis  (Kolumbia,  Peru)  szintén 
erdei  fa.  Diójának  magva  almedras  de  Ghacha- 
poyas  név  alatt  igen  kedvelt,  ízletes  eledel.  A 
guyanai  G.  nmiferum  L.  ízletes,  olajos  magvát 
szuari-  V.  Suwarow-diő,  vajdió  név  alatt  isme- 
rik. A  0.  tomentosum  Willd.  (Szurinam,  Cayenne) 
magva  Angol-,  Franciaországban  és  Hollandiában 
csemege.  A  C.  törzse,  mely  tropikus  Amerika  leg- 
hatalmasabbjai  közé  tartozik,  kitűnő  bútor-  és 
hajóépítő  fa. 

Caryocaraceae  (növ.),  a  kétszikűek  szabad- 
szkmú  családja  14  fajjal,  melyek  közül  10  a 
Garyocar  (1.  o.),  4  az  Anthodiscus  génuszra  esik. 
Mindkettő  csak  Amerika  tropikus  részén  fordul 
elő.  Viráguk  kótivarú,  sugaras,  5-ös  tagú  virág- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Caryophyllaceae 


305 


Casa  del  Vettli 


takaróval,  sok  porzóval,  melyek  alapjukon  össze- 
függenek, sok  termőlevéllel.  Termésük  csont- 
héjas, egymagvú  résztermósekböl  álló,  húsos 
gyümölcs.  Hatalmas,  örökzöld  fák  v.  cserjék,  al- 
kotórészei a  trópusi  őserdőknek,  ahol  különösen 
vízparton  élnek.  Levelük  hármas,  átellenes,  vi- 
rfigzaíiik  végálló  fürt. 

Caryopliyllaceae,  Szegfűfélék  (növ.),  a  két- 
szikűek szabadszirmú  családja,  mintegy  1450  faj- 
jal, melyek  a  családot  sarkvidéktől  sarkvidékig 
íiz  egész  földön  képviselik,  de  leggazdagabban  a 
mérsékelt  övben  jelentkeznek.  Két  alcsaládjuk 
köz^\a.Silenoideae  főkép  az  északi  mérsékelt  övre 
szorítkozik  s  itt  is  a  Földközi-tenger  környéke 
a  centruma  elterjedésének,  a  másik,  az  Alsinoi- 
deae,  sokkal  általánosabb  elterjedésú  a  földön. 
Viráguk  többnyire  kétivani,  sugaras,  5-ös  tagú, 
virágtakarója  csészéből  ós  pártából,  ritkán  csak 
csészéből  áll.  Porzó  10,  két  körben.  Termőlevél 
többnyire  5—2,  a  magház  felső  állású,  együregű, 
1 V.  több  magkezdeménuyel,amelyek  központi  osz- 
lopon függnek.  Termésük  tok,  ritkán  bogyó. 
Magvaik  aprók.  Füvek  vagy  félcserjék,  száruk 
gj'akran  csomós,  levelük  többnyire  osztatlan,  ép- 
szélü,  átellenes,  virágzatuk  bogas.  Hasznuk  ke- 
vés ;  gyakran  kerti  virágok,  mint  Dianthus,  Si- 
lene,  Lychnis,  Gypsophüa,  Stellaria,  Sapona- 
ria  stb. 

Caryopliyllacns  (áiiat),  1.  Galand  férgek. 

Cnryoph.ylli  (növ.),  1.  Szegfűszeg. 

Caryopliyllia  (állat),  a  hatsugaras  virágálla- 
''  <\^(Hexacornllia)  rendjébe  tartozó kőkorallnem. 
Fajai  egyenként  élnek,  telepet  nem  alkotnak.  15 
élő  és  kihalt  fajuk  ismeretes ;  az  élők  közül  5  a 
Földközi-tengerben  ól.  Legismertebb  a  G.  cyathus 
Lamour ;  5  cm.  magas. 

Caryopbyllns  L.  (növ.),  l.  Jambosa  ós  Szeg- 
fűszeg. 

Caryopsis  (növ.),  aszmag  v.  szemtermés  (1.  o.). 

Caryota  L.  (növ.),  a  pálmák  génusza,  mely- 
nek 9  faja  Ceylontól  a  maláji  szigeteken  át  Új- 
ttuineáig  és  Ausztrália  északi,  tropikus  partjáig 
van  elterjedve.  Gyakran  magas  törzsíí  fák,  ha- 
talmas levélkoronával,  mely  nagy,  kétszer  szár- 
nyas levelekből  áll ;  az  egyes  levélkék  a  hal  úszó- 
szárnyának  alakját  viselik.  A  C.  csak  egyszer 
virít.  Virágzata  lófark  módjára  csüng  alá;  az 
első  a  levélkoronában  jelentkezik,  majd  lefelé  az 
egyre  fiatalabbak  a  levélhüvelyes  és  gyűrűs  tör- 
zsön fejlödnek  ki.  Elvirágzás  után  maga  a  nö- 
vény is  elhal.  A  C.  urensh.  12—16  m.  magas  fa. 
Törzsét  fiatalon  az  elszáradt  levólhüvelyek  bo- 
rítják, öregen  azonban  sima  s  nedvesen  érintve, 
csalán  módjára  éget.  Levólrostjából  erős  fonal, 
kefe,  kosár,  seprő,  kalap  stb. ;  kemény  fájából 
bútor,  gerendaléc  stb.  készül,  fiatal  levélsarja 
káposztának  alkalmas.  Fiatal,  porzós  virágzati 
ága  megmetszve  sok  levet  ereszt  s  belőle  pálma- 
bor, pálmacukor  készül.  A  vén  törzs  lisztes  belé- 
ből dara,  kenyér,  sőt  állítólag  szágó  lesz.  Gyü- 
mölcse gesztenyenagyságú,  húsa  piros  és  ége- 
N")en  csípős  ízű.  Hasonló  gazdasági  becse  más 
'.-fajoknak  is  van.  Egyesek  szobadíszek. 

Cas  (franc,  ejtsd:  ká),  eset ;  en  C-,  azon  esetre, 
!.  C.  de  mórt,  halál  esetére ;  le  cas  posé,  feltéve 
r/.on  esetet.  En  tout  cas,  minden  esetben. 

Révai  Nagy  Lexilcona.  IV.   Icőt 


Casa  (lat,  ol.  és  sp.,  ejtsd:  k&za)  a.  m.  gunyhó, 
ház,  kül.  mezei  ház ;  C.  sánta,  szűz  Mária  szent 
háza  Lorettóban. 

Casa,  Giovanni  della,  olasz  és  latin  költő,  szül. 
minden  valószínűség  szerint  Firenzében  1503  jún. 
28.,  megh.  Rómában  1556  nov.  14.  Bolognában 
és  Firenzében  tanult  s  azután  Rómába  menvén, 
Famese  Sándor  bíboros  szolgálatába  lépett.  Az 
egyházi  pályán  gyorsan  haladt  és  számos  kitün- 
tető megbízást  kapott.  Már  bibomokká  akarták 
kinevezni,  mikor  hirtelen  meghalt.  —  Óis,  épúgy 
mint  Castiglione  (1.  o.)  egy  moralizáló  irányú 
könyvvel  szerzett  hírt :  Galateo  owero  de'  co- 
stumi,  elegáns,  klasszikus  ízű  prózában  írt  illem- 
tan. Azonkívül  említendők  lírai  versei,  vala- 
mint számos  latin  munkája :  Bembo,  Contarini 
és  Alfonso  király  életrajzai,  Thukydidesből  való 
fordításai,  episztolái  stb.  V.  ö.  Ferrini,  G.  della 
C.  (a  aPrüni  saggi  sul  cinquecento»  c.  kötetben). 

Casablanca  (Dar-el-Betda),  Marokkó  legélén- 
kebb forgalmú  kikötővárosa  (1907-ben  a  kivitel  ós 
behozatal  13  millió  K),  (i9oo)  8500  berber,  kabil  ós 
francia,  spanyol,  német  származású  lakossal.  Em- 
lékezetessé az  1907  júl.  30-iki  mészárlás  tette.  Ben- 
szülött  csapatok  ugyanis  megtámadták  a  városi 
kikötő  és  vasút  építésénél  alkalmazott  európai 
munkásokat,  megrongálták  az  építkezéseket  s  a 
vasút  felszerelését  összetörték.  A  nép  dühének  8 
európai  munkás  esett  áldozatul.  Az  algecirasi 
egyezmény  értelmében  a  protektorátust  teljesítő 
francia  kormány  az  európai  lakosság  védelmére 
hadihajókat  küldött  C.  alá,  melyek  a  kabilok  is- 
mételt támadásakor  C,  benszülöttok  lakta  negye- 
dét bombázták  s  a  rend  helyreállítí'isára  francia 
és  spanyol  csapatokat  szállítottak  partra.  Köz- 
ben 1907  aug.  21.  a  felkelők  Mulej-Hafld  he- 
lyébe ennek  testvérét,  Abdul-Aziszt  kiáltották 
ki  szultánnak  s  az  európaiak  elleni  támadást  meg- 
ismételték. A  belső  zavar  csak  egy  év  múlva  állott 
helyre,  midőn  1908  júniusában  mintegy  15,000 
francia,  spanyol  és  benszülöttekből  álló  katona- 
ság Marokkót  teljesen  megszállotta  s  a  rendőr- 
séget ós  közigazgatást  teljesen  újjászervezte.  C. 
megszállása  egyébként  német-francia  konflik- 
tusra is  adott  a]ka\mat,\.Franciaor.9zág  és  Német 
birodalom  (története). 

Casacalénda,  város  Campobasso  olasz  tarto- 
mányban, (1901)  6975  lak.,  bortermeléssel  és  se- 
lyemhernyótenyésztéssel. 

Casaccia  (ejtsd:  kazaccsa),  közsóg  Graubünden 
svájci  kantonban  1460  m.  a  tengerszine  fölött 
(1910)  97  lakossal.  Olaszország,  Tirol  és  Svájc  kö- 
zött közvetített  árúk  fontos  lerakodó  helye. 

Casa  dei  Vettii  (ol.  a.  m.  aVettmwk  háza), 
a  Pompejiben  (1.  o.)  föltárt  római  házak  között 
egjMke  a  legszebbeknek,  melyet  1894—95.  ástak 
ki.  Nevöt  egykori  tulajdonosairól  kapta.  Az  ása- 
tásnál gondosan  ügyeltek  arra,  hogy  mindent 
azonkópen  őrizzenek  meg,  amint  egykor  fenn- 
állott; a  talált  tárgyakat,  a  falfestményeket,  szob- 
rokat eredeti  helyükön  hagyták  meg,  a  peristy- 
lium  kertjét  a  régi  állapothoz  híven  virágokkal 
ültették  be,  a  tetőzetet  antik  módra  restaurálták 
úgy,  hogy  az  épület  minden  részében  híven  szem- 
lélteti a  római  lakóház  berendezését.  Művósztör- 
téneti  szempontból  különösen  becsesek  a  G.  fal- 

80 


Casa  del  Labrador 


306 


Ceisanova 


f  estményei.melyek  csak  kis  részben  megrongálva, 
gazdag  sorozatban,  teljes  színpompájában  mutat- 
ják nekünk  az  ú.  n.  negyedik  pompeji  stílusnak 
remek  példáit.  V.  ö.  A.  Sogliano,  La  C.  in  Pom- 
peji. Monumenti  Antichi  VIII.  (1898).  A  falfest- 
mények színes  reprodukcióit  kiadta :  D'Amelio, 
C.  (Nápoly  1898). 

Casa  del  Labrador,  1.  Aranjmz. 

Casa  «Ii  Pansa,  1.  Pompeji. 

Casagrande,  Marco,  szobrász,  szül.  Campea- 
ban  (Olaszország),  1804  szept.  18.,  megh.  Ve- 
lencében 1880.  Szülővárosában  s  Milanóban  ta- 
nult és  1830.  már  jó  nevet  szerzett  magának 
Ferrarában  végzett  dekoratív  müveivel.  Ezzel 
magára  vonta  Pyrker  velencei  patriarcha  flsyel- 
mét,  aki,  midőn  egri  érsekké  lett,  magához  iűvta 
C-t.  Ettől  fogva  Egerben,  Budapesten  és  Esz- 
tergomban számos  vallásos  tárgyú  szobrot  ké- 
szített, melyek  befejezése  után  az  50-es,  60-as 
években  visszavonult  Velencébe.  V.  ö.  Művé- 
szet, 1909 ;  C.  magyar  tanítványa  és  C.  Pesten 
(Századok  1874,  34.  és  84.). 

Casa  Lanza,  olasz  falu  Capua  közelében.  1815- 
ben  itt  kötött  egyezséget  Murát  tábornoka,  Ca- 
rascosa,  Bianchi  osztrák  generálissal.  A  szerződés 
szerint  Nápoly  Ausztria  birtokába  jutott.  Ekkor 
kapta  Bianchi  a  C.-i  hercegi  címet.  L.  még 
BiancM,  2. 

Casale  (ol.,  ejtsd :  kazáie),  major,  puszta,  tanya ; 
az  olasz  városok  mellett  a  kültelken  levő  alköz- 
ségeket  vagy  SBomszéd  helységeket  is  jelenti, 
meljí^ek  lakosságát  a  főhelyhez  számítják. 

Casale  Monferrato,  kerületi  és  püspöki  szék- 
hely Alessandria  olasz  tartományban,  a  Chivasso- 
Mortara— Asti— Castiglione  és  Vercelli— Valenzát 
összekötő,  stratégiai  szempontból  is  fontos  vasúti 
vonal  mentén,  (i9oi)  31.793  lak.  Olaszország  egyik 
legvirágzóbb  ipari  központja  s  hatalmas  mész-, 
cement-  és  gépgyárai,  selyemfeldolgozó  telepei 
több  ezer  munkást  foglalkoztatnak.  A  széles  utcák- 
ból álló,  rendesen  épült  város  legjelentékenyebb 
épületei :  a  székesegyház,  a  színház,  a  della  Valle- 
palota,  a  városháza  stb.  C.  viharos  múltra  tekint- 
het vissza.  III.  Ottó  alatt  a  hasonnevű  határ- 
grófság fővárosa  volt.  1474-ben  a  Monferra- 
tói  grófok  birtokába  került,  akiktől  1652.  a  spa- 
nyolok foglalták  el.  1681-ben  francia  kézbe  ke- 
rült 8  a  spanyol-osztrák  örökösödési,  majd  a 
napóleoni  háborúk  alatt  többször  szerepelt. 

Casale  Pusterlengo,  város  Milano  olasz  tar- 
tományban, (1901)  6328  lak.,  jelentékeny  sajtke- 
reskedéssel. 

Casalis,  Henri,  1.  Lahor. 

Casali-zöld,  nagyon  állandó  zöld  festék,  mely 
majdnem  teljesen  tiszta  krómoxid.  A  C-t  úgy  ké- 
szítik, hogy  1  sr.  káliumbikromátot  3  sr.  gipsz- 
szel izzítanak  és  a  nyert  olvadékot  igen  híg  só- 
savval jól  kifőzik. 

Casalmaggiore  (ejtsd :  kazaimadzsóre),kerületi  szék- 
hely Cremona  olasz  tartományban,  a  Pó  balpart- 
ján, amelynek  áradásai  gyakran  fenyegetik,  (looi) 
16,407  lak.,  bortermeléssel,  majolika-,  üveg-  és 
kémiai  iparral. 

Casalnuovo,  1.  Cittanova. 

Casals  (ejtsd :  kaszálsz),  Pablo,  jeles  spanyol  gor- 
donkaművész, szül.  a  catalóniai  Vendrellben  1876 


dec.  30.  Rendkívüli  művészetével  csakhamar  vi- 
lághírre tett  szert.  1910  végén  Magyarországba 
is  eljött.  Mint  zeneszerző  is  jelentékeny ;  gordon- 
kán kívül  hegedűre,  zenekarra  is  Irt  müveket  ; 
nagy  énekkari  műve  (zenekarral  s  orgonával) : 
La  vision  de  Pray  Martin. 

Casaltrinitá,,  város,  1.  Trinitapoli. 

Casamance  v.  Cfl.9amaw2;a,  folyó  Afrikában, !. 
Kazamanza. 

Casamicciola  (ejtsd:  kazamiccsóia),f  ürdőhely  Iscli  ia 
szigetén,  az  Epomeo  vulkán  lábánál,  Napoli  olasz- 
országi tartományban,  (1901)  3731  lak.,  jó  bor- 
termeléssel, agyagiparral,  közelében  ásványvíz- 
forrásokkal. Régebben  a  földrengések  miatt  sok 
kárt  szenvedett. 

Casanova,  1.  Francesco,  olasz  íestő,  szül.  Lon- 
donban 1730.,  megh.  1805  júl.  8.  Parisban  ta- 
nult és  különösen  csataképek  festésével  foglal- 
kozott. Ezekkel  nagy  sikereket  aratott  Drezdá- 
ban, Angol-  és  Oroszországban  és  Bécsben.  II.  Ka- 
talin cárnő  számára  megfestette  az  oroszok  győ- 
zelmét a  törökök  fölött.  Bécsi  gyűjteményekben 
is  képviselve  van. 

2.  C,  Giovanni  Battista,  festő,  az  előbbinek 
bátyja,  szül.  Velencében  1722.,  megh.  Drezdában 
1795  dec.  10.  Drezdában  tanult,  1752.  Mengsszel 
Rómába  utazott  és  ott  mint  tekintélyes  művész 
Winckelmannal  is  barátságban  élt.  C.  készítette 
a  rajzokat  Winckelmann  «Monumenti  antichi »  c. 
müvéhez. 

3.  C,  Giovanni  Jacopo  C.  deSeingalt,  olasz  ka- 
landor, az  előbbiek  testvére,  szül.  Velencében 
1725  ápr.  2.,  megh.  Duxbau  1798  jún.  4.  Előbb  jo- 
gásznak készült,  majd  papi  pályára  lépett.  Mű- 
veltsége és  előkelő  megjelenése  révén  bejutott 
a  magasabb  velencei  körökbe ;  botrányos  sze- 
relmi kalandjai  miatt  azonban  nemsokára  bör- 
tönbe került  ós  erre  a  szemináriumból  kiutasítot- 
ták. Ezóta  kalandor  életet  élt.  Előbb  Velencében, 
majd  Konstantinápolyban  katonáskodott,  de  élet- 
módja miatt  onnan  is  távoznia  kellett,  mire  Ve- 
lencében mint  hogedüjátszó,  majd  mint  csodadok- 
tor kereste  kenyerét.  Szerelmi  kalandjai  és  adós- 
ságai miatt  1755.  az  ólomkamarákba  zárták. 
Börtönéből  15  hónap  múlva  csellel  kiszabadult 
és  másodízben  Parisba  ment,  ahol  feslett  életét 
folytatta.  Ennek  dacára  az  előkelő  társaságban 
is  szerepet  játszott  és  a  kiváló  államférfiakkal, 
írókkal,  művészekkel  érintkezett.  Pénzügyi  és 
bűvészeti  sikerei  révén,  nemkülönben  mint  a  lutri 
igazgatója,  nagy  vagyonra  tévén  szert,  utazáso- 
kat tett  Németországban,  Svájcban,  Olaszország- 
ban és  Angliában.  Berlinben  Nagy  Frigyes  a  had- 
apródiskolában tanárrá  akarta  tenni,  de  ezt  C. 
nem  fogadta  el.  Pétervárra  ment,  ahol  II.  Kata- 
lin cárnő  kihallgatáson  fogadta.  Varsóból  Bra- 
nicki  kamarással  vívott  párbaja  miatt  kénytelen 
volt  távozni,  1767.  Parisból  és  Madridból  is  kiűz- 
ték. 1774-ben  a  velencei  rendőrség  titkos  kéme 
lett,  de  1782.  onnan  is  kiutasították.  1785-tő] 
gróf  Waldstein  könyvtárőreként  a  csehországi 
Duxban  éldegélt.  Iratai  közül  megemlítjük :  Mé- 
moires  (Leipzig  1826—27,  12  köt.,  új  kiad.  Paris 
1885,  8  köt.,  és  Landsbergtől  Berlin  1911),  me- 
lyekben cinikus  hangon  beszéli  el  szerelmi  kaland- 
jait ;  I  cosaméron,  ou  histoire  d'Elisabeth  (Prága 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Casa  Pirota 


807 


Cascara  sagrrad  a 


1788—90,  5  köt.) ;  Istoria  delle  turbulenze  della 
Polonia  della  morte  de  Elisabetta  flno  álla  pace 
fra  la  Russia  e  la  Porta  ottomana  (Graz  1774, 
3  köt.) ;  Histoire  de  ma  fuite  des  prlsons  de  la 
république  de  Venise  (Prag  1788)  stb.  Magyarul 
megjelent  C.  szerelmi  kalandjai  (Budapest  1874) ; 
C.  emlékiratai  és  kalandjai.  Ford.  Halasi  0.,  22 
köt.  (Leipzig  1875).  V.  ö.  Barihold,  Die  geschicht- 
lichen  Persönlichkeiten  in  C-s  Memoiren  (Berlin 
1845,  2  köt.) ;  Beschet,  Le  Livre  (Paris  1881) ; 
Sainte  Beuve,  Causeries  de  lundi  (5.  köt.) ;  Charles 
Henry  J.,  C.  etlacritique  historique  (Revue  His- 
tor.  XLI.  1889) ;  Maynial,  C.  et  son  temps  (Paris 
1911). 

Casa  Pirota  Faenzában  a  XVI.  sz.-ban  a  leg- 
jelentékenyebb majolika-műhelyek  egyike. 

Casaque  (franc,  ejtsd:  kazak),  régebben  hasz- 
nált böujju  utazóköpeny ;  a  francia  csapatok  egy 
részének  köpenye. 

Casaregis,  Giuseppe  Maria  Lorenzo,  olasz 
jogtudós,  szül.  Genovában  1670  aug.  8.,  megh. 
Firenzében  1737  aug.  9.  Genovában  tanár,  majd  a 
sienai,  később  pedig  a  firenzei  törvényszék  birája 
volt.  Nevezetes  miíve :  Discursus  legales  de  com- 
mereio  (Firenze  1718—29,  3  köt.)  és  egy  hozzá- 
való melléklet :  II  cambista  instruito ;  II  conso- 
lato  del  maré.  Összes  müveit  4  kötetben  1740.  ad- 
ták ki  Velencében. 

Casares,  város  Malaga  spanyol  tartományban, 
a  Sierra  Bermeja  (1450  m.)  egyik  kiágazásán, 
7—8  km.-nyire  a  Földközi-tengertől,  (i9oo)  6024 
lak.  Közelében  vannak  Hedionda  és  Fuenta  Santa 
nevű  kéntartalmú  ásványvízforrások. 

Casa  Roiuuli,  szalmafödeles  házikó  az  ókori 
Rómában,  melyről  a  hagyomány  azt  tartotta, 
hogy  Romulus  benne  nevelkedett  Faustulus  pász- 
tor oldala  mellett.  A  Palatinuson  állott  s  jókar- 
ban  tartásáról  a  hatóság  gondoskodott. 

Casas,  Bartolommeo  de  las,  1.  Las  Casas. 

Casas  Grandes,  falu  Chihuahua  mexikói  tar- 
tományban, a  San  Miguel  balpartján.  Közelében 
az  aztékok  tégla-építményeinek  romjai  láthatók. 
Ugyanezen  névvel  jelölik  a  Tucson  közelében 
Arizona  államban  fekvő,  mérföldekre  kiterjedő 
őskori  romvárost. 

Casati,  1.  Gabrio,  gróf,  olasz  államférfiú, 
szül.  Milanóban  1798  aug.  2.,  megh.  u.  o.  1873 
nov.  16.  1837— 48-ig  Milano  podesztája  volt, 
amely  állásában  sokat  használt  az  olasz  nemzeti 
ügynek.  1848-ban  az  ideiglenes  kormány  elnö- 
kévé választották.  1848  júl.  27.— aug.  23-ig  a  mi- 
nisztérium elnöke  volt.  1853  óta  szard  szenátor, 
majd  1859.  közoktatásügyi  miniszter,  1861— 65-ig 
a  szenátus  elnöke  volt. 

2.  C,  Gaetano,  Afrikautazó,  szül.  Brianzában, 
északi  Olaszországban  1838.,  megh.  Comoban 
1902  márc.  7.  Részt  vett  az  1866-iki  háborúban; 
mint  kapitány  1879.  Szudánba  ment  s  1883.  La- 
doban  találkozott  először  Emin  basával,  aki  öt 
1886.  Vadelaiból  Unyoro  fejedelméhez  küldte, 
hogy  Ugandán  át  Zanzibárral  juthasson  össze- 
köttetésbe. Ott  azonban  1888  elején  elfogták  és 
a  fejedelem  halálra  is  ítélte.  De  végre  Vadelaiba 
menekült,  ahol  Eminnel  maradt,  míg  Stanley 
1889  tavaszán  értük  nem  jött.  Útleírása  németül 
jelent  meg  legelőször :  Zehn  Jahre  in  Áquatoria  u. 


die  Rückkehr  mit  Emin  Pascha  (Bamberg  1890, 
2  köt.). 

Casaubon  (ejtsd  :kazóbon,  latinosan  Casaubonus), 
Isaac,  szül.  Genfben  1559  febr.  18.,  megh.  Lon- 
donban 1614  júl.  1.  Genfben  tanult,  hol  1582. 
a  görög  nyelv  tanára  lett,  majd  Montpellierben, 
Lyonban  tanárkodott.  1599-ben  IV.  Henrik  hívá- 
sára Parisba  ment ;  protestáns  volta  miatt  tanár- 
ságot nem  nyerhetvén,  1604.  a  király  könyvtárosa 
lett.  1610-ben  a  király  meggyilkoltatása  után 
Londonba  menekült,  hol  I.  Jakab  tisztelettel  fo- 
gadta s  hol  tanulmányainak  élhetett ;  ott  halt 
meg  8  a  westminsteri  apátságban  kapott  nyugvó- 
helyet. Scaliger  mellett  korának  legkiválóbb  filo- 
lógusa. Fő  művei  (részben  ma  is  alapvetők): 
Animadversionum  in  Athenaei  Deipnosophistas 
libriXV.  (Lyon  1600,  újra  kiadta  Schafer,  Leipzig 
1796—1843  3  köt.) ;  Seriptores  históriáé  Augustae, 
kommentárral  (Paris  1603,  1620) ;  De  satyrica 
Graecorum  poesi  et  Romanorum  satyra  (Paris 
1605,  újabban  kiadta  Rambach,  Halle  1774) ;  De 
libertate  ecclesiastioa  (befejezetlen,  Genf  1607) ; 
De  rebus  sacris  et  ecclesiasticis  (London  1614, 
Genf  1655).  Kitűnő  kritikai  és  magyarázatos  ki- 
adásait adta  Aristoteles,  Theophrastos,  Polybios, 
Polyainos,  Diogenes  Laertios,  Athenaios,  Stra- 
bon,  halikamassosi  Dionysios,  ifjabb  Plinius, 
Persius,  Suetonius,  Apuleius  müveinek.  Össze- 
gyűjtött leveleit  Gronov  adta  ki  (Hága  1638), 
majd  Janson  ab  Almeloveen  (Rotterdam  1709, 
életrajzzal).  V.  ö.  Pattison,  J.  C.  (Oxford  1892, 
2.  kiad.) ;  Nazelle,  I.  C.  sa  vie  et  son  temps  (Pa- 
ris 1897). 

Casca  (sp.)  a.  m.  kéreg ;  a  gyógyszerészi  mű- 
nyelvben nagyon  gyakran  előfordul. 

Cascade  (franc,  ejtsd:  kaszkád),  mesterséges 
vízesés,  melyen  a  víz  vagy  a  sziklából  faragott, 
v.  pedig  egymás  fölé  épített  fokokon  esik  le. 

Cascade  Rangé,  1.  Kaszkád-hegység. 

Cascaes,  kikötőváros  Portugáliában,  Lissa- 
bontól  16  km.-nyire,  (1900)  6370  lak.,  tengeri  für- 
dővel és  ásványvízforrásokkal. 

Cascalho,  az  a  gyémántot  tartalmazó  ka- 
vics, melyben  Braziliában  (Minas  Geraes)  egye- 
bek között  a  gyémántot  bányásszák. 

Cascane  (franc),  az  aknaharcban  azok  a 
tárók,  melyekben  őrök  hallgatóznak,  vájjon  az 
ellenfél  dolgozik-e  szintén  a  föld  alatt. 

Casca  paratudo  (növ.),  1.  Ginnamodendron. 

Cascara  sagrada,  a  Rhamnus  purshiana 
nevű  északamerikai  cserjének  törzséről  és  ágai- 
ról hántott,  megszárított  kéregdarabok,  melyek- 
nek gyógyító  erejük  van.  E  kéreg  laposan  csator- 
nás, ritkán  csőalakú,  1—2  mm.  vastag,  kívül 
barna  v.  szürkés  barna  a  zuzmohától ;  belül  sötét 
fahéjbama  v.  sárga,  hosszában  finoman  rostos, 
sima,  de  néha  hullámos  tapintatú,  törése  alig  ros- 
tos, csaknem  szemcsés ;  íze  kesernyés,  a  nyálat 
rágás  közben  bamavörösre  festi.  Hatóanyagai 
még  nem  ismeretesek  pontosan ;  emodin  ós  chry- 
sophansav  van  benne,  amelyek  anthrachinon- 
származékok  és  hashajtók.  Leprince  egy  kristá- 
lyos anyagot  izolált  belőle :  a  cascarint.  Kis  ada- 
gokban jó  gyomorjavító,  nagyobb  adagban  (1—1-5 
g.)  hashajtó.  Hig  és  száraz  kivonatával  együtt  a 
legtöbb  gyógyszerkönyvben  (nálunk  is)  hivatalos. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


20* 


Cascarilla 


—     308 


Cashel 


Cascarilla  (sp.,  a.  m.  kéreg),  a  Croton  eleu- 
thria  Beunett  nevű,  az  Antillákon  ós  különösen  a 
Bahama  szigeteken  tenyésző  cserje  kérge,  mely 
kemény,  csurgószerú,  összegöngyölödött,  milli- 
méternyi vastag,  kívül  a  verrucaria  albissima 
Ach.  zuzmótól  foltonkint  ezüstfehér,  belül  vörhe- 
nyes bama,  szaga  fűszeres,  íze  a  cascarillin  nevű 
tűalakú  kristályos  anyagtól  (C12H18O4)  csípős-ke- 
sernyés ;  van  benne  egy  illatos  olaj  is.  Orvosi- 
lag főkép  az  emésztés,  az  étvágy  fokozására  és  a 
bélmozgások  élénkítésére,  továbbá  füstölésre, 
tubákkészítéshez  és  parfümériában  használják. 

Cascariolo,  Vincenzo,  a  XVII.  sz.  Bologna  vá- 
rosában élő,  szabad  óráiban  alchémiával  foglal- 
kozó varga,  ki  a  Paterno  hegyről  származó  suly- 
pátot  széudarabokkal  izzítva,  sötétben  villogó, 
foszforeszkáló  anyagot  kapott,  melyet  bononiai 
vitóg'ííofcó'-nek neveztek  el. A  maga  idejében e  kén- 
báriumból  álló  test  foszforeszkáló  tulajdonsága 
nagy  feltűnést  keltett. 

Cascata  (ol.),  kisebb,  esetleg  mesterséges  víz- 
esés (a  francia  cascade) ;  a  tűzijáték  egyik  alak- 
zatát, mely  a  vízeséshez  hasonló  szikraesőt  hul- 
lat, szintén  C.-nak  nevezik. 

Cascavclla  (áiiat),  a  csörgőkígyónak  (Grota- 
lus  horridus  Daud.)  délamerikai  népies  neve.  L. 
Csörgökigyő. 

Cascina  (ejtsd :  kasina),  helység  Pisa  olasz  tarto- 
mányban, az  Arno  balpartján.  Pisától  12  km., 
(1900)  közig,  ker.-ével  25,894  lak.  1364  júl.  28.  itt 
győzték  le  Pisa  zsoldosait  a  firenzeiek  Galeotto 
Malatesta  vezérlete  alatt. 

Cascine  (ol.,  ejtsd:  kasíne)  a.  m.  major.  Ez  a 
neve  Firenze  közismert  városi  parkjának. 

€asco,  a  köszörületlen  gyémánt  érdes  kérge. 

Casco  (sp.)  a.  m.  hajótest.  Tengeri  hajók  biz- 
tosításánál C.  elnevezés  alatt  nemcsak  a  hajótes- 
tet, hanem  annak  az  üzemliez  szükséges  beren- 
dezési tárgyait  is,  ú.  m.  vitorlákat,  horgonyokat, 
árbocokat,  köteleket  stb.  értik. 

Casco-biztosítás,  1.  Biztosítás- 

Case  (ejtsd:  káz),  Jules  Richárd,  francia  író, 
szül.  Sen^ban  (Yonne)  1856.HlrótPetit  Zette(l  884) 
c.  megható  falusi  történetével  alapította  meg. 
Müveit  az  emberi  szív  mély  ismerete,  pesszimista 
életfelfogás  és  erős  szociális  érzék  jellemzik.  Leg- 
jelesebb regényei:  Bonnet  rouge  (1887);  Jeune 
ménage  (1890);  Promesses  (1892);  L'étranger 
(1894) ;  La  volonté  du  bonheur  (1895) ;  Les  sept 
visages  (1899).  Színmüvei :  La  vassale  (1897  és 
Stella  (1902).  1902  óta  a  Les  tabletles  thóatrales 
c.  folyóirat  szerkesztője. 

Casearia  Jacq.  (növ.),  a  Placourtiaceae  család 
génusza,  melynek  80  faja  trópusi,  nagyrészt 
amerikai  növény.  Fák,  ritkán  cserjék  váltakozó 
levelekkel,  ezek  fürószesek  v.  épszelüek,  ritkán 
tövises  szélüek,  vékonyak  v.  bőmemüek ;  több- 
nyire átlátszó  pontokkal  és  rövid  vonalakkal. 
Viráguk  apró  és  levélhónalji  csomókban  vagy 
fejecskékben  álló.  Termesük  kerekded  v.  tojás- 
dad, gyakran  húsos,  3  kopácsú  tok.  Számos  faj- 
táját helyben  fölhasználják,  egyeseknek  keserű 
kérge,  mint  pl.  a  G.  adstrinqetisé  offlcinális,  ösz- 
szehúzó  szer  ;  a  G.  escul&nta  gyökere  hashajtó ; 
egyes  amerikai  fajok  kígyómarás  ellen  haszná- 
latosak. 


Cascin,  1.  Kazein. 

Casellario  giudlziale,  1.  Bűnügyi  nyil- 
vántartás. 

Caselli  (ejtsd :  kazeiii),  Giovanni,  apát,  olasz  fizi- 
kus, szül.  Sienában  1815máj.25.,megh.  1891  okt. 
8.  Kiképeztetését  Firenzében  nyerte  és  1863.  pap 
lett,  1849.  politikai  működése  miatt  Parmából 
száműzték,  ekkor  ismét  elment  Firenzébe,  ahol 
magát  teljesen  a  tudománynak  szentelte.  Külö- 
nösen az  elektromossággal  és  a  mágnességgel 
foglalkozott.  1854-ben  a  La  Ricreazione  c.  folyó- 
iratot alapította,  melynek  főcélja  volt,  hogy  a  fizi- 
kai ismereteket  a  nép  között  terjessze.  Körülbelül 
ugyanezen  időben  szerkesztette  az  ő  neve  után 
elnevezett  pantelegráfot  (1.  Telegráf),  melyet 
1857.  Froment  Parisban  készített  és  javított. 
1865-ben  e  telegráfot  Paris  és  Lyon  és  Paris  és 
Havre  között,  valamint  Oroszországban  is  alkal- 
mazták. Ezenkívül  elektromos  motor  szerkeszté- 
sével is  foglalkozott. 

Casentino,  az  Arno  felső  völgye  Arezzo  olasz 
tartományban.  Az  etruszk  hegyek  és  Pratomaguo 
között  húzódik  36  km.  hosszan.  Erdőségei  és  a 
f  estőies  régi  városkák  rendkívül  kedvessé  teszik ; 
szépségeit  már  Dante  is  megénekelte.  Ma  az 
arezzo-stiai  vasút  szeli  át,  s  igen  látogatott  nya- 
ralóhely. 

Caséogomme  (franc),  1.  Kazein. 

Caserio,  Carnot  gyilkosa,  l.  Garnot,  3, 

Caserta,  1.  tengerparti  tartomány,  amelyet 
azelőtt  Terra  di  Lavórénak  neveztek,  Olaszor- 
szágban Nápolytól  É.-ra,  5265  km^  területtel, 
(1910)  809,487  lak.  Földje  hegyes-völgyes  és  na- 
gyon termékeny.  5  kerületre  oszlik;  ezek:  C, 
Gaeta,  Nola,  Piedimonte  d'Alife  és  Sora.—  2.O.,  az 
ugyanily  nevű  tartomány  fővárosa,  34  km.-nyire 
Nápolytól,  püspöki  székhely,  (i9oi)  32,709  lak. 
Vanvitelli  márvány  szobrával,  selyemszövéssel, 
technikus-  és  földmíves-iskolával.  C.  eredetét 
azon  kastélynak  köszöni,  amelyet  itt  1752— 59-ig 
III.  Károly  Vanvitelli  Luigi  tervei  szerint  épít- 
tetett. V.  ö.  Gregoroviiis,  Das  Schloss  C.  (Kleine 
Schriften  III.  1892.) 

Csi.8eTta.,Bichard,  nápolyi  grófi  család  ivadéka, 
hathatósan  támogatta  II.  Frigyes  császárt  a  gvel- 
fek  és  IV.  Ince  pápa  ellen.  Jutalmul  a  császár 
Violante  leányát  adta  neki  feleségül.  De  midőn 
Manfréd  és  Anjou  Károly  között  kitört  az  uralom- 
ért való  versengés,  C.  nem  merte  sógorát  tá- 
mogatni 8  így  hozzájárult  Manfrédnak  Benevent 
mellett  1266-ban  törtónt  megveretéséhez.  Meg- 
halt 1267-ben. 

Caserta  grófja,  1.  Alfonz,  16. 

Cases,  Emánuel  Auguste  Dieicdonné,  l.  Las 
Gases. 

Casethuin  Foenicalum  (növ.),  l.  Anizs- 
kapor. 

Casb  (ang.,  ejtsd:  kes)  a.  m.  pénztár,  készpénz  ; 
Kínában  (li  néven)  súlymérték  =  Vio  ^^^  (canda 
rin) ;  egyúttal  rézpénz  is,  melynek  értéke  kb.  Vs 
fillér. 

Cashawamézga  (növ.)  a.  m.  akassumézga,l.  J^íza- 
cardium. 

Cashel  (ejtsd:  kesi),  város  Tipperary  írországi 
countyban,  Munstv^r  tartományban,  püspöki  szék- 
hely, (1901)  2938  lak. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


^^Casler  Jt. 


Casier  judiciaire 


309     — 


Cass 


Casier  judiciaire,  1.  Bűnügyi  nyilván- 
tartás. 

Casilinum,  az  ókorban  városa  Campaniának, 
egy,  a  Volturnustól  körülfolyt  félszigeten ;  217. 
Kr.  e.  Hannibált  a  rómaiak  itt  körülvették,  de  a 
pun  hadvezér  csellel  megmenekült  s  a  rákövet- 
kező évben  a  várost,  bár  praenestei  és  perusiai 
őrsége  ^itózül  védte,  bevette.  214-ben  a  rómaiak 
visszahódították.  Később  Caesar,  43.  Kr.  e.  Anto- 
nius gyarmatot  vezetett  oda.  Helyén  alapították 
8ő6-tól  Ki",  u.  a  mai  Capuát. 

Casiinir  (franc,  ejtsd:  kazimir),  könnyű  női 
ruhaszövet,  láncfonala  fésült  gyapjú,  vetüléke 
kártolt  gyapjú,  kötése  négyfonalas  kettős  sávoly, 
kikészítése  a  felület  bolyhosításában  áll. 

Casimir-Périer,  1.  Périer. 

Casino  (ol.),  1.  Kaszinó. 

Casinum,  régi  város  Latiumban  a  volszkok  ha- 
tárán, a  mai  Cassiuo  (1.  o.)  helyén. 

Casius,  Mons,  nevezetes  ókori  hegycsúcs  É.-i 
Szíriában,  a  mostani  Alexandrette  és  Ladikie  kö- 
zött. Zeus  Kaziosz,  Juppiter  Casius  tiszteletének 
helve.  Mostani  neve  Dzsehel-el-Akra  (Tarhegy, 
1628  m.). 

Casius,  1,  Blaeu. 

Caslau,  1.  Csaszlau. 

Caslon  (ejtsd :  kesziau),  WHliam,  az  angol  betü- 
öntés  megalapítója,  szül.  Hales  Owen-ban  (Shrop 
grófság)  1692.,  raegh.  Londonban  1766.  Eleintén 
puskaműves,  majd  bélyegmetszö  volt,  s  e  mes- 
terségében magára  vonta  Bowyer,  Watt  stb. 
könyvnyomdászok  figyelmét.  Antiqua-irását  so- 
káig csaknem  valamennyi  angol  munka  nyomá- 
sához használták ;  s  bár  1780  körül  a  Basker- 
ville-féle  betüjegyek  a  használatból  egy  időre 
kiszorították,  az  1860-a8  évek  elején  újból  alkal- 
mazni kezdték. 

Casoria,  kerületi  székhely  Napoli  olasz  tarto- 
mányban, a  nápoly-foggiai  vasút  mellett,  12,725 
lak.,  székgyártással,  jelentékeny  szőllö-  és  gyü- 
möjcstermeléssel. 

Casoslov,  1.  Czasoslov. 

Casp.,  növénynevek  mellett  Caspary  Róbert 
(1.  0.)  nevének  rövidítése. 

Caspari,  1.  Kari  Paul,  német  lutheránus  teo- 
lógus, szül.  Dessauban  1814  febr.  8.  zsidó  szülők- 
től, megh.  Krisztiániában  1892  ápr.  11.  Tanult 
Lipcsében  és  Berlinben.  Teológiai  tanár  lett 
Norvégiában,  Krisztiániában  1847.  Németország 
több  egj^etemére  kapott  meghívást,  de  ezeket 
visszautasította.Teológiai  álláspontja  az  egyszerű 
evangéliumi  kereszténység.  Számtalan  bibliai  és 
egyháztörténelmi  értekezésen  kívül  német  és 
norvég  nyelven  igen  sok  tudományos  munkát  írt, 
melyek  mind  az  arab  és  héber  nyelvek,  az  ószö- 
vetségi és  történelmi  teológia  körébe  vágnak. 
1857  óta  Johnson-nal  szerkesztője  volt  a  Theolo- 
gisk  Tidsskrift  for  den  evangelisk-lutherske  Kirke 
i  Norge  című  egyházi  lapnak.  1887  ben  többekkel 
együtt  kiadta  az  ótestamentum  új  norvég  fordí- 
tását. 

2.  C,  Oíío,  német  íllozóflai  író,  szül.  Berlinben 
1841.  1877  óta  a  filozófla  tanára  Heidelbergben. 
Kritikai  empirizmusnak  képviselője,  aki  Lotze  be- 
folyása alatt,ismerettani  alapon  afilozóöai  és  ter- 
mészettudományi álláspont  megegyezte  tésén  fára- 


dozik. Főbb  művei :  Leibniz'  Philosophie  (1870) ; 
Die  Urgeschichte  der  Menschheit  (1873,  2.  kiad. 
1877) ;  Gnmdprobleme  der  Erkenntnissthátigkeit 
(2  köt.,  1876— 79);  Da8Erkenntnissproblem(1881); 
Der  Zusaiiimenhang  d.  Dinge  (1881);  DreiEssays 
über  Grund-  u.  Lebensfragon  der  philosophischen 
Wissenschaf  ten  (1896).  Egy  ideig  a  Kosmos  című 
folyóiratot  adta  ki  Jáger  Gustavval  ós  Krause 
Ernsttel  (Carus  Steme)  egyetemben. 

Caspary,  Róbert,  német  botanikus  író,  szül. 
Königsbergben  1818  jan.  29.,  megh.  ugyanott 
1887  szept.  18.  Tanult  kezdetben  teológiát,  1883  óta 
természettudományt.  1856-ban  a  bonni  herbárium 
igazgatója,  1859.  königsbergi  egyetemi  tanár  és 
növéuykerti  igazgató  lett.  Munkái :  De  nectariis 
(Bonn  1848);  Über  Wármeentwickelung  in  der 
Blüte  der  Victoria  regia  (Berlin  1855) ;  Nymphaea- 
ceae  in  Miguels  Annál.  Musei  Botan.  Lugduno- 
Batavi  (1865-66). 

Caspe,  kerületi  székhely  Zaragoza  spanyol  tar- 
tományban, a  Guadalope  balpartján,  közel  az  Eb- 
róba  való  torkolásához,  (i9oo)  7808  lak.,  szőUÖ-  és 
olajfatermesztéssel. 

Casper,  Johann  Ludwig,  a  törvényszéki  orvos- 
tan i^jjászervezője  és  mestere,  szül.  1796.  Ber- 
linben, megh.  u.  0.  1864.  Kezdetben  gyógyszerész 
volt  és  csak  1817.  fogott  neki  az  orvosi  tanulmá- 
nyoknak ;  1819.  lett  doktor  Halléban.  1822-ig 
utazgatott  Angliában  és  Franciaországban,  majd 
Berlinben  telepedett  meg,  ahol  a  kórtannak  és 
állaraorvostannak  kezdetben  magán-,  majd  rend- 
kívüli, 1839.  pedig  rendes  tanárává  nevezték  ki. 
1841-ben  Berlin  városának  törvényszéki  fiziku- 
sává lett.  Ö  volt  az  első,  ki  a  törvényszéki  or- 
vostant szorosabb  kapcsolatba  igyekezett  hozni 
az  orvostudományok  többi  ágával ;  ebben  a  szel- 
lemben vezette  a  hallgatóságot  az  ő  általa  ala- 
pított intézetben,  hol  a  gyakorlati  törvényszéki 
orvostant  tanította,  s  melyet  haláláig  vezetett. 
Hatalmas  irodalmi  munkásságot  fejtett  ki ;  főbb 
művei :  Beitráge  zur  medizinischen  Statistik  u. 
Staatsarzneikunde  (Berlin  1825—35,  2.  kötet); 
Ueber  die  warácheinlieho  Lében  sdauer  des  Men- 
schen  (1843);  Denkwürdigkeiten  zur  Medizini- 
schen Statistik  und  Staatsarzneikunde  (1846); 
Praktisclies  Handbuch  der  gerichtlichen  Medizin 
(1856, 2  köt.,  4.  kiadása  megjelent  1864.,  atlasszal 
együtt).  Számos  kisebb  munkán  kívül  több  or- 
vosi folyóiratnak  volt  munkatársa,  sőt  maga  is 
adott  ki  lapot :  Casper's  Woohenschrif t  für  Heil- 
kunde  címen. 

Caspia  porta  (lat.),  az  ókorban  így  nevezték 
a  Kaspi-hegyekben  levő  14  km.  hosszú  megerősí- 
tett szorost,  melyen  át  Mediából  Hyrkániába  ós 
Parthiába  vitt  az  út.  Ma  Tengi-Szirdara  az  Elburz 
hegységben. 

Casquct  (franc),  ol.  celata,  ném.  Kaskelt, 
katonai,  aránylag  könnyű  fejfödözet,  a  XVI.  és 
XVU.  sz.-ban  vasból  arcvódővel,  későbben  —  e 
századelejéig  —  vastag  talpbőrből  készítették ; 
jelenleg  főleg  a  tűzoltók  használják. 

Casr-el-saidi  szerződés,  így  nevezik  azt  a  szer- 
ződést, amellyel  Franciaország  1881.  átvette  a 
protektorátust  Tunisz  (1.  o.)  fölött. 

Cass  (ejtsd :  kessz),  Lcwis,  amerikai  államféríiú, 
szül.  Exeterben,  New-Hampshii'e  államban,  1782 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cass. 


—    310     — 


Cassia 


okt.  9.,  megh.  Detroit-ban  1866  jún.  17. 1812-ben 
Michigan  kormányzójává,  1831.  pedig  hadügy- 
miniszterré nevezték  ki  s  1835.  mint  rendkívüli 
követet  Parisba  küldték.  1845-ben  a  szenátusba 
választották,  1857.  államtitkár  lett.  1860  dec. 
visszavonult.  Iratai  közül  megemlítendök :  Inqui- 
ries  respeeting  tlie  history,  traditions,  language 
etc.  of  the  Indians  living  witliin  the  United  States 
(Detroit  1823).  V.  ö.  Smüh,  Life  and  times  of  L. 
C.  (New-York  1856);  Laughlin,  Life  of  L.  C. 
(Boston  1891). 

Cass.,  növénynevek  mellett  Cassiwi  Alexandre 
Henri  Gábriel  gróf  (szül.  Parisban  1781  máj.  9., 
megh.  u.  0, 1832  ápril.  16.)  nevének  rövidítése.  A 
fészkes  növényekről  írt  forrásmunkát  (Synanthó- 
rologie.  Opuscules  phytologiques,  3  kötet.  Paris 
1826-34). 

Cassa  (ol.,  ejtsd:  kassza)  a.  m.  pénzszekrény, 
pénztár.  Fer  C.  a.  m.  készpénzzel  ílzetni.  Nettó 
G.  a.  m.  az  árat  minden  levonás  nélkül  fizetni.  — 
C,  a  zenében  dob.  Gran  C,  nagydob. 

Cassagnac.  1.  Granier  de  Cassagnac. 

Cassai,  afrikai  folyó,  1.  Kasszái. 

Cassander,  1.  Kassmviros. 

Cassandra,  1.  Kassandra. 

Cassandra-jóslat,  1.  Kassandra. 

Cassandrino,  a  római  marionette-szinház 
egyik  alakja,  az  olasz  flliszter. 

Cassano,  több  város  neve  Olaszországban,  a  je- 
lentékenyebbek:  1.  C.  alV  Jonio,  Cosenza  tarto- 
mányban, püspöki  székhellyel,  (i9oi)  8526  lak., 
szöllő-,  olaj-,  és  eperfatermesztéssel,  márványbá- 
nyával és  kéntartalmú  ásványvízforrásokkal.  — 
2.  C.  d'Adda,  Milano  tartományban,  az  Adda  jobb- 
partján, (1901)  8763  lak.,  három  csatáról  ismeretes ; 
1259.  a  milánóiak  megverték  és  elfogták  Bzze- 
lino  da  Romanót ;  1705  aug.  16.  a  Vendöme  ve- 
zérelte franciák  megverték  Savoyai  Jenőt  és 
1799  ápril.  27.  Szuvarov  legyőzte  a  Moreau  vezér- 
lete alatt  álló  franciákat.  —  3.  C.  delle  Murge, 
Bari  tartományban,  (i9oi)  6012  lak.,  rézolvasztók- 
kal. 

Cassarip  (Kasareep),&Jatropha  ManihotL. 
keserű  gumójának  megsűrűsödött  és  borssal  fű- 
szerezett nedve.  B  növényt  nagyban  termesztik  a 
tropikus  vidékeken.  A  C.  sokféle  mártás  anyagát 
szolgáltatja,  melyeket  Angliában  nagyon  kedvel- 
nek ;  de  különösen  használják  a  hús  konzervá- 
lásához. 

Cassatio  (lat.)  a.  m.  megsemmisítés.  —  ítélet 
C.-ja  a.  m.  az  ítélet  megsemmisítése,  1.  Semmi- 
ségi panasz  és  Jogorvoslat. 

C,  a  zenében  így  neveztek  egy  több  tételű  és 
több  hangszeren  játszott  zenedarabot,  melyet  este 
a  szabadban  adtak  elő.  A  XVIII.  sz.-ban  jelentke- 
zik és  jóformán  azonos  a  szerenáddal  és  diverti- 
mento-val.  Olaszul :  cassazione. 

Cassegrain  (ejtsd :  kaszgreS),  francia  tudós,  ki  egy 
tükörteleszkópot  szerkesztett,  mely  a  Gregory- 
fólétől  abban  különbözött,  hogy  a  kisebb  homorú 
tükör  helyett  domború  volt  benne  alkalmazva. 

Cassel,  1.  közigazgatási  kerület  és  város  Kés- 
sen-Nassau  porosz  tartományban,  1.  Kassel.  — 
2.  C,  város  Nord  francia  départementban,  a  157 
m.  magas  Mont-C.-en,  (i905)  3222  lak.,  szülötté- 
nek, Vandammenak  emlékszobrával ;  a  XVI.  sz.- 


ból  való  városházzal.  Régi  kastélyának  terrasszá- 
ról  gyönyörű  kilátás  nyílik.  A  rómaiak  Castellum 
Morinoruma,  1678  óta  francia  birtok.  1071-ben 
Róber  t,Flandria  grófja  itt  legyőzte  I.  Fülöp  francia 
királyt ;  1328.  Valois  Fülöp  a  föllázadt  flamando- 
kat és  1677.  Orléans  Fülöp  Orániai  Vilmost.  L. 
még  Mont-Cassel. 

Cassel,  1.  Dávid,  zsidó  tudós,  szül.  Glogauban 
1818  márc.  7.,  megh.  1893  jan.  22.  1846— 79-bon 
a  Nauen-féle  nevelőintézet  igazgatója  volt  Ber- 
linben; 1872-től  egész  haláláig  mint  a  berlini 
zsidó  teológiai  főiskola  tanára  működött.  Főbb 
munkái :  Gesch.  der  jüd.  Literatur  (Berlin  1872— 
74,  2  köt.) ;  Lehrbuch  der  jüd.  Gesch.  u.  Literatur 
(Leipzig  1879).  Azonkívül  kiadta  de  Rossi  Ázarjá : 
Meor-enájim  c.  munkáját  (Vilna  1866) ;  valamint 
Jehuda  ha-Lévi :  Kuzári  c.  vallásbölcseleti  köny- 
vét (Leipzig  1869),  az  utóbbit  német  fordítással  és 
magyarázattal.  Magyarul  megjelent :  A  zsidó  nép 
és  irodalom  története.  Ford.  dr.  Kleinmann  Mór 
(Pest  1868). 

2.  C,  Paulus  Stephanus  (tkp.  C.  Selig),  német     ■ 
teológus  és  kultúrhisztorikus,  az  előbbinek  test-  H| 
vére,  szül.  Grossglogauban  1821  febr.  27.,  megh.    f 
Friedenauban  1892  dec.   23.  Előbb  szerkesztő, 
majd  erfurti  kir.  könyvtámok,   1866.  a  porosz 
képviselőház  tagja,   1867.   a  berlini   Krisztus-     ; 
templomban   hitszónok.  Nagy  feltűnést  keltet-    ] 
tek  a  német  fővárosban  (1869—70  s  egyébkor) 
tartott  nyilvános  felolvasásai  a  pápák  története 
köréből  ós  a  francia-német  háború  után  mondott 
Deutsche  Reden-jei  (2.  kiad.  Berlin  1871).  Egyéb 
munkái :  Magyarische  Altertümer  (Berlin  1848) ; 
Eddische  Studien  (Weimar  1856);  Weilmachten,— 
Ursprung,  Bráuehe  u.  Aberglaube  (u.  o.  1862); 
Das  Evangélium  der  Söhne  Zebedai  (Bielefeld 
1870) ;  Kaiser-  und  Königsthrone  (Gotha  1874) ; 
Löwenkámpfe  von  Nemea  bis  Golgatha  (u.  o. 
1875);  Zoroaster  (1885);  Krit.  Briefe  über  die 
Probebiebel  (1885) ;  II  Veltro.  Dantische  Studie 
(1890) ;  Vortráge  über  die  sociale  Frage  (1891) 
stb.  Összegyűjtött  műveiből  Gesammelte  Sehrif- 
ten  címmel  egy  kötet  jelent  meg  Erfurtban  1892, 

Cas8elmannzöldje,CuS04,8Cu(0H)2,4H20,zöId 
festék,  amely  a  rézszulfát  és  a  nátriumacetát 
forró  oldatainak  összeelegyítésekor  csapadék 
alakjában  leválik.  A  kiszárított  csapadék  élénk 
zöld  színű,  és  gyakran  előnyösen  helyettesíti  a 
mérgezőbb  hatású  arzéntartalmú  schweinfurti 
zöldet. 

Cassequer,  így  nevezi  Serpa  Pinto  a  Kubangó 
és  Kuando  mellókén  élő,  feltűnően  halvány  arcú 
néger  törzset.  Hajuk  és  pofacsontjaik  ugyan  néger 
alkatú,  de  ferde  metszésű  apró  szemük  és  alacsony 
testalkatuk  a  szokott  néger  típustól  mégis  elüt. 
Kiveszőben  vannak. 

Casserole  (franc,  ejtsd :  kásszrói),  lapos  edény, 
agyagból,  vasból  v.  ónozott  rézből ;  serpenyő. 

Casse-téte  (franc,  ejtsd :  kássztét),,  a  fejbe  szálló 
nehéz  bornak  jelzése.  Talán  innen  származik  a 
magyar  kástélyosbor  elnevezés,  melyet  az  úgy- 
nevezett sillerborokra  alkalmaznak. 

Cassette  (franc,  ejtsd:  kásszett)  a.  m.  szek- 
rényke, különösen  pénzszekrényke. 

Cassia  Tourn.  (uöv.),  a  Legumüiosae  (Hüvelye- 
sek) génusza  a  Caesalpinioideae  alosaládban.  400 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cassia-kéreg 


—     311     — 


Cassini-fále  sörbe 


faja,  az  európai  és  afrikai  mediten'áu  vidéket  ki- 
ve've,  a  föld  melegebb,  tropikus  tájain  van  elter- 
jedve, legnagyobb  számmal  Amerikában.  Pák, 
cserjék  v.  füvek,  mindig  párosan  szárnyas  leve- 
lekkel, sárga  virágokkal,  amelyek  1— 3-ával  le- 
vt'lhónaljiak  v.  fürtös  bugába  egyesültek,  igen 
változatosan  kialakult  egy  vagy  több  rekeszti, 
többmagvi'i  hüvellyel,  A  C.  fajoknak  jelentősé- 
get elsősorban  leveleik  adnak,  amennyiben  ezek 
az  ú.  n.  SzeniMlevelek  (1.  o.  fólia  Sennae).  Az 
Egyesült- Államokban  a  G-  marylandica  L.  és 
más  fajok  levele  megy  valódi  szennalevól  számba 
(fólia  Sennae  americanae  s.  marylandicae),  de 
hatása  csekélyebb.  Mint  népies  orvosság  Egyip- 
tomban különösen  a  G.  absus  L.  szerepel  csisim 
v.  csesum  nevű,  keserű  magvaival,  amelyeket  az 
egyiptomi  szembaj  különleges  ellenszereképen 
használnak.  A  G.  quinqiiangulata  Rich.,  C.  occi- 
dentalis  L.  (eortex  fedegozo)  és  a  G.  hirsuta  L. 
Ül.  gj'ökérkórge  váltóláz  elleni  szer,  az  utóbbi  fajé 
Guajanában  halak  elbódítására  használatos.  A 
trópusokon  mindenütt  elterjedt  G.  occidentalis 
L.  tojásdad,  oldalt  összenyomott  magva  mint 
kávépótlék  szerepel  (szerecsen,  szudán  v.  mog- 
dadkávé),  nemkülönben  a  G.  sericea  Sw.-é  is 
(Brazillá  és  Közép-Amerika).  A  G.  fistulah.Dél- 
Ázsiában  honos,  de  már  Afrikába  és  Amerika 
tropikus  vidékeire  is  átültették.  Botfomiájú,  fe- 
ketés hüvelye  7  dm.  hosszú,  bele  (pulpa  cassiae) 
édes  és  gyengén  hashajtó  ;  manna  név  alatt  mint 
nyalánkságot  a  gyerek  szereti.  60— 70<*/o  cukrot, 
kevés  cserzősavat  és  festőanyagot  tartalmaz.  A 
fa  kérge  a  G.  auriculata  L.-ével  együtt  cserzö- 
nek  és  festéknek  használatos.  Számos  C.-faj  fája 
igen  különféle  technikai  célokra  alkalmas.  A 
fíores  cassiae.  valamint  a  eortex  cassiae  cinna- 
momeae  nem  valamely  C.-fajtól,  hanem  a  Ginna- 
momum  cassia  Bl.  (Lauraoeae)  fajtól  szármáz- ! 
nak,  1.  Ginnamonmm.  G.  caryophyllata,  1.  Dicy- ' 
pellium.  V.  ö.  Martius,  Versuch  eiuer  Mono-  j 
graphie  der  Sennesblátter  (Leipzig  1857) ;  Batka,  \ 
Monographie  derKassiengruppeSenna(Prag  1866)  ■ 

Cassia-kéreg,  1.  Gassia  és  Fahéj.  \ 

Cassiani  rétegek  (geoi.),  a  triász  szisztéma  kö- ; 
zépsö  (ladini)  emeletének  márga  s  oolitos  mészkő 
kopezte  rétegei  az  Alpokban,  1,  Triász. 

Cassianus,  Johannes,  áldozópap  (305—432). 
Aranyszájú  Szl.  János  buzgó  híve  volt  és  mikor 
ezt  száműzték,  a  konstantinápolyi  hitközség  C-t 
küldte  I.  Ince  pápához,  hogy  a  szent  patriárcha 
ügyében  közbenjárjon.  Irodalmi  működésével  is 
kiváló  érdemeket  szerzett,  bár  egynéhány  művé- 
ben eltért  az  egyház  fölfogásától  és  jóhiszemüleg 
hangoztatott  oly  tételeket,  amelyeket  később  a 
semipelagianusok  fennen  hirdettek.  Különösen 
felemlítendők :  De  institutis  caenobiorum  és  De 
incaraatione  Domini  című  művei. 

Cassia-olaj,  1.  Fahéj-olaj. 

Cassiar,  1898  aug.  havában  Pritz  Miller  német 
ember  által  fölfedezett  aranytermö  vidék  Brit- 
Columbia  Ny.-i  részében.  Aranya  közel  van  a  fel- 
színhez ;  értékesebb  a  klondikeinél. 

Cassicus  (állat),  a  csiröge-félékhez  (Icte- 
ridae)  tartozó  madámem,  mely  Amerikában  a 
mi  varjainkat  helyettesíti.  Alapszínezete  fekete, 
rendesen  azonban  sárgával,  vörössel  van  tar- 


kítva. Telepesen  költenek  és  zacskóalakú,  művé- 
sziesen alkotott  fészkeket  építenek.  Legismer- 
tebb fajuk  a  G.  eristatus  Bodd.,  mely  a  délkelet- 
amerikai erdőket  lakja;  hosszúsága  40—45, 
szárnya  20  -21,  farka  18— 19  cm.,  a  tojó  tete- 
mesen kisebb. 

Cassinet (franc,  ejtsd:  kassziné),  félgyapjuból 
készült  női  ruhaszövet,  kötése  háromfonalas  sá- 
voly, láncfonala  16  a.  sz.  pamut  (pro  cm.  24  fo- 
nat),  vetése  16—18  m.  sz.  kártolt  gyapjufonal. 

Cassini,  1.  Alexandre  Henri  Gábriel,  1.  Gass. 

2.  G.,  Giovanni  Domenico,  csillagász,  szül. 
Perinaldóban  1625  jún.  8.,  megh.  1712  szept. 
14.  Legfontosabb  érdemei  a  Jupiter  tengelyfor- 
gásának s  lapultságának  megállapítása,  négy  Sa- 
turnushold  s  az  állatövi  fény  felfedezése.  Rend- 
kívül tevékeny  észlelő  és  író  volt,  kit  a  francia 
kormány  1669.  a  párisi  csillagvizsgáló  igazgató- 
jául meghitt.  A  cayenni  expedíció  létesülése  1672., 
mely  a  Mars  parallaxisának  meghatározását  tűzte 
ki  feladatául,  C.  műve  volt.  A  nagy  francia  fok- 
mérést 1700.  egészen  Roussillonig  folytatta. 

3.  G.,  Jacqties,GSÜ\agá9z  és  fizikus,  az  előbbinek 
fia ;  szül.  Parisban  1677  f  ebr.  18.,  megh.  Clermont 
mellett  1756  ápr.  16.  Atyja  halála  után  a  párisi 
csillagvizsgáló  igazgatója  lett.  Főbb  munkája  az 
atyja  által  kezdett  fokmérés  folytatása,  u  foglal- 
kozott először  az  állócsillagok  ú.  n.  saját  mozgá- 
sával. A  Föld  alakjáról  és  az  asztronómia  ele- 
meiről is  írt. 

4.  G.,  Gésar  Frangois  G.  de  Thury,  az  előbbi- 
nek fia,  szül.  Parisban  1714  jún.  17.,  megh.  u.  o. 
1784  szept.  4.  A  párisi  obszervatórium  igazgató- 
ságában atyját  követte.  Legfőbb  munkái  Francia- 
ország trigonometriai  felmérése,  melyet  csak  fia 
végzett  be,  s  mely  182  lapon :  Carte  topographique 
de  la  Francé,  Paris  1744—1793  címen  jelent  meg. 

5.  G.,  Jean  Dominiqiie,  gv.,  az  előbbinek  fia  s 
követője  a  párisi  csillagvizsgálón ;  szül.  Parisban 
1748  június  30.,  megh.  Thury-sous-Clermont-ban 
1845  okt.  18.  Főérdeme  a  francia  nagy  térkép 
befejezése. 

Cassini-féle  görbe  (cassinoid),  a  Cassini  Dome- 
nico csillagászról  elnev.  negyedrendű  síkgörbe. 
Ez  oly  P  mozgó  pontnak  (1.  az  ábrát)  pályája 
melynek  két 
adott  ponttól 
[azFéa  G  fóku- 
szoktól)   való 

távolságai- 
nak szorzata 
állandó  {=k^). 
Az  FG  vonal- 
darab felező 
pontja  0  a  gör- 
bének közép- 
pontja. A  fó- 
kuszokon át- 
menő egyenesre,  valamint  az  0-ban  arra  merő- 
legesen emeltre  vonatkozólag  a  C.  szimmetrikus. 
Ha  a  gyújtópontok  FG  távolsága  =  e  ós  A;  ki- 
sebb, mint  e ;  akkor  a  görbe  aa  két  oválisból  áll. 
Ha  k  =  e,  akkor  a  lemniskatát  nyerjük,  mely 
hurok  alakú  (b).B.a.k  >  e  a  görbe  c\.  d  alakú 
aszerint,  hogy  k^  <2e^  illetőleg  A;  <  e*.  —  A 
C-k  az  optikában  is  fontosak,  mert  a  kőt  optikai 


Cassini-féle  görbe. 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Cassinit 


-     312     — 


Cassius 


tengelyű  kristályok  a  polárizáló-készüléken  át 
vizsgálva  ily  alakú  színes  vonalakat  mutatnak. 
Cassini  azt  hitte,  hogy  a  bolygók  pályáinak  is 
ilyen  az  alakjuk. 

Cassiult  (ásv.),  báriumtartalmú  ortoklasz  f öld- 
pát,  lelőhelye  Media  (Pennsylvania). 

Cassino  (ejtsd :  kasszino),  város  Casei'ta  olasz  tar- 
tományban, a  Rapido  partján,  (i9oi)  13,397  lak., 
Casinum  római  város  számos  romjával.  Mellette 
hegyen  emelkedik  Monte-C,  a  híres  kolostor 
(1.  0.).  A  középkorban  San  Germano  volt  a  neve. 
1230-ban  II.  Frigyes  császár  itt  kötött  bókét  IX. 
Gergely  pápával  és  1815  márc.  16.  itt  verték 
meg  az  osztrákok  Murat-ot. 

Cassinoid,  1.  Cassini-féle  görbe. 

Cassiodorus,  Flavius Magnus  Aurelius  Sena- 
tor,  az  itáliai  gót  uralom  előkelő  tisztviselője 
és  igen  termékeny  író,  szül.  480  körül,  megh. 
570  körül.  Kedvelt  embere  volt  Theodoriknak,  s 
alatta,  valamint  utódai  alatt  nagy  hivatalokat 
töltött  be  (507.  quaestor,  514'.  konzul,  533.  a  prae- 
torianusok feje).  Mindig  arra  törekedett,  hogy  a 
római  népet  a  gót  uralommal  kibékítse,  s  midőn 
Itáliát  meghódította,  akkor  is  visszatartotta  né- 
pét az  elpártolástól.  Valószínűleg  Vitigis  bukása 
után  (540)  vonult  vissza  a  ealabriai  Scylaciumba 
(ma  Squillaee)  az  általa  alapított  Vivarium  (Viva- 
rese)  nevű  kolostorba.  Arra  buzdította  itt  a  szer- 
zeteseket, hogy  az  ókori  írókat  minél  szorgalma- 
sabban másolják.  Hivatalcskodása  idejéből  való 
Chronica  c.  műve,  a  világtöitónetnek  Ádámtól 
Kr.  u.  19-ig  való  rövid  vázlata  (nagy  részt  foglal 
el  ebben  a  római  konzuloknak  névsora),  szintúgy 
a  ((Variarum  epistolarum  libriXII»  az  511—537. 
évek  eseményeinek  jelentős  forrásműve,  mert  e 
leveleket  részint  Theodoriknak  és  utódainak  uta- 
sítására, részint  a  maga  nevében  írta.  A  gótok- 
nak 12  könyvben  megírt  története  csak  Jordanes 
kivonatában  maradt  meg.  Visszavonulása  után 
teológiai  iratokon  kívül  szerzetestársai  okulá- 
sára két  kötetnyi  enciklopédikus  mimkát  írt, 
melyet  a  középkorban  sokszor  használtak  tan- 
könyvül. Címe :  Institutiones  divinarum  ethuma- 
narum  litterarum  (a.  m.  bevezetés  a  teológiai 
tudományba  és  a  7  szabadművészetbe),  más  műve: 
De  anima,  és  egy  90  éves  korában  szerkesztett 
irata:  De  orthographia(Keil,  Grammatiea  Latina 
6.  köt.).  Összes  művei  megtalálhatók  Migne,  Pa- 
trologiae  cursus  69—70.  kötetében.  Halála  után 
szentté  avatták  ;  emléknapja  márc.  17. 

Cassione,  az  Adriai-tenger  ilyen  nevű  öblében 
Veglia  közelében  fekvő  kis  sziget,  régi  bencés-, 
most  ferenerendi  kolostorral.  Az  1523.  épült  temp- 
lomban sok  szép  márványoltár  és  a  Prangepán- 
család  sírkápolnája  van ;  említésreméltó  Girolamo 
da  Santa  Croce  oltárképe. 

Cassiope,  1.  Kassiopeia. 

Cassiope  Don.  (növ.),  az  Ericaeeae  (Hanga- 
félék) család  génusza,  melynek  7  faja  északi 
sarki  tájakon,  továbbá  Japán  hegyein  és  a  Hima- 
láján van  elterjedve.  Lecsepült  gyepeket  alkotó 
félcserjék,  keskeny  örökzöld  levelekkel,  melyek 
sajátságos,  párolgást  csökkentő  szöveti  ós  alak- 
beli  szerkezetükkel  tűnnek  ki. 

CasMBiopeia,  csillagkép  az  égÉ,-i  félgömbjén, 
öt  fényesebb  csillagja  szabálytalan  W  alakját 


mutatja.  1572  nov.  11.  a  C.-ban  Tycho  Brahe  új 
csillagot  fedezett  fel,  melynek  fénye  csakhamar 
a  Venus-ét  is  túlszárnyalta,  de  17  hónap  elmul- 
tával szabad  szemmel  többé  nem  volt  látható. 

Cassiquiare  (ejtsd :  kasszikiáre),  nagy  folyó  Vene- 
zuela D.-i  részében,  az  Orinoco  baloldali  ága 
ennek  forrásától  mintegy  300  km. -nyíre  kiszakad 
az  Orinocóból,  magával  viszi  vizének  mintegy 
hai-madát  és  beletorkollik  a  Rio  Negróba,  az  Ama- 
zon egyik  mellékfolyójába  ós  így  földünk  egyik 
legnagyobb  bifurkációja.  A  C.  átlagos  mélysége 
10  m.,  de  csak  az  esős  évszakban  hajózható 
hossza  400  km.  L. 
még  Orinoco. 

Cassis  (lat.), 
ércsisak,  Servius 
Tullius  seregének 
legelső  vonalbeli 
nehéz  gyalogsága 
volt  vele  ellátva. 

Cassis  (franc, 

ejtsd  :  kasszí),  a  fe-  Cassis. 

kete  ribizke  (Ri- 

bes  nigrum)  nedvéből  készített  likőr  Franciaor- 
szágban. 

Cassis  (ejtsd :  kasszi),  kikötő vái'os  a  Lyoni-öbölben 
Bouehes-du-Rhóne  francia  dép.-bau,  a  Valat  des 
Brayes  szűk  völgyében,  (1901)  1472  lak.,  korall- 
halászattal,  déligyümölcs-  és  bortermeléssel,  kő- 
bányászattal  és  cementgyáiTal.  Környékén  aRa- 
gage  ós  több  más  nevű  barlang.  C.  ókori  neve 
Carcasis  Portus. 

Cassiterides  insulae  (lat.),  az  ccón-szige- 
tek»,  ahonnan  a  föníciaiak  az  ónt  (gör.  xaajÍTEco;) 
hozták.  A  görögök  még  a  brit  szigeteket  értették 
ez  elnevezésen,  míg  a  rómaiak  a  C.  nevével  a 
Scilly-szigeteket  jelölték. 

Cassius,  1.  Gaius  G.  Longinus,  a  Caesar  ellen 
szőtt  összeesküvés  egyik  feje,  Kr.  e.  53.  Crassus 
questora  volt  Szíriában,  a  carrhaei  vereség  után 
a  hadsereg  maradékát  megmentette  és  a  parthu- 
sok  betörését  52—51.  visszaszorította.  49-ben 
mint  néptribunus  a  szenátus  pártjához  csatlako- 
zott ;  48.  mint  a  hajóhad  egyik  vezére  a  Caesar- 
párti hajóhadat  Messinánál  megverte.  A  pharsa- 
lusi  csata  után  Caesar  megkegyelmezett  neki  s 
bár  nem  bízott  benne,  44.  mégis  praetorrá  tette. 
C.  ekkor  még  praetortársát,  Brutust  (1. 0.)  is  meg- 
nyerte Caesar  ellenében.  A  dictator  halála  után 
egy  ideig  Itáliában  maradt,  majd  kijelölt  provin- 
ciájába, Szíriába  ment ;  itt  egyesült  a  hadat  to- 
borzó Brutusszal  és  együtt  vonult  vele  Makedó- 
niába. Philippi  mellett  a  vele  szemben  álló  An- 
tonius (1.  0.)  megverte  s  mivel  azt  hitte,  hogy 
Octavianusszal  szemben  Brutus  serege  is  veresé- 
get szenvedett,  egy  szabadosának  kardjába  dőlt. 

2.  Quinhis  C.  Longinus,  az  előbbinek  unoka- 
öccse, 54.  Pompeius  quaestora  volt  Hispániában, 
49.  mint  néptribunus  Caesar  parijához  szegődött 
s  ö  vezette  érdekében  a  szenátussal  a  tárgyalá- 
sokat ;  48  jan.  6-án  pedig  M.  Antoniusszal  együtt 
Caesarhoz  menekült,  kit  azután  Róma  elfoglalása 
után  Hispániába  kísért  és  itt  helytartó  is  lett,  de 
zsarolásai  annyira  felizgatták  a  provinciát,  sőt 
katonáit  is,  hogy  47.  kénytelen  volt  távozni  ós  az 
Bbro  torkolatánál  hajótörés  vetett  életének  véget. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cassiveiaunus 


—     313     — 


Castaldi 


3.  C.  Parmensis  (szülövái'osa,  Parma  után), 
laesar  gyilkosai  közé  tartozott,  43.  mint  C.  Cas- 
iu8  és  Bnitus  hajóhadának  vezére,  Ázsia  partjai 
mentén  működött.  Philippi  után  Sextus  Pompeius- 
hoz  csatlakozott,  majd  36.  Antoniushoz.  Az  ac- 
tiumi  csata  után  (31.)  Athénbe  menekült,  hol 
Üctavianus,  mivel  giinyirataiban  gyalázta,  meg- 
ölette. Költő  is  volt,  írt  ti-agédiákat,  elégiákat  ós 
szatírákat,  do  ezak  elvesztek. 

■i.  Gaius  C.  Longinus,  Ki-,  e.  az  I.  sz.-ban  je- 
les jogtudós,  ki  nagy  munkát  írt,  «de  iure  civili» 
és  egy  jogásziskolának  volt  az  alapítója.  Tiberius 
császár  konzullá  nevezte  ki  30.,  Claudius  alatt 
15—50.  Szíria  helytartója  volt.  Később  elvesztette 
-zeme  világát,  de  Nero  így  is  üldözte,  mert  ősei- 
nek szobrai  közt  volt  Caesai'  gyilkosa  is ;  Ves- 
pasianus  azonban  visszahí^'ta. 

5.  Spurius  C.  Vecellinus,  az  első  római  lex 
agraria  indítványozója,  háromszor  volt  konzul 
(IvJ.  e.  502,  493,  486),  egyszer  magister  equitum. 
502-ben  legyőzte  a  szabinokat,  493.  megkötötte  a 
latin  szövetséget,  486.  indítványozta,  hogy  az 
állam  birtokaiból,  melyeket  eddig  kizárólag  pat- 
ríciusok és  gazdagabb  plebejusok  ingyen  bírtak 
haszonélvezetben,  egy  részt  a  plebejusoknak  és  a 
latin  szövetség  tagjainak  juttassanak.  Konzuli 
évének  lejárta  után  azzal  vádolták,  hogy  király 
akar  lenni  s  a  nép  nem  habozott,  hogy  őt  a  tar- 
péii  szikláról  letaszítsa. 

6.  C.  Severus,  jelentékeny  római  szónok  a  köz- 
társaság utolsó  korszakában.  Mivel  gúnyiratai- 
ban  előkelő  férfiakat  és  nőket  állított  pellengére, 
Augustus  Kr.  u.  47.  Kréta,  majd  Scriphos  szige- 
tére száműzte,  hol  32-ben  nagy  nyomorban  halt 
meg. 

7.  G.  Avidius,  1.  Avidius. 
Cassiveiaunus,  brit  törzsek  fejedelme  a  Tem- 

zétöl  É.-ra,  Kr.  e.  54-ben  sokáig  sikereseu  ellen- 
állott Caesarnak,  de  nem  tudta  megakadályozni 
abban,  hogy  a  folyón  át  ne  keljen  ;  táborát  sem 
védliette  meg,  bár  ezt  erdők  és  mocsarak  véd- 
ték. Meghódolt  tehát  és  kezesekkel  meg  adóköte- 
lezettséggel vásíirolta  meg  a  békét,  mire  Caesar 
visszatért  Galliába, 

Cassolette  (franc),  kis  füstölő  serpenyő ;  átv. 
ért.  maga  az  illatszer  is,  gúnyosan  pedig  az  illat 
el  ion  tété,  bűz  ;  ezért  liívják  így  az  ürülékszállító 
liordót  is. 

Cassone,  Giuseppe,  olasz  költő,  szül.  a  szici- 
luii  Notóban  1843.,  megh.  u.  o.  1910  júl.  31. 
Jómódú,  szerető  szülei  gondos  házi  nevelésben 
részesítették.  Ifjúkorában,  1860.,  rövid  ideig  ga- 
ribaldlsta  volt  Szicíliában,  majd  egyetemi  ta- 
nulmányait megszakítva,  a  nápolyi  ezredbe  be- 
sorozott közkatona  s  azután  hadapródnövendék 
a  torinói  akadémiában,  míg  egyszer,  napszúrás 
következtében,  hátgerincbajt  kapott,  elvesztette 
hallását  és  jártányi  erejét.  Visszavonult  szülő- 
városába, Notóba.  Szomorú  életére  csak  a  költé- 
szet derűje  vetett  egy-egy  vigasztaló  sugarat. 
Foglalkozott  irodalmi  tanulmányokkal,  bölcse- 
lettel és  történelemmel,  de  leginkább  a  világiro- 
dalom nagy  költői  vonzották.  így  törtónt,  hogy 
a  latinon  kívül  megtanult  franciául  ós  görögül, 
németül  és  oroszul,  kissé  angolul  és  végre  ma- 
gyarul. Sok  szép  eredeti  költői  alkotása  van,  so- 


kat fordított  franciából,  németből,  oroszból,  de 
leginkább  Petőfihez  vonzódott,  kinek  nevét  diák- 
korából és  katonáskodása  idejéből,  magyar  ifjak 
beszéde  alapján,  jól  ismerte.  A  Petőfi  kedvéért 
Ballagi  magyar  nyelvtanából  és  Babos  Kálmán 
magyar-francia  szótárából  megtanult  magyarul. 
Lefordította  Petőfi  költeményeinek  csaknem 
háromnegyed  részét.  Külön-külön  jelentek  meg 
a  Cipruslombok,  Szilaj  Pista,  Tündérálom,  az 
Apostol,  a  Felhők  és  János  vitéz.  Petőfi  fordításai 
hűségükkel  és  az  olasz  költői  nyelv  és  verselés 
szépségével  tűnnek  ki.  A  Petőfi-  és  Kisfaludy- 
társaság  kültagjai  sorába  választotta. 

Cassovia,  Kassa  (1.  o.)  latin  neve. 

Cassus  alpinus,  a  havasi  marmota  (1.  o. 
régi  kolostori  neve. 

Cassuviuiu  (növ.),  1.  Anacardium. 

Caissytha  L.  (növ.),  a  Lauraceae  (Babérfólék 
család  génusza,  melynek  16  faja  közül  1  bomeói, 
2  délafrilíai,  a  C.  filiformis  L.  trópusi  mind  a  két 
félgömbön,  a  többi  ausztráliai.  Különböző  gazda- 
növényeken előforduló  élősködő  növények. 
Aranka-féle,  fonalnemü  szárukon  levelek  helyett 
csak  pikkelyképleteik  vannak.  Apró,  hímnős  vii-á- 
gaik  fürtös,  fejes  v.  füzéres  virágzattá  egyesül- 
tek. Termésüket  a  húsossá  váló  virágtakaró  bur- 
kolja be.  A  C.-kai  hajóhasadékot  szokás  kitömni, 
mert  nyalkájuk  tartós  ragasztók. 

Cast  (ang.,  ejtsd :  kaaszt)  a.  m.  öntött ;  G.  steel  ön- 
tött acél ;  C.  iro7i  öntött  vas ;  C.  work  öntött  mű. 

Castagnetta  (ol.,  ejtsd:  kasztanyetta),  csattog- 
tató, mely  főleg  Spanyolországban  és  alsó  Olasz- 
országban van  elterjedve ;  két  félgesztenye  alakú 
fadarab,  melyet  a  hüvelyk  és  mutatóujjra  erő- 
sítve táncközben  csattogtatnak.  A  hallétben 
spanyol  és  nápolyi  táncok  kíséretéül  használják. 

Castagno,  Andrea  dél,  olasz  festő,  szül.  Mugel- 
lóban  1390.,  megh.  1457  aug.  19.  Azok  közó  a 
firenzei  művészek  közé  tartozik,  akik  a  XV.  sz. 
első  felében  a  természet  beható  tanulmányozásá- 
val, kísérletezéssel  igyekeztek  céljukat  megkö- 
zelíteni. C.  művészetének  kórlelhetlen  valószerü- 
sége,  hatalmas,  olykor  nyers  ereje  a  freskófes- 
tésben nyilvánult  a  legtökéletesebben.  Legfonto- 
sabb müve  az  Utolsó  vacsorát  ábrázoló  nagy 
freskó  a  firenzei  egykori  S.  Apollónia  kolostor 
refektóríumában,  a  térbeli  környezet  gondos 
perspektívái  ábrázolásával ,megkapóan  valószerű, 
de  kifejezéstelen  alakokkal.  Ugyanott  vannak  a 
legnajai  Carducei-Pandolflni  villa  falairól  lefej- 
tett freskók,  híres  férfiak  és  nők  óriási  képmásai, 
köztük  Filippo  Scolari  (Pii)po  Spano)  temesi  főis- 
páné. A  firenzei  székesegyház  belsejében  lovas- 
szobrot utánzó,  kőszínü  nagy  freskóval  örökí- 
tette meg  Niccolö  da  Tolentino  zsoldosvezér  em- 
lékét. Minden  művében  a  legenergikusabb  moz- 
dulat, erős  plasztika  uralkodik,  így  különösen  a 
keresztrefeszített  Krisztust  szentek  közt  ábrázoló 
freskón  is,  mely  jelenleg  a  firenzei  Uffizi-képtár- 
ban  van,  valamint  a  Szentháromságot  imádó 
szentek  freskóján  a  firenzei  Szt.  Annunziata  temp- 
lomban. 

Castaldi  (ejtsd:  kasz— ),  Pamfilo, ol&Bz  nyomdász, 
szül.  1398.  Olaszország  Féltre  városában,  megh. 
1470  körül.  Honfitársai  szerint  ő  találta  vohia 
fel  1442.   a  könyvnyomtatást.  Szülővárosában 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


Castaido 


314     - 


Castel  del  Monté 


szépművészeti  iskolát  alapítván,  ez  úton  ismerke- 
dett volna  meg  1454.  Gutenberggel,  mások  sze- 
rint Fausttal,  kik  tőle  lestek  volna  el  a  szétszed- 
hető betűkkel  való  nyomtatást.  Bernardi  kezde- 
ményezésére C.-nak,  mint  a  nyomdabetűk  feltalá- 
lójának 1868.  Peltreben  szobrot  emeltek. 

Castaido  János,  nápolyi  származású  hadve- 
zér, I.  Ferdinánd  király  tábornoka,  szül.  1500., 
megh.  1562.  Milanóban.  Katonai  pályáját  1525. 
kezdte  meg  a  paviai  csatában.  Részt  vett  1532. 
Bécs  megvédésében,  majd  a  schmalkaldeni  há- 
borúban. 1551-ben  I.  Ferdinánd  biztosaival,  Ná- 
dasdy  Tamással  és  Báthory  Andrással  8000  em- 
berből álló  hadsereg  élén  Erdélybe  ment  és 
azon  ^yezsóg  alapján,  melyet  Práter  György 
Izabella  királyné  nevében  I.  Ferdinánddal  kötött, 
mint  katonai  parancsnok  átvette  Erdélyt.  Erdély- 
nek a  török  ellen  való  megvédésére  képtelennek 
bizonyult.  Kudarcai  egyik  okának  Fráter  György 
kétszínű  politikáját  tartotta  és  emiatt  az  alvinczi 
kastélyban  1551  dec.  17.  meggyilkoltatta  a  67  éves 
bibornokot.  De  ez  sem  javította  meg  helyzetét.  A 
törökök  1552.  elfoglalták  Temesvárt  és  Lippát. 
Az  1553  jan.  20.  tartott  kolozsvári  országgyűlés 
C-t  tette  felelőssé  az  ország  romlásáért  és  Iza- 
bellát meg  János  Zsigmondot  visszahívta  Er- 
délybe. C.  erre  elhagyta  Erdélyt.  Utóbb  I.  Ferdi- 
nánd hadseregében  kevés  sikerrel  harcolt  Francia- 
országellen.  V.ö.  Téglás,  C.  (Századok  1898, 378.). 

Castalla  (ejtsd :  kasztaiiya),  város  Alicantospanyol 
tartományban,  (i9oo)  4428  lak.  A  régi  város  a  domb 
tetején,  düledező  régi  erőd  mellett  terül  el. 

Castanca  Tourn.  (növ.),  ].  Gesztenye. 

Castanhas-olaj  (növ.),  a  forró  Kelet-Afrikában 
termő  Telfairia  pedata  (tökfélék)  magvaiból 
nyert  olaj,  mely  a  hámozott  magvak  59<'/o-át 
teszi  és  a  legfinomabb  olívaolajjal  egyenrangú. 

Castanit  (ásv.),  egyhajlású,  gesztenyebarna 
prizmák,  Fe2S209-4-8H20.  Sierra  Gorda  (Chile). 

Castanos  (ejtsd :  kasztányosz),  Francisco  Xavier, 
Bailén  hercege,  C.  y  Aragones  grófja,  spanyol  tá- 
bornok, szül.  1756  ápril  22.,  megh.  1852  szept. 
24.  Részt  vett  a  francia  háborúkban  és  1808.  Du- 
pont  tábornokot  Bailén  mellett  megadásra  kény- 
szerítette. 1825-ben  az  államtanácsba  hívták; 
később  a  castiliai  tanács  elnöke,  1833.  spanyol 
grand  és  bailéni  herceg  lett.  1843-ban  Izabella 
királyné  gyámjává  nevezték  ki. 

Castaaospermuiii  Cunn.  (aöv.),  a  Papilio- 
natae  (Pillangós  virágúak)  génusza  2  fajjal.  A 
G.  australe  A.  Cumi.  Ausztrália  szubtropikus  ré- 
szén élő,  magas  fa,  levele  szárnyas,  bőrnemű, 
virágfürtje  szép  sárga,  hüvelye  16—20  cm. 
hosszú,  hengerded,  fás,  rendesen  4  nagy  maggal. 
Ez  az  icjhollandiai  gesztenye  (moretonöbli  dió) ; 
gesztenye-íze  van,  az  őslakók  forró  kövön  gyen- 
gén megpörkölik  és  eszik.  Lisztjéből  keményítőt 
nyerhetni,  fáját  bean  tree  néven  árulják.  A  másik 
faj  Ujkaledonia  szigetén  található. 

Casteggio  (ejtsd:  kasteddzso),  falu  Paviaolasz  tar- 
tományban, Vogherától  10  km. -nyíre,  kénes  ás- 
ványvízforrásokkal, (1900)  4605  lak.  C.  és  Voghera 
közt  van  a  montebellói  csata  színhelye,  amely- 
ben 1800  jún.  9.  a  franciák  az  osztrákokon  diadalt 
arattak. 

Castel,  város,  1.  Kastel. 


Castelár,  Emilio,  spanyol  politikus,  író  és  szó- 
nok, szül.  Cadizban  1832  szept.  17.,  megh.  1899 
máj.  25.  Murciában.  Korán  résztvett  hazája  po- 
litikai mozgalmaiban,  noha  hajlamai  inkább  az 
irodalom  és  történelmi  tanulmányok  felé  vonták. 
1864-ben  megindította  La  Democracia  c.  lapját, 
melyben  a  Bourbonok  önkénye  ellen  harcolt. 
Majd  a  madridi  egyetemen  a  történelem  és  a  filo- 
zófia tanára  lett.  Mint  a  cortes  tagja  elragadó  szó- 
noki erővel  hirdette  republikánus  elveit.  Emiatt 
1865.  elmozdították  tanári  állásától,  1866.  pedig 
in  contumaciam  halálra  ítélték.  Az  1868-iki  szep- 
temberi forradalom  hírére  C.  visszatért  Spanyolor- 
szágba és  újra  a  köztársaság  és  a  vallásszabadság 
mellett  küzdött  és  arra  törekedett,  hogy  az  összes 
román  ajkú  nemzeteket  szövetkezésre  bírja.  I. 
Amadeus  király  lemondása  után  (1873)  a  külügy- 
miniszteri tárcát  vállalta  el.  A  hadsereg  szerve- 
zetlen volta  és  féktelensége  azonban  anarchiát 
idézett  elő,  úgy,  hogy  a  cortes  által  1873  szept. 
köztársasági  elnöknek  jelölt  C.  maga  is  kénytelen 
volt,  «szövetség»  helyett  nemzeti  egységet  hir- 
detni és  a  rend  és  fegyelem  helyreállítását  mint 
elengedhetetlen  követelményeket  követelni.1873. 
C-t  a  végrehajtó  hatalom  elnökének  választották 
és  diktátori  hatalommal  ruházták  fel.  Folytatta 
a  háborút  a  karlisták  ellen  és  a  f ederálisták  felke- 
léseit elnyomta.  Közben  a  szélső  republikánusok 
elveinek  feladásával  vádolták,  mire  C  lemondott 
és  külföldre  távozott.  XII.  Alfonz  alatt  ismét  a 
cortes  tagja  s  a  mérsékelt  köztársaságiak  vezére 
lett.  1893-ban  végleg  visszavonult  a  politikai  élet- 
től. Mint  író  és  publicista  is  fényes  helyet  foglal  el 
a  spanyol  irodalomban.  1908-ban  szobrot  emeltek 
neki  Madridban.  Főbb  munkái :  La  civilisacion  eu 
los  cinco  primeros  siglos  del  cristianismo  (A  mű- 
velődés a  kereszténység  első  öt  századában),  Mad- 
rid 1865.  E  műből :  Az  ókori  és  a  klasszikm  mű- 
vészete, fejezeteket  ifeaí/jmár?/ György  magyarra 
fordította  (Budapest  1893) ;  Cuestiones  politicas  y 
sociales  (1870 ;  Vida  de  Byron  (1873) ;  magyarra 
fordította :  Várnay  Géza  (1876) ;  Ricardo,  Magy. 
f ord.  Beksics  G.  (1876) ;  Miscelanea  de  religion, 
de  arte  y  de  politica  (1874);  História  del  movi- 
miento  republicano  en  Európa  (1874) ;  Estudios 
históricos  sobre  la  edad  média  (Középkori  törté- 
neti tanulmányok)  (1875) ;  História  de  un  corazón 
(Egy  szív  története).  Regény,  magyarra  fordí- 
totta: Beksics  Gusztáv  (Budapest  1874).  Beszédeit 
magy.  ford.  Szathmáry  György  (u.  o.  1875).  Ma- 
gyar fordításban  megjelent  azonkívül :  A  művé- 
szet, vallás  és  természet  Olaszországban,  Szath- 
tnáry  Györgytől  (u.  o.  1874).  V.  ö.  Sanchez  de 
Reál,  Emilio  C,  su  vida,  su  carácter,  sus  cos- 
tumbres,  etc.  (Madrid  1874) ;  Sandoval,  Emilio  C, 
coup  d'oeil  sur  sa  vie  (Paris  1886) ;  Ratazzi,  B. 
C  (u.  0.  1899). 

Castelbuono,  város  Palermo  sziciliai  tarto- 
mányban, a  Messina-Palermo  vasúti  vonal  men- 
tén, (1901)  10,761  lak. 

Casteldelfino,  falu  Cuneo  olasz  tartományban, 
a  Pó  völgyében  elterülő  Monte-Viso  tövében, 
(1901)  1123  lak.  A  középkorban  fontos  katonai 
erősség  volt. 

Castel  del  Monté,  Corato  olasz  város  közelé- 
ben, az  apuliai  síkságon  elterülő,  hasonló  nevű 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


I 


Castel  di  Sangro 


315 


Castellanus 


hegy  oldaláu  éplllt  vár,  II.  Vilmos  német  császár 
tulajdona.  Az  Anjou-korból  származó  épület  a 
régi  római  császároknak  volt  kedvenc  nyaraló- 
helye. A  gyönyörűen  restaurált  várat  II.  Vilmos 
német  császár  családjával  sokszor  felkeresi. 

Castel  di  Sangro,  város  Aquila  olasz  tarto- 
mányban, a  Sangro  partján,  (i9oi)  6377  lakossal, 
posztószövéssel.  C.  a  régi  Pidenae  helyén  áll. 

Castel  Durante,  Olaszországban,  Pesaro  Ur- 
bino  tartományban,  a  XIII.  sz.-ban  alapított  vár- 
kastély, melyet  VIII.  ürbán  pápa  1635.  ürbánia 
néven  város  rangjára  emelt.  Lakosai  a  XVII. 
sz.-ig  majolikagyártással  foglalkoztak.  Az  elő- 
állított cikkek  hasonlítanak  az  urbinói  majoliká- 
hoz,  külön  jegyük  nincs. 

Casteliidardo, község  Ancona  olasz  tartomány- 
ban, (1901)  6891  lak.,  katonai  erőddel.  1799-ben 
francia  és  olasz  csapatok  csatát  vívtak  e  helyen 
s  ugyancsak  itt  győzte  le  Cialdini  piemonti  vezér 
1860  szept.  18-án  a  Lamoriciere  vezérlete  alatt 
álló  pápai  hadsereget,  1.  Cialdini. 

Castelfranco,  1.  C.  delV Emília,  város  Bologna 
ohtöz  tartományban,  (i9oi)  13,484  lak.,  papir-  és 
gyufagyárral.  A  rómaiak  Forum  Gallorum-a, 
ahol  43.  Kr.  e.  Antonius  Pansa  consult  megverte, 
de  mindjárt  utána  Hirtiustól  vereséget  szenve- 
dett. —  2.  C.  Veneto,  ker.  székhely  Treviso  olasz 
tartományban,  aMusone  balpartján,  (1901)  12,440 
lak.,  vas-  és  gépgyártással,  gyapot- és  posztószö- 
véssel, Giorgione  festőnek,  a  város  szülöttének 
emlékszobrával.  1805  nov.  24.  a  Saint-Cyr  vezér- 
lete alatt  álló  franciák  itt  diadalmaskodtak  az 
osztrák  hadak  vezérén,  Rohan  hercegen. 

Castel  Gandólío,  gyönyörű  fekvésű  falu  Róma 
olasz  tartományban,  az  Albanói  tó  Ny.-i  partján, 
(1901)  1980  lak.  Régebben  a  római  pápáknak  s  a 
főúri  világnak  volt  nyaralóhelye.  A  ma  is  meg- 
levő pápai  nyaraló  az  olasz  garancia-törvény  ér- 
telmében kiváltságolt  terület,  mint  a  Vatikán. 
Gyönyörű  templomát  1671.  Bernini  építette. 

Castelijn,  Matthijs  de,  hollandus  költő,  szül. 
1485.  Pameleben  (Oudenaarde),  megh.  u.  0. 1550. 
Lelkész  volt  szülővárosában.  De  konst  van  Be- 
thoriken  (Gént  1555)  c.  terjedelmes  verses  mű- 
vében a  hollandus  mesterdalnokok  (rederijker) 
Ars  poetica-ját  írta  meg,  amelyet  sokáig  a  köl- 
tészet legfőbb  törvénykönyvének  tekintettek  Hol- 
landiában. Száznál  több  drámája  közül  csak  kettő 
jelent  meg  nyomtatásban,  az  egyik  a  Historie 
van  Pyramus  en  Thisbe.  Költeményei  Báliadén 
van  Doomycke  (Gént  1571)  és  Diversche  Liedeken 
(u.  0.  1574)  c.  jelentek  meg. 

Casteljaloux  (ejtsd :  kaszteizsáiu),  város  Lot-et-Ga- 
ronne  francia  dépar  temen  tban,  az  Avance  mellett, 
Bordeauxtól  77  km  DK.-re,  (1901)  2624  lak.,  ko- 
hókkal, papiros-,  gyertya-,  kátrány-  ós  vegyszer- 
gyárakkal, viaszk-  és  parafakereskedéssel,  romok- 
kal, vasas  vízforrásokkal.  Közelében  ered  az 
Avance. 

Castell,  falu  a  bajor  Alsó-Frank  kerületben,  a 
St«iger  erdő  BNy.-i  lejtőjén,  a  C.  grófok  ősi  kas- 
télyának romjaival,  (1900)  623  lak. 

Castell  (helyesebben  Castle,  ejtsd :  keszi,  latmo- 
sított  ne  vén  Castelliis),Edmond,mgo\  orientalista, 
szül.  Hatleyban  (Cambridgeshire)  1606.,  megh. 
Cambridgeben  mint  az  arab  nyelv  tanára  1685. 


Nevezetes  munkája  a  Lexicon  heptaglotton  (2 
köt.  London  1669),  mely  a  héber  szótöveknek  ala- 
pul vétele  mellett  a  többi  sémi  nyelveknek,  ugya- 
nis a  héber,  kaldeus,  szír,  szamaritán,  etióp,  arab 
és  függelékül  a  perzsa  nyelv,  szókincsét  magya- 
rázza. B  munkának,  mely  a  Walton-f  éle  polyglott 
bibliával  van  kapcsolatban,  grammatikai  beve- 
zetése külön  is  megjelent.  A  szótárnak  a  szír 
nyelvre  vonatkozó  részét  Michaelis  Joa  Dávid 
saját  jegyzeteivel  külön  adta  ki  (2  köt.,  Göttin- 
gen  1788). 

Castellammare,  1.  G.  Adriatico,  város  Teramo 
olasz  tartományban,  a  Salino  jobboldalán,  5  km. 
ennek  torkolatától,  (1901)  8926  lak.  —  2.  G.  del 
Golfo,  kikötőváros  Trapani  olasz  tartományban, 
Szicíliában,  az  ugyanily  nevű  öböl  partján,  (1901) 
20,665  lak.,  élénk  gyümölcs-  és  borkereskedéssel, 
a  régi  Segestae  romjaival.  —  3.  G.  di  Stabia,ke- 
rületi  ós  püspöki  szókhely  Napoli  olasz  tarto- 
mányban, a  Nápolyi-öböl  K.-i  végében,  (1901) 
32,589  lak.,  selyem- és  gyapotszövéssel,  makaróni- 
készítéssel,  hajógyártással  és  hadi  arzenállal. 
Egyébként  híres  olasz  fürdőhely  s  itt  van  egy 
gyönyörű  park  közepén  a  királyi  család  C^uisisana 
nyaralója.  C.  az  ókori  Stabiae  romjain  épült,  ame- 
lyet Pompeji  és  Herculaneummal  együtt  79.  Kr.  e. 
a  Vezúv  hamuja  temetett  el. 

Castellamonte,  falu  Torino  olasz  tartomány- 
ban, az  Orco  mellett, (1901)  2200 lak.,  agyagiparral, 
selyemfonóval  és  igen  jó  borokkal. 

Castellana,  község  Bari  olasz  tartományban, 
olajterméssel  ós  gyapotfonókkal,  (1901)  11,057  lak. 

Castellane  (ejtsd:  kaszteiiaa,  lat.  Salinae),  járási 
székhely  Basses-Alpes  francia  dép.-ban  (723  m.), 
a  Verdon  jobbpartján,  (1901)  1011  lak.,  posztó-  és 
agyagiparral,  aszaltgyümölcs  kereskedelemmel. 
Említendők  régi  erő^tményei  és  sósforrásai. 

Castellane,  Esprit  Viktor  Boniface,  gróf, 
francia  marsall,  szül.  Lyonban,  1788  márc.  26., 
megh.  u.  0. 1862  szept.  16.  1806-ban  részt  vett  a 
porosz,  1808.  a  spanyol,  1809.  az  osztrák,  1812. 
az  orosz  háborúban.  Napóleon  bukása  után  azon- 
nal átpártolt  a  Bourbonokhoz.  1823-ban  végig 
küzdötte  a  spanyol  hadjáratot.  1837-ben  pairi 
méltóságot  nyert.  A  februáriusi  forradalom  alatt 
(1848)  parancsnoki  állásától  megfosztották,  mire 
Napóleon  Lajos  elnökhöz  csatlakozott,  kinek  ter- 
veit nagyban  előmozdította  és  aki  öt  marsallá  ne- 
vezte ki. 

Castellanes  (franc),  igen  jóízű  aszalt  szilva- 
neme a  Provence-nak. 

Castellaneta,  város  Lecce  olasz  tartomány- 
ban, a  Lato  partján,  püspöki  székhely,  (i9oi)  10,196 
lak.,  gyümölcs-  és  olajbogyótermeléssel. 

Castellanos-por,  robbantó  anyag,  mely  a  di- 
namitokhoz tartozik.  Nitroglicerin,  salétrom, 
pikrinsavas  kálium  és  kén  keveréke,  ezeken  kívül 
még  valamely  el  nem  égő  sót  tartalmaz,  azért, 
hogy  a  dinamit  érzékenysége  csökkenjen. 

Castellanus  (lat.),  a.  m.  várnagy,  várpa- 
rancsnok ;  annak  a  neve,  aki  —  a  középkorban 
vár  —  castellum  —  védelmével  volt  megbízva.  (L. 
a  magyar  törvényhozásban  a  reájok  vonatkozó  in- 
tézkedéseket pl.  1435.  (II.)  VI.  t.-c,  1495.  XXXVI. 
t.-c.-et.)  Napjainkban  kastélyoknak s más  középü- 
leteknek felügyelőit  C.-nak  nevezik.  így  nevez- 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Castellaras 


316     — 


Castello  Sant'Anarelo 


ték  nálunk,  különösen  a  felvidéki  megyékben,  az 
igazságszolgáltatás  államosítása  előtt,  a  megye- 
ház fe. ügyelőjét  (várnagy),  aki  rendesen  a  fog- 
házfelügyelő teendőit  is  végezte. 

Castellaras,  a  Teugeri-Alpokban  gyakori, 
magas  oiklopszfalakkal  megerősített  helyek  a 
hegyek  kiugró  ormai  körül.  A  neolitos  korban  a 
ligurok  ösnópének  szolgáltak  menedékül. 

Castelli,  kis  város  az  Abruzzo-hegyekben.  A 
XV.  és  a  két  következő  sz.-ban  tompa  színekkel 
és  kivált  sárgával  festett  majolikaedényeket 
gyártott,  melyeket  rendesen  nápolyi  edényeknek 
neveznek. 

Castelli  (ejtsd:  kaszteiii),  1.  Benedetto,  Benedek- 
rendi szerzetes,  Gralilei  tanítványa,  szül.  Bres- 
eiában  1577  máj.  25.,  megh.  Rómában  16M.  — 
20  éves  korában  a  szerzetesrendbe  lépett  és  ké- 
sőbb a  St.  Benedetto  Aloysio  kolostor  apátja  lett. 
C.  oly  eljárást  talált  fel,  melynek  segítségével  a 
Nap  felszínét,  anélkül,  hogy  a  szemnek  ártana, 
szemlélni  lehet.  Ö  t.  i.,  úgy  mint  Scheiner,  a  te- 
leszkóp szemlencséjének  kihúzásával  egy  fehér 
ernyőre,  vagy  olajozott  papírra  vetette  a  Nap  ké- 
pét. Nevezetes  munkái :  Della  misura  deli'  acque 
correnti  (Roma  1628—1629) ;  Dimostrazioni  geo- 
metricho  della  misura  deli'  acque  correnti  (ib.  id.). 
Az  időmeghatározásra  C.  ingát  használt. 

2.  C,  Franz  Ignaz,  osztrák  költő,  szül.  Bécs- 
ben 1781  május  6.,  megh.  u,  o.  1862  febr.  5. 
Több  harci  és  honvédelmi  dala,  főkép  pedig  a  né- 
metek ajkán  nagyon  ismeretes  Kiiegslied  für  die 
österr.  Armee  c.  dala  miatt  Napóleon  által  1809. 
kerestetve,  Magyarországba  menekült.  A  svájci 
család  c.  operájával,  melyet  Weigl  zenésített  meg, 
rávette  Lobkowítz  herceget  (1811),  hogy  udvari 
színház  költőnek  nevezte  ki.  Élete  utolsó  éveit 
nagyrészt  lilíenfeldi  jószágán  töltötte.  C,  a  joviá- 
lis bécsi  humornak  egyik  főképviselője,  sokoldalú 
és  igen  termékeny  költő  volt.  Több  mint  két- 
száz színdarabot  szerzett  nagyrészt  idegen,  főleg 
francia  írók  után.  Constantia,  poitugali  király 
leánya  c.  drámáját  magyan-a  ford.  Láng  Ádám, 
Kassán  1824.  Jókedélyü  tréfája  szerencséseb- 
ben nyilatkozik  meg  költeményeiben :  Gedichte 
in  niederösterr.  Mundart (1828).  Schicksalsstrumpf 
c.  darabjában  (1818)  Müllner  és  Honwald  végzet- 
ti'agédiáit  travesztálta.  Élete  végső  éveiben  köz- 
zétette a  Memoiren  meínes  Lebens-t  (4  köt.,  1861— 
1862).  Iratainak  válogatott  gyűjteményét  már 
előbb  (3.  kiadás  1848—59,  22  kötet)  adta  ki. 
Értékes  Wörterbuch  der  Mundart  in  Oester- 
reich  unter  der  Enns  (1847)  című  műve  is.  Buzgó 
gyűjtő  is  volt ;  hátrahagyott  egy  12,000  színda- 
rabból álló  könyvtárt  és  ismeretesebb  színészek 
ós  drámai  költők  arcképeinek,  továbbá  bécsi 
(1606  óta)  színlapoknak  gjóijteményét,  mely  ha- 
gyatékát most  Bécsben  a  cs.  és  kir.  udvari  könyv- 
tárban őrzik. 

Castellicri,  Isztria  erődített  őskori  lakó  te- 
lepeit nevezik  így,  amelyek  könnyen  védhető 
hegykúpok  elegyengetett  csúcsán  állottak  és  min- 
den kötőanyag  nélkül  felhalmozott  faragatlan 
kövekből  készült  fallal  voltak  körülvéve.  Ha- 
sonló őskori  erődítések  vannak  Liguriában,  va- 
lamint Dél-Franciaországban  is,  ahol  ezeket  Cas- 
tellarasnak  nevezik. 


Castellina-márTány,  tiszta  fehérszínű  áttet- 
sző alabástrom  (gipsz),  amelyet  Castollina  Marí- 
tímában  300—500  kg.  súlyú  tömbökben  fejtenek. 
Szobrok,  oszlopok  s  egyéb  dekoratív  tárgyak  ké- 
szítésére használják. 

Castellio  (Cháteillon),  Sébastien,trauG'mteo\ó- 
gus,  szül.  1515.,  megh.  1563  dec.  23.  A  kálvini  rend- 
szer merev  hitkényszerével  meghasonolva  (töb- 
bek közt  az  Énekek-énekét  szerelmi  költemény- 
nek tüntette  fel),  1544.  Baselbe  menekült,  ahol 
1551.  kiadta  előkelő  latin  nyelvű  bibliafordítását 
8  1553.  a  görög  nyelv  tanára  lett.  V.  ö.  Mühly,  C. 
Sebastian  (Basel  1862) ;  Bromsoux,  Seb.  Castel- 
lion,  sa  vie,  ses  oeuvres  (Strassburg  1867) ;  Buis- 
son  F.,  S.  de  C.  (2  köt.  1891). 

Castello  Branco,  kerületi  székhely  Beira  por- 
tugál tartományban,  a  Ponsul  völgye  fölött  emel- 
kedő fensíkon  (477  m.),  püspöki  székhely,  (i9oo> 
7292  lak.,  gyapjúfonással  és  szövéssel,  élénk 
bor-,  olaj-  és  szeszkereskedéssel.  Régi  falai  még 
most  is  állanak. 

Castello-Branco,  Gamillo,  portugál  író,  szül. 
Lissabonban  1826  márc.  16.,  megh.  1890  jún.  6. 
Kezdetben  irodalomtörténeti  tanulmányokat  kö- 
zölt Camoes-ról,  Sa  de  Mírandá-ról  stb.,  később 
a  regény  müvelésére  adta  magát,  mely  műfaj- 
nak legísmeretesebb  és  legnemzetibb  müvelője 
a  portugálok  között.  Több  mint  100  kötetnyi 
regénytárából  felemlítjük:  Misterios  de  Lisboa 
(1854) ;  Román  de  un  homem  rico  (1861) ;  0  Ca- 
racco  de  Victor  Hugó  Jósé  Alves  (1876) ;  A  ülha 
do  regicida  (1868) ;  0  Judeu  (1866) ;  0  olho  do 
vidro  (1866).  Kevesebb  sikert  mutat  fel  a  drá- 
mai költészet  müvelése  terén ;  jobb  színmüvei : 
Espinhos  e  fiores  (1857) ;  Abengoadas  lagrimas 
(1861)  és  0  morgado  de  Fafe  (1865).  Lírai  költe- 
ményei közül  a  legszebbeket  az  Um  livro  című 
kötet  tartalmazza. 

Castello  de  Vide,  város  Portalegre  portugál 
kerületben,  12  km. -nyíre  a  spanyol  határtól,  (i9oo) 
5132  lak.,  posztószövéssel,  olaj-  és  gabonaterme- 
léssel, erőddel. 

Castellón  delaPlana  (ejtsd :  kaszteiiyon),  1.  spa- 
nyol tartomány  Tarragona,  Teruel,  Valencia  és  a 
Földközi-tenger  közt,  6450  km-  területtel,  (i9io) 
320,338  lak.  Túlnyomóan  meredek  hegyek  borít- 
ják; legmagasabb:  a  Pena  Gólosa  (1811  m.),  a 
Muela  de  Ares  (1315  m.)  és  a  Pena  del  Bel  (1255  m.). 
Kisebb  síkságok :  a  Benasali,  Zucaynai,  Alzanetai 
és  főképen  a  főváros  körül  elterülő  Piana.  A  Mat- 
taranan  kívül  nagyobbára  parti  folyók  öntözik, 
partja  egyenes,  öböl  nélküli.  K.-en  és  D.-en  na- 
gyon termékeny,  különösen  szöllöt,  olajfát,  búzát 
terem.  Ércei  nagy  mennjáségben  vannak,  de  nem 
bányásszák.  Ásványvízforrásai:  Villavieja  de 
Nules és Avella.  Ipara  csekély;  kereskedelme,  ki- 
kötő hiányában  szintén  jelentéktelen.  10  kerületre 
oszlik.  —  2.  C,  az  ugyanily  nevű  tartomány  fővá- 
rosa, 6  km.-nyíre  a  Földközi-tengertől,  a  Mijares 
vizével  öntözött  nagyon  termékeny  kis  síkságon, 
amelyet  egész  kertté  alakítottak,  (i9io)  30,583  lak., 
vászonszövéssel,  cukor-  ós  papírgyártással  és  ló- 
tenyésztéssel. Plébánia-templomát  Maratta,  Ri- 
balta  és  Zurbaran  festményei  díszítik.  Ríbalta 
festő  szülővárosa.  Kikötője  Grao  de  Castellón. 

Castello  Sant'Angelo,  Angyalvár,  1.  Róma. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Castellum 


—     317     — 


Castigriionei 


€a«itelliini,  I.  Castra. 

Castelmuschio,  Veglia  sziget  kikötője  (1.  o.). 

Castelnau,  Francis,  gróf,  francia  utazó,  szül. 
Londonban  1812.,  megh.  Melbourneben  1880febr.4. 
1837— IS-il-ig  beutazta  a  kanadai  tavaknak  ak- 
kor még  kevéssé  ismert  vidékét  és  onnan  Mexi- 
kóig jutott.  1843— 'i7-ig  a  francia  kormány  több 
tudóssal  Dél-Amerikába  küldte.  Utóbb  konzul- 
nak nevezték  ki  Baliiába,  majd  a  Fokvárosba. 
Délamerikai  utazásának  eredményeit  kiváló,  6 
kötetes  műben  tették  közzé,  atlasszal:  Bxpédi- 
tiou  dans  les  parties  centrales  de  l'Amériquo  du 
Sud,  stb.  (Paris  1850—61). 

Castelnaudary  (ejtsd:  kaszteinodari),  Aude  francia 
départementban,  járási  székhely,  a  Canal  du  Midi 
mellett  egy  magaslaton  (160  m.),  Toulousetól  52 
km  DK.-re,  (1906)  9362  lak.,  agyag-  és  malomkő- 
iparral,  durva  posztó-  és  gépgyártással,  hajóépí- 
téasel.  C.  mint  Sostomagus  a  déli  Gallia  egyik 
legrégibb  városa,  a  nyugati  gótok  V.  sz.-ban  fel- 
dúlták, majd  Castrum  nóvum  Arianorum  néven 
újjáépült.  C.  mellett  1212.  Toulousei  Rajmund 
Montfort  Simonnal  megütközött,  1632  szept.  1. 
a  Montmorency  vezérelte  felhlzadt  orléansi  párt 
kemény  vereséget  szenvedett  a  királyi  csapatok- 
tól. 

Castclnaudit  (ásv.)  a.  m.  Xenotim  (1.  0.). 

Castelnuovo  (szlávul :  Erceg  Növi),  város  Dal- 
máciában, Cattaro  kerületi  kapitányságban,  a 
Bocehe  di  Cattaro  bejáratánál,  (1900)  148i  lak., 
régi  körfalakkal,  nagy  katonai  kórházzal ;  K.-re 
van  a  Teodo  nevű  vidék,  ahol  a  jó  marzemin- 
bor  terem.  C-t  Tvrtkó  bosnyák  fejedelem  alapí- 
totta 1373. 

Castelnuovo,  Enrico,  kiváló  olasz  regény- 
író, szül.  Firenzében  1839.  Velencében  nevelke- 
dett, ifjú  korában  egy  kereskedő  cég  alkalma- 
zottja volt,  mely  állásától  csak  31  éves  korá- 
ban vált  meg,  hogy  az  újságírói  pályára  lép- 
jen. Első  regénye  1872-ben  jelent  meg  II  qua- 
demo  della  zia  címmel ;  azóta  folytonosan  emel- 
kedett, mígnem  legújabb  műveivel:  Due  Con- 
vinzioni  és  Filippo  Bussini  junioré  c.  regényei- 
vel a  modern  olasz  irodalom  legünnepeltebb  nevei 
közé  küzdte  fel  magát.  Magyarul  is  megjelentek  : 
Másodvirágzás,  ford.  Szöcs  Géza  (Székesfehér- 
vár 1893)  és  Küzdelmek  (Budapest  1904,  Családi 
Regénytár).  Kiválóak  novellái  is,  melyek  több  kö- 
tetben összegyűjtve  láttak  napvilágot:  Nuovi  rac- 
conti,  Sorrisi  e  lagrime,  Rominiseenze  stb. 

CastelnaoTO  di  Garf agnana,  Massa  e  Carrara 
olaszországi  tartomány  főhelye  a  Serchio  mellett, 
körülbelül  5000  lak. 

Castel  Rosso  (Castelloryzo  Méis,  a  régi  Me- 
gisté),  sziget  lüs-Ázsiának  DNy.-i  partján,  Ro- 
dosztól K.-re,  ugyanily  nevű  várossal  a  K.-i  ré- 
szén ;  élénk  kereskedéssel,  spongyahalászattal. 

Castel  San  Giovanni  (ejtsd:  szán  dzsovanni),  köz- 
ség Piacenza  olasz  tartományban,  a  Pó  jobbpartja 
közelében,  (1901)  9422  lak.,  1799  jún.  17—19.  itt  a 
Melas  és  Szuvarov  vezérlete  alatt  álló  oroszok  és 
osztrákok  legyőzték  a  Macdonald  vezérlete  alatt 
álló  franciákat. 

Castel  San  Pietro  deirEmilia,  város  Bologna 
olasz  tartományban,  a  Siiaro  partján,  (1901)  13,474 
lak.,  vastartalmú  ásványvízfoiTásokkal. 


Castel  Sardo,  város  Szardínia  szigetén,  Sas- 
sari  olasz  tartományban,  az  Asinarai-öböl  K.-i 
oldalán,  egy  festői  hegyfokon,  (1901)  2376  lak., 
élénk  halászattal.  1209-bon  Doria  alapította. 

Castel-Sarrasin,  járási  székhely  Tam-et-Ga- 
ronne  francia  départementban,  a  Garonne  egy 
mellékcsa tornája  mellett,  (i9o6)  7496  lak.,  vászon-, 
kalapgyártással,  sáfránykereskedéssel,  XIII.  8z.- 
beli  templommal. 

Castel  Terniini,  város  Szicíliában,  Girgenti 
tartományban,  a  Platani  egyik  mellékvizénél, 
(1901)  12,938  lak.,  só-,  gipsz-  és  kónbányákkal. 
Szép  főtemplomában  két  Velazquez-kóp  van. 

Castelvetere,  1.  Caulonia. 

Castelvetrano,  város  Sziciliában,  Trapani  tar- 
tományban, 10  km.-nyire  a  Selinontei  öböltől,  (1901) 
24,449  lak.,  olajfa-  ós  jó  bortermeléssel,  selyem-, 
vászon-  és  gyapotszövéssel.  Közelében  vannak 
Selinunt  romjai. 

Castéra-Verduzan  (ejtsd:  kasztéra-verdUzan),  falu 

Gers  francia  départementban,  Condom  j.  ban,  a 
Lalouo  jobbpartján,  (1901)  319  lak.,  van  három 
kén-  és  vastartalmú  ásványvízforrása  ós  már- 
ványbányája. Vieux-Castóra  mellett  egykori  temp- 
lárius  kastély  romjai. 

Casti,  Giovanni  Battista,  olasz  költő,  szül. 
Acquapendentóben  1724  aug.  29.,  megh.  Paris- 
ban 1803  febr.  6.  Szülővárosából,  ahol  papnevei- 
dei tanár  volt,  előbb  Rómába  ment,  később  Fi- 
renzébe, végre  n.  József  császár  magával  vitte 
Bécsbe.  Innen  Kaunitz  miniszter  fiával  beutazta 
majdnem  egész  Európát,  majd  visszatérve  az 
osztrák  fővárosba,  az  ottani  udvari  színházak 
számára  dolgozgatott.  1797-ben  Olaszországba 
utazott,  onnan  pedig  egy  évvel  későbben  Parisba, 
ahol  meg  is  halt.  C.  kiváló  szatirikus  költő;  Gli 
animali  parlamenti  című  állatéposza  rendkívül  el- 
mésen gúnyolja  a  korabeli  társadalmi  és  irodalmi 
viszonyok  íelszegségét.  Kevésbbé  sikerűit  Poéma 
tartaro-ja,  mely  II.  Katalin  cárnő  udvarát  teszi 
nevetség  tiirgyává.Novelle  galanti  c.  gyakran  si- 
kamlós verses  elbeszéléseiben  is  igen  sok  a  sza- 
tirikus elem. 

Castígatio  (lat.)  a.  m.  fenyítés;  G.patema, 
fenyítő  hatalom.  Castigator,  büntető ;  castigare, 
büntetni,  javítni. 

CdStiglione   (ejtsd:   kasztilyone),    1.    C.  delU   SH- 

viere,  járási  szókhely  Mantova  olasz  tartomány- 
ban, 10  km.-nyire  DNy.-nak  a  Garda-tótól,  (i90i) 
5967  lak.,  selyemszövéssel.  1706  szept.  9.  Me- 
davi  francia  vezér  a  hesseni  herceg  vezérlete 
alatt  álló  császáriakat,  1796  aug.  5-én  pedig  Na- 
póleon Wurmser  osztrák  vezért  itt  legyőzte ;  ez 
utóbbi  alkalommal  Augerau  marsall  vitézsége 
miatt  a  C.  hercege  címet  kapta.  —  2.  G.  di  Si- 
cilia,  város  Sziciliában,  Catania  tartományban, 
az  Btna  ÉK.-i  lábánál,  10  km.-nyire  a  Joni-tenger- 
től,  (1901)  12,998  lak.,  bor-  és  olajtermeléssel.  —  3. 
G.  Fiorentino,  város  Arezzo  olasz  tartományban, 
igen  termékeny  földön,  (i9oi)  13  393  ak.,  San  Giu- 
lianóról  elnevezett  templomában  Gatta  oltár- 
képe. 

Castiglione  (ejtsd:  kasztiuyóue)  1.  Boldossare, 
gróf,  olasz  politikus  és  költő,  szül.  ősei  birtokán,  a 
mantovai  Casaticoban  1478  dec.  6.,  megh.  To- 
ledóban  1529  febr.  7.  Anyja  Gonzaga-leány  volt. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Castilho 


318 


Castis  omnia  casta 


Mint  az  urbinói  Guidobaldo  di  Montefeltro  herceg 
követe  az  angol  és  francia  udvarban,  továbbá 
Rómában,  II.  Gyula  ós  követőinek  udvarában 
élt  követként,  hol  Rafaellel  is  benső  barátságra 
lépett,  majd  Spanyolországba  küldtetvén  V.  Ká- 
roly császárhoz,  itt  is  halt  meg.  Legfontosabb 
mimkája  a  Cortegiano  (Az  udvari  ember  könyve), 
melyben  az  urbinói  udvar  szellemesen  csevegő 
és  érdekesen  vitatkozó  társalgásából  mutat  be 
ideális  képet.  A  mű  csak  1528.  jelent  meg  nyom- 
tatásban (Venezia,  Aldo)  és  Del  Casa  «Galateo))- 
jával  együtt  az  előkelő  szokások  és  udvari  élet 
törvénykönyvévé  vált.  Legújabb  kiadása :  V.  Cián 
előszavával  Firenze,  1894. 

2.  C,  Branda.  Jeles  jogtudós  a  pápai  udvar- 
ban, ahol  majd  XII.  Gergely,  majd  meg  V.  Sán- 
dor és  ismét  XXIII.  János  hivévé  szegődött. 
1410-ben  XXIII.  János  Magyarországba  küldte 
pápai  követül.  Csaknem  3  évig  tartózkodott  ha- 
zánkban s  rendezte  ennek  Zsigmond  király  ön- 
kénye által  megzavart  egyházi  viszonyait.  Leg- 
főbb érdeme,  hogy  Zsigmondot  ós  Ulászló  lengyel 
királyt  kibékítette  s  köztük  szövetséget  szerzett. 
Utóbb  (1414-től  kezdve)  részt  vett  a  konstanzi  zsi- 
naton. Meghalt  1443.  93  éves  korában,  mint  bí- 
bomok.  V.  ö.  üghelli,  Itália  sacra.  1. 143,  II,  231. 
Monumenta  Vatieana  Hungáriáé.  IV. ;  Fejér,  Cod. 
Dip.  X.  tam. ;  Theiner,  Monum.  Hung.  II.  k. 

3.  C,  Garlo  Ottavio,  gróf,  olasz  numizmatikus, 
szül.  Milanóban  1784.,  megh.  Genovában  1859 
ápr.  10.  Éremtani  munkái:  Monete  cuttche  del 
Museo  di  Milano  (u.  o.  1819) ;  Dell'  uso  cui  erano 
destinati  i  vetri  epigraü  cuflche  (u.  o.  1847); 
Mómoire  géographique  numismatique  sur  lapartie 
orientale  de  la  Barbarie  appelée  Afrikia  par  les 
Arabos. 

4.  C,  Giovanni  Benedetto,  máskép  ü  Gre- 
chetto,  olasz  festő  és  rézkarcoló,  szül.  1616.  Ge- 
nuában,  megh.  1670  Mantuában.  Pagginál,  Gio. 
Andrea  de  Ferrarinál  és  az  akkor  Genuában  időző 
Van  Dycknél  tanult,  majd  több  olasz  város  meg- 
látogatása után  I.  Károly  mantuai  herceg  szolgá- 
latába állott.  Bibliai  és  történeti  képeket  festett, 
melyek  jóformán  csak  a  hűen  megfigyelt  állat- 
ábrázolásoknál fogva  birnak  jelentőséggel.  Mint- 
egy 75  rézkarcában  Rembrandt  modorát  utánozza. 

Castilho  (ejtsd :  kasztiiyu),  Antouio  FeUciano, 
1870  óta  vicomte,  portugál  költő,  szül.  Lissabon- 
ban  1800  jan.  26.,  megh.  u.  o.  1875  jún.  17.  Bár 
6  éves  korában  megvakult,  1817— 22-ig  Coim- 
brában  jogot  tanult,  de  gyakorlatilag  nem  mű- 
velte. A  Miguel-féle  zavarok  1846.  elűzték  Por- 
tugáliából ;  2  esztendeig  az  Azórokon  tartózko- 
dott, hol  mezőgazdasági  és  pedagógiai  kérdé- 
sekkel foglalkozott ;  1854.  beutazta  Braziliát  és 
Portugáliát,  mindenütt  iparkodván  a  portugál 
tanügyön  lendíteni.  1821-ben  (Coimbrá-ban)  tette 
közzé  bukolikus  kísérleteit  Cartas  de  Bcco  e  Nar- 
ciso  címmel,  1822.  (Lissabonban)  tavaszi  dalokat 
A  Primavera  (2.  kiad.  1837)  címmel  s  az  ezek- 
hez hasonló  gyűjteményét :  Ámor  e  melancholia 
(Coimbra  1824).  Később  A  Noite  do  castello  (1836) 
és  Ciumes  do  Bardo  (1838)  című  két  versciklu- 
sával a  romantikus  iskola  híveihez  csatlakozott, 
majd  azonban  ExcavagŐes  poeticas  (1844)  és  Ou- 
tono  (1863)  c.  költeményeivel  ismét  régi  irány- 


zatához tért  vissza.  C.  sokat  fordított  is,  így  Ovi- 
dius metamorfózisait  (Lissabon  1841),  Ars  ama- 
toriáját  (Rio  1862),  a  Fasti-t  (1862),  Vergilius 
Georgikon-ját  (1867),  Auakreont  (1866),  Sha- 
kespeare Szt. -Iván éji  álmát,  Moliöre  4  darabját, 
Goethe  Faustját.  Életét  megírta  fia,  Julio  de  G. 
V.  ö.  Ortiz,  La  literatura  portuguesa  en  el  siglo 
XIX.  (Madrid  1870). 

Castilia,  1.  Kasztüia. 

Castilla  (sp.,  ejtsd:  kasztiuya),  Kasztüia (1. 0.)  tar- 
tománynak spanyol  neve. 

Castilla  (ejtsd:  kasztiija),  Hamoii,  don,  perui  ál- 
lamférfiú, szül.  Tarapacán  1797  aug.  30.,  megh. 
Arieában  1867  máj.  25.  Részt  vett  a  szabadság- 
harcban, később  pedig  mint  szerencsés  hadvezér 
ttint  ki  a  penii  pártküzdelmekben.  1839-ben  pénz- 
ügyminiszter lett,  1841— 45-ig  száműzetésben  élt, 
1845  — 51-ig  Peru  elnöke  volt  és  eltörülte  a  rab- 
szolgaságot. Midőn  1867.  a  hatalmat  ismét  erő- 
szakkal akarta  megszerezni,  megölték. 

Castille,  Charles  Hippolyte,  francia  író,  szül. 
Montreuil-sur-Merben  1820  nov.  8.,  megh.Luc-sur- 
Merben  1886  szept.  26.  Több  regényt  ,és  tört.- 
politikai  művet  írt,  többek  közt  a  Portraits  his- 
toriques  au  XIX'  siécle  (80  füzet,  1856—60)  c. 
sorozatot,  melyben  Kossuth  Lajosról  is  szó  esik. 

Castillejo  (ejtsd :  'ís.szt\\yé)i6),Cristóvalde,  spanyol 
költő,  szül.  Ciudad  Rodrigóban  1490.,  megh.  Bécs- 
ben 1556  jún.  12.  Gyermekkorában  mint  apród 
don  Fernando  inf  ans,  a  későbbi  I.  Ferdmánd  király 
udvarába  került,aztán  titkára  lett  és  1531. Német- 
országba kisérte.  C.  az  ó-spanyol  udvari  költészet 
utolsó  képviselője,  Id  Boscan  ós  Garcilaso  olasz 
formáit  a  régi  nemzeti  redondillákkal  akarta  ki- 
küszöbölni. Költeményei  kiváló  verselő  tehetsé- 
géről és  a  nyelvvel  való  ügyes  bánásmódjáról  tesz- 
nek tanúságot.  Igazi  költő,  kinek  főeleme  a  sza- 
tíra. Költeményei  a  Castro  Adolftól  kiadott  Poetas 
liricos  de  los  siglos  XVI.  y  XVII.  (Madrid  1854)  c. 
gyűjteményben  jelentek  meg. 

Castillo,  város  Nicaraguában,  kaucsukgyüjtö- 
hely. 

Castillo  (ejtsd:  kasztiilyó),  Bernal,  1.  Diaz  del 
Castillo. 

Castilloa  (növ.),  a  Moraceae  (Eperfafélék) 
család  génusza,  melynek  2  faja  Mexikóban  ho- 
nos. Magas,  tejuedvet  tartalmazó  fák,  rövidnyelű, 
épszélű  V.  fűrészes  levelekkel ;  a  porzós  virágú 
vacok  többedmagával,  a  termösvirágú  egyenkint 
áll  a  levelek  hónaljában,  megóréskor  húsos  vi- 
rágtakaróval. A  C.  elastica  Cervantes  (uléfa)  tej- 
nedvéből kitűnő  kaucsukot  nyernek  s  e  célból 
Nyugat-Indiában  ültetik  is. 

Castillon  (C.  et  Capitourlan,  ejtsd:  kasztilyon  e 

kapituriaa),  kikötőváros  Gironde  francia  départe- 
mentban,  Liboume  j.-ban,  a  Dordogne  jobbpart- 
ján, Bordeauxtól  40  km  K.-re,  az  orléansi  vasút 
mellett,  (leoi)  2910  lak.,  gyapjú-  és  pamutfonók- 
kal, bor-  és  hagymakereskedeleramel,  fafűrész- 
szel.  VII.  Károly  az  angolok  uralmát  itt  meg- 
törte az  1453-iki  csatában,  amidőn  Talbot  is  el- 
esett. A  csata  helyén  obeliszk  áll. 

Cast  irón  (ang.,  ejtsd :  készt  ajrön)  a.  m.  ön- 
tött vas. 

Castis  omnia  casta  (lat.),  szállóige,  ér- 
telme a.  m.  a  tisztáknak  minden  tiszta. 


Amely  szó  O  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Castitas 


—     319     — 


Castrén 


Castitas  (lat.)  a.  m.  szüzesség. 

Castizo,  Amerikában  így  nevezték  a  portu- 
gjil  benszülöttek  s  a  mestizek,  tehát  már  cholos, 
azaz  indiánus  és  fehér  ember  ivadékából  szár- 
mazó újabb  kereszteződést. 

Castle  (ang.,  ejtsd  :  kászi)  a.  m.  vár,  kastély. 

Castle,  Edmond,  1.  Castell. 

Castlebar  (ejtsd  :  kászibár),  Mayo  eounty  székhelye 
Connaught  írországi  tartományban,  16  km.-nyire 
Westporttól,  (i90i)  3585  lak.,  sörgyártással  és 
vászonszövéssel. 

Castlecary  (ejtsd:  k&szikeri),  tanya  Írországban 
F'alkirktól  10  km.-re,  római  épületmaradványok- 
kal. 

Castle  Connel  (ejtsd :  kászi-konnei),  falu  Limeriek 
ir  countyban,  Munster  tartományban,  a  Siiannon 
balpartján,  500  lak.,  a  munsteri  királyok  egykori 
palotájának  pompás  romjaival. 

Castle  Donington  (ejtsd :  kászi-donningtn),  város 
Leícester  angol  countyban,  a  Trent  jobbpartján, 
(1911)  6418  lak.,  aHastings  grófok  kastélyával. 

Castleford  (ejt«d:  kasziford),  város  York  angol 
countyban,  az  Aire  jobbpartján,  (i9ii)  23,101  lak., 
agyagiparral,  római  régiségelíkel. 

Castle-Iiine,  J.  Gőzhajózás. 

Castlemaine  (ejtsd :  kászimén),  Talbot  eounty  fő- 
helye Vietoria  ausztráliai  gyarmatban,  124  km.- 
nyire  Melboumetól,  vasolvasztókkal.  A  bendigói 
és  maryboroughi  aranymezek  középpontja,  (i9oo) 
5121  lak.,  élénk  iparral  és  kereskedéssel. 

Castlereagh,  Henry  Rohert  Stewart,  1.  Lon- 
donderry. 

Castleton  (ejtsd :  kásszitn),  több  város  neve  Nagy- 
Britanniában  és  az  északamerikai  Egyesült-Álla- 
mokban ;  a  jelentékenyebbek :  1.  C,  Derby  angol 
countyban,  (1901)  540  lak.,  történelmi  romokkal ; 
ismeretesek  barlangjai:  a  600 m.  hosszú  Peak  Ca- 
vem,  a  Speedwell  Cavern,  260  m.  mély  szakadék- 
kal és  a  Blue  John  Mine,  érdekes  kövületekkel. 
—  2.  C,  gyárváros  Lancaster  grófságban,  Roch- 
dale  közelében,  (1901)  38,510  lak.,  gyapot-  és  gyapjú- 
szövőkkel.  —  3.  G.  1.  Porfland-sziget. 

Castletown  (ejtsd:  kasszitaun),  1.  lakötőváros  és 
főváros  Man  angol  sziget  D.-i  végében,  (1901)  2520 
lak.,  gabonakereskedéssel.  Rusliennevü  kastélya, 
egykor  királyok  lakóhelye,  1890-ig  börtönül  szol- 
gált. —  2.  C.  Bearhaven,  kikötőváros  Cork  ír 
countyban  Munster  tartományban,  a  Bantry- 
öböl  ÉNy.-i  partján,  (1901)  400  lak. 

Castor,  1.  Hőd. 

Castor  (ásv.),  a  petalitnak  kristályos  válfaja 
Elba  szigetéről. 

Castor  V.  a  Geminorum,  másodrendű  csillag 
az  Ikrek  csillagképében.  Kettőscsillag,  mely  két 
harmadrendű  csillagból  áll.  W.  Herscliel  ezen 
tanulmányozta  először  a  kettőscsillagok  saját- 
ságait. 

Castor  és  Pollux,  1.  Dioskúrok. 

Castor eum,  1.  Hőd- 

Castoridae,  hőd-félék  (áiiat),  a  rágcsálók 
(Bodentia)  rendjének  egyik  családja.  Ide  tarto- 
zik 7  nem  23  fajjal,  melyek  közül  azonban  csak 
2  faj  él,  jelesen  a  közönséges  ós  a  kanadai  hód 
(1.  0.). 

Castor-oíl,  a  ricinusolaj  v.  kasztorolaj  angol 
neve ;  C.-nut  a.  m.  ricinus-mag. 


Castra  (lat.)  a.  m.  tábor.  A  rómaiak  a  legrégibb 
időktől  kezdve  a  birodalom  bukásáig  minden  had- 
járatban rendesen  megerődített  táborban  helyez- 
ték el  hadseregeiket.  A  tábor  alakja  négyszög 
volt,  melynek  minden  oldalán  egy-egy  kapu  volt, 
szintén  védelemre  berendezve,  esetleg  toronnyal 
ellátva,  valamint  a  sarkokon  is  tornyokat  emel- 
tek. A  tábort  körülvette  egy  sánc  s  ez  előtt  széles 
ós  mély  árok ;  a  szemben  lévő  kapukat  a  via. 
principális  és  a  via  praetoria,  illetőleg  decu- 
mana  nevű  utca  kötötte  össze  egymással.  A  két 
út  metszőpontja  közelében  állott  a  fővezér  sátora^ 
a  praetoriuni,  jobbra  és  balra  a  légióbeli  maga- 
sabb rangú  tisztek,  tribuni,  legati  stb.  sátrai.  A 
sereg  egyes  részeinek  külön-külön  hely  volt  ki- 
jelölve, melyet  állandóan  minden  táborban  meg- 
tartottak. A  tábor  külső  alakja  megmaradt  még  ak- 
kor is,  midőn  a  császárok  alatt  a  birodalom  határai 
hosszában  állandó  táborok  keletkeztek,melyekben 
a  csapatok,  mint  jelenleg  kaszárnyákban,  elvoltak 
szállásolva,  ezek  a  castra  stativa,  minők  hazánk- 
ban a  sok  közül  az  aquincumi  (óbudai)  és  brigetioi 
(ó-szőnyi)  volt.  Ilyenekben  nem  sátrakban,  hanem 
épületekben  laktak  a  katonák.  Kisebb  táborok, 
castrum  vagy  castellum-nak  neveztettek.  Kisebb 
castellum-ot  a  IV.  és  V.  sz.-ban  hurgusndk  is  ne- 
vezték; ilyen  burgus  (vagy  castellum)  a  Duna 
mindkét  partján  Dunakeszitől  Esztergomig  több 
helyen  fordul  elő. 

Castratio,  1.  Herélés.  —  Castrato,  herélt. 

Castra  Vetera,  római  megerősített  táborhely 
az  alsó  Rajna  mentén,  melynek  maradványait  a 
mai  Xanten  szomszédságában  tárták  íöl. 

Castrén,  1.  Mátyás  Sándor,  ílnn  nyelvész,  az 
urál-altaji  nyelvtudomány  egyik  megalapítója^ 
szül.  Tervolában  (Finnország),  1813  dec.  2  ,  megh. 
Helsingforsban,  1852  máj.  7.  1839-ben  docens 
lett  a  helsingforsi  egyetemen.  Ugyanekkor  tanul- 
mányutat tett  a  finnországi  lappföld  pusztaságain 
s  1840.  egy  másodikat  a  keleti-finn  Karjaiában. 
1841— 44-ig  még  tüzetesebb  kutatásokat  végzett 
a  finn,  orosz  és  norvégiai  lappok  és  az  európai  és 
szibériai  szamojédok  közt.  1845— 49-ig  a  péter- 
vári akadémia  s  a  helsingforsi  egyetem  megbízá- 
sából egész  Szibériát  átkutatta  (Sina  határaitól  a 
Jeges-tengerig)  néprajzi  és  nyelvészeti  szempont- 
ból. Visszatérte  után  ugyanazon  az  egyetemen  a 
finn  nyelv  és  irodalom  első  tanára  lett.  Ekkor  ren- 
dezte sajtó  alá  az  altáji  népcsaládra  vonatkozó 
anyagait.  Munkái :  Blementa  grammá ticae  Syrjae- 
nae  és  De  nominum  declinatione  in  lingua  Syr- 
jaena  (Helsingfors  1844).  A  hangsúly  hatásáról 
a  lapp  nyelvben  (svédül  Helsingfors  1844.  ós  né- 
metül Pétervár  1845).  Elementa  gramm.  Tsche- 
remissae  (Kuopio  1845).  Jegyzetek  a  szamojéd  és 
finn  nyelvek  rokonságáról  (1845.  Suomi  folyóirat). 
Versuch  einer  ostjaldschen  Sprachl.  nebst  kurzem 
Wörterverzeichniss  (Pétervár  1849.  és  2.  nagyon 
jav.  kiad.  1858).Deafflxi8personalibu8linguarum 
Altaicarum  (Helsingfors  1850).  Halála  után  jelentek 
meg :  Reiseerinnerungen  aus  den  Jaliren  1838— 
1844  (Pétervár  1853).  Reiseberichte  und  Brief  e  aus 
den  Jahren  1845—49  (u.  0.  1856).  Vorlesungen 
über  flnnische  Mythologie  (1853).  Ethnologische 
Vorlesungen  über  die  altaischen  Völker  (1857). 
Abhandlungen  und  akademische  Dissertationen.. 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Castrense  peculium 


-     320     — 


Castro 


2.  C.Róbert  (az  előbbinek  fia),  szül.  1851.,  megh. 
1883.  Nóliáiiy  jeles  monográfiát  írt  a  flnn  történet 
köréből. 

Castrense  peculium  (lat).  Az  apai  hata- 
lom alatti  gyermek,  bár  ha  nagykorú  is,  amit 
szerez,  azt  mind  az  apjának  szerzi.  Kivétel  a  pe- 
cnlium  castrense,  vagyis  az  a  vagyon,  amit  a 
családflú  mint  katona  szerez.  E  felett  úgy  rendel- 
kezhetett, mintha  családapa  volna. 

Castrenses,  1.  Várnép. 

Castres  (ejtsd:  kasztr),  járási  székliely  Tarn  fran- 
cia dép.-ban  (171  ra.),  a  hajózható  Agout  mind- 
két partján,  a  D.-i  vasút  csomópontjában,  (i906) 
23,841 .  íak.  (közigazg.  ker.-vel  28,272),  gyapjú- 
fonókkal,  posztó-  és  selyemszövéssel,  líézárú-  és 
papírgyártással.  Említésre  méltók  a  Saint-Benoit 
régi  székesegyház  és  a  XVII.  sz.-beli  Mansard  épí- 
tette városháza.  A  tereit  díszítő  kútjait  a  sziklák 
forrásvizei  táplálják.  Van  tüzérségi  iskolája  és 
keresk.  törvényszéke.  C.  a  bencésrend  apátsága 
körül  keletkezett  a  VI.  sz.-ban,  a  francia  koronához 
1519.került,1561—1628-igahugenották  egyikfő- 
vára, amelyben  IV.  Henrik  is  lakott  1583.  A  várat 
1629.  lerombolták. 

Castries  (ejtsd:  kasztri), falu Hérault francia dóp.- 
ban,  a  Montpellier  j.-ban,  a  Cadoule  balpartján 
a  lyoni  vasút  mellett,  (1901)  1209  lak.,  kőbányák- 
kal, olaj-,  gyertya-  és  szeszgyártással.  Gót  stílusú 
kastélyánál  végződik  a  Riquet  által  épített  7  km. 
hosszú  vízvezeték.  1727-ben  itt  született  de  C. 
tengerészeti  miniszter,  kinek  nevéről  Lapérouse 
felfedező  utazó  1787.  az  Amur  vidéken  egy  öblöt 
nevezett  el. 

Castrie8,Porí  (ejtsd :  kesztri),  a  Nyugat-Miai  an- 
gol birtokokhoz  (l.o.)  tartozó  Windward-szigotek 
egyikének,  Saint  Luciának  (1.  0.,  Santa  Lucia) 
fővárosa,  a  sziget  Ny.-i  partján,  a  Carenage-öböl- 
bon  (világító  torony),  jelentékeny  hajóforgalom- 
mal, (1901)  7910  lak. 

Castrimoenium,  város,  1.  Marino. 

Castriota  György,  1.  Skander  bég. 

Castro,  1.  fővárosa  az  ugyanily  nerű  departe- 
uientnak,  Chile  Chiloe  nevű  tartományában, 
Cliiloe  szigetén  (1.  0.)  1262  lak.  —  2.  G.  del  Rio, 
járási  székhely  Ckírdoba  spanyol  tartományban, 
a  Guadajoz  partján,  (1900)  11,821  lak.,  posztóipar- 
ral. —  3.  C,  1.  Kasztro. 

Castro,  1.  Adolf 0  de,  spanyol  író,  szül.  Cádiz- 
ban  1825  szept.  6.  írói  munkássága  sok  érde- 
kes és  becses  adatot  vetett  felszínre,  több  ál- 
talános téves  nézetet  igazított  helyre  s  nem  egy 
új  irodalmi  fölfedezéssel  tette  híressé  nevét.  Kü- 
lönösen érdekes  az  1852.  kiadott  Aventuras  de 
Gil  Blas  c.  műve,  melyben  pontról  pontra  kimu- 
tatja azokat  a  helyeket,  amelyeket  Lesage  a  spa- 
nyol eredetiből  eltulajdonított.  Tőle  való  továbbá 
a  XVI— XVII.  sz.  lírai  költői  c.kötetaBíblioteca 
de  autores  espanoles  c.  vállalatban.  Nagy  port 
vert  fel  annak  idején  El  Buscapié  de  Cervantes  c. 
műve  is  (Cádiz  1848).  Általánosabb  érdekű  müvei 
még:  História  de  los  protestantes  espanoles  yde 
Bu  persecución  por  Felipe  II.  1851.  és  História  de 
los  Judios  en  Espana  (Cádiz  1874). 

2.  G;  Gipriano,  Venezuela  elnöke,  szül.  1863. 
Állítólag  öszvórhajcsár  volt,  utóbb  földbirtokos. 
1899-ben  a  jószívű  Andrade  tábornokot  ós  elnö- 


köt lemondásra  kéuyszerítette.  C.  zsarnok  ural- 
mat vitt,  amiért  több  ízben  lázadás  tört  ki  ellene. 
Diadalmaskodott  valamennyi  ellenfelén,  sőt  még 
népszerűségre  is  emelkedett,  amennyiben  az  ál- 
lam angol  és  német  hitelezőit  nyersen  elutasí- 
totta (Anglia  ós  Németországnak  1902 — 3.  telén 
történt  eredménytelen  beavatkozásáról  1.  Vene- 
zuela). A  hágai  nemzetközi  békebiróság  1904. 
Anglia,  Németország  ós  Olaszországnak  elsőbb- 
ségi jogát  a  La  Guarában  befolyó  vámösszeg 
SOVo-ö'i'^  ugyan  elismerte,  de  ehliez  sem  juthattak 
hozzá.  1904-ben  az  Unióval  is  meghasonlott,  szint- 
úgy Franciaországgal.  Mialatt  1908.  Berlinbe 
utazott,  hogy  ott  orvosi  műtétnek  vesse  magát 
alá,  ellenfelei  dec.  letették  ós  Goynez  Jüan  alel- 
nököt kiáltották  ki  elnöknek,  aki  főbenjáró  port 
indított  C.  ellen,  aki  azóta  is  az  elveszett  hatalom 
visszaszerzésén  fáradozik. 

3.  C,  Eugenio  de,  portugál  költő,  szül.  1869 
máre.  4.  Coimbrában,  Lissabonban  tanult  s  a  coim- 
brai  műszaki  iskola  tanára.  Mint  a  hasonló  nevű 
grófi  család  tagja,  gondos  nevelésben  részesült, 
melyet  spanyol,  francia  és  belga  földön  tett  uta- 
zásaival egészített  ki.  A  mostani  költök  e  legki- 
válóbbja  verses  művei  révén  bejutott  a  lissaboni 
Akadémiába  is.  Legkedvesebbek  a  szonettjei,  me- 
lyek a  Cinquecento  eszméit  és  hatását  tükrözte- 
tik vissza.  Főbb  művei ;  Crystallisa^öes  da  Morte 
(Coimbra  (1884) ;  Horas  (1891) ;  A  sombradoqua- 
drante(1906);  0  annel  de  Polycrates  (1907);  A 
fonté  do  Satyro  (1908)  stb.  Válogatott  költemé- 
nyei (Poesias  escolhidas)  1902.  Parisban  jelentek 
meg. 

4.  C.,  Giovanni  de,  olasz  író,  1.  De  Gastro. 

b.  G.,  Guillem  de  G.yBelvis,  spanyol  árámaivó, 
szül.  Valenciában  1569.,  megh.  Madridban  1621 
júl.  28.  Különböző  tisztségeket  viselt,  de  zabolát- 
lan természete  miatt  elvesztvén  pártfogói  ke- 
gyét, nagy  nyomorba  jutott.  Már  1603.  szere- 
pel neve  a  jeles  drámaírók  közt,  de  Las  come- 
dias  c.  alá  foglalt  darabjai  csak  1621.  és  1625. 
jelentek  meg  Valenciában.  Ezek  közül  ket- 
tőnek tárgya  Cervantes  (1.  0.)  Don  Quijote- 
jából  van  véve.  Drámai  művei  közül  a  legneve- 
zetesebb a  Mocedades  del  Cid  (Cid  ifjúsága),  me- 
lyet Cid-jében  Comeille  oly  szerencsésen  utánzott. 
Ezenkívül  említésre  méltók :  Tragédia  por  los  cé- 
los. El  perfecto  caballero,  Los  mai  casados  de  Va- 
lencia. Lopez  de  Vega  Laurel  de  Apolo  c.  művé- 
ben C.-ról  nagyon  magasztalólag  szól.  C.  1591-ben 
résztvett  az  Academia  de  los  Noctumos  alapításá- 
ban is.  Hírét  korában  csak  a  Lope  de  Vegáé  multa 
felül,  aki  barátja  és  magasztalója  volt  (1.  Laurel 
de  Apolo).  Ntímelyek  őt  tartják  a  legelső  jellem- 
drámaírónak. 

6.  G.,  Inez  de,  dom  Pedro  portugál  trónörökös 
felesége.  Mint  IV.  Alfonz  portugál  Idrály  nejének, 
Constanziának  udvarhölgye,  szerelemre  lobban- 
totta Pedrót,  ki  első  neje  halála  után  (1345)  vele 
titokban  egybekelt  s  akitől  4  gyermeke  született. 
De  a  király  tanácsosai  elárulták  uralkodójuknak 
a  trónörökös  titkát,  a  király  pedig  1355.  Inezt 
megölette.  Pedro  ugyan  atyja  ellen  fellázadt,  de 
utóbb  kibékült  vele.  IV.  Alfonz  halála  után  (1357) 
Pedro  Inez  gyilkosait  halálra  kínoztatta,  Inez  te- 
temét királyi  díszben  trónra  ültette  s  a  nagyokkal 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Castrogiovanni 


321     — 


Casula' 


hódoltatott  neki,  majd  kii'ályi  pompával  eltemet- 
tette. C.  Inez  tragikus  sorsát  több  költő  (Gomes, 
Soden  gróf,  Murád  Effendi)  dolgozta  fel,  de  legszeb- 
ben Camoes  LusiadAiban  (III.).  V.  ö.  Schafer,  öe- 
scliichte  V.  Portugál  (I.  köt.). 

7.  C,  Joao  de,  portugál  tengerész,  szül.  Lissa- 
bonban  1500  febr.  7.,  megh.  Ormusban  1548  jún.  6. 
A  mórok  ellen  küzdött,  V.  Károlyt  Tuniszba  ki- 
sérte, 8  1540.  egj'  vörös-tengeri  expedícióban  vett 
részt  (v.  ö.  Roteiro  c.  fontos  leírását);  1545.  hely- 
tartó lett  Indiában,  hol  Diut  védte  hösileg  a  mo- 
hamedánok ellen.  V.  ö.  Andrada,  Vida  de  dom 
Joao  de  C.  (Lissabon  1651). 

8.  C.  Pereira  Gorte  Beal,  Jósé  Luciano,  por- 
tugál politikus,  szül.  1834  dec.  14.  Oliveirinbau, 
1869.  igazságügyminiszter  lett,  1889.  és  ismétel- 
ten miniszterelnök.  1906  óta  Franco  Joao  önkény- 
uralma ellen  a  progresszisták  élén  élet-halálhar- 
cot vívott  Károly  király  megöletéséig. 

Castrogiovaimi  (ejtsd :  kasztrodzsovanni),  város  Cal- 
tanissetta  olasz  tartományban,  Szicília  sziget 
közepén,  a  D.-nek  és  K.-nek  folyó  vizek  vízválasz- 
tóján, 928  m.  magasban,  termékeny  fensíkon, 
(1901)  25,826  lak.,  só-  ós  vasércbányával;  élénk 
vásárokkal  és  kéntartalmú  ásványvízzel.  C.  a  Ce- 
res  tiszteletéről  híres  Enna  helyén  áll ;  közelé- 
ben van  a  Pergusa  tó,  melyen  át  Pluto  a  monda 
szerint  megszöktette  Proserpinát. 

Castro  Marim,  város  Algarve  portugál  kerület- 
ben, a  Guadiana  jobbpartja  fölött  fets'ő  dombon, 
(1900)  3948  lak.,  hajdan  a  Krisztus-rend  székhelye 
volt.  Erődje,  amely  egykor  a  portugál  határt 
védte,  romokban  hever. 

Castroreale,  járási  székhely  Szicíliában,  Mes- 
sina  tartományban,  Messinától  46  km. -nyíre,  (i9oi) 
10,3041ak. , régi  kas  téllyal,vastartalmú  ásvány  víz- 
zel és  fürdöintézettel,  bor-  és  olajtermeléssel. 

Castro  Urdiales,  kerületi  székliely  Santander 
spanyol  tartományban,  a  Viscayai-öböl  mellett, 
sziklás  kis  félszigeten,  (1900)  14,191  lak. .halászat- 
tal, jó  bortermeléssel.  A  várost  jó  karban  levő 
falak  védik. 

Castrovillari,  járási  székhely  Cosenza  olasz  tar- 
tományban, hegyes  vidéken,  (1901)  9138  lakossal, 
8ZÖIIÖ-,  olajfatermeléssel,  a  normannok  korából 
való  kastéllyal. 

Castruccio  Castracani  (ejtsd :  kasztmccso),  luceaí 
herceg,  ghibellin  pártvezér,  az  AnteLminelli  her- 
cegi családból,  szül.  Castruccióban  1281  marc.  29., 
megh.  1328  szept.  3. 1303  óta  francia  zászló  alatt 
mint  zsoldosfőnök  pénzt  és  dicsőséget  szerzett. 
Visszatérése  után  Lombardiában  harcolt  a guelfek 
ellen.  Miután  Lucea  város  lakói  főnökükké  vá- 
lasztották, Pisában  megbuktatta  a  guelfek  ural- 
mát s  1325.a  Ürenzei  guelf -pártot  is  legyőzte.  Ba- 
jor Lajos  1327.  C-t  Lucca  diktátorává  nevezte  ki, 
és  Lucca,  Pistoja  ós  más  városokból  alakított  her- 
cegség élére  állította,  1328.  pedig  birodalmi  viká- 
riussá nevezte  ki.  Ámde  C.  mégis  hűtlen  lett  Lajos- 
hoz, amiért  a  császár  C.  váratlan  halála  után  C. 
fiait  atyjuk  örökségéből  kiforgatta.  C.  életét  meg- 
írta regényes  korrajz  alakjában  Macchiavelli. 
V.  ö.  Winkler,  C,  Herzog  von  Lucca  (Berlin  1897). 

Castruin,  1.  Castra. 

Castrum  Belae  regis  (a.  m.  Béla  király  vára), 
1.  Bdovár. 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV.  kőt 


Castrum  doloris  (lat.,  a.  m.  gyászemelvény, 
franc,  chapelle  ardente),  valamely  halott  tisz- 
teletére felállított  gyászravatal,  melyre  (rendesen 
üres)  koporsót  tesznek  a  halott  állásitaak  és  rang- 
jának megfelelő  jelvényekkel. 

Castrum  Salis,  Magyarország  középkori  föld- 
rajzában a.  m.  Sóvár. 

€ast  steel  (ang.,  ejtsd:  keszt-sztíi),  öntött  acél. 

Castua  (szláv. :  Zasiíoí;^,  város  Volosca  osztrák 
kerületi  kapitányságban,  Isztriában,  377  m.  ma- 
gasban a  Quamero  fölött,  mint  politikai  község 
(1910)  20,700  lak.,  olaj-  és  gesztenyef atermeléssel. 
Egykoron  Libumiának  volt  fővárosa ;  régi  falai 
még  most  is  állanak. 

Castaera,  járási  székhely  Badajoz  spanyol  tar- 
tományban, a  Zujar  völgyében,  (1900)  6322  lak., 
jó  bortermeléssel  és  bányászattal.  Mellette  terül- 
nek el  a  Serena  nevű  legelők,  amelyeken  finom 
gyapjas  juhokat  tenyésztenek. 

Castulo,  a  rómaiak  korában  Spanyolország 
városa  a  Guadalquivir  egyik  mellékfolyójánál, 
a  mai  Gazlona  helyén.  Fontosságát  a  közelében 
levő  ezüst-  és  ólombányáknak  köszönhette. 

Casu  (lat.)  a.  m.  esetleg;  casualia,  esetleges- 
ségek, különösen  a  lelkészeknek  renden  kívül  eső 
teendői;  casttalismus,  bölcsészeti  tan,  melyhez 
képest  a  világ  mind  eredetére,  mind  tartalmára 
nézve  az  esetlegesség  következménye ;  casualiter, 
esetleg.  L.  Casus. 

Casnariídae  (állat),  1.  Kazuár-félék. 

Casnarina  Bumph.  (növ.),  1.  Gasuarinaceae . 

€»suAriiíSkceae,kazmrfafélék{aöy.),akét8zi- 
küek  legalsóbbrendú  családja.  Egyetlen  génusza 
a  Gasuarina  Rumph.  (kazuárfa),  melynek  25  faja 
főkép  ausztráliai  növény,  4  azonban  a  Szunda- 
szigeteken,  több  faj  pedig  Uj-Kaledónia  szigetén 
fordul  elő.  10—20  m.  magas  fák.  Száruk  ismétel- 
ten elágazó,  külsőleg  a  zsurlók  termetéhez  ha- 
sonlítanak s  erdőt  alkotva,  sajátságos  alakjuk- 
kal a  vidék  tájképi  jellemvonását  szabják  meg. 
Ágaik  vesszősek  vagy  sertenemüek,  felületükbe 
hosszant  mély  barázdák  ereszkednek,  amelyek  a 
szájnyílásokat  rejtik  magukban ;  végükön  a  bar- 
kaszerű, porzóé  virágzatot,  a  termös  virágzatot 
pedig  kis  fejecskék  alakjában  apró  oldalágak 
végén  viselik.  Termésük  apró,  csúcsán  szárnyas, 
zárt  termés,  melyet  az  elfásodó  előlevelek  vesz- 
nek körül.  Fájuk  általában  nagyon  kemény.  Kü- 
lönösen becses  az  óvilág  tropikus  partjain  élő 
G.  equisetifolia  Forst.,  mellyel  sok  helyen  a  ho- 
mokos partokat  kötik  meg.  Fáját  keménysége, 
súlya,  tartóssága  miatt  vasfának  hívják.  Nehe- 
zen lehet  hasítani  v.  metszeni.  Vízben  is  igen 
hosszú  ideig  megtartja  kiváló  tulajdonságait. 
Kérgét  (füaokéreg)  cserzőanyagánál  fogva  Kelet- 
Indiában  és  Polinéziában  összehúzó  szernek  hasz- 
nálják. A  C.  rokonsága  bizonytalan,  amennyiben 
e  család  egészen  elszigetelten  áll.  Jellemző  saját- 
sága, hogy  virágportömlöje  a  magkezdemény 
alapján  át  termékenyíti  meg  a  petesejtet  (chala- 
zogamia). 

Ca<4uarias  (állat),  1.  Kazuár-félék. 

Casuistica  (lat.),  1.  Kazuisztika. 

Casula  (Planéta),  miseruha;  a  kat.  papoknak 
a  misemondáskor  viselt  ruhája.  Eredetileg  bő,  re- 
dős, ujjatlan,  harangalakú  köpeny  volt,  közepén 


Casus 


—     322     — 


Catanzaro 


nyilassal  a  fej  számára,  s  a  testet  sátorként  egé- 
szen befödte.  (Innen  neve  C.  a.  m.  házacska.)  Ol- 
dalt a  könyökig  felgöngyölítették  és  csattal  vagy 
zsinórral  erősítették  meg.  A  XIII.  sz.  vége  felé 
kényelem  szempontjából  kezdették  a  C-t  oldalt 
bevágni,  hogy  a  kéz  kidugható  legyen.  A  XVI. 
sz.-ban  a  bevágás  már  oly  nagy  volt,  hogy  Borro- 
mei  Szt.  Károly  a  milanói  egyházmegyében  kény- 
telen volt  előírni  a  C.-nak  a  régit  megközelítő 
alakját,  díszítését  és  méreteit  (Borromeo-casula). 
A  C.  anyaga  aranyszövet,  selyem  v.  más  drága 
kelme.  A  liturgia  a  különböző  alkalmakra  öt  színt 
ír  elő:  fehéret,  vöröset,  zöldet,  violaszínt  és 
feketét.  Színes,  kivált  jelképes  díszítések,  paszo- 
mántok,  hátul  széles,  függélyes  szalag  vagy  ke- 
reszt stb.  megvannak  a  C.-n  engedve,  de  csak 
úgy,  ha  az  alapszínt  nem  szorítják  háttérbe. 
Adventben  és  nagyböjtben  a  misénél  segédkező 
diakónus  és  szubdiakonus  is  elől  felhajtott  C-t 
vagy  planétát  viselnek. 

Casus  (lat.)  a.  m.  eset;  a  ragozó  nyelvek- 
ben a  nevek  (fő-  és  melléknév,  névmás)  bizonyos 
formái  az  ejtegetésnél.  C.  conscientiae,lelkn8me- 
retbeli  ügy ;  C.  dabilis  adott  eset ;  C.  fatális, 
végzetes  esemény ;  G.  fortuüus  v.  improvisus, 
váratlan  v.  véletlen  eset ;  G.  necessitatis  szükség 
esete ;  G.  reservatus,  az  egyházi  főhatóságnak 
V.  magának  a  pápának  f  entartott  esetek,  pl,  egyes 
halálos  bűnöktől  való  f eloldozás  joga ;  Casu  sub- 
strato,  in  praesenti,  in  hoc,  in  nostra  casu,  je- 
len esetben,  in  casum,  abban  az  esetben.  —  G.jogi 
értelemben  baleset,  kárt  okozó  véletlen  esemény, 
melyért  a  fél  nem  felelős :  G.  a  nullo  praesta- 
tur,  kivéve  ha  magára  veszi,  mint  pl.  a  biztosító- 
társaság. C.  nocet  dominó  a,  m.  a  véletlen  kárt  a 
dolog  tulajdonosa  szenvedi.  —  C  esetet,  jelesül 
jogesetet  is  jelent,  ezért  mondta  előadásában  a 
glossator  c<pono  casum».  L.  még  Eset. 

Casns  belli  (lat.)  a.  m.  a  háború  oka :  min- 
den olyan  esemény  v.  tény,  amely  háborút  idéz- 
het elő ;  valamely  hatalomnak  olyan  magatar- 
tása, amely  őt  más  hatalommal  háborúba  kever- 
heti. L.  Háború. 

Casus  foederis  (lat.)  a.  m.  a  szövetség  oka 
v.  helyesebben  az  az  eset,  amelynek  bekövetkez- 
tekor a  szövetség  hatályossá  válik.  A  nemzetközi 
szövetségeket  ugyanis  bizonyos  beállható  eshető- 
ségekre való  tekintettel  kötik;  annak  a  megállapí- 
tása tehát,  hogy  csakugyan  bekövetkezett-e  az  az 
eset,  amely  így  a  szövetség  okául  szolgált,  egybe- 
esik azzal,  hogy  a  C  fenforog-e.  L.  Nemzetközi 
szövetség. 

Ca  svellit  (ásv.),rézvörö8  színü,bronzf  ény  ű  á  tala- 
kult  csillám.  Franklin  Fournaceben  (New  Jersey). 

Cat.,  természetrajzi  nevek  mellett  Catesby 
Marcus  (1.  o.)  nevének  rövidítése. 

Catabolum  (lat.),  így  nevezték  a  rómaiak 
idejében  a  nyilvános  viadalokra  szánt  állatok  is- 
tállóját s  a  tengerentúlról  hozott  árúk  raktár- 
helyét ;  a  középkorban  olyan  istállót  értettek  rajta, 
ahol  közköltségen  tartott  teherhordó  állatok  vol- 
tak elhelyezve. 

Catalani,  Angelica,  olasz  énekesnő,  szül.  Sini- 
gagliában  1779  máj.  10.,  megh.  Parisban  kole- 
rában 1849  jún.  12.  1795-ben  lépett  először  szín- 
padra Velencében.  Fénykorát  1810—1820  közt 


élte,  mialatt  Európában  óriási  tetszés  mellett 
művészi  körutat  tett,  nagyterjedelmű,  ragyogó 
szopránjával  lírai  (koloratura)  és  drámai  szere- 
pekben egyaránt  hódítva ;  játéka  is  kitűnő  volt. 
1814— 17-ig  a  párisi  Théátre  Italian  igazgatója 
is  volt.  Férje  Valabrégue  nevű  diplomata  volt. 
1827-ben  lépett  föl  utoljára  Berlinben ;  azontúl 
Firenze  melletti  birtokán  ós  Parisban  ólt  s  nagy 
vagyonát  majdnem  mind  a  szegényeknek  osz- 
totta ki. 

Catalaunum  v.  Durocatalaunum,  a  katalauui 
gall  nép  fővárosa ;  környékén  folyt  le  Attila  és 
Aetius  csatája  451-ben;  most  Chaions-sur-Marue 
(1.  0.). 

Catalepf  a  (apróságok), Vergilius  római  költő 
neve  alatt  fenmaradt,  részben  tőle  származó,  14 
apró  költeményből  álló  gyűjtemény. 

Catalpa  Juss.  (trombitafa,  növ.),  a  Bignonia- 
ceae(^2VomWía/'éíeA;jcsaládgénusza,melynek5— 6 
faja  Amerika  és  Kelet-Ázsia  fája  v.  cserjéje,  osz- 
tatlan, hosszú  nyelű,  tojásdad  v.  szívalakú  leve- 
lekkel, végálló  bugavirágzattal,  melynek  virága 
fehér,  sárga  v.  sötétpiros.  Termésük  hosszú,  be- 
cőalakú,  hengerded  tok.  Nálunk  parkokban  elég 
közönséges  a  G.  syringifolia  Sims.  (GMgnonioi- 
des  Walt.).  Hazánk  ültetett  fáinak  egyik  leg- 
szebbike, 6— 16  m.  magas.  Pártája  harangalakú, 
fehér,  torkában  2  sárga  folttal  és  barnavörös 
pettyekkel.  Kellemetlen  szagú  gyökere  állítólag 
mérges.  Hazája  az  Egyesült-Államok  K.-i  álla- 
mai. A  G.  longissima  (Bignonia  longissima  Sw.) 
nyugotindiai  hasznos  fa  (antillatölgy,  chéne  des 
Antilles) ;  kérge  jó  cserző. 

Cataluna  (ejtsd :  kataiunya),  1.  Katolouia. 

Catamaran  (tamil  szó),  Kelet-Indiában  a  ben- 
szülöttek  által  használt  nagy,  lapos  csónak,  il- 
letőleg tutaj. 

Catamarca,  1.  tartomány  Argentína  délameri- 
kai köztársaságban,  Los  Ándes  Tucuman,  Sant- 
iago del'Estero,  Cordoba,  Eioja  tartományok  és 
Chile  közt,  123,057  km*  területtel.  Legnagyobb 
részében  hegyek  és  fensikok  takarják,  amelyek 
Ny.-on  az  Andok,  K.-en  az  Aconquija-hegyrend- 
szerhez  tartoznak.  Nagyobbára  csak  patakok  ön- 
tözik ;  középső  részeiben  sok  a  sós  puszta.  Ércek- 
ben gazdag,  de  csak  a  Sierra  del  Atajóban  bá- 
nyásznak rézérceket.  Munkás  lakói  (i909)  110,317, 
főképen  földmlveléssel  és  állattenyésztéssel  fog-  i 
lalkoznak,  14  departamentora  oszlik.  —  2.  G.,  \ 
(San  Fernando  de-),  előbbinek  fővárosa,  a  Sierra 
d'Ambato  K.-i  lejtőjének  szép  völgyében,  a  Tala 
mellett,  a  cordoba-C.-i  vasút  végállomása  2500 
lak.,  főiskolával.  Az  1679.  alapított  városnak 
egyenes,  szabályos  utcái  vannak. 

Catamitus,  Ganymedes  (1.  o.)  óiatin  neve. 

Catana  vagy  Gatina,  ókori  város,  1.  Katána- 

Catania,  1.  Katánia. 

Catanzaro,  1.  tartomány  D.-i  Olaszországban 
(1871-ig  Calabria  ulteriore  II.  volt  a  neve),  Co- 
senza,Reggio  di  Calabria,  az  loni-  és  Tirreni-tenge- 
rek  közt,5957  km*  területtel,{i9io)  503,973  lak.  B.-on 
aSila,belsejében  a  Calabriai- Appenninek  takarják; 
partjai  alacsonyak.  A  Maida,  Angitola  és  Mesima 
a  Tirreni-tengerbe,  Neto  és  Corace  az  loni-ten- 
gerbe  torkollnak.  Déligyümölcsöket,  szöllőt  és 
búzát  terem.  A  hegyekben  levő  legelőin  juhokat 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendS! 


Catapanus 


—     823     — 


Cateau-Cambrésis 


és  szarvasmarhákat  tenyésztenek.  Bányái  grafitot 
és  márványt  szolgáltatnak.  Járásai :  C,  Cotrone, 
Monteleone  di  Calabria  és  Nicastro.  —  2.  C,  az 
ngyanily  nevű  tartomány  fővárosa,  9  km.-nyire  a 
SquUlacei-öböltöl,  egy  magaslaton,  püspöki  szék- 
hely, (1901)  31,824  lak.,  selyem-,  bársony-  és  posztó- 
szövéssel, selyem-,  bor-  és  olajkere8kedé88el,Guis- 
card  Róbert  idejéből  való  erőddel,  kisebb  régiség- 
tárral. 963-ban  Nikephoros  Phokas  alapította. 

Catapanus,  1.  Katapán. 

Cataphorit  (ásv,),  1.  Kataforit.. 

€atapliracAi  (gör.-lat.),így  nevezték  az  ókor- 
ban a  nehéz,  pikkelyes  páncéllal  ellátott  lovas- 
ságot. 

Cataphracti  (állat),  a  tüske  párás  csontos- 
halak (Teleostei,  Acanthopterygii)  egyik  csa- 
ládja, melyeknek  tagjaira  legjellemzőbb,  hogy 
széles  szemgödör  alatti  csontjukat  csontos  léc 
köti  össze  a  kopoltyúfedő  mellső  részével.  Job- 
bára tengerekben,  a  partok  közelében  élnek,  de 
egyes  fajaik  a  félig  sósvlzben  és  az  édesvizekben 
(pl.  a  botos  kölönte)  is  megtalálhatók.  Mostanáig 
135  fajuk  ismeretes.  Ide  tartoznak  pl.  a  kölönték 
(1.  0.),  a  morgóhalak  (1.  o.),  a  páncélos  halak  (1.  o.) 
és  a  repülő  halak  (1.  o.). 

Cataplasis,  az  egyén  életének  harmadik 
szaka.  A  magzatkori  fejlődés  után  minden  élő- 
lény életében  3  szak  különböztethető  meg.  Ezek 
az  ifjúkor,  a  nemi  érettség  kora  és  az  öregkor  v. 
Haeckel  elnevezése  szerint :  1.  anaplasis  vagy 
kifejlődés  (evolutio) ;  2.  metaplasis  v.  átformáló- 
dás (transvolutio)  és  3.  cataplasis  v.  visszafejlő- 
dés (involutio). 

Cataplasma  (gör.),  a  gyógyításban  használt 
pépes  borogatások  neveztetnek  így,  Rendesen 
melegen  rakják  fel  a  beteg  részre  és  előnyük 
az,  hogy  sokáig  melegek  maradnak.  Vérbőség 
előidézésére,  gyuladások  érlelésére,  izzadmányok 
eloszlatására,  olykor  fájdalmak  csillapítására 
szolgálnak.  Legközönségesebb  a  lenmagliszthöl  v. 
a  lenmagpogácsából,  meleg  vízzel  készült  C.  A 
pépet  tüllzacskóba  v.  vékony  mull  vagy  vászon 
közé  szokták  rakni  és  így  felkötni.  Szoktak  illa- 
tos füvekből,  althaeából,  mályvából,  repcepogá- 
csából, tejes  zsemlyéből,  füge  beléből  is  C-t  csi- 
nálni. A  mustárliszthöl  készült  C.  a  bőrt  gyula- 
dásba  hozza  és  hólyagot  húz. 

Cataracta  (gör.),  szürke  hályog,  1.  Hályog. 

Catargiu  (ejtsd:  katardzsiu),  Lascar,  román  ál- 
lamférfiú, szül.  1823.  Moldvában,  megh.  1899  ápr. 
11. Bukarestben.Sturdza  Mihály  vajdaalattprefek- 
tus  volt  s  1859.  fejedelemjelölt.  1866-ban  tevékeny 
része  volt  Cusa  Sándor  vajda  bukó  sában  s  1866  f ebr. 
23.  Golescu  tábornokkal  s  Haralambu  ezredessel 
együtt  az  ideiglenes  kormányzást,  a  «fejedelmi 
helytartóságot))  vette  át.  Miután  Károly  hohenzol- 
lemi  herceg  a  kormányra  került,  C-t  bízták  meg 
az  áj  minisztérium  megalakításával,  amelyben  ő  az 
elnöki  s  belügyminiszteri  tárcát  vette  át.  Kabmetje 
azonban  még  ugyanazon  évben  föloszlott.  1871 
márc.  23.  a  Ghika-minisztérium  lemondani  kény- 
szerült azon  zavarok  után,  melyek  a  németek  el- 
len irányultak  (márc.  22.),  amire  ismét  C-t  bízták 
meg  az  új  kabinet  megalakítása  val.l872-ben  ismét 
bizalmatlanságot  szavazott  neki  a  kamara  a  vasúti 
kérdés  miatt,  s  midőn  az  1876.  választások  a 


liberálisok  mellett  nyilatkoztak,  beadta  lemondá- 
sát. Az  1888.  zavarokban,  melyek  a  Bratianu  nem- 
zeti-liberális kormányát  megdöntötték,  tevékeny 
része  volt  s  miután  1889  ápril  havában  a  junimista 
Rosseti-Carp-kabinet  visszavonulni  kényszerült, 
újra  a  kormány  élére  állt,  de  csak  rövid  ideig 
kormányozhatott.  1891-ben  ismét  ö  lett  a  mi- 
niszterelnök, míg  1895.  pártja  vereséget  szenved- 
vén, végképen  visszavonult.  Carppal  együtt  feje 
volt  a  konzervatív  pártnak. 

Catarrbini  (állat),  1.  Keskenyorrú  majmok. 

Catarrhinia  (gör.),  keskenyorruság.  Az  em- 
berkoponyán a  Íl-Q  jelzőszámig  mérhető  esetek 
keskenyorruságnak  neveztetnek.  A  jelző  ICX)  X  az 
orrnyilas  szélességével:  az  orrnyilas  magasságá- 
val. Jellemzi  a  fehérfajtát.  Más  neve  stenorrhi- 
nia  és  leptorrhinia. 

Catarrlius,  hurut,  a  nyálkahártyák  gyula- 
dása. 

Catasauqua,  helység  Pennsylvaniában  a  Le- 
high  folyó  mentén,  gépgyártással,  (1900)  3963  lak. 

Catasetum  L.  G.  Bich.  (növ.),  az  Orehidaceae 
(Kosborfélék)  család  génusza,  melynek  30  faja 
Braziliában  és  Mexikóban  honos.  Nevezetesek 
háromalakú  (trimorf)  virágukról ;  ugyanaz  a  nö- 
vény visel  hímnős,  porzós  és  termös  virágot,  de 
sajátságos  alakjával  a  3  annyira  különbözik  egy- 
mástól, hogy  régebben,  mikor  az  egyes  alakok 
még  csak  külön  példányokon  voltak  ismeretesek, 
külön  génuszoknak  tartották  őket.  Ennek  elle- 
nére is  azonban  csak  kevéssé  kultiváltak. 

Catawba  (ejtsd:  ketaba),  kihalóban  levő, alig  100 
főnyi  indiánus  törzs  maradéka  a  dakota  ágból.  Az 
1901 -iki  számlálás  adatai  szerint  Columbia  terü- 
letén már  csak  60  családból  állott.  Nyelvüket  le- 
írta Gatschet,  Grammatical  sketch  of  the  C  lan- 
guage  (New  York  1900). 

Catboat  (ang.),  sportvitorlázásnál  használt 
csónak,  mely  az  állékonyságnak  fokozása  végett 
mélyen  kinyúló  ékalakú  fenékgerinccel  van  el- 
látva. 

Catcli  (ang.,  ejtsd:  kecs),  az  olasz  cacaa-tól 
(vadászat-tói)  ered.  Célzás  arra,  hogy  egyik  szó- 
lam kergeti  a  másikat.  A  XIV.  sz.-ban  imitáló 
stílusban  írt  többszólamú  zeneművek  neve.  Angol- 
országban kedvelt  műfaj ;  azelőtt  három  és  több 
szólamú  kánon  vagy  fuga,  később  szabadabb  szer- 
kezetű, víg,  sőt  gyakran  alantas  szöveggel.  Az 
énekesnek  szándékosan  okoz  nehézségeket  pl. 
azzal,  hogy  egy  és  ugyanannak  a  szónak  mind- 
egyik tagját  más  szólam  énekli. 

Catchar,  1.  Kacsar. 

Catchup  (ang.,  ejtsd :  kecsöp),  ecettel  vegyített 
skülönféle  fűszerekkel  fűszerezett  gomba-kivonat 
Kelet-Indiában  honos  gombafajokból.  A  C-öt  Ang- 
liában mártások  és  pecsenyék  mellékletéül  hasz- 
nálják. 

Catcli  weight  (ang.,  ejtsd:  kecs  aeit)  a.  m.  tet- 
szés szerinti  teher.  «Race  at  C-S))  az  olyan  lóver- 
seny, ameljmél  a  teher  nincs  megszabva,  amely- 
nél ezért  a  lovasok  nem  kötelesek  magukat  ki- 
mázsáltatni.  Rendesen  magánfogadási  versenyek- 
nél szokásos. 

Catchword  (ang.),  1.  Gustos. 

Cateau-Cambrésis,  Le,  város  Nord  francia 
départementban,   a   Selle    mellett,    Cambraitól 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


21* 


Catechismus  Romanus 


324    — 


Cathelineau 


KDK.-re  (23  km.).  Nevét  a  nambraii  püspök,  Her- 
luin,  XI.  sz.-beli  kastélj^áról  (cháteau)  kapta  (most 
gyár).  Selyem,  bör-  ós  gyapjugyárai,  szeszflno- 
mítója,  vas,  szón-  ós  borkereskedóse  említendő. 
Lakossága  (1901)  10,594.  1559  ápr.  3.  a  C.-i  bóké- 
ben  II.  Henrik  francia  király  Angliával  és  Spa- 
nyolországgal egyezséget  kötött,  amely  megerő- 
síti őt  az  egy  évvel  előbb  Angliától  elhódított 
Calais  birtokában,  lemond  a  további  hódításról 
Savoyában  és  Olaszországban,  de  megtartja  Metz, 
Tóul  és  Verdun  püspökségeket. 

Catechismus  Romanus  (lat.  a.  m.  római 
katekizmus)  neve  a  trienti  zsinat  határozatából, 
V.  Pius  alatt  1566.  kiadott  katekizmusnak  a  plé- 
bánosok számára.  IV.  Pius  megbízásából  négy  ki- 
válóteológus készítette  Borr.Szt.  Károly  felügye- 
lete alatt.  Teljes  neve :  C.  R.  ex  deereto  Concilii 
Trid.  ad  parochos  Fii  V.  jussu  ed.  L.  Katekizmus. 

Catechu,  1.  Katechu,  Acacia  és  Cserző  növé- 
nyek. 

Cateja  (lat.),  a  Galliában  lakó  keltáknál  és 
germánoknál  szegekkel  erősen  kivert  hajító  bu- 
zogány. L.  Caja. 

Catena,  Vincenzo  di  Biagio,  a  velencei  isko- 
lához tartozó  olasz  festő,  szül.  Velencében  isme- 
retlen időben,  megh.  u.  0.  1531.  Giovanni  Bellini 
hatásán  fejlődött,  kinek  modorához  ájtatossági 
képein  igen  közel  áll.  A  budapesti  Szépművészeti 
Múzeumban  egy  Madonnája  és  egy  Szent  Családja 
látható.  Nagyobb  egyéniséget  árul  el  arcképeiben 
(Fugger  Rajmund  gróf  arcképe  a  berlini  Kaiser 
Friedrich-Museumban,  egy  főpapé  a  bécsi  udvari 
gyűjteményben  stb.). 

Catenae  patrum  (lat.).  A  régi  egyházatyák 
terjedelmes  szentírás-magyarázataiból  láncszerű 
összefüggéssel  kivonatolt  magyarázatok.  A  lati- 
nok catenáknak  (lánc),  a  keletiek  seirai-nak  ne- 
vezték. V.  ö.  Wetzer-  Welte,  Kirchenlexikon  II. 
2049-2053. 

Catenaria,  1.  Láncvonal. 

Catesby  (ejtsd :  kétszM),  Marcus,  angol  utazó  és 
botanikus,  szül.  Londonban  1680-ban,  megh.  u.  0. 
1749.  1712—17  és  1722—26.  Amerikát  beutazta. 
Művei :  The  natural  history  of  Carolina,  Florida 
and  the  Bahama  Islands  (London  1731—43,  2  köt., 
3.  kiad.  1771) :  Hortus  britannico-americanus  (u. 
o.  1763). 

Catgut  (ang.,  ejtsd :  ketgöt),  bélhür  (szószerint 
macskabélből  készült  húr).  Megfelelő  előkészítés 
(sterilezés)  után  sebvarrásra,  érlekötésekre  hasz- 
nálják. Előnye  az  egyéb  varróanyaggal  szemben, 
hogy  felszívódik  a  testben. 

Catha  Forsk.  (qöv.),  a  Celastraceae  család  gé- 
nusza,  melynek  egyetlen  faja,  a  G.  edulis  Forsk. 
(khat  arabul)  Abesszíniától  a  Fokföldig  van  el- 
terjedve, de  Arábiában  is  ismeretes.  Cserje.  Ága 
hosszú,  piros,  levelei  lándzsásak,  fürészesek,  bör- 
nemüek,  a  virágos  hajtáson  átellenesen,  a  meddő 
hajtáson  váltakozva  állók.  Termése  hosszúkás, 
tompán  3  élű  tok,  magvai  szárnyasak.  Szárított 
levelét  felvidító,  áloműzö  hatásánál  fogva  a  nép 
rágni  szokta  v.  leforrázva  teát  (kat-tea)  készít 
belőle.  A  hároméves  hajtásokat  leveleiktől  egész 
a  tetörügyekig  megfosztják  s  a  jövő  esztendőre 
fejlődő,  ílatal  ágakat  khat  moubarrek,  a  követ- 
kező esztendeieket  Mai  weíAani  név  alatt  gyűjtik. 


Ez  a  jobbik  fajta  kellemes,  gyenge  ós  dióízű.  Úgy 
Afrikában,  mint  Arábiában  a  C-t  termesztik  is. 

Catharinaea  Ehrh.  (Atrichum  Palis,növ.),a 
mohák  Folytrichaceae  családjába  tartozó  génusz ; 
34  faja  többnyire  a  föld  mérsékelt  vidékein  (ha- 
zánkban 3)  van  elterjedve.  A  talajon  élnek  ós  zöld, 
elvónülve  pedig  barna  v.  vöröses  barna,  hol  sűrű, 
hol  meg  laza  gyepet  alkotnak.  Nedves  talajú  lom- 
bos erdőben,  hegyi  réteken  egész  Európában  kö- 
zönséges a  G.  undulata  Web.  et  Mohr. 

Catbartes  (áiiat),  1,  Gathartidae. 

Cathartica  (lat.),  1.  Hashajtó  szerek. 

Cathartidae  (állat),  a  kondorf élekhez  (Sarco- 
rhamphidae)  tartozó  madárnem.  Ismertebb  fajai : 
hollókeselyű  (Gathartes  atratus  Baird.),  pulyka- 
keselyű  (G.  aura  Iliig.),  mindkettő  egész  Ameri- 
kában előfordul  s  hasznosságukért  mindenütt 
kímélik,  Dél-Amerika  kisebb  városaiban  ők  taka- 
rítják el  ugyanis  a  szemetet.  Hosszúságuk  60— 78, 
szárnyuk  39—49,  farkuk  18—26  cm. 

Cathcart,  1.  George,  sir,  G.  2.  fla,  szül.  1794 
máj.  12.,  elesett  1854  nov.  5.  1810-ben  lépett 
a  hadseregbe  s  1812.  Oroszországba  kisérte  apját, 
kinek  oldalán  az  1813.  és  1814.  hadjáratokban  is 
részt  vett.  Ezekről  írta  érdekes :  Commentaries  on 
the  war  in  Russia  and  Germany  in  1812  and  1813 
(London  1850)  c.  művét.  Később  mint  Wellington 
szárnysegéde  Waterloonál  harcolt.  Miután  a  ka- 
nadai fölkelést  1837.  elnyomta,  a  Tower  parancs- 
noka lett.  1852-ben  a  kaflereket  birta  meghódo- 
lásra. V.  ö.  Correspondence  relatíve  to  his  military 
operations  in  Kaffraria  (London  1856)  c.  művét. 
A  krimi  háborúban  mint  alezredes  vett  részt 
és  az  inkjermani  csatában  lelte  halálát. 

2.  G;  Wüliam  Shaw,  gróf,  angol  tábornok  és 
diplomata,  szül.  1755  szept.  17.,  megh.  Cartside 
jószágán  1843  jún.  17.  Ügyvéd  lett,  de  1777.  a 
hadseregbe  lépett  s  az  amerikai  szabadságharcban, 
utóbb  pedig  a  francia  háborúkban  tűnt  ki.  1803- 
ban  Írország  főparancsnokává  nevezték  ki.  1805 
elején  diplomáciai  küldetésben  járt  I.  Sándor 
orosz  cániál.  1807  júl.  a  szárazföldi  sereget  ve- 
zényelte Kopenhága  ostrománál  és  viscount  C. 
címen  peer-ré  nevezték  ki.  1813— 14-ig  Sándor 
cár  oldalán  vett  részt  a  francia  háborúban,  nem- 
különben a  chátillon-i  és  bécsi  kongresszusokon. 
1814-ben  gróffá  nevezték  ki. 

Cathedra  (gör.-lat.)  a.  m.  szék,  tanítószék. 
Az  ókori  keresztény  templomokban  az  oltár  mö- 
gött emelvényen  álló  püspöki  szék  (jelenleg  in- 
kább sedes,  thronus).  Később  a  püspöki,  első  sor- 
ban a  legmagasabb  püspöki,  t.  i.  a  pápai  tanítói 
hivatalt  jelöli.  Ex  G.  beszól  a  pápa,  midőn  mint 
az  egyház  legfőbb  tanítója  az  egész  egyházra 
kötelezőleg  határoz  hit  és  erkölcs  dolgában.  G. 
s.  Petri  Bomae,  szt.  Péter  római  püspökségének 
emléknapja,  jan.  18.  G.  s.  Petri  Antiochiae  szt. 
Péter  antiochiai  püspökségének  emléknapja  f  ebr. 
22.  —  Szt.  Péternek  Rómában  őrzött  tanítói  szó- 
kéről, 1.  Bossi,  Bollettino,  1867.  Kraus,  Roma 
sotterranea.  L.  még  Gsalatkozhntatlanság.  —  A 
•protestáns  egyházban  az  ige  hirdetésére  szolgáló 
templomi  szószéket  nevezik  C.-nak. 

Catltedraticum,  1.  Egyházi  adók. 

Cathelineau  (ejtsd :  katimó),  Jaeques,  a  vendée-i 
royalisták  egyik  vezére,  szül.  Pin-en-Mauge  falu- 


Amely  szó  C  alatt  niacs  meg,  K  alatt  keresendői 


éter 


—    325 


Cat  Island 


ban  1759 január 5.,  megh.  1793jul.ll.  St.  Florent- 
ban.  A  forradalom  kitörésekor  szegény  fuvaros 
volt.  1793  tavaszán  egy  royalista  csapat  élére 
állott  s  nyomban  két  győzelmet  aratott  a  köz- 
társasági csapatokon.  Saumur  bevétele  után  a 
többi  vezér  egyhangúlag  a  katolikus  és  királyi 
csapatok  főparancsnokává  választotta  meg  (1793 
jún.  12.).  Nantes  ostrománál  azonban  1793  jún.  29. 
halálos  sebet  kapott.  V.  ö.  Port,  La  légende  de  C. 
(Paris  1893) ;  Bossard,  Questions  Vendéennes 
11893). 

Catlieter,  1.  Katéter. 

Catbetnrns  (állat),  1.  Taíegallatyúk. 

C'atholica  coinmlsslo  (lat.),  Mária  Terézia 
által  1767  márc.  4  kelt  leiratával  az  erdélyi  főkor- 
mányszék kebelében  szervezett  bizottság,  amely- 
nek hatásköre  az  erdélyi  r.  kat.  egyház  egyházi  és 
tanulmányi  ügyeinek  intézésére  terjedt  ki.  1873- 
ban  megszűnt,  amikor  helyébe  lépett  az  erdélyi 
r.  kat.  státusnak  igazgató-tanácsa.  L.  Erdélyi 
egyházmegye  autonómiája. 

Cathrein,  Viktor,  katolikus  erkölcsfllozófus 
és  szociálpolitikus,  szül.  1845.  máj.  8.  Brigben, 
Wallis  svájci  kantonban.  1863-ban  a  jezsuita- 
rend tagja  lett  s  mint  ilyen  két  évet  Münsterben, 
hármat  Maria-Laachban  fllozóflai  és  természet- 
tudományi tanulmányokkal  töltött,  azután  négy 
évig  teológiát  tanultDillonban,  Angliában,  1877- 
ben  fölszentelték,  1882.  a  morálfilozófia  tanára 
l6tt  Blyenbeckben,  aztán  Exaltenben,  most  a 
hollandiai  Balkenburgban  működik. Önálló  művei: 
Die  englische  Verfassung  (1881) ;  Die  Aufgaben 
der  Staatsgewalt  und  ihre  Grenzen  (1882) ;  Die 
Sittenlehre  des  Darvinismus  (1885) ;  Kritik  der 
Ethik  H.  Spencers  (1885);  Moralphilosophie  (2 
köt.,  1890—91);  Philosophia  morális  in  usum 
scholarum  (4.  kiad.,  1 902) ;  Der  Socialismus  (10. 
kiad.,  1910) ;  Das  Privateigentum  und  seine 
Gegner  (3.  kiad.,  1896) ;  Kirche  u.  Volksschule 
mit  besonderer  RücksichtigungPreussens(1896) ; 
Durch  Atheismus  zum  Anarchismus  (2.  kiad., 
1900) ;  Recht,  Naturrecht  und  positives  Recht 
(1901);  Die  Prauenfrage  (1901);  Glauben  und 
Wissen(1903) ;  Die  Grundbegriffe  des  Strafrechts 
(1905);  Gewissen  u.  Gewissensfreiheit  (1906); 
Die  kath.  Weltanschauung  in  ihren  Gnindlinien 
mit  bes.  Berücks.  der  Morál  (2.  kiad.  1909).  Ma- 
gyaral  megjelent :  A  női  kérdés  (ford.  Gallovich 
Jenő,  1904) :  Erkölcsbölcselet  (1907) ;  Katholikus 
világnézet  (1911). 

Catilina,  Lucius  Sergius,  a  hanyatló  római 
köztársaság  romlott  erkölcseinek  legjellegzete- 
sebb képviselője  és  a  róla  nevezett  összeesküvés- 
nek feje.  Kr.  e.  108.  patrícius  családból  született. 
Ifjúsága  kicsapongósok  közt  folyt  le.  Sulla  pros- 
kripciói  alatt  (82)  kegyetlen  kapzsisággal  és  go- 
noszsággal harácsolt  össze  kincseket,  melyeket 
ismét  eltékozolt.  77-ben  quaestor  lett,  68.  prétor, 
majd  afrikai  helytartó.  Itteni  zsarolásaiért  perbe 
fogva,  nem  léphetett  föl  konzuljelöltként,  ezért 
adósságaitól  és  nagyravágyásától  szorítva,  min- 
denrendű eladósodott  fiatal  emberekkel  szövetke- 
zett, hogy  a  konzulokat  megölve,  magukhoz  ra- 
gadják a  hatalmat.  De  a  merénylet  65  jan.  1.  és 
febr.  3.  nem  sikerült,  és  a  63.  évre  is  Cicero  ke- 
rült ki  győztesen  vele  szemben  a  konzulválasz- 


táson (1.  Cicero).  Erre  még  nagyobb  megfeszítés- 
sel egész  Itáliára  kiterjesztette  összeesküvését, 
azonban  Cicero  minden  lépéséről  értesült  ós  63. 
okt.  21.  a  szenátusban  felelősségre  vonta ;  dacos 
válaszáért  pedig  a  szenátus  a  konzult  rendkívüli 
hatalommal  ruházta  fel.  Minthogy  C.  ismét  meg- 
bukott a  konzulválasztáson,  nyíltan  haddal  akart 
Rómára  törni.  Intézkedéseit  anov.  6.  é3  7.közötti 
éjszaka  feltárva  bűntársai  előtt,  Cicero  ellen  meg- 
kísérelt sikertelen  merénylet  után  elhagyta  a  vá- 
rost és  etruriai hadseregéhez  utazott.  A  véletlen  Ci- 
cero kezébe  kétségtelen  bizonyítékokat  juttatott  az 
összeesküvésről,  mire  C.-nak  a  városban  maradt 
társai,  a  prétor,  Comelius  Lentulus  és  négy  más 
előkelő  származású  cinkos,  börtönbe  kerültek  és 
ott  vesztették  életüket.  C.  Galliába  akart  átszökni 
hadával,  de  Antonius  konzul  légiói  útját  állták, 
mire  heves  küzdelem  után  Pistoria  mellett  C.  is 
a  harctéren  maradt  (62).  Ez  összeesküvés  forrásai 
Cicerónak  C.  ellen  tartott  négy  beszédén  kívül 
C.  Sallustius  Crispus  műve :  De  coniuratione  Cata- 
linae  (igen  jó  kiadása  és  fordítása  Croiset-től,  Pa- 
ris 1898.  ós  Cserép  Józseftől,  Budapest  1910).  V.  ö. 
John  K.,  Die  Enstehungsgeschichte  der  C.-schen 
Verschwörung  (Jahrb.  für  class.  Philologie  1876. 
pótkötet) ;  Schwartz  Ed.,  Die  Berichte  über  die 
Verschwörung  des  C.  (Hermes,  32.  köt.) ;  Schil- 
ling Lajos,  C,  J.  Caesar  (Erdélyi  Múzeum  1882) ; 
Boissier,  La  conjuration  de  C.  (Paris  1905). 

Catilinarius  exístentia(lat.)  az  olyan  em- 
beré, aki  —  mint  Catilina  —  mindent  mer,  semmi 
veszteni  valója  sincs. 

Catina,  város,  1.  Katána. 

Catinat  (ejtsd :  katíná),  Nicolas,  francia  marsall, 
szül.  Parisban  1637  szept.  1.,  megh.  St.  Gratien- 
ben  1712  febr.  25.  Lille  ostrománál  (1667)  XIV. 
Lajos  szeme  láttára  annyira  kitűnt,  hogy  a  király 
mint  hadnagyot  a  gárdához  helyezte  át.  Részt 
vett  az  1672— 75-iki  hadjáratokban,  azután  a 
hadsereg  főfelügyelőjévé,  1681.  pedig  táborszer- 
naggyá léptették  elő.  1686-ban  a  waldensek  meg- 
fenyítését  bízták  reá.  1687-ben  Luxemburg  kor- 
mányzója lett ;  1689.  kitűnt  Philippsburg  ostro- 
mánál. Ugyanekkor  Louvois  parancstira  Jülíchet 
és  LJmburgot  vadonná  tette  (bíenbrOler).  1690  jún. 
18.  Staffarda  mellett  legyőzte  a  szavójai  herceg 
hadait;  bevette  Susát,  1691.  Nizzát  és  Piemont- 
nak  legnagyobb  részét  szállotta  meg.  1693-ban 
marsallá  nevezték  ki;  1696  aug.  29.  békét  köz- 
vetített a  szavójai  udvarral.  Midőn  1701  júl.  9. 
szavójai  Jenő  hercegtől  Carpi  mellett  vereséget 
szenvedett,  Lajos  király  a  főparancsnokságtól 
megfosztotta.  Mémoirejai  1819.  jelentek  meg  (Pa- 
ris, 3  köt.).  V.  ö.  Gréqui,  Mémoires  pour  servir 
á  la  vie  de  Nicolas  de  C.  (Paris  1785);  Mémoi- 
res et  correspondance  de  N.  d.  C.  (2.  kiad.  Paris 
1836) ;  Rousset,  Histoire  de  Louvois ;  Broglie  Bm., 
C.  (Paris  1902). 

Catinga  (Caatinga),  az  igen  száraz,  esőtlen 
vidékek  erdőségeinek  neve  Braziliában,  főleg  az 
ország  belsejében.  A  C.  fái  s  cserjéi  a  forró,  szá- 
raz évszak  beköszöntésekor  éppen  úgy  lehullatják 
leveleiket,  mint  nálunk  a  tél  közeledésekor. 

Cat  Island  (ejtsd :  ket  ájiend),  a  brit  birtokokhoz 
tartozó  Bahama-szigetek  (1.  o.)  egyike  az  é.  sz. 
24—25.  és  a  ny.  h.  75— 760-a  között.  Területe 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Catlln 


326 


Catodon 


556  km*,  lakossága  2400.  Némelyek  szerint  azo- 
nos a  Kolumbus  San  Salvadorával. 

Catlin  (ejtsd :  kettiin),  George,  amerikai  utazó, 
Író  ós  festő,  szül.  Wilkesbarreban,  Pennsylvaniá- 
ban, 1796.,  megh.  Jersey  Cityben  1872.  1832-ben 
kezdett  az  ószakamerikai  indiánus  törzsek  között 
utazni,  a  Missourinál,  Floridában,  Arkansasban. 
1840-ben  tért  vissza  keletre  festményeivel  és 
gyűjteményeivel  és  azokat  Londonban  meg  Paris- 
ban kiállította.  Ekkor  jelent  meg :  Letters  and 
notes  on  the  manners,  customs  and  conditions  of 
the  North  American  Indians  (300  acólmetszettel, 
New  York  1841,  2  köt.)  című  műve.  1852— 55-ben 
bejárta  Dél-Amerikát.  Erről  szóló  útleírása :  Last 
rambles  in  the  Rocky  Mountains  and  Andes  (1867, 
új  kiad.  1877). 

Cato,  1.  Marcus  Porcius  (jelzője  megkü- 
lönböztető leg  dédunokájától,  az  uticai  C.-tól)Pris- 
cus  V.  Major  (az  idősebb)  és  censori  állásában 
kifejtett  szigorúságáért  Censonus,  szül.  Tuscu- 
lumban,  jelentéktelen  plebejusi  szülőktől  Kr.  e. 
234.,  megli.  149.  Gyermekéveiben  földmíves 
munkát  végzett  s  így  korán  megszokta  a  szigorú 
római  erényeket,  az  egyszerűséget,  a  kitartást. 
217-ben  részt  vett  a  Hannibál  elleni  csatákban, 
209.  Tarentum  elfoglalásában,  207.  a  metaurusi 
diadalmas  csatában  Hasdrubal  ellen.  Ezalatt  szó- 
noki jártasságot  és  jogi  műveltséget  is  szerzett. 
204-ben  Scipio  questora  lett  Szicíliában,  199. 
edilis,  198.  Sardiuiában  prétor,  195.  konzul, 
majd  később  Hispánia  helytartója,  hol  szavai 
szerint  több  várost  foglalt  el,  mint  ahány  napot 
ott  töltött.  191-ben  ő  döntötte  el  Thermopylae- 
uól  a  szíriai  Antiochus  ellen  a  csatát,  mikor  az 
Oetát  éjjel  seregével  megmászta.  Híressé  vált 
184.  censori  tisztsége,  mikor  barátjával,  L.  Va- 
lerius  Placcusszal  együtt  kímélet  nélkül  meg- 
tisztította a  szenátust  és  a  lovagrendet  az  oda 
nem  való  elemektől  s  erélyes  intézkedéseket  tett 
a  fényűzés  ellen ;  ő  építette  ekkor  Rómában  az 
első  bazilikát,  szaporította  az  állami  jövedelmet 
ós  példát  adott  a  puritán  életre ;  józan  gazda, 
szigorú  családapa  volt,  elveihez  szívósan  ragasz- 
kodó, társalgásában  nyers,  de  találó  élceket  szóró 
kemény  római.  Sokszor  vádolt  embereket  a  tör- 
vényszék előtt,  de  sokszor  védeni  is  kellett  ma- 
gát és  mindig  sikerrel.  Scipio  görög  kultuszával 
szemben  ellensége  volt  a  görög  hatásnak  és  155. 
egy  görög  követséget,  melynek  a  bölcs  Kamea- 
des  volt  a  feje,  hamarosan  eltávolított  Rómából, 
mert  féltette  tőle  a  római  erkölcsöket.  Mindaz- 
által késő  vénségében  ö  is  megtanult  görögül  ós 
szorgalmasan  olvasta  az  írókat.  Ismeretes,  hogy 
külső  politikájában  mindig  izgatott  Karthágó 
ellen  és  beszédeit,  akár  vonatkoztak  a  punokra, 
akár  nem,  városuk  lerombolásának  ajánlásával 
fejezte  be  (ceterum  censeo  Carthaginem  esse 
delendam).  Mint  író  is  kitűnt,  mert  a  latin  pró- 
zának megalapítója  volt.  Legnagyobb  műve  az 
Origenes,  melyben  Róma  eredetét  hét  könyv- 
ben tárgyalja  egészen  koráig  (a  töredékeket 
összegyűjtve  kiadta  Jordán  (Leipzig  1860). 
Ránk  maradt  műve :  De  agricultura  (a  földmí- 
velósről)  valószínűleg  egy  pún  munkának  átdol- 
gozása (kiadta  Keil,  Leipzig  1882).  Jogi  és  szónoki 
művei  közkézen  forogtak,  Cicero  még  50  beszé- 


dét ismerte ;  neve  alatt  bölcs  mondások  is  ma- 
radtak ránk  (kiadta  és  lefordította  Némethy  Géza, 
Budapest  1892).  V.  ö.  Jager,  M.  Porcius  C.  (Gü- 
tersloh  1892) ;  Kurth,  C.  l'ancien  (Lüttich  1872) ; 
Szautner,  C.  mint  szónok  (Budapest  1898). 

2.  Marcus  Porcius  G.  Uticensis  (mert  Uticában 
halt  meg),  az  előbbinek  dédunokája,  szül.  Kr.  e. 
95.,  megh.  46ápr.  Korán  árvaságra  jutott  és  nagy- 
bátyja LiviusDrusus  házában  nevelkedett.  72-ben 
Spartacus  ellen  harcolt,  67.  katonai  tribunus  volt 
Makedóniában.  Filozóílai  és  retorikai  tanulmá- 
nyok után  65.  questor  lett,  63.  azért  választatta 
magát  néptribunussá,  hogy  Pompejus  hívének  és 
eszközének,  C.  Metellus  Neposnak  sikeresen  ellen- 
állhasson. Ugyanekkor  támogatta  Cicerót  Cati- 
lina  cinkostársainak  perében,  akiknek  halálát  kö- 
vetelte. Marcus  elveinek  megfelelöleg  puritán 
jellem  volt,  de  szűk  látókörű  politikus,  ki  a  köz- 
társasági alkotmányért  még  akkor  is  lelkesedett, 
mikor  ez  csak  a  gazdag  rómaiak  érdekeinek  meg- 
felelő kormányforma  volt.  Pompejus  kívánságait, 
mikor  ez  Keletről  visszatért,  ellenezte ;  küzdött 
az  első  triumvirátus  ellen,  amiért  Caesar  őt  eltá- 
volította Rómából  és  a  nép  által  Ciprusba  kül- 
dette az  ottani  zavarok  rendezése  végett.  Vissza- 
térve, ismét  felvette  a  küzdelmet  a  triumvirek 
ellen  s  bár  54.  prétor  volt,  csak  azért  nem  vállalt 
helytartóságot,  hogy  Rómában  maradhasson.  Át- 
látva, hogy  Caesar  nagyobb  veszedelme  a  régi 
alkotmánynak,  Pompejus  pártjára  állott  (49).Neki 
is  menekülni  kellett  tehát  Caesar  elől  és  Szicí- 
liába ment,  de  a  szigetet  nem  tudta  megtartani 
Curióval  szemben.  Ekkor  fölkereste  Pompejust 
farsalusi  táborában,  pártjának  veresége  után  pe- 
dig Afrikába  ment  át,  de  nem  fogadta  el  a  Pom- 
pejanusok  vezérletét,  hanem  Utica  védelmét  vál- 
lalta magára.  A  thapsusi  csata  után  (46  ápr.  6.), 
melyben  ismét  Caesar  diadalmaskodott,  átlátta, 
hogy  a  köztársasági  pártnak  jövője  nincsen  és 
önkéntes  halálra  szánta  el  magát.  Híveit  hajóra 
szállította,  maga  pedig  Platón  Phaedonjának  ol- 
vasása közben  kardjába  dőlt.  Nejétől,  Aliliától 
két  gyermeke  volt ;  a  híres  Porcia,  Marcus  Bru- 
tus  felesége,  ki  tisztes  életével  ós  köztársasági 
érzületével  méltó  leánya  volt  apjának  és  Marcus 
Porcius  C,  ki  hasztalan  iparkodott  Uticában  ap- 
ját az  öngyilkosságtól  visszatartani.  Bár  Caesar- 
tól kegyelmet  kapott,  Brutushoz  pártolt  és  Phi- 
lippinél  a  csatában  elesett.  V.  ö.  Wartmann,  Le- 
ben  des  C.  von  Utica  (Zürich  1859) ;  Gerlach,  M. 
Porcius  C.  der  jüngere  (Basel  1866). 

3.  G.  Valerius,  római  grammatikus,  1.  Vale- 
rius  Goto. 

Catoblepas  Gray  (áuat),  1.  Gnu. 

Catocala  Ochseríh.  (áiiat),  1.  Folyosópille. 

Catoche,  Gabo,  a  Mexikóhoz  tartózó  Yucatan- 
félsziget  ÉK.-Í  foka  (ó.  sz.  21°  33' ;  ny.  h.  87*),  kis 
kikötővel. 

Catodon  Gray  (áUat),  a  húsevő  cetek  (Natantia 
carnivora)  alrendjébe  tartozó  úszó  emlősnem, 
melynek  elül  egyenesre  metszett  feje  magasabb, 
mint  aminő  széles.  Pecskendőnyilásai  a  fej  mellső 
felében  feküsznek.  Hátúszója  alacsony  s  egy  duz- 
zadt kiemelkedéshez  hasonlít.  Egyetlen  faja  az 
ámbrás  cet  (G.  macrocephalus  ha,G.-Physeter 
macrocephalus  L.)  Teste  20  méter  hosszura  ia 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Catogran 


—     327     — 


Cattaneo 


megnő.  Az  Atlanti-  és  Csendes-óceánt  lakja  a 
-éO-ik  é.  és  d.  fokok  között.  Képét  1.  a  Cetek  cím- 
szóhoz csatolt  mellékleten. 

Catogan,  1.  Gadogan. 

Catonietopa  (négyszögletestoru  rákok,  áiiat), 
a  rövidfarkú  rákok  (Brachyura)  egyik  családja. 
Toruk  többnyire  négyszögletes,  ritkán  tojásdad 
és  még  ritkábban  kerek.  150-nél  több  fajuk  is- 
meretes. Ismertebb  nemeik  Ocypoda,  Gelasinus, 
Grapsus,  Pinnoteres,  Gecarcinus.  Utóbbi  nembe 
tartozik  a  közönséges  szárazföldi  tarisznyarák 
(G.  ruricola  L.),  mely  Nyugat-Indiában  és  a 
Guineái-szigeteken  tömegesen  él. 

Catoniana  regula,  M.  Porcius  Cato  Licinia- 
nus  (megh.  152)  formulázza  azt  a  szabályt,  hogy 
amely  végintézkedés  kezdetben  semmis,  később 
sem  emelkedik  érvényre.  Ezt  általánosították 
«quod  ab  initio  vitiosum,  non  potest  lapsu  tem- 
poris  convalescerea.  De  ez  alól  számos  kivételt 
tettek. 

Catonisdicta  (lat.,  Caío  bölcs  mondásai)  cí- 
men két-két  hexameterből  álló  164  jeles  mondás 
maradt  reánk  4  könyvben,  valószínűleg  a  Kr. 
utáni  III.  sz.  elejéről.  Ismeretlen  szerzője  az  ős 
római  erények  híres  képviselőjéről,  Catóról  ne- 
vezte el  híressé  vált  gyűjteményét,  melyet  a  kö- 
zépkor igen  nagyra  tartott.  Magyarországon  is 
29  kiadása  jelent  meg.  Legújabb  és  legjobb  ki- 
adását Némethy  Géza  adta  (Budapest  1892) 
szembe  tett  magyar  fordítással.  Régibb  magyar 
fordítói  Nagif  Lajos  (Eger  1756);  Füssi  Pius 
(Kassa  1762)." 

Catopuma  Severtz  (áiiat),  az  igazi  macska- 
nem (Felis)  egyik  alneme.  Idetartozik  pl.  a  hegyi 
macska  {F.  jaguarundi  Pisch.)  és  a  nyestmacska 
{F.  eyra  Pisch.).  Ezenkívül  még  5  faja  ismeretes. 

Catorce,  bányaváros  San  Luis  Potosi  mexikói 
államban,  a  Texasból  (Laredo  felől)  Mexikóba 
vivő  fővonal  mentén,  Mexikótól  700  km.  (é.  sz. 
23"  W ;  ny.  h.  100"  52'),  2678  m.-re  a  tenger  színe 
felett.  1773-ban  fölfedezett  ezűstbányái  80  éven 
át  óvenkint  mintegy  4  millió  K  értékű  ezüstöt 
szolgáltattak ;  azóta  lényegesen  kevesebbet.  La- 
kossága (1900)  10,000  körül. 

Cats,  Jacoh,  a  németalföldieknél  közönségesen 
«Cats  apó»-nak(Vader  Cats)  nevezett  németalföldi 
költő  és  államférfi,  szül.  Brouwershavenben  (Zee- 
laud)  1577  nov.  10.,  megh.  Zorgvliet  nevű  birtokán 
(Hága  mellett)  1660  szept.  12.  1627.  mint  követ 
Angolországba  küldetett.  1636-ban  Holland  raads- 
peusionarisa  (tartományfőnöke)  s  1645.  főpecsétőr 
lett.  1652-tól  kezdve  visszavonult  a  közügyek- 
től és  birtokán,  Zorgvlieten,  Hága  és  Schevenin- 
gen  között,  élte  le  napjait  s  ismét  múzsájához 
fordult.  Szülővárosában  1829.  szobrot  állítottak 
neki.  «Cats  apó  könyve»  (Het  boek  van  Vader 
Cats),  mint  a  hollandok  C.  müveit  nevezik,  több 
mint  egy  századig  halála  után  a  törzsökös  holland 
családoknál  a  biblia  mellett  mindenütt  ott  volt  ta- 
lálható. Kiválóbb  munkái :  Sinne-  en  Minnebeelden 
(Míddelburg  1618) ;  Maechdenplicht  (u.  o.  1618) ; 
Selfstryt  (u.  o.  1620) ;  Houwelijck  (u.  o.  1625) ; 
Spiegel  van  den  ouden  en  nieuwen  tydt  (Haag 
1632);  Trouringh  (Dordrecht  1637);  Twee-ent- 
achtigjaríg  leven  (költeményeinek  1700.  meg- 
jelent kiadásában).  C.  összes  müvei  először  Am- 


sterdamban 1655.  jelentek  meg,  később  számta- 
lanszor újra  nyomva.  Német  fordításban  megjelen- 
tek összes  müvei  Hamburgban  (8  köt.,  1710—13), 
egyes  műveket  ezenkívül  lefordítottak  angol, 
francia,  dán,  latin  nyelvre  is.  Életrajzát  megírta 
Kalff  G.  (Haarlem  1902). 

Catskill  (ejtsd :  ketszkiii),  NewYork  állam  Green 
countyjának  főhelye  az  Eszakamerikai  Egyesült- 
Államokban,  a  C.-hegyek  (1.  o.)  K.-i  lábánál 
(a  hegyre  vasút  visz),  a  Hudson  balpartján,  a  C. 
patak  torkolatánál,  a  new-york-albanyi  vasút  és 
hajójárat  mentén,  (1900)  5484  lak. 

Catskill-hegyek  (ejtsd :  ketszkiii),  az  eszakame- 
rikai Appallach  hegyrendszer  egyik  darabja, 
amely  elszigetelt  rög  gyanánt  áll  a  Hudson-folyó 
nagy  tektonikus  hasadékának  Ny.-i  oldalán,  New 
York  államban.  Óskőzetekből  álló  erősen  leko- 
pott hegy-tönk,  amelynek  legmagasabb  pontja  a 
Slide-M.  1282  m.  Pestőies,  erdős,  kedves  tájait 
ezrével  keresik  fel  a  szomszédos  nagy  városok 
üdülést  kereső  lakói,  akiknek  turista  középpontja 
Catskill  város  a  Hudson  partján. 

Catt,  Heinrich  Alexander  de,  Nagy  Prigyes 
porosz  király  felolvasója,  szül.  Mérgesben  (Svájc) 
1725  jún.  14.,  megh.  Potsdamban  1795  nov.  23. 
A  királlyal  folytatott  társalgásairól  1760  júliusig 
terjedő  pontos  naplót  vezetett.  1780-ban  kegy- 
vesztes lett.  Prigyes  halála  után  naplói  alapján 
terjedelmes,  de  részleteiben  nem  mindenütt  meg- 
bízható emlékiratokat  szerkesztett  (Mómoires). 
Mindkét  francia  munkát  Kóser  R.  rendezte  sajtó 
alá  (Publikationen  aus  dem  kön.  preussisehen 
Staatsarchiv-nak  22.  köt.-ben,  Leipzig  1884),  né- 
metre Bischoff  és  egy  Névtelen  fordították  le  (u.  0. 
1885).  V.  ö.  Sybel,  Histor.  Zeitschr.  53.  és  54.  köt. 

Cattajo,  1.  Battaglia. 

Cattaneo,  1.  Garlo,  olasz  író,  szül.  Milanóban 
1801  jún.  15.,  megh.  Castagnolában  1869  febr.  5. 
Előbb  tanár  volt  a  Santa  Marta  gimnáziumban, 
közben  a  jogi  tárgyakból  is  képesítést  szerezvén, 
abbahagyta  a  tanárkodást  és  II  Polítecnico  c. 
havi  folyóiratot  alapította.  1848-ban  Milanóban  a 
hadbizottság  elnöke  lett,  mely  hivatal  mintegy 
diktátori  hatalommal  járt.  Miután  Milánó  az  ide- 
genek uralma  alá  visszakerült,  C.  Svájcba  mene- 
kült, hol  Storia  della  rivoluzione  del  1848  című 
munkát  bocsátott  ki.  1860-ban  hazatért  és  foly- 
tatta a  Polítecnico  szerkesztését.  Állhatatosan 
köztársasági  maradt  és  szigorúan  ragaszkodott 
régi  elveihez,  hogy  Itália  olyan  államszövetséget 
alkosson,  mint  Észak-Amerika  Egyesült-Államai. 
Ezen  nézetét  iparkodott  terjeszteni  Arohivio 
triennale  delle  cose  d'Italia  (1850—55,  3  köt.)  c. 
művében.Gyüjteményes  irodalmi,  művészeti,  köz- 
gazdasági éspolitikai  műveiből  (Scrittí  letterari ...) 
eddig  hét  köt.  jelent  meg  (Firenze,  Le  Monnier 
1881—92  és  Barbera  1892—94). 

2.  C,  Danese,  olasz  szobrász,  építész  és  költő, 
szül.  1509.  a  Carrara  melletti  Colonnatában, 
megh.  1573.  Pádovában.  Sansovino  tanítványa  és 
munkatársa  volt.  Főművei :  Gian  Fregoso  velen- 
cei tábornok  síremléke  a  veronai  S.  Anastasiá- 
ban  ós  Lionardo  Loredan  dogé  síremléke  a  velen- 
cei SS.  Giovanni  e  Paolo  templomban,  mely 
utóbbin  már  a  bárok  stilus  felé  hajlik.  Részt  vett  a 
velencei    Libreria  szobrászati   díszítésében    is. 


Amely  sbó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cattaro 


-     328 


Catulus 


Tasso  barátja  volt,  s  L'amore  di  Mai-flaa  címen 
24  énekes  hőskölteményt  írt  (1555—62). 

Cattaro  (ejtsd :  kattaró,  szlávul  Kotor),  megerő- 
sített város  Dalmáciában,  a  montenegrói  határ 
közelében,  a  Bocche  di  C.  (1.  o.)  belső  végében,  a 
Lovcsen-hegy  (1759  m.)  lábánál,  (1910)6041  lak.  A 
város  falai  a  hegyoldalban  levő  erődökig  (San 
öiovanni,  280  m.,  stb.)  húzódnak.  Kikötője  egyút- 
tal hadi  kikötő.  Kerületi  kapitányság,  járásbíró- 
ság, fővámhívatal,  dandárparancsnokság,  r.  kat. 
és  szerb-ortodox  püspökség  székhelye,  főgimná- 
ziummal, hajósiskolával.  Hajójáratok:  Fiume— C. 
(24V2  óra);  Triest-C.  (27 Va  óra);  C— Korín  (44 
óra).  Vasúti  állomása  a  közeli  Zelenika  (1.  o.). 
C.-ból  jó  út  vezet  át  Montenegróba,  Cetinjébe  (45 
km.),  amelynek  kikötőhelyéül  szolgál.  C.  római 
gyarmat  volt  (Ascrivium) ;  a  nyugat-római  biro- 
dalom megdőlése  után  Bizánc  fenhatósága  alatt 
maradt,  de  a  XUI.  sz.-ban  a  szerb  királyok  hatal- 
mába került.  Nagy  Lajos  1368.  biztosította  a 
magyar  fenhatóságnak,  1420-ban  azonban  Velence 
oltama  alá  menekült.  1797-ben  Ausztriához, 
1805— 10-ig  a  francia  Illiriához,  1814  óta  pedig 
újra  Ausztriához  tartozik.  Az  1869  és  1881— 82-ikí 
lázadások  alatt  az  osztrák-magyar  hadak  fő 
támaszpontja  volt. 

Cattleya  Lindl.  (növ.),  az  Orchidaceae  (Kos- 
borfélék) család  génusza,  melynek  20  faja  Bra- 
ziliától Mexikóig  van  elterjedve.  Sziklákon  és 
fákon  élnek.  Levelük  merev,  viráguk  nagy,  pom- 
pásan színezett  és  fürtös  virágzatban  álló.  Nagy 
és  csuklyaalakú,  a  szélén  bodros  ajakszirmuk 
felfelé  áll.  Legszebbjei :  a  C.  labiata  Lindl.  vi- 
rága nagy,  gyenge  rózsaszín,  ajakszirma  bíbor- 
színnel tarkázott.  Egyike  a  legpompásabb  orchi- 
deáknak, még  hosszú  ideig  tartó  virágzása  is  fo- 
kozza az  értékét.  A  C.  Skinneri  Lindl.  (1.  a  Szobai 
növények  I.  képét)  virága  pompás  rózsaszín ;  ajak- 
szirma összesodródott,  elől  lapos,  csorbított,  belül 
kénszínű.  A  C.  fajai  könnyen  virágzanak,  szobák- 
ban is  tenyészthetők. 

Cattólica  (ejtsd :  kattóiika),  San  Giovanni  in  Ma- 
rignano  községhez  tartozó  falu  Forli  olasz  tarto- 
mányban, 1  km.-nyire  az  Adriai-tengertől,  az 
ancona-bolognai  vonalon,  előbbitől  74  km. -re, 
kikötővel,  (1901)  3531  lak.  Földsülyedés  következ- 
tében a  régi  római  város,  Crustumium  (Conea) 
romjai  víz  alá  merültek. 

Cattólica  Eraclea,  város  Girgenti  olasz  tarto- 
mányban (Szicília),  só-  és  kénbányászattal,  (i9oi) 
8067  lak. 

Catty  (ang. , ejtsd:  ketti),  kereskedelmi  súly  Kiná- 
han.  Japánban  ós  Németalföld  keletindiai  birto- 
kain ;  japán  és  kínai  nyelven  kin  =  16  tael  (kínai 
nyelven  liang  ==  too  Pi^ul  (kínai  nyelven  tan), 
Súlya  megfelel  Kínában  1^  angol  fontnak  =  6048 
g.,  a  németalföldi  gyarmatokban  ellenben  1|  régi 
amsterdami  fontnak  =  617-6  g. 

Catualda,  előkelő  gót  vezér,  aki,  miután  Mar- 
bod  markomann  király  elíízte,  Kr.  u.  19.  erős 
sereggel  Csehországba  tört  és  a  markomannokat 
rávette,  hogy  Marbodtól  elpártoljanak.  Marbod  a 
rómaiaknál  keresett  menedéket,  de  alig  egy  év 
múlva  C-t  is  elűzték,  aki  Italiába  menekült,  Ti- 
berius  Galliában  Forum  Juliit  (Fréjus)  rendelte 
lakóhelyéül. 


Catullus,  Gaius  Valerius,  &  rómaiak  legigazibb 
lírikusa,  szül.  Veronában  Kr.  e.  87.  jómódú  csa- 
ládból. Atyja  vendégbaráti  viszonyban  volt  J.  Cae- 
sarral s  a  Garda- tó  Sirmio  nevű  félszigetén  villája 
volt.  Rómába  kerülvén,  földiéinek,  a  transpada- 
nus  költőknek  és  rotoroknak  köréhez  csatlakozott 
s  vidám,  zajos  életet  élt.  Fordulópont  volt  életé- 
ben megismerkedése  avval  a  növel,  kit  költemé- 
nyeiben Lesbiának  nevez,  de  akinek  igazi  neve 
Clodia  volt,  nem  más,  mint  a  hírhedt  demagóg- 
nak, a  Cicerót  számkivetésbe  hajtó  Clodiusnak 
nem  kevésbbé  hírhedt  testvére,  Q.  Metellus  Celer- 
nek  a  felesége,  kiről  Cicero  botrányos  képet  raj- 
zol egyik  beszédében  (pro  Caelio).  C.  látva,  hogy 
méltatlanra  pazarolta  szerelmét,  57.  Memmius 
propraetor  társaságához  szegődve,  Bithyniába 
ment,  de  egy  óv  múlva  visszatért,  útközben  meg- 
látogatta Troasban  eltemetett  bátyja  sírját.  Clodia 
próbát  tett  C.  visszahódítására,  de  hasztalanul. 
C.  visszavonult  a  főváros  zajától,  szülőföldjén 
élt,  de  csakhamar  elhalt  53  táján.  116  apróbb- 
nagyobb  költeményében  életének  hü  tükrét 
hagyta  reánk.  Az  alexandriai  költők  hatása  csak 
nagyobb  költeményein,  kivált  a  Peleus  és  Thetis 
lakodalmáról  szóló  kis  eposzon  látszik.  Apró  köl- 
teményeiben, bohóságaiban  minden  tudákosság- 
tól  ment  költői  őserő  nyilvánul :  szeretetét,  gyűlö- 
letét elemi  erővel  fejezi  ki.  0  a  szociális  költészet 
első  müvelője.  Az  elveszett  veronai  anyacodexet, 
melyet  Rather  veronai  püspök  a  X.  sz.-ban  még 
olvasott,  két  eodex  tartotta  fenn  leghívebben,  a 
párisi  Biblotheque  Nationaleban  őrzött  codex  San- 
germanensis  és  az  oxfordi  Cauonicíanus  v.  Oxo- 
niensís;  mindkettő  a  XIV.  sz.-ból  való.  Az  előbbit 
fotolitográfíai  másolatban  közzé  tette  Lumiére 
(Paris,  Leroux,  1890)  a  Clédat- féle  gyűjteményben. 

Irodalom.  Főbb  kiadások  :  Schwabe,  Giessen  1886";  Hanpt- 
Vahlen,  Ijeipzig,  5.  kiad.  1886;  L.  Müller,  u.  o.  1870;  Schmidt, 
1887;  Bálirens  laiin  magyarázatokkal,  u.  o.  1876  —  85.  Igen 
becses  az  Ellis-téle  angol  magyarázatos  kiadás,  Oxford 
1876.  Német  magyarázatokkal  Riese,  Leipzig  1884,  G.  Fried- 
rich,  u.  0.  1908.  Legkiválóbb  német  fordítója  Tb.  Heyse 
Berlin  1865  ;  újabb  M.  Bchuster,  Wien  lí)06.  Francia  for- 
dítója Eug.  Rostand,  Benoist  és  Thomas  kiadása  mellett, 
1882  —  91.  Magyar  fordítója  Csengeri  János,  Budapest  1880. 
Olcsó  könyvtár.  Teljesen  átdolgozva  az  akadémia  kiadásá- 
ban latiQul  és  magyarul  1901.  — V.  ö.  Ring  M.,  A  Catull-kéz- 
iratokról,  Budapest  1875.  Nyelvtud.  közi.  ;  Pirchala  J.,  Phil. 
Közi.  1877  ;  Wirth,  Egy  hang  a  Lesbia-kérdés  jelen  áliá- 
sálioz.  Nagybecskerek  1886  ;  Ribbeck-Csiky  ö.,  A  római  köl- 
tészet története.  I.  köt.,  Budapest  1891  ;  Ribbeck,  C.  eine 
literarhist.  Skizze,  Kiél  1863;  Lefaye  6.,  C.  et  ses  mo- 
dells,  Paris  1894;  Goumy,  Les  Latins,  1892. 

Catulus,  1.  Gaius  Lutatius,  Rómának  Kr.  e. 
242.  konzula,  ki  hajóhad  élén  a  karthágóiak  el- 
len vonult  és  Hannót  Szicíliától  Ny.-ra  az  Aega- 
tes- szigeteknél  megverve,  diadalmasan  befejezte 
az  első  pún  háborút. 

2.  C,  Quintus  Lutatius,  Kr.  e.  102.  a  harmad- 
ízben konzul  Mariusnak  tiszttársa.  Míg  azonban 
Marius  Aquae  Sextiae  (Aix)  mellett  a  teutonokat 
megverte,  C,  kinek  az  volt  a  feladata,  hogy  a 
címbereket  Itáliától  visszatartsa,  kénytelen  volt 
előlük  a  Fó  jobbpartjára  visszavonulni.  Mint  pro- 
konzul a  következő  évben  Mariussal  együtt  vo- 
nult ismét  ellenük  és  ekkor  Vercellae  mellett  le 
is  győzte  őket.  A  szövetséges  háborúban  ismét 
légiói  ólén  harcolt,  de  erős  optimata  érzelmei 
miatt  Marius  halálra  szánta,  amit  C.  öngyilkos- 
sággal előzött  meg  (87).  Görög  műveltségű  és 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Catus 


—     329     — 


Cauer 


Unom  Ízlésű  £éi"fluként  szép  érdemeket  szerzett 
mint  szónok,  költő  és  író  is.  Xenophon  modorá- 
ban megírta  konzulátusának  történetét ;  de  csak 
néhány  epigraram  maradt  ránk  tőle.  V.  ö.  Bütt- 
ner,  Porcius  Líeínus  u.  der  litterarische  Kreis  des 
Q.  Lutatius  C.  (Leipzig  1893). 

3.  C,  Quinius  Lutatms,  az  előbbinek  fla,  SuUa 
barátja,  78.  mint  konzul  legyőzte  tiszttársát,  M. 
Aemilius  Lepidust,  ki  a  demokraták  élén  Sulla 
intézkedéseit  el  akarta  törölni  és  Etruriából  Róma 
ellen  vonult.  C.  avatta  fel  69.  Jupiternek  újonnan 
felépített  kapitoliumi  templomát  (innen  jelzője : 
Gapitolinus)  és  a  szenátus  hatalmát  féltve,  67. 
ellenezte,  hogy  Pompeiust  rendkívüli  hatalom- 
mal küldjék  a  kalózok  ellen,  majd  &Q.  a  nagy 
Mithridates  ellen.  Megh.  Kr.  e.  61. 

Catus,  a  ragadozó,  húsevő  emlősök  közé  tar- 
tozó állatnem.  L.  Macska. 

Caub,  város  Hessen-Nassauban,  Bingen  és  Kob- 
lenz  között,  a  Rajna  jobbpartján,  középkori  erő- 
dítményekkel, (1900)  2204  lak. 

Cáuca,  legnagyobb  mellékvíze  a  Magdaléna 
folyónak,  a  délamerikai  Columbia  köztársaság- 
ban. 1090  km.  hosszú.  Gálitól  Cartagóig  hajóz- 
ható, itt  szűk  szorosba  kerül  be,  de  Antioquiától 
újra  széles  mederben  folyik.  Torkolata  Tacaloa 
közelében  van. 

Caucalis  L.,  ördögbocskor  (növ.),  az  Umbel- 
líferae  (Emyősök)  család  génusza,  melynek  5  faja 
Közép-  és  Dél-Európában  és  K.-en  található  fel. 
Hazánkban  a  C.  daucoides  L.  müveit  talajon,  ve- 
tésben gyakori  és  alkalmatlan  gyom.  Szára  ba- 
rázdált, szőrös.  Virága  fehér  v.  pirosas.  Tennése 
körülbelül  1  cm.  hosszú,  2— 4  mm.  széles  és  tüs- 
kékkel van  megrakva. 

Cancliemar  (franc.,  ejtsd:  kósmár)  a.  m.  lidérc- 
nyomás, rémkép. 

Cauchy  (ejtsd :  iiosi),AugustinLouis,  franc,  mate- 
matikus, szül.  Parisban  1789  aug.  21.,  megh.  Pa- 
risban 1857  máj.  23.  Már  16  éves  korában  feltűnt 
egy  nehéz  matematikai  probléma  megoldása  ál- 
tal és  1815.  Mémoire  sur  la  théorie  des  ondes  c. 
munkája  alapján  az  Institut  tagja  lett.  Később  az 
école  polytechnique  tanára  volt ;  a  júliusi  forrada- 
lom idején  Prágába  vándorolt  ki,  ahol  mint  a  bor- 
deauxi  herceg  nevelője  élt.  1848.  a  párisi  egyete- 
men a  mennyiségtan  tanára  lett,  de  1852.  ismét 
le  kellett  mondania,  mert  III.  Napóleontól  a  hű- 
ségi esküt  megtagadta.  Cauchy  a  felsőbb  algebrát, 
a  számelméletet,  a  differenciálszámítást,  geo- 
metriát, csillagászatot  és  fizikát  egyaránt  siker- 
rel mívelte  és  valamennyit  új  tételekkel  gazdagí- 
totta. Egyike  volt  az  elsőknek,  akik  a  felsőbb  ma- 
tematika szigorú  megalapozására  törekedtek. 
Legnevezetesebb  miivel :  Cours  d'analyse  1821. 
Exercices  de  mathématique  1826.  Le^ons  sur  le 
ealcul  différentiel  (1829) ;  Mémoire  sur  la  disper- 
sion  de  la  lumiére  (1836) ;  Exercices  d'analyse  et 
de  physique  mathématique  (1839).  összes  mű- 
veit 26  kötetben  1882  óta  a  párisi  akadémia 
adja  ki. 

Cancus  (ang.,  ejtsd:  kákösz)  a.  m.  választók 
elöértokezlete.  Az  északamerikai  Egyesült-Álla- 
mokban így  nevezik  azokat  az  előértekezleteket, 
ahol  a  váUisztók  a  jelölt  személyében  megálla- 
podnak V.  határozatot  hoznak  oly  célból,  hogy 


azt  az  illető  párt  is  magáévá  tegye.  Angliában 
C.-ön  a  választók  helyi  bizottságát  értik,  amely 
valamely  kerületben  a  párt  ügyeit  viszi. 

Cauda  (lat.),  fark ;  vége  valaminek.  —  C. 
equina  a.  m.  lófark ;  az  ágyéki  és  keresztidegek 
összesége,  amint  a  gerinccsatornában  eredési  he- 
lyüktől rézsút  lefelé,  a  megfelelő  csigolyaközti, 
illetőleg  kereszt-likhoz  húzódnak.  —  C  nucile 
caudati,  a  farkos  magnak  (nucleus  caudatus)  alsó 
vége,  1.  Agyvelő.  —  C,  neve  a  Cappa  magna  (1. 
0.)  uszályának.  A  bíbomokok  és  püspökök  C.-ját 
rendesen  egy  klerikus  (caudatarius)  viszi ;  a  ka- 
nonokok maguk  hordják  felgöngyölítve  karjukon. 

Candalis,  a  farklioz  (cauda)  tartozó,  illetve 
minden,  ami  a  test  alsó,  farki  részéhez  közelebb 
van. 

Caudan  (ej-tsd:  kodaS),  (1906)  9646  lakosú  város 
Bretagne  D.-i  partja  közelében,  Morbihan  fran- 
cia départ.-ban.  Lorient-tól  É.-ra  8  km.,  vasiit 
mellett. 

Can<Iata  (állat),  a  farkos  kétéltűek  (Urodela) 
megjelölésére  használt  elavult  kifejezés,  1.  Két- 
éltüek. 

Candebec  (ejtsd:  kódbek).  1.  G.-en-Gaux,  város 
Seiue-Inférieure  francia  dépar temen tban,  a  Szajna 
jobbpartján,  (1900)  2416  lak.,  gyapotfonókkal,  gya- 
pot- és  gyapjú-szövőkkel,  vitorlavászon-készí- 
téssel.Elegáns  arány  ainál,faragványai  finomságá- 
nál és  üvegfestményei  gazdagságánál  fogva  emlí- 
tésre méltó  a  XV.  sz.-ból  való  csúcsíves  temploma. 
Környékén,  a  magaslatokon  sok  villa  épült.  — 
2.  C.-lés-Élbeuf,  iparos  város  Seine-Inférieure 
francia  dópartementban,  a  Szajna  balpartján,  (i90i> 
9407  lak.,  jelentékeny  posztóiparral. 

Candéran  (ejtsd:  koderaS),  község  Gironde  fran- 
cia dép.-ban,  közvetlen  Bordeaux  mellett,  csoko- 
ládégyártással, borkereskedéssej,  (1906)  12,888  lak. 

Caudex  (lat.)  a.  m.  fatörzs. 

Gaudium,  a  számúitok  városa  a  via  Appia 
mentén,  Beneventumtól  DNy.-ra,  a  mai  Monte- 
sarchio  közelében.  Szerepe  híres  a  2.  szamnit  há- 
borúban, midőn  Kr.  e.  321.  a  szamnitok  vezére, 
Gavius  Pontius,  a  római  sereget  a  C.-i  szorosban 
(Fureulae  Caudinae)  közrefogta,  amint  Luceria 
felé  igyekezett.  Hagyomány  szerint  a  sereg  a 
C.-i  völgykatlanban  észrevette,  hogy  a  szoros  el 
van  zárva  s  midőn  vissza  akart  vonulni,  itt  is 
zárva  találta  az  utat.  Minden  szabaduló  kísérlet 
hasztalan  volt  s  a  konzulok  kénytelenek  voltak 
az  ellenség  föltételeit  elfogadni,  hogy  t.  i.  a  szam- 
nit területről  visszavonulnak,  az  elfogott  hadse- 
reg iga  alatt  vonul  el  (C.-i  iga)  és  600  kezest 
hagy  hátra.  A  szenátus  a  szerződést  nem  ismerte 
el  érvényesnek,  de  a  szamnitok  nem  ölték  meg 
a  nekik  kiadott  konzulokat,  sőt  a  kezeseket  sem 
bántották.  E  híres  hagyományt  azonban  a  topo- 
gráfiai kutatások  nem  tudják  igazolni. 

Caudiumi  iga,  1.  Gaudium. 

Caudry  (ejtsd :  kodri),  falu  Nord  francia  dép.-ban, 
Cambrai  és  Le  Cateau  között,  vasút  mellett, 
gyapjú-,  tüll-  és  cukorgyártással,  (i906)  10,965  lak. 

Cauer,  l.jEWiY,  német  szobrász,  szül.  Drezdában 
1800  nov.  29.,  megh.  1867  aug.  4-én.  Berlinben 
Rauchnál,  majd  Münchenben  Hallernál  tanult, 
azután  Drezdában  és  Kreuznachban  élt.  A  refor- 
máció korának  kiváló  alakjait  ábrázoló  szobrai 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Caulaincourt 


330     — 


Causae  efficlentes 


(Sickingen,  Hutten,  Berlichingeni  Götz,  Melanch- 
thon  8tb.)  Németországban  igen  népszerűek  vol- 
tak. 

2.  C,  Kari,  német  szobrász,  szül.  Bonnban 
1828  febr.  U.,  megh.  1885  ápr.  17.  Wolft  A.-nak 
volt  tanítványa,  Rómában  is  tanult.  Tőle  való  a 
mannheimi  Scliiller-szobor.egy  Boszorkány  szobra 
a  berlini  Nationalgalerieben  és  antik  tárgyú  szob- 
rok egész  sora.  A  Kreuznach  melletti  Ebernburg- 
ban  emelkedő  Hutten -Sickingen-emléket  (1889) 
szobrász-flai  fejezték  be,  akik  közül  különösen  C. 
Ludioig  (szül.  Kreuznachban  1866  máj.  28.)  válik 
ki.  Tőle  való  IV.  Károly  császár  emléke  a  berlini 
Siegesalléban  (1899). 

Caulaincourt  (ejtsd :  koiénkúr),  1.  Armand  Au- 
gustinLouis,  gr.,  Vicenza  hercege,  francia  állam- 
férfiú, szül.  Caulaincourtban  1772  dec.  9.,  megh. 
Parisban  1827  febr.  19.  A  forradalmi  harcokban 
felvitte  az  ezredesi  rangig.  Napóleon  mint  első 
konzul  Szt.-Pé tervárra  küldte,  hogy  a  barátságos 
viszonyt  Oroszországgal  lehetőleg  előmozdítsa ; 
visszatértekor  főlovászmesterré  és  dandárpa- 
rancsnokká léptették  elő ;  1805.  pedig  hercegi  ran- 
got nyert.  1807-ben  Pétervárra  ment  követül. 
Napóleonnak  Oroszországból  való  menekülésekor 
hű  kísérője  volt ;  1814.  mint  külügyminiszter  vett 
részt  a  chatilloni  kongresszusban  ós  legalább  El- 
bát biztosította  ura  számára.  A  száznapos  uralom 
alatt  C.  ismét  külügyminiszterré  és  pairré  lett. 
XVIII.  Lajos  C-t  a  számüzendők  lajstromába 
iktatta,  melyből  csak  I.  Sándor  cár  közvetítésére 
törölték.  A  szélső  királypártiak  üldözései  elől 
jószágára  vonult  vissza.  Emlékiratai:  Souve- 
nirs  du  duc  de  Vicence  cím  alatt  (1837—40)  je- 
lentek meg.  Legidősebb  fla  a  második  császárság 
alatt  szenátor  volt. 

2.  C,  Augustin  Jean  Gábriel,  gróf,  az  előbbi- 
nek testvére,  francia  tábornok,  szül.  1777  szept. 
16.,  megh.  1812  szept.  7.  Az  összes  francia  hábo- 
rúkat végig  küzdötte.  Kitűnt  különösen  a  Tajón 
való  átkelés  közben.  A  Borodino  melletti  csatá- 
ban lelte  halálát. 

Caalerpa  Lamk.  (növ.),  tengeri  moszat  a  Cau- 
lerpaceae  családban.  Mintegy  80  faját  ismerik. 
Alakjuk  a  gyökeres,  száras,  leveles  növények 
alakját  utánozza. 

Cauliield  (ejtsd:  kauifíjW),  város  Victoria  brit- 
ausztráliai államban,  Melbourne  közelében  (20 
km.),  vasút  mellett,  (i9oo)  8700  lak. 

Caulis  (növ.)  a.  m.  szár  (1.  o.). 

Cauloiua  (növ.),  1.  Tengely  képlet. 

Caulonia,  város  Reggió  di  Calabria  olasz  tar- 
tományban, 7  km.-nyire  az  loni-tengertől,  az 
Alaro  folyó  feletti  magaslaton,  (i9oi)  4800,  közig, 
ker.-ével  9186  lak.  Korábbi  neve  Castelvetere.  Az 
ókorban  az  aehájok  városa  (1.  Kaulonia),  ide 
menekült  Pithagoras  Krotouból  (Cotrone).  1911 
máj.  egy  görög  templom  romjait  fedezték  fel  itt. 

Caulopteris  Lindl.  et  Hutt.  (növ.),  fosszilis, 
harasztféle  növények  törzsmaradványai,  melyek 
csavarosán  elhelyezett  levólripacsokat  viselnek. 
Ez  utóbbiakban  patkóalakú  v.  elliptikus  edény- 
nyalábnyom látható.  B  maradványok  csak  a  pa- 
leozoi-rétegekben  fordulnak  elő. 

Cauls,  Salomon  de,  1.  Gaus. 

Cauma-tó,  1.  Flims. 


Caumont  (ejtsd:  komóH),  Arcisse  de,  francia  ar- 
cheológus, szül.  Bayeuxben  1802  aug.  28.,  megh. 
Caenben  1873  ápr.  16.  A  nemzeti  archeológia  mű- 
velésére megalapította  a  Société  fran9ai8e  d'ar- 
chéologie  pour  la  conservation  des  monuments 
nationaux-t,  melynek  megbízásából  szerkesztette 
1872-ig  a  Bulletin  monumentalt.  Munkái :  Abécé- 
daire,  ou  rudiments  d'archéologie  (I.  köt.,  Archi- 
tecture  religieuse,  5.  kiad.  1867 ;  II.  köt.,  Archi- 
tecture  civile  et  militaire,  3.  kiad.  1869 ;  III.  köt., 
Ére  gallo-romaine,  1862) ;  Histoire  de  l'art  dans 
l'ouest  de  la  Francé  (1831—1840). 

Caupo (lat.)  a.  m.  csapláros, korcsmáros;  Cau- 
pona,  korcsma,  csapszék. 

Cauquénes  (ejtsd :  kaukénesz),  1.  Maule  chilei  tar- 
tomány fővárosa,  Valparaisótól  D.-re,  az  onnan 
Concepeiónba  vivő  vasút  mentén,  a  tengertől  50 
km.,  mintegy  10,000  lak.  —  2.  C,  fürdőhely  Col- 
chagna  chilei  tartományban,  Santiagótól  D.-re 
90  km.,  C.  állomástól  K.-re  18  km.,  a  Cordilleras 
de  los  Andes  lábánál  (804  m.),  klór-  és  kéntar- 
talmú forrásokkal. 

Caurium,  1.  Goria. 

Caus  (Gaux  vagy  Gauls  és  Mondecam),  Sala- 
mon de,  francia  mérnök,  szül.  Dieppeben  1576., 
megh.  Parisban  1626  jún.  6.  Protestáns  létére 
hazájából  kivándorolt,  előbb  Angliában  élt,  aztán 
1614— 1620-ig  Heidelbergben,  mmt  V.  Frigyes  vá- 
lasztófejedelem építésze.  Ez  időben  a  heidelbergi 
várpalotának  egy  részét  és  a  kerti  terrasszokat 
építette.  Legnevezetesebb  műve :  Les  raisons  dea 
f orces  mouvantes  avee  diverses  machines  c.  alatt 
jelent  meg  Frankfurtban  1615. ;  ebben  egy  He- 
ronlabda-féle  készüléket  ír  le,  melyben  a  sűrí- 
tett levegő  helyett  a  gőz  nyomása  emelné  a  vizet 
s  amely  a  legelső  a  tulajdonképeni  gőzgépeket 
megelőző  efajta  szerkezetek  között. 

Causa  (lat.),  1.  ügy,  különösen  peres  ügy. 
Causidicus  ügyvéd.  Gausae  cognitio  az  ügynek 
birói  megvizsgálása.  2.  ok,  qua  et  C.  vindica- 
veris  ?  mi  okból  vindikálsz  ?  3.  alap,  különösen 
jogalap,  melyen  a  dolog  hatalmad  alá  került, 
iusta  c.  possessionis,  az  elbirtoklásnál  szintén 
kell  a  iusta  c.  4.  G.  debendi,  a  tartozási  alap, 
vagyis  a  gazdasági  ok,  amely  a  tartozás  elvál 
lalására  indít,  pl.  G.  solvendi,  hogy  előbbi  tarto- 
zásod alól  felszabadulj,  G.  obiigandi,  hogy  mást 
magadnak  lekötelezzél  vagyoni  szolgáltatásra 
V.  legalább  hálára  (G.  donandi).  5.  G.  civilis,  a 
beszerzési  alap,  ilyen  volt  az  ünnepélyes  kifeje- 
zés (verba),  a  szabályszerű  írásbeliség  (literae),  a 
dolog  (res)  átadása,  végül  a  megegyezés  (con- 
sensus)  minden  alakszerűség  nélkül.  Ez  alapon 
osztályozzák  a  szerződéseket. 

Causa  cogaita  (lat.)  a.  m.  az  ügy  megvizs- 
gálása után ;  ellentéte :  C.  incognita,  az  ügy  meg- 
vizsgálása nélkül. 

Caiisae  cognitio  (lat.)  a.  m.  az  ügy  birói  meg- 
vizsgálása, nyomozása,  tárgyalása,  birói  eljárás 
és  határozat  polgári  peres  ügyekben. 

Causae  efíicientes  (lat.),  ható  okok,  szem- 
ben a  cé/-okokkal  (causae  flnales).  Ez  utóbbiak 
végett,  az  előbbiek  folytán  történik,  ami  törté- 
nik. A  kettő  nem  zárja  ki  egymást.  Kezem  mun- 
kája a  ható  ok,  melynek  folytán  a  levelet  meg- 
írom. A  levél  megírása  a  cél.  L.  Gél. 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


■Causae  majores 


—     331     — 


Cautló 


Causae  majores  v.  graviores,  arduae,  az 
önmagukban  véve  általánosabb  érdekű  vagy  na- 
^obb  fontosságú  ügyek,  amelyeket  első  folya- 
modásban a  pápa  elé  visznek,  illetőleg  a  pápa 
maga  elé  von,  vagy  ilyenként  elfogad.  Ezek  ta- 
jiativ  felsorolása  nem  lehetséges,  habár  a  glossa 
megkísérel  ily  felsorolást. 

Causae  probatío  (lat.),  a  civitas  kéréséhez 
kellő  alapnak  bebizonyítása,  pl.  a  latinus  iga- 
jiolta,  hogy  feleségétől  van  legalább  egy  törvé- 
jiyes  gyermeke,  aki  elérte  az  egyéves  kort  (anni- 
culus). 

Causa  expressa  (lat.),  a  dologi  kereset  ese- 
tén felperes  hivatkozhatik  a  szerzési  alapra.  Ez 
a  C.  expressa. 

Causalis  jogügylet,  1.  Absztrakt  jogügylet. 

Causalitas  (lat.)  a.  ra.  okiság  (1.  Ok). 

Can«ia  pia  (lat.)  a.  m.  kegyes  alapítvány. 

Causaríus,  a  rómaiknál  a.  m.  rokkant. 

Causaruiu  patrónus  (lat.)  a.  m.  ügyész. 

Causaruui  regali uuil>irector  et  sacrae 
Begni  coronae  Fiscalis  (lat.)  a.  m.  a  kir.  ügyek 
igazgatója  és  a  szt.  korona  ügyvédje. 

Causa  sui  (lat.),  önmagának  oka ;  így  nevez- 
ték a  skolasztikusok  az  Istent. 

Causativuui  (lat.),  1.  Műveltető  ige. 

Cause  célébre  (franc,  ejtsd  :  kóz  síéiébr)  a.  m. 
feltűnést  keltő  eset,  különösen  jogeset. 

Causerie  (franc,  ejtsd:  kózri),  csevegés,  köny- 
nyed,  inkább  képzelethez  és  kedélyhez  szóló  elő- 
adás, mulattatva  oktató  modorban.  E  könnyed 
irodalmi  és  szónoklati  nemben  főleg  a  franciák 
remekelnek.  Causeur  a.  m.  csevegő,  mulattató, 
társalgó  vagy  előadó. 

Causeway  (ang.,  ejtsd  :  kózvé),  feltöltött,  műút, 
járda,  nemkülönben  a  csónakok  és  dereglyék  ki- 
kötőhelye a  folyóparton. 

Caussade  (ejtsd :  kosszád),  város  Tam-et-Qaronne 
francia  dép.-ban,  a  Lére  partján,  a  cahors-mon- 
taubani  vonalon,  szalmakalapgyártással,  szarvas- 
gomba- és  baromfikereskedéssel.  Érdekes  házak 
és  harangtorony  a  XIV.  sz.-ból.  (í9oi)  3017  lak. 

Causse  (ejtsd :  kossz),  neve  azoknak  a  sivár,  alig 
megművelt  karsztos  mészkőfensíkoknak,  amelyek 
a  francia  Aveyron  és  Lozére  département  terüle- 
tén vannak.  Felépítésük  tekintetében  majdnem 
vízszintes  helyzetű  júramészkőből  állanak,  köze- 
pes magasságuk  900  m.  A  mészkőplatókon  meg- 
találjuk az  összes  karszttüneményeket,  a  felszíni 
víz  hiányát,  barlangokat,  dolinákat,  földalatti 
vízfolyásokat  stb.  Növényzete  igen  szegényes, 
lakossága  gyér  (1  km^  30—35),  de  mert  helyen- 
ként jó  legelői  vannak,  híres  az  állattenyésztés, 
sajttermelés  (Roqueforti  sajt)  és  gyapjuipar.  A 
folyók  2—300  m.  mélyen  bevágódott  kanyónszerű 
hasadékokban  folynak,  ezek  a  mély  völgyek  a 
platót  darabokra  szabták  s  így  keletkeztek  a  C. 
de  Larzac,  Lodéve  és  Miliau  között ;  a  G-  Noir,  a 
Tarn,  Sonte  és  Dourbie  között,  a  C.  Méjean  v. 
Grand  C,  a  Tarn,  Tarnon  és  Jonte  közt,  a  G-  de 
Sauveterre,  a  Tarn  és  Lot  közt. 

CaUSSin    de  Perceval   (ejtsd  :   koszen  dö  perszval), 

1.  Jecm  Jacques  Antoine,  francia  orientalista, 
szül.  Montdidierben  1759  jún.  24.,  megh.  Parisban 
1835  júl.  20-án.  1782-től  haláláig  a  Collége  de 
Prance  ny.  tanszékét  foglalta  el;  emellett  1787— 


1792-ig  a  királyi  könyvtár  kéziratainak  őre,  1816 
óta  az  Institut  tagja  volt.  Számos  mimkája  és 
szövegkiadása  az  arab  irodalom  és  történet  kö- 
rébe tartozik. 

2.  G.,  Armand  Pierre,  az  előbbinek  fla,  francia 
orientalista,  szül.  Parisban  1795  jan.  13.,  megh. 
u.  0.  1871  jan.  15.  Soká  tartózkodott  Szíriában 
és  onnan  hazájába  vi8szatérve,1822.  az  École  des 
langues  orientales  vivantesban,  1833.  a  Collegedé 
Francéban  az  arab  nyelv  tanára ;  1849.  az  Institut 
tagla  lett.  Főbb  művei :  Essai  sur  l'hístoire  des 
Arabes  avant  l'Islamisme,  pendant  l'époque  de 
Mahomet  et  jusqu'á  la  réduction  de  toutes  les 
tribus  sous  la  loi  musulmane  (3  köt.,  1847—49) ; 
Préeis  historique  de  la  guerre  des  Turcs  contre 
les  Russes  1769—76  (Vászif  efifendi  után  török- 
ből. Paris  1822) ;  Grammaire  arabé  vulgatre  (u.  o. 
1824,  1858) ;  Préeis  historique  de  la  destructiou 
du  corps  des  janissaü'es  par  le  sultan  Mahmoud 
en  1826  (törökből  fordítva ;  u.  o.  1833) ;  a  vulgáris 
arab  nyelv  grammatikája  (először  1824). 

Caustica  (lat.),  1.  Maró  szerek. 

Causticuna  Innare  a.  m.  pokolkő,  1.  Ezüst- 
nitrát. 

Cantchouc,  1.  Kaucsuk. 

Cautela  (lat.)  a.  m.  óvatosság,óvatos8ági  sza- 
bály, magyartalan  kifejezéssel  elővigyázat. 

Cauterets  (ejtsd:  kotré),  falu  és  híres  fürdőhely 
a  Pireneusokban,  Hautes-Pyrénées  francia  dép.- 
ban,  vasút  mellett,  a  Gave  de  C.  szűk  völgyében, 
990  ra.  magasban,  (igoi)  1132  lak.  A  fürdőhely  a 
XVI.  sz.  óta  ismeretes ;  24  meleg  kénes  forrása 
a  leggazdagabb  a  Pireneusokban.  Évenként 
mintegy  20,000  vendég  keresi  föl  skrofula,  bőr- 
bajok, reuma,  női  bajok  stb.  ellen.  Éghajlata  ned- 
ves, ködös,  este  és  reggel  gyakran  hűvös.  Kör- 
nyéke igen  gazdag  természeti  szépségekben, 
V.  ö.  Legueutre,  Guide  de  C. ;  Moinet,  Les  eaux 
thermales  sulfureuses  de  C.  (Paris  1878) ;  Senac- 
Lagrange,  Les  eaux  sulfureuses  de  C.  (u.  o.  1884). 

Cauteria  (lat.),  l.  Maró  szerek. 

Cauterisatío  (lat.),  égető  v.  edzőszerek  alkal- 
mazása valamely  szövet  elroncsolására,  valamely 
képlet  kiirtására. 

Canterinm  (lat),  égetővas.  Parázson  izzásba 
hozva,  régebben  ezzel  pörkölték,  égették  a  sebe- 
ket. Újabban  helyette  a  benzin-gőzzel  izzásban 
tartott  platina-égetőt(l.  Paquelin-féle  égető)  hasz- 
nálják. A  C.  actualö  (égető  vas)  mellett  használ- 
ták a  C.  potentialet,  az  étető  szereket  (marókáli, 
klórcink,  salétrom  v.  krómsav  stb.). 

Caufterinm  antimoniale^  az  antimonklo- 
rid régi  neve. 

Cautin,  1.  G.  v.  Bio  Imperial,  mintegy  300  km. 
hosszú  folyó  Chile  D.-i  részében,  az  Andok  hóme- 
zőin  ered ;  alsó  folyásában  hajózható.  —  2.  G., 
Chile  egyik  tartománya  Malleco  és  Valdivia  közt, 
14,600  km'  területtel  és  (i907)  140,159  lak.  A  tar- 
tomány gabonatermelésre  nagyon  alkalmas.  K.-i 
része  az  Andokban  van,  legmagasabb  csúcsa  a 
Llaimas  vmlkán  (3010  m.).  Egész  hosszában  vasút 
szeli  keresztül,  1  mellékvonallal.  Fővárosa  Te- 
muco  (1.  0.). 

Cautio,A;aí<cto,l .  óvadék,  pl  .C  iudicatum  solvi, 
óvadék,  hogy  fizetni  fogja  az  elmarasztalás!  össze- 
get. 2.  okirat  valamely  tartozásról.  Ha  a  tarto- 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendO! 


Cauvery 


—     332     — 


Cavaiilon 


zási  alap(cau8a  debendi)  ki  van  téve,  ez  C;  discreta, 
ha  nincs  megemlítve,  C.  indiscreta.  L.  Óvadék. 

Cauvery,  folyó,  1.  Kaveri. 

Caux,  1.  Pays  de  C  (ejtsd:  pei  dö  kó),  vidék  Nor- 
mandiában, RÖuen  és  Dieppe  között,  Seine  Infé- 
rieure  départementban. —  2.  Cklimatikus  gyógy- 
hely Svájcban,  1095  m.  magasságban  a  öenfl-tó 
fölött,  Montreux  mellett,  ahonnan  fogaskerekű 
vasút  visz  föl. 

Caux,  Mimi  de,  híres  magyar  énekesnő,  szül. 
1823.,  megh.  1906  dec  8.  Újpesten.  Régi  francia 
nemesi  családból  származott,  amely  még  a  huge- 
notta harcoi;  idején  jött  Magyarországba.  Tizen- 
hét éves  korában  a  pesti  Nemzeti  Szinházhoz 
keriilt  s  László  József  ismert  bonvivant-szinész 
felesége  lett.  De  férjétől  elvált  s  kiment  Mila- 
nóba, ahol  a  Scala  primadonnája  lett.  A  mikor 
Haynau  Lombardia  kormányzója  volt,  a  Milanó- 
ban állomásozó  magyar  tisztek  hazafias  tüntetést 
rendeztek  honfltársnőjük  mellett.  C.  viszonzásul 
elénekelte  a  Himnuszt  s  ezért  menekülnie  kel- 
lett. Parisban,  Londonban  és  Berlinben  nagyon 
jelentékeny  sikerei  voltak.  Vagyonának  legna- 
gyobb részét  emigrált  magyar  katonák  támoga- 
tására és  szegények  fölsegélésére  fordította.  Bra- 
vúros és  finom  énekmüvészetével  a  magyar  dalt 
is  mindenütt  népszerűvé  tette.  A  80-a8  években 
hazajött,  Újpesten  telepedett  le  s  ott  is  halt  meg. 

Caux,  Salomon  de,  1.  Caus. 

Cav.,  V.  Gavan,  növénynevek  mellett  Cava- 
nilles  Antonio  Jósé  (1.  o.)  nevének  rövidítése. 

Cava  dei  Tirreni,  város  Salenio  olasz  tarto- 
mányban a  nápoly— salernoi  vasút  mentén,  utób- 
bitól 9  km.-nyire.  Püspöki  székhely,  szövőiparral, 
tésztagyártással,  (i9oi)  7000,  közig,  kerületével 
23,415  lak.  Közelében  Corpo  di  Cava  festői  fek- 
vésű falu  az  1025.  alapított  La  Trinitá  della  Cava 
bencés  kolostorral. 

Cávado,  120  km.  hosszú  parti  folyó  Portugáliá- 
ban. Espozende  közelében  ömlik  azAtlanti-oeeánba. 

Cavage  (franc,  ejtsd:  kavázs),  berakása  az  árú- 
nak a  pincébe ;  egyszersmind  a  berakásért  járó  bér. 

Cavagnis,  Felice,  olasz  bíbornok,  szül.  Bordo- 
gnában  1841  jan.  13.,  megh.  1906  dec.  29.  Rómá- 
ban.Tanulmányait  Rómában  végezte,  1863  szept. 
áldozópap,  azután  a  római  érseki  papnevelőben  a 
kánonjog  tanára  lett.  1880-ban  a  rendkívüli  egy- 
házi  ügyek  kongregációjának  tanácsosa,  1883.  a 
Signatura  pápai  tvszék  bírája  s  1897.  az  utóbbi 
kongregáció  titkárának  neveztetett  ki,  1901. bíbor- 
nok. Nagy  része  volt  X.  Pius  megválasztásában. 

Cavag:nole,  1.  Biribi. 

Cavaignac  (ejtsd :  kavenyak),  1 .  Jean  Baptiste, 
fi'ancia  tábornok,  szül.  Gordonban  1762.,  megh. 
Brüsszelben  1829  márc.  24.  A  forradalomhoz  csat- 
lakozott, 1792.  a  koventbe  választották,  hol  a 
király  halálára  szavazott,  1795okt.5.(vendémiaire 
13.)  Bonaparte  oldalán  a  konvent  csapatait  vezé- 
nyelte. A  direktórium  alatt  az  ötszázak  tanácsá- 
nak tagja  volt.  Bonaparte  József  1806.  C-t  jószág- 
intézőnek Nápolyba  hívta.  Murát  pedig  nápolyi 
államtanáesossá  tette.  1816-ban  mint  királygyil- 
kos kénytelen  volt  kivándorolni. 

2.  C,  Louis  Eugéne,  francia  tábornok,  az  előb- 
binek fia,  szül.  Parisban  1802  okt.  15.,  megh.  Our- 
nes  (Sarthe)  falusi  jószágán  1857  okt.  28.  Részt 


vett  1827.  a  görögországi  expedícióban,  kapitány 
lett,  1832.  pedig  a  júliusi  kormány  köztársasági 
érzelmei  miatt  Algériába  küldte,  hol  rendkívüli 
szervező  tehetségével  magára  vonta  Clauzel  tá- 
bornok figyelmét,  ki  az  ú.  n.  «zephyre»  afrikai 
gyalogság  parancsnokságát  bízta  rá,  mellyel 
1840.  hónapokig  Sersel  várat  védte  a  fölkelők 
ellen.  1844-ben  dandárparancsnokká  és  1847.  Oran 
kormányzójává  nevezték  ki,  a  febr.  forradalom 
után  pedig  1848  márc.  2.  hadosztályparancsnokká 
és  Algéria  főkormányzója  lett.  Egyúttal  azonban 
szülőföldjén  képviselőnek  választották,  máj.  15. 
pedig  hadügyminiszterré  nevezték  ki.  A  párisi 
munkásfölkelések  napjaiban  (jún.)  a  nemzetgyűlés 
katonai  teljhatalommal  ruházta  fel  s  miután  négy 
napi  utcai  harc  után  a  lázongókat  kartácstűzzel 
széjjel  verte,  egyhangúlag  a  végrehajtó  hatalom 
főnökévé,  vagyis  a  köztársasági  kormány  felelős 
vezetőjévé  választották.  A  rend  helyreálltával  C. 
dec.  20.  állásáról  lemondott.  A  következő  elnök- 
választásnál a  köztársaságiak  rá  szavaztak,  de 
Napóleon  herceggel  szemben  kisebbségben  ma- 
radt. Az  1851  dec.  2.  államcsíny  alkalmával  Nai)o- 
leon  Hámba  vitette,  nemsokára  azonban  szabadon 
bocsátotta.  Ezentúl  C.  sem  hivatalt,  sem  mandá- 
tumot nem  vállalt,  mert  a  császár  által  követelt 
esküt  letenni  vonakodott.  Mint  író  is  szerepelt : 
De  la  régence  d'Alger,  note  sur  l'occupation  (Paris 
1839).  V.  ö.  Deschamps,  Eugéne  C.  ^u.  o.  1870, 
2  köt.);  Les  deux  C.  (u.  o.  1898). 

3. C.,Go(íe/Vo?/,  francia  politikus,C.LouÍ8  Eugéne 
tábornok  fia,  szül.  Parisban  1853  máj.  21.,  megh. 
1905  szept.  25.  Már  tanulókorában  magára  vonta 
a  közfigyelmet,  midőn  1867.,  a  nyilvános  díjki- 
osztás alkalmával  a  császári  herceg  kezéből  díjat 
elfogadni  vonakodott.  C.  résztvett  mint  önkéntes 
az  1870— 71-iki  háborúban  s  csak  ezután  láto- 
gatta a  műegyetemet.  1882-ben  képviselőnek  vá- 
lasztották s  1885.  másodállamtitkár  lett  a  had- 
ügyminisztériumban. 1892-ben  rövid  ideig  tenge- 
részeti miniszter  volt.  1893-ban  megbuktatta 
indítványával  a  Ribot-Rouvier-kabinetet,  1895., 
1896.  és  1898.  hadügyminiszter  volt.  A  Dreyfus- 
Ugyben  C.  Dreyfus  bűnösségét  állította  és  a  pör 
revízióját  ellenezte.  1905-ben  magánéletbe  vo- 
nult. Kiadta  nagyanyjának,  C.  Jean  Baptiste 
nejének  emlékiratait,  ily  címen :  Mémoires  d'une 
ineonnue  (Paris  1894)  és  La  formation  de  la 
Prusse  contemporaine  c.  alatt  Németországban  is 
becsült  munkát  írt  (u.  o.  1898,  2  köt.). 

Cavaillé-Coll(ejtsd :  kavaiiyé-koi),^risíiáe,francia 
orgonakészítő,  a  Barker-féle  «pneumatikus  eme- 
lós»  (mindegyik  orgonabillentő  számára  egy-egy 
kis  fúvó)  első  alkalmazója,  szül.  Montpellierben 
1811  febr.  7.,  megh.  1899  okt.  12.  Pályázat  útján 
1833.  öt  bízták  meg  a  párisi  St.  Denis-,  majd  a 
St.  Sulpice-,  paulai  Vince-  és  Madeleine-temp- 
lomok  nagyhírű  orgonájának  építésével ;  azóta 
Parisban  élt.  Ó  fedezte  fel  a  magasban  is  megszó- 
laló sípokat  (flütes  octaviantes),  a  mély-,  közép- 
és  magashangú  billentőesoportok  külön-külön 
fúvószekrényét  stb.  Több  szakkönyvet  is  irt. 

Cavaiilon  (ejtsd :  kavajjoü),  városVaucluse  francia 
dép.-ban,  a  Durance  és  a  Coulon  között,  az  avi- 
gnon— marseillei  vonalon,  (i906)  9952  lak.  Kert- 
gazdasága, dinnyéi  és  szőUöi  híresek.  Selyem- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


r 

Cavalcade 


—     333 


Cavallefir8re''i' 


termelés,  konzerv-,  szalmakalap-  és  bőrgyártás 
és  kereskedés.  Régi  neve  Cabellio.  Rómaikori 
diadalkapu  romjai  is  láthatók  itt. 

Cavalcade  (franc,  ejtsd :  kavalkád)  a.  m.  lovas- 
csapat, lovasok  felvonulása.  —  C.  ü  possesso, 
azon  ünnepélyes  aktus  neve,  amidőn  a  pápa  mint 
Rómának  püspöke  a  lateráni  szt.  János  templomá- 
ban ezt  a  püspöki  széket  elfoglalja. 

Cavalcanti  (ejtsd :  kavaikanti),  1.  Bartolomeo,  fi- 
renzei nemes,  szül.  1503  okt.,  megh.Paduában  1562 
dec.  9.  Már  mint  ifjú  fegyvert  fogott  a  Mediciek 
ellen,  kikben  hazája  szabadságának  elnyomóit 
látta.  Kitűnő  szónok  is  volt.  Midőn  Medici  Cosimo 
az  uralmat  magához  ragadta,  C.  elhagyta  hazáját 
8  eleinte  valószínűleg  Ferrarrában,  később  pedig 
Franciaországban  élt.  Évek  multán  Rómába  ment 
8  III.  Pál  megbízásából  több  fontos  missziót  vég- 
zett. —  Müvei  közül  kiemelendő  a  Rettorica 
(Venezia  1559),  mely  szigorúan  Aristo teles  nyo- 
mán készült.  Trattati  sopra gli  ottimi  reggimenti 
delle  reppubliehe  antiche  e  modemé  (Venezia 
1555,  1574)  című  munkáját  a  Classici  italiani 
(Milano  1805)  közé  is  fölvették.  V.  ö.  Lettere  di 
Bartolomeo  C.  (Bologna  1869). 

2.  C,  Giovawwi  olasz  történetíró  :l8toriefloren- 
tine  c.  művében  (megjelent  Polidori  kiadásában, 
Firenze  1838,  2  kötet)  megirta  az  1420—1452 
között  terjedő  kor  történetét ;  Medici  Cosimo  szá- 
műzetéséről 8  visszatéréséről  is  írt :  Della  carcere 
stb.  (új  kiad.  1867)  értekezésében.  Macchiavelli 
sokat  merített  C.-ból. 

3.  C,  Guido,  olasz  költő,  szül.  Firenzében,  való- 
színűleg 1250 — 55  között,  megh.  1300  aug.  27.  v. 
28.  Mint  a  guelf-párt  egyik  legelőkelőbb  tagja, 
élénk  részt  vett  szülővárosa  pártharcaiban;  1300. 
a  város  priorjai  száműzetésbe  küldték,  melyből 
visszatérve,  csakhamar  elhunyt.  C,  kit  Dante 
(clegelső  barátjának))  mond,  ama  toscanai  költői 
iskolához  tartozott,  melyet  Dante  egy  kifejezése 
után  scuola  del  dolce  sül  nmvo-Tiák  szoktak  ne- 
vezni, s  melynek  feje  Guido  Guinizelli  volt.  Emen- 
nek szubtilis  szerelmi  okoskodásai  nála  már  bizo- 
nyos könnyebb  és  közvetlenebb  hangnak  adnak 
helyet ;  nem  egy  dalában  már  némi  népies  egy- 
szerűséget is  találhatni.  V.  ö.Ercole,  Guido  C.  e  le 
8ue  ríme  (Livomo  1890) ;  Arnone,  Le  ríme  di  Guido 
C.  (Firenze,  Sansoni). 

Cavalcaselle,  Giovanni  Battista,  olasz  művé- 
Bzettörténetíró,  szül.  Legnanóban  1820  jan.  22., 
megh.  1897  okt.  31.  Eleinte  a  velencei  akadémián 
festőnek  készült,  de  csakhamar  elméleti  tanul- 
mányokkal kezdett  foglalkozni  és  Németország- 
ban, hol  1846— 48-ig  tartózkodott,  megismerked- 
vén az  angol  Crowe  Joseph  Archerrel,  ezzel 
együtt  nagy  művészettörténeti  munkákat  írt  ós 
fölváltva  Olaszországban  és  külföldön  ólt.  önálló 
művei:  Sul  piú  antico  ritratto  di  Dante  (Firenze 
186Ó) ;  Sulla  conservazione  dei  monumenti  ed  og- 
getti  di  belle  arti  e  sulle  riforme  deli'  insegna- 
mento  academico  (Roma  1875).  L.  Orowe. 

Cavalese.  C.  kerületi  kapitányság  főhelye  Dél- 
Tirolban,  a  Fiemme  (Fleims)  völgy  legfontosabb 
városa,  az  Avisio  partján,  1000  m.  magasban, 
(1900)  2852  lak.  Nyári  üdülőhely. 

Cavalier  (franc,  ejtsd :  kavaiyé,  a  lat.  cahalus 
a.  m.  ló,  szóból  képezve)  a.  m.  lovas  és  lovag,  ál- 


talánosítva előkelő  úr,  továbbá  hölgynek  a  kísérője 
és  védelmezője.  —  C.  továbbá  a.  m.  erődfok  (1.  o.). 

Cavalier,  Jean,  a  camisardi  pórok  vezére,  szül. 
Ribauteban  1679.  paraszt  szülőktől,  megh.  Chel- 
seaban  1740.  Midőn  a  Cevennek  református  lakói 
vallásuk  védelmére  fegyvert  ragadtak,  a  fölkelők 
élére  állott  (1703).  Bátran  harcolt,  de  a  követ- 
kező évben  Villars  tábornokkal  egyezségre  lépett. 
Azután  Angliába  távozott,  hol  a  hadseregbe  lépett. 
Később  Spanyolországban  alakított  a  menekült 
camisardokból  ezredet,  melynek  élén  1707.  az 
almanzai  csatában  kitüntette  magát.  Mint  Jersey 
sziget  angol  kormányzója  halt  meg. 

Cavaliere  (ol.,  ejtsd:  kavaiiere)  a.  m.  lovag;  C. 
servente,  hölgykisérö,  másként  cieisbeo. 

Cavaliere  (v.  Gavalieri ;  ejtsd :  kavaiiéri),  Emilio, 
olasz  zeneszerző,  az  oratórium  műfaj  megterem- 
tője, szül.  Rómában  1550  táján,  megh.  valószínű- 
leg 1600  előtt.  Femando  Medici  hg.  hívására  mint 
«a  művészetek  általános  felűgyelője»  Firenzébe 
ment.  Legkorábbi  müvét  (madrigálok  gyűjtemé- 
nyét), csak  hallomásból  ismerjük;  az  új,  áramai 
stílusban  írt  müvei :  A  szatír.  Fiién  kétségbeesése 
(előadták  Firenzében  1590);  A  vak  nő  tréfája  (1595) 
az  első  dalmükisérletek  közé  tartoznak,  de  a  dalmű- 
vet még  sem  ő,  hanem  Caccini  és  Peri  teremtették 
meg.  Főműve :  A  lélek  és  test  ábrázolása  (Rappre- 
sentazione  dell'anima  e  di  corpo)  c  oratórium  ;  a 
müvet  1600.  Alessandro  Guidotti  adta  ki  terjedel- 
mes magyarázó  jegyzetekkel. 

Cavaliérement  (franc,  ejtsd:  kavalyermáK) 
lovagiasan,  lovagias  módon. 

Cavalieri,  Francesco  Bonaventura,  olasz  ma- 
tematikus (jezsuita),  szül.  Bolognában  1598.  (más 
forrás  szerint  1591.),  megh.  u.  o.  1647.  1629-től 
Bolognában  a  matematika  tanára  volt.  A  terület- 
ós  tórfogatszámítás  körül  szerzett  érdemeket. 
(Geometria  indivisibilibus  continuorum  nova  qua- 
dam  ratone  promota  1635,  jav.  kiad.  1653.,  Exer- 
titationes  geometricae  sex.  1647.)  Tőle  szárma- 
zik az  ü.  n.  C.-féle  tétel,  mely  szerint,  ha  két  sík- 
idomnak (testnek)  párhuzamos  egyenesei  (síkmet- 
szetei) állandó  arányban  vannak,  pl.  egyenlők,  de 
úgy,  hogy  az  egyik  síkidom  (test)  két  egyenesé- 
nek (síkjának)  távolsága  mindig  egyenlő  a  másik 
síkidom  (test)  ezekkel  arányos  két  egyenesének 
(síkmetszetének)  távolságával,  akkor  a  két  sík- 
idom (test)  területeinek  (térfogatainak)  aránya 
megegyezik  egyeneseiknek  (síkjaiknak)  állandó 
arányával.  Ezt  a  tételt  a  stereometriában  közön- 
ségesen így  szokás  fogalmazni :  Két  test  térfogata 
egyenlő,  ha  egyenlő  magasságú  síkmetszeteiknek 
területei  egyenlők.V.ö.  F.  A.  Müller, 'Daa  Problem 
der  Kontinuitát  in  Math.  und  Mechanik  (1886). 

CavaUers(ang.,a.m.  gavallérok,  nemesek),így 
nevezték  az  1642— 49-iki  angol  polgárháborúban 
azokat  a  nemeseket,  kik  I.  Károly  királyt  támo- 
gatták, míg  viszont  a  parlamentnek  puritán  párt- 
feleit «kerek  fejüek»-nek  (Round  Heads)  gúnyol- 
ták. A  Stuartok  restaurációja  után  azokat  a  va- 
gyonilag  tönkrement  nemeseket  nevezték  C-nek, 
kik  a  parlamentben  pénz  és  egyéb  jutalom  fejé- 
ben a  kormányt  szavazatukkal  támogatták. 

Cavalla,  város,  1.  Kavala. 

Cavalleggerl  (ol.,  ejtsd :  kavaUeddzseri),  könnyű 
lovasság. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Gavalléria 


334 


Cavea. 


Cavallerla(ol.), lovasság,  továbbá  lovagrend, 
valamint  lovagiasság,  átv.  ért.  becsület.  Ebből 
származik  a  magyar  gavallérság. 

Cavallerie  (franc),  1.  Lovasság. 

Cavallermaggiore  (eítsd:  kavaUermadzsóre),  közs. 
Cuneo  olasz  tartományban,  a  Maira  jobbpartján, 
vasúti  csomópont  a  torino— cuneói  vonalon,  (1901) 
3000,  közig,  ker.-óvel  4926  lak.,  selyemterme- 
léssel. 

Cavalli,  1.  Francesco,  olaaz  zeneköltő  (valódi 
neve  Pietro  Prancesco  Caletti-Bruni  volt),  szül. 
Cremában  1599  v.  1600.,  megh.  Velencében  1676 
jan.  14.C.  Federigo  velencei  nemes  vette  magához  a 
tehetséges  flut,  ki  olasz  szokás  szerint  1640.  fel- 
vette pártfogója  nevét ;  a  Szt.  Márk  székesegy- 
ház első  orgonása  lett,  méltó  ntóda  Monteverdé- 
nek,  akinek  nyomán  az  ének  zártabb  dallamát  is, 
a  recitálást  is,  jellemző,  némileg  önálló  orgona- 
szólammal iparkodott  kisémi  úgy  egyházi  zene- 
müveiben, mint  45  operájában.  XIV.  Lajos  eskü- 
vőjére (1660),Mazarin  bibornok  meghívására  ő  ze- 
nésítette meg  Parisban  a  Xerxés  (olasz  helyes- 
írással Serse)  c.  ünnepi  dalmüvet.  Erős  ritmus- 
érzéke s  érzéseinek  melegsége  a  történelmi  érté- 
ken felül  helyezik  müveit. 

2.  C,  Giovanni,  olasz  tábornok,  a  hátultöltő 
vontcsövű  ágyú  és  az  ékzárókészülék  feltalálója, 
szül.  Torinóban  1809  júl.  28.,  megh.  u.  0. 1879  dec. 
23.  Apiemonti  tüzérség  volt  az  első,  mely  új  szer- 
kezetű ágyuját  használta  (Gaéta  ostrománál 
1860—61).  C.  1865.  a  katonai  akadémia  parancs- 
noka lett,  1879.  nyugalomba  vonult.  Müvei :  Mé- 
moire  sur  les  équipages  de  ponts  militaires  (Paris 
1843) ;  Mémoires  sur  les  canons  se  chargeant  par 
la  culasse  et  sur  les  canons  rayóes  (u.  0.  1849) ; 
Mémoires  sur  divers  perfectionnements  militaires 
(u.  0.  1856) ;  Aper^u  sur  les  canons  rayés  se  char- 
geant par  la  bouche  et  par  la  culotte  et  sur  les 
perfectionnements  á  apporter  á  l'art  de  la  guerre 
en  1861  (Torino  1862) ;  Mémoire  sur  la  théorie  de 
la  résistance  statique  et  dynamique  des  solides 
(Paris  1863);  Mémoire  sur  leséclatements  remar- 
quables  des  canons  en  Belgique  de  1857  á  1858 
et  ailleurs  á  cause  des  poudres  brisantes  (Torino 
1868). 

Cavallius,  svéd  régiségbuvár,  1.  Hyltén-Ga- 
vallius. 

Cavallo,  eredetileg  Piemontban  vert  ezüst 
pénz;  nevét  a  rajta  levő  lótól  nyerte;  később 
Nápolyban  ugyanily  nevű  rézpénzt  vertek,  ame- 
lyen a  ló  lábai  között  kereszt  volt  (C.  da  croce) ; 
eredetileg  1  soldo  volt  az  értéke,  később  kisebb 
értékben  verték ;  1862  óta  a  forgalomból  kivonták. 

Cavallo,  Tiberius,  olasz  származású  angol  tu- 
dós, szül.  Nápolyban  1749  márc.  30.,  megh.  Lon- 
donban 1809  dec.  21.  A  kereskedői  pályát  ott- 
hagyva, mint  magánember  a  tudománynak  szen- 
telte magát ;  főképen  a  légkör  elektromos  állapotát 
tanulmányozta  különböző  elektrometerekkel. 

Cavallotti,  Felice,  olasz  író  és  politikus,  szül. 
Milanóban  1842  nov.  6.,  megh.  Rómában,  párbaj 
következtében,  1898  márc.  6.  Már  tizenhét  éves 
korában  jelentkezett,  hogy  részt  vegyen  az  olasz 
szabadságharcban,  s  ugyanekkor  kezdte  írni 
forradalmi  verseit.  Azóta  is  részben  mint  újság- 
író, részben  mint  képviselő  igen  sokszor  foglal- 


koztatta az  olasz  közvéleményt  és  számos  parla- 
menti vihart  támasztott  köztársasági  és  irreden- 
tista  kifakadásaival.  Lelkes  tevékenysége  foly- 
tán a  hívek  nagy  tábora  sorakozott  törekvései 
köré,  de  egyúttal  minduntalan  összeütközésbe 
sodorta  egyesekkel,  úgy  hogy  soha  ki  nem  fogyott 
a  párbajokból.  Korai  halálát  is  ez  okozta :  33-ik 
párbajában,  melyet  Macola  szerkesztővel  vívott,. 
ellenfele  kardjába  rohanva,  elesett.  C.  jeles  dráma- 
író volt :  II  Cantico  dei  Cantici  (az  Énekek  éneke) 
c.  verses  dramolettje  az  olasz  irodalomnak  párat- 
lan gyöngye  (Magyarra  ford.  Radó  Antal,  Magy. 
Könyvt.  1898).  Nagy  sikert  aratott  I  Pezzonti,  La. 
figlia  di  Jefte  és  Alcibiade  c.  darabjaival  is. 

Cavalquet (franc,  ejtsd.-  kavaiké),  v.  Calvaquet^ 
lovaskatonák  trombita-indulója,  melyet  olyankor 
fújnak,  mikor  egy-egy  lovascsapat  valamely  vá- 
rosba bevonul. 

Cavan  (ejtsd :  kev'n),  1.  grófság  (county)  Ulster 
Írországi  tartomány  D.-i  részében  (1.  Nagy-Brí- 
íawííia  térképét).Területe  1932  km^,  háromiiegyed 
részben  gabonatermő  szántóföld.  Bányatermékei : 
szén,  vas,  ólom,  réz.  Ásványvizei  is  vannak  s  je- 
lentékeny szövőipara.  Lakossága  (1911)  91,071. 
—  2.  C.  grófság  főhelye,  (1901)  2822  lakossal, 
vasút  mellett.  D.-re  5  km.-nyire  van  Kilmore- 
Palace,  régi  püspöki  palota. 

Cavanilles,  Antonio  Jósé,  spanyol  botanikus, 
szül.  Valenciában  1745  jan.  16.,  megh.  Madridban 
1804  máj.  4.  Eleinte  pap  volt,  1777.  a  növénytant 
tanulta  és  Monadelphiae  classis  dissertationea 
decem  című  mimkát  írt  (Paris  1785—90,  2  köt.  s 
Madrid  1790, 296  táblával).  A  spanyol  flórában  szer- 
zett tanulmányait  Icones  et  descriptioues  planta- 
rum,  quae  aut  sponte  in  Hispánia  creseunt  aut  in 
hortis  hospitantur  (Madrid  1791—1801,  6  kötet, 
600  acélmetszette]) ;  Observaciones  sobre  la  his- 
tória natural,  geográfia,  agricultura  del  reyno  de 
Valencia  (Madrid  1795—97,  2  köt.)  cím  alatt  bo- 
csátotta közre.  1800  óta  Promt-tal  együtt  termé- 
szetrajzi évkönyveket  adott  ki ;  1801.  a  madridi 
füvészkert  igazgatója  lett. 

Cavares  (kavarok),  kelta  nép,  mely  később 
egészen  elrómaiasodott,  a  Rhone  balpartján  lakott 
az  Isere  ós  Durance  folyók  közt,  fővárosa  Aransio 
(Orange)  volt. 

Cavarzere  (ejtsd  :  kavardzere),  helység  Venezia 
tartomány  chioggiai  járásában,  Olaszországban, 
az  Adige  mindkét  partján,  mocsaras  vidéken. 
Lakossága  (1901)  kb.  4000;  a  közigazgatásilag 
hozzája  tartozó  területtel  16,388. 

Cavate  (ol.)  a.  m.  kivájás,  verem,  templo- 
mokban a  boltozott  alépítmény,  melynek  helyi- 
ségei kriptákul  alkalmaztatnak.  Vívásban  az 
ellenfél  pengéjének  megkerülésével  és  a  f ödetlen- 
sóg  meglesésével  járó  (.<hárításy>. 

Cavatina  (ol.),  a  dalműben  előforduló  szóló- 
ének, mely  az  áriától  egyszerűségénél  fogva  kü- 
lönbözik. A  C.-ban  nem  fordulnak  elő  szövegis- 
métlések, hosszabb  koloraturák,  tempo-változá- 
sok.  Inkább  lirai,  mint  drámai  jellegű.  Rendesen 
önálló,  néha  azonban  egy  recitativo -nak  lirai  zá- 
radéka. 

Cavazzola,  1.  Morando. 

Cavea  (lat),  a  római  színházak,  cirkuszok  és 
amfiteátrumok  nézőtere,  melyen  félköralakban 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Caveant  consules 


—     335     — 


Cavernomá 


emelkednek  2—3  emeletnyi  magasba  az  ülőhelyek. 
C.-nak  nevezik  a  cirkuszokban  a  vadállatok  zár- 
káit is.  L.  még  Amfiteátrum. 

Caveant  cousales  (lat.)  a.  m.  ügyeljenek  a 
konzulok.  Tévesen  néha  így  szokták  idézni  e 
helyett :  Videant  consules  ne  quid  res  publica  de- 
trimenti  capiat.  Cicero  intelme  a  Catilina  össze- 
esküvését leleplező  első  beszédében  (in  Catilinam) 
a  szenátusban. 

Caveat  (lat.,  «vigyázzon,  óvakodjék»),  zára- 
dék némely  állam  szabadalmi  jogaiban,  amely 
jövőbeli  javítást  megenged. 

Caveau  (franc,  ejtsd:  kavó)  a.  m.  pince.  így 
hívták  Parisban  azt  a  helyiséget,  ahol  egy  csoport 
író  1729.  rendesen  találkozott  és  társulatot  ala- 
kított. Ismertebb  lett  a  C.  moderné,  mely  1806— 
1815-ig  áilt  fenn,  Désaugiers  volt  az  elnöke  s 
Béranger  is  oda  szokott  járni.  Volt  Le  C.  című 
lapja  is. 

Cave  canem  (lat.,  « Óvakodjál  a  kutya tól»), 
római  házak  küszöbén  mozaikból  kirakott  föl- 
irat, hogy  a  belépőt  a  házőrző  kutyára  figyel- 
meztesse. 

Cavedone,  Giacomo,  a  bolognai  iskolához  tar- 
tozó olasz  festő,  szül.  1577.  a  Modena  melletti 
Sassuoloban,  megh.  1660.  Bolognában.  Annibale 
Carraccinál,  Passarollinál  és  Baldinál  tanult 
Bolognában,  majd  Velencében  Tiziáu  műveit 
tanulmányozta  ós  Rómában  Guido  Reni  oldalán 
dolgozott.  Élete  végén  családi  bajai  miatt  a  fes- 
téssel felhagyott  s  nagy  nyomorba  jutott.  A  bo- 
lognai barok-festők  között  a  legkiválóbb  koloris- 
ták  közé  tartozik.  Dolgozott  a  bolognai  S.  Michele 
in  Bosco  falfestményein.  Legkiválóbb  oltárképe 
a  felhők  közt  megjelenő  jMadonna  a  bolognai 
állami  képtárban. 

Cavelier,  Pierre  Jules,  francia  szobrász,  84ÜI. 
Parisban  1814  aug.  30.,  megh.  1894  jún.  28.  Elő- 
ször Delarochenál  festészetet,  majd  Dávid  d'An- 
gersnál  szobrászatot  tanult  és  a  Palládiumot  el- 
rabló Diomedest  ábrázoló  szobrával  1842.  elnyerte 
a  Prix  de  Rome-ot.  Többnyire  a  klasszicista  irány- 
hoz csatlakozó  művei  közül  legkiválóbbak:  az 
Igazság ;  a  Gracchusok  anyja  (mindkettő  a  párisi 
Musée  du  Luxembourgban) ;  Máté  evangélista 
szobra  a  párisi  Notre  Dame  templom  főbejára- 
tánál ;  Affre  érsek  síremléke  ugyanezen  temp- 
lomban; I.  Napóleon  szobra  a  párisi  Louvre- 
ban  stb. 

Cavendish  (ejtsd :  kevndis),  angol  család,  a  Ger- 
uon-nemzetség  egyik  ága,  melynek  nemzedék- 
rendje egészen  Hódító  Vilmos  koráig  felvihető. 
A  család  idősebb  ága  a  Devonshire  hercegekben 
ma  is  él,  az  ifjabb  ág  azonban  már  Newcastle 
második  hercegével  1691.  kimúlt.  Birtokuk  női 
örökösödés  útján  átment  a  Bentinck-házból  szár- 
mazó Portland  hercegekre,  akik  a  C.-Bentinck 
nevet  vették  fel  (1.  Bentinck). 

1.  Ü;Frederick  Cliarles, lord,  angol  államférfiú, 
szül.  1836  nov.  20.,  megöletett  1882  máj.  6. 
Dublinben,  Devonshireherceg  második  fia  és  Har- 
tington  marquis  öccse.  1865  óta  az  alsóház  tagja 
volt,  1872— 83-ig  pedig  Gladstone  titkára.  1873— 
1874-ig  az  államkincstár  lordja,  1882.  Írország 
első  titkárja,  mely  minőségben  máj.  5.  Spencer 
lorddal,  Írország  első  alkirályával  Dublinba  uta- 


zott. De  már  máj.  6.,  a  dublini  Phönix -parkban 
bérelt  ir  orgyilkosok  megölték. 

2.  C,  Henry,  kiváló  angol  kémikus  és  fizikus, 
Charles  C,  lord  fia,  született  Nizzában  1731 
október  10.,  meghalt  Londonban  1810  febr.  24. 
Mint  vagyonos  magánember,  egész  életét  a  tudo- 
mányoknak szentelte.  A  gázanalizis  tulajdon- 
képeni  megalapítójának  tekinthetjük,  tőle  szár- 
mazik a  kémiai  aequivalens  fogalma  is ;  ö  fedezte 
fel  a  hidrogént  (inflammable  air),  a  durranógázt ; 
ő  állapította  meg,  hogy  a  víz  hidrogén  és  oxigén 
vegyülete,  a  levegő  oxigén  és  nitrogén  keveréke, 
hogy  a  levegőn  átugró  elektromos  szikra  hatá- 
sára salétromsav  keletkezik  stb.  Csavarási  mér- 
legével  (1.  0.)  ő  mutatta  ki  először  kísérletileg  az 
általános  tömegvonzást  (1.  0.)  s  határozta  meg  a 
Föld  közepes  sűrűségét,  amit  5V2-nek  talált, 
igen  jó  megegyezéssel  az  újabb  eredményekkel. 
Dolgozatai  a  Philosophical  Transactions  c.  aka- 
démiai kiadvány  1766-1809-08  évfolyamaiban 
jelentek  meg.  V.  ö.  Wilson,  Life  of.  Henry  C. 
(London  1852). 

3.  C.  Thomas,  sir  (kortársai  rendesen  Gandish- 
nek  nevezték),  angol  tengerész  ós  kalandor,  szüL 
1555  körül,  megh.  1592.  1586-ban  három  hajóval 
Dél-Amerikát  megkerülve,  Chile  partjain  több 
kincsekkel  megrakott  spanyol  hajót  kifosztott  és  a 
parti  városokat  megsarcolta  és  azután  körül- 
hajózta a  földet.  1591-ben  öt  hajóval  a  brazíliai 
part  mentén  rabolva  és  gyújtogatva  a  Magellan- 
szorosig  jutott,  de  mivel  azon  nem  tudott  át- 
hajózni, visszafordult.  Útközben  az  Atlanti-óceá- 
non meghalt. 

Cavendish-Bentinck,  1.  Bentinck. 

Caventou  (ejtsd:  kávántu),  Joseph  Bienaimé, 
francia  gyógyszerész,  szül.  St.  Omerban  1795  jún. 
30.,  megh.  1877  máj.  5.  Parisban,  hol  az  École 
de  Pharmacie  tanára  volt.  Pelletier  társasá- 
gában több  alkaloidát  állított  elő  (chinin,  cincho- 
nin,  eolchicm,  brucin,  strychnin  stb.) ;  önállóan  a 
cochenille  és  a  chlorophyll  tanulmányozásával  fog- 
lalkozott. Gyógyszerészeknek  szánt  munkája : 
Traitó  élémentaire  de  pharmacie. 

Cavere  (lat.),  kezeskedni ;  őrizkedni  valamitől, 
vigyázni ;  váltót  pénzzé  tenni  (az  olasz  cavare  után), 
a  vívásban  elhárítani  (1.  Cavate) . 

Caverna  (lat.),  üreg,  barlang.  A  szervek  belse- 
jében a  szövetek  széteséséből  keletkezik,  részint 
ép  szövet  elhalása  után  mint  az  üszkös  C-k  a 
tüdőben  (1.  Tüdöüszkösödés),  részint  újonnan  kép- 
ződött szövetek  széteséséből ;  ilyenek  1.  a  gümő- 
kóros  sarjszövet  ellágyulásából  eredő  C-k  (1. 
Tüdövész),  2.  a  daganatok  belsejében  is  támad- 
hat C.,  pl.  rákos  daganatban  (rákos  C).  Bronchiek- 
táziás  C.-nak  nevezik  a  hörgők  kitágulásából 
eredő  üregeket. 

Cavernitis  (lat.,  caverna,  üreg),  a  húgycső 
és  a  mony  merevedő  alkotó  részeinek  lobo- 
sodása ;  leggyakrabban  erős  fokú  kankó  v.  más 
fertőző  húgyszervi  bántalomból  származik,  ez 
igen  kellemetlen  állapot  különösen  a  hímvessző 
merevedésekor  erős  fájdalmakat  okozhat  és  ilyen- 
kor gyakran  vérzésekkel  is  jár.  A  húgycsőszü- 
kület  létrejöttében  nagy  szerepe  van. 

Cavernoma  (lat.)  a.  m.  barlangos  érdaganat^ 
1.  Angioma. 


Amely  szó  C  alatt  ninc»  meg,  K  alatt  keresendői 


Cavernosus 


—     336 


Cavour 


Cavernosus  szövet,8zivsioso3,  üreges  szövet, 
melyet  vór  tölthet  meg,  ilyenkor  a  C.  szövet  tér- 
fogata rendkívül  megnövekszik  és  kemény  tapin- 
tatú  lesz.  Ilyen  C.-barlangos  üreg  képződik  pl. 
a  himvessszön  (1.  o.). 

Caversham  (ejtsd-,  kévers'm))  1.  város  Oxford 
angolországi  eountyban  a  Temze  balpartján, 
Readinggel  szemben.  Lakossága  (1911)  9858.  — 
2.  Dunedin  (1.  0.)  külvárosa  New  Zealand  D.-i 
szigetén,  5266  lak. 

Cavia,  a  patakörmű  rágcsálók  (Caviidae)  közé 
tartozó  állatnem.  L.  Tengeri  malac. 

Caficornia,  a  kérődző  emlősök  egyik  nagy 
családja.  L.  Tulkos  szarvnak. 

Caviidae  (Fatakörmü  rágcsálók,  ánat),  a  rág- 
csálók (Bodentia)  egyik  családja,  melynek  16 
neme  és  62  faja  ismeretes ;  ebből  azonban  csak  14 
faj  él  most  is.  Legismertebb  fajai  a  tengeri  disz- 
nócska, V.  tengeri  malac  (Cavia),  a  mára  (Do- 
lichotis)  és  a  vizi  disznó  (Hydrochoerus). 

Cavini  (Gavinius),  Giovanni,  olasz  éremvésö, 
8ZÜ1.  Padovában  1499.,  megh.  1570.  Az  antik  ér- 
meket olyan  ügyesen  utánozta,  hogy  készítmé- 
nyeit a  régiségkereskedők  valódiak  gyanánt  ad- 
ták el.  Innen  van,  hogy  minden  hamis  régi  érmet 
pádovainak  neveztek. 

Cavitas  (lat.)  a.  m.  üreg,  barlang. 

Cavite  (ejtsd:  kavíte),  1.  tartomány  Luzon  szige- 
tén (Filippi-szigetek),  Manilától  délre.  Tertllete 
1243  km*.  Mezőgazdasága  jelentékeny.  Lakos- 
sága kb.  134,000.  —  2.  C  tartomány  főhelye  a 
Manilái-öbölben,  Manilától  13  km.-nyire  (é.  sz. 
14"  30';  k.  h.  1200  54'),  60,000  lak.  Nevezetes  erős- 
ség. Dewey  amerikai  tengernagy  (1.  o.)  itt  sem- 
misítette meg  a  spanyol  hajóhadat  (1898  máj.  1). 
Van  arzenálja,  hajógyára  és  javító-telepe,  dockjai, 
színháza  és  nagy  dohánygyára. 

Caviuna  (növ.),  1.  Dalbergia. 

Cavlovica,  adók.  Zágráb  vm.  dvorij.-ban,{i9oo) 
260  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Beslinac,  u.  t.  Dvor. 

Cavo,  Monté  C,  1.  Alhan-hegység. 

Cavolini,  Filippo,  természettudós,  orvos,  ké- 
sőbb a  nápolyi  egyetemen  az  állattan  tanára, 
szül.  1756.  Nápolyban,  megh.  u.  o.  1810 márc.  15. 
Művei :  Memorie  per  servire  álla  storia  de  polipi 
marini  (Napoli  1785,  németül  is  megjelent  Nürn- 
bergben 1813);  Memória  sulla  generazione  dei 
pesci  e  dei  grauchi  (u.  o.  1787,  német  nyelven 
Berlin  1792) ;  Zosterae  oceanicae  Linnaei  anthe- 
sis  (u.  0.  1792);  Phucagrostidium  Theophrasti 
anthesis  (u.  o.  1792). 

Cavolinit  (ásv.)  a.  m.  Nefelin  (1.  o.). 

Cavour  (ejtsd:  kavúr),  1.  falu  Toriuo  tartomány 
Pinerolo  j.-ban,  Olaszországban,  a  pinerolo-sa- 
luzzói  vasút  mellett.  Selyemgyártása  van.  La- 
kossága (1901)  kb.  1900,  mint  községé  6800.  — 
2.  C.-csatorna,  823  km.  hosszú  öntöző-csatorna 
Piemonteban  a  Po  és  a  Ticino  folyó  között.  A 
Po-ból  Chivasso-nál  ágazik  el  s  a  Ticino-t  Gal- 
liate-nál  éri  el.  Létesült  1863—65.,  kb.  42  millió 
lira  költséggel. 

Cavour  (ejtsd:  kavúr),  Gamülo  Benső  di,  gróf, 
olasz  államfóríiú,  szül.  Torinóban  1810  aug.  10., 
megh.  1861  jún.  6.  Zajos  ifjúsága  után  egészen  az 
olasz  nemzeti  eszmének  szentelte  életét.  Úgy 
politikai,  mint  társadalmi  tekintetben  Anglia  volt 


ideálja.  Az  osztrákok  már  1833  óta  egyikét 
látták  benne  olasz  uralmuk  legveszélyesebb  el- 
lenfelének, noha  C.  családi  birtokainak  kezelé- 
sére és  nemzetgazdasági  cikkek  h'ására,  gaz- 
dasági egyesületek  ós  kisdedóvók  alapítására 
szorítkozott.  Azonfelül  a  vasúti  hálózat  megte- 
remtését is  sürgette.  Szembetűnő  a  nagy  piemonti 
gróf  és  Széchenyi  Istvánunk  életpályájának  ha- 
sonlatossága. C.  Olaszország  leendő  egyesítőjét 
a  szard  királyságban  látta,  nem  pedig  a  köztársa- 
ságban, avagy  a  pápaságban.  De  o  célból  előbb 
közelebb  kellett  hozni  e  királyságot  a  nemzethez, 
alkotmányossá  kellett  azt  tenni.  E  célt  szolgálta 
az  1846.  kiadott  II  Risorgimento  c.  folyóiratban. 
Az  1848-iki  alkotmány  kivívása  után  vezére  lőna 
hazafias  többségnek,  mely  Azeglio  miniszterelnö- 
köt támogatta.  Az  1848— 49-iki  szerencsétlen,  az 
országot  egészen  kimerítő  osztrák  hadjáratok 
után  csak  a  nemzeti  szellem  ébrentartásától  várta 
hazája  föltámadását.  1850-ben  mint  kereskedelmi, 
majd  mint  pénzügyminiszter  nagy  érdemeket 
szerzett  (vasutak  építése,  a  szabad  kereskedés 
elvének  keresztülvitele,  a  nemzeti  bank  alapítása, 
hajóhad  teremtése).  1852-ben  visszalépett  ugyan, 
de  ez  év  végén  mint  miniszterelnök  maga  vette 
kezébe  az  ügyeket,  melyeket  1854-ig  vezetett. 
Szardínia  ügyét  egészen  azonosította  az  egységes 
Itália  ügyével,  de  a  legnagyobb  óvatossággal, 
hogy  a  túlhatalmas  Ausztriát  idő  előtt  háborúra 
ne  ingerelje.  A  krimi  háború  alatt  megkötötte 
(1855  jan.)  saját  felelősségére  az  angol  és  francia 
szövetséget,  mely  azonban  egyelőre  nagy  áldoza- 
tokat rótt  az  országra,  Kossuth  szerint  is  «me- 
rész  kockáztatott  játékra  határozta  el  magát  C.» 
Annál  nagyobb  Aí^olt  morális  diadala,  midőn  Ausz- 
tria ellenzése  dacára  részt  vehetett  az  1855-iki 
pálisi  kongresszuson  és  szóba  hozhatta  ott  Itália 
ügyét.  Ezóta  nyilvánvaló  volt,  hogy  a  nyugati 
nagyhatalmak  Ausztria  ellenében  Szárdiniának 
fogják  pártját.  Plombiöresben  1858  júl.  C.  III.  Na- 
póleon császárral  nemcsak  a  szövetség  felöl  jutott 
megállapodásra,  hanem  a  felől  is,  hogy  annak 
célja  egész  Pelsö-Itáliát  a  szard  király  alatt  egye- 
síteni. A  szövetség  bére  Szavója  ós  Nizza  átenge- 
dése volt,  továbbá  családi  összeköttetés :  Viktor 
Emánuel  király  leányának  eljegyzése  Napóleon 
herceggel.  Miután  mindent  a  legóvatosabban  elő- 
készített, elérte  még  azt  is,  hogy  nem  Szardínia 
avagy  Franciaország,  hanem  Ausztria  lépett  fel 
1859  ápr.  23.  kelt  ultimátumával  mint  kihívó,  had- 
izenő  fél  és  ezzel  az  Angliától  sürgetett  kongresz- 
szus-kérdós  is  tárgytalanná  vált.  Most  már  Szardí- 
nia volt  a  megtámadott  fél,  és  a  szerződés  értelmé- 
ben biztos  volt  a  francia  segítség.  Mindenfelé  meg- 
indult az  olasz  nemzeti  mozgalom,  melynek  szá- 
lait C.  tartotta  kezében.  Összeköttetésbe  lépett 
a  magyar  emigrációval  (Kossuth  Lajossal)  is.  De 
csakhamar  tapasztalnia  kellett,  minő  veszedelem 
a  túlhatalmas  szövetséges.  A  solferinói  diadal 
után  III.  Napóleon  csá8zárl859  júlll.  megkötötte 
C.  megkérdezése  nélkül  a  villafrancai  békét,  mely- 
nek értelmében  Ausztria  csak  Lombardiáról  mond 
le,  de  Velencét  megtartja,  a  többi  olasz  fejedelem- 
ségekben pedig  változatlan  marad  az  állapot.  En- 
nek hallatára  C.  majdnem  megtébolyodott,  le- 
mondott a  mmiszterelnökségről,  még  a  kú-álya 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


337 


Cayenne 


iránti  tiszteletről  is  megfeledkezett.  A  zürichi 
béke  után  C.  elvbarátai  keresztülvittók  a  közép- 
oIhsz  apró  államok  felfegyverezésót  és  azok  an- 
nexiójának  népszavazás  által  való  kimondását. 
Viktor  Emánuel,  tekintettel  III.  Napóleonra,  kény- 
telen volt  ugyan  visszautasítani  az  annexiót,  de 
az  1860  elején  ismét  kormányra  jutó  C.  mégis 
végrehajtotta  az  egyesítést  és  1860  ápr.  2.  Torinó- 
ban összeülhetett  az  első  olasz  parlament.  Rövid- 
del ezután  Garibaldinak  merész  vállalata,  melyet 
C.  titokban  mindenkép  elősegített,  a  nápolyi  ki- 
rályságban is  diadalra  juttatta  a  forradalmat. 
Egyúttal  az  Egyházi  állam  már  elszakadt  részei- 
nek, aRomagnának  és  a  márkáknak  elfoglalására 
is  sereget  indított,  mely  a  pápai  csapatok  legyő- 
zése után  befejezte  Nápoly  meghódítását  s  véget 
vetett  ott  Garibaldi  diktátorságának.  Rómát,  me- 
lyet még  a  «francia  őrség»  védett,  C.  nem  bánt- 
hatta. Emiatt,  továbbá  Szavója  és  Nizza  átenge- 
dése miatt  és  mert  C.  különben  is  mindenben  út- 
ját állotta  a  radikális  izgatásnak,  melynek  pedig 
rengeteg  hasznát  vette,  Garibaldi  és  hívei  szen- 
vedélyes harcot  kezdtek  folytatni  ellene.  C.  a  par- 
lamentáris csatában  kifejtette,  hogy  Róma  meg- 
szei-zése  ez  idő  szerint  lehetetlen  és  a  Franciaor- 
szággal való  megegyezés  nélkülözhetetlen.  Tehát 
türelem  a  fődolog.  Garibaldi  mindazonáltal  to- 
vábbra is  támadta  és  azzal  vádolta  C-t,  hogy 
eladta  az  ő  szülővárosát,  Nizzát.  E  támadások 
végkép  aláásták  C.  amúgy  is  gyenge  egészségét 
és  siettették  halálát. 

C.  leveleit  kiadta  Chiaja  Luigi  4  kötetben. 
(Lettere  edite  ed  inedite,  6  köt.,  ném.  Leipzig  1884, 
8k.);  továbbá  Bianchi  {Í88b) ;  Bért  (1889);  gr. 
Nigra  (1894)  és  Mayor  E.  (1895).  Naplójegyze- 
teit, Diario  inedito,  kiadta  Bért  (Róma  1888).  Par- 
lamenti beszédeinek  gyűjteményét  Massari  bo- 
csátotta közzé  12  kötetben.  Külügyi  kormányára 
teljes  fényt  derít  Bianchi  Nicomede  munkája  : 
Storia  doeumentata  della  diplomazia  Europea  in 
Itália  1814—1861.  Igen  becses  adatokat  szolgál- 
tat Kossuth :  Irataim  az  emigrációból  ós  Pulszky 
Ferenc :  Életem  és  korom  4.  k.  Az  1860—61.  évek- 
ben C.  egyike  volt  a  legünnepeltebb  embereknek 
Magyarországon  és  töbíb  vmegye  megválasztotta 
6t  bizottságába.  Halála  némileg  befolyt  az  1861-iki 
országgyűlés  menetére  is,  amennyiben  a  hábo- 
rúra és  forradalomra  számítók  reménységeit  na- 
gyon alászállította.  Életrajzát  megírták :  Massari 
(1873.,  ném.  1874) ;  Mazade  (Paris  1877) ;  Berti 
(Roma  1886);  Kraus  F,  X.  (Mainz  1902);  Tissi- 
tori,  II  conte  C.  (1911);  Friedensburg  V.,  C.  (I. 
1911). 

Cavum  (lat.)  a.  m.  üreg.  —  C.  Douglasi,  1. 
Douglas-féle  üreg.  —  G.  ischioreclale,  a  lerator 
ani  és  a  kismedence  fala  között  lévő,  laza  kötő- 
szövet által  kitöltött  üreg.  —  G.  modullare,  a 
csöves  csontok  velőürege.  —  G. praeperitonaeale 
Retrii,  laza  kötőszövet  által  megtöltött  res  a 
hashártya  és  az  elülső  hasfal,  111.  a  symphysis 
(szeméremizület)  között,  melybe  a  húgyhólyag, 
ha  erősebben  megtelt,  benyomul.  —  G.  subdurale, 
1.  Agyvelöburkok. 

CawdoT  (ejtsd:  kadr),  falu  Naim  skót countyban, 
Invemesstöl  K.-re,  8471ak.  AXV.sz.-ból  származó 
kastélya  igazi  mintája  a  feudális  idők  főúri  vá- 

Révai  Nagy  Lexikona.  TV.  köt. 


rainak.  Shakespeare  Maebethje  állítólag  ezen  a 
helyen  ölte  meg  Duncan  királyt. 

Cawney  (ejtsd :  kaoni),  madrasi  földmértek  = 
53-5  ár. 
Cawnpore,  1.  Kanpur. 

Caxias  (ejtsd:  kahhíasz),  1.  G.  dtts  Aldeas  Altos, 
város  Maranhao  brazíliai  államban,  a  hajózható 
Itapicurú  jobbpartján.  Rizs-  és  gyapottermelése 
jelentékeny.  Lakossága  10,000  körül.  —  2.  G., 
telep  Rio  Grandé  do  Sul  brazillal  államhan,  az 
Atlanti-óceántól  140  km.-nyire,  mintegy  15,000 
olasz  lak.,  akik  bortermeléssel  és  állattenyész- 
téssel foglalkoznak. 

Caxias  (ejtsd :  ktíhhía,sz),Luis  Alvez  de  Lima,G.  her- 
cege, brazíliai  tábornok,  szül.  Rio  de  Janeiroban 
1803.,  megh.  1880  máj.  8.  u.  o.  1851-ben  a  brazí- 
liai hadsereg  főparancsnokává  léptették  elő ;  e  mi- 
nőségben megszalasztotta  az  argentínai  diktátor, 
Rosas  hadát.  Ezután  két  izben  volt  hadügyrain.  ós 
miniszterelnök.  Az  1866— 68-iki  háborúban  le- 
győzte Lopez  paraguayi  diktátort  ós  bevette  1869 
jan.  Uruguay  fővárosát,  Asunciont.  Don  Pedro 
császár  erre  hercegi  rangra  emelte  ós  a  legfel- 
sőbb katonai  törvényszék  elnökévé  nevezte  ki. 
1875— 78-ig  miniszterelnök  is  volt.  A  császárság 
bukása  óta  C.  politikai  szerepet  nem  játszott. 

Caxton  (ejtsd :  keksztn),  WilHam,  angol  könyv- 
nyomdász, szül.Kent  grófságban  1420  körül,megh. 
Londonban  1491.  Mint  kereskedő  1450.  Brüg- 
geben  telepedett  le,  ahol  csakhamar  jelentékeny 
szerepet  játszott;  később  Margit  burgundi  hercegnő 
szolgálatába  lépett.  Ez  időtől  kezdve  az  irodalom- 
mal is  foglalkozott  s  munkái  kinyomatása  alkal- 
mával megtanulván  a  nyomdászatot,  fölszerelt 
magának  egy  teljes  könyvnyomdát,  mellyel  1476. 
Londonba  költözött.  C.  volt  Angolország  legelső 
könyvnyomdásza,  aki  egyúttal  mint  kiadó  is  nagy 
tevékenységet  fejtett  ki.  V.  ö.  Blades,  Life  and 
typography  of  C.  (2  köt.,  1862) ;  Winship  G.,  W. 
C.  (London  1910). 

Cay  (ang.,  ejtsd :  ké),  Amerikában  szokásos  neve 
a  tenger  szine  fölött  csak  kevéssé  kiemelkedő 
szirtnek,  aminő  gyakori  a  mexikói-öbölben. 
CayabocaJi  (növ.),  1.  Amboinagyökér. 
Cayambé,  vulkán,  1.  hajambé. 
Cayapo,  1.  Kajápó-indiánusok. 
Cay-da  (növ.),  1.  Bruguiera. 
Cayenne  (franc),  kártyajáték,  a  whist  egy 
neme.  A  kártyát  itt  is  úgy  osztják  ki,  mint  a 
whistnél,  s  a  második  csomag  kártyát  az  asz- 
talra teszik.  A  felütött  szín  a  C.  Ha  ez  az  adout, 
akkor  a  játék  duplába  megy. 

Cayenne  (ejtsd:  kajeu),  1.  Francia- Guayana 
(1.  0.)  —  2.  Ile  de  G.,  sziget  Francia- Guaya- 
nában,  8  hónapig  tartó  esős  évszakkal.  Terü- 
lete 420  km*.  —  3.  G.,  Francia- Guayana  fő- 
városa (1877  óta),  C.  sziget  ÉNy.-i  partján,  a 
C.  folyó  torkolatánál.  Védett  kikötője  van,  de 
sekélysége  miatt  csak  500  t.-nál  kisebb  hajók  kö- 
zelíthetik meg.  Régi  városrésze  szabálytalan, 
görbe  utcákkal,  az  új  szépen  épült.  Vannak  kór- 
házai, laktanyái,  templomai,  bankja,  növónyho- 
nosltó  kertje.  Székhelye  a  kormánynak,  a  leg- 
felső törvényszéknek.  Hajójáratok  Martiniqueon 
át  Franciaországba,  az  Antillákra,  Párába  és 
New  Yorkba;   kábel  Franciaországba.  A  város 

aa 


Cayennebors 


—     338     — 


C.  B. 


1604.  alapíttatott.  1852  óta  fegyenceket  szállít 
ide  Franciaország  (1.  Francia-Gmyana).  Lakos- 
sága (1901)  12,612. 

Cayennebors,  1.  Paprika. 

Cayennei  betegség,  Cayenne  francia  gyarmat- 
ban uralkodó  súlyos  malária. 

Cayes  (Aux  G.  v.  Les  C,  ejtsd:  o  ké,  v.  le  ké), 
város  Haiti  köztársaságban,  a  sziget  D.-i  partjá- 
nak Ny.-i  végén,  az  Ile  La  Vache  szigete  által 
jól  védett  öbölben.  Lakossága  30,000  körül. 

CayeUX-SUr-Mer  (ejtsd :  kajö  szUr  mer),  falu 
Somme  francia  département  abbeville-i  j.-ban,  a 
La  Manche  partján.  Helyi  vasút  visz  innen  St. 
Valerybe.  Tengeri  fürdőhely,  (i9oi)  3019  lak. 

Cayley  (ejtsd :  kéli),  Artúr,  angol  matematikus, 
szül.  Richmondban,  1821.,  megh.  Cambridgeben 
1895  jan.  26-án.  18Í49— 63-ig  acambridgei  egye- 
tem tanára  volt.  Irt  sok  értekezést  az  elliptikus 
függvényekről  és  az  invariánsok  elméletéről,  me- 
lyek legnagyobbrészt  a  Philosophical  Transac- 
tions-ban  jelentek  meg.  Műveit  1889— 99-ig  a 
cambridgei  egyetem  adta  ki  13  kötetben,  Collec- 
ted  mathematical  papers  cünen. 

Caylus  (ejtsd :  keiusz),  Anne  Glaude  PhiUppe  de 
Tubiéres,  gróf,  franc,  archeológus,  szül.  Parisban 
1692  okt.  31.,  megh.  u.  o.  1765  szept.  5.  Archeo- 
lógiai tanulmányok  céljából  beutazta  Olasz-  és 
Görögországot  s  a  kis-ázsiai  partvidéket  s  miután 
1717.  gazdag  gyűjtemény  birtokában  Franciaor- 
szágba visszatért,  Parisban  teljesen  a  művészet 
és  régiségtudomány  mlvelésének  élt. 1742.  az  Aca- 
démie  des  inscriptions  tagjául  választotta.  Fő- 
műve: Recueil  d'antiquités  égyptiennes,  étrusques, 
grecques,  romaines  et  gaules  (Paris  1752—1767, 
7  kötet).  Szépirodalmi  munkái,  köztük  a  Centes 
orientaux,  a  Gamiertől  kiadott  Oeuvres  badines- 
ban  (Paris  1788,  12  köt.)  foglaltatnak.  C.  anyja, 
Marthe  Marguerite  de  Viliette,  marquise  de 
C,  Maintenon  asszony  unokahúga,  szül.  1673., 
megh.  1729  ápr.  15.,  XIV.  Lajos  udvarának  egyik 
dísze  volt  és  szerzője  a  Mes  souvenirs  (kiadta  Vol- 
taire, Paris  1770 ;  újabb  kiad.  Rauniétől,  1881) 
című  érdekes  könyvnek. 

Cayman-szigetek  (ejtsd:  keimen),  a  Nagy- Antil- 
lákhoz tartozó  brit  szigetcsoport  Nyugat-Indiá- 
ban, Gubától  D.-re,  Jamaicától  ÉNy.-ra.  Közigaz- 
gatásilag Jamaica  tartozéka,  3  szigetből  áll.  A 
legnagyobb  Grand  Cayman ;  jóval  kisebbek : 
Little  Cayman  és  Cayman  Brae.  Területük  583 
km«.  Lakosság  :  4300,  ebből  2400  fehér.  Főhelyük 
Georgetown  a  főszigeten.  Kiviteli  cikk  a  teknős- 
béka és  a  kókuszdió. 

Cayor,  a  Szenegál  torkolatától  D.-nek  a  Cap- 
Verdig  nyúló  partvidék  Szenegál  északnyugat- 
afrikai  francia  gyarmatban.  Főterményei :  köles, 
kukorica,  gyapot  és  indigó.  Lakói  a  dzsolofok, 
É.-on  mohamedánok,  D.-en  fetisimádók.  Kisebb 
É.-i  részét  Franciaország  annektálta  (territoire 
annexé),  a  nagyobb  D.-i  rész,  ahol  névleg  most 
is  C.  egykori  néger  fejedelme  uralkodik,  francia 
fonhatóság  alatt  áll  (territoire  protégé). 

Cayuga,  indiánus  törzs,  1.  Irokézek. 

Cazadores  (sp.)  vadászok ;  vadászcsapat. 

Cazalés  (ejtsd :  kazaiesz),  Jocques  Antoine  Marié, 
francia  politikus  a  forradalom  idejében,  szül.  Gre- 
nadeban  1752  febr.  1.,  megh.  Bngalinban  1805 


nov.  24.  Midőn  beválasztották  az  alkotmányozó 
gyűlésbe,  ott  azt  javasolta,  hogy  a  nemesség 
mondjon  le  előjogairól.  1791-ben  Koblenzbe  me- 
nekült, majd  Angliában  élt,  honnan  csak  1802. 
tért  vissza  Franciaországba.  Hivatalt  azonban  I. 
Napóleon  alatt  nem  vállalt.  Discours  et  opinions 
c.  műve  1821.  jelent  meg. 

Cazalis,  Henri,  1.  Lahor. 

Cazalla  de  la  Sierra  (ejtsd :  kazaiya),  járási  szék- 
hely Sevilla  spanyol  tartományban,  a  Sierra  Mo- 
réna D.-i  lejtőjén,  a  sevilla-meridai  vasút  meUett, 
Ércbányászata  és  bortermelése  jelentékeny.  La- 
kossága (1900)  7782. 

Cazamanca,  folyó  Afrikában,  1.  Kazamanza. 

Cazin(ejtsd:csazin),járásiszékliely  Bosznia  bihaci 
kerületében,  Bihactól  É.-ra,  régi  fellegvárral, 
(1910)  2321,  nagyobbrészt  mohamedán  lak. 

Cazin  (ejtsd:  kazétt),  Jean  Charles,  francia  festő, 
szül.  Samerban  (Pas-de-Calais)  1841  máj.  25., 
megh.  Lavandonban,  Toulon  mellett,  1901  márc. 
27.  Lecocq  de  Boisbeaudran  tanítványa.  A  toursi 
művészeti  akadémia  tanára,  majd  igazgatója. 
1870  után  egy  ideig  Angliában  élt,  honnét  haza- 
térve. Parisban  telepedett  le.  Kezdetben  történeti 
képeket  festett,  később  azonban  csak  a  táj  ér- 
dekli, melyet  nagy  költői  erővel  és  rendkívül 
finom,  zománcos  színekkel  tudott  ábrázolni,  több- 
ször bibliai  alakokat  helyezve  beléje.  Nevezete- 
sebb festményei :  Chambre  mortiiaire  de  Gam- 
betta  (a  párisi  Luxembourg-múzeumban),  Ismael 
et  Agár  (u.  o.),  Départ  de  Tobie  (a  lillei  múzeum- 
ban), Théocrite,  Souveniré  de  féte  á  Paris,  Joumée 
faite  (a  lyoni  múzeumban),  La  Marne,  Boulange- 
rie  Coquelin,  Maison  de  Socrate,  L'attente,  Judith, 
Baigneuses,  Fuite  en  Égypte,  Marié  Madeleine  (a 
berlini  Nationalgalerieben)  stb.  Rézkarcolással, 
agyagművességgel  és  szobrászattal  is  foglalko- 
zott.V.  ö.  L.  Bénédite,  Jean-Charles  Cazin  (Paris). 

Cazlona,  1.  Castulo. 

Cazma,  község,  1.  Gsazma. 

Cazorla,  1.  Sierra  de  C,  a  rómaiak  Mons  Ar- 
gentariusa,  hegylánc  Jaen  spanyol  tartományban, 
felső  részében  a  Guadalquivir  f olyja  körül ;  vízben 
és  természeti  szépségekben  gazdag.  —  2.  G.,  já- 
rási székhely  Jaen  spanyol  tartományban,  a  C. 
hegylánc  Ny.-i  lejtőjén,  a  Vega  forrásánál,  (i9oo) 
7936  lak. 

Cazotte,  Jacques,  francia  író,  szül.  Dijonban 
1719  okt.  17.,  megh.  1792  szept.  25.  a  vérpadon. 
Népszeriiségót  egy  bölcsődallal  (Tout  beau  au  mi- 
lieu  desArdennes)  vetette  meg ;  főművei :  Ollivier 
(Paris  1762,  2  köt.)  egy  prózában  írt  lovagregény 
Ariosto  modorában  és  a  ma  is  népszerű  Le  diable 
amoureux  (u.  o.  1772)  c.  játszi  hangú  elbeszélése. 
Összes  műveit  1816.  adták  ki  4  kötetben  (Oeuvres 
badines  et  morales,  historiques  et  philosophiques), 
a  legjobb  válogatott  kiadás  0.  Uzannetól  való  (u.  o. 
1880). 

Cazuéla  (spany.),  így  nevezik  a  spanyoloknál 
a  színházban  az  amfiteátrum  legkülső  végén  el- 
helyezett, nők  számára  fenntartott  nézőhelyet. 

Cazunguela,  gabonamérték  Alsó  -  Guinea 
portugál  birtokain,  kb.  138  1. 

C.  B.,  magyar  pénzverőjegy,  jelentése :  Gii>i- 
nium,  azaz  Nagyszeben  és  Givitas  Brassovia, 
azaz  Brassó. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő ! 


C.  B. 


—    339 


Cebidáe 


C.  B^  V.  c.  b.,  zenei  jelzés,  1.  Col  basso. 

C,  B.  (ang.)  a.  m,  Companion  of  the  order  of 
the  Bath,  a  Bath-rend  (1.  o.)  tagja.  ^ 

C  barré  (franc,  zene),  a  keresztül  húzott  C :  ípj 
az  Allabreve(l.o.)  ütem  jelzése.^arre  (de  mesure) 
franciául  az  ütemvonal. 

C.  C,  a  Compilatae  Gonstitutiones  (1.  o.)  idó- 
zósénól  használt  rövidítés. 

C.  C.  (ang.)  a.  m.  County  Council  (1.  o.),  vagy 
County  Court  (1.  o.). 

C.  C.  C  a.  m.  Constitutio  criminalisCarolina, 
németül  die  peirdiche  Halsgerichtsordnung 
Kaiser  Rarls  V.,  röviden  GaroUna,  V.  Károly 
császár  alatt  1532.  létrejött  büntető  törvény- 
könyv. Más  egykorú  büntetőjogokkal  egybeha- 
sonlítva, előnyei :  a  büntetendő  tényálladékoknak 
szabatos  körvonalozása ;  aránylag  enyhe  bünte- 
tési rendszer ;  a  vádlott  s  a  védelem  jogainak 
kellő  tiszteletben  tartása  ;  a  kínvallatás  észszerű 
korlátozása.  A  C.  a  XVIII.  sz.  közepéig  Német- 
országnak uralkodó  büntetőtörvénykönyve  volt. 
Újabb  kiadása:  a  Schmid  Reinhold-féle  (Jena 
1833) ;  a  Zöpfl-féle  (Heidelberg  1842). 

c.  C.  Tb.,  1.  Gonstitutio  criminalis  TJiere- 
siana. 

Cd,  a  cadmium  kémiai  jele,  1.  Kadmium. 

c.  d.,  a  collá  destra(\.  Col),  jobb  kézzel,  zenei 
műszó  rövidítése. 

C  dur,  a  mai  dur-skálák  alap-skálája  :  c  d  e  f 
g  a  h.  (01.  (ío  (ut)  maggiore,  fi-ane.  utmajeur,ang. 
C.  major).  Mint  akkord :  e  e  g.  L.  Hangnemek. 

C.  E.  (ang.)  a.  m.  Civil  engineer,  polgári 
mérnök. 

Ce,  a  cet'inm  kémiai  jele. 

Ceadmon,  1.  Kaedmon. 

Cean-Bermudez,  Jüan  Augustin,  spanyol  mű- 
vészeti író,  szül.  Gijonban  1749  szept.  17.,  megh. 
1829  dec.  3.  Mengs  Rafaelnál  tanult,  utóbb  Se- 
villában művészeti  akadémiát  alapított  s  egészen 
műtörténet!  tanulmányokra  adta  magát.  A  spa- 
nyol művészet  történetére  nézve  fontos  munkái : 
Diccionario  historico  de  los  mas  illustres  profe- 
sores  de  los  bellas  artes  en  Espana  (Madrid  1800, 
6  köt.) ;  Carta  sobre  el  estilo  y  gusto  en  la  pintura 
de  la  escuela  sevillana  (Cadiz  1806) ;  Noticias  de 
los  arquitectos  y  arquitectura  de  Espana  (u.  o. 
1819,  4  köt.). 

Ceanotbas  L.  (növ.),  a  Rhamnaeeae  (Benge- 
félék)  család  génusza,  melynek  36  faja  közül  27 
Észak-Amerika  pacifikus  területére  szorítkozik, 
5  a  Sziklás  hegységtől  keletre,  4  pedig  Mexikó- 
ban is  el  van  terjedve.  Cserjék  v.  kis  fák,  levelük 
osztatlan,  többnyire  szárnyas  erezetű,  váltakozó, 
töAükből  fehér  v.  kékvirágú  virágzat  ered,  mely 
tömött  ernyőkből  buga  módjára  van  összetéve. 
Termése  3  magvú,  kívül  bőrszerű,  száraz  bogyó. 
A  C.  americanus  L.-t  gyakran  más  fajokkal 
együtt  ültetik.  Csinos,  1  m.  magas.  Vastag,  piros 
gyökerével  pirosra  festenek  s  Észak-Amerikában 
különösen  a  nyálkahártyák  betegségeit  gyógyít- 
ják vele.  Hosszas  tojásdad  levele,  a  new-jerseyi 
tea,  mint  teapótlék  ismeretes.  A  mexikói  C.  azu- 
reus  Desf .  kérge  lázelleni  szer.  Szép  virágzatáért 
számos  fajt  kultiválnak. 

Ceará  (ejtsd :  szeará),  1.  Brazilía  (1.  o.)  egyik  ten- 
gerparti állama  ÉK.-en.  Határai  Ny.-on  Piauhy, 


D.-en  Pernambuco,  K.-en  Parahyba  és  Rio  Grandé 
do  Norte  állam.  Területe  160,000  km*,  lakossága 
(nagyobbrészt  indiánus  és  indián-néger  keverék) 
(1909)  886,000  körül  (1  km^-re  5-5 ;  Brazília  2-4). 
A  homokos  parti  düne-vidóktől  befelé  lépcsőzete- 
sen emelkedik  a  térszín.  Az  állam  belsejét  erdős 
hegyláncokkal  elválasztott  száraz  fensíkok  (Ser- 
tao)  foglalják  el.  Legnagyobb  folyója  a  torkola- 
tától Araeaty  kikötőig  hajózható  Jaguaryba.  Az 
éghajlat  száraz,  meleg.  Az  öntöző  csatornák  (1000 
kra.-en  felül)  és  a  folyók  mentén,  hegyek  lejtőjén 
gyapot,  kávé,  cukor,  dohány,  rizs  és  gyümölcs 
terem.  A  fensíkokon  állattenyésztés  (marha,  ló, 
juh).  Az  ipar  (sajt,  szesz,  burnót,  szalmakalap 
stb.)nem  jelentékeny.  Fa5MÍ(C.— Senador  Pompeu, 
2  szárnyvonallal ;  Camocim— Ipú)  600  km.  Emlí- 
tendő városai  még :  Sobral,  Maranguape,  Batu- 
rite,  mindhárom  vasút  mellett. 

2.  G.  brazíliai  állam  fővárosa  (más  nevén 
Fortalezay.  Nova  Braganga  de  C,  az  1661.  emelt 
Fortaleza  de  Braganga  erődről),  a  tengerparton, 
homokos,  víztelen  vidéken  (csatorna  Sobralba  és 
Aracatyba).  Szóles,  jól  épített  utcái,  befásított 
terei,  szép  középületei  (kormánypalota,  kórház, 
árvaház,  líceum,  iskolák,  székesegyház)  és  tiszta- 
sága vonzó  külsőt  adnak  a  városnak.  Kikötőjét 
az  elzátonyosodás  veszélyezteti.  Vasút  Senador 
Pompeuba  és  Maranguapeba.  Lakossága  (i909) 
48,000  körül  (sok  fehér). 

Céard  (ejtsd :  szeár),  Henri,  francia  író,  szül.  Pa- 
risban 1851  nov.  18.  Előbb  a  hadügyminiszté- 
riumban, majd  a  városi  könyvtárnál  vállalt  hiva- 
talt. A  naturalista  irány  zászlaja  alá  szegődött  s 
egy  novellájával  ő  is  szerepel  Zola  Les  soirées 
de  Médan  (1882)  c.  gyűjteményében.  Mindössze 
két  regényt  irt:  Une  belle  joumée  (1881)  és 
Terrains  h  vendre  au  bord  de  la  mer  (1906)  címen ; 
ez  utóbbiban  a  bretagnoiak  mai  életmódját  írja 
le  igen  részletesen.  Színpadra  vitte  a  Goncourt 
testvérek  Renée  Mauperinjét  (1886) ;  eredeti  drá- 
mái :  Les  résignés  (1889) ;  Tout  pour  l'honneur 
(1890). 

Ceba,  a  pannonhalmi  apátság  alapító  oklevele 
szerint  1001.  Magyarország  nádorispánja  volt. 
( Fejér pataky  :  A  pannonhalmi  apátság  alapító 
oklevele,  Budapest  1878.  Karácsonyi  azonban 
—  Szt.  István  oklevelei,  146—177. 1.  —  azt  az  utó- 
iratot, melyben  a  nádor  neve  előfordul,  későbbi 
betoldásnak  tartja.  Ha  valónak  bizonyulna  a  zára- 
dék, kétségkívül  C-t  kellene  első  nádorul  tekin- 
tenünk.) 

Cebadilla  (növ.)  a.  m.  Sdbadilla  (1.  o.). 

Cebáot  (héb.)  a.  m.  seregek,  kivált  a  csillagok, 
vagy  angyalok  mennybeli  serege,  tágabb  értelem- 
ben (1.  Móz.  I.  k.  2, 1)  az  égnek  és  földnek  minden 
teremtése ;  ismét  ür  C,  vagy  G.  Istene,  a  szent- 
írás későbbi  könyveiben  Isten  mint  hadúr,  vagy 
mint  a  mindenség  ura. 

Cebell,  Angliában  a  gavotte  táncnak  gyor- 
sabb faja  a  XVII,  sz.-ban,  zenéje  */«  ütemű  */^-es 
élőkével. 

Cebes,  1.  Kehes. 

Cebidae  (állat),  a  szélesorrú  majmok  (Fia- 
tyrrhini)  egyik  családja.  Ide  tartoznak  a  bőgő- 
majom-félék (Mycetinae),  a  csuklyásmajom-f  ólék 
(GeUnae),  a  sátánraajom-félók  (Pithecinae)  ós 


Amely  gz6  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


22* 


Ceboruco 


340 


CecIlia-egryesUletek 


az  éjimajom- félék  (Nyctipifhecinae)-  Az  ismert  élő 
fajok  száma  66,  a  kihaltaké  9.  L.  Körmös  maj- 
mok. 

Ceboruco,  2170  m.  magas  vulkán  a  mexikói 
Tepic  territóriumban.  1870.  ós  1875-ben  erős  hamu- 
és  lávakitörése  volt. 

Cebrian-Figuerollas  László  gróf,  szül.  Fü- 
leken 1823.,  megh.  Budapesten  1901  okt.  11.  A 
család  spanyol  eredetű ;  C.  gróf  édesatyja,  Antal 
gróf,  cs.  kir.  kamarás  ós  vezérőrnagy,  az  1827. 
XLIÍ.  t.-c.  által  maradékaival  együtt  honüusít- 
tatott.  C.  a  katonai  pályára  lépett  és  mint  kapi- 
tány hagyta  el  a  hadsereget.  Ekkor  Kis-Szalat- 
nyán  megtelepedve,  élénk  részt  vett  a  közügyek- 
ben. 1861-ben  tagja  volt  a  főrendiháznak ;  1865. 
a  losonczi  kerület  képviselővé  választotta.  Egyik 
leánya,  Bóza  grófnő,  Hubay  Jenő  (1.  o.)  zene- 
művész felesége. 

Cebu,  sziget  a  Pilippi  szigetcsoportban.  Terü- 
lete 4697  km^,  lakosainak  száma  592,300.  Régeb- 
ben igen  híres  volt  a  szövőipara,  ma  főfoglal- 
kozás a  dohánytermelés.  Kivitelre  kerül  manila- 
kender, cukor  és  rizs.  Hasonló  nevű  fővárosának 
a  keleti  parton  (leoo)  35,243  lakosa  van. 

Cebns  (áiiat),  a  szélesorrú  majmok  (Platyr- 
rhini)  családjába  tartozó  majom-nem.  L.  Gsuk- 
lyásmajmok. 

Ceccano  (ejtsd :  csekkáno),  város  Róma  olasz  tar- 
tományban, a  Sacco  jobbpartján,  a  nápoly-római 
vonalon,  szőllő-  és  olajtermeléssel,  (1901)  9942  lak. 
A  folyó  túlsó  partján  Fabrateria  Ve  tus  marad- 
ványai. 

Cecchi  (ejtsd:  csekki),  1.  Antonio,  olasz  utazó, 
szül.  1849.,  megh.  1896  nov.  26.  Mogdisuban,  hol 
a  szomálok  megölték.  Részt  vett  1876.  Antinori 
soai  expedíciójában,  de  Kaffába  nem  juthatott  el, 
mert  elfogták  s  csak  több  hónap  múlva  bocsá- 
tották szabadon.  1885-ben  az  olasz  kormány 
Masszauába  és  a  Szuahéli  partra  küldte  ki,  azután 
Adenba  főkonzuUá  nevezte  ki.  1894-ben  Zanzi- 
bárban  f ökonzul ;  kutató  expedíciót  vezetett,  mi- 
dőn kísérőivel  együtt  lemészárolták.  Megjelentek 
tőle :  Da  Zeila  allé  frontiere  del  Caffa  (Roma 
1887,  3  köt.  Kivonatosan  németül  Leipzig  1888j ; 
L'Abissinia  settentrionale  (Milano  1887). 

2.  C,  Giammaria,  olasz  író,  szül.  í'irenzében 
1518  ápr.  14.,  megh.  u.  o.  1587  okt.  28.  Család- 
jában hagyományos  volt  a  közjegyzői  tisztség ; 
3  ő  is  azzá  lett.  De  emellett  az  Adinari,  Segni 
és  Baldani  cég  társakónt  gyapjukereskedést  is 
űzött.  Színdarabjaiban  a  korabeli  firenzei  élet 
rajzaival  is  bőven  találkozunk,  s  ez,  valamint 
tiszta  toscanai  stílusa  műveit  becsesekké  teszi. 
De  vígjátékainál  fontosabbak  ama  misztériumai 
(sacre  rappresentazioni),  melyekben  ezt  a  műfajt 
számos  profán  vonás  belekeverése  által  közelebb 
vitte  a  mindennapi  élethez.  C.  rendkívül  termé- 
keny és  gyorsan  dolgozó  író  volt ;  némely  darab- 
ját —  95-öt  írt  —  négy-öt  nap  alatt  bevégezte. 
A  legjobbak :  La  Dote ;  La  Stiava ;  La  Moglie ;  I  Ri- 
vall ;  La  Maiana ;  L'Assinolo. 

Cecei  Lénárt,  1.  Czeczei. 

Cecelégy  (Glossina,  áiiat),  1.  Csecselégy. 

Cech  (ejtsd :  csech),  Svatopluk,  cseh  költő,  szül. 
Ostredekbeu  (Csehország)  1846  febr.  21.,  megh. 
Prágában  1908  febr.  23.  Miután  Prágában  elvé- 


gezte jogi  tanulmányait,  a  Pokrok  szerkesztője, 
később  a  Svétozor,  majd  1873— 76-ig  a  Lumir, 
1879  óta  pedig  a  Kvéty  társszerkesztője  volt  és 
közben  mint  ügyvéd  is  működött.  Verses  művei : 
Az  álmok  (1872);  Az  adamiták  (1873);  Versek 
(1874) ;  Ujabb  versek  (A  cserkesz,  Európa,  Jan 
Zizka,  /i  hársfa  árnyékában  stb ,  Prága  1880, 
3.  kiad.  1886) ;  Václav  z  Michalovic  (1882, 3.  kiad. 
1886) ;  A  lesetíni  kovács  (1883) ;  Dagmar  (1883— 
1885);  Slavia  (1889);  Reggeli  dalok  (1887,  2. 
kiad.  1888);  Uj  dalok  (1888);  A  rabszolga 
dalai  (1894).  Prózai  művei:  Elbeszélések,  ara- 
beszkek és  humoreszkek  (1878—80,  4  rész) ;  A 
halhatatlanság  jelöltje  (humoros  regény,  1884) ; 
Keleti  emlékek  (1885).  C.  korának  legismertebb 
és  legkedveltebb  cseh  költője  volt,  egyúttal  a  je- 
lenkor legjobb  humoros  elbeszélőinek  egyike. 
Összes  műveit  még  maga  rendezte  sajtó  alá,  20 
kötetben.  V.  ö.  Sutnar,  Svatopluk  Ceeh's  Lében 
und  Werke  (Wien  1897). 

Cech  és  Lech,  két  testvér,  a  monda  szerint 
ősapái  a  cseh  és  lengyel  népnek. 

Cecidium  (növ.),  1.  Gubacs. 

Cecídoniyia  (áUat),  a  gubacslegyek  (Geci- 
domyidae)  családjába  tartozó  kártékony  légynem. 
L.  Gubacsiegyek. 

Cecil,  Wilíiam,  1.  Burleigh. 

Cecília,  szent  és  vértanú.  Vőlegényével  Vale- 
riannal  és  ennek  fivérével  Tiburtiussal,  kiket  Or- 
bán pápa  térített  és  keresztelt  meg,  Turcius  Al- 
machius  prefektus  alatt  fejvesztéssel  szenvedett 
vértanúi  halált.  C,  kit  előbb  forró  gőzzel  akartak 
megfojtani,  3  napig  élte  túl  a  lictor  bárdsujtását. 
Vértanuságának  ideje  bizonytalan.  Valószínűleg 
Alex.  Severus  alatt  229—230  körül,  szept.  16. 
C.  az  egyházi  zenének  védőszentje  a  középkor 
vége  óta,  bizonyára  a  zsolozsma  egyik  helyének 
(Cantantibus  organis)  félreértése  folytán.  Rafael 
és  Rubens  megörökítették.  Szobra  (fekvő  hely- 
zetben, Maderna  Stefanótól)  a  római  S.  Cecília 
(Trastevere)  templomban  látható  ;  u.  o.  a  föld- 
alatti kriptában  van  egy  másik  szobra  Aurelio- 
tól,  amelyet  Rampolla  blbomok  készíttetett.  Em- 
léknapja nov.  22.  V.  ö.  Kirsch,  Die  heilige  C.  in 
der  römischen  Kirche  des  Alterthums  (Paderbom 
1910). 

Cec'lia  Auguszta  Mária,  a  Németbírodalom 
és  Poroszország  trónörökösének,  Vilmos  herceg- 
nek neje,  szül.  1886  szept.  20.  Schwerinben,  mint 
III.  Frigyes  Ferenc  meckleiiburg-schwerini  nagy- 
herceg ós  Anasztázia  Michailovna  orosz  nagy- 
hercegnő leánya ;  1905  jún.  6.  férjhez  ment  Vil- 
mos herceghez,  kitől  3  fia  született:  Vilmos 
(1906  júl.  4.),  Lajos  Ferdinánd  (1907  nov.  9.)  és 
Hubertus  (1909  szept.  80.). 

Cecília- egyesületek,  azok  az  egyesületek,  me- 
lyeknek céljuk  a  kat.  egyházi  zenének  pártolása. 
Már  Palestrtna  alapított  Rómában  ilyen  egyesüle- 
tet, melyet  XIII.  Gergely  pápa  helybenhagyott,  s 
1847.  IX.  Pius  akadémiává  alakított  át.  Egy- 
idejűleg IX.  Pius  a  Caecilia-rend-et  is  meg- 
alapította. A  londoni  Caecilian  Society-t  1785. 
alapították  s  1861-ig  különösen  Haendel  és  Haydn 
oratóriumainak  előadása  által  szerzett  magának 
érdemeket.Az  ilyenneműnémetegyesületek  között 
legelterjedettebb  a  Witt  Franz  által  1867.  Regens- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cecina 


34t    — 


Cediia 


burgban  alapított  egyesület.  Közlönye  a  szintén 
Regensburgban  megjelenő :  Fliegende  Blátter  für 
Kirchenmusik.  A  magyarországi  Cecilia-egyesü- 
letnek  elnöke  Bogisieh  Mihály  e.  püspök  (1.  c). 
A  C.  újabban  kiváló  elismerést  nyertek  X.  Pius 
1903  nov.  22.  Motu  propriojával. 

Cecina  (ejtsd:  csecsina),  74  km.-nyi  hosszú  folyó 
Toscanában ;  a  Comate-hegyen  (1059  m.)  ered  és 
a  Liguri-tengerbe  torkollik.  Torkolatánál  fekszik 
C.  városa  (looi)  9595  lak.,  közelében  vasolvasztók- 
kal. A  város  csomópontja  a  Pisa-Roma  és  C- 
Volten'a  vasútvonalaknak. 

Ceco,  Vincenzo,  1.  Guoco. 

Cecropia  L.,  hangyafa  (növ.),  a  Moraceae 
(Eperfafélék)  család  génusza,  melynek  30—40 
faja  Amerika  tropikus  részén  honos.  Rekeszes 
belű,  tejnedvet  tartalmazó  fák.  Törzsük  magas, 
gyűrűs.  Levelük  hosszunyelü,  csaknem  egészen 
a  levélnyélig  tenyeresen  7—11  hasábra  hasoga- 
tott. A  nyél  tövén  nagy  pálhák.  Virágzatuk  apró 
virágú,  vékony,  hengeres,  igen  tömött  fűzér- 
szerü,  kétlakú  virágzat,  mely  2 — 60-ával  egy 
nagy  fellevéltől  körülvéve  végálló.  A  G.  peltata 
L.  (Jamaika)  9—12  m.  magas.  7—12  hasábú  le- 
vele a  visszáján  molyhos  s  ugyanilyen  levél- 
nyele is.  Kérgével,  valamint  más  fajokéval  is 
cserzenek,  háncsa  fonás- szövésre  alkalmas.  Gyü- 
mölcse ehető.  A  benszülöttek  C.-fajok  fájával 
dörzsölnek  maguknak  tüzet.  Az  odvas  ágakat 
Braziliában  részint  vízvezetéknek,  részint  fúvó- 
hangszernek  (trumpet  tree  a.  m.  trombitafa, 
shake  wood)  használják.  A  C.-fajok  főjelentősé- 
gót  azonban  nagy  kaucsukszolgáltatásuk  adja 
meg.  Egyesek  odvaiban  hangyák  tanyáznak. 

Cecrops,  1.  Kekrops. 

Céda  a.  m.  pajzán,  kicsapongó. 

Cedál  (lat.)  a.  m.  átenged,  1.  Engedmény. 

Cedar  Creek  (ejtsd:  szidör-knk),  Virginia  észak- 
amerikai államban,  Shenandoah  countyban  fa- 
kadó kis  mellékvize  a  Shenandoah  folyónak ;  is- 
meretessé az  a  hirtelen  támadás  tette,  amelyet 
1864  okt.  19.  a  konfederáltak  intéztek  a  szövet- 
séges hadsereg  ellen  e  amelyet  Sheridan  vissza- 
vert. 

Cedar  Falls  (cedar,  cédrus ;  falls,  vízesések ; 
ejtsd:  szi'd'r  fóisz),  város  Jowa  északamerikai  ál- 
lamban, Black  Hawk  countyban,  a  Red  Cedar  víz- 
eséseinél, vasutak  mellett,  élénk  gyáriparral,  (i9oo) 
5819  lak.  Alapíttatott  1845. 

Cedarit  (ásv.),  ásatag  gyanta,  a  Saskatchewan 
folyó  mentén  Canadában  fordul  elő. 

Cedar  Mountains,  hegyvonulat  az  afrikai  brit 
Fokgyarmatban  a  Karroo  hegység  és  az  Oli- 
fant  folyó  völgj^e  között.  Legmagasabb  csúcsa  a 
Sneeuw-Kop,  1930  m. 

Cedar  Rapids  (ejtsd :  szíd'r  repidsz),  város  Jowa 
északamerikai  államban,  Ijnn  countyban,  a  Red 
Cedar  partján  (1900)  25,656  lak.  A  Cedar  vízesései 
igen  sok  gyár  (húskonzerv-  és  gépgyárak,  mal- 
mok stb.)  hajtóerejét  szolgáltatják.  Fontos  vasúti 
csomópont. 

Cede  (lat.,  cedo  ige  parancsoló  módja),  engedj  I 
távozz !  C.  majori !  engedj  a  hatalmasabbnak  ! 

Cedens  a.  m.  engedményező,  1.  Engedmény. 

Ceder.,  zoológiai  nevek  után  CederJíjelm  Ká- 
roly Vilmos  báró  orosz  entomológus  nevének  rö- 


vidítése, ki  a  pétervári  kormányzóság  rovarairól 
értekezett. 

Cederschiöld,  Qustaf,  svéd  tudós,  szül.  Stock- 
holmban 1849  jún.  25.  1875-ben  Lundban  egyet, 
m.  tanár,  1893.  a  göteborgi  főiskolán  a  skandi- 
náv nyelvek  tanára  lett.  A  svéd  akadémia  nagy 
szótárának  tevékeny  munkatársa  volt ;  óskandi- 
náv  szövegkiadásai  (pl.  Pomsögur  Sudrlanda, 
Lund  1877 — 84)  és  a  svéd  nyelvre  és  irodalomra 
vonatkozó  tanulmányai  (pl.  Om  svenskan  som 
skriftsprák,  Göteborg,  2.  kiad.  1902,  Om  Briks- 
krönikan,  u.  0.  1899),  egyaránt  értékesek. 

Cederström,  l.  Gustav,  báró,  svéd  festő,  szül. 
Krusenbergbeu,  Upsala  közelében,  1845  ápr.  12. 
Művészeti  tanulmányait  Stockholmban,  Düssel- 
dorfban, Weimarban  és  Parisban  végezte.  1887 
óta  a  stockholmi  művészeti  akadémia  tanára. 
Művei  genreképek  v.  történeti  jelenetek.  Megem- 
lítendők :  XIL  Károly  és  Mazeppa,  XIL  Károly 
holttestének  hazaszállítása.  Verbuválás  XIL  Ká- 
roly korában,  Mignon,  Uplandi  temetés  stb. 

2.  C,  Thure,  báró,  svéd  genrefestő,  az  előbbi 
rokona,  szül.  Arydban  (Smáland  tartomány)  1843 
jún.  25.  Miután  művészeti  tanulmányait  Paris- 
ban, Düsseldorfban  és  Weimarban  elvégezte, 
Münchenben  telepedett  meg.  Jelesebb  festményei: 
Korszellem,  Journal  amusant  (a  göteborgi  mú- 
zeumban) ;  Olvasó  dominikánusok  (a  stockholmi 
nemzeti  múzeumban) ;  Napihírek  (u.  0.) ;  Gonosz 
vendégek ;  Zenepróba ;  A  magas  C ;  Hangverseny 
a  kolostorban,  Napsugár  (a  magdeburgi  mú- 
zeumban stb.). 

Cedi,  termékeny  síkság  az  ázsiai  Szuria  (Szíria) 
török  vilajetben,  területe  körülbelül  2060  km*, 
17,500  lakossal.  Megfelel  az  ókori  Batanaea  tar- 
tománynak. Északon  fátlan,  de  termékeny  terü- 
lete fokozatosan  megy  át  a  sivatagba.  A  német- 
országi Palesztina  egyesület  költségén  Schu- 
macher  G.  térképezte  1898. 

Cédille  (franc,  ejtsd:  szédiiy),  francia  írásjel, 
kis  vessző,  mely  az  a,  0,  u  előtt  álló  c  betű  alá 
tétetik,  hogy  sz-nek  ejtessék,  pl.  fa^on,  re^u. 

Cedonia,  az  Apulumból  (Gyulafehérvár)  az 
Aluta  (Olt)  folyóhoz  vezető  út  egyik  állomása 
Dáciában,  a  mai  Vízakna  táján. 

Cedral  (ejtsd:  szedrái),  bányaváros  San  Luis 
Potosi  mexikói  államban,  Catorce  (1.  o.)  vidékén, 
a  Texasból  (Laredo  felől)  Mexikóba  vivő  vonal 
közelében  (Vanegastól  25  km.),  Mexikótól  747 
km.,  ezüstbányákkal,  (1900)  6333  lak. 

Cedrat  (növ.),  1.  Citrom. 

Cedrela  L.,  cedrőfa  (növ.),  a  Meliaceae  család 
amerikai  génusza,  9  fajjal.  Nagy  fák,  örökzöld, 
páratlanul  szárnyas  levelekkel,  többmagú,  fás  v. 
bőrnemű  tokkal,  bugavirágzattal.  A  C.  odorata  L. 
Amerika  melegebb  tájain  25  m.  magas  őserdei  fa, 
levele,  különösen  meleg  időben,  valamint  a  friss 
kérge  is  kellemetlen  szagú ;  fája  pirosas,  később 
jószagú  8  váltóláz  ellen  használják.  Ez  a  C.-fa 
(szivarláda-  vagy  eukortartófa,  ny.-indiai  v.  spa- 
nyol hondurasi  v.  kubai  cédrusfa,  acajou  femelle) 
könnyű,  puha,  igen  jól  hasad,  fénylő,  az  indus 
bútort,  csónakot,  különösen  pedig  szivarládát  ké- 
szít belőle.  A  G.  montana  Karst.  fájával  együtt  szi- 
varládát csinálnak  belőle. 

Cedria  (növ.)  a.  m.  cédrusbalzsam,  1.  Cédrus. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cedriret 


342 


Cefre 


Cedriret,  1.  Görulignon. 

Cedrium,  állítólag  az  egyiptomiak  által  bal- 
zsamozáslioz  használt  anyag,  mely  Plinius  szerint 
cédrusfából  nyert  gyanta  volt. 

Cedro  (növ.),  1.  Citrom. 

Cedróbalzsam  (növ,),  1.  Fenyöbalzsam. 

Cedrófa  (uöv.),  1.  Cedrela. 

Cedron  Imre,  Bercsényi  Miklós  gróf  udvari 
karnagya  volt,  rendesen  csak  «Cedron  uram»-nak 
nevezték,  őt  tartják  a  híres  Bercsényi-féle  nóták 
s  a  Rajta-rajta  hires  kuruc  nóta  vagy  másképen 
Tehénhús-nóta  szerzőjének,  utóbbi  elnevezést  e 
dal  azért  kapta,  mert  nagy  ebédek  alkalmával 
mindig  akkor  játszták,  mikor  a  marhahúst  fel- 
tálalták. Születésének  és  halálának  ideje  isme- 
retlen. 

Cedronfa,  cedronmag  (növ.),  1.  Simába. 

Cedro-olajj  1.  Citrom. 

Cédrus  Loud.,  cédrusfa,  cédrusfenyö  (n^y.),  az 
Abietaceae  (fenyőfélék)  család  génusza  3  fajjal. 
Nagy  koronájú,  örökzöld  tűlevelű  fák.  Tűlevelűk 
2—3  cm.  8  a  röviden  maradt  hajtás  tetején  cso- 
portosan, a  hosszú  hajtásokon  pedig  csavarosán 
elszórva  áll.  Magvuk  széles  szárnyú,  másod-  v. 
harmadévre  érik,  a  toboza  6—10  cm.  hosszú,  la- 
pos pikkelyei  szorosan  simulnak  egymásra  s  így 
alakja  tojásdad,  a  csúcsán  benyomott.  Hím  bar- 
kája kurta  hajtások  csúcsán  egyenkint,  a  fiatal  to- 
boz pedig  rövid  nyél  végén  szintén  magánosan  van. 
A  C.  libanotica  Barrel  (libanoni  C.)  pompás,  néha 
40  m.  magas  törzsű  fa.  Jelenleg  leggyakoribb 
Kis-Ázsia  hegyein  (Taurus,  1300 — 2100  m.  kö- 
zött) ós  Ciprus  szigetén  s  e  helyeken  erdőt  alkot ; 
a  Libanon  hegységben  csak  hajdan  volt  gyakori, 
most  azonban  már  csak  400  törzse  áll  Benharri 
község  közelében.  Ezek  közül  13-nak  a  törzse 
mintegy  11  m.  kerületű  és  koruk  kb.  2 — 3000  év. 
Salamon  király  ennek  fájából  építtette  a  jeru- 
zsálemi templomot.  Fájából  a  C.-olajat  (oleum 
cedri,  cedrinum)  nyerték,  melyet  az  egyiptusiak 
bebalzsamozáshoz  használtak;  gyümölcséből  a 
Libanon  lakói  balzsam  s  kenőcs  alakjában  orvos- 
ságot készítettek.  A  C.  fájával  jó  illatáért  füs- 
töltek is.  Levele  némelykor  mannaszerű,  édes 
nedvet  izzad,  ez  a  C.-tnanna  (manna  cedrina).  A  G. 
deodara  Loud.  himalájai  faj  (1300—3900  m.  kö- 
zött). Az  előbbitől  hosszabb  és  világosabb  tűivel 
különbözik.  A  C.  atlantica  Manetti  (ezüst-C,  at- 
lasz-C.)  az  Atlaszhegység  fája,  melyet  a  libanoni 
C.-tól  kisebb  termete,  kékeszöld,  ezüstfényű  tűje 
és  kisebb,  inkább  hengeres  toboza  különböztet 
meg.  C.  név  alatt  különféle  másnemű  fa  is  kerül 
forgalomba,  különösen  a  Juniperus  virginiana 
(virginiai  borókafa)  fája,  melyet  virginiai  vagy 
vörös  C.-nak  v.  ceruzafának  is  neveznek,  mert 
főleg  ezt  használják  a  finom  ceruzákhoz.  Fehér 
vagY  kanadai  (7. -fának  nevezik  a  Thuja  occi- 
dentalis  (életfa)  fáját,  mely  K.-i  Észak-Ameriká- 
ban otthonos,  de  most  nálunk  mint  dísznövény 
általánosan  el  van  terjedve.  A  spanyol,  nyugat- 
ijidiai  vagy  cuba-C.-fa  a  Cedrela  odorata  iája, 
mely  kivált  szivarládácskák  készítésére  szolgál. 
L.  még  Boróka,  Cedrela,  Cupressus,  Protium, 
Styphelia. 

Cédrus-ciprus  (növ.),  1.  Chamaecyparis. 

Cédrusfa  (növ.),  1.  Cédrus. 


Cédrusfenyő  (növ.),  1.  Cédrus. 

Cédrusmanna  (növ.),  1.  Cedrm. 

Cédrusolaj  (cédrus faolaj),  éterikus  olaj,  me- 
lyet a  cédrusfából  (Cédrus  libanotica)  vízzel  való 
desztiUáció  útján  nyernek ;  fehér  vagy  halvány- 
vöröses kristályos  tömeg,  mely  rendkívül  kelle- 
mes illatú  és  melegítve  27''-on  olvad.  A  keres- 
kedelembe ez  az  olaj  nem  igen  kerül,  hanem  he- 
lyette a  virginiai  cédrusból  (Juniperus  virginiana) 
az  ugyanolyan  módon  nyert  éterikus  olajat  áru- 
sítják. Az  iróngyártásnál  nyert  fahulladékokból 
szokták  rendesen  ledesztillálni  (nyeremény  2'5-— 
4'5Vo)-  Az  ily  módon  nyert  olaj  sűrűnfolyó,  víz- 
tiszta, kellemes  szagú;  fajsúlya  0*95— 0'96;  ced- 
rénből  (CigHjg)  és  a  84"  C.-nál  olvadó  códruskám- 
forból  (cedrol)  CuHa^O  áll.  Az  Észak-Amerikában 
levő  iróngyárak  szárító  helyiségeiből  eltávozó 
gőzök  kondenzálása  által  egy  csekély  értékű  ola- 
jat állítanak  elő,  melyet  C.  gyanánt  hoznak  for- 
galomba. Alkoholban  oldott  C.  rózsakivonattal  a 
«Libanon-cédrusnak»  nevezett  illatszert  adja. 
Használják  még  más  éterikus  olajok  keverésére, 
szappanszagosításra  (szantálfaolaj  helyett)  és 
olcsó  belföldi  szivardobozok  készítésére  használt 
fák  illatosítására.  A  fahulladékok  alkoholos  ki- 
vonata, mely  az  olajon  kívül  még  vörös  festéket 
is  tartalmaz,  mint  códrustinktura  kerül  a  forga- 
lomba. A  cuba-cédrusfából  (Cedrela  odorata)  is 
készítenek  C.-at.  Amerikában  a  Juniperus  virgi- 
niana, Thuja  occidentalis  és  más  coniferák  leve- 
leiből nyert  kellemetlen  szagú  cédruslevólola- 
jat  mint  féreg  elleni  szert  használják. 

Cedúkim,  1.  Szadduceusok. 

Cédula,  kis  papírlap,  jegy,  árújegy.  —  C.-ház, 
így  nevezik  az  alföldi  városokban  azt  a  vásártéri 
épületet,  melyben  a  helypénzt  szedik,  illetőleg  az 
arról  szóló  jegyet  kiadják.  Erdélyben  azt  a  hiva- 
talt is  így  nevezik,  ahol  a  vásárok  alkalmával  a 
marhaleveleket  állítják  ki  s  a  vásárirodai  teen- 
dőket végzik. 

Cédnle  (franc.)  a.  m.  árújegy,  a  közraktári 
jegy  (1.  0.)  egyik  alkotó  része. 

Cefalo  (állat).  B  néven  ismerték  a  rómaiak  a 
nagyfejű  pérhalat  (Mugil  cephalus  Cuv.).  —  C. 
calamita,  a  tengeri  pérhal  (Mugil  capito  Cuv.) 
olasz  neve. 

Ceíalonia,  1.  Kefalonia. 

Cefalü  (ejtsd :  cse— ),  kikötőváros  és  járási  szék- 
hely az  olasz  Palermo  tartományban  (Szicília), 
magas,  meredeken  lebukó  sziklafok  alatt  a  Tir- 
reni-tenger  partján,  a  palermo-messinai  vasút 
mentén.  Püspöki  székhely.  Székesegyháza  a  nor- 
mann idők  (XII.  sz.)  egyik  legnagyszerűbb  em- 
léke, gyönyörű  mozaikokkal.  Lakosai  —  (i90i) 
13,273— halászattal,  kereskedéssel  (olaj,  szardella) 
ós  márványbányászattal  foglalkoznak.  Fenn  a  he- 
gyen Cephaloedium  római  város  romjai.  V.  ö. 
Salvo  di  Pietraganzili,  C,  la  suaorigine  e  isuoi 
monumenti  (Palermo  1888). 

Cefre,  általában  így  neveznek  minden  többé- 
kevésbbé  sűrű,  több-kevesebb  cukrot  tartalmazó 
folyadékot,  mely  abból  a  célból  készült,  hogy  sze- 
szes erjedésen  menjen  keresztül ;  van  szőUő-C, 
szilva-C.,  gyümölcs-C,  szesz-C,  sör-C.  stb.  Az 
erjedés  megkezdése  előtt  a  C-t  ccédes  C.-nek», 
utána  «érett  v.  kierjedt  C.-nek»  nevezik.  Szűkebb 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cefreaprító  gép 


343     - 


Cófir 


értelemben  a  C.  elnevezés  csak  a  szeszgyári  és 
sörgyári  nyers  anyagot  jelenti,  mely  a  nemes 
erjedés  anyagául  szolgál. 

Cefreapritó  gép.  Ma  a  C.-eket  már  nem  hasz- 
nálják, mert  a  magas  nyomáson  való  gőzöléssel 
a  szétfőzött  anyagot  a 
kifúvó  nyíláson  alkal- 
mazott élek  közt  nagy 
nyomással  fúvatják  ki 
és  e  közben  a  keményítő 
igen  finoman  szétoszlik. 
Ezért  a  Bohme-féle  ap- 
rítógépet (1.  az  ábrát)  ma 
már  csak  kivételes  ese- 
tekben használják,  ha  t. 
i.  a  gőzölés  valami  okból 
nem  sikerült,  de  ilyenkor 
is  nélkülözhető. 

Gefrefőző  gép,  1.  Le- 
párlók. 
Geírehütő  gép.  Régebben  a  szeszgyárak  a  cef- 
rét külön  nyitott  v.  zárt  hűtőkben  hűtötték,  mint 
a  minőket  ma  a  sörgyárak  (1,  Sörgyártás)  hasz- 
nálnak. Ma  a  cefre  hűtését  magában  a  cefrézö 
készülékben  hajtják  végre,  1.  Cefrézö  készülék. 


A  Bohme-féle  cefreaprító 
gép  hosszmetszetben. 


keményítőt  különösen  az  50—60°  C.  között  erélye- 
sen máltóz  cukorrá  és  dextrinné  változtatja.  A  C- 
nél  tehát  a  hőfokot  úgy  kell  szabályozni,  hogy  a 
cefre  hőmérséke  ezen  hőfokot  elérje,  de  mindenek- 
felett ügyelni  kell  arra  is,  hogy  a  hőfok  a  75°  C-t 
túl  ne  haladja,  mert  ezen  hőfoknál  a  diasztáz 
megolvad  és  hatását  veszti.  A  C.  a  szesz-  és  a  sör- 
gyártás egyik  lényeges  művelete  (I.  Szeszgyár- 
tás, Sörgyártás). 
Cefrézö  gép,  1,  Cefrézö  készülék. 
Cefrézö  kád,  rendesen  hengeralakú  öntöttvas- 
ból készült  edény,  melyet  kívülről  néha  faburko- 
lat véd.  A  C.-at  a  sörgyárak  a  cefrézósre  használ- 
ják. Fökellóke,  hogy  alkalmas  kavaró  készülék- 
kel legyen  felszerelve.  Újabban  leginkább  a  pro- 
pellercsavar alakú  kavarókat  alkalmazzák  és 
ezt  külön  kis  elektromotorral  hajtják.  L.  Sör- 
gyártás. 

Cefrézö  katlan,  a  sörgyárban  azt  a  hivatást 
teljesíti,  hogy  a  sörcefre  bizonyos  hányadát  benne 
tökéletesen  elcukrosítsuk  és  felforraljuk.  Régeb- 
ben a  C-t  közvetetlenül  tüzelték,  ma  a  hő  jobb 
kihasználása  érdekében  és  a  cefre  odaégésének 
kikerülése  miatt  gőzzel  fűtik.  A  hő  egyenletes 
elosztása  céljából  kavarót  alkalmaznak.  Legel- 
terjedtebb a  propellercsavar  alakú  kavaró.  L. 
Sörgyártás. 

Cefrézö  készülék,  hivatása  az,  hogy  a  kellő- 
leg előkészített  (pl.  gőzölt)  szeszgyártási  nyers 
anyagot,  pl.  a  keményítőt  a  szétzúzott  malátából 
vízzel  készített  malátatejjel 
jól  megkeverje  és  e  közben 
gyorsan  a  cukrosítási  hő- 
fokra hűtse  le.  A  sanger- 
hauseni  gépgyár  C-én  a  ke- 
verő szárnyak  a  hűtő  kanyar- 
csövek közt  mozognak,  mi- 
nek következtében  a  keve- 
rés tökéletes  és  a  hatás 
gyors.  A  gyors  hűtésre  külö- 
nösen akkor  van  szükség, 
ha  a  forró  gőzölt  anyagot 


A  Magyar  Sangerhauseni  Gépgyár  r.  t.  (Budapest)  cefrézö-  és  hűtőkészüléke. 


Cefre-szivattyú,  arra  szolgál,  hogy  a  cefrét 
egyik  edényből  a  másikba  lehessen  gyorsan  és 
könnyen  átvinni.  Ilyen  szivattyúk  vannak  több- 
félék, ú.  m.  közönséges  golyószelepes  szivattyúk, 
azonkívül  centrifugál  szivattyúk  és  excenter  szi- 
vattyúk. 

Ceíi'ézés.  A  cefrézés  főcélja  a  szeszgyári  nyers 
anyagokban  levő  keményítőnek  erjedésre  képes 
cukorrá  változtatása.  A  gőznyomás  segélyével 
szétfőzött  anyagokat  malátával  keverik.  A  maláta 
(l.  0.)  diasztáz  nevű  enzimet  tartalmaz,  mely  a 


közvetetlenül  a  malátatejre  fúvatják  ki,  mert 
ilyen  esetben  a  lassú  keverés  és  hűtés  a  maláta 
cukrosító  enzimjének  árt.  Ma  t«hát  a  cefrét  a 
C-ben  az  erjedésre  tökéletesen  elkészíthetik  és 
külön  hűtőket  nem  használnak. 

Cég  (ném.  Firma,  ol.  ditta,  ragiam,  franc. 
raison.  ang.  firm),  az  a  név,  melyen  a  keres- 
kedő üzletét  folytatja,  s  melyet  aláírásul  hasz- 
nál. Keresk.  törvényünk  a  cégvalódiság  elvén 
áll,  vagyis  a  cég  kell  hogy  tulajdonosára  vonat- 
kozólag a  való  viszonyokat  tüntesse  fel.  Ehhez 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cásadó 


3M    — 


Cégrjeeryzékek 


képest  a  kereskedő,  ha  üzletét  egyedül  folytatja, 
cégül  polgári  nevét  köteles  használni.  Szabadsá- 
gában áll  ugyan  neve  mellett  oly  toldást  hasz- 
nálni, mely  a  személy  vagy  az  üzlet  közelebbi 
megjelölésére  szolgál,  de  cégéhez  olyan  toldást 
nem  csatolhat,  amely  társas  viszonyra  mutatna, 
viszont  pedig  a  társaság  cégének  —  ha  abba  va- 
lamennyi társastag  neve  fel  nem  vétetik  —  a 
társasági  viszony  létezésére  utaló  toldást  kell 
tartalmaznia  az  egyik  tagnak  (betéti  társaságnál 
csak  a  beltagnak)  polgári  neve  mellett.  A  rész- 
vénytársaságok és  a  szövetkezetek  cégükben  ha- 
tározottan mint  ilyenek  jelölendök  meg.  A  cég- 
valódiság elve  azonban  nem  érvényesül  jogutód- 
lás esetében,  vagyis  akkor,  ha  a  kereskedő  vagy 
keresk.  társaság  már  létező  kereskedelmi  üzle- 
tet szerződés  v.  öröklés  útján  megszerez,  s  az 
üzlet  volt  tulajdonosa  a  cég  további  használa 
tába  beleegyezik.  Ilyen  esetben  a  társaság  egyéni 
cég  alatt  folytathatja  üzletét  és  viszont,  s  a  ke- 
reskedő idegen  név  alatt  kötheti  meg  ügyleteit. 
A  cég  használata  szempontjából  jogutódlásnak 
tekinti  a  törvény  azt  is,  ha  a  keresk.  társaságból 
egy  vagy  több  olyan  tag  lép  ki,  akinek  neve  a 
cégben  benfoglaltatott,  ezek  neve  —  beleegyezé- 
sükkel —  a  megmaradt  tagok  v.  tag  által  tovább 
használható.  Akinek  neve  a  cégben  elő  nem  for- 
dul, az  —  ha  a  társaságból  ki  is  lép  —  a  cég  to- 
vábbi használata  ellen  nem  tiltakozhatik.  Minden 
új  cégnek  az  azon  a  helyen  v.  abban  a  községben 
már  meglévő  és  a  kereskedelmi  cégjegyzékbe  be- 
vezetett cégtől  világosan  különböznie  kell  (a  cég 
kizárólagossága).  A  cégjegyzékben  —  könnyebb 
kezelhetés  végett  —  a  cégek  egyéni  és  társas 
cégekre  (közkereseti,  betéti  társaság,  részv.-társ., 
szövetkezet)  vannak  felosztva.  Régebben  a  céget 
nálunk  latinosan  firmának  is  nevezték. 

Cégadó,  az  az  adó,  amelyet  a  cégjegyzékbe 
bevezetett  kereskedő -cégek  fizetnek.  Ez  idő  sze- 
rint csupán  Brémában  vau  meg  és  ott  lényegére 
nézve  kereseti  adó  gyanánt  szerepel.  A  cégek 
üzletük  nagysága  szerint  5  osztályba  vannak 
sorozva  s  ezek  3000,  1000,  300,  100  és  20  márka 
adótétel  alá  esnek. 

Cégátruháüás.  Aki  meglévő  kereskedelmi  üz- 
letet szerződéssel  megszerez,  az  a  volt  tulajdonos 
vagy  jogutódainak  beleegyezésével  az  addigi  cég 
alatt  az  utódlást  kifejező  toldással  vagy  anélkül 
folytathatja.  A  cégbíróság  megköveteli  úgy  an- 
nak igazolását,  hogy  a  vevő  az  üzletet  is  meg- 
szerezte, mint  annak,  hogy  a  volt  tulajdonos  a 
cég  további  használatába  beleegyezett.  C.-nak 
tehát  üzletátruházás  nélkül  nincs  helye,  viszont 
azonban  átruházhatja  valaki  üzletét  anélkül,  hogy 
a  cég  további  használatába  beleegyezett  volna. 
A  hitelezőkkel  szemben  való  felelősség  szempont- 
jából a  C.  egymaga  jelentőséggel  nem  bir.L.  Üz- 
letátruházás. 

Cégbejegyzés.  A  kereskedelmi  forgalom  biz- 
tonsága és  gyorsasága,  de  különösen  a  kereske- 
delmi forgalomban  nélkülözhetetlen  hitel  szüksé- 
gessé teszi,  hogy  a  kereskedőre  vonatkozó  fontos 
adatok  a  nyilvánosságnak  hozzáférhetők  legye- 
nek. Azért  állította  fel  kereskedelmi  törvényünk 
—  a  német  törvény  mintájára  —  a  C.-i  köteles- 
séget, amely  szerint  minden  kereskedőnek  üzlete 


megkezdésével  cégét  be  kell  jegyeztetni  annál  a 
törvényszéknél,  amelynek  kerületében  kereske- 
delmi telepe  van.  A  bejegyzésre  a  cégjegyzék  (1.  o.) 
szolgál.  A  kereskedőt,  aki  ebbeli  kötelességének 
eleget  nem  tesz,  az  illetékes  törvényszék  1000 
K-ig  terjedhető  pénzbirsággal  szorítja  cége  be- 
jegyzésére, másrészt,  míg  a  bejegyzés  meg  nem 
történt,  a  kereskedő  azokban  a  jogokban,  amelye- 
ket a  törvény  a  kereskedők  részére  megállapít 
(pl.  köny  veklíel  való  bizonyítás),  nem  részesülhet ; 
ellenben  elvállalt  kereskedelmi  kötelezettségeiért 
harmadik  személyek  irányában  a  kereskedelmi 
törvény  értelmében  felelős.  A  céggel  együtt  még 
bejegyzendő  egyéb  adatokra  vonatkozólag  I.  Cég- 
jegyzékek. 

Cégbitorlás,  cégnek  jogosulatlan  használata. 
A  bitorló  cége  lehet  bejegyezve,  de  ez  nem  elő- 
feltétele a  C.-nak,  bejegyzés  nélkül  is  elkövethető. 
Aki  C.  által  jogaiban  sérelmet  szenved,  követel- 
heti, hogy  a  bitorló  a  cég  további  használatától 
1000  K-ig  terjedhető  pénzbírság  súlyával  eltiltas- 
sék  és  kártérítésben  elmarasztaltassók. 

Cége.  Kövekből  vagy  karókból  valamely  folyó- 
vízben készített  rekesztek,  mely  arra  való,  hogy 
a  belé  került  v.  belé  terelt  hal  a  C.  kapujába  állí- 
tott fogókészülékben  (varsában,  kámzsahálóban) 


Cége. 

megfogassék.  Legegyszerűbb  alakja  a  székely  C. 
(1.  az  ábrát,  c  a  cége,  k  a  kapuja),  mely  V  alakban 
lerakott  kövekből  készül ;  a  halász  ügyel  arra, 
hogy  a  kapu  felé  az  elrekesztett  víznek  nagy  esése 
legyen.  A  C.-bo  került  hal  a  kapu  felé  sodorta  tik, 
itt  menekülni  akar,  s  belekerül  a  kapuba  állított 
fogószerszámba ;  a  halászok  sokszor  a  patak-  v. 
folyóban  készített  C.-hez,  rúddal  verdesve  (gü- 
bülve)  a  vizet,  űzik  a  halakat.  A  székely  C-nél 
tökéletesebb  berendezésű  a  magyar  és  a  cigány 
C. ;  mindkettő  karók  segélyével  rekeszti  el  a 
vizet.  L.  bővebben  Hermun  Ottó,  A  magyar  halá- 
szat könyvében. 

Cégjegyzékek.  A  keresk.  tv.  által  elöszabott  be- 
jegyzésekre a  törvényszékek  kereskedelmi  C.-et 
vezetnek.  A  kereskedő  a  cég  bejegyzésével  még 
nem  tett  eleget  mindannak  a  kötelességének, 
amelyet  a  törvény  a  nyilvánosság  szempontjából 
megkövetel.  A  bejegyzési  kötelesség  ugyanis  nem 
szorítkozik  pusztán  a  cég  bejegyzésére,  hanem  ki- 
terjed minden  jogi  aktusra  és  alakulásra,  mely 
állandó  jellegű  s  így  a  céggel  érintkezésbe  lépő 
minden  f óUeí  szemben  fontos  lehet.  E  jogi  aktusok 
(cégvezető  kirendelése,  meghatalmazás  vissza- 
vonása stb.)  és  változások  (fióktelep  felállítása, 
tagok  személyében  történt  változás  stb.)  felvéte- 
lére is  szolgálnak  a  C.  Az  ilyen  aktus  és  változás 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Bgyzés 


—     345     - 


Céh 


bejegyzésének  elmulasztása  azzal  jár,  hogy  az, 
kinél  a  változás  bekövetkezett,  azt  harmadik  sze- 
mély ellenében  csak  annyiban  érvényesítheti, 
amennyiben  bizonyítja,  hogy  azokat  a  tényeket 
az  utóbbi  ismerte.  A  C.  nyilvánosak,  azokat  min- 
denki megtekintheti,  tartalmukról  másolatot  ve- 
het. A  C.  egyéni  és  társas  (közkereseti,  botéti, 
részvénytársaság,  szövetkezetek)  cégekre  külön 
vezettetnek.  Az  eddigi  C.  helyébe  az  igazságügy- 
miniszter praktikusabb  rendszert :  betétet  kíván 
létesíteni,  mely  természetesen  a  részben  elavult 
cégjegyzékrendelet  (26992/75)  gyökeres  átdolgo- 
zását teszi  szükségessé. 

Cégjegyzés  a.  m.  a  céget  jegyezni,  vagyis  alá- 
írással a  cég  részére  jogokat  szerezni  és  kötele- 
zettséget vállalni.  A  C.  ellenőri zhetése  végett 
a  C-re  jogosítottak  kötelesek  a  törvényszéknél 
cégaláírásukat  hiteles  alakban  bemutatni  (cím- 
példány). Hogy  társas  cégben  ki  van  jogosítva  a 
céget  jegyezni,  a  társak  megegyezésétől  függ,  de 
betéti  társaságban  a  kültag  csak  mint  cégvezető 
jegyezheti  a  céget.  A  törvény  csak  a  cégvezető 
C.-ére  szab  kötelező  alakot ;  ö  köteles  a  céghez 
saját  nevét  a  cégvezetésre  vonatkozó  toldással 
csatolni.  A  kereskedelmi  társaság  (részvénytársa- 
ságnál és  szövetkezeteknél  az  igazgatóság)  tagjai 
rendszerint  úgy  jegyzik  a  céget,  hogy  a  cégszö- 
veg alá  a  C-re  jogosított  a  maga  nevét  írja  alá. 
Van  egyéni  és  együttes  (kollektív)  C,  aszerint, 
hogy  egy  tag  aláírása  vagy  több  tag  együttes  alá- 
írása szükséges  a  cég  érvényes  jegyzésére. 

Cégjog,  tulajdonképen  a  céghez  való  jog,  ame- 
lyet a  kereskedő  a  bejegyzéssel,  szerződéssel  v. 
örökösödéssel  szerez  és  mely  a  cég  kizárólagossá- 
gát biztosítja  (1.  Cég).  Újabban  nálunk  a  keresk. 
tv.-nek  azokat  a  közjogi  természetű  szabályait 
foglalják  a  C  gyűjtőneve  alá,  amelyeket  a  tör- 
vény a  cégvalódiság,  a  kereskedelmi  forgalom 
biztosítására,  különösen  a  társas  cégekre  vonat- 
kozólag felállított. 

Ceglie  Messapica  (ejtsd :  cseiiye— ),  város  Lecce 
olasz  tartományban,  Brindisi  és  Tarán to  között, 
vasút  mellett,  közig,  kerületével  (i9oi)  16,867  lak., 
gyümölcs-,  olaj-  és  borkereskedéssel. 

Cégtábla.  A  C  érdekessége  és  jelentősége  a 
múlt  századokban  egészen  más  volt,  mint  ma. 
Szinte  minden  üzletfajnak  megvolt  a  maga  jel- 
vénye, melynek  eredete  vagy  még  a  görög  és  ró- 
mai mítoszokban,  vagy  a  céhrendszer  idejéből 
való  jelvényekben  található  fel.  így  a  pénzváltók 
üzlete  előtt  Merkúr  alakja,  gyógyszertáraknál 
Hygieia,  stb. ;  a  borbélyoknál  a  cintányér,  ková- 
csoknál a  patkó,  pékeknél  a  perec  stb.  E  jelvé- 
nyekben aztán  a  legkülönbözőbb  változatokat  és 
tréfás  címeket  alkalmaztak,  melyek  különösen  a 
vendéglöknél  különféle  rajzokkal  és  felírásokkal 
voltak  kapcsolatosak.  Hazánk  vidéki  városait 
nem  is  jellemzi  ez  annyira,  mint  inkább  a  német 
kis  városokat,  melyeknek  különös  kellemes  és 
közvetlen  színezetet  ad.  Nálunk  sokkal  inkább 
tért  hódított  az  a  szokás,  hogy  a  vendéglök,  de 
más  üzletek  is  cégükbe  oly  toldást  tesznek,  mely 
valamelyes  helyi  v.  történeti  viszonyban  van  az 
ületö  üzlettel.  Pl,  «Országház»  kávéház,  «Opera» 
kávéház,  «Nonnafa»  vendéglő ;  Aradon  minden- 
felé ráakadunk  a  « tizenhárom  vértanura)),  Esz- 


tergomban a  ((hercegprímáshoz))  címzik  az  üzle- 
teket stb.  A  nagyvárosi  címtáblák  ma  már  főleg 
a  reklám  eszközei ;  hatalmas  felírások,  világító 
és  megvilágított  cégfeliratok  a  járda  fölé  kinyúló 
póznákon  stb.  kiáltó  módon  hívják  fel  a  közönség 
figyelmét  a  különböző  üzletekre. 

Cégvalódiság,  1.  Cég. 

Cégvezető,  aki  a  kereskedehni  üzlet  tulajdo- 
nosától egyenesen  cégvezetési  meghatalmazást 
nyer  vagy  határozottan  C-nek  nyilváníttatik, 
vagy  végre  arra  hatalmaztatik  fel,  hogy  a  főnök 
cégét  «per  procura))  jegyezhesse.  Van  egyéni  és 
együttes  (kollektív)  cégvezetés,  aszerint,  hogy  egy 
C  aláírása  vagy  több  C,  együttes  aláírása  kell  a 
cég  érvényes  kötelezésére.  A  C  jogköre  a  törvény 
értelmében  kiterjed  a  kereskedelmi  üzlet  folyta- 
tásával járó,  bíróság  előtt  és  bíróságon  kívüli 
minden  ügyletre  és  jogcselek  vényre.  A  törvény- 
ben meghatározott  jogkör  korlátozásának  har- 
madik személyek  irányában  nincs  joghatálya.  A 
cégvezetési  felhatalmazás  ép  úgy,  mint  annak  a 
megszűnése  a  cégjegyzékbe  leendő  bevezetés  vé- 
gett bejelentendő,  de  a  kirendelés  érvényessége 
nem  függ  a  bejegyzéstől ;  azonban  ha  a  bejegy- 
zés megtörtént,  a  kirendelés  megtartja  joghatá- 
lyát harmadik  személlyel  szemben  addig,  míg  a 
cégvezetés  megszűnése  be  nem  jegyeztetett  ós 
ki  nem  hirdettetett  (1.  Cégjegyzés,  Cégjegyzékek). 

Céh,  A  középkorban  az  angol,  francia,  német 
és  olasz  városok  polgárai  hadi  védelem  céljából 
olyan  önkéntes  társulatokat  alkottak,  amelyek 
az  illető  város  kebelében  territoriális  tagoltsággal 
bírtak.  Sok  helyen  az  ú.  n.  «Trinkstube»-k  asz- 
taltársaságaiból alakultak  e  társulatok  és  Consta- 
feln,  Eynung,  Innung,  Fratemitas,  Brüderschaft, 
Amt  néven  neveztettek.  Az  ily  módon  kifejlett 
társulási  szellem  csakhamar  az  egyforma  életvi- 
szonyok közt  élő  polgárok  egyesületeit  hozta 
létre,  A  tulajdonképeni  céh  azonban  mindenütt 
ipari  szervezet,  melyben  egy  város  vagy  később 
körzet  kisiparos  mesterei  az  illető  iparág  vagy 
eleintén  iparcsoport  viszonyainak  szabályozására 
tömörültek.  A  céhek  Németországban  a  XII.  sz.-ig 
nyúlnak  vissza,  nálunk  a  legrégibb  a  XIII.  sz.-ban 
alakult.  Eredetileg  mindenütt  csak  magán  társu- 
latok voltak  a  céhek,  később  azonban  bizonyos 
közhatósági  jelleget  kaptak  és  a  különböző  álla- 
mok törvényei  autonóm  szervezetet,  továbbá  saját 
tagjai  fölött  bíráskodási  jogokat  biztosítottak  szá- 
mukra és  kötelező  jelleggel  bírtak.  Minden  ily 
céh  részére  külön  céhlevelet  adtak  ki,  mely  a 
céh  jogait  és  kötelességeit  szabályozta,  mely  céh- 
levél őrizetére  minden  céh  külön  céhládát  készít- 
tetett, rendszerint  amaz  idők  iparának  egy-egy 
remekét.  A  céh  élén  állott  az  atyamester,  s  rajta 
kívül  még  néhány  mester  ós  egy  vagy  két  öreg 
legény  ült  a  céh  elöljáróságában. 

Működésük  három  irányú  volt:  bizonyos  ex- 
kluzivitással védték  saját  üzleti  érdekeiket;  jó 
példák,  oktatások,  dorgálások,  sőt  büntetések  ál- 
tal törekedtek  a  jó  erkölcsöket  ápolni  és  fejlesz- 
teni ;  bizonyos  rendszabályokkal  és  anyagi  támo- 
gatással iparkodtak  foglalkozásuk  tökéletesíté- 
sére. Saját  érdekeik  védelme  céljából  kimondot- 
ták, hogy  csak  azon  mesterek  űzhetnek  valamely 
ipari  foglalkozást,  akik  a  céh  tagjai  közé  tartoz- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Őehi 


—    346     — 


Cél 


nak.  A  tagok  felvételét  tetszésük  szerint  kor- 
látozták ;  csak  jó  hírű,  törvényes  születésű  mes- 
tert fogadtak  maguk  közé,  akinek  iparágában 
való  jártasságát  is  megbírálták.  Szigorúan  ki  volt 
szabva  a  kiképzés  módja  és  ideje.  Megszabták 
az  egyes  készítmények  árát  és  minőségét.  Kor- 
látozták az  egy-egy  mester  által  felfogadható 
legények  és  inasok  számát.  A  jó  erkölcsök  s 
különösen  a  családi  élet  előmozdítása  kedvéért 
általános  szokás  volt,  hogy  csak  nős  legény 
lehetett  mester,  a  nötelenek  pedig  az  egész 
céh  felügyelete  alatt  állottak.  Erkölcsi  kihágá- 
sokért büntetést  szabtak  az  illetőre,  nem  ritkán 
egy  időre,  vagy  örökre  kizárták  őt  a  céhből. 
Hogy  az  iparág  tökéletesedjék,  a  legényeket  ván- 
dorlásra kényszerítették  s  útjok  alatt  pénzzel  is 
segélyezték  a  vándorlókat.  Minden  céhnek  volt 
szállója  (Herberg),  ahol  a  vándorlók  ingyen  kap- 
tak szállást  és  útravalóul  valami  csekély  pénz- 
összeget ;  ha  pedig  valahol  meg  akart  állapodni, 
munkát  szereztek  számára. 

Nálunk  Magyarországon  a  24  szepesi  város 
szász  papjai  már  1248.  alkottak  egy  fraterni- 
tást,  amelyhez  hasonló  az  erdélyi  szászoknál  is 
volt;  1308.  pedig  Lőcsén  alakult  egy  egyházi 
céh,  a  wBruderschaft  des  heiligen  Leichnams 
Christi».  Ezekből  fejlődtek  nálunk  az  első  iparos 
céhek.  Legrégibb  céhlevelünk  1307.  kelt.  Az  egész 
országban  általánossá  lett  azonban  a  céh-alaMtás 
akkor,  mikor  Nagy  Lajos  1376.  szabályozta  és 
kötelezővé  tette  a  céhbe  állást.  Legutoljára  1804— 
1805.  L  Ferenc  reformálta  a  céheket,  mígnem 
az  1872.  VIIL  t.-c.  eltörölvén  azokat,  előbb  az 
ipartársulatokat,  majd  az  1884.  XVIL  t.-c.  a  mos- 
tani ipartestületeket  szervezte. 

A  középkornak  kezdetleges  ipara  nagyon  sokat 
köszönhet  e  rendszernek.  Különösen  fontossá  tette 
azt  a  középkor  közgazdasági  élete.  A  céhek  nagy 
jelentőségét  és  hatalmát  az  a  körülmény  mutatja 
leginkább,  hogy  a  városok  belső  életét  sok  helyütt 
(különösen  Németországban  és  részben  nálunk  is 
Erdélyben)  a  céhek  teljesen  átalakították  ós  saját 
szabályaikkal  hozták  összefüggésbe.  így  pl.  ki- 
mondották, hogy  a  városban  polgárjogot  csak 
céhbeliek  nyerhetnek,  hogy  tanácsbeli,  tehát  a 
városi  hatóság  tagja  nem  lehet  más,  csak  vala- 
mely céh  tagja.  A  céhek  zárt  testületi  rendszerét 
és  hatalmát  azonban  az  idők  folyamán  sok  helyütt 
jogtalan  előnyök  szerzésére  használták  fel,  majd 
a  hatalomvágy  oda  vezetett,  hogy  a  belépési  kény- 
szert és  a  tilalmi  jogot  önző  célokra  használták 
fel  s  a  mesterek,  legények  és  inasok  képeztetését 
elhanyagolták.  Ez  és  az  a  körülmény,  hogy  az 
ily  korlátok  között  működő  kisipar  a  megnöveke- 
dett szükségletek  kielégítésére  már  volt  nem  képes 
és  így  a  eéhrendszer  már  a  haladó  kor  gazdasági 
érdekkörébe  nem  volt  beilleszthető :  a  eéhrendszer 
teljes  bukására  vezetett.  Manapság  céhek  már 
csak  Oroszországban  és  a  Balkán-államokban  van- 
nak. A  magyar-  és  erdélyországi  céhek  történeté- 
vel Szádeczky  Lajos  foglalkozott  legtöbbet  (Akad. 
Értekezés  1890),  az  erdélyi  szász  céhek  történeté- 
vel^ pedig  Meltzl  Oszkár  (Századok  1892). 

Cehi,  adók.  Zágráb  vm.  nagygoriczai  j.-ban, 
(1900)  513  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Velika- 
öorica. 


Céhkényszer,  1.  Géh. 

Céhláda,  az  a  bútordarab,  melyben  a  céhek 
céhleveleiket  és  irományaikat  őrizték.  A  C.  rend- 
szerint egy-egy  ipari  remek  volt. 

Céhlevél,  1.  Géh. 

Ceiba  Mart.  et  Zucc,  gyapotfa  (növ.),  aBom- 
bacaceae  család  génusza,  melynek  9  faja  közül 
a  trópusokon  legáltalánosabb  a  C.  pentandra,  a 
többi  pedig  Amerika  tropikus  részére  szorítkozik. 
Óriási  fák,  tenyeresen  hasogatott  levelekkel,  vi- 
ráguk fehér  v,  piros,  jókora  nagy,  kívül  rendesen 
gyapjas,  5  porzószála  csaknem  egész  hosszában 
csővé  nőtt  össze.  Termése  bőrnemű,  5  rekeszű  tok, 
sok  horizontális  maggal,  melyek  tömött  gyapjú- 
szerű  szörözetbe  vannak  beágyazva.  A  G.  pen- 
tandra (L.)  Gártn.  (Eriodendron  anfractuosum), 
a  közönséges  gyapotfa  (ang.  siíkcotton-tree,  franc. 
fromager)  12— 20m.  magas.  Elterjedése :  Mexikó, 
Antillák,  öuajana,  Afrika,  Kelet-India  ós  az  indiai 
szigetvilág.  Termésében  lévő  gyapotja  finom, 
fénylő,  mint  a  selyem,  de  sem  ez,  sem  a  többi 
fajoké  szövésre,  fonásra,  törékenységénél  fogva 
nem  használható,  ellenben  vánkostölteléknek, 
derékalj  és  bútorok  kipárnázására  igen  alkalmas 
és  mint  vatta  is  használatos.  Fájából  mézga 
folyik. 

Ceinture  (franc,  ejtsd:  szeStfir),  öv,  haskötő. 

Cejlon,  sziget,  1.  Ceylon. 

Cejloni  moszat,  1.  Agar-agar. 

Cejloni  pióca,  1.  Geytoni  pióca. 

Cejloni  rubin  (ásv.),  1.  Almandin. 

Cej  lenit  (ásv.),  1.  Spinell. 

Cejloni  tyúk,  1.  Ceyloni  tyúk. 

Cejlon-kardamomum  (növ.),  1.  Elettaria. 

Cejte,  1.  Oúzskötél. 

Cékla  (növ.),  a  Béta  génusz  legjelentősebb  faja : 
közönséges  C.  (Béta  vulgáris  L.),  egy-,  kétnyári 
növény  orsós,  gömbölyű  vagy  répaformájú  gyö- 
kérrel ós  szivestövíi,  tojásdad,  épszélű,  bodor  tőle- 
velekkel,  melyek  közül  a  második  évben  60—150 
cm.  magas,  elágazó,  húsos  szár  nő  fel.  Válto- 
zatai :  a  sovány  C.  (Béta  vulgáris  var.  cicla  L.), 
mangold,  mángolt)  orsós,  vékony,  fás  gyökérrel. 
Nálunk  a  spárga  helyett  kínálkozó  levélbordá- 
jáért eddigelé  csak  néhol  termesztik.  Annál  gya- 
koribb a  burgundi  C  v.  répa  melynek  vastag,  s 
részben  a  földön  kívül  növő  és  cukortartalmú 
gyökere  van.  A  vörös  C.  v.  répa,  mely  hús  mellé 
salátául  szolgál  és  festenek  is  vele.  Valamennyi- 
nek a  gyökere  kitűnő  takarmány.  Gazdaságilag 
legfontosabb  változat  a  cukorrépa  (1.  o.). 

Cél,  mindenekelőtt  az,  amit  valamely  cselekvés 
által  el  akarunk  érni,  valamely  tevékenységgel 
megvalósítani.  Ebben  az  értelemben  annyi  mint 
szándék ;  az  a  gondolat,  mely  az  akarást  irányozza. 
A  cél  elérésére  választunk  eszközöket ;  az  eszköz 
vagy  eljárás  célszerű,  ha  a  cél  elérésére  alkal- 
mas, célszerűtlen,  ha  alkalmatlan.  A  cél  szen- 
tesíti az  eszközt :  kétes  erkölcsi  szabály,  mert  a 
cél  megköveteli  ugyan,  hogy  elérésére  alkalmas 
eszközöket  válasszunk,  de  ha  az  eszköz  erkölcs- 
telen, azt  a  cél  erkölcsös  volta  sem  tisztíthatja 
meg  erkölcstelen  jellegétől.  A  cél  fogalma  tel- 
jesen jogosult  emberi  cselekedetek  terén,  de  sza- 
bad-e a  természeti  dolgok  vagy  az  egész  termé- 
szet, a  világ  céljáról  szólni  ?  Ez  a  filozófiának 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


-    347 


Cele 


egyik  legvitásabb  kérdése,  A  célszerűség  fogal- 
mának a  természetre  való  átvitele  görög  eredetű 
szóval  teleológiának  (telis  a.  m.  cél)  neveztetik 
(I.  0.).  Fölegaz  organikus  élet  terén  fontos  a  ^cél- 
szerűségnek ez  a  fogalma.  L.  Célszerűség,  Élet- 
erő. Szervezet,  Szerv. 

Céla,  apró  posztó-darabkák,  melyeket  a  húzó 
háló  kötelének  bizonyos  pontjaira  avégből 
erősítenek,  hogy  mint  jelekből  a  húzás  egyen- 
letességét ellenőrizhessék  a  halászok  munka- 
közben. 

Céladó,  az  az  adó,  melynek  bevételei  csak  előre 
meghatározott  célra  fordíthatók.  A  C.-val  leg- 
gyakrabban a  községi  és  vmegyei  adók,  de  sok- 
szor az  állami  adók  csoportjában  is  találkozunk. 
Ilyenek  nálunk  községekben  az  iskolai,  óvodai 
adó,  vármegyékben  az  útadó,  az  állami  adók  kö- 
zött az  országos  betegápolási  pótadó,  a  hadmen- 
tességi díj.  Angolországban  mint  községi  adó  a 
szegényadó. 

Céladón,  1.  Szelődön. 

Celakovsky  (ejtsd:  cseiakovszki),  1.  Fvantisek  La- 
dislav  cseh  költő  és  szlavista,  szül.  Strakonitzban 
1799  márc.7.,  megh.  Prágában  1852  aug.  5. 1835-ben 
a  prágai  egyetemen  a  cseh  nyelv  lektora,  1842.  a 
boroszlói,  1849.  a  prágai  egyetemen  a  szláv  filo- 
lógia tanára  lett.  Az  orosz  népdalok  híres  «vissz- 
hangja«  (Ohlas  písny  rusk^ch)  1829.  jelent  meg, 
a  cseh  népdal  visszhangja  1840.,  ugyanakkor 
a  Százlevelü  rózsa  (Ruze  stolistá)  c.  költemény- 
gyűjteménye.  Fordított  Herder,  Goethe,  Walter 
Scott  müveiből  és  kiadott  szláv  közmondásokat 
(Mudroslo^^  národa  slovanského  v  pi'íslovích, 
Prága  1852). 

2.  C,  Ladislav,  cseh  botanikus,  szül.  Prágában 
1834  nov.  29.,  megh.  1902  nov.  24.  Eleinte  kö- 
zépisk.  tanár,  majd  a  cseh  múzeum  herbáriumá- 
nak őre,  1882-től  a  cseh  műegyetemen  a  botanika 
tanára  volt,  leginkább  a  morfológia,  teratológia, 
meg  a  szisztematika  terén  működött,  számos  érte- 
kerósén  kívül  kiválóbbak :  Prodromus  der  Flóra 
von  Böhmen  (Prag  1867—81) ;  Teratologische 
Beitragezurmorphologischen  Deutung  des  Staub- 
gefasses  (Pringsheim's  Jahrb.  f.  wissensch.  Bo- 
tanik.  XI.  köt.) ;  Morphologische  Deutung  der 
Samenknospen  (Prag,  1875) ;  Vergleichende  Dar- 
stellung  der  Piacenten  in  den  Pruchtknoten  der 
Phanerogamen  (u,  o.  1876) ;  Die  Gymnospermen 
(u.  p.  1890). 

Celakowitz  (csehül :  Celakovice),  város  Cseh- 
orazágban.Brandeisan  der  Bibe  kerületi  kapitány- 
ságban, az  Élbe  balpartján,  Prágától  K.-re  26 
km.,  vasút  mentén,  (i9io)  3036  cseh  lak.,  kosár- 
fonással, sörgyártással  és  malmokkal. 

Celano  (ejtsd:  cse— ),  város  Aquila  degli  Abruzzi 
olasz  tartományban,  a  castellamare— adriatico— 
római  vonalon,  előbbitől  123,  Rómától  117  km., 
(1901)  9725  lak.  Egykor  jelentékeny  város ;  1223. 
11.  Frigyes  elpusztította.  Tőle  D.-re  a  kiszárított 
Lago  Fucino  (1.  Fucino). 

Celano,  Tommaso,  egyházi  költő,  szül  Celano- 
ban,  Szt.  Ferenc  első  tanítványainak  egyike, 
megh.  1255  táján.  IX.  Gergely  pápa  rendeletére 
megírta  Szt.  Ferenc  élettörténetét,  mely  azonban 
nyomtatva  soha  sem  jelent  meg.  Valószinűleg  ő 
irta  a  Dies  Irae-t. 


Celarent,  a  szillogisztikában  az  ú.  n.  első 
figura  egyik  módusa  (MeP,SaM,SeP),  pl.  egy  élő 
lény  sem  keletkezik  mai  nap  máskép,  mint  szer- 
ves csirákból,  az  infuzoriumok  is  élő  lények,  te- 
hát ők  sem  keletkeznek  máskép,  mint  szerves 
csirákból.  (Vájjon  a  felső  tétel  igaz-e,  vitatott 
kérdés.) 

Celastraceae,  kecskerágófélék  (növ.),  a  két- 
szikűek szabadszirmú  családja,  melynek  430  faja 
főkép  Afrika  (Madagaszkárral)  és  Ázsia  tropikus 
és szubtropikus részén  van  elterjedve;  Ausztráliá- 
ban, Amerikában  s  az  északi  mérsékelt  övben 
kisebb  számmal  vannak  képviselve.  Viráguk  su- 
garas, rendesen  kétivarú,  4— 5-ös  tagú.  Porzó 
4—5,  húsos,  mézfejtő  korong  szélén,  a  szirmok- 
kal váltakozva.  A  magház  felső  állású  s  a  korongon 
szabadon  áll  v.  belemélyed,  rendesen  2— 5  üregű. 
Termése  1,  több  v.  sokmagvú  tok  v.  bogyó.  Fák 
V.  cserjék,  levelük  osztatlan,  nyeles,  virágzatuk 
fürtös  V.  bogas,  rendesen  kicsiny,  zöldes,  fehéres 
ritkán  pirosas  virágokból  áll.  Jelentősebb  génu- 
szai :  Évonymus,  Gatha,  Gelastrus,  1.  ezeket.  A 
C.  család,  amint  levélkövületekből  kitűnik,  Euró- 
pában és  Észak-Amerikában  a  harmadkor  ide- 
jén sokkal  nagyobb  mértékben  volt  képviselve, 
mint  ma. 

Celastrus  L.  (növ.),  a  Celastraceae  (Kecske- 
rágófélék) család  génusza,  melynek  27  faja  nagy- 
részt Kelet-India  és  Kina  hegyein  honos,  de  át- 
nyúlnak Japánba,  a  Szunda-szigetekre  és  Ausz- 
tráliába is,  másrészt  pedig  Amerikában  is  vannak 
egyes  C.-fajok.  Többnyire  felfutó  cserjék  osztat- 
lan, örökzöld  levelekkel,  fürtös  v.  bogas  virág- 
zattal, egyivarú  virágokkal.  Bőrnemü  tokjuk  8 
üregű,  üregenkint  1—2  maggal.  A  C.  scandens 
L.  egyike  a  legszebb  Liánoknak,  2— 5  m.  magas. 
Észak-Amerikából  származik,  nálunk  kertben 
falak  és  más  díszhelyek  lombozatául  ápolják.  Ha- 
zájában a  legmagasabb  fákat  is  bekanyarogja  és 
elfojtja;  kérge  hánytató. 

Celata  (ol.,  ejtsd:  cseiáta),  1.  Casquet. 

Celatio  (lat.),  elrejtés,  eltitkolás. 

Celaya  (ejtsd:  szeiaja),  kerületi  székhely  Guana- 
juato  mexikói  államban,  1757  m.  magasban, 
Queretaro  közelében,  az  El  Pasóból  ós  Laredóból 
Mexikóba  vivő  fővonalak  találkozásánál.  Nye- 
reg-gyártás, szövő-fonó  ipar.  Lakossága  (laio) 
23,112. 

Célbatartás  (célratartás),  apuskának  oly  hely- 
zetbe juttatása,  hogy  a  lövész  helyesen  célozhas- 
son s  a  puskát,  megmozdítása  nélkül,  nyugodtan 
elsüthesse. 

Célbíró,  valamely  versenyben  az  intézőségnek 
az  a  megbízottja,  aki  a  célvonalon  áll  s  a  ver- 
senyzők beérkezési  sorrendjét  teljes  felelősséggel 
megállapítja.  A  lóversenyeken  a  C.  a  birói  páholy 
alsó  fülkéjében  áll  és  szemét  az  előtte  álló  vékony 
rúdhoz  illesztve,  azt  a  képzeletbeli  vonalat  figyeli, 
amely  ezt  a  rudat  a  pálya  túlsó  szélén  lévő  cél- 
karikával (1.  0.)  összeköti.  A  célbúró  ítélete  meg- 
felebbezhetetlen,  a  versenyeredményt  azonban 
óvással  (1.  0.)  lehet  megtámadni  a  nevezés  körül 
vagy  a  verseny  közben  történt  szabálytalansá- 
gok miatt. 

Cele,  összetételekben  előforduló  orvosi  műszó, 
a.  m.  sérv ;  de  használják  olyan  képződmények 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Celebe 


-     348     — 


Celestina 


Celebe. 


megnevezésére  is,  melyek  a  sérvekkel  semmi 
összefüggésben  sincsenek,  így  varicocele,  hydro- 
>cele  stb. 

Celebe  {Kú.é^TÍ),  görög 
edény,  melynek  talpa,  öb- 
lös teste,  karimás  széles 
szája  és  két  füle  van  (1. 
az  ábrát). 

Celébes  (ejtsd :  szelébesz), 

Hollandia  K.-indiai  gyar- 
mataihoz tartozó  sziget, 
a  Pilippi-szigetek,  Bor- 
neo  és  Uj-Guinea  között  (északi  sz.  1«45'—  d.  sz. 
5045';  k.  h.  118049'-125''5').  Területe  179,416 
a  kisebb  szigetekkel  együtt  201,957  km^.  Erősen 
tagozott.  K.-nek  és  D.-nek  messze  kinyúló  fél- 
szigetei nagy  öblöket  alkotnak  (Tomini-,  Toló-  és 
Boni-öböl).  Partjai  meredekek  ;  a  szigetet  borító 
hegyek  kevés  kivétellel  a  partokig  terjednek. 
Folyói  ennélfogva  csak  torkolati  szakaszukban 
hajózhatók.  Az  B.-i  félsziget  csúcsán  működő  vul- 
kánok (Klabat,  2000  m.  stb.),  D.-en  egy  kihalt  vul- 
kán (8075  m.),  a  sziget  többi  részén  archaikus  és 
óeruptivus  kőzetekből  álló  lánchegységek  emel- 
kednek. É.-on  szolf atarák  és  meleg  források  talál- 
hatók. Tawai  közülaPo8so-,Matanna-,  Towuti-tó 
stb.  igen  mélyek  (300—500  m.)  s  az  őskőzet 
mély  tektonikus  medencéiben  feküsznek ;  a  Ton- 
dano-,  Limbotto-  és  Tempe-tó  sekély,  ezek  csak- 
nem a  tenger  szintjében  terülnek  el.  Éghajlata 
forróövi.  E.-on  egész  éven  át  esős ;  D.-en  a  mi 
nyarunk  idején  száraz.  A  növényzet  É.-on  gazda- 
gabb, D.-en  sok  helyütt  csak  füves  térségek  van- 
nak. Erdei  fái :  tölgy  (Tectona  grandis),  pálma, 
cédrus.  Antiaris  toxicaria,  és  a  házépítésre,  bútor- 
készítésre,  sőt  ruházatra  egyaránt  alkalmas  bam- 
busz. Tropikus  gyümölcsökön  kívül  kávé,  kakaó, 
fűszeres  növények,  szerecsendió,  kukorica,  rizs, 
dohány,  cukornád,  indigó  stb.  bőven  terem.  Mind 
növényzete,  mind  állatvilága  sok  hasonlóságot 
mutat  Uj-Guinea  és  Ausztrália  faunájához.  Em- 
lítendő: a  Viverra,  Parodoxurus,  a  farkatlan 
pávián  (Cynopithecus  nigrescens  Gray) ;  szarvas, 
bivaly,  juh,  kecske,  ló  és  a  babirussa.  90  ma- 
dárfaj, amely  csak  C.  szigetén  található.  A 
kígyók,  gyíkok  és  békák  sokféle  faja  otthonos. 
Rovarjai  nem  sokfélék,  de  köztük  néhány  szép 
változat  fordul  elő.  Ásványi  kincsei  közül  em- 
lítésreméltó az  arany  (É.-ón  bányásszák  is),  az 
ezüst,  réz,  vas,  cink, .  só^  és  szén.  Lakói.  A 
K.-en,  DK.-en  és  itt-ott  É.-on  élő  harcias  so- 
radja és  alfuru  (1.  0.)  népség  főfoglalkozása 
a  földmívelés  és  állattenyésztés.  A  partok 
vidékén  és  a  sziget  D.-i  részén  jobbára  moha- 
medán hugi-k  és  makasszerek  élnek,  fejede- 
lemségekre oszolva.  G.  ÉK.-i  csúcsán,  a  sziget 
többi,  a  maláji  népekhez  tartozó  lakóitól  elütő 
minahassák  élnek,  akik  nagyobbrészt  kereszté- 
nyek. Az  európaiak  száma  mintegy  2400,  a  ki- 
naiaké  2160.  A  sziget  összes  lakossága  mintegy 
2  millió.  A  sziget  belseje  nagyrészt  még  ma  is 
ismeretlen  ;  ezeknek  a  területeknek  a  lakosságát 
figyelmen  kívül  hagyva,  a  Statesman  Yearbook 
1905-ben  851,905-re  teszi  G.  népességét.  G.  for- 
mailag hollandus  kormányzás  alatt  áll  (2  kor- 
mányzóság V.  helytartóság :  G.  és  Menado,  való- 


ságban azonban  az  európai  közigazgatás  csak 
Makasser  (D.-en)  ós  Menada  vidékére  (Minahassa 
É.-on)  terjed  ki,  a  sziget  túlnyomó  része  benszü- 
lött  fejedelmek  uralma  alatt  áll,  akikkel,  ha  a 
rájuk  rótt  adót  beszolgáltatják,  a  kormány  nem 
igen  törődik.  A  sziget  főbb  városai :  Makasser, 
Monado  és  Gorontálo  (1.  0.).  Kivitel:  kávé, 
kókuszdió,  dohány,  rizs,  szerecsendió,  kakaó, 
arany.  Behozatal:  gyapotárúk,  petróleum.  A  for- 
galomnak (65  millió  K)  fele  Makasser  kikötőre 
esik. 

G.  szigetét  a  portugálok  1512.  fedezték  fel  ós 
nevezték  el.  1607  óta  a  hollandusok  fokozatosan 
birtokukba  vették.  1669-ben  végleg  kiszorítottáka 
portugálokat.  A  benszülött  fejedelmekkel  még  a 
XIX.  sz.-ban  is  háborúskodniok  kellett  (1819., 
1824—5.,  1856.,  1859-60.).  A  sziget  egyes  ré- 
szein természetvizsgálók  már  régebben  megfor- 
dultak ;  alaposabban  csak  a  XIX.  sz.  végén  ku- 
tatták át. 

Irod/ilom.  Hart,  Relze  rondom  het  eiland  C,  1853  ;  Lahuie, 
L'Ile  fle  Célöbes,  Paris  1879  ;  Wallace,  The  Malay  Archi- 
pelago,  London  1880 ;  Lith,  Nederlandsch  Oost-Indie,  I. 
köt.;  Hickson,  A  Naturálist  in  North  C,  London  1889  ; 
Staden  der  Brink,  Znid-C,  ütrecht  1884 ;  Sarasin,  Reise- 
berichte  ans  C,  Zeitschrift  der  Gesellschaft  für  Erdkunde, 
Berlin  1894 — 6;  Verhandlungen,  no.  1896. ;  Rinne,  Kasana 
Kamari,  eine  C.-f ahrt,  Hannover  1900;  Schoeppel,  Kommer- 
ziel'es  Handbuch  von  NiederlSndisch-índien,  Abhandlungen 
der  k.  k.  Qeographisclien  öesellschaft  in  Wien,  1907. 

Celebrál  (lat.),  ünnepel ;  különösen :  ünnepélyes 
misét  mond ;  celehrans,  miséző  pap. 

Célébre  (franc,  ejtsd:  szeiébr)  a.  m.  híres,  ün- 
nepélyes. 

Celebret  (lat.)  a.  m.  celebráljon,  vagyis  mi- 
sézzen. Így  is  nevezik  azt  a  bizonyítványt,  melyet 
a  püspök  vagy  más  egyházi  előljáró  (ordinarius) 
útra  kelő  papjának  ad,  melyben  kijelenti,  hogy  az 
illető  fel  van  szentelve  és  semmi  egyházi  fenyíték 
vagy  szabálytalanság  nem  terheli,  miért  is  neki 
a  misézésre  engedély  adható. 

Celebritas  (lat.),  híi'esség,  hírnév  ;  híres,  elő- 
kelő, ünnepelt  férfiú. 

Cele  Kula,  koponyatorony  Nisben  (1.  o.). 

Celeres  (lat.,  a  gyorsak),  a  régi  Rómában  a  ki- 
rályok lovas  testőrségét  tevő  300  kiváló  katonát 
hittak  így,  vezetőjüket  pedig  Tribunus  Celerum- 
nak,  akinek  a  többi  közt  az  a  joga  is  megvolt, 
hogy  a  comitiákat  összehívhatta.  A  királyság  bu- 
kásával a  csapatot  feloszlatták. 

Celerifére  (fl'anc,  ejtsd:  szelerifér),  1.  VeloÚ- 
fére. 

Celeritas  (lat.)  a.  m.  gyorsaság. 

Celesia  (ejtsd :  cseiezia),  Emanuele,  olasz  történet- 
író, szül.  Pinalében  1821  aug.  3.,  megh.  Genová- 
ban 1889  nov.  29.  Részt  vett  az  1848— 49-iki 
harcokban,  majd  ügyvéd  lett  Genovában,  ahol 
utóbb  az  olasz  irodalom  tanárának  nevezték  ki. 
Pőbb  müvei :  Storia  della  rivoluzione  di  Genova 
(1848—49) ;  Storia  della  letterature  in  Itália  nei 
secoli  barbari  (1882-83,  2  köt.). 

Celestina  a  neve  egy  érdekes  spanyol  könyv- 
drámának, mely  a  spanyol  dráma  kifejlődéséhez 
az  első  alapot  szolgáltatta.  E  híres,  21  jelenetből 
álló  mü  1500  körül  jelent  meg  Tragicomedia  de 
Calixto  y  Melibea  c.  alatt.  E  drámai  regény  első 
jelenetét  Rodrigo  de  Cota-nak,  a  többit  pedig  Per- 
nando  de  Rojas-nak  tulajdonítják.  A  hasonló  nevű 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


349 


Cellarlus. 


hösnó  egy  ügyes  keritőnö,  ki  a  szerelmi  kalandok 
szövését  mesteri  kézzel  intézi ;  jelleme  éppen  úgy, 
mint  a  többi  személyé,  találóan  domborodik  ki ; 
festői  háttérül  a  kor  romlottsága  szolgál.  Nyel- 
vezete egyszerű,  könnyed,  de  itt-ott  tudálékos  is. 
Sok  utánzata  és  átdolgozása  támadt. 

Celesztin,  öt  pápa  neve,  1. 1.  G.,  szent.  •i22-ben 
lett  I.  Bonifác  utóda.  4;30-ban  Rómában  a  Nesto- 
riánusok  ellen  zsinatot  tartott.  Az  afrikai  egy- 
ház alatta  ismét  elszakadt  a  római  egyháztól. 
Megh.  432  júl.  26.  Emléknapja  ápr.  6.  —  2. 11. 
G.  (Guido  Castello),  szent  életű,  tudós  pap  ós 
Abelard  tanítványa.  1143  szept.  25.  lett  pápa,  de 
már  6  hónap  múlva  meghalt.  --  3.  III.  C 
(Hyacint.  Bobo),  1191  márc.  30.  85  éves  korában 
választották  pápává.  10  évig  uralkodott  és  meg- 
halt 1198  jan.  8.  VI.  Henrik  császár  kedvéért 
több  igazságtalanságot  követett  el,  igy  6  fogatta 
el  a  keresztes  hadjáratról  visszatérő  Oroszlán- 
szívű Richárdot  is.  —  4.  IV.  G.  (Godefr.  Cas- 
tiglione),  Sabina  püspökéből  1241  okt.  25.  lett 
pápa,  de  már  néhány  nap  múlva  meghalt.  —  5. 
V.  G.,  szent  (Morone  Péter).  Egyszerű,  jóságos 
szent  életű  ember  volt,  aki  mint  a  C.-usok  alapí- 
tója teljes  visszavonultságban,  remeteéletet  élt 
8  a  világ  folyásáról  kevés  fogalma  volt.  A  IV. 
Miklós  urán  bekövetkezett  hosszas  interregnumot 
megunt  bíborosok  1294  júl.  5.  C-t  választották 
pápává,  aki  a  választást  csak  hosszas  vonakodás 
után  fogadta  el.  C.  hamar  belátta,  hogy  az  ő 
uralkodása  kárára  van  az  egyháznak  s  miután 
1294  dec.  13.  kimondotta,  hogy  a  pápának  joga 
van  lemondani,  nyomban  le  is  mondott,  mert 
magát  gyarlóságai  miatt  e  méltóságra  méltat- 
lannak tartotta.  Morone  Péter  a  legszigorúbb  ön- 
sanyargatások  közt  halt  meg  1296  máj.  19. 
V.  Kelemen  avatta  szentté  1313. 

Celesztin  (ásv.),  1.  Gölesztin. 

Celesztinusok,  a  benedekrendiek  egy  külön 
kongregációja,  melyet  Morone  szt.  Péter,  a  későbbi 
V.  Celesztin  pápa  (1.  o.)  alapított.  1258  körül  IV. 
Orbán  szt.  Benedek  szabályait  írta  számukra  elő. 
A  szerzet  szigorú  volt;  ruházata  fehér  talár-,  fe- 
kete csuklya-  és  skapuláréból  állott.  A  szerzetet, 
mely  szlgonisága  dacára  gyorsan  terjedt  el  és 
virágzásában  150  kolostora  volt,  a  francia  forra- 
dalom egészen  elpusztította.  Olaszországban  csak 
két  rendház  maradt  fenn.  C.  néven  a  ferencrendi 
barátoknak  is  volt  egy  frakciójuk.  —  A  C.  női 
kongregációja  (Soeurs  Oélestines)  1839.  létesült. 
Anyaháza  Provinsban  van.  Franciaországban  14, 
Belgiumban  1  háza  van.  Tagjai  az  ifjúság  neve- 
lésével foglalkoznak. 

Celetron,  1.  Kasztoria. 

Celeus,  1.  Keleos. 

Célgömb  (ccigfymb),  a  lövőfegyverek  csövégén 
levő  acél  v.  réz  gömböcske,  mely  a  célzásnál  a 
fegyver  irányítását  könnyíti.  Régebben  a  C.  légy- 
alakura volt  faragva,  ezért  légynek  is  nevezik. 
~  Az  egyetemes  G.,  Kokotovic  Béla  honvédhuszár- 
százados találmánya,  katonai  és  vadászpuskákra, 
ágyúra,  géppuskára  és  pisztolyra  is  alkalmazható 
irányzó  készülék,  mely  a  célzást  megkönnyíti  és 
gyorsítja  s  a  célba  találás  biztosságát  is  fokozza. 

Célhatározó,a  határozó  mondatrészek  ([.Hatá- 
rozok) egyik  faja,  mely  a  cselekvésnek  célját  ha- 


tározza meg.  A  célt  rendszerint  avégett  (nem  miatt) 
névutóval  vagy  az  -ért  raggal  fejezzük  ki,  továbbá 
főnévi  igenéwel  vagy  hogy  kötőszós  mellékmon- 
dattal. Pl.  Volt-e  már  evégett,  nagy  jó  uram,  Bu- 
dán ?  (Arany  J.)  Pénzért  jöttem.Vadászni  megyek. 
Arra  teremtett  Isten  minket,  hogy  boldogok  le- 
gyünk (Faludi). 

Célibataire  (franc,  ejtsd:  szeiibatér),  nőtlen 
ember,  agglegény. 

Celibátus  (coelibatus,  lat.,  e  szóból  coelebs,  a. 
m.  nőtlen),  a.  m.  nőtlen  életre  való  köteleztetós. 
A  romai  kat.  egyházban  a  régóta  fennállott  papi 
C-t  VII.  Gergely  pápa  keményebb  büntetésekkel 
szentesítette,  egyebek  között  akként,  hogy  a  nős 
papnak  miséjére  való  megjelenést  egyházi  átok- 
kal sújtotta.  A  trienti  zsinat  (sess.  24.  de  sacr. 
matr.  can.  9.)  anatémával  sújtja  azt,  aki  azt  állítja, 
hogy  a  felsőbb  rendeket  felvett  egyházi  személyek 
házasságra  léphetnek,  s  az  általuk  kötött  házas- 
ság érvényes.  Hazánkban  már  Szt.  István  alatt, 
s  különösen  I.  Kálmán  alatt  szintén  alkottak  tör- 
vényeket a  házas  papok  ellen. 

Celio,  Monté,  1.  Gaelius  mons. 

Célkarika,  a  lóversenyen  a  birói  páhollyal 
szemben  a  versenytér  belseje  felé  eső  korlátnál 
felállított  s  nagy,  feltűnő  karikában  végződő 
oszlop,  amely  a  célt  jelzi. 

Cella  (lat.)  a.  m.  kamra,  szobácska.  Az  ó-görö- 
gök, etruszkok  és  rómaiak  templomaiban  az  a  belső 
helyiség,  melyben  az  istenség  képmása  volt.  A  ke- 
resztény korszakban  az  a  kis  lakóhely,  melyben  a 
szerzetesek  laktak :  egy  közös  templom  körül  épí- 
tett kunyhó;  a  középkorban  apró  kis  szobák, 
minden  szerzetes  számára  külön.  Végre  a  keresz- 
ténység első  századaiban  a  templom  mellé  épített 
sírkápolna  is  néhaC  néven  fordul  elő.  V.  ö.  P.  X. 
Kraus,  Real-Encycl.  d.  christl.  Alterthums.  I. 
195.  1.  —  L.  még  Akkumulátor. 

Cellakapcsoló,  1.  Akkumulátor. 

Cellamare  (ejtsd :  cseiiamáre),  Antonio  Givdica, 
Giovinazzo  hercege,  szül.  Nápolyban  1657.,  megh. 
Sevillában  1733  máj.  16.  Részt  vett  a  spanyol 
örökösödési  háborúban ;  tábornoknak  léptették 
elő,  de  1707.  Gaóta  ostrománál  a  császáriak  fog- 
ságába került,  melyből  csak  1712.  szabadult  ki. 
1715-ben  mint  rendkívüli  követ  Parisba  ment, 
ahol  V.  Fülöpöt  akarta  a  kiskorú  XV.  Lajos  ki- 
rály gyámjává  tenni,  Dubois  bíbornok  azonban 
C-t  Franciaországból  kiutasította.V.  ö.  Vatout  re- 
gényét :  La  conspiration  de  C  (Paris  1833,  2  köt.) 
és  Martens,  Causes  célebres  du  droit  des  gens  (2. 
kiad.  Leipzig  1861). 

Cellarendszer  v.  rekeszrendszer,  modem  ha- 
jók fenekének  berendezése ;  a  két  v.  három  kb. 
párhuzamos  fenék  közti  ür  hossz-  és  harántfalak 
által  számos  kisebb  űrre,  cellára  v.  rekeszre  van 
felosztva.  E  cellák  vízzel.fütőolajjal  stb.  megtölthe- 
tők. Fő  céljuk  azonban  abban  áll,  hogy  ha  a  hajó 
fenekét  szikla  v.  torpedó-,  illetve  aknarobbanás 
beüti,  ne  az  egész  hajó  teljék  meg  vízzel,  hanem 
csak  egy  v.  több  cella,  melyek  azután  a  drainage 
(1.  0.)  csőhálózata  segélyével  kiszivattyúzhatok. 
A  C.  különösen  hadihajóknál  van  kiképezve.  L. 
még  Hajóépítés. 

Cellarius  (lat.),  a  régi  Rómában  az  a  cseléd, 
kire  az  ólóskamara  gondja  volt  bízva.  A  középkor- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cellarius 


—     350     — 


Cellit 


ban  ez  az  elnevezés  átment  a  bor  gondozójára  s 
a  szerzeteseloiól  még  itt-ott  most  is  így  hívják  a 
pincemestert. 

Cellarius  (tkp.  Keller),  Ghrvitoph,  német  filo- 
lógus és  pedagógus,  szül.  Schmalkaldenben  1638 
nov.  22.,  megh.  Halléban  1707  jún.  á.  Rektor  a 
weimari,  zeitzi,  merseburgi  gimnáziumban,  1693- 
tól  a  történelem  és  ékesszólás  tanára  a  hallei 
egyetemen.  Mint  jeles  tanár,  latin  írók  kiadója, 
a  földrajz,  történelem  és  keleti  (samaritán)  nyel- 
vek müvelője  nagy  érdemet  szerzett.  Főbb  mun- 
kái :  Antibarbarus  latinus  (Zeitz  1677) ;  Histó- 
ria antiqua  (u.  o.  1685);  História  medii  aevi 
(1688) ;  História  nova  (Halle  1687) ;  igen  neveze- 
tes: Notitia  orbis  antiqui  stb.  (2  köt.,  Leipzig 
1701— 06,  újabb  kiad.  1773)  Római  régiségtanát 
Freyer  adta  ki  (Halle  1722,  nálunk  Kalocsa  1770). 
A  XVIII.  sz.-ban  nálunk  is  használták  iskolai 
könyveit  magyar  igényekhez  alkalmazva.  így  a 
Latinitatis  probatae  et  exorcitae  liber  memoria- 
list  Bél  Mátyás  alkalmazta  a  magyar  viszonyok- 
hoz (Lőcse  1735) ;  Latin  grammatikája  a  magyar 
nyelvhez  alkaünazva  Kolozsvárt  1771.  jelent 
meg  stb.  V.  ö.  Keil,  De  Ch.  C.  vita  et  studiis 
(Halle  1875). 

Celle,  Hannover  lüneburgi  járásának  szék- 
helye, a  hajózható  Aller  ós  vasutak  mellett,  Han- 
novertől ÉK.-re,  (1910)  23,273  lak.  A  régies  város 
födísze  a  C.-i  hercegek  kastélya  (XV.  sz.),  a  vá- 
rosháza (XVI.  sz.),  céhházak  (XVI.  és  XVII.  sz.). 
Az  orsz.  főtörvényszék  épületében  60,000  kötetes 
könyvtár,  kéziratgyűjtemény ;  múzeumában  egy 
Lüneburger  Heide-i  parasztház  1571-böl.  Élénk 
gyáripar  (gyapjuáruk,  dohány  stb.)  és  kereskede- 
lem (fa,  gyapjú,  méz)  középpontja.  Alapíttatott 
1292.  1757-ben  a  franciák  elfoglalták.  V.  ö.  Deh- 
ning,  Geschichte  der  Stadt  C.  (C.  1891). 

Geller  (növ.)  a.  m.  zeller,  1.  Apium. 

Celleas  (lat.),  az  élő  szerv^ezetek  testét  alkotó 
sejtek  testének  neve.  Bgyjelentésü  a  cytos-zal, 
vagy  a  cytosomá-val.  A  sejt  teste  pépszerű,  fe- 
hérjetartalmú élő  anyagból  (protoplazma)  áll; 
ebben  foglal  helyet  a  sejt  magja  (nucleus). 

Cellini  (ejtsd:  cseiiíni),  Benvenuto,  olasz  ötvös 
és  szobrász,  szül.  Firenzében  1500  nov.  3.,  megh. 
1671  febr.  13.  Atyja,  C.  Giovanni  építőmester, 
nagy  zenekedvelő,  zenei  pályára  szánta,  de  C. 
ötvösmühelybe  lépett  be.  1523-ban  Rómában 
VII.  Kelemen  pápa  figyelmét  magára  vonta,  a 
pápai  pénzverő  számára  bélyegzőket  metszett  és 
ötvösmunkákat  is  készített,  1527.  Róma  ostroma 
alkalmából  részt  vett  a  város  védelmében,  azután 
fölváltva  Firenzében  és  Rómában  élt,  gyilkosság 
vádja  alatt  Nápolyba  menekült  és  ámbár  III.  Pál 
pápa  is  kegyeiben  részesítette,  újabb  gyilkosság 
miatt  Firenzébe  menekült  és  Alessandro  de'  Me- 
dici szolgálatába  állott.  1535-ben  visszatért  Ró- 
mába, de  sikkasztással  vádolva,  az  Angyalvárba 
fogságba  került  és  csak  I.  Ferenc  francia  király 
közbenjárására  szabadult  ki.  15i5ig  tartózkodott 
C.  Franciaországban,  a  király  szolgálatában,  ek- 
kor hazatért,  Firenzében  telepedett  le  és  I.  Cosimo 
herceg  szolgálatába  állott.  A  C-nek  tulajdonított 
ötvösműveidnek  csak  csekély  része  való  tőle.  Föl- 
tétlenül hiteles  műve  az  a  híres,  ezüstből  való, 
alakokkal  és  zománccal  ékes  asztaldísz  (só-  ós 


borstartó),  melyet  I.  Ferenc  király  számára  készí- 
tett (Bécs,  udv.  múzeum).  Szobrászati  művei  kö- 
zül a  legkiválóbb  a  firenzei  Loggia  de'  Lanziban 
álló  Ferseus  bronzszobra  (talapzatán  érdekes 
domborművei),  továbbá  I.  Cosimo  herceg  mell- 
szobra (Firenze,  Museo Nazionale),  a  párisi Louvre- 
ban  lévő  ú.  n.  Fontainebleaui  nimfa,  dombormű. 
Nagy  hírnevét  azonban  főleg  életének  utolsó> 
éveiben  íi't  önéletírásának  köszönheti  C.  Ez  a 
mű,  mely  különösen  Goethe  fordítása  révén  (1803) 
világszerte  elterjedt,  az  olasz  irodalom  klasszikus 
könyvei  közé  tartozik  és  rendkívül  hatásosan, 
élénken  írja  le  C.  kalandos  életét  és  mozgalmas 
korát  (magyarra  ford.  Szana  Tamás).  Fontosak  a. 
szobrászatról  és  ötvösségről  írt  értekezései  is : 
Trattati  deli'  oreficeria  e  della  scultura  (1.  kiad. 
1568).  C.  sokoldalú  művész  volt,  a  különféle  tech- 
nikai eljárások  nagy  mestere ;  Michelangelo  lel- 
kes híve,  stílusának  olykor  modoros  utánzója. 
A  bécsi  asztaldísz  korának  jellegzetes  pompájú 
ötvösműve,  a  Perseus  a  XVI.  sz.-beli  olasz  szob- 
rászat egyik  legkiválóbb  alkotása.  V.  ö.  Plon,. 
Benvenuto  C,  orfévre,  medailleur,  sculpteur  (Pa- 
ris 1882) ;  Molinier,  Benvenuto  C.  (u.  o.  1894) ; 
Supino,  L'arte  di  Benvenuto  C.  (Firenze  1901); 
Darvai,  Benvenuto  C.  élete  és  művei  (Budapest 
1907) ;  Gailly  de  Taurines,  B.  C.  á  Paris  sous 
Francois  I.  (Paris  1908) ;  Cust,  The  life  of  B.  C. 
(2  köt.,  London  1910). 

Gelliota  (gör.)  volt  a  nevük  ama  remetéknek, 
kik  a  pusztákba  vonulva,  csak  egy  személy  be- 
fogadására alkalmas  kis  cellákban  éltek.  Később  a 
C.-kból  alakult  remetetelepek  központján  kolos- 
torok is  épültek,  ahol  az  újoncokat  oktatták  és 
nevelték  a  remeteéletre.  A  C-k,  a  hét  öt  napján 
teljesen  magulcra  maradva,  böjtölve,  imával  és 
elmélkedésben  töltötték  életüket  és  csak  szom- 
baton és  vasárnap  jöttek  össze  a  kolostorban, 
hogy  az  Oltáriszentséghez  járuljanak. 

Cellit  (Zellit),  Eichengrüntől  származó  ke- 
veréke az  acetilcellulóznak  és  a  kámfornak, 
esetleg  mesterséges  kámfornak.  A  celluloidhoz 
hasonló,  de  kevésbbé  gyúlékony  anyag.  A  képlé- 
keny tömeg  könnyen  feldolgozható  és  a  hozzá 
kevert  különböző  anyagokkal  a  szilárdsága  és 
keménysége  úgy  módosítható,  hogy  tetszés  sze- 
rint kemény  szarunemű  vagy  puha,  hajlítható, 
bőrszerű,  sőt  még  puhább  gummiszeríí,  nyújtható 
anyagot  nyerhetünk  belőle.  A  C  teljesen  víz- 
tiszta, átlátszó,  vízálló  és  nem  lesz  törékeny. 
Egyes  fajtái  meg  sem  gyújthatok,  egyesek  meg- 
gyújthatok, de  csakhamar  kialusznak,  egyet- 
lenegy alakja  még  közelítőleg  sem  oly  gyúlé- 
kony mint  a  celluloid.  Használhatósága  nagyobb, 
mint  a  celluloidé.  Papiros  és  szövet  igen  vékony 
C -réteggel  bevonható  és  nyomtatással  igen  ha- 
tásossá lehet  tenni.  Tarkára  szövött  vagy  nyom- 
tatott pamut-  V.  lenszövetet,  ha  C-tel  bevonjuk, 
szebb  anyagot  kapunk  mint  a  viaszosvászon ;  a 
bőr  is  nagyon  hatásos,  ha  C-tel  be  van  vonva. 
Ezek  a  bevonatok  igen  vékonyak,  ImjUthatók, 
nyújthatók  ós  az  alapanyaghoz  igen  jól  tapad- 
nak. Finom,  színtelen  vagy  színes  lemezeket 
(fólia),  mint  víz  és  légmentes  burkoló  anyagot 
használják  csokoládé,  illatszerek  stb.  csomagolá- 
sára. Az  elektrotechnikában  szigetelő  anyagnak 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


351    — 


Celluloid 


Használják.  Mivel  nem  ég,  újabban  a  kinemato- 
gráfok  celluloid-fllmje  helyett  használják.  Az 
üveghez  hasonlóan  fujható  és  azért  üreges  tár- 
gyak is  készíthetők  belőle.  Oldata  mint  kitűnő 
minőségű  lakk  nyer  alkalmazást. 

(Jelliták,  1.  Aleociánmok. 

Cellitinák,^  az  Alexiánusok  (1.  o.)  női  ága  a  XV. 
8z.  óta.  Szt.  Ágoston  szabályai  szerint  élnek  és 
kórházban,  valamint  magánházakban  betegápo- 
lással foglalkoznak.  Anyaházaik  Kölnben,Aachen- 
ben,  Reussban  stb.  vannak. 

Celloidin,  a  szövettanban  (hystologia)  haszná- 
latos beágyazó  anyag.  A  jó  C.  tiszta  cellulóz- 
dinitrát,  tehát  kémiai  szerkezetét  illetőleg  azo- 
nos a  kollodiummal.  A  kereskedésbe  kerülő  C. 
sárgás,  áttetsző,  keményebb  sajtkonzisztenciáju 
táblákból  áll,  melyek  a  kiszáradás,  tűzveszély 
stb.  ellen  leforrasztott  bádogskatulyákba  vannak 
csomagolva.  A  C.  oldódik  abszolút  alkoholban, 
alkohol  és  éter  keverékében,  szegfiiolajban,  stb. 
Használatát  1.  Szövettani  módszerek. 

Celloidinpapiros.  A  legelterjedtebb  fényképé- 
szeti másolópapír.  Érzékeny  rétege  eelloidinba 
(collodium-faj)  ágyazott  klórezüst. 

Céllövés,  a  modern  katonának  egyik  legfon- 
tosabb kiképzési  ága,  mely  az  előkészítő  oktatásra, 
a  gyakorlólövésre,  a  messzelövésre,  a  harcszerű 
lögyakorlatokra  és  a  szemléltető  lövésre  oszlik 
fel.  Az  előkészítő  oktatás  arra  való,  hogy  a  fiatal 
katona  mindazon  elméleti  és  gyakorlati  ismere- 
teket elsajátítsa,  amelyekre  neki  puskájának  he- 
lyes használhatása  szempontjából  szüksége  van. 
Ezen  oktatás  kiterjed  :  a  puskáról  és  lőszerről 
való  legfontosabb  tudnivalókra,  a  lövés  elméle- 
tére, a  célzási  és  lőszabályokra,  a  puska  helyes 
használatára  és  a  helyes  távolságbecslésre.  A 
lőtávolságok  beosztatnak :  kis  (800^-ig),  közép 
(SW-től  1600^-ig)  és  nagy  (IGOO'*  felüli)  lőtávol- 
ságokra. Mindezek  elsajátítása  után  a  gyutacs- 
lövés (1.  0.)  veszi  kezdetét,  mely  a  tulajdonképeni 
lövészetnek  gyakorlati  előiskolája  és  mint  ilyen 
a  laktanyaudvarokon,  gyakorlótereken  v.  azok 
közelében  hajtatik  végre.  Ezt  követi  a  lőtéren 
(lövöldén)  végzendő  gyakorló  lövés,  melynél  min- 
den katona  évente  70—80  töltényt  lő  20008  600'* 
közötti  távolságon  levő  különféle  céltáblákra 
(1.  GéltcU)la).  A  gyakorlólövést  követő  messzelö- 
véserre  alkalmas  terepen  hajtatik  végre  léOO'^-en 
felüU  távolságokra  és  célja  a  puska  találóképes- 
ségének, valamint  a  nagyobb  távolságokra  adott 
tűz  harcászati  jelentőségének  szemlélhetővé  té- 
tele, nemkülönben  az  ismeretlen  távolságokra 
való  belövés  gyakorlása.  A  fejenként  elhaszná- 
landó töltények  száma  15,  A  teljesen  harcszerű 
viszonyok  között  végrehajtandó  harcszerű  lő- 
gyakorlatok elő-  és  főgyakorlatokra  oszlanak 
fel ;  előbbiekre  45,  utóbbiakra  60  töltény  van 
rendszeresítve  s  így  minden  katona  v.  altiszt  évi 
teljes  löszerilletménye  200  tölténnyel  van  meg- 
állapítva. Végül  a  szemléltető  lövés  a  puska  ta- 
láló és  hatásképességének  különleges  viszonyok 
között  való  szemlélhetővé  tételére  szolgál. 

Cellula  (lat.),  1.  Sejt.  —  C  nervea,  idegsejt, 
1.  Idegrendszer.  —  Cellularis  a.  m.  sejtes,  sej- 
tekből álló  (plantae  cellulares  a.  m.  sejtes  v.  csak 
sejtalkotta  növények) ;  cellularis  pathologia  a.  m. 


sejtkórtan  (1.  o.) ;  cellularis  selectio,  a  sejtek  közt 
végbemenő  természetes  kiválogatódás  folyamatá- 
nak tudományos  neve,  1.  Természetes  kiválogató- 
dús.  —  Gellulosus  a.  m.  sejtből  való ;  contextus 
cellulosus  V.  tela  cellulosa  a.  m.  sejt  alkotta  szövet, 

Celluláz,  a  cellulózt  bontó  erjesztő ;  főleg  nö- 
vényekben fordul  elő. 

Cellulit,  papirosauyagból  készíthető  gyárt- 
mány, melyet  úgy  állítanak  elő,  hogy  a  papirost 
víz  alatt  addig  foszlatják,  amíg  szerkezetét  el- 
veszti, azután  víztelenítik  és  szárítják.  Festő- 
anyagot, súlypátot,  kormot,  kaucsuk-  v.  sellakol- 
datot  adnak  hozzá,  miáltal  vízálló  termék  kelet- 
kezik. A  C.  ép  úgy  feldolgozható,  mint  a  szaru, 
fa,  ebouit,  növényi  elefántcsont ;  különösen  al- 
kalmas smirgel  köszörűkorongokon  kötőanyag- 
nak és  tömítőgyűrűk  készítésére. 

Celluloid,  koUódiumgyapotból  és  kámforból 
készült  áttetsző,  szagtalan,  kemény,  de  rugalmas 
szarunemű  test,  mely  vízben  nem  oldódik,  köny- 
nyen  meggyúl  és  kormozó  lánggal  ég.  A  kolló- 
diumgyapotot  (lőgyapot)  gyapotból,  papirosból 
olykép  készítik,  hogy  azt  töménykénsav  és  sa- 
létromsav keverékével  kezelik,  gondosan  kimos- 
sák és  erős  sajtolással  víztelenítik,  azután  még 
nedvesen  50  százalék  kámforral,  esetleg  festék- 
kel vagy  más  anyagokkal  keverve  őrléssel  és 
sajtolással  bensőleg  jól  összekeverik  és  hidrauli- 
kus sajtóban,  nagyon  nagy  nyomás  mellett  130 
Co-ra  hevítik.  Ekkor  a  kámfor  teljesen  áthatja 
a  lőgyapotot  és  a  keletkező  termék  a  C. ;  néhány 
órai  sajtolás  után  a  gyártmányt  szárítás  céljából 
légüres  térbe  viszik,  ahol  a  nedvesség  tökélete- 
sebb eltávolítása  végett  olvasztott  klórkalcium 
van.  Szokták  a  kollódiumgyapotot  éterrel  vagy 
faszesszel  és  kámforral  keverve  átdolgozni  addig, 
amíg  képlékeny  lesz  és  azután  lemezekké  hen- 
gerelik, melyek  a  levegőn  megkeményednek  és 
ezeket  cink  és  melegített  vaslapok  között  hid- 
raulikus sajtóban  nagy  nyomásnak  vetik  alá,  A 
kámfornak  részleges  vagy  teljes  pótlására  ftal- 
savat,  fenol  és  naftol  saveszterét,  különösen  tri- 
fenilfoszfátot  és  az  oxaminsav  és  oxanilsav  ész- 
tereit ajánlják  és  használják.  A  C.  nehezen  tör- 
hető, melegen  hegeszthető,  éterrel  vagy  alko- 
hollal való  megnedvesités  mellett  is  egyesíthető, 
0*5  mm.  vastagságú  lemezekké  hengerelhető, 
fára  és  kőre  ragasztható ;  125«-nál  formába  pré- 
selhető. Nagyon  gyúlékony,  élénken,  erősen  kor- 
mozó lánggal  ég,  miközben  kámforszagot  ter- 
jeszt. Izzótestekkel  való  érintésre  nyugodtan  ég 
el.  140  C"-ra  felmelegítve  vöröses  gőzöket  fejleszt 
és  bomlást  szenved  ;  190  C^-nál  ez  a  bomlás  hir- 
telen következik  be,  de  robbanás  azért  nem  tör- 
ténik. Nagy  gyúlékony sága  ammónium  v,  mag- 
néziumbikarbonát  hozzákeverése  által  csökken. 
Dísztárgyak,  fésűk,  billiárdgolyók,  ernyő  és  kés- 
nyelek,  orvosi  műszerek,  mesterséges  fogak, 
klisék,  fényképészeti  szárazlemezek  és  filmek, 
akkumulátoredények  szigetelő  anyagául,  vízmé- 
rők készítésére,  teknősbéka,  korallok,  csont  é» 
kövek  hamisítására  használják.  Cinkfehérrel 
impregnálva  és  összepréselve  az  elefántcsonthoz 
hasonló  anyagot  szolgáltat.  Acetonban  és  amil- 
aeetátban  oldva  firniszt  szolgáltat,  A  C-t  1869. 
Hyatt  testvérek  fedezték  fel  Newarkban,  New 


Amely  szó  C  alatt  díucs  meg,  K  alatt  keresendői 


Celluloid-klisé 


352     - 


Celsius 


Jersey  államban  ;  Európában  is  nagyban  gyárt- 
ják. V.  ö.  Böckmann,  DasC.  (3.  kiad.  Wien  1906); 
Margosches,  Einiges  über  das  C.  (Drezden  1906) ; 
Andés,  C.  und  seine  Verarbeitung  (Wien  1907). 

Celluloid-klisé,  stereotipáló  eljárással  ké- 
szül. Föltalálója  Jannin  párisi  szobrász.  A  «klisi- 
rozandó»  fametszetről  előbb  sárga  ólomoxidból  és 
glicerinből  álló  anyamintát  készítenek  s  erre 
megszáradása  után  rápréselik  a  tósztalágyságuvá 
lett  celluloidot.  A  kész  lomezek  egyszínben  való 
nyomtatásra  jól  használhatók,  többszínűre  azon- 
ban nem  igen,  mert  keményedésük  közben  össze- 
húzódnak. Rotációs  gépen  való  nyomtatásra  is 
alkalmasak. 

Cellulóz,  növényi  sejtfalanyag,  a  szónhid- 
rátok csoportjába  tartozó  vegyület,  legegysze- 
rűbb képlete  CgHjjOg,  de  bizonyos,  hogy  a  mo- 
lekulája nagyobb,  molekulasúlya  nem  ismere- 
tes és  azért  helyesebben  (CgHjoOg)„  képlettel  je- 
lölhető. A  C.  lényeges  alkatrésze  a  növényeket 
fölépítő  sejtfalaknak,  míg  az  állati  testben  csak 
nagyon  ritkán  fordul  elő.  (Tunicatának  nevezett 
állat  köpenyében,  kígyónak  a  bőrében  stb.)  Leg- 
tisztábban elő  tudjuk  állítani  a  gyapotból,  ha  azt 
a  következő  anyagokkal  kezeljük  egymás  után : 
hígított  sósaw^al,  íluórsavval,  klórvízzel  vagy 
alklóros  savval,  alkáliákkal,  alkohollal,  éterrel, 
vízzel,  hogy  az  idegen  alkatrészeket  eltávoilt- 
hassuk.  Tiszta  állapotban  színtelen,  íztelen  és 
szagtalan,  és  a  szerint,  hogy  minő  anyagból  ké- 
szült, különböző  szerkezete  és  fajsúlya  van. 
Fs.  1'4  ós  1-52  között  ingadozik.  Vízben,  alko- 
holban, éterben,  zsíros  és  éterikus  olajokban,  ép- 
ügy  híg  savakban  és  lúgokban  hidegen  teljesen 
oldÖiatatlan.  Azonban  rézhidroxid-ammoniákban 
jól  oldódik.  A  teljesen  tiszta  C.  a  levegőn  nem 
változik  meg,  azonban,  ha  bizonyos  nitrogéntar- 
talmú vegyületeket  tartalmaz,  amelyek  állandó 
kísérői  a  C.-nak,  akkor  a  levegőn  sárgás  vagy 
barnás  színűvé  lesz  e  vegyületek  bomlási  ter- 
mékei következtében.  A  különféle  növényekben 
előforduló  C.  ttzikai  és  kémiai  sajátságokban  való 
eltérése  az  újabb  nézetek  szerint  a  mutatkozó 
izomeriával  magyarázható.  A  látszólagos  kü- 
lönbség viszont  felléphet  azáltal  is,  hogy  bizo- 
nyos idegen  anyagok  keletkeznek  és  rakódnak  le 
a  C.  közé,  ami  a  C.  sajátságait  lényegesen  meg- 
vtütoztathatja.  Ilyen  látszólagos  változást  mutat 
a  növények  fás  részét  alkotó  lignin  vagy  xylon. 
230"  C-ig,  az  ón  olvadási  pontjáig  felhevítve,  vál- 
tozatlan marad,  magasabbra  való  hevítéskor 
n^egkezdődik  a  bomlása.  Tömény  hideg  savban 
kocsonyaszerűen  megduzzad,  vízzel  hígítva  a  ke- 
ményítőhöz hasonló  amüloid  válik  ki,  melyet  a 
jód  kékre  fest.  E  vegyület  képződése  teszi  le- 
hetővé a  pergament-papiros  gyártását.  Ha  tö- 
mény kénsav  hosszabb  ideig  hat  a  C.-ra,  akkor 
dextrinszulfosav  keletkezik,  s  ha  ezt  felhígítva 
főzzük,  a  C.  szőUőcukorrá  alakul  át.  A  salétrom- 
sav töménysége  szerint  különféle  C. -nitrátokat 
hoz  létre.  L.  Lögyapot. 

Cellulózdinamit,  olyan  dinamit,  melynél  a 
nitroglicerint  faliszttel  (fürészpor)  szívatták  fel. 

Cellulóznitrátok,  1.  Lögyapot. 

Cellulóztetracetát,  CeH805(C3H80J^,  előál- 
lítható olykópen,  hogy  cellulózt  magnézium  vagy 


cinkacetát  és  etilkloriddal  hevítjük  ecetsav- 
anhidrid  hozzáadása  mellett.  Színtelen,  alkohol- 
ban, éterben,  acetonban  oldhatatlan ;  kloroform- 
ban, jógecetben  és  nitrobenzolban  oldódik,  nem 
robbanó  anyag.  Nitrobenzolos  oldatából  átlát- 
szóan, kemény  kocsonyaszerűen  válik  ki.  Ha  klo- 
roformos oldatát  egy  üveglapra  öntjük  és  a  klo- 
roform elpárolog,  akkor  meglehetős  nagy  szilárd- 
sággal bíró  hártyaalakban  marad  vissza  (íllm). 
Az  alkáliák  nem  támadják  meg  a  C-t.  Tömény 
savakkal  szemben,  kivéve  a  salétromsavat,  ép- 
oly  állandó,  mint  a  salétromsavas  észtere.  Hasz- 
nálják szigetelő  anyagnak,  filmkészítésre  és  a 
textilgyárakban. 

Celman,  Miguel  Juarez,  az  argentínai  köztár- 
saság elnöke,  szül.  Cordobában  18-44  szept.  29. 
1874-ben  képviselővé,  1877.  Cordoba  állam  kor- 
mányzójává nevezték  ki.  A  klérus  befolyása  ellen 
küzdött.  Mint  Roca  elnök  sógorát  1886  jún.  13.  hat 
évre  elnöknek  választották.  Hivatalának  önző  ki- 
zsákmányolása által  és  önkényévei  azonban 
annyira  magára  vonta  a  nép  gyűlöletét,  hogy 
1890.  lemondani  kényszerült. 

Celosia  L.  (növ.),  az  Amarantaceae  (Disznó- 
paréjfélék)  család  gónusza,  melynek  30  faja  fő- 
kép trópusi  növény.  Egyéves  v.  évelő  füvek.  A 
G.  argentea  L.  ós  G.  eristata  L.  (kakastaréj)  dísz- 
növény. 

Céloszlop,  a  versenypálya  végét  jelző  oszlop, 
hova  a  versenyzőnek  be  kell  érkeznie.  A  futó, 
gyalogló  s  kerékpáros  versenyeken  két  oszlopot 
állítanak,  a  pálya  mindkét  szélére  egyet.  Ezen 
oszlopokat  szalaggal  kötik  össze ;  ki  először  éri 
a  célszalagot,  az  a  győztes. 

Célpont,  1.  a  céltáblákra  rajzolt  körök  közepét 
egy  fekete,  mintegy  2—3  cm.  átmérőjű  pont  fog- 
lalja el.  Természetesen  ezt  legnehezebb  eltalálni 
és  azért  legtöbbet  is  «számít». 

2.  C.,  a  versenypályának  az  a  helye,  ahol 
a  verseny  véget  ér  és  amelynek  egyik  oldalán  a 
célkarika  (1.  o.),  másikon  a  bírói  páholy  áll.  Ame- 
lyik versenyző  ezt  a  helyet  elsőnek  éri  el,  az  a 
győztes. 

Celsia  L.  (növ.),  a  Scrophulariaceae  (Tároga- 
tók) család  gónusza  40  fajjal,  mely  főkép  medi- 
terrán, továbbá  abesszíniai,  előázsiai  növény.  3 
faj  Spanyolországban.  Hasonhtanak  az  ökörfark- 
kóróhoz s  viráguk  oly  módon  használt  népies  or- 
vosság, mint  ezé. 

Celsian  (ásv.),báriumföldpát,  BaAlgSiaOg.trik- 
lin,  üvegfényű,  színtelen.  1895-ben  fedezte  fel 
Sjögren. 

Celsius,  1.  Anders,  svéd  csillagász,  szül.  Up- 
salában  1701  nov.  27.,  megh.  u.  o.  1744  ápr.  25. 
1730-ban  az  upsalai  egyetemen  tanár  lett ;  a  Föld 
alakjának  meghatározása  céljából  összekötte- 
tésbe lépett  a  párisi  csillagászokkal  s  1736.  a 
francia  kormány  őt  ós  Maupertuist  bízta  meg  a 
Torneá  és  Pello  falu  közti  délkör  megmérésével. 
1740-ben  igazgatója  lett  az  általa  kezdeménye- 
zett, gazdagon  felszerelt  obszervatóriumnak  Űp- 
salában.  C.  foglalkozott  a  fényerősség  mérésével, 
az  északi  fénnyel,  a  Jupiter-holdak  elméletével ; 
sokat  fáradozott  a  Gergely-féle  naptár  behozata- 
lának érdekében  és  az  elsők  közé  tartozott,  kik- 
nek az  északi  svéd  partok  lassú,  de  folytonos  sü- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


r 


elsius-féle  hőmérő 


—    363    — 


Céltábla 


lyedóse  feltüut.  Ö  hozta  javaslatba  a  róla  elneve- 
zett százas  beosztású  hőmérőt  Über  die  Wárme- 
messung  (17-Í2)  című  értekezésében,  azonban  for- 
iitott  irányban  haladó  számozással ;  a  mostanság 
általánosan  használt  számozás  tkp.  Strömer 
stockholmi  akadémikustól  származik  (1750). 

2.  C,  Olof,  svéd  történetíró  és  költő,  szül.  Up- 
salában  171tídoc.  26.,megh.Lnndban  1794!febr.  15. 
1747-ben  az  upsalai  egyetemen  a  történelem  ta- 
nára lett,  1766.  nemességet  kapott,  1786.  pedig  a 
svéd  akadémia  tagjává  választották.  C.  polihisz- 
tor volt  s  különösen  kitűnt  a  hazai  történettudo- 
mány terén.  1742-ben  a  Tidningar  om  de  Lárdes 
arbeten  c.  irodalnü  közlönyt  alapította.  Munkái : 
Svea  rikes  kyrkohistoria  (I.  köt.  1767) ;  I.  Gusz- 
táv története  (2  köt.,  Stockholm  1746—53) ;  XIV. 
Erik  története  (u.  o.  1774) ;  költeményei  híjával 
vannak  a  fantáziának ;  leginkább  latin  verseit 
méltányolták. 

Celsius-féle  hőmérő,  az  oly  hőmérő,  melyen  a 
víz  fagypontja  0-sal,  annak  forrpoutja  pedig  100"- 
kal  vau  jelölve.  L.  Celsius  Anders  és  Hőmérő. 

Celsus,  1.  Aldus  Cornelius,  római  ovostudo- 
mányi  író  a  Kr.  u.  I.  sz.  elején;  egy  enciklopédi- 
kus munkában  az  akkor  divatos  tudományok 
összességót  tárgyalta,  de  csak  a  De  medicina  c. 
8  könyv  maradt  fenn  belőle.  Nem  orvosnak,  csak 
dilettánsnak  a  müve,  de  józan  felfogása,  világos 
előadása  dicséretére  válik.  Legbecsesebbek  a  se- 
bészetről szóló  fejezetek.  Kiadta  Renzi  (Napoli 
1851—52,  2  köt.);  Daremberg  (Leipzig  1859); 
Védrénes  (Paris  1875,  francia  fordítással).  Né- 
metre fordította  Ritter  (Stuttgart  1840)  és  Schel- 
ler  (Braunschweig  1846).  Monográfiát  írt  róla 
Kissel  (Giessen  1844). 

2.  C.  Juventins,  atya  és  fiú,  kiváló  római  jogá- 
szok, az  utóbbi  megh.  Kr.  u.  140  körül.  Müveik 
143  töredékkel  a  pandektákban  szerepelnek. 

3.  C,  eklektikus  filozófus,  aki  különösen  a 
platóni  és  sztoikus  tanokat  hozta  kapcsolatba ;  Kr. 
u.  178.  írta  Sermo  verusát,  amely  első  behatóbb 
polémia  volt  a  kereszténység  ellen ;  ebből  Origenes 
feleletében  (Contra  Celsum,  8  köt.)  meglehetős 
sok  töredék  maradt  fenn.  C.  nem  minden  él  nél- 
kül támadja  meg  a  kereszténységet  tudatlansága, 
vak  hite,  antropomorflkus  érzékisége,  spiritua- 
lisztikus  rajongása,  kevélysége  és  a  megváltás 
tana  miatt.  A  megváltás  keresztény  dogmájával 
az  örök  világrend  eszméjét,  az  isten  megtestesü- 
lése tanával  annak  abszolút  transzcendenciáját 
állítja  szembe.  V.  ö.  Keim,  C.  wahres  Wort  (Zü- 
rich 1873) ;  Aubé,  Histoire  des  persécutions  (Pa- 
ris 1873);  Midh,  DerKampf  d.heidnischen  Phil.  C. 
ü-egen  das  Christenth.  (Mainz  1894).  Nem  za- 
varandó össze  a  De  medicina  nyolc  könyvé- 
nek szerzőjével,  aki  a  propythagoreizmushoz 
áll  közel. 

Célszalag,  I.  Géloszlop. 

Célszerűség,  valamely  tárgynak  v.  cselekvés- 
nek, eseménynek  az  a  tulajdonsága,  melynél  fogva 
az  valamely  cél  elérésére  alkalmas.  Emberi  cse- 
lekvésről nyilvánvaló,  hogy  célja  van,  mely  vé- 
gett történik ;  hogy  az  eszköz,  mellyel  ilyenkor 
élek,  a  módozat,  mely  szerint  eljárok,  többé-ke- 
vésbbé  megfelelhet  annak  a  célnak,  szintén  vilá- 
gos. Kétséges  a  C.  fogalmának  alkalmazása,  ha 

Rémi  Na^  Lexikona.  IV.  löt. 


másra  alkalmazom,  nem  emberi  cselekvésre, 
vagy  annak  eszközeire  és  módozataira,  hanem  pl. 
állati  cselekvésekre  (ösztön  stb.),  állati  vagy 
növényi  szervezetre  vagy  az  egész  természetre. 
Látszólagos  jogot  ad  rá,  hogy  bizonyos  állati  cse- 
lekvések feltűnően  hasonlítanak  megfontolás- 
ból elkövetett  cselekvésekre,  hogy  a  szervezet 
olyan,  mintha  bizonyos  cél  szempontjából  bölcsen 
megalkottatott  volna,  hogy  bizonyos  íllozóílai 
fölfogás  szerint  az  egész  természet  nagyban  és 
egészben  célszerű  színhelye  az  emberi  életnek. 
Ezzel  a  fölfogással  azonban  szorosan  kapcsolatos 
az,  hogy  tehát  a  szerves  élet  terén,  sőt  az  egész 
természetben  a  cél,  azaz  a  gondolat :  ható  erő, 
amely  valahogy  meg  tudja  változta tiü  a  mecha- 
nikai erők  játékát.  így  szembe  kerül  egymással  a 
teleologizmus  és  mechanizmus.  Az  utóbbi  a  lát- 
szólagos célszerű  cselekvéseket,  berendezéseket 
mechanikus  úton  iparkodik  magyarázni.  A  leg- 
nagyobbszerű  kísérlete  ennek  a  darvin  izmus, 
amely  ki  akarja  mutatni,  hogy  a  létért  való  harc- 
ban és  a  nemi  kiválasztás  folytán  azok  a  vélet- 
len változásai  a  szervezetnek  maradnak  fenn  és 
öröklődnek  át,  melyek  ama  harcban  és  kiválasz- 
tásban előnyére  vannak  a  szervezetnek.  így  a  C. 
nem  oka,  hanem  okozata  a  szerves  életnek.  A 
véleménynek  ez  az  ellentéte  még  ma  is  eleven 
küzdelmeket  szül.  A  legtöbb  biológus  mochanista, 
még  pedig  Darwin  nézeteinek  alapján.  A  teleo- 
lógiai felfogásúak  rendszerint  vitcdisták  (1.  Vita- 
lizmus),  ezek  nem  hiszik,  hogy  az  élet  jelensé- 
geit tisztán  mechanisztikus  szempontból  lehetne 
magyarázni.  Ezek  közül  való  Beinké  (egyebek 
közt :  Einleitung  in  der  theor.  Biologie,  1903) ; 
Driesch  (Die  Biologie  als  selbstandige  Gruud- 
wissenschaft,  Leipzig  1893).  L.  még  Baer,  Über 
den  Zweck  in  d.  Vorgángen  in  der  Natúr  (Reden 
und  Aufsatze,  Petersburg  1873—76) ;  Weismann 
műveit  (Vortráge  über  Descend.-Theorie  2.  kiad., 
1904  stb.) ;  Gossmann,  Blemente  der  emp.  Teleo- 
logie  (1899). 

Célt  (kelt),  a  vésőalakú  eszközök  neve  az  ős- 
régészet régebbi  szakirodalmában.  Valószínűleg 
a  latin  celtis  (véső)  szótól  származik  s  nem  az  ál- 
lítólag tűzkövet  jelentő  kelta  eredetű  cellt  szó- 
tól, amelynek  révén  ezeket  az  eszközöket  a  kelta 
néppel  hozták  kapcsolatba  s  némelyek  teljesen 
jogtalanul  a  kelták  jellemző  eszközeinek  tekintet- 
ték azokat.  A  C.  elnevezést  először  Berger  hasz- 
nálta Thesaurus  Brandenburgicus  c.  müvében 
(1696).  Az  ősrégészetet  megalapító  skandináv  tu- 
dósok révén  általánosan  elterjedt,  bár  használata 
nem  volt  teljesen  megállapodott,  mert  egyaránt 
használták  kőből,  rézből  vagy  bronzból  készült 
lapos,  valamint  a  karimás,  a  másként  palstabnak 
is  nevezett  szárnyas  és  talpas  és  a  tokos  bronz- 
vésőnek megjelölésére  is.  Ma  már  a  legtöbb  nyel- 
ven megfelelő  kifejezések  alakultak  ki  a  szak- 
irodalomban a  különböző  őskori  vésőtipusok  meg- 
jelölésére, ezért  csaknem  teljesen  felhagytak  úgy 
a  C,  mint  a  palstab  szó  használatával.  Jóformán 
csak  az  angol  szakirodalomban  és  a  tokos  véső 
német  nevében  (Hohl-C.)  találkozunk  vele.  L. 
Bronzkor. 

Céltábla,  lőgyakorlatoknál  használatos  cél- 
tárgy, rendszerint  fa  v.  vaskeretre  felhúzott  ké- 
ss 


Celtes 


—     35é     — 


Célzás 


regpapir  v.  vászonlapok,  illetve  alakok.  Nálunk 
a  lőtereken  (lövöldéken)  az  első  lögyakorlatoknál 
200,  30008  400  lépésre  felállítandó  tancél-,  alak- 
cél- és  keret-C.-t  használnak ;  ezután  következik 
a  raj-C.-ra  és  a  szembefutó  alakoki-a  s  végül  a 
fedetlenül  és  fedetten  fekvő  alakokra  való  lö- 
vészet. 

A  harcszerű  lögyakorlatoknál  használatosak 
még :  az  oldaltfutó  és  térdelő  alak,  oldaltfutó  il- 
letve térdelő  gyalogosok  ábrázolására ;  az  álló, 
rohamozó  és  ügető  lovas  alak ;  továbbá  az  ágyút 
különböző  állásokban  feltüntető  C-k.  Ezen  ala- 
kok segítségével  a  legkülönfélébb  ellenséges 
harchelyzeteket  lehet  feltüntetni  s  hogy  a  gya- 
korlatokat még  tanulságosabbá  lehessen  tenni,  a 
találat  következtében  automatikusan  eltűnő,  to- 
vábbá húzókészülékek,  szánok  stb.  segítségével 
előre  és  oldalt  mozgatható  C.-kat  is  használnak. 
A  géppuskák  gyakorló  és  harcszerű  lövéséhez  az 
alakcéltáblákon  kívül  még  a  szórási  mezőket 
(1.  0.)  is  feltüntető  ú.  n.  géppuska-C.-kat  is  hasz- 
nálják. V.  ö.  a  (íLőutasitás  a  m.  kir.  honvéd  gya- 
logság, lovasság  és  a  géppuskák  számára»  című 
szolgálati  könyveket. 

Celtes  (Geltis,yoltsk.é^  Pickel), Konrád,  német 
humanista  ós  latin  költő,  szül.  Wipfeld  bajor  fa- 
luban 1459  febr.  1.,  megh.  Bécsben  1508  febr.  4. 
Kölnben  tanult  s  már  1486.  kiadta  Ars  versifl- 
candic.  munkáját  latin  versekkel.  Beutazta  Olasz- 
országot s  ott  megismerkedett  a  platóni  ülozó- 
üával  és  az  ottani  humanistákkal.  Visszatérve, 
a  nürnbergi  országgyűlésen  1487  ápr.  18.  III.  Fri- 
gyes császártól  költői  borostyánt  kapott.  Sok 
helyt  megfordult ;  Budán  megalapította  az  olasz 
irodalmi  társulatok  mintájára  a  Sodalitas  litte- 
raria  Hungarorumot,  melyből  a  bécsi  Sodalitas 
Danubiana  lett,  majd  Mainzban  a  Sodalitas  litte- 
raria  Rhenanát.  1497-ben  Bécsben  a  költészet  és 
ékesszólás  tanára  lett ;  Miksa  császárt  latin  köl- 
teményekben ünnepelte,  voltakép  ő  alapította  a 
bécsi  udvari  könyvtárt,  rendezte  az  első  udvari 
szinielőadásokat  s  ólén  állt  a  császár  által  1502. 
alapított  CoUegiumpoetarum  etmathematicorum- 
nak.Utazásai  közben  fedezte  fel  Roswitha  műveit 
ós  a  Ligurinus  c.  történelmi  költeményt  (melyet 
egy  ideig  tőle  való  hamisítványnak  tartottak),  va- 
lamint a  kis  Tabula  Peutingeriana-t.  Elegáns  ver- 
seiben Ovidiust  ós  Horatiust  utánozta  (Quatuor 
libri  amorum,  Nürnberg  1502,  Dürer  A.  rajzai- 
val ;  Odarum  libri  IV.,  Strassburg  1513).  Szelle- 
mes epigraramáit  Lessing  is  felhasználta.  V.  ö. 
Ábel  J.,  Magyarországi  humanisták  és  a  dunai 
tudós  társaság  (Budapest  1880) ;  Rlüpfel,  De  vita 
et  scriptis  C.  C.  (Preiburg  1827) ;  Aschbach,  Die 
früheren  Wanderjahre  des  C.  C.  (Wien  1869); 
u.  a.,  Geschichte  der  Wiener  Universitát  (u.  o. 
1877). 

Celtiberek,  nép,  1.  Keltiberek. 

Celtiis  (növ.),  1.  Ostorfa. 

Celtis,  Konrád,  1.  Celtes. 

Celtium,  Urbaiu  G.  által  felfedezett  új  kémiai 
elemi  test. 

Célvonal,  a  céloszlopok  közötti  egyenes  a  futó- 
és  kerékpárversenyeken.  A  lóversenyeken  pedig 
az  az  egyenes,  mely  a  birói  páholy  előtt  felállí- 
tott oszlopot  a  célkarikával  összeköti. 


Célzás,  1.  a  katonaságml  a  lőfegyvernek  oly 
helyzetbe  való  igazítása,  hogy  a  kilőtt  lövedék 
a  céltárgyat  eltalálja.  A  puskával  való  C.  úgy 
történik,  hogy  a  célgömb  (1.  o.)  hegyét  a  nézőke 
szélességének  közepébe,  az  1.  ábrán  1,  2-vel  jel- 
zett irányéllel  egy  magasságba  juttatjuk  és  a 
célpontot  a  célgömb  csúcsára  kapjuk ;  az  irányéi 


2.  ábra. 


ez  alkalommal Jvízszintesen  tartandó.  Ezt  nevezik 
csapott  célgömbbel  való  G.-nak ;  egyszerű  voltá- 
nál fogva '  rendszerint  ezt  kell  használni.  A  2. 
ábra  a  finom,  a  3.  ábra  pedig  a  teljes  célgömbbel 
való  C-t  mutatja.  Előbbi  esetben  a  lövés  alan- 


3.  ábra. 


4.  ábra. 


tabb  lesz,  mert  a  csőtorkolat  (a  vonalkázott  kör 
a  hátsó  csővéggel  szemben  mélyebben,  a  máso- 
dik esetben  pedig  a  lövés  magas  lesz,  mert  a  cső- 
torkolat magasabban  fekszik,  mint  a  csapott  cél- 
gömb alkalmazásánál.  A  célgömb  elszoritásánál 
(4.  ábra)  a  lövedék  azon  oldal  felé  tér  el,  amerre 
a  célgömb  s  így  a  csőtorkolat  is  eltolatott. 

2.  C.  (lat.  allusio),  a  képletes  kifejezés  egy 
faja,  közvetett  (leplezett)  emlékeztetés  a  szóban 
forgó  eset  ós  egy  nevezetes  analóg  eset  közti 
közösségre.  C  történhetik  bárminemű  asszociáció 
alapján,  de  a  kapcsolat  világos  megjelölése  nél- 
kül ;  e  leplezés  csak  növeli  a  C  ingerét.  A  C 
gyakran  csak  egy  rövidített  hasonlat  v.  példa,  s 
a  kifejezett  eszmével  egy  másiknak  emlékét  költi 
fel.  Temérdek  ily  C  van  az  abszolút  korszak 
alatti  magyar  lírában ;  jobban  szereti  a  C-t  a 
gúny  és  a  szellemes  malicia. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Célzat 


355    — 


Cement 


Célzat,  1.  Célzatosság. 

Célzatosság  (észt.),  valamely  művészi  alkotás- 
ban megnyilvánuló  törekvés  bizonyos  eszméket, 
elveket,  gondolatokat  hirdetni  s  a  müvet  eszté- 
tikai rendeltetésén  kívül,  sokszor  ennek  rovására, 
még  más,  külső  célok  szolgálatába  is  állítani.  L. 
Művészet  célja  és  Irányzatosság. 

Célzókészülék,  oly  készülék,  melyben  a  puska 
nyugodtan  fekszik  s  a  célpontra  való  irányítása 
utáni  helyzetében  akként  megrögzíthető,  hogy 
elsütéskor  helyzetét  meg  nem  változtatja.  L.  még 
Irányzó  eszközök. 

Cembal  d'amour  (franc,  ejtsd:  szambái damár). 

így  nevezték  a  XVIII.  század  elején  Silbermann 
Gottfriedtől  Freiburgban  szerkesztett,  az  akkori 
zongorához  hasonló  hangszert,  melynek  húrjai 
kétszer  oly  hosszúak  voltak,  mint  a  zongoráé  s 
középen  nyeregszerkezettel  két  részre  osztva,  mi- 
által hosszabb,  rezgőbb  hangot  adtak. 

Cembalo  (ol.,  ejtsd:  csembaló),  voltakép  Clavi- 
cembalo,  régi  zongorák  neve.  így  nevezik  a 
Borghese-palotát  is. 

Cembrafenyő  (Cembra  Loud.,  növ.)  a.  m.  havasi 
fenyő,  1.  Fenyő. 

Cement  (képmelléklettel),  tágabb  és  átvitt 
értelemben  minden  olyan  összekötő  anyag,  mely 
valamely  természetes  vagy  mesterséges  konglo- 
merátumban a  törmelékdarabok  közti  hézago- 
kat kitölti  s  azokat  szilárd  testté  összetartja. 
Ilyen  értelemben  használják  e  fogalmat  pl.  a 
geológiában.  Az  építőtechnikában  C.  alatt  min- 
den a  vízben  is  megkeményedő  és  vízben  oldha- 
tatlan (Jiidraulikus)  habarcskötőanyagot  értünk. 
Míg  a  közönséges  fehérmész  (oltott  mész)  csakis 
levegőn  (víz  elpárolgása  és  szénsav  felvétele 
mellett)  keményedik  meg  és  víz  alatt  egyáltalán 
nem,  a  hidraulikus  kötőanyagok  (C.-ek)  levegő 
nélkül,  vízben  is  megkeményednek.  Ez  teszi  lehe- 
tővé, hogy  vízi  építmények  C.-habarccsal  készült 
falazatból  v.  C. -betonból  szilárdan  és  tartósan 
épüljenek.  De  manapság  a  szárazföldi  építkezések- 
hez is  nagy  mértékben  használjuk  a  C.-et  falaza- 
tok habarcsaiban,  hogy  szilárdabb  falazatot  kap- 
junk mint  fehérmésszel,  főkép  pedig  a  betonban, 
amelynek  kiterjedt  használata  technikai  szem- 
pontból a  mai  építőgyakorlatnak  egyik  jellemző 
vonása  (1.  Beton  és  Vasbeton). 

Hidraulikus  kötőanyagot  már  a  rómaiak  is  tud- 
tak előállítani ;  ők  a  Nápoly  vidékén  előforduló 
puzzolánföld  (vulkánikus  tufa)  és  fehérmész  ke- 
verékét használták  kötőanyagul  a  vízi  építkezé- 
seik habarcsához.  Égetés  útján  az  első  C.-et 
Smeaton  angol  mérnök  állította  elő  1756.,  aki 
kimutatta,  hogy  azok  a  mészkövek,  amelyek  sav- 
val kezelve,  mint  oldhatatlan  maradékot,  agya- 
got hagynak  hátra,  égetve  vízálló  meszet  adnak. 
179(i-ban  Parker  kapott  szabadalmat  Angliában, 
a  Temze-agyagban  előforduló  márgagumók  ége- 
tése által  vízálló  kötőanyag  előállítására.  Ezt  ő 
római  (angolul:  román)  C-nek  nevezte  el,  azt 
akarván  ezzel  jelezni,  hogy  hasonló  vízálló  ha- 
barcsot ád,  mint  amelynek  a  régi  római  víziépít- 
móiiyek  nagy  tartóssága  tulajdonítható.  Vicát 
francia  mérnök  volt  az  első,  aki  tudományos 
alapokon  kutatta  a  C.-elöállítás  kérdéseit  s  ő  volt 
az  első,  aki  mész  és  agyag  mesterséges  keveréké- 


ből égetett  C.-et  1818.  A  portland-C.  elnevezés 
az  angol  Aspdin-tól  származik,  aki  1824.  szaba- 
dalmat kapott  mészkő  és  agyag  mesterséges 
keverékéből  vízálló  kötőanyag  égetésére.  A  gyárt- 
mány színe  hasonló  zöldesszürke  volt,  mint  a 
portlandkőé,  amely  Angliának  egyik  legösmer- 
tebb  építőköve  s  e  hasonlóság  alapján  az  új  kötő- 
anyagot portland-C.-nek  nevezte. 

A  román-G.  gyártására  nyersanyagul  gazdag 
agyagtartalmú  márgák  szolgálnak,  amelyeknek 
égetése  hasonló  módon,  mint  a  közönséges  mészé, 
V.  folytonos  üzemű  aknakemencében,  v.  pedig 
körkemencében  megy  végbe.  Az  égetés  a  zsugo- 
rodási hőfokon  alul,  kb.  1000— 1100°-on  történik. 
A  kiégetett  termék  vízzel  nem  oltódik,  sem  szét 
nem  hull,  mint  a  közönséges  mész,  hanem  mecha- 
nikai úton  kell  lisztté  őrölni.  Fajsúlya  2'6— 3'0, 
általában  3'0-on  alul  van.  Vízzel  elkeverve  érez- 
hető felmelegedés  közben  aránylag  gyorsan  köt 
le.  A  közönséges  fehérmész  és  a  román-C.  között 
átmenetet  alkot  a  hidraulikus  mész,  melyet  kb. 
10— 150/0  agyagtartalmú  mészkövek  égetése  út- 
ján állítanak  elő ;  ez  vízzel  nedvesítve  még  szét- 
esik s  így  nem  kell  őrölni.  Magában  is  és  hidrau- 
likus pótlékokkal  keverve  használják.  A  port- 
land-G.  gyártása  csak  kivételesen  lehetséges 
közvetlenül,  természetes  márga  égetése  által, 
minthogy  az  olyan  márga  ritka,  amelynek  össze- 
tétele az  agyag-  és  mésztartalmára  nézve  teljesen 
megfelelő  s  az  alkatrészek  keverése  állandóan 
olyan  egyenletes,  amilyen  a  gyártáshoz  szüksé- 
ges. Ezért  túlnyomóan  a  amesterséges  eljárása 
szerint  történik  a  portland-C.  gyái-tása,  amidőn 
V.  tiszta  mészkő  és  agyag  az  alapul  szolgáló 
nyersanyagok,  v.  esetleg  olyan  márga,  amelynek 
összetétele  ugyan  még  nem  felel  meg  a  követel- 
ményeknek, amely  azonban  a  kellő  mészkő-  v. 
pedig  agyagpótlással  portland-C.-gyártásra  alkal- 
massá tehető. 

A  gyártási  eljárások  a  különböző  gyárakban 
a  részletekre  nézve  látszólag  nagyban  különböz- 
nek, a  dolog  lényegére  nézve  azonban  a  munká- 
latok célja  és  eredménye  megegyező  s  a  követ- 
kezőképen jellemezhető :  1.  a  munkák  első  cso- 
portja a  mészkőnek  (márgának)  és  az  agyagnak 
lehető  tökéletes  benső  keverését  célozza,  a  meg- 
szabott keverőarányban ;  ezután  következik  2.  a 
nyers  keveréknek  égetése  olyan  magas  hőfokon, 
amelynél  az  olvadás  kezdetét  jelző  zsugorodás 
(összetöpörödés)  beáll  kb.  1400— IfóO^-on,  s  vé- 
gül 3.  az  égetett  C. -kőnek  (klinker)  finom  lisztté 
őrlése.  A  keverés  történhetik  vagy  az  ú.  n.  ned- 
ves eljárás  szerint,  amidőn  a  puha  mészkövet 
(márgát)  és  az  agyagot  nagy  kavaró -kádakban 
vízzel  iszappá  oszlatva  keverik,  vagy  pedig  a 
száraz  eljárás  szerint,  ha  az  anyagok  szilárdab- 
bak ;  ekkor  rendszerint  együtt  őrlik  és  keverik 
az  előzetesen  kiszárított  anyagokat.  Esetleg  csak 
az  egyik  alkatrészt,  az  agyagot  vagy  a  puha  már- 
gát iszapolják,  a  mészkövet  pedig  szárazon  őrlik 
8  azután  keverik  az  iszappal.  Az  égetésre  eddig- 
elé az  aknakemence  vagy  a  körkemence  szol- 
gált. Ezeket  azonban  mintegy  10  óv  óta  rohamo- 
san kiszorítja  az  Amerikából  származó  forgó- 
kemence, amely  lényegében  egy  nagy  (2—3  m.) 
átmérőjű  s  30—40  m.  hosszú  szögecselt  vascső 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendO  1 


88* 


Cement 


-     356     — 


Cement 


tűzálló  béléssel,  s  amelyet  fogaskerékhajtással 
állandó  lassú  forgásban  tartanak  a  hossztengelye 
körül.  A  cső  kissé  ferde  elhelyezésű,  minélfogva 
a  felső  száján  beadott  nyersanyag  (sűrű  iszap  v. 
nedvesített  nyersliszt)  a  forgócső  alsó  vége  felé 
halad,  útjában  találkozik  a  cső  alsó  végéről  kiin- 
duló tűzzel,  amelyet  szénpor  tüzelés  szolgáltat.  A 
cső  alsó  felében  megy  végbe  a  nyersanyagnak  a 
zsugorodásig  való  kiégése.  A  kiégetett  nyers 
C.-kő  (klinker)  a  forgókemencéből  még  izzó, 
borsó-mogyoró  nagyságú  gömbölyű  szemek  for- 
májában az  alatta  levő,  szintén  forgó  hűtődobba 
jut  s  onnét  őrlésre  a  malomba.  A  forgókemencé- 
nek azonkívül,  hogy  kitűnő  minőségű  gyárt- 
mányt szolgáltat,  nagy  előnyei :  a  kézi  munká- 
nak csaknem  teljes  kiküszöbölése  és  a  nagy  tel- 
jesítő képessége,  minélfogva  nagy  üzemre  ki- 
válóan alkalmas.  A  képmellékleten  az  1.  ábra 
egyik  újabb  hazai  C- gyárnak,  a  borsodvmegyei 
be'lapátfalvai  portland-C- gyárnak  berendezését 
magyarázza  a  munkafolyamat  rövid  (sémás) 
megjelölésével.  A  2.  ábra  a  kemenceház  belsejét 
láttatja,  a  forgókemencékkel  és  a  hűtődobok- 
kal. A  kész  portland-C.-liszt  (zöldes)  szürke 
színű  por,  fajsúlya  31-3"2  (okvetlenül  3'0-on 
felül).  Vízzel  keverve  alig  érezhető  csekély  me- 
legedés mellett  köt  le.  Megjegyzendő,  hogy  a  mes- 
terséges portland-C. -gyártásban  az  agyagot  bi- 
zonyos más  kovasavtartalmú  anyagok  is  helyet- 
tesíthetik, mint :  a  nagyolvasztó  bázikus  és  gra- 
nulált salakja,  amelyet  úgy  nyernek,  hogy  á  sa- 
lakot tüzes  állapotában  hideg  vízzel  hirteien  le- 
hűtik, miáltal  szemcséződik  (granulálódik) ;  ilyen 
anyag  továbbá  a  trasznák  nevezett  vulkánikus 
tufa  is,  ha  a  kellő  mennyiségben  tartalmaz 
kötőképes  kovasavat.  A  magyarországi  selyp-i 
C.-gyár  tényleg  agyag  helyett  traszt  használ 
portland-C. -gyártásra.  A  nagyolvasztó  salakját 
pedig  főkép  Németországban  a  rajnamenti  vas- 
művek dolgozzák  fel  és  pedig  az  ú.  n.  vasport- 
land-C.-té  úgy,  hogy  granulált  salakból  és  mész- 
kőből portland-C. -et  égetnek,  ennek  a  klinkerjó- 
hez  ezután  még  annyi  granulált  salakot  adnak, 
hogy  a  kész  őrlemény  70"/o  portland-C. -bői  és 
BOo/o  salakból  álljon. 

A  C.  jósága  és  használhatósága  valamely  egy- 
szerű vagy  rövid  eljárással  meg  nem  ítélhető,  s 
a  hamisítása  nem  mutatható  ki  könnyű  szerrel. 
A  kémiai  vizsgálat  egymagában  szintén  nem  ele- 
gendő e  célra.  Minthogy  pedig  igen  fontos,  hogy 
a  C.-ekrői  még  a  beépítés  előtt  megállapíttassék, 
hogy  megvan-e  a  kellő  kötöerejük  s  egyéb  fon- 
tos tulajdonságuk,  a  legtöbb  országban  az  érde- 
kelt szakkörök  azokat  a  vizsgálati  módokat,  ame- 
lyek szerint  a  C.-ek  minőségét  ellenőrizni  kell, 
szabályzatokba  foglalták.  Nálunk  a  Magyar  Mér- 
nök- és  Építész-Egylet  adott  ki  úgy  a  román-, 
mint  a  portland-C.  egységes  szállítására  és  meg- 
vizsgálására vonatkozó  határozatokat,  amelyek 
kormányba uósági  rendeletek  alapján  szabványos 
feltételekül  szo  gálnak  a  középítkezésekhez  hasz- 
nált C.-ek  átvételéhez.  Az  ellenőrző  vizsgálatok- 
ban első  sorban  a  következők  jönnek  tekintetbe  : 
őrlési  íinomság,  kötési  idő,  térfogatállandóság, 
húzó  és  nyomó  szilárdság,  fözöpróba  (1.  Anyag- 
vizsgálat). 


A  C.  égetésekor  és  megkeményedésekor  végbe- 
menő folyamatok  kémiájára  nézve  még  eltérők 
a  vélemények.  Erre  nézve  ugyanis  a  kémiai  ana- 
lízis egymagában  még  nem  ad  kellő  felvilágosí- 
tást, mert  aiTa  a  kérdésre,  hogy  milyen  vegyü- 
letek alakjában  vannak  jelen  az  alkatrészek  a 
C-ben  és  hogy  mely  vegyületeknek  tulajdoní- 
tandó a  hidraulikus  tulajdonság,  nem  felel  meg. 
A  C.  konstituciójának  megismerésére  célraveze- 
tőbbeknek Ígérkeznek  az  újabb  flzákai-kémiai  ós 
főkép  petrográflai  (mikroszkópiai)  módszerekkel 
végzett  vizsgálatok.  Annyi  kétségtelen,  hogy  a 
kiégetett  kész  C. -klinker  különböző  erősen  bázi- 
sos  kalciumszilikátoknak  és  aluminátoknak  ele- 
gye, melyeket  azonban  biztosan  felismerni  és 
egymástól  elkülöníteni  mindezideig  nem  sikerült. 

A  tengervíz  sok  esetben  romboló,  bomlasztó  ha- 
tással van  a  portland-C. -re,  ami  főkép  annak  tu- 
lajdonítható, hogy  a  tengervíz  magnézium-sói 
(klorid  ós  szulfát)  cserebomlás  útján  meszet  ol- 
danak ki  a  C-ből,  s  a  gipszképzödés,  a  velejáró 
térfogatnövekedés  által  bomlasztólag  hat.  Ezért 
tengeri  építkezésekhez  a  portland-C. -hez  olyan 
anyagok  (pl.  trasz)  hozzáadását  javasolták,  me- 
lyek sok  kötőképes  kovasav -tartalmuknál  fogva 
a  C  mész-tartalmát  szilikát  alakban  leköthetik. 

Végül  megemlítendő  a  puzzolán- C.-ek  cso- 
portja, amelyek  valamely  puzzolán  anyagnak 
(puzzolánföld,  szantorin,  trasz,  granulált  nagyol - 
vasztósalak  stb.)  mészhidrátliszttel,  vagyis  por- 
alakú oltottmésszel  való  keverékei.  Ezen  puzzo- 
lán anyagok  közül  a  vulkáni  eredetüeknél  (puz- 
zolánföld, szantorin,  trasz)  a  vulkáni  hő,  a  nagy- 
olvasztósalaknál a  nagyolvasztó  hője  végezte  a 
szilikátok  feltíirását  és  képződésüknél  víz  jelen- 
létében való  gyors  lehűlésüknek  volt  fontos  sze- 
repe. Valamennyien  mészben  szegények,  úgy, 
hogy  magukban  nem  alkalmasak  hidraulikus 
kötőanyagul,  hanem  csak  oltott  mész  hozzáadá- 
sával, ezért  neveztetnek  hidraulikus  pótlékok- 
nak is.  A  puzzolán-C-ek  közül  nagyobb  jelentő- 
sége van  Ausztriában,  Svájcban  és  Németország- 
ban (nálunk  nem)  a  salak-C.-nek ;  Magyarorszá- 
gon a  bőséges  traszelöfordulásra  tekintettel  in- 
kább a  trasz-C.  (traszliszt  -f-  oltott  mész)  haszná- 
lata volna  előnyös  (költségUeg  is),  főkép  olyan 
vízépítkezésekhez,  amelyek  iránt  a  szilárdsági 
követelmények  nem  elsörendüek. 

Az  eddig  tárgyalt  C- éktől  lényegesen  külön- 
bözik a  magnézia-C.  (vagy  Sorel-C),  amely  nem 
egyéb  mint  égetett  s  ílnomra  őrölt  magnezit ;  ha 
ezt  víz  helyett  koncentrált  magnéziumklorid  ol- 
dattal keverjük,  rövid  idő  alatt  erős  felmelegedés 
közben  fehér,  márványkemónységű  anyag  (mag- 
néziimioxiklorid)  keletkezik,  amely  azonban 
csak  szárazban  tartós,  s  dacára  a  nagy  szilárd- 
ságának és  kötőerejének,  vízben  szétmállik.  Ez  a 
C  a  kötőanyaga  azoknak  a  burkolati  anyagok- 
nak (Xylolit,  Lignolit,  Torgament  stb.)  amelyek- 
ből újabban  (kőporral  vagy  fűrészporral)  az  ú.  n. 
hézagmentes  padlóburkolatok  készülnek.V.  ö. :  A 
C-nek  egységes  szállítására  és  megvizsgálására 
vonatkozó  határozatok.  Kiadja  :  a  M.  Mérnök-  és 
Építész-Egylet.  Naske  C  Die  Portland-Zement- 
Pabrikation  (Leipzig  1904);  0.  Schmidt,  Der 
Portlandzement  (Stuttgart) ;  W.  Michaelis,  Die 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cementacél 


—     357     — 


Cenci 


hidraulischen  Mörtel,  insbesondere  der  Portland- 
Zementin  ehemisch-technischer  Beziehung  (Leip- 
zig  1869) ;  H.  Le  Cfmtelier,  Essais  des  materiaux 
hydrauliques  (Paris) ;  Nagy  D.,  Magyarország 
trasz-anyagai ;  M.  Mérnök-  és  Építész-Egylet  Heti 
Értesítóje  (1905,  7.  sz.) ;  Zielinski  8z.,  A  román- 
és  portland-C.-ek  szilárdulása  pépben,  habarcs- 
ban ós  betonban  (Budapest  1909). 

Cementacél,  1.  Vas. 

Cementálás  alatt  azt  a  műveletet  értjük,  mely- 
nek célja  a  fémeket  oly  gáz  vagy  por  (cementáló- 
por)  jelenlétében  izzítani,  mely  az  illető  anyag 
technikai  tulajdonságait  annak  megöralése  nélkül 
is  megváltoztatja.  Ha  a  vörösrézdrótot  öntöttvas 
edénybe  teszik,  melynek  fenekén  granulált  cink 
és  kevés  szalmiák  van,  az  edény  izzításakor  a 
cink  elgőzölög  és  a  vörösréznek  fölszinén  cinkréz 
ötvéuyt  V.  sárgarezet  alkot.  Ha  a  kovácsvasat 
szénpor  közé  ágyazva  zárt  kemencében  izzítjuk, 
acéllá  (cement- acél)  lesz,  míg  az  öntött  vas  vas- 
oxidporba ágyazva  és  hasonló  eljárás  alá  vetve 
kovácsvassá  (lágyított  öntött  vas)  változik.  A 
kovácsvas  felszíni  megkeményítésére  (acélozá- 
sára)  nitrogén  tartalmú  anyagok  (bőr  és  szaru), 
konyhasó  és  tengeri  só  keverék  használatosak  ; 
ebbe  a  keverékbe  ágyazott  kovácsvas-tárgyak 
fölszine  izzítás  és  azt  követő  gyors  lehűtéskor 
megkeményedik.  Ha  a  vörös  melegig  hevített  ko- 
vácsvasra kéksavas  kálit  vagy  sárga  vérlúgsót 
hintenek,  akkor  is  megkeményedik. 

Cementállomány  v.  /b^cemmí  (caementum), 
úgy  borítja  a  fog  gyökerét  és  nyakát,  mint  a  zo- 
mánc a  fog  koronáját.  Közönséges  csontanyag- 
ból áll,  vastagsága  Vio  mm.-tól  V2  mm.-ig  válto- 
zik, legvastagabb  a  gyökér  csúcsán,  legvéko- 
nyabb a  fog  nyakán ;  a  zománc  felé  elvéko- 
nyodva megszűnik,  1.  Fogak. 

Cementcsö,  1.  Cső. 

Cementelés,  1.  Cementálás. 

Cementelö  szerek,  1.  Cementálás. 

Cementéit  drót,  1.  Cementálás. 

Cementező  madarak,  1.  Állatlakások. 

Cementhordó.  A  dongafának  megdrágulása 
miatt  a  C-k  mindnagyobb  jelentőséget  nyernek. 
A  C.-kat  újabban  vasbetonból  készítik  s  belül 
üveglapokkal  bélelik,  így  a  bennük  levő  bor  a 
cementtel  nem  érintkezik  s  emiatt  romlásnak, 
változásnak  kitéve  nincs.  A  C-k  előnye,  hogy 
sokkal  olcsóbbak,  mint  a  fahordók,  velük  a  tér 
a  pincében  jobban  kihasználható,  nagyobb  térfo- 
gattal lévén  készíthetők,  nagyobb  tömegborok 
házasítására  alkalmasak,  kevesebb  bennük  az 
apadás,  mint  a  fahordókban.  Hátrányuk,  hogy 
helyhez  kötöttek,  nem  lévén  légjárhatók,  bennük 
a  bor  nem  fejlődik,  nem  érik,  sőt  fiatal  borok, 
kivált  túlnagy  C-ban  huzamosabb  ideig  tartva 
megromlanak.  A  C-knak  nagyobb  pincékben  van 
jelentőségük,  ahol  mellettük  elegendő  fahordó  is 
rendelkezésre  áll.  Itt  házasításra,  kész  óborok  el- 
tartására, nem  várt  nagytermés  ideiglenes  elhe- 
lyezésére nagyon  alkalmasak. 

Cementit,  1.  Vaskarbid. 

Cementlemezfedél,  1.  FedéUiéj. 

Cementmárga  (geoi.),  az  olyan  márgák,  melyek 
összetétele  757o  CaCO,  és  25''/o  agyag  körüli,  ce- 
mentelőállításra alkalmasak.  Nevezetesebb  C-k 


hazánkban  a  budai  márga,  mely  alsó  oligocén- 
korú,  a  beocsini  pannóniai  korú,  a  neokom  nyer- 
gesujfalusi  és  a  szintén  krétakorú  lédeczi.  Tele- 
peik mindeme  pontokon  hatalmasak,  szinte  ki- 
fogyhatatlanok. 

Cementmárvány,  cementből  és  márványtöre- 
dékekből készített  műkő,  csiszolt  lapokban  szál- 
lítják, falak  burkolására  használatos. 

Cementmész.  Hidraulikus  tulajdonsággal  biró 
meszek  C-nek  neveztetnek.  L.  Cement 

Cementréz,  1.  Be'z. 

Cementszén,  1.  Vas. 

Cementszinpor  (bány.).  Ha  a  bányavíz  a  rezet 
kiejtette  és  a  vasat  feloldotta,  a  cementelö  vályúk- 
ban 50—60%  tiszta  fémrezet  tartalmazó  iszap 
marad,  ez  a  C,  melyet  azután  külön  pestekben 
beolvasztani,  tisztítani  és  készelni  kell,  hogy  el- 
adható áru  legyen  belőle. 

Cementvíz,  1.  Réz. 

Cemei-nica,  adók.  Zágráb  vm.  vrginmosti 
j.-ban,  (1900)  1315  horvát-szerb  lak.,  vasúti  állo- 
más ;  u.  p.  és  u.  t.  Vrgin  most. 

Cememica  dolnja,  község  Zágráb  vm.  vrgin- 
mosti j.-ban,  (1900)  64-8  lak.,  vasúti  állomás;  u.  p. 
és  u.  t.  Vrgin  most. 

Cememica  gornja,  község  Zágráb  vm.  vrgin- 
mosti j.-ban,  (1900)  667  lak.,  vasúti  állomás ;  u.  p. 
és  u.  t.  Vrgin  most. 

Cena  (így  is  :  caena,  coena,  lat.),  a  rómaiak- 
nál a  főebéd,  melyet  eleinte  délben,  későbben  pe- 
dig fürdő  után  esti  9—10  óra  közt  költöttek  el. 

Cenabum,  a  római  császárság  idejében  a  carnu- 
tok  fővárosa  Gallia  Lugdunensisben;  most  Orléans. 

Cénacle  (franc,  ejtsd  szenaki,  eredeti  jelentése: 
az  Utolsó  vacsora  terme),  a  francia  romantikus 
költők  társaságának  elnevezése.  Első  megala- 
kulásakor (1824)  Charles  Nodier  volt  a  feje  s 
összejövetelein  a  klasszikus  iskola  mérsékeltebb 
képviselői  is  megfordultak.  Másodszor,  de  kifeje- 
zetten romantikus  színezettel,  1829.  alakult  meg. 
A  társaságnak  Victor  Hugo,Vigny,  Sainte-Beuve, 
a  két  Deschamps,  Dumas  pere  s  néhány  művész 
voltak  a  tagjai.  Irodalmi  nézeteiket  a  La  Muse 
fran^aise  s  a  később  napilappá  átalakult  Le  Globe 
c.  folyóiratokban  fejtették  ki.  V.  ö.  L.  Séché,  Le 
C  de  la  Muse  fran^aise  (Paris  1909). 

Cenaculum  (lat.),  ebédlő.  A  római  császárság 
korában  egy  lakóház  első  emeletsorát,  vagy  egy- 
általában bérbeadott  lakást  is  értettek  ez  elneve- 
zés alatt,  mert  már  a  köztársaság  utolsó  idejében 
szokásba  jött  nem  a  ház  földszintjén,  hanem  az 
első  emeleten  étkezni,  mely  emeletsort  később 
bérbe  adták. 

Cena  cynica  (lat.)  a.  m.  cinikus  ebéd ;  nevét 
onnan  vette,  mert  a  cinikus  filozófusok  igen  sze- 
gényesen éltek.  A  kifejezést  Petronius  használta. 

Ceua  domini  (lat.)  a.  m.  Úrvacsora,  melyet 
Jézus  elfogatása  előtt  néhány  órával,  vagyis  Nagy- 
csütörtökön este  szerzett  s  mely  a  keresztény  s 
kivált  a  protestáns  istentiszteleteknek  egyik  leg- 
fontosabb része. 

Cenane  (perzsa,  a.  m.  nők  szobája),  India  lakó- 
házaiban a  nők  lakosztályát  nevezik  e  néven. 

Cenci  (ejtsd:  csencsi),  római  nemes  család.  C. 
Pietro  1398.  a  pápai  uralom  ellen  összeesküvést 
szőtt,  amiért  társaival  együtt  lefejezték.  —  C. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cendal 


—     358     — 


Centaurea 


Beatrice,  C.  Francesco  leánya,  szül.  Rómában 
1577  f  ebr.  12.  Apja  kicsapongó  ós  családjával  szem- 
ben rémítő  szigorú  ember  volt,  kit  gyermekei  ha- 
lálosan gyűlöltek.  Végre  Francesco  második  fele- 
sége, Petroni  Lucrezia,  mostoha  fia  Giacomo  és 
Beatrice  1598  szept.  9.  Petrella  kastélyban  atyju- 
kat orgyilkos  által  meggyilkoltatták.  A  gyilkos- 
ság azonban  kitudódott  s  a  bűnösöket  pörbe  fog- 
ták, Lucreziát  ós  Beatricet  kínpadra  vonták  és  le- 
fejezték, Giacomót  dorongokkal  ütötték  agyon 
1599  szept.  11. Csak  C.Bernardo,  a  legfiatalabb  test- 
vér kapott  VIII.  Kelemen  pápától  kegyelmet,  aki 
a  családi  birtok  egy  részét  is  visszaadta  neki.  Bea- 
trice mentségére  védője  azt  hozta  fel,  hogy  atyja 
meggyalázta  volna.  Voltak  akik  Beatricet  ártat- 
lannak mondották.  A  C. -család  birtokait  a  Borghe- 
sék  (1.  0.)  kapták.  Shelley  (1.  o.)  az  esetet  1819. 
drámában,  Guerazzi  pedig  regényben  írta  meg  (B. 
C,  storia  dal  secolo  XVI.,  Milano  1870).  V.  ö.  B. 
C,  causa  celebre  criminale  del  secolo  XVI.  (Mi- 
lano 1856) ;  Stendhal,  Chroniques  italiennes  (Paris 
1855) ;  Dal  Bonoé,  Storia  di  B.  C.  e  de'  suoi  tempi 
(Napoli  186é)  stb.  Megbízható  okmányokra  tá- 
maszkodik Bertolotti,  Francesco  C.  e  la  sua  fa- 
miglia  (Firenze  1879)  és  Torigiani,  Clemente  Vin 
e  il  processo  criminale  della  B.  C.  (u.  o.  1872). 
Hogy  a  Reni  G.-nak  tulajdonított  festmény  a  ró- 
mai Barberini-palotában  C.  Beatricet  ábrázolja-e, 
nem  bizonyos. 

Cendal  (ném.  Zendal,  Zindel,  ol.  zindale,  kö- 
zépkori latinsággal  cendalum,  a  görög  ai'vSwv-ból), 
finom  vásznat  s  eredetileg  indiai  vásznat  jelent. 

Cendré  (franc,  ejtsd:  szaSdré),  hamuszürke. 

Cendrillon  (franc,  ejtsd:  szaSdriUyoS),  hamu- 
pipőke. 

Cendrin-kövek,  a  mesterséges  kőnemek  egy 
faja. 

Ceneda,  város,  1.  Vittorio. 

Cenere,  1.  Monté- Ceneri. 

Cenis  a.  m.  Mont-Cenis  (1.  o.). 

Cenk,  régi  szó,  mely  eredetileg  kutyakölyköt, 
később  katona-inast  s  bórencet  jelentett. 

Cenk,  ébhal  (Squalius  cephalus),  1.  Domolykó. 

Cenkovo,  adók.  Verőcze  vm.  diakovári  j.-ban, 
(1900)  380  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Levanska  varo§, 
u.  t.  Diakovár. 

Cetmer  Lajos,  író,  8ZÜI.  1865  aug.  22.  Magyar- 
óváron. A  teológiát  Esztergomban  végezte.  1887. 
Budapestre  hitoktatónak  nevezték  ki,  1888.  föl- 
szentelték. 1894— 903-ig  Budapesten  az  Erzsébet- 
városban volt  segédlelkész  és  ezalatt  élénk  iro- 
dalmi működést  fejtett  ki,  egyszersmind  mint  tu- 
lajdonos szerkesztette  a  Kat.  Egyházi  Közlönyt. 
1904  óta  süttői  plébános,  önállóan  megjelent  mű- 
vei: Kicsinyek  és  nagyok.  Neveléstani  tárcák 
(1891) ;  Negyedórák  (rajzok,  1893) ;  Ostorpatto- 
gás (humoreszkek,  1893) ;  A  mi  könyvünk  (1896); 
'Lourdes  (1903). 

Cenni  di  Pepo,  olasz  festő,  1.  Oimahue. 

Cennini,  olasz  könyvnyomtató  család.  Legidő- 
sebb tagja  Bernát  1471.  Firenzében  Vergilius- 
magyarázatokat  nyomtatott;  e  műve  ma  igen 
ritka. 

Cenobiták  (gör.)  a,  m.  együtt  élők.  A  keresz- 
ténység első  századaiban  a  világtól  elvonulva 
élő  aszkéták,  kik  egy  főnök  vezetése  alatt,  egy- 


máshoz közel  eső,  külön  álló  kis  cellákban  laktak 
és  imádságukat  közösen  végezték.  Különböznek 
az  ú.  n.  anakorétáktól,  kik  egészen  elvonulva  és 
külön  élő  remeték  voltak. 

Cenogenesis,  1.  Gaenogemsis. 

Cenoiuan,  a  geológiában  a  kréta-szisztéma 
felső  emeletének  legalsó  rótegcsoportja  (alsó  Plá- 
ner),  1.  Kréta-szisztéma. 

Cenomanni,  a  kelta  aullsciusok  ága,  eredeti- 
leg Galliában  a  Loire  vidékén,  hol  eburovices  és 
brannovices  v.  diablintusok  között  lakott.  Mint- 
egy 400.  Kr.  e.  Gallia  Transpadanába  vonultak 
át  és  lassan  elfoglalták  a  mai  Breseia,  Cremona, 
Verona  stb,  vidékét,  ahol  aztán  meghonosodtak 
és  a  rómaiak  hű  szövetségesei  lettek.  Egyetlen 
lázadásukat  Kr.  e.  197.  C.  Cornelius  csillapította 
le.  Galliában  maradt  kis  töredékük  Le  Mans  kör- 
nyékén (Depart.  Sarthe)  még  soká  fenntartotta 
nevét. 

Cenotaphium  (gör.-lat.),  1.  Kenotafian. 

Cenozit  (ásv.),  1.  Kiinozit. 

Censiticus  (lat.),  a.  m.  adóköteles.  C.  fundus 
V.  censiticum  bonum,  oly  birtok,  mely  után  a  bir- 
tokos örökös  urának  évi  adót  ós  más  szolgáltatá- 
sokat teljesíteni  köteles,  tehát  a.  m.  hűbéri  birtok. 
Gensitus  (eensilis  homo,  censuarius,  lat.)  a.  m. 
hűbéres. 

Censor  (lat.),  1.  Cenzor. 

Censorinus,  római  grammatikus  a  Kr.  u.  III. 
sz.  elején.  De  die  natali  (A  születésnap)  c.  töre- 
dékes munkájában,  melyet  pártfogójának,  Caerel- 
liusnak  ajánlott,  tudálékosan  tárgyalja  a  csilla- 
goknak az  emberek  születésére  való  befolyását, 
az  időfelosztás  különböző  módjait  s  érdekes  tör- 
téneti és  kronológiai  megjegyzéseket  tesz.  Leg- 
újabb kiadása  Hultschtól  (Leipzig  1867). 

Censualis  (lat.),  1.  Genzuális. 

Censualis  földek,  1.  Genzuális  földek. 

Censualístae,  1.  Kontraktualisták. 

Censnarius  (lat.),  1.  Gensiticus. 

C«nsara  (lat.),  1.  Cenzúra. 

Censnra  ecclesiastica  (lat.),  korábban  az 
egyházi  büntetéseknek  jelzésére  általában  hasz- 
nált kifejezés ;  különösen  azonban  az  interdictu- 
mot,  kiközösítést  és  felfüggesztést  értik  alatta. 
L.  még  Cenzúra  és  Egyházi  büntetőjog. 

Census,  1.  Cenzus  ós  Capite  censi. 

Cent  (a  lat.  centum-tól),  századrész ;  a)  a  né- 
metalföldi (hollandi)  forint  századrésze  =  kb.  2  fil- 
lér ;  az  északamerikai  Egyesült-Államok  pénz- 
egységének, a  dollárnak  századrésze  =  kb.  5  fillér; 
b)  régebben  belgiumi  földmértek ;  kb.  8  ár. 

Cental  (ang.,  ejtsd:  szent'i).  az  északamerikai 
Egyesült-Államokban  a  súlymérték  egyik  egy- 
sége a.  m.  100  angol  keresk.  font  =  45'36  kg. 

Cental,  hatalmas  indus  törzs,  a  régi  műveltségű 
mayák  töredéke,  Chiapas  állam  területén  Mexikó- 
ban. Egyes  ágaik  cocil,  chaneahal  stb.  néven  is- 
meretesek. Számuk  mintegy  150,000-re  tehető. 
Maya  nyelvüket  még  csaknem  érintetlenül  fen- 
tartották.  V.  ö.  Haebler,  Mayalitteratur  (Central- 
blatt  f  ür  Bibliothekswesen,  Leipzig  18'c)5;  Memoirs 
of  the  Peabody  Museum  (1901—1903), 

Centaurea,  búzavirág  (növ.),  a  Compositae 
(Fészkesek)  családban  a  csöves  virágnak  génusza, 
a  keleti  félgömbön  mintegy  500  fajjal.  Évelő, 


Amely  szó  t!  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Centaurosok 


—     359 


Centiméter 


ritkán  egyéves  füvek  v.  kórok,  osztatlan,  épszélű 
I V.  többször  szárnyasán  hasogatott,  nem  szúrós  le- 
'velekkel,  magános  v.  bugában  álló  virágf eszek- 
kel, fordított  tojásalakú,  lapított  kaszatterméssel. 
A  fészek  szólén  levő  virágai  meddők,  nagyságuk- 
kal és  színükkel  feltűnővé  teszik  a  fészket.  A 
C.  cyanus  L.  (kék  búzavirág)  leginkább  mezőkön 
ós  vetésben  nő.  Egyéves.  Déleurópai  eredetű,  de 
a  gabonával,  mint  a  pipacs,  már  régen,  talán  már 
a  cölöpépítmények  korában  elterjedt.  Ritkábban 
fehérvirágú,  de  a  kertekben  halványkék,  lila, 
sötétlila,  rózsaszín,  barna,  piros  és  tarka  válto- 
zékait  is  látni.  Sugárvü-ágait  régebben  vizelet- 
hajtó orvosságnak  használták,  ma  legfeljebb  füs- 
tölő porba  teszik,  hogy  a  színe  tarkább  legyen, 
de  az  illatot  csökkenti. 

Virágjából,  mint  a  többi  fajéból  is,  festéket 
lehetne  kapni,  de  nem  nagyon  tartós ;  a  kék  búza- 
virágé, valamint  a  kertekben  szintén  díszlő  G- 
mollis  W.  et  Kit.  és  C.  axillaris  Willd.-é  a 
leghasznavehetöbb.  A  G.  behen  L.  vadon  az  Eufrá- 
tesz folyó  tájain  terem,  gyökerét  régen  behen- 
gyökórnek  nevezték,  keserű,  kisaó  csipős  ízű. 
Keleten  ma  is  mérgezés  ellen,  gerjesztő  szemek 
s  az  emlékező  tehetség  erősítésére  használják. 
Több  más  faj  alkalmatlan  gyom,  különösen  ha 
tinég  tövises  fészkű  is,  mint  a  G.  solstitialis  L., 
'C  caicitrapa  L.  Ez  utóbbit  és  más  fajait  régeb- 
ben hathatós  orvosságnak  tartották,  különösen 
hideglelés,  bőrkiütés,  gyomorgyengeség  ellen  pró- 
bálgatták. V.  ö.  Wagner  J.,  A  magyarországi 
Centaureák  ismertetése  (Budapest  1910). 

Centaurosok,  1.  Kentaurosok. 

Centaurus,  csillagkép  az  ég  D.-i  félgömbjén, 
két  elsőrendű,  két  másodrendű  és  számos  kisebb 
csillaggal.  Legfényesebb  csillaga,  az  a  Centauri, 
az  eddig  ismertek  között  a  legnagyobb  parallaxis- 
sal bír,  ami  raásszóval  azt  jelenti,  hogy  Naprend- 
szerünkhöz ez  az  állócsillag  van  legközelebb  ed- 
digi ismereteink  szerint.  Parallaxisa  0751",  ami- 
nek megfelel  a  Föld-Nap  távolság  274,100-szorosa 
v.  408  billió  km.  (4-08  utána  11  zérussal).  A  fény 
ezt  az  utat  mintegy  4  év  alatt  futja  be  másodper- 
cenként 300,000  km.  sebességgel. 

Centavo,  a  pénzegység  századrésze  Argentí- 
nában (^iy  peso  =  4"8  f,  Chileben  (j^^  peso  = 
1'8  f,  Columbiában  (mint  Argentínában),  Mexikó- 
ban (yi^  peso  =  3"2,  f,  Paraguayban  (y^^  peso)  = 
5  f,  Peruban  (t^^  sol)  =  5  f,  Venezuelában 
( ,  J  r  venezolano)  =  4:2  f  • 

€entenaar,  1816  előtt  a  hollandi  mázsa 
neve  =  100  amsterdami  pond  =  494  g,  Curas- 
saohan  még  használatban  van ;  Transvaalban  = 
49  ;í04  kg. 

Ceutenae  (lat.,  ném.  Hundertschaften),  szá- 
zadok ;  az  ősi  germán  törzsélet  korában  a  nép- 
nek a  hadi  kötelezettséggel  összefüggésben  álló 
alsóbb  beosztása  (innét  a  század  elnevezés) ;  ké- 
sőbb a  törzsek  letelepedése  után  a  frank  biroda- 
lomban a  vidéki  kormányzat  kerületeinek,  a 
grófstigoknak  alkerületei.  Élükön  a  eentenarius 
(százados)  áll,  mint  a  grófság  élén  álló  grófnak 
végrehajtó  közege. 

Centenárium  (lat.),  valamely  esemény  szá- 
zadik évfordulója. 

Centenarins  (lat,),  1.  Gentenae. 


Centerville  (ejtsd  :  szentrvii),  Jowa  állam  Appa- 
noose  countyjának  főhelye  (északamerikai  Egyes. - 
Államok),  szénbányákkal,  gyárakkal,  (i9oor5256 
lakossal. 

Centesimalis  (lat.)  a.  m.  századrészekre 
osztott. 

Centesimo  (ol.,  ejtsd :  csentézímo),  a  lira  szá- 
zadrésze. 

Centetes  (állat),  a  sörtés  sün-félék  (Gentefi- 
dae,  1.  0.)  családjába  tartozó  állatnem.  Egyetlen 
faja  ismeretes,  a  tanrek  (C.  ecaudatus  Schreb), 
mely  Madagaszkár,  Mauritius,  May^otte  és  Reunion 
szigeteken  bokros  és  harasztokkal  benőtt  mohás 
hegyvidékeken  él.  A  teljesen  kifejlődött  példányok 
hossza  kb.  27  cm.  Külsőleg  a  mi  sününkhöz  ha- 
sonlít, de  a  testét  fedő  tüskék  sokkal  gyengéb- 
bek; hosszú  feje,  hegyes  arcorra,  apró  szeme 
van ;  végtagjai  középhosszuak,  kannái  erősek, 
farka  nincs.  Testét  sűrűn,  világos  és  sötétsárga 
színű,  közepükön  feketebama  gyűrűvel  tarkított 
szőrök  és  merev  tűskék  fedik,  arcoiTa  bania,  vég- 
tagjai vörösessárgák,  bajuszsörtéi  sötétbarnák. 
Apró  állatokkal  (rovarok,  férgek)  és  gyümölcsök- 
kel táplálkozik.  Egyetlen  védőfegyvere  erős,  kel- 
lemetlen pézsmaillata,  mely  —  ha  üldözik  — 
fokozódik.  Húsát  eszik,  ezért  nagyon  pusztítják. 
Nősténye  12—16  fiat  szül  egyszerre. 

Centetidae  (áiiat),  a  rovarevők  (Insectivora) 
egyik  családja,  melynek  fajai  Madagaszkár-szi- 
geten élnek.  Testük  karcsú,  fejük  hosszú  s  meg- 
lehetősen hosszú  ormánnyal  van  ellátva.  Farkuk 
vagy  hiányzik,  v.  hosszú  ós  csupasz.  Végtagjaik 
rövidek,  ötujjasok  és  hatalmas  karmokkal  fegy- 
verzettek.  Gereznájuk  merev  szőrökből  és  ke- 
mény sörtékből  áll,  ezért  magyarul  sörtés  sün- 
féléknek  nevezik.  18  élő  fajuk  ismeretes. 

Cent-gardes  (franc,  ejtsd  szaSggard),  a  francia 
királyok  és  császárok  testőrsége,  melyet  XI.  Lajos 
1474.  állított  fel.  Eleintén  100  főből  állott,  innen 
nevök.  Fegyverök,  az  alabárd  után  «au  bee  de 
corbin»  (holló-csőr)  melléknevet  is  viseltek,  XV. 
Lajos  1727.  a  csapatot  eltörülte,  III.  Napóleon 
azonban  1854-ben  újból  felállította  és  létszámát 
200  főre  emelte.  A  császárság  bukása  után  fel- 
oszlott. 

Centi-  (lat.),  századrész ;  a  méterrendszernél 
mint  előszó  a  méteregység  100-ad  részét  jelenti 
(centiár,  centigramm,  centiliter,  centiméter). 

Centiemé,  Haítiban  a  pénzegység  (piaszter) 
századrésze. 

Centifolia  (nőv.)  a.  m.  százlevelü  (damaskusi) 
rózsa. 

Centigramm,  1.  Genti. 

Centiliter,  1.  Genti. 

Centiloquium  (lat.),  száz  mondából,  szenten- 
ciából álló  gyűjtemény.  A  középkorban  több  ilyen 
gyűjtemény  volt  forgalomban,  melyeket  ktilön- 
böző,  néha  mesés  szerzőknek  tulajdonítottak. 
Ilyen  volt  a  Ptolemaios-féle,  v.  a  Hermes  Tris- 
megistosnak  tulajdonított  asztrológiai  mondások 
gyűjteménye. 

Centimani,  1.  Százkezüek. 

Centimé  (franc,  ejtsd :  szantim),  a  franciaor- 
szági és  belgiumi  frank  századrésze  =  9-6  f. 
Svájcban  rappen  néven. 

Centiméter,  1.  Genti. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Centimeter-Gramm-Secundum 


360 


Central  India  Agrency 


Centlmeter-Gramm-tSecundniu  (CG.S) 
rendszer,  1.  Mértékegységek  és  Elektromos  mér- 
tékegységek. 

Céntimo,  a  spanyol  pénzegységnek  (pezéta) 
századrésze;  1871  óta  a  francia  centime-mai 
egyenlő  értékű. 

Centinajo  (ol.,  ejtsd:  csentinájo),  vagy  talanto, 
olasz  mázsa  =  100  font  =  45"36  kg.  Régebben 
Olaszország  különböző  vidékein  különféle  nagy- 
ságban használták. 

Cent-Joars  (franc,  ejtsd:  szaS  zsúr),  a.  m. 
száz  nap,  az  az  idő,  mely  1815  máre.  20-Ó1, 1. 
Napóleonnak  Elba  szigetéről  Parisba  való  vissza- 
térésének napjától  ugyanez  év  jún.  28-ig  telt  el, 
mely  utóbbi  napon  a  Belgiumba  futott  XVIII. 
Lajos  a  porosz  és  angol  hadsereg  oltalma  alatt 
Cambrai-ben  kiadott  nyilatkozatával  félbeszakí- 
tott uralkodását  folytathatta.  A  C.  kifejezést 
Chabrol,  Paris  prefektusa  használta  legelőször, 
azon  beszédében,  melyet  a  visszatérő  Lajos  király- 
hoz intézett. 

Centlivre,  Susanna,  angol  színésznő  és  dráma- 
írónő, szül.  Lincolnshireben  1667., megh.  1723  dec. 
1.  Korán  árvaságra  jutott,  mostohaanyja  bánás- 
módja elől  megszökött  s  igen  kalandos  életet  élt. 
Első  szomorú  játékát  1700.  írta :  The  perjured 
husband  or  tho  adventures  of  Venice ;  mint  szí- 
nésznő nem  igen  tűnt  ki.  Néhány  darabját  ma  is 
adják  (The  busy  body  stb.).  Müvei  megjelentek 
1761.,  újabban  1872. 

Centnar,  184!9-ig  súlymérték  Lengyelország- 
ban =  100  font  =  40-55  kg. 

Cent  nonvelles  nouvelles  (ejtsd :  szán  nnvei 
nuvei),  XV.  sz.-beli  francia  novella-gyűjtemény, 
melyet  némelyek  Antoine  de  La  Sáliénak  tulaj- 
donítanak. 

Cento  (lat.),  különféle  darabokból  összeállított 
szövet,  vastag  posztó,  a  tehervivö  állatok  nyerge 
alá ;  a  költészetben  egy  vagy  több  költő  különböző 
verseiből  való  egyes  részletek,  úgy  összeállítva, 
hogy  egészen  új  értelem  jön  létre.  Különösen  a 
régi  keresztények  szerkesztettek  ilyen  fajta  val- 
lásos költeményeket,  hogy  ily  módon  a  pogány 
szavakat  mintegy  megnemesítsók.  így  Bizánc- 
ban Homérosz  verseiből  készítettek  bibliai  törté- 
neteket, ilyen  a  Szenvedő  Krisztus  (Christus  pa- 
tiens)  2610  Buripides-versből  összeállítva.  A 
középkorban  szorgalmasan  rótták  össze  a  cen- 
tokat.  Maripetro  minorita  szerzetes  Petrarca  ver- 
seiből szerkesztett  egy  vallásos  C. -gyűjteményt. 
Zenében  C.  a.  m.  több  mű  töredékeiből  összeállított 
szerzemény,  egyveleg. 

Cento  (ejtsd :  csento),  járási  Székhely  Ferrara 
olasz  tartományban,  a  Reno  balpartján,  a  Po  dl 
Volanoba  vezető,  55  km.  hosszú  C.-i  csatorna  kö- 
zelében, (1901)  5000,  közig,  ker.-ével  19,118  lak.  A 
folyó  túlsó  partján  fekvő  Pieve  di  C.-ból  közúti 
gőzvasút  visz  Bolognába  (30  km.).  Püspöki  szék- 
hely. Templomait  az  idevaló  születésű  Barbieri 
(Guercino)  festményei  díszítik. 

Cento  nOTelle   anticlie  (ejtsd :  csento  uovelle 

antiké),  II  iiovelliuo-nak  is  nevezik ;  olasz  novel- 
lagyűjtemény, mely  kb.  a  XIII.  sz.  vége  felé 
keletkezhetett ;  100  különböző  fajú  történetet : 
lovagmondákat,  klasszikus  és  bibliai  elbeszélése- 
ket, a  közelmúlt  személyeiről  szóló  történeteket, 


korfestö  tréfákat,  bohózatokat  tartalmaz,  111.  az 
ily  elbeszéléseknek  csupán  vázait,  melyeket  az 
élőszóval  előadó  mesemondó  tetszése  és  tehetsége 
szerint  bővebben  kifejtett.  E  fontos  könyvecske  az 
olasz  novellairodalom  első  terméke.  Első  kiadása : 
Bologna  1525 ;  tudományos  kiadását  eszközölte 
Biagi  (Firenze  1880).  V.  ö.  D'Ancona,  Del  Novel- 
lino  e  delle  sua  fonti  Studü  di  eritica  letteraria 
(Bologna  1880)  és  Bartoli,  Storia  della  Lett.  ital. 
III.  (Firenze  1880),  183—240.  1.  1905-ben  Ulrich 
német  fordításában  is  megjelent  Lipcsében. 

Centorbí,  Centuripe  (1.  o.)  régebbi  neve. 

Centorio  (degli  Ortensi),  Ascanio,  olasz  költő 
és  történetíró  a  XVI.  sz.-ban.  Rómában  ólt,  de 
onnan  száműzetvén,  Milanóba  vonult,  azután  ka- 
tona lett.  Főbb  művei :  Amorose  ríme  (Velence 
1552) ;  Commentarj  delle  guerre  di  Transilvania 
(1565);  Commentarj  delle  cosed'Europa(1569). 

Centradenía  G.  Don.  (növ,),  a  Melastoma- 
taceae  család  génusza,  melynek  3  faja  Közép- 
Amerikában  honos.  Füvek  v.  félcserjék  4  élű  v. 
4  szárnyú  szárral,  lándzsás  levelekkel,  boger- 
nyővel. Gyakori  üvegházi  növények. 

Centrálás,  a  középpontba  való  beállítás,  külön- 
féle eszközök,  műszerek  kezelésében  igen  fontos 
müvelet.  Az  esztergába  befogott  valamely  mun- 
kadarab (pl.  egy  henger)  jól  van  centrálva,  ha 
geometriai  tengelye  körül,  azaz  önmagában  fo- 
rog, ellenkező  esetben  üt,  azaz  forgás  közben  a 
szélei  ide-oda  járnak ;  valamely  optikai  műszer 
jól  van  centrálva,  ha  geometriai  tengelye  s  vala- 
mennyi lencse  optikai  tengelye  összeesik;  na- 
gyobb messzelátók  C.-ához  külön  objektiv-fejek 
vannak.  Szögmérőműszereknél  is  fontos  a  jó 
C,  azaz  a  forgástengely  s  a  körosztás  közép- 
pontjának összeesése ;  az  esetleges  excentrumos 
hiba  kiküszöbölésére  két  átellenes  noniust  hasz- 
nálnak. 

Central  City  (ejtsd :  szentrei  sziti),  Gilpin  county 
főhelye  Colorado  északamerikai  államban  (2590 
m.),  Denvertöl  Ny.-ra,  vasút  mellett,  aranybá- 
nyákkal, (1901)  3114  lak. 

Central  Falls  City  (ejtsd :  szentrei  fóisz  sziti),  vá- 
ros Rhode  Island  északamerikai  állam  Provi- 
dence  countyjában  a  Seekong  (Blackstone)  mind- 
két partján.  A  folyó  vízi  erejét  gyári  üzemre  for- 
dítják. Vasúti  csomópont.  Lakossága  (i9oo)  18,167. 

Centralia,  város  Illinois  északamerikai  állam- 
ban, Marion  countyban,  (i9oo)  6721  lak.,  vasmű- 
vekkel, szénbányákkal. 

Central  India  Agency  (ejtsd  :  szentrei— edzsenszi), 

benszülött  fejedelmek  államaiból  alakított  poli- 
tikai «ügynökség»  hivatalos  neve,  Brit-India 
ÉNy.-i  részén,  Bombay-tól  BK.-re.  Ez  a  terület  az 
Indore-ben  székelő  Agent  to  the  Govenior  Gene- 
ral for  C.  (kormányzó)  ellenőrzése  alatt  áll  s  8 
«alügynöksóg))-re  oszlik:  Indore  (Residency), 
Gwalior,  Bhopal,  Bundelkhand,  Bagalkhand, 
West-Malwa,Bhopawar  és  Guna.  Tényleg  azon- 
ban csaknem  az  egész  C.  benszülött  fejedelmek 
birtoka ;  függésük  a  brit-indiai  kormánytól  külön- 
böző fokú  (1.  India).  B  kisebb-nagyobb  államok 
(Native  States)  közül  a  jelentékenyebbek  önálló 
kormányzattal  bírnak. 

Az  egyes  államok  területe  nem  esik  egybe  a 
részben  hasonló  nevű  «ügynökségek»  területével : 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Centrális 


—     361     — 


Centralisták 


Native  States 


Gwalior 

Bew»    

iBdore -  ..    

Bhopal 

Orchha 

Dliar     

Barwani    _   —        — 

A  kis  államok  együtt  (60-on  felül) 


Területe 
km? 


64,854 

33,669 

24,604 

17,876 

5,387 

3,660 

8,051 

47,050 


Central  India  Agency 


200,150 


Lakossága 
1901 


2.933,001 

1.327,385 

850,690 

665,961 

321,634 

142,115 

76,136 

2.311,859 


8.628,781 


1  km»-re  esik  43  (egész  Brit-Indiában  64);  1891 
óta  a  lakosság  1.690,031 -gyei  fogyott. 

C.  az  ó-indiai  kultúra  igazi  hazája.  Itt  ólt 
(Ujjain-ban)  a  Szakuntala  költóje,  Kalidásza.  Év- 
századokkal később  itt  állította  fel  obszerva- 
tóriumát Dzsai-szing,  a  híres  csillagász.  Az  utóbbi 
századokban  háborúk  színhelye.  1817— 1821-ig 
Sir  John  Malcolm  állította  helyre  a  rendet  az 
anarchia  által  feldúlt  országok  területén.  (Minden 
egyébre  nézve  1.  India.) 

Centrális  (lat.),  középponti,  a  középpontot  al- 
kotó, a  középpontra  ható,  rávonatkozó.  L.  Centri- 
kus és  Középpont.  —  C.  az  olyan  egyenes  vonal, 
mely  két  kdlönbözö  középpontú  kör  centrumait 
kapcsolja  össze.  A  két  kör  kölcsönös  helyzetét  a 
C.  hosszúsága  határozza  meg.  Ha  a  C.  hosszabb, 
mint  a  két  kör  sugarának  összege,  akkor  a  körök- 
nek nincs  közös  pontjuk,  egymáson  kívül  van- 
nak ;  ha  a  C.  akkora,  mint  a  két  sugár  összege, 
akkor  a  két  körnek  van  egy  közös  pontjuk,  kívül- 
ről érintkeznek;  ha  a  C.  rövidebb  a  két  sugár 
összegénél,  a  két  körnek  két  közös  pontja  van, 
metszik  egymást;  ha  a  C.  akkora,  mint  a  két 
sugár  különbsége,  egy  közös  pontjuk  van,  belülről 
érintkeznek ;  ha  a  C.  rövidebb  a  két  sugár  különb- 
ségénél, akkor  nincs  közös  pontjuk,  a  kisebb  kör 
a  nagyobbiknak  a  kerületén  belül  van. 

Centrális  koUineáció,  1.  Projektivitás. 

Centrális  mozgás.  C-t  végez  vm.  test  (anyagi 
pont),  ha  rá  centrális  erő  hat,  azaz  olyan  erő, 
amely  mindig  egy  bizonyos  pont,  a  centrum,  0 
felé  van  irányítva  s  nagysága  pedig  csak  a  mozgó 


Centrális  mozgás. 

pontnak  e  centrumtól  való  távolságától  (a  radius 
vector- tói)  függ.  C.  végeznek  tehát  a  bolygók  a  Nap 
körül  (a  centrális  erö.a  tömegvonzás  a  Napbolygó 
távolság  négyzetével  fordítva  arányos),  centrá- 
lis mozgás  az  általános  rezgő-mozgás  (a  centrá- 
lis erő,  a  rugalmas  erő,  a  távolsággal  egyenesen 
arányos)  stb.  A  centrális  mozgás  mindig  egy,  a 
centrumon  áthaladó  síkban  történik  és  pedig  úgy , 
hogy  a  radius  vector  egyenlő  idők  alatt  egyenlő 
területeket  súrol,  azaz,  ha  a  mozgó  pont  az  AB 
és  CD  ívet  egyenlő  idő  alatt  teszi  meg,  akkor 
AOB  terület  =  COD  területtel  (Területek  tétele 


a  mechanikában,  Keppler  II.  törvénye).  A  centrális 
mozgás  legegyszerűbb  példája  egy  pontnak  egyen- 
letes körmozgása.  Ez  esetben  az  erő  a  kör  közép- 
pontjafelé van  irány  ítva,nagyságra  nézve  egyenlő 
a  tömegnek,  a  kör  sugarának  és  a  szögsebesség 
négyzetének  szorzatával,  és  centripetális  (kö- 
zépretartó) erőnek  neveztetik. 

Centrális  nap,  azon  csillag,  mely  körül  — 
Maedler  szerint  —  egész  csillagrendszerünk  ke- 
ring. A  megfigyelés  kétségtelenné  tette,  hogy  az 
állócsillagok  saját  mozgásokkal  bírnak.  E  meg- 
figyelések kapcsán  az  a  kérdés  merült  fel,  vájjon 
a  csillagok,  mozgásukat  illetőleg,  egy  összetartozó 
rendszert  képeznek-e  vagy  sem  ?  Az  eddigi  meg- 
figyelések alapján  az  ég  fényesebb  csillagjai  kö- 
zött egy  sincs,  mely  a  mozgási  középpont  nevére 
igényt  tarthatna.  Maedler  (Untersuchungen  über 
die  Fixsternsysteme,  2  Theile,  Mitau  und  Leipzig 
1847,  1848,  és  Die  Ceutralsonne,  Dorpat  1846) 
volt  az,  aki  az  állócsillagok  saját  mozgásaiból  a 
csillagrendszer  tömeg-  és  mozgási  középpontját 
akarta  meghatározni  s    azon  következtetéshez 
jut,  hogy  ez  a  Plejadokban,  valószínűleg  talán 
éppen  az  Alkyonében  (t]  Tauri)  keresendő.  Ezen 
csillag  lenne  Maedler  szerint  a  C.  Maedler  eszméje 
nagy  népszerűségre  tett  szert.  C.  A.  F.  Peters 
azonban  Maedler  hipotézisét  teljesen  megdöntötte, 
úgy  hogy  ma  C.-ról  tudományosan  már  nem  szól- 
hatunk. 

Centrális  projekció.  A  földgömbről  v.  aimak 
egy  részéről  készült  kép,  melyet  akkor  nyerünk, 
ha  a  vetítő  sugarak  középpontja  a  Föld  közép- 
pontjában van  s  a  képsík  a  földgömböt  a  leraj- 
zolandó rész  közepén  érinti.  L.  Térképek. 

Centralista,  1.  Gentralizmtis. 

Centralisták,  a  reformkorszak  utolsó  éveiben 
a  liberális  ellenzék  azon  csoportja,  mely  a  vár- 
megyei autonómia  helyébe  az  állami  központi 
hatalom  fejlesztésére  és  modern  közigazgatási 
gépezet  megteremtésére  törekedett.  A  C.  ekkép 
szemközt  állottak  a  municipalistákkal,  kik  az  ősi 
vármegyei  intézményre  fogyatkozásai  dacára  is 
bizonyos  tisztelettel  tekintettek  és  benne  az  alkot- 
mány védőbástyáját  látták.  A  C.  főleg  nyugati 
minta  alapján  egységes  közigazgatást  és  az  állami 
hatalom  túlsúlyának  érvényesítését  sürgették  s 
az  elaggott  vármegyei  szerkezet  támadásában 
magát  Kossuthot  sem  kímélték.  A  csupa  kitűnő- 
ségekből álló  C. vezérei  Eötvös  József,  Kemény 
Zsigmond,  Szalay  László,  Csengery  Antal,  Ma- 
dách Imre  stb.  voltak  s  országos  hatást  akkor 
értek  el,  midőn  1844.  a  Pesti  Hirlap  szerkesztését 
Kossuthtól  átvették.  Szalay  történeti.  Kemény 
jogtudományi,  Eötvös  pedig  irodalmi  téren  csinál- 
tak eszméiknek  propagandát.  A  C.  erős  politikai 
iskolázottságuk  miatt,  mely  különösen  Tocque- 
villo,  Guizot,  Thiers  stb.  művein  alapult,  mintegy 
gúnyból  ellenfeleiktől  magyar  doctrinair e-eknék 
neveztettek  s  bár  sohasem  váltak  népszerűekké, 
az  184-8-iki  törvények  alkotásánál  számos  javas- 
latukat fogadták  el.  V.  ö.  Beksics  G.,  A  magyar 
doctrinaire-ek  (1889). 

A  C.  egy  más  értelemben  az  egységes  Ausz- 
tria hívei,  kik  az  októberi  diploma  után  az  egy- 
séges birodalom  megalkotí'isát  (melybe  Magyar- 
országot is  be  akarták  olvasztani)  parlamentáris 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Centralizáció 


362     — 


Central  Provinces 


alapon  sürgették.  Ez  a  párt  1867  után  feloszlott 
vagy  elhallgatott  s  csak  a  legutolsó  időkben 
emelte  föl  fejét  újból  a  keresztény-szocialista  párt 
túlzói  közt,  kik  főkép  a  katonai  kérdések  miatt 
megindult  magyar  ellenzéki  küzdelem  hatása 
alatt  meginc  fölvetették  az  egységes  Ausztria  esz- 
méjét Grossösterreichnéxen,  bizonyos  föderalista 
színezettel.  Irodalmi  téren  ez  iránynak  különösen 
Tezner  bécsi  és  Steinacker  innsbrucki  egyetemi 
tanárok  a  képviselői,  akik  Lustkandl  nyomán 
fejtegetik  a  hazánk  és  Ausztria  között  fennálló 
közjogi  viszonyt.  Legújabban  Apponyi  Albert 
gróf  válaszolt  e  támadásokra  (Oesterreicliische 
Revue  1911).  V.  ö.  Timon  Ákos,  Magyar  alkot- 
mány- és  jogtörténet  <t.  kiad.  és  a  Brunuer  Hein- 
rieh  (1.  0.)  tiszteletére  kiadott  Festgabe-ban. 

Centralizáció  (lat.),  mint  politikai  műszó  azt  a 
rendszert  jelen ti,melyben  a  mozgató  erő  a  központi 
főszerv  és  tőle  indul  ki  minden  működés.  Ellentéte 
a  decentralizáció.  Ez  a  megkülönböztetés  vonat- 
kozhatik  az  állam  hatalmi  életére  általában  vagy 
egyes  ágaira,  avagy  csak  egy  ügykörére ;  de  al- 
kalmazzák a  társadalmi  életre  is,  az  egyházra  stb. 

A  C.  az  egész  állami  életre  vonatkoztatva  je- 
lenti, hogy  az  állami  hatalom  egy  föorganumnál 
van  letéve  s  a  többi  hatóságok  tőle  szorosan 
függő  viszonyban,  csak  akaratának  végrehajtói. 
Ez  értelemben  a  C.  összeesik  az  abszolút  állammal 
és  vele  szemben  az  alkotmányos  állam,midőn  a  köz- 
hatalmat föfunkcióinak  megfelelőleg,  különböző 
független  orgánumokkal  kezeli,  már  decentrali- 
zációt jelent.  A  törvényhozási  C.  kétféle  alakban 
fordulhat  elő.  Az  egyik,  midőn  az  állam  egész  tör- 
vényhozása egy  szervnél  van,  mint  ahogy  ma  ren- 
desen az  egységes  államban ;  a  másik  a  szövetségi 
államban,  ahol  a  szövetségi  törvényhozáson  kí- 
vül a  tagállamok  belső  életükre  külön-külön  tör- 
vényhozással birnak :  így  van  az  a  német  biroda- 
lomban, a  svájci  és  az  északamerikai  szövetségben. 
De  az  egységes  államban  is  előfordulhat,  hogy  a  ré- 
szek autonómia  alakjában  egyes  ügykörökre  kü- 
lön törvényhozási  jogot  nyernek,  pl.  nálunk  a  társ- 
országok, Ausztriában  a  koronaországok.  Továbbá 
nevezik  még  törvényhozási  C-nak,  ha  az  állam  az 
ügyek  túlnagy  részét  vonja  a  törvényhozás  hatás- 
körébe, decentralizációnak  pedig,  ha  jelentékeny 
részt  a  kormánynak  enged  át,  hogy  rendeletileg 
szabályozza  v.  az  önkormányzatnál  hagyja  meg. 

Az  igazságszolgáltatási  C.  ma  különösen  azt 
jelenti,  hogy  az  állam  e  tevékenysége  állami  bíró- 
ságoknál van  összpontosítva ;  decentralizácó  pe- 
dig, hogy^z  igazságszolgáltatást  az  egyház,  a  kor- 
porációk, az  önkormányzati  testületek  is  végzik. 
Jelentheti  továbbá  a  C.  azt,  hogy  az  ügyek  v.  nagy 
résztik  végleges  eldöntése  egyetlen  v.  kevésszámú 
felsőbb  bíróságnak  van  fentartva ;  míg  decentrali- 
záció mellett  az  ügyek  tetemes  részére  nézve  az 
alsóbb  bíróságok  véglegesen  járhatnak  el. 

A  magyar  alkotmányban  a  törzsszervezet  jel- 
lemvonását mindig  a  decentralizáció  képezte.  Szt. 
István  idejében  a  központi  hatalom  megerősödik. 
De  a  távolabb  eső  részekben  csakhamar  mutatko- 
zik az  államélet  decentralizációja  főkép  ugyan 
honvédelmi  szempontból,  de  a  közig.-ban  is.Igy  Er- 
dély a  vajdák  alatt  a  magyarok,  székelyek,  szá- 
szok külön  közig,  szervezetével,  a  régi  Szlavó- 


nia tartományi  állással  bír,  a  bekebelezett  Dalmá- 
cia és  Horvátország  széleskörű  autonómiával. 
Majd  kifejlődik  és  a  mohácsi  vész  után  mindinkább 
erősödik  a  vmegyék,  szab.  kir.  városok  és  a  szab. 
kerületek  önkormányzata,  hatáskörrel  az  igazga- 
tásra és  a  bíráskodásra;  a  végvidéki  bánságok  stb. 
külön  kisközpontokká  válnak.  Jelenleg  a  decen- 
tralizáció első  sorban  a  társországok  külön  állá- 
sában, a  városi  és  vmegyei  törvényhatóságok,  va- 
lamint a  községek  önkormányzatában  jelentkezik. 

Az  államélet  a  két  rendszer  harmonikus  alkal- 
mazását kívánja.  Az  abszolút  C.  majdnem  kivihe- 
tetlen a  modern  államban.  De  ép  oly  helytelen 
lenne  a  teljes  decentralizáció,  mely  az  állam  egy- 
ségét támadná  meg  s  elvonná  tőle  a  kellő  erőt,hogy 
feladataínak  megfelelhessen.  Az  államférfi  hiva- 
tása, felismerni  e  szükséges  harmóniát,  ami  ismét 
a  nép  erkölcseitől,  múltjától,  műveltségi  fokától, 
jellemétől  függ ;  sőt  a  különböző  ügyágak  is  a 
C.  és  decentralizációnak  különböző  mértékben 
való  alkalmazását  igényUk.  Általában  szólva,  a 
mai  egységes  államokban  a  törvényhozásnál  és 
az  igazságszolgáltatásnál  a  C.  mutatkozik  elő- 
nyösnek. Az  állam  magasabb  politikai  életének 
vezetésénél  szintén  a  C.  lesz  természetszerű.  A 
külügyekben  a  C.  elengedhetetlen.  A  belügyi  köz- 
igazgatásnál mindaz  a  központ  hatáskörébe  tar-  g 
tozik,  ami  a  nemzetben  az  egység  eszméjének  ■ 
realizálásához  szükséges,  ami  az  államot,  mint 
ilyet  a  maga  egészében  érinti ;  de  helyén  van  a 
decentralizáció  olyan  ügyek  intézésénél,  melyek 
az  egyes  vidékeket,  a  polgárok  helyi  közületeit 
érdeklik  első  sorban,  hogy  a  vidéki  sajátságok 
kellő  méltánylásban  részesülhessenek.  E  felfogást 
így  is  halljuk  megjelölni :  C.  a  kormányzásban, 
decentralizáció  az  igazgatásban.  A  hadügyekben 
ismét  a  C.  van  túlsúlyban.  Már  a  rendőrségnél, 
melynek  a  helyi  viszonyoknak  megfelelően  kell 
eljárnia,  a  decentralizáció  lesz  túlnyomó  s  csak  a 
magasabb  állami  rendészet  vezethető  a  C.  alap- 
ján. A  szegényügy  inkább  decentralizációval,  az 
állami  pénzügyek  inkább  C.-val  intézhetők. 

Centralizmus,  a  centralizáció  rendszere ;  ennek 
liíve  centralista.  Összetett  (szövetséges)  v.  uuió- 
ban  élő  államokban  azokat  is  centralistáknak  ne- 
vezik, akik  az  egyes  államok  önállásának  korlá- 
tozását kívánják  az  összállam  v.  az  unió  vala- 
melyik tagjának  előnyére,  míg  ellenfeleiket /eífe- 
ralistáknak  v.  partikularistáknak.  L.  Gentrali- 
záciő. 

Central  I^abour  Union  (ang.,  ejtsd  :szenatröi 
lébör  júnjön),  a  uew-yorkí  «Knights  of  Labour»  rend 
bányászati  és  flókegyesületeinek  szövetsége,  mely- 
nek célja  magát  a  nyilvános  hivatalokban  kép- 
viseltetni és  a  munkás-osztály  helyzetének  javí- 
tását előmozdítani. 

Central  Paeille  Railway  (ang.),  1.  Közép- 
Pacific-vasút. 

Central  Provinces,  brit  provincia  Indiában, 
Calcutta  és  Bombay  között  a  félsziget  közepén, 
közvetlenül  a  Calcuttái  központi  kormány  kor- 
mányzata alatt.  Területe  214,016  km^,  lakossága 
(1901)  9.237,654.  Ehhez  járul  a  többé-kevésbbé 
függő  15  benszülött-állam  (C  States)..  76,233 
km*  területtel  és  (i9oi)  1.996*383  lak.  Összesen 
290,249  kmS  11.234,037  lak.  (1891-ben  1.101,587- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Central  Time 


-     363 


Centrifugális  grép 


3l  több),  1  km«-re  39(egész  Brit-India64).AC.1861. 

Ilétesittetett  s  1872.  kiterjesztetett,  é  division-ra 

[|)8zlik :  Jabalpur,  Nagpur,  Chatisgarh,  Narbada. 

A  fökormánybiztos  (Chief  Commissioner)  szók- 

^  •  helye :  Nagpur  (1.  o.).  A  lakosok  legnagyobb  része 

mnd ;  ezeken  kívül  vannak  mahráttá-  törzsek, 

nindiik  és  Mndosztáni  törzsek.  Vallás  szerint 

82°lo  hindu,  16°lo  «Pogány»,  a  többi  mohamedán, 

dzsain  ós  keresztény.  (Minden  egyébre  nézve  1. 

India.) 

Central  Time  (ang.,  szenntröi  tejm),  Észak- 
Amerika  harmadik  órazónájának  egységes  ideje, 
7  órával  kevesebb  a  greenwichi  időnél.  Chicagóra, 
mint  középpontra  érvényes. 

Centrantlius  DG.  (növ.,  sarkantyuvirág),  a 
Valerianaeeae  (Macskagyökérfélék)  génusza  12 
fajjal  a  mediterrán  vidéken.  A  Valeriánától  sí  sar- 
kantyús szirma  különbözteti  meg.  A  C.  ruber  L. 
8zép  piros,  ritkán  fehérvirágú  növény,  kertbe  is 
gyakran  ültetik  és  bokrétába  kötik.  Különben 
Európa  (Svájc  és  Tirol)  déli  részén,  hazánkban  a 
tengerparti  falvak 'és  városok  szikláin  vadon  te- 
rem. Levele  tojásdad  v.  lándzsás,  virágának  sar- 
kantyúja két  akkora,  mint  a  magház. 
Centre  (franc,  ejtsd :  szástr)  a.  m.  középpont. 
Centre  (ejtsd :  szántr),  Canal  du—,  hajózócsatorna 
Közép-Franciaországban  ;  Chálons  sur-Saone-nál 
indul  ki  a  Saöne-ból  és  Digoiunál  éri  el  a  Loire-t, 
összeköttetést  létesítve  az  Északi-  és  Földközi- 
tenger között.  Hossza  116  km.  1793-ban  adatott 
át  a  forgalomnak. 

Centrifugális  (lat.),  a  középponttól  távolodni 
akaró  (erő),  ellentétben  a  centripetális-sal,  mely 
a  középpont  felé  törekvést  jelenti. 

Centrifugális  erő  (középpontfutó  erő).  Ha 
gummizsinórrakötöttkövetkörmozgásbahozunk, 
a  kö  tétlenségénél  fogva  minden  pillanatban  az 
érintő,  AB  mentén  tovahaladni,  azaz  az  0  közép- 
ponttól távolodni  igyekszik ;  a  zsinór  tehát  meg- 
nyúlik annyira,  míg  a  fellépő  AD  rugalmas  erő 
(a  centripetális  erő)  a  tét- 
lenség eme  törekvésével 
egyensúlyt  nem  tart  (azaz 
amíg  nagysága  mrw'^ 
lesz,  ha  w  a  test  tömege, 
r  a  kör  sugara,  w  a  szög- 
sebesség) .  Az  eredmény,  a 
zsinór  megnyúlása  tehát 
ugyanaz,  mintha  a  kőre 
valamely  (mrw'^  nagysá- 
gú) kifelé  irányított  AC 
erő  működne ;  ezt  az  erőt, 
amellyel  a  test  tétlen- 
ségét helyettesíthetjük, 
nevezzük  centrifugális  (középpontfutó)  erőnek. 
(Az  általános  eljárás,  a  tétlenséget  megfelelő 
erővel  helyettesíteni,  a  mechanikában  d'Alem- 
bert-Glve  néven  ismeretes.)  A  C-nek  tulajdoní- 
tott tünemények  tehát  tulajdonképen  a  tétlenség 
megnyilvánulásai  s  közös  magyarázatuk  az,  hogy 
valamely  testnek  körpályán  való  mozgatásához 
a  kör  középpontja  felé  irányuló,  tényleg  mű- 
ködő centripetális  erőre  van  szükség,  úgy  mintha 
a  testre  egy  kifelé  irányuló  C.  hatna.  így  kell  ér- 
teni, hogy  a  centrifugális  regulátor  golyói  a  for- 
dulatszám növekedésével  mind  jobban  felemel- 


i 

Centrifugális  erö. 


kednek,  hogy  hirtelen  kanyarodó  lovas,  kerék- 
páros befelé  hajlik,  amit  elősegítendő,  a  pályát, 
épúgy  a  vasúti  síneket,  befelé  lejtősre  készí- 
tik ;  ez  teszi  érthetővé  a  vakmerő  cirkuszi  mu- 
tatványokat, mikor  egy  lejtőröl  nagy  sebességgel 
nekiiramodó  kerékpáros  a  hurokpályán,  közben 
fejjel  lefelé,  végigfut  (looping  of  loop) ;  ezt  hasz- 
nálják fel  a  centrifugálásnál  stb.  A  Föld  for- 
gása következtében  fellépő  C.  részben  a  Föld 
vonzóereje  ellen  irányított  lévén,  a  testek  súlyát 
csökkenti  és  pedig  legnagyobb  mértékben  ( Vasg-^d 
résszel)  az  egyenlítő  mentén,  ennek  tulajdonítandó 
a  Föld  lapultsága  is. 

Centrifugális  fék,  1.  Fék. 

Centrifugális  gép,  1.  fizikai  eszköz  a  centri- 
fugáUs  erő  hatásainak  bemutatására.  Egy  ki- 
sebb 8  egy  nagyobb  kerékből  áll  (1.  ábra),  ame- 
lyeket peremükre  vetett  szíj  v.  lánc  köt  össze,  a 


2.  ábra. 


1.  ábra. 

kisebb  kerék  tehát  a  rendesen  kézzel  hajtott 
hajtókeréknél  annyiszor  gyorsabban  forog,  ahá  ny- 
szor  kisebb  az  átmérője.  A  kis  kerék  tengelyére 
különböző  készülékek  szerelhetők,  amolvek  kö- 
zül pl.  a  2.  áb- 
rán lévő  annak 
az  igazolására 
szolgál,  hogy  a 

centrifugális 
erő  (ugyanazon 
szögsebesség 
mellett)  a  tö- 
meggel s  a  ten- 
gelytől való  tá- 
volsággal ará- 
nyos. A  két  vízszintesen  kifeszített  dróton  fonal- 
lal összekötött  két  henger  vagy  golyó  mozoghat. 
Ha  a  hengereket  úgy  állítjuk  be,  hogy  a  felényi 
tömegű  kisebbik  a  tengelytől  kétszer  akkora 
távolságban  le- 
gyen, mintamá- 
sik, akkor  a  hen- 
gerek  akármi- 
lyen gyors  for- 
gásnál is  helyü- 
kön maradnak, 
ellenkező  eset- 
ben az  rántja  el 
a  másikat,  ame- 
lyik messzebb 
van  a  tengely- 
től, mint  a  mon- 
dott helyzetben. 
A  3.  ábrán  lát- 
ható köralakú,  a  forgás  alatt  összelapuló  abron- 
csok a  Föld  lapultságát  teszik  szemléletessé. 

2.  C.  A  centrifugális  vagy  röpítő  erő  értéke- 
sítésére szolgáló  sokféle  gépek  egyik  legelter- 
jedtebb fajtája.  Ezeket  használják  a  vegyi  gyá- 


3.  ábra. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Centrifug^ális  idegiek 


364     - 


Centronotus 


rak  termékeinek  a  vlzböl  való  eltávolítására. 
Szerkezete  egy  függélyesen  forgó  tengellyel  kap- 
csolatos bádogedény,  melynek  kerületén  apró 
lyukak  vannak.  Az  egész  egy  nagyobb  átmérőjű 
tartányban  forog,  mely  a  belé  dobott  anyagból  a 
röpítő  erő  által  kihajtott  vizet  összegyűjti  és 
egy  csövön  lebocsátja.  A  gyorsan  forgó  rosta- 
szerű  edénybe  dobott  anyagban  ugyanis  a  gyors 
forgás  következtében  fellép  a  röpítő  erő  s  ennek 
következtében  a  likacsos  edény  falához  lapul,  mlg 
a  víz  az  edény  likacsain  átszivárog.  így  távolít- 
ják el  a  vizet  a  papírgyárakban  készített  fél- 
anyagokból is.  Ujabban  a  mulatóhelyekben  az 
emberek  mulattatására  is  felhasználják  a  röpítő 
erőt.  Készítenek  ugyanis  egy  függőleges  tengely 
körül  forgó  sima  deszkakorongot,  melynek  kö- 
zepébe 8— 10  ember  szorosan  egymás  mellé  he - 
lyezkedhetik  el.  Amint  a  korongot  lassan  for- 
gatni kezdik,  az  embercsoportból  a  központtól  tá- 
volabb állók  fokozatosan  egymásután  kiválnak 
és  a  röpítő  erő  hatása  folytán  a  korongról  a  kö- 
rülállók mulatságára  lerepülnek. 

Centrifugális  idegek  azok,  melyek  az  izgal- 
mat valamely  idegközéppontból  a  periféria  felé 
vezetik,  1.  Idegrendszer. 

Centrifugális  inga,  1.  Inga. 

Centrifugális  nyomaték,  1.  Nyomaték. 

Centrifugális  regulátor,  1.  Regulátor. 

Centrifugális  szivattyú,  víznek  (általában 
folyadéknak)  emelésére  szolgáló  gép.  Lényegében 
tengelyre  erősített  —  kellő  alakú  —  lapátokból 
áll,  melyek  zárt  burokban  körforgó  mozgást  vé- 
geznek. A  zárt  burokhoz  csatlakozik  egyrészt  az 
emelendő  folyadékba  érő  szívócső,  másrészt  a  fel- 
szívott folyadék  tovaszállltására  szolgáló  nyomó- 
cső. A  lapátok  körforgó  mozgása  által  fellépő 
centrifugális  erő  a  levegőt  a  zárt  burokból  ki- 
hajtja; az  így  előálló  légritkulás  folytán  a  folya- 
dék a  szívócsőben  felemelkedik.  A  zárt  burokig 
felemelkedett,  a  lapátokat  körülvevő  folyadékot 
ugyancsak  a  centrifugális  erő  a  nyomócsőbe 
löki  és  ebben  mind  jobban  és  jobban  felfelé  szo- 
rítja. A  C.  a  vasúti  üzemben  vízállomási  beren- 
dezéseknél használtatik  a  víznek  folyóból  stb.  a 
vízállomásra  való  emelése  céljából. 

Centrifugális  ventilátor,  1.  Fúvógép. 

Centrifugális  virágzat  (növ.,  inflorescentia  cen- 
trifugális seu  deíinita)  a.  m.  középből  nyíló  virág- 
zat. A  virágzat  kellő  közepén  kezd  nyílni,  s  a 
virágnyílás  innen  halad  kifelé,  de  az  első  virág 
a  szárat,  ill.  a  virágzat  főtengelyének  hossz- 
növekedését beszüntetvén,  oldalágak  támadnak, 
melyek  magános  virággal  záródván,  ismételten 
és  hasonlóan  tovább  ágaznak.  Ilyen  a  bogas  vi- 
rágzat. L.  Centripetális  virágzat.  —  C.  vastago- 
dás, 1.  Sejtfal. 

Centrikus  (lat.)  a.  m.  centi'ális,  a  középpont- 
hoz tartozó,  vagy  a  középpont  felé  irányuló.  Az 
optikában  centrikusak  azok  a  sugarak,  melyek  a 
lencsékre  vagy  gömbtükrökre  ezek  feliíleti  közép- 
pontjához közel  eső  pontokban  esnek  be.  Vala- 
mely sokszög  centrikus  a  csúcsok  szerint,  ha  körbe 
írható ;  centrikus  az  oldalak  szerint,  ha  kör  körül 
van  írva. 

Centríolnin,  1.  Centrosoma. 

Centripetális,  1.  Centrifugális. 


Centripetális  erö,  1.  Centrális  mozgás  és 
Centrifugális  erö. 

Centripetális  idegek  azok,  amelyek  az  izgal- 
mat a  perifériáról  valamely  idegközéppontba  ve- 
zetik, 1.  Idegrendszer. 

Centripetális  izgalmak,  olyanok,  amelyek  a 
test  felületéről  v.  a  test  egyes  belső  részeiből  jut- 
nak a  középidegrendszerbe.  Ezen  izgalmak  két 
nagy  csoportra  oszthatók ;  olyanok,  amelyek  ki- 
fejezett érzéssel  járnak,  ezek  a  különféle  külső  ós 
belső  érzéseink  (1.  o.)  és  viszont  olyanok,  ame- 
lyekről nem  tudunk,  amelyeket  öntudatos  érzés 
nem  kísér.  így  pl.  a  gyomor-  és  bélbe  jutó  tarta- 
lom okozta  öntudatlan  izgalmak  tartják  fenn  a 
táplálóesatorua  mozgását  ós  elválasztását ;  sok- 
szor a  tüdőben  lefolyó  nem  érzett  folyamatok  kö- 
högést okoznak ;  a  bőrre  ható  hideg  a  bőr  elsápa- 
dását  okozza,  kiváltja  a  ritkább  szívverést,  vi- 
szont a  meleg  a  bőr  kipirosodását,  szapora  szív- 
működést, fokozott  verejtókelválasztást  okoz. 
Egész  sorozata  az  öntudatlan  C.-nak  tartja  fenn 
belső  ós  külső  szerveinknek  harmonikus  együtt- 
működését. 

Centripetális  virágzat  (növ.,  inflorescentia  een-  j 
tripetalis  seu  indeílnita),  a  gyakoribb  formája  aj 
virágzatnak,  midőn  a  virág  a  virágzat  szólén  i 
vagy  az  alján  kezd  nyílni  s  innen  halad  a  közép- 
pont vagy  a  csúcs  felé.  A  C.  főtengelyének  a 
csúcsa  nem  alakul  át  levélképletekké  vagy  nem 
záródik  magános  virággal,  hanem  felfelé  (nyáron 
némely  növény  sokáig)  újabb  és  újabb  virágokat 
hajt,  s  a  virágzat  tengelye  hossznövekedését  el- 
virágzásig nem  szünteti  meg.  Igen  szép  példa  a 
keresztviráguak  virágzata,  mely  eleinte  kurta  és 
ernyöalakú,  de  azután  (alulról  kezdve  nyilván), 
hosszabb-hosszabb,  végre  egész  hosszú  gyümöl- 
csöző fürt  lesz.  —  C.  vastagodás,  1.  Sejtfal. 

Centriscidae,  Centriscus  (Aiiat),  1.  Szalonka- 
hal-félék. 

Centrobarikus  szabály  a.  m.  haricentrikus 
szabály  (1.  o.). 

Ceiitrodesmosis,  ílnom  fonálszerű  össze- 
köttetés két  sej tközóp pont  között,  pl.  két  centro- 
soma, két  centriolum,  v.  két  blepharoplast  (1.  o.) 
között. 

Centrolecithalís  az  olyan  pete,  melynél  a 
tartalék  tápanyag,  a  peteszík,  a  pete  közepén 
van.  így  van  ez  pl.  az  Ízeltlábúaknál,  1.  Fete. 

Centrolepidaccse  (növ.),  egyszikű,  mintegy 
30  fajt  összefoglaló,  Ausztrália  melegebb  vidékein 
ós  a  déli  félgömb  különböző  helyein  honos  család. 
Leplök  nincs,  porzójuk  1—2.  Apró,  káka-féle, 
többnyire  mocsári  növények,  fonálnomü,  egy- 
szerű szánnal,  serteszerü  tőlevelekkel.  Ismertebb 
génusz  a  Centrolepis  Labill.,  mintegy  20  fajjal. 
V.  ö.  Hieronymus,  Beitráge  zur  Kentniss  der  C. 
(Halle  1873). 

Centrolepis  jLa&i//.  (növ.),  hCentrolepidaceae. 

Centronok,  nép,  1.  Ceutronok. 

Centrouotus  (állat),  a  nyálkáshal-félék  (Ble- 
niidae)  csalMjáha  tartozó  halnem.  Teste  hosszúra 
nyúlt  és  kétoldalt  összenyomott ;  az  oldalvonal 
hiányzik  :  felső  sörényúszója  feltűnően  hosszú  és 
alacsony  s  csupán  kemény  sugarakból  áll,  alsó 
sörényúszója  csenevész  vagy  egészen  hiányzik' 
9  faja  ismeretes  az  északibb  tengerekből.  Leg- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Jentropogon 


—     365     — 


Centuria 


^akoribb  faja  a  vajaslial  fC  gunellus  L.),  20—30 
5m.  liosszú  ;  a  Jeges-tengerben  ós  Európa  északi 
angereiben  honos. 

Centropogon  Presl.  (növ.),  a  Campanulaceae 
<C8engetyűkefélók)  család  gónusza,  melynek  100 
faja  főkép  Dél-Amerika  (Kolumbia)  növénye, 
egyesek  azonban  Közép-Amerikában  és  Nyugat- 
Indiában  honosak.  Féle3erjék  v.  cserjék.  Vörös 
virágaik  egv^enként  v.  bogemyöben  állók.  A  porzó- 
szálak csöve  alul  a  pártával  összenőtt.  Termésük 
bogyó.  Gyakran  kultivált  fajuk  a  G.  Lucyanus. 
A  G.  surinamensis  Presl.  bogyója  ehető. 

Centropas  (állat),  a  kakuk-f élekhez  (Cuculi- 
/brwi€5^  tartozó  madárnem,  melyre  legjellemzőbb, 
hogy  első  (hátulsó)  lábujjuk  karma  nagyon  erő- 
sen megnyúlt,  tövisszerű,  úgy  hogy  lábuk  való- 
sággal sarkantyús,  ezért  magyarul  az  idetartozó 
fajokat  sarkantyús  kakukok  néven  szokás  össze- 
foglalni. 30-nál  több  fajuk  ismeretes  ;  a  legkiseb- 
bek akkorák,  mint  a  mi  kakukunk,  a  legnagyob- 
bak pedig  vetési  varjú  nagyságúak.  Északkelet- 
és  Nyugat-Afrikában,  Madagaszkár-szigeten,  In- 
diában, Kinában,  Ausztráliában  és  Guineában 
élnek.  Legismertebb  a  sarkantyús  kakuk  (G. 
^enegaletisis  L.)  ée  a  fácánkakuk  (G.  phasianus 
Lattí.). 

Centrosoma  (vezértest,  iránytestecske),  a 
sejtek  alkotórésze.  Nyugvó  sejtekben  két  kis 
*gömböcske  alakjában  a  sejt  magja  mellett  foglal 
helyet,  oszló  sejtekben  (1.  Magoszlás)  a  magorsó 
sarkait  alkotja  s  az  ilyenkor  észlelhető  proto- 
plazma-sugaraknak  középpontja.  Boveri  szerint 
a  C.  állandó  sejtszerv,  mely  a  sejt  kroma- 
tikus részeihez  hasonlóan,  oszlás  útján  sejtről - 
sejtre  öröklődik  s  a  sejtnek  dinamikus  közép- 
pontja gyanánt  szeropel.  A  C.  állománya  nehezen 
festődik ;  a  középpontját  alkotó  szemecskét  Bo- 
veri után  centriolum-nak  nevezzük.  Van  Beneden 
nyomán  némely  búvárok  a  C-t  középponti  tes- 
tecske  (corpuscule  central),  az  ezt  sok  sejtben  kö- 
rülvevő udvart  pedig  attrakciós  szféra  (sphére 
attractive)  névvel  jelölik.  A  C.  az  állati  sejtekben 
általában  előfordul.  A  növények  sorában  C.-hoz 
hasonló  testecskéket  találtak  az  alsóbb  rangú  krip- 
togamok,  telepes  és  mohanövények  sejtjeiben, 
de  általános  elterjedésüket  nem  sikertilt  meg- 
állapítani. A  magasabb  rendű  kriptogamok  és 
vürágos  növények  sejtjeiben  úgy  látszik  hiányoz- 
nak. Némely  tengeri  moszat  (Pucus)  C.-inak  bel- 
sejében apró  szemecskéket  találtak,  amelyek  az 
állati  centriolumokhoz  hasonlók. 

Centrosperinae,  központi  magvuák  (növ.). 
A  természetes  növényrendszerben  a  kétszikűek 
egy  sorozata.  Virágtakarójuk  v.  hiányzik,  v.  lep- 
les  V.  csésze  és  párta  alakjában  van  meg.  Több- 
nyire felső  állású.  Magházuk  együregű,  központi 
V.  az  alapról  emelkedő  placentával,  1,  több  v.  sok 
magkezdeménnyel.  Többnyire  füvek.  Ide  tartozó 
családok  pl.  Chenopodiaceae,  Amarantaceae, 
Aizoaceae,  Garyophyllaceae,  1.  ezeket. 

Centrotus  Fabr.  (állat),  a  púpos  kabócák 
(Membracidae)  egyik  neme.  Fajai  az  egész  föl- 
dön el  vannak  terjedve ;  Európában  6  faja  él. 
Hazánkban  közönséges  a  szarvas  tüskekahóca 
(G.  cornutus  L.),  mely  májustól  júliusig  erdők- 
ben és  cserjésekben  nagyon  gyakori,  különösen  a 


mogyoró,  éger,  fűz  és  nyárfa  levelén  található 
nagyobb  mennyiségben ;  hossza  8—9  mm. 

Centrozoma,  1.  Gentrosoma. 

Centrum  (lat.)  a.  m.  középpont  (1.  o.).  A  ]iadi 
tudományokban  C.  alatt  minden  nagyobb  hadtest- 
nek a  középső  részét  értik,  megkülönböztetésül  a 
szárnyaktól.  A  politikában  hasonlókép  a  középső 
részét  értik  a  parlamenti  testületeknek,  megkülön  - 
böztetésül  a  szélső  jobb  és  szélső  balpártoktól. 
—  Az  anatómiában  is  használatos  kifejezés  vala- 
míily  középpont  megjelölésére.  Kombinált  műkö- 
déseknek is,  melyek  az  idegrendszer  befolyása 
alatt  történnek  meg,  van  a  központi  idegrend- 
szerben központjuk,  ezeket  1.  Idegközpontok. 

Centrum  gravitatis  (lat.)  a.  m.  súlypont. 

Centrumpárt,  a  politikában  ama  parlamentá- 
ris párt,  mely  a  jobb  ós  a  baloldal  között  közép- 
állást  foglal  el  és  ezt  külsőleg  is  kimutatja  azzal, 
hogy  helyét  az  ülésterem  közepén  választja. 

C.-nak  nevezi  magát  a  katolikus  párt  a  német 
birodalmi  gyűlésen,  a  porosz  képviselőházban,  a 
bajor  és  a  württembergi  második  kamarában. 
Az  első  német  birodalmi  gyűlés  számára  megej- 
tett 1871-iki  választások  alkalmával  a  klerikáli- 
sok politikai  párttá  tömörültek  és  a  gyűlésterem 
közepén  foglaltak  le  63  helyet.  1881—87  és  1890 
óta  számbeli  erejével  (több  mint  száz  tag)  döntő 
súlyú.  Előbb  Windthorst,  majd  1893.  a  ka- 
tonai javaslatok  tárgyalásakor  lÁeber  állt  a  párt 
élére.  A  polgári  törvénykönyv  (1896),  a  ílottatör- 
vény  (1898)  s  a  katonai  javaslat  (1899)  a  C.  közre- 
működésével ment  keresztül.  1907  óta  a  C,  több- 
nyire az  ellenzékkel  tart ;  jelenlegi  száma  105 
főre  rúg.  Poroszországban  liJ08  óta  96  szava- 
zattal rendelkezik  a  C.  V.  ö.  Die  Centrumsfrak- 
tionen  an  der  Jahrhundertwende,  hg,  von  den 
Centrumsfraktionen  (Berlin  1900);  Erzberger,T)i& 
C-s  Politik  (3  rész  1907—9);  M.  Spahn,  Das 
deutsche  Z.  (Mainz  1906). 

Ausztriában  1901.  a  kat.  néppárt  vette  föl  a 
centrum-klub  nevet.  Tagjainak  száma  ekkor  29 
volt.  Az  1907.  végbement  választásokban  azonban 
a  C  neve  eltűnt. 

Centum  (lat.)  a.  m.  száz. 

Centum  putea  a.  m.  százkút,  a  Peutinger-féle 
térképen  a  második  állomás  a  Duna  bal  partján 
vezető  római  hadi  út  mentén.  Eleinte  Buziás  tá- 
ján keresték,  újabban  Nagyszurduk  táján  sejtik. 
V.  ö.  Millecker,  C  p.  (Areh.  Ért.  1891). 

Centum  virale  iudicium,  százszemélyes 
biróság;  tagjai  a  centumviri,  kiket  eleinte  a  sze- 
nátusból, később  a  tribusokból  választottak, 
mindenikből  hármat.  A  fejedeimi  korszakban  180 
tagja  volt  e  biróstígnak.  E  biróság  elé  Augus- 
tus  óta  csak  az  örökösödési  perek  tartoztak.  Hi- 
vatalos helyisége  fölébe  lándzsát  tűztek  Id 
(liasta),  ezért  hastae  iudicium.  A  nyugati  biroda- 
lommal szűnt  meg. 

Centumviri,  l.  Gentum  virale  ivdicium. 

Centunoulus  (lat.),  a  rómaiaknak  tarka  ron- 
gyokból készült  bohócruhája. 

Centupinm  (lat.)a.  m.  százszoros. 

Centuria,  Róma  legrégibb  alkotmányában 
egy  gyalog  hadosztály,  mely  száz  emberből  állott 
(centum  -^  száz).  Servius  Tullius  alkotmányában 
nemcsak  taktikus  egység  lett,  hanem  politikai  is, 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  al.att  keresendő! 


Centuriák 


366 


Cephalanthera 


mely  egyszerre  adta  le  a  népgyűlésen  (comitia 
C.-ta)  a  szavazatát.  Camillus  e  viszonyt  meg- 
szüntette, taktikai  egységgé  a  két  C.-ból  álló  ma- 
nipulust  szervezte  s  harminc  manipulus  alkotott 
egy  légiót.  Servius  TuUius  alkotmánya  azt  akarta, 
hogy  a  leggazdagabb  polgárok  fizessék  a  legtöbb 
adót  s  ök  teljesítsék  a  legköltségesebb  katonai 
szolgálatot ;  viszont  ez  áldozatok  fejében  az  övék 
legyen  a  népgyűléseken  a  legtöbb  politikai  befo- 
lyás. Ez  elv  alapján  a  polgárok  193  C.-ra  oszol- 
tak ;  az  első  18  C.-ban(cewíwnaeeg'MÍ^wm) voltak  a 
szenátorokkal  együtt  a  legmódosabb  polgárok, 
kik  lovat  tarthattak  és  méltó  módon  lehettek  a 
lovascsapatok  tagjai.  A  többi  vagyonos  polgárok 
5  osztályba  sorakoztak.  Az  elsőben  volt  80  C, 
tagjainak  legalább  100,000  as  vagyona  volt;  a 
második  osztály  (20  C.)  tagjainak  legalább  75,000 
as  vagyona  volt ;  a  harmadik  osztály  (20  C.)  tag- 
jainak legalább  50,000  as  vagyona  volt ;  a  negye- 
dik osztály  (20  C.)  tagjainak  legalább  25,000  as 
vagyona  volt ;  az  ötödik  osztály  (30  C.)  tagjainak 
legalább  11,000  as  vagyona  volt;  5  C-t  alkottak 
a  szükséges  ácsok,  kovácsok  és  zenészek.  Az  első 
osztály  tehát  a  18  lovas  C.-val  együtt  a  népgyű- 
léseken abszolút  többségben  volt.haegyetértöleg 
adta  le  szavazatát  s  így  az  alkotmány  plutokra- 
tikus  volt.  Akiknek  nem  volt  11,000  as  vagyonuk, 
azokat  a  prolotáriusok  közé  sorozták  ós  szükség 
esetén  katonai  szolgálatra  is  behívták ;  a  teljesen 
vagyontalanok  (capite  eensi)  nem  katonáskodtak. 
Az  egyes  C.-kban  a  45  évnél  idősebbek  (senioros) 
tartalékosok  voltak ;  az  ifjabbak  (iuniores)  vonul- 
tak a  csatába.  A  C.  területmérték  is  volt,  200 
iugerumra  oszlott  és  50"3  ha.-nak  felelt  meg. 

CQriivLTÍkk(Magdéburgi  C)  a  neve  az  első  nagy 
prot.  egyháztörténelemnek,  mert  az  anyag  száza- 
dok szerint  van  felosztva  (innen  szerzőik :  Centuria- 
torok) ;  a  dolgozó  társak  központja  1552  óta  Magde- 
burg  volt.  A  mű  alapítója  Flacius  Mátyás,  főbb 
munkatársai  Wigand  János,  Judex  Mátyás,  Faber 
Vazul,  Corvinus  András  és  Holzhuber  Tamás  vol- 
tak. A  mű  költségeit  protestáns  fejedelmek  visel- 
ték. A  C.  1400-ig  terjednek  s  folió-kötetekben  Ba- 
selben jelentek  meg  (1559—74),  mindegyik  kötet 
egy  századot  foglalván  magában.  Újabb  kiadások: 
Baumgarten  és  Semler  (6  köt.,Nümb.  1757—65), 
de  ez  csak  500-ig  tart ;  kivonatos  kiadás  Osiau- 
deré  (9  köt.,  1592—1604).  A  C.  cáfolatául  ^aro- 
nius  az  Annales  ecclesiastiei  című  munkát  írta. 
V.  ö.  Schaumkell,  Beitrag  zur  Bnstehungsge- 
echichte  der  Magd.  Cent.  (Ludwigslust  1898). 

Centariata  comitia,  1.  Centuria. 

Centurio  (lat.),  a  római  centuria  (1.  o.)  kapi- 
tánya, parancsnoka. 

Centuripe  (ezelőtt :  Centorhi,  ejtsd :  csen—),  vá- 
ros Szicíliában,  Catania  olasz  tartományban,  gaz- 
dag kénbányákkal,  (i9oi)  10,899  lak.  Az  ókorban  a 
szikulok  egyik  főhelye  (Kentoripa);  a  rómaiak 
uralma  alatt  is  jelentékeny  hely  (Centuripae). 

Centussis  (lat.)  a.  m.  100  római  as  (1.  o.). 

Ceutweíglit  (ang.,  ejtsd:  szentvét),  rövidítése: 
cwt  V.  C ;  az  angol  mázsa  (hundi'edweight)  neve ; 
a.  m.  112  angol  font  =  508  kg. 

Cenzor  (lat.).  A  római  alkotmányban  a  cenzus 
(1.  o.)  eszközlésével  megbízott  két  hivatalnok  (ma- 
gistratus).  Öt  évenkint  választattak.  Tisztök  ere- 


detileg igen  egyszerű  volt,  mert  csak  a  cenzusra, 
a  polgárok  jegyzékének  elkészítésére  s  a  jegyzé- 
keknek megóvására  szorítkozott.  Ehhez  hozzá- 
járult az  államvagyon  kezelése.  A  C.-i  tisztség 
nagy  tekintélyre  tett  szert,  mert  reá  volt  bízva 
a  polgárok  erkölcsei  fölötti  felügyelet,  amellyel 
jelentékeny  s  tisztán  a  C.  szabad  belátása  s  benső 
meggyőződése  szerint  gyakorlandó  büntető  hata- 
lom járt,  hatalmukban  állott  egyeseket  alsóbb 
osztályokba  áthelyezni  (tribu  movere),  a  szenáto- 
rokat s  lovagokat  tisztségüktől  megfosztani,  egy- 
szerűen akként,  hogy  a  névjegyzék  elkészítőé- 
nél s  felolvasásánál  neveiket  kihagyták.  Joguk 
volt  továbbá  minden  polgár  ellen  a  jegyzékbe  be- 
vezetendő (nóta  V.  subscriptio)  nyilvános  rossza- 
lást  kifejezni.  A  C.  tehát  nemcsak  pénzügyi  köze- 
gek, hanem  valóságos  erkölcsbírák  —  moribus 
praefecti  —  voltak.  A  császárság  idejében  C.-ok 
csak  kivételképen  fordulnak  elő,  mert  hatósági 
körüket  a  praefectura  morum  vagy  censoria  po- 
testas  alapján  a  császárok  maguk  gyakorolták. 
L.  még  Cenzúra. 

Cenzuális  (lat.),  cenzushoz  tartozó,  azaz  adó- 
köteles. 

Cenzuális  földek,  azok  a  majorsági  területek, 
amelyeket  a  volt  földesúr  1848  jan.  l-e  előtt 
egyeseknek  v.  többeknek  bérfizetés  mellett  ál- 
landó haszonvétel  végett  mívelésre  átengedett. 
Ezeken  a  földeken  fekvő  szolgálmányok  az  1896! 
XXV.  t.-e.  határozatai  szerint  a  volt  földesúrtól 
megválthatók  (1.  Majorsági  zsellérbirtok). 

Cenzúra  (lat.)  a.  m.  felügyelet,  megrovás, 
rosszalás,  más  értelemben:  vizsgálat,  bírálat, pl. 
iskolai  vizsgálat.  A  kánonjogban  egyházi  bünte- 
tés, fenyíték  (1.  Censura  ecdesiastica).  A  sajtó- 
jogban a  sajtótermékek  előző  vizsgálata  az  arra 
hivatott  közeg  —  cenzor  —  által,  mely  nélkül  a 
megjelentetésük,  színművek  előadása  tilos.  Ha- 
zánkban az  1848.  évi  XVIII.  t.-c.  bevezető  intéz- 
kedése az  előző  vizsgálatot  örökre  eltörölte  s  a 
sajtószabadságot  visszaállította.  L.  Sajtójog. 

Cenzus  (lat.),  a  római  közjogban  a  római  pol- 
gárok vagyonának  megbecslése,  s  a  polgároknak 
ezen  az  alapon  osztályozása  az  öt  klasszisba, 
ami  a  hadkötelezettség  s  a  szavazati  jog  gya- 
korlása tekintetében  igen  fontos.  A  modem  ál- 
lamokban is  a  C.  a.  m.  vagyonbecslés,  gyakran 
bizonyos  politikai  jogoknak  képezi  alapját,  ameny- 
nyiben  pl.  a  választási  jog  C.-hoz  van  kötve,  ha 
gyakorlásához  bizonyos  meghatározott  vagyon- 
nak, vagy  jövedelemnek,  vagy  bizonyos  adó 
összegének  kimutatása  szükséges. 

Cépe  (franc,  ejtsd :  szép,  növ.),  néhány  ehető  tí- 
norú  gombának  francia  neve.  C.  de  Bordeaiix  a 
hiribi  gombából  (Boletus  bulbosus)  készült  kon- 
zerv, melyet  bádogdobozban  bocsátanak  a  keres- 
kedésbe. 

Cepelovac,  adók.  Belovár-Körös  vm.  gjurgje- 
vaci  j.-ban,  (i9oo)  910  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  ós 
u.  t.  Gjurgjevac. 

Cepbaelis  Sw.  (növ.)  a.  m.  TJragoga  (1.  o.). 

Ceplialaea  (gör.)  a.  m.  makacs  fejfájás. 

€ephalalgia  (gör.)  a.  m.  fejfájás  (1.  o.). 

Cepbalanthera  Rich.,  madársisak  (növ.),  az 
Orchidaceae  ( Kosbor f élek)  csalM  génusza,  mely- 
nek 10  faja  az  északi  mérsékelt  öv  lakója.  Erő- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Jephalanthus 


aljes, 


367     — 


Cephalotus 


3,  guniótlau  füvek,  több  ülő,  hosszas  lomble- 
1,  végálló  laza  fürttel.  A  virág  lepellevelei 

legyezettek,  összehajlók.  Erdei  ós  homoki  növé- 
nyek. A  pirosvirágú  C.  rubra  (L.)  Rich.  ritkás 
hegyvidéki  erdőkben  terem,  főkép  meszes  talajon. 

€eplialanthu8  L.  (növ.),  a  Rubiaceae  család 
génusza.  -i  faja  közül  1  Afrikában,  1  Ázsiában,  a 
többi  Amerikában  honos.  Cserjék  vagy  apró  fák 
Mrnemű,  keresztben  átellenes  v.  örvös  levelek- 
kel. Viráguk  tömött  fejecskében  áll  1—1  pelyva- 
szerű  előlevéltől  körülvéve.  A  G.  occidentalis  L. 
kertjeinkben  kultivált,  északamerikai  faj. 

Cephalaria  Schrad.,  fejvirág  (űöv.),  a  Dipsa- 
caceae  (Mácsonyafélék)  család  génusza.  30  faja 
főkép  a  keleti  mediterrán  vidék,  részben  az  orosz 
steppók  és  Afrika  növénye.  Kórós  növények  v. 
füvek.  Hazánknak  különösen  DK.-i  részén  mező- 
kön, utak  mentén,  vetésben  gyakori  a  C  transsü- 
vanica  (L.)  Schrad.  Az  egész  növény  szőrös,  vaj- 
színű, virágai  tojásdad  virágzattá  egyesülnek. 

Ceplialltaeiuatoiua  a.  m.  fejdaganat  (l.o.). 

Ceplialiudex  (gör.  kefalindex),  koponya- 
jelző. A  koponya  legnagyobb  hosszúságának  a  leg- 
nagyobb h arán  tátmérö vei  (a  vízszintes  jelzővel) 
való  viszonya  e  képlet  szerint:  Harántátmérő 
X  100 :  hosszátmérö.  L.  Koponya. 

Ceplialinm  (növ.),  1.  Cephalocereus. 

Ceplialocele  (gör.)  a.  m.  agyvelősérv;  a 
koponyacsont  világrahozott  v.  szerzett  hiányán 
kidudorodó,  az  agyhártyákkal  borított  duzzanat, 
melyben  vagy  csak  agygerincvelőfolyadék  vagy 
agyvelörészek  is  vannak. 

CephalQcereus  Peijf.  (növ.),  a  Cactaceae 
(Kalduszfélék)  család  génusza,  melynek  kb.  4 
faja  egy  kivételével  (Brazília)  Mexikóban  honos. 
Magasra  növő,  rendesen  elágazó,  oszlopos,  bordá- 
zott kaktuszok,  dudoraik,  melyeken  a  virág  áil, 
szőrösek  v.  csak  molyhosak,  szúrósak.  Virágzás 
idején  az  egyik  oldal  dudorai  összeérnek  egymás- 
sal 8  nagy  számmal  fejlődő  sertéik  sűrű  bozontos 
nemezzé  (cephalium)  állnak  össze. Ez  körülveszi  a 
virág  tövét  és  később  a  termést  is.  A  mexikói  C. 
senilú  (Haw.)  K.  Sch.  cephaliuma  fehér,  csava- 
rodott szálú  gyapjas  szőrből  áll,  ezért  a  mexikóiak 
cabeza  de  viejo-nak  (a.  m.  aggastyánfej)  hívják. 

Cephalocliordata  (állat),  a  gerinchúros  ál- 
latok (Ghordata)  egyik  osztálya,  a  hová  a  leg- 
alsóbbrendü,  koponyátlan  gerinces  állatok  tar- 
toznak. Ide  sorolják  a  lándzsahalacskát^^m^j/íio- 
xus  IBranchiostomaJ  lanceolatum  Pallas).L.Gsó'- 
szivüek. 

Cepbalograpb  (gör.  kraniográf),  koponya- 
ijzoló  készülék  a  koponya  körvonalainak  és  ré- 
sei vetületeinek  az  ábrázolására.  Legrégibb  (1861) 

Harting-féle,  mely  a  kalapos  fejmórö  készülé- 
téhez hasonlít.  Jobban  beváltak  a  kraniográf  ok, 
stereográfok  és  a  diagráfok.  Az  elsők  közül  a 
Iroca-félo  és  a  Cohausen-féle.  A  Broca-féle  tkp. 
Btereográf ,  mely  ma  is  használatos.  L.  Diagráf. 

Ceplialoineter  (gör.  kef  alométer),  koponya- 
lérö.  Különösen  Antelme  C.-étértik  alatta,  mely 
'a  koponya  minden  pontját  gömbprojekcióban  ha- 
tározza meg.  L.  még  Koponyamérés,  Kranio- 
metria. 

Cephaloiuetria  (gör.),  koponyaméréstan. 
Mindazokat  a  módszereket  tárgyalja,  amelyek  a 


koponya  és  az  arc  belső  és  külső  megmérésére 
szolgálnak.  Más  neve  kraniometria.  V.  ö.  Török 
Aurél,  Grundzüge  einer  systematischen  Kranio- 
metrie  (Stuttgart  1890). 

Cephalomyia  ovis  L.  (állat),  a  bögölyök  (l.o. 
családjába  tartozó  bögölyfaj.  Lárvái  a  juhok  orr- 
és  homloküregében  élnek,  észlelték  azonban  több 
esetben  már  az  ember  orrüregében  és  gégeföjó- 
ben  is.  A  kifejlődött  állat  petéit  a  juh  orrnyílása 
tájára  rakja. 

Cephalon  (gör.  kefalon).  Virchow  a  C.  kife- 
jezést a  túlságos  nagy,  de  nem  kóros  fej  megje- 
lölésére használta.  Különben  a  szó  koponyát 
jelent. 

Cephalonia,  1.  Kefallenia. 

Ceplialopagus,  torzszülöttek,  melyek  a  fe- 
jükkel vannak  összenőve. 

Ceplialophora  (áuat),  vagy  fejes  lágytes- 
tnek, mindazok  a  lágytestüek  (Mollusca),  me- 
lyeknek testén  a  fej  többé-kevésbbé  felismerhető, 
ilyenek  a  lábasfejüek  (Cephalopoda),  a  szárny- 
lábúak  (Pteropoaa)  és  a  csigák  (Gasteropoda). 
Szűkebb  értelemben  C.  néven  a  csigákat  (1.  o.)  szo- 
kás érteni. 

Ceplialophns  (áiiat),  az  antilopok  (l.  o.)  egyik 
neme,  melynek  fajai  Afrika  forróföldövi  részein 
élnek.  Szarvuk  egyszerű,  a  nőstényeken  rendesen 
hiányzik ;  homlokukon  két  szarv  között  fölme- 
reszthető szörbóbitájuk  van,  ezért  bóbitás  anti- 
lopoknak  hívják  őket.  20  élő  ós  2  kihalt  faj  is- 
meretes. Általában  a  kis  termetű  antilopok  közé 
tartoznak.  Legnagyobb  és  legismertebb  a  bóbitás 
aiűilop  (G.  grimmia  L.),  melynek  hosszúsága  kb. 
1  m.,  magassága  vállban  55  cm.  A  legkisebb  fa- 
jok alig  nagyobbak  a  jól  megtermett  házinyúlnál. 

Ceplialopo<Ia,  alágytestü  állatok  (Mollusca) 
egyik  osztálya.  L.  Lábasfejüek. 

Cephalotaceae  (növ.),  a  kétszikűek  leples- 
virágú  családja.  Egyetlen  faja,  a  Gephaloius  fol- 
licularis  Labill.  Nyugat-Ausztrália  mocsári  nö- 
vénye. Felső  levelei  egyszerűek,  az  alsók  födéllel 
ellátott  kancsóvá  alakultak,  amely  mint  húsevő 
készülék  szerepel.  Ennek  a  fenekét  emésztő  folya- 
dék foglalja  el. 

Cephalotaxus  Siéb.  et  Zucc.  (növ.),  a  Taxa- 
ceao  (Tiszafafólék)  család  génusza,  melynek  6 
faja  Kelet-Ázsia  mérsékelt  övében  honos  egészen 
Kelet-India  BK.-i  részéig.  Kétlakú,  apró,  inkább 
szélesen  növő  fák.  Levelűk  örökzöld,  szálas,  ren- 
desen kétsorosnak  mutatkozik,  de  tulajdonképen 
mindig  csavaros  állású.  Kerülékes,  csúcsos  mag- 
vukat  húsos  szilvaszerű  burok  takarja.  Nálunk 
ültetve  inkább  cserjók  maradnak.  Biztos  fosszilis 
maradványuk  a  Gephalotaxites  insignis  Heer, 
Grönland  legfelső  krétakorából. 

CepbaloAborax,  a  rákok  és  pókfélék  testé- 
nek egyik  főrésze,  mely  úgy  áll  elő,  hogy  a  tort 
(thorax)  alkotó  szelvények  a  fejjel  egységes  test- 
résszó olvadnak  össze.  L.  Fejtor. 

Cepbalotlirypsia,  1.  Kefalotripszia. 

Cepbalotrocba  (állat),  a  tengeri  soksertéjű 
gyűrűsférgek  (Polychaeta)  lárvájának  neve.  Jel- 
lemző reá,  hogy  testének  elülső  részén,  a  száj- 
nyílás fölött  egy  csillangókoszoruja  van  (Mono- 
trocha). 

Cepbalotns  Labill.  (növ.),  1,  Gephalotaceae. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cephalus 


—     368     - 


Ceratio 


Cephalus,  1.  Kephalos- 

Cepheuomya  Latr.  (áiiat),  a  bögölyök  (1.  o.) 
egyik  neme.  Meglehetősen  nagy  termetű,  sűrűn 
szőrökkel  fedett  legyek  tartoznak  ide,  melyek 
nyáron  erős  naptüzóskor  az  erdők  kopár  hegy- 
csúcsain röpködnek ;  lárváik  a  szarvasok,  őzek  és 
rénszarvasok  oiTüregében  ós  garatjában  élősköd- 
nek. Európában  4  fajukéi.  A Ö.  rufiharbis{Meig.) 
lárvája  a  szarvas,  a  C.  stimulat^r  (Meig.)  az  őz, 
a  G.  Ulrichi  (Brauer)  a  jávorszarvas  és  a  C. 
trompe  (F.)  a  rénszarvas  élősködője. 

Cepheus,  1.  Kepheus. 

Cepheus  v.  Andromedae  Páter,  csillagkép 
az  ég  északi  félgömbjón  a  sark  közelében,  89  sza- 
bad szemmel  látható  csillagot  tartalmaz ;  8  Cephei 
nevezetes  változó  csillag. 

Cephissus,  1.  Kefizosz. 

Ceplins  (állat),  a  f  adarazsak  (1.  o.)  egyik  neme. 

Cepic,  1.  helység  Isztriában;  2.  tó  Isztriában, 
Moscenice  és  Fianona  közt,  a  K.-i  parttól  5  km. -re. 
Vize  sekély.  Területe  8—10  km^. 

Őepin,  község  Verőcze  vmegyében,  1.  Csépén. 

Cepla,  Magyarország  középkori  vízrajzában 
a.  m.  a  Tapoly  folyó. 

Cepola  L.  (áuat),  a  tüskeparás  csontos  halak 
(Teleostei,  Acanthopterygii)  csoportjába  tartozó 
tengeri  halnem.  L.  Gepolidae. 

Cepolidae  (állat),  a  tüskeparás  csontoshalak 
(Teleostei,  Acanthopferygii)  egyik  családja.  Az 
idetartozó  halakra  (szám  szerint  10  faj)  jellemző 
szalagalakú  testük,  minek  alapján  magyarul  sza- 
laghal-féléknek nevezik  ezt  a  halcsaládot.  Tes- 
tüket apró,  épszélű  pikkelyek  borítják,  felső  és 
alsó  sörényúszójuk  feltűnően  nagy,  úgyszólván 
testük  egész  hosszán  végigvonul.  Nyugat-Európa 
és  Kelet-Ázsiamórsékelt  égövi  tengereiben  élnek. 
Legismertebb  a  vörös  szalaghal  (Cepola  rubes- 
cens  L.),  50  cm.  hosszú,  vörös  színű,  oldalain  sáf- 
ránysárga ;  a  Földközi-tengerben  s  az  Atlanti- 
óceán  partjain,  É.  felé  egészen  Nagy-Britanniáig 
honos,  néha  feltűnően  nagy  mennyiségben. 

Ceprano  (ejtsd:  cse— ),  város  Róma  olasz  tarto- 
mány Frosinone  járásában,  a  Liri  partján,  a 
roma— nápolyi  vasút  mellett,  előbbitől  111  km. 
Lakossága  (1901)  2500,  közig,  ker.-ével  6185.  Kö- 
zelében a  római  korbeli  Pregellae,  később  Arx 
Fregellana  romjai. 

Cer  a.  m.  cerium  (l.  0.). 

Cera  (lat.)  a.  m.  viasz ;  C.  flava,  sárga,  G.  álba 
fehér  viasz. 

Ceradini  (ojtsd :  cserádini),  Giulio,  olasz  íizioló- 
gus,  szül.  Milanóban  1844  márc.  17.,  megh.  u.  0. 
1894  júl.  24.  Ifjú  korában  részt  vett  a  Garibaldi- 
harcokban  Szicíliában ;  később  a  fiziológia  rendes 
tanára  lett  Genovában.  1882-ben  visszavonult 
Milanóba,  hogy  kizárólag  tanulmányainak  éljen. 
Fontos  dolgozatai  vannak  a  szív  működéséről, 
a  fulladás  okozta  halálról  stb.  Ezenkívül  önmű- 
ködő blockszisztémát  is  talált  föl  a  vasutak  szá- 
mára. 

Cerafániák  v.  cerofániák  (lat.-gör.)  a.  m.  átlát- 
szó viaszképek.  Készítésmódja  ez :  két  mm.vastag, 
terpentinolajjal  feloldott,  színtelen  vagy  megfes- 
tett viaszréteggel  bevonják  az  üvegtáblát.  Azután 
a  viaszréteget  elefántcsonttal  megvékonyítják 
ott,  ahol  a  kép  világos  része  van,a  sötétebb  része- 


ken pedig  a  viaszróteget  még  vastagabbá  teszik. 
Az  így  készült  C-t  gipszleöntéssel  sokszorosítani 
is  lehet.  C.-nak  nevezik  még  a  viaszszínekkel  elő- 
állított transzparens  képeket  is,  melyeket  ablak- 
dísznek használnak. 

Ceragat,  sárgás,  viaszszínű  kalcedon  féleség. 

Cera  japoniea  (uöv.),  1.  Rhus. 

Ceralije,  adók.  Verőcze  vm.  slatinai  j.-ban, 
(1900)  1191  horvát-szerb,  magyar  és  német  lak. ; 
u.  p.  Rijenci,  u.  t.  Slatina. 

Ceram  (Serang),  Amboina  hollandi  rezideney- 
hez  tartozó  sziget  a  Molukki-csoportban,  Dzsilolo, 
Buru  és  Üj-Guinea  közt;  az  é.  sz.  3"  és  4^  a  k. 
h.  1270  59'  és  130»  44'  között. Teinilete  a  szomszé- 
dos kis  Hiíigetekkel  együtt  17,658  km»  (1900)  67,000 
lak.  Hosszabb,  mint  széles;  főtengelye  mentén 
hegyek  vonulnak  el  rajta,  amelyek  a  Nussza 
Haliban  2500  m.  magasra  emelkednek.  É.-i  része 
nehezebben  közelíthető  meg.  Vizei  leginkább 
D.-re  folynak.  A  csapadék  bőséges,  évi  mennyi- 
sége 2970  mm.  Földjét  pompás  növényzet  ta- 
karja ;  értékes  fák,  szágó-  és  kókusz-pálmák, 
fűszerek  vadon  nőnek.  Nagyobb  emlősök  hiány- 
zanak; madárvilága  különösen  gazdag.  A  lakosok 
a  pápuák  és  malájok  keverődéséből  keletkeztek. 
Nyelvi  tekintetben  számos  nyelvjárásra  oszla- 
nak. Rizst,  dohányt,  kakaót  termesztenek;  apró 
törzsekre  oszlanak,  kik  külön  fejedelmek  alatt 
élnek  és  különösen  a  sziget  belsejében  nagyon 
civilizálatlanok.  Az  európaiak  telepei  közül  fon- 
tosak a  déli  parton  Elpaputeh  és  Amahai,  észa- 
kon Savaai.  V.  ö.  Wallace,  The  Malay  Archipo- 
lago  (London  1869) ;  Martin  K.,  Reisen  in  den  Mo- 
lukken  (Leiden  1902). 

Cerambycidae,  Gerambyx  (állat),  1.  Cin- 
cérek. 

Cerami  (ejtsd :  cse—),  város  Szicíliában,  Catania 
tartományban,  Troina  közelében,  (1901)  4470  lak. 

Céramique  (franc),  1.  Keramika. 

Cerano,  olasz  festő,  1.  Crespi. 

Cerargyrit  (ásv.),  1.  Rerargirit. 

Cerarium  (lat.),  viaszgyertyatartó.  A  nagy- 
szombaton megszentelt  húsvéti  gyertya,  mely  ál- 
dozó csütörtökig  van  az  oltárokon  és  mely  nagy- 
sága miatt  a  közönséges  tartókban  el  nem  fér.  — 
C,  viaszpénz  a  rómaiaknál. 

Cerasin  a.  m.  cseresznye-mézga,  l.  Mézga  : 
ásványtani  szempontból,  1.  Kerazin. 

Cerastes  (áiiat),  a  vipera-félék  (Viperidae) 
egyik  neme,  1.  Szarvasvipera. 

Cerastiuni  L.,  madárhúr  (növ.),  a  Caryophyl- 
laceae  (Szegfűfélék)  család  génusza,  melynek 
mintegy  100  faja  főkép  az  óvilág  északi  mérsé- 
kelt övében  van  elterjedve,  egyesek  pedig  Észak- 
Amerikában  és  trópusi  hegyeken  honosak.  Ren- 
desen szőrös,  1  éves  vagy  évelő  füvek,  osztatlan 
levelekkel,  apróvirágú,  végálló,  villás  boggal. 
Igen  közönséges  a  C.  vulgatum  L.  A  C.  tomen- 
tosum  L.  másodrendű  takarmány  a  mediterrán 
vidékről ;  virágszőnyegnek  is  ültetik.  A  C.  ano- 
malum  W.  et  K.  szikeseink  egyik  jellemző  nö- 
vénye. 

Cerasus  L.  (növ.),  1.  Cseresznyefa  ós  Meggyfa. 

Cerasus,  város,  1.  Kerasus. 

Ceratio  (lat.),  viasszal  való  bevonása  vmely 
testnek  ;  viaszszerü  tömeggé  való  átváltozás. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Ceratiocarldae 


369     — 


Ceratum 


€eratiocaridae  (állat),  a  magasabbrendú  rá- 
kokhoz (Malacostraca)  tartozó,  kihalt  ráknem, 
melyi-o  jellemző,  hogy  oldalsó  tüskéit  mozgatni 
tudta. 

Ceratites  (paiaeont).  A  kihalt  ammonitesek 
Prosiphonata  csoportjának  Ceratitidae  család- 
jába tartozik.  A  spirálisan  becsavarodott  héj  tág- 
köldökű,  kívül  meglehetősen  széles,  lekerekített 
vagy  lapított.  Az  oldalai  többnyire  egyszerű  v. 
kettéágazó  bordákkal  vannak  fedve,  amelyek  kí- 
vül szegélycsomókká  s  a  kettéágazás  helyén  ol- 
dali csomókká  duzzadnak.  Igen  gyakori  és  szá- 
mos fajban  az  alsó  és  középső  triászban  elter- 
jedve és  pedig  a  hazai  (Bakony,  Szászkabánya), 
németországi,  alpi,  boszniai,  spanyol,  lümalaj  ti, 
ószakszibériai,  japán  és  a  spitzbergai  triász  üle- 
dékekben. Nevezetesebb  fajok :  C  nodosus,  tri- 
nodosus,  semipartitus  8tl>.,  1.  Puhány  ok. 

Ceratites -rétegek  (geoi.),  a  triász-szisztéma 
felső  kagylómeszében,  1.  Triász. 

Ceratium  (állat),  az  ostoros  ázalékállatkák 
(Flagellata,  Dinoflagellata) ,  osztályába  tartozó 
véglény-nem.  Jellemző  a  testét  fedő  páncélja,  mely 
több  szarvszerú  nyujtványt  alkot.  Nemcsak  a 
tenger,  hanem  édesvizeink  planktonjában  is  nagy 
tömegben  található.  Rendesen  C.-ok  alkotják  a 
planMön  (1.  o.)  javarészét,  ezért  a  vízi  szerveze- 
tek táplálásában  rendkívül  fontos  szerepük  van. 
A  tengeri  fajok  sötétben  világítanak,  az  édesví- 
ziek nem.  A  Quarneróban  ifj.  Entz  Géza  4  fajt  és 
20  alakot  talált ;  édes  vizeinkben  csupán  két  faj 
él,  a  G.  cornutum  Bhrbg.  és  a  C  hirundinélla 
0.  Fr.  M.  A  Balatonban  az  utóbbi  nagyon  gyakori 
8  mint  haltápláléknak  nagy  jelentősége  van. 

Ceratodontes(a.  m.  szarufogak),a  szájüreg 
hámsejtjeiből  származó  szaniképződmónyek  neve, 
melyek  arra  vannak  hivatva,  hogy  a  gerinces 
állatok  körében  a  csontfogakat  pótolják  ott,  ahol 
ilyenek  nem  fejlődtek  ki.  Ilyenek  találhatók  pl. 
a  körszájuaknál  (Gyclostoma),  csőrösemlősnél 
(Orinthorhynchus),  szilás  ceteknél  stb. 

Ceratodns  (állat),  a  tüdős  halak  (Dijmoi)  al- 
osztályának egytüdősek  (Monopneumones)rGná- 
jébe  8  a  Geratodidák  családjába  tartozó  halnem, 
melynek  két  faja  (G.  Forsteri  Krefft.  és  G.  mi- 
olepis  Günth.)  Ausztráliában  Queensland  folya- 
maiban ól.  A  C.,  valamint  rokonai,  a  többi  tüdős 
halak  (Lepidosiren  paradoxa  Pitz.,  az  Amazon- 
folyam területén  és  Frotopterus  annectens  Ow. 
Afrika  fon-ó  övi  részeiben)  több  fontos  anatómiai 
bélyegben,  főleg  abban  térnek  el  valamennyi  hal- 
tól, hogy  kopoltyuik  mellett  tüdejük  is  van,  még 
pedig  a  C.-nak  csak  az  egyik  oldali  tüdeje.  A 
C.  kerek  pikkelyekkel  fedett,  állítólag  2  m.  hosz- 
szuságot  elérő  teste  megnyúlt,  oldalról  lapított, 
farka  felé  keskenyedő,  melyet  úszótaraj  szegé- 
lyez ;  lapátalakú  úszószámyai  egymástól  távol  ál- 
lanak, vázuk  izeit  porcogós  tengelyből  s  ezen  elől 
és  hátul  cimpás  helyzetű  melléksugarakból  áll. 
Alsó  állkapcsa  és  szájpadlása  sajátságos  kemény, 
osipkós  szarufogakat  visel.  Növényzettel  benőtt 
mocsarakban  él  s  növényekből  táplálkozik;  a  f  on'ó 
évszakban  az  iszapba  ásva  magát,  nyári  álmot 
alszik.  Húsát,  mely  a  lazacéra  emlékeztet,  nagyra 
becsülik.  A  C-nek  1870.történt  felfedezése  nagy 
feltűnést  okozott,  mert  a  triász-  és  jura-f  ormációk- 

Révai  Nagy  Lexíkcma.  W.  köt 


ból  már  régóta  ismeretesek  a  sajátságos  fogak, 
amelyek  a  most  élő  C.-éival  teljesen  megegyez- 
nek 8  jogos  ama  feltevés,  hogy  a  C.  nagyon  ódon 
alak,  mely  egyebütt  kipusztult,  Ausztráliában 
ellenben,  mint  a  földrész  több  más  ódonszabású 
állata,  a  mezozoikus  korszaktól  kezdve  egészen 
napjainkig  fenntartotta  magát. 

Ceratonia  L.,  szentjánoskenyérfa  (böv.),  a 
hüvelyesek  Caesalpinioideae  alcsaládjába  tar- 
tozó génusz,  melynek  egyetlen  faja  a  G.  siliqua 
L.,  a  Földközi-tengermellék  K.-i  felében  elterjedt, 
kultivált  (különösen  Arábiában)  ós  vadon  növő 
örökzöld  fa.  Levele  párosan  szárnyas,  levélkéi 
tojásdadok,  gyengén  hullámos  szélüek,  fényesek. 
Apró  virágú  fürtje  az  idei  hajtásokon  oldaltálló, 
poligamikusan  kétlakú.  Sziromtalan  virága  5 
porzós  ;  termőjéből  10—25  cm.-es,  mintegy  3—6 
cm.  szóles  és  1—3  cm.  vastag  húsos,  cukros  hű- 
vel ytermés  (fructus  ceratoniae,  siliqua  dulcia) 
fejlődik,  mely  vörösbarna,  lapos,  fényes  magva- 
kat tartalmaz.  A  legenda  szerint  Keresztelő  Szt. 
János  ezzel  táplálkozott  a  sivatagban.  Éretlen 
korában  szokás  szedni,  mikor  még  mérges,  az- 
után napon  v.  lassú  szénen  aszalják,  miközben 
előállnak  benne  tápláló  vegyületei.  Tartalma: 
nádcukor  öO^/o,  cserzősav  l*8o/o,  szabad  vajsav 
l'30/o  stb.  Ember  és  állat  egyaránt  eszi,  forrázata 
hurut  elleni  orvosság.  A  legjobb  minőségű  a  Le- 
vante  vidékeiről  kerül  a  kereskedelembe.  A  C. 
lassan  növekedik,  20  éves  korában  érleli  első 
gyümölcsét,  de  azután  több  100  évig  is  meghozza. 
Fája  értékes,  levele  és  kérge  eserzésre  való. 
Magja  régebben  mint  akaráto  (a  gyümölcs  arab 
neve  karoh  v.  karouh)  drágakövek  és  az  arany, 
valamint  orvosságok  súlymértéke  volt. 

Ceratoplirys  (állat),  a  mozgómellű  békák 
(Arcifera)  csoportjába,a  Cystignathidae  családba 
tartozó  bókanem.  L.  Szarvasbékák. 

Ceratopliyllaceae,  tócsagazfélék  (növ.),  a 
kétszikűek  családja.  Egyetlen  gónusza  a  Gerato- 
phyllum  (tócsagaz,  borzhinár),  melynek  3  faja 
álló  vagy  lassan  folyó  vízben  élő  vízi  fű,  virága 
apró  és  egylakú,  örvös  levelek  tövében  fejlődik, 
leple  6— 12-levelű.  A  hím  virágban  12—16  porzó, 
a  termő  virágban  egy  magház  van.  A  bibeszál  a 
gyümölcsön  is  fennmarad.  Rendszer tanilag  sokat 
hányatott  család.  JEngler  rendszerében  egyenes 
magkezdménye  és  örvös  levelei  alapján  a  Nym- 
pheaceae  család  szomszédságába  kerül. 

Ceratopliyllam  L.  (növ.),  1.  Geratophylla- 
ceae. 

Ceratospongíae  (állat),  1,  Szartiszivacsok. 

Ceratozamia  Brongn.  (növ.),  a  Cycadaceae 
család  génusza ;  6  faja  Mexikóban  honos.  Ala- 
csony törzsű,  pálmaszerű  fák,  s/árnyas  levelek- 
kel. Porzó-  és  termőlevelük  pajzsalakú,  tetején 
két  szarvval.  A  G.  mexicana  Brong.  üvegházak- 
ban is  látható. 

Cerátpapir,  1.  Viaszos  papir. 

Ceratum  (lat.).  E  név  alatt  viasztartalmú, 
faggyuszilárdságú,  formákba  kiöntött  kenőszere- 
ketértünk. A  magy.  gyógyszerkönyvben  a  G.ceta- 
cei  hivatalos,  amely  cetfaggyu,  fehér  viasz  és  disz- 
nózsír összeolvasztása  útján  készül.  A  megolvadt 
elegyet  papirtokokba  öntik  ki  és  a  kihűlés  után 
téglaalakú  darabkákra   szétvágják.  Mmt  házi 


Ceraunofőn 


—     370     — 


Cercopithecus 


szert  használják ;  a  bör  kisfokú  gyuladását  eny- 
híti. Karminnal  megfestve  adja  a  G.  rubrum  ad 
labia-t  V.  ajakírt,  A  bör,  ill.  ajkak  kirepedezése, 
enyhébb  gyúladása  ellen  használják.  —  A  C.  fus- 
cum,  barna  viasztapasz  deákflastromból  készül, 
úgy,  hogy  sárga  viaszt,  juhfaggyut  és  disznózsírt 
olvasztanak  hozzá.  —  G.  aeruginis  (C.  viride, 
zöld  viasz),  tyúkszemekre  és  renyhe  fekélyekre 
való  tapasz,  melyet  120  g.  sárga  viasznak,  60  g. 
fenyögyantának,  40  g.  terpentinnek  és  10  g.  ecet- 
savas réznek  enyhe  hőnél  való  összeolvasztása 
által  nyernek.  Kennedy -tapasz  néven  is  adják. 

Ceraunofón,  ceraunográf  a.  m.  zivatarjelző 
(1.  0.). 

Cera  vegetabilis,  1.  Növénymasz. 

Cerbera  L.  (növ.),  az  Apocynaceae  család  gé- 
nusza,  melynek  5  faja  Kelet-Indiától  Új-Kaledo- 
niáig  van  elterjedve.  Kopasz,  tejnedvet  eresztő 
fák,  csavaros  állású,  a  megdagadt  ágak  végén 
csoportosuló  levelekkel,  bogas  virágzattá  egye- 
sült fehér  v.  sárgás  virágokkal.  Húsos  külsejű, 
csonthéjas,  2  magvú  termésük  van.  A  G.  man- 
ghas  L.  (manghaszf  a)  tengerpartok  sós  mocsarai- 
ban él  Madagaszkártól  Indián  át  Kínáig  és  Új- 
Kaledonáig.  Kérge  és  levele  a  tejnedvben  foglalt 
méreganyagtól  hashajtó  és  hánytató ;  magvából 
olajat  sajtolnak.  Fája  igen  puha.  Gyümölcse  ár- 
talmatlan, de  magva  bódító  mérgű. 

Cerberus,  1.  Kerberos. 

Cercaria  (állat),  a  mételyek  (1.  o.)  egyik  fejlő- 
désbeli alakja,  mely  szűzszaporodás  (parthenoge- 
nesis)  útján  jön  létre  és  mely  testének  alkotását 
tekintve,  már  hasonlít  a  teljesen  kifejlődött  mé- 
telyhez, csupán  abban  tér  el  lényegesen  tőle, 
hogy  evezésre  alkalmas  farka  van  és  hogy  ivar- 
szervei nincsenek  kifejlődve.  A  C,  ha  alkalmas 
gazdaállatba  jut,  betokozódik  és  mindaddig  nyu- 
galomban marad,  míg  további  fejlődésére  alkal- 
mas, újabb  gazdaállat  bélcsővébe  nem  jut,  amely- 
ben azután  ivarérett  métellyé  fejlődik. 

Cercar  la  nóta  (ol.,  ejtsd:  cserkár— ) a. m.  hang- 
jegyet keresni ;  azt  jelenti,  hogy  az  énekes  a  kö- 
vetkező szótagra  eső  hangot  már  valamivel  előbb 
üsse  meg.  Könnyedón,  portamentószerűen, 

Cerchneís  (állat),  1.  Vércse. 

Cerci  (lat.),  bizonyos  rovarok  végső  potroh- 
szelvényein  előforduló,  tüskealakú  függelékek 
neve. 

Cercidipbyllaceae  (növ.),  a  kétszikűek  szi- 
romtalan  virágú  családja.  Egyetlen  génusza  a 
Cercidiphyllum  Sieb.  et  Zucc,  melynek  két  faja 
Japánban  honos.  Viráguk  kétlakú,  2 — 5  mag- 
háza nyeles,  termésük  sokmagvú  tüsző.  Vesszős 
ágú,  tenyeres  erezetű,  átellenes  levelű  fák.  Virá- 
guk egyenként  áll  a  megvastagodott  rövidhajtáso- 
kon. A  G.  japonicum  Sieb.  et  Zucc.  az  ismeretes 
fényes,  japáni  faáruk  (szelencék  stb.)  belakkozá- 
sához  szolgáltat  alkalmas  anyagot. 

Cercidipliylluiu  (növ.),  1.  Gercidiphyllaceae. 

Cercina,  szigetek,  1.  Kerkena. 

CereisL.  (növ.),  a  hüvelyesek  Caesalpinioideae 
alcsaládjába  tartozó  génusz,  melynek  5  faja  Dél- 
Európában,  Közép-Ázsiában,  Japánban  és  Észak- 
Amerikában  fordul  elő.  Pák  v.  cserjék.  Nálunk 
mint  ültetett  fa  alegismertebb  a  déleurópai  G.  sili- 
quastrum  L.  ( Judásfa).  T.evele  vesealakú,  alap- 


ján szíves,  jó  illatú  virágokból  álló  fürtjei  magá- 
ból a  törzsből  fakadnak,  hüvelye  ujjnyi  hosszu- 
ságú,  egyenes,  lapos,  pirosas;  magva  lencsealakú. 
Csípős  virágbimbóit  ecetbe  teszik  és  úgy  fo- 
gyasztják, mint  a  kaprit.  A  monda  szerint  Iska- 
riot  Júdás  erre  a  fára  akasztotta  fel  magát.  Az 
északamerikai  G.  canadensis  L.-éval  együtt  fe- 
ketén ós  zölden  erezett  fáját  (cerciszfa)  asztalos 
munkára  kedvelik  s  barna  és  sárgásfestésre  is 
alkalmas.  Az  utóbbi  fajt  dísznek  szintén  ültetik.  A 
C-nek  harmadkori  maradványai  is  ismeretesek. 

Cerciszfa  (növ.),  Gerds. 

Cercle  (franc,  ejtsd:  szerki)  a.  m.  kör,  előkelő 
társaság  ;  fejedelmi  személyeknek  vendégeikkel 
való  társalgása.  A  vívásban  a.  m.  körvágás;  to- 
vábbá az  iskolalovaglásnak  egyik  figurája,  ami- 
kor a  ló  rövid  galoppban  kis  kört  ír  le. 

Cercocarpus  H.  B.  K.  (növ.),  a  Rosaceae 
(Rózsafélék)  család  génusza,  melynek  5  faja  a  paci- 
flkus  Észak-Amerikában  honos.  Erőteljes  f aalakú 
cserjék  osztatlan,  szárnyas  erezetű  levelekkel. 
A  keskeny  lándzsás  levelű  G.  ledifolius  Kalifor- 
nia 2—5  m.  magas  fája  3000  m.-ig.  Sötét  színű, 
kemény,  nehéz  fája  Amerikában  hegyi  mahagóni 
név  alatt  használatos. 

Cercocebus  Geoffr.,  a  cerkófmajom-félék 
(Gercopithecidae)  egyik  neme.  L.  Szerecsen- 
majom. 

Cercolabes  Guv.  (áiiat),  a  kúszó  sül-félék 
(Goendidae)  családjába  tartozó  rágcsáló  nem.  L, 
Goendu. 

Ccrcoleptes  (áiiat),  a  mosómedve-félék  (Pro- 
cyonidae)  családjába  tartozó  emlősállatnem.  L. 
Farksodró. 

Cercomonas  Duj,  az  ostoros  ázalékállatkák 
(Plagellata)  osztályába  (Mastigophora)  tartozó 
Monadina  családnak  egyik  neme.  Fajai  szabadon 
élnek  vagy  élősködnek.  A  G.  intestinalis  Lambl. 
(Megastoma  entericum  Grassi,  Lamblia  intesti- 
nalis) az  ember  vékonybelében  él,  főleg  hasme- 
nésben, kolerában  és  tífuszban  szenvedők  belé- 
ben, azonfelül  egerekben  és  patkányokban  talál- 
ható ;  0-007— 0-016  mm.  hosszú. 

Cercopitbecus  (áuat),  a  cerkófmajmok  (Cer- 
copitheeidae)  családjába  tartozó  emlősállatnem, 
nyúlánk,  csinos  testtel,  vékony  végtagokkal,  kes- 
keny rövid  kezekkel,  hosszú  hüvelykiijjal  és  fark- 
kal, tágas  pofazacskókkal  és  nagy  ülögumókkal. 
Fajai  már  a  XVI.  sz.  óta  ismeretesek  Európában 
«tengeri  macskaa  néven,  amely  nevet  a  macská- 
hoz való  hasonlóságtól  nyerték.  Fajai  a  forró  Af- 
rika őserdőinek  lakói  a  keleti  partoktól  a  nyu- 
gatiakig, hol  nagy  társaságokban  élnek,  majdnem 
kizárólag  a  fákon  tartózkodnak.  Igen  élénkek, 
szelíd  természetűek,  könnyen  szelidíthetők  s  az 
állatkertekben  és  állatseregletekben  gyakran  lát- 
hatók. Fogságban  is  szaporodnak.  Számos  fajai 
között  legrégebben  ismert  a  fehérbarkójú  cerkóf- 
majom  (Gercop.  sabaeus  L.),  melynek  hazája 
Kelet-Afrika,  Abesszínia  egészen  a  Nilus  Ny.-i 
folyásáig ;  50  cm.  hosszú,  ugyanily  hosszú  farka 
is,  háta  sötét  szürkészöld,  végtagjai  szürkék,  fülei 
és  kezei  feketék,  hasa  fehér.  Arca  világos  barna, 
fehérszínű  és  rövid  pofaszakálla  van.  Már  a  régi 
egyiptomiak  Í8Szeli(Utették.  Idetartozó  fajok  még 
a  diána-  vagy  kacér-majom  (G.  diana  L.) ;  az 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cercospora 


371     — 


Ceremoniális  törvény 


apáca-majorn  (C.  tnona  Schreb.) ;  a  feketeorrú 
huszár-majom  (G.  patás  Schreb.) ;  kékorrú  cer- 
kóf-majom  (C.  cephus  L.). 

Cercospora  Fres.  (növ.),  a  Hyphomyeetes 
rendbe  tartozó  gombagénusz,  melynek  mintegy 
600  faja  a  növények  levelén  élősködik.  Egyesek 
érzékeny  kárt  okoznak.  így  a  C.  heticola  Sacc, 
mely  a  répa  levelét  rontja ;  a  G.  viticola  (Cés.) 
Saoc.  a  szöUő  levelén,  a  C  liöpkei  Krtiger,  Jáva 
szigetén  a  cukornádon.  A  beteg  leveleket  le  kell 
tépni  és  elégetni. 

Gerda,  de  la,  spanyol  nemesi  család,  mely 
Fetyiandora,  X.  Alfonzo,  Kasztilia  királyának 
legidősebb  fiára  viszi  vissza  származásfáját.  Ez 
1269.  IX.  Lajos  francia  királyleányátvette  nőül 
és  elesett  1275.  a  mórok  ellen  viselt  háborúban. 
Két  idősb  testvérétől  a  legifjabbflii,  IV.  Sancho  ra- 
gadta el  a  hatalmat.  Az  ifjabb  fiú,  Alfonzo  her- 
ceg, Franciaországba  távozott,  ahol  őt  IV.  vagy 
Szép  Fülöp  Languedoc  helytartójává  tette.  Ö  tőle 
származik  a  Medina- Sidonia  hercegi  család.  Al- 
fonz idősebb  fia,  G.  Louis,  IV.  Fülöp  hajóhadát 
diadalra  vezényelte  az  angolok  ellen;  13M.  a 
pápa  a  Kanári-szigetek  hercegévé  nevezte  ki. 

Cerdagne  (ejtsd:  szerdány),  spanyolul  La  Ger- 
dana,  (ejtsd :  szerdányá),  vidék  a  Pireneusok  K.-i 
részében,  Andorrától  K.-re.  Egy  része  Franciaor- 
szághoz, Pyrénées-Orientales  départementhoz  (fő- 
helye Mont-Louis),  a  másik  Spanyolországhoz 
(Cataluna)  tartozik  (főhelye :  Puigcerda).  Egyko- 
ron ceretánok  lakták;  Caesar  korában  Rómához 
tartozott.  A  XII.  sz.-ban  Barcelona  grófsághoz 
csatolták.  A  pireneusi  békében  (1659)  egy  része 
Franciaországhoz  került. 

Cerdana,  La,  1.  Gerdagne. 

Cerealia  (helyesebben :  Gerialia),  Ceres  (1. 
0.)  ünnepe  a  régi  Rómában,  melyet  ápr.  19.  kü- 
lönösen az  alsó  néposztálytól  látogatott  cirkuszi 
játékokkal  ültek  meg  s  melyen  a  nők  titokzatos 
görög  szertartásokat  végeztek. 

Gereáliák  (lat.)  a.  m.  Ceres  (1.  o.)  adományai, 
általában  gabonanemüek. 

Cerealin,  a  búzában  előforduló  fehérjéknek  az 
a  fajtája,  mely  a  csiraburokban  fordul  elő,  víz- 
ffben  oldódik,  sikert  nem  alkot,  de  erjesztő  kópes- 
l'ífiége  a  tésztára  barnító  hatású.  L.  még  Enzimek. 
^  f  V.  ö.  Pékár  Imre,  Földünk  búzája  és  lisztje ; 
Kosutány  Tamás,  A  magyar  búza  és  magyar 
liszt. 

Cerealis  (Gerialis),  Qu.  Petilius,  Kr.  u.  61. 
alvezér  volt  Britanniában,  hol  a  britannusok  meg- 
verték. Rokonát,Vespasianust  trónraléptekor  buz- 
gón támogatta  és  a  batavusoknak  Claudius  Civi- 
listől  vezetett  lázadását  egy  évig  tartó  makacs 
küzdelemben  leverte  (70).  Ezért  a  császár  Bri- 
tannia kormányzóságával  jutalmazta  meg. 

Cerebellaris,  mindaz,  ami  a  kisagyvelő- 
höz (cerebellum)  tartozik,  vele  összefüggésben 
van. 

•     Cerebellaiu  (lat.),  a  kisagyvelő,  l.  Agyvelő. 
Cercbralis  (lat.),  ami  az  agyra  (cerebrum)  vo- 
natkozik. 
Cerebrális  hangok,  a  foghangok  (1.  o.),  vagyis 
í  *  '  d-féle  hangok  egyik  faja,  mely  a  mi  nyelvünkben 
|l  nincs  meg,  de  pl.  a  szanszkrit  nyelvben  közön- 


Cerebrális  rendszer  v.  cerébrál-rendszer,  az 
agyvelő  a  belőle  kiinduló  idegek  rendszerével 
együtt.  —  Gerehrospimlis  rendszer,  a  cerebrális 
és  spinális  rendszer  (1.  o.)  összessége. 

Cerebrin,  egy  cerebrozida,  melyet  az  agyvelő- 
böl  állítanak  elő.  Legelőször  Müller  írta  le,  de 
aztán  kiderült,  hogy  az  ő  C.-je  több  anyag  ke- 
veréke, így  főleg  C-ből  és  homocerebrinből  áll. 
Mindkét  anyagot  forró  alkohollal  ki  lehet  vonni 
a  barytvízzel  szétfőzött  agyvelő  üledékéből,  de 
míg  az  alkoholos  kivonat  lehűlésekor  a  C.  ki- 
kristályosodik, a  homo-C.  oldva  marad.  Mindkét 
anyag  nitrogéntartalmú,  foszformentes ;  savakkal 
való  főzés  mellett  egy  cukor :  a  galaktóz  hasad 
le  belőlük.  A  C.  valószínűleg  azonos  a  Thudichum 
által  előállított  phrenosinnal,  a  homocerebrin 
pedig  a  kerazinnal. 

Cerebron,  egy  cerebrozida,  melyet  a  protagon- 
ból  (1.  0.)  állítottak  elő.  Hasadáskor  galaktózt, 
C. -savat  (neurostearinsav),  s  kétféle  nitrogéntar- 
talmú szerves  bázist  ad.  Gies  szerint  azonos  a 
Thudichum  által  előállított  phrenosinnal,  illetőleg 
a  mások  által  leírt  eerebrlnnel,  1.  Gerebrin. 

Cerebropatltia  (lat.-gör.)  a.  m.  agyvelö- 
bántalom. 

Cerebrospinális  folyadék,  1.  Agy  gerincvelői 
folyadék. 

Cerebrospinális  meningitisz,  1.  Agyhártya- 
gyuladás. 

Cerebrospinális  rendszer,  1.  Gerebrális  rend- 
szer. 

Cerebrozidák,  voltaképen  glikozidák  (1.  o.); 
hidrolíziskor  cukor  —  még  pedig  majdnem  min- 
dig galaktóz  —  hasad  le  belőlük,  továbbá  zsír- 
savakat s  valamelyes  nitrogéntartalmú  anyagot 
is  tartalmaznak,  de  foszfort  nem.  A  C.-at  először 
Thudichum  mutatta  ki  az  agyvelőben,  ahol  majd- 
nem kizárólag  csak  a  fehérállományban  fordul- 
nak elő.  Kis  mennyiségben  az  egész  szervezetben 
el  vannak  terjedve.  Az  ismeretes  C.  egymáshoz 
igen  közel  álló  testek ;  nem  lehetetlen,  hogy  a 
külön-külön  név  alatt  leírt  C.  nagy  része  egy- 
mással azonos.  A  C.-at  a  lipoidok  közé  soroljuk 
(1.  0.). 

Cerebrum  (lat.)  a.  m.  agyvelő  (1.  o.). 

Ceremónia  v.  cerimonia  (lat.),  egyáltalában 
mindazok  a  szertartások,  amelyek  a  szent  mise 
mondását,  a  szentségek  kiszolgáltatását,  a  meg- 
szenteléseket  és  áldásokat  kísérik.  Átvitt  érte- 
lemben alkalmazzák  azután  a  C.  szót  minden  ün- 
nepélyes szertartásra.  L.  még  Nemzetközi  szer- 
tartás. 

Ceremóniáié  (lat.)  a.  m.  szertartáskönyv.  A 
kat.  egyházban  több  ilyen  van :  Sacramentarium, 
Agenda,  Benedictionale,  Rituálé,  Pontiflcale,  me- 
lyek mind  az  egyes  egyházi  szertartásokat  tartal- 
mazzák. A  Gerenioniale  Episcoporum  kizárólag 
a  püspök  által  végezhető  szertartásokat,  a  Gere- 
moniale  Romunum  a  pápai  udvarnál  szokásos 
szertartásokat  tartalmazza. 

Ceremoniális  törvény.  Összefoglaló  neve  azok- 
nak a  zsidó  törvényeknek  és  szabályoknak,  ame- 
lyek egyrészt  bizonyos  vallási  gondolatok  feléb- 
resztésére szolgálnak,  másrészt  a  vallásos  érzés- 
ből kialakult  zsidó  életmód  megtartására  töre- 
kednek. Ezek  a  törvények  szabályozzák  az  isten- 


Amely  8ZÓ  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő  I 


Í4* 


í 


Ceremoniarius 


-     372 


Cerezin 


tiszteletet  (a  régebbi  időkben  az  áldozati  kultuszt), 
az  ünnepeket,  böjti  napokat,  az  imádkozás  külső- 
ségeit (I.  Tefillin),  az  ajtófélfák  felírásait  (1.  Me- 
zuza),  a  zsidó  vallásba  való  felvétel  módozatait 
(1.  Körülmetélés),  az  elsőszülött  fiú  kiváltását 
(^..Elsőszülöttség),  a  tisztasági  előírásokat  (1.  Kéz- 
mosás,Fürdőzés),  az  öröm-  és  gyászszertartáso- 
kat (1.  Chuppa,  Siva). 

Ceremoniarius  (lat.)  a.  m.  szertartásmester, 
a  kat.  egyházban  mindaz,  akár  fölszentelt  pap, 
akár  növendékpap,  aki  a  segédlettel  végzett  szer- 
tartás rendjére  fölügyel  és  azt  vezeti ;  különösen 
pedig  az  a  pap,  ki  a  nagymisénél  és  egyéb  püs- 
pöki funkcióknál  a  püspöknek  segédkezik  és  az 
egész  szertartást  vezeti.  Minden  püspöknek  van 
külön  C.-a. 

Ceremosnjak,  adóközsóg  Verőcze  vármegye 
nasiczi  j.-ban,  (i9oo)  502  horvát-szerb  lak. ;  u.  p. 
és  u.  t.  Nasice. 

Cere  nuovo,  Geri  (1.  o.)  korábbi  neve, 

Cereolus,  kakaóvaj,  zselatin  vagy  más  alap- 
anyagból készült  pálcika,  mely  szilárdságát  több- 
kevesebb  viasznak  köszöni.  Különböző  gyógysze- 
rekkel készíthetjük  és  sebüregbe,  de  leginkább 
húgycsőbe  vezetjük  be,  hol  a  pálcika  alapanyaga 
feloldódik  s  a  gyógyszer  helybeli  hatását  kifejt- 
heti V.  felszívódik. 

Cereopsis  Latham,  a  récefélék  (Anatidae) 
családjának  egyik  neme,  otromba  testtel,  veres 
szemmel,  igen  rövid,  erős,  fekete  csőrrel,  amelyet 
a  zöldessárga  viaszhártya  majdnem  egészen  kö- 
rülnött.  Egyetlen  faja  a  hamvasszürke,  barnás- 
fényű  tyúklúd  {C.  Novae  Hollandiáé  Lath.) ;  ha- 
zája Ausztrália.  Hossza  80—90,  számyhossza  55, 
farkliossza  20  cm. 

Ceres,  római  istennő.  Eredetileg  a  termés  sike- 
rét védő  latin  nemzeti  istennő,  kinek  a  mezei 
munka  minden  stádiumának  megkezdése-  ós  be- 
fejezésekor áldoztak  s  kit  a  vetés  kezdete  alkal- 
mával papja  (a  fiamén  Gerialis)  12  különböző 
néven  szólított  segítségül,  a  különböző  fejlődési 
fokokat  jelezve,  melyeken  az  istennő  védelmébe 
helyezett  mag  átmegy.  A  Kr.  e.  V.  sz.  elején 
azonban,  rossz  termés  következtében,  gabonainség 
volt  egyszer  Rómában  s  ekkor  a  Sibylla-könyvek 
(1.  0.)  tanácsára  a  dólitáliai  görög  lakosság  revén 
megismert  Demeter-nek,  a  gabonatermés  görög 
istennőjének  templomot  emeltek.  Minthogy  az 
Ínség  ezután  csakugyan  megszűnt,  amennyiben 
a  föld  gazdag  termést  hajtott,  Demeter  kultusza 
mcghonosulc  Rómában  s  azóta  különösen  az  alsó 
néposztály,  melyet  a  gabonainség  legjobban  szo- 
kott sújtani,  C.  néven  a  görög  Demetert,  mint  a 
gabonaosztás,  a  gabonával  való  ellátás  védőasz- 
szonyát  tisztelte.  Lassanként  a  görög  Demeter 
bonyolult  istenalakjának  (1.  o.)  minden  vonása 
beleolvadt  az  eredetileg  tisztán  nemzeti  s  tisztán 
a  f öldtermést  védő  C.  alakjába  s  a  Cerialiát,  mely 
a  II.  sz.  óta  (Kr.  e.)  C.  hivatalos  ünnepe  volt,  gö- 
rög papnőkkel,  titokzatos  görög  szertartásokkal 
ülték  meg  a  római  nők,  a  leányát  kereső  és  végre 
megtaláló  Demeterre  gondolva.  Természetesen 
C.  ábrázolása  is  a  Demeter  típusát  mutatja 
(1.  0.). 

Ceres,  az  ®  apró  bolygó,  1.  Bolygók. 

Ceresin,  1.  Cerezin. 


Ceresio,  1.  Luganói  tó. 

Céret  (ejtad :  szeré),  ugyanily  nevű  járás  szék- 
helye Pyrénóes-Orientales  francia  département- 
ban,  a  perpignan— prats-de-moUói  vonalon,  a 
Tech  közelében,  amelyen  merész  híd  visz  át, 
dugókészítéssel,  bor-  és  gyümölcskereskedéssel. 
Régi  erődlíményeinek  romjai  még  fennállanak. 
Lak.  (1906)  3841. 

Cereus  Haw  (növ.),  a  Cactaceae  (Kaktuszfélék) 
család  génusza,  melynek  200  faja  közül  a  legtöbb 
Mexikóra  esik,  de  innen  kezdve  Közép-Amerikán 
át  egészen  Argentínáig  is  el  vannak  terjedve. 
Hosszú  oszlop-  vagy  kígyóalakú  szögletes  vagy 
gömbölyű  törzsük  4—10  m.  magas,  ágatlan  v. 
elágazó,  némelykor  kúszó,  többnyire  sertés  vagy 
tüskés,  ritkán  sima,  gyakran  10— 20  sarjadzik  egy 
tőből  s  gyakran  tele  van  az  egész  virággal.  A 
virágok  18—20  cm.  hosszúságúak,  5—30  cm. 
átmérőjűek,  rendesen  fehérek  vagy  fehéres  sár- 
gák (különösen  az  éjjel  nyílóké),  némelykor  pom- 
pás szinárnyéklatu  pirosak  vagy  rózsaszínűek,  a 
kelyhök  azonban  gyakran  más  színű.  A  C.  gigan- 
teus  Bngelm.  óriás  oszlopkáktusz,  szahuarró  v. 
szaguarróQ..  a  Kaktusz  félék  képmellókletén) ;  a 
legnagyobb  faj  12—20  m.  magas,  kerülete  v.  egy 
m .,  csaknem  ágatlan.  Gyümölcse  Kalifornia  lakos- 
ságának egyik  fő  tápláléka.  C.  grandifiorus  L. 
(az  éj  királynéja)  Mexikóból  és  az  Antillákról, 
Szára  5— 7-szögletű  ágaiból  léggyökereket  bocsát. 
A  törzs  és  az  ágak  leve  vízkórság  elleni  orvosság. 
A  tompa  nyolcszögletű  szárán  hosszú  fehér  tüs- 
kék vannak.  Virága  szép  rózsaszín ;  gyümölcse 
gömbölyded,  fénylő  piros,  akkora  miut  a  narancs, 
tüskés-szemölcsös,  a  húsa  lángszíuü,  kellemes 
savanykás  ízű.  A  C.  flagelliformis  Mill.  (ostorkak- 
tusz, kígyókaktusz)  ágai  csüngök  vagy  szétfut- 
nak, karcsúk,  ujj  vastagságúak,  kurta  tüskések. 
Virága  kékes  rózsaszín  vagy  világos  bíborpiros, 
8  cm.  hosszú.  Gyakran  szobában  is  látható,  gyü- 
mölcse szilvaízű.  A  C.  triangularis  Haw.  szára 
csaknem  egyenes,  virága  igen  nagy,  szép  fehér, 
estefelé  nyílik  s  a  következő  délelőtt  11-ig  pom- 
pázik. Gyümölcse  kitűnő,  a  trópusokon  termesz- 
tik. A  G.  speciosissimus  DC.  mexikói;  szára 
3— 4-szögletű,  eleinte  barna  bíborpiros,  később 
zöld.  Virága  nagy,  4  nap  nyílik.  A  G.  peruvia- 
nus  (L.)  Haw.  (G.  hexagonm  Hort.)  szára  tagolat- 
lan, 12  m.  magas,  8—16  cm.  vastag,  6— 10-szög- 
letű,  barázdált.  Tüskéi  szürke  moholyból  bonta- 
koznak ki.  Dél-Amerikából  származilc,  üvegház- 
ban sokféle  változata  ismeretes,  de  ritkán  virág- 
zik. Ezeken  kívül  még  több  más  faj,  pl.  a  G.  dasy- 
acanthmEngelm.  {l.  a  Kaktusz  félék  képén)  napos 
szobában,  valamint  növényházban  is  könnyen  sza- 
porítható. A  C.  fajok  törzse  elhalván,  gyakran 
fehér,  21Va  cm.  vastagságú,  könnyű  fája  marad, 
melyből  ajtókűszöböt,  evezőlapátot  stb.  készíte- 
nek. 

Cerens  pascliali8(lat,)  a,m,  húsvéti  gyertya, 
1,  Qerarium. 

Cerevic,  adók.  Szerem  vm.  újlaki  j.-ban,  2234 
horvát-szerb,  német  és  tót  lak.,  gőzhajóállomás, 
posta-  és  táviróhivatal. 

Cerevisia  (lat.)  a.  m.  sör. 

Cerezin  (ceresin,  cerosin,  cerin,  földviasz,  ás- 
ványviasz, ozocerotin,  mesterséges  viasz).  Az  ozo- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


dl 


Cerezo 


373     — 


Cerithlum 


keritböl  előállítható,  paraflnhoz  hasonló  termé- 
szetű szónhidrogén  keverék.  Az  ozokeritet  rende- 
sen megolvasztják  és  tQepitéssel  tisztítják,  az  így 
nyert  terméket  részleges  lepárlásnak  vetik  alá, 
amidőn  rendesen  4<»/o  benzint,  26%  kerosint,  7"/o 
kenőolajat  és  56%  C-t  nyernek.  Ezt  a  nyers  C-t 
kénsavval  tisztítják.  Gyakran  az  ozokeritet  csak 
felmelegítik  kénsawal  és  azután  színtelenítő  por- 
ral (vérlúgsógyártás  maradékát  használják  fel 
erre  a  célra)  tisztítják.  A  C  a  méhviaszhoz  ha- 
sonló, színtelen  és  szagtalan  anyag,  mely  még 
250"  Cnál  bomlást  nem  szenved ;  62 — 80«C  között 
olvad;f8.0-918  körül  van.  Használják  viaszgyertya, 
viaszgyufa  készítésére,  az  illatszergyártásban 
és  a  gyógyászatban  a  méhviasz  helyett,  vala- 
mint csínozó  anyagnak. 

Cerezo,  Mateo,  spanyol  festő,  szül.  Burgosban 
1635.,  megh.  1675.  Jüan  Carreno  de  Miranda  ta- 
nítványa, sok  oltárképet  festett  Madrid,  Burgos, 
Valencia  és  Valladolid  templomai  számára.  Mü- 
vei közül  említendők:  Mária  mennybemenetele 
(Madrid,  Prado);  Krisztus  a  kereszten  (Berlin, 
Frigyes  császár-múzeum) ;  a  budapesti  Szépmű- 
vészeti Múzeumban  levő  Éece  homo  festői,  mély 
érzéstől  áthatott  képe. 

Ceri  (régebben  Gere  nuovo ;  ejtsd  :  cse— ),  falu 
Cerveteri  (1.  o.)  közelében,  amelynek  lakói  a 
Xin.  sz.  elején  alapították ;  később  nagyobbrészt 
visszaköltöztek  az  elhagyott  helységbe  (G.  ve- 
tere,  régi  C).  L.  Caere. 

Cerialia,  1.  Cerealia. 

Cerialis,  római  hadvezér,  1.  Cerealis. 

Cerianthus  (állat),  a  virágállatok  osztályába, 
a  hatsugaras  virágállatok  (Hexacorallia)  rend- 
jébe, az  aktiniák  (Aetiniaria)  alrendjébe  tartozó 
állatnem.  L.  Aktiniák.  Képét  1.  az  I.  kötetben  a 
Tengeri  anemonák  c.  színes  képmellékleten. 

Ceric,  adók.  Szerem  vm.  vukovári  j.-ban,  (1900) 
1008  német  és  horvát-szerb  lak.  Ősrégi  vára  ál- 
lítólag a  rómaiak  idejéből  való,  a  XVI.  sz.-ban 
Cherent  név  alatt  Török  Bálint  tulajdonaké- 
pen említtetik;  ma  romokban  hever;  u.  p.  és 
u.  t.  Nustar. 

Cerignola  (ejtsd :  cserinyoia),  város  Poggia  olasz 
tartományban,  41  km.-nyire  Foggiától,  a  foggia- 
barlettai  vonal  közelében,  (1901)  32,028  lak.  Püs- 
pöki székhely.  1503  ápr.  28.  Gonsalvo  da  Cór- 
doba  spanyol  vezér  itt  legyőzte  a  Nemours  vezér- 
lete alatt  álló  franciákat  és  ezáltal  királyának 
megszerezte  Nápolyt. 

Cerigo,  olasz  neve  Kythera  (1.  0.)  szigetnek. 

Cerigotto,  1.  Aegila. 

Cerilalkohol  vagy  cerotin,  egy  vegyértékű  te- 
lített alkohol,  CjgH.jOH.  Mint  cerotinsavas-ceril- 
esterCjeHsi.CO.O.CjgHjg  a  kínai  viasz  főalkotó- 
része  és  ez  utóbbiból  káliumhidroxiddal  való  el- 
szappanosítás  útján  nyerik.  Fehér  viaszszerü,  víz- 
ben oldhatatlan,  hideg  alkoholban  nehezen  old- 
ható, 790-on  olvadó  test. 

Cerimouia,  1.  Ceremónia. 

Cerin  (ásv),  nem  egyéb  mint  allanit  v.  ortit. 

Cerin,  a  parafa  egyik  alkotórésze;  továbbá 
nevezik  a  phellylalkoholt  is  C,  a  méhviasznak 
az  alkohollal  kivonható  részét  szintén  C-nek  ne- 
vezik. Használják  még  a  cerezin  és  cerotinsav 
m^jelölésére  is. 


Cerina,  adók.  Belovár-Körös  vm.  cazmay.-ban, 
(1900)  633  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Cazma. 

Cerintlie  L.,  szeplőlapu{a(iy-),ei  Borraginaceae 
(Érdeslevelüek)  család  génusza,  melynek  10  faja 
Közép-Európában  és  a  mediterrán  vidéken  van 
elterjedve.  Egyéves  füvek  v.  évelő  növények,  le- 
velük váltakozó,  szíves  v.  nyilas  és  szárölelő, 
viráguk  sárga  és  leveles  kunkorban  áll.  Közön- 
séges Közép-Európában  a  G-  minor  L.,  a  medi- 
terrán vidéken  a  G.  major  L.  Mindkettőnek  zöld 
részei  (herba  cerinthes)  régebben  szemgyuladás 
elleni  orvosság  voltak.  Az  előbbinek  virága  sárga, 
az  utóbbié  barnapiros. 

Gerinthtis  (Kerinthos),  az  első  század  végén  élt 
keresztény  bölcselő,  némelyek  szerint  ő  képezi  az 
átmeneteta  gno8ztiku8okhoz(l.  o.).Szerínte  Krisz- 
tus Józsefnek  és  Máriának  fia  volt,  más  emberek- 
nél kegyesebb  és  bölcsebb.  Kereszteltetése  alkal- 
mával galamb  alakjában  szállt  reá  az  aeon  Krisz- 
tus 8  vele  volt  keresztre  feszíttetése  pillanatáig. 
Követői,  a  cerinthiánusok,  a  U.  sz.-ban  elenyész- 
tek, vagy  a  guosztikusok  közé  beolvadtak. 

Ceriornis  Swains.  (áuat),  a  tyúkfélék  (1.  0.) 
rendjébe,  a  fácánfélék  (Phasianidae)  családjába 
tartozó  madámem,  fején  szaruforma,  felduz- 
zasztható, szarvszerü,  belül  üres  hüsnyujtvány- 
nal,  csupasz  begyén  két  bőrlebennyel ;  szárnyai 
rövidek,  kerekítettek ;  farka  rövid,  széles,  18  tol- 
lal, csüdje  rövid,  a  hímé  erős  sarkantyúval ;  a 
nőstény  fején  szarvak  nincsenek.  Eddig  5  faja 
ismeretes,  amelyek  a  nyugat-kinai  hegyvidéken 
és  a  Himalája-hegységben  élnek.  Egyik  faja  a 
tragopán  vagy  vörös  szarvastyúk  (C  satyra 
Swains.),  homloka  fekete,  nyaka,  nyakszirtjei  és 
fejének  hátulja  veres,  szarvai  és  begye  ké- 
kek, piros  és  sárga  foltokkal ;  háta,  melle  és 
hasa  piros,  feketén  szegett  fehér  szemfoltokkal ; 
felső  fedőtoUai,  hátának  alsó  része  s  felső  farktol- 
lai  barnák  szemfoltokkal.  Hossza  75  cm.,  szárnya 
26-8—29,  farka  24-5—27,  lába  8-4  cm.  hosszú. 
Másik  faja  a  fekete  fejű  szarvastyúk  (G.  melano- 
cephala  Swains,),  az  előbbitől  abban  különbö- 
zik, hogy  üstöke  hosszabb,  fekete  ;  szeme  tájéka 
sárgásvörös,  toUazatának  alapszíne  szürkébb.  A 
Himalája- hegység  nyugati  részeinek  magasabb 
övében  él,  ahol  jewar-nak  hívják. 

Cerise  (franc. ,  ejtsd :  szöríz),  cseresznye ;  cse- 
resznyevörös. 

Cerit  (cerinkő,  cererit,  ásv.),  kovasavas  cerium, 
melyben  a  cerium  ritka  elemen  kívül  még  az 
ugyancsak  ritka  lantán  s  didim  elemek  is  van- 
nak [talán  Hj,(Ca,  Fe)Ce3SÍ30,8].  Finoman  szem- 
csés, vereses  szürke  tömegekben  találni  (fe- 
kete ortit-tal  keverve)  csakis  Svédországban  (Rid- 
darhytta).  A  leggazdagabb  ceriumtartalmú  ás- 
vány. Cronstedt  1751-ben  ismerte,  de  nem  ne- 
vezte meg,  Klaproth  (1803)  ochroit-nuk  nevezte 
el ;  Berzelius  és  Hisinger  1804-ben  fedezték  fel 
benne  a  ceriumot  (Ceres  bolygó  után  megneve- 
zett elem).  1839-ben  Mosander  fedezte  fel  ez  ás- 
ványban még  a  lantánt,  1842.  pedig  a  didimet. 

Ceritliiam  (áiiat),  a  haslábuak  (Gastropoda) 
osztályában,  az  előlkopoltyusak  (Prosobran- 
chiata)  rendjéből  és  fésükopoltyusak  (Gtenóbran- 
chiata)  alrendjéből  a  szalagnyelvüek  (Taeniog- 
lossa)  csoportjába  s  itt  a  Cerithiidae  családba  tar- 


Amely  8ZÓ  C  Matt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Cerlthium-mészkö 


-     374 


Cérnagromba 


tozó  esiganem,  melynek  háza  toronyforma,  több- 
ször csavart,  bogos.  A  csigaház  nyílása  ferdén 
fekszik,  elől  rövid,  visszahajlított  csatornával;  ajka 
kiszélesedett.  Mindnyájan  növényevök ;  többnyire 
a  tengerben  élnek,  de  a  lagunákban,  a  félig  sós- 
vizekben és  a  folyamok  torkolatában  is  előfor- 
dulnak. Mintegy  140  tengeri  s  részben  brakk- 
vizi  élő,  továbbá  460  kihalt  faja  ismeretes.  Az 
európai  tengerekben  gyakori  a  C.  vulgatvm 
Brug.  és  a  ü.  reticulatum  Costa  faj,  melyek 
közül  az  első  Olaszországban  earagolo  longo, 
strombolo,  pada  néven  kereskedelmi  cikk. 

Cerithium-mészkő,  főképen  cerithiumok,  ta- 
posok és  foraminiferák  alkotta  kagylós  mészkő. 
Harmadkorbeli  s  pedig  a  felső  miocénnek  vagy 
szarmata  emeletnek  egyik  legfontosabb  kőzete. 
Fehér  vagy  világos  szennyes  szürke,  sokszor  ooli- 
tos  szerkezetű  mészkő,  melyben  több-kevesebb 
kvarchomok  is  szokott  lenni,  esetleg  pedig  apró 
kavicsszemekkel  keverten.  Durva  tapintatu  lévén, 
a  durvamészkö  névvel  is  szokták  jelölni.  Buda- 
pest vidékén  Kőbányán,  Budafokon,  Kistété- 
nyen,  Sóskúton  a  mészkőbányákban  C.-vet  fej- 
tenek. A  lánohid  oroszlánjai,  a  Margithíd  műf arag- 
ványai,  a  budai  alagút  homlokzata  C-ből  készül- 
tek, úgyszintén  Budapest  számos  palotájához 
szolgáltatta  az  anyagot.  L.  Durvamész. 

Cerium,  a  ritkábban  előforduló  kémiai  ele- 
mek, fémek  egyike.  Jele  Ce ;  atómsúlya  140"25. 
A  C.  más  ritkább  fémek,  így  lantáu  ós  didimium 
mellett  szilikát  alakjában  fordul  elő  a  cerit  nevű 
ásványban,  amelyből  1803.  Klaproth  ós  egyidejű- 
leg Berzelius  ós  Hissinger  először  előállították  ; 
más  C.  tartalmú  ásványok  a  gadolinit,  lanthanit, 
monazit,  orthit,  turnerit,  íluocerit  stb.  Általában 
a  cerit-földek  főalkatrésze.  A  kloridjából  fémes 
nátriummal  v.  elektrolízis  útján  előállított  C.  a 
lantánhoz  és  didimiumhoz  hasonló  vas-szürke, 
igen  nyújtható,  csaknem  ólom-lágy ságú,  élénken 
fénylő,  a  levegőn  kissé  oxidálódó  fém.  Azelektro- 
litosan  leválasztott  C.  fajsúlya  6'63,  a  megol- 
vasztottó  6'73.  Tűvel  karcolva  v.  acélkefével  dör- 
zsölve, élénken  szikrázik.  Levegőn  lángban  iz- 
zítva, rendkívül  intenzív  fény  fejlődése  közben 
cerioxiddá  CeO^  ég  el.  A  hideg  vízre  alig  hat,  a 
forró  vizet  azonban  elbontja  és  hidroxiddá  ala- 
kul. Hígított  savakban  hidrogén-gáz  fejlődése 
közben  könnyen  oldódik.  A  3  vegyértékű  C.  ve- 
gyületei, a  cerooxidból  (C.-sesquioxid)  COjOj  le- 
Bzármaz tatható  cero-sók  kristályos,  alig  színes, 
oldható,  savanyú  kémlőhatású,  édeses-fanyarízú 
sók.  A  cerooajoZaí  Cej(Cj 04)3.10 HjO  vízben  old- 
hatatlan, fehér  kristályos  por;  gyomorbántal- 
makban  gyógyszerül  használták.  A  4  vegyértékű 
C.  vegyületei  a  ceri-vegyületek,  sárgás  v.  vörös - 
színűek ;  könnyen  redukálhatok.  A  cerioxid  (C- 
dioxid)  CeOj,  ha  didimiumtól  mentes,  csaknem 
fehér,  alig  sárgás  színű,  hevítéskor  citromsárga 
színű.  A  cerioxidot  az  Amr-télQ  izzótest  előállí- 
tásánál használják. 

Cerje,  1.  adók.  Lika-Korbava  vm.  gracaci 
j.-ban,  (1900)  801  horvát-szerb  lak.;  u.  p.  ós  u.  t. 
Lovinac.  —  2.  C.,  adók.  Zágráb  vm.  sziszeki  j.-ban, 
(1900)  815  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t.  Lekenik. 
—  3.  C;  adók.  Zágráb  vm.  samobori  j.-ban,  (1900) 
1016  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t.  Samobor. 


Cerknica,  1.  Zirknitz. 

Cerkóímajmok  (Cercopithecidae,  áiiat),  a  kes- 
kenyorini  majmok  (Gatarrhini)  egyik  családja. 
Az  emberszabású  majmok  (Simiidae)  családjá- 
val szemben  jellemző  reájuk:  a  fejletlenebb 
agyvelő,  a  sohasem  hiányzó  ülögimiók,  többé- 
kevésbbó  hosszú  fark  és  a  rendesen  meglevő 
pofazacskók.  Termetük  és  megjelenésűk  külön- 
böző ;  a  karcsú  majmok  (Semipithecinae)  nyú- 
lánk testalakjától  a  zömöktestű  páviánokig  min- 
den fokozat  megvan.  Az  óvilág  forró  tájain,  je- 
lesen Indiában  a  Himalájától  kezdve,  Hátsó- 
Indiában,  a  Maláji-szigeteken,  Dél-Arábiában  s 
a  Szahara  keleti  részét  kivéve  egész  Afrikában 
előfordulnak.  Fákon  társasán  élnek  és  a  legmoz- 
gékonyabb, legélénkebb  majmok  közé  tartoznak. 
Olykor  a  köriekben  és  ültetvényekben  nagy  ká- 
rokat okoznak.  Szaporodásuk  nincs  bizonyos  idő- 
szakhoz kötve,  ezért  a  majomcsapatokban  min- 
dig találhatunk  majomcsecsemőket  és  fiatalokat. 
Fogságban  is  szaporodnak.  122  élő  ós  15  kihalt  fa- 
juk ismeretes,  melyeket  két  alcsaládra  osztanak : 

1.  Karcsú  majomfélék  (Semnopithecinae).  Pofa- 
zacskóik hiányzanak,  gyomruk  2—3  szakaszból 
áll.  Ide  a  következő,  jelenleg  élő  nemek  tartoz- 
nak :  SemnopüJiecus  F.  Cuv.  (pl.  hulmán,  1.  0.), 
Rhinopühecus  A.  M.-Edw.,  NasalisK  Geoff.  (pl, 
nagyorrú  majom,  1.  0.),  Coiobus  Kiig.  Kihalt  ne- 
mek: Mesopithecus  Wagner,  Dolichopithecus 
D  eperét.  Az  előbbi  nemből  a  Mesopithecus  pen- 
télicus-ViSík  két  állkapocstöredóket  hazánkban, 
Baltaváron  (Vas  vm.)  is  megtalálták. 

2.  Cerkófmajomfólék  (Cercopithecinae).  Pofa- 
zacskóik vannak  ós  gyomruk  egyszerű.  Ide  tar- 
tozó élő  nemek :  Gercopithecus  Erxleb.  (pl.  kék- 
orni  cerkófmajom,  G.  cephus  L.),  apácamajom 
(C.  niona  Schreb.),  bóbitás  cerkófmajom  (G. 
Grayi  Fraser),  kacérmajom  (G.  Diana  L.),  Mio- 
pithecus  Is.  Geoff.,  Gercocebus  E.  Geoff.  (pl.  sze- 
recsenmajom  (G-  fuliginosus  B.  Geoff.  és  G-  al- 
bigena  Gray),  Macacus  Lacep.  (l.  0.),  Gynopithe- 
cus  Is.  Geoff.  (pl.  üstökös  pávián,  G.  niger  Desm.), 
TheropitJiecv^s  Is.  Geoff.  (1.  Sörényes  pávián), 
Papio  Erxleb.  (l.  Páviánok).  Kihalt  az  Oreopi- 
thecus  Gen'^ais  nem. 

Cema,  adók.  Szerem  vm.  vinkó vcei  j.-ban,  (1900) 
2006  horvát-szerb  magyar  és  német  lak. ;  vasúti 
állomás,  posta-  és  táviróhivatal. 

Cérna,  több  fonal  összesodrásából  eredő  ter- 
mék, amely  egyenletesebb,  simább  és  erősebb 
az  azonos  vastagságú  egyszerű  fonalnál.  Az  ösz- 
szecérnázandó  fonalak  száma  2—8  közt  változik. 
Sokszor  C.-zott  fonalakat  sodornak  össze,  amikor 
is  a  többszörös  C-t,  zsineget  és  kötelet  nyerik. 
Varrásra  s  kötözésre  szánt  len-,kenders  pamut-C- 
kat  fényesíteni  s  simítani  szokás,  e  célból  para- 
flnos  V.  viaszkos  keményítőgópen  áthúzva  kefé- 
lik a  C-t.  Gyapjú  sselyem-C.-kat  gőzölni  szokás, 
hogy  ki  ne  sodródjanak.  —  C-nak  a  mezőgazda- 
ságban azt  a  gyapjuhibát  nevezik,  ha  a  bundának 
göndörödöttsége  nem  egyforma,  hanem  nagyobb 
területen  egyenként  álló  szálakból  látszik  össze- 
tettnek, tehát  a  gyapjuszálak  nem  egyesülnek 
pászmákká  és  fürtökké. 

Cérnagomba  (növ.),  a  Hydnum  erinaceus  Bull,, 
1.  Gerebengomba. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cernay 


—     375     — 


Cerrettl 


Cemay,  város,  1.  Sennheim. 

Cémázás,  fonalak  összesodrása,  serítése.  E 
célra  a  fonáshoz  használt  orsórendszereket  hasz- 
nál jtik  (l  Fonógép).  Lágy  cérnákhoz  a  selfaktort, 
iiren  erősekhez  a  szárnyas  orsót,  míg  közepes  ke- 
niénységüekhez  a  gyűrűs  orsót.  A  cérnázógépek 
a  fonógépektől  csak  abban  különböznek,  hogy 
etetőkészülékük  nem  nyújt,  vagyis  hogy  csak 
egy  hengerpárból  áll.  Erősen  sodrott  pamut  s  len- 
fonalakat  C.-uk  előtt  nedvesíteni  szokás  (vizén  át 
húzzák),  hogy  sodrás  elleni  ellenállása  kisebb 
legyen. 

Cérnázó  gépek,  1.  Cérnázás. 

Cernik,  adók.  Pozsega  vm.  újgradiskai  j.-ban, 
(1900)  2344  horvát-szerb  lak. ;  távbeszélő  és  posta- 
hivatal. 

Cernik  primorski,  adók.  Modrus-Fiume  vm. 
s;iisaki  j.-ban,  (i9oo)  1600  horvát-szerb  lak. ;  u.  p. 
Cavle,  u.  t.  Susak. 

Cernowitz  (csehül :  Cernovice,  ejtsd :  cser—), 
város  Csehországban  (Pilgram  ker.  kap.),  Tábor- 
tól K.-re,  kastéllyal  ós  parkkal,  malmokkal  és 
szeszfőzővel,  (i9io)  2031  cseh  lak. 

Cemuschi  (ejstd :  csernuszki),  Eurico,  olasz  nem- 
zotgazda,  szül.  Milanóban  1821.,  megh.  Mentone- 
ban  1896  máj.  12.  Élénk  részt  vett  az  1848— 
49-iki  Garibaldista  mozgalmakban  és  fogságot 
is  szenvedett,  majd  1850.  Parisba  került,  ahol 
vállalkozásaival  nagy  vagyont  szerzett  és  a  pá- 
risi bank  egyik  igazgatója  lett.  Az  üzletektől 
visszavonulva,  nagy  utazásokat  tett.  Művei  közül 
legérdekesebbek  azok,  amelyekben  az  általános 
bimetallizmus  mellett  tör  lándzsát.  Ezek :  Or  et 
argent  (1874) :  La  question  monétaire  en  Alle- 
magne  (1875) ;  Silver  vindicated  (1876) ;  Mr.  Mi- 
chel  Chevalier  et  le  bimétallisme  (1876) ;  La  di- 
plomatie  monétaire  en  1878;  Bimétallisme  en 
Angleterre  (1879) ;  Le  bimétallisme  á  quinze  et 
demi  (1881) ;  Anatomie  de  la  monnaie  (1886) ;  Le 
pair  bimétallique  (1888)  stb. 

Cerofániák,  1.  Gerafániák. 

Cerográfia(lat.-gör.)  a.  m.  viaszbametszés.  Ugy 
történik,  hogy  a  rézlapot  viaszréteggel  beeresztik 
s  erre  írják  a  képet,  v.  betűket.  A  kép  és  szöveg 
körvonalait  belékarcolják  a  rézlapig,  melyet  az- 
után galván  fürdőbe  tesznek.  A  C-t  főként  Ame- 
rikában, térképek  előállítására  használják. 

Ceroma  (lat.),  sok  madár  csőrének  felső  ká- 
vája tövén  lévő,  többnyire  sárgás,  ritkábban  ké- 
kes színű,  csupasz,  puha  bőr.  Magyarul  viaszhár- 
tyának nevezik. 

Ceropegia  L.,  csillárvirág  (aöv.),  az  Asclepida- 
ceae  család  génusza,  80  fajának  elterjedése  Nyu- 
gat-Afrikától, Arabian  át  egész  Kínáig  és  Ausz- 
tráliáig követhető.  Többnyire  felfutó,  kórós  növé- 
nyek V.  félcserjék,  nem  ritkán  gumós  rhizomából 
erednek.Virágzatuk  ernyős,  szép  tölcséralakú,  tö- 
vükön duzzadt  vü'ágokkal,  sokmagvú  tüszőter- 
méssel.  A  C  candelabrum  L.  ritka  felfutó  növénye 
a  Malabár-partnak.  Piros  és  sárga  virágai  nagy, 
csüngő  ernyőben  vannak  egyestllve,  de  fölfelé 
ágaskodnak,  mint  a  karos  gyertyatartó  ágai. 
Egyes  fajok  (pl.  C.  abyssinica  A.  Rich.  és  G. 
Vignaldiana  A.  Rich.  Abesszíniában)  gumója 
főzve  ehető  s  olyan  ízű,  mint  a  csicsóka.  Néhány 
indiai  faj  levelét  főzeléknek  eszik.  A  dólafrikai 


G.  Sandersonü  Dcne  és  G.  stapeliiformis  Haw. 
ós  mások  melegházi  dísznövények. 

Ceroplasztika,  viaszból  mintázott  szobrok  s 
dombormű  veknek,  továbbá  magának  e  techniká- 
nak neve.  A  viaszt  gyors  romlása  miatt  ma 
már  nem  használják  a  szobrok  végleges  kivitelé- 
nek anyagául,  inkább  a  bronzöntéshez  való  min- 
ták készítésére  szolgál  átmeneti  anyagul. 

Cerosin,  l.  Gerezin. 

Cerotin,  1.  Cerüalkohol. 

Cerotinsav,  CobHji.CO.OH.  Előfordul  a  méh- 
viaszban közel  2Ó"/o>  amelyből  forró  borszesszel 
kivonható.  Összetett  étere  a  cerotinsavas  cerü,  a 
kínai  viasznak  fő  alkotórésze.  Színtelen  kristályos 
test,  vízben  oldhatatlan,  forró  borszesz  és  az  éter 
feloldja ;  olvad  78— 79»-nál. 

Cerovac,  1.  adók.  Modrus-Fiume  \Tn.  vojnici 
j.-ban,  (1900)  1212  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Bari- 
lovic,  u.  t.  Károlyváros.  —  2.  G.,  adók.  Pozsega 
vm.  pozsegai  j.-ban,  (i9oo)  664  horvát-szerb,  né- 
met és  magyar  lak. ;  u.  p.  Jaksic,  u.  t.  Blacko- 
Jaksic.  —  3.  C,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  vojnici 
j.-ban,  (1900)  477  horvát-szerb  lak. ;  u,  p.  Tusilovic, 
u.  t.  Károlyváros. 

Cerovljani,  adók.  Zágráb  vm.  kostajnicai 
j.-ban,  (1900)  543  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Dubica. 

Cerovnik,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  ogulini 
j.-ban,  (1900)  629  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Josip  dol. 

Cerovski  vrh,  adók.  Zágráb  vm.  nagygoriczai 
j.-ban,  (1900)  408  horvát-szerb  lak.;  u.  p.  és  u.  t. 
Velika-Gorica. 

Ceroxylon  Humh.  et  Bonpl.  viaszpálma  (növ.), 
a  pálmák  génusza,  melynek  5  faja  Ecuador  és 
Columbia  hegyi  régiójában  honos.  Magas  törzsű 
fák,  törzsükön  vastag  fehér  viaszbevonatot  visel- 
nek. Levelük  szárnyas.  A  legnevezetesebb  viasz- 
pálma a  G.  andicola  H.  B.  Kth.,  csaknem  a  hó- 
határig  felhat  (1500—2500  m.),  a  pálmák  kö- 
zül a  legmagasabbra.  Levele  rendkívül  hosszú. 
Törzse  magas,  3  dm.  átmérőjű.  Az  en*ől,  va- 
lamint a  többi  fajéról  lekapart  viasz  keresett 
árúcikk.  Színe  halványsárga,  törékeny  s  faggyú- 
val keverve  jó  gyertya  késztü  belőle.  A  lehántott 
kéregből  is  főzik.  Fája  tartós,  egyenes,  hosz- 
szuságánál  fogva  ópítőfának  alkalmas.  Levelével 
házat  fednek. 

Cerquozzi  (ejtsd:  cserkvocci),  Michelangelo,  olasz 
festő,  szül.  Rómában  1602  febr.  2.,  megh.  1660 
ápr.  6.  Cesari  Giuseppének  volt  tanítványa.  Né- 
metalföldi befolyás  alatt  festett  geni-e-,  különö- 
sen mozgalmas  csataképeivel  (innen  mellékneve : 
Michelangelo  deUe  battaglie),  melyeken  a  tájképi 
környezet  ábrázolása  fontos  tényező,  nagy  hatást 
gyakorolt  korára.  Képei  a  nagy  gyűjtemények- 
ben elég  gyakoriak. 

Cerreto  Sannita  (ejtsd :  cse— ),  járási  székhely 
Benevento  olasz  tartományban,  szőUő  és  olajter- 
meléssel, (1910)  5593  lak.  Püspöki  székhely. 

Cerretti  (eijtsd:  cser—),  Luigi,  olasz  költő,  szül. 
Modenában  1738  nov.  1.,  megh.  mint  a  páviai 
egyetem  tanára  1808  márc.  5.  Munkáit  csak  holta 
után  adták  ki.  Ilyenek:  Poesie  e  prose  scelte 
(Müano  1812,  Pisa  1823) ;  Poesie  scelte  (u.  o.  1822) ; 
Instituzioni  di  eloquenza  (u.  o.   1811 ;  új   kiad. 


Amely  szó  €  alatt  aiucs  meg,  K  alatt  keresendAI 


Cerro 


—     376 


Cerussit 


1822) ;  Elogii  di  Giuliano  Cassiani  (u.  o.  1828) ; 
Delle  vicende  del  buon  gusto  in  Itália  (u.  o.  1822). 
Ezenlcívtil  két  levélgytijteményét  is  kiadták  (u.  o. 
1830  ós  1836). 

Cerro  (sp.)  a.  m.  lialom,  domb,  különösen  dél- 
amerikai hegyek,  hágók  nevóvel  kapcsolatban 
fordul  elő. 

Cerro  Blanco,  vulkán,  1.  Kajamhé. 

Cerro  Bufa,  1.  Yaqui. 

Cerro  Caballo  (ejtsd :  szerro  kavallyo),  hegy  a 
Sierra  Nevadában  (1.  o.)  Spanyolországiban. 

Cerro  de  las  Animason,  1.  Y apura, 

Cerro  de  Pasco  (ejtsd :  szerro—),  Junin  departa- 
mento  fővárosa  Peruban,  Limától  ÉK.-re  320  km., 
a  Ilma— C.-l  vonal  vógállomása,  4300  m.  a  ten- 
ger felett.  Éghajlata  zord.  (Évi  középhömórséklet 
á'é".)  1630-ban  felfedezett  híres  ezüstbányái 
1910-ig  kb.  3000  millió  K  értékű  ezüstöt  szolgál- 
tattak, amiből  elenyésző  kevés  esik  az  utolsó  3 
évtizedre.  Lakossága  14,000  körül. 

Cerro  de  San  Pedro,  1.  San  Luis  Potosi. 

Cerro  Duida,  1.  Duida. 

Cerro  Gordo  (ejtsd :  szerro—),  hegyszoros  Mexikó- 
ban, a  Vera- Grúzból  a  fővárosba  vivő  úton;  is- 
meretes azon  győzelemről,  amelyet  itt  Scott 
északamerikai  hadvezér  1847  ápr.  18.  a  Santa 
Anna  vezérlete  alatt  álló  mexikóiakon  kivívott. 

Cerro  Largo,  Uiniguay  délamerikai  köztársa- 
ság egyik  departamentoja.  Braziliától  a  Rio  Ja- 
guarao  és  a  Lagoa  Mirim  választja  el.  Területe 
14,900  km2,  lak.  (1909)  46,549;  (1  km«-re  3-1; 
Uruguay  5-8).  Fővárosa  Villa  de  Meló,  kb. 
5000  lak. 

Cerros,  Baja  (^^  alsó)  California  mexikói  terri- 
tóriumhoz tartozó  vulkáni  sziget  a  Csendes-óceán- 
ban, a  Bahia  Vizcaino  öböl  Ny.-i  szélén  (é.  sz. 
280 10' ;  ny.  h,  II50 15')-  Egykor  összefüggött  a 
szárazfölddel. 

Certáldo  (ejtsd:  cser—),  falu  Firenze  olasz  tarto- 
mányban, Firenzétől  DNy,-ra,  az  empoli-sienai 
vonalon,  régi  kastéllyal  és  Boccaccio  házával, 
amelyben  meghalt  (1375).  Lak.  (1901)  4522. 

Certamen  (lat.)  a.  m.  vita ;  verseny ;  iskolai 
dolgozat,  melynek  sikere  szerint  régebben  a  nö- 
vendékeket osztályozták. 

Certare  (lat.),  versenyezni,  1.  Gertamen. 

Certbia  (áiiat),  1.  Famászó. 

CerAhiidae  (állat),  1.  Famászó- félék. 

Certiíicat  de  visite  (franc),  a  francia  kikö- 
tőkben székelő  tengerészeti  hatóságok  által  ten- 
geri kereskedelmi  hajókon  megejtett  vizsgálatról 
kiállított  bizonyítvány,  mellyel  a  hajónak  a  ten- 
geri utazásra  alkalmas  volta  igazoltatik.  1907-ben 
a  C.-tel  való  ellátás  kötelezettsége  az  idegen  ha- 
jókra is  ki  lett  terjesztve,  oly  módon,  hogy  C. 
nélkül  francia  kikötőkben  idegen  lobogójú  hajó 
sem  vehet  fel  utasokat. 

Certiflcates  (franc,  ejtsd:  szertiflkat;,  az  árú-, 
érték-  és  hitelforgalomban  szereplő  különböző  hi- 
vatalos és  magán  jellegíí  okiratok,  melyek  szá- 
mára részint  határozott  jogszabályok,  részint  ál- 
talános jogelvek  különös  következményeket  álla- 
pítanak meg.  C.-nak  nevezik  az  árúforgalomban 
azokat  a  származási  bizonyítványokat  (1.  0.), 
amelyek  alapján  némely  árúcikknek  bizonyos 
vám-  és  szállítási  tarifakedvezményre  való  jogo- 


sultságát állapítják  meg.  Angliában  C.  néven  ne- 
vezik a  csődtömeg  gondnoka  által  kiállított  ok- 
iratot, mely  által  a  vagyoubukott  közadós  a  fize- 
tésképtelensége előtt  kötött  ügyletekre  vonatko- 
zólag a  jogvédelemnek  és  jogorvoslatnak  igénybe 
vétele  alól  felmentetik,  illetőleg  azok  felhaszná- 
lásától eltiltatik.  Végre  C.  a  neve  azoknak  az  elis- 
mervényeknek  is,  melyeket  a  trösztök  állítanak 
ki  az  egyes  tagjaik  által  a  trösztnek  közös  bir- 
toklásra átadott  értékpapírokról.  E  C.-ok  az  osz- 
talék felvételére  jogosítják  az  előmutót,  mert 
másra  is  átruházhatók,  míg  a  C.-ban  biztosított 
jövedelmet  nyújtó  részvények  másra  nem  ruház- 
hatók át. 

Certlficatam  (at.)  a.  m.  igazolvány,  tanú- 
sítvány, okmány. 

Certioratio  (lat.)  a.  m.  kitanítás,  felvilágo- 
sítás valamely  bírói  cselekmény  jelentőségéről 
a  jogban  járatlan  fél  részére,  pl.  az  eskü  jelentő- 
ségéről, a  hamis  eskü  súlyos  következményeiről 
stb.  A  Pp.  és  a  sommás  tv.  szerint  köteles  a  járás- 
biró  az  ügyvéd  által  nom  képviselt  felet  cselek- 
ményének és  mulasztásának  következményeire 
figyelmeztetni. 

Certosa (ejtsd :  csertóza),  í.G.di  Pavia, híres  kart- 
hauzikolostor,Páviától8km.É.-ra.l396.  Galeazzo 
Visconti  alapította.  Templomának  homlokzatát,  a 
kora  renaissance  pompás  művét  Borgognone  (da 
Fossano)  tervezte.  Rajta  kívül  Fusiua,  Amadeo, 
Giacomo  deUa  Porta  szobrászok  dolgoztak  a  temp- 
lom díszítésén.  A  templom  képeit  Crespi  festette, 
de  van  benne  Solariótól  s  Borgognonetől  is  kép. 
Jelenleg  a  kolostor  az  olasz  állam  tulajdona. 
V.  ö.  Durelli,  La  Certosa  di  Pavia  (Milano  1823— 
1830).-2.  CíííFaZá'jEma, Firenzétől 4 km.  távol- 
ságban, melyet  Acciajuoli  Miklós  alapított  1341. 

Certosai  bútor,  így  nevezik  az  Olaszország- 
ban, kiváltképen  Toscanában  és  Milanóban  diófa, 
vagy  más  barnára  és  feketére  pácolt  fából  ké- 
szült, elefántcsonttal,  kis  három  vagy  négyszögű 
darabkákból  berakott  bútort.  Valószínűleg  perzsa 
mintára  készültek,  a  XV.  és  XVI.  sz.-ban.  A 
Pavia  melletti  Certosához  semmi  közük  sincsen. 

Certosa-mozaik.  Három  v.  négyszögletes  da- 
rabkákkal összerakott  elefántcsont-mozaik.  (L. 
Certosai  bútor.)  A  renaissance-korban  igen  diva- 
tos. Technikailag  azonos  a  Bombay -mozaikkal. 

Certas  dies,  l.  Dies. 

Certyelyev,  Dmiínj',  herceg,  orosz  költő  és  fllo- 
zófus,8zül.a  penzaikormányzóságban  1852.  Moszk- 
vában és  Lipcsében  tanult ;  az  utóbbi  helyen  Zur 
Theorie  der  Brkenntnis  Schopenhauers  c.  érteke- 
zésével doktori  diplomát  szerzett.  Visszatéi"ve 
Oroszországba,  Moszkvában  a  Ruszkoje  Obozre- 
nije  (Orosz  szemle)  c.  folyóiratot  szerkesztette. 
Munkái :  Schopenhauer  filozófiája  (1880) ;  A  pesz- 
szimizmus  Németországban  (1884) ;  Tolsztoj  I^eó 
gróf  morál-filozófiája  (1889) ;  Schopenhauer  esz- 
tétikája (1890).  Költeményeiből  megjelent  egy 
kötet  (1883)  és  újabban  (1891). 

Ceruleit  (ásv.),  vaskos  külsejű,  de  apró  kiistá- 
lyokból  áll,  türkiz-kék,  képlete  CUO.2AI2O3.ASÍJO5. 
Huanaco  (Chile). 

Cerumen  (úi-lat.)  a.  m.  fülzsír. 

Cerussa,  1.  Ólomkarbonát. 

Cernssit  (ásv.),  1.  Fehérólomérc. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendői 


Cerutti 


377 


Cervara-Unnép 


Cerutti,  Joseph  Antoine  Joachim,  francia  író, 
szül.  Torinóban  1738  jún.  13.,megh.  1792  febr.  3. 
A  lyoni  jezsuita-kollógiumon  tanár  volt.  Mint 
Mirabeau  titkára,  Parisba  került  s  megindította  a 
befolyásos,  mérsékelt  irányú :  La  feuille  villa- 
geoise  c.  hetilapot.  Mirabeaunak  halála  után  a 
törvényhozók  testületébe  lépett.  Nevezetesebb 
műve :  Apologie  de  l'institut  et  de  la  doctrine  des 
Jésuites  (Paris  1762,  1846) ;  Oeuvres  diverses-ei 
(3  köt.)  1793.  jelentek  meg  Parisban. 

Cemza  v.  plajbász,  az  irón  közhasználatban 
levő  neve. 

Ceruzafa,  1.  Cédrus. 

Cervant.,  növényneveknél  Gervantes'Vicente, 
Mexikóban  a  botanika  tanára  (szül.  1759.,  megh. 
1829  júl.  26.)  nevének  rövidítése ;  a  mexikói  kau- 
csuk-növényekről íit. 

Cervantes  Saavedra,  Miguelde,  híres  spanyol 
költő,  szül.  Alcalá  de  Henaresban  1547  okt. 
9.,  megh.  Madridban  1616  ápr.  23.  Salaman- 
cában,  majd  Madridban  eleinte  teológiát,  később 
széptudományokat  tanult  és  itt  írta  első  elegiáit, 
románcait  és  Filena  (1582)  e.  pásztorregény  ót. 
Szegénysége  miatt  kénytelen  volt  hazáját  el- 
hagyni.l559-ben  Olaszországba  ment  és  Aquaviva 
bíbomok  szolgálatába  került.  1570-ben  részt  vett 
a  törökök  elleni  csatában  és  az  1571  okt.  7.  lepan- 
tói  véres  ütközetben  négy  helyen  sebesült  meg, 
balkezét  elvesztette,  karját  pedig  egy  lövés 
hosszabb  időre  megbénította.  1575-ben  hazájába 
akart  visszatérni,  de  útközben  algeri  kalózok  fog- 
ságába került.  Algerben  C  sokszor  sikertelenül 
kísérelte  meg  a  menekülé8t,míg  végre  annak  a  me- 
rész tervnek  a  kivitelére  szánta  el  magát,  hogy 
rabszolgalázadás  útján  Algert  hatalmába  keríti. 
Árulás  következtében  e  terve  dugába  dőlt.  Midőn 
1580  szept.  19.  rokonai  és  barátai  kiváltották  fog- 
ságából, visszatérhetett  Spanyolországba,  ahol  is- 
mét hadi  szolgálatba  állott  és  nagy  vitézséggel  har- 
colt az  Azor-szigetek  lakói  ellen,  kik  U.  Fülöpnek 
megtagadták  az  engedelmességet.  1583  végén  is- 
mét visszatért  hazájába  és  egészen  az  irodalom- 
nak szentelte  magát.  Nemsokára  aztán  meg  is 
nősült.  Ez  időtájt  írta  Galatea  c.  pásztorregényét 
(1584)  és  számos  drámáját,  melyek  azonban 
egy  tragédia  (Numancia)  és  a  Tratos  en  Argel 
(Algériai  élet)  című  mű  kivételével  mjnd  el- 
vesztők. 1588— 99-ig  Sevillában  mint  adószedő 
hivataloskodott  ós  valószínűleg  itteni  tartóz- 
kodásakor írta  novelláit.  II.  Fülöp  halála  után 
adóbehajtás  végett  La  Manchába  ment,  ahol 
fogságba  került.  Itt  Argamarilla  városka  fog- 
házában kezdte  íi-ni  halhatatlan  müvét,  mellyel 
a  modern  regény  alapját  megvetette :  El  ingenioso 
hidalgó  de  la  Mancha-t  (Az  elmés  nemes  don  Qui- 
jote (ejtsd  :  doa  kihóte)  de  la  Maucha  (ejtsd  :  mancsa))  ÓS 

amellyel  az  addig  divatos,  széltében  elterjedt  hó- 
bortos lovagregényeket  utolérhetetlen  gúnnyal 
és  finom  szatírával  tette  nevetségessé.  B  regény 
a  világirodalomban  a  legelső  helyen  áll  és  jellem- 
festő  erejénél,  életteljességénél,  vidám  világnéze- 
ténél, a  komikai  elemnek  ügyes  felhasználásánál 
fogva  örök  időkre  a  költői  alkotás  remeke  marad. 
A  képzelet  kiapadhatatlan  mélysége ;  a  valóság, 
költészet  és  próza  közti  ellentét,  a  tragikum  fen- 
sége, a  komikum  frissesége  legzavartalanabb 


harmóniában  egyesülnek  benne.  Hogy  e  mű  mily 
érdeklődést  keltett,  mutatja  az,  hogy  már  meg- 
jelenése évében  öt  kiadást  ért.  Don  Quijote 
azonban  C-nek  annyi  ellenséget  szerzett,  hogy 
egészen  1614-ig  semmit  sem  mert  közreadni. 
Csak  abban  az  évben,  midőn  egy  álnevű  szerző  a 
Don  Quijote  folytatásaként  egy  könyvet  adott  ki, 
bocsátotta  közre  C.  művének  2-ik  kötetét,  mely 
az  elsőnek  a  szatirikus  elem  ereje  tekintetében 
mögötte  marad,  de  fllozóflailag  azt  fölülmúlja. 
Don  Quijote  elterjedtsége  tekintetében  is  párat- 
lanul áll  az  irodalomban;  első  megjelenésétől 
napjainkig  400-nál  több  spanyol  kiadás  jelent  meg 
belőle,  azonfelül  minden  európai  nyelvre  lefor- 
dítva (latinul  is)  több  kiadásban  van  meg.  Nyel- 
vünkre ö^t/óV?/ Vilmos  fordította  (Kisf.-társ.  kiad. 
1873).  Novelláiban :  Novelas  ejemplares  (1613)  C. 
híven,  élénken,  szépen  folyó  nyelven  festi  a  se- 
villai életet.  1614-ben  adta  ki  Viaje  al  Pamaso  (Ut 
a  Parnasszushoz)  c  könyvét  és  több  drámáját,  me- 
lyek közül  a  Numancia  destruida  (A  lerombolt  N.) 
a  legnevezetesebb.  Ezeknél  nagyobb  becsüek  En- 
tremeses-ei,  melyek  komikus  tartalmukkal,  ter- 
mészetességükkel és  szellemességükkel  tűnnek 
ki.  C.  utolsó  mi\ve  a :  Trabajos  de  Persiles  y  Se- 
gismunda  (P.  és  S.  szenvedései),  amely  halála  után 
jelent  meg  és  amelynek,  valamint  Galatea  című 
regényének  ma  csak  irodalomtörténeti  értéke 
van.  Noha  művei  nagy  hímek  örvendettek,  C.  élte 
végéig  szegény  maradt,  s  nyomorba  jutott  volna, 
ha  Lemos  grófja  és  a  toledói  bíbomokérsek  öt 
segélyezésben  nem  részesítik.  1835-ben  nemzete 
a  lakóháza  előtti  téren  szobrot  emelt  neki.  Don 
Quijote  300  éves  jubileumát  az  egész  művelt  vi- 
lág megünnepelte  s  ez  alkalomból  új  kiadások  is 
megjelentek.  Ezekkel  a  kiadások  száma  1324-re 
emelkedett.  C.  összes  művei,  a  színdarabok  kivé- 
telével, Madi-idban  1803—05.  (16  kötet),  a  Viaje 
al  Pamaso  kivételével  1820.  (11  köt.),  a  Coleceion 
de  losmejores  autores  espanoles-ban  (Paris  1840— 
1841),  és  a  Biblioteca  de  autores  espanoles-ban 
jelentek  meg.  A  Don  Quijote-kiadások  közül  a 
díszldadáson  kívül  (Madrid  1780, 4  köt.)  aPellicier 
(u.  0. 1798,  9  köt.)  és  az  akadémia  kiadásai  (C.  élet- 
rajzával) említendők.  Magyarul  megjelent  még : 
A  bőkezű  szerető  (Külföldi  regénytár  XII  köt.). 
Spanyolból  ford.  Lukács  Móric  (1843).  Gyerme- 
kek számára  Don  Quijote-ot  átdolgozta  Karády 
Ignác  (Pesten  1848).  Don  Quijote  de  la  Mancha. 
A  magyar  ifjúság  számára  átdolgozta  Radó  An- 
tal (2.  kiad.,  Budapest  1905).  A  legújabb  magyar 
kiadás  (1906)  Huszár  Vilmostól  való. 

Irodalom,.  Chales,  Micbel  de  C,  sa  vie,  son  temps,  son 
oeuvre,  Paris  1866 ;  Diaz  de  Benjuema,  La  verdad  sobre  el 
Don  Quijote,  Madrid  1878 ;  Roscoe,  The  life  and  writings  of 
C,  London  1889  ;  L.  Ramon  Mainez,  Vida  de  C,  Cadiz  1878 ; 
Györy  Vilmos,  Néhány  szó  C.  élete  és  m  (iveiről.  (Bevezeté- 
sében a  Don  Qnijote-fordításhoz) ;  Ai*pa  y  Lopez,  Hist.  comp. 
de  la  lit.  espanola;  Lizcano  y  Alaminos,  História  de  la  verda- 
dera  cuna  de  M.  de  C.  (Madrid  1892);  Kelly  J.  F.,  The  life  oí 
M.  de  C,  London  1892. 

Cervantit  (ásv.),  ritka,antimontartalmú  ásvány, 
antimonoxid  (Sb204).  Sárga,  földes  oxidációi  ter- 
méke az  antimonitnak.  Némelyek  antimonokker- 
nek tartják.  Termőhelye  Cervantes  (Spanyolor- 
szág), Pereta  (Toscana)  és  Bomeo. 

Cervara-ünnep  (ejtsd :  cservira),  Rómában  a  né- 
met művészektől  rendezett  májusi  ünnepély,  mi- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cervarius 


—     378     — 


Ces 


dón  álarcos  menetben  kivonulnak  a  Campagná- 
ban  levő  Cervara-barlangba,  hol  különféle  ver- 
senyeket tartanak. 

Cervarius,  dalmát  történetíró,  1.  Tuhero. 

Cervelat,  1.  Húsáruk. 

Cervena,  helység  Bulgáriában,  1.  Krivina. 

Cerveny  (ejtsd :  cserveni),  Václav  Frantisek  (Ven- 
cel Ferenc),  cseh  harangöntö  és  hangszerkészítő, 
szül.  1819.  Dubecben,  megh.  1896  jan.  19.  König- 
gratzben.  1842-ben  Königgratzben  érchangszer- 
gyárat  alapított,  mely  a  legelső  hangszergyárak 
sorába  emelkedett.  Feltalálta  1844.  a  kornont 
(kürtalak  szarufúvókával),  1845.  a  kontrabasszt 
(C-,  F-,  B-,  Es-hangsorban)  s  ez  volt  a  maga  ne- 
mében 1873-ig  a  legnagyobb  fúvóhangszer;  a 
hangváltógépet,  a  fonikont  (baritonhangszer 
golyóalakú  hangkehellyel,  mely  a  hang  harsogá- 
sát csillapítja),  a  mély  baroxitont,  a  kontra  búgó- 
sípot,  a  harangakkordiont  stb. 

Cervera,  járási  székhely  Lérida  spanyol  tar- 
.  tományban  (Catalónia),  a  C.  partján,  Barcelonától 
Ny.-ra  126  km.  vasúton.  A  régi  barcelonai  egye- 
temet V.  Fülöp  1 717.  ide  helyezte  át ;  1842.  vissza- 
helyeztetett Barcelonába.  Lakossága  (1900)  4350. 

Cervera  del  Maestre,  város  Castellón  spanyol 
tartományban  (Valencia),  a  Földközi-tengertől 
12  km  .-re,  a  Seco  de  Benicarló  partján,  a  barce- 
lona— valenciai  vasút  közelében,  márványbá- 
nyákkal, (1900)  2523  lak. 

Cervera  del  Rio  Alhama,  járási  székhely  Log- 
rono  spanyol  tartományban,  az  Bbroba  ömlő 
Alhama  balpai'tján,  San  Sebastiántól  D.-re  150 
km.,  kénes  forrásokkal,  (leoo)  5930  lak. 

Cervera  de  Pisuerga,  járási  székhely  Palencia 
spanyol  tartományban  (Ó-Kasztilia),  a  Cordillera 
Cantabrica  aljában,  a  Pisuerga  mellett,  a  bilbao— 
léoni  vasút  mentén,  (1900)  1155  lak. 

Cervera  y  Topete,  Pascnal,  don,  spanyol  ten- 
gernagy, szül.  1839  febr.  18.,  megh.  1909  ápr.  3. 
Cadizban.  1853  óta  szolgált  a  hajóhadban,  mely 
idő  alatt  Ceuta,  a  rifí-kalózok  s  a  karlisták  ellen 
liarcolt.  Az  1898-iki  amerikai  háború  kitörésekor 
az  egyik  spanyol  flottával  Cuba  megvédelmezé- 
sére  küldték  és  sikerült  flottáját  San  Jago  da  Cuba 
kikötőjébe  vezetni  (1898  máj.  19.).  Ámde  Sampson 
amerikai  admirális  ostromzár  alá  vette  ott  és  midőn 
C.  júl.  3.  az  öbölből  kitört,  az  amerikai  hajók  ke- 
reszttűzbe vették  hajóhadát  és  megsemmisítették. 
C.  visszatérhetett  Spanyolországba,  ahol  hadi 
törvényszék  elé  állították,  de  1899  aug.  felmen- 
tették. 

Cerveteri  (ejtsd :  cservé— ),  falu  Róma  olasz  tar- 
tomány Civitavecchia  j.-ban,  a  part  közelében, 
(1901)  1272  (közig,  ker.-ével  2337)  lak.,  régi  falak- 
kal és  etruszk  sírokkal.  Ezen  a  helyen  állott  a 
föníciaiak  Agilla  városa,  amely  később  az  et- 
ruszkok birtokába  került  Caere  (1.  0.)  néven.  L. 
Etruszk  városok- 
dervis,  (ejtsd :  cservia),  város  Raveuna  olasz  tar- 
tományban, lagúnák  közt,  a  rimini— ravennai 
vasút  mentén.  Az  Adriai-tengerrel  890  m.  hosszú 
csatorna  köti  össze.Püspökiszékhely,szóp  székes- 
egyházzal. Jelentékeny  sótermelő  hely,  (1901) 
2000,  közig,  ker.-ével  7942  lak. 

Cervicapra  Sund  (áUat),  az  antilópokhoz  (1.  0.) 
tartozó  emlősállat-nem.  Az  ide  sorolt  fajok  gazel- 

Amely  szó  C  alatt  nincs 


Iához  hasonlítanak;  farkuk  rövid  ós  bozontos, 
szarvuk  csak  a  hímeknek  van ;  állközti  csontjaik 
nem  érik  el  az  orrcsontokat ;  könnygödreik  töké- 
letlenek. 5  élő  és  egy  kihalt  fajiik  ismeretes. 
Egyik  faja  a  bokorlakó  antilop  vagy  imzigi  (C. 
arundinuni  Boddaert)  1-4— 1"5  m.  hosszú,  magas- 
sága a  marjánál  95  cm. ;  Dél-Afrikában  és  Közép- 
Afrika  K.-i  részeiben  honos. 

Cervidae  (állat),  1.  Szarvas-félék. 

Cervignano  (ejtsd .-  cservinyáno),  kikötőváros 
Görz  és  Gradiska  osztrák  hercegség  Gradiska  ke- 
rületében, a  hajózható  Aiissa  mellett,  melyet 
valamivel  lejebb  csatorna  segítségével  átvezettek 
a  maranói  parti  tavon  s  mely  Portobusónál  az 
Adriai-tengerbe  ömlik.  A  monfalcone— veneziai 
vonal  határállomása;  elágazás  Gradoba;  (1910) 
3079  olasz  lak. 

Cervin  (Mont-),  francia  neve  a  Matterhornnak 
(1.  0.). 

Cervinae  (állat),  a  szarvas-félék  (1.  0.)  család- 
jának egyik  alcsaládja,  amelybe  az  igazi  szarva- 
sokat sorozzák.  L.  Szarvas -félék. 

Cervio,  1.  Tuhero. 

Cervix  (lat.)  a.  m.  nyak  (1.  0.).  —  G.  uteri,  a 
méhnyak,  1.  Méh.  —  Gervicalis  mindaz,  ami  a 
nyakhoz  tartozik,  a  nyakkal  összefüggésben  van. 

Cervole  (Cervolle),  ^rwoW,  zsoldos- vezér,  szül. 
1302.  Périgordban,  megh.  1366.  Archiprétre  mel- 
léknévvel is  illették,  mivelhogy  házasember  lé- 
tére, egyházi  javak  jövedelmeit  élvezte.  Legelő- 
ször is  János  királyt  szolgálta  az  angolok  ellen, 
de  1356.  a  maga  routiers  nevű  bandáival  feldúlta 
a  Proveu9e-t,  az  Avignonban  székelő  VI.  Ince  pá- 
pát pedig  megsarcolta.  Azután  V.  Károly  zsold- 
jába szegődött  (1359).  Később  még  Burgundiát  és 
Lotharingiát  pusztította  s  1365.  40  ezer  emberével 
Elszászba  tört,  hogy  onnan  a  törökök  ellen  vonul- 
jon, de  IV.  Károly  német  császár  rablóbandáit 
visszaűzte. 

Cervulus  Blainv.  (áiiat),  a  szarvasfélék  (1.  0.) 
családjába  tartozó  emlős-nem.  Lásd  Muntyák- 
szarvas. 

Cervus,  szarvas,  1.  Szarvas-félék.  —  G.  Arys- 
totelis,  1.  Számbárszarvas.  —  G.  capreoltis,  1.  Öz. 
—  G.  dáma,  1.  Dámszarvas-  —  G.  elaphus,  1. 
Nemes  szarvas-  —  G.  Mppelaphus,  1.  Sörényes 
szarvas. 

Ceryle  (állat),  a  jégmadár-félék  (Alcedinidae) 
családjába  tartozó  madárnem.  Az  idetartozó  fa- 
jok szárnya  hosszabb  és  hegyesebb  a  jégmadá- 
rónál ;  második  evezőtolluk  a  harmadikkal  csak- 
nem egyenlő  hosszú ;  farkuk  hosszú  és  aránylag 
széles ;  csőrük  hosszú  és  egyenes ;  tollazatúk  nem 
rikító  színű.  Leginkább  Amerikában  honosak,  de 
vannak  képviselőik  Afrikában  és  Ázsiában  is. 
Legismertebb  fajuk  az  Afrikában,  Szíriában,  Pa- 
lesztinában, Perzsiában,  Indiában,  Kínában,  Dél- 
nyugat-Ázsiában honos  tarka  halkapó  (G.  rudis 
L.),  melyet  Európában  (Görögországban  és  Dal- 
máciában) is  megfigyeltek.  Társasán  él,  halakkal 
táplálkozik ;  a  nagyobb  vizek  partján  valóságos 
költőtelepeket  alkot.  26  cm.  hosszú ;  szárnya  13, 
farka  8  cm.  A  tojónak  egy,  a  hímnek  két  fekete 
mellsávja  van. 

Ces  (ol.  do  hemolle,  franc,  ut  bémol,  ang.  G. 
fiat),  a  1?  által  félhanggal  leszállított  C. 

meg,  K  alatt  keresendő! 


Ces. 


—     379    — 


Cesati 


Ces.,  növényneveknél  előforduló  rövidítés,  a. 
;.m.  Cesati  Vincenzo  báró,  olasz  botanikus,  szül. 
1807.,  megh.  1883  febr.  13.  A  botanika  tanára  és 
növénytani  kert  igazgatója  volt  Nápolyban ;  több, 
az  olasz  flórára  vonatkozó  müvet  írt.  így :  Stirpes 
Italicae  rariores  (Mediol.  1840);  Pessarini  és 
Cribelli-yel :  Compendio  d.  FI.  Italiana  (Milano 
1868—1902). 

Cesalpino  (ejtsd:  csezaipíno),  Andrea,  latinosan 
Gaesalpimis,o\asz  fllozófus.botanikus  és  flziológus, 
szül.  Arezzóban  (Toscana)  1519.,  megh.  Rómában 
1603  febr.  23.  Pisában  orvosi,  bölcseleti  és  termé- 
szettudományi tanulmányokkal  f  oglalkozott,utóbb 
Vin.  Kelemen  pápa  házi  orvosa  ós  a  római  Sa- 
pienzá-n  tanár  volt.  Müvei:  De  plantis  libri  XVI 
(Firenze  1583),  amelyben,  mint  Linné  előzője,  a 
virágzatok  alakját  és  a  gyümölcsöt  veszi  a  növé- 
nyek osztályozásánál  alapul;  Quaestionum  medico- 
rum  libri  II  (Velence  1598),  melyben  mint  Harvey 
előhírnöke  a  vérkeringésre,  különösen  a  tüdőkön 
átmenő  kis  vérkeringésre  vonatkozó  észrevéte- 
leit közli,  anélkül  azonban,  hogy  Harvey  felfede- 
üésóuek  legfontosabb  pontjáról  sejtelme  volna. 
V.  ö.  Fuchs,  Caesalpinus  (Marburg  1798). 

Cesare,  Carlo  de,  1.  De  Gesare. 

Cesargrad,  régi  vár  Horvát- Szia vonország- 
ban,  Klanjec  varasdvármegyei  község  meUett,  az 
511  m.  magas  Careva  gora  hegyen  festőién  fek- 
szik ;  ma  romokban  hever. 

Cesari  (ejtsd :  csezári),  1.  C.  (tkp.  Cesati),  Ales- 
sandro,  máskép  il  Greco,  olasz  drágakő-  és  érem- 
véső,  szül.  Milanóban,  virágzott  a  XVI.  sz.  közepe- 
tájt.  Legjelesebb  müvei :  kamea  Phokion  fejével, 
vésett  karneol  II.  Henrik  francia  király  arcképé- 
vel és  a  III.  Pál  pápa  mellképével  ellátott  s 
Miehelangelótól  dicsért  nagy  emlékérem. 

2.  C,  Antonio,  olasz  író,  szül.  Veronában  1760 
jan.  16.,  megh.  Ravennában  1828  okt.  1.  Ti- 
zennyolc éves  korában  belépett  a  Fülöprendek 
kongregációjába  s  ez  idő  óta  mint  egyházi  író 
és  mint  nyelvész  rendkívüli  munkásságot  fej- 
tett ki.  ü  volt  az  első,  aki  látván  a  XVII.  szá- 
zad olasz  prózájának  pongyola  voltát,  hathatós 
példával  és  a  neologizmusok  és  gallicizmusok  ül- 
dözésére irányuló  terjedelmes  értekezéseivel  a 
trecentisták  nyelvéhez  való  visszatérést  sürgette, 
ö  ekként  feje  lett  az  olasz  «puristák»  iskolájá- 
nak. Fordította  Kempis  Tamás  könyvét  Krisztus 
követéséről,  Terentiust,  Horatiust,  megírta  szá- 
mos szentnek  életrajzát  stb.  Kiadta  újra  barátai 
segítségével  a  Crusca  szótárát  (Verona  1806,  6 
köt.),  melyben  nem  mindig  helyes  ítélettel  azon 
új  szókkal  gazdagította  a  szótárt,  melyek  Giunte 
Veronesi  (veronai  pótlások)  címen  ismeretesek. 
Egész  életének  nemes  törekvése  az  volt,  hogy  a 
krisztusi  vallást  és  a  tiszta  olasz  nyelvet  fenn- 
tartsa és  megőrizze. 

3.  C,  Giuseppe  (ü  cavaliere  d'Arpino),  olasz 
fostő,  szül.  Arpinóban  1568.,  megh.  1640  júl.  3. 
Rómában  tanult  és  XIII.  Gergely,  majd  VHI.  Or- 
bán pápák  alatt  nagy  munkákban  volt  része, 
kora  legtekintélyesebb  művészeinek  egyike  lett 
és  műhelyében  igen  sok  segédet  foglalkoztatott. 
A  cinquecento  nagy  mestereit  utánzó,  ügyes  és 
leleményes,  de  modoros  festő.  Római  képsorozatai 
közül  kiemelendők  a  régi  Róma  történetéből  vett 


képek  a  Palazzo  dei  Conservatoriban.  Nápolyban 
a  S.  Martino  templom  sekrestyéjének  boltozatát 
díszítette  igen  gazdagon.  Müvei  drezdai,  párisi 
és  szentpétervári  gyűjteményekben  is  találhatók. 
A  bpesti  Szépmüv.  Múzeumban  Dianát  és  Akteont 
ábrázoló  kisebb  festménnyel  van  képviselve, 

Cesarica,  adók.  Lika-Korbava  vm.  gospici 
j.-ban,  (1900)  860  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  ós  u.  t. 
Karlobag. 

Cesarini  {e}tBi:caeza.riai,Caesarini),Gitdiano,  ró- 
mai bibornok,  szül.  1398.,  megh.  1444.  Nagy  sze- 
génységből vasszorgalommal  küzdötte  föl  magát. 
Már  mint  ifjú  különösen  kitűnt  a  jogtudomány  te- 
rén, melyet  egy  ideig  Pado  vában  tanított  is.  V.  Már- 
ton pápa  1426.  bibornokká  nevezte  ki  s  a  husziták 
ellen  küldte  ki,  majd  az  1431-iki  baseli  zsinaton 
képviseltette  vele  magát.  Midőn  itt  1439.  kitört  az 
egyen etlenkedés  és  a  baseli  atyák  IV,  Jenő  pápa 
helyébe  Amadé  szavoyai  herceget  tették,  C.  fel- 
kereste I.  Ulászló  magyar  királyt  és  megígérte 
neki,  hogy  az  esetben,  ha  ő  Jenő  pápa  híve  lesz, 
kibékíti  Erzsébettel,  Albert  király  özvegyével. 
Noha  Erzsébet  csakhamar  meghalt,  C.  Ulászló- 
val nem  szakította  meg  összeköttetéseit.  Ót  küldte 
Ulászló  Bécsbe  III.  Frigyes  császárhoz,  hogy  a 
török  elleni  szövetségre  kérje,  s  midőn  Ulászló 
1444.  Szegeden  tíz  évi  békét  kötött  a  törökkel,  C. 
volt  az,  ki  Ulászlót  és  a  rendeket  —  Hunyadi  el- 
lenére —  a  béke  megszegésére  ösztönözte,  s  köz- 
vetve bár,  a  várnai  veszedelmet  előidézte.  Thu- 
róczy  szerint  itt  is  veszett  el  a  csata  hevében,  má- 
sok szerint  csónakon  menekülni  akarván,  a  vízbe 
fúlt.  V.  ö.  Vaszary  Kolozs,  A  várnai  csata ;  Fech- 
ner  H.,  Giuliano  C.  (I.  r.  Marburg  1908),  angolul 
R.  C.  Jenkins  (1862),  magyarul  Fraknői  Vilmos 
írta  meg  C.  életrajzát  (1890). 

Cesarotti  (ejtsd:  csezarotti),  Melchiore,  olasz 
költő,  szül.  Padovában  1730  máj.  15.,  megh.  Sel- 
vaggiano  nevű  jószágán  1808  nov.  4.  1758-ban  a 
padovai  papnevelő  tanára  lett  és  már  ekkor  kez- 
dett műfordításokkal  foglalkozni.  Azután  Velen- 
cébe ment,  ahol  az  ott  időző  Sackville  Károly 
megismertette  vele  az  épp  akkor  megjelent  Mac- 
pherson-féle  Ossiant,  melynek  lefordításával  C. 
óriási  feltűnést  keltett  ós  nagy  hatással  volt  kor- 
társaira. Egyrészről  utánozni  kezdték  a  skót 
költő  hangját,  másrészről  pedig  C.  rendkívül 
csengő  és  dallamos  ötös  jambusait,  melyek  minta- 
képül szolgáltak  az  olasz  tragikusok  nagy  részé- 
nek, köztük  magának  Alflerinak  is.  De  C.  nyelv- 
újító is  volt  e  műfordításában,  számos  új  frázist 
teremtve  és  az  olasz  dialektusokból  gazdagítva 
az  irodalmi  nyelvet.  Működésének  elvei  sokban 
hasonlítottak  a  mi  Kazinezynkéhoz,  akivel  kü- 
lönben termékenység  dolgában  is  versenyez.  Igen 
sokat  fordított  a  klasszikus  irodalmakból  is,  át- 
dolgozta Homerost,  írt  egy  tankönyvet  a  görög 
irodalomról  (Corso  ragionato  della  lett.  greca), 
bőven  foglalkozott  a  nyelvfejlődés  elméletével 
(Saggio  sulla  fllosofla  delle  lingue  applicata  álla 
lingua  ital.),  költött  eredeti  vereeket  is  stb.  összes 
munkái  40  kötetben  jelentek  meg  (Pisa,  Barbieri 
1800— 1813).  V.  ö.  Mazzoni,  Bevezetés  az  1882-iki 
C.  kiad.  (Bologna,  Zanichelli). 

Cesati,  1.  Alessandro,  1.  Gesari. 

2.  C,  Vincenzo,  báró,  olasz  botanikus,  l.  Ces. 


Amely  gaó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Ces  dur 


-    380     - 


Cestrum 


Ces  dur,  hangnem,  melynek  előjegyzése  7  b. 
Tehát :  ces,  des,  es,  fes,  ges,  as,  b.  Mint  akkord : 
ces  es  ges. 

Cesena  (ejtsd :  csezena),  járási  székhely  Forli  olasz 
tartományban,  a  Savio  partján,  a  bologna— an- 
conai  vonalon,  (1901)  7623  lak.  Püspöki  székhely. 
Bor-,  kender-,  kén-  és  selyemtermeléssel;  Ma- 
latesta  Novello  által  1452.  alapított  könyvtárral, 
értékes  kéziratokkal.  VI.  és  VII.  Pius  pápa  szülő- 
városa. Előbbinek  szobra  a  városháza  loggiájá- 
ban. A  régiek  Caesenája ;  a  középkorban  Raven- 
nához,  később  a  pápai  államhoz  tartozott.  1831., 
1832.  és  1859.  a  pápai  állam  elleni  fölkelés  egyik 
középpontja.  V.  ö.  Zazzeri,  Storia  di  C.  fino  ai 
tempi  di  Cesare  Borgia  (C.  1891j. 

Cesinge  v.  Csezmicei  János,  1.  Janus  Panno- 
nius. 

Cesky  Dub  (ejtsd :  csesz—),  cseh  város,  1.  Böh- 
misph-Aicha. 

Cesky  Les  (ném :  Böhmerwald),  1.  Cseh  erdő. 

CeSljakovci,  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai 
j.-ban,  (1900)  648  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  és  u.  t. 
Pozsega. 

Cesnola  (ejtsd :  cseznoia),  Luigi  Pálma  di,  gróf, 
olasz  régiségtudós,  szül.  Torino  mellett  1832  júl. 
29.,  megh.  1904  nov.  21.  New  Yorkban.  Alarino 
Pálma  di  C.  gróf  híres  fllhellenista  fia ;  a  szar- 
díniái hadseregben  szolgált,  részt  vett  a  krimi 
háborúban  és  Amerikának  a  déli  államok  ellen 
vívott  harcaiban;  1869.  mint  amerikai  konzul 
Ciprus-szigetén  ásatásokat  eszközöltetett.  Le- 
letei New  Yorkban  mint  C.-féle  ciprusi  régiségek 
nyertek  elhelyezést  a  Metropolitan  Museumban, 
melynek  igazgatója  volt.  Müvei :  Cyprus,  its  an- 
cient  cities,  tombs  and  temples  (London  1877); 
History,  treasures  and  antiquities  of  Salamis  (2. 
kiad.  1884) ;  A  descriptive  atlas  of  the  C.  collec- 
tion  of  Cypriote  antiquities  (New  York  1895).  V.  ö. 
Newton,  The  antiquities  of  Cyprus,  discovered 
by  L.  Pálma  di  C.  (London  1873). 

Cespedes,  Pablo  de,  spanyol  festő,  szül.  Cordo- 
vában  1538.,  megh.  1608.  Hosszú  időt  töltött 
Olaszországban  és  Rómában  Zucehero  Federico 
vezetése  alatt  nagy  dekoratív  falképek  festésé- 
ben vett  részt.  1577-ben  hazatért  Cordovába  és 
nemcsak  mint  festő,  hanem  mint  költő,  építész  és 
archeológus  is  nagy  tekintélynek  örvendett.  Mi- 
chelangelo utánzóinak  modorosságát  föl  tüntető 
müvei  közül  a  legismertebbek  a  szevillai  mú- 
zeumban levő  Utolsó  vacsora  és  Mária  mennybe- 
menetele a  madridi  S.  Pemando  akadémiában. 

C.  espr.  (zene)  a.  m.  con  espressione. 

Cessante  causa  cessat  eflectns  (lat.), 
közmondás:  az  ok  megszűntével  megszűnik  a  ha- 
tás is. 

Cessatio  (lat.,  ejtsd :  cesszáció),  habozás,  enge- 
dés, megszűnés,  elenyészés ;  cessibilis,  átenged- 
hető. 

Cessatío  a  divinis  (lat.),  nyilvános  isten- 
tiszteletnek a  főpásztor  által  elrendelt  meg- 
szüntetése, vagy  azért,  mivel  a  templom  véron- 
tás által  megfertöztetett,v.  valamely  rajta  elköve- 
tett méltatlanság  következtében  mély  gyászba 
borul.  Egyház-gyásznak  (luctus)  is  nevezik. 

Cessio  (lat.)  a  m.  engedmény  (1.  0.).  —  C.,  a  ke- 
reskedelmi életben  többnyire  követeléseknek  átru- 


házása.Különösen  újabban  rendkívül  elterjedt  for- 
mája a  nyilt  követelések  cedálása  valamely  bank- 
intézetre, amely  üzletet  nyilt  követelések  leszá- 
mítolásának is  nevezik,  mert  olykép  bonyolódik 
le,  hogy  az  engedményező  benyiijtja  számláit  az 
illető  bankintózethez  a  tételek  lejáratait  magában 
foglaló  jegyzék  kíséretében,  s  miután  a  bank  az 
engedményezésről  a  számlákon  címzetteket  érte- 
sítette, azok  beleegyező  nyilatkozatai  folytán 
(hallgatás  beleegyezést  jelent)  az  összeg  80—90 
0/0-a  erejéig  előleget  ad  az  engedményezőnek 
megfelelő  kamat  mellett.  A  felektől  befolyó  fize- 
téseket az  előleg  törlesztésére  könyveli  a  bank. 
Ujabban  a  csődűgyekben  tapasztalt  számtalan 
visszaélés  következtében  sokan  kifogásolják  en- 
nek az  ügyletnek  erkölcsi  alapját,  mert  igen 
könnyen  arra  ad  alkalmat,  hogy  fizetésképtelen 
egyének  egész  aktív  vagyonukat  elvonják  a  tö- 
megtől. 

Cessio  bonorum  (lat.),  a  római  jogban  a  va- 
gyon átengedése  a  fizetésképtelen  adós  által  hi-   á 
telezői  javára.  1 

Cesti  (ejtsd :  csészti),  Marco  Antonio,  olasz  éne- 
kes és  zeneszerző,  szül.  Arezzoban  1620  körül, 
megh.  Velencében  1669.  Firenzében  1646.  egy- 
házi karnagy,  1660.  a  pápa  énekkarában  tanár 
lett,  1666—69.  Bécsben  I.  Lipót  császár  alkar- 
nagya.  8  operáját  jobbára  Velence  számára  sze- 
rezte ;  legnagyobb  hatást  a  La  Dóri  (1663)  tett. 
Néhány  éneke  is  fennmaradt. 

Cestius,  Gaius,  római  lovag,  valószínűleg  az 
a  Kr.  e.  44.  évi  prétor,  kit  Cicero  említ,  s  aki  mint 
Antonius  ellensége,  a  43-iki  proskripciók  alkal- 
mával elvesztette  életét,  örökösei  nagy  síremléket 
emeltek  tiszteletére  a  porta  Ostiensis  (ma :  P.  San 
Paolo)  mellett;  ez  az  a  G.-piramis,  mely  az 
Aurelíanus-f  alak  mentén  emléke  az  akkori  egyip- 
tomi divatnak.  A  piramis  37  m.  magas,  travertin- 
kövekből  épült  és  külső  fala  márvány-táblákkal 
van  fedve ;  belsejében  a  festésnek  ma  már  csak  a 
nyomai  láthatók. 

C'est  la  guerre  (franc,  ejt&d:  sze  la  gerr)  a.  m. 
ez  a  háború,  vagyis  háborúban  a  hadijog  érvé- 
nyes. 

Cestodaria  Monticelli  (áiiat),  a  galandfórgek 
(1. 0.)  egyik  családja,  melyre  jellemző,  hogy  fajaik- 
ban a  hlmnős  ivarszerv  csak  egyes  számban  van 
kifejlődve.  Ide  tartoznak  az  Archigetes,  Amphi- 
lina,  Caryophyllaeus  stb.  nemek. 

Cestodes  v.  Cestoda  (állat),  a  laposférgek  egyik 
rendje.  L.  Galandférgek. 

Cestona,  kénes  fürdő  Spanyolországban,  Az- 
peitia  (1.  0.)  közelében. 

Cestracion  (állat)  a  cápa-félék  egy  neme.  L. 
Heterodontus, 

Cestrum  L.  (növ.),  a  Solanaceae  (Csuesorfó- 
lék)  család  génusza,  melynek  mintegy  140  faja 
főkép  Mexikóban  ós  Nyugat-Indiában  él,  de  Ame- 
rika többi  tropikus  részeiben  is.  Cserjék  v.  fák 
osztatlan,  gyakran  örökzöld  levelekkel,  viráguk 
fehér,  sárga  v.  zöld  s  bogernyövé  egyesült.  Bo- 
gyójuk húsos,  leves,  nagymagvú.  Egyes  C.-fajok 
(C.  nocturnum  L.,  Ó.  opposüifolium  Lam.)  Ame- 
rikában orvosságszámba  mennek,  mások  pedig 
üvegházi  növények  (C.  porphyerum  Dun.,  u. 
roseum  stb.).  A  G.  tinctoriíim  Jacq.  feketekók 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


CETEK  I, 


tCelek'  oOckhet 


RéVAI  NAOY   LEXIKONA. 


CETEK  II. 


Közönséges  delfln  {DelpMnus  delpMs  h.).  Hossza  2  ni. 


>  Cetek'  cilckhez. 


RÉVAI  NAQY  LEXIKONA 


C'est  tout  comme  chez  nous 


381 


Cetek 


bogyóinak  nedvéből  csaknem  kitöriilhetetlen  kék 
tinta  készül. 

C'est  tout  comuie  obez  nous  (franc, 
ejtsd :  sze  tu  komm  sé  qú),  többnyire  csak :  tout  comme 
chez  nous,  egészen  olyan  minden,  mint  nálunk. 
Eredete  Nolant  de  Fatouville-nak  Arlequin,  em- 
pereur  dans  la  Lune  c.  vígjátékában  van,  amely- 
ben az  arlecchino,  aki  holdbeli  császárnak  adja 
ki  magát,  a  doktor  előtt,  akinek  leányát  el  akarja 
venni,  lefesti  a  holdbéliek  életét  s  a  körülállók 
minden  egyes  elbeszólt  jelenségre,  még  pedig  egy- 
másután kilencszer  közbekiáltanak :  C'est  tout 
comme  ici ;  minden  úgy  van,  mint  itten.  Ebből 
keletkezett  a  C. 

Cestus  (lat.)  a.  m.  szalag;  a  görög  ós  római 
költök  varázsövet  értettek  rajta,  az  Iliásznak 
azon  helye  után  (XIV,  214),  hol  a  költő  elmondja, 
hogy  Hóra  megoldja  az  Aphroditétől  kölcsönzött 
hímzett  szíjat,  melyben  mindennemű  bűbáj  fog- 
laltatott, s  melyet  az  istennő  keble  táján  viselt. 

Cestus  Veneris  (állat),  1.  Venm  öve. 

Cesamauri  ütközet,  a  catalaunumi  ütközet,  1. 
Attila. 

Cetaoea,  1.  Cetek. 

Cetaceuni,  1.  Getfaggyu. 

Cetate  maré  (román,  ejtsd:  caetátye  máre),  NoA/y 
és  Kis  Vár  nevű  bányaüregek  Verespatakon. 
Hazánknak  kétségen  kívül  legrégibb  bányászati 
reliquiái,  melyek  kezdete  a  dákokig  nyúlik  fel 
s  valódi  eredete  a  rómaiakra  vall.  A  2  m.  mag., 
1  m.  szél.  és  20  m.  hosszú  elliptikus  táróbejárat 
részben  tüzétetéssel  készült  s  ilyen  tűz  által  éte- 
tett tiregesltések  benn  a  nagyszerű  dóm  módjára 
kivájt  mindkét  várban  is  észrevehetők,  jóllehet 
ezek  eredeti  szépségeit  a  nagy  mohósággal  és  kí- 
méletlenséggel folytatott  bányászkodás  szemláto- 
mást pusztítja.  Mindezek  élénken  emlékeztetnek 
a  Plinius  által  Hispániából  leirt  óriás  kivájá- 
soki'a. 

Cetcápák  (Lamnidae,  .'lUat),  a  cápák  (1.  Cápa) 
egyik  családja.  Nevét  onnan  kapta,  hogy  az  ide- 
tartozó cápák  termet  és  viselkedés  dolgában  a 
delfinek  bizonyos  fajaira  emlékeztetnek.  9  faja 
ismeretes.  Ide  tartozik  a  heringcápa  (Lamna 
cornubica  Gmelin),  mely  3  méternél  hosszabbra 
nőhet  s  a  Földközi-tenger  ós  Atlanti-óceán  É.-i 
részében  honos ;  húsát  eszik.  Az  óriás  cápa  (Se- 
lache  maxima  öünther)  hossza  10—12  m.,  súlya 
lOOü  kg.-nál  több ;  az  Atlanti-óceán  É.-i  részében 
honos,  innen  azonban  az  Északi-tengerbe,  sőt 
Dél-Ausztrália  vizeibe  is  elvándorol.  A  rókacápa 
(Alopedas  vulpes  Gmelin)  hossza  5  m. ;  a  Föld- 
közi-tengerben, továbbá  az  Atlanti-  ós  Csendes- 
óceánban  gyakori.  Ide  tartozik  a  Yokohama  kö- 
zelében felfedezett  Mitsukurina  owstoni  Jordán, 
mely  csodálatos  módon  megegyezik  szervezet 
dolgában  a  krétakori  Scapanorhynchus-azaÁ.. 

Cetek  (Cetacea,  áiut ;  két  képmelléklettel),  az 
emlős  állatok  egyik  rendje  halforma  testtol ;  leg- 
közelebbi szárazföldi  rokonai  a  patás-állatok  és 
a  húsevő  emlősök.  A  C.  feje  és  nyaka  nincs  a 
törzstől  élesen  elkülönülve  s  külsőleg  az  utóbbit 
nem  ismerhetjük  fel ;  farka  egészen  a  halakéhoz 
hasonló.  Bőrük  leggyakrabban  egészen  csupasz, 
csupán  némely  fajon  észlelhető  a  száj  körül  ke- 
vés sörte;  irhájukban  hatalmas  szalonnaréteg 


képződik,  mely  a  szárazföldi  emlősök  szőrbundá- 
jának feladatát  teljesíti  a  test  melegének  visszíi- 
tartásában.  Csontjaik  szivacsos  állományúak  ós 
közeiket  folyékony  zsír  tölti  ki.  Nyakcsigolyáik 
rendesen  többé-kevósbbó  mozdulatlanul  össze- 
nőttek és  számuk  néha  kevesebb  7-nél.  Ke- 
resztcsontjuk nincs.  Az  ágyéki  és  farki  csigolyák 
száma  nagy  s  minden  irányban  szabadon  mozog- 
nak. Kulcscsontjuk  nincs.  A  felkarcsont  mozgé- 
konyan Ízesül  a  lapockacsonthoz,  a  mellső  vég- 
tag többi  csontjait  feszes  ízület  köti  egymáshoz, 
úgy,  hogy  alig  mozgathatók.  Rendesen  4—5  uj- 
juk van.  A  2.  és  3.  ujj  a  leghosszabb  s  ezek  több 
ízből  állanak,  mint  a  többi  emlősök  megfelelő 
ujjai.  A  hátulsó  végtagok  teljesen  hiányzanak 
s  a  medencét  két  keskeny  hosszú  csont  képvi- 
seli. A  fark-  és  hátuszókban  csontok  nincsenek. 
Pejök  majdnem  oly  hosszú,  mint  az  egész  test- 
nek Vs'^'da,  de  e  hosszaságnak  legnagyobb  része 
az  állkapcsokra  esik,  amelyekhez  viszonyítva 
maga  a  koponya  igen  kicsiny.  Az  állkapcsokban 
a  cetek  egy  részénél  semmi  fog  sincs,  míg  a 
bálna-féléknél  már  csupán  embrió-állapotban, 
de  a  születés  előtt  kihullanak,  a  delfineknél  ellen- 
ben egész  életen  át  megmaradnak.  A  halcsontos 
C-nél,  vagy  az  úgynevezett  szitás  C-nél  (Mysta- 
coceti)  a  felső  állkapocsról  és  felső  szájpadlásról 
haránt  sorokban  szarunemű,  a  szájban  szabadon 
lecsüngő  lemezek  vannak,  melyeknek  belső  oldala 
szilánkokra,  az  úgynevezett  halcsontra  pamato- 
lódik.  Fülkagylóik  nincsenek,  szemeik  feltűnően 
kicsinyek  és  gyakran  a  szájzug  közelében  f  eküsz- 
nek ;  orrnyilasuk  a  homlok  fölé  húzódott,  de  a 
szaglóideg  hiánya  miatt  kizárólag  csak  a  lólekzés 
szolgálatába  szegődött  s  mint  ilyent,  fecskendő 
nyilasnak  nevezik.  Agy  velejük  rendkívül  kicsiny, 
de  emellett  nagyon  sok  tekervényü.  Tüdejük  igen 
sok  üregű,  nagy  s  annyira  hátrafelé  húzódott, 
hogy  ennek  következtében  rekeszizmuk  ferde  ál- 
lású. Nyálmirigyeik  majdnem  teljesen  hiányza- 
nak. Gyomruk  összetett  és  pedig  4  részből  áll, 
melyek  egy  sorban  vannak  elhelyezve,  nem  úgy 
tehát  mint  a  kérődzőknél ;  a  C,  noha  összetett 
gyomruk  van,  nem  kérődznek.  Bpehólyagjuk 
nincs.  Érrendszerükre  jellemző,  hogy  a  nagy 
osztóereken  a  szív  közelében  tágulatok  vannak 
a  vér  visszatartására.  A  gégefő  úgy  van  szer- 
kesztve, hogy  a  C  egyszerre  nyelhetnek  és  léle- 
gezhetnek. Emlőik  a  lágyéktájonfeküsznek.  Szop- 
tatás idején  a  tejvezetókek  tágas  tartókká  bővül- 
nek, amelyekből  az  összegyűlt  tejet  izmok  fecs- 
kendezik a  fiatal  állat  szájába,  ezáltal  a  szopás 
a  víz  alatt  nagyban  meg  van  könnyítve. 

A  C  leggyakrabban  társaságban  élnek,  néha 
nagyobb  nyájakban  s  hazájuk  a  nagy,  nyílt  ten- 
gerek, különösen  a  hideg  tájak.  A  kisebb  C  a 
partok  közelében  és  a  folyók  torkolataiban  tanyáz- 
nak. Igen  ügyes  úszók,  igen  nagy  területet  be- 
kalandoznak, sőt  bizonyos  időben  vándorolnak  is. 
Az  óriás  szakállas  C,  mint  pl.  a  cethal  is,  kis  ten- 
geri állatokkal  táplálkoznak,  a  delfinek  már  na- 
gyobb tengeri  halakat  fogyasztanak,  a  Sirenia- 
félék  pedig  növényevők.  Manapság  Trouessarf 
szerint  115  élő  ós  295  kihalt  faj  ismeretes;  kö- 
vtiltek  már  a  harmadkor  rétegeiből  kerültek  ki ; 
a  Rhytina  Desm.  a  történelmi  időkben  pusztult 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cetek 


382     — 


Cethal^ 


ki,  míg  más  fajai  a  jelenben  indulnak  Idveszós- 
nek. 

A  C-t  két  alrendre :  fogas  ós  halcsontos  C-re 
osztják. 

I.  Fogas  G.  (ódontoceti).  Születésük  után 
mindig  vannak  elmeszesedett  fogaik.  Ide  tar- 
toznak a  folyami  delfinek  (Platanistidae),  pl.  az 
inia  (1.  0.),  a  csőrös  delfinek  (1.  o.),  az  igazi  delfi- 
nek (DelpMnidae,  1.  Delfin-félék),  a  fizéter- 
félók  (1.  0.),  a  hová  az  ámbrás  cet  (Physeter 
macrocephalus  L.)  tartozik ;  a  déli  tengerekben 
élő  csőrös  C  (Ziphiinae),  ilyen  a  kétfogú  cet 
(Hyperoodon  rostratus  MüU.). 

II.  Halcsontos  v.  szilás  C.  (Mystacoceti).  Fo- 
gaik már  világrajöttük  előtt  eltűnnek,  helyettük 
felső  állkapcsukban  és  szájpadlásukon  halcson- 
tok nőnek.  Csupán  egyetlen  családjuk  ismeretes, 
jelesen  a  bálna-félék  (Balaenidae),  melynek  90 
kihalt  és  32  élő  faját  2  alcsaládba  (barázdás 
bálnák  [Balaenopterinae]  és  sima  bálnák /"jBoZae- 
ninae])  sorozzák.  Ismertebb  fajok:  a  csuka  bálna 
(Balaenoptera  Davidsoni  Scammon),  hossza  10 
méter,  hazája  az  északi  sark  körüli  tenger; 
barázdás  bálna  (Balaenoptera  musculus  L.),  25 
méter  hosszura  is  megnőhet,  az  Atlanti-óceán 
legészakibb  részében  és  a  Jeges-tengerben  honos ; 
óriás  bálna  (Balaenoptera  Siéboldi  Gray),  31  m. 
hosszú  példányát  is  észlelték,  melynek  súlyát 
150  tonnára  becsülték,  a  Csendes-óceán  legna- 
gyobb részében  megtalálható;  hosszuszárnyú 
bálna  (Megaptera  hoops  L.),  15  m.  hosszú,  min- 
den világtengerben  honos ;  grönlandi  bálna  (Ba- 
laena  mysticetus  L.),  átlag  18  méternél  hosz- 
szabbra  alig  nő ;  az  Atlanti-  és  Csendes-óceán 
legészakibb  részében,  főleg  a  Jeges-tengerben 
tartózkodik.  Egy  grönlandi  bálnából  átlag  12— 
15,000  liter  halzsír  és  700—1000  kg.  halcsont 
kerül  ki,  átlagos  értéke  tehát  körülbelül  26,000 
korona ;  húsát  az  északi  népek  fogyasztják. 

A  C  vadászata  külön  e  célra  készült  készülé- 
kekkel és  fegyverekkel  történik.  A  cethalászatot 
már  a  IX.  sz.-ban  kezdették  meg,  még  pedig  a 
norvégok,  a  XIII.  és  XIV.  sz.-ban  a  baszkok  űzték 
nagyban  és  1372.  Ujfundlandig,  majd  a  Jeges- 
tengerig haladtak.  A  hollandok  1614.  kezdették 
meg  a  cethalászatot.  Angliából  1598.  indult  ki  egy 
expedíció  cethalászatra  s  e  célra  társaságok  is  ala- 
kultak, amelyek  azonban  később  a  vállalatba  bele- 
buktak. Jelenben  a  cethalászat  legnagyobbrészt  az 
angolok  és  amerikaiak  kezében  van.  Az  angol  cet- 
halászat virágzásának  korát  1815.  érte  el,  amikor 
is  163  hajóval  rendelkezett,  míg  1866.  már  csak 
35  hajója  volt  s  ezek  2  millió  korona  értéket  va- 
dásztak. A  hanzavárosok  1620.  kezdődött  cethalá- 
szata ma  már  nagyon  aláhanyatlott  s  még  csak 
Hamburg  és  Bréma  űzi.  Manapság  a  cethalászat 
mindinkább  hanyatlik,  egyrészt  a  költséges  fel- 
szerelés, másrészt  a  cethalak  számának  feltűnő 
csökkenése  miatt.  Az'  Északi-tengerben  például 
már  csak  igen  kevés  van,  miért  is  a  cethalászok  a 
Csendes-  és  Indiai  óceánba  hajóznak  a  vadászat 
céljából.  Az  európai  tengerekben  cethalra  főleg 
Izland,  a  Faröe-  és  Shetlandi- szigetek  környékén 
vadásznak.  A  norvég  partokon  7  km.  távolság- 
ban a  parttól  1904-ben  10  évre  eltiltották  a  C. 
vadászását. 


Irodalom.  Van  Beneden,  Hist.  Nat.  des  Cétacés  des  Mers 
d'Europe;  Móm.  Couron.  Acad.  Belg.  1889;  Van  Beneden 
és  Gervais,  Osteographie  des  Cétacés  Viv.  et  Foss.,  64  táb- 
lával 1868—1880;  ScammOD,  The  Maríné  Mammals  of  N. 
W.  North-America,  1874 ;  Beddard,  A  book  of  whales,  Lon- 
don 1900  ;  Lindemann,  Die  gegenwSrtige  Eismeerfischerei 
u.  d.  Walfang,  Berlin  1899  ;  Tower,  A  hlstory  of  American 
whale  fishery,  Philadelphia  1907. 

Cetekovac,  közs.  Veröcze  vm.  slatinai  j.-ban, 
(1900)  296  lak. ;  u.  p,  Rijenci,  u.  t.  Mikleuá. 

Cetén  (ketén),  gázállapotú  test  CH2=C=0, 
mely  elméletileg  az  ecetsavból  vezethető  le  annak 
dehidrációja  által.  Előállítható  a  bróraacetil- 
bromürből  és  cinkből. 

CHg.Br.CO  Br+Zn=ZnBra  -f  CH,  r=C=0 
színtelen  kristályokat  képez,  mely  — 151"on  ol- 
vad, — 56''-on  forr.  Vízre  hevesen  hat  ecetsavkép- 
ződés mellett. 

Ceteris  paribus  (lat.)  a.  m.  hasonló  körül- 
mények között. 

Ceteram  (lat.),  egyébként,  különben.  —  G. 

censeo,  különben  azt  vélem,  hogy (t.  i.  Cartha- 

ginem  esse  delendam,  mellyel  az  idősb  Cato  a 
római  szenátusban  tartott  beszédeit  végezte).  In- 
nen példabeszédszerüleg  használják  a  sürgős 
szükségesség  jelzésére. 

Cetevayo,  1.  Kecsvajo. 

Cetfaggyú  (cetaceum,  spermacet),  a  cethal 
koponyája  és  gerince  fölött  és  mellett  levő 
kötőszövetes  üregekben  található  zsíros  anyag, 
amely  az  élő  állatban  folyékony,  halála  után  nagy- 
részt kristályosan  megmered.  Ezt  kifejtik  (egy 
áUat  5000  kgr.-ot  is  ad),  folyékony  olajától  saj- 
tolással, majd  meleg  lúggal  kifőzve  megtisztít- 
ják és  kikristályosítják.  Hófehér,  gyöngyház- 
fényű, lemezesen  kristályos,  szétmorzsolható^ 
zsíros  tapintatü  szagtalan  ós  íztelen  tömeg,  mely- 
nek fs.  0"943,  op.  47«,  fagyp.44r°,  a  zsíroldó  szerek 
oldják,  forró  szeszben  is  oldódik.  ÁUásközben  ava- 
sodik,  szagos  lesz  és  megsárgul,  ilyenkor  lúggal 
ki  kell  újra  főzni.  Magasabb  zsírsavaknak  (palmi- 
tin-,  stearin-,  nyristin,  laurinsav)  cetilalkohoUal 
(nem  glicerinnel)  alkotott  észtereiből  áll.  Cera- 
tumok,  kenőcsök,  gyertyák  készítésére  használják. 

Cetfogóhajók  v.  cethalászhajók,  azok  a  hajók, 
melyeket  kizárólag  a  cethal-  és  fókavadászatra 
használnak.  Addig,  míg  a  cethalászat  leginkább 
az  északi  tengereken  történt,  hol  a  hajóknak  jég- 
táblákkal ós  jégtorlaszokkal  kellett  kűzdeniök, 
a  C  erősebb  rendszer  szerint  épültek  és  homlok- 
élükön vaspántokkal,  vaslemezekkel  voltak  bo- 
rítva. A  Csendes-  és  Indiai-tenger  cetfogóhajói 
azonban  csak  közönséges  mód  szerint  vannak 
építve.  Minden  hajó,  mely  cethalászatra  megy, 
több  hóra  elegendő  élelmi  készletet,  azonkívül 
6—9  erős  ós  gyorsan  futó  csónakot  és  30—50 
főnyi  legénységet,  szigonyokat,  lándzsákat,  kö- 
teleket és  hasonló,  a  cethalászathoz  szükséges 
eszközöket  visz  magával.  A  déli  tengerek  cetfogó- 
hajói azonkívül  még  zsírolvasztó  üstökkel  és 
katlanokkal  is  el  vannak  látva.  A  vadászat  nem 
a  hajóról,  hanem  csónakból  történik.  A  norvég  C. 
többnyire  kis  gőzösök,  melyeket  a  cetek  szigony- 
zására  külön  ágyúkkal  szerelnek  föl. 

Cethal  (állat),  a  cetek  (Getacea)  rendjébe  tar- 
tozó emlősök  népies  neve.  Rendesen  a  grönlandi 
bálnát  (Balaeiia  mysticetus  L.)  jelölik  e  névvel. 
L.  Getek.  —  C.,  csillagkép,  l.  Cetus. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cethalágryú 


—     383     — 


Cettla 


II 


Cethalágyú,  kétcsövű,  31  mm.  űrméretű  há- 
tultöltő fegyver,  melynek  sima  csövéből  egy  200 
m.  hosszú  zsinegre  erősített  szigonyt,  huzagolt 
csövéből  pedig  robbanó  lövedéket  lőnek  ki.  Az 
elsütés  egyidejűleg  történik  s  a  találó  pontok 
mintegy  50  cm.-nyire  esnek  egymástól. 

Cethalászat,  1.  Getfogó  hajók  és  Cetek. 

Cethal-öböl,  1.  Walfisli  Bay. 

Cetilsúkohol,  Jiexadecüalkohol,  etcU.  CieHjg.OH 
képletü  egyvegyórtékü  telített  alkohol.  Mint  pal- 
raitinsavas  cetileszter  CiBHji.CO.O.CigHgg  a.  cet- 
faggyú (spermacet)  főalkatrósze  és  ebből  is  állít- 
ják elő  káliumhidroxidoldattal  való  elszappano- 
sítás  útján.  Fehér,  fénylő  kristályos  test ;  Adó" 
C.-on  megolvad  és  340°  körűi  csaknem  bomlás 
nélkül  forr.  Vízben  nem  oldódik,  borszesz  ós  éter 
feloldja. 

Cetilsav,  1.  Palmitinsav. 

Cetin,  közs.  és  határszéli  erősség  Modrus-Fiume 
vm.  szluini  j.-ban,  {i9oo)  316  lak. ;  u.p.  Vali§  selo, 
u.  t.  Slunj.  Hajdan  a  tulajdonképeni  Horvátország 
főhelye  volt,  még  a  mohácsi  vész  után  is  ott  gyűl- 
tek össze  az  ország  rendel. 

Cetin  a.  m.  cetfaggyú  (1.  c). 

Cetina  (ejtsd:  csetina),  115  km.  hosszú  folyó  Dal- 
máciában, C.  falu  mellett  a  Dinari -Alpokban  ered ; 
több  földalatti  forrás  táplálja ;  Vei  ika  Gubó  vicénél 
48  m.  magas  vízesése  van  és  Almissánál  az  Adriai- 
tengerbe torkollik. 

Cetina,  Gutierre,  spanyol  lírikus  költő,  Garci- 
laso  de  la  Vega  iskolájából,  szül.  Sevillában  1510 
körül,  megh.  u.  o.  1560  táján.  Részt  vett  a  paviai, 
tuniszi,  ílandi'iai  hadjáratokban  és  sokáig  élt  Me- 
xikóban. Hazájába  való  visszatértekor  a  költészet- 
nek élt  és  írta,  az  akkor  általánosan  kedvelt  olasz 
versformában,  meleg  érzésről  és  igazi  költői  tehet- 
ségről tanúskodó  verseit,  melyeknek  legnagyobb 
részét  szonettek  teszik.  Költeményeit  csak  1854. 
adta  ki  Castro  Adolf  a  Biblioteca  de  autores  es- 
panoles  32.  kötetében. 

Cetinje  (Cetinye,  Cettinje,  Getlinjé,  Cettinye), 
Montenegró  királyság  székesfővárosa,  völgykat- 
lanban (660  m.),  az  ország  D.-i  részén,  Cattaró- 
tól  45,  Rjekától  14  km.  (országúton).  Évi  közép 
hőmérséklet  11";  jan.  —  1*4;  júl.  22-6".  Fej- 
lődő, tiszta  városka,  (i9oi)  4500  lak.,  1578.  alapí- 
tott kolostora  régebben  fejedelmi  lakásul  szol- 
gáit (most  minisztériumok,  4  osztályú  gimnázium 
és  törvényszék) ;  a  király  és  a  trónörökös  új  kas- 
télyokban laknak.  A  nemzetgyűlés  a  Zetski  dóm- 
ban ülésezik.  Említendők  még :  kórház,  leány- 
nevelő, tanítóképző,  színház,  könyvtár,  múzeum, 
fogház,  állami  nyomda,  posta-,  távíró-  és  tele- 
fon, laktanya,  puskaporgyár,  követségi  épületek, 
szálló,  továbbá  az  Obsovicáról  jövő  vízvezeték. 
A  törökök  többször  elpusztították  (1693.,  1714., 
1785.). 

Cetinsav,  1.  Palmitinsav. 

CetinskivaroS,  adók.  Modrus-Fiume  vm.slunji 
j.-ban,  (1900)  1341  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Valis 
selo,  u.  t.  Slunj.  Hajdan  város  volt. 

Cetinye,  1.  Cetinje. 

Cetobriga,  város,  1.  Setubal. 

Cetocbilus  septentrionalis  Qoods  (áUat), 
az  evezölábú  rákok  (Copepoda)  rendjébe,  a  Cala- 
nidák  családjába  tartozó  tengeri  rákfaj,  mely 


rendesen  roppant  mennyiségben  elszaporodik, 
úgy,  hogy  a  tengert  gyakran  nagy  területeken 
vörösre  festi.  A  cetek  és  különböző  halak  táp- 
lálékául szolgál. 

Cetomorpha  (állat),  az  emlősállatok  egyik 
rendje.  B  rendbe  sorozzák  külön  alrendképen  a 
szirénákat  (1.  o.)  ós  a  ceteket  (1.  o.).  Más  rendsze- 
rezők  a  szirénákat  és  a  ceteket  önálló  rendnek 
veszik. 

Cetonia  aarata  (állat),  1.  Rózsabogár. 

Cetonidae  (állat),  1.  Virágbog arcűc. 

Cetraria  Ach.  (növ.),  a  zuzmók  génusza,  1.  Iz- 
landi zuzmó. 

Cetrarin,  1.  Cetrarsav. 

Cetraro  (ejtsd:  cse— ),  helység  Cosenza  olasz  tar- 
tományban (Calabria),  a  Tirreni- tenger  partján,  a 
nápoly— reggióí  vonalon,  (i9oi)  2800,  közig,  ker.- 
óvel  6995  lakossal,  halászattal. 

Cetrarsav  vagy  ceírann,  CigHigOg,  színtelen, 
nagyon  keserű  ízű,  vízben  és  éterben  kevéssé,  de 
meleg  szeszben  jól  oldható,  tűalakú  kristályokat 
alkot.  Szeszes  v.  lúgos  oldata  a  levegőn  megsár- 
gul, utóbb  megbarnul.  Hevítéskor  elbomlik.  Az 
izlandi  zuzmóban  (Cetraria  islandica)  előforduló 
protocetrarsavból,  ezt  lúggal  elbontva,  forró  al- 
kohollal kioldják. 

Cetté  (ejtsd:  szett),  megerősített  Mkötőváros  Hé- 
rault  francia  départementban  (Montpellíer  ar- 
rond.),  az  Étang  de  Thau  parti  tó  és  a  tenger 
(Golfé  du  Lyon)  közti  keskeny  földszoroson  a 
180  m.-es  Mt.  St.-Clair  aljában,  vasúti  csomó- 
pont (Perpígnan,  Lyon  és  Marseille  felé).  Lakos- 
sága (1906)  33,892.  Marseille  után  a  legfontosabb 
kereskedőváros  a  Földközi-tenger  partján.  XIV. 
Lajos  korából  való  kikötője  újabban  kibővítte- 
tett. Hajójáratok  Marseille  be,  Korzikába,  Algerbe, 
Ausztriába,  Fiúméba,  Spanyol-,  Olaszország  és 
Dél-Amerika  kikötőibe.  A  Canal  du  Midi  a  Ga- 
ronne-nal,  a  Canal  des  Étangs  a  Rhőne-nal  köti 
össze.  Forgalma  csökkenőben,  (i906) :  1960  hajó 
(1'2  millió  t.).  Beviteli  cikkek  :  bor,  fa,  gabona, 
liszt,  gyümölcs,  bőr,  kén,  kőolaj ;  a  kivitel  cikkei : 
(1906)  bor  (704,186  hl.),  likőr  (333,074  hl.),  szesz 
(21,838  hl.),  só,  szappan,  vegyi  szerek,  vas,  hal, 
stb.  Ker.  ós  teng.  törvényszék,  ker.  kamara,  kül- 
földi (köztük  osztrák  és  magyar)  konzulátusok 
szókhelye.  Hidrográfiai  és  hajózási  iskolája,  mú- 
zeuma, növénykertje  említendő.  Látogatott  fürdő- 
hely. A  rómaiak  idejében  Mons  Setins  (Mont  St. 
Clair).  Colbert  1666.  vetette  meg  a  mai  város 
alapjait. 

Cettetü  (Gyamus  ceti  L.,  áiiat),  1.  Bálnatetű. 

Cettía  (állat),  a  poszáta-félék  (Sylviidae)  csa- 
ládjába tartozó  éneklő  madámem.  Legismertebb 
faja  a  berki  poszáta  (C.  cetti  Marm.),  mely  Dél- 
Európában,  Ázsia  középső  övében  Kínáig  és  Észak- 
Afrikában  honos.  Költ  Portugáliában,  Spanyol- 
országban, Dél-Franciaországban,az  osztrák  ten- 
gerparton, Herczegovinában,  Bulgáriában,  Görög- 
országban, Kis-Ázsiában,  Turkesz  tanban,  Algériá- 
ban és  Egyiptomban.  A  magyar  tengerparton  még 
nem  észlelték,  de  nagyon  valószínű,  hogy  itt  is 
meg  fogják  találni.  Tavak,  mocsarak  sűrűjében 
tartózkodik  a  legszívesebben.  Hosszúsága  14"5 — 
16 ;  szárnya  6—7,  farka  6-4—7,  lába  2— 2'5,  csőre- 
13— l-4cm.  hosszú. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cettinje 


—     384 


Ceutronok 


Cettinje,  Cettinye,  1.  Getinje. 

Cetus  (lat.),  cethal,  csillagkép  az  ég  déli  fél- 
gömbjén. Ebben  a  csillagképben  van  a  nevezetes 
Mira  Ceti  v.  o  (Omikron)  Ceti  nevű  változó  fényű 
csillag.  Ennek  fényessége  átlag  33 1*6  nap  alatt 
a  2.  és  10.  nagyságrend  között  szabályosan  vál- 
tozik ;  míg  fényességének  maximuma  idején  fé- 
nyes csillag,  addig  minimumkor  szabad  szenmiel 
nem  látható.  (Szabadszemmel  még  6.  rendű  csil- 
lagok láthatók,  7.  és  magasabb  rendűek  csak  táv- 
csövei.) Változóságát  Pabricius  Dávid  fedezte 
felJ596. 

Cetvrtkovac,  közs.  Zágráb  vm.  petrinjai  j.-ban, 
(1900)  520  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Sunja. 

Ceulen  (ejtsd:  köien),  1.  Gornelis  Janson  van, 
hollandi  festő,  szül.  Londonban  1593.,  megh.  1664 
körül.  1618— 4B-ig  Angliában  ólt  és  mint  arckép- 
festő  nagy  kedveltségnek  örvendett.  Élete  utolsó 
tizedeit  Middelburgban,  Hágában  és  Amsterdam- 
ban töltötte.  Képmásai  közül,  melyek  Van  Dyck 
hatását  árulják  el,  kiemelendök:  I.  Károly  angol 
király,  kíséretével  (London,  Buckingham  palota) ; 
a  hágai  városi  tanács  csoportképe  (hágai  városi 
múzeum);  csoportkép  a  middelburgi  lövészház- 
ban stb. 

2.  C,  XíííZoí/'vaw,  hollandimatematikus,  szül. 
Hildesheimben  1540  jan.  28.,  megh.  Leidenben 
1610  doc.  31.  A  C.  nevet  csak  azért  használta, 
mert  kölni  származású  volt.  Felváltva  Livland- 
ban,  Antwerpenben  ós  Delftben  a  matematika 
tanítója  és  a  hadiépitészet  tanára  volt.  A  kör  ke- 
rületének és  átmérőjének  viszonyát  kifejező,  róla 
elnevezett  tc  számot  (Ludolf-féle  szám)  85  tize- 
desig pontosan  meghatározta.  Munkái :  Van  de 
circkel  (Delft  1596) ;  De  arithmetische  en  geomet- 
rische  fondamenten  (Leiden  1616,  lat.  Snelliustól). 

Ceuta  (ejtsd  :  sze— ),  a  4  marokkói  spanyol  Pre 
sidio  (1.  0.)  legjelentékenyebbike,  megerősített 
kikötőváros  az  északafrikai  parton,  Gibraltár- 
ral szemben,  ettől  D.-re  27  km. -re,  a  Punta 
de  la  Ahninában  végződő  félsziget  földnyelvén, 
a  Monté  del  Acho  (194  m.)  lábánál.  Közigazgatá- 
silag Cadiz  tartomány  része.  Nevezetes  szám- 
üzetési  hely.  Püspöki  székhely.  Kevéssé  védett 
kikötőjében  a  forgalom  jelentéktelen.  Óvárosa  a 
földnyelv  keskeny  részén,  az  új  város  a  hegy  ol- 
dalában. Lakossága  a  fegyencekkel  együtt  (1910) 
13,813  (spanyol,  mór,  néger,  mulatt,  zsidó);  Vg-a 
férfi.  A  keresztények  nem  léphetnek  marokkói 
területre,  a  mohamedánok  kerülik  a  keresztény 
városrészt.  A  rómaiak  idejében  ezen  a  helyen 
két  kolónia  volt:  Ad  Abylam  (most  Abila)  és 
kissé  beljebb  a  szárazföld  felé,  a  hét  halmon 
fekvő  Ad  septem  fratres.  A  septem  szóból  lett 
a  város  neve  (arabul :  szepta).  Az  arab  uralom 
alatt,  711—1416,  a  tudományok  és  művészetek, 
a  kereskedelmi  és  ipari  élet  középpontja.  A  Ny. 
legelső  papírgyárát  itt  álUtotta  fel  egy  Kínából 
visszakerült  arab.  Itt  honosult  meg  először  a 
gyapottermelés.  BmUtendö  még  a  selyemárú-  és 
vassodronygyártás  és  a  korallhalászat.  1415-ben 
a  portugáloké,  1580-ban  Portugáliával  együtt 
Spanyolországé  lett.  A  marokkóiak  hiába  ostro- 
molták (1694—1720,  1732),  megmaradt  máig  a 
spanyolok  birtokában,  sőt  1860.  a  tetuani  béké- 
ben területe  még  növeltetett.  Az  abylai  (C.-tól 


Ny.ra:  Sierra  BuUones,  856  m.)  és  a  szemben 
levő  wgibraltári  szirtek »  (Calpe)  voltak  a  régiek 
ú.  n.  Herkules-oszlopai. 

Ceathorrliyiiclins  (?erw.(iuat),az  orrmányos 
bogarak  (Curculionidae)  családjának  egyik  neme. 
Csápjai  valamivel  az  orrmány  közepe  előtt  ered- 
nek, térdelt-bunkósak,  a  bunkó  7  ízű ;  nyakpajzsa 
szélesebb,  mint  hosszú  ;  szárnyfedői  csak  kevés- 
sel hosszabbak,  mint  kettejük  együttes  széles- 
sége, csúcsuk  felé  háromszögalakulag  keskenyed- 
nek s  külön-külön  legömbölyödve  végződnek,  a 
potrohvéget  fedetlenül  hagyva.  Európában  mint- 
egy 180,  ebből  hazánkban  100  faj  él.  Gyakorib- 
bak: C.  suldcollis  Gyllh.,  kevéssé  fényes,  fekete, 
hátán  hamvas  pikkelyekkel,  melyek  főleg  a  vál- 
lakon  sűrűbbek ;  a  tor  mélyen  pontozott,  mellső 
széle  feltűrt,  közepén  mély  hosszbarázdával  s  két 
oldalt  1—1  apró  kúpszerű  kiemelkedéssel ;  szárny- 
fedőiéi mélyen  rovátkosak ;  a  combok  vége  előtt 
kis  fogszerű  nyiilvány-tövis  van.  Orrmány  nélkül 
3  mm.  hosszú  és  2  mm.  széles.  Főleg  a  káposzta- 
és  róparepce  ellensége,  de  egyéb  Kereszteseken 
is  él.  A  bogár  a  virágokon  él,  azokat  rágja,  ott 
párosodik  is.  A  nőstény  orrmányával  a  gyöktö- 
vekbe lyukakat  fúr  s  azokba  helyezi  el,  rendszerint 
egyenként,  tojásait.  A  megszurkált  gyöktövön 
golyvaszerű  dudorok  keletkeznek,  ezekben  él  az 
álca,  mely  kinőve  6  mm.  hosszú,  ráncos,  szőrös, 
csontfehór,  félholdszerüen  hajlott  testállású,  kis 
sárgásfejű,  lábatlan  nyű.  Egy  hónap  alatt  telje- 
sen kinő,  kerek  lyukon  át  kirágja  magát  a  gyök- 
tőből,  a  talajba  kerül,  ott  bábbá  lesz,  majd  ismét 
egy  hónap  alatt  bogárrá.  Évente  van  két  nemze- 
déke, a  második  mint  álca  telel  át  a  gyöktövek- 
ben. G.  assimüis  Payk.  Előbbinél  valamivel  ki- 
sebb és  karcsúbb.  Tüske  a  combján  nincs.  A  bo- 
gár a  káposzta-  és  repcefélék  bimbóit  és  virágait, 
az  álca  abecőkben  a  fejlődő,  még  éretlen  magva- 
kat rágja,  e  miatt  a  becő  koraérett  és  férges  lesz, 
felpattan,  az  álca  pedig  a  földre  hull,  befurakodik, 
ott  bábbá,  majd  bogárrá  lesz.  Valószínűleg  szintén 
2  nemzedéke  van.  Mint  fejlett  bogár  telel  a  talaj- 
ban. G.  macula-alba  Herbst.  Alakja  nagyjában 
hasonlít  az  előbbiekéhez.  Fekete,  fénytelen,  há- 
tán gyérebben,  hasán  dúsabban  szőrözött ;  csáp- 
jai és  lábai  rozsdabarnák ;  a  tor  közepén  végig- 
futó barázda  fehér,  a  paizs  körül  húzódó  nagyobb 
folt  szintén ;  a  combokon  tüske  nincs.  A  mák  el- 
lensége. Míg  ez  virágzani  kezd,  addig  a  gyenge 
leveleket,  szárat  és  csészét  bántja,  barázdákat 
rág  rajtuk,  s  a  megrágott  részből  eleinte  fehér, 
később  beszáradás  után  feketés  nedv  (ópium)  szi- 
várog ki.  Virágzás  után  kerek  lyukat  rág  a  nős- 
tény a  mákfejen  s  ezen  át  egy  petét  tojik.  Egy 
fejet  több  bogár  is  felkeres,  egy-egy  petét  tojva 
bele ;  van  benne  olykor  50  álca  is,  mely  kieszi  a 
fejlődő  magvakat.  Kifejlődve,  a  tojás  kirágja 
magát  a  tokból,  a  földre  hull,  ott  két  hét  alatt 
bábbá,  majd  három  hét  múlva  fejlett  bogárrá 
lesz;  mint  ilyen  telel  ós  csak  tavasszal  búvik 
ismét  elő. 

Centronok  (hibásan  centronok),  ókori  hegyi 
nép  a  mai  Savoya  területén.  Városaik :  Axima, 
ma  Aixme  ós  Darantasia,  ma  Tarantaise.  Kr.  e. 
58.  Július  Caesarral  hadakoztak,  de  lassan  meg- 
hódoltak ós  római  polgárjogot  kaptak, 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Ceva 


-    385    — 


Ceylon 


Ceva  (ejtad:  cséva),  város  Cuneo  olasz  tartomány- 
l)an,  a  Tanaro  mellett  (308  m.),  a  torino-savonai 
vasút  mentéu,  vas-  és  agyagiparral,  sajtkószítés- 
sel,  (1901)  3300,  közig,  ker.-ével  5140  lak.  A  ró- 
maiak korában  Ceba.  C.  egykoron  vár  volt,  ame- 
lyért franciák  és  spanyolok  több  ízben  küzdöttek. 
1800-ban  a  franciák  elfoglalták  és  erődítményeit 
lerombolták. 

C6va(ejtsd: cséva),  1.  Giovanrd,  G.  Tommasotmt- 
\ére,  élt  a  XVII.  sz.  közepe  táján.  Irt  többféle 
matem.  művet,  így :  De  lineis  se  invicem  secanti- 
bus  statica  constructio(1678);  Hydrostatica  (1728). 

2.  C,  Tommaso,  olasz  matematikus  és  költő, 
szül.  Milanóban  1648  dee.  20.,  megh.  u.  o.  1737 
febr.  8.  Jezsuita  volt.  Puer  Jesus  c.  költeménye 
sok  költői  talentmnra  vall.  De  natura  gravium 
^Milano  1669)  c.  értekezésében  Newton  gravitáció- 
tanát  elsőül  terjesztette  Olaszországban.  Opuscula 
matliematioa  (u.  o.  1699)  c.  müvében  a  szögmérést 
vizsgálja.  Feltalált  egy  eszközt  is  a  szögnek  há- 
rom részre  osztására.  Megírta  Lemene  olasz  költő 
életrajzát  (u.  o.  1706). 

Ceradilla  (növ.),  1.  Sabadilla. 

Cevadin,  1.  feratrin. 

Cevallos  (ejtsd:  dzeváiiyosz),  Peíiro,  spauyol  állam- 
férfiú, szül.  Santanderben  1761.,  megh.  Sevillában 
1838  máj.29.  Miután  Godoynak  (1.  o.)  unokahúgát 
vette  nőül,  külügyminiszter  lett.Bonaparte  József 
állam  tanácsossá  tette,deC.  mégis  a  spanyol  juntá- 
hoz esatlakozott.melynek  megbízásából  Londonba 
ment.  Ott  adta  ki  1808.  híres  iratát,  melyben  Na- 
póleonnak eljárását  megbélyegezte.  Magyarul: 
f^^  Hiteles  előadása  a  spanyol  történeteknek  az 
Araujuezi  npighatatlanságoknak  fellobbanásától 
fogva  a  Bajoni  Juntának  befejezéséig.  Magyar- 
országban, 1809  (Ny.  n.)»  VU.  Ferdinánd  az  or- 
szág élére  álUtá  C-t,  de  később  Santanderbe  szám- 
űzte. Utóbb  követ  volt  Nápolyban  és  Bécsben. 

Cevapovic  (ejtsd  :csevapovics)  Gergely,  horvát  író, 
szül.  Bertelovcin,  Pozsega  várm.,  1786  ápr.  23., 
megh.  Budán  1830  ápr.  21.  1806-ban  filozófiai 
doktor  lett  a  pesti  egyetemen,  1807.  ferenerendi 
aldozópap,  1821— 1824-ig  és  1827— 1830-ig  a  Szt. 
Kapisztránról  nevezett  ferenerendi  tartomány  fő- 
nöke volt.  Munkái :  Josip  sin  Jakoba  patriarke 
(József,  Jakab pati-iárka  fia),  dráma  (Buda  1820) ; 
Synopticomemorialis  catalogus  observantis  Mino- 
rum  prov.  S.  Joann.  a  Capistrano  (Buda  1823) ; 
Recensio  observantis  Minorum  (u.  o.  1830) ;  Leges 
municipales  Franciseanae  provinciáé  S.  Joannis 
a  Capistrano  (u.  o.  1829). 

Ceva  tétele,  geometriai  tétel,  melynek  értel- 
mében, ha  ABC  egy  síkháromszög  és  0  a  síkjá- 
nak egy  tetszőleges  pontja  (mely  a  háromszögön 
kívül  is  fekhetik)  s  amelyet  a  háromszög  három 
csúcsával  egyenesekkel  összekapcsolunk,  akkor 
'"zen  egyenesek  a  háromszög  oldalait  P,  Q,  R 
uontokban  metszik  és  3—3  nem  egymás  után 
következő  oldalrósz  szorzatainak  viszonya  =  —  1 

BR  GQ.  AR. 
GP.  AQ.  BR. 

nitól  származik. 

Cevedale  (ejtsd :  csev— )  y.Zufallspitze,gl6cseTék.- 
ből  kiemelkedő,  magasságra  nézve  a  harmadik 
hegycsúcs  (3774  m.)  az  Ortel- Alpokban ;  gyönyörű 

Révai  Xajy  Lexikona.  IV.  köt. 


vagyis 


=  —  1 .  B  tétel  Ceva  Giovan- 


kilátással.  Megmászása  a  Martell-völgyből  vagy 
Suldenböl  történik  és  nem  jár  különös  nehéz- 
séggel. A  tőle  ÉNy.-ra  fekvő  C.  hágó  legrövidebb 
út  a  Mar  teli-  és  Tomo- völgy  között. 

Cevennek  (Gévennes,  az  ókorban  Gebenna, 
Gemmenus  Mons).  I^  nevezik  Dél -Franciaor- 
szágban, Langued'oc  tartományban  a  Ehone  völ- 
gyére meredeken  végződő  Centrális  plató  pere- 
mének az  Orb  folyótól  körülbelül  St.  Étienneig 
terjedő  darabját.  A  C.  vízválasztó  az  Atlanti- 
óceán  (Loire  és  öaronne)  és  a  Földközi-tenger 
(Rhone)  vizei  között.  Az  itt  eredő  folyók  közül 
nevezetesebbek  a  Loire,  AUier,  Lot,  Tam  és  mel- 
lékvizei, melyek  az  Atlanti-óceánba,  a  Doux, 
Crieux,  Ardéche,  Céze,  Garde,  Hérault  és  az  Orb, 
amelyek  a  Rhőneba  és  ezzel  együtt  a  Földközi- 
tengerbe ömlenek.  K.-i  oldala  meredek,  mély  és 
száraz  völgyekkel,  ahol  eső  ritkán  esik,  de  akkor 
igen  heves  zápor  alakjában  hull  le,  míg  az  ellen- 
kező lejtő  nagyon  lankásan  megy  át  a  síkságba, 
hasonlíthatatlanul  nedvesebb,  de  hőmérséklete 
alacsonyabb  s  a  magasabb  részeken  3—4  hónapig 
megmarad  a  hó.  A  lakosok  foglalkozása  föld- 
mívelés,  gyümölcs-  (gesztenye)  és  szőllőtermelés, 
selyemhernyótenyésztés  és  bányászat. 

Ceylon,  brit  fenhatóság  alatt  álló, sziget  Blő- 
India  D.-i  csúcsától  K.-re.  Hossza  (É.— D.)  437, 
szélessége  222,  kerülete  1200  km.  Területe,  az 
apróbb  szigetekkel  együtt  65,607  km*.  Indiától  a 
Manar-öböl  és  a  Palk-tengerszoros  választja  el 
(96  km.) ;  az  itt  levő  szigeteken  és  zátonyokon  - 
az  ú.  n.  «Ádám  hídjá»-n  (Adam's  Bridge)  —  ke- 
resztül legközelebb  viaduktot  építenek,  amely 
közvetlen  vasúti  összeköttetést  fog  létesíteni  C. 
és  az  indiai  szárazföld  között. 

Felülete  általában  É.  felé  lejt.  A  parti  lapály 
széles  öve  egészen  körülfogja  a  szigetet.  A  par- 
tokat K.-en  és  É.-on  lagúnák  szegélyezik.  A  szi- 
get D.-i  felének  közepén  mintegy  9000  km^-nyi 
kiterjedésű  hegyvidék  emelkedik.  Legmagasabb 
csúcsai  az  őskőzetekből  (pala  és  gránit)  épült 
Pedrotallagalla{2ö38m.),  és  a  hiies  Adam's  Peak 
(1.  Adams '  Pik)-  Utóbbiban  ered  a  sziget  legje- 
lentékenyebb folyója,  a  325  km.  hosszú,  több- 
nyire hajózható  Mahavili  Ganga,  amely  BK.-en 
a  Trincomali- öbölbe  ömlik.  Az  E.-i  lapály  folyó- 
vizei jelentéktelenek,  tavai  sekélyvizüek. 

Éghajlata  tiszta  trópusi.  Évi  középhőmérsék- 
let a  K.-i  partokon  és  É.-on  32— 35«,  Ny.-on 
26  —28",  csekély  ingadozással ;  a  Nurwara  Eliya 
völgyben,  C.  üdülőhelyén,  januárban  131  <>,  má- 
jusban 155.  A  DNy.-i  monszun  szélnek  kitett 
Ny.-i  partok  rendkívül  esősek,  a  K.-i  p^vidéken 
és  a  hegyvidéken  kevesebb  a  csapadék.  Évi  csapa- 
dék Colomboban  2237  mm.  Az  esőzés  csaknem 
állandó.  Az  É.-i  ós  K.-i  lapályok  klímája  egészség- 
telen. 

Növényzetét  a  sokféleség  és  szépség  jellemzi. 
Az  alacsonyabb  vidékek  karakterisztikus  növénye 
a  pálma  (aréka,  caryota,  calamus,  borassus,  cory- 
pha,  phoenix,  kókusz),  a  flkusz-félék  és  kúszó- 
növények. A  partokat  mangrove-erdők  szegélye- 
zik. Leggazdagabb  a  növényzet  pompája  a  folyók 
mentén.  A  hegyi  erdőségek  kitűnő  épületfákat, 
finom  bútorok  készítésére  alkalmas  fákat  és  fű- 
szeres növényeket  szolgáltatnak.  A  kultúmövé- 

25 


Ceylon 


886 


Ceylon 


nyék  közül  legfontosabb  a  kókuszdió,  tea,  kakaó, 
rizs,  cukornád,  indigó,  dohány,  kávé,  kinafa. 

Állatvilága  sajátságosképen  közelebb  áll  a 
Himalája,  mint  India  délibb  vidékeinek  faunájá- 
hoz. Számos  C.-i  faj  teljesen  hiányzik  Indiában 
és  a  Szunda-szigeteken.  Honos  állatai :  az  elefánt, 
medve,  leopárd,  majmok,  bivaly,  temérdek  ma- 
dárfaj, krokodil,  kígyó,  gyik,  teknősbéka,  édes- 
vízi halak.  A  rovarok  és  lepkék  sokfélesége  is- 
meretes. A  tengerben  gazdag  gyöngytelepek. 

Lakosság.  C.  népessége  1910-ben  4.082,935; 
1  km2-re  esik  62  (India  C.-nal  64) ;  legsűrűbb  a 
lakosság  DNy.-on,  igen  ritka  K,-en  és  É.-on.  Az 
1901.  évi  lakosság  így  oszlik  meg  (katonasággal 
együtt) : 


Nép 

Népszám 
(1901) 

1000  lakosra 
esik 

Szingaléz  _ 

Tamil 

Indo-arab 

Burgher  és  euráziai -  _. 

Maláj    

Európai _ —  _. 

Bur  (hadi  foglyok)  

Vedda  (ösnép)_ — 

Egyéb  (Irinái,  stb.) ...    .. 

2.331,045 

953,585 

228,706 

28,539 

11,963 

9,509 

4,913 

3,971 

11,152 

651-4 
266 -5 
63-9 
6-6 
3'3 
2-7 
1-4 
11 
31 

Összesen 

3.578,333 

1000  0 

A  szingalézok  Ny.-on  és  D.-en,  ősi  ellenségeik, 
a  tamilok  É.-on,  K.-en  és  a  partvidéken  (európaiak 
szolgálatában  szingaléz-vidéken  is),  a  veddák  a 
K.-i  part  egyik  pontján  és  az  őserdőkben  élnek.  A 
burgherek  és  euráziaiak  európai  származású  ve- 
gyesvérüek.  Az  indo -arabok  Indiából  és  Arábiá- 
ból bevándorolt  arab  nép  leszármazol. 

A  lakosok  főfoglalkozása  a  földmívelés.  C. 
igazi  trópusi  ültetvényes  gyarmat ;  gazdagsága 
még  távolról  sincs  kiaknázva.  Művelés  alatt  áll 
(1909)  11,225  km2,  az  egész  terület  17-17o-a.  A  la- 
kosság 660/0 -a  foglalkozik  földmíveléssel.  Legré- 
gibb ültetvények  a  rizs,  a  kókuszpálma  és  a  fa- 
héj. A  kávét  a  XIX.  sz.  derekán  vitték  be; 
1875-ben  120  millió  K  kivitel  volt  belőle,  de  a 
Hemileia  vastatrix  okozta  károk  miatt  fel- 
hagytak vele.  A  teát  1873.  kezdték  kultiválni, 
azóta  jelentősége  egyre  emelkedik.  Az  ültetvé- 
nyek lassankint  kiszorítják  az  erdőségeket,  kivált 
500  és  1500  m.  közti  magasságban ;  az  alacso- 
nyabb vidékek  főleg  gyümölcs  és  kerti  vetemény 
termesztésére  alkalmasak.Az  állattenyésztés  emel- 
kedőben van.  1909-ben  volt  C.  területén  1.509,554 
szarvasmarha,  170,645  kecske,  97,148  sertés, 
96,335  juh  és  4042  ló.  A  bányászat  legfőbb  cikke 
a  grafit  (1909-ben  1000  bánya)  meg  a  drágakövek 
és  féldrágakövek :  zafír,  rubin,  topáz,  krizoberill, 
korund,  gránát,  ametiszt,  turmalin  stb.,  amelyek 
3303  helyen  bányásztatnak.  Itt  említendő  a  só- 
főzés  a  parti  lagúnák  vidékén.  A  gyöngyhalászat 
1906-ban  2-3millióKbrutto  bevételt  szolgáltatott ; 
1906— 1926-ig  bérbe  adatott  évi  0-5  millió  K.-ért. 
A  háziipar  a  lakosság  170/0 -át  foglalkoztatja. 
Legfőbb  iparágak  a  szövés,  kosárfonás,  teknös- 
békahéj-dlsztárgyak  készítése,  agyagárúk  és 
lakkárúk  készítése,  aranyművesség,  fémfeldolgo- 
zás, fafaragás. 

Közlekedés  és  kereskedelem.  1909-ben  960  km. 
kész  vasútja  volt  C.-nak  (Nyomtávolsága  1676 
mm.)  A  sziget  egész  hosszán  végigfut  a  vasút, 


több  mellékvonallal.  A  K.-i  részeken  azonban  még 
nincs  vasút.  A  hajózható  csatornák  sem  hiányoz- 
nak C.-ban.  A  tengeri  kikötők  hajóforgalma  {1907) 
6-66  millió  t.  1909-ben  C.-nak  125  hajója  volt, 
10,562 1.  tartalommal.  Legfőbb  kikötője  Colombo. 
A  postahivatalok  száma  (1909)  419,  forgalma 
36.560,349  darab.  A  táviróJiivatalok  száma  108  : 
feladatott  744.145  távirat.  A  táviróvezeték  hossza 
6905,  a  telefonó  1930  km.  Pénzegység  a  rúpia 
(Bs.)  =  100  cent  ==  1-60  K.  Pénznemek :  angol 
arany-  és  ezüstpénz  ;  indiai  rúpia ;  50,  25,  10,  5,  1 
ós  V2  cent-es  váltópénz.  A  mértékrendszer  u.  a., 
ami  Nagy-Britanniában. 

Műveltségi  állapot.  Az  iskolák  száma  (1909) 
4072,  a  tanulóké  302,638. Van  37  ipariskola,  árva- 
ház s  néhány  főbb  tanintézet  (Royal  College, 
Technical  College,  Training  College).  A  kormány 
évenkint  3  ifjút  gazdag  ösztöndíjjal  angliai  egye- 
temekre küld.  A  közoktatásra  1909-ben  2'3 millió 
K-t  áldozott  a  kormány.  A  C.-ban  megjelenő  16 
hírlap  közül  10  angol,  6 szingaléz  és  tamil  nyelvű. 
Vallás  szerint :  6O0/0  buddhista  (e  vallás  C.-ban 
miszticizmus  nélküli,  ateisztikus  és  materialisz- 
tikus) ;  23°/o  hindu  ;  lO^/o  keresztény  ;  70/0  moha- 
medán. A  buddhista  kasztrendszer  egy  neme  ma 
is  fennáll.  A  kereszténység  terjesztésén  katolikus 
és  protestáns  hittérítők  buzgólkodnak.  Igazság- 
szolgáltatás. A  polgári  törvénykönyv  az  ó-hól- 
landi,koloniális  rendeletekkel  módosítva.  A  bün- 
tető törvény  indiai  mintára  készült.  A  leg- 
felsőbb biróság  szókhelye  Colombo.  Ezenkívül 
vannak  rendőr-biróságok,  felebbezési,  járási  és 
falusi  bíróságok.  A  börtönbüntetések  száma 
(1907)  8675. 

Kormányzás  és  közigazgatás.  Az  1831.  és  1833. 
évi  alkotmány  értelmében  a  közigazgatás  élén 
áll  a  kormányzó,  aki  mellé  5  tagú  végrehajtó 
tanács  és  17  tagú  törvényhozó  testület  van  ren- 
delve. C.  kormányzása  Indiáétól  teljesen  füg- 
getlen. Közigazgatásilag  C.  9  provinciára  oszlik. 
(A  Maledivi-szigetek  adót  fizetnek  C.-nak).  Az  ál- 
lami bevételek  1909-ben  6'3,  a  kiadások  6"5  millió 
K-t  tettek.  Az  államadósság  (i909)  107  millió  K. 
Hadereje  (i909)  különböző  fegyvernemekből  1175 
ember  (1  dandár)  és  2367  önkéntes. 

Története.  C.  őslakói  a  veddák  (1. 0.  és  feljebb : 
Lakosság).  Az  Indiából  bevándorolt  szingalé- 
zok fejlett  kultúrájú  népe  Kr.  e.  543.  foglalta 
el  a  szigetet.  Kr.  e.  307.,  a  buddhizmus  felvételé- 
vel kezdődik  C.  virágkora.  Ebből  a  korból  mes- 
terséges tavak  és  vízmedencék,  nagyszabású  ön- 
töző-csatornák, sziklatemplomok,  dagobák  (szen- 
télyek és  sírhelyek)  ós  Buddha-szobrok  marad- 
ványai sok  helyütt  láthatók.  Anuradliapura,  Po- 
lonnaruwa  (az  egykori  fővárosok),  Dambulla, 
Kalavewa,  Mahlntale  és  Sigiri  félig  eltemetett 
romvárosok  műemlékei  az  architektúra  fejlett- 
ségében és  nagyszerűségében  az  ókori  Egyiptom 
leghíresebb  építészeti  emlékeivel  versenyeznek. 
A  szingalézok  hatalma  belső  egyenetlenségek,  a 
nép  és  az  uralkodók  erkölcsi  sülyedése  és  a  ma - 
labárok  (1.  0.)  betörései  (Kr.  e.  237-től)  következ- 
tében megrendült,  de  később  (1153.  Kr.  u.)  egy 
jeles  királyuk,  Parákrama  Báhu  alatt  újból  meg- 
szilárdult. (Ez  a  király  1470  vízmedencét,  az  ú.  n. 
ttParákrama  tavai»-t  építtette).  Halála  után  a 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Ceyloni  moszat 


-     387     — 


Cézium 


malabárok  csakhamar  birtokba  vették  a  szigetet, 
de  a  szingalózokuak  ekkor  még  sikerült  egy  ré- 
szét visszaszerezniök. 

A  portugálok  1505.  léptek  C.  földjére  s  1517. 
a  mai  Colombo  helyén  telepet  alapítottak.  A 
kandybeliek  fegyvert  ragadtak,  de  a  portugálok 
véres  kegyetlenséggel  nyomtak  el  minden  ellen- 
állást. A  szomorú  emlékezetű  portugál  uralmat 
a  békés  és  munkás  hollandusok  uralma  követte, 
akik  1602.  jelentek  meg  először  s  1638—58.  a 
portugálokat  végkép  kiszorították.  A  hollandu- 
sok katonai  uralmát  a  hrit  gyarmatosítás  vál- 
totta fel  a  francia  forradalom  idejében.  Az  1795— 
1796.  James  Stuart  ezredes  vezetése  alatt  benyo- 
muló britek  1802  március  27-én  forma  szerint  is 
annektálták  a  szigetet,  a  benszülött  főnököket 
azonban  egyelőre  meghagyták  birtokaikban.  A 
kandyi  király  kegyetlenkedései  és  visszaéléseire 
azonban  háborúval  feleltek  s  1815  márc.  2-án  a 
királyt  letették  s  területeit  annektálták.  Az  1817., 
1820.,  1834.  és  1848-ik  évi  fölkeléseket  elnyom- 
ták. A  brit  uralom  alatt  C.  gyors  virágzásnak 
indult  s  ma  egyik  legértékesebb  gyarmata  a  brit 
birodalomnak.  V.  ö.  Blue  Book  of  C,  évenkint ; 
Ferguson,  The  C.  Handbook  and  Direetory  (Co- 
lombo, évenkint) ;  Sarasin,  Die  Weddas  von  C. 
und  die  sie  umgebenden  Völkerschaften  (Wies- 
baden  1892) ;  Schmidt,  C.  (Berlin  1897) ;  Gordon- 
Cumming.  Two  Happy  Years  in  C.  (Edinburgh 
1892);  Ölutterbuck,  About  C.  (London  1891); 
Deschamps,  Au  pays  des  Veddas  (Paris  1892) ; 
Ledercq,  L'ile  de  C.  (u.  o.  1900) ;  Gave,  Buried 
Cities  of  C.  (Colombo  and  London  1899) ;  Geiger, 
C.  Reiseerinnerungen  ( Wiesbaden  1 898) ;  Haeckel, 
Indische  Reisebrief e  (Berlin  1893) ;  Szalay  Imre, 
A  rubintok  hazájából  (Budapest  1897) ;  Mocsáryné, 
India  és  Ceylon  (u.  o.  1899);  Bozóky,  Két  év 
K.-Ázsiában,  I.  (u.  o.  1911). 

Ceyloni  moszat,  1.  Agar-agar. 

Ceyloni  ^iöc&  (Haemodipsajaponica  BL,  áiiat), 
az  állkapcsos  piócák  ( Gnathobdellidae)  egy  faja, 
mely  a  trópusokon  fákon  él  és  az  ott  elhaladó 
emberekre  veti  magát  vérszlvás  céljából.  Való- 
ságos csapás,  védekezni  sem  lehet  ellene. 

Ceyloni  rubin  (ásv.)  a.  m.  almandin  (1.  o.). 

Ceylonit  (ásv.),  1.  Spinell. 

Ceyloni  tyúk,  Dzsungel-tyúk,  Lafayette,  v. 
Stanley  tyúkja  (Gallus  Lafayetti,  Lesson ;  G. 
Stanleyi,  Gray ;  G.  lineatus,  Blyth.).  Vadon  élő 
tyúkfaj,  mely  a  házi  tyúk  őséhez,  a  bankivá  tyúk- 
lioz  nagyon  hasonlít;  lehet,  hogy  a  házityúk 
éppen  a  ceyloni  tyúktól,  vagy  ezzel  együtt  a  ban- 
kivá tyúktól  származik. 

Ceylon-kardamomum  (növ.),  1.  Elettaria. 

Ceyx  Lacép.  (Wiat),  a  kakukforma  madarak 
(Coraciiformes)  rendjének  Alcedinidae  család- 
jába tartozó  madámem,  melynek  mellső  közép- 
ujja  hiányzik,  csőre  hosszú,  tövén  széles,  egyenes 
sörtékkel ;  farka  rövid,  evezőtoUai  közül  a  má- 
sodik és  harmadik  leghosszabb.  Egyik  faja  a  C. 
tridactyla  Cuv.,  mely  hátán  sötét  lilaszínű,  szár- 
nyai szennyes  indigókékek,  evezőtoUai  kéken 
szegélyezettek,  hasa  fehér.  Hazája  Kelet-India  ós 
Bomeo. 

Cézanne  (ejtsd :  8zézann),Pawí,  francia  festő,  szül. 
Aixben  (Provenee)  1839  jan.  19.,  megh.  u.  o.  1906 


okt.  23.  Atyja,  a  vagyonos  bankár,  a  jogi  pályára 
szánta,  de  a  fiatal  C.  már  1863-tól  kezdve  kizáró- 
lag a  festészettel  foglalkozott.  Egykori  iskolatár- 
sával, Zolával,Párisba  utazva,  az  Académie  Suisse 
növendéke  lett,  ahová  vele  egyidejűleg  az  ú.  n. 
impresszionista  csoporthoz  tartozó  Pissarro  és 
Guillaumin  is  eljárogatott.  Igazi  mesterei  Dela- 
croix  és  Courbet  voltak  s  kezdetben  teljesen  ezek 
hatása  alatt  dolgozott.  Később  Manet  és  az  im- 
presszionisták színskálájára  tért  át  s  ezzel  meg- 
indult művészetének  tulajdonképeni  kialakulása, 
mely  a  vonalak,  de  főleg  a  színek  azon  bámu- 
latos egyszerűsítéséhez,  összefoglaló  előadásá- 
hoz vezette,  amely  leginkább  utolsó  korszakából 
származó  műveit  jellemzi.  Művészete  egész  ha- 
láláig szigorú,  következetes,  megszakításnólküli 
fejlődést  tüntet  föl.  Képeivel  a  közönség  talán 
még  ma  sem  barátkozott  meg  eléggé,  a  legifjabb 
festőnemzedék  azonban  Burópaszerte,  így  nálunk 
is,  úgyszólván  kizárólag  az  ő  művészeti  hitvallá- 
sát tette  a  magáévá.  C.  művei  (tájképek  alakok- 
kal V.  anélkül,  arcképek,  csendéletek)  jelenleg 
többnyire  francia  míígyüjtők  ós  műkereskedők 
(VoUard,  Bernheim)  tulajdonában  vannak;  de  van- 
nak a  párisi  Luxembourg-múzeumban,  a  berlini 
és  brüsszeli  modem  képtárakban  is.  Megemlíten- 
dők  közültík  :  Majális ;  Nyári  vasárnap ;  Idill ; 
Szt.  Antal  kísértése ;  Mardi  gras ;  Fürdő  nők ; 
Fürdő  férfiak ;  a  felesége  arcképe ;  Pipázó  mun- 
kás ;  Kártyázók  (1.  a  képmellékletet);  Az  akasztott 
ember  háza  ;  Provencei  táj ;  Vízparti  nyaraló ; 
Aratók  ;  Passage  de  Ste  Vietoire  ;  Útkanyarulat ; 
Gardanne  látképe  stb.  Ezekhez  csatlakozik  szebb- 
nél szebb  és  igen  nagyszámú  csendéletének  és  ön- 
arcképének változatos  sora.  V.  ö.  Duret,  Paul  C, 
(a  Kunst  und  Künstler  1907.  évf .) ;  Bemard, 
Souvenirs  sur  Paul  C.  et  lettres  inédites  (a  Mer- 
cure  de  Francé  1907.  évf.) ;  Meier-Graefe,  Paul 
C.  (München  1910). 

Cezarevics,  az  orosz  trónörökös  címe,  1.  még 
Cár. 

Cezarevna,  az  orosz  trónörökös  nejének  a  címe, 
1.  még  Cár. 

Cezarizmus  (lat.  caesarismus),  azaz  cézári 
rendszer,  így  nevezik  az  egyeduralom  megszerzé- 
sének és  birtoklásának  azt  a  politikai  rendszerét, 
amely  a  köztársasági  formák  megtartásával,  az 
összes  köztársasági  főtisztségek  megszerzésében 
és  a  törvényhozó  s  egyéb  köztestületek  befolyáso- 
lásában, hatalmuknak  színlegessé  tételében  áll.  Ez 
volt  Július  Caesarnak  az  uralom  megszerzésére 
irányuló  politikai  rendszere.  Innen  az  elnevezés. 
Az  újabb  történetben  III.  Napóleon  uralkodói  rend- 
szere is  a  C.  példája. 

Cezimbra  (ejtsd :  szezimbra),  járásí  székhely  és  ki- 
kötőváros Estremadura  portugál  tartomány  lis- 
saboni  distritojában  (járás),  meredek  hegy  lá- 
bánál a  Setúbal-öbölben  (Atlanti-óceán),  Lissabon- 
tól  D.-re  30  km.,  (i9oo)  9066  lak.,  halászattal. 

Cézium  (Gaesium).  Az  alkáli  fémek  csoportjába 
tartozó,  igen  ritka,  egy  vegyértékű  elem ;  vala- 
mennyi ismert  elem  között  a  legpozitívabb,  ké- 
miai jele Cs, atomsúlya  13281.  Bunsen  és  Kireh- 
hofl  spektrálanalizis  útján  fedezték  fel  a  dürk- 
heimi  sós  foiTás  elemzésekor  (1860).  Szabad  ál- 
lapotban a  természetben  nem  fordul  elő.  Az  Elba 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


26* 


Céziumtimsó 


—     388     — 


Chabin 


szigetén  található  pollux  nevű  ásvány  13— 34o/o 
C.-oxidot  tartalmaz.  A  tiszta  fémet  legelőször 
Setterberg  állította  elő  a  eián-C.-nak  elektrolízise 
révén.  Ezüstfehér  színű,  nyújtható  és  a  leglágyabb 
fém,  amely  26-5"-on  megolvad.  Fs.  (15«-on)  1-87. 
A  vizet  hevesen  elbontja.  A  C.-kloroplatinát 
(CSj  PtClg)  jóval  nehezebben  oldható  vízben,  mint 
a  kálíumkloroplatinát.  A  C.  savanyú  borkösav- 
sója  könnyebben  oldódik  vízben,  mint  a  kálium 
savanyú  borkősavsója.  Sói  a  színtelen  Bunsen- 
lángot  szép  kékre  festik.  A  C.  színképében  két 
igen  szép  kék  vonal  látható,  innen  kapta  a  C. 
nevet  (eaesius  =  égszínkék).  Ez  elem  felfedezése 
Is  e  vonalak  észlelése  alapján  történt.  A  C.  sói 
gyakorlati  fontossággal  nem  bírnak ;  erélyes  íizio- 
lógiai  hatásúak  (szívmérgek).  A  C.-klorid  (CsCl), 
kockás  kristályok  vízben,  borszeszben  igen  köny- 
nyen  oldható ;  A  C.-karbondt  (CSjCOj)  fehér  ho- 
mokszerű por,  mely  vízben,  továbbá  borszeszben 
is  (a  káliumkarbonát  nem)  könnyen  oldódik; 
kémhatása  erősen  lúgos.  A  C-fti/tarftowáííCsHCOg) 
szépen  kristályosodik,  kémhatása  alig  lúgos.  A 
C-sziüfát  (CSgSO^)  vízben  igen  könnyen  oldható 
rombos  kristályok ;  az  aluminiumszulf áttal  k&'pe- 
zett  kettős  sója,  a  C.-aZMmwÍMWis^íMZ/aív.  C.-timsó 

Cs,Al,(SO,),.24H,0, 
a  közönséges  timsóval  izomorf,  és  más  fizikai  sa- 
játságaira nézve  is  nagyon  hasonló  hozzá,  csupán 
vízben  jóval  nehezebben  oldódik.  A  C.-Jiidroxid 
(CsOH),  a  káliimihidroxidhoz  hasonló  sajátságú. 
A  legerősebb  bázis. 

Céziumtimsó,  1.  Cézium. 

Cezúra  (lat.  caesura),  a  verstanban  az  asormet- 
szet,m.e\y  egy  hosszabb  sort  a  versláb  közepén  ket- 
tévág, úgy,  hogy  a  sor  második  fele,  a  metszettől 
számítva,  éppen  ellentétes  ritmust  tüntet  fel,  mint 
az  első.  A  C.  külsőleg  abban  áll,  hogy  az  illető  láb 
közepén  a  sor  első  rendjének  utolsó  szava  végző- 
dik. A  C.  a  klasszikái  versalakok  nagy  részében  a 
harmadik  láb  közepére  (vagyis  az  ötödik  félütem 
után)  esik,  igya  hexameterben,asapphói,alkaio8i 
sorban,  trímeterben,  sőt  oda  esik  számos  modem 
formában  is.  E  sorban : 
Hösvér  I  tői  \  piro  |  sült  |1  gyász  |  tér  j  só  i  hajtva 

kö  I  szöntlek 
3  C.  van  megjelölve,  de  a  sort  két  ritmikai  rendre 
osztó  C,  igazi  sormetszet  csak  egy  van  ( || ),  a  má- 
sik kettő  lábmetszet.  L.  még  Metszet  és  Dierézis. 

C.  F.,  a  cardus  firmus  (1.  Cantus)  rövidítése. 

cf.  (cfr.)  rövidítés,  confer,  confe)'atur  helyett, 
a.  m.  vesd  össze. 

cg,  a  centigramm  rövidítésére  használt  nem- 
zetközi jelzés. 

Ch,  kettős  betű,  de  egyszerű  hangot  jelöl.  A 
németben  két  k,  h,  j-féle  hangot  írnak  így,  az  ú. 
n.  ach  s  az  ú.  n.  ich  hangot ;  az  előbbi  meghono- 
sult  német  szókban  k-va  változik,  az  utóbbi  A-ra, 
vagy  el  is  marad  (pl.  bakter'  Wachter,  pléh,  plé 
Blech).  Görög  szókban  tkp.A;/i-féle  hangot  jelent, 
de  részint  A:-nak,  részint  német  ch-nak.  szokás  ej- 
teni. Határozottan  kh-t  kell  ínii  s  ejreni  némely 
keleti  nevekben,  melyeket  németesen  cA-val  is 
írnak :  EJúva,  Bokhara  (nem  Chiva,  Bochara). 
Francia  nevekben  5-nek,  angol  és  spanyol  nevek- 
ben C5-nek  kell  ejteni,  pl.  Chateaubriand  ejtsd : 
satohrian,  Chatham  ejtsd :  esettem.  Régente  a  ma- 


gyar cs  hangot  is  így  írták  s  innen  egyes  család- 
neveknek ez  az  írásmódja :  Széchenyi,  Zichy.Olasz 
szókban  csak  e  és  i  előtt  fordul  elő  s  mindig  A:-nak 
ejtendő,  pl.  Anch'  io  sono  pittore  (1.  o.). 

CH,  régi  magyar  pénzverőjegy,  jelentése :  Ca- 
mera  Hungarica,  azaz  Pozsony. 

Chabaneau  (ejtsd :  sabanó),  Camí7íe,francia  nyelv- 
tudós, szül.  Nontronban  (Dordogne)  1831  márc. 
4-én,  megh.  u.  o.  1908  júl.  22.  A  provengal nyelv 
és  irodalom  kiváló  ismerője  s  tanára  volt  a  mont- 
pellierí  egyetemen.  Művei :  Histoire  et  théorie  de 
la  conjugaison  frangaise  (Paris  1868,  2.  kiad. 
1879) ;  Grammaire  limousine  (u.  o.  1876) ;  Bio- 
graphies  des  troubadours  (a  Histoire  générale  de 
Languedoc  X.  kötetében,  1885)  és  számos  ópro- 
vengal  szövegkiadás  a  Revue  des  langues  roma- 
nesban.  Tisztelői  1907.  kiadták  Erlangenben  a 
Mélanges  Ch.  c.  emlékkönyvet, 

Chabariokéreg  (nSv.),  1.  Bowdichia. 

Chabarowka  (Chabarowsk),  1.  Habarovka. 

Cliabarro  (növ.),  1.  Byrsonima. 

Chabas  (ejtsd:  sabá),  Francois,  francia  egyiptoló- 
gus, szül.  Brian^onban  1817  jan.  2.,  megh.  Ver- 
saillesben  1882  máj.  17.  Antropológiai  kutatások 
vitték  az  egyiptológia  mezejére.  Különösen  hiera- 
tikus szövegek  olvasásában  és  kritikai  magyará- 
zásában jeleskedett.  Nevezetesebb  munkái:  Le 
papyrus  magique  Harris  (1861) ;  Les  inseriptions 
des  miues  d'or  (1863  és  1873) ;  Recherches  pour 
servir  ál' histoire  de  la  XlXme  dynastie  et  specia- 
lement  á  celle  des  temps  de  l'Exode  (1873) ;  Btu- 
des  SUT  l'antiquité  historique  d'aprés  les  sources 
égyptiennes  et  les  monuments  réputés  préhisto- 
riques  (1872) ;  Voyage  d'un  Égj^ptien  en  Syrie,  en 
Phénicie,  en  Palestine  etc.  au  XlVe  siécle  avant 
notre  ére  (1866) ;  különös  érdemeket  szerzett  Ch. 
a  Mélanges  égyptologiques  és  a  L'égyptologie  c. 
folyóiratok  alapítása  által. 

Chabazit,  szUikát  ásvány  éspedig  zeolit.  Víztar- 
talmú mész-nátrium-aluminium  szilikát  össze- 
tétele. (Ca,Na,)Al2(SiOs)4  +  6Hj,0.  Egyike  a  leg- 
gyakoribb zeolitoknak,  főképen  a  romboéderben 
kristályosodik ;  a  romboéder  közel  áll  a  kockához, 
azért  ktiboicit-nek  vagy  kockaforma  zeolit-nek 
(Würfelzeolith)  is  nevezik  a  C-t.  Ikerkristályok 
gyakoriak ;  még  vaskosan,  szemcsésen  is  találni. 
Színtelen,  fehéres,  vereses  v.  egészen  veres,  sár- 
gás, sárgásbarna ;  üvegfényű,  átlátszó,  majd  át- 
tetsző ;  elég  jól  hasad.  Forrasztócső  előtt  könnyen 
fehér,  hólyagos  gyönggyé  olvad.  Bazaltok,  ande- 
zitek, melaflrok,  fonolitok  üregeiben  találni  leg- 
gyakrabban egyéb  zeolitokkal  együtt  v.  mészpát- 
tal  és  aragonittal.  Hazánkban  a  szobi,  visegrádi, 
bogdányi,  szentendrei  s  egyéb traehitban,  a  selme- 
czi,  a  somoskői  bazaltban.  Vele  azonos  a  f akolit. 

Cliabb  a.  m.  Aleppo-fákadék  (1.  o.). 

Chabert-féle  olaj  (Oleum  contra  Taeniam 
Chaberti),  3  rész  terpentin-  és  1  rész  állati  olaj- 
ból lepárolt  barnás  folyadék.  (Chabert  Philibert 
francia  állatorvosról  1737 — 1814.  nevezték  el.) 
Régebben  galandféreg  eUen  adták,  ez  idő  szerint 
azonban  már  nem  használják. 

Chabin  (franc,  ejtsd :  sabeS),  állítólagos  fajke- 
veréke  a  juhoknak  a  kecskékkel,  melyet  Dél- 
Amerika  Ny.-i  partvidékein  bőre  végett  tarta- 
nak. Eddig  még  eldöntetlen  kérdés,  hogy  a  C. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chablr 


—     389     - 


Chacornac 


csakugyan  fajkeverék-e,  avagy  a  juhnak  vala- 
mely fajta-változéka.  A  C.-ek  maguk  között  ter- 
méketlenek, közönséges  juhokkal  való  párosítás 
után  szintén  nem  adnak  ivadékot. 

Chabir  (arab),  karaván  vezető  Afrikában. 

Chablais  (etjtsd:  sabié),  a  régi  Savoya  hercegség 
egyik  tartománya ;  a  Genü-tótól  É.-ra,  mostTho- 
non  arrondissement,  820  km«,  lakossága  (62,211) 
cseresznye-  és  gesztenye  termeléssel,  állattenyész- 
téssel, márvány-,  szón-  és  vasérc-bányászattal 
foglalkozik.  Völgyeinek  termékenységénél  fogva 
Savoya  kertjének  nevezték.  A  régi  Caballicus  pa- 
gust  a  XI.  sz.-ban  II.  Konrád  császár  fehérkezü 
Humbertnek  adományozta,  aki  a  grófi  cimet  vi- 
selte. Utódait  a  XV.  sz.-ig  hercegeknek  hívták. 
Midőn  a  francia  köztársasághoz  tartozott,  Léman 
dópartementnak  volt  része.  1814— 60-ig  a  szar- 
díniái királyságnak  volt  része. 

Chablis  (ejtsd:  sabii),  város  Yonne  francia  dépar- 
teraentban,  a  Serein  partján,  135  m.  magasban, 
(1906)  2281  lak.,  fehér  burgundi  és  pezsgőbora 
híres. 

Chablon  (franc,  ejtsd:  saWon),  fából,  cinkből, 
vaspléhből,  papirosból  stb.  kivágott  minta,  mely- 
lyel  a  falazat  párkányát  húzzák,  a  fal  díszítését 
festik  vagy  a  feliratos  táblákat  készítik.  —  A 
C-t  használják  a  fémipar  sok  ágában,  így  a  vas- 
öntészetben  a  forgós  felülettel  biró  öntőformák 
készítésére.  Magyar  neve  alakzó{\.  o.). —  C-szerü- 
nek  nevezíink  valamely  művészi  produktumot, 
melynek  nincs  semmi  eredeti  jellege  s  teljes  híjá- 
val van  az  alkotó  míívész  invenciójának. 

Chaboras,  1.  Chabur. 

Chabot  (ejtsd:  sabo),  FraríQois,  francia  forra- 
dalmár, szül.  Szt.  Geniez-Dolban  1759.,  kivé- 
gezték 1794  ápr.  5.  Csuklyás  barát  volt.  1789- 
ben  azonban  otthagyta  a  kolostort  és  megnősült. 
1791-ben  a  törvényhozó  gyűlés,  1792.  pedig  a  kon- 
vent tagja  lett  és  cinizmusa  és  kegyetlensége  ál- 
tal tűnt  ki,  amiért  a  köznép  a  dühöngő  barát- 
nak nevezte  el.  Tőle  ered  a  montagnards{a,  «hegy- 
párt»)-féle  elnevezés.  A  Nőtre  Dame  templomot 
az  ő  indítványára  alakították  át  az  «Ész»  temp- 
lomává, maga  pedig  áldozatainak  hagyatékából 
becstelen  módon  meggazdagodott.  B  miatt  a  Dan- 
tonisták  bevádolták,  mire  halálra  ítélték.  V.  ö.Vi- 
comte  de  Bonald,  F.  Ch.  (Paris  1908). 

Chabotte,  1.  Kovácsolás. 

Chabrias,  kiváló  athéni  hadvezér,  Kr.  e.  388. 
Euagoras  ciprusi  királyt,  valamint  az  egyipto- 
miakat is  győzelemhez  segítette  a  perzsák  ellen. 
378-ban  Athén  Thebával  lévén  szövetségben,  C-t 
küldte  Theba  támogatására  az  ostromló  Agesi- 
laos  spártai  király  ellen,  s  egy  új  harcállással 
(hogy  t.i.a  katonák  féltérdre  ereszkedve,  lándzsá- 
val és  pajzzsal  várták  az  ellenséget),  Agesilaost 
visszavonulásra  kényszerítette.  Még  szebb  diadalt 
aratott  a  spártaiak  fölött  376.  Naxosnál  egy  ten- 
geri csatában  és  azontúl  is  nagyobbrészt  szeren- 
csésen harcolt  az  athéniek  és  az  egyiptomi  Tachos 
király  szolgálatában  ;  de  357.  a  szövetséges  há- 
borúban az  athéni  hajóhad  élén  Chios  szigetét 
megtámadva,  meghalt. 

Chabrier  (ejtsd :  sabrié),  Emánuel  (Alexis),  franc, 
zeneszerző,  szül.  Ambertben(az  Auvergneben)  1842 
jan.  18.,  megh.  Parisban  1894  szept.  13.  1856-ban 


Parisba  költözött,  a  belügyminisztériumban  tiszt- 
viselő volt,  de  végre  le  kellett  mondania,  mert 
hivatalával  kevesebbet  törődött,  mint  a  zenével. 
1877-ben  sikerrel  adták  elő  A  csillag  c.  ope^ 
rettjét  a  párisi  Bouffes  színházban.  (Ennek  szöve- 
gére, Uff  király  cím  alatt,  írtak  új  zenét  Bátor 
Szidor  ós  Hegyi  Béla.)  1887-ben  ugyan  az  Opera 
comique  Kénytelen  király  című  dalművét  hozta 
színre,  de  egész  tehetsége  a  Gwendoline  c.  zenés 
drámában  aratott  nagy  elismerést  (Karlsruheban 
1888  őszén,  Parisban  csak  1893  tavaszán).  Köl- 
tött még  dalokat,  zongora-darabokat,  zenekarra 
Bspana  c.  rapszódiát  stb.  Briseis  c.  töredékben 
hátrahagyott  dalművét  1899.  Berlinben  és  Paris- 
ban nagy  sikerrel  mutatták  be. 

Chabrus,héberszó  a.m.  egyesülés,  társulás. 
Annyi  is,  mint  az  egyesre  jutó  nyereséghányad. 
Más  értelemben  az  árverési  hiénák  szövetkezete, 
akik  az  árveréseknél  remélhető  hasznot  monopo- 
lizálni törekszenek  s  másnak  az  árverést  az  ár 
magasra  verésével  lehetetlenné  teszik,  vagy  ma- 
gukat azért,  hogy  nem  árverelnek,  megfizettetik. 
A  70- es  évek  elején  az  osztrák  és  cseh  alkotmány - 
villongásokban  az  olyan  földvásárló  politikai  szö- 
vetkezeteket nevezték  C-nak,  amelyek  nagyter- 
jedelmű jószágokat  vásároltak,  különösen  Cseh-' 
országban,  hogy  ezáltal  a  tartományi  és  biro- 
dalmi gyűlésnek  nagybirtokok  tulajdonjogához 
kötött  választói  jogát  pártfeleik  részére  biztosít- 
hassák. 

Chabur,  két  folyó  ázsiai  Törökországban  ;  az 
egyik  (az  ókorban  Chaboras,  Xenof ónnál  Araxes) 
Diarbekir  vilajetben  ered  és  az  Eufráteszba  tor- 
kol ;  a  másik  Kurdisztánban  ered  és  a  Tigrisbe 
szakad. 

Chacabuco  (ejtsd:  csakabuko),  1.  város  Santiago 
chilei  tartományban.  Ismeretes  azon  győzelem- 
ről, amelyet  1817  febr.  12.  San  Martins  a  spanyol 
csapatok  fölött  kivívott.  —  2.  C.  Argentína 
Buenos  Aires  depart.-jának  fővárosa,  kb.  4000 
lakossal. 

Chacham,  1.  Khacham. 

Chachani  (ejtsd:  csacsáai),  hegy  Peruban,  19  km.- 
nyire  É.-ra  Arequipától,  6096  m.  magas.  1894. 
meteorológiai  állomást  állítottak  fel  rajta  5075 
m.  magasságban. 

Chachapoyas  (ejtsd:  csacsapójasz),  Amazonas  de- 
part.  főhelye  Peruban,  5000  lak.  Püspöki  szék- 
hely. Közelében  híres  meleg  források  fakadnak. 

Chaco  (ejtsd:  csákó),  1.  Gran-C.  v.  El-C,  a  La 
Plata  és  Amazon  közti  vízválasztótól D. -re  fekvő 
terjedelmes  síkság,  amely  a  pampákig  nyúlik ;  a 
Rio  Saladót  tekintik  a  két  síkság  közt  határul. 
É.-on  és  a  folyók,  különösen  a  Vermejo  és  Pilco- 
majo  mentén  a  növényzet  buja,  akár  a  brazíliai 
őserdők  ;  közepén  és  D.-i  részén  száraz,  víz  nél- 
kül szűkölködő  steppék  vannak.  —  2.  C(Gobema- 
cion  del  C),  Argentína  egyik  territóriuma  a  Rio 
Tenco  és  Vermejo,  a  Parana,  Santiago  del  Estero 
és  Salta  tartományok  között,  136,635  km^-nyi 
területtel,  (i909)  27,394  lak.  Nagyobbára  még  füg- 
getlen indiánus  törzsek  által  gyéren  lakott  sík, 
mocsaras-erdős  vidék.  Főhelye  Resistencia. 

Cbaconue,  tánc,  1.  Ciaconna. 

Chacornac  (ejtsd:  sakornak),  Jean,  francia  csil- 
lagász, szül.  Lyonban  1823  jún.  21.,  megh.  u.  o. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Chacta 


390 


Chagros 


1873  szept.  6.  A  marseillei,  majd  a  párisi  csillag- 
vizsgálón észlelt.  Nyolc  apró  bolygót  fedezett  fel. 
Főműve :  Atlas  éeliptique  (Paris  1854—63,  36  tér- 
kép), mely  a  kisbolygók  keresésénél  és  megfigye- 
lésénél ma  is  fontos  segédeszköz. 

Chacta,  indiánus  törzs,  1.  Gsoktá. 

Cliacun  a  son  goüt  (franc),  ki-ki  a  maga 
Ízlése  szerint. 

Chadderton  (ejtsd:  cseddertn),  város  Lancaster 
angol  grófságban,  Oldham  külvárosa,  (1911)  28,305 
lak.,  pamutiparral,  gépgyártással  és  köszénbá- 
nyákkal, 

Chadidsha,  1.  KJmdidzsa. 

Chadwick  (ejtsd.-  csedvikk),  George,&z  amerikai 
zeneszerzők  egyik  legnagyobbja,  szül.  Lowellben 
(Massachusetts)  1854  nov.  13.  Tanult  Lipcsében 
és  Münchenben  ;  Bostonban  orgonás  és  zeneelmé- 
let-tanár lett,  1897.  a  bostoni  New  Bngiand  kon- 
zervatórium igazgatója  lett  s  a  Yale-egyetem 
Magister  artiummá  nevezte  ki.  Számos  a  nagy- 
szabású müve  :  3  szimfónia,  6  megnyitó  (leghíre- 
sebb a  Eip  van  Winkle  c),  zenekari  szerenád, 
suite  és  szimfonietta,  nagy  ének-  és  zenekari  mű- 
vek (The  vikings  last  voyage,  Columbián  Ode, 
Ecce  iam  noctis  . . .),  Judith  zenósdráma,  zongora- 
darabok. Harmony  c.  tankönyvet  is  írt. 

Chaerea,  Gassúts,  Caligula  császár  (1. 0.)  gyil- 
kosa. 

Chaeronea  (gör.  Chaironeia),  ógörög  város 
Boeotia  tartomány  Ny.-i  szélén;  Plutarchos szülő- 
városa ;  a  mellett  elterülő  sikon  győzte  le  Fülöp 
makedón  király  az  athéniek  ós  thébaiak  egye- 
sült hadait  Kr.  e.  338-ban.  A  thébaiak  sírja  fö- 
lött emelt  óriási  márványoroszlánnak  maradvá- 
nyait kiásták  és  az  emléket  1902.  újra  fölállí- 
tották. C.  helyén  ma  Kaprena  falu  fekszik. 

Chaeropliylluiu  L.  (baraboly,  növ.),  az  Um- 
Delliferae  (Bmyösök)  család  génüsza,  melynek 
30  faja  főkép  Európában  ós  Belső-Ázsiában  van 
elterjedve,  Észak-Amerikában  csak  a  (7.  procum- 
hens  Crtz.  van  meg.  Egy-két  éves  v.  évelő,  ma- 
gas szárú  füvek,  többször  szárnyas  levelekkel, 
soksugarú,  összetett,  gyakran  poligám  ernyőkkel, 
melyekben  azonban  kevés  a  terméstadó  virág. 
A  G.  hulbosum,  L.  (csemege  baraboly)  180  cm. 
magas,  2  éves  szára  hengeres,  csomóin  bütykös, 
felül  kopasz,  lent  szőrös  és  piros  foltú.  Levele 
2 — 3-szor  szárnyas,  virága  fehér.  Az  első  évben 
csak  a  tőrózsa  fejlődik  ki  s  ennek  lisztes  gyökere 
répaszerüen  megdagadva  mihóka  v.  mihálka  név 
alatt  kedvelt  népies  eledel  (mogyorósaláta)  s  Né- 
metországban helyenként  termelik  is ;  különben 
cserjós,  köves  töltések,  utak  mentén,  szőllők  kö- 
rül terem.  A  gyökér  8—10  cm,  hosszúra  nő  meg, 
vastagsága  hüvelyknyi ;  pirítva  v.  főzve  eszik, 
de  csak  novemberben  élvezhető.  A  G.  temulum 
L.  (szédítő  baraboly)  30—80  cm.  magas.  Szára 
szögletes,  piros  foltú,  felül  rövid  szőrű.  Levele 
kétszer  szárnyas.  Erdős  helyeken,  gyümölcsösök- 
ben terem.  Mérges. 

Chaetae,  a  sörtelábú  férgek  (Ghaetopoda) 
bőrében  lévő  különböző  alakú  serték  neve. 

Chaetetes  (áUat),  a  Coenothecalia  rendbe  tar- 
tozó korallnem. 

Cliaetifera  (állat),  a  csillagfórgek  (Gephyrea) 
egyik  rendje.  L.  Gslllagférgek. 


Chaetocercus  (áiiat),  a  kolibri-félék  (Trochi- 
lidae) családjába  tartozó madámem.  Legismertebb 
a  G.  bombus  faj,  mely  Ecuadorban  honos. 

Chaetoderma  Low.  (áiiat),  az  őspuhatestüek 
(Amphineura)  rendjébe,  a  féregcsigák  (Aplaco- 
phora)  alrendjébe  tartozó  állatnem,  megnyúlt, 
féregszerű  testtel,  héj  nélkül,  hátán  kis  tüskék- 
kel. Egyetlen  faja,  a  G.  nitidum  Low.  az  észak- 
európai tengerekben  honos. 

Chaetodon  (állat),  a  pikkelyesszárnyú  halak 
(Squamipinnes)  családjába  tartozó  halnem.  Tes- 
tük hosszúkás  kerekded,  fejük  elülső  része  orr- 
mányszerüen  előre  nyúlt,  mindkét  állkapcsukban 
hegyeikkel  hátrafelé  görbült  sertenemű  fogaik 
vannak.  Idetartozik  az  Indiai-óceánban  és  a  Csen- 
des-tenger Ny.-i  részében  honos  zászlós  hal  (G. 
setifer  Bl.),  melyre  jeUemzö  felső  sörényúszójá- 
nak  megnyúlt  5-ik  sugara ;  szürkésfehér  alap- 
színét több  feketés  sáv  és  négy  narancsvörös  ha- 
rántvonal díszíti ;  20  cm.  hosszú.  Ennél  kisebb  a 
pásztás  korállhal  (G.  fasciatus  Forsh.)  és  a  szirti 
hal  (G.  vittatus  Bl.  Sehn.) ;  az  előbbi  16,  az  utóbbi 
csak  11  cm.  hosszú. 

Chaetognatlia  (állat),  a  férgek  (1.  0.)  állat - 
körének  egyik  osztálya.  L.  NyŰférgek. 

Chaetopoda  (áiiat),  a  gyűrűsférgek  egyik 
alosztálya.  L.  Sörtelábuak. 

Chaetopteridae  (állat),  a  gyűrűsférgek  (l.o.) 
osztályába,  a  sörtelábuak  (Ghaetopoda)  alosztá- 
lyába, a  soksertéjüek  (Polychaeta)  rendjébe  tar- 
tozó, tengerben  élő  féregnem.  Jellemző  reá,  hogy 
teste  több,  egymástól  különböző  testtájra  oszlik  s 
hogy  az  ide  tartozó  fajok  pergamenszerű  csöve- 
ket építenek.  Némely  fajai  világítanak. 

Oliaetostonius  (állat),  a  harcsa-félék  (Silu- 
ridae)  családjába  tartozó  halnem.  Jellemző,  hogy 
az  ide  tartozó  fajok  rövid  testét  mindkét  oldalt 
4—5  sorban  álló,  egymást  cserépzsindelyszerűen 
takaró  pajzsok  fedik,  ezért  vértes  harcsáknak  is 
hívják  őket.  Eddig  25  fajuk  ismeretes,  melyek 
Amerika  trópusi  részeiben  ós  Portorico-szigeten 
élnek.  Legismertebb  a  vértes  harcsa  (G.  pictus 
Kner.),  mely  ivadéka  számára  vízinövényekből 
fészket  épít  s  azt  bátran  védelmezi. 

Chafarinas,  három  sziget  Marokkó  É.-i  part- 
ján. Spanyol  birtok,  1.  Presidios. 

Chafra,  Egyiptom  királya,  a  második  gizei 
piramis  felépítője. 

Chaggáj  (Aggeus),  próféta,  aki  520.  Kr.  e.  Dá- 
rius Hystaspes  perzsa  király  uralkodásának  má- 
sodik évében  lépett  föl.  Midőn  a  babiloni  fogságból 
hazatért  zsidók  elkezdték  a  jeruzsálemi  templom 
felépítését,  de  a  szamaritánusoknak  sikerült  ezt 
megakasztani,  C.  és  Zakariás  próféta  beszédei 
folytán  Zerubabel  és  Józsua  főpap  kezükbe  vet- 
ték az  ügyet  és  a  templom  építését  négy  év  múlva 
befejezték.  C.  beszédei  a  12  kis  próféta  könyvei 
között  foglalnak  helyet. 

Chagny  (ejtsd:  sányi),  város  Saöne-et-Loire  fran- 
cia départementban,  a  Canal  du  Centre  mellett, 
(1906)  4671  lak.,  igen  jó  borokkal,  vasolvasztókkal, 
üveg-  és  gazdasági  gépgyártással ;  vasérc-,  szén-, 
fa-  és  épületkőkereskedéssel. 

Chagos  (ejtsd:  cságosz),  szigetek  az  Indiai-óceán- 
ban, a  Maledivákkal  u.  a.  hosszúsági  fokon.  Tag- 
jai :  Diego  Garcia  v.  Great-C.  Trois  Próres,  Bagle, 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Chagres 


391 


Chalcides 


Egmont.Koralliumból  vannak  felépítve  és  mert  az 
AdenésKap-Leeuvin  köztjAró  hajóknak  éppen  fele 
út  jókba  esnek,  nagy  kőszénrakodói  vannak  itt  az 
angoloknak.  Termelnek  kókuszpálmát,  amelynek 
olaja  kivitelre  is  kerül.  Egész  területe  a  sziget- 
csoportnak 110  km 2,  mintegy  1000  lak.  Fölfe- 
dezték a  portugálok,  1786.  Blair  angol  kapitány 
kutatta  át,  1791.  franciák  kezébe  került,  de  csak- 
hamar angol  birtok  lett,  s  ma  közigazgatás  szem- 
pontjából a  Mauritius-szigetekhez  tartoznak. 

Ghagres  (ejtsd:  csagresz),  város  Panama  közép- 
araerikai köztársaságban,  a  vízben  bő,  de  számos 
vízesése  miatt  csak  rövid  úton  hajózható  ugyan- 
ily  nevű  folyó  torkolatánál,  mintegy  1000  lak.  A 
Panama-vasút  megnyitása  előtt   itt  szállottak 
partra  azon  utasok,    akik  a  Csendes-óceánhoz 
akartak  eljutni.  Klímája  nagyon  egészségtelen. 
Cbagrín,  1.  Sagrin. 
Chahut,  1.  Cancan. 
Chaibar,  1.  Khaihar. 
Chaiber,  1.  lümher. 
Chaifa,  1.  Haifa. 

Chaignet  (ejtsd:  seayé),  Anthelme  Edouard, 
francia  filozófus,  szül.  Parisban  1819  szept.  9., 
megh.  1901  máj.  3.  1863  óta  a  poitiersi  fa- 
kultáson az  ókori  irodalomnak  tanára.  1890-ben 
nyugalomba  vonult.  Müvei  közül  megemlítendők : 
Principes  de  la  science  du  beau  (1865)  ;La  vie  et  les 
éerits  de  Platón  (1871 ;  koszorús  mű) ;  Pythagore 
et  la  philosophie  pythagoricienne  (1873 ;  2.  kiad. 
1875 ;  2  köt.) ;  La  philosophie  de  la  science  du  lan- 
gage  (1875) ;  La  tragódie  grecque  (1877) ;  Essai 
sur  la  psychologie  d'Aristote  (1884) ;  Histoire  de 
la  psychologie  des  Grecs  (1888—93,  5  köt. ;  La 
i'liétorique  et  son  histoire  (1888)  stb. 

Chailar  (Kailar),  folyó  É.-i  Mongoliában,  Kul- 
dur  néven  ered  a  Nagy-Kingán  lánc  Ny.-i  lej- 
tőin s  egyesülve  a  Dalainor  lefolyásával,  csatla- 
kozik az  Argunhoz  és  azzal  együtt  az  Amur  fő- 
forrásfolyója. 

Chailles  (ejt«d :  8eiiy),dió-,  fej-nagyságú  elkováso- 
^  dott  mészkonkréciók, 

^-"sés^ü-^  ^  felső  jura  formáció- 

ban fordulnak  elő. 

Chain  (ang.,  ejtsd : 
csen)  a.  m.  lánc,  földmé- 
résre használt  hosszu- 
ságmérték ;  Angolor- 
szágban a.  m.  22  yard 
=  2012  m.,  az  észak- 
amerikai Egyesült- 
Államokban  pedig 
18-29  m. 
Chaine  (franc, 

ejtsd:  sén)  a.  m.  láuc ; 

a  táncban  az  a  for- 
duló, amidőn  táncosok 
és  táncosnők  egymás- 
nak felváltva  kezet 
nyújtanak  (pl.  a  né- 
gyesben). 
Chain-Island,  lásd  Anaa. 
Chalre  (japán)  kis,  elefántcsont  fedelű  agyag 
teásedény  (1.  az  ábrát),  mely  a  zöld  teapor  meg- 
őrzésére szolgál.  A  japán  kerámiában  nagy  sze- 
repet játszik. 


Chaíre. 


Chaireddin  (Haireddin),  1.  Barharossa. 

Chairemon,  1.  Kr.  e.  380  táján  Athénben  élt 
tragikus  költő ;  inkább  olvasásra  és  recitálásra, 
mint  színpadi  előadásra  szánt  darabjait  a  metri- 
kai és  stilisztikai  műgond  túlsága  jellemezte.  9 
cím  és  43  töredék  maradt  reánk  (Nauek,  Tragi- 
corum  Graecorum  fragmenta,  Leipzig  1889).V.  ö. 
Bartsch,  De  Chaeremone  poéta  tragico  (Breslau 
184.3) ;  Pecz  V.,  A  gör.  trag.  tört.  (Budapest  1889, 
260—64  1.). 

2.  C;  stoikus  bölcselkedő  a  Kr.  u.  I.  sz.-ban, 
alexandriai  könyvtárigazgató,  majd  Nero  egyik 
nevelője.  Egyiptom  történetében  az  egyiptomi 
istenek  mivoltját  allegóriásan  magyarázta.  Töre- 
dékei MüUemél  (Fragmenta  historieorum  Grae- 
corum, 3  köt.,  Paris  1869). 

Chairon,  görög  hérosz,  Chaironeia  boeotiai  vá- 
ros mondai  alapítója. 

Chaironeia,  1.  Chaeronea. 

Chairpur,  1.  Khairpur. 

Cbaise  (franc,  ejtsd:  séz)  a.  m.  ülés,  szék;  to- 
vábbá kétkerekű,  kétüléses,  fedeles  kocsi.  —  C- 
longue,  az  ülőbútorok  egy  neme,  melynek  csak 
egyik  oldalán  van  kartámasza ;  hosszúságánál 
fogva  nyugvó  ágynak  használják. 

Cbaise  (franc,  ejtsd :  séz),  régi  francia  arany- 
pénz ;  1350-ig  masse-neik.  is  nevezték ;  értéke  kb. 
19  K. 

Chaise-Dieu,  La  (ejtsd:  séz-gyö),  falu  Haute-Loire 
francia  départementban,  1200  m.  magasban,  (1906) 
1774  lak.,  fekete  csipkekészítéssel.  Nevét  az  1036. 
alapított  híres  apátságtól  kapta.  C.  apátjai  voltak 
VL  Kelemen,  Richelieu,  Mazarin. 

Chaix  (ejtsd:  sé),  növénynevek  mellett  Chaix 
Dominique(szül.  Dauphinó  Mont-Auroux  városá- 
ban 1731.,  megh.  mint  bauxi  pap  Gap  mellett 
1800.)  nevének  rövidítése ;  Dauphiné  flóráját  is- 
mertette. 

Chakazzi  (növ.),  1.  Kopal. 

Clialancl  (franc,  ejtsd:  salán)  a.  m.  vevő,  vá- 
sárló. 

Chalapya,  1.  Gsalapja. 

Clialastica  (gör.-lat.)  a.  m.  oldó  szerek. 

Chalat,  1.  KhaVat. 

Chalatenango  (ejtsd :  csal—),  az  ugyanily  nevű 
departamento  (53,840  lak.)  fővárosa  a  Tamalaseo 
partján,  6(XX)  lak.,  vásárhely. 

Chalaza,  1.  Jégzsinór  és  Kalaza. 

Chalazion  v.  chalazeon,  1.  Jégárpa 

Chalazogamia  (növ.),  így  nevezik  a  Poroga- 
miával  (1.  0.)  szemben  azt,  ha  a  virágpor  tömlője 
a  megtermékenyüléskor  nem  a  mikropilón  ke- 
resztül jut  az  embriózsákhoz,  hanem  a  chalazán 
(1.  Magkezdemény)  keresztül  hatol  be  az  embrió- 
zsákba.  Ez  előfordul  számos  Gasuarina,  dió,  nyír, 
szil  stb.  fajnál. 

Chalcedon  (ásv.),  1.  Kalcedon. 

Chalchihuitl  (ásv.),  a  jadeit  nevű  ásványnak 
ősi  mexikói  elnevezése ;  de  talán  a  türkiszt  is 
illették  ezzel  a  nérví^el. 

Chalcides  (állat),  a  vakondokgyík-félék  ('^m- 
cidae)  családjába  tartozó  gyíknem.  Teste  hosszura 
nyúlt,  négy  lába  rendkívül  rövid,  csökevényes.  11 
ismert  faja  Dél-Európában,  Észak-Afrikában  és 
Délnyugat-Ázsiában  honos.  Legismertebb  a  há- 
romujjú érces  gyík  (G.  tridaciylus  Laur.),  melyet 


Amely  uó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Chalcidice 


392 


Chalkokondylas 


«challas»  és  «8ep8»  néven  már  a  régi  görögök  és 
rómaiak  is  ismertek,  de,  noha  teljesen  ártalmat- 
lan, nagyon  mérgesnek  tartottak.  42  cm.  hosszú, 
ebből  körülbelül  fele  a  testre,  másik  fele  pedig  a 
farkra  esik  ;  lábai  alig  8—12  mm.  hosszúak.  Fölül 
fénylő  bronzbarna  vagy  ezüstszürke,  egyszínű  v. 
sötétbarna  sávokkal  tarkított,  alul  fehéres  színű. 
Eleveneket  szül.  Olaszországban,  Szicíliában,  Tu- 
niszban és  Algériában  honos ;  Spanyolországban, 
Portugáliában,  Dél-Franciaországban  és  Marok- 
kóban nagyon  közel  rokon,  de  kisebb  faj  (C.  linea- 
tus)  helyettesíti. 

Chalcidice,  1.  Chalkidike. 

Chalcididae(áiiat),ahártyásszárnyú  rovarok 
(Hymenoptera)  rendjének  egyik  családja.  L.  Für- 
kész fémdarazsak. 

Chalcis,  1.  Kalkisz. 

Chalco  (ejtsd:  csaiko),  kerületi  főhely  Mexikóban, 
a  fővárostól  35  km.-nyire,  az  ugyanily  nevű  tó 
K.-i  végében,  4000  lak.  A  tavon  még,  miként  az 
aztékok  idejében,  úszó  kertek  vannak,  amelyek- 
ben zöldséget  és  gyümölcsöt  termesztenek. 

Chalcoplianes  (állat),  a  esiröge-félék  (Icte- 
ridae)  családjába  tartozó  madámem.  20-nál  több 
faja  közül  legismertebb  a  bíboros  szerecsenma- 
dár  (Chalcophanes  versicolor  Vieíll.),  31  cm. 
hosszú ;  feje,  nyaka  és  alsó  teste  fekete,  sötét 
bíboros,  ibolyaszínű  v.  rózbama  fénnyel,  hátának 
minden  tollát  szivárványosan  ragyogó  harántsáv 
díszíti ;  Észak-Amerika  K.-i  részeiben  B.  felé  Új- 
Skóciáig,  Ny.  felé  az  Alleghanig,  mocsaras  he- 
lyeken, társasán  él ;  apró  rákokkal,  rovarokkal 
és  férgekkel  táplálkozik,  olykor  azonban  a  ga- 
bona- és  rizsföldeken  is  nagy  károkat  okoz. 

Clialcopliora  (állat),  a  bogarak  (Goleoptera) 
rendjébe  tartozó  rovarnem.  L.  Díszbogarak. 

ClialcQsoiua  (áiiat),  a  bogarak  (Goleoptera) 
rendjébe,  a  lemezescsápúak  (Lamellicornia)  csa- 
ládjába, az  óriásbogarak  (Dynastidae)  alcsalád- 
jába  tartozó  bogámem.  Egyetlen  faja  a  G.  atlas 
L.  13  cm.  nagyra  is  megnő  s  a  Szunda-  és  Filip- 
pini-szigeteken  honos. 

Chaldaea,  1.  Kaldea. 

Chaldaios,  Babilon  város  mitikus  alapítója,  a 
Ninosra  következő  királyok  közt  a  14-ik.  L. 
Kaldea. 

dialdron  (ejtsd:  csaidrön),  eredetileg  angol  ga- 
bonamérték ;  utóbb  csak  a  kőszén  darusításánál 
használt  súlymérték,  amikor  a  londoni  C.  ==  24,  a 
a  newcastlei  ellenben  53  hundredweight-nak  vé- 
tetik; Dél-Kanadában  1  C.  kőszén  =11/2  angol 
tonna  (1.  Tonna). 

Ghaleb,  1.  Aleppo. 

Cbalet  (franc,  ejtsd:  saié),  havasi  kunyhó, 
svájci  ház  vagy  ehhez  hasonló  alakú  nyaraló. 

Chaleurs  [Baie  des  C,  ejtsd :  bé  de  saiör),  140-150 
km.  hosszú  keskeny  öble  a  Szt.  Lőrinc  öbölnek 
Québec  tartomány  és  New  Brunswick  között. 
Bathurst,  Carleton,  Dalhousie  kikötőkkel  és  ha- 
lászfalvakkal. A  hajóknak  biztos  menedékül  szol- 
gál. 

Chalfont  Saint  Giles  (ejtsd:  csellfont  szent  dzsejlsz), 

angol  falu  Buckingham  grófságban,  Windsortól 
B.-ra  16  km.  távolságban.  Itt  van  az  a  ház,  hol 
Milton  az  Elveszett  paradicsom  c.  eposzát  írta. 
Chalga,  kínai  város,  1.  Kálgan. 


Chalicodoma  (állat),  a  méh-félék  családjába 
tartozó  rovamem.  Magyar  neve :  vakoló-  vagy 
kőmíves-méh.  L.  Méh-félék. 

Chalifa,  1.  Kalifa. 

Chalikózis  (gör.),  kőpor  lerakódása  a  tüdőszö- 
vetbe kőfaragóknál,  1.  Forbelélegzési  betegségek. 

Chalil  er  Rahman,  Hebron  város  arab  neve. 

Chalilit  (ásv.),  1.  Thomsonit. 

Chalkantit  (ásv.),  1.  Rézgálic. 

Chalkelephantinus  (gör.-lat.)  a.  m.  érc- 
es elefántcsontból  való. 

Chalki,  sziget,  1.  Kalki. 

Chalkidike  (lat.  Chalcidice),  a  régi  Make- 
dónia  egyik  déli  tartománya,  félsziget  a  therméi 
(ma  szalonikii)  és  strymóni  (ma  rendinai)  öböl 
között,  ma  Kalkisz.  Belőle  három  földnyelv  nyú- 
lik ki  az  Égei-tengerbe,  Paliéné  (ma  Kassandra) 
Ny-on,  Sithőnia  (ma  Longosz)  a  középső.  Akté 
(ma  Hagion  Orosz)  K.-en  az  Athosz  (1.  0.)  liegyé- 
vel.  C.  nevét  onnan  kapta,  mert  városai,  mint  az 
attikai  tengeri  szövetség  tagjai,  anyavárosukul 
Kalkiszt  ismerték  el.  Legnevezetesebb  városa 
volt  Olynthus  (ma  Hagio-Mamasz)  és  Potidaea 
(ma  Finaka). 

Chalkidios,  újplatónikus  fllozófus  a  Kr.  u.-i 
IV.  század  első  felében,  kitől  ránk  maradt  Platón 
Timaiosának  latin  fordítása,  hozzá  való  kommen- 
tárral :  Interpretatio  latina  partis  prioris  Trmaei 
Platonis  et  commentarius  in  eundem,  először  1520. 
jelent  meg  nyomtatásban,  később  kiadta  Meursius 
Leiden  1617,  végül  Wrobel,  Leipzigl878.  Döntő 
befolyása  volt  a  korai  középkor  lélektani  néze- 
teire. 

Chalkioikos  (gör,  a.  m.  órcházzal  biró),  Atheue 
istenasszony  egyik  mellékneve  Spártában,  melyet 
azért  kapott,  mert  temploma  érelapokkal  volt  ki- 
verve. 

Chalkis,  1.  Kalkisz. 

Cltalkoclieinigrapliia  (gör.),  technikai  el- 
járás a  könyvnyomtató  gyorssajtón  nyomható 
lemezek  előállítására.  Cinklemezt  fehéren  ala- 
poznak és  ebbe  a  rajzot  megfordítva  karcolják 
bele  úgy,  hogy  a  lemezből  csak  az  alapozást  kar- 
colják fel.  A  kész  rajzot  azután  aszfalt-oldattal 
védik,  vízbe  teszik,  mely  a  fölösleges  részleteket 
feloldja  és  csak  az  aszfalttal  védett  rajz  marad 
a  lemezen,  ezt  azután  a  szokásos  módon  marat- 
ják addig,  míg  nyomtatásra  alkalmassá  válik. 

Chalkocit  (ásv.),  1.  Kalkocit. 

Chalkograpliia,  1.  Rézmetszet. 

Chalkokondylas  (Ghalkondylas),  1.  Demet- 
rios,  görög  grammatikus,  szül.  Athénben  1428  tá- 
ján, megh.  Milanóban  1510.  Hazája  török  kézre 
jutása  után  Olaszországba  menekült  s  ott,  mint 
a  görög  nyelv  tanítója  sokat  tett  a  görög  tanul- 
mányok f ölélesztése  érdekében ;  Lorenzo  Medici 
Firenzébe,  Lodovico  Sforza  Milanóba  hívta.  Gö- 
rög nyelvtana  (Erotemata)  1493.  jelent  meg.  Ö 
adta  ki  először  nyomtatásban  Homerost  (Firenze 
1488,  2.  köt),  Isokratest  (Milano  1493),  Suidast 
(u.  0.  1499). 

2.  G.  Laonikos,  bizánci  történetíró,  Demetrios- 
nak  testvére,  szül.  Athénben.  1450  táján  Konstan- 
tinápolyban élt,  szemtanuja  volt  e  város  török 
kézre  jutásának,  Olaszországba  menekült  s  ott 
halt  meg.  Megírta  10  könyvben  a  törökök  elha- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chsűkolamprit 


—     393     — 


Chalmers 


talniasodásíinak  8  a  bizánci  uralom  lianyatlásá- 
nak  és  megdőlésének  történetét  (1294—1463).  A 
törököknek  a  magyarokkal  való  harcait  csak 
éppen  érinti.  Kiadta  görögül  és  latinul  Bekker 
(Corpus  Scriptorum  históriáé  Byzantinae,  Bonn 
1843).  C.  müve  hazai  történetünkre,  nevezetesen 
a  törökökkel  való  harcok  történetére  fontos.  V.  ö. 
Darkó  Jenő,  C.  müve  és  annak  kéziratai  (Phil. 
Közi.  1907) ;  u.  a.,  Adatok  C.  jellemzéséhez  (1907); 
Szigeti  Gy.,  A  magyar  történet  görög  kútfőiből 
(Szentes  1904). 

Chalkolaiuprit  (ásv.),  1.  Kalkolamprit. 

Cbalkouicnit  (ásv.),  1.  Kalkomenit. 

Chalkoiuorpbit  (ásv.),  1.  Ealkomorfü. 

Chalkondylas,  1.  Chalkokqndylas. 

Chalkoplianit  (ásv.),  1.  Kalkofanit. 

Chalkophyllit  (ásv.)  1.  KalkofilUt. 

Chalkopyrít  (ásv.),  1.  Kalkopirü. 

Chalkosiderit  (ásv.),  1.  Kalkosziderit. 

Chalkosiu  (ásv),  1.  Kalkozin. 

Chalkostíbit  (ásv.),  1.  KalkosztüÁt. 

Chalkotrickit  (ásv.)  a.  m.  rézvirág  vagy 
kuprit. 

Chalkotypía,  1.  Kalkotipia. 

Chalkoxylogrraphia,  1.  Kalkoxilográfia. 

Challamel  (ejtsd :  saiiamei),  Jean  Marié  Auguste, 
ö-ancia  történetíró,  szül.  Parisban  1818  márc.  18., 
megh.  1892  ápr.  25.  Főbb  művei :  Histoire-Musée 
de  la  République  frangaise  stb.  (1841,  2  köt. ;  3. 
kiad.  1858);  Les  Fran^ais  sous  la  Révolution 
(1843) ;  Madame  du  Maine  (1851) ;  Histoire  popu- 
laire  de  la  Francé  (1851,  4  rész,  Bellangé  rajzai- 
val) ;  Histoire  anecdotique  de  la  Fronde  (1860) ; 
Mémoires  du  peuple  fran9ais  (1865—73,  8  köt.) ; 
Histoire  de  la  mode  en  Francé  (1874) ;  La  Francé 
et  les  FrauQais  á  travers  les  siécles  (1883,  2  köt.) ; 
Précis  d'histoire  de  Francé  (1883). 

Challans  (ejtsd:  saiiaS),  város  Vendée  francia  dé- 
partementben,  a  vendéei  mocsár  bejáratánál,  (1906) 
5463  lak.,  halászattal,  gipszégetéssel.  A  köztár- 
sasági csapatok  itt  győzték  le  a  Charette  vezér- 
lete alatt  álló  vendéei  fölkelőket  1793  ápr.  12. 

Challemel-Lacour  (ejtsd:  saimei-iakúr),  Pawí  Ar- 
ttiand,  francia  publicista  és  politikus,  szül.  Avran- 
chesban  1827  máj.  19-,  megh.  1896  okt.  26.  Parisban, 
Az  1851  dec.  2.  után  tartott  szabadelvű  előadásai 
miatt  számkivetésbe  kellett  mennie,  1854.  vissza- 
tért s  a  Tenips  c.  lapba  kezdett  Imi.  1870-ben 
Gambetta  kinevezte  Lyon  prefetjévé  ;  1872.  be- 
jutott a  nemzetgj'ülésbe,  ahol  különösen  a  kleri- 
kális irány  ellen  harcolt.  1876-ban  szenátorrá  vá- 
lasztották, 1879.  pedig  Bernbe,  80-ban  Londonba 
küldték  követnek,  1883.  külügyminiszter  lett, 
1892.  a  szenátus  alelnöke,  1893.  elnöke.  C.  szá- 
mos munkával  gazdagította  a  francia  irodalmat, 
és  honfitársai  közt  azon  kevesek  közé  tartozik, 
kik  alaposan  ismerték  az  angol  és  német  bölcsé- 
szeti irodalmat.  Schopenhauernek  nagy  tisztelője. 
Főbb  munkái :  Philosophie  individualiste  (Paris 
1864).  Lefordította  Bittér  H.,  A  bölcsészet  törté- 
nete c.  munkáját  franciára.  Kiadta  végül  d'Épi- 
nay  asszony  összes  müveit  (1870).  Beszédeit  (Oeuv- 
res  oratoires)  kiadta  Reinach  (1897). 

Challenge  (ang.,  ejtsd-  cseiiéndas),  kihívás,  pl. 
valamilyen  versenyre,  matchre.  C.  cup  az  ilyen 
versenynek  a  tiszteletdíja. 


Challenger-expedició,  tudományos  expedíció, 
mely  Nares  G.  kapitány  vezetése  alatt  1872—76. 
működött  8  főleg  a  tenger  mélyének  kutatásával 
foglalkozott.  Az  expedíció  1872  dec.  7-én  indult 
útjára  és  1876  máj.  24-én  fejeződött  be.  68,890 
tengeri  mérföldnyi  utat  tett,  719  napig  járt  a  nyilt 
tengeren,  370  mélységmérést,  255  hőmérsékleti 
megfigyelést  végzett  és  tömérdek,  kevéssé  vagy 
éppen  nem  ismert  állatot  és  növényt  gyűjtött 
össze.  Az  expedíció  anyagának  feldolgozása  19 
évet  kívánt,  1895.  jelent  meg  a  nagyszabású 
Challenger  Report  utolsó  kötete.  A  Challenger 
Report  36  nagy  negyedrétü  kötetből  áll  és  sok 
ezer  oldalra  terjedő  tartalmát  kb.  2800,  részben 
színes  tábla  és  számos  fénykép  és  fametszet  dí- 
szíti. Kiadásának  költségei  több  mint  egy  millió 
koronára  rúgnak.  Ha  ehhez  hozzávesszük  az  ex- 
pedíciónak több  mint  2  millió  koronát  tevő  költ- 
ségeit, 3  millió  koronára  tehetjük  az  egész  vállal- 
kozásra fordított  összeget.  A  Report  szerkesztő 
és  kiadó  bizottságának  elnöke  volt  Thomson 
Wyville. 

Challis,  James,  angol  csillagász,  szül.  Bram- 
treeben,  Essexben  1803  dec.  12.,  megh.  1882  dec. 
3-án.  Cambridgeben  tanár  s  a  csillagvizsgáló  igaz- 
gatója. Délkör-megfigyeléseit  12  kötetben  tette 
közzé.  Adams  számításai  értelmében  az  Uranu- 
son  túli  bolygót  (Neptunust)  rendszeresen  kereste, 
8 1846  augusztusban  kétszer  is  megfigyelte,  még 
mielőtt  Gallé  Berlinben  megtalálta  s  felismerte 
volna. 

Chalmers  (ejtsd:  csámersz),  1.  Alexander,  angol 
író,  szül.  Aberdeenben  1759  márc.  29.,  megh.  1834 
dec.  10.  Főműve  a  már  1761.  11  kötetben  meg- 
jelent General  biographical  dictionary  (London 
1812—17,  32  köt.)  átdolgozása,  melynek  9000 
cikkéből  kh.  6000  tőle  való.  Nagyszámú  művei 
közül  megemlítjük :  The  British  essayists  with 
prefaces  historical  and  biographical  (1803) ;  ki- 
adta több  angol  klasszikusnak  műveit  is.  Kriti- 
kája nem  mindig  tudományos  és  megbízható. 

2.  C,  George,  angol  történész,  szül.  Fochabers- 
ben  1742.,  megh.  1825  máj.  31.  Mint  ügyvéd  hosz- 
szabb  időn  át  Amerikában  tartózkodott.  1775-ben 
visszatért  Angolországba.  Iratai  közül  megem- 
lítendök :  Political  annals  of  the  united  colonies 
(London  1780) ;  On  the  comparative  strength  of 
Great  Britain  during  the  present  and  preceding 
reigns  (u.  0.  1782  és  1786) ;  Collection  of  treatises 
between  Great  Britain  and  other  powers  (u.  0. 
1790,  2  köt.) ;  Caledonia  (u.  0.  1807,  4  köt.).  Skót- 
ország története.  Megírta  Stuart  Mária,  Defoe 
Dániel  és  Paine  Tamás  életrajzát. 

3.  C,  Thomas,  angol  teológus  és  hitszónok,  a 
skót  szabad  presbiteri  egyház  alapítója,  szül.  An- 
strutherben  (Fife  grófság)  1780  márc.  17.,  megh. 
Morningsideban  1847  máj.  30.  1795—98.  St.  An- 
drewsben  teológiát,  matematikát,  természetböl- 
csészetet és  kí'miát  tanult ;  néhány  évig  mennyi- 
ségtan-tanár volt,  1803.  lelkész  lett  Kiímanyben, 
1815.  Glasgowban,  1823.  a  morálfilozófia  tanára 
St.  Andrewsban,  1828.  a  teológia  tanára  Edin- 
burghban. 1843-ban  kilépett  az  állami  egyházból 
és  megalapította  a  skót  szabadegyházat.  Az  első 
gyűlésen  ö  elnökölt  s  mint  az  új  egyház  pastor 
primariusa  buzgón  működött  egész  haláláig.  Mint 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chalmersit 


394     — 


Chalupka 


nemzetgazda  kivált  annyiból  érdekes  jelenség, 
mert  erősen  hangsúlyozza  a  kereszténységnek  a 
gazdasági  életre  való  befolyását.  Müvei  25  kötet- 
ben vannak  összegyűjtve  (új  kiad.,  London  1849), 
ehhez  járul  hátrahagyott  iratainak  9  kötete,  míg 
12  kötetre  rúgó  válogatott  müveit  Hanna  adta 
ki  (Edinburgh  1854—57).  V.  ö.  Hanna,  Memoirs 
of  the  life  and  writings  of  Th.  Ch.  (3.  kiad.  Edin- 
burgh 1878,  2  köt.) ;  Watson,  Life  of  Th.  C.  (u.  o. 
1881);  Fraser,  Th.  C.  (London  1881);  Dodds,  (u. 
0.  1892) ;  Oliphant  (2.  kiad.  u.  o.  1893).  L.  Skót 
egyház. 

Chalmersit  (ásv.),  rombos  hosszú  vékony  tűk, 
bronzsárga;  CuPe.^Sg,  Morro  Velho  (Brazília). 

Chalonnais  (ejtsd:  saionnó),  1.  G.  de  Bourgogne, 
Burgundia  egyik  vidéke  volt  Auxonnais,  Beau- 
nois,  Autunois,  Ma9onnais,  Bresse  és  Franche- 
Comtéközt,Chalon-sur-Saőne  fővárossal. 1789-ben 
Saőne-et-Loire  département  Chálon  és  Louhans 
arrondissementokat  alkották  belőle.  —  2.  C  de 
Champagne,  Champagne  egyik  vidéke  volt  Ar- 
gonne,  Perthois,  Champagne-Pouilleuse  és  Brie- 
Pouilleuse  közt  Chálons-sur-Marne  főhellyel. 

Chalonnes-sur-Loire  (ejtsd:  saionnszür  loár),  vá- 
ros Maine-et-Loire  francia  départementban,  a  La- 
yon  és  Louet  összefolyásánál,  az  alsó  Loire  menti 
széntelepek  középpontja,  (1901)  4465  lak.,  ásvány- 
vízforrásokkal, római  régiségekkel,  élénk  ta- 
karmánykereskedéssel és  jelentékeny  szénterme- 
léssel. 

Chálons-sur-Marne  (ejtsd:  saioS  szűr  mám),  Marne 
francia  département  fővárosa,  püspöki  székhely  a 
Marne,  továbbá  a  Mau  és  Nau  patakok  partján  és 
a  Marneból  a  Rajnába  vezető  csatorna  mellett, 
(1906)  27,808  lak.,  ipariskolával ;  nyilvános,  érde- 
kes kéziratokat  tartalmazó  könyvtárral ;  kereske- 
delmi, tudomány-  és  művészetpártoló  társaság- 
gal; bőr-  és  kalapiparral  (posztóipara  hanyatlott); 
gyapjú-,  gabona-,  különösen  pedig  champagnei 
borkereskedéssel  (híres  a  Jacquesson-féle  pince, 
több  mint  10  km.  kiterjedéssel).  A  város  messzi- 
ről impozáns  képet  nyujx,  de  belseje  a  várakozás- 
nak nem  igen  felel  meg.  Régi  bástyáinak  helyét 
sétahelyek  foglalják  el,  melyek  közt  a  Járd  nevű 
a  legnagyobb  (8  ha.).  Épületei  közül  a  legjelenté- 
kenyebbek :  a  Notre-Dame  gót  templom  (a  VII. 
századból)  szép  tornyokkal  és  érdekes  üvegfest- 
ményekkel, és  a  Szt.  Istvánról  nevezett  templom. 
A  régi  Toussaints  apátságban  ma  tanítóképző 
van  elhelyezve,  C,  a  régi  Durocatalaunum,  a  ca- 
talaunok  fővárosa,  már  a  III.  sz.-ban  híres  hely 
volt.  Szt.  Menge  itt  hirdette  a  kereszténységet. 
Aurelianus  császár  itt  győzte  le  Tetricust  273. 
A  catalaunumi  csata,  melyet  Attila  vívott  az 
Aetius  vezérlete  alatt  álló  rómaiak  ós  a  Teodo- 
rik  alatt  álló  Ny.-i  gótok  ellen,  tulajdonkép  nem 
itt,  hanem  Troyes  mellett  ment  végbe.  Attila, 
mielőtt  a  eatalauni  mezőkre  vonult,  a  várost 
fenyegette,  de  Szt.  Alpin  püspök  kérelmére 
bántatlanul  hagyta.  A  IX.  sz.-ban  grófság  fővá- 
rosa lett.ll47-ben  Szt.  Bernát  itt  hirdetett  keresz- 
tes hadjáratot  VII.  Lajos  király  és  lU.  Jenő  pápa 
előtt.  1589-ben  ide  tétetett  át  a  párisi  parlament. 
1814.  Napóleon  főhadiszállása  volt  és  ekkor,  va- 
lamint az  187Q— 71.  háborúban  sokat  szenvedett. 
24  km.-nyire  B-nak  van  a  chalonsi  állandó  tábor 


a  Vesle  ós  Suippes  közt,  egy  fensíkon.  E  táborban 
gyűjtötte  össze  Mac  Mahon  1870.  a  weissenburgi 
és  wörthi  csaták  után  hadait  és  innen  indult  aug. 
21.  Sedan  felé.  V.  ö.  Necaise,  C.  et  ses  environs 
(Paris  1861) ;  Barthélémy,  Hist.  de  la  ville  de  C. 
et  des  ses  institutions  (2.  kiad.  Cliálons  1888). 

Chalon-sur-Saóne  (ejtsd:  sálon  szUrszón),az  ugyan - 
ily  nevű  járás  székhelye  Saone-et-Loire  francia 
départementban,  a  Saone  jobb  partján,  ahol  ezzel 
a  Canal  du  Centre  egyesül,  (1906)  29,951  lak.,  nyil- 
vános könyvtárral  (24,000  köt.),  múzeummal,  tör- 
ténelmi és  régészeti  társulattal ;  vas-  és  réz- 
olvasztókkal, hajó-,  gép-,  üveg-,  cukorgyártással, 
szeszégetéssel  és  kémiai  iparral.  Kereskedelme, 
különösen  a  Saőneon  és  Lyonnal  igen  élénk ;  en- 
nek fő  tárgyai :  bor,  ecet,  gabona,  liszt,  bőrök,  vas, 
szén  és  fa.  Régi  erődítményeiből,  amelyeknek  he- 
lyén boulevardok  keletkeztek,  csak  kevés  maradt 
fenn.  Szt.  Vincéről  nevezett  székesegyházát  (a 
Xn.  és  XIII.  sz.-ból)  két  magas  torony  ékesíti. 
Jelentékenyebb  épülete  még  a  Szt.  Péter  templom 
és  az  igazságügyi  palota.  A  Place  de  Beauneon 
monumentális  kút  áll.  Kőhíd  köti  össze  Saint 
Laurentkülvárosával.Caesar  idejében  Cabillonum 
néven  az  aeduok  második  városa  volt.  A  III.  szá- 
zadban az  alemannok  által  földulatva,  Probus  újra 
felépítette.  Konstantin  korában  püspöki  székhely - 
lyé  lett.  A  burgundok  egyik  fővárosukká  tették. 
Későbben  külön  grófsággá  lett,  amelyet  1237. 
a  burgundiai  hercegséggel  egyesítettek.  A  közép- 
korban a  magyarok  is  kirabolták.  A  XVI.  sz.-ban 
a  liga  pártján  küzdött.  1814-ben  a  szövetségesek 
ellenében  makacs  ellenállást  tanúsított.  V.  ö. 
Ghevrier,  C.  pittoresque  et  dómoli  (Paris  1883) ; 
Chaumont,  Histoire  de  C.  (1886) ;  Bobért,  Phili- 
bert  de  Chalon,  prince  d'Orange  (Paris  1902). 

Chalosse  (ejtsd:  saiossz),  Gascogne  egy  részének 
egykori  neve  a  Douze,  Adom*,  Gave  de  Pau  ós 
Béarn  közt ;  homokos,  de  termékeny  terület. 

Chalotais  (ejtsd :  saioté) ,  Louis  Beué  de  Garadeuc 
de  la,  szül.  Rennesben  1701  márc.  6.,  megh.  1785 
júl.  12.  A  bretagnei  parlament  elé  terjesztett 
Comptes  rendus  des  constitutions  des  Jésuites  e. 
jelentéseivel  (1761)  nagyban  hozzájárult  a  jezsui- 
táknak Franciaországból  való  kiűzéséhez.  Midőn 
az  új  adók  ellen  föl  mert  szólalni,  1765.  fiával 
együtt  elfogták  ós  csak  1775.  foglalhatta  el  ismét 
főügyészi  állását.  Voltaire  védelmére  kelt  C-nek. 
V.  ö.  Pocquet,  Le  duc  d'Aiguillon  et  la  C.  (Paris 
1902,  3  köt.). 

Chaltel,  (ejtsd:  csaitei),  működő  vulkán  az  argen- 
tínai Santa  Cruz  provinciában,  a  Chacabuco-tó 
mellett,  2170  m.  magas. 

Chalumeau  (franc,  ejtsd :  saiumó,  Schalmei, 
a  latin  calamellus-hól),  pásztorsíp,  elavult  kettős 
nádnyelvű  fúvóhangszer,  az  oboa  elődje ;  az  orgo- 
nában C.  4'.  és  8'.  nyelvsípszerkezet  szelíd,  kel- 
lemes hangzással,  a  pedálban  mint  16',  Schalmei- 
bass  szerepel.  Musette,  Gingrina,  Sackpfeif e,  mind 
azonosak  a  C.-val. 

Chalupka,  1.  János,  tót  író,  szül.  Felsőmiesi- 
nyén  1791  okt.  28.,  megh.  Breznóbányán  1871 
júl.  15.  Teológiát  végzett,  1818.  a  késmárki  ág. 
ev.  líceum  tanára,  1824.  Breznóbányán  ág.  ev. 
lelkész  lett.  Rendkívüli  hatást  ért  el  1830-tól 
kezdve  álnév  alatt  közzétett  szatirikus  vígjáté- 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


I 


'Chalus 


396     — 


Chamaecyparls 


kaival  (Dramatickó  spisy  Jána  Chalupky,  Turócz- 
szentmárton  1871—75).  A  vén  szerelmes  c  víg- 
jótéka  (Pest  1835)  egy  akadémiai  pályázaton  di- 
cséretet aratott, 

2.  C.  Samu,  tót  költő,  az  előbbinek  testvéröccse, 
szül.  Felsölehotán  1812  febr.  27.,  megh.  u.  o. 
1883  máj.  19.  mint  ág.  ev.  lelkész.  A  néphagyo- 
mányból meritette  az  anyagot  szép  balladáihoz, 
amelyeket  tisztelői  összegyűjtöttek  s  1868.  Besz- 
terczebányán  kiadtak  (Spevy  Sama  Chalupky). 

Chalus  (ejtsd :  sáiu),  helység  Haute-Vienne  franc, 
^épartementban,  a  Tardoire  partján,  (i9oi)  2641 
lak.  Egykori  erődjének  ostroma  közben  1199. 
•Oroszlánszívű  Rikárd  halálos  sebet  kapott. 

Chalvar,  súlymérték,  a  kaukázusi  tatároknál 
=r  50  batman ;  a  nyers  petróleumnál  a  C.  csak  40 
batman.  L.  még  Charvar. 

Chalvet,  1.  Khalvet. 

Chalveti,  1.  Khalveti. 

ChalybaeuB,  Heinrich  Morüz,  német  filozófus 
szül.  1796.,  megh.  1862.  1839-ben  kiéli  tanár,  de  a 
•dán  kormány  német  nemzeti  érzése  miatt  (kilenc 
társával  együtt)  állásától  megfosztotta.  Jó  köny- 
vet írta  német  filozófia  fejlődéséről  Kanttól  Hege- 
lig (1837, 5.  kiad.  1860,  angol  fordításában  is  meg- 
jelent). Ebnéleti  főműve :  System  der  speculati- 
ven  Ethik  (1850,  2  köt.). 

Cbalybit  (ásv.)  a.  m.  vaspát  (sziderit). 

Chalybok,  hihetőleg  azonosak  a  későbbi  khal- 
deusokkal.  Eredetileg  Kis-Ázsia  B.-i  partjain,  az 
Iris  torkolata  körül  lakó  nyers,  harcias  nép,  mely 
ismerte  az  érckészítés,  valószínűleg  az  acélgyár- 
tás titkát.  Éles,  kemény  kardjaikat  már  Aischy- 
los  dicséri  s  a  görögök  innen  szereztek  fegyvere- 
ket. Valószínű,  hogy  a  C.  nevétől  származik  a 
görög-latin  chalybs  a.  m.  acél  szó  is. 

Chalybon,  görög  neve  két  szíriai  városnak.  1. 
A  mai  Aleppo  (1.  o.);  2.  a  mai  Halbun,  Damasz- 
kusztól 20  km.-re,  az  ókorban  híres  volt  kiváló 
boráról,  amely  az  egyiptomi  ós  perzsa  királyok 
asztalára  került. 

Chalybopegae,  vastartalmú  ásványos  vi- 
zek. 

Cbalybs  (gör.-lat.)  a.  m.  acél.  Chalybeata, 
vastartahnú  orvosszerek,  pl.  Vinum  chalybeatum, 
vastartalmú  bor. 

Cham,  Noé  fia,  1.  Kham. 

Cham,  1.  járási  székhely  Pelső-Pfalz  bajor  ke- 
rületben, a  C.  ós  Regen  összefolyásánál,  (i9io)  4558 
lak.,  sörfőzéssel,  számos  fürészmalommal  és  igen 
élónkdoszkakereskedéssel.—  2.  C.,/aZM  Zug  svájci 
kantonban  a  Zugi-tó  partján,  a  Lorze  kifolyásá- 
nál, {1910)3463  lak.,  papir-  és  cellulózagyártással, 
pamutfonással.  Az  Anglo-Swiss  Condensed  Milk 
Co.  évenkint  mintegy  40  millió  szelence  sűrített 
tejet  exportál. 

Cham  (ejtsd :  kam),  tulajdoukóp  Amédée  de  Noé, 
francia  torzképrajzoló,  szül.  Parisban  1819  jan. 
26.,  megh.  u.  o.  1879  szept.  6.  Delaroche  és  Char- 
let  tanítványa.  Szatirikus  rajzait,  melyek  az  Al- 
manac  prophetique,  a  Musée  Philipon,  főleg  pedig 
a  Charivari  évfolyamaiban  jelentek  meg,  albu- 
mokba összegyűjtve  is  kiadta.  Ilyenek:  Souvenirs 
de  garnison  ;  Impressions  de  voyage  de  M.  Boni- 
face ;  Nouvelles  eharges  ;  Grammaire  illustrée; 
Croquis  en  noir ;  Punch  á  Paris ;  En  carnaval ; 


Les  cosaques  stb.  V.  ö.  P.  Bibeyve,  C.  sa  vie  et 
son  oeuvre  (Paris  1883). 

Cbaiu.,  növónyneveknél  Chamisso  Adalbert 
(1.  0.)  nevének  a  rövidítése. 

€hama  L.  (állat),  a  Chamidae  (1.  o.)  családjába 
tartozó  kagylónem. 

Chamade  (íranc,  ejtsd :  sámád),  régente  dob  jel, 
amellyel  egy  harcoló  fél  —  különösen  várvédő  — 
megadásra  való  készségét  tudatta  ellenfelével, 
amire  mind  a  két  fél  a  harcot  rögtön  megszün- 
tette. A  spanyol  ós  olasz  seregeknél  a  XVI.  és 
XVII.  században  a  C.  (olaszul  Chiamata  a.  m.  hí- 
vás) jellel  a  harctérről  leszorított  fél  a  harc  befe- 
jezése után  fegyverszünetet  kért  halottjainak  el- 
takarítására. 

Chainaecephal  (gör.),  lapos  vagy  alacsony 
koponya.  Virchow  a  jelzőjét  egészen  70-ig  álla- 
pította meg.  Ez  a  szám  kifejezi  a  lapos  koponya 
hosszának  és  magasságának  a  viszonyát.  Ellen- 
tétje a  hypsicephal  75-től ;  a  közepes  az  ortho- 
cephal  70—75  között.  Más  neve :  platycephalus, 
tapinocrania.  Grittner  149  magyarországi  ko- 
ponya között  15'87o-ot  talált. 

Cltamaeconcliia  (gör.),  lapos  v.  alacsony 
szemüreg.  A  szemüreg  széles,  jelzője  80-ig  ter- 
jed. Ellentétje  a  hypsi-c.  85-ön  felül.  Más  neve 
euryconchia.  Magyarországon  Grittner  20*27o 
C-t  talált. 

Cbamaecyparis  Spach.,  cédrusciprus  (aöv.), 
az  Abietaceae  (Fenyő félék)  család  génusza,  mely- 
nek 8  faja  részben  Észak- Amerika,ré8zben  Japán 


Chamaecyparis  pisifera  tobozos  ága  ;  a  ágrészlet,  b  mag,  c  a 
«Retino8pora»  alak  (Cli.pisif era  squarrosa)  berzedtlevelöága. 

fája.  Külsejük  egészen  a  Cupressus-hoz  hasonlít, 
csak  összenyomott  ágaival,  kisebb  s  évenkint  érő 
tobozaival  különbözik  s  ezenkívül  termöpikke- 
lyük  2  magvú.  Nevezetesebbek :  C.  sphaeroidae 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chamaedorea 


—    396    — 


Chamberlain 


Spach.  (fehér  cédi-us,  cédrusciprus),  mely  1736. 
került  Európába  Kanadából  ós  Észak-Karoliná- 
ból. 25  m.  magas,  gúlás  koronájú  díszfa.  Könnyű, 
tartós  fáját  felhasználják.  A  C.  nutkaensis  Spach. 
(sitkacipriis)  Észak-Amerika  ÉNy.-i  részéből,  kü- 
lönösen a  Nutka-öbölböl  ós  Sitka  szigetéről  került 
Európába  1851.  Parkokba  való,  30—40  m.  ma- 
gasságot elérő,  szintén  gúlás  fa.  Fája  kellemes 
illatú,  igen  tartós.  A  G.  obtusa  Sieb.  et  Zucu.  Ja- 
pán 20  m.  magas  fája,  mely  terjedelmes  erdőket 
alkot.  Neve  ott  kinoki  v.  fusi-noki  (napf a)  s  fehér 
fáját  építőfának  kedvelik.  Szintén  japáni  aC.pi- 
sif'era  Sieb.  et  Zuce.  (1.  az  ábrát).  A  C.-fajok  dí- 
szes termetű  alakjait  Retüiospora  Zucc.  névvel 
illették.  Ezek  hengerded  ágú  ós  tűalakü  levelű, 
többnyire  meddő  alakok,  amilyenek  a  Thuja  és 
Juniperus  génusz  fajaihoz  is  tartoznak,  A  C.  fos- 
silis  maradványai  Európa  több  helyéről  ismerete- 
sek, a  legrégibb  harmadkorból  is. 

Chamaedorea  Willd.,  hegyipálma  (növ.),  a 
pálmák  génusza,  melynek  60-nál  több  faja  Ame- 
rikában, különösen  Közép-Amerika  hegyi  régió- 
jában honos.  Alacsony,  nádtermetü  pálmák,  sima, 
gyűrűs  törzzsel,  szártetőző,  szárnyas,  ritkán  hasí- 
téktalan  levelekkel,  kétlakú  fürtös  elágazású 
torzsavirágzattal,  gyakran  illatos  virágokkal  s 
apró  piros  vagy  fekete  bogyókkal.  Némelykor  csak 
ujjnyi  vastagságúak  s  mégis  6— 9  m.  magasak  s 
rendesen  az  erdőkben  sűrű  berket  alkotnak.  Hü- 
velybe zárt  virágukat  Mexikóban  főzelékül  (te- 
pejilote)  eszik,  nádnemű  törzsükből  pedig  Új-Gra- 
nadában hidat  építenek.  Nálunk  üvegházakban 
előfordul  a  G.  elegáns  Mart.,  G.  Ernesti  Augusti 
Wendl,  G.  elatior  hort.,  G.  graminifoliayv endh, 
G,  lunata  Lich.,  melyek  karcsú  termetök  és  csinos 
lombjuk  miatt  mint  díszlombozat  ismeretesebbek, 
termek  díszéül  alkalmasak. 

Chaiuaeleon  Daud.  (állat),  1.  Kmneleon. 

Cliaiuaeleon,  csillagkép  az  ég  déli  félgömb- 
jén. 

Chamaeleon  luinerale.  így  nevezte  el 
Scheele  a  salétrom  és  barnakő  összeolvasztása 
útján  kapott  tömeget,  melynek  főalkotórésze  a 
káliummanganát  KjMn04.  E  vegyület  vízben  szép 
sötétzöld  színnel  oldódik,  de  az  oldat  nyitott 
edényben  a  levegőn  kék,  azután  ibolya,  végre  vö- 
rös színűvé  válik  a  belőle  keletkezett  káliumhiper- 
manganáttól.  A  káliummanganát- oldat  színének 
megváltozására  vonatkozik  tehát  a  chamaeleon 
név.  Manapság  is  gyakran  használják  a  kémiku- 
sok a  chamaeleon- oldat  elnevezést,  csakhogy  6 
néven  most  a  káliumhipermanganát  (KMnO^) 
oldatot  értik. 

Cliainaeineles  Lindl.  (növ.),  a  Rosaceae 
(Rózsafélék)  család  génusza,  melynek  egyetlen 
faja  a  G.  coriacea  Lindl.  Madeira  szigetének 
örökzöld  cserjéje.  Hasonlít  a  nálunk  ültetett  ja- 
pán birshez  (Gydonia  japonica),  termése  olyan 
mint  a  galagonyáé,  de  fehér  és  igen  ritkán  érik 
meg.  Kihalófélben  levő  faj,  különben  pedig  ritka 
kerti  dísz. 

diamaenerium  Spach.,  füzike  (növ,),  az 
Oenotheraceae  (Ligetszépefélék)  család  génusza, 
melynek  4  faja  a  iföld  melegebb  részein  honos, 
Ausztráliában  hiányzanak.  Kórós  növények.  A 
G.  (Epilobium) angustifolium  (L.)  Scop.  az  északi 


mérsékelt  övben  van  elterjedve,  különösen  he- 
gyeken és  vágásokban  gyakori.  1—1-5  m.  magas 
szárát  szép  piros  virágú  fürt  tetőzi.  Erdei  ültet- 
vényekben gyakran  alkalmatlan ;  más  fajokkal 
együtt  itt-ott  kertekben  is  látni.  Levelei  részben 
mint  teapótlék,  részint  a  kínai  tea  hamisítására 
használatosak  (kurili  tea).  Kamcsatkában  az 
egész  növényt  főzeléknek  készítik  el.  Gyökerét 
és  fiatal  hajtásait  Észak-Európában  úgy  fogyaszt- 
ják, mint  a  spárgát.  Magvainak  gyapjából  a  sark^ 
vidéken  lámpakanócot  készítenek. 

Cliaiuaeoprojsopia  (gör.),  lapos,  széles  arcot 
jelent.  Kollmann  a  keskeny  arcnak  (leptoproso- 
pia)  jelzőjét  90-ig,  a  szélesét  90-en  felül  határozta 
meg  az  arc  legnagyobb  szélességének  legnagyobb 
hosszúságával  való  viszonyában.  Quatrefages 
dolichops  és  brachyops  néven  nevezi  ezt  a  két  ha- 
tárt. Magyarországon  Grittner  a  C-t  69-87o-ban  _ 
találta.  Más  neve :  brachyprosop. 

Chainaerops  L.  (növ.),  a  pálmák  génusza  2 
fajjal ;  mindkettő  a  Ny.-i  mediterrán  vidéken.  Le- 
velük legyezőalakú,  nyele  tövises,  törzsük  eltör- 
pült, bokrosán  elágazó.  Bogas  torzsavirágzatuK 
poligamikus  v.  kétlakú  virágokból  áll,  bogyójuk 
egymagvu,  az  olajbogyóéhoz  hasonlít.  A  G.  hu-^ 
milis  L.  (törpepálma)  az  egyetlen,  Európában  ős- 
honos pálma  8  Nizza  körül  a  pálmák  elterjedésé- 
nek É.-i  határát  képviseli.  Andalusiában,  Afrika 
É.-i  részén  és  Szicília  szigetén  a  puszta  helyekot 
mint  síirű,  csaknem  törzsetlen  s  nehezen  irtható 
bozót  növi  be.  Merev  leveléből  seprőt,  széket,  ka- 
lapot, kunyhófödelet,  kosarat,  rostjából  kötelet 
készítenek,  sőt  a  lószőrnek  is  pótléka  (crin  vege- 
tál). Teveszőrrel  keverve  az  algériaiak  megfon- 
ják (sátortakaró,  szőnyeg,  vitorlavászon),  papi- 
rosnak és  tapétának  is  használatos.  Fiatal  leve- 
lét, meghámozott  gyökerét  az  olasz  meg  a  spa- 
nyol ételnek  főzi  v.  salátának  készíti  el.  Kertben 
több  m.-re  is  megnő.  A  C.-nak  fosszilis  fajai  is 
ismeretesek. 

Chamavok,  germán  nép,  az  Alsó-Rajna  vidé- 
kén 98.  Kr.  u.  a  bruktok  földjót  foglalták  el, 
utóbb  a  frankokhoz  csatlakoztak,  kik  között  Kr.  u. 
400  kör.  teljesen  eltűntek.  Szokásjoguk  fennma- 
radt; LexRipuaria  (AMon.  Germán.  Histor.-ban, 
Hannover  1883). 

Cliainbellan  (franc,  ang.  Chamberlain)  a.m. 
kamarás.  G.  ordinaire  du  roi,  azelőtt  Paris  fő- 
bírájának  címe ;  lord  Chamberlain  főkamarás,  az 
angol  király  főudvarmestere. 

Chamberlain  (ang.),  1.  Ghambellan. 

Chamberlain  (ejtsd  csémberien),  1.  Houston  Ste- 
wart,  angol  zenetörtónetíró  ós  bölcselő,  szül, 
Port8mouthbanl855  8zept.9.1898-ban  Bécsben  tar- 
tózkodott, hol  az  egyetemen  egyideig  mint  magán- 
tanár is  működött.  Néhány  fontos  munkát  írt 
Wagner  Richárdról  és  az  új  zeneirányzatokról, 
ilyenek:  Das  Dráma  R.  Wagners  (1892);  R. 
Wagner  und  Praeger  (1894) ;  R.  W.  (1895) ;  Dok- 
tori értekezése :  Recherches  sur  la  séve  ascendante 
(1897) ;  főműve :  Die  Grundlagen  des  19-ten  Jahr- 
hunderts  (1898—99.  IV.  kiad.  1903.  2  köt); 
Parsifal-Márchen  (3  költemény,  München  1900 ; 
Die  ersten  20  Jahren  der  Bayreuther  Festspiele 
(1896) ;  Immánuel  Kant  (1905).  —  Wagnernek 
egyik  leányát,  Évát,  vette  nőül. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


Chambers 


—     397     — 


Chambóry 


2.  C,  Joseph  (népiesen  Joe),  angol  államfórüú, 
8ZÜ1.  Londonban  1836  júl.  8.  Camberwall-ben 
(London).  Atyja  birminghami  gyárában  műlcödött, 
;[87^_ 76-ig  pedig  Birmingham  polgármestere 
volt.  1876-ban  az  alsó- házba  választották,  hol 
rövid  idő  alatt  a  radikális  párt  egyik  vezére  lett. 
1880— 85-ig  Gladstone  alatt  a  kereskedelmi  hiva- 
talt vezette,  1885.  lemondott  állásáról,  s  habár 
1886.  Gladstonenak  új  minisztériumában  a  helyi 
közigazgatási  hivatalt  elvállalta,  a  Horaerulo  mi- 
att Gladstone-tól  különvált,  állásáról  leköszönt  és 
Hartington  lord  mellett  a  szabadelvű  párt  azon 
töredékének  lett  vezére,  mely  az  «Unionisták» 
nevét  viseli  és  a  konzervatív  párttal  szövetkezvén, 
a  Gladstone-minisztériumot  megbuktatta.  1895- 
ben  megbuktatta  a  Rosebery-kabinetet  és  azután  a 
gyannatügyi  minisztérium  vezetésére  vállalko- 
zott Salisbury  harmadik  minisztériumában.  Ja- 
mesonnak  1895.  Transzválba  tett  betöréséről  volt 
tudomása.  Az  összes  angol  gyarmatok  minél  szo- 
rosabb egyesülésére  ós  Dél-Afrikának  biztosítá- 
sára törekedett  és  e  célokat  az  angol  faj  szívós 
kitartásával  és  minden  eszközzel  igyekezett  elérni. 
Ez  okból  Transzvál  és  Oranje  búr  köztársaságok 
ellen  1899.  irtó  háborút  indított,  melyben  azok 
elbuktak.  Nem  kisebb  fontosságúak  nemzetgazda- 
sági ténykedései.  Miután  évtizedeken  át  a  szabad 
kereskedés  elvét  hangoztatta,  1903  máj.  15  a 
parlamentben  meglepő  nyíltsággal  a  védvám  és 
megtorló  vámpolitika  szükségességét  fejtegette. 
Szózata  szétrobbantotta  a  kormánypártot  és  a 
Balfour-kabinetet,  melyből  megelőzőleg  szept.  9. 
kilépett.  Ezóta  az  angol  gyarmatok  gazdasági  kö- 
zösségében keresi  a  brit  világbirodalmat  össze- 
tartó abroncsot,  de  további  szereplésében  súlyos 
testi  baj  akadályozta.  Beszédei  (Speeches  és 
Foreign  and  colonial  speeches)  1895.  és  1897.  je- 
lentek meg.  Életrajzát  megírta  Jeyes  (London 
1896);  Viallate  (Paris  1899);  Marris  (London 
1900) ;  Pedder  (u.  o.  1902)  és  Creswik  (4.  köt.) ; 
Peters  K.  M.,  Ch.  u.  Zollreform  (Hannover  1904) ; 
Gerster  Béla,  Imperialismua  és  gyarmatpolitika 
(Földrajzi  Közlemények  1903).  Schwab  M.,  Ch.-s 
Handelspolitik  (Jena  1905).  ~  Fia,  Austen,  szül. 
1863. 1892-ben  került  az  alsóházba,  1895-ben  pedig 
az  admiralitás  lordja  lett.  1900— 02-ig  kincstári 
államtitkár,  1902-03-ig  posta-miniszter  és  1903— 
1905-ig  a  kincstár  lordja  volt. 

Chambers  (ejtsd:  csémbersz),  1.  Ephraim,  angol 
enciklopedista,  szül.  1680  körül  Kendalban,  megh. 
1740  máj.  15.  Islingtonban.  Kiadója  s  majdnem 
kizárólagos  szerzője  volt  az  első  művészeti  és 
tudományos  enciklopédiái  szótárnak :  Cyclopae- 
dia,  or  universal  dictíonary  of  árts  and  sciences 
(London  1728,  2  köt. ;  újból  1786.,  már  5  köt.). 
Dolgozott  a  Literary  Magazinéba  és  részt  vett 
aPhilosophical  history  and  memoirs  of  the  Royal 
Academy  of  Sciences  at  Paris  (1742,  5  köt.),  a 
francia  akadémia  emlékiratainak  fordításában. 

2.  C,  Róbert,  G.  4.  öccse,  szül.  1802  júl.  10. 
Peeblesben,  megh.  1871  márc.  17.  Kiadott  számos 
munkát,  köztíik  Bums  műveit,  kitűnő  életrajzzal 
8  ö  az  állítólagos  szerzője  egy  névtelenül  meg- 
jelent könyvnek:  The  vastiges  ofcreation  (1844), 
mely  Darwin  «Origin  of  species»  c.  műve  előfu- 
tárának tekinthető  s  németíü  is  megjelent.  A  két 


C. -testvértől  alapított  s  ma  is  fennálló  kiadó- 
vállalat, Wüliam  and  Róbert  C.  Edinburgban  és 
Londonban,  hivatásának  tekinti  a  nópmívelést  és 
nemesítést  olcsó  kiadások  útján,  ók  adták  ki 
többek  közt  a  Cyclopaedia  of  English  literature-t 
(4  kiad.  1888),  a  C.  Encyclopaediát. 

3.  C.  Wüliam,  angol  építész,  szül.  Stockholm- 
ban 1726.,  megh.  1796  márc.  8.  Művészetét  Kí- 
nába tett  utazása  ós  a  klasszicizáló  irány  tanul- 
mányozása befolyásolta.  A  kewi  kir.  kerteket 
kínai  módra  alakította  át  és  látta  el  épületekkel. 
Legkiválóbb  alkotása  a  Palladio  szellemében 
épített  hatalmas  Somerset  House  Londonban. 
A  keletázsiai  építészetről  és  kertész-művészetről 
nagy  képes  munkákat  adott  ki. 

4.  G.  Wüliam  angol  könyvkiadó  és  író,  szül. 
1800  ápr.  16.  Peeblesben,  megh.  1883  máj.  20. 
1819-ben  könyvkereskedést  nyitott  Edinburgh- 
ban, 1832.  alapította  a  népművelést  szolgáló 
C.  Edinburgh  Journal-t.  Később  testvérével 
(Róberttel)  egyesült,  üzlete  Edinburgh  első- 
rangú kiadó  üzletévé  vált.  Főbb  művei :  Things 
as  thoy  are  in  America  (1853) ;  American  sla- 
very  and  eolour  (1859) ;  History  of  Peeblesshire 
(1864) ;  Francé,  its  history  and  revolutions  (1871) ; 
Memoir  of  Róbert  C.  (1872);  Ailie  Gilroy  (1872). 

Chambersburg  (ejtsd:  csemberszbörg),  város  Penn- 
sylvaniaészakamerikai államban,  Franklin  coun- 
tyban,  a  Potomac  egyik  mellékvizénél,  (i900)8864 
lak.,  mezőgazdasági  szerek  készítésével  ósgabona- 
kereskedóssel. 

Chambertin  (ejtsd:  sambertén),  szőllőhegy  Vosne 
községben,  Cote  d'Or  francia  département  dijoni 
arrondissementjában,  innen  szolgáltatják  a  C- 
bort,  mely  a  legfinomabb  burgundi  borok  egyike. 

Chambéry  (ejtsd:  sambéri),  egykoron  a  savoyai 
hercegségnek,  ma  Savoie  francia  départementnak 
fővárosa  és  érseki  székhely,  a  Dent  de  Nivolet 
(1523  m.)  alatt  elterülő,  a  Laisse  ágai  és  az  Al- 
báné által  öntözött  kies  völgyben,  a  Bourget-tótól 
10  km. -nyíre,  (1906)  23,027  lak.,  nagy  papnevelővel, 
kereskedelmi  kamarával,  30,000  kötetből  álló 
könyvtárral,  művészeti,  régészeti  és  természet- 
rajzi múzeummal,  több  tudományos  és  jótékony 
egyesülettel ;  élénk  óra-,  kalap-,  papír-  és  selyem- 
iparral ;  szén-,  bőr-,  cementkereskedéssel,  la  Boisse 
nevű  vasas  fürdővel.  A  város  tiszta  utcáival,  csi- 
nos házaival,  régi  erődítményei  helyén  alakított 
sétahelyeivel,  a  Dent  de  Nivolet  lejtőin  amflteá- 
trumszerüen  épített  Lemenc  nevű  külvárosával 
nagyon  barátságos  képet  nyújt.  Kiválóbb  épületei : 
a  régi  hercegi  kastély,  a  gót  székesegyház,  az 
olasz  ízlésben  épített  Notre-Dame  templom ;  a 
Lans  nevű  szökőkutat  a  város  allegorikus  alakja, 
egy  másik  szökőkutat  pedig  Boigne  generálisnak, 
a  város  jóltevöjének  szobra  ékesíti.  Rousseau- 
nak  1910.  állítottak  itt  szobrot.  Közelében  van  a 
kies  fekvésű  les  Charmettes  kastély,  Rousseau  és 
Warens  asszony  egykori  lakóhelye.  1288— 1481-ig 
a  savoyai  hercegek  szókhelye  volt.  1792-ben  a 
franciák  birtokába  jutván,  Mont  Blanc  départe- 
ment fővárosa  volt.  1815-ben  visszakapta  Szár- 
dinip  és  1860-ban  Franciaország.  1892  szept.  3. 
megülte  a  város  Carnot  elnök  jelenlétében  Fran- 
ciaországhoz való  (első)  csatolásának  századik 
évfordulóját.  —  V.  ö.  Manna,  Bibi.  storica  degli 


Amely  82Ó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chambeyron 


-    398 


Chamldae- 


stati  della  monarchia  di  Savoia  IV.  köt.  262—312 
(1892). 

Chambeyron,  Mont,  hegycsites  a  Kottusi  Al- 
pokban az  olasz-francia  határon.  3é00m.  magas. 

Chambon-FeugeroUes  (Le-,  ejtsd  :iösambon-fözs- 
roii),  város  Loire  francia  départementban,  az  On- 
daine  partján,  (i9o6)  12,011  lak.,  szénbányákkal, 
vasiparral. 

Chambonniéres  (ejtsd :  saSbonjér),  Jác^wes,  franc, 
zongoraművész,  szül.  1600  körül,  megh.  1670 
végén,  XIV.  Lajos  kamara-cembalistája  volt,  az 
id.  Couperint  tanította.  Zongoramüvei  két  kötet- 
ben jelentek  meg. 

Chambord  (ejtsd:  sanbór),  falu  Loir-et-Cher  fran- 
cia départementban,  a  Cosson  partján,  éiö  lak. 
Híres  kastélyát  1526— 15.38-ig  I.  Ferenc  épít- 
tette, aki  itt  fogadta  V.  Károlyt  (1539).  Később 
Lesczynski  Szaniszlónak,  a  szász  marsallnak,  a 
Polignac-családnak,  Berthier  marsallnak  volt 
tulajdona.  1821-ben  ennek  özvegyétől  1.749,677 
frankért,  amit  aláírások  útján  gyűjtöttek  össze, 
megvették  Bordeaux  hercege  számára,  aki  szám- 
űzetésében C.  grófja  címet  vett  föl.  Halála  után 
a  pármai  és  bardii  Bourbon  hercegek  örökölték. 
V.  ö.  La  Saussaye,  Le  cháteau  de  C.  (1859)  illusz- 
trálva ;  Desbois,  C.  Notice  sur  les  travaux  de 
restauration  (1882—94). 

Chambord,  Henri  Charles  Ferdinánd  Marié 
Dieudonné  de  Bourbon,  bordeauxi  herceg,  C. 
grófja,  az  1820  febr.  13.  meggyilkolt  Berry  herceg 
utószülött  fia,  szül.  Parisban  1820szept.  29.,  megh. 
Prohsdorfban  (Bées-Ujhely  mellett)  1883  aug.  24. 
Miután  születése  a  legitim  (Bourbon)  dinasztiának 
további  fennállását  biztosította,  a  legitimisták 
mintegy  a  gondviselés  adományának  tekintették, 
«  Franciaország  gyermeke  »  számára  a  chambord-i 
kastélyt  és  uradalmát  megvették  és  a  hercegnek 
felajánlották.  1830  júl.  X.  Károly  a  kiskorú  herceg 
javára  lemondott  a  koronáról,  de  már  késő  volt  és 
az  ifjú  C.-nak  is  külföldre  kellett  távoznia.  Prágába 
vitték,  ahol  a  jezsuiták,  később  Latour-Maubourg 
tábornok  nevelték.  X.  Károly  halála  óta  (1836 
nov.  6.)  a  legitimisták  C.-ot  tekintették  F.  Henrik 
néven  törvényes  királynak,  aki  1843.  hódoló  fran- 
cia követséget  fogadott,  de  a  trón  elfoglalására 
kísérletet  nem  tett.  1844-ben  Görzben  telepedett 
le  és  az  Angoulőmei  herceg  halála  után  fölvette 
a  C.  grófja  nevét.  1846  nov.  16.  egybekelt  Mária 
Terézia  modenai  hercegnővel  (megh.1886  március 
25.)  és  Frohsdorfba  költözött.  A  legitimista  párt 
1848.,  valamint  1873.  iparkodott  őt  a  francia 
trónra  juttatni,  mely  célból  hívei  az  Orleanis- 
tákkal  alkudozásokat  folytattak,  kiknek  azt  ígér- 
ték, hogy  C.  gyermektelen  elhunyta  esetén  trón- 
ját az  Orléans-családra  fogja  hagyni.  C.  azon- 
ban mindkét  esetben  meghiúsította  e  terveket. 
Makacsul  vonakodott  ugyanis  a  fehér  liliomos  cí- 
mert a  trikolorral  felcserélni,  mert  még  annak 
a  látszatát  is  ki  akarta  kerülni,  mintha  a  forra- 
dalom vívmányait  el  akarná  ismerni.  Ezzel  pe- 
dig trónraléptét  lehetetlenné  tette.  Miután  örö- 
kösök nélktil  múlt  ki  és  a  Bourbonok  idősebb 
ága  benne  kihalt :  a  francia  trónra  emelt  igényei 
az  Orléans-családra  szálltak.  Tetemeit  a  Castag- 
navizza-kolostorban  (Görz)helyezték  nyugalomra. 
V.  ö.  Nauvion  et  Landrodie,  Le  comte  de  C. 


(Paris  1886);  Dubosc  de  Pesquidoux,  Le  comte 
de  C.  (u.  0.  1887) ;  Correspondance  du  comte  de' 
C.  1841—79  (Paris  1880);  Manifestes  etprogram- 
mes  politiques  (1873) ;  Comte  de  Falloux,  Mémo- 
ires  d'un  royaliste  (1888,  2  k.). 

Cbambranle  (franc,  ejtsd:  8ambrani)a.  m.  ajtó- 
vagy ablakkeret,  sámbrán. 

Cliaiubre  (franc,  ejtsd:  sanbr)  a.  m.  kamara, 
szoba ;  továbbá  egyes  bíróságok  szakosztályai  v. 
tanácsai;  G.  des  députés,  képviselőház;  C.  de- 
commerce,  kereskedelmi  kamara. 

Chambre  ardente  (franc,  ejtsd :  sanbr  ardaSt), 
a  rendkívüli  törvényszéknek  neve,  mely  az  in- 
quizicíóval  vállvetve  —  különösen  I.  Ferenc 
(1535)  és  II.  Henrik  idejében  —  működött  a  huge- 
nották és  egyéb  eretnekek  kiirtásán.  XIV.  Lajos 
Brinvillers  marquise  halála  alkalmából  a  méreg- 
keverők  ellen  állított  fel  ilyen  törvényszéket,  me- 
lyet Cour  des  poisons-nak  neveztek  s  mely  elé 
számos  előkelő  ember  (többek  között  Luxembourg 
marsall  is)  került.  Ez  a  törvényszék  azonban  csak 
három  évig  működött  (1677—80)  s  Voisin  kuruzs- 
lónak  kivégzésével  ért  véget.  V.  ö.  Loiseleur, 
Trois  énigmes  historiques  1882);  Bavaissont 
Archives  de  la  Bastille  (1 — V). 

Cliaiubre  garnie  (franc,  ejtsd :  sanbr  gami)^ 
hónapos  szoba ;  chambregarniste,  szobaúr. 

Chambre  introuvable  (franc,  ejtsd:  sanbr 
eStruvábi),  a  «sehol  sem  találhatón,  azaz :  a  maga 
nemében  páratlan  kamara.  így  nevezte  el  XVIII. 
Lajos,  hálából,  az  1815— 16-ig  ülésező  és  minden 
tekintetben  szolgalelkü  második  kamarát ;  később 
azonban  a  név  mint  az  ultraroyaUsztikus  kama- 
rák gúnyneve  jött  divatba. 

Chambre  séparée  (franc,  ejtsd  :  sanbr  szeparéy 
külön  szoba  a  vendéglőkben,  kávéházakban,  mu- 
latóhelyeken. 

Chambre  syndicale  (franc,  ejtsd:  sanbr  szen- 
ditói),  a  munkásoknak  és  vállalkozóknak  fran- 
ciaországi egyesületei,  amelyeket  az  ipari  fog- 
lalkozások szerint  külön-külön  csoportosítva  szer- 
veztek. Lényegükre  nézve  megegyeznek  a  ma- 
gyarországi munkás-szakszervezetekkel,  illetőleg 
munkaadó  -  szövetségekkel . 

Chamfort  (ejtsd:  sáafoi),  Sébastien  NicolasBoch, 
francia  író,  szül.  Clermont  mellett  (Auvergne) 
1740  ápr.  6-án,  megh.  (mint  öngyilkos)  l'árisban 
1794  ápr.  13.  Művei  közül  ma  is  élvezettel  olvas- 
hatjuk Pensées,maxime8,anecdote8  (Dresden  1803) 
c  poszthumusz  gyűjteményét,  mely  jeles  megíl- 
gyelő  tehetségéről,  élesen  ítélő  szelleméről  tanús- 
kodik. Műveit:  Oeuvres  c  Ginguené  (Paris  1795, 
4  köt.) ;  Auguis  (u.  0.  1824,  5  köt.)  adták  ki.  Gyűj- 
teményt (u.  0.  1879)  Lescure  adott  belőlük.  V.  ö. 
M.  Pellisson,  C.  (Paris  1895). 

Chamidae  (állat),  a  kagylók  (1.  o.)  egyik  csa- 
ládja, melynek  két  neme  (Ghama  L.  és  Diceras 
Lam.)  ismeretes.  A  Diceras  nembe  tartozó  fajok 
mind  kihaltak ;  héjaik  nagy  mennyiségben  for- 
dulnak elő  Franciaország  és  Svájc  fehér  jura- 
időszakbeli rétegeiben.  A  Chama  nembe  tartozó 
50-nél  több  élő  faj  a  forróövi  tengerekben,  több- 
nyire a  korallzátonyokon  honos ;  héjuk  szabály- 
talan s  balhéjukkal  a  korallszirtekliez  vannak 
odanőve.  Legköszönségesebb  a  Ghama  gryphoi- 
des  L.  (3  cm.  hosszú)  és  a  G.  Lazarus  L.  (5  cm. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendói 


p 

•■Lhamier 


—     399 


Chamotte 


ihOBSzú) ;  az  előbbi  majdnem  minden  tengerben, 
iaz  utóbbi  Amerika  partvidékein  honos. 

Chamier  (ejtsd :  samjé),  Dániel,  francia  ref.  teo- 
lógus, szül.  1565.  a  Dauphineben ;  1612  óta  mon- 
taubani  professzor ;  elesett  a  város  ostrománál  a 
falakon  1621  okt.  17.  Egyháza  tanainak  hatá- 
rozott védelmezője ;  a  legtöbb  nemzeti  zsinaton 
és  egyházi  jellegű  tárgyalásokon  elnök  gyanánt 
szerepelt.  Művei  általában  polemikus  irányúak  ; 
legnevezetesebbek  közülük:  Panstratiae  catho- 
licae  corpus  (Genf  1626)  és  Corpus  theologicum 

II.  0.  1653).  V.  ö.  Reád,  Dániel  C.  (Paris  1858). 
Chamier  (ejtsd :  csemir),  Frederick,  angol  regóny- 
ró,  szül.  Londonban  1796.,  megh.  Walthamban 
870  nov.  1.  mint  békebiró.  Cooper  és  Marryat 
liutájára  tengerész-regényeket  írt,  melyek  kö- 
zül legnevezetesebbek:  Life  of  a  sailor  (1832) ; 
The  Arethusa  (1837);  Jack  Adams  (1838)  stb. 
Remtniscenciáit  összegyűjtötte  Review  of  the 
French  revolution  of  1848  címen  (1849). 

Chaminade  (ejtsd :  saminád),  Cécile,  francia  zene- 
szerző és  zongoraművésznő,  szül.  Parisban  1861 
aug.  8.  Zongorára  és  zenekarra  is  értékes  és  bájos 
apróságokat  s  több  hangversenyművet  szerzett, 
írt  több  dalt  is. 

Chamisso  (ejtsd:  samisszó),  Adélhert  von,  tulaj - 
donkópen  Louif  Charles  Adelaide  de  G.  de  Bon- 
court,  francia  származású  német  költő  és  termé- 
szettudós, szül.  Boncourt  várában  a  Champagne- 
ban  1781  jan.  30.,  megh.  Berlinben  1838  aug. 
21.  A  forradalom  elöl  szüleivel  1790.  Német- 
alföldre vándorolt  ki,  1796.  IL  Frigyes  Vilmos 
porosz  király  nejének  apródja  lett,  1798.  zászló- 
tartó, 1801.  hadnagy  lett  egy  berlini  ezredben. 
Midőn  szülei  visszatértek  Franciaországba,  C. 
Berlinben  maradt,  hol  egy  Musenalmanach-ot 
adott  ki.  1805-ben  részt  vett  a  Weser  melletti 
hadjáratban,  de  1808.  kilépett  a  porosz  hadsereg- 
ből, tanár  lett,  de  reményében  csalódván,  Stael 
asszonnyal  Genfbe  és  Coppetbe  ment  és  itt  termé- 
szetrajzzal és  orvostantanulmányokkal  kezdett 
foglalkozni.  1815— 18-ig  Kotzebue  Ottót  elkísérte 
a  világ  körüli  útjára.  Berlinbe  visszatértekor  a  nö- 
vénytani mtézet  őre,  1835.  pedig  a  tudományos 
akadémia  tagja  lett.  1832  óta  Schwabbal  és  Gau- 
dyval  szerkesztette  a  Deutscher  Musenalma- 
nach-ot. 1888-ban  Berlinben  a  Monbijoux-téren 
szobrot  emeltek  neki. 

Mint  természettudós  Bemerkungen  und  Ansieh- 
ten  auf  einer  Bntdeckungsreise  (3  köt.  1821)  és 
Reise  um  die  Welt  c.  népismei  és  földrajzi  mű- 
veivel, több  növény-  és  állattani  értékes  mun- 
kával tűnt  ki.  De  a  természettudósnál  sokkal  na- 
gyobb benne  a  költő.  Életének  szomorú  sorsa,  mely 
megrabolta  őt  szülőföldjétől  és  szülőitől,  nemes, 
de  hideg  természete  kifejezésre  jut  műveiben  is, 
így  egyik  legismertebb  elbeszélésében,  Péter 
Schlemihl-ben  (1814),  melyet  idegen  nyelvekre  is 
lefordítottak.  Franciára  maga  a  költő  fordította. 
De  sok  egyéb  költeményén,  balladáin,  románcain 
is  végigvonul  bizonyos  bánatos  hang,  mely  a  me- 
lankólia hatásával  van  ránk.  Kedvelt  versformája 
a  terzina.  Műveit  először  barátja  Hitzig  adta  ki 
(6  köt.,  1836-39).  Újabban  Kurtz  (1869),  Hese- 
kiel  (1879),  Koch  (1888),  Bartels  (1899),  Walzel 
stb.  ismételten  kiadták.  V.  ö.  C.  Fulda,  C.  und 


seine  Zeit  (1881);  Brun,  Adelbert  de  C.  de  Bon- 
court (Lyon  1896) ;  J.  Schapler,  Der  Humor  bei 
C.  (1897) ;  u.  a.  Chamissostudien  (1909). 

Chammurabi,  1.  Hammurabi. 

Cbaiuois  (franc,  ejtsd:  sámoá)  a.  m.  zerge,  zer- 
gebőr,  halzsírral  cserzett  (samisch  v.  irhás)  bőr. 
C.-nak  nevezik  a  halzsírral  cserzett  bak-,  kecske- 
ós  juhbőrtis.  Átvitt  értelemben  bőrszínű,  őzszínü. 
Rendesen  fehér  és  sárga  okker  és  kevés  vörös 
festék  összekeveréséből  keletkező  szín. 

Chamoisit  (ásv.),  1.  Chamosit. 

Chamonix  (ejtsd:  samoni)  V.  Ghamouni,  Le 
Prieuré  néven  is  emlegetett  falu  Franciaor- 
szág Haute-Savoie  départementjában,  1050  m. 
magasságban,  az  Arve  mellett,  (looi)  797,  mint 
község  2729  lak.,  1070.  alapított  bencés  apátság- 
gal, óragyártással.  A  róla  nevezett  völgy,  melyet 
az  Arve  szel  végig,  22  km.  hosszú ;  D.-en  a  Mont- 
blanc  (1.  0.)  hatalmas  tömege,  É.-on  az  Aiguilles 
Rouges  ós  Brévent  hegylánca  zárja  be.  A  XVIII, 
sz.-ban  alig  ismerték,  Pococke  és  Wyndham  an- 
gol utazók  1741.  ismertették  meg,  tudományos 
felfedezője  azonban  Saussure  genfi  természet- 
tudós. Saussurenek  és  vezetőjének,  Balmatnak, 
aki  1786.  először  mászta  meg  a  Montblancot,  em- 
léket állítottak  C.-ban.  A  pompás  rétekkel  bővel- 
kedő völgyben  két  község  van,  C.  Argentiére-rel 
és  Les  Houchos,  összesen  (i9oi)  4798  lak.,  akik 
kevés  árpát,  zabot,  burgonyát,  rossz  gyümölcsöt, 
de  kitűnő  mézet  és  sajtot  termelnek.  A  völgyet 
számos  turista  látogatja  nemcsak  a  szép  kilátást 
nyújtó  hegycsúcsok,  hanem  főleg  a  Montblanc 
kedvóért,  amelynek  megmászására  innen  indul- 
nak ki.  V.  ö.  Perrin,  Histoire  de  la  vallóé  et  du 
prieuré  deC.  (1887);  WhymperE.,  A  guide  to€. 
(London  1902). 

Chamorro  (ejtsd:  csamorro),  így  nevezték  a  spa- 
nyolok a  csöndes-óceáni  Márián-szigetek  benszü- 
lött  lakóit, kik  azonosak  voltak  a  Karolina-sziget- 
béliekkel.  Ma  a  tagatokkal  (1.  o.)  teljesen  egybe- 
olvadtak. 

Chamosit  (chamoisit,  ásv.),  zöld  színű  kloritféle 
ásvány(vas-aluminium-szilikát),melynek  képlete : 
(Fe,Mg)3Al2SÍ20jo+3H20,  mely  rendesen  oolitos 
vasérccel  egylitt,  részben  mint  annak  kötőanyaga 
található.  Mivelhogy  az  illető  oolitos  vasérc  a 
C.-ton,  mint  kloritos  ásványon  kívül,  gyakran 
tartalmaz  magnetitet  s  hidrátot  s  karboná- 
tokat is,  némelyek  C.  alatt  nem  a  kloritos  ás- 
ványt értik,  mely  a  vasérccel  együtt  terem,  ha- 
nem magát  a  vasérckőzetet.  Svájc:  Canton 
Wallis :  Chamoson  mellett  (innen  a  név) ;  Canton 
üri :  Maderau-völgy ;  Csehország :  Nucic  és  Chru- 
stenic  vidékén;  Thüringia  (Schmiedef eld) ;  Szi- 
lézia a  lelőhelyei. 

Chamotte  (franc,  ejtsd:  samott),  égetett  és 
aprított  tűzálló  agyag,  melyet  soványítóanyagul 
a  nyers  tűzálló  anyaghoz  kevernek,  mivel  ez  ma- 
gában feldolgozva  igen  könnyen  megreped.  A 
C.-tal  soványított  tűzálló  agyagkeverékből  készí- 
tett C. -téglákból  építik  az  olvasztó-  és  égetöke- 
mencéket.  C.-os  agyagból  készülnek  továbbá  a 
C.-tégelyek,  C.-csövek  stb.  A  C.-téglák  a  szoká- 
sos téglaalakoh  kívül  a  boltozat  v.  a  kemencefal 
hajlásának  megfelelően  ékalakuak  is.  A  C.-os 
tűzálló  árúkat  főképen  oly  esetben  alkalmazzák^ 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chamoun! 


400 


Champfieury 


midöii  bázikus  salakkal,  alkáliákkal  stb.  érint- 
keznek, mert  ezek  maró  hatásának  a  C.-os  árú 
jobban  ellenáll,  mint  a  kvarcos  tűzálló  tégla  (1. 
Tűzálló  agyagárúk,  Olvasztótégelyek). 

Chamouni,  1.  Chamonix. 

Champ  (franc,  ejtsd:  sam) a.  m.  mező ;  C.  de ha- 
taüle,  csatatér ;  G.  de  fédération,  szövetség  földje ; 
G.  de  mai,  május-föld ;  G.  de  Mars,  Marsmező. 

Champagne  (ejtsd:  sampány).  1.  Franciaország 
egykori  tartománya  a  felső  Szajna  medencéjében 
Ile-de-Prance,  Orléanais,  Burgundia,  Franehe- 
Comté,  Lotharingia,  Luxembourg  és  Belgium 
közt,  mintegy  25,900  km^  területtel.  Sík,  ter- 
mékeny vidékét  a  Szajna,  Aube,  Yonne,  Aisne, 
Oise  és  Marne,  É.-i  szögletében  pedig  a  Maas  ön- 
tözi. Fővárosa  volt  Troyes.  Borai  világhírűek 
(1.  Pezsgő).  C.-ból  alakíttattak:  Aube,  Yonne, 
Seine-et-Mame,  Haute-Mame,  Marne  és  Ardennes 
départementok  (1.  ezeket).  C.-ban  a  senones, 
tricasses,  meldi,  catalauni  és  remi  gallus  törzsek 
laktak.  A  merovingiak  idejében  is  találkozunk  a 
duces  Campanienses  névvel.  A  X.  sz.  végén 
örökös  urai  comtes  de  Troyes  nevet  viselnek. 
A  XI.  sz.-ban  I.Thibaud  a  comte  de  C.  nevet  veszi 
föl.  1284-ben  III.  Henrik  gróf  egyetlen  lánya  Szép 
Fülöp  nejévé  válván,  ideiglenesen,  1361.  pedig 
véglegesen  egyesíttetett  Franciaországgal.  V.  ö. 
Poinsignon,  Histoire  général  de  la  C.(  3  köt.  1885).— 
2.  G.,  Bas-Berrynek  az  Indre  és  a  Cher  mellék- 
vizei közt  fekvő  sík,  de  kevésbbé  termékeny  ré- 
sze. —  3.  C,  Tourainenek  a  Cher  és  Indre  közt 
fekvő  része.  —  4-.  G.,  Charente  dépar temen tnak  a 
Charente  s  a  Né  közt  elterülő  része,  amelyet 
Grandé  és  Petité  C.-ra  osztanak. 

Champagne,  Philippe  de,  belga  festő,  1.  Gham- 
paigne. 

Champagnei  (vin  de  Ghampagne),  1.  Pezsgő. 

Champ agnole  (ejtsd:  sampanyoi),  város  Jura  dé- 
partementban  a  Mont  Rivel  lábán,  vasművekkel 
és  fakereskedéssel,  (i9oi)  3677  lak. 

Champagny  (ejtsd :  sampanyi),  1.  Jean  Baptiste 
Nompére  de  G.,  Gadore  hercege,  francia  állam- 
férfiú, szül.  Roanneban  1756  aug.  4„  megh.  Pa- 
risban 1834  júl.  3.  Az  1789-iki  nemzetgyűlésen 
a  harmadik  rendhez  csatlakozott.  A  rémuralom 
alatt  elfogták  és  thermidor  9-ig  fogva  tartották. 
Brumaire  18.  után  az  első  konzul  a  tengerészeti 
osztályban  tanácsossá  nevezte  ki.  1801.  bécsi  kö- 
vet, 1803.  belügyminiszter,  1807.  pedig  külügy- 
miniszterlett. Közreműködött  a  hírhedt  fontaine- 
bleaui  szerződés  megkötésénél,  melynek  követ- 
keztében IV.  Károly  (spanyol  király)  lemondani 
volt  kénytelen.  Napóleon  1808.  Cadore  hercegévé 
tette,  1809-ben  pedig  Bécsbe  küldte,  hogy  ott 
a  béke  megkötése  és  Napóleonnak  egy  osztrák 
főhercegnővel  való  egybekelése  ügyében  alku- 
dozzék. 1811-ben  szenátor  lett.  1812-ben  Mária 
Lujza  császárnő  oldalán  maradt,  1814.  a  császár- 
néval együtt  Bloisba  menekült.  I.  Napóleon  Elba 
szigetéről  való  visszatérésekor  pairré  tette  és 
1819.  XVIII.  Lajos  szintén.  Magyarul  megjelent 
tőle :  Jelentések,  melyek . . .  Napóleon  császár . . . 
parantsolatjára  a  párisi  tanátsal  közlödödtek. 
Bétsben,  1809.  esztendőben.  —  Négy  fla  volt :  a 
legidősebbik,  Cadore  hercege,  a  diplomáciai  pá- 
lyán működött  8  1870.  halt  meg. 


2.  C,  Frangois  Joseph  Marié  Thérése  Nom- 
pére  de  C.  (rendesen  csak  C.  Francois  gróf),  fran- 
cia publicista,  az  előbbinek  másodszülött  fla,  szül. 
Bécsben  1804szept.  10.,  megh.  Parisban  1882  máj. 
4.  Mint  Montalembert  elvtársa,  az  Ami  de  la 
religion  s  a  Correspondant  lapokban  a  szerzetes- 
rendek által  vezetett  iskolák  mellett  buzgólko- 
dott. Munkái :  Un  mot  d'un  catholique  (1844) ; 
Du  Germanisme  et  du  Christianisme  (1850) ;  La 
charité  chrétienne  dans  les  premiers  siócles  de 
l'Église  (1854) ;  Le  chemin  de  la  vérité  (2  kiad. 
1874)  stb.  Sokat  ócsárolt  főműve:  Histoire  dee 
Cé8ars(1841— 43,  4  köt. ;  2.  kiad.  1853),  melynek 
folytatása  Les  Antonius  (1863,  3  köt. ;  2.  kiad. 
1866)  és  Les  Césars  du  III.  siécle  (3  köt.,  1870  és 
többször).  E  munkáért  a  francia  akadémia  tagjá- 
nak választotta. 

Champaign  (ejtsd:  csempeny),  város  Illinois 
északamerikai  államban,  az  Illinois  Industrial  Uni- 
versity  székhelye,  (i9oo)  9098  lak.,  állat-  és  bőr- 
kereskedéssel. 

Chsi.rapsi.igxie (Champagne,  ejtsd:  safiípány), P/ii- 
lippe  de,  flamand  születésű  francia  festő,  szül. 
Brüsszelben  1602  máj.  26.,  megh.  1674  aug.  12. 
1621-benPárisba  jött  és  itt  1627.  Medici  Mária 
királyné  udvari  festője  lett  1648-ban  egyik  ala- 
pítója, utóbb  tanára  és  igazgatója  volt  a  művé- 
szeti akadémiának.  A  Port-Royal  kolostorban 
visszavonulva  fejezte  be  életét.  Vallásos  tárgyú 
képeket  és  képmásokat  festett,  amazokat  nagy- 
részt a  Port-Royal  kolostor,  a  Val  de  Gráce  és 
egyéb  párisi  templomok  számára.  A  legkiválób- 
bak ma  a  párisi  Louvreban  láthatók,  így  Krisz- 
tus Simon  farizeus  házában  és  C.  leghíresebb 
műve,  mely  beteg  leányát,  Suzanne  apácát  Agnés 
Amaud  apácával  imába  mélyedve  ábrázolja.  Erős 
valószerűség,  vallásos  elmélyedés  jellemzi  ezt  az 
érdekes  képet,  amint  általában  a  kópmásfestés 
az  erős  oldala,  míg  egyéb  műveiben  a  lendület  és 
kompozíció  hiánya  feltűnő.  Néhány  kiváló  kor- 
társának képmásai  közt  a  Louvreban  van  magá- 
nak C.-nak  és  Richelieu  bíborosnak  képe  is.  Egy 
férfl  és  egy  nő  arcképe  a  budapesti  Szépművé- 
szeti Múzeumban  is  látható. 

Champaubert  (ejtsd :  sampobér),f alu  Marne  francia 
départementban,  a  Glatigny -mocsár  közelében. 
Egy  oszlop  áll  itten  ama  győzelem  emlékére, 
amelyet  I.  Napóleon  hadai  1814  febr.  10.  az  01- 
szuvjev  vezérlete  alatt  álló  orosz  és  porosz  csa 
patok  fölött  kivívtak. 

Champ  de  Hars  (franc.)  a.  m.  Marsmoző. 
L.  Paris  és  Róma. 

Champéry,  1.  Illiez. 

Champfieury  (ejtsd:  saSflöri,  tkp.  Fleury-Hus- 
son),  Jules,  francia  író,  szül.  Laonban  1821  szept. 
10.,  megh.  Sévresben  1889  dec.  7.  Chien-Caillou 
(1847)  c.  munkáját  Hugó  Viktor  a  realisztikus  írás 
mesterművének  tartotta.  Ugyancsak  a  realista 
irányt  követte  további  regényeiben,  melyek  közül 
Les  bourgeois  de  Molinchart  (1854)  és  Ijcs  demoi- 
selles  Tourangeau  (1864)  említhetők.  Művészet- 
történeti munkái  közül  nevezetesebbek :  Histoire 
générale  de  la  caricature  (Paris  1856—80, 5  köt.) ; 
Histoire  de  l'imagerie  populaire  (1884) ;  Bibliogra- 
phie  céramique  (1881).  V.  ö.  P.  Eudel,  C.  (Paris 
1891)  és  C.  inédit  (u.  o.  1903). 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


Champlgnon 


—     401 


Champollion 


Champlgnon  (franc,  ejtsd  :  sampinyon,  növ.)  a. 
ui.  FsalliotH  campeatris ;  1.  Csiperke. 

Champigny  (ejtsd :  sampinyi),  falu  Seine  dóparte- 
nientban,  a  Marne  balpartján,  (i906)  8555  lak., 
iáerépkályhakészítéssel.  1870  nov.  30.  és  dec.  2. 
Ducrot  francia  vezér  és  a  Parist  ostromló  német 
hadak  itt  összeütköztek ;  az  ütközet  a  franciák 
visszavonulásával  végződött. 

Ctaampin  (ang.,  ejtsd.-  sanpen),  több  amerikai 
korcs  szőUőfajta  neve  C.  francia  gazda  után.  B 
korcsok  a  Vitis  rupestris,  candicans,  riparia, 
nionticola  és  cordifolia  fajok  ktllönböző  keresz- 
teződése által  keletkeztek.  A  fllloxerának  jól  el- 
leutáll,  vadtőül  ajánlatos. 

Cnbtampion  (franc,  ejt«d:  sampjon),  a  középkor- 
ban bajvívó  (lat.  campio,  ném.  Kámpe),  aki  a  tör- 
vényszéki párbajoknál  (istenítéleteknél)  bizonyos 
díjért  a  felek  valamelyikét  helyettesítette.  A  C.-ok 
nem  voltak  tisztességes  személyek,  bőrruhát  és 
bizonyos  meghatározott  fegyverzetet  kellett  vi- 
selniök  és  nem  volt  szabad  lóhátról  vívniok.  Már 
Nagy  Károly  korában  voltak  C.-ok.  A  későbbi 
középkorban  C.-nak  olyan  lovagot  hittak,  aki 
bajvívásra  alkalmatlan  személyt,  különösen  höl- 
gyet  helyettesített.  Angliában  (valószínűleg  II. 
Richárd  óta)  volt  egy  királyi  C.  is,  aki  koroná- 
zások alkalmával  párbajra  hítta  mindazokat,  akik 
netalán  a  királyt  törvényes  uralkodóul  el  nem 
ismerték  volna.  Jelenleg  sport-nyelven  az,  aki  baj- 
nokságot (championship)  nyer  valamely  sportág- 
ban ;  általában  a  legjobbja  a  saját  sportjának,  1. 
Bajnok.  —  C  lovas  az  az  úrlovas  vagy  jockey, 
aki  az  illető  évben  a  legtöbb  versenyt  nyeri. 

Champioimet  (ejtsd:  sampjoné),  Jean  Etienne, 
francia  tábornok,  szül.  Valenceban  1762.,  megh. 
Antibesben  1800  jan.  9.  A  forradalom  idején 
önkéntes  csapatot  vezényelt,  azután  Hoche  alatt 
szolgált  a  Pfalzban.  Mint  hadosztálytábornok  hő- 
siesen harcolt  Fleurus  mellett  (1794),  1797-ben 
pedig  az  Alsó-Rajna  mentén.  1798- visszaszorította 
az  Egyházi  Államba  betört  lazzaroni-hadat,  mely- 
nek nyomán  1799  jan.  25.  bevonult  Nápolyba, 
ahol  a  Parthenope-i  köztársaságot  proklamálta. 
Erre  azonban  hamis  vádak  alapján  elfogták  s 
Grenobleba  vitték.  De  1799  jún.  kiszabadult  és 
rangját  visszakapta.  Joubert  halála  után  az  olasz- 
országi hadseregek  fővezére  lett ;  de  a  szövetke- 
zett oroszok-  és  oszti'ákoktól  1799  szept.  Savigli- 
ano  mellett  vereséget  szenvedett,  mire  állásáról 
lemondott.  1891-ben  Antitesban  szobrot  emeltek 
neki.  V.  ö.  Gháteauneuf,  Vie  de  C.  (Paris  1806) ; 
Saint-Albin,  C.  (u.  o.  1860). 

Championship,  1.  Champion. 

Champlain  (ejtsd :  sampieS),  Sámuel  de,  francia 
tengerész,  Québec  alapítója  s  a  kanadai  francia 
telepítvónyek  első  kormányzója,  szül.  Brourage- 
ban  1567.,  megh.  Quebecben  1635  dec  25.  Érde- 
kes útjairól  több  jelentést  írt.  (Voyages  et  décou- 
vertes,  1615—18,  Paris  1627)  C.  összes  müveit 
Oeuvres  de  C.  címen  Laverdiére  adta  ki  (Québec 
1870, 6  köt.).  V.  ö.  Gravier,  Vie  de  S.  C.  (Paris  1900). 

Champlain-tó  (ejtsd :  csempién),  az  Egyesült-Álla- 
mokban, New  York  és  Vermont  államok  határán. 
É.-i  vége  átnyúlik  Kanada  területére  is,  177  km. 
hosszú,  0-4—24  km.  széles,  területe  1982  km". 
A  tengerszin  fölötti  magassága  28  m.,  de  a  parti 

Révai  Nayy  Lexikona.  IV.  köL 


szinlök  90— 120m.-es  magasságról  is  tanúskod- 
nak. Mélysége  90—180  m.,  folytatásában  van 
annak  a  nagy  törésvonalnak,  amely  New  York- 
tól egyenesen  É.-nak  tart  és  amelynek  New  York 
nagy  jelentőségét  köszönheti.  A  tó  partjai  szik- 
sósak és  meredekek.  Számos  szigete  közül  na- 
gyobbak: North-  és  Southhero,  La  Motte  és 
Pleasant.  Lefolyása,  a  Richelieu,  összeköti  a  St.- 
Lawrence  folyóval,  a  104  km.  hosszú  C.-csatoma 
meg  a  Hudson  völgyébe  vezet  át.  A  tó  mellett  épült 
Saint-Albans,  Burlington  ós  Plattsburgh  város. 

Chaniplevé  (franc,  ejtsd:  sámövé).,  1.  Beágya- 
zott zománc. 

Champlitte  (ejtsd :  sampiitt),  város  Haute  Saőne 
francia  départamentban  a  Sálon  mellett,  régi  erő- 
dítmények maradványaival  és  szép  kastéllyal, 
(1901)  2075  lak. 

Champmeslé  (ejtsd  :3ainmeié),  Marié,  híres  fran- 
cia színésznő,  szül.  Rouenban  1644.,  megh.  Au- 
teuilben  1698.  Színpadi  sikereit  főképen  a  nagy 
Racinenak  köszönhette,  aki  neki  a  szerepeket 
írta  s  úgyszólván  minden  mozdulatra  betanította. 
Szellemes,  szép  asszony  volt,  akinek  szalonjában 
a  kor  leghíresebb  emberei  megfordultak.  Férje, 
Charles  Chevillet  de  C,  komikus  színész  és  víg- 
játékíró volt. 

Champollion  (ejtsd :  sampoiyón),  l.Jean  Frangois, 
az  egyiptomi  hieroglif-olvasás  felfedezője  és  az 
egyiptológia  megalapítója,  szül.  Grenobleban 
1790  dec.  23.,  megh.  Parisban  1832  márc.  4.  Rö- 
vid ideig  a  történelem  tanára  volt  Grenobleban, 
de  a  restauráció  után  Parisba  ment  s  a  hierogli- 
fákra  vonatkozó,  már  korábban  megkezdett  tanul- 
mányait tovább  folytatta.  X.  Károly  1828—30., 
miután  C.  a  hieroglifák  kulcsát  felfedezte,  Egyip- 
tomba küldte  s  az  egyiptomi  múzeum  őrévé  ne- 
vezte ki  őt;  1830.  az  akadémia  tagja,  1831.  a  Col- 
lége de  Prance-ban  az  egyiptológia  tanára  lett. 
Nevezetesebb  munkái :  L'Egypte  sous  les  Phara- 
ons(1814);  De  l'écriture  hiératique  des  aneiens 
Egyptiens  (Gren.  1821) ;  Lettre  á  M.  Dacier  (Paris 
1822) ;  Précis  du  systéme  hiéroglyphique  (u.  o. 
1824;  2.  kiad  1828);  Lettres  k  monsieur  le  duc 
de  Blacas  relatives  au  musóe  royal  égyptien  de 
Turin  (u.  o.  1824—26) ;  Lettres  écrites  d'Egypte 
et  de  Nubie  (u.  o.  1833 ;  új  kiad.  1867) ;  Gram- 
maire  égyptienne  (u.  o.  1836—41, 3  köt.) ;  Diction- 
naire  égyptien  en  écriture  hiéroglyphique  (u.  o. 
1842—44);  Panthéon  égyptien  (Par.  1822—25, 
Dubois  rajzaival) ;  Mémoire  sur  les  signes,  em- 
ployés  par  les  aneiens  Egyptiens  á  la  notation 
des  divisions  du  temps  (u.  o.  1841);  Monuments 
de  l'Égypte  et  de  la  Nubie  (u,  o.  1844).  Kézirat- 
hagyatékát  50,000  frankon  vette  meg  a  párisi 
királyi  könyvtár. 

2.  C,  Jean  Jacques,  francia  archeológus,  C. 
Fran^oisnak  a  bátyja,  szül.  Figeacban  1778  okt. 
5.,  megh.  Parisban  1867  máj.  9.  Főkép  hazájabeli 
régiségek  ismertetésével  foglalkozott,  csak  ké- 
sőbbi korban  az  egyiptológiával  is.  Nevezetesebb 
munkái :  Annales  des  Lagides  (Paris  1819  091821); 
L'Égypte  ancienne  et  modemé  (1840) ;  Traité  élé- 
mentaire  d'archéologie  (2.  kiad.  1843);  Doou- 
ments  paléographique  relatifs  á  l'histoire  des 
beaux-arts  et  des  belles-lettres  pendant  le  moyen- 
áge  (1868). 

M 


Champoton 


—     402     — 


Changeant 


Champoton  (eitsd :  csampoton),  kikötőhely  Juka- 
tan  Ny-i  partján,  mintegy  1500  lak.  Amerika  föl- 
fedezése idejében  külön  kis  ország  volt,  amely 
Jukatan  fölfedezőjével,  de  Cordova  Hemandezzel 
szemben  heves  ellenállást  tanúsított  1517.  A  spa- 
nyolok csak  későbben,  de  Montejo  Francisco  ve- 
zérlete alatt  foglalták  el.  Cortez  itt  győzte  le 
Montezumát. 

Champseix  (ejtsd:  saffiszé),  szül.  Léonie  Bér  a 
(álnéven  André  Léo),  francia  irónő,  szül.  Lusignan- 
ban  1829.,  megh.  Parisban  1900  máj.  20.  Az 
1871-iki  commune  lelkes  híve  volt.  Prédikátori 
hangon  írt  regényei  közül  Un  mariage  scandaleux 
(1862 ;  új  kiad.  1865)  a  legsikerültebb. 

Champs-Élysées,  1.  Elysée. 

diamr  el  madjnune  (növ.),  1.  Gocmlus. 

Chamszin,  1.  Khamszin. 

Chán,  1.  Khán. 

Chanar,  város,  1.  Gsanar. 

CItanar  (növ.),  1.  Gourliea. 

Chanaral  (ejtsd  csany—),  az  ugyanily  nevű  depar- 
tamento  fővárosa  Atacama  chilei  tartományban, 
a  tenger  mellett,  kb.  3000  lak.,  közelében  ezüst- 
és  valamivel  messzebb  réz-  és  boraxbányákkal. 

Chanarcillo  (ejtsd:  csanyarszuiyo),  ezüstbánya-ke- 
rület  Atacama  chilei  tartományban,  amelyet  Co- 
piapóval  vasút  kötössze.L.Coi?ia^o  ésJuanGodoi. 

Cliance  (franc,  ejtsd:  sansz)  a.  m.  szerencse, 
szerencsés  eset ;  valamely  spekuláció  sikerülésé- 
nek stb.  lehetősége ;  továbbá  a  kockajáték  egy 
neme.  Mint  sportműszó:  esély,  eshetőség,  ver- 
senyben nyerési  kilátás.  G.-os  lő,  amelyiknek  az 
illető  versenyben  papirosforma  alapján  nyerési 
esélye  van. 

Cbancelier  (franc,  ejtsd:  saSszeiijé),  kancel- 
lár (I.  0.). 

Cbancellor  (ang.,  ejtsd:  cseasziör,  Lord High 
Ghancellor,  kancellár),  Angliában  a  legelső  állam- 
hivatalnok,a  lordok  házának  elnöke,  az  országnak 
igazságügyminisztere  anélkül,  hogy  e  nevet  vi- 
selné ;  a  legfőbb  felebbviteli  törvényszék  elnöke, 
ki,  valamint  alkancellárja  is,  saját  törvényszék- 
kel bír,  hová  a  legfontosabb  ügyek  tartoznak, 
melyeket  nem  a  köztörvények,  hanem  méltányos- 
ság (equity)  szerint  bírálnak  meg,  de  ezenkívül  a 
köztörvényi  bíróságok  teendőit  is  körébe  vonja  s 
majdnem  korlátlan  törvénymagyarázó  hatalmat 
gyakorol.  —  C.  alatt  általában  értik  még  a  méltá- 
nyossági törvényszék  elnökét  (court  of  chan- 
cery),  a  skót  jogban  pedig  az  esküdtek  főnökét. 
G.  of  the  Exchequer  a  pénzügyminiszter  elne- 
vezése. 

Chancellorsville  (ejtsd:  csensziörszviii),  helység 
Virginia  északamerikai  államban,  20  km. -nyíre 
Fredericksburgtól.  B  helytől  kapta  nevét  azon 
három  napig  (1863  máj.  2— 4-ig)  tartó  véres  csata, 
amelyet  itt  Hooker,az  unionisták  vezére.Lee  ellen 
vívott.  Hooker  visszavonult  s  a  csatavesztés  kö- 
vetkeztében a  fővezérsógtől  elmozdították.  1864. 
Lee  Grant  ellen  küzdött ;  az  eldöntetlen  csata  a 
acsata  a  vadonban»  elnevezés  alatt  ismeretes.  L. 
Wüderness. 

Cliancliito  (Gichlasoma  [Heros  v.  Chromis] 
facetum  Steind,  áiiat),  a  Cichlidae  családba  tar- 
tozó halfaj.  16  cm.  hosszura  is  megnő,  színezete 
Táltozó,  rendesen  bamássárga  v.  zöldes,  majd 


világos,  majd  sötétebb  zebraszenl  sávokkal  van 
díszítve,  melyek  az  úszószárnyakra  is  átnyúlnak. 
Braziliában  és  Argentínában  honos.  1894  óta 
akváriumokban  széltében  tartják,  mert  fogság- 
ban pompásan  tenyészik. 

Chancre,  1.  Sanker. 

Chandamagor,  város,  1.  Gsandernagor. 

Chandia,  bányászközség  Columbia  délameri- 
kai köztársaságban,  a  Rio  Cauca  mellett,  ezüst- 
bányákkal. 

Chandler  (ejtsd:  cseaáieT),Bichard,  angol  archeo- 
lógus, szül.  Blsonban  (Hampshire)  1738.,  meghalt 
mint  tilehursti  (Berkshire)  rektor  1810.  Tanult 
Oxfordban,  hol  fellow  is  lett,  majd  keleti  útra 
küldték,  melyen  1764— 66-ig  beutazta  Görög- 
ország egyes  tartományait  és  sok  műkincs- 
csel tért  vissza.  Munkái:  Marmora  Oxoniensia 
(Oxford  1763,  az  ú.  n.  arundeli  márványtábla  ki- 
adása); Ionian  autiquities  (London  1769,  1800, 
2  köt.) ;  Inscriptiones  antiquae  pleraeque  nondum 
editae,  in  Asia  Minori  et  Graecia  praesertim  Athe- 
nis  collectae  (Oxford  1774) ;  Jonian  antiquities 
(London  1769—1800) ;  History  of  Ilium  or  Troy 
(u.  0. 1802) ;  Travels  in  AsiaMinor  (Oxford  1775) ; 
Travels  in  Greece  (u.  o.  1776 ;  a  két  úti  munkát 
együtt  kiadta  Churton  1835,  2  köt.). 

Chandler-féle  periódus,  1.  Sarkmagasság. 

Chandos,  hercegi  cím,  1.  Buckingham. 

Changai,  hegység  Ázsiában,  az  Bktag  Altai  és 
a  Tannu  lánc  között,  amely  DK.-i  irányban  ha- 
ladva lenyúlik  a  Mongol  pusztába.  ÉK.-i  lejtőin 
folyik  a  Szelenga  és  Tes ;  a  DNy.-i  lej  tön  épült  a 
karavánok  egyik  ősrégi  állomása,  Uliaszutai. 

Ghangamier  (ejtsd:  sangarnjé),  JSicolas  Anne 
Théodule,  francia  tábornok,  szül.  Autunben  1793 
ápr.  26.,  megh.  Versaillesben  1877  febr.  15.  1830 
óta  számos  algériai  hadjáratban  vett  részt  és 
felvitte  a  hadosztálytábornokságig.  1848-ban  a 
nemzetgyűlésbe  választották,  majd  az  első  had- 
osztály főparancsnoka  lett  és  leverte  (1 849)  a  köz- 
társaságiak és  szocialisták  felkeléseit.  A  kamará- 
ban C.  az  orléanistákkal  tartott.  Napóleon  herceg 
1851  jan.  állásától  felmentette,  a  december  2-iki 
államcsíny  éjjelén  elfogatta  és  Franciaországból 
száműzte.  Bzóta  C.  a  közboesánat  kihirdetéséig 
Mechelnben  élt;  azután  pedig  birtokára  vonult 
vissza.  1870-ben  önként  ajánlotta  fel  szolgálatait 
a  császárnak,  ki  őt  Metzbe  hívta,  de  hadtestet 
nem  bízott  rá.  így  hát  Bazaine  csapataival  Metz- 
ben  maradt  és  a  többi  parancsnokkal  hadi  fog- 
ságba esett.  1871-ben  a  nemzetgyűlésbe  bevá- 
lasztották, hol  az  orléanistákhoz  csatlakozott  és 
Thiers  köztársasági  elnök  bukásában  meg  Mac 
Mahon  megválasztatásában  része  volt.  1875 -ben 
élethossziglan  szenátorrá  választották.  V.  ö.  d'An- 
tioche  (Comte),  Ch.  (Paris  1891). 

Cbanse  (franc,  ejtsd :  sánzs),  váltás,  csere ; , 
pénzváltóbank ;  changement,  csere,  váltás,  vál- : 
tozás. 

Cbangeant  (franc,  ejtsd :  sanzsan),  szinjátékos ) 
selyem-  vagy  fésüsgyapju-szövet.  Színjátékát  a : 
sárga  és  kék  szín  kölcsönös  hatásának  köszöni. 
Jellemzője,  hogy  az  egyik  fonal  rendszere  (pl.  a , 
láncfonál)sárga  v.sárgás  árnyalatú  (narancssárga,  ■ 
sárgászöld,  sárgásbarna  stb.),  a  másik  fonalrend-  [ 
szere  (pl.  a  vetülék)  pedig  kék  vagy  kékes  árnya- , 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő  I 


á 


Chamger 


403 


Chantenay 


latu  (ibolya,  kékeszöld,  kékesszürke  stb.).  A  kö- 
tés módja  a  színjátékra  hatással  nem  bir,  miért 
is  bármely  alapkötés  alkalmazható,  leggyakrab- 
ban azonban  a  vászonkötést  alkalmazzák. 

Cbanger  (franc,  ejtsd:  sanzsé)  a.  m.  váltani, 
cserélni,  változtatni.  Az  iskolalovaglásban  átme- 
net a  jobbkézre  lovaglásból  a  balkézre  lovaglásba, 
vagy  viszont.  Pl.  diagonális  átvágás  a  lovagló- 
pályán ;  átmenet  a  jobb  galoppból  a  bal  galoppba. 

Chania  (Canecú.  Kréta  sziget  megerősített  fő- 
városa, a  sziget  E.-i  partján,  (i9oo)  20,972  lak., 
kikötővel,  arzenállal,  jelentékeny  kereskedéssel 
^bevitel  6  millió  fr.,  kivitel  3  millió  fr.).  Szék- 
lielye  a  sziget  kormányzóságának  s  a  görög  me- 
tropolitának.  Környéke  olajfaűltetvényekben  bő- 
velkedik. 

Chanka,  tó,  másként :  Kengka  (1.  c). 

Chankah  (perzsa),  1.  Khánkáh. 

Channel  Islands,  1.  Normann- szigetek. 

Channing  (ejtsd:  csenning),  1.  William  Ellery, 
amerikai  teológus,  szül.  Newportban  1780  ápr.  7., 
megh.  Benningtonban  1842  okt.  2  ;  1803.  bostoni 
prédikátor  lett  s  erélyesen  küzdött  a  szenthárom- 
sági dogma  ellen.  Számtalan  értekezést  írt  a  szo- 
ciális és  vallásos  dolgokról,  különösen  a  börtön-, 
rabszolga-  és  bibliaterjesztési  ügyekről.  Prédiká- 
cióit rendkívül  szerették.  Úgy  halt  meg,  mint  az 
amerikai  unitáriusok  feje.  Munkái :  On  Slavery 
(Boston  1835) ;  On  self-eulture  (London  1839);  Lec- 
ture  on  war  (u.  o.  1839) ;  összes  müvei  (Works) 
15-ik  kiadásban  1856.  jelentek  meg  Bostonban. 
V.  ö.  Bémusat,  C,  sa  vie  et  ses  oeuvres  (Paris 
1873);  Channing,  W.  H.,  Life  of  W.  E.  Ch.  (Bos- 
ton, új  kiad.  1880).  Magyarul:  Válogatott  mű- 
^Krei.  Angolból  ford.  az  unit.  tanárok  (Kolozsvár 
^870-74). 

2.  C,  Wüliam  Ellery,  amerikai  újságíró,  az 
előbbinek  fla,  szül.  Bostonban  1818  jún.  10.  Har- 
vardban tanult  s  több  évig  különböző  újságoknál 
dolgozott.  Főbb  munkái :  Poems  (1843  és  1847) ; 
Conversation  in  Romé  between  an  Artist,  a 
Oatholic,  and  a  Critic  (1847);  Thoreau,  the  Poet- 
Naturalist  (1873). 

Cbanoinesse  (frano.,  ejtsd :  sanoanessz),  alapít- 
ványi hölgy.  L.  Kanonisszák. 

Cbanson  (franc,  ejtsd:  sanszon)  a.  m.  ének,  dal, 
a  specifikus  francia  dal.  Régente  így  neveztek  a 
franciák  minden  énekelhető  költeményt,  még  az 
epikus  jellegűeket  is  (mint  a  magyarban  nóta 
minden  énekelt  költemény) ;  igy  a  régi  francia 
költészetben  chansons  de  geste  volt  a  nevük  ama 
hosszabb  epikus  költeményeknek,  melyekbe  a 
Trouvérek  a  Nagy  Károly  mondakör  hőseinek  vi- 
selt dolgait  foglalták  s  énekelve  adták  elő,  míg 
a  csak  elszavalt  vagy  olvasásra  szánt  történetek 
ronians  vagy  contes  nevet  viseltek.  Mai  értelmé- 
ben a  C.  oly  rövidebb  dal,  mely  egy  gondola- 
tot elfogulatlan,  derült  hangon,  elmés  pointe-ok- 
kal  fejez  ki.  A  franciáknál  mintegy  a  népdalt 
helyettesíti,  de  mind  költői,  mind  közönsége 
közt  sokkal  nagyobb  szerepe  van  a  művelt  elem- 
nek, tárgyaiban  és  hangjában  sokkal  változato- 
sabb, nemcsak  szerelmi  ós  egyéni,  hanem  olykor 
politikai  tartalmú  is,  a  közírzést  tolmácsolhatja 
8  lelkes,  szenvedélyes  vagy  gímyos  jelleget  ölt- 
het. Ezért  a  C.  történetében  a  francia  nép  koron- 


kénti hangulata  is  visszatükröződik,  és  a  legki- 
válóbb C.-költőnek,  Bérangernek  dalaiban  a  fran- 
cia nemzeti  szellem  kristályosodott  ki.  —  C.  zenei 
tekintetből  1.  Canzone. 

CbansonneAte  (franc,  ejtsd;  sanszoaett),  kisebb 
dal,  kedves  v.  komikus,  gyakran  frivol  tartalom- 
mal ;  erről  az  orfeumokban,  zenés  kávéházakban 
ilyen  dalokat  előadó  énekesnőt  is  C.-nak  hívják. 

Clianson  royale,  1.  Chant  royal. 

Chant  (franc,  ejtsd:  sáS),  ének;  chantant,  éne- 
kelve, énekkel  egybekötött;  café  chantant,  énekes 
kávéház;  chantevr,énekeB;  chanteuse,  énekesnő. 

Cliantage  (franc,  ejtsd  :sáStázs),  halászat,  mely- 
nél nagy  lármát  csapnak,  a  halaknak  a  hálóba 
hajtása  céljából ;  továbbá  a  zsarolás  megjelölése 
bizonyos  titkok,  valóságos  vagy  költött  botrá- 
nyok nyilvánosság  elé  vitelével  való  fenyegetés 
által. 

Chantal,  Jeanne  Frangoise  Frémyot  de,  szül. 
1572  jan.  28-án  Dijonban,  megh.  1641  dec  13-án 
Moulinban,  Szalézi  Szt.  Ferenc  legbuzgóbb  híve  és 
a  tőle  alapított  női  szerzet  első  tagja.  VII.  Kele- 
men avatta  szentté  1767.  Napját  aug.  21-én  ülik. 

Cltantant  (franc),  1.  Chant. 

Chantavoine  (ejtsd :  saStavoán),  Jean,  francia 
zenei  író,  szül.  Parisban  1877.  Berlin  egyetemén 
is  tanult.  Szerkeszt  Les  maitres  de  musique  c. 
sorozatot,  melyben  a  Beethovenről  szóló  könyvet 
írta  (1907).  A  tekintélyes  Revue  Hebdomadaire 
kritikusa. 

Chantecler  (franc,  ejtsd :  saStekiér),  1.  Rostand. 

Chantelauze,  Régis,  francia  történetíró,  szül. 
Montbrissonban  1821  márc  23.,  megh.  Parisban 
1888  jan.  3.  Művei :  Le  pere  de  La  Chaise,  con- 
fesseur  de  Louis  XIV  (1859) ;  Marié  Stuart  (1876) ; 
Le  eardinal  de  Retz  et  l'affaire  du  chapeau  (1878, 
2  köt.);  Le  Cardinal  de  Retz  et  ses  missions 
diplomatiques  á  Romé  (1879) ;  Loúis  XIV  et  Marié 
Mancini  (1880) ;  Louis  XVII,  son  enf  anee,  sa  prison 
et  sa  mórt  au  Temple  (1884) ;  Portraits  historiques 
(2.  kiad.  1886).  Kiadta  végül  Comines  mómoirejait 
(1881). 

Chantemesse-féle  reakció,  a  tífusz  korai  felis- 
merésére szolgál;  olyan  mint  a  Calmette-féle 
ophthalmo-reakció.  A  reakcióhoz  tifusz-toxin  kon- 
centrált oldatából  a  toxint  alkohollal  kicsapjuk,  a 
csapadékot  megszárítjuk,  porrá  dörzsöljük;  az 
így  kapott  por  Vso  Dag--jfl'  1  csepp  vízben  oldva 
elég  a  hatás  eléréséhez.  Ha  ugyanis  ezt  a  csep- 
pet egészséges  egyén  szemébe  cseppentjük,  akkor 
ebben  egy  kis  könnyezésen,  a  kötőhártya  kisfokú 
kivörösödésén  kívül  egyéb  reakció  nem  lesz,  ez  is 
hamar  eltűnik ;  míg  tífusszal  fertőzött  szervezet- 
nél a  reakció  sokkal  erősebb,  a  kötőhártyán  savós- 
rostonyás  (sero-fibrinosus)  izzadmány  képződik, 
mely  maximumát  csak  körülbelül  10  óra  muIva 
éri  el  s  teljes  visszafejlődése  egy  napig  is  eltart. 
A  C.  értékéről  még  véleményt  nem  mondhatunk, 
mert  még  nem  rendelkezünk  elegendő  klinikai 
tapasztalattal. 

Chantenay  (ejtsd:  santné),  város  Loire-Infórienre 
francia  départementban,  Nantes  (1.  o.)  tőszomszéd- 
ságában, (i906)  21,671  lak.,  akik  gránitbányászattal, 
hajóácsmesterséggel,  vasolvasztással,  cukorflno- 
mltással,  halbesózással  és  konzervkószítéssel  fog- 
lalkoznak. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chanterelle 


—     404 


Chanzy 


Chanterelle  (franc,  ejtsd:  saStrei)  a.  m.  éneklő 
húr,  a  vonós  és  pengető  hangszerek  legmagasabb 
húrjainak  francia  elnevezése.  így  nevezik  különö- 
sen a  hegedű  e  húrját. 

Cbanteur  (franc.),  1.  Ghant. 

Chantilly  (ejtsd:  sántiUyi),  város  Oise  francia 
départementban,  a  Nonette  partján,  a  C.-i  erdő 
mellett,  (i90G)  5083  lak.,  Coudó-muzeummal,  je- 
lentékeny kőfaragással,  tű-  és  gombgyártással, 
gyapjú-  és  pamutfonással,  paszomántkészítéssel. 
A  XVn.  és  XVIII.  ez.-ban  híresek  voltak  varrott 
csipkéi.  A  nagy  forradalomban  tönkre  ment 
csipkeipar  újabb  időben  ismét  föllendült.  1834 
óta  a  C.-i  mezőn  (La  Pélouse)  lóversenyeket  tar- 
tanak. C.  híres  arról  az  uradalomról,  kastélyról 
és  parkról,  amely  eredetileg  a  Montmorency  her- 
cegeké volt,  1632  óta  a  Condé-családé ;  1872. 
Aumale  herceg  örökölte,  aki  1897.  az  Institut  de 
Francéra  hagyta.  V  ö.  Gruyer,  La  peinture  au 
Chateau  de  C.  (Paris  1895) ;  Magon  G.,  Ch.  et 
le  Musée  Gondé  (Paris  1910). 

Chantonnay  (ejtsd :  santonné),  falu  Vendée  francia 
départementban,  a  (irrand  Lay  partján,  (i9oi)  4093 
lak.,  szénbányászattal.  A  francia  forradalmi  csa- 
patokat itt  győzték  le  a  vendéeiek  1793. 

Cliant  pleine  (franc,  ejtsd :  sa3  pién),  vegyes 
karének ;  női  (vagy  gyermek-)  és  férflhangokkal, 
1.  Goro  pieno. 

Chantransia  (DG)  Schmitz  (növ.).  A  Piros- 
moszatok génusza,  melynek  fajai  édes  és  sós  vizek- 
ben élnek.  Az  édes  vizeinkben  is  előforduló  C. 
chalybea-t  a  Batrachospermum  (1.  o.)  elötelepé- 
nek  tekintik. 

Chantre  (ejtsd :  sastr),  Ernest,  francia  antropoló- 
gus, szül.  Lyonban  1843.  Lyonban  az  antropológia 
tanára.  Munkáinak  egy  része  Études  paléontolo- 
giques  c.  gyűjteményében  jelent  meg  (Lyon 
1867—1880).  Oroszországi  kutatásait  Recherches 
anthropologiques  dans  le  Caucase  (Lyon  1885  — 
1887);  Mission  scientiflques  en  Transcaucasie, 
Asie-Mineure  et  Syrie,  1890—94  (u.  o.  1895) ;  Les 
Barabra(u.  o.  19ul)  c  alatt  írta  meg.  A  magy.  tud. 
Akadémia  1881.  választotta  kültagjává. 

Chantrey (ejtsd:  csentri),  Francis,  sir,  angol  szob- 
rász, szül.  Jordanthorpeban  1781  ápr.  7.,  megh. 
1842  nov.  25.  Flaxman  John  tanítványa.  A  szob- 
rászat egyik  fő  angol  képviselője  a  XIX.  sz.  első 
felében.  Művei  közül  említendők :  Wellington 
herceg  lovasszobra  a  londoni  tőzsdeépület  előtt. 
Sir  John  Malcolm  szobra  a  Westminster-apátság- 
ban ;  sir  John  Banks  szobra  a  British  Museumban ; 
VI.  György  király  emlékszobra  Londonban ;  Watt 
James  szobra  Astonban,  Canning  és  Washington 
szobrai  Bostonban.  Kitűnő  mellszobrainak  egész 
sora  látható  a  National  Portrait  Galleryben. 

Cltant  royal  (franc,  ejtsd :  san  roajái),  vagy 
chanson  royale  lírai  versforma  a  középkori  fran- 
cia irodalomban,  melyet  rendszerint  ünneplés  tár- 
gyaknál, főleg  a  Bold.  Szűz  megéneklésénél,  al- 
kalmaztak. Öt  versszakból  áll;  egy-egy  versszak 
rendszerint  tizenegy,  tíz,  ritkábban  8  szótagú  vers- 
sorra terjed  refrainnel  vagy  anélkül.  A  XIV— XV, 
sz.-ban  volt  divatban. 

Chanukka,  zsidó  ünnep  kiszlóv  hó  25-ikét61  8 
napig.  Az  ünnep  külső  jele  a  gyertyagyújtás, 
amely  az  első  napon  egy  gyertyával  kezdődik 


és  naponta  eggyel  szaporodik.  Az  ünnep  a  makka- 
beusi  harcok  (1.  o.)  emlékének  van  szentelve. 

Chanuiu  v.  hanum,  1.  Hanim. 

Chanute  (ejtsd:  csenj  at),  város  Kansas  észak - 
amerikai  államban,  a  Neosho  River  mellett, 
vasúti  gócpont,  köszénbányával,  (i9oo)  4208  lak. 

Chanute,  Óctave,  mérnök,  szül.  Bostonban 
1821.,  megh.  1910  aug.  2.  Chicagóban.  Mint  Li- 
lienthal  követője  1896.  kezdett  kísérletezni  mótor- 
nélküli  aeroplánnal.  Sokfelületü  készülékkel 
kezdte  kísérleteit,  melyek  során  kialakult  a  két 
párhuzamos  felületből  álló  aeroplán.  Ö  és  segédei, 
Herring  és  Avery  1902-ig  több  mmt  1000  sikló- 
repülést végeztek  és  dús  tapasztalatokat  szerez- 
tek a  hordfelületek  tulajdonságairól.  Az  ő  készü- 
lékét tökéletesítették  és  tették  gyakorlati  értékűvé 
a  Wright  testvérek.  Munkái  közül  fontos :  Pro- 
gress  in  flying  machines  (New  York  1899). 

Chanykov,  Nikolaj,  orosz  orientalista  és  utazó, 
szül.  1819  okt.  24.  a  kolugai  kormányzóság- 
ban, megh.  1878  nov.  3.,  a  Paris  melletti  Ram- 
bouilletben.  A  carszkoje-szelói  líceumban  nevel- 
kedve, már  íiatal  korában  került  a  Keletre. 
1839— 40-ben,  Perowszkinak  Khíva  ellen  viselt 
szerencsétlen  hadjáratában  vett  részt,  s  orosz 
konzuli  tisztében:  Perzsiával,  Bokharával  és 
Afganisztánnal  ismerkedett  meg.  Munkái:  A 
bokharai  kánság  leírása  (oroszul,  Szent-Péter- 
vár 1843,  angol  nyelvre  átültette  Bode,  London 
1845);  Mémoire  sur  la  partié  méridionale  de 
l'Asie  centrale  (Paris  1863) ;  Études  sur  l'instruc- 
tion  publique  en  Russie  (u.  o.  1865) ;  Mémoire  sur 
l'ethnographie  de  la  Perse  (u.  o.  1866). 

Chanzy  (ejtsd:  sánzi),  Antoine  Eugéne  Alfréd, 
francia  tábornok,  szül.  Nouartban  1823  márc  18., 
megh.  Chálonsban  1883  jan.  4. 1843— 59-ig  majd- 
nem állandóan  Algériában  szolgált.  Az  1859-iki 
olasz  hadjáratot  mint  zászlóaljparancsnok  küz- 
dötte végig;  elismerésül  alezredessé  léptették  elő. 
1864-ben  ezredess  1868.  dandárparancsnok  lett  s 
a  dél-szíriai  törzsekellen  vezetett  hadjáratban  tett 
ki  magáért.  1870-ben  Leboeuf  marsalltól  parancs- 
nokságot kért,  de  nem  kapott.  A  szeptember  4-iki 
kormány  azonban  a  16.  hadtest  élére  állította, 
mire  Aurelle  tábornok  főparancsnoksága  alatt 
nov.  9.  CouLmiers  mellett  a  bajorok  ellen,  dec.  1. 
és  2.  pedig  Loigny  mellett  a  mecklenburgi  nagy- 
herceg serege  ellen  szívós  kitartást  tanúsított. 
Midőn  Gambetta  Orléans  bukása  után  a  Lotre-had- 
sereget  két  külön  hadtestre  osztotta,  C-t  nevezte 
ki  a  második  Loire-hadsereg  főparancsnokává, 
mely  állásban  dec.  7—9.  Beaugency  körül  a 
mecklenburgi  nagyherceggel  szemben  újra  meg- 
állta helyét.  1871.  év  január  elején  150,000  em- 
berre felszaporodott  seregével  Le  Mansból  Paris 
felmentésére  indult.  Útközben  azonban  Frigyes 
Károly  porosz  herceg  C.  hadát  feltartóztatta  és 
véres  küzdelmek  árán  Le  Mansba  visszaszorította, 
honnan  jan.  12.  C.  Lavalba  volt  kénytelen  vissza- 
vonulni. Az  1871 -iki  nemzetgyűlésben  a  balközó- 
pen  foglalt  helyet  és  különösen  a  hadsereg  újjá- 
szervezését sürgette.  1873-ban  pedig  Algéria  fő- 
kormányzója  lett.  1879— 81-ig  nagykövet  volt 
Szt.-Pétervárott,  aztán  a  6.  hadtest  parancsnoka 
lett  Chálonsban,  hol  váratlanul  elhunyt.  A  fi-an- 
ciák  sokáig  gyászolták  a  népszerű  s  vitéz  tábor- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő  I 


Chaologria 


—    405 


Rokot.  La  deuxiéme  armée  de  la  Loire  c.  müvé- 
én 1870— 7L  hadviselését  igazolja,  Paris  1871. 
.  kiad.  1885.  V.  ö.  Chuquet,  Le  général  C.  (Paris 
1 884).  Villefranche,  Hist.  de  générale  C  (u.  o.  1890). 

Chaología  a.  m,  állat-  és  növényföldrajz. 

Chaonok  (Chaones),  Bpirus  illir  őslakói.  Cha- 
onia  tartomány  főhelye  volt  Buthrotum  és  Illium. 
Eredetileg  az  egész  Bpirust  birták,  a  történelmi 
időkben  már  csak  a  Thyamis  mellékét  (a  mai 
Kalamast)  tudták  megtartani,  majd  ott  is  el- 
enyésztek. 

Chaos,  1.  Káosz. 

Chaostipia,  1.  Szelenotipia. 

Chapala  (ejtsd:  csapaia),  nagy  tó  Mexikóban,  Me- 
xikótól Ny.-ra,  (é.  sz,  20«  30').  Hossza  90,  széles- 
sége mintegy  20  km.  a  Rio  Grandé  de  Santiago 
viszi  le  fölös  vizét  a  Csendes-óceánba. 

Chapara  manteca  (növ.),  1.  Byrsonima. 

Chaparrals  (ejtsd:  csa-),  neve  Mexikóban  és 
Texasban  a  füves,  bozótos  térségeknek. 

Chapean  (franc,  ejtsd :  sapó)  a.  m.  kalap  ;  átv. 
ért.  úr,  ellentétben  a  hölggyel,  kivált  a  táncban ; 
C  d'honneur,  táncrendező,  gúnyosan  így  hívják 
a  férjetlen  nők  báli  kísérőjét  is ;  C  a  claque,  klakk- 
kalap,  a  párisi  Gibustól  feltalált  összecsappant- 
ható  cilinderkalap. 

Chapel  (ang.,  ejtsd:  cséppel),  kápolna,  Angol- 
országban minden  oly  templom,  mely  valamely 
disszide-ns  hitközségé. 

Chapelain  (ejtsd:  sapien),  Jean,  francia  költő, 
szül.  Parisban  1595  dec.  5.,  megh.  u.  o.  1674  febr. 
22.  Része  volt  a  francia  akadémia  megalapításá- 
ban, melynek  ö  dolgozta  ki  a  munkatervét.  A  fran- 
cia klasszikus  drámában  érvényesülő  hármas- 
^^egységet  az  ő  kritikai  munkássága  szilárdította 
^^■meg.  Irodalomtörténeti  szempontból  legneveze- 
■■tesebb  müve :  Les  sentiments  de  l'Académie  sur 
le  Cid  (1635),  melyben  Richelieu  bibomok  nyo- 
mása alatt  Corneille  babérjait  tépdesi  meg.  Nagy 
várakozásokat  keltett  Pucelle  c.  hőskölteménye, 
melyet  20  évi  halogatás  után  1656.  kiadott.  Az 
első  12  ének  ugyan  hat  kiadást  ért  másfél  év 
alatt,  de  a  késedelmező,  invenciókban  szegény, 
ízléstelen  «nemzeti  eposz»-t  egészében  hamarosan 
összetörték  Boileau  és  ennek  barátai  (C.  décoiffé, 
és  Mótamorphose  de  la  perruque  de  C.  en  cométe, 
1664)  8  C,  aki  a  legnagyobb  francia  költő  híré- 
ben állt,  egyszerre  lebukott  a  nagy  magaslatról. 
A  Pucelle  12  utolsó  éneke  csak  1757.  jelent  meg 
Genfben.  V.  ö.  Lettres  de  Jean  C.  (Paris  1880— 
83) ;  Fabre,  C.  et  nos  deux  premieres  académies 
(u.  0.  1890) ;  u.  a.  Les  ennemis  de  C.  (u.  o.  1897) ; 
Mühlan  A.,  J.  C,  eine krit.  Studie  (Leipzig  1893). 

Chapel  en  le  Frith  (ejtsd :  cséppel  en  li  fnt),  város 
Derbyshireben  (Anglia),  a  Penninek  Ny.-i  lejtő- 
jón, (1901)  4626  lak.,  szén-  és  ólombányákkal,  pa- 
mutfonókkal, papírgyárakkal. 

Chapelei  (franc,  ejtsd :  sapié)  a.  m.  olvasó 
(rózsafüzér). 

Cliapelgorrls  (tp., ejtsd : csap— ), könnyűfegy- 
verzetű vaszk  csapatok  neve  a  spanyol  polgár- 
háborúban Krisztina  alatt.  Magy.  vörössapkások. 

Chapel  Hill  (ejtsd:  csepiii),  helység  Észak-Karo- 
lina északamerikai  államban,  Orange  countyban, 
2000  lak.,  az  1793.  alapított  University  székhelye. 

Cbapelle  (franc,  ejtdsd  :  sapeii),  kápolna. 


Chaplin 


Chapelle  (ejtsd:  sapeii,  tkp.  LhuilUer),  Glaude 
Emmanuel,  franc,  költő,  szül.  Chapelle-St.-Denis- 
ben  1626.,  megh.  Parisban  1686  szept.  12.  Barát- 
ságban volt  Racinenal,  Boileau val,  Moliérerel, 
Lafontainenel.  Vidám  anakreoni  dalokat  írt  s  Ba- 
chaumontnal  együtt  Voyage  en  Provence  et  en 
Languedoe  c.  prózában  és  versben  szerkesztett 
vonzó  útleírást  (1663 ;  legújabb  kiadása,  Paris 
1874).  összes  müvei  (Oeuvres)  Hágában  és  Paris- 
ban jelentek  meg  a  Bachaumontéval  együtt  1755. 
és  Parisban  1854. 

Cbapelle  ardente  (franc,  ejtsd :  sapeii  &r> 
dánt),  1.  Castrum  doloris. 

Cbaperon  (ejtsd:  sapron),  fecskefarkú  sipka, 
melyet  a  középkorban  nők  és  férfiak  viseltek,  ké- 
sőbb csak  szerzetesek  és  orvosok.  Az  építészetben 
az  udvar  vagy  kert  falának  kifelé  lejtősödő  tetejét 
nevezik  így,  melynek  csúcsa  a  két  szomszédos 
tertüet  határát  jelöli.  C.-nak  nevezik  azonkívül 
egy  íiatal  hölgy  éltesebb  kisérőnőjét  is. 

Chaperon  rouge  (franc,  ejtsd:  sapron  rúzs)  a. 
m.  vörös  sapka,  ill.  sapkaalakú  fejkötő.  Francia  me- 
sealak neve,  mely  a  Perrault-féle  híres  mesegyűj- 
temény (1697)  révén  lett  hónán  túl  is  széles  kör- 
ben ismertebbé.  A  róla  szóló  mese  főbb  vonásai  kü- 
lönben más  népek  meséiben  is  meglelhetők  s  az 
európai  mesekincs  közös  elemei  sorába  tartoznak. 
Rövid  tartalma  az,hogy  egy  kislányka betegnagy- 
anyjának ebédet  visz ;  útközben  a  farkas  kif ecseg- 
teti  vele  útja  célját,  aztán  az  erdőn  át  megelőzvén 
a  kicsikét,  a  beteg  öreganyót  felfalja,  helyébe  fek- 
szik az  ágyba,  magára  ölti  a  nagyanya  fejkötőjét, 
utánozza  hangját  s  így  kelepcébe  ejtvén  a  kis  lányt, 
felfalja.  A  mese  teljesebb  változatai  a  kicsikét 
kiszabadítják  a  farkas  gyomrából. 

Cbapetones  (ejtsd:  csapetónesz),  új  európai  be- 
vándorlók az  egykori  spanyol  Amerikába,  ellen- 
tétben az  amerikai  benszülöttekkel,  európaiaktól 
származott  kreolokkal. 

Cliapitre  (franc,  ejtsd:  sápitr)a.  m.  fejezet,  sza- 
kasz ;  továbbá  a  beszéd  tárgya. 

Chaplain  (ejtsd :  sapieS),  Jules  Clément,  francia 
szobrász  és  médailleur,  szül.  Mortagneban  1839 
júl.  12.,  megh.  1909  júl.  13.  Jouffroynak  és  Oudi- 
nénak  volt  tanítványa,  eleinte  főleg  mellszobro- 
kat és  dekoratív  szobrászati  műveket  készített, 
egy  ideig  a  sóvresi  porcell  ángyai*  művészeti  ve- 
zetője is  volt,  utóbb  azonban  kizárólag  emlékér- 
meket és  plaketteket  alkotott,  amelyek  a  maguk 
nemében  a  XIX.  sz.  legkiválóbb  termékei  közé 
tartoznak  és  Roty  művei  mellett  a  kisplasztika 
ez  ágának  valóságos  renaissanceát  idézték  elő. 
Emlékérmei  és  plakettjei  közül  a  legismertebbek : 
a  Schwetz  fest<i,  Meissonier,  Renan,  Hugó,  Mao 
Mahon,  Casimir-Périer,  az  1867-ik  évi  világki- 
állítás. Parisnak  a  németek  ellen  való  védelme, 
a  párisi  Hotel  de  Ville  újjáépítése  emlékére  ké- 
szültek. Tőle  való  a  párisi  művészeti  szalon  díj- 
érme  is.  V.  ö.  Ráth,  Az  iparművészet  könyve  I. 
275.  1. 

Chaplin,l. (ejtsd:  sapien), C^ríes, francia  festő  és 
rézkarcoló,  szül.  Andelysben  (Eure  départ.)  1825 
jún.  8.,  megh.  Parisban  1891  jan,  30.  DroUing 
tanítványa.  Neve  egy  Szt.  Sebestyént  ábrázoló 
képe  által  tűnt  föl,  melyet  még  1847.  festett,  ké- 
sőbb a  tájfestést  művelte,  de  legnagyobb  sikereit 


Amely  scó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Chapman 


—     406     — 


Chara 


akkor  aratta,  midőn  az  ú.  n.  boudoir-festészetre 
csapott  át  és  a  párisi  elegáns,  kacér  nőket  kezdte 
festeni,  többnyire  sikamlós,  érzékingerlő  beállí- 
tásokban. Nevezetesebb  miivel :  BuUes  de  savon 
(a  párisi  Luxembourg-múzeumban) ;  Souvenirs 
(u.  0.) ;  Bain,  Lever  stb. 

2,  G.  (ejtsd :  csepiin),  Henry,  angol  konzervatív 
államférfiú,  szül.  1840-ben.  1868  óta  tagja  a  par- 
lamentnek. 1889 — 92-ig  földmívelési  miniszter, 
1895—1900.  a  helyi  közigazgatási  hivatal  elnöke. 
Védvámpolitikus. 

Chapman  (ejtsd:  csepmen),  1.  George,  angol  drá- 
maíró, szül.  1559^(?)'Hitchinben,  megh.  1634  máj. 
Az  erzsébetkori  drámaírók  legöregebbje  volt,  jól 
ismerte  Shakespearet,  Marlowet,  Spencert,  Ben 
Johnsont  stb.  s  L  Jakab  alatt  udvari  hivatalban 
volt.  Klasszikái  tanulmányainak  legkiválóbb 
eredménye  rímes  Homér-f  ordítása  (Iliász  1598  és 
1611,  Odyssea  1615).  Legkiválóbb  vígjátékai :  AH 
fools  (1605) ;  May  Day  (1611);  The  Widow'sTears 
(1612).  Legjobb  tragédiái :  The  Conspiracy  and 
Revenge  of  Charles,  Duke  of  Byron  (1608);  Bussy 
d'Ambois  (1607) ;  halála  után  jelent  meg :  Alphon- 
sus,  Bmperor  of  Germany  és  Revenge  for  Honour. 
Shirleyvel  együtt  írta  The  Ball  c.  vígjátékát  ós 
a  Tragedy  of  Chabot,  Admiral  of  France-t  (kiad. 
1639).  Folytatta  Marlowe  Hero  és  Leanderjét. 
Megemlítendő  még  álarcosjátéka :  The  Memo- 
rable  Masque  of  the  Inns  of  Court  (1618).  Összes 
művei  megjelentek  1874.  Londonban.  V.  ö.  Swin- 
hurne,  G.  Ch.  (London  1875). 

2.  C.,  Jawes,  angol  afrikai  utazó,  a  negyvenes 
években  mint  kereskedő  Natalba  jutott,  ahonnan 
több  Ízben  ment  Transvaalba,  1852  után  a  Ngami- 
tóhoz  és  azokat  a  nagy  sósmedencéket  fedezte  föl, 
amelyekbe  a  Ngami  vize  folyik.  1855-ben  onnan  a 
Bálna-öbölhöz  utazott  és  vissza,  azután  a  Zambézi 
Viktória-vízeséséig  és  onnan  1863.  újra  vissza  a 
Bálna-öbölhöz.  Meghalt  1872.  Du  Toits  Pan-ban 
az  Uj-Griqua-földön.  Megjelent  tőle :  Travels  in 
the  interior  of  South  Africa  (London  1868). 

Chapman-tömlő.  Hosszú,  keskeny  tömlő  gum- 
miból,  melyet  jéggel  vagy  vízzel  töltve  a  gerinc- 
oszlopra borogatás  módjára  alkalmazunk.  Újab- 
ban inkább  oly  készülékek  vannak  használatban, 
melyekben  a  víz  állandóan  cirkulál. 

Chappe  (ejtsd:  sapp),  Glaude,  az  optikai  távíró 
feltalálója,  szül.  Brúlon- le -Maineben  (Sarthe) 
1763.,  megh.  Parisban  1805  jan.  23.  Midőn  talál- 
mányát 1792  raárc.  22-én  a  francia  nemzetgyű- 
lésnek bemutatta,  egyszerű,  de  elmés  szerkezetű 
készülékével  egész  Európát  bámulatra  ragadta. 
Az  1792  júl.  12-én  a  nemzetgyűlés  által  kiküldött 
bizottság  jelenlétében  tett  tökéletesen  sikerült 
kísérlet  után  a  nemzetgyűlés  elrendelte,  hogy  22 
állomáson,  körülbelül  30  mérföld  hosszú  távjelző 
vonal  álllttassék  fel  Paris  és  Lille  közt.  1803-ban 
már  6  ilyen  vonal  volt  519  állomással.  1893-ban 
Parisban  emléket  állítottak  neki. 

Chappe  d'Auteroche,  Jean,  francia  csillagász, 
szül.  Mauriacban  1722  márc.  2.,  megh.  San  Lucar- 
ban  1769  aug.  1.  A  Vénusnak  a  Nap  előtt  való  el- 
vonulását figyelte  meg  Tobolszkban  1761.  és  Kali- 
forniában 1769.  Munkái :  Voyage  en  Síbérie  fait 
en  176Í  (térképpel,  Paris  1768);  Voyage  en  Calí- 
fornie  (u.  o.  1772). 


Cbappe-selyem,  1.  Kóc-sélyem. 

Chaptal  (ejtsd:  saptái),  Jean  Antoine  Glaude, 
chanteloupi  gróf  s  pair,  francia  vegyész,  szül. 
Nogaretben  Lozöre  départementban  1756  jún.  4., 
megh.  1832  júl.  30.  Mint  gyakorló  orvos  s  a  vegy- 
tan tanára  a  forradalom  kitörésekor  Montpellier- 
ben  élt,  hol  1791.  a  fellegvár  ostrománál  kitűnt. 
1793-ban  Parisba  hivatott,  hogy  a  lőporhiányon 
segítsen,  s  tevékenysége  és  vegyészeti  tudománya 
által  kieszközölte,  hogy  a  grenellei  gyár  napon- 
kint 3500  font  lőport  szolgáltatott.  1794-ben 
visszatért  Montpellierbe,  hol  a  vegytan  tanára 
lett.  1798-ban  az  Institut  tagja,  1799.  áUamtaná- 
csos,  1800.  belügyminiszter  lett.  A  100  nap  alatt 
államminiszter  volt.  A  restauráció  után  magán- 
életbe vonult,  de  1816.  XVIIL  Lajos  a  tudo- 
mányos akadémia  tagjává,  1819.  pedig  pairró 
nevezte  ki.  Főművei :  Chimie  appliquóe  aux  árts 
(4  köt..  Paris  1807) ;  Chimie  appliquée  á  l'agri- 
culture  (2  köt.,  u.  o.  1823  s  1829) ;  Le  perfection- 
nement  des  árts  ehimiques  en  Francé  (u.  o. 
1800).  Magyarul  megjelent :  A  boroknak  termesz- 
téseki-öl,  készítésekről  és  eltartásokról  szóló  érte- 
kezés, melyet  francia  nyelven  írtak  nem  régiben, 
most  pedig  magyarra  fordította  N.  Fábián  Jó- 
zsef (Veszprém  1805) ;  Vizsgálódó  és  oktató  érte- 
kezés a  szőUömívelésröl.  Ford.  Fábián  József 
(u.  0.  1813—14). 

Chaptalozás,  a  Chaptaltól  (1.  o.)  felfedezett  el- 
járás, a  bor  alkoholtartalmának  fokozására.  Az 
eljárás  abban  áll,  hogy  a  musthoz  szőUő-  (kemé- 
nyítő-) cukrot,  vagy  helyesebben  nádcukrot  adnak, 
mely  az  erjedés  alkalmával  alkohollá  s  szénsavvá 
bomlik,  s  így  a  bor  szeszesebbé  váUk,  minek  kö- 
vetkeztében több  borkövet  választván  el,  sava- 
nyúságának egy  részét  is  elveszíti.  Magyar- 
országon az  1908.  XLVII.  t.-c.  (új  bortörvény)  a 
must  cukrozását  engedélyhez  köti  és  csak  finomí- 
tott répa-  vagy  nádcukrot  engedélyez.  Édes  bor 
készítése  céljából  a  cukrozás  tilos. 

Chapu  (ejtsd:  sapU),  Henri  Michel  Antoine, 
francia  szobrász,  szül.  Leméeben  1833  szept.  29., 
megh.  1891  ápr.  20.  Pradier  és  Duret  szobrászok- 
nak és  Cogniet  festőnek  volt  tanítványa.  1855- 
ben  elnyerte  a  Prix  de  Rome-ot.  Még  a  klasszi- 
cista irányból  kiemelkedve  alkotja  meg  kisebb- 
nagyobb  müveit,  melyek  közül  kivált  allegóriái 
női  alakjai  a  francia  szobrászat  legkiválóbb  és 
legismertebb  termékei  közé  tartoznak.  A  legne- 
vezetesebbek:  Mercurius;  Jeanne  d'Arc  (mind- 
kettő a  párisi  Musée  du  Luxembourgban) ;  Henri 
Regnault  festő  emlókszobra  a  párisi  Ecole  des 
Beaux-Artsban,  az  Ifjúság  híres  alakjával,  Flau- 
bert Gustave  síremléke  Rouenban,  az  Irodalmat 
jelképező  női  alakkal,  Cousin  Jean  szobra  Gens- 
ban,  stb.  Híres  a  párisi  Sacré  Coeur  templom  nagy 
emlékérme  is. 

Chapaltepec,  kastély  Mexikó  közelében,  mely 
Montezuma  kastélya  romjainépült  1785.  a  spanyol 
alkirályok  számára,  később  Miksa  császár  restau- 
ráltatta, most  katonaiskola. 

Cliar  (franc,  ejtsd:  sár)  a.  m.  kocsi.  —  G.  a 
bancs  a.  m.  nyitott,  könnyű  kocsi,  hosszában  el- 
helyezett padokkal. 

Chara  (Vaill.)  A.  Br.,  csillárka  (növ.),  moszat- 
gónusz,  melynek  mintegy  70  faja  édes  és  fóUg  sós 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


/haraceae 


I izekben  ól.  Zöld  színűek.  Termetük  a  magasabb 
angú  növényekhez  hasonló.  Tengelytik  elága- 
ása  örvös.  Helyenként  nagy  tömegekben  f  ordul- 
ak  elö,  hínárt  alkotnak.  Hazánkból  Filarszky 
18  fajt  mutatott  ki.  Leggyakoribb  a  Ch.  foetida 
A.  Br. 

Cliaraceae  (növ.),  vízben  élő,  zöld  telepes  nö- 
vények, melyek  teste  tengelyből  és  az  örvösen 
ellielyezkedett  sugarakból  áll.  Az  ivaros  szaporo- 
dás szervei  az  antlieridium  és  az  oogonium.  Ne- 
vezetesebb gónuszok :  Chara  és  Nitella  (1.  o.). 

Cbaraciuiii  A.  Br.  (növ.),  egysejtű  moszat  a 
Protococcusfólék  családjában.  Ponálmoszatokon 
v.  az  álló\izek  nagyobb  növényein  seregesen  él 
(iO  faj).  Rajzó  spórákkal  szaporodik. 

Character  (görög-latin),  eredetileg  a.  mint 
bélyeg,  lenyomat;  tágabb  értelemben  valamely 
dolog  jellemző  tulajdonsága.  L.  Karakter.  — 
C.  regius,  a  római  császárság  korszakában  az 
a  bélyeghely,  melyet  minden  besorozottnak  (tiro) 
kezére  sütöttek,  hogy  elszökése  esetén  katona 
létét  ne  tagadhassa.  A  C.  az  imperátor  nevét  mu- 
tatta. 

Character  indelebilis  (lat.)  a.  m.  eltöröl- 
hetetlen  jelleg.  A  kat.  egyházban  a  keresztség, 
bérmálás  és  egyházi  rend  szentségeinek  az  a  sa- 
játos hatása,  melynél  fogva  a  három  szentség 
különös  jelleget  kölcsönöz  a  léleknek,  amely  jel- 
leg örökös,  eltörölhetetlen,  iigy,  hogy  attól  a  lélek 
soha  többé  meg  nem  fosztható ;  miért  is  e  három 
szentséget  csak  egyszer  szabad  fölvenni. 

Cbarade  (franc,  ejtsd:  sarad),  szó-  és  szótag- 
rejtvény, mely  a  kitalálandó  szót  egyes  tagjaira 
bontja,  s  ezen  szótagokat  mint  önálló  szókat  adja 
fel  először  alkalmas  kérdésekben  kitalálás  végett, 
azután  jellemzi  az  egész  rejtett  szó  értelmét.  Szük- 
séges hozzá,  hogy  a  fölvett  szó  egyes  tagjai  ön- 
álló szavak  lehessenek ;  a  jó  C.-ban  az  egyes  szó- 
tagokra vonatkozó  kérdések  egymással  is  szelle- 
mesen összefüggnek. 

Charadridae  (áiiat),  1. 1/ile-félék. 

Cbaradriiformes  (állat),  a  madarak  egyik 
rendje,  melyet  négy  alrendre  osztanak.  Ezek :  1. 
túzokok  (Otides)  ;  2.  ugartyúkok  (Oedioiemi) , 
i<.  futók  (Gursorü)  és  4.  lilék  (Gharadrii). 

Cliaraeas  (állat),  a  Hadenidae  családba  tar- 
tozó éjjeli  lepkenem.  Egyetlen  hazai  faja,  a  Cgra- 
ííiinis  jún.-júl.-ban  nem  ritka ;  31—33  mm.  Her- 
nyója május-júniusban  füveken  él;  olykor  kár- 
tékony. 

Charak,  sziget  a  Perzsa-öbölben,  60  km.-re 
Businól.  Igen  jó  kikötő,  körülbelül  1000  lakosá- 
nak főfoglalkozása  a  gyöngyhalászat.  A  C.-i 
gyöngy  a  legszebbek  közé  tartozik,  de  nehéz 
hozzáférni.  1856  óta  angol  birtok. 

Charalá  (ejtsd :  csaraiá),  város  Columbiában,  30 
km.-nyire  Socorrótól,  1443  m.  magasban,  8300 
lak.,  cukor-  és  kávéültetvényekkel,  durva  posztó- 
készítéssel. 

Charan,  1.  Karrai. 

Charavay  (eijtsd:  saravé),  1.  Jacques,  francia  bib- 
liogi'áfus  és  autográflsta,  szül.  Lyonban  1809  aug. 
8..  megh.  Levallois-Perretben  1867  ápr.  23.  1846 
óta  pái-isi  könyvkereskedő,  főkép  autográf -keres- 
kedéssel foglalkozott  s  ebben  a  szakban  kitűnő  ka- 
talógusokat szerkesztett.    1862-ben  L'Amateur 


407 


Charcot 


d'autographes  c.  havi  közlönyt  alapított  s  Gábriel 
testvérével  kiadott  egy  katalógust  (Catalogue 
1862)  a  francia  forradalom  okmányairól. 

2.  C,  Gábriel,  az  előbbi  testvére,  szül.  Lyon- 
ban 1818  aug.  7.,  megh.  Parisban  1879  máj.  22. 
Újságíró  volt  és  sajtópörök  miatt  előbb  két,  majd 
öt  évi  fogságra  ítélték  és  1858.  Algériába  depor- 
tálták, de  1859  aug.  15.  amnesztiát  kapott.  Részt 
vett  testvére  munkálkodásában  s  1864.  L'Impri- 
merie,  1866.  pedig  testvérével  együtt  La  Revue 
des  autographes  c.  folyóiratot  alapított.  Ezeket 
most  íla,  Bugéne,  szerkeszti  és  adja  ki  (szül.  Sidi- 
bel-Abbésban  1858  júl.  31.). 

3.  C,  Martin  Etienne,  C.  Jacques  fia,  szül.  Pa- 
risban 1848  ápr.  17.,  megh.  Brollesban  1899.  Az 
École  des  Chartesban  tanult  Parisban  s  1869.  az 
archiviste-paléographe  diplomáját  kapta  meg. 
Részt  vett  apja  munkásságában,  nevezetes  auto- 
gráf-katalógusokat  készített,  melyeket  az  egész 
földön  mintául  vettek,  híres  lett  az  autográf- 
hamisítványok  fölismerésében  s  külföldre  is 
gyakran  hívták  meg  szakértőül.  En'Ől  két  tanul- 
mányt is  írt.  Folytatta  apja  szaklapját  s  maga  is 
alapított  egy  szakfolyóiratot :  Revue  des  docu- 
ments  historiques  (1874—81),  írt  több  politikai 
röpiratot,  irodalomtörténeti  és  történeti  müvet, 
kiadott  pár  híres  könyvet  (Longus,  Amours  pas- 
torales  de  Daphnis  et  de  Chloé).  Főműve :  Assem- 
blée  électorale  de  Paris  1790—92, 1— HL 

Charbin,  város,  1.  Karbin. 

Charbol,  sziget,  1.  Liúi. 

Cbarbonnerle,  1.  Carbonari. 

Charcas,  bányaváros  Potosi  mexikói  állam- 
ban, körülbelül  4000  lak. 

Charcot  (ejtsd:  sarkó),  1.  Jean  Martin,  francia  or- 
vos, szül.  Parisban  1825.,  megh.  1893  aug.  16- 1853. 
lett  doktor  az  arthritis  nodosát  tárgyaló  értekezé- 
sével ;  1856.  a  párisi  kórházak  központi  bureaujá- 
nak  orvosa :  1862.  a  Salpetriére  egyik  orvosa  lett ; 
ugyanitt  1866— 78-ig  már  híres  előadásokat  tartott 
az  aggok  betegségeiről,  különösen  azok  idegbeteg- 
ségeiről. 1860-ban  agrégé  lett,  1872.  a  kórbon- 
colástan tanára  a  párisi  orvosi  fakultáson.  1882- 
ben  külön  neki  szerveztek  egy  új  tanári  állást 
és  klinikát  idegbetegségek  számára.  Ez  a  klinika 
az  egész  világ  orvosainak  gyűlőhelye  volt ;  mint 
hajdan  Trousseauért,  úgy  akkor  C.-ért  vándo- 
roltak az  orvosok  Parisba.  C.  a  nagy  franciák 
közé  tartozott,  oly  átalakító,  alkotó,  új  utakat 
mutató  volt  az  ő  működése,  hogy  nevét  fel  kell 
jegyeznie  az  orvosi  történelemnek.  Nemcsak  mint 
búvár  és  író,  hanem  mint  előadó  tanár  is  első- 
rangú. Nagyszámú  munkái  közül  a  nagyobbak : 
Le9ons  sur  les  maladies  du  foie  etc.  (Paris  1877) ; 
Le^ons  sur  les  maladies  des  vieillards  et  les 
maladies  chroniques  (u.  o.  1868) ;  Le9ons  sur  les 
maladies  du  systéme  nerveux  faites  á  la  Salpe- 
triére (u.  0. 1874,  4.  kiad.  1880,  magyarra  ford. 
Azary  Á.  Kiadta  a  Magy.  Orv.  Könyvkiadó  Társ. 
1876.) ;  Localisations  dans  les  maladies  du  cerveau 
etc.  (u.  0, 1876) ;  Iconographie  photographique  de 
la  Salpetriére  (service  de  M.  C),  kiadták  tanít- 
ványai Bourneville  és  Regnard  (3  köt.,  u.  o. 
1876—1880) ;  Études  cliniques  sur  l'hystéro-épi- 
lepsie  ou  grandé  hystérie  (u.  o.  1881),  kiadta  ta- 
nítványa Richer. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Charcot-féle  kristályok 


—    ^8     — 


Charente-Inférieure 


2.  C,  Jean  Baptiste,  francia  sarkkutató,  szül. 
1867  júl.  15.Neuilly-sur-Seineben.  1890-ben  segéd- 
orvos volt  a  párisi  kórházban,  azután  főorvos  az 
idegbetegek  osztályán  ós  asszisztens  a  Pasteur- 
intézetben. 1903-ban  az  első  francia  délsarki  ex- 
pediciót  vezette,  melynek  főképen  Graham-föld- 
jének  kikutatása  volt  a  célja.  1905-ben  az  expe- 
dícióval visszatért  ós  Port-Madrynban,  Patago- 
niában  szállott  partra.  1908-ban  újabb  expedícióra 
ment  Havreból,  több  tudós  kíséretében.  1910  máj. 
31.  szerencsésen  visszatért  Guemseybe.  Az  első  év- 
ben kikutatta  a  Nyugat- Antarktika  nyugati  part- 
ját a  Sándorföldig,  kitelelt  a  Petermann-szigeten, 
a  második  évben  előrehatolt  Ny.-ra  és  D.-re  a 
Sándorföldtől  s  megtalálta  ismét  az  I.  Péter  szi- 
getet, azután  bejárta  a  tengert  a  69.  és  71.  d.  sz. 
fokok  közt,  tehát  azokat  az  ismereteket,  melye- 
ket a  Belgica-expedició  szerzett,  lényegesen  bő- 
vítette s  munkatársaival  az  Antarktika  faunájából 
és  flórájából  gazdag  gyűjteményt  hozott  a  párisi 
természetrajzi  múzeumnak.  Irodalmi  múvei :  Le 
«Prancais»  au  pole  sud  (Paris  1906) ;  Expédition 
antarctique  fran9aise  (1903—05) ;  La  navigation 
mise  h  la  portée  de  tous  (Clerc-Rampallal  1909). 
V.  ö.  Földr.  Közi.  1910,  170. 1. 

Charcot-féle  kristályok.  Színtelen,  hosszura 
nyúlt  oktaéderek,  melyek  vegyi  alkatát  bizton 
nem  ismerik,  de  valószínűleg  az  etilénamin  bá- 
zisának foszforsavas  sója.  Klinikai  jelentőségót 
eleinte  nagyra  tartották,  amennyiben,  ha  a  kö- 
petben előfordultak,  az  asthma  broncíiialera  jel- 
legzetesnek vélték.  Ma  csak  e  bántalom  termé- 
keinek vélik.  Ezek  a  kristályok  azonosak  a  Ijey- 
den  és  a  Neumann  által  leírt  képletekkel  s  nem- 
csak a  köpetben,  hanem  az  orrváladékban,  vér- 
ben, ondóban,  csontvelőben,  bélsárban,  lépben  is 
feltalálhatók.  L.  Asztma. 

Charcutier  (franc,  ejtsd:  sarktttyé),  hentes; 
charcuterie,  hentesbolt. 

Chard,  város  Somerset  angol  countyban,  (1911) 
4568  lak.,  vasöntődékkel  és  csipkegyártással.  6 
km.-nyire  tőle  A'an  Ford  Abbey  XII.  sz.-beli  cisz- 
tercita kolostor,  szép  kápolnával. 

Chardin  (ejtsd:  sarden),  1.  Jean,  francia  utazó, 
szül.  Parisban  1643.,megh.  London  közelében  1713. 
22  éves  korában  gyémántvásárlás  végett  Kelet- 
Indiába  utazott.  Onnan  Perzsiába  került,  ahol  hat 
évet  töltött  Iszpahánban  az  ország  politikai  és  ka- 
tonai ügyeinek  tanulmányozásával.  Dús  régiség- 
gyűjteménnyel  tért  vissza  1670.  hazájába.  Azon- 
ban 1671—81.  megint  Perzsiában  és  Indiában  volt. 
Munkái :  Le  couronnement  de  Soleiman  III.  roi  de 
Perse  (Paris  1671) ;  Voyages  du  chev.  C.  en  Perse 
(új  kiad.  1811,  8  köt). 

2.  C,  Jean  Baptiste  Simeon,  francia  festő, 
szül.  Parisban  1699.,  megh.  1779.  Mesterének, 
Cazes  festőnek  befolyásánál  erősebb  volt  rá  a  né- 
metalföldi festők  hatása.  Kezdetben  virágokat, 
csendéleteket  festett  (főleg  ételnemüekkel)és  ezek 
a  Sálon  kiállításain  nagy  sikert  arattak,  utóbb, 
tárgykörét  kibővítve,  a  családi  élet  keresetlen 
jeleneteit  ábrázolta  különös  szerencsével.  Erős 
valószerűség  mellett  finom  f  estőiség,  franciás  báj 
jellemzi  müveit,  melyekkel  a  modem  festészet  út- 
törői közé  sorolható.  A  nyilvános  gyűjtemények 
közül  legjobban  a  párisi  Louvreban  van  képvi- 


selve (30  képpel,  köztük  a  híres  Bénódicite,  a 
Pourvoyeuse,  stb.),  továbbá  a  bécsi  Liechtenstein- 
képtárban, a  stockholmi  múzeumban,  a  berlini 
császári  gyűjteményben  stb.V.  ö.  Dayot-Vaillat, 
L'oeuvre  de  C.  et  de  Fragonard  (Paris  1907) ; 
Pilon,  C.  (u.  0.  1909). 

Cliardon  factice,  1.  Dipsacus. 

Chardonnet  (St.  Hilaire)  Milán,  gróf,  a  róla 
elnevezett  müselyemgyártó  eljárásnak  a  felta- 
lálója. A  ni trocellulóznak  alkohol-éterben  való  ol- 
datából, vagyis  a  koUódiumból  1882.  BesanQonban 
állította  elő  első  ízben  a  mesterséges  selymet.  Ám- 
bár ennek  fénye,  lágysága  s  erőssége  teljesen  meg- 
felelt a  kívánalmaknak,  gyártmányának  gyúlé- 
konysága  miatt  igen  csekély  volt  a  kereslete ;  de 
amint  1890.  sikerült  neki  (a  már  1853.  Bechamp 
által  ismerhetett  eljárással)  selymét  denitrálni, 
illetőleg  gyúlékony ságá  tói  megfosztani,  mester- 
séges selymének  kereslete  rohamosan  nőtt.  Erre 
több  új  gyárat  alapított,  így  nálunk  is  Sárváron 
1900.,  amelynek  élén  mintegy  8  évig,  vagyis  addig 
állott,  míg  a  koUódium-műhelyben  előállott  robba- 
nás következtében  gyárának  nagy  része  elpusz- 
tult. A  gyár  újra  felépült,  de  vezetését  már  nem 
vette  át,  hanem  Parisba  költözött,  ahol  1910  jan. 
6.  meghalt. 

Chardonnet-selyem  (ejtsd:  sardonné),  növényi 
sejtekből,  illetőleg  tiszta  cellulózából  készült  mes- 
terséges selyem,  1.  Műselyem. 

Charente  (ejtsd:  sarast),  1.  département  Francia- 
ország Ny.-i  részében,  Deux-Sévres,  Vienne, 
Haute-Vienne,  Dordogne  és  Charente-Inférieure 
között;  a  régi  Angoumoisból,  továbbá  Limou- 
sin,  Poitou,  Saintonge  és  Pórigord  egyes  ré- 
szeiből alakíttatott,  5972  km^-nyi  terület,  (1906) 
351,733  lakos.  BK.-i  része  hűvös,  terméketlen  éa 
uagyobbára  csak  legelőül  szolgál;  a  franciák 
Terres  froidesnak  hívják.  Többi  része  melegebb, 
termékeny,  főleg  gabona  és  szőllőtermő  föld ;  a 
franciák  Terres  chaudesnak  hívják.  A  départe- 
ment a  Charente,  a  Gironde  és  a  Vienne  víz- 
környékéhez  tartozik.  Fontos  a  szarv^asgomba- 
termesztés,  méhészet.  Az  ipar  legfontosabb  ágai : 
a  szeszégetés,  az  agyag-,  üveg-,papir-  és  bőripai". 
C.  Angouléme,  Barbezieux,  Cognac,  Confolens  és 
Ruffec  arrondissementokra  oszlik.  Fővárosa  An- 
gouléme. 

2.  G;  folyó  Ny.-i  Franciaországban,  Chéron 
közelében  ered,  Montig-nactól  hajózható,  Tonnay- 
C.-től  kezdve  tengeri  hajók  is  közlekedlietnek 
rajta.  375  km.  hosszú,  Oleron  szigettel  szemben 
ömlik  az  Atlanti- Óceánba.  Neve  az  ókorban  Ca- 
rantonus  volt. 

Charente-Inférieure  (ejtsd:  saraSt-enferiör),  dé- 
partement Franciaország  Ny.-i  részében  Vendée, 
Deux-Sevres,  Charente,  Dordogne,  Gironde  ós  az 
Atlanti-óceán  között,  7230  km^-nyi  területtel,  (1906) 
453,793  lak.  Hozzája  tartoznak  Ró,  Oleron  (1.  0.), 
Madame  és  Aix  szigetek.  Az  egész  département 
sík  tenüet ;  legmagasabb  dombja  Deux-Sévres 
felőli  határán,  172  m.  magas.  Vizei :  a  Sévre- 
Niortaise,  a  Charente  és  ennek  mellékvizei,  to- 
vábbá a  Seudre  és  a  Gironde.  Az  éghajlat  nagyon 
enyhe.  A  föld  egy  harmada  a  gabonatermesztés 
szolgálatában  áU ;  a  szőllő  (a  bort  nagyobbára 
cognac-  és  ecetgyártásra  használják),  a  kender, 


Amely  szó  C  alatt  nincs,  meg,  K  alatt  keresendő  I 


Charenton-Le-Pont 


—     409     - 


Charilaos 


a  cukorrépa  és  gyümölcs,  különösen  gesztenye - 
termelés  jelentékeny.  Jelentékeny  a  halászat  és 
a  tengeri  sófőzés.  A  főbb  iparágak :  a  szeszgyár- 
tás, vászonszövés,  kötélfonás,  hajógyártás,  cukor- 
finomítás  és  ecetgyártás.  C.  arrondissementjai : 
La  Rochelle,  Saint-Jean-d'Angély,  Jonzac,  Ma- 
rennes,  Roehefort-sur-Mer  és  Saintes.  Fővárosa : 
La  Rochelle.  Kikötői  közül  a  nagyobbak:  La 
Rochelle,  Rochefort,  Royan,  Marennes,  Marans 
és  Tonnay-Charente.  Rochefort  egyszersmind 
hadi  kikötő. 

Charenton-Le-Pont  (ejkd:  sárantoS-iö-pon),  város 
Seine  francia  départementban,  a  Marne  mel- 
lett, 2  km.-nyire  Paristól,  (1906)  18,372  lak.,  párisi 
cikkek  és  poreellán  készítésével,  aszfalt-gyártás- 
sal, bor- és  fakereskedéssel ;  őrültek  házával. Régi 
erMjéből  a  Navarrai  Antalról  elnevezett  pavillon 
maradt  fönn. 

Charenza,  vend  vár  Garz  (1.  o.)  mellett,  Rügen 
szigetén. 

Chares,  1.  olykor  szerencsés,  de  megbízhatatlan 
jellemű  athéni  hadvezér,  Kr.  e.  367.  tűnt  fel,  mi- 
dőn segélyt  vitt  a  phliusziaknak  Argos  és  Sikyon 
ellen.  A  szövetséges  háborúban  kegyetlen  fő- 
vezér volt  Athén  ellenségeivel  szemben ;  a  chiosi 
kudai*c  után,  amikor  vezértársa,  Cliabrias  (1.  o.) 
elesett,  az  athéniek  egy  második  hajóhadat  állí- 
tottak ki,  melyet  C.  Bizánc  ellen  akart  vezetni, 
de  a  rossz  időjárás  miatt  vezértársai  nem  akar- 
ták a  szembejövő  ellenséggel  szemben  a  csatát 
megkockáztatni,  amiért  őket  C.  bevádolta  és  nagy 
pénzbirsággal  sújtatta.  Ezután  Artabazos  szat- 
rapa  szolgálatába  állt,  de  a  perzsa  király  haragja 
miatt  Athén  visszahívta.  Fülöp  makedón  király 
ellenében  nem  tudta  Olynthos  városát  megmen- 
teni (34r8).  A  szerencsétlen  chaeroneai  csatában 
(338)  ő  volt  az  athéni  sereg  egyik  vezére.  Később 
(332)  a  perzsák  szolgálatában  Nagy  Sándor  ellen 
harcolt.  324-ben  már  nem  élt. 

2.  C,  görög  szobrász  Lindosból,  Rhodos  szi- 
getéről, Lysippos  tanítványa ;  ő  készítette  a  rho- 
dosi  kolosszust,  azaz  a  sziget  főistenségónek  He- 
liosnak  óriás  méretű  szobrát.  Tevékenységének 
javarésze  a  Kr.  e.  III.  sz.  első  tizedeire  esik. 

Charette  de  la  Contrie  (ejtsd :  sarett  dö  la  kontri), 
l.  Athana.se,  báró,  francia  legitimista,  régi  ven- 
déei  család  sarja,  szül.  1832.,  megh.  1911  okt.  10. 
bretagnei  birtokán.  A  pápai  hadseregbe  lépett  és 
egy  majdnem  kizárólag  nemesekből  álló  ezred 
parancsnoka  lett,  amellyel  1860.  részt  vett  a  cas- 
telfldardói  ütközetben.  1870-ben  visszatért  Fran- 
(íiaországbaés  a  hozzá  hű  maradt  pápai  zuávokból 
önkéntes  légiót  alakított,  mellyel  a  Loire-hadse- 
reggel  nov.  9.  a  coulmiersi  csatában  vitézkedett, 
dec.  2.  pedig  Loignynál  súlyosan  megsebesült. 

2.  C,  Frangoü  Athanase,  a  vendéei  fölkelők 
vezére,  szül.  Coufféban  1763  ápr.  17.,  agyonlőtték 
Nantesban  1796  márc.  29.  A  nagy  forradalom  kitö- 
rése után  az  emigránsokhoz  csatlakozott  Koblenz- 
ben,  1 793 .  azonban  visszatért  Bretagneba  s  a  felkelt 
nemesek  és  pórok  élén  a  jakobinus-csapatok  ellen 
harcolt  s  habár  kezdetben  Boulard  köztársasági 
tábornoktól  vereséget  szenvedett,  a  torfou-i  dia- 
dal révén  mégis  egész  Alsó-Vendéenek  ura  lett, 
egyúttal  azonban  a  köztársasági  lakosság  réme 
és  szigorú  bírája.  1 795  febr.  18.  békét  kötött  a 


konventtel.  Midőn  Hoche  tábornok  több  vendéei 
főnököt  elfogatott,  C.  XVIII.  Lajos  által  kineve- 
zett fővezér  minőségében  újból  fegyvert  fogott,  de 
a  st.-cyri  véres  összeütközés  után  súlyosan  meg- 
sebesültén a  köztársaságiak  kezébe  esett,  akik 
főbelőtték.V.  ö.  Bouvier,  Vie  du  gónéral  C.  (Nan- 
tes 1823) ;  Bittard  des  Portes,  C.  et  la  guerre  de 
Vendóe  (Paris  1902). 

Cliarg^e  (franc,  ejtsd:  sárzs)  a.  m.  teher,  rako- 
mány, hivatalos  ügykör ;  katonaságnál  rendi  fo- 
kozat (l.  0.). 

Cbargé  d'aíl'alres  (franc.)  a.  m.  ügyvivő, 
a  követek  negyedik  osztályába  tartozó  diploma- 
ták, akiket  a  küldő  állam  külügyminisztériuma 
az  elfogadó  állam  külügyminisztériumánál  akkre- 
ditáltat. Ezektől  meg  kell  különböztetni  a  ohargé 
des  affairest  (1.  0.). 

Cbargé  des  affaires  (franc.)  a.  m.  ügyek 
vitelével  megbízott.  Különbözik  a  Chargé  d'affai- 
res-töl  (l.  0.),  mert  míg  a  chargé  d'affaires  követ, 
a  C.  nem  az.  A  követ  u.  i.  távolléte,  szabadsá- 
golása, akadályoztatása  esetére  megbízhat  valar 
kit,  rendszerint  a  követség  egyik  tagját  azzal, 
hogy  az  ügyeket  ideiglenesen  vigye  (faisant 
1 'in  térim). 

Chargeh,  nagy  oázis  Egyiptomban,  1.  Khardzse. 

Chargenpferd  (ném.)  a.  m.  sarzsiló.  A  né- 
met és  osztrák-magyar  hadseregekben  a  lovas- 
tiszteknek szolgálati  használatra  átadott  kincs- 
tári lovak,  amelyek  bizonyos  idő  múlva  az  illető 
tiszt  tulajdonába  mennek  át. 

Cliargeurs  rapid es  (franc,  ejtsd:  sárzsör  ra- 
pid), tölténytartók,  melyek  a  csak  egy  töltényt 
magukba  foglaló  puska  töltósnyilása  mellé  apus- 
kára akasztatnak,  hogy  a  lövésznek  ne  kelljen 
minden  egyes  töltényért  a  tölténytáskába  nyúl- 
nia ;  ilyen  volt  az  orosz  gyalogságnál  1878.  hasz- 
nálatba vett  Krnka-féle  C.  (nóm.  Schnellader). 

Cliargeurs  Réunis  (franc),  a  Gompagnie 
Fran^aise  des  C  francia  tengeri  hajózási  társa- 
ságnak rövidített  címe.  B  társaságnak  az  1910. 
év  végével  26,  összesen  83,562  tiszta  tonnatarta- 
lommal bíró  gőzöse  volt ;  ezek  közül  4  kettős 
csavarral  ellátva.  L.  Gőzhajózás. 

Charibert,l .  /.  C,  frank  király  (561-67)  a  Mero- 
vingok  dinasztiájából,  I.  Chlotar  legidősebb  íia, 
kinek  Aquitánia  és  Paris  városa  jutott  osztalékul. 
Kicsapongó  élete,  különösen  pedig  egy  apácá- 
nak megszöktetéso  miatt  Szt.  Germanus  párisi 
püspök  egyházi  átokkal  sújtotta. 

2.  II.  a,  II.  Chlotar  fia,  628— 631-ig  uralkodott 
Aquitánia  fölött. 

Charila  (gör.,  a.  m.  a  nép  öröme),  Delphi  szi- 
geten az  ókorban  tisztelt  istennő,  kinek  ünnepét 
általános  gabonakiosztással  kapcsolatos  szertar- 
tásokkal ülték  meg,  a  monda  szerint  egy  hajdani 
gabonainség  emlékére,  melynek  alkalmával  C. 
mint  éhező  és  méltatlanul  megbántott  árvaleány, 
felakasztotta  magát. 

Charilaos,  spártai  király,  ki  atyjának,  Poly- 
dektesnek  trónját  mint  kis  flú  örökölte,  azért 
nagykorúságáig  nagybátyja,  a  törvényhozó  Ly- 
kurgos  volt  a  gyámja.  Argos  ellen  háborút  viselt, 
majd  megtámadta  Tegeát,  de  itt  elfogatva,  csak 
azzal  a  föltétellel  bocsátották  szabadon,  hogy  fel- 
hagy a  küzdelemmel. 


Amely  azó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chariot 


—    410 


Charlemont 


Cbariot  (ang.,  ejtsd :  cseriot)  a.  m.  négykerekű 
hintó,  kocsis-  és  inas-üléssel.  —  Versenykocsi. 

Cltariotee  (ang.,  ejtsd:  cserjóti),  kétüléses 
luxuskocsi,  kocsisüléssel  és  külön  hellyel  az  inas 
számára. 

Charis,  1.  Charisok. 

Charisius,  Flavius  Sosipater,  a  Kr.  u,  IV.  sz. 
végén  élt  római  grammatikus  Campaniából ;  o 
könyvre  terjedő,  de  hézagosan  fennmaradt  Ars 
grammaticája  régibb  müvekből  van  összetákolva, 
de  a  régi  írókból  való  idézetei  becsessé  teszik. 
Kiadta  Keil  (Grammatici  Latini  L,  Leipzig  1857). 

Cbarisma  (gör.-lat.)  a.  m.  adomány,  kegy- 
ajándék.  A  kereszténység  első  három  századában 
gyakori,  de  később  sem  hiányzó  természetfölötti 
rendkívüli  kegyajándékok  (gratiae  gratis  datae), 
amelyekben  egyesek  részesültek  a  hívek  taní- 
tása, vezetése  és  a  tanítás  megerősítése  végett. 
Hivatalbeli  és  csoda  C.-kra  oszthatók.  Szt.  Pál  a 
korinthusiakhoz  intézett  I.  levelének  12—14.  fe- 
jezeteiben szól  róluk  behatólag,  de  csak  a  leggya- 
koriabbakat  és  legfontosabbakat  említi  föl. 

Charisok  (lat.  Gráciák),  az  antik  görög  val- 
lásban komoly,  méltóságteljes  istennők,  több- 
nyire   Zeus  leányainak  képzelve,   eredetileg  a 


Charisok. 

föld  termőképességének  védőasszonyai,  kik  a 
földből  kicsiráztatnak  mindent,  mi  az  ember  sze- 
mét-leikét megörvendezteti.  A  mező  virágaiból 
hoztak  nekik  áldozatot  s  ünnepeiket  (Gharisia) 
misztikus  éjszakai  szertartásokkal  ülték  meg.  De 
nemcsak  a  földterméssel  örvendeztetik  meg  az 
embert,  hanem  általában  jótevői  az  emberelmek ; 
az  ifjúságnak  ők  adnak  testi-lelki  szépséget,  ezért 
ők  a  szerelem  védői ;  ők  a  szívesség,  a  hála  párt- 
fogói ;  ők  a  költészet,  művészet,  zene  és  tánc  véd- 
nökei és  maguk  is  nagy  mesterei.  Számuk  három, 
egyéni  nevük  vagy  egyáltalában  nincs,  vagy  vi- 
dékenként különbözik :  a  leggyakoribbak  Aglaia 
(az  ünnepi  ragyogású),  Euphrosyne  (az  örvendez- 
tető) és  Thaleia  (a  virágzó).  Míg  a  kultuszban  ily 
komoly  felfogás  uralkodott,  addig  a  költők  kép- 
zeletében mint  vidám  leányok  jelentek  meg  (néha 
csapatosan,  nemcsak  hárman),  kik  játszanak, 
énekelnek,  mulatnak  s  többnyire  Aphroditét,  a 
szerelem  istenasszonyát  kísérik.  A  modern  köz- 


tudatban a  C.  e  játszi  alakja  él,  nem  pedig  a  ko- 
moly, vallási  képzet,  mely  az  antik  vallás  kihal- 
táig megmaradt,  úgyannyira,  hogy  a  keresztény- 
ség korában  sok  helyen  a  C.  templomaínak  rom- 
jain az  Istenanya  kultusza  telepedett  meg.  Mű- 
vészi ábrázolásaikban  is  a  vallásos  hit  komoly, 
fenséges  istennőket  szeretett  látni,  földigérő  ru- 
hában, ibolyakoszorus  fővel.  Csak  a  IV.  sz.  óta 
(Kr.  e.)  terjedt  el  a  játszi  költői  felfogás  a  művé- 
szetben :  három  bájos  meztelen  leány  egymást 
kézen  fogja,  vagy  átkarolja,  vagy  pedig  táncol. 
B  típus  egyik  híres  ábrázolását  mutatja  ábránk, 
a  római  Capítoliumi  múzeum  reliefje  (a  három 
Grácia)  s  e  típust  vette  alapul  Canova  remek- 
műve is. 

Charisteriuiu  (lat.,  gör.  Gharisterion),  ke- 
gyes adakozás,  aminőt  szükség  esetén  pl.  püspö- 
kök szednek  az  egyházaktól. 

Charitas  (lat.),  1.  Garitas. 

Cliarité  (franc.)  a,  m.  charitas;  nyilvános 
kórházak  neve ;  soeur  de  la  G.  irgalmas  nénék ; 
maison  de  G.  kórház. 

Charité  (La,  ejtsd:  sárité),  város  Niévre  francia 
départementban,  a  Loire  jobbpartján,  amelyen 
szép  híd  vezet  át,  (1901)  4784  lak.,  vaskohóval, 
gyapjúfonással,  élénk  vas-,  szón-  és  f akereskedós- 
sel.  A  hugenottáknak  volt  egykoron  vára. 

Chariton,  Aphrodisiasból,  Phrygiából  való  gö- 
rög író  a  Kr.  u.  IV.  sz.-ban.  Irt  egy  történelmi 
—  a  peloponnesosi  háború  korában  játszó  —  re- 
gényt, mely  8  könyvben  a  syrakusai  Chaireas  és 
Kallirrhoe  szerelméről,  viszontagságairól  s  végre 
szerencsés  egyesüléséről  szól.  Kiadta  D'Orville 
latin  fordítással  (Amsterdam  1850,  3  köt.) ;  Her- 
eher  az  Erotici  Scriptores  Gra«ci  II.  kötetében 
(Leipzig  1859).  V.  ö.  Bohde,  Der  griech.  Román 
(Leipzig  1876). 

Charivari  (franc,  ejtsd:  sanvári,  középkori  la- 
tinsággal carivarium,  a  XIV.  sz.-ban  charivaUi. 
charavallium)  a.  m.  utcai  zaj,  macskazene.  Fran- 
ciaországban hajdan  főképen  olyan  özvegyasszo- 
nyok kígúnyolására  használták,  akik  hozzájuk 
nem  illő  korú  férfihoz  mentek  nőül ;  a  tüntetés- 
től pénzen  kellett  magukat  megváltani.  Átvitt 
értelemben  alkalmazták  a  C-t  egy  Parisban  1832. 
megindult  szatirikus  lap  címéül,  amely  kímélet- 
len támadásokat  intézett  különösen  Lajos  Fülöp 
király  ellen. 

Charizm,  1.  Khiva. 

Charkov,  orosz  város,  1.  Karkov. 

Cbarlatan  (franc,  ejtsd:  sariatás,  ol.  ciarla- 
towo^,nagyszájú,szószátyár,kuruzsló,általábanaz, 
aki  feltűnő  és  szélhámos  módon  olyan  tudomány- 
nyal, képességgel  dicsekszik,  amellyel  nem  bír. 
Gharlatanizmus,  charlataneria,  a  C.  cselekvése, 
eljárása,  magatartása. 

Charlemagne  (franc,  ejtsd:  sarimány)  a.  m. 
Nagy  Károly  (Carolus  Magnus-ból). 

Charlenaont  (ejtsd  :  sárimóH),  1,  Eduárd,  osztrák 
festő,  szül.  Jamnitzban  1848.,  megh.  1906  febr. 
7.  Makartnak  volt  tanítványa,  azután  Parisban 
képezte  magát  tovább.  Finom,  színes  génre-  és 
kosztümképeket  festett.  Tőle  való  a  bécsi  Burg- 
szinház  előcsarnokának  3  mennyezetképe. 

2.  0.,  Hugó,  festő,  az  előbbinek  öccse,  szül. 
Jamnitzban  1850  márc.  18.  A  bécsi  akadémián 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Charlerol 


411     — 


Charlotte 


tanult.  Tájképeket,  arcképeket  és  genrejelenete- 
ket  fest.  Müvei  gyakran  fordulnak  elő  osztrák 
magángyűjteményekben.  A  bécsi  udv.  muzeumok- 
ban dekorativ  festményeket  festett. 

3.  C..  Theodor,  szobrász,  az  előbbiek  öccse, 
szül.  1859.  Bécsi  középületek  számára  sok  deko- 
rativ müvet  és  mellszobrot  készített.  Tőle  való 
Petzval  tanárnak  és  bátyjának,  C.  Eduárdnak  sír- 
emléke Bécsben. 

Charleroi  (ejtsd :  sáriroá),!.  jái'ási  székhely  Hainaut 
belga  tartományban,  a  hajózható  Sambre,  Heure 
és  Piéton  összefolyásánál,  sűrű  vasúti  hálózat 
gócpontja,  (1910)  28,083  lak.  A  Ville-Basse,  Bntre- 
deux-Villes  és  Villes-Hautes  nevű  részekből  álló 
városnak  fontosságot  nagy  kiterjedésű  széntele- 
pei, virágzó  vas-  és  üvegipara  és  az  élénk  szén-, 
olaj-  és  vaskereskedés  kölcsönöznek.  Széntelepei 
egészen  Liége-ig  nyúlnak  el.  Jelentősek  még  kő- 
bányái is.  A  várost  1666.  II.  Károly  spanyol  király 
látta  el  erődökkel.  XIV.  Lajos  1667.  elfoglalta. 
A  nymwegeni  béke  (1678)  azonban  a  spanyolok- 
nak visszaadta.  1794— 1814-ig  francia  uralom 
alatt  állott.  Erődítményei  helyén  1866.  sótahelye- 
ket  készítettek.  A  C.-ról  elnevezett  csatorna  74 
km.  hosszú,  a  Sambre-t  aWülebroeck  csatornával 
(Brüsszel  mellett)  köti  össze.  —  2.  (7.,  helység 
Pennsylvania  északamerikai  államban,  köszén- 
hányákkal  és  üveggyártással,  6000  lak. 

Charles  (ejtsd :  sari),  Jocques  Alexandre  César, 
francia  fizikus,  szül.  Beaugencyben  1746  nov. 
12-én,  megh.  Parisban  1822  ápr.  7.  Hosszabb 
ideig  tisztviselő  volt,  de  a  hivatalnoki  pályát 
l'ranklin  munkáinak  hatása  alatt  a  fizika  műve- 
lésével váltotta  fel.  Montgolfier  testvérek  első 
kísérletei  (1782)  után  nyomban  a  léghajózással 
kezdett  foglalkozni  s  már  1783  aug.  27.  a  Mars- 
mezőn egy  hidrogénnel  töltött  léggömböt  eresz- 
tett a  levegőbe.  A  legelső  nagyobb  léghajózását 
1783  dec.  1-én  tette  meg  Róbert  kíséretében  a 
Tuileriákból.  Számos  értekezése  legnagyobb  részt 
matematikai  dolgokra  vonatkozik, 

Charleston  (ejtsd :  csáriszta),  1.  C.  county  fő- 
városa Dél -Karolinában,  az  Ashley  ós  Cooper  fo- 
lyók által  alkotott  alacsony  félszigeten,  a  C.-öböl 
belső  végében,  (i9io)  58,833  lak.,  tengeri  fürdők- 
kel ;  szép,  sok  helyen  fákkal  beültetett  utcák- 
kal, egy  orvosi  iskolával  (State  Medical  College), 
és  rizshántolókkal.  C.  kereskedelme  főként  pa- 
mut-, rizs-,  mézga-  ós  terpentin-exporttal  fog- 
lalkozik. Hajóforgalma  (i900)  147,652  tonna.  Az 
árúforgalom  értéke :  kivitele  (i9oo)  36  millió,  be- 
vitele 6  milUó  K.  C-t  1672.  alapították.  1776-ban 
az  angol  hajóhad  hiába  kísérletté  meg  a  bevé- 
telét. Az  amerikai  polgárháborúban  a  konföderál- 
tak  ezen  város  ellen  intézték  az  első  támadást 
1861.  és  aztbevevén,  1865-ig  megtartották.  V.  ö. 
Johnson  J.,  The  Defence  of  C.  (1891).  —  2.  C, 
város  Virginia  államban,  Kanawha  countyban, 
az  Blk  és  Great-Kanawha  összefolyásánál,  (i9oo) 
11,069  lak.,  só-  és  szénbányákkal.  —  3.  C,  Coles 
county  főhelye  Ulinois  északamerikai  államban, 
(1900)  5488  lakossal. 

Charlestown  (ejtsd:  csárisztaun),  1.  azclőtt  Önálló 
város ;  1874  óta  része  Bostonnak  (1.  o.).  —  2.C,  vá- 
ros Nyugat-Virginia  északamerikai  áll.  Jefferson 
conntyjában,  termékeny  völgyben,  (i9oo)  2392  lak. 


1859  dec.  2-án  itt  akasztották  föl  Brown  Johnt, 
a  néger  felszabadítás  harcosát.  —  3.  C,  Nevis 
brit-nyugatindiai  sziget  főhelye. 

Charlet  (ejtsd :  sarié),  Nicolas  Tomsaint,  francia 
festő  és  grafikus,  szül.  Parisban  1792  dec.  20., 
megh.  1845  dec.  30. 1817-ben  Grosnak  lett  tanít- 
ványa és  ekkor  készítette  első  litográfiáit  Napó- 
leon korának  történetéből.  1838-ban  az  École 
Polytechnique  rajztanára  lett.  1838— 40-ben  je- 
lent meg  Vie  civile,  politique  et  militaire  du  ca- 
poral  Valentin  C,  50  litográfiából  álló  sorozata, 
1841.  készítette  rajzait  a  Mémorial  de  Sainte- 
Hélönehez.  Több  mint  1000  litográfiája  maradt 
fenn.  Ezekben  C.  a  XIX.  sz.  legkiválóbb  francia 
rajzolóinak  egyike,  egyrész  Raffethez  hasonlóan, 
Napóleon  nagy  korszakát  dicsőíti,  másrészt,  mint 
Daumier  és  Gavami,  éles  megfigyeléssel,  pom- 
pás humorral,  sokszor  szatírái  éllel  mutatja  be 
kora  mindennapi  életét,  többnyire  a  köznép  kö- 
réből vett  jellegzetes  típusokat.  Történeti  fest- 
ményei, melyek  nagyrészt  francia  muzeumokban 
vannak,  pl .  Testőrgránátos  (Paris,  Lou  vre),  Moreau 
átkelése  a  Rajnán  (lyoni  múzeum).  Epizód  Napó- 
leon oroszországi  visszavonulásából  (versaillesi 
múzeum)  stb,.  kevésbbé  jelentékenyek.  V.  ö.  La 
Combé,  C.,  sa  vie,  ses  lettres  (Paris  1856) ;  Dayot, 
C.  et  son  oeuvre  (u.  o.  1893). 

Charleville  (ejtsd :  sáriviu),  város  Ardennes  fran- 
cia départementban,  a  Maas  balpartján,  Meziéres- 
rel  szemben,  amellyel  szép  híd  köti  össze,  (i906) 
20,702  lak.,  vas-  és  rézolvasztókkal,  cukor-, puska- 
és  szeggyártással,  24  ezer  kötetből  álló  nyilvá- 
nos könyvtárral ;  élénk  hajózással  a  Maason  és 
Ardennes-csatornán.  A  várost  1606.  Gonzagai 
Károly  alapította. 

Charliére  (franc,  ejtsd  :  sariiór),  hidi'ogénnel 
töltött  léggömb,  melyet  feltalálója,  Charles  (1. 
0.)  után  neveznek  így.  Az  első  kísérletek  hidro- 
génnel töltött  kis  léggömbökkel  1782.  történtek. 
1783  aug.  27-én  szállt  föl  az  első  C.  a  párisi 
Champ  de  Mars-on,  egy  4  m.  átmérőjű  léggömb, 
melyet  Charles  tervezett.  Az  első  utazást  C.-en 
1785  dec.  1-én  tették  Charles  és  Róbert,  melyet 
számos  felszállás  követett. 

Charlieu  (ejtsd:  sariiö),  város  Loire  francia 
départementban,  a  Sornin  partján,  (i906)  5008 
lakossal,  gyapot-  és  vászonszövéssel.  Régi  apát- 
sági román-templomának  szép  előcsarnoka  fenn- 
maradt. 

Charlois  (etjtsd:  sarioá),  Augnstc  Honoré  Pierre, 
francia  csillagász,  szül.  La  Cadióreben  (Bar)  1864 
nov,  26-án,  megh.  1910  márc.  26.  Nizzában.  1897. 
aligazgató  lett  a  nizzai  csillagvizsgálóban.  101  új 
kis  bolygót  fedezett  föl,  legnagyobbrészt  fény- 
képészeti úton.  Több  üstököst  is  megfigyelt  és 
elméleti  kutatásokat  is  végzett. 

Charlotte  (franc,  ejtsd :  sariott),  francia  nőnév, 
a  tulajdonkép  germán  eredetű  Charles  (Carolus, 
Kari  a.  m.  erős,  izmos)  férfinévből  alkotva  s  meg- 
felel a  latinosított  Carolina  nőnévnek.  Nálunk  az 
ősmagyar  Sarolt  és  zsidó  eredetű  Sára  névvel  is 
egynek  szokták  venni.  L.  Sarolta- 

Cbarlotte  (franc,  ejtsd :  sariott),  tejföllel  és 
gyümölccsel  készült  tészta.  G.  russe,  fagylalt- 
szerű  édesség,  melyet  tejsürüből  mandolával  és 
befőtt  gyümölccsel  készítenek. 


Amely  sió  C  alatt  ninca  meg,  K  alatt  keresendői 


Charlotte 


—     412     — 


Charon 


Charlotte  (ejtsd:  sariott),  1.  város  Észak-Karo- 
lina északamerikai  államban,  a  Sugar-creek 
közelében,  aranybányákkal,  (1900)  18,091  lak.,  pa- 
mut- és  vasiparral.  1838-ban  alapított  pénzverőjét 
az  amerikai  polgárháborúban  beszüntették.  —  2. 
C,  Eaton  county  főhelye  Michigan  északameri- 
kai államban,  (i9oo)  4092  lak. 

Charlotte  Amália,  Szt.  Tamás  nyugatindiai 
dán  sziget  fővárosa,  a  tenger  mellett,  12,000  lak., 
dokkokkal  és  szénállomással. 

Charlottenbrunn,  mezőváros  Breslau  porosz 
kerületben,  a  Weisstritz-völgyben,  (1900)  1475  lak., 
vasas  fürdővel,  amelyet  ideg-,  sziv-  és  tüdőbaj 
ellen  használnak, 

Charlottenburg,  kisk.  Temes  vm.-ben,  most 
Saroltavár  (1. 0.). 

Charlottenburg,  önálló  törvényhatósági  jog- 
gal biró  város  Potsdam  porosz  kerületben,  a  Spree 
mellett,  Berlintől  Ny.-ra,  amelytől  részben  a  Tier- 
garten  választja  el,(i9io)  305,181  lak.,  vason  tőkkel, 
gőzgép-,  puska-  és  elektrotechnikai  gyárral,  üveg- 
es porcellángyártással  és  kémiai  iparral ;  technikai 
fő-  és  tüzóriskolával.  Legkiválóbb  épülete  a  ki- 
rályi kastély.  Ettől  nem  messze  a  Le  Notre  által 
rendezett  parkban  van  a  Gentz  által  dór  Ízlésben 
épített  mauzóleum,  III.  Frigyes  Vilmosnak  és  nejé- 
nek, Lujzának  márvány  síremlékével,  Rauchmes- 
termüvóvel.  A  mauzóleum  É.-i  részét  kibővítet- 
ték I.  Vilmosnak  és  nejének  szarkofágja  számára. 
III.  Frigyes  Vilmosnak  emlékszobrot  is  állítottak. 
A  kastély  közelében  van  a  Flóra-társaság  parkja 
nagy  pálmaházzal;  távolabb  pedig  a  Westend 
nevű  villatelep.  C.  Lietzow  falu  helyén  keletke- 
zett, midőn  a  XVII.  sz.  végén  Zsófia  Sarolta,  a 
későbbi  I.  Frigyes  király  neje  ott  magának  nyara- 
lót építtetett.  A  technikai  főiskola  előtt  áll  Sie- 
mens Wemer  emlékszobra.  1905-ben  a  város 
200  éves  jubileuma  alkalmával  elnyerte  a  kép- 
viseleti jogot  az  urakházában  és  ugyanakkor 
nyitották  meg  a  harmadik  művésziesen  épített 
városházát. 

Charlottenhöhle,  1893.  fölfedezett  barlang  a 
wtirttembergi  Jagst  kertQetben,  Htirben  falu  mel- 
lett, nagyszerű  cseppkőképzödményekkel. 

Charlottenlund,  királyi  nyaraló,  1.  Kopen- 
liága. 

Charlottesville  (ejtsd:  sariottszviii),  Albemarle 
county  fővárosa  Virginia  északamerikai  államban, 
a  Rivanna  jobbpartja  közelében,  (1900)  6449  lak. 
Közelében  a  Jefferson  által  1822.  alapított  egye- 
tem könyvtárral  és  csillagvizsgálóval. 

Charlottetown  (ejtsd :  sariottann),  Prince  Edward- 
sziget  fővárosa  Dominion  of  Canadában,  a  Hills- 
borough  és  York  folyók  egyesülésénél,  (1901)  12,080 
lakossal,  kitűnő  kikötővel,  hajóépítéssel  és  halá- 
szattal. 

Charlton  Kings,  város  Angliában  Gloucester- 
shireben,  igen  szép  régi  gót  templommal,  (1911) 
4495  lak. 

Cliariuant  (franc,  ejtsd:  sarmán),  bájos,  ked- 
ves. 

Charmes  (ejtsd :  sarm),  város  Vosges  francia  dé- 
partementban,  vasgyártással  és  fakereskedéssel, 
(1910)  3696  lakossal. 

Charmes  (ejtsd :  sarm),  1.  Francis,  francia  poli- 
tikus, szül.  Aurillacban  1848  ápr.  21.  Részt  vett  az 


1870— 71-iki  háborúban,  1872.  a  Journal  des  Dé- 
bats  munkatársa  lett  és  Thiers  politikáját  védel- 
mezte, Barthélemy  Saint-Hilaire  1880.  a  külügy- 
minisztérium aligazgatójává  nevezte  ki ;  1881 . 
képviselőnek  választották.  1885— 89-ig  a  kül- 
ügyminisztériumban a  politikai  ügyek  igazgatója 
volt.  1885-ben  ismét  mérsékelt  republikánus  kép- 
viselő. 1908-ban  a  Revue  des  Deux  Mondes  fő- 
szerkesztője s  az  akadémia  tagja  lett. 

2.  C,  Gábriel,  francia  író,  az  előbbi  öcsse,  szül. 
Aurillacban  1850  nov.  7.,  megh.  Parisban  1886 
ápr.  19.  Mint  a  Journal  des  Débats  munkatársa, 
különösen  a  keleti  kérdésről  írt.  Iratai  közül  meg- 
említjük :  Cinq  mois  au  Caire  et  dans  la  Basse- 
Egypte  (1880) ;  L'avenir  de  la  Turquie  (1882) ;  La 
Tunisie  et  la  Tripolitaine  (1883) ;  Voyage  en  Pa- 
lestine  (1884) ;  Voyage  en  Syrie  (1891)  stb. 

Charmettes,  Les,  1.  Chambéry. 

Charmear  (franc,  ejtsd  :  sarmör),  szeretetre- 
méltó, kedves  ember. 

Charmey,  1.  Jaun-völgy. 

Charmoy  (ejtsd  :sarmoá),  Frangois  Bernard,  fran- 
cia orientalista,  szül.  Sulzban  (Felső-Elzász)  1793 
máj.  14.,  megh.  Aousteban  1869.  Parisban  keleti  tu- 
dományokkal foglalkozott,  Sacy  S.  ajánlatára  De- 
mange-zsal  1817.  Szt.-Pétervárra  hivatott  meg, 
elfoglalta  itt  a  perzsa-török  nyelvek  tanszékét. 
A  mellett  még  mongol  történelmi  kútf  orrásokkal 
ós  Oroszország  középkori  történelmével  is  foglal- 
kozott. 

Chamay  (ejtsd :  sarné),  Glaude  Joseph  Désiré, 
francia  utazó,  szül.  Fleurieben  (Rhone  dóparte- 
ment)  1828  máj.  2. 1857— 61-ig  Mexikóban,  1863. 
Madagaszkárban  járt,  1867— 70-ig  Észak-Ame- 
rikában, 1875.  Dél-Amerikában,  1878.  Jávában 
és  Ausztráliában.  1880-ban  Lorillard  gazdag  ame- 
rikainak költségén  expedíciót  vezetett  az  ómexi- 
kói  romokhoz.  1880— 82-ig  Yucatanban  és  Gua- 
temalában utazgatott.  Művei :  Le  Mexique  (Paris 
1863) ;  Les  anciennes  villes  du  nouveau  monde 
(u.  0.  1885) ;  üne  princesse  indienne  avant  lacon- 
quete  (regény,  1888). 

Charniére  (franc),  1.  Csuklópánt  és  Vasa- 
lások. 

Charolais  (ejtsd  :  saroié),  termékeny  vídék  Fran- 
ciaországban, Burgimdia  D,-i  részében.  Fővárosa 
CharoUes. 

Charolles  (ejtsd:  saroii),  járási  székhely  Saöne-et- 
Loire  francia  départementban,az  Arconce  partján, 
302  m.  magasban,  (1906)  3808  lak.,  kalap-,  porcel- 
lán- és  fayencegyártással ;  élénk  marha-,  fa-  és 
borkereskedóssel.  Charolais  grófjainak  a  XIV.  sz.- 
ból  való  kastélya  ma  városháza. 

Charon,  a  régi  görög  néphitben  az  alvilág  ré- 
vésze, ki  a  holtakat  az  alvilági  folyamokon  át- 
szállítja. Az  ezért  kijáró  révpénzt  (egy  obolost, 
1.0.)  a  halott  a  fogai  közé  szorítva  vitte  magával 
a  másvilágra.  Eredetileg  valószínűleg  az  embe- 
rek közül  könyörtelenül  áldozatokat  szedő  halál- 
démonnak képzelték  (épúgy  mint  az  etruszkok 
Charun-t,  kinek  C.-nal  való  azonossága  kétség- 
telen) s  révészként  való  elképzelése  csak  másod- 
lagos. A  késői  görögségben  azután  lijra  ez  a  fel- 
felfogás válik  uralkodóvá  samai  görögség  is  ilyen 
értelemben  beszél  egy  Charos  v.  Charontas  nevű 
démonról.  A  művészet  realisztikusan  szerette  áb- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Charondas 


413 


Charpentier 


rázolni,  szakállas,  piszkos  hajós  kópében.  Ábránk 
egy  MUuchenben  levő  vázáról  való :  C.  fogadja  a 
Hermes  klséretóben  érkező  halottat. 

Charondas,  katauai  (itáliai  görög  gyarmatvá- 
ros) származású  törvényszerző.  Kr.  e.  a  VI.  sz.- 
ban  törvénykönyvet  adott  szülővárosának.  A  tör- 
vénykönyvnek, melyet  a  szicíliai  többi   görög 


Charon. 

gyarmat  is  elfogadott,  a  köz-  és  a  magánéletet 
egyaránt  szabályozó  szigorú  erkölcsi  iránya  van. 
Törvényeinek  változatlanságát  állítólag  úgy  biz- 
tosította, hogy  mindenkinek,  aki  azok  módosítá- 
sát indítványozta,  a  tanácsban  kötéllel  nyaka  kö- 
rül kellett  megjelennie  s  ha  az  indítványt  lesza- 
vazták, az  indítványozót  azonnal  megfojtották. 
Személyéről  hiteles  adatok  nincsenek. 

Charost  (ejtsd  :sáró),  Armand  Joseph  de  Béthune, 
C.  hercege,  Sully  herceg  sarja,  íilantrop,  szül.Ver- 
saillesben  1728  júl,  1.,  megh.  Parisban  1800  okt. 
27.  Bretagnei  birtokán  bőkezűen  gondoskodott  a 
környék  szegény eii-öl,  az  iskolai  nevelést  emelte, 
kórházakat,  segélyegyleteket  és  gyermekmen- 
helyeket alapított  ós  a  mezőgazdaság  több  ágát 
felvirágoztatta.  A  Bee  d'Allier  csatornának  a 
Cherrel  való  összeköttetését  is  neki  köszönik.  A 
rémuralom  idején  fogságot  szenvedett,  de  csak- 
hamar mint  «az  emberiség  atyját  és  jótevőjét» 
szabadon  bocsátották.  Müvei :  Résumé  des  vues 
et  des  premiers  travaux  (Paris  1799) ;  Vues  gé- 
nérales sur  l'organisation  de  l'instruction  rurale 
(1795).  Közgazdasági  kérdésekről  egész  sor  em- 
lékiratot írt. 

Charousek  Rezső,  híres  sakkozó,  szül.  Klein- 
Lometzben  (Csehország)  1873  szept.  19.,  megh. 
Tétényben  1900  ápr.  18.  Gyermekkorában  ke- 
rült Magyarországba,  Debreczenhe.  A  budapesti 
sakkor  versenyén  tűnt  fel  először,  mikor  az  első 
díjat  nyerte  el.  Nürnbergben  (1896)  külön  díjat, 
a  millenniumkor  Budapesten  tartott  sakkverse- 
nyen második  díjat  nyert ;  1898.  Kölnben  Csigo- 
rinnal  és  Cohnnal  a  második,  harmadik  ós  ne- 
gj'edik  díjon  osztozkodott. 

Ch»rp.,állattani  neveknél  Charpentier  Toub- 
saint  (1.  0.)  nevének  a  rövidítése. 

CSharpentier  (ejtsd :  sarpastyó),  i.Alexandre,treai- 
cia  szobrász,  szül.  Parisban  1856  jún.  10„  megh. 
1909  márc.  3.  Ponscarmenak  volt  tanítványa. 
1879-ben  íjászt  ábrázoló  nagy  domborművei  lé- 
pett föl,  melyet  több  hasonló  mű  követett,  így 


1883.  a  Fiatal  szoptató  anya  (aixi  múzeum),  1889. 
a  Pékek.  Ezután  azonban  majdnem  kizárólag  kis- 
plasztikával foglalkozott  és  egész  sor  kiválóan 
szép,  modern  fölfogású  emlékérmet  és  plakettet 
alkotott,  melyek  széles  körben  nagy  hatást  kel- 
tettek. 1893  óta  iparművészeti  munkákat,  lakás- 
berendezéseket is  készített  és  különösen  finom, 
modem  ónedényeket  mintázott  (Paris,  Musée  du 
Luxembourg),  amelyek  az  iparművészet  ez  ágá- 
nak föllendülésére  nagy  befolyást  gyakoroltak. 
1895-ben  készítette  el  Charlet  festő  emlékszobrát 
Parisban.  Életének  utolsó  éveiben  ismét  nagy 
dombonnűveket  is  készített.  A  legismertebb  kö- 
zülök a  Boldog  család. 

2.  C,  Frangois  PhiUppe,  1734—1817.,  mecha- 
nikus. Parisban  megtanulta  a  rézmetszést  és  fel- 
fedezte a  rézmaratásnak  tussos  modorát,  mellyel 
különböző  mesterek  képei  után  készített  másola- 
tokat. Ezenkívül  több,  a  mechanika  körébe  tar- 
tozó felfedezést  tett,  melyekórt  az  Atelier  de 
perfectionnement  igazgatójává  nevezték  ki. 

3.  C-,  Gervais,  párisi  könyvkiadó,  szül.  1805 
júl.  2.,  megh.  1871  júl.  14.  Nevét  az  1838  óta 
kiadott  Bibliothéque  G.  (400  kötet)  tette  is- 
mertté. B  gyorsan  elterjedt  könyvek  alakjáról 
nevezték  el  a  G.-formátumot  (18').  C.  alapította 
ós  szerkesztette  a  Magasin  de  librairie  című 
folyóiratot,  melyet  később  Revue  nationale  cím 
alatt  folytatott.  C.  halála  után  fia,  C.  Georges 
(szül.  1846.,  megh.  1905  nov.  15.)  vette  át 
az  üzletet,  ki  1890.  PasquelleEugéne-t  vette  ma- 
gához üzlettársul,  aki  1896  óta  egyedüli  tulajdo- 
nos. Alattuk  az  előbbi  gyűjtemény  1000  köteti'e 
szaporodott.  Alapította  a  Petité  bibliothéque  C-t 
(Nouvelle  CoUection  32"'),  mely  erkölcsi  tartalmú 
műveket  foglal  magában.  C.  adta  ki  a  két  Gon- 
court,  A.  Daudet,  Flaubert  műveit,  ő  volt  az  első, 
ki  Zola  tehetségét  fölismerve,  anyagi  áldozattal 
lehetővé  tette  a  Rougon-Macquart  híres  regény- 
sorozat megírását. 

4.  G.,  Gustave,  francia  zeneszerző,  szül.  Dieuze- 
ben  (Lotaringia)  1860  jún.  25.  Lilieben  és  Paris- 
ban képezte  ki  magát.  Az  ú.  n.  impresszionisták 
egyik  legtehetségesebb  tagja,  de  Massenet  befo- 
lyással van  rá.  Irt  suite-ket,  a  La  vie  du  poéte 
c.  szimfóniát  stb.  Legismeretesebb  szerzeménye : 
Luiza,  zenés  dráma  (román  musicale),  melynek 
szövegét  a  párisi  bohéme-életböl  merítette ;  szinro 
került  először  Parisban  (Opera  comique)  1900 
márc. ;  Budapesten  is  előadták  1903  ápr.,  mikor 
a  szerző  is  jelen  volt  dalművének  előadásán.  Azóta 
egy  Marié  c.  operát  írt.  A  munkásosztály  számára 
esti  ingyenes  zeneiskolát  alapított. 

5.  G.  (Garpentier,  Garpentarius) ,  Jacqiies, 
szül.  Clermontban  1524.,  megh.  1574.  Tizenhat 
éven  át,  haláláig  a  párisi  akadémia  rektora  a  filo- 
zófiai szakban ;  IX.  Károly  orvosa ;  hevesen  küz- 
dött Ramus-szal  a  matematikai  tanszékért,  mely 
küzdelemben  ő  lett  a  győztes.  Nevét  főleg  Ramus 
halála  tette  hírhedtté,  mert  de  Tou,  a  történetíró, 
őt  vádolja  azzal,  hogy  a  Bertalan  éjszakán  ö 
biztatta  föl  a  tanulókat  Ramus  megölésére,  C. 
Aristoteles  legliívebb  követőihez  tartozott,  ki- 
nek tanait  fanatizmussal  védelmezte  Ramus  újí- 
tásai ellen.  Főbb  művei:  Descriptio  universae 
naturae  ex  Aristoteie  (1560)  ós  Alcinous  Platon- 


Amely  ssó  €  sUU  ninca  meg,  K  aUtt  keresendői 


Charpie 


—    414 


Charte-partie' 


ról  szóló  müvének  fordítása  (Platonis  cum  Aris- 
totele  in  imiversa  philosophia  comparatio  stb. 
1573),  melyben  C.  összehasonlítja  Platón  és  Aris- 
toteles  rendszerét.  E  munkában  emlékszik  meg 
Ramus  haláláról,  anélkül,  hogy  egy  szóval  is 
sajnálná.  Animadversiones  in  libros  trés  dialecti- 
carum  institutionum  Petri  Rami  (1559). 

6.  C,  Marc  Antoine,  francia  zeneszerző,  szül. 
Parisban  1634.,  megh.  u.  o.  1702  márc.  Rómában 
Carissiminak  volt  tanítványa ;  később  Parisban  a 
Jezsuita-kollégium  karmestere  lett.  C.  LuUynak 
legnevezetesebb  ellenfele,  kit  műveltségével,  de 
nem  tehetségével,  felülmúlt.  A  franciák  C-t  kora 
legképzettebb  zenészének  tartják.  Irt  motetteket, 
balletteket  és  17  operát,  melyek  közt  a  Medea  kü- 
lönösen híres  volt.  Jelentékenyebb,  mint  egyházi 
zeneszerző  ;  18  oratóriuma,  8  miséje  és  sok  zsol- 
tára van. 

7.  G.,  Bené  Jacques,  1733—70.,  rézmetsző,  Pa- 
risban, ki  dlszítményeket  (bútorok,  trófeák)  ter- 
vezett, melyeket  részint  ö  maga,  részint  Juquier, 
J.  F.  Plondel  és  Duhamel  metszettek  rézbe. 

8.  CToMSsaiwíww,  német  természettudós,  szül. 
Freibergben  1779  nov.  22.,  megh.  Briegben  1847 
márc.  4.  Friedbergben  a  bányászatot  és  Lipcsében 
a  jogot  tanulta.l802-ben  porosz  szolgálatba  lépett 
mint  bányász  s  e  pályán  fokozatosan  emelkedett. 
Bányászati  és  kohászati  munkáin  kívül  zooló- 
giaiakat  is  írt,  melyek  közül  f ontosabbak  a  követ- 
kezők :  Horae  entomologicae(Bre8lau  1825) ;  Libel- 
lulinae  europae  (Leipzig  1840) ;  Orthoptera  (Leip- 
zig  1841—43). 

Cbarpie  (franc,  #tsd:  sárpí)  a.  m.  tépés. 

Charpnt,  1.  Karput. 

Charque  (ejtsd:  dsark),  spanyol  nevo  a  levegőn 
szárított  húsnak. 

Cliarras  (növ.),  1.  Kender. 

Charras  (ejtsd:  sárrá),  Jean  Baptiste  Adolphe, 
francia  ezredes  és  katonai  író,  szül.  Pfalzburgban 
(Lotaringia)  1810.,  megh.  Baselben  1865  jan.  23. 
Mint  műegyetemi  hallgató  1830.  a  barri  kádokon 
küzdött,  azután  mint  tüzértiszt  Algériában  szol- 
gált. 1848-ban  hadügyminiszteri  államtitkár,  ké- 
sőbb Cavaignac  vezérkari  főnöke  lett.  1851  dec.  2. 
elfogták  s  száműzték ;  azóta  Belgiumban,  majd 
Baselben  lakott.  Maradandó  becsű  műve  a  Histoire 
de  la  campagne  de  1815.  Waterloo  (megjelent 
utoljára  Parisban  1869).  Másik  nagy  müvének : 
Histoire  de  la  guerre  de  1813  befejezésében  halála 
gátolta  meg  (Paris  1870,  nóm.  Leipzig). 

Charriage  (franc,  ejtsd:  sariázs,  geoi.),  áttolódás. 
A  földkéreg  tektonikájának  egy  újabb  fogalma, 
amin  egy  átbuktatott  fekvő  ráncnak  nagyobb 
távolságra  való  eltolódását  kell  értenünk.  így 
pl.  devonkorú  rétegek  áttolódva  fölébe  kerül- 
tek a  belga  és  francia  szénterületeken  a  kőszén- 
formációnak. Legújabban  pedig  az  Alpok  felgyű- 
rödött  redőit  is  áttolódottaknak  ismerték  fel,  sőt 
sok  körülmény  még  a  Kárpátjainkban  is  való- 
színűvé teszi  az  áttolódás  előfordulását. 

Charriére  (ejtsd:  sarfér),  Agnés  Isahelle  Élisa- 
beth  van  Tüll,  (férjezett  Saint-Hyacinthe  de  C, 
álnéven  abhé  de  la  Tour),  francia  regényírónő, 
szül.  Utrechtben  1740.,  megh.  Colombierben  1805 
dec.  28.  Házassága  miatt  szakított  előkelő  német- 
alföldi családjával  s  azontúl  Neufchatel  melletti 


birtokán  élt.  Müveiben,  melyek  a  későbbi  «anali- 
tikus  regény»  előhírnökei,  hű  képét  adja  kora  tár- 
sadalmi életének.  A  legjobbak :  Lettres  de  Lau- 
sanne  (1781) ;  Caliste  (1788,  előbbi  folytatása) ; 
Lettres  neufchateloise8(1784)  és  Lestrois  femmes. 
Színművei :  L'emigré  (1793) ;  Le  Toi  et  le  Vous ; 
Sir  Walter  Finch  (1807).  Összegyűjtött  müvei 
(Oeuvres)  1807.  jelentek  meg  (Genf,  3  köt.)  V.  ö. 
Godet  cikkét  a  Revue  des  deux  Mondes  1891. 
évf.-ban. 

Charron  (ejtsd:  sarroS),  Peerre,  francia  hitszónok, 
szül.  Parisban  1541.,  megh.  u.  o.  1603  nov.  16. 
Traité  des  trois  verités  c  munkájában  (Bordeaux 
1594)  polemikus  modorban  a  római  kat.  vallás  és 
egyház  igazságát  bizonyítja  és  védi;  azonban 
Traité  de  la  sagesse  c  bölcselet-erkölcsi  tárgyú 
műveért  (Bordeaux  16Ö1 ;  és  ezenkívül  még  több- 
ször; legjobb  kiadás  Amaury  Duvaltól,  I— IV. 
kötet  Paris  1821)  ateizmussal  gyanúsították. 

Charrua  (ejtsd :  csamia),  indiánus  törzs  a  Rio 
Uruguay  folyó  vidékén,  elszigetelt  nyelve  van ; 
a  XVI.  és  XVII.  sz.-ban  letelepült. 

Cliarta  (lat.),  jelenti  a  papirusznövényböl  ké- 
szített anyagot,  melyre  írni  lehet,aztán  bármilyen 
lapot  és  a  könyvbe  összefoglalható  papirusz,  per- 
gamenlapokat, jelenti  továbbá  az  írott  lapot, 
könyvet,  okiratot.  —  Chartaceum  v.  chartula- 
riurn  a  templomban  és  kolostorokban  a  szekrény, 
melyben  az  okiratokat  őrzik,  1.  még  Chartula- 
rium.  —  Chartophylax  v.  chartularius,  Bizánc- 
ban a  templomi  kincsek  és  okiratok  őre,  levéltáros. 

Cbarta  partita  (Charta  intendata,  lat.),  sir 
középkorban  divatos  felosztott  okirat.  A  felek 
mindegyike  egy  egyenlő  példányt  (charta  pari- 
cola) kapott.  Az  összes  példányokat  azonban  ere- 
detileg egy  lapon  írták,  amelynek  felső  részén  egy 
szó  V.  mondat  állott,  ha  most  az  egyes  példányo- 
kat a  lapról  levágták,  azáltal  a  lap  homlokán  levő 
szót,  illetve  mondatot  is  széjjelvágták.  Ez  biztosí- 
tékul szolgált  a  hamisítás  ellen,  amely  a  levágott 
részek  egybeillesztése  által  könnyen  meg  volt 
állapítható.  A  példányok  levágása  vagy  egyenes 
vonalban  történt  (charta  paricola)  vagy  zegzug- 
ban (Charta  intendata). 

Charta  resinosa  v.  antirheiimatica,  kát- 
ránnyal, terpentinnel,  viaszkkal  ós  hegedügyan- 
tával  átitatott  papiros,  amit  rheumás  v.  köszvé- 
nyes testrészeken  szoktak  alkalmazni. 

Cliarte  (franc,  ejtsd:  sart),  1.  Alaptörvény  és 
Charta. 

Charte-partie  (franc,  ejtsd :  sart  parti),  a  tengeri 
kereskedelemben  a  hajótulajdonos  vagy  hajókapi- 
tány és  az  árúküldő  között  kötött  árúfuvarozási 
szerződés.  Régente  a  szerződés  példányait  Charta 
partita  (1.  o.)  módjára  állították  ki,  innen  az  el- 
nevezés. A  C.  (máskép  police  d'affrétement)  kiállí- 
tásának csak  az  egész  hajónak  vagy  egy  részének 
árúszállítás  céljából  kibérlése  esetében  van  helye. 
Egyes  daraboknak  (ú.  n.  Stückgut)  feladása  fuvar- 
levél mellett  történik.  A  C-t  három  példányban 
szokás  kiállítani.  Az  egyik  példány  a  bérbeadóé,  a 
másik  a  feladóé,  a  harmadikat  a  feladó  veszi  ma- 
gához a  címzettnek  leendő  elküldés  végett.  A  né- 
met s  az  angol  jog  szerint  a  szóbeli  szerződés  is 
érvényes,  minden  szerződő  fél  azonban  a  szerző- 
désnek irásbani  kiállítását  követelheti.  A  nálunk 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg^,  K  alatt  keresendői 


Charter 


—     416     — 


Chartizmus 


e  részben  követett  francia  keresk.  törvény  273. 
§-a  szerint  ellenben  minden  ily  szerződést  írásban 
kell  kötni.  L.  Fuvarozási  szerződés.  A  tengeri 
magánjogról  készített  új  törvényjavaslat  85.  §-a 
szerint  árufuvarozási  szerződés,  amely  az  egész 
iiajóra  v.  a  hajó  aránylagos  v.  meghatározott 
részére  vonatkozik,  írásban  kötendő.  Kivétel  van 
az  olyan  hajóknál,  amelyeknek  50  tonnán  aluli 
térfogatuk  van,  vagy  amelyek  csak  kis  parthajó- 
zásra (1.  0.)  jogosítvák. 

Charter  (ang.,  ejtsd :  csárter)  a.  m.  oklevél,  sza- 
badságlevél. —  The  Great  G.  v.  Magna  Charta, 
az  angolok  híres  nagy  szabadságlevele. 

Chartered  Company  (ang.,  ejtsd :  csártörd 
ompeni)  a.  m.  szabadalmi  levél  alapján  létesült 
1  ársaság ;  azokat  a  kereskedelmi  társaságokat  ne- 
vezték ekképen,  amelyek  Angliában  és  az  Észak- 
amerikai Egyesült  Államokban,  valamint  a  gyar- 
matokban bizonyos  kizárólagos  jogokat  és  kivált- 
ságokat kaptak.  Az  ily  szabadalmi  levél  (charter) 
a  Xin.  sz.-ban  arra  adta  meg  a  jogot  a  The  Ma- 
ifor,  Constáble  and  FellowsJiip  of  the  Staple  of 
England  nevű  londoni  társaságnak,  hogy  gyap- 
jút, bőröket,  ólmot  és  ónt  nyilvánosan  árusíthas- 
son. A  néhány  lépcsőnyi  kirakodó  helyet,  ahol 
az  árusítás  történt,  staple-mik  hívták.  A  társaság, 
mely  külföldön  is  állított  telepeket,  a  gyapjuki- 
viteli  tilalom  következtében  feloszlott.  A  második 
hosszabb  életű  társaság  a  XVI.  sz.  elején  alakult 
Angliában,  mint  folytatása  annak  a  vállalatnak, 
!nely  1296.  az  első  gyapjuszövőgyárat  állította 
fel.  Miután  Álba  herceg  vagyonuk  nagy  részét 
koníiskáltatta,  Hamburgba,  azután  Stade  váro- 
sába költöztek,  majd  30  év  múlva  véglegesen 
Hamburgban  telepedtek  meg,  ahonnan  általánosan 
ismert  Hamburg  Company  nevüket  nyerték. 
Nagyobb  hín-e  tett  még  szert  a  Muskovy  Com- 
pany, mely  eredetileg  más  néven  alakult,  abból 
a  célból,  hogy  angol  hajókat  és  hajósokat  foglal- 
koztasson főleg  a  Kaspi-tenger  környékével  és 
Oroszországgal  való  kereskedelemben.  Innen  el- 
nevezése is.  A  Turkey  Company,  az  angol  keres- 
kedelemnek a  Földközi-tengeren  való  biztosítá- 
sára, különösen  a  kalózokkal  szemben.  Ezek  ki- 
pusztultával a  társaság  is  feloszlott.  Egészen 
különös  nagy  jelentőségre  tett  szert  a  Com'^any 
of  Adventurers  of  England  trading  intő  Hud- 
son's  Bay  társaság,  mely  szabadalmi  levelével 
nemcsak  kereskedelmi,  hanem  jelentős  poütikai 
kiváltságokat  is  nyert,  nevezetesen:  birtokain 
töi-vényerejü  rendelkezéseket  tehetett,  erődítmé- 
nyeket építtethetett,  sőt  hadihajókat  és  katona- 
ságot tarthatott,  melyekkel  nem  keresztény  ural- 
kodók ellen  háborút  is  viselhetett.  Amikor  a 
franciák  Kanada-gyarmat  területéről  visszavo- 
nultak, a  hatalmas  társaság  korlátlan  ura  lett 
egész  Kanadának.  Ekkor  alakult  ugyancsak  Ka- 
nadában a  Dominion  of  Canada  társaság,  mely 
:^00,000  fontért  {T2  millió  korona)  és  2.800,000 
ha.  földbii-tokért  megvette  a  Hudson's  Bay  tár- 
saság minden  szabadalmát.  Bár  e  társaság  sza- 
badalma már  lejárt,  mégis  egész  Kanada  keres- 
kedelmét, de  főleg  a  szőrmeáriikereskedelmet 
feltétlenül  irányítja.  Hasonló  jellegű  hatalommal 
alakult  a,  British  South  African  Company  (1889) 
és  az  Imperial  British  Last  African  Company. 


A  Németországban  alakult  hasonló  társaságok, 
mint  a  Deutsch-Ostafrikanische  Qesellschaft  és 
a  Neuguinea  Companie,  ugyan  szintén  állami 
felügyelet  alatt  állanak,  de  jogi  állásuk  nem  oly 
független,  mint  az  angol  társaságoké. 

Charters  Towers  (ejtsd:  csártersz  tanersz),  város 
Queensland  brit-ausztráliai  gyarmatban,  DNy.-ra 
Townsville  kikötőhelytől,  (i9oo)  5000  lak.,  környé- 
kén gazdag  aranymezökkel. 

Chartier  (ejtsd:  sartjé),  Alain,  középkori  francia 
kcltö,  szül.  Bayeuxben  (Normandie)  1392.,  megh, 
1429  körül.  Mint  VI.  és  VH.  Károly  titkára  Zsig- 
mond királynál  (1424)  és  Skótországban  (1428)  is 
járt  politikai  küldetésben.  1425-ben  Budán  tartóz- 
kodott Zsigmond  udvarában  és  itt  mondotta  el  a 
husziták  ellen  egyik  híres  beszédjét.  Latin  nyehü 
munkái  közül  politikai  beszédei  nevezetesek; 
francia  költeményei  közül  a  kortársak  a  La  belle 
dame  sans  mercy-t  (1426)  kedvelték,  mely  egész 
irodalmat  idézett  föl.  Erős  hazafiúi  érzésről  tanús- 
kodik Le  livre  des  quatre  dames  (1416)  c  vers- 
ciklusa; kortörténeti  becsüLequadriloqueinvectif 
(1422)  prózai  munkája.  Műveit  kiadta  Montaiglon 
(Paris  1861).  V.  ö.  Joret-Descoliéres,  A.  C.  (4. 
kiad.,  u.  0.  1899) ;  A.  C.  Magyarországon  (Száza- 
dok 1910,  75  1.). 

Chartisták,  1.  Chartizmvs. 

Chartizmus,  az  a  hosszú  politikai  és  társadalmi 
küzdelem,  melyet  az  angol  munkás  néposztály  a 
vagyont,  törvényhozást  és  adóztatást  kezükben 
tartó  földbirtokosok  és  tőkések  ellen  folytatott, 
mert  bár  az  1832.  évi  Reform  Act  a  választójogot 
jelentékenyen  kiterjesztette,  a  munkásság  egy 
nagy  részét  ekkor  még  nem  ruházta  fel  vele ; 
a  parlament  radikális  képviselői  és  a  munkásság 
vezetői  ekkor  közös  agitációra  határozták  el  ma- 
gukat az  általános  választójog  érdekében.  Mint- 
hogy a  radikális  képviselőknek  parlamenti  kisebb- 
sége miatt  ily  módon  nem  tudtak  eredményt 
elérni,  1837.  a  munkások  megalkották  a  Wor- 
king  Men's  Association  c.  politikai  társulatot, 
amely  tulajdonképeni  szülőjévé  lőn  a  C.-nak.  A 
társulat  vidékenkint  szervezett  flók-egyesületek 
által  propagálta  eszméit  s  emellett  állandó  össze- 
köttetésbe lépett  a  parlament  radikális  tagjaival, 
Eoebuck,  Hume  J.,  O'Connel  stb.  képviselőkkel. 
Lovett  1838.  megszerkesztette  az  ü.n.  nép  chartá- 
ját (the  People's  Charter),  mely  az  ő  fogalmazá- 
sában a  következő  6  pontból  állott :  1.  általános 
szavazatjog  minden  21-ik  életévét  elért  férfiú  ré- 
szére ;  2.  titkos  szavazás ;  3.  évenkinti  egyete- 
mes parlamentek ;  4.  úgy  az  aktív,  mint  a  pasz- 
sziv  választási  cenzus  eltörlése ;  5.  lélekszám  sze- 
rinti választókerületek  alakítandók ;  6.  a  képvise- 
lők fizetést  húzzanak.  A  Birminghamben  aug.  6. 
összegyűlt  munkás-meeting  magáévá  tette  a  char- 
tát s  országszerte  megindult  ennek  érdekében  az 
agitáció.  1839.  egy  chartista  választmány  ült  össze 
Londonban  seznemzeti  konvent  név  alatt  a  charta 
elfogadtatása  érdekében  6  hónapon  át  működött. 
Az  alsóházhoz  kérvényt  nyújtott  be,  de  a  több- 
ség elvetette  azt,  a  chartisták  közül  többeket 
elfogtak,  a  gyűléseket  pedig  rendőri  hatalommal 
megakadályozták.  Az  agitáció  eszközeire  nézve 
a  chartisták  közt  már  kezdettől  fogva  voltak  vé- 
leménykülönbségek, az  erkölcsi  (moral-force)  és 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő  I 


Chartogrráf 


—    416     - 


Chase 


az  erőszakos  (physical-force)  eszközök  férflai  szét- 
váltak egymástól.  A  munkások  óriási  többsége 
azonban  az  utóbbiakhoz  állott  s  ezek  O'Conuor 
vezetése  alatt  teljesen  legyőzték  a  Lovett  után 
indult  mérsékelteket.  A  gyülekezési  tilalom  kiját- 
szásával éjjeli  gyűléseket  tartottak,  végre  1839 
nov.  4.  déli  Walesben  kitört  a  lázadás  és  Prost, 
Williams  és  Jones  vezérlete  alatt  8000  chartista 
megrohanta  Newport  városát,  hogy  elfogott  tár- 
saikat kiszabadítsák,  de  néhány  sortűz  megsza- 
lasztá  őket.  Az  elfogott  vezetőket  deportálták,  a 
résztvevők  közül  pedig  nagyon  sokat  elzártak. 
1840-ben  különböző  tartományokból  képviselők 
gyűltek  össze  Manchesterben  közös  tanácskozásra, 
hol  a  Nagyhritanniai  nemzeti  chartista-társasá- 
got alapították  meg.  Az  1848  februári  forra- 
dalom alkalmából  30,000  ember  együtt  akart  a 
parlament  elé  menni,  hogy  az  5.760,000  ember  ál- 
tal a  charta  elfogadásáért  aláírt  kérvényt  beadja. 
A  menetet  eloszlatták  s  a  kérvény  rendes  úton  ju- 
tott a  parlament  elé,  mely  azt  megint  nagy  szó*- 
többséggel  elvetette.  Ez  a  kérvény  volt  a  chartis- 
táknak utolsó  tette;  O'Connor  teljesen  elvesztette 
népszerűségét  s  az  őrültek  házában  halt  meg.  Az 
ipari  termelés  föllendülése  és  a  rozsvámok  eltör- 
lése nagyon  enyhítette  a  munkások  sorsát,  kik 
ezentúl  mindinkább  a  Trades  Unionok  (1.  o.)  felé 
fordultak.  V.  ö.  Díerlamm  Q.,  Die  Literatur  der 
Chartistenbewegung  (Leipzig  1910). 

Chartográf  (gör.),  kartográf,  a.  m.  térképcsi- 
náló ;  kartográfia  a,  m.  térképrajzolás. 

Cbartopliylax,  1.  Charta. 

Chartotipia,  1.  Térképnyomás. 

Chartran  (ejtsd:  sartrán),  Ihéobald,  francia  tör- 
téneti ós  arckópfestő,  szül.  Besangonban  1849  júl. 
21.,  megh.  Neuilly-sur-Seineben  1907  júl.  16.  Ca- 
banel  tanítványa  volt  az  École  des  beaux-arts- 
ban.  1877-ben  Prise  de  Romé  par  les  Gaulois  c. 
festményével  elnyerte  a  római  nagy  díjat.  Egyéb 
művei :  Corps  de  Mgr.  Darboy,  Cierge,  Vision  de 
saint  Prangois  d'Assise  stb.  Arcképei  közül  Mou- 
net-Sully,  Sadi  Carnot,  XIII.  Leó  pápa  képmásait 
említjük. 

Chartres  (ejtsd:  sártr),  Eure-et-Loir  francia  dé- 
partement  fővárosa,  az  Eure  balpartjáu,  püspöki 
székhely,  (igoe)  19,952  lak.,  bőriparral,  gépgyár- 
tással, fürjpástótom-készítéssel ;  nagy  gabona-  és 
marhakereskedéssel ;  természetrajzi  és  régiség- 
tárral, gazdag  nyilvános  könyvtárral  (8000  köt., 
900  kézirat)  és  több  tudományos  társulattal.  Gót 
ízlésben  (1195—1260)  épült  székesegyháza  egyike 
a  legszebb  ilynemű  épületeknek  Pranciaország- 
ban.  Egyéb  jelentékeny  épületek:  Saint- Aignan, 
Saint -André  (a  XII.  századból)  templomok  ;  a 
Maintenon  asszony  költségén  épített  püspöki  pa- 
lota és  a  városháza.  A  régi  erődítményekből  fenn- 
maradt a  Porte-GuUlaume.  A  des  Épars  piacot 
Marceau  generálisnak,  a  város  szülöttének  szobra 
ékesíti.  C,  a  régi  Autricum,  a  camutok  fővárosa 
helyének  közelében  épült.  858-ban  és  911.  a  nor- 
mannok kirabolták.  922-ben  már  önálló  gróf- 
sággá, későbben  1528.  pedig  hercegséggé  lett  és 
mint  ilyent  1623.  Gastron  d'Orléans  kapta  meg. 
Az  Oriéans-családban  mindig  az  elsőszülött  íiú  vi- 
selte a  C.  hereege  címét.  Az  angolok  birtokában 
volt  1417— 1432-ig.  V.  ö.  Ozeray,  Hist.  générale, 


civile  et  réligieuse  de  la  cité  des  Carnutes  et  du 
pays  chartrain  (1834);  Bulteau,  Desc.  de  la  ca- 
thédrale  de  C.  (1850) ;  Souchet,  Histoire  du  diooése 
et  de  la  ville  de  C.  (C,  1873—76). 

Chartres  hercege,  e  címet  az  Orléansi  ház 
több  tagja  viselte,  köztük  Róbert  herceg,  Ferdi- 
nánd orléansi  herceg  második  fla,  a  párisi  gróf 
testvére,  szül.  1840  nov.  9.,  megh.  1910  dec. 
5.  Részt  vett  az  amerikai  polgárháborúban, 
melyről  munkát  is  írt  e  cím  alatt :  Histoire  de  la 
guerre  civile  en  Amérique  (Paris  1874, 1.  kiad., 
7  köt.). 

Chartreuse,  La  grandé  (eitsd:  sartröz),  a  kar- 
tauzi-szerzetesek  legrégibb  kolostora  Isére  fran- 
cia départeraeutban,Saint-Pierre-de-C.  község  kö- 
zelében. Közel  1000  m.  magas  szűk  völgyben,  ré- 
szint erdős,  részint  kopár  hegyek,  a  Grenobleig 
elnyúló  C.-i  hegyek  környékezik,  amelyek  leg- 
nagyobbika a  Grand-Som  (2033  m.).  A  szerzete- 
seknek a  híres  C-likőr  készítéséből  óriási  jöve- 
delmük volt.  Az  1907  jan.  2-iki  francia  törvény 
alapján  kitiltották  őket  az  országból  s  birtokaik 
az  állam  tulajdonába  mentek  át  (1909). 

Cliartrensie  (ejtsd :  sartröz),  főzeléknemüekből 
szarvasgombával,  vagdalékhússal,  rákfarkkal, 
tyúkhússal  készített  étel,  melyet  formában  süt- 
nek 8  előétlail  tálalnak.  —  G.  az  a  növénykivo- 
nattal főzött  zöldes  színű  erős  likőr  is,  melyet 
eredetileg  a  Grandé  C.  szerzetesei  Grenoble  mel- 
lett készítettek. 

Chartrouse  (ejtsd :  sartrúz),  Marié  Emilie,  francia 
írónő,  1.  Montifaud. 

Chartuicius,  1.  Hartvik. 

Cliartnlariuni  (gör.-lat.).  Szokás  volt  a  kö- 
zépkorban, hogy  a  hiteles  helyek  (káptalanok,  kon- 
ventek és  más  egyházi  testületek)  megbízták  egyik 
társukat,  hogy  a  saját,  valamint  a  felek  részére 
kiadott  —  jogügyletek  v.  jogi  cselekményekről 
szóló  —  okleveleiket  másolja  le,  nemkülönben 
jelentősebb  írott  dolgaikat  s  emlékezni  valóikat 
egy  könyvbe  gyűjtse  össze.  Az  így  összeírott 
anyag  azután  hitelesíttetett.  B  gyűjteményeket 
nevezik  C.-nak. 

Chartum,  1.  Kartum. 

Cliarvar  (kalvar),  nagy  terhek  mérésére 
szolgáló  súlymérték  Perzsiában  =  294*4  kg. ;  I. 
még  Ghálvar. 

Charvati,  helység  a  régi  Mikene  mellett  (1.  o.). 

Cbarybdaea  (állat),  a  kockamedúzák  (Gubo- 
medusae)  rendjébe  tartozó  állatnem.  A  Pöldközi- 
tengerben  egy  faja,  a  C.  mursupiales  Pór.  et 
Les.  él. 

Charybdis,  1.  Karibdisz. 

Chascomús,  kerületi  főhely  Buneos  Aires  ar- 
gentínai tartományban,  halban  gazdag  tavakkal, 
kórházzal  ós  kb.  2500  lak. 

Chase  (ejtsd:  cséz),  1.  Salmon  Portland,  ame- 
rikai államférfiú,  szül.  Comishban  (New-Hamp- 
shire)  1808  jan,  13.,  megh.  1873  máj,  7,  Mint 
ügyvéd  Ohio  állam  törvényeinek  összegyűj- 
tését és  magyarázatát  tűzte  ki  feladatául.  Mene- 
kült rabszolgák  által  gyakran  védőül  fogadva, 
csakhamar  a  rabszolgák  felszabadításának  elszánt 
előharcosa  s  a  későbbi  köztársasági  párt  egyik 
oszlopos  tagja  lett,  1851-ben  a  szenátus  tagjává 
választották.  1855—57  -ig  Ohio  állam  kormányzója 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chaser 


—     417 


Chasseloup-Laubat 


volt.  Lincoln  1861  pénzügyminiszterré  nevezte 
ki,  mely  súlyos  állásnak  azonban  nem  bírt  meg- 
felelni. 1864-ben  állásáról  lemondott  és  erre  az 
Esyesült-Állaniok  legfelsőbb  törvényszékének  első 
birájává  nevezték  ki.  V.  ö.  Hart  Life  of  S.  P.  C. 
(Boston  1899) 

2.  C,  Willíam,  amerikai  festő,  szül.  Franklin 
Townshipban  184-9  uov.  1.  Először  Amerikában 
tanult,  1872.  Münchenbe  ment  és  ott  Pilotynak  és 
Wagner  Sándornak  volt  tanítványa,  azután  Olasz- 
országban fóleg  a  velencei  mesterek  müveit  ta- 
nulmányozta. 1878-ban  hazatért.  A  müncheni 
iskola  hatása  alatt  C.  a  történeti  genref estés 
jelesebb  amerikai  művelői  közé  tartozik. 

Cliaser  (ang.,  ejtsd :  csézer),  sporíórtelemben  a. 
m.  vadászló,  versenyló,  különösen  akadályver- 
senyló. 

Chasköi,  1.  Haszköj. 

Chasles  (ejtsd:  sál),  1.  Michel,  francia  matema- 
tikus, szül.  Epemonban  1793  nov.  15.,  megh.  1880 
dec.  12. 1812— 14-ben  Parisban  az  École  politeeh- 
nique  tanítványa  volt,  1841  óta  u.  o.  a  mechanika 
tanára  és  1851.  az  akadémia  rendes  tagja  lett.  C. 
egyike  volt  a  legnevezetesebb  matematikusoknak ; 
első  dolgozatai  a  másodrendű  f  elületekrevonatkoz- 
nak,melyeknek  elméletét  igen  szép  tételekkel  gaz- 
dagította. Ö  az  ú.  n.  újabb  (szintetikus)  geometriá- 
nak megalapítója,  mely  egységes  szempontokból 
tárgyalja  a  geometriai  alakzatok  különböző  tu- 
lajdonságait (Traitó  de  géometrie  supérieure,  1852). 
Történelmi  müve:  Aper^u  historique sur l'origine 
et  le  développement  des  méthodes  en  géometrie 
kiváló  fontosságú  és  annyiban  különbözik  előnyö- 
sen a  geometria  legtöbb  történetétől,  hog>'  benne 
néma  geometerekéleti'ajzát,  hanem  a  tudományos 
vezéreszmék  fejlődésének  történetét  találjuk. 
1867-ben  C.  nagy  feltűnést  keltett  Pascal  egy 
állítólagos  kéziratának  kiadása  által,  mellyel  azt 
bizonyította,  hogj'^  Pascal  már  jóval  Newton  előtt 
felfedezte  a  gravitáció  törvényét.  1869-ben  maga 
i8  belátta,  hogy  egy  szédelgő  áldozata  lett  és  azt 
készséggel  el  is  ismerte.  Daudet  L'immortel  c. 
szatirikus  regényének  főcselekményét  az  ő  esete 
szolgáltatta.  V.  ö.  Gulyás  P.,  Irodalmi  hamisítá- 
sok. (Magy.  könyvszenile,  1909). 

2.  C-,  PMa>'éíe,  francia  író,  szülMainvilliersben, 
Chartres  mellett,  1798  okt.  8.,  megh.  Velencében 
1873  júl.  18.  Fiatal  korában  könyvnyomdász  volt ; 
mint  állítólagos  forradalmárt  elfogták,  szabadon 
bocsátása  után  Angliába  ment,  1837.  a  Bibliothé- 
que  Mazarin  őre  és  a  Collége  de  France-on  az  ide- 
gen nyelvek  és  irodalmak  tanára  lett.  C.  termé- 
keny író  volt,  aki  napilapokba  és  folyóiratokba 
számos  irodalomtörténeti  értekezést  és  tárcát  írt, 
melyek  színe-java  Études  de  littérature  comparée 
<1847— 54, 11  köt.)  c.  jelent  meg ;  ezenkívül  írt  szá- 
mos novellát,  regényt,  útirajzot,  történeti  tanul- 
mányt stb. 

C'lia8mog:aiuia  (növ.),  1.  Megtermékenyítés. 

Cltasmorliynchas  (állat),  a  kotinga-félék 
(Gotingidae)  családjába  tartozó  madámem.  Az 
ide  sorolt  fajok  nagysága  a  mi  galambunkóra 
emlékeztet ;  csőrük  lapos,  vékonyhegyü  s  körül- 
belül a  fej  félhosszát  éri  el;  farkuk  egyenes, 
rendesen  olyan  hosszú,  mint  a  szárny  kéthar- 
mada; 2—4.  evezötoUnk  leghosszabb,  az  l-ső 

Révai  Xajy  Lcxíkoria.  IV.  köt. 


körülbelül  olyan  hosszú,  mint  a  7-ik.  Hangjuk  a 
távolból  a  harang  hangjához  hasonló.  Közönsége- 
sebb fajai :  a  csupasznyakú  kalapácsoló  madár 
(G.  nudicollis  Temm.),  26  cm.  hosszú,  fehér  tolla- 
zatú, kantárán  és  torkán  csupasz  és  zöldes  színű, 
szeme  ezüstfehér,  csőre  fekete,  lábai  hússzínüek. 
A  tojó  kisebb,  fejebúbja  és  torka  fekete,  háta 
sárgászöld,  hasa  sárga  fekete  foltokkal,  nyaka 
fehéres  ós  sárgán  vonalkázott.  A  fiatalok  olajzöld 
színűek.  A  harangozó  madár  (G.  carunculatus 
Temm.)  nászrahája  fehér ;  csőrének  tövén  belül 
üres,  húsos  kinövése  van.  A  C. -nembe  tartozó 
madarak  egytől-egyig  Dél-Amerika  őserdőinek 
lakói.  Újabban  Európában  kalitkákban  is  tartják. 

Cliasmus  (gör.),  görcsös  ásítás  ideges  alapon. 
,  Chassaignac  (ejtsd:  saszenyak),  Gharles  Marié 
Édouard,  francia  sebész,  szül.  Nantesben  1805,, 
megh.  Versaillesben  1879  aug.  26.  1835-ben  lett 
orvossá,  ugyanabban  az  évben  proszektor  és  a 
párisi  fakultás  agrégéja,  valamint  a  kórházak 
központi  irodájának  sebésze  volt.  Számos  műve 
közül  a  következőket  említjük  fel  :  Traité 
de  l'écrasement  linéaire  (Paris  1856) ;  Le^ons  sur 
la  trachéotomie  (1855) ;  Clinique  chirurgicale  de 
l'hopital  Lariboisiére  (1854—58) ;  Traité  pratique 
de  la  suppuration  et  du  drainago  chirurgical  (2 
köt.,  Paris  1859) ;  Traitó  clinique  et  pratique  des 
opérations  chirurgicales  (2  köt.,  u.  o.  1861);  De 
l'empoisonnement  du  sang  par  matiéres  organi- 
ques  (u.  0.  1873)  stb. 

Chassc (franc,  ejtsd :  sassz),  vadászat,  egyszers- 
mind a  tekejátók  egyik  faja,  melyet  15  golyóval 
játszanak. 

Cbassé  (franc,  ejtsd:  sasszó),  tánclópós.C  croisé, 
keresztlépés  a  táncban. 

Chassé  (ejtsd:  sásszé),  Dttvid  Henrik,  hávó,  né- 
metalföldi tábornok,  szül.  Thielben  1765  márc.  18., 
megh.  Bredában  1849  máj.  2.  Előbb  a  hollandi, 
aztán  a  francia  seregben  szolgált.  1795-benPichegru 
hadával  visszatért  Hollandiába,  1796.  Németor- 
szágban harcolt.  A  miért  1812—13.  a  spanyol 
háborúban  minden  alkalommal  «roham»-ot  ren- 
delt, katonái  a  «szurony-tábornok»-nak  nevezték, 
királya  pedig  1809.  bárói  rangra  emelte.  1814-ben 
a  szövetségesek  ellen  harcolt.  A  békekötés  után  a 
németalföldi  seregbe  lépett  s  a  Waterlooi  csatá- 
ban vett  részt.  A  belga  forradalomban  (1830) 
Antwerpent  bombázta,  utóbb  (1832)  pedig  az  ottani 
fellegvárat  védte. 

Cliasselas,  szöllőfaj,  1.  Szöllő. 

Chasseloup-Laubat  (ejtsd:  sássziu  lóbá),  1.  Fran- 
gois,  marquis  de,  francia  tábornok,  szül.  St.  Sor- 
ninban  1754  aug.  18.,  megh.  Versaillesban  1833 
okt.  10.  Mint  az  olasz  csapatok  műszaki  főnöke 
1796.  Felső-Olaszországban  harcolt  Bonaparte 
alatt  s  különösen  Mantova  ostromában  tűnt  ki, 
1799.  Moreau  hadtestének  a  Feketeerdőn  való 
visszavonulási  útját  egyengette.  A  marengói  csata 
után  a  mantovai  fellegvárt  kényszerítette  meg- 
adásra. (V.  ö.  Bssai  sur  quelques  parties  des  fortifl- 
cations  et  de  rartillerie,  Milano  1811  ésMémoires 
sur  l'artillerie  c.  művét.)  1806-ban  az  Bibe  és 
Odera  vidékén  fekvő  várakat  erősbí  tette.  1809-ben 
Mantova  parancsnoka  lett  s  befejezte  Palmanuova 
megerősítését.  Az  1812-iki  orosz  hadjáratban 
hetedízben  vezette  a  műszaki  csapatokat.  1813- 

27 


Chassepot 


418 


Chaszideusok 


ban  szenátor  lett,  de  1814.  átpártolt  XVIII.  Lajos- 
hoz, ki  öt  marquisvá  és  pairré  tette, 

2.  C;  Justin  Napóleon  Sámuel  Prosper,gv.,  az 
előbbinek  legidősebb  íia,  szül.Alessandriában  1805 
márc.  29.,  megh.  Versaillesben  1873  márc.  29. 
A  törvényhozó  testületben  (1849)  Napóleon  Lajos 
elnök  politikáját  támogatta  s  1851.  egyideig  a 
tengerészeti  minisztériumot  igazgatta.  A  dec.  2-iki 
államcsíny  után  mint  kormánypárti  jelölt  lépett  a 
törvényhozó  testületbe.  1859-ben  reábízták  a 
gyarmatminisztériumi  tárcát,  1860.  tengerészeti 
és  gyarmatügyi  államtitkaira  s  1862.  szenátorrá 
nevezték  ki.  1869-ben  az  államtanács  elnöke, 
1871.  a  nemzetgyűlés  tagja  lett,  hol  a  jobb  cen- 
trumban foglalt  helyet.  C.  sokáig  a  párisi  föld- 
rajzi társulat  elnöke  volts  több  földrajzi  és  tenge- 
részetügyi  munkát  írt. 

Chassepot(ejtsd:  sászpó),  AntoineAlplionse,  fran- 
cia puskaműves,  szül.  1833.,  megh.  1905  febr.  13. 
1850-től  előbb  munkás,  később  tisztviselő  a  st.- 
thomas-i  fegyvergyárban  Parisban ;  1863.  köz- 
ponti gyujtásúhátultöltő  puskájának  mintáját  ter- 
jesztette a  hadügyminisztérium  elé,  amelynek 
irodáiban  hevert  1866-ig,  amikor  a  porosz  gyútűs 
puskákkal  elért  eredmények  a  francia  kormányt 
hátultöltő  puskák  gyártására  indították;  74  minta 
közül  C.  mintáját  választották  ki  a  francia  gya- 
logság és  lovasság  számára. 

Chasseral  (ejtsd :  saszrai),  hegyhát  a  svájci  Ju- 
rában, amely  a  Bieli-tó  mellett  a  népes  falvakkal 
és  zöld  legelökkel  borított  Dessenbergben  1609 
m.-re  emelkedik. 

Chassériau  (ejtsd:  sasszérió),  Théodore,  francia 
festő,  szül.  a  mexikói  Samauaban  1819  szept.  20., 
megh.  Parisban  1856  okt.  8.  Ingres  tanítványa. 
Kezdetben  mestere  irányát  követte,  később  azon- 
ban az  ú.  n.  romantikus  festőkhöz  csatlakozott, 
a  párisi  számvevőszék  épületének  lépcsőházában 
fon-ó  olajjal  falra  festett  allegorikus  képeit  (Há- 
ború, Béke,  Kereskedelem,  Törvény,  Igazságos- 
ság stb.)  pedig  a  Puvis  de  Cliavannes  értelmében 
vett  modern  monumentális  falfestészet  előfutár  ja- 
ként mutatják.  Az  utóbbi,  jelenleg  már  túlnyomó- 
részt elpusztult  müvein  kívül  nevezetes  festmé- 
nyei még :  Macbeth  és  a  három  boszorkány,  Esz- 
ter, Apolló  és  Daphné,  Szemérmes  Zsuzsanna, 
Tepidarium  Pompejiben  stb.  V.  ö.  Bouve7ine,Thé- 
odore  Chassériau,  souvenirs  et  indiscrétions  (Pa- 
ris, évszám  nélkül);  Valbert-Chevilla7'd,Vn])omtTe 
romantique,  Théodore  Chassériau  (u.  o.  1893). 

Chasseron  (ejtsd:  sasszron),  Neuehátel  és  Waadt 
svájci  kantonok  határán  emelkedő,  1587  m.magas 
hegycsúcs  a  svájci  Jurában. 

Cliasseur  (franc,  ejtsd:  sasször)a.  m.  vadász.  A 
francia  hadseregben  vannak  gyalog  (C.  á  pied) 
és  lovas  (C.  á.cheval)  vadászcsapatok. 

Ckasseurs  d'Afrique,  afrikai  vadászok 
arab  lovakkal  lovasítva.  Franciaországban  1831. 
szervezték  ezen  csapatokat  Afrikában  teljesí- 
tendő szolgálatra,  később  azonban,  így  1870—71- 
ben  is,  az  európai  hadiszintereken  is  alkalmazták. 

Ghassignit,  a  meteorkövek  egy  aprószemű, 
majdnem  egyneműnek  látszó  változata,  mely 
eddig  csak  Chassigny-ról  ismeretes. 

Chassin  (ejtsd:  sasszen),  GharUs  Louis,  francia 
publicista,  szül.  Nantesban  1831  febr.  11.,  megh. 


Parisban  1901  júl.  18.  Liberális  és  republikánus 
lapokba  dolgozott.  1861ben  nagy  feltűnést  kel- 
tett, hogy  nem  engedték  meg  neki  a  La  Nation  e. 
napilap  megindítását.  Sokat  foglalkozott  magyar 
dolgokkal  is.  Idevágó  munkái :  La  Hongrie,  son 
génié  et  sa  mission,  suivi  de  Jean  Hunya^,  récit 
du  XV"  siécle  (1855,  új  kiad.  1859);  Histoire 
politique  de  la  révolution  de  Hongrie  1847—49 
(1859—60),  avec  M.  D.  Irányi ;  Une  traduction  du 
poéte  révolutionnaire  hongrois  Alexandre  Petőfi 
(1860) ;  Ladislas  Teleki  (1861). 

Cliássis(franc.,  ejtsd:  sasszi),  a  motoros  kocsi  al- 
vázakerekekkel. Alkotórészei  a  motor,  közlőmű, 
fék  stb. 

Chastelain  (Ghdtelain,  ejtsd:  satién),  Georges, 
flandriai  történetíró,  szül.  Aalstban  1405.,  megh. 
1475.Valenciennesben.  Jó  Fülöp  burgundi  herceg 
megbízásából  sokat  utazott  és  számos  hadjárat- 
ban kitűnt ;  főlovászmestere,  azután  titkos  taná- 
csosa volt.  Művei :  Chronique  des  ducs  de  Bour- 
gogne  1419—70  (kiadta  Buchon  1827) ;  Rócollec- 
tion  des  merveilles  advenues  de  mon  temps,  csak 
töredékeiben  fenmaradt  munka  (kiadta  Molinet 
Paris  1531)  és  Chronique  de  Normandie  (London 
1850).  A  neki  tulajdonított  Livre  des  faits  de 
Jacques  de  Lalaing-t  nem  ő  írta.  Összes  munkáit 
Kervyn  de  Lettenhove  (Brüsszel  1836—66,  8  köt.) 
adta  ki.  V.  ö.  Pérouse  G.,  G.  C.  (Paris  1910). 

Chasteler,  Johann  Gábriel,  marquis,  osztrák 
tábornok, szül.  Hennegauban  1763  jan.  22.,  megh. 
Velencében  1825  máj.  7.  Bécsben  tanult,  azután 
osztrák  katonai  szolgálatba  állott  ós  mint  katonai 
mérnök  több  izben  kitűnt.  1794-ben  Maiuz  védel- 
mezésénél  szerzett  érdemeket.  A  eampofonniói 
béke  után  ő  vette  át  a  bécsi  kormány  nevében 
Velence  birtokait  s  szabályozta  azok  határait. 
1799-ben  a  cassanói  és  trebbiai  győzelmek  kivívá- 
sához járult  hozzá.  1805-ben  János  főherceg  alatt 
Tirolban  harcolt;  1808.  Komáromot  elsőrangú 
erőddé  alakította  át.  1809-ben  a  felkelt  tiroliak 
támogatására  sietett  s  ott  oly  sikert  vívott  ki, 
hogy  Napóleon  őt  mint  «rablófönököt»  főbelöve- 
téssel  fenyegette.  Később  azonban  kénytelen  volt 
Stájerországon  keresztül  Magyarországba  vo- 
nulni vissza.  1813-ban  Drezdánál  és  Kulnmál 
küzdött,  1815.  a  lombard- velencei  királyság  kor- 
mányzója lett. 

Chasnarii,  germán  törzs  a  Rajna  alsó  részén, 
a  chamavok  (1.  o.)  szomszédságában.  Némelyek  a 
chattuarii  (attuarii)  törzzsel  azonosítják.  Hihető, 
hogy  ezek,  mint  katt  utódok  a  batavok  és  kani- 
nefatok  egybeolvadásából  keletkeztek. 

Chaszidexisok  (chászid  héb.  jámbor),  a  XVIII. 
sz.  óta  egy  zsidó  szekta  neve.  A  chászidok  szakítva 
a  kódex  vallási  merevségével,  a  zsidó  vallási 
szertartásokat  szabadabban,  de  egyszersmind  több 
hévvel,  bensőséggel  (káváná)  gyakorolják.  A  chá- 
szid rendszerint  valamelyik  caddiknak  (1.  o.)  a 
híve.  A  caddik  sokszor  rabbinus  is,  de  gyakran 
csak  egy  chászid  szektának  a  feje.  Mindegyik 
caddiknak  egyéni  felfogása  van  a  vallás  gyakor- 
latára vonatkozólag  s  ehhez  képest  a  chászidok 
is,  mint  ezeknek  hívei,  különböző  csoportokra 
oszlanak.  A  leghíresebb  chászid  szektaalapító 
Baal-Sem  Tob  volt  a  XVIII.  sz.  közepén,  aki  az 
aszketizmus  helyett  életörömet  hirdetett.  Az  ö 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő  ! 


Chaszidizmus 


—     419 


Chateaubriand 


híveit  «bestiánok»-nak  nevezik  a  szektaalapitó 
uovének  kezdőbetűi  (B.  S.  T.)  után. 

Chaszidizmus.  A  chaszideusok  (1.  o.)  elveinek 
fojílalatja.  A  Ch.  annyiféle,  ahány  a  caddik  (1.  o.), 
va^MS  a  chászid  szekta  feje.  Minthogy  a  Ch.  a 
vallás  gyakorlásában  egyéni  szabadságot  biztosít 
Baal-Sem  óta,  a  cadikkok  felfogása  szerint 
külöubözöképcn  módosult. 

Chaszina  (arab),  kincstár,  1.  Kaszna. 

Chatam-fény  (ejtsd :  esettem),  éjjeli  jelzések  elő- 
idézésére szolgáló  optikai  készülék.  Áll  egy  lóg- 
szeszlámpából,  melynek  lángjára  fúvóval  leve- 
gőt hajtanak,  mely  mielőtt  a  lánghoz  érne,  finom 
porrá  zúzott  tűzélesztő  anyagokkal  telt  tartályon 
halad  át.  Ez  a  légáram  az  égő  testecskékből  bizo- 
nyos mennyiséget  magával  sodor  s  erős  fényre 
szítja  a  lángot.  A  távolt^ágok  szerint,  a  meddig  a 
jelnek  látszania  kell,  különböző  égő  anyagokat 
használnak.  A  C-t  először  az  angolok  használ- 
ták az  1868-iki  abesszíniai  hadjáratban. 

Chatanga,  1.  Hatanga. 

Cháteau  (franc,  ejtsd:  sátó)  a.  m.  kastély,  vár. 
G.-x  m  Espagne  (várak  Spanyolországban)  lég- 
várak, kártyavárak.  G.-nak,  magyarosan  kásté- 
lyosnak  nevezik  még  a  szint  játszó  (siller)  bort  is. 

Chateaubriand  (ejtsd :  satobnaS),  Frangois  René, 
vicomte  de,  híres  francia  író  és  államf éi-flú,  szül. 
St.  Malóban  (Bretagne)  1768  szept.  4.,  megh.  Pa- 
risban 1848  júl.  4.  Mint  ősrégi  nemesi  család 
ifjabbik  fiát  előbb  papi,  majd  katonai  pályára 
szánták.  Egyideig  a  Cambraieben  állomásozó 
navarrai  ezredben  hadnagyoskodott,  de  megfor- 
dult Parisban  is,  ahol  az  írói  körökkel  sűrű  érint- 
kezésbe lépett.  A  forradalom  szellemével  eleinte 
rokonszenvezett,  de  túlzásai  csakhamar  elked- 
vetlenítették s  minthogy  ezredét  is  föloszlatták, 
1791  tavaszán  Amerikába  vitorlázott,  azzal  az 
ürüggyel,  hogy  megkeresi  az  ÉNy.-i  átjárót, 
Észak-Amerikában  mintegy  öt  hónapot  töltött, 
de  úti  éhnényeire  vonatkozó  följegyzósei  nem 
mindig  hitelesek.  Amerikára  vonatkozó  ismere- 
teit nem  annyira  közvetlen  tapasztalásból,  mint 
mások :  főlog  Charlevoix  könyveiből  merítette. 
XVI.  Lajos  elfogatása  hírére  visszatért  hazájába, 
aliol  1792.  anyagilag  is  elég  előnyös  házasságot 
kötött.  Az  esküvő  után  azonnal  belépett  az  emi- 
gránsok hadseregébe  s  Thionvillenél  megsebe- 
sülvén, 1793.  Londonba  menekült,  ahol  nagy  sze- 
génységben élt.  Itt  adta  ki  első  művét :  Essai  sur 
les  révolutions  (1797)  c.  a.,  melyben  a  királypárti 
és  a  forradalmi  nézeteket  iparkodott  összeegyez- 
tetni. C.-ban,  aki  e  müvében  vallási  dolgokban 
az  \\.  n.  szabadgondolkodók  álláspontjára  helyez- 
kedett, édes  anyjának  halála,  melyet  az  ő  visel- 
kedése is  siettetett,  mély  változást  okozott.  Lel- 
kének egész  hevével  fordult  ismét  ősei  hitéhez 
s  buzgó  katolikussá  lőn.  Ezen  lelkiállapot  ter- 
méke Le  génié  du  Christianisme  c.  műve,  mely 
1800.,  amikor  visszatért  hazájába,  már  nagyrészt 
készen  állott,  de  csak  1802.  jelent  meg,  szinte 
cgyidőben  a  konkordátum  megkötését  ünneplő 
hálaadóiston tisztelettel.  E  ragyogó,  színes  nyel- 
ven megírt  munka  a  kereszténység  apológiája, 
még  pedig  nem  annyira  történeti  és  dogmatikai, 
mint  inkább  esztétikai  és  irodalomtörténeti  ala- 
pon. A  korszellemmel  bámulatosan  egybevágó 


s  ép  azért  nagyhatású  munka  egyik  epizódját : 
Atalát  már  megelőzőleg  (1801)  kiadta,  míg  egy 
másik  epizódot :  Renót,  csak  1807.  szakította  ki  a 
munka  törzséből.  Ez  utóbbinak  Goethe  (Werther 
és  Faust)  és  Byi'on  (Child  Harold)  hatása  alatt 
álló,  világfájdalommal  telített  hősében  önmagát 
ábrázolta.  A  novella  folytatása  Les  Natchez,  mely 
csak  1825.  jelent  meg.  C.  írói  sikereivel  magára 
vonta  Napóleon  figyelmét,  aki  őt  a  diplomáciában 
alkalmazta  s  1803.  római  követségi  titkárnak, 
majd  waliisi  követnek  nevezte  ki.  Enghien  her- 
ceg kivégeztetése  után  azonban  C.  1804.  megvált 
állásától.  1806-ban  Görögországba  és  Paleszti- 
nába utazott.  Ez  út  terméke  prózában  írt  vallá- 
sos hőskölteménye :  Les  martyrs  (1809,  2  köt.), 
mellyel  a  Génie-ben  kifejtett  elméletét  akarta 
igazolni  és  színpompás  útirajza :  L'itinéraire  de 
Paris  á  Jérusalem  (1811,  3  köt.).  1811-ben  az 
akadémia  tagjává  választották  egykori  irodalmi 
ellenfele  J.  M.  Chénier  utódjául.  Szókfoglalóját 
azonban  Napóleon  betiltotta,  mire  C.  nyíltan  az 
ellentáborhoz  szegődött.  Féktelen  gyűlöletét  De 
Buonaparte,  des  Bourbons  ete.  c.  1814.  a  császár 
bukása  után  megjelent  röpiratában  juttatta  ki- 
fejezésre. E  müvével  megszerezte  XVIÍI.  Lajos 
bizalmát,  aki  a  száz  napi  uralom  alatt  minisz- 
terré, majd  (1815)  Franciaország  pairjévé  ne- 
vezte ki.  Ezentúl  kizárólag  a  politikának  élt.  A 
szélső  jobb  irányt  követte  s  királypártibb  volt  a 
királynál.  Túlzásait  a  kormány  is  megsokalta  s 
1816.  megjelent  Lamonarchie  selon  la  charte  c. 
iratát  el  is  koboztatta.  1818-ban  megalapította  a 
Le  conservateur  c.  lapot.  1821-ben  ismét  feléje 
fordult  az  uralkodó  kegye  s  előbb  Berlinbe, 
majd  Londonba  küldték  mint  követet ;  1822.  a 
veronai  kongresszuson  Franciaországot  képvi- 
selte s  oly  megelégedésre,  hogy  még  ez  év  végén 
a  külügyminiszteri  tárcát  is  reábízták.  Ebben  a 
minőségben  döntő  része  volt  a  spanyol  örökösö- 
dési háború  előidézésében.  Villéle-lel  meghaso- 
nolván,  1824.  fölmentették  állásától.  C.  séi-tett 
hiúságában  az  ellenzékhez  csatlakozott  s  úgy  a 
kamarában  fényes  beszédeivel,  mint  a  Journal 
des  Dóbatsban  nem  kevésbbó  ragyogó  cikkeivel 
sikerrel  ostromolta  a  Villéle-kormányt.  A  liberá- 
lis Martignac-kormány  alatt  1828.  követnek  Eó- 
mába  ment,  de  már  a  következő  évben,  amikor 
Polignac  herceg  lett  a  miniszter,  ismét  vissza- 
adta megbízólevelét.  A  júliusi  forradalomban 
nem  vett  részt,  de  a  polgár  királyt  nem  ismerte 
el,  lemondott  pairségéről  s  továbbra  is  a  Bour- 
bonok híve  maradt,  akiknek  érdekében  kétszer 
(1831  és  1843)  külföldre  is  utazott.  Többi  idejét 
Mme  de  Récamier  közelében,  a  svájci  Abbaye-aux- 
Boisban  töltötte,  ahol  kizárólag  az  irodalomnak 
élt  s  főként  emlékiratain  dolgozott.  Tetemét  St. 
Malo  mellett  a  tengerparton,  egy  sziklatömb  alá 
temették,  ércszobrát  szülővárosában  1875.  avat- 
ták fel.  Művei  közül  a  már  említetteken  kívül  a 
következők  emelhetők  még  ki :  Le  dernier  des 
Abeneérages^  (1826),  talán  legtökéletesebb  elbe- 
szélő műve;  Btudes  ou  discours  historiqnes (1831, 
4  köt.) ;  Voyages  en  Amérique,  en  Francé  et  en 
Italie  (1827,  2  köt.) ;  Essai  sur  la  littérature  an- 
glaíse  (1836)  s  Lesmómoires  d'outre  tömbe,  ame- 
lyeken 1811— 33-ig  dolgozott  s  amelyeket  csakha- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendO  I 


Cháteaubriant 


420     - 


Cháteauroux 


lála  után  akart  kiadatni.  Szorult  anyagi  helyzete 
azonban  arra  kényszerítette,  hogy  emlékiratait 
meg  életében  értékesítse.  Az  első  kiadás  1849— 
1850.  jelent  meg  12  kötetben  a  ellentmondásaival, 
megbízhatatlanságával  csak  kevéssé  elégítette 
ki  a  felcsigázott  érdeklődést.  Irodalmi  szempont- 
ból azonban  ez  emlékiratok,  főleg  a  leíró  részek- 
ben, nem  egy  fényes  lapot  tartalmaznak,  melyek 
C.  legjobb  alkotásai  mellé  állíthatók.  (Új  kiadása 

B.  Birétől  1898  - 1900,  6  köt.).  C.  irodalomtörté- 
neti jelentősége  abban  áll,  hogy  ő  volt  Francia- 
országban a  romantika  egyik  úttörője  s  megala- 
pozója. A  megújhodó  lirai  költészet  (Lamartine, 
V.  Hugó)  elsősorban  az  ő  műveiből  merített  ihle- 
tet. Nálunk  főleg  Eötvös  Karthauzijára  volt  ha- 
tással. Összes  műveit  Oeuvres  complétes  c.  alatt 
1826— 31-ig  C.  maga  adta  ki  31  kötetben;  em- 
lítendő még  Sainte-Beuve  kiadása  (1859—61, 
12  köt.);  5  kötetre  tervezett  levelezését  1911. 
kezdték  kiadni  (az  első  kötet  megjelent).  — 
Magyarul  megjelentek:  Atala,  fordította  (Bo- 
zőky)  I.  (Pozsony  1803),  C.-nak  Görögország- 
ban tett  utazása.  Készítette  Matskássy  Ferenc 
(1819);  A  vértanuk,  ford.  Varga  Ferenc  (Pécs 
1858) ;  René,  ford.  Gotthárd  Endre  (Eger  1865) ; 
A  kereszténység  szelleme,  ford.  Giihicza  István 
(Budapest  1876— 77, 4 köt.) ;  Az  utolsó  Abenszerázs, 
ford.  liada  István  (u.  o.  Olcsó  könyvtár  1892) ; 
Atala,  ford.  Csiky  Kálmán  (u.  o.  1894,  2  kiad. 
1903);  René,  ford.  Bogdánfy  Lajos  (u.  o.  1898); 
A  vértanuk,  ford.  Rada  István  (u.  o.  1898). 

IroíMom.  Villemain,  C  sa  vie  ses  écrits,  Paris  1858,  2 
köt. ;  Sainte-Rouve,  C.  et  son  groupe  littéraire.  u  o.  1860, 
3.  kiad.  1873,  2  köt.;  Bodnár  Zsigmond,  C.  és  kora,  Pest 
1867;  Lescure,  C,    Paris  1892,  3.  kiad.  1908  ;    G.  Pailhés, 

C.  sa  femme  et  ses  amis,  u.  o.  1895 ;  Hémon,  C,  u.  o. 
1902;  Ch.  Blennerasset,  C,  Mainz  1902;  V.  Giraud,  C, 
Paris  1904;  Biré,  Les  dernióres  années  de  C  ,  n.  o.  1904; 
Shathers,  C.  et  l'Amérique,  Grenoble  1906;  Ladreit  de  La- 
flharrlére.  Le  cahiers  do  Mme  de  C,  Paris  1909  ;  G.  Pailhés, 
La  duchesse  de  Duras  et  C,  u.  o.  1909. 

CMteaubriant  (ejtsd- satobriáS),  járási  székhely 
Loire-Inférieure  francia  départementban,  a  Chere 
partján,  (t906)  7169  lakossal,  vasöntőkkel,  gép-  és 
bőrgyártással  és  keztyübőrkereskedésgeí.  Nevét 
Brianttól,  első  bárójától  kapta.  A  Jean  de  La- 
val  által  a  XVI.  században  épített  kastély  még 
íennáll. 

Cháteau-Cambrésis,  város,  1.  Gateau-Cam- 
brésis. 

Cháteau-Chinon,  egykoron  Morván  fővárosa, 
most  járási  székhely  Niévre  francia  département- 
ban, a  felső  Yonne  balpartja  mellett,  609  m.  ma- 
gas hegyen,  (i906)  2222  lak.,  vászon-  ós  bőrgyár- 
tással és  borkereskedéssel. 

Cháteau  d'If,  l.  Marseille. 

Cháteaud'Oex (ejtsd:  sátó  dö),  falu  Waadt  svájci 
kantonban,  a  Pays  d'en  Haut  nevű  vidék  főhelye, 
a  Saane  (Sarino)  partján,  966  m.  magasságban, 
(1900)  3133  lak.  Híres  klimatikus  gyógyhely. 

Cháteau  d'Oleron,  1.  Ole^'on. 

Cháteau-du-Loir  (ejtsd:  sató-du-ioár),  város  Sarthe 
francia  départementban,  a  Loire  közelében,  (1901) 
3792  lak.,  vászon-  és  bőrgyártással,  bortermelés- 
sel és  kőbányával,  gótikus  templommal. 

Cháteaudun  (ejtsd :  satodön),  járási  szókh.  Eure-et- 
Loir  francia  départementban,  a  Loire  balpartja 
közelében,  (1906)  7147  lak.,  takarókészítéssel,  ga- 


bona- és  lisztkereskedéssel.  1870-ben  a  poroszok 
elfoglalták  és  fölégették. 

Gháteau-Gontier  (ejtsd:  sato-goütyié),  járási  szék- 
hely Mayenne  francia  départementban,  a  Mayenne 
partján,  (i906)6975  lak.,  gyapjú-  és  vászonszövós- 
sel,  agyagiparral ;  nyilvános  könyvtárral  (7000 
kötet) ;  a  XI.  sz.-ból  való  templommal,  ásvány- 
vízforrással. 1793  okt.  26.  Laroehe  legyőzte  itta 
forradalmi  csapatokat. 

Gháteau-Lafitte  (ejtsd:  sató-iafltt),  uradalom  Gi- 
ronde francia  départementban,  Pauillac  község 
mellett.  Híres  a  borairól.  A  Rotschildok  tulajdona. 

Gháteau-Landon  (ejtsd:  sató - landon),  egykoron 
Gátinais  főhelye,  ma  város  Seine-et-Mame  fran- 
cia départementban,  a  Pusain  patak  partján,  kies 
vidéken,  (1901)  1706  lak.,  kőbányával,  kosárfonás- 
sal ;  régi  templommal,  egy  apátság  romjaival. 

Cháteaulin  (ejtsd:  satoieS),  járási  székhely  Fi- 
nistére  francia  départementban,  az  Aulne  jobb- 
partján, kikötővel,  54  km.-nyire  Bresttől,  (1906) 
4237  lak. ;  vasas  ásványvízforrással, kőbányával; 
lazachalászattal ;  a  X.  sz.-ból  való  erőd  marad- 
ványaival. 

Gháteau-Margaux  (ejtsd:  sató  margó),  kastély 
Margaux  falunál,  22  km.-nyire  Bordeauxtól.  Róla 
kapta  nevét  a  bordeauxi  borok  egyik  faja. 

Cháteauneuf  (ejtsd :  satonöf),  számos  helység  neve 
Franciaországban ;  a  jelentékenyebbek :  1.  C.,  falu 
Puy-de-Dome  départementban,  a  mély  hegyszaka- 
dékban folyó  Sioule  mellett,  (1901)  873  lak.,  3  km. 
kerületben,  több  vas-  és  szénsavtartalmú  hideg 
és  meleg  (330-ig)  ásványvízforrással  és  eléggé 
látogatott  fürdöintózettel.  —  2.  C-Calcernier 
(ejtsd:  kaiszernié),  V.  C.-du-Pape,  falu  Vaucluse  dé- 
partementban, a  Rhone  balpartján  emelkedő  dom- 
bon, 1095  lak.,  jó  borokkal  és  a  pápák  egykori 
nyaralójának  romjaival.  —  3.  C-sur-Loire  i&it^i: 
szür-ioár),  város  Loiret  départementban,  a  Loire 
jobbpartján,  (1901)  2841  lak.,  akik  durva  posz- 
tót ós  ecetet  gyártanak.  —  4.  C.-sur-Sarthe 
(ejtsd :  sziir  szart),  város  Maine-et-Loire  département- 
ban, a  Sarthe  jobbpartján,  (1901)  1099  lak.,  ko- 
hókkal. A IX.  sz.-ban  Erős  Róbertnek,  Capet  Hugó 
legrégibb,  ismert  ősének  volt  székhelye ;  akkor 
még  Seronnesnak  hívták.  1131-ben  Plantagenet 
Geoffroy  erődöt  építtette,  amelynek  csak  egy 
tornya  maradt  meg. 

Gháteau-Porcien  (ejtsd:  sató-porszien),  város  Ar- 
dennes  francia  départementban,  az  Aisne  jobb- 
partján, ahol  az  egy  nagy  szigetet  alkot,  (1901)  1225 
lak.,  pamutfonókkal ;  régi  erőd  romjaival.  Ez  még 
a  római  időből  származik;  IX.  Károly  1561.  her- 
cegségre emelte  és  végül  Mazarin  bíbornoké  volt. 

Gháteau-Renard,  C.-Frovence  (ejtsd:  sató-rönár, 
provaüsz),  város  Bouches-du-Rhöne  francia  départe- 
mentban, régi  romokkal,  szőllöműveléssel,  (i906) 
8036  lak. 

Gháteaurenault  (ejtsd:  satorenó),  város  Indre-et- 
Loire  francia  départementban,  a  Brenne  partján, 
(1906)  4300  lak.,  bőr-  és  cipőgyártással.  Mellette 
dombon  egy  erőd  romjai. 

Cháteauroux  (ejtsd:  satorá),  Indre  francia  dépar- 
tement  fővárosa,  az  Indre  partján,  158  m.  magas- 
ban, (1900)  23,926  (mint  közigazgatási  kerület 
25,437)  lak.,  posztó-,  bőr-,  sör-  és  dohánygyár- 
tással ;  katonai  fölszerelések  készítésével,  gyap ju- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Ch&teau-Salins 


—     421 


Ch&tellerault 


8  juhkereskedéssel;  nyilvános  könyvtárral  (10,000 
kötet),  régiség-  és  képtáiTal.  Jelentékeny  épületei : 
a  Cháteau  Raoul,  Bertrand  generálisnak,  a  város 
szülöttének  háza  és  szobra  a  Place  Sainte-Hé- 
léne-en.  A  város  a  X.  sz.-ban,  Raoul  de  Déols  ál- 
tal épített  eród  körül  keletkezett.  1497-ben  gróf- 
ságra emeltetett.  A  Chavigne-ok  bii^tokából  a 
Maillé-k  és  azután  Condé  birtokába  került,  aki- 
nek érdekében  1616.  hercegséggé  emelték.  XV. 
Lajos  1735.  Tournelles  marquisnő  számára  vette 
meg,  aki  a  C.-i  hercegnő  címét  vette  föl. 

Cháteau-Salins  (ejtsd:  satószaien),  németül  Salz- 
burg, járási  székhely  Elszász-Lotharingia  német- 
birödalmi  tartományban,  Lotharingia  kerületben, 
a  Seille  mellett,  (1905)  2392  lak.,  római  régiségek- 
kel, bőrgyártással. 

Cháteau-Thierry  (ejtsd:  sátó-tjem),  járási  szék- 
hely Aisne  francia  départementban,  egykoron  a 
Brie  Pouilleuse  (Galvése)  fővárosa  a  Marne  part- 
ján, (1906)  7347  lak.,  hangszer-,  bőrgyártással  és  vá- 
szonszövéssel. Legrégibb  neve  Castrum  Tiderici. 
730.  itt  Martell  Károly  IV.  Thierry  gyámoltja  szá- 
mára erődített  kastélyt  építtetett.  877.  I.  Herbert 
Vermandois  grófja  kapta  azt  meg;  a  X.  század 
első  felében  pedig  Troyes  grófjai  birtokába  jutott. 
1814  febr.  12.  I.  Napóleon  legyőzte  itt  az  orosz- 
porosz hadsereget.  C.  Lafontaine-nek,  a  híres 
meseírónak  szülővárosa,  akinek  emlékére  itt 
1 824.  szobrot  emeltek. 

€liát.eaux  en  Espa^ne  (franc),  1.  Cháteau. 

tChateillon,  Sébastien,  l  Castellio. 
Chatel  (ejtsd:  satei),  1.  Ferdinaml  Toussaint 
Francois,  franc,  egyház-reformáló,  szül.  Gannat- 
ban  1795  jan.  9.,  megh.  Parisban  1857  febr.  13. 
Mint  a  kir.  gárda  tábori  lelkésze  1830.  több  elé- 
gedetlen papot  gyűjtött  maga  köré,  reformokat 
követelt  a  vallásban  s  az  «Église  unitairo  fran- 
Qaiseo  isteni  tiszteleteit  rendezte.  Önmagát  «Gal- 
lia  primásáo-vá  nevezte  ki  s  közzétette :  La  loi 
naturelle,  toute  la  loi  naturelle,  rien  quo  la  loi  na- 
turelle  (A  természettörvény,  a  tiszta  természettör- 
\ény,  semmi  más  mint  a  természettörvény)  című 
munkáját,  mint  az  új  egyház  alapját.  Tanítványa 
Anzon  apát  volt  az  első,  ki  ellene  állást  foglalt, 
a  rendőrség  pedig  1842.  az  új  egyház  templomát 
bezárta.  Müvei  közül  kiemelendők :  Le  code  de 
rhumanité  (Paris  1838);  Profession  de  foi  de 
l'église  catholique  (u.  o.  1831).  V.  ö.  Holzapfel, 
C.  abbé  egyháza  (a  Zeitschrift  für  historische 
Theologie-ban  1844). 

2.  C,  Jean,  a  párisi  jezsuiták  növendéke,  ki 
1594.  IV.  Henrik  francia  király  ellen  gyilkossági 
kisérletetkövetettel,de  a  királyt  csak  az  ajkán  se- 
besítette meg.  A  merénylőt  felnégyelték. 

Ch&telain,  Georges,  1.  Chasfelain. 

Chátelain  (fr.,  ejtsd :  satien),  Y&T-ÜT ;  chátelaine 
vár-úniö  ;  átvitt  értelemben  a  középkorban  diva- 
tozott, ércdarabokból  összefűzött  öv,  melyre  elől 
imádságos  könyvet,  kulcsokat,  kisebb  táskákat 
akasztottak.  Később  a  C-t  különválasztották 
az  övtől  s  egy  pajzs  által  eltakart  kapocs- 
csal erősítették  hozzá.  Ez  a  pajzs  és  a  lánc  sok- 
szor művészi  ötvösművek  voltak.  A  XVIII.  sz. 
elején  a  férfiak  ilyen  láncon  hordták  gazda- 
gon díszített  vastag  óráikat,  mely  mellett  véko- 
nyabb láncon  lógtak  a  pecsétnyomó,  az  órakulcs. 


érmek  ós  más  apróságok.  Midőn  az  órák  egysze- 
rűbbek és  vékonyabbak  lettek,  zsebbe  tették  őket 
és  róluk  lógott  le  a  C.  az  említett  tárgyakkal 
együtt. 

Cliátelet(franc., ejtsd:  8atié),l.arómai  castellum- 
ból  szánnazó  neve  azon  két  toronynak,  melyekkel 
a  régi  Paris  meg  volt  erősítve,  midőn  ez  még  a 
régi  városra,  a  Citó-re  szorítkozott.  A  kisebbiket, 
Petit  C-nek,  a  nagyobbikat,  Grand  C-nak  ne- 
vezték. 88ö-ben  Parisnak  a  normannok  által  tör- 
tént ostromlása  idején  ez  utóbbi  torony  már  fenn- 
állott. Később  a  párisi  grófok  kastélyává  alakí- 
tották át  a  tornyokat  s  mint  ilyen.  Paris  város  és 
a  párisi  grófság  összes  törvényszékeinek  szol- 
gált helyiségül ;  ez  okból  magát  a  törvényszéket 
is  C-nak  nevezték.  A  tön^ényszék  élén  öt  ke- 
rületi hivatalnok  (lieutenants)  állott,  kik  közül 
az  egyik,  a  «Lieutenant  général  de  la  police», 
egyike  volt  a  leghatalmasabb  állami  hivatalno- 
koknak. A  C-röl  neveztek  el  Parisban  egy  teret 
8  egy  színházat. 

2.  C;  város  Hainaut  (Hennegau)  belga  tarto- 
mányban, a  Sambre  és  Acoz  összefolyásánál, 
(1910)  13,122  lak.,  szénbányákkal,  tű-  és  késgyár- 
tással, agyagiparral, 

Chátelet  (ejtsi :  sátié),  Gábriellé  Émilie,  mar- 
quise  dii,  szül.  Letonnelier  de  Breteuü  bárónő, 
francia  írónő,  szül.  1706  dec.  17.,  megh.  Lunevil- 
leben  1749  aug.  10.  Nagyműveltségű  hölgy  volt, 
aki  kora  léha  erkölcseit  komolyabb  tudományos 
törekvésekkel  kötötte  össze.Föleg  a  bölcsésze  t,  ma- 
tematika és  fizika  érdekelték.  1740.  írta  főművét, 
aLeibnitzet  magyarázó  Institutions  de  physique-t, 
majd  lefordította  Newton  Priucipia  c,  müvét  is 
(1756).  Irodalomtörténeti  nevezetességót  azonban 
Voltaire-rel  kötött  szoros  barátságának  köszön- 
heti, aki  1734— 1748-ig,  némi  megszakításokkal, 
állandó  vendége  volt  cireyi  kastélyának.  Nagy 
része  volt  abban,  hogy  Voltaire  az  exakt  tudo- 
mányokra is  kiterjesztette  munkásságát,  sőt  az 
Előments  de  laphilosophie  de  Newton  (1738)  című 
munka  egyenesen  C  marquise  kívánságára  és 
egyenesen  az  ö  számára  készült.V.  ö.  Desnoires- 
terres,  Voltaire  á  Ch-ey  (Paris  1871)  és  Gapefigue, 
La  marquise  du  C  (u.  o.  1868).  Leveleit  kiadta 
Asse  (u.  0.  1878). 

CMtelguyon(ejtsd :  sat€igUjoü),f  űrdő  Puy-de-Döme 
francia  département  Rióm  kerületében,  (1901)  1470 
lak.,  meleg  szónsavas  és  vasas  forrásokkal. 

Chátelherault  herceg,  1.  Hamilton. 

Chátelineau  (ejtsd:  satiiaó),  város  Hainaut  (Hen- 
negau) belga  tartományban,  a  Sambre  jobbpart- 
ján, 1  km.-nyire  Chátelettől,  (1910)  15,032  lakossal, 
szénbányákkal  és  vasművekkel. 

Chátellerault  (ejtsd:  sáteiiró),  járási  székhely  és 
iparos  város  Vienne  francia  départementbau,  a 
Vienne  és  Anvigne  összefolyásánál,  (1906)  18,180 
lak.,  nagy  állami  fegyvergyárral  (5400  munkás), 
híres  késgyártással,  ékszer-,  különösen  hamis 
gyémántkészítéssel  (pierres  de  C  a  nevük),  gyer- 
tyagyártással, gyapjufehórítőkkel,  litográfiái  és 
malomkökészítéssel,  élénk  kereskedéssel ;  a  XII. 
századból  való  Szt.  Jakab  templommal.  A  Sully 
idejében  készített  144  m.  hosszú  híd  Chateauneuf 
külvárosba  visz.  A  IX.  században  a  környékével 
Chatelleraudaisvel,  vicomtesággá  lett.  I.  Ferenc  a 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Chátel  Saint-Denis 


422 


Chatterton 


Bourbon-család  javára  hercegséggé  emelte.  V.  ö. 
Lalanne,  Hist.  de  C.  et  du  Chátelleraudais  (1859). 
Chátel  Saint-Denis,  helység  Preiburg  svájci 
kantonban  a  Veveyse  mellett,  (1910)  2712  lak. 

Chátenay-Lés-Bagneux     (ejtsd:     satné-le-banyö), 

falu  Seine  francia  départementban,  875  lak.  Vol- 
taire szülőhelye. 

Chátenois,  helység,  1.  Kesterűiolz. 

Chatham  (ejtsd:  esetem),  1.  város  Kent  angol 
grófságban,  a  Medway  torkolatának  fejénél,  1 
km.-nyire  Rochestertől ;  (1910)  42,250  lak.  Az  Er- 
zsébet királynő  által  alapított  város  Anglia  egyik 
legnagyobb  hadi  kikötője,  200  ha.-nyi  dokkokkal, 
fegyver-  és  hajógyárakkal  és  tárakkal,  tenge- 
résziskolával. —  2.  6\,  két  város  Dominion  of 
Canadában ;  az  egyik  New-Brunswick  tartomány- 
ban, a  Miramichi  jobbpartján,  {1901)  6624  lak., 
élénk  fa-  és  halkereskedéssel ;  a  másik  Ontario 
tartományban,  a  Thames  partján,  (1901)  9068  lak., 
gabona-,  dohány-,  fa-  és  sertéskereskedéssel. 

Chatham,  Pitt  William,  C.  grófja,  1.  Fitt. 

Chathamit  (ásv.),  1.  Smaltit. 

Chatham-szigetek  (ejtsd:  esetem,  Warekauri), 
New  Zealandhoz  (1.  0.)  tartozó  971  km*-nyi  terü- 
letű szigetek  a  Csendes-óceán  D.-i  részében,  Wel- 
lingtontól  700  km.  DK.-re,  (1906)  197  lak.  A  leg- 
nagyobb a  Chatam  sziget  Waitangi  kikötővel  s 
a  Tewanga  sóstóval.  A  szigeteknek  csak  belsejé- 
ben vannak  emelkedések.  A  termékek  ugyanazok 
mint  New  Zeelandon.  A  lakosok  (maorik,  moriorik 
és  néhány  európai)  nagyobbára  állattenyésztők. 
A  C.-et  1791.  Broughton  angol  tengerész  fedezte 
föl.  1840-ben  alapítottak  rajta  először  halász- 
állomást. V.  ö.  B.  Weiss,  50  Jahre  auf  C.  (Berlin 
1900). 

Chatib,  1.  Katib. 

Chátillon  (ejtsd:  satiilyon),  több  francia  helység 
neve.  1.  C.-lés-  Bagneuxiejtsi:  le-bányö),  falu  Seine 
départementban,  162  m.magasságban,  3  km.-nyire 
Sceauxtól,  (1901)  3353  lak.,  1870  szept.  19.  a  néme- 
tek a  párisiak  egy  kirohanását  itt  visszaverték. 
—  2.  C.-sur-Seine  (ejtsd:  szUr-szen),  jár.  székhely 
Cőte-d'Or  départementban,  a  Szajna  folyó  és 
Douix-patak  összefolyásánál,  (i906)  4812  lak.,  vas- 
kohókkal, szeszégetőkkel,  malmokkal ;  nyilvános 
könyvtárral ;  bor-,  vas-  és  litográfiái  kőkereske- 
déssel.  1814  febr.  8-tól  márc.  18-ig  itt  kongresszus 
volt,  melyen  a  szövetséges  hatalmak  Napóleonnal 
a  béke  felöl  tárgyaltak,  de  eredmény  telenül.(V.  ö. 
Lapérouse,  Le  congrés  de  C.  1865.)  1870  nov. 
19-én  Garibaldi  Ricciotti  a  C-nél  állomásozó 
német  csapatokat  visszaszorította.  —  3.  C.-sur- 
Sévreieitsá:  szUr-szevr),  község  Deux-Sévres  dépar- 
tementban, az  Ouin  partján,(i9oi)  1330  lak.,  flanell- 
gyártással  ós  élénk  juhkereskedéssel.  1792-ben 
a  vendéei  fölkelők  főhadiszállásukká  tették ;  ezért 
is  3  hónap  alatt  ötször  foglalták  el  és  foglalták 
vissza,  ami  alatt  teljesen  leégett  és  elpusztult.  — 
4.  C.-óoligny  (azelőtt :  G.-sur-Loing),  város  Loi- 
ret  départementban  a  Loing  csatorna  mellett.  Itt 
született  Coligny  admirális  és  a  fizikus  Becque- 
rel ;  (1901)  1684  lak. 

Chátillon  (ejtsdi:  satijon),  1.  régi  francia  nemes 
nemzetség,  mely  nevét  a  C.-sur-Loing  ősi  kas- 
télytól vezette  le.  A  Coligny-család  is  e  nemzet- 
ségből sarjadzott. 


2.  C,  Eainald,  francia  lovag,  aki  Konstancia 
antióchiai  fejedelemnővel  kötött  házassága  révén 
1152.  Antióchia  ura  lett,  a  hol  1163-ig  uralkodott. 
1159-ben  rabló  hadjáratot  indított  Ciprus  sziget  el- 
len, de  Mánuel  görög  császár  által  hódolatra  kény- 
szeríttetett. 1160-ban  a  szeldzsukok  fogságába  ke- 
rült, megszabadulása  után  pedig  vakmerő  kalan- 
dokat intézett  Egyiptom  s  Arábia  ellen.  1183-ban 
Szaladinnak  Krak  (Petra)  vára  ellen  intézett  tá- 
madását visszaverte,  de  az  1187  júl.  4.  csatában 
Szaladin  fogságába  esett,  aki  sajátkezüleg  le- 
döfte. V.  ö.  Schhmberger,  R.  de  C.  (Paris  1898). 

Cháton  (ejtsd:  saton),  arany-  vagy  ezüstből  ké- 
szült tokos  foglalat  drágakövek  számára.  Ellen- 
téte az  á  jour  foglalat.  L.  Foglalat. 

Chatou  (ejtsd :  satá),  f alu  Seine-et-Oise  francia 
département  versaillesi  kerületében,  a  Szajna  bal- 
partján, vasúttal,  kedvelt  kirándulóhely,  (1906) 
3886  lak. 

Cliatouilleurs(franc.,ejtsd :  satuUyör),  fogadott 
és  fizetett  nézők  a  francia  színházaknál,  akik 
vígjátéki  és  bohózati  előadásokon  hangos  neve- 
téssel iparkodnak  befolyásolni  a  közönséget. 

Chátre,  La  (ejtsd:  sátr),  járási  székhely  Indre 
départementban,  az  Indre  mellett  egy  dombon, 
(1901)  4095  lak.,  gyapjúszövéssel,  bőrgyártással, 
lókereskedéssel.  Régi  román  templomában  érdekes 
űvegfestmónyek  vannak.  Erődjének  maradványai 
börtönül  szolgálnak. 

Chatrian,  1.  Erchnanii-Ghairian. 

Chatsworth  (ejtsd:  csetszvorth),  kastély,  1.  Bake- 
well. 

Chatt,  germán  törzs,  1.  Kaitok. 

Chattahoochee  (ejtsd: esettehuesi),  880  km.  hosz- 
szú  folyó  Észak-Amerikában ;  a  Tennessee  köze- 
lében, a  Blue  Ridgeben,  Georgiában  ered ;  ugyan- 
ezen állam  DNy.-i  szögletében  a  Flint  Riverrel 
egyesül  és  fölveszi  az  Appalachicola nevet.  Hajóz- 
ható egészen  a  columbusi  vízesésekig,  ami  576 
km.-re  van  torkolatától  és  357  km.-re  a  Flint 
Riverrel  való  egyesülésétől.  A  Mexikói-öbölbe 
torkollik. 

Chattak  (chittak),  brit- keletindiai  súlymér- 
ték, gabonamórték  =  5  tola  =  583  g. 

Chattanooga  (ejtsd:  esettenuga),  város  Tennessee 
északamerikai  államban,  Hamilton  countyban,  a 
Tennessee  balpartján,(i9oo)  30,153  lak.,szénbányák- 
kal,  jelentékeny  vasiparral  és  élénk  kereskedés- 
sel. Pontos  vasúti  gócpont. 

Cbattel-Jflortgages  (ang.,  ejtsd:  esettl-mórgé- 

dzsisz),  az  Északamerikai  Egyesült-Államokban 
ingó  dolgok  elzálogosításának  a  neve.  L.  Mórt- 
gage  ós  Zálogjog. 

Chatteris  (ejtsd:  csettensz),  város  Isle  of  Ely- 
ben  (Cambridgeshire,  Anglia),  (i9ii)  5229  lak. 

Chatterton  (ejtsd :  csettertn),  íViomíW,  angol  költő, 
szül.  1752  nov.  20.,  Bristolban,  megh.  1770  aug. 
25.  Londonban.  Már  11  éves  korában  szatírát  írt, 
14  éves  korában  pedig  egy  bristoli  ügyvédnél 
nyert  alkalmazást  mint  írnok  s  nem  sokkal  azután 
közre  bocsátotta  régi  költeményeket  ügyesen 
utánzó  eredeti  műveit,  melyek  állítása  szerint 
mint  egy  Ro  wley  nevű  XV.sz.-beli  szerzetes  munkái 
nagy  feltűnést  keltettek  ;  egy  hajdani  hídavatás 
leírása,  egy  tragédíatöredék,  Aellaés  balladaszerű 
költemények  a  normán  hódítás  eseményeiről ; 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


I 


Chatterton-compound 


423 


Chauffeur 


mindezeket  a  költői  lendület  s  a  gondolatok  gaz- 
dagsága jellemzi.  Gray  és  Mason  kimutatták, 
hogy  C.  művei  hamisítványok,  a  csalódott  ki- 
adó 8  a  megtévesztett  közönség  elfordultak  tőle 
s  ő  nyomban,  18  éves  korában  megmérgezte  ma- 
iíát.  Tragikus  sorsa  ihlette  Alfréd  de  Vignyt  C.  c. 

Iramújának  megírására.  Milveit  kiadta  Skeat 

1875).  V.  ö.  Masson  müvét  (1874, 2.  kiad.  1899) ; 

'  reorges.  New  facts  relating  to  the  C.  family 

1883) ;  H.  Eichter,  C.  (1900). 
ChatterAon*conipound  (ang.,  ejtsd:  csettertn 

impaund),  szigetelő  anyag,  melyre  a  Guttapercha- 

ompany  két  mérnöke,  Chatterton  és  Smith  kapott 
szabadalmat.  A  C.-guttaperchának,  fakátránynak 
és  famézgának  keveréke.  A  keverés  aránya  az 
anyag  megkivántkemónységénekmegfelelőenvál- 
takozik.  Rendszerint  1  rész  kátrányt  és  1  rész  méz- 
gát 3  rész  guttaperchával  kevernek.  Ez  az  anyag 
a  hidegben  kemény,  de  nem  merev,  magasabb  hő- 
foknál megolvad  anélkül,  hogy  alkotó  részeire  szét- 
bwnlanék.  Elektromos  kábelek  szigetelésére  hasz- 
nálják. 

Chatti,  az  ókori  Chettiták  fővárosa  a  mai  Bog- 
hazköi  helyén,  K,-re  Kiszil -Irmáktól. 

Chaucer (ejtsd:  csaaszer),  Geoffrcij,  az  wangol  köl- 
tészet atj'ja»,  szül.  Londonban  1340  körül,  megh. 
u.  0.  1400  okt.  25.  Klasszikus  nevelésben  része- 
sült, mint  apród  megismerte  az  udvari  életet, 
1359.  hadi  fogságba  esett  francia  földön  ;  kisza- 
badulása után  III.  Eduárd  szolgálatába  állt.  E 
korszakból  valók  francia  szellemben  írt  müvei,  a 
Román  de  la  rose  allegorikus  szerelmi  költemény 
fordítása,  Machault  és  Ovid  mintájára  írt  Book 
of  the  duchess  (1369).  Korszakalkotó  hatása  volt 
diplomáciai  útjának  Olaszországba,  ahol  megis- 
merkedett Dante,  Petrarca  és  Boccaccio  müveivel. 
Ezek  hattisa  mutatkozik  már  Szt.  Cecilia  legen- 
dájában s  a  Boccaccio  Filostrato-ja  után  készült 
Troilus  és  Cressida  eposzában,  a  II,  Richárd  és 
Anna  egybekelését  dicsőítő  Parliament  of  birds- 
ben  (1382).  Ekkor  ültette  át  Boethius  De  conso- 
latione  philosophiae  c.  művét  prózában.  Már  ked- 
vező anyagi  viszonyok  között  élt,  megnősült  s  elő- 
kelő állásban  működött,  a  londoni  kikötőben  ő  volt 
a  gyapjúra,  bőrökre,  borra  adót  kivetők  ellenőre. 
A  Divina  Commedia  hatása  alatt  írta  meg  híres 
allegóriáját  a  House  of  Fame-t  (1383—84),  melyet 
a  XVIII.  sz.-ban  Popé  modernizált.  Ebben  pa- 
naszkodott terhes  hivatala  miatt  s  részben  e  mü- 
vének is  köszönheti,  hogy  helyettest  tarthatott 
maga  mellett.  Innen  kezdődik  működésének 
harmadik  korszaka,  mely  alatt  megkezdte  világ- 
híi-ú  keretes  elbeszéléseit,  melyek  "töredékeknek 
maradtak :  Legend  of  good  women  (1385),  ókor- 
ban ólt  híres  nők  szerelmi  vértanúságáról ;  fő 
müve,  a  Canterbury  tales,  melyek  Boccaccio  De- 
ramerone-jának  alakjában  vannak  írva.  A  leg- 
különbözőbb társadalmi  osztályokból  egybegyűlt 
zarándokok  mondják  el  itt  a  Canterburyba  ve- 
zető úton  a  történeteket,  melyeket  C.  főleg  francia 
és  olasz  forrásokból  vett  (Griseldis :  Petrarca, 
Falamon  és  Arcitas :  Boccaccio  stb.).  Politikai 
viszonyok  következtében  elveszítette  állását: 
ez  időben  írta  Complaint  to  the  Empty  Purse, 
tho  Fortune  c.  kisebb  müveit.  IV.  Henrik  trónra- 
lépésével megjavult  anyagi  helyzete  (1399),  de 


nemsokára  meghalt.  C.  az  első  költő,  kit  a  west- 
ministeri  apátság  Poets  corner-jóben  temettek 
el.  Egész  iskolát  alapított  s  az  újangol  irodalmi 
nyelv  kialakulására  is  nagy  hatással  volt.  Összes 
müveit  kiadták :  Thynne  (1532) ;  Stowe  (1561) ; 
Speght  (1598) ;  Tyrwhitt  (Cant.  t.  1775) ;  Morris 
(1866) ;  Skeat  (Oxford  1894,  6  köt.) ;  The  student's 
C.  (u.  0.  189.Ö,  1  köt.) ;  Pollard  (London  1898). 

Irodalom.  Ward,  Qeoffrey  C,  London  1879 ;  Pauli,  Bilder 
ans  Altengland,  Gotlia  1860;  ten  Brink,  C-s  Sprache  nnd 
Verskunst,  1884.  és  Qeschichte  der  engl.  Literatnr  II.  kö- 
tetében a  róla  szóló  rész ;  a  C.-society  terjedelmes  közle- 
ményei; Hertwig,  Der  Einfluss  C-s  aaf  díe  englische  Lite- 
ratur,  1909.  Németre  újabban  Kooh,  1880;  és  Daring  1883 — 
1886.  fordították. 

Cliauci,  germán  törzs,  1.  Ghmikok. 

Chaudeaa  (franc,  ejtsd:  sodó)  a.  m.  borhab;  fe- 
hérbor,citromhéj,tojássárga  és  porcukor  keveréké- 
ből csinálják,  s  a  tűzön  keverés  közt  hevítik,  de 
felforrnia  nem  szabad ;  ha  kész,  azonnal  tálalandó. 

Chaudesaigues  (ejtsd:  sodszég),város  Cantal  fran- 
cia départementban,  az  Aubrac  hegy  lábánál,  650 
m.  magasban,  aRemontaloumély  völgyében,  (i9oi) 
1163  lak.  A  völgyet  állandóan  gőzök  takarják, 
amelyek  az  57— 810-08  jódot,  brómot  és  arzént 
tartalmazó  ásványvízforrásokból  szállanak  föl. 

Chaudet  (ejtsd:  sódé),  Antoiue  Denis,  francia 
szobrász,  szül.  Parisban  1763  márc.  31.,  megh. 
1810  ápr.  19.  Elnyerve  a  Prix  de  Romeot,  hosszabb 
időt  töltött  Olaszországban  és  az  antik  emlékek 
tanulmányozásának  hatása  alatt  a  szigorú  klasszi- 
cizmus nevezetes  francia  képviselője,  I.  Napóleon 
korának  legtekintélyesebb  szobrásza  lett.  A  csá- 
szár szobrán  kívül  sok  történeti  alaknak  és  kor- 
társának mellszobrát  készítette  el,  antikizáló  szel- 
lemben. Antik  tárgjTí,  kedves  márványszobrai  kö- 
zül az  Ámor  pillangóval  és  Phorbas  pásztor  a  kis 
Oedipusszal  a  párisi  Louvreban  van. 

Chaudfontaine  (ejtsd-  sófoSten),  falu  Liége(Lüt- 
tich)  belga  tartományban,  a  Vesdre  kies  völgyé- 
ben, (1910)  1812  lak.,  gyapjufonókkal,  meleg  ás- 
ványvízforrásokkal és  látogatott  fürdöintózettel. 

Chaudiére  (ejtsd :  sodjér),  200  km.  hosszú  mellék- 
folyója a  St.-Lawrencenek  Québec  tartományban, 
Kanadában.  A  Mégantic-tóból  szakad  ki  és  Qué- 
bec fölött  10—12  km.-nyire  torkol ;  torkolata  kö- 
zelében 30  m.  magas  vízesése  van. 

Chaudordy  (ejtsd :  sódordi),  Jeaw  Baptiste  Alexán- 
dre  Damaze,  gróf,  francia  diplomata  s  publicista, 
szül.  1825.  Agenban,  megh.  1899  márc.  26.  Paris- 
ban. 1866-ban  a  francia  külügynünisztériumban 
hivatalnok  lett ;  1871.  a  nemzetgyűlésbe  válasz- 
tották, 1873.  mint  követ  Svájcba,  1874.  Spanyol- 
országba ment.  1876-ban  mint  francia  meghatal- 
mazott részt  vett  a  Konstantinápolyba  egybehí- 
vott konferencián.  Gambetta  1881.  C-t  szent- 
pétervári követté  nevezte  ki,  de  Preycinet  azon- 
nal visszahívta.  C.  a  La  Francé  en  1889  c  mun- 
kának szerzője  (Paris  1889). 

Chaudron,  űrmérték,  máskép  chaldroni}..  o.). 

Cliaulfear  (franc,  ejtsd :  sofför)  a.  m.  fűtő.  Ma 
általában  így  nevezik  az  automobilok  vezetőit. 
A  C-nek  a  vezetésen  kívül  értenie  kell  az  auto- 
mobil gépi  és  egyéb  felszerelésének  kisebb  javí- 
tásaihoz is.  Hozzáértését  a  rendőrség  egy  külön- 
féle hatóságokból  alakított  vegyes  bizottság  előtt 
sikeresen  kiállott  vizsga  alapján  kiadott  fényké- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chaukok 


—     424     — 


Chauvinismus 


pes  igazolványban  ismeri  el.  Ezen  igazolvány 
nélkiil  automobilt  közutakon  vezetnie  tilos.  — 
C.-öknek  hívták  az  első  francia  forradalom  alatt 
azokat  a  rablókat,  akik  a  megtámadott  embere- 
ket úgy  kényszerítették  pénzük  átadására,  hogy 
lábaikat  égették. 

Chaukok  (chauci),genn&n  néptörzs  a  mai  Bms 
és  Bibe  között  Frisiától  Ny.-ra.  Hosszas  háboinis- 
kodás  után  Drusus  hódította  meg  őket  (Ki-,  u.  5.), 
de  Claudius  alatt  ismét  fellázadtak  s  41— 47-ig 
tartott  az  irtó  harc  ellenük.  Részt  vettek  a  batá- 
vok  felkelésében  is,  de  döntő  szerephez  többe  nem 
jutottak.  Kb.  400.  Kr.  u.  nevük  is  elenyészett. 

Chauliac  (ejtsd :  sóiiak),  Guy  de  (latinosan  Guido 
de  Cauliaco),  francia  sebész,  szül.  1300  körül. 
Toulouseban,  Montpellierbeu,  Bolognában  és  Pa- 
risban tanult,  Lyonban  és  az  avignoni  pápák  mel- 
lett folytatott  orvosi  gyakorlatot.  Több,  a  sebé- 
szetbe vágó  munkát  írt  latin  nyelven,  melyben 
saját  tapasztalatairól  számolt  be.  Pontos  a  fekete 
halálnak,  a  pestisnek  leírása  1348-ból ;  érdekes, 
hogy  fájdalmas  operációknál  ő  már  igj^ekezett  a 
beteget  narkotizálni. 

Chauliea (ejtsd:  sóiiö),  Gidllaume  Amfrye,  abbé 
de,  francia  költő,  szül.  Fontenay-en-Vexinben 
(Normandie)  1639-,  megh.  Parisban  1720  jún.  27. 
IV,  Henrik  feslett  erkölcsű  természetes  fiainak,  a 
Vendőme-i  hercegeknek  volt  a  nevelője  és  szel- 
lemességéről híres  asztaltársa,  akik  őt  gazdag 
egyházi  javakhoz  (évi  80,000  livres  jövedelem- 
hez) juttatták.  Kecses  költeményeiben  az  epiku- 
reusi  gondtalan  életfelfogás  mellett  néha-néha  a 
melankólia  bánatos  hangja  is  megcsendül.  Köl- 
teményei először  Lyonban  jelentek  meg  (1724)  s 
azóta  többször  is  újból  kiadták.  Leveleit  Béran- 
ger  marquis  bocsátotta  közre  (Paris  1850). 

Chaumette (ejtsd:  somett),Píerre  Gaspard,  fran- 
cia forradalmár,  szül.  Neversbeu  1763  máj.  24., 
lefejezték  1794márc.  24.  Mint  a  párisi  község  gond- 
noka, 1792  óta  a  fővárosi  csöcseléket  a  mérsé- 
keltpártok ellen  izgatta.  A  forradalmi  törvényszék 
felállítását,  valamint  a  gyanúsok  ellen  kiadott 
rendeletek  nagyobb  részét  ő  kezdeményezte.  Kü- 
lönösen rajongott  az  ész  istennőjének  tiszteletéért. 
A  konventben  a  hébertistákhoz  tartozott  és  midőn 
Robespierre  azokkal  meghasonlott,  C.  is  a  nyak- 
tiló alá  került. 

Cliauiniére  (franc,  ejtsd:  sómjér),  szalma- 
kunyhó, kunyhó,  később  kis  kertilak  a  parkban. 
Gratide-C,  Parisban  a  félvilág  híres  mulatóhelye. 

Chauiuont  (ejtsd:  somon).  Több  helység  neve 
Franciaországban ;  a  legjelentékenyebb  C.-en- 
Bassigny,  Haute-Manie  francia  dópartement  fő- 
városa, a  Marne  és  Suize  összefolyásánál,  (i9o6) 
14,872  lak.,  keztyü-,  kés-  és  bőrgyártással ;  ga- 
bona-, bőr-  és  gyapjukereskedéssel ;  könyvtár- 
ral, történelmi  és  egyéb  tudományos  társulattal. 
A  régi  Chaumoutaisnak  egykori  fővárosa,  a  X. 
sz.-ból.  1814  márc.  1-röl,  C.-ból  van  keltezve  az  az 
egyezség,  amelyet  Orosz-,  Poroszország,  Ausztria 
és  Anglia  I.  Napóleon  ellen  a  világbéke  fenntar- 
tására egymással  kötöttek  s  amelyben  a  szent- 
szövetség alapját  megvetették. 

Chauna  III.,  az  aniuma-félék  (Palamedeidae) 
családjába  tartozó  madárnem,  melynek  egyetlen 
faja,  a  C.  CMvarm  Dél-Amerikának  lakója.  Színe 


feketés,  kékesszürke,  nyakán  fekete  orv  és  hátán 
két  fekete  folt  van. 

Chatmy  (ejtsd:  soni),  város  Aisne  francia  dé- 
partementban,  az  Üise  jobbpartján,  ahol  az  ha- 
józhatóvá lesz,  (1906)  10,436  lak.  A  város  a  Verman- 
dois  grófok  kastélya  körül  a  IX.  sz.-ban  kelet- 
kezett. 

Chaus  (Felis  G.  Güldenst.  áiiat),  I.  Csausz- 

Chausey-szigetek  (ejtsd:  sozé).  La  Manche  fi'aii- 
cia  départementhoz  tartozó  kis,  sziklás  sziget- 
csoport a  Saint-Michel-öböl  bejáratiínál. 

Chaussade,  ia  (ejtsd:  sósszád),  \)im\aNeversvü.Q\- 
lett  (1.  0.). 

Chaussard  (ejtsd:  sósszár),  Jean  Baptiste  Fierre, 
fi'aneia  író,  szül.  Parisban  1766  okt.  8.,  megh. 
1823  jan.  9.  Parlamenti  ügyvéd  volt  s  mint  buzgó 
forradalmár  a  Publicola  nevet  vette  fel.  Haza- 
íias  költeményeken  kívül  néhány  meglehetősen 
felületes  történelmi  müvet  is  írt.  Legjobb  műve : 
Poétique  secondaire  (1817),  melyben  a  Boileau  Art 
poétique-jéből  kimaradt  műfajok  elméletét  szedte 
közepes  versekbe. 

Clianssée  (fi'anc,  ejtsd:sosszé)a.  m.mílút(l.o.). 

Chausson  (ejtsd:  soszoS),  Ernst,  francia  zene- 
szerző, szül.  Parisban  1855.,  megh.  szerencsétlenül 
kerékpározva  birtokán,  Limay-ben  1899  jún.  11. 
A  konzervatóriumban  Massenet  és  Franck  Cézár 
tanítványa  volt.  Művei  a  Berlioz-Liszt-fóle  irány- 
hoz t&rtoznak.  Több  kamarazenedarab  mellett 
írt  operákat,  Viviane  című  szimfóniát,  egy  B-dur 
szimfóniát  ós  zenét  ShakespeareViharjához ;  leg- 
jobb műve :  Le  roi  Arthus  (Bruxelles,  Théati'e  de 
la  monnaie,  1903). 

Chaussurc  (franc,  ejtsd :  sosszQr)  a.  m.  lábbeli. 

Chautauqua  (ejtsd:  satakva),  1.  28  km.  hosszú, 
2— 5 km.  szélestó  New  York  ószakamerikai  állam- 
ban. Belőle  folyik  ki  az  Alleghany.  A  tó  partján 
nyári  (!ollege-et  alapítottak,  amelyben  néha  több 
ezer  látogató  gyűl  össze.  —  2.  C.,  a  hasonnevű 
county  főhelye  New  York  északamerikai  állam- 
ban, innen  indult  ki  a  népművelést  célzó  Univer- 
sity  Extension  intézmény.  (1901)  3590  lak. 

Chauveau-Lagarde,  GlaudeFrangois  de,  fran- 
cia ügyvéd,  szül.  Chartresban  1756  jan.  21.,  meglu 
1841  febr.  28.  A  forradalom  alatt  mint  Mária  Au- 
toinette  királyné,  Erzsébet  hercegnő,  Corday  Sa- 
rolta, Brissot  és  mások  rettenthetetlen  védője 
hírnévre  tett  szert,  ő  maga  azonban  csak 
Robespierre  bukása  következtében  menekült  a 
nyaktilótól.  I.  Napóleon  az  államtanács  ügyészévé 
tette,  XVm.  Lajos  pedig  nemesi  rangra  emelte. 
A  száz  nap  alatt  Bonnaire  tábornokot  védte  (v.  ö. 
Exposé  simple  et  fldéle  de  la  conduite  du  gene- 
rál Bonnaire).  1828-ban  a  semmi tőszék  tanácsosa 
lett.  Iratai  közül  megemlítendök :  Notice  histori- 
que  sur  le  procés  de  Marié  Antoinette  et  de  Mme 
Elisabeth  (Paris  1816). 

Cliauve-souris  (franc,  ejtsd:  sov-szurí)  a.  m. 
denevér ;  így  nevezik  továbbá  a  csuklyás  fekete 
dominót. 

Chauvin  (Calvin)  János,  1.  Kálvin. 

Chiauviiiisiuas  (ejtsd:  sovinizmus),  elfogult,  hiú 
hazaflaskodás ;  a  Chauvin  szóból  ered.  Seribe  I^e 
Sóidat  laboureux  című  darabjában  egy  katonának 
a  neve,  aki  vakon,  minden  ellenmondást  kizáró 
módon  imádja  Napóleont  és  mindazt,  ami  tőle 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendői 


Chaux-de-Fonds 


*25     — 


Ch&zár 


ered.  Újabban  divatba  hozta  Cogniard  La  eoearde 
tricolore  c.  vígjátéka,  melyben  szintén  egy  Ciiau- 
vin  nevű  hencegő  újonc  szerepel. 

Chaux-de-Fonds,  La  (ejtsd:  só  dötón),  járási  szék- 
hely Neu(íliatel  svájci  kantonban,  992  m.  maga- 
san a  Doubs  fölött,  zord  és  hideg  völgyben,  (1910) 
37,783  lak.  Az  egyenes  ntcákból  álló,  szépen  épült 
város  jólétét  óraiparának,  továbbá  fizikai  műsze- 
rek készítésének  köszönheti. 

Chavadzsa  (ejtsd:  khodzsa),  perzsa  nyelven  a.  m. 
előkelő  ember,  kereskedő,  tanító,  azonos  a  török 
hodzsa  szóval. 

Chavanne  (ejtsd:  savaun),  Joseph,  földi'ajzi  író 
és  utazó,  szül.Grácban  18i6aug.7.,megh.  Buenos 
Airesben  1902  dec.  7.  1867— 69-ig  Mexikóban, 
Nyugat-Indiában  és  az  Egyesült-Államokban,  Ma- 
rokkóban és  Algériában  utazott.  1875-ben  a  bécsi 
földr.  társ.  folyóiratának  szerkesztését  vette  át. 
Megjelentek  tőle :  Tempera turverhaltnisse  von 
Österreich-Ungarn  (Wien  1871) ;  Beitragezur  Kli- 
matologie  v.  Ö.  U.  (u.  0. 1872) ;  Die  Sahara  (1878) ; 
Afghanistan  (1878) ;  Afrika  im  Licht  unserer  Tagé 
(1881) ;  Mittlere  Höhe  Afrikas  (1881) ;  Afrikas 
Ströme  u.  Flüsse  (1883) ;  Jan  Mayen  (1884). 

Chavannes  (ejtsd:  savann),  1.  Alexandre  César, 
svájci  antropológus,  szül.  Montreuxban  1731., 
megh.  Lausanneban  1808.  Baselban  pap  volt, 
azután  Lausanneban  a  teológia  tanára.  Megkez- 
dett nagyszabású  müvével :  Anthropologie  abré- 
gée  (Lausanne  1786)  az  embertani  tudomány 
úttörője  volt. 

2.  C.,  Pnvis  (le,  francia  festő,  1.  Fuvis  de 
Chavannes. 

Chavantok  (ejtsd :  csavautok)  V.  ákua,  a  Tokan- 
tisz  folyó  mentén  lakó  brazíliai  indiánusok,  a  gé- 
zek csoportjából.  A  portugál  telepítvényesekkel 
viselt  háborúikban  kegyetlenségükkel  tűntek  ki. 
Egy  részök  fölvette  a  kereszténységet,  a  másik 
rész  cherentes  (ejtsd :  cser—)  néven  ismeretes  az 
Araguaya  (Rio  des  Mortes)  balpartján.  Bőrszínük 
halványveres,  sárgába  hajló,  szabályos  vonásnak, 
termetük  magas.  Nyelvük  és  kultúrájuk  elül  a 
szomszéd  törzsekétől.  V.  ö.  Schmidt.  Indianer- 
studieu  in  Central-Brasilien  (Berlin  1905). 

Chaves  (ejtsd:  sávsz),város  Villa-Real  kerületben, 
T  ras- OS- Montes  por  tugá  1  tar  tomáuy  ban ,  a  Tamega 
jobbpartján,  termékenységéről  híres  völgyben, 
(Veiga  de  C),  (1900)  6463  lak.,  selyem-  és  vászon- 
szövéssel, meleg  forrásokkal  (Caldas  de  C,  a  ró- 
maiak Aquae  Flaviae-ja).  154  m.  hosszú  hídja 
római  építmény,  amely  Vespasianus,  Titus  és 
Domitianus  korából  való. 

Chavez,  Géo,  repülőgép- vezető,  szül.  1887. 
Parisban,  megh.  1910  szept.  27.  Domodossolá- 
ban.  1910  febr.  15.  nyert  repülőgép -vezetői  iga- 
zolványt, s  u.  a.  év  szept.  8.  magassági  rekordot 
ért  el  Bleriot-monoplánon  (2587  m.).  Szept.  23.  in- 
dult a  Brieg— Milano  út  megtételére  kitűzött 
70,000  frank  díjért ;  a  900  m.  magasságban  fekvő 
Briegböl  átrepült  a  Simplon-menedékház  fölött 
(2008  m.)  és  150  km.-nyi  út  után  Domodossolá- 
uál  (277  m.)  leereszkedett ;  ismeretlen  ok  miatt 
lezuhant  és  halálos  sérülést  szenvedett. 

Chavibetol,  1.  Bétel-olaj. 

CliaTica  Mig.  (növ.),  a  borsfélék  (Piperaceae) 
családba  tartozó  cserjék  az  indo- maláji  területen. 


Chavikol  (paraallilfenol) : 

CHj :  CH  .  CH3  .  CgH,  .  OH. 
Található  a  betula-levél  illó  olajában.  Színtelen, 
2370-on    forró   folyadék.  Fs.  12-4o-on  =  1-023. 
Methilétere  azonos  az  estragon-olaj  föalkotó  ré- 
szével, az  estragol-i&l. 

Chavrak  (ejtsd :  csa— ),  Levin  (letovanici),  horvát 
politikus,  szül.  1852  ápr.  12.  Zágrábban.  Jogi  ta- 
nulmányai végeztével  1876.  közigazgatási  szol- 
gálatba lépett.  1878-ban  Boszniában  a  hadsereg 
főparancsnoksághoz  osztották  be  s  a  sarajevoi 
rendörbiztosság  ideiglenes  vezetésével  bízták  meg. 
1886-ban  járási  főnök  Verőczén  (Virovitica),  s  eb- 
ben a  minőségben  Zimonyba  helyezték  át.  1892- 
ben  Verőcze  vármegye  alispánja  lett.  1896-ban 
a  magyar  nemességet  kapte,  «letovauici»  elő- 
névvel. 1901-ben  Verőcze  vármegye  főispánja. 
1904-ben  a  horvát  országos  kormány  közoktatás- 
ügyi osztályának  főnöke,  1905.  a  belügyi  osztály 
főnöke  8  a  közoktatásügyi  osztály  ideiglenes  ve- 
zetője volt.  1906-ban  nyugalomba  vonult,  mely 
alkalommal  a  Ferenc  József-rend  középkereszt- 
jét a  csillaggal  kapta.  1910  febr.  9.  ismét  a  hor- 
vát országos  kormány  belügyi  osztályának  fő- 
nöke lett. 

Clia-wan  (japán),  kis  fületlen  teás-csésze, 
melyből  a  zöld  teát  isszák. 

Chayaver  (növ.),  az  Oldenkmdia  tmibellata 
(Rubiaceae)  30  cm.-es,  narancsszínű  gyökere, 
mely  orvosságul  szolgál,  de  amellett  a  legjobb 
és  legtartósabb,  pamutkelmék  festésére  való,  vö- 
rös festéket  szolgáltatja;  leginkább  Dél-Hindosz- 
tánban  nagy  mérvben  alkalmazzák  és  a  híres 
vörös  Madura-turbánokat  ezzel  festik.  A  gyöke- 
ret «chayroot»-nak  is  nevezik  s  ilyent  az  0.  co- 
rymbosa  fajtól  is  nyernek. 

Cliayroot  (növ.)  1.  Chayauer. 

Chazal  (ejtsd:  sazau),  Pierre  Emánuel  Félix, 
báró,  belga  táboniok,  szül.Tarbesban  1808.,  megh, 
Pauban  1892  jan.  25.  Részt  vett  az  1830-iki  forra- 
dalomban s  a  Hollandia  ellen  vívott  harcban  ; 
1847.  tábornokká  léptették  elő.  1847  aug.  belé- 
pett a  Frére-Rogier -minisztériumba  mint  hadügy- 
miniszter, mely  állásában  a  hadsereget  újjá  szer- 
vezte és  Antwerpent  megerősítette.  1859-ben  új- 
ból elvállalta  a  hadügyi  tárcát.  1866-ban  kilépett. 
1870-ben  altábornaggyá  nevezték  ki. 

Cházán  (héber),  kántor,  előimádkozó. 

Cházár  András  (jólészi),  jogi  író,  szül.  1745 
jún.  5.  Jólószen,  megh.  1816  jan.  28.  Rozsnyón. 
Jogot  végezvén,  előbb  Rozsnyón  ügyvédi  irodát 
nyitott,  majd  1790.  megválasztatott  Gömör  vár- 
megj^e  főjegyzőjévé.  Ez  állásában  a  magyar 
nyelv  általános  alkalmazása  tárgyában  több  kö- 
veti utasítást  írt,  melyek  nevét  országszerte  is- 
mertté tették.  Állásáról  a  helytartó  tanács  jog- 
talan intézkedései  ós  németesítö  törekvései  miatt 
1794.  lemondott.  1799-ben  a  siketnémák  bécsi  in- 
tézetében látottaknak  hatása  alatt  felvetette 
egy  magyar  siketnéma-intézet  létesítésének  az 
eszméjét  s  megnyervén  I.  Ferenc  király  engedé- 
lyét, e  célra  csakhamar  40,000  forintot  gyűjtött 
és  buzgólkodása  folytán  1802.  már  meg  is  nyílt 
Magyarországon  a  siketnémák  első  intézete,  Vá- 
czott.  C.  irodalmilag  is  értékes  munkásságot 
fejtett  ki;  nevezetesebb  művei:    Törvényrend 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


Chazetles-sur-Lyon 


426     — 


Chelron 


(Kassa  1789);  Origines  juraque  hospitum  Teu- 
tonum  (1789) ;  A  magyar  nemzethez  (1806) ;  Ana- 
lisis  Opelae  de  lingua  (1807) ;  Comraentatio  de 
supliciis  capitalibus  (Lőcse  1807) ;  A  nemes  fel- 
kelésről szóló  törvények  három  cikkelyei  (Kassa 
1809). 

Chazelles-sur-Lyon,  város  Loire  francia  dé- 
partementban,  jelentékeny  kalapgyártással  és 
selyemszövészettel,  (i906)  6090  lak. 

Chazi-Christos,  görög  fölkelővezér,  szül. 
1783.  Belgrádban,  megh.  1853.  Athénben.  1821- 
ben  egy  szerb-bolgár  segélyhad  élén  legyőzte 
Dramali  pasát,  de  aztán  fogságba  esett,  melyből 
Capo  d'Istria  szabadította  ki.  Részt  vett  aztán 
Thebe  felszabadításában  és  Árkádiában  helytartó 
lett. 

Chazor,  város  Palesztinában,  1.  Kazor. 

Cheadle  and  Gatley  (ejtsd:  csidi  end  gettu),  város 
Angliában  Cheshire-ben,  gyapotiparral;  (1911) 
9914  lak. 

Cheboygan  (ejtsd:  csibaigen),  az  ugyanily  uevíí 
county  főhelye  Michigan  északamerikai  állam- 
ban a  Húron  ÉNy.-i  oldalán,  a  C.  folyó  beömlé- 
sénél,  fürész-  és  gabonamalmokkal,  (iqoo)  6489 
lakossal. 

Chebra  kadísa,  1.  Klievra  kadisa. 

Checa,  Ulpiano,  spanyol  festő,  szül.  Colmenar 
de  Orejában  1860.  Tanulmányait  a  madridi  mű- 
vészeti akadémián  és  Rómában  végezte,  azután 
sokáig  tartózkodott  Parisban  is.  Tekintélyét  a 
Barbárok  betörése  c.  festményével  alapította  meg 
(jelenleg  a  madridi  múzeumban).  Többi  müvei  kö- 
zül megemlítendők :  Római  kocsiverseny,  Attila 
hadjárata,  Tengeri  ütközet.  Pompeji  utolsó  nap- 
jai stb. 

Clieck  (ang.,  ejtsd:  csekk),  főleg  összetételekben 
a.  m.  akadály.  így  Malthus  könyvében  preven- 
tive  G.  azokat  az  akadályokat  jelenti,  melyek 
valamely  nép  szaporodásának  állanak  útjában ; 
repressive  G.  azok  az  akadályozó  körülmények, 
melyek  a  népesedést  csökkentik.  Kereskedelmi 
értelemben  1.  Gsekk. 

Cheddar  (ejtsd:  csedder),  falu  az  angol  Somerset 
grófságban,  a  Mendip  Hills  (1.  0.)  tövénél,  két 
cseppkőbarlanggal  és  híres  sajtkészítéssel,  2000 
lakossal. 

Chéder  (héber),  szoba,  újabban  iskola,  ahol  hé- 
bert tanítanak. 

Chedive,  1.  Kiddiv. 

Clieefoo,  1.  Gsifu. 

Cheer  (ang.,  ejtsd:  csír),  öröm  v.  tetszésnyil- 
vánítás, megfelel  a  magyar  «éljen))-nek. 

Chef  (franc,  ejtsd:  sef)  a.  m.  főnök;  valamely 
hivatal  vezetője.  Németországban  az  alosztályok 
(gyalog-,  lovas  századok  és  ütegek)  parancsno- 
kait hívják  C-nek.  A  francia  hadseregben  C. 
d'escadron  a.  m.  lovassági  őrnagy  (1.  Escadron). 
G.  des  Generalstabes  a.  m.  a  vezérkar  főnöke. 
L.  még  Chief. 

Cheíakat-rend,  1.  Nisán. 

Chef  d'oeuvre  (franc,  ejtsd :  sefdövr)  a.  m. 
valakinek  főműve,  legtökéletesebb  munkája. 

Cheia,  Alsómoécshez  tartozó  puszta  Fogaras 
vm.  törcsvári  j.-ban,  (1900)  447  lak. 

Cheilanthes  Sw.  (növ.),  a  Polypodiaceae  (Páf- 
rányfélók)  család   génusza,  melynek  40  faja  a 


föld  melegebb  és  száraz  vidékein  honos,  így  a 
Földközi-tenger  vidékén,  Amerika  ny.-i  részén. 
Rhizomájuk  pikkelyes,  felálló  v.  kúszó,  a  levelek 
csomóban  emelkediiek  róla.  Utóbbiak  rendesen 
többször  szárnyasak,  szőrösek.  Szoniszaik  a  levél - 
erek  megdagadt  végén  jelennek  meg  s  a  vissza- 
hajló levélszél  takarja  őket.  Egyesek  levelét  a 
fonákján  fehér  v,  sárga  viasz  vonja  be.  Az  ame- 
rikai G.  viscosa  Kaulf.-t  és  a  sok  változatú  G. 
microphylla  Sw.-t  kultiválják. 

Cheílitis  (gör.)  a.  m.  ajakgyuladás. 

Cheiloangioskop,  Hueter  által  szerkesztett 
imkroszkóp,  melynek  segítségével  az  ember  ki- 
fordított ajkának  nyálkahártyáján  tanulmányoz- 
hatjuk a  vérkeringést. 

Clieílodactylus  (állat),  1.  Ghilodactylus. 

Cheilon,  1.  Ghilon. 

Cheiloplastica  (gör.)  a.  m.  ajakalkotás,  1. 
Plasztikus  műtétek. 

Cheiloscliisis  (gör.)  a.  m.  nyúlajak,  ajak- 
hasadék. 

Cheimatobia  bramata  (állat),  az  araszolok 
(Geometridae)  alrendjébe  tartozó  lepkenem,  1. 
Araszolok. 

Cbeirantbus  L.,  viola  (növ.),  a  Cruciferae 
(Keresztes  virágnak)  család  génusza ;  12  faja  van, 
főkép  a  mediterrán  vidéken.  Évelő  v.  félcserjés 
füvek,  levelük  lándzsás  v.  szálas,  viráguk  sárga 
V.  rózsaszín  és  fürtben  áll,  beeőjük  lapított,  négy- 
élű. A  G.  cheiri  L.  (Viola  lutea  Plin.  sárga 
viola),  kedvelt,  jó  illatú,  sárga  virágáért  gyakori 
kerti  és  eserépnövény.  D. -Európa  sziklás  helyein, 
kőfalain  nő,  nálunk  néha  elvadul,  csaknem  egész 
nyáron  át  virít.  Van  teljes  virágú  is.  A  viola  el- 
nevezés még  a  rómaiaktól  maradt  ránk,  de  úgy 
az  ő  idejükben,  mint  manapság,  gyakran  a  Mat- 
thiolát  illették  ezzel  a  névvel  (1.  0.). 

Cheireddin,  1.  Keireddin. 

Cheiridium  luuscornin  (áiiat),  1.  Alskor- 
piők. 

Cheirograiumatoniantia  (gör.),  1.  Ghiro- 
grammatomantia. 

Clieirographa,  1.  Kirográf. 

Cheirolin,  C5H9NO2S2.  Az  elsőnek  felfedezett 
kéntartalmú  természetes  alkaloida.  Wagner  fe- 
dezte fel  1900.  a  sárga  violában  (Cheiranthus 
cheiri).  Színtelen  47— 48»-on  olvadó  prizmákban 
kristályosodik.  Hideg  vízben  csaknem  oldhatat- 
lan ;  meleg  vízben,  alkohol-  és  kloroformban  jól 
oldódik.  Oldata  semleges  kémhatású  és  optikai- 
lag inaktív.  A  kininhez  hasonló  lázellenes  ha- 
tása van. 

Cheirologia,  1.  Kiromantia. 

Cheiromantia,  1.  Kiromantia. 

Chelron  (Ghiron),  a  görög  hitregében  a  ken- 
taurok egyike,  Kronos  és  Philyra  íia.  Minden  te- 
kintetben kiválik  a  kentaurok  közül :  alakja  is 
emberibb  s  azonkívül  végtelenül  igazságos  és 
bölcs.  A  Pelion-hegyen  tanyázott  s  itt  Peleusnak 
s  fiának  Achilleusnak,  valamint  más  hősöknek 
(Asklepiosnak,  Heraklesuek,  Jasonnak  stb.)  is 
jóakaró  segítője  és  mestere  volt.  Különösen  a 
gyógyfüvek  felkutatását  s  az  orvoslást  lehetett 
tőle  megtanulni  (még  késői  korban  is  ólt  a  Peliou 
tövében  egy  magát  C.-tól  származtató  orvos- 
nemzetség), de  e  mellett  a  lovagi  erény  minden 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Chelropaedia 


427     — 


Chelminski 


nyilatkozási  formájának,  vadászatnak,  lovaglás- 
nak, lantpengetésnok  egyaránt  mestere.  A  mű- 
vészetben a  kentaurok  rendes  módjára  áb- 
rázoltak, csak  kissé  emberibb  alakban  s  többnyire 
Achilleus  társaságában. 

Clieiropaedia,  1.  Kiropedia. 

Cbeiroptera  (gör.),  az  emlősállatok  egyik 

I .rendje,  1.  Denevérek. 
Clteirospasmus,  1.  Irőgörcs. 
f    Clteírotonia  (gör.)  a.  m.  kézfelemelés,  mely- 
lyel  a  népgyűléseken  szavazni  szoktak. 
1  Cheken  (növ.),  1.  Eugénia. 
I  Cheky,  1.  Cseki. 
I  Cliclae  (lat.)  a.  m.  ollók.  Az  állatok  ama  külső 
feerveinek  neve,  amelyeknek  két  utolsó  ize  oly- 
Srmán  módosult,  hogy  egymással  szemben  fekve, 
fogóra  vagy  ollóra  emlékeztetnek.  Ilyenek  külö- 
nösen a  páncélos  rákok  első  lábai,  a  skorpiók  és 
ilskorpiók  módosult  szájrészei. 

Chelard  (ejtsd.-  seiár),  Hippolyte  André  Bap- 
tiste,  francia  zeneszerző,  szül.  Parisban  1789  febr. 
1.,  megh.  Weimarban  mint  karmester  1861  febr. 
12.  Macbeth  c.  operájával  Münchenben  1828.  nagy 
sikert  aratott  s  ugyanott  udvari  karmester  lett  és 
1835.  előadatta  Die  Hermannsschlacht  c.  legjobb 
operáját,  azután  1837.  Weimarba  költözött.  Itt  3 
operáját  adták ;  a  hátrahagyott  «Római  sas»  címűt 
pedig,  olaszul,  Milanóban  1861. 

Chélard  (ejtsd :  seiár),  Raoul,  francia  hírlapíi'ó. 
Több  ízben  járt  Magyarországon  s  egy  ideig  a 
Budapesti  Hírlapnak  volt  párisi  tudósítója.  1901 
óta  szerkeszti  a  La  Francé  á  l'Étranger  c.  folyó- 
iratot Parisban,  melynek  egyik  állandó  rovatá- 
ban politikai  és  szellemi  életünk  újabb  mozzana- 
tairól tájékoztatja  a  francia  közönséget.  Könyv- 
alakban  megjelent  tanulmányai  közül  hazánkra 
vonatkoznak :  La  Hongrie  eontemporaine  (Pa- 
ris 1891) ;  Les  grandes  puissances  á  la  fin  du 
XIX.  siécle.  II :  La  Hongrie  mUlénaire  (u.  o.  1896) ; 
La  demiére  alliance  franco-hongroise,  Louis 
XIV  et  Rákóczy  H.  (u.o.  1906). 

Chelath,  1.  Achlath. 

Chelcicky  (ejtsd:  cseicsicki),  Petr,  a  husszita 
időszak  egyik  legkiválóbb  gondolkozója,  szül. 
1390.,  megh.  1460  táján.  1419—20.  Prágában  élt, 
ahol  ellene  volt  annak,  hogy  hitbeli  dolgokban 
erőszakot  alkalmazzanak.  Azután  szülőföldjére 
Chelcicébe  ment,  hol  —  bár  tudományos  képzett- 
sége nem  volt  —  több  vitairatot  szerkesztett,  ame- 
lyek miatt  1443.  felelősségre  vonták.  Legfonto- 
sabb irata  a  Postillák  (cseh  nyelven  szerk.  1435 
körül,  nyom.  1522  és  többször)  és  a  Sít  viry  (a  hit 
hálózata,  szerk.  1450  körül,  nyom.  1521),  melyek- 
bon a  husszitizmus  radikalizmusa  van  kifejtve. 

Cbelcrytlirín,  1.  Chelidonin. 

Chelicerae,  a  pókok  (Arachnoidea)  első 
végtagjának  tudományos  neve. 

Chelidonaria  m&t),  a  fecskefélék  (1.  o.)  csa- 
ládjábatartozó fecskenem,  melyre  jellemző,  hogy 
erős  lábuk  csüdjét  és  ujjait  pehelyszei-ü  tollazat 
borítja  és  hogy  farkuk  nem  annyira  villás,  mint 
a  villás  fecskéké  (Hirundo).  Magyarul  gatyás 
fecskéknek  nevezik.  Legismertebb  faja  a  molnár- 
fecske (1.  0.). 

Chelidoniae  Insulae  (Fecske-szigetek),  így  ne- 
vezték az  ókorban  Likiánál  a  Promontorium  Sa- 


erummal  (ma  Selidan  Burnu)  szemközt  fekvő  5 
szigetből  álló  csoportot. 

Chelidonin,  a  Chelidonium  május  növény 
CojHjgNOs  összetételű  alkaloidája.  Egy  molekula 
kristályvízzel  színtelen  és  szagtalan,  keserű  ízű 
kristálytük  v.  lemezek.  Vízben  oldhatatlan,  a 
szesz  és  kissé  az  éter  is  oldja.  Savakkal  sószerű 
vegyületeket  alkot.  Gyenge  méreg.  A  Chelidonium 
május  alkaloidái  még  az  a-  és  ^-homo-G.  : 
CaiH^iNOj,  aprotopin  CjoHijNOg 
és  a  chelerythrin  (clielin,pyrrhopin)  CiyB.^^^Oi. 
Ez  utóbbi  színtelen,  kristályos,  égető  ízű,  bódító 
méreg.  A  Chelidonium  május  alkotórésze  a  cheli- 
donsav  is,  CjH^O^  v.  (CHCO)  (CHCO)  C  (COOH),, 
amelynek  színtelen  kristályai  220''-on  megolvad- 
nak ;  foiTó  vízben  oldható  lúgokkal  forralva,  ace- 
tonra  és  oxalsavra  bomlik.  Szabályos  sói  színte- 
lenek, bázisos  sói  sárga  színűek. 

Cheli donisma,  1.  Kelidonizma. 

Chelidonium  L.  (növ.),  a  Papaveraceae  (Mák- 
félék) család  génusza ;  egyetlen  faja,  a  G.  május 
L.  (vérehulló  fecskefíi)  Európában,  Közép-,  Észak- 
os Kelet-Ázsiában  van  elterjedve.  Kitelelő  gyö- 
kerű, sárgatejű  fű,  szárnyasán  hasogatott  leve- 
lekkel és  öblösen  karélyos,  felfelé  nagyobbodó 
levélhasábokkal.  Elhagyatott  helyeken,  lakások, 
kerítések  körül  terem.  Minden  részéből,  ha  meg- 
törik, sárga  nedv  fakad.  Régen  orvosszerül  hasz- 
nálták ;  a  nép  fogfájás  ellen  alkalmazza.  Emellett 
a  magyar  népnek  babonás  és  szerencsefüve.  V.  ö. 
Borhás,  Néhány  mesés  füvünk  (Term.  Tud.  Köz- 
löny, 1896). 

Chelidonsav,  1.  Ghelidonin. 

Chelifer  (áUat),  az  álskorpiók  (1.  o.)  rendjének 
egyik  neme,  melynek  fajai  poros  lakásokban,  a 
költő  tyúk  fészkében, erdőkben  mohák  és  fák  kérge 
alatt  igen  gyakoriak.  Legnagyobb  s  leggyakoribb 
a  könyvskorpió  (C.  cancroides  L.).  Legyeknek, 
atkáknak  s  más  apró  állatkáknak  a  vérét  szívja  ki. 

Chelin,  1.  Ghelidonin. 

Chelius,  Max  Joseph  von,  német  sebész  és  sze- 
mész, szül.  Mannheimban  1794.,  megh.  1876.  Dok- 
torrá 1812.  avatták.  Előbb  kórházi,  majd  katona- 
orvos volt,  mígnem  1817.  a  sebészet  rendkívüli 
tanárává  hívták  meg  Heidelbergbe.  Rendes  ta- 
nárrá 1819.  nevezték  ki.  Legnevezetesebb  munkái: 
Handbuch  der  Chhnirgie  (1.  kiad.  1822,  8.  1858) ; 
Handbuch  der  Augenheilkunde.  Magyarul  megje- 
lent :  Sehészség,  melyet  előadási  kézikönyvül  ki- 
adott. 4.  kiadás  után  ford.  Bugát  P.,  Snudkovics 
M.  és  Kún  Tamás  (4  köt.  Buda  1836—44). 

Chelles  (ejtsd:  seii),  falu  Seine-et-Marne  francia 
départementban,  a  Marne  jobbpartján,  (1901)  3717 
lak.  Már  a  IV.  sz.-ban  királyi  lakóhely  volt ;  kö- 
zelében gyilkolták  meg  I.  Chilperik  merovingi 
királyt.  Híres  volt  apátsága  is,  amelynek  romjai 
máig  is  láthatók ;  újabban  megerősítették. 

Chelm,  1.  Gholm. 

Chelmberg,  búcsujáróhely  Poroszországban, 
1.  Leschnitz. 

Chelminski  János,  lengyel  festő,  szül.  Brzosz- 
tovban  1851  jan.  27.  Münchenben  Adam  Franz 
tanítványa  volt  és  mesterének  hatása  alatt  főleg 
vadász-  ós  lovasképeket  festett.  Münchenben  ól. 
Művei  közül  említendők :  Sótalovaglás  a  parkban 
(1876) ;  Indulás  a  vadászatra   1877) ;  Délután  a 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Chelmos 


—     428 


Chemigrlyphia 


Hyde  Parkban  (1888) ;  Lovascsoport  Teréz  bajor 
hercegnő  képmásával  (Luitpold  regens-herceg 
birtokában). 

Chelmos,  mészkőhegység  a  görög  Acliaja  no- 
moszban.  Ókori  neve  Aroania.  2355  m.  magas, 
kiváló  teimészeti  szépsége  a  Sztiksz-szakadék. 

Chelmsford  (ejtsd:  csemszfard),  Essex  county  fő- 
városa Angolországban,  a  Cann  és  Clielmer  össze- 
folyásánál, (1911)  18,008  lak.,  jelentékeny  gabona- 
és  marhakereskedéssel. 

Chelmsfordit  (ásv,),  1.  Skapolit 

Chelone  (gör.,a.  m.  teknősbéka),  a  görög  mito- 
lógiában fiatal  leány,  kit  Hermes  teknősbékává 
változtatott,  mert  vonakodott  Zeusuak  Hérával 
való  lakodalmára  elmenni. 

Clielone  (áii.at),  a  teknősök  (1.  o.)  egyik  neme, 
1.  Chelonidae. 

Cltelone  L.  (növ.),  a  Scrophulariaceae  (Táto- 
gatok) család  génusza  ;  4:  faja  Észak-Amerikában 
honos.  Többnyü-e  évelő,  magas  füvek,  levelük 
átellenes,  szép,  viráguk  füzérben  v.  fürtben  áll. 
Termésük  2  üregű,  sok  magvú  tok.  A  füzéres 
virágzatu  C.  glabra  L.  ős  obliqua  L.  elég  gyakori 
kerti  növény.  Az  előbbi  a  vizeletet  megfeketlti, 
gyökere  hashajtó,  Amerikában  keserű  levelével 
együtt  orvosságnak  használják. 

Clielonia  (állat),  a  csúszómászók  (Beptilia) 
egyik  rendje,  1.  Teknősök. 

Chelonidae  (tengeri  teknősök,  áuat),  a  tek- 
nősök (1.  0.)  egyik  családja.  Jellemző,  hogy  az 
ide  tartozó  fajok  lábai  úszószániyszerUek  és  hogy 
lábukat  és  fejüket  nem  tudják  páncéljuk  alá  rej- 
teni. Két  neme  (Chelone  és  ThalasspcJielys)  vaii, 
melynek  nevezetesebb  fajai:  1.  Óriási  teknős 
(Glielone  mydas  Latr.)  páncélhossza  l-l  métí;r, 
egész  hossza  2  m.,  súlya  4-50—500  kg. ;  a  forró 
és  szubtrópusi  égöv  összes  tengereiben  gyakori ; 
húsa  ízletes. —  2.  Cserepes  teknős  (C.  imbricata 
L.),  páncólhossza  60—84  cm. ;  elterjedési  köre  az 
óriási  teknősével  egyezik  meg,  zsírját  és  tojásait 
eszik,  bár  sokan  ízetlennek  mondják ;  cserépzsin- 
delyszerüen  elrendezett  páneéllemezei  keresett 
kereskedelmi  cikkek  (igazi  teknőshéj). —  3.  Euró- 
pai tengeri  teknős  v.  kaouana  (Thalassochelys 
corlicata  Rendelet),  páncélhossza  95  cm.,  egész 
hossza  (125  m.,  súlya  150— 200  kg. ;  a  Földközi- 
tenger  és  az  Atlanti-óceán  partjain  elég  gyakori ; 
húsa  élvezhetetlen  s  páncéllemezeit  sem  hasz- 
nálják fel  az  iparban. 

Chelsea  (ejtsd:  cseiszi),  1.  azelőtt  külön  város,  ma 
Londonnak  (1.0.)  egyikrésze ;  —  2.(7.,  város  Massa- 
chusetts  északamerikai  államban,  Suffolk  county- 
ban,  a  Mystic  River  partján,  Boston  tőszomszéd- 
ságában, (1900)  34,072lak.,  sok  nyaralóval,  gummi- 
árúk  készítésével,  Aeademy  of  Music-kal. 

Chelsea-porcellán,  a  London  mellett  fekvő, 
most  a  városba  l)ekebelezett  Chelsea  faluban  ké- 
szült a  XVIIL  sz.  közepétől.  Masszája  nagyon 
törékeny  s  a  máza  nem  elég  erős.  Eleinte  kelet- 
ázsiai, majd  német  és  francia  befolyás  alatt  ké- 
szültek néha  igen  kiváló  darabjai.  A  chelsea-vö- 
rös  ragyogó,  kékbejátszó  sötét  rózsaszín,  ezzel  a 
színnel  díszített  tárgyak  és  szobrocskák  most  igen 
keresettek.  A  gyár  jegye :  kék,  piros  vagy  néha 
arany  horgony.  Néha  két  horgony  is  előfordul 
C.  B.  betűk  kíséretében. 


Cheltenham  (ejtsd:  cseitnemm),  város  és  igen  lá- 
togatott fürdőhely  Gloucesterangolcountyban,a 
Chelt  partján,  48,944  lak.,  egy  kitűnően  föl- 
szereltLadiesCollege-dzsel, néhány  szép  templom- 
mal. 1761-ben  még  kis  falu  volt ;  ekkor  fedezték  föl 
jód-,  magnézium-  ós  vastartalmú  vizeit  és  ez  időtől 
fogva  hirtelen  emelkedett.  A  szépen  épült  város- 
ban pompás  f  ürdőházak,liotelek  és  paloták  állanak , 

Chelva  (ejtsd:  cseiva),  járási  székhely  Valencia 
spanyol  tartományban,  a  Guadalaviar  egy  kis 
mellékvizénél,  4814  lak.,  olaj-  és  szőllőter- 
meléssel,  selyemhemyótenyésztéssel ;  egy  római 
vízvezeték  maradványaival. 

Chelydfdae  (állat),  a  teknősök  (Ghélonia) 
rendjébe  tartozó  állatcsalád.  Csupán  édesvízi 
teknősökből  áll  e  család,  melyre  jellemző,  hogy 
fajai  (szám  szerint  28)  nyakukat  egyáltalában 
nem  tudják  páncéljukba  húzni,  hanem  oldalt 
csapják  páncéljuk  széle  alá.  13  pajzzsal  borított 
haspáncéljuk  csupán  9  lemezből  áll.  Dél-Ameri- 
kában, Ausztráliában  és  Új-Guineában  honosak. 
Ismertebbek :  matamata  ( Chelys  fimbriata 
Schneid.) ;  páncéljának  hossza  38  cm. ;  Guayaná- 
ban  és  Brazília  É.-i  részeiben  honos.  Kígyónyakú 
teknős  (Hydromedusa  lectifera  Cope) ;  páncéljá- 
nak hossza  20  cm. ;  Braziliában  és  a  vele  szom- 
szédos D.-i  országokban  él.  Ausztráliai  hosszú- 
nyakú  teknős  (Chilodina  longicollis  Cope) ;  Dél- 
Ausztrália  vizeiben  honos. 

Chclj  dra  (állat),  1.  Chelydridae. 

Clielydridac  (állat),  a  teknősök  rendjébe,  az 
igazi  teknősök  (Thecophora)  alrendjébe  tartozó 
állatcsalád,  melyben  mindössze  3  faj  ismeretes. 
Hazájuk  Észak-Amerikától  kezdve  Közép-Ameri- 
kán át  dél  felé  Ecuadorig  terjed.  Az  alligátor- 
teknős (Chelydra  serpentina  L.)  0"9—  1  m.  hosszú 
éskb.  20  kg.  liehéz ;  Észak-Amerika  D.-i  részében, 
Közép-Amerikában  és  Dél-Amerika  É.-i  részében 
honos.  A  Temminck  teknőse  (Macrolemmys  tem- 
niincki  Dum.)  az  ismert  édesvízi  teknősök  között 
a  legnagyobb,  hossza  l'3m.,  melyből  törzsére  58, 
fejére  és  nyakára  36,  farkára  45  cm.  esik ; 
Észak-Amerikában,  az  Egyesült-Államok  D.-i 
részein  honos. 

Chelys  (gör.)  a.  m.  teknősbéka ;  az  ókorban 
a  lyra,  a  XVI— XVH.  sz.-ban  a  lant  neve. 

Chelys  (állat),  1.  Chelydidae. 

Chem.,  állatok  latin  neve  után  Chemnitz  J. 
Hieronymus  zoológus  (szül.  1730.,  megh.  1800.) 
nevének  rövidítése. 

Cheina  (fecskesirály,  áiiat),  a  sirály-félék 
(1.  o.)  egyik  neme. 

Chemawinit  (ásv.),  ásatag  gyanta  Indiában. 

Chcmia,  vegytan,  1.  Kémia. 

Clicníisttria  (latrochemia),  régi,  elavult  or- 
vosi irány,  mely  minden  betegséget  az  akkor 
ismert  kémiai  folyamatokra  vezetett  vissza.  L. 
Orvostudomány. 

Chemiglyphia,  helyesen  glyphographia, 
eljárás  magasnyomású  nyomtatóforma  nyerésére. 
Feltalálója  Palmer,  megalapítója  Ahner.  Eleinte 
azt  hitték,  hogy  a  fametszetnek  lesz  verseny- 
társa. Befeketített  lemezt  bevonnak  viaszkeve- 
rékkel, ebbe  karcolják  a  nyerendő  forma  képét 
oldalra  elfordítva  (tükörkép),  az  illető  helyeken  a 
lemez  szabadon  marad,  tehát  a  fém  tűnik  elő. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Chemigrr   phia 


—     429     — 


Chemotherapia 


így  kei-til  a  galvánfürdöbe.  Kikészítése  olyan, 
raint  a  rendes  galvánóé. 

Chemigrapliía,  l.  Cinkográfia. 

Chemillé  (ejtsd.-  smiiiyé),  város  Maine-et-Loire 
francia  déi)artemeutban,  az  Hyrome  partján,  (1901) 
3053  lakossal,  XI.  sz.-beli  templommal,  gyapjú- 
fonókkal,  szövőkkel  és  pamutiparral;  Verdon- 
niére  nevű  vastartalmú  tísványvizforrással.  1793 
április  11 -én  a  vendéeiek  Catlielineau  vezérlete 
alatt  itt  a  köztársaságiakat  megverték  (Grand 
clioc  de  C). 

Chemílaminesccntia,  1.  Lttminescentia. 

Chcuiinée  (franc,  ejtsd:  s'minóy  a.  m.  akna, 
kürtő,  pest ;  továbbá  kandalló ;  C-nek  hívják  a 
kürtöalaki'i  szakadékot  egy  sziklafalban. 

Chcmise  (franc,  ejtsd:  s'miz)  a.  m.  ing  ;  chemi- 
sette,  ing  eleje,  gallér. 

Chemismus,  egy  meghatározott  kémiai  vál- 
tozás során  lezajló  kémiai  reakciók  összeségét 
nevezzük  az  illető  reakció  C.-ának. 

Chemitipia,  Piil  K.,  dán  aranyműves  által 
1846.  föltalált,  ma  már  nem  igen  használatos  el- 
járás, köny^^lyomó  sajtón  nyomható  lemezek 
előállítására.  A  rajzolás  valamely  ótetőszerrel 
bevont  cinklemezre  történik,  az  így  keletkezett 
mélyedéseket  ólomcink-bizraut  öntvényével  tele- 
öntik, a  cinkrészeket  pedig  kimaratják,  úgy  hogy 
ekkor  már  az  öntvény  emelkedik  ki  s  a  lemez 
alkalmassá  lesz  könyvnyomó  sajtón  való  nyo- 
másra. 

Chemmis,  1.  Achmim. 

Chemnitz  (esi tsd :  khemnic),  önálló  törvényhatósági 
joggal  biró  város  Szászországban, aC. folyó  mind- 
két partján,  (1910)  287,340  lak.  Főiparágai :  vas- 
öntés, lokomotív-  és  egyéb  gépgyártás ;  pamut- 
szövés- és  fonás,  különösen  bútorszövetek  és  asz- 
talterítők készítése;  kötött  árúk,  főképen  ha- 
risnya-, keztyü-  és  trikókészítés ;  végül  kémiai 
szerek  és  papir  gyártása.  Mindez  iparágak  kb. 
40,000  munkást  foglalkoztatnak.  A  gépgyártás 
évente  60—70  millió  K  értékű  áríit  termel. 
A  régi  város  még  szűk,  de  újabb  része  már  széle- 
sebb, egyenesebb  utcákból  áll ;  a  Schloss-Teich 
környéke,  a  Forsti)latz,  Schiller- tér  és  a  Stadtpark 
fákkal  van  beültetve.  Jelentékenyebb  épületei :  a 
gót  stílusban  épített  Jakobi-templom,  id.  Kra- 
nach  Lucas  egj'  képével;  a  régi  és  új  város- 
háza ;  a  vágóhíd  és  a  Hedwig-fürdő.  Közép- 
iskoláin kívül  számos  ipariskolája  van  (molná- 
rok, gyárvezetők,  festők,  szövők,  takácsok,  sza- 
bók, üvegesek  stb.  számára).  Több  tudományos  és 
jótékonysági  egyesülete  közt  jelentékenyebb  a 
történelmi  és  képzőművészeti.  —  C.  Kaminizi 
nevű  vend  telepből  keletkezett.  Lothár  császár 
<megh.  1138.)  bencés  apátságot  alapított  itt; 
1290.  birodalmi  várossá  emeltetett.  Midőn  1485.  a 
szász  választófejedelemséget  fölosztották  és  C.  az 
Albert-ágnak  jutott,  már  egyike  volt  a  legvirág- 
zóbb iparú  szíisz  városoknak.  A  30  éves  háború- 
ban 1633—36  közt  csaknem  teljesen  elpusztult 
és  csak  a  XVII.  sz.  végén  kezdett  újra  meg- 
népesedni. V.  ö.  Zöllner,  Gesch.  d.  Fabrik-  u.  Han- 
delsstadt  C.  (2.  kiad.  1891) ;  Straumer,  Die  Fabrik- 
und  Handelsstadt  C.  (C.  1894) ;  Weinhold,  C.  und 
Umgebung.  Gesichtliehe  Bilder  aus  altér  und 
nener  Zeit  (C.  1906). 


Chemnitz,  1.  Jíaríiw,  egyike  a  jelentékenyebb 
német  lutheránus  teológusoknak  a  XVI.  sz.  má- 
sodik felében,  szül.  Treuenbrietzenbeu  (Mittel- 
mark)  1522  nov.  9.,  megh.  1586  ápr.  8.  Braun- 
schweigban.  Szegénysége  miatt  félbehagyta  ma- 
tematikai és  asztrológiai  tanulmányait  s  Königs- 
bergben  1549  óta  teológiával  foglalkozott.  1553. 
Wititenbergbe  költözött,  1554.  lelkész,  1567.  pedig 
szuperintendens  lett  Braunschweigban.  Fő  mun- 
kái: Examen  eoncilii  Tridentini  (1565—73,  4  kö- 
tet ;  új  kiad.  PreussB.-től,  Berlin  1862),  Loci  theo- 
logici  (Leyser  kiadása,  1591)  és  Corpus  doc- 
trinae  Julium  (Braunschweig  1569).  Egyik  szer- 
zője a  Concordiae  Formula  hitvallásnak.  V.  ö. 
Lentz,  Dr.  C.  Martin  (Gotha  1866) ;  Hachfeld, 
Martin  C.  nach  seinem  Lében  und  Wirken  (Leip- 
zig  1867). 

2.  C,  Matthaus  Friedrich,  a  «Schleswig-Hol- 
stein  meerumschlungen»  c.  dal  szövegköltője,  szül. 
Barmstedtben  1815  jún.  10.,megh.  Altonában  1870 
ápr.  14.  A  fentemlített  dal  1848—49.,  majd 
1863—64.  egész  Németországban  igen  népszerű 
volt,  1844.  jelent  meg  az  Itzehoer  Nachrichten- 
ben, Bellmann  orgonista  szerzett  rá  zenét  s 
először  a  schleswigi  dal  ünnepen  1844  júl.  14.  ad- 
ták elő. 

3.  C;  Philipp  Bogislav  von,  C.  1.  unokája,  svéd 
történetíró,szül.Stettinbenl605máj.9.,megh.Hall- 
stadban  (Svédországban)  1678  máj.  17.  Előbb  hol- 
landi, majd  svéd  hadi  szolgálatba  lépett.  Krisztma 
svéd  királynő  1644 .  tanácsossá  ós  német  birodalmi 
történetíróvá  nevezte  ki,1648.  nemességet  kapott. 
Hippolytus  a  Lapide  álnév  alatt  írta  híres  mun- 
káját :  Dissertatio  de  ratione  status  in  imperio 
nostro  romano-germanico  (Freist.  1640,  2.  kiad. 
1647),  melyben  a  Habsburgházat  szenvedélyesen 
megtámadta.  Történelmi  műve :  Der  königliche 
schwedische  in  Deutschland  gef  ührte  Krieg  (új  ki- 
adós Stockh.  1855—59,  6  köt.)  fontos  forrásmunka 
a  30  éves  háború  történetéhez.  V.  ö.  Weber,  Hip. 
a  Lapide.  Sybel,  Histor.  Zeitsehr.  29.  köt. ;  Gal- 
lati,  Der  kön.  schwedische  in  Deutschland  ge- 
führte  Krieg  des  B.  F.  von  C.  (Frauenfeld  1902). 

Clieinokinesis,  1.  Kinesis. 

Cliemosis,  a  szemgolyót  borító  kötőhártj^a 
savós  beivódása  és  erős  megduzzadása,  amely  a 
szemen  és  a  szem  környékén  táraadó  különböző 
gyuladások  és  vérkeringési  zavarok  következté- 
ben keletkezik. 

Chemosi^ntbesis,  az  az  alsóbb  rendű  növé- 
nyek sorában  előforduló  folyamat^  amely  alatt 
tisztán  kémiai  hatás  folytán  szerves  (organikus) 
vegyületek  alakulnak  anorganikus  vegyületek- 
ből, pl.  a  nitrobaktériumokban.  L.  Fhotosyn- 
ihesis. 

Chemotaxís,  kémiai  hatásokra  bekövetkező 
helyzetváltoztatás,  1.  Tropizmnsok.  —  Növény- 
tani értelemben,  1.  Taxis. 

Cliemotberapia  (gör.).  Fertőző  betegségek- 
nek vegyszerekkel  való  gyógyítása,  szemben  a 
szérum-gyógyítással.  Ehrlich  szerint  egy  ily 
gyógyszernek  az  az  ideálja,  ha  minél  nagyobb  a 
jparasitotropiája,  azaz  minél  erősebb  mérge  az 
élősdinek  és  minél  kisebb  az  organotropiája,  azaz 
minél  kevésbbé  hat  az  élösdit  hordozó  állatra  v. 
emberre.  Ilyen  radikális  gyógyszereknek  bizo- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chemotropismus 


480     — 


Chénier 


nyúltak  a  chinin  a  malária,  a  kéneső  a  szifllis, 
a  szalicilsav  a  csúz  ellen  s  az  arzén  a  malária 
bizonyos  alakjai  ellen.  A  C.  fellendülését  és  tudo- 
mányos megalapozását  a  tropikus  protozoon-be- 
tegségek  tanulmányozásának  s  kváönöaenEhrlich 
Pálnak  köszöni.  A  protozoonok  ellen  ugyanis  sero- 
therapiával  nem  lehet  ktizdeni.  Különböző  vegy- 
szerekkel tettek  tehát  próbát  és  e  téren  különö- 
sen a  tropicus  trypanosoma-betegségek  tanulmá- 
nyozása révén  jutottak  szép  eredményre  (álom- 
kór, nagana,  surra),  amennyiben  néhány  eléggé 
ártalmatlan  festékanyagra  bukkantak  (fukszin, 
methylkék  stb.),  amelyek  a  kórokozókat  elég  jól 
elpusztitották,  a  halálosan  fertőzött  állatokat 
megmentették.  Az  arzén  ilyen  hatása  malária 
ellen  már  rég  ismeretes  lévén,  evvel  is  kezdtek 
kísérletezni,  vegyileg  gyöngíteni  igyekezvén  an- 
nak nagy  méreghatását,  úgy,  hogy  azért  élősdi- 
pusztító hatása  megmaradjon.  így  előbb  a  kako- 
ú!?/Z- vegyületekkel  (1.  o.),  majd  az  atoxyl-l£d{l.  o.) 
tettek  egyre  jobb  sikerű  kísérleteket,  de  az  arzén 
veszedelmes  volta  még  ez  utóbbi  alakjában  is 
jelentkezett.  Végül  Ehrlichnek  és  Hátának  sike- 
rült több  száz  szerves  arzénvegyület  kipróbálása 
útján  az  arzén ohenzolig  (salvarsan)  eljutni,  ami 
jelenleg  több  protozoon-betegségnek  leghatalma- 
sabb radikális  gyógyszere.  (Trypanosomiasisok, 
febris  recurrens,  syphilis,  malária).  Ily  specifikus 
hatású  vegyi  anyagok  további  kutatása  sok  re- 
ménnyel biztat. 

Chemotropismus,  kémiai  behatásokra  be- 
álló tömegváltozás,  1.  Tropizmusok.  —  A  növény- 
tanban C.  alatt  Pfeffer  nyomán  a  növényeknek 
azon  tájékozódó  mozgásait  értjük,  amelyeket  va- 
lamely anyag  kémiai,  leginkább  oldott  vagy  gáz- 
alakú anyagok  minőségének  v.  töménységének 
egyenlőtlen  elosztása  hoz  létre.  Megkülönbözte- 
tünk pozitív  és  negatív  C-t,  sőt  a  hatásnak  bizo- 
nyos határai  is  vannak.  A  C.-nak  nagy  jelentősége 
van  bizonyos  növényi"észek  növekedésének  irá- 
nyításában, pl.  a  pollentömlő  növekedésének  a 
magrügyhöz  való  irányításában,  ami  által  a  meg- 
termékenyítés sikerét  mozdítja  elő. 

Chemulpo,  1.  Gsemulpo- 

Chen  (áuat),  1,  Sarki  lúd. 

Chenalopex  (áUat),  a  réce-félék  (1.  o.)  család- 
jába tartozó  madárnem,  melynek  fajai  a  mele- 
gebb övekben  élnek.  A  vetési  lúd  nagyságú  egyip- 
tomi lúd  (C.  aegytiaca  L.)  Kelet-Afrikában,  Pa- 
lesztinában ós  Szíriában  él,  sőt  Európába  is  át- 
vándorolt, a  sörényes  récelúd  (G.  jid^ata)  pedig 
az  Amazon  mentén  és  Guianábau  honos.  Húsuk 
ízletes. 

Chenavard  (ejtsd:  sönávár),  Paw/  Jbsej?^, francia 
festő,  szül.  Lyonban  1808  dec.  9.,  megh.  1895  ápr. 
12.  Hersentnak,  Delacroixnak  és  Ingresnek  volt 
tanítványa,  Olaszországban  is  tanult.  Részben  az 
olasz  monumentális  művészet,  részben  a  roman- 
tikus irány  hatása  alatt  készítette  a  párisi  Pan- 
theonba  szánt,  világtörténeti  s  íllozófiai  tartalmú 
freskósorozat  kartonjait,  amelyek  azonban  nem 
kerültek  kivitelre.  A  párisi  Musóe  du  Luxem- 
bourgban van  La  divine  tragédie  c.  festménye. 

Chencini,városOro8z-Lengyelországban,Kjelci 
kormányzóságban.  Kjeidtől  11  kni.-nyire,  6180 
lak.,  ólom-,  ezüst-  és  márványbányákkal. 


Chéne  des  Antilles  (növ.),  1.  Gatalpa. 

Chénedollé  (ejtsd:  séndoié),  Gharles  Julién  Li- 
oult  de,  francia  költő,  szül.  Vireben  (Normandia)- 
1769  nov.  4.,  megh.  Bureyben(Eure)  1833  dec.  2. 
A  forradalom  legvéresebb  éveit  külföldön  töltötte,. 
1799.  visszatért  Parisba  s  még  a  császárság  idejé- 
ben (1812)  hivatalt  vállalt.  Fő  müve,  melyet  azon- 
ban a  kortársak  hűvösen  fogadtak,  bár  éppen  nem 
szegény  sikerült  részletekben:  Le  génié  de- 
l'homme  (1807),  bölcseleti  költemény  4  énekben^ 
mely  már  címében  is  elárulja  Chateaubriand  ha- 
tását. Több  megértésre  talált  Études  poétiques- 
(1820)  c.  versgyűjteménye,  melyben  a  romanti- 
kusok egy  velük  rokonlélek  megnyilatkozásait 
ismerték  föl.  Összes  műveit :  Oeuvres  complétes. 
Sainte-Beuve  adta  ki  (Paris  1864),  aki  még  1849. 
magvas  tanulmányt  írt  róla  a  Revue  des  deux 
Mondesban.  Életírója  Helland  (u.  o.  1857). 

Chénée  (ejtsd:  sené),  város  Liége  (Lüttich)  belga- 
tartományban, az  Ourthe  jobbpartján,  közel  a 
Vesdre  torkolatához,  (i9io)  9968  lak.,  vas-  és  üveg- 
iparral. 

Chenery  (ejtsd:  csenneri),  Tkomas,  angol  orienta- 
lista, szül.  Barbadosban  1826.,  megh.  1884.  Akrimi 
háború  alatt  a  Times  konstantinápolyi  tudósítója 
volt.  1868— 77-ig  Oxfordban  az  arab  nyelv  ta- 
nára ;  ezután  haláláig  a  Times  egyik  szerkesz- 
tője, részt  vett  az  ótestamentom  fordításának 
revideálásában.  Munkái :  Six  Assemblies  (Maká- 
mát  of  Hariri  translated,  London  1877) ;  Machbe- 
roth  Ithiel  (Hariri  héber  fordítása  al-Kharizi-tól, 
1872). 

Chenevixit  (ásv.),  víztartalmú  vasréz-arzenát ; 
vaskosan  terem  Comwallban,  kvarcitbau. 

Chénier  (ejtsd:  senjé),  1.  André  Marié  de,  fran- 
cia költő,  szül.  Konstantinápolyban  1762  okt.  30., 
megh.  Parisban  1794  júl.  25.  Anyja  nagyművelt- 
ségű görög  nő  volt,  akinek  a  klasszikus  görög 
kor  helyes  ismeretét,  mely  őt  a  többi  korabeU 
«klasszikus»-tól  oly  élesen  megkülönbözteti,  kö- 
szönheti. A  kora  gyermeksége  óta  Franciaország- 
ban nevelkedett  ifjú  a  szabadság  eszméjének  lel- 
kes híve  volt,  amiről  Avis  aux  Fran^ais  sur  leurs 
véritables  ennemis  (1790)  című  híres  dolgozata 
is  tanúskodik.  A  jakobinus-párt  túlzásait  azonban 
erősen  elítélte,  amiért  is  egy  ideig  Versailles- 
ban  kellett  rejtőzködnie  hatalmas  ellenségei  elől ; 
1794.  visszatért  Parisba,  de  vesztére,  mert  elfog- 
ták s  három  nappal  Robespierre  bukása  előtt  a 
vérpadra  hurcolták.  A  fogságban  keletkeztek  leg- 
szebb költeményei:  La  jeune  eaptive;  Deruiers 
vers  d'un  poéte  stb.  Költői  hagyatékát  Latouche 
adta  ki  először  1819.  s  a  kis  kötet  nagy  feltűnést 
keltett.  A  romantikusok  siettek  őt  a  maguk  számára 
lefoglalni,  bár  teljesen  jogtalanul,  C.  a  klassziciz- 
mus egyik  legutolsó,  de  legtökéletesebb  képvise- 
lő je  s  hogy  látszólag  annyira  különbözik  kortársai- 
tól, annak  oka  igazi  költő  voltában  keresendő. 
A  középkort  semmire  sem  becsülte,  ellenben  igen 
nagyra  volt  a  «f  elvilágosodás»  irodalmával,  mely- 
nek eredményeit  egy  nagyszabású  tanköltemény- 
ben, a  Hermés-ben  készült  összefoglalni.  Blégiái- 
ban  is  kora  gyermeke  gyanánt  áll  előttünk,  aki 
csak  az  érzéki  örömöknek  él.  Églogues-jaiban 
(L'aveugle,  La  jeune  maiadé  stb.)  VergiUus  és  Theo- 
kritos  tanítványa,  akiknek  költészetét  saját  költői 


Amely  sző  C  alatt  niocs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


Cheniile 


—     431 


Chepewyan 


egyéniségének  tüzében  megolvasztva  formálja  át. 
Versforma  tekintetében  szintén  az  ókori  írók  ha- 
tása alatt  állanak  lambes  c.  összefoglalt  versei, 
legszebb  és  legeredetibb  alkotásai,  melyekben 
lírai  hévvel  gúnyolja  ós  bélyegzi  meg  a  rémura- 
lom tűrhetetlen  zsarnokságát.  Müveinek  kritikai 
kiadásai  közül  Beeq  de  Fouquiéres-é  (Paris  1862) ; 
Guillard-é  (u.  o.  1899)  és  Dimoff-é  (1908)  említen- 
dők, üj  teljes  kiadás :  Oeuvres  complótes  (Paris 
1911,  eddig  2  köt).  V.  ö.  Bouquet,  Les  C.  (Paris 
IS9Í);  Haraszti  Gyula,  A.  C.  költészete  (Budapest 
1890,  francia  kiadás  Paris  1892) :  Morillot,  A.  C. 
(u.  0. 1894) :  GlacMnt,  A.  C.  (u.  o.  1902)  és  Faguet, 
A.  C.  (u.  0.  1902). 

2.  C.,  Marié  Joseph,  francia  drámaíró,  az  előb- 
beni  öccse,  szül.  Konstantinápolyban  176i  febr. 
11.,  megh.  Parisban  1811  jan.  10.  Első  tragédiái 
megbuktak,  de  a  Charles  IX.  c.  (1789)  forradalmi 
tartalmával  óriási  sikert  aratott,  A  jakobinus  esz- 
mék lelkes  híve  volt,  a  népiskolák  szervezetét 
1792.  az  ö  indítványára  határozták  el  s  1803.  az 
iskolák  főfelügyeletével  is  megbízták,  ez  állásáról 
azonban  a  császárság  megalapításakor  lemondott. 
Tragédiái,  melyek  tele  vannak  üres  szóvirággal, 
hideg  és  élettelen  alkotások  (Jean  Calas  1791 ; 
Henri  VIII.  1791 ;  Fénélon  1792 ;  Cyrus  1804). 
Legtöbb  költőiség  Épitre  sur  la  calomnie  c.  mü- 
vében van  (1795),  melyben  a  testvérgyilkosság 
vádját  hárítja  el  magától.  Összes  műveit,  Oeuv- 
res complétes  1824—26.  adták  ki  (8  köt.).  V.  ö. 
W.  Küchler,  J.  M.  C.  dramatische  u.  lyrische  Dich- 
tung  (Leipzig  1900);  F.  Liéby,  Étude  sur  le  thóátre 
de  M.  J.  C.  (Paris  1902). 

Cheniile  (franc,  ejtsd:  söniiiy),  magyarosan 
zsenilia,  selyemből  v.  fésüsgyapjuból  készült  sző- 
rös galand  és  zsineg.  A  szövőszéken  ugyanis  6— 
10  láncfonalból  álló  csoportokat  nagyobb  közök- 
ben szokás  elhelyezni,  minek  folytán  a  vetülék- 
fonalak  e  közök  mentén  lazák.  Ha  már  most  e 
szövetet  hosszas  sávokra  vágják,  még  pedig  a 
köz  középvonala  mentén,  oly  galandot  nyernek, 
amelynek  szélein  szabad  fonalvégek  vannak  s  ez 
a  lapos  zsenilia  ,  ha  pedig  megsodorják,  bolyhos 
zsineget  kapnak  s  ez  a  sodrott  zsenilia.  A  lapos 
zseniliát  jobb  minöség-ű  szőnyegek  gyártására,  a 
sodrottat  olcsó  takarók  s  terítők  készítésére  és 
paszománygyártásra  használják. 

Clienoiiceaax  (ejtsd.-  snoSszó),  falu  Indre-et-Loire 
francia  départementban,  a  Cher  jobbpartján.  Mel- 
lette renaissance  kastély  (XVI.  sz.),  Veronese  ké- 
peivel, (1901)  219  lak. 

Chenook,  indiánus  törzs,  máskép  Chinook  (1.  o.). 

Clienopodiaceae,  Libatopfélék  (növ.),  két- 
szikű család  a  Gentrospermae  sorozatban.  Kórós 
növények  V.  cserjék,  de  többnyire  füvek  pálhátlan. 
gyakran  húsos,  rendszerint  váltakozó  levelekkel! 
Viráguk  apró,  többnyire  sugaras,  kétivarú,  leples, 
csavaros  szerkezetű.  Porzója  annyi,  mint  lepel- 
levele s  az  utóbbiak  előtt  állnak,  számuk  sok  le- 
het. Magházuk  többnyire  felső  állású  és  1  üregű 
1  v.  sok  görbült  (campylotrop)  magkezdeménnyel. 
Termésük  og^Tnagvú  szem,  melyet  a  maradó  le- 
pel részben  v.  egészben  betakar  s  ezzel  együtt 
hull  le.  A  C.  fajai  kiváló  «sós  növények»  s  ezzel 
kapcsolatos  földrajzi  elterjedésük  is,  amennyiben 
a  nekik  megfelelő  viszonyokat  tengerpartokon, 


egykori,  sós  tengerfenéken,  amilyen  a  sivatag, 
a  sós  steppe,  továbbá  oly  helyeken  találjilk  meg, 
ahol  sókivírágzások  vannak,  az  ember  lakása 
körül  pedig  tisztátalan  helyeken.  A  családnak  az 
emberre  nézve  leghasznosabb  faja  a  Béta  vul- 
gáris, 1.  Cékla  és  Cukorrépa. 

Cbenopodiam  L.,  lioatop  (növ.),  a  Chenopo- 
diaceae  család  génusza ;  mintegy  50  faja  főkép  a 
mérsékelt  öv  lakója.  Többnyire  füvek,  néha  cser- 
jék. Levelük  lisztes  külsejű  v.  mirigyszőrös,  több- 
nyire 3  szögletes,  rombikus,  öblösen  fogas  v.  karó- 
lyos,  sőt  szárnyasán  hasogatott.  Viráguk  apró,  zöld 
s  levélhónalji  csomókban  áll,  amely  csomók  kun- 
koros szerkezetűek.  Rendesen  sós,  trágyás  vagy 
mívelt  talajon  nőnek.  A  C.  vulvaria  L.  (büdös 
libatop)  levele  rombtojásdad,  lisztes.  Trimetil- 
aminjától  büdös.  Falvak  körül  közönséges  gyom. 
A  C.  amh'osioides  L.  mexikói,  egyéves  fű.  Le- 
vele visszája  sárga  mirigy  szőrös,  fűszeres  illatú, 
kissé  kámforízü,  borsosmentaszagú,  bőven  só- 
tartalmú olajat  nyernek  belőle.  Füve  jezsuita 
tea,  mexikói  tea  (herba  ehenopodii  ambrosioidis 
seu  botryos  mexicanae,  Franciaországban  thé  du 
Mexique)  néven  officinális.  A  C.  botrys  L.  (bá- 
rányfarkú  libatop)  erős,  kellemes  szagú,  mirigy- 
szőrös leveléért  kertben  ültetik,  kivált  hazánk 
D.-i  felében ;  helyenként  vadon,  v.  legalább  elva- 
dultan terem.  Éteres  olajtartalmánál  fogva  görcs 
ellen  volt  officinális,  most  csak  molyt  űznek  vele. 
A  C.  honus  Henricus  L,  (kenő  liba  top)  íiatal  haj- 
tásait és  levelét  spenótnak  főzik,  Német-  és  An- 
golországban termesztik,  levelével  daganatot  bo- 
rogatnak. A  nálunk  nagyon  közönséges  C.  album 
L.  (lisztes  libatop)  és  a  C.  viride  L.  mezei  kórót 
Kelet-Indiában  főzeléknek  termesztik,  erre  a 
célra  a  németek  is  szedik.  Valamennyi  fajból 
hamuzsírt  lehet  előállítani.  Dél-Európában  főze- 
lék a  C.  foliosum  (Monch.)  Aschers.  és  a  C.  capi- 
tatum  (L.)  Aschers.  A  C.  quinoa  W^illd.  Peruban 
honos ;  lisztes  termését  eszik.  Az  amerikai  0.  an- 
thelminticiim  L.  szétmorzsolt  magvát  giliszta 
ellen  használják.  Számos  faj,  néhány  említet- 
ten kívül,  legközönségesebb  gyomjaink  közé  tar- 
tozik, pl.  C.  urbicum  L.,  muraié  L.,  hydbridum 
L.  stb.  Az  utóbbi  (pokolvarfü)  levele  nagy, 
háromszögű,  szíves,  virágcsomói  berzedt,  levél- 
telen  bugában  állanak.  A  sertésre  ós  a  tehénre 
veszélyes  méreg. 

Chenopodium-olaj,  színtelen  v.  alig  sárgás^ 
átható,  kellemetlen,  kámforos  szagú,  keserű- 
égető ízű  olaj.  Fajsúlya  0"97.  összetétele  alig  is- 
meretes. A  chenopodium  amhrosoides  nevű  nö- 
vényből (Maryland-ban)  desztilláció  útján  készül. 

Chenu  (ejtsd :  sönu),  Jean  Charles,  zoológus,  szüK 
1808.  Metzben,  megh.  1879.  Katonaorvos,  majd  a 
Delessert-féle  növény-  és  kagylógyüjtemóny  kon- 
zervátora,  később  az  orvosi  főiskola  könyvtár- 
noka lett.  Fömunkája  az  1850— 61-ig  többek  közre- 
működésével 31  kötetben  megjelent  Encyclopédie 
d'histoire  naturelle. 

Cheopsz,  1.  Chufu. 

Chepang  (ejtsd :  csepang),  Nepál  őslakosságának, 
a  kusundák-nak  (l.  o.)  műveltebb,  síkságlakó 
ága.  Nyelvük  a  tibetivel  rokon. 

Chepewyan  (ejtsd :  csepevaia),  indiánus  törzs  az 
athabaszkok  ágából  Közép- Kanadában.  Nem  tó- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Ghephren 


—     432 


Cherbuliez 


veszteudö  össze  a  chippeva  a.  m.  odzsibve  törzs- 
zsel.  L.  Indiánusok. 

Chephren,  máskép  Chafra  (1.  o.). 

Chepra,  az  egyiptomi  pantlieonban  a  bogár- 
alakú napisten,  az  alsó  hemiszféra  éjféli  napjá- 
nak ós  az  ennek  a  téli  fordulóponttól  a  tavaszi 
napéjegyenlőség  pontjáig  befutott  pályájának 
szimbóluma.  Mint  járó  férfiút  ábrázolták,  bogár- 
ral koronázott  fejjel. 

Chepstow  (ejtsd :  csepsztó),  kikötőváros  Monmoutli 
angol  grófságban,  aWye  torkolatától  5  km.-nyire, 
(1911)  2953  lak.,  fa-,  vas-  és  szénkereskedéssel,  régi 
várromokkal. 

Chcque  (franc),  1.  Csekk. 

Clier  (franc,  ejtsd :  ser),  kedves,  drága ;  mon  G- 
és  ma  G-  kedvesem,  drágám. 

Cher  (ejtsd:  ser).  1.  C.  (az  ókorban  Gabrü),  folyó 
Közép-Franciaországban.  Az  Auvergnei  liegyek- 
ben  ered  s  350  km.  futás  után  Taus  közelében 
szakad  a  Loireba.  Mellékvizei  jobbról  az  Au- 
mance,  Yévre  és  Sauldre,  balról  a  Tardés  és  az 
Amon.  Gyakori  áradásai  sok  kárt  okoznak.  A 
folyótól  kapta  nevét  C.  és  Loir-et-C.  départe- 
ment.  —  2.  G.,  département  Franciaország  kö- 
zépső részében,  7302  km^  területtel,  (i906)  345,584 
lak.  Ny-i,  É.-i  és  középső  része  halmos ;  D.-en  a 
Plateau  Central  ágai  nyúlnak  be.  Állattenyész- 
tés, földmívelés,  virágzó  vasipar,  posztó-,  vászon- 
szövés, fayence-  ós  porcellángyártás.  Fővárosa : 
Bourges.  V.  ö.  Menault,  Histoire  agricole  du 
Berry.  Monographie  agricole  du  C.  (Paris  1891 , 1.). 

Cheramella-fa,  1.  Phyllanthus. 

Cherasco  (ejtsd:  keraszko),  város  Cuneo  olasz  tar- 
tományban, a  Stura  és  Tanaro  összefolyásánál, 
<i9oi)  9054  lak.,  selyemtermeléssel  és  iparral.  A  ró- 
maiak idejéből  való  C.  vár  volt ;  birtokáért  fran- 
ciák és  osztrákok  több  ízben  küzdöttek.  1631-ben  a 
GA  béke  a  mantovai  örökösödési  háborút  fejezte 
be.  1796.  Piemont  királya  és  Napóleon  generális 
kötöttek  itt  egymással  békét. 

Cheraszkov  Mihály,  orosz  költő,  szül.  Pere- 
jaszlavban  1733  nov.  5.,  megh.  Moszkvában  mint 
az  ottani  egyetem  kurátora  1807  okt.  9.  Leghí- 
resebb müve  a  Rosszijada  (1779),  egy  álklasszi- 
kus  eposz  12  énekben.  Irt  egy  másik  nagy  eposzt 
is :  Vladimír  (1786)  J  8  énekben,  azonkívül  drá- 
mát, regényt,  dalt.  Ö  honosította  meg  Oroszor- 
szágban az  eposzt  és  a  müregényt,  említést  ér- 
demelnek szép  természetleírásai. 

Cherbourg  (ejtsd:  serbúr),  járási  székhely,  első- 
rangú erősség  és  igen  fontos  hadi  kikötő  Cotentin- 
félsziget  B.-i  részében,  a  Divette  torkolatánál,  130 
km.-nyire  Portsmouthtól,  (1906)  43,837  lak.,  hajóépí- 
téssel és  a  hajók  felszereléséhez  szükséges  minden- 
féle iparággal,  azonkívül  csipke-  és  kémiai  szer- 
készítéssel, bőrgyártással.  A  La  Trinité-templom- 
ban  érdekes  faragványok  láthatók ;  jelentékeny 
épületei  még  a  duVoeu  apátság,  a  városháza,  a  kol- 
légium, a  kórház,  L  Napóleon  óriási  szobra,  ame- 
lyet 1857.  a  Place  d' Armeson  állítottak  föl  és  a  ten- 
geri fürdő.  Jelentékenyebb  kulturális  intézetei : 
hidrográfiai  iskola,  városi  és  tengerészeti  könyv- 
tár,termé8zetrajzi,régiséggyüjtemény,képtár,ter- 
mészettudományi  társaság  és  akadémia.  Kereske- 
delmi kikötője  a  Divette  torkolatánál  egy  meden- 
céből és  egy  külső  kikötőből  áll,  amelyet  gránit- 


raolo  véd  ós  600  m.hosszú  csatorna  köt  össze  a  ten- 
gerrel. Forgalma  körülbelül  1700  hajó,  1.801,800 
tonna  tartalommal.  Kiviteli  cikkei :  öszvérek  és 
iparcikkek  a  gyarmatok,  tojás  és  vaj  meg  szárnya- 
sok Anglia  számára ;  a  beviteli  cikkek  fa,  kátrány, 
kender  és  gyarmatáruk.  C-nek  legnagyobb  fon- 
tosságot hadi  kikötője  kölcsönöz ;  ennek  építését 
1686.  márVauban  kezdette  meg,  L  Napóleon  foly- 
tatta és  III.  Napóleon  1858.  befejezte ;  az  összes 
építési  költségek  mintegy  100  millió  frankot  nyel- 
tek el.  A  mesterséges  külső  kikötő  1(XX)  ha.-nyi ; 
óriási  molo,  a  vízépítés  valódi  remekmüve  védi, 
amelynek  hossza  3712  m.,  szélessége :  az  alapnál 
200,  tetején  9  m. ;  ez  maga  67  millió  frankba  ke- 
rült és  1853.  készült  el.  A  külső  kikötőt  I.  Napó- 
leon ásatta.  1813.  fejezték  be.  A  bassin  h  flot  1829 
aug.  25.  inauguráltatott.  A  belső  medence  épí- 
tése Lajos  Fülöp  alatt  kezdődött  és  1858.  fejező- 
dött be.  Mindezen  belső  kikötök  22  ha.-nyi  terüle- 
tet foglalnak  el  és  40  hajót  képesek  befogadni.  A 
különböző  arzenálokon,  árú-  és  raktárakon  kívül 
falak,  8  hatalmas  erőd  és  számos  ágyúüteg  kör- 
nyékezi. C,  a  rómaiak  Corialluma,  a  normannok 
egyik  grófsága  volt ;  első  erődítményei  ezen  kor- 
ból (XI.  század)  valók.  A 100  éves  háborúban  1292. 
és  1378.  angol  kézen  volt.  Végleg  1396-ban  került 
Franciaországhoz.  XI.  Lajos,  VIII.  Károly,  XII. 
Lajos  és  I.  Ferenc  az  angolok  ellen  tanúsított  vi- 
tézségeért különböző  kiváltságokkal  ruházta  föl. 
1758.  azonban  az  angoloknak  mégis  sikerült  C-t 
kifosztaniok.  1830  ápr.  30.  innen  indult  X.  Károly 
Angliába.  V.  ö.  Hippeau,  Rade  et  portmilitaire  de 
C  (1864);  Pontmimont,  Notes  hist.  et  arch.  sur  les 
comm.  de  l'arrond.  de  C 

Cherbuliez,  l.André,  író,  szül.  Genfben  1795., 
megh.  u.o.  1874  jún.  14.  Teológiai  tanulmányai- 
nak befejezése  után  egyideig  nevelősködött  Olasz- 
országban és  Parisban ;  visszatérve  Genfbe,  lel- 
kész lett,  majd  184{).  a  genfi  akadémián  a  római 
irodalom  tanára.  Számos,  a  Bibliothéque  univer- 
selle  de  Genéveben  szétszórtan  megjelent  cikkén 
kívül  a  köv.  munkákat  írta :  De  libro  Job  (Genf 
1829)  és  Bssai  sur  la  satire  latiné  (u.  0.  1829). 

2.C;AntoineElisée,éil\amjo^iiró,GíöGcse,Bzül 
Genfben  1797  júl.  29.,  megh.  Zürichben  1869  márc. 
14.  1835-ben  a  genfi  akadémián  a  nemzetgazda- 
ságtan tanára  lett,  részt  vett  a  város  igazgatásá- 
ban és  befolyásos  lapokat  szerkesztett.  Az  1848-iki 
forradalom  következtében  Parisba  ment,  ott  két 
újságot  is  szerkesztett  ós  élénk  irodalmi  munkás- 
ságot fejtett  ki.  1853-ban  visszatérve  Svájcba, 
előbb  a  lausannei  akadémián,  majd  a  zürichi  mű- 
egyetemen tanárkodott.  Nevezetesebb  müvei :  a 
Bentham  szellemében  írt  L'utilitaire  (Genf  1828— 
1830,  3 köt.) ;  Riche ou pauvre (u.o.  1840, 2. kiad) ; 
Richesse  ou  pauvreté  (Paris  1841) ;  Théorie  des 
garantis  constitutionelles  (u.  0.  1838,  2.  köt.) ;  a 
szocialisták,  különösen  Proudhon  ellen  írt  mun- 
kái :  Simples  notions  de  l'ordre  sociale  k  l'usage 
de  tout  le  monde  (Paris  1848)  és  Le  potage  á  la 
tortue,  ou  entretiens  populairos  sur  les  questions 
sociales  (u.  0. 1849) ;  legfőbb  munkái :  Études  sur 
les  causes  de  la  misére  tant  morale  que  physique 
et  sur  les  moyens  d'y  porter  remóde  (u.  0.  1853) 
és  Précis  de  la  science  économique  u.  0.  1862, 
2  köt.). 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


I 


Cherchell 


433     — 


Chernél 


3.  CJoel,  író  és  könyvkiadó,  az  előbbinek  öccse, 
szül.  Genfben  1806.,  megh.  u.  o.  1870  nov.  8. 1833. 
megalapította  a  Revue  critique  des  liVres  nou- 
veaux  c.  folyóiratot  ós  több  konzervatív  hírlapot 
is  szerkesztett.  Le  lendemaín  du  dernier  jour  d'un 
condamné  (Paris  1828)  e.  regénye  paródia  V. 
Hugó  novellájára,  melyben  ez  a  halálbüntetés  el- 
törlése mellett  kardoskodik. 

4.  C.,  Vidor,  C.  André  fla,  francia  író,  szül. 
Genfben  1829  júl.  19.,  megh.  Combs-la-Villeben 
(Seine-et-Mame)  1899  jún,  30.  Eleinte  matemati- 
kát, majd  filológiát,  archeológiát  és  bölcsészetet 
tanult,  egy  ideig  szülővárosában  tanítóskodott, 
majd  Parisba  ment,  ahol  kizárólag  az  irodalom^ 
nak  élt.  1881-ben  az  akadémia  tagjai  sorába  vá- 
lasztották. A  Revue  des  deux  Mondesba  írt  poli- 
tikai és  műtörténeti  cikkei  G.  Valbert  álnéven 
jelentek  meg.  C.  kozmopolita  hajlandóságú  re- 
gényíró, akinek  műveit  nagy  emberismeret,  emel- 
kedett szempontok,  sokoldalú  műveltség  jellem- 
zik. Legjobb  regényei :  Le  comte  Kostia  (1863) ; 
Ij'aventure  de  Ladislas  Bolski  (1869);  La  re- 
vanche  de  Joseph  Noirel  (1872) ;  Méta  Holdenis 
(1873) ;  Miss  Rovel  (1875) ;  L'idée  de  Jean  Tétéről 
(1878);Noirs  et  rouges  (1881);  Le  bete  (1887); 
Aprés  fortune  faite  (1895)  stb.  Archeológiai  ós 
kritikai  tanulmányai  közül  említendők :  A  propos 
d'un  cheval  (1860.  2.  kiad.  1864,  Un  cheval  de 
Phidias  címen);  Btudes  de  littérature  et  d'art 
(1873) ;  L'Allemagne  politique  (1870) ;  L'Espagne 
politique  (1870)  stb.  Magyarul  megjelentek :  Egy 
becsületes  asszony  története,  ford.  Tolnai  Lajos 
(Pest  1868,  2  köt.) ;  Bolski  László,  ford.  Gsukási 
Józsefné  (u.  o.  1872,  3  köt.) ;  Noirel  József,  ford. 
Mártonffij  Frigyes  (u.  o.  1873);  Móré  Paulina, 
ford.  Jidia  (Kolozsvár  1876,  2  köt.) ;  Saint-Maure 
kisasszony  jegyese,  ford.  Visi  Imre  (Budapest 
1876);  A  különc,  ford.  Augusztusz  (Kolozsvár 
1877,  2  köt.) ;  Brohl  Samu  és  társa,  ford.  K.  Ilona 
(Budapest  1877);  Holdenis  Méta,  ford.  Ambrus 
Zoltán  (u.  0.  1888,  2  köt.,  új  kiadás  1904) ;  Miss 
Rovel,  ford.  u.  a.  (u.  o.  1890,  2  köt.) ;  Művészet 
és  természet,  ford.  Geöcze  Sarolta  (u.  o.  1893) ; 
Vagyonszerzés  után,  ford.  Fluck  Jolán  (1897,  3 
köt.) ;  A  esókástanya,  ford.  K.  Karlovszky  Endre 
(u.  0.  1896,  2  köt.) ;  A  pepi  király,  ford.  Berényi 
Ltiszló  (u.  0.  1896) ;  és  u.  a.  névtelen  fordításban 
(1898);  Vörösek  és  feketék,  névtelen  ford.  (1899, 
3  köt.);  A  pillangó,  névtelen  ford.  (é.  n.);  Feketék 
és  vörösek,  ford.  Lándor  Tivadar  (1904).  V.  ö.  B. 
Bittér,  C.  (Genf  1900) ;  Goncha  Győző,  C.  br. 
Eötvösről  (Akad.  Ertek.  1908). 

Cherchell,  város  Algériában,  1.  Sersel 

Cberchez  la  femme  (franc,  ejtsd:  sersé  la 
ɻmm)  a.  m.  keresd  az  asszonyt  (mint  valami  do- 
lognak az  okát,  előidézőjét).  E  mondás  állítólag 
Pouché  francia  rendőrminisztertől  származik. 

Chercoat  (ejtsd :  serkú),  barna,  jól  polírozható, 
ismeretlen  botanikai  származású  fa.  Nagyobb 
fajsúlyú,  szilárd  és  szívós  anyag,  fekete,  szabá- 
lyosan elrendezett  foltokkal.  A  botgyártás  anyaga, 
de  ritkábban  jön  forgalomba. 

Cherem  (héber),  1.  Anatéma. 

Cherentes,  1.  Chavantok. 

Chérest  (ejtsd:  séró),  Aimé,  francia  történetíró, 
SZÜL  Anxerreben  1826  márc,  3.,  megh.  1885  jan. 

Révai  iVdjfy  Lex{k<ma.  IV.  köt. 


30.  Parisban.  Müvei  közül  megemhtendők :  Bib- 
liographie  auxerroise  (1885) ;  Vézelay  (1864—68, 
3  kötet) ;  La  vie  et  les  oeuvres  de  A.-Th.  Marié 
(1873) ;  L'archiprétre,  épisodes  de  la  guerre  de 
cent  ans  au  XIV.  sióele  (1880) ;  La  chnte  de  Tan^ 
eieu  régime  (1885—86,  3  köt.). 

Chéret  (ejtd:  seré),  Jules,  francia  festő  és  kő- 
rajzoló,  szül.  Parisban  1836  máj.  31.  Fiatal  korá- 
ban egy  ideig  Londonban  dolgozott,  ahonnét  1866. 
visszatérve,  a  művészeti  plakát  megteremtője 
lett  Parisban.  E  nemű  műveit  rendkívüli  köny- 
nyedséggel,  díszítő  érzékkel  és  szellemességgel 
készítette.  A  legszebbek  közül  valók:  Praseati, 
Almóes,  Tziganes,  Fétes  de  Mont-de-Marsan,  Pa- 
lais  de  Glace,  Bal  de  Moulin-Rouge,  Coulisses  de 
r  Opera,  Loie  Fuller,  Lídia,  Saxoleine,  Quinquina 
Dubonnet,  Eldorádó  stb.  Pasztelljei  is  igen  sike- 
rültek. 

Cheribon,  sziget,  1.  Cseribon. 

Cherif  pasa,  egyiptomi  államférfi,!.  Serif  pasa. 

Cheriinoya  (növ.),  1.  Gimetalma. 

Cbcrmes  L.  (állat),  1.  Levéltetvek. 

Chernél  (chernelházi),  ősrégi  magyar  család, 
melynek  első  ismert  őse  Mikse  mester  és  fia, 
akiket  IV.  Béla  a  karakói  várjobbágyok  sorából 
kiemelve,  nekik  Gólya-Damonyán  (ma  Chernel- 
háza)  két  eke  alá  való  földet  adományozott.  1575. 
és  1610-ben  a  család  Sédenre  és  Szt.  Péterre  nyert 
adományt,  egy  ága  a  családnak  szentjakabi  elő- 
névvel aXV.sz.-ban  virágzott.  A  család,  mely  ere- 
detileg Sopron  vármegyében  volt  birtokos,  idővel 
Zala,  Somogy,  Győr  és  Vas  vármegyékben  is 
szerzett  birtokokat,  jelenleg  Tömördön  és  Zvid- 
nyén  is  birtokos.  A  család  tagjai  közül  főleg 
György  játszott  nagy  szerepet  I.  Rákóczi  György 
alatt,  kinek  bizalmas  embere  és  magyarországi 
jószágának  kormányzója  volt,  a  Pázmány  Péter 
és  Esterházy  Miklós  nádor  közti  érintkezések 
közvetítője,  még  előbb  1619.  a  koronának  Beth- 
len Gábor  részére  való  kiadatása  tárgyában  ki- 
küldött bizottság  tagja.  Neje  Dersy  Zsófia  révén 
nagy  birtokokat  szerzett  a  tiszavidéki  részeken  s 
megalapítója  lett  a  család  tiszavidéki  ágának. 
Fiai  György  és  Pál  a  Wesselényi-féle  összeeskü- 
vésben nagyobb  szerepet  játszottak,  György  ezért 
halálra  is  ítéltetett,  de  kegyelmet  nyert;  Pál 
Apafi  Mihályhoz  menekült  Erdélybe.  A  család 
újabbkori  tagjai  közül  György  és  Gyula  orsz. 
képviselők  voltak,  utóbbi  mint  a  főrendiház  tagja 
1909.  halt  meg.  G.  Kálmán  (szül.  1822.,  megh. 
1891.)  tevékeny  írói  működést  fejtett  ki  s  külö- 
nösen a  történelemmel  foglalkozott.  Önállóan 
megjelent  műve :  Kőszeg  sz.  kir.  város  jelene  és 
múltja  (Szombathely  1878). 

G.  István,  ornitológus,  szül.  Kőszegen  (Vas 
vm.)  1865  máj.  31.  Jogi  és  természettudományi 
tanulmányait  Pozsonyban  és  Budapesten  vé- 
gezte. Ósi  birtokát,  Chemelházát  bérbeadta,  s 
minden  idejét  a  madárélet  tanulmányozásának 
szentelte.  E  célból  átkutatta  hazánk  minden  ne- 
vezetesebb vidékét  s  kutatásainak  eredményeit 
hazai  és  külföldi  szakfolyóiratokban  tette  közzé. 
Tevékeny  részt  vett  a  Hermán  Ottótól  1890 
tavaszán  rendezett  madárvonulási  megfigyelé- 
sekben. Mint  a  magyar  állam  képviselője  közre- 
működött a  Parisban,  Londonban,  Berlinben  tar- 


Ohernetidae 


—    áU 


Cherubini 


tott  nemzetközi  madártani  kongresszuson.  Ön- 
álló művei:  Bibliographia  ornithologica  Hun- 
flíarica  (1655— 1888,  különl.  a  M.  Könyvszemlé- 
ből 1889) ;  Utazás  Norvégia  végvidékére  (Buda- 
pest 1893) ;  A  láhszánkózás  kézi  könyve  (u.  o. 
1897) ;  Magyarország  madarai,  különös  tekintet- 
tel gazdasági  jelentőségükre  (a  f  öldm.  miniszter 
megbízásából",  3  köt.,  u.  o.  1899—1900) ;  Az  ok- 
szerű madárvédelem  eszközeiről  (u.  o.  1908); 
Máday  Izidorral  együtt :  Madárvédelmi  törek- 
vések Magyarországon  (u.  o.  1911) ;  az  ismere- 
tek mai  színvonalához  mérten  lefordította  és  a 
hazai  viszonyokhoz  alkalmazta  Brehm  világhírű 
munkájának,  az  Állatok  Világának  a  madarakról 
szóló  3  kötetét  (u.  o.  1902— 1904?). 

Cbernetidae  (állat),  az  álskorpiók  (1.  o.)  rend- 
jébe tartozó  egyetlen  állatcsalád,  a  rend  jellegei- 
vel. L.  Álskorpiók. 

Cherokee,  indiánus  törzs,  1.  Gseroki. 

Cherokee  (ejtsd:  cseroki),  Jowa  állam  C.  county- 
jának  főhelye  az  északamerikai  Egyesült-Álla- 
mokban, Omahától  É.-ra,  vasúti  csomópont  a 
Little  Sioux  partján,  gabonakereskedéssel,  (i9oo) 
3865  lak. 

Cherrier  Miklós,  pozsonyi  kanonok,  egyházi 
jogíiudós  és  történész,  szül.  Nagyőszön  (Torontál 
vm.)  1790  jún.  20.,  megh.  Pozsonyban  1862  dec.  18. 
A  teológiát  mint  esanád-egyházmegyei  növendék- 
pap Pesten  végezte.  Legjelesebb  müvei :  Enehiri- 
dion  Juris  Ecclesiastici,  (ium  singulari  ad  aUenas 
confessiones  attentione  (Pest  1837);  Institutio- 
nes  Históriáé  Ecclesiastieae  N.  P.  (u.  o.)  1840— 41, 
4  köt.) ;  Epitome  Históriáé  Ecclesiastieae  N.  P. 
(Wien  1853—54, 2  k^öt.) ;  Egyházi  jog  (Nagyszom- 
bat 1843,  2  köt.);  Közegyháztörténet  (Pozsony 
1844) ;  A  magyar  egyház  története  (Pest  1856). 

Cherrier  (ejtsd:  serrié),  Charles  Joseph  de, 
francia  tiszt  és  történetíró,  szül.  1785  márc.  6. 
Neufcháteauban,  megh.  1872  júl.  27.  u.  o.  Részt  vett 
a  legtöbb  napóleoni  háborúban,  1830.  állásától 
politikai  magatartása  miatt  megfosztották.  Mü- 
vei :  Histoire  de  la  lutte  des  papes  et  des  empe- 
reurs  de  la  maison  de  Suabe  (Paris  1841 — 45,  3 
köt.,  új  kiad.  1858) ;  Hist.  de  Charles  VIII.  (Paris 
1868,  2  köt.,  új  kiad.  1870). 

Clierry  (ang.,  ejtsd:  cserri)  a.  m.  xereszi  bori. 
SJierry. 

Cberry^Jfrandy  (ang.,  ejtsd:  cserri-brendi), 
cseresznye-pálinka  (helytelenül  írják  sherry^ 
brandy-Tie^)- 

Cherry-sziget,  1.  Medve-szigetek. 

Cherryvale  (ejtsd: cserivel),  város  Kansas  állam 
DK.-i  részében,  vasúti  csomópont,  szénbányákkal, 
(1900)  3472  lak. 

Chersiphron,  görög  építő,  szül.  Knozoszban, 
Krétán ;  íiával,  Metagenesszel  együtt  építette  a 
Kr.  e.  356-ban  Herostratostól  felgyújtott  Artemis 
templomát  Efezusban;  Kr.  e.  600  körül  éltek. 
Apa  és  fla  müvükről  munkát  is  írtak. 

Cherso  (ejtsd:  kerzó),  65  km.  hosszú,  2—12  km. 
széles  sziget  az  Adriában,  Fiúmétól  DDNy.-ra 
20  km.  Isztria  lussini  ker.-éhez  tartozik.  Területe 
410  km2,  (1910)  8135  lak.  (Vs  része  szerb-horvát, 
i/gia  olasz).  Hosszirányban  mészhegy  vonul  végig 
a  szigeten  (Monté  Sysz  637  m.).  A  partokon,  ki- 
vált D.-en,  bor,  olaj  és  déligyümölcs  terem.  Az 


erdők,  É.-on,  épület-  és  tűzifát  szolgáltatnak. 
1902  óta  OBZtrigatenyésztő  teleppel.  A  sziget  kö- 
zepén a  7  km2  kiterjedésű,  56  m.  mély  Vrana-tó 
(1.  0.).  Ossero-hól  (305  lak.),  a  sziget  DNy.-i  ré- 
széről, forgóhíd  visz  át  Lussin  szigetére.  — 
C,  a  sziget  fővárosa  a  Ny.-i  parton,  (i9oo)  4379 
lak.,  halászattal,  olaj-,  bor-  és  déligyümölcs- 
kereskedéssel. 

Cherson,  orosz  kormányzóság,  1.  Kerzon. 

Chersones,  Ghersonesus,  félsziget,  1.  Kerszo- 
nézosz. 

Chertsey  (ejtsd:  csörtszi),  város  Surrey  county- 
ban  (Anglia),  a  Temze  mellett  London  és  Wind- 
sor  között  (a  folyón  híd),  (1911)  13,819  lak. 

Cherub,  1.  Kerub. 

Cherubini  (ejtsd  ;kerubmi),2vMÍgíi.Marm  Zenobio 
Garlo  Salvatore,  olasz  zeneszerző,  szül.  Firen- 
zében 1760  szept.  14.,  megh.  Parisban  1842  márc. 
15.  Első,  gondos  mestere  atyja  volt,  a  Pergola- 
színház  zenésze ;  nagyhercege,  a  későbbi  II.  Lipót 
császár,  1778.  Bolognába  küldte  Sarti-hoz,  az 
ellenpontozás  kimerítő  tanulmánya  végett.  Eleinte 
az  egyházi  zenét  mívelte,  de  csakhamar  az 
operaírásra  tért  át ;  első  dalművét  Quinto  Fabio 
c.  1780.  adták  Alessandriában.  Néhány  év  alatt 
6  más  dalműve  került  szinre  különböző  váro- 
sokban ;  1784.  Londonba  hívták,  udv.  zeneszerző 
címét  nyerte  s  már  mint  híres  ember  költö- 
zött 1787.  Parisba.  Itt  nagy  hatással  volt  reá,  a 
telivér  olasz  zeneköltöre,  Gluck  drámai  stílje,  s 
Haydn  és  Mozart  múzsája.  Ezóta  írt  műveiben 
nemcsak  több  tudás,  gondosabb  munka,  hanem  az 
érzés  nagyobb  mélysége,  a  harmóniák  és  ritmus 
merészebb  volta  uralkodik.  Már  a  francia  szövegre 
elsőnek  írt  Démophoon  (1788),  sokkal  inkább  a 
korszakalkotó  Lodoíska  (1791),  Medeia  (1797),  a. 
Beethoven  által  is  nagyratartott  Két  nap  (Les  deux 
journées,  1800;  magyar  címe  Párisi  vízhordó  volt 
a  bpesti  Nemzeti  Színház  bemutatóján  1842  nov., 
újabban  csak  a  német  f  ord.  mintájára  A  vízhord  5), 
Anacréon  (1803)  stb.  az  ő  újabb,  nemesebb  modo- 
rában vannak  alkotva.  Ezeket  a  «de  la  főire  St.- 
Germain»  színházban  C.magaigazgatta.  1793-ban 
a  Conservatoirenak,szervezésekor,  egyik  felügye- 
lője lett;  de  Bonaparte,  akinek  zenei  értelmét 
kétségbe  vonta,  megharagudott  rá  s  megvonta 
tőle  kegyét.  Ezért  1805.  Bécsbe  ment  s  Lodoíska 
és  Paniska  nagy  dicsőséget  szereztek  neki,  Haydn 
és  Beethoven  eüsmerték  a  legnagyobb  drámai 
zeneszerzőnek.  Az  1806-ban  Bécset  megszállott 
Napóleonnak  kénytelen  volt  scliönbrunni  hang- 
versenyeit igazgatni,  de  azután  visszavonult  Chi- 
may  herceg  birtokára,  ahol  egyik  remek  miséjét 
írta.  Ennek  a  külföldre  is  kiterjedt  nagy  sikere 
rábírta,  hogy  operáin  kívül  egyebet  is  írjon; 
1815.  néhány  hónapot  Londonban  töltött,  hol 
a  íllharmóniai  társaság  számára  szimfóniát, 
megnyitót  s  tavaszi  himnuszt  (zenekarral)  írt. 
1816-ban  a  párisi  konzervatóriumra  a  zeneszer- 
zés tanárává  skir.  udv.  fő-zenemtendánssá  nevez- 
ték ki.  1821-ben  a  Conservatoire  igazgatója  lett 
s  visszaszerezte  annak  régi  hírnevét.  Halála  előtt 
egy  évvel  vonult  nyugalomba ;  73  éves  korában 
még  üde  leleménnyel  írta  meg  Ali  Baba  és  a  40 
rabló  c.  utolsó  operáját.  Tanítványai  közé  tartoz- 
tak Auber,Halévy;  ez  dolgozta  kiC.  előadásait  seZü; 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő  1 


Chéruel 


435     - 


Chesney 


alakban  1835.  jelent  meg  a  könyv  Cours  decontre- 
point  c.  Sajátkezű  jegyzékét  hagyatékából  Bottée 
de  Toulmon  kiadta;  van  eszerint  C-nek  11  nagy 
miséje  (5  kiadva) ;  2  i-equiemje,  számos  miserész- 
lete (nem  egy  meg  is  jelent),  egy  8  szólamú  Cre- 
do-ja  orgonával,  Magnifleat,  Miserere,  Te  Deum 
orgonával,  oratórium,  38  motett,  graduálék,  him- 
nuszok stb.  zenekarral,  15  olasz  és  14  francia  dal- 
mű, számos  ária,  Achille  á  Scyros  c.  ballet,  17 
nagy  kántáte  zenekarral,  77  románc,  forradahni 
dalok  zenekarral  és  több  más  szerzemény  vo- 
nós hangszerre,  zongorára,  orgonára.  Életraj- 
zát megírták  névtelenül  1809. ;  franciául :  Lamé- 
uie  (Homme  de  rien  álnéven),  Miel  1842.,  Place 
1842.,  Rochette  1843. ;  olaszul :  Picchianti  1854., 
Gamucei  1869. ;  angolul :  Bellasis  1876.  Firenzé- 
ben emléke  áll  1869  óta.  V.  ö.  Growest  P.  J., 
C.  (London  1890). 

Chéruel  (ejtsd:  sérüei),  Pierre  Adolphe,  francia 
történetíró,  szül.  Rouenban  1809  jan.  17.,  megh.  Pa- 
risban 1891  máj.  2.  Rouenban,  Strassburgban.Poi- 
tiersben  működött  mint  tanár.  Alapos  művei  közül 
említést  érdemelnek :  Histoire  de  l'administration 
monarchique  en  Francé  (2  köt,  1855);  Diction- 
naire  histor.  des  institutions,  moeurs  et  eoutumes 
de  Francé  (2  köt.,  6.  kiad.  1884) ;  Mémoires  sur  la 
vie  de  Pouquet  (1864,  2  köt.) ;  Hist.  de  Francé 
pendant  la  mmorité  de  Louis  XIV.  (4  köt.  1879— 
1880) ;  Hist.  de  Francé  sous  le  ministére  de  Maza- 
rin  (3  köt.,  1882—83).  Kiadta  továbbá  Saint- 
Simon,  Montpensier  és  D'Ormesson  emlékiratait 
és  Mazarin  leveleit  (7  köt.). 

Cheruszkok,  a  régi  Germánia  leghíresebb  népe, 
a  Harz  hegységtől  E.-ra,  a  mai  Weser  és  Élbe 
között.  Meghódoltak  Drusus,  majd  Tiberius  légiói 
előtt,  de  9.  Kr.  u.  tönkre  vervén  Varus  légióit  a 
teutoburgi  erdőben,  élére  léptek  a  germán  tör- 
zseknek és  14—16.  nemcsak  Germanicusszal,  de 
utóbb  a  markomanokkal  is  sikeresen  küzdöttek. 
A  longobárdok  és  kelták  betöréseinek  azonban 
már  nem  tudtak  ellenállani  s  Domitiauus  idejé- 
ben Charomierus  nevű  királyuk  már  Rómában 
keresett  menedéket.  Ki*,  u.  IV.  sz.-ban  még  ön- 
álló népként  szerepelnek,  de  lassan  beolvadtak  a 
szászok  szövetségébe.  Államszervezetük  leírását 
V.  ö.  N.  Heidelberger  Jahrb.  (1895). 

ChervenFlóris,  tanár  és  földrajzi  író,  szül. 
Chizsnén,  Árva  vmegyében  1840.  Tanár  volt  Po- 
zsonyban, Beszterczebányán  s  1868  óta  állandóan 
Budapesten  főgimnáziumi,  egyúttal  egyetemi  ma- 
gántanár, a  tanárvizsgálóbizottság  és  az  orsz. 
közoktatásügyi  tanács  tagja.  1895  óta  a  budapesti 
VII.  ker.  áll.  fögúnnázium  igazgatója;  1896.  fő- 
igazgatói címet,  1906.  «Ghizsnei»  előnévvel  ma- 
gyar nemességet  kapott.  Irt  Hauke  F.  után  egy 
három  kötetes  egyetemes  földrajzot  (Budapest 
1876—79),  földrajzi  cikkeket  különböző  folyóira- 
tokba, tankönyveket  és  térképeket  szerkesztett. 
191  l-ben  nyugalomba  vonult. 

Cherville  (ejtsd :  servii),  Gaspard  George,  mar- 

Íuis  de,  francia  író,  szül.  Chartresben  1821  dec. 
1.,  megh.  Noisy-le-Roiban  1898  máj.  10.  Hosz- 
szabb  időn  át  volt  az  id.  Dumas  munkatársa,  de  ké- 
sőbb kizárólaga  vadász-irodalomnak  szentelte  ma- 
gát és  ezen  téren  jelentékeny  hímevet  szerzett 
mind  önálló  köteteivel,  mind  pedig  a  Temps-ba 


írt  csevegéseivel.  Művei  közül  megemlíthetők : 
Les  aventures  d'un  chien  de  chasse  (Paris  1862)  ; 
La  vie  h  la  campagne  (1879—85) ;  Les  bétes  eu 
robe  de  chambre  (u.  o.  1882) ;  Le  gibier  plume  et 
poil  (2  köt.,  u.  0. 1884—85) ;  Les  mois  aux  champs 
(u.  0.  1886) ;  Chiens  et  chats  (Lambert  illusztrá- 
cióival, u.  0.  1888)  stb. 

Cherwell  (ejtsd:  csörneii),  a  Temze  balparti  mel- 
lékfolyója. Oxfordnál  ömUk  a  Temzébe  (1.  o.). 

Chesapeake  Bay  (ejtsd:  cseszepik  bé),  mólyen  be- 
nyúló mély  vizű  tengeröböl  az  északamerikai 
Egyesült-Államok  K.-i  partján.  Ide  torkolnak 
(D.-től  É.-nak) :  a  James,  York,  Rappahannock, 
Potomac  (torkolatánál  Washington),  Patuxent 
(torkolatánál  Baltimore  városa),  Patapsco  és  a 
Susquehanna  Ny.-ról,  a  Nanticoke  és  Choptank 
K.-ről.  Csatornák  kötik  össze  a  Delaware-rel,  az 
Albemarle  Sounddal  és  az  Ohióval.  Partjai  ala- 
csonyak, K.-en  néhol  mocsarasak.  Jelentékeny 
osztrigatenyésztés. 

Chesham  (ejtsd:  esésem),  (i9ii)  8204  lakosú  város 
Buckinghamshireben  (Anglia),  a  Colneba  ömlő 
Chess  eredete  körül ;  fabútor-  és  cipőgyártás. 

Cheshire  (a  Chestershire  rövidítése,  ejtsd:  csesir), 
county  Anglia  Ny.-i  partjam.  Határai :  É.-on  a 
Mersey  folyó  ós  Lancashire,  BK.-en  Yorkshire, 
K.-en  Derbyshire,  DK.-en  Staffordshire,  D.-en 
Shropshire,  DNy.-on  és  Ny.-on  a  Waleshez  tar- 
tozó Denbigh-  és  Flintshire,  és  az  Irish  Sea  (Li- 
verpool Bay).  Területe  2649  km2,(i9u)  676,356  lak. 
Az  1888  óta  önálló  városok  (county  borough) : 
Chester  (1.  o.,  a  főváros),  Birkenhead  (1.  o.)  és 
Stockport(l.  0.)  leszámításával :  2613  km 2, 676,356 
lak.  Felülete  sík,  kitűnő  legelőkkel.  Tejgazdasága 
világhírű.  A  C-  (vagy  Chester-)  sajtból  évenként 
11,000  tonnát  termel.  Kősó-  és  szénbányái  jelen- 
tékenyek. 

Cheshunt  (ejtsd:  csesönt),  város  Hertfordshire- 
ben  (Anglia),  a  Lea  mellett,  híres  szeminárium- 
mal, (1911)  12,956  lak. 

Chesney  (ejtsd:  cseszni),  1.  Charles  Gornwállis, 
katonai  író,  G.  2.  unokaöccse,  szül.  1826  szept. 
29.,  megh.  1876  márc.  19.  1845  ben  lépett  be  az 
angol  hadmérnöki  karba,  ahol  ezredessógig  vitte. 
Legnevezetesebb  művei :  Waterloo  Lectures  (Lon- 
don 3  kiad.  1874)  és  Essays  in  modern  military 
biography  (1878). 

2.  C.,  Francis  Bawdon,  angol  tábornok  és 
utazó,  az  Indiába  vezető  szárazföldi  útnak  egyik 
előkészítője,  szül.  1789.  Ballyreaban,  Irlandban, 
megh.  1872.  1829-ben  az  éppen  befejezett  török 
háború  színhelyét  tekintette  meg,  amelyről  ér- 
dekes történeti  művet  adott  ki  Narrative  of  the 
Russo-Turkish  campaigns  of  1828—29  cím  alatt, 
de  csak  1854.,  miután  már  Moltke  hasonló  tár- 
gyú műve  megjelent.  Törökországiról  C.  Kis- 
Azsiába  és  Egyiptomba  utazott  a  keletindiai 
utat  tanuhnányozni  és  1830  okt.  emlékiratot  nyúj- 
tott át  kormányának  a  Szuezi-csatoma  építésé- 
ről. Emlékiratát  azonban  félretették  és  elfelejtet- 
ték, míg  Lesseps  föl  nem  lépett  a  saját  tervével. 
C.  tovább  utazott  Arábia  és  Palesztina  pusztasá- 
gain  és  egy  magakészítette  tutajon  az  Euf  rátesen 
a  Perzsa-öbölig  eljutott  (1831).  A  minisztérium  egy 
expedíció  vezetésével  bízta  meg,  amellyel  1835. 
Arabian  át  az  Eufrátesig  és  az  Indiai-óceánig  elju- 


Amely  szó  G  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


28' 


Chessyllt 


—    436    — 


Chevalier 


tott  és  kimutatta,  hogy  az  Bufrátesen  és  Tigrisen 
is  lehet  a  postát  Indiába  küldeni.  Ez  utazásáról 
szól :  Bxpedition  for  the  survey  of  the  rivers  Eu- 
phrates  and  Tigris  (London  1850,  2  köt.)  és  Narra- 
tive  of  the  Buphrates  expedition  during  the  years 
1835—37  (u.  0.  1868).  Megjelent  még  tőle :  Obser- 
vations  on  the  pást  and  present  state  of  flre-arms 
(London  1862).  V.  ö.  Poole,  Life  of  gen.  F.  R.  C. 
(London  1895). 

Chessylit  (ásv.),  1.  Azurit. 

Chester  (ejtsd:  cseszter),  1.  City  of  G.  (lat.  Gas- 
tra),  önálló  kormányzatú  város  és  parlamenti 
kerület,  Cheshire  eounty  fővárosa,  püspöki  szék- 
hely, a  Dee  jobbpartján,  közel  a  torkolathoz,  Li- 
verpooltól D.-re  25  km.  Vasúti  csomópont ;  (i9ii) 
39,038  lak.  Anglia  legjellegzetesebb  ós  legfestőibb 
régi  városa.  Tervrajza  elárulja,  hogy  római  kori 
táborból  keletkezett.  Vörös  homokkőből  való  falai 
(XIV.  sz.)  a  római  körfalak  helyén  épültek.  Róluk 
jó  áttekintés  nyílik  a  két  egymást  keresztező  út- 
vonallal (a  római  tábor  útjai)  4  négyszögre  osz- 
tott óvárosra.  A  Markét  Cross-nál  táplálkozó  fő- 
utak (Bastgate-,  Bridge-  és  Watergate-Street) 
árkádjai  (Rows),  amelyek  az  utak  mélyebb  fek- 
vése folytán  az  első  emeletsoron  futnak  végig : 
a  város  legsajátságosabb  látni  valója.  A  North- 
gate-en  a  row  a  földszint  során  húzódik,  emlé- 
keztetve a  berni  és  thuni  (1.  o.)  árkádokra  (ccLau- 
ben«).  Régi  favázas  házai  gyakran  művészi  fara- 
gásnak (Stanley  House,  1519).  Egyéb  épületei: 
Cathedral  (gót)  vörös  homokkőből,  Town  Hall 
(renaissance),  King's  School,  Church  of  St.  John 
(XI.  sz.),  Castle,  Július  Caesar's  Tower,  Bishop 
Lloyd's  House,  stb.  A  Dee-n  3  híd  van  (egyik  régi). 
Van  könyvtára,  múzeuma,  kórháza,  több  parkja, 
versenytere  (Anglia  legrégibb  lóversenypályája), 
csatornája  (300  tonnás  hajók  bejöhetnek  a  vá- 
rosba), villamos  vasútja,  stb.  Hajdan  híres  keres- 
kedelmét jórészt  Liverpool  ragadta  magához. 
Sajtkivitele  (C.-,  v.  Cheshire-sajt)  világhírű.  Gyár- 
ipara (vas  és  ólom,  vegyi  szerek,  hajóépítés)  jelen- 
tékeny. C.-től  D.-re  6  km  Eaton  Hall,  a  West- 
minster hercegek  székhelye,  gyönyörű  parkkal. 
Kr.  u.  60— 460-ig  a  rómaiak  híres  huszadik  légió- 
jának táborhelye  (Déva,  a  Dee  folyóról).  Eredeti 
angolszász  neve  Laegeceaster  (walesi  nyelven : 
Caerleon)  megfelel  a  római  Castra  legionum-nak. 
607-ben  Aethelfrith  «az  angol  pogányság  utolsó 
győzelmét  aratta  itt  a  brit  kereszténység  fölött» 
és  C-t  elpusztította.  894-ben  a  dánok  vették  be, 
de  10  évvel  később  át  kellett  adniok  a  várost 
Aetheh-ednek.  1070-ben  hódolt  meg  Hódító  Vil- 
mosnak, akinek  családja  1237-íg  uralkodott  itt, 
amikor  is  a  város  az  angol  koronához  csatolta- 
tott. A  trónörökös  címei  közt  az  «Earl  of  C.» 
erre  az  időre  utal.  V.  ö.  Femoick,  History  of  the 
ancient  City  of  C.  from  the  earliest  times  (London 
1896);  LachSzyrma,  The  Rows  of  C;  Fícton, 
The  Walls  of  C. ;  Smith,  The  Walls  of  C.  (u.  o. 
1888) ;  Győry  Ilona,  C.  (Vasárnapi  üjság,  Buda- 
pest 1910). 

2.  G:  város  Pennsylvaniában,  a  Delaware  mel- 
lett, Philadelphiától  20  km.  délre,  teol.  intézettel, 
hajó-  és  gyapotszövőgyárakkal  (i9oo)  33,988  lak. 
Pennsylvania  legrégibb  városa,  1643.  Upland  né- 
ven svédek  alapították. 


Ghesteriield  (ejtsd:  csesztrfijid),  város  Derbyshire- 
ben  (AngUa)  Sheffieldtöl  D.-re  20  km.  A  Trenttel 
a  C.-esatoma  köti  össze.  Virágzó  gyárváros  (bőr, 
selyem,  agyagárúk,  gépek),  közelében  szén-  és 
vasbányák.  Alapíttatott  1200  körül.  Lakossága 
(1911)  37,429.  —  A  G.-csatorna  a  Rother  és  a  Trent 
folyót  köti  össze,  C.-től  Stockwith-ig.  Hossza  70 
km.  (65  zsilippel). 

Chesterfield,  Philip  Dormer  Stanhope,  gr., 
ang.  államférfiú  és  író,  szül.  Londonban  1694  szept. 
22.,  megh.  1773  márc.  24.  Blackheath-ban.  Az 
alsóház  és  1726  óta  a  felsőház  tagja  volt.  1728-ban 
Hollandiába  küldték;  II.  György  főudvarmestere, 
majd  Írország  alkirálya,  1747.  pedig  államtitkár 
lett.  Nagy  feltűnést  keltett  Letters  to  his  son  c. 
művével  (London  1774,  2  köt. ;  1810—12,  3  köt., 
leguj,  Calthrop-tól  1901,  ném.  Mundingtól  Stuttg. 
1892).  Humor,  az  életviszonyoknak,  az  emberek- 
nek és  korának  ismerete  jellemzik  e  művet; 
alapjában  azonban  csak  a  hasznossági  elvnek  s 
finomabb  formába  burkolt  egoizmusnak  a  szószó- 
lója. Többi  művei  közül  megemlítendő:  Miscella- 
neous  works  (London  1777, 2  köt.)  és  Posthumous 
pieces  (u.  0.  1778).  V.  ö.  Browning,  The  wit 
and  wisdom  of  Lord  C.  (London  1874). 

Chesterfield-szigetek,  Új-Kaledoniához  (1.  o.) 
tartozó,  attól  Ny.-ra  eső  apró  korallszigetek  cso- 
portja a  Csendes-óceánban  (d.sz.  20" ;  k.  h.  158"  30') 
gazdag  guanotelepekkel.  Francia  birtok  1878  óta. 
Területük  0-8  km^. 

Chester  le  Street  (ejtsd:  csesztr  li  sztrít),  város 
Durham angol countyban, (1908)  11,753  lak.;  nagy 
szénbányászattal  ós  vasművekkel. 

Chesterlit  (ásv.),  nem  egyéb  mint  földpát  ós  pe- 
dig mikroklin  Chesterröl  (Pennsylvania). 

Chesterton  (ejt«d:  csesztertn),  város  Angliában, 
Cambridge  tőszomszédságában,  (i9ii)  11,534  lak. 

Chesván,  a  nyolcadik  zsidó  hónap  neve. 

Chetib,  1.  Ketib. 

Chetiták,  1.  Hittüák. 

Cbetabim,  1.  Ketuhim. 

Cbev.,  állatok  neve  után  Ghevrolaí  Auguste 
francia  zoológus  (szül.  1799  márc.  29.  Parisban, 
megh.  1x84  dee.  16.)  nevének  rövidítése ;  főleg 
rovarokkal  foglalkozott. 

Cbevaleresque  (franc,  ejtsd:  svaiereszk)  a. 
m.  lovagias,  kalandos.  —  Ghevalerie,  lovagság. 

Cbevalet  (franc,  ejtsd:  svaié),  a  festőállvány 
francia  neve. 

Cbevalier  (esjtsd:  svaijó),  lovag ;  régebben  a 
francia  középnemesség  öröklött  címe  s  a  lovag- 
rendek tagjainak  neve.  —  G.  d'honneur,  udvari 
lovag  valamely  fejedelmi  család  kíséretében.  — 
G.  d'industrie,  iparlovag,  szerencse-hajhász.  — 
G.  sans  peur  et  sans  reproche,  félelem  ós  gáncs- 
nélküli lovag,  a  középkorban  a  kiválóbb  lovagok 
megtisztelő  címe  (1.  Bayard,  2).  —  G.dela  triste 
figure,  a  búsképű  lovag,  Don  Quijote  gúnyneve. 
—  C.  d'or,  aranypénz  a  máltai  lovagrend  kereszt- 
jével. 

Chevalier  (ejtsd:  svaijé),  1.  Gyr  Ulysses  Joseph, 
abbé,  szül.  Rambouillet-ban  1841  febr.  24.  Rend- 
kívüli szorgalmú  történetíró  és  adatgyűjtő.  Fő- 
művei :  Répertoire  des  sources  historigues  du  Mo- 
yen  Age.  Bio-Bibliographie.  Nouv.  Ed.  1903  —7 
és  Topo-Bibliographie  1894—1903;  Bibliotéque  li- 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Chevalier-árpa 


—     437     — 


Chevreuse 


targique,  I— X.  (Ennek  III— IV.  ós  X.  kötete 
a  Repertórium  Hymnologicum  ;  Catalogue  des 
chaBts,  hymnes  etc).  Pontosabbak  még :  CoUec- 
tion  de  cartulaires  dauphinois  I— VIII. ;  Choix  de 
documents  historiques  inédits  sur  le  Dauphinó 
(1875) ;  Documents  historiques . . .  sur  le  Dauphiné 
(1869);  Inventaire  des  archives  des  dauphins 
etc.  (1872);  Gallia  Cliristiana  novissima  (II— III. 
köt.,  1899— 1900)  stb.  Levelező  tagja  az  Académie 
des  inscriptions  et  Belles  Lettres-nek  s  tagja  szá- 
mos külföldi  akadémiának. 

2.  C,  Michel,  francia  nemzetgazda,  szül.  Limo- 
gesban  1806  jan.  13.,  megh.  Montpellierben  1879 
nov.  28.  Iskolái  elvégzése  után  eleinte  mémökös- 
ködött,  majd  Saint-Simon  szellemében  írt  cikke- 
ket az  Organisateur-be  és  Globe-ba.  A  St.-Simo- 
nisták  kettészakadása  után  Enfantint  követte  és 
mivel  ö  is  részt  vett  a  Livre  Nouveau  szerkeszté- 
sében, fogságot  is  szenvedett.  Innen  kiszabadulva, 
Ihiers  megbízásából  Amerikában  a  vasút-  és  csa- 
tornaügyet tanulmányozta,  tanulmánya  eredmé- 
nyéről Lettres  sur  l'Amérique  du  Nord  (Paris 
1886,  2  köt.)  c.  munkában  számol  be.  1840-ben  a 
Collége  de  France-on  a  nemzetgazdaságtan  ta- 
nára, 1845.  képviselő,  1851.  államtanácsos,  1860. 
szenátor  lett.  Az  1860.  angol-francia  kereskedelmi 
szerződés  létrejöttén  eredményesen  munkálko- 
dott, a  londoni  (1862)  és  párisi  világkiállításon 
megbízottként  működött,  1869.  a  nemzetközi  béke- 
ligában elnökölt.  A  St.- Simonizmussal  szakítva,  a 
szocialisták,  különösen  Louis  Blanc  ellen  for- 
dult, lelkes  híve  volt  a  szabadkereskedelmi  rend- 
szemek is.  Müvei  közül  említést  érdemelnek: 
Des  intéréts  matériels  en  Francé  (1837) ;  Bssais 
depolitique  índustrielle  (1843) ;  Cours  d'économie 
poUtique  (1842—50, 3  köt.) ;  L'isthme  de  Panama, 
suivi  d'un  apergu  "  sur  l'isthme  de  Suez  (1844) ; 
Questions  de  travailleurs  (1848). 

Chevalier-árpa,  1.  Árpa. 

Chevallier  (ejtsd:  svaiijé),  Jean  Baptiste  Al- 
phonse,  francia  gyógyszerész  és  kémikus,  szül. 
1793  júl.  19.  Langresben,  megh.  1879  nov.  30. 
Parisban.  Előbb  párisi  gyógyszerész,  később  az 
École  de  pharmacie  kémiatanára  volt.  Számos 
gyógyszerészi-kémiai  értekezést  írt.  Szerkesztette 
a  Journal  de  ehimie  médieale  c.  folyóiratot. 

CbeTaa-Iégers  (franc,  ejtsd:  svóiezsé)  a.  m. 
könnyű  lovasság.  így  nevezte  el  először  IV.  Hen- 
rik francia  király  a  240  ílatal  nemesből  alkotott 
könnyű  lovas  testőrségét ;  idővel  ebből  a  testőr- 
ségből rendes  lovasezredet  képeztek.  A  francia 
forradalom  kitörésekor  4  fr.  C.  ezred  volt.  I.  Na- 
póleon a  C.  ezredek  helyett  lovasított  vadász  és 
dzsidás  (lancier)  ezredeket  szervezett.  Seregünk- 
ben 1767.  alakították  át  a  dragonyos  ezredeket  C. 
ezredekké.  1851-ig  7  ily  ezred  volt  nálunk,  me- 
lyekből ez  évben  6  dzsidás  és  1  dragonyos  ezredet 
szerveztek.  C. -ezredek  jelenleg  csakis  Bajoror- 
szágban és  Olaszországban  vannak,  utóbbi  állam- 
ban cavalleggieri  elnevezés  alatt. 

Chevé  (ejtsd:  sövé),  Emilé  Joseph,  francia  orvos 
és  zenebúvár,  szül.  Douamerezben  1804.,  megh. 
Parisban  1864  aug.  26.  Felkarolta  és  tovább  fej- 
lesztette Rousseau  és  Galin  elvét :  számokkal  je- 
lezve a  hangok  ipagasságát,  a  hangrendben  (ská- 
lában) elfoglalt  fokuk  szerint,  ami  tudatosabbá 


teszi  8  megkönnyíti  a  hangjegyek  «lapról»  olva- 
sását. Fő  műve :  Méthode  Galin-C.  (Paris  1846). 
Rendszerét  Magyarországban  GoU  János  honosí- 
totta meg.  —  C.  telefont  is  talált  fel. 

Chevening  (ejtsd :  csívning),  Earl  Stanhope  kas- 
télya és  parkja,  Sevenoakstól  (l.  o.)  6  km. 

Chevenne  (ejtsd :  csienn),  Wyommg  ószakameri- 
kai  állam  fővárosa  az  állam  DK.-i  sarkában,  a 
Rocky  Mountainshoz  tartozó  Black-Mountains  K.-i 
lábánál  (1845  m.),  nevezetes  vasúti  csomópont 
(San  Francisco  2041,  Omaha  829,  Denver  172km.), 
vasúti  gépgyárral,  marhakereskedéssel ;  közelé- 
ben vas-  ós  lignitbányák.  Lakossága  (i9oo)  14,087. 

Cheville,  Pas  de  (ejtsd:  padsviiiy),  2049  m.  magas 
hágóaPribourgi-Alpokban.WalUsból  a  Diablerets 
(3261  m.)  meredek  falai  mellett  Contheybe,  a 
Rhone  völgyébe  vezet  át. 

CbeTiot  (ang.,  ejtsd:  csevjött),  hosszú  szálú, 
durvább  minőségű  fésült  vagy  nyújtott  gyapjú - 
fonalból  készült  férflruhaszövet.  Hogy  ez  kellő 
tömöttséget  nyerjen,  erősen  kallózzák,  amikor  is 
a  durvább  felszőrök  szabadabbá  válnak  s  a  szövet 
felszínét  borítják,  ami  e  szövetfaj  jellemzője  (1. 
Gsinozás). 

Cheviot-juh,  Angolországban  elterjedt  szarv- 
nélküli juhfajta,  közepes  hosszúságú  és  közepes 
finomságú  igen  hajlékony  ós  fényes  gyapjúval. 
Gyapjújából  készítik  a  kedvelt  c/jmoí-szövetet, 
melynek  gyártását  az  angolok  kezdték  meg ; 
most  azonban  mindenütt  gyártják,  s  nemcsak  a 
C.  gyapjából,  hahem  más  fésűs  gyapjúból  is. 

Cheviots  (ejtsd :  csívjötsz),  Cheviot  Jíiífe,  az  Angol- 
ország és  Skócia  közt  határt  alkotó  hegylánc, 
amelynek  legmagasabb  emelkedése  867  m.  Fő- 
tömege  poríir.  Völgyei  termékenyek,  jó  legelők- 
ben bővelkednek;  különösen  virágzik  a  juhte- 
nyésztés. A  Tyne,  Tweed  és  Esk  folyókat  tápláló 
számos  kisebb-nagyobb  patak  ered  a  hegységben. 

Cheviták,  l.  Hittiták. 

Chevra  kadisa,  1.  Khevra  kadisa. 

Chevreau,  olyan  bőr,  melyet  a  timár  kecske- 
bőrből készít ;  l.  Kidbőr  és  Krómbör. 

Chevreul,  Michel  Eugéne,  francia  kémikus, 
szül.  Angersben  1786  aug.  .31.,  megh.  Parisban 
csaknem  103  éves  korában  1889  ápr.  9.  A  termé- 
szettudományok tanára  volt  a  Lyeée  Charle- 
magneban,  aztán  a  gobelin-gyár  és  festőintézet 
igazgatója  lett,  az  akadémia  tagja,  1830.  pedig 
a  természettudományi  múzeumban  a  gyakorlati 
kémia  tanára.  Munkái:  Recherches  chimiques 
sur  les  corps  gras  d'origine  animale  (Paris  1823, 
új  kiad.  1889) ;  Considérations  générales  sur  l'ana- 
lyse  organique  et  sur  ses  applications  (u.  o.  1824) ; 
Recherches  sur  la  peinture  (1826) ;  Le^ons  de 
ehimie  appliquée  á  la  peinture  (Paris  1831) ;  De 
la  loi  du  contraste  simultané  des  couleurs  et  de 
l'assortiment  des  objets  coloriés  (új  kiad.  u.  o. 
1890) ;  Théorie  des  effets  optiques  que  présentent 
les  étoffes  de  soie  (Lyon  1846);  Distraction  d'un 
membre  de  l'Institut  de  Francé,  lorsque  le  roi 
de  Prusse  Guillaume  I-er  assiégeait  Paris  (Paris 
1871). 

Chevreuse,  Marié,  Bohan-Montbazon  her- 
cegnő, Rohan-Montbazon  Herkules  herceg  leánya, 
szül.  1600.,  megh.  1679.  Luynes  connétablenak, 
1622.  pedig  Claude  de  Lorraine,  C.  hercegének 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendSI 


Chevron 


—    438 


Chiala 


lett  neje.  Nagyravágyása  udvari  cselszövényekbe 
vitte,  amiért  Richelieu  száműzte.  Eichelieu  ha- 
lála után  Angolországból  hazatért  és  a  Fronde- 
zavargásokban  (1650— 51)  mint  Mazarin  ellenfele 
megint  szerepet  vitt.  V.  ö.  Cousin,  Madame  de  C. 
(Paris  1862). 

Chevron  (franc,  ejtsd :  sSvron)  a.  m.  szarufa. 
Továbbá  katonai  szolgálati  jel ;  szögalakuan  föl- 
varrt posztósa vok  a  francia  altisztek  kabátujjaiu 
a  rang  és  szolgálati  idő  meghatározására.  A  né- 
met hadseregben  1889  óta  kitüntetés  a  lóháton 
legjobban  vívók  számára.  Nálunk  a  tovább  szol- 
gáló altisztek  viselnek  hasonló  posztósávokat.  — 
C.  heraldikai  értelemben  1.  Heroldalakok. 

Chevsurok,  1.  Kevszürok. 

Chevy  Chace  (ejtsd  :  csivi  csesz),  a  Cheviot  mel- 
letti vadászatot  leíró  ó-angol  ballada,  melynek 
alapja  az  Otterburnnál  vívott  harc  (1388),  tárgya 
az  angol  Perey  ós  a  skót  Douglas  közti  összetű- 
zés Douglas  erdeiben  s  nagy  vérfürdővel  végző- 
dik. A  XVI.  sz.-ban  jegyezték  fel  s  Addison  irá- 
nyította rá  a  figyelmet  a  Spectatorban  (1709). 

Cheyenne,  1.  Wyoming. 

Cheyne  (ejtsd:  csen),  l.JbJ^wPoM;íes,  angol  ten- 
gerésztiszt és  sarkkutató,  megh.  1902.  Halifax- 
ban. Három  olyan  expedícióban  vett  részt,  mely 
Franklin  fölkutatására  indult,  1848— 49-ig  Ross- 
szal,  1850— 51-ig  Austin-nal,  ezután  nemsokára 
harmadszor  Belcherrel.  Az  ö  eszméje  volt,  hogy 
léghajóval  tegyenek  kísérletet  a  sark  elérésére ; 
azt  tervezte,  hogy  a  Baf  fin -földről  száll  föl  lég- 
hajón, de  az  anyagi  eszközök  elégtelensége  miatt 
nem  valósíthatta  meg  tervét.  Irodalmi  munkája : 
An  expedition  to  the  arctic  regions  in  search  of 
Franklin  (1873). 

2.  C,  TJiomas  Kelly,  angol  teológus,  szül. 
Londonban  1841  szept.  18.  Oxfordban  tanult  s 
1881.  Tendring  (Essex)  papja  lett,  négy  óv  múlva 
pedig  a  bibliai  exegezis  tanára  az  oxfordi  egye- 
temen. Még  ez  évben  rochesteri  kanonok  s  ké- 
sőbb az  Old  Testament  Revision  Company  tagja. 
1889-ben  nagy  feltűnést  keltett  Bampton  Lecture 
c.  könyve,  melyben  a  zsoltárokat  mind  a  szám- 
űzetés utáni  időkből  valóknak  mondotta.  Főbb 
munkái  egyéb  exegetikus  müvei  között:  The 
book  of  Psalms  (1884);  Founders  of  the  Old  Tes- 
tament Criticism  (1893) :  Introduction  to  the  Book 
of  Isaiah  (1895,  szövegkiadással  és  fordítással); 
Jewish  religious  life  after  the  Exile  (1898).  Egyik 
szerkesztője  az  Bncyclopaedicabiblica-nak  is  (Lon- 
don 1899-1903). 

Cheyne -Stokes-f éle  lélegzés,  a  légzési  típus- 
nak sajátságos  megváltozása,  amely  mérgezé- 
seknél, urémiánál,  agyvérzéseknél  stb.  szokott 
előfordulni.  A  légzés  e  típusa  abban  áll,  hogy  a 
betegnek  légzése  mind  csekélyebbé  válik,  míg 
végre  oly  fázisba  megy  át,  mikor  a  beteg  egyál- 
talán nem  lélegzik  (apnoe).  Rövid  idő  múlva  a 
beteg  megint  lélegzeni  kezd,  még  pedig  előbb 
felületesen,  majd  mind  mélyebben  ós  mélyebben, 
amely  mély  légzés  újból  felületessé  válik  és  új- 
ból apnoehoz  vezet.  Fellépésének  mindig  komoly 
jelentősége  van. 

Chézy  (ejtsd:  sézi),  1.  AntoimLéonard  de,  froneia 
orientalista,  szül.  Neuillyben  1773  jan.  15.,  megh. 
Parisban  1832  aug.  31.  A  keleti  kéziratok  fel- 


ügyelője lett  a  nemzeti  könyvtárban,  hol  az  ó-ind 
nyelvet  és  irodalmat  tanulmányozta.  1815-ben  a 
szanszkrit  nyelv  tanára  lett  a  Collége  de  Francé- 
ban. Müvei :  Sakuntala  (Paris  1830) ;  Amarupa- 
takasara  (u.  o.)  s  epizódok  a  Mahábharátából  és 
Rámáyanából ;  lefordította  a  perzsa  Medzsnun  és 
Leila  e.  költeményt  stb. 

2.  C.,  Helmine  von,  az  előbbinek  felesége,  szül. 
Klencke,  német  írónő,  szül.  Berlinben  1783  jan. 
26.,  megh.  Genfben  1856  febr.  28.  Első  férjétől 
Hastfer  bárótól  elvált  és  1801.  Parisba  költözött, 
hol  1803.  Chézy  orientalista  (1.  o.)  nejévé  lett.  De 
ettől  is  elvált  1810.  s  visszatért  Németországba, 
hol  kizárólag  az  irodalomnak  élt.  Sok  dalt,  epikai 
költeményt,  novellát  és  regényt  írt,  melyek  közül 
az  Emmas  Prüfungen  c.  (1817)  Tieck  ítélete  sze- 
rint a  legsikerültebb.  Ö  írta  Weber  Kari  Maria 
Buryanthe  (1824)  c.  operájának  szövegét  is.  Érde- 
kesek élményei  :*ünverges8enes  (1858, 2.  köt.).  — 
Fia,  Wühelm  (szül.  Parisban  1806  márc.  21., 
megh.  1865  márc.  13.)  regényeket  és  heraldikai 
munkákat  írt. 

Chia,  a  Chios  szigetén  vert  autonóm  érmek 
neve,  szfinxszel  és  boroskorsóval,  mint  községi 
jelvényekkel. 

Chiabrera  (ejtsd:  kiabréra),  Gábrielé,  olasz  költő, 
szül.  Savonában  1552  jún.  18.,  megh.  u.  o.  1638 
okt.  14.  Rómában,  a  jezsuiták  kollégiumában  ne- 
velkedett, melyből  kikerülve,  Cornaro  bíboros  ud- 
varába került.  Egy  párbaj  következtében  fog- 
ságba jutott,  azután  pedig  visszavonult  szülő- 
városába, ahol  több  hivatalt  viselt  és  gyakran 
követségbe  is  küldték  Firenzébe  vagy  egy-egy 
fejedelmi  udvarba;  különben  pedig  mindvégig 
megóvta  erkölcsi  és  anyagi  függetlenségét.  Epi- 
kai munkái :  L'Italia  liberata,  Firenze,  L'Ama- 
deide,  Foresto,  Ruggero  c.  hőskölteményei  csak 
halvány  utánzatai  az  Ariosto-  és  Tasso-féle  re- 
mekeknek. Pásztori  drámáiban,  opera-szövegei- 
ben, tragédiáiban  is  kevés  az  eredetiség.  Annál  be- 
csesebbek lírai  versei,  melyekkel  a  századában  di- 
vatos túlzott  petrarkizmussal  szemben  új,  erővel 
teljes,  hazafias  hangot  pendített  meg  és  az  olasz 
népies  költeményekből,  a  legrégibb  olasz  lírából, 
végül  a  görög  költők  verseiből  új  műformákat 
fejlesztett.  Emellett  lírája  tárgyai  is  sokkal  vál- 
tozatosabbak, mint  a  petrarkistáké,  és  versei  hű 
képét  adják  az  ellenreformáció  értelem-  és  gon- 
dolatvilágának. L.  önéletrajzát  (Autobiografla, 
Barbera  1857)  és  Barrili,  Gabr.  Ch.  l'uomo  e  il 
poéta  (Nuova  Antol.  1897  szept.).  Művei  számos 
kiadása  közül  megemlítjük  a  Polidori-félét  (Bar- 
bera 1865). 

Chia-i,  város,  1.  Kagi. 

CMaJe,  az  állatok  latin  neve  után  delle  Chiaje 
Stefano  olasz  zoológus  nevének  rövidtése,  ki 
1794— 1860-ig  élt  s  az  alsóbbrendű  állatokkal 
foglalkozott. 

Ghiala  (ejtsd:  kiáia),  Luigi,  olasz  hírlapíró  és 
történész,  szül.  Ivreában  1834  jan.  29.,  megh.  Ró- 
mában 1904  ápr.  27.  Húsz  éves  korában  ala- 
pította Torinóban  a  Rivista  contemporanea  folyó- 
iratot, mely  1870-ig  fennállott.  1870-76-ig  a 
Rivista  militare  folyóiratot  szerkesztette  és  al- 
ezredessé neveztetett  ki,  de  a  hatósággal  össze- 
tűzött és  kilépett  a  hadsereg  kötelékéből.  1882- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


I 


hiamata 


439 


Chiarinl 


ben  képviselőnek  választották.  Jelentékenyebb 
művei,  melyek  közül  több  az  olasz-magyar  légió 
történetére  is  világot  vet:  Dal  1858  al  1892 
(Torino  1892— 1893,  3  fűz.);  Politica  segreta  di 
Napóleoné  III  e  di  Cavour  in  Itália  e  in  Un- 
gheria  1858—61  (u.  o.  1895);  Kossuth  és  Cavour 
(a  Nuova  Antológia  után :  Egyetértés  1894  máj, 
3.  és  4-én) ;  Giacomo  Dina  e  1'  opera  sua  nelle 
vicende  del  risorgimento  italiano  (Torino  1899) ; 
LaTriplice  e  la  Dupliee  Alleanza  (u.  o.  1897) ;  La 
vita  e  i  tempi  del  generálé  Pius  Dabormida  Regno 
di  Carlo  Alberto  1848—49  (u.  o.  1897);  Pagine  di 
storiacontemporanea  (u.  o.  1897).  Kiadta  még  Let- 
tere di  Camillo  Cavour  (u.  0.1883—1887,  6  köt.). 

Cltiamata,  1.  Chamade. 

Chiana  (ejtsd-,  kiana),  tipusos  hosszanti  völgy 
Közép-Itáliában,  Toscana  tartományban.  Folyta- 
tása annak  a  völgyrendszernek,  amely  Firenzéig 
hatol  fel.  Az  Arno  folyó  arezzói  kanyarulatától 
Orvietóig  nevezik  így  a  völgyet,  de  folytatását 
találjuk  még  jó  darabon  a  Tiberis  völgyében  is. 
Hossza  körülbelül  96  km.,  szélessége  3—8  km. 
közt  ingadozik.  Vizeit  részben  az  Arnóba,  részben 
a  Tiberisbe  küldi.  A  két  folyó  vízválasztója  a 
széles,  lapos  völgyben  többször  változtatta  hely- 
zetét. A  rómaik  idejében  egy  Clanis  nevű  folyó 
folyt  keresztül  rajta  a  Tiberisbe,  amelynek  völ- 
gyében virágzó  kultúra  volt.  A  hegyi  patakok 
törmeléke  azonban  idővel  feltöltötte  a  siker  fo- 
lyómedret és  gyilkos  levegőjű  mocsárrá  alakí- 
totta át.  Medici  Cosimo  a  mocsár  vizének  leveze- 
tése céljából  tanácskozásra  hívta  össze  Galileit, 
Castellit,  Toricellit  és  másokat,  de  a  tanácskozá- 
sok nem  vezettek  a  kívánt  célra.  1789— 1816-ban, 
de  még  inkább  1823.  (Fossombroni  gróf  tervei 
szerint)  sikerült  a  völgyet  kimélyíteni  és  kiszá- 
rítani, úgy,  hogy  levezető  csatornákkal  kénysze- 
rítették a  patakokat  részben  az  Arnóba,  részben 
a  Tiberisbe.  A  vízválasztó,  amely  1551.  48  km.- 
rel  északabbra  volt,  ina  a  Chiusi  és  Montepulciano 
tavak  között  van  251  m.  magasságban.  Az  egyik 
ág,  a  C.  Toscana  vagy  Canale  Maestro,  nagyobb- 
részben  rendezve  és  csatornázva  van,  Arezzonál 
ömlik  az  Arnóba  ;  a  másik,  a  C Romána,  Orvieto- 
nál  ömlik  az  Arnóba.  Ma  a  C- völgy  bőven  termő, 
jól  művelt  terület. 

Chianciano  (ejtsd:  kiancsáno),  falu  Siena  olasz 
tartomány  Montepulciano  j.-ban  (457  m.),  a  siena- 
chiusii  vonalon,  meleg  kénesfürdö vei,  (i9oi)  1300, 
közig,  ker.-ével  2870  lak.  Templomában  etruszk 
és  római  feliratok  vannak. 

Chianti  (ejtsd:  ti—),  halmos  vidék  Toscanában, 
Siena  és  Arezzo  tartományokban,  Firenzétől  D.-re, 
az  Ámbra,  Ombrone,  Greve  és  Arbia  forrásvidé- 
kén. Egykor  erdők  borították,  most  kultúra  alatt 
áll.  A  híres  C  vörös  bor  teimőhelye. 

Chiapa  de  los  Indios  (ejtsd :  esi—),  Chiapas  (1.  o.) 
niexikóiáUamlegrégibbvárosa(alapíttatottl527), 
a  Chiapas  mellett,  néhány  ezer  indiánus  lak. 

Chiapanekok  (ejtsd:  csia— ),  Maya  ágbeli  mexi- 
kói indiánusok  Chiapas  állam  területén.  Túlnyo- 
mólag  városlakók,  vagy  megtelepült  kereszté- 
nyek ;  jó  ültetvényesek,  dohány-,  kávé-  és  vanília- 
termeléssel  foglalkoznak.  Maya  nyelvüket  még 
a  szomszéd,  rokon  mixák  (1.  o.)  beszélik,  kikkel 
együtt  számuk  körülbelül  200,000-re  rúg. 


Chiapas,  Las  (ejtsd:  csiá— ),  Mexikó  legdélibb 
állama  a  Csendes-óceán  (Tehuantepecí-öböl)  part"- 
ján.  K.-en  Guatemala  határolja.  70,504  km^,  (1910) 
436,817  lak.  (nagyobbrészt  indiánusok) ;  1  km^-re 
6"3.  Átlagosan  1000  m.-es  plateau-vidék,  amelyet 
a  part  mentén  a  Sierra  Madre  (legmagasabb  csú- 
csa, a  Tacana  vulkán  3990  m.),  és  vele  egyközüen 
még  két  hegylánc  szel  keresztül  (Hulitepec  2670 
m.).  A  lagunás  alacsony  partokon  nincs  jó  kikötő. 
Folyói :  a  helyenkint  hajózható  G.  (felső  szaka- 
szán Mescalapa,  alább  Grijalva,  torkolatánál 
Tahasco  néven  is)  és  a  vele  egyesülő  üsumacinta, 
amelyek  Fronteránál  a  Mexikói  öbölbe  (Cam- 
peche-öböl)  öntik  vizüket.  Az  éghajlat  igen  ked- 
vező. Legfőbb  termékek:  kakaó  (a  Soconusco 
j.-ban),  kávé,  dohány,  cukornád.  A  tömérdek  6s' 
erdő  kitűnő  fákat  szolgáltat.  Fővárosa :  Tuxtla 
Gutierrez  (1.  o.),  (1910)  10,217  lak.  Nagyobb  en- 
nél San  Cristóbal  (1980  m.,  1. 0.)  A  transzamerikai 
vasút  a  tengerpart  közelében  halad  végig  az  álla- 
mon. Régi  építészeti  emlékei,  kivált  a  palenqué- 
iek,  a  mayá-k  népének  egykor  virágzó  kultúrá- 
jára vallanak.  A  spanyol  uralom  alatt  C.  és  So- 
comusco  külön-külön  tartomány  volt.  C.-ból  in- 
dult ki  (1821)  a  függetlenségi  mozgalom,  amely 
a  mexikói  Egyesült-Államok  megalakulására  ve- 
zetett. Soconusco  előbb  a  középamerikai  köztársa- 
sághoz csatlakozott.  1854-ben  Guatemala  420,000 
peso  fejében  Mexikó  javára  lemondott  igényéről. 

Chiaramonte  Gulfi  (ejtsd:  ki-),  város  Siracusa 
olasz  tartományban  (Szicília),  középkori  kastély- 
lyal,  szőllő-  és  olajtermeléssel,  (i9oi)  10,460  lak. 

Chiaramonti,  Barnába  Lodovico,  VII.  Pius 
pápa  családi  neve :  róla  neveznek  Rómában  több, 
kormányzása  alatt  keletkezett  tudományos  és  mű- 
veszeti  gyűjteményt  C.-nak ;  így  pl.  a  Museo  C. 
a  Vatikánban. 

Chiari  (ejtsd:  kiári),  j.-i  székhely  Brescia  olasz 
tartományban,  a  milauo— veronai  vonalon,  szövő^ 
fonó  iparral,  (1901)  6000,  közig,  kerületével  10,810 
lakossal. 

Chiari  (ejtsd :  kiári),  Pietro,  olasz  író,  szül.  Bres- 
ciában  1711.,  megh.  u.  0. 1785.  Az  egyházi  pályára 
lépve,  Modenában,  Parmában  és  Imolában  tanár- 
kodott,  azután  pedig  Velencében  telepedett  riieg. 
Tehetségtelen,  vizenyős  író  volt,  aki  gyárilag  írta  a 
regényeket,  elbeszéléseket,  víg-  és  szomorú  játéko- 
kát, melyekben  ritka  leleményességgel  egybeol- 
vasztotta mindazt,  ami  tetsző  banalitást  a  régi, 
spanyol  nyomon  járó  olasz  irodalomban  és  az  új  esz- 
méket hirdető  franciában  talált.  A  közönség  rosz- 
szabb  ízlésű  része  fel  is  kapta,  sőt  voltak  olyanok, 
akik  elébe  helyezték  Goldoninak  is.  Vígjátékai 
Velencében  jelentek  meg  (1756  és  1762),  tragédiái 
Bolognában  (1792). 

CMarini  (ejtsd :  kiaríni),  Giuscppe,  olasz  író,  szül. 
Arezzóban  1833  aug.l7.,  megh.  Rómában  1908aug. 
4.  Firenzében  tanult,  ahol  szoros  barátságot  kötött 
Carducoival,  akinek  költői  irányát  hathatósan 
meg  is  védelmezte  egy  kiváló  tanulmányában. 
Maga  is  versíró,  de  inkább  mint  kritikus,  iroda- 
lomtörténész és  műfordító  lett  ismeretes ;  külö- 
nösen Heine-fordítását  méltán  dicsérik.  C.  1884- 
töl  kezdve  a  római  Umberto  I.  liceuiü  igazgatója 
és  később  mint  a  római  egyetem  tanára  és  a  Ri- 
vista  d'Italia  szerkesztője  nagy  hatással  Volt  a 


Amely  szó  C  aiatt  nincs  meg,  K  »latt  keresendOI 


Chiaro 


—     440 


Chica 


korabeli  irodalomra.  Művei :  Poesie ;  In  Memó- 
riám; Modeste  armonie;  Lacrymae  (versek); 
Donne  e  poeti ;  Ombre  e  flgure  (irodalomtörténeti 
tanulmányok);  Dialogo  sulla  fllosoflia  Leopar- 
diana  stb. 

Cltiaro    (ol.,  ejtsd:    kiaro,    ksv.),    világOS  SZÍnÜ 

carrarai  márvány;  legbecsesebb  fajtája  a  sta- 
ttiario,  a  tulajdonkópeni  szobormárvány,  melyet 
finom,  a  fehér  cukorhoz  hasonló  szemcsésség,  egy- 
öntetű szerkezet,  csillogó  fehérség,  felülmúlha- 
tatlan simíthatási  képesség,  élénk  viaszfény  és 
nem  nagy  keménység  jellemeznek.  A  valódi  sta- 
tuario  Carrarában  is  igen  drága,  mert  az  említett 
tulajdonságokkal  ritkán  található.  Carrara  összes 
márványprodukciójának  csakis  ö^/o-át  teszi.  A  kö- 
zönséges szobrokhoz  leginkább  a  bianco  C-t  ve- 
szik, mely  durvább  szemű  és  nem  annyira  fehér, 
mint  a  statuario,  de  a  levegő  hatásának  jobban 
ellenáll,  mint  emez.  A  sötét  színű  carrarai  már- 
vány a  bardiglio  (1.  o.). 

Clűaroscaro  (ol.,  ejtsd:  kiaroszkúro),  franciául 
clair-obscur,  németül  Helldunkel.  1.  A  festői 
előadásnak  az  a  módja,  amely  a  kép  hatását  fő- 
képen a  fény  és  árnyék  harmóniájára  építi.  Az 
így  komponált  festményeken  (pl.  Lionardo,  Rem- 
brandt, Correggio  müvein)  a  kompozíció  föalak- 
jait  erős  fény  szokta  kiemelni,  amelynek  hatását 
növeli  az  árnyékok  mélysége.  A  kép  többi  részét 
rendesen  félhomály  borítja.  Az  ily  müveken  in- 
kább a  formáknak,  semmint  a  színnek  jut  fonto- 
sabb  szerepe.  Rembrandt  (1.  o.)  festményeinek  és 
rézkarcainak  szinte  drámai  erőt  és  életet  kölcsö- 
nöz az  egymást  általjáró  fény  és  homály,  míg 
Lionardo  táblaképein  a  C.  révén  új  hatásokat 
tudott  teremtem  az  alakok  lágy  formáinak  sej- 
telmes éreztetésével.  2.  A  sokszorosító  művésze- 
tekben jelenti  az  oly  egyszínű  (monokróm)  nyo- 
matokat, amelyeknél  ugyanazon  szín  sötétebb  és 
világosabb  változataival,  gyakran  a  papiros  alap- 
színének felhasználásával  érhető  el  képszerű  ha- 
tás. E  részben  a  C.  különbözik  a  grafikai  művé- 
szeteknek ama  technikáitól,  amelyek  az  árnya- 
lás elkerülésével  pusztán  a  körvonalat  vagy  a 
foltot  használják  kifejező  eszközül. 

Cliiasma(gör.),kereszteződés ;  rendesen  alátó- 
ideg  kereszteződését,  a  C.  nervorum  opticorum-ot 
értik  alatta.  L.  Látószerv. 

CMasmus  (gör.), /.-(görög  cM  betű) -formájú 
szórend,  szónoki  és  költői  szóalakzat,  mely  abban 
áll,  hogy  két  egymásután  következő  egynemű 
szókapcsolat  közül  az  utóbbiban  a  szavak  rendje 
ellentétesre  fordul,  pl.  Kitelt  az  év,  a  perc  lejára 
(Arany). 

Chiasso  (ejtsd:  kiasszo),  falu  Tossín  svájci  kan- 
tonban, a  Faloppia  és  Breggia  összefolyásánál,  a 
lugano— comói  vonalon,  dohánygyárakkal,  se- 
lyemszövőkkel, (1910)  5773  lak.  Határállomás 
Olaszország  felé.  Fövámhivatal. 

Cbiastolit  (kiasztolit),  1.  Andaluzit. 

Chiastolit-pala  (ásv.),  agyagpala,  mely  a  chia- 
stolit-ásványt  (1.  Andaluzit)  tartalmazza.  Legne- 
vezetesebb a  Faido  közelében  (Tessin)  előfor- 
duló C. 

Cliiavacci  (ejtsd :  kiííykccsi),  Vincenz,  osztrák  író, 
született  Bécsben  1847  június  15.  Eleinte  vasúti 
hivatalnok  volt,  később  kizárólag  az  irodalom- 


nak élt,  Az  Ögtr.  Volkszeitung  szerkesztője  és  a 
Wiener  Bilder  kiadója.  A  bécsi  népóletet  humo- 
rosan rajzoló  művei,  melyeknek  legnépszerűbb 
alakja  a  bécsi  kofa  (Frau  Sopherl  vom  Naseh- 
markt),  a  következők :  Aus  dem  Kleinleben  der 
Grosstadt  (1886) ;  Wiener  vom  Grund  (2.  kiad. 
1889) ;  Bei  uns  z'Haus  (2.  kiad.  1889) ;  Wo  die  altén 
Hauser  stehen  (1889) ;  Kleinbürger  aus  Grosswien 
(1893).  Népszínműveinek,  melyeket  mások  (Kavl- 
weis,  Schönthan,  Ganghofer  stb.)  társaságában 
írt  (Einer  vom  altén  Sehlag,  Aus'n  Herzeu  heraus, 
Der  kritische  Tag  stb.),  nem  volt  tartós  sikerük. 
Ganghoferrel  kiadta  Nestroy  munkáit  (189Í). 
Ganghoferről  írt  műve :  L.  Ganghofer,  ein  Le- 
bensbild  (1905). 

Chiavari  (ejtsd:  ki—),  j.-i  székhely  és  kikötő- 
város Genova  olasz  tartományban,  a  Rapallo-öböl 
mellett,  a  Riviéra  di  Levantén,  (i9oi)  8000,  közig, 
kerületével  12,500  lak.,  vászon-  és  selyemszövés- 
sel, szardínia-halászattal,  bor-  és  olaj  kereskedés- 
sel ;  székkészítéssel.  Hajósiskola,  technika,  gim- 
názium. 

Chiavenna  (ejtsd:  kiavenna),  várós  Sondrio  olasz 
tartományban,  a  Lago  di  Comótól  É.-ra,  a  Meni 
balpartján,  igen  szép  vidéken,  (looi)  3000,  közig, 
kerületével  4788  lak.,  selyemtermeléssel,  fonás- 
sal és  szövéssel ;  fekvésénél  fogva  (a  Splügen-, 
Majola-  és  Septimer-utak  végében)  élénk  keres- 
kedéssel. Közelében,  egy  sziklán,  régi  erőd  romjai; 
e  szikla  barlangjai  kitűnő  pincékül  szolgálnak. 
—  Már  1038.  grófság  székhelye.  1512— Í797-ig 
Graubünden  svájci  katonhoz  tartozott :  azután  a 
cisalpini  köztársaság,  majdAusztria  birtoka.  1850 
óta  olasz. 

Chiaves  (ejtsd:  kiávesz),  Desideroio,  olasz  költ-6 
ós  államférfi,  szül.  Torinóban  1825  okt.  2.,  megh. 
u.  0. 1895  jún.  30.  Volt  képviselő,  1865.  igazság- 
ügyminiszter, 1 870.  a  képviselőház  egyik  alelnöke. 
Kisebb  vígjátékai  közül  (Ricreazioni  d'un  filo- 
drammatico)  különösen  Lo  zio  Paolo  járta  be  Itália 
összes  színpadjait.  Egyéb  művei :  II  giudice  del 
fatto  (Torino  1843) ;  II  giudice  mai  giudicato  (u.  o., 
1879) ;  II  re  (u.  o.  1881)  stb. 

Chiavetie  (ol.,  ejtsd:  kiavett),  máskép  Chiavi. 
trasportate  a.  m.  áthelyezett  kulcsok,  —  a  XVI. 
sz.-ban  használt  zenei  kifejezés.  Mikor  a  dirigens- 
nek jelezni  akarták,  hogy  intonáltasson  egy  kis 
vagy  nagy  terccel  mélyebben  vagy  magasabban, 
mint  ahogy  a  dallam  le  volt  jegyezve,  pl.  énekel- 
tessen C-dur  helyett  A-durban,  v.  C-dur  helyett 
E-durban,  akkor  nem  írták  ki  a  kereszteket,  ha- 
nem ehelyett  a  kulcsot  tolták  a  vonalrendszeren 
egy  terccel  följebb,  illetőleg  lejebb.  Ilyen  módon : 


^ 


ehelyett: 


&m 


^— =     ehelyett:    =§±fej=|^ 


Chiboha,  amerikai  néptörzs,  1.  Csibcsa. 

Chiboa  (növ.),  1.  Bursera. 

Cbic  (franc,  ejtsd:  sík),  csín,  finomság  s  ele- 
gancia a  személyek  s  tárgyak  külső  megjelené- 
sében. 

Cbica  (növ.),  1.  Bignonia. 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chicasro 


—    441     - 


Chicago  and  Northwestern  vasút 


Chicago  (ejtsd :  csikágo),  IlUnois  állam  és  ebben 
Cookcounty/warosa,  az  északamerikaíEgyesült- 
Államoknak  népességre  második  városa  és  leg- 
nevezetesebb vasúti  csomópontja,  a  Michigan  tó- 
nak DNy.-i  partján,  a  C.  és  Calumet  folyók  tor- 
kolatánál (ó.  sz.  41"  53',  ny.  h.  S?"  38').  Területe 
495  km*.  Lakossága,  (i9io)  2.185,283. 

Éghajlata  szélsőséges.  Évi  középhömérsók- 
let  9-1";  jan.— 5,  jül.  22«.  Csapadék  116  napon 
854  mm;  légnyomás  729  mm.  A  szelek  gya- 
koriak (erről  a  város  tréfás  neve:  Windy  City, 
szeles  város).  Fekvése.  C.  közvetlen  a  tó  partján 
épült.  Hossza  a  tó  mentén  40,  szélessége  10—16 
km.  Az  áradásoknak  kitett  városrészek  szintjének 
emelésével,  feltöltésekkel  és  alépítményekkel  gon- 
doskodtak a  mocsaras  vidéken  épülő  város  bizton- 
ságáról ós  egészségi  viszonyairól.  A  tó  partja  sík, 
homokos.  A  kikötőket  É.-ról  és  D.-ről  hullám- 
törők védik.  A  6'3  m.  mélységre  szabályozott  C. 
folyón  a  város  közepén  létesített  20  hatalmas 
dockba  a  nagy  óceáni  gőzösök  is  bejuthatnak.  A 
Calumet  torkolata  szintén  mesterséges  kikötővé 
alakíttatott.  A  C.  folyó  É.-i  és  D.-i  ága  (North  és 
South  Branch)  a  torkolattól  800  m.-re  találkozik 
s  a  várost  3  részre  osztja.  A  North  Branch  és  a 
tó  között  terül  el  a  North  Side ;  a  South  Branch 
ós  a  tó  között  a  South  Side ;  a  két  ág  között  a 
West  Side.  A  város  legélénkebb  része  a  South 
Side,  főleg  a  folyótól  a  Twelfth  (12.)  Streetig.  Itt 
van  a  legtöbb  személypályaudvar,  hivatal,  szálló, 
bank,  árúház,  színház,  újság  és  a  város  architek- 
túráját jellemző  «felhőkarcoló»  (skyscraper).  Ut- 
cák, parkok,  épületek.  A  széles,  egyenes  utcák 
kevés  kivétellel  derékszögben  metszik  egymást, 
a  hosszabbak  a  tóparttal  egyközüek.  Legfőbb 
kereskedelmi  útvonalak:  a  State  Street,  C.  Broad- 
way-je,  a  Markét  Street,  La  Salle,  Clark,  Madison 
és  Dearbom  Street,  Pifth  és  Wabash  Avenue.  A 
legszebb  lakóházak  a  Michigan  Avenue-n,  a  Dre- 
xel  és  Grand  Boulevard-on  és  a  Laké  Shore 
Drive-en  épültek.  C.  a  parkok  városa.  A  West 
Side  parkjai  a  Humboldt  (80  ha.),  Garfleld  (75  ha.) 
és  Douglas  Park  (73  ha.).  A  North  Side  legnagyobb 
parkja  a  Lincoln  Park  (120  ha.)  a  tó  partján. 
Ugyancsak  a  tóparton  terül  el  (South  Side)  a 
Jackson  Park  (211  ha.),  ahol  az  1893.-Í  világ- 
kiállítás monumentális  épületei  ma  is  fennálla- 
nak.  Közelében  a  Wasliington  Park  (150  ha.).  A 
temetők  (Rosehill,  Graceland  Cemetery,  a  város- 
ban) is  valóságos  parkok.  A  kereskedelmi  város- 
rész középpontján  emelkedik  a  legfőbb  törvény- 
szók és  a  városháza  kettős  épülete  (Court  House 
and  City  Hall),  Columbus  szobrával.  Nagyszabású 
épületek  még  a  Pederal  Building  (Illinois  állam 
székháza),  a  C.  Aeademy  of  Sciences  (tud.  g,ka- 
démia),  a  University  of  C,  a  C.  Public  és  a  New- 
berry  Library  (óriási  könyvtárak).  Auditórium, 
Central  Music  Hall,  Fine  Árts  Building,  Art  In- 
stltute,  Cook  County  Hospitál,  az  Illinois  Central, 
Grand  Central  és  Union  pályaudvar  («Depot»), 
színházak,  szállók,  bankok,  klubok,  hírlapok  épü- 
letei, árúházak,  stb. 

C.  hihetetlen  arányú  fejlődéséről  a  következő 
népességi  adatok  tanúskodnak:  (igso)  70,  (i84o) 
4470,  (1850)  29,963.  (1860)  112,172,  (i870)  298,977, 
(1880)  503,185,  (1890)  1.099,850,  (1900)    1.698,575 


(ebből  587,192  nem  Amerikában  született  német, 
ír,  angol,  skandináv,  lengyel  és  cseh),  (1910) 
2.185,283. 

Kei-eskedelme  mindjárt  New  York  után  követ- 
kezik. Itt  összpontosul  a  Nyugat  gazdasági  erejé- 
nek javarésze.  Árúforgalma  (1900)  1150  millió  K 
(azóta  még  sokkal  nagyobb).  Legfőbb  cikkek  a 
gabona  és  az  élő  marha.  ,ríási  marhatelepein 
"(Union  Stock  Yards)  egyszerre  fél  milló  élő 
állat  fér  meg;  az  1900.-1  forgalom:  27  millió 
szarvasmarha,  87  millió  sertés  és  36 millió  juh. 
Ezután  következnek :  fa  (C.  a  föld  legnagyobb  fa- 
kereskedő  városa),  szén,  vasárúk,  dohány  stb.  Itt 
említendők  óriási  áríiházaí  (Department  Stores). 
Pénzintézeteinek  forgalma  (1900)  34,000  millió  K. 
Gyárai  (i9oo)  4500  millió  K  értékű  árút  produkál- 
tak (húskonzerv,  vas-  és  acélárúk,  bőr,  sör,  szesz 
és  kémiai  szerek;  malmok).  Óriási  gyártelepei 
közül  kiválnak :  Illinois  Steel  Co.  (acélgyár) ;  Mc 
Cormick  Harvesting  Machine  Co.  (aratógépgyár) ; 
PuUmann  vasúti  kocsigyár  stb.  Közúti  valutái- 
nak hossza  a  földalatti  és  magasvasutakkal  kb. 
4000  km.  Kikötőjébe  (1900)  8714  hajó  érkezett  (7 
millió  t.)  és  8839  indult  el  onnan  (71  millió  t.  tar- 
talommal). 

Iskoláit  gazdag  városi  és  állami  támogatás  és 
a  müliomosok  tekintélyes  adományai  jeles  szín- 
vonalra emelték.  Számos  egyetemén  kívül  (Uni- 
versity of  C,  1910-ben  280  tanár  és  6007  hall- 
gató) műegyeteme  (Armour  Polytechnikum)j  or- 
vosi kollégiumai  (College  of  Physicians  and  Sui*- 
geons  stb.),  ipariskolái  (Manuál  Training  School), 
művészeti  iskolái  (Art  Institute,  Art  Schoo^  stb.) 
Amerika  legjobb  tanintézetei  közé  tartoznak. 
Jótékonysági  intézetei  (negyvennél  több  kórháza, 
árvaházai,  menedékházai,  szegényháza,  beván- 
dorlók háza  stb.)  amerikai  arányokban  szervez- 
tettek.  Jelesebb  szinházak :  Auditórium,  C.  Opera 
House,  Dearbom,  Grand  Opera  House.  A  híres 
Iroquois-szinház  1903  dee.  30.  borzalmas  tűzvész- 
nek esett  áldozatul  (587-en  bennégtek). 

A  város  élén  áll  a  két  évre  választott  70  tagú 
tanács,  amelynek  elnöke  a  polgármester  (Maypr). 
A  vízvezeték  (a  Míchigan-tóból,  naponta  ;10  mil- 
lió hl.),  az  egészségügyi  okból  létesített  csatorná- 
val (C.  Drainage  Canal),  a  villamosvilágítás  a 
város  üzemében  van.  A  városi  kölcsön  (1900)  166 
millió  K ;  bevétel  138,  kiadás  114  millió  K.  Az 
iskolákra  31,  a  rendőrségre  19,  a  tűzoltóságra  8, 
a  jótékonysági  intézetekre  4  niillió  K-t  áldozott 
a  város  (1900-ban). 

Története.  C.  az  indiánusok  ellen  1804.  alapí- 
tott Dearbom-erőd  helyén  épült.  Az  első  házakat 
1830.  építették.  Amerikában  is  példátlanul  álló 
növekedésének  (1.  fentebb)  az  1871.  és  1874-iki 
óriási  tűzvész  sem  szabott  gátat.  Az  Amerika  föl- 
fedezésének 400  éves  fordulója  alkalmából  1893. 
rendezett  világkiállítás  (Worlds  Columbiáéi  Ex- 
position),  amelynek  21  millió  látogatója  yolt, 
hozzájárult  a  város  újabb  föllendüléséhez.  V.  ö. 
Andreas,  History  of  C.  (C.  1885) ;  Schick,  C.  and 
Its  Environs  (u.  0.  1891);  Hesse-Wartegg,  C. 
(Stuttgart  1893). 

Chicago  and  Northwestern  vasút.  Az  észak< 
amerikai  Egyesült-Államok  egyik  legnagyobb 
vasúthálózata  10,500  km.  kiterjedésben,  melyből 


Amely  raó  C  alatt  niocs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chicago-Milwaukee  and  St.  Paul  vasút 


U2 


Chieri 


saját  vonala  6770  km.  Első  vonalai  1851  febr.  12. 
és  márc.  11.  engedélyeztettek  Illinois  és  Wiseon- 
sin  államok  által  s  mai  kiterjedését  más  vasutak 
bérbevétele  és  megvétele  által  érte  el,  melyek 
között  a  legnagyobb,  a  CMcago-St.  Paul-Minnea- 
polis-i  és  az  Ohama  Vasút  2254  km.  kiterjedésű. 

Chicago-Milwaukee  and  St.  Paul  vasút,  Mil- 
waukee  and  St.  Paul  Rallway  cég  alatt  1863  má- 
jus 5-én  keletkezett  s  lassanként  a  Milwaukee  és 
Chicago  között  fekvő  vasútnak  több  vonalát  meg- 
szerezve, kiterjedése  9142  km.  lett;  fővonala 
Chicagótól  St.  Paulon  át  Milwaukee-ig  650  km., 
amely  Wisconsin,  Illinois,  Jowa,  Minnesota  és 
Dacota  államokon  vonul  át  s  a  legtökéletesebb  és 
legjövedelmezőbb  vasutak  egyike. 

Chicane  (franc,  ejtsd :  sikán),  rossz  szándékból 
eredő  akadály,  melyet  valaki  egy  másnak  útjába 
gördít,  hogy  célja  elérését  hátráltassa.  Általában 
bosszantás,  gyötrés. 

Chica-vörös  (növ.,  Cica,  Garucru,  Vermeilon 
americanum),  a  Bignonia  Ghica  leveleiből  ké- 
sziilt  és  az  amerikai  kereskedelemben  előforduló 
vörös  festék  (CgH^Og),  melyet  eredetileg  a  vene- 
zuelai és  brazíliai  indiánusok  testük  befestésére 
használtak,  de  amellyel  most  néha  pamutkelmé- 
ket is  vörösre  vagy  sárgára  festenek. 

Cbiclia  (sp.,  ejtsd:  csicsa),  borhoz  hasonló  sze- 
szes ital  Dél-Amerika  tartományaiban,  melyet 
darált  kukorica  feleresztése  ós  erjesztése  által 
nyernek ;  Formosa  vidékén  rizsből  is  készítik. 

Chichen-Itza  (csics— ;  Itza  kútja),  nagyszabású 
romhely  Yucatán  mexikói  államban,  a  progresso— 
valladolidi  vasút  közelében  (30  km.  DNy.-ra). 
A  romhely  kerülete  3"2  km.  Legszebb  épülete 
105  m.  hosszú,  12'7  m.  széles,  10  m.  magas,  tö- 
kéletes domborművekkel.  A  romok  eredete  nem 
ismeretes  (1.  TJxmal).  A  romok  közt  meredek 
sziklapárkánnyal  körülvett  medence  (átmérője 
19—65  m.,  mélysége  16—32  m.),  régente  szent- 
nek tartott  forrásokkal.  Szárazság  idején  gyer- 
mekeket és  drágaköveket  áldoztak  itt  az  esők 
istenének. 

Chichester  (ejtsd :  csics—),  város  Sussex  county- 
ban  (Anglia),  Portsmouthtól  K.-re  a  Southdowns 
halmok  között  elterülő  síkságon,  (i9ii)  12,094  lak., 
akik  jelentékeny  kereskedést  űznek  mezőgazda- 
sági termékekkel.  Kanyargós  öböl  mélyén  fekvő 
kikötőjét  3  km.-es  csatorna  köti  össze  a  várossal. 
A  rómaiak  Regnuma,  a  szászok  491.  elfoglalták 
s  újra  építették  Cissanceaster  név  alatt.  1070  óta 
püspökségi  székhely.  1187—1336  közt  épült  hí- 
res óangol  stílusú  székesegyháza.  V.  ö.  Hills,  C 
Cathedral  (Arch.  Journ.,  liondon  1864) ;  Hay, 
History  of  C.  (C.  1804).  C.-től  5  km.-re  van  a 
Goodwood  Park,  Richmond  hg.  kastélyával. 

Chichimeca  (ejtsd :  csicsimeka)  a.  m.  kutyafajzat, 
gúnynév.  így  nevezték  Ó-Mexikó  lakói  azÉ.-on 
lakó  műveletlen  törzseket,  melyek  sok  betörés 
után  a  XII,  sz.-ban  megdöntötték  a  toltékok  (1.  o.)  , 
birodalmát.  A  C.  uralmát  1431.  az  aztékok  (1.  o.) 
döntötték  meg.  A  C  nevet  Texcoco  királyaira, 
később  a  nauanahuatl  ágra  is  alkalmazták. 

Chickahominy  (ejtsd:  csikkehomini),  a  York  Ri- 
ver  mellékfolyója  Virginia  északamerikai  állam- 
ban. Híressé  azok  a  csaták  tették,  amelyeket  part- 
jain 1862  máj.  31.  és  jún.  l.-jén  Johnstone,  a  kon- 


föderáltak  vezére,  Mac-Clellan  unionista  vezér 
ellen  vívott  és  amelyek  következtében  ez  utóbbi 
visszavonulni  kényszerült. 

Chickamauga  (ejtsd:  csikkemaoga),  a  Tennessee 
egyik  kis  mellékvize  Tennessee  északamerikai  ál- 
lamban ;  ismeretes  arról  az  ütközetről,  amelyet 
partjain  1863szept.  19.  és  20.  Rosekrans  unionista 
vezér  Braggal,  a  konf  öderáltak  generálisával  ví- 
vott ;  első  nap  Bragg  visszaszoríttatott,  de  más- 
nap fényesen  győzött.  A  25  km^  csatatért  később 
nemzeti  parkká  tették. 

Chickasaw,  indiánus  törzs,  1.  Csikasza. 

Cliickerick  (Dasyurus,  áiiat),  1.  Erszényes 
nyest. 

Chiclana  de  la  Frontéra  (ejtsd:  esik—),  j.-i  szék- 
hely Cádiz  spanyol  tartományban,  a  Lirio partján, 
közel  a  tengerparthoz  a  cádiz— gibraltári  vasút 
mellett,  (i897)  10,935  lak.  Arénájában  híres  bika- 
viadalok. Kitűnő  bortermőhely.  Közelében  kénes 
források  és  fürdő. 

Chiclayo  (ejtsd:  csikiájo),  város  Peruban  (Lam- 
bayeque  dép.),  a  partvidéken,  a  pimentel— ferre- 
nafei  vasút  mellett,  (i9oo)  11,325  lak.,  cukornád- 
termeléssel,  cukorgyár  és  rizshántológyárral. 

Chicontepec  (ejtsd:  csikontepek),  város  Veracruz 
mexikói  államban,  a  Mexikói-öböltől  90  km.  tá- 
volra, mintegy  5000  lak.,  kőszéntelepekkel. 

Chicopee  (ejtsd  csikopi),  város  Massachusetts 
északamerikai  államban,  Hampden  countyban,  a 
Connecticut  mellett,  a  C.  torkolatánál,  vasút 
mellett,  (i900)  19,167  lak.,  pamutszövés,  fegyver- 
es szerszámgyártással. 

Cliicot  (növ.),  1.  Gymnocladus- 

Chiddekel,  1.  Khiddékel. 

Chidher,  1.  Khidr. 

Cbief  (ang.,  ejtsd:  csíf, franc.  c^e/^,főnök ;  Lord 
C.  Justice,  főbíró  Angliában,  a  legfelső  törvény- 
szék elnöke. 

Chiem-tó,  Bajorország  legnagyobb  tava,  ezért 
Bajor  tenger-nek  is  mondják,  Münchentől  DK.-re 
70  km.,  520  m.  a  tenger  felett.  Területe  84  km^, 
hossza-széle  11—12  km.,  mélysége  156  m.  D.-i 
partja  általában  mocsaras,  egyebütt  halmos.  A 
tavat  az  Achen,  Prien  és  Roth  vize  táplálja.  Le- 
folyása az  Alz  folyón  át  a  Traunba.  D.-en  és 
DK.-en  a  háttérben  magas  hegyek  (Hochplatte 
1587,  Hochgern  1745,  Hochfellen  1671  m.).  3  szi- 
gete a  DNy.-i  öböl  előtt:  Herrenwörth  vagy 
Herren-Chiemsee  (VIII.  sz.-ban  alapított  bencés 
kolostorral  és  II.  Lajos  bajor  király  csodás 
fényű  kastélyával);  Frauenwörth,  vagy  Prauen- 
Chiemsee  (VlII.sz.-beli  bencés  kolostorral,  halász- 
kunyhókkal) ;  Krautinsel,  veteményes  kertekkel. 
A  münchen— salzburgi  vonal  Prien  állomásáról 
h.  é.  vasút  visz  Stockba ;  innen  hajójáratok  a  szi- 
getekre és  Seebruckba,  a  tó  É.-i  végén. 

Chienti  (ejtsd:  kienti),  75  km.  hosszú  kis  folyó 
Macerata  olasz  tartományban,  a  Római  Apenni- 
nekben  ered  és  Civitanuovánál  az  Adriai-tengerbe 
torkol.  Hossza  74  km. 

Chieri  (ejtsd:  kiéri),  város  Torino  olasz  tarto- 
mányban, a  torino— C.-i  vasút  végállomása,  To- 
rino tói  22  km.,  élénk  gyáriparral,  {1901)  10,000, 
közig,  kerületével  14,312  lak.,  gimnáziummal, 
líceummal,  technikával  és  XIV.  sz.-beli  gótikus 
templommal.  C-t  régebben  a  rómaiak  korabeli 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chiers 


—     443 


Chihuahua 


Careának  tartották,  de  eunek  fekvése  bizony- 
talan. 

Chiers  (ejtsd:  sjer),  142  km.  hosszú  mellékfo- 
lyója a  Maasnak :  belga  Luxembourgban,  Arlon- 
tól  3  km.-nyire  ered,  átlép  a  francia  határon,  Se- 
dantól  7  km.-nyire  torkol.  Mellékvizei  az  Othain, 
Thonne  és  Pison.  Alsó  részéből  10  km.  hajózható. 

Cliiesa  (ol.,  ejtsd:  kiéza)  a.  m.  templom;  C. 
libera  in  liberó  stato,  szabad  egyház  szabad  ál- 
lamban ;  ezt  Cavour  mondta  1861  márc.  27.  par- 
lamenti beszédében,  ugyanezt  ismételte  halálos 
ágyán  is;  később  az  általa  alapított  párt  jel- 
szava lett. 

Chiesa  Evangelica  Italiana  (azelőtt 
Chiesa  Ghristiana  Libera,  Szabad  Keresztény 
Egyház).  Az  1848-iki  alkotmány  életbelépésétől 
fogva  1865-ig  az  olasz  protestánsok  szabad  s 
egészen  szervezetlen  gyülekezeteket  alkottak. 
Ekkor  közülök  23  szabad  egyház  (chiesa  libera) 
egyesült  s  1870  Milanóban  s  1871.  Firenzében, 
kiváltkép  Garibaldi  tábori  káplánjának  Ales- 
sandro  Gavazzinak  befolyása  alatt,  mint  Chiesa 
Libera  Italiana  szervezkedett.  Hivatalos  nevét  (C.) 
az  1891-ild  királyi  rendelet  kiadása  óta  viseli.  Ez 
egyház  élén  egy  öt  tagból  álló  bizottság  áll. 
1901-ben  36  gyülekezete  és  45  fiókja  volt. 

Chiese  (ejtsd:  kiéze),  148  km.  hosszú  mellékfo- 
lyója az  Ogliónak  Lombardiában ;  az  Adamellón 
ered,  átfoly  a  Val  Sabbián  és  az  Idro  tón  és  Caneto 
mellett  ömlik  az  Oglióba. 

Chieti  (ejtsd:  kiéti),  1.  olasz  tartomány,  amelynek 
neve  1871-ig  Abruzzo  citeriore  volt,  az  Adriai-ten- 
ger, Teramo,  Campobasso  és  Aquila  között,  2947 
km^ter.-el,  (i9io)  385,801  lak.  Járásai :  C,  Lanciano 
és  Vasto.  —  2.  C,  tartományi  és  járási  székhely,  a 
Pescara  jobbpartján  emelkedő  dombon  (330  m.), 
a  castellamare-adriatico— római  vonalon,  13  km.- 
nyire  a  tengertől,  érseki  székhely,  (1901)  kb.  15,000, 
közigazg.  ker.-óvel  26,368  lak.,  gyapjuárúk,  ka- 
lap- és  üveggyártással,  bor-,  gabona-  és  olaj- 
termeléssel ;  szép  gót  székesegj^házzal,  római  épü- 
letmaradványokkal. Az  ókorban  Theate  Marru- 
cinorum  néven  a  sabell  törzs  legkiválóbb  városa 
volt.  305-ben  Kr.  e.  a  rómaiak  birtokába  került. 
A  nyugat -római  birodalom  megdőlése  után  a 
gótok,  később  a  longobárdok  foglalták  el.  A  XI. 
sz.-ban,  a  normannok  uralma  alatt  élte  virágko- 
rát. A  normann  várkastély  romjai  fenmaradtak. 

Chiévres  (ejtsd:  siévr),  város  Hainaut  belga  tar- 
tományban, a  Dendre-ba  torkolló  Hunel  mellett, 
48  km.  DNy.-ra  Brüsszeltől,  (1910)  3371  lak.,  pamut- 
fonókkal, sör-  és  szeszgyártással,  agyagiparral, 
élénk  lóvásárokkal.  Közelében  a  Cambron  apát- 
ság romjai. 

ClUflbn  (franc,  ejtsd:  sifóS)  a.  m.  régi  rongy- 
darab, nálunk  azonban  jelenti  a  fehérnemükre  al- 
kaünas  középfinom  s  finom  fehérített  pamutvász- 
nat, amelynek  sűrűsége  pr.  cm.  ^Vsí.  fonalainak 
ang.  finomsági  sz.  »*/8o>  jelenti  végre  a  könnyű 
selyemszövetek  azt  a  fajtáját  is,  amelynek  sűrű- 
sége pr.  cm.  "/si-  —  Ghiffonnier,  rongyszedő; 
chiffbnniére,  rongyszedőnő ;  továbbá  ruhaszek- 
rény, varróasztalka. 

Chilire  (fi'anc,  ejtsd :  sifr)  a.  m.  szám,  szám- 
jel ;  valamely  név  kezdőbetűje,  monogranim,  tit- 
kos jel ;  1.  Ghiffre-írás. 


Chiffre-cim,  1.  Címezés  (postai). 

Chif f re-irás  {jelírós,  titkos  írás,  kriptográfia), 
olyan  betűjelekkel,  számokkal  vagy  más  értelmű 
szavakkal  szerkesztett  írás,  amelynek  olvasása 
csak  a  beavatottnak  lehetséges,  aki  az  illető  tit- 
kos írás  olvasásának  módszerét,  az  u.  n.  kulcsot 
ismeri.  A  Ch.  főképen  a  diplomáciában,  de  az 
üzleti  életben  is  használatos;  a  diplomáciában 
bizalmas  értesítések,  főképen  háborús  időben  fon- 
tos tudósítások  titokban  tartása,  az  üzleti  élet- 
ben pedig  rendszerint  a  tudósítás  rövidsége,  táv- 
irati jelentéseknél  a  költségmegtakarítása  végett. 
L.  Titkos  írás  és  Kriptográfia. 

Chigi  (ejtsd:  kidzsi),  olasz  hercegi  család,  mely- 
nek vagyonát  és  befolyását  a  pompa-  és  műked- 
velő C.  Agostino  római  bankár  (megh.  1520)  ala- 
pította. Megbízásából  építette  Peruzzi  (1. 0.)  a  Villa 
Farnesina-t,  melyet  Rafael  és  más  hírneves  mű- 
vészek díszítettek.  (V.  ö.  Gugnoni,  Agostino  C.  il 
magnifico.  Roma  1881).  Egyik  sarja,  G.  Fabio, 
VII.  Sándor  néven  (1.  0.)  a  pápai  trónra  lépett. 
Jelenleg  ezé  a  nemzetségé  a  római,  a  Campa- 
gnano,  valamint  az  Ariccia  hercegség,  az  1562. 
kezdett,  de  csak  Maderna  által  befejezett  C.-pa- 
lota  műgyüjteményeivel,  könyvtárával,  kézira- 
taival együtt,  melyben  Ausztria-Magyarország 
nagykövete  a  Quirinálnál  lakik.  Övé  tovább  a 
Santa  Maria  della  Pace  nevű  templom.  E  család 
azonfelül  1712  óta  az  örökös  marsalli  méltóság- 
gal dicsekszik  a  konkláveban  s  1834.  az  Albani 
család  birtokait  örökölte,  amiért  most  G.- Albani 
névvel  él.  —  G.,  Flavio,  C.-Albani  hercege,  szül. 
1810.,  megh.  mint  bíboros  1855  febr.  15.  A  család 
jelenlegi  feje  Mario  herceg  (szül.  1832). 

Chiglit  (ejtsd :  csigiit),  az  északamerikai  Jeges- 
tenger partvidékén  lakó  eszkimótörzsek  neve. 

Cbignon  (franc,  ejtsd:  sinyoS),  tulajdonképen  a. 
m.  nyakszirt,  nyak ;  jelenti  még  azt  a  hajvise- 
letet, melyet  hajporozott  frizuráknál  a  nők  a 
XVIII.  sz.-ban  használtak ;  újabban  egészségtelen 
volta  ellenére  ismét  divatba  jött.  A  C.-ok  rendesen 
vendéghajból  készülnek. 

Chihuahaa  (ejtsd:  csiuáua;  azték,  a.m.  vízfolyás), 
1.  Mexikó  egyik  É.-i  állama,  New  Mexico,  Texas 
északamerikai,  Cohanila,  Sonora  és  Durango 
mexikói  államok  között.  Területe  233,094  km* ; 
lakossága  (1910)  405,265.  K.-i  része  átlag  1400 
m.  magas  fensík  (Uano) ;  Ny.-on  a  Sierra  Tara- 
humare  és  Sierra  del  Duranzo  láncai  húzód- 
nak, amelyeken  mély  canonokban  (1200  m.) 
vágják  keresztül  magukat  a  Kaliforniai-öbölbe 
ömlő  Rio  Fuerte,  Rio  Marjo  és  Rio  Yaqui.  A 
Rio  Santa  Grúzzal  egyesülő  Rio  Conchos  és  a  Rio 
Chubiscar  a  Rio  Grandé  del  Norteba  és  ezzel 
együtt  a  Mexikói-öbölbe  öntik  vizüket.  A  Rio  del 
Carmen,  Rio  de  Santa  Maria  és  Rio  de  Casas 
Grandes  sós  lagunákba  vesznek.  Az  éghajlat  szá- 
raz, télen  — 15«-ig  süiyedő  hidegekkel  és  nagy 
nyári  forrósággal  (40").  Földje  jórészt  termékeny 
s  mesterséges  öntözéssel  főleg  sok  búzát,  ezen- 
kívül kukoricát,  babot,  dohányt,  gyapotot,  gyü- 
mölcsöt, bort  terem.  Az  erdőségek  fenyő-  ós  eéd- 
rusfát  szolgáltatnak.  Legelőin  jelentékeny  állat- 
tenyésztés foly.  Bányászata  valamennyi  mexikói 
államénál  jelentősebb  (ezüst,  arany,  réz,  ólom, 
vas,  ón).  Gyáripara :  ezüstgyárak,  gyapotézövés. 


Amely  sxó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Chikle-gummi 


—     444     — 


Childers 


dohánygyárak,  szeszfőző.  Lakói  jórészt  békés,  le- 
települt tarahumare  Indiánusok  (a  Ny.-l  hegyvidé- 
ken) és  meszticek  ;  a  civilizálatlan,  vadászatból 
és  rablásból  élő  apach  és  eomach  indiánusok  (É.-on) 
az  állattenyésztők  rémei.  A  fehérek  száma  cse- 
kély. Az  El  Paso  felöl  Mexikóba  vivő  vasút  (3  el- 
ágazással) egész  hosszában  átszeli  C.  államot. 
Városai :  (7.,  a  főváros ;  El  Paso  del  Norte  (1. 
Paso) ;  Chivalito,  Santa  Rosalia,  Jimenez,  Con- 
cepcion  és  Cosihuiriachic  (1.  ezeket  és  Mexikó). 

2.  C.  mexikói  állam  fővárosa,  a  Rio  Chubis- 
car  mellett  (1412  m.),  az  el  paso— mexikói  vona- 
lon (amattól  361,  Mexikó  fővárostól  1610  km.), 
(1910)  39,061  lak.,  szabályosan  épült,  széles  utcák- 
kal. Főterén  Hidalgó  és  AUende,  az  1810-iki  for- 
radalom vezetőinek  szobra.  Vízvezetéke  a  XVII. 
sz.  végéről.  C.  valóságos  oázis  a  sivatagban ;  kert^ 
város,  rózsa-  és  narancsligetekkel.  Szép  székes- 
egyháza a  XVIII.  sz.-ból  (1717—1789).  A  közeli 
(23  km.)  Santa  Eulalia  bányák  (ahova  vasút  visz) 
évenkint  állítólag  240,000  t.  ezüstöt  termelnek. 

Chikle-gummi  (növ.),  a  Nyugat-Indiában  termő 
és  ültetett  Achras  sapota  (Sapotaceae)  kérgéből 
kiszivárgó  és  besűrített  tejnedv,  melyet  a  gutta- 
percha  pótlására  és  Amerikában  rágószerül  hasz- 
nálnak. L.  Achras. 

Chilapa  (ejtsd:  csiiápa),  város  Mexikó  köztársa- 
ság Guerrero  államában,  Mexikótól  D.-re  210  km. 
1902.  és  1908-ban  nagy  földrengések  pusztították. 
Lakossága  (i9oo)  4O00. 

Chilcat,  indiánus  törzs,  1.  Csukat. 

Child  (ejtsd:  csejid),  1.  Francis  James,  amerikai 
filológus  és  irodalomtörténetíró,  szül.  Bostonban 
1825  febr.  1.,  megh.  u.  o.  1896  nov.  11.  A  Har- 
vard CoUege-on  tanult,  ahol  1851.  a  retorika, 
1876.  az  angol  irodalomtörténet  tanárává  nevez- 
ték ki.  Alapvető  munkásságot  fejtett  ki  az  angol 
népdalirodalom  és  a  Chaucer-kutatás  terén.  Főbb 
munkái :  CoUection  of  English  and  Scottish  bal- 
lads  (Boston  1861);  The  English  and  Scottish 
popular  ballads  (u.  o.  1884—98).  Közben  kiadta 
Perey  «Reliques  of  ancient  English  Poetry»  leg- 
értékesebb részeit  (1867)  kiadta  Spensert  stb.  Irt 
Chaucerről  (Observations  on  the  language  of 
Chaucer  and  Gower,  1862)  és  vannak  eredeti 
költeményei  is  (Poems  of  sorrow  and  comfort, 
1865). 

2.  C,  Josiáh,  sir,  szül.  Londonban  1630.,  megh. 
1699  jún.  22.  Szegény  tanoncból  szédületes  gyor- 
san bankigazgatóvá  emelkedett.  1655-ben  Ports- 
mouthban  a  hajóhad  szállítójává  lett.  Mint  a 
Keletindiai  Társulat  igazgatója,  lelke  volt  a  tár- 
sulatnak, amelynek  vezetőében  az  erőszakosko- 
dástól sem  riadt  vissza.  Öccse,  C.  John,  India 
katonai  kormányzója  kezére  dolgozott.  Rengeteg 
vagyont  gyűjtött.  Politikai  tekintetben  előbb  a 
whig,  1678  után  a  tory  párthoz  szított  s  amellett 
a  két  Stuart-királynak  nagy  ajándékokkal  ked- 
veskedett. III.  Vilmos  trónralépése  után  azonban 
ellenségei  örömére  állását  elvesztette.  Brief  ob- 
servations conceming  trade  and  the  interest  of 
money  (1668)  és  A  new  discourse  of  trade  cím  alatt 
fontos  értekezést  adott  ki  (1655  és  újabban),  mely- 
ben mérsékelt  merkantilista  elveket  hirdetett.  V. 
ö,  Macaulay,  History  of  England  (IV.  134. 1.) ; 
Öt'awí,History  of  the  Bast  India  Company  (100. 1.). 


3.  C,  Lydia  Mary,  amerikai  írónő,  szül.  1802 
febr.  11.  Madfordban,  megh.  1880  okt.  20.  Way- 
landban.  Buzgó  tevékenységet  fejtett  ki  a  rab- 
szolgák felszabadítása  érdekében  s  e  célból  írta 
főművét :  Appeal  for  that  class  of  Americans, 
called  Africans  (1883).  Sokat  foglalkozott  a  nő- 
nevelés kérdésével  s  kiadott  több  versgyűjteményt 
és  novellakötetet. 

Chllde  (ang.,  ejtsd :  csejid)  a.  m,  gyermek ;  így 
hívják  általában  az  angol  nemes  családoknak 
ama  fluivadékait,  akik  a  nemességet  még  nem 
örökölték  vagy  más  módon  sem  érdemelték  ki. 

Childebert,  a  merovingi  nemzetségből  szár- 
mazó két  frank  király  neve :  1. 1.  C,  apja,  Chlod- 
vig  halála  (511)  után  a  birodalom  negyed  részét 
kapta  Paris  fővárossal.  531-ben  II.  Amalrichot, 
a  Ny.-i  gótok  királyát  legyőzte.  532-ben  pedig 
Chlotar  testvérével  a  burgundi  birodalmat  foglalta 
el.  Testvérének,  Chlodomernak  fiait  megölte  és 
országukat  elrabolta.  Meghalt  558.  V.  ö.  Jung- 
hans,  Die  Gesch.  d.  frank.  Könige  C.  u.  Chlodo- 
vech  (Göttingen  1857). 

2.  II.  C,  ausztráziai  I.  Siegbert  és  BrunhUda 
fia,  született  571.,  meghalt  596.  592-ben  Bur- 
gundot országával  egyesítette.  Kiskorú  fiai,  TI. 
Theudebert  és  II.  Theuderich  helyett  Brunhilda 
kormányzott. 

Childerich,a  Merovingok  családjából  származó 
három  frank  király  neve:  1.  I.  C,  állítólag  Me- 
rő vech,  a  száli  frankok  királyának  fia,  kit  457. 
követett  a  trónon.  A  hagyomány  szerint  a  fran- 
kok azért  űzték  el,  mivel  leányaikat  elcsábította. 
Nyolc  év  múlva  a  frankok  visszahívták  s  ekkor 
Basina ,  a  thüringiai  király  neje  elhagyta  érette  fér- 
jét. E  házasságból  született  Chlodvig,  a  frank  bi- 
rodalom megalapítója  (1.  o.).  C.  481.  halt  meg  í 
1653.  Tournai  mellett  sírjára  bukkantak.  V,  ö. 
Junghans,  Die  Geschichte  der  f  rankischen  Könige' 
C.  und  Chlodovech  (Göttmgen  1857). 

2.  11.  C,  Chlod vígnak  Szt.  Baltiida,  angol-szász 
származású  nővel  való  házasságából  származott 
fia,  660  óta  Ausztrázia  királya.  669-ben  Burgun- 
dot és  Neusztriát  is  hatalmába  kerítette,  de  a  fel- 
kelő nagyok  673.  agyonverték. 

3.  III.  C,  az  utolsó  Merovingi-király,  kit  743. 
Karlmann  emelt  a  trónra.  Midőn  Kis  Pipin  Zaka- 
riás pápa  beleegyezésével  a  királyi  címet  és  mél- 
tóságot fölvette  (751),  C-t  rövidre  nyírt  hajjal  a 
szt.-omeri  Sithien  kolostorba  záratta,  hol  754. 
meghalt. 

4.  C,  a  vandálok  királya,  1.  Hüderich. 
Childers  (ejtsd:  csuidersz),  l.HugJi  CuUing  Eard- 

ley,  angol  liberális  államférfiú,  szül.  Londonban 
1827  jún.  25.,  megh.  1896  jan.  29.  Londonban. 
1850-ben  a  Viktória  gyarmat  élén  álló  kormány 
tagjává  lett  (Ausztráliában)  s  1857.  mint  ezen 
gyarmat  főügynöke  Angliába  tért  vissza ;  1860; 
a  parlamentbe  választották ;  1864.  tengerészeti 
lorddá  s  1865.  az  államkincstár  titkárjává  nevez- 
ték ki ;  1866.  tengerészeti  miniszterré  lett,  1872—' 
1873-ig  lancasteri  kancellár  volt  s  azután  újból 
a  Viktória  gyarmat  főügynöke  lett.  1880-bai^ 
hadügyi  államtitkár,  1882.  pedig  kincstárnok  lett, 
1885.  lemondott.  1886-ban  rövid  ideig  a  belügyi 
tárcát  bírta.  Fia,  G.  Spencer  írta  meg  életrajzát 
(Life  and  correspondence,  London  1901,  2  köt.). 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


^  2.  a,  Boi 


Mb 


Chile 


2.  C,  Bobért,  angol  orientalista,  szül.  1838., 
megh.  1876.  Oxfordban  tanult  és  1860.  Indiába 
ment.  Ceylonban  több  évet  töltött  angol  hivatal- 
noki minőségben.  A  szanszkrit  nyelv  segélyével 
megtíumlta  a  buddhisták  szent  nyelvét,  a  palit. 
Indiából  hazatérve  1872.  az  India  Office  könyv- 
tárnoka lett.  Érdekes  tanuhnányokat  írt  a  pali 
nyelvről  s  a  szinghaléziről,  Ceylon  mostani  nép- 
nyelvéről a  Journal  Asiatiebe.  Főműve,  amin 
európai  hírneve  alapszik,  az  1875.  Londonban  ki- 
adott Dictionaiy  of  the  Pali  language,  mely  kor- 
szakalkotó lett  a  pali  nyelvészet  s  a  buddhizmus 
tanulmányozására  nézve.  Irt  még  egy  pali  nyelv- 
tant, ennek  kiadásában  azonban  halála  meggá- 
tolta. A  londoni  University  College-en  a  pali  nyelv 
és  a  buddhista  irodalom  tanára  volt. 

Childrenit  (ásv.),  gyantafényű  sárga-barna  át- 
látszó rombos  kristályok.2ALPÜ4.2Fe(OH)g+2H2  0. 
Tavistoek  (Devonshire)  és  Comwall. 

Chile  (ejtsd :  csíie),  köztársaság  Dél-Amerikában 
(1.  AmeriKa  térképeit),  a  Csendes-oeeán  és  a  Cor- 
diUera  de  los  Andes  között.  Határos  Peru-,  Bolivia- 
és  Argentínával.  Messze  benn  a  Csendes-óceán- 
ban C.-hez  tartozó  apró  szigetek:  a  Husvét- 
(Waihu)-8ziget,  Sala-Y-Gomez,  San  Félix,  San 
Ambrosio,  Jüan  Femandez.  Ezekkel  és  az  erősen 
tagozott  déli  partok  szigeteivel  (Chiloé,  Chonos, 
Campana,  Wellington,  Desolatíon,  Santa  Ines, 
Clarence,  a  Tierra  del  Fuego  v.  Tűzföld  Ny.-i 
része  stb.)  összes  területe  758.206  km^.  Tenger- 
partjának hossza  mintegy  4300  km. 

Hegryei.  A  parttal  egyközüen  vonul  végig  a 
Cordillera  de  los  Andes  hegylánca ;  É.-on,  közvet- 
len a  tenger  mellett,  a  Cordillera  de  la  Costa  (a 
parti  Cordillera)  alacsonyabb  lánca  emelkedik.  A 
két  hegylánc  között  fensíkok  (Llano  intermedio) 
terülnek  el.  Az  Andes  legmagasabb  csúcsa  C. 
területén  a  Cerro  del  Mercedario  (6798  m. ;  d.  sz. 
31"  59').  A  hóhatár  É.-tól  D.-nek  egyre  csökken  ; 
Atacamanál  4500,  a  Tűzföldön  1100  m.  körül.  A 
hegyek  és  a  hágók  magassága  B.  felé  növekedik. 
Legfontosabb  átjáró  a  Cumbre-  vagy  üspallata- 
hágó  (3960  méter).  A  CordiUerák  (lásd  Kar- 
diUerák)  fiatalabb  kornak  a  parti  hegyláncnál, 
óskőzet  csak  egyes  helyeken  fordul  elő;  na- 
gyobbrészt üledékes  kőzetekből  állnak,  amelye- 
ket vulkáni  láva  és  hamu  borít.  Működő  vulká- 
nok és  solf  atarák  nagy  számmal  vannak.  A  föld- 
rengés gyakori.  1751-ben  Concepcion  városát  a 
tengerbe  temette  s  csaknem  valamennyi  hely- 
séget elpusztította  a  d.  sz.  34.  és  40.  foka  között. 
1822-ben  Valparaisót  döntötte  romba,  1835-ben 
Concepciont,  1906-ban  újból  Valparaisót  (azóta 
újra  épült). 

Északi  C.  folyói  többnyire  rövidek  s  a  talajba 
vesznek,  a  déli  folyók  bővebb  vizüek.  Említen- 
dők :  a  Rio  Loa  (B.-on),  a  Choapa,  a  Maipó  (a 
Santiago  völgyben),  a  Máule,  Bio-Bio,  Chiles, 
Cautín  (Rio  Imperial),  Callecalle(Rio  de  Valdivia), 
Bueno,  Maullin.  Jelentékenyebb  mély  tavai] 
Llanquihue,  Ranco,  Huanehue.  Gyógyforrások: 
Chillan,  Apoquindo,  Cauquenes  és  Colima. 

Éfirhajlata  a  földrajzi  szélesség  és  a  tenger- 
színfeletti magasság  szerint  eltérő,  általában 
egészséges.  A  napi  ingadozás  jelentékeny.  A  hő- 
mérséklet  átlagos  szélsőségei:  Copiapó  321  ésl 


3-l<»,  Santiago  30'9Ó8-0-9o,Valdivia28-9  és  -1-4". 
Északi  C.  csaknem  sivatagi  klímájú ;  a  téli  esős 
időszak  felismerhető  (kevés  esővel),  dél  felé  egyre 
bővebb  a  csapadék,  de  egyenletesebben  oszlik  el. 
A  zivatarok  nem  ritkán  félelmetes  erejűek.  A 
hóhatár  a  35"  d.  sz.-en  850  m.,  Santiago  provin- 
ciában 3500  m.,  a  2772"  szélességben  4500  m. 
A  déli  Cordillerákban  jégárak  is  vannak.  A  ten- 
geri ós  szárazföldi  szelek  gyakran  váltakoznak. 
Utóbbiak  néha  viharjellegiiek. 

A  növényzet  a  d.  sz.  40"-a  körül  a  leggazda- 
gabb,, csaknem  trópusi.  A  pálma  és  ciprus  is  ho- 
nos. B.  felé  a  szárazság  miatt  a  síkságok  egyre 
kopárabbak  (legmesszebb  a  kaktusz  terjed) ;  az 
erdő  a  hegyoldalakra  húzódik.  D.-enaLíboeedrus 
és  a  Fitzroya  patagonica  nevű  ciprus-félék  és  a 
bükkerdök  díszlenek.  Az  Európából  telepített 
nyárfa,  fűz,  mogyoró,  alma  és  eucalyptus,  de  ki- 
vált a  tölgy  igen  elterjedt.  A  búza  és  a  szöllö 
gazdasági  fontosságúak. 

Állatvilágra  szegény.  Honos  állatai :  a  puma, 
vadmacska,  róka,  görény,  vidra,  guanaco,  szarvas, 
chinchilla,  coypu,  vicuna;  cethal,  delfin,  fóka; 
kondor,  bagoly,  daru,  sólyom,  papagály,  kolibri, 
vízimadarak ;  gyík,  varangy,  béka,  kígyó  (nem 
mérges) ;  halak ;  rovarok. 

A  lakosság:  nagy  többsége  tiszta  európai  ere- 
detű (spanyol).  A  meszticek  (cholo)  és  chinok- 
(a  fehérek  és  meszticek  gyermekei)  kisebb  szám- 
mal vannak.  A  nem  spanyol  fehérek  közül  a  né- 
met elem  a  legjelentékenyebb.  Virágzó  telepeik 
vannak.  Az  ősi  indiánus  lakosáágnak  már  csak- 
nem nyomaveszett.  Legtöbben  vannak  még  az 
araukánok  (számuk  1907-ben  101,118)  Közóp- 
C.-ben.  Az  É.-i  partvidék  chango-i  és  a  tűzföldi' 
indiánusok  kiveszőben  vannak.  Az  1811  óta  rab-- 
szolgaként  behurcolt  négerek  beleolvadtak  a  fe- 
hér ós  indiánus  lakosságba.  A  bevándorlás,  bár  az 
áilam  előmozdítja,  nem  jelentékeny:  (i907)  8462, 
(1908)  5584.  A  természetes  szaporodás,  főleg  a 
gyermekhalandóság  miatt,  nem  kielégítő.  Élve 
született  (1909)  129,333 ;  haláleset  104,707.  C.  né- 
pessége az  1907 -iki  népszámlálás  szerint: 


Provincia 


Aconcagua  

Antofagasta 

Arauco  

Atacama ... 

Bio-Bio ... 

Cantin    ... 

Chiloé    

Colchagua  

Concepcion ... 

Coquimbo    

Cnrlcó    ._ 

Linares 

LlanqnihDe  

Magailane8(terr.) 

Mallecó 

Maole     ... 

Nuble     _.  _  ... 
O'Higgins   ...  _ 

Santiago     

Tacua      

Taica      _. 

Tarapaca     

Valdivia... 1 

Valparaiso  


Chile 


Terület 
kmí 


Lakos- 
ság 


140,210 
120,718 

6,366 
79,585 
13,587 
15,105 
22,255 

9,987 

9,222 
34,912 

7,714 

10,210 

91,676 

171,438 

7.701 

6,400 

8,823 

6,066 
14,672 
28.958 

9,948 
46,957 
21,637 

5,059 
758,206  3.249,279    4-8 


128,486 
143.323 

61,538 

63,96» 

97,96'< 
139,553 

88,619 
169,030 
216  9)4 
175,081 
107,096 
109,363 
105,0  i3 

17,330 
109,775 
110,316 
166,245 

92,339 
616,870 

28,748 
131.957 
110,036 
118,277 
281,385 


0-9 

1-2 

9-7 

0-8 

7-2 

9-2 

4-0 

16-9 

23-5 

50 

13-9 

10-7 

11 

0-1 

14-3 

17-2 

18-8 

15-2 

35  2 

1-2 

13-4 

8-2 

6-5 

55  6 


Főváros 


8an-Pelipe 

Antofagasta 

hebá 

Copiapc 

Los  Angeles 

Teniuco 

Ancud 

San  Pernando 

La  Concepcion 

La  Serena 

Curico 

Linares 

Puerto  Mont 

(Punta  ^renas) 

Angol 

Cauqnenes 

Chillan 

Raneagua 

Santiago 

Tacna 

Tálca 

Iqaiqne 

Valdivia 

Valparaiso 

Santiago 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chile 


—     446     — 


Chile 


Fogrialkozás.  C.  legfőbb  mezőgazdasági  ter- 
méke a  búza  (1909-ben  4490  km^-en  termett  4'9 
millió  q)  és  az  árpa  (526  km^-en  09  millió  q). 
Egyéb  termények :  kukorica,  bab,  borsó,  lencse, 
burgonya,  répa,  dohány,  len,  kender,  európai 
gyümölcsök,  szőllő.  Az  állattenyésztés,  kivált  a 
tejgazdaság,  vaj-  ós  sajtkószítés  növekedőben .  1 908 
végén  volt:  516,764  ló,  83,092  öszvér,  2.303,659 
szarvasmarha,  4.224,266  juh,  216,360  sertés, 
343,810  kecske.  Patagóniában  és  a  Tierra  del 
Fuego-n  nagy  juhgazdaságok  vannak.  A  bányászat 
1905-ben  53,600  munkást  foglalkoztatott;  ebből 
szénbányákban  dolgozott  6500,  fémbányákban 
15,500,  salétrom-  és  szódatelepeken  30,600,  egyéb 
bányákban  1000  ember.Legf  ontosabb  valamennyi 
közt  a  salétrom  (1909-ben  375  millió  K  értékben), 
azután  a  réz  (50  millió  K),  szén  (21),  jód  (10),  bór- 
mész (8),  arany  (2),  ezüst  (2),  kén  (1  millió  K). 
Egyéb  termékek :  kobalt,  mangán,  só,  guanó.  A 
bányatermékek  összes  értéke  (1909)  470  millió  K. 
Az  ipar  cikkei  a  kémiai  és  fém-iparon  klvtil : 
tápanyagok,  sör,  bor,  szesz,  vászon,  posztó,  bőr, 
bútor,  kocsi,  edény. 

Közlekedés,  kereskedelem.l909-ben  a  vas- 
úti vonalak  összes  hossza  5290  km.  (ebből  2483 
államvasút).  A  Valparaiso-ból  az  Uspallata  (Cum- 
bre)-hágón  át  Argentínába  vivő  vasút  1910  ápr. 
1-én  nyilt  meg.  Az  Aricából  La  Pazba  (Bolivia) 
vivő  vonal  építés  alatt  áll.  A  főbb  városok  köz- 
úti vasútainak  hossza  (1909)  298  km.  Az  ntak 
hossza  (1904)  22,200,  a  vicinális  utaké  11,900  km. 
A  hajózható  folyók  hossza  1134  km. 

1909-ben  C.  kikötőibe  érkezett  14,513  hajó 
(24.629,382  t.),  elindult  azokból  14,402  hajó 
(24.696,585  t.).  Egy  államilag  támogatott  C.-i 
társaságon  kívül,  amely  folyami  hajózást  is  tart 
fenn,  7  brit  társaság,  2  német  és  1  olasz  társaság 
járat  hajókat.  Kikötö-véLVosok  (É.-tól  D.-nek): 
Arica,  Pisagua,  Iquique,  Antofagasta,  Coquimbo, 
Valparaiso,  Talcahuano,  Valdivia,  Ancud,  Punta 
Arenas. 

A  postahivatalok  száma  (i909)  1090 ;  feladatott 
77-7  millió  küldemény  (ebből  41  külföldre).  A 
táviróhivatalok  száma  797 ;  feladatott  7"2  millió 
távirat.  A  távíróvonalak  hossza  39,912  km., 
ebből  33,419  állami.  A  telefonvonalak  hossza 
13,000  km. 

Pénzegység  az  arany  peso  =  100  centavo,  ér- 
téke 1-80  K.  Aranypénzek:  20  peso  (Condor),  10 
peso  (Dobion),  5  peso  (Escudo).  Ezüstpénzek :  1, 
0-2,  0-1,  0-05  peso.  Bronzpénzek :  25,  2,  1,  0-5 
centavo.  A  méterrendszer  1865  óta  hivatalos,  de 
a  régi  spanyol  súlyok  és  mértékek  még  haszná- 
latosak. 

A  kivitel  összes  értéke  (i909)  536  milló  K.  Főbb 
cikkek :  salétrom  (380),  réz  (27),  búza  (26  millió 
K).  A  kivitel  megoszlása :  Nagy-Britannia  43-1o/oj 
Németország  23,  Egyesült-Államok  17"  2,  Francia- 
ország 4-9,  Hollandia  3-1,  Belgium  27,  Peru  1, 
Olaszország  08,  Argentína  0*7,  Spanyolország 
0'5,  a  többi  országok  30/0- 

A  behozatal  összes  értéke  (i909)  472  millió  K. 
Főbb  cikkek :  gyapotárúk  (60),  szén  (47),  gépek 
(31),  élő  állat  (30),  gyapjuárúk  (26),  vasútépítési 
anyagok  (15),  cukor  (13),  papiros  (12  millió  K).  A 
behozatal  megoszlása:  Nagy-Britannia  33"3Vo. 


Németország  23*7,  Egyesült-Államok  10-2,  Ar- 
gentína 6-6,  Franciaország  6,  Peru  5,  Ausztrália 
3-2,  Belgium  29,  Olaszország  2-8,  India  2-7, 
Ausztria-Magyarország  03  (1 9 10-ben  2-szer  ennyi), 
a  többi  országok  3-37o- 

Műveltségi  állapot,  A  közoktatás  ingyenes, 
állami,  de  nem  kötelező.  C.  2  egyetemén  (egyik 
állami,  a  másik  r.  k.)  1909-ben  a  jogot  hallgatta 
1156,  a  természettudományokat  és  matematikát 
560,  az  orvosi  és  gyógyszerészi  tudományokat  585 
hallgató.  Egyéb  főbb  intézetek :  tanárképző,  mező- 
gazdasági (94  tanuló),mü  vésze  ti-,  zene-konzervató- 
rium, obszervatórium,  nemzeti  könyvtár  (135,494 
kötet),  muzeumok.  Középfokú  iskolák :  39  liceo 
(fiúknak)  598  tanárral  és  11,371  tanulóval;  33 
liceo  (lányoknak)  435  tanárral,  6298  tanulóval ; 
17  egyéb  középiskola  262  tanárral,  2273  tanuló- 
val. Ezeken  kívül  6  gyakorlati  mezőgazdasági, 
3  bányász,  10  kereskedelmi  (1887  tanuló),  14 
szövő-fonó  (902  tanuló),  különböző  ipar-iskolák, 
festő-  és  szobrász-iskolák.  (E  gyakorlati  iskolák 
közül  29  leányiskola,  236  tanárral,  4084  tanuló- 
val). A  nyilvános  elemi  iskolák  évi  költsége  11-1 
millió  K ;  számuk :  2475  (4672  tanító-  és  226,262 
beírt  tanulóval  [tényleg  tanul  61 "/(,]).  A  németek 
számos  iskolát  tartanak  fenn. 

Jótékony  intézetei:  99  kórház  (1909  dec.  31-én 
7003  beteggel),  gyengék  menháza  (3039  páciens- 
sel), süketnéma-intézet,  vakok  intézete. 

A  hírlapok  száma  200-on  felül  van,  köztük  né- 
hány német  és  angol. 

Államvallás  a  r.  k.,  de  az  állam  a  többi  egy- 
házakat is  támogatja.  A  r.  k.  egyház  egy  érsek- 
ség (a  santiagói)  alá  rendelt  3  püspökségre  oszlik 
(La  Serena,  Concepcion,  Ancud).  A  németek  ág. 
ev.  egyházközségeket  tartanak  fenn.  A  polgári 
házasságot  törvénybe  iktatták. 

Igazságszolgáltatás.  Legfelsőbb  bíróság  a 
santiagói  fötörvényszék.  Ezenkívül  7  törvény- 
szék van  C-ben.  A  departamentók  székhelyein 
elsőfokú  bíróságok,  a  kerületek  székhelyein  alsóbb 
bíróságok.  A  börtönbüntetések  száma  (i909)  45,835 
(ebből  6540  nő) ;  fegyházbüntetés  1551.  Két  ja- 
vító- és  2  gyermekjavitó-intézet  van ;  az  előb- 
biekbe (1909)  255  felnőttet,  emezekbe  647  gyerme- 
ket (ebből  162  leány)  küldtek. 

Kormányzás  és  közigazgatás.  A  törvény- 
hozás a  közvetlen  szavazással  választott  nemzet- 
gyűlés kezében  van.  Ennek  2  háza  van:  a  32  tagú, 
6  évre  választott  szenátus  és  94  tagú,  3  évre  vá- 
lasztott képviselőház.  Választó  minden  21  évet 
elért  Írni-olvasni  tudó  férfi.  A  végrehajtó  hatalom 
élén  áll  az  5  évre,  közvetett  szavazással  válasz- 
tott elnök,  aki  újra  nem  választható ;  évi  fizetése 
32,400  K.  C.  jelenlegi  elnöke  (1910  dec.  23.  óta) 
Barros  Luco.  Az  elnök  mellett  áll  a  11  tagú  ta- 
tanáes  (5-öt  az  elnök  nevez  ki,  6-ot  a  nemzet- 
gyűlés választ)  és  a  minisztérium,  amelynek  6 
tagja  a  következő  7  tárcát  képviseli :  belügy ; 
külügy ;  vallás-  és  gyarmatügy ;  igazság-  és  köz- 
oktatásügy; pénzügy;  hadügy-  és  tengerészet ; 
ipar-  és  közmunkaügy. 

Közigazgatásilag  C,  23  provinciára  és  1  terri- 
tóriumra oszlik  (1.  feljebb  Lakosság).  A  provin- 
ciák élén  áll  az  intendente.  A  departamentók 
száma  78 ;  élükön  állnak  a  gobernadore-k.  A  já- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


^hUe^ 


—     447     — 


Chile 


rások  száma  865,  a  községeké  3068.  A  departa- 
mento-fövárosokban  a  köztársaság  elnökének  alá- 
rendelt állami  rendőrség  szerveztetett. 

Az  állami  bevételek  (1909)  589  millió  K,  az  ál- 
lami iáadások  697  millió  K.  Összes  államadós- 
ság 788  millió  K.  A  vagyon  összes  értéke  4450 
millió  K.      , 

Haderő.  Altalános  kötelező  katonai  szolgálat : 

1  év  a  tényleges  szolgálatban,  9  év  a  tartalékban 
ós  45  éves  korig  a  második  tartalékban.  Béke- 
állomány: 16,000  ember,  hozzávetőleges  hadi- 
állomány 270,000  ember.  A  tisztikar  állománya 
802,  az  altiszteké  3000.  Évi  újonc-állomány  6882. 
A  hadsereg  4  hadosztályra  tagozódik.  A  gyalog- 
ság fegyvere  az  1895.  évi  mintájú  7  mm.-es  Mau- 
ser-ismétlőpuska  és  8  mm.-es  Maxim-géppuskák, 
a  lovasságé:  1895.  évi  7  mm.-es  Mauser-karabély, 
kosaras  kard,  részben  bambuszlándzsa,  a  tüzér- 
ségé 7-5  em.-es  Krupp-ágyúk  és  ugyanilyen  mé- 
retű hegyilövegek.  Hadi  tengerészeié:  1  csatahajó 
(1890-ból ;  tonna  tartalma  6966,  lóereje  12,000  ; 
sebessége  34  km.) ;  2  páncélos  cirkáló  (1896-ból) ; 
4  cirkáló  (1890-1898-ból) ;  3  torpedónaszád,  7  tor- 
pedózuzó,  5  modem  torpedó-hajó.  Tervbe  véte- 
tett :  2  Dreadnought-tipusú  csatahajó,  6  torpedó- 
zuzó,  1  aknahajó,  1  kórházhajó. 

Oímerére  és  lobogójára  nézve  1.  a  Címer  és 
Lobogó  címszókat.  C.  nemzeti  színei:  a  fehér,  kék, 
vörös. 

Irodalom.  C. :  Handbook,  Washington  1909;  Estadistica 
comercial  de  la  Repüblica  de  C,  Valparaiso,  óvenkint; 
Anrique  és  Silva,  Ensayo  de  una  Bibliográfia  i  Geográfica 
de  C,  Santiago  1902;  Asta-Burnaga,  Diccionario  geográfico 
de  la  Repüblica  de  C.,  New  York  1899;  Barros  Arana,  lia, 
Gnerre  du  Pacifique,  Paris  1882;  História  General  de  C, 
16  köt.,  Santiago  1902;  Beltrán  y  Róspido,  Los  Pueblos 
Hispano-Americanos  en  el  Siglo  XX.,  Madrid  1904;  Eco- 
nomical  and  Social  í^ogress  of  the  Republic  of  C,  San- 
tiago 1906;  EUiot,  C. :  Its  History  and  Developement,  Lon- 
don 1907  ;  Figarva,  Diccionario  biog^ráfico  nációnál  1550 — 
1891,  Santiago  1891 ;  Gay,  História  General  de  C.  ;  Han- 
cock, A  History  of  C,  Chicago  1893;  Keane,  Central  aud 
South  America,  London  1909;  Markham,  The  War  between 
C.  and  Peru,  1879—81,  u.  o.  188.S :  Poirier,  C.  en  1908, 
Santiago  1909:  Smith,  Temperate  C,  London  1900;  Wright, 
The  Republic  of  C,  u.  o.  1905 ;  Kunz,  C.  und  die  Deutschen 
Kolonien,  Leipzig  1891;  Echeverria  y  Reyes,  Geográfia 
politica  de  C,  2  köt.,  Santiago  1889;  Espinoza,  Geográfia 
descriptiva  de  la  Repüblica  de  C,  u.  o.  1896;  Pagalde, 
Magallanes,  Valparaiso  1901;  Fitzgerald,  The  Highest  An- 
des,  London  1899;  Güszfeldt,  Reise  in  die  Andes  von  C. 
und  .\rgentinien,  Berlin  1888;  Ochsenins,  C. :  Land  uud 
Lente,  Leipzig  1884;  Treutleri  Fünfzehn  Jahre  in  8üd- 
amerika,  3  köt.,  u.  o.  1882  ;  Verhandlnngen  des  Deutschen 
wissenschaftlichen  Vereins  zu  Santiago,  1880  óta  ;  Wiener, 
C.  et  Chiliens,  Paris  1888:  Argentiné  Chilian  Boundary, 
London  1900;  Chilean  Statenient,  válasz  az  előbbire,  u.  o. 
1901—2  ;  Barros  Arana,  La  Cuestion  de  Limites,  Santiago 
189.5,  1898  ;  Varela,   La  République   Argentiné   et   le   C, 

2  köt.,  Bnenos  Aires  1899  ;  Anales  de  la  üniversidad  de 
C,  Santiago ;  Unhold,  Das  Deutschtum  in  C,  München 
1899;  Kaerger,  Landwirtschaft  und  Kolonisation  im  spa- 
nischen  Amerika,  2  köt.,  Leipzig  1901.  Patagónia  és  a 
Tűzföld  irodalmát  I.  o. 

Története.  Midőn  a  spanyolok  Diego  d'Al- 
magroVezérlete  alatt  Peru  meghódítása  után  1535. 
C-be  is  benyomultak,  ezt  az  országot  az  arauká- 
nok  lakták,  akikkel  d'Almagro  nem  sokra  ment. 
1540-ben  Pedro  de  Valdivia  jelent  meg  köztük, 
aki  Santiagót  alapította,  de  azért  az  araukánok 
C.  egy  részében  függetlenségüket  napjainkig 
fenntartották.  Valdivia  utódai  alatt  C.  spanyol 
gyarmattá  lett  és  mint  a  perui  alkirályság  egyik 
főkapitánysága  kormányoztatott.  1810  szept.  C. 


is  elszakadt  a  Bonaparte  József  kezére  került 
spanyol  anyaföldtől.  VII.  Ferdinándot  azonban  az 
új  alkotmány  értelmében  elismerték  és  Garrera, 
az  új  elnök,  csak  helytartónak  tekintette  magát. 
Abascal,  Peru  alkirálya  azonban  legyőzte  a  C.-iket 
és  C.  1814— 17-ig  még  egyszer  spanyol  gyarmat 
lett.  1817-ben  aztán  véglegesen  felszabadult.  Az 
új  köztársaság  első  elnöke  O'Higgins  lett,  kit 
1823.  Freire  tábornok  követett.  1834-ben  nyerte 
C.  ma  is  érvényes  alkotmányát.  1844-ben  Spanyol- 
ország is  elismerte  függetlenségét.  Innen  túl 
186ó-ig  az  ország  békét  élvezett'  és  kül.  Montt 
elnöksége  alatt  (1851—61)  fejlődött.  1868— 70-ig 
az  araukánok  lázadása  nyugtalanította.  1879-ben 
pedig  Ferez  elnök  alatt  szomszédjaival,  Peruval 
és  Bolíviával  bonyolódott  háborúba.  Okot  erre  az 
szolgáltatott,  hogy  C.  határai  ingadoztak  és  hogy 
a  23.  és  24.  szél.  fok  közötti  vitás  Atacama-terület 
nagy  guanó-  és  salétromtelepek  fölfedezése  követ- 
keztében értékben  nagyon  emelkedett.  Az  1879. 
tengeren  és  később  szárazon  is  folytatott  háború- 
ban C.  mindkét  szomszédját  fényesen  legyőzte. 
Bolívia  már  az  Acuan  mellett  szenvedett  vereség 
után  (1880)  fel  hagyott  a  háború  val,Peru  pedig  csak 
1884.  B  békekötés  értelmében,  amelyhez  Bolívia 
is  hozzájárult,  Boüvia  Antofagastát,  Peru  pedig 
Tarapacát  engedte  át  C-nek ;  Tacna  és  Arica  tar- 
tományok pedig  egyelőre  10  é\Te  kerültek  C.  ha- 
talmába. (Amazt  ma  is  birja,Atacamán  ellenben 
1902.  Argentínával  megosztozkodott.)  Az  1881.  el- 
nöknek választott  Santa  Maria  túlsók  reformot 
léptetett  életbe,  minek  folytán  a  pénzügyi  helyzet 
válságosra  fordult.  Utóda,  Balmaceda  {Í886— 91, 
1.  0.),  az  államadósság  dolgában  a  kongresszussal 
meghasonlott,  mire  véres  polgárháború  támadt, 
melyben  Balmaceda  elbukott.  Győztes  verseny- 
társa, Montt  Jorge  (1891  —96),  valamint  Érrázu- 
riz  és  Riesco  (19Ó1— 96)  elnöksége  alatt  pártviszá- 
lyok bénították  C.  erejét. 

Az  1902.  Argentínával  kötött  szövetséget  C. 
annyira  a  maradandó  béke  zálogának  tekintette, 
hogy  a  Korner  német  tiszt  (vezérkari  főnök)  által 
jelesen  szervezett  hadsereg  és  a  flotta  létszá- 
mát tetemesen  alábbszálUtotta.  1906-ban  Montt 
Pedro  nyerte  el  az  elnökséget,  ki  alatt  azonban 
a  pártviszályok  megújultak  és  az  idegen  gyáro- 
sok meg  vállalkozók  ellen  irányuló  ellenszenv 
tetőpontjára  hágott,  ami  Németországgal  és  az 
Egyesült-Államokkal  diplomáciai  súrlódásokra 
vezetett.  Peruval  az  említett  salétrom-bányák 
miatt  1910.  meg  is  szakadt  a  diplomáciai  össze- 
köttetés. A  pénzügyi  helyzet  is  rosszabbodott. 
Montt  elnöknek  1910  aug.  16.  Brémában  történt 
halála  után  helyét  dec.  24.  Luco  Ramon  Barro 
foglalta  el,  az  új  kabinet  elnöke  pedig  Arrigo 
Raffael  lett. 

Irodalom.  Az  első  miivet  C.-röl  Ovalle  Jezsuita  atya  írta 
Historica  reláción  del  reyno  de  Chile,  Roma  1646;  Mo- 
lina  Ignazio,  Compendio  di  storia  geograflca  e  civile  del 
C,  1786 ;  Saggio  sulla  storia  naturale  del  C,  1782  és  Sag- 
gio  della  Storia  civile  del  C,  1787.  Újabb  müvek :  Dr.  6ay, 
Hist.  flsica  y  politica  de  C. ;  Pissis,  Geogr.  fls.  de  la  repüb- 
lica de  C,  Paris  1875 ;  Diego  de  Roseles,  Hist.  generál  de 
el  reyno  de  C,  Valparaiso  1877—78;  Markham,  The  war 
between  Peru  and  C,  London  1882;  Echevarria  y  Reyes, 
Geogr.  politica  de  C,  Santiago  1889 ;  Vidaurre,  Hist.  geo- 
graflca, natural  y  civil  del  reino  de  C,  n.  o.  1889:  Es- 
pinosa,  Geogr.  descriptiva  de  la  repüblica  de  C,  Madrid  1890; 
Child,  The  Spaaish  American  republics,  New-York  1891 ; 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendői 


Chilecito 


—     U8     — 


Chilocorus 


Batros-Arana,  História  generál  de  C,  San  Jago.  Eddig  12 
köt, ;  Polgárháború  C-ben,  Budapesti  Szemle  1892,  181—182. 
szánj ;  Hancock,  History  of  C,  Chicago  1893 ;  Cordenoy  C, 
Au  Chili,  Paris  1899  ;  Polakowsky,  Der  Argentin.-C.-nische 
Grenzstreit,  Petermanns  Geogpr.  Mittheilnngen  1898.  évf.; 
Perez  Garcia,  História  natural,  mllitar,  civil  y  sagrada 
del  reino  de  C,  Santiago  1900,  2  köt.;  Hettner  Alfr.,  Das 
DeutschtuminSüd-C,  1902  ;  Fagalde,  ElPaisdel  Porvenir,!. 
Valparaiso  1901  ;  Silva,  Bibliográfia historica de  C,  Santiago 
1904;  Wright,  The  Republic  of  C,  London  190.5;  8cott-El- 
liot,  C,  its  hlst«ry,  u.  o.  1907 ;  Bürger  0.,  Acht  Lehr-  und 
Wanderjahre  in  C,  Leipzig  1909  :  Colleccion  de  los  docu- 
mentos)  ara  la  história  de  C,  Santiago,  20  köt . 

Chilecito  (ejtsd  rcsiieszito),  bányaváros  Argentína 
délamerikai  köztársaság  La  Riója  tartományá- 
ban, vasút  mellett,  ezüstbányákkal,  kereskede- 
lemmel (Chile  felé),  körülbelül  4000  lak. 

Chilefenyö  (növ.),  1.  Araucaria. 

Chilei  salétrom,  máskép  chilisalétrom  (1.  o.). 

Chileit  (ásv.),  barna  agyagos  külsejű  tömeg. 
Bizonytalan  összetételű  ólom-rézvanadát.  Lelő- 
helye Mina  Grandé  (Chile). 

Chilenit  (ásv.),  bizmutezüst  (talán  Agj^Bi),  84:°/ ^ 
ezüsttel  és  16«/o  bizmuttal ;  ritka  amorf  ásvány, 
lágy,  ezüstfehér,  de  könnyen  megfakul  sárgára. 
Termőhelye :  Chile,  Copiapo,  S.  Antonio  bánya. 

Chiliarchus  (gör.),  a  régi  makedón  hadsereg- 
ben ezer  emberből  álló  csapat  vezére. 

Chilias  (Ghüiad,  gör.),  ezerből  álló  szám  vagy 
sorozat  (éveknél  pl.  évezred). 

Cbiiliasinus  (gör.-lat.),  az  a  tévhit,  mely  külö- 
nösen a  kereszténység  első  századaiban  volt  elter- 
jedve, és  amelynek  követői  arról  voltak  meggyő- 
ződve, hogy  Krisztus  második  eljövetelekor  földi 
országot  fog  alapítani,  amely  ezer  évig  fog  fenn- 
áUani,  és  amelyben  a  halottaikból  föltámasztott 
igazak  minden  földi  gyönyörűségben  fognak  ré- 
szesülni. Különben  e  szó  általában  azt  a  felfogást 
jelenti,  amely  Isten  országát  nem  szellemi  ér- 
telemben veszi.  A  C.  alapjául  szolgált  részint  a 
Jelenések  könyvének  20.  fejezetében  a  4.  vers, 
mely  Krisztus  eljöveteléről  és  ezer  esztendeig 
tartó  országlásáról  szól ;  részint,  mint  némelyek 
hiszik,  kifolyása  ez  a  zsidók  ama  sovárgásának, 
amellyel  még  mindig  a  Messiást  várták.  Chilias- 
ták  voltak  Cerinth,  Bbioniták,  egyes  ApoUinaris 
ták,  Montanisták  (TertuUián  is),  egyes  monoflziták, 
később  Adventisták  stb.  A  C.  megvolt  Magyar- 
országon is  a  XVn.  sz.-ban,  egyik  hirdetője  volt 
a  Pozsonyban  kivégezett  híres  Drábik  (1.  o.)  is. 
V.  ö.  Atzberger,  Christl.  Bschatologie(1890— 96) ; 
Gorrodi,  Krit.  Gesch.  des  C.  (Zürich  1794) ;  Wad- 
stein,  Bschatol.  Ideengruppe  (1896) ;  L.  Gry,  Le 
Millénarisme  (1904)  stb. 

Chilidromia,  1.  Halonezosz- 

Chilisalétrom  vagy  nátronsalétrom  (NaNOj), 
1 — 2  m.  vastag  rétegekben  fordul  elő  Peru  D.-i 
részén  Tarapacától  kezdve.  A  Csendes-óceán 
partja  (Iquiquetől)  4  terraszban  emelkedik  fel.  Az 
első  terrasz  100—200  m.  magas  és  5  mérföld 
széles,  homokkal  és  sóval  van  borítva.  Felette  a 
Tamarugal  terraszfelülete  szintén  5  mérföld  szé- 
les ós  1000—1200  m.  magas  és  só,  homok  és  sa- 
létromból áll.  A  következő  két  terrasz  egész  a 
Kordillerákig  megy.  A  Tamarugal-terraszon  van 
a  saléti'om  fötömege,  még  pedig  medeneeszerű 
mélyedésekben,  amelyek  beszáradt  tavak  képét 
viselik  magukon ;  a  salétromban  élő  kagylófajok 
héjai  vannak.  Képződésük  még  nincsen  teljesen 


tisztázva.  Ochsenius  nitrogénben  gazdag  ós  fosz- 
forsavban szegény  guanóra  vezeti  vissza  kelet- 
kezésüket; a  guanót  finom  poralakban  hordta 
volna  össze  a  szél  a  partvidékről  és  a  szigetekről. 
Peru  évente  300,000  tonna  C.-ot  exportál  100 
millió  korona  értékben. 

A  C.  kiterjedt  mértékben  használt  nitrogén- 
műtrágya. A  C.  hatóanyaga  95— 96o/o  salétrom- 
savas nátron.  Gyorsan  ható  trágyaszer,  a  növé- 
nyeknél különösen  a  levél- ós  szárképződést  moz- 
dítja elő.  Legnagyobb  jelentősége  mint  felsegítő 
trágyaszemek  van  ;  gyenge  vagy  rosszul  áttelelt 
vetéseknél  a  növény  összes  nitrogén-szükség- 
letének pótlására  viszonyaink  között  aránylag 
drága.  Egymagában  nagyobb  mennyiségben  al- 
kalmazva a  gabonaféléknél  az  érést  késlelteti  és 
a  megdűlést  elősegíti.  Rendesen  foszforsav-tar- 
talmú  műtrágyával  (szuperfoszfáttal  v,  Thomas- 
salakkal)  együtt  alkalmazzák.  Ezek  foszforsava 
a  C.  hajtóhatását  kedvezően  ellensúlyozza. 

Chilka,  tó,  1.  Gsilka. 

Chilkoot-hágó  (1070  m.),  az  északamerikai 
Alaska  territóriumban.  A  Lynn-Canal  vidékét 
köti  össze  a  Yukon  felső  völgyével.  A  hágó  je- 
lentősége különösen  a  Skagway  vasút  meg- 
nyitása előtt  igen  nagy  volt,  mert  legközelebbi 
út  a  parttól  Klondike  aranyvidékére. 

Chillán  (ejtsd:  csiiyán),  Nuble  chüei  tartomány 
fővárosa,  a  Nuble  balpartjától  5  km.-re,  a  San- 
tiago—valdiviai  vonalon,  ConcepciontólKÉK.-re, 
(214  m.  a  teng.  f .),  Régebben  a  jezsuita  hittérítés 
egyik  középpontja.  Az  1579.  alapított  várost  1751. 
elpusztította  a  földrengés.  Tanítóképzőjét  német 
tanítók  vezetik.  Lakossága  (1908)  34,269.  C.-tóI 
DK.-re  (75  km.)  az  Andes-hegyláncban,  az  (1861. 
működő)  Nevada  de  C.  vulkán  (2904  m.)  mellett 
2217  méter  tengerszin  feletti  magasságban  a 
romantikus  fekvésű  Bános  de  G-,  meleg  kénes 
fürdő. 

Chillicothe  (ejtsd:  csiiikoth),  1.  Ross  countj''  szék- 
helye Ohio  északamerikai  államban,  a  Seioto  jobb- 
partján, bőtermókenységű  völgyben,  vasúti  csomó- 
pont (1900)  12,976  lak.,  szénbányákkal  és  fejlődő 
iparral.  —  2.C.,  Livingston  county  szókhelye  Mis- 
souri északamerikai  államban,  a  Grand  River  kö- 
zelében, (1900)  6905  lak.,  faiparral ;  vasúti  csomó- 
pont. 

Chilién  (ejtsd:  sUiyoS),  kastély  Waadt  svájci  kan- 
tonban, ViUeneuve  és  Montreux  között,  a  Genfl-tó 
K.-i  végében.  Sziklán  épült,  közvetlen  a  part  mel- 
lett, a  tó  vizéből  emelkedik  ki.  Híd  vezet  reá.  Több 
épületből  áll,  amelyeket  1890.  óta  restaurálnak. 
Ujabb  ásatások  szerint  már  a  XI.  sz.-ban  vár- 
hely, középkori  okiratok  pedig  830-ban  említik. 
Savoyai  Péter  1248.  restauráltatta  és  megerő- 
síttette. A  Byron  által  megénekelt  C.-i  foglyot, 
Bonivard  Ferenc  reformátort  1586.  a  berniek  ki- 
szabadították. Jelenleg  börtön,  fegyvertár  és  mag- 
tár. I.  Ferenc  József  király  és  Erzsébet  királyné 
1893  márc.  meglátogatták  a  kastélyt. 

Cbilo  (ol.,  ejtsd :  kilo),  1.  az  olasz  mórtékeknél 
az  egység  ezerszerese :  2.  az  lóni-szigeteken  az 
imperiál-bushel  neve. 

Chilocorus  Leach.  (áiiat),  a  födeles  szárnynak 
(Coleoptera)  rendjébe,  a  rejtve  négytaguak  (Cryp- 
totetramera)  csoportjának  a  katókák  (Coccinel- 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chiiodactylus 


—     449     — 


Chimaera 


lidae)  családjába  tartozó  bogárnem.  L.  Katóka- 
bogarak. 

Chilodacly  1  us  (Cheilodadylus,  áii.),  a  vastag- 
njjú  halak  (Girrhitidm)  családjába  tartozó  hal- 
nom. Jellemző,  hogy  mellüszóján  az  úszósugarak 
egyike  feltűnően  megnyúlt,  ezért  hosszuujjú  ha- 
laknak is  nevezik  az  idetartozó  17  fajt.  Ausz- 
trália partjain  honos  a  C.  tnacropterus  Forst. 

Chilodina  (állat),  1.  Ghelydidae. 

Chiloé  (ejtsd:  csiioé),  1.  Chile  délamerikai  köz- 
társaság egyik  déli  provinciája.  Magában  fog- 
lalja C. -szigetét  (1.  alább),  a  Chonos-szigeteket 
(1.  0.)  és  Patagonia  egy  részét  Taytao-félsziget- 
tel,  le  egészen  a  Trés  Montes-öbölig.  Területe 
22,255  km>,  lakossága  (i907)  88,619  (csaknem  mind 
C.  szigetén) ;  nagyrészt  keresztény  indiánusok. 
Meredek  partjait  fjordszeni  öblök  szaggatják 
meg.  Hegyeit  erdők  borítják.  K.-en  vulkáni  csú- 
csok emelkednek  (Minchimádiva  2438  m.).  3  de- 
partamentóra  oszlik :  Aneud,  Castro  ós  Quinchao. 
Fővárosa  Ancud  (1.  Ankud). 

2.  G.  provinciához ,  tartozó  sziget  (d.  sz.  42— 
41°).  A  szárazföldtől  É.-on  a  Chacao-szoros,  K.-en 
az  Ancud-  és  a  Corcovado-öböl  (50  km.  sz.  átjáró) 
választja  el.  Hossza  185,  szélessége  67  km.,  terü- 
lete 8570,  lakatlan  mellékszigeteivel  együtt  9480 
km*.  Partjai  meredekek,  K.-en  fokokkal  és  öb- 
lökkel, Ny.-on  tagozatlan.  Kevéssé  ismert  belse- 
jében vulkáni  közetek,  csillámpala,  zöldkő  és 
gránitból  álló  erdőborította  alacsony  hegyek 
emelkednek  (Cerro  Contento  900  m.).  Éghajlata 
enyhe,  rendkívül  nedves  (Ancud-ban  3400  mm. 
évi  csapadék),  de  egészséges.  Lakói  (mintegy 
80,000)  nagyobbrészt  keresztény  huiliche-indiá- 
nusok  (1.  0.).  Főfoglalkozásuk  a  halászat,  fakeres- 
kedés.  Termékek  :  burgonya,  káposzta,  zab,  ke- 
vés búza,  rozs,  árpa.  Marha-  és  baromfitenyész- 
tés jelentékeny.  Tengeri  forgalma,  főleg  Ancud 
kikötőé  (l.  Ankui)  élénk.  1558-ban  Garcia  de 
Mendosa  fedezte  fel.  1565— 1826-ig  spanyol  bir- 
tok volt,  azóta  Chiléhez  tartozik.  V.  ö.  Martin, 
Der  Archipel  von  C.  (Petermann's  Geogr.  Mith. 
29.,  1883). 

Chilogrnatha  (áUat),  a  százlábúak  (Myriopoda) 
osztályának  egyik  rendje.  L.  Százlábúak. 

Cbilomycterns  (állat),  a  tengeri  sünhalak 
(1.  0.)  egyik  neme,  melynek  tüskéi  merevek,  nem 
mozgatliatók. 

Chilon  (Cheilon),  a  hét  görög  bölcs  egyike, 
Spártában  Kr.  e.  556.  ephorosz  volt.  Hagyomány 
szerint  a  híres  delphibeli  felirat :  aismerd  meg 
tenmagadat))  az  ó  jelmondata  volt.  Szintúgy  neki 
tulajdonítják  e  mondásokat :  «Semmit  szerfölött» 
ésít  Hatalmas  vagy  ?  légykegyee,hogj^  inkább  kelts 
tiszteletet,  mint  félelmet !» 

Chiloplastica,  vagy  cheiloplastica  a.  m. 
ajakplasztika,  új  ajak  képzése,  1.  Plasztikus  mű- 
tétek. 

Cbilopoda  (állat),  a  százlábúak  egyik  rendje. 
L.  Százlábúak. 

Cbilostoiuata  (állat),  a  mohállatok  egyik  al- 
rendje. L.  Mohállafok. 

CMlpancingo  (ejtad:  csiipaiíszingo),  Mexikó  köz- 
társaság Guorrero  államának  fővárosa  a  Csen- 
dss-oceántól  100  km.-re,  a  Mescala  folyótól  D.-re, 
1380  m.  magas  fensíkon,  rizs,  kávé,  cukornád  és 

Réoai  Hagy  Lexikona.  IV.  kOt. 


gyapottermeléssel,  (i9io)  7848  lak.  1899.  ós  1902- 
ben  földrengés  pusztította. 

Chilperich,  a  Merovingok  családjából  származó 
két  frank  királynak  neve :  1.  I.  G.,  I.  Chlotar  íia, 
uralkodott  561— 584-ig.  Eleintén  csak  Neustriát 
és  a  száli  tartományt  bírta  Soissons  székhellyel. 
Első  felesége  Galsuintha  nyugati  gót  hercegnő 
volt,  ki  azonban  Fredegunde,  C.  kedvese  előtt 
háttérbe  szorult  s  567.  meg  is  gyilkoltatott,  miért 
azután  Galsuintha  nővére,  Brunhilda,  Siegbert 
ausztráziai  király  felesége,  férjét  C.  ellen  hábo- 
rúra ingerelte.  C.  élete  is  veszedelemben  forgott 
már,  midőn  Fredegunde  Siegbertet  meggyilkol- 
tatta. C-t  584.  Chelles  táján  vadászat  közhen 
meggyilkolták.  Toursi  Gergely  Heródesnek  meg 
Nérónak  nevezi. 

2.  II.  G.,  n.  Childerich  fia ;  uralkodott  715— 
720-ig  Neusztria  és  utóbb  Ausztrázia  felett.  Mar- 
tell  Károly  Soissons  mellett  (719)  legyőzte,  mire 
C.  Eudo  aquitaniai  herceghez  menekült;  719. 
Martell  Károly  legalább  árnyék-királynak  elis- 
merte. 

Cbiiltem  handred8(ang.,  ejtsd :  csiiterii  hönd- 
redsz)  a  neve  azoknak  a  Buckinghamshireben  ós 
Oxfordshireben  fekvő  angol  koronajószágoknak, 
amelyeknek  igazgatását  névleg  oly  parlamenti 
tagokra  bízzák,  akik  mandátumuktól  szabadulni 
akarnak.  Az  angol  jog  ugyanis  nem  engedi  meg, 
hogy  a  képviselő  mandátumáról  lemondjon,  a 
mandátum  elveszítése  azonban  beáll,  ha  a  kép- 
viselő a  választás  után  a  koronától  hivatalt  fo- 
gad el. 

Chilvers  Coton  (ejtsd:  csiivörsz  kata),  város  War- 
wickshireben  (Anglia),  a  coventryi  csatorna  mel- 
lett, mintegy  4000  lak.  George  Eliot  (1.  o.)  szülő- 
helye ;  itt  lakott  (a  Griff  House-ban)  húsz  éven 
át,  haláláig.  Róla  ezt  a  vidéket  George  Eliot's 
Country-nak  nevezik. 

Chimaera,  a  görög  népmondában  tüzet  okádó 
szörnyeteg,  oroszlán,  sárkány  és  kecske  (kecske 
görögül  cMmaira)  összetétele.  Mítosza  az  ilyen 
szörnyalakok  mondájának  rendes  alakját  mu- 
tatja. Mint  a  gigászok  (1.  o.)  és  egyéb  szörnyek 


Chimaera. 

hiába  törnek  az  égiek  ellen,  úgy  a  félelmes  C. 
is  kudarcot  vall  az  istenlovon  (Pegasoson,  1.  o.) 
rátámadó  Bellerophonnal  (1.  o.)  szemben.  Ábránk 
a  C.-ábrázolások  leghíresebbikét,  egy  a  firenzei 
etruszk  múzeumban  levő  görög  bronzot  mutat. 

m 


Chimaera 


4ó0    — 


Chincha 


Érdekes.hogy  néhány  görög  város  (így  Korinthos, 
Cyzicus  8tb.)  címerében  C.  volt  ábrázolva.  C.  ké- 
pes értelemben  a.  m.  agyrém. 

Chiiuaera  (növ.),  olyan  hajtásai  valamely  ol- 
tási fajvegytiléknek,  amelyeknek  egyik  oldalán  az 
egyik  szülőre  jellegzetes  levelek,  a  másik  olda- 
lán pedig  a  máeik  szülőre  jellegzetesek  kelet- 
keztek. 

Cliimaeridae  (állat),  1,  Macskahal- félék. 

Chimaltenango  (ejtsd:  csi— ),  1.  departamento 
Guatemala  középamerikai  köztársaságban,  a  Si- 
erra  Madre  É.-i  lejtőjén,  (i9oo)  65,000  lak.  —  2.  C, 
előbbinek  fővárosa,  a  Csendes-óceántól  (San  Jósé 
kikötővárostól  ÉNy.-ra)  65  km.,  Guatemala  fő- 
várostól (Ny.-ra)  36  km.,  3000  lak. 

Chimay  (ejtsd:  símé),  1.  város  Hainaut  belga 
tartományban,  38  km.-nyire  Thuintől,  az  Eau- 
blanche  mellett,  (1910)  8271  lak.,  mái-vány-  és  vas- 
ércbányákkal, kohókkal,  papnevelővel;  a  C.-i 
hercegek  nagy  parkjával  és  kastélyával.  —  2.  C., 
hercegség,  egyike  a  legrégiebbeknek  Belgium- 
ban. 1473  óta  grófság,  1546.  Miksa  hercegséggé 
tette.  1750-ben  a  Cararaan-családnak  jutott  bir- 
tokába. 

Chimay,  belga  család, említésre  méltótagjai:  1. 
Frangoiü  Joseph  Philippe  de  Biqiiet,  Garaman 
gróf,  G.  hercege,  szül.  1771  szept.  21.,  megh. 
1843  márc.  2.  Sarja  ama  Riquet  Péter  Pálnak,  ki 
a  languedoci  csatorna  ásatása  által  hírnévre  tett 
szert  és  XIV.  Lajostól  1666.  nemesi  rangot  kapott. 
A  forradalom  kitörése  után  kivándorolt  és  csak  a 
restauráció  után  tért  vissza,  amidőn  lovassági 
őrnaggyá  lett ;  1815.  a  kamarába  választották. 
1820-ban  a  hollandi  első  kamara  tagjává  nevez- 
ték ki ;  1805  óta  Cabarrus  Terézt,  Tallien  (1.  0.) 
özvegyét  bírta  nőül. 

2.  Joseph  de  Biquet,  Garaman  és  G.  her- 
cege, belga  politikus,  szül.  Brüsszelben  1808  aug. 
20.,  megh.  1886  márc.  2. ;  az  előbbinek  íla.  Több 
évig  belga  követ  volt  Hágában,  és  Rómában.  Leg- 
idősebb fia  Joseph,  herceg,  szül.  1836  okt.  9., 
megh.  1892  márc.  29.,  előbb  diplomáciai  szolgála- 
tot végzett,  1870— 78-ig  Hennegau  kormányzója 
volt,  1884.  pedig  külügyminiszter.  Az  ő  íia, 
Joseph, Qdtvamdiú  ós  C.  hercege,  szül.  Parisban  1858 
júl.  4.  Nőül  vette  1890  máj.  20.  Parisban  a  diís- 
gazdag  amerikai  Ward  Klárát,  kitől  egy  leánya 
s  egy  fla  született.  Neje  azonban  Rigó  János  ci- 
gányprímással 1896.  megszökijtt,  mire  a  herceg 
elvált  t<ile.  Ward  Klára  azután  kalandos  élete 
folyamán  Rigót  is  elhagyta. 

Chimay-vasút  (Gliemin  de  fer  de  Ghiniay), 
magánvasút  Belgiumban,  amely  annak  DNy.-i 
részében  csatlakozva  a  belga  északi  vasúttal 
Hastíere  Lavauxn,  DNy.-on  a  Mornignies  köze- 
lében lévő  francia  határig  terjed  59*9  km.-re  és 
ott  csatlakozik  a  francia  vasúthoz.  Tagja  a  Né- 
met Vasútigazgatóságok  Egyesületének. 

Chimborazo  (ejtsd:  csimborácó),  kíaludt  hatalmas 
vulkán  Ecuador  délamerikai  köztársaságban,  a 
nyugati  Cordillerákban,  6310  m.  magas  csúcsa 
3400  m.  magasan  emelkedik  a  quitoi  völgy  felett. 
Az  örökös  hó  határa  5300,  a  növényzeté  4300  m. 
magasban  van.  Több  tudós  kísérelte  meg,  hogy 
feljusson  rá,  nevezetesen  Humboldt  Alexander, 
Bonpland,  Boussingault,  Hall,  Remy  Jules,  akik 


tekmtélyes  utakat  tettek,  de  csúcsát  nem  érhet- 
ték el ;  ez  csak  Whym pernek  sikerült  1880  január- 
ban, ugyanaz  év  július  havában  megismételte 
merész  vállalkozását. 

Chimborazo  (ejtsd:  csimborácó),  departamento 
Ecuador  délamerikaí  köztársaságban,  részben  f  en- 
sík  (a  Cordillerák  láncai  között),  részben  hóborí- 
totta  hegyek  (Ghimborazo  vulkán).  Területe 
14,360  km«,  lakossága  122,000.  A  guayaquil— 
quitói  vasút  egész  hosszában  átszeli.  Fővárosa 
JRiobamba  (l.o.),  12,000  lak.  L.  még  Ecuador. 

Chimbote  (ejtsd :  esi—),  kikötőváros  Peru  dél- 
amerikai  köztársaság  Ancachs  dep.-jában,  a  C- 
V.  Ferrol-öbölben,  vasút  meUett. 

Chimenti,  .Tacopo,  1.  Empoll. 

Chimirri  (ejtsd:  kimim),  Bruno,  olasz  politikus, 
szül.  Catanzaróban  1845-ben.  1876  óta  tagja  a 
kamarának,  ahol  a  balközépen  foglalt  helyet. 
1891-ben  a  földmivelés-,  ipar-  és  kereskedelem- 
ügyi tárcát  vette  át,  amelyet  később  az  igazság- 
ügyi és  közoktatásügyi  tárcákkal  cserélt  fel. 
1892-ben  visszalépett.  1900— 1901-ig  pénzügy- 
miniszter volt. 

Cliiiuopltila  Pursh.  (növ.),  a  Pirolaceae  (kör- 
tikefélék)  család  génusza  ;  4  faja  az  északi  fél- 
gömb fenyveseiben  élő  félcserjés  növény.  Leve- 
lük fürészes,  viráguk  rendesen  ernyős  fürtben 
áll.  A  G.  umbellata^ntt.  offlcinális,  virága  piros. 
Nálunk  Vas  vm.  és  Barlangliget  fenyveseiben 
elszórtan  él.  Csinos  kerti  virág,  de  nehezen  lehet 
ápolt)  i. 

Chimsyan,  1.  Gsimszián. 

Chimu  (ejtsd:  csimn),  völgy  Peru  délamerikai 
köztársaság  La Libertad  departamento jában,  Tru- 
jillo  főváros  közelében,  Gran-G.  város,  az  Inka- 
birodalomtól  független  egykori  G.  birodalom 
valószínű  fővárosának  hatalmas  romjaival.  A 
régi  C.  nyelv  a  yunga-nyelvek  közé  tartozott. 

China,  1.  Kifia. 

Cbina  (aug.,  ejtsd:  csájne),  a  porcellán  angol 
neve  ;  G.  clay  a.  m.  kaolin  ;  G.  wares  a.  m.  por- 
cellánárúk. 

Chinagras  (növ.),  l.  Rami. 

China-gubacs,  1.  Kinagubacs. 

China-kéreg,  1.  Kinakéreg. 

Chinalgen,  1.  Analgén. 

Chinambrin,  1.  Ambryn. 

Chinameca  (ejtsd:  csinameka),  índíáuus  helység 
Salvador  középamerikai  köztársaságban,  a  C.  vul- 
kán (1402  m.)  É.-i  lejtőjén  (1280  m.),  dohány-  és 
kukoricatermeléssel,  agyagiparral  s  körülbelül 
8000  lak. 

Chinandega  (ejtsd:  esi—),  1.  departamento  Niea-' 
ragua  délamerikai  köztársaságban,  (1888)  23,719 
lak.  —  2.  G;  előbbinek  fővárosa,  Corinto  kikötő- 
vel és  Managuával,  a  köztársaság  fővárosával 
vasút  köti  össze.  Gyakori  földrengésnek  van  ki- 
téve. Lakossága  (1906)  10,542. 

Chinazöld,  l.  Kinazöld. 

Chincha  (ejtsd :  csinesa),  peruí  ősnép.  Az  inka-biro- 
dalom egyik  része  hajdanában  tőlük  nyerte  nevét. 
Romvárosuk,  Gran-Chimu  még  hirdeti  egykori 
kultúrájuk  emlékét.  Maga  a  nép  a  j  unga-ághoz  tar- 
tozott s  a  chrmukkal  együtt  Peru  partvidékein  a 
d.  sz.  4°— 10*  között  hatalmas  országa  volt.  Nyel- 
vüket, mely  már  150  éve  kihalt,  a  kecsua-ágéval 


Aniely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chincha  Alta 


451 


Chiococca 


azouosítütták.  Emlékeiket  összegyűjtötte  Fern.  de 
la  Carreza,  Ai'te  de  la  lengaia  Yunga  (Ijima  1880). 

Chincha  Alta  (ejtsd :  ceincsá),  város  Ica  perai 
tartományban  a  Rio  Cliincha  mellett, melynek  tor- 
kolatánál, nem  messze  tőle  a  kikötőhely,  Chincha 
Baja  fekszik :  élénk  kereskedelemmel,  óindiánus 
régiségekkel  és  4000  lak. 

Chinchas  (ejtsd.-  csincsász),  három  nagyobb  és  több 
apró  sziget  18  km.-nyii'e  Pisco  várostól,  Ica  perui 
departamento  partja  közelében,  a  Chincha  torko- 
latával szemben,  1638  km«  területtel.  Nem  régen 
még  teljesen  guanó  takarta,  amelyet  már  a  régi 
inkák  is  fölhasználtak. 

Chinchilla  (állat),  1.  Csincsilla. 

Chinchilla  de  Monté  Aragon  (ejtsd:  csincsUiya— ), 
járási  szókhely  Albacete  spanyol  tartományban,  a 
Júcar  egyik  mellékvize  mellett  egy  dombon,amely- 
nek  barlangjai  lakásul  szolgálnak,  (löoo)  6680  lak., 
márványbányával  és  agyagiparral. 

Chinchinia  (növ.),  1.  Azara. 

Chinchón  (ejtsd:  csincsón),  járási  székhely" Madrid 
spanyol  tartományban,  nagy  részben  erdős  síksá- 
gon, a  Tajuna  balpartja  közelében,  (i9oo)  7000  lak., 
ásványvízforrásokkal. 

Cbíncliona  a.  m.  Oinchona,  1.  Einafa. 

Chinchonin,  1.  Cinkonin. 

Chinde,  kikötő  Mo^ambique  portugáliai  gyar- 
matban, áüOO  lak.,  közvetlen  közelében  Angol- 
ország bir  egy  kis  kikötőrészt. 

Chiné  (franc,  ejtsd :  siné,  ném.  Flammierung), 
elmosódott  szegélyű  mintázattal  —  pehelyszerü 
foltokkal  —  biró  szövet.  Fonalait  rendszerint 
matringban  festik,  előbb  azonban  helyenként  erő- 
sen lekötik,  hogy  a  festőanyag  be  ne  hatolhas- 
son, miért  is  helyenként  festetlen  marad. 

Chinetam,  a  cinchona  succirubra  kérgéből 
Kelet-Indiában  előállított  és  ott  gyógyszerül  hasz- 
nálatos készítmény.  Lényegében  kina-alkaloidák 
szennyes  keveréke;  kb.  15—20%  kinint,  20% 
cinkonint,  35%  cinkonidint  és  25—30%  amorf 
alkaloidákat  tartalmaz. 

Chingv.  la  Ching,  a  mostani  Mandzsu-dinasz- 
tia Kínában. 

Cbinga  (állat),  a  szkunk  (Mephiiis  mephitica 
Shaw)  neve.  L.  Szkunk. 

Chingan.  hegység,  1.  Kingán. 

Cbinidin,  1.  Kinidin. 

Cliinin,  1.  Kinin. 

Chinioidin  v.  chinoidin,  1.  Kinioidin. 

Chinka,  tó,  másként  Kengka  (1.  o.). 

Chinkiang,  1.  Gsinkiang. 

Chino  (ejtsd:  csinó),  így  hívják  Peruban  az  indu- 
sok és  a  négerek  keverékfaját.  A  zambóknál  lel- 
kileg előbbrevalók,  de  testi  kifejlődésben  mögöt- 
tük állanak,  kicsiny  és  vézna  termetűek.  Arcvo- 
násaik csúnyák,  az  orr  ós  a  száj  a  négeréhez,  el- 
lenben a  homlokuk,  szemük  és  pofájuk  az  m- 
diánusokéhoz  hasonló.  Hajuk  fekete,  borzas,  de 
kevéebbé  göndör,  mint  a  mulattoké.  Alattomos, 
vérengző  természetűek,  a  rajtuk  esett  sérelmet 
biztosan  megbosszulják.  Különböző  fajta  névvel 
jelölik  őket  (így  C.-blanoo,  oscuro,  eholo,  asze- 
rint, hogy  az  apjuk  fehér-  v.  sötétbőrü). 

Chiuois  (etKsd:  sinoa),  apró,  keserű,  cukrozott 
narancs ;  Itáliából,  ktllönösen  Genovából  kerül  a 
forgalomba. 


Chinoliu,  1.  Kinolin. 

Chinon  (ejtsd:  sinoS),  járási  székhely  Indre-et- 
Loire  francia  départementban,  a  Vienne  jobbpart- 
ján, (1906)  5813  lak.,  marha-,  méz-,  viasz-  és  bor- 
kereskedéssei ;  három  régi  templommal,  a  közeli 
Seuillyben  született  Rabelais  emlékszobrával.  A 
város  fölött  hatalmas  erőd  romjai  láthatók ;  ennek 
egyik  tornyában  volt  fogva  Molay  Jakab  és  egyik 
termében  mutatták  be  állítólag  VII.  Károlynak  az 
orléansi  szüzet.  V.  ö.  G.  de  Cougny,  C.  et  ses  mo- 
numents  (1874)  és  Not.  arch.  et  hist.  sur  le  chá- 
teau  du  C.  (1860). 

Chinonok,  1.  Kinonok. 

Cbinook  (ang.,  ejtsd :  csinúk),  a  Sziklahegység 
K.-i  oldalán  fúvó  száraz,  meleg  szél. 

Chinook (ejtsd:  csinúk)  V.  cJienook,  északamerikai 
számos  ágra  oszlott  indiánus  törzs  Columbiában, 
az  Oregon  folyó  partjain,  a  The  Dalles  torkolatáig. 
Minthogy  nyelvük  nagyon  összetett  szerkezetű  és 
a  tengerparttól  befelé  tájszólásilag  folyton  válto- 
zik, a  kereskedők  az  ú.  n.  C.-jargont  használják  a 
velők  való  érintkezésben,  fiz  amolyan  «lingua 
franca»-féle  nyelv,  körülbelül  500  szóból  áll,  200 
szava  a  C.-ok  nyelvéből  van  átvéve,  a  többi  fran- 
cia és  angol  eredetű,  némileg  a  szomszédos  indiá- 
nus törzsektől  kölcsönvett  szókkal. 

Chinopyrin,  kb.  30o/o  sósavas  kinint  és  20% 
antipirint  tartalmazó,  tehát  igen  tömény  kini- 
nes  és  antipirines  vizes  oldat.  Bőr  alá  fecsken- 
dezve fájdalmakat  nem  okoz  ;  gyógyszerül  bel- 
sőleg alkalmazva  mérgező  hatású. 

Chinorán,  nagyk.  Nyitra  vm.-ben,  most  Ki- 
norány  (1.  o.). 

ChintreuiI  (ejtsd :  seströiy),  Antoiue,  francia 
tájfestő,  szül.  Pont-de-Vaux-ban  (Ain  départm). 
1814  máj.  5.,  megh.  Septeuilben  (Seine-et-Oise 
départm.)  1873  aug.  7.  Önműveléssel  képezte  ki 
magát  festővé.  Eleinte  erősen  Corot  befolyása 
alatt  festette  tájképeit,  később  felszabadulva  a 
nagy  barbizoni  mester  hatása  alól,  szakit  annak 
idealizáló,  tompa  színezésével  és  igyekszik  ké- 
peit színben  és  megvilágításban  a  természettel 
közvetlenebb  kapcsolatba  hozni.  Különösen  sike- 
rül ez  neki  a  pázsit  élénk,  friss  zöld  tónusainak 
visszaadásában.  Az  életében  csak  igen  kevéssé 
méltányolt  művész  képeit  leginkább  a  vidéki 
francia  múzeimiokban  őrzik,  de  van  néhány  a 
párisi  nagy  nyilvános  gyűjteményekben  is.  V.  ö. 
A.  de  la  iizeliere,  Ghampfleury,  F.  Henrid,  La 
vie  et  l'oeuvre  de  C.  (Paris  1874). 

Chiny  (ejtsd:  sini),  város  Luxembourg  belga  tar- 
tományban, a  Semoy  egy  kanyarulatánál,  (i9io) 
847  lak.,  vászonszövéssel,  fakereskedéssel.  Mel- 
lette kezdődik  a  C.-i  erdő,  Belgium  vadban  leg- 
gazdagabb erdeje. 

Chiococca  E.  Br.  (növ.),  a  Rnbiaeeae  család 
génusza ;  6—7  faja  Amerika  tropikus  részében 
honos.  Többnyire  felfutó  cserjék.  Levelük  átelle- 
nes, bőmemü,  lándzsás,  pálhájuk  széles,  virágza- 
tuk kunkor  v.  buga.  Termésűk  csonthéjas,  húsa 
börszerű.  A  délamerikai  Gh.  anguifuga  Mart. 
szárának  legalsó  részéből  és  kurta  gyökérföjéből 
metszett  darabok  adják  a  klgyómarást  g>'ógyító 
radix  caincae  (cainca-gyökér)  nevű  orvosságot. 
Alkotórésze  a  caincin  vagy  kaiukasav,  melytől 
keserű.  Martius  vagy  Láng sdor ff  Iwzta,  1825. 


Amely  8só  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


M* 


Chiogrgria 


452    — 


Chiquinquira 


Európába  s  itt  előbb  vízkórságban  és  diuretikum- 
nak  használták. 

Chioggia  (ejtsd:  kioddzsa)  V.  Ghiozza,  járási  szék- 
hely Venezia  olasz  tartományban,  a  Brenta  tor- 
kolatánál, lagúnák  közt,  püspöki  székhely,  (1910) 
30,563  lak.  Nagy obbára  cölöpökön  épült ;  a  száraz- 
földdel kőhid  köti  össze.  Van  székesegyháza,  kór- 
háza, színháza,  portikusszal  ékesített  szép  utcája 
stb.  Jó  kikötőjének  bejáratát  a  San  Pelice  és  Ca- 
roman  erődök  védik.  Híres  a  halászata ;  halász- 
bárkái Korfuig  elvitorláznak  és  egész  Felső-Olasz- 
országot ellátják  hallal.  Nagy  Lajos  királyunk 
vezére,  Durazzói  Károly,  a  Genova  és  Velence 
közötti  ú.  n.  100  éves  háborúban  már  Chioggia 
tornyára  tűzte  fel  a  magyar  lobogót,  de  a  tenge- 
ren Pisano  Miklós  velencei  admirális  legyőzte  a 
genovaiakai  (1378)  és  ilyf ormán  Velence  meg- 
menekült a  magyaroktól  és  szövetségeseiktől. 

Chiolit  (ásv.),  négyzetes  fehér  üvegfényü  pira- 
misok. öNaF.SAlFj ;  igen  könnyen  olvad.  Miask 
(Ural)  és  Evigtok  (Grönland). 

Chion,  Platón  tanítványa,  Kr.  e.  853.  megölte 
szülővárosának,  a  Fekete-tenger  mellett  fekvő 
Herakleának  kényurát,  Klearchost,  de  ennek  test- 
őrei nyomban  leszúrták.  Neve  alatt  17,  valószínű- 
leg apokrif  levél  maradt  reánk.  V.  ö.  Hercher, 
Epistolographi  Graeci  (Paris  1873). 

Chionaathus  L.  (oöv.),  az  Oleaoeae  (Olajfa- 
félék)  génusza,  2  faja  közül  a  G.  virginica  L. 
északamerikai  a  (7.  re/wsa  Lindl.  et  Paxton  kinai. 
Az  előbbi  (hópehelyfa)  3—4  méter  magasra 
megnő,  levele  10  cm.,  elliptikus.  Egyike  a  leg- 
csinosabb díszbokroknak,  virága  fehér,  virág- 
zata bogokból  vagy  fürtökből  összetett  fürt. 
Szirmának  4  metszete  keskeny,  mintegy  fonal- 
nemű  8  a  hosszú,  sűrű  virágú  fürtöktől  a  bokor 
olyan,  mintha  pehellyel  lenne  behintve.  Európá- 
ban gyümölcsöt  nem  érlel.  Importált  magvakról 
szaporítják.  Gyökerének  kérge  narkotikus, csípős, 
Amerikában  váltóláz  elleni  szer.  A  másik  fajt  is 
kultiválják. 

Chione,  több  görög  mitológiai  nőalak  neve. 
Legismertebb  közülük  Daidalion  leánya,  kinek 
ikergyermekei  (Autolykus  és  Philamnon)  két  atyá- 
tól valók :  az  egyik  Hermestől,  a  másik  ApoUou- 
tól.  Egyszer  Artemist  megsérti,  amiért  aztán  ez 
nyilával  lelövi.  Az  öreg  Daidaliont  azonban  meg- 
sajnálja az  istennő,  mikor  C.  halálán  keseregni 
látja  8  ezf  rt  sólyommá  változtatja. 

Chionides,  a  régi  attikai  komédia  egyik  leg- 
régibb művelője,  körülbelül  450  táján  Kr.  e.  élt. 
Töredékei  ^oc'A;-nál:  Comicorum  graec.  frag- 
menta  I.  (Leipzig  1880). 

Chionididae  (állat),  a  lilealakú  madarak 
('C/iaradm/b'W^ies^  rendjébe  tartozó  madárcsalád, 
melybe  tömzsi  termetű,  rövid  lábú  és  rövid  nyakú, 
sok  tekintetben  különös  madarak  tartoznak. 
Egészben  véve  a  tyúkokra  emlékeztetnek ;  leg- 
jellemzőbb rövid,  erős  csőrük,  melynek  tövét  az 
orrlyukig  szaruanyagú  tok  borítja,  ezért  tokos- 
esőrű  madaraknak  nevezik  őket.  Hosszú,  hegyes 
szárnyukban  az  első  vagy  második  cvezőtoll  a 
leghosszabb.  A  fark  ós  a  csüd  aránylag  rövid.  Ez 
ideig  három  nemből  8  faj  ismeretes  s  ezek  a  Ker- 
guelen-  ós  Falkland-szigeteken  honosak  s  főleg 
a  pingvinek  tojásaival,  alaesonyabbrendű  tengeri 


állatokkal  és  dögökkel  táplálkoznak.  Ismertebb 
fajai :  a  fehér  tokoscsőrű-madár  (Ghionis  álba 
Gm.)  és  a  kis  tokoscsőrű-madár  (G.  minor  Hartb.). 

Chionis  (állat),  1.  Ghionididoe. 

Chios,  a  hasonnevű  szigetnek  görög  monda- 
beli névadó  őse  (eponymus-a),  kinek  neve  onnan 
ered,  hogy  születésekor  hó  (görögül  chion)  esett. 

Chios,  sziget,  I.  Riosz. 

Chiozza,  1.  Ghioggia. 

Chipolin,  a  fának  vízfestókkel  való  színe- 
zése, melyet  flrnisszel  vonnak  be,  hogy  porcellán- 
szerünek  lássék. 

Chippendale  (ejtsd :  csippendéi),  Thomas,  angol 
műasztalos  és  bútorgyáros,  szül.  Worcester  gróf- 
ságban. Körülbelül  1750—70.  bútorüzlete  volt 
Londonban.  1 754-ben  TheGentlemans  and  Cabinet- 
makers  Director  címmel  képes  bútormintaköny- 
vet adott  ki,  mely  1769-ig  több  kiadást  ért  és  az 
akkori  angol  ízlésre  nagy  hatással  volt.  Angliában 
gyakran  utánozták  C.  bútorait,  sőt  újabban  az 
angol  bútorstílus  elterjedésével  divatosak  lettek. 
C.  bútormintakönyvónek  legújabb  kiadása  Berlin- 
ben jelent  meg  1889.  V.ö.  Heaton  J.  A.,  Furniture 
and  decoration  in  England  during  the  eighteenth 
century  (London  1889,  2  köt.) ;  Glouston,  The  Ch. 
perlőd  of  English  furnitm'e  (u.  0.  1897).  Bútorai 
a  kinai,  rokokó  és  csúcsíves  ízlésnek  ügyes  össze- 
egyeztetései. 

Chippenham  (ejtad:  csippnem),  város  Wilts  angol 
countyban  Bristol  tói  35  km.-nyire,  a  Bristoli  Avon 
partján, (1911)  5332  lak.,  régi  templommal,  művész- 
iskolával, posztószövéssel,  marha-  és  sajtkeres- 
kedéssel. 

Chippewa  (ejtsd:  csippeve),  folyó  Wiscousín  észak- 
amerikai államban  a  Manidowish,  Jellow  és  Red- 
Cedar  fölvétele  után  380  km.  hosszú  folyás  után 
Pepinnél  a  Mississippibe  torkol. 

Chippewa  Falls  (ejtsd:  csippeve-faisz),  Chippewa 
county  szókhelye,  a  Chippewa  partján  Wisconsin 
északamerikai  államban,  (1900)  8094  lak.,  fürész- 
malmokkal és  élénk  fakereskedéssel. 

Chippeway,  1.  Odzsibvé. 

Chipping  Bamet,  1.  Barnet. 

Chipping  Campden  (ejtsd :  cslpping  kemdn),  régi 

város  Gloueester  angol  countyban,  a  Cotswold 
Hill-ekben,  gót  templommal,  2000  lak.  Közelében 
van  Gampden  House,  lord  Gainsborough  nya- 
ralója. 

Chipping  Norton  (ejtsd:  csipping  nortn),  város 
Oxford  angol  countyban,  a  Temze  egy  kis  mel- 
lékvizénél, (1911)  8972  lak.,  gyapjuszövőkkel.  3 
km.-nyire  É.-ra  vannak  a  Great  és  Little  Rollrigth 
falvak,  melyek  közelében  körbe  rakott  kőtömbök 
(Menhirs)  vannak,  a  Stonchengeiekhez  hasonlóan. 

Chipping  Wycombe  (ejtsd:  csipping  vájkomm),  vá- 
ros Buckingham  angol  countyban,  a  Wycombe 
mellett,  (1911)  20,390  lak.,  papir-  ós  bútoriparral, 
római  régiségekkel. 

Chíquichíqui  (döv.),  1.  Attalea. 

Chiquinaula  (ejtsd:  csikimuia),  az  ugyanily  nevű 
departamento  (64,730  lak.)  székhelye  Guatemalá- 
ban, 4000  lak.,  szép  templommal,  amely  előtt 
nagy  szökőkút  áll. 

Chiquinquira  (ejtsd:  csikinkira),  város  Columbiá- 
ban, a  Juarez  partján,  kt>.  14,0U0  lak.,  nagyon 
látogatott  búcsújáró  hely. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


-     453     — 


Chlslehurst 


Chiquito  (ejtsd:  csikitó),  délamerikai  félmüveit 
indiánusnép,  Bolívia  köztársaság  tartományában. 
Madeira  ós  Paraguay  forrásvidékén.  Értelmes, 
független  népség.  Földmivelésböl  és  vadászatból 
él.  A  náluk  járt  jezsuita  atyák  mesterségekre 
tanították  őket  s  kézműárüikkal  kiterjedt  keres- 
kedést űztek.  A  jezsuiták  kiűzetése  után  csak- 
hamar elztillöttek,  a  múlt  század  elején  már  csak 
25,000-en  éltek.  Sajátságos  nyelvük  szabályait 
megírta  Henry  (Paris  1880). 

Chir . , . ,  chiro  ■ . .  (cheir),  görög  összetett 
szavakban  a.  m.  kéz,  kézhez  tartozó. 

Cliiragoa  (gör.  cheiragon),  a  vakok  sorveze- 
tője a  Braille-írásnál  (1.  Vakok  írása). 

Chiragra,  a  kézizületek  köszvényes  megbe- 
tegedése (1.  Köszvény). 

Chirk  (ejtsd:  csörk),  helység  Denbigh  walesi 
countyban,  papirgj'ártással  és  (i9ii)  4561  lak.  Kö- 
zelében van  Wellington  emléke  Brynkinalt,  ós 
tőle  6  km.-nyire  Ny.-ra  van  C.  Castle  XIII.  sz.-beli 
kastély. 

Chirka-i-serif  (arab.-tör.),  1.  Khirka. 

Cbirocentridae  (állat),  a  nyiltúszóhólyagú 
esontoshalak  alrendjébe  tartozó  halcsalád.  Egyet- 
len faj,  a  dorab  (Chirocentrus  dorab  Porsk.)  tar- 
tozik ide,  mely  a  Vörös-tengerben,  az  Indiai-  és 
Csendes-óceánban  honos  s  olykor  4  méter  hosszú- 
ságot is  elér ;  húsát  nem  igen  fogyasztják. 

Cl&irogale  (állat),  a  félmajmok  (l.o.)  rendjébe, 
a  galágó-félék  (Galagininae)  családjába  tartozó 
majomnem.  L.  Félmajmok. 

Chirognomia  (gör.),  1.  Kiromantia. 

Chirograuintatoinantia  (Cheiro — ,  gör.) 
a.  m.  kéziratból  való  jóslás,  vagyis  vkinek  a  keze 
írásából  az  illető  jellemére  és  jövőjére  való  kö- 
vetkeztetés. L.  Grafológia. 

Cliirograplia  (gör.),  tkp.  kézirat;  sajátkezü- 
leg  írt  adóslevél,  továbbá  az  a  pápai  irat,  amelyet 
a  pápa  sajátkezüleg  ír  alá. 

Chirograplmm,  1.  Kirográf. 

Cbirologia,  1.  Kiromantia. 

Chiromantia,  1.  Kiromantia. 

Chiroiuyidae  (állat),  a  félmajmok  (1.  o.)  rend- 
jébe tartozó  állatcsaiád.  Egyetlen  faja  ismeretes, 
a  véznaujjú  maki.  L.  Chiromys. 

Chíroinys,  a  íé\majmok(Prosimii)  rendjének 
egyik  neme,  szemfogai  nincsenek,  metszőfogai 
nagyok,  összenyomottak,  a  rágcsálók  metszőfo- 
gaihoz hasonlók,  gyökerük  nincs ;  a  metsző-  és 
zápfogak  között  nagy  hézag  van ;  mindenik  ujja 
hosszú  s  közöttük  a  negyedik  a  leghosszabb.harma- 
dik  ujja  feltűnően  vézna,  míg  hüvelyke  igen 
vastag;  farka  nagyon  hosszú,  merev  szőrökkel 
fedett.Egyetlen  faja  a  véznaujjú  maki  {C.  mada- 
gascariensis  E.  Geoffr.),  melynek  madagaszkári 
neve :  áje-áje ;  teste  45  cm.,  farka  55  cm.  hosszú. 
Hazája  csupán  Madagaszkár  szigete.  Lassan  és 
lomhán  mozog;  éjjel  jár  elesége  után.  Vézna, 
középső  ujját  a  bambusz-  és  cukornád  belének, 
vagy  az  elrejtőzött  rovaroknak  kiszedésére  hasz- 
nálja. 1775  óta  ismeretes. 

Chiron,  1.  CJieiron. 

Cbironectes  (AUat),  az  erszényesek  (Marsu- 
pialia)  rendjébe,  az  erszényes  patkány-félék 
(Didelphydae)  családjába  tartozó  állatnem.Egyet- 
len  egy  élő  faja  ismeretes :  a  vízi  erszényes  (Ghi- 


ronedes  minimus  Zimm.),  az  egyetlen  erszényes 
állat,  miely  főleg  vízben  él.  Patkányhoz  hasonlít ; 
40  cm.  hosszú,  farka  ugyanilyen  hosszú.  Ujjait 
úszóhártya  köti  össze,  azonfelül  ujjai  karmokkal 
vannak  ellátva.  Bundája  felül  szürkeszínű,  has- 
oldala fehér,  hátán  hat  fekete,  széles  keresztsáv 
vonul  végig.  Dél-Amerika  erdőségeiben  vizek 
mentén  él;  halakkal  és  vízi  állatokkal  táplál- 
kozik. 

Cbironomia  (gör. -lat.),  a  kezek  mimikai 
mozgatásáról  szóló  tan ;  a  táncművészet  tanának 
egyik  része. 

Cbiropaedia,  kézügyességtan,  1.  Szlöjd. 

Cliiroplast  (gör.)  a.  m.  kézidomító.  Loiger 
J.  B.-töl  1814.  Londonban  feltalált  készülék,  mely- 
nek főcélja  az  volt,  hogy  a  zongorajátszókat  meg- 
akadályozza abban,  hogy  a  billentyűket  máskép 
nyomják  le,  mint  függőleges  irányban.  A  C-t 
Stöper  8  aztán  Kalkbrenner  egyszerűsítették; 
újabb  időben  a  Bohrer-féle  «kézvezető»  lépett  he- 
lyébe, azonban  egyik  alakjában  sem  felel  meg  a 
célnak. 

Chiroplastica  (gör.-lat.)  a.  m.  kézzel  való 
képzőművészet,  vagyis  az  az  ügyesség,  mellyel 
gyúrható  anyagból  (agyag,  viasz  stb.)  képeket, 
ílgurákat  alkotnak. 

Chiroptera  (állat),  1.  Denevérek. 

Cliiroteca  (gör.).  A  kézfejet  elfedő  kötelék, 
így  nevezték  a  német  császárok  koronázási  kez- 
tyüit  s  általában  a  püspöki  keztyüket,  továbbá 
a  kinzóeszközül  használt  vaskeztyűt  is.  —  C.de 
guerra,  páncél-keztyük. 

Chirotes  (állat),  az  ásógyíkok  (Amphisbae- 
nidae)  családjába  tartozó  gyík-nem.  A  többi  ásó- 
gyík-nemektöl  abban  különbözik,  hogy  vannak 
elülső  lábai,  négy  elcsenevészedett,  karmos  ujjal. 
Egyetlen  faja  a  Mexikóban,  Kaliforniában  s  a 
Plattorfolyó  mentén  honos  kétlábú  gyík  (Chirotes 
canaliculaius  Bonnat) ;  20  cm.  hosszú ;  életmódja 
nem  ismeretes. 

Chirotberiuin  Kaup.  Kihalt  Stegokephal, 
kétéltű  állat.  1883.  találták  a  hessbergi  triaszkorü 
«tarkahomokkő»-ben  ezen  állat  jól  látható  láb- 
nyomait, amelyből  következtetni  lehet,  hogy  a 
mellső  lába  csak  félakkora  volt,  mint  a  hátsó.  A 
benyomatok  tenyér  alakúak,  ötujjuak,  a  neve  is 
erre  vonatkozik.  Eddig  csak  egy  faja  ismeretes, 
a  C.  Barthi  Kaup.,  1.  Hüllők. 

Cbirrheuma,  a  kéz  reumatikus  megbete- 
gedése. 

Cbirurgia,  1.  Sebészet. 

Chirnrgas,  a.  m.  sebész,  seborvos. 

Cbirus  (állat),  a  Heterolepidotidae  családba 
tartozó  halnem,  melyre  jellemző,  hogy  egynél 
több  oldalvonala  van.  8  faj  ismeretes.  A  hatvo- 
nalas halnak  (C.  hexagrammns  Pali.)  mindegyik 
oldalán  3—3  oldalvonala  van ;  Japán  partjain 
honos. 

Chishima,  szigetcsoport,  1.  Csisimxi. 

CYáülQYixasí (Chiselhurst,  ejtsd:  csiszihörszt),  vá- 
ros Kent  angol  countyban,  15  km.-nyire  London- 
tól, (1911)  8668  lak.  1870— 1880-ban  e  városban, 
Camden  Houseban  lakott  III.  Napóleon  családja ; 
III.  Napóleon  1873  jan.  9.  ugyanitt  halt  meg.  Az 
ő  és  fia  teteme  1888  óta  a  famboroughi  (1.  o.) 
mauzóleumban  nyugszik. 


Amely  uó  O  alatt  nincs  meg^,  K  alatt  keresendői 


Chiswick 


—    454 


ChIadnI 


Chiswick  (ejtsd:  csiszuikk),  város  Middlesex  angol 
countyban,  remek  kertekkel  és  nyaralókkal,  a 
Temze  balpartján,  (1911)  38,705  lak.,  a  művészeti 
kincsekben  gazdag  C.  House-szal,  amelyben  Fox 
ésCanning  meghaltak.  Templomában  nyugszik 
Hogarth. 

Chitak  (chittak,  ang.,  ejtsd :  csitak),  súlymérték 
és  egyúttal  területmérték  brit  Kelet-Indiában; 
súlyban  =  58-3  g.,  területe  =  4-18  m^. 

Cbitarra,  1.  Gitár. 

Cbitarrone  (ol.,ejtsd :  kit—),  nagy  gitár, basszus- 
gitár, a  XVU.  és  XVIII.  sz.-ban  használt  lantalakú 
basszushangszerek  egyike.  A  C-t  római  teorbá- 
nak  is  hívták ;  hossza  2  méter  volt ;  a  fogólapján 
6  rendes  húrja  s  azonkívül  az  úgynevezett  szár- 
nyán 8  mélyebb  húrja  volt. 

Chitilén  Péter  magyar  nemest  választották 
érsekükké  a  spalatóiak  1185.  Az  érsek  még  abban 
az  esztendőben  tartományi  zsinatot  tartott  a  dal- 
mát egyház  ügyeinek  rendezése  végett  s  a  zsi- 
nat után  a  spalatéi  érseksége  kijelölte  a  fennálló 
hét  dalmát  püspökség  határait.  1185-ben  meg- 
alapította (az  1460.  Modnisba  áttett)  corbaviai 
püspökséget.  1190  táján  hunyt  el. 

Chitin,  főleg  az  Ízeltlábúak  páncélját  alkotó, 
de  más  gerinctelen  állatokban  is  előforduló  nit- 
rogéntartalmú szerves  anyag,  mely  savak  és  al- 
káliák  hatásának  ellenáll.  Tömény  forró  alká- 
liákban  nem  oldódik,  tömény  ásványi  savakban 
azonban  már  rendes  hőmérsékleten  oldódik  s 
csakhamar  sötét  színű  anyagokra  bomlik.  Jód,  jod- 
kálium  barnásvörösre  festi.  Az  állatok  testében 
nem  fordul  elő  tisztán,  hanem  fehérjéhez  kötöt- 
ten, azonkívül  a  rákok  páncéljában  szénsavas 
mószsók  társulnak  hozzá.  Némely  gombában  is 
előfordul.  Összetétele  Schmidt  G-  szerint  csere- 
bogár hójában  C46-69-46-80''/o,  ir6-54— 6-72«/o. 
N  6-33-6-48»/o.  Képlete  CigHsoNgO,,.  A  C-t 
Odier  fedezte  fel  1823.  a  rovarok  szárnyában. 
V.  ö.  Krawkow,  Ueber  verschiedene  C-e  (Zeit- 
schrift  f.  Biologie,  29.  köt.  1882,  177—198. 1.) ; 
Fiirth,  Vergl.  chem.  Physiologie  d.  nied.  Tiere 
(Jena  1903,  471—486. 1.). 

Chiton,  1.  Kiton. 

Chiton  (állat),  1.  Bogárcsigák. 

Chitonidae  (állat),  1.  Bogárcsigák. 

Chitral,  1.  Gsitral. 

Chittagong,  1.  Csittagong. 

Chittagongfa  (növ.),  1.  Ghucrasia. 

Cbittak,  mérték,  1.  Chitak. 

Chittim,  1.  Hittiták. 

Chiusa  (ejtsd:  kiuza),  több  város  neve  Olaszor- 
szágban. 1.  G.  di  Pesio,  Cuneo  tartományban,  a 
Pesio  partján,  (1901)  5728  lak.,  selyem-,  üveg-  ós 
porcellániparral.  —  2.  C  Sclafani,  Palermo  tar- 
tományban, Szicília  szigetén,  olajfákban  gazdag 
vidéken,  (1901)  6891  lak. 

Chiusa  di  Verona  (néni.  Bemer  Klause),  hegy- 
szoros az  Adige  völgyében,  Rivoli  közelében,  18 
km.-nyiro  Veronától.  B  hegyszorost  régi  erősség 
védte,  amelyet  Frigyes  császár  1155.  lerombolt; 
1285.  újra  fölépítették.  Az  1801.  újra  lerombolt 
erősség  most  helyre  van  állítva,  közelében  van  a 
rivoUi  feusík,  amely  mint  csatatér  híres. 

Chiusi  (ejtsd:  kiűzi),  város  Montepuleiano  kerü- 
letben, Siena  olasz  tartományban,  a  C-tó  közelé- 


ben; (1901)  2200,  mint  község  6011  lak.,  közép- 
kori kőfalakkal.  C  az  ókorban  Clusium  (ere- 
detileg Camarsv.  Camers)  volt,  egyike  a  12  etruszk 
respublicának,  s  mint  Porsenna  rezidenciája  tör- 
téneti nevezetességű.  A  város,  mely  még  a  római 
császárok  korában  is  virágzott,  a  barbárok  betö- 
rése által  elpusztult.  A  Chiana  lecsapolása  után 
C  újra  emelkedett.  Különösen  nevezetes  C  a 
benne  levő  etruszk  sírok  révén,  melyek  közül  a 
régiebbek  (Tómba  a  ziro)  kútalakuak,  a  későbbiek 
(a  Kr.  előtti  V— III.  sz.-beliek)  sírbolt  formájúak 
ós  gyakran  falfestményekkel  is  el  vannak  látva. 
A  sírokban  talált  régiségek  nagyrészt  a  C-i 
Museo  Btruscoban  vannak,  részben  pedig  Paler- 
móban  és  Firenzében.  V.  ö.  Liverani,  Le  cata- 
combe  di  C.  (Siena  1872). 

Chiva,  ország,  1.  Khiva. 

Chiva  (ejtsd :  csiva),  kerületi  székhely  Valencia 
spanyol  tartományban  egy  mór  romokkal  koro- 
názott domb  alján,  (1900)  4975  lak. 

Chivasso  (ejtsd:  kivasszo),  város  Torino  olasz  tar- 
tományban, a  Pó  balpartján,  (1901)  9913  lak.,  ga- 
bona- és  marhakereskedéssel.  Egykoron  a  Mont- 
ferrati  hercegek  erődje  védte,  amelyet  1804.  a 
franciák  leromboltak,  közelében,  délebbre  van 
San  Genesio  kénfürdő. 

Chiviatit  (ásv.),  kristályos-lemezes,  fómfényű, 
ólomszürke,  képlete  2  PbS.3  BijSg  Chiviato  (Peru), 

Chivilcoy  (ejtsd:  csiviikoj),  város  Argentínában, 
Buenos  Aires  tartományban,  vasúti  állomás,  kb. 
12,000  lak.,  akik  között  sok  az  olasz  és  baszk  ; 
virágzó  mezőgazdasággal,  szeszgyárakkal. 

Cliízerots  és  Burins,  Franciaországnak 
megvetett  néposztálya  Ain  ós  Saöne-et- Loire  me- 
gyékben, főkép  Bourg  en  Bresse  kerületben  Ser- 
moyer,  Árbigny,  Boz,  Ozan  községekben.  B  meg- 
vetésnek alapja  az  az  elterjedt  vélemény,  hogy  a 
C  és  B.  a  régi  szaracénok  utódai,  tehát  az  ellenök 
táplált  elfogultság  a  régi  vallási  gyűlölet  marad- 
ványa. Egyébként  szorgalmas  és  jómódú  népség, 
melynek  női  élénk  fekete  szemökkel,  kecses,  telt 
idomaikkal  a  köröttük  lakó  parasztságnál  jóval 
csinosabbak.  Foglalkozásukban  sem  igen  térnek  el 
a  szomszéd  népségtől,  legfeljebb  abban,  hogy  üzle- 
tibb szelleműek,  a  földmívelést  baromtenyésztés- 
sel s  ennek  révén  marhakereskedóssel  és  mészá- 
ros mesterséggel  egyesítik.  Ezért  vetik  tán  sze- 
műkre élhetetlenebb  szomszédaik  a  kapzsiságot  ós 
nyerészkedést.  V.  ö.  Michel,  Histoire  des  races 
maudites  de  la  Francé  et  de  l'Espagne  (Paris 
1847). 

Chizsne,  kisk.  Árva  vm.,  most  Hizsnye  (1.  0.). 

Chizsnyó,  község,  l.  Hizsnyó. 

Chizsnyóvíz,  telep,  l.  Hizsnyóvíz. 

Chladni  Márton,  latinosított  nevén  Ghlade- 
nius,  ev.  teológus,  szül.  Körmöczbányán  1669 
okt.  25.,  megh.  Wittenbergben  1725  szept  12. 
Wittenbergben  tanult,  s  itt  1710.  teológiai  ta- 
nár, 1719.  prépost  lett.  Számos  kisebb-nagyobb 
teológiai  irata  van  főként  latin  nyelven.  Említ- 
hető :  Institutiones  homileticae  (Wittenberg  1724 
és  Leipzig  1732) ;  Institutiones  theologiae  exege- 
ticae  (Wittenberg  1724).  M 

Chladni,  Ernst  Florens  Friedrich,  német  fizifli 
kus,  szül,  Wittenbergben  1756  nov.  30.,  megh. 
Boroszlóban  1827  ápr.  4.  Az  atyja  kívánságára 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


I 


hladni-féle  alakok 


—    455     — 


ChlodvifiT 


lytatott  jogi  tanulmányokat  annak  halála  után 
r.  természettudományokkal  cserélte  fel  s  főleg 
akusztikával  foglalkozott,  amelyet  jelentős  fel- 
fedezésekkel (lemezek  rezgései,  C.-féle  v.  akusz- 
tikai alakok,  pálcák  longitudinális  rezgései  stb.) 
"s  számos  egyében  kívül :  Die  Akustik  (Leipzig 
i802.,  uj  kiad.  1830),  franciául:  Traité  d'Acous- 
tique  (Paris  1809)  c  értékes  munkájával  gyarapí- 
t^)tt.  A  meteorok  és  üstökösök  természetének  he- 
lyes felismerése  is  jórészt  az  ő  nevéhez  fűződik. 
Az  általa  szerkesztett  eufon  (nedves,  dörzsölt 
üvegpálcák)  és  clavicylinderhangszevékkel  egész 
Európát  bejárta  s  ezek  bemutatásából,  tudomá- 
yos  felolvasásai  s  munkái  jövedelméből  tartotta 

nn  magát.  Életrajzát  1.  Akusztikájában,  továbbá 

elde,  Chladnis  Lében  und  Wirken  (2.  kiad.,  Mar- 
burg  1888). 

Chladni-féle  alakok,  1.  Akusztikai  alakok. 

Chladnit  (ásv.),  durvaszemű,  legnagyobbrészt 
híifehér  enstatitböl  álló  meteorkő,  amely  Bishop- 
ville-ról  (Dél-Karolina)  ismeretes.  Jelenti  egyúttal 
ebben  a  meteoritban  felfedezett  fehér  ensztatit 
ásványt  is. 

€]ilamy<lococcas  A.  Br.  (iwv.),  1.  Haemato- 
coccus  és  Vér  zápor. 

Clilainydodera  (állat),  1.  Selyemmadarak. 

Chlaiuydoflerinae  (áiiat),  a  paradicsom- 
madár-félék (1.  0.)  családjába  tartozó  madár-al- 
család.  Ide  tartoznak  a  selyemmadarak  (1.  o.). 

Clilaniy  doinonas  Ehrh.  (növ.),  a  Volvocaceae 
<'saládba  tartozó  egysejtű  moszat.  Időnként  a  ta- 
vakban vagy  más  állóvízben  töméntelen  számban 
jelenik  meg  s  a  víz  tőle  egészen  zöld  lesz.  A  G. 
nivalis  (Bauer)  Wille  a  nagyobb  havasok  és  a 
sjirki  tájak  hómezőit  olykor  nagy  mennyiségben 
ellepi  és  vörös  színűre  festi. 

Chlaniydoplioras  (állat),  a  foghíjasok  (1.  o.) 
rendjébe,  a  páncélosak  (Dasypodidae)  család- 
jába tartozó  állatnem.  L.  Páncélos  egér. 

Clilaiuydoiiiaurus  (állat),  1.  Galléros  gyík. 

€hlaiiiydo8elac]ie  anguinea  Garman 
<ái  lat),  a  fésüsf  ogú  cápák  (Notidawddae)  családjába 
tartozó  ángolnaszerű  cápafaj,  melyet  1884-  fedez- 
tek fel  a  Japáni-tengerben.  Jellemző  reá  6  ko- 
poltyurése.  Egyike  a  legősibb  szervezetit  ma  élő 
halaknak.  Hossza  1-5  méter;  valószínűleg  a  mély 
tenger  faunájához  tartozik. 

Chlainydospora  (döv.),  a  gombák  szaporo- 
dási szerve.  Oly  vastagfalu  sejtek,  melyek  a 
hyphafonalak  tagozódása  által  keletkeznek.  Tel- 
jesen kifejlődve,  egymástól  elválnak  s  ha  nagy 
mennyiségben  keletkeztek,  poros  tömegeket  al- 
kotnak (1.  Üszök).  A  C.-hoz  hasonlók  a  conidin- 
mok  és  az  oidiumok  (l.  o.). 

Chlaniydotlieriunt  Letml,  a  foghíjasok 
rendjében  a  Bradypoda  családból  való  kihalt  ál- 
latnem, melynek  maradványai  a  délamerikai  di- 
luviumból  ismeretesek. 

Cblamydozoa  (állat),  névvel  jelölte  meg 
Prowazek  azokat  a  Protozoák-hoz  hasonló  pa- 
rtinyi  gömbölyded  lényeket,  melyek  az  ember  és 
az  állatok  bizonyos  betegségei  esetén  (vörheny, 
egyiptomi  szembetegség,  veszettség,  madárpestis, 
selyemhernyók  sárgasága  stb.)  a  szervezetben 
előfordulnak,  a  kokkuszok  módjára  oszlanak  s  a 
sejtekben  megtelepedve,  reakciót  okoznak.  Ki- 


csinységükre jellemző,  hogy  némely  fejlődési 
alakjaik  az  agyagszűrőkön  átmennek  s  festett 
állapotban  is  csak  a  legerősebb  nagyítókkal  lát- 
hatók. 

Chlamys,  köpeny,  1.  Klamisz ;  a  botaniká- 
ban, 1.  Lepel. 

Chlapowski,  Désiré,  báró,  lengyel  tábornok, 
szül.  Turewben  (Posen)  1789  máj.  29.,  megh.  u.  o. 
1879  márc.  27-ón.  A  lengyel  seregbe  lépett,  majd  I. 
Napóleon  szolgálati  tisztje  lett.  Részt  vett  az 
orosz  hadjáratban.  1830-ban  a  lengyel  felkelők- 
höz csatlakozott.  Megjelent  tőle :  Lettres  sur  les 
événements  militaires  en  Pologne  et  en  Lithuanie 
(Paris  1832)  és  Mémoires  sur  les  guerres  de  Napó- 
leon (u.  0.  1908).  V.  ö.  Kalinka,  D.  C.  tábornok 
(lengy.  Posen  1885). 

Chleba  (tót)  a.  m.  kenyér. 

Chlebnicze,  kisk.  Árva  vm,,  most  Kenyeres 
(l.  0.). 

Chledowski,  Kazimirz  Wladimir,  lovag,  osz- 
trák író  és  politikus,  szül.  1843.  1868— 81-ig  a 
lembergi  helytartótanácsnál  szolgált.  1899  okt. 
miniszterré  nevezték  ki  Galícia  számára.  A  dec. 
22.  megalakult  Wittek-fóle  kabinetben  tárca  nél- 
küli miniszter  lett,  de  már  1900  jan.  18.  meg- 
vált állásától.  Több  műtörtóneti  munkát  írt. 

Cliloantliit  (ásv.),  a  szmaltinnal  teljesen  meg- 
egyezik, de  kémiai  összetétele  NiAs^. 

Chloasiua  (gör.),  a  bőrnek  megbarnulása, 
mely  főleg  a  homlokon,  arcon,  kezeken,  az  emlő- 
kön és  a  hason  keletkezik  a  legkülönbözőbb  okok- 
ból. Meg  szoktak  különböztetni  G.  uterinum-oX  a 
terhesség,  méhbajok,  alhasi  pangások  stb.  követ- 
keztében; a  G.  traumatimm  nyomásra,  szoros 
ruhák  viselésénél ;  a  G-  calorictim  a  meleg  sugarak 
behatására,  pl.  fűtöknél,  szakácsoknál ;  C.  akti- 
niciim  fénybehatásokra  pl.  földmíveseknél,  ív- 
lámpakezelőknél ;  a  G.  toxiaim  bizonyos  orvos- 
ságok pl.  arzén  szedésénél  stb.  mutatkozik.  Mint- 
hogy a  behatások  a  szervezet  részéről  rendsze- 
rint bizonyos  ellenhatásokat  váltanak  ki,  ame- 
lyek a  behatás  után  automatikusan  is  tovább  mű- 
ködhetnek, a  bámulások  megszüntetése  sokszor 
igen  nehéz  és  a  dekoloráló,  pl.  hidrogénhiper- 
oxid  vagy  hámozószerek,  pl.  a  szalicilsav,  fehér 
praecipitát  stb.  alkalmazásának  is  csak  lassan 
engednek. 

Chlodio,  frank  király,  1.  Ghlogio. 

CModomer,  frank  király,  I.  Chlodvig  második 
fia;  ennek  halála  után  (511)  a  Garonne  és  Loire 
közötti  részt  kapta,  Orléans  fővárossal.  523-ban 
testvéreivel  Siegmund  és  Godomar  burgundi  ki- 
rályok ellen  vonult,  Siegmundot  elfogta  és  ki- 
végeztette, de  524.  Véséronce  mellett  a  Godomar- 
ral  vívott  csatában  maga  is  elesett.  Serdülő  fiait 
testvérei :  Childebert  és  Chlotar  gyilkolták  meg, 
kik  azoknak  örökségét  maguk  között  fölosztották. 

Chlodovech,  1,  Ghlodvig. 

Chlodvig  {Ghlodovech,  később  Ludwig,  a.  m. 
liíres  harcos),  a  Meroving-családból  származott 
több  frank  király  neve. 

1. 1.  G.,  Childerich  és  Basina  fla,  a  frank  biro- 
dalom megalapítója,  465-ben  szül.,  megh.  Paris- 
ban 511.  &í  követte  atyját  a  trónon.  Először  a 
római  uralom  maradványát  semmisítette  meg,  le- 
győzvén Syagrius  helytartót  a  soissonsi  ütközet- 


Amely  MÓ  C  alatt  aincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Chloe 


—     456     — 


Chiopyi  hadíparancs 


ben  486-ban.  Azután  496.  az  alemannokat  győzte 
le,  s  fogadalma  szerint  3000  frank  harcosával 
Reimsban  Remigius  püspök  által  megkeresztel- 
tette magát  s  a  kat.  egyház  híve  lett,  mely  ezóta 
hódításaiban  buzgón  támogatta.  500-ban  rokonát, 
Gundobald  burgundi  királyt  kényszeritette  adó- 
fizetésre. Vallásos  buzgóság  ürügye  alatt,  de 
tisztán  hódítási  vágyból  támadt  507.  a  Loiretól 
délre  lakó  ariánus  hitű  nyugati  gótokra,  kiket 
Vouillon(Vouilló)  táján  legyőzött  ésa  Garonne- vo- 
nal mögé  szorított.  Anastasius  keletrómai  császár 
ekkor  a  konzul  és  patrícius  címmel  tüntette  ki 
C-t,  ki  székhelyét  immár  Parisba  tette  át.  Hogy 
a  többi  apró  frank  törzset  egyesítse,  azok  főnö- 
keit csellel  és  kegyetlenséggel  egymásután  láb 
alól  eltette  s  ilyformán  hatalmát  egész  Galliára 
kiterjesztette.  Országát  civakodó  flai  maguk  kö- 
zött megint  felosztották. 

Irodalom.  Gergely  toursi  püspök,  A  frankok  története  ; 
Dahn,  Könige  der  Germánén,  és  Deutsche  Gesch.  I.  1888 ; 
Ríchter,  Annalen  d.  frank.  Reichs ;  Thierry  A.,  Récits  des 
temps  mérovinglens  ;  Kurth,  Clovis,  2.  kiad.  Paris  1901, 
2  kötet. 

2.  II.  CI.Dagobert  fla,  663.  szül.  s  638.  anya 
gyámsága  alatt  Neusztria  és  Burgund  királya 
lett.  Grimoald  majordomus  megöletése  (656  óta) 
pedig  az  egész  fi-ank  birodalmat  egyesítette  ke- 
zében. Megh.  656. 

3.  III.  C,  ni.  Theodorik  fla,  690.  mint  gyer- 
mek lépett  a  trónra,  Heristali  Pipin  majordomus- 
nak  fenhatósága  alatt  állott  ós  már  694.  meg- 
halt. 

Chloe  (gör.,  a.  m.  csira),  Demeternek  (1.  o.) 
mint  a  zöldelö  vetés  istennőjének  mellékneve, 
^riszteletére  máj.  17.  tavaszi  ünnepet  ültek,  a 
Chloia-t  (gör.,  a  csírázás  ünnepe). 

Chlogio  (Ghlodio,  Ghlojo),  a  száll  frankok 
királya,  trónralópése  után  428  körül  legyőzte  a 
rómaiakat  és  elfoglalta  Cambrait,  Toumait  meg 
Amienst,  mely  utóbbi  helyen  állandóan  letelepe- 
dett. 445-ben  az  egész  vidéket  egészen  a  Som- 
meig  meghódítetta ;  de  midőn  e  folyón  is  átkelt, 
Aetius  római  vezértől  vereséget  szenvedett.  Meaih. 
448. 

Chlopicki  József,  lengyel  tábornok  és  diktátor, 
szül.  Galíciában  1771  márc.  24.,  megh.  Krakó- 
ban  1854  szept.  30.  A  katonai  pályára  lépett  és 
részt  vett  1794.  az  utolsó  lengyel  felkelésben. 
1797— 1813-ig  francia  szolgálatban  állott  és  Itá- 
liában, Spanyolországban  és  Oroszországban  har- 
colt. 1814-ben  visszatért  Lengyelországba  és  Sán- 
dor cár  dandár- tábornokká  nevezte  ki.  Az  1830- iki 
fon'adalomban  hősiesen  harcolt  s  bár  az  ügy  jó 
kimenetelében  nem  bízott,  elfogadta  a  reá  ruhá- 
zott diktátori  hatalmat,  melyet  ugyan  1831  jan. 
23.  letett,  de  azért  a  forradalom  leveretéseig  to- 
vább küzdött. 

Chlopy,  község  Rudhi  galíciai  ker.  kapitány- 
ságban, Komarno  állomás  közelében,  (1910)  2633 
lak.,  Lanckoronski  gr.  kastélyával.  1903  őszén 
itt  tartották  a  hadgyakorlatokat  s  a  király  itt  adta 
ki  a  nevezetes  C.-i  hadiparancsot  (1.  0.). 

Chiopyi  hadiparancs.  A  Széli-kormány  ellen 
a  katonai  létszám  emelése  miatt  kitört  obstrukció 
1903  tavaszától  egész  a  késő  nyárig  húzódott  el, 
az  országot  költségvetés  nélküli  helyzetbe  hozta 
s  a  Széll-kabínetet  megbuktatta.  A  függetlenségi 


párt  radikálisabb  csoportja  akkor  sem  hagyta 
abba  most  már  a  magyar  vezényszóért  folytatott 
küzdelmet,míkor  a  király  Khuen-Héderváry  gróf 
eddigi  horvát  bánt  bízta  meg  új  kormányalakí- 
tással s  beleegyezett  a  katonai  javaslatok  vissza- 
vonásába. Ennek  a  végletekig  vitt  s  már  meg- 
lehetősen elsekélyesedett  obstrukciós  vitának  ha- 
tása alatt  a  galíciai  hadgyakorlatokon  időző 
király  a  gyakorlatok  lefuvása  után  1903  szept. 
16.  Chlopyból  (1.  0.)  keltezve  hadiparancsot  bo- 
csátott ki  a  hadsereghez,  amelynek  a  közösséget 
szokatlan  élességgel  hangoztató  kifejezései  újra 
lángra  lobbantották  a  szenvedélyeket.  A  hadipa- 
rancs így  szólt :  «Fontos  állami  ügyek  foglaltak  el 
abban  az  időben,  amelyet  oly  szívesen  szántara 
volna  a  7.  és  12.  hadtest  idei  hadgyakorlatainak. 
Helyettesítésemmel  ő  császári  és  királyi  fensé- 
gét, Ferenc  Ferdinánd  főherceg  lovassági  tábor- 
nok urat  bízván  meg,  az  ő  tudósításaiból  állan- 
dóan értesültem  a  hadgyakorlat  lefolyásáról  és 
amint  vártam,  megelégedésemre  szolgált,  hogy 
ő  császári  és  királyi  fenségétől  mindkét  hadtest 
és  a  magyar  honvédség  odarendelt  nagyobb  csa- 
pattesteinek összes  állapotáról  és  műveleteiről 
csak  dicséretet  ós  elismerést  hallottam.  Galíciá- 
ban jelen  lévén  a  nagyobb  lovassági  hadgyakor- 
latokon, újra  meggyőződtem  azoknak  tanulságos 
tervezéséről,  vezetéséről  és  keresztülviteléről, 
valamint  az  összes  résztvevő  csapatok  kitűnő 
állapotáról  és  nagy  teljesítőképességéről.  Minél 
biztosabban  van  megokolva  kedvező  véleményem 
összes  fegyveres  erőm  minden  részének  katonai 
értékéről,  odaadással  teljes  szolgálatkészségéről 
és  összevágó  együttműködéséről,  annál  inkább 
kell  ragaszkodnom  és  akarok  is  ragaszkodni 
fennálló  és  jónak  bizonyult  intézményeihez.  Had- 
seregem —  amelynek  szilárd  szervezetét  egyol- 
dalú törekvések,  félreismerésével  azoknak  a  nagy 
feladatoknak,  amelyeket  a  monarchia  mindkét 
államterületének  javára  teljesítenie  kell,  megla- 
zítani alkalmasak  —  különösen  tudja  meg,  hogy 
sohasem  adom  fel  azokat  a  jogokat  és  jogosult- 
ságokat, amelyek  a  legfőbb  hadúrnak  biztosítva 
vannak.  Hadseregem  maradjon  közös  és  egysé- 
ges, mint  amilyen  erős  hatalom  az  osztrák-ma- 
gyar monarchia  megvédésére  minden  ellenség 
ellen.  Összes  fegyveres  erőm  esküjéhez  híven 
tovább  fog  haladni  a  komoly  kötelességteljesítés 
útján,  áthatva  az  egység  és  összhang  ama  szel- 
lemétől, mely  minden  nemzeti  sajátosságot  tisz- 
tel és  minden  ellentétet  kiegyenlít,  amennyiben 
minden  néptörzsnek  különös  jelenségeit  a  nagy 
egésznek  javára  értékesíti)).  A  C.  nemcsak  az 
ellenzéket  ingerelte  föl,  hanem  meghasonlást  é» 
mély  aggodalmakat  idézett  elő  magában  a  sza- 
badelvű pártban  is,  melynek  körében  az  Apponyi 
vezetése  alatt  álló  új  szabadelvűek  (régi  nemzeti 
pártiak)  állottak  szemben  a  Tisza  István  által 
vezetett  ó-szabadelvü  és  az  Andrássy  Gyula-féle 
arisztokrata  csoporttal.  A  helyzetet  annak  a  le- 
iratnak kellett  volna  tisztáznia,'  melyet  a  király 
a  nemzethez  (szept.  23.)  intézett,  amidőn  egyút- 
tal újból  kinevezte  Khuen-Héderváryt  miniszter- 
elnökké. Ebben  a  leiratban  a  felség  kifejezte  a 
kiegyezési  alaphoz  való  ragaszkodását  s  meg- 
magyarázta a  C.  félreérthető  vagy  a  magyar 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Iíhlor 
ÖZJOffl 


457    — 


Chioromott 


özjogba  ütköző  kifejezéseit.  A  királynak  ez  a 
lépése  már-raár  eloszlatta  az  aggodalmakat  s 
megóvta  a  kormányzó  párt  egységét,  midőn  Koer- 
ber  osztrák  miniszterelnök  az  osztrák  Reiehsrat 
egyik  ülésén  éppen  a  C.  alapján  támadta  a  magyar 
közjogot  s  illetéktelenül  beavatkozott  Magyaror- 
szág ügyeibe.  Az  osztrák  miniszterelnök  e  be- 
avatkozására a  képviselőház  szept.  29.-1  ülésén 
éles  támadások  hangzottak  el,  s  minthogy  Héder- 
várynak  erre  adott  válaszát  nem  találták  eléggé 
önérzetesnek  ós  visszautasítónak,  a  képviselőház 
többsége  leszavazta  a  Héderváry  napirendre  té- 
rést javasló  indítványát,  mire  a  kormány  szept. 
30.  újra  beadta  lemondását.  A  király  ekkor  Tisza 
István  grófot  okt.  27.  a  kilences  bizottság  (1.  o.) 
programmja  alapján  megbízta  a  kabinetalakí- 
tással. 

Cblor  és  vegyületei,  1.  Klór. 

Chlora  L.,  gyíkpohár  (iwv.),  a  Gentianaceae 
(Tárnicsfélék)  család  génusza,  melynek  2  faja  a 
mediterrán  vidéken  és  Dél-Em'ópábau  van  elter- 
jedve. Egyéves,  hamvas  külsejű  füvek.  Levelük 
átellenes,  az  alja  összenő  úgy,  hogy  öblében  egy 
kis  víz  állhat  meg.  A  C.  perfoliata  (L.)  Willd. 
keserű  levelével  officiuális  volt  (herba  centaurii 
lutei).  Úgy  ez,  mint  a  G.  serotina  Koch,  nálunk 
előfordul. 

Chloragogén-sejtek,  a  sörtelábú  gyűrűsfér- 
gek (Chaetopoda)  bélesövét  fedő  barna,  sárga 
vagy  zöldszínű  hámsejtek  neve,  melyek  testük- 
ben bomlástermékeket  halmoznak  fel,  azután  az 
állat  testüregébe  és  innen  a  hurokszervek  vitján 
a  külvilágba  jutnak. 

Cliloral,  1.  Klorál. 

Cbloranthaceae  (növ.),  kisebb,  kétszikű  nö- 
vénycsalád a  Piperales  sorozatban.  Rokoncsalád 
a  Borsfélókkel,  melyektől  a  magház  csúcsáról 
lefüggő  magkezdemény  különbözteti  meg.  Leg- 
nagyobb génusza  (mintegy  20  faj)  a  Hedyosmum 
Sw. ;  összes  fajainak  száma  körülbelül  33,  főkép 
trópusi  vidékeken.  Füvek,  cserjék  v.  fák,  levelük 
átellenes.  Virágzatuk  füzér  v.  bogemyő. 

Chioranthia  (növ.),  1.  Atmmorfózis. 

Cbilorantbus  Swartz{ií'&y.),&,  Chloranthaceae 
család  génusza,  melynek  mintegy  10  faja  Kelet- 
Ázsiában  és  Kelet-Indiában  honos.  Illatos  cserjék 
V.  füvek  átellenes,  egyszerű  levelekkel,  füzéres, 
apró  vü-ágokkal  s  egymagvú,  csonthéjas  termés- 
sel. A  C.  officinalis  Blume  és  más  fajok  gyökere 
frissében  átható  kámf  országú,  fűszeres  kesernyés; 
Jáva-szigetén  láz  ellen  használják.  Magvai  iz- 
gatók. Jóillatu  virágával  (Chulan)  Kmában  a  teát 
illatosítják. 

Cklorastrolit,  1.  KlorasztrolU. 

Cblorella  vulgáris  (növ,),  1.  Zoochlorella. 

Chloris,  a  régi  görög  istenhitben  egy  ősi  ve- 
getáció-istenség, a  latin  Flóra  (1.  o.)  megfelelője, 
kinek  alakja  azonban  a  kultuszból  hamarosan 
eltűnt.  De  a  monda  tovább  szőtte  alakját.  ANio- 
bidák  (1.  0.)  meggyilkolásakor  csak  neki  és  egyik 
fivérének  kegyelmez  meg  az  anyján,  Letón  ejtett 
sérelmet  megbosszuló  Apollón,  mert  ők  ketten 
Letóhoz  esedeznek. 

Cliloris  (állat),  1.  Zöldike. 

Chloris  Sw.  (növ.),  a  Gramineae  (Pázsitfű- 
félék) család  génusza ;  40  faja  Európát  kivéve  a 


föld  melegebb  tájain  van  elterjedve.  Többnyire 
csinos  füvek.  A  Ö.  gracilis  Dur.-t  kultiválják. 

Chiorit,  1.  Klorit. 

Chlorit  gneisz.  1.  Klorit-gneisz. 

Cbloritil,  1.  Kloritil. 

Cbloritoid,  1.  Kloritoid. 

Chloritoid-fillit  (geoi.)  1.  Kloritoid- fülű. 

Clilormercur,  1.  Kolomel. 

Cliloroanaemía  vagy  chlorosis,  magyarul 
sápkórság,  csupán  a  nőknél,  még  pedig  többnyire 
fiatal  leányoknál  spontán  és  lassanként,  a  nemi 
megérés  idején  fejlődő  betegség,  melynek  egyik 
"legjellemzőbb  tünete  a  sápadtság,  amit  a  vörös- 
vérsejteknek és  azok  vastartahnü  festő  anyagá- 
nak, a  haemoglobinnak  megkevesbedése  okoz.  A 
betegség  oka  nem  ismeretes ;  egyes  családokban 
öröklődik  (dispositio).  Jellemző,  hogy  a  chlorosi- 
sos  beteg  nagyon  gyorsan  elfárad,  magát  több- 
nyire fáradtnak  érzi,  a  szokásosnál  többet  kíván 
aludni,  a  délelőtt  folyamán  és  délután  nagyobb- 
részt álmos,  csak  estefelé  frissül  föl,  feje  sokat 
fáj,  izommunkánál,  pl.  lépcsőn  járáskor  szívdobo- 
gás és  légszomjuság  lepi  meg  és  rendesen  hó- 
számzavarokkal  (kevés  vérzés  és  a  vérzés  elma- 
radása is)  küzd  ;  az  ilyen  beteg  rendesen  étvágy- 
talan, székszorulás  kínozza  s  ha  nagyobb  fokban 
lepi  meg  a  baj,  akkor  az  agyi  vérszegénység  je- 
lei, ú.  m.  a  szédülés,  fülzúgás,  fejfájás  és  ájulás 
is  mutatkoznak  nála.  A  beteg  szíve  fölött  (a  szív- 
csúcson és  a  tüdövivőér  szájadéka  táján)  szív- 
összehúzódáskor zörej  hallatszik,  míg  a  nyaki  (és 
más)  vivöerek  felett  állandóan  távoli  zúgáshoz 
hasonló  zörej  észlelhető,  az  ú.  n.  apácazörej  (1.  o.). 
A  betegség  a  nevét  a  feltűnő  alabastromszerü 
sápadtság  után  kapta,  ami  ismét  a  vér  megvál- 
tozásában leli  magyarázatát.  A  beteg  vérének 
festőanyaga,  a  haemoglobin  ugyanis  jelentéke- 
nyen megkevesbedik,  de  oly  módon,  hogy  az 
egyes  vörös  vérsejtre  eső  haemoglobinmennyi- 
ség  kevesebb  lesz  a  normálisnál ;  ennélfogva  te- 
hát a  haemoglobin  csökkenése  nem  halad  pár- 
huzamosan a  vörös  vérsejtek  számának  csökke- 
nésével, hanem  aránylag  jobban  raegfogy.  Sú- 
lyosabb esetekben  a  vörös  vérsejtek  száma  csök- 
ken ;  a  fehér  vérsejtek  nem  változnak,  ellenben  a 
vérlemezkék  nagyobb  mennyiségben  találhatók 
8  innen  van,  hogy  az  ilyen  beteg  vére  alvadéko- 
nyabb  is  és  az  erekben  rögösödést,  eltömődést  is 
okozhat.  A  0.  gyógyítható  betegség ;  legfonto- 
sabb gyógyszere  a  vas,  emellett  az  arzén. 

Clilorococcaiu  Fr.  (növ.),  a  Protococcus-féle 
egysejtű  moszatok  génusza.  AC.  humicola(Nág.) 
Rabenh.  a  nedves  talajt,  a  fák  kérgét  zöldes  szín- 
nel vonja  be.  A  zuzmók  testében  is  megtalál- 
ható. 

Cbloroma,  a  szarkómák  (1.  o.)  egy  fajtája, 
mely  zöld  színével  tűnik  fel.  A  vérképző  szervek 
általános  szarkomatozisával  jár  együtt;  leg- 
gyakrabban a  koponya-  és  arccsontokon  fordul 
elő,  igen  rossz  indulatú.  A  zöld  szín  eredete  még 
kellőleg  tisztázva  nincsen. 

Cliloroniagnesit,  1.  Kloromagnezit. 

Chloroinoti  (állat),  a  cerkófmajmok  (1.  o.) 
egyik  alneme,  amelybe  Sclater,  könnyebb  átte- 
kintés céljából,  az  olajzöldhátú  és  fehérhasú  cer- 
kóf majmokat  (szám  szerint  6  faj)  sorozta.  Ide  tar- 


Amely  asó  C  sUtt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chioropal 


458 


Chlorotikus  növény 


toznak  a  Gercopithecus  nembe  sorozott  cerkóf- 
majmok. 

Chioropal,  1.  TJ-ngvárü. 

Chloropliaeit,  1.  Klorofeit. 

Chlorophora  Qaudich.  (növ.),  a  Moraeeae 
(Bperfafélék)  család  génusza.  2  faja  közül  a  C. 
excelsa  Benth  et.  Hook.  Nyugat-Afrika  óriási  fája, 
a  G.  tinctoria  (L.)Gaudich.  (Maciura  tiitctoria  D. 
Don)  pedig  Amerika  tropikus  részében  elterjedt 
fa.  Tövisesek,  levelük  váltakozó,  ópszélü  v.  fü- 
részes,  pálhás.  Viráguk  apró  s  belőle  magháza 
oldaláról  ostorszerű,  pillás  bibe  nyúlik  ki.  Ter- 
mésfüzérOk  az  eperfáéhoz  hasonlít.  Mindkettő 
igen  hasznos  fa.  Az  amerikai  faj  (fútéiba,  fus- 
tete)  kónszín  sárga  fája  az  ú.  n.  sárga  fa  v.  sárga 
berzsenyfa,  ez  morine  nevű,  sárga  festőanyagá- 
nál fogva  mint  festókfa  kerül  a  kereskedelembe. 
Az  afrikainak  a  fája  az  odumfa;  színe  sötétsárga 
v.  világosbarna,  kitűnő  építő-  és  asztalosfa,  a 
hangyák  nem  bántják. 

Cblorophyceae  (aöv.)  a.  m.  zöld  moszatok 
;  1  0.  és  Moszatok). 

Cliloropliyll,  1.  Klorofill. 

Cliloropliyllan,  a  klorofill  savakés  alkaliák 
által  változást  szenved.  A  savak  meghasító  ha- 
tásának legelső  terménye  a  C,  amely  barna- 
színű  és  a  rosszul  szárított  növény  barnaságát 
idézi  elő. 

Cbloropliyllit,  1.  Klorofülit. 

Cl&Iorophytuiu  Ker.  (növ.),  a  Liliaceae  (Li- 
liomfélók)  család  génusza,  melynek  70  faja  úgy 
az  Ó-,  mint  az  i^íjvilág  trópusi  tájain  el  van  ter- 
jedve. Húsos  gyökerít  füvek,  levelük  egyenes  tő- 
levél,  viráguk  egyszeríí  v.  bogas  fürtben  áll.  Ter- 
mésük 3  szögletes,  magvuk  korongalakú.  A  Dél- 
Afrikai  G.  comosum  (Thunb.)  Baker  fehér  virá- 
gával és  fehéren  v.  sárgán  sávozott  leveleivel 
egyike  a  legszebb  és  legtartósabb  szobai  függő- 
díszeknek. 

Cliloroplast,  1.  Kromatofóra. 

Cliloropí)  Meig.  (áiiat),  a  tonnaalakú  bábbal 
bii'ó  Kétszárnyúak  (Diptera)  rendjének  valódi  le- 
gyek (Muscida)  családjába  tartozó  rovar.  Legne- 
vezetesebb a  G.  taeniopus  Meig.  (csíkos  hátú 
búzalégy).  Feje  szóles,  félgömbalakú,  sárga,  a  3 
pontszem  feketés  háromszögletes  folttal  környe- 
zett, összetett  szemei  élénk  zöldek ;  a  csápok  feke- 
ték, a  szívóka  sárga,  a  sárga  tor  hátán  3  fényes 
fekete  hosszsáv  vonul,  a  középső  a  leghosszabb 
és  a  sárga  pajzsocskáig  ér ;  a  potroh  alig  hosz- 
szabb  a  tornál,  kissé  zöldesbe  játszó  sárga  s  négy 
ízen  félholdalalai  fekete-barna  öv  van,  melyek 
két  oldalt  1—1  sötétebb  ponttal  végződnek ;  a  lá- 
bak sötét-sárgák,  a  mellsők  feketésebbek  s  a  hí- 
meknél sárga  foltosak ;  a  szárnyak  üvegszerüek, 
a  biliérek  fehérek.  Testhossz  2"5— 3  mm.  A  rajzó 
légy  petéit  a  kikelt  őszi  gabona  vetésre  —  első 
sorban  búzára  —  tojja,  1—1  sarjra  rendszerint 
egyet,  ha  több  már  a  sarj,  akkor  egy  növénynél 
egy  sarjra.  A  pete  alig  1  mm.  h.,  fehér  s  a  zöld 
levelén  jól  meglátszik.  A  kikelő  nyű  befurakodik 
az  illető  levél  belső  szövetébe  s  abban  lassanként 
lefelé,  a  gyökérkorona  felé  igyekszik,  miközben 
a  növény  rendesen  nő.  Októberben,  de  előbb  is 
már  lent  lehet  a  nyű  a  gyökérkoronánál  s  ott 
szívja  a  nedveket.  Tél  elejére  a  fertőzött  sarj 


töve  betegesen  túlteng,  hagymaszerűén  megduz- 
zad, levelei  is  szélesebbek  lesznek,  de  azért  zöld 
marad  és  él.  Tavasszal,  mire  a  növekedés  meg- 
indul, elsárgul  és  elhal  a  fertőzött  sarj.  A  nyű  a 
sarjban  áprilisban  kezd  bebábozódni.  A  nyű  hen- 
geres, fehér,  elől-hátul  tompán  végződő,  gyűrű - 
zöttség  alig  látszik,  de  áttetszik  a  beleső,  mi  néha 
zöldes.  Hossza  6— 6'5  mm.  A  báb  sárgás-barna, 
fényes,  hátsó  végén  2  foggal  bír;  hossza  6— 7 
mm.  Április  végén,  május  elején  kikel  a  légy  s 
rajzik,  majd  a  nőstény  petéit  a  most  már  szárba 
menő  vetés  hajtására,  annak  legfelsőbb  levelére 
tojja.  A  kikelő  nyű  a  hajtás  felső  részén  a  kalász 
hosszában  igyekszik  lefelé,  hogy  a  kalász  és  a 
legfelső  bütyök  (csomó)  között  letelepedhessék, 
hol  azután  rágni  kezd  (az  őszi  nemzedék  csak 
szívott)  mintegy  2  mm.  széles,  sárgás  barázdát. 
A  megtámadott  ízköz  túlteng,  vastagra  duzzad, 
de  rövid  marad,  néha  ráncos,  duzzadt  felszínű.  Az 
ilyen  szár  nem  birja  kihányni  kalászát,  ez  «ha8- 
ban  marad)).  Ez  az  ú.  n.  köszvényes  v.  podagrás 
búza.  A  kirágott  csatornának,  mely  80  mm.  hosszú 
is  lehet,  legalján  bábozódik  a  nyű  (máj.  vége,  jún. 
eleje),  majd  jún.  közepétől  aratásig  terjedő  idő- 
ben kirajzik  a  légy,  szeptemberig  szabadon  él 
s  várja  az  őszi  vetés  idejét  s  azután  azt  fertőzi. 
—  C.  strigula  Fab.  és  G.  lineata  Fab.  nagyjában 
megegyeznek  az  elöbbenivel,  főleg  életmód  és 
kártétel  tekintetében.  A  strig.  nagyobb,  a  Un. 
kisebb  a  taeniop.-Viál. 

Cblorosis,  1.  betegség,  1.  Chloroanaemia.  — 
2.  Növénytani  értelemben  C.  (icterus,  sárgaság, 
sápadtság),  a  növényeknek  beteges  állapota, 
amelyben  a  klorofill  szemecskék  nem  fejlődnek 
ki.  Nem  tévesztendő  össze  az  elfehéredik  88el(lo.). 
továbbá  a  sötétben  tenyésztett  ú.  m.  etiolált 
(1.  0.)  növényekkel,  amelyekben  a  fény  hiánya 
miatt  nem  fejlődött  ki  a  klorofill  ós  ame- 
lyeket némelyek  (pl.  Küster)  mégis  a  chlorotikus 
növények  közé  soroz,  végül  a  növények  termé- 
szetes elhalásakor  bekövetkező  sárga  szineződés- 
sel  és  az  ő5zi  szineződéssel  (l.  Lombhullás)  sem. 
A  C.-nak  úgy  tetszik  több  oka  van,  mert  bekö- 
vetkezhetik  az  élősködő  gombák  hatására  (pl 
jegenyefenyőn)  vagy  pedig  a  talaj  vízhiánya  foly- 
tán (pl.  állítólag  a  len  C.-a),  vagy  a  talaj  más 
valamely  hibája  pl.  nagyobb  mésztartalma  foly- 
tán (mint  pl.  az  amerikai  szőUőknél).  A  kloroti- 
kus  növény  sejtjeiben  a  kloroplasztok  megvan- 
nak, de  számuk  csekélyebb  a  rendesnél  és  zöld- 
színanyag nincs  bennük,  különben  a  levelek  a 
rügyből  rendes  alakjukkal  fejlődnek  ki,  legföl- 
jebb kisebbek  a  rendesnél  és  hamar  elpusztulnak, 
aminthogy  a  klorotikus  növény  is  rövid  életű.  A 
tulajdonképeni  C.  oka  általában  a  vas  hiánya  a 
talajban.  Azelőtt  azt  tartották,  hogy  a  kloro- 
fill alakulásához  szükséges  a  vas,  ma  tudjuk, 
hogy  a  protoplazma  felépítésében  nélkülözhetet- 
len a  vas  és  így  a  C.  csak  másodlagos  jelensége 
a  vashiánya  okozta  plazma-betegségnek.  A  C. 
gyógyítható  azáltal,  hogy  a  növény  talajába  jut- 
tatunk oldható  vasvegyületet,  pl.  vasgálicot.  A 
még  fiatal  klorotikus  levelek  megzöldülnek,  ha 
felületüket  vasvegyülettel  kenjük  be. 

Cblorospínell,  1.  Klorospitiell. 

Chlorotikus  növény,  1.  Ghlorosis. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


r 

^^K  Chloroxylon 
^m      Cliloroxy] 


—    459    — 


Chmielowski 


Cliloroxylon  DG-  (növ.),  a  Rutaceae  család 
ííónusza.  Egyetlen  faja,  a  C.  Sivietenia  DC,  Kelet- 
India  és  Ceylon  magas  fája,  páratlanul  szárnyas 
levelekkel,  tompa  csúcsú,  mirigyesen  pontozott 
levélkékkel,  apró  virágú,  végálló  bugákkal.  Ter- 
mése tok.  Fája  az  ú.  n.  selyem-  v.  atlasz  fa,  en- 
nek színe  zöldessárga  s  fényesítve  igen  széppé 
és  becsessé  válik.  Kérgéből  Indiában  gyantát 
nyernek. 

Chlorum  solutam  a.  m.  klóros  víz. 

Chlotar  (Ghlofachar),  több  Merovingi-nemzet- 
ségü  frank  király  neve:  1.  I.  G.,  I.  Chlodvig  és 
burgundi  Klotilda  legifjabb  íia;  az  511-iki  osztoz- 
kodás alkalmával  a  birodalomnak  északi  részét 
kapta  Soissons-nal.  Midőn  bátyja  Chlodomer  el- 
esett, ennekgyemiekeit  megölette  és  örökségüket 
lefoglalta.  531-ben  Thüringiát,  532.  pedig  Childe- 
bert  testvérével  Burgundot  hódította  meg.  558-ban 
Prankországot  magáénak  mondhatta.  Fellázadt 
íiát,  Chrammot  legyőzte  és  feleségével  s  gyerme- 
keivel együtt  egy  kunyhóban  elégettette.  Meg- 
halt 561. 

2.  II.  G.,  I.  Chilperich  és  Fredegunda  utolsó 
íia.  Már  csecsemő  korában,  58i.,  anyja  gyám- 
sága alatt  jutott  a  trónra.  Rokonai  ellen  foly- 
tatott gyilkos  háborúk  folyamán  600.  birodalma 
legnagyobb  részét  elvesztette,  de  604.  visszasze- 
rezte. 613-ban  elfogta  anyjának  régi  ellenfelét, 
Bnmhilda  ausztráziai  királynőt  és  kegyetlenül  ki- 
végeztette. 613  óta  egész  Frankország  ura  volt, 
622.  pedig  Dagobert  íiát  Ausztrázia  trónjára 
emelte.  Megh.  628. 

3.  III.  G.,  II.  Chlodvig  és  Baltilde  legidősebb 
íia ;  apja  halála  után  (656)  a  frankok  királya  lett, 
de  haláláig  Ebroin  majordomusnak  volt  a  bábja. 
Megh.  670. 

4.  IV.  G.,  némelyek  szerint  11.  Dagobert,  má- 
sok szerint  III.  Teodorich  íia.  Martell  Károly 
léptette  fel  717.  Chilperichhel  szemben  mint  ki- 
rályt. Megh.  719. 

Chlom,  falu  Csehországban,  Königgrátz  ker. 
kapitányságban,  magános,  meredek  hegykúp  (336 
m.)  lábánál,  (i900)  455  lak.  Az  1866  júl.  3-iki  kö- 
niggrátzi  csatában  az  osztrákoktól  a  porosz  trón- 
örökös sűrű  ködben  elfoglalta  és  Benedek  csapa- 
tainak többszöri  támadása  dacára  is  megtar- 
totta mindaddig,  míg  erősítéseket  nem  kapott ;  ez- 
zel a  csatának  döntő  fordulatot  adott.  —  A  chlumi 
köd  azzal  vált  emlékezetessé,  hogy  mikor  Bene- 
dek a  csatát  elvesztette,  a  vereségért  az  ütközet 
napján  leereszkedő  ködöt  okolták.  A  csatában  el- 
esetteknek 1896.  emlékszobrot  állítottak. 

Chlumecky  (ejtsd  :kiu—),,7oAawn,  báró,  osztrák 
politilais,  szül.  Zárában  1834  márc.  23.  1867-ben 
Giskra  helytartótanácsi  tanácsossá  nevezte  ki 
Brünnbe,  tagja  lett  a  morva  tartománygyülésnek, 
majd  a  birodalmi  gyűlésnek.  1871-ben  a  földmí- 
velési  tárcát  ós  1875.  a  kereskedelmi  tárcát 
vette  át.  1879-ben  leköszönt,  de  továbbra  is  meg- 
maradt a  német  szabadelvű  párt  egyik  vezér- 
férflának.  Egy  ideig  az  ú.  n.  morva  középpártnak 
volt  vezére,  mely  a  nagybirtokosok  érdekeit  vé- 
delmezte. 1886  óta  a  képviselőház  és  az  oszti'ák 
delegáció  ismételten  az  elnöki  székbe  ültette. 
1889-ben  bárói  rangra  emelték.  1897-ben  az  urak- 
házának  tagja  lett. 


Chiumetz,  1.  C.,  csehül  Chlumec  nad  Cidlinou, 
város  Csehországban,  Neubydzow  ker.  kapitány- 
ságban, a  CidUna  mellett,  (i9io)  4293  lak.,  sörfő- 
zéssel, cukor-,  gép-  és  szeszgyártással ;  a  Kinsky 
grófok  szép  kastélyával.  —  2.  G.  vagy  Chlum,  falu 
Csehoi-szágban,  Wittingau  ker.  kapitányságban,  a 
Hejtmann-tónál,  (i9oo)  20511ak.  Ferenc  Ferdinánd 
főherceg  uradalmi  kastélyával,  Josephsthal  nevű 
nagy  vasgyárral  és  üveggyártással. 

Chmel,  Josef,  osztrák  történetíró,  szül.  01- 
mützben  1798  márc.  18.,  megh.  Bécsben  1858  uov. 
28.  1816-ban  mint  barát  a  Sankt  Flórian  kolos- 
torba lépett,  hol  1826.  könyvtárnok  lett.  1834-beu 
a  bécsi  családi  és  udvari  levéltár  őrévé  nevezték 
ki.  Forrásgyűjteményei  és  művei:  Geschichte 
Kaiser  Friedrichs  IV.  (III)  (Hamburg  1840—43,  2 
köt.),  mely  mű  hazai  történetünket  is  közelebbről 
érdekli ;  Die  Handschrif ten  der  k.  k.  Hofbibliothek 
zu  Wien  (Wien  1840—41,  2  köt.) ;  Materialien  zur 
östeiTcichischen  Geschichte  (u.  o.  1832—40, 2  k.) ; 
Regesta  clironologico-diplomatica  Ruperti,  regis 
Romanorum  (Frankfurt  1834) ;  Regesta  chronolo- 
gico-diplomatica  Friderici  III.,  Romanorum  impe- 
ratoris  (Wien  1838—40,  2.  rész) ;  Der  österrei- 
chische  Geschichtsforscher  (u.  o.  1838—42,  3  k.) ; 
Urkunden,  Brief  e  und  Aetenstücke  zur  Geschichte 
Maximilians  I.  (Stuttgart  1844) ;  Aktenstücke  zur 
Geschichte  Kroatiens  u.  Slavoniens  in  den  Jahren 
1526  und  1527  (Wien  1846).  Szorgalmas  munka- 
társa volt  az  Archív  für  Kundé  österroichischer 
Geschichtsquellen  c.  vállalatnak.  Mielőtt  Monu- 
menta  Habsburgica  (1473—1576)  c.  nagyszabású 
vállalatát  befejezhette  volna  (3  kötet),  meghalt. 

Chmelnik,  l.  Ghmielnik. 

Chmelnizkij,  1.  Hmelnkkij. 

Chmelova  (Komlóhegy),  926  m.  magas  hogy 
Trencsén  vmegye  puchói  j.-ban,  Oroszlánkő  vára 
mellett ;  csúcsáról  felséges  kilátás  nyílik,  nyergén 
a  Magyar  Turista-Egyesület  Vágvölgyi  Osztályá- 
nak menedékháza  áll.  V.  ö.  Pechány  Adolf,  Ké- 
pek a  Vág  völgyéből  (Turisták  Lapja  II.  évf .  1890, 
17—23.  lap). 

Chmielnik  v.  Ghmelnik,  1.  város  Podolia  orosz 
kormányzóságban,  a  Bug  3  ágától  alkotott  szige- 
ten, jelentékeny  réz-  ós  ónbányákkal,  termékeny 
vidéken,  (looi)  11,215  lak.,  földmíveléssel  és  cipő- 
iparral. —  2.  G.,  város  Kjelci  oroszlengyel  kor- 
mányzóságban, a  Vsodnia  forrásainál,  (i897)  6943 
lak.,  bőrcserzéssel  és  szeszégetóssel. 

Chmielowski  (ejtsd :  chmjeioszki),  Péter,  kiváló 
lengyel  irodalomtörténész  és  kritikus,  szül.  Podo- 
liában  184-8  febr.  19.,  megh.  Lembergben  1904 
ápr.  22.  Varsóban  1881— 97-ig  az  Athenaeum 
szerkesztője  volt,  az  ottani  egyetemen  1883.  föl- 
állított lengyel  irodalmi  tanszéket  nem  fogadta 
el,  csak  egy  évvel  halála  előtt  lett  a  lengyel  iro- 
dalomtörténet tanára  a  lembergi  egyetemen,  ön- 
álló munkái  egyebek  közt :  Autorki  polskie  (Len- 
gyel írónők,  Varsó  1885) ;  Adam  Mickiewicz  (Krakó 
1886,  2  köt.,  2.  kiad.  1898) ;  Józef  Ignacy  Kra- 
szew8ki(u.  0 1888) ;  Násza  literatura  dramatyczna 
(Szt.-Pétervár  1898,  2  köt.) ;  Zarys  najnowszej 
literatury  polskiej  (A  legújabb  lengyel  irodalom 
vázlata,  4.  kiad.  Krakó— Szt.-Pétervár  1898); 
Historya  literatury  polskiej  (Varsó  1899—1900, 
6  köt.). 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chnodomar 


460     — 


Chodorów 


Chnodomar,  alemann  fejedelem,  Kr.  u.  350. 
legyőzte  Decentius  trónörököst,  majd  elpusztí- 
totta Gallia  keleti  részét.  357-beii  üjra  betört 
Galliába,  de  Julianus  trónörökös  Strassburg  mel- 
lett elfogta  és  Rómába  vitette,  hol  C.  a  Castra 
Peregrinában  halt  meg. 

Chnabis,  1.  Knubis. 

Chnum,  Elefantine  és  a  nilusi  vízesések  vidé- 
keinek kosfejü  istene ;  ö  az  örök  anyagban  mű- 
ködő erő.  C.-Rá  az  egyiptomi  pantlieonban  az  iste- 
neknekatyja, aki  embereket  formál  és  isteneket  al- 
kot; ö  tehát  a  világ  teremtő  erejeként  jelenik  meg, 
mely  mindazt,  ami  itt  van  és  létezik,  megterem- 
tette és  minden  élő  lénynek  a  lehelletet  megadta. 

Choaua,  a  hortyogó,  azaz  a  hátsó  orrnyílás 
latin  neve,  1.  Orr. 

Choanofiagellata  (áiiat),  az  ostoros  áza- 
lékállatkák  (Mastigophora,  Flagellata)  egyik 
rendje,  melynek  legfeltűnőbb  jellomvonása  az, 
hogy  az  ostor  alapját  átlátszó,  tölcsérforma  gal- 
lér veszi  körül  s  ennek  belsejében  örvényez  az 
ostor.  Hazánk  édesvizeiből  id.  Entz  Géza  szerint 
17  faj  ismeretes. 

Choapa,  folyó,  1.  Chuapa. 

Choaspes,  folyó,  1.  Kercha. 

Chobham  (ejtsd:  köbhem),  város  Kent  angol  gróf- 
ságban Gravesendtöl  7  km.-nyire,  (1911)  12,129 
lak.  Közelében  van  a  Darley  grófok  C.  Hall  nevű 
kastélya,  melyben  festményeket  őriznek  Tizian, 
Rubens  és  Van  Dyck-től. 

Chobo,  tonkingi  város,  1.  Soho. 

Chobot  Ferenc,  prépost-plébános,  szül.  1860 
szept.  26.  Igrámban,  Pozsony  vm.  1883.  szentel- 
ték föl,  1891.  váci  szemináriumi  aligazgató,  1895. 
rákospalotai  plébános  lett.  Az  ő  buzgólkodására 
építették  föl  a  nagyszabású  rákospalotai  temp- 
lomot. 1903-ban  hatvani  c.  prépost  lett,  1910. 
a  romhányi  plébániára  ment  s  ugyanakkor  espe- 
ressé nevezték  ki.  Főbb  irodalmi  müvei :  Jézus 
Krisztus  egyMzának  története  (Budapest  1907, 
3  köt.) ;  A  pápák  története  (Rákospalota  1909). 

Clioc  (franc,  ejtsd:  sok)  a.  m.  összeütközés,  össze- 
csapás ;  két  ellenséges  lovascsapat  összecsapása. 
Az  összecsapás,  melyet  az  azt  nyomban  követő 
kézitusa  egészít  ki,  a  lovassági  harcnak  a  leg- 
fontosabb s  döntő  mozzanata.  Az  összecsapásnál 
a  fődolog,  hogy  erőteljes  s  hatásában  szétzúzó  le- 
gyen, ez  pedig  úgy  érhető  el,ha  a  lovasság  az  utolsó 
pillanatban  a  lehető  legnagyobb  gyorsaságot  fejti 
ki  s  amennyire  csak  lehetséges,  zárkózva  marad. 
L.  Roham. 

Choc,  FácZay,  cseh  politikus,  szül.  1860  szept.  23. 
Prágában  (Weinberge).  Egyetemet  végzett  és  több 
szociális  és  közjogi  munkát  írt,  mint :  A  szociális 
eszme  története  és  A  cseh  közjog.  Előbb  a  cseh 
tartomány  gyűlésbe,  1901.  pedig  az  osztrák  Reichs- 
ratba  választották  meg.  Mindkettőben  a  cseh 
nemzeti-szocialista  párt  és  a  szélső  haladó  cseh 
képviselők  klubjának  vezórférfla.  Az  osztrák  de- 
legáci  óban  is  többször  hangoztatta  radikális  elveit. 

Clioc  en  retonr  (franc,  ejtsd :  sok  aS  rötúr),  mi- 
kor az  anyát  a  magzat  —  ki  az  apjának  sziílli- 
sót  örökölte  —  a  méhlepény  vérkeringése  révén 
sziíllissel  fertőzi,  1.  Szifilis. 

Chocs,  az  Árva-Ldptói  mészkőhegység  középső 
tagjának  (a  C.-csoportnak)  és  az  egész  hegység- 


nek legmagasabb  emelkedése,  mely  a  dubovai  nye- 
regtől K.-re  1613  m.  magasságot  ér  el.  Az  egész- 
ben véve  alacsony  gerinc  fölé  e  hegy  tömeg  mesz- 
szire  kiemelkedik  s  uralkodik  az  egész  vidéken ; 
tömege  egyfelől  a  Likavka  és  Leszttn,  másfelől  a 
Rasztocsa  völgye  vagyis  Lucskii  völgy  és  a  Vág 
közt  terül  el ;  főtömegéből  mintegy  sugarasan  in- 
dulnak ki  mellékágai,  melyek  főleg  D.  felől  érnek 
el  tetemes  hosszúságot  s  csak  a  Vágót  kísérő  dom- 
bokban szűnnek  meg.  Maga  a  C.  Árva  és  Liptó 
várm.  határán  emelkedik s  É.-i.  lejtője  igen  mere- 
dek 8  helyenkint  óriási  magasságú,  közel  függó- 
Wes  sziklafalakként  tornyosul  fel.  Megmászása 
ENy.  felöl  (Pelsőkubinból)  vagy  DK.  felől  (Lucski 
fürdőből)  2—3  órát  igényel ;  kilátása  igen  jutal- 
mazó. A  C.  ismeretes  heves  zivatarairól  és  jégesői- 
ről. V.  ö.  Thirring  Gusztáv,  Az  Árva-Liptói  mész- 
kőhegység (Magy.  Kárpátegyesület  XIV.  évk. 
1887,  93-103. 1.);  Szántó  F.  Károly,  Kirándulás 
a  Nagy-C.-ra  (Turisták  Lapja  V.  évf.  1893). 

Chocs-dolomit,  világos  színű  dolomitok  ós  do- 
lomit mészkövek,  melyek  a  Vág  vidékén  a  felső 
krétaformációhoz  tartoznak.  B  nevet  a  Rózsa- 
hegytől É.-ra  emelkedő  Chocs-hegy  után  Mojsi- 
sovics  E.  adta  a  kőzeteknek. 

Choctaw,  indiánus  törzs,  1.  Csokta. 

Chodau,  csehül  Ghodov,  község  Csehország- 
ban, Falkenau  ker.  kapitányságban,  (1910)  5676 
lak.,  jelentékeny  barnaszénbányászattal. 

Cho  Densu  (1352—1431).  Eredeti  nevén  Min- 
cho,  híres  japán  festő,  ki  Li  Lung  Míen,  a  Sung 
korszakbeli  nagy  művész  nyomdokain  haladt  és 
az  ú.  n.  Unkoku  iskola  megalapítója  volt. 

Choderlos  de  Laclos,  1.  Laclos. 

Chodkjewicz  (ejtsd:  hodkjevics),  Jan  Karol,  len- 
gyel hadvezér,  szül.  1560.,  megh.  Kocimban  1621. 
Részt  vett  az  oláhországi  és  a  Dnyeper  melletti 
hadjáratokban  és  Litvánia  tábori  hetmanává  lett. 
1605-ben,  mint  a  lengyel  hadsereg  fővezére,  IX. 
Károly  svéd  királyt  Weitzenstein  mellett  legyőzte. 
A  svédekkel  kötött  fegyverszünet  után  C.  Orosz- 
ország ellen  harcolt  Al-Demeter  érdekében,  de 
mert  a  hadsereg  fegyelmezetlenségét  nem  birta 
kiirtani,  kénytelen  volt  az  elfoglalt  Moszkvát  el- 
hagyni és  bókét  kötni  (1614).  1620-ban  a  Török- 
ország elleni  hadjáratban  vitte  a  fővezérséget,  de 
közben  elhalt. 

Chodnewit  (ásv.),  többé -ke  vésbbé  tisztátalan 
chiolit. 

Chodok  (chodové,  chodci),  a  Cseh-erdönek  fő- 
leg a  bajor  határ,  Taus-Pfraumberg  felé  eső  részé- 
ben élő  cseh-német  nép  területi  neve.  Egykor  tisz- 
tán cseh  nyelvű,  szervezett  határőrség  volt,  in- 
tézményeiben a  mi  székelységtinkhöz  hasonló. 
Feladatuk  volt  elsősorban  a  szorosok  védehne,  de 
mint  közvetlen  királyi  hatóság  alá  tartozó  katonák 
az  ország  területén,  saját  zászlaik,  saját  kapitá- 
nyaik vezetése  alatt  másutt  is  harcoltak.  Szolgá- 
lataik fejében  csaknem  szabad  nemesi  jogokat  él- 
veztek. Szolgálmányok  helyett  a  királynak  adót 
fizettek  8  amikor  1328.  zálogba  adta,  nyílt  láza- 
dásban törtek  ki  ellene.  A  husszita  mozgalmakban 
élénk  részt  vettek  s  ezért  utóbb  jogaikat  elkobozták. 

Chodorów,  helység  Galíciában,  Bóboka  ker. 
kapitányságban,  fémárúgyárakkal  és  (i9io)  4333 
lakossal. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Jhodowiecki 


—     461     — 


Choiseul 


Chodowiecki,  Danid,  német  festő  és  graükus, 
szül.  Danzigban  1726  okt.  16.,megh.  1801  febr.  7. 
Eleinte  miniatürfestészettel  foglalkozott,  azután 
nagyobb  olajképeket  is  festett,  sikert  azonban 
csak  rézkarcaival  aratott.  A  halálra  ítélt  Calas- 
nak  családjától  vett  búcsúját  ábrázoló  rézkarc 
<1767)már  tárgyánál  fogva  nagy  feltűnést  keltett, 
de  C.  művészete  inkább  apróbb  rézkarcokban, 
illusztrációkban,  sorozatokban,  egyes  lapokban 
uyilvánult  legtisztábban.  Korának  életét,  a  ber- 
lini kispolgárias  környezetet  felül  nem  múlt 
megfigyeléssel,  hűséggel,  gyakran  szeretetre- 
méltó humorral  ábrázolta  és  ezáltal  mai  napig 
kedvence  a  német  népnek.  Illusztrációi  közül  kü- 
lönösen népszerűekké  váltak  Lessing  Minna  v. 
Barnhelmjéhez,  Goethe  Wertherjéhez,  Gellert 
meséihez,  Goldsmith  Wakefleldi  lelkészéhez  és  a 
kor  egyéb  kedvelt  műveihez,  valamint  a  na- 
gyon elterjedt  almauaohokhoz  készített  rézkar- 
cok ;  sorozatai  közül  a  brandenburgi  hadi  jelene- 
teket ábrázoló  képek  tűnnek  ki.  Egyes  rézkarcai 
népies  típusokat  és  apró  jeleneteket  mutatnak  be. 
Rézkarcainál  még  vonzóbbak  nagy  számmal  fönn- 
maradt vázlatai,  rajzai,  melyek  közül  különösen 
az  Utazás  Danzlgba  c.  sorozat  (a  berlini  műv. 
akadémia  birtokában)  válik  ki.  V,  ö.  Kaemmerer, 
C  (Bielefeld  és  Leipzig  1897) ;  Oettingen,  Dániel 
C.  (Berün  1895). 

Chodsa,  1.  Kavmlzsa. 

Chodshent,  1.  Hodzsent. 

Chodzko,  1.  Alexander,  lengyel  orientalista, 
szül.  1804.,  megh.  1891.  A  keleti  nyelveket  Szent- 
péterváron tanulta.  1831— éö-ig  mint  orosz  főkon- 
zul  Restben,  Perzsiában  tartózkodott.  Politikai 
okokból  hivatalát  elhagyva,  1845-től  fogva  a  szláv 
nyelvek  tanára  a  College  de  France-on.  Sokat  írt 
angolul  és  franciául.  A  perzsa  vallásos  színművek, 
a  teazieék  közül  ötöt  franciára  fordított  Théátre 
persan  (Paris  1878)  cím  alatt.  A  Körogluról  szóló 
népies  költeményeket  még  a  negyvenes  években 
angolra  fordította  Specünens  of  the  popular  poe- 
try  of  Persia  (London  1842)  c.  Említésre  méltóbb 
müvei  még:  Grammaire persane  (1.  kiad.  1852,  ^. 
kiad.  1883) ;  Grammaire  paléosla ve  (1869)  ;Études 
bulgares  (Paris  1875).  Ezenkívül  sok  perzsa  köl- 
teményt ültetett  át  a  lengyel  irodalomba. 

2.  C,  Ignacy,  lengyel  író,  szül.  Litvániában,  Za- 
bloczyznában  1795  jan.  15.,  megh.  Dzietwi^tniki- 
ben  1861  aug.  1.  Az  első  népies  lengyel  írók 
egyike,  aki  Litván  képeiben  (Obrazy  litewskie 
1840—1850,  5  sorozat)  és  Litván  hagyományai- 
ban (Podania  litewskie  1852—60,  4  sorozat)  pom- 
pás rajzokat  adott  Litvánia  múltjából.  Műveinek 
gyűjteményes  kiadása  11  kötetben  jelent  meg 
Vilnában  (1875—77). 

3.  C.,Leonard,lengyel  író,  szül.  Oborekben  1800 
nov.  6.,  megh.  Poitiersban  1871  márc.  12.  Mint 
Oginski  herceg  titkára  1826.  Parisban  telepedett 
meg.  Az  1830-iki  júliusi  forradalomban  Lafayette 
adjutánsa  volt  ós  aztán  a  közoktatásügyi  minisz- 
térium könyvtárosa  lett.  Sok  életrajzi,  történeti  és 
földrajzi  mmikát  írt  lengyel  és  francia  nyelven. 
Nevezetesebbek :  La  Pologne  historique,littéraire, 
monumentale  et  pittoresque  (Paris  1835—47);  His- 
toire  populaire  de  la  Pologne  (illusztrálva  n.  o. 
1835). 


Cboeropus  (állat),  az  erszényesek  (Marstipi- 
alia)  rendjébe,  a  sokfogú  erszényesek  (Poly- 
protodontia)  alrendjébe,  a  bandikutfélók  (Pera- 
melidae)  családjába  tartozó  állatnem.  Egyetlen 
képviselője  az  Ausztráliában  honos  kótujjú  er- 
szényes borz  (G-  castanotis  Gray).  Kb.  akkora, 
mint  a  kisebbtermetü  tengeri  nyúl ;  törzse  25, 
farka  10  cm.  hosszú.  Füves  alföldeken  él. 

Choes  (gör.),  athéni  ünnep,  «a  kannák  ünnepoa, 
a  Dionysos  tiszteletére  tartott  Anthesteria  ünnep 
második  napja,  melyen  valóságos  versenyivást 
rendeztek  és  amelyen  az  archon  basileus  felesé- 
gét egy  titokzatos  fáklyás  körmenet  alkalmával 
az  istennel  összeadták. 

Choi,  város  Perzsiában,  1.  Ehoi. 

Choindez  (ejtsd:  soeSdé),  németül  Schwende, 
gyárváros  Bern  svájci  kantonban. 

Choirilos,  1.  Athénből  való  tragikus  költő,  ki 
Kr.  e.  520  táján  versenyzett  egy  darabjával  elő- 
ször. Elismert  művelője  volt  különösen  a  szatiros 
drámának.  V.  ö.  Nauck,  Tragiconim  graecorum 
fragmenta  (Leipzig  1889).  Az  úgynevezett  me- 
trum Choerileum,  choirilosi  versmérték : 
(_  ..  I  _  ..  I ] I I  ji) 

nem  C.-tól  való,  hanem  a  latin  grammatikusok 
nevezték  el  így  egy  vers  után,  melyben  C.-ról  van 
szó.  V.  ö.  Pecz,  A  görög  tragoedia  (L  Budapest 
1889).  —  2.  C,  Samosból  való  görög  epikus  költő, 
ki  Kr.  e.  470.  született  és  Archelaos  makedóniai 
király  udvarában  halt  meg  400  táján.  Egy  Per- 
seis  c.  eposzt  írt,  melyben  az  athénieknek  Xer- 
xesen  aratott  győzelmét  énekelte  meg.  Töredé- 
kei össze  vannak  gyűjtve  Kinkd-nél  Epiconmi 
graecorum  fragmenta  1.  (Leipzig  1877).  —3.  C.  a 
káriai  lasosból  való  jelentéktelen  epikus  költő, 
Nagy  Sándor  hadjáratainak  megéneklöje. 

Choiromyces  (növ.),  a  föld  alatt  élő  gombák 
egy  génusza.  1.  Szarvasgomba. 

Chois.,  növénynevek  mellett  Choisy  Jacques 
Denys  (szül.  Jussyben  1799  ápr.  5.,  megh.  Genf- 
ben, mint  a  fiziológia  tanára  1859  nov.  26.)  ne- 
vének rövidítése.  Különösen  a  Convolvulus-f élek- 
ről értekezett. 

Choiseul  (ejtsd:  soazöi),  egyike  a  Salamon-szige- 
teknek (1.  0.). 

Choiseul  (ejt«d:  soazöi),  fraucía  nemesi  család, 
mely  a  Champagne-ban  fekvő  Choiseul  község- 
és  várról  vette  nevét.  A  család  Langres  grófjaitól 
származott.  Nevezetesebb  tagjai : 

1.  Etienne  Frangois,  C.-Amboise  hercege, 
stain  viliéi  marquis,  francia  államfórfiú,  szül.  1719 
jún.  28.,  megh.  1785  máj.  7.  Parisban.  Jezsuiták 
vezetése  alatt  végezte  iskoláit,  azután  a  katonai 
szolgálatba  lépett  s  az  osztrák  örökösödési  hábo- 
rúban (1741)  annyira  kitűnt,  hogy  ezredessé  ne- 
vezték ki.  Visszatérése  után  az  udvar  szolgálatába 
állott  és  Pompadour  asszony  bizalmas  barátja  lett, 
kinek  kérelmére  XV.  Lajos  1758.  C.  hercegévé 
nevezte  ki.  1756-ban  Pompadour  asszony  közben- 
járására követül  ment  Rómába  és  azután  Bécsbe, 
hol  az  osztrák-francia  szövetséget  sikerült  meg- 
kötnie. 1758-ban  külügyminiszter  lett,  1761.  pe- 
dig átvette  a  hadügyi,  később  a  tengerészeti  mi- 
nisztériimi  vezetését,  míg  a  külügyi  tárcát  nagy- 
bátyjára, a  későbbi  Prasliu  hercegre  bízta.  A 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


ChoSseul-PrasIin 


462     — 


Cholevius 


francia  befolyás  emelése  végett  a  Bourbon-család 
országai:  Franciaország,  Spanyolország,  Parma  és 
Szicília  között  1761.  családi  szerződést  létesített. 
Része  volt  a  jezsuiták  elűzetésében  és  független 
gallikán  egyház  szervezését  tervezte.  1768-ban 
megszállotta  Avignont.  De  XIV.  Kelemen  pápa  a 
kii'ályt  megint  a  maga  részére  tudta  megnyerni 
ós  C.  tervét  meghiúsította.  A  lengyel  konfederá- 
eiót  támogatta  és  Oroszországot  a  portával  hábo- 
rúba keverte ;  francia  tiszteket  küldött  Kelet- 
Indiába,  hogy  ennek  benszülött  fejedelmeit  az 
elszigetelt  Anglia  ellen  támogassa  és  oly  ügye- 
sen szőtte  a  diplomáciai  cselszövény  szálait,  hogy 
II.  Katalin  cárnő  «le  cocher  de  rBurope»-nak 
nevezte  el.  Bukását  XV.  Lajos  megsértett  új 
kedvese,  Dubarry  grófnő  okozta,  kinek  fondor- 
latai következtében  a  király  C-t  1770.  végleg  el- 
bocsátotta és  falusi  birtokára  száműzte.  XVI. 
Lajos  1774.  megengedte  neki  a  visszatérést.  A 
C.  neve  alatt  megjelent  «MémoireS))  nem  hitele- 
sek. V.  ö.  Schlözer  K.,  C.  und  seiue  Zeit  (Berlin 
1848) ;  Jobes,  La  Francé  sous  Louis  XV  (6  köt.) ; 
Fiion,  Ambassade  de  C.  á  Vienne(1872);  Bou- 
taric,  Corresp.  secrete  de  Louis  XV.  (1866) ;  Bro- 
^?^é!,  Le  secret  du  roi  (1889);  Maugras,  Le  duc 
de  C.  (1902);  Bourgoult,  C.  et  l'alliance  espa- 
gnole(1906) ;  Soltau  R.  H.,  The  Duke  of  Ch.  (Lon- 
don 1909). 

2.  Marié  Gábriel  Auaust  Laurent,  Choiseul- 
Gouffier  grófja,  francia  diplomata  és  régiségbu- 
vár,  szül.  1752  szept.  27.,  megh.  1817  jún."  20. 
Aachenben.  Tanulmányi  útja  eredményeit  a  Vo- 
yage  pittoresque  de  la  Gréce  (1780— 1824,  3  köt., 
300  acélmetszettel,  új  kiad.  Miller  és  Hasetól- 
1840  sk.)  c.  munkájában  tette  közzé,  melynek  ré- 
vén a  francia  akadémiába  jutott.  Nemsokára  kö- 
vetül küldték  Konstantinápolyba.  A  francia  for- 
radalom idején  az  elfogatási  parancs  elől  II.  Kata- 
lin cárnöhöz  menekült ;  I.  Pál  cár  pedig  müaka- 
démiai  igazgatónak  és  császári  levéltárnoknak 
nevezte  ki.  1801-ben  visszatért  Franciaországba, 
hol  kizárólag  a  tudományoknak  élt.  1814-ben 
pairré  és  államminiszterré  nevezték  ki.  Gyűj- 
teményét a  Louvre-múzeummal  egyesítették.V.  ö. 
ChoiseuL-Gouffier,  La  Francé  en  Orient  (1887) : 
Danbigny  M.  B.,  Ch.  et  la  Francé  d'outre  mer. 
(1892,  2  köt.). 

Choiseul-Praslin,  1.  Praslin. 

Clioisy,  Jacques  Denys,  1.  Chois. 

Choisy-le-Roi  (ejtsd:  soazi-iö-roá),  község  Seine 
francia  départementban,  a  Szajna  balpartján,  (i906) 
13,067  lak.,  posztó-,  nemez-,  fayence-  és  porcel- 
lángyártással; sok  nyaralóval.  A  temetőjében  lát- 
ható Rouget  de  risle  bronz  síremléke,  aki  1836.  itt 
halt  meg. 

Chokand,  khánság,  1.  Kokan. 

€lioke-bore  (ang.,  ejtsd:  csók-bór),  a  szűkített 
f úrású  serétes  fegyvercső  angol  neve.  A  eső  vége 
felé  kúposán  szűkül  és  ezáltal  a  serét  a  nagyobb 
távolságba  történt  lövésnél  sem  szóródik  szét. 

Choktaw,  1.  Gsokta. 

Cholaemia,  1.  Sárgaság. 

Cliolagoga,  1,  Epemjto  szerek. 

Cholalsav,  1.  Epesavak. 

Cholangítis  a.  m.  epeérgyuladás ;  1,  Máj- 
tályog. 


Cholecystektasia  (gör.)  a.  m.  epehólyag- 
tágulás. 

Cltolecystektoiuia,  1,  Epehólyag  kiirtása. 

Cholecystenterostomia  (gör.)  a.  m.  ven- 
dégszáj, mesterséges  nyílás  készítése  az  epehó- 
lyag és  a  bél  között. 

Cliolecystis,  epehólyag  (1.  c). 

Cltolecystitis  (gör.)  a.  m.  epehólyaggyula- 
dás. 

Cholecystotomia  (gör.),  epehólyagmetszés, 
az  epehólyag  megnyitása. 

Clioledoelius(v.í?wdMsC.^,  epe  vezeték;  cho- 
ledochitis  a.m.  epevezeték  gyuladása;  choledocho- 
duodenostomia  a.  m.  vendógszáj készítés  a  közös 
epevezeték  és  a  patkó-  (epés)  bél  között ;  chole- 
dochotomia  a.  m.  az  epevezeték  megnyitása. 

Choleinsav,  egy  epesav,  mely  változó  mennyi- 
ségben található  a  marhaepében.  Az  epében  ren- 
desen előforduló  cholsav-  v.  cholalsavtól  kisebb 
oxigéntartalmán  kívül  fizikai  tulajdonságaival, 
valamint  némely  vegyszerrel  szemben  eltérő  vi- 
selkedése által  különbözik.  L.  Epesavak. 

Cholelitli,  1.  Epekő. 

Cholelitbiasis,  1.  Epekőbetegség. 

Cholera,  1.  Kolera. 

Cliolera  aviam,  1.  Baromfikolera. 

Choleranepliritis,  1.  Kolera. 

Cboleratíplioid,  1.  Kolera. 

Cholera-vörös,  1.  Kolera-vörös. 

Cholerikus,  1.  Kolerikus. 

Cholerio,  1.  Kolerin- 

Choles  (ejtsd :  csóiesz),  maya  nembeli  indiánus 
törzs  a  kolumbiai  Panamában,  a  Darien-öböl  D.-i 
partvidékén,  hol  lakóházait  a  víz  fölött  2— 2"5  m. 
cölöpökre  építi.  Nyelve  és  életmódja  eltér  a  szá- 
razföldi indiánusokétól.  Másik  águk  a  mexikói 
Chiapas  területén,  főleg  Palenque  vidékén,  a  ha- 
sonnevű romváros  mellett. 

Cholesteatonta  (gör. -lat.),  ritkán  előforduló, 
apró,  gyöngyházfényű  daganatok  a  lágy  agybur- 
kokon, amelyek  elszarúsodott  laphámpikkelyek- 
ből és  cholestearin  jegecekböl  állanak.  Néha  a 
dobüregben  is  képződnek  C-k  a  hám  elszarúso- 
dása  miatt  idült  gyuladás  következtében. 

Cbolesterin,  1.  Koleszterin. 

Cholet  (ejtsd:  soié),  járási  székhely  Maine-et- 
Loire  francia  départementban,  a  Maine  partján, 
(1906)  20,427  lak.,  vászon-  és  pamutiparral.  A  C-i 
cikkek :  fehér  és  színes  vászon-zsebkendők-,  vá- 
szon, batiszt  és  ílanell  híresek.  Nagyban  űzik  a 
marhatenyésztést  is. 

Choleyi\iB,Karl  Leo,  német  irodalomtörténész, 
szül.  Barteuben  1814  márc.  11.,  megh.  1878 
dec.  13.  Königsbergben  tanult,  mire  utóbb  a  ras- 
tenburgi,  majd  a  königsbergi  gimnáziumban  ta- 
nított. 1857-ben  nyugdíjazták.  Neveléstani  mun- 
káin kívül,  minők :  Dispositionen  und  Materialien 
zu  deutsehen  Aufsatzen  (2  köt.,  1860  10.  kiad. 
1887)  és  Praktische  Anleitung  zur  Abfassung 
deutscher  Aufsatze  (1868,  6.  kiad.  1882),  fömun- 
kái :  Geschichte  der  deutsehen  Poesie  nach  ihren 
antiken  Elementen  (2  köt.,  1854) ;  Die  bedeutend- 
sten  Romane  des  XVII.  Jahrhunderts  (1866),  és 
Aesthetische  u.  historische  Einleitung  nebst  fort- 
laufender  Erlauterung  zu  Goethes  Hermann  und 
Dorothea  (1863,  3.  kiad.  1897). 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


r 

^^■holianribus 
^K   Clioliainl 


-     463     - 


Cholúla 


Clioliambus  (gör.-lat.)  a.  m.  sánta  jambus, 
máskép  skázőn,  az  olyan  jambusi  sor,  melyben  az 
utolsó  janibusl  láb  helyett  látszólag  trocheus  van 
B  így  a  ritmus  az  egyenletes  folyásból  a  sor 
végén  mintegy  kizökken.  C.-nak  nevezik  különö- 
sen a  jambusi  trime  temek  (hatos  jambusnak)  meg- 
felelő trochaikus  végződésű  jambust,  melynek 
prozódiai  képlete  a  következő : 


II 


Skázon,  szerettem  Skázononi,  kemény  vágást, 
Oh  csak  keményt  tégy  rajta :  hasson  el  csontig. 

Virág  Benedek. 

_  tmikailag  tekintve,  trocheusi  lábról  szó  sincs 
e  formában,  hanem  szinkopéval  van  dolgunk, 
összevont  jambusi  lábbal.  Az  egymás  mellé  ke- 
iTilő  két  arzis  különös,  rikító  színezetet  kölcsönöz 
a  formának,  s  valóban  a  görögök  gúnyversekben 
használták.  Nálunk  a  klasszikái  irány  hívei  tet- 
tek vele  pi'óbát,  de  nyomósabb  hatás  nélkül. 

Cholin  v.trimethyloxyaethyl  ammónium  hydr- 
oxyd :  H0.N:~[^(5,»^5^^^»^°^'-  Előfordul  mind  a  nö- 
vényi, mind  az  állati  szervezetben ;  a  vérben,  külö- 
nösen az  idegállomány  nagyobbmérvü  szétesésé- 
vel járó  betegségek  esetén  mindig  fellelhető.  A 
mellékvesékben  is  kimutatható,  állítják,  hogy  a 
mellékvese  kéregállománya  választja  el.  Való- 
színűbb azonban,  hogy  az  állati  szervezetben  a 
lecithin  (1.  o.)  —  melynek  alkotórésze  —  szót- 
esése révén  keletkezik.  Mivel  a  vérnyomást  csök- 
kenti, bizonyos  mirigyek  működését  pedig  elő- 
mozdítja, az  adrenalin  (1.  o.)  antagonistájának 
látszik  lenni.  Tiszta  állapotban  a  C.  szirupszerű 
folyadék.  Platinakloriddal  egy  vízben  oldható,  de 
alkoholban,  éterben,  kloroformban,  benzolban  stb. 
oldhatatlan  vegyületet  képez,  mely  jellemző  kris- 
tály formája  (hatszögű,  narancsvörös  színű  lapok) 
által  a  C.  felismerésére  szolgálhat.  Rokonvegytl- 
letei  a  mérgező  neurin,  továbbá  a  muscarín, 
betain  stb. 

Cholm  (lengyelül  Ghelm),  1.  járási  székhely 
Pszkov  orosz  kormányzóságban,  a  Kunya  és  Lo- 
vat összefolyásánál,  5899  lak.,  bőrcserzéssel, 
gabona-,  kender-  és  fakereskedéssel.  —2.G,járás% 
székhely  Lublin  orosz-lengyel  kormányzóságban, 
az  ükerka  mellett,  19,236  lak.,  igen  szép  szé- 
kesegyházzal, marha-  és  gabonakereskedéssel. 
Régen  Halicshoz  tartozott ;  1377.  került  Lengyel- 
országhoz és  sokáig  püspöki  székhely  is  volt. 

Cholmogory,  1.  Holmogori. 

Cholnoky,  1.  Imre,  id.,  jogi  író,  szül.  Kecske- 
méten 1820.,  megh.  Dunaföldváron  1901  ápr.  25. 
1846-ban  Nógrád  vmegye  táblabírája,  az  1848-iki 
márciusi  napokban  tagja  volt  a  nemzetőri  hadi- 
tanácsnak. Végigküzdötte  a  szabadságharcot  és 
az  őrnagyi  rangig  jutott.  1850-ben  15  évi  várfog- 
ságra ítélték,  de  fél  év  múlva  szabadon  bocsátot- 
ták. Erre  Bölcskén  ügyvédkedett.  Az  alkotmány 
életbe  lépte  után  a  középbalpárt  egyik  vezérsze- 
replője volt :  a  fúzió  alkalmával  a  függetlenségi 
párthoz  csatlakozott.  Munkája:  Váltóeljárási 
rendszer  ^negyekre  és  városokra  nézve  (Buda- 
pest 1847). 

2.  C.  Imre,  if  j.,  jogi  író,  az  előbbinek  fla,  szül. 
Bölcskén  1 851.Kir.  közjegyző  Szatmár-Németiben. 
Munkáiból  megemlltendők :  A  magyar  anyagi 


magátijog  kézikönyve  (Budapest  1886) ;  A  ha- 
gyatéki eljárás  gyakorlati  tervezete  (Kaposvár 
1890). 

3,  G.  Jenő,  egy.  tanár,  szül. Veszprémben  1870 
júl.  23.  1892-ben  a  József-műegyetemen  mérnöki 
oklevelet  nyert.  Előbb  Klimm  Mihály  mellett  a 
műegyetemen,  azután  Lóczy  mellett  a  budapesti 
tud.  egyetemen  volt  asszisztens  ;  részt  vett  a  Ba- 
laton tudományos  tanulmányozásában  s  apróbb 
jelentésein  kívíü  erről  több  nagyobb  szakmunkát 
írt  •  A  Balaton  limnolőgiája,  a  Balaton  szintű- 
neményei,  a  Balaton  jege,  a  Balaton  hidrogra- 
fiája,  amelyek  a  magyar  földrajzi  társaság  Ba- 
laton-bizottságának kiadványai  közt  jelentek 
meg.  189G-ban  állami  ösztöndíjjal  Kelet-Ázsiába 
ment,  hogy  ott  hidrográflai  és  geográfiai  tanul- 
mányokat végezzen.  Beutazta  a  Jaug-ce-kiang 
deltavidókét,  majd  Pekingből  a  mongol  pusztákra 
utazott,  azután  Mandzsuország  ismeretlen  tertüe- 
teit  járta  be  s  végül  a  kinai  nagy  alföldön  és 
a  Huai  hegységen  kereszttü  Sanghaiba  ment, 
ahonnan  1898.  visszatért  hazájába.  Ez  utazásáról 
több  könyvet  írt :  A  sárkányok  országából  (Élet- 
képek és  útirajzok  Kínából,  1902);  Talajjavüás  és 
folyószabályozás  Kináhan  (Budapest  1905);  to- 
vábbá számos  magyar  és  idegen  nyelvű  tanul- 
mányt. Ezután  titkára,  majd  főtitkára  volt  a 
Földtani  társulatnak,  később  a  Földrajzi  társaság- 
nak, egyszersmind  a  Földrajzi  Közlemények  szer- 
kesztője, jelenleg  a  Földrajzi  társaság  egyik  alel- 
nöke. 1903-ban  a  budapesti  tudományegyetemen 
magántanárrá  habilitálták.  1905-ben  a  kolozs- 
vári egyetem  meghívására  ott  az  egyetemes 
földrajz  nyilvános  rendes  tanárává  nevezték 
ki.  Újabb  művei:  A  levegő  fizikai  földrajza 
(1903) ;  Világegyetem  ós  A  Föld  hegyei  és  vizei 
(Műveltség  könyvtára  II.  ós  III.  kötet,  1907  és 
1908).Világ8zerte  ismeretesek  lettek  a  futóhomok 
mozgásáról,  a  Balatonról,  továbbá  a  mesterséges 
öntözéseknek  a  népvándorlásokkal  való  össze- 
függéséről szóló  tanulmányai.  E  Lexikonnak  is 
munkatársa. 

4.  C  Viktor,  hiriapíró,  szül.Veszprómben  1868 
dec.  23.,  az  előbbinek  testvérbátyja.  Jogot  Győ- 
rött és  Budapesten  hallgatott.  1894rben  átvette  a 
Veszprémi  Hírlap  szerkesztését ;  1898.  Budapes- 
ten a  Pesti  Napló  segédszerkesztője  lett ;  azóta 
több  napi-  és  hetilap  munkatársa.  Megjelent  szép- 
irodalmi művei:  Füstkarikák,  elbeszélések  (Vesz- 
prém 1896);  rawwúár,  elbeszélések  (1910) ;  Be- 
szélgetések, tárcacikkek  (1910) ;  Az  Alerion-ma- 
dár  vére  (191  l).Több  színművet  fordított  a  fővárosi 
színházak  számára.  írói  álnevei :  Paganel,  Pe- 
largus,  Ame. 

Cboloepus  (állat),  a  lajhár-félók  egy  neme. 
L.  Lajhár-félék. 

Cholon  (eiftsd:  soion),  város  a  francia  Kokinki- 
nában,  7  km. -nyíre  Szájgontól,  (i906)  138,000  lak.^ 
rizskereskedéssel. 

Cholsav  V.  cholalsav,  1.  Epesavah. 

Cholti  apátság.  Pázmány  tesz  róla  emUtést 
(Acta  Synodi  Dioec.  1629.),  azonban  ö  is  csak  any  • 
nyit  tud,  hogy  1217-ben  virágzott. 

Choloi,  1.  Holuj. 

Cholúla  (ejtsd:  csoiúia),  régi  város  Puebla  mexi- 
cói  államban,  Pueblátől  5  km.-nyire,  nem  egó- 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  B  alatt  keresendAI 


Choluteca 


—     464 


Chondrosidae 


szen  5000  lak.  Nevezetes  a  Teokalli,  Mexikó 
legnagyobb  piramisa,  Quecalkoatl  istennek  volt 
szentelve ;  hossza  az  alapnál  344  m.,  a  tetején 
50  m.,  magassága  pedig  62  m.  C.  Anahuak  szent 
városa  volt  és  főképen  ennek  köszönhette  nagy- 


Choluteca  (ejtsd:  csoiuteka), az  ugyanily  nevű  de- 
partamento  fővárosa  Honduras  középamerikai 
köztársaságban,  a  Fonseca-öböl  partjain,  a  C. 
nevű  folyó  torkolata  közelében,  (i905)  10,820  lak. 
Hozzá  tartozik  Tigre  sziget  az  Amalapa  nevű  sza- 
bad kikötővel. 

Choma,  ólikiai  város  Kis- Ázsia  DNy.-i  részé- 
ben, romjait  Eszkihisszar  mellett  ismerték  föl. 

Chőmage  (franc,  ejtsd:  somázs)  a.  m.  parlagon- 
hagyás, szünetelés. 

Chömage-biztositás,  1.  Biztosítás. 

Chomer,  gabona-  és  f  öldterületmértók  a  hébe- 
reknél; gabonánál  =  201-2  1. 

Chomjakov,  1.  Homjakov. 

Chonae,  falu,  1.  Kolosse. 

Cboudracantbidae  (állat),  az  evezőslábú 
rákok  (Gopepoda)  rendjébe  tartozó  rákcsalád, 
melyre  jellemző  töralakü  felső  állkapcsa ;  vég- 
tagjai nincsenek.  A  hímek  kicsinyek,  csenevészek 
és  a  nőstényhez  tapadva  élnek.  A  nőstények  hala- 
kon és  puhatestű  állatokon  (Mollusca)  élősködnek. 
10  nemből  30-nál  több  fajuk  ismeretes. 

Chondrarsenit,  1.  Kondroar zenit. 

Cbondrígen,  1.  Ghondrogen. 

Chondrilla  L.,  nyúlparéj,{n6\.),  a  Compositae 
(Fészkesek)  család  nyelves  virágú  génusza.  18 
faja  Európa,  Ázsia  és  a  mediterrán  vidék  kétéves 
vagy  évelő  füve.  Legelterjedtebb  a  G.  juncea  L. 
Erősen  elágazó,  ágai  vesszösek.  Kemény  serték- 
től szúrós.  Viráiga  sárga. 

Chondrin,  porcenyv,  a  porcoknak  v.  a  szaru- 
hártyának (cornea)  vízben  való  főzésekor  kelet- 
kezik. A  csontokból  főzhető  közönséges  v.  csont- 
enyv-  (glutin)-től  néhány  reakciója  által  külön- 
bözik. Nem  egységes  test,  mint  azelőtt  hitték, 
hanem  a  glutinnak  keveréke  a  porc  specifikus 
alkatrészeivel,  ill.  azok  hasadási  termékeivel. 

Cliondrit  (ásv.),  1.  Meteorit. 

Cliondrites  Sternb.  (növ.).  E  névvel  foglalják 
össze  azokat  a  fosszilis  algamaradványokat,  ame- 
lyek egyes  ma  élő  vörös  moszatokhoz  hasonlíta- 
nak. A  Szilurtól  az  alsó  harmadkorig  minden 
korszakban  megvoltak.  A  G.  Targionii  Brgnt.  az 
eocénkori  rétegekben  fordul  elő. 

Chondritis  (gör.),  1.  Porcgyuladds. 

Cliondrodendron  Buiz  et.  Pav.  (növ.),  a 
Menispermaceae  család  génusza,  melynek  mint- 
egy 8  faja  Braziliában  és  Peruban  honos.  Felfutó 
cserjék,  kerekded  v.  hosszúkás  levelekkel,  vég- 
álló fürtökkel  és  nyeles,  csonthéjas  terméssel. 
A  G.  tomentosum  Ruiz  et  Pav.  szolgáltatja  a 
valódi  radix  Pareirae  bravae-t  (pareiragyökér), 
mely  pelosin  nevű  hatóanyagánál  fogva  orvos- 
szerül  használatos.  L.  még  Gissampelos. 

Cliondrodistropliia  (G.  foetalis,  v.  Achon- 
droplasia  v.  Microme{iachondromalacica),Kaut- 
mann  által  elhatárolt  kórforma,  amely  a  csöves 
csontok  közép-  (diaphysis)  és  végdarabja  (epiphy- 
sis)  között  lévő  porcok  méhenbelüli  megbetege- 
désén alapszik.  Mivel   ezekből  a  porcokból  nő 


hosszában  a  csont  (1.  Gsont),  a  porcok  megbete- 
gedése esetén  a  csont  hosszirányú  növekedése 
nagymértékben  szenved;  s  így  a  C.-ban  szen- 
vedő magzatok  rendkívül  rövid  végtagokkal  bír- 
nak, amelyeken  a  normálisan  fejlődő  bőr  úgy  lóg, 
mint  egy  bő  ruha,  A  C.-nak  több  alakja  van,  asze- 
rint, hogy  a  porcos  epiphysis  hogyan  fejlődik :  ha 
az  is  kicsi  marad,  akkor  C.  hypoplastica-ról  szó- 
lunk, ha  megnagyobbodott  s  gombaszerüen  meg- 
vastagodott, C.  hyperplastica  a  neve ;  lehetsé- 
ges az  is,  hogy  kocsonyaszerüen  elpuhult,  ekkor 
C.  malacica  jön  létre.  A  C-s  magzat  végtagjai 
amellett  görbék,  orrtöve  erősen  behúzódott  (az 
agyalap  fejlődésének  visszamaradása  miatt).  A 
C-s  gyermekek  a  szülés  után  rendesen  igen  hamar 
elhalnak ;  ha  életben  maradnak,  kurtatagú  tör- 
pék lesznek  belőlük. 

Chondrodít,  1.  Kondrodit. 

Chondrogen  v.  chondrigen,  régebbi  nézetek 
szerint  a  porcszövet  alapanyaga,  melyet  a  kolla- 
génnel rokon  egységes  kémiai  anyagnak  tartot- 
tak. Mörner  vizsgálatai  óta  tudjuk,  hogy  ez  nem 
áll,  hanem  a  porcok  alapanyaga  kollagén  és  más 
anyagok  keveréke. 

Cliondroit  (gör.)  a.  m.  uyálkakő,  melyet 
porcszerü  keménysége  miatt  neveznek  így. 

Chondroitinkénsav,  v.  chondroitsav ;  Mörner 
fedezte  fel  a  porcokban ;  ezeken  kívül  előfordul 
az  aorta  tunica  intimájában,  sőt  nyomokban  a 
csontszövetben  is.  A  pathogiás  körülmények 
közt  keletkező  amiloidnak  (1.  Amiloid-elfajulás) 
is  alkatrésze.  Schmiedeberg  szerint  összetétele 
CigHgjNSOij.  Különböző  kémiai  behatásokra  kén- 
sav hasad  le  belőle  és  chondroitinné  lesz.  A 
chondroitin  híg  ásványi  savakkal  főzve  ecetsavra 
és  chondrosinra  esik  szét,  amely  erősen  redakál. 
A  chondrosin  további  hasadástermékei  még  tel- 
jesen tisztázva  nincsenek,  az  biztos,  hogy  amino- 
szénhidrát  származékok  keletkeznek  belőle(amino- 
glykuronsav,  glykosamin  ?). 

Chondrologia  (gör.),  az  anatómia  egyik  fe- 
jezete :  a  porctan. 

Cliondroma,  1.  Porcdaganat. 

Chondromalacia  a.  m.  porclágyulás. 

Chondromukoid,  Mörner  által  porcokból, 
különösen  marhák  gégeporcaiból  előállított,  a 
chondroproteidekhez  (1.  o.)  tartozó  foszforment^s 
cukorfehérje  (glykoproteid,  1 .  o.),  amely  ott  főleg 
kollagén  (1.  o.),  azonkívül  chondroitinkénsav  (l.o.) 
s  albumoid  (1.  o.)  társaságában  fordul  elő.  Lúggal, 
savval  való  elbontásánál  egyéb  fehérjeszárma- 
zékok mellett,  mint  minden  chondropoteid,  chon- 
droitlnkénsavat  is  ad.  Tiszta  állapotban  fehér, 
amorf,  savanyú  reakcióju  por,  mely  a  fehérjék 
rendes  színreakcióit  adja. 

Cbondroproteid,  az  olyan  glykoproteid 
(1.  0.),  melyben  a  fehérjével  egy  szénhidrát  tar- 
talmú éterkénsav,  a  chondroitinkénsav  van  ve- 
gyülve. A  C.-ek  közé  tartozik  a  chondromukoid 
és  az  amiloid. 

Chondropterygii  (Elasmoh'anchií,  Selor 
chii,  állat),  1.   őshalak. 

Chondrosarcoma,  lásd  Porcdaganat  és 
Szarkóma. 

Cbondrosidae  (áiiat),  a  négysugaras  kova- 
tűs  szivacsok  (Tetractinellidae)  alrendjébe  tar- 


Ámely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  kereaendfil 


I 


hondrosls 


465 


Chopin 


tozó  8'zivacsesalád.  A  tengerből  kivéve,  friss  álla- 
potban, gummi  vagy  porcogószerüek,  később  ki- 
száradva, börszerűekké  változnak,  ezért  gummi- 
vagy  börszivacsoknak  nevezik.  Nyolc  fajuk 
ismeretes.  A  Földközi-tengerben  gyakori  az  1—4 
cm.  nagyságú,  dióalakú  Ghondrosia  nucula 
0.  Schm. 

Cbondrosis  (gör.)  a.  m.  porcosodás. 

Cltondrosoina  (bioi.),  számos  sejt  protoplaz- 
májában  levő,  festékekkel  megfesthető  fonál-, 
vagy  szemecske  alakú  képződmények  neve. 

Cliondrostoina  (állat),  1.  Paduc. 

Cliondrus  (Stackhouse)  J.  Agardh  (növ.),  a 
Vorösmoszatok  egy  génusza.  Legismertebb  faja 
a  C.  crispus  (L.)  Stackhouse,  az  Atlauti-oceán 
északi  felében  él.  Nyálkát  tartalmazó,  villásan 
elágazó  telepéből  készítik  a  Garragaheen  drogot. 

Cbouetes  (áiut),  a  pörgekaruak  (Brachiopoda) 
egy  neme. 

Chongrad,  Chonrad,  Conrada,  Chornad,  Ma- 
gyarország középkori  vízrajzában  a.  m.  Hernád. 

Chonia,  az  ókori  Itáliában  így  nevezték  a  Lu- 
cauiában  Siris  és  Croton  városok  között  elterülő 
vidéket ;  lakosai  a  chonok,  talán  az  epiruszi  chao- 
nok  rokonai. 

Choniates,  Niketas  Akominatos,  bizánci  törté- 
netíró, 1.  Niketas. 

Chonikrit,  mállott  plagioklász,  1.  Fíroszklerit 

Chonos  (ejtsd:  csonosz,  máskép  Giuiytecas),töhh 
mint  1000  kisebb-nagyobb  szigetből  álló  csoport, 
Chiloe-szigettől  D.-re  a  Trés  Mentes  nagy  félszi- 
getig. E  szigetek  geológiai  alkata  olyan,  mint 
Chiioeé  (1. 0.),  éghajlata  olyan  mint  aTüzföldé;  a 
növényzet  rajta  csodálatosan  buja ;  a  gyér  indus 
lakosságnak  főtápláléka  a  vad  burgonya,  aquina, 
mint  ők  nevezik.  A  fauna  meglehetősen  szegé- 
nyes. Nagyobb  része  lakatlan.  Legnagyobb  szi- 
gete a  Magdaléna  (2225  km«). 

Chonqairo,  indiánus  törzs,  1.  Ghontaquiro. 

Chonsz  (Chunsn),  egyiptomi  isten,  melynek 
neve  szimbóluma  volt  azon  erőnek,  mely  a  ta- 
vaszi hónapban  a  felkelő  hold  és  a  felkelő  nap  fé- 
nyét okozta.  Mmt  járó  f érílút  ábrázolták,  karvaly 
fejjel,  a  holdkoronggal  a  fején.  Imádásának 
központja  Theba  volt,  ahol  a  híres  C.-templom 
állott. 

Chontales  (ejtsd:  csontaiesz),  departamento  Ni- 
caragua középamerikai  köztársaságban.  Gyar- 
matosított területe  11,182  km^.  Mintegy  32,000  ci- 
vilizált lakosa  nagyobbára  a  főváros  San  Sebas- 
tian  de  Acoyajpa  körül  lakik.  Le  Libertad  kerü- 
letben, a  Cordillerák  K.-i  lejtőjén  arany-  és  ezüst- 
bányák. 

Chontaqairo  v.  chonquiro  v.  piro,  délamerikai 
indiánus  törzs  az  Ukaya  lefolyó  területén.  Mai'coy 
Pál  szerint  a  C-k  a  campas-indiánok  ivadékai.  Első 
hittérítőik  sokat  meséhiek  a  régi  C-k  harciassá- 
gáról.  Manapság  már  csak  elszórtan  laknak,  há- 
rom családnál  többet  ritkán  találni  együtt.  Van- 
nak némely  összefüggés  nélküli  ősi  vallási  hagyo- 
mányaik, bár  kevés  kivétellel  kereszténységre 
tértek. 

Choo,  mérték,  1.  Gsó. 

Cbooria  (növ.),  1,  lUipe. 

Chop,  Max,  német  zenész,  szül.  a  thüringiai 
Greussenben  1862  máj.  17.  Jogászból  lett  ze- 

Rémi  Xajfy  Lexikona.  TV.  ltot. 


nesszé;  hangversenydarabokat  írt  zongorára, 
dalokat  stb.  Könyvei :  Zeitgenössische  Tondich- 
ter  (1888,  1890) ;  Prederich  Delius  (1897);  szá- 
mos zenemfl fejtegetés  (ú.  n.  Führer,  Wagner  stb. 
nagyobb  műveihez)  ós  regények.  Neje,  szül. 
Groenevclt  Celeste  zongoraművésznő. 

Chopart  (ejtsd:  sopár),iíVawfm,francia  seborvos, 
szül.  Parisban  1743.,  megh.  1795.  Tanítványa  volt 
Moreaunak.  Már  1767.  a  sebészeti  akadémiának 
egy  díját  nyerte  el :  Essai  sur  les  loupes  c.  dolgoza- 
tával.l782-ben  az  élettan  tanára,  majd  nemsokára 
a  sebészet  tanára  a  párisi  orvosi  iskolán.  Mű- 
vei :  Mém.  sur  les  contrecoups  dans  les  lésions  de 
la  tété ;  Traitó  des  maladies  chirurgicales  et  des 
opérations  qui  leur  eonviennent,De8ault  P.  J.-vel ; 
Traité  des  maladies  des  voies  urinaires  stb.  Egyik 
tanítványa,  Lafflteau  ismertette  C  egy  műtevési 
modorát,  mellyel  részleges  lábkiizesítést  végez- 
hetni. E  műtét  mai  nap  is  C  nevét  viseli. 

Chopart-féle  ízület  v.  articulatio  medio-tar- 
sea,  a  sarkcsont-köbcsonti  (art.  calcaneo-cuboidea) 
és  az  ugró-sajkacsonti  (art.  talo-navicularis)  ízü- 
let együttvéve.  Jelentőségét  az  adja  meg,  hogy 
a  lábfej  megbetegedéseinél  gyakran  válik  szük- 
ségessé a  lábfejnek  a  C-ben  való  kiizesítóse 
(ez  az  ú.  n.  Ghopart-féle  műtét).  Ilyenkor  az 
izületi  vonal  meghatározására  a  belső,  öreg- 
ujji  oldalon  a  sajkacsont  tapintható  gumója,  a 
külső,  kisujji  oldalon  az  V.  lábközépcsont  gumója 
szolgál;  az  Ízület  az  előbbi  mögött  1  cm.,  az 
utóbbi  mögött  1*5  cm. -re  kezdődik  és  S-alakú 
haj  lássál  bír.  A  C-ben  a  lábfej  mozgásai  igen  kor- 
látozottak, részint  mert  az  izülő  felszínek  sem 
engednek  meg  túl  nagy  kimozdulást,  részint  pe- 
dig mert  sok  és  igen  erős  szalag  (ligamentum) 
köti  a  csontokat  össze. 

Choper,  folyó,  1.  Hoper. 

Choperszk,  1.  Novohoperszk. 

Chopin  (ejtsd:  sopeS),  FrédéHc  Francois,  híres 
zeneköltő  és  zongoraművész,  szül.  Varsó  mel- 
lett Zelazowa  Wolában  1809  márc.  1.  (lengyel 
források  szerint  1810  febr.  22.),  megh.  Parisban 
1849  okt.  17.  Atyja,  C  Nicolas  menekült  francia 
nemes,  anyja  lengyel  nő  volt  (Chryzanowska).  A 
varsói  konzervatóriumban  Zywny,  majd  az  igaz- 
gató Elsner,  fejtették  ki  rendkívüli  tehetségét ; 
amaz  volt  egyetlen  zongora-,  emez  szintén  egyet- 
len zeneelméleti  tanára.  Iskoláztatásához  állítólag 
Radziwill  A.  H.  hg.,  a  zeneszerző,  anyagi  támo- 
gatással járult.  Külföldi  tanulmányútjában  1829 
aug.  Bécsben  játszott  először  nyilvánosan.  A  len- 
gyel forradalom  (1830)  után  többé  nem  tért  haza. 
Parisban  telepedett  le  s  gyöngéd,  vonzó  lényével 
a  születési  és  szellemi  arisztokrácia  barátságát 
biztosította  magának.  Ritkán  zongorázott  hang- 
versenyen ;  zongoratanításból  élt,  büszkén,  elő- 
kelőn és  szegényül.  Két  nagy  csalódás  után  az  el- 
lenszenvből tízéves  szenvedéllyé  vált  szerelem 
töltötte  el  szívét :  a  George  Sand  (1.  o,)  néven 
ismert  regényírónő,  Dudevant  marquis  neje,  volt 
az  ábrándos  művésznek  1837  óta  élettársa  és  a 
súlyos  tüdőbaj  jalküzködőnek  önfeláldozó  ápolója, 
de  idővel  hűtlensége  és  1847.  szakítása  elősegí- 
tették C  testi-lelki  szenvedéseit  és  halálát,  —  C 
művészi  nagysága  az  utolérhetetlen  finomság- 
ban állt:  a  kifejezés  meg  a  dallamszépség  el- 


Chopiné 


466 


Choreuták 


bájoló,  változatos  és  előkelő  voltában.  Virtuo- 
zitása a  zongorajátszásban  új  korszakot  nyitott 
meg;  a  pedállal  bánása,  billentésének  szinte  a 
végtelenig  fokozott  árnyalása,  a  tolmácsolt  érzés- 
hez képest  az  időmértéknek  művészi  váltakozása 
a  gyorsabb  vagy  lassúbb  játékkal  (tempó  rubato) : 
megannyi  eredeti,  új  és  hódító  szép  vonás,  mely 
az  ő  játékát  s  az  ó  fordulatos,  szellemes  müveit 
a  költészetnek  eladdig  nem  ismert  varázsával 
vonta  be.  Mozart  és  Bach  müveit  szerette  és  be- 
csülte legjobban,  de  az  ő  szigorú  müf ormaikban 
nem  birt  dolgozni :  maga  teremtett  magának  for- 
mákat, dús  képzeletének  sugallata  szerint;  ro- 
mantikus egyénisége  termékenyítőleg  hatott  az 
újabb  nemzedékre.  A  szláv  iskola  méltó  buzga- 
lommal és  sikerrel  követte  példáját.  C.  közel  200 
zongoradarabot,  17  lengyel  dalt,  egy-egy  triót  és 
gordonkaszonátát  írt.  C.  működését  benső  ba- 
rátja. Liszt,  érdekes,  de  dagályos,  túlzó  francia 
könyvben  méltatta  (1851 ;  magyarra  ford.  Vass 
Ottilia  grófnő) ;  a  róla  írt  régebbi  könyveket  tel- 
jesen fölöslegessé  teszi  az  angol  Niecks  Frigyes 
2  köt.  müve :  Frederick  C.  as  a  man  and  musicien 
(London  1889).  Kleczynski  írt  müveiről  (németül 
ÍS98);Karloioicz{yeiVaól906)  leveleit  adta  ki. 

Cliopine  (franc,  ejtsd:  sopin,  a  latin  cupa-ból, 
németben :  Schoppen),  régebben  folyadékmérték 
Franciaországban  =  0'465  1. ;  csapszékben  a  fél 
bouteille  (pinté). 

Cboquer  (franc,  ejtsd :  soké),  ütni,  meglökni, 
átvitt  értelemben  valakit  megsérteni ;  chogtiant 
a.  m.  feltűnő,  megütközést  keltő,  sértő. 

Chora,  város,  1.  Khora. 

Cliorag^ium  (lat.),  1.  Kar. 

Cboral,  1.  Korál ;  C.-fuga,  1.  Fuga. 

Chorasan,  1.  Korasszan. 

Cliorda  (lat.),  húr ;  az  állattanban  a  gerinces 
állatok  testében  közvetetlenül  a  gerincvelő  alatt, 
a  törzs  hosszában  futó  porcogós  állományú  zsineg, 
melyet  magyarul  gerinchúrnak  neveznek.  Az  em- 
brio-élet  folyama  alatt  valamennyi  germcesnél 
megtaláljuk,  de  később  a  legtöbbnél  eltűnik,  helyét 
a  csigolyákból  álló  gerincoszlop  foglalja  el,  csu- 
pán a  csőszívii  halaknál  (Leptocardii),  a  kör- 
szájú halaknál  (Gyclostomi)  s  még  néhány  más 
alsóbbrendű  gerinces  állatnál  marad  meg  az  egész 
életen  át.  Nyomai  azonban  a  magasabbrendű 
gerinces  állatokban  is  megmaradnak  a  csigolyák 
belsejében,  vagy  a  csigolyák  közötti  hézagokban. 
A  csigolyák  ugyanis  a  C.  körül  kezdenek  fej- 
lődni, azt  körülzárják  s  a  további  növekedés  fo- 
lyamán mindinkább  elnyomják.  A  C.  a  zsákálla- 
tokban is  előfordul,  ezért  némely  rendszerezők 
a  zsákállatokat  a  gerincesekkel  Chordata  néven 
egyesítik.  B  csoporton  belül  TJrochordaia  név- 
vel jelölik  a  zsákállatokat,  melyeknél  a  C.  csak 
a  farki  részben  van  meg ;  Cephalochordata  né- 
ven foglalják  össze  azokat  az  állatokat,  melyek- 
ben a  C.  az  egész  testen  végighúzódik,  (pl.  ilye- 
nek a  Csőszívüek  (Amphioxus),  a  többi  gerinces 
állatokat  pedig  Craniota  vagy  Veriebrata  s.  str. 
néven  egyesítik.  —  G.  dorsalis,  1.  Gerinchúr.  — 
C.  tympani,  1.  Dobhúr. 

Chordaria,  Chordata  (gerinchúros  állatok), 
a  zsákállatok  és  gerincesek  összefoglaló  neve. 
L.  Ghorda. 


Cbordata  (gerinchúros  állatok),  1.  Chordü' 
ria  és  Ghorda. 

Cltorda  tympani,  1.  Dobhúr. 

Chordiles  (áiiat),  a  kecskefejő-félék  (Gapri- 
mulgidae)  családjába  tartozó  madárnem.  Leg- 
ismertebb a  virginiai  estifecske  (G.  virginianus 
Gm.).  Kb.  akkora,  mint  a  mi  kecskef  ejönk.  Észak- 
Amerika  Egyesült-Államainak  É.-i  (a  Hudson- 
öbölig)  és  K.-i  részében,  vonuláskor  pedig  Közép- 
Amerikában,  Nyugat-Indiában  és  Dél-Araerika 
legnagyobb  részében  megtalálható.  Rovarokkal, 
főleg  szúnyogokkal  táplálkozik,  ezért  hasznos ; 
újabban  mindenütt  kímélik. 

Chordítis  vocalis  (gör.),  a  hangszalagok 
lobosodása. 

Chordotonális  szerv,  bizonyos  rovaroknál 
(pl.  tücsök-féléknél)  előforduló  érzékszerv,  mely 
húrszerüen  kifeszített  érzéksejtekből  áll.  Halló- 
szervnek  tartják. 

Chorea  (gör.),  1.  Vitmtánc. 

Cborea  major  a.  m.  liisztéria  (1.  o.).  — ■ 
Ghorea  minor,  1.  Vitustánc. 

Chorebo,  Victorintts  de,  Sinay  Miklós  (1.  o.) 
álneve.  E  néven  jelent  meg  a  következő  nagyér- 
dekű müve:  Sylloge  Actorum  publicorum— pa- 
ciflcationis  Viennensis,  amelynek  ftlggelékekép 
Boc^kay  István  végrendeletét  is  közli. 

Cboregia,  1.  Korégia. 

Cboregos,  1.  Korégosz-emlékek. 

Cherénél  Mózes,  örmény  történetíró,  született 
Choren  nevű  faluban  Duroperan  tartományban 
370.  év  körül.  Alexandriában  és  Athénben  tanult. 
Részint  görög  és  szír,  előbb  még  nem  ismert  ira- 
tokból, részint  pedig  a  nép  szájából  feljegyzett 
történelmi  tartalmú  népregék,  népénekek,  dalok, 
apró  költemények  alapján  megírta  az  örmények 
történelmét,  miért  is  C-t  az  örmények  Hero* 
dotjának  nevezik.  C.  Nagy-Örményország  tör- 
ténete című  munkája  Amsterdamban  1695-ben 
jelent  meg.  Whiston  testvérek  e  munkát  fontos- 
sága miatt  latinra  fordították  és  az  örmény 
szöveggel  együtt  kiadták  Londonban  1736-ban. 
B  munkát  eredeti  örmény  nyelvből  magyarra  le- 
fordította és  magyarázó  jegyzetekkel  ellátta 
Szongott  Kristóf  (Szamosújvár  1892).  Magyar 
monográfiát  C.-ről  Edelspacher  Antal  írt  (Buda- 
pest 1878). 

Cboreograpbia,  1.  Koreográfia. 

Choreomanía,  1.  Koreománia. 

Cborepiscopus  (gör.-lat.),  vidéki  püspökliei' 
lyettes  a  régi  egyházban.Részint  felszentelt  püspö- 
kök, részint  csak  közönséges  áldozópapok  (presz- 
biter)  voltak,  hasonlók  a  mai  főesperesekhez  Vj 
püspökhelyettesekhez.  Néha  a  régi  püspökök  a 
hitetlenek  által  székhelyüki'ől  elűzött  \^agy  va- 
lami okból  letett  püspököket  alkalmaztak  C.  gya- 
nánt. A  IX — X.  sz.-tól  kezdve  a  C-k  intézménye 
főleg  azok  túlkapásai  miatt  megszűnt,  s  ezentúl 
a  püspökök  segítségére  az  egyházkonnányzatban 
másféle  hivatalok  szerveztettek.  V.  ö.  Weizsackerl 
Kampf  gegen  den  Chorepiscopat  (1859):  Gill^ 
mann,  C  in  Ürient  (1903);  Revue  de  l'Orient 
Chrétien  (1901). 

Cboreu&t  (gör.-lat.),  kéttagú  versláb,  a.  m. 
trochaeus  (1.  o.). 

Choreuták,  1.  Masszaliánusok. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Choreutica 


—     467     — 


Chorlon 


ChoreiiticA,  1.  Koreutesz. 

Choríaiubus  (gör.),  látszólag  a  choreusból 
(ti'ochaeusból)  és  jambusból  összetett  versláb : 
._  w  w  _  (magyar  műszóval  lengedező),  volta- 
kép azonban  csonka  daktylikus  dipodia.  A  magyar 
verstanban  emlegetett  C.  azt  jelenti,  hogy  a  4 
tagú  ütemek  egy  részében  az  első  és  utolsó  szó- 
tag hosszú,  a  2.  és  3.  pedig  rövid  volna  elméleti- 
leg, ha  t.  i.  a  szöveg  igazodnék  a  dallamhoz,  mely- 
ben gyakran  van  «C.-i  lejtésa,  azaz  két  hosszú 
hangjegy  közt  két  rövid  hangjegy.  Aranynál  az 
ilyen  vers  gyakori. 

Chorier  (ejtsd  •.  sorié),  Nicolas,  az  Blegantiae 
latini  sermonis  szerzője,  1.  Meursius. 

Chorikios,  görög  szofista  Gazából,  élt  a  VI. 
sz.-ban  Kr.  u.  Keresztény  vallású,  de  a  régi  gö- 
rög szellemben  irta  műveit,  melyekből  eddig  csak 
egy  rész  jelent  meg  (Paris  1846). 

Chorin,  1.  Áron,  az  első,  hitújítási  szellemben 
működő  rabbi  Magyarországon,  szül.  Weisskir- 
chenben,  Morvaországban,  1766  aug.  3.,  megh. 
Aradon  1844  aug.  24-én.  Teológiai  tanulmányait 
a  nagymarton!  talmudiskolán,  később  Prágában 
végezte.  1789-ben  az  éppen  megalakult  aradi  hit- 
község rabbijának  választotta  meg.  Akkoriban 
merésznek  mondható  hitújításai  és  szabadelvű 
vallásos  elméletei  a  hazai  és  külföldi  ortodox 
zsidóság  támadásait  zúdították  a  fejére.  1805-ben 
néhány  Óbudán  összeült  rabbi  ítélete  a  csőcse- 
lék által  tettleg  bántalmazott  férfiút  az  Emek  há- 
sávé  című  könyvében  (Prága  1803)  kifejtett  ta- 
nainak visszavonására  kényszerítette.  Az  aradi 
zsidó  községben,  melynek  55  évig  volt  lelki- 
pásztora, az  istentisztelet  modem  berendezése, 
az  iskolaügy,  valamint  a  kézi  mesterség  terjesz- 
tése körül  nagy  buzgalmat  fejtett  ki.  Márvány 
mellszobrát  a  Magyar  Nemzeti  Múzeumban  őrzik. 
Többnyire  héber  nyelven  írt  munkáit  s  életraj- 
zát 1.  Löw  Lipót,  Gesammelte  Schriften  II.  (Sze- 
ged 1890)  251-420.  1. 

2.  C.  Ferenc,  főrendiházi  tag,  szül.  1842  máj. 
11.  Aradon.  Jogi  tanulmányait  részint  Budapes- 
ten, részint  külföldön  elvégezvén,  1867  Aradon 
ügyvédi  irodát  nyitott.  1871— 72-ben  Arad  várost 
képviselte  balközépi  programmal.  1875  és  1878. 
u.  o.  újra  megválasztották.  1876-ban  az  Ausztriá- 
val kötött  gazdasági  kiegyezés  miatt  kilépett  a 
szabadelvű  pártból  s  70  társával  megalkotta  a 
független  szabadelvű  pártot,  melyet  a  bankvitá- 
ban s  a  kiegyezéssel  összefüggő  gazdasági  kér- 
désekben képviselt.  1884-ben  belépett  a  szabad- 
elvű pártba  ós  a  szatmárvmegyei  arany  osmedgy  esi 
kerületet  képviselte.  1896-ban  Szatmár  város  vá- 
lasztotta képviselőül.  1898-ban  Bánffyval  szemben 
a  disszidensekkel  ellenzékbe  lépett.  1902-ben  az 
összeférhetetlenségi  törvény  következtében  nem 
vállalt  mandátumot;  ellenben  1903.  főrendiházi 
taggá  nevezték  ki  s  mint  ilyen  az  Andrássy-cso- 
porthoz  csatlakozott.  Még  1902.  Szatmár  város 
díszpolgárául  választotta.  Az  ugyanez  évben  ala- 
kult Magj-ar  Gyáriparosok  Szövetsége  őt  válasz- 
totta elnökké,  s  e  szövetségnek  ma  is  az  élén  áll  s 
irányítja  működését  a  magyar  gazdasági  törek- 
vésekért folytatott  küzdelemben.  A  képviselőház- 
ban jelentékeny  működést  fejtett  ki,  különösen  az 
igazságügyi  kérdések  tárgyalásában.  Már  1876. 


átdolgozta  a  váltótörvényjavaslatot  s  irányadó  té- 
nyezője volt  a  büntetötörvénykönyv  megalkotá- 
sának. 1885-ben  a  mentelmi  bizottság  ehiöke  volt ; 
részt  vett  a  bűnvádi  perrendtartás  szervező  bi- 
zottságának mimkásságában  s  1896.  a  bt.  per- 
rendtartási javaslatoknak  előadója  is  volt.  1906 
óta  a  főrendiház  részéről  állandóan  tagja  a  dele- 
gációnak, 8  különösen  a  hadsereg  részére  való 
szállítások  ügyében  sikerült  érvényesítenie  a 
magyar  gazdasági  érdekeket. 

3.  C  Géza,  zeneszerző,  szül.  Budapesten 
1872  május  1.  Tanulmányait  a  Nemzeti  Zenedé- 
ben (Kausch  Károlynál)  és  Parisban  végezte.  A 
víg,  könnyű  zenében  voltak  nagy  sikerei ;  párisi 
kiadói  Jules  Givre,  Henri  Leissus  és  a  Socióté 
d'édition  nouvelle.  Dalain  és  kisebb  tánc-zene- 
művein felül  operetteket  írt :  A  modem  Diogenes 
(1  felv.),  Kolumbusz  báró  (szöv.  Ráskai  Ferenc) 
és  Pierre  Wolff :  Muki  e.  színdarabjának  zenéjét 
(Heltai  Jenő  verseire). 

Cltorioblastosís,  Auspitz  rendszerében  a 
bőrbetegségek  egyik  osztálya,  melybe  a  corium 
(1.  Bör)  növési  zavarai  tartoznak. 

Choriocapilláris  réteg,  achorioidea(érhártya) 
legbelsőbb  rétege,  mely  rendkívül  sűrű  hajszálér- 
hálózatból áll,  1.  Szem. 

Cborioidea  v.  choroidea,  a  gerinces  állatok 
szemének  egyik  hárt>'ája,  az  úgynevezett  érhár- 
tya.  L.  Szem. 

Chorioideális  hasadék,  1.  Szem. 

Cliorioidítis,  1.  Érhárty agyuladás. 

Cborion  v.  corium,  az  irha,  1.  Bör.  —  C.  a 
három  magzatburok  középsője ;  a  Baer-féle  savós 
burokból  (mely  entodermából  s  mesenchymából 
áll)  s  az  utólag  hozzá  növő  allantois  hólyag  falá- 
ból keletkezik.  A  savós  burok  hámborítékából,  a 
trophoblastbóllesz  aC.  hámja,  az  allantois  szolgál- 
tatja az  ereket  (1.  Allantoisz).  Emberben  s  az  em- 
berszabású majmokban  az  allantois  csökevényes 
szerv  lévén,  nem  vesz  maga  részt  a  C.  képzésé- 
ben, hanem  csak  az  allantois-erek  nőnek  be  a 
C.-ba,  azt  vascularizálják.  Némely  állaton  a  C. 
fejlődése  az  amnionéval  kombinálódik  (amnio- 
gen  C).  A  C.  kötőszövetének  a  trophoblast  réteg 
alatti  burjánzása  által  bolyhok  keletkeznek  (C- 
bolyhok);  ezeknek  legtöbbje  szabadon  lebeg  a 
C-t  kömyező  savós  folyadékban,  egyike-másika 
azonban  összefügg  a  legkülsőbb  magzatburokkal, 
a  deciduával  (gyökérbolyhok).  A  C.  bolyhok  már 
a  második  hónapban  a  C.  legnagyobb  részén  újra 
visszafejlődnek  (C.  laeve);  csak  a  decidua  basa- 
lisnak  megfelelő  részen  fejlődnek  tovább  (C.  fron- 
dosum),  ahol  a  méhlepény  (placenta)  képzésében 
vesz  részt. 

Mikroszkóp  alatt  megfigyelhető,  hogy  a  C. 
hámból  és  kötőszöveti  stromából  áll.  A  hám-  és 
kötőszövet  határán  egy  hártya  fejlődik  ki,  a 
membrana  limitans  chorii.  A  C.  hámja  ismét  két 
rétegű :  kívül  egy  sok  magvú,  tömött  réteg  van, 
melyben  a  sejthatárok  sehol  sem  ismerhetők  fel, 
ez  a  syncitium-réteg ;  ezalatt  van  egy  nagy,  ke- 
rek jól  elhatárolt  sejtekből  álló  réteg,  ez  a  Lang- 
hans-réteg.  A  C.  stromája  kocsonyás  alapanyag- 
gal bír,  melybe  esillagalakú  kötőszöveti  sejtek 
vannak  ágyazva ;  később  aztán  kötőszöveti  rostok 
lépnek  fel  benne.  Az  erek  mára  2.  héten  jelennek 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


80* 


Chorionepithelioma 


468     — 


Chotek 


meg.  A  2.  hónapban  a  vérkeringés  már  teljesen 
ki  van  fejlődve :  minden  boholynak  meg  van  a 
maga  artériája,  vénája.  A  bolyhok  visszafejlődé- 
sével a  vérerek  fejlődése  is  megállapodik,  kivéve 
a  C.  frondosumot,  ahol  még  tovább  fejlődik,  csak- 
nem a  terhesség  végéig. 

Chorionepítlielioina,  rossz  indulatú  da- 
ganat, mely  a  magzatburkok  egyikéből,  a  chorion- 
ból  (1.  0.  és  Pete),  illetőleg  a  méhlepényből  indul 
ki.  Az  igazi,  szűkebb  értelemben  vett  C.  képzésé- 
ben csak  a  chorion  hámja  vesz  részt.  A  C.  dif f use 
inflltrálva  nő  tova,  s  különös  előszeretettel  intra- 
vasculárisan.  Sokszor  az  is  előfordul,  hogy  a 
méhlepényben  daganatot  nem  találunk,  a  tüdő, 
máj  mégis  tele  van  tipikus  C.  áttételekkel.  AC.-nak 
különös  érdekességet  ád  az,  hogy  sejtjei  fötalis 
eredetűek,  azaz  a  pete  által  képezettek. 

Cborioretinitis,  az  érhártya  és  ideghártya 
együttes  gyuladása. 

Choripetalae  (növ.),  1.  Archichlamydeae. 

Choriíiia  Humb.  Bonpl.  et  Kunth  (aöv.),  a 
Bombacaceae-család  génusza  ;  3  fajjal  Dél-Ame- 
rikában. Hatalmas  fák,  törzsük  megdagadt  és  sok 
tüske  borítja.  Levelűk  5— 7-es,  tenyeres.  Magvuk 
gyapjas  szőrözetét  párnatölteléknek  használják. 

Chorize  (gör.),  a  növénytanban  hasadás,  ami- 
dőn egy  levélképlet  helyén  két  teljesen  kifejlett 
levél  jelenik  meg,  amelyek  az  eredeti  levéllel  tel- 
jesen megegyeznek  (pl.  a  mályva  porzói),  1.  Dé- 
doublement. 

Cborizema  Labill.  (növ.),  a  Legummosae  csa- 
lád génusza  ;  15  faja  csaknem  kizárólag  Nyugat- 
Ausztráliában  cserje  v.  félcserje,  váltakozó  egy- 
szerű, épszélű,  gyaicran  igen  apró  levelekkel,  több - 
nyü"e  fürtös,  piros,  sárga  v.  tarka  virágokkal.  Több 
faját  töméntelen  virágáért  hidegházban  tartják. 

Chorizontes  (gör.)  a.  m.  elkülönítők,  meg- 
különböztetők.  E  nevezettel  jelöltek  két  régi  gö- 
rög kritikust,  Xenont  és  Hellanikost  a  helleniz- 
mus korában,  kik  először  különítették  el  szerző- 
ség dolgában  az  Odysseiát  az  lilástól  s  a  két 
eposzban  talált  eltérések,  különösen  mithoszbeli 
különbségek  alapján  csak  az  Iliast  hirdették 
Homeros  müvének.  De  győzött  velük  szemben  a 
híres  Aristarchos  (1.  o.)  tekintélye,  ki  mind  a  két 
eposzt  Homerostól  származtatta. 

Chorley  (cytsd:  csorii),  város  Lancaster  angol 
countyban,a  Chor  mellett,  közel  a  torkolatához  és 
a  leeds-liverpooli  csatorna  mellett,  (i9ii)  30,317 
lak.,  vasolvasztókkal,  kémiai  gyárral,  jelentékeny 
fonó-  és  szövőiparral,  gép-  ós  vaggongyártással, 
malomkő-,  ólom-  és  szénbányákkal. 

Cborographia,  1,  Korográfia. 

Choroiditis.,  1.  Erhártyagyvlaáás, 

Chorol,  város,  1.  Horol. 

Cborología,  1.  Korológia. 

Chorometria  (gör.)  a.  m.  földméréstan (1.  o.). 

Choron- (ejtsd :  kóroa),  J.íexar2<íre  Etienne,  sok- 
oldalú és  alapos  francia  tudós  és  zeneszerző,  szül. 
Caenben  1772  okt.  21.,  megh.  Parisban  1834  jún. 
29.  1804-ben  egészen  a  zenére  adta  magát; 
1816—17.  a  nagy  operát  igazgatta  sújra  felele- 
venítette a  restauráció  alatt  megszűnt  conserva- 
toiret  Bcole  royale  de  chant  et  de  déclamation  né- 
ven, 1817.  pedig  Institut  de  musique  classique  et 
religieuse  c.  nagytekintélyű  iskolát  alapított.  Szá- 


mos jelentékeny  zeneelméleti  könyvet  írt.  Szer- 
zeményei requiem,  opera,  románcok,  ez  utóbbiak 
közt  a  világhírű  La  sentinelle.  Halála  után  jelent 
meg :  Nouveau  manuel  complet  de  musique  című 
enciklopédiája  (Paris  1839,  8  köt.). 

Choroplast  Fotográfiai  objektív  Staeble  et 
Co.  gyárából.  Kagasztatlan,  szimmetriás  kettős 
anasztigmát.  Szétcsavart  fél-részei  kétszeres 
gyújtótávolságú  tájképlencséknek  használhatók. 

Chorrillos  (ejtsd:  csoriuyosz),  város  a  Csendes- 
óceán  partjain,  Lüna  perui  departamentóban,  20 
km.-nyü-e  Limától,  amellyel  vasút  köti  össze. 
300i>  lak. 

Chorsabadi,  1.  Korszabad. 

Chortatzis  (Ghortákios)  Georgios,  krétai  új- 
görög költő  a  XVI.  sz.  végén.  Krétai  nyelvjárás- 
ban írt  Briphyle  c.  tragédiájával  nagy  tetszést 
aratott  (megjelent  Veneziában  1714.  és  Sathas 
kretikon  theatronjában,  u.  o.  1879). 

Chorun,  1.  Kohren. 

Chorus,  1.  Kar  és  Szentély. 

Chorzow,  falu  Oppeln  porosz  kerületben,  4  km.- 
nyire  Beuthentől,  (1910)  10,875  lak.,  szénbányákkal 
és  vasmüvekkel. 

Chose  (franc,  ejtsd :  sóz),  tárgy,  dolog,  valami ; 
G.  jtigée,  elintézett  dolog,  befejezett  ügy. 

Chosoutok,  mongol-oirat  nép,  tulajdonképen  a 
kalmükök  egyik  ága  a  Volga  alsó  folyásánál. 
Túlnyomólag  lamaisták,  részben  iszlám  hívei. 
Nyelvileg  az  ural-altaji  nyelvcsalád  mongol  ágá- 
hoz tartoznak,  írásuk  azonban  szemita  eredetű. 
L.  Kalmük. 

Ghotan,  város  Turkesztánban,  1.  Khotán. 

Chotba  (arab),  1.  Khutha  és  Dzsum'a. 

Choteboi^  (ejtsd:  chotebozs),  az  ugyauUy  nevű 
ker.kapitányság  székhelye  Csehországban,a  Dub- 
rova  partján,  (1900)  4060  lak.,  sörfőzéssel  és  szép 
kastéllyal. 

Chotek  (chotkowai  és  wognini),  ősi  cseh  nemes 
család,  mely  1702.  emelkedett  bárói,  1723.  (cseh) 
grófi,  1745.  pedig  birodalmi  gróü  rangra ;  1760. 
a  magyar  indigenátust  kapta.  Nevezetesebb  tagjai 
a  családnak : 

1.  G.,  Bohuszláv,  chotkowai  és  wognini  gróf, 
G.  3.  fia,  szül.  1829  júl.  4.  Prágában,  megh.  1896 
okt.  11.  öörlitzben.  1866-ban  követségi  tanácsos 
volt  Berlinben,1867-70-ig  stuttgarti,  1870-71 -ig 
szentpétervári  követ,  1871.  csehországi  helytartó, 
1 872.  madridi,1873— 88-ig  brüsszeli  s  végül  drezdai 
követ.  Egyik  leánya,  Zsófia  grófnő,  1900  júl.  1. 
morganatikus  házasságra  lépett  Ferenc  Ferdi- 
nánd osztrák  és  magyar  trónörökössel  s  ez  alka- 
lommal I.  Ferenc  József  uralkodó  Hohenberg 
névvel  örökös  hercegi  rangra  emelte,  1.  Hohen- 
berg. 

2.  C.  János  Budolf  gróf,  szül.  1749  máj.  17., 
megh.  Bécsben  1824  aug.  26.  Alsóausztriai  kor- 
mánytanácsos, 1776.  az  udvari  kancelláriánál  ta- 
nácsos, majd  kancellár  lett.  1788-ban  beadta  le- 
mondását, mert  IL  József  rohamos  újításait  nem 
helyeselte.  1802-ben  államminiszterré  és  cseh- 
országi várgróffá  lett.  1805— 09-ig  tagja  volt  a 
minisztériumnak.  V.  ö.  Wolfk.,  Gráf  Rudolf  C. 
(Wien  1853). 

8.  G.  Károly  gróf,  G.  2.  fia,  szül.  1783  júl.  23., 
megh.  1868  dec.  28.  Prágában.  1815-ben  a  nápolyi 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


}hoti 


469 


Chrestus 


rályság  kormányzójává  nevezték  ki.  1816-ban  a 
'trieszti  helytartótanács  elnöke,  1819.  Tirol  és 
Vorarlberg  helytartója,  1826— 43-ig  pedig  a  cseh- 
országi gubemium  elnöke  volt  ós  az  iskolaügy 
emelése,  útépítések  stb.  körül  kiváló  érdemeket 
szerzett.  V.  ö.  Wolf,  Gráf  Kari  C.  (Prag  1869). 

4.  C.  Rezső  gróí,  a  főrendiház  örökös  jogú 
tagja,  szül.  1822  febr.  12.  Milanóban,  megh.  1903 
dec.  3.  Futtákon.  Atyja,  He  mann  gr  ót,  G.  2.  fia, 
(í8.  és  kir.  ezredes,  Brunswick  Henriette  grófnőt 
vette  nőül  s  e  réven  szállt  a  családra  a  korompai 
uradalom  Magyarországon.  Atyja  korán  elhalván, 
nagyatyjánál  nevelkedett  Budán.  1848-ban  ő  és 
Andrássy  Gyula  gróf  szerepeltek  mint  körjegyzők 
a  főrendiház  első  ülésén.  Egész  haláláig  tevé- 
keny részt  vett  a  közügyekben.  —  Fia,  Rezső 
gróf,  szül.  1870  ápr.  17.  Korompán,  a  főrendi- 
háznak örökös  jogú  tagja.  Neje  Ráday  Irma 
grófnő,  néhai  Ráday  Gedeon  gróf,  volt  honvé- 
delmi miniszter  leánya. 

Cbotí,  1.  Juta. 

Chotin,  1.  Kocim. 

Chotkowski  László,  lengyel  pap,  politikus 
és  kiváló  egyházi  szónok,  szül.  Mielczynben  (Gne- 
sennél)  1843  márc.  15.  A  vatikáni  zsinat  alatt  Ró- 
mában tartózkodott  és  a  zsinat  történetét  is 
megírta.  1872  óta  Brombergben,  majd  Fosenban 
működött  mint  szemináriumi  tanár,  1882.  pedig 
a  krakói  egyetemre  az  egyháztörténet  tanárának 
nevezték  ki.  1885  óta  a  birodalmi  gyűlésnek 
tagja  s  a  klerikális  lengyel  párt  buzgó  híve.  Több 
egyháztörténeti  művet  írt  lengyel  nyelven. 

Chotzen  (csehül :  Chocen),  város  Csehország- 
ban, Hohenmauth  ker.  kapitányságban,  az  Adler 
mellett,  (i9io)  5041  lak.,  vászonszövéssel,  gép-  és 
sörgyártással,  2  műmalommal. 

Cbouans  (ejtsd:  suan).  A  francia  forradalom  ide- 
jében Bretagneban  és  Maineben  a  királyság  védel- 
mérefelkelt pórok  neve,  mely  név  első  vezérüktől, 
Cottereau  Jeantól  származott,  ki  csempész  létére 
kapta  a  C.  nevet  (Chat  huanta.  m.  huhogó  bagoly). 
Cottereau  1792.  kezdte  meg  a  harcot  a  köztársa- 
ság ellen  és  1793.  a  vendéeiekkel  egyesült.  Cadou- 
dal  (1.  0.)  is  hozzája  csatlakozott.  Sikerrel  foly- 
tatták a  guerilla-harcot.  Cottereau  halála  után 
(1794  febr.  2.)  a  vakmerő  Désoteiix  (másnóven 
Cormatin)  vezényelte  a  C.-okat.  A  konvent  tár- 
gyalásokat folytatott  vele,  valamint  Charette-tel 
és  1795  ápr.  9.  Mabilaisban  szerződésre  lé- 
pett velők,  melynek  értelmében  a  C.-ok  a  fegy- 
vert leteszik  és  a  köztársaságot  elismerik;  de 
egyik  fél  sem  tartotta  meg  ezt  a  szerződést  és 
midőn  1795  jún.  Puisaye  gróf  angolokból  és  emi- 
gránsokból álló  csapattal  kikötött,  a  forradalom 
újra  elterjedt,  mígnem  Hoche  köztársasági  tábor- 
nok Sainte  Barbe  melletti  táborukat  rohammal 
bevette  és  a  szétszórt  C. -csapatokat  külön-külön 
megsenmiisítette.  A  legtöbben  Quiberon  félszige- 
tére menekültek,  hol  aztán  elpusztultak.  Scépeaux 
és  Cadoudal  kénytelenek  voltak  magukat  meg- 
adni, Frotté  Angliába,  Puisaye  Amerikába  mene- 
kült;  más  vezéreik  elestek.  1799-ben  Frotté  és 
Cadoudal  angol  segéllyel  újra  szervezték  a  fel- 
kelést, de  az  első  konzul  Brune  tábornokot  küldte 
ellenük  a  Loire  mellékére,  ki  a  C.-okat  szétszórta, 
vezetőiknek  pedig  kegyelmet  biztosított,  Frotté 


kivételével,  kit  agyonlőttek.  A  C.  vezéreit  a 
Bourbonok  tábornokokká  léptették  elő,  többen 
közülök  a  pairi  rangot  is  elnyerték.  ^ .  ö.  Kéri- 
ganf,  Les  C.  (Paris  1882) ;  Le  Frégeoliere,  Émi- 
gration  et  chouannerie  (u.  o,  1882);  G.  de  Ca- 
doudal, G.  Cadoudal  et  la  chouannerie  (1887); 
Moulin  M.,  Mémoires  sur  la  C.  normande  (Paris 
1893);  Morván,  Les  C.  de  la  Mayenne  (1901). 
L.  még  Vendée. 

Chouquet (ejtsd:  suké),  Adolphe  Oustave,tmnGia. 
zenei  Író,  szül.Havreban  1819  ápr.l6.,  megh.  Paris- 
ban 1886  jan.  30. 1840— 60-ig  mintzenetanúr  Ame- 
rikában élt,  azután  Parisba  ment,  hol  a  konzerva- 
tórium hangszergyüjteménye  őrévé  nevezték  ki. 
Főbb  munkái :  Histoire  de  la  musique  au  XIV— 
XVII?  siécle  (1864) ;  Histoire  de  la  musique  dra- 
matique  en  Francé  (1873) ;  Le  musée  du  conser- 
vatoire  de  musique  (1875). 

ChovánJKaZmáw,  zeneszerző  és  zongoraművész, 
szül.  Szarvason  1862  jan.  18.  A  zenetanulást  aty- 
jánál, C.  Zsigmond  jeles  orgonajátszónál  kezdte  s 
a  budapesti  Nemz.  Zenedében  befejezve,  egy  évet 
a  Saint-Genois  grófi  háznál  mint  zongora  tani  tó 
Bécsben  és  Badenben  töltött ;  ekkoriban  (1874)  je- 
lentek meg  első  zongoraművei.  1876-ban  Bécsben 
a  Horak-féle  zongoraiskolákban  lett  tanár  s 
később  igazgató.  Innen  a  budapesti  orsz.  zene- 
akadémián Erkel  Ferenc  utóda,  a  zongoratanár- 
képző intézetnek  pedig  megalapításakor  (1891) 
vezető  tanárává  lett.  —  Könyve :  A  zongorajá- 
ték tanmódszere  (1892,  2.  kiad.  1905,  a  tanterv 
módosításával  1907) ;  zongoraiskolája  (1905,  2. 
kiad.  1907)  és  nagyszámú  szebbnél  szebb  zon- 
goradarabja van. 

Cliow,  mérték,  1.  Cső. 

Chowan  (ejtsd:  csauen),  folyó  North-Carolina 
északamerikai  államban,  a  Rótta way  és  Meherrin 
egyesüléséből  ered  és  az  Albemarle-soundba  tor- 
kollik. 70  km.  hosszan  hajózható. 

Chr.  a.  m.  chi— rho,  e  két  görög  betű  X  és  P 
összetételéből  keletkezett  jel:  ^,  mely  mint  Krisz- 
tus nevének  kezdőbetűje,  Krisztus  szimbóluma 
gyanánt  szolgált.  —  Az  okirattanban  annak  jel- 
zése, hogy  az  illető  helynek  olvasása  helyes. 

Chrábor,  kisk.  Njitra  vm.,  most  Nyifraga- 
rába  (1.  o.). 

Chrastina  Dániel,  magyar  nyomdász,  1713- 
átveite  Dadán  János  örököseinek  zsolnai  nyom- 
dáját, 1725.  Puchóra  költözött.  1730-ig  volt  ott, 
mely  évben  Royer  János  Pál  vette  meg  a  nyom- 
dát ós  pozsonyi  üzletével  egyesítette. 

Cbrematistica,  1.  Krematisztika. 

Cbréme  (fi'anc,  ejtsd :  krém)  a.  m.  krizma  (1.  o.). 

Chrenócz,  kisk.  Nyitra  vm.-ben,  most  Nyitra- 
tormás  (1.  o.). 

Cbresaiu,  1.  Krizma. 

Cbresniologrus  (gör.-lat.)  a.  ni.  jóslatmagya- 
rázó ;  innen  chresynologia,  jóslás,  jövendölés. 

Ghrestien  de  Troyes,  1.  Chrétien  de  Troyes. 

Cbrestomaftbia,  1.  Kresztomatia. 

Chrestus,  Claudius  császár  alatt  Rómában  élő 
zsidó.  Mint  a  hitfelei  közt,  valószínűleg  a  zsidók 
és  zsidó-keresztények  egymásközti  súrlódásai  kö- 
vetkeztében keletkezett  pártok  egyikének  vezére, 
több  Ízben  zavargásokat  idézett  elő.  A  róla  szóló 
híreket  tévesen  Krisztusra  vonatkoztatták. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chrétien  de  Troyes 


470 


Christensen 


Chrétien  de  Troyes  (v.  Chrestien,  Orestien, 
(ejtsd  :  krétjen),  középkori  francia  költő ;  életéből 
csak  annyit  tudunk,  hogy  egy  ideig  Mária  cham- 
pagnei  grófnő  udvaránál  tartózkodott  s  hogy  leg- 
utoljára az  1141.  elhunyt  Fülöp  elszásziés  flandriai 
gróffal  állt  összeköttetésben.  Művei,  melyek  csak 
részben  maradtak  reánk  számos  kéziratban,  túl- 
nyomóan az  Artus  király  alakjához  fűződő  ú.  n. 
breton  mondakörbe  tartoznak.  íratásuk  idejét  né- 
melyek 1160—1175,  mások  1152—1181  közé  te- 
szik. Legnevezetesebb  verses  regényei,  melyekben 
a  mondai  anyagot  a  lélektani  kérdések  finom 
Jíiélezésével  alakítja :  Cligés ;  Lancelot  v.  le  Che- 
valier  de  la  Charrete ;  Yvain  v.  le  Chevalier  au 
lyon  és  a  befejezetlenül  maradt  Porcéval  vagy  le 
conte  du  graal.  Tristanja,  mely  némelyek  szerint 
e  tárgy  későbbi  feldolgozásainak  alapja  volt,  míg 
mások  szerint  csupán  a  monda  egyik  epizódját 
ölelte  fel,  sajnos,  elveszett.  C.  nemcsak  a  francia, 
hanem  a  német  és  angol  udvari  költészetre  is  nagy 
hatást  gyakorolt.  Müveinek  kritikai  kiadását  W. 
Förster  indította  meg  (Halle  1884—99,  eddig  4 
köt.).  A  Pereevalt  Fotvin  adta  ki  (Mons  1867—72, 
()  köt.),  kritikai  kiadását  Baist  készíti  elő.  V.  ö. 
Fotvin,  Bibliographie  de  C.  (Bruxelles  1863); 
Émecke,  C.  als  Persönlichkeit  u.  Díchter  (Wtirz- 
burg  1892) ;  0.  Schulz,  Die  psychol.  Vorgánge  in 
den  Románén  v.  C.  (Halle  1903). 

Cliria  (gör.  chreia,  «haszonrafordítás»),  a  régi 
retorikában  a  tételek  kidolgozásának  bizonyos 
állandó  menete,  melynek  segítségével  szónoki 
gyakorlatokat  szerkesztettek.  Többféle  alakja  kö- 
zül említhető  az  aphthouiosi  C,  mely  8  részből 
áll:  1.  a  tétel  a  szerző  dicséretével  (dietum  cum 
laude  auctoris);  2.  a  tétel  körülírása  és  értelmezése 
(periphrasis);  3.  megokolása  (aetiologia) ;  4.  ellen- 
tétei, illetőleg  korlátozása  (oontrarium) ;  5.  ha- 
sonlóságok (simile) ;  6.  példa  (exemplum);  7.  tanú- 
ságok (testimonium) ;  8.  befejezés  a  tétel  ismét- 
lésével és  haszonrafordításával  (conclusio). 

Chrigton-féle  csomóbontó,  a  pamut  lazítá- 
sára és  a  közéje  keveredett  piszok  eltávolítására 
szolgál,  1.  Famutfonás. 

Chrischona  (eredetileg  St.  Christiana),  egy- 
kor Basel  mellett  fekvő  búcsujáróhely,  ma  szék- 
helye a  Spittler  Chr.  Fr.  által  1840.  alapított 
vándor  misszionárius  és  evangelizátor  képzőnek, 
amely  közel  ezer  testvért  bocsátott  már  ki  szerte 
az  egész  világba,  akik  jobbára  az  iparos  és  föld- 
míves osztályból  kerültek  ki.  Lapot  is  adnak  ki 
Glaubensbote  címen.  Bevételük  18i7-ben  1400 
frank,  1901-ben  190,000  frank  volt.  V.  ö.  Kap- 
pard,  Fünfzig  Jahre  der  Pilgermission  auf  St.  C. 
(Basel  1890). 

Chrisfal,  írói  álneve  Ghristovam  Falcao  port. 
költőnek,  1.  Portugál  nyelv  és  irodalom. 

Cbrisma,  1.  Krizma. 

Chrismale  (lat.),  a  kat.  egyházban  régebben 
használatos  fehér  szalag,  melyet  a  megbérmál- 
tak egy  hétig  a  homlokukon  hordtak,  hogy  a 
szent  krizmát  (1.  o.)  a  tiszteletlenségtől  megóvják. 
Manap  a  bérmálás  után  egy  segédkező  pap  rög- 
tön letörli  gyapottal  a  krizmát  a  megbérmált 
homlokáról. 

Cbrismariuiii  v.  Chrismatorium  (lat.),  1.  a 
krizma  tartására  szolgáló  edény;  2.  ereklyetartó. 


Cbrismatío  (ásv.),  1.  Krizmatín. 

Chrismon,  egy,  a  merovingi  kortól  a  XIII. 
sz.-ig  okleveleken  használt  C-alakú  monogramm, 
mely  valószínűleg  az  «in  nomine  Christi»  szavak 
összevonásából  származik. 

Christ,  1.  Jo^aímjPne(ím'/i,  német  humanista, 
a  müarcheológia  megalapítója,  szül.  Koburgbau 
1700  ápr.,  megh.  Lipcsében  1756  szept.  3.  Jená- 
ban tanult,  1739.  a  költészet  r.  tanára  lett  Lipcsé- 
ben. Ó  az  első  igazi  müarcheológus,  ki  ez  irány- 
ban Lessingre  és  Winckelmannra  leginkább  hatott. 
Munkái :  Noctes  Academioae  (Halle  1727 — 29) ; 
De  rebus  Langobardicis  (Leipzig  1730) ;  Anzeige 
u.  Auslegung  der  Monogrammatum  (u.  o.  1747): 
Magisteria  veterum  in  poculis  (u.  o.  1745— 49);  De 
murrhinis  (u.  o.  1743);  Musei  Eichteriani  dakty- 
liotheea  (u.  o.  1743).  Latin  költeményei  is  jelesek. 

2.  C,  Wilhelm,  német  filológus,  szül.  Geiseu- 
heimban  1831  aug.  2.,  megh.  1906  febr.  8.  Mün- 
chenben. Münchenben  és  BerUnben  tanult,  1854. 
gimnáziumi,  1860.  egyetemi  tanár  lett  München- 
ben ;  1902.  nyugalomba  vonult,  de  azért  to- 
vábbra is  még  tartott  előadásokat.  Fő  érdeme, 
hogy  a  nyelvészet  eredményeit  a  filológiában  mél- 
tányolta és  értékesítette.  Munkái :  Studia  in  Aris- 
toteUs  Ubros  metaphysicos  (Berlin  1853  ;  Grund- 
züge  der  grieeh.  Lautlehre  (Ijeipzig  1859) ;  Die 
metrische  üeberlieferung  der  Pindarischen  Oden 
(München  1868) ;  Poetik  d.  Aristoteles  (Leipzig 
1878);  Aristoteüs  metaphysica  (u.  o.  1886);  Homer 
oder  Homeriden  (München  1885,  2.  kiad.) ;  Metrik 
der  Griechen  und  Römer  (Leipzig  1879,  2.  kiad.) ; 
Homeri  Iliadis  earmina  (u.  o.  1884) ;  Pindaros 
kommentárral  (u.  o.  1896).  Legkiválóbb  müve : 
Geschichte  der  griechischen  Litteratur  bis  auf  die 
Zeit  Justinianus  (4.  kiad.  1905).  A  most  sajtó  alatt 
levő  5.  kiadást  Schmid  W.  dolgozta  át. 

Christaller,  Gottlieb,  német  hittérítő  és  nyelv- 
búvár, szül.  Winnendenben  (Württemberg)  1827 
nov.  17.,  megh.  Stuttgartban  1895  dec.  16-án. 
1848-ban  belépett  a  baseli  misszionárius  társa- 
ságba s  1852  óta  a  nyugatafrikai,  főleg  az  Arany 
partok  mentén  élő  néger  törzsek  térítésével  fog- 
lalkozott. Az  asantik  számára  lefordította  az 
Újszövetséget,  melyet  Baselben  adott  ki  1871. 
Nyelvészeti  munkái :  Grammar  of  the  Asante  and 
Fante  language  called  Tshi  (Basel  1875) ;  A  dic- 
tionary  of  the  Asante  and  Fante  language  called 
Tshi  (u.  0.  1891). 

Christburg,  porosz  város  Marienwerder  kor- 
mányzósági kerületben,  (i9io)  3004  lak.  1335-ben 
itt  verték  az  első  filléreket. 

Christchurch  (ejtsd :  krisztcsörcs),  1.  város  Hánts 
angol  countyban,  az  Avon  és  Stour  összefolyásá- 
nál, (1910)  5104  lak.,  órakészítéssel  és  jelentékeny 
lazachalászattal.  —  2.  C,  város  New  Zealandban, 
a  déli  szigeten,  az  Avon  mellett,  kies  halmos  vi- 
déken, (1906)  67,878  lak.,  érdekes  fosszil  állatma- 
radványokat tartalmazó  múzeummal.  8  km.-nyii"e 
van  Lyttelton,  a  város  kikötője,  amellyel  vasút 
köti  össze. 

Christen,  Ada,  1.  Bredeti. 

Christensen,  1.  JEfyaímar,  norvég  kritikus.szin- 
mü-  ós  regény  író,szül.  Fordén  (Söndf  jord)  1869  máj. 
5. 1894-ben  a  krisztianiai  színház  dramaturgja  lett. 
Műveiben  dekadens  típusokat  rajzol  és  szeretettel 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Jhrlstian 


471 


Christodoros 


'oglalkozik  lélektani  és  társadalmi  problémákkal. 
Müvei  közül  említendők:  Bn  Frisindet  (regény, 
1889) ;  Mat  Blod  (novellák,  1891) ;  Bastarder  (re- 
gény, 1893);  Loth's  Hustru  (szinmú,  1892);  Bn 
Seirherre  (dráma,  1893) ;  Unge  Nordmaend  (1893, 
essay-gyíljtemény) ;  Arne  Garbory  (pályanyertes 
tanulmány,  1894). 

2.  C..  Jem  Christian,  dán  politikus,  szül.  1856 
nov.  21.  Rtngkjöbingben.  1877— I90l-ig  elemi 
tanítóként  működött,  1890.  radikális  programmal 
képviselőnek  választották,  1901 —5-ig  a  Deuntzer- 
íabinetben  közoktatásügyi  miniszter  volt,  1905— 
S-ig  pedig  miniszterelnök.  1908-ban  Alberti 
0.)  miniszter  csalárd  üzelmei  őt  is  vissza- 
lépésre kényszerítették.  Jelenleg  a  képviselőház 
alelnöke. 

Christian,  személynév,  1.  Keresztély. 

Christian  d'or,  1775  óta,  első  izben  VII.  Ke- 
resztély alatt  vert  dán  arany-érem  a.  m.  19"69K. 
\%~^  óta  már  nincsen  forgalomban. 

Christiania,  I.  Krisztiánia. 

Christianissiinas  (lat.,  a  Christianus  super- 
lativusa)  a.  m.  legkeresztényebb ;  a  francia  kirá- 
lyok címe. 

Christiamt,  1.  Phülipsit. 

Christians(ang.,ejtsd:krisztyeiisa,a.  m.  keresz- 
tények) ;  Christian  Connection  (ejtsd :  knsztyen 
koneksn,  keresztény  összeköttetés)  és  Christian 
Brothers  (ejtsd :  krisztyen  bradersz,  a.  m.  keresztény 
testvérek),  baptista  felekezetek.  L.  Baptisták. 

Christiansand,  1.  Kristiansand. 

Christian  Science  (ang.,  ejtsd:  krisztyen  szai- 
ensz).  A  Mrs  Mary  Bddytől  alapított  metafizikus 
gyógj'mód,  amelynek  alapelveit  Science  and 
health  with  key  to  the  8criptures(262.  kiad.  Bos- 
ton 1903)  című  művében  írta  le.  A  bűn  és  beteg- 
ség nera  származhatnak  az  Istentől,  aki  az  abszo- 
lút jó,  hanem  mindig  az  egyén  v.  a  társadalom 
szülöttei  és  a  keresztény  tudomány  szerint  irá- 
nyított imával  győzhetők  le.  Az  1879.  alapított 
•scientista  egyház  ma  Angliában  mintegy  500 
államilag  elismert  hitközséggel  bír.  Németor- 
szágban az  első  scientista  egyház  1899.  Hanno- 
\erben  alakult  meg.  V.  ö.  Tliomassin,  Christliche 
Welt  (Marburg  1901). 

Christiansen,  1.  Arne  Einar,  dán  költő,  szül. 
1861  júl.  20.  A  kopenhágai  egyetemen  teológiát 
tanult,  de  1886  óta  kizárólag  irodalommal  foglal- 
kozott és  1892-től  fogva  szerkeszti  az  lUustrered 
Tidendet.  Először  mint  színműíró  lett  ismeretes : 
Lindows  Börn  (1880),  En  Egoist  (1882),  Annette 
(1893)  stb.  drámáiban  polgári  kedélyesség  és  me- 
legség uralkodik,  nemkülönben  regényeiben ;  ne- 
vezetesek Joppe  (Kopenhága  1893)  ós  Hjarl  (u.  o. 
1894).  Költeményei  finom  romantieizmussal  át- 
szőtt divatos  realisztikus  irányúak. 

2.  C,  Christian,  dán  fizikus,  szül.  Loenborgban 
1843  okt.  9.  1886  óta  tanár  a  kopenhágai  egyete- 
men. Neve  a  színszórásra,  a  hővezetésre  és  sugár- 
zásra vonatkozó  s  optikai  vizsgálatai,  továbbá  az 
Inlendning  til  den  mathematiske  Fysik  (Beve- 
zetés a  matematikai  fizikába,  Kopenhága  1887  — 
89)  c.  németül  is  több  kiadást  ért  kitűnő  kézi- 
könyve révén  ismeretes. 

ChristianshaYn,  Kopenhágának  (1.  o)  az  Ama- 
iror  szigetén  fekvő  része. 


Christiansö,  1.  Kristiansö. 

Christianstad,  1.  Kristianstad. 

Christianstaed,  a  dán  fenhatóság  alatt  álló  s 
az  Antillákhoz  tartozó  Santa  Cruz  (1.  o.)  nyugat- 
indiai sziget  fővárosa,  jó  kikötővel,  erődítmények- 
kel és  csillagvizsgálóval.  5500  lak. 

Christiansund,  1.  Kristiansund. 

Christian  Union  Churches  (ang.,  eiHsd: 
krisztyen  junjön  csörcsesz),  baptista  egyházközségek 

Amerikában  (szám  szerint  mintegy  130,000  tag- 
gal), melyeknek  célja  az  összes  keresztény  egy- 
házak egyesítése. 

Christianus  (lat.)  a.  m.  keresztény  és  Ke- 
resztély. 

Christie,  William  Henry  Málony,  angol  csilla- 
gász, szül.  Woolwichban  1845  okt.  1.  1870-től 
kezdve  a  greenwichi  obszervatóriimion  asz- 
szisztens  volt,  1881.  annak  igazgatója  és  királyi 
angol  csillagász  lett.  C.  egy  spektroszkópot,  egy 
eszközt  a  csillagok  színének  és  fényének  megha- 
tározására, továbbá  egy  polarizáló  szemüveget 
napészlelések  számára,  végül  egy  regisztráló  mik- 
rométert talált  fel. 

Christlieb,  Theodor,  evang.  teológus,  szül. 
Birkenfeldben  (Württemberg)  1833  márc.  7.,megh. 
Bonnban  1889  aug.  16-án.  1868.  a  gyakorlati 
teológia  tanára  és  egyet.lelkósz  Bonnban.  Egyházi 
beszédein  Idvül  megemUtendők :  Lében  u.  Lehre 
d.  Johannes  Scotus  Erigena  (Gotha  1860) ;  Modemé 
Zweíf el  am  christl.  Glauben  (2.  kiad.  Basel  1870) ; 
Der  Missionsberuf  des  evang.  Deutschland  nach 
Idee  und  Geschichte  (Gütersl.  1876) ;  Der  gegen- 
wártige  Stand  der  evangelischen  Heidenmission 
(u.  0.  1880).  V.  ö.  Zimi  Gedáchíniss  Th.  Chiistliebs 
(Bonn  1889). 

Christntas  (ang., ejtsd :  krizmesz)  a.m.  karácsony, 
továbbá  a  karácsonyi  időköz,  mely  Angliában  ré- 
gebben febr.  2-ig  tartott,  most  pedig  a  twelfth 
dayvel,  vagyis  jan.  6.  végződik.  —  C.  carol,  Di- 
ckens (Boz)  angol  humorista  egy  karácsonyi  el- 
beszélésének címe,  amely  a.  m.  karácsonyi  ének. 
A  C.  éneklése  ősrégi  angol  népszokás,  amelynek 
párja  a  nálunk  is  divó  karácsonyi  koledálás,  vagy 
kántálás.  L.  Karácsonyi  misztériumok.  —  C.- 

pantomime  (ejtsd :  krizmesz  pentomeim),  London  két 

nagy  színházában :  a  Drurylaneban  és  a  Covent- 
gardenben  a  karácsonyi  héten  előadott  víg  tün- 
déri ballet.  Eredete  visszanyúl  a  XVII.  sz.-ig, 
de  csak  Garriek  (1.  o.)  alatt  nyerte  mai  pompás, 
kápráztató  alakját.  Népszerű  gyerekmese  elő- 
adásával kezdődik,  melynek  alakjai  átváltoznak 
végül  farsangi  alakokká  (Harlekin,  Clown,  Pan- 
talon,  Colombine  stb.).  Záradékul  aktuális  napi 
eseményeket  csúfolnak  ki  benne,  nem  kiméivé  a 
legnépszerűbb  politikusokat  sem. 

Christmas-box  (ejtsd  :  kríszmesz-boksz),  kará- 
csonyi ajándék ;  Boxing-day  (ejtsd ;  —dó),  kará« 
csony  második  napja,  mint  az  ajándékozás  napja. 

Christmas  Island  a.  m.  Karácsony-sziget  (1.  o.). 

Christodoros,  a  thebai  (egyiptomi)  Koptosból 
való  görög  epikus  költő  a  Ki',  u.  VI.  az.  elején,  ki 
416  hexameterre  terjedő  költeményben  érdekes 
és  becses  leírását  adja  a  konstantinápolyi  Zeuxip- 
pos-gimnázium  szobrainak,  melyek  532.  tűzvész 
áldozatai  lettek.  Az  Anthologia  Palatina  II.  köny- 
vét teszi,  melyet  kiadott  Dübner  (Paris  1864). 


Amely  uó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Christodulos 


472     — 


Chromatoscop 


Christodulos  (görögül  a.  m.  Krisztus  szolgája), 
Kantakuzénos  (VI.)  János  ii'ói  neve  (1.  o.). 

Christoffel,  MwinBruno,  német  matematikus, 
szül.  Montjoieban  1829  nov.  10.,  megh.  Strass- 
burgban  19(X)  márc  15.  Tanult  Berlinben ;  ott 
1859.  magántanár,  1862.  a  zürichi  politechnikum 
tanára,  majd  a  berlini  ipari  akadémia  és  1872.  a 
strassburgi  egyetem  tanára  lett.  Sok  cikket  írt  a 
felsőbb  matematika,  geometria,  fizika  és  geodézia 
köréből  különféle  szaklapokba. 

Christofit  (ásv.),  vasban  igen  gazdag  szfalerit. 

Christophe (ejtsd:  krisztóf),^enn, Haiti  császárja, 
szül.  Granada  szigetén  1767  okt.  6.,  megh.  1820 
okt.  8.  Mint  néger  rabszolga  került  Haitira  és  a 
franciák  ellen  kitört  lázadás  után  1802.  megvédel- 
mezte a  Haiti  hegyfokon  emelt  erődítményeket. 
1805-ben  mint  a  nógerpárt  vezére,  a  mulatt  Pe- 
tién társaságában  megbuktatta  Dessalinest  (1.  p.). 
1808-ban  a  szigetnek  szerecsenek  által  lakott  B.-i 
felét  kapta,  melyet  aztán  örökös  császársággá  ala- 
kított át  s  magát  1811, 1.  Henrik  néven  császárrá 
koronáztatta.  Kegyetlensége  miatt  1820.  meg- 
buktatták, mire  C.,  tartván  ellenfeleinek  biztos 
bosszújától,  agyonlőtte  magát. 

Cristopher  North,  1.  Wüson. 

Christophle  (ejtsd:  krisztofl),  Charles,  szül.  1805., 
megh.  1863.,  fémgyáros,  ki  Parisban  és  Karlsru- 
heban  egy  általa  feltalált  fehér  fémmasszából  gal- 
vános  úton  erősen  aranyozott  vagy  ezüstözött 
fémtárgyakat  készített,  melyek  2— 2'5"/o  ezüstöt 
tartalmaznak  A  róla  C.-árúnak  nevezett  fémtár- 
gyak készítését  halála  után  fla  Paul  C.  és  Bouilhet 
folytatták. 

Christophle-fém,  tulajdonképen  alpakka  (új 
ezüst),  20/0  ezüst  tartalommal.  Charles  Ghris- 
tophle{l-o.)  találta  fel  s  különösen  galvanikus  úton 
ezüstözött  használati  és  dísztárgyak  alakjában 
hozta  forgalomba. 

Christophorus,  1.  pápa,  uralkodott  903  novem- 
berétől 904  júniusáig.  Amint  ö  erőszakkal  kerítette 
hatalmába  a  pápai  széket  s  elődjét  V.  Leót  bör- 
tönbe záratta,  ép  úgy  buktatta  meg  és  börtönöz- 
tette  be  őt  utódja  Hl.  Sergius.  —  2.  C,  szent,  1. 
Kristóf,  szent. 

Christopulos,  AtJianasios,  új-görög  költő, 
wmodern  Anakreon»,  szül.  1772.  Kastoriában, 
Makedóniában,  megh.  Romániában  1847.  Tanult 
Bukarestben,  orvostudományt  Budapesten  és  Pa- 
dovában  s  Murusis  Sándor  román  herceg  fiainak 
nevelője  volt.  Anakreonra  emlékeztető  heves  sze- 
relmi és  bordalai  (Wien  1811—12  és  többször) ; 
Achilleus  c.  drámája,  új-görög  Iliasa  és  Helle- 
nika  archaiologemata  (Athén  1853)  c.  müvei 
maradandó  becsüek.  Új-görög  nyelvtant  is  írt 
(Grammatiké  tesz  Aiolodoriké8z,Wien  1805).  Élet- 
rajza Pecz  Vilmostól,  Brd.  Múzeum  1892.  21  köl- 
teményének fordítását  Pecí;  Vilmos  adta  új-görög 
nyelvtanában  (Budapest  1894). 

Christus,  1.  Jézus  Krisztus  és  Krisztus  szó 
összetételeit. 

Cliristns  patiens  a.  m.  Szenvedő  Krisztus, 
naziansosi  Szent  Gergelynek  tulajdonított,  de 
nem  tőle  való,  görög  tragikusok,  kivált  Bm-ipi- 
dee  versrészleteiből  összetákolt  középkori,  bibliai 
tragédia.  Krisztus  elfogatásával  kezdődik  és  fel- 
támadásával végződik. 


Chrjánow,  1.  Hrjenov. 

Chrobak,  Rudolf,  osztrák  nőorvos,  szül.  Trop- 
pauban  1840  júl.  8.,  megh.  Bécsben  1910  okt.  1. 
Bécsben  tanult,  1866.  avatták  orvosdoktorrá. 
Bleinte  Oppolzer  belklinikáján  mint  volontőr 
működött,  már  ott  is  a  női  betegségekkel  foglalko- 
zott. Mint  nőgyógyász  autodidakta  volt.  1870-ben 
a  nőgyógyászatból  magántanár,  1880.  rendkívüli, 
1889.  rendes  tanár  a  bécsi  egyetemen.  1908-ban 
nyugalomba  vonult  és  tanszékét  egyik  legkiválóbb 
tanítványának,  Rosthornnak  adta  át.  Művei  több- 
nyire a  szülészet  és  nőgyógyászat  körébe  vág- 
nak, nevezetesebbek :  Die  mikroskopische  Ana- 
tomie  der  Uterus  (1869—72);  Untersuehungs- 
methoden  und  gynákologische  Therapie  (Stutt- 
gart 1885). 

Chrobátok,  eltűnt  szláv  nép,  mely  620  körül 
Csehország  területéről  dél  felé,  körülbelül  Dal- 
máciáig vándorolt.  Némelyek  a  mai  horvátok 
őseinek  tekintik, 

Chrodegang  (előfordul  Godegrand  ós  hasonló 
más  névváltozatok  alatt  is),  metzi  püspök,  szüle- 
tett 700.  év  körül,  előkelő  családból,  megh.  Metz- 
ben  766  márc.  6.  Martell  Károlynak  titkára  volt, 
majd  737.  első  minisztere.  Martell  Károly  halála 
után,  742.  a  metzi  püspöki  székre  emeltetett ;  Kis 
Pipin  kívánságára,  mint  metzi  püspök  is  megma- 
radt előbbi  hivatalában  és  a  legfőbb  fontosságai 
állami  ügyeket  vezette.  755-ik  évben  a  köz- 
ügyektől visszavonulva,  egészen  megyéjének  óe 
különösen  papságának  reformálásához  fogott. 
Bvégből  papjait  maga  köré  gyűjtvén  Metzbe, 
a  Szt.  Ágoston  hippói  püspök  és  nursiai  szent 
Benedek  szabályai  szerint  közös  életmódot  irt 
nekik  elő.  Az  ezen  szabályok  szerint  élő  papok 
kanonokoknak  (Capitulares,  Canonici)  neveztettek 
a  fejezetektől  (Capitula),  amelyekre  a  szabályok 
felosztva  voltak.  Innen  a  világi  kanonokok  és 
szerzetesrendü  kanonokok  elnevezése  (Canonici 
saeculares  et  Canonici  regulares).  Nagy  Károly 
a  816.  évi  aacheni  zsinaton  általánosan  köte- 
lezővé tette  C.  életszabályát.  V.  ö.  Schmitz,  Chro- 
degandi  Met.  eppi  regula  (Hannover  1889); 
Békefi  R.,  A  magyarországi  káptalanok  megala- 
kulása és  Sz.  C.  regulája  (Budapest  1901). 

Cbrom,  összetételeivel  együtt  1.  Króm. 

Chromaffin-szervek  azok,  melyek  ki'omsóol- 
datokkal  intenzív  vörösbarnára  színeződő  sejte- 
ket tartalmaznak.  Ezeket  a  sejteket  chromaffin 
(Kohn)  V.  pháochrom  (Poll)  sejteknek  nevezzük. 
Ilyen  sejtek  elsősorban  a  mellékvese  velőállomá- 
nyában fordulnak  elő ;  a  színeződés  okául  a  mel- 
lékvese által  termelt  adrenalint  tartják. 

Chromatika,  1.  Kromatika. 

Chroiuatikus,  1.  Kromatikus. 

Chroniatín,  1.  Kromatin. 

Cliroinatipía,  1.  Kromatipia. 

Chromatisnius  (növ.),  1.  Coloratio. 

Chromatius,  szent,  388— 406-ban  Aquilea  püs- 
pöke volt.  Szt.  Máté  evangel.  írt  18  íiomiliáját 
kiadta  Migne  Patr.  Lat.  XX. 

Cliromatodysopsía,  színtévesztés,  1.  Szírh- 
látás  hibái. 

Chromatologia  (gör.)  a.  m.  színtan. 

Cliroiuatopliora,  1.  Rromatofóra. 

Chromatoscop,  1.  Kaleidoszkóp. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


íhromatosis 


—     473 


I 

^V  Chromatosls  (gör.),  a  bőrnek  az  az  állapota, 
V  amikor  a  benne  levő  festék  (pigment)  vagy  túl 
K  gazdag  (hyper-C),  vagy  túl  kevés  (achromia,  albi- 
r  nismns  part.),  másként  rakódik  le,  mint  rendesen 
1  (vitiligo,  dys-C.)  vagy  a  rendestől  eltérő  színű 
(meta-C).  L.  Pigmentatio. 

Cliroinatröp,  1.  Kromatróp. 

Chroinhidrosis  (gör.),  az  izzadásnak  ama 
ritka  alakja,  melyben  színes  veríték  szivárog  ki 
a  ponisokból.  Minthogy  a  veríték  a  festett  ruhák 
festékét  könnyen  kiveszi  v.  elváltoztatja,  sokáig 
lem  hittek  a  jelenség  létezésében,  amíg  Le  Roy 
Méricourt  annak  valóságát  be  nem  bizonyí- 
totta. Eszerint  vöröses,  sárgás,  kékes  és  zöldes 
veríték  lehetséges.  A  tünemény  oka  részben  az, 
hogy  már  a  mirigy  kivezető  csövében  baktériu- 
mok bontják  el  a  verítéket  és  pl.  a  bac.  pyocya- 
neus  kékesre  v.  zöldesre,  a  leptothrix  barnásra,  a 
bac.  prodigiosus  vörösre  festik  azt,  részben,  hogy 
a  bomló  verítékben  festőanyagok,  pl.  indigó,  szí- 
nes vassók  stb.  keletkeznek,  vagy  hogy  a  verí- 
tékkel színes  anyagok,  pl.  epefestékek  válasz- 
tatnak ki.  Maga  a  tünet  egészen  jelentéktelen  ; 
orvoslása  könnyű,  ha  baktériumok  okozzák,  mert 
akkor  dezinflciáló  szappanok  kitartó  használata 
is  elegendő. 

Chromidae  (állat),  a  forrt-garatcsontú  halak 
(Fharyngogymthi)  egyik  családja.  Többnyire 
apró  halacskák  tartoznak  ide,  melyek  Afrika  és 
Amerika  trópusi  részeinek  édesvizeiben  élnek, 
egy  nem  ismeretes  Nyugat-Indiából,  összesen 
mintegy  100  fajt  írtak  le  mostanáig,  melyeket 
az  Etroplus.  Chromis,  Hemichromis,  Acara, 
Heros,  Öichla,  Crenicichla  stb.  nemekbe  osztot- 
tak ;  legnépesebb  az  amerikai  Heros  nem,  mely- 
ből 50  faj  ismeretes. 

Cliromit,  1.  Kromit. 

Chronio...  (gör.),  összetételekben  a.  m.  szín 
vagy  színes,  1.  Kromo... 

Chromopliototherapia  (gör.)  a.  m.  radio- 
therapia  (1.  o.). 

Cbronioplast,  1.  Kromatofóra. 

Chromopsia,  1.  Színlátás. 

CbronioNoma,  1.  Magoszlás. 

Chromotlierapia.  Színes  világosság  alkal- 
mazása gyógyításra.  így  piros  fény  himlő,  scar- 
latina,  eccema,  szeplők  stb.  ellen.  Próbálták  elme- 
bajosok hangulatának  befolyásolására  is  hasz- 
nálni. 

Chronegk,  Ludwig,  színész  és  a  híres  meinin- 
geni  színtársulat  vezetője,  szül.  1837.,  megh. 
1891.  Meiningenben.  György  szász-meiningeni 
herceg  mellett  eleinte  mint  rendező,  majd  mint 
igazgató  és  utóbb  intendáns,  nagyon  fontos  része 
volt  a  meiningeni  színház  nagy  művészi  jelentő- 
ségének megteremtésében. 

Chronlca  Hungarorunt,  1.  Budai  krónika. 

Chronícon  Budense,  1.  Budai  krónika. 

Cbronicon  Ciotwicense,  a  Göttweihi  kró- 
nika, Bessel  Gotfried  (1672—1749)  apát  műve, 
melyet  Tegernseeben  1732.  nyomtattak,  és  melyet 
nagyszámú  rézmetszet  díszít.  Az  oklevéltan  sza- 
bályait (ügyesen  kiszemelt  oklevél-példákkal), 
továbbá  a  Pfalz  és  Németország  geográfiáját 
Írja  meg  benne. 

Cliroiilcon  Afontís  serenl,  1.  Petersberg. 


Chroust 


Chronicon  Pascbale  V.  C,  Aleocandrinum, 
(v.  Fasci  sictdi,  mivel  Szicíliában  fedezték  föl), 
Heraclius  császár  idejében  a  XI.  sz.-ban  készült 
világkrónika,  mely  a  legrégibb  időkt<31  1042-ig 
terjed.  Kiadta  Dindorf  (Bonn  1832,  2  köt.). 

Chronicon  Posoniense,  1.  Pozsonyi  kró- 
nika. 

Chronícon  rhy tbnticnm  (lat.),  a  legrégibb 
magyarországi  latin  epikus  költemény,  mely 
Nagy  Lajos  korában  keletkezett  és  a  bécsi  (ké- 
pes) krónikának  elbeszélését  nyomon  követve,  a 
Meistersángerek  verses,  rimes  formáiban  tár- 
gyalja a  magyar  történetet  egészen  Salamon  ki- 
rály uralkodásának  kezdetéig.  Kiadta  Engel  a 
Monumenta  Ungrica-ban. 

Clironicus,  idült,  1.  Akut. 

Cbrouíque  scandaleuse  (franc,  ejtsd:  kro- 
nik  szkandaiöz),  botrány-ki'óníka,  valamely  helyen 
uralkodó  bűnöknek  és  balgaságoknak  titkos,  leg- 
több esetben  rosszakaratulag  túlzott  története, 
így  nevezték  azt  a  krónikát  is,  mely  Chroniquea 
de  Louis  unziesme  címmel  XI.  Lajos  francia  ki- 
rály kalandjait  s  az  1460— 83-iki  évek  eseményeit 
beszéli  el.  Szerzője  állítólag  Denis  Hesselin,  a 
király  lovászmestere,  más  forrás  szerint  Jean  de 
Roye,  aki  II.  János  bourbon  herceg  párisi  palota- 
felügyelője volt.  1611-ben  új  kiadást  rendezett 
belőle  egy  párisi  könyvárus  s  C.  címet  adta  neki. 

Cbrono...  (gör.),  összetételekben  a.  m.  idő,  1. 
Krono... 

Chronos  (gör.  a.  m.  idő),  a  régi  görögök  gon- 
dolkodásában az  örökkévaló,  soha  nem  öregedd 
időnek  megszemélyesítője,  az  orflkusok  (1.  o.) 
kozmogoniájában  minden  dolog  végső  princí- 
piuma. Ábrázolásában  nem  alakult  ki  határozott 
típus  :  hol  sárkány,  hol  szárnyas  géniusz  stb.  Az 
ókorban  sokan  az  öreg  Kronos-szal  (1.  o.),  az  is- 
tenek ősatyjával  azonosították,  sőt  némelyek  ma 
is  fenntartják  a  teljesen  alaptalan  azonosítást. 

Cbronostichon,  1.  Kronogramm. 

Cliroolepus  Ag.  (növ.),  1.  Trentepohlia. 

Chropaczow,  falu  Oppeln  porosz  kerületben, 
Königshütte  közelében,  (i905)  6651  lak.,  tégla- 
gyártással és  kőszénbányával. 

Chropó,  kisk.  Nyitra  vm.,  most  SziklaMnya 

a.  0.). 

Chrotta  (crwth,  crouth,  crowd),  régi  brit 
vonós  hangszer,  amelyet  Venantius  Fortunatus 
(609)  költő  említ.  Az  irlandi,  walesi  és  bretagnei 
falusi  zenészek  még  a  XVIII.  sz.-ban  is  használ- 
ták. A  legrégibb  vonós  hangszerektől  az  külön- 
böztette meg,  hogy  a  hangfogón  kívül  a  kulcs- 
fejet szárnyak  gyanánt  kétoldalt  egy-egy  léc  kö- 
tötte össze  a  hangszekrénnyel ;  öt  húrját  részben 
a  hangfogó  fölött,  részint  emellett  szabadon  húz- 
ták a  nyergen  át  az  alsó  húrtartóhoz  ;  a  hang- 
rések a  nyereg  mellett  kerek  alakban  nyíltak. 

Chroust,  Anion,  német  történetíró,  szül.  Grác- 
ban  1864  márc.  10.  Előbb  Münchenben  működött 
mint  magántanár,  1898  óta  Würzburgban  rendes 
egyetemi  tanár.  Művei :  Die  Romfahrt  Ludwigs 
des  Baiern  (1887) ;  Tageno,  Ansbert  u.  die  História 
Peregrinorum  (1892) ;  Über  longobard.  Königs- 
u.  Herzogs-Urkundon  (1888);  Briefe  und  Aktén 
zur  Geschichte  des  30.  jáhr.  Krieges  (1903—6) , 
Monumenta  paláographica  (München  1899  8  köv.). 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chrozophora 


—    474 


Chrysaor 


Clirozopbora  Neck.  (növ.),  az  Euphorbiaceae 
(Fütejfélék)  család  génusza;  7  faja  nagyrészt 
Arábia  és  Egyiptom  sivatagi  növénye.  Egyéves 
ágas  füvek.  A  mediterrán  vidéki  Gh.  tinctoria  (L.) 
Juss.  csípős  anyagánál  fogva  régebben  orvosság 
volt,  most  csak  a  turnézol  (tournesol)  nevű  sárga 
festőanyagot  állítják  belőle  elő. 

Chrudim,  az  ugyanily  nevű  ker.  kapitányság 
székhelye  Csehországban,  a  Charudimka  partján, 
(1910)  4385  lak.,  cukor-,  pótkávé-,  sörgyártással, 
gazdasági  gépgyárral,gözmalommal  ésgőzfürész- 
szel :  faipar-,  földmives-  és  kereskedelmi  és  egyéb 
iskolákkal.  Legjelentékenyebb  épülete  a  XIII.  sz.- 
ból  való  gót  temploma. 

Chrűszorroász(gör.,  annyi  mint  aranyár,  héber 
Atnána,  most  Nahr  Barada),  folyó  Szíriában; 
ered  az  Antilibanonon,  több  ágban  átfolyik  Da- 
maszkuszon,  melynek  környékét  emiatt  a  mo- 
hamedánus  hit  a  négy  földi  paradicsom  egyiké- 
vel azonosítja.  A  várostól  K.-re  egy  mocsai'as 
tóba  (az  Atebe  tavába)  torkolUk. 

Cliryolitli,  1.  Kriolit. 

Clirysalis  (áiiat),lepkebáb,  különösen  a  nappali 
lepkéknek  arany  és  ezüst  színű  pontokkal  díszí- 
tőéit bábja.  Innen  ehrysaloideus  (döv.)  a  lepkebáb- 
hoz hasonló.  Tágabb  értelemben  helytelenül  az 
összes  rovarok  bábjait  is  e  névvel  jelölik.  L.  Át- 
alakulás és  Rovarok. 

Chrysaminsav,  1.  Aloesav. 

Chrysander,l.jPrze^n'c7t,németzenetudós,szül. 
Lübtheenben  (Mecklenburg-Schwerinben)  1826  júl. 
8.,  megh.  Hamburg  mellett  Bergedorfban  1901 
szept.  3.  Fii.  doktor  lett  Rostockban,jó  ideig  angol 
földön,  1866  óta  Bergedorfban  élt.  Irt  egy-egy 
füzetet  «A  lágy  (moll)  hangrendről  a  nép  éneké- 
bena  és  «Az  oratoriumról»  (1853).  Elfogult  bá- 
mulója Hándelnek,  akinek  életrajzát  roppant  szor- 
galommal 1740-ig  írta  meg ;  1868—71  és  75—82. 
az  Allgemeine  Musikalisehe  Zeitungot  szerkeszté, 
1885  óta  pedig  (Spitta  Philippel)  a  Vierteljahrs- 
schrift  für  Musikwissenschaft-ot,  folytatásul  a 
csak  1863—67.  kiadott  Jahrbüeher  für  Mw.-hoz, 
melyeket  becses  zenetörténeti  értekezésekkel  gaz- 
dagított. C.  a  Handel  műveit  kiadó  H. -társaság 
egyik  alapítója,  de  a  Denkmaler  der  Tonkunst 
c.  vállalatban  megjelent  zongoraátiratai  a  gya- 
korlati képzettség  hiányát  sínylik.  —  2.  C,  Ru- 
dolf, az  előbbinek  fla,  német  orvos,  szül.  Lauen- 
burgban  (az  Élbe  mellett)  1865  márc.  Orvosi  is- 
koláját Berlinben  végezte.  Schweninger  tanára 
ajánlatára  Bismarck  herceg  1900.  nyugalomba 
vonulásakor  orvosának  és  titkárának  hívta  meg. 
Bismarck  halála  után  Hamburgban  telepedett  le. 

Cltrysaiiílin,  ms-para-amidophenyl-2-ami- 
doacridin:  q  jj  j^jj 

H,N.CeH3<  ^^  >CeH, 

IN 

szerkezetű,  CjgHigNg  képletü,  a  fukszin-gyártá- 
sánál  melléktermékül  keletkező  festék.  Világos- 
sárgaszínű, vízben  alig,  szeszben  és  éterben  bő- 
ségesen oldható  por.  Sósavval  v.  salétromsavval 
alkotott  vegyületét  phosphin  (bőrsárga,  phila- 
delphiasárga) néven,  mint  festéket  árusítják  ós 
gyapjú,  valamint  selyem  festésére  használják. 


Chrysantheiuum  L.,  Aranyvirág  (löv.),  a 
Compositae  (Fészkesek)  család  csöves  virágú  gé- 
nusza, melyhez  mintegy  200  fajt  sorolnak.  Az 
É.-i  félgömb  lakói.  Füvek,  némelyek  cserjék,  le- 
velük osztatlan,  ép  v.  szárnyasán  hasogatott. 
Sok  murvájú  fészkük  majd  kicsi,  majd  nagy  és 
hosszú  nyelű,  szélső  virágai  nyelvalakuak  vagy 
csövesek.  Kaszatjuk  és  bóbitájuk  igen  változatos. 
Nálunk  közönségesek  pl.  C.  leucanthemiim  L., 
fészke  rendesen  magános,  csöves  virágai  arany- 
szín sárgák,  nyelves  virágai  fehérek  ;  G.  corym- 


Chrysanthemum. 

bosiim  L.,  szára  ágas,  ágai  sátorozok,  nagy  nyel- 
ves virágai  fehérek,  a  csövesek  sárgák ;  C.  vul- 
gare  (L.)  Bernh.  (Tanacetum  vulgare  L.),  fészkei 
szétterpedő,  ernyős  fürtben  állanak,  nyelves  vi- 
rágai nincsenek.  Levele  kétszer  szárnyasán  haso- 
gatott. Valamennyi  része,  de  kivált  virága  (herba 
et  flores  tanaceti)  dörzsölve  erős  kámforillatú, 
fűszeres  keserű ;  sárga  éteres  olajat  szolgáltat, 
mely  féreg  elleni  orvosság.  Levelével  zöldre, 
virágával  sárgára  festhetni.  A  G.  roseum  Web. 
et  Mohr.  és  a  C.  Marschallii  Aschers.  (Kaukázus, 
Armenia,  Perzsia)  szolgáltatja  a  perzsa,  a  G. 
cinerarüfolium  (Trev.)  Bocc.  pedig  a  dalmát 
rovarport. 

Chrysanthemum-rend,  japáni  császári  ér- 
demrend, mely  1877  dec.  27.  alapíttatott.  Csak 
uralkodóknak  s  legfőbb  államhivatalnokoknak 
adományozzák.  Egy  osztálya  van,  amelyet  külön 
kitüntetéskép  láncon  hordva  is  adományoznak. 
A  rend  jelvénye  keresztformáju  32  fehér  zomán- 
cos arany  sugárból  alkotott  csillag,  sarkaiban 
arany  Chrysanthemum  virág  zöld  lombbal.  Közép- 
pajzsa kerek,  vörös  zománcos,  arany  szegélyű.  A 
csillag  fölött  egy  Chrysanthemum  virág.  A  rend 
szalagja  vörös,  ibolyaszín  szegéllyel,  melyen  a 
jelvényt  jobb  vállon  át  a  baloldalon,  vagy  ha 
lánccal  adományoztatott,  a  nyakban  viselik.  A 
jobb  mellen  viselendő  csillag  a  rendjelvónnyel 
egyezik,  de  a  csillag  fölötti  virág  kivételével. 

Chrysaor,  antik  görög  mondai  alak.  Mikor 
Perseus  (1.  o.)  a  Medusa  fejét  levágja,  ennek  át- 
metszett nyakából  kiugrik  C.  és  a  Pegasus  (1.  o.). 
Némelyek  a  villám  megszemélyesítésének  tart- 
ják (a  mítoszon  kívül  bizonyítékul  a  nevére  is 
hivatkoznak,  mely  görögül  a.  m.  «aranykardú»). 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


w 

^KChrys 


hrysarobin 


-     475     - 


Chrysomela 


Chrysarobin.  Egy  brazíliai  fának,  az  An- 
dira  araroba-nak  üregeiből  kiszedhető  sötétbarna 
goa-port  benzolban  oldják  és  jégecetből  átkristá- 
iyosítják  8  így  nyerik  belőle  a  C-t,  amely  rokona 
a  chrysophansavnak,  abból  redukció  útján  is  elő- 
állítható. A  C.  nem  vegj'tiszta,  még  lOVo  gyan- 
Tíit  tai-talmaz,  könnyií  sárga  por,  vízben  alig,  zsí- 
rokban elég  jól  oldódik.  Igen  erősen  redukáló 
anyag ;  lúgos  oldatban  már  a  levegőn  állva  is 
chrysophansavvá  oxidálódik.  Ezért  nagyon  erő- 
sen izgat  az  alkalmazás  helyén,  ha  nem  ügye- 
lünk, súlyos  bőrgyuladást  okoz.  Kenőcsökből  is 
felszívódik  és  túlságos  adagja  vesegyuladást  okoz. 
Maka<!s  börbajok  ellen,  pl.  psoriasis  ellen  alkal- 
mazzák sikeresen  kenőcsökben.  Belsőleg  véve  he- 
ves méreg,  gyomor-,  bél-  és  vesegyuladást  okoz. 

Chrysatropasav,  1.  Atropa. 

Chryseis  (eredetileg :  Astynome),  a  chrysei 
Apollón  papjának,  Clirysesnek  leánya.  A  Tróját 
osti'omló  görögök  feldúlták  Chrysét  és  a  rabságba 
ejtett  C-t.  Agamemnonnak  adták  rabnőül.  A 
lányáért  nagy  váltságdíjat  kínáló  Chrysest  Aga- 
memnon  durván  elutasította.  Ekkor  Chryses  ké- 
résére Apollón  dögvészt  bocsátott  a  görög  seregre, 
mely  Kalchas  jóslata  értelmében  csak  akkor 
szűnt  meg,  mikor  Agamemnon  váltságdíj  nélkül 
kiadta  a  leányt,  1.  Trójai  háború. 

Cbryselephantín,  1.  Aranyelefántcsont- 
müvészet. 

Cbrysididae,  l.  Fémdarázsok. 

Chrysippos,  a  görög  mondavilág  és  költészet 
egyik  kedvenc  alakja,  Pelops  (1.  o.)  fia.  Mostoha- 
testvérei,  Atreus  és  Thyestes  féltékenységből  meg- 
ölik, mire  Pelops  megátkozza  flait,  ez  átok  telje- 
sülése a  Pelopídák  (1.  o.)  szörnyű  sorsa.  Egy  má- 
sik monda  szerint  a  szép  fiatal  P.-ba  Laios,  Thebae 
királya  (1.  o.)  belészeret,  elrabolja  és  meggyalázza. 
A  paederastia  ez  első  megnyilvánulását  Héra,  a 
házasélet  szentségének  istenasszonya  úgy  bün- 
teti, hogy  a  Sphinxet  (1.  o.)  küldi  Thebae  ellen. 
Más  verzió  szerint  a  meggyalázott  Pelops  átkot 
mond  Laiosra,  kinek  családját  ez  átok  teljesedése 
elpusztítja  (1.  Oedipus). 

Chrysippos,  híres  stoikus  bölcsész,  282—209 
Kr.  e.  szül.  Soloiban  v.  kUikiai  Tarzoszban,  262 
táján  ment  Athénbe,  hogy  a  bölcsészeinek  éljen. 
Ott  Kleanthes,  aztán  Zenon  stoikusokat,  vala- 
mint Arkesilaost  s  Lakydest  hallgatta.  így  köz- 
vetlenül megismervén  a  szkeptikusok  nézeteit  is, 
annál  inkább  képes  volt  átvállalni  a  stoikus  iskola 
vezetését,  melynek  Zenon  után  legkiválóbb  böl- 
cselője. Tömérdek  sokat  írt,  állítólag  700  érte- 
kezést; bizonyos  az,  hogy  a  stoikus  iskolát  ő 
virágoztatta  fel,  tespedéséből  ö  ragadta  ki,  éles 
fogalommeghatározásaival  és  rendszeres  szelle- 
mével ő  tette  ellenállóvá  és  tartóssá.  Abban  a 
formában,  melyben  ó  tanította  a  rendszert,  hatolt 
ez  be  Rómába  is.  Mellszobra  a  Villa  Albinában 
látható.  A  legfontosabb  újabb  mű  róla  I.  v.  Amim, 
Stoieorura  veterum  fragmenta  (Leipzig  1903). 
V.  ö.  még  Gercke,  Chrj'sippea  (1884) ;  Péter sen, 
Phüosophiae  Chrysippeae  fundamentfi.  Altona  és 
Hamburg  1827). 

Chrysis  L.,  1.  Fémdarázsok. 

Chryso ...  (gör.),  összetételekben  a.  m.  arany, 
l.  Chryso  ...  és  Krizo. 


Cbrysobalanus  L.  (növ.),  a  Rosaceae  (Rózsa- 
félék) család  génusza,  melynek  3  faja  Nyugat- 
Afrikában  és  Amerikában  van  elterjedve  és  pedig 
a  G.  ohlongifoliiis  Michx.  kivételével  a  trópuso- 
kon. Cserjék  v.  alacsony  fák.  Szilvaszerü  csont- 
héjas termésüknek  vastag  húsa  van,  csonthéja 
szabálytalanul  5-oldalú.  A  G.  icaco  L.  (ikakó  gua- 
jero)  25—3  m.  bokros  cserje,  levele  kerekded, 
bőrnemü,  fehér  virágai  bugákban  állanak.  Gytl- 
mölcse  (franc,  prune-coton,  ang.  cocoa-plum,  kó- 
kusz-szilva)  sárga,  vörös  v.  fekete ;  húsát  úgy 
frissen,  mint  befőzve  fogyasztják  s  ezen  kívül 
fekete  festőanyagot  nyernek  belőle.  Kérge  és 
gyökere  forralás  után  cserzőanyagot  szolgáltat. 
Magva  jóízű  ós  kövér  olajat  sajtolnak  belőle. 
Nyugat-Indiában,  Dél-Amerika  B.-i  részén  vagy 
talán  Afrikában  is  honos. 

Cbrysoberyll,  1.  Krizóberill. 

ChryNobotbris  (állat),  1.  Díszhogarak. 

Cbrysocbalk,  1.  Ginkötvények. 

Chrysococcyx  (állat),  a  kakukf élék  (1.  o.)  csa- 
ládjába tartozó  madárnem.  Az  ide  tartozó  fajokat, 
melyek  Afrika,  Ázsia  és  Uj-HoUandia  térítőtáji 
vidékein  élnek,  csillogó  tollazatúkért  arany- 
kakukok  néven  szokás  összefoglalni.  Mintegy  20 
fajuk  ismeretes ;  termetre  a  legnagyobb  sem  na- 
gyobb a  rigónál.  Legismertebb  fajai  a  smarag- 
dos  és  rezes  aranykakuk  (G.  smaragdineus  Bodd. 
ós  G.  cupreus  Bodd.) ;  mindkettő  a  mi  kakukunk- 
tól  eltérően,  maga  költi  ki  tojásait. 

Cbrysocolla,  1.  Krizokolla. 

Cbrysoídok,  1.  Krizoidok. 

Chrysokeras,  gör.  neve  Konstantinápoly  (1.  o.) 
Arany-szarv  nevű  kikötőjének. 

Cbrysolitb,  1.  Olivin. 

Chrysologus,  tkp.  Petrus  de  Eavenna,  lat.  egy- 
házi szónok,  szül.  Imolában,  körülbelül  406.,  meg- 
halt 450. 433-ban  raveunai  püspök  lett.  Hü'es  volt 
az  ortodox  egyházi  hit,  szigorú  erkölcsösség  és  a 
munka  tiszteletben  való  tartása  ügyében  mondott 
szent  beszédeiről.  176  beszéde  maradt  ránk  neve 
alatt,  ezek  közül  valódmak  látszik  160 ;  kiadta 
Pauli  (Petrus  Chrysologus,  Sermones;  Velence 
1750).  V.  ö.  Stablenski,  Der  heil.  Kirchenvater 
Petrus  von  Ravenna  C.  (Posen  1871). 

Cbrysolopbns  (aranyfácán,  áiiat),  1.  Fácán- 
félék. 

Chrysoloras,  Manuel,  előkelő  születésű  kon- 
stantinápolyi görög,  szül.  Kr.  u.  1350  táján, 
megh.  1415.  Palaiologos  Manuel  császár  Itáliába 
küldte,  hogy  segítséget  eszközöljön  ki  a  török 
ellen.  1397-ben  végleg  ott  telepedett  meg  s  a  gö- 
rög nyelv  ós  irodalom  első  nevezetes  tanítója  és 
terjesztője  lett  Firenzében,  majd  Milanóban,  Pá- 
viában,  Veneziában,  végre  Rómában.  XH.  Ger- 
gelynek a  római  és  keleti  egyház  egyesítésére 
irányuló  törekvését  támogatta.  A  kat.  egyházba 
átlépve  XXni.  János  pápával  elment  a  konstanzi 
zsinatra  s  ott  halt  meg.  Erotemata  c^ímen  görög 
nyelvtant  írt  (Venezia  1484) ;  Platón  Államát  la- 
tinra fordította.  Levelei  is  vannak. 

Cbrysomania  (gör.-Iat.)  a.  m.  pénzvágy. 

Cbrysomela  L.  (állat),  a  Heteromera-bogarak 
csoportjában  a  Chrysomelidae  családba  tartozó 
bogámem.  Fajai  bokrokon  és  törpébb  növénye- 
ken élnek.  Ez  ideig  160  faja  ismeretes,  melyek 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chrysomela  deoemllneata 


476    — 


Chrysotil 


közül  hazánkban  is  több  tenyészik.  Legközönsé- 
gesebb fajai  a  C  staphylea  L.,  G.  goettingensis 
L.,  C.  cerealis  L.,  G.  populi  L. 

Cbrysomela  decemlineata  (Golorado- 
hogár,  Doryphora  decemlineata),  a  Ghrysome- 
lidae  bogárcsalád  Ghrysomela  génuszába  tartozó 
állat ;  teste  tojásfonna,  íves,  szennyes  vörös- 
sárga,  számyfödői  bőrsárgák,  csápjainak  csúcsa, 
nyakpajzsának  mellső  és  hátsó  szegélye  fekete, 
nemkülönben  szívforma  fekete  folt  van  homlokán 
Í8,mlg  nyakpajzsán  tizenegy  apró  fekete  foltocska 
látható,  melyek  közül  a  középső  legnagyobb  H 
v.  V-forma.  Fekete  foltocskák  vannak  továbbá 
mellének  alsó  oldalán  és  potrohának  hasán,  lá- 
bain, míg  szárnyf ödőin  5  fekete  sáv  van,  melyek 
közül  a  2-ik  és  3-ik  hátul  összef oly.  Hossza  9—11 
mm.  Tulajdonképeni  hazája  Észak-Amerika,  Co- 
loradótól  kezdve  egészen  az  Atlanti-óceán  part- 
jaiig. Lárvája  és  maga  a  bogár  is  a  burgonyán  él 
8  ha  nagy  tömegben  jelen  meg,  tönkreteszi  a 
növényt.  A  bogár  a  földben  áttelel  s  onnan  csak 
május  elején  búvik  elő. 

A  nőstény  a  levelek  aljára  700—1200  petét 
rak,  12— 20-a8  csoportokban.  A  lárvák  5—  8  nap 
múlva  kelnek  ki,  mintegy  20  nap  alatt  telje- 
sen kifejlődnek,  azután  földbe  fúrják  magukat  s 
itt  bebábozódnak.  Mintegy  12  nap  mul  vámár  meg- 
jelenik a  második  nemzedék,  amely  még  ugyan- 
azon nyáron  egy  harmadik  nemzedéket  is  hoz 
létre.  Lárvái  narancssárgák,  de  feje,  haránt  nyak- 
örve, lábai  és  testének  két  oldalán  egy-egy  pont- 
sor fekete,  óvószer  ellene:  a  bogárnak, lárváknak 
és  petéknek  összegyűjtése.  A  80-as  évek  elején 
Németországban  is  mutatkozott,  de  nagy  káro- 
kat még  sehol  sem  okozott.  Hazánkban  még  eddig 
nem  jelentkezett.  Magyar  nyelven  több  ismertető 
dolgozat  jelent  meg  róla. 

Chrysomelidae,  a  Heteromera-bogarak  cso- 
portjának egyik  családja,  melynek  nemeit  ha- 
zánkban is  több  faj  képviseli.  A  család  jellemzői  a 
következők :  A  fejet  a  mell  többé-kevésbbé  elfedi ; 
a  csápok  11 -ízűek  s  a  test  felénél  majdnem  rende- 
sen rövidebbek,  fonál-  vagy  füzérformák ;  a  lábak 
meglehetős  hosszúak,  erősek.  Az  idetartozó  boga- 
rak rendesen  kicsinyek,  ívesek  s  valamint  lárváik, 
a  földön  V.  törpe  növényeken  tartózkodnak,  ame- 
lyeknek puha  részeit  fogyasztják.  Igen  lassúak, 
csendes  természetűek.  Eddig  mintegy  10,500  fajt 
ismerünk  e  családból.  Az  idetartozó  nemek  közül 
közönségesebbek  a  következők:  Donacia,  Gas- 
sida,  Hispa,  Haltica,  Timarcha,  Ghrysomda, 
Eumolpus  stb.,  ezek  közül  a  Haltica-nak  fajai 
közönségesen  földibalha  (1.  o.)  név  alatt  ismere- 
tesek. 

Cltrysomitris  (állat),  1.  GsiZ. 

Ctarysoiuorplt  (gör.)  a.  m.  aranyszőrű. 

Chrysomyxa  üng.  (növ.),  a  Rozsdagombák 
génusza.  Legismeretesebb  faja  a  G.  rhododendri 
(DC)  DeBy,  mely  a  havasi  rózsa  (Rhododendron) 
és  a  lucfenyő  levelén  élősködik. 

Chrysopa  (állat),  1.  Fátyolka. 

Cltrysopban  (ásv.),  azonos  a  clintonittal  (1.  o.). 

Chrysophansav,  rheinsav,  dioxymethylan- 
thracMnon  CuH^oO^  v.  Ci^H5(CHg)0j,(0H)j,  a  re- 
barbara-gyökér, szenna-levelek  és  sóskafélék  al- 
kotórésze. Chrysarobinból  oxidáció  útján  kelet- 


kezik. Narancssárga  színű,  aranyfényű,  szagtalan 
és  csaknem  íztelen  kristályok.  Szesz,  éter  és  forró 
víz  oldja.  0.  p.  187" ;  részben  bomlatlanul  szubli- 
mál. Lúgokban  bíborvörös  oldattá  oldódik ;  cink- 
por  metilantracenné  redukálja. 

Chrysopbeiiin,  C^gH^^N^SgOg  összetételű  te- 
trazofesték ;  az  ú.  n.  briliáns-sárgának  monoetil- 
származéka.  Gyapjú  festésére  használják. 

Chrysopliora  cbrysocliloris  (állat),  lásd 
Díszbogarak. 

Chrysoplipys  (állat),  a  tengeri  keszegek  (Spa- 
ridae)  egyik  neme.  L.  Tengeri  keszeg. 

Cbrysopliyllain  L.  (növ.),  a  Sapotaceae  csa- 
lád génusza ;  mintegy  60  faja  a  trópusok  lakója, 
nagyrészt  Amerikában.  Fák.  Levelük  tojásdad 
V.  lándzsás,  bőmemű,  fent  kopasz,  visszája  se- 
lyemszőrű. Rendesen  apró,  fehéres  v.  sárgás  vi- 
ráguk levélhónalji  csomókká  egyesül.  Termésük 
börnemű  v.  húsos  bogyó.  A  G.  cainito  L.  (eainito, 
star-apple,  csillagalmafa)  szép,  9—12  m,  magas 
fa  Amerika  minden  trópusi  vidékén.  7—10  magvú, 
nagy,  gömbölyű  bogyója  igen  kellemes,  édes  gyü- 
mölcs, ennek  kedvéért  a  trópusokon  ültetik  is. 
Ehető  a  gyümölcse  még  a  következőknek  is :  G. 
monopyre)ium  Sw.  (damaszkuszi  szilva,  Antülák), 
G.  imperiale  (Linden)  Benth.  et  Hook  (marmel- 
leiro  00  matto,  Brazília).  Minden  faj  fája  kemény, 
tartós,  becses. 

Chrysopolis,  város,  1.  Szkutari. 

Cbrysopras,  1.  Krizoprász. 

Cbrysops  Meig.  A  kétszárnyúak  (X)iptera) 
rendjébe,  a  valódi  kétszárnyúak  (Diptera  genuina) 
alrendjébe,  a  fedett  bábbal  bírók  csoportjába,  a 
pöcskök  (Tabanida)  családjába  tartozó  rovarok. 
Legközönségesebb  a  G.caecutiens  L.  (Vakpöcsök), 
Vérszomjától  mintegy  elvakultan  röpköd  —  innen 
a  neve.  Nyáron  a  lovakat  gyötri,  a  sörény  tövét  ke- 
resi fel.  Fekete,  tora  két  oldalt  vörösessárga  sző- 
rökkel fedett ;  a  poti-oh  2-ik  gyűrűjén  a  hímnél 
oldalt  egy-egy  vörösessárga  folt,  míg  a  nőstény- 
nél sárga  alapon  két  ferde  irányú  fekete  sáv  van ; 
csápok,  tapogatók,  lábak  feketék ;  a  szárny  a  nős- 
ténynél tövén,  mellső  szélén,  hegyén  és  közepén 
barna,  különben  átlátszó,  a  hímnél  majdnem  egé- 
szen barna.  Hossza  8  mm.  Lárvái  a  talajban  élnek. 

Clirysoriii,  1.  Musszivarany. 

Chrysorrhoas,  folyó,  1.  Ghrüszorroász. 

Chrysorrhoas,  Johannes,  1.  Damaszkusi  Szt. 
János. 

Cbrysos  (gör.)  a.  m.  arany. 

Cbrysosplenium  L.  veséiké  (növ.),  a  Saxi- 
fragaceae  (Kör öntödeiek)  család  génusza,  mely- 
nek 40  faja  részben  az  É.-i  féltekén,  részben  az 
Andokban  van  elterjedve.  Kis,  pozsgás  levelű 
füvek.  Európában  legismertebb  a  G.  alternifo- 
lium  L.  Szára  3  élű,  levele  váltakozó,  vesealakú, 
virága  aranyszín  sárga.  Árnyas  erdőben,  forrá- 
sok, patakok  mentén  nő  a  hegyvidéken.  Gyenge 
illatú  füve  offlcinális. 

Chrysostomos  (gör.,  a.  m.  aranyszájú),  1. 1.  Jd' 
nos,  szentek. 

2.  G.,  1.  Dión  rétor. 

Chrysothemis,  a  görög  mondában  Agamemnon 
és  Klytaemnestra  (1.  o.)  leánya,  Elektra  húga. 

Cbrysotbrix  (állat),  1.  Mőkusmajom. 

Cbrysotil,  1.  Aszheszt  és  Szerpentin. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chrysotis 


—     477 


Chuquet 


Clirysotis,  a  rövidfarkú  papagályok  (Psit- 
tacidae)  egyik  neme,  melynek  mintegy  36  élő  faja 
Braziliában  és  Mexikóban  tenyészik.  L.  Papagá- 
lyok. 

Chizajaövr  (ejtad:  chrasanov),  az  iigyanüy  nevű 
kerületi  kapitányság  székhelye  Galíciában,  M 
km.-nyire  Krakótól,  (1910)  11,563  lak.,  környékén 
ólom-,  cin-  és  szénbányákkal. 

Chrzanowski  (e^jtsd:  chnsanoyszki),  Adalbert,  len- 
gyel, majd  piemonti  táboniok,  szül.  1788  körül, 
megh.  Parisban  1861  márc.  5.  Mint  mérnökkari 
tiszt  részt  vett  az  1812— 13-iki  hadjáratokban. 
1829-ben  mint  orosz  kapitány  a  törökök  ellen 
harcolt  és  1830.  a  lengyel  forradalomban.  Eüdi- 
ger  tábornokot  1831  júl.  14.  a  minszki  csatában 
legyőzte,  mire  tábornokká  nevezték  ki.  1849-ben 
a  piemonti  sereg  újjászervezésére  hivatott  meg, 
de  Novara  mellett  1849  márc.  23.  Radetzky  meg- 
verte. Az  új  király,  Viktor  Emánuel  emiatt  el- 
bocsátotta. 

Chftliouios,  1.  Ktonios. 

Chthonizothenna  (geoi.),  a  Föld  szilárd  kórgé- 
nek egy-egy  azonos  hőmérsékletű  síkja. 

Chuapa  (ejtsd:  csuapa)  V.  Choupa,  a  Kordillerák- 
ban  eredő  193  km.  hosszú  folyó  Chilében.  Felső 
részében  Potrero  Largonak  hívják  és  csak  a  Ley- 
vával  való  egyesülése  után  veszi  föl  a  C.  nevet.  A 
Csendes-óceánba  torkol.  Vízkörnyéke  9567  km". 

Chubb-lakat,  1.  Zárak. 

Chubut  (ejtsd:  csubnt).  1.  Felsö  részében  még  is- 
meretlen, az  Atlanti-óceánba  torkoló  folyó  Pa- 
tagoniában ;  még  torkolatába  is  csak  a  tenger 
áradásakor  hatolnak  be  a  hajók.  —  2.  C,  Argen- 
tína egyik  territóriuma  az  ugyanily  nevű  folyó 
körül.  242,067  km*  temlettel ;  nagyobbára  fen- 
sík ;  belseje  viznélkül  szűkölködő,  újabban  ara- 
nyat is  találnak.  Lakossága  (1909)  29,635.  Főhelye 
Rawson  (1. 0.)  a  C.  torkolatánál,  az  Atlanti-óceán 
partján. 

Chucking-gép,  esztergályozásra  és  fúrásra  al- 
kalmas amerikai  szerszámgép.  A  megmunká- 
landó tárgyat  központosán  hordja  magán,  míg  a 
megmunkáláshoz  való  különféle  fúró,  vágó  és 
dörzsölő  szerszámok,  egy  könnyen  fordítható  re- 
volverfejbe illesztve,  fokozatos  egymásután  ke- 
rülhetnek használatra. 

Cbucrastia  A.  Juss.  (növ.),  a  MeUaceae  család 
génusza ;  egyetlen  faja  a  C.  tabuiaris  A.  Juss. 
Kelet-  és  Hátsó-Indiában,  valamint  Dél-Kinában 
széltében  elterjedt  magas  fa,  váltakozó,  párosan 
szárnyas  levelekkel.  Meglehetős  nagy  virágai 
bugában  állanak.  Termése  fás,  3  kopácsú,  sok 
magvú  tok.  Angol  nevei :  Indián  red  wood,  Chit- 
tagong  wood,  white  cedar  (indiai  veres  ifa,  csit- 
tagongfa,  fehér  cédrus).  Gesztjét  igen  nagyra 
becsülik  s  igen  különféle  ipari  célra  használják 
fel.  Frissen  vörös  és  fényes,  szárazon  sötót  vörös- 
barna. 

Chudleigh  (ojtsd:  csöddii),  1.  Glifford  Thomas. 

Chudólehota,  kisk.  Nyitra  vm.-ben,  most  Uj- 

iiléS. 

Chudy  József,  megh.  1801.,  a  XVIII.  sz.  vé- 
gén az  Erdődy  grófok  pozsonyi  ós  galgóczi  opera- 
színházának karmestere  volt.  Később  Pestre  jő- 
vén, az  első  magyar  színtársulat  részére  megírta 
az  első  magyar  operának :  »Pikko  Herfzeg  és 


Jutka  Perzsi«-ríék.  zenéjét  (1793),  mely  20  aríuiy 
honoráriumot  nyert  és  igen  nagy  tetszést  aratott. 
A  mű  szövegestül  elveszett. 

Cltaetas  (eijtsd:  csuetasz,  disznóhúsevök) ,  gúny- 
neve a  Mallorca  szigetéről  elűzött  zsidók  megke- 
resztelt utódainak,  akik  titokban  a  zsidó  vallás 
hívei  maradtak  (1.  Marannok).  Ezt  a  gúnynevet 
azért  kapták,  mert  az  inkvizició  gyanúját  rende- 
sen azzal  oszlatták  el,  hogy  disznóhúst  ettek. 

Cbufn  (Cheopsz),  Egyiptom  királya,  a  gizei 
leghatalmasabb  piramis  felépítője. 

Cbulalongkom,  sziámi  király,  1.  Gsulalon- 
korn. 

Ctaulan  (növ.),  l.  Ghloranthus. 

Chalo  (sp.,  ejtsd :  csúio),  1.  Bíkaviodal. 

Chu-ma  (növ.),  l.  Boehmeria. 

Chumbaba,  az  elamiták  királya,  a  Gilgamos- 
éposz  egyik  hőse. 

Chun,  Kari,  német  zoológus,  szül.  Höehstben 
a  Majna  mellett  1852okt.l.  Tanult  Göttingenben. 
1883-ban  königsbergi,  1891.  boroszlói,  1898  óta 
lipcsei  egyetemi  tanár,  1887— 88-ban  a  Kanári- 
szigetekre  expedíciót  vezetett,  1898— 99.  pedig  a 
Valdivia  hajón  tengermólyi  szervezetek  tanul- 
mányozása céljából  földkörüli  utat  tett.  Munkái : 
Das  Nervensystem  und  die  Muskulatur  der  Ríp- 
penquallen  (Majna-Frankfurt  1878) ;  Die  Kteno- 
phoren  des  GoLfs  von  Neapel  (Fauna  u.  Flóra  des 
Golfs  V.  Neapel  I.  köt.,  Leipzig  1880) ;  Die  Sipho- 
nophoren  der  Canarischen  Inseln  (Majna-Frank- 
furt 1891) ;  Die  pelagische  Tierwelt  in  grösseren 
Meerestíefen  (a  Leuckarttal  megalapított  Biblio- 
theca  Zoologica-ban,  Kassel  1888) ;  Tiefen  u.  Ober- 
flachenfauna  des  östl.  Atlantischen  Oceans  (a  ber- 
lini akadémia  értekezései  közt) ;  Die  Kanarischen 
Siphonophoren  (Majna-Frankfurt  1891—93) ;  Bio- 
log.  Studien  über  pelagische  Organismen  (Bíb- 
liotheca  zoologica  1896) ;  Aus  d.  Tiefen  des  Welt- 
meeres  (2.  kiad.,  Jena  1903).  Utóbbi  müve  «Mély 
tengerek  világában»  címen  magyarul  is  megje- 
lent a  Magyar  Földrajzi  Társaság  könyvtárában, 
fordította  Szilády  Zoltán  (Budapest  1903).  Bronn's 
Klassen  und  Ordungen  des  Tierreichs  c.  nagy 
összefoglaló  müvében  C.  a  tömlősállatokat  dol- 
gozta ki. 

Chunar,  l.  Gsanar. 

Chonerth,  Magyarország  középkori  vízrajzá- 
ban a.  m.  Hernád. 

ChunsTi,  1.  Ghonsz. 

Chap  (ang.  ejtsd :  csöp),  a  délamerikai  indiánu- 
sok  és  meszticek  kedvelt  étele,  hús  burgonyával, 
sajttal,  tojással,  erősen  fűszerezve. 

Chuppa  (héb.  a.  m.  mennyezet),  egy  négy  póz- 
nára felállított  sátorformájü  alkotmány.  A  zsidó 
ceremoniális  törvények  szerint  a  házasulandók 
csak  úgy  élhetnek  házastársak  módjára,  ha  a  C. 
alatt  keltek  egybe. 

Chuqnet  (ejtsd:  Büké),l.Arthur  Maxime,franoia 
történetíró,  szül.  Rocroiban  1854  márc.  13.,  a 
lipcsei  egyetemen  tanult  és  aztán  a  német  nyelv 
tanára  lett  a  párisi  Lycée  St.  Louison,  1887. 
pedig  az  École  Normalehoz  helyezték  át  mint 
tanárt.  A  Magyar  Tud.  Akadémia  1911.  kültagjává 
választotta.  Művei :  Le  général  Chanzy  (1883),  Les 
guerres  de  la  Révolution  (11  köt.  1886—96); 
La  campagne  de  l'Argonne  (1887) ;  De  Bwaldi 


Amely  szó  C  alatt  oincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Chuquisaca 


478     - 


Churchill 


Kleistii  vita  et  seriptis  (1887) ;  La  trahison  de 
Dumouriez  (Paris  1891).  Magyarázó  Idadást  ren- 
dezett Goethe  és  Schiller  történeti  műveiből.  La 
jeunesse  de  Napóleon  (eddig  3  líöt.,  Paris  1897, 
2.  Iciad.  1899);Btudes  d'histoire  (1903) ;  L'Alsace 
en  1814.  (1900) ;  Btudes  de  littérature  allemande 
(1902,  2  köt.) ;  Dugommier  (1904) ;  La  légion  ger- 
manique  (1904) ;  Un  prince  jaeobin,  Charles  de 
Hesse  ou  le  général  Marat  (1905) ;  Souvenirs  du 
Bar.  de  Frónilly  (1908).  V.  ö.  Bamberg  L.,  Chu- 
quet,  Biu  Muster  objectiver  Gesehiehtsforschung 
(Deutsche  Rundschau  1892). 

2.  C,  Nicolas,  francia  matematikus,  1484  kö- 
rül Lyonban  élt.  Triparty  c.  algebrai  könyvet 
írt,  melynek  kéziratát  a  párisi  nemzeti  könyvtár- 
ban találták  meg.  Ezt  1880.  Marre  tette  közzé 
(BoUetino  3  köt.).  Ebben  találjuk  meg  először  a 
hatváuymeunyiségek  mai  felírási  módját. 

Chuquisaca  (ejtsd:  csukiszaka),  1.  departamento 
Bolíviában  68,400  km^  területtel,  (1908)  237,143 
lak.  Ny.-i  fele  hegyes,  az  Andok  takarják,  a  K.-i 
sík;  e  részében  a  Rio  Grandé,  a  Pilcomayo  és 
Paraguay  öntözik.  Őserdőiben  még  vagy  50,000 
szabad  indiánus  tanyázik.  Kevés  mértékben  ara- 
nyat, ezüstöt,  rezet  ós  ónt  is  bányásznak.  Fővá- 
rosa Suere.  —  2.  C,  régibb  neve  Sucre-nek  (1.  0.). 

Chur  (franc.  Coire,  ol.  Goira),  Graubünden 
svájci  kanton  fővárosa,  a  Mittenberg  és  Spontis- 
kopf  lábánál,  a  Plessur  mellett,  (1910)  14,845  lak., 
dohány-  és  tésztagyárral,  liarangöntéssel,  bor-  és 
bőrkereskedéssel. Tornyokkal  ellátott  falaa  várost 
felső,  vagyis  püspöki,  és  alsó  városra  osztja. 
Az  előbbiben  van  a  VIIL  sz.-ban  egy  V.  sz.-beli 
kripta  fölött  alapított  székesegyház,  Dürer  és  if  j. 
Holbein  festményeivel ;  a  püspöki  palota  ;  ennek 
tőszomszédságában  a  Marsöl-nek  nevezett  római 
torony  és  több  kolostor.  Az  alsó  városban  van- 
nak a  közigazgatási  hivatalok,  a  nyilvános  könyv- 
tár, a  múzeum,  az  iskolák  és  a  pénzverő.  A  ró- 
maiak Curia  Rhaetoruma-a  már  452.  püspöki 
székhellyé  lett  és  püspöki  uralom  alatt  maradt 
1419-ig ;  ekkor  fölszabadult  alóla.  1460-ban  a  né- 
met császár  szabadságában  megerősítette,  1498. 
pedig  a  svájci  szövetséghez  csatlakozott.  1903-ban 
Fontano-nak,  a  graubündeni  szabadsághősnek  itt 
emlékszobrot  emeltek.  Chur  festői  környékének 
legszebb  pontjai:  IV2  km.-nyire  a  Lürlebad,  4 
km.-nyire  pedig  a  Passugg  nevű  fürdőhely. 

Cliurclii  (ang.,  ejtsd,  csörcs)  a.  m.  templom,  egy- 
ház. —  C.  Army,  1.  Üdv  hadserege. 

Church  (ejtsd  :  csörcs),  gyárváros,  1.  Accrington. 

Church  (ejtsd :  csörcs),  1.  FredeHck  Édwin, 
amerikai  festő,  szül.  Hartfordban  1826  márc.  14., 
megh.  New  Yorkban  19(M)  ápr.  7.  Colé  Thomas 
vezetése  alatt  főleg  a  Catskill  hegységben  festett 
tájképeket,  azután  több  Ízben  Dél-Amerikában,  az 
É.-i  sarkvidéken,  Európában  és  a  K.-en  is  járt  és 
mindenütt  tájképeket  festett. 

2.  C,  Richárd,  sir,  görög  tábornok,  született 
Cork  grófságában  1785.,  megh.  Athénben  1873 
márc.  20.  Angol  zászló  alatt  részt  vett  az  Egyip- 
tomba küldött  expedícióban ;  azután  Murát  ná- 
polyi király  szolgálatába  állott.  1827-ben  barátja, 
Kolokotronis  pártfogása  folytán  a  görög  hadse- 
reg főparancsnokává  nevezték  ki  azzal  a  megbí- 
zással, hogy  Athént  a  török  ostrom  alól  felsza- 


badítsa. A  St.  Spiridion  kolostort  ugyan  hatal- 
mába kerítette,  de  görög  alvezérei  féltékenysége 
miatt  a  törököktől  nagy  vereséget  szenvedett, 
mely  kudarc  következtében  az  Akropolisz  is  török 
kézre  került.  Miután  C.  Kapó  d'Istrias  elnököt 
gyűlölte  s  annak  testvére,  Ágostnak  vezérlete 
alatt  szolgálni  vonakodott,  1830.  leköszönt  és  Ar- 
gosba  vonult  vissza.  Kapó  d'Istrias  meggyilkol- 
tatása után  kikelt  Kapó  d'Istrias  Ágost  minisz- 
tersége ellen.  1835.  Ottó  király  kinevezte  szená- 
tornak. Ó  írta  az  Observation  on  an  eligible  line 
of  frontier  for  Greece  c.  művet  (London  1840). 
V.  ö.  Stanley  Lane-Pool,  Sir  Rich.  C.  (London 
1890). 

Church-féle  oldat,  káliumhiganyjodid-oldat. 
Mint  nagy  fajsúlyú  f olj'^adékot  ásványok  fajsúlyá- 
nak meghatározásánál  használják. 

ChurchilKejtsd  :csörcsiii)v.  English  Biver, folyó 
Észak-Amerikában,  Kanadában.  Az  Alberta-terri- 
toriumon  ered,  előbb  K.-nek,  majd  É.-nak  tart, 
egész  sor  tavon,  mint  a  Mouse-,  Nelson-,  Gran- 
ville-  és  Big-hake-en  átfolyva,  számos  sellőt  al- 
kot, azután  ismét  K.-nek  fordul  és  1700  km. 
hosszú  folyás  után  Fort  C.  mellett  a  Hudsou- 
öbölbe  torkol.  Csak  kisebb  hajók  járhatnak  rajta, 

Churchill  (ejtsd:  csörcsiii),  1.  GharUs,  angol  szati- 
rikus, szül.  1731  febr.  2.  Westminsterben,  megh. 
Boulogneban  1764  nov.  4.  Már  17  éves  korában 
megnősült.  Atyja  hitszónok  volt  s  halála  után 
íla  örökölte  állását.  Első  szatírája  volt  The  bárd ; 
a  második,  Rosciad  (1761)  a  korabeli  színészeket 
gúnyolja  s  páratlan  sikert  aratott  egyéb  szatírái- 
val is,  mintája  Popé  és  Dryden  volt.  Hírnévre 
tett  szert,  féltek  tőle  ;  közben  elvált  nejétől  és 
kicsapongó  életet  élt.  Politikai  okokból  kénytelen 
volt  Franciaországba  menekülni,  ahol  nemsokára 
meghalt.  Munkái  összegyűjtve  megjelentek  elő- 
ször 1763.  Southey  írt  róla  kitűnő  tanulmányt 
(Cowper  I.  69—105). 

2.  G.,  Bandolph  Henry  Spencer,  lord,  angol  ál- 
lamférfiú, a  hetedik  Marlborough  herceg  3-ik  íia 
szül.  1849  febr.  13.,  megh.  1895  jan.  24.  London- 
ban. 1874  óta  parlamenti  tag ;  1885.  az  indiai 
hivatal  államtitkára  lett,  de  1886.  megvált  a  tár- 
cájától és  mint  az  ellenzék  egyik  vezére,  Glad- 
stonenak  Home-rule  javaslatai  ellen  küzdött. 
Salisbury  második  minisztériumában  (1886)  pénz- 
ügyminiszter és  az  alsóház  vezére  volt,  de  már 
ez  év  végén  azzal  lepte  meg  minisztertársait, 
hogy  a  hadsereg  és  a  hajóhad  kiadásainak  le- 
szállítását sürgette,  s  midőn  Salisbury  e  követe- 
léseket elvetette,  állásáról  lemondott.  C.  ezután 
körülhajózta  a  földet.  1892-ben  tanulmányútra 
Dél-Afrikába  indult.  (V.  ö.  Men,  mines  and  ani- 
mais  in  South-Afrika,  London  1892.)  Ekkor  új- 
ból beválasztották  a  parlamentbe  s  a  konzer- 
vatív párt  soraiban  küzdött  a  kormány  ellen. 
Összegyűjtött  beszédei  2  kötetben  jelentek  meg 
Londonban  (1889).  V.  ö.  Füon  A.,  Proflls  anglais 
(1893) ;  Escott,  R.  Ch.  as  a  product  of  his  age 
(London  1895). 

3.  G.,  Winston  Leonard  Spencer,  angol  politikus 
és  író,  az  előbbinek  fia,  szül.  1874  nov.  30.  London- 
ban. Előbb  katonatiszt  volt.  1895-ben  a  kubai  föl- 
kelés idején  a  spanyol  hadseregbe  lépett  és  az 
amerikaiak  ellen  harcolt.  Aztán  Indiában  és  Szu- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Churchlt 


479 


Chylogaster 


dánban  szolgált,  1898.  pedig  Omdurmannál  tün- 
tette ki  magát.  A  búr  háború  alatt  a  Moming  Post- 
nak  hadi  tudósításokat  irt.  Búr  fogságba  esvén, 
Pretoriából  megszökött  s  visszatért  Angliába.  E 
korból  való  munkái :  The  River  war  (London  1899, 
2  köt.) ;  London  to  Ladysmith  via  Pretoria  és  lan 
Hamiltons  March  (u.  o.  1900).  25  éves  korában  a 
parlamentbe  választották,  30  éves  korában  pedig 
(1905)  h.  államtitkár  lett  a  gyarmatügyi  hivatal- 
ban. 1908-ban  a  kereskedelmi  minisztérium  élére 
került,  1910.  pedig  beltlgyi  államtitkárrá  nevez- 
ték ki.  Újabb  munkái :  atyjának  terjedelmes  élet- 
rajza (2  köt.,  1906) ;  My  African  joumey  (1908) ; 
Liberalism  and  the  social  problem  (1909). 

Churchlt  (ásv.),víztartalmú  cerium-mész-f  oszf  át, 
mint  igen  vékony  kéreg  Comwall  ólombányái- 
ban némely  kvarcon  és  agyagpalán  fordul  elő. 

Churcli  ]niissionary  Society  {for  Africa 
and  the  East),  anglikán  misszionárius  társulat 
Aírika  és  a  Kelet  részére,  alapíttatott  1799.  Jelen- 
leg Afrikában,  Perzsiában,  Indiában,  Kelet-Ázsiá- 
ban, Új-Zélandon  és  Észak-Amerikában  több  mint 
300  állomást  tart  fenn,  amelyeken  csak  rendes 
lelkészi  hivatással  bíró  misszionáriusokat  mun- 
káltat. Közlönyei :  The  Church  Missionary  Intelli- 
gencer  and  Record,  The  Church  Missionary  Glea- 
ner  és  Proceedings.  V.  ö.  History  of  the  C.  M.  S. 
(London  1899,  2  köt.). 

Cburclt  of  God  (ang.,  ejtsd  :  csörcs  of  gad), 
Istennek  egyháza.  így  hívják  egyes  baptista  fele- 
kezetek a  maguk  egyházát. 

Churfirsten,  a  Santis-csoport  hegylánca  St.- 
Gallen  svájci  kantonban,  Ny.-i  szélső  csúcsa  a 
Speer  (1954  m.),  a  K.-i  a  Gonze  (1833  m.).  Gerin- 
cének legmagasabb  részét  két  sziklaorom  alkotja, 
köztük  a  Hinterruck  2309  m.  magas.  Az  egész 
hegység  területe  védelmi  terület  a  zergék  szá- 
mára; itt  tilos  a  vadászásuk. 

Chtirriguera,J()5é,  spanyol  építész,  szül.  Sala- 
mancában  1650.,  megh.  1723.  A  régi  spanyol  épí- 
tészet hagyományainak  hatása  alatt  és  különö- 
sen Guarino  Guarini  olasz  építész  mintájára  a 
pazar  dísszel  dúskáló  bárok  építészet  legkiválóbb 
képviselője  Spanyolországban.  Művészetének  irá- 
nya, melyet  íiai  C.  Geronimo  és  Nicolas,  uno- 
kája C.  Alberto  és  unokaöccse  C.  Manuel  is  ter- 
jesztettek, churriguerizmus  néven  ismeretes. 
Ijegkiválóbb  müvei :  a  salamancai  székesegyház 
tornya  és  nagy  sekrestyéje ;  a  salamancai  város- 
ház, stb.  C.  tervezte  az  egész  Nuevo  Baztan  vá- 
rost, palotájával,  templomával,  üveggyárával 
együtt.  Szülővárosának  templomai  számára  a 
fából  faragott  hatalmas  oltárok  egész  sorát  ké- 
szítette. Igen  híres  müve  volt  az  a  rendkívül 
gazdagon  díszített  ravatal,  melyet  Mária  Lujza 
királyné  temetése  alkalmából  állítottak  fel. 

Churrus  (növ.),  1.  Kender. 

Churut,  1.  Ángádzsáhur. 

Churwalden,  falu  Graubünden  svájci  kanton- 
ban, 7  km. -nyíre  Churtól,  1240  m.  magasban,  (i9io) 
694  lak.,  szép  szállókkal  és  nyaralókkal.  Szép  fek- 
vésénél és  szélcsendes  klímájánál  fogva  a  Ra- 
biusa  völgyben  kedvelt  klimatikus  gyógyhely. 

Churwelscb,  Így  nevezte  el  Diez  a  svájci 
Graubünden-kanton  ratoromán  nyelvjárásait,  l. 
Matoromán  nyelv. 


Chusan,  1.  Csuszán. 

Chusistan,  l.  Kuzisztán. 

Chutor  (orosz)  a.  m.  major,  földbirtok,  a  kis- 
orosz nyelvből  átvett  szó. 

Chvalizok,  neve  a  IX.  és  X.  sz.-ban  a  Kaspi- 
tenger  mellékén  letelepedett,  közelebbről  nem  is- 
mert népnek,  miért  is  a  Kaspi-tengert  máskép 
Chvaliz-tengemek  is  nevezik. 

Chvalynsk,  l.  Hvalinszk. 

Chvaresmi,  a  fehér  hunok  (l.  o.)  khivai  uralma 
idején  körülbelül  1080.  a  szeldzsukok  segítségével 
támadt  birodalom  (1.  Khiva),  mely  a  nagy  mongol 
támadás  idején  1231.  megbukott.  V.  ö.  MüUer, 
Der  Islam  (Berlin  1887) ;  Vámbéry,  Középázsiai 
utazásaim  (Budapest  1875). 

Chvatimech,  Kis- Garamhoz  tartozó  vasgyári 
telep,  Zólyom  vm.  breznóbányai  j.-ban  ;  az  itteni 
finom  lemezhengerlőmü  a  zólyombrézói  (1.  o.) 
m.  kir.  vasgyárhoz  tartozik. 

Chvojnicza,  kisk.  Nyitra  vm.- ben,  most  A^í/iYra- 
fenyves. 

Chvoscsinszkaja,  Nadjezsda,  orosz  Írónő,  l. 
Kresztovszki. 

Chvostek-féle  tünet,  ha  az  arcideget  (faci- 
alis)  valahol  lefutása  mentén  megkopogtatjuk,  a 
megfelelő  arcizmai  rángatóznak ;  kifejezett  ese- 
tekben elég  az  arc  végigsiraítása,  hogy  a  villám- 
gyors rángások  megjelenjenek.  A  C.  az  arcideg 
mechanikai  ingerekkel  szemben  való  fokozott  in- 
gerlékenységén alapszik.amely  egyes  idegbetegsé- 
gekre jellemző  (tetania),  de  általános  idegesség- 
nél is  előfordul. 

Chwolson,  Dániel,  orosz  orientalista,  szül. 
Vilnában  1820  dec.  10-én,  meghalt  Szent-Péter- 
várott  1911  április  5-én.  Zsidó  szülök  gyermeke, 
korán  oktatást  nyert  a  talmud-tudományokban, 
Boroszlóban,  Bécsben  és  Szt.-Pétervárott  tanult,' 
hol  1855.  áttért  a  keresztény  vallásra,  itt  a  ke- 
leti nyelvek  egyetemi  tanárává  nevezték  ki, 
1858.  pedig  az  orosz  teol.  akadémián  lett  a  ke- 
leti nyelvek  tanára.  Fő  müve:  Die  Sabir  und 
der  Sabismus  (Szt.-Pétervár  1856,  2  köt.).  Ránk 
nézve  legérdekesebb  az  a  müve,  amelyben  egy 
X.  sz.-beli  arab  utazónak  Ibn-Dasztának  (helyesen 
Ibn  Rószteh)  a  kazárokról,  burtaszokról,  bolgá- 
rokról, magyarokról,  szlávokról  és  oroszokról 
szóló  híreit  hozzáférhetővé  tette.  (Izvestija  s 
Chozarach,  Burtasach,  Bolgarach,  Madjarach, 
Slavjanach  i  Russach  arabskago  pisatelja  Ibn- 
Dasta,  Szt.-Pétervár  1869). 

Chwostow,  orosz  költő,  1.  Hvosztov. 

Chydenius,  Anders,  svéd  nemzetgazdasági 
ü-ó,  szül.  1729.,  megh.  1803.  Lelkész  volt  Gamla 
Karleby-ben  (Finnországban).  Nemzetgazdasági 
müveivel  Smith  Ádám  elődjének  tekinthető.  Svéd- 
ország gazdasági  és  pénzügyeit  élesen  bírálja. 
Fő  művei :  Kallan  till  rikets  vanmakt  (A  biroda- 
lom gyöngeségének  okai,  1764)  és  Rikets  hjelp 
genom  en  naturUg  ünaneesystem  (A  birodalom 
felsegítése  természetes  adórendszerrel,  1766).  Ér- 
dekes önéletrajza  1780.  jelent  meg. 

Chylangíoaia  (gör.),  a  bélfodron  s  a  bélen 
előforduló  chylussal  telt  tömlős  nyirokérdaganat 
(lymphangioma  cysticum),  1.  Angioma. 

Cbylogaster,  a  bélcső  3  főrésze  közül  a  má- 
sodiknak, vagyis  az  emésztőrésznek  neve. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendAI 


Chyíothorax 


—    480     - 


Chyzer 


Cbylotborax  (gör.),  chylus  felhalmozódása 
a  mellüregben,  rendesen  a  mellvezeték  (ductus 
thoracleus)  megrepedése,  v.  átszakadása  követ- 
keztében. Akkor  is  bekövetkezik,  ha  daganatok 
V.  lobos  szövet  összenyomják  a  mell  vezetéket  v. 
a  torkolati  gyüjtőér,  melybe  a  mellvezeték  befa- 
kad, eldugult,  V.  ha,  mint  Egyiptomban  gyakran 
előfordul,  a  íllaria  (1.  o.)  zárja  el  a  ductus  thoraci- 
cust,  mert  ilyenkor  a  chylus  felhalmozódik  s  a 
mellvezeték  a  nagy  nyomás  miatt  átszakad.  A 
C-t  csapolással  diagnosztizálják,  a  kiömlő  folya- 
dék átlátszatlan,  zavaros,  igen  sok  zsírt  és  chole- 
stearint  tartalmaz.  A  zsír  ílnom  emulzióban  van 
a  folyadékban  s  legfinomabb  szemcséket  alkot.  A 
C.  gyógyítása  a  folyadék  kibocsátásában  áll. 

Cliylaria  (gör.  chylos  a.  m.  nedv,  nyirok ; 
úron  a.  m.  vizelet),  tejszerű  vizelet  ürítése.  Ha 
valamely  oknál  fogva  a  nagy  nyirokvezetékek- 
böl  (1.  0.)  a  tejszerű  szövet-  és  táplálónedv  a  vize- 
lethez hozzákeveredik,  előáll  a  C.  A  mi  éghajla- 
tunkban igen  ritkán  fordul  elő,  leginkább  akkor, 
ha  a  has  v.  mellkas  gerineoszlopi  részében  egy 
daganat  az  ott  elfutó  nagy  nyirokértörzseket 
nyomja,  ezek  kitágulnak  és  aztán  megrepedvén, 
tartalmuk  a  vizeletlevezetö  bugyutákba  (1.  o.)  jut. 
A  meleg  és  forró  éghajlat  alatt,  mint  önálló  be- 
tegség, az  ú.  n.  tropikus  G.  fordul  elő,  melynek 
okozója  egy  állati  élősdi,  a  fllaria  sanguinis  Ban- 
crofti  (1.  Filaria),  melyet  Wucherer  (1868)  Ba- 
hiában  és  Lewis  (1870)  Kelet-Indiában  mint  ezen 
ós  más  hasonokú  megbetegedés  okozóját  ismertek 
fel.  Ezek  az  ú.  n.  lymphscrotum,  az  elephantiasis 
arabum  és  a  ehylosus  hasvízkór.  A  baj  okozója 
Manson  angol  orvos  vizsgálatai  szerint  moszki- 
tók  által  kerül  az  emberbe,  a  váltólázhoz  hason- 
lóan. A  kinőtt  elég  hosszú  (12— 15  cm.)  fonálféreg 
emberben  ritkán  fordul  elő,  0  2—0-3  mm.  hosszú 
embriói  azonban  a  beteg  emberek  vérében  felta- 
lálhatók. Az  élösdiek  a  nagyobb  nyirokvezeték- 
ben ülnek,  ezeket  eltömik  és  így  a  nyirok  áram- 
lását gátolják.  Ezen  pangással,  mely  leginkább  a 
here  bőrében  és  az  alszárakon  észlelődik,  lassú 
lobos  folyamat  jár  együtt ;  ez  a  két  tényező  aztán 
a  megtámadott  részek  óriási  méretű  megnagyob- 
bodását is  eredményezi,  úgy  hogy  több  kilónyi, 
emberfőnél  is  nagyobb  herezacskók,  40—50  cm. 
átmérőjű  alszármegvastagodások  kerülnek  észle- 
lés alá. 

Cbylus  V.  ía^weííu,  tulajdonképen  nem  egyéb, 
mint  nyirok  (1.  o.),  amelyhez  a  felvett,  megemész- 
tett s  a  felszívódás  rendén  a  nyirokrendszerbe  ke- 
rült tápanyagok  —  első  sorban  emulzióban  levő 
zsír,  ezért  a  C.  többé-kevésbbé  tejszerű  —  hozzá- 
keveredtek. Emésztés  idején  a  belekből  jövő  nyirok- 
erek, melyek  rendes  körülmények  között  rendes 
nyirkot  vezetnek,  s  ezért  époly  kevéssé  látsza- 
nak, mint  a  test  egyéb  nyirokerei,  mint  fehér  csí- 
kok tűnnek  fel  a  bennük  lévő  tejszerű  C.  miatt. 
A  bél  nyirokerei,  vagyis  a  C.-erek  aztán  a  nyir- 
kot a  cysterna  chyli-  vagy  Peoqueti-be  vezetik, 
ahol  az  alsó  végtagokból  és  az  altestböl  jövő  nyi- 
rokkal keveredve  a  ductus  thoracicusba  jut.  L. 
Nyirok,  Nyirokrendszer,  Felszivódás. 

CliymiJácatio,  a  felvett  táplálékoknak  péppé 
(chymus)  alakulása.  L  .Ghymus. 

Cbymosin,  1.  Oltó. 


Chymas  v.  gyomorpép,  ételpép,  az  a  pépszerű 
massza,  amivé  a  felvett,  megrágott  ételek  a  gyo- 
morban lesznek.  A  gyomornak  egyik  magyfon- 
tosságú  feladata  épben  a  táplálékoknak  péppé  ala- 
kítása (chymiflcatio) ;  ebben  segítségére  van  a 
rágás ;  a  megrágott  tápanyagok  aztán  a  gyomor- 
ban a  lenyelt  nyál,  különösen  a  gyomomedv  ha- 
tására fellazulnak,  megduzzadnak  s  jó  részük  ol- 
datba megy  át.  Az  így  keletkezett  pép  aztán  ap- 
ránként jut  be  a  bélbe,  hogy  ott  véglegesen  meg- 
emésztődjék s  felszívódjék.  Természetes,  hogj^  a 
C.-ban  megtalálunk  mindent,  ami  a  táplálékok- 
ban volt,  ill.  annak  emésztési  termékeit,  azon 
csekély  mennyiségű  anyag  kivételével,  ami  mái" 
a  gyomorban  felszívódott,  továbbá  a  lenyelt  nyá- 
lat, a  gyomor  mirigyeinek  s  nyálkhártyájának 
váladékát,  levált  hámsejteket  stb.  L,  Emésztés, 
Felszivódás. 

Chyryn  (ejtsd  :  sírin),  francia  átlrású  neve  Kfio- 
szrev  Pervíz  perzsa  kü-ály  (uralkodott  590—628) 
nejének,  Sirin-nek.  Állítólag  keresztény  görög 
leány  volt.  Élete  mondákba  van  burkolva.  Kho- 
szrev  és  Sírin  szerelmét  számos  perzsa  költő  éne- 
kelte meg,  köztük  a  legnagyobb  műeposzíró, 
Nizámi. 

Chytawa,  1.  Zittau. 

Chytraeus  (tkp.  Kochhafe),  Dávid,  lutheránus 
teológus,  szül.  Württembergben  1530  febr.  26., 
megh.  Eostockban  1600  máj.  25.  Wittenbergben 
Melanchton  tanítványa  és  lakótársa,  később  hiva- 
taltársa lett.  1551-ben  tanár  Rostockban,  az  evang. 
egyházi  ügyeket  rendezni  segítette.  1569-  Ausztriá- 
ban, később  Stájerországban  s  a  Formula  Concor- 
diae  szerkesztésében  is  részt  vett.  Opera  theolo- 
gica-i  összegyűjtve  Lipcsében  jelentek  meg  1599. 

Cliytridiaceae  (növ.),  a  penészgombák  csa- 
ládja. Parányi  gombák,  melyek  többnyire  vízi 
növényeken  élősködnek.  Egyik  faja  a  ifenyő  vi- 
rágporszemét pusztítja. 

Chyzer  Kornél,  orvos,  szül.  Bártfán  1886., 
megh.  1909  szép.  21.  1860-ban  a  Magy.  Nemz. 
Múzeum  állattani  osztályán  őrseged  lett.  1861-ben 
szülővárosa  városi  és  fürdő-főorvosául  válasz- 
totta meg,  1869.  Zemplén  vm.  tiszti  főorvosa  lett, 
1892.  a  belügyi  m.  kir.  minisztériimiban  a  köz- 
egészségügyek vezetésével  bízták  meg  és  1897. 
miniszteri  tanácsossá  nevezték  ki.  A  M.  Tud.  Aka- 
démia már  25  éves  korában  levelező  tagjául  vá- 
lasztotta. Jelentékeny  része  volt  C-nek  a  magyar 
orvosok  és  természetvizsgálók  vándorgyűléseinek 
regenerálásában  s  az  üléseknek  utóbb  elnöke  volt. 
A  hazai  fürdők  népszerűsítése,  emelése  körül 
mindig  buzgón  munkálicodott.  Az  1885.  rendezett 
országos  orvosi  kongresszus  őt  bízta  meg,  hogy 
referáló  előadást  tartson  a  közegészségügyi  szol- 
gálatról a  községekben,  s  előadásában  kimutatta 
a  körorvosi  intézménynek  az  1876-iki  törvény 
alapján  való  teljes  tarthatatlanságát.  Természet- 
tudományi dolgozataiból  kiemelendők  karcinolo- 
gikus  munkái,  a  Zemplén  vm.  természetrajzi  is- 
mertetésére szolgáló  értekezése  s  a  Magyaror- 
szági Pókfaunáról  szóló  nagy  műve,  melyet  a 
M.  T.  Akadémia  adott  ki,  tekintettel  a  külföldre 
latin  nyelven.  1868-ban  Fürdői  Lapok  c.  alatt 
balneológiai  folyóiratot  indított  meg;  közreműkö- 
dött a  Villaret  által  kiadott  Handwörterbuch  der 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Ciaconna 


—     481     — 


Cián 


-^'saminteu  Medicin  II.  kiadiisábau.  Igen  fontos 
műve  Az  egészségügyre  vonatkozó  törvények  és 
rendeletek  gyűjteménye  1854— 1894-ig  {1824Í). 

Ciaconaa  (ol.,  ejtsd:  csak—)  V.  Ciaccona  (franc. 
Chaconne)  Momoly-  és  uemesjellegü  tánc.mely  kü- 
lönösen a  régibb  francia  operákban  gyakran  elő- 
fordul. A  C.  zenéje  s/^  ütemben  van  írva,  és  pedig 
rendesen  8—8  ütemes  kört  képezve,  melyben  egy 
folyton  ismétlődő  basszusflgura  fordul  elő.  A  leg- 
művésziebben  kidolgozott  C.-k  különösen  kieme- 
lendő mintája  :  Bach  S.  D-moll  hegedű-szonátá- 
jának C.  című  része,  Hándel  G-dur  Chaconneja 
zongorára  62  változattal. 

Cialdini  (ejtsd:  csaidíni),  Enrico,  gaetai  herceg, 
olasz  tábornok,  szül.  Castelvetróban  1811  aug.  10., 
megh.  Livornóban  1892  szept.  8.  1831-ben  az 
Egyházi  államban  kitört  felkelés  leveretése  után 
niéuekülnie  kellett  és  Portugáliában  Dom  Miguel 
ellen  harcolt.  Majd  spanyol  ezredes  rangjában 
részt  vett  1841.azEspart©ro  ellen  szőtt  összeeskü- 
vésben ;  emiatt  állásától  elmozdították.  1848-ban 
a  milanói  ideiglenes  kormány  hívására  hazájába 
tért  vissza  és  1849.  a  Novara  melletti  csatában 
ezredet  vezényelt.  1855-ben  szintén  egy  szard 
dandárt  vezényelt  Krímben.  Visszatérése  után 
Viktor  Emánuel  király  szárnysegéde  lett.  Midőn 
1860.  Garibaldi  Nápolyba  nyomult,  C.  a  szard 
sereg  élén  bevonult  az  Egyházi  államba  és  a  La- 
moriciére  alatt  Inizdő  pápai  sereget  Castelfldardo 
mellett  könnyű  szerrel  megverte ;  ezután  egy 
nápolyi  hadtest  felett  győzött  Isemia  és  Sesia 
mellett  és  bevette  Capuát,  Gaetát  és  Messina  fel- 
legvárát. Ekkor  aztán  Viktor  Emánuel  tábor- 
nokká, Gaeta  hercegévé  és  Nápoly  helytartójává 
nevezte  ki.  Midőn  1862.  Garibaldi  újból  fölkelt, 
C-t  mint  katonai  diktátort  küldték  ellene.  1864- 
ben  kinevezték  szenátornak,  1876— 1881-ig  pedig 
nagykövet  volt  Parisban.  V.  ö.  Nisco,  C.  e  i  suoi 
tempi  (Napoli  1893). 

Ciamelid,  1.  Ciánsavak  és  sóik. 

Ciamician,  Giacomo,  kémikus,  szül.  1857  aug. 
25.  Triesztben.  Tanulmányait  1877-ig  Bécsben 
végezte.  1887-ben  a  paduai  egyetemen  a  kémia 
rendkívüli  tanára,  1889  óta  a  bolognai  egyetemen 
az  általános  kémia  rendes  tanára.  Nagyszámú 
értekezéseiben  különösen  a  pírról  és  származékai- 
nak, továbbá  számos  organikus  növényi  anyag 
kémiájával  foglalkozott.  Fiziko-kémia  téren  vég- 
zett kutatásai  is  igen  számottevők. 

Ciampi  (ejtsd:  csámpi),  1.  Ignazio,  olasz  költő, 
hisztorikus  és  irodalomtörténész,  szül.  Rómában 
1824  júl.  31.,  megh.  u.  o.  1880  jan.  21.  Pályáját 
ügyvédkedéssel  kezdte,  majd  a  római  államta- 
nács tagja,  1874.  pedig  az  ottani  egyetemen  az 
újkori  történet  tanái'a  lett.  Eredeti  versei,  néhány 
színdarabja  és  műfordításai  mellett  (az  utóbbiak 
közül  kiválnak  Puskin-fordításai),  nevezetesek 
irodalomtört.  tanulmányai,  mint :  La  commedia 
italiana  del  secolo  XVII.  (1856) ;  La  vita  artistica 
di  Carlo  Goldoní  (1860)  ós  történehni  munkái 
pl.  Storia  moderna  daúa  scoperta  deU'America 
allapace  di  Westfalia  (1881—1883). 

2.  C,  Sebastiano,  olasz  író,  szül.  Pistojában 
1769  okt.  30.,  megh.  Firenzében  1847  dec.  14 
1803-ban  tanár  lett  Pisában,  1818.  Varsóba  ment, 
hogy  a  lengyel-orosz  irodalmat  tanulmányozza ; 

Révai  vagy  lexikona.  IV.  köt. 


1822.  Olaszországban  a  királyság  közoktatásügyi 
bizottságának  levelezője  lett.  Müvei  közül  neve- 
zetesebbek :  Memorie  deUa  vita  di  Messer  Cino 
da  Pistoja  (Pisa  1808 ;  2.  kiad.  Pistoja  1826) ; 
Bibliográfia  critiea  delle  antiche  reciproche  cor- 
rispondenze  deli'  Itália  collá  Russia  (Firenze 
1834—42,  3  köt.).  C.  lefordította  Pausaniast  ós 
a  « görög  erotiku8okat». 

Ciampoli(ejtsd:csámpoii),Z)omemco,olaszíró,szül. 
Atessában,  1855  aug.  25.Különö8en  a  szicíliai  nép- 
életből vett  elbeszéléseivel  (Racconti  abruzzesi, 
Trecce  Nere)  aratott  nagy  sikert  estette  nevét  kül- 
földön is  ismertté.  Irt  néhány  regényt  is  (Diana, 
Roccamarina),  valamint  eredményesen  fáradozott 
a  szláv  irodalmaknak  Olaszországban  való  mogis- 
mertetóse  körül  is.  1892-ben  azonban  mint  gimn, 
tanár  2000  líráért  elárulta  tanulóinak  az  érettségi 
vizsgára  kitűzött  kérdéseket.  Ezért  állásától  meg- 
fosztották és  6  évi  fogságra  ítélték  el. 

Cián  (cyan),  (CN)'  v.  Cy'.  Egyvegyértékü  ne- 
gatív összetett  gyök,  mely  nem  egy  tekintetben 
hasonló  a  haloidokhoz  és  hidrogénnel,  valamint 
fémekkel,  úgy  mint  azok,  savvá  és  a  halóid- 
sókhoz  hasonló  fémcianidokká  egyesül.  A  CN 
gyök  vegyíileteiben  két  izomer  formában  fordul 
elő  és  aszerint,  amint  a  C.-nal  egyesült  gyök  a 
szénatomhoz  v.  a  nitrogénatomhoz  van  kapcso- 
lódva, normális  C.-gyököt  és  ízo-C.-gyököt  külön- 
böztetünk meg. 

—  C=N  -N^C 

norm.  ciángyök       izociángyök. 

Nef  szerint  az  izo-C.-gyökben  nem  5-vegyér- 
tékű  nitrogén,  hanem  kétvegyértékű  szónalkat- 
rész van,  képlete  tehát  — N:=C.  A  normális  C.- 
gyök  a  fém-C.-idekben,  továbbá  az  ú.  n.  nitril-ek- 
ben  fordul  elő.  Az  izo-C.-gyök  az  izo-C--idek,  izo- 
nitrilek  vagy  az  ú.  n.  karhilaminek  alkotórésze. 
Vannak  olyan  C.-gyökök  is,  amelyek  az  egyszerű 
C.-gyök  polimerjeinek  tekinthetők.  Ilyenek  a  di- 
C-gyök  és  íri- C.-gyök.  Szöveti  szerkezetüket  a 
következő  rajzok  mutatják : 

-C=rN  — C^N— C- 


N=C- 


N=C-N 


diciángyöfc  triciángyök. 

A  dí-C-  gyököt  Cy?- vei,  a  tri- C.-gyököt  Cy?-mal 
is  szokás  jelölni. 

G.-gáz,  di-C,  szénnitrid,  (CN)j  v.  QYí,  az  egy- 
vegyértékü C.-gyök  önmagával  való  vegyülete 
N^C.C^N.  Gázalakú  vegyület,  melyet  1815. 
Gay-Lussac  fedezett  fel.  Kis  mennyiségben  kép- 
ződik akkor,  ha  nitrogéngázban  elhelyezett  szén- 
csúcsok  között  erős  elektromos  szikrákat  ütte- 
tünk át.  Kevés  C.-gázt  a  nagyolvasztóból  távozó 
gázok  is tartalmaznak.Tíszta C.-gázt  Gay-Lmsac 
eljárása  szerint  merkuri-C.-íd  hevítése  útján  szo- 
kás előállítani.  A  jól  kiszárított  merkuri-C.-idot 
nehezen  olvadó  üvegcsőben  enyhe  izzásig  felhe- 
vítjük, midőn  az  higanyra  és  C.-ra  bomlik.  A  C. 
színtelen,  átlátszó,  átható,  szúrós  és  a  keserű  man- 
dulákra emlékeztető  szagú,  igen  mérgező  hatású 
gáz.  Sűrűsége  1-806  (levegő  =  1).  Közönséges 
nyomáson —20''-on  színtelen,  mozgékony  folya- 
dékká sűríthető,  melynek  fajsúlya  0-866  (víz  = 
1),  fp,  —210  c, ;  — 340-on  kristályosan  megmered. 


Ciánamid 


-     482     — 


Ciánjodid 


A  C.-gáz  vízben  eléggé  oldódik  (1  térf.  víz  45 
térf .  gázt  old  fel);  borszesz  jól  oldja  (23  térfogatot). 
A  C.-gáz  vizes  oldatban  elbomlik,  barna  pelyhek 
al&ki&ban  azulmsav  válik  ki,  emellett  ammonium- 
oxalát,  ammoniumkarbonát,  kéksav,  hugyany  stb. 
keletkeznek.  Ásványi  savak  jelenlétében  a  C.-ból 
oxálsav  keletkezik,  ezért  a  C-t  az  oxálsav  nitril- 
jének  is  nevezik.  Meggyújtva  bíborvörösen 
szegélyezett  lánggal  elég  nitrogénné  és  széndi- 
oxiddá. Borszeszes  oldatába  kénhidrogéngázt  ve- 
zetve, vörös  kristályokban  rubeanhidrogén 

CSNHj.CSNHj, 
ha  a  C.  fölöslegben  van,  sárga  csapadék  alakjá- 
ban flaveanhidrogén  CSNHg.CN  keletkezik.  A  C. 
polimerje  a  para-C,  melyet  1829.  Johnston  fede- 
zett fel.  Jelentékenyebb  mennyiségben  a  C. -gáz- 
nak a  merkuri-C.-idból  való  előállításánál  keletke- 
zik és  az  üvegcsőben  barna  színű  por  alakjában 
visszamarad.  Vízben  oldhatatlan  vegyület,  mely 
8600-ra  hevítve  C. -gázra  bomUk. 

Ciánamid  (carhodiimid)  CN.NHj.  Felfedezői 
Cloez  és  Ccmnizaro  1851.  Színtelen,  vízben,  bor- 
szeszben és  éterben  könnyen  oldható,  levegőn 
szétfolyó  kristályok,  amelyek  ^O^-on  megolvad- 
nak. Könnyen  polimerizálódik  és  diciandiamiddá 
(C2N4H4)  alakul.  Salétromsavtól  areumnitráttá  vá- 
lik. Képződik  ammoniagáz  és  ciánkloridgáz  ele- 
gyítésekor. Előállítása  thiocarbamidból  történik 
azáltal,  hogy  annak  vizes  oldatához  vízben  szusz- 
pendált  elegendő  mennyiségíí  merkurioxidot 
adnak.  A  kivállott  merkuriszulíldról  leszűrt  olda- 
tot bepárologtatva,  a  maradékból  a  C.-ot  éterrel 
kivonjuk. 

Ciánaminok,  kátrányfestékek,  amelyek  a  Mel- 
dola-féle  naftolkékböl  előállíthatók,  ha  arra  a 
primer  v.  seeunder  ammek  hatnak.  Naftolkék 
anilinnel  fenilezett  nilusi  kéket,  dimetilanilin 
pedig  új  metilénkéket  létesít,  amely  a  selymet  és 
a  csersavval  pácolt  gyapotot  a  nilusi-kék  színéhez 
hasonló  színre  festi.  Cianamin  előállítható,  ha 
naftolkéket  v.  dimetilparafeniléndiamint  alká- 
liával  kezelünk. 

Ciánammonium,  1.  Ammoniumcianid. 

Ci&nantrén,  kátrány  festék,  1.  Lidantrén. 

Ciánarany,  1.  Arany  cianidok. 

danátok,  1.  Ciánsavak  és  sóik. 

Ciánbenzol,  1.  Benzonitril. 

Ciánbromid  (brómcián),  CN.Br.  Felfedezője 
Serullas  1827.  Képződik  hidrogéncianidból,  ha 
arra  bróm  hat.  Színtelen,  könnyen  olvadó  és  eUl- 
lanó,  átható  szagú  tűk  v.  kockák.  Vízben,  szesz- 
ben és  éterben  könnyen  oldható.  Éteres  oldatát 
beforrasztott  üvegcsőben  140"  körül  hevítve, 
óianurbromiddá  (triciánbromiddá)  (CjNjBrj)  poli- 
merizálódik. 

Cianciana  (ejtsd;  csáncsáná),  város  Girgenti  olasz 
tartományban,  Szicília  szigetén,  a  Platani  közelé- 
ben, (1900)  7306  lak.,  kénbányászattal  és  borter- 
meléssel. 

Ciáncink,  1.  Ginkcianid. 

Ciánetil,  1.  Etilcianid. 

Ciánetolinek,  így  nevezték  a  normál  ciáusav 
észtereit,  ^e/"  vizsgálatai  kiderítették,  hogy  a  nor- 
mál ciánsav  észtereinek  tartott  vegyületek  nem 
azok,  mint  aminek  tartották  őket,  úgy  hogy  a  C- 
nek  nevezett  észterek  ezideigelőáílítva nincsenek. 


Ciánezűst,  1.  Eziistcianid. 

Ciánfémek  a.  m.  cianidok  (1,  0.). 

Ciángáz,  1.  Cián. 

Ciánhidrinek.  Aldehidek  és  ketonok  hidrogén- 
cianiddal  addíció  útján  egyesülnek  oly  módon, 
hogy  az  aldehidekre  és  ketonokra  jellemző  kar- 
bonil  (=C0)  gyök  oxigén  atomjának  kettős  kap- 
csolódása felnyílik  és  az  oxigén  vegyértéke  hidro- 
génnel, a  szén  vegyértéke  a  ciángyökkel  kapcso- 
lódik, ^u 

=  C:0-j-   I    =:     C 

CN    /   \cN 

Az  aldehidek  és  ketonok,  valamint  a  ciánhidro- 
gén addiciója  útján  keletkező  vegyületeket,  me- 
lyek tehát  egy  szénatomon  hidroxil  (OH)  és  cián 
(CN)  gyököt  tartalmaznak,  C-nek  nevezzük.  Az 
a-oxisavak  nitriljeinek  is  nevezik  a  C-et,  mert 
hidrolízis  folytán  a-oxisavakká  alakulnak.  Ezen 
reakción  alapszik  a  C-nek  az  organikus  szinté- 
zisekben való  fontos  alkalmazásuk. 

Ciánhidrogén,  1.  Hidrogéncianid. 

Ciánhidrogénsav  a.  m.  hidrogéncianid. 

Ciánhigany,  1.  Merkuriciania. 

Cianidok,  a  szó  tágabb  értelmében  a  ciángyök 
vegyületei  más  gyökökkel,  azonban  rendszerint 
C-on  a  hidrogéncianid  sóit  értik.  Mivel  a  hidro- 
géncianidnak  két  tautomer  alakja  van  (1.  0.)  a  C 
részben  a  hidrogéncianid  sói,  részben  az  izocianhid- 
rogénsav  sói.  Az  alkáli  fémek  és  alkáli  földfémek 
cianidjai  vízben  oldhatók,  míg  a  többi  fémekéi  a 
merkuricianid  kivételével  vízben  oldhatatlanok. 
Az  alkáli  és  alkáli  földfémek  cianid jainak  vizes  ol- 
data hidrolitos  bomlás  folytán  erősen  lúgos  kémha- 
tásnak. A  leggyengébb  savak,  még  a  szénsav  is,  hid- 
rogéncianidot  fejlesztenek  belőlük.  A  lúgfém-C.  he- 
vítéskor könnyen  és  bomlás  nélkül  megolvadnak ; 
oxidáló  anyagoktól  cianátokká,  kéntől  thiocianá- 
tokká  változnak,  ezért  magas  hőmóreéken  a  lúg- 
fém-C. hathatós  redukáló  szerek.  A  nehéz  fémek 
cianidjai  az  izzás  hömérsékén  diciángáz  fejlődé- 
sével elbomlanak.  A  fém-C-et  tiszta  állapotban 
hidrogéncianidból  bázissal  való  telítés  útján,  a 
vízben  nehezebben  oldhatókat  cserebomlás  útján 
állítják  elő.  Lúgfém-C-et  nitrogéntartalmú  szer- 
ves anyagoknak  (állati  hulladékok)  alkáli  fém- 
karbonáttal való  összeolvasztása  útján  állítják 
elő.  A  C  erősen  mérgező  vegyületek.  Di-C,  tri- 
C.,  1-  Komplex-cianidok. 

Cianin  (chinolin-kék,  lepidin-kék).  Kátrány- 
festék, mely  akkor  keletkezik,  ha  chinolint  és- 
lepidint  (paramethylchinolin)  alkália  jelenlétében 
alkiljodiddal  hevítünk,  vagy  ha  a  ehinolinnak  éa 
lepidinnek  a  jódalkilvegyületeit  alkáliákkal  kezel- 
jük. A  C  sói  szép  kékszínüek,  azonban  már  gyenge^ 
savak,  gyakran  már  a  szénsav  hatására  színte- 
lenné válnak  és  azért  mint  festék  teljesen  haszna- 
vehetetlenek. A  rostot  kékre  festi. 

Cianit,  1.  Disztén. 

Ciánjodid  (jódcián),  CN.  J.  Davy  fedezte  fel 
1816.  Képződik,  hajód  hatmerkuricianidra,v.má3 
cianidokra.  Előállítható  úgy,  hogy  2  sr.  merkuri- 
cianidot  1  sr.  jóddal  elegyítünk  és  az  elegyet 
enyhén  melegítjük,  amidőn  a  C  fölszállad ;  re- 
szublimációval  megtisztítható.  Színtelen,  hosszú,. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


iAnkálium 


—     483     — 


Clanursav 


tiialakú  kristályok ;  átható  sza^,  igen  mérgező 
vegyület.  Az  árúbeli  nyers  jódban  gyakran  van 
C.  A  cianurkloriddal  analóg  cianurjodid  határo- 
zottan még  nem  ismeretes. 

Ciánkáliom,  1.  Káliumcianid. 

Ciánklorid  (klór cián),  CN.Cl.  Berthollet  igen 
tisztátalan  állapotban  észlelte  először,  közelebb- 
ről Gay-Lussac,  Serullas,  Wurtzés  Gautierwiza- 
gálták  meg.  Képződik  hidrogéncianidból,  ha  arra 
klórgáz  hat.  Az  így  előállított  C.  színtelen,  igen 
mozgékony,  átható  szagú  folyadék,  amely  —  ö^-on 
kristályosan  megmered  és  15"-on  forr.  Rendkívül 
mérges  vegyület.  Vízben  a  folyós  C.  alig  oldódik ; 
éterrel  elegyíthető.  Lassacskán  danurkloriddá 
(tri-C.-dá)  C^NgCls  polimerizálódik.  Ez  utóbbi  ve- 
gyület színtelen  tüalakü  kristálykákból  v.  kris- 
tálylemezkékből áll ;  1450-on  megolvad,  lOO^-on 
forr.  Vízben  alig  oldódik,  szesz  és  éter  jól  oldja. 
Vízzel,  V.  lúgokkal  való  forraláskor  elbomlik  és 
cianursav  C3N3(OH)g  keletkezik. 

Cianoblepszia,  acianopszia,\.  Színlátás  hibái. 

Ciano kalcit  (ásv.),  azonos  a  Amo/toítóvaZ  (Chry- 
sokoUa),  de  foszforsavat  is  tartalmaz. 

Cianokroit  (cyanochrom,  ásv.),  rézkálium-szul- 
fát KjCuíSO^)^ -|- 6  HjO ;  monoklin.  Seacehi  a 
Vezúv  fumaroláin  1855.  keletkezett  sókérgek  át- 
kristályosítása  útján  nyerte  a  pikromerit  mellett. 

Cianól  a.  m.  anüin  (1.  o.), 

Cianométer  (gör.  cyanos  a.  m.  kék),  eszköz  a 
(felhőtlen)  ég  kék  színe  minőségének  (mélységé- 
nek) meghatározására.  A  meghatározás  össze- 
hasonlítás útján  történik  olyan  kék  színsoroza- 
tokkal, amiket  vagy  különböző  higítású  festékek- 
kel (Saussure)  vagy  több-kevesebb  kék  szektort 
tartalmazó  színkoronggal  (Parrot)  vagy  kettősen 
törő  kristálylemezekkel  és  poláros  fénnyel  (kro- 
matikus polározás,  Arago)  állítanak  elő. 

Cianotipia  (kék  nyomás),  1840  óta  ismert  fo- 
tográfiai másoló  el  járás.Leginkább  átlátszó  hártya- 
papiron  készült  tervrajzok  sokszorosítására  hasz- 
nálják. Azon  alapszik,  hogy  a  ferri-sók  fényen 
ferro  sókká  redukálódnak  s  akkor  vörösvérlúg- 
sóval kék  színt  öltenek.  A  ferri-só  oldatát  (leg- 
jobb a  ferrum  eitricum  ammoniaeale)  vörösvér- 
lúgsóval elegyítve  papírra  kenik.  Száradás  után 
napfényen  másolnak.  A  képet  vízben  való  kiáz- 
tatás  rögzíti.  Ahol  a  fény  a  sóelegyet  érte,  ott 
megkókül,  ahol  pedig  nem  érte,  ott  kioldódik  és 
a  papír  fehér  színe  váUk  láthatóvá.  Fénykép- 
negativokról  tehát  rendes  pozitív  másolatot  ka- 
punk kék  színben,  vonalas  rajzok  pedig  kék  ala- 
pon fehér  vonalú  másolatot  adnak. 

Ci&notrichit  (Lettsomit,  bársony  rézérc),  víz- 
tartalmú réz-aluminium-szulfát,  talán 

4CuO.Al,0,.SO,+8H,0 
az  azurithoz  hasonló  kék  színű,  bársonyszerü  be- 
vonatot alkot  limoniton  és  krizokoUa  (rézszurok- 
érc) féle  anyagon  hazánk  ban  Új-Moldován  (Krassó- 
,  Szörény  vármegye)  8  Eézbányán.Csupa  apró,  finom 
hajforma  egyének  csoportja.  Némelyek  kevwék- 
ásványnak  tartják  s  pedig  rézszulfátnak  alumi- 
nittal.  A  C.  név  Kenngottól  való,  a  Lettsomit  név 
Lettsom  angol  mineralógus  után. 

Cianozin,  1.  Fluoreszcein. 

Cianózis  (cyanosis),  a  bőr  ós  nyálkahártyák 
kékes  elszíneződése.  Legkifejezettebben  a  perife- 


rikus részeken  látható  (orrcsúcs,  ajkak,  fülcim- 
pák,  ujjak  vége  stb.).  Oka  a  hajszálerek  bőrének 
szénsavval  való  túltelődéso.  Ez  létrejöhet:  1.  ha 
a  vér  a  tüdőben  kevés  oxigént  vehet  fel  (a  tüdő 
megbetegedéseinél,  összenyomatásánál,  a  vér  pan- 
gásánál a  tüdőben,  szívzavarok  miatt,  a  levegő 
tüdőbejutásának  akadályainál,  mint  légcsőszüMl- 
letek,  daganatok  stb.).  2.  Ha  a  vér  a  hajszálerek- 
ben több  oxigént  veszít  és  több  szénsavat  vesz 
fel,  ami  mindannyiszor  megtörténik,  valahány- 
szor a  véráram  sebessége  csökken,  így  különösen 
szívbaj  okozta  pangásoknál.  3.  Ha  a  verőeres  vér 
a  vivőeressel  keveredik,  ami  különösen  veleszü- 
letett szívbajoknál  fordul  elő.  Ez  esetekben  a  C. 
rendkívül  erős  szokott  lenni.  Gyakran  az  egész 
test  bőrére  kiterjed,  amiért  e  betegséget  morbus 
coeruleusnak  is  nevezik. 

Cianozit,  1.  Rézgálic. 

Ciánsavak  és  sóik.  A  ciánsavnak  az  elmélet 
szerint  két  tautomer  alakja  lehetséges : 
H— 0-C^N  H— N=C=0 

norm.  oiánsav  izociánsav 

A  norm.  ciánsav  ezideig  sem  szabad  állapotban, 
sem  sói  V.  észterei  alakjában  nincs  előálUtva.  Az 
izociánsav  v.  karbonilimid,  melyet  először  Vau- 
quelin  állított  elő  és  Wöhler  vizsgált  meg  ponto- 
sabban, szúrós,  a  jégecetre  emlékeztető  szagú, 
színtelen,  igen  illékony  folyadék.  Már  Qo-on  poli- 
merizálódik és  fehér,  porcellánszerű  tömeggé,  az 
ú.  n.  cmweZiááe  alakul.  A  ciamelid  molekulasúlya 
és  szerkezete  nem  ismeretes.  Az  izociánsav  elő- 
állítható cianursavból,  annak  száraz  széndioxid 
áramban  való  desztillációja  útján.  Az  izociánsav 
sói  a  danátok  v.  dánsavsók.  Pontosabbak  a 
káliumcianát  és  ammoniumxianát  (1.  o.). 

Ciánsavas  ammónium,  1.  Amm^miumdanát. 

Ciánsavas  kálium,  L  Káliumcianát. 

Ciánsavas  ólom,  1.  ólomdanid. 

Ci&nBzxúíiá,kéneián,anhidrotiociánsav,{CK),H 
összetételű  kristályok.  30o-on  szublimál,  65°-on 
megolvad.  Víz,  szesz  és  éter  bőségesen  oldja.  Ke- 
letkezik ciánjodidból  és  ezüsttiocianátbóLPs^etóáo- 
kéncián  a  neve  a  sárga  terméknek,  amely  tio- 
cianátokból  oxidáció  útján  keletkezik.  Ebből,  va- 
lamint a  C.-ból  víz,  vagy  nátronlúg  hatására  a 
kanarin  (canarin)  néven  ismeretes  sárga  festék 
keletkezik,  amelyet  gyapotfestésre  használnak. 

Cianurbromid,  1.  Ciánbromid. 

Cianurklorid,  1.  Ciánklorid. 

Cianursav.  CjNjOjHg  a  ciánsav  háromszoros 
polimerje.  Tantomer  vegyület.  Két  alakja  a  íu>r- 
mális  C.  V.  G.  és  izo-G. 

H 

HO-C=N-C— OH  I 

I  11  0=C-N-C=0 

N=C— N  I  I 

I  H-N-C-N-H 

OH  II 

0 
norm.  ciannrsav  izocianursav 

A  norm  C.  hárombázisú  oxisav,  az  izo-C.  há- 
rombázisú imidsav.  A  norm.  C.  szabad  állapotban 
nem,  csak  alkil-származékaiban  ismeretes.  Az 
izo-C.hideg  vízben  nehezen  oldhatóCgNs  OjHg  .2Hj  0 
összetételű  rombos  prizmákban  kristályosodik. 
Forró  vízben  és  alkoholban  könnyen  oldódik.  Sa- 


Amely  uó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


81* 


Ciánvas 


—     484     — 


Cibetmacska-félék 


vakkal  főzve  szétbomlik  széndioxidra  és  ammó- 
niára. Desztillálva  ciáusavvá  alakul.  Mint  három- 
bazisú  savnak  háromféle  sója  ismeretes.  A  sa- 
vanyú sói  állandóbbak,  mint  a  norm.  sói.  Kelet- 
kezik cianm'kloridnakíCaNgClj)  vízzel  való  forra- 
lásakor. Rendszerint  megolvasztott  ureumból  ál- 
lítják elő  azáltal,  hogy  130— 140"-on  klórgázt  ve- 
zetnek bele :  eCOíNHa)^  +  301^  =  N^  +  2HC1  + 

+  4H4N.Cl-f  2H3N8C3O3 
A  hátramaradó  tömegből  a  szalmiákot  hideg  víz- 
zel kivonják  és  a  visszamaradó  C.-at  forró  vízből 
átkristályositják. 

Ciánvas,  1.  Vascianidok. 

Ciánvegyületek,  1.  Cianidok  és  Cián. 

Ciará,  Brazília  egyik  állama,  1.  Geará. 

Ciardi  (ejtsd:  csardi),  Guglielmo,  olasz  festő, 
szül.  1844  szept.  13.  Trevisóban.  A  velencei  aka- 
démián tanult.  Tengeri  tájképeket  fest  élénk  meg- 
világításban ;  motívumait  többnyire  Velence  lagu- 
nái  és  csatornái  szolgáltatják.  Müvei  a  nemzet- 
közi mükiállításokon  számos  kitüntetésben  része- 
sültek. Legnevezetesebbek :  A  nyár ;  Chioggia ; 
Torcello ;  Portó  d'Anzio ;  Velencei  halász-bárkák 
(a  monzai  kir.  kastélyban) ;  Canale  Grandé  (u.  0. 
és  a  berlini  National-Galerieban) ;  Messidoro  (a 
római  Galleria  Nazionaleban). 

Ciarlatano  (ol.,  ejtsd :  csariatánó),  1.  Gharlotan. 

Cia  sármány  (Emberiza  cia  L-  áuat),  1.  Sár- 
mány. 

Cibafesték,  1.  Indigókék. 

Ciháik-család  (Palotai).  ÁlUtólag  olasz  szárma- 
zású család  ;  Istvánííy  szerint  a  líguriai  Cibo-csa- 
lád  törzse  a  magyar  Cibakoknak,  kik  Magyaror- 
szágrabevándorolva Bihar  vmegy ében  telepedtek 
le.  Tény,  hogy  a  XIV.  század  első  felében  a  Cí- 
bakok  már  Bihar  vmegyében  birtokaikon  osztoz- 
kodtak. A  család  legkiválóbb  tagja  Jmre  volt. 
Kora  ifjúságában  Szapolyai  János  udvarába  Tö- 
möri Pál  fogarasi  vámagyhoz  (később  kalocsai 
érsek)  került.  1526  május  31.  elnyeré  a  kolosmo- 
nostori apátságot,  részt  vett  a  mohácsi  csatában, 
8  onnan  megmenekülvén,  Szapolyai  a  váradi  püs- 
pökségre nevezte  ki,  s  jóllehet  a  pápai  megerő- 
sítést nem  nyerte  meg,  mint  főpap  az  összes  ja- 
vadalmakat s  jogokat  birta  és  gyakorolta.  Azon- 
ban inkább  volt  katona,  mint  egyházfő.  János  ki- 
rály, midőn  Ferdinánd  Budát  hadaival  fenyegette, 
C-ot  hívta  segélyül,  s  az  ő  fedezete  alatt  vo- 
nult vissza  egész  Váradig.  1534-ben  János  Erdély 
kormányzásával  bízta  meg,  azonban  1534.  Gritti 
Alaj  OS  Magyarország  kormányzója  Felmérőn  meg- 
ölette Batthyány  Orbán  és  Dóczi  János  által.  Ro- 
konai vagy  testvérei  voltak  András  1534.  Bihar 
vmegye  alispánja  és  Péter,  kivel  1552.  kihalt  a 
család.  A  C.-ok  birtokai  leginkább  Biharban  fe- 
küdtek, s  ezek  után  a  Géresi,  Palotai,  Mindszenti, 
Szőregi  előnevet  viselték. 

Cibalae,  város,  1.  Vinkovci. 

Cibao,2000  -2200  m.  magas  hegység  Haiti  szi- 
getén, annak  belsejében ;  a  sziget  folyói,  név  sze- 
rint az  Artibonite  rajta  ered.  Pőcsúcsa  a  Pieo  de 
Yaque.  Egykori  aranybányái  híresek  voltak, 

Cibaria  (lat.)  a.  m.  élelmiszerek. 

Cibber,  Colley,  angol  színész  és  színműíró,  szül. 
Londonban  1671  nov.,  megh.  1757  dec.  12.  Nép- 
szerű színész,  szerencséskezű  vígjátékíró  volt, 


aki  politikai  szolgálatai  fejében  a  poéta  laure- 
atus  címet  is  megkapta.  Kitűnő  színigazgató  és 
talán  még  jobb  rendező  és  pedagógus.  Shakes- 
pearenek  sok  darabját  egészen  a  legutóbbi  időkig 
az  ő  berendezésében  és  színrealkalmazásában  ad- 
ták, és  színészpedagógiai  működéséről  Lessmg  a 
legnagyobb  elismeréssel  emlékezik  meg.  Vígjá- 
tékai egytől-egyíg  elavultak,  de  önéletrajza  (Apo- 
logy  for  his  own  life),  amelyben  Popé  gúnyoló- 
dása ellen  is  védekezik,  szinpadtörténeti  szem- 
pontból nagyon  érdekes  munka,  amelyet  1740  óta 
többször  is  kiadtak. 

Cibék,  villás  bot,  nyele  végén  lánccal  és  hám- 
mal vagy  pedig  csak  hevederpecekkel,  mely  utób- 
bit a  húzókötélre  csavarják.  A  C.  a  húzóháló 
vontatására  szolgál. 

Cibere,  besavanyított  korpaléből  készült  böjti 
leves. 

Ciberebába,  Felső-Magyarország  több  vidékén, 
különösen  a  palócság  közt,  így  Gömör,  Nógrád  és 
Hont  vmegyében  elterjedtebb  nexeaBőjti  hoszor- 
kány-nak{l.  o.),  vagyis  azon  bábnak,  melyet  a  Tél- 
kihordás (1.  0.)  világszerte  elterjedt  népszokásá- 
nak gyakorlata  alkalmával  vízbe  dobnak,  vagy 
máglyán  elégetnek.  A  C.  is  e  bábnak  a  böjttel  való 
kapcsolatára  utal,  mint  a  «Bőjti  boszorkánya  el- 
nevezés, mert  a  cibere  a  hagyományos  böjti  leves, 
amelyet  másutt  a  szláv  eredetű  kiszölce  néven  is- 
mernek. 

Cibet,  a  C.  macska-félék  (1.  o.)  végbélnyílása 
közelében  levő  mirigyek  váladéka.  Kezdetben 
fehéres  sárgás  habos,  később  megbarnuló,  zsír- 
szerű, sajátszerű  erős  illatú,  kesernyés  ízű  anyag. 
Felmelegítve  megolvad,  alkoholban  nehezen,  víz- 
ben egyáltalában  nem,  éterben  részben  oldódik. 
A  C.-et  olyképen  gyűjtik,  hogy  az  állatot  ketrece 
rácsához  kötik,  ujjal  kifordítják  C. -zacskóját  és 
a  váladékot  kinyomkodják,  majd  az  ujjakhoz 
tapadt  nyúlós  anyagot  kanállal  lekaparják.  Ren- 
desen hetenként  kétszer  szedik  így  a  C.-et.  Leg- 
jobbnak mondják  a  Molukki- szigetek  egyikéről 
(Buru)  származó  ázsiai  C. -macska  C.-jét.  A  hím 
rendesen  kevesebb,  de  jobb  C-t  ad,  mint  a  nőstény. 
Ma  már  a  C.-et  kevésbbé  keresik ;  régen  orvos- 
ságnak használták,  ma  illatszerekhez  elegyítik. 
Egy  állat  10—15  g  C.-et  termel. 

Cibetía  (növ.),  1.  Durio. 

Cibethióna  (Proteles  eristatus  Sparrm.,  áiiat), 
a  ragadozók  (Carnivora)  rendjébe,  a  hasadt  uj- 
juak  (Fissipedia)  alrendjébe,  a  C. -félék  (Prote- 
lidae)  családjába  tartozó  emlős  állatfaj.  Külsőleg 
feltűnően  hasonlít  a  sávos  hiénához,  jellemző 
azonban  reá,  hogy  végbélnyilása  két  oldalán 
sárgás,  nyúlós  cibetszagú  váladékot  termelő  mi- 
rigyei vannak.  Törzse  70—80,  farka  30—40  cm. 
hosszú.  Dél-  és  Kelet-Afrikában  honos;  éjjel 
megy  zsákmánya  után,  nappal  magaásta,  róka- 
lyukhoz hasonló  üregben  húzza  meg  magát.  Főleg 
termeszeikkel  táplálkozik,  de  a  dögöt  és  a  struc- 
tojást  is  megeszi.  Életmódja  még  sok  tekintetben 
ismeretlen. 

Cibetmacska  (állat),  l.  Cíbetmacska- félék. 

Cibetmacska-félék  ('T'werwíae,  áiiat),  a  macska- 
félék egyik  családja.  Nagyjában  a  mi  menyé- 
tünkhöz hasonló  termetű,  karcsú  testű,  rövid 
lábú,  hosszukásfejű,  hegyes  arcú,  hosszú,  több 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


1 


Cibetpatkány 


485 


Cibrario 


nyire  lecsüngő  farkú  állatok.  Szemük  kicsi,  fü- 
lük középnagyságú,  karmaik  rendesen  visszahúz- 
hatok. Végbél  nyilasuk  közelében  két,  vagy  több 
sajátszerű,  cibet-  v.  pézsmaszagú,  átható  illatú  vá- 
ladékot termelő  mirigyük  van,  melynek  váladékát 
rendesen  mirigy  táskába  (ú.  n.  cibettáskába)  gyűj- 
tik össze.  Fogazatuk  36  vagy  40  fogból  áll ;  6—6 
metsző-,  1—1  szem-,  3—3  v.  4—4  elő-és  1—1  v. 
2—2  utózápfoguk  van  mindkét  állkapcsukban. 
Csupán  csak  az  ó-világ  melegebb  tájain  fordulnak 
elő,  ahol  a  mi  menyétemket  helyettesítik.  Főleg 
Afrikában  és  Dél-Ázsiában  honosak ;  Európában 
a  Földközi-tenger  partvidékein  2  fajuk  él.  Alap- 
jában véve  éjjeli  állatok,  sok  fajuk  azonban  job- 
bára nappal  vadászik  s  éjjel  nyugovóra  tér.  Raga- 
dozó állatok.  Húsukat  imitt-amott  eszik,  bőrüket 
feldolgozzák.  A  három  alcsaládba  sorozott  fajok 
száma  97,  közülök  73  élő,  24  kihalt. 

1.  alcsalád:  ós  cibetmacskák  (IcHtherinae). 
Ide  csupán  a  kihalt  Ictitherium  Wagner  nem 
tartozik. 

P2.  alcsalád :  Macskalábuak  (  Viverri'iiae).  Ismer- 
tebb fajai :  Afrikai  cibetmacska  (Viverra  dvetta 
Schreb.).  Termete  részben  a  nyestére,  részben  a 
macskáéra  emlékeztet ;  testhossza  70,  farkáé  35, 
vállmagassága  30  cm.;  tömött,  nem  nagyon 
hosszúszőrű  bundájának  alapszíne  hamuszürke, 
számos  kerek  és  szögletes  feketebama  folttal 
díszítve ;  mustrázata  nagyon  különböző,  mert  a 
barna  foltok  hol  hosszában,  hol  keresztben  sora- 
koznak egymáshoz ;  hasoldala  világosabb  szürke 
s  itt  a  barnás  foltok  elmosódott  szélüek ;  hazája : 
Afrika  trópusi  része.  A  cibetzacskójában  össze- 
gyülemlett  cibetet,  melyet  régen  orvosszerül  hasz- 
náltak, ma  pedig  illatszerek  alkotórésze  gyanánt 
alkalmaznak,  minden  14—20  napban  kiüríti; 
cibet  nyerése  céljából  ketrecekben  tartják.  Ázsiai 
V.  közönséges  cibetmacska  ( Vierra  zibetha  L.). 
Kissé  nagyobb  az  előbbinél ;  sötét  barnássárgás 
alapszínű  gereznáját  felül  nagy  számban  sűrűn 
elrendezett  rozsdaszínű  foltok  tarkítják,  melyek 
hátán  hosszú,  széles  sávvá  folynak  egybe ;  feje 
fehérrel  tarkítva  barnás ;  hasoldala  világosabb 
barnássárga;  hazája:  India,  Bengália,  Asszam, 
Birma,  Sziám,  Dél-Kina,  Hainan-sziget,  Himalája 
(Sikkim  és  Nepál) ;  cibetváladéka  becsesebb  az 
afrikai  cibetmacskáénál.  —  Fossza  (Fossa  fossa 
Gray)  csupán  Madagaszkár-szigeten  él,  hol  rend- 
kívül félnek  tőle ;  húsát  eszik.  —  A  petymegek  a 
cibetmacskáknál  kisebbek  s  a  cibet  összegyűjté- 
sére nincs  zacskójuk;  jobbára  Afrikában  honosok, 
csak  a  közön  se'ges  petymeg  (Genetta  genetta  L. ; 
1.  Petymeg)  fordul  elő  Észak-Afrikában,  Palesz- 
tinában és  Európában,  jelesen  Spanyolország- 
ban és  Franciaország  Ny.-i  részében.  —  A  tig- 
ris petymeg  (Linsang)  3  faja  Ázsiában  honos. 
Ebbe  az  alcsaládba  tartoznak  még  a  pálm^sod- 
rók  (1.  0.). 

3.  alcsalád :  Kutyalábuak  (Herpestinae).  Kar- 
maik vissza  nem  húzhatók,  cibetmirigyük  nin- 
csen. Az  idesorolt  11  nem  közül  legnevezeteseb- 
bek az  ihneumonokíHerpestes)  és  a  manguszták 
(Grossarchus).  L.  mneumon  és  Manguszta. 

Cibetpatkány  (Fiber  zibethicus  L.),  1.  Pézsma- 
pocok. 

Cibin,  folyó,  1.  Szében. 


Cibin-hegység,  1.  Szébeiii  hegység. 

Cibinium,  Nagyszeben  (1.  o.)  latin  neve. 

Ciborium,  az  ókeresztény  művészetben  balda- 
chinszerüen  az  oltár  fölé  épített,  négy  oszlopon 
nyugvó  alkotmány,  melynek  oldalai  függönyök- 
kel voltak  elzárhatók.  Róla  függött  le  a  szent  os- 
tyát tartalmazó  edény,  melyet  szintén  így  nevez- 
nek, ez  néha  —már  a  VI.  sz.-ban  —galambformájú 
volt  (Peristerium).  Különben  szelence  v.  torony 
formájú,  az  utóbbi  különösen  a  csúcsíves  művé- 
szet korában.  A  mennyezetes  oltár  az  ókeresztény 
és  a  román  korban  a  templomi  berendezés  fő- 
részét alkotja ;  de  a  csúcsíves  építéstől  kezdve 
egyre  ritkább  lesz.  Anyaga  márvány,  kő  vagy 
bronz.  Az  ostyatartókó  arany,  ezüst  v.  aranyo- 
zott réz,  domborított  v.  zománcos  dísszel.  L.  még 
Áldoztató  kehely. 

Cibotíum  Kaulf.  (aöv.),  a  Cyatheaceae  ha- 
rasztcsaládba tartozó  génusz ;  8  faja  jórészt  Kö- 
zép-Amerikában honos.  Faharasztok,  levelük 
igen  nagy  és  rendesen  3-szor  szárnyas.  Egyike  a 
legszebbeknek  közülük  a  középamerikai  G.  Schie- 
dei  Cham.  et  Schlecht.,  melyet  már  régóta  ültet- 
nek is.  Törzse  5  m.  magas.  A  Sandwich- szigete- 
ken elterjedt  G.  Menziesii  Hook.  1—8  m.  magas.  A 
benszülötteknél  hapuji  v.  heii&  ueve.  A  levélnyelé- 
nek tövét  (pulu)  borító  gyapjas  szörözetet,  mely 
párna  és  matrac  megtömésére  alkalmas,  össze- 
gyűjtik és  exportálják.  A  délázsiai  C.  Barometz 
Link  törzsét  borító  pikkelyszőrözet  vérzéscsilla- 
pító szer.  Ennek  neve  penghavar  djambi  s  úgy 
alkalmazzák  mint  a  vattát.  Leginkább  Szumatra 
Djambie  vidékéről  szállítják.  L.  még  Szittyabá- 
rány. 

Cxboure  (ejtsd :  szibnr),  község  Franciaország 
Basses-Pyrénées  départementjában,  (1900)  2206 
lak.,  élénk  halászattal,  sófözéssel,  hajógyártással. 
Tengeri  fürdőjét  sokan  látogatják. 

Cibrario  (ejtsd:  esi—),  Giovanni  Antonio  Luigi, 
gróf,  olasz  történetíró  és  szard  államféiHú,  szül. 
Tormoban  1802  febr.  13.,  megh.  Salóban  1870  okt. 
1.  Szard  állami  szolgálatba  lépett  ós  1842.  a  felső 
számvevőszék  tagja  lett.  Már  első  iratával :  No- 
tizie  sulla  storia  dei  principi  di  Savoia  (Torino 
1825)  hírnévre  tett  szert.  1848-ban  reudkívüU 
királyi  biztossá  nevezték  ki  Velencébe  és  még  ez 
évben  szenátorrá  lett.  Viktor  Emánuel  urallcodása 
alatt  előbb  pénzügyminiszter,  majd  közoktatás- 
ügyi miniszter,  1855  óta  pedig  külügyminiszter 
volt.  1856-ban  Cavom'uak  engedte  át  helyét.  Mű- 
vei közül  még  megemlítendők :  Della  economia 
politica  dei  medio  evo  (Torino  1839;  5.  kiad.  1861, 
2  köt.) ;  Storia  della  monarchia  di  Savoia  (1840— 
44,  3  köt.) ;  DeUe  artiglerie  dall  1300  al  1770 
(3  kiad.  1854) :  Storia  di  Torino  (1847,  2  köt.) ; 
Ricordi  d'  una  missione  in  Portogallo  al  re  Carlo 
Alberto  (1850) ;  Origine  progressi  delle  istituzioni 
della  monarchia  di  Savoia  (2.  kiad.  1869);  Epigrafl 
latiné  ed  italiane  (1867) ;  Della  schiavitú  e  dei 
servaggio  e  speciahnente  dei  servi  agricoltori 
(1868—69,  2.  köt.) ;  Documenti,  sigilli  e  monete 
raccolti  in  Savoia,  in  Svizzera  e  in  Francia ;  Si- 
gilli dei  principi  di  Savoia  (1833) ;  Lettere  di  prin- 
cipi e  d'  uomini  illusöi  (Torino  1828);  Relazioni  dei 
stato  di  Savoia  degli  ambasciatori  Veneti  (u.  0. 
1830).  Kisebb  munkái :  Opuscoli  storici  e  lette- 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendói 


Ciöa 


-    486     - 


Cicero 


rarii  (Milano  1835);  Opuscoli  (Torino  1841) ;  Studi 
storici  (u.  0.  1851,  2  kötet) ;  Memorie  storiche 
(u.  0. 1868).  V.  ö.  Odorici,  II  conte  Luigi  C.  e  i 
sui  tempi  (u.  o.  1873). 

Ciöa  (szerb.,  ejtsd:  zicsa),  kolostor  Szerbiában. 
L.  Kraljevo. 

Cicada  L.  (ánat),  1.  Kabóca. 

Cicadina  (állat),  1.  Kabóca. 

Cicatricula  (discus  prolixjerus  v.  germina- 
tivus,  csirakorong,  kakashágds),  a  tojás  sárgájá- 
nak mindenkor,  a  tojás  minden  helyzetében,  a 
legmagasabban  eső  részen  levő,  körülbelül  1— 2*5 
mm.  szélességű,  fehér,  kerek  folt ;  itt  hatol  be 
megtermékenyítéskor  az  ondósejt.  Ez  a  petesejt 
(a  tojás  sárgája)  alakító  protoplazmája,  amely- 
ből az  embrió  fog  fejlődni. 

Cicatríx,  1.  Heg,  Forradás  és  Levélripacs. 

Cicázás,  népies  mulatság,  melyben  nők,  férfiak 
vegyesen  vesznek  részt  s  a  szabadban  szokták 
tartani.  Különféle  ürügy  alatt  kergetőznek  s 
egymást  elfogni  törekednek ;  rendesen  valamely 
társasjátékkal  kapcsolják  össze,  leggyakrabban 
a  «kint  a  farkas,  bent  a  bárány»-nyal.  B  népies 
mulatságnál  sokszor  a  farkas  macska,  a  bárány 
pedig  egér  nevet  vesz  fel  s  innen  ered  a  játéknak 
G.  elnevezése  is.  A  nép  e  játékot  jellemző  dallal  is 
szokta  kisérni. 

Ciccio  (ejtsd:  csiccsó),  V Abbote,  olasz  festő,  1. 
Solimena. 

Ci6e  novo,  adók.  Zágráb  vm.  nagygoriczai 
j.-ban,  (1900)  613  horvát-szerb  lak.,  postahivatal ; 
u.  t.  Velika  Gorica. 

Clcer  L.  (növ.),  a  Leguminosae  (hüvelyesek) 
család  génusza,  melynek  14  faja  Ázsia  melegebb 
tájain  és  a  mediterrán  vidéken  van  elterjedve. 
Egyéves  v.  évelő  füvek  v.  félcserjók  párosan  v. 
páratlanul  szárnyas  levelekkel.  Gyakran  mirigy- 
szőrösek. Viráguk  fehér,  kék  v.  lila,  magános,  v. 
gyérvirágú  fürtben  áll.  Hüvelyük  nyeletlen 
hosszúkás  V.  tojásdad,  felfúvódott,  egy  vagy  sok 
magvú.  Dél-Európában  és  Keleten  széltében  íqv- 
mesztikaC.arieíiwMmL.-t  (csicseri  borsó,  kávé- 
borsó) ;  lisztes,  kissé  keserű  magva  kedvelt  ele- 
del ;  régebben  offlcinális  volt.  Hazája  ismeretlen. 

Cicero,  1.  Marcus  Tullius,  a  rómaiak  legjele- 
sebb szónoka  és  államférfiú,  szül.  Arpinumban 
Kr.  e.  106  jan.  3.,  módos  lovagrendű  családból, 
megh.  43  dec.  7.  Atyja  Rómában  a  legnagyobb 
gonddal  neveltette,  jobbára  görög  mesterekkel. 
Szónoki,  jogi  és  fllozóíiai  tanulmányok  végzése 
után  Kr.  e.  81.  megjelenik  a  szószéken,  s  egy  év 
múlva  Sextus  Rosciust  védi  meg  az  apagyilkos- 
ság vádja  ellen.  Majd  Görögországba  utazik,  két 
évet  tölt  Athénben  és  Rhodos-szigetén,  hol  Mólon 
rétor  iskolája  volt  rá  átalakító  hatással.  Mólon 
mérsékelte  a  divatos  ázsiai  stílus  dagályát  és 
mesterkélt  szóvirágait,  keresett  nyelvművósze- 
tét  8  keresetlenebb  előadásmódra  tanította. 
Hazatérve  C.  nőül  vette  Terén  ti  át  és  megkezdte 
állami  pályafutását.  75-ben  quaestor  volt  Szicí- 
liában, 69.  aedilis,  66.  praetor  urbánus,  63.  kon- 
zul. Ez  állásában  fölfedezte  és  elnyomta  Catilina 
összeesküvését  s  kiérdemelte  a  «haza  atyja»  dísz- 
nevet. Hiba  volt,  hogy  míg  Catilinát  menekülni 
engedte,  az  elfogott  összeesküvőket  birói  ítélet 
nélkül  kivégeztette.  Clodius  tribunus,  a  triumvi- 


rek eszköze  —  személyes  bosszúból  is  —  váddal 
lépett  föl  ellene  s  C.  15  hónapot  számkivetésben 
töltött.  Diadalmas  visszahívása  után  folytatta 
pályafutását;  53.  augm*,  51—50  kilikiai  prokon- 
zul lett.  Hazatérve,  szemben  találta  egymással 
Caesart  és  Pompeiust.  Hosszas  habozás  után 
Pompeiushoz  állt  s  mikor  Caesar  Pharsalosnál 
diadalt  aratott,  Brundisiumban  megvonulva  várt 
a  győztesnek  amnesztiájára.  Mikor  ezt  megkapta, 
jószágaira  vonult  ós  íilozóílai  munkásságban  ke- 
resett kárpótlást  a  nem  élvezett  f  orumi  tapsokért. 
60  éves  korában  nejétől  elválván,  Publiliát  veszi 
nőül,  de  egy  év  múlva  ettől  is  elválik.  Ugyan- 
ekkor (45)  halt  meg  imádott  leánya,  TuUia.  Cae- 
sar halála  után  ismét  kilép  a  küzdelem  porond- 
jára s  Octavianusban  bizakodva,  meglepő  bátor- 
sággal szórja  «fllippikáit»  Antonius  ellen.  De  az 
ellenfelek  csakhamar  szövetkeztek  s  Octavianus 
habozás  nélkül  kiszolgáltatta  őt  Antonius  bosszú- 
jának, kinek  pribékjei  kioltották  a  nemes  becs- 
vágyú,  finom  érzésű,  művelt,  de  gyöngelelkú  em- 
ber életét. 

57  beszéde  maradt  reánk.  Pontosabb  védő  be- 
szédei Pro  S.  Boscio  Amerino  (80),  melyben  Ros- 
ciust az  apagyilkosság  vádja  ellen  védelmezi ; 
de  imperio  On.  Pompei  (66),  amellett  kardosko- 
dik, togy  a  Mithridates  és  Tigranes  elleni  hábo- 
rúnak Pompeius  legyen  a  fővezére ;  pro  L.  Mti- 
rena  (63)  sikeresen  védi  a  hivatalhajhászással 
vádolt  Murenát ;  pro  Sulla  (62)  a  Catilina  össze- 
esküvésében való  részvét  vádja  ellen  védi  SuUát; 
pro  Sestio  (56)  Sestius  néptribunust  védi  a  fegy- 
veres erőszak  vádja  ellen,  melyet  Clodius  emelt 
ellene ;  pro  Archia  poéta :  Archias  polgári  joga 
mellett  száll  síkra  s  szépen  beszél  a  költészet  be- 
cséről ;  pro  Gaelio,  a  liirhedt  Clodia  által  emelt 
méregkeverés  vádja  ellen  védi  Caeliust  •,pro  Mi- 
lőne  (52),  kimutatja,  hogy  Milo  önvédelemből  ölte 
meg  a  demagóg  CÍodiust  (Milót  azonban  szám- 
kivettek) ;  pro  Marcello  (46),  megköszöni  Cae- 
sarnak, hogj'  a  Caesar-párti  Marcellusnak  meg- 
kegyelmezett ;  pro  lAgario  (46),  az  előbbihez  ha- 
sonló, de  éppen  a  kegyelem  kieszközlése  a  célja ; 
pro  rege  Deiotaro  (45),  Deiotarus  galaciai  tet- 
rarchát  védi  a  Caesar  ellen  gyilkos  merénylet  ter- 
vezésének vádja  ellen.  —  Kiválóbb  vádbeszódei : 
in  Verrem  (70),  két  akció,  az  elsőben  egy,  a  má- 
sodikban 5  beszéd,  melyekben  sorban  tárgyalja  a 
Szicíliát  zsaroló  és  fosztogató  Verres  proprétor 
visszaéléseit ;  legérdekesebb  a  4.  beszéd :  de  sig- 
nis,  mely  a  Verres  által  összeharácsolt  szicíliai 
műtárgyakról  szól ;  in  Gatilinam,  4  beszéd,  me- 
lyekben a  Catilina-féle  összeesküvésről  rántja  le 
a  leplet ;  in  Pisonem  (55),  Piso  makedoniai  pro- 
prétor visszaéléseit  tárgyalja;  in  M.  Antonium 
Phüippicae  XIV.,  14  hevesen  támadó  beszéd 
Antonius  és  egész  politikája  ellen. 

C.  legtöbb  beszéde  nem  abban  az  alakban  ma- 
radt reánk,  ahogy  elmondta,  hanem  ahogy  az 
íróasztalnál  átdolgozta.  Sok  bennük  a  mester- 
kéltség, a  hatásvadászat,  az  egyéni  hiúság,  a  pom- 
pázó szócsillogás  ós  nem  ritkán  kevés  a  magával 
ragadó  lelkesedés  vagy  a  meggyőző  erő ;  de  a 
szép  forma,  a  művelt  izlés,  a  választékos  gond 
érthetővé  teszi,  hogy  stílusa  századokon  át  a 
klasszicitás  mintája  lett  s  humánus  tartalmáért 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cicero 


487     — 


Cicero 


hozzá  jártak  iskolába  a  latin  egyházatyák  és  a 
1  enaissanee  emberei.  A  stílusra  soha  egy  író  sem 
tett  nagyobb  hatást. 

C.  szükségesnek  tartotta,  hogy  gyakorlati  szó- 
noki működését  elméletileg  is  igazolja.  Ezt  tette 
retorikai  müveiben,  melyekben  a  görög  retorika 
tudományát  népszerűsítette.  Legkiválóbb  a  De 
oratore  (a  szónokról),  melyet  55.  írt  3  könyvben; 
első  a  szónok  mivoltáról  és  képzéséről,  a  2-ik  a 
beszéd  anyagának  gyűjtéséről,  rendezéséről  és 
emlékezetbe  véséséről,  a  3-ik  a  kifejezésmódról 
és  a  szónoki  előadásról  szól.  Előadása  formája 
iiz  aristotelesi  dialógus,  melyben  a  párbeszédes 
alak  csak  élénkítő  kerete  a  többnyire  összefüggő 
fejtegetéseknek.  A  Brutus  de  claris  oratonhus 
(4r6)  nem  egyéb,  mint  a  római  ékesszólás  története. 
Orator  ad  M.  Brutum  (46)  a  tökéletes  szónok 
ideálját  rajzolja :  az  a  tökéletes  szónok,  aki  min- 
den tárgynál  megtalálja  az  ahhoz  illő  líangot  s 
a  stílus  minden  nemével  rendelkezik.  A  de  optimo 
(jenere  Oratorum  (46)  a  szónoki  beszéd  nyelvé- 
ről szól  és  Demoslűienest  állítja  fel  mintául.  De 
partitione  oratoria :  a  szónoki  beszéd  részeiről. 

Jelentékeny  filozófiai  munkássága  is,  bár  e 
téren  csak  szellemes  kompilátor.  A  görög  fllo- 
zóíiát  ö  tetto  hozzáférhetővé  honíitársainak,  s 
megteremtette  a  latin  íllozóíiai  nyelvet.  A  külön- 
böző rendszerek  közt  ingadozik:  ö  mindenütt 
praktikus  római,  aki  aíilozófiát  gyakorlati  haszna 
szerint  becsüli.  Erkölcstanát  a  stoikusok  tételeire 
alapítja,  de  merevségüktől  idegenkedik.  Az  epi- 
kureizmus  ellen  állandóan  harcol.  A  töredéke- 
sen fennmaradt  De  republica-nák  az  a  fő  kér- 
dése :  melyik  államforma  a  legjobb  ?  A  szóvivő 
Scipio  kifejti,  hogy  a  Gracchusok  előtti  római 
respublica  a  legtökéletesebb,  mint  a  monarchiá- 
nak, demokráciának  és  arisztokráciának  keve- 
réke. A  6.  könyvből  való  a  Scipio  álma  c.  szép 
részlet,  mely  szerint  a  jó  hazafiak  életűkben  és 
halálukban  elnyerik  méltó  jutalmukat.  Befeje- 
zetlen és  hézagos  a  De  legibus  (a  törvényekről) 
is,  mely  az  előbbinek  mintegy  folytatása  s  há- 
rom könyvben  a  természeti,  egyházi  és  állami 
jogot  fejtegeti.  Paradoxa  stoicorum  ad  M.  Bru- 
tum: retorikai  gyakorlat,  46-ból,  melyben  a  köz- 
felfogás szerint  paradox  stoikus  tételeket  nép- 
szerűen magyaráz.  Mint  elméleti  fejtegetés  leg- 
nevezetesebb a  De  finibus  bonorum  et  malorum 
(45)  5  könyve,  melyben  a  különböző  filozófiai  is- 
koláknak az  erkölcsi  jóról  és  rosszról  vallott  né- 
zeteit bírálja.  A  töredékes  Academica  a  megis- 
merés biztosságának  problémáját  tárgyalja.  A 
Tuscidanae  disputationes  (45—4)  5  könyve  C. 
Tusculum  melletti  villájában  tartott  öt  beszélge- 
tés a  következő  témákról :  1.  a  halál  megve- 
tése ;  2.  a  fájdalom  elviselése  ;  3.  a  bánat  enyhí- 
tése ;  4.  a  lelki  összhang  egyéb  zavarai ;  5.  az 
erény,  mint  a  boldog  élet  egyetlen  föltétele.  Nép- 
szerű életfilozófia.  A  De  natura  deorum  (44)  3 
könyvben  az  istenség  mivoltáról  való  nézeteket 
tárgyalja.  Gato  maior  de  senectute  meg  a  Lae- 
lius  de  amicitia  (44)  a  legüdébb,  legkedvesebb 
munkácskák.  Abban  Cato  védi  az  öregséget  az 
ellene  hangoztatott  vádak  ellen ;  ebben  Laelius 
fejti  ki  az  erkölcsi  alapon  nyugvó  igazi  barátság 
lényegét.  A  De  divinatione  (a  jövendőmondás) 


és  a  De  foto  a  stoikusok  ellen  irányulnak ;  amaz 
a  jóslás  hiábavalóságát  mutatja  ki,  ez  a  végzet 
és  az  erkölcsi  szabadság  viszonyát  tárgyalja.  A 
cicerói  praktikus  filozófia  szempontjából  legne- 
vezetesebb a  De  officiis  (44),  vagyis  Marcus 
fiához  a  kötelességekről  szóló  3  könyv  a  görög 
Panaitios  és  mások  nyomán.  Első  könyve  az  er- 
kölcsi jóról  (honestum)  s  annak  négy  fő  forrásá- 
ról (a  stoikusok  4  sarkerénye :  okosság,  igazsá- 
gosság, lelkierő,  önmérséklet) ;  a  2.  a  hasznos- 
ról, a  3.  az  erkölcsi  jónak  a  hasznossal  való  lát- 
szólagos összeütközéséről  szól.  Főtétele,  hogy 
a  mi  erkölcsileg  jó,  az  hasznos  is  s  az  erkölcste- 
len sohase  hasznos. 

Nagyon  fontosak  a  kortörténetre  nézve  C. 
levelei.  Több  gyűjteményben  összesen  864  levél 
maradt  fenn ;  ezek  között  90-et  mások  intéztek 
hozzá.  Mindezekben  a  maga  valóságában  nyilat- 
kozik meg  a  szeretetreméltó  ember  leplezetlen 
gyöngeségeivel,  legtitkosabb  gondolataival,  leg- 
bizalmasabb közléseivel,  s  a  periódusok  höm- 
pölygő árja  helyett  eleven  csevegés  üti  meg  fü- 
lűnket. Az  Atticushoz,  legjobb  barátjához  inté- 
zett leveleit  (ad  Atticum)  C.  halála  után  maga 
Atticus  tette  közzé  16  könyvben.  Egy  másik, 
szintén  16  könyvből  álló  gyűjteményt  (ad  fami- 
liares  címen)  szintén  C.  halála  után  adott  ki  az  ő 
meghitt  embere  s  bizalmas  munkatársa,  Tiro,  egy 
tudós  libertinus,  kinek  C.  annyiszor  hálálkodik 
leveleiben.  Van  egy  3  könyvből  álló  gyűjtemény 
testvéréhez,  Quintushoz  intézett  levelekből  (ad 
Quintum  fratrem),  s  egy  hézagos  gyűjtemény  : 
ad  Marcum  Brutum,  két  könyvben.  V.  ö.  Péter, 
Der  Brief  in  der  röm.  Literatur  (Leipzig  1901). 

C.  a  költészettel  is  megpróbálkozott ;  eleinte 
görög  költeményeket  fordított,  majd  mikor  nem 
talált  alkalmas  embert  konzulsága  tetteinek  meg- 
éneklésére,  maga  fogott  hozzá  és  De  consulatu 
suo,  majd  De  temporibus  meis  címen  írt  magá- 
ról epikus  költeményeket,  melyek  már  kortársai- 
nak gúnyolódásra  adtak  alkalmat ;  kivált  ez  a 
sora:  0  fortunatam  natam  me  consuíe  Romám  (Oh 
boldog  Róma,  az  én  konzulságom  alatt  te  újra 
születtél  1).  Megénekelte  Caesar  britanniai  had- 
járatát (54)  8  Mariust  is,  aki  földije  volt.  Mind- 
ezek elvesztek,  csak  Aratos-fordításából  maradt 
fenn  nagyobb  (480  versre  terjedő)  töredék  (Aratea, 
Baehrens  Poetae  lat.  min.  I.). 

Irodalom.  Boissier  Qaston,  C.  és  barátai,  ford.  Csiky  Kál- 
mán, Budapest  1876 ;  Drumann,  Geschichte  Rom's  stb.,  Kö- 
nigsberg  1834—44;  Middleton,  History  of  the  life  oí  C, 
Dublin  1741,  2  köt.,  németül  Seideltöl,  Danzig  1791—93 ; 
Herbart,  Über  die  Philosophie  des  C,  Werke  XII,  167—182; 
Hirzel,  üntersuchungen  zu  C.-'s  philos.  Schriften,  Leipzig 
1876—83,  3  köt. ;  Teuffel,  Studien  und  Charakteristiken, 
u.  0.  1871 ;  Schneidewin,  Die  antiké  Huraanitál,  Berlin 
1897 ;  Lebreton,  Étude  snr  la  langue  et  la  gramraaire  de 
C,  Paris  1901 ;  Zielinski,  C.  im  Wandel  der  Jahrhunderte, 
Leipzig  1897,  2.  kiad.  1908;  Pelisson,  Cicerón,  Paris  1890. 
C.  életét  az  ókorban  Plntarchos  írta  meg.  Lesújtó,  de  túlzó 
ítéletet  mond  C.-ról  és  működéséről  Mommsen,  Römische 
Geschichte  8.  köt.  ;  Heinze,  C-s  politische  AnfSnge,  Leipzig 
1909  ;  Ihne,  Röm.  Gesch.  7—8.  k. 

Kiadások.  Fordítások.  Kiadói  közül  nevezetesebbek :  Orelli, 
Zürich  1826—38,  8  köt.,  Onomasticonnal,  2.  kiad.,  Baiter 
és  Halm  közreműködésével  1846—62,  4  köt.,  Klotz,  Leip- 
zig 1835—39;  Halm,  u.  o.  1845—62;  MflUer  C.  J.  W.,  u.  o. 
1878-tól  Teubnemél.  Fontos  segédkönyv  Merguet  nagy 
Lexikona  a  beszédekhez,  Jena  1873—84,  7  köt.,  s  a  filozófiai 
iratokhoz,  1887—94,  3  köt.  Az  egyes  beszédeknek  számos 
magyarázatos  kiadáisa  található  a  Weidmann-,  Teubner-, 
Perthes  stb.  féle  gyűjteményekben.    Nálunk    leginkább  a 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cicero  —     4 

leveleket  ós  az  iskolákban  olvasott  beszédeket  adták  ki  : 
Kent  I.,  Keleti  V.,  Köpesdy  S.,  Jánosi  B.,  Cserép  J.  Több 
beszédet  lefordított  Kazinczy  Ferenc.  A  retorikai  és  filo- 
zófiai müvek  közül  többet  (Brutus,  Orator,  Cato  maior, 
Laelius,  Scipio  álma,  Paradoxa)  lefordított  Fábián  Gábor, 
Pest  1865.  A  De  finibust  kiadta  és  fordította  Némethy 
Géza,  Budapest  1890.  Cato  maiort  és  Laeliust  kiadta  és  ma- 
gyarázta Heinrich  Gusztáv,  1870.  Laeliust  lefordította  Né- 
methy Géza,  Olcsó  könyvtár.  A  De  officiist  lefordította 
Kovásznay  Sándor,  Pozsony  1795,  Szalay  László  nagy 
hisztorikusunk.  Pest  1857  és  Csengeri  János  Budapest  1886, 
akad.  Az  összes  leveleket  lefordította  Fábián  Gábor,  Pest 
1861—66,  7  köt.  Egyes  leveleket  már  Kazinczy,  1837.  Vá- 
logatott leveleket  magyarázatokkal  kiadott  Jánosi  Boldi- 
zsár, Budapest  1885  és  Köpesdy  Sándor,  3.  kiad.  1890, 
puszt.i  szöveggel  Csengeri  János. 

2.  C,  Qumtus  Twííms,  az  előbbinek  öccse,  szül. 
Kr.  e.  102.,  megh.  43.  Caesarnak  alvezére  volt 
Galliában  s  bátyjáé  Kilikiában ;  62.  prétor,  43. 
fiával  és  Marcus  bátyjával  együtt  proskribálták 
és  megölték.  Irt  egy  eposzt  Caesai'  britanniai  had- 
járatáról, több  tragédiát  s  fordított  görögből  is. 
Reánk  azonban  csak  4  levele  (három  Tiróhoz,  egy 
bátyjához  Marcushoz)  és  egy  de  petitioné  consu- 
latus  című,  többektől  tőle  elvitatott  kis  irata  ma- 
radt, mely  bátyjához  intézett  levél  formájában 
a  hivatalért  való  folyamodásról  és  hivatalhajhá- 
szásról  szól ;  a  levelekkel  együtt  kiadta  Büche- 
ler  (Leipzig  1869).  V.  ö.  Beltrami,  De  commen- 
tariolo  petitionis  Q.  T.  C.-ni  vindicando  (Pisa  1892). 

3.  C,  M.  Tullius,  a  híres  szónok  fia,  szül.  Kr. 
e.  65.  Apja  nagy  gondot  fordított  nevelésére,  nem 
nagy  eredménnyel.  Mint  katona  azonban  bevált. 
Pompeius  seregében  49.  mint  lovassági  vezér 
harcolt,  majd  Brutus  alatt  szolgált.  Octavianus- 
hoz  csatlakozva  80.  konzul  lett.  Mondják,  hogy 
az  ivásnak  adta  magát  s  nem  sokáig  élt. 

Cicero,  betünem,  neve  onnan  származik,  mert 
Sweynheym  és  Pannai'tz,  1467.  Rómában,  ezen 
betünemmel  nyomtatták  először  Cicero  leveleit. 
A  C.  betütörzse  tizenkét  tipográfiai  pont  vastag- 
ságú. L.  Betünemek. 

Cicerone  (ol.,  ejtsd:  csicseróne),  Olaszországban 
8  különösen  Rómában  idegenek  vezetői  s  régisé- 
gek magyarázói ;  beszédességükért  (vonatkozta- 
tással Cicero  ékesszólására)  nevezték  el  őket  így. 
Der  Cicerone  (idézetekben),  Burckhardt  Jákob 
(1.  0.)  híres  müve  az  olasz  műkincsekről. 

Cice  staro,  adók.  Zágráb  vm.  nagygoriczai 
j.-ban,  (1900)  312  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  és  u  t. 
Velika  Gorica. 

Cicha,  II.  Crescimir  horvát  fejedelem  leánya, 
1026.  Imre  magyar  herceg  felesége  lett.  Imre 
azonban,  ki  1031.  hunyt  el,  a  legenda  szerint  (Vita 
S.  Emerici,  6.  fej.  Endlichemél,  Monum.  197.) 
((feleségének  szüzességét  érintetlenül  hagyta»  s 
így  gyermekeik  nem  maradtak.  Különben  Imre 
feleségének  neve  és  származása  egyaránt  vita 
tárgya. 

Cichindeal  (ejtsd:  cikindjái)  Demeter,  vomáu  író, 
szül.  Kisbeeskereken  1760  körül,  megh.  1817. 
Tanító  volt  Berekszón,  aztán  Bélinczen  s  végül 
születéshelyén,  ahol  egyúttal  papnak  is  megvá- 
lasztották. 1812-ben  Aradon  a  görög-keleti  ro- 
mán tanítóképzőintézet  katekétájának  nevezték 
ki,  hol  2  évig  működött.  Innen  ismét  papnak  ment 
szülőhelyére.  Legnevezetesebb  munkája :  Filoso- 
flcesti  si  politicesti  prin  Fabule  moralnice  invaj;á- 
turi,  acum  intiia  oará  culese  si  intru  acest  chip 
pre  limba  Romineascá  intocmite    (Buda  1814); 


»8     —  Cichorium 

másodszor  adta  ki  Radulescu  Eliade  1848),  —  nem 
egyéb  mint  a  híres  szerb  író,  Obradovics  Dositej 
meséinek  egyszerű  fordítása,  anélkül  azonban, 
hogy  megemlítené  forrását.  C.  életéről  s  munkás- 
ságáról írt  miivével  foglalta  el  Vulcan  József 
székét  a  bukuresti  akadémián. 

Cicbioriuiu  Toum.,  katángkóró  (növ.),  a  Com- 
positae  (Fészkesek)  család  nyelves  virágú  gé- 
nusza ;  8  faja  Európa  és  Ázsia  mérsékelt,  vala- 
mint mediterrán  vidékén  honos.  1—2  éves  vagy 
évelő  füvek.  A  legközönségesebb  és  a  legnagyobb 
elterjedósű  közülök  a  C.  intyhus  L.  (cikória,  me- 
zei katáng).  Sok  fészkű,  merev  ágaival  szétter- 
jedő fű  ;  tőrózsája  levelei  öblösen  kacurosak, felső 
levelei  aprók,  lándzsásak.  Nagy,  nyelves  virágai 
égszínkékek.  Füve  jó  takarmány,  fiatal  levele 
jó  saláta  (Belgiumban  witloof,  Franciaországban 
<fliapucinus  szakálU).  Nagy  mértékben  cikória 
név  alatt  1763  óta  kávépótléknak  (német  kávé) 


a  Kék  katáng,  c  a  nyelves  virág,  d  a  termő  a  bibeszárral 
és  bibével,  e  a  gyümölcs. 

termesztik.  Ennek  gyökere  vastagabb,  húsos, 
kérge  aránylag  vastagabb  a  vadon  termőénél. 
Van  benne  nyomokban  csersav  és  éteres  olaj ; 
kevés  fehérje,  zsír,  gyanta  ós  szerves  sav.  A  ter- 
mesztett gyökérben  van ;  3— 4o/o  cukor,  16—230/0 
nitrogénmentes,  2— 4o/o  nitrogénes  szerves  anyag, 
2— 5Vo  farost  és  ásváuyanyag,  70— 80<*/o  víz,  te- 
hát a  kávé  hatóanyagából  semmi  sincs  benne, 
csak  a  pörkölés  folytán  keletkező  kozmás  olaját 
lehet  némileg  a  kávé  aromájához  hasonlítani.  A 
kávénak  való  gyökeret  megszárítják,  felaprítják 
nagy  vaslemezen,  mint  a  kávét  megpörkölik,  az- 
után finomra  megőrlik  és  60—120  gr.-os  csoma- 
gokban forgalomba  bocsátják.  Újabban  spiritusz- 
gyártásra  is  ajánlják  a  gyökeret.  Sörfestésre  is 
felhasználják.  A  régiek  a  C-t  seris  cichorimn 
név  alatt  ismerték.  A  G.  endima  L.  a  Földközi- 
tenger vidékén  és  másutt  is  salátának  termesz- 
tett faj,  hazája  valószínűleg  Kelet-India :  2  éves 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


CIcIndela 


—    489    — 


Cickányok 


növény,  az  el3Ö  nyáron  csak  tőleveleit  fejleszti 
ki,  amelyeknek  különösen  egy  bodros  változata 
az  ú.  n.  endiviasaldta.  Termesztették  már  a  ré- 
giek is  és  seris  hortensis  v.  Intyhusyolt  a  neve. 
Meleg,  jól  trágyázott  talajt  szeret;  jún.  v.  júL- 
ban  vetik,  később  a  palántát  30—4:0  cm.  távol- 
ságban ültetik  egymástól. 

Clcindela  L.  (állat),  a  futőbogarak  (1.  o.)  csa- 
ládjának egyik  neme,  melynek  kifejlődött  egyénei 
verőfényes,  homokos  helyeken  vagy  a  folyók 
partjain  tartózkodnak,  rendkívül  gyorsan  futnak, 
de  gyorsan  repülnek  is.  Lárváik  is  itt  tartózkod- 
nak a  fejükig  függőleges  gödrökbe  húzódva.  A 
C.-féléknek  37  neme  és  mintegy  1200  faja  és 
számos  fajváltozata  ismeretes.  Faunaterületün- 
kön 13  fajuk  ól.  Egytől  egyig  ragadozó  állatok, 
ezért  a  gazdaságilag  hasznos  állatok  közé  tartoz- 
nak. V.  ö.  Csiki  B.,  Magyarország  bogárfaunája 
(Budapest  1905—1908, 1.  köt,  107—117  1.). 

Cicindelidae  (állat),  a  futóbogarak (1.  o.)  egyik 
családja.  Hazánkban  csak  egy  neme  (Cicindela) 
fordul  elő.  L.  Cicindela. 

Cicinnarns  Vieill.  (áUat),  a  paradicsommadár- 
félék családjába  tartozó  madárnem,  amely  abban 
különbözik  a  paradicsommadaraktól,  hogy  hím- 
jének szárnytoUai  csak  kevéssé  nyúlnak  meg  és 
hogy  a  hím  két  farktoUa  erősen  megnyúlt,  végén 
befelé  pödört.  Egyetlen  faja  a  C.  regius  Vieill. 

Cicipe  madár  (áiiat),  a  széncinke  (Parus  major 
L.)  népies,  hangutánzó  neve. 

Cicisbeo  (ol,  ejtsd:  csicsiszbeo),  másként  Cava- 
líere  serverde,  a  XVII.  sz.  óta  Olaszországban, 
különösen  Genovában  és  Firenzében,  a  magasabb 
körökben  divatozott  az  a  szokás,  hogy  a  férjes  nő, 
férje  tudtával  és  beleegyezésével,  egy  férfi  kísé- 
rőt tartott.  E  kísérő  neve  C,  aki  az  úri  nőt  a  há- 
zon kívül  mindenüvé  elkísérte.  Ez  a  szokás,  mely 
különössége  ellenére  sem  volt  erkölcstelen,  ha- 
nem a  lovagkor  hagyományaként  őriztetett  meg 
az  úri  körökben,  a  múlt  század  elejétől  lassan- 
ként megszűnt,  de  azért  a  C.  név  fennmaradt  s  ma 
nyilvános  házibarátot,  cicisbea  pedig  szeretőt  je- 
lent. 

Cicisz  (héb.,  fürt,  bojt),  Móz.  IV.  k.  15.  38—40 
szerint  a  ruha  négy  szögletén  viselendő  bojt, 
melynek  láttiira  «emlékezzenek  Isten  minden  pa- 
rancsolatáras. Minthogy  manapság  ilyen  szabású 
ruhák  nem  szokásosak,  a  zsidók  az  itnaköpeny- 
nyel  (1.  o.),  valamint  a  felső  ruha  alatt  viselendő 
árbá-kánfottal  (héb.  négyszögletű  ruha)  tesznek 
eleget  a  bibliai  törvénynek. 

Cickafark  (növ.),  1.  Achillea. 

Cickánybogarak  (Apion,  áiiat),  az  orrmányos- 
bogarak  (1.  o.)  egyik  neme.  Apró,  az  egész  földön 
elterjedt  nagyon  gyakori  bogárnem.  Lárvái  kü- 
lönböző pillangósvirágú  növények  vü*ágaiban  s 
gyümölcsfák  és  más  növények  szárában  élnek ; 
a  kifejlődött  bogarak  napfényes  időben  ide-oda 
röpködnek  s  a  virágok  és  fiatal  hajtások  levelei- 
vel táplálkoznak.  Nagyobb  károkat  csak  lárváik 
okoznak.  Az  egész  Földön  mintegy  400,hazánkban 
100  fajuk  él.  Ismertebbek :  Apion pomonae  Fabr., 
a  gyümölcsfák  virágaiban  és  fiatal  hajtásaiban 
néha  nagy  pusztításokat  okoz ;  az  Apion  craccae 
L.,  a  borsó-félék  magjában  ;  az  Apion  aeneum 
Fabr.  a  mályva-félék  gyökereiben  és  szárában  ; 


az  Apion  vernaXe  Fabr.  a  csalán  szárán;  az 
Apion  miniatum  Germ.  a  kertisóska  levelein ; 
az  Apion  haematodes  Kirby  különböző  füveken ; 
az  Apion  vorax  Herbst.,  tölgyön  és  gyümölcs- 
fákon található. 

Cickányok  (Sorkidea,  áiiat),  a  rovarevő  emlős- 
állatok egyik  családja,  melynek  kistestü  fajai 
a  patkányokhoz  és  egerekhez  hasonlítanak; 
testük  nyúlánk,  fejük  hosszú  és  arcoiTuk  meg- 
nyúlt, némileg  ori'mányforma ;  fogazatuk  saját- 
szerű, amennyiben  felső  fogsoruk  első,  nagy  és 
kampós  metszőfoga  a  hátsó  szélén  tőgumót  visel, 
e  között  és  az  utolsó  előzápf  og  között  különböző 
számú  apró  fog  képviseli  a  többi  metszőfogat ; 
a  szem-  és  előzápfogak  száma  három-három ;  az 
alsó  állkapocs  egyik  felében  mindig  hat  fog  van, 
csupán  az  egér-C.-nál  van  hét.  A  fogak  koronája 
igen  éles,  mint  általában  a  rovarevő  emlősöké. 
Szemeik  és  füleik  kicsinyek ;  valamennyinek  sa- 
játos váladékot  szolgáltató  bőrmirigye  van.  Az 
óvilágban  és  Észak-Amerikában  tenyésznek,  ki- 
zárólag rovarokkal  táplálkoznak  s  a  káros  rova- 
rok pusztításával  megbecsülhetetlen  szolgálato- 
kat tesznek.  158  élő  és  12  kihalt  fajukat  két  al- 
családba  osztják.  1.  Vörösfogü  C.  (Sorecinae)  és 
2.  Fehérfogú  C.  (Crocidurinae).  Az  előbbinek 
fajai  nagyrészt  nálunk  is  tenyésznek,  míg  a  má- 
sodikéi csupán  Amerikában.  A  vörösfogú  C.  közül 
közönségesebbek  a  következők :  erdei  C.  (Sorex 
vulgáris  L.),  6'5  cm.  hosszú,  farka  egyenletesen 
szőrös,  4'5  cm.  hosszú ;  színe  vörösbarna,  oldalain 
világosabb,  hasa  szürkésfehér.  Leginkább  nedves 
erdőkben,  a  folyók  és  tavak  partjain  tanyázik,  de 
télire  védettebb  helyekre,  az  emberi  lakások  kö- 
zelébe húzódik  s  itt  földalatti  üregekbe  vonul. 
Rovarokon  és  férgeken  kívül  egereket  is  pusztít ; 
igen  mérges  természetű  és  vérengző,  igen  erős 
mosuszszagot  terjeszt  maga  körül  s  emiatt  a 
macska  csak  megöli,  de  nem  eszi  meg.  Régen  or- 
vosszerűi alkahnazták.  A  törpe  C.  (S.  minutus 
L.),  a  legkisebb  emlősállat  hazánkban,  4'6  cm. 
hosszú,  míg  farka  3'4  cm. ;  háta  sötét  szürkés- 
barna, oldala  sárgás  árnyalatú,  hasa  fehéres- 
szürke. Európán  kívül  Észak-Ázsiában  és  Észak- 
Afrikában  is  tenyészik  s  az  erdőkben  és  bozó- 
tokban tartózkodik.  Ugyanoly  életmódot  folytat, 
mint  az  előbbeni.  A  havasi  cickány  (S.  alpinus 
Schinz)  hazánkban  a  Magas-Tátrában  gyakori ; 
az  Alpokban  2300  m.-ig  található.  A  vizi  G. 
(Neomys  fodiens  Pali.),  törzse  6*5  cm.  hosszú, 
farka  5*3  cm.,  lábain  és  ujjain  merev  sörtekoszo- 
ruk  vannak :  háta  fekete,  hasa  fehéres.  Közép-  és 
Dél-Európában  sőt  Közép -Ázsiában  is  igen  közön- 
séges. A  hegyvidékek  folyó-  és  állóvizeinek  part- 
jain tartózkodik,  de  levonul  a  térségre,  sőt  az 
emberi  lakásokba  is.  A  földben  járatokat  csinál 
magának,  de  elfoglalja  az  egerek  és  vakondokok 
lakásait  is.  Csendes  helyeken  nappal  is  megjele- 
nik, ügyesen  úszik.  Igen  vérengző  rabló,  gyíkokat, 
halakat,  békákat,  madarakat  és  kisebb  emlősöket 
eszik.  Igen  nehezen  lehet  megszelídíteni.  Hazánk- 
ban közönséges.  A  fehérfogú  C. közül  említendők: 
A  házi  C.  (Crocidura  russulus  Herm.),  7  cm. 
hosszú,  farka  4;'5  cm.  és  szerteálló  hosszabb  sző- 
röket visel;  háta  barnaszűi'ke,  hasa  világos- 
szürke. Európában  közönséges,  de  Észak-Afrika - 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


cicka-tánc 


—     490 


Cid 


ban  is  tenyészik ;  a  mezöliön  és  kertekben  tanyá- 
zik és  reggel  meg  este  mindenféle  apróbb  állatra 
vadászik ;  de  betolakodik  az  emberi  lakásokba 
is,  ahol  aztán  húst,  szalonnát,  olajat  fogyaszt. 

Cicka-tánc,  1.  Magyar  táncok. 

Cickóró  (oöv.)  a.  m.  Achillea  (1.  o.). 

Cicogna  (ejtsd :  csikonya),  J5JmanMe/e^wíowiO,olasz 
történetíró,  archeológus,  szül.  1789.  Velencében, 
megh.  u.  0.  1868.  Első  müveit  Angelo  Bugenio 
Mentice  Mantovano  álnév  alatt  adta  ki.  Főmun- 
kája :  Delle  iscrizione  veneziane,  raccolte  ed  il- 
lustrate  (Velence  1824—53.  7  köt.). 

Gicognara  (ejtsd:  csikonyára),  Leopoldogvóf,  olasz 
művészeti  író,  szül.  Perrarában  1767  nov.  17., 
megh.  1834  márc.  5.  Legfontosabb  müve :  Storia 
della  scultura  dal  suo  risorgimento  in  Itália  sino 
al  secolo  XIX.  (Velence  1813—18,  új  kiad.  Prato 
1823 — 24);  továbbá:  Le  Fabriche  piü  cospicue 
di  Venezia  (Velence,  1815,  új  kiad.  1833—42) ; 
Memorie  spettanti  álla  storia  della  calcografia 
(Prato  1831). 

Cicoma  (észt.),  a  díszítésnek  és  ékesítésnek  túl- 
hajtása  a  művészetekben  s  a  ruházatban,  C.-ás 
a  többnyire  kicsinyes  és  üres  dísszel  elhalmozott. 

Ciconi  ieitsA-.csikóni),  Teobaldo,  olasz  költő,  szül. 
Udineben  1824  dec.  20.,  megh.  Milanóban  1863 
ápr.  27.  A  Speronella  (1844)  c.  tragédia  szerzője. 
Költeményeinek  első  gyűjteménye  Velencében 
1853.  jelent  meg,  később  drámája,  az  Eleonóra  di 
Toldó,  és  1857.  köztetszéssel  fogadott  vígjátéka, 
Le  pecorelle  smarrite.  Ezenkívül  felemlítjük  kö- 
vetkező műveit :  II  troppo  tardi,  I  Garibaldini,  Le 
mosche  bianche,  La  rivincita ;  La  statua  di  oarne. 
Ghislanzonival  együtt  ő  alapította  az  II  Lom- 
bardé c.  folyóiratot ;  C.-nak  ide,  valamint  más  la- 
pokba írt  cikkeit  élcesség,  finom  humor  jellemzik. 

Ciconia  (áUat),  1.  Gólya- félék. 

Ciconiidae  (állat),  1,  Gólya-felék. 

Ciculini,  1.  Cíkulini. 

Cicurina  (állat),  1.  Agalenidae. 

Cicuta  L.,  csomorika  (növ.),  az  Umbelliferae 
CJ5rni/ó'sö/c)  család  génusza ;  3  faja  magas  É.-i 
tájakon  van  elterjedve.  Magas,  kórós  növények. 
Ijegnagyobb  elterjedésüa  C.  virosah.  (gyilkos  cso- 
morika, 1.  az  ábrát) :  Közép-  és  Észak-Európa  és 
Észak-Amerika.  Húsos  tökéje  felfúvódott ;  ferde 
és  harántfalakkal  rekeszekre  osztott.  Szára  120 
cm,  magas,  levele  2— 3-8zor  szárnyas.  Gallérja 
nincs,  gallérkája  soklevelü.  Virága  fehér.  Mo- 
csarakban, vizenyős  réteken  nő.  Erős  szagú. 
A  hazai  növényeknek  egyik  legmérgesebbike. 
Tőkéjét,  melynek  rekeszeiben  van  heves,  narko- 
tikus,  csípős  hatású,  nyúlós,  sárgás  nedve,  összeté- 
veszthetik a  pasztemákkal  v.  zellerrel.  A  C.-bau 
egy  illó  alkaloid,  cicutin,  foglaltatik,  mely  Van 
Ankum  szerint  a  gyökérlíen  nem  található ;  van 
benne  még  egy  cicutoocin  nevű  gyantás  anyag 
is,  amelyhez  a  növény  mérges  tulajdonságai  leg- 
inkább fűződnek.  Mérgezéskor  melegvérű  állatok- 
nál bő  nyálfolyás,  majd  heves  görcsök  jelentkez- 
nek, melyek  epilepsziához  hasonlók ;  a  lélekzés 
igen  szapora,  s  a  halál  lélekzési  bénulás  követ- 
keztében áll  be.  Orvosilag  nem  használatos. 

Cieutin  és  cicutoxin,  1.  Cicuta. 

Cid  (ejtsd :  szid,  arab.  a.  m.  úr),  tulajdonképeni  ne- 
vén Don  Rodrigo  v.  BuyDiaz  de  Vivar,  ki  később 


a  C.  el  Campeador  (a.  m.  kiváló  hős)  melléknevet 
kapta.  C.  a  spanyol  mondák  és  dalok  legkiválóbb 
hőse,  kinek  alakját  a  költészet  híressé  tette.  C.  va- 
lószínűleg a  LainCalvo  családjából  származott,  s  a 
XI.  sz.  közepe  táján  1040.  Burgosban  v.  ennek  kör- 
nyékén született.  Mint  afféle  condottieri,  csapatai- 
val majd  a  keresztények  soregében  harcolt  a  mórok 
ellen,  majd  emezek  hadsoraiban  a  mór  királyok 
ellen,  aszerint,  amint  önérdeke  tanácsolta.  Részt 
vett  azonkívül  a  leoni  és  kasztiliai  polgárháborúk- 
ban. Neve  először  Ferdinánd  király  egy  oklevelé- 
ben 1064.  fordul  elő ;  1068.  mint  II.  Sancho  had- 
vezére legyőzi  ennek  öccsét,  VI.  Alfonzét,  mire  ez 
kénytelen  Toledóba,  AU  Maimonhoz,  a  mórok  ki- 
rályához menekülni.  Sancho  erre  a  testvérének, 


Cicuta  virosa  '/s  term.  nagyságban.  Balról  a  termése,  jobb- 
ról rekeszes  gyöktörzse,  mindkettő  nagyítva. 

donna  Urracának  örökségét  tévő  Zaraora  ellen 
fordult,  de  a  város  ostroma  közben  Bellidé  d'Olfos 
orvul  megtámadta  és  megölte,  A  kasztiüaiak  most 
az  elűzött  Alfonzét  hívták  meg  a  trónra,  de  előbb 
ünnepélyesen  meg  akarták  eskettetni  arra,  hog>' 
bátyja  meggyilkolásáról  nem  tudott  és  abban 
részes  nem  volt.  Rodrigón  kívül  senki  sem  merte 
a  királlyal  az  esküt  letétetni,  amiért  is  ez  őt 
nagyon  meggyűlölte,  de  gyűlöletét  egyelőre  el- 
palástolta, sőt  azt  is  megengedte,  hogy  Rodrigo 
Jimenát,  a  kh-ály  egyik  unokanővérét  nőül 
vegye;  később  (1087)  azonban  Garcia  Ordonez 
(Ordono  fia),  ki  C.  halálos  ellensége  volt,  rábírta 
a  királyt  arra,  hogy  Rodrigót  Kasztiliából  szám- 
űzze. A  mór  királyok  oldalán,  részint  a  spanyo- 
lok eUen  vívott  harcokban  C.   sok  jelét  adta 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cidaridae 


—     491     — 


Cienkowski 


hősiességének  és  vitézségének,  miért  is  visszahív- 
ti'ik  száműzetéséből;  később  ismét  rágalmaztatván, 
másodízben  küldték  száműzetésbe  és  birtokaitól  is 
megfosztották.  1094rben  meghódította  Valenciát, 
melyet  1099.  bekövetkezett  haláláig  hősileg  meg- 
védett úgy  a  keresztények,  mint  a  mórok  táma- 
dásai ellen  és  melyet  csak  1102  máj.  5.  Jimena 
adott  át  a  móroknak.  Két  évvel  utóbb  Jimena  is 
meghalt.  Mindkettőjöket  a  San  Pedro  de  Cardefía 
kolostorban  temették  el,  ahonnan  később  Bur- 
irosba  vitték  át  hamvaikat. 

C.  kalandos  élete  bö  anyagot  szolgáltatott  a 
költészetnek. 

A  legelső  mű,  mely  hős  tetteivel  foglalkozik : 
a  Poéma  del  Cid,  valószínűleg  a  XII.  sz.  végén 
vagy  a  XIII.  sz.  elején  keletkezett  a  Spanyol- 
országban közszájon  forgott  népdalokból.  Félszá- 
zaddal utóbb  keletkezett  a  Croníca  del  C,  mely 
először  a  Wiener  Jahrbüeher  116-  köt.-ben  1846. 
jelent  meg.  A  Poéma  del  C-ben  C.  spanyol  nem- 
zeti hősnek  van  feltűntetve,  míg  a  Crónica 
rimada  del  C.  az  arisztokrácia  képviselőjének  mu- 
tatja be.  A  románcok  az  ország  különböző  vidé- 
kein keletkeztek  és  telve  vannak  ellenmondással. 
Magyarra  Beksics  Gusztáv,  (T?/óV?/Vihnos,  Thaly 
Kálmán  és  Körösi  Albin  fordították.  A  németek- 
nél először  Herder  dolgozta  fel  C.-jébon  a  román- 
cokat francia  szöveg  után  (Tűbingen  1806 ;  Berlm 
1853),  Herder  C.-jét  magyarul  kiadták  és  magyará- 
zatokkal ellátták  Heinrich  Gusztáv  (Jeles  írók 
tára)  és  Hoffmann  Frigyes  (Német  írók  iskolai 
tára :  Budapest  1891).  Franciául  Creuze  de  Les- 
sert (2.  kiad.  Paris  1821),  Renard  (Burgos  1830, 
2  köt.),  Renal  (Paris  1843,  2  köt.) ;  olaszul  Pietro 
Monti  (Milano  1853)  dolgozták  fel.  32  énekes  hős- 
költeményt csinált  e  románcokból,  Diego  Jlmenes 
de  Ayllon  (Antwerpen  1569,  Alcala  1579). 

Az  első  spanyol  dráma,  mely  tárgyát  a  C. -ro- 
máncokból veszi,  Lope  de  Vega  Las  almenas  de 
Toro  (Toro  ormai)  c.  drámája ;  ennél  nevezetesebb 
Guillen  de  Castro,  Las  mocedades  del  C.  e.  drá- 
mája (1621,  új  kiadás  Förstertöl,  Bonn  1878). 
Legismertebb  Comeílle  C.-je  (1636),  mely  az 
előbbi  alapul  vételével  készült  (magy.  ford. 
Radó  Antal). 

Irodalom.  Dozy,  Recherches  sur  l'histoire  politique  et  lit- 
téi-aire  de  l'Espagne  pendant  le  moyen-áge,  Leiden  1849 ; 
Amador  de  los  Rios,Historia  eritica  de  laLitteratura  Espanola ; 
Ticknor  Gy.,  History  of  spanish  literature,  London  1863  ; 
Villemaers,  LeC.Sonhistoire,  ses  légendes,  ses  poétes,  Brn- 
xelles  1873;  Vögelein,  Herders  C,  Die  franz.  n.  span.  Quellén 
zusammengestellt,  Heilbronn  1879  ;  Heinrich  Gusztáv,  C, 
Budapesti  Szemle. 

Cidaridae  (állat),  a  tengeri  sűnök  (1.  o.)  osztá- 
lyába tartozó  tűskebörű  állatcsalád.  E  családba 
10  nem  tartozik  31  élő,  és  mintegy  250  kihalt  faj- 
jal, mely  utóbbiak  legelőször  a  triász-rétegekben 
jelennek  meg ;  legtömegesebbek  a  felső  jurában 
és  a  krétában.  Élő  fajai  kizárólag  tengeriek, 
gyakoribb  nemei:  Cidaris  Klein,  Doroadaris 
Aj:.,Phyllacanthus  Brandés  GoniocidarisDeBor. 

Cidaris  (állat),  Cidaridae. 

Ci-devant  (franc,  ejtsd :  szidöván)  a.  m.  előbbi, 
néhai ;  ci-devants,  a  francia  forradalom  idejében 
az  azelőtti  nemesek  és  fejedelmi  személyek  el- 
nevezése. 

Cidlina,  56  km.  hosszú  jobboldali  mellékfo- 
lyója az  Elbének ;  Csehországban,  a  Tábor-hegyen 


ered,  fölveszi  a  Kis-Bistritzet  és  Gross-Woseknól 
torkol. 

Cidre  (franc,  ejtsd:  síidr,  a  németeknél ci'der)  a. 
m.  almabor. 

€.  I.  E.  (ang.)  a.  m.  Companion  of  the  order 
of  the  Indián  Empire,  az  indiai  birodalmi  rend 
lovagja. 

Cie,  1.  Go. 

Ciechanow,  város,  l.  Cjehanov. 

Ciechocinek,  fürdőhely,  1.  Cjehocinszk. 

Ci^cina  (ejtsd;  cencina),  falu  Galíciában,  Say- 
busch  ker.  kapitányságban,  a  Sola  partján,  (löio) 
3041  lak.  Közelében  van  Galíciának  Wengerska 
Górka  nevű  legnagyobb  vasmüve. 

Cieco  d' Adria,  olasz  költő,  1.  Groto. 

Cieco  da  Ferrara  (ejtsd:  cséko),  valódi  nevén 
Francesco  Bello,  olasz  költő,  aki  a  XV.  sz.  vége 
felé  élt  Ferrarában  és  Mantovában.  A  legelső  volt, 
aki  Pulci  példáját  követve,  a  középkori  lovagliis- 
tóríákból  müéposzt  igyekezett  alkotni.  Mambriano 
c  45  énekre  terjedő  eposza  a  Rinaldo  levente  és 
Mambriano  bitiníai  király  közti  harcokat  énekli, 
leleményesen,  de  művészet  nélkül,  pongyolán.  V. 
ö.  Rua,  Novelle  del  Mambriano  (Torino  1888). 

Cielebi  Jeremiás,  örmény  író,  szül.  Konstanti- 
nápolyban 1636.,  megh.  1695.Hátrahagyott  müvei 
közül  felemlítendő :  A  török  uralkodók  története ; 
Kina,  Perzsia  és  Örményország  helyrajza ;  A  IV. 
Mohamed  alatt  1660.  Bécs  ellen  vezetett  had- 
járat története.  Ezeken  kívül  több  költészeti  mun- 
kát is  írt  s  mint  fordító  is  ismeretes. 

Ciénaga,  1.  C.  de  Oro,  város  Sincelejo  colum- 
biai departamentóban,  a  t«ngenől  60  km. -re.  — 
2.  San  Jüan  de  C,  város  Columbia  délamerikai 
köztársaság  Santa  Marta  dep.-jában.  Santa  Marta- 
vai vasút  köti  össze  (1.  o.).  Lakossága  kb.  7000. 

Cienfuegos  (ejtsd:  szienfuégosz),  kikötőváros  Cuba 
szigetén,  a  Jaguaí-öbölnél,  (i9io)  70,416  lak.,  ha- 
talmas kávé-,  dohány-,  cukornádültetvényekkel, 
élénk  tengeri  kereskedelemmel.  Kikötőjében  na- 
gyon sok  európai  hajó  megfordul. 

Cienfuegos,  Nicasio  Alvarez,  spanyol  költő, 
szül.  Madridban  1764  dec.  14.,  megh.  Orthezban 
1809  júl.Salamancában  jogot  tanult,aztán  az  ottani 
költői  körhöz  csatlakozott,  melyet  Cadahalso 
és  Meléndez  akkoriban  alapítottak.  1798-ban  a 
kormány  megbízásából  C.  szerkeszté  a  La  Gaceta 
de  Madrid  és  az  El  Mercurío  c  lapokat,  utóbb  a 
külügyminisztériumban  kapott  alkalmazást.  A 
franciák  ellen  kitört  felkelésben  való  részvétele 
miatt  1808.  halálra  ítélték,  de  megkegyelmeztek 
neki  és  Franciaországba  száműzték,  nemsokára 
meghalt,  C.  főművei  tragédiák:  Pitaco,  Idome- 
neo,  Zoraida,  La  condesa  de  Castilla.  Mindezek  a 
művek  kiváló  költői  szellemről  tanúskodnak,  de 
a  lírai  elem  túlnyomóbb  bennök,  mint  a  drámai ; 
mindannyía  az  akkor  divatozó  álklasszicizmus 
hibájában  szenved.  Anakreoni  dalainak,  ódáinak, 
elegiáínak  legteljesebb  gyűjteménye  Obras  poéti- 
cas  címen  1812.  jelent  meg  (Madrid  1816,  2  köt). 

Cienkowski  L.,  lengyel  botanikus,  szül. 
Varsóban  1822.,  megh.  Lipcsében  1887  okt.  7. 
Odesszában  1865— 73.,1873-tól  pedig  Charkovban 
a  botanika  tanára  volt.  C.  számos  becses  munkát 
írt  az  alsóbbrendű  kriptogámokról,főképen  a  gom- 
bákról; ezek  közül  felemlítjük :  Zur  Entwicklungs- 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Ciepidlake 


-    492 


Cigrányok 


geschichte  der  Myxomyceten  (Berlin  1861) ;  Zur 
Morphologie  der  Bakterien  (Szt.-Pótervár  1877). 

Ciepidlake,  adók.  Pozsega  vm.  daruvári  j.-ban, 
(1900)  585  horvát-szerb,  magyar  és  német  lak. ; 
u.  p.  és  u.  t.  Gjulaves. 

Cieszanów,  1.  kerület  Galíciában,  (i9io)  86,782 
lak.  —  2.  C,  mezőváros  a  hasonló  nevű  galíciai 
kerületben,  szép  várral,  élénk  kereskedelemmel, 
(1910)  S44b  lak. 

Cieszkowski (ejtsd:  cjeskovszki)  AuQUst,  gróf, len- 
gyel filozófus  8  nemzetgazda,  szül.  Podlachiában 
1814,  megh.  Posenben  1894  márc.  12.  Berlinben 
tanult,  ahol  Hegel  buzgó  tanítványa  volt,  1847. 
letelepedett  Posenben,  1852-től  fogva  több  Ízben 
tagja  volta  porosz  képviselőháznak.  Elnöke  volt  a 
((Tudományok  barátai»  lengyel  társaságnak  Po- 
senben. Főbb  munkája  :  Prolegomena  zur  Histo- 
riosophie  (Berlin  1838) ;  Die  Persönlichkeit  Got- 
tes  (1841) ;  Gott  und  die  Palingenesie  (1842) ;  Du 
credit  et  de  la  circulation  (Paris  1839) ;  Ojcze- 
Nasz  (Mi  atyánk),  vallásbölcsészeti  magyarázata 
a  miatyánknak ;  A  szellem  útjai  (lengyelül,  1877). 

Cieza,  járási  székhely  Murcia  spanyol  tarto- 
mányban, a  Segura  mellett  emelkedő  magaslaton, 
(1900)  13,590  lak.,  szövő-fonó  ipartelepekkel,  papír- 
gyártással. Egy  szomszédos  magaslaton  római 
vár  romjai  láthatók. 

cif,  a  kereskedelemben  a  tengeri  szállítással 
kapcsolatban  használt  rövidítés;  a  következő 
három  angol  szó  első  betűi :  cost  a.  m.  költség, 
insurance  a.  m.  biztosítás  és  freight  a.  m.  szállí- 
tás ;  néha  insurance  helyett  assurance  szót  hasz- 
nálják s  ilyenkor  a  rövidítés  caf.  A  rövidítés 
számlákban  az  egységár  mellett  szokott  szere- 
pelni valamely  kikötő  város  nevével  kapcsolat- 
ban pl.  cif.  Triest  és  azt  jelenti,  hogy  a  feladó  az 
egységárba  belekalkulálta  a  szállítás,  biztosítás 
és  egyéb  költségeit  a  megjelölt  állomásig,  a  ve- 
vöt  tehát  csakis  ettől  az  állomástól  kezdve 
terhelik  a  költségek. 

Cifra  (tzifra),  a  zérusnak  régi  magyar  neve ; 
manapság  a  túltengő  dísz  megjelölésére  hasz- 
nált szó. 

Cifra  asszony,  kísérteties  nőalak  neve  Hont 
vmegyében,  amely  mögött  Ipolyi  (a  szép  asszony 
tündéri  név  analógiájára)  a  tündérek,  boszorká- 
nyok ősmagyar  elnevezésének  emlékét  sejti.(Magy. 
Myth.  445.) 

Cifra  nyomorúság,  régi  szálló  ige,  főképen  a 
katonatisztek  életére  vonatkoztatják.  Használják 
a  németek  is:  dasglánzendeElendalakban.  Gsiky 
Gergely  egy  1881.  előadott  népszerű  drámá- 
jának is  C.  a  címe. 

Cifra  sás  (növj,  1.  Phalaris. 

Cigája  juh.  Valószínűleg  a  Dobrudzsából  ju- 
tott hozzánk ;  főleg  Erdélyben  a  paraszt  birto- 
kosok tenyésztik.  A  C.  35— -55  kg.  nehéz.  A  ko- 
soknak csigaalakú,  az  anyáknak  néha  sarlóalakú 
szarvuk  van,  de  gyakran  szarvatlanok.  Fekete 
pofájuk  néhol  tarkázott,  gyapjujok  ellenben  fe- 
hér, 8—10  cm.  hosszú  tercia  vagy  quarta  minő- 
ségű s  aUg  különbözik  a  durva  fésűs  gyapjútól.  A 
nyü-ósúly  3  kg.  piszkos  gyapjuratehető.  Az  anyákat 
fejik  és  5 — 7  kg.  sajtot  számítanak  egy  állatra. 
Hízékonysága  elég  jó.  Gyapjúja  durvább  posztó, 
jobb  minőségű  pokrócok  készítésére  alkalmas. 


Cigala  (ejtsd :  csigaia),i^an/'m«c,troubadour,  szüL 
Genovában  1200  körül,  1278.  Monacóban  meg- 
gyilkolták. 1243.  bíró,  1248.  konzul  volt  Genová- 
ban, majd  genovai  követ  a  provencei  Rajmond 
grófnál;  buzgó  ghibellin;  tüzes  dalaival  szá- 
mos keresztest  szerzett  IX,  Lajos  keresztes  had- 
járatának. Körülbelül  30  költeményét  ismerjük, 
melyek  a  verselés  szabatosságával  és  a  gondo- 
latok tartalmasságával  tűnnek  ki. 

Cigány,  1.  Cigányok. 

Cigányabrak,  verést  értenek  alatta.  A  cigány 
lova  t.  i.  több  verést  kap,  mint  abrakot. 

Cigányalma,  sötétpiros,  csaknem  fekete  színű 
apróbb  almafajta. 

Cigányárpa  (növ.),  a  Hordueum  Gussoneanum 
Pari.  nálunk  szikes  mezőkön  gyakori  apró,  vad 
árpafaj  népies  neve, 

Cigánybetegség,  így  nevezik  a  cigányok  a 
hideglelést. 

Cigányfü  (növ.)  a.  m.  Lycopus  europaeus  L. 
(1.  0.). 

Cigányhal,  a  pontyfélék  családjának  egy  neme, 
1.  Compó. 

Cigánykáka  (növ.),  a  tavi  káka  (Sdrpus  lacus- 
tris  L.),  közönséges  tavi  növényünk  népies  neve. 

Cigánykerék,  Cigánypurdék  hánynak  C.-et, 
tenyerükön  s  talpukon  kerék  módjára  forogva 
tovább  s  tovább,  anélkül  azonban,  hogy  fejük  a 
földet  érintené.  Ezzel  az  ügyeskedéssel  koldulnak 
rendszerint  alamizsnát  a  kocsin  járóktól. 

Cigánylakodalom,  gúnyos  értelemben  a.  m. 
veszekedés. 

Cigánymogyoró  (növ.),  a  Xanthium  struma- 
rium  L.  népies  neve ;  farkas-nyíl.  Termése  ha- 
sonlítható a  mogy oróhoz,de  az  értéke,  jósága  nem ; 
ezért  cigánynak  való  mogyoró. 

Cigány  nyelv.  A  C  Indiának  árja  nyelveihez  tar- 
tozik, mint  a  szanszkrit  nyelv  is.  Közelebbi  rokon- 
ságban áll  az  India  északnyugati  részében  élö 
szindhi  nyelvjárással  s  az  ezzel  határos  kasir  és 
dardus  nyelvekkel.  Grammatikája  gazdagabb  min- 
den más  élö  ind  nyelvnél.  Számos  tájszólásra 
oszlik,  melyek  sokban  eltérnek  egymástól.  Leg- 
romlottabb  a  spanyol  cigányok  nyelve.  Az  Euró- 
pában dívó ;  cigány  tájszólásokat  Miklosich  e  13 
csoportja  osztja :  1.  a  görög,  2.  oláh,  3.  magyar, 
4.  cseh-morva,5.német,6.1engyel-litván,7.  orosz, 
8.  finn,  9.  skandináv,  10.  dél-olasz,  11.  baszk, 
12.  angol-skót,  13.  spanyol  cigányok  nyelve.  Az 
Osztrák-magyar  monarchiában  élő  cigányok  szó- 
járásában 7  főosztályt  lehet  megkülönböztetni. 
Az  első  osztályba  tartoznak  a  magyar  vidéken 
letelepedettek,  ezek  közt  a  legtöbb  zenész  cigány; 
2-ba  a  magyar  Kárpátokban  letelepedett  tót  cigá- 
nyok; a  3-baaszerémségi  és  szerb  vidékiek;  a  4-be 
az  oláhok  közt  élők;  az  5-be  a  cseh-morva  vidé- 
kiek ;  a  6-ba  a  Törökországból  időnkint  hozzánk 
átrándulók,  nevezetesen  a  nyilvános  táncosnők ; 
végre  a  7-be  a  vándorcigányok.  Az  erdélyiek 
nyelve  hol  a  megtelepedett  magyar,  hol  az  oláh 
cigányokéhoz  sorakozik. 

Cigányok.  Indiából  származó,  az  egész  földön 
elterjedt  kóbor  nép,  számukat  5  millióra  becsü- 
lik, ennek  negyedrésze  Európára  esik.  Magukat 
rom-nak  (ember),  néha  MZo-nak  (fekete)  mondják 
Az  egyes  népek  különféle  névvel  nevezik  a  C.-at 


I 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cigányok 


493    — 


Cigrányok 


A  legelterjedtebb  a  cigány  és  ennek  származásai. 
Angliában  gipsy-nek  (egyptus),  régebbi  spanyol 
nyelven  egypiimio-nak,  most  gitano-nak  nevezik 
<iket.  Portugál  nyelven  cigano,  Franciaországban 
a  bohémien  (cseh)  nevet  adták  nekik,  mivel  oda 
Csehországból  kerültek  és  a  magyar-cseh  király- 
tól nyert  leveleket  mutattak  fel.  A  németalföldiek 
nngern-i^ek  nevezték,  mivel  Magyarországból 
mentek  oda,  Dániában  és  Svédországban  tatern 
(tatárok)  és  Jwidenen  (pogányok)  volt  a  nevük,  a 
ílnneknél  mustalainen{íekete).  Nálunk  néha  Fáraó 
népének  nevezik  őket,  célzással  egyiptomi  szár- 
mazásukra. A  C.  Európában  való  megjelenésük- 
kor őshazájukról  már  mit  sem  tudtak,  tehát  év- 
századokon át  vándoroltak,  mielőtt  Európában  föl- 
tűntek. Eredetüket  illetőleg  némelyek  szerint  az 
anthinganis  nevíí  görög  eretnekekkel  azonosak. 
Mások  őshazájuknak  az  afrikai  Zeugitana,  vagy 
Singara  mezopotámiai  várost  tartják,  többen  Zy- 
gius  (Zichy)  nevű  kaukázusi  népből,  mások  a 
szaracénusoktól  származtatták.  Kelpius  M.  er- 
délyi szász  tudós  amoritáknak,  Wagenseil  XV. 
sz.-boli  Író  német-zsidóknak  tartja,  kik  a  XIV. 
sz.-beli  zsidóüldözés  következtében  elbujdostak.  A 
magyar  Pray  tatároknak  mondja  őket.  Justinger 
berni  krónikája  szerint  Helvéciában  a  C.  1419. 
jelentek  meg  először,  Bolognában  1422-  András 
herceg  (Dúca  di  Egitto)  vezetése  alatt  tűntek  fel. 
Eleinte  mindenütt  szívesen  fogadták  őket.  Ha- 
zánkban szabadalmat  és  ajánló  levelet  nyertek 
Zsigmond  királytól,  majd  Báthory  fejedelemtől. 
A  «Kis  Egyiptoma  elnevezést  sokan  koholmány- 
nak tartották,  pedig  Specklin  strassburgi  króni- 
kás már  a  XVI.  sz.  végén  a  C.-at  Bpirusból  jöt- 
téknek mondja,  amelyet  közönségesen  Kis-Egyip- 
tomnak  is  neveznek«.  Herrmann  Antal  az  1891-iki 
londoni  folklore-kongresszuson  felemlítette,  hogy 
Thököly  Imre  titkára,  Komáromi  János  diáriu- 
mában  (Pest  1861)  Nikomedia  város  környékét 
Kis-Egyptusnak  mondja.  E  vidéket  érintették  a 
C,  midőn  Európába  átkeltek.  A  C.-nak  Egyip- 
tomhói való  származását  tudományosan  akarta 
bizonyítani  egyebek  közt  Griselini  (Geschichte 
des  Temesvárer  Banats,  1789)-  Az  első,  aki  a 
C.-nak  indiai  eredetét  bizonyította,  magyar  em- 
ber volt.  A  bécsi  Anzeigen  aus  den  sámmtlichen 
k.  k.  Erblándern  folyóirat  (1776.,  87.  1.)  közle- 
ménye szerint  Vályi  István  (Almáson,  Komárom 
v megyében  ref.  pap  volt),  midőn  a  leideni  egye- 
temen tanult,  malabári  fiatal  emberekkel  ismer- 
kedett meg  s  észrevette,  hogy  ezek  anyanyelve 
hasonlít  a  C.-óhoz.  Felhasználta  az  alkalmat  s 
több  mint  ezer  malabári  szót  feljegyzett  s  meg- 
tudta, hogy  Malabár  egyik  tartománya  Ci- 
gania  nevet  viselt.  Midőn  Vályi  visszatért,  mala- 
bári szójegyzékét  felolvasta  a  győri  C.-nak  s  azok 
majdnem  minden  egyes  szó  értelmét  tudták.  B 
nagyfontosságú  levélre  csakis  Grellmann  reílek- 
t/ilt  1783.  a  C.-ról  írt  müvében.  Utána  Pott  F.  A. 
hallei  tanár  az  összehasonlító  nyelvészet  alapján 
igazolta  a  C.  indiai  származását.  A  C.  tohát  In- 
diából jöttek,  de  még  nincs  eldöntve,  hogy  India 
számos  népe  közül  a  cigány  melyikből  szárma- 
zott. Mikor  és  mi  okból  hagyták  el  hazájukat, 
nem  tudjuk.  Mikloschich  szerint  soká  időztek  Érán 
vidékén,  ezt  bizonyítja  nyelvük  perzsa  és  örmény 


eleme.  Egy  részük  azután  Szírián  át  Észak-Afri- 
kába vándorolt,  a  nagyobb  rész  pedig  Prigián  át 
Görögországba  keiült,  hol  ismét  évszázadokon  át 
vesztegelt,  míg  elárasztotta  Közép-Európát.  A 
XIV.  sz.  második  felében  a  korfui  oklevelek  már 
onültik  a  C.-at  a  frank  bárók  szolgálatában. 
1386-ban  Korfu  szigetével  együtt  a  velenceiek 
birtokába  került  a  cigány  hűbér  (feudumAcinga- 
rum)  is,  ekkor  jöttek  Oláhországba,  innen  1415., 
midőn  ez  török  vazallság  lett,  Magyarországba. 
Északon  még  előbb  jelentkeztek :  Svédországban 
már  1412.,  két  évvel  utóbb  Csehországban,  mind- 
amellett Dániából  csak  1420.,  Oroszországból 
csak  1501-ből  tudjuk  igazolni  fellépésüket. 

Közép-Európába  jöttükkor  a  barátságos  fogad- 
tatást csakhamar  ádáz  üldözések  váltották  fel, 
mert  török  kémeknek  hitték  őket.  Lengyelország- 
ban 1501.  üldözték  őket,  de  utóbb  egyes  nemesek 
az  ú.n.  «cigány-király»-ok  védelme  alatt  megtűr- 
ték őket.  Az  utolsó  lengyel  cigány-király  Jan 
Marcinkiewicz  volt,  ki  1790.  halt  meg.  Oroszor- 
szágban II.  Katalin  cárnő  telepítette  a  C.-at  az 
állami  uradalmakon,  s  ott  csakhamar  felhagytak 
kóbor  életükkel. 

Hazánkban  nem  igen  zaklatták  a  C.-at,  mert 
az  üldözések  idején, pl.  a  hatvani  országgyűlésen, 
1 525.  cigányzenészek  voltak  felfogadva.  A  törö- 
kök kiűzése  után  az  ország  lakossága  gyér  lévén, 
Mária  Teréziának  1761.  és  1763-iki  rendelete  ér- 
telmében a  C.-at  a  Bánságban  kezdték  letelepí- 
teni. Utóbb  József  császár  (1783)  eredménytele- 
nül kísérletezett  velük.  A  törvényhozás  is  foglal- 
kozott a  cigánytelepítés  ügyével ;  számos  tervezet, 
törvényjavaslat  készült,  de  az  ügy  még  mai  napig 
sem  nyert  megoldást.  A  magy.  belügyi  kormány 
is  sokat  foglalkozik  a  vándor  C.  letelepítésének 
kérdésével.  B  célból  1893.  országosan  összeiratta 
az  összes  C.-at  s  1907.  kormánybiztost  nevezett 
ki  Joannovich  Sándor  személyében.  A  legsikere- 
sebb telepítési  kísérleteket  József  főherceg  tette, 
ki  tudományosan  és  személyes  tapasztalatból  is- 
merte a  cigány  népet  és  nyelvet.  Néhány  év  alatt 
egész  vagyont  költött  a  kisjenői  stb.  cigánytele- 
pekre, de  a  siker  itt  is  elmaradt,  áUitólag  azért, 
mert  a  megyei  hatóság  nem  támogatta  a  kísér- 
letet. Inkább  azt  lehet  mondani,  hogy  a  főherceg 
gyakran  tett  engedményeket  az  elengedhetetlen 
fegyelem  rovására.  A  telepítési  törekvéseket  is- 
mertette Szüry  D.  a  Vasárnapi  Újság  1891.  év- 
folyamában, utána  a  főherceg  maga  érdekesen 
írta  le  az  alesuti  cigánytelep  lakosain  tett  észle- 
leteit az  Ethnologische  Mitteilungon  aus  Ungam 
III.  k.  A  fontos  társadalmi  kérdésnek  már  egész 
irodalma  támadt.  Társadalmi  utón  is  keletkeztek 
mozgalmak  a  C.  érdekében.  A  legnagyobb  jelen- 
tőségű az  angol  vezetésű,  de  nemzetközi  szerve- 
zetű Gypsy  Lőre  Society  volt,  a  nagynevű  Char- 
les G.  Leland  elnöklete  alatt.  Orgánuma  volt 
1892-ig  a  The  Journal  of  the  Gypsy  Lőre  Society. 

Cigányaink  nemzetségi  viszonyai  és  társadalmi 
rendszerük  csak  részben  vezethetők  vissza  ősha- 
zájuk állapotaii-a.  Ámbár  a  cigányjellomnek  elég 
konzervatív  vonása  van,  mely  némileg  ellenáll 
a  kultúra  hatásának,  mindamellett  hatásuk  volt 
mindazon  népeknek,  melyeknek  körében  a  C.  él- 
tek. Szokásjoguk  szerint  pl.  a  vajdának  hatalma 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cifirányok 


-    494 


Cigrányzab 


volt  csapatjának  bármely  tagját  száműzni.  Az 
ily  száműzött  aztán  beállott  napszámosnak  és 
valamely  falnban  megtelepedett.  A  jobbágyság 
idejében  a  földesuraknál  talált  menedéket  s  utóbb 
paraszttá  lett.  A  sátoros  C.  fenntartották  a  régi 
törzsekre  való  felosztást,  külön  vajdáikat  minda- 
inellett  szorosabb  kapocs  nem  fűzi  egymás- 
hoz. A  vajdáknak  egykori  hatalmából  fennma- 
radt az  a  joguk,  hogy  házasságokat  engedélyez- 
nek vagy  megengedik  a  hitestársak  elválását, 
söt  kisebb  eseteknél  testi  büntetéseket  szabnak 
ki.  Az  egyes  törzsek  kisebb  csapatokban  külön 
vándorolnak  s  csak  a  tél  beálltával  találkoznak 
a  közös  telepeken,  hol  barlangokban,  vagy  pri- 
mitív kunyhókban  töltik  a  telet.  Ilyen  téli  tele- 
peken tartják  a  nagy  gyűlést,  melyen  közmeg- 
egyezéssel határoznak  a  fontosabb  üs-yekben.  E 
gyűléseken  legtöbb  szavuk  van  az  úgynevezett 
szájbidzsóknsk  (elöljáróknak)  mint  az  egyes  nem- 
zetségek (gakkija)  főnökeinek. 

Mivel  ugyanegy  cigánytörzs  tagjai  vándorlásuk 
idején  egyes  csapatokra  oszlanak,  tájékozásul  bi- 
zonyos jeleket  hagynak  az  utak  mentén,  melyek- 
kel vándorlásuk  irányát  és  a  felmerült  egyes  hí- 
reket közlik.  Ősrégi  jelek  ezek,  melyeket  Európa 
vándorcigányai  egyaránt  ismernek.  Minden  törzs 
az  általános  jelek  mellett  törzsjelet  is  használ  s 
e  vándorjelek  mellé  még  idöszámítási  jel  járul. 
Keresztutakon,  magánosan  álló  fákra  v.  hidak 
mellett  állítanak  ilyen  vándorjeleket.  Pl.  3  mel- 
lékágra oszlott  galyat  földbe  szúrnak  v.  az  útszéli 
fa  oldalára  bizonyos  számú  rovást  metszenek, 
rongyokat  akasztanak  stb. 

A  vándor-C.  rokonsági  törvényei  szerint  a  nős 
férfi  nem  azon  nemzetséghez  (gakkija)  tartozik, 
amelyben  született,  hanem  azzal  kell  vándorol- 
nia, amelyből  feleséget  vett,  sőt  házassága  után 
neve  is  megváltozik;  ellenben  a  nő  viszonya  tör- 
zséhez férjhezmenetele  után  is  változatlan,  ő  nem 
lép  ki  nemzetsége  kötelékéből. 

A  férj  helyzete  eleinte  alárendelt,  mivel  az  új 
nemzetség,  melybe  beleházasodott,  nagyon  ügyel 
arra,  hogy  a  feleség,  tehát  a  törzs  vagyona  csor- 
bát ne  szenvedjen.  Ezért  a  férj  sokszor  egész  éle- 
tén át  anyósának,  nejének  v.  valamelyik  nénjé- 
nek engedelmes  alattvalója  marad.  A  matriar- 
chátus nyoma  ez.  A  C.  hite  szerint  az  asszonyok 
természetfeletti  erők  birtokában  vannak,  melye- 
ket V.  maguk  szereztek,  v.  anyjuktól  örököltek. 
Az  olyan  hetedik  leány,  kinek  anyja  még  nem 
szült  fiúgyermeket,  pl.  látja  az  elásott  kincseket, 
a  szellemeket  stb.  A  varázsló  asszony  mestersé- 
gére csak  saját  leányát  oktatja,  aki  véröröklós 
folytán  erre  alkalmas.  A  varázsló  asszonyok  má- 
sik fajtája  nivosik-kal  (vízi  szellemek)  vagy 
phuvusok-ketl  (földalatti  szellemek)  való  nemi 
közösülés  által  nyeri  hatalmát.  Sok  ilyen  asz- 
szonynak  varázsló  botja  is  van,  melynek  birto- 
kosát nem  bánthatják  a  rossz  szellemek.  A  botra 
pl.  kígyó  van  égetve,  testéhez  háromlevelű  ló- 
here, csillag,  féUiold  stb.  illeszkedik.  A  varázsló 
asszony  betegségeket  gyógyít,  talizmánokat 
készít,  stb.  Mindenekelőtt  társai  veszik  igénybe 
tudományát,  de  a  falusi  nép  is  szívesen  folya- 
modik hozzá.  Népünknél,  főleg  a  délvidéken, 
mint  tűzreolvasó  játszik  nagy  szerepet.  A  va- 


rázsló asszonyok  működése  és  a  bennük  való  bi- 
zalom összefügg  a  cigány  hitvilág  alakjaival. 
Eredeti  mitológiájuk  és  változatos  mondáik 
még  megfejtésre  váraak.  Kevesebb  eredetiség  nyi- 
latkozik ünnepi  szokásaikban  és  szertartásaikban, 
melyek  ugyancsak  összefolynak anépszokásokkal 
és  a  kereszténység  ünnepeivel.  Ezekben  még  ősi 
vonás  sem  található,  merő  átvételek,  akár  csak  a 
gyógyításaik,  jövendöléseik  körül  űzött  szertar- 
tósok. Vándorlásaik  közben  faji  és  antropológiai 
tulajdonságaikat  jórészt  elvesztették,  s  mikép 
nyelvük,  sok  idegen  vonást  vettek  fel.  Tisztavérú 
C.  most  csak  Pendzsáb-ban  találhatók. 

Irodalom.  A  speciális  Cigány  irodalom  nálunk  az  Etbnolog. 
Mittheilungen  aus  Ungarn  folyóirat  (szerk.  Herrmann  An- 
tal) működésével  új  lendületnek  indult.  Maga  József  fő- 
herceg jeles  cigány  nyelvtanával  kapcsolatban  (Budapest 
1888—1893)  P.  Thewrewk  E.  társaságában  bö  irodalmi 
kalauzt  adott  ki,  miáltal  a  külföldi  tudósok  figyelmét  hazai 
cigányainkra  felhívta.  Ennek  hatása  alatt  jelent  meg 
pl.  Originál  Berichte  d.  k.  Museen  in  Berlin  (1886)  az  er- 
délyi sátoros  C.  keresztelési  és  temetkezési  szertartásai- 
nak leírása  bö  repertórium  kíséretében,  a  Glóbus  1886 — 
1887.  évi  közleménysorozata,  a  Ztsch.  für  vergleich.  Litle- 
raturgeschichte  1887.  évi  adatai.  A  Liszt  P.  ismert  könyvére 
vonatkozó  hazai  cáfolatok :  Brassai,  Adelberg  stb.  is  sok 
irodalmi  adatot  ölelnek  fel.  Ezeken  kívUl :  Györffy  E., 
Magyar  és  cigányszótár,  Paks  1885 ;  Haydin  Imre,  Adatok 
a  felvidéki  C.  történelméhez,  Pozsony  1888  ;  Meltzl  H.,  Jile 
romane,  Kolozsvár  1875;  Sztojka  P..  Cigány  gyökszótár,. 
Paks  1890  ;  Wlislocki  H.,  Adalék  a  cigány  filológia  törté- 
netéhez, Kolozsvár  1880;  Zámolyi  N.  Mihály,  A  sátoros- 
cigány (néprajz),  Pozsony  1892.  Külföldi  összehasonlító 
anyagot  nyújt  Pott,  Die  Zigeuner  in  Európa,  Halle  1884  ; 
Miklosich,  üeber  die  Mundarten  und  Wanderungen  d. 
Zigeuner,  Wien  1872—1880  (12  füzet);  Obermüller  W.,  Die 
Abstamm.  der  Magyarén  n.  die  Herkunft  d.  Zigeuner,  n.  o. 
1877 ;  u.  a.,  Die  Herkunft  d.  Szekler  und  d.  Atlant.  indische 
Race,  u.  o.  1872 ;  A  hazai  szláv  terület  cigányainak 
monográfusa  Sowa  R.  1885 — 87.  években  kiadott  több 
értekezésével ;  Bornemissza  J.,  A  cigány  nyelv  elemei, 
Pest  1853. 

Cigánypecsenye,  vékony  szeletekre  vágott, 
forró  zsírban  barnára  sült  sertéshús,  különösen 
a  vásárokon  sütik. 

Cigánypetrezselyem  (növ.),  1.  Coriandrum. 

Cigányposta,  alkalmi  levél-  v.  üzenet-küldés 
oly  körökben  és  helyeken,  ahol  rendes  postaszol- 
gálat híján  ilyenre  szorultak  vagy  szorulnak  még 
ma  is.  Németországban  régebben  e  célra  kivált  a 
vásárokra  járó  s  így  sokat  úton  levő  mészároso- 
kat használták  fel,  amiért  is  ott  ez  alkalmi  posta 
Metzgerpost,\ío\o^nélm\k  a  kóborló  s  levélhordói 
szolgálatra  hajdan  országszerte  alkalmazott  cigá- 
nyoktól kapta  a  nevét. 

Cigánysziget,  két  sziget  (Kis-  és  Nagy-C.)  Zi- 
mony  és  Belgrád  között,  amelyek  a  hadtörténet- 
ben többször  játszottak  szerepet,  így  1688.,  mi- 
dőn Miksa  Emánuel  bajor  választó  fejedelem  Bel- 
grád ostromához  fogott,  hogy  seregét  átszállít- 
hassa a  Száván,  előbb  a  C.-eket  kellett  elfog- 
lalnia, melyeket  Thököly  Imre  és  török  csapa- 
tok védelmeztek ;  aug.  8-án  sikeiült  a  C.-et  meg- 
szállni. 

Cigányszöllő,  1.  Csókaszöllö. 

Cigánytelepítés,  1.  Cigányok. 

Cigányútra  téved  az  étel,  mikor  a  gégébe  jut 
ós  köhögést  okoz. 

Cigányzab,  Arrhenatherum  Beau  v.  (növ.),  a  Gra- 
mineae  (Pázsitfűfélék)  család  génusza,  melynek. 
3  faja  Európában,  Észak-Afrikában  és  Nyugat- 
Ázsiában  honos.  Nálunk  és  Európában  közönsé- 
ges az  Arrhenatherutn  avenaceum  Beau  v.  (Arrhe- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cigrányzene 


495     — 


Cignaroli 


aatherum  elatius  Beauv.,  Avena  elatior  L.),  ter- 
mete a  zabéhoz  hasonlít,  de  füzórkéje  kisebb,  két 
virágú,  az  alsó  porzós  és  tokiásza  a  háton  eredő 
Térdelt  szálkát  visel,  a  felső  hímnős,  szálkátlan. 
Szárazabb  és  kövérebb  réten  gyakori,  de  parlago- 
kon és  utak  men- 
tén is.  Minden 
jobb  talajon  is 

megterem  s 
nagy  mennyisé- 
gű, bár  nem  na- 
gyon tápláló  ta- 
karmányt szol- 
gáltat. Rétek  és 
füves  li  érések 
alakításánál  el- 
sőrendű szerepet 
játszik.J  Magva 
a   magkereske- 
désben mint 
frmvda  perje 
ismeretes. 

Cigányzene. 
Cigányzenészek- 
ről Magyaror- 
szágon csak  a 
XVm.  sz.  óta 
tudunk;  a  régi 
magyarudvarok 
zenészei  közt, 
noha  a  cigányok 
már  a  XV.  sz.- 
ban  vándorol- 
tak be,  nem  vol- 
tak cigányok. 
Csak  a  XVIII. 
sz.  közepén  tü- 
„.  .       ^  nik  fel  Gömör 

cganyzab.  vármegyében  a 

nemes  Lányi  földesúr  pártfogása  alatt  Czinka 
Panna  (1.  o.),  aki  az  akkor  élő  magyar  nóták 
mellett  külföldi  divatos  zeneműveket  is  játszott. 
De  már  a  XVIII.  század  végén  egészen  a  cigá- 
nyok kezébe  került  a  magyar  népdalzene  mű- 
velése. A  régi  magyar  dalok  közül  sokat  fenntar- 
tottak ugyan,  de  nagyrészt  cikomyázással,  érzel- 
''»s  modorossággal  és  túlságos  színezéssel  meg  is 
unisították;  különösen  pedig  az  újabb  időben, 
mióta  a  könnyű  keresetmód  és  a  vándorlás  szi- 
irorubb  korlátozása  nagy  tömeggel  csábította  őket 
a  zenélésre,  sokat  rontottak  a  népdalok  zenei 
stílusán  is.  Minthogy  már  a  XIX.  sz.-ban  úgy- 
szólván kizárólag  ők  voltak  a  magyar  dalok  ze- 
nei előadói,  könnyen  abba  a  tévedésbe  eshetett  a 
közönség,  hogy  a  magyar  zene  C. ;  ez  vitte  tév- 
ötra  Liszt  Ferencet  is,  aki  a  magyar  zenét 
a  C-vel  azonosította.  A  cigányok  saját  dalaikban 
is  mindig  ama  nép  hatása  alatt  állanak,  amely 
között  laknak;  de  sehol  sem  tudtak  annyira 
hozzásimulni  a  nemzeti  szellemhez,  mint  Magyar- 
országon és  ennek  kiváló  tanúi  voltak  azok  a 
híres  cigányzenészek,  akik  részint  játékukkal,  ré- 
szint szerzeményeikkel  nevűket  megörökítették, 
mint  Bihari,  Farkas  Miska,  Bunkó  Vince,  Ráez 
Pali,  újabban  Lányi  Géza,  Dankó  Pista,  Pongrácz 
Lajos,  Erdélyi  Náci,  Salamon  János,  Banda  Marci, 


Radics  Vilmos,  Berkes  Lajos,  Balog  Károly,  akik 
közül  többen  a  magyar  népdalokat  egész  Európá- 
val és  Amerikával  is  megismertették  és  megked- 
veltették. 

Cigarett  v.  cigaretta,  1.  Szivar. 

Cigaretta-adó.  A  Németbirodalomban  az  1906. 
évi  jún.  3-iki  törvény  és  az  ennek  tételeit  fel- 
emelő 1909.  évi  júl.  15-iki  törvény  alapján  C.  alá 
esnek  a  belföldi,  valamint  a  külföldi-ől  behozott 
cigaretták,  cigarettapapiros  és  cigarettadohány. 
Az  adótétel  értékegységek  szerint  a  súly,  illetőleg 
darabszámhoz  igazodik.  L.  még  Dohányadó. 

Cigarrero  (spany.),  szivargyártó,  szivarárus, 
cigarrera,  dohánygyári  munkásnő, 

Cigarrillos  (sp.,  ejtsd:  szigariiiyos),  a  cigaret- 
táknak egyik  faja,  amelyeket  selyempapir  helyett 
dohánylevél  föd ;  a  cigarettagépekhez  hasonló  gé- 
pek segélyével  készülnek. 

Ciglena,  adók.  Belovár-Körös  vm.  belő  vári 
j.-ban,  (1900)  958  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Severin, 
u.  t.  Belovár. 

Ciglenica,  adók.  Belovár-Körös  vm.  garesnicai 
j.-ban,  (1900)  382  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Gareánica. 

Ciglenik,  1.  adók.  Pozsega  vm.  pozsegai  j.-ban, 
(1900)  334  horvát-szerb  lak.,  vasúti  állomás ;  u.  p. 
és  u.  t.  Kutjevo.  —  2.  C,  adók.  Pozsega  vm. 
bródi  j.-ban,  (1900)  320  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és 
u.  t.  Orijovac. 

Cigliano  (ejt.'sd;  csíiiyáno),  község  No  vara  olasz 
tartományban,  a  Dóra  Baltea  balpartján,  (1900) 
6411  lak.,  rizstermeléssel. 

Cigljana,  téli  kikötő  Szerem  vm.  zimonyi 
j.-ban,  (1900)  606  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Zimony. 

Cignani  (aftsd  :  csinyáni),  Garlo,  olasz  festő,  szül. 
Bolognában  1628  máj.  15.,  megh.  Forliban  1719 
szept  6.  A  Gio.  Batt.  Cairo  és  Francesco  Albani  ta- 
nítványa volt,  művészi  fejlődésére  erősen  hatottak 
azonban  a  Carracciak,  Guido  Reni  és  Correggio 
is.  Szülővárosán  kívül  Rómában,  Livomóban, 
Parmában  ós  Forliban  működött,  sokat  dolgozott 
idegen  fejedelmek  számára.  XI.  Kelemen  pápa 
grófi  rangra  emelte ;  az  1709.  alapított  Accade- 
mia  Clementinának  első  elnöke  (principe)  volt. 
Bolognában,  majd  Forliban  virágzó  iskolát  tar- 
tott fönn,  melyben  két  fia,  Felice  és  Paolo  is 
tanult.  A  bolognai  bárok  festészet  utolsó  nagy 
képviselője  volt.  Műveit  modorosságig  soha  nem 
menő  báj  és  festői,  könnyed  ecsetkezelés  jellemzi. 
Függőképeivel  a  legtöbb  európai  képtárban  ta- 
lálkozunk. A  budapesti  Szépművészeti  Múzeum- 
ban Ádámot  és  Évát  ábrázoló  nagy  festménye 
látható.  Számos  freskót  is  festett,  így  a  római 
S.  Andrea  della  Valle  templomban,  a  bolognai 
S.  Michele  in  Bosco  kolostorban,  a  városháza 
Famese-termében,  a  pármai  Palazzo  del  Giardino- 
ban  ós  a  forlii  székesegyház  Madonna  del  fuoco 
nevű  kápolnájának  kupolájában  Mária  mennybe- 
menetelét, melyen  20  évig  dolgozott  s  mely  fö 
műve. 

Cignaroli  (ejtsd .-  csinyaróU),  Gian  Bettino,  olasz 
festő,  szül.  1706.  Veronában,  megh.  1770.  u.  o. 
Prunati  és  Balestra  tanítványa,  de  Coreggio  és 
Paolo  Veronese  is  hatott  rá.  Szülővárosában 
festőakadémiát  alapított,  melynek  1769.  igaz- 
gatója lett.  Közepes  tehetségű,  modoros  festő 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cigroc 


496    — 


Ciklois 


volt,  müveif  korában  mégis  nagyra  becsülték  és 
drágán  fizették.  Számos  fejedelemnek  dolgozott, 
így  Bourbon  Ferdinándnak  és  II.  Józsefnek,  aki 
különös  becsben  tartotta,  s  egy  Ízben  úgy  nyilat- 
kozott, hogy  Veronában  két  híres  dolog  van :  az 
amfiteátrum  és  C.  A  budapesti  Szépmíívészeti 
Múzeumban  két  képe  látható,  ú.  m.  Cato  halála 
és  ^okrates  halála. 

Cigoc,  adók.  Zágráb  vm.  sziszeki  j.-han,  (i9oo) 
318  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t.  Sunja. 

Cigoli  (tkp.  Cardi),  Lodovico,  olasz  festő  és 
építész.szül.  Cigoliban,  Firenze  mellett  1559  szept. 
12.,  megh.  1613  jiin.  8.  Építészetet  Buontalenti 
Bemardónál,  festészetet  AUori  Alessandrónál  és 
Santi  di  Titónál  tanult  és  különösen  Correggio  és 
és  Barocci  hatása  alatt  állott.  Sokat  dolgozott  a 
toscanai  nagyhercegek,  majd  V.  Pál  pápa  szá- 
mára. Mint  komoly  tudású  eklektikus  művész, 
nagy  befolyást  gyakorolt  a  XVni.  sz.-i  firenzei 
festészetre.  Legkiválóbb  művei :  Szent  Lőrinc  vér- 
tanusága  (Firenze,  Uf flzi-képtár) ;  Krisztus  meg- 
hívja Szt.  Pétert  (u.  o.,  Pitti-képtár) ;  A  béna  meg- 
gy ógyulása  (Róma,  Szt.  Péter  templom) ;  Tóbiás 
és  az  angyal  (Szt. -Pétervár,  Bremitage)  stb.  A 
budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  levő  Madon- 
nája egyszerű,  komoly  mű.  Mint  építész  különö- 
sen a  palotaépítés  terén  vált  ki.  Firenzéhen  a 
Rinuccini  és  Niccolini  palotákat,  a  Palazzo  Corsi 
loggiáját,  Rómában  a  Palazzo  Madamát  építette. 

Cigrovec,  adók.  Várasd  vm.  pregradai  j.-ban, 
(1900)  1050  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Pregrada. 

Ciha,  csikós  vászonból  készült  alsó  párnahaj, 
melybe  a  tollat  teszik. 

Cihac  (ejtsd:  csihkk),  Alexandru,Tomé,n  nyelvtu- 
dós,8zül.  Moldvában,  megh.  Wiesbadenben  1887  júl. 
29.  A  román  nyelvtudománynak  becses  emléke  ma- 
rad két  kötetes  müve :  Dictionnaire  d'étymologie 
dacoromaine  (l.  kötet :  Éléments  latins  comparés 
avec  les  autres  langues  romanes,  Frankfurt  1870). 
A  II.  kötet:  Éléments  slaves,  magyars,  turcs, 
grees-modemes  et  albanais  (Frankfurt  1879)  a 
Volnay-díjat  kapta.  Kutatásának  sok  eredménye 
ma  már  nem  üti  meg  a  tudományos  mértéket,  de 
az  tagadhatatlan,  hogy  az  igazi  román  összeha- 
sonlító nyelvtudomány  határkövét  C.  munkája 
jelöli  meg. 

Ciher  a.  m.  apró  cserje,  csalit,  csepőte,  haraszt. 
Székely  szó. 

Cihó,  1.  Hopdher. 

Cikádori  apátság.  Keletkezésére  nézve  a  leg- 
első ciszterci  rendű  apátság  hazánkban.  1142-ben 
Tolna  vármegye  D.-i  részén,  a  mai  Bátaszéken 
alapította  II.  Géza  király.  Az  apátok  a  XIII — 
XV.  sz.  gyakran  működtek  mint  pápai  megbí- 
zottak. A  konvent  hiteles  helyként  is  működött. 
A  XV.  sz.  közepén  az  apátság  a  benedekrendüek 
birtokába,  majd  világi  kezekbe  került.  III.  Fer- 
dinánd alatt  a  ciszterci  rend  megkisérlette,hogy  az 
apátságot  visszanyerje,  de  sikertelenül.  1741-ben 
Mária  Terézia  az  apátsági  javakat  a  bécsi  There- 
sianumnak  adta  s  ezóta  csak  elmét  szokás  ado- 
mányozni. V.  ö.  Béhefi  R.,  A  C.  tört.  (Pécs  1894). 

Cikjuh,  így  nevezik  némely  helyen  a  racka- 
juhot(l.  0.). 

Cikk  vagy  cikkely  (régebben  citkely  is)  a.  m.  a 
latin  articulus,  partícula,  rész,  szakasz :  ilyen  je- 


lentéssel bir  a  törvény- C.  Néha  a  fejezet  értelmé- 
ben is  használják.  A  hírlapirodalomban  a  napi  ese- 
ményeket fejtegető  közlemények:  vezór-C, 
tárca-C.  stb. 

Cikkely,  1.  Cikk. 

Cikkes  becő  (aöv.,siliqua  lomentacea)  és  cikkes 
hüvely  (lomentum)  olyan  száraz,  eredetileg  becő 
v.  hüvely  termés,  amely  megérve  sem  reped  fel, 
hanem  az  egymás  fölött  levő  magvai  között  re- 
keszek (keresztfal)  támadnak,  az  érett  termés 
ezen  a  helyen  feslik  és  széthuU,  egy-egy  ilyen 
cikk  egy  magvát  zárván  magába. 

Cikládok,  1.  Kikládok. 

Ciklantrén,  1.  Indantren. 

Ciklikus  felcserélés  bizonyos  dolgokra  (ele- 
mekre) vonatkozólag,  amelyek  meghatározott 
rendben  sorakoznak  egymás  mellé,  akkor  áll  elő, 
ha  mindenik  elem  az  utána  következő  és  az  utolsó 
az  első  elem  helyére  kerül.  így  lesz  pl.  abcd  ele- 
mekből C.  után  bcda  (1.  Csoport). 

Ciklikus  formák  (zene)  alatt  értjük  a  több  té- 
telből álló  zeneműveket,  pl.  Suite,  Szonáta,  Trió, 
Négyes,  Szerenád,  Szimfónia  stb. 

Ciklikus  költök,  1.  Epikus  ciklus. 

Ciklikus  láb  (verstan),  olyan  daktilus,  mely  egy 
hosszú,  és  két  rövid  szótagból  áll  ugyan,  mint  a 
közönséges  daktilus,  de  nem  ^/g,  hanem  csali 
Vg  értékű,  azaz  annyit  ér  mint  egy  trochaeus 
és  annak  az  aprózásául  tekinthető,  mindig  is 
trocheusi  sorokban  fordul  elő,  pl.  a  logaédi  versek- 
ben. A  rendes  daktilus  jele  —  -  -,  a  C.  daktilusé : 
—  - ,  ami  azt  fejezi  ki,  hogy  ebben  a  két  első 
tag  együvé  tartozik  a  harmadikkal  szemben,  azaz 
egy  tag  felbontásából  keletkezett. 

CiklográJ,  Steinbach  Józseftől  Sinzigben  J  875. 
feltalált  nyomtató  készülék,  mely  hivatva  lett 
volna  a  sztenográflát  helyettesíteni.  A  készülék 
körforgású  korongon  alapul  (Innen  neve  is  C), 
mely  magában  foglalván  a  betűket,  rendkí\'üli 
gyorsaságánál  fogva  2000  fordulatot  tehet  per- 
cenként. A  szónok  mérsékelt  gyorsaságú  beszéd 
mellett  percenként  6—700  betűt  mondhat  el  s  így 
a  készülék  6—700  fordulattal  képes  volna  ilyen 
szónoklatot  szóról -szóra  lemásolni.  A  készülék 
tehát  ez  esetben  az  összes  elmondott  betűket  ki- 
vágván, befestékezi,  a  papírra  lenyomatja,  meg- 
mossa s  helyére  visszavezeti  vagyis  elosztja.  Gya- 
korlatilag a  gép  még  nem  vált  be. 

Ciklohexán,  hexametüén,  naftén,  CgHig.  Akau- 
kázusi  petróleum  800-on  átdesztilláló  részének 
főalkotó  része,  amelyből  Markownikow  izolálta 
és  tisztán  is  előállította.  Fortey  a  galíciai  és 
amerikai  petróleumban  is  kimutatta.  Fp.  80-8— 
80-90,  fs.  0-7788,  op.  6-4«.  Kellemes  szagú  folya- 
dék. Tömény  salétromsav  adipinsavvá  oxidálja. 
Haloidok  hatására  magasabb  hőmérsékleten 
szubstituciós  termékek  keletkeznek. 

Cikloid  pikkely  (áiiat),  kerek  pénzalakú  halpik- 
kely, melynek  hátsó  szegélye  nem  fogazott.  L. 
Haúik. 

Ciklois.  A  közönséges  G.  az  a  slkgörbe,  melyet 
az  egyenes  vonalon  tova  gördülő  kör  bármely 
pontja  leir.  Az  AA^  egyenest  (1.  az  ábrát),  melyen 
a  gördülés  történik,  a  kör  gördülése  közben  foly- 
tonosan ugyanazon  az  oldalon  érinti,  vagyis  a  kör 
középpontja  az  AJ-g-al  párhuzamos-  és  tőle  az  r 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Ciklois 


—    497     — 


Ciklon 


sugár  távolságában  levő  OOg  egyenesen  halad 
tovább.  Mialatt  a  kör  középpontja  0-ból  pl.  0^, 
O4, . . .  pontokba  megy  át,  hol  00^  =  Oi  Og  = . . . 


a  kör  kerületének  nyolcadrészével  egyenlő  vonal- 
darabok, az  alatt  az  OA  sugár  egyszersmind  egy- 
egy  nyolcad  körülforgást  is  végez,  tehát  az  A  pont 
a  C  -on  rendre  azAi,  A^,  •  ■  ■  helyzetekbe  jut.  Az 
OA  első  fél  körülforgása  alatt  az  A  pont  ^^-ig 
omelkedik,  onnan  a  második  fél  körülforgás  alatt 
^8 -ig leszáll,  hogy  azután  megint  emelkedni  kezd- 
jen 8  minden  újabb  körülforgásnál  az  előzővel 
egybevágó  pályát  írjon  le.  Ahol  a  mozgó  pont 
egy  újabb  emelkedése  kezdődik,  a  C.-nak  csúcsa 
van.  Ha  nem  a  kör  kerületén,  hanem  azon  belül 
vagy  kívül  veszünk  fel  egy  oly  pontot,  mely  a 
gördülő  körrel  szilárd  kapcsolatban  van,  akkor 
ez  a  körnek  mozgása  közben  úgynevezett  nyúj- 
tott illetőleg  rövidített  C-t  ír  le.  Ilyenek  az  áb- 
rában a  BB^B^ . . .  illetőleg  CC^G^  • . .  görbék. 
Továbbá  C.-nak  nevezzük  ama  slkgörbéketis,  me- 
lyeket egy  nyugvó  körnek  külső  ill.  belső  szélén 
gördülő  kör  pontjai  írnak  le,  még  pedig  az  első  az 
epidklois,  a  2-ik  a  hipociklois.  Ezek  is  lehetnek 
nyújtottak  vagy  rövidítettek,  ha  t.  i.  a  kör  kerü- 
letén levő  pont  helyett  a  körön  belül  vagy  kívül 
levő,  de  annak  gördülésében  részt  vevő  pont  pá- 
lyáját vizsgáljuk. 


Ciklometria,  1.  Körmérés. 

Ciklometrikus  függvények,  a  trigonometriai 

függvények  (1.  0.). 

Ciklon.  Oly  hely  körül,  melyen 
a  légnyomás  kisebb,  mint  a  kör- 
nyezeté, örvénylő  mozgás  keletke- 
zik. Az  a  pont,  ahol  a  légnyomás  leg- 
kisebb, a  barométeres  minimum, 
a  körülötte  keringő  szélrendszert 
ciklónosnak,  magát  az  örvényt  pe- 
dig C.-nak  mondják.  A  nehézségi 
erő  hatása  következtében  a  levegő 
a  magasabb  nyomású  környezetről 
a  minimum  felé  áramlik,  azonban 
a  földforgás  az  áramlást  egyenes 
irányából  kitéríti,  olyképen,  hogy  a  levegő  a 
minimum  körül  (az  északi  félgömbön)  az  óra- 
mutató járásával  ellenkezően  kering  (a  déli  fél- 
gömbön vele  egyértelműen).  Ezzel  szemben  a 
barométeres  maxi- 
mum körül,  vagyis 
oly  pont  körül,  mely- 
nek légnyomása  ma- 
gasabb mint  a  kör- 
nyezeté, antidklónos 
szélrendszer  létesül 
és  az  egész  alakulást 
anti-G-nak  mondják. 
Az  anti-C.-ban  az  alsó 
szelek  a  maximumból 
kifelé  fújnak  és  irá- 
nyuk az  óramutató  já- 
rásával egyértelműen 
görbül  (az  északi  fél- 
gömbön). Függőleges 
irányban  is  van  moz- 
gás, amennyiben  a  levegő  a  C.  belsejében  felszáll, 
az  anti-C.  belsejében  pedig  leereszkedik.  A  ciklónos 
szelek  rendszerint  erősebbek  mint  az  anticiklóno- 


SfiyuiűitO 


Szabályosan  kifejlődött 
ciklonok  parabolikus  útja. 


Trópusi  ciklonokban  a  légáramlás  iránya. 


As  északi  (élgOmbön.  A  déli  félgömbön 

(Az  egyenes  toUazott  nyilak  a  középpont  haladásának  irányát  Jelölik). 
Révai  Nagy  LeíoBcona.  IV.  kOt 


38 


Ciklon 


—    498     — 


Ciklus 


sok,  részben  a  nagyobb  nyomási  különbségek 
(gradiens)  miatt,  főleg  pedig  azért,  mert  a  ciklónos 
beáramlásnál  fellépő  centrifugális  erő  a  szél  ere- 
jét fokozza. 

Tengertől  körülvett,  erősen  felmelegedett  kon- 
tinensek nyáron  ciklónos,  télen  anticiklónos  szél- 
rendszert okoznak,  példa  erre  Dél-Ázsia,  ahol 
a  szelek  nyáron  a  tengerről  a  szárazföldre  (nyári 
monszun),  télen  pedig  a  szárazföldről  a  tenger 
felé  irányulnak  (téli  monszun).  A  mérsékelt  égöv 
időjárására  nézve  nagyon  fontosak  a  vándorló 
C.-ok  és  anti-C.-ok,  melyek  vonulásuk  alkalmával 
az  őket  jeUemző  időjárási  állapotot  tovább  terjesz- 
tik. Az  e  tájon  fellépő  C.-okat  barométeres  de- 
presszióknak  is  hívják  (l.Z)epreííS2;ío/  Az  európai 
nagyobb  viharok  mind  ily  C.  közelében  támad- 
nak. 

A  mérsékelt  égöv  C.-jainál  terjedelemre  nézve 
jóval  kisebbek,  de  hatásképességre  nézve  sok- 
kal félelmetesebbek  a  trópusi  C.-ok,  melyek  át- 
vonulásukkor borzasztó  rombolást  visznek  vég- 
hez. Ez  utóbbiak  előfordulnak  :  1.  a  nyugatindiai 
szigettengeren,  a  Mexikói-öbölben  és  az  Atlanti- 
óceán  É.-i  részén,  ahol  hurrikán  néven  ismerik, 
főleg  aug.,  szept.  és  okt.  hónapokban.  2.  A  Ben- 
gáliai-öbölben  máj.,  jún.,  okt.  és  nov.  hónapok- 
ban. 3.  A  kinai  ós  japán  tengeren,  a  Pilippi-szige- 
teken,  ahol  tájfun  (teifun,typhon)  nevet  viselnek, 
aug.,  szept.-ben.  4.  A  déli-Indiai  tengeren  (Mau- 
ritius viharok)  és  az  ausztráliai  szigeteken(Szamoa, 
Hebridek)  jan.,  febr.,  márc.-ban.  A  trópusi  C.-ok 
tehát  tengerekre  és  szigetekre  szorítkoznak  és 
az  illető  vidék  meleg  évszakában  jelennek  meg, 
kivéve  a  Bengáliai-öbölt,  ahol  a  monszun  válto- 
zásakor jelentkeznek.Utjuknak  parabolikusalakja 
van  és  mindkét  félgömbön  az  egyenlítőtől  a  sark 
felé  futnak.  A  C.  közepén  szélcsend  van  (a  C. 
szeme)  kb.  20  km.  átmérőjű  körön  belül,  kívüle 
azonban  a  szél  az  50—60  m.-t  mp.-ként  is  meg- 
haladja. Haladási  sebessége  átlag  28—30  km. 
óránként. 

Az  északi  félgömbön  azt  a  félkört,  mely 
az  útvonaltól  jobbra  van,  veszedelmesnek,  a 
másikat  kezes  félnek  mondják  (a  déli  félgömbön 
megfordítva).  A  veszedelmes  félben  a  legnagyobb 
szélsebességre  talál  a  hajó,  de  a  hajósoknak 
mégis  arra  kell  ügyelniök,  hogy  a  középponttól 
távol  tartsák  a  hajót,  mert  ott  a  hullámzás  leg- 
veszedelmesebb. Azért  a  hajónak  nem  szabad  a 
C.-ban  hátsó  széllel  haladnia,  mert  különben  a 
szél  forgó  mozgása  a  hajót  a  középpont  átvonu- 
lásának útjába  viszi.  A  C.  rendes  előjelei :  a  cir- 
ruszok  feltlinése  és  a  barométer  rohamos  és  ál- 
landó sülyedése.  A  C. -oknak  évente  sok  hajó  esik 
áldozatul  és  elpusztult  ültetvények  mutatják  nyo- 
mát. Lapos  partvidékeken  a  duzzadó  tenger  pusz- 
títása is  csatlakozik  a  viharhoz.  A  C. -okhoz  ha- 
sonló, de  kisebb  átmérőjű  örvények  a  különböző 
forgatagok  (víz-  és  homoktölcsérek,  trombák)  és 
B,  tornádók. 

Ciklon,  l.  Porelszívó  berendezés. 

Ciklonométer  a.  m.  barociklonométer  (1.  o.). 

Ciklónos  szélrendszer,  1.  Ciklon. 

Ciklop,  1.  Kyklops. 

Cikloparaffinok,  1.  Aliciklu^os  vegyületek. 

Ciklopédia,  1.  Enciklopédia. 


CiklopentanonjCjHgO.  J.  Wislicenus  ésHent- 
schel  állították  először  elő  az  adipinsavas  kalcium 
desztillációja  útján : 


CHj-CH,-COO 


\ 


^Ca==CaCO.+ 


CHj-CHj 


co 


CHa-CH,-COO^  CH,-CH/ 

adipinsavas  kalcium  ciklopentanon 

Vorlander  és  Hobohm  szerint  a  fa  száraz  lepár- 
lása útján  nyert  folyadékban  található  C.  való- 
színűleg a  fában  levő  adipinsavsók  bomlása  út- 
ján keletkezik.  Az  adipinsavval  való  genetikus 
összefüggése  folytán  adipinketon-nak.  nevezik. 
Kellemes,  a  borsosmentára  emlékeztető  szagú 
130— 130-50-on  forró  0-94;16  fajsúlyú  olajszerű 
folyadék. 

Ciklopsz  (Gyclops  v.Synophthalmu^,  gör.),tkp. 
egyszemű  torzok,  amelyeket  a  görögök  képzelete 
óriási  erővel  ruházott  fel  (1.  Kyklops).  A  C.-nak 
egyetlen  szeme  az  orrgyök  táján  van,  rendesen 
rombikus  nyílás,  amelyben  két  vagy  csak  egy 
szemgolyó  fekszik.  Az  orr  a  szemrés  fölött  van 
mint  egy  vagy  két  nyilású  rövid  orrmány.  A  sze- 
mekés az  orr  hiányos  fejlődésének  megfelelőlegaz 
agyvelő  is  hibás  fejlődésű,  a  két  félteke  összeforrt, 
a  kérges  test  hiányzik.  Az  agyvelő  említett  hiá- 
nyai miatt  az  ilyen  torz  nem  életképes.  E  torz- 
képződós súlyosabb  alakjai  a  cebocephalia  és  az 
arrhinencephalia. 

Cikloráma,  1.  Panoráma. 

Cikloterápia  (cydotherapia,  gör.),  gyógyítás 
a  kerékpározásnak  a  szervezetre  gyakorolt  ha- 
tásaival. Vannak  gyógyító-gimnasztikái  gépek, 
melyeken  a  kerékpározás  mozgásait  adagolható 
és  mérhető  módon  lehet  végezni.  L.  Kerékpá- 
rozás. 

Ciklotímia  (cyclothimia,  gör.),  a  hangulat- 
nak hullámzása,  jókedv  és  lehangoltság  válta- 
kozása. 

Ciklus  (cydus,  gör.),  a  kronológiában  az  évek- 
nek bizonyos  sora,  száma,  melyek  elteltével  ugyan- 
azon idöviszonyok,  tünemények  vagy  jelenségek 
ugyanazon  sorrendben  ismétlödnek.  Két  v.  több  C. 
együtt  alkotja  az  ú.  n.  periódust.  A  három  legfon- 
tosabb C,  melyekre  az  okmányokban  gyakran  hi- 
vatkoznak és  melyek  időszámításunkba  máig  át- 
mentek :  a  napkör,  a  holdkor  és  az  indikciő  C.-a. 
A  napkör  (C.  solaris  v.  concurrentium),  máskép  a 
vasárnapi  betű  C.-a  28  évből  álló  C,  melynek  le- 
folyta után  a  hét  napjai  ismét  a  hónapnak  ugyan- 
azon napjaira  esnek.  Ha  a  9-el  nagyobbított  év- 
számot 28-al  elosztjuk,  a  maradék  megmutatja, 
hányadik  a  kérdéses  év  a  napkörben,  ezt  a  számot 
nevezik  rendesen  napkörnek.  A  holdkör  (C.luna- 
ris,  V.  decem  novennalis)  máskép  a  Meton-féle  C. 
V.  az  aranyszám  C.-a  19  évre  terjed ;  ha  az  1-el 
nagyobbított  évszámot  19-el  elosztjuk,  a  maradék 
adja  az  illető  év  helyét  a  holdkörben ;  ezt  a  szá- 
mot arany  számnak  (1.  o.)  nevezik  és  valaha  főleg 
a  húsvét  meghatározására  szolgált.  A  nap-  és 
holdkömek  a  keresztény  időszámításba  való  be- 
hozatalát Dionysius  Exiguusnak  tulajdonítják, 
ki  egyúttal  Krisztus  születésének  évét  a  holdkör 
első  évére  tette.  Az  indikció  C.-a  v.  a  római  adó- 
szám még  a  római  császárok  idejéből  való  és  a 
keresztény  kalendáriomba  is  átvett  15  éves  C. 
Egyéb  C.-ok  a  húsvéti  G.  (C.  paschaUs,  circulus 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Ciklusos  vegyületek 


499     — 


Cillndroma 


inagnus  paschae,  periódus  Victoriana,  feltalálója 
után),  még  ú.  n.  nagy  év-^ok  (annus  magnus)  is 
mondják,  a  nap-  és  holdkör  kombinációjából  tá- 
madt 19  X  28  ==  582  éves  C,  melynek  lefolytával 
a  Hold  fázisainak  a  hó  és  hét  ugyanazon  napjaira 
kellene  visszatérniük,  tehát  az  egész  régi  —  juliani 
—  naptárnak  ismétlődnie.  A  holdkörrel  kapcsola- 
tos még  az  epakták  C.-a  is. 

Ciklusos  vegyületek,  1.  Aromás  vegyületek. 

Cikória  (növ.),  1.  Gichorium ;  téli  C,  1.  Vale- 
r  imiella. 

Cikória-adó,  a  pótkávéra  kivetett  állami  adó, 
melyet  apótkávégyárosoktól  vagy  átalányösszeg- 
ben, vagy  pedig  a  forgalomba  bocsátott  kész- 
termékek után  súlymérték  szerint  szednek  be. 
Angol-  és  Olaszországban  áll  fenn,  Franciaor- 
szágban már  1878-ban  eltörölték.  Hozadéka  (ca 
1  millió  korona)  a  többi  állami  bevételek  mellett 
jelentéktelen. 

Cikomya,  keresett,  mesterkélt  kifejezéseknek 
minden  ízlés  nélkül  való  halmaza  írásban  vagy 
beszédben. 

Cikote,  adók.  Pozsega  vm.  pakráczi  j.-ban, 
(1900)  243  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  Kamensko,  u.  t, 
Pakrácz. 

Cikulini  (CikuUnyi,  Ciculini\agy  Chikulini ; 
szomszédvári  és  stubicai),  kihalt  grófi  család.  A 
családra  vonatkozó  hiteles  adatok  1507-ignyulnak 
vissza.  Ebben  az  esztendőben  a  törökök  megszáll- 
ván Clina  várát  Dalmáciában,  C.  IL  Lajos  több 
kis  hajót  szerelt  föl,  hogy  a  vár  örségét  ellássa 
élelemmel,  de  e  vállalkozásánál  a  törökökkel  ví- 
vott harcban  elesett.  —  C.  II.  Lajos  unokája. 
Gyula,  1613  testvéreivel  (Ferenc,  Péter  és  Lajos) 
cíínerbövítést  kapott,  1628.  pedig  bárói  rangra 
emeltetett.  —  C.  János 
Ferenc  bárót  I.  József, 
mint  magyar  király,  1 706 
aug.  20-án  grófi  rangra 
emelte.  Az  1723-iki  or- 
szággyűlésen szerepel, 
majd  a  báni  tábla  ülnöke, 
1730.  pedig  mint  ezredes, 
a  kapronczai  liatárezred 
parancsnoka.  A  Zrinyi- 
Frangepán-  féle  összees- 
küvés idejében  bizalmas 
embere  volt  Lipót  csá- 
száiTiak,  aki  hűségét  Zrí- 
nyi elkobzott  javataak 
egy  részével  jutalmazta. 
Ezek  közt  volt  Szomszéd- 
vár (horvátul  Susedgrad) 
is,  amelytől  elönevét  kapta.  Tudós  ember  volt  és 
latin  verseket  is  írt.  Óvele,  az  egyetlen  szomszéd- 
vári  C.  gróffal,  a  grófi  család  flága  1746.  kihalt. 
A  szomszédvári  elönév,  valamint  az  egykori 
Zrinyi-féle  horvátországi  birtokok  egy  része  há- 
zasság útján  a  ma  is  virágzó  Sermage  grófi  csa- 
ládra szállt.  V.  ö.  H.  G.  D.,  A  szomszédvári  és 
stubicai  C.  grófi  család  (Turul  1886) ;  Nagy  J., 
Magyarország  családai. 

Ciiea  (ejtsd :  csiiéá),  Francesco,  olasz  zeneszerző, 
szül.  Palmiban  (Calabriában)  1867.  A  Sonzogno- 
féle  híres  pályázaton  1890.  Mascagnival  együtt 
tűnt  fel,  La  Tilda  c.  dalművével  (előadták  Firen- 


zében 1892) ;  újabb  operái :  L'Arlesiaua  (Milano 
1897);  Adrienne  Lecouvreur  (u.  o.  1902);  Glória 
(u.  0.  1907),  haladást  mutatnak,  de  nem  terjed- 
tek el. 

Cilento  (ejtsd :  csíiento),  kittiuő  bortermő  hegy- 
vidék az  olasz  Salerno  tartományban,  az  Alento 
folyótól  nyugatra. 

€ilia,  egyes  számban  cüium  (lat.)  a.  m.  pilla - 
szőr.  —  C.,  állattani  és  növénytani  értelemben 
1-  Csillangó. 

Ciliaris  (lat.),  mindaz,  ami  a  sugártesttel 
(corpus  ciliare)  összefüggésben  van.Igy :  processus 
C.  a.  m.  sugámyujtvány,  plica  C.  a.  m.  sugár- 
redö ;  musculus  C.  a.  m.  sugárizom ;  artéria  C. 
a.  m.  sugárverőér ;  véna  C.  a.  m.  sugárgyUjtöór ; 
ganglion  ciliare  a.  m.  sugárdúc,  1.  Szem. 

Ciliaris  nenralgia,  a  szemtekében  és  a 
szemüregben  érzett  szaggató  fájdalom. 

Ciliata  (áuat),  mindazok  az  ázalékállatkák, 
amelyeknek  teste  egész  életen  át  csillangókat 
visel  8  ezeket  éppen  ezért  csillangós  ázalékállat- 
káknak  mondjuk  magyarul,  1.  Ázalékállatkák. 

Cilicia,  1.  Kilikia. 

Cilicium  (lat),  a  rómaiaknál  kilikiai  (kis- 
ázsiai) szövet  kecskeszőrből;  hajósok,  parasz- 
tok ruházkodtak  vele,  takarókra  s  más  effélékre 
is  használták.  A  középkorban  a  remeték  s  vezek- 
lők  szőrruhája,  s  ilyen  értelemben  magyar  kó- 
dexeinkben is  gyakori.  Átvitték  e  nevet  a  drótból 
készült  vezeklő  övre  is. 

Cilinder,  a  geometriában  liengert,  az  építészet- 
ben körkeresztmetszetü  csövet  (kéményt)  jelent. 

Cilinder-kalap,  1.  Kalap. 

Cilindrit,  1.  Kilindrit. 

Cilindroid,  harmadrendű  egyenesvonalú  felü- 


1.  ábra. 


Cilindroid. 


8.  ábra. 


let,  amelyet  1865.  Plücker  fedezett  fel.  A  térben 
való  mozgásoknál  van  szerepe.  Az  1.  ábra  a  felü- 
let egyeneseit,  a  3.  ábra  a  külső  képét  mutatja. 

CiUjidrokefália  (gör.  kylindrokefália),  hen- 
geresen megnyúlt,  torz  koponya. 

Cilindroma  (cylindroma,  gör. -lat.),  olyan  da- 
ganat, melyben  az  erek  mellett,  illetőleg  azok  falá- 
ban a  kötőszövet  hyalin,  vagy  nyákos  elfajulása 
következtében  gömbölyded  v.  hengeralakú  egy- 
nemű áttünő  kötegek  képződnek.  A  C.  nem  egy- 
séges daganatcsoport,  mert  úgy  adenomákban 
és  rákokban,  mint  a  szarkómákban  Is  találunk 
ilyen  hyalin  vagy  kocsonyás  hengereket. 


Amely  ssó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


32' 


Ciliofiasellata 


500     — 


Cím 


CilioQagellata  (állat),  azok  az  ostoros  áza- 
lékállatkák,  melyeknek  egy  kígyózó  ostoruk  s 
egy  hullámzó  hártyájuk  van,  melyek  közül  az 
első  rendesen  hossz-,  a  második  haránt  barázdá- 
ban fekszik.  Ezeket  újabban  Dinofiagellatáknak 
is  nevezik  (1.  o.). 

Cilköles  (növ.),  1.  Cirok. 

Ciliéi  (Cillii)grófok.()Beik  a  Stiriában  fekvő  sa- 
necki  vár  urai  voltak.  1341  ápr.  16.  Lajos  császár 
Sanecki  Frigyest  Cilii  grófjának  rangjára  emeli  s 
egyúttal  birtokai  határait  is  körülírja.  Ekkor  már 
majdnem  egész  Alsó-Stiriát  ós  Karintiát  bírták, 
s  Kartntia  kapitányának  rangját  is  viselték.  A 
C.  ház  hatalmának  növelését  főleg  Zsigmond  ki- 
rálynak köszönhette,  noha  már  I.  ülrik  is  szere- 
pelt Magyarországon,  amennyiben  ő  egyike  volt 
azoknak,  kik  Lajost  Zárába  kisérték  1345— 46. 
Zsigmondot  valószínűleg  neje.  Borbála,  ki  szin- 
tén C.  leány  volt,  bii-ta  rá  arra,  hogy  a  C,-eket 
önálló  birodalmi  fejedelmekké  tegye  1435.  Ki- 
válóbb tagjai  voltak  e  családnak  :  J.  Frigyes 
1341—1360.,  ki  a  grófi  rangot  nyerte.  Fia,  I.  Mer- 
mann  szül.  1332—1334.,  megh.  1385  márc.  21., 
1360—61.  nőül  vette  Katalint,  I.  Tvrtkó  boszniai 
király  leányát,  s  ezen  a  réven  megszerezte  házá- 
nak a  jogot  a  boszniai  királyi  trónra.  II.  Her- 
mann,  megh.  1435  okt.  13.,  Zsigmond  király  ked- 
veit embere,  a  C.-ház  hatalmi  állásának  meg- 
alapítója. Unokája  volt  a  hazánk  történetében  oly 
nagy  szerepet  játszó  IL  Ulrik  (1.  C  2.).  II.  Her- 
mann  Borbála  leánya  Zsigmond  király  neje  volt, 
Anna  leánya  pedig  Gara  Miklós  nádoré.  I.  Frigyes 
dédunokája,  Anna,  I.  Ulászló  lengyel  király  neje, 
II.  Ulászló  lengyel  és  magyar  király  anyja  volt. 
A  C. -család  rokonságban  állt  a  Jagellókkal,  Fran- 
gepánokkal,  a  boszniai  kir.házzal,  a  Garákkal  stb., 
szóval  koruk  legkiválóbb  családjaival.  A  grófi 
rangra  emelés  alkalmával  nyert  címerük  kék  me- 
zőben három  arany  csillagot  mutat.  V.  ö.  Fröh- 
lich,  Genealógia  Sounekiorum  etc.  (Wien  1775) ; 
Krones,  Die  Preien  von  Saneck  (Graz  1883). 

1.  C.  Borbála,  magyar  királyné,  II.  C.  Her- 
mann  leánya.  1401  őszén  Zsigmond  magyar  ki- 
rály nőül  vette,  de  csak  később,  1406.  kezdtek 
együtt  élni.  1414-ben  Aachenben  német  királynévá 
koronáztatta  őt;  utóbb  Konstanzba  is  magával 
vitte  a  zsinatra.  Később  visszaküldötte  Magyar- 
országba. 1419  elején  száműzte  Nagy-Váradra, 
de  két  óv  múlva  kibékült  vele  és  1424.  a  bánya- 
városokat adta  át  neki.  1437-ben  saját  veje  ellen 
tört  és  a  magyar-cseh  koronát  Ulászló  lengyel  ki- 
rály kezére  akarta  játszani.  Emiatt  Albert,  Zsig- 
mond utóda,  fogságra  vetette  s  mint  fogoly  ki- 
sérte Pozsonyig  férjének  holttestét.  Albert  kirá- 
lyunk megkoronáztatása  után  szabadon  bocsátá  s 
C.  Lengyelországba  menekült.  Mivel  amagyar  ren- 
dek az  országba  való  visszatérését  nem  engedték 
meg  neki  s  a  lengyelek  sem  szívesen  látták,  kény- 
telen volt  Csehországba  vonulni  s  itt  Königgrátz 
várában  ólt  még  12  évig.  Meghalt  1451  f ebr.  2.  Szép 
Ó3  bátor,  de  cselszövő  és  fajtalan  életű  asszony 
volt.  Egy  Író  tanúsága  szerint  azonban  halála  előtt 
bűnbánatot  tartott.  (Katona,  Hist.  Crit.  XI.  XII. 
198,  315—7,  477,  803,  820,  831.  Turul  I. 
79.)  V.  ö.  Chilian  H.,  Barbara  v.  Cilii  (Leipzig 
1909). 


2.  G.  ülrik  gróf,  C.  Frigyes  (II.)  fia,  1406  körül 
született,  anyja  Erzsébet,Frangepán  István  leánya 
volt.  Ifjúságáról  keveset  tudunk,  1432  körül  nőül 
vette  Brankovics  György  szerb  deszpota  leányát 
Katalmt.  Nagyatyja  halála  után  ő  lett  a  C. -csa- 
lád politikai  feje,  s  ekkor  kezdődik  szereplése  Ma- 
gyarországon. Albert  király  alatt  cseh  helytartó 
volt.  Albert  halála  után  ennek  özvegye,  Erzsébet 
pártjára  állott,  ki  C.  tanácsára  oroztatta  el  a  szent 
koronát.  Erzsébet  fia  V.  László  koronázása  alkal- 
mával ö  tartotta  a  csecsemő  feje  fölé  a  koronát. 
A  bekövetkezett  polgárharcban  Erzsébet  pártján 
küzdött,  mlg  a  kőszegi  békében  Ulászlóhoz  pár- 
tolt ;  a  bécsújhelyi  békekötésben  Frigyes  császár 
pártjára  állott,  1843  elején  meghalván  II.  Tvrtkó 
boszniai  király,  C.  jogot  tartott  a  megürült  trónra, 
melynek  elnyerésében  azonban  Hunyadi  János 
meggátolta,  ki  nem  akart  egy  ily  hatalmas  férfiút  a 
szomszédos  trónon  látni,  féltve  az  országot  az  ily- 
f ormán  még  inkább  hatalmassá  leendő  C.-töl.  Itt 
kezdődik  C.  bosszúvágya  és  gyűlölete  a  Hunyadi- 
ház irányában,  egész  életében  azon  működött  már 
most,hogy  ezt  a  Hunyadi -házzal  éreztesse.  1452-ben 
átvette  László  király  fölött  a  gyámságot,  s  nagy- 
részt ennek  tulajdonítható,  hogy  V.  László  mivé 
lett.  V.  László  alatt  hatalmi  állása  elérte  a  tetőpon- 
tot. Fondorlatait  a  Hunyadiak  ellen  többszörös 
és  ünnepélyes  kibékülésük  dacára  is  folytatta.  A 
futtaki  országgyűlésen  1456.  az  ország  helytartó- 
jává lőn  megválasztva,  kibékült  a  Hunyadiakkal, 
de  titokban  folytatta  a  fondorlatokat  ellenök.  Az 
országgyűlés  után  a  királlyal  Nándorfehén^árra 
indult,  s  itt  Hunyadi  László  barátai  megölték  1456 
nov.  9.  Vele  kihalt  a  C.-család;  gyermekei  közül 
Erzsébetmegh.l455.,újabbadatokszerint  Hunyadi 
Mátyás  első  neje  volt  (1453);  fiai  mind  előtte  hal- 
tak el.  V.  ö.  Schwicker  Bninó,  Az  utolsó  C.  grófok 
és  viszonyuk  Magyarországhoz  (Budapest  1884) ; 
Fraknói  Vilmos,  a  Századokban  (1909,  510  1.). 

Cilii,  szlovénül  Gélje,  kerületi  és  bírósági  szók- 
hely Stájerországban  a  D.-i  vasút  mentén,^  (1910) 
7122  németes  "^  részben  szlovén  lakossal.  Élénk 
forgalmú  város,  szőllő-  és  gyümölcstermeléssel, 
jelentékeny  iparral.  Közelében  híres  cseppkő- 
barlang van.  Az  erdős  Schlossbergen  fennmarad- 
tak Ober-C.  romjai.  C.  Claudia  Celeja  néven  már 
a  római  korban  is  szerepelt.  Mars- templomát  az 
egész  birodalomban  ismerték.  A  középkorban  a 
Ciliéi  grófoknak  jutott  birtokába.  Jelenleg  a  la- 
kosság elkeseredett  nemzetiségi  harcot  folytat 
egymás  ellen.  1899-ben  a  cseh  tornászok  látoga- 
tása alkalmával  véres  utcai  tüntetések  voltak 
C-ben,  1902.  pediga  német  gimnáziumban  párhu- 
zamos szlovén  osztályokat  nYitottak.Y. ö.Allecker 
L.,  A  Ciliéi  grófok  ós  C.  város  (Nyitra  1892). 

Cím,  1.  a  hivatal,  méltóság  és  rang  megneve- 
zése ;  jogilag  törvényes  alap,  melyből  valakinek 
valamiféle  joga  következik  (jogcím);  egyes  feje- 
zetek fölirata  a  törvénygyűjteményekben ;  a  költ- 
ségvetésben a  folyószámmal  ellátott  egyes  be- 
vétel- és  kiadás -csoportok.  —  A  cím,  mint  a  hiva- 
tal V.  rang  megjelölése  kivált  a  keleti  államok- 
ban, majd  az  európai  monarchikus  államokban, 
különösen  a  tisztviselők  és  katonák  rangfokoza- 
tának és  viselt  méltóságának  jelzésére  fejlődött 
kis  ezekben  az  elnevezésekben  egész  hierarchikus 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cima 


601 


Ci  marosa 


fokozat  állott  fenn  (Divinitas,  Vestra  Aeternitas, 
Magniflcus,  Amplissimus,  Validus,  Senior,  Doctis- 
simus  stb.)  mint  tulajdonságot  jelző  címek,  melyek- 
hez a  hivatali  állást  v.  katonai  rangfokozatot  jelző 
külön  cím  járult.  Az  a  tünet,  hogy  ugj^anaz  a  sze- 
mély minél  több  címet  igyekezik  hivatali  állá- 
soknak, ezek  rangjelzéseinek,  predikátumoknak 
és  nyert  kitüntetéseknek  halmozásával  szerezni, 
címkórság  (1.  o.),  A  címeknek  jogtalan  használata 
clmbitorlás  (1.  o.). 

2.  Cim.  Valamely  irodalmi  mű,  vagy  művészi 
alkotás  egyéni  megjelölése:  neve.  Első  sorban 
megkülönböztetésre  szolgál,  mint  a  név,  de  nem 
lehet  merőben  önkényes.  Elbeszélő,  vagy  drámai 
műben  legtöbbször  a  tárgyat,  vagy  a  hőst  nevezi 
meg  (A  megszabadított  Jeruzsálem,  Az  ember 
tragédiája,  A  fösvény,  A  falu  jegyzője,  Zrinyiász, 
Romeo  és  Júlia,  Kárpáthy  Zoltán).  Ritkábban  az 
alapgondolatot  emeli  ki  (Az  élet  álom,  Fenn  az 
ernyő,  nincsen  kas).  Lírai  költeménynek  gyak- 
ran nincs  címe.  Ilyenkor  az  első  sor  pótolja  (Egy 
gondolat  bánt  engemet,  Ereszkedik  le  a  felhő). 
Néha  az  alkalomnak,  helynek  és  időnek  (Búcsú, 
Szülőföldemen,  Szeptember  végén),  a  költemény 
jellegének  (Himnusz,  Szózat),  tárgyának  (Az  élő 
szobor,  A  jó  öreg  korcsmáros,  A  madár  fiaihoz), 
vagy  az  alapórzésnek  (Sóhajtás,  Epedés,  Remény) 
megjelölése  foglaltatik  benne.  A  képzőművészet- 
ben az  ábrázolt  tárgy  vagy  személy  adja  a  nevet 
(Botticelli :  Primavera,  Rafael :  Madonna  a  mezőn, 
Munkácsy :  Siralomház).  A  hangszeres  zenében 
rendesen  a  műfaj  megjelölése  mellett  a  szám,  v. 
hangnem  helyettesíti  (Beethoven  9.  szimfóniája, 
a  C-moll  szimfónia).  Ritkán  van  külön  neve  (S. 
eroica,  S.  pastorale).  A  cím  jó,  ha  rövid  és  jel- 
lemző, ha  kifejezi,  vagy  legalább  sejteti,  amit  a 
mű  tartalmaz.  Hibás,  ha  semmitmondó,  nem  sza- 
batos, vagy  éppen  félrevezet. 

Cima  (ol.,  ejtsd :  csima)  a.  m.  csúcs.  Sok  hegy- 
csúcs neve  az  olaszországi  Alpokban,  pl.  G.  de- 
Gelas  (3153  m.)  a  Tengeri  Alpokban,  C.  di  Cas- 
tello  (3402  m.)  a  Bemina  csoportban  stb. 

Cima  (ejtsd :  csíma),  Giovanni  Batlista  da  Co- 
negliano,  a  velencei  iskolához  tartozó  olasz  festő, 
szül.  1459.  V.  1460.,  valószínűleg  Coneglianoban, 
megh.  1517.  v.  1518.  u.  o.  Bartolonmieo  Montagná- 
nál  tanult  Vicenzában,  majd  Velencében  Gio- 
vanni Bellini,  Antonello  da  Messina  és  a  Viva- 
riniak  hatásán  képezi  magát  tovább.  Udinében 
is  működött.  A  hagyományos  velencei  fölfogáson 
belül  aprólékos  részletmegflgyelés,  gondos  táj- 
képi háttér  és  élénk,  világos  színezés  jellemzik 
műveit.  Legnevezetesebb  művei :  Pietá  és  a  hi- 
tetlen Tamás  a  velencei  állami  képtárban.  Krisz- 
tus születése  a  velencei  Carminiban,  Madonna 
szentekkel  a  eoneglianoÍ8zékesegyházban(1492), 
2  mitológiai  tárgyú  kép  a  parmai  képtárban.  Ma- 
donnák stb.  A  budapesti  Szépművészeti  Múzeum- 
ban is  látható  egy  Madonnája. 

Cimabue  (ejtsd:  csíma—),  tkp.  Cenni  di  Pepo, 
olasz  festő,  szül.  valószínűleg  Firenzében  1240— 
1250  kör.,  megh.  1302  után.  Életéről,  műveiről 
vajmi  keveset  tudunk,  de  Dante  híres  versei 
(Pnrg.  XI.  94—96)  alapján  a  hagyomány  C-t  he- 
lyezi az  újabb  olasz  festészet  történetének  élére. 
Művészete  a  XIH.  sz.  közepének  bizáncias  irányú 


olasz  festészetével  áll  összefüggésben.  1272-ben 
Rómában  tartózkodik,  valószínűleg  közvetlenül 
ezután  dolgozik  Assisiban,  hol  Szt.  Ferenc  templo- 
mának alsó  és  felső  részében  levő  legrégibb  fres- 
kók javarésze  nyilván  tőle  származik.  Erős  drá- 
mai kifejezés,  nagy  monumentális  vonás  jellemzi 
ezeket  a  müveket.  Firenzében  a  S.  Trinitá  temp- 
lom számára  festett  oltárképe  (ma  a  firenzei 
Accademiában),  úgyszintén  a  pisai  S.  Francesco 
templom  számára  festett  Madonnája  (Paris, 
Louvre)  elrendezésében,  részleteiben  még  szoros 
összefüggésben  van  a  bizánci  mintákkal,  de  ter- 
mészetesség, elevenség  dolgában  már  a  toscanai 
művészet  új  törekvéseit  árulja  el.  A  firenzei  S. 
Maria  Novella  templomban  levő  hü*ee  Ruccellai- 
féle  Madonna,  mely  sokáig  mint  C.  fő  műve  sze- 
repelt, alig  való  tőle,  nyilván  sienai  mester  (Duc- 
cio  di  Buoninsegna  ?)  műve.  Egyetlen  hiteles 
müve  a  pisai  székesegyház  apsisát  díszítő  mozaik, 
illetőleg  annak  egy  része:  a  trónoló  Krisztus 
mellett  álló  Ev.  János  alakja. 

Cimaire,  1.  Cimarre. 

Cimállomás,  1.  Rendeltetési  állomás. 

Cím-árkus  (címív),  a  nyomdászatban  a  könyv 
elejének  ama  része,  mely  magában  foglalja  a  cím- 
lapot, tartalmat  és  előszót,  úgyszintén  az  ajánlást, 
vagy  több  kötet  esetén  a  gyűjtő-  és  szenny  címet. 
Miután  a  tartalom  és  előszó  rendesen  csak  a 
könyv  szövegének  kinyomatása  után  készíthető 
el,  a  C-t  rendesen  római  számokkal  lapszámoz- 
zák. L.  Címlap. 

Cimarosa  (ejtsd:  csimarósza),  Dom£nico,  olasz  ze- 
neszerző, szül.  Aversában  1749  dec.  17.,  meghalt 
Velencében  1801  jan.  11.  Atyja  szegény  kőműves, 
1750.  Nápolyba  költözött.  A  minoriták  szegény- 
iskolájába járó  gyermek  rendkívüli  tehetségeit 
Polcano  atya,  az  orgonás  fölismerte,  s  a  Santa 
Maria  di  Loreto  c.  konzervatóriumban  díjtalan  ok- 
tatást biztosított  számára.  Már  első  operája  1772. 
sikert  aratott :  Le  stravaganze  del  Conte  (A  gróf 
szeszélyei)  c;  nemsokára  már  az  ünnepelt  Paesiello 
is  joggal  féltette  elsőségét  C-től,  aki  addig  80-nál 
több  dalmüvet  alkotott  kiapadhatatlan  költői  ér- 
rel Nápoly,  Róma,  Velence,  Torino  számára ;  1787. 
Szt. -Pétervárra  ment,  hová  II.  Katalin  cárnő  ka- 
mara-zeneszerzői címmel  hívta.  Az  orosz  udvar- 
ban 2C0-nál  több  zeneművet  alkotott,  míg  az  ég- 
hajlat roncsolta  egészségi  állapota  miatt,  1792. 
elbocsátást  nyert.  Ekkor  II.  Lipót  német  császár 
meghívta  Bécsbe,  Salieri  helyére,  udv.  karnagy- 
nak. Itt  teremtette  többek  közt  mesterművét,  az 
II  matrimonio  segreto  (Titkos  házasság)  c,  ma  is 
műsoron  levő  víg  dalművet.  Egy  évi  bécsi  mű- 
ködés után  hazatért  Nápolyba,  hol  méltán  ünne- 
pelték. Végre  feltámadtak  ellene  irigyei,  élükön 
Paösiello-val ;  mikor  1799.  az  első  francia  konzul, 
Bonaparte  Napóleon,  Alsó-Olaszországhoz  közele- 
dett: C  kir.  karnagy  létére  sem  titkolta  a  francia 
forradalommal  rokonszenvezését ;  a  visszahatás 
idejében  kieszközölték  halálos  ítéletét  s  csak  fe- 
jedelmek beavatkozására  kegyelmeztek  meg  neki. 
1800-ban  C.  a  fogságból  megtörten  csak  Velencébe 
juthatott,  hol  félig  megírta  Artemisia  utolsó  dal- 
művét. Oly  hirtelen  hunyt  el,  hogy  a  pápai  orvos 
kénytelen  volt  nyilvánosan  becsületszavára  erő- 
síteni, hogy  nem  mérgezés  ölte  meg.  A  római 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cl  mar  re 


502     ~ 


Címer 


Pantheon  számára  Canova  faragta  ki  mellszob- 
rát. 

Cimarre,  v.  cimaire,  boros  kancsó  cinből, 
melynek  födele,  karcsú  nyaka  és  két  füle  van,  az 
egyik  füle  függőleges  és  szilárd,  a  másik  ellenben 
vízirányos,  mozgatható ;  az  utóbbinál  fogva  hord- 
ják. Ajándékul  néha  ezüstből  is  készült.  A  XV. 
században  dívott  kivált  Franciaországban  és  Bur- 
gundiában. 

Cimarrones  (áiiat),Dél- Amerikában  vadon  élő 
lófajta.  Midőn  1553.  Buenos  Airest  alapították  és 
midőn  később  az  alapítóknak  a  helyet  el  kellett 
liagyniok,  a  velük  volt  lovakat  hátrahagyták.  E 
lovakat,melyek  azután  elvadultak  és  nagyon  gyor- 
san elszaporodtak,  nevezik  C.-nak,  és  ezek  tekint- 
hetők tulajdonképen  a  mostan  Dél-Amerikában 
vadon  élő  lovak  őseinek. 

Cimatolit  (cymatoliti^sr.),  a  szpodumennek  át- 
alakulási terméke. 

Cimbal,  Jakab,  1.  Cymbal. 

Clmbale,  1.  Gymbel. 

Cimbalom,  A  C.  ma  önálló  speciális  magyar 
hangszer,  míg  évszázadokkal  ezelőtt  nagyon 
alárendelt  szerepet  játszott.  Divatban  volt  már 
az  ó-testamentombeli  népeknél ;  megtaláljuk  a 
kínaiaknál  és  a  régi  egyiptomiak-  és  zsidóknál, 
akiktől  átszármazott  a  görögökhöz  és  a  rómaiak- 
hoz is ;  ős  eredeti  alakja  egyenetlen  négyszög  v, 
az  egyik  oldalon  csúcsos  háromszög  volt.  Régi 
leírásokban  leginkább  Nablium  s  Psalterium  né- 
ven fordul  elő.  A  húrok  száma  12—20  közt  válta- 
kozott ;  fanyergekre  fektetve,  vízszintesen  húzód- 
tak az  egyik  végtől  a  másikig.  Két  kézi  fa  verővel 
verték.  Magyarországon  valószínűleg  a  cigányok 
honosították  meg  a  XIV— XV.  sz.-ban.  Szélesebb 
elterjedést  csak  akkor  nyert,  mikor  a  lant  és  ko- 
boz az  utolsó  magyar  hegedősökkel  feledésbe 
ment.  Nagymérvű  s  ma  már  nemzetközi  jelentő- 
ségre jutott  tökéletesítése  Schunda^.  József  (1.  o.) 
érdeme,  ki  feltalálta  a  pedál-C.-ot,  melynek  nagy 
előnye  a  régi  felett,  hogy  tisztán  érthető  futamok 
s  dallamrészletek  előadására  alkalmas,  s  hangja 
versenyre  kél  a  legfinomabb  zongorákkal. 

Cimbalomszög,  magyar  népies  kifejezés  ama 
hosszú,  hegyes,  néha  málnára  vagy  karfiolra 
emlékeztető  növedékek  (corúyloma  acumina- 
tum)  megjelölésére,  melyek  a  bőrön  és  a  nyálka- 
hártyákon, de  különösen  a  nemi  részeken,  a  hím- 
vessző koronáján,  a  hüvely  bemenete  és  a  vég- 
bélnyílás körül  akkor  keletkeznek,  ha  azokat 
hurutos,  genyes  váladékok,  bomló  veríték,  pi- 
szok stb.  állandóan  irritálják.  Elhanyagolt  em- 
bereknél ökölnyi  nagyságúra  is  megnőhetnek ; 
fájdalmasak,  vérzékenyek,  nedvesek,  genyedők, 
bűzösek  lehetnek;  kezelésük  könnyen  sikerül 
keUö  tisztaság,  lemarás  vagy  leoperálás  mellett. 

Cimbárca,  a  vasutak  a  fuvarozásra  felvett 
podgyász-  és  árúküldeményeket,  továbbá  azokat  a 
vasúti  kocsikat,  melyekben  az  árúk  szállíttat- 
nak, a  rendeltetési  állomás  nevét  feltüntető  bár- 
cákkal  látják  el.  Ezeket  nevezik  cím-,  helyeseb- 
ben állomási  bárcáknak. 

Cimberek  ós  teutonok,  germán  néptörzsek 
eredetileg  Chersonesusban  és  a  Jüti-félszigeten, 
Kr.  e.  120  körül  hagyták  el  hazájukat,  s  dél  felé 
nyomulva  113.  Noricumban  jelentek  meg  s  Cn. 


Papirius  Carbo  prokonzultól  földet  kértek,  hogy 
a  római  oltalom  alatt  nyugodtan  élhessenek. 
Papirius  cselvetéssel  igyekezett  tőlük  megsza- 
badulni, de  pórul  járt.  Noreiánál  (Neumarkt)  a 
C.  teljesen  megverték.  Tovább  délre  mégsem 
hatoltak,  hanem  megkerülve  észak  felől  az  Alpo- 
kat, Galliába  jutottak,  hol  a  helvét  tigurinokkal, 
az  ambronokkal  s  a  velők  együtt  kivándorlóit,  de 
más  úton  járt  teutonokkal  egyesültek.  Több  éven 
át  pusztították  a  Rhone  ésaPkenéusok  közt  fekvő 
vidéket.  Hasztalan  volt  a  rómaiak  igyekezete, 
hogy  onnan  elűzzék;  109.  Marcus  Június  Silanus, 
107.  Lucius  Cassius  Longinus  konzul  szenvedett 
vereséget,  105.  pedig  Servilius  Caepio  konzulnak 
80,000  emberből  álló  seregét  verték  meg  Arau- 
sionál  (Orange).  Rómát  rettegés  (terror  cimbri- 
cus)  fogta  el.  Ekkor  (lOá.)  a  diadahnas  G.  Marius 
választatott  meg  konzullá,  aki  ép  akkor  sze- 
rencsésen befejezte  volt  a  Jugurtha-féle  háborút. 
Marius  a  Rhone  folyónál  foglalt  állást  s  várta  a 
Hispániában  pusztító  cimbereket.  De  ezek  elkerül- 
ték 8  új  szövetségesílkkel,  a  tigurinokkal  Tirol  fe- 
lől igyekeztek  Itáliába.  Helyettük  megjelentek  az 
ugyanilyen  teuton  szövetséghez  tartozó:  tugenok, 
teutonok  és  ambronok,  kiket  Marius  Aquae  Sex- 
tiaenél  (Aix)  megvert.  A  cimberek  és  tigurinok 
Catulus  konzult  Veronánál  megverték  s  Észak- 
Itáliában  készültek  megtelepedni.  Catulus  és  Ma- 
rius egyesült  serege  azonban  101  júl.  30.  Vercel- 
laenál  a  raudiusi  mezőkön  teljesen  megsemmisí- 
tette őket.  Az  életben  maradtak  római  fogságba 
jutottak.  V.  ö.  Pallman,  Die  Cimbem  und  Teuto- 
nén (Berlin  1870) ;  Helbling,  Der  Zug  der  C. 
und  T.  (Zürich  1898). 

Cimbex  (állat),  1.  Levéldarazsak. 

Címbitorlás,  a  címeknek  jogtalan  haszná- 
lata, mely  a  kihágási  büntetőtörvény  45.  §-a 
szerint  büntettetik.  Eszerint  az,  aki  őt  jogosan 
meg  nem  illető  olyan  címet  vagy  rangfokozatot 
használ,  amely  által  a  közönség  tévútra  vezet- 
tetik, úgyszintén  az,  aki  őt  jogosan  meg  nem 
illető  belföldi  rend-  vagy  díszjeleket,  vagy  enge- 
dély nélkül  külföldi  rend-  vagy  díszjeleket  nyilvá- 
nosan visel :  200  K-ig  terjedhető  pénzbüntetéssel 
büntetendő. 

Cimbor  (növ.),  1.  Elymus. 

Cimborakötő,  az  ácsmunkában  használt  víz- 
szintes, többnyire  11/20  ^™-  szelvényű  gerenda, 
mely  a  szarufák  felső  végeit  összeköti  és  kime- 
revíti. 

Cimbriana,  római  állomás  Pannoniában,  a 
Mogentianából  (Keszthely,  Fenék)  Aquincumba 
(Óbuda)  vezető  út  mentén ;  most  Veszprém  vagy 
Berhida  táján  sejtik  helyét. 

Cimelia  (lat.-gör.),  drágaságok,  kincsek,  főké- 
pen az  egyházi  kincstárak  drágaságai ;  dmeli- 
archus,  a  templomi  és  kolostori  kincstárak  őre. 

Címer  (két  színes  képmelléklettel)BizonYos  sza- 
bályok szerint,  meghatározott  színekből  s  alakok- 
ból alkotott  képek,  melyeket  egyes  családok  v.  tes- 
tületek: államok,  vmegyék,  városok,  mint  saját  és 
állandó  jelvényeiket,  régi  jog  v.  fejedelmi  adomá- 
nyozás alapján  törvényesen  használnak.Ismertető 
jelei :  hogy  az  azt  alkotó  kép  pajzsba  legyen  fog- 
lalva,hogy  az  mint  jogosan  viselt  jel  vény.elismert, 
8  végre  hogy  az  minden  jogaival  együtt  átörököl- 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Címer 


-     503     — 


Cfmer-adö 


Iietö  legyen.  A  C.  eredete  a  keresztes  hadjáratok 
idejére  vihető  vissza,midön  egyes  főurak  lovagok- 
ból álló  kísérettel  indultak  a  hadba  és  a  C.-jel- 
vónyeket  a  kölcsönös  összetartozandóság  felisme- 
rése tette  szükségessé.  A  két  első  keresztes  had- 
járat e  tekintetben  semmi  biztos  nyomot  sem  ha- 
gyott hátra  s  első  kezdete  a  XII.  század  közepére 
tehető.  A  C-t  elsőbben  a  zászlón  használták  s  csak 
1180  körül  lép  fel  a  pajzsban,  de  hogy  a  pajzs  az 
első  időkben  nem  volt  a  C.  feltétlen  kelléke,  mu- 
tatja az,  hogy  a  XII.  sz.  második  felében  a 
pecsétek  nagy  részén  a  C. -alakot  pajzs  nélkül 
vésték  a  pecsét  mezejére.  A  C.  felosztatnak  fel- 
öégi,  családi  vagy  nemzetségi,  országos,  testületi, 
méltóság  vagy  tiszti,  és  közös  C.-ekre.  A  jog- 
cím szermt,  amelynél  fogva  a  C-t  tulajdo- 
nosa használja,  megkülönböztetünk  önjogulag 
felvett,  adomány  OS,  örökségi,  engedményes,  kegy- 
úri vagy  oltalom,  házassági,  pót-  és  igény  C-t, 
ép  így  szerkezetükre  való  tekintetből  is  meg- 
különböztetünk különféle  C-t,  törzs,  beszélő,  ké- 
tes stb.  C-t.  A  C  átöröklése  a  XIII.  sz.-ban 
kezdődik  és  ezzel  megalakultak  a  családi  va- 
gyis nemzetségi  C-ek.  Fejlődésének  korszakai : 
1.  a  íjajzskorszaka,  midőn  a  C-t  kizárólag  a 
pajzs  és  a  pajzsalak  alkotta,  1150—1270 ;  2. 
a  C.  fénykora,  az  élő  heraldika  kora,  midőn 
a  pajzsát  és  sisakját  tényleg  is  viselték,  mi- 
dőn az  sisakjával,  sisakdíszével,  takaróival  tel- 
jesen kifejlődött;  a  XIII.  századtól  a  XV.  végéig ; 
S.  a  hanyatlás  kora,  midőn  a  C  alkatrészeinek 
valódi  használata  megszűnt,  a  C-ek  felesleges  dí- 
szitményekkel  láttatnak  el,  minők  :  köpenyegek 
vagy  sátrak,  rangkoronák,  jelmondatok,  C. -tar- 
tók, rendjelvények.  E  korszak  a  XIV.  sz.-tól 
napjainkig  terjed.  A  C  stílusa  bizonyos  korszakok- 
ban az  akkor  divó  műépítészet  stílusát  követi.  — 
Az  egyes  országok  C-eire  nézve  1.  a  Címerek  c. 
szövegmellékletet  és  a  képmellékleteket. 

A  C  megsértése  minden  időben  azonosnak  vé- 
tetett a  C-tulajdonos  inzultálásával.  így  állam 
elleni  kihágást  követ  el  és  két  hónapig  terjed- 
hető elzárással  és  háromszáz  forintig  terjedhető 
pénzbüntetéssel  büntetendő,  aki  az  ország,  a  társ- 
országok vagy  az  Osztrák-magyar  monarchiának 
nyilvánosan  kitűzött  C-ét  v.  zászlóját,  úgyszintén 
ki  a  polgári  vagy  katonai  hatóságok  által  ezen 
minőségűk  jelvényéül  nyilvánosan  használt  zász- 
lót V.  C.-t  meggyalázó  szándékból  bemocskolja, 
megrongálja  v.  leszakítja  (1879.  XL.  t.-e.  37.  §). 
Aki  pedig  olyan  zászlót,  C-t  vagy  jelvényt  tűz 
ki,  vagy  nyilvánosan  használ,  árul  vagy  másként 
terjeszt,  amelynek  kitűzése  vagy  használata  azon 
^  okból,  mert  azok  az  állam  és  törvényes  intézmé- 
nyek iránti  ellenséges  irányzatok  jelzéséül  szol- 
gálnak, miniszteri  rendeletek  által  tiltva  van,  15 
napig  terjedhető  elzárással  és  200  frtig  terjedhető 
pénzbüntetéssel  büntetendő.  A  magyar  sz.  korona 
országai  egyesített  C-ónek  ós  az  ország  külön 
C.-ének  magánosok  és  magánjellegű  testületek, 
vállalatok  és  intézetek  által  való  használhatásáról 
az  1883.  XVIII.  t.-c.  intézkedik.  A  szóban  lévő 
törvényben  két  C-ről  lóvén  szó,  t.  i.  a  magyar 
korona  országai  egyesített  és  Magyarország  külön 
C.-éröl,  a  törvény  1.  §-a  értelmében  az  említett 
C.-ek  bármelyikét  csak  azok  ha8ználhatják,kik 


arra  a  miniszterelnöktől  engedélyt  nyertek.  A 
miniszterelnöki  engedély  az  említett  két  C  hasz- 
nálatára nézve  nem  együttesen,  hanem  külön- 
külön  adatik  ki.  Az  erre  vonatkozó  folyamodvá- 
nyok Magyarországban  a  törvényhatóság  első 
tisztviselőjénél  (alispán,  polgármesternél)  nyúj- 
tandók be.  B  folyamodványra  5  frtos  bélyeg 
adandó.  Ez  a  folyamodvány  véleményes  jelentés 
kapcsán  a  belügyminiszterhez  terjesztetik  fel,  ki 
azt  saját  véleményének  nyilvánítása  mellett  to- 
vábbi illetékes  intézkedés  végett  a  miniszterel- 
nöknek engedi  át,  ki  a  kérelem  felett,  a  tárgy 
természete  szerint  illetékes  társminiszter  meg- 
hallgatásával határoz.  Az  engedélyért  100  K  díj 
fizetendő.  Ezenfelül  az  engedélyezés,  a  nyilvá- 
nosság szempontjából,  a  hivatalos  lapban  is  köz- 
tudomásra hozatik.  Jogosulatlanul,  illetve  en- 
gedély nélkül  használt  C-ek  hatóságilag  eltá- 
volítandók,  a  címlapok  és  nyomtatványok  pedig 
megsemmisítendők.  A  nyomdászok  és  könyváru- 
sok, amennyiben  C.-ek  használatára  engedélyt 
nyertek,  azokat  csakis  cím-  és  cégtábláikon,  to- 
vábbá üzleti  nyomtatványaikon  használhatják. 
Egyes  könyvkiadványokon,  kivéve  ha  azok  hi- 
vatalos kiadványok,  ezek  a  C.-ek  csak  az  ezen 
egyes  kiadványokra  vonatkozó  külön  engedély 
alapján  használhatók.  Hasonló  megszorítás  áll 
fenn  a  szeszgyári  cégekre  is,  melyek  a  szóban 
levő  C-eket,  amennyiben  erre  jogosultak,  csakis 
gyáraik  és  nagyraktáraik  cím-  és  cégtábláin  és 
nyomtatványain  használhatják,  de  semmi  esetre 
sem  kimérési  üzleteikből  származó  nyomtatvá- 
nyaikon. A  magyar  C-ek  olynemű  használata,hogy 
a  magyar  C  a  kétfejű  sasnak  szívpajzsát,  vagy 
általában,  hogy  a  kétfejű  sas  a  magyar  C-nek 
hátterét  képezze,  nemkülönben,  hogy  a  magyar 
C  fölé  más,  mint  a  magyar  szt.  korona  alkalmaz- 
tassák —  tilos  (1.  az  1884.  évi  május  hó  26. 29,722. 
sz.  a.  kiadott  belügym.  rend.).  Ide  tartozik  továbbá 
az  1889.  évi  július  hó  1. 40,113.  sz.  a.  kiadott  bel- 
ügym. rendelet  is,  mely  a  Genfben  1863.  évi  ok- 
tóber havában  tartott  nemzetközi  értekezlet  alap- 
ján az  osztrák-magyar  monarchia  részéről  1866. 
évi  július  hó  21.  elfogadott  nemzetközi  szerződés- 
ben foglalt  alapelvek  szerint  megalakult  «Magyar 
szent  korona  országai  vöröskere8zt-egylete»  jel- 
vényeinek, C.-ének  (pecsét),  megkülönböztető  je- 
leinek és  egyenruházatának  védelmére  és  ezek 
jogtalan  használatának  meggátlására  úgy  béke 
valamint  háború  esetén  —  kiadatott.  E  rendelet 
szerint  oly  idegen  államok  vöröskereszt-egyletei 
is  részesülnek  védelemben,  melyek  a  genfi  nemzet- 
közi konfederáció  alapján  alakultak  meg,  ha  ez 
államok  a  jelvények,  megkülönböztető  jelek, 
egy  enruházat  stb.  védelme  tekintetében  Magyaror- 
szág irányában  teljes  viszonosságot  alkalmaznak. 

Címer,  1.  az  őznek,  szarvasnak  és  vaddisznó- 
nak hátrésze  sülve.  Német  származású  szó. 

2.  C,  a  tengerinél  a  hímvirágzat  neve,  vidé- 
kenként zászlónak  is  mondják. 

Címer-adó  (scutagia),  eredetében  a  középkori 
katonáskodással  függ  össze ;  Angliában  fizették 
azok  a  lovagok,  akik  az  őket  terhelő  hadi  szolgá- 
latot így  váltották  meg.  A  C  a  XII.  sz.  második 
felében  kezdett  terjedni,  de  esetről  esetre  mindig 
csak  egy-egy  háború  alkalmából  ismétlődött. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Címeradományozás 


—     504 


Címerjog 


Cimeradományozás,  1.  Címerlevél. 
Címerállatok.  Állati  alakok,  melyek  a  heral- 
dikában mint  közönséges  címeralakok  fordul- 
nak elö.  Ezek  vagy  létezők,  vagy  mesebeliek, 
pl.  griff,  sárkány,  egyszarvú,  részint  stilizáltak 
(pl.  sas,  oroszlán),  melyeknek  alakjai  a  valóditól 
eltérők  s  normális  helyzetüket  is  szabály  hatá- 
rozza, részint  természetesek,  de 
ezeknek  is  a  szokottnál  sová- 
nyabbaknak és  nyúlánkabbak- 
nak kell  lenniök.  Helyzetük  fel- 
tüntetésére a  címertan  külön- 
böző kifejezéseket  használ.  Le- 
tépett (1.  1.  ábra)  egy  bizonyos 
állati  tag  (fej,  láb),  ha  a  vágás 
1  ábra  Kendy  °^"^  ^^^^'  ^anem  rojtozott ;  le- 
vágott, ha  a  vágás  sima ;  fegy- 
verzett az  állat,  ha  nyelvvel,  karmokkal,  illetve 
patákkal  s  szarvakkal,  madarak  karmokkal  és 
csőrrel  ábrázol vák ;  fegyvertelen  (1.  3.  ábra),  ha 


2.  ábra.  Drugeth. 


3.  ábra.  Tárczay. 


ezek  hiányzanalí ;  övezett  az  állat,  ha  színes  sáv 
van  dereka  körül ;  guggoló  (1.  3.  ábra),  ha  gug- 
goló helyzetben  ábrázoltatik  (pl.  majom,  evet) ; 


4.  ábra.  Berzeviczy. 


5.  ábra.  Sanrau. 


kapaszkodó  (1.  4.  ábra),  kecske,  zerge ;  csonka 
(1.  5.  ábra),  ha  valamely  testrésze  hiányzik ;  elő- 
tűnő (1.  6.  ábra),  ha  valamely  osztási  vonalból 


6.  ábra.  Zólyomy. 


7.  ábra.  Pócs. 


vagy  sisakból  csak  feje  látszik  ki ;  törzs  (1.  ?. 
ábra),  ha  feje  és  hozzá  felső  testének  kis  része 
látható ;  növekvő  (1.  8.  ábra),  ha  a  pajzs  aljából, 
sisakból,  osztási  vonalból,  vagy  koronából  első 
fél  testével  látszik  ki ;  fél  (1.  9.  ábra),  ha  a  mező 
közepén  levágva,  lebegőn  látszik  első  fél  teste 
stb.  Az  állatokat  rendesen  jobbra  fordulva  áb- 
rázolták, új  címereknél  helyesebb,  ha  az  állatot 


szembe  fordult  testtel  ábrázoljuk,  vagy  szembe 
fordítjuk.  Négyeit  pajzsban  az  1.,  4.  és  2.,  3.  mező- 
ben lévő  állatokat  egymás  felé  fordítani  nem 


8.  ábra.  Thurzó. 


9.  ábra.  Bezerédy. 


szabad,  miután  a  pajzs  megdőlésekor  minden  ál- 
latnak ugyanazon  oldal  felé  kell  fordulnia,  amerre 
a  pajzs  hajlik.  Zászlón  az  állatokat  a  nyél  felé 
kell  fordítani. 

Címeres,  így  nevezik  a  magyar  marhát,  ha 
igen  nagy  és  szépen  alakult  szarvai  vannak. 

Címerhasználat,  1.  Címer  és  Címerjog. 

Címerjog.  Az  élő  heraldika  korában  kifejlődött 
inkább  szokás,  mint  írott  jog,  amely  egyrészt  meg- 
határozza, hogy  kik  jogosultak  címerhasználatra, 
másrészt  egyeseknek  címerükhöz  való  viszonyára, 
a  címerszerzés-  és  címerhasználatra  való  jogo- 
sultság módjaira  és  bizonyítására,  annak  elvesz- 
tésére stb.  vonatkozik.  A  eímerhasználatra  a  jo- 
gosultságot vagy  a  saját  vagyis  nemesi  jog,  vagy 
a  királyi  kiváltság  adja  meg.  Saját  jogukból 
használhatnak  címert  mindazok  a  fizikai  és  jogi 
személyek,  akiket  közjogi  állásuknál  fogva  az 
megillet,  ide  tartoznak  a  nemesi  családok  is,  ki- 
rályi kiváltság  alapján  azok  a  polgári  családok 
és  testületek,  akiknek  a  fejedelem  a  címervise- 
lésre való  jogot  különös  kegyelemből  megadja. 
A  címerszerzés  eleintén  önkényes  felvétel  útján 
történt,  később  fejedelmi  adomány  útján,  azon- 
kívül vétel  és  ajándék  útján  is  lehetett  címert 
szerezni,  de  a  szerzésnek  e  módjához  később, 
hogy  ez  érvényes  legyen,  a  király  hozzájárulása 
is  szükséges  volt.  Címervételre  nálunk  Magyar- 
országon példa  nincsen.  A  magyar  C.-ra  nézve 
Verbőczi  Hármas  könyve  I.  rész  6.  cím  1.  §-aazt 
mondja,  hogy  a  címer,  amelyet  a  fejedelem  vala- 
kinek ad,  a  nemességnek  nem  szükséges  kelléke, 
hanem  csak  ékessége,  mert  a  címer  adományo- 
zása egymagában  senkit  sem  nemesít.  A  címer 
tehát  Magyarországon  nem  bizonyította  a  nemes- 
séget és  a  nemesség  bizonyítására  a  címer  elő- 
mutatása  nem  volt  szükséges,  de  másrészt,  amint 
azt  két  1732-iki  kir.  rendeletből  tudjuk,  nem  is 
volt  arra  elegendő.  Rendesen  a  saját  fejedelem 
adományozta  a  címert,  kivételeaen  idegen  feje- 
delem is  teszi  ezt,  de  ekkor  az  illető  fejedelemnek 
is  meg  kell  erősítenie.  Nálunk  csak  a  koronázott 
király  adhat  címert  és  a  megkoronáztatása  előtt 
adományozottakat  a  koronázás  után  meg  kell 
erősítenie  újból,  különben  érvénytelenek,  mmt  I. 
Ulászló  címeradományai,  vagy  II.  Józsefé.  Kivé- 
tel Hunyadi  János  címeradományai,  melyek  ér- 
vényesek. A  C.  körébe  tartoznak  a  címerbitorlásra 
vonatkozó  rendelkezések  is,  külföldön  erre  nézve 
külön  törvények  mtézkednek,  Magyarországon 
azonban  ily  törvényünk  nincs,  az  1883-iki  törvény 
csakis  az  ország  címerének  bitorlásáról  szól. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Címerek  11, 


Cosharíca 


Kongó 


Afganiszfán 


Auszlráiia 


Kolumbia 


,  C/m  er'  c/kkh  ez 


"^gvai  Nagy  Lexikon 


m 


lapátra  támaszkodik.  Körirata  Bépuhlique  Fran- 
^aise,  Déinocratique  une  et  indivtsible,  hátlapján 
Au  nom  du  peuple  frangais  felirat  tölgyfa  és 
olajfakoszonin  belül,  körirata :  Liberté,  Égalité, 
Fraternité. 

Görögország.  Kék  mezőben  lebegő  ezüst  ke- 
reszt, Dánia  címerével  megrakva.  Szinek  :  fehér- 
világoskék. 

Guatemala.  Kerek  kék  pajzsban  fölgöngyölt 
papírlapon  Libertad  15.  de  Setiembre  1821.  arany 
felirat,  a  papírtekercsen  a  Quesal-madár  ül,  a 
papü*lap  mögött  két  szuronyos  puska  és  két  kard 
keresztezi  egymást,  az  egészet  babérkoszorú  veszi 
körül.  Szinek :  kék-fehér-kék,  függőlegesen. 

Haiti  köztársaság.  Zászlók,  ágyúk  és  egyéb 
hadi  jelvények  között  vörös  frigiai  sapkával 
ékített  pálmafa,  az  egész  babérkoszorúval  körül- 
véve. Szinek :  kék-fehér-kék,  függőlegesen. 

Hamburg.  Vörös  mezőben  háromtornyú  ezüst 
várkastély,  középső  tornya  kereszttel  ékítve,  a 
két  szélső  felett  lebegő  hatágú  ezüst  csillag.  Szí- 
nek :  vörös-fehér. 

Hannover.  Vörös  mezőben  jobbra  futó  ezüst  ló. 
Szinek :  sárga-fehér. 

Hawai.  Négyeit  pajzs  középpajzzsal.  Utóbbi- 
ban zöld  mezőben  két  egymást  keresztező  ezüst 
tör  és  ezüst  legyező.  A  nagy  pajzs  1.  és  4.  mezeje 
ezüsttel,  vörössel  és  kékkel  hétszer  vágott,  2.  és  3. 
<^züst  mezejében  fehér  rúdra  tűzött  fehér  torony. 

Hercegovina.  Lásd  a  Magyarország  cikket  tar- 
talmazó "kötetet. 

Hesseni  nagyhercegség.  Kék  mezőben  ezüsttel  és 
vörössel  tízszer  vágott  arany  fegyverzetű,  arany 
koronás  oroszlán,  mellső  jobblábában  kivont  kar- 
dot villogtatva.  Utóbbival  a  címer  a  német-római 
birodalom  megszűnte  után  bővült.  Szinek :  vörös- 

I  fehér. 
Hessen-Nassau.  Hasított  pajzs  betoldott  ékkel. 
Elül  Hessen  címere :  kék  mezőben  befelé  forduló, 
ezüsttel  és  vörössel  nyolcszor  vágott  koronás 
■  oroszlán,  hátul  Nassau  címere :  rutázott  arany 
zsindelyekkel  behintett  kék  mezőben  befelé  for- 
duló koronás  arany  oroszlán,  a  betoldásban 
Frankfurt  címere:  vörös  mezőben  arannyal 
fegyverzett  ezüst  sas.  Szinek :  vörös-fehér-kék. 

Hohenzollern.  Ezüsttel  és  feketével  négyeit 
pajzs. 

Honduras.  Széles  arany  kerettel  övezett  tojás- 
dad pajzsban  tengerből  kiemelkedő  falazott  barna 
piramis,  előtte  természetes  színű  szikla  fölött  szi- 
várvánnyal övezett  ragyogó  nap,  belsejében  vö- 
rös frigiai  sipka  a  sziklát  jobbról-balról  egy- 
egy  oromdíszes  vörös  torony  kiséri.  A  kereten 
arany  hetükkel  Repca  de  Honduras  libre  soberana 
independiente  15  Setére  1821  felirat.  Szmek  :  kék- 
fehér-kék. 

Horvátország.  Lásd  a  Magyarország  cikket 
tartalmazó  kötetet. 

Japán.  A  mikádóés  egyúttal  a  birodalom  címere 
á  stilizált  arany  Krizantemum  virág.  A  császári 
ház  címere  a  Paulownia  imperialis  virágából  és 
leveléből  kombinált  jelvény. 

Johore.  Kettős  aranyszegélyű  kék  pajzsban 
növő  arany  félhold,  fölötte  ötágú  arany  csillag.  A 
pajzs  szögleteiben  arany  rozetták.  Pajzstartók 
gyanánt  két  arany  tigris  szolgál. 


Kavnbodzsa.  Arany  szegélyű  tojásdad  kék  pajzs 
ban  arany  szökőkútszerü  építmény,   rajta  ke 
resztbe  fektetett  arany  kard,  fölötte  az  Unalone 
a.  m.  arany  napsugár.  Az  egészet  arany  galyak 
veszik  körül. 

Keleti  Foroszország.'&L^s,t  mezőben  arannyal 
fegyverzett,  arany  koronás,  jobbra  néző  fekete  sas, 
mellén  lóherében  végződő  arany  félholddal,  köze- 
pén P.  R.  arany  monogrammal.  A  sas  jobb  karmá- 
ban jogar,  baljában  olajág.  Szinek :  fekete-fehér. 

Kina.  A  császári  ház  címere  arany  golyó  kö  ■ 
rül  tekerődző  ötkarmú  arany  sárkány.   Színe: 


Kongó  állam.  Kék  mezőben  hullámos  ezüst 
pólya,apajzs  felső  jobb  sarkában  ötágú  arany  csil- 
lag, a  pólyán  szívpajzs  gyanánt  Belgium  cünere. 

Korea.  Vörössel  és  kékkel  csigamódra  osztott 
kerek  pajzs. 

Libéria.  Tengerparti  vidék.  A  tengeren  vitor- 
lázó hajó,  jobbról  a  háttérben  fölkelő  nap,  bal- 
oldalt a  parton  pálmafa.  Az  előtérben  eke,  alatta 
ezüst  szalagon  The  lőve  of  Liberty  brought  us 
here  felirat.  A  levegőben  csőrében  papii  lapot  tartó 
fehér  galamb.  Szinek :  vörös-fehér-kék. 

Liechtenstein.  Négyeit  pajzs  szívpajzzsal  és  a 

3.  és  4.  mező  között  beékeléssel.  A  szívpajzsban 
Liechtenstein  címere:  arannyal  és  vörössel  vágott 
pajzs.  A  nagy  pajzs  1.  mezejében  Szilézia  címere : 
arany  mezőben  arannyal  fegyverzett,  arany  koro- 
nás fekete  sas,  mellén  lóherében  végződő,  köze- 
pén ezüst  kereszttel  ékített  ezüst  félholddal,  2. 
mezejében  Khuenring  címere :  feketével  és  arajiy- 
nyal  nyolcszor  vágott  mező,  jobbharántosan  zöld 
rutakoszorúval  megrakva,  3.  mezejében  Troppau 
címere  :  vörössel  és  ezüsttel  hasított  pajzsmező, 

4.  mezejében  keleti Friesland  címere :  arany  mező- 
ben koronáé  fekete  hárpia.  A  beékelésben./a^erw- 
dorf  címere :  kék  mezőben  arany  vadászkürt. 
Szinek :  kék-vörös. 

Lippe.  Kétszer  hasított  és  ugyanannyiszor  osz- 
tott pajzs  szívpajzzsal.  A  szívpajzsban  Lippe 
címere :  ezüst  mezőben  arany  kelyhü  vörös  rózsa. 
A  nagy  pajzs  1.  és  9.  mezejében  Vianen  címere  : 
ezüst  mezőben  öt  fekete  malomkőguzsaly,  2.  és  8. 
mezejében  Swalenherg  cünere:  vörös  mezőben 
nyolcágú  arany  csillagon  ülő  fecske,  3.  és  7.  me- 
zejében Ameyden  címere:  kék-ezüst  evetbőrrel 
és  vörössel  hatszor  vágott  pajzsmező,  4.  és  6. 
mezejében  Sternberg  címere:  arany  mezőben 
nyolcágú  vörös  csillag.  Az  5.  mező  helyét  a  szív- 
pajzs foglalja  el.  Szinek :  sárga-vörös. 

Lübeck.  Vörössel  fegyverzett  kétfejű  fekete 
sas,  mellén  ezüsttel  és  vörössel  vágott  pajzs. 
Szinek :  fehér- vörös. 

Luxemburg.  Ezüsttel  és  kékkel  tízszer  vágott 
pajzsban  arannyal  fegyverzett  arany  koronás  kót- 
farkú  vörös  oroszlán.  Szinek :  vörös-fehér-kék. 

Magyarország.  Lásd  az  e  cikket  tartalmazó 
kötetet. 

Marokkó.  Vörös  v.  zöld  mezőben  három  fogyó 
ezüst  félhold.  Szín :  vörös. 

Mecklenbtirg-Schwerin  és  Mecklenburg-Stre- 
litz.  Négyeit  ós  kétszer  vágott  pajzs  szívpajzs- 
zsal.  A  szívpajzsban  a  schwerini  grófság  címere : 
vörössel  és  arannyal  vágott  pajzs.  A  nagy  pajzs 
1.  mezejében  Mecklenbiirg  címere :  arany  mező- 


IV 


ben  leszakított  koronás  fekete  bikafej,  ezüst 
szarvakkal,  2.  mezejében  Rostock  címere :  kék 
mezőben  jobbra  lépő  arany  griff,  3.  osztott  meze- 
jében felül  Rostock  címere,  alul  a  schwerini  feje- 
delemség címere :  ezüsttel  szegélyezett  zöld  mező, 
4.  mezejében  Ratzeburg  címere :  vörös  mezőben 
arany  koronás  lebegő  ezüst  kereszt,  5.  mezejében 
Stargard  címere :  bodros  ujjú,  gyűrűt  tartó  női 
kar,  az  alsó  kar  köré  csavarodó  fehér  szalaggal, 
6.  mezejében  a  Wend  címer :  az  1.  mező  bika- 
feje, haránt  állítva,  de  nem  leszakítva,  hanem 
levágva.  Ettől  a  címertől  Mecklenburg-Strelitz 
címere  annyiban  tér  el,  hogy  a  4.  mezőben  a  ko- 
rona a  kereszt  felett  lebeg,  az  5.  mezőben  a  kar 
felhőkből  nyúlik  ki  és  a  szalag  a  felső  kar  köré 
csavarodik.  Színek :  kék-sárga-vörös. 

Meocikó.  Tájképileg  színezett  pajzsban  hármas 
szikla  középső  csúcsából  kinövő  kaktusz  (Nopal) 
cserjén  ülő,  kiterjesztett  szárnyú,  csőrével  zöld 
kígyót  harapó  természetes  színű  sas.  Szinek :  zöld- 
fehér-vörös, függőlegesen. 

Monaco.  Ezüsttel  és  vörössel  függőlegesen 
rutázott  pajzs.  Szinek :  vörös-fehér. 

Montenegró.  Vörös  mezőben  kétfejű  ezüst  sas, 
jobb  karmában  jogart  és  kardot,  baljában  ország- 
almát tartva.  A  sas  fejei  fölött  zárt  arany  ko- 
rona. A  sas  mellére  helyezett  szívpajzsban  kék 
mezőben  zöld  pajzslábon  jobbra  lépő  arany  orosz- 
lán. A  sas  egymagában  is  használtatik  címer 
gyanánt  a  vörös  pajzs  nélkül.  Színek :  rózsaszín- 
kék-fehér. 

Nagy-Britannia  és  Írország.  Négyeit  pajzs,  1. 
ós  4.  mezejében  Aiiglia  címere :  vörös  mezőben 
jobbra  lépő  három  arany  oroszlán,  2.  arany  me- 
zejében Skótország  címere :  egymással  ellentétes 
helyzetű  vörösliliomokkalmegrakottkettős  vörös 
kereten  belül  vörös  oroszlán,  3.  mezejében  Íror- 
szág címere:  kék  mezőben  ezüst  húros  arany 
hárfa.  Szinek :  vörös-sárga-kék,  de  helyettük  az 
Union  Jack  használtatik. 

Németalföld.  AYannjal  zsindelyezett  kékpajzs- 
ban jobbra  forduló,  ágaskodó,  kioltott  vörös  nyelvű, 
koronás  arany  oroszlán,  mellső  jobb  lábában  arany 
markolatú  kardot,  baljában  hét,  aranyszalaggal 
átkötött,  aranyvégű  fekete  nyilat  tart.  Szinek : 
vörös-fehér-kék. 

Német  birodalom.  Vörös  fegyverzetű,  kioltott 
vörös  nyelvű,  jobbra  néző  fekete  sas,  feje  fölött 
lebegő  császári  koronával,  a  sas  mellén  ezüst 
pajzsban  arannyal  fegyverzett,  jobbra  néző,  arany 
koronás  fekete  sas,  szárnyain  lóherében  végződő 
arany  félhold,  jobb  karmában  arany  jogar,  bal- 
jában aranypántos  kék  országalma.  A  sas  mellén 
a  Hohenzollern  címer :  ezüsttel  és  feketével  né- 
gyeit pajzs.  A  nagy  pajzst  a  fekete  sasrend  lánca 
veszi  körül  a  rend  jelvényével. 

Nicaragua.  Aranyszegélyű  háromszögben  ten- 
geri tájkép,  a  tengerből  kiemelkedő  természetes 
színű  öt  sziklával,  köztük  arany  rúdon,  arany 
dicsfénnyel  övezett  vörös  frigiai  sapka,  fölötte 
szivárvány.  A  háttérben  baloldalt  tengerből  föl- 
kelő nap.  Szinek :  kék-fehér-kék. 

Norvégia.  Vörös  mezőben  jobbra  forduló,  ágas- 
kodó, mellső  lábaiban  ezüst  alabárdot  tartó 
koronás  arany  oroszlán.  Szinek:  vörös-fehér- 
kék. 


Nyugati  Poroszország.  Ezüst  mezőben  arany 
nyal  fegyverzett,  jobbra  néző  fekete  sas,  nyakán 
ban  arany  koronával,  melyből  kardot  markoló 
vértezett  kar  nő  ki.  Szinek  fekete-fehér-feketel 

Olaszország.  Vörös  mezőben  ezüst  kereszt 
(Savoya  címere).  Az  1890  óta  használt  nagy  ál- 
lam-címert a  fenti  címer  alkotja,  rajta  a  vas  ko- 
ronával fedett  nyilt  arany  sisak,  pajzstartók  két 
hátra  tekintő  arany  oroszlán.  Az  egészet  az  olasz 
királyi  koronával  ékített  címerpalást  veszi  körül, 
a  korona  felett  az  olasz  trikolor,  a  rúd  csúcsft 
koronás  arany  sasban  végződik.  Szinek :  zöld-fe- 
hér-vörös függőlegesen. 

Oldenburg.  Négyeit  pajzs  a  3.  és  é.  mező  kö- 
zött beékeléssel,  1 .  mezejében  Oldenburg  címere : 
arany  mezőben  két  vörös  pólya,  2.  mezejében 
Delmenhorst  címere :  kék  mezőben  alsó  szárán, 
hegyben  végződő,  horgonyvégű  arany  kereszt, 
3.  mezejében  a  lübecki  fejedelemség  címere :  kék 
mezőben  arany  talpas  kereszt,  fölötte  püspök-r 
süveg,  4.  mezejében  Birkenfeld  címere :  vörös-*^ 
sel  és  ezüsttel  kockázott  mező,  a  beékelésbea 
Jet;er  címere :  kék  mezőben  ágaskodó,  jobbra  for- 
duló koronás  arany  oroszlán,  Szinek  vörös-kék, 

Oroszország.  Arannyal  fegyverzett,  kioltott 
vörös  nyelvű,  kétfejű,  koronás  sas,  fejei  fölött 
lebegő,  kék  szalagokkal  díszített  drágakövei 
császári  koronával,  jobb  karmában  kétfejű  sassal 
díszített  jogar,  baljában  arany  országalma.  A 
sas  mellén  arany  szegélyű  vörös  pajzs,  benu& 
sárkányölő  Szent  György  képe,  vörös  takaros  fe- 
hér lovon  ülve,  ezüst  páncélba  öltözötten,  vállain 
lebegő  kék  palást,  fejét  ezüst  sisak  födi,  két  kézre 
fogott,  végén  kettős  kereszttel  ékített  arany 
lándzsával  a  ló  lábai  alatt  heverő,  zöld  szárnyú 
arany  sárkányt  döíl  át.  A  pajzst  a  Szt.  András- 
rend lánca  veszi  körül,  melyen  a  rend  jelvénye 
függ.  A  sas  szárnyaira  nyolc  címerpajzs  van 
helyezve  és  pedig  a  jobb  szárnyra  1.  Kazán  cí- 
mere: ezüst  mezőben  arany  koronás,  vörös  szemű, 
szárnyú  és  farkú,  tüzet  okádó  sárkány,  2.  Len- 
gyelország címere:  vörös  mezőben  arannyal 
fegyverzett  koronás  ezüst  (fehér)  sas,  3.  Tauriai 
Chersonesus  címere:  arany  mezőben  arannyal 
fegyverzett,  kétfejű,  koronás  fekete  sas,  mellén 
arany  szegélyű  kék  pajzs,  benne  lebegő  ezüst 
kereszt,  4.  Kiev,  Vladimir  és  Novgorod  egyesí- 
tett címerei :  hasított,  alul  beékelt  pajzsban  elüí 
Kiev  címere :  kék  mezőben  Szt.  Mihály  arkan- 
gyal, ezüstbe  öltözötten,  arany  dicsfénnyel,  lán- 
goló pajzzsal  és  arany  pallossal,  hátul  Vladimir 
címere :  vörös  mezőben  szembenéző  arany  orosz- 
lán, fején  arannyal  ékített  zománcos  korona, 
kinyújtott  mellső  jobb  lábában  ezüst  kereszttel, 
a  beékelésben  Novgorod  címere :  ezüst  mező  kék 
pajzslábbal,  a  pajzslábban  két  egymásnak  úszó 
ezüst  hal,  az  ezüst  mezőben  jobbról-balról  fekete 
medve  által  kisért  vörössel  párnázott  arany  szék, 
mögötte  három  ágú,  égő  gyertyával  megttízött 
gyertyatartó,  a  szék  támlája  előtt  egymást  ke- 
resztező arany  jogar  és  kard.  A  baloldali  szár- 
nyon: 1.  Asztrakán  címere:  kék  mezőben  görbe 
kard  fölött  lebegő,  öt  pántos,  zölddel  félig  bél- 
lelt arany  korona,  2.  Szibéria  címere :  herme- 
lines pajzsmezőben  két  egymásnak  forduló  fe- 
kete coboly,  mellső  lábaikban  ötlevelű  vörös  ko- 


rónát,  hátsó  lábaikban  két  egymást  keresztező 
yörös  nyilra  fektetett  vörös  íjat  tartva,  3. 6reor- 
yia  (Grúzia)  címere :  négyeit  pajzs,  szívpajzs- 
zsal  és  a  3.  és  4.  mező  közti  beékeléssel.  A  szív- 
pajzsban  arany  mezőben  fekete  lovon  ülő  sár- 
kányölő Szt.  György,  a  nagy  pajzs  1.  mezejében 
Ibéria  címere :  vörös  mezőben  ugró  ezüst  ló,  fö- 
lötte és  alatta  nyolcágú  ezüst  csillag,  2.  meze- 
jében Rartalinia  címere :  arany  mezőben  lebegő 
zöld  tűzhányó  hegy,  melyet  két,  egymást  keresz- 
tező fekete  nyíl  fúr  át,  3.  mezejében  Kaharda 
címere  :  kék  mezőben  két  ezüst  nyilra  fektetett 
vörös  félholddal  megrakott  arany  pajzsocska,  4. 
mezejében  Örményország  címere :  arany  mező- 
ben koronás  vörös  oroszlán,  a  beékelésben:  arany- 
ban fekete  lovon  ülő,  vörös  ruházatú  cserkesz, 
vállára  fektetett  lándzsával,  végül  a  L  pajzsban 
Finnország  címere :  vörös  mezőben  görbe  kard 
pengéjén  álló  koronás  arany  oroszlán,  páncélo- 
zott mellső  jobb  lábában  kardot  villogtatva,  ki- 
sérve kilenc  arany  rózsa  által,  a  császári  ház 
színei :  fekete -sárgar-fehér,  a  birodalom  színei : 
fehér-kék-vörös. 

Osztrák  császárság.  A  középcímer  arannyal 
fegyverzett,  kioltott  vörös  nyelvű  koronás  két- 
fejű sas,  fejei  fölött  az  osztrák  császári  korona 
lebeg,  jobbjában  kardot  és  jogart,  baljában  or- 
szágalmát tart.  A  sas  mellére  helyezett  pajzsban 
a  császári  ház  címere  és  pedig  a  Habsburg  cí- 
mer :  arany  mezőben  kékkel  fegyverzett,  kioltott 
kék  nyelvű,  kék  koronás  vörös  oroszlán,  Ausz- 
tria címere :  vörös  mezőben  ezüst  pólya  és  Lo- 
tharingia  címere :  arany  mezőben  vörös  jobbha- 
ránt pólya  három  csonkított  ezüst  sassal  meg- 
rakva. A  pajzst  az  osztrák-magyar  rendjelek  ve- 
szik körül  és  pedig  kívülről  befelé :  az  arany- 
gyapjas, Mária  Terézia,  Szent  István,  Lipót,  vas- 
korona és  Ferenc  József  rendek.  A  sas  szárnyain 
és  farkán  11  országos  és  tartományi  címer  fek- 
szik és  pedig  jobbról  balra  menőleg  a  következő 
sorrendben:  Magyar  ország, Galícia,  Alsó-Ausz- 
tria, Salzburg,  Stájerország,  Tirol,  Karinthia- 
Krajna,  Morva-Szüézia,  Erdély,  Illyria  és 
Csehország. 

A  kis  címer  hasonló  az  előbbiekhez,  azzal  a 
különbséggel,  hogy  a  11  címerpajzs  elmarad,  el- 
lenben a  rendjelek  valamennyié  szabályszerűen 
kell,  hogy  a  címeren  is  fel  legyen  tüntetve. 

A  nagy  címer,  amely  1836. 1.  (V.)  Ferdinánd 
császár  alatt  jött  használatba,  már  évek  óta 
nincs  használatban,  jóllehet  hivatalosan  nem  he- 
lyeztetett használaton  kívül.  A  nagy  címer  a  csíí- 
szári  koronával  ékített,  jobbról-balról  egy-egy 
arany  griff  által  tartott  arany  pajzsban  nyugvó 
kétfejű  koronás  sas,  melynek  mellén  egy  61  me- 
nőre osztott  pajzs  látható,  körülötte  a  rendjelek 
nag^'keresztjei.  A  címer  leu'ását,  minthogy  nem 
használtatik,  mellőztük.  —  A  birodalom  színei : 
fekete-sárga. 

Az  osztrák  örökös  tartományok  címerei  a  kö- 
vetkezők : 

Alsó-Ausztria.  Kék  mezőben  öt  jobbfelé  néző 
kiterjesztett  szárnyú  arany  sas.  —  Szinek  :  kék- 
sárga. 

Bukovina.  Kékkel  és  vörössel  hasított  pajzs- 
ban kioltott  vörös  nyeh'ü,  ezüst  szarvú  1  északi- 1 


tott  fekete  hivalyf ej  •  kísérve  a  szarvak  között 
és  kétoldalt  egy-egy  hatágú  arany  csillaggal.  -»■ 
Szinek :  kék-vörös. 

Csehó?  szag.  Vörös  mezőben  jobbra  forduló, 
ágaskodó,  kioltott  arany  nyelvű,  arannyal  fegy- 
verzett, arany  koronás,  kétfarkú  ezüst  oroszlán, 
A  pajzs  fölött  a  cseh  királyi  korona.  —  Szinek : 
vörös- fehér. 

Felső-Ausztria.  Hasított  pajzsban  elöl  fekete 
mezőben  jobbra  néző  kiterjesztett  szárnyú  arany 
sas,  hátulsó  mezeje  ezüsttel  és  vörössel  három- 
szor hasítva.  —  Szinek :  fehér- vörös. 

Galicia.  Kék  mezőben  vörös  pólyán  jobbra  lép- 
delő fekete  holló,  a  pólya  alatt  három  arany  ko- 
rona. —  Szinek :  a  lengyelek  által  használt  szinek: 
amarantvörös-fehér ;  a  rutének  által  használtak : 
sárga-kék. 

Görz  és  Gradiska.  Hasított  pajzs,  eleje  jobb- 
haránt osztva,  felül  kioltott  vörösnyelvű  koronás 
arany  oroszlán,  alul  ezüst  mezőben  három  bal- 
haránt  vörös  pólya.  Hátulsó  arannyal  és  kékkel 
osztott  mezejében  lebegő  horgonyvégü  ezüst  ke- 
reszt. —  Szinek :  fehér-kék. 

Illyria.  Kék  mezőben  antik  arany  gálya.  A 
pajzson  ódon  arany  korona.  Azillyr  királyság  tisz- 
tán cím,  amely  alatt  1816— 49-ig  Karinthiát, 
Krajnát,  Görz-Gradiskát,  Isztriát  és  Triesztet  ér- 
tették. 

Isztria.  Kék  mezőben  vörössel  fegyverzett 
arany  kecske.  —  Szinek :  sárga-vörös-kék. 

Karinthia.  Hasított  pajzsban  elül  arany  mező- 
ben három  egymás  fölött  lépdelő,  vörössel  fegy- 
verzett, kioltott  vörös  nyelvű  fekete  oroszlán. 
Hátul  vörös  mezőben  ezüst  pólya. 

Krajna.  Ezüst  mezőben  vörössel  fegyverzett, 
jobbra  néző  kék  sas,  fején  a  császári  koronával, 
mellén  vörössel  és  arannyal  kockázott  félholddal 
megrakva.  —  Szinek :  fehér-kék- vörös. 

Morvaország.  Kék  mezőben  jobbra  néző,  kiol- 
tott vörös  nyelvű,  arannyal  fegyverzett,  arannyal 
és  vörössel  kockázott  aranykoronás  sas.  Morvaor- 
szág régi  címerében  a  sas  vörössel  és  ezüsttel 
volt  kockázva,  az  ezüst  helyébe  III.  Frigyes  1462. 
az  aranyat  tette.  —  Szinek :  sárga-vörös. 

Salzburg.  Hasított  pajzs,  elül  arany  mezőben 
kioltott  vörös  nyelvű,  vörössel  fegyverzett  ágas- 
kodó fekete  oroszlán,  hátul  vörös  mezőben  ezüst 
pólya.  Szinek :  vörös-fehér. 

Stájerország.  Zöld  mezőben  vörössel  fegyver- 
zett jobbra  forduló,  ágaskodó,  tüzet  fújó  heral- 
dikai szörnyalak,  melynek  feje  sárkányé,  teste 
oroszláné.  Szinek :  zöld-fehér. 

Szilézia.  Arany  mezőben  arannyal  fegyver- 
zett, vörös  nyelvű,  jobbra  néző  aranykoronás  fe- 
kete sas,  mellén  lóherében  végződő,  közepén  ke- 
reszttel ékített  ezüst  félhold.  Szinek  :  sárga- 
fekete. 

Tirol.  Ezüst  mezőben  arannyal  fegyverzett 
jobbra  néző,  aranykoronás  vörös  sas,  szárnyain 
lóherében  végződő  arany  félholddal.  Szinek :  fe- 
hér-vörös. 

Trieszt.  Osztott  pajzs  felső  arany  mezejében 
arannyal  fegyverzett,  vörös  nyelvű,  aranykoro- 
nás fekete  kétfejű  sas,  alsó  ezüst  pólyás  vörös 
mezejében  liliomos  végú  arany  lándzsahegy.  Szi- 
nek :  vörös-fehér- vörös. 


VI 


Yorarlherg.  Kétszer  hasított  és  kétszer  osztott 
pajzs  szivpajzzsal,  és  a  7.  és  8.  mezők  között  9. 
mezőül  beókeléssel.  A  szívpajzs,  mely  az  5.  mező 
helyét  foglalja  el,  a  tartomány  kis  címerét  ábrá- 
zolja :  ezüst  mezőben  vörös  templomi  zászló  rúd 
nélkül  (a  Montforti  grófok  címere).  A  nagy  pajzs 
1.  mezejében  Bregenz  címere :  kürschben  herme- 
lines ezüst  cölöp,  2.  mezejében  Sonnenberg  címere : 
kék  mezőben  arany  hármas  halom  fölött  lebegő 
aranysugaras  nap,  3.  mezejében  Feldkirch  cí- 
mere, ezüst  mezőben  vörös  födelű,  tornyos  fe- 
hér templom,  kisérve  balról  ezüst  pajzsocská- 
val,  ebben  fekete  templomi  zászló,  4-.  mezejében 
Bludenzcímere:  ezüst  mezőben  fekete  egyszarvú, 
6.  mezejében  Hohenembs  címere :  kék  mezőben 
feketével  fegyverzett  arany  kőszáli  kecske,  7. 
mezeiéhen  Dornbirn  címere :  vörös  mezőben  ezüst 
pólya,  a  mezőben  zöld  alapból  kinövő  gyümölcs- 
csel megrakott  körtefa,  8.  mezejében  Bregenzer- 
wald  címere :  ezüst  mezőben  gyökeres,  tobozos 
fenyőfa,  9.  mezejében,  a  beékelésben  Montafon 
város  címere :  ezüstben  két  egymást  keresztező 
fekete  kulcs.  Színek :  vörös-fehér. 

Panama.  Kétszer  vágott,  felül  és  alul  hasított 
pajzs  1.  ezüst  mezejében  egymást  keresztező  szarv 
és  szuronyos  puska,  2.  vörös  mezejében  egymást 
keresztező  ásó  és  kapa,  3.  mezejében  földszoros, 
jobbról  fölkelő  arany  nappal,  L  kék  mezejében 
arany  bőségszaini,  5.  ezüst  mezejében  arany  szár- 
nyaskerék. 

Paraguay.  Kék  mezőben  zöld  alapon  rúdra  tű- 
zött, napsugaralíkal  körülvett  vörös  frigiai  sapka, 
a  rúd  tövében  balra  néző  arany  oroszlán  ül,  a 
pajzsmezőben  PazyJusticia  ezüst  felirat.  Színek : 
vörös-fehér-kék. 

Peru.  Osztott,  felül  hasított  pajzs.  Felül  az 
elülső  kék  mezőben  zöld  alapon  álló  befelé  for- 
duló láma,  hátul  ezüst  mezőben  zöld  alapon  álló 
kinafa,  alul  vörös  mezőben  arany  bőségszaru. 
iSzinek :  vörös- fehér- vörös  függőlegesen. 

Perzsia.  Kék  mezőben  zöld  alapon  jobbra  lépő, 
szembe  néző  sárga  oroszlán,  fölemelt  mellső  jobb 
lábában  görbe  karddal,  háta  mögött  arany  nap. 
Színek :  zöld-fehér. 

Pomeránia.  Ezüst  mezőben  arannyal  fegyver- 
zett griff.  Színek :  kék-fehér. 

Poroszország.  Közép  államcímer :  kétszer  ha- 
sított és  háromszor  vágott  pajzs  vörös  pajzsláb- 
bal. A  középpajzsban  Kelet-Poroszország  cimere, 
a  pajzs  többi  mezejében  Szilézia,  Brandenburg, 
Rajnai-Poroszország,  Posen,  Szászország,  Pome- 
ránia, Westfalia,  Lüneburg,  Holstein,  Schleswig, 
Lauenburg,  a  nürnbergi  várgrófság  és  Hohenzol- 
lern,  Hessen,  Nassau  és  Frankfurt  címere.  A 
pajzslábban  a  regaliák.  A  pajzs  körül  a  fekete 
sasrend  lánca  a  rend  jelvényével,  a  pajzsot  a 
porosz  királyi  korona  födi,  pajzstartók  két  vad- 
ember, lábhoz  eresztett  bunkóval. 

Portugália.  Vörös  mezőben  hét  arany,  kék 
kapus  toronnyal  körülvett  lebegő  ezüst  pajzs,  öt 
kék  színű  pajzsocskával  megrakva,  ezek  mind- 
egyikében öt  ezüst  golyó.  Színek:  kék-fehér 
függőlegesen. 

Posen.  Ezüst  mezőben  arannyal  fegyverzett, 
aranykoronás  jobbra  fordiüó  fekete  sas,  jobb  kar- 
mában jogarral,  baljában  országalmával,  szár- 


nyai lóherében  végződő  arany  félholddal  meg- 
rakva, mellén  aranykoronás  vörös  pajzs,  benne 
Posen  címere :  arany  koronás  ezüst  sas.  Színek : 
fehér-fekete-fehér. 

Rajnai  tartományok.  Ezüst  mezőben  arany- 
nyal fegyverzett,  arany  koronás  fekete  sas,  szár- 
nyán lóherében  végződő  arany  félhold,  jobb  kar- 
mában jogar,  baljában  országalma,  mellén  arany 
koronás  zöld  pajzs,  benne  hullámos  jobb  haránt 
pólya. 

Beüss.  Négyeit  pajzs  1.  és  4.  mezejében  a 
Beüss  címer:  fekete  mezőben  vörös  koronás, 
ágaskodó  vörös  oroszlán,  2.  és  3.  mezejében  Kra- 
nichfeldcijnere:  ezüst  mezőben  arany  daru.  Szí- 
nek :  fekete-vörös-sárga. 

Bománia.  Négyeit  pajzs  szívpajzzsal,  utóbbi  a 
Hohenzollern  címert  mutatja,  ezüsttel  és  feke- 
tével négyeit  pajzst.  Az  1.  mezőben  Oláhország 
címere :  kék  mezőben  jobbra  néző,  kiterjesztett 
szárnyú,  koronás  arany  sas,  csőrében  ezüst  ke- 
reszttel, jobb  karmában  arany  markolatú  kard- 
dal, baljában  arany  jogarral,  kisérve  a  felső  jobb 
sarokban  arany  nap  által.  A  2.  mezőben  Moldva 
címere :  vörös  mezőben  arany  bikafej,  szarvai  kö- 
zött hatágú  ezüst  csillaggal,  kísérve  a  felső  bal 
sarokban  ezüst  félhold  által,  a  3.  mezőben  Kra- 
jova  címere :  lebegő  leveles  arany  koronából  ki- 
növő koronás  arany  oroszlán,  mellső  lábaiban 
hatágú  ezüst  csillaggal,  a  4.  mezőben  Dobrudzsa 
címere:  kék  mezőben  két  egymásnak  forduló 
arany  delfin.  Színek:  kék-sárga-vörös,  függőle- 
gesen. 

San  Marino.  Kék  mezőben  három  zöld  színű 
sziklán  ugyanannyi  vörös  kapus,  hármas  bástya- 
oromzatu  torony,  tetejükbe  tűzött  egy-egy  ezílst 
strucctollal.  Színek:  kék-fehér. 

San  Salvador.  Kék  mezőben  tengerből  kiemel- 
kedő tüzhányóhegy,  fölötte  tizenkét  ezüst  csillag, 
a  tűzhányó  mögött  jobboldalt  arany  nap.  Színek : 
kék-fehér-vörös. 

Schaumburg-Lippe.  Négyeit  pajzs  szívpajzs- 
zsal.  A  szívpajzsban  Schaumburg  címere :  vörös 
mezőben  ezüst  csalánlevél.  A  nagy  pajzs  1.  és  4. 
mezejében  Lippe  címere :  ezüst  mezőben  zöld- 
kelyhü  vörös  rózsa,  2.  és  3.  mezejében  Swalen- 
berg  címere:  vörös  mezőben  nyolcágú  arany  csil- 
lagon ülő  fecske.  Színek :  fehér- vörös-kék. 

Schleswig- Holstein.  Hasított  pajzsban  elül 
arany  mezőben  két  egymásfölötti  befelé  forduló 
kék  oroszlán,  hátul  vörös  mezőben  ezüsttel  és 
vörössel  vágott  lebegő  pajzsocska,  körülötte  ezüst 
csalánlevél.  Szinek :  kék-sárga- vörös-fehér. 

Schivarzburg.  A  házi  címer  kék  mezőben  ágas- 
kodó koronás  arany  oroszlán.  Schwarzburg- 
Sondershausen  címere :  kék,  arany  és  fekete  jobb 
haránt  pólyákból  alkotott  kereszt  által  négyeit 
pajzs  arany  szívpajzzsal  és  arany  pajzslábbal,  a 
kereszt  ágai  a  szívpajzs  mellett  jobbról-balról 
f^gy-e^  kisebb  pajzzsal  megrakva.  Az  arany 
szívpajzsban  a  régi  német  birodalmi  címer,  a  két- 
fejű sas,  a  mellére  helyezett  arany  pajzsban  her- 
cegi süveg.  A  kereszt  jobb  ágára  helyezett  pajzs- 
ban a  házi  címer,  a  bal  ágra  helyezett  pajzsban 
Klettenberg  címere :  ezüst  mezőben  jobbra  for- 
duló fekete  szarvas.  A  nagy  pajzs  elülső  és  há- 
tulsó része  négyeit,  az  elülső  rész  1.  és  4-.  meze- 


VII 


jóben  Arnstadt  címere :  arany  mezőben  arannyal 
fegyverzett  fekete  sas,  2.  és  3.  mezejében  Son- 
dershausen  címere :  ezüst  mezőben  vörös  szarvas- 
agancs. A  pajzs  hátulsó  részében  az  1.  és  4.  mező- 
ben Mohenstein  címere:  vörössel  és  ezüsttel 
l2-szer  kockázott  mező,  a  2.  és  3.  mezőben 
Lauterberg  címere :  osztott  pajzsmezö  felső  ré- 
szében vörösben  ágaskodó  kétfarkú  arany  orosz- 
lán, alsó  részében  arannyal  és  vörössel  nyolcszor 
vágva.  Az  arany  pajzslábban  vörös  vasvilla  és 
vörös  lófésü.  Schtvarzburg-Rudolstadt  címere 
az  itt  leírttól  annyiban  tér  el,  hogy  a  pajzsláb 
máza  nem  arany,  hanem  ezüst  és  hogy  a  szívpajzs 
sasának  mellén  fekvő  pajzsban  hercegi  korona 
látható.  Színek :  kék-fehér. 

Spanyolország.  Négyeit  pajzs  szívpajzzsal  és 
a  3.  és  4.  mező  között  beékeléssel.  A  vörös  sze- 
gélyű kék  színű  kerek  szívpajzsban  a  Bonrbon 
ház  címere :  három  arany  liliom.  A  nagy  pajzs 

1.  és  4.  mezejében  Kastilia  címere  :  vörös  mező- 
ben háromtornyú  kék  kapuval  ellátott  arany  vár, 

2.  és  3.  mezejében  León  címere  :  ezüst  mezőben 
aranykoronás  vörös  oroszlán,  a  beékelésben  Gra- 
nada címere :  ezüst  mezőben  zöld  leveles  gránát- 
alma. Színek :  sárga- vörös-sárga-vörös-sárga, 

Svájc.  Vörös  mezőben  lebegő  ezüst  kereszt. 
Színek  fehér- vörös.  Az  egyes  kantonok  címerei 
és  színei  a  következők : 

Aargau.  Hasított  pajzsban  elől  fekete  mező- 
ben hullámos  ezüst  pólya,  hátul  kék  mezőben 
cölöpmentén  állított  három  ötágú  ezüst  csillag. 
Színek :  fekete-kék. 

Appenzell.  Ezüst  mezőben  jobbra  forduló,  ágas- 
kodó fekete  medve.  Színek :  fehér-fekete. 

Basel.  Hasított  ezüst  mezőben  elől  fekete  püs- 
pökbot, hátul  hét  golyóval  megtűzdelt  vörös  pász- 
torbot. Színek :  fehér-fekete,  fehér- vörös. 

Bern.  Vörös  mezőben  arany  jobbharánt  pólyá- 
ban fekete  medve.  Színek :  fekete-vörös. 

Freiburg.  Feketével  és  ezüsttel  vágott  pajzs. 
Színek :  fekete-fehér. 

Ge7if.  Hasított  pajzs  eltUső  arany  mezejében 
vörössel  fegyverzett,  vörös  koronás  fekete  félsas, 

(hátulsó  vörös  mezejében  arany  kulcs.  Színek: 
vörös-sárga. 
Glarus.  Vörös  mezőben  fekete  ruhás,  fekete 
kalapos  zarándok,  feje  dicsfénnyel  övezve,  olda- 
lán zöld  tarsoly,  jobbjában  bot,  baljában  könyv. 
Színek :  fekete-fehér-fekete- vörös. 

Graubünden.  Ezüst  pajzsban  három  egymás 
mellé  helyezett  pajzs :  1.  ezüsttel  és  feketével 
hasított ;  2.  ezüstben  fekete  bakkecske ;  3.  kék- 
kel és  arannyal  négyelve,  benne  arannyal  és 
kékkel  négyeit  kereszt.  A  pajzsok  mögött  jobb- 
ról sárkányölő  Szt.  György,  bah'ól  vadember, 
jobbjában  a  3.  pajzs  címerképét  feltüntető  zászló- 
val, baljában  kitépett  fenyőfával.  Színek :  szürke- 
fehér-kék. 

I/iizern.  Kékkel  és  ezüsttel  hasított  pajzs.  Szí- 
nek :  kék-fehér. 

Neuenburg.  Zölddel,  ezüsttel  és  vörössel  hasí- 
tott pajzs,  a  vörös  hasításban  fent  a  pajzsföben 
lebegő  ezüst  kereszt.  Szinek:  zöld-fehér-vörös, 
függőlegesen. 

St.-Gallen.  Zöld  mezőben  ezüst  lictornyaláb, 
zöld  szalaggal  átkötve.  Szinek :  zöld-fehér. 


Schaffhatisen.  Arany  mezőben,  arannyal  fegy- 
verzett, arany  koronás,  jobbra  ugró  fekete  bak- 
kecske. Szinek :  zöld-fekete. 

Schwyz.  Vörös  mezőben  a  bal  felső  sarokbaa 
lebegő  ezüst  keresztecske.  Szín :  vörös. 

Solothurn.  Vörössel  ós  ezüsttel  vágott  pajzs. 
Szinek :  vörös-fehér, 

Tessin.  Vörössel  és  kékkel  hasított  pajzs.  Szi- 
nek :  vörös-kék. 

Thurgau.  Ezüsttel  és  zölddel  jobbharánt  osz- 
tott pajzs,  mindegyik  osztásban  egy  arany  orosz- 
lán. Színek :  zöld-fehér. 

JJnterwalden.  Hasított  pajzs,  elől  vörössel  és 
ezüsttel  osztott  mezőben  váltakozó  színű  kulcs, 
hátul  vörös  mezőben  ezüst  kettős  kulcs.  Szinek  : 
vörös-fehér,  fehér-vörös. 

Uri.  Arany  mezőben  fekete  bikafej,  fekete  v. 
ezüst  szarvakkal,  orrában  vörös  karikagyűrű. 
Szinek :  sárga-fekete. 

Waadt.  Ezüsttel  ós  zölddel  vágott  pajzs  felső 
ezüst  mezejében  Liberté  et  Patrie  arany  felirat. 
Szinek :  zöld-fehér. 

Wallis.  Ezüsttel  és  vörössel  hasított  pajzsban 
elől  négy  vörös,  hátul  négy  ezüst  csillag,  a  hasí- 
tási vonalon  öt  váltakozó  színű  csillag.  Szinek : 
fehér-vörös. 

Zug.  Ezüst  mezőben  kék  pólya.  Szinek :  fehér- 
kék. 

Zürich.  Ezüsttel  és  kékkel  balharánt  osztott 
pajzs.  Szinek :  kék-fehér. 

Svédország.  Arany  talpas  kereszttel  négyeit 
kék  pajzs  szívpajzzsal.  A  szívpajzs  osztott,  elül  a 
Wasa  címer :  kékkel,  ezüsttel  és  vörössel  jobb 
haránt  hasított  mezőbon  arany  búzakéve,  hátul 
Beruadotte  pontecorvói  herceg  címere :  kék  mező- 
ben kéttornyú  ezüst  híd,  fölötte  a  Napóleoni  sas, 
e  felett  két  arany  csillag.  A  nagy  pajzs  1.  és  4. 
mezejében  Svédország  címere :  kék  mezőben  há- 
rom arany  korona,  2.  és  3.  mezejében  a  régi  gót 
királyság  címere :  kék  mezőben  három  huUámos 
balharánt  pólya  kétfarkú,  koronás  arany  orosz- 
lánnal megrakva.  Színek :  kék-sárga. 

Szász  királyság.  Házi  címer:  feketével  és  arany- 
nyal kilencszer  vágott  pajzs,  jobbharántos  zöld 
rutakoszorúval  megrakva.  A  királyi  felsógcímer 
a  következő  :  tizenkét  mezőre  osztott  pajzs,  mely- 
nek 5.  ós  8.  vörös  mezejét  szívpajzs  gyanánt  a 
királyi  koronával  fedett  házi  címer  foglalja  el. 
Az  1.  mezőben  Meissen  címere :  arany  mezőben 
befelé  forduló,  ágaskodó  fekete  oroszlán ;  2.  Thii- 
ringia  címere :  kék  mezőben  jobbra  forduló,  ágas- 
ko(tó,  ezüsttel  és  vörössel  nyolcszor  vágott,  arany 
koronás  oroszlán ;  3.  Pfalzi-Thüringia  címere: 
fekete  mezőben  jobbra  néző  arany  sas ;  4.  Ffalzi 
szász  címer :  kék  mezőben  befelé  néző  koronás 
arany  sas;  5.  Pleissen  címere :  kék  mezőben  aranj- 
nyal  és  ezüsttel  osztott,  kioltott  vörös  nyelvíí 
jobbra  forduló,  ágaskodó  oroszlán ;  6.  Vogtlam 
címere:  fekete  mezőben  befelé  forduló,  vörös 
nyelvű,  koronás  arany  oroszlán,  8.  Orlamünde 
címere :  vörös  szivekkel  behintett  arany  mezőbon 
jobbra  forduló,  vörös  koronás  fekete  oroszlán ; 
9.  Landsberg  címero :  arany  mezőben  két  kék 
színű  cölöp ;  10.  mező  magában  egyesíti  Felső- 
Lusatia  címerét:  kék  mezőben  arany  várfal, A/- 
tenburgét :  ezüst  mezőben  zöld  kelyhü  vörös  rózsa 


VIII 


és-  Henneberg  címerét :  arany  mezőben  zoId  hár- 
mas halom  középső  ormán  álló  vörös  tarajos  fe- 
kete kakas;  11.  Eisenberg  címere:  ezüst  mező- 
ben három  kék  pólya.  Színek :  fehér-zöld. 

Szász- Altenhurg.  Négyeit  pajzs  szívpajzzsal, 
utóbbiban  a  szász  házi  címer.  A  nagy  pajzs  1. 
mezejében  Altenburg,  2.  mezejében  Eiseríberg, 
3.  mezejében  Orlamünde,  i.  mezejében  Pleissen 
címere.  Színek  :  fehér-zöld. 

Szász-Kohurg-Gotha.  Négyeit  pajzs  szivpajzs- 
zsal,  utóbbiban  a  szász  házi  címer.  A  nagy  pajzs 

1.  mezejében  Gotha  címere:  kék  mezőben  ezüst- 
tel és  vörössel  nyolcszor  vágott  koronás  oroszlán, 

2.  mezejében  Meissen,  3.  mezejében  Henneberg 
címere,  4  mezejében  Koburg  címere :  fekete  me- 
zőben arany  oroszlán,  Szinek :  zöld-fehér. 

Szász- Meiningen.  Négyeit  pajzs  szívpajzzsal, 
utóbbiban  a  szász  házi  címer.  A  nagy  pajzs  1. 
mezejében  Thüringia,  2.  mezejében  Henneberg 
címere,  8.  mezejében  Römhild  címere:  vörös 
mezőben  arany  koronás  ezüst  oroszlán,  4.  meze- 
jében Meisseni  címere.  Színek :  zöld-fehér. 

Szászország  (Porosz -Szászország).  Arannyal 
és  feketével  tízszer  vágott  pajzs,  rajta  jobbharánt 
zöld  rutakoszorú.  Szinek :  fekete-sárga. 

Szász-Weimar.  Négyeit  pajzs  szívpajzzsal, 
utóbbiban  a  szász  házi  címer.  A  négyeit  pajzs  1. 
mezejében  Thüringia,  2.  mezejében  Meissen  cí- 
mere, 3.  hasított  mezejében  elől  Henneberg,  hátul 
Neustadt-Arnshaugk  címere :  ezüsttel  és  vörös- 
sel hasított  mezőben  egy-egy  váltakozó  színű, 
jobbharántpólya,  4.  hasított  mezejében  elől  Blan- 
kenhain  címere :  arany  jobbharánt  pólyás  ezüst 
ínezöben  balra  forduló,  vörössel  fegyverzett  orosz- 
lán, hátul  Tautenburg  címere :  kékkel  és  ezüsttel 
nyolcszor  jobbharánt  osztottmező.  Színek :  fekete- 
sárga-zöld. 

Szentszék.  A  mindenkor  uralkodó  pápa  címere, 
mögötte  egymást  keresztező  arany  és  ezüst  kulcs, 
fölötte  a  pápai  tiara.  Szinek :  fehér- sárga. 

Szerbia.  Vörös  mezőben  arannyal  fegyverzett 
kétfejű  ezüst  sas,  lábai  mellett  egy-egy  arany 
liliommal  kisérve.  A  sas  mellén  vörös  pajzsban 
ezüst  kereszt,  szárai  között  egy-egy  eztistacél. 
Szinek :  vörös-kék-fehér. 

Sziám.  Aranyszegélyű  pajzs  arany  villás  osz- 
tással, felül  sárga  mezőbsu  arany  alapzaton  há- 
rom fehér  elefánt,  elül  vörös  mezőben  arany- 
nyal szerszámozott  fehér  elefánt,  hátul  rózsaszín 


mezőben  két  egymást  keresztező  tör,  Szinek: 
fehér-vörös. 

Szilézia.  Arany  mezőben  arannyal  fegyverzett 
fekete  sas,  fején  here.  süveg,  mellén  ezüst  félhold, 
közepén  kereszttel  ékítve.  Szinek :  fehér-sárga. 

Szlavónia.  Lásd  a  Magyarország  cikket  tar- 
talmazó kötetet. 

Tripolisz.  Vörös  mezőben  ezüst  félhold  és 
csillag. 

Tunisz.  Aranyszegélyű,  tojásdad,  vörös  pajzs- 
ban, félholdban  végződő  arany  zászlórúd  körül 
csavarodó  zöld  színű,  két  bíbor  csíkkal  díszített 
lobogó,  rajta  ezüst  markolatú  kettőspengéjű  kard. 
Szín :  vörös. 

Törökország.  Címer  gyanánt  az  uralkodó  szul- 
tán tugrája  használtatik,  továbbá  zöld  vagy  vö- 
rös mezőben  növő  ezüst  félhold,  szarvai  között 
ezüst  csillaggal.  Szinek :  vörös-sötétzöld. 

Uruguay.  Négyeit  pajzs :  1.  kék  mezejében 
arany  mérleg,  2.  ezüst  mezejében  sziklán  álló 
háromtornyú  vár,  3.  ezüst  mezejében  barna  ló, 
4.  kék  mezejében  ezüst  bika.  Szinek :  fehér-kék- 
fehér. 

Venezuela.  Domború  vonallal  osztott,  felül  ha- 
sított pajzs :  1.  vörös  mezejében  arany  búzakéve, 
2.  ai'any  mezejében  két-két  egymást  keresztező 
lobogó  és  kard,  3.  kék  mezejében  zöld  alapon 
balra  vágtató  ezüst  ló.  Szinek :  sárga-kék-vörös. 

Waldeck.  Kétszer  hasított  és  kétszer  osztott 
pajzs  szívpajzzsal.  A  szívpajzsban  Waldeck  cí- 
mere :  arany  mezőben  nyolcágú  fekete  csillag.  A 
nagy  pajzs  1.  és  9.  mezejében  Pyrmont  címere : 
ezüst  mezőben  horgonyvégű  vörös  kereszt,  2.  és 
8.  mezejében  Bappoltstein  címere :  ezüst  mező- 
ben három  vörös  pajzsocska,  3.  és.  7.  mezejében 
Hoheneck  címere :  ezüst  mezőben  három  arany- 
koronás  fekete  sasfej ;  4.  mezejében  Tonna  cí- 
mere: kék  mezőben  arany  koronás,  kétfarkú 
ezüst  oroszlán,  6.  mezejében  Geroldseck  címere  : 
kék  zsindelyekkel  behintett  ezüst  mezőben  ko- 
ronás, kétfarkú  vörös  oroszlán.  Szinek :  fekete- 
vörös-sárga. 

Westfalia.  Vörös  mezőben  jobbra  ugró  ezüst 
ló.  Szinek :  fehér- vörös. 

Württemberg.  Hasított  arany  pajzsban  elül 
három  egymás  alá  helyezett  fekete  szarvas- 
agancs, hátul  három  befelé  forduló,  lépdelő  fekete 
oroszlán.  Szinek :  fekete-sötétvörös. 


Címerképek 


—     505     — 


Cfmertan 


Cúnerképek.  A  heraldikai  pajzson  előforduló 
képek  egyik  főcsoportja,  amelybe  tartozik  min- 
den, ami  nem  mesteralak  (1.  MesteraLak),  tehát 
1.  természetből  vett,  2.  mesterséges,  3.  képzeleti 
képek.  A  természetből  vett  C.  az  állat-,  növény- 
és  ásványvilágból  valók,  továbbá  elemek  vagy 
pedig  égitestek,  a  mesterséges  képek  a  művésze- 
tek és  kézi  mesterségek  köréből  vannak  véve,  a 
képzeletbeliek  pedig  az  emberi  fantázia  alkotta 
szörnyetegek. 

Címerkirály,  1.  Herold. 

Cimerköpeny,  1.  Díszek. 

Cimerleírás  (Blasonnirung)  alatt  valamely  cí- 
mernek a  heraldika  szabályai  szerinti,  teljes,  sza- 
batos rövid  leírását  értjük  úgy,  hogy  az  a  leirás 
után  pontosan  lerajzolható  is  legyen.  A  leírás 
sorrendje :  a)  a  pajzs,  b)  sisakdísz,  c)  takarók, 
azután  a  címertartók,  jelmondat  és  címerköpeny. 
A  C.  szakszerű  és  népies.  Előbbi  célja,  hogy 
kevés  szavaiból  a  heraldikus  megismerje  a  címert, 
amelyet  ábrázolva  nem  lát  és  a  leírás  után  pon- 
tosan visszaadhassa  rajzban,  míg  a  népies  C. 
alatt  oly  leírás  értendő,  hogy  a  nem  szakember 
is  képes  legyen  a  leírt  címert  elképzelni  és  le- 
rajzolni. 

Cimerlevél,  uralkodók  vagy  azok  képviselőitől 
kiállított  oly  oklevél,  mely  az  egyes  családokat 
V.  testületeket  feljogosítja  az  oklevélben  adomá- 
nyozott és  ott  leírt  vagy  lefestett  címer  viselésére. 
Lényegére  nézve  lehet:  régi  címert  megerősítő, 
új  címert  adományozó,  vagy  a  régi  címert  javító 
és  bővítő.  A  C.  csak  az  adományozott  címer  vise- 
lésére ad  jogot,  nem  egyszersmind  nemességre 
is,  melynek  adományozása  az  oklevél  szövegében 
külön  említendő.  Hazánk  ezen  általános  szabály 
alól  kivételt  képez,  mert  itt  a  régibb  időkben  a 
mohácsi  vészig,  a  legtöbb  esetben,  már  elébb  ne- 
meseknek adomány oztattak  címerek,  sőt  gyakran 
olyanoknak,  kiknek  megvolt  az  ősi  címerük  (Vaj- 
day,  Chapy  János,  Nagymihályi,  Buthkay  stb.), 
a  mohácsi  vész  után  a  C.-ekben  kivétel  nélkiil 
nemesség  is  adomány oztatott  (1.  Ármálista).  A 
C.  adományozása  a  XIV.  sz.  elején  jő  haszná- 
latba.Franciaországban  Szép  Fülöp,Németország- 
ban  I.  Albert,  Magyarországon  I.  Károly  alatt. 
Azonban  ezen  XIV.  sz.-ban  kiállított  címerado- 
mánylevelek nem  tartalmazzák  a  címerek  festett 
ábráit.  Magyarországon  eddig  öt  eredeti  C.-et 
ismerünk  a  XIV.  sz.-ból.  Ezek :  Miklós,  Enyerei 
Imre  fiáé  (1326),  a  Donch  zólyomi  főispáné  (1327), 
Kolozs  mesteré  (1332),  Kassa  városáé  (1369)  és 
a  Csentevölgyieké  (1398).  Festett  címeri'el  ellá- 
tott C.-ek  Franciaországban  VI.  Károly,  Német- 
országban Rupprecht,  Csehországban  Vencel,  Ma- 
gyarországban Zsigmond  király  alatt  állíttattak  ki 
először.  A  hazai  festett  címerüek  között  legrégibb  a 
Tétényi  Andrásé  (1405),  Garázda  Miklósé  (1409) 
és  a  Hideghéty-családé  (1411).  A  mohácsi  vész 
előtti  korból  festett  családi  címeres  C.  eredetiben 
mintegy  170  maradt  reánk.  A  C.-ek  a  XVII. 
8z.-ig  egy  —  az  uralkodó  függő  pecsétjével  el- 
látott —  pergamen  lapból  álltak,  melyen  Ma- 
gyarországon csaknem  kivétel  nélkül  a  szöveg 
elejére  volt  festve  a  címer,  külföldön  a  szöveg 
közepére  is.  A  XVII.  sz.-tóí  a  C.  szövege  könyv- 
alakban pergamen  lapokra  iratik  le,  melyek  közül 


egyet  a  festett  címer  foglal  el  s  az  egész  díszes, 
többnyire  veresbársony  kötésbe  van  foglalva, 
melyről  aranyzsinóron  függ  az  aranyozott  ezüst, 
vagy  bronz  dobozba  zárt  fejedelmi  pecsét.  Elvétve 
még  a  XVIII.  sz.-ban  is  találtak  pergamenlapra 
kiállítottakat.  Magyarországon  a  C.  1845-ig  latin 
nyelven  állíttatott  ki,  még  az  erdélyi  fejedelmek 
által  is. 

Cimerleveles  nemes,  1.  Ármálista. 

Cimemövény  (Wappenblume,  plantae  heral- 
dicae),  az  olyan  növény,  mely  valamely  nemzet 
V.  család  címerét  díszesíti.  így  pl.  az  íreknek  az 
erdei  madársóska  (Oxalis  acetosella),  majd  a  ló- 
here, a  spanyolnak  a  Cistusladaniferush.neyü. 
bodorrózsa,  az  angolnak  a  rózsa,  a  skótnak  a  bo- 
gács, Costarieának  a  kávéfa,  Mexikónak  az 
Opuntia- kaktusz,  a  franciáknak  a  liliom,  Peru- 
nak a  kinafa  a  C.-e  {l.Odontospermum).  A  ma- 
gyar községek  pecsétnyomóján  gyakran  a  szán- 
tóvasat meg  a  búzakalászt  látni. 

Címersértés,  1.  Címer. 

Címertan  (ném.  Wappenkunde,  franc,  science 
des  armoires),  a  heraldika  elméleti  része,  mely 
a  címer  szabályait,  alkatrészeit,  szerkesztését,  mű- 
nyelvét, annak  különböző  nemeit  és  történelmi 
fejlődését  ismerteti.  A  gyakorlati  rész  a  címer- 
művészet  (nóm.  Wappenkunst,  franc.  Art  des  ar- 
moiries),  mely  a  címerek  tényleges  előállításával 
foglalkozik.  A  C.  müvelése  csak  a  heraldika  fény- 
korának végével  kezdődik  s  a  XIV.  sz.-ot  meg- 
előzőleg csak  a  heroldok  énekeiben  fedezhetők  fel 
egyes  címerszabályok,  ezek  is  leginkább  a  színek  s 
címeralakok  műnyelvére  vonatkoznak.  A  XIV.  sz. 
utolsó  felében  azonban  egyetemeken  már  előad- 
ták a  C-t  8  első  az  olasz  jogtudós  Bartolus  de 
Saxoferrato  (1313—1359),  ki  a  C.-nal  rendszere- 
sen foglalkozott.  Műve :  Tractatus  de  insigniis  et 
armis,  két  részből  áll,  az  első  a  címerjogot,  a  má- 
sik a  címermüvészetet  tárgyalja,  az  elsőben  azt 
írja  le,  kinek  van  joga  zászlóján  és  pajzsán  cí- 
mert viselni,  a  másodikban  annak  festését  és  vi- 
selési módját  ismerteti.  Németországban  legré- 
gibb Rothe  János  (megh.  1434)  thüringi  lelkész 
Ritterspiegel  c.  műve  a  címerek  eredetéről,  a  cí- 
meralakok jelentéséről  s  a  címerek  alkotásáról. 
Korra  legközelebb  áll  ezekhez  a  francia  Prinsault 
Kelemen  1416.írottműve,melynek  tíz  fejezetében 
egész  rendszerét  adja  aC.-nak.Prinsault  acímerek 
eredetét  Nagy  Sándor,  Hektor,  Július  Caesarig 
viszi  vissza.  Hét  heraldikai  szint  állapít  meg, 
oda  sorozván  a  bíbort  is,  ezenkívül  minden  egyes 
szint  vonatkozásba  hoz  egyes  erényekkel,  vér- 
mérsékletekkel,planétákkal,égi  jegyekkel,  drága- 
kövekkel, a  hét  egyes  napjaival,  elemekkel  s  ér- 
cekkel, így  pl.  a  veres  szín :  az  erények  közül  a 
vitézséget  s  bátorságot,  a  vérmérsékletek  közül 
a  szenvedélyest,  a  planéták  közül  Saturnust,  az 
égi  jegyek  közül  a  kost,  oroszlánt  s  a  nyilast, 
a  drágakövek  közül  a  rubint,  a  hét  napjai  közül 
a  szombatot,  az  elemek  közül  a  tüzet,  az  ér- 
cek közül  a  rezet  jelenti.  Azon  címereket,  me- 
lyekben színre  szín,  ércre  érc  van  alkalmazva, 
hamisaknak  tartja,  kivéve  Jeruzsálem  címerét. 
Fő  érdeme,  hogy  megteremti  a  heraldikai  mű- 
nyelvet és  pontos,  szabatos  meghatározásaival 
a  francia    heraldikát.   A    C.  történetével  első 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Címertan 


—    506    — 


Címertörés 


Ízben  Hemmerlln  Félix  zürichi  lelkész  (született 
1389.,  megh.  1460  körül)  foglalkozik :  Traetatus 
de  nobilitate  et  rusticitate  c.  müvének  29-ik  feje- 
zetében, hol  a  címerek  eredetét  ókori  klassziku- 
sokból ós  szentkönyvekböl  vett  idézetekkel  ma- 
gyarázgatja. A  címerjogról  irott  rósz  Saxoferrato 
müvéből  van  véve.  B  XIV— XV.  századbeli  kút- 
főkhöz sorakoznak  még :  Barnes  Júlia  apácafeje- 
delemasszony müve  1486. :  Book  of  St.  Albans, 
Upton  Miklósé  1496. :  De  re  heraldiee  anglice,  s 
Daron  Péter  által  kiadott  két  mü  1495. :  Le  bla- 
son  de  toutes  armes  et  écus  és  L'honneur  des  no- 
bles  blasons  etc. 

A  XVI.  sz.-ban  főképen  két  író  emelkedik  ki : 
a  francia  Cassaneus  Bertalan  s  a  német  Span- 
genberg  Ciriák.  Az  előbbi  szül.  Issy  L'Bvéqueben 
1480.,  1502.  Páviában  a  jogok  doktora,  1531.  Pa- 
risban parlamenti  tanácsos  s  kevéssel  utóbb  a 
provengei  parlament  elnöke  lett,  megh.  1542. 
Müve :  Catalogus  gloriae  mundi  1529.  jelent  meg 
s  200  év  alatt  húsz  kiadást  ért .  A  C.-nal  az  1-ső 
rész  38.  konsziderációja  foglalkozik  száz  pontban. 
Spangenberg:  Adels-Spiegel  C.  1494.  megjelent 
müvének  14—47.  fejezeteiben  tárgyalja  a  heral- 
dikai részt  és  sokat  foglalkozik  az  egyes  címer- 
alakok jelképes  jelentőségével,  pl.kar  karddal  a.m. 
Istentől  nyert  erőnk  felhasználása  elleneink  leve- 
résére, de  egyúttal  alattvalóink  megoltalmazá- 
sára ;  hold  gyors  töltével  és  fogytával,  az  emberi 
élet  s  a  szerencse  állhatatlanságát  jelzi,  nehogy 
valaki  nemességében  és  vagyonában  elbizakod- 
jék. A  XVII.  és  XVIII.  sz.-ban  a  C.  már  nagy- 
számú jeles  művelőkre  talált,  minők :  Menestrier 
Claude  Frangois,Vulson  de  la  Colombier,  Lauvan, 
Geliot  a  franciáknál ;  Petra  Santa  az  olaszoknál ; 
Nisbet  Sándor,  Guillim  János,  Randái  Holmes  az 
angoloknál.  A  németeknél :  Spener  Jakab  Fülöp, 
Trier  János  Farkas,  Smeizel  Márton  és  Gatterer 
János  ;  napjainkban  Hefner  Ottó,  Titán,  Berndt 
Keresztély,  meyerfelsi  Meyer  Károly  lovag,  Ho- 
henlohe-Waldenburg  Frigyes  Károly  herceg, 
Querfurt  Kürt,  Grenser  Alfréd,  Seyler  Gusztáv, 
Hildebrandt  Adolf  Mátyás,  Gritzner  Miksa,  Ret- 
berg  Ralf,  Warnecke  Frigyes.  Magyarországon 
a  C.  nem  mutat  fel  a  múltban  alaposabb  mű- 
velőket. Legrégibb  mü  Párizpápai  Ferenc  Ars 
heraldica  c.  kis  müve  16  fejezetre  osztva,  mely- 
nek azonban  csak  három  utolsó  fejezete  tárgyalja 
—  Spener  nyomán  —  a  C-t.  Néhány  lapra  össze- 
vont C-t  közöl  1831.  Nyiri  István  sárospataki 
tanár  Tudományok  öszvesége  c  müvének  Il-ik 
kötetében  Gatterer  nyomán.  Újabban  b.  Nyáry 
Albert  A  Heraldika,  vezérfonala  c.  nagy  inun- 
kat adott  ki,  melyben  a  heraldika  s  legkivált  a 
magyar  heraldika  történetével  foglalkozik.  A  ma- 
gyar heraldikai  és  genealógiai  társaság  megala- 
kulván, ennek  szakközlönye,  a  Turul,  régi  pe- 
csétek kiadásával,  a  nemzetségi  elmerek  tisztá- 
zására vonatkozó  értekezéseivel,  régi  címerleve- 
lek közlésével  —  mindinkább  elfogadva  az  új  he- 
raldikai iskola  irányát  —  nagy  érdemeket  szer- 
zett a  C  terén.  Címergyüjteményeink  :  Nagy 
Iván  Magyarország  családai  című  müve,  de 
ez  inkább  családtani  szempontból  jeles,  míg  a 
Nürnbergben  német  nyelven  megjelenő  Neue  | 
Siebmacher  e.  vállalat  Magyarországra  vonatkozó  | 


része  Der  ungarische  Adél  c.  alatt  Csergheő  Gézá- 
tól s  ennek  pótlékkötete  szintén  Csergheő  Géza  és 
Csoma  Józseftől  szerkesztve,  és  annak  erdélyi 
része  Reichenauer  Konstantin,  Csergheő  Géza  és 
Bárezy  Oszkár,  továbbá  horvátországi  része  Boj- 
nieie  Iván  szerkesztésében  az  eddig  ismert  címe- 
rek nagy  részét  felöleli,  az  összes  idevonatkozó 
szakirodalom  felhasználásával. 

Irodalom.  A  címerek  fejlődése  és  nemei,  tekintettel  a  ma- 
gyar heraldikára.  Csergheő  Gézától,  Turul  1884.  61  1.  ;  Nagy 
Iván,  Elmélkedés  a  C.  méltatásáról :  n.  o.  1884,  3.  1.  ;  Az 
első  magyar  C. :  Ars  Heraldica,  Páriz  Pápaitól.  1695.  meg- 
jelent Pálma  Ferenc  Károly  Heraldicae  regni  Hungáriáé 
Specimen  Viennae  1766  c.  müvében.  Ism.  Deák  Farkas,  Tu- 
rul 1883,  105.  1. ;  Nagy  Sándor,  Heraldikai  kéziratok  a 
Magy.  Nemzeti  Múzeumban,  u.  o.  1883  ;  Tagányi  Károly, 
Magyarország  címertára,  Turul  1882  és  köv.  ;  u.  az,  Címer- 
hamisítás a  múlt  században  (u.  ott.);  báró  Nyáry  Albert, 
A  heraldika  vezérfonala,  Budapest  1886 ;  Bárczay  Oszkár, 
A  heraldika  kézikönyve,  u.  o.  1897,  ahol  a  heraldikai  iro- 
dalom legkiválóbb  kézi  könyvei  is  fel  vannak  sorolva.  Az 
angol  heraldikára,  mely  a  kontinens  heraldikájától  sokban 
teljesen  eltérő  gyakorlatot  mutat  fel,  1.  Pox-Davies,  A 
complete  guide  of  heraldry,  London  1910.  A  középkori  ma- 
gyar heraldikára  v.  ö.  Fejérpataky  László  bevezetését  a 
Magyar  Címeres  Emlékek  (Budapest  1901—02)  L  és  II. 
köteteihez,  továbbá  Csoma  Józsefnek  értekezéseit  a  Turul 
különböző  évfolyamaiban ;  az  erdélyi  heraldikára:  Sándor 
Imre,  Cimerlevelek  (Kolozsvár  1910 — 11). 

Címertartó,  1.  Díszek. 

Címertörés  (ném.  Beizeichen,  Brüche).  Bizo- 
nyos jelek  az  ősi  címer  pajzsában  v.  sisakdíszében, 
melyek  által  egyes  családok  egyes  ágai  v.  ifjabb 
szülöttek  az  idősebbtől  —  magukat  megkülönböz- 
tették. B  C-ek  a  sisakdísz,  pajzssztn,  a  címerala- 
kok megváltoztatásában,  egyes  pajzsalakok  meg- 
csonkításában, elhagyásában,  hozzátételében,  v. 
helyzetük  megváltoztatásában,  újabb  címer  vagy 
sisakdísznek,  v.  mindkettőnek  a  régihez  csatolá- 
sában nyilvánultak.  Legszokottabb  a  tornagal- 


Címertörés. 


lér,  a  jobb  vagy  bal  harántpólya  vagy  törés,  csil- 
lag 8  félhold.  A  C-ek  különösen  Angol-  és  Fran- 
ciaországban gyakoroltattak  rendszeresen,  mert 
itt  ezt  a  rendszeres  majorátusi  intézmény  köve- 
telte. Németországban  a  C  leginkább  a  sisak- 
díszeknek, vagy  a  pajzsalak  színeinek  meg- 
változtatásában nyilatkozott.  Nálunk  a  XIII— 
XV.  sz.-ig  találunk  némi  nyomaira.  Ilyenek 
az  Aba-nemzetségből  származó  Omode  nádor 
(1299),  Demeter  tárnokmester  (1334)  és  Gagyi 
László  (1372)  címerei,  hol  az  elsőben  egy,  a  má- 
sodikban két,  a  harmadikban  öt  pólya  látható ; 
ilyen  az  egyes  nemzetségi  címerek  pajzsszínei- 
nek különbözősége  is,  amidőn  pl.  az  Osl  nemzet- 
ség szárnyas  karma  egyszer  aranv,  máskor  kék, 
a  Guthkeledek  hármas  oldaléka,  vagy  a  Rathold 
nemzetség  hárslevele,  egyszer  veres,  máskor  kék 
pajzsban  fordul  elő.  Törvénytelen  születések  jel- 
zésére szolgáló  C :  a  balharánt  keskeny  pólya 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cím  és  jeliegr 


—    507     — 


Clmino 


^fattyuzsineg,  Bastardfaden,  baton  sinister),  mely 
iíülönösen  Franciaországban  volt  használat- 
ban. Németországban  nem,  mert  ott  a  tör- 
vénytelen születésűek  nem  használhattak  cí- 
mert. 

Cím  és  jelleg,  az  államhivatalnokoknak  adott 
fíz  a  kitüntetés,  melynél  fogva  az  általuk  elfog- 
lalt hivatali  állásnál  közvetlenül  magasabb  rang- 
gal ruháztatnak  fel.  Az  1896-iki  magy.  pénzügy- 
min, szolgálati  szabályzat  209.  §-a  értelmében  a 
magasabb  tiszti  állás  rangjával  vagy  jellegé- 
vel felruházott  tisztviselő  magasabb  fizetés, 
lakbér  és  napidíjra  való  igény  kivételével,  a  ma- 
gasabb állással  összekötött  minden  más  előnyben 
részesül,  az  1893.  IV.  t.-c.  8.  §-a  szerint  pedig  va- 
lamely fizetési  osztályba  sorozott  állás  címével 
és  rangjával  vagy  jellegével  ellátott  tisztviselő 
tjsak  aúcor  lép  az  illető  állással  egybekötött  illet- 
mények élvezetébe,  ha  erre  az  állásra  valóság- 
gal kineveztetik.  A  bírákra  és  ügyészekre  vo- 
natkozólag az  1891.  XVII.  t.-c.  26—32.  és  50.  §-a, 
továbbá  az  1907. 1.  t.-c.  1 — 5.  §-a  akként  rendel- 
kezik, hogy  a  király  vidéki  törvényszék  elnöké- 
nek és  táblabírónak  kúriai  birói,  törvényszéki 
bírónak  és  járásbirónak  kir.  táblabírói,  kir. 
ügyésznek  pedig  főügyészi  helyettesi  C.-et  ado- 
mányozhat, ha  az  illető  bíró  v.  ügyész,  mint  ilyen 
már  öt,  illetve  tíz  évig  szolgált  s  magát  kitün- 
tette. A  C.-gel  felruházott  ügyészek  és  bírák  nem- 
csak a  magasabb  rangot,  hanem  a  ranggal  egybe- 
kötött magasabb  fizetési  osztály  illetményeit  is 
élvezik.  Ezenfölül  a  kúriai  birói  C.-gel  felruhá- 
zottak a  kúria  bíráival,  az  ítélőtáblai  birói  C.-gel 
felruházottak  az  ítélőtáblák  bíráival  és  a  fő- 
ügyészi helyettesi  C.-gel  felruházottak  a  fő- 
ügyészi helyettesekkel  egy  országos  létszámba 
foglaltatnak,  úgy  hogy  őket  a  valóságos  állásra 
kinevezettekkel  egyenlő  rang  és  javadalmazás, 
úgyszintén  fokozatos  előléptetés  is  megilleti. 
Cimet,  cimetfa  (növ.),  1.  Cinnamomum. 
Cimetalma  (növ.,  Anona  L.,  1.  o.).  A  C.  gyü- 
mölcse általában  corossol  vagy  cachimmi  név 
alatt  ismeretes.  Az  A.  cJierimolia  Míll.  (cheri- 
nioya)  fajt  pompás  ízű  gyümölcseért,  melyből  er- 
jesztett italt  állíta- 
nak elő,  Peruban  és 
Spanyolországban 
termesztik,  külön- 
ben Peruban  és  Co- 
lumbiában erdőket 
alkot.  Az  A.  palus- 
tris  L.  délbraziliai 
és  nyugatíndiai  gyö- 
keréből való  a  nyu- 
gatíndiai s  dugónak 
használt  pára  (in- 
nen angol  neve: 
corkwood) ;  levelét 
féreg  ellen  használ- 
ják. Az  A.muricaia 
L.  az  Antillákon  ho- 
nos, Brazíliában  és  másutt  kultiválják.  Gyü- 
mölcse 2  kg.  súlyt  is  elér,  borszerü  ital  készül 
belőle;  levelét  a  francia Guayanában  teának  hasz- 
nálják. Jó  gyümölcse  van  továbbá  az  ugyancsak 
az  Antillákon  honos  és  másutt  kultivált  A.  reti- 


Cimetalma  (Anona  squamosa)  ága 
kicsinyítve,  a  virággal, a  gyümölcs- 
csel meg  emennek  a  keresztmetsze- 
tével. 


culata  L.-nek  is.  Alakja  után  a  francia  coeur  de 
boeuf-nek  (ökörszív)  nevezi,  angol  neve  bullocks 
heart  és  custard  apple.  Az  A.  sqtiamosa  L.  Co- 
lumbia és  Peru  4—6  m.  magas  fája ;  pikkelyes 
ökölnagyságú  gyümölcse  (ate  v.  athe,  cimetalma, 
cukoralma)  jóízű,  azért  más  földrész  forró  tarto- 
mányaiban ültetik.  Háncsából  kötél  készül. 

Cimetalmafélék  a.  m,  Anonaceae  (1.  c). 

Cimetbabér  (növ.),  1.  Cinnamomum. 

Cimeteriom.  1.  Ginterem. 

Cimetfa  (növ.),  1.  Cinnamomum. 

Címetiére  (franc.)  a.  m.  temető. 

Cimetkonfekt  (növ.),  1.  Cinnamomum. 

Cimetolaj  (növ.),  1.  Cinnamomum. 

Cimetszegfü  (növ.),  1.  Kassziavirág. 

Cimetszög  (növ.),  1.  Cinnamomum. 

Cimet-tinktura  (növ.),  1.  Cinnamomum. 

Cimetvirág  (növ.),  1.  Cinnamomum. 

Cimetvíz  (növ.),  1.  Cinnamomum. 

Cimex  (áiiat)^  1.  Poloska. 

Címezés  (postai).  A  tüzetes  C.  feltétele  a  jó 
kézbesítésnek  s  viszont  a  gyakori  hiányos  C.-ek 
okai  a  kézbesíthetetlen  küldemények  nagy  szá- 
mának és  ebből  folyólag  a  felek  károsodásának, 
mert  az  elégtelen  C.  következményeiért  (késedel- 
mek, téves  kézbesítések  stb.)  a  posta  nem  szava- 
tol. Ezért  nagyobb  városokba  szóló  címeknél  nem 
elégséges  a  név  kiírása,  hanem  szükséges  a  fog- 
lalkozás és  állás  megjelölése  v.  egyéb  megkülön- 
böztető jelző  használata,  mint:  ifj.,  íd.,  dr.  stb., 
nemkülönben  a  lakás  tüzetes  meghatározása  is 
(kerület,  utca,  házszám,  emelet,  ajtószám).  Kisebb 
helyekre  fontos  kiírni  az  utolsó  postát,  a  járást, 
a  vármegyét,  külföldre  szóló  küldeményeknél  ós 
levelezésnél  pedig  az  országot,  a  tartományt, 
kormányzóságot,  grófságot  (eounty),  az  észak- 
amerikai  Unióban  az  államot  stb.  Leghelyesebb  a 
címet  azon  a  nyelven  írni,  melyet  a  rendeltetés 
helyén  beszélnek.  Csomagoknál  a  cím  lehetőleg 
magára  a  göngyöletre  és  ne  papírlapra  írassék, 
ha  pedig  ez  nem  lehetséges,  a  címlapot  ne  csak 
szélével,  hanem  egész  hátsó  lapjával  ragasszuk  a 
göngyöletre,  íll.  aranyat,  ezüstöt  v.  drágaságot 
tartalmazó  küldeményekre  alkalmazzunk  tartós 
címzászlócskát.  A  C.  alakja  és  egymásutánja  a 
feladó  tetszésére  van  bízva.  Többnyire  fent  van 
a  címzett  neve  és  állása  s  alant  jobbra  a  ren- 
deltetési hely  s  a  lakás.  Külföldön  gyakran  meg- 
fordítva, legfelül  írják  a  rendeltetési  helyet. 
Chi/fre-címet,  azaz  egyes  betűket,  számokat  stb. 
teljes  cím  helyett  csakis  nem  ajánlott,  poste  res- 
tante  levelezésnél  fogad  el  a  posta.A  címen  kívül 
a  feladó  a  clmiratra  ráírhatja  saját  nevét  s  címét 
is  és  mindazon  adatokat,  melyeket  a  postai  keze- 
lés, irányítás  és  kézbesítés  megkíván.  A  feladó 
küldeményének  címét,  mindaddig  míg  az  kézbe- 
sítve nincsen,  utólag  a  posta  közvetítésével  meg 
is  változtathatja. 

Cimier,  1.  Oromdísz. 

Cimiez  (ejtsd:  szimjé),  fereucreudí  kolostor  és 
telep  Nizzától  4  km.  ÉK. -re,  Nizza  községi  köte- 
lékében ;  Cemenelum  római  város  Diana-templo- 
mának romjaiból  építették  1540.  Ugyanott  egy 
nagy  amfiteátrum  romjai  is  láthatók.  L.  Nice. 

Cimino  (ejtsd:  csimino),  Montc,  vagy  Monté  di 
Viterbo  v.  Soriano,  1056  m.  magas,  tufarétegek- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  kereseadSI 


Címirodák 


508     — 


Cincárok 


kel  takart  trachit  hegy  az  olasz  Viterbo  kerület- 
ben. Közel  van  hozzá  sűrű  erdőség  közt  Lago  de 
Vico,  a  régiek  Lacus  Ciminiusa,  1488  m.  szé- 
les és  4460  m.  hosszú  krátertó.  Területe  14-6  km^, 
tengerszin  fölötti  magassága  507  m. 

Címirodák,  nagyobb  városokban  olyan  inté- 
zetek, ill.  vállalatok,  melyek  mindenféle  foglal- 
kozási ághoz  tartozók  címeit  egybegyűjtik,  nyil- 
vántartják, a  címszalagok,  borítékok  írását,  na- 
gyobb küldemények,  pl.  árjegyzékek  címezését 
és  szétküldését  elvállalják.  Külföldön  néhol  a 
munkaközvetítő  intézeteket  is  C.-nak  hívják. 

Címjegyzék,  1.  Címtár. 

Címke  (vignette),  árúkra  illesztett  s  ezek  mi- 
nőségót, eredetét,  előállítóját  stb.  feltüntető  jegy 
papírból  vagy  ércből. 

Címkép,  valamely  könyvben  a  főtárgyra  vo- 
natkozó ábrázolás,  mely  rendesen  a  címlap  mellé 
köttetik  be. 

Címkiadás  alatt  egy  munkának  olyan  ú.  n.  új 
kiadását  értik,  midőn  a  kiadó  a  könyvet  új  cím- 
lappal és  új  évszámmal  ellátva,  mintegy  új  kön- 
tösben másodszor  hozza  forgalomba.  Oly  C-t 
rendezni,  mely  a  «javított»  vagy  «bövített»  jel- 
zővel van  ellátva,  nem  illik  s  ez  ellen  a  szerző 
is  tiltakozhatik.  Oly  könyvből,  melynek  kész- 
letét más  kiadó  a  tulajdonjog  nélkül  megvette, 
az  új  tulajdonos  C-t  nem  rendezhet ;  ép  úgy  el- 
lenkezik a  tisztességes  eljárással,  ha  egy  kiadó 
valamely  munka  példányainak  egy  részét  az  ere- 
deti címtől  eltérő  címlappal  látja  el,  ami  esetleg 
büntetendő  cselekmény  tárgya  is  lehet. 

Címkórság,  az  üres  címek  megszerzésére  való 
beteges  törekvés,  és  túltengő  címhasználat.  A 
régi  egyiptomi  királyok  építészeti  és  szobrászati 
emlékeiken  a  címek  végtelennek  látszó  sorá- 
val illették  magukat.  A  keleten  a  címhajhászás 
még  most  is  virágzik.  Európában  a  címkórság  a 
bizánci  udvarnál  kapott  lábra.  A  C  magas  fokra 
lépett  XIV.  Lajos  udvarában,  s  az  ezt  Európa- 
szerte  utánzó  kisebb  udvarokban. 

Címlap,  a  könyvnek  első  lapja,  melyen  a 
könyvben  leirt  tárgy  megneveztetik  s  ezen  kí- 
vül a  munka  szerzője,  kiadója  vagy  nyomdásza  s 
megjelenési  éve  is  jelezve  van.  A  fő  C  meg- 
óvása céljából  jelentékenyebb  műveknél  rövid 
címmel  ellátott  melléklapot  is  alkalmaznak,  me- 
lyet szennycímlapnak  neveznek.  A  könyvnyomdá- 
szat első  idejében  C-ot  még  nem  használtak  s 
ezt  a  tartalmat  jelző  néhány  bevezető  sor  pótolta, 
pl.  Incipit  liber  processionum  secundum  ordiné  pa- 
trű  predicatorum.  L.  Cím-árkus  és  Kolofon. 

Címlet,  kötvények,  részvények  stb.  kibocsA- 
tásánál  a  kölcsön  vagy  alaptőke  azon  egységét 
nevezik  így,  melyet  egy  di'b  kötvény  vagy  rész- 
vény stb.  képvisel. 

Cimmériak,  1.  Kimmériak. 

Cimmetalma  (növ.),  1.  Cimetcdma. 

Cimogén,  1.  Petróleum. 

Cimolit  (eimoli  föld,  creta  cimolia),  kovasav- 
ban gazdag,  piszkosan  fehér  agyag  Argentiera 
(az  ókori  Kimolos)  görög  szigetről,  összetétele 
Al^SÍ90j4-|- öHjO;  már  az  ókorban  használták 
szappan  helyett  mosásra,  foltos  ruhák  tisztítá- 
sára, valamint  orvosszerűi.  Folttisztító  szerül  ma 
is  alkalmazzák,  úgyszintén  a  szövetek,  kendők 


kallózására.  Valószínűleg  traehitos  közetek  mál- 
lási  terméke.  Rokon  vele  az  anauocit  Bilinröl 
(Csehország). 

Cimon,  1.  Kimon. 

Cimpa,  1.  a  fülkagylón  a  legalsó  húsos,  többé - 
kevésbbé  szabadon  álló  rész,  a  lobulus  auriculae, 
1.  Fül,  az  orron  (orr-C)  az  orrnyílásoktól  oldal 
felé  lévő  húsosabb  rész  (ala  nasi),  mely  a  lélegző 
mozgásokkal  együtt  ritmikusan  emelkedik,  sú- 
lyod, 1.  Orr. 

2.  C.  v.  levélcimpa  (növ.),  a  szárnyasán  ösz- 
szetett  levelek  (1.  Levél)  egyes  levélkéje  (pinna); 
ha  még  a  levélke  is  szárnyasán  összetett,  úgy  ez 
cimpácskákból  (pinnula)  áll. 

Címszalag,ahirlapkiadá8nál  használatos  papír- 
szalag, melyre  az  előfizető  neve  és  lakása  (leg- 
több esetben  az  előfizetési  időszak  is)  vannak  ki- 
nyomtatva. Az  ilyen  C  alatt  küldött  hírlapok  posta- 
szálhtási  kedvezményben  részesülnek. 

Címszerep,  a  színi  előadásban  annak  a  személy- 
nek a  szerepe,  kiről  a  darab  elneveztetik,  így 
Bánk-bánban  a  címszerep  a  Bánk-báné. 

Címtábla,  1.  Cégtábla. 

Címtár  V.  címjegyzék,  az  ország  tisztviselői 
nevének,  rangsorozatának,  lakásának  jegyzéke 
(Tiszti  C) ;  továbbá  valamely  város  összes  lakói- 
nak betűrendes  v.  foglalkozások  szerint  csopor- 
tosított névjegyzéke,  lakásuk  feltüntetésével; 
nemkülönben  egyes  foglalkozási  ágak  külön  cím- 
jegyzékei, kereskedők,  gyárosok,  iparosok,  pa- 
pok, katonai  tisztikar  stb.  névtára.  A  városi  C.-ak 
újabb  időben  a  városok  terjeszkedésével,  az 
ipar  és  kereskedelem  fejlődésével  nagy  jelentő- 
séget nyertek  s  nélkülözhetetlenné  váltak. 

Címzetes  az,  aki  felsőbb  engedélylyel  a  hiva- 
talnak V.  állásnak  csak  a  címét  viseli ;  vannak 
ilyen  C  hivatalok  és  tisztségek  úgy  a  világi,  mint 
az  egyházi  rendben,  p.  C  miniszteri  tanácsos,  C 
püspök.  A  C  állásban  levők,  vagyis  azok,  akik 
az  állásnak  csak  címét  nyerik,  kitüntetésképen 
V.  nyugdíjazásuk  alkalmával,  ez  által  a  címben 
kifejezett  állással  járó  illetményekre  igényt  nem 
szereznek. 

Cin  v.  cinn,  1.  Ón. 

Cinaedisntns  (gör.-lat.)  a.  m.  erkölcstelen, 
makacs  beszéd;  továbbá  pederasztia  (1.  o.). 

Cinamag  (növ.),  1.  Artemisia. 

Cinca,  180  km.  hosszú  jobboldali  mellékvize  a 
Segre-nek  Huesca  spanyol  tartományban,  a  Trés 
Sorores  hegy  alján,  a  Pireneusokból  egy  kis  tóban 
ered  ;  800  m.  magas  gyönyörű  vízesése  van,  át- 
foly  a  Gradillas  de  Bielsa  hegyszakadékon,  föl- 
veszi az  Eserat  és  Alcanadret  és  Mequinenze  fö- 
lött torkol  a  Ségrebe,  közel  annak  az  Ebroba  sza- 
kadásához. 

Cincárok.  így  hívják  a  balkáni  románságot, 
amely  Makedóniát,  Epirust,  Tesszáliát  és  Albá- 
niát lakja.  Nevezik  még  őket  kuco-vlahoknak, 
kara-vlahoknak  s  makedo-vlahoknak  v.  makedo- 
románoknak  is.  Ök  magukat  aruminnak,  armin- 
nek  mondják.  A  Balkánnak  egyik  legintelligen- 
sebb eleme,  akik  mint  kereskedők  messze  földön 
ismeretesek.  Kiváló  építőmesterek  s  ötvösök.  Egy 
részük  pásztorkodással  foglalkozik.  Számuk  kö- 
rülbelül 500,000-re  tehető.  A  törökök  folytonos 
zaklatása  s  kegyetlenkedése  sokakat  földönfu- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  Iferesendöl 


CIncérek 


—     509 


Cinegefélék 


tóvá  tett;  a  menekülők  nagy  tömege  Magyar- 
országon települt  meg.  Budapesten  is  (a  Petőfl- 
téren)  van  templomuk  a  görögökkel  együtt.  A 
cincál'  szó  etimológiája  ismeretlen,  sokan  azt  ál- 
lítják, hogy  e  nevük  onnan  ered,  mivel  a  cs  han- 
got is  c-nek  ejtik  (pl.  dákoromán  cíwcí  (öt) ;  makedo- 
román :  tintt),  ami  alig  vehető  komolyan. 

Cincéreí:  (áUat),  cin-cin  bogarak,  Cerambyci- 
dae,  V.  Longicornia,  v.  Capricornia),  a  bogarak 
(1. 0.)  V.  fedeles  szárnynak  (Coleoptera)  egyik  csa- 
ládja, amelyet  a  négy  lábtőízes  bogarak  (Crypto- 
pentamera)  között  főleg  a  test  hosszával  egyenlő 
V.  ennél  hosszabb  11  izből  álló  nyúlánk  csápok 
jellemeznek.  A  C.-ek  nagy  v.  legalább  is  közép- 
nagyságú bogarak ;  álcáik  rövidlábuak  v.  lábtala- 
nok,  elül  elszélesedők,  laposak,  kemény  chitin 
vérttel  fedett  fejőket  és  torkukat  kivéve  lágytes- 
tüek ;  rendesen  élő  fákban  élnek  s  rágásukkal  az 
erdőgazdaságra  gyakran  kártékonyak.  Megfogva 
sajátságos  cincogó  hangot  hallatnak.  Mintegy 
7000  fajuk  ismeretes,  amelyeknek  nagy  része  a 
forró  égövre,  különösen  Dél-Amerikára  esik.  A 
hazánkban  élő  nagyobb  termetű  C.  közül  ide 
tartozik  a  hős  cincér  (Cerambyx,  Hammatiche- 
rus  heros  Scop.),  a  cser  C.  (C-  cervo  Scop.),  a  ti- 
már  C.(Prionuscoriariush.),  a  havasi C.(JEiosalia 
alpina  Sero.),  a  pézsmás  C.  (Aromia  moschata 
Sero.),  a  darázs  C.  (Glitus),  a  faragó  C.  (Acan- 
thocimus  [AstynomusJ  aedilis  L.),  a  Rhagium, 
Dorcadion,  Lamia,  Saperda-nem  több  faja  stb. 

Ciucliona  L.  (aöv.),  I.  Kinafa. 

Cinclionicin,  1   Cinkonin. 

Cinchouidín,  1.  Cinkonidin. 

Cinchoniu,  1.  Cinkonin. 

Cinchovatín,  1.  Cinkonidin. 

Cincinnati,  Hamilton  county  fővárosa  Ohio 
északamerikai  államban,  (1910)  364;,4:63  lak.  Az 
északamerikai  Egyesült-Államok  egyik  legjelen- 
tősebb ipari-  és  kereskedelmi  központja,  14  vasúti 
vonal  találkozásánál  a  Miami  és  Brie  csatorna 
mentén.  Amerika  legszebb  városai  közé  tartozik, 
szebbnél  szebb  paloták,  köz-  és  kulturális  épüle- 
tek díszítik.  Az  utcákat  hatalmas  parkok  szakít- 
ják meg,  mint  a  86  hektár  kiterjedésű  Edén  Park, 
a  Bumett;,  Woods-park,  a  Hoppkins-  ós  Lincoln 
Park  stb.  Érseki  székhely.  C.  6000  gyára  majdnem 
100,000  munkást  foglalkoztat  s  az  előállított 
ipari  termelés  egy  évi  értéke  meghaladja  az  egy 
milliárd  koronát.  Legnagyobb  nevezetessége  ha- 
talmas méretű  sertésfeldolgozó  telepe,  amely  mi- 
att «Poreopolis»  (sertésváros)  gúnynévvel  is  ille- 
tik. Millió  darabnál  több  sertést  dolgoznak  fel  e 
telepekon  s  a  kikészített  hús  nagy  részét  hatalmas 
hűtőkamrákkal  felszerelt  hajókon  szállítják  Euró- 
pába. C.  kereskedelmi  ós  pénzügyi  élete  igen 
élénk.  A  kereskedés  elsősorban  a  mezőgazdasági 
termékekre  terjed  ki,  de  a  fejlődő  gyárváros  ipari 
termékeivel  is  elárasztja  már  a  világot.  Híres 
egyeteme  van  1700  hallgatóval,  számos  más  fő- 
iskolája, könyvtára,  színházai  stb.  A  városi  köz- 
igazgatást a  2  évre  választott  polgármester  és 
34  tanácsos  vezetése  alatt  álló  testület  intézi. 
Évi  költségvetése  25—30  millió  dollárra  rúg. 

Cincinnatus  (fürtös  hajú),  Lucitis  Quinctim, 
a  tisztes  szegénységnek  és  római  vitézségnek 
hagyományos  eszményi  alakja,  egyszersmind  a 


plebejusokkal  szemben  a  patriciusi  kiváltságok- 
nak makacs  védője,  ki  Kaeso  nevű  fiáért  a  ple- 
bejusokkal való  erőszakoskodása  miatt  kényte- 
len volt  nagy  pénzbírságot  fizetni.  Mint  konzul 
Kr.  e.  460.  sikeresen  küzdött  Terentilius  Arsa 
néptribunus  törvényjavaslata  ellen,  mely  Róma 
egész  lakosságát  közös  jogokkal  és  kötelességek- 
kel szerette  volna  felruházni.  Az  aequusokkal  ki- 
tört háborúban  (458)  az  eke  mellől  hívták  diktá- 
tornak és  ő  fényes  diadalt  aratott.  Másodízben 
már  80  éves  agg  volt,  midőn  a  Spurius  Maelius 
gabonaosztása  miatt  kitört  zavargást  mint  dik- 
tátor lecsöndesítette  (439). 

Cincias,  XVIL  századi  erdélyi  íróknál  s  néhol 
Erdélyben  ma  is  a.  m.  cinkos  a  rossz  értelmé- 
ben (1.  0.). 

Gincius,  Lucius  C.  Alimentus,  régi  római  an- 
nalista (évkönyvíró,  krónikás),  részt  vett  a  IL 
pún  háborúban,  szicíliai  praetor  volt  Kr.  e.  211. 
s  görög  nyelven  megírta  Róma  történetét  a  vá- 
ros alapításától  saját  koráig ;  csak  töredékek  van- 
nak belőle  (Péter,  Histor.  román,  fragmenta,  Leip- 
zig  1883).  V.  ö.  Plüss,  De  L.  C.  Al.  (Bonn  1865). 

Cinclidae  (áiiat),  1.  Vizirigó-féléh 

Cinclas  (állat),  l.  Viziriqó. 

Cinctas  (lat.),  a  régi  rómaiaknál  rövid  alsó 
ruha,  mely  a  felső  testet  meztelenül  hagyta  s 
amelyet  szíjjal  tartottak  össze.  Cinctorium,  az 
ókorban  a  főbb  katonatisztek  öve,  melyen  a  kardot 
jobboldalt  hordták,  míg  a  közkatonák  vállszíjon 
viselték  kardjukat.  —  C.  Gabinics,  1.  Gabinus 
cinctus. 

Cindrót  (növ.),  1.  Zsurló. 

Cineas,  l.  Kineas. 

Cinegedió  (növ.),  l.  Diófa. 

Cinegeiélék  (Paridae,  áiiat),  az  éneklömadarak 
(Passeriformes)  egyik  családja,  melyre  főképen 
az  áralakú  hegyes  csőr,  az  aránylag  erős  láb  és 
a  puha,  de  sűrű  tollazat  jellemző.  Testük  és  szár- 
nyuk rövid,  hosszú  farkuk  kevéssé  villás,  lá- 
baik izmosak  és  ujjaik  kapaszkodó  karmokkal 
vannak  ellátva.  Az  evezőtoUakban  a  4.  és  az  5. 
a  leghosszabb.  Dél-Amerika,  Madagaszkár  és  a 
Csendes-óceán  szigetei  kivételével  az  egész  Föl- 
dön el  vannak  terjedve,  gyakran  nagy  csopor- 
tokban kóborolnak  az  egyik  vidékről  a  másikra. 
Igen  hasznos  rovarpusztitó  madarak,  azért  meg- 
érdemlik, hogy  az  ember  oltalmába  vegye  és  ne 
pusztítsa  őket  azokért  az  olajos  magvakért  (ken- 
der, napraforgó  stb.),  amelyeket  esetleg  megesz- 
nek. Leginkább  erdőkben,  többnyire  társaságban 
élnek.  Elénk  fürge  madarak.  A  cinkék  nyáron  az 
erdő  szorgalmas  ingyen  munkásai,  hidegben  pe- 
dig kisebb-nagyobb  csoportokban  útrakelve,  beba- 
rangolják az  emberlakta  vidékeket  is.  Évenkint 
rendesen  kétszer  költenek,  mindenkor  4—15  sár- 
gás, vöröses  vagy  fehér,  vörös  pontos  tojást  rak- 
nak, melyeken  mind  a  két  szülő  felváltva  ül.  Az 
eddig  ismert  fajok  száma  jóval  meghaladja  a 
100-at ;  hazánkban  12  faj  ól. 

lsmQvtQ\)\)isí}6k:i.Széncinege(Parusmajorh.), 
verébnagyságú,  zömöktestü  madár,  feje  arónylag 
nagy,  fejbúbja,  csőre,  nyaköve  és  a  mellén  talál- 
ható sáv  fekete,  háta  zöldes,  melle  és  hasa  kén- 
sárga, arctoUai  fehérek,  16  cm.  nagy,  kiterjesztett 
száruyainaic  nagysága  2ö  cm.  Hazája  Európa, 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresemdOI 


Cinegefélék 


510     — 


Ciney 


Közép-Ázsia,  Északkelet-Afrika  és  a  Kanári- 
szigetek. Hazánkban  mindenütt  közönséges,  fa- 
odvakbau  fészkel,  8—14  vörösen  pontozott  fehér 
tojást  rak.  2.  Kék  C  {Cyanistes  coeruleus  L.), 
12  cm.  nagy,  kiterjesztett  szárnyak  szélessége  195 
cm.,  háta  zöldeskék,  feje,  szárnya  és  farka  kék, 
hasa  sárgás,  homlokán  fehér  sávval,  lábai  ólom- 
szürkók.  Oroszország  kivételével  egész  Európá- 
ban mindenütt,  azonfelül  Kis-Ázsiában  leginkább 
lombos  erdőkben,  gyümölcsösökben  él.  Évenkint 
kétszer  költ.  8—10  tojást  rak,  melyek  vöröses 
fehérek,  rozsdavörös  pontokkal.  Fogságban  meg- 
szelídül. 3.  Lazur-C.  (Cyanistes  cyaneus  Pali.),  in- 
kább Európa  É.-i  vidékein  él,  hazánkból  csak  Bárt- 
fáról (1882)  ismeretes.  4.  Fenyves-  C  (Poecüe  atra 
L.),  hasonlít  a  szén-C.-hez,  csakhogy  teste  egé- 
szen szürke  ;  különben  feje,  csőre  ós  nyaka  fe- 
kete, nyakán  oldalt  egy-egy  fehér  sávval ;  lábai 
ólomszürkék.  11  cm.  nagy,  kiterjesztett  szár- 
nyak szélessége  18  cm.  Egész  Európában,  Ázsia 
É.-i  részében  egészen  Amur  vidékóig  él  a  tűlevelű 
erdőben.  Kizárólag  rovarokkal  táplálkozik ;  éven- 
kint kétszer  költ  faodvakban,  sziklahasadék  közt 
vagy  egérlyukakban ;  6—8  vörösen  pontozott  fe- 
hér tojást  rak.  5.  Közönséges  barát-C.  (Phaeo- 
pharus  palustris  L.),  12  cm.  nagy,  kiterjesztett 
szárnyak  szélessége  21  cm.,  búbja  és  torka  fe- 
kete, pofái  felftrek,  háta  barnásszürke,  hasa 
piszkos  fehér,  oldala  barnás,  csőre  fekete,  lábai 
szürkék.  Leginkább  tűlevelű  erdőkben  vizek  kö- 
zelében él.  Igen  élénk  madár.  Észak- Afrika  kivé- 
telével az  egész  palearktikus  övben  gyakori; 
hazánkban  mindenütt  közönséges.  Paodukban 
fészkel.  6.  Nagy  barát-C.  (Phaeopharus  lugúbris 
Temm.),  nyáron  magasabb  hegyeken  él,  télen 
gyakran  kertekben  is  található.  Hazája  Európa, 
hazánkban  Mehádia  környékén  és  Erdély  egyes 
részein,  pl.  Déva,  Nagyenyed,  Farkasdi  környé- 
kén honos.  7.  Bűbos-G.  (Lophohanes  eristatus 
L.),  13  cm.  nagy,  szárnyszélessége  21  cm.,  háta 
barnásszürke,  hasa  fehéresszürke ;  nagy  fekete- 
fehér tollakkal  szegélyzett  bóbitával ;  csőre  fe- 
kete, lábai  piszkos  szürkék.  Európa  fenyveseiben 
él,  télen  kertekbe  is  ellátogat ;  faodvakban  fészkel, 
8—10  barnásszürkén  pettyezett  fehér  tojást  rak. 
8.  Közönséges  molnár-C.  (Acredula  caudata  L.), 
14"5  cm.  nagy,  szárnyak  szélessége  18*3  cm. ;  farka 
9  cm.  hosszú,  tollazata  laza,  hátának  közepe  fe- 
kete, feje  fehér,  válla^  hasa  és  farka  vöröses, 
csőre  ós  lábai  feketék.  Északi  és  Közép-Európá- 
ban, továbbá  Ázsiában  ól ;  hazánkban  általában 
el  van  terjedve.  Leginkább  árnyas  erdőkben  talál- 
ható, télen  azonban  a  kertekbe  is  ellátogat.  Zacs- 
kóalakú fészket  rak,  tojásai  fehérek,  vörösen  f el- 
hőzöttek.  Kizárólag  rovarokból  él,  fogságban  tart- 
ható. 9.  Csíkos  fejű  molnár-C.  (A.  rosena  Blyth.), 
hazánkban  közönséges.  10.  Barkős-C.  (Panurus 
hiarmicus  L.),  farkkal  együtt  18  cm.  hosszú,  feje 
és  nyaka  hamuszürke,  háta  vörösessárga,  hasa 
fehér,  farka  rozsdavörös,  külső  tollai  fehér  he- 
gyűek, csőre  barnás,  lábai  feketék;  a  hímnek 
bajusznemű,  a  szemektől  lelógó  fekete  tollai  van- 
nak. Közép-  és  Dél-Európában  honos.  Hazánkban 
nádasokban  főleg  a  dunántúli  vmegyékből  ismere- 
tes. Művészi  kivitelű,  hosszú  tojásalakú  fészket 
készít,  melybe  4—6  fehér,  sötétbarnán  pettyezett 


tojást  rak.  Fogságban  csak  párosával  tartható. 
11.  Füqgö-C.  (Aegithalus  pendulinus  L.).  12  cm. 
nagy,  kiterjesztett  szárnyai  szélessége  18  cm. 
fejbúbja  szürke,  torka  fehér,  háta  és  szárnytakaró 
tollai  rozsdaszinüek,  szárnya  és  farka  feketék, 
hasa  sárgásfehér ;  fekete  csőre  elől  összenyomott 
árszerű,  farka  rövid.  Déleurópai  és  kisázsiai  la- 
kos, előjön  ritkán  Német-  és  Magyarországban  is. 
Hazánkban  csak  vizes  talajú  vagy  vizekhez  kö- 
zeleső füzesekben  és  ligetekben  található.  Helyen- 
ként költözködő,  helyenként  pedig  állandó  madár. 
Fészke  művészi  kivitelű,  zacskóalakú,  valamelyik 
fűzfának  hosszú  ághegyéről  csüng  le,  nemezszö- 
vethez hasonló,  bejárása  oldalt  van.  Rendesen  7 
fehér  tojást  rak.  12.  Kaukázusi  függö-C-  (Aegi- 
thalus castaneus  Severtz) ;  vén  hímje  hasonlít  a 
függő-C.-hez  azzal  a  különbséggel,  hogy  fejteteje 
és  nyaka  hátul  gesztenyebarna,  a  hát  világos 
szalmasárga ;  a  tojónál  a  hát  és  fej  barna  színét 
a  hátsó  nyak  fehéres  fakószíne  választja  ketté. 
Dél-Oroszországban,  Közép-Ázsiában  és  Kauká- 
zusban honos ;  hazánkban  az  első  példányt  1896. 
Csallóköz-Somorján  lőtték. 

Cinegetika  (gör.),  a  vadászat  mestersége. 

Cinelli  (ol.,  ejtsd:  csineiii),  így  nevezik  a  kisebb 
fajta  réztányérokat(ütőhangszerek)zenekarokban, 
míg  ellenben  a  janicsár  zenében  előforduló  nagyobb 
fajta  réztányérok  neve  Piatti. 

Cinemaitograpli,  1.  Kinematográf. 

Ciné  mintye  (román)  a.  m.  tartsd  eszedben  (tlne 
minte).  A  román  ember  szólásmódja,  ki  a  rajta  ej- 
tett sérelmet  nem  tudja  elfelejteni  s  várja  türel- 
mesen az  időt,  míg  azt  megtorolhatja.  A  bosszúálló 
emberről  mondja  a  magyar :  C.  ember. 

Cineol,  CjoHigO  összetételű,  a  borneoUal  izo- 
mer, a  kámfor-csoportba  tartozó  szénvegyület. 
Főaíkotórésze  a  féreghajtómag  (Artemisiacinae), 
a  kajeputmag  és  az  eukaUptuszmag  olajának. 
Színtelen,  sajátos  kámforszerű  szagú  folyadék ; 
fs.-a  0*923,  fp.-ja  176°.  Káliumhipermanganát  a 
C-t  C.-sawá,  CioH^eOj  oxidálja.  A  C.  sósavas  ve- 
gyületéből hevítéskor,  víz  lehasadása  közben, 
cinen  (dipenten,  (d  -|- 1)— limonen)  Ci^Hig  keletke- 
zik, amely  színtelen,  citromszagú  folyadék.  Ezt 
tömény  kénsav  cimollá  alakítja. 

Cineraria  L.  (aöv.),  a  Compositae  (Fészke- 
sek) család  csöves  virágú  génusza,  melynek  25 
faja  Afrikában,  főkép  (22)  Dél-Afrikában  honos. 
Füvek  V.  félcserjék.  C.  névvel  illetett  dísznövé- 
nyeket illetőleg  1.  Senecio. 

Cinerariuiu  (lat.),  a  régi  rómaiaknál  a  sír- 
boltnak fülkéje,  melybe  vagy  hamvvedret,  vagy 
szarkofágot  szoktak  beállítani.  Acolumbariumtól 
és  ollariumtól  abban  különbözik,  hogy  ezek  csak 
kisebb  vedrek  (ollae)  befogadására  voltak  alkal- 
masak. 

Cinérc,  1.  Ónkö. 

Cineres  (lat.),  a  cinis  többes  száma,  a.  m. 
hamu,  hamvak. 

Cines  ezüst  vagy  «büdös  köves  cines  ezüst  ás- 
vány*, vagy  «ezüst  termő  fattyú  galléna»,  Zay 
Sámuel  Magyar  Mineralógiájában  a  szfalerit  neve. 

Ciney  (ejtsd :  sziné),  belga  falu  Namur  tarto- 
mány Dinant  kerületében,  (1910)  5263  lak.,  a 
j  brüsszel— luxemburgi  vasút  mentén,  köbányá- 
'  val,  kaszakószítéssel. 


Amply  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cingolány 


—     511     — 


Cink 


Cingolány  (áiiat),  a  Cicindela  (1.  o.)  magyar 
neve. 

Cingoli  (ejtsd:  csingoii),  a  régiek  Cingulum-a,  vá- 
ros Macerata  olasz  tartományban,  a  Potenza  és 
Bsino  közti  vízválasztón,  püspöki  székhely,  (i9oo) 
13,647  lak.,  főszégetéssel,  fa-  és  szénkereskedés- 
sel. VIII.  Pins  pápa  szülővárosa. 

Cingolo  a.  m.  keréköv  (1.  o.). 

Cíngnlam  (lat.)  a.  m.  öv,  erősebb  zsinór,  mely 
a  miseing  (álba,  1.  o.)  összekötésére  szolgál.  C.-nak 
nevezik  a  papok  szőr-  vagy  selyemövét  is,  mely- 
lyel  a  reverendát  átkötik.  Ez  méltóságuk  szerint 
többféle  színű :  fehér  (pápa),  vörös  (püspök,  pre- 
látus, prépost,  apát,  kanonok),  violaszínü  (pápai 
kamarás,  pápai  és  udvari  káplán,  esperes)  és  fe- 
kete (áldozópapok).  A  szerzetesek  C.-a  nagyrészt 
olyan,  mint  a  világi  papoké,  némelyeknél  azon- 
ban erős  zsineg  (ferencrendiek,  kapucinusok  stb.), 
melyet  kordának  is  neveznek,  v.  szíj  (irgalmas- 
rendiek).  —  C.  militare,  a  rómaiaknál  katonai 
öv,  amely  a  felső  ruhát  tartotta  össze.  Eredetileg 
egyszerű  vörös  bőrből  készítették,  a  bizánci  csá- 
szárok alatt  azonban  díszesekké  váltak  s  fénye- 
sen kiáUítottakat  katonai  kitüntetésként  oszto- 
gattak. Justinianus  császár  ideje  óta  a  tisztek  is 
viseltek  ily  öveket,  melyeket  a  katonai  minőség 
jelzésére  alkalmaztak,  amit  a  középkorban  utá- 
nozva, a  lovagokat  kitüntető  jelvényül  használ- 
ták. —  G.  humeri,  1.  Vállöv. 

Ciniatria  (gör.),  a  kutyák  betegségeinek  orvos- 
lásáról szóló  tan. 

Cinikusok  V.  kinikusok  (gör.),  filozófiai  iskola  az 
ókorban.  Sokrates  halála  után  egyik  tanítványa, 
Antistljenes  összegyűjtötte  a  többieket  a  kynos- 
argesi  gimnáziumban,  mely  Herakles  temploma 
mellett  volt.  Az  iskola  először  Antisthenes  nevét 
viselte,  később  C- oknak  csúfolták  a  tanítványo- 
kat, talán  mert  úgy  éltek  mint  a  kutyák  (gö- 
rögül kutya  a.  m.  küon),  talán  mert  ez  a  szó  a 
gimnázium  nevében  is  benne  van,  talán  mindkét 
okból.  A  C. -ok  Sokrates  nyomán  főelvül  vallották, 
hogy  a  legfőbb  jó  az  erény,  csakhogy  ez  erényből 
kizárták  a  kéjt,  a  tudományt,  a  szépséget,  az 
egészséget  stb.,  mert  mindez  szerintük  fölösleges ; 
a  műveltség  csak  rontja  az  erkölcsöket ;  a  bölcs 
beéri  maga  magával,  nem  szorul  semmire  ós  sen- 
kire, tehát  vissza  kell  térni  a  természethez.  A 
C.-ok  lenézik  a  társadalmi  életet,  néha  az  illen- 
dőséget is,  és  mai  napig  C.-nak  nevezik,  aki  az 
illendőség  szabályait  szándékosan  sérti.  A  C.-ok 
majdnem  mind  szegény  emberek  voltak,  az  alsó 
néposztályból  valók  s  kevés  hatással  lehettek 
korukra.  A  leghíresebbek  Antisthenes,  a  sinopei 
Diogenes  (a  legtulságosabb  C.-ok),  Krates  s  ennek 
neje  Hipparchia.  Később  Rómában  is  fellépett  az 
iskola,  a  Kr.  u.  I.  sz.-ban,  Lucián  kicsúfolta  őket. 
Ide  tartoznak  Demetrius,  Önomaos,  Demenax 
Kyprosból  (megh.  150.  Kr.  u.).  A  C.  iskola  egész- 
ségesebb eszméi  feltámadtak  a  sztoicizmusban. 
(V.  ö.  Sebestyén  Károly,  A  C.-ok,  Fii.  írók  Tára.)  - 
Ginizmus  (cynismus),  a  szemérmet  és  külső  tisz- 
tességet megvető  magaviselet,  de  az  erkölcsi 
nihilizmus  is. 

€inls  (lat.)  a.  m.  hamu. 

Cinisi  (ejtsd :  csinizi),  város  Palermo  olasz  tarto- 
mányban, gyönyörű  síkságon,  a  Castellamarei- 


öböl  közelében,  (i9oo)  6086  lakossal,  borterme- 
léssel. 

Cinizmus,  1.  Ginikusok. 

Cink  (zink,  zincum,  helytelen  magyarsággal : 
horgany),  kémiai  elem,  fém.  Vegyjele  Zn,  atóm- 
súlya  65"37  (ha  az  oxigén  16  az  egység).  A  mag- 
néziumhoz és  a  kadmiumhoz  hasonló  kémiai  tulaj- 
donságú és  ezekkel  együtt  az  ú.  n.  magnézium- 
csoportot képezi.  A  természetben  szabad  állapot- 
ban nem  fordul  elő,  oxigénnel  egyesülve  mint 
vörös  C.-érc  (ZnO-f-kevés  MujOgFe^Oa)  fordul  elő. 
Ércei  közül  fontosabbak  a  cinkpát  vagy  nemes 
gálma  (ZnCOg),  a  bázisos  C.-szilikát  v.  kovagálma 
(ZnjSiO^.H^O);  leggyakoribb  érce  a  C.-szulfld  v. 
C.-fényle  (Sphalerit  ZnS).  Ritkán  előfordul  még 
mint  C.-szulfát  (ZnSO^-TH^O). 

A  C.  rendes  kísérője  a  kadmium  és  ritkán  gal- 
liumot is  tartalmaz.  A  Viola  calaminaria  növény 
hamujában,  amely  a  rajnamelléki  Poroszország- 
ban gálmás  talajon  nő,  a  C.  kimutatható. 

A  C.  kohászatának  a  lényege  az,  hogy  az  ér- 
ceiből pörkölés  által  C. -oxidot  készítenek  és  azt 
szénporral  keverve  izzítják  zárt  retortákban.  A 
szén  a  C.-oxidot  redukálja  és  a  képződött  fém-C,  a 
magas  hőmérsékleten  átdesztillál.  A  C.-gőzök 
egy  része  igen  finom  por  alakjában  lerakódik,  ez 
az  ú.  n.  C.-por  (Zinkstaub). 

A  nyers  C.,  melyet  üy  módon  kapnak,  még  nem 
tiszta,  hanem,  különösen  az  első  desztillációs 
részben,  kádmiumot,  ólmot,  kevés  arzént,  néha 
rezet  és  mangánt  tartalmaz.  A  nyers  C.-et  ismé- 
telt desztillálással  tisztítják ;  egyes  helyeken  a 
megolvasztott  fémbe  kevés  ként  adnak  hozzá  és 
a  tisztítást  ezáltal  végezik.  Ha  a  megolvasztott 
C.-et  hideg  vízbe  csepegtetik,  akkor  a  szemcsézett 
C.-et  (Zincum  granulátum)  kapják.  Az  arzén  töké- 
letes eltávolítása  végett  a  nyers  C.-et  salétrom- 
mal olvasztják  össze.  Kémiailag  tiszta  C.-et  a  ned- 
ves úton  előállított  C. -oxidból  állítanak  elő  tiszta 
szénnel  való  redukálás  által. 

A  C.  kékesfehér  színű  fém,  íémfényét  a  leve- 
gőn könnyen  elveszti.  Közönséges  hőmérsékle- 
ten rideg  és  a  törése  kristályos.  Fajsúlya  6-9— 7*3. 
Olvadási  pontja  433  C«  és  forráspontja  1000  C* 
körül  van.  100—150  C"  között  lágy  és  ekkor  le- 
mezzé hengerelhető  vagy  dróttá  húzható  és  ezen 
mivoltát,  ellentétben  a  közönséges  C.  ridegségé- 
vel, a  kihűlése  után  is  megtartja.  200  C»-on  felül 
azonban  ismét  olyan  rideg  lesz,  hogy  kalapács- 
csal szétzúzható.  Levegőn  C.-rozsda,  bázisos  C- 
karbonát  keletkezik,  amely  réteg  megvédi  a  fé- 
met a  további  változástól.  Ezen  jó  tulajdonsága 
folytán  nagyon  kiterjedt  alkalmaztatása  van. 
Vaslemezek  bevonására  is  használják,  hogy  a 
vasat  a  rozsda  ellen  védjék. 

C.  felismerésére  szolgál,  hogy  ha  a  fém  C.-et 
levegőn  meggyújtjuk,  elég  és  a  keletkezett  C- 
oxid  hevítve  citromsárga  színű  és  ha  lehűl,  akkor 
fehér  lesz.  Sóinak  vizes  oldata  sósavval  megsa- 
vanyítva kénhidrogénnel  nem  ad  csapadékot; 
semleges  oldata  azonban  kénammóniummal  fehér 
csapadékot,  cinkszulfldot  ad.  Ammónia  a  cink- 
sók oldataiból  fehér  kocsonyás  csapadékot  (cink- 
hidroxidot)  választ  le,  amely  ammónia  felesleg- 
ben feloldódik,  ötvözetei  közül  a  legfontosabb  a 
sárgaréz. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Cink 


512 


Cink 


Gyártása. 

A  C.-et  azokból  a  C.-vegyületekböl  redukálják, 
melyekben  a  C.  oxigénhez  van  kötve.  A  szénnel 
való  redukciója  következőképen  történik : 
2  ZnO  (—  2  X  85430  h.  e.)  +  C  =  2  Zn  +  COj 

(+96960  h.  e.) 
A  szükséges  (—  170860  +  96960)  =  73900  hö- 
egység  bevezetésére  a  keveréket  izzítjuk. 

A  C.-érceket  pörköléssel  C. -oxiddá  változtat- 
ják és  ezt  széntartalmú  anyagokkal  színfémmé 
redukálják.  Pörköléskor  a  nemes  gálma  szén- 
sava és  vize  elszáll  s  visszamarad  a  C.-oxid. 
^A  kéntartalmú  szfalerit  pörkölése  nehezebb, 
mert  az  érc  kéntartakna  könnyen  kénsavas  C- 
oxidot  alkot,  melyet  csak  erős  izzítással  bontha- 
tunk szét.  E  célból  a  pörköléshez  nem  aknás  ke- 
mencét, hanem  lángállót  használnak. 

A  C.  redukciója  érceiből  azért  körülményes, 
mert  a  színfém  oxigénjétől  csak  a  fehérizzásnál 
válik  el,  már  pedig  ebben  a  hőmérsékletben  a  C. 
gőzzé  válik,  ezért  a  C.-ércet  csak  zárt  edények- 
ben színíthetjük,  hogy  a  C.-gőzt  fölfogni  ós  kellő- 
képen sűríteni  lehessen.  B  célra  több  apró  boltást 
(muff el- 1)  használnak,  ezeket  jól  megmelegítik  és 
a  fejlődő  C.-gözöket  a  C.  cseppfolyós  állapotáig 
sűrítik,  hogy  a  kieresztő  nyílások  el  ne  dugulja- 
nak. A  tűzálló  anyagból  készített  boltásokat 
jobbára  kőszénnel  melegítik,  az  érc  redukciójá- 
hoz pedig  kokszot,  vagy  sovány  és  pépes  kőszén 
keverékét  használják. 

Az  angol  desztilláló  mód  szerint  a  C.-ércet  tűz- 
álló agyagból  készített  bödönbe  teszik,  a  fejlődő 

C.-gőzöket  pe- 
dig az  edény 
alján  levő  vas- 
esövön  át  ve- 
zetve, cseppfo- 
lyóvá  sűrítik 
és  a  cső  alá 

tett  vizes 
edényben  fog- 
ják föl. 

A  belga  C- 
pároltató  ke- 
mencék boltá- 
aa,it{\.  Lábra) 
a  b  rostéi  yról 
felszálló  és  a 
g  nyíláson  h 
kürtőbe  áradó 
gázok  melegí- 
tik. Az  alsó 
boltások   fala 

vastagabb, 
hogy  a  közve- 
tetlenül  ható 
tűz  erejét  ki- 
bírják. A  bol- 
tásokat a  tűz- 
álló téglából 
készített/  fal 
d  nyúlványai 
és  az  a  vas- 
lapok tartják,  az  utóbbiak  belső  felét  a  hornyos 
c  agyaglapokkal  toldják  meg.  A  vízszintes  a 
vaslapokat  a  tűzálló  agyagból  készített  merő- 


1.  ábra.  A  belga  cinkpároltató  kemence 
függőleges  metszete. 


leges  b  lapokkal  több  rekesztékre  osztják.  Mint- 
egy 6  ily  rekesztek  van  minden  két  vaslap  kö- 
zött és  minden  rekesztékbe  2  boltást  tesznek. 
A  boltásokba  a  k  dúcokkal  megtámasztott  i 
előtéket  (Vorlage)  ragaszolják.  Mivel  a  boltá- 
sok ferdén  állanak,  a  bennük  keletkező  salak  a 
magasabb  és  melegebb  helyről  az  alantabb  hi- 
degebb helyre  csúszhatik  és  az  elöték  kivétele 
után  könnyen  a  kemence  előtti  gödörbe  hullhat. 
A  gáhna  és  szénke véreknek  a  boltásba  való  be- 
tétele után  beteszik  az  előtét,  s  midőn  az  izzítás 
folyamán  ebből  C. -gőzök  szállanak  el,  ráteszik  az 
öntöttvas  lm  toldást.  Mintegy  6  óra  múlva  az  előte 
megtelikC.-kel  és  kiönthető.azután  megint  vissza- 


2.  és  3.  ábra.  A  sziléziai  cinkpároltató  kemence 
függőleges  ós  vízszintes  metszete. 

teszik  és  újra  folytatják  a  pároltatást.  A  másod- 
szori kiürítés  után  magát  a  boltást  is  kiürítik  és 
ezután  újra  megtöltik.  Ez  a  kemence  kénhíjas 
cinkoxid  (pörkölt  gálma)  redukálására  alkal- 
mas. 

A  sziléziai  C. -pároltató  kemencék  (1.  3—3. 
ábra)  o  boltásait  négyszegletes  lángállóba  állít- 
ják. A  fűtő  gázok  a  kemence  boltozatán  levő 
nyilasokból  az  /  füstcsatornába  s  innen  a  ké- 
ménybe áradnak.  A  kemence  numkaterének  két 
felét  hh  lapokkal  (1.  3.  ábra)  12  fülkére  osztják  s 
mindegyikbe  2  boltást  állítanak.  Az  a-val  jelölt 
rész  az  előte.  A  rostély-ttizelés  helyett  újabban 
regeneratív  fűtést  is  használnak.  A  művelet  24 
óráig  tart.  A  felsősziléziai  C. -pároltató  kemen- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cink 


—     513 


Cink 


oék  egy  kg.  fóm-C.  gyártására  mintegy  2  kg. 
rpdukáló  ós  98  fűtő  szenet  kivannak. 

Mióta  az  elektrostegin  kifejlődött,  a  C.-et  ve- 
gyületből villamos  úton  is  előállítják.  Ehhez  az 
ú.  n.  G.-ejtéshez  legalább  23  volt  feszültségű 
áram  kell.  Ha  valamely  közömbös  vagy  majd- 
nem közömbös  C. -só-oldaton  elektromos  áramot 
vezetünk  keresztül,  a  negativ  póluson  —  a  kató- 
dán —  C.  válik  ki.  A  katódát  C.-lap  alkotja. 
Egy  ampere  erősségű  áram  elméletileg  óránkint 
1211 18  granmi  színfémet  ejt  ki. 

A  C.-ejtésre  több  találmány  van.  Létrange  Leoa 
szfaleritet  lángállókban  alacsony  hőmérsékletnél 
pörköli  és  a  keletkező  kénsavas  C. -oxidot  kilú- 
gozza. A  4.  óbm-heM  elrendezís  szerint  a  lúgzó- 
kádak  A  A  a  kiejtőknél  magasabban  állanak.  A 
C. -szulfát  oldat  a  B  gyűjtőbe  és  ebből  d  csövön 
át  a  C  ojtőkbe  foljik;  C  a  katódákat  jelenti. 
Az  0  nyilason  át  kifolyó  C-ben  szegény  ol- 
dat az  E  gyűjtőbe  jut,  honnan  aztPszivattyu- 


4.  ábra.  A  Iiétrange-féle  cinkejtö  berendezése. 

val  az  B  tartóba  emelik,  ebből  pedig  az  A  lúg- 
zokba  eresztik.  Katódának  vékony  C,  csiszolt 
réz  V.  sárgaréz  lemezeket,  anódának  pedig  szén 
vagy  ólom  lapokat  használnak.  A  katódákra  4—5 
milliméter  vastagságon  hagyják  a  C.-et  lera- 
kodni; ezeket  a  késsel  könnyen  lefejthető  C- 
táblákat  megömlesztik  s  csak  ezután  dolgozzák 
fel  a  kívánt  félgyártmányokká.  A  Létrange-féle 
st.-denisi  gyárban  a  pörkölt  szfaleritből  1  lóerő- 
vel 12  óra  alatt  8  kg.  C.-et  kapnak  és  a  művelet 
2'1  kg.  szén  fogyasztásába  kerül,  míg  a  felsőszi- 
léziai C.-kohók  egy  kg.  szin  fém  kiolvasztására 
2  kilogramm  redukáló  és  9-8  kilogramm  fűtösze- 
net  használnak. 

Blas  és  Miest  a  szfaleritet  5  mm.  szemcsékké 
zúzzák  össze  és  100  atm.  nyomással  fémformába 
sajtolják,  a  zárt  formát  BOO"  C.-ra  hevítik,  hevítés 
után  újra  sajtolják,  mire  gyorsan  lehűtik,  hogy  a 
formából  könnyen  kivehető  legyen.  Ezeket  a  la- 
pokat használják  anódának  és  befüggesztik  a  kö- 
zömbös C.-szulfátoIdatba.  Az  elektromos  áram 
szétbontja  a  C.-kénvegyületet  és  a  fóm-C. -et  a 
katódára  rakja. 

Siemens  és  Halske  a  kénsavas  C.-oxidot  kén- 
savas vasoxidullal  keveri  össze.  Az  elektromos 
áram  átha tolásakor  fém  C.  válik  ki  és  kénsavas- 
vasoxid keletkezik. 

Ha  az  utóbbival  a  gyengén  pörkölt  kén  C.-ér- 
cet  kilúgozzuk,  újból  az  eredeti  oldatot  kapjuk.  A 
gyakorlatban  kevéssé  tört  utat  Luckow  C,  Hen'- 
mann  R.  P.,  Kiliani  Márton,  Squire  W.  S.,  Currié 
S.  C.  és  mások  találmánya. 

BéeeU  ífiif>j  Lexík<ma,  IV.  Mi. 


Irodalom.  Balling,  Die  Metallhüttenkunde,  1885,  és  Grnnd- 
riss  der  Elektrometallurgie,  1888;  Vogel  und  RÖssing,  Hand- 
buch  der  Elektrochemie,  1891;  Bányászati  és  Kohászati  La- 
pok, XVm.  évf.  1890. ;  Borchers,  Rlektrometallurgie,  1896  ; 
Stölzel,  Die  Metallurgie  (1863,  1886)  ;  Schnabel,  Handbuch 
der  Metallhüttenkunde,  II.  k.  Berlin  189fi  ;  Lehrbnch  der 
chemischen  Technológia,  (6.  kiad.)  Hannover  1907  ;  Qünther, 
Die  Darstellung  des  Zinks  auf  elektrolytischem  Wege 
Halle  1904  ;  Stolzenwald,  Zinkgewinnung,  Hannover  1907  ; 
Prey  Die  Zinkgewinnung  im  oberschlesischen  Industrie- 
bezirk,  Berlin  1907 ;  Wiese,  BeitrSge  zur  Qeschichte  der 
wirtschaftlichenEntwickelung  der  Rohzinkfabrikation,  Jena 
1903  ;  Nissenson,  Die  Untersuchungsmethoden  des  Zinks 
Stuttgart  1907  ;  Filitz,  Praktischer  Leitfaden  für  Zinkhüt- 
ten-Laboratorien,  Kattowitz  1907  ;  Ingalls,  Production  and 
properties  of  Zlnc,  New  York  1902,  és  Metallurgy  of 
Zinc,  n.  0.    1908;  Lodin,    Metallurgie  du  Ziuc,  Paris  1905. 

Öntése. 

A  C.  öntése  ma  már  kiterjedt  iparágat  alkot, 
mert  a  modem  épületek  díszítményeinek  nagy 
részét  ebből  a  fémből  öntik,  mert  tartósabb,  job- 
ban idomítható  és  olcsóbb  a  kő  és  égetett  agyag 
díszítéseknél.  Készítenek  belőle  apróbb  és  na- 
gyobb müöntvónyeket,  sőt  hatal- 
mas szoborcsoportozatokat  is  (ilyen 
a  m.  kir.  államvasutak  budapesti 
keleti  (központi)  pályaházán  levő 
szoborcsoportozat).  Igen  sok  C.  kell 
a  lámpástalpak,  kandeláberek,  ka- 
ros és  függő  lámpások  öntésére  is. 
A  C.-et  homok-,  agyag-  és  fémfor- 
mába öntik.  A  komplikáltabb  C- 
tárgyakat  részletekben  öntik  és  az 
egyes  részeket  összeforrasztják.  A 
homokforma  gyengén  nedves  le- 
gyen, a  nagyon  finom  és  vékony 
tárgyak  formáit  azonban  célszerű 
kissé  megszárogatni.  A  cink  öntés  közben  túl- 
ságos forró  ne  legyen,  mert  ekkor  nagyon  össze- 
húzódik és  az  öntvényen  szivógödi'ök  keletkez- 
nek. Ha  egy  tárgyból  kevés  darab  öntendő  s  ez 
a  tárgy  komplikált,  azt  inkább  agyagformába 
öntik.  Szép  öntvényeket  ad  a  téglaporral  kevert 
gipsz  is ;  azonban  ezeket  vastagságuk  feléig  lassan 
ki  kell  égetni.  A  fémformákat  jobbára  sárgarézből 
készítik  és  felszínüket  ezüsttartalmú  választó- 
vízzel megcsávázzák,  ezután  pedig  széntűz  felett 
pörkölik,  ez  azért  szükséges,  hogy  a  C.  a  for- 
mához ne  égjen.  Főfeltétel,  hogy  ezek  a  formák 
könnyen  összecsukhatók  és  szétszedhetők  legye- 
nek. Ha  öntés  közben  nagyon  megmelegedtek,  le- 
hűtendők.  Mivel  a  fémformába  való  öntés  igen 
gyors  munka,  különösen  tömeges  árúcikkek,  je- 
lesül lámpások,  vázák,  hamutartók  stb.gyártáiára 
használják.  A  formából  könnyen  kivehető  üreges 
öntvényeket  csapokon  forgó  fémformákba  öntik, 
A  beöntött  fémet  egy-két  másodpercig  a  formában 
hagyják,  hogy  az  azzal  érintkező  része  megfagy- 
hasson, mire  a  fölös  fémet  a  forma  megfordításá- 
val kiürítik  (1.  Hézagöntés),  V.  ö.  Abbasz,  Hand- 
buch der  Metallgiesserei  (1875). 

Története. 

Bár  a  C.-órceket,  jelesül  a  kadmiát  (galmoy, 
gálma)  már  az  ókorban  ismerték  és  azt  szén  jelenlé- 
tében rézzel  összeolvasztva  a  sárgaréz  gyártására 
föl  is  használták  (l.  Sárgaréz  alatt  ennek  törté- 
netét), azonban  magának  a  szinfémnek  előállítása 
az  ókor  kohászainak  nem  sikerült,  mert  a  színfé- 


Cink 


514 


Cinkezés 


met  érceiből  csak  oly  hőmérsékletnél  redukál- 
hatjuk ki,  melynél  a  C.  már  gőzalakba  megy 
át,  a  gőzt  pedig  alkalmas  készülékek  liiján  nem 
tudták  sűríteni.  Az  első,  aki  a  C.  fémet  említi,  a 
XV.  sz.  alchemistája  Basilius  Valentinus  volt 
(wLetztes  Testament»  164:5-iki  kiadásának  III. 
könyve  163-ik  lapján).  Theoplirastus  Paracelsus 
Bombastus  vou  Hohenheim,  továbbá  Agiicola 
(De  natura  fossilium)  és  Matthesius  János  is  meg- 
emlékeznek róla.  Gyártásáról  Stahl  (Anweisung 
zur  Metallurgie  1728-iki  kiadás,  38.  oldal)  közölte 
az  első  adatot.  Ót  követték  Sehlüter  (Gründlicher 
Unterricht  von  Hüttenwerken  1738.  Cap.  XL,  227 
— 230),ab  Indagine(Bifolium  chemico-physico  me- 
talliciim  1771)  és  Marggrnf  (Chymische  Sehriften 
I.  r.  1768. 248—258).  Különösen  a  két  utóbbi  sokat 
kutatta  a  C.-desztillálás  legszaporább  módjait.  Az 
első  nagyobbszabású  C.-olvasztót  1743.  Bristol 
mellett  Champion  állította  föl,  a  kontinens  első 
C.-kohóját  pedig  1797.  WesoUoban  (Felsö-Szilé- 
zia)  indították  meg.  B  század  elején  Karintiában 
és  Felső-Sziléziában  több  C.-kohó  keletkezett. 
Ez  időtájt  indították  meg  nálunk  a  dognácskai  ko- 
hót is,  melyet  azonban  az  ércek  hija  miatt  már 
régen  beszüntettek.  A  C.-gyártás  nagyobb  lendü- 
lete Hobronnak  és  Sylvesternek  1805.  tett  ama 
találmányától  számítható,  hogy  a  C.  120"  C.-nál 
hengerelhető  és  di'óttá  húzható.  Sokat  köszön- 
het a  C.-ipar  Kriegemek  is,  aki  a  «Verein  zur 
Beförderung  des  Gewerbefleisses»  jutalmát  nyerte 
meg  1826.  hézagöntéseivel  (1.  o.). 

A  világ  összes  C. -kohói  1800-tól  1808-ig  éven- 
kint  csak  1400  t.  C.-et  gyártottak.  A  termelés 
az  1  millió  tonnát  az  1876— 1880-ig  terjedő  öt 
évben  érte  el  és  1901.  már  félmillió  tonnára 
rúgott.  Az  európai  és  amerikai  C. -kohók  terme- 
lése 1901-től  1908-ig  folytonosan  fejlődött  és  1908. 
elérte  a  724,347  tonnát.  A  termelés  élén  áll  Né- 
metország (2 16,874 1.),  az  északamerikai  Egyesült- 
Államok  (190,933  t.)  és  Belgium  (165,018  tonna). 
Ausztria  termelése  csak  14,224  t.  Magyarország- 
ban a  szóban  forgó  fémet  még  nem  állítják  elő. 
Korunk  legjelesebb  C.-kohói  Belgiumban  (Vieille 
Montagne  cég)  és  Németországban  vannak.  Ki- 
emelhetjükast.-léonardi,aflönei,avalentincocq-i, 
a  vorbeck-i  ós  a  mühlheim  a.  d.  ruhri  gyárakat. 
Magyarországon  Máramaros  vmegyében,  Budf al- 
ván találtak  nagyobb  C. -érc-telepet.  V.  ö.  Csorbíts 
László,  A  C.-ről  és  C. iparról  (Bányász.  Lapok  1893) ; 
EdíÁ  Illés  Aladár,  A  C.  múltja  és  jelene  (Term. 
Tud.  Közi.  1891) ;   The  mineral  industry  (1908). 

Cink,  tolvajszó.  Értelme :  jel.  Cinkelni  vagy 
cinket  adui  annyit  tesz,  mint  jelet  adni.  Használ- 
ják a  budapesti  csibészek  is.  L.  még  Cinkos. 

Cinkacetát,  ecetsavas  cink  {CR^COO^Tin.  A 
C.-ot  úgy  látszik  már  Geber  alchemista  ismerte 
a  VIII.  sz.-ban ;  gyógyszerül  Badenmcher  aján- 
lotta. Előállítható  úgy,  hogy  cinkoxidot  v.  bázisos 
cüikkarbonátot  híg  ecetsavban  oldunk  és  az  olda- 
tot besűrüsítjük.  A  kihűléskor  a  C.  két  molekula 
kristályvízzel  kikristályosodik.Színtelen,  átlátszó, 
gyöngyházfényű,  gyengén  ecetsavszagú  kristá- 
lyok ;  hideg  vízben  könnyen  oldódik,  szesz  is 
elég  jól  oldja.  A  levegőn  kissé  mállik,  lOO^-on 
összes  kristályvizét  elveszti.  Erősebb  hevítéskor 
elbomlik.  Gyógyszerül  is  használják. 


Cinkalkilvegyületek,  Frankland  1849-ben  fe- 
dezte fel.  Mint  rendkívül  reakcióképes  vegyüle- 
tek a  magnézium  alkilvegyületek  mellett  a  leg- 
fontosabb fémalkilvegyületek.  Keletkeznek  fém- 
cinknek jódalkilekre  való  hatásakor.  Színtelen, 
kellemetlen  szagú,  levegővel  érintkezve  önként 
meggyuladó  vegyületek,  azért  a  velük  való  dol- 
gozásnál a  legnagyobb  óvatossággal  kell  eljárni. 
Mint  igen  reakcióképes  vegyületeknek  széleskörű 
alkalmazásuk  van  az  organikus  kémiai  szintézi- 
seknél, így  pl.  víz  hatására  paraffin  szénhidro- 
géneket szolgáltatnak : 

Zn(CH3),  4-  2  H^O  =  Zn(0H)2  +  2  CH^ 
cinkmetil  víz        cinkhidroxid      metán 

Pontosabbak :  cinktnetil  Zn(CH3l  fp.  46«,  fs.  1-386, 
cinketil  Zn(CjHg^,  fp.  118",  fp.  1'182 ;  cinkpro- 
pil  Zn(CH2.CH2.CHs)„  fp.  1460;  cinkizopropil 
Zn(CsH,)2,  fp.  1360. 

Cinkarzenid,  1.  Arzéncink. 

CÍTak\iTom.iá,brómcink,  ZnBrjj.  B  vegyület  cink 
és  bróm  közvetlen  egyesítése  útján  is  készíthető. 
Vizes  oldatát  kapjuk,  ha  cinket  brómlüdrogén- 
savban  oldunk.  Az  oldatot  erősen  besürüsítve,  a 
kihűléskor  lágy,  nagyon  nedvszívó  tömeggé  me- 
red meg.  A  víztől  mentes  C.  szállasztható  és  tű- 
alakú  kristályokból  áll,  fajsúlya  3*643 ;  vízben 
igen  könnyen  oldódik,  szesz  és  éter  is  oldja.  Me- 
leg vizes  oldatát  tömény  anmionia-oldattal  ele- 
gyítve, a  kihűléskor  nyolclapu  kristályokban 
brómcinkammonia  (ZnBr2.2H3N)  válik  ki. 

Cinkcianid  (ciáncink),  Zn(CN)2.  Többnyire 
úgy  készítik,  hogy  cinkszulfát  vizes  oldatát  ká- 
liumeianid-oldattal  elegyítik  és  az  oldatot  ecet- 
savval megsavanyítják.  A  levállott  csapadékot 
vízzel  kimosván,  megszárítják.  Fehér,  alaktalan 
por,  melynek  alig  van  ízev.  szaga.  Igen  erős  mé- 
reg, vízben,  borszeszben  úgyszólván  oldhatatlan. 
Ecetsav  nem  oldja,  ásványos  savak  feloldják  ; 
ammóniában  is  oldódik.  A  C.-et  régebben  gyógy- 
szerül használták. 

Cinkdrót,  1.  Drót. 

Cinkefélék  (áiiat),  a.  m.  cinegefélék  (1.  o.). 

Cinkejtés,  1.  Cink. 

Cinkéleg,  1.  Cinkoxid. 

Cinkes  pesttapadék,  főként  cinkoxidból,  kád- 
miumoxidból  és  kéncinkből  áll,  feketés  szürke 
színű  és  sárgás  törésű. 

Cinketil,  1.  Cinkalkilvegyületek. 

Cinkezés.  A  cinket  különösen  vaslemezek  rozs- 
dától való  megóvására  használják.  A  cink  rész- 
ben mint  burkoló  anyag  védi  a  vasat,  részben 
pedig  mint  elektropozitivabb  fém,  mely  a  vassal 
és  a  lemez  fölszinét  érő  folyadékkal  galvánele- 
met alkot.  A  cink  lassankint  oxidálódik,  a  vas  pe- 
dig épen  marad.  Oly  nagy  a  cinknek  e  tekintetben 
való  hatása,  hogy  a  cinkkel  bevont  vason  12  mm^ 
felületű  szabad  helyek  is  lehetnek,  anélkül,  hogy 
a  vas  rozsdát  fogna.  B  miatt  nevezik  a  cinkkel  be- 
vont vasat  galvanizált  vasnak. 

A  vas  C.-ét  már  a  múlt  század  óta  ismerik,  Ma- 
lonnin  e  műveletről  1742.,  Watson  pedig  1786.  irt, 
azonban  ez  az  ipar  csak  1840-től  vett  nagyobb  len- 
dületet. A  einkezendő  vaslemezt  leginkább  hígí- 
tott sósavval  (1 : 7-hez  arány)  csávázzák,  mert 
ez  olcsóbb  a  kénsavnál.  Eendszerint  2  hígított  só- 
savval s  egy  vízzel  telt  edényt  használnak ;  az 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cinkezés 


—     515     — 


Cinkjodid 


első  edényben  elöcsávázott  lemezt  a  vízzel  telt 
edényben  leöblítik,  azután  a  harmadik  edényben 
fémtisztóra  maratják,  végül  pedig  homokkal  lesú- 
rolják. Ebben  az  állapotban  kerül  a  lemez  az  elő- 
einkezö  fürdőbe,  mely  szalmiák  és  víz,  vagy  30 
rész  víz,  30  rész  sósav,  2  rész  klórcink  és  1  rész 
szalmiák  keverékéből  áll.A  fürdőből  kivett  lemezt 
megszárítják  és  néhány  másodpercig  a  cinkezö 
kádba  merítik.  Az  olvadt  cinket  szalmiák  védi  az 
elégéstől.  A  cinkfürdőből  kivett  lemezt  vízzel  telt 
edénybe  vetik ;  jobb  volna  azonban  a  lemezt  me- 
leg vízbe, vagy  olvadt  f  aggj'u-,  esetleg  meleg  pál- 
maolaj-fürdőben lehüt©ni,mert  a  hideg  vízben  való 
lehűtés  a  fémet  rideggé  teszi.  A  vízben  hűtött  le- 
mezeket megszárogatják  s  ezután  fürészporral  v. 
korpával  megsúrolják,  a  faggyúban  hütötteket 
pedig  gyenge  lúgban  megmossák,  vízzel  leöblí- 
tik és  puha  rongyokkal  megtörlik.  A  vaslemezek, 
bevonására  a  tiszta  cinken  kívül  ólom-cink,  eset- 
leg 100  rész  cinkből,  30  rész  ólomból  és  70  rész 
ónból  álló  ötvényt  használnak. 

A  vasdrótot  hígított  kénsavban  csávázzák,  ez- 
után leöblítik,  öblítés  után  pedig  a  fémfürdőbe 
mártják  és  a  f émf  ürdöből  kivéve  vízzel  öblítik  le ; 
mivel  az  így  cmkezett  drót  felülete  durva,  újra  át- 
húzzák azon  a  húzóvason,  amelyen  a  C.  előtt  át- 
liúztHk,hogy  e  művelet  alatt  a  cink  ne  szakadoz- 
zon, a  di-ótot  120°  C-ig  hevítik  föl. 

A  láncokat,  horgokat,  szegeket  és  más  efféle 
apró  vastárgyat  előbb  hígított  kénsavban  vagy 
sósavban  csávázzák,  ezután  vízzel  leöblítik 
és  kosárba  téve  az  olvadt  cinkbe  mártják  és 
abban  jól  összerázzák.  2—3  perc  múlva  kive- 
szik, kis  lángalióba  dobják  és  szénporral  befedve 
vörösizzásig  hevítik,  ekkor  a  fölös  cink  leolvad 
és  a  kemence  alján  összegyűl.  Kellő  izzítás  után 
a  tárgyakat  kiszedik  és  a  tapadt  szénportól  meg- 
tisztítják. Igen  apró  tárgyakat  célszerű  a  csává- 
zás  után  1  rész  rézgálic  és  10  rész  víz  oldatában 
vörös  rézzel  bevonni.  A  vastárgyakra  (lemez  stb.) 
rakodó  cink  vastagsága  0006—0043  mm.  közt 
ingadozik  s  egy  m^  felületre  45—300  g.  cink  szá- 
mitható. Hazánkban  a  legnagyobb  vascinkelő  Ná- 
dasdon, a  Rima-murány-salgótarjáni  vasmű  rész- 
vénytársaság lemezgyárában  van. 

A  sárgaréz,  bronz  és  vörösréztárgyakat  C. 
előtt  csávázzák,  azután  vízben  leöblítik,  öb- 
lítés utón  pedig  szahniákkal  kevert  klórcinkol- 
datba  áztatják.  Mihelyt  buborékok  szállnak  fel 
(1—2  perc  múlva),  a  tárgyakat  a  klórcink-fürdő- 
ből kivesszük,  megszárogatjuk  s  ezután  az  olvadt 
cinkbe  mártjuk.  Cinkezhe tünk  klórcinkfürdő  hasz- 
nálata nélkül  is,  csakhogy  a  bevonat  nem  lesz  oly 
egyenletes  és  tökéletes. 

A  felsorolt  mekánikai  C.-en  kívül  használják 
a  galváncinkezést.  E  célra  használt  fürdőt  80  g. 
kénsavas  cinkoxidból  (cinkgálic),  50  g.  kénsavas 
ammóniákból,  20  g.  klórammoniumból  (szal- 
miáksó)  és  1 1.  vízből  készítik.  Használt  áramfe- 
szültség  2'8— 3  volt,  anodául  hengerelt  cinkle- 
jnezt  használnak.  Ez  a  füi'dő  kovácsvas,  acél  és 
öntött  vaslemezek  C.-ére  alkalmas.  Mivel  jó  mi- 
nőségű cinkbevonatot  csak  a  legalkalmasabb 
^amerösség  mellett  készíthetünk,  ekkor  pedig  a 
jnűvelet  igen  lassú  és  drága,  a  galván-C.  a  be- 
onártó  C.-sel  még  mindig  nem  versenyezhet.  V.  ö. 


Hartmann,  Das  Verzinnen,  Verzinkenetc.  (1906) ; 
Japing,  E.,  Blech  und  Blechwaaren  (1886) ;  Láng- 
bem,  Handbuch  der  Galvanischen  Metall-Nieder- 
schlage  (II.  kiad.,  1889);  Bichter,  Die  galvanische 
verzinkung  des  Eisens  (1895). 

Cinkfedél,  1.  Fém  fedél. 

Cinkfehér,  1.  Cinkoxid. 

Cinkferrocianid,  ferrociáncink,  Zn2[Fe(CN)e], 
fehér  csapadók  alakjában  keletkezik,  ha  cink-só 
oldatához  káliumferrocianid  (sárga  vérlúgsó)  ol- 
datát elegyítjük.  A  C.  amorf,  íztelen  és  szagtólan 
fehér  por.  A  cinkcianidnál  kevésbbé  mérgező. 
Ammónia  és  híg  savak  nem  oldják  (a  cínkciani- 
dot  oldják).  A  C.-ot  gyógyszerül  is  használták. 

Cinkfoncsor,  1.  Cinkötvények. 

Cinkfüst.  Míg  a  cinkpároltató  kemencék  boltá- 
sai  hidegek,  a  cinkgözök  szilárd  cinkké  fagynak, 
ez  a  szüárd  cinkpor  keveredik  az  elégő  cink  porá- 
val (cinkoxid) ;  ezt  a  szürke  port  nevezik  C-nek. 

Cinkgálic,  1.  CinksztUfát. 

Cinkgyártás,  1,  Cink. 

Cinkhamu,  cinksalak,  cinkvakarék,  különféle 
tisztátlanságokkal  kevert  cink-  és  cinkoxidtar- 
talmú hulladék,  mely  a  kohókban  keletkezik. 
Használjuk  a  cinkkohászatban  a  cinkércek  pót- 
lására s  ha  elég  tiszta,  a  fémcink  pótlására  is. 

Ciukhidroxid,  cinkoxidhidrát,  Zn(0H2),  fehér 
kocsonyás  csapadék  alakjában  keletkezik,  ha 
cinksó  oldatához  éppen  elegendő  káli-,  v.  nátron- 
lúgot elegyítünk.  A  lúgot  fölösleges  mennyiség- 
ben alkalmazva,  a  kiválott  C  kálium-,  vagy  ná- 
trium cinkáttá  K^ZnOg  vagy  NajZnOg  oldódik ;  e 
cinksavas  sókban  a  cink^a  savmaradék  alkatrésze. 
Savak  a  C-ot  cink-sókká  oldják.  A  C  tehát  erős 
lúgokkal  szemben  sav,  savakkal  szemben  pedig 
bázis  módjára  viselkedik,  tehát  amfotér  vegyület. 
Ammónia  mA;awwm-vegyüIetté  oldja.  Hevítés- 
kor vízre  és  cinkoxidra  bornlik. 

Cinkhiperoxid,  cinkszuperoxid,  cinkperoxid, 
keletkezik  cinkhidroxidból  Zn(0H)2  hidrogén- 
hiperoxid  hatására.  Ez  eljárással  kapott  készít- 
mények különféle,  többé-kevésbbó  állandó  C-ok 
keverékei,  amelyek  savak  hatására  hidrogén- 
hiperoxidot  fejlesztenek.  C-ot  úgy  is  készítenek, 
hogy  cinkklorid-oldatból  a  katódon,hidrogénhiper- 
oxidot  alkalmazva,  fémes  cinket  elektrolitosan 
leválasztanak.  A  C-ot  antiszepsises  ós  dezinflciáló 
szerül  használják.  Az  ectogan  és  cinkperhidrol 
néven  árusított  készítmények  C  és  cimcoxíd  ke- 
verékei. 

Cinkit  (ásv.),  hatszöges  hemimorph.  Többnyire 
vaskosan  vagy  durva  szemcsés  halmazokban 
fordul  elő ;  törése  kagylós.  Kern.  =  4—4-5 :  faj- 
súlya =  5'43— 5'7  Színe  vór-jácintpiros.  Kai'ca 
narancssárga ;  gyémántfényű.  Kémiai  össze- 
tétele =  ZnO,  amihez  rendesen  még  kevés  MnO 
is  hozzájárul  Előfordul  szemcsés  mészkőben 
Franki  init,  Willemit  és  Kalcit  kíséretében  Og- 
densburg  közelében  (New  Jersey). 

Cinkizopropil,  1.  Cinkalkilvegyületek. 

Cinkjodid,  jódcink,  ZnJ.  Finom  eloszlású  cink 
szín-jóddal  közvetlenül  egyesül  C-dá,  amely  az 
edényben  a  hevítéskor  színtelen,  tűalakú  kristá- 
lyokban szublimál.  Fajsúlya  4*696 ;  446o-on  meg- 
olvad. Levegőn  hevítve  elbomlik,  a  jód  elillan  és 
cinkoxid  marad  vissza.  A  C  cinkkloridhoz  hason- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


88* 


cinkkarbonát 


—     616     — 


Cinkográfia 


lóan  ammóniával  vegyül,  lúgfémjodidokkal  pedig 
kettős  sókat  alkot.  A  C.-os  keményítő-oldatot  kém- 
lőszerül  használják. 

Cinkkarbonát,  szénsavas  cink.  A  szabályos 
G.  (ZnCOg)  a  természetben  mint  cinkpál  és  gálma 
fordul  elő.  Előállítására  cinksó  hideg  oldatához 
káliumhidrokarbonát-oldatot  elegyítenek.  Cink- 
sók forró  oldatából  híg  fómkarbonátok  hatására, 
az  oldatok  viszonyos  mennyiségétől  ós  hőmérsé- 
kétől  függően,  különféle  összetételű  házisos  C. 
válik  ki ;  a  természetben  előforduló  cinkvirág  is 
bázisos  C.  A  lecsapás  útján  késztilt  C.-ok  fehérek 
és  vízben  oldhatatlanok ;  savak,  széndioxid  fej- 
lődése közben,  a  megfelelő  cink-sókká  oldják. 
Hevítéskor  elbomlanak  ós  cinkoocid-ot  hagynak 
iiátra, 

Cinkkéneg,  1.  Cinkszulfid. 

Cinkkenőcs,  1.  Cinkoocid- 

Cinkklorid,  ki  őreink,  ZnCl^.  Először  Glauber 
állította  elő  1648.  a  C.  oldatát  oiyformán,  hogy 
gálmát  sósavban  oldott  (Oleum  lapidis  calami- 
naris).  Szilárd  állapotban  Hellot  kapta  1735. 
cinkoxid  és  szalamiasó  keverékét  ledesztillálva. 
Képződik  a  f  émeinkből,  ha  azt  klórgázban  eléget- 
jük. Oldatban  úgy  kapjuk,  ha  cinket  vagy  cink- 
oxidot hígított  sósavban  oldunk.  Rendesen  úgy 
készül,  hogy  cinket  sósavban  oldanak  és  az  olda- 
tot besűrűsítik.  Az  így  előállított  C.  vajszeríí  tö- 
meg (Butyrum  zinci),  mely  egy  molekula  kris- 
tályvizet tartalmaz.  A  víztől  mentes  C.-ot  legtisz- 
tábban úgy  kapjuk,  ha  cinket  klórgázban  elége- 
tünk. A  víztől  mentes  C.  fajsúlya  2-907 ;  262o-on 
megolvad  és  730o-on  forr.  Vízben,  szeszben  igen 
könnyen  oldódik.  Vizes  oldata  undorító  fémesízü 
és  igen  maró,  úgy  hogy  pl.  papiroson  nem  szűr- 
hető. Az  árúbeli  C.  vizes  oldata  többnyire  nem 
egészen  átlátszó,  mert  kevés  bázisos  C.-ot  tar- 
talmaz, mely  vízben  oldhatatlan.  A  C.  ammóniá- 
val közvetlenül  egyesül.  Ismeretes  5,  4,  2  és  1 
molekula  ammóniával  való  vegyülete.  Az  ammo- 
niumkloriddal  ós  az  alkálifémek  kloridjaival  ket- 
tős kloridokat  alkot,  melyek  elég  jól  kristályosod- 
nak. A  nyers  C.  tömény  oldatával  fát  impregnál- 
nak (vasúti  talpfa).  Az  e  célra  szolgáló  oldatot 
többnyire  gálma,  vagy  cinkfényi  e  sósavban  való 
oldása  útján  kapják.  Alkalmazzák  az  ónnal  való 
forrasztásnál,  a  réznek  meg  vasnak  ónnal  v.  ólom- 
mal való  bevonásánál  is.  Újabban  e  célra  inkább 
az  ammónium  C.  kettős  só  tömény  vizes  oldatát 
használják.  Gyógyszerül  mint  maró  szert  rendelik. 
Híg  vizes  oldata  is  erős  deziníieiáló.  A  C.  igen 
tömény  vizes  oldatát  cinkoxiddal  keverve  olyan 
pépet  kapunk,  mely  néhány  perc  alatt  awA;oa?i^/o- 
rid  képződése  folytán  kemény  tömeggé  válik. 
Ezért  a  pépet  odvas  fogak  kitömésére  használják. 
A  C.-ot  az  iparban  igen  kiterjedten  használják, 
így  pl.  olaj  raflnálásánál,  pergamentpapiros,  éter, 
Btearinsav  gyártásánál,  a  festőiparban  anilinkék- 
hez  mint  pácot,  kátrányfestékek  előállításánál,  a 
sárgaréz  gyártásánál,  papiros  enyvezésére  stb. ; 
kémiai  müveleteknél  vizet  elvonó  és  kondenzáló 
szerül  alkalmazzák.  A  C.  és  szalmiák  tömény 
sósavas  oldatát  (forrasztóvíz)  forrasztásra,  réz, 
vas  stb.  ónozására  és  ólmozására  használják. 

Cinkkromát,  krómsavas  dnk.  Ha  cinksó  olda- 
tához kaliumkromát-oldatot  elegyítünk,  bázisos 


C.-ból  álló  citromsárga  színű  csapadék  keletke- 
zik, amelyet  a  mérgező  ólomkromát  helyett  cink- 
sárga néven  festékül  használnak. 

Cinklemez,  hengerlés  útján  előállított  0'3— 5 
mm.  vastag  lap  alHkú  gyártmány.  A  nyers  cink 
lapokat  100  C«-ig,  hengerlés  közben  pedig  150 
Co-ig  hevítik  fel  és  lassan  hűtik  le.  Magyarorszá- 
gon Váczott  van  cinkhengermű. 

Cinkliszt,  1.  Ginkpor. 

Cinkmaratás,  1.  Öinkográfia. 

Cinkmetil,  1.  Cinkalkilvegyületek. 

Cinknitrát,  salétromsavas  cink,  Zn(N03)2.  B 
sót  úgy  készítik,  hogy  cinkoxidot,  v.  cinkkarboná- 
tot híg  salétromsavban  oldanak.  A  nagyon  be- 
sűrített oldatból  a  C.  6  molekula  vízzel  négyol- 
dalú hasábokban  kikristályosodik.  Vízben  igen 
könnyen  oldható,  szesz  is  oldja.  Többféle  bázisos 
C.  is  ismeretes. 

Cinknyomás,  1.  Cinkográfia. 

Cinkográfia  (doniboredzés,  kémigráfia,  cink- 
maratás, cinkotipia).  Eberhard  által  1804  körül 
Magdeburgban  felfedezett  az  az  eljárás,  mely  sze- 
rint toU-  és  krétarajzok  v.  kéziratok  sokszorosí- 
tásra alkalmas  cinklemezekre  vihetők  át.  Legelő- 
ször Höfelnek  sikerült  1840.  ciukmaratást  elő- 
állítania, de  Gillot  tökéletesítette  és  vezette  be 
a  cinkográflát  a  könyvnyomtatásba  (panikono- 
graphia,  Gillotage).  A  legnagyobb  tökéletességre 
a  bécsi  Ángerer  emelte  1870.  A  cinkográflát  úgy 
állítják  elő,  hogy  a  sírna  cinklemezre  átvitt  raj- 
zot V.  képet  zsiradékkal,  gyantával  v.  ehhez  ha- 
sonló anyaggal  vonják  be  és  azután  híg  salétrom- 
savval maratják  a  lemezt  úgy,  hogy  csak  a  rajz 
marad  meg  rajta  kiemelkedően.  Lehet  rajzokat 
V.  betűket  közvetlenül  a  cinklemezre  is  rajzolni 
v.  pedig  zsíros  tintával  erre  a  célra  alkalmas 
papirosra  is,  ez  utóbbi  esetben  a  rajzot  átnyo- 
más  segítségével  viszik  a  lemezre.  Ezt  az  eljárást 
a  kemigráflánál  alkalmazzák  leginkább.  A  foto- 
ánkográfiánál  (fotokemigráfla)  a  képet  fényképe- 
zés útján  viszik  a  cinklemezre.  A  fényképezett 
negatívot  papirosra  kopirozzák,  mely  zselatinnal 
és  káliumbikarbonáttal  van  preparálva  és  éppen 
úgy,  mint  a  fotolitográflai  átnyomópapirosokat, 
bizonyos  ideig  a  fény  behatásának  teszik  ki,  úgy 
hogy  a  zsíros  festék  ráadásakor  és  a  lemez  mo- 
sásakor a  kép  csak  a  világosított  helyeken  ma- 
rad meg.  Pontosabb  kivitelű  munkánál  (autotipia 
előállításánál)  a  képet  közvetlenül  a  cinklemezre 
kopirozzák,  melyet  erre  a  célra  fényérzékeny 
aszfaltréteggel  vonnak  be.  Kromát  és  tojás- 
fehérje-eljárásnál a  cinklemezeket  vékony  réteg- 
ben tojásfehérjével  és  anraioniumbikromáttal  von- 
ják be,  megszárítják  és  negatív  alatt  világosítják, 
azután  flruász-,  zsiradék-  és  gyantatartalmú  fes- 
tékkel kenik  be  és  hideg  vízbe  teszik,  mely  a 
kromát-tojásfehérjét  azon  a  helyeken,  ahol  nem 
érte  világosság,  feloldja.  A  feloldatlanul  maradt 
megvilágított  részek  a  festékbevonattal  együtt 
megmaradnak,  melyet  aztán  kolofóniummal  v. 
aszfaltporral  behintenek  és  gyengén  hevítenek. 
Ezek  a  lemezen  maradt  részletek  a  híg  salétrom- 
sav maró  hatásának  ellenállnak.  Hasonló  módon 
lehet  fényérzékeny  anyagokat,  pl.  enyvet,  hal- 
enyvet  bikromáttal  a  cinklemezre  átvinni.  Vona- 
las rajzokat  egyszeri  maratással  nem  lehet  kellő 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


CinkogravUr 


—     617     - 


Cinkoxid 


magasságra  maratni,  mert  a  maró  folyadék 
köimyen  a  rajz  vonalait  védő  fedőanyag  alá  ke- 
rülhetne és  azt  csakhamar  elrontaná.  Azért 
eleinte  csak  gyengén  és  megszakítással  marat- 
ják a  lemezt,  azután  gyantatartalmú  festékkel 
vonják  be  a  rajzot,  mely  gyenge  hevítés  után 
megolvad  és  a  vonalak  mellé  rakódik  ;  ez  azért 
szükséges,  hogy  újabb  maratás  esetén  a  vonala- 
kat megvédje  és  a  maratás  távolabb,  lejtősen  tör- 
ténjék a  vonaltól,  ezt  az  eljárást  szükség  szerint 
többször  is  megismétlik.  Végül  következik  a 
végső  maratás,  mely  a  mélyebb  részeket  vájja  ki. 
E  célból  sima  hengerrel  ismét  kevés  zsírtartalmú 
festéket  adnak  fel  a  lemezre,  gyantaporral  be- 
hintik, ezt  megolvasztják  rajta  és  savfürdőbe  te- 
szik. Az  ily  módon  elkészített  lemezt  még  külön- 
böző gépekkel  megmunkálják.  A  kromocinko- 
gráíiában  többféle  lemezeket  készítenek  színes 
képekről,  melyeket  színnyomatokhoz  használ- 
nak. A  vonalas  rajzú  maratáson  kívül  van  még 
autotipia  (1.  0.),  vagy  féltónusú  maratás,  mely- 
nek a  íluomabb  illusztrációk  nyomásánál  van 
nagy  jelentősége.  V.  ö.  Husnik,  Die  Zinkátzung 
(3.  kiad.  Wien  1907) ;  Kriiger,  Die  Zinkogravüre 
oder  das  Átzen  in  Zink  (4.  kiad.  u.  o.  1905) ;  Mörch, 
Handbuch  der  Chemigraphie  (Düsseldorf  (1886) ; 
Toifel,  Handbuch  der  Chemigraphie  (2.  kiad. 
Wien  1896). 

Cinkogravür,  einkmaratás,  1.  Ginkográfia. 

Cinkolitfehér,  1.  Cinkszulfid. 

Cinkonidin,  cinchonidin,  (elavult  neve :  a  ki- 
iiidin  és  cinchovatin),  CigH^aNgO  összetételű  a 
ciiikoninnal  izomer  chinolin-csoportos  alkaloida. 
A  C.  a  különféle  kina-kérgek  alkotórésze,  ame- 
lyekből a  kinin-gj'^ártásnál  melléktermékül  kap- 
ják. Színtelen,  fénylő  prizmák  v.  kristájylemez- 
kék.  Kb.  2070-on  megolvad.  A  kininnél  kevésbbé 
keserű  ízű.  Vízben  csaknem  oldhatatlan,  szesz  és 
éter  kissé  oldja.  Oldatai  nem  fluoreszkálnak,  a 
thalleiochin-reakciót  sem  adja  (eltérés  a  kinin- 
től  és  kinidintöl).  Sói  a  kinin  sóinál  általában  bő- 
ségesebben oldódnak,  oldatuk  a  poláros  fény  sík- 
ját bali*a  forgatja.  A  C-t  és  sóit  lázellenes  gyógy- 
szerül használják ;  hatásuk  a  kininénél  gyengébb, 
de  a  cinkon  inénál  erösebb. 

Cinkonin,  cinchonin,  CigHgaNjO  összetételű,  a 
cinkonidinnel  izomer  chinolin-csoportos  alkaloida. 
(Ma  már  nem  használatos  nevei :  chinchonin, 
huanokin,  betacinchonin,  kristályos  cinchonicin). 
A  C.  a  többi  kina-alkaloida (kinin,  kinidin,. cinko- 
nidin) mellett  a  kina-kérgekben  fordul  elő,  cser- 
savval és  kinacsersavval  vegyülve ;  e  kérgekből 
a  kinin  és  sói  előállításánál  melléktermékül  kap- 
ják. Színtelen  és  szagtalan,  átlátszó  monoklin 
kristályok.  Igen  keserű  ízű.  Víz  alig,  szesz  eléggé 
oldja.  255''-on  megolvad,  vízgőzzel  220»-on  szub- 
limál. A  kinintöl  és  a  kinidintöl  eltérően  hlg 
szónsavas  oldata  nem  fluoreszkál  és  a  thalleiochin- 
reakciót  sem  adja ;  úgyszintén  ammónia-oldat- 
ban ós  éterben  is  alig  oldódik.  Sóinak  oldala  a 
poláros  fény  síkját  jobbra  forgatja.  Tömény  kén- 
sav ós  salétromsav  színtelenül  oldja.  Amilalko- 
holos  oldatban  kálilúggal  forralva  cinkonidinné, 
káliumhidroxiddal  hevítve  pedig  kinolinnó  alakul. 
Salétromsavval  forralva,  más  oxidációs  termékek 
mellett  kinolsav  keletkezik.  A  C-t  és  sóit  láz- 


ellenes gyógyszerül  használják ;  hatásuk  a  kini- 
nénél jóval  gyengébb. 

Cinkos,  e  szóról  régebben  az  volt  a  nézet,  hogy 
eredetileg  kockajátékos  volt  s  a  német  zink-ke\ 
rokonították,  mely  azonos  a  francia  cinq  s  latin 
quinque-vel  (jelentése  ötös).  Újabban  Tolnai  Vil- 
mos bebizonyította,  hogy  e  szó  a  német  tolvaj- 
nyelv züik,  zinken  szavának  átvétele,  melynek 
jelentése :  jegy,  jel,  intés,  tulajdonjel,  beavatott, 
orgazda.  Valószínű,  hogy  a  szó  az  erdélyi  szász 
nyelvjárások  valamelyikéből  került  nyelvünkbe. 

Cinkota,  tolvaj  nyelven  arculütést  jelent. 

Cinkotipia,  1.  Cinkográfia. 

Cinkoxid,  cinkél  eg,  cink  fehér,  „fehér  semmi", 
ZnO.  A  C-ot  igen  régi  idő  óta  ismerik,  mint  a 
cinktaríalmú  ércek  kohászati  feldolgozásánál  ke- 
letkező vegyületet  és  cadmia  v.  pompholix-wtk^s. 
nevezték.  Az  alchemisták  a  cink  elégetése  útján 
kapott  oxidot  laza  voltánál  fogva  lanaphilo- 
sophica  (lat.  a.  m.  bölcsek  gyapja)  v.  nix  álba 
(lat.  a.  m.  fehér  hó)  névvel  jelölték  ^  ez  utóbbi  el- 
nevezésből a  német  nichts  szó  révén  a  nihilum 
album  (lat.  a.  m.  fehér  semmi)  név  keletkezett. 
A  természetben  előforduló  cinkit  v.  vörös  cinkérc 
C  és  mangánoxid  vegyülete;  ferrooxiddal  al- 
kotott vegyülete  a  franklinit.Attdia  régi  gyógj'- 
szer  is  főképen  C-ból  áll.  A  C  laza  por  alakjá- 
ban keletkezik,  ha  fémes  cinket  levegőn  v.  oxi- 
gén-gázban elégetünk  (cinkvirág  v.  flores  zinci). 
A  tiszta  C-ot  bázisos  cinkkarbonátból  állítják 
elő,  amelyet  úgy  készítenek,  hogy  a  cinkszulfát 
vizes  oldatát  forró  nátriumkarbonát-oldathoz  ön- 
tik és  a  kimosott  csapadékot  megszárítják,  majd 
a  bázisos  einkkarbonátot  enyhe  vörös  izzáson 
(túlságos  izzításkor  agyonégetett,  tömör  C-ot 
kapnak)  addig  hevítik,  míg  kivett  próbája  savtól 
többé  már  nem  pezseg.  A  C  (cinkfehér)  nagyban 
való  előállítástira  cinket  agyagretortákban  heví- 
tenek, majd  levegőt  áramoltatnak  hozzá,  amikor 
is  a  cink  C.-dá  ég  el  és  a  kamarákban  hófehér 
por  alakjában  lerakódik.  Egyébiránt  a  cinkércek- 
ből közvetlenül  is  készítenek  alkalmas  berende- 
zésű kemencékben  nyers  C-ot  (cinkhamu,  cink- 
szürke). A  C  fehér  v.  kissé  sárgás  árnyalatú, 
szagtalan  és  íztelen,  5'42  fajsúlyú  por.  K^ristályos 
módosulata  is  ismeretes  ;  ennek  fajsúlya  57.  He- 
vítéskor megsárgul,  de  kihűlve  újra  megfehére- 
dik; e  sajátságát  felismerésére  is  használják. 
Vízben  úgyszólván  oldhatatlan,  hígított  savak- 
ban cink-sókká  oldódik ;  lúgok  cinkáttá,  ammónia 
cinkammin -vegyületté  oldja.  Levegőn  széndioxi- 
dot szí  és  részben  bázisos  cinkkarbonáttá  alakul. 
Magas  hömérséken  a  hidi'ogéngáz,  szén,  úgyszin- 
tén szénmonoxid  a  C-ot  fémes  cinkké  redukálja. 
A  C-ot  az  iparban  a  mérgező  ólomfehór  (ólom- 
karbonát) helyett  fehér  festékül  használják ;  a 
C  fedőképessége  az  ólomkai'bonátónál  csekélyebb 
ugyan,  alkalmazása  azonban  mégis  előnyösebb, 
mert  nem  mérgez  és  mert  kénhidrogóntartalmú 
levegőn  (kémiai  laboratórium,  gyárak,  kénes 
fürdő,  ámyékszékek  stb.)  meg  nem  bámul  (az 
ólomfehóret  báriumszulfáttal  v.  permanens  fe- 
hérrel is  előnyösen  helyettesítik).  Használják  to- 
vábbá agyagáruknak  a  máz  alatt  való  díszíté- 
sére, kittekhez  (cinkkloriddal)  az  üveggyártás- 
nál, optikai  üvegkészülékek  csiszoltteára,  a  Rin- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendAI 


Cinkoxiklorid 


—    518     — 


Cinkszulfát 


manii-féle  zöld  és  egyéb  festékek  gyártásánál 
8tb.  Cink-sókat  is  készítenek  a  C.-ból.  A  tiszta 
C.-ot  kendözőszerül  is  liasználják,  így  különféle 
kozmetikai  kenőcsökbe,  arc-  és  hajporokba  ke- 
verik. Gyógyszerül  szárító  porok  és  kenőcsök 
(cinkkenöcs)  alakjában  bőrbetegségeknél,  belső- 
leg görcsös  bántalmaknál  alkalmazzák, 

Cinkoxiklorid,  1.  Cinkklorid. 

Cinköntés,  1.  Cink. 

Cinkötvények.  A  cink  a  legtöbb  fémmel  Ötvöz- 
hető, különösen  fontosok  a  vörösrézzel,  a  vassal, 
a  nikkellel,  az  ónnal  és  az  antimonnal  alkotott  öt- 
vényei,  melyek  az  iparban  a  legkülönfélébb  elne- 
vezés alatt  fordulnak  elő.Bzek:  Aich-f  ém,  alpakka, 
antifrikciós  fém,  Bath-fém,  Birmingham-platina, 
Biderry-f  ém  ,Chry  soelialk  ,csapágy-  fém  ,deltaf ém , 
Muntz-fém,  Oreide  Pinchbenk,  talmi  arany,  Tis- 
sier-fém,  Tournay-fém,  sárgaréz,  szobor-bronz, 
sterro-fém,  Sorel-fém,  Simolor  vagy  mannheimi 
arany  (1.  o.).  A  keménycivk  :  vascinkötvény.  A 
cink  súlyának  T^/o-ig  oldjaa  vasat.  A  cinkf'oncsor: 
cinkkéneső  ötvény.  A  galvánbatteriákban  a  fon- 
csorozott  cink-elektródokat  használják.  A  cinket 
250—  600-igf  elhevítik,  klórcink-ammonium-oldat- 
tal  beecsetelik  és  a  kénesőbe  mártják.  A  lap  egy 
pillanat  alatt  foncsorréteget  kap.  A  dörzsvilla- 
mos  gépek  üvegkorongjainak  gerjesztésére  hasz- 
nált cink-ón-foncsor  (Kienmeyer  foncsora)  2  rész 
kénesőből,  1  rósz  ónból  és  1  rész  cinkből  áll. 

Cinkpáicok,  1.  Pácok. 

Cinkpároltatás.  A  cinkfém  előállítása  kohá- 
szati úton.  B  célból  az  érceket  pörkölik,  oxiddá 
változtatják,  azután  szénoxidgázzal  vörös  izzás 
mellett  szinítik,  és  midőn  már  fehér  izzóvá  kezd 
válni,  elpárologtatják  ós  hűsített  előtevő  edények- 
ben fölfogják  az  edény  falaira  lerakódott  fémet. 
L.  bővebben  Cink  (gyártása). 

Cinkpát,  1.  Smithsonit. 

Cinkperhidrol  és  cinkperoxid,  1.  Cinkhiper- 
oocid. 

Cinkpor  (cinkszürke,  cinkliszt).  Nagyon  finom 
pora  a  cinknek,  mely  8— 10"/o  cinkoxidot  tartal- 
maz és  állandó  kísérője  a  kadmium,  arzén,  anti- 
mon, ólom  stb.  A  cink  gyártásánál  melléktermék 
gyanánt  nyerik.  Nedves  levegőn,  nemkülönben 
ha  nagyobb  tömegét  híg  sósavval  leöntjük,  meg- 
gyulad.  Redukáló  anyagnak  használják  pl.  az  in- 
digóesávánál  stb.  Felhasználják  a  kadmium  és 
tiszta  cink  előállítására  is. 

Cinkpróba  (koh.).  A  cinkércek  fémtartalmának 
meghatározása  száraz  v.  nedves  úton ;  ez  utóbbi 
biztosabb,  mert  a  száraz  próba  annál  bizonytala- 
nabb, mennél  kisebb  a  cinktartalom.  Ha  száraz 
úton  akarjuk  próbálni  az  érceket,  porrá  törjük,  és 
15— 20o/o  szénporral  keverve  2  óráig  hevítjük 
fehéren  izzó  hő  mellett  egy  tűzálló  agyagretor- 
tában :  ennek  nyakába  hosszú  üvegcsövet  dugunk, 
melyet  vízzel  hü  tünk  és  egy  dróttal  többször  ki- 
takarítunk. Ha  az  üvegcsövön  már  nem  jönnek 
ki  éghető  gázok,  akkor  be  van  végezve  a  próba. 
A  kihűlt  retortából  és  üvegcsőből  kiszedjük  a 
cinkcseppeket,  a  csőben  található  cinkoxidport  sa- 
létromsavban feloldjuk,  az  oldatot  szárazra  párol- 
tatjuk, a  cinkoxid  maradékot  kiégetjük,  megmér- 
jük, ós  átszámítjuk  cinkfémre  (100  cinkoxid  = 
80"Í3  cinkfém).  —  Nedves  úton   megkapjuk  a 


cinktartalmat,  ha  az  érceket  égetéssel  vagy  pör- 
köléssel oxiddá  változtatjuk  és  ammóniákban 
feloldjuk,  az  oldatból  pedig  a  cinket  kónhidrogén- 
nel  kéncink  alakjában  kiejtjük,  ezt  ammóniák- 
kal jól  kimossuk  és  egy  kissé  megsavanyított 
vaskloridoldattal  homokfürdőben  melegítjük.  A 
kéncink  ekkor  átváltozik  klórcinkké,  a  vasklo- 
ridnak megfelelő  részéből  pedig  vasklorür  lesz, 
melynek  vastartalmát  szokott  módon  meghatá- 
rozzuk. A  vastartalom  2  részének  megfelel  1  rész 
cinktartalom.  Az  oxiddá  változtatott  ércekből  köz- 
vetetlenül  ammóniákkal  kivonván  a  cinkoxidot, 
az  ércek  súlyhiányából  is  megismerhetjük  a  cink- 
oxid súlyát,  melyből  a  cinkfém  súlyát  kiszámít- 
hatjuk. 

Cinkpropil,  1.  Cinkalkilvegyületek. 

Cinksalak,  1.  Cinkhamu. 

Cinksárga,  1.  Cinkkromát. 

Cinksavas  sók  a.  m.  cinkátok,  l.Cinkhidroxid. 

Cink-sók,  egyike-másika  a  természetben  is 
előfordul.  Előállíthatók  fémes  cmknek,  cinkoxid- 
nak, V.  cinkhidroxidnak  a  megfelelő  savakban 
való  oldása  és  a  só  kikristályosítása  útján ;  az 
oldhatatlan  C.-at  az  oldhatókból  cserebomlás  út- 
ján állítják  elő.  A  C.  színtelenek,  ha  savmaradé- 
kuk is  színtelen.  Részben  vízben,  részben  csak 
savakban  oldhatók.  Oldatuk  hidrolízis  folytán 
savanyú  kémlőhatású  ;  undorító  fémes  ízűek, 
hánytató,  nagyobb  mennyiségben  pedig  mérgező 
hatásúak.  Izzításkor  javarészt  elbomlanak.  Olda- 
tukból lúgok  fehér  cinkhidroxidot  választanak 
le.  Erős  savak  cink-sóinak  semleges  oldatából 
kénhidrogén  csak  részben,  ecetsavas  oldatból 
azonban  quantitative  választ  le  fehér  cinkszul- 
fldot.  A  C.-at  az  iparban  (1.  Pácok)  és  gyógy- 
szerül is  használják. 

Cinkspinell,  1.  Gahnit. 

Cinkszék  (koh.).  Az  alsó  Harz  vidékén  szfaleri- 
tes  ólomércnek  feldolgozására  cinkszékkel  fel- 
szerelt olvasztókat  használnak.  A  C.  a  csurgó  nyi- 
lasa felett  az  olvasztó  előoldalába  beállított  szin- 
tes palatábla,  mely  8  hüvelknyire  ér  be  az  olvadó 
medencébe,  e  palatáblára  függőlegesen  állított  na- 
gyobb palatábla  zárja  el  az  olvasztó  elejét,  me- 
lyen a  kemencében  keletkezett  cink  és  ólomgőzök 
lehűlnek,  cseppekké  válnak  és  a  palatábla  egyik 
szögleténél  a  végre  készített  külön  csurgón  ko- 
ronként lebocsáttatnak.  L.  még  Cink. 

Cink-szénelem,  1.  Galvánelemek. 

Cinkszilikát  a.  m.  gálma,  a  cink-ércek  egyike. 
C.  néven  vízüveg  és  cinkoxid  keverékét  árusít- 
ják, amelyet  festékül  használnak. 

Cinkszulfát,  kénsavas  cink,  ZnS04.  E  sót  már 
Basilius  Valentinus  ismerte  a  XV.  sz.-ban  és 
fehér  vitriol-nak  nevezte ;  alkatrészeit  Brandt 
határozta  meg  1735.  A  természetben  kristályosan 
mint  goslarit  fordul  elő  és  bányavizekben  oldva 
is  található.  Előállítására  fémes  cinket  hígított 
kénsavban  oldanak ;  a  besürűsített  oldatból,  ki- 
hűléskor, a  só  kikristályosodik.  A  nyers  C.-ot 
nyers  cinkoxidnak  kénsavban  való  oldása  útján, 
nagyban  pedig  a  természetes  cinkszulfldból  (cink- 
fényle,  sphalerit)  úgy  készítik,  hogy  azt  levegőn 
pörkölik,  majd  a  keletkezett  C.-ot  a  tömegből  víz- 
zel kioldják,  az  oldatot  ólomserpenyőkben  be- 
párologtatják  és  a  sót  belőle  faedényekben  ki- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cinkszulfid 


519     — 


Cinnamodendron 


kristályosítják,  végül  a  kristályvizében  megol- 
vasztott sótömoget  fadézsákba  öntik,  amelyekben 
a  nádcukorhoz  hasonló  kristályos  tömeggé  mered 
meg.  Az  így  készült  C.  jóllehet  nagyon  szennyes, 
ipari  célokra  bízvást  használható.  A  víztől  men- 
tes C.  fehér  higroszkópos  tömeg.  A  C.  különféle 
vízmennyiségekkel  kristályosodik  és  pedig  1,  2, 
5,  6  és  7  molekula  kristályvízzel.  E  hidrátjai 
közül  legközönségesebb  a  C.-heptahidrát : 

ZnSO„7HjO 
a  feMr  v.  cinkvitriol  v.  fehér  gálickö ;  e  só  szín- 
telen, átlátszó,  a  keserüsóval  (MgS047H,0)  izo- 
morf, rombos  kristályokat  alkot;  fajsúlj'^a  2015. 
Víz  bőségesen  oldja,  szeszben  oldhatatlan.  Undo- 
rító fémes  és  fanyar  ízű.  Vizes  oldata  hidrolízis 
folytán  savanyú  kémlöliatású.  Hevítéskor  kris- 
tályvizében megolvad,  lOO'^-on  6  mol.  vizet  veszít, 
míg  a  hetedik  csak  238«-on  távozik  el ;  a  víztől 
mentes  só  izzítva  kéntrioxidot,  kéndioxidot  és 
oxigént  fejleszt  és  cinkoxidot  hagy  hátra.  A  C.  a 
vele  izomorf  keserűsóval,  úgyszintén  a  monoklin 
kristályos  ferroszulfáttal  (vasgálic)  és  a  triklin 
kristályos  kupriszulfáttal  (rézgálic)  is  összekris- 
tályosodik, továbbá  a  kálium-  és  ammónium-szul- 
fáttal  jól  kristályosodó  kettős  sókat : 

ZuSO,.KjS0^.6H20  és  ZnS04.(H4N),S04.6H20 
alkot.  A  C.-ot  iparilag  kénti'ioxid  készítésére,  ol- 
datát a  kar touf estesben,  fa  konzerválására,  tűz 
ellen  védő  mázak  készítésére  stb.  használják. 
Gyógyszerül  belsőleg  kis  adagokban  (cgr.  számra) 
ideges  bántalmaknál,  a  gyomor  és  belek  bizonyos 
betegségeiben  rendelik,  nagyobb  (0"5— 1*0  g.-os) 
íidagokban  hánytató,  külsőleg  szem  vizekbe,  vala- 
mint a  húgycső  fertőző  hurutjánál  (kankó)  hasz- 
nálják. Fertőtlenítésre  is  használatos.  A  C.-hepta- 
hidrát a  magyar  gyógyszerkönyvben  is  hivatalos. 

Cinkszulfid,  cinkkéneg,  ZnS.  A  természetben 
kristályokban,  mint  cinkfényle  (szfalerit)  és  rit- 
kábban mint  tüurtzit  található;  az  amorf  C. 
fehér  v.  sárgásfehér  tömeg,  a  víztartalmú  C. 
fehér,  laza  csapadék.  Keletkezik  cinkoxid  és  kén 
keverékének,  v.  a  víztartalmú  csapadéknak  kén- 
hidrogén-gázban  való  hevítésekor,  v.  cink-sók 
semleges  oldatából  lúgfémszulfidok  hatására.  Igen 
magas  hőmérséken  megolvad,  de  nem  illan  el ;  a 
levegőn  izzítva  kéndioxidot  fejlesztve  cinkoxiddá 
és  cinkszulfáttá  oxidálódik.  Hígított  erős  savak 
oldják.  A  mesterséges  C.-ot  ernyőkre  kenve  (Si- 
dot-féle  ellenző)  rádium-sugarak  felismerésére 
használják.  A  lithopon  v.  cinkolitfehér  néven 
használatos  fehér  festék  C.  és  báriumszulfát  benső 
keveréke. 

Cinkszuperoxid  a.  m.  cinkhiperoxid  (1.  o.). 

Cinkszürke,  1.  Cinkpor. 

Cinkűveg  (ásv.),  magyar  neve  a  hemimorflt- 
nak  (1.  0.). 

Cinkvaj,  1.  Cinkklorid  és  Forraszfőszerek. 

Cinkvakarék,  1.  Cinkhamu. 

Cinkvasérc  a.  m.  Franklinit  (1.  o.). 

Cinkvaspát  (ásv.),  cinktartalmú  vaspát  (1.  o.). 

Cinkvirag  (hidrocinkit),  fehér  v.  sárgás,  föl- 
des vagy  tömött  ásvány,  változó  összetételű,  víz- 
tartalmú bázikus  cinkkarbonát,  közel 

ZnC08.2Zn(OH), 
mint  fehér  bevonat  gálmán,  smithsoniton,  vagy 
mint  stalaktitos  veséded  forma  képződmény.  Ké- 


miai értelemben  1.  Ginkkarbonát.  Cink-tartalmú 
ásványok  mállási  terméke. 

Cinkvitriol,  kémiai  értelemben  1.  CinksziUfát, 
mint  ásvány,  l.  Goslarit. 

Cinkzöid,  cinksárga,  sulypát  és  berlini  kék 
keverékéből  készített  szép,  a  krómzöldhöz  hasonló 
zöld  festék.  Egyaránt  használják  víz-  és  olajfes- 
tékuek,  valamint  tapéta-festéknek. 

Cin-ling-san,  az  eurázial  hegyrendszerhez  tar- 
tozó hegylánc  Kínában,  amelyet  keleti  Kuen-lün- 
uek  is  szoktak  nevezni.  Majdnem  mereven  KNy.-i 
irányban  szeli  át  a  birodalmat,  s  habár  csúcsai 
nem  magasabbak  200Ü  m.-nél,  természetes  vá- 
lasztófal Észak-  és  Dél-Kína  között  úgy  geoló- 
giai és  klimatológiai,  mint  növény-  és  állatvilág, 
valamint  életmód  tekintetében.  Átjárói  nehezen 
járhatók  és  el  vannak  hanyagolva.  Folytatása 
K.-re  a  Puniusan. 

Cinn  V.  dn,  1.  On. 

Cinna,  1.  Lucius  Cornelius  C.,  patrícius  család- 
ból származó,  de  demokrata  érzelmű  római,  Kr.e. 
87.azoptimatapárti  Gnaeus  Octavius-szal  együtt 
konzul.  Alig  indult  ez  évben  SuUa  (1.  o.)  Ázsiába 
Mithridates  ellen,  C.  rögtön  hozzáfogott  Sulla 
intézkedéseinek  megváltoztatásához.  A  nagy  vá- 
rosi forrongásban  ugyan  megfosztották  hivatalá- 
tól és  elkergették,  de  ö  visszahívta  Mariust  (1.  o.) 
és  száműzött  társait  és  összegyűjtött  csapatai 
élén  Rómát  megadásra  kényszerítette.  Véres 
bosszú  vétele  után  a  demokratikus  alkotmányt 
visszaállította  s  a  következő  86.  évre  ismét  ma- 
gát választatta  konzullá,  sőt  a  következő  két  év- 
ben is  ő  töltötte  be  korlátlan  hatalommal  e  hiva- 
talt. Sulla  visszatérésének  hírére  C.  Görög- 
országba készült  ellene,  de  katonái  Anconában 
fellázadtak  és  megölték  (84).  Leányát  Gaius  JuUus 
Caesar  vette  nőül. 

2.  Lncius  Cornelius  C,  az  előbbinek  fia,  78. 
szövetkezett  Marcus  Lepidus-szal  a  SuUa-féle  al- 
kotmánymegbuktatására, de  a  kudarc  miatt  Ser- 
toriushoz  menekült  Hispániába.  Innen  Caesar 
visszahívta  és  M.  prétorrá  tette  meg,  mit  azzal 
hálált  meg,  hogy  a  fórumon  Caesar  gyilkosait 
fennen  magasztalta.  A  nép  ezért  feldüiödött,  de 
tévedésből  nem  őt,  hanem  Gaius  Helvius  C-t, 
Caesar  buzgó  hívét  ölte  meg. 

3.  Gnaem  Cornelius  C,  az  előbbinek  és  Pom- 
peius  leányának  fla,  az  actiumi  csatában  Anto- 
nius híve  volt,  de  később  Augustus  jóakarattal 
volt  iránta  s  bár  C.  összeesküvést  szított  ellene, 
Kr.  u.  4-ben  konzullá  tette  meg.  Ez  időtől  fogva 
hü  barátja  lett. 

Cinnabaris  és  cinnabarit,  a.  m.  cinnóber  (l.o.). 

Cinnamein,  fahéjsavas  benzileszier,  ben- 
zildnnamat,  CeHj.CHrCH.COO.CH^.CeH,,  a  tolu- 
ós  a  peru-balzsam  alkotórésze.  Fahéjsavas  nát- 
riumnak benzilkloriddal  való  hevítése  útján  ké- 
szül. Kellemes  szagú  kristálykák.  Op.  39°,  fp. 
8200.  Szeszben  oldódik. 

Cinnarney  (növ.),  1.  Cinnamomum. 

Cinnamilalkohol,  1.  Fahéjalkohol. 

Cinnamilsav,  1.  Fahéjsav. 

Cinnamodendron  Endl.  (»öv.),  a  Winter- 
anaceae  család  génusza ;  3  faja  Braailiában  meg 
az  Antillákon  honos.  Cserjék  v.  kis  fák.  A  brazí- 
liai G.  axillare  (Neeset  Mart.)  Endl.  kérge  (casca 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Cinnamomum 


520     — 


Cino  da  Pistoja 


paratvdo)  skorbut  és  más  betegségek  elleni  or- 
vosság. A  jamaikai  G.  corticosum  Miers.  kérgét 
ezelőtt  a  Drimys  Winteri  kérge  helyett  orvos- 
ságnak használták.  L.  még  Drymis. 

Cfnnaiuomuui  Bl.  (cimetfa,  növ.),  a  Laura- 
eeae  (Babérfélék)  család  génusza,  melynek  54 
faja  közül  a  legtöbb  Ázsia  DK.-i  ti'opikus  és  szub- 
tropikus  tájain  honos,  több  faj  Japánig  terjed,  1 
faj  pedig  Ausztráliáig.  Fák  v.  cserjék,  levelük 
átellenes,  többnyire  3  erű.  Viráguk  sárgás  fehér, 
termésük  bogyó,  virágzatuk  buga.  A  C.  zeylani- 
cum  Breyn  (cimetbabér,  cejloni  cimetfa,  kanélfa, 
1 .  a  Fűszernövények  képen)  Ce  jlouon  honos,  de  több 
helyen  termesztik.  8— 9"5  m.  magas,  egész  4  dm. 
átmérös  fa,  de  a  kérge  lefejtése  következtében  3— 
41/2  m.-nyi  bokor  marad.  A  szürkés  bőrétől  meg  a 
zöld,  szagtalan  és  ízetlen  kérgétől  levakart  belső 
kérge  az  igazi  flnom  cimet  v.  fahéj  (cortex  cin- 
namomi  veri,  acuti  v.  longi,  cinnamey,  barna- 
kanéi) különös  barnapiros  színű  (cimetszín),  csak- 
nem papírvékony  ságú  (V4— V2  Dim.),  hajlékony,  de 
hosszában  könnyen  törik.  Mennél  vékonyabb  a  ké- 
reg, annál  jobb.  A  másik  legfontosabb,  cimetet 
szolgáltató  fa  a  G.  cassia  (Nees)  BL,  melynek 
kérge  a  cortex  cinnamomi  cassiae  (kassziacimet) 
Kokhínkinában  és  Kína  néhány  tartományában 
honos,  a  Szunda-szigeteken  és  a  Malabár  parton 
termesztik,  10  éves  korában  ágait  levágják,  le- 
hámozzák 8  ezt  azután  csak  10  év  múlva  ismét- 
lik meg  újra.  Leveléből  és  kérge  hulladékaiból  a 
kassziaolajat  nyerik,  A  cimet  egyike  a  legked- 
veltebb fűszereknek,  különböző  ételhez,  sütemé- 
nyekhez és  illatszernek  is  használatos.  A  porrá 
tört  s  cukorral  hintett  cimetet  kanelat-wskt  vagy 
citnetkonfektnek  is  nevezik.  Gyümölcséből  gyenge 
zamatú  zsiradékot,  gyökeréből  vízzel  desztillálva, 
kámfort  is  nyernek,  de  ez  kereskedésbe  nem  jut. 
Levele  szétdörzsölve  szegfűszagú  ós  ízű  s  nehéz, 
barna  színű,  elpárolgó  s  a  szegfűszegéhez  hasonló 
olajat  ad.  Fája  igen  kevéssé  fűszeres,  de  kérgének 
folyadékaiból  citnetolajat  sajtolnak ;  ez,  valamint 
a  cimetvíz  és  cimet-tinktura  offíeinális.  Orvosi 
célra  a  cejloni  cimet  kérgét  használják.  A  C.  más 
nevezetesebb  fajai  még  a  kulilaván-cimet  (G. 
culilawan),  magas,  vastagtörzsű  fája  a  Mo- 
lukki-szigeteknek,  hosszas  tojásdad  levelekkel. 
Ebből  való  a  szegfű-ízű  s  zamatú,  sajátságos  szagú 
cortex  culilawan  (kulilabán-kéreg),  melyből  pá- 
rolgó, szappan-illatszerül  használt  olajat  nyernek, 
de  orvosságnak  is  használják.  Egyes  fajok  (pl. 
a  japáni  C.  Loureirii  Nees)  elvirágzott  virága  a 
régebbi  kereskedelem  kasszia-virága  (flores  cas- 
siae). A  keletindiai  C.  tamala  Nees  et  Bberm. 
kérge  az  igazi  anyacimet  (cortex  malabathri),  de 
most  már  elavult  árú ;  éretlen  gyümölcse  a  cimet- 
szöa  V.  cimetvirág.  Több  faj  levele  (fólia  mala- 
bathri) offlcmális  volt.  A  C.  levelei  már  a  kréta- 
korszak végén  képződött  földrétegekben  fordul- 
nak elő.  Nagyobb  mennyiségben  fordulnak  elő  a 
harmadkori  képződményekben.  Hazánkban  a  zsil- 
völgyi aquitánkorú  képződményekben  dr.  Staub 
vizsgálatai  szerint  több  faj  fordul  eló.  G-  camphora 
(L.)  Nees  et  Eberm.  a.  m.  Kámforfa  (1.  0.).  V.  ö. 
Schumann,  Über  die  Zimmtlánder  (Petermann's 
geogr.  Mitteilungen,  Ergánzungsh.  73). 

Cinnamus,  1.  Kinnamos. 


Cinnérc,  1.  Ónkö. 

Cinnezés,  1.  ónozás. 

Cinnóber  (cinnabarit,  ásv.),  a  legfontosabb  ille- 
tőleg az  egyedüli  kéneső-  vagyis  higanyérc,  belőle 
olvasztják  ki  a  kereskedésbe  keiHlő  kénesőnek 
majdnem  egész  mennyiségét.  Anvaga  higanyszul- 
fid (Hg  S) ;  kénesőtartahna  86-27o.  Leginkább  tö- 
mött, szemcsés,  földes  darabokban  vagy  hintve 
esetleg  mint  bevonat  is  fordul  elő ;  néha  oly  tisz- 
tán találják,  hogy  megőrölve  C.  festéknek  hasz- 
nálható. Romboéderes  apró  kristályokban  is  terem 
és  egyik  nevezetes  optikai  tulajdonsága  a  cirku- 
láris polárosság,  mely  tüneményt  legelőször  is  a 
C.-en  ismerte  fel  és  tanulmányozta  Descloizeaux, 
Kárminvörös,  részben  ólomszürkébe  h-ajló,  a  föl- 
des féleség  skarlátpiros,  karcszíne  is  ilyen.  Az 
oszloplapok  irányában  meglehetősen  hasad.  A  C. 
előfordulása  csak  kevés  helyre  szorítkozik  ;  rit- 
kábban telérekben,  inkább  telepekben.  Hazánk- 
ban említésre  érdemes  mennyiségben  csak  a  sze- 
pes-gömöri  érchegysógben  Alsósajón  (Gömör) 
találják.  Van  azonkívül  még  Selmeczeu,  Rozs- 
nyón (itt  régebben  bányászták  is),  Forácson  (Sze- 
pes  vm.),  Zalatnán  (Dumbrava  hegység).  Boszniá- 
ból Kresovo  mellett  az  Inac  hegyen  ismerik.  Szer- 
biában az  Avalahegyen  bányásszák.  A  három  leg- 
nevezetesebb előfordulási  hely  :  Krajna :  Idria, 
Spanyolország  :  Ahnaden  és  Kalifornia :  Uj- Akná- 
dén (San  Jóséhoz  közel).  Az  idriai  C.  alsó  és  felső 
triaszkorbeli  palákat,  mészköveket,  homokköve- 
ket és  breccsiákat  impregnál,  higanymájérc  az 
idrialin  nevű  bitumennel  és  C.-rel  impregnált  pala 
neve;  korallérc-nek  akkor  mondják,  midőn  egy 
feketés,  héjjas  tömeget  (némelyek  szerint  apati- 
tot) impregnál ;  téglaérc-nek  is  szokták  nevezni^ 
noha  ez  a  név  a  kuprit  egy  változatára  van  le- 
foglalva. Alárendeltebb  jelentőségű  a  C.  előfordu- 
lása Mexikóban,  Japánban  s  Kínában ;  a  Pfalz- 
ban  Wolfsberg  s  Landsberg  (Moschel  mellett); 
Toscanában :  Monté  Amiata ;  a  velencei  Alpok- 
ban. Nem  igen  kisérik  társásványok.  Nagyobb 
mélységből  feltörő  források  rakhatták  le  :  gazda- 
gabb termőhelyei  repedések  mentén  vannak  ;  ma  is 
rakódik  le  C  .egyes  nagy  mélységbői  felszökő  meleg- 
forrásokból,  így  Kaliforniában  az  1500  m.  magaa 
Unele  Sam  vulkáni  kúp  alján  elterülő  nagy  szol- 
fatára-terület  ú.  n.  Sulfm-bankját,  melynek  tra- 
chit  az  anyaga,  vízgőzök,  szénsav  és  kénhidi'o- 
gén  járják  át  s  a  feltóduló  gőzök  meg  vizek  opál, 
kalcedon,  kén  mellett  C-t  és  bitumenes  anyago- 
kat raknak  le.A  lerakodás  oly  nagy  mértékű,  hogy 
1874  óta  bányászat  tárgya  lett.  A  C-t  már 
az  ókorban  ismerték.  Plinius  minium  néven  em- 
líti (ma  a  vörös  ólomoxidnak  a  neve) ;  a  C  szót 
kinnabari  gör.  szóból :  sárkány  vér  —  származ- 
tatják, mi  vörös  színét  jelzi.  A  HgS  dimorf,  má- 
sik módozata  a  metaeinnabarit.  A  C-t  kémiai  ér- 
telemben 1.  Merkuriszulfid. 
Cinóber,  1.  Ginnóber. 

Cino  da  Pistoja  (ejtsd:  csíno),  valódi  nevén  Guit- 
toncino  Sinihaldi,  olasz  költő  és  jog-tudós,  szül. 
Pistojában,  valószínűleg  1270  táján,  megh.  u.  0. 
1336  végén.  Bolognában  jogot  tanult,  1307.  szülő- 
városában bíró  lett,  aztán  pedig  önkéntes  szám- 
üzésbement.  1334-ben  fejezte  be  nagy  jogi  munká- 
ját (Leetura  in  codicem),  melyben  a  Justinianus- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cinophorla 


—     521 


Cionizmus 


féle  kódex  első  9  könyvétmagyarázta.  Ezután  több 
felsöolaszországi  egyetemen  tanárkodott,  leghosz- 
szabb  ideig  1326— 33-ig  Penigiában.  C.  is  ahhoz 
a  toscanai  költői  iskolához  tartozott,  mely  Guido 
Guinizetti  nyomán  sok  szubtilis  filozofálást  vitt  bele 
a  lirába,  bár  némi  részben  már  haladás  észlelliető 
benne  a  Petrarca  modora  felé.  Dante,  kivel  me- 
leg barátságban  élt,  dicsérettel  említi  a  De  vulg. 
líloquentia-ban.  V.  ö.  Ghiapélli,  Vita  e  opere 
i^iuridiehe  di  C.  (Pistoja  1881);  Gerhellini,  C. 
ainore  ed  esilio  (Pavia  1898). 

Cinophoria  (gör.),  1.  Kinofória. 

Cinozura  (lat.  cynosura)  a.  m.  zsinórmérték. 

Cinq-Mars  (ejtsd:  szenk-már),  Henri,  Goiffier  de 
Ruzé,  marquis  de,  Xül.  Lajos  kegyence,  d'Bffiat 
marquis  marsai  második  fia,  szül.  1620.,  lefejezte- 
tett Lyonban  1642  szept.  1 2.  Richelieu  kegyét  el- 
nyervén, ez  a  fiatal  C-t  a  királyi  testőrsereg  kapi- 
tányává és  a  király  föruhatárnokává,  aUg  19 
éves  korában  pedig  föudvaiinesterré  nevezte  ki. 
Szerencséjétől  elkapatva,  hercegségről  álmodo- 
zott, Gonzaga  Mária  hercegnőt  ki  vánta  feleségül  és 
katonai  főhatalom  után  sóvárgott.  Midőn  Riche- 
lieu ezen  kívánságait  visszautasította,  C.  össze- 
esküvést szőtt  ellene,  s  egyidejűleg  Spanyolország- 
gal folytatott  titkos  tárgyalásokat.  Richelieu  azon- 
ban erről  értesülvén,  C-t  barátjával,  de  Thouval 
együtt  Narbonneban  elfogatta  és  Gaston  orléausi 
herceg  vallomásai  alapján  mint  hazaárulót  le- 
fejeztette. Vigny  C,  ou  une  conjuration  sous  Louis 
XIII  című  regénye  megírásánál  C  sorsát  hasz- 
nálta fel,  mely  regény  alapján  Gounod  operát  írt. 
V.  ö.  Basseríe.  La  conjuration  de  C  (Paris  1896) ; 
íVHaiicour,  La  conspiration  de  C  (u.  o.  1902). 

Cinquantino-tengeri,  1.  Tengeri. 

Cinquecento  (ol.,  ejtsd :  csinkvecsentó)  a.  m. 
ötszáz,  a  XVI.  sz.  (1500-as  évek)  jelzésére  hasz- 
nálatos kifejezés,  főleg  az  olasz  művészet-  és  iro- 
dalomtörténetben. Különösen  használják  a  század 
első  fele  nagy  művészeti  korszakának  jelzésére 
is.  V.  ö.  Berzeviczy,  A  C  (Budapest  1908). 

Cinque  Codes  (franc.)  a.  m.  öt  törvény- 
könyv, nevezetesen  a  francia  Code  Napóleon  al- 
kotó részei,  1.  Code. 

Cinque  Porta  (ejtsd:  szeSk  pór)  a.  m.  öt  kikötő, 
az  angol  parton  Franciaországgal  szemben  fekvő 
5  kikötő  :  Dover,  Sandwich,  Rommey,  Hythe  és 
Hastings,  melyek  Hódító  Vilmos  óta  a  part  védel- 
mére voltak  hivatva  ;  később  hozzájuk  járultak  : 
Winchelsea  és  Rye.  A  kikötőknek  számos  szaba- 
dalmaik voltak :  képviselőik  vitték  a  mennyezetet 
a  király  koronáztatásakor  s  a  királyi  ebédkor  a 
király  jobbján  ültek  ;  külön  törvénykezésük  volt, 
melyet  csak  1856.  vontak  meg  tőlük ;  külön  kor- 
mányzójuk volt,  a  Lord  Warden  of  the  C,  Dover- 
ben. A  kiváltságok  egy  része  máig  megmaradt. 

Cintányér,  1.  Réztányér. 

Cinterem,  így  nevezi  népünk  néhol  még  ma 
is  a  temetőt.  Régebben  így  is  ejtették  :  cintorom, 
cimterem,  cimeteriom  8tb.(V.  ö.  fr.  cimetiére ;  nem 
egyéb,  mint  a  középkori  latin  coemeterium,  gör. 
xot[jL7jT7Íf»tov  nyugvóhely,  fekvőhely.)  Mai  napság  a 
protestáns  templomok  előcsarnokát  nevezik  C- 
nek,  ide  teszik  le  a  koporsót  nagyobb  temetéseken. 

Cinti,  város  Bolíviában,  1.  Camargo. 

Cintio,  1.  Giraldi. 


Cinto,  Monté  (ejtsd:  csinto),  Korzika  szigetének 
legmagasabb  hegycsúcsa,  2710  m. 

Cintra,  város  Lisboa  portugál  kerületben,  27 
km.-nyire  a  fővárostól,  a  Sierra  de  C  mellett, 
(1900)  4740  lak.,  kitűnő  bortermeléssel  és  márvány- 
bányával. Szép  fekvésénél  fogva  a  lisszaboniak 
nyaraló  helyül  használják.  A  C-i  királyi  kastély 
még  a  mór  építészet  nyomait  viseli. 

Cinxia  (lat.),  Junónak,  mint  a  házassági  szer- 
tartás védő  istennőjének  mellékneve  a  régi  ró- 
maiaknál. Mint  C  ő  köti  fel  s  azután  ő  oldja  meg 
a  menyasszony  övét  (lat.  cingere  a.  m.  övezni). 

Cioo&jx  János,  nyűg.  egyetemi  tanár,  sztll.  Ma- 
kódon (Beszterce-Naszód)  1850  febr.  19.  Hosszabb 
ideig  a  naszódi  alapítványi  román  főgimnázium 
tanára  ós  igazgatója  volt.  1898-ban  kinevezték  a 
budapesti  egyetemre  a  román  nyelv  rendes  taná- 
rának ;  1909.  nyugalomba  vonult.  1896  óta  a  na- 
szódi kerület  országgyűlési  képviselője. 

Cione,  Andrea  di,  olasz  művész,  1.  Orcagna. 

Cione  intestinalis  (állat),  a  zsákállatok 
(Ascidia)  egy  faja.  L.  Zsákállatok. 

Cionisták,  a  cionizmus  (1.  o.)  hívei. 

Cionista  szövetség.  A  cionista  világszervezet 
országok  szerint  tagolódik.  Egy-egy  országos  szer- 
vezet élén  áll  az  országos  bizottság,  illetve  annak 
elnöke.  Egy  bizonyos  nagyobb  országrész  kerüle- 
tet alkot,  amelyet  a  kerületi  bizottság  vezet.  Ezen 
belül  helyezkednek  el  az  egyesületek,amelyeknek 
tagjai  azok  a  szervezett  cionisták,  akik  a  sekel- 
nek  nevezett  tagdíjon  kívül  az  egyesületi,  illetve 
országos  illetményeket  is  megfizetik.  A  cionista 
szervezetek  legfőbb  hatósága  a  kongresszus, 
melynek  delegátusait  az  egyes  szövetségek  vá- 
lasztják és  pedig  minden  200  fizető  után  egy-egy 
delegátust.  A  mozgalom  e  célját  megvalósító  jogi 
személy  a  Zsidó  Gyarmatosító  Bank  (Jewisch  Co- 
lonial  Association  Trust). 

Cionizmus,  a  zsidóság  egy  nagy  töredékének 
újkeletü  világmozgalma,  mely  «jogilag  Mztosítoti 
otthont  akar  szerezni  Palesztinában  a  zsidó  nép- 
nekyy.  Hogy  ezt  elérhesse,  szükségesnek  tartja  : 
1.  Palesztinának  zsidó  fóldmívesekkel,  munkások- 
kal és  iparosokkal  való  betelepítését.  2.  A  kíilön- 
féle  országok  területén  lakó  zsidóknak  szövetsé- 
gekben való  egyesítését  az  ülető  országok  törvé- 
nyeinek keretén  belül.  3.  A  zsidó  önérzet  és  nem- 
zeti öntudatának  erősítése  és  ápolása  és  4.  elő- 
készítő munkálatok  olyan  kormányzati  intézkedé- 
sek megszerzésére,  amelyek  a  C  céljainak  meg- 
valósítására szükségesek. 

A  cionista  mozgalom  történeti  előzményei  mó- 
lyen belenyúlnak  a  zsidó  nép  történetébe,  de  ilyen 
alakot  csak  a  legújabb  időkben  nyert.  A  mozga- 
lomnak közvetlen  lökést  az  orosz  és  romániai 
zsidó  üldözések  és  a  Dreyfuss-affaire  adtak.  A 
budapesti  születésű  Herzl  Tivadar  (1.  o.)  az  ó 
Judenstaat  c.  művében  programmot  ad  a  zsidó 
kérdés  megoldására  és  a  Bázelben  1897.  tartott 
első  kongresszus  pontosan  megállapította  a  poli- 
tikai C  feladatait.  A  C  második  legnagyobb  szer- 
vezője a  szintén  budapesti  születésű  Nordau 
Miksa.  A  C-on  belül  van  egy  másik  pái't  is,  az 
ú.  n.  territorialisták,  amely  egy  Palesztinánál 
termékenyebb  országot  szeretne  betelepíteni.  Ezek- 
nek vezére  az  író  Zangwill  Izrael  (1.  o.). 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő  I 


Ciotat 


522 


Ciprián 


Ciotat,  La  (ejtsd:  szjotá),  kikötőváros  Bouches- 
du-Rhone  francia  dép.-ban,  Toulon  és  Marseille 
között,  a  Földközi-tenger  C.  (v.  Léques)  öble  mel- 
lett, (i906)  10,967  lak.  (közig,  ker.-ével  12,370),  halá- 
szattal, tengerpajti  kereskedelemmel  és  a  Messa- 
geries  maritimes  hajógyárával  (3000  munkás). 
Van  tengeri  fürdője  és  hajózási  iskolája.  Forgal- 
mas kikötőjét  az  Ile  Verte  (zöld-sziget),  a  Cap  de 
l'Aigle  (sas-fok)  és  egy  töltés  (245  m.)  védik.  C-t 
a  rómaiak  alapították  Citharista  Portus  néven. 

Cipaquira,  város,  1.  Zipaquira. 

Cipar  Timóteus,  szül.  Panádon,  Balázsfalva 
mellett  1805.,  raegh.  Balázsfalván  1887.  Előbb  ott 
tanár  és  igazgató  volt,  1842.  kanonoknak  nevez- 
ték ki.  1847-ben  megindította  az  Organul  lumi- 
nárií  c.  lapot,  melyben  erős  küzdelmet  fejtett 
ki  a  román  érdekek  mellett.  1850-ben  a  balázs- 
falvi metropolia  megalakításán  fáradozott  s 
1863—64.  a  nagyszebeni  országgyűlés  tagjává 
választották.  Midőn  az  erdélyi  román  közműve- 
lődési egylet  megalakult,  őt  választották  meg 
elnöknek;  az  1867.  megnyílt  bukaresti  román 
akadémia  pedig  alelnökének  választotta.  Művei 
többnyire  nyelvészeti,  irodalmi  és  etnográfiai 
jellegűek ;  több  értekezése  s  cikke  a  balázsfalvi 
gimnázium  Értesítőjében  és  a  Foaia  pentru  minte 
c.  lapban  jelenik  meg. 

Cipész  (lábbeli-készítő),  iparos,  a  kisipar  kö- 
rébe tartozó,  aki  rendszerint  bőrből  készít  cipő- 
ket. Képesítéshez  kötött  iparág.  Ujabban  az  ipar- 
ágfejlődésévelmás anyagokból  —  vászonnemüek, 
nemez  —  is  készítenek  cipőket  és  ez  is  a  C. -mes- 
terség körébe  tartozik.  Az  1900.  évi  általános 
népszámlálás  szerint  a  magyar  birodalomban  volt 
58448  C.  és  csizmadiamester,  24,940  segéddel  és 
18,569  inassal.  Azóta  nagy  mértékben  fejlődik 
nálunk  is  a  cipőgyártás,  mint  gyáripar,  ezenkívül 
a  külföldi  cipőgyárak,  különösen  az  amerikaiak, 
is  elözönlik  piacunkat,  úgy  hogy  a  C.-ipar,  mint 
önálló  kisipari  foglalkozás  mindinkább  háttérbe 
szorul  és  csak  helyi  szükségletek  kielégítése, 
valamint  javítások  eszközlése  fog  számára  meg- 
maradni. 

Cipészipari  szakiskola.  Iparosképző  intéz- 
mény ;  célja :  a  bőr-  és  cipészipar  számára  szak- 
képzett segédszemélyzetetuevelni.  1886-ban  Nagy- 
szebenben a  polgári  és  iparegylet  létesítette ;  kez- 
detben tanfolyam  volt ;  1895  óta  államilag  segé- 
lyezett ipari  szakiskola.  Az  oktatás  elméleti  és 
gyakorlati.  A  tanulás  tartama  3  év.  A  felvétel 
feltételei :  betöltött  12  éves  életkor  és  az  elemi 
népiskola  elvégzése.  Az  intézet  internátussal  kap- 
csolatos és  három  tagozatból  áll :  a)  három  évre 
terjedő  szakiskola ;  b)  öthónapos  segéd-tanfolyam ; 
c)  időszakos  szabászati  mestertanfolyam.  Helybeli 
mesterek  számára  télen,  vidékieknek  nyáron  van- 
nak tanfolyamok.  Tanulók  száma  évenkint  50— 
60 ;  ezek  fele  a  tanfolyamokra  esik.  Budapest 
székesfőváros  cipészivartestületének  szakisko- 
lája a  mesterműhelyekben  alkalmazott  tanoncok 
szaku'ányú  képzését  célozza.  Szorgalmi  idő  az 
1884.  XVII.  t.-c.-ben  foglalt  ipartörvény  alapján 
álló  iparostanonciskolához  hasonlóan  heti  7  óra. 
Tanulók  száma  180—200  között  változik.  Az  in- 
tézetet a  cipészipartestület  tartja  fenn  és  az  állam 
segélyezi. 


Cipészipari  tanfolyam.  A  gyakorlatban  dol- 
gozó cipész  iparosok  továbbképzését  célozó  ipar- 
oktatási intézmény.  A  tanfolyam  tartama  rend- 
szerint 4  hét,  napi  4  órai  gyakorlati  irányú  ok- 
tatással ;  a  tanítás  ingyenes ;  beléphetnek  az  írás- 
és  olvasásban  jártas  cipészmesterek  és  segédek.  A 
C.-otakeresk.ésiparkamarák  javaslatára  a  keres- 
kedelemügyi m.  k.  miniszter  a  szükséghez  képest 
szervezteti;  a  tanítást  a  m.  kir.  technológiai,  ipar- 
múzeumon  kiképzett  szaktanítók  látják  el  és  ki- 
válóbb cipészmesterek  mint  megbízott  szakellen- 
őrök irányítják.  Az  1909—10.  tanévben  az  ország 
különböző  vidékein  50  C.  állott  fenn,  amelyeken 
együttvéve  1149 cipésziparos  vett  részt.  L.  Cipész- 
ipari szakiskola. 

Cipolla(ejtsd:csi— ),  Garlo,  gróf,  olasz  történet- 
író, szül.  Veronában  1854  szept.  26.  1882— 96-ig 
a  torinói,  azóta  a  firenzei  egyetem  tanára.  Számos 
értekezéstírtVelencetörténetéről.Nagyobbművei: 
Storia  Scaligera  (Verona  1889) ;  Antiche  Cronache 
Veronese  (Venezia  1890) ;  Storia  delle  signorie 
itahane  (1881) ;  Per  la  storia  d'Italia  e  de'suoi  con- 
quistatori  nel  medio  evo  (1895).  A  Jahresberichte 
der  Geschichtswissenschaft  köteteiben  évek  óta 
ismerteti  az  újabb  olasz  történeti  irodalmat. 

Cipollino,  halványzöldes  árnyalatú  fehér,  fi- 
nom szemű,  csillámban  gazdag  márvány,  néha 
zöldesen  sávos  vagy  foltos. 

Cipő,  bokáig  érő  lábbeli,  mely  leginkább  bőrből 
készül,  de  szövetből,  nemezből,  kaucsukból,  fahéj- 
ból, sőt  fából  is  készítik.  A  C.  talpa  vagy  apró  fa- 
szegek vagy  varrás  által  erősíttetik  a  felső  bőr- 
höz. A  C.  készítése  a  varrógép  behozatala  óta  óriási 
lendületet  nyert ;  azonkívül  a  C-k  gyári  előállí- 
tása is  lehetővé  vált  azáltal,  hogy  egyes  alkatré- 
szek gépen  állíttatnak  elő,  s  így  a  munkamegosz- 
tás elve  nyer  alkalmazást,  mi  nagy  időmegtaka- 
rítást eredményez.  Ez  által  természetesen  ez  iparág 
kézműves  jellege  sokat  veszített.  Nemcsak  a  vaiTó- 
gép,  hanem  a  hengerező,  kalapácsoló,  sajtoló,  ki- 
szabó-gépek,  a  talpvarró-  és  talpszögelő-gépek 
is  elősegítik  ez  iparág  gyári  fejlődését  s  ma  már 
nagyszámú  gép,  műszer  s  eszköz  áll  ez  iparág 
szolgálatában. 

Cipőgyártás,  az  eddig  kisiparszerüleg  készített 
cipők  és  csizmák,  általában  lábbelieknek  a  leg- 
messzebbmenő munkamegosztás  elvei  szerint  kü- 
lön gépeken  való  elkészítésére  szolgáló  gyári  vál- 
lallat.  Különösen  nagy  fejlettséget  ért  el  a  C  az 
Bszakamerikai  Egyesült-Államokban  és  Német- 
országban. Nálunk  a  C  mint  önálló  gyáripari  ág 
a  múlt  század  utolsó  évtizedében  honosodott  meg 
és  azóta  igen  szép  fejlődésnek  indult,  évi  terme- 
lése már  megközeUti  a  tíz  millió  K-t.  Legnagyobb 
két  C-unk  Temesváron  és  Váczon  van. 

Cipővirág  (növ.),  l.  Bigőpohár. 

€ippas  (lat.),  a  régi  rómaiaknál  négyszögletes, 
fönt  csúcsban  végződő  kőpillér,  mely  fölirattal  el- 
látva, határjelzőül,  mérföldmutatóul  vagy  sír- 
kövüí  szolgált.  L.  Sztele  és  Áldozatszekrény. 

Ciprián,  szent;  egész  neve  Thascius  Coecilius 
Gyprianus ;  kiváló  latin  egyházi  atya  és  író,  szül. 
Karthágóban  200.  év  körül,  mint  vértanú  halt 
meg  258  szept.  14.  Hírneves  szónok  s  a  pogányok 
büszkesége  volt,  midőn  Kr.  u.  246.  Coecilius  kar- 
thágói áldozó  pap  a  keresztény  hitre  térítette ; 


Amely  sző  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cipriani 


—     523 


Ciprus 


a  hívek  sürgető  kérésére  már  247.  áldozárrá,  a 
rákövetkező  évben  pedig,  Donát  halála  után, 
püspökké  szenteltetett.  Több  irodalmi  vitája  volt 
a  novatianusokkal,  sőt  az  eretnekek  keresztelése 
kérdésében  magával  István  pápával  is.  A  római 
egyház  nyelvének  és  eszmei  felfogásának  kikép- 
zése volt  egész  működésének  legfőbb  eredménye. 
Elveit  a  De  unitate  ecclesiae  c.  müvében  örökí- 
tette meg.  Műveinek  legjobb  kiadása  Migne, 
Patr.  Lat.  T.  IV— V.  Monográfiák:  Fechtrup 
(Münster  1878);  Freppel,  S.  Cyp.  et  l'église 
d'Afrique  (.3.  kiad..  Paris  1890);  B.  W.  Bensőn, 
C,  his  life,  his  times,  his  work  (London  1897) ; 
Koch  H.,  C.  und  der  römisehe  Primat  (Leipzig 
1910). 

Cipriani,  Giovanni,  olasz  festő,  szül.  Firenzé- 
ben 1727.,  megh.  1785.  Rómában  tanult.  1755-ben 
Londonba  ment  és  ott  kora  legdivatosabb  fes- 
tőinek egyike  lett,  kinek  művei  főleg  Bartolozzi 
metszetei  révén  rendkívül  elterjedtek.  Mennye- 
zetfestményei Queenshouseban  és  Yorkhouseban, 
egyéb  képei  főleg  Houghtonban  láthatók.  1768-ban 
a  művészeti  akadémiának  egyik  alapító  tagja 
volt. 

Ciprin  (cyprín,  ásv.),  égszínkék  vezuvián  (1.  o.) 
Telemarkenböl. 

Ciprionsó,  rézoxidammoniáknak  és  alkénes- 
savas  nátriumnak  a  keveréke,  melyet  a  tűzijáték 
készítésénél  használnak.  Gyakran  a  C.  csak  réz- 
gálicból  és  alkénessavas  nátriumból  készítik. 

Ciprus  V.  Gyprus  (tör.  Kibrisz,  gör.  Kypro, 
ol.  Cipro),  angol  fenhatóság  alatt  álló  sziget  a 
Földközi-tenger  K.-i  részében,  75  km. -nyíre  a 
ciliciai  és  93  km.-nyire  a  szíriai  partoktól.  Alakja 
szabálytalan  négyszög,  amelytől  ÉK.  felé  hosszú 
földnyelv  nyúlik  ki.  ÉK.  felé  legmesszebb  kinyú- 
lik a  Szt.  Andi'ás  fok,  Ny.  felé  az  Bpifaniosz-  és  D. 
felé  a  Gatta-fok.  Legnagyobb  hossza :  220  km., 
legkisebb  szélessége :  60  km.  Területe :  9601  km*. 
Lakosainak  száma  (i909)  258,997.  Hegyrendszere 
a  Tam-usz  láncnak  egyenes  folytatása,  két  egy- 
közü  láncból  áll.  A  D.-i  magasabb  láncot  a  régi 
görögök  Olymposnak  nevezték,  amelynek  leg- 
magasabb csúcsát  (2007  m.)  ma  a  lakosság  Troa- 
dosznak  (a  velenceiek  Santa  Croce-ja,  a  görögök 
Orosz  Sztavrosza)  hívnak.  A  másik  lánc  az  É.-i 
partok  mentét  követi;  Cerin-lánenak  hívják  és 
a  Szt.  András  fokig  nyúlik.  A  két  hegyrendszer 
között  széles  síkságok,  Messzaria-k  terülnek  el, 
melyeket  az  ókorban  csupa  tennékeny,  mester- 
ségesen öntözött  szántóföldek  és  kertek  takartak. 
A  folyóvizek  közt  a  legnagyobb  a  Pidiasz,  amely 
a  K.-i  parton  torkol,  a  többi  patak  nyáron  át  mind 
kiszárad.  Az  éghajlat  meleg;  nyáron  főképen  a  D.-i 
részeken  gyakori  a  rekkenő  hőség ;  általában  a 
D.-i  rész  melegebb,  mint  az  É.-i.  Nyáron  az  eső- 
zés rendkívül  ritka ;  eső  leginkább  novembertől 
februáriusig  esik.  Az  ókorban  termékenységéről, 
kellemes  éghajlatáról,  ipar-  és  ásvány  országi  kin- 
cséről híres  sziget  régi  híréből  nagyon  kiesett. 
Erdőit  terv  nélkül  nagyobbára  kivágták,  talaja 
kiszáradt  és  jó  része  nem  eg>'éb  vad  bozótokkal 
benőtt  pusztastlgnál,  bár  az  angolok  a  földmívelés 
emelésére  már  is  többféle  intézkedést  tettek,  C. 
még  mindig  szegény ;  legtermékenyebb  részei  ma 
is  a  Messzaria-k.  A  mag  elvetése  az  esős  év- 


szak kezdete  előtt  v.  vége  után  történik ;  a  fő- 
termékek  :  búza,  árpa,  hüvelyesek,  szezám,  kolo- 
kesszai  és  egy  kevés  dohány  és  pamut,  fontos  az 
olajfa  és  szentjános-kenyér.  A  szőUőt,  amely 
egykoron  a  híres  ciprusi  bort  szolgáltatta,  1000 
m.  magasságig  lehet  termelni.  A  legjobb  bor  a 
Vino  della  Commanderia,  Limisszo  közelében.  Az 
olajfa  termesztése  szintén  el  van  hanyagolva ;  ha- 
sonlóképen az  állat-.selyemhernyó-  és  az  egykoron 
oly  híres  méhtenyésztés,  ez  utóbbi  még  ma  is 
mintegy  1  millió  kg.  mézet  és  viaszt  szolgáltat. 
A  bányászat  teljesen  el  van  hanyagolva.  Az  ipar 
szőnyegek,  pamut-  és  selyemkelmék,  továbbá 
finom  bőrök  és  cserépedények  készítésére  szorít- 
kozik. A  lakosság,  amelynek  túlnyomó  része  gö- 
rög, ezenkívül  még  déligyümölcsökkel,  bőrárúk- 
kal és  sóval  űz  kereskedést ;  ezek  a  kiviteli  cik- 
kek ;  a  bevitel  főtárgyai  a  szövetek,  cukor,  rizs  és 
dohány.  Egyetlen  vasútja  Pamagusta  kikötőből 
kiindulva  C.  É.-i  részén  egész  hosszában  K.-ről 
Ny.-ra  Levkosia  fővároson  át  a  Serakis  folyó  tor- 
kolatánál fekvő  Morphus  kikötőig  terjed  98  km. 
hosszban.  A  jelenleg  hat  kerületre  osztott  sziget 
kormányának  élén  Nagy-Britannia  királynőjétől 
kinevezett  High  Commissioner  áll,  aki  egyszer- 
smind a  legfőbb  katonai  parancsnok  és  aki  mellé 
6—8  tagból  álló  töi-vényhozó  tanács  van  rendelve. 
Ez  utóbbiakat  fele  részben  a  korona  nevezi  ki  a 
tisztviselők  közül,  fele  részben  pedig  a  benszülöt- 
tek  választják.  A  sziget  fővárosa  Levkosia 
(ezelőtt  Nikosia);  legjelentékenyebb  kikötője: 
LaiTiaka.  Az  angol  kormány  gondoskodik  is- 
kolák alapításáról.  Mérték,  súly  és  pénz  az  an- 
gol, elfogadják  a  török,  francia  és  német  pénze- 
ket is. 

Története.  Első  lakói  hettiták  voltak,  akik 
közt  Kr.  e.  1000  körül  föníciaiak  telepedtek  le. 
Itt  is  a  görögök  követték  a  föníciaiakat ;  külön- 
böző görög  törzsek  telepedtek  meg  C.-on,  kik 
a  föníciaiak  uralmát  lassan  tönkre  tették  és  9 
apró  monarchiát  alapítottak,  560.  Ki\  e.  Amasis 
egyiptomi  király  hódítá  meg  a  szigetet.  Ke- 
véssel utóbb  perzsa  uralom  alá  került.  478— 
449-ig  a  görögök  bírták,  410.  Salamisi  Buagoras 
az  egész  szigetet  egy  országgá  egyesítette,  333. 
pedig  Nagy  Sándor  foglalta  el.  Ennek  halála 
után  C.  viszálkodás  tárgya  volt  Antigonos  és  I. 
Ptolemaios  közt,  míg  végre  ez  utóbbi  C-t  újra 
Egyiptommal  egyesítette.  558-ban  Cato  római 
tartománnyá  tette,  de  Július  Caesar  visszaadta 
Kleopátrának  (1.  o.)  és  öccsének.  Augustus  császár 
újra  római  tartománnyá  tette.  395-ben  a  kelet- 
római birodalomhoz  került,  míg  I.  Komnenosz 
Izsák  helytartó  magát  Bizánctól  nem  függetlení- 
tette és  C.  császárának  nevezte  magát.  Utódaitól 
1191.  Oroszlánszívű  Rikárd  hódította  el  C-t,  aki 
a  szigetet  1193.  a  jeruzsálemi  exkirálynak,  Lu- 
signan  Guidónak  hübérül  adta.  A  Lusignanok 
uralma  alatt  C  újra  fölvirágzott.  II.  Hugóban 
1267.  azonban  a  férfiág  kihalt  és  ennek  egy  tör- 
vénytelen utóda,  III.  Hugó  lépett  a  trónra.  1426. 
az  egyiptomi  szultán  hódította  meg  C-t,  kitől  I. 
Jakab  király  kénytelen  volt  azt  hübérül  venni. 
II.  Jakab  a  velencei  Comaro  Katalint  (1.  o.) 
vette  feleségül,  aki  1489.  örökösödési  jogáról  Ve- 
lence javára  lemondott,  amire  ez  a  szigetet  birto- 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Ciprus 


524 


Circumpolaris 


kába  vette  és  1570-ig  megtartotta.  Ez  évben  II. 
Szelim  szultán  vezére,  dacára  Bragadino  Marco 
Antonio  hősies  védelmének,  a  szigetet  elfoglalta 
és  rettenetes  bosszút  állott  a  ker.  lakosságon. 
1570— 18.32-ig  C.  török  kézen  marad  ;  1832.  Me- 
hemed  Ali  egyiptomi  király  C-t  is  elfoglalta,  de 
1840.  az  ismét  a  szultán  birtokába  került  vissza. 
1878-ban  a  szultán  és  Anglia  közt  kötött  szerző- 
dés éi-telmében  C-t  a  török  Angliának  engedte  át, 
fenntartván  magának  a  felségjogokat  és  a  sziget 
fölös  jövedelmeit.  Ez  utóbbi  helyett  későbben 
Anglia  évi  92,746  font  sterling  fizetésére  köte- 
lezte magát.  C  jelenlegi  alkotmánya  1882-ből 
való.  V.  ö.  Cesnola,  C.  (ném.  Jena  1879) ;  Löher, 
Reiseberichte  (1879);  Ohnefalsch-Bichter,  Kyp- 
ros  (1893,  2  köt.) ;  Holwerda,  Die  altén  Kyprier 
in  Kunst  u.  Kultus  (Leiden  1885) ;  Enlart,  L'art 
gothique  et  la  Renaissance  en  C.  (Paris  2  köt., 
1899) ;  Hutchinson  and  Gobham,  Handbook  of 
Cyprus  (London  IdOl) ;  Oberhummer,  Die  Insel 
C  (München  1901) ;  Gobham,  Bibliography  of  C 
(Nikosia,  4.  kiad.,  1900). 

Ciprus,  ciprusfa  (növ.),  1.  Gupressus. 

Ciprusfü  (növ.),  1.  Santolina. 

Ciprusi  hajpor  (növ.),  1.  Abelmoschus. 

Ciprusi  macska,  1.  Macska. 

Ciprusi  méh,  1.  Ázsiai  méhek. 

Ciprusi  szöUö,  1.  Szöllö. 

Ciprusi  umbra,  mangántartalmú.sötétbamára 
égetett  bolus  (1.  o.). 

Cipruszit  (Gyprusit,  ásv.),  mikroszkopiumos 
halmazok,  sárgás  mészszerű  külsővel.  Víztartalmú 
vasaluminium  szulfát  Ciprus-szigeten. 

Ciráda,  a.  m.  diszítmény. 

Cirage  (franc,  ejtsd:  szirázs),  az  üveg  festésének 
a  franciáknál  szokásos  módja,  melynél  okkerból 
és  kénsavas  ezüstből  készült  festékkel  a  sárga 
színnek  különböző  árnyalatait  hozzák  létre  s 
ezekkel  aranyos  hatást  érnek  el. 

Cirbolyafenyő  (növ.),  1.  Fenyő. 

Circa  (lat.)  a.  m.  körülbelül. 

Circaétus  (állat),  1.  Kigyász-sas. 

Círcas,  1.  Girkász. 

Circassia  (lat.)  a.  m.  Cserkeszország. 

Circatores,  1.  Gircuitores. 

Circe,  1.  Kirke. 

Circeílo  (ejtsd:  csircseiio,  Moute  G.  v.  Girceo,  v. 
Monté  San  Felice,  az  ókorban  Ciixaeus  mons),  a 
Tirreno-tengerbe  kinyúló,  525  m.  magas  hegyfok 
Olaszország  Ny.-  ipartján,  a  Pontini-mocsarak  D.-i 
végében  Terracinától  18  km.-nyire,  a  Homeros 
Kirke  (1.  o.)  szigete.  Rajta  vannak  San  Felice 
(1901)  2018  lak.,  falu  és  Kirkeji  ókori  város  romjai. 
Az  ókorban  sziget  volt,  gyönyörű  déli  növényzet 
borítja. 

Circenses  ludi  (lat.),  1.  Girkuszi  játékok. 

Circeo,  Monté  (ejtsd:  csircseo),  1.  Gircello. 

Circesium,  város,  1.  Rirkeszion- 

Circiter  (lat.)  a.  m.  körülbelül,  rövidítve  cr. 

Circitores  (lat.  circumitores),  a  hajdani  Ró- 
mában 1.  olyan  rabszolgák,  akik  a  kertekben  és 
ligetekben  őrködtek  és  rendet  tartottak ;  2.  háza- 
lók ;  3.  a  katonaságnál  a  tábori  örök.  L.  még 
Gircuitores. 

Circleville  (ejtsd  :szörkiviii),  Pickaway  county  fő- 
helye Ohio  északamerikai  államban,  a  Scioto  bal- 


partján, vasúti  csomópont,  (1900)  6991  lak.,  élénk 
gabonakereskedéssel. 

Circonstances  atténuantes  (franc),  eny- 
hítő körülmények. 

Circuit  (ang.,  ejtsd:  szörket,  lat.  círcuütis),  tör- 
vénykezési kerület.  Az  angol  törvénykezés  saját- 
ságainak egyike,  mely  a  magyar  királyok,  nádo- 
rok s  országbirák  utazó  bíróságaira  emlékeztet 
s  azt  a  körutat  jelenti,  melyet  Angliának  London- 
ban, a  Westminster-haliban  székelő  föbirái,  az  or- 
szágot maguk  közt  felosztva,  évenkint  kétszer,  a 
négy  törvényszünet  (juristitium)  alatt  tartanak 
a  gróff,ági  (megyei)  főhelyeken,  hogy  a  függft 
pereket  lehetségig  bevégezzék  s  a  fogházakat 
kiürítsék.  Ez  a  szokás  átment  az  amerikai  Egye- 
sült-Államokba is,  hol  a  meglátogatott  helyeken 
a  washingtoni  főtörvényszék  bírái  ehiökölnek. 

Circnitores  (lat.,  másként  Gircatores  v.  Gir- 
citores,  a  keleten  Periodeuták),  így  nevezték  ré- 
gebben azokat  a  papokat,  akiket  a  püspökök  az 
egyházközségek  (jelenleg  esperesek),  valamint 
azokat  a  barátokat  is,  akiket  a  rendfőnökök  a 
kolostorok  megvizsgálására  küldtek  ki. 

Circulaire  (franc.)  a.  m.  circulare,  körlevél. 

Circnlare  (lat.)  a.  m.  körrendelet ;  továbbá 
körlevél  (1.  Kereskedelmi  levelezés). 

Circalatio  (lat.),  keringés,  forgalom,  pl.  a 
vér  keringése,  a  pénz  forgása  stb. 

Circnlus  (lat.)  a.  m.  kör ;  G.  a^qmnoctialis, 
equátor;  G.  tropikus,  térítő  kör;  G. parallelus, 
szélességi  kör ;  G.  vitiosus,  körben  forgás,  hibás 
következtetés,  mely  oda  tér  vissza,  ahonnan  kiin- 
dult ;  G.  horarius,  órakör ;  G.  m^ridionalis,  dél- 
kör. 

Circnlus  lacteus  (via  lactea),  a  tejút  (1.  0.). 

Circulus  poláris,  1.  Sarkkör. 

Circuni  (lat.)  a.  m.  körül. 

Circumcelliones,  a  donatisták,  a  IV.  sz.  leg- 
makacsabb eretnekeinek  elnevezése,  miután  ál- 
landó lakhely  nélkül  az  országban  kóboroltak 
(circum  cellás  rusticorum  vagabantur).  L.  Dona- 
tisták. 

Circumcentricns  (lat.),  középpontkörüli. 

Circumcisio  (lat.)  a.  m.  körülmetélés  (1. 0.) ; 
Girciímcisionis  festum  a.  m.  Krisztus  körül- 
metélte tésének  ünnepe  (új  év  napja). 

Circumdedernnt  me,  kiegészítve :  gemi- 
tus  mortis:  Dolores  inferni  circumdedernnt  me 
(lat.,  körülvettek  engem  a  halál  fájdalmai :  a  po.- 
kol  fájdalmai  megkörnyeztek  engem),  a  17.  zsoltár 
egy  része,  melyet  a  94.  zsoltárral  felváltva  szokás 
énekelni  a  kat.  temetési  szertartásnál. 

Circnmductio  (lat.),  rászedés. 

Circumferentia  (lat.)  a.  m.  kerület. 

Circumflucns  (lat.)  a.  m.  körülfolyó. 

Circuminsessio  v.  circumsessio  (lat.),  kat. 
teol.  műszó  a  3  isteni  személy  elválaszthatatlan 
egymásbanlétének  kifejezésére  János  14,  11. 
alapján. 

Circumitores,  1.  Gircitores. 

Circumjacens  (lat.)  a.  m.  körülfekvő. 

Circuiulocutio  (lat.),  körülírás  (1.  0.). 

Circuninavigatio  (lat.)  a.  m.  körülhajózás. 

Circuuiuutatio,  1.  Nutatio. 

Circuuipolaris  (lat.)  a.  m.  a  sarkok  tájé- 
kán levő.  L.  Girkumpoláris  csillagok. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Circumsessio 


525     — 


Cirill 


Circumsessio  (lat.),  1-  Circuminsessio. 

Circumscriptio  (lat.)  a.  m.  körülírás.  — 
üircumscri'ptioncdis  bulla,  valamely  államhata- 
lommal történt  előzetes  tárgyalások  folytán  kibo- 
raátott  pápai  bulla,  amely  főleg  az  illető  állam 
•egyházmegyéinek  határait  írja  körül,  de  az  újon- 
nan körührt  egyházmegyék  egyházi  szervezeté- 
nek, a  püspökségek,  káptalanok,  szemináriumok 
stb.  ellátásának  s  a  püspöki  székek  s  kanonok- 
ságok betöltetósének  egyéb  kérdéseiben  is  intéz- 
kedik. Jogi  természetükre  nézve  legtöbben  a 
konkordátummal  azonosítják  s  részint  pápai  pri- 
vilégiumoknak, majd  állami  törvényeknek,  ré- 
szint pedig  szerződéseknek  tartják;  egy  nézet 
szerint  azok  nem  egyebek,  mint  adminisztratív 
megállapodások  a  szerződések  ereje  nélkül. 

Circniuscriptores  (lat.),  csalók  a  rómaiak- 
nál, különösen  olyanok,  akik  kiskorú  személyek 
tapasztalatlanságát  zsákmányolták  ki.  Ezek  ellen 
hozták  a  Plaetoria  lex  c.  törvényt. 

Circumspectío  (lat.)  a.  m.  körültekintés, 
óvatosság,  vigyázat. 

Circuuispectns  (lat.),  körültekintő,  óvatos ; 
nálunk  különösen  az  erdélyi  szászokat  mondják 
C.-nak. 

Circamstantia  (lat.)  a.  m.  körülmény,  va- 
lamely dolog  lényege;  circumstantiae  variant 
rem,  a  körülmények  módosítják  a  dolgot. 

CireuniTentio  (lat.)  a.  m.  körüljárás,  beháló- 
zás, rászedós. 

Circumversio  (lat.)  a.  m.  megfordulás. 

Circus  (lat.),  1.  Cirkmz  és  Cirkuszi  játékok. 

Circns  (állat),  1.  Réti  héja. 

Cirencester  ,közönségesenCtc'esíí;r,  város  Glou- 
cester  angol  countyban,  a  Churn  partján,  (i9ii) 
12,747  lak.,  gabona  és  gyapjukereskedéssel,  gaz- 
dasági akadémiával.  A  rómaiak  idejében  Cori- 
nium  volt  a  neve. 

Cirey  (ejtsd:  szíré),  falu  Meurthe-et-MoseUe  fran- 
cia dép.-ban,  a  francia-lotharingiai  határ  közelé- 
ben, Avrieourttól  14  km  DK.-re,  a  Vézouse  forrás- 
vidékén, (1901)  2283  lak.,  vasbányákkal,  tükör- 
iparral,  papirosgyárakkal  és  fakereskedelemmel. 
Említésre  méltó  régi  kastélya. 

Ciriaco  de'  PizzicoUi  (ejtsd:  esi—),  rógiségku- 
tató,  szül.  1.391  körül  Anconában,  megh.  1457 
táján  Cremonában,  foglalkozása  szerint  keres- 
kdáö,  utazásait  az  antik  világ  maradványainak 
megismerésére  használta  föl;  önszorgalomból 
megtanult  latinul  és  görögül ;  1424.  meglátogatta 
Rómát,  1425.  Bizáncon  át  Chiost,  Rhodost,  Da- 
maszkuszt, Halikarnassost,  Kyzikost,  Smymát, 
1434.  Egyiptomot,  a  következő  évben  Athént, 
1442-töl  öt  évet  töltött  a  görög  szigeteken,  Görög- 
országban, Makedoniában,  egész  Itáliát  is  beba- 
rangolta. Mindenütt  följegyezte,  leírta,  fölmérte 
és  lerajzolta  az  antik  emlékeket  és  föliratokat, 
melyeket  nagy  gyiijteményes  munkában  foglalt 
össze,  de  ezt  a  gyűjteményét  halála  után  szét- 
hordták, csak  töredékei  jutottak  egyes  könyv- 
tárakba. A  gyűjtött  föliratokról  sokszor  levélben 
értesítette  barátait  és  így  azok  csakhamar  köz- 
kinccsé váltak. 

Cirie(ejtsd:  csirie),  város  Torino  olasz  tartomány- 
ban a  torino—lanzo-i  vasút  mentén,  (1900)  7779  lak., 
ősrégi  gót  templommal,  a  Doria  család  gyönyörű 


parkban  álló  palotájával,  selyemszövő-fonó  ipar- 
ral, papírgyártással. 

Cirill  (Cyrill:Eyrillos,kisel)Utye  Cyrus-bó\),  1 . 
szent  és  vértanú  (tiszteltetik  júl.  9.);  gortjTiai 
püspök  Kréta  szigetén,  mely  tisztet  50  évig  viselte, 
84  éves  korában  elfogatván,  Lucius  római  hely- 
tartó elégetésre  ítélte  ;  minthogy  azonban  a  tűz 
csodálatosan  nem  tett  kárt  benne,  később,  240 
körül,  Decius  vagy  Maximianus  császárok  idejé- 
ben lefejezték. 

2.  C.  (a  jeruzsálemi),  püspök  és  görög  egyház- 
atya ;  szent,  szül.  315  körül.  345  körül  áldozárrá 
szenteltetvén,  az  isten  igéjének  hirdetésével  és  a 
pogányságból  megtértek  oktatásával  foglalkozott. 
öt  évet  töltött  katekétái  tisztjében,  amikor  350. 
Maximin  püspök  utódja  lett  a  jeruzsálemi  püspöki 
széken. Bletérölcsakaunyi  bizonyos,  hogy  püspök- 
sége az  ariánusok  üldözései  miatt  nagyon  viharos 
és  szenvedélyteljes  volt.  386.  évben,  márc.  18. 
halt  meg,  amely  napon  úgy  a  görög,  mint  a  latin 
egyház  tiszteli.  Irodalmi  termékei  közül  kitűnik 
23  katekézise,  továbbá  Konstantinhoz  irt  egy  le- 
vele és  egy  homiliája.  Összes  munkáit  kiadta : 
Touttée,  Maurinus  (Paris  1720)  és  BeiscM  és  Buff 
(München  1848—60,  2  köt.). 

3.  C.  (alexandriai),  görög  egyházatya ;  szent; 
szül.  Alexandriában,  megh.444.Nevelteté8ótnagy- 
bátyjának,  Theophilus  alexandriai  patriarchának 
vezetése  alatt  nyerte  s  ennek  412.  utódja  is  letü 
az  alexandriai  patriarchaszéken.Nagy  érdemeket 
szerzett  magának  C.  Nestor  tévtana  ellen  való 
küzdelme  által.  I.  Celesztin  pápa  C.  előterjesztése 
alapján  430.  egy  római  zsinaton  Nestort  eretnek- 
nek nyilvánította  s  őt,  ha  az  ítélet  átadásától  szá- 
mítandó 10  nap  alatt  téves  tanait  vissza  nem 
vonja,  letétetni  rendelte.  Celesztin  az  ítélet  végre- 
hajtásával C-t  bízta  meg.  A  görög  egyház  emlék- 
napját jan.  18.  ós  jún.  9.,  a  latin  pedig  jan.  28.  tisz- 
teli. Irodalmi  működése,  melynek  központját  ter- 
mészetesen a  Krisztus  személyéről  szóló  tan  fej- 
tegetése képezi,  igen  jelentékeny.  Számos  idevágó 
kisebb-nagyobb  dogmatikai  értekezésen  kívül  írt 
egy  nagyobbszerű  apológiát  Julián  császár  hirhedt 
müve  ellen  és  terjedelmes  kommentárokat  a  szent- 
írás majdnem  valamennyi  könyvéhez.  Ide  járul 
még  87  levél  és  több  homilia,  melyek  közül  30  hús- 
véti (homiliae  paschales),  a  többi  különböző  tar- 
talmú (homil.  diversae).  Összes  műveit  kiadta : 
Aubert  János  tanár,  Paris  1638,  7  kötetben.  Leg- 
teljesebben Migne  Patr.  Graec.  T.  68—77. 

4.  C,  a  szlávok  apostola,  v.  amint  tulajdonképen 
hüták-.Konstantin  és  testvéreJfe^AoáTessaloniká- 
ban,  a  IX.  sz.  kezdetén,  nemes  görög  családból  szü- 
lettek. C.  már  ifjú  korában  kitűnt  tudományával  s 
mint  a  keleti  nyelvek  kiváló  ismerőjét  851.  a  kalifá- 
hoz való  követséggel  bízták  meg.  Később  Krimiába 
ment,  ahol  a  zsidó  ós  mohamedán  vallások  ellen 
mint  misszionárius  működött  és  a  kazárok  khánját 
is  sikerült  megtérítenie.  Visszatérte  után  bátyjá- 
val együtt  a  bolgárokat  igyekezett  a  keresztény 
vallásra  téríteni  és  861.  a  bolgár  királyt,  Borist 
megkeresztelte.  Hogy  a  keresztény  vallást  a  szlá- 
vokkal  jobban  megismertesse,  föltalálta  856  körül 
a  szláv  írást,amely  máig  az  6  nevét  viseli  (l.  Cirill 
irás),és  ó-szláv  nyelvre  fordította  az  evangéliumot 
éis  a  legszükségesebb  egyházi  könyveket.  Ezalatt 


Amely  nó  O  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cirill 


526     — 


Cirkálók 


861—863  között  Rastislav  morvái  fejedelem  kö- 
vetek útján  Mihály  bizánci  császártól  szláv  hit- 
tíinárokat  keresett  már  előbb  megkeresztelt  népe 
számára,  mely  az  isteni  tiszteletet  szintén  saját 
nyelvén  óhajtotta  liallani.  Ezen  kórelem  folytán  a 
két  testvér,  Konstantin  ós  Methodius  863.  Morva- 
országba ment,  ahol  őket  nagy  örömmel  fogadták. 
Négy  és  fél  évig  maradtak  itt  és  az  isteni  tiszte- 
letet szláv  nyelven  rendezték  be.  A  németországi 
latin  papok  a  két  testvért  apápánál  állítólagos  eret- 
nekség miatt  bevádolták,  mire  őket  Miklós  pápa 
867.  Rómába  idézte.  Rómában  sikerült  nekik  ma- 
gukat ezen  vád  alól  tisztázni  és  Hadrián  pápa 
mindakettőt  868.  püspökökké  szentelte.  Kon- 
stantin C.  még  ugyanezen  évben  meghalt,  míg 
Methodius  Morvaországba  visszatért.  A  morvái 
Wellehrad-ban  temették  el.  Halála  ezredik  év- 
fordulóján az  egész  szláv  világ  búcsú  járásokat  ren- 
dezett a  szláv  apostolok  sírjához. 

Irodalom.  A  szlávok  apostolaira  vonatkozó  legfontosabb 
müvek  a  következők :  J.  Dobrovsky,  Cyrill  und  Me- 
thod,  der  Slaven  Apostel.  (Prag  1823)  ;  Phllaret,  Die  Slaven- 
apostel  C.  n.  M.  (Leípzlg:  1847) ;  P.  Rackl,  Vjek  1  djelovanje 
sv.  Cyrilla  i  Methoda  (Zagreb  1857)  ;  P.  Lavrovszkíj,  Kirill  i 
Mefodij  (Carkov  1863)  ;  Hilferding  A.,  0  Kirlllje  i  Mefo- 
dije  (Moskau  1865)  ;  V.  Bilbasov,  Kirill  i  Mefodij  (St.-Peters- 
bourg  1868—71)  ;  L.  Légér,  Cyrille  et  Methode  (Paris  1868)  ; 
E.  Dümler  és  Fr.  Miklosich,  Die  Legende  vom  heiligen  Cy- 
rillas  (Wien,  1870)  ;  J.  A.  öinzel,  Geschichte  der  Slavenapo- 
stel  C.  u.  M.  und  der  slav.  Liturgie  (u.  o.  1861)  stb. 

5.  C,  szent ;  a  karmelitarend  harmadik  főnöke ; 
szül.  Konstantinápolyban  előkelő  szülőktől,  megh. 
1224  körül.  Nagy  érdeme  volt  az  ikoniumi  szul- 
tán megtérítése  és  a  görög  unió  előkészítése  kö- 
rül. Később  a  konstantinápolyi  patriarchával  he- 
ves vitája  volt  a  szentlélek  származásáról.  Em- 
léknapját az  egyház  és  a  karmelitarend  márc.  6. 
ünnepli. 

6.  G.  Lukarisz,  konstantinápolyi  patriarcha, 
született  Kandia  szigetén  1572  körül,  meghalt 
1638-ban.  Tanulmányait  a  padovai  egyetemen 
elvégezvén,  Genfben  a  református  vallással  is- 
merkedett meg.  Keletre  visszatérve,  Alexandriá- 
ban pappá  lett ;  Litvániában  is  járt  s  azon  fára- 
dozott, hogy  a  ruténok  készülő  unióját  meghiú- 
sítsa. Nem  sikerülvén  ebbeli  törekvései,  vissza- 
ment Alexandriába,  hol  1602.patriarchává  válasz- 
tották. 1621-ben  pedig  a  konstantinápolyi  patri- 
archai  székre  emeltetvén,  csakhamar  annyira 
elárulta  kálvinista  érzületét,  hogy  a  zsinat  már  a 
következő  évben  letette  és  a  török  kormány  által 
Rhodus  szigetére  száműzette.  Nagy  összeg  árán 
újra  visszaszerezte  móltóságát,  mire  még  bátrab- 
ban folytatta  munkáját.  Emiatt  újra  ismételten 
megfosztották  székétől, végre,  mikor  ötödizben  is 
letették  és  számkivetésbe  küldték,  a  janicsárok 
—  mert  felségárulással  is  volt  vádolva  —  útköz- 
ben megfojtották  és  hulláját  a  Fekete-tengerbe 
dobták.  V.  ö.  Pichler,  Der  Patriarch  Cyrillus  Lu- 
karis u.  seine  Zeit  (München  1861). 

Cirill  Yladimirovics,  orosz  nagyherceg,  szül. 
1876  okt.  12.  Carszkoje-Szelóban,  mint  Vladimír 
Alexandrovics  nagyherceg  és  Mária  Pavlovna 
hercegnő  íla,  a  hajóhadban  szolgált  és  II.  Miklós 
cár  szárnysegéde  lett.  Részt  vett  a  japán  hábo- 
rúban és  a  Petropavlovszk  hadihajó  elsülye- 
désekor  (1904)  majdnem  életét  vesztette.  1905-ben 
nőül  vette  Viktória  Melitta  szász-koburg-góthai 


hercegnőt,  a  hesszeni  nagyherceg  elvált  nejét, 
amivel  a  cár  neheztelésót  vonta  magára,  de  1908. 
visszanyerte  előbbi  rangját  és  visszatérhetett 
Szt. -Pétervárra. 

Cirill  és  Methód-rend,  bolgár  királyi  érdem- 
rend, melyet  I.  Ferdinánd  bolgár  király  1910 
febr.  havában  a  bolgár  királyság  proklamálása- 
kor  alapított.  Jelenleg  a  királyság  legmagasabb 
rendjele,  s  mint  ilyen  csak  nagy  ritkán  adomá- 
nyoztatik. A  rend  jelvénye  fehérzománcos  lóhere- 
kereszt, amelynek  szárai  azonban  végükön  ruta- 
formára vannak  kiképezve.  Közóppajzsa  kerek, 
rajta  Szt.  Cirill  és  Methód  képe.  Ex  oriente  lux 
körirattal.  A  kereszt  sarkaiból  tüznyalábok  tör- 
nek elő,  mindegyikök  egy-egy  heraldikai  liliom- 
mal megrakva.  A  kereszt  fölött  egy  angyal 
lebeg.  A  jelvényt  arany  láncon  nyakban,  vagy 
lazacszínű  szalagon  a  bal  vállon  át  jobboldalon 
hordják.  A  lánc  az  alapító  király  koronás  mono- 
gramjából, heraldikai  liliomokból  ós  a  mellén  a 
szász  címert  viselő  koronás  bolgár  oroszlánból 
áll,  az  egyes  tagokat  levélszerű  díszítmény  köti 
egymással  össze.  A  mellkereszt  nyolcágú,  ezüst, 
rajta  az  angyal,  sarkaiban  a  liliommal  megi'akott 
tüznyalábok.  A  rend  ünnepe  május  11. 

Cirill  írás  (Cyrillica),  a  görög  majuskulán  ala- 
puló írás,  amely  az  ó-bolgár  («egyháziszláv»)  nyel- 
ven írt  könyvekkel  együtt  elterjedt  a  görög-keleti 
egyházhoz  tartozó  szlávok  közt  (oroszok,  szerbek, 
bolgárok).  Régebben  az  oláhok  is  használták,  csak 
1860.  lett  náluk  a  latin  írás  használata  általá- 
nos. A  szlávok  apostola,  Cyrill  (Konstantin)  nevét 
viseli  ez  az  írás,  mert  tőle  származik  a  vele  leírt 
bibliafordítás,  Cyrill  maga  azonban  más  írást  ta- 
lált ki,  a  görög  minuskulára  alapított  glagolitát 
(l.  0.). 

Cirio  (növ.),  1.  Fouquieraceae. 

Ciris,  egy  541  sorra  terjedő  latin  epikus  köl- 
temény címe,  melyet  helytelenül  Vergilius  mü- 
vei közé  soroztak.  Tárgya  Nisus,  a  megarai  ki- 
rály leányának,  Scyllának  végzetes  szerelme  az 
apja  ellen  hadakozó  Minős  iránt.  Árulásával  ap- 
ját tönkre  teszi  s  Ciris  nevű  sirálymadárrá  vál- 
tozik. Kiadta  Baehrens  a  Poetae  latini  minores 
II.  kötetében  (Leipzig  1880),  nálunk  Némethy 
Géza  latin  kommentárral  (Budapest  1909,  akad. 
kiadv.). 

Cirkálás,  a  vidéknek  lovassági  örök  által  való 
átkutatása,  hogy  az  ellenségnek  jelenlétét  vagy 
közeledését  jókor  észrevegyék  s  a  cirkálókat  ki- 
küldő csapat  erről,  valamint  az  útjába  eső  terep- 
akadályokról jókor  értesüljön.  A  tengerrészek- 
nek, öblöknek,  folyótorkolatoknak,  általában  az 
útbaeső  vízténiek  átkutatására  a  cirkálóhajók 
szolgálnak. 

Cirkáló  hajóraj  (ném.  Kreuzergeschwader), 
1.  Cirkálók. 

Cirkálók  v.  cirkálóhajók  (ném.  Kreuzer,  ol. 
incrodatore,  franc,  croiseur,  ang.  cruiser ;  l.  a 
képmellékletet),  a  hajóhadak  azon  hajói,  melyek- 
nek főfeladata  a  felderítés  és  hírszerzés,  valamint 
a  csatahajózöm  biztosítása  meglepő,  főleg  tor- 
pedótámadások ellen.  Nélkülözhetetlen  tulajdon- 
ságuk tehát  a  fölényes  gyorsaság.  Ily  célú  hajók, 
ha  más  elnevezés  alatt  is,  minden  időkben  vol- 
tak. Az  evezős  hadihajók  korszakában  sok  evezö- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


CIRKÁLÓ  HAJÓK. 


tVonder  Tanm  német  nagy  (vértes)  cirkáló,  súly  .    peinek  ereje  71,000  indikált  lóerő, 

ágyú-felszerelése  8  drb  28  cm.,  10  drb  15  cm.  16  drb  «  n  cni.,  sei)esse<re  •:;/  teng.  mf.,  vízrebocsáttatott  1909-ben. 


iBoadiceat  angol  scout  (gyorscirkáló),  súlya  3300  t.,  turbinás  gépei  18,000  ind.  lóerőt  fejtenek  ki,  6  drb  10  cm.-es 
ágyút  hordoz,  sebessége  25  teng.  mf.,  vízrebocsáttatott  1908-ban,  csak  vértes  fedélzettel  van  védve. 


^ 


^ 


fl 


f 


-^   l6o  I  I  l6o  ^»-         j: 


.iSo 


iyö~ 


=lWj 


O  T 


19" 


•  San  Mareo'  olasz  vértes  cirkáló  sematikns  oldalnézete  és  alaprajza.  Az  oldalnézeten  levő  számok  a  vértborítékok 
vastagságát  milliméterekben,  az  alaprajzon  levők  az  ágyúk  kaliberét  centiméterekben  jelzik.  E  cirkáló  súlya 
9833  tonna,  tnrbinás  gépei  26,000  ind.  lóerővel  dolgoznak,  sebessége  24  teng.  mf.,  vízrebocsáttatott  1908-ban. 


A  'San  Mareo'  vértezett  részei  oldalnézetben  és  felülről  nézve. 


*OirkáMc,  eikkhee. 


RÉVAI  NAQY   LEXIKONA. 


cirkálók 


l..„.... „ 

'•^m  zösök  szolgáltak  a  hírszerzésre  és  az  összekö- 
ss tésre.  A  vitorlások  idejében  különösen  a  köny- 
^m  nyed  és  gyorsan  vitorlázó  fregáták  és  korveták 
I^B  használtattak  e  célra.  Jelenleg,  a  gőzhajók  kor- 
^B  szakában  természetesen  minél  gyorsabban  járó 
H:  gőzhajók  szerepelnek  mint  C.  Azonban  távol  va- 
^  gyünk  attól,  hogy  e  célra  már  meghatározott  tí- 
pusok végérvényesen  kifejlődtek  volna.  Évről- 
évre  új  szerkezetű,  más  és  más  nagj'ságú  C.  bo- 
csáttatnak vízre.  A  26,300  tonnás  angol  «Lion»- 
tól  le  egészen  a  2—3000  tonnás  «torpedó-C.»-ig 
mindenféle  nem  és  nagyság  szerepel  mint  C.  a 
ílottalajstromokban.  Oka  ennek  nem  csak  abban 
rejlik,  hogy  a  biztosítandó  saját  csatahajók  se- 
bessége és  a  felkeresendő  ellenségé  is  nőttön  nő, 
hanem  abban  is,  hogy  a  C.  szerepe  is  kibővült. 
Ami  a  szorosan  vett  felderítési  és  biztosítási  szol- 
gálatot illeti,  erre  elegendő  egy  a  csatahajóknál 
3—4  tengeri  mf.-del  (5'5— 7-5  km.)  nagyobb  se- 
besség, jó  tengerképesség,  nagy  működési  sugár 
(t.  i.  az  a  távolság,  melyet  egy  hajó  közepes, 
gazdaságos  sebességgel  megtehet  anélkül,  hogy 
fútöanyagpótlásra  szorulna)  és  egy  bizonyos  ma- 
gasság, mely  a  raesszelátásra  okvetlenül  szük- 
séges. E  követelményeknek  a  modern  nagy 
óceánjáró  személyszállító  gőzösök  is  megfelel- 
nek, miért  is  ezek  háború  esetén  mint  vsegéd- 
C.»  (ném.  Auxiliarkreuzer)  besoroztatnak  a  hadi 
flottákba.  Minthogy  minden  cirkálónak  képe- 
sítve kell  lennie  a  saját  nembeli  ellenséges  0. 
és  torpedónaszádok  elleni  hadakozásra,  te- 
hát kell,  hogy  ellátva  legyenek  megfelelő  tüzér- 
séggel, legalább  is  kiskaliberű  ágyúkkal  a  tor- 
pedójárómüvek ellen.  Ezért  a  segéd-C.  háború 
esetén  felszereltetnek  kis-,  olykor  középkaliberű 
ágyúkkal  is.  Az  ellenséges  páncélos  csatahajók 
felkutatására  kirendelt  C.  azonban  csak  úgy  tel- 
jesíthetik feladatukat,  ha  képesek  ezeknek  tüzét 
egy  ideig  kiállani  és  viszonozni,  miért  is  kell, 
hogy  megfelelöleg  vértezve  és  nagykaliberű 
ágyúkkal  ellátva  legyenek.  Ezek  a  vértes  C 
(ném.  Panzerkreuzer),  amelyek  aztán  ellenséges 
hadikikötők  erődjeinek  lökörletében  is  működ- 
hetnek egy  ideig  és  különösen  képesítvék  arra, 
hogy  többesével  «rej?M7ó'»  v.  «C. -hajóraj okba» 
(ném.  Fliegendes  v.  Kreuzergeschwader)  egye- 
sítve ellenséges  flottatámpontok  ellen  támadáso- 
kat intézzenek.  Mind  e  követelményeknek  csak 
igen  nagy  hajók  felelhetnek  meg  ;  innen  van  az, 
hogy  a  legújabb  vórtes-C.  vetekednek  nagyság 
tekintetében  a  csatahajókkal,  sőt  a  már  említett 
«Lion))  4000  t.-val  felühnulja  a  jelenleg  legna- 
gyobb angol  csatahajót.  A  különbség  egy  vértes- 
C.  és  egy  hasonnagyságú  csatahajó  között  tehát 
már  csak  az,  hogy  előbbi  —  a  fölényes  sebesség 
ós  működési  sugár  elérése  céljából,  mi  nagyobb 
gépeket  ós  fütőanyagraktárakat  követel  meg  — 
vékonyabb  övpáncéllal  és  kisebb  számú  tüzér- 
séggel elégszik  meg ;  a  C.  viszonylag  hosszabbak 
is.  Á  vért€8-C.  tényleg  képesek  a  csatahajókkal 
együtt  részt  venni  a  tengeri  csatákban,  különö- 
sen oly  mozdulatok  végrehajtására,  melyekhez 
nagy  sebesség  kell.  így  1905.  a  csuzimai  csatá- 
ban a  japán  vértes-C.  együtt  harcoltak  a  csata- 
hajókkal. A  csakis  hírszerzésre  és  biztosításra 


527 


Cirkálók 


szolgáló  C.  legmodernebb  típusát  a  «stoM<»-ok 
(ang.)  képezik ;  ezek  alakjuki'a  nézve  óriási  tor- 
pedónaszádüldözökhöz  hasonlítanak,  kb.  3000— 
3800  t.-s,  legalább  is  25—26  tengeri  mf.-nyi  sebes- 
séggel haladó,  7—12  cm.-es  gyorstüzelő  ágyúk- 
kal ellátott,  de  csak  igen  gyenge  (legfeljebb  60 
mm.  -  es)  vértesfedélzettel  és  oldalvérttel  védett  h  a- 
jók,  melyek  a  régebbi  avizóhajók  utódai.  A  vér- 
tes-C. és  a  scoutok  között  közóphelyet  foglalnak 
el  az  ú.  n.  védett  G.  különböző  nemei.  Ezek  olykor 
tekintélyes  nagyságot  érnek  el  (pl.  a  14,200  t. 
ang.  c(Powerful»),  közép  és  kiskaliberíi  tüzérség- 
gel, erősen  vértezett  ágyúállásokkal  és  fedélzet- 
tel ellátvák. 

A  C.  válfajainak  elnevezése  államonként  kü- 
lönböző. Az  angol  flotta  vértes,  I.  II.  és  III.  oszt. 
védett,  védtelen,  parti  őr-C.-at  és  scoutokat, 
Franciaország  vértes  (legnagyobbb  a  14,000  ton- 
nás, 23  tengeri  mf.-nyi  sebességű,  de  csak  17  cm. 
vastag  övpáncéllal  védett  és  csak  19  cm.  űrmé- 
retű ágyúkkal  felszerelt  «Waldeck-Rousseau)>)  és 
I.  II.  és  III.  oszt.  C.-at,  Németország  nagy  és  kis 
C.-at,  Itália  vértes,  felderítő  és  torpedó-C.-at, 
melyek  a  II.,  III.,  IV.  és  VI,  rangú  hajók  körébe 
sorolvák,  az  Egyesült- Államok  vértes,  védett, 
védtelen  C.-at  és  scoutokat  (scout  eruisers).  Ja- 
pán nagyság  szerint  I.,  II.  és  III.  oszt.  C.-at,  me- 
lyek közül  az  I.  osztályúak  vértesek,  avisókat, 
Oroszország  vértes  C.-at,  C.-at  és  avisohajókat, 
melyeket  az  önkéntes  flotta  hajói  egészítenek  ki, 
különböztet  meg.  Az  osztrák-magyar  hajóhad- 
nak csak  3  «nagy»  éa  8  «kis»  cirkálója  van; 
ezek  a  Sanct  Georg,  Kaiser  Kari  VI,  K.  u.  K. 
Maria  Theresia,  K.  ElÍ8abeth,K.  Pranz  Joseph  I., 
Admiral  Spaun,  Szigetvár,  Aspern,  Zenta,  Panther 
és  Leopárd.  Az  első  2  véiies  C.-nak,  a  következő 
4  védettnek  minősíthető,  a  többi  védtelen.  A  leg- 
nagyobb a  7300  t.-s  «St.  Georg»,  a  legmodernebb  a 
3500  t.-s,  26  tengeri  mf.-nyi  sebeseéggel  futó  «A. 
Spaun »  scout,  mely  már  turbinás  gőzgépekkel  van 
ellátva.  Az  összes  hatalmak  ezeken  felül  segéd- 
C.  felett  is  rendelkeznek. 

Utóbbiak  nélkül  egy  flotta  sem  érné  be  meg- 
lévő cirkálóival.  Már  a  flotta  biztosítása  is,  kü- 
lönösen menetközben,  midőn  jó  messze  előre  ki- 
küldött és  oldalvást  sőt  hátul  is  elhelyezett  cir- 
kálóláncolatok veszik  körül  a  hajóhadat,  sok  cir- 
kálót igényel,  bárha  e  célra  kedvező  időjárásban 
a  síktengerpartjáró  torpedónaszádok  és  a  rombo- 
lók is  használhatók,  melyek  különösen  a  köze- 
ledő tengeralatti  naszádok  elűzésére  alkalmasak. 
Ezenfelül  a  felderítésre,  esetleges  tengerzárlatok 
végrehajtására  és  az  ú.  n.  cirkáló-háború  céljaira 
szükséges  egységek  száma  is  tetemes.  Utóbbi 
alatt  az  ellenséges  kereskedelmi  hajózás  károsí- 
tása és  a  sajátnak  védelme  értendő.  Az  eUenfól 
tengeri  kereskedelmének  károsítása  nemzetközi 
törvényeken  alapszik  és  hathatós  eszköze  a  had- 
viselésnek ;  e  célra  erős  C.  kellenek,  melyek  aa 
ellenfél  kereskedelmi  hajóit  kisérő  C.-kal  meg- 
küzdeni bimak ;  ezek  kobozó  C.-nak  (ném.  Kaper- 
kreuzer)  is  neveztetnek.  Ugyanily  C.-at  igényel 
a  csoportokban  (convoi)  egjnitt  menetelő  saját 
kereskedelmi  hajók  védkisérete  is.  Olykor  a  C. 
az  ellenséget  keresve  v.  várva  bizonyos  tenger- 
részen V.  vonalon  huzamosabb  ideig  ide-oda  ha- 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cirkálom 


—     528    — 


Cirkulárpolarizáció 


józnak  v.  időznek,  azaz  cirkálnak  (ném.  kreuzen). 
így  1905.  a  csuzimai  csata  előtt  az  orosz  hajóha- 
dat váró  japán  C.  Quelpart-  ós  Gotosima-szigetek 
közt  cirkáltak. 

A  C.  bókében  is  különleges  szolgálatokat  tel- 
jesítenek :  tengerentúli  kiküldetésekben  az  állam 
tekintélyét  emelik,  tudományos  kutatásokat  vé- 
geznek, kereskedelmi  és  politikai  érdekekot  tá- 
mogatnak, a  diplomácai  és  konzuli  fimkeionáriu- 
sok  ténykedésének  nyomatékot  adnak,  a  külföl- 
dön élő  állampolgárokat  megvédik,  represszáliá- 
kat  gyakorolnak,  stb.  Olykor  ily  célokra  állan- 
dóan állomásoznak  a  külföldön  (állomás-G).  Ily 
állomás-C.  vannak  az  osztrák-magyar  flotta  ré- 
széről Kelet-Ázsiában  és  a  Levantóban.  A  jelentés- 
szolgálat  céljaira  minden  cirkáló  szikratávíró- 
készülékkel  van  ellátva. 

Cirkálom  a.  m.  körző  (1.  o.). 

Cirkász,  1.  Cserkesz. 

Cirkász  (drcas),  4-  fonalas  kettős  sávolykö- 
tésű kártolt  gyapjúszövet. 

Cirkon,  zirkon,  hyacinth  (ásv.),  tetragonális 
oszlopokban  kombinálva  piramisokkal;  törése 
kagylós,  egyenetlen.  Keménysége  =  7*5 ;  faj- 
súlya 4'2— 48 S.  Gyémántfényű.  Színe  barna,  vö- 
rös, sárga,  szürke,  ritkán  zöldes  v.  színtelen.  A 
vörös  és  sárgán  átlászó  C.  hyacittth  név  alatt  is- 
meretes. Kémiai  összetétele  ZrSi04 ;  izomorf  a 
kasziterittel,  rutillel.  Előfordul  fennőtt  kristá- 
lyokban a  kloritpala  hasadékjaiban  (Pfitschthal), 
míg  bennőtt  kristályok  alakjában  járulékos  alkat- 
rész gyanánt  a  gránitokban,  szienitekben,  eleo- 
lit-szienitekben,  dioritokbari  a  legrégibb  kiválá- 
sokat alkotja.  Másodlagos  fekhelyen  homokban 
spinell,  korund  társaságában  Ceylonban,  arany- 
tartalmú homokban  hazánkban  Oláhpián,  majd 
Oroszországban  Berezowskban  találják.  Átlátszó 
színes  féleségeit  ékköveknek  csiszolják,a  kevésbbó 
szépeket  óramüvek  és  mérlegek  csapágyaira  dol- 
gozzák fel. 

Cirkónium,  zirkonium,  kémiai  elem,  jele  Zr, 
atomsúlya  906.  Vegyületei  csekély  mennyiség- 
ben sok  helyütt  lelhetők.  Ilyen  pl.  a  cirkon  ás- 
vány, amelynek  főalkatrósze  a  C. -szilikát  ZrSi04, 
továbbá  az  auerbacMt,  maiakon,  eudialit,  kata- 
pleiit  és  wöhlerü  ásványok.  Előállítható  kálium- 
cirkoniumfluoridból  fémes  káliummal  való  reduk- 
ció útján  amorf  alakban,  v.  kristályos  alakban  a 
káliumcirkoniumfluoridból  úgy,  hogy  azt  fémes 
alumíniummal  összeolvasztják,  amikor  is  a  kihűlt 
tömeg  felületén  a  C.  kristálykákban  kiválik.Tiszta 
fémes  C.-ot  legújabban  az  árúbeli  97— 98o/o-os 
C.-ból  úgy  állítanak  elő,  hogy  azt  rudakba  prése- 
lik és  vákuumos  elektromos  kemencében  10 — 
11  mm.  nyomású  hidrogén-gázban  az  elektromos 
Ívfény  hőmérsékén  megolvasztják.  Az  amorf  C. 
szénfekete  por ;  levegőn  hevítve  meggyulad  és 
élénk  fénnyel  C.-oxiddá  ZrO^  ég  el.  A  kristályos  C. 
fémes  fényü.kemény  és  törékeny,  csak  a  fehér  iz- 
záson kezd  oxidálódni  és  csak  a  durranó-gáz  láng- 
jában ég  el  C.-oxiddá,  v.  klór-gázban  vörös  izzáson 
C. -kloriddá.  Ps.  6"4;.  Savakban  a  C.  alig  oldódik, 
legjobb  oldószere  a  fluorhidrogénsav,  amely  C- 
fluoriddá  oldja ;  királyvízben  is  oldódik.  Kémiai 
jelleme  szerint  a  C.  mintegy  átmenetet  alkot  a 
pozitív  ós  negatív  elemek  között.  Vegyületeiben 


a  C.  négy  vegyértékű  gyök.  A  G.-oxid  (G.-föld  v. 
G.-sav)  ZrOg  előállítható  C.-tartalmú  ásványok- 
ból, V.  szín-C.-ból  amorf,  v.  Imstályos  alakban, 
A  hevesen  izzított  C. -oxidot  csak  a  tömény  kén- 
sav és  a  fluorhidrogénsav  oldja  ;  karbonátokkal 
összeolvasztva,  azokból  széndioxidot  fejleszt ;  a 
durrauó-gáz  lángjában  izzítva  intenzív  fénnyel 
világít,  miért  is  a  Drummond-féle  fény  létesíté- 
sére mész  helyett,  továbbá  elektromos  lámpák- 
ban {Nernst-téle  lámpa)  mint  izzótestet  és  mivel 
rendkívül  nagy  hőmérsékváltozásokkal  szemben 
is  érzéketlen,  a  megolvasztott  kvarc  módjára, 
edények,  olvasztó-tégelyek  stb.  készítésére  is 
használják.  A  Q.-hidroxid  Zr(0H)4  a  C.-sók  olda- 
tából aiimioniával  leválasztható  fehér,  megszá- 
rítva sárgásfehér  csapadék ;  hevítéskor  C.-oxiddá 
alakul,  savak  G.-sókká  oldják,  erős  lúgok  cirko- 
nátokká alakítják.  A  G.-sók színtelenek,  savanyú, 
igen  fanyar  ízűek,  az  illékony  savak  sói  hevítés- 
kor elbomlanak.  Pontosabb  sói  a  G.-bromid  ZrBr^, 
G.-fluorid  ZrP^,  G.-klo'rid  ZrCl4,  bázisos  G.-kar- 
hónát  3Zr03,C02,H20,  G.-nürát  'Lv('^0^)v  G-- 
oxalát,  G.-oxiklorid  ZrOClj  G.-sziUkát  ZrSi04, 
G.-szulfát  Zr(S04),  és  G.-tartrat.  A  C.-földet 
1789.  Klaproth  fedezte  fel,  a  szín-C.-t  1824. 
először  Berzelius  állította  elő  a  kálium-cirko- 
niumfluorídból  fémes  káliummal  való  redukció 
útján. 

Cirkonium-sók,  1.  Cirkónium. 

Cirköles  (növ.),  1.  Cirok. 

Cirkuláció,  1.  Girculatio. 

Cirkulációs-mozgás,  1.  Plazma-mozgás. 

Cirkuláris  a.  m.  körrendelet,  körlevél. 

Cirkuláris  elmezavar,  az  az  elmebaj,  melyben 
mániás  szak  váltakozik  melankoliás  szakkal.  A 
két  szak  egymást  követheti  vagy  kisebb-nagyobb 
időköz  választhatja  el.  A  váltakozás  többször  is- 
métlődhetik s  eltarthat  az  egész  életen  át,  más- 
kor csak  egy-két  váltakozás  jelentkezik,  több  nem. 
A  váltakozások  közé  eső  időben,  amikor  esetleg 
semmi  föltünöbb  beteges  tünet  nem  mutatkozik, 
csakúgy  betegnek  tekintendő  az  illető,  mint  a  ki- 
fejezett elmezavar  idején.  Az  egyes  szakok  napo- 
kig, hetekig  vagy  hónapokig  eltartanak.  A  közbe- 
eső nyugodtabb  szak  szintén  hetekig,  hónapokig, 
sőt  évekig  eltarthat.  Többnyire  öröklésileg  ter- 
helt egyéneken  észleljük.  Teljes  gyógyulás  nem 
lehetséges,  csak  tetemes  javulás. 

Cirkulárpolarizáció  (fiz.),  valamely  fénysugár 
cirkulárisan  (vagyis  körösen  vagy  körben)  van 
polározva,  ha  benne  a  fényrezgések  alakja  kör ; 
az  ilyen  fény  tehát  N  icol-f éle  hasábon  átbocsátva 
annak  forgatásakor  épúgy  nem  mutat  interitáa- 
változást,  mint  a  természetes  fény,  ettől  azon- 
ban annyiban  különbözik,  hogy  egy  ú.  n.  — -es 

csillámlemezzel  közönséges  síkban  poláros  fénnyé 
alakítható.  A  C.  alá  szokás  néha  még  a  forgató 
(rotációs)  polározás  jelenségét  is  foglalni ;  azt  a 
tüneményt,  hogy  igen  sok,  főleg  organikus 
anyagon  való  áthaladás  közben  a  poláros  fény 
síkján  elfordul.  Ilyen  anyagok  pl.  a  terpentin, 
szénkéneg,  a  cukor,  amelynek  két  módosulata 
(szőUőcukor  és  nádcukor  v.  invertcukor)  jobbra, 
ill.  balra  forgat  (1.  Saccharimeter),  ugyancsak  a 
kristályok  közül  a  tengelyre  merőlegesen  met- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cirkummeridián  magrasságr 


529 


Cirkuszi  Játékok 


szett  kvarclemez.  A  forgatás  nagysága  arányos 
a  lemez  vastagságával ;  a  színtől  is  függ,  neve- 
zetesen a  vöröstől  az  Ibolya  felé  erősen  növek- 
szik. Ebből  következik,  hogy  ilyen  kvarclemez 
két  Nicol-hasáb  között  különböző  szineket  mutat. 
Említendő  az  ú.  n.  átmeneti  v.  érzékeny  szín 
(teinte  sensible),  ibolyás-kékes  szín,  amelyet  3"  75 
mm.  vastag  kvarelemez  mutat  pontosan  párhu- 
zamos nicolok  között  s  amely  a  nieol  legkisebb 
elfordításnál  erősen  elütő  kék,  ill.  vörös  színbe 
megy  át.  L.  még  Poláros  fény,  Polaristroho- 
meter. 

Cirkummeridián  magasság, oly  csillagmagas- 
ság, melyet  a  meridiánhoz  közel  figyelünk  meg. 
A  C.-okból  könnyen  kiszámítható  az  illető  hely 
földrajzi  szélessége. 

Cirkumpoláris  csillagok,  oly  állócsillagok,  me- 
lyek közel  fekszenek  az  ég  valamelyik  sarkához; 
tágabb  értelemben  oly  csillagok,  melyek  állan- 
dóan az  észlelő  horizontja  felett  maradnak.  Vala- 
mely helyre  oly  csillagok  lesznek  C,  melyeknek 
sarktávola  kisebb  az  illető  hely  sarkmagasságánál. 
AC.  kétszer  mennek  át  a  meridiánon ;  egyszer  a  pó- 
lus felett  és  12  órával  későbben  a  pólus  alatt.  Ezen 
két  átmenetet  felső,  illetőleg  alsó  delelésnek  (cul- 
minatio)  nevezzük. 

Cirkumpoláris  régió,  az  északsarki  (ark- 
tikus) és  délsarki  (antarktikus)  állatföldrajzi  ré- 
giók összefoglaló  neve. 

Cirkusz,  a  rómaiaknál  dívó  kocsiversenyek,  ké- 
sőbb mindenfajta  C.-i  játékok  (1.  o.)  színhelye. 
Rómában  a  királyok  korában  e  célra  az  Aven- 
tinus  és  Palatínus  közt  elnyúló  völgyet  hasz- 
nálták fel,  hol  az  idők  folyamán  aztán  a  híres 
circus  maximus  felépült.  Caesar  és  Augustus 
idejében,  amikor  kiépítése  befejeződött,  590  m. 
hosszú  és  90  m.  széles  volt  az  arénája,  a  to- 
vábbi átalakítások  folytán  a  IV.  sz.-ban  200,000 
nézőt  foglalhatott  magába.  Róma  második  legré- 
gibb C.-át  Flaminius  építtette  Kr.  e.  221-ben  a 
Mars-mezőn.  Nero  C.-a  a  Tiberis  jobbpartján, 
a  vatikáni  kertekben  feküdt,  az  obeliszk,  mely  dí- 
szítette, ma  Szt.  Péter  temploma  előtt  áll.Mindezen 
épületekből  azonban  úgyszólván  semmi  figyelemre 
méltó  részlet  sem  maradt  reánk,  ellenben  a  leg- 
későbben épült  ú.  n.  Maxentius  C.-ából,  mely 
a  mai  Porta  S.  Sebastiano  előtt  épült,  tekintélyes 
maradványok  vannak  meg,  hasonlókép  a  ftoviZ/aei 
(Albanomellett)sazara?moi(Orange, Dél-Francia- 
országban) C.-okból.  Az  aréna  keskeny,  hosz- 
8ZÚ  téraég  volt,  két  hosszoldala  mentén  s  az  egyik 
végén,  mely  félköralakban  záródott,  az  ülőhelyek 
emelkedtek  fokozatosan.  Kifelé  a  boltozatok,  me- 
lyek ezen  ülőhelyeket  tartották,  nyíltak  voltak,  az 
árkádok  hosszú  sorát  képezvén,  melyeknek  egy 
része  a  nézőközönség  bejáratául  szolga  lt,má8  része 
boltoknak  használtatott  fel.  Az  aréna  másik  kes- 
keny végén,  melynek  sarkait  tornyok  (oppidum) 
jelezték,  volt  a  főbejárat  (porta  pompae),  jobbra- 
balra  tőle  áUottak  az  istállók  (carceres)  a  versenyző 
kocsik  számára  s  ezek  fölött  voltak  a  magasrangú 
hivatalnokok  helyei.  Az  arénát  hosszában  két  vé- 
gén felállított  kúpalakú  oszlopok  (metaejkétrészre 
osztották.  Egy  alacsony  falazat,  az  ú.  n.  spina  kö- 
tötte őket  össze,  melyen  a  dísznek  felállított  obe- 
liszkeken,  oszlopokon,  istenszobrokon  kívül  állvá- 

RéviU  Nagy  Lexffcona.  IV.  köt. 


nyokon  hót  oszlop  s  ugyanannyi  delfin  helyez- 
tetett el  a  futamok  számának  megjelölésére.  A  fu- 
tások mindig  jobbra  történtek,  ugyanazért  a  spi- 
nának  kissé  ferde  iránya  volt,  hogy  mellső  végén, 
hol  a  futások  megkezdődtek,  az  aréna  tere  széle- 
sebb legyen  mint  a  túlsó  végén.  A  főhomlokzat 
sem  volt  derékszögű  a  hosszoldalakra.  Lapos  kör- 
szelvény alakja  volt,  olyformán,  hogy  az  összes 
carcerek  távolsága  a  megindulás  pontjától  ú.  a. 
legyen. 

A  modern  C,  szinházszerü  épület,  melyben  lo- 
vagló, 8  lóidomító,  különböző  gimnasztikai  mu- 
tatványokkal szórakoztatják  a  közönséget.  Nél- 
külözhetetlen alakja  a  bohóc  (clown,  Dummer 
August),  kinek  feladata  a  mutatványok  között  a 
szüneteket  bolondságaival,  mókáival  kitölteni. 
Ma  már  egész  színpadi  előadásokat,  némajátéko- 
kat is  rendeznek,  sőt  újabban  antik  tragédiáknak 
a  C.-ban  való  korhű  előadásával  is  próbálkoztak, 
mint  pl.  Reinhardt  Berlinben  és  az  ő  vezetésével 
a  Magyar  Színház  személyzete  Budapesten  a  So- 
phokles  Oedipusával,  de  a  kísérlet  nem  sok 
eredménnyel  járt.  Gyakori  vendégei  a  C.-nak 
az  idomított  állatok.  Nagyobb  külföldi  váro- 
sokban állandó  C.-épületek  vannak,  a  leghíre- 
sebbek a  Cirque  d'Mver  a  Champs  Blyséen  Paris- 
ban, a  Hippodrom  Londonban,  Busch  C.  Berlin- 
ben, Renz  C.  Hamburgban  és  a  Diurgarden  Stock- 
holmban. Spanyolországban  minden  nagyobb  vi- 
déki városnak  is  van  áUandó  C.-épülete  (bika- 
viadalok). Nálunk  a  budapesti  állatkertben  van 
az  egyedüli  állandó  C. -épület. 

Cirkuszi  játékok  (lat.  ludi  circenses),  melye- 
ket Rómában  a  cirkuszban  (1.  o.)  tartottak.  Ere- 
detileg ló-  és  kocsiversenyekből  állottak,  később 
másféle  játékokat  is  rendeztek  mellettök.  A  já- 
ték rendszerint  úgy  kezdődött,  hogy  egy  ünnepi 
menet  vonult  le  a  CapitoUumról  a  városon  át  a 
cirkuszba,  hol  áldozat  bemutatása  után  megkez- 
dődött a  látványosság.  A  fő  itt  a  kocsiverseny 
(missus)  volt,  aminőt  a  köztársaság  utolsó  száza- 
dában 10— 12-szer,  Caligula  idejében  2i-szer  ren- 
deztek napjában,  úgy  hogy  az  egész  időt  lefog- 
lalta. A  két-  V.  négyfogatú  kocsik  az  istállókból 
(carceres)  a  spinától  jobbra  egyszerre  robogtak  be 
a  pályára  és  a  határoszlopokat  (metae)  meg- 
kerülve, hétszer  járták  be  a  pályát;  amelyik 
azután  a  korlátnál  krétával  vont  fehér  vonalon 
(álba  linea)  először  robogott  át,  az  lett  a  győztes. 
A  f  őveszedelem  a  határoszlop  megkerülése  volt, 
hol  a  kocsi  könnyen  oda  vágódhatott  vagy  egy 
másik  kocsival  összeütközhetett.  A  versenydíj 
pálma  V.  koszorú,  sokszor  tekintélyes  pénzösszeg 
is  volt.  Kocsit  (eurrus),  kocsist  (auriga,  1.  o.)  a 
játékrendező  költségére  e  célra  alakult  szövetke- 
zet szállított.  A  kocsiknak  és  kocsisoknak  külön- 
féle színük  volt,  kezdetben  fehér  és  vörös,  később 
zöld  és  kék  is ;  a  bizánci  korban  az  utóbbi  két  szín 
szerepelt.  A  közönség  pártokra  szakadt,  a  nép 
szenvedelmes  érdeklődéssel  kisérte  a  játékot  s 
innen  eredt  Juvenalis  mondása,  hogy  Róma  népe 
csak  «panem  et  circenses»  (a.  m.  kenyeret  és 
C.-at)  kér.  Ily  játékokat  a  cirkuszban  sokféle  ün- 
nepeken (ludi)  rendeztek.  A  legfőbbek  valának  : 
1.  Lilái  Apollinares,  melyeket  6—7  napon  át  a 
prótor  rendezett ;  2.  Ludi  Gapitolini,  Juppiter 


CIrkvena 


530    — 


Cirtolit 


tiszteletére,  hogy  a  gallusokat  elkergette  Eómá- 
ból ;  3.  Ludi  Florales,  kicsapongó  ünnep  Flóra 
tiszteletére;  á.  Ludi  Megalenses,  az  istenek 
anyjának  tiszteletére ;  5.  ÍJudi  Bomani  ésplebeü 
a  város  két  osztálya  ki- 
békülósének  emlékére,  me- 
lyeket az  edilisz  rendezett ; 
6.  Liidi  Magni,  melyeket 
a  konzul  rendezett;  7. 
Ludi  saeculares,  a  város- 
alapítás évszázados  for- 
dulójának ünnepe,  aminőt 
Augustus  is  rendezett  és 
Horatius  írta  meg  ünnepi 
ódáját.  Rómából  később  a 
birodalomban  mindenfelé 
elterjedtek  a  C,  melyek- 
ben olykor  vad  állatokra 
is  vadásztak  és  gladiátorok 
is  felléptek,  mielőtt  e  célra 
amfiteátrumokat  nem  épí- 
tettek. A  császárok  korá- 
ban a  cirkuszban  igen  ér- 
dekes katonai  látványos- 
„. ,      .  „        ság  volt  a  ludus  Troiae, 

Cirkuszi  versenyző.         ^^^^^^^  g^^kelő  Családokból 

származó  fiuk  lovon  és  könnyű  katonai  fegyver- 
zetben hat  csapatban  vonultak  fel  egy  császári 
ifjúnak  mint  princeps  iuventutis-nak  vezérlete 
alatt.  A  római  képzőművészet  gyakran  ábrázolt 
ily  C.-at  mozaikokban,  domború  művekben,  lám- 
pákon, pénzeken  stb.  V.  ö.  Friedlander-Bozóky, 
Római  világ  (II.  köt.,  Budapest  1892) ;  Marquardt- 
Mommsen,  Handbuch  der  röm.  Altertümer  III. 
kötet. 

Cirkvena,  adók.  Belő  vár-Körös  vm.  körösi 
j.-ban,  (1900)  1116  horvát-szerb  lak.,  vasúti  meg- 
állóhely, u,  p.  és  u.  t.  Sveti-Ivan-^abno. 

Cirkvenica,  adók.  Modrus-í'iume  vm.  C.-i  já- 
rásában, a  Quarnero  partján,  (1900)  3248  horvát- 
szerb lak. ;  tengeri  kikötő,  posta-  és  táviróhiva- 
tal,  takarékpénztár.  C.  látogatott  és  kedvelt  ten- 
geri fürdő,  nagy  fürdőszállodákkal,  nyaralókkal, 
katonai  gyógyintézettel,  a  László  főhercegről  el- 
nevezett gyermekotthonnal. 

Ciro  (ejtsd:  csiró),  helység  Catanzaro  olasz  tar- 
tományban, 5  km.-nyire  az  loni-tengertől  (i9oo) 
7001  lak.  selyemfonással. 

Cirok,  cilköles,  cirköles,  tatárköles,  tatárka 
(növ.),  így  nevezik  nálunk  a  seprö-G.-ot  (Andro- 
pogon  arundinaceus  var.  vulgáris,  1.  Andropo- 
gon).  Ismertebb  fajai  a  seprő-,  cukor-,  fenyér-  és 
ouzogány-G.  A  seprö-G.  szakállát  seprökészítésre 
használják.  Legértékesebb  változata  a  florenci 
seprő-C,  mely  60—110  cm.  hosszúságú,  finom  sza- 
kállt fejleszt.  Termesztése  megegyezik  a  tengerié- 
vel, szept.  elején  érzik,  ilyenkor  a  szakállt  10—15 
cm.csonkkal  levágják  és  száraz  helyre  raktározzák. 
Termése  kat.  holdankint  8 — 12  q  szakáll  és  10 — 
25  q.  mag.A  cukor-G.-hő\  {GukoTkolea,Andropogon 
arundinaeus  Scop.var.  saccharatus)  megkisérlet- 
ték  már  a  cukor  előállítását,  de  a  kikristályosodás 
tökéletlensége  miatt  eddig  nem  tudott  tért  fog- 
lalni.Aoukor-C.-otnálunk takarmánynak  termesz- 
tik, cukor-C.-csalamádé  néven.  Kedvező  időjárás 
esetén  2  sarjadzása  van,  de  hamar  elvénül,  szára 


megfásodlk  s  ilyenkor  az  állatok  nem  szeretik 
úgy,  mint  a  tengeri-csalamádét.  Takarmánynak 
sorba  vetendő  12—20  cm.  sortávolra.  Kaszálni 
már  a  címerhányás  előtt  kell,  különben  hamar 
elvénül  és  sarjadzóképességót  is  elveszíti.  Takar- 
mányértéke nem  nagyobb,  mint  a  tengeri-csala- 
mádóé.  A  fenyér-  és  buzogány- C.-ot  szintén  ta- 
karmánynak termesztik,  de  nálunk  egyik  sem 
vált  be. 

Qirokszakáll  (növ.),  1.  Girok. 

Cirpan  (ejtsd:  csirpan),  város  Kelet-Ruméliában, 
Stara  Zagóra  kerületben,  vasút  mellett,  (i905) 
11,835  lak.,  élénk  kereskedéssel. 

Cirpi,  ókori  helység  és  katonai  állomás  Alsó- 
Pannoniábíin,  a  Duna  mentén ;  a  mai  Visegrád 
helyén. 

Cirragra,  1.  Lengyelfürt. 

Cirratulidae  (állat),  a  csőben  lakó  sörtelábú 
gyűrűs  férgek  (Annulata,  Ghaetopoda,  Poly- 
chaeta,  TuUcola)  egyik  családja,  melyre  jellemző, 
hogy  fajainak  majdnem  mindegyik  testszelvé- 
nyén hosszú,  fonálalakú  kopoltyúk  (megnyúlt 
cirrusok)  vannak.  30  fajuk  ismeretes.  Az  észak- 
európai tengerparton  elég  gyakori  a  7—8  cm. 
hosszú  Girrattdus  cirratus  Mull.  (=  G.  borealis 
Lam.). 

Cirrholit,  a  lazulittal  rokon  ásvány, víztartalmú 
aluminium-mész-foszfát  kőzet : 

Ca3Al(POj3.Al(OH)3 
vaskosan  találják  Svédország  Scania  Westaua 
vasbányájában. 

Cirrbosis  (gör.-lat.),  a  szervek  (főleg  mii-i- 
gyek)  zsugorodása  és  sorvadása  a  kötőszövet  meg- 
szaporodása ós  elkórgesedóse  miatt,  amelyet  idült 
gyuladások  és  mérgezések  okoznak.  Miután  e 
körben  a  parenchyma  sejtjei  is  elpusztulnak,  a 
szerv  működése  is  zavart  szenved.  G.  hepatis,  1. 
Májbetegségek. 

Cirrbus,  1.  Kacskaringó. 

Cirripedia,  a  rákok  (Crustacea)  áUatosztá- 
lyának  egyik  rendje.  L.  Kacslábú  rákok. 

Cirrus,  különböző  osztályokba  tartozó  állatok 
kacsszerü  testfüggelékeinek  neve.  Pl.  így  hívják 
az  alul  csillangós  ázalékállatkák  (Hypotricha) 
helyváltoztató  szerveit,  melyek  csillangók  össze- 
olvadásából keletkeztek,  továbbá  így  nevezik  a 
sörtelábú  férgek  (Ghaetopoda)  szájszelvényén 
és  lábcsonkjain  (parapodium)  levő,  tapintásra  való 
függelékeket,  továbbá  az  üstökös  tengeri  csilla- 
gok (Grinoidea,  Gomatulidae)  nyelén  levő  füg- 
gelékeket, melyek  az  alzathoz  erősítik  az  állatot. 
C.-nak  nevezik  a  halak  bajuszszálát  és  a  kacs- 
lábú rákok  (Girripedia)  végtagjait. 

Cirrus,  cirro-cumulus,  cirro-stratus,l.Felhö- 
alakok,  G.  sugarak  a.  m.  poláris  szalag  (1.  0.). 

Cirsínm  Scop.  (qöv.),  1.  Aszat. 

Clrsocele  a.  m.  a  belső  ondóértágulása,l.  Vari- 
cocele. 

Cirsomplialns.  A  véna  portae  területén 
fennálló  pangások  alkalmával  a  hasfal  vivőerei 
kitágulnak,  hogy  a  pangó  vér  lefolyást  nyerhes- 
sen. B  tágult  vénák  néha  a  köldök  körül  erősen 
kiemelkednek  (caput  medusae)  s  ezt  nevezik  C.- 
nak. 

Cirtolit  (cyrtolit,  ásv.),  ittriumot  és  erbiumot 
tartalmazó  mállott  cirkon  (1.  0.).  Rockport  (Mas- 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cirtométer 


631     — 


Cista 


sachusetts),  Bedford  (New  York),  Ytterby  (Skandi- 
návia). 

Cirtométer,  1.  Oyrtometer. 

Cims,  1.  Kyros. 

Cis  (lat.)  a.  m.  innen.  A  rómaialc  a  liegyek  v. 
folyók  nevével  kapcsolatban  egyes  tartományok 
jelzésére  alkalmazták,  pl.  Gallia  cisalpina,  az 
Alpokon  inneni  Gallia.  Erre  a  mintára  keletke- 
zett Ciszlajtánia  is.  L.  még  Trans. 

Cis,  a  ^  által  fél  hanggal  felemelt  c  (ol.  do 
diesi,  franc,  ut  diése,  ang.  E  sharp). 

Cisa,  1.  Ákcizák. 

Cisa,  La  (ejtsd:  csiza),  1041  m.  magas  hágó  az 
Etruszki  Apenninekben,  amelyen  út  vezet  Panná- 
ból Speziába.  (A  vasút  kissé  nyugatabbra  a  Taro- 
völgj^ben  halad.) 

Cisalpinus,  az  Alpokon  innen  levő.  L.  Gisz- 
alpin  köztársaság  és  Transalpinus. 

Cis  dar,  hangnem,  mely  a  következő  fokok- 
ból áll :  cis,  dis,  eis,  fls,  gis,  ais,  his.  Előjegyzése  7 1|. 
Mint  akkord :  cis,  eis,  gis. 

Ciseleur  (franc.)  a.  m.  vésnök. 

Cisio-Janus,  1.  Naptár. 

Cisis,  a  kettős  kereszt  (X)  által  két  félhanggal, 
felemelt  c.  A  temperált  (1.  o.)  rendszerben  azo- 
nos a  (/  hanggal. 

Cisium  (lat.),  a  rómaiaknál  használt  könnyű 
kétkerekű  kocsi,  hasonló  a  mai  cabriolethez 
(1.  0.). 

Cis  moll,  hangnem,  melynek  előjegyzése  4  ^. 
Az  E-dur  hangnemmel  párhuzamos.  Fokai :  cis, 
dis,  e,  fls,  gis,  a,  his.  Mint  akkord :  cis,  e,  gis. 

Cissampelos  L.  (növ.),  a  Menispermaceae  csa- 
lád génusza,  melynek  70  faja  trópusi  vidékeken 
van  elterjedve  és  pedig  legnagyobb  számmal 
Amerikában  (Mexiko-Argentina),  azután  Afriká- 
ban. Fásodott  szárú,  többnyire  kapaszkodó  növé- 
nyek, levelük  kerekded,  szíves.  Viráguk  kétlakú, 
a  hímvirág  csomókban,  a  termős  virág  bugában 
áll,  mindkettő  levélhónalji.  Termésük  csonthéjas. 
Legelterjedtebb  faj  az  amerikai  G.  páréira  L., 
melynek  pelosin  tartalmú  gyökere  Braziliában  a 
hamis  radix  pareirae  bravae  (1.  Ghondroden- 
dron).  Egyes  fajok  Braziliában  a  kígyómarás 
gyógyításában  szerepelnek. 

Cissey  (ejtsd :  szisszé),  Ernest  Louis  Octave  Gour- 
tot  de,  francia  tábornok,  szül.  Parisban  1810  dec. 
23.,  megh.  u.  o.  1882  jún.  15.  Mint  hadnagy  1835 
óta  több  éven  át  Afrikában  szolgált  és  végig  har- 
colta a  krimi  hadjáratot.  1863-ban  hadosztály- 
parancsnokká léptették  elő.  1870-ben  részt  vett  a 
Metz  körüli  csatákban  és  mint  hadifogoly  Német- 
országba került.  187 l-ben  része  volt  a  commune 
leveretósében  és  1871  máj.  22.  elsőnek  nyomult  be 
Párisha.  Ekkor  beválasztották  a  nemzetgyűlésbe 
s  kinevezték  hadügyminiszterré.  1873-ban  vissza- 
lépett, miro  Mac  Mahon  elnök  hadtestparancs- 
nokká nevezte  ki,  1874.  pedig  megbízta  egy  új 
kabinet  alakításával,  melyben  az  elnökséget  és  a 
hadügyi  tárcát  C.  magának  tartotta  meg.  1876- 
ban  lemondott  s  ekkor  beválasztották  a  szená- 
tusba. 1880-ban  sajtóperbe  keveredett,  mely  egy 
Kaulla  nevű,  idegen  kalandomővel  való  viszonyát 
hozta  napfényre  s  habár  nem  találták  bűnösnek, 
a  kormány  mégis  felmentette  állásától. 


Cissoid,  1.  Gisszoid. 

Cissus  L.  (növ.),  a  Vitaceao  (Szőllőfélék)  család 
génusza,  melynek  250  faja  főkép  trópusi  vidékek 
lakója,  csak  kevés  közülök  szubtrópusi.  Több- 
nyire kapaszkodó,  kacsokkal  ellátott  füvek ;  rit- 
kábban cserjék  v.  évelő,  kórós  növények,  az  utób- 
biak szára  a  föld  felett  v.  alatt  gyakran  gumó- 
szerüen  megvastagodik.  Virágzatuk  bogas.  Ter- 
mésük 1—4  magvú  bogyó,  egyes  fajoké  ehető.  A 
G.  BaudinianaBvouss.  bogyójából  Ausztráliában 
a  kengurubor  nevű  kedvelt  italt  készítik.  A  G. 
discolor  Went.  (indiai-maláji  terület)  és  a  G- 
rotundifolia  (Forsk.)  Vahl  (Kelet-Afrika)  igen 
szép  lián,  mindkettő,  de  inkább  az  előbbi  üveg- 
házban is  látható,  ennek  ága  sötétpiros,  levele 
szívalakú,  pompásan  bársonyos,  lilával  és  fehér- 
rel tarkázott.  Nyáron  szobában  is  tartható.  Pom- 
pás lián  a  délamerikai  G.  gongyloides  (Burch.) 
Planch.  is. 

Cis-Sutlej  States  (ejtsd;  szisz  szatiedssztetsz),  neve 
20  fejedelemség  szövetségének  a  Pendsabban,  Ke- 
let-Indiában ;  magában  foglalja  Ambala,  Ludhiana, 
Firuzpur  és  Hiszar  járásokat,  Patiala,  Dsind  és 
Nabha  hübérállamokat.  A  kommisszárius  szék- 
helye: Ambala.  A  tartomány  egész  területe 
17.050  km*,  500.000  lak. 

Gisszoid  (repkény vonal),  Diokles  által  felta- 
lált harmadrenaü  síkgörbe.  Kelet- 
kezése a  következő :  Az  adott  OA 
átmérőjű  kör  tetszőleges  Q  pont- 
ján s  annak  állandó  0  pontján  át 
egyenest  húzunk,  mely  a  körnek 
J.-han  vont  érintőjét  jR-ben  met- 
szi ;  azután  erre  az  egyenesre  fel- 
mérjük az  0P--=  QB  vonaldara- 
bot. A  C.  az  így  nyerhető  P  pon- 
tok mértani  helye.  E  görbének 
0-ban  csúcsa  van,  mely  két  OA- 
ra  vonatkozólag  szimmetrikus 
részre  osztja.  Mindkét  rész  0^4 -ból 
nézve  domború  s  a  körnek  A-ban 
vont  érintőjéhez  aszimptotikusan 
közeledik.  A  C.-nak  Diokles-fóle 
keletkezését  illetőleg  v.  ö.  Gantor, 
Geschichte  der  Mathematik,  I. 
306. 1. 

Cista  (lat.,  görög  kisté),  domborított,  erős 
bronzlemezből  készült  hengeralakú  vödör,  az  itá- 
liai korai  vaskor  jellemző  alakja  s  egyszersmind 
afelsőolaszországi  bronzművesség  egyik  legjelen- 
tékenyebb kiviteli  cikke,  amellyel  a  Kr.  e.  VII— V. 
sz.-ban  csaknem  egész  Közép-Európátelárasztotta. 
A  C-k  felületét  abroncs  módjára  körülfutó  erősen 
kidomborodó  sávok  tagolják,  a  régibb  példányok- 
ban az  abroncsok  v.  bordák  közt  kimaradó  széles 
sávok  alakok,  v.  díszítmények  rajzával  vannak 
elborítva,  az  ilyen  C.-knak  a  perem  alatt  szilárdan 
megerősített  két  nagy  füle  van,  mint  az  üstöknek ; 
a  későbbieken,  amelyek  fül  helyett  kettős  gúzzsal 
vannak  ellátva,  mint  a  bográcsok,  sűrűbb  a  körül- 
futó bordázás  (1.  az  1.  ábrát).  A  régiebbek  Bolo- 
gnában a  Benacei  sírokban  lépnek  föl  gyakrabban, 
az  újabbak  elterjedési  területe  inkább  Venetia, 
valószinüleg  ezen  a  vidéken  készültek  azok,  az 
előbbiek  pedig  Bologna  környékén.  A  bordás  C.-k 
szolgálhattak  mintául  a  Kr.  e.  IV— III.  sz.-ból  is- 


Cisszoid. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  kereaendól 


M» 


Cista 


—    632 


CIstudo 


mert  s  valószínűleg  ékszeres  dobozként  használt 
etruszk  C.-knak.  Ezek  is  hengerded  edények,  de 


1.  ábra.  Cista. 


csak  ritkán  vannak  füllel  v.  gúzzsal  fölezerelve, 
kerek  födöjük  van,  amelyet  szobrocska,  nómely- 


2.  ábra.  Picoronl-cista. 


kor  kis  szoborcsoport  koronáz,  az  edény  teste 
rendszerint  három  oroszlánkörmön  nyugszik,  felü- 
letét domborműves  v.  vésett  jelenetek  díszítik,  így 


azl738.  Palesztina  mellett  lelt  ú.n.  Ficoroni-C.-taz 
argonauták  mondájából  vett  jelenet  (1.  a  2.  ábrát). 
Etruszk  C.-kból  legjelentékenyebb  gyűjteménye 
van  a  római  Barberini-könyvtámak.  A  bordás  C-k 
közül  főleg  a  sűrűn  bordázott  újabb  alak  fordul 
elö  Közép-Európában,  jobbára  a  hallstatti  kor  em- 
lékeivel együtt.  Ehhez  az  alakhoz  tartoznak  a  Ma- 
gyarországon SzöUős-Gyálon  (Pest  vm.)  és  Kur- 
don (Tolna  vm.)  lelt  példányok  is,  az  utóbbi  he- 
lyen 14  darab  volt  egy  óriási  situlában  (1.  o.)  el- 
rejtve a  Kapós  medrében,  ezekből  a  situlával 
együtt  10  darab  mint  gróf  Apponyi  Sándor  aján- 
déka került  a  Nemzeti  Múzeumba.  A  bordás  C- 
kat  Felső- Olaszországban,  az  Adria  É.-i  partvidé- 
kén agyagból  is  gyakran  utánozták,  sőt  hazánk- 
ban is  maradtak  fönn  C. -alakú  agyagedények. 
V.  ö.  Marchesetti,  Über  die  Herkunft  dergeripp- 
ten  Bronzecisten  (Corr.  Blatt  d.  Ces.  f.  Anthrop. 
1894);  H.  Willers,  Die  röm.  Bronzeeimer  von 
Hemmor;  Wosmszky,  Etruszk  bronzedények 
Kurdon  (Arch.  Ért.  1885) ;  H.  Brunn,  I  rilievi 
delle  ume  etrusche. 

Cistaceae,  Bodorrózsafélékio^y-),  a  kétszikűek 
szabadazirmú  családja  a  Pari  etales  sorozatban. 
160  faja  az  északi  félgömbön  van  elterjedve  és 
pedig  kisebb  részben  Észak-Amerikában,  nagyobb 
részben  a  Földközi-tenger  vidékén  s  itt  különö- 
sen a  Pirenei-félszigeten  jelentékeny  részt  vesz- 
nek az  örökzöld  machiák  alkotásában.  Viráguk 
sugaras,  5  tagú  szirmai  csillagszerűen  szétterül- 
nek. Porzó  számos.  Termésük  tok,  mely  a  mag- 
lécek között  reped  fel.  Füvek  v.  örökzöld  cserjék, 
rendesen  átellenes  levelekkel.  Viráguk  magános 
V.  virágzatban  áll  s  ekkor  ez  fürtös  v.  bogas. 

Cisterna  (lat.),  1.  Ciszterna.  —  C.  chyli  v. 
Pecqueti,  1.  Nyirokrendszer. 

Cisterna  di  Roma,  olasz  falu  Roma  tarto- 
mányban, Rómától  DK.-re,  a  róma-terracina-i 
vasút  mentén  (1900)  3318  lak.  Közelében  vannak 
a  Horatius  által  megénekelt  Trés  tabemae  (római 
csapszók)  romjai. 

Cistemino  (ejtsd:  csiszternino),  város  Bari  olasz 
tartományban,  a  bari— brindisi-i  vasút  mentén, 
(1900)  7290  lakossal. 

Cisticola  Less.  (*uat),  a  bujkáló-félék  (Tirne- 
liidae)  családjába  tartozó  madárnem,  rövid,  flnom, 
gyengén  hajlott  csőrrel.  A  rövid  szárnyakban  a 
negyedik  evezőtoU  a  leghosszabb.  A  fark  rövid ; 
a  csüd  magas ;  az  ujjak  hossznak.  Ez  ideig  mint- 
egy 32  faja  ismeretes,  melyek  az  etiópiai  és  orien- 
tális régiók  lakói.  Legismertebb  a  szuharbujó 
(G.  cisticola  Temm.),  mely  Dél-Európában  honos ; 
fészkel  ezenkívül  Észak-Afrikában,  Kis-Ázsiá- 
ban,  Indiában,  Cejlon-szigeten,  Birmában  a  Ma- 
láji-szigeteken,  Kínában  és  Japánban.  Rovarok- 
kal és  apró  csigákkal  táplálkozik.  11  cm.  hosszú. 
Fészke  zacskóalakú. 

Cistole,  1.  Citera. 

Cistolitlt  (növ.),  1.  Cisztolit. 

Cístopliori  (gör.-lat.),  a  pergamumi  királyság 
ezüst  pénzneme,  melyet  Bfezusban  (Jonia),  Per- 
gamuszban  (Mysia),  Szardeszben  és  Tralleszben 
(Lydia),  Apamea  és  Laodiceában  (Frigia)  vertek 
Kr.  e.  a  200-ik  évtől  az  actiumi  ütközetig ;  nagy- 
sága a  tetradrachmáknak  felelt  meg. 

Cistndo  (állat),  1,  Teknősök. 


Amely  gaó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


f 


Cistus 


—    533    — 


CiszteroitAk 


Cistus  Tourn.,  hodorrózsa  (növ.),  a  Cistaceae 
család  génusza,  melynek  30  faja  mediterrán  vi- 
déken Portugáliától  a  Keletig  van  elterjedve. 
Cserjék,  szép,  tekintélyes  nagyságú  virágokkal. 
A  C-  creticus  L.  és  a  C.  ladaniferus  L.  és  más 
fajok  levele  és  fiatal  ága  jó  illatú  gyantát  izzad, 
melyet  régebben  ladanum  v.  labdamim  név  alatt 
idegerösítőnek  használtak,  most  inkább  csak  füs- 
tölnek vele.  Az  előbbi  faj  és  a  C.  salviaefoUus  L. 
levele  Görögországban  teapótléknak  használatos. 
A  C.  ladaniferus  Spanyolország  címemövénye. 
Virága  nagy,  szirmai  a  tövükön  sötétvörös  foltot 
viselnek. 

Cistusnedv  (növ.),  1.  Cytimis. 

Ciszalpin  köztársaság.  Ez  a  neve  a  cisz-  és 
transzpadáni  köztársaságból  alakult  olasz  állam- 
nak, melyet  Bonaparte  tábornok  1797  júl.  9-én 
a  francia  köztársaság  mintájára  életbe  hívott. 
Magában  foglalta  Lombardiát  Mantovával,  Ber- 
gamót,  Bresciát  és  Cremonát,  Veronát  és  Rovigót, 
a  modenai  hercegséget,  a  massai  ós  carrarai  her- 
cegségeket ós  az  Egyházi  államhoz  tartozó  Bo- 
lognát és  Ferrarát,  végre  a  Romagnát.  Ugyanezen 
év  okt.  22.  óta  Napóleon  még  a  svájci  Veltlint 
(Bormióval  és  Chiavennával)  is  a  C.-hoz  csatolta, 
melynek  nagysága  kitett  összesen  43,000  D 
km.-t,  3V2  millió  lakossal.  Milano  volt  a  fő- 
városa, melyben  a  Bonaparte  által  kinevezett 
direktórium  öt  tagja  és  a  törvényhozó  testület,  to- 
vábbá a  80  főből  álló  tanács  és  egy  160  tagú  nagy 
tanács  székelt.  A  C.  minden  tekintetben  szoros 
viszonyban  állott  Franciaországgal,  melynek 
hadai  a  köztársaságot  megszállva  tartották. 
1799-beu  a  szövetséges  oroszok  és  osztrákok  meg- 
döntötték ugyan  a  köztársaságot,  melyet  azonban 
Bonaparte  1800.  a  marengói  győzelme  után  megint 
helyreállított.  Ez  alkalommal  a  köztársaság  új 
alkotmányt  nyert,  50  tagból  álló  tanáccsal  (Con- 
sulta)  és  egy  9  főből  álló  végrehajtó  hatósággal 
(Governo).  1802  jan.  2.  az  Olasz  köztársaság 
címet  kapta  s  Bonapartét  választotta  meg  első 
elnökéül.  De  már  1805  máre.  17.  megszűnt  létezni; 
e  napon  ugyanis  I.  Napóleon  császár  a  neki  fel- 
ajánlott olasz  királyság  koronáját  elfogadta.  Ez 
az  új  ország  azután  1814-ig  állott  fenn. 

Ciszkaukázia,  1.  Kaukázia. 

Ciszlajtánia,  Ausztriának,  vagyis  a  birodalmi 
tanácsban  képviselt  országok  és  tartományoknak 
főként  osztrák  íróktól  használt  megjelölése. 

Ciszpadán,  Róma  felől  tekintve  a  Pó  (Padus) 
folyón  inneni  terület,  ellentétben  a  transzpadán, 
a  Pón  túli  résszel. 

Ciszpadán  köztársaság,  olasz  állam,  melyet 
Bonaparte  tábornok  1796.  a  transzpadáni  köztár- 
sasággal együtt  alapított.  Modena,  Reggio,  Fer- 
rara  és  Bolognából  állott  s  alkotmánya  megegye- 
zett a  francia  köztársaság  alkotmányával.  De 
1797.  Bonaparte  mind  a  négy  alkotó  részt  kíván- 
ságuk szerint  a  ciszalpin  köztársasághoz  csa- 
tolta. 

Ciszrhenán  köztársaság,  a  Rajna  (Rhenus) 
innenső  partján  fekvő  köztársaság.  A  francia  for- 
radalomban (1797)  a  győztes  franciák  a  Rajna 
balpartján  Köln,  Bonn  és  Aachen  városokból,  fran- 
cia védnökség  alatt  álló  köztársaságot  akartak 
alapítani,  melynek  a  fentebbi  nevet  adták.  A  köz- 


társaság szervezése  azonban  elmaradt,  mivelhogy 
Ausztria  a  campoformiói  békekötésben  a  Rajna 
balpartjának  Franciaországba  való  bekebelezé- 
sében megnyugodott. 

Ciszta,  1.  Cista  és  Gysta. 

Cisztalgia,  húgyhóíyagfájdalom,  1.  Húgyhő- 
lyavhund. 

Cisztektázia,  húgyhólyagkitágulás,  1.  Gystek- 
tasia. 

Ciszterciták.  Szerzetes  rend,Szt.  Benedek  rend- 
jének egyik  ága.  Szt.  Róbert  molesmei  apát  1098 
márc.  21.  20  rendtársával  Cifeauxban  {íaaét  e 
név)  Dijon  vidékén  telepedett  le,  abból  a  célból, 
hogy  Szent  Benedek 
rendjét  eredeti  fe- 
gyelmére és  szellemé- 
re visszavezesse.  Szt. 
Róbert  egy  év  múlva 
felsőbb  rendeletre 
visszatért  Molesmebe. 
Utóda,  Szent  Alberik 
megvetette  az  önálló 
fejlődés  alapjait  egy 
ideiglenes  szabályzat- 
tal (Institut.monacho- 

rum  Cisterciensium  Zirczi egyes. cisztercit,  rendi I85. 
de  Molismo  venien- 

tium),  a  ruházat  színének  megváltoztatásával  (fe- 
hér öltöny,  barna,  később  fekete  skapuláróval)  és 
II.  Paschal  pápától  (1100  ápr.  18.)  nyert  védelmi  le- 
véllel. A  teljes  szervezést  az  új  rend  a  következő 
apát,  Szt,  István  (Harding  István,  angol)  alatt 
nyerte  az  ú.  n.  Carta 

Caritatis  szabály- 
zattal, 1119-ben.  Az  új 
rend  csakhamar  föl- 
virágzott, leginkább 
azáltal,  hogy  Szent 
Bernát  30  társával  a 
rendbe  lépett.  Nemso- 
kára 4  újabb  apátság 
keletkezett  Citeaux- 
ból :  La  Perté  (1113), 

Pontigny  (1114), 

Clairvaux  (1115), 
melynek  Szt.  Bernát  lett  apátja,  és  Morimond 
(1115),  és  ezekből  az  apátságokból,  mint  Citeaux 
főhajtásaiból  eredtek  a  többiek,  oly  rohamosan, 
hogy  Szt.  Bernát  élete  végén(1153)  már  343kolos- 
tor  volt  elterjedve  az  egész  világon ;  a  XIV.  sz.-ban 
pedig  az  összes  férfi-  és  női  cisztercita  kolostorok 
száma  körülbelül  1800-ra  emelkedett.  A  század 
vége  felé  hanyatlás  áll  be,  külön  kongregációk 
alakulnak  a  C.rendjóből,  amelyek  az  eredeti  sza- 
bályzatot kevésbbó  v.  szigorúan  tartják  meg.  A 
szigorúakhoz  tartoznak  a  ti'appisták  (1.  0.). 

A  C.  a  művelődés  legkülönbözőbb  ágaiban  sze- 
reztek maguknak  érdemeket.  Legfőbb  érdemük 
és  a  kultúrára  legkihatóbb  működésük  a  gazda- 
sági téren  van ;  érdemeket  szereztek  azonkívül 
mint  hithirdetők  (Keleti  Poroszország  germanizá- 
lása),  mint  tanítók  (Paris-,  Metz-,TouIouse-,Würz- 
burg-,  Oxfordban  stb.  voltak  híres  bölcseleti  és 
teológiai  intézeteik),  mint  zenészek  s  még  inkább 
mint  építészek,  e  téren  a  gót  Ízlésnek  következe- 
tes, szakavatott  művelése  által. 


Szt.-gotthárdi  ciszterc.  rend  1183. 


Amely  szó  C  alatt  ninci  meg,  K  alatt  keresendői 


ciszterna 


53é 


CItato  loco 


Magyarországban  az  első  C  kolostor  1142-ben 
épjílt -.Cikádor  (a  mai  Czikó.Tolna  vármegyében), 
és  III.  Béla,  valamint  utódjai,  különösen  Imre  ki- 
rály buzgólkodtak  a  C.  rendnek  elterjesztésén  ha- 
zánkban ;  az  előbbi  alapította  Pilis,  Pásztó,  Szt.- 
Gotthárd,  az  utóbbi  Zirez,mai  napig  fennálló  egye- 
sített apátságokat.  —  A  női  cisztercita  szerzete- 
seket valószínűleg  szintén  Szt.  István  apát  alapí- 
totta, ki  1125.  Tart-ban,  Dijon  mellett,  a  Szt.  Be- 
nedek-rendi JuUy  kolostorból  telepített  le  szerze- 
tesnőket és  az  új  telepítvényt  Cisteauxból  vett 
szabályzattal  látta  el.  (A  forrásokat  összegyűjtve 
1.  Dr.  Leop.  Janauschek  Der  Cist.  Orden.  Brűnn 
1884.  —  Magyarországra  nézve  Békefl  Eemig, 
A  cisztercirend  története  Magyarországban,  Buda- 
pest 1896). 

Ciszterna  (lat.),  víztartó.  Mesterségesen  ké- 
szített, a  sziklába  vájt  vagy  falazott,  de  mindkét 
esetben  belül  szorgosan  bevakolt  tartó  az  esővíz 
fölfogására,  hogy  vízszegény  vidékeken  vagy  he- 
gyek tetejére  helyezett  épületekben  (várak)  az 
iható  vizet  szolgáltassa.  A  C.-kba  vezetett  eső- 
vizet először  átlyuggatott  kő-  vagy  famedencében 
fogják  föl ;  a  szennyet  itt  hátrahagyva,  csöveken 
át  homokkal,  kaviccsal  telt  tartókba  vezetik, 
melyeken  keresztül  lassan  szivárog  át  a  tulajdon - 
képeni  C.-kba.  A  C-k  többnyü'e  boltozottak  és 
ha  nagyobbak,  a  boltozatot  oszlopsorok  vagy  kö- 
zépfalak tartják.  A  C-k  fenekén  és  boltváll-ma- 
gasságában  gyakran  egy-egy  elvezető  csatorna 
van  elhelyezve;  az  első  azért,  hogy  a  C-t  néha 
egészen  ki  lehessen  tisztogatni,  a  2.  azért,  hogy 
az  esetleges  fölösleges  vizet  elvezesse.  A  ren- 
desen magaslatokon  épült  középkori  várak  és 
zárdák  C-i  sokszor  igen  elmés,  átgondolt  szer- 
kezetűek voltak.  Vízeresztő  talajokban  pl.  a 
Karszton  vízvezetékek  (1.  o.)  céljaira  is  C-ban 
gyűjtik  a  vizet.  Újabb  időben  tűzoltó  célokra 
is  építenek  C-kats  pedig  vagy  fából  a  föld  felett, 
vagy  pedig  vízállóan  falazva  a  földbe  sülyesztve, 
sőt  néha  be  is  boltozva.  Hogy  céljának  megfelel- 
jen, legalább  3—10  köbm.  vizet  kell  tartalmaznia 
8  gyakrabban  kell  tisztítani.  A  tűzoltóságoknál 
vászon  C-t  is  alkalmaznak,  mely  csuklós  vas- 
rudak körűi  varrt  vászonból  készül,  a  csuklós 
izületekben  laposra  összecsapható  és  a  tűz  helyén 
rövid  pillanatok  alatt  újra  felállítható. 

Ciszternahajó  (ném.  Zisternenschi/f  vagy 
Wassertender),  oly  hajó,  mely  tar tány okban 
nagyobb  mennyiségű  édesvizet  szállít  s  evvel  a 
többi  hajókat  ellátja.  Modern  hajókon  nem  csak 
ivásra  kell  édesvíz,  hanem  a  kazánüzemre  is. 
Modern  hajók  ugyan  képesek  pároltató  készü- 
lékeik segélyével  az  édesvizet  maguk  is  előállí- 
tani, azonban  ez  f ütőanyagfogyasztással  jár,  te- 
hát drága,  miért  is  kikötőben  C.-ból  v.  vízzel  telt 
nagyobb  dereglyékből  (ném.  Wasserpeniche)  lát- 
ják el  magukat  vízzel. 

Cisztin,  1.  Cystin, 

Cisztitisz,  1.  Húgyhólyaghurut. 

Cisztodinia,  1.  Cystodynia. 

Cisztokéle  (gör.),  1.  Húgyhólyag  sérv. 

Cisztolit  (növ.),  a  csalán-  és  eperfafélék  felbő- 
rének egyes  nagyobb  sejtjeiben  található,  szőUő- 
fűrthöz  hasonló  testek,  melyek  a  sejtfalnak  az 
üreg  felé  való  lokális  vastagodásából  keletkez- 


nek. Kezdetben  csak  a  nyél  nyúlik  a  sejt  belse- 
jébe, majd  a  nyél  szabad  vége  szőllőfürthöz  lesz 
hasonlóvá.  Sósavval  érintkezve  erős  pezsgés  mel- 


3 


A  Ficus  elastica  levelének  keresztmetszete  300-síor 

nagyítva,  e,  h  a  többrétegű  epiderinís  ;  c  cisztolit ; 

eh  szivacsparenchyma. 

lett  feloldódik,  jeléül  annak,  hogy  nagy  mennyi- 
ségű szénsavas  mész  van  benne.  Ezenkívül  főleg 
cellulózából,  pektinanyagokból  és  kalluszból  áll. 
Különösen  szépek  a  Ficus-télék  C-jei. 

Cisztolitiázis,  1.  Húgykö. 

Cisztoplégia  (gör.),  1.  Hűgyhólyagbémdás. 

Cisztoszkóp,  hólyagtükör  (1.  o.).  —  Oisztosz- 
kópia,  hólyagtükrözés  (1.  o.). 

Cisztoszpazmus,  1.  Gystospasmus. 

Cisztotómia,  1.  Gystotomia. 

Citadella,  fellegvár.  A  várban  v.  nagy  város- 
ban létező,  önállóan,  tehát  a  vár  v.  város  elvesz- 
tése után  is  sikerrel  megvédhető  erőd,  amely  ka- 
tonailag az  ellenség  hatalmába  került  vár  hely- 
őrségének menedékhelyül  szolgál ;  a  C  egyszer- 
smind városok  polgárságának  forradalmi  felke- 
lését is  megnehezítette.  A  C-t  közönségesen  a 
vár  V.  város  felett  uralgó  magaslatra  építették  s 
a  háztömböktől  rendszerint  széles  sík  —  az  espla- 
nade  —  választotta  el.  A  C  újabbkori  erődítések- 
nél már  ritkábban  használatos. 

Citadellás  haj  ó,  1.  Vértes  hajó. 

Citadine  (franc,  ejtsd:  szitadín),  régibb  egy- 
fogatú omnibusz  Parisban. 

Citál  (lat.),  idéz,  beidéz.  L.  Idézés. 

Citara,  1.  Citera. 

Citatio  (lat.),  1.  Idézés. 

Citato  loco  (röv.  c  l.,  lat.)  a.  m.  az  idézett 
helyen  (könyvben). 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Citátum 


535 


Citrát-módszer 


I 


Citátum  (lat.),  idézet  (1.  o.). 

Citatus  (lat.)  a.  m.  a  megidézett. 

CIté  (franc.)  a.  m.  ó- város,  belváros,  vagyis  a 
vííros  legrégibb  része,  mely  körül  a  későbbi  ré- 
szei —  a  külső  városrészek  —  sorakoznak.  Paris- 
ban pl.  C.  a  középen  fekvő  nagyobbik  Szajna-szi- 
get, melyen  a  Notre  Dame  templom,  az  igazság- 
ügyi palota,  a  kórház  épült.  London  legrégibb 
része  a  City. 

Citeaux  (ejtsd:  szitó),  S.-Nieolas-les-C.  község- 
hez tartozó  falu,  Cöte-d'Or  francia  département- 
ban  Dijontól  22  km.  D.-re,  (i9oi)  305  lak.  A  XI.  sz. 
itt  alapított  apátságtól  (Cistercium)  nyerték  ne- 
vöket  a  ciszterciták.  Jelenleg  100-nál  több  ifjú- 
kori fegyencet  foglalkoztatnak  itt  mezőgazdasági 
munkával.  Nagy  templomában  a  burgundi  herce- 
gek síi'emlékei  vannak.  V.  ö.  Michel,  La  Colonie 
de  C.  (Paris  1874). 

Citera  (Gitara,  Cithara,  Cistole,  Zither),  50— 
70  cm.  hosszú,  25—36  cm.  széles,  5  cm.  magas, 
fekvő,  lapos  testű,  húros  hangszer,  31—43  húr- 
ral, melyek  a  hangszekrény  fölé  vannak  feszítve ; 
az  első  5  az  ügynevezett  prímfogó  húr :  a',  d', 
g',  g,  c,  az  első  három  sima,  a  két  utóbbi  fonott ; 
a  többi  húr  a  közép-  és  alhangok  játszására  vál- 
tozatosan quartra  és  quintre  van  hangolva.  A 
dallamot  vivő  prímhúrokat  a  jobb  kéz  hüvelyk- 
ujjával, pengető  gyürú  segítségével  pengetik,  a 
többi  húron  a  három  középujjal  játszanak;  a  bal 
kéznek  pedig  a  fogó  lapon  kell  működnie.  Ez  a 
bécsi  hangolású  C.  —  Egy  másik  hangolású  43 
húros  C.  a  müncheni  a',  a'  d'  g'  c  a  dallamra  ; 
egy  harmadik  szívalakú  C.  a  vonós  C,  4  érc- 
húrja  a'  a  d,  g  dallamra ;  25  mellékhúrja  van, 
a  4  magasabban  kifeszített  húrt  vonóval  szólal- 
tatják meg.  Vannak  több  alakú  és  hangolású 
C-k :  Prím,  Alt,  Elégia,  Bass.  A  C.-szerü  hang- 
szernek eredete  visszanyúl  az  ősi  korba. 

Citerior  (lat.),  oly  országok  mellékneve,  me- 
lyek vonatkoztatással  Rómára  valamely  hegyen 
vagy  folyón  innen  feküsznek,  pl.  Gallia  C,  Hi- 
spánia C. 

Cithara,  1.  Citera. 

Citharexylam,  hegedűfa  (növ.),  a  Verbena- 
ceae  (Vasfűfélék)  család  génusza,  melynek  20 
faja  Braziliától  és  Bolíviától  Mexikóig  van  elter- 
jedve. Fák  V.  cserjék,  levelük  átellenes,  csészé- 
jük, pártájuk  csöves,  virágzatuk  fürt.  Termésük 
csonthéjas,  húsa  leves,  csonthéja  kemény.  Több 
faj  fája,  mint  a  C.  cinereum  L.,  G.  qvadrangu- 
lare  Jacq.,  C  caudatum  L.-é,  rendkívül  kemény, 
kitűnő  építő-,  valamint  hegedűnek  alkalmas  fa. 
A  neve  vasfa  és  bois  cotéíet. 

Citigradae  (állat),  1.  Pókok. 

Citium,  város,  1.  Kition. 

Citkely,  1.  Cikk. 

Citlaltepetl,  vulkán,  1.  Orizaha. 

Őitluk,  adók.  Lika-Korbava  vm.  gospici  j.-ban, 
(1900)  608  horvát-szerb  lakossal,  u.  p.  ós  u.  t. 
Gospic. 

Citoblaszta  (cytoblast),  l.  Növényi  sejt. 

Citochromia  (lat.-görög),gyors  színes  nyomás, 
így  nevezi  a  müncheni  Albert  E.  egyik  (1901) 
találmányát.  Ennek  segítségével  négyszínű  nyo- 
matok egyetlen  nyomással  lesznek  előállítva.  L. 
Színes  nyomás. 


€ito,citissiiue  (lat.),  gyorsan,  leggyorsabban 
t.  i.  el  kell  intézni ;  hajdan  dívott,  de  a  szokásból 
kiment  fölirás  leveleken. 

Citodák,  az  állat-  és  növénytanban  a  magvat- 
lan  sejtek  neve.  Ilyenek  a  Schizophyták  sejtjei, 
melyben  a  plazma  még  nem  különült  el  sejt- 
magra és  citoplazmára. 

Citodiagnosztika  (cytodiagnostica),  beteg- 
ségfölismerő eljárás,  melynél  a  szervezet  termé- 
szetes vagy  beteges  váladékaiban  ós  izzadmá- 
nyaiban  lebegő  sejtek  minőségéből  és  mennyisé- 
géből következtetünk  a  baj  természetére. 

Citoplazma,  a  sejt  élő  állományának  neve, 
ellentétben  a  sejtmag  protoplazmájával,  melyet 
karyoplasma  névvel  jelölnek.  —  Növénytani  ér- 
telemben C.  az  a  protoplazma,  melybe  a  sejt 
többi  része  (mag,  kromatoforák)  mintegy  alap- 
anyagba van  beágyazva.  A  C.  lehet  teljesen 
egynemű,  ekkor  hialoplazma,  vagy  szemcsés,  ék- 
kovpolioplazma  a  neve ;  a  szemcsék  a  mikroszó- 
moK.  A  C.-nak  az  a  vékony  rétege,  mely  a  sejt- 
fallal érintkezik  s  mindig  szemcsék  nélküli,  a 
plazmoderma.  Újabban  ultramikroszkóp  segítsé- 
gével sikerült  kimutatni,  hogy  a  C.  részecskéi 
állandó  mozgásban  vannak,  ami  némely  növény- 
ben közönséges  mikroszkóppal  is  látható.  A  moz- 
gás vagy  a  falmentóben  állandóan  egy  irányban 
történik :  ez  a  rotáció,  ilyenkor  az  összes  C.  a  fal 
mellett  van  és  a  sejt  közepét  egy  nagy  vakuola 
tölti  ki,  vagy  pedig  a  sejt  belsejében  különböző 
irányban  haladó  plazma-áramok  vannak :  ez  a 
cirkuláció.  A  rotáció  a  vízinövényekben  (Kara  ri- 
zoidái,  Vallisneria  levele),  a  cirkuláció  a  száraz- 
földi növényekben  található  (Tradescantia  porzó- 
szálain levő  szőrök). 

Citotipia,  1.  Szedögépek. 

Citoyen  (franc, ejtsd:  szitoajaS)  a.m.  polgár,  ci- 
toyenne  a.  m.  polgárnő.  A  francia  nemzetgyűlés 
1792.az  arisztokratikus  monsieur  és  nuidame-téle 
megszólításokat  eltörölte  és  elrendelte,  hogy  ezen- 
túl mindenkit  C-nek  kelljen  szólítani.  A  mos- 
tani francia  alkotmány  szerint  a  C  cím  minden  21 
éves,  francia  állampolgárt  megillet. 

Citraconsav,  1.  Gitrakonsav. 

Cítra  conseqnentiam  (lat.) a.m. következ- 
mény nélkül. 

Citraga  a.  m.  csitraga  (1.  o,). 

CH„CCO.ÖH 

Citrakonsav,metilmaleinsav    g  qqq  qh 

Két  bázisú  telítetlen  organikus  sav.  Előállítására 
lOO'-on  szárított  citromsavat  lehető  gyors  desz- 
tillációnak  vetünk  alá  és  a  kapott  világos  barna 
színű  folyadék  ismételt  desztillációja  útján  nyert 
C-anhidrid  víz  hatására  C-vá  változik.  91o-on 
olvadó,  vízben  könnyen  oldódó  kristályok. 

Citral,  geranial,  CioH,gO  vagy 

(CH)8  :  C  :  CH.CHj.CH2.C(CH8) :  CH.CHO 
fontos,  teUtetlen  aldehid.  A  C  a  geránium-olaj- 
ból elkülöníthető  alkohol,  a  geraniol  aldehidje, 
amelyből  oxidáció  útján  elő  is  álUtható.  Számos 
illó  olaj,így  a  citrom-  és  a  narancsolaj  stb.  alkotó- 
része. Kellemes  szagú  folyadék,  226o-on  forr. 
Káliumkarbonát-oldattal  forralva,  víz  felvétele 
közben,  metilheptenonra  és  acetaldehidre  bomlik. 

Citrát-módszer,  I.  Citromsav. 


Áaiely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Citrátok 


-     536 


Citromsav 


Citrátok,  citromsavas  sók,  pl.  kalciumcitrát, 
1.  Citromsav. 

Citrin  (ásv.),  a  kvarc  egy  válfaja,  mely  nevét 
citromsárga  színétől  nyerte.  Mint  harmadrendű 
drágakő  igen  keresett.  A  tiszta  C.  ritka ;  lelőhe- 
lye Arran  sziget  (Skócia).Nagy  mennyiségben  Bra- 
ziliából importálják,  ahol  mesterségesen  ame- 
tisztből nyerik  égetés  által.  Minthogy  színe  na- 
gyon hasonlít  a  topázéhoz,  a  topáz  utánzására  s 
hamisítására  használják,  A  kevésbbé  szép  C. 
hazánkban  Selmeczbányáról  és  az  Erdélyi  Érc- 
hegységből  ismeretes.  Kereskedésben  nevei  szín- 
változásai szerint :  aranytopáz,  indiai  topáz,  cseh 
topáz,  spanyol  topáz,  hamis  topáz  stb. 

Citrinát,  az  éretlen  citrom  hójának  olvasztott 
cukorba  való  mártása  és  szárítása  által  nyerhető, 
részint  csemege  gyanánt,  részint  a  süteményekbe 
keverve  vagy  díszéül  használják. 

Citrofén  (paraphenetidincitrat),  hideg  vízben 
nehezen  oldódó,  citromsav-ízű  kristályos  por.  Láz- 
csökkentő,  fájdalomcsillapító.  05— l'O  grammos 
adagokban. 

Citrom  (növ.).  így  nevezik  a  Gurus  génusz 
több  fajtájának  a  gyümölcsét  (termését).  Ezen  el- 
nevezést azonban  gyakran  összezavarják.  Amit 
nálunk  rendesen  C.-nak  neveznek,  ez  a  Citrus  li- 
monum,  olaszul  limone  (savanyú  C.-nak  is  neve- 
zik). Ez  5 — 7  cm.  hosszú,  tojásdad,  fent  zöldes 
bibirccsel  ellátott  gyümölcs,  vékony  világos  sárga- 
színű héjjal,  melyben  sok  olajmirigy  van.  Ennek 
a  gyümölcsnek  bő  nedvét  használják  általánosan 
a  háztartásban  és  orvosságul,  leggyakrabban 
vízzel  és  cukorral  keverve,  limonádé  (olaszul : 
limonata)  néven  üdítő  italnak.  Héjából  készítik  a 
G.-olajat.  A  valódi,  tulaj donképeni  C.a  G-  medica 
(médiai)  gyümölcse,  melyet  a  «cedrat»  (olaszul : 
eedrado)  névvel  is  jelölnek ;  ennek  igen  vastag, 
bibircses  héja  és  kevesebb  savanykás  nedve  van. 
A  G.  medica  macrocarpa  az  előbbinek  egy  vál- 
tozata, ez  adja  a  tulajdonképeni  Citronát-C.-t, 
mely  1—2  és  több  kg.  súlyt  ér  el  és  kevés  nedv- 
vel, de  igen  vastag  héjjal  bír,  melyet  darabokra 
vágva  és  cukorral  elkészítve  «citronát»  néven 
fűszerül  és  csemegének  használnak  s  ezt  a  G. 
medicahól  is  készítik.  A  két  utóbbi  fajtól  szin- 
tén nyernek  C. -olajat,  melyet  cedro-  v.  cedrat- 
olajnak  neveznek.  A  C.  limetta  az  édes  C,  a 
limett ;  ennek  nedve  gyengén  édes,  ízetlen  vagy 
keserű  ;  az  alakja  gömbölyded  és  valószínűleg  a 
limone  és  a  narancs  kereszteződéséből  keletkezett 
(hybrid)  fajta.  Héjából  készül  a  limet-olaj.  A  G. 
bergamia,  a  bergamott-C.  hójából  készül  a  ber- 
gamott-olaj.  L.  még  Gitrus. 

Citromfa  (növ.),  mint  anyag  a  Gitrus  medica 
fája,  mely  szép  sárga  színe  és  selymes-fodros 
szerkezete  miatt,  mint  fumir-fa,  bútorokhoz  al- 
kamaztatik.  A  kereskedelemben  különben  más 
sárga  fát  is  neveznek  C.-nak ;  így  a  régiek  híres 
drága  C.-ja  a  keleti  életfa  (Tkuja  orientális) 
fája.  Egy  másik  fajta  C.  az  Antillákon  termő 
Erithalis  fruticosa  (Rubiaceae)  fája.  0.-t  mint 
növényt  1.  Gitrus. 

Citromfű  (növ.),  az  egész  Indiában  mi  veit  And- 
ropogon  eristatus  pázsitfóle  (Gramineae),  mely- 
ből desztilláció  útján  a  lemonfű-olaj  készül ;  ezt 
a  hinduk  kivált  a  kolera  ellen  használják.  Ez  olaj 


főalkotó  része  a  citrát,  melyet  gyárilag  is  elő- 
állítanak. 

Citromgyümölcs  (növ.),  1.  Gitrus  és  Gitrom. 

Citromkúra.  Köszvény,  húgykö  és  elhízás  el- 
len ajánlott  gyógyító  módszer,  melynek  lényege 
sok  —  naponkint  12—15  —  citrom  nedvének  fo- 
gyasztása. Nem  sokat  ér,  sőt  túlhajtva  káros  is 
lehet. 

Citromlé  (növ.),  a  citrom  nedve,  melyet  kisaj- 
tolása  után  leülepedni  hagynak  ós  palackokban, 
vagy  hordókban  forgalomba  hozzák.  Rendesen 
6—7  százalék  citromsavat  tartalmaz,  melyet  be- 
lőle elő  is  állítanak.  A  C.-vet  lázas  bajoknál  ós 
emésztési  zavaroknál,  továbbá  tengeri  betegség- 
ben, a  skorbut  ellen  és  mérgezésekkor  alkalmazzák. 
Leggyakrabban  azonban  a  limonádé  készítésére 
használják.  Kivált  Szicíliából,  Észak-Afrikából 
és  a  görög  szigetekről  hozzák  forgalomba. 

Citromlepke  (Gonepteryx  rhamni  L.).  Tarto- 
zik a  nappali  lepkék  Piericíoe-esaládjának  Gonep- 
teryx Leach.  (Rhodocera  B.)  nemébe.  A  meglehe- 
tősen nagy  pillangó  (szélessége  55—58  mm.)  felső 
szárnyainak  elülső  szegélye  erősen  hajlott,  ki- 
hegyesedett csúcsa  lefelé  görbült ;  az  alsó  szár- 
nyak szegélye  a  középen  a  belső  zúg  felé  élesen 
kiálló  ékbe  megy  át.  A  hímpille  szárnyai  citrom- 
sárgák, a  nőstényéi  zöldesfehérek ;  mindkét  nem 
szárnyainak  közepén  egy-egy  apró  narancssárga 
folt  van,  mely  az  alsó  szárnyakon  nagyobb,  mint 
a  felsőkön.  A  rövid,  fokozatosan  vastagodó  csá- 
pok és  tapogatók  vörösesek.  A  C.  hazánkban,  fő- 
leg egyes  hegyi  vidékeken  igen  gyakori.  Közis- 
mert, mert  egyike  ama  lepkéknek,  amelyek  a 
mindenkor  várva-várt  tavasz  idején  legelőször 
jelennek  meg.  Évente  két  nemzedéke  van,  ame- 
lyek közül  az  őszi,  anélkül,  hogy  párosodnék,  mint 
pille  telel  át  védettebb  helyeken.  A  párosodás 
csak  tavasszal  történik.  Karcsú  hernyója  kékes- 
zöld, fehér  oldalsávval,  hossza  46—48  mm. ; 
június— júliusban  társasán  található  a  varjutö- 
visbengén  (Rhamnus  cathartiea  L.),  a  barkócán 
(Rh.  frangula  L.),  továbbá  a  naspolyán  és  Pinus- 
féléken.  Szögletes  bábja  zöld,  két  vUágossárga  ol- 
dalsáwal. 

Citrom  olaj,  a  friss  citrom  héjából  préselt, 
halványsárga,  hígan  folyó,  jellemző  citromszagii, 
kesernyés,  0858- 0-861  fajsúlyú,  175o-nál  forró 
illó  olaj.  Nyersen  zavaros,  de  meleg  vízzel  rázva 
megtisztul.  Könnyen  romlik,  begyantásodik.  A  jó 
olaj  öt  rész  90"/o-os  borszeszben  tisztán  oldódik. 
Mintegy  90%  limonen-töl  áll  (CioHjg),  amelyben 
a  szagát  tulajdonkép  megadó  ólenytartalmú  stea- 
roptenje :  a  ctíraí  (CioHjgO)  7— IC/o.  oWva  van. 
Főleg  Olasz-  és  Dél-Franciaország  termeli  és 
gyártja ;  a  cukorka,  parfüm-  és  likőrgyártásban 
kiterjedten  használják.  Terpentinolajból  hamis 
C.-at  tudnak  gyártani. 

Citromsármány  (Emheriza  dtrineUa  L.,  áiiat), 
1.  Sármány. 

Citromsav,  oocitrikarballilsav,  CgHgOj  vagy 
COOH.CH,.C(OH).COOH.CHg.COOH,  hárombá- 
zisú karbonsav.  A  C.  szabad  állapotban,  vagy  ká- 
lium-, illetőleg  kalciumsó  alakjában,  kevés  borkö- 
sav  és  almasav  mellett  számos  savanyú  gyü- 
mölcs alkotórésze ;  szabad  C.-at  tartalmaz  a  ri- 
bizke,  egres,  vörösberkenye,   cseresznye,  málna, 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


CItronát 


—     537 


Citrus 


szamóca,  szeder,  tamarinda  stb.,  különösen  a 
citrom  fajtái  bővelkednek  benne  (a  citromlé  6— 
7*>/o  C.-at  tartalmaz) ;  sói  számos  növény  levelé- 
ben, kérgében  és  gyökerében  találhatók.  A  C.-at 
a  féUír  érett  citrom  levéből  állítják  elő.  Szintézis 
útján  diehloracetonból  CH,C1.C0.CH,C1  készítik. 
Cukoroldatban  penészgombák  (citromycetes  pf  effe- 
rianus  és  c.  glaber)  hatására  keletkezik.  Egy  mo- 
lekula vízzel  kristályosodva  színtelen  és  szagta- 
lan, átlátszó  rombos  prizmák ;  száraz  levegőn 
mállik.  lOOo-on  megolvad,  l.SO'-on  víztől  mentessé 
válik,  majd  153"  on  újból  megolvad.  Magasabb 
hőmérséken  (1750-on)  aconitsavra,  utóbb  anhi- 
droitokon-  és  citrakonsavra  bomlik,  végül  ma- 
radók nélkül,  anélkül,  hogy  égetett  cukorszagot 
árasztana,  elég.  Vízben  igen  bőségesen  oldódik ; 
oldata  is  kellemes  savanyú  ízű  és  savanyú  kém- 
löhatású.  Szesz  is  bőségesen,  éter  alig  oldja. 
Tömény  kénsav  színtelenül  oldja,  melegítéskor 
azonban  az  oldat  megbarnul.  Meleg  salétromsav 
ecetsav  és  sóskasav  keletkezése  közben  oldja. 
Vizes  oldata  könnyen  penészedik,  eeetsavas  erje- 
désnek indul.  A  C.  vizes  oldata  meszes  vízzel 
meglúgosítva  átlátszó  marad,  mert  a  keletkező 
kalciumcitrát  hideg  vízben  oldódik,  a  folyadék 
forralásakor  azonban  a  kalciumcitrát  fehér  csa- 
padók (CeHjOj).3Ca3,4H30  alakjában  kiválik.  A  C. 
mint  hárorabázisú  sav  szabályos  és  kétféle  sa- 
vanyú sókat,  cifrátokat  alkot,  pl.  trikáliumcitrát, 
dikáliumhidrocitrát  és  káliumdihidrocitrát.  Az 
alkálifémek  citrátjai  vízben  bőségesen  oldódnak 
és  más  citrátokkal  kettős  sókat  alkotnak.  Külö- 
nösen az  ammoniumcitrát  a  kalcium  és  a  vas- 
foszfátot könnyen  oldja,  miért  is  a  kémikus  a 
szuperfoszfátok  és  a  Thomas-salak  foszfáttar- 
talmának meghatározására  használja  (citrát- 
módszer).k  magnezitímcitrátiCgE^  0,  )jMg3,14H2  0 
színtelen  kristályos  por,  víz  bőségesen  oldja.  Ez 
oldat  nem  kellemetlen  ízű  és  mégis  a  keserűsóhoz 
hasonló  hatású  hashajtó  szer ;  a  hashajtó  limo- 
nádé hatóanyaga.  A  ferricitrát  (CgH5  0,)Fe,3H20 
vörösbarna,  amorf  lemezkék,  vízben  oldható  vas- 
készítmény ;  kettős  sóit,  így  a  ferriammonium- 
citrátot  és  a  ferripirofoszfátammoniumcitrátot 
is  gyógyszerül  használják.  Gyógyszer  a  ferro- 
citrát  és  kinin  vegyülete,  a  chinimim  ferrocit- 
ricum  is,  továbbá  a  nehezen  oldható  fehér  ezüst- 
citrát  (C6H5  07)Ag3.  amelyet  itrol  néven  por,  v. 
oldat  alakjában  mint  nem  maró  antiszeptikumot 
alkalmaznak.  A  C.-at  gyógyszer,  üdítő  és  hűsítő 
italok  (limonádék)  készítésére  és  iparilag  a  kar- 
tonnyomásnál használják. 

Citronát,  1.  Adám-alma  és  Citrom. 

Citronátfa  (Citrus  medica  matrocarpa,  növ.), 
1.  Citrom. 

Citronella-olaj  (növ.).  A  Kelet-Indiában  és  a 
tropikus  Afrikában  otthonos  Andropogon  nárdus 
(Andropogon  citriodoriis,  pázsitfélék)  nevű  nö- 
vény gyöktörzséből  készült  óterikus  olaj.  A  C. 
sárga,  sárgabarna  folyadék,  kellemes,  tartós 
szaggal,  mely  ageranioltól  ered  s  azért  minőségét 
a  geraniol  tartalma  szerint  ítélik  meg.  A  C.  a 
parfümériának  egyik  legfontosabb  cikke,  melyet 
kivált  a  fehér,  vagy  világossárga  átlátszó  szap- 
panok készítésénél  alkalmaznak  s  a  tiszta  ge- 
raniol előállítására  használnak.  Magában  Cey- 


lonban évenként  több  mint  egy  fél  millió  kg.-t 
desztillálnak  belőle,  melyből  Vg  rész  Németor- 
szágba megy.  L.  még  Andropogon. 

Citmllns  Neck  (növ.,  Golocynthis  Tourn.), 
a  tökfélék  génusza  4  fajjal.  Egyéves  v.  óvelö 
füvek,  egyszerű  v.  ágas  kacskaringóval,  mélyen 
3-  V.  5-karélyú  levelekkel,  melyeknek  metszetei 
újra  karélyosak  v.  bemetéltek.  Vii'águk  egylakú, 
nagy,  sárga,  termésük  gömbölyded  v.  hosszúkás, 
többmagú.  A  G.  colocynthis  (L.)  Schrad.  (sártök) 
szárított  és  meghámozott  gyümölcse  6—8—10  cm, 
áimévő  jü  8  fructuscolocynthidis  néven  offlcinális. 
A  legerősebb  hashajtók  közé  tartozik.  Az  orvosi 
használatra  szánt  gyümölcsök  a  külső  sárga  bu- 
roktól lehámozvák,  sárgásfehérek,  taplószerüek, 
könnyűek,  rendkívül  keserűek  és  szagtalanok. 
Hathatós  része  egy  colocynthin  nevű  kristályos 
glikozida.  Állítólag  epehajtó  hatása  is  van,  nagy 
dózisban  azonban  véres  gyomor-bélhurut  által 
halálos  is  lehet.  Elterjedése  Afrika,  a  mediter- 
rán vidék,  Kelet-India  és  Ceylon.  A  többi  3  faj 
Dél-Afrikában  honos.  Ezek  közül  a  G.  vulgáris 
Schrad,  termése  a  görög  dinnye  (1.  Dinnye). 

Citrum,  a  régi  rómaiaknál  némely  tűlevelű 
fának  illanó  olaja  révén  illatos  fa,  mint  pl,  a  ced- 
rusfa,  a  Callitris  quadrivalvis  fája,  melyet  ílnom 
bútorra,  templomajtóra  stb,  földolgoztak.  A  ró- 
maiak az  Atlashegységbeu  talált  vén  fák  gyökér- 
tuskójából  készült  fodros  rajzú,  nagy  átmérőjű 
lapjokból  fényezett  asztallapokat  (Monopodia)  ké- 
szítettek, amelyeket  rendkívüli  magas  áron  vá- 
sároltak, 

Citrus  L.,  citromfa  (aöv),  a  Rutaceae-család 
génusza  5  fajjal  ós  számos  fajváltozattal.  F&k 
V.  cserjék,  levelük  váltakozó,  rendesen  hármas, 
bőrnemű,  örökzöld,  levélnyelük  néha  szárnyas. 
Viráguk  meglehetős  nagy,  fehér  v,  vöröses,  igen 
jó  illatú,  virágzatuk  levélhónalji,  sátorozó  fürt. 
Termésük  gömbölyű  v.  csúcsosan  végződő  bogyó ; 
ennek  külseje  vastagabb,  rendesen  olajtartalmú 
héj,  belseje  szivacsos  állományú,  lédús,  hártyás- 
falú  cikkekre  bontható  szét,  melyeket  a  bogyó 
közepén  egy  tömöttebb  állományú  oszlop  (pulpa) 
tart  össze.  Az  ilyen  bogyó  neve  citrom  vagy  na- 
rancsgyüm^lcs  v,  közösen  agrumi  (1,  o,), 

A  Ö.  trifoliata  L.  kopasz,  tövises,  japán  cserje. 
Dél-  és  Közép-Európában  télálló.  A  C.  australis 
Planch,  és  a  G.  australasica  F,  v.  Mull,  Ausz- 
tráliában honos,  A  G  nobilis  Lour,  (valódi  man- 
darin) kokhinkinai  v,  kinai  cserje  v,  kis  fa.  Ter- 
mése kissé  lapítottan  gömbölyű,  hója  fényes 
sötét  narancsszínű,  belseje  9—10  cikkü,  kellemeB 
édes  ízű,  pulpája  vörös,  Dél-Európában  ás  a 
Szunda-szigetekeu  ültetik, 

A  G.  aurantium  L,  (G.  vulgáris  Risso)  fa,  rit- 
kán cserje,  hajtása  világoszöld,  virága  fehér, 
termése  gömbölyded  vagy  ritkábban  tojásdad  ós 
csúcsos,  rendesen  narancs  színxV  Alfaja  a  sub- 
spec,  amara  L.  (C,  Bigaradia  Duh.  bigaradia, 
arancio,  melangolo  forte)  Kínától  Ázsia  meleg, 
D,-i  vidékein  át  Dél-Európáig  található.  Bogyója 
kérge  keserű,  húsa  savanyú.  Aromatikus,  keserű 
levele  offlcinális  (fólia  aurantii).  Fiatal  hajtá- 
saiból és  éretlen  gyümölcséből  az  essence  de  petit 
grain  olajat  nyerik.  Apró,gömbölyű,  zöldesfekete, 
éretlen  gyümölcse  fűszeres  illatú,  keserű  ízű  a 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


CItrus 


—     538 


Clttanova 


tinkturák,  elixirek,  likörök  előállítására  haszná- 
latos. A  szárított  gyümölcs  héja  (cortex  auran- 
tiorum),  különösen  a  malagai,  ofücinális,  a  friss 
héjból  a  higaradia-olajat  nyerik  (1.  Narancs- 
ólai), a  virágokból  pedig  különösen  Dél-Francia- 
országban nagy  mennyiségben  a  neroli-  v.  nafa- 
olajat  (1. Narancsvirágolaj).  A  C.bergamia{Risso 
et  Poiteau)  Wight  et  Arn.  alfaj  gyümölcse  körte- 
alakú,  sima  héjú,  halványsárga.  Húsa  savanyú. 
Dól-Burópában  és  Nyugat-Indiában  kultiválják. 
(L.  még  Citrom.)  A  G.  sinensis  Gall.  alfaj  gyü- 
mölcse a  valódi  narancs  (1.  o.  is).  6— 12  m.  ma- 
gas fa,  hajtása  világoszöld,  levele  kissé  aromás, 
virága  nagy  fehér,  termése  rendesen  gömbölyű, 
ritkán  kör  tealakú  v.  csúcsos,  húsa  édes  és  sa- 
vanykás, héja  szorosan  záródik  a  húshoz.  Egész 
Dél-Európában,  Észak-Afrikában,  Keleten,  a  Fok- 
földön  és  Dél-Amerikában  kultiválják.  Egy  vál- 
tozata, a  var.  decumana  ÍL.)  Bonavia  (pompel- 
moes  hoii.)  gyümölcse  az  Adámalma  (i.  o.).  Hazája 
valószínűleg  a  maláji  szigetvilág,  ahonnan  az 
angolok  terjesztették  el  Indiában. 

A  G.  medica  L.  (citrom),  cserje  v.  kis  fa,  haj- 
tása többnyire  vöröses,  virága  rendesen  vöröses, 
gyümölcse  gömbölyded  tojásdad  v.  hosszúkás,  a 
tetején  rendesen  csúcsos.  Bizonyára  Kelet-Indiá- 
ban honos,  ahonnan  Módiába  {s  Perzsiába  került. 
Itt  ismerkedtek  meg  vele  körülbelül  300.  Kr.  e. 
a  görögök.  4  alfaja  közül,  a  tulaj donképeni  köz- 
ismert citrom  a  G.  hmowMm  (Risso)  Hook.  f.  (G.  li- 
monum  Risso)  alfaj  gyümölcse  (1.  Gitrom).  En- 
nek egyik  változata  a  var.  limetta  (Risso)  Engl. 
Kelet-Indiában  (1.  Gitrom) ;  egy  másik,  igen  dús 
termésű,  a  var.  Bignetta  Risso  (Bignette).  Bizar- 
rium  (bizarria  narancs)  oly  C. -gyümölcs,  mely 
felemás  alkotású ;  két  hosszanti  fele  2  különböző 
változatnak  fiziológia  ós  morfológiai  sajátságait 
viseli  magán,  ami  bizonyosan  kereszteződés  kö- 
vetkezménye. 

A  C-t  csak  az  első  római  császárok  idejében 
ültették  Olasz-  és  Görögországban,  Már  Athe- 
naeus  emUti  az  itt-ott  most  is  divatos  szokást, 
liogy  a  halottkisérők  kezükben  citromot  tartanak. 
Ma  a  C-t  a  déleurópai  szubtropikus  vidékeken, 
leginkább  Portugáliában,  Spanyol-  és  Olaszor- 
szágban nagyban  mezőgazdaságilag  termesz- 
tik. A  vadfajták  magcsemetéit  és  a  dugványok- 
ról nevelt  csemetéket  a  nemes  fajtákkal  beoltják 
ó8  átforgatott  öntözhető  területekre  ültetik,  ahol 
azok  többnyire  5—7  m.  távolságra  állanak  egy- 
mástól. A  virágzás  főideje  a  tavasz,  második  ideje 
az  ősz.  A  gyümölcsérés  ós  leszedés  ősztől  egész 
tavasz  utoljáig  tart,  amely  időben  az  északibb 
országokba  is  tömegesen  szállítják  el.  A  legésza- 
kibb citromkertek  (giardini)  Európában  szabad- 
ban a  Garda-tónál  vannak. 

Hazánkban  a  narancs-  és  a  citromfákat  edé- 
nyekbe ültetve  nagyobb  növényházakban  (oran- 
geriák,  télikertek  stb.)  elég  nagy  fákká  is  meg- 
nevelik és  nyáron  át  a  szabadban  napos  helyre 
állítják  ki,  télire  azonban  újból  beviszik,  mert  a 
mi  teleinket  egyáltalában  nem  bírja  ki  a  szabad- 
ban. Növónyházi  tenyésztés  közben  trágyalével 
való  öntözés  és  pár  évenként  való  átültetés  a  leg- 
főbb teendők  ;  gyümölcsét  ily  módon  ugyan  meg- 
érleli, de  a  narancsé  nem  lesz  elég  édes.  A  na- 


rancs virágát  a  mirtuszéhoz  hasonlóan,  meny- 
asszonyi virágdíszül  nagy  mennyiségben  alkal- 
mazzák, amire  azt  szép  fehér  színe  és  kellemes, 
erős  illata  igen  alkalmassá  teszi.  Egyébként  pe- 
dig a  narancs  gyümölcséből  finom  cukrozott  be- 
főtteket és  jamet,  héjából  pedig  kandirozott  cse- 
megét is  készítenek.  A  narancsvirágolaj  egyike 
a  legkellemesebb  illanó  olajoknak,  melyet  az  il- 
latszerek és  a  pezsgőborok  készítéséhez  is  hasz- 
nálnak ;  de  a  narancs-  és  a  citromhéjból  is  becses 
illanó  olajokat  készítenek. 

A  citrom  egyik  vad  faja :  a  Gitrus  trifóliata, 
kérteinkben  a  telet  takarás  nélkül  is  elég  jól  ki- 
bírja ;  erős  tövisű,  szép  zöld  lombozatú  bokra 
eléggé  illatos  fehér  virágocskáival  és  csinos  apró 
gömbölyű  terméseivel  díszítő  hatású,  enyhe  he- 
lyen pedig  jó  sövénynövényül  is  használható ; 
ennek  termése  élvezhetetlen. 

IroMom.  Gallesio,  Traité  du  C,  Paris  1811  ;  Risso,  Essai 
sur  l'histoire  naturelle  des  orangers,  Paris  1813 ;  Risso  és 
Poiteau,  Histoire  naturelle  et  culture  des  orangers,  Paris 
1818—19  ;  új  kiad.  Du  Brenil-töl  1872 ;  Pénzig,  Stndi  bota- 
nici  sugli  agrumi.  Roma  1887  ;  Bonavia,  The  cultivated 
oranges  and  lemons  etc.  of  India  and  Ceylon,  London 
1890,  2  köt. 

€itta  (pica,  malada),  a  viselős  állapot  első 
hónapjában,  néha  azonban  az  egész  terhesség 
végéig  tartó  bizonyos  ideges  állapot,  mely  abban 
nyilvánul,  hogy  a  terhes  nő  undorodik  bizonyos 
ételektől,  vagy  szokatlan  ételek  után  vágyódik, 
sőt  ehetetlen  dolgok  iránt  (homok,  mészpogácsa, 
kréta,  fagyűrűcske  stb.).  Ez  ideges  állapot  ellen 
semminemű  kezelés  sem  kell,  a  terhesség  idejének 
előhaladtával  v.  megszűntével  magától  elmúlik. 

Cittá  (ol.,  ejtsd:  csittá)  a.  m.  város;  gyakori  a 
városok  neveinek  összetételeiben. 

Cittadella  (ejtsd:  csitt—),  az  ugyanily  nevű  járás 
falakkal  körülvett  székhelye  Padova  olasz  tar- 
tományban, a  treviso— vicenzai  és  padova— bassa- 
nói  vasút  mellett  (looi)  9685  lak.,  szép  templom- 
mal, botanikus  kerttel,  gyapjú-  és  gyapotiparral. 

Cittá  della  Pieve,  város  Perugia  olasz  tarto- 
mányban, a  Chiana  balpartja  közelében,  püspöki 
szókhely,  (i9oo)  8381  lak.,  szép  székesegyházzal, 
gimnáziummal  és  technikai  iskolával.  Perugino 
(1. 0.)  szülővárosa. 

Cittá  di  Bene,  1.  Bem  vagienna. 

Cittá  di  Castello,  város  Penigia  olasz  tarto- 
mányban, a  Tevére  (Tiber)  balpartján,  püspöki 
székhely,  (i9oo)  26,885  lak.,  ásványvízforrással, 
selyemfonással,  szöllő-,  bor-  és  olajtermeléssel,  A 
város  gazdag  szép  épületekben ;  a  legjelentéke- 
nyebb a  Bramante  által  épített  székesegyház,  ér- 
dekes festményekkel ;  a  Palazzo  Mancini,  Signo- 
reili Krisztus  születése  c.  képével.  A  római  kor- 
ban Tifernum  Tiberinum  volt  a  neve. 

Cittaducale  (ejtsd:  csittadukáie),  járásí  szókhely 
Aquila  olasz  tartományban,  a  Velino  partján,  (i9oo) 
4460  lak.,  szép  székesegyházzal;  ásványvízfor- 
rással (Bagni  di  Paterno). 

Cittá  Leonina,  Róma  (1.  o.)  egyik  városrésze. 

Cittá  Notabile,  város,  1.  GittaVecchia. 

Clttanova  (ejtsd:  ciittanóva),  város  Reggio  di 
Calabria  olasz  tartományban  (i9oo)  11,782  lak.  C. 
az  1783-iki  földrengés  által  elpusztult  Casalnuovo 
romjain  épült  fel  s  1852  óta  viseli  a  C  nevet ; 
déligyümölcs-  és  olajfatermesztéssel. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Cittá  Sant'  Angelo 


539     — 


Clvilis 


Cittá.  Sant' Angelo  (ejtsd:  csittá  szánt  andzsélo),  vá- 
ros Teramo  olasz  tartományban,  5  km.-re  az  Ad- 
riai-tengertől, (1900)  7429  lak.  élénk  gabona-,  bor- 
és  olajkereslvedelemmel,  határában  ősrégi  római 
sófőző  romjaival. 

Cittá  Vecchia  (edtsd:  csittá  vekkia),  járási  és  püs- 
pöki székhely  és  erőd  Málta  szigetén,  16  km.- 
nyire  La  Valettától,  ahová  vasút  visz,  (1900)  8261 
lakossal.  Nagy  és  szép  székesegyháza  alatt  van 
egy  kis  barlang,  amelyben  a  legenda  szerint  Szt. 
Pál  apostol  hajótörése  után  3  hónapig  tartózko- 
dott. A  templom  körül  sok  kripta  van  a  sziklába 
vésve.  C-t  a  szaracónok  Medinának,  az  arrago- 
nok  Notábilenak  hívták. 

Cittavecchia  (szlávul :  Stari  Grad),  város  Le- 
sina (1.  0.)  ÉNy.-i  partján,  (1900)  4584  lak.,  élénk 
halászattal.  A  régi  Stari  Grad  a  narentaiak  hí- 
res kalózfészke  volt. 

Citvorgyökér  (növ.),  1.  Curcuma. 

Citvormag,  helyesebben  citrom-virág  (növ.,  se- 
men  conti'a,  semen  cinae  v.  flores  cinae  levantice), 
1.  Artemisia. 

Citvorolaj,  1.  Ourcuma. 

City  (ang.,  ejtsd:  sziti,  franc,  cité),  általában 
város,  Angolországban  azoknak  a  városoknak 
jelzése,  amelyek  püspöki  székhelyek  vagy  azok 
voltak ;  általánosan  London  legrégibb  részét,  a 
belvárost  hívják  C-nek,  valamint  Paris  legrégibb 
városrészét  is  cité-nek  hívják.  Észak-Amerikában 
minden  városi  joggal  felruházott  községet,  mely- 
nek mayorja  és  tanácsa  van,  C-nek  hívnak. 

City-Iiine,  1.  Gőzhajózás. 

Cindad  (spany.,  ejtsd:  sziudad,  portug.  Cidad), 
Spanyolországban  és  gyarmataiban  elsőrendű  vá- 
ros, melynek  —  ellentétben  a  villa-val  —  saját 
törvénykezése  van ;  azért  több  spanyol  városnév 
kezdete. 

Ciudad  Bolivár  (azelőtt  Angostura),  Bolivár 
venezuelai  államnak  1764.  alapított  fővárosa  és 
püspöki  székhely,  az  Orinoco  egyik  778  m.  széles 
szorosa  (Angostura)  mellett,  380  km.-nyire  a  tor- 
kolatától, (i89i)  11.686  lak.,  1819  febr.  15.  Vene- 
zuelából és  Új -Granadából  itt  alakította  meg  Co- 
lumbiát Bolivár,  akiről  azután  a  várost  is  elne- 
vezték. 

Ciudad  de  Garcia  és  C.  de  Guzman,  1.  Garda 
és  Guzman. 

Ciudad  de  la  Asuncion,  az  Asuncion  szigetek  fő- 
városa Venezuela  Miranda  államában  {1900)  mint- 
egy 3000  lak.,  hajókormányosképző  iskolával. 

Ciudad  de  las  Casas  Mexikóban,  1.  San  Gristo- 
hal  de  los  Llanos. 

Ciudadela,  város  a  baleári  szigetcsoportba  tar- 
tozó Menorca  spanyol  szigeten,  püspöki  székhely, 
(1900)  8645  lak.,  szép  székesegyházzal,  régi  paloták 
és  erődítmények  romjaival,  cseppkőbarlanggal. 

Ciudad  Morelos,  1.  Cuautla. 

Ciudad  Reál,  1.  Spanyolország  egyik  legna- 
gyobb tartománya  Toledo,  Cuenca,  Albacete, 
Jaen,  Cordeba  és  Badajoz  közt,  19,735  km*  terü- 
lettel és  (1910)  368,492  lak.  (1  km«-re  18).  É.-on  a 
Toledói-hegyek,  D.-en  a  Sierra  Moréna  ágai  nyúl- 
nak bele.  Területe  hegyes-völgyes  a  a  Gvadiana, 
Giguela,  Banuelos  és  Azuel  folyóvizek  öntözte 
területek  igen  termékenyek,  A  Valdapenas  kör- 
nyékén kitűnő  bor  terem.  Ásványokban,  kéneső- 


ben, ezüstben,  ólom-,  réz-,  vasércekben,  szénben, 
salétromban  stb.  rendkívül  gazdag.  A  háziállatok, 
különösen  juhok  és  szarvasmarhák  jó  minősé- 
gűek. Ipar  és  művelődés  el  van  Ijanyagolva.  — 
2.  C,  az  ugyanily  nevű  tartomány  fővárosa,  ter- 
mékeny, de  száraz  fensíkon,  püspöki  székhely, 
(1900)  15,327  lak.,  durva  posztó-,  olaj-,  keztyüké- 
szítésseí  és  malomiparral,  szép  székesegyházzal. 
A  város  egyébként  nagyon  rendezetlen, 

Ciudad  Rodrigo,  1.  Rodrigo. 

Ciudad  Victoria,  város  Mexikóban,  1.  Victoria. 

Ciudad  Vieja  (ejtsd  :  vieha),  1.  Guatemala. 

Ciullo  d'Alcamo  (ejtsd:  csuiio  daikamo),  egy  Bőse 
fresca  kezdetű  XUL  sz.-beli  délolaszországi  vagy 
szicilia  párbeszédnek  (contrasto-i\ak)  állítólagos 
szerzője.  Hogy  azonban  valóban  ő-e  a  szerzője  a 
contrasto-nak,  az  nagyon  kétséges.  V.  ö.  BibUo- 
teca  eritica  della  lett.  ital.,  18.  köt.  (Firenze  1897). 

Civetta,  D  él-Tirolban  az  agordói  dolomitok  3220 
m.  magas  csúcsa  aVal  Agordo  ésVal  di  Zoldo  közt. 

Civetta,  németalföldi  festő,  1.  Bles. 

Civiale  (ejtsd:  szivjai),  Jean,  francia  sebész,  szül. 
Salilhesban  (Cantal  département)  1792.,  megh. 
1867.  Ö  alkalmazta  először  a  húgykőmorzsolást 
(1.  0.).  Művei  majdnem  kivétel  nélkül  mind  a 
kőzúzás-operációval  foglalkoznak.  Nevezetesebb 
munkái :  Nouvelles  considérations  sur  la  rótention 
d'urine,  Sur  la  lithotiitie  (Paris  1827) ;  Parallelé 
des  divers  moyens  de  traiter  les  calculeux  (u.  0. 
1836);  Lalithotritieetla  taille  (u.  0.  1870). 

Civica  corona  (lat.)  a.  m.  polgári  korona. 

Cividale  del  E^iuli  (ejtsd:  csividaie),  járási  szék- 
hely Udine  olasz  tartományban,  a  Natisona  part- 
ján, amelyen  egy  XV.  sz.-beli  híd  vezet  át,  (i9oi) 
9045  lak.  vászon-  és  gyapotszövéssel,  papírgyár- 
tással, élénk  kereskedéssel;  régiségtáiTal.  Ro- 
mán-gót ízlésben  épült  egyházában  régi  freskók 
és  érdekes  keresztelőmedence  látható. 

Civil,  civilis  (lat.)  a.  m.  polgár,  polgári,  össze- 
tételekben használatos. 

Civile  bellum  (lat.)  a.  m.  polgárháború. 

Civile  jus,  polgári  jog,  1.  Jus. 

Civile  spatiuiu  (lat),  a  14,  illetve  15  napi 
polgári  határidő. 

Civiletatam,  az  áUami  költségvetésnek  az  a 
része,  mely,  szemben  a  katonai  célokra  szolgáló 
előirányzattal,  tisztán  a  béke  feladatainak  meg- 
valósítására van  meghatározva.  Külön  polgáíi 
és  külön  katonai  költségvetése  van  jelenleg  Ba- 
jorországnak. 

Civilis  (lat.),  ami  Róma  polgárait  s  egyálta- 
lában a  polgárokat  illeti,  polgári ;  innen  C.  an- 
nus,  polgári  esztendő ;  C.  mors,  polgári  halál. 

Civilis,  JtUius  (mások  szerint  Clauditcs),  ba- 
tavus  eredetű  ember,  ki  Kr.  u,  69.  lázadást  szí- 
tott a  rómaiaknak  gallus  segédcsapataiban,  me- 
lyek Veleda  jósnő  izgatásai  következtében  Gal- 
liát független  területnek  akarták  nyilvánítani. 
C.  már  Veterában  (Xanten)  ostrom  alá  fogta  a 
rómaiakat,  de  nem  tudta  elfoglalni  a  várost;  Vi- 
tellius  halála  után  a  Vespasianus-párti  gallusok 
Petilius  Cerialishoz,  a  császár  rokonához  állottak 
és  így  a  lázadás  megszűnt.  Cerialis  átkelt  a  bata- 
vusok  szigetére  és  C-t  elűzte,  ki  később  (70)  szer- 
ződést kötött  a  rómaiakkal  ós  kikerülte  az  erő- 
szakos halált. 


Amely  raó  G  alatt  ninca  meg,  K  alatt  keresendfil 


Civilis  actio 


—     540 


Civitavecchia 


Civilis  actio,  1.  Actio. 

Civilis  oblig^atio,  olyan  kötelem,  mely  ke- 
resettel érvényesíthető.  Van  olyan  kötelem  is, 
melyet  nem  lehet  keresettel  érvényesíteni,  ez  a 
természeti  kötelem,  naturális  obligatio,  pl.  ha  a 
kereset  már  elévült,  a  kötelem  már  csak  naturá- 
lis obligatio. 

Civilista  (lat.),  polgári  hivatalnok,  különösen 
ellentétben  a  katonai  hivatalnokkal ;  aztán  min- 
den polgári  személy ;  továbbá  a  civiljog  tanítója 
és  ismerője. 

Civilitas  (lat.)  a.  m.  udvariasság,  tisztesség. 

Civilizáció  (lat.),  az  emberi  társadalom  azon 
állapota,  melyben  a  barbár  állapotokon  felül  emel- 
kedve, rendezett  polgári  társaságban  egyesül  s  ez 
által  alkalmassá  lesz  a  nagyobb  műveltségre. 

Civilkammer,  a  német  tvszéknek  (Land- 
gericht)  polgári  ügyeket  elintéző  osztálya. 

Civillista,  az  államköltségvetésnek  az  a  része, 
mely  monarchikus  államokban  az  államfő  és  az 
uralkodó  család  szükségleteire  van  meghatá- 
rozva. Az  államfő  a  C.  fölött  korlátlanul  rendel- 
kezik és  hovafordításáról  számot  adni  senkinek 
sem  tartozik.  A  C.  részint  a  jövőben  változás 
alá  nem  eshető  összegben,  részint  a  fejedelem 
élettart  amára(Angolország,Spanyolország,Szász- 
ország),  részint  évenkint  vagy  bizonyos  idősza- 
konkint  (Ausztria-Magyarország)  állapi  ttatik  meg 
és  sem  adó,  sem  végrehajtás  alá  nem  vonható. 
A  C.  vagy  állami  bevételekből  készpénzben  íizet- 
tetik  (ez  az  ú.  n.  angol  rendszer),  vagy  ezenkívül 
még  bizonyos  meghatározott  államjavak  jöve- 
delmére is  van  alapítva  (német  rendszer).  Az  ural- 
kodó család  nagykorú  tagjai  apanázsban  része- 
sülnek, mely  vagy  már  a  C-ben  foglaltatik  ós 
összegét  az  államfő  határozza  meg  (Poroszor- 
szág), V.  elkülönítve  esetröl-esetre  állapítják  meg 
az  egyes  családtagok  vagy  ágak  részére.  A  C. 
angol  eredetű  elnevezés.  A  király  és  az  állam- 
háztartás (Civil  Government)  szükségletéről  ké- 
szített költségvetést  nevezték  C.-nak.  Hosszabb 
fejlődés  után  Viktória  királynő  alatt  1837.  az 
udvartartás  költségei  teljesen  elválasztattak  a 
többi  állami  kiadásoktól  és  külön  fix  összegben 
állapíttattak  meg.  Ezt  a  részt  nevezték  C.-nak, 
mely  elnevezés  azután  a  többi  monarchikus  álla- 
mok államjogába  is  átment. 

A  C.  összege  kitesz  az  illető  állam  pénznemében : 

Magyarországban  11 'S  millió  korona. 

Ausztriában  113  millió  K. 

Poroszországban  17*7  millió  márka. 

A  Németbirodalomban  a  császár  részére  a  birodalmi  be- 
vételekből 3  millió  M. 

Bajorországban  4'3  millió  M.  és  apanázs    1'173  millió  M. 

Szászországban  3'5  millió  M.    és  apanázs    0'52  millió  M. 

Württembergben  2-02  millió  M.  és  apanázs  0-07  millió  M. 

Badenben  1-9  millió  M. 

Hessenben  apanázzsal  egyfitt  1°2  mllUó  M. 

Olaszországban  1605  millió  L. 

Oroszországban  16'36  millió  rubel. 

Angolországban  0'47  millió  £  és  apanázs  0'106  millió  £. 

Spanyolországban  apanázzsal  együtt  8'45  millió  Ps. 

Hollandiában  apanázzsal  együtt  1*10  millió  frt. 

Dániában  120  millió  K. 

Norvégiában  0'48  millió  K. 

Svédországban  1-42  millió  K. 

Görögországban  1-82  millió  K 

Japánban  3  millió  yen. 

A  francia  köztársasági  elnök  600,000  fr.  fizetést  és 
600,000  fr.  reprezentacionális  és  utazási  átalányt,  az  ame- 
rikai Egyesült-Államok  elnöke  pedig  100,000  dollár  fize- 
tést kap. 


Civlltá  CattolÍCa,La  (ej'tsd:  la  csiviltákattollka), 

Rómában  kéthetenkint  megjelenő  katolikus  lap. 
Alapíttatott  1850.  Nápolyban,  később  Rómában, 
1870.  Firenzében  ós  ismét  Rómában  adják  ki. 
Nem  ismeri  el  az  olasz  királyságot,  a  pápa  világi 
uralma  visszaállításáért  harcol. 

Civis  (lat.)  a.  m.  polgár ;  C.  academicus,  aka- 
démiai polgár ;  C.  honorarius,  díszpolgár.  A  deb- 
reczeni  diákok  C.  nevet  adták  az  ottani  polgárok- 
nak. A  név  közkeletűvé  vált. 

Civismus  (lat.)  a.  m.  polgári  erények,  polgári 
érzület. 

Civis  romanus  (lat.),  római  polgár ;  jelenti 
a  polgárjogot  nem  nyert  idegenekkel,  vagyis  ró- 
mai felfogás  szerint  barbárokkal  szemben  a  ró- 
mai polgár  sérthetetlenségét,  idegen  törvényke- 
zés alól  való  mentességét. 

Civitá  (ol.,  ejtsd :  csivitá),  «váro8»,  földrajzi  ne- 
vekkel kapcsolatosan  használtatik. 

Civitá  Castellana (ejtsd:  csivitá kasztell ina),  város 
Roma  olasz  tartományban,  a  Treia  fölött  és  a  Ria 
Seceo  jobbpartján,  50  m.  magas  meredek  tufa- 
sziklán, püspöki  székhely,  (i9oi)  5265  lak.,  ásvány- 
vízforrással, katedrálissal  (1210)  és  citadellával. 
Közelében  a  régi  etruszk  Faleri  (1.  o.)  maradvá- 
nyaival. 1798  dec.  4.  a  franciák  győzehnet  arat- 
tak a  nápolyiak  felett. 

Civitali  (ejtsd :  csivitáii,  Civüale),  Matteo,  olasz 
szobrász,  szül.  Luccában  1435.,  megh.  1501.  Való- 
színűleg Firenzében  tanult  ós  a  XV.  sz.-beli  firen- 
zei építész -szobrászok  finom  művészetét  ő  hono- 
sította meg  szülővárosában,  melynek  ő  a  kora- 
beli legkiválóbb  szobrásza,  A  luccai  székesegy- 
házban vannak  legjelesebb  művei :  Pietro  aNoceto 
síremléke  (1472j ;  Domenico  Bertini  síremléke,  az 
elhunyt  szép  mellszobrával ;  Szt.  Regulus  oltára 
(1484);  két  imádkozó  angyal  szobra  a  székes- 
egyház szentségkápolnájában.  A  genovai  szé- 
kesegyház Szt.  János  kápolnája  számára  is 
készített  szobrokat  és  dombormű  veket.  V.  ö. 
Yriarte,  Matteo  C,  sa  vie  et  son  oeuvre  (Paris 
1885). 

Civitanova-Marche  (ejtsd:  csivitanova-marke),  vá- 

ros  Macerata  olasz  tartományban,  3  km.-nyireaz 
Adriától,  (1901)  11,095  lak.,  olaj-,  fa-  és  agyagárú- 
kereskedelemmel. Hozzátartozó  kikötője  Portó  di 
C.  a  Chienti  torkolatánál,  (i9oi)  kb.  3700  lak.,  part- 
menti hajózással  és  hajóépítéssel. 

Civitas  (lat.),  1,  a  római  jogban  a  polgár  (civis) 
jogainak  összessége,  ellentétben  a  szabad  kül- 
földi vel(peregrinus),  elvesztése  a  Capitis  derainutio 
média,  2.  város  polgárságának  összessége ;  3.  innen 
maga  a  város  is. 

Civitavecchia  (ejtsd:  csivitavekkia),  kereskedelmi 
és  hadi  kikötő,  a  Tirreni- tenger  partján,  C.  járás 
székhelye  Roma  olasz  tartományban,  (i9oi)  17,589 
lak.,  hajógyárakkal  és  hadi  szertárral,  élénk  ke- 
reskedelemmel, rendes  hajójáratokkal :  Genova, 
Livorno,  Nápoly  és  Cagliari  felé.  A  kikötő  87 
ha.-nyi  terjedelmű ;  két  hosszú  mólóját  (170  és 
250  m.)  még  Trajanus  építette,  a  kikötő  mély- 
sége 6  m.  Az  egyik  mólón  áll  a  világítótorony,  a 
másikon  a  citadella  (épült  Michelangelo  tervei 
szerint).  Püspöki  székhely.  Középiskoláin  kívül 
van  szemináriuma,  szép  temploma,  színháza  ós 
vízvezetéke.  Látogatott  tengeri  fürdő,  kénes  for- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Civiteila 


—     541 


Cladonia 


rásokkal  (az  Aquae  Taurinae  romjaival).  C.  az 
egyházi  állam  főkikötöje  volt;  legrégibb  idők- 
ben Centuracellae  volt  a  neve,  majd  Portus 
Trajani,  a  kikötő  építőjének  tiszteletére.  828-ban 
a  szaracénok  lerombolták,  854.  újjáépült  s  ekkor 
nyerte  jelenlegi  nevét:  «régi  város ».  Vni.  Orbán 
erődítményeket  épített  és  XII.  Innocent  1696. 
hadi  kikötővé  tette.  1849— 70-ig  francia  megszál- 
lás alatt  volt.  V.  ö.  Calisse,  Storia  di  C.  (Firenze 
1898). 

Civiteila  (ejtsd:  csíviteiia),  több  helység  neve 
Olaszországban  ;  említendő  C.  del  Tronto  város 
Teramo  tartományban,  a  Salinello  jobbpartján, 
meredek  sziklán,  (i9oi)  9338  lak.,  citadellával,  vár- 
falakkal és  tornyokkal. 

Civódás  vize.  Az  a  pusztai  forrás,  melyet  Mó- 
zes (II.  M.  17.)  botjával  a  sziklából  fakasztott.  A 
biblia  a  nevet  azzal  magyarázza,  hogy  Mózes 
akkor  fakasztotta  a  forrást,  amidőn  a  szomjazó 
izi-aeliták  vele  civódtak,  mert  vándorútjaikon 
kénytelenek  a  vizet  nélkülözni. 

Civray  (ejtsd :  szivré),  járási  székhely  Vienne  fran- 
cia dép.-ban,  a  Charente  mellett,  (i90«)  2393  lak., 
gyapjúszövéssel,  szarvasgomba-,  gesztenyeterme- 
léssel és  gabonakereskedéssel.  Román  stílusú 
temploma  (Xn.  sz.)  nevezetes. 

Civry  (ejtsd  szivri)  gróf  nő.  Károly  braunschweigi 
herceg  (1.  o.)  természetes  leánya. 

Cixius  Latr.,  1.  Fulgeridae. 

Cizelálás  (franc),  egy  fémfelületnek  hidegen, 
vésővel,  ponccal,  reszelővel,  ráspollyal  való  mű- 
vészi megmunkálása.  Nagyobb  tárgyaknál  szük- 
ség van  a  C-re  az  öntési  felület  egyenetlenségei 
és  a  varrányok  eltávolítása  céljából.  Trébelt  tár- 
gyak megmunkálásánál  is  használatos  a  körvo- 
nalak, mélyedések  s  egyes  apróbb  részletek  kidol- 
gozásánál. A  tárgy  nagyságától  és  hozzáférhető- 
ségétől függ,  hogy  a  C.-nál  flxirozzák-e  v.  sem. 
V.  ö.  Schitberth,  Hand-  und  Hilfsbuch  für  Metall- 
arbeiter  (Wien  1882) ;  Ghampeaux,  Dictionnaire 
des  fondeurs,  ciseleurs,  etc.  (Paris). 

C.  J.  (ang.)  a.  m.  Chief  Justice,  főtörvény- 
széki  biró. 

Cjehanov  (OiecJianőw),  járási  székhely  Plock 
orosz-lengyel  kormányzóságban,  a  Lidinia  part- 
ján, a  mlava— varsói  vasúti  vonal  mentén,  (i9oo) 
10,664  lak.,  szesz-  és  sörgyártással,  élénk  keres- 
kedelemmel. 

Cjéhocinszk  (Ciechocinek),  fürdőhely  az  orosz- 
lengyel varsói  kormányzóságban,  a  Visztula  bal- 
partjától 5  km.-nyire,  közel  a  német  határhoz, 
sósfürdőkkel. 

C.  K.,  növénynevek  mellett  Carl  Koch  (1.  o.) 
nevének  rövidítése. 

C  kulcs  (zene),  1.  KulcS, 

Cl  (Chlor),  a  klór  (1.  o.)  kémiai  jele. 

c.  1.,  a  latin  cüato  loco  (1.  o.)  rövidítése. 

Clackmannan  (ejtsd :  kiekkmennen),  1.  Skócia  leg- 
kisebb countyja  Stirling  ós  Perth  countyk  közt, 
142  km*  területtel,  (i9io)  31,121  lak.  A  Foith  és 
Devon  öntözik.  Szón-,  vas-,  ércbányák  művelése 
és  az  állattenyésztés  a  lakosság  főfoglalkozása. 
Főkikötöje  s  legfontosabb  városa  AUoa.  —  2.  C., 
az  ugyanily  nevű  county  székhelye  a  Forth  bal- 
partja mentén,  (i9io)  2203  lak.,  közelében  vannak 
a  devoni  nagy  vasművek. 


Clacton  (ejtsd :  kiektn),  város  és  látogatott  ten- 
geri fürdő  az  angol  Bssex  countyban,  Colchester- 
től  DK.-re,  szép  gót  ízlésű  templommal,  (i9io) 
9777  lak. 

Cladel  (ejtsd:  ki—),  Léon,  francia  regényíró,  szül. 
Montaubanban  (Tarn-et-Garonne)  1835  márc.  13., 
megh.  Sévresben  1892  júl.  21.  Les  martyrs  ridi- 
cules  c.  első  regényével,  melyben  az  alsóbbrendű 
irói  világot  szatirizá  Íja  (Paris  1862),  főleg  Baude- 
laire lelkes  előszava  révén  írói  körökben  feltű- 
nést keltett.  Későbbi  müvei  közül  falusi  törté- 
netei :  Eral  le  dompteur  (1865) ;  Achille  et  Patro- 
cle  (1869)  stb.,  s  főleg  a  parasztot  jellemző  regény- 
ciklusa :  Mes  paysans  (I.  Le  Bouscassié,  1869 ;  11. 
La  féte  votive  de  Saint-Bartholomé-Porte-Glaive, 
1872)  jó  megfigyelésről  tanúskodnak.  Túlhajtott 
realizmusa  sokszor  összeütközésbe  hozta  a  jó 
ízléssel  és  a  közerkölccsel,  sőt  egy  ízben  néhány 
hétre  börtönbe  is  juttatta.  Többi  művei :  Les  va- 
nu-pieds  (u.  o.  1873) ;  L'homme  de  la  croix-aux- 
boeufs  (u.  0. 1878) ;  Petits  cahiers  (Bruxelles  1879, 
2.  kiad.  Paris  1885) ;  Ompdrailles,  le  tombeau  des 
lutteurs  (u.  o.  1879) ;  Par  devant  notaire  (1880) ; 
Six  moreeaux  de  littérature  (Bruxelles  1881); 
L'amour  romantique  (Paris  1882) ;  Le  deuxiéme 
mystére  de  l'incarnation  (u.  o.  1883) ;  Kerkadec, 
garde-barriére  (u.  o.  1883  és  1888) ;  Midiable  (u.  o. 
1885) ;  Bfflgies  d'inconnus  (u.  o.  1887) ;  Ráca  (u.  o. 
1888) ;  Seize  moreeaux  de  littérature  (u.  o.  1889) ; 
Juive-errante  (u.  o.  1897).  V.  ö.  G.  Eenard,  Criti- 
que  de  combat.  I.  (u.  o.  1894). 

Cladiam  B.  Br.,  lápszövö  (i>öv.),  a  Cyperaceae 
(Sásfélék)  család  génusza,  melynek  30  faja  főkép 
Ausztráliában  és  Üj-Zélandon  honos,  de  más  mér- 
sékelt övi,  valamint  tropikus  vidékeken  is  előfor- 
dulnak. Kákanemű  füvek,  bugásán  elhelyezett, 
gömbölyű,  barna  virágzatokkal.  A  hazánkban  is 
előforduló  C.  Mariscus{h.)  R.  Br.  álló  vizek  parti 
növénye.  Házfedésre  és  zsenge  állapotban  ta- 
karmánynak alkalmas. 

Cladius  III.  A  hártyásszárnyú  rovarok  (Hy- 
menoptera)  rendjébe  tartozó  levéldarazsak  (Tenth- 
redinidae)  családjának  egyik  neme.  B  nembe  tar- 
tozó rovarok  csápja  9  ízből  áll,  sörtealakú,  dur- 
ván szőrözött,  a  hímeknél  gyakran  az  alsó  ízeken 
kinövésekkel  úgy,  hogy  a  csáp  fésűsen  fogazott- 
nak  látszik.  A  szárny  gerelyalakú  sejtje  középen 
összehúzott,  a  2-ik  és  3-ik  cubitalsejtbe  egy-egy 
visszafutó  ér  ágazik.  A  test  nyújtott,  tojásdad, 
fényes  fekete  színű.  Közép- Burópában  mintegy  5 
fajjal  képviselve.  Legismertebb  a  G.  pedinicor- 
nis  Pourc,  amelynek  lárvái  (álhernyói)  a  rózsa- 
félék és  a  G.  albipes  Klg.,  amelynek  lárvái  a  cse- 
resznyefa leveleit  pusztítják.  L.  még  Levéldara- 
zsak. 

Cladobates  (állat),  1.  Tupaia. 

Cladocera  (áiiat),  1.  Vízibolhák. 

Cladocora  (állat),  a  hatsugaras  virágállatok 
(Hexacorallia)  rendjébe  tartozó  korallnem.  Leg- 
közönségesebb faja  a  Földközi-  és  Adriai-tenger- 
ben honos  gyepkorall  (G.  caespitosaE.  H.),  mely 
roppant  buján  tenyészik  s  helyenként  100  m»-nél 
nagyobb  területeket  von  be  olykor  Vj  m.-nyi  vas- 
tagságban. 

Cladonia  (Hül.)  Wainoo  (aöv.),  a  Zuzmók 
génusza.  Nagyobb  termetű  fajok  tartoznak  ide, 


Amely  nó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Cladophora 


—     542    — 


Clalr-obscur 


melyek  többnyire  a  föld  felszínén  élnek.  Számos 
faja  közül  említésre  méltó  a  rénszarvas-zuzmó 
(C.  rangiferlna  [L.]  Weber),  mely  a  sarkvidéken 
a  rénszarvas  legfontosabb  tápláléka.  Skandi- 
náviában alkoholt  is  készítenek  belőle.  Nálunk 
i8  igen  elterjedt,  de  hasznát  nem  vesszük. 

Cladopliora  Kütz.  (növ.),  a  zöld  moszatok 
génusza,  melyhez  mintegy  250  faj  tartozik.  Teste 
elágazó  zöldszínű  fonalakból  áll.  Ha  nagyobb 
mennyiségben  van  jelen,  az  ú.  n.  békanycUat  (1.  o.) 
alkotja.  Egyes  fajai  a  mi  édesvizeinkben  is  gya- 
koriak. 

Cladosporium  Link  (növ.),  a  Hyphomycetes 
rendbe  tartozó  gombagénusz,  melynek  számos 
faja  közül  a  G-  lierharum  (Pers.)  Link  a  legneve- 
zetesebb. Sötétzöld  v.  feketés  színű,  bársonyos 
foltok  alakjában  telepedik  le  a  gazdanövényre, 
melyre  nézve  veszedelmessé  is  válhatik.  Több- 
nyire azonban  szaproflta  életet  él.  A  legelterje- 
dettebb  gombák  egyike.  A  C-  cucumeris  Frank 
az  uborkát  és  a  dinnyét  rontja. 

Cladothrix  Cohn  (növ.),  a  Chlamydobacteria- 
oeae-hez  tartozó  génusz,  melynek  mintegy  20 
faja  van.  Említendők :  a  C.  dichotoma  Cohn  és  a 
G.  bovis  (Harz)  Migula.  Előbbi  szennyes  vízben  él, 
ahol  apró,  nyálkás  pelyhes  tömegeket  alkot, 
utóbbi  az  állatok  és  az  ember  testében  élősködik 
és  az  ú.  n.  Actinomycosis  betegséget  idézi  elő. 
L.  Sugárgomba. 

Cladoxylon  (növ.),  a  kihalt  Cyeadoíllices  cso- 
portba tartozó  génusz,  mely  kulm  rétegekből  (alsó 
karbon)  előkerült  törzsmaradványairól  ismere- 
tes. Ezeken  a  farésznek  másodlagos  vastagodása 
tapasztalható. 

Claesz  (ejtsd:  kiász),  Pieter,  hollandi  festő,  szül. 
Burgsteinfurtban  1590  körül,  megh.  1660  dec. 
Hals  Frans  hatása  alatt  fejlődött.  Kizárólag  csend- 
életeket festett,  leginkább  egyszerű  reggeli-asz- 
talokat, néha  arany,  ezüst  serlegekkel,  könyvek- 
kel, virágokkal,  kagylókkal.  Drezdai,  amsterdami, 
schleissheimi,  kasseli  stb.  gyíijteményekben  lát- 
hatók. A  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban 
is  van  egy  képe. 

Claim  (ang.,  ejtsd :  kiém)  a.  m.  igény,  követelés, 
jogosultság.  A  lósportban  a  jockeyk  szolgálati 
kötelezettségének  megjelölésére  használatos  ki- 
fejezés. 

Claiming-stakes  (ejtsd:  kiéming  sztéksz)  a.  m. 
követelési  verseny.  Olyan  lóverseny,  amelynek 
propoziciói  között  beufoglaltatik,  hogy  vala- 
mennyi résztvevője  egy  bizonyos  árért  követel- 
hető, még  pedig  a  győztes  a  megjelölt  árért,  a 
többi  ló  pedig  szintén  ezen  az  áron,  de  hozzáadva 
a  verseny  első  díját.  A  követelés  joga  első  sorban 
a  második  ló  gazdáját  illeti,  azután  a  többi  tu- 
lajdonost lovaik  beérkezése  sorrendjében.  Csak 
legutoljára  száll  vissza  a  vételjog  az  elsőnek  be- 
érkezett ló  gazdájára.  Követelési  nyilatkozatot  a 
verseny  után  egy  negyedórán  belül  kell  beadni. 
Követelési  joga  csak  annak  van,  akinek  a  ver- 
senyben legalább  egy  lova  futott. 

Claír  (franc,  ejtsd :  kier)  a.  m.  tiszta,  világos. 

Clair  (ejtsd:  kier),  Franciaországból  Magyaror- 
szágba származott  család.  0.  Ignác  szül.  Saint- 
Jean-de-Morieuben  (Franciaország)  1792.,  megh. 
Pesten  1866  okt.  4.  Mint  I.  Napóleon  gárdaezre- 


dének tisztje,  részt  vett  az  összes  hadjáratokban. 
1826-ban családjával  együtt  Magyarországba  köl- 
tözött. Ö  volt  nálunk  a  rendszeres  tornázás meg- 
alapítója. Bakody  Tivadar  orvossal  tornaegye- 
sületet akartak  alakítani,  mit  azonban  a  helytartó- 
tanács nem  engedett  meg.  Ekkor  C.  wNjálvános 
tornaintézetet»  nyitott  s  így  együtt  tartotta  a  kis 
tornász-társaságot.  Intézetében  rajta  kívül  Ba- 
kody,Szontagh  Abris  orvos  és  Huber  Károly  egye- 
temi hallgató  vezették  a  tornázást.  Ebből  a  torna - 
intézetből  született  meg  1865.  a  Pesti  Torna- 
Egylet,  mely  többszörös  névváltoztatás  után 
mint  Nemzeti  Torna-Egylet  ma  is  fennáll.  — 
G.  Vilmos,  a  Felvidéki  Magyar  Közművelődési 
Egyesület  főtitkára,  szül.  1858  máj.  21.  Pes- 
ten. Mmt  hírlapíró  több  fővárosi  napilap  mun- 
katársa volt ;  1885.  Bayer  Ferenc  tanárral  együtt 
szerkesztette  a  Társalgó  című  szépirodalmi  lie- 
tilapot,  1887.  pedig  Keresztény  Magyarország- 
című  katolikus  hetilapot  alapított,  melyet  1894-ig 
szerkesztett.  Önálló  művei :  Az  ipar  az  őskorban 
(Budapest  1879) ;  Párbaj-kodex  (1897),  melynek 
már  hatodik  kiadása  forog  közkézen  ;  azonkívül 
különböző  sportágakról,  főleg  a  kard-  és  vi tőr- 
vívásról írt  tanulmányokat.  1899-ben  a  Felvidéki 
Magyar  Közművelődési  Egyesület  Nyitrán  főtit- 
kárául választotta  s  mint  ilyen  szerkeszti  az 
egyesület  évkönyveit  és  hivatalos  lapját ;  tagja 
az  Országos  Közművelődési  Tanácsnak. 

Clairac  (ejtsd:  kierak),  város  Lot-et-Garonne  fran- 
cia dép.-ban,  termékeny  vidéken,  a  Garonneba 
ömlő  Lot  jobbpartján,  Bordeauxtól  K.-re,  vasút 
mellett,  kalap-  és  bőrgyártással,  (i9oi)  1543  (közig, 
ker.-ével  2880)  lak.  Borai  Vins  pourris  néven  is- 
meretesek. 

Clairaut  (ejtsd:  kieró,  vagy  GlairauU),  Alexis 
Glaude,  hírneves  francia  matematikus  és  csilla- 
gász, szül.  Parisban  1713.  máj.  7.,  megh.  1765 
máj.  17.  Eészt  vett  a  lappiandi  fokmérésben,  fog- 
lalkozott a  Föld  alakjának  meghatározásával, 
visszavezette  a  Hold  elméletét  a  három  test  prob- 
lémájára és  kiszámította  a  Halley-féle  üstökös 
visszatérését  1759  április  17-ére.  Nevezetesebb 
művei :  Recherches  sur  les  courbes  á  double  cour- 
bure  (1731);  La  théorie  de  la  flgure  de  la  térre 
(1743) ;  Théorie  de  la  lune  (1752) ;  Mémoire  sur  le 
probléme  des  trois  corps  (1759). 

Clairée,  folyó,  1.  Durance. 

Claires  (franc,  ejtsd :  kier),  osztrigatavak.  L. 
Osztriga. 

Claírette  (ejtsd:  kiérett,  egyéb  nevei:  Grano- 
lala,  Blanquette  de  Limoiix,  G.  de  Limoux, 
Glarette  di  Nizza,  Petit  blanc).  Igen  kedvelt  fran- 
ciaországi szőllőfajta,  mely  főleg  csemegeszőllő- 
nek  termesztetik.  Tökéje  erős,  igen  buja  növésű, 
úgy  hogy  az  európai  szőUőfajták  közül  ez  állott 
legtovább  ellent  a  íllloxerának ;  fürtje  középnagy, 
kúpos,  kissé  laza;  bogyója  kicsiny,  hosszúkás, 
halaványzöld,  nagyon  édes,  kellemes  zamatú,  ké- 
sönérő.  A  tőalaktól,  a  C.  blanche-tól  színe  által 
elüt  a  rózsaszínű  G.  (C  rose)  s  a  piros  G.  (C. 
rouge).  —  G.  néven  továbbá  részint  cseresznye- 
likőrt, részint  könnyű  fehér  asztali  bort  (clarette) 
neveznek  Franciaországban. 

Clairfayt,  osztrák  hadvezér,  1.  Glerfait. 

Clair-obscur,  \.»Ghiaroscuro. 


Amely  sző  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Clairon 


543     — 


Clam 


Clairon  (franc,  ejtsd:  kieróS,  ol.  Clarino)  kis 
harsona  nyilt  lianggal,  az  orgonában  C.  4',  csakis 
a  pedálban  alkalmaz  tátik. 

Clairon  (ejtsd:  kieron),  Hippolyte,  teljes  nevén: 
Clalre  Josephe  Hippolyte  Leyris  de  la  Tude),  a 
XVIII.  sz.  egyik  legnagyobb  színésznője,  szül. 
Flandriában  1723.,  megh.  Parisban  1803  jan.  18. 
Eleinte  operaénekesnö  volt  s  20  esztendős  korá- 
ban szerződtette  a  Comédie  Pran^aise,  ahol 
Racine  Phaedrájában  lépett  föl  először.  1765-ben 
visszavonult  a  színpadtól  s  pár  évvel  utóbb  az 
ansbachi  őrgróf  meghívására  Ansbachba  ment, 
ahol  1791-ig  tartózkodott.  Az  egykorú  kritika  s 
maga  Voltaire  is  nagy  magasztalással  beszél 
róla.  C.  úgyszólván  megteremtette  s  tetőpontjára 
emelte  a  tragikai  színjátszásnak  azt  az  iskoláját, 
mely  mindent  kiszámít  és  megcsinál  s  inkább 
bámulatot  kelt,  mint  meghatottságot.  Mesternője 
és  vetélytársnője,  Dumesnil  (1.  o.),  ellenben  köz- 
vetlenségével és  természetességével  ragadta  el 
a  közönséget.  Nagyon  becsesek  az  emlékiratai : 

PMémoires  d'Hippoíyte  C.  et  róflexions  sur  la  dé- 
clamation  théátrale. 
Clairv.,  az  állatok  latin  neve  után  Clairville 
J.  francia  zoológus  (szül.  1742.,  megh,  1830  júl. 
31.)  nevének  rövidítése ;  különösen  rovarok  tanul- 
mányozásával foglalkozott.  Legnevezetesebb  mű- 
vei :  Entomologie  helvétique  (két  kötet,  Zürich 
1798  és  1806) ;  Manuel  d'herborisation  en  Suisse 
et  en  Valais  (Winterthur  1811,  Genf  1819). 

Clairraux  (ejtsd:  kiervó),  falu  Aube  francia  dép.- 
ban,  az  Aube  balpartján,  a  Champagne  bortermő 
vidékén,  1950  lak.  Itt  alapította  Szt.  Bernát  1115. 
a  cisztercita  apátságot.  Az  egykor  egészégiéi  en  vad 
vidék  a  szerzetesek  munkája  folytán  átalakult  és 
az  eredeti  Vallée  d'absinthe  (a  keserűség  völgye) 
nevet  Clara  vallisra  (tiszta  völgy)  változtatták.  A 
kiterjedt  apátságban  Szt.Benedekhalálakor  (1153) 
700  szerzetes  volt.  A  francia  forradalom  óta  fog- 
ház 1500  emberre.  V.  ö.  Arhois  Jubainville,  Étu- 
des  sur  l'état  intérieur  des  abbayes  cisterciennes 
j        et  principalement  de  C.  (Paris  1858). 

Clairville  (ejtsd:  kiérvii,  tkp.  Nicolaie),  Louis 
Frangois,  francia  drámaíró,  szül.  Lyonban  181 1 
jan.  28.,  megh.  Parisban  1879  febr.  7.  1829  óta 
másokkal  szövetkezve  több  mint  250  víg,  több- 
nyire féktelen  kedvű  darabot,  főleg  operett-szö- 
vegeket írt.  Ismeretesebbek :  Daphnis  et  Chloe 
(zenéje  Offenbachtól);  La  fiUe  de  Madame  Angot 
(legismeretesebb ;  zenéje  Lecoq-tól) ;  Jean,  Jean- 
nette  et  Jeanneton ;  Ninette  (zenéje  Lecoqtól), 
mesejátékai :  Les  sept  cháteaux  du  diable ;  Cen- 
drillon ;  La lanteme magique,  stb.  Magyarul  meg- 
jelent: Koko,  énekes  bohózat.  írták  C.,  Grange 
és  Delacour.  Ford.  Bákosi  Jenő  (Budapest,  Nép- 
színház műsora,  2.) 

Clairvoyance  (franc,  ejtsd:  kiérvoajaSsz),  az  a 
spiritiszta  tünemény,  midőn  a  tranceban  lévő 
médium  a  környezete  előtt  láthatatlan  eseménye- 
ket meglátja.  Ilyen  médiumok  a  spiritiszták  hite 
szerint  a  jövőbe  látnak,  átlátszatlan  tárgyakon 
átlátnak,  messze  távolban  történő  dolgokról  pon- 
tosan beszámolnak.  Természettudományi  alapon 
mindez  nem  bizonyítható. 

Claix  (ejtsd :  kié),  falu  Isére  francia  dép.-ban, 
Grenobletól  D.-re),  a  Drac  balpartja  közelében, 


(1901)  1189  lak.,  porcellán-  és  papírgyártással,  ko- 
hókkal. Az  1611.  épített  merész  ívelésű  híd  (íve 
46  m.,  magassága  16  m.)  Le  Pont  de  C.  község- 
gel köti  össze. 

Clajus  (tkp.  Klaj),l.Johannes,  id.,  ném.  nyelv- 
taníró, szül.  Herzbergben  a  fekete  Elster  mellett, 
1530  körül,  megh.  mint  bendelebeni  pap  (Thürin- 
gia)  1592  ápr.  11.  Ó  a  szerzője  az  első  kiválóbb  né- 
met nyelvtannak :  Grammatica  Germanicae  lin- 
guae  (Leipzig  1578),  amelyet  Luther  művei  alap- 
ján 20  évi  munkával  írt  meg.  Ennek  nagy  tekin- 
télye és  elterjedtsége  nagy  mértékben  hozzájárult 
az  új-felnémet  irodalmi  nyelv  kialakulásához.  C. 
számos  más  íll.  és  teol.  munkát  is  írt.  —  2.  C, 
Johann,  az  ifjabb,  költő,  1.  Klaj. 

Clam,  vár,  1.  Grein. 

Clam,  grófl  nemzetség  Csehország  és  Ausztriá- 
ban ;  régente  höchenpergi  Pergernek  hívták,  Hö- 
chenperg  karintiai  vár  nevéről.  1524-ben  vette 
megPergerChristof  C.  várát  és  a  hozzátartozó 
birtokokat  Felső-Ausztriában.  Dédunokáját,  C. 
Gottfried  Johannt,  III.  Ferdinánd  császár  1655. 
testvéreivel  együtt  a  birodalmi  bárók  sorába 
emelte.  Gottfried  dédunokája,  Ferdinánd  Josepk 
öt  flut  hagyott  hátra,  kik  1759.  az  osztrák  örö- 
kös tartományokban  a  grófl  méltóságot  nyer- 
ték. A  legidősebb  üúnak  Kari  Joseph  nevű  fia 
(1759—1826),  1792.  Martinit z  Franz  Kari  cseh 
grófnak  Marié  Anna  nevű  leányával  házas- 
ságra lépett  és  ettől  fogva,  mint  egy  külön  családi 
ágnak  az  alapítója,  gyermekeivel  együtt  a  C- 
Martinitz  nevet  használta.  Fia,  Kari  Nepomuk 
Joseph  (szül.  1792  máj.  23.  Prágában,  megh.  1840 
jan,  29.)  osztrák  altábornagy  volt,  kitűnt  a  Na- 
póleon elleni  harcokban,  akit  1814.  Elbára  is 
elkísért.  Utóbb  Metternichnek  titkos  diplomáciai 
követül  szolgált,  1835-ben  V.  Ferdmánd  szárny- 
segéde, 1836.  titkos  tanácsos  és  a  legfőbb  állam- 
tanácsban a  katonai  osztály  főnöke  lett.  1837-ben 
altábornaggyá  nevezték  ki .  Nagy  befolyásra  emel- 
kedett, melyet  minden  szabadelvű  és  alkotmányos 
törekvés  elnyomására  használt  fel.  Fia,  Heinrich 
Jaroslav,  szül.  Pozsonyszentgyörgyön  1826  jún. 
15.,  megh.  Prágában  1887  jún.  6. 1853-ban  Budán 
helytartótanácsos  lett,  1856  pedig  udvari  taná- 
csos s  nyomban  rá  galíciai  helytartó.  Mint  a 
cseh  feudális  nemesség  egyik  vezére,  mely  céljai 
előmozdítására  1860.  Das  Vaterland  c  politikai 
napilapot  indította,  ellenfele  volt  mindennemű  al- 
kotmányos reformnak.  —  Öccse,  Richárd  gr., 
szül.  1832  márc.  12.,  megh.  Smeznában  1891  nov. 
16.  Évtizedeken  át  az  ó-cseh  feudálisok  vezére 
volt  az  osztrák  képviselőházban,  majd  az  urak 
házában  és  a  cseh  tartománygyülésen,  mígnem 
pártját  az  1891-iki  választásokon  az  ifjú  csehek 
elsöpörték. 

A  G.-Gallas-ág  alapítója  C,  Johann  Ghristof, 
aki  1757.  Gallas  gr,  (nagybátyjának)  birtokait 
örökölte  és  nevét  is  átvette.  Ez  ág  sarja :  C- Gal- 
las Eduárd  gr,,  szül,  Prágában  1805  márc  14., 
megh,  Bécsben  1891  márc  17, 1848-ban  egy  dan- 
dár élén  Santa  Lucia,  Goito  és  Custozza  mellett, 
valamint  Piemontban  is  kitüntette  magát,  mi- 
nek elismeréséül  altábornaggyá  léptették  elő. 
1849-ben  az  Orsova  mellett  gyülekező  csapatok 
élén  a  felkelt  Brdélyországba  nyomult,  Brassót 


Amely  ssó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendO  I 


Clamart 


—     544    — 


Clare 


megszállotta  és  az  illyefalvi  ütközet  után  Maros- 
Vásárhelyen  is  megvetette  lábát.  Az  1859-iki 
olasz  háborúban  Magenta  és  Solferinónál  sze- 
rencsétlenül harcolt.  1865-ben  főudvarmester  lett. 
Az  1866-iki  hadjáratban  sem  volt  szerencséje,  s 
hadtestét  a  poroszok  egymásután  több  ütközet- 
ben megverték.  E  kudarcok  miatt  C-t  a  parancs- 
nokságtól elmozdították  és  utóbb  haditörvény- 
szék elé  állították,  mely  azonban  ártatlannak 
nyilvánította.  A  C.-Martinitz-ág  jelenlegi  feje 
Heinrich  gr.,  szül.  1863  jan.  1 .,  a  C.-Gallas  ág  feje 
pedig  Franz  gr.,  szül.  1854  jűl.  26.,  az  urak  há- 
zának tagjai. 

Clamart  (ejtsd:  kiamár),  falu  Seine  francia  dép.- 
ban,  5km.-nyire  Paristól, (1906)  8729  lak., kőbányá- 
val, fehérítölíkel,  környékén  számos  nyaralóval. 
A  C.-i  és  chátilloni  magaslatok  (180  m.)  uralják  a 
párisi  DNy.-i  erődöket ;  1870  szept.  19.  a  néme- 
tek innen  ágyúzták  az  erődöket  és  Paris  városát. 

Clantatores  (áiiat),  1.  Rikácsolok. 

Clamecy  (ejtsd:  kiámszi),  járási  székhely  Niévre 
francia  dép.-ban,  a  Beuvron  és  Yonne  összefo- 
lyásánál és  a  Nivemais  csatornánál,  szép  góti- 
kus templommal,  főiskolával,  könyvtárral  ós  ke- 
resk.  törvényszókkel,  (1906)  5154  lak.,  bőriparral, 
szén-,  bor-,  állat-  és  fakereskedelemmel.  A  fát 
Parisba  úsztatják.  A  fausztatás  megkezdőjének, 
RouvetJeannakmellszobraaYonne hídját  ékesíti. 

Clamor  Tíolentíae,  1.  Tettenkapás. 

Claiu,  vi  ant  precario  (lat.)  a.  m.  titkon, 
erőszakkal  vagy  kéréssel,  jogi  formula.  A  birtok- 
nál van  jelentősége  (1.  Birtok), 

Clan  (kelta  szó,  a.  m,  gyermekek,  család)  je- 
lentette Skóciában  a  nemzetséget,  tehát  a  verség 
köteléke  által  összefűzötteknek  körét,  akik  a  nem- 
zetség legidősebb  tagjának  részben  patriarchális 
természetű,  részben  hűbéres  főnöksége  alatt  állot- 
tak. A  C.-szervezet  1745.  szűnt  meg. 

Clanis,  az  ókorban  a  Tiberisnek  jobbparti  mel- 
lékfolyója Btruriában,  ma  Chiana  (l.  0.). 

Clan-liine,  1.  Gőzhajózás. 

Clan-na-Oael  (ejtsd:  kiennegei)  a.  m.  (Gallia 
ivadékai)  titkos  amerikai  társulat,  melyet  kiván- 
dorlott  fanatikus  írek,  mint  O'Donovan  Rossa  és 
más  féniek  az  amerikai  Egyesült-Államokban 
azon  célból  szerveztek,  hogy  dinamit-merényle- 
tek által  az  angol  kormányt  és  népet  megfélemlít- 
sék és  az  ír  követelések  teljesítésére  kényszerít- 
sék. 1889-ben  a  társulat  feloszlott. 

Clansbip  (ang.,  ejtsd:  kiennsip)  a.  m.  kasztszel- 
lem, esprit  de  corps,  rossz  értelemben  megfelel 
a  klikk-szellem  fogalmának,  1.  Klikk. 

€  lap,  a  telekkönyv  teherlapja,  1.  Betét  ós 
Telekkönyv. 

€lap.^  természetrajzi  nevek  mellett  Glaparéde 
JEdowird  (szül.  1832  ápr.  24.  Genfben,  megh. 
1871  máj.  31.  Sienában)  svájci  zoológus  nevének 
rövidítése.  Lachmann  és  ő  írták :  Études  sur  les 
infusoires  et  les  rhizopodes  (Genf  1858— 61, 2  köt.). 

Glaparéde,  Alexandre,  a  M.  Tud.  Akadémia 
külső  tagja,  a  genfl  ref.  egyház  fögondnoka.  A 
magyar  történetírás  háláját  azzal  érdemelte  ki, 
hogy  a  gyűjteményébe  került  Saussure  Cézár- 
féle följegyzéseket,  melyek  II.  Rákóczi  Ferenc 
emigrációjára  vonatkozólag  rendkívül  becses  rész- 
leteket tartalmaznak,  nemcsak  kiadásra  aján- 


lotta fel  a  M.  Tud.  Akadémiának  (kiadta  Thaly 
Kálmán  1909),  hanem  magát  az  eredeti  kéziratot 
is  a  Magyar  Nemzeti  Múzeumnak  ajándékozta. 
Újabban  nagyobb  munkát  ír  a  nagy  Magyar  Al- 
föld természeti,  néprajzi  ós  történeti  viszonyai- 
ról. Felesége  révén,  ki  békési  származású  magyar 
asszony,  élénk  összeköttetést  tart  fenn  hazánUíal 
s  majd  minden  évben  ellátogat  Magyarországba. 

Clapeyron,  Benőit  Pierre  Emilé,  tranciaüzi- 
kus,  szül.  1799  jan.  26.,  megh.  1864  jan.  28.  Az 
École  desPontsetChaussées  tanára  volt,  résztvett 
a  Parisból  kiinduló  első  vasút  építésében.  1858.  a 
francia  akadémia  Cauchy  helyére  választotta.  C. 
a  rugalmassággal  is  foglalkozott ;  nevét  főleg  a 
hőelméletbe  vágó  vizsgálatai,  a  gázokra  vonat- 
kozó róla  elnevezett  formula  tartotta  fenn. 

Clapham  (ejtsd:  kieppem),  egyik  része  London- 
nak (1.  0.). 

Clapot,  mosógép,  1.  Fehérítés. 

Clapperton (ejtsd:  kiappertn),  Hugh,  angol  utazó, 
szül.  Annanban,  Skótországban, 1788.,  megh.  1827 
ápr.  13.  Ifjú  korában  többször  járt  Amerikában. 
1817-ben  az  angol  « Afrikai  társasága  expedíció- 
jával Bornuban  és  Szokotóban.  1825-ben  ugyan- 
oda küldte  ki  az  angol  kormány,  főképen  a  Niger 
kikutatására.  C.  volt  az  első  európai,  aki  Közép- 
Szudánba  eljutott  és  a  Niger  alsó  folyásáról,  meg 
a  Csád-tóról  saját  tapasztalatai  alapján  adhatott 
htrt.  Művei :  Narrative  of  travels  and  discoveries 
in  Northern  and  Central  Africa  (1826) ;  Journal  of 
a  second  expedition  intő  the  interior  of  Africa 
(1829,  németül  1830);  Records  of  Clappertons 
last  expedition  to  Africa. 

Claqae  (ejtsd:  Makk)  a.  m.  taps.  így  hívják  a 
színházi  bértapsolók  (klakőrök)  testületét  is ;  to- 
vábbá kalap,  chapeau  a  claqtie,  1.  Chapeau. 

Claquehutes  Frigyes,  egy  Leiter  Jakab  (1.  0.) 
féle  kifejezés ;  így  fordította  t.  i.  egy  hírlapíró 
a  következő  passzust :  «Feder  des  Claque-Hutes» 
(a  klakk-kalap  rugója).  Azóta  a  C.  szállóigévé  lett 
a  liirlapirodalmi  szeles  munka  kigúnyolására. 

Cl aqueur  (franc,  ejtsd:  kiakőr),  a  űzetett  tap- 
soló neve  a  párisi  színházakban  (1.  Taps).  Állító- 
lag már  a  római  császárság  korában  voltak  C-ök 
s  a  XVII.  és  XVIII.  sz-beli  Franciaországban, 
ahol  egy-egy  darab  sikere,  politikai  és  egyéb  mo- 
tívumokból, nagyúri  pártfogóktól  f  üggött.Tömén- 
telen  klakkról  tud  a  krónika.  A  klakk  célja  meg- 
puhítani a  közönséget  a  sikerre.  Vannak  nevető, 
zokogó,  lái'más,  csöndes,  szóval  minden  fajtájú 
klakőrök,  akik  a  színházi  siker  ügynökei.  A  klakk- 
veze tőség  nagyon  jövedelmező  foglalkozás  és 
Jules  Lan  párisi  klakkmester  1824.  mint  millio- 
mos halt  meg.  A  drámai  színházakból  —  Parist 
kivéve  —  újaub  időben  meglehetősen  kiszorult 
a  C,  de  operaszínházakban  még  ma  is  elég  élénk 
a  működésük. 

Clara  voce  (lat.)  a.  m.  tiszta  hanggal,  han- 
gosan. 

Clare  (ejtsd:  kier),  1.  county  Munster  iroi-szági 
provinciában,  az  Atlanti-óceán  partján,  Galway, 
Tipperary,  Limeriek  és  Kerry  közt  3450  km^  terü- 
lettel, (1911)  104,064  lak.  Partjai  sziklásak  és  rend- 
kívül meredekek,  belseje  halmos.  Határán  a 
Shannon,  belsejében  ennek  mellékvize,  a  Fergus 
folyik.  Ásványokban  gazdag,  de  ezeket  nem  igen 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clare 


545     — 


Clarendon 


bányásszák.  Legelői  igen  jók.  Székhelye  :  Bnnis 
<1.  0.).  —  2.  C,  8  km.  hosszú  3  km.  szóles  sziget 
Írország  Ny.-i  partján,  Mayo  countyban,  a  Clew- 
<)hö\  bejáratánál,  mintegy  800  lak.  —  3.  C,  város 
West  Suffolk  angol  countyban,  selyemszövéssel, 
iryönyörií  gót  ízlésű  templommal  s  a  XIII.  sz.-bóí 
\íúó  várromokkal,  (i9ii)  8568  lak. 

Clare  (ejtsd :  kier),  John,  angol  költő,  szül.  1793 
júl.  13.  Helpsloneban  (Northamptonshire),  megh. 
1864  máj.  20.  Napszámosnak  volt  a  fia  s  tandí- 
ját mindenféle  szolgálatokkal  önmagának  kellett 
megkeresnie.  Leíró  műveit  Thomson  Seasonsjei 
hatása  alatt  írta.  A  közönség  és  a  kritika  igen 
kedvezően  fogadta  két  versgyűjteményét :  Poems 
descriptive  of  rurallife  andscenery  (London  1820), 
The  village  minstrel  and  other  poems  (u.  o.  1821). 
Sikertelen  spekulációkkal  elvesztette  vagyonát  s 
napszámmal  tartotta  fenn  családját,  míg  végső 
nyomorba  jutva,  az  örültek  házában  végezte  éle- 
tét. Életét  megírták  Martin  (London  1865)  és 
Cheriy  (u.  o.  1873). 

Claremont    (ejtsd:    kiermont),  1.    város    New 

B|    Hampshire    északamerikai  államban,   Suliivan 

■P  countyban,  a  Connecticut  közelében,  (i9oo)  3900 

lak.,  papír-  és  szövőiparral.  —  2.C.,  nyaraló  telep 

a  brit- afrikai  Fokgyarmatban  Fokvárostól  DK.-re 

15  km.,  kb.  6000  lak. 

Claxenh&ch,  Adolf,  az  evang.  egyház  mártírja, 
szül.Lennep  vidékén,  1523  óta  mint  tanító  terjesz- 
tette a  reformációt  Münsterben,  majd  Weselben, 
ezért  hivatalától  megfosztották.  1525-ben  Osna- 
brückbe  ment,  de  úgy  innen,  mintLüthringhausen- 
ból,  Büderiehből  és  Elberfeldből  elűzték,  mert 
nyíltan  Luther  lilvének  vállá  magát  s  végre  más- 
félévi fogság  után  Flisteden  Péterrel  együtt  1529 
szept.  28.  Kölnben  megégették.  V.  ö.  Natorp,  A. 
C.  und  die  evangeUsche  Diaspora  am  Niederrhein 
(Barmen  1879);  Kraft,  Geschichte  der  beiden 
Mártyrer  C.  und  Fiiesteden  (Blberfeld  1886). 

Clarence  (ejtsd :  kierensz),  folyó  Uj-Dél- Wales- 
ben Ausztráliában,  a  Macpherson-láneban,  a  Mit- 
chel  hegyen  (1200  m.)  ered  és  a  Rocky  Creek, 
Man,  Orrarra  fölvétele  után  a  Shoal-on  C.-öbölbe 
torkol ;  80  km. -nyíre  hajózható. 

Clarence  hercege  (ejtsd .-  kiérensz— ),  az  angol  ki- 
rályi házban  használt  cím,  Clarenzától  (Chia- 
renza,  Morea  félszigetén)  származik,  hol  a  ke- 
reszteshadak idejében  egy  angol  lovag  ilynevű 
hercegséget  alapított.  Említendők  e  cím  viselői 
közül :  Tamás  herceg,  IV.  Henrik  angol  király 
második  üa  ;  1415.  bátyját,  V.  Henriket  Francia- 
országba kisérte  és  1421  márc.  23.  a  Beaugé 
melletti  ütközetben  elesett.  —  György  herceg, 
Yorki  Richárd  fia  (1449- 1478)  Warwick  gróffal, 
apósával,  bátyja,  IV.  Eduárd  ellen  fellázadt.  1471. 
ugyan  kibékültek,  de  kapzsisága  és  erőszakosko- 
dása miatt  újra  összeveszett  bátyjával,ki  errel478. 
halálra  ítéltette  s  a  Towerben  megölték.  —  Albert 
Viktor,  Clarence  és  Avondale  hercege,  szül.  1864 
jan.  8.,  megh.  1892  jan.  14.,  Eduárd  (akkori)  walesi 
herceg  ós  Alexandra  dán  hercegnő  legidősebb  fla. 
1891-ben  C.hercegévó  ésa  felsőház  tagjává  nevez- 
ték ki.  1891.  Teck  Viktória  Mary  anyai  ágon  ma- 
gyar származású  hercegnőt  jegyezte  el,  az  esküvő 
azonban  C.  korai  halála  következtében  elmaradt. 
A  menyasszonyt  azután  1893  áprilisban  C.  öccse, 

Révai  Xagy  Lusikona,  IV.  Mt. 


György  yorki  herceg  (a  jelenlegi  angol  király) 
vette  nőül.  V.  ö.  Vincent,  Memoir  of  the  laté  duke 
of  C.  (London  1893). 

Clarence  Street  (ejtsd :  kierreasz),  tengerszoros 
Észak-Ausztrália  ós  Melville  sziget  között. 

Clarence-sziget,  a  délsarki  Shetland  sziget- 
csoporthoz tartozó,  jégmezőkkel  borított  sziget 
(d.  sz.  6in5' ;  ny.h.  53040'). 

Clarence  town,  1.  Fernatido  Po. 

Clarendon  (ang.),  betünem,  egyik  neme  az 
egyptien  nevű  betünemnek;  szöveg  kitüntetésére 
és  címek  nyomtatására  használják. 

Clarendon  (ejtsd :  kierendn),  ki8  falu  Wilts  an- 
gol grófságban,  4  km.-nyire  Salisburytől,  romjai 
még  máig  is  megvannak  azon  kastélynak,  amely- 
ben II.  Henrik  1164.  az  u,  n.  aConstitutions  of 
C.»-ben  a  király  és  papság  közti  viszony  rendezte. 

Clarendon,  1.  Edward  Hyde,  C.  grófja,  angol 
lordkancellár,  szül.  Dintonban  (Wiltshire)  1609 
febr.  18.,  megh.  Rouenban  1674  dec.  9.  Tagja  volta 
rövid  ós  a  hosszú  parlamentnek,  s  eleintén  az  el- 
lenzékhez tartozott.  1642-ben  azonban  Yorkba, 
I.  Károly  királyhoz  ment  át,  aki  a  nagytehetségű 
embert  titkos  tanácsossá  és  kincstárnokká  tette. 
Nemsokára  a  walesi  herceg,  a  későbbi  II.  Károly 
kísérője  lett.  I.  Károly  kivégeztetóse  után  mind- 
ketten Franciaországba  menekültek.  Innen  C.  a 
Stuart-ház  restauráció  ja  ügyében  diplomáciai  kül- 
detésben járt  Madridban  és  Hágában,  s  1654  óta 
a  trónkövetelő  politikáját  irányította,  ki  1660.  C. 
ügyes  alkudozásai  alapján  tényleg  elfoglalhatta 
az  angol  trónt,  mire  C-t  lord-kancellárrá,  az  ox- 
fordi egyetem  kancellárjává,  Hyde  báró  címén 
peeró  és  0.  grófjává  tette.  Ezóta  C.  döntő  befolyást 
gyakorolt  Anglia  sorsára.  A  parlamentben  azon- 
ban vihart  támasztott  maga  ellen,  midőn  annak 
pénzügyi  ellenőrzési  jogát  kétségbe  vonta  ós  a 
parlament  föloszlatását  javasolta  a  királynalí. 
De  mivel  a  hollandi  háború  szintén  szerencsét- 
lenül folyt.  Károly  C-t  elejtette.  Midőn  a  par- 
lament a  bukottat  felségsértéssel  vádolta,  C.Fran- 
ciaországba menekült.  Két  jelentékenyebb,  bár 
elfogult  (royalista)  szempontból  írt  müve:  History 
of  the  rebellion  and  civil  wars  in  England  (Oxford 
1702,  3  köt.,  1849,  7  köt.)  és  a  The  history  of  the 
civil  war  in  Ireland  (London  1741,  új  kiad.  1  köt. 
Oxford  1842).  (Kritikai  méltatását  1.  Ranke, 
Engl.  Gesch.  utolsó  kötetében.).  V.  ö.  Calendar  of 
the  Clarendon's  state  papers  (Oxford  1767—86). 
Életrajzai :  The  life  of  Edward,  Earl  of  C  (Ox- 
ford 1761,  3  kötet,  új  kiad.  1857)  és  Lister,  Life 
and  administration  of  C  (London  1838). 

2.  C,  George  William  Frederick  Villiers,  C 
grófja,  angol  wigh  államférfiú,  szül.  1800  jan.  12., 
megh.  1870  jún,  27.  Diplomáciai  pályáját  1820. 
kezdte  megSzent-Pétervárott  mint  attaehé,  1833i 
madridi  követ  lett.  Miután  nagybátyja,  C  lord, 
gyermektelenül  halt  el,  ő  örökölte  a  lordi  móltó- 
ságot (1838).  A  Melboume-minísztériumban  mint 
titkos  pecsótőr  foglalt  helyet  (1840),  majd  Lan- 
caster  hercegség  kancellárjává  nevezték  ki. 
1846-ban  a  kereskedelmi  hivatal  elnöke,  1847, 
pedig  Írország  alkirálya  lett.  1852-ben  külügy- 
miniszterré nevezték  ki.  Ezen  állásában  részt 
vett  a  krimi  háború  kitörését  megelőző  és  azt  kö- 
vető európai  konferenciákban.  Palmerston  lord 

35 


Clarendon  Press 


—     546 


Clarit 


alatt  Í8  megtartotta  tárcáját.  A  III.  Napóleon  el- 
len intézett  merénylet  után  azonban  oly  lázas 
sietséggel  támogatta  az  ú.  n.  összeesktivési  bilit, 
hogy  maga  ellen  zúdította  az  angol  közvéle- 
ményt, mire  1858.  a  magánéletbe  vonult.  Csak 
1864-.  lépett  mint  Laneaster  hercegségnek  kan- 
cellárja megint  a  kabinetbe.  1865—66  júniusig 
újra  külügyminiszter  volt;  szintúgy  1868-tól  ha- 
láláig. A  peeri  méltóságot  legidősebb  fla,  Edward 
Hyde  Villiers,  C.  ötödik  grófja  öröklé,  aki  1846 
febr.  11.  szül.  és  1900.  lordkamarás  lett. 

Clarendon  Press,  az  oxfordi  egyetem- 
nek könyvkiadással  egybekötött  könyvnyomdája, 
mely  Oxfordban  1588  óta  áU  fenn  és  nem- 
sokára összeköttetésbe  lépett  az  egyetemmel.  Ez 
1632.  szabadalmat  nyert  a  könyviek  nyomására. 
A  nyomdát  1714.  a  nagyobbrészt  Clarendon,  His- 
tory  of  the  rebellion  and  civil  wars  in  England  (3 
köt.,  Oxford  1702—1704)  c.  munka  eladásából 
nyert  összegen  épített  Clarendon-house-ba  tet- 
ték át,  1832.  pedig  az  új  Clarendon-house-ba. 
Benne  nyoma,tnak  szótárakat,  nyelvtanokat,  ókori 
klasszikusokat,  angol  és  keleti  irodalmi  terméke- 
ket, nagy  számmal  teológiai,  történelmi, filozófiai, 
természettudományi  és  archeológiai  munkákat. 
Legnagyobb  biblia-nyomdája  a  világnak.  Mellette 
van  a  kő-  és  réznyomda  stb.,  van  egy  külön  pa- 
pírgyára (Wolvercoteban,  Oxford  mellett,  külön- 
legessége az  ú.  n.  oxfordi  india-papiros).  A  C-t 
Oxford  University  Press-nek  is  nevezik. 

Clarenifratres(lal.),neveaminoritaferene- 
rendiek  egy  kongregációjának,  melyet  Angelo  di 
Cordona  1302-ben  alapított. 

Clarens  (ejtsd :  kiaraa),  helység,  1.  Montreux. 

Claret  (ejtsd:  kieret),  a  bordeauxi  vörös  bornak 
angol  elnevezése. 

Claretie  (ejtsd :  kiartí),  J^Zes, valódi  nevén  Arséne 
Arnaud,  francia  író,  szül.  Limogesban  1840 dec.  3. 
Már  mint  diák  kiadta  egyik  novelláját,  azután  tel- 
jesen az  irodalomnak  szentelte  idejét  s  mint  a 
Figaro  és  az  Opinion  nationale  színházi  kritikusa 
nagy  tekintélyre  tett  szert.  1885-ben  a  Comédie 
Fran^aise  igazgatója  és  1888.  az  akadémia  tagja 
lett.  Regényeiből,  melyeknek  első  sorban  köszön- 
heti hímevét,  megemlítendök :  Madeleine  Bertin 
(1868) ;  Le  train  n°  17  (1877) ;  Le  troisiéme  des- 
sous  (1879);  Monsieur  le  ministre  (1882);  Le 
prince  Zilah  (1884,  magyar  tárgyú);  Candidat 
(1887);  Pujoli  (1890);  Brichanteau  (1896),  leg- 
jobb regénye,  és  Le  sang  frangais  (1901)  c.  haza- 
fias novellás  kötete.  A  történelemírás  és  pub- 
licisztika körébe  vágnak:  Les  demiers  monta- 
gnards  (1867);  Histoire  de  la  révolution  de  1870— 
71  (2  kiad.  5  köt.,  1875—76) ;  Les  Prussiens  chez 
eux  (1872) ;  Cinq  ans  aprés,  l'Álsace  et  la  Lorraine 
depuis  l'annexion  (1876);  La  guerre  nationale 
1870—71  (1871).  Azonkívül  írt  több  históriai  drá- 
mát (pl.  Les  Mirabeau,  1878)  és  nem  egy  regényét 
is  átdolgozta  a  színpad  számára.  Több  operai  szö- 
vegkönyvet is  írt  (La  Navarreise,  1894 ;  Théróse, 
1907),  melyeket  Massenet  zenésített  meg.  Magya- 
rul megjelentek :  A  millió,  ford.  M.  V.  (Budapest 
1882,  2  köt.) ;  A  miniszter,  ford.  Fái  J.  Béla  (u.  o. 
1882, 2 köt.);  Az  elhagyatott  ház(u.  o.  1882, 2  köt.); 
Noris,  ford.  Fehér  Marietta  (1883,  3  köt.) ;  Zilah 
herceg,  ford.  Günther  Kégl  Bmerika  (1885,  2 


köt.);  A  navarrai  leány,  ford.  Ábrányi  Emil 
(1894) ;  Mornas  Jean  (1898) ;  A  mozdonyvezető 
(Egyetértés  1894.  évf.). 

Claretta,  Gavdenzio,  báró,  olasz  történetíró, 
szül.  Torinóban  1835.,  megh.  1900  febr.  17.  Ró- 
mában. Művei:  Vita  di  Maria-Franeesca-Blisa- 
betta  di  Savoia-Nemours,  regina  di  Portogalla 
(Torino  1865);  Storiadella  reggenza  di  Cristina  di 
Francia,  duchessa  di  Savoia  (u.  o.  1868—85,  3 
köt.) ;  Storia  del  regno  e  dei  tempi  di  Carlo  Ema- 
nuele  II,  dueadi  Savoia  (Genova  1877— 79,3köt.); 
Adelaide  di  Savoia  (1877);  Sui  principali  storici 
piemontesi  (1875);  La  regina  Cristina  di  Svezia 
in  Itália  (1892). 

Clarette.  1.  Glairette. 

Clari  (ejtsd:  kiári),  Giovunni  Carlo  Maria,  olasz 
zeneszerző,  szül.  Pisában  1669.  Colonna  tanítvá- 
nya volt  Bolognában,  mint  karnagy  élt  Pistoiá- 
ban  s  késő  vénségében  (nem  tudni  mikor)  halt 
meg.  Kamarazeneművei  a  leghíresebbek:  kettő- 
sei, hármasai  (1720.,  1743.  jelentek  meg). 

Clarias,  ágasharcsa  (áiiat),  a  harcsa-félék  csa- 
ládjába tartozó  halfaj,  melyre  jellemző,  hogy  a 
rendes  kopoltyukon  kívül  a  második  és  negyedik 
kopoltyuív  felső  részén  faalakuan  elágazó  já- 
rulékos kopoltyuja  van,  melynek  segítségével 
a  szárazon  is  tud  lélegzeni.  Ismertebb  fajok :  C. 
Lazera,  a  francia  Szudánban  él  s  a  vízmedencék 
kiszáradása  után  földalatti  lyukakba  vonul,  éjje- 
lenként azonban  előbújik  és  a  durravetések  kö- 
zött csatangol  zsákmány  után ;  1—2  m.  hosszú. 
Az  ángolnaharcsa  (C.  anguülaris  L.)  Egyiptom- 
ban a  Nílusban  él  sa  közönségesebb  és  gyakoribb 
halak  közé  tartozik,  előfordul  azonban  a  sekély 
csatornákban  és  mocsarakban  is,  melyek  áradás 
alkalmával  vízzel  telnek  meg.  Ha  ezek  kiszárad- 
nak, az  ángolnaharcsa  vándorlásnak  indul  s  úszói 
segítségével,  meg  testének  kígyószei-ü  mozdula- 
tával addig  halad  tovább  a  nedves  iszapon,  míg 
vízre  nem  akad ;  hossza  60  cm.  Húsát  a  szegé- 
nyebb néposztály  eszi. 

Clari den,  1.  Tödi. 

Clarigatío,  a  római  f  etialis  hangos  ós  ünne- 
pélyes felhívása  az  ellenséghez,  hogy  adjon  a  sér- 
tésért elégtételt,  illetőleg  kárpótlást,  mely  ha 
nem  adatik,  a  f  etialis  megteszi  a  hadüzenést.  Bír- 
ságolást is  jelent. 

Clarin,  spanyol  író,  1.  Alas. 

Clarino  (oL,  ejtsd:  kia— ),  régebben  így  ne- 
vezték a  magas  szóló-trombitát,  mely  csak  egy 
szűkebb  fúvóka  által  különbözött  a  mélyebb 
trombitától.  A  mai  trombiták  már  nem  mennek 
ilyen  magasra.  Az  orgonának  is  van  egy  regisz- 
tere, melyet  C.-nak  hívnak,  1.  Clairon. 

Clarissímns  vir  (lat.),  a  római  köztársa- 
ság idejében  a  szenátorok  címe,  a.  m.  igen  híres 
férfiú ;  később,  Diocletianus  és  Nagy  Konstantin 
idejében  (300  körül  Kr.  u.),  mikor  a  rangosztályo- 
kat császári  rendeletek  szabályozták,  azokat  ne- 
vezték viri  clarissiminek,  akik  a  harmadik  rang- 
osztályba tartoztak,  s  akiknek  ezt  a  rangot  (a 
clarissimatus)  a  császárok  adományozták. 

Clarit  (ásv.),  előfordul  Claia-bányában  Schap- 
bach  mellett  a  Schwarzwaldban ;  külön  ásvány- 
fajnak tartották,  de  Spencer  kimutatta,  hogy  az 
enargittal  azonos. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clark 


—     547 


Clarké 


Clark  (ejtsd:  kiark),  1.  Ádám,  angol  mémök, 
a  budapesti  lánchíd  építésének  vezetője  és  a 
budai  alagút  építő  főmérnöke,  szül.  Edinburgh- 
l)en  (Skóciában)  1811  aug.  14.,  megh.  Budán 
1866  jún.  23.  Magyarországba  Széchenyi  Ist- 
ván gr.  hozta  (1834),  megbízván  öt  a  Duna- 
szabályozáshoz Angliában  megrendelt  gépek  fel- 
jiUításával  és  a  gépmunka  vezetésével.  Minek- 
utána a  Vidra  nevű  kotrógépet  felállította  és 
működésbe  hozta,  visszatért  Angliába.  Midőn 
azután  Széchenyinek  végre  sikerült  a  lánchíd 
ügyét  dűlőre  vinnie,  a  híd  tervezője  (1839)  öt 
bízta  meg  az  építés  vezetésével,  minthogy  a  ter- 
vező főmérnök,  C.  Tiemey  William  (1.  C.  5.)  éven- 
kint  csak  néhány  hetet  tölthetett  Pesten.  C.  e  mű- 
ködési körében  oly  sok  jelét  adta  technikai  derék- 
ségének,  hogy  Széchenyi  István  gróf  őt  1847.  az 
országos  közlekedési  bizottsághoz  műszaki  ta- 
nácsiénak neveztette  ki  s  midőn  1848.  Széchenyi 
a  közmunkák  minisztere  lett,  e  minisztérium  mű- 
szaki tanácsosának  hívta  meg.  Midőn  Széchenyi 
a  nyilvános  szereplés  szinteréről  visszalépett,  C. 
is  leköszönt  hivataláról  és  a  magánéletbe  vonult 
vissza,  azonban  így  is  fontos  szerep  várt  reá.  Midőn 
ugyanis  C.  meghallotta, hogy  a  végső  szorultságba 
jutott  Hentzi  a  lánchidat  fel  akarja  robbantatni, 
megnyittatta  a  lánchíd  kamaráit  és  a  Dunát  ösz- 
Bzekötő  zsilipeket,  a  szivattyúkat  pedig  összetö- 
rette, hogj"  a  betódult  vizet  onnan  ki  ne  szivaty- 
tyuzhassák.  Mivel  a  híd  tulajdonképeni  Achilles- 
sarkaihoz,  a  lánckamrákhoz  nem  férkőzhettek, 
Hentzi  május  2-ikán  a  puskaporos  hordókat  ma- 
gára a  hídra  rakatta.  Azonban  a  hordók  fel- 
robbantása (május  21-én)  a  hídban  kevés  kárt 
tett ;  a  robbantás  nem  a  hidat,  hanem  a  puskapor 
felrobbantóját:  Alnoch  Alajos  ezredest  pusztította 
el.  Midőn  1849  július  havában  a  magyar  hadsereg 
visszavonult,  Dembinski  Henrik  akarta  alánehidat 
elpusztítani,  azonban  a  remek  alkotásról  C.  ezt 
a  bajt  is  elhárította. 

C.  a  lánchíd  építésének  befejezése  után  visz- 
szament  Londonba  agg  szüleihez,  hogy  fáradal- 
mait kipihenje,  azonban  nemsokára  visszatért 
Magyarországba.  Utolsó  nagy  műve  volt  a  budai 
alagút,  melynek  terveit  1852.  készítette  el ;  az 
alagútépítö-társaság  öt  is  bízta  meg  az  építés 
vezetésével.  C.  az  alagút  építésének  befejezte 
után  (1857)  már  csak  kisebb  építkezésekkel  fog- 
lalkozott és  egy-két  nagyobb  építkezésnél  a  fel- 
ügyelő tisztet  vállalta  el.  Azontúl  csak  családjának 
élt;  neje  Áldásy  Irma  volt,  kit  1855.  vett  nőül. 
Az  Áldásy-féle  vízivárosi  sírboltba  temették. 
Hátrahagyott  mimkája :  Einige  Worte  über  den 
Bau  der  Ofner-Pesther  Kettenbrücke  (Pest  1843). 

2.  C,  Alván,  nagyméretű  csillagászati  táv- 
csövek liíres  szerkesztője  s  készítője,  született 
Ashfleldben,  Massachusettsben  1804  máre.  8., 
megh.  1887  aug.  19.  Eleinte  rajzoló  s  arckép- 
festő  volt,  de  csakhamar  távcsövek  készítésével 
kezdett  foglalkozni.  Egy  47  cm.  nyílású  távcsövei, 
melyet  a  Misszisszippi  csillagda  számára  készí- 
tett, fedezte  fel  1861  jan.  31.  Sirius  állócsillag 
kísérőjét.  Két  fla  segítségével,  kik  közül  Alván 
Qraham  az  optikai,  John  a  mechanikai  munká- 
latokat vezette,  C.  addig  nem  ismert  nagyságú 
távcsövek  készítéséhez  látott.  C.    Washington 


számára  1873-ban  66,  újabban  Pulkowa  számára 
76,  és  a  kaliforniai  Lick  observatory  számára 
91  Vs  cm.-es  távcsöveket  készített.  Alván  Gra- 
hamC.  készítette  a  Chicago  melletti  Williamsbay- 
ben  levő  Yerkes- obszervatórium  102  cm.  nyílású 
távcsövét,  mely  a  legnagyobb  a  maga  nemében. 
A.  Graham  C.  1897  jún.  9.  halt  meg  New  York- 
ban. 

3.  C,  James,  sir,  angol  orvos,  szül.  Pindlater- 
ben  1788.,  megh.  1870.  Rómában  telepedett  le  sCo- 
burg  Lipót  herceggel  megismerkedve,  ennek  ud- 
vari orvosa  lett.  1826.  Londonba  költözött,  hol 
orvosi  művei  által  oly  hírre  tett  szert,  hogy 
1837-ben  Viktória  királynő  első  udvari  orvosává 
nevezte  ki.  Művei :  Medical  notes  on  climates, 
diseases,  hospitals,  and  medical  schools  in  Francé, 
Italy  and  Switzerland  etc ;  The  influence  of  cli- 
mate  in  the  prevention  and  cure  of  chronic  disea- 
ses, more  particulary  of  the  chest  and  digestive 
organs ;  stb. 

4.  C,  Latim£r,  szül.  Great  Marlowban  (Anglia) 
1822.,  megh.  Londonban  1898  okt.  29.  Nevét  első 
sorban  az  elektromos  telegráf- vezetékek,  kábe- 
lek 8  ezek  szigetelése  körül  szerzett  tapasztalatai 
és  újításai,  továbbá  a  pneumatikus  posta  eszméje 
(1854)  tették  ismertté.  Mint  a  C,  Fordé  &  Co.  cég- 
főnöke  kb.  50,000  angol  mérföldnyi  kábel  fekteté- 
sét ellenőrizte  és  vezette ;  az  e  munkálatokra,  va- 
lamint a  guttapercha  kábelek  szigetelésére  vo- 
natkozó kísérletéről  szóló  közleményeknek  a  mű- 
szaki világ  nagy  hasznát  vette.  Az  elektrotech- 
nikai laboratóriumokban  jelenleg  általános  hasz- 
nálatban van  a  C.  nevét  viselő,  tőle  összeállított 
normMelem  (l.o.),  mely  állandóságánál  ós  egy- 
szerűségénél fogva  a  hasonló  célra  szerkesztett 
elemeket  messze  fölülmúlja. 

5.  C,  Tierrmi  William,  angol  vízépítő  és  a 
budapesti  lánchíd  tervezője,  a  XVIII.  sz.  végén 
Angliában  született,  megh.  1852.  Midőn  Széchenyi 
István  gróf  a  budapesti  állóhíd  dolgában  Andrássy 
György  gróffal  Angliába  utazott,  őt  is  felkeresték, 
mint  már  akkor  hímeves  szakembert  s  nagy  hi- 
dak (hammersmithi  Temze-híd)  építőjét.  Midőn 
azután  a  lánchíd  építése  elhatározott  dologgá 
lett,  a  vállalat  élén  álló  Széchenyi  István  gr.  és 
Sina  György  báró  1838.  öt  bizták  meg  a  tervek 
elkészítésével  és  az  építő  munkák  főigazgatásá- 
val.  C.  a  tervet  el  is  készítette,  de  mivel  hazájából 
nagy  elfoglaltsága  miatt  hosszú  időre  el  nem  tá- 
vozhatott, helyetteséül  C.  Ádám  (1.  C.  1.)  mérnököt 
nevezte  ki.  A  híd  építését  1840.  kezdték  el  és  1849. 
fejezték  be.  A  lánchídról  kiadott  munkájának  címe: 
On  account  with  Illustrations  of  the  suspension 
bridge,  across  the  River  Danube,  uniting  Pesth 
with  Buda  and  the  adjacent  Country.  By  William 
Tiemey  C.  (London  1852—53). 

Clarké  (ejtsd :  kiark),  1.  Gowden  Mary,  angol 
írónő,  szül.  Londonban  1809  jún.  22.,  mégh.  Ge- 
novában 1898  jan.  12.  1828-ban  férjhez  ment 
Charles  Cowden  C.  íróhoz  (megh.  1877  már.  13.), 
kivel  sok  ideig  Olaszországban  élt.  LegfontosaW) 
munkái :  Complete  concordance  of  Shakespeare 
1845),melyen  16  évig  dolgozott;  The  Shakespeare- 
key  (1897);  The  girlhood  of  Shakespeare's  heroi- 
nes(1850);  kiadta  Shakespeare  műveit.  Novel- 
láin kívül  írt  egy  terjedelmes  önéletrajzot  is. 


Amely  8IÓ  C  Alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


35* 


Clarké 


548 


Clarkla 


2.  C,  Edward,  sir,  angol  politikus  és  jogász, 
szül.  Londonban  1841  febr.  15. 1859-ben  az  indiai 
hivatalba  lépett  be,  de  ezt  1860.  otthagyta  és 
jogot  tanult.  1864-ben  ügyvéd  lett  és  minta  Mor- 
ning  Herald  és  Standard  parlamenti  tudósítója  is 
működött.  1880  ban  igazságügyi  tanácsos  (Queen's 
Counsel)  és  ugyanabban  az  évben  képviselő  is 
lett.  1886— 92-ig  Salisbury  második  minisztériu- 
mában Solicitor  generál  volt.  Mint  képviselő  1899. 
a  kormány  délafrikai  politikáját  és  a  búr  háborút 
erősen  támadta,  miért  is  választói  bizalmát  el- 
vesztette, úgy  hogy  megbízatásáról  is  lemondott. 
C.  Anglia  egyik  első  jogásza ;  politikai  és  törvény- 
széki beszédei  3  kötetben  jelentek  meg  (London 
1890.,  1894  és  1900). 

3.  C.,  Edward  Dániel,  utazó  és  mineralógus 
szül.  Willingtonben,  Angliában  1769  jún.  5.,  megh. 
1822  márc.  9.  Londonban.  1791-ben  kezdett  utaz- 
gatni és  Európa  nagy  részét  bejárta ;  volt  a  doni 
kozákoknál,  Krímben,  Kis-Ázsíában,  Szíriában, 
Egyiptomban  ós  Görögországban,  Magyarorszá- 
gon. 1802-ben  Parison  át  tért  vissza  hazájába.  Ott 
évekig  pap  volt  Harltonban,  1807.  ásványtant 
adott  elő  Cambridgeben,  1817  u.  o.  alkönyvtá- 
rossá  lett.  Útleírása  Travels  in  various  countries 
of  Európa,  Asia  and  Africa  (11  köt.)  1819—24. 
jelent  meg. 

4.  C,  Henri  Jacques  Guillaume,  hüneburgi 
gróf  és  feltrei  herceg,  francia  marsall  és  paii', 
szül.  Landreciesben  1765  okt.  17.,  megh.  1818 
okt.  28.  Neuvüleben.  Katona  lett  és  1793  óta  részt 
vett  számos  hadjáratban.  1795-ben  ugyan  mint 
« gyanús  nemest»  elfogták,  de  kiszabadult  és 
Camot  hadügyminiszter  a  topográfiai  liivatal  fő- 
nökévé nevezte  ki.  A  direktórium  Olaszországba 
küldötte  azzal  a  titkos  megbízással,  hogy  Bona- 
parte tábornokot  ellenőrizze.  C.  és  Bonaparte 
azonban  csakhamar  megértették  egymást  és  0. 
csak  oly  értesítéseket  küldött  Parisba,  melyeket 
a  tábornok  előbb  átolvasott.  Miután  az  etruriai 
királynál  három  évig  követ  volt.  Napóleon  állam- 
tanácsossá és  a  császári  hadügyi  és  tengerészeti 
kabinet  titkárává  nevezte  ki.  1805-ben  Bécs, 
1806.  Erfurt  s  azután  Berlin  kormányzója  volt. 
1807-ben  hadügyminiszterré  lett,  mely  állásban 
kérlelhetetlen  szigorral  működött.  1809.  Napó- 
leon C-nek  a  feltrei  hercegi  címet  adományozta. 
Napóleon  bukásakor  C.  hűtlennek  bizonyult,  ami- 
ért azután  XVIIL  Lajos  paír-ré  nevezte  ki.  Midőn 
Napóleon  Elbáról  visszatért.  C-t  tették  meg  had- 
ügyminiszterré ;  de  Napóleon  közeledésének  hí- 
rére a  királlyal  együtt  Gentbe  menekült.  A 
restauráció  után  Lajos  újból  megbízta  a  hadügy- 
minisztérium vezetésével,  továbbá  marsallá  ne- 
vezte ki. 

5.  C,  Hyde,  angol  mérnök  és  író,  szül.  Lon- 
donban 1815.,  megh.  u.  o.  1895  márc.  1.  Mint 
mérnök,  sok  szakmunkát  írt  és  ezenkívül  fog- 
lalkozott nyelvészettel,  etnográfiával,  mitológiá- 
val és  nemzetgazdaságtannal  is.  Bennünket  ér- 
deklő munkája :  On  the  Turkish  survey  of  Hun- 
gary (1888). 

6.  C,  Jakőb  Augustus  Lockhart,  angol  or- 
vos, szül.  Londonban  1817.,  megh.  1880  jan.  25. 
Nagyszámú,  a  hisztológia  és  fiziológia  terén  mozgó 
dolgozatai  különösen  a  nagy  agy  és  a  gerinc- 


agy szerkezetére  ós  funkcióira  vonatkoznak.  Élete 
utolsó  éveiben  a  központi  idegrendszer  patológiá- 
jával is  foglalkozott.  Az  ő  nevéről  nevezték  el  a 
gerineagy  ganglionsejtjeinek  egy  csoportját,  ame- 
lyek az  alsó  mell-  és  felső  lágyékvelőben  feküsz- 
nek,  C.-oszlop-nak  (pasterior  vesieular  column 
of  C). 

7.  C,  James  Freeman,  északamerikai  unitárius 
lelkész, szül.  Hannoverben  (New-Hampshire)  1810 
ápr.  4.,  megh.  1888  jún.  8.  Hét  éven  át  lelkész 
volt  Louisvilleben  (Kentucky),  ahol  a  Western 
Messenger  c.  folyóh-atot  adta  ki.  1840-ben  Bos- 
tonban hitközséget  alapított,  melynek  lelkésze 
lett.  Művei :  Christian  doctrine  of  forgiveness  (5. 
kiad.  1879) ;  Christian  doctrine  of  prayer  (8.  kiad. 
1874);  Orthodoxy,  its  truths  and  errors  (1856. 
12.  kiad.  1878) ;  Steps  of  belief  (1870,  6.  kiad. 
1876);  Ten  great  religions  (1871—1881,  2  köt.): 
Common  sense  in  religion  (1873) ;  Essentials  and 
non-essentials  in  rehgion  (1878) ;  Exotics  (1875) ; 
Memóriái  and  biographical  sketches  (Boston  1878) ; 
The  life  and  times  of  Jesus  as  related  by  Tho- 
mas  Didymus  (1897);  Ninetenth  century  ques- 
tions  (1897),  érdekes  értekezések  Shakespeareről, 
Rousseauról,  W.  B.  Channingról  stb.  Önéletrajzát 
kiadta  Halé  (1891  Boston). 

8.  C.,  Sámuel,  angol  filozófus  és  teológus,  szül. 
Norwichban  1675  okt.  11.,  megh.  1729  máj.  17. 
1691  óta  Cambridgeben  filozófiai,  teológiai  és  filo- 
lógiai tanulmányokat  végzett.  1704.  és  1705. 
meghívták  a  Boyle  Róbert  által  alapított,  a  ter- 
mészetes ós  kinyilatkoztatott  vallás  legfontosabb 
alaptételeinek  megvitatását  és  bebizonyítását 
célzó  felolvasások  tartására.  Ezen  felolvasásai- 
ban, melyek  három  kötetben  láttak  napvilágot, 
a  természetes  v.  észvallás  új  megokolására  törek- 
szik, szemben  a  panteizmussal  és  az  ateizmussal, 
miáltal  feje  lett  az  angol  teológiában  a  raciona- 
lista áramlatnak.  Egy  másik  föművóben  a  termé- 
szetes morál  megokolására  törekszik  s  általa  az 
angol  (és  a  skót)  moráliskola  előharcosa  lett.  Midőn 
azonban  kimondotta  a  tételt,  hogy  a  szentírásban 
semmi  sincs,  ami  az  ésszel  ellenkeznék,  az  ortodox 
angol  papság  eretnekség  gyanújába  fogta  és  The 
scripture  doctrine  of  the  trinity  (London  1712, 
1719)  című,  árián  színezetű  könyve  miatt  a  kir. 
kabinet-lelkészek  sorából  is  kitörülte.  Hírét  főleg 
Leibniz-cal  folytatott  s  be  nem  fejezett  harca  ala- 
pította meg.  Az  ide  vonatkozó  iratok :  A  coUec- 
tion  of  papers,  which  passed  between  Leibniz  and 
C  (először  London  1717,  franc.  Amsterdam  1719 
és  1740)  cím  alatt  jelentek  meg.  Filozófiai  müvei- 
nek egy  kiadása  Londonban  jelent  meg  1732—42, 
4  kötetben.  V.  ö.  Zimmermann  R.,  C  Sámuel  élete 
és  tanai  (Bécs  1870). 

Clarke-féle  oszlop,  1.  Gerincvelő. 

Clark-elem,  1.  Normálelem. 

Clarke's  Fork  vagy  Flathead,  700  km.  hosszú 
mellékfolyója  a  Kolumbiának  a  Rocky  Mountains- 
ben.  A  Flathead  és  Bitter-Root  összefolyásából 
keletkezik,  átszeli  a  szép  Kalispelm-tavat  (636 
m.  magas),  fölveszi  a  Vermiilont  és  a  Sheperd- 
erődnél,  brit  területen  ömlik  a  Kolumbiába. 

Clarkia  Pursh  (növ.),  az  Oenotheraceaeíjjiget- 
szépefélék)családgénusza,  melynek  5  faja  Észak- 
Amerika  Ny.-i  részén  honos.  A  G.  elegáns  hmá\. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clarksburg 


549     — 


Classis 


szára  5  dm.  magas,  zöldes  rózsapiros ;  levele  to- 
jásdad, fogas,  kékes-zöld,  sima,  virága  a  levelek 
Tövében  magános,  lila  vagy  halvány-rózsaszín.  A 
C.  pulchella  Pursh  virága  bíborszín,  mint  az 
előbbinek  is,  számos  fajváltozéka,  söt  teljes 
alakja  is  van.  Nálunk  mindkettőt  ültetik. 

Clarksburg,  az  északamerikai  West  Virginia 
Han'ison  kerületének  székhelye,  élénk  szénbányá- 
szattal és  virágzó  gyáriparral,  (i9oo)  4050  lak. 

Clarksville,  város  Tennessee  északamerikai 
ii  Hámban,  Montgomery  countyban,  a  Cumberland 
jjaitján,  vas-  és  ércbányászattal,  élénk  dohány- 
kereskedelemmel, (1900)  9431  lak. 

Clarone,  1.  Kajla-kürt. 

Clary-Aldringen  (Glary  und  Aldringen),  osz- 
trák és  cseh  hercegi  család.  Törzsatyja  Clary 
Bernhard  Firenzéből  vándorolt  be  s  1363.  kapta 
IV.  Károly  császártól  az  indigenátust  Tirolban.  A 
cseh  felkelés  leveretése  után  1623.  Clary  Franz 
Csehországban  terjedelmes  birtokot  vásárolt  össze 
potom  áron  és  1625.  birodalmi  báró  lett.  Fia  Hie- 
ronymus,  szül.  1610.,  császári  tábornok,  Aldrin- 
gen Annával  kötött  házassága  révén  az  Aldringen 
család  címeit  és  vagj'onát  örökölte  s  1666.  grófi 
rangot  nyert  (megh.  1671.).  Dédunokája  Franz 
Wenzel  1767.  II.  József  császártól  a  birodalmi 
hercegséget  kapta.  B  hercegi  ágból  kitűntek 
Leopold  (szül.  Prágában  1736.,  megh.  Bécsben 
1800  nov.  23.)  mint  jogász,  államférfiú  és  törté- 
netíró, és  Kari  Josef  {szül.  Bécsben  1777  dec.  2., 
megh.  u.  0.  1831  máj.  31.)  mint  az  irodalom  és 
művészet  pártolója.  A  család  jelenlegi  feje  Gar- 
los  herceg,  ki  1844  ápr.  S.Bécsben  szül.,  Bdmund 
Moritz  herceg  légid,  fia,  az  urakházának  tagja 
(megh.  1894.),  Carlos  id.  öccse,  Siegfried  gróf 
(szül.  1848)  a  diplomáciai  pályáin  működik.  Car- 
los herceg  ifj.  öccse,  Manfréd  gróf,  osztrák  ál- 
lamférfi, szül.  Bécsben  1852  máj.  30.  A  köz- 
igazgatási pályán  működött.  1896-ban  Sziléziá- 
nak,  1898.  Stiriának  lett  helytartója.  1899  okt. 
2.  a  császár  kinevezte  földmívelósügyi  minisz- 
terré, megbízván  öt  egyúttal  a  minisztertanács- 
ban való  elnökléssel.  Új  nyelvrendeletek  kidolgo- 
zása volt  a  feladata  s  hogy  a  birodalmi  gyűlést 
egybehívja,  megint  munkaképessé  tegye  és  a 
magj'ar  kiegyezés  elfogadására  rávegye,  amiben 
azonban  a  csehek  obstrukciója  megakadályozta. 
Ez  okból  1899  dec.  22.  lemondott  és  visszament 
Stiriába  helytartónak. 

Clary  wíne  (növ.),  1.  Salvia. 

Clason,  Sámuel,  svéd  történetíró  és  politikus, 
szül.  1867  jún.  23.  Upsalában.  1895-ben  u.  o.  ma- 
gántanár lett,  1904  óta  rendes  tanár,  1906  óta 
pedig  az  első  kamrának  konzervatív  tagja.  Mun- 
kái :  Till  reduktionens  förliistoria  (Upsala  1895); 
Historisk  redogörelse  för  unionsfragans  tidigare 
skeden  (Stockholm  1898) ;  ür  konung  Gustaf  II. 
Adolfs  skrifter  (1898);  Axel  Oxenstiernas  bref 
1625—1627  (1900);  Studier  öfver  arkivvásendet 
i  utlandet  (1902). 

Clasp  (ang.,  ejtsd:  kieszp),  az  ang.,  francia  s  több 
más  állam  hadseregeiben  az  emlék-  és  érdemér- 
mekszalagjaira alkalmazott  keskeny  szalagidomú 
fém  boglár,  melyen  azon  hadjáratok  évszáma,  vagy 
azon  csatatér  neve  olvasható,  amely  hadjáratban 
vagy  csatában  való  részvételéért  vagy  kitűnő  mű- 


ködéséért az  illető  ezt  az  emlék-  vagy  érdemérmet 
kapta. 

Classe  intermédiaire  (franc).  A  bécsi 
rangsorozat  szerint  a  miniszterrezidensek  (1.  o.) 
a  chargé  d'affaires-ekkel  (1.  o)  egyenlő  rangsor- 
ban voltak.  Az  aacheni  jegyzőkönyv  szerint  azon- 
ban a  miniszterrezidensek  külön  rangosztályt. 
C-t  alkotnak,  feltéve,  hogy  az  elfogadó  állam 
fejénél  vannak  akkreditálva.  L.  Követek. 

Classen,  1.  Alexander,  német  kémiku.s,  szül. 
1843  ápr.  13.  Aachenben.  1862-ig  Giessenben  és 
Berlinben  tanult.  1865-ben  Sonnenschein  mellett 
Berlinben  tanársegéd ;  1879.  az  aacheni  műegye- 
temen az  analitikai  kémia  tanára ;  1882.  az  an- 
organikus kémia  tanára  és  az  anorg.  kémiai  labo- 
ratórium igazgatója;  1894-től  az  elektrokémia 
tanára  is  és  az  elektrokémiai  laboratórium  igaz- 
gatója. Számos  analitikai  módszert  dolgozott  ki 
ós  az  elektroanalitikai  eljárások  megalapítójának 
tekinthető.  Pontosabb  munkái :  Quantitative  che- 
mische  Analyse  durch  Blectrolyse  (4.  kiad.  1897); 
Handbuch  d.  anal.  Chemie.  Lehrb.  d.  anorg.  Chemie 
(Roscoeval,  2  köt.  1897) ;  Ausgewahlte  Methoden 
d.  anal.  Chemie  (1901—03,  2  köt.).  Átdolgozta 
Mohr,  Lehrb.  d.  chem.-anal.  Titriermethode  c. 
munka  7.  kiadását. 

2.  C,  Johannes,  német  filológus,  szül.  Ham- 
burgban 1805  nov.  21.,  megh.  u.  o.  1891  aug.31. 
Lipcsében  és  Bonnban  tanult,  1829.  bonni  magán- 
tanár, 1832.  a  berlini  joachimstali  gimnázium 
tanára,  majd  lübecki,  m.-frankfurti,  hamburgi 
tanár  és  igazgató.  Fő  munkája  Thukydides  kiváló 
jegyzetes  kiadása  (Berlin  1862—78,  8  köt.).  Ren- 
dezte Niebuhr  római  történetének  3.  kötetét,  meg- 
írta Niebuhr  életrajzát  (Gotha  1876),  kiadta 
Theophanest  (Corpus  histor.Byzant.)  s  finom  meg- 
figyeléseken alapuló  művet  írt  a  homerosi  nyelv- 
használatról (Beobachtungen  űber  den  Homer. 
Sprachgebrauch,  Frankfurt  1867).  V.  ö.  Schultess, 
Johannes  C.  (Hamburg  1892). 

Classiarii,  a  római  hajóhad  legénysége,  me- 
lyet a  szegény  polgárok  és  felszabadított  rab- 
szolgák közül  soroztak,  rang  és  zsold  dolgában 
alacsonyabbak  a  légió  katonáinál.  A  császári  kor- 
ban a  ravennai  és  misenumi  hadikikötők  legény- 
ségének egy  részét  Rómába  rendelték  s  ott  a  szín- 
házak vitorlákkal  való  befödésének  végzésére 
alkalmazták. 

Classici  auctores  v.  autores,  1.  Klasszikus 
és  Klasszicizmus. 

Classicum  (lat.),  a  római  hadseregben  a  tu- 
bákkal és  a  kűi"tökkel  adott  csatajel,  amelyre 
a  csapatok  támadólag  nyomultak  előre ;  a  comitia 
centuriata  összehívásánál  is  ezt  a  jelet  használ- 
ták. L.  még  Conclamatio. 

Classicns,  1.  Klasszikus  és  Klasszicizmus. 

Classicus,  Július,  a  germán  trevirek  főnöke, 
sokáig  a  rómaiak  szolgálatában  állott,  azonban 
Kr.  u.  70.  a  bataviai  Civilis  (1.  o.)  ösztönzésére 
szintén  támogatta  azt  a  törekvést,  mely  Galliát 
Rómától  független  országnak  akarta  megtenni. 
Petilius  Cerialis  azonban  e  törekvéseknek  véget 
vetett. 

Classis  (lat.)  a.  m.  osztály,  hadsereg,  hajóhad. 
A  római  hajóhad  rendesen  2  részből  állt,  a  tulaj- 
donképeni  hadihajókból,  naves  longae  és  az  eze- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Classis 


550    — 


Claudia 


ket  követő  teherhajókból,  iiaves  onerarii.  Hadi- 
hajóul leggyakrabban  a  navis  triremis-t  (1.  az 
ábrát),  a  háromevezöst,  használták.  —  G.  állat- 
tani értelemben  1.  Rendszer ;  növénytani  érte- 
lemben 1.  Növényrendszertan. 


Navis  triremis. 

Classis  (Portus  Classis),  az  Adriai-tengeri 
hadiflotta  számára  Augustustól  Ravennában  épí- 
tett hadikikötö,  melynek  nevét  a  ravennai  (I.  o.) 
Sant'  ApoUinare  in  Classe  templom  megőrizte, 

Clathropterís  Brngt.  (növ.),  a  harasztfélék 
kihalt  génusza.  Valószínűleg  a  Polypodiaeeae 
családba  tartozik.  Levélmaradványai  Európa  szá- 
mos helyén  kerültek  elö  a  rhaetböl  és  alsó-liasz 
rétegekből.  Egyetlen,  határozott  faja  a  C.  platy- 
phylla  Brngt. 

Clatlirulina,  rácsos  állatka,  a  napállalkák 
(Heliozoa)  rendjébe  tartozó  véglény-nem.  L.  Nap- 
állatkák. 

Clathrus  Micheli  (növ.),  a  Pöfeteggombák 
génusza.  A  G.  cancellatus  Tournef .  feltűnő  gomba, 
melyet  az  élénkpiros  színű  rácsos  szerkezet  jelle- 
mez, amely  a  külső  burok  leválása  után  előtűnik, 
A  Földközi-tenger  mellékén  terem.  Nálunk  Zengg 
mellett. 

Clandatur  (lat.)  a.  m.  be  kell  zárni ! 

Claude  (ejtsd:  klód),  1,  Jean,  francia  teológus, 
szül.  Dél-Franciaországban  1619.,  megh.  1687. 
Hágában.  Parisban  apologetikai  művei,  főleg 
pedig  Défense  de  la  réformation  (Rouen  1673,  4 
köt.)  ctmü  műve  által  jelentékeny  névre  tett 
szert  s  1666  óta  a  Paris  melletti  Charentonban 
nyert  lelkészi  állást.  A  nantesi  ediktum  megszün- 
tetésével Franciaországot  24  óra  alatt  el  kellett 
hagynia,  ekkor  Hágába  ment,  ahol  a  Plaintes  des 
protestantes  cru  ellement  opprimés  dans  le  royaume 
de  Francé  (Köln  1686)  című  művét  írta.  Össze- 
gyűjtött munkái:  Oeuvres  posthumes  de  J.  C. 
(Amsterdam  1688,  5  köt.)  címen  jelentek  meg. 

2.  C,  Michel,  1.  Glodion. 

Claude  de  Francé,  1.  Glaudia. 

Claude  Lorrain  (tkp.  Claude  Gellée  v.  Gelée), 
francia  festő,  szül.  Chamagneban,  Lotharingiában 
(innen  mellékneve)  1600.,  megh.  1681  nov.  21. 
Fiatalon  Rómába  került,  itt  Tassi  Agostinónak 
volt  tanítványa  és  egész  életét,  rövid  megszakí- 
tásokkal, Rómában  töltötte.  Művészetének  fejlő- 
désére az  olasz  és  németalföldi  művészet  gyako- 
rolt befolyást,  de  C.  tájképei  a  természet  teljesen 
egyéni  felfogását  tükröztetik  vissza.  Motívumait 


különösen  a  római  Campagna  beható  tanulmá- 
nyozásából merítette,  de  a  természetből  nyert 
motívumokkal  szabadon  bánik  el  és  tudatosan 
rendezi  el  őket.  így  keletkeznek  ideális  tájképei, 
melyek  a  tájképfestés  történetére  igen  nagy  be- 
folyással voltak.  Egységes,  heroikus,  gyakran 
idilli  hangulat  foglalja  egybe  a  képek  elemeit : 
facsoportokat,  romokat,  antik  templomokat,  palo- 
tákat. Igen  szereti  a  mély  perspektívákat,  a  ten- 
gert, melynek  előterét  épületekkel  díszített,  moz- 
galmas kikötő  foglalja  el.  A  tájképek  keretében 
fellépő  kis  alakok,  csoportok  többnyire  mitológiai 
vagy  bibliai  jellegűek,  néha  csakis  a  táj  élénkí- 
tésére szolgálnak.  Az  a  nagyszerű,  hol  mélysé- 
gesen komoly,  hol  derült  felfogás,  amely  C.  táj- 
képein visszatükröződik,  a  fény  fontos  szerepében 
találja  megkapó  kifejezését.  Képemek  egy  részén 
a  ragyogó,  izzó  napfény  árasztja  szét  aranyos 
sugarait,  míg  kivált  későbbi  képeit  mérsékeltebb, 
finomabb,  ezüstös  fény  jellemzi.  Műveinek  hite- 
lesítésére maga  C.  200  tollrajzból  álló  sorozatot 
készített :  a  híres  Liber  Veritatis,  mely  Chatt- 
worthban  Devonshire  herceg  birtokában  van, 
1774—77.  Earlom  rézmetszetei  reprodukciójában 
is  megjelent.  Festményeinek  nagy  sorozatából 
különösen  jellemzők :  a  párisi  Louvreban  a  Forum 
Romanum,  Tengeri  kikötők  különböző  világítás- 
ban ;  Dávid  királlyá  avatása ;  Odysseus  és  Chry- 
seis ;  a  londoni  Nat.  Galleryben  a  Tengeri  kikötő ; 
Sába  királynője ;  a  müncheni  Alté  Pinakothek- 
ben  Hágár  elűzetése ;  a  szentpétervári  Bremitage- 
ban  négy  híres  tájkép,  bibliai  staffagezsal,  reg- 
geli, déli,  esti  és  éjjeli  hangulatban  ;  a  drezdai 
képtárban  Akis  és  Galatea,  Menekülés  Egyip- 
tomba ;  a  Palazzo  Doriában  Rómában  Izsák  és  Re- 
bekka  (a  Malom) ;  a  londoni  Buckingham  Palace- 
ban  Európa  elrablása ;  a  Bridgewater  képtárban 
az  Égő  csipkebokor;  Napfényes  kikötő stb. Külö- 
nösen jól  van  képviselve  angol  magángyűjtemé- 
nyekben. Jellemző  müve  a  budapesti  Szépművé- 
szeti Múzeumban  lévő  szép  képe  is :  Villa  a  ró- 
mai Campagnában  {l.  aképmelléklefet).  C.  földijé- 
nek, Callotnak  hatása  alatt  grafikával  is  foglal- 
kozott. 27  hiteles  rézkarca  különösen  a  nap  egyes 
szakainak  költői,  hangulatos  ábrázolásával  tűnik 
ki.  V.  ö.  Pattison,  C,  sa  vie  et  ses  oeuvres  (Paris 
1884) ;  Bouyer,  C.  (u.  o.  é.  n.). 

Claude  os,  aperi  oculos,  latin  közmon- 
dás, a.  m.  fogd  be  a  szád  s  nyisd  ki  a  szemed ;  azaz 
láss,  de  hallgass. 

Claudetit  (ásv.),  az  egyik  módosulata  az  ar- 
zénoxiduak  (As^Og),  a  másik  az  arzenit  ritkább 
ennél;  kristályait  régebben  rombos  rendszer- 
belinek tartották,  azonban  egy  hajlásúnak.  So- 
káig csakis  Portugáliából  (San-Domingo  bányák) 
volt  ismeretes.  1887-ben  nálunk  Szomolnokon  is 
találták  (Szabó  J.,  C.  Szomolnokról.  Földtani 
Közlöny  1877).  Kohótermények  között  Freiberg- 
ből  is  ismeretes,  valamint  nedves  úton  is  előáUí- 
tották. 

Claudia  (Claude  de  Francé),  XU.  Lajos  ós 
bretagnei  Anna  leánya,  angoulémei  Ferenc  trón- 
örökös (utóbb  I.  Ferenc  kh-ály)  felesége,  szül.  1499 
okt.  14.,  megh.  1524.  Okosságával  és  modorával 
nagy  befolyással  volt  férjére ;  a  nép  pedig  csak 
a  jó  királynénak  nevezte.  Egy  szilvafajt  is  nevez- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


i 


i 


-o  P 

Cd  í^ 

N 


>   ? 


Ciaudia  grens 


551 


Claudius 


tek  el  nevéről,  a  Reine  claude-ot  (1.  o.).  Fiai  közül 
II.  Henrik  1574.  került  a  trónra.  V.  ö.  Claude  de 
Francé  (Paris  1892). 

Ciaudia  gens  (lat.),  1.  Claudiusok. 

Claudiauuiu  senatus  consultuiu.  Clau- 
dius császár  iiulitványára  kelt  tanácsvégzés,  mely 
szerint  a  polgárnő,  ha  idegen  rabszolgával  él 
<contubernium)  s  megintés  után  se  hagyja  abba 
az  együttélést,  a  rabszolga  gazdájának  rabnőjévé 
válik. 

Claudianu8,l.Cíaí<áÍM6í,az  «utol8Ó»római  költő, 
szül.  Alexandriában  Kr.  u.  365  táján.  A  század 
végén  Rómába  kerülvén,  a  vandal  Stilicho  kegyét 
megnyerte,  fontos  hivatalokat  viselt.  Honorius- 
nak  udvari  költője  lett  s  a  Traianus  fórumán  még 
életében  szobrot  kapott.  Áradozó  dicséreteket 
zengett  Stilichóról,  Honoriusról,  dagályos  eposzo- 
kat diadalaikról,  nászéneket  Honoriusnak  és  Sti- 
licho leányának,  Mariának  egybekeléséről,  ellen- 
ben maró  gúnnyal  gyalázta  a  keletrómai  minisz- 
tereket, Ruflnust  és  utódját,  az  eunuchus  Butro- 
piust.  Mmd  e  költeményeket,  melyek  a  kor  törté- 
netére nézve  igen  fontos,  bár  kritikával  haszná- 
landó források,  kiadta  Jeep  (Leipzig  1876—79, 
2  köt.)  ós  Birt  a  Monumenta  Germ.  X.  köteté- 
ben. Legbecsesebb  befejezetlen  mitológiai  tárgyú 
eposza:  Proserpina  elrablása  (De  raptu  Pro- 
serpinae).  Görög  nyelven  egy  Gigán  tomachiát  is 
írt,  valamint  latin  és  görög  epigrammákat. 

2.  C  Ecdicius  Mamertus,  élt  az  V.  század- 
ban. Meghalt  470—474  körül  Vienneben.  Klasz- 
szikus  műveltségű,  tudós,  jámbor  férfiú,  költő 
bölcsész  és  teológus.  Vannak,  kik  neki  tulajdo- 
nítják a  feketevasárnapi  offlciumban  lévő :  Pange 
liugua  gloriosi  lauream  certaminis  című  szép 
himnuszt.  Legfontosabb  munkája :  Libri  trés  de 
fitatu  animao.  (Kiad.  Engelbrecht,  Wien  1885 ) 

Ciaudia  Procula,  szent ;  állítólag  Pilátus  je- 
ruzsálemi római  helytartó  neje  lett  volna. 

Clandicantes  (lat.),  a  kalixtinusok  (1.  o.) 
mellékneve. 

Claudícatiu  (lat.)  a.  m.  sántítás,  tökéletlen- 
ség ;  verstis  daudicans,  sántikáló  vers. 

Claudicatio  íntermittens  (lat.,  dyshasia 
intermütenfi),  időszakos  sántítás,  mely  a  lábszár 
verőereinek  elmeszesedését  szokta  kisérni. 

Claodicatio  spontanea  (lat.),  önkéntes 
sántítás  ;  a  sántításnak  az  a  formája,  mely  csípő- 
izületi gyuladás  kezdeti  szakaszában  észlelhető 
és  a  végtag  kímélésében  leli  magyarázatát.  L. 
Csípőizületi  gyuladás. 

Claudiopoíis,  1.  Kolozsvár  latin  ne  ve.-  2.(7., 
Bithynia  városa,  melyet  régebben  Bithyniumnak 
(I.  0.)  neveztek;  Antiuoosnak  (1.  o.),  Hadrianus 
császár  kedvencének  szülőhelye. 

Claudius,  1.  a  negyedik  római  császár  (Kr.  u. 
41  —54),  teljes  nevén  :  Tiberius  C.  Nero  Genna- 
nicus,  Augiistus  mostoha  fiának,  Drusus  Germa- 
nicusnak  ós  Antóniának  fia,  Tiberius  császárnak 
unokaöccse,  szül.  Kr.u.  10.  Lugdunumban  (Lyon). 
Gyenge  szellemi  tehetsége  miatt  Tiberius  mel- 
lőzte, csak  Caligula  emelte  magas  móltóságokba, 
8  halála  után  a  prétoriánusok  az  egykor  ünne- 
pelt Germanicusnak  a  fiát  császárrá  kiáltották 
ki,  mit  a  szenátus  kénytelen  volt  jóváhagyni. 
Minthog>'  nem  uralkodásra  nevelték,  ifjúságát 


irodalmi  ós  jogi  tanulmányokban  töltötte  el,  me- 
lyek iránt  később  is  érdeklődött,  egynéhány  tör- 
téneti munkát  ki  is  adott,  a  római  írást  pedig 
három  betűvel  akarta  szaporítani,  de  reformja 
halálával  kudarcot  vallott.  Kormányzása  kezdet- 
ben biztató  volt,  de  ügyetlen  modora,  erőtlen 
teste  és  jellembeli  gyöngesége  miatt  csakhamar 
szabadosai  (Narkissos  és  Pallas)  meg  feleségei 
ragadták  magukhoz  Rómában  a  hatalmat.  Har- 
madik neje,  Messalina  (l.  o.)  erkölcstelen  életét 
egyideig  egykedvűen  tűrte  ;  kivégzése  után  még 
rosszabb  hatással  volt  rá  a  kegyetlen  és  uralomra 
vágyó  unokahúga,  Agrippina  (1.  o.),  kit  49.  tett 
nejévé,  első  férjétől  származó  Nero  fiát  pedig 
adoptálta.  De  mivel  Agrippina  félt,  hogy  C.  ha- 
lála után  nem  Nero,  hanem  Britannicus  lesz  a 
trónon  utóda,  a  császárt  megmérgezte,  C.  uralma 
különben  nem  volt  eredménytelen.  Építkezései 
közül  kiváltak  vízvezetéke  (aqua  Ciaudia)  és  az 
ostiai  kikötő.  Külső  politikája  is  sikeres  volt ; 
alatta  lett  Mauretania  római  provinciává;  mi- 
vel pedig  a  galliai  lázongásokat  csak  Britannia 
leigázásával  lehetett  megszűntetni,  itt  nagy  te- 
rületet hódítottak  meg  légiói.  Szobra  sok  nagyobb 
múzeumban  látható. 

2.  II.  G.  (Marcus  Aurelius  C.  Gothicus),róma.i 
császár  Kr.  u.  268— 270-ig.  Mint  illír  eredetű  bá- 
tor katonatisztet  társai  Gallienus  ellenében  im- 
perátorrá  kiáltottak  ki.  Először  az  alemannokat 
győzte  le,  kik  a  Brenneren  át  már  a  Garda-tóig 
nyomultak.  269-ben  a  gótokat,  kik  a  Dunától  le 
a  Balkánig  az  egész  vidéket  elárasztották,  a 
moesiai  Naissus  (Nis)  mellett  teljesen  leverte  és 
így  méltán  kapta  a  Gothieus  nevet.  270-ben  Sir- 
miumban  (a  mai  Szerémségben)  a  pestisjárvány 
áldozata  lett. 

3.  Tiberius  C  JSero,  római  császár,  1.  Tibe- 
rius. 

4.  Gaius  G.  Nero,  római  császár,  l.  Nero. 

5.  C -nemzetség,  1.  Claudiusok. 

Claudius,  1.  szent,  előkelő  burgundi  családból 
szi^etett.  Apát,  később  besan^oni  püspök.  Néhány 
évi  püspökség  után  azonban  visszatért  szerzetesi 
magányába,  hol  696.  meghalt.  A  róla  elnevezett 
St.  Claude  kolostor  búcsújáró  hely  lett.  Szt.  C. 
Franciaország  egyik  védszentje. 

2.  C,  spanyol  eredetű  exegeta  (szentirásmagya- 
rázó),  820.  torinói  püspök.  A  szentképek  tisztele- 
tének szóval  és  tettel  ellensége  volt  annjira,  hogy 
a  képtisztelőket  bálványozóknak  nevezte.  Hason- 
lóképen ellensége  volt  a  szentek  ereklyéinek, 
a  keresztnek  és  a  búcsujárásoknak.  Meghalt  &áO 
körül. 

ClanáiviB,  Mattkias,  írói  nevein  Asmus  és  Der 
Wandsbecker  Boté,  német  költő  és  író,  szül.  Reín- 
feldben  (Holstem)  1740  aug.  15.,  megh.  Hamburg- 
ban 1815  jan.  21.  Jenában  teológiát,  majd  jogot 
hallgatott  s  évekig  szülei  házánál  élt.  1768.  a 
Hamburgische  Adressencomptoirnachrichten  szer- 
kesztőségébe lépett  s  Wandsbeckben  telepedett  le. 
1771— 75-ig  Asmus  néven  a  Bode  J.  J.  által 
megalapított  Der  Wandsbecker  Boté  c.  lapot  szer- 
kesztette. 1776-ban  mint  hivatalnok  Darmstadtba 
ment,  de  mór  1777.  ismét  Wandsbeckbe  tért 
vissza.  1778-ban  Altonában  a  schleswig-holsteini 
bank  revizora  lett.  C.  igen  eredeti,  kiválóan  né- 


Amely  uó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOl 


Claudiusok 


—     552    — 


Clauseo 


pies  irányú  költő.  Iratait  erőteljes  humor,  vallá- 
sos bensösóg  hatja  át.  Sok  dala  van,  melyek  való- 
ságos népdalokká  lettek;  ezeket  egyéb  prózai 
darabokkal  együtt  kiadta  e  címmel :  Asmus  omnia 
sua  secum  portans  oder  Sámtliche  Werke  des 
Wandsbecker  Botén  (8  köt.,  1775-1812.,  13.  kiad. 
kiadta  Redlich,  1902) ;  válogatott  müveit  kiadta 
Gerok  (3.  kiad.,  1903).  V.  ö.  Herhst,  M.  C,  der 
Wandsbecker  Boté  (4.  kiad.  1878).  Róla  írtak 
még  Schneiderreit  (1898)  és  Móhn  (1901). 

Claudiusok  (gens  Claudia).  Rómában  két  ily 
nevií  nemzetség  volt,  egy  plebejusi,  melynek  leg- 
kiválóbb ága  a  Marceílus-család  (1.  Marcellus) 
és  egy  patriciusi,  mely  Róma  történetében  nagy 
szerepet  játszott  és  híres  volt  nemesi  gőgjéröl. 
Legelső  tagjai  az  Appiusok,  még  pedig : 

1.  Appius  C,  ki  a  hagyomány  szerint  szabin 
földről  vándorolt  klienseinek  nagy  számával 
Rómába,  itt  patrícius  lett,  erélye  és  tehetsége 
Kr.  e.  495-ben  konzulságra  emelte.  Szigorúan  és 
dölyfösen  bánt  az  alsóbb  néposztállyal,  mely 
494-ben  szecesszióra  határozta  el  magát. 

2.  Appius  C.,  az  előbbinek  fla,  471-ben  konzul, 
oly'  kegyetlenül  bánt  a  volszk  háborúban  a  kato- 
nákkal, majd  később  az  eladósodott  néppel,  hogy 
törvény  elé  idézték,  mire  öngyilkos  lett. 

3.  Appius  C,  az  előbbinek  íia,  deeemvir  (451.), 
vezetője  volt  a  10  tagú  és  nagy  jelentőségű  tes- 
tületnek, melynek  ő  a  második  évben  is  tagja 
volt,mikor  államcsíny  révén  élethossziglan  akarta 
magának  biztosítani  a  főhatalmat.  De  Verginiá- 
val  szemben  tanúsított  erőszakossága  felizgatta 
ellene  a  közvéleményt  és  megbuktatta.  Börtön- 
ben öngyilkossággal  végezte  életét. 

4.  Appius  G.  Gaeciis  (a.  m.  vak),  a  hí- 
res cenzor,  Kr.  e.  312-ben  építtette  a  híres  via 
Appiát,  mely  Rómától  D.-re  Capuáig,  később 
Brundisiumig  (ma :  Brindisi)  vezetett ;  ugyan- 
ekkor teremtette  meg  a  róla  nevezett  vízveze- 
téket (aqua  Appia).  Midőn  280-ban  Pyrrhus, 
Bpirus  királya,  Kineast  Rómába  küldte  békeal- 
iudozás  végett,  mint  öreg  és  vak  szenátor  nagy 
beszédben  tiltakozott  az  ellen,  hogy  Róma  Itália 
talaján  fegyverben  álló  ellenséggel  alkudozzék. 

5.  PuUius  G.  Pulcher,  Caecus  íla,  Kr.  e. 
249-ben  mint  konzul  vezérelte  az  első  pún  hábo- 
rúban a  hajóhadat,  mely  Lilybaeumot  a  tengertől 
elzárta.  Innen  meg  akarta  lepni  Adherbalnak  Dre- 
panumnál  táborozó  hajóhadát  ,8  midőn  az  augurok 
ez  ellen  tiltakoztak,  mivel  az  áldozati  tyúkok 
nem  akartak  enni,  ezeket  a  tengerbe  dobatta, 
hogy  ha  nem  esznek,  hát  legalább  igyanak.  A 
pún  hajóhad  azonban  megverte,  és  emiatt  Rómá- 
ban perbe  fogva,  csak  a  véletlen  mentette  meg 
az  elítéltetéstől.  Csakhamar  azután  meghalt. 

Clauren,  Ifeinrich,  álnév,  1.  Heun. 

Claus,  1.  Émile,  belga  festő,  szül.  Vive-Saint- 
Eloi-ban  1849  szept.  29.  Az  antwerpeni  kir.  mű- 
vészeti akadémia  tanítványa.  Kezdetben  a  natu- 
ralista irány  híve,  később  azonban  a  francia  lu- 
ministákhoz  csatlakozik  s  ő  is,  mint  Claude  Mo- 
net, leginkább  a  festészeti  fényprobléma  megol- 
dásával foglalkozik.  Művei  többnyire  tájképek, 
vagy  a  ílamand  népélet  és  az  állatvilág  jeleneteit 
tüntetik  fel,  vannak  azonban  sikerült  pleinair 
arcképei  is.  Nevezetesebbek  :  Combat  de  coqs  en 


Flandre,  Maison  Zonneschijn  (a  páiisi  Luxem- 
bourg-múzeumban), Vaches  traversant  la  Lys  (a 
brüsszeli  képtárban),  Récolte  du  lin  (u.  o.),  Sar- 
cleuses  (az  antwerpeni  múzeumban),  Journée  do 
eoleil  (a  genti  múzeumban).  A  berlini,  drezdai 
és  velencei  modem  képtárakban  szintén  van  egy- 
egy  festménye. V.  ö.  Lemounier  C,  É.  C.  (Brüsszel 
1908). 

2.  C,  Kari,  német  zoológus,  szül.  Kasselbeu 
1835  jan.  2.,  a  würzburgi,  göttingeni  s  végül  a 
bécsi  egyetem  tanára  volt  s  mint  ilyen  átvette  a 
trieszti  zoológiai  állomás  vezetését  is ;  megh.  Bécs- 
ben 1899  jan.  18.  Nagy  érdemei  vannak  az  alsóbb- 
rendű gerinctelen  állatokra,  főleg  a  Coelentera- 
tákra  és  Crustaceákra  vonatkozó  ismeretek  gya- 
rapításában. Müvei :  Die  frei  lebenden  Kopepoden 
(Leipzig  1863) ;  Über  die  Grenze  des  tierischen 
und  pflanzlichen  Lebens  (u.  o.  1863) ;  Die  Kope- 
podenfauna  von  Nizza  (Marb.  1866) ;  Beobachtuu- 
gen  über  Lernaeocera,  Peniculus  und  Ijeniaea 
(u.  0.  1868) ;  Die  Metamorphose  der  Squilliden 
Göttingen  1871);  Bau  und  Bntwickelung  von 
Branchipus  stagnalis  und  Apus  cancriformis  (u.  o. 
1872) ;  Die  Typenlehre  in  Haeckels  sogen.  Gas- 
íraatheorie  (Wien  1874) ;  üntersuchung  zur  Er- 
forschung  der  genealogischen  Grundlage  des 
Krustazeensystems  (u.  o.  1876) ;  StudienüberPo- 
lypen  und  Quallen  der  Adria  (u.  o.  1877) ;  Unter- 
suchungen  über  die  Organisation  und  Entwicke- 
lung  der  Medusen  (Prag  1883) ;  Die  Platyseeli- 
den  (Wien  1887) ;  Lamarek  als  Begründer  dor 
Deszendenzlehre  (1888) ;  Über  die  Wertschátzung 
der  natürlichen  Zuchtwahl  (1888) ;  Über  den  Or- 
ganismus  der  Nebaliden  und  die  systematische 
Stellung  der  Leptostraken  (1888) ;  Kopepoden- 
studien  (1.  füzet,  Peltidien,  1889);  Über  die  sogen. 
Bauchwirbel  der  Kopepoden  (1893) ;  Organisation 
und  Entwickelung  von  Cyclops  (1893) ;  Entwicke- 
lungderCyphostoma  von  Cotylorhiza  etc.  (1890— 
1892) ;  Entwickelung  und  System  der  Pontelü- 
den  (1893) ;  Die  Halocypriden  des  Atlantischen 
Ozeans  und  Mittelmeers  (1891) ;  Das  Medianauge 
der  Krustazeen  (1891);  Beitráge  zur  Kenntnis 
der  Süsswasser-Ostrakoden  (1892  és  1895) ;  Über 
die  Maxillarfüsse  der  Kopepoden  und  die  mor- 
phologische  Deutung  der  Cirripedien-Gliedmas- 
sen  (1895) ;  Wiederbelebung  ím  Schlamm  einge- 
trockneter  Kopepoden  (1895);  Grundzüge  der 
Zoologie  (Marb.  1866;  4.  kiadás  1879-82,  2 
köt.) ;  Lehrbuch  der  Zoologie  (u.  o.  1880,  újabb 
kiadásait  Grobben  dolgozta  át).  1878-ban  megin- 
dította az  Arbeiten  aus  d.  zooLog.  Institut  der 
Universitat  Wien  u.  d.  Zoolog.  Station  zu  Triest 
c.  folyóiratot,  mely  az  állattan  minden  köréből 
közöl  eredeti  dolgozatokat. 

Clausalgia  (gör.),  fájdalmas  égető  érzés  a 
bőrben. 

Clausel,  Bertrand,  1.  Glauzel. 

Clausen,  1. Henrik  Nikolai,  dán  teológus,  szül. 
Maribóban,  Laalandon  1793.,  megh.  Kopenhágá- 
ban  1877  márc.  28.Tevékeny  szerepet  vitt  hazája 
történetében.  Állhatatos  képviselője  volt  VIII. 
Keresztély  alatt  az  alkotmányos  törekvéseknek, 
s  mint  az  ellenzék  vezére  lépett  fel  VIII.  Keresz- 
tély halála  után  a  barátjával  Schouw  J.  F.-el 
együtt  írt :  A  trónváltozás  című  röpiratban.Tagja 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clausewitz 


-     553 


Clausura 


lett  a  törvényhozó  országgyűlésnek  1848— i9-ig, 
tárca  nélküli  miniszter  1848— 51-ig  s  később  is 
tagja  maradt  a  törvényhozó  testületeknek.  1874- 
1)on  letette  tanári  hivatalát.  Teológiai  irányára 
Schleiermaeher  volt  nagy  befolyással.  Teológiai 
iratai  közül,  melyek  racionalizmusa  erős  oppozí- 
ciót támasztott,  említendők :  Katholicismus  und 
Protestantismus ;  Kirchenverfassung,  Lehre  und 
Riüis  (Kopenh.  1825:  németül  Friestől  1828); 
Hermeneutik  des  Neuen  Testaments  (u.  o.  1840 : 
németül  Schmidt-Phiseldecktől,  Leipzig  1841); 
Brklárung  der  synoptischen  Bvangelien  (u.  o. 
1848— 50) ;  Christliche  Glaubenslehre  (u.  o.  1853). 
A  Zeitschrift  für  auslándische  theologische  Litte- 
ratur  című  folyóiratnak  30  éven  át  volt  kiadója. 
Halála  után  jelent  meg  Aufzeichnungen  aus  der 
Geschichte  meines  Lebens  und  meiner  Zeit  c. 
müve  (u.  0.  1877). 

2.  C,  Sophiis,  dán  költő,  szül.  1865  szept.  12. 
Langelandon.  1895-ben  újságszerkesztő  lett  Ny- 
kjöbingben.  Költeményeiben  a  francia  újromanti- 
kusok,  Baudelaire  és  Verlaine  utánzója  s  ezek 
nem  is  találtak  különösebb  visszhangra.  Jobbak 
novellái,  melyekben  sok  himiorral  festi  a  dán 
kisvárosi  életet.  Regényei :  Kitty  (1895) ;  A  város 
(regényciklus,  I.  köt.  1900). 

Clause-witz,  Kari  von,  porosz  tábornok  és  ka- 
tonai író,  szül.  Burgban  1780  jún.  l.,megh.  Bo- 
roszlóban 1831  nov.  16.  Egész  fiatalon  részt  vett 
az  1793— 94-iki  rajnai  hadjáratokban.  1806-ban 
Prenzlaunál  francia  fogságba  esett,  de  kiváltot- 
ták és  1812-ig  Scharnhorst  alatt  a  hadügyminisz- 
tériumban működött.  1812-ben  orosz  szolgálatba 
lópetts  az  1813.  hadjáratban  mint  vezérkari  főnök 
vett  részt.  Ennek  történetét  megírta :  Übersicht 
des  Feldzugs  von  1813  (Leipzig  1814)  c.  munká- 
jában. 1814-ben  újra  porosz  szolgálatba  lépett, 
hol  1830.  a  tüzérség  főfelügyelőjévé  és  vezér- 
kari főnökké  nevezték  ki.  Hinterlassene  Werke 
über  Krieg  u.  Kriegsführung  c.  műve  (Berlin 
1832—37,  10  köt.)  mai  napig  elsőrangú  fontos- 
ságú, szintúgy:  Vom  Krieg  1880,  melyhez  Seherff 
magyarázó  jegyzeteket  csatolt.  Végül :  Der  Feld- 
zug  von  1796  in  Italien  (2.  kiad.  1858)  és  Der 
Peídzug  von  1815 ;  mindkettő  remek  hadtörté- 
neti monográfia.  V.  ö.  Schwartz,  Lében  des  Ge- 
nerals  von  C.  (Berl.  1877,  2  köt.),  Meerheimb, 
K.  V.  C.  (Berlin  1875),  Delbrück,  Histor.  polit.  Auf - 
sátze  (1893) ;  Bernhardi,  Lében  d.  Gen.  K.  v.  C. 
(1878). 

Clausilia,  zárosszájú  csiga,  a  tüdős  csigák 
(Pulmonata)  rendjébe,  a  nyelesszemű  tüdős  csigák 
( Stylommatophora)  alrendjébe,  a  Helicidae-csa- 
IMba  tartozó  csiganem,  melyre  jellemző  balra 
ítsavarodott,  karcsú,  orsóforma,  tompahegyű  háza, 
melynek  háznyílása  mögött  külön  fedő-készülék, 
úgynevezett  zárólemezke  van.  Ez  a  zárólemezke 
szabad  végén  kiszélesedett  és  rugalmas  nyéllel 
a  csigaház  orsójával  van  összekötve.  600-nál 
több  élő  faját  ismerjük,  melyek  Európában, 
Ázsiában,  Afrikában  és  Dél-Amerikában  sziklá- 
kon, régi  falakon,  vizek,  források  közelében  gya- 
koriak. Hazánk  területén  68  faj  él.  Az  Alopia- 
alnembe  osztott  zárosszájú  csigáknak,  melyek 
hazánkban  Bucsecs,  Királykő,  Csukás  stb.  vidé- 
ken fordulnak  elő,  zárólemezük  nincsen. 


Clausius,  Budolf,  kiváló  német  fizikus,  szül. 
Cöslinben  1822  jan,  2.,  megh.  Bonnban  1888  aug. 
24.Tanulmányait  Berlinben  végezte  s  u.  o.  magán- 
tanár lett,  később  pedig  a  tüzériskolán  tanította 
a  fizikát.  1855-ben  a  zürichi  műegyetemen  a  fizika 
rendes  tanára  lett,  azonban  1867.  Wiirzburgba  és 
1869.  Bonnba  ment,  ahol  élete  végéig  maradt. 
Munkái  főképen  az  elméleti  fizikára  vonatkoznak ; 
ő  az  egyik  megalapítója  a  mechanikai  höelmó- 
letnek  (1.  o.),  amelynek  ú.  n.  második  föltétele  az 
ő  és  Camot  nevéhez  fűződik.  Erre  vonatkozó 
alapvető  munkája :  Über  die  bewegende  Kraft 
der  Wárme,  die  Gesetze,  welche  sich  daraus  für 
die  Wárme  selbst  ableiten  lassen  (Poggendorf, 
Annalen  d.  Physik  1850 ;  újabban  az  Ostwald 
féle  Klassiker  d.  exakt.  Wiss.  c.  gyűjteményben 
is  megjelent),  míg  az  Über  die  Art  der  Bewegung,. 
welche  wir  Wárme  nennen  c.  értekezésében  a  ki- 
netikai gázelmélet  alapjait  vetette  meg.  Igen 
kiváló  munkálatai  vannak  C.nak  az  elektromos- 
ság terén  is.  Összegyűjtött  értekezései :  Ab- 
handlungen  über  die  mechanische  Wármetheorie 
(Braunschweig  1864—67),  2  kiadásban  rendsze- 
res mű  formájában  jelentek  meg  és  pedig :  L  köt. 
Die  mechanische  Wármetheorie  (1876) ;  H.  köt. 
Die  mechanische  Behandlung  der  Blectricitát 
(1879);  ni.  köt.  Kinetische  Theorie  der  Gase 
(kiadta  Planck  u.  Pulfrich  1889—91).  V.  ö. 
Riecke,  Rudolf  C.  (Göttingen  1889). 

Clauson-Kaas,  Adolf,  dán  pedagógus,  szül.  1826 
máj.  16.  Langenfelden,  Altona  mellett,  megh. 
1906  okt.  28.  Kopenhágában.  Nevezetes  a  szlöjd- 
oktatás érdekében  való  sikeres  fáradozásaiért. 
1866-ban  elhagyva  a  katonai  szolgálatot,  műkö- 
dését erre  fordította.  Hazáján  kívül  is  volt  ha- 
tása, főként  Németországban.  Célját  szolgálta 
műve  :  Über  Arbeitsschulen  und  Förderung  des 
Hausfleisses  (Bremen  1881.)  s  két  folyóirata: 
Nordisk  Husflidstidende  és  Husflidsmeddelelser 
(Kopenhága). 

Clauss  Vilma  (Szarvadyné),  zongoraművésznő, 
szül.  Prágában  1834  dec.  13.,  megh.  Parisban  1907 
szept.  2.  Proksch  intézetében  képezte  magát  és 
először  1849.  lépett  fel ;  később  művészeti  utazáso- 
kat tett  Francia-,  Németországban  s  Angliában, 
hol  mindenütt  mesteri,  stílszerű  játékával  diadalt 
aratott.  1851  óta  Parisban  ólt,  1855.  Szarvady 
Frigyes  íróhoz,  a  párisi  magyar  követség  volt 
titkárjához  ment  nőül ;  1882  márc.  2.  óta  özvegy 
volt. 

Clausthalit  (ásv.),  szelénólom  (PbSe),  a  hexa- 
éder  lapok  irányában  hasad,  jól  kifejlődött  kristá- 
lyok nem  ismeretesek,  csakis  finoman  szemcsés 
halmazok  és  hintve.  Ólomszürke,  fómfónyű.  Leg- 
ismertebb termőhelye  Clausthal  a  Harz-hegy- 
ségben. 

Claastrales  (lat.)  a,  m.  szerzetesek. 

Claastrenses  (lat.)  a.  m.  apácák. 

Claustrum  (lat.)  a.  m.  zár,  rekesz,elzárt  hely ; 
szoros ;  kolostor.  C.  virginitatis,  a  szűzhártya. 

Clansula  (lat.)  a.  m.  záradék  ;  a  nemzetközi 
jogban  a  szerződésekbe  felvett  különleges  járu- 
lókos rendelkezés. 

Clausura  (lat.),  1 .  egyházi  műszó,  mely  kifejezi 
o^amindkét  nemű  szerzeteseknek  szigorú  elkülö- 
nítését, elzárását  a  világtól  ;b)&zta  körülzárt  he- 


Anely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clausura 


—     554     — 


Clavija 


lyet,  melyen  az  említett  célból  a  szerzeteseknek 
tartózkodniok  kell,  s  melyet  elhagyniuk  és  hová 
világiaknak  lépni  engedély  nélkül  tilos. 

2.  C,  a  könyvek  záró-csattja.  A  C.  a  XIII. 
sz.-ban  jött  divatba,  eleinte  bőrből  volt,  majd 
fémmel  díszítették,  míg  végre  teljesen  fémből 
készül.  A  XVI.  sz.-ból  sok  szép  fém-C.  maradt 
ránk,  különösen  dél-német  munkák  bevésett  mon- 
dásokkal és  alakos  dísszel.  A  C.  díszítése  a  köny- 
vével megegyezik.  A  XVII.  sz.-tól  kezdve  szala- 
gok és  zsinórok  is  szerepelnek  C.  gyanánt. 

Clausura,  község,  1.  Aranybánya. 

Clausura  et  apertúra  oris  (lat.)  a.  m.  a 
szájnak  csukása  és  megnyitása :  a  bíbornoki  mél- 
tóságba való  beiktatás.  L.  Apertio. 

Clausura  nigromantica  (lat.),  a  közép- 
kori varázslók  ama  hite,  hogy  az  emberi  testbe 
külső  sérülés  nélkül  idegen  tárgyakat  lehet  bele- 
varázsolni. BztTheophrastus  Paracelsus  is  hitte. 

Clauzelv.  Glausel  (ejtsd:  kiozei),  Bertrand,  gróf, 
francia  tábornagy,  szül.  Mirepoixban  1772  dec. 
12.,  megh.  Secourieuben  1842  ápr.  21. 1799-ben 
Olaszországban  egy  dandárt  vezényelt.  1802-ben 
Leclerc  tábornokkal  San-Domingóba  vitorlázott. 
1809-ben  Ausztria  ellen,  1810-töl  kezdve  pedig 
Spanyolországban  küzdött.  XVIII.  Lajos  a  gyalog- 
ság főfelügyelőjévé  nevezte  ki,  ennek  dacára  C. 
Napóleon  visszatértekor  rögtön  ennek  pártjára  ál- 
lott és  a  visszatérő  Bourbonoknak  ellenszegült. 
Ezért  1815.  hazaárulás  címén  halálra  ítélték, 
mire  É. -Amerikába  menekült.  1819-ben  mind  a 
mellett  visszatérhetett  Franciaországba,  hogy 
ártatlanságát  kimutathassa,  ami  sikerült  is.  A  jú- 
liusi forradalom  után  (1830)  az  algériai  parancs- 
nokságot kapta,  hol  az  Atlasz  láncain  át  viselt 
győzelmes  hadjáratáért  tábornaggyá  nevezték  ki. 
Nemsokára  a  parlamentbe  választották,  ahol  az 
ellenzékhez  csatlakozott.  1835-ben  C-t  bízták  meg 
mint  főkormányzót  Algéria  gyarmatosításával, 
de  már  1837.  visszahívták.  1838  óta  ismételten 
tagja  volt  a  képviselőháznak.  Hadi  működéséről 
és  Algériáról  több  röpiratot  tett  közzé. 

Clavadel,  látogatott  svájci  fürdő,  1.  Davos. 

Clavaria  Vaill.  (növ.),  a  Hymenomycetineae- 
hez  tartozó  gombagénusz ;  közel  300  fajából 
nálunk  mintegy  40  fordul  elő.  Többnyire  erdők- 
ben, a  talajon  élnek.  Termőtestük  húsos,  bunkó- 
alakú (C.  pistillaris  L.)  vagy  korallszerüen  ágas- 
bogas.  Sárgás  színűek.  Mindannyian  ehetők.  Leg- 
ízletesebbek  a  C.  Botrytis  Pers.  és  a  G.  flava 
Schaeff.  A  nép  szarvasgombának  nevezi  őket, 
de  nevezi  többek  közt  medvefarokgombának, 
klárisgombának,  lasagombának  is.  L.  Szarvas- 
gomba. 

Claveau  (ejtsd :  kiavó) ,  Anatole  Ferdinánd,  franc, 
hírlapíró,  szül.  Bievreben,  Paris  mellett,  1835 
máj.  30.  1865  óta  a  törvényhozó  testület  napló- 
szerkesztőségének  titkára,  1890  óta  a  képviselő- 
ház naplószerkesztője  volt,  1903.  nyugalomba 
vonult.  Quidam  álnéven  évek  hosszú  során  a 
Figaróban  számos  közleményt  irt  a  napi  kérdések- 
ről. Önálló  müvei :  Le  román  de  la  Cométe  (1857) ; 
Nouvelles  contemporaines  (1860) ;  Contre  le  ílot 
(1886,  a  francia  akadémia  által  koszorúzott  pá- 
lyamű); Un  chef  de  service.  Portrait  d'apres  na- 
túré (1888) ;  Fin  de  siécle.  Pile  ou  face  (1889) ;  A. 


de  Musset  életrajza  (1894)  és  Sermons  laiques 
(1898). 

Clavecin  (franc,  ejtsd:  kiávszeS)  a.  m.  zongora 
(1.  o.),régi  kezdetleges  kis  zongora,  davicermalo, 
mely  a  XVIII.  sz.-ban  szerepelt  különféle  nagy- 
ságban, kezdetleges  szerkezettel  és  húrozattal, 
gyönge  hanggal ;  azonos  volt  vele  a  spinett  (1.  o.). 

Clavellina  (állat),  a  zsákállatok  (1.  o.)  körébe 
tartozó  aszcidia-nem.  Legismertebb  faja  a  C 
lepadiformis  MülL,  az  É.-i  fekvésű  tengerek- 
ben honos.  Köpenyéből  gyökéralakú  nyujtványok 
ágaznak  ki  s  ezekből  rügyek  sarjadnak,  amelyek- 
ből azután  lassanként  új  egyének  fejlődnek ;  az 
ekként  fejlődő  egyének  együtt  maradnak,  anél- 
kül azonban,  hogy  egymással  bensőbb  összefüg- 
gésbe lépnének.  Átmenetet  alkotnak  a  magános 
és  az  összetett  aszcidiák  között. 

Claverhouse,  1.  GraJiam. 

Claves,  a  lat.  clavis  (a.  m.  kulcs)  többesszáma. 
C.  Sancti  Petri,  Szt.  Péter  kulcsai.  L.  Pápaság. 

Clavicembalo  (ol.,  ejtsd:  klavlcsem— )  1.  Cla- 
vecin. 

Claviceps  Tul.  (növ.),  a  tömlősgombák  gé- 
nusza.  Hat  faja  közül  legismeretesebb  az  általá- 
nosan elterjedt  C.  purpurea  (Fr.)  Tul.,  az  anya- 
rozs (1.  0.)  okozója. 

Clavícula  (lat.)  a.  m,  kis  kulcs,  fölvüágosító 
könyv ;  G.  Salamonis,  Salamon  király  kabbalisz- 
tikus  könyve  az  ördögíizésröl,  ráolvasásról  stb. ;  a 
boncolástanban  a.  m.  kulcscsont. 

Clavicnlarius  (lat.),  az,  akire  valaminek 
kulcsa  bizva  van,  ezért  Szt.  Péter  a  mennyország 
C.-a.  L.  még  Glaviger. 

Clavidae  (állat),  a  hidrozoák  (Hydrozoa)  osz- 
tályába tartozó  állatnom,  bunkó-aiakú  polipok- 
kal. 10  ismert  faja  közül  legismertebb  faj  a  Glava 
squamata  Bened.  (a.  m.  multicornis  Johnst),  mely 
a  Földközi-tengerben  és  az  északeurópai  tenge- 
rekben honos. 

Claviére  (ejtsd:  kiavjér),  Etietine,  francia  poli- 
tikus, szül.  1735  jan.  27.  Genfben,  megh.  Paris- 
ban 1793  jún.  2.  Miután  politikai  ellenfelei  szülő- 
városából száműzték.  Parisba  jött,  hol  Mirabeau- 
hoz  szegődött.  1791-ben  girondista  programmal 
a  törvényhozó  gyűlésbe  választották  s  1792. 
pénzügyminiszter  lett.  Midőn  a  Gironde  tagjaival 
őt  is  elfogták,  tőrt  döfött  szívébe.  Munkái :  Foi 
publique  envers  les  cróanciers  de  l'État  (Paris 
1 789) ;  Correspondance  de  lui  et  du  gónéral  de 
Montesquieu  touchant  la  eampagne  devant  Gé- 
névé (1792) ;  munkatársa  volt  a  Chronique  de 
Paris  c.  lapnak  és  a  De  la  Francé  et  des  Btats- 
Unis  c.  nagy  munkának. 

Claviger,  latin  költői  szó ;  egyrészt  Hercules- 
nek  mellékneve  «buzogányos»  értelemben,  mert 
a  buzogány  (lat.  clava)  Herkules  attribútuma ; 
másrészt  Janust,  az  ajtók  őrző  istenét  is  így  hív- 
ták a  latin  költők,  «kulcshordó»-t  értve  alatta 
(lat.  clavis  a.  m.  kulcs). 

Clavija  Buiz  et  Pav.  (iiöv.),aTheophra8taceae 
család  génusza  33  fajjal  Amerika  tropikus  ré- 
szén. Fák  V.  cserjék.  4  faj  üvegházakban  is  is- 
meretes, különösen  a  G-  ornataBoji  (Theophrasta 
longifolia  Jacq.)  Venzuelából  és  Guajauából.  Bőr- 
nemű,  csipkésszélü  levelei  sűrií  örvökben  a  szái' 
végső  részletén  állnak  s  közűlíik  a  virágfürtök 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clavijo  y  Fajardo 


—    555 


Clayton 


ostingenek  ki.  Több  faj  gyökere  hánytató,  ter- 
mésük ehető. 

Clavijo  y  Fajaxdo  (ejtsd:  klaviho  i  fahardo),  José, 
spanyol  tudós,  szül.  a  Kanári-szigeteken  1730  kö- 
rül, megh.  1806. 1762.  az  El  Pensador  (A  gondol- 
Jcodó)  c.  lapot,  később  1773.  pedig  a  Mereurio  his- 
■torico  y  politico-t  (Történeti  ós  politikai  hírvivő) 
szerkesztette  és  spanyolra  fordította  Buffon  ter- 
mesze ti-ajzát.  C.  egy  Ízben  párbajt  vívott  Beau- 
marchais-val,  mert  ez  tőle  a  nővérével  folytatott 
szerelmi  viszony  felbontását  követelte.  Beaumar- 
<5hais  Mémoiresjai  után  Goethe  C-t  egyik  drámája 
hősévé  tette,  de  ez  a  hős  az  élőtől  nagyon  külön - 
i)özött. 

Clavin,  anyarozsból  legújabban  előállított 
kristályos  anyag,  még  nem  megbízható  pótszere 
|4U!  anyarozsnak  és  készítményeinek.  B  néven 
ly  tyúkszemírtó  szer  is  van  forgalomban. 

Clavis  (lat.)  a.  m.  kulcs;  az  orgona  billentyűit 
F^redetileg  C.-nak  nevezték.  Midőn  pedig  a  IX.  sz.- 
ban  az  illető  hangok  neveit  felírták  az  orgona- 
billentyűkre  (A — G),  a  C.  név  átment  a  hangokat 
jelentő  betűkre  is.  Midőn  a  XI.  században  a  betű- 
zeneirás  a  vonalrendszer  által  egyszerüslttetett, 
.amennyiben  csak  néhány  betűt  jegyeztek  a  vona- 
lak elé :  akkor  e  betűk  kapták  a  G.  (Claves  sig- 
natae)  nevet:  ezek  a  mai  zenei  kidcsok  (1.  o.). 
Emellett  azonban  az  orgona  billentyűi  is  megtar- 
tották a  C.  nevet,  s  ez  átment  minden  billentyűs 
hangszen-e,  tehát  a  zongorára  is,  melyet  a  fran- 
ciák davecin-nek,  és  a  németek  Klavier-nak  hív- 
nak máig  is.  —  A  fúvóhangszerek  csappantyúját 
szintén  C.-nak  mondják.  Azonkívül  az  orgonáknál 
azon  rudakat  is,  melyek  által  a  fujtatok  műkö- 
désbe hozatnak,  C.-oknak,  fujtató  rudaknak  ne- 
vezik. 

C.  lexikográfiái  munkák  neve  gyanánt  is  hasz- 
náltatik, mely  munkák  a  remekírók  és  a  bib- 
lia megértéséhez  szükséges  magyarázatokat  tar- 
talmazzák, pl.  :  C.  Ciceroniana  Brnestitől  (Leipzig 
1831);  C.  Homerica  Patriktói  (Edinb.  1811);  C. 
Növi  Testamenti  (3.  kiad.  Leipzig  1843). 

Clavalina  d'  Orb.,  kövült  neme  a  foramini- 
íeráknak.  Kövült  házaik  az  oligocén  kor  elején 


Clsvulina  Szabói. 


képződött  rétegekben  nagy  mennyiségben  talál- 
hatók. Az  itt  előfordult  fajok  a  Clavulina  Szabói 
Hantk.  és  C.cylindrica  Hantk.  —  Clavulina  Sza- 
bói rétegeknek  nevezte.el  Hantken  Miksa  a  közép- 
magyarországi hegyláncolatokban  található  ré- 
gibb harmadkorú  agyag-  és  márgaképződménye- 


ket,  amelyek  az  oligocén  kor  elején  képződtek.  E 
rétegcsoport  két  részre  oszUk :  az  alsó  márgára, 
ez  a  «budai  raárga»  ;  a  felső  agyagra,  ez  a  wkis- 
celli  agyag)).  Mindkét  rétegre  jellemző  a  bennük 
nagy  mennyiségben  előforduló  C.  Szabói  Hantk. 
nevű  forammifera,  amelytől  az  egész  rótegcsoport 
nevét  is  nyerte.  Ezen  rótegcsoport  Magyarorszá- 
gon kívül  Észak-Olaszországból  ismeretes  még,  1. 
t'oramimferák. 

Clavus  (lat),  1.  szeg ;  2.  a  római  szenátorok 
és  lovagok  tunikájának  bíboros  sávja ;  amazok- 
nál szélesebb  (ezért  laticlavii),  emezeknél  keske- 
nyebb (angusticlaviij  volt ;  3.  tyúkszem. 

Claxton-löveg,  egyike  a  legrégibb,  többcsövű 
mitrailleusöknek,  melyet  a  60-as  évek  elején 
Claxton  francia  ezredes  szerkesztett. 

Clay  (ejtsd:  kié),  1.  Cossius  Marcéllus,  észak- 
amerikai államférfiú,  C  2.  unokaöccse  és  Green 
C.  tábornok  fia,  szül.  1810  okt.  19.,  megh,  1893. 
1835— 4fO-ig  Kentucky  törvényhozó  testületének 
tagja  volt,  1841.  határozottan  kikelt  a  rabszolga- 
ság ellen ;  midőn  pedig  a  rabszolgatartók  által 
felbujtott  gyülevész  nép  háborgatta.  Cincinnatiba 
költözött.  A  mexikói  habomban  hősi  ellenállás 
után  a  mexikóiak  kezébe  került.  Lincolnnak  el- 
nökké történt  megválasztatása  után  (1861)  C. 
mint  a  győztes  párt  egyik  vezérférfia  követnek 
ment  Szt. -Pétervárra.  Visszatérte  után  nagyban 
hozzájárult,  hogy  Lincoln  1863.  a  rabszolgaságot 
megszüntette.  1863— 69-ig  újból  Szt.-Pétervárott 
volt  követ.  C.  beszédeit  Greeley  H.  adtaki  1848. 
C.  önéletrajzot  is  hagyott  hátra :  The  life,  memo- 
írs,  writings  and  speeches  of  Cassius  M.  C.  (Cin- 
cinnati, 2  köt.). 

2.  C,  Henry,  amerikai  államférfiú,  szül.Hanno- 
verben  (Virginia)  1777  ápril  12.,  megh.  Washing- 
tonban 1852  jún.  29.  1803-ban  a  kentucky-i  tör- 
vényhozó testületbe  választották,  mely  1806.  a 
szövetségi  tanácsba  küldötte,  hol  a  demokraták- 
hoz csatlakozott.  1811-ben  a  kongresszusba  vá- 
lasztották, 1814.  Gentbe  ment  és  onnan  Londonba 
a  békekonferenciára.  Adams  elnök  1825.  állam- 
titkárrá nevezte  ki ;  Jackson  alatt  pedig  Ken- 
tucky állam  szenátora  lett.  Az  1836.  és  1844  évi 
elnökválasztásnál  C.  mint  a  whigpárt  jelöltje 
Buren,  ill.  Polk  jelölttel  szemben  megbukott.  C. 
lelkes  hazafi  és  lendületes,  eszményies  állam- 
férfiú volt.  Életrajzát  Colion  írta  meg  (New-York 
1846,  2  köt.),  ki  levelezését  és  beszédeit  is  (u.  o. 
1857,  6  köt.)  kiadta ;  Schurz  Károly  is  fölele- 
venítette C.  emlékét  (Boston  1885,  2  köt.). 

Claycross  (ejtsd:  kiékrossz),  város  Derby  angol 
countyban ;  8  km.-nyire  Chesterfieldtől,  (i9ii)  8365 
lak.,  szén-,  vasérc-  és  rézbányászattal. 

Clayton  (ejtsd:  kiétn),  város  Yorkshire  (West 
Eiding)  countyban,  Bradfordtól  DNy.-ra,  szövő- 
fonóiparral, kőbányákkal,  (i9u)  4863  lak. 

Clayton,  JohnMiddleton,  északamerikai  állam- 
férfi, szül.  Dagsöoroughban  1796  júl.  24.,  megh. 
Doverben  1856  nov.  9.  A  whig-párt  progranmi- 
jával  csakhamar  a  kongresszusba  jutott  szená- 
tornak. 1848-ban  Taylor  elnök  C-t  államtit- 
kárrá nevezte  ki,  mely  állásban  C  1850.  Angliá- 
val a  Nikaragua-szerződóst  kötötte  (C.-Bulwer- 
szerzödés),  mely  az  Atlanti-óceánnak  a  Csöndes- 
óceánnal  való  összeköttetésére  tervezett  Nika- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Clayton-BuIwer-szerzödés 


—     556 


Clearingrhouse 


ragua-csatomának  semlegességét  állapította  meg. 
1850-ben  visszalépett,  de  tagja  maradt  a  szená- 
tusnak. 

Ciayton-Bulwer-szerzödés,  1.  Glayton. 

Claytonia  L.  (aöv.),  a  Portulacaceae  család  gé- 
nusza ;  20  főkép  Ázsia  ÉK.-i,  Amerika  ÉNy.-i 
sarkköri  tájain  honos,  1  faj  pedig  Ausztráliában 
és  Uj-Zélandon.  Egyéves  v.  évelő  pozsgás  füvek. 
A  G.  perfoliata  L.  Észak-Amerikának  egynyári 
füve.  Gumóját  salátának  és  főzeléknek  használ- 
ják. A  szibériaiC.  tuberosa  Pall.megaz  északame- 
rikai C.  Virginica  L.  gumói  szintén  ehetők,  a 
burgonya  helyett  ajánlják. 

Clayton-készülék  (ejtsd:  kiétn),  dezinflciáló  és 
tűzoltó  berendezés,  főleg  hajók  részére,  amely- 
nek generátorjában  kén  elégetése  folytán  kénes 
savak  fejlesztetnek.  A  készülék  egy  szivócsövön 
át  szívja  fel  az  elégéshez  szükséges  levegőt,  míg 
az  égési  termékek  (kénes  savak  és  nitrogén  keve- 
réke) egy  Root-féle  fúvó  által  egy  hűtőbe  hajtat- 
nak és  csak  lehűlt  állapotban  vezettetnek  azután 
azon  légmentesen  elzárandó  helyiségbe,  amelyet 
dezinficiálni  akarunk,  illetve,  amelyben  a  tűz  el- 
fojtandó. A  Clayton-gázból  10  ms  fejlődik  1  kg. 
kénből ;  elfojtja  a  levegő  kiszorítása  által  a  tü- 
zet, megakadályozza  a  felraktározott  öngyúló 
anyagok  kigyúlását  és  megöli  a  helyiségben  lévő 
patkányokat,  egereket,  férgeket,  bacillusokat.  A 
készülék  többnyire  a  hajókon  szokott  elhelyezve 
lenni  (pl.  a  brémai  kikötőben  állomásozó  «Pri- 
mu8»  nevű  mentő-  és  tűzoltóhajón  van  ilyen  sta- 
bil berendezésű),  de  vannak  kocsira  szerelt  ké- 
szülékek is,  amelyeket  azután  a  hajó  mellé  tol- 
nak és  a  hajóval  esővezeték  útján  kötnek  össze. 
Szén-  és  jutaszállító  hajóknál  úgyszólván  nélkü- 
lözhetetlen tűzvédelmi  berendezés. 

Clayton  le  Moors,  1.  Accrington. 

Clear  (ejtsd:  kiir),  Írország  legdélibb  szigete, 
mintegy  600  túlnyomólag  halászattal  foglalkozó 
lakossal.  Közelében  van  a  Fasnet-Rock  világító- 
torony (1.  0.). 

Clearing  (ang.,  ejtsd :  klíring)  a.  m.  tisztázás, 
elszámolás,  beszámítás,  konpenzálás.  Az  az  eljá- 
rás, mellyel  a  bankok  egymás  közötti  követelé- 
seiket és  tartozásaikat  nem  egyenUtik  ki  fizetés- 
sel, hanem  kölcsönös  elszámolással.  Ez  az  elszá- 
molás a  legtöbb  államban  a  bankok  szervezkedése 
által  tökéletesítve  van  az  ú.  n.  C.-house  (1.  o.) 
által.  A  i;ostatakarékpénztár  C.-je  (1.  o.)  egészen 
más  alapon  nyugszik  és  tulajdonképen  nem  jelent 
mást,  mint  zsiró-átutalást.  L.  Csekk. 

Clearinglionse  (ang.,  ejtsd :  kiíringhauz).  A 
pénzgazdaságról  a  hitelgazdaságra  való  átmenet 
a  pénz  gazdasági  szerepét  megszorította,  nem 
mint  értékmérőét,  hanem  mint  általános  csere- 
eszközét. Ugyanis  a  pénz  helyébe  a  forgalomba 
fizetési  Ígéretek  (utalvány,  csekk,  váltó  stb.)  lép- 
tek, melyek  különösen  a  váltónál  és  csekknél 
fennálló  szigorú  törvényes  rendelkezések  folytán 
általános  fizetési  eszközzé  alakultak.  A  gazdasági 
életben  előforduló  fizetések  bankszerű  organi- 
zációja folytán  a  pénz  szerepe  még  szűkebb  körre 
szorítkozott.  A  közös  bankkal  összeköttetésben 
áUó  felek  egymás  közötti  fizetéseiket  az  illető 
bank  zsiró-átutalás  által  számolja  el,  míg  a  kü- 
lönböző bankokhoz  benyújtott  váltókat  és  csekke- 


ket a  bankok  leszámoló  egyesülete,  a  C.  bonyo- 
lítja le.  A  C.  által  lehetővé  válik  az,  hogy  ol.y 
fizetések  is  (különösen  csekk  és  váltó  alakjában), 
melynél  adós  és  hitelező,  illetőleg  kibocsátó  é.s 
tulajdonos  különböző  bankkal  áll  összeköttetés- 
ben, elszámolás  útján  bonyolíttassanak  le.  E  lebo- 
nyolítás feltétele  az,  hogy  a  bankok  egymás  között 
leszámolási  egyletté  alakuljanak,  rendesen  vala- 
mely nagyobb  bankintézet  v.  külön  e  célra  ala- 
kult leszámoló  iroda  vezetésével.  E  leszámoló 
iroda  helyiségeiben  (innen  ered  tulajdonképen  a  C. 
elnevezés)  a  nap  meghatározott  időpontjában  meg- 
jelennek a  C.-ban  résztvevő  clearing -bankok  kép- 
viselői és  magukkal  hozván  a  többi  bankokra 
szóló  váltókat,  csekkeket,  utalványokat  és  egyéb- 
elszámolandó értékpapírokat,  azokat  egymás  kö- 
zött kicserélik,  a  fennmaradó  különbözeteket  pe- 
dig egymás  közt  kiegyenlítik.  Legtöbbször  ez  a 
kiegyenlítés  sem  történik  készpénzben,  hanem,  a 
vezető  banknál  levő  clearing-számlán,  elszámo- 
lással. A  forgalom  gyors  lebonyolítása  céljából  a 
clearing-bankok  megbízottjai  már  kész  felállítás- 
sal jelennek  meg  a  C.-ban,  ahol  elszámolásaikat 
a  megfelelő  értékpapírokkal  együtt  benyújtják 
és  csak  a  következő  nap  értesülnek  a  végleges 
elszámolásról.  A  benyújtási  ívek  számlaformában 
a  következőket  tartalmazzák :  feliratkép  a  be- 
nyújtó bank  nevét,  tartozikban  azokat  az  össze- 
geket, melyekkel  más  bankoknak  tartoznak,  kö- 
veteiben azokat,  melyekért  a  többi  bankoktól  kö- 
vetelnek. B  benyújtott  íveket  a  leszámoló  iroda 
csoportosítja  és  elkészíti  a  leszámolási  mérleget r 
melynek  természetesen  naponkint  ki  kell  egyen- 
lítődnie. Miután  az  esetleges  differenciákat  az 
egyes  felekkel  elintézték,  a  mérleg  alapján  a  ve- 
zető intézet  vagy  a  leszámoló  iroda  a  clearing- 
számlán  megterheli  vagy  elismeri  az  egyes  sze- 
replő bankokat,  aszerint,  hogy  a  benyújtás  tarto- 
zik vagy  követel  egyenleggel  zárult-e.  Ily  módoft 
milliókra  menő  összegek  kerülnek  naponkint  a 
világpiacon  kifizetésre,  anélkül,  hogy  egy  fiUér- 
nyi  készpénzhez  kellene  nyúlni. 

A  legelső  effajta  intézmény  a  londoni  G-  volt, 
mely  kb.  1775.  alakulhatott  meg.  Valóban  nagy 
jelentőségre  emelkedett  akkor,  mikor  a  vezetést 
az  Angol  Bank  vette  át,  melyet  ez  időtől  igen, 
helyesen  a  bankárok  bankjának  (the  bankers' 
bank)  neveznek.  Hatalmas  forgalmára  nézve  elég- 
az  utolsó  két  év  forgalmát  kiemelnünk : 

1909-ben  13,525.448,000  £ 

1910-ben 14,668.863,000  £ 

A  londoni  C.-ot  1872.  követte  a  manchesteriy 
ugyanekkor  a  newcastlei,  1879.  a  birminghami, 
1886.  a  liverpooli,  1889.  a  leicesteri  és  1893.  a 
leedsi.  Angliához  hasonló,  sőt  talán  még  nagyobb 
fejlődést  csak  Amerika  mutat:  New-Yorkban 
1853.  alakult  meg  az  első  C.  és  ma  kb.  több  mint 
száz  hasonló  intézete  van.  Franciaországban 
1872.,  Olaszországban  1881.,  Németországban 
1883.  alakult  az  első  C,  melyeket  a  többi  nyo- 
mon követett.  Ausztriában  az  első  efajta  in- 
tézmény a  bécsi  Saldosaal  volt  1864.,  melyet 
1872.  Saldierungverein  néven  újjászerveztek. 
Nagyobb  kiterjedést  nyert  az  egyesület  1888., 
midőn  a  vezetést  az  Osztrák  Magyar  Bank 
vette  át  és  ezáltal  Magyarországra  is  kiterjesz- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cleator  Moor 


-     567     — 


Cleimens 


tette.  Ennek  a  Budapesti  Leszámoló  Egyletnek 
jelenleg  20  tagja  van  s  a  csekkel  és  váltók  által 
lebonyolított  forgalma  az  utolsó  évben  megha- 
ladta a  2Vj  milliárd  koronát.  V.  ö.  Dudley  P. 
Bailey,  The  Clearing-House-System  (New-York 
1890) ;  G.  Francois,  Les  Chambres  de  compen- 
sation  et  les  caisses  de  liquidation ;  Conrad- 
Leons,  Handwörterbuch  der  Staatswissenschaf- 
ten ;  R.  Koch,  Abrechnungsstellen  in  Deutschland 
und  derén  Vorganger  (Stuttgart  1883) ;  Halász 
Sándor,  Csekk,  zsiró  és  kiiring  (Közgazdasági 
Lexikon). 

Cleator  Moor  (ejtsd:  kiitr  mur),  város Cumberland 
Angol  countyban,  az  Éhen  partján,  (1911)  8302  lak., 
vasércbányákkal  ós  olvasztókkal. 

Clebsch,  Budolf  Friedrich  Alf  red,  német  ma- 
;  tematikus,  szül.  Königsbergben  1838  jan.  19., 
]  megh.  Göttingenben  1872  nov.  7.  1854— 58-ig  Ber- 
ilinben  volt  gimnáziumi  tanár.  1858-ban  a  karls- 
mhei  politechnikumnak,  1863.  agiesseni  és  1868. 
íi  göttingeni  egyetemnek  tanára  lett.  Eleinte  Neu- 
mann befolyása  alatt  matematikai  fizikával  fog- 
lalkozott (Elastizitát  d.  festen  Körper  1862).  Sok- 
oldalúsága által  elérte  azt,  hogy  átmeneteket  ta- 
lált a^  leglieterogenebb  matematikai  szakok  kö- 
zött. Ő  alapította  1868.  a  Mathematisehe  Annalen 
c.  folyóiratot.  Nevezetesebb  müvei :  Theorie  der 
Abel'schen  Funktionen,  Gordonnal  együtt  1866. 
és  Theorie  der  bináren  Formen  1871. 

Clebnme  (ejtsd:  kiiböm),  az  északamerikai  Texas 
áUam  Johnson  kerületének  széldielye.  Ipari,  ke- 
reskedelmi és  pénzügyi  központ,  (1900)  7493  lak. 

Cleckheaton  (ajtsd:  kiekhitn),  gyárváros  York- 
shire  angol  countyban  (West  Riding),  8  km.-nyire 
Bradfordtól,  (1911)  12,867  lak.,  szövőiparral  és  ve- 
gyészeti gyárakkal. 

Clee  EüUs  (ejtsd:  kiihiUsz),  hegylánc  Shropshire 
angol  grófságban,  a  Seveni-völgy  mellett;  a 
Brown  Clee  Hill  (580  m.)  a  legmagasabb ;  ismere- 
tes kőbányáiról  (Dhustone). 

Cleethorpes  (ejtsd:  kiithorpsz),  látogatott  tengeri 
fürdő  Lincolnshire  (Lindsey)  angol  countyban,  az 
Északi-tenger  mellett,  Great  Grimsbytől  5  km.  tá- 
volságra, (1911)  a  szomszédos  Thrunscoeval  együtt. 
(1911)  21,419  lak. 

Clef,  1.  Kulcs. 

Clein  (Micul)  Sámuel,  román  író,  szül.  Szá- 
don, Nagyszeben  mellett  1745.,  megh.  1806.  El- 
végezvén a  teológiát.  Balázsfalván  szerzetessé 
lett.  1766-ban  a  bécsi  Pazmaneumba  küldték. Visz- 
szatértekor  kinevezték  a  balázsfalvi  szeminá- 
riumhoz tanárnak.  1773-ban  a  balázsfalvi  püs- 
pökkel. Major  Gergellyel  Bécsbe  ment,  ahol 
1782-ig  a  Szt.  Barbara  gör.  kat.  szemináriumban 
mint  tanulmányi  felügyelő  működött.  1803-tól 
haláláig  revizor  volt  a  budai  egyetemi  nyomdá- 
nál. C.  egyike  volt  a  legtermékenyebb  román 
íróknak ;  műveinek  nagyrésze  ma  is  kéziratban 
hever  a  nagyváradi  s  balázsfalvi  szeminárium 
könyvtárában.  1780-ban  adta  ki  grammatikáját 
Sincai  társaságában  Bécsben :  Elementa  linguae 
daco-romanae  sive  valachicae,  mely  munkája  az 
első  napvilágot  látott  román  nyelvtan  s  egyút- 
tal az  első  latin  jegyekkel  írt  román  ortograflá- 
nak  tanítója. 

Clematis  L.  (növ.),  1.  Bérese. 


elemen,  Paid,  német  müvészettörténetiró, 
szül.  Sommerfelden,  Lipcse  m.  1866  okt.  31.  Mint 
a  rajnai  tartomány  műemlékeinek  konzervátora 
1891  óta  adja  ki  Kunstdenkmaler  der  Rheinpro- 
vinz  c.  nagy  leltári  müvet.  1902  óta  a  bonni  egye- 
tem tanára.  Önállóan  megjelent  müvei  közül  a 
legfontosabbak :  Der  Karolingische  Kaiserpalast 
zu  Ingelheim  (Aachen  1890) ;  Die  Denkmalspflege 
in  Frankreich  (Berlm  1898);  Die  romanisclien 
Wandmalereien  der  Rheinlande  (Düsseldorf  1905). 

Clemenceau  (ejtsd:  kiemaSszó),  Georges,  francia 
politikus  és  író,  szül.  Mouilleron-en-Pareds-bau 
(Vendée)  1841  szept.  28.  Orvosnak  készült,de  csak- 
hamar a  poUtikai  pályára  lépett  s  a  köztársasági 
párthoz  csatlakozván,  1871.  beválasztották  a  nem- 
zetgyűlésbe. A  commune  kitörésekor  a  forra- 
dalmi és  a  versaillesi  kormány  között  közvetítő 
szerepet  játszott,  mi  majdnem  életébe  került.  A 
lázadás  le  veretése  után  a  párisi  községi  tanácsba 
választották,  melynek  1875.  elnöke  lett.  1876. 
megint  képviselő  lett  és  azóta  1893-ig  tagja  volt 
a  kamarának,  melyben  a  radikális  párt  egyik 
vezérférflaként  nem  mindig  szerencsés  befolyást 
gyakorolt.  Az  első  években  érdemeket  szerzett  a 
köztársaság  megszilárdítása  körül,  de  később 
hiúsága  és  önzése  arra  késztette,  hogy  a  köztár- 
sasági párt  mérsékelt,  különösen  opportunista 
frakciójából  kikerült  minisztériumokat  a  monar- 
chista  pártokkal  egyesülve,  sorra  megbuktassa. 
Ó  maga  sokáig  vonakodott  tárcát  vállalni,  at- 
tól tartván,  hogy  lejárja  magát.  1888  óta  befo- 
lyása hanyatlott,  s  pártjának  egy  része  Boulan- 
ger  zászlaját  követte;  a  Panama-botrány  napjai- 
ban pedig  C-t  is  gyanúsították,  mire  vizsgálatot 
kért  a  Justice  üzleti  ügyeinek  megvizsgálására, 
a  képviselőház  többsége  azonban  kívánságát 
visszautasította.  Majd  Dérouléde  és  Millevoye 
képviselők  vádolták,  hogy  Anglia  zsoldjában  áUó 
kém.  A  megmdított  vizsgálat  folytán  a  vádat 
rágalomnak  minősítették ;  az  1893-iki  válasz- 
tásokban mindamellett  megbukott.  Csak  10  év 
múlva  választották  meg  szenátorrá.  Közben  új 
lapjában,  az  Auroreban  a  Dreyfus-pör  megújí- 
tását sürgette.  A  Combes-  és  Rouvier-minisz- 
teriumok  alatt  már  a  kormánypárthoz  szított, 
kormányképessé  azonban  csak  1906.  lett,  ekkor 
azután  a  Sarrien-kabinetben  elnyerte  a  bel- 
ügyi tárcát,  s  még  u.  a.  évben  miniszterelnök 
lett.  Három  évi  minisztersége  alatt  keresztülvitte 
az  egyháztól  való  szétválasztási  töi*vényt,  de 
programmjának  többi  főpontjait  nem  bírta  meg- 
valósítani. 1909-ben,  miután  a  haditengerészeti 
visszaélések  kérdésében  kisebbségben  maradt, 
lemondott.  Ezután  egy  időre  Dél-Amerikába  ment 
és  úti  tárcákban  megírta  élményeit.  C.  mint  író 
is  nevet  szerzett.  Hírlapi  cikkeitől  eltekintve,  meg- 
írta a  Mélée  sociale  (Társadalmi  küzdelem,  2  köt. 
1895);  Le  Grand  Pan,  Au  fll  des  jours  (1900); 
Aux  embuscades  de  la  vie  (1903)  c.  munkákat. 
Regényt  is  írt:  Les  plus  forts  címen  (1898), 
továbbá  A  boldogság  fátyola  c.  színdarabot,  ford. 
Heltai  Jenő  (1906).  V.  ö.  Kaim,  C.  litterateur 
(Nouv.  Revue  1903);  Le  Blond,  Georges  C. 
(Paris  1906). 

Clenieus  (lat.,«a  szelid»),  férfinév,  1.  Kdernen 
és  Klement. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clemens 


558 


Clerc 


Clemens,  Samud  Langhorne,  1.  Twain. 

Clément (ejtsd:  kiemaS),  l.CAaríes, francia  művé- 
szeti író,  szül.  Rouenban  1821  aug.  9.,  megh, 
1887  júl.  4.  Sok  művészeti  cikket  írt  aRevuedes 
deux  Mondesba  és  a  Journal  des  Débatsba.  Ön- 
állóan megjelent  művei:  De  la  peinture  réli- 
gieuse  en  Italie  (1857) ;  Michel-Ange,  Léonard  da 
Vinci,  Raphael  (1861) ;  Étude  sur  les  beaux-arts 
en  Francé  (1865);  Géricaiilt  (1868);  Prudhon 
(1872);  Léopold  Róbert  (1874);  Charles  Gleyre 
(1877) ;  Decamps  (1886). 

2.  C.,  Félix,  francia  zeneíró,  szül.  Parisban 
1822  jan.  13.,  megh.  u.  o.  1885  jan.  22.  Templomi 
karnagy  volt,  a  XIII.  sz.-ból  való  karénekek  elő- 
adásával híressé  lett.  Kézi  tankönyvein  kívül 
müvei :  Histoire  de  la  musique  réligieuse  (1860) ; 
Les  musiciens  célébres  depuis  le  XVI.  siécle 
(1868,  új  kiad.  1874);  Histoire  de  la  musique 
(1884).  Larousse  Pierre-rel  együtt  szerkesztette 
Dictionnaire  lyrique  c.  operalexikonját  (1869); 
1881-ig  4  pótkötete  jelent  meg. 

3.  C,  Jacques,  szerzetes,  III.  Henrik  francia  ki- 
rály gyilkosa,  szül.  Sarbon-ban,  Reims  mellett. 
Alig  hogy  a  domonkosrendbe  lépett,  arra  hatá- 
rozta el  magát,  hogy  a  királyt  meggyilkolja.  1589 
júl  31.  jelentkezett  St.  Cloudban,  mondván,  hogy 
nagyfontosságú  titkos  iratokat  hoz.  Erre  a  király 
elé  vezették,  kit  levélolvasás  közben  késsel  mellbe 
szúrt.  Az  elősiető  cselédek  a  gyilkost  földre  tipor- 
ták és  megölték.  Holttestét  négy  lóval  szétszag- 
gatták és  elégették. 

4.  C,  Jean  Pierre.francia  történetíró,  szül.  Dra- 
guignan-ban  1809  jún.  2.,  megh.  Parisban  1870 
nov.  8.  Mmt  a  pénzügyminisztérium  levéltárának 
őre,  számos  fontos  munkával  gazdagította  a  fran- 
cia irodalmat :  Hist.  de  la  vie  et  de  l'administra- 
tion  de  Colbert  (1846);  Le  gou  vernement  de  Louis 
XIV.  (1848);  Jacques  Coeuret  Charles  VH.  (4.  kiad. 
1897) ;  Études  íhianciéres  et  d'économie  sociale 
(P.  1869);  Lettres,  instructions  et  Mémoires  de 
Colbert  (1868—71,  7.  köt.  és  1  pótkötet);  L'Italie 
en  1791  (1867) ;  La  police  sous  Louis  XIV.  (1866) ; 
Madame  de  Montespan  et  Louis  XIV.  (1868). 

Clementi,  Muzio,  olasz  zongoravirtuóz  és  zene- 
szerző, szül.  Rómában  1752  jan.  24.,  megh.  Angliá- 
ban, Eveshamban  1832  márc.  10.  Carpini  tanít- 
ványavolt. Már  gyermek  korában  oly  kitűnő  zon- 
gorajátszó volt,  hogy  egy  Beckf ord  nevű  műbarát 
öt  magával  vitte  Angliába.  Első  nagy  tanulmány- 
útját Parisba  tette  1780.  s  innen  1781.  Bécsbe,  hol 
a  Mozarttal  való  versenyen  a  német  zenevirtuóz- 
zal egyenrangúnak  ismerték  el.  Majd  Angolor- 
szágba tértvissza,  s  itt  zongoragyárat  is  alapított. 
C.  tekinthető  a  modern  zongorajáték  megalapító- 
jának ;  zeneszerzeményeinek  és  iskoladarabjai- 
nak valamennyije  a  zongorairodalom  klasszikus 
művei  közé  tartozik. 

Clementia  (lat.)  a.  m.  kegyelmesség,  melyet  a 
régi  rómaiak  megszemélyesítve  szelíd  arcú  nő- 
alaknak képzeltek.  Vallási  tisztelete  a  császár- 
kultusz (l.  0.)  keretébe  vág.  Július  Caesar  meg- 
öletése után  ugyanis  Caesarnak  és  az  ő  gyakran 
magasztalt  kegyelmességének  (C.  Caesaris)  temp- 
lomot emeltek  s  utóbb  Tiberius  és  Caligula  csá- 
szárok «  kegyelmessége)) -nek  szenátus-határozat 
szintén  isteni  tiszteletet  biztosított.  Azóta  a  csá- 


szári C.  (C.  Augusta)  a  római  állami  kultuszban 
helyet  nyert.  Császárkori  érmeken  gyakran  meg- 
jelenik, jogarral  a  kezében.  Míg  a  Divi  név  alatt 
tisztelt  istenek  alatt  csak  a  meghalt  császárokat 
értették  (1.  Császárkultusz),  a  C.  általános  ne- 
vén élő  császárnak  is  kijutott  néha  isteni  tisz- 
telet. 

Clementinae  V.  Gonstitutiones  Clementinae, 
hivatalos  törvénygyűjtemény,  amely  V.  Kelemen 
pápának  több  kon8titucióját,az  1311  okt.lO-től  1312 
máj.  6-ig  tartott  viennei  zsinat  határozatait, vala- 
mint VIII.  Bonifác  pápának  egy,  és  IV.  Orbánnak 
szintén  egy  bulláját  foglalja  magában.  A  gyűjte- 
mény a  Clementina  nevet  a  glosszátoroktól  vette. 

Cleobis  és  Bitón,  1.  Kleobis. 

Cleoiue  L.  (ööv.),  a  Capparidaceae  család  gé- 
nusza ;  70  faja  mindkét  félgömb  tropikus  és  me- 
legebb tájain  van  elterjedve.  Füvek  v.  félcserjék, 
levelük  tenyeresen  összetett,  viráguk  magános 
V.  fürtben  áll.  A  C.  ornithopodioides  L.  (levan- 
tei  mustár)  magvát  úgy  használják,  mint  Euró- 
pában a  mustárt.  Arábia  és  környezete  a  hazája. 
A  G.  fruticosa  Aubl.  Guajanában  hólyaghúzó 
szernek,  több  faj  pedig  Braziliában  gyomorbajok 
ellen  használatos. 

Cleomenes,  1.  Kleomenes. 

Cleon,  l.  Kleón. 

Cleonus  Schönh.,  az  orrmányos  bogarak  (Cur- 
culionidae)  családjába  tartozó  bogámem.  A  test 
hosszúkás,  a  csápok  térdelt-bunkósak,  rövidek  és 
zömökek,  a  7  ostoríz  közül  a  2  első  a  leghosszabb ; 
az  orrmány  felül  lapos,  mély  barázdás  és  az  elől 
keskenyedő  tornál  rövidebb  ;  a  szárnyfedők  nyú- 
lánkak, hátul  kissé  lekerekítettek  s  a  tornál  alig 
szélesebbek,  solmál  összenőttek,  alattuk  röpülő 
szárny  ilyenkor  nincs ;  az  első  lábszárakon  egy 
befelé  irányult,  vízszintesen  álló  végtövis  van ; 
a  karmok  töviíkön  összenőttek.  Van  vagy  250 
faj,  ebből  Európára  esik  vagy  100,  hazánkra  vagy 
25.  Cukor-  és  takarmányrépának  egyaránt  vesze- 
delmes ellenségei.  L.  Eépabarkó. 

Cleopatra,  l.  Kleopátra. 

Clepsidrina  (áuat),  a  spórás  véglények  (Spo- 
rozoa)  osztályába  tartozó  állatnem.  Egyik  faja 
(C.  blattarum  Sieb.)  a  svábbogár  belében  majd- 
nem mindig  megtalálható. 

Clepsine  (áUat),  az  orrmányos  piócák  egy 
neme.  L.  Pióca- félék. 

Clerc  (franc,  ejtsd:  kier,  lat.  clericus),  voltakép 
a.  m.  pap,  lelkész ;  a  középkorban,  mikor  csak  a 
papok  voltak  írástudók,  a.  m.  íródeák  (1.  Deák). 
Parisban  a  XIII.  és  XIV.  sz.-ban  a  C.-ek  külön  gil- 
dét  képeztek.  Az  ügyvédségre,  közjegyzőségre 
készülő  «ügyvédbojtárt»  ma  is  így  nevezik,  s 
déricature  a.  m.  bojtárkodás.  Angolországban 
és  Észak-Amerikában  most  is  így  nevezik  a  tör- 
vényszéki és  közigazgatási  írnokot,  titkárt  vagy 
jegyzőt.  G.  of  the  Parliameiús  a  felsőházban 
parlamenti  jegyző. 

Clerc  (lat.  Glericus) ,  Jean,  svájci  teológus,  szül. 
Genfben  1657  márc.  19.,  megh.  1736  jan.  8.  Az 
arminiánokhoz  átpártolva,  Amsterdamban  1684. 
a  filozófia  tanára,  később  az  egyháztörténelem  elő- 
adója lett.  Rendkívül  tevékeny  irodaüni  munkás- 
ságot fejtett  ki,  főként  a  teológia  terén,  ami  miatt 
több  tudós  vitája  is  volt. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clerck 


—     569 


Clermont 


Clerck,  állattani  neveknél  C.  Károly  svéd 
entomológus  (szül.  1710.,  megli.  1765.)  névének 
rövidítése.  Művei:  Aranei  Svedici  (Stockholm 
1757);  Icones  insectorum  rariorum  (u.  o.  1759) ; 
Xomenclator  renim  naturalium  (u.  o.  1759). 

Clerestoríum  (lat.),  a  bazilikaszerű  templo- 
mok középliajójának  kiemelkedő  falai,  melyek 
ablaksorral  vannak  ellátva. 

Clerfait  (Clairfayt,  ejtsd :  kierfet),  Kari  Josefde 
Croix  gróf,  osztrák  tábornagy,  szül.  Bruille-kas- 
télyban  Hennegauban  1733  okt.  Iá.,  megh.  Bécs- 
ben 1798  júl.  21.  Részt  vett  a  bánáti  hadtest  élén 
a  hétéves  háborúban,  az  1788— 89-iki  török  hábo- 
rúban kivívta  a  raehádiai  és  (1790  júl.)  a  kalaf ati 
gj'őzelmet.  Ezért  a  Mária  Terézia-rend  nagyke- 
resztjétkapta. 1792-beu  Beaulieuvel  együtt  vissza- 
verte a  franciákat  Belgiumból  és  részt  vett 
Longwy  és  Verdun  elfoglalásában.  1793-ban  Al- 
denhovennél  győzött  a  franciákon,  felmentette 
Maastrichtet  s  eldöntötte  a  neerwindeni  győzel- 
met. 1794-ben  Koburg  hercegnek  Fleurus  mellett 
történt  veresége  után  ő  vezette  vissza  a  sereget  a 
Rajna  mögé.  1795.  mint  a  birodalmi  és  osztrák  ha- 
dak fővezére  először  Jourdant  verte  meg  Höchst 
mellett  s  azután  Pichegru  tábornagyot  kényszerí- 
tette  visszavonulásra.  1795  dec.  21.  fegyverszü- 
netre lépve  a  franciákkal,  visszatért  Bécsbe,  hol 
azonban  Thugut  miniszterrel  a  fegyverszünet 
megkötése  miatt  viszályba  keveredett.  Nem  küld- 
ték többé  vissza  a  harctérre,  hanem  Magyaror- 
szágban alkalmazták.  1796-ban  nyugalomba  vo- 
nult. Bécs  városa  szép  síremléket  állított  emlé- 
kének. V.  ö.  Vivenot,  Thugut,  C.  u.  Wurmser 
(Bécs  1869). 

Clergé  (fr.,  ejtsd:  kierzsé)  a.  m.  klérus,  papság. 

Clerica  (lat.)  a.  m.  tonzura. 

Clericalís,  1.  Klerikális. 

Cléricatnre  (franc,  ejtsd:  — tttr),  I.  Glerc. 

Clerici  camerae,  kamarai  papság  Rómá- 
ban. 

Clericis  laicos,  VIII.  Bonifác  (1,  o.)  pápa 
1296  febr.  25.  kiadott  bullája,  mely  a  IV.  Fülöp- 
pel folytatott  egyházpolitikai  harc  be  vezetője  volt. 

Clericus  (lat.)  a.  m.  a  kath.  egyházi  rend- 
nek tagja.  C.-nak  nevezik  általában  a  növendék- 
papokat ;  tulajdonképen  C.-ok  azok,  akik  a  haj- 
koronát fölvették.  C.  dericum  non  decimat  példa- 
beszéd, szóról  szóra  a.  m.  egy  pap  a  másiktól 
nem  vesz  tizedet,  a.  m.  egyik  varjú  nem  vájja  ki 
a  másiknak  szemét. 

Clericus,  Jean,  1.  Clerc. 

Cleridae,  a  fedeles  szárnynak  —  bogarak  — 
iCoIeoptera)  rendjébe,  az  öt  lábtőizesek  (Penta- 
mera)  alrendjébe  tartozó  rovar-család.  A  csáp  11 
ízű  és  vagy  fokozatosan  vékonyodó,  vagy  három 
vastagabb  ízzel  bunkósan  végződő.  Csinos,  karcsú, 
élénk  színű,  tarka  bogai'ak,  melyek  virágokon, 
korhadó  fákon,  sőt  dögön  is  éhiek.  Lárvái  nyúlán- 
kak, lapítottak  ;  fejük  kemény ;  csápjuk  rövid,  4 
ízű  ;  kétoldalt  5—5  pontszemük  van ;  a  toron 
szarulemezek  foglalnak  helyet ;  a  potroh  utolsó 
gyűrűje  villásan  végződik ;  lábaik  közepes  hosz- 
szuak ;  színük  rendesen  veres,  vagy  rózsaszín. 
Lárvái  főleg  egyéb  rovarokkal  élnek  és  ezért 
hasznosak.  Hazánkban  legismertebb  a  Clerusfor- 
micarius  L.  és  a  Trichodes  apiarius  L.  (méh- 


farkas),  utóbbinak  acélkék,  3  vörös  harántövvel 
díszített  lárvái  a  méh-kaptárokba  kerülve,  a  fiatal 
méheket  pusztítják. 

Clerk  (ang.,  ejtsd :  kierk  vagy  kiárk,  franciául 
clerc,  a  latin  clericus-bó\)  a.  m.  imok.  —  A  ló- 
versenysportban a  versenytitkárság  hivatalno- 
kainak, újabban  még  inkább  a  bookmakerek  he- 
lyetteseinek angol  neve. 

Clerkenwell  (ejtsd:  kiárknveii),  egyik  része  Lon- 
donnak (1.  o.). 

Clermont  (ejtsd :  kiermón),több  város  neve  Francia- 
országban. 1.  G-rHéraultieitsd  -.  — léró)  v.  Gde-Lo- 
(íé?;e  (ejtsd :  döiodév),  város  Hérault  dép.  Lodéve  járá- 
sában, a  Rhonel  patak  mellett,  a  Lyoni-öböltől  32 
km.-reÉNy.-ra,  (1906)  5140  lak.,  szövőgyár  (katona- 
posztó), papiros-  és  bőrgyártás,  méhészet,  bor-  és 
gabonakereskedelemmel.  Várromja  (XIII.  sz.)  és 
gótikus  temploma,  főiskolája,  keresk.  törvény- 
széke és  iparkamarája  említendő.  A  VII.  és  VIII. 
sz.-ban  az  arabok  birtoka.  —  2.  C.-en-Beauvaisis 

(ejtsd:— aS  hoyez\)Y.  C.-de-l' Oiseiejtsi:  döloáz),  járási 

székhely  Oise  dép.-ban  a  Breche  balpartja  köze- 
lében egy  magaslaton,  az  északi  vasút  vonala 
mellett  Paristól  É.-ra,  (i906)  5488  lak.,  főiskolá- 
val és  könyvtárral,  XIV.  sz.-beli  templommal  és 
városházzal,  női  fegyházzal,  gyapotiparral,  fűző- 
gyárral, ló-  és  marhakereskedéssel.  Elmebeteg- 
kórházában  és  telepein  1400  beteget  ápolnak. 
Szép  Fülöp  szülőhelye,  1054.  grófsággá  lett,  1218. 
a  francia  koronához  csatolták.  A  100  éves  angol - 
francia  háboníban  többször  ostrom  alá  vették.  — 
3.  G.-Ferrand  (ejtsd :  ferran),  Puy-de-Dóme  dép.  fő- 
városa, 407  m.  magas  dombon  épült,  a  Tirtaine 
és  Artier  között,  a  lyon— orléansi  vasutak  csomó- 
pontján, (1906)  58,363  lak.,  tészta-,  pótkávé-,  kötél-, 
szeg-,  vegyszerek,  gyertya-,  szalmakalap-  és  gép- 
gyártással, szárított  és  cukrozott  gyümölcsök, 
állati  olajok  előállításával,  pamut-  és  vászonszö- 
vőkkel, gabona-,  ló-,  posztó-,  vászon-,  fa-  és  élénk 
él  ehnieikk  kereskedelemmel.  Egyetemi  vároaVan 
természettudományi  és  irodalmi  fakultása,  tudo- 
mányos és  szépművészeti  akadémiája,  obszerva- 
tóriuma, orvosi  iskolája,  bábaképzöje,  tanító- 
képzője és  számos  más  szakintézete,  valamint 
tudományos  társulata,  könyvtára  (50,000  köt.).  A 
félkör  alakú  völgyben  fekvő  várostól  Ny.-ra  ter- 
mékeny lejtök  vannak,  majd  a  Puy-de-Dome  és 
több  vulkáni  hegykúp  emelkedik.  A  város  Gré- 
goire  de  Tours  és  Pascal  szülőhelye,  hadtestpa- 
rancsnokság, keresk.  törvényszék,  helytartóság 
és  püspökség  székhelye,  terein  Pascal,  Jaude,  De- 
saix  ós  Vercingetorix  szobra,  egy  gót  kút  (1515). 
Számos  középületét  sötét  lávából  emelték  s  ez 
külsejüket  komorrá  teszi.  Gót  székesegyháza 
(1248),  Notre-Dame-du-Port  temploma  (XI.  sz.) 
román  stílusban.  C.  előkelő  fürdőhely.  Érdekes- 
sége a  St.  Allyi-e  forrás,  amely  erős  bekérge- 
ződő  tulajdonságú  és  a  Tirtaine-on  10  m.  hosszú 
hidat  alkotott  lerakodásaival  (Pont-du-Diable). 
C.  hajdanta  Georgia,  majd  a  Nemessus  (Szentség) 
nevet  viselte  és  már  a  rómaiaknak  virágzó  vá- 
rosa volt  (Augustonemetum).  Ekkor  épült  a  Puy- 
de-Dóme-on  Mercurius  temploma,  melynek  marad- 
ványain jelenleg  egy  meteorológiai  és  csilla- 
gászati obszervatórium  (1467  m.)  emelkedik. 
Fogaskerekű  vasút  visz  fel  oda.  A  város  mai 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clermont-Ganneau 


—     560 


Cleve 


nevét  Clarusmons  kastélytól  vette,  a  püspökséget 
St.  Austramonius  alapította  253.,  Pipin  alatt  a 
frankok  761.,  majd  a  normannok  pusztították  a 
várost  976.  Az  1095.-Í  zsinaton  II.  Orbán  pápa 
elhatározta  az  első  keresztes  hadjáratot.  Később 
Auvergne  fővárosa.  1731-ben  Montferranddal 
egyesítették  ós  mai  nevét  nyerte.  V.  ö.  Fardieu, 
Hist.  de  la  ville  C.  (1878). 

Clermont-Gaimeau,  Charles,  francia  diplo- 
mata és  régész,  szül.  Parisban  1846  febr.  19. 
Mióta  1867.  a  jeruzsálemi  konzulátushoz  kinevez- 
ték dragománnak,  számos  éven  át  a  Szentföld 
ókori  topográfiáját  kutatta.  1882-ben  visszatért 
Parisba ;  az  akadémia  tagja.  Pö  művei :  Recueil 
d'archéologie  orientale  (1888—1902,  5  köt.);  La 
Palestine  inconnue  (1876) ;  Études  d'archéologie 
orientale  (1880—96);  Les  fraudes  archéol.  en 
Palestine  (1885) ;  Album  d'antiquités  orientales 
<1897).  1900  óta  vezeti  a  Rópertoire  d'épigraphie 
sémitique  kiadását. 

Clermont-Tonnerre,  1.  Aimé  Marié  Gaspard, 
marquis,  francia  tábornok  és  miniszter,  szül.  Paris- 
ban 1779  nov.  27.,  megh.  GlissoUes  várában  1865 
jan.  8.  Részt  vett  Napóleon  alatt  az  olasz-,  német- 
es spanyolországi  hadjáratokban ;  1808.  Murát  ná- 
polyi király  szániysegéde  lett.  XVIII.  Lajos  vissza- 
térése után  pair  és  a  lovas- testőrség  parancsnoka 
lön.  A  konzervatív  párthoz  szított  s  1820.  tenge- 
részeti miniszter  és  altábornagy,  1823.  pedig 
hadügyminiszter  lett.  A  júliusi  forradalom  után 
magánéletbe  vonult.  V.  ö.  Boiisset,  Le  marquis  de 
C.  (Paris  1885). 

2.  C,  Stanislas  Marié,  gróf,  szül.  1747  okt.  10., 
megh.  1792  aug.  10.  1789-btín  a  három  rend 
együttes  tanácskozása,  a  nemesi  kiváltságok  el- 
törlése és  az  alkotmányos  monarchia  szervezése 
mellett  szavazott ;  más  tekintetben  azonban  a  ket- 
tős kamara-rendszert  óhajtotta,  és  azt  sürgette, 
hogy  a  királynak  megadják  a  vétó-jogot.  A 
jakobinusokkal  szemben  a  Club  des  amis  de  la 
monarchie-t  alapította.  1792  aug.  10.  a  nép- 
tömeg C-t  is  elfogta,  de  a  törvényszék  ártatlan- 
nak nyilvánította.  Ez  annyira  fölingerelte  ellen- 
feleit, hogy  C-t  Brissac  grófnő  házában,  ahová 
menekült,  megölték.  Politikai  iratainak  gyűjte- 
ménye Recueil  des  Opinions  de  St.  de  C  c.  alatt 
jelent  meg  4  kötetben  (1791). 

Clerodendron  L.,  sorsfa  (növ.),  a  Verbena- 
ceae  (Vasfüfólék)  család  génusza ;  90  faja  az  ó vi- 
lág melegebb  tájait  népesíti,  Amerika  tropikus 
részén  ritkábbak.  Cserjék  vagy  fák  átellenes 
vagy  háromtagú  örvökben  álló,  nagy,  rendesen 
épszélú,  meglehetős  hosszunyelű  levelekkel,  bo- 
gas vagy  bugavirágzattal,  többnyire  jóillatú  és 
szép  színű  virágokkal  és  húsos  terméssel,  mely 
belül  4  csonthéjas  magot  tartalmaz.  Kedves  kerti 
virágok :  a  C  fragrans  Willd.  (Volkameria  fra- 
gransVent.)  1—2  m.  magas  szárral,  szívalakú, 
fogas  levelekkel  és  szép  fehér  v.  pirosló  fehér, 
igen  jó  illatú,  sűrű  virágzatban  álló,  többnyire 
teljes  virágoldíal,  melyek  azonban  éjjel  bódító 
szagot  árasztanak.  A  Kínából  került  kerti  növé- 
nyek egyik  legrégebbike.  A  G.squamatum  Cham. 
(Volkameria  Kaempheri  Willd.)  levele  hosszu- 
nyelű, szívalakú,  épszélű ;  virága  szép  sárgás, 
skarlátpiros,   dús  bugában  álló,  hosszú  porzós. 


Hazája  Kina,  Japán  és  Kelet-India.  Ezenkívül 
még  számos  fajt  kultiválnak.  A  C.  trichotomum 
Thunb.  keserű  anyagával  orvosi  növény  (Ja- 
pánból). 

Cleronom.  E  névvel  jelöli  Ziegler  az  ideg- 
rendszemek öröklött  pályáit,  melyeken  a  reflexek 
és  ösztönök  alapulnak.  Ezzel  szemben  állanak  az 
embiont  pályák,  melyek  az  egyéni  élet  folya- 
mán külső  ingerek  hatására  fejlődnek  ki.  utób- 
biakon alapszik  a  tanulás.  Ziegler  szerint  a  ta- 
nulás velejében  új  embiont  pályák  létesítése. 

Clerus  (lat.)  a.  m.  papság. 

Clerval  (ejted:  kiervái),  közsóg  Doubs  franciadép.- 
ban,  Baume-les-Dames  járásban,  Besan^on-tól 
ÉK.-re,  a  lyoni  vasút  mentén,  a  Doubs  és  a  Rhoue- 
Rajna-csatorna  mellett,  (i9oi)  1028  lak.,  vasolvasz- 
tókkal, fakeresk  edelem ;  1870—71.  két  ütközet 
színhelye. 

Cléry-sur-Loire  (ejtsd:  kieri-szUr-ioár),  város  Loi- 
ret  francia  dép.-ban,  a  Loireba  ömlő  Ardoux  jobb- 
partján, Orléanstól  13  km.  DNy.-ra,  (i90i)  1182 
(közig,  kerületével  2503)  lak.,  gót  Notre-Dame 
templomában  XI.  Lajos  síremléke ;  a  kálvinisták 
földúlták,  de  XIII.  Lajos  restauráltatta. 

Cles,  C  ker.  kapitányság  székhelye  Dél-Tirol- 
ban, a  Noce  jobbpartján,  (i9io)  3614  olasz  lak., 
csipke-  és  szalmafonással,  selyemtermeléssel  és 
iparral,  vajkereskedéssel.  Régi  kastélya  XVI. 
sz.-beli ;  közelében  római  régiségek. 

Clé8inger(ejtsd :  kiezeazsé},JeanBaptisteAíiguste, 
franc,  szobrász,  szül.  Besangonban  1814  okt.  22., 
megh.  1883  jan.  7.  Rómában  Thorwaldsennál  ta- 
nult. Az  ókori  történetből  és  mondakörből  vett, 
többé- ke vésbbé  meztelen  ós  érzékies  női  szobrai 
igen  népszerűek  voltak ;  kevesebb  sikert  aratott 
nagyobb,  monumentális  műveivel. 

Clesse  (ejtsd :  kiesz),  Antoine, belga  népköltő,  szül. 
Hágában  1816  máj.  30.,  megh.  Monsban  1889 
márc.  9.,  mint  fegyverkovács.  Hazafias  érzületre 
és  helyes  erkölcsi  felfogásra  valló  Chansonsjai 
(összes  kiadás,  énekdallamokkal  együtt,  Bmsszel 
1866 ;  újabb  gyűjtemény  Mons  1888)  mind  a  nép 
ajkára  mentek  át. 

Cletlira  (növ.),  1.  Clethraceae. 

Cletliraeeae  L.  (növ.),  a  forrtszirmú  kétszi- 
kűek családja,  noha  szirmai  szabadok.  Egyetlen 
génusza  a  Clethra  L.,  mely  30  fajával  a  Kanári- 
szigeteken,  Észak-Amerika  melegebb  tájain  és 
Kelet-Ázsiában  van  elterjedve.  Cserjék  v.  ala- 
csony fák,  levelük  váltakozó,  bőrnemű,  osztat- 
lan, viráguk  kétivarú,  5  tagú,  sugaras,  szirma 
fehér,  bibeszála  hosszú,  bibéje  3  ágú ;  termésük 
3  kopácsú  tok.  Virágzatuk  fürt  vagy  buga.  A  C. 
alnif'olia  L.  törzse  1-25— 1*5  m.  magas,  levele  az 
ógerf áéhoz  hasonlít ;  virága  jóillatú,  szürkés  f e- 
hérmolyhú,  hosszú  fürtben  áll.  Észak-Ameriká- 
ból került  díszcserje.  A  G.  arhorea  Ait.  csinos 
örökzöld  4—6  m.  magas  fa.  Madeira  szigetén  ho- 
nos ;  nagyon  kemény  fájából  sétabot  készül. 

Cletus,  Szt.  Péter  apostol  2-dik  v.  3-dik  utódja 
a  pápai  székben.  Anakletusszal  azonos. 

Cleve,  1.  Kleve. 

Cleve,  1.  Joos  van  C,  tkp.  van  der  Beké 
(Becke),  az  idősb,  németalföldi  festő,  ólt  Antwer- 
penben 1485—1540  körül.  1511-ben  lépett  be  az 
antwerpeni  festőcéhbe.  Müvei  közül  soká  semmi 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clevedon 


—     561     — 


Clevelandi  lö 


sem  volt  ismeretes ;  újabban  a  Mária  halálának 
mesterét  C-vel  azonosítják.  B  szerint,  a  Mária 
halálát  ábrázoló  híres  kép  (München,  Pinakothek), 
a  Cseresznyés  Madonna  (Bécs,  Kunsthistorisches 
Hofmuseiim),  Krisztus  a  kereszten  (Hamburg, 
Weber-gyűjtemény),  A  három  királyok  imádása 
(Berlin,  Kaiser  Priedrich-Museum)  és  több  más 
képe  révén  a  XVI.  sz.  elején  az  olasz  renaissanee 
hatása  alatt  álló  legkiválóbb  és  legtermékenyebb 
németalföldi  lestök  egyike  lett  volna. 

2.  Joos  van  G.  (Gleef),  az  ifjabb,  németalföldi 
festő,  szül.  1518—20  körül,  megh.  1554  után. 
Korának  kedvelt  arcképfestöi  közé  tartozott  és  a 
francia,  angol  és  spanyol  kir.  udvarok  számára 
Í8  dolgozott.  Művei  közül  csak  kevés  ismeretes ; 
kivétel  nélkül  arcképek,  így  a  müncheni,  frank- 
furti, berlini  képtárakban,  a  firenzei  Ufflci  kép- 
tárban, a  frankfurti  Stadel-féle  képtárban,  stb. 
Ezek  révén  a  XVI.  sz.  legjelesebb  arcképfestöi 
közé  sorakozik,  kinek  műveit  nem  egyszer  Hol- 
beinnek,  Messysnek,  stb.  tulajdonították.  C-nek 
tulajdoni  tjákMáriamagyar  királynénak,  II.  Lajos 
özvegyének  a  budapesti  Szépművészeti  Múzeum- 
ban levő  arcképét. 

3.  C,  Per  Teodor,  kémikus,  szül.  1840  febr. 
10.  Stockholmban.  1858— 63-ig  Upsalában  ta- 
nult, 1874.  az  upsalai  egyetem  a  kémia  tanára. 
1900  óta  a  stockholmi  tud.  akad.  Nobel-bizott- 
ságának elnöke.  Számos  tankönyve  jelent  meg 
svéd  nyelven.  Tudományos  dolgozataiban  külö- 
nösen a  ritka  földek  féméivel  foglalkozik.  A 
Prémy  enciklopédiában  a  ritka  földek  féméiről 
szóló  részt  C  írta. 

Clevedon  (ejtsd:  küvdon),  látogatott  tengeri  fürdő 
Somerset  angol  countyban,  a  Bristoí-csatoma 
déli  oldalán,  {1911)  6111  lak.,  közelében  a  XIV. 
sz.-ból  való  Clevedon  Court  vár  festői  romjaival. 

Clevei  Anna,  1.  Aniia. 

Cleveit  (ásv.),  a  hélium  elemet  benne  mutatták 
ki  legelőször.  Vízfelvétel  folytán  elváltozott  urá- 
niuit  (uránszurokérc).  Vasfekete  szemekben  ta- 
lálni földpátban  bennőve  (Svédország:  Arendal). 
K.  5"5,  fs.  7'49.  Tartalmaz  egyebek  között  urán- 
oxidot, itterbiumföldet,  erbiumoxidot,  cerium- 
oxidot,  toriumoxidot  és  héliumot. 

Cleveland  (ejtsd:  kiiviend),  Cuyahoga  eounty  fő- 
városa, Ühio  északamerikai  államban,  az  Brie-tó 
D.-i partján,  a  Cuyahoga-folyó  torkolatánál,  (1910) 
364,463  lak.  C  az  északamerikai  magyarság  leg- 
fontosabb kulturális  és  társadalmi  központja,  ma- 
gyar templomokkal,  iskolákkal,  81  kulturális  ós 
jótékonysági  egyesülettel,  7  napilappal  (ezek  kö- 
zött a  Kohányi  Tihamér  szerkesztette  Szabadság 
a  legnagyobb  amerikai  magyar  lap),  s  tiznél  több, 
szépirodalmi,  vallásos  stb.  folyóirattal.  Az  ame- 
rikai Magyar  Szövetség  irodája  is  itt  van.  1902 
szept.  28.  leplezték  le  az  University  Circle  terén 
Kossuth  Lajos  szobrát,  Tóth  András  müvét.  A 
C.-ban  élő  magyarok  száma  meghaladja  a  60 
ezret.  C  ipari  és  kereskedelmi  tekintetben  az 
északamerikai  Egyesült-Államok  egyik  fontos 
központja.  A  több  mint  3000  gyártelepén  foglalkoz- 
tatott munkások  száma  meghaladja  a  1(X)  ezret, 
az  egy  évben  elöálUtott  cikkek  értéke  pedig  az 
1000  millió  koronát.  Az  ipartelepek  közül  f ontosab- 
bak  a  vas-  és  ércöntök,  sörgyárak,  petróleum - 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV.  köt. 


finomítók,  nagy  vágóliidak,  fürészmalmok,  hajó- 
gyárak, stb.  A  Standard  Oil  Company  innen  in- 
tézi félvilágra  kiterjedő  üzleteit.  C-ben  10  va- 
súti vonal  fut  össze  s  a  várost  keresztül-kasul 
szelik  az  ipar-  és  közúti  vasúti  vágányok.  Mint 
kikötőváros  is  igen  jelentékeny.  Legfontosabb 
kiviteli  cikkek:  szén,  vasérc,  kőolaj,  hús  és  mező- 
gazdasági gépek.  C  gyönyörűen  rendezett  város, 
befásított,  egyenes  és  széles  utcáit,  valamint  a 
város  fölött  elterülő  halmokat  szebbnél-szebb  köz- 
és  magánépületek,  valamint  nyaralók  díszítik. 
Köz-  és  közművelődési  intézményei  közül  legne- 
vezetesebbek :  a  városháza,  a  városi  és  tengeré- 
szeti kórház,  a  városi  könyvtár  (120,000  kötettel)j 
az  egyetem  és  technikai  főiskola,  a  színházak,  stb. 

Cleveland,  angol  hercegi  cím,  melyet  II.  Ká- 
roly 1679.  Villiers  Borbála  nevű  szeretőjének, 
örandison  ir  viscount  leányának  adományozott, 
mely  cím  1709.  Borbála  fiára,  Mtzroy  Gharles-Ta. 
(megh.  1730.)  s  ezután  ennek  fiára,  Fitzroy 
George-ra  (megh.  1774.)  szállott  át,  kik  southamp- 
toni  hercegek  is  voltak.  1827-ben  Vane  Henry 
William  darlingtoni  gróf,  az  angol  forradalom 
idejéből  ismeretes  Vane  Henry  egyik  utódja,  C.-i 
marquisvá,  1836.  pedig  C.-i  herceggé  neveztetett 
ki.  Piában,  Vane  Harry  George-hen  (szül.  1803., 
megh.  1891  aug.  22.)  a  C.  hercegi  család  férfisarja 
kihalt. 

Cleveland,  Grover,  az  amerikai  Egyesült- Álla- 
mok elnöke,  szül.  Caldwellben  (New  Jersey)  1837 
máre.  18.,  megh.  1908  jún.  24.  Princetonban.  C 
eleintén  vakok  intézetében  tanított,  azután  imok 
lett  és  végre  Buffalóban  ügyvéd  (1859).  Nemso- 
kára városi  ügyésznek,  1881.  pedig  polgármester- 
nek választották.  1882-ben  New  York  állam  kor- 
mányzójának választották.  Különös  érdeméül  em- 
iege tték,hogy  a  Tammany-ring  és  a  korrupció  ellen 
fel  mert  lépni.  Érdemei  fejében  mint  a  demokrata 
párt  vezérét  1884.  Blaine  köztársasági  elnökje- 
lölttel szemben  az  Unió  elnökének  választották. 
Arra  törekedett,  hogy  részrehaji  atlan  kormányt 
alakítson,  az  elharapódzott  korrupciót  kiirtsa  és 
amellett  saját  párthíveinek  hivatalok  s  jövedelmi 
forrásokra  irányuló  vágyait  lehetőleg  csitítsa. 
Az  1888.  végbement  új  elnökválasztásakor  ki- 
sebbségben maradt.  De  1892.  a  bekövetkezett 
drágaság  és  korrupció  hatása  alatt  a  választók 
mégis  megválasztották  C-t  másodízben  elnöknek. 
1893  máj.  1.  nyitotta  meg  C  a  chicagói  Kolum- 
bus-világkiállítást.  1897  márc.  4.  visszalépett  és 
1899.  a  princetonei  egyetemen  a  közjog  tanszé- 
két foglalta  el.  V.  ö.  King,  Life  and  public  servi- 
ces  of  G.  C  (New  York  1885);  B.  T.  Chamberlain, 
Early  üfe  and  public  services  of  G.  C  (u.  0.) ; 
Goodrich,  Life  and  p.  s.  of  G.  C  (u.  0.) ;  A  new- 
yorki  magyarok  kortesnótája  C  mellett.  Megje- 
lent a  Pesti  Hírlap  1892  dec.  13.  számában. 
WJiittle,  G.  C  (Waslüngton  1896).  Beszédeit 
Parker  adta  ki  (X  1892). 

Cleveland  Hills  (ejtsd:  kiiviend),  hegyes  vidék 
Yorkshireban  (North  Riding),  az  Északi-tenger, 
a  Tees  és  Whitby  közt.  Vasipara  jelentékeny. 

Clevelandi  ló,  Angolország  egyik  legrégibb 
lófajtája,  amely  azonban  a  XIX.  sz.  vége  felé 
nagyon  megfogyott  .Újabban  ismét  térj  edöben  van , 
8  nehezebb  példányai  mint  gazdasági  igás  lovak 

36 


Cleven 


—     562     — 


Clinochlor 


használtatnak,  könnyebb  példányai  kitűnő  hin- 
tós lóanyagot  szolgáltatnak. 

Cleven,  Chiavenna  (1.  o.)  német  neve. 

Clew-öböl  (ejts<i :  kiyú),  16  km.  hosszú  és  11  km. 
széles  öble  az  Atlanti-óceánnak  Connaught  ir  pro- 
vincia Mayo  countyjában 

Cliantilias  (növ.),  1.  Donia. 

Cliché  (franc,  ejtsd:  klisé,  magyarul  dúc), 
könnyen  folyóvá  tehető  fémben  v.  galvanoplasz- 
tikái úton  rézben  v.  egyébben  előállított  famet- 
szet- vagy  rajzutánzatok,  melyek  azután  a  könyv- 
nyomósajtó segélyével  lenyomatnak.  C.  egyéb- 
ként összefoglaló  neve  mindenféle  nyomásra 
való  tönknek  v.  dúcnak.  C.-készítésnek  (kli- 
schiren)  nevezik  az  öntési  eljárást,  mikor  vi- 
gnette-ek  v.  egyebek  anyamintájáról  lapos  önt- 
vényt készítenek  s  ezt  ólomtalpra  forrasztják  v. 
fára  szögezik.  L.  még  Tömöntés. 

Cliché-fém,  50  r.  ólomból,  36  rész  ónból  és 
22-5  rész  kadmiumból  álló  ötvény ;  alacsony 
olvadáspontja  és  nagy  keménysége  a  sokszoro- 
sító iparban  igen  hasznossá  teszi. 

Clichy  (franc,  ejtsd:  kiisi),  a  régi  párisi  adós- 
börtön. 

Clichy-la-Garenne  (ejtsd:  kiisi-ia-garenu),  község 
Seine  francia  dép.-ban,  a  Szajna  és  Paris  erődít- 
ményei közt,  a  paris— grenvilliersi  körvasút  mel- 
lett, a  Szajna  jobbpartján,  (i906)  41,516  lak.,  fehé- 
rítőkkel, keményítő-,  kaucsuk-,  üveg-,  olaj-,  kon- 
zervgyártással, vegyi  iparral.  Clippiacum  né- 
ven a  merovingi  királyoknak  volt  székhelye. 

Cliens  (lat.),  1.  Clientela. 

Clientela  (lat.),  a  védelem  alatti  állapot,  ame- 
lyet a  Rómába  települök  kerestek,a  védő  polgárnak 
oltalmát  élvezendők,  addig  is  míg  megszerezték 
a  civitást.  A  védelmi  állapotnak  új  alakja  akkor 
állt  elő,  mikor  a  hatalmasok  (optimi)  pártfogását 
keresték  a  hódoló  népek  és  királyok.  A  felszaba- 
dultakat (libertini)  is  értik  a  cliens  szó  alatt.  Az 
ügyvéd  is  cliensnek  nevezi  megbízóit. 

CliffdwoHer  (ang.),  odulakó,  barlanglakó. 
Amerikában  a  sziklahegysóg  és  a  Csendes-óceán 
között,  a  mély  folyamvölgyek  sziklaoduiban  élő 
emberek.  Gliff-dwelling :  sziklalakás.  A  Rio 
Grandé  del  Norte  és  Colorado  folyamok  part- 
szakadékaiban építették  ezeket  a  moki  és  zumi 
indiántörzsek  ősei.  Európában,  nyugaton  híres 
sziklavárakat  és  zárdákat  találunk,  ilyen  az 
aubeterre-i  (franc),  a  brenqués-i,  La  Roche  Corail, 
La  Rochebrune-sziklavárak.  V.  ö.  Nordenskjöld, 
The  Clifl  Dv?ellers  of  the  Mesa  Verde,  South- 
westem  Colorado  (Stockholm  1893);  Baring 
Goidd,  Cliffcastles  and  la  ve  Dwellings  of  Burope, 
1911.  L.  még  Barlanglakok. 

Cliffe  Leslie,  1.  Leslie. 

Clifíord  (ejtsd:  kiífförd),  1.  George,  Giimberland 
grófja,  Erzsébet  királynő  kegyence,  szül.  1558., 
megh.  1605  okt.  30.  Az  udvari  lovagjátékokban 
annyira  kitűnt,  hogy  a  királynő  lovagjának  fo- 
gadta. 1686-ban  tagja  volt  a  Stuart  Mária  fölött 
Ítélő  törvényszéknek.  A  spanyol  armada  ellen 
1588.  saját  költségén  több  hajót  szerelt  föl.  Része 
volt  Essex  gróf  megbuktatásában  (1601). 

2.  C,  Bosamunde,  C.  Walter  leánya,  szül. 
1140  körül,  megh.  1176.  IL  Henrik  angol  király 
líedvese,  ki  állítólag  a  végből,  hogy  őt  neje,  a  fél- 


tékeny Eleonóra  elöl  elrejtse,  Woodstockban  út- 
vesztőt építtetett  számára.  A  hagyomány  szerint 
két  ílút  szült  a  királynak,  Vilmost  és  Gottfriedet ; 
ez  utóbbi  később  yorki  püspök  volt.  Midőn  II.  Hen- 
rik Normandiába  távozott,  a  királyné  Rozamun- 
dát  megmérgezte.  C.  balsorsa  kedvenc  tárgya 
volt  az  ó-angol  népköltészetnek,  s  újabb  költök 
(Addison,  Korner)  is  földolgozták. 

3.  C,  Thomas,  lord,  angol  államférfiú,  szül. 
1630  aug.  1.,  megh.  1673  szept.  1660-ban  a  parla- 
mentnek lett  tagja  ós  a  Stuartok  visszahivatása 
mellett  buzgólkodott ;  II.  Károly  hálából  kincstái- 
nokká  és  Chudleigh  néven  báróvá  és  peerré  tett^*. 
1672-ben  pedig  tagja  lett  a  Cabal-minisztórium- 
nak  (1.  0.).  Állásáról  a  Test  akta  (1.  o.)  értelmé- 
ben le  kellett  mondania  (1673).  Valószínűen  mint 
öngyilkos  halt  meg. 

Cliöort  (ejtsd:  kiiffört,  CUfford),  George,  angol 
követ  Hollandiában,  szül.  Amsterdamban  1685 
jan.  7.,  megh.  u.  o.  mint  a  város  polgármestere- 
1760  ápr.  10.  Hartecamp  nevű  birtokán  (Haarlem 
mellett)jelentékeny  füvészkertje  (melynek  1736  - 
1738-ig  Linné  volt  az  inspektora),  állatsereglete 
és  természetrajzi  múzeuma  volt.  Müvei:  Virida- 
rium  Cliffortianum  (Amsterdam  1738);  Linné  htres 
müve :  Hortus  Cliffortianus  (u.  o.  1737)  C.  költsé- 
gén jelent  meg. 

Cliftbrtia  L.  (növ.),  a  Rosaceae  (Rózsafélék 
család  génusza,  melynek  mind  a  M)  faja  Dél- 
Afrikában  honos.  Cserjék.  A  C.  üicifoliah.  leve- 
léből köhögés  ellen  teát  főznek,  nálunk  dísz- 
bokor. 

Clifton  (ejtsd:  kiittn),  Bristol  (1.  0.)  elővárosa. 

Cliftonit  (ásv.),  régebben  a  grafit  hexaóderes 
módosulatának  tekintették,  de  sokkal  valószí- 
nűbb, hogy  a  hexaéderek  gyémánt  utáni  grafil- 
pszeudomorfózák ;  meteorvasakban  fordul  elő. 

Clinchant  (ejtsd:  kieasia),  Justin,  francia  tábor- 
nok, szül.  Thiancourtban  1820  dec.  24.,  megh. 
Parisban  1881  márc.  20.  A  hadseregbe  1841.  lé- 
pett, s  a  solferinoi  csata  után  (1859)  alezredessé, 
Mexikóban  ezredessé  léptették  elő,  1870.  dandárt 
vezényelt,  végig  küzdötte  a  Metz  körül  ^a'vott 
harcokat  és  a  vár  átadása  közben  sikerült  meg- 
szöknie. Azután  az  újjászervezett  Bourbaki-féle 
hadseregben  hadtestparancsnok  lett,  midőn  pedig 
Bourbaki  a  fövezérségről  lemondott,  C.  lépett 
helyébe.  Utóbb  részt  vett  a  commune  leveretésé- 
ben.  A  hadsereg  újjászervezésekor  egyik  hadtest 
parancsnokságát  vette  át ;  1880.  Paris  kormány- 
zójává nevezték  ki. 

Clinch  River  (ejtsd :  küncs  rivvör),  északameríkai 
folyó,  amely  az  Appalachhoz  tartozó  Clinch-Moun- 
tains-ben,  Virginia  állam  DNy.-i  részében  ered, 
Tennessee  városon  keresztül  folyik  és  a  Powells- . 
River  fölvétele  után  380  km.-uyi  út  után  King- 
stonnál  a  Tennessebe  ömlik.  Csak  160  km  hosszu- 
ságban  hajózható  kisebb  járómúveken. 

Clinici  (lat.),  őskeresztény  neve  azoknak,  kik 
életveszélyes  betegségben  vették  fel  a  kereszt- 
ségét. A  keresztség  fölvételének  halogatása  foly- , 
tán  az  ilyenek  szabálytalanságba  (irregularitas 
ex  defectu  fldei)  estek  és  az  egyházi  rend  fölvéte- 
létől eltiltattak. 

Clinicam  (lat.)  a.  m.  klinika. 

Clinochlor,  1.  KKnoklór. 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


Cllnoclasit 


—    563 


Clltumnus 


Clinoclasit,  1.  Klinoklász. 
riinoedrit,  1.  Klinoedrit. 
Clinohuiuit,  1.  Klinohumit 
Clinokeplialia  (gör.,  klinokefália),   bolto- 
zatán nyerges,  torz  koponya ;  nyerges  fej. 
Clinozoisit,  1.  Rlinozoizit. 
Clinton,  1.  város  az  északamerikai  Jowa  ál- 
lamban, a  Mississippi  partján,  {i9oo)  22,698  lak. 
Nevezetessége  az  520  m.  hosszú  vasúti  híd  a  Mis- 
sissippin, a  hatalmas  malmok  és  vasúti  járműve- 
ket készítő  gyártelepek.  —  2.  C,  város  Missouri 
északamerikai  államban,  (i9oo)  5061  lak.,  dohány- 
és  szivargyártással.  —  3.  C,  gyárváros  és  vasüti 
csomópont  Massachusetts  északamerikai  állam- 
ban, (1900)  13,667  lak.,  gingham-  ésplaid-gyártással. 
Clinton,  Henry, sir,  angol  tábornok,  szül.  1738., 
megh.  Gibraltárban  1795  dec.  23.  Részt  vett  a  7 
éves  háborúban  Németország  ellen,  1775.  Észak- 
Amerikában  küzdött,  bevette  New  Yorkot  (1778) 
és  főparancsnokká  lett.  Washington  elöl  azonban 
ö  is  meghátrált  ós  Philadelphiából  is  kénytelen 
volt  visszavonulni.  1779-ben  Georgia  államot  fog- 
lalta el  és  Savannah-t,  valamint  1780.  Charles- 
ton-t  szállotta  meg,  1782.  visszahívták  és  Lime- 
rick  kormányzójává  nevezték  ki,  1793.  pedig  Gib- 
raltár kormányzója  lett.  Hadi  élményei  (Narra- 
tive)  Londonban  jelentek  meg  (1783). 

Clintonit  (Asv.),  a  merev  csillámok  egyik  tagja, 
monoklin,  sárga-vörösbarna  táblák  ;  képlete  kö- 
zel: éHjCaMg^SisOij-j-öHaCaMgAleO,,.  Lelőhe- 
lyei Amity  és  Warwick  New  Yorkban. 
Clio,  múzsa,  1.  Klio. 

Clio  (Clione,  állat),  a  számylábú  csigák  (Ptero- 
poda)  rendjébe,  a  meztelen  tengeri  pillangók 
(Gymnosomata)  akendjébe  tartozó  állatnem, 
orsóforma  testtel,  elkülönült  fejjel,  nyakán  két 
evezővel  és  a  kettő  között  a  hasoldalon  patkó - 
forma  függelékkel ;  kopoltyufüggelékei  nmcse- 
nek,  két  pár  tapogatója  és  szája  körül  2—3  pár, 
kis  szívókorongokkal  fegyverzett  kúpforma  füg- 
geléke van.  Mintegy  10  faja  ismeretes  főleg  arkti- 
kus és  antarktikus  tengerekből.  Egjnk  faja  a  G. 
horecUis  Pali.  (=  Clione 
limacina  Phipps.)  1--3 
cm.  hosszú;  az  Északi- 
tengerben töméntelen 
mennyiségben  tenyészik 
8  a  ceteknek  és  ragadozó 
ciipeus.  halaknak  főtápláléka. 

Clione  (áuat),  1.  Clio. 
Cllpens  (lat),  kis  könnyű,  kerekded  börpajzs, 
a  rómaiak  lovassága  használta.  A  több  börréteg- 

böl  késztilt  pajzs 
vaspántokkal  volt 
körülvéve,  hogy  az 
erösebb  csapások- 
nak is  ellentállhas- 
son.  A  gyalogság 
használta  pajzsot 
scutum-Tiaik  nevez- 
scutnm.  ték;  ez  vasból  ké- 

szült és  jóval  nehe- 
zebb volt  az  előbbinél.  —  C.  állal  tani  értelemben : 
fejpajzs,  a  rovarok  fején  a  középső  régió  neve. 
Clipperton-sziget,  Franciaországhoz  tartozó 
s  guanótelepeiröl  nevezetes,  egyébként  lakatlan, 


6  kma  terjedelmű  sziget  a    Csendes-óceánban 
Mexikótól  D.-re  (d.  sz.  lO";  ny.  h.  109Vs°). 

Cliqae  (franc,  ejtsd:  klikk),  1.  Klikk. 

Clisiocampa  (Malacosoma)  neustria  (4iiat), 
1-  Gyűrűs  pille. 

Clissa  (szlávul  Kis),  falu  Dalmáciában,  Spalato 
ker.  kapitányságban,  7  km.  ÉK.-re  Salonától,  360 
m.  magasságban,  a  Koziak  és  a  Mosszor  hegy- 
ség között,  (1910)  5008  lak.,  szöllő-  és  olajterme- 
léssel. 1342-ben  Károly  Róbert  alatt  horvát  láza- 
dók foglalták  el,  később  pedig  magyar  kézre  ke- 
rült. Majd  Tvrtko  bán  kerítette  hatalmába. 
1494-ben  velencei  birtok,  közben  egy  ideig  török 
kézen  volt.  1813  óta  Ausztriához  tartozik. 

Clisson  (ejtsd:  kiisszon),  város  Loire- Infériem'e 
francia  dép.-ban,  a  Grande-Moine-nak  a  Sévre- 
Nantaise-ba  való  torkolatánál,  Nantestöl  23  km. 
DK. -re,  (igoi)  2241  lak.,  vászon-  és  posztószövés- 
sel, bőrcserzéssel  és  gyertyagyártássaL  Az  1793. 
a  vendéeiektől  feldúlt  várost  román  stílusban 
építették  föl  újra. 

Clisson,  Olivier  de,  francia  lovag,  szül.  1336., 
megh.  Josselin  várában  (Bretagne)  1407.  Eleinte 
a  franciák  ellen  harcolt,  utóbb  azonban  a  francia 
zászló  alá  szegődött  s  Duguesclin  (1.  o.)  fegyver- 
társa lett;  együtt  megsemmisítették  a  garáz- 
dálkodó zsoldos  seregeket  s  visszafoglalták  az 
angoloktól  a  Garonne-tól  É.-ra  fekvő  országrészt. 
C-t  kegyetlensége  miatt  a  mészáros  (le  boucher) 
melléknévvel  illették.  Duguesclin  halála  után 
connótable  lett  (1380).  Ó  győzte  le  Rosebecke 
mellett  a  flamandokat  s  nagy  befolyást  gyako- 
rolt azóta  VI.  Károly  királyra,  kinek  elmebe- 
tegsége alatt  azonban  a  parlament  1392.  szám- 
kivetésre s  százezer  márka  ezüst  lefizetésére  ítélte. 
V.  ö.  Mázas,  Vis  des  grands  capitaines  fran^ais,  3. 
köt. 

Clisthenes,  1.  Kleisthetiés. 

Clltellam,  a  sörtelábú  férgek  (Chaetopoda) 
ama  megduzzadt  szelvényeinek  neve,  melyek  az 
ivamyílások  tájékán  fekszenek.  A  magyarul 
«nyereg»-nek  nevezett  duzzanat  a  nemi  érettség 
korában  erősen  működő  bőrniirigyektöl  ered,  me- 
lyek ilyenkor  a  párzó  állatokat  egymáshoz  kap- 
csoló nyálkás  anyagot  választják  el. 

Clitheroe  (edtsd:  kiitherú),  város  Lancashire  angol 
countyban,  a  Ribble  balpartján,  a  Pendle  Hill  lá- 
bánál, festői  szép  vidéken,  (i9it)  12,500  lak.,  gya- 
potiparral és  kénes  ásványvízforrással. 

Clltopilns  Fries  (növ.),  a  piros  spórás  Leme- 
zes-gombák egyik  algénusza.  Nevezetes  faja  a 
Lisztgomba  (1.  o.). 

Clitorla  L.  (növ.),  a  pillangósvirágú  Hüvelye- 
sek (Leguminosae)  génusza,  melynek  27  faja  a 
két  félgömb  melegebb  tájain  van  elterjedve, 
Európában  azonban  hiányzik.  Viráguk  nagy, 
különböző  színű,  hüvelyük  keskeny,  lapított,  sok- 
magvú.  A  trópusokon  mindenütt  feltalálható  C. 
ternatea  L.  levele,  bojtos  gyökere  és  magva  hány- 
tató. Fiatal  levele  főzelék,  kék  virágával  rizst  ós 
más  ételt  v.  italt  kékre  festenek.  Felfutó  dísz- 
növény. 

Clitoris  (lat.),  1.  Csikló. 

Clitumnns  (ma  Clitunno),  folyó  Umbriában, 
a  Tiberis  mellékvize,  amely  nem  messze  Spoletó- 
tól  ered,  s  miután  a  Tinlával  (ma  Timia)  egye- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


36* 


Cilvagre 


—    564    — 


CIodlus 


sült,  Perasiától  (ma  Perugia)  DK.-re  a  Tiberisbe 
szakad.  Forrása  mellett  Clitumnus  folyam-isten- 
nek szentélye  állott,  egyéb  más  forrás-istenségek 
templomai  szomszédságában.  A  vidék  híres  állat- 
tenyésztéséről. 

Clivage  (ang.,  ejtsd :  kiivedzs,  geoi.),  hamis  vagy 
tranzverzális  rétegesség,  a  hegység  nyomása  ál- 
tal előidézve. 

"  Clive  (ejtsd:  kiájv),  Róbert  lord,  plassey-i  báró, 
tábornok  és  az  angolok  keletindiai  hatalmának 
megalapítója,  szül.  Shropshireban  1725  szept.  29., 
megh.  1774  nov.  22.  Mint  írnok  a  keletindiai 
társulat  szolgálatába  állott,  mely  1743.  Madraszba 
küldötte.  Itt  a  tollat  karddal  cserélve  fel,  hadi 
biztos,  majd  főtiszt  lett  és  elfoglalta  a  karnatiki 
nábob  fővárosát,  Arcot-ot.  1753-ban  visszatérve 
Angliába,  képviselőnek  választották,  de  mandátu- 
mát a  parlament  megsemmisítette.  1755-ben  mint 
alezredes  újra  Indiába  ment  s  a  felkelt  bengáliai 
nábobot,DovlaSurahjahtmeghódolásrasKalkutta 
visszaadására  kényszerítette.  Midőn  a  nábob  a 
franciákkal  szövetkezve  újra  fegyvert  ragadott, 
C.  1757.  Plassey  mellett  teljesen  megverte  s  el- 
foglalta Mursidabadot,  Bengália  fővárosát.  1760- 
ban  a  király  plassey-i  bárói  címmel  peer-ré  ne- 
vezte ki.  Midőn  1764.  Bengáliában  újra  zavarok 
támadtak,  a  kormány  C-t  teljes  hatalommal  fel- 
ruházva, harmadszor  is  Kelet-Indiába  küldte.  De 
mielőtt  még  odaérkezett,  a  felkelést  már  elfoj- 
tották s  a  nagymogul  is  elismerte  az  angol  véd- 
nökséget. C.  ennek  dacára  az  utóbbit  arra  kény- 
szerítette, hogy  Bengália,  Bihar  és  Orissa  tarto- 
mányokat hűbérileg  reá  ruházza,  mi  által  a  Kelet- 
indiai  Társaság  roppant  földbirtoknak  s  15  millió 
lakosnak  lett  urává.  1767  jan.  roppant  kincsekkel 
visszatért  Angolországba,  ahol  azonban  az  alsóház 
vádat  emelt  ellene,  hogy  saját  hasznára  vissza- 
élt a  hatalommal,  s  bár  formaszerü  tárgyalásra 
a  dolog  nem  került,  a  vád  búskomorrá  tette,  s  végre 
pisztolylövéssel  vetett  véget  életének.  Utódai  a 
Herbert  családi  nevet  vették  fel  s  1804  óta  a 
Powis  grófi  címet  viselik.  C.  életét  megírták 
Garaccioli  (London  1775—76,  4  köt.) ;  Malcolm 
(u.  0.  3  köt.  1836);  Gleig  (új  kiad.  1861).  V.  ö. 
Macaulay,  Lord  Ó.  (utolsó  kiadása  1900.,  magya- 
rul is  az  Olcsó  könyvtárban). 

Clivia,  Kleve  város  (1.  o.)  latinos  neve. 

Cli  vía  LwííZ(növ.),az  Amaryllidaceae  család  gé- 
nusza  3  fajjal  a  Jóreménységfoka  vidékén ;  nálunk 
mérsékelt  melegházban  pompás  szépségóért  két 
faját  tartják.  A  G.  nobilis  Lindl.  (Hinianthophyl- 
lum  Aitonii  Hook.)  meggörbült,  különben  csák- 
nem csőalakú  skarlátpiros  vü-ággal,  a  C.  miniata 
Lindl.,  Imatophyllum  miniatum  Hook.  inkább 
harangalakú,  miniumpiros,  a  tövén  fehéres 
sárga  szirmokkal,  melyek  a  tőkocsánon  sokvirágu 
ernyővé  csoportosulnak. 

Clivometria  (gör.),  a  koponya  szögeinek  a 
megmérése  ;  tkp.  az  ikcsont  és  a  nyakszirtcsont 
hajlatának  (a  «clivus»-nak)  a  megmérése.  — 
Ecker  a  négerekre  nézve  113•5^  a  fehérekre 
nézve  128-2"  fok  középértéket  talált.  Az  orángnál 
12()«,  egy  gorillánál  128"  volt  a  szög. 

Clivus  (Blumenbachii),  a  lejtő,  így  nevezik  a 
üyakszirtcsont  pars  basillarisának  felső  felszínét, 
valamint  a  vele  összefüggő  ikcsont  dorsum  sellae 


turcicaejét  együtt.  Rajta  fekszik  a  híd  (pons  Va- 
roli)  és  a  nyúlt  velő  (meduUa  oblongata). 

Cloaca  (lat.),  a  víz  levezetésére  szolgáló 
földalatti  csatorna.  Továbbá  a  bélcső  végső 
részének  neve  abban  az  esetben,  ha  a  húgy- 
ivarszervek  vezetékei  belényílnak.  Előfordul  az 
őshalaknál  (Selachii),  kétéltüeknél,  csúszómászók- 
nál (a  teknősök  kivételével),  a  madaraknál  és  az 
emlősök  sorában  csupán  a  kloakás  emlősöknél 
(Monotrema) ;  a  többi  emlős  állatoknál  a  magzat- 
kori fejlődós  igen  korai  szakában  található  C, 
később  a  gát  (1.  o.)  kifejlődésével  a  húgy-ivarszer- 
vek  vezetéke  teljesen  elkülönül  a  bélcsötől.  Né- 
mely gerinctelen  állatnak  (pl.  a  fonálférgek  hím- 
jeinek) is  van  C.-ja. 

Cloaca  maxima  (lat.),  az  ó-korból  fenma- 
radt  földalatti  boltozott  csatorna  Rómában. 

Clodia,  P.Clodius  Pulcher  nőtestvére  1.  Clodius. 

Clodia  lex.  Szokás  volt  Rómában,  hogy  az 
állam,  drágaság  idején,  kenyérnek  valót  (frumen- 
tum)  osztott  ki  a  szegény  polgárok  közt,  mérsé- 
kelt áron.  Clodius  mint  népvédö  keresztül  vitte, 
hogy  Róma  egész  ingyen  ad  kenyeret  a  szegé- 
nyeknek, 1.  C.  frumentaria  Kr.  e.  58-ból. 

Clodion,  tkp.  MicJiel  Claude,  francia  szobrász, 
szül.  Nancyban  1738.,  megh.  1814.  Pigallenak 
volt  tanítványa.  A  XVIII.  sz.  francia  szobrászai- 
nak sorából  leginkább  kisebb  méretű,  genreszerü, 
erotikus  tárgyú  terrakotta  szobrocskáival  és  cso- 
portjaival vált  ki,  amelyeket  finom  dekoratív  föl- 
fogás, könnyed  báj  jellemez.  Tárgyi-a  nézve  nim- 
fák, faunok,  játszó  gyermekek  stb.  ábrázolásai 
ezek.  A  sevresi  porcellángyár  számára  is  készített 
mintákat,  így  a  játszó  gyermekek  ábrázolásaival 
díszített  híres  só^nresi  díszedény  is  tőle  való.  A 
párisi  Louvreban  lévő  művei  közül  a  furulyázó 
szatír  szobra  válik  ki  különösen.  Kevésbbé  jelen- 
tékenyek monumentális  művei,  közöttük  a  francia 
hadseregnek  Münchenbe  való  bevonulását  ábrá- 
zoló dombormű  a  páilsi  Arc  du  Carrousselen. 

Clodius,  1.  Decimus  Albinus,  1.  Albinus. 

2.  Publius  C.  Pulcher,  a  római  köztársa- 
ság utolsó  századának  egyik  legerőszakosabb 
demagógja,  pályája  kezdetén  sógora,  Lucullus 
alatt  harcolt  a  mithridatesi  háborúban,  de  mivel 
nem  kapott  kitüntetést,  a  sereget  67.  Lucullus 
ellen  lázította.  Szíriában  is  nyugtalanságot  kel- 
tett a  római  táborban.  Rómába  visszatérve,  Ca- 
tilinát  zsarolásaiért  bevádolta,  de  ez  megveszte- 
gette és  maga  C.  fáradozott  azután,  hogy  Catili- 
nát  fehnentsék.  Egy  botrányos  perében  engesz- 
telhetetlen ellensége  lett  Cicerónak ;  boszaból  egy 
plebejussal  adoptáltatta  magát  (ezóta  lett  C.  a 
neve,  ki  ezelőtt  a  Claudius-családhoz  tartozott) 
és  Caesar  segítségével  néptribunussá  lett.  Egyné- 
hány, a  szenátus  hatalmát  csökkentő  és  népszerű 
törvényjavaslata  után  azzal  az  indítvánnyal  lé- 
pett föl,  hogy  aki  egy  római  polgárt  rendes  tör- 
vényszéki eljárás  nélkül  megölt,  száműzessék. 
Ezzel  Cicerónak  a  Catilinariusokkal  szemben  ta- 
núsított bánásmódjára  célzott ;  Cicero  kénytelen 
is  volt  önkéntes  számkivetésbe  vonulni.  C.  ezután 
is  erőszakoskodott,  felbérelt  banditái  élén  félel- 
mes hatalommá  vált,  ki  még  Caesar  és  Pompeius 
ellen  is  fel  mert  lépni,  úgy  hogy  az  utóbbi  gyak- 
ran nem  mert  a  fórumon  megjelenni. Végre  méltó 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Clodius 


-    665    — 


Clos  Vougreot 


ellenfelére  talált  T.  Annius  Milóban,  a  szenátus 
hívében  és  Cicero  barátjában,  ki  szintén  felbérelt 
banditákat  és  Róma  gyakran  lett  véres  utcai 
harcok  színhelye.  53-baü  C.  a  prétorságra,  Milo 
!i  konzulságra  pályázott,  s  midőn  az  utóbbi  52 
jíin.  20.  a  Via  Appián  Lanuviamba  utazott,  Bo- 
villaenél  C.-szal  találkozott.  A  kifejlett  vereke- 
désben C.  halálát  lelte.  —  Nőtestvére,  Glodia, 
rendkívül  szép  és  hírhedt  ledér  asszony  volt,  ki- 
ről azt  híresztelték,  hogy  meggyilkolta  férjét, 
Qu.  Metellus  Celert.  Catullust,  a  költőt,  hálójába 
kerítette,  s  a  tehetséges  ifjú  Lesbia  név  alatt 
emlékezett  meg  róla  verseiben. 

Clodius,  1.  Ghristian  August,  német  filozófus 
és  költő,  szül.  Annabergben  1738.,  megh.  1784 no v. 
30. 1760  óta  a  fllozófla,  1782  óta  a  szónoklattan 
és  költészet  tanára  volt  Lipcsében.  Mint  költő  da- 
gályos. Munkáinak  gyűjteményei :  Versuche  aus  d. 
Litteratur  und  Morál  (1767—69,  4  darab)  és  Neue 
vermischte  Sehriften(6  kötet,  1780-1787).  Goethe 
mint  lipcsei  diák  kigúnyolta  az  ízléstelen  verselöt 
ós  bőven  ír  róla  Dichtung  u.  Wahrheit  c.  önélet- 
rajzában. 

2.  C,  Heinrich  August  Ghristian,  német  filo- 
zófus és  költő,  szül.  Altenburgban  1772szept.  21., 
megh.  Lipcsében  1836  máre.  30.  1811-től  fogva 
a  gyakorlati  filozófiának  tanára  volt  Lipcsé- 
ben. Korábbi  bölcsészeti  munkáiban  Kant,  a  ké- 
sőbbiekben Jacobi  hatása  alatt  áll.  Müvei :  Ent- 
wurf  eíner  systematischen  Poetik  (2  köt.,  1804) ; 
Grundríss  der  allgemeinen  Religionslehre  (1808) ; 
Gottínder  Natúr,  in  der  Menschengeschiehte  u.  im 
Bewusstseín(4köt.  1818— 1822);  Fedor,  der  Menseh 
unter  Bíirgern,  filozofikus  irányú  regény  (2  köt., 
1805).  Lefordította  Lafontame  meséit  (2  köt.  1803), 
kiadta  Seume  munkáit  és  Klopstock  hagyatékát. 
Egy  allegorikus  költeményét :  Erős  und  Psyche, 
halála  után  kiadta  Crusius  (1838). 

Clodt-Jűrgensburg,  1.  Péter  Karlovics,oxoe,i 
szobrász,  szül.  Révaiban  1805  máj.  29.,  megh. 
1867  nov.  8.  A  XIX.  közepe  táján  a  legterméke- 
nyebb és  legtekintélyesebb  orosz  művészek  egyike 
volt,  kinek  művei  Szent-Pétervámak  monumen- 
tális díszét  képezik,  így  a  Moszkvai-utcán  lévő 
diadalív  kvadrigája,  4  lóidomító  óriás  csoportja 
az  Anicskov-hídon  (kettő  közülök  Berlinben  a  kir. 
palota  előtt  is  felállítva),  l.  Miklós  cár,  Krylov 
költő  emlék  szobrai  stb. 

2.  G.,  Michail  Konstantinovics,  orosz  festő, 
szül.  Szent- Péterváron  1832.  A  szentpétervári 
akadémián  tanult,  melynek  1864  óta  tanára. 
Hangulatos  orosz  tájképeket  festett. 

3.  C,  Michail  Petrovics,  orosz  festő,  C.  1.  fia, 
szül.  Szent-Péterváron  1835.  A  szentpétervári 
akadémián  tanult.  Igen  kedvelt  genreképei  közül 
említendők :  A  régész ;  Látogatás  a  rabnál ;  Ima 
a  keresztelő  előtt ;  Varrószoba  a  ferencrendi  zár- 
dában stb. 

Cloelia,  bátor  római  leány,  ki  a  monda  szerint 
kezes  gyanánt  került  Porsenna  táborába,  de  innen 
sikerült  neki  visszaszökni  tórsaival,  akiknek  élén 
átúszta  a  Tiberiszt.  Midőn  a  szenátus  az  etrusz- 
kokhoz visszaküldte,  Porsenna  szabadsággal  ju- 
talmazta meg  bátorságát  és  hazaszeretetét.  Em- 
lékének a  fórumon  lovasszoborral  áldoztak  honfi- 
társai. 


Clola  a.  m.  nitroglicerin  (1.  o.). 

Cloisonné,  verroterie  (franc),  magyarul 
gránátrekeszes  ötvösség,  arany  tárgyaknak,  ék- 
szereknek táblaalakú,  lapos,  többnyire  vörös  fél- 
drágakövekkel való  díszítése.  A  köveket  az  arany- 
alap kivágott  vagy  bevert  mélyedéseibe  ágyazzák 
be.  A  gránátrekeszes  ötvösséget  a  népvándorlás 
korában  a  germán  népek  művelték,  de  már  a  gö- 
rögök is  ismerték,  L.  még  Zománc. 

^loka,  1.  Sloka. 

Clonakilty  (ejtsd :  kionékiití),  város  Cork  ir  county- 
ban,  Munster  tartományban,  a  C.-öbölben,  (isoü 
3098  lak.,  vászon-,  gabona-  és  sókereskedéssel. 

Clonmel,  Tipperary  ir  county  székhelye,  a  Suir 
mindkét  partján,  (1901)  10,167  lak.,  gabona,  liszt, 
szarvasmarha  és  vajkereskedéssel.  Régen  vár 
volt,  melyet  CromweU  1660.  elfoglalt  és  lerombolt 

CÍontarf,  város  és  látogatott  tengeri  fürdö 
Dublin  ir  countyban,  a  Dublini-öböl  É.-i  partján, 
(1901)  2930  lak.,  nagy  halászattal. 

Cloots,  Jean  Baptiste  du  Val  de  Gráce  báró, 
máskép  C.  Anacharsis,  rajongó  forradalmár.szül. 
Gnadenthal  kastélyban,  Kleve  mellett  1755  jún.24., 
megh.  a  vérpadon  1 794  máre.  24.  Annak  az  ábrán- 
dos tervnek  élt,hogy  az  összes  népeket  egy  családdá 
egyesítse  és  rajongással  csatlakozott  a  francia 
forradalomhoz.  Mint  a  nemzetgyűlés  és  konvent 
tagja  «az  emberiség  nevében »  azt  kívánta,  hogy 
a  forradalmat  a  szomszéd  népekre  is  kiterjesszék 
8  a  kereszténység  helyébe  az  ész  vallását  hozzák 
be.  A  rémuralom  többi  hőseivel  ő  is  a  nyaktiló  alá 
került.  Müvei :  Certitude  des  preuves  du  Maho- 
metisme  (Ijondon  1780) ;  L'orateur  du  génre  hu- 
main  (1791);  Base  eonstitutionnelle  de  la  répub- 
lique  du  génre  humain  (1793).  V,  ö,  Avanel,  Ana- 
charsis C.  (Paris  1865). 

Cloqaet  (ejtsd:  kioké),  Jvies  Germain,  francia 
sebész,  szül.  Parisban  1790.,  megh.  1883.  Különö- 
sen a  boncolástannal  és  sebészettel  foglalkozott. 
1831-ben  a  sebészet  rendes  tanárává  nevezték  ki 
és  1855.  a  francia  tudományos  akadémia  tagjává 
választotta.  Számos  sebészi  eszközt  tökéletesített 
és  talált  fel.  Művei :  Anatomíe  de,  Thomme,  ou 
description  et  flgures  lithographiées  de  toutes  les 
parties  du  corps  humain  ;  Mém.  sur  les  calculs  uri- 
Qaires ;  Pathologie  chirurgicale,  Plán  et  méthode 
qu'il  convient  de  suivre  dans  l'enseignement  de 
eette  science. 

Closener,  Fritsche  (Friederich),  strassburgi 
ki'ónikás,  ki  a  XIV.  sz.  második  felében  a  strasz- 
burgi  dóm  javadalmaiból  élt.  Krónikája  az  első 
németnyelvű  krómkák  egyike.  Korának  történe- 
tét (1362-ig)  eleven  és  tanulságos  módon  vázolja; 
felfogása  és  Ítélete  higgadt.  Ez  elveszettnek  vélt 
krónikának  eredeti  kéziratát  Strobel  fedezte  fel 
a  párisi  könyvtárban  s  azóta  kétszer  is  kiadták : 
Bibliothek  des  Stuttgarter  Litterarischen  Vereins 
(1843, 1.  kötet)  és  Hegel,  Chroniken  der  deutschen 
Stadte :  Stra8sburg(1870).  Róla  írtak  Schneegans 
(1842)  és  Schulte  (Strassburger  Studien,  1882). 

Cioset  (ang.,  ejtsd:  kiózt,  a  latin  clausustól,  el- 
zárt) a.  m.  titkos  szoba,  kabinet,  árnyékszék. 

Clos  Vougeot,  Le  (ejtsd :  10  kiovnzsó),  híres  bur- 
gundi bort  termő  szőUőtelep  Cöte  d'Or  francia 
dép.-ban,  Dijontól  11  km.-nyire  D.-re,  A  XH.  sz.- 
ban  a  citauxi  apátság  telepítette. 


Amely  uó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői  I 


<5lot 


566    — 


Clovlo 


Clot  (ang.  Gloth),  bólésárú,  lánca  pamut, 
vetése  fésüsgyapjú,  kötése  ötfonalas  atlasz  (1. 
Alapkötés),  sűrűsége  pro  cm.  ^Vjo-  fonalainak 

80  a 
finomsága  if^ 

Clot  (ejtsd:  kló),  Antoinc,  más  nevén  G.  bej,  az 
orvosügy  megalapltójaBgyiptomban,  szül.  Greno- 
bleban  1793  nov.  7.,  megh.  Marseilleben  1868 
aug.  28.  Montpellierben  tanult  s  1820.  sebésze 
lett  a  marseillei  kórháznak.  1822-ben  Egyiptomba 
ment  és  itt  a  sereg  számára  való  egészségügyi 
tanácsot  szervezte,  Abu  Sabelben  kitűnő  kórház- 
zal egybekötött  orvosi  tanintézetet  állított  fel ; 
megteremtett  továbbá  egy  áll  atgyógyí tó  és  gyógy- 
szerész-intézetet és  bábaiskolát.  1832-ben  az  al- 
király bejnek  nevezte  ki,  1836.  a  hadsereg  vezér- 
kari orvosa  lett  tábornoki  ranggal.  Mehemed  Ali 
halála  után  1849.  elhagytaBgyiptomot  és  Marseil- 
leben telepedett  le,  de  1854.  visszatért  Egyiptomba 
s  1855.  Said  pasa  házi  orvosa  lett.  Munkái  a  fer- 
tőző betegségek  és  a  természet  köréből  valók, 
francia  nyelven  jelentek  meg. 

Clöture  (franc),  1.  Házszabályok  és  Obstruk- 
ció.  —  Clőturiers,  így  nevezték  a  francia  kép- 
viselőházban az  ultraroyalisták  pártját  1815  után. 

€lon  (franc,  ejtsd :  kiű),  a.  m.  szeg,  képes  érte- 
lemben olyan  szeg,  mely  mindent  összetart,  tehát 
valamely  kiállítás  vagy  gyűjtemény  legkiválóbb 
darabja. 

Clon  de  Biskra  (franc.)  a.  m.  Aleppo- 
fakadék  (1.  o.). 

Cloué  (ejtsd:  kiué),  Georges  C^aHes,  francia  ten- 
gernagy, szül.  1817  aug.  20.,  megh.  Parisban 
1889  dec  25.  1867-ben  ellentengernagy  és  vezér- 
kari főnök  lett  Cherbourgban,  később  Martinique 
sziget  kormányzója,  majd  a  hidrográfiai  hivatal 
főnöke.  1880— 81-ig  Ferry  elnöklete  alatt  tenge- 
részeti miniszter  volt.  Müvei:  Renseignements 
hydrographiques  sur  la  mer  d'Azof  (Paris  1856); 
Pilote  de  Terre-Neuve  (u.  o.  1870,  2  köt.) ;  Le 
fllage  de  l'huile  (3.  kiad.  1887).  V.  ö.  Suchard, 
L'amiral  C.  (Paris  1893). 
'  Clouet,  1 .  Jean  (Jehan,  Jehannet,  Janet) ,  festő, 
szül.  valószínűleg  Flandriában  1475  körül,  megh. 
1540.  XII.  Lajos,  majd  I.  Ferenc  francia  királyok 
udvari  festője  volt,  Toursban  élt.  A  XVI.  sz.-beli 
francia  arcképfestészetnek  úttörő  mestere,  kinek 
egészen  hiteles  művei  azonban  nem  ismeretesek. 
A  neki  tulajdonított  festmények  közül  a  leg- 
kiválóbb I.  Ferenc  híres  mellképe  a  párisi  Louvre- 
ban.  A  párisi  Bibliothéque  Nationaleban  levő 
Guerre  gallique  c  kézirat  arcképminiatürjei  is 
nyilván  C.-tól  erednek. 

2.  C,  Frangois,  festő,  C.  1.  fia,  szül.  Toursban 
1516  kör.,  megh.  1572  szept.  21.  Atyjának  volt 
tanítványa  és  annak  halála  után  mint  udvari 
festő  örökébe  lépett.  Mint  az  udvar  kedves  arc- 
képfostője, kit  a  kortársak  dicséretekkel  halmoz- 
tak el,  megörökítette  az  uralkodók,  I.  Ferenc, 
II.  Henrik,  IX.  Károly  és  kora  előkelőinek  voná- 
sait. Aty j  ának  miniatürszerű  modorából  kiindulva, 
a  legapróbb  részletekre  kiterjedő  gonddal,  amel- 
lett igen  nagy  jellemző  erővel  festette  képmásait, 
melyek  igen  divatosakká  váltak  és  sok  utánzóra 
találtak  a  XVI.  sz.  egész  folyamán.  Festményei : 
I.  Ferenc    lovasképe    (Firenze,    Uffici-képtár) ; 


11.  Henrik  lovasképe  (London,  Lawrie-gyüjt.) ; 
Francois  de  Guize  arcképe  (Paris,  Louvre) ;  IX. 
Károly  képmásai  a  bécsi  Kunsthistorisches  Hof- 
museumban  és  a  Louvreban  (ez  utóbbinak  máso- 
lata a  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban); 
Osztrák  Erzsébet,  IX.  Károly  nejének  finom  arc- 
képe (Louvre) ;  továbbá  miniatűr-arcképek :  Me- 
dici Kataliné  és  IX.  Károlyé  (Bécs,  csász.  kincs- 
tár) ;  II.  Henriké  (Paris,  Cabinet  des  Bstampes), 
Stuart  Máriáé  (windsori  gyűjtemény).  Festmé- 
nyeinél még  kiválóbbak,  gyakran  megkapóan  jel- 
legzetesek színes  arcképrajzai,  melyek  közül  35 
lapból  álló  híres  sorozat  van  a  párisi  Cabinet  des 
Estampesban.  V.  ö.  Moreau-Nélaton,  Les  C.  (Pa- 
ris 1908) ;  Germain,  Les  C.  (u.  o.). 

Clough  (ejtsd :  kiöff),  Hugk  Arthur,  angol  költő, 
szül.  Liverpoolban  1819.,  megh.  Firenzében  1861 
nov.  13.  Oxfordban  tanult,  majd  Parisban  és  Ró- 
mában tartózkodott.  Legjobb  müve  hexameteres 
elégikus  idyllje :  The  bothie  of  Tober-na-VuoUch 
(Oxford  1848),  skót  szerelmi  történet.  Amours  de 
voyage  c  műve  az  1849-iki  eseményeket  írja  le. 
Jellemzi  skeptikus  gondolkozásmódja;  őszinte 
érzés  ós  az  igazság  utáni  vágy.  Irt  elbeszéléseket 
is.  Müveit  kiadta  Palgrave  (Poems,  1862)  és  öz- 
vegye (Poemsandprose  remains,  új  kiad.  1883— 
1888).  V.  ö.  Waddington,  Arthur  Hugh  C.  (Lon- 
don 1882). 

Clove  (ang.,  ejtsd:  kiöv),  a  régi  gyapjumértók 
Angliában  =  3*5  kg. ;  Essexben  vaj-  és  sajtmér- 
ték =  4  kg. 

Cloveshoo,  1.  Abingdon. 

Clovio,  Giidio  (Macedo),  miniatürfestö,  szüle- 
tett Grizane  horvátországi  falucskában  1498., 
megh.  1578.  Eleinte  Girolamo  dai  Libri,  később 
Giulio  Romano  tanítványa  volt.  1516— 19-ig  fő- 
pártfogója,  Grimani  bíbornok  számára  dolgozott. 
Szentképei  olyan  kedveltségnek  örvendtek,  hogy 
II.  Lajos  magyar  király  1524.  Budárahivta  udvari 
festőjének.  Egész  a  mohácsi  csatáig  itt  maradt  és 
a  király  számára  többek  között  Paris  ítéletét,  a 
királyné  számára  Lucretiát  festette  meg.  1526-ban 
Olaszországba  ment,  1527.  Bourbon  Károly  zsol- 
dosai fogságába  esett,  honnan  kiszabadulván, 
1528.  Mantovában  szerzetes  lett,  de  már  három  év 
múlva  kilépett  a  rendből  és  Perugiában  Grimani 
bíbornok  szolgálatába  lépett.  Ekkor  készítette 
három  híres  miniatűrképét  Szt.  Pál  rómaiakhoz 
írt  levelének  kommentárjában  (London,  Soane- 
féle  múzeum),  díszített  egy  misekönyvet  (Holford 
lord  könyvtárában)  és  Petrarca  költeményeinek 
egy  kéziratát  (a  Trivulzi  család  könyvtárában 
Milanóban).  1540-ben  Farnese  Alessandro  bíbor- 
nok in.  Pál  pápa  nevében  Rómába  hívta.  Firerx- 
zében  I.  Cosimo  herceg,  továbbá  II.  Fülöp  spanyol 
és  III.  János  portugál  király  számára  is  dolgo- 
zott. Legszebb  műve  a  nápolyi  Museo  Nationale- 
ban őrzött  Officium  beatae  virginis,  26  gyönyörű 
miniatürképpel,  melyet  1549.  kilenc  évi  munka 
után  készített  el  Farnese  bíbornok  számára.  Zág- 
rábban a  Zrinyi-téren  szobroi  emeltek  neki.  V.  Ö. 
Kttkuljeviö-Sakcinski  Iván,  Lében  des  G.  Július 
C.  (2.  kiad.,  Zágráb  1868) ;  A.  Bertolotti,  Don  G. 
C.  (Modena  1883) ;  C.  Eonchini,  Giulio  C.  (u.  o. 
1883) ;  Bradley,  The  life,  times  and  works  of 
Giulio  C.  (London  1891). 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


i 


Clovls 


667     — 


Clusia 


Clovis  (franc.)  a.  m.  GModvig  (I.  o.). 

Clowii(ang.,  ejtsd :  kiaun)  a.  111.  paraszt,  kamasz, 
I  ipök,  fiz  angol  színpadok  bohóca,  eredetileg  rög- 
tönzött élcekkel  mulattatta  a  közönséget.  Rende- 
sen kitűnő  táncos  és  akrobata  volt  egyúttal ;  ma 
azokat  az  akrobatákat  és  jongleuröket  nevezik 
C'.-nak,  akik  a  variété-szinpadokon  kiváló  testi 
ügyességük  mellett  különös  humorukkal  és  tré- 
fáikkal is  hatnak.  L.  Bohóc. 

Clownismus,  1.  Hisztéria. 

C.  Ltd.,  1.  Co. 

Club,  1.  Klub. 

Clugny,  1.  Glirny. 

Cluny  (ejtsd :  kittni)  V.  Cluffny,  város  Saöne-et- 
Lorre  francia  dép.-ban,  a  Saönba  torkolló  Grosne 
balpartján,  a  lyoni  vasút  mellett,  (i90i)  3481  lak., 
papiros-,  bőr-  és  fazekasiparral,  ipariskolával. 
Híressé  ősi  bencés  apátsága  által  lett,  amelyből 
egy  torony  (XI.  sz.)  és  a  Bourbon-kápolna  (XV.  sz.) 
maradlak  meg  és  a  St.  Mayent  templom  romjai.  A 
X.  sz.-ban  ezen  a  helyen  csak  egy  vadászkastély 
állott,  midőn  910.  aquitániai  Jámbor  Vilmos  itt 
apátságot  alapított,  amelynek  ezeréves  fennállását 
19108zep.-ben  ünnepelték  meg.  Bemo,  az  első  apát 
visszaállította  a  bencésrend  szigorú  szabályait  és 
ezáltal  apátsága  híressé  lett.  Ebből  a  klastromból 
kerttlt  ki  áUítólag  VII.  Gergely,  II.  Orbán,  II. 
Pascal  pápa.  Az  apátság  függetlenné  lett  a  püs- 
pököktói ;  hívei  folytonosan  szaporodtak.  A  XII. 
sz.-ban  500  szerzetes  volt  benne  ;  a  C.-i  szerzet 
szabályainak  mintájára  Európa  egyéb  részeiben 
is  hasonló  szerzetek  keletkeztek.  A  C.  apát  fen- 
hatósiiga  alatt  keletkezett  új  és  reformált  régi 
kolostorok  Odillon  apát  idejében  egy  rendbe  tö- 
mörültek és  rövid  idő  múlva  húszezerre  emelke- 
dik a  C.  alá  tartozó  kolostorok  száma.  Apátjukat, 
aki  korlátlan  hatalommal  rendelkezett,  apátok 
apátjának  (archi-abbas)  nevezték. A  pápák  nagy  ki- 
váltságokkal ruházták  föl;  a  szerzet  pedig  a  pápá- 
kat támogatta  az  egyházi  reformok  megvalósítá- 
sában és  a  pápaság  küzdelmében  a  császárság 
ellenében.  VII.  Gergely  pápa  győzelmét  nagyrész- 
l)en  a  C.-i  szerzetnek  köszöni.A  XIII.  sz.-ban  azon- 
ban erkölcsi  tekintélye  alásülyedt  és  jövedelmező 
állomásává  lett  a  királyi  vérből  való  hercegek- 
nek, akik  közül  Bourbon  János  1480.  Parisban  a 
híres  Hotel  de  C-t  építtette.  1833.  középkori  mű- 
kincseket állítottak  itt  ki  és  ma  állami  tulaj- 
don (Musée  de  C).  A  XII.  sz.-ban  megerősített 
kolostort  1 789.  a  bande  nőire  megostromolta  és 
földúlta  és  a  f oiTadalom  rövid  időre  eltörölte  úgy 
az  apátságot,  mint  a  rendet.  Rombolásainak  ál- 
dozata lett  az  1089—1131.  épült  érseki  templom 
ifi,  a  műépítészet  egyik  remeke.  V.  ö.  Ghamply, 
Hist.  de  l'abbaye  de  C.  (1879) ;  Sackur,  Die  Clu- 
niacenser  bis  zur  Mitte  d.  II.  Jahrh.  (Halle  1892). 

Cluny  múzeum  Parisban.  Chaslus  Péter  clu- 
üyi  bencés  apát  a  XIV.  sz.-ban  Párisban'megvásá- 
rolt  egy  római  fürdő  területén  levő,  már  düledező 
palotát  és  helyén  a  clunyi  apátság  részére  házat 
^ített.  Ugyanott  a  XV.  sz.  végén  egy  új  épület  ke- 
letkezett, mely  a  kora  francia  renaissance  építés 
egyik  legórdekesebbalkotása.AXVI.sz.-tólkezdve 
azonban  a  clunyi  apátok  ritkán  laktak  a  palotá- 
ban. 1790-ben  a  forradalmi  kormány  a  palotát 
eladta  ée  új  birtokosa  bérbe  adta  egy  nyomdász- 


nak. A  forradalom  alatt  Du  Sommerardnak,  a  f ran  - 
cia  művészetek  lelkes  gyűjtőjének  birtokába  ke- 
rült, aki  itt  helyezte  el  az  akkori  időben  páratlan 
gyűjteményét.  Sommerard  halála  után  1842.  a 
francia  kormány  megvásárolta  a  palotát  és  a  gy  ü  j  - 
teményt  és  nemzeti  régiségek  múzeumává  alakí- 
totta. A  gyűjtemény  1844.  uyilt  meg  a  közönség 
számára.  Ettől  az  időtől  fogva  a  gyűjtemény  folj"- 
ton  gyarapodott,  úgy  hogy  ma  több  mint  tízezer 
darabból  áll,  melyek  többnyire  a  közép-  és  renais- 
sance-kori  francia  iparművészet  termékei.  V.  ö. 
Du  Sommerard,  Notice  sur  l'hotel  de  Cluny  et 
le  palais  des  Thermes ;  C.  Normand,  L'hötel  de 
Cluny. 

Clnpea,  1.  Hering. 

Clnse  (franc,  ejtsd:  kiUz),  így  nevezik  a  svájci 
és  a  francia  Jura  hegyláncban  előforduló  kereszt- 
völgyeket, amelyeken  kereszttü  a  hegyi  vizek  a 
síkságba  utat  törnek  maguknak.  L.  Szurdok. 

Cluseret  (ejtsd:  kiuszré),  Gustave  Paiil,  francia 
kommunista,  szül.  Parisban  1823  jún.  13.,  megh. 
Captebau  1900  aug.  21.  Előbb  katona  volt  s  ka- 
pitányi rangban  végigküzdötte  a  krimi  háborút. 
1861-ben  egy  önkéntes  csapat  élén  Olaszországba 
sietett,  hogy  Garibaldinak  Nápoly  elfoglalásában 
segédkezzék ;  azután  pedig  Amerikában  mint  egy 
önkéntes  csapat  ezredese  Mac  Clellan  szárnysegéde 
s  nemsokára  tábornok  lett.  1868-bau  visszatért 
Franciaországba  s  több  radikális  lap  munkatársa 
lett,  de  több  rendbeli  sajtópör  elől  Angliába  kellett 
menekülnie.  Az  1870  szept.  4.  forradalom  után 
Parisban  termett,  majd  Marseilleben  és  Lyonban  a 
szocialista  fölkelést  szervezte.  1871  máre.  Parisba 
ment,  hol  a  commune  alatt  hadi  biztos,  majd  egyik 
fővezére  lett.  Midőn  a  központi  bizottság  paran- 
csait megvetőleg  félretette,  ellenfelei  a  versaillesi 
kormánnyal  való  cimborálással  vádolták  és  elzár- 
ták. A  commune  leveretése  után  Angliába  szö- 
kött, innen  Amerikába  s  végre  Svájcba  ment.  A 
haditörvényszék  «in  contumaciam»  halálra  ítélte, 
de  1880.  megkegyelmeztek  neki.  1888-ban  kép- 
viselőnek választották.  Emlékiratai:  Mémoires 
du  eénéral  C.  Le  deuxiéme  siége  de  Paris  (1887— 
1888,  3  kötet). 

Cluses  (^sd:  kiUz),  város  Haute-Savoie  francia 
dép.  Bonneville  j.-ban  az  Arve  jobbpartján  (495 
m.),  a  Chevran-hegy  (1228  m.)  lábánál,  a  lyoni 
vasút  mellett,  (1901)  1709  lak.,  óragyártással  és 
órás-szakiskolával.  Temploma  a  XVI.  sz.-bólvaló. 

Clusia  L.  (növ.),  a  Guttiferae-család  génusza  ; 
70  faja  Amerika  tropikus  és  szubtropikus  tájain 
honos  s  különösen  gazdagon  vannak  képviselve. 
Dél-  ós  Közép-Amerika  tropikus  őserdeiben.Bgye- 
sek  fák,  legtöbbjük  azonban  fánlakó,  számos  lég- 
gyökérrel ellátott  cserje,  mely  a  fákat  gyakran 
egészen  elfojtja.  Levelük  nyeles,  bőmemü,  hosz- 
szukás.  Viráguk  rendesen  kótlakú  és  igen  pom- 
pás, változatos  kialakulású;  virágzatuk  kettős 
bogokból  álló  buga  v.  viráguk  magános.  Termé- 
sük bőmemü  v.  húsos  tok,  magvukat  húsos  mag- 
köpeny  (arillus)  fogja  körül.  A  C.  fajok  igen 
bőven  szolgáltatnak  kérgükből  vagy  levelük- 
ből keserű  gummi- gyantát,  mely  Amerikában 
hashajtó  és  kenőcs  készítésére  keresett,  ezen- 
kívül pedig  több  technikai  célra  is  használják 
(szurok).  Levelük  fürdőnek  ós  lemosásokra  is  szol- 


Amely  ssó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendőt 


Clusium 


—     568 


C  moll 


gál.  Nevezetesen  ily  célokra :  a  C.  rosea  és  a 
G.  minor  L.  (Venezuela,  Panama,  Nyugat-India). 
Az  előbbi  számos  léggyökerével,  mellyel  a  törzsre 
csavarodik,  több  fügefához  hasonlóan,  elöli  a 
fákat,  innen  neve  figuier  maudit  (átkos  fügefa, 
1.  Álélösködök).  A  jamaikai  C.  flavah.  (monkey- 
apple  a.  m.  majomalma,  fat  pork  a.  m.  hízott 
disznó),  gyantája  a  hog-  v.  sertésgummi. 

Clusium,  az  ókorban  egyike  a  12  szövetséges 
etruszk  városnak,  a  mai  Chiusül.  o.). 

Clusius,  tkp.  Charles  de  VEcluse,  botanikus 
és  orvos,  szül.  1526  febr.  19.  Arrasban,  megh. 
Leidenbeu  1609  ápr.  4.  C.  a  jogtudományt  öent és 
Louvainban  hallgatta,  majd  Marburg  és  1549. 
Wittenberg  egyetemére  ment.  1550-ben  Frank- 
furt, Strassburg,  Lyon  és  Montpellier  faiskoláit 
kereste  föl.  Tanulmányait  1553.  befejezvén,  a 
Ny.-i-Alpeseket  kutatgatta ;  1554.  Belgiumba  tért 
vissza.  1564-ben  gróf  Fuggerrel  útra  kelt  Fran- 
cia-, Spanyolországba  és  Portugáliába.  Ezen  útján 
számos  új  növénnyel  ismerkedett  meg,  v.  200-ról 
remek  rajzot  készített.  1573 — 77-ig  a  bécsi  csá- 
szári kertek  felügyelője  volt.  Kertészeti  műkö- 
désében idegen  növények  behozatala  és  elterjesz- 
tése (burgonya,  vadgesztenye)  különösen  érdeme. 
Ismerősei  közé  Zsámhoki  János  (Joannes  Sam- 
bucue)  bécsi  udvari  történetíró,  a  németújvári 
BatthyányBfA^VLsáv  és  ennek  prot.lelkésze^ei/í/^e 
István  (1.0.)  tartoztak.  Batthyány ,"a  későbbi  nádor- 
helyettes többször  vendégéül  vitte,  ügy  hogy  C. 
Pozsony  vidékét,  Sopron,  Vas  és  Zala  vármegyét 
többször  és  hosszasabb  időre  beutazta  és  átku- 
tatta (1573—88).  Növényeinket  gyűjtötte,  leraj- 
zolta, sőt  a  népies  neveiket  is  följegyezgette, 
amiről  következő  müvében  számol  be :  Caroli 
Clusii  Atrebatis  Rariorum  aliquot  stirpium  per 
Pannoniam,  Austriam  et  vicinas  quasdam  pro- 
vincias  observatorum  história,  quatuor  libris  ex- 
pressa :  ad  Rudolphum  lí.  Imp.  etc.  Antverpiae 
1583 ;  Beythe  magyar  növény-szótárának  új  nyo- 
mását i8  hozzá  csatolta.  Leírásait  a  növényekről 
készítette  s  pedig  oly  hűen  és  szabatosan,  hogy  a 
növényt  belőle  még  rajz  hiján  is  meg  lehetett  fej- 
teni; 1587.  a  majnai  Frankfurtba  költözött; 
1593.  Leiden  egyeteme  tanárjává  választotta  meg. 
Itt  adta  ki :  Caroli  Clusii  Atrebatis  etc.  Rariorum 
plantarum  história  (Antwerpen  1601).  Gazdag 
tartalma  magyar  vonatkozásokat  is  közöl.  De 
ránk  nézve  legérdekesebb  a  II.  rész  261 — 288. 
folio-lapja,  melynek  külön  címe  ez :  Fungorum 
in  Pannoniis  observatorum  brevis  história.  Ha- 
zánk nyugati  vidékének  ehető  és  bolondgombáit 
lelkiismeretesen  leírja,  előfordulásaikat  és  ma- 
gyar neveiket  közli  és  hü  rajzukat  mutatja  be.  A 
rajzokról  megjegyzi,  hogy  oly  festményekről  való, 
melyeket  Batthyány  saját  költségén  művésszel 
készíttetett  el.Istvánffi  Gyula  C.  életrajzi  adatait, 
levelezését,  Leideni  codexét,  gombaképeit  magya- 
rázatokkal közre  adta :  A  C.  codex  mykológiai 
méltatása  adatokkal  C.  életrajzához  (Budapest 
1900,  6  fólió  kötet,  287  old.,  86  táblai  címmel. 
C.  életrajzát  Morren  Ed.  (Charles  de  rBeluse,  sa 
vie  et  ses  oeuvres,  Liége  1875),  hazánkban  Sadler 
József  (Term.  tud.  társulat  Évkönyvei  I.)  és  Matt 
K.  (Pótfüzetek  a  Term.  tud.  Közlönyhöz  1895, 
27.  old.)  írták  meg. 


Clusone  (ejtsd:  kinzone),  járási  székhely  Bergamo 
olasz  tartományban,  a  Serio  balpartján  (660  m.), 
(1901)  4-864  lak.,  vasmüvekkel  és  posztógyártással ; 
értékes  templomokkal,  az  egyiknek  külső  falán  a 
haláltáncot  ábrázoló  freskó  a  XV.  sz.-ból  való. 

Cluthalit  (ásv.),  mállott  analcim, 

Cluver,  1.  Klüver. 

CluytiaL.  (növ.),  az  Euphorbiaceae  (Fűtejfélék) 
család  génusza,  melynek  30  faja  Afrika  tropikus 
részén  honos.  Cserjék,  termetük  az  Bricaceákéhoz 
hasonlít,  levelük  váltakozó,  épszélű,  többnyire 
kicsi.  Viráguk  csomósán  levélhónaljban  áll,  egy- 
lakü.  A  G.  pulchella  L.  és  a  (7.  ericoides  Willd. 
európai  kertekben  is  elég  gyakori  dísznövény. 

Clydach  (ejtsd:  kiájdak),  híres  vashámor  a  Mon- 
mouth  angol  countyban  fekvő  Usk  város  mellett. 

Clyde  (ejtsd:  kiájd),  160  km.  hosszú  folyó  Skó- 
ciában. Lanark  grófságban  több  híres  vízesést 
alkot;  Glasgownál  125  m.  széles.  A  torkolata 
Bowlingnál  kezdődik.  A  GA  öböl  v.  Firth  of  G. 
Cumbrae  szigeténél  kezdődik ;  az  Arran-sziget  ós 
Ayr  grófság  közt  terül  el.  Bowlingtól  indul  ki  az 
a  csatorna,  amely  a  C.-dal  együtt  az  ír-  ós  Északi- 
tengert  összeköti.  Vízvidéke  Clydesdale,4Q92  km*, 
gazdag  gyümölcstermő  vidék,  híres  a  lótenyész- 
tése, szén  és  vasbányászata. 

Clyde,  lord,  1.  Gampbell,  2. 

Clydebank  (ejtsd:  kiájdbenk),  város  Dumbarton 
(ettől  12  km.-nyire)  skót  countyban,  a  Clyde  jobb- 
partján, vasút  mellett,  (1911)  37,547  lak. 

Clydesdale,  1.  Strathclyde. 

Clymene,  1.  Klymené.  ' 

Clymenia  Münster.  Kövült  áUat.  Egy  kDialt 
fejlábú  (cephalopoda),  mely  az  ammonitokhoz  tar- 
tozik. Csakis  a  devon  korszak  vége  felé  élt  a  felső- 
devon korban.  L,  Fejlabuak. 

Clypeaster  (paieont.).  Az  Bchmodermaták 
(tüskésbőrűek)  törzsébe,  a  szabálytalan  Bchinoi- 
deák  Chypeastridae  családjába  tartozik.  Hója 
nagyjából  ötszögletes,  lapított,  domború  felső  rész- 
szel. A  C.  közé  tartoznak  az  eddig  ismert  legna- 
gyobb echinoideák.  Ritkábban  a  felső  eocénban, 
gyakran  a  miocén  és  pUocén  tengerparti  üledé- 
kekben található  kövülve.  Hazánkban  is  elég 
gyakori  (Kemencze).  L.  Tüskebörüek. 

Clypeastridae  (állat),  a  tengeri  sünök  (1.  0.) 
egyik  családja.  Teste  felül  kissé  boltozott,  alul 
lapos ;  ambulakrális  nyilasai  csillagalakban  ren- 
dezkednek el.  Legelső  képviselői  a  felső  krétaidö- 
szakbeli  rétegekben  jelennek  meg ;  ma  6  nemet 
és  17  fajt  ismerünk.  Legismertebb  faja  a  Glype- 
aster  subdepressus  (Gray)  A.  Ag.,  12  cm.  hosszú, 
9  cm.  széles ;  a  nyugatindiai,  brazíliai  és  nyugat- 
afrikai  partokon  40  fonál  mélységben  él. 

Clysma,  1.  Gsöre. 

Cm,  a  centiméter  rövidítésére  használt  nem- 
zetközi jelzés. 

CfMf B,  sok  katolikus  háznál  Vízkeresztkor 
az  ajtó  fölé  írt  jegy,  a  Három  király  (Gáspár, 
Menyhárt,  Boldizsár)  jele. 

C.  M.  G.  (ang.)  a.  m.  Companion  of  the  or- 
der  of  St.  Michael  and  St.  George,  a  Szt.  Mihály 
és  Szt.  György  rend  lovagja. 

C  moll  (ol.  do  minőre,  franc,  ut  mineur,  ang-, 
c  minor),  hangnem  és  pedig :  c,  d,  es,  f,  g,  as,  h. 
Előjegyzése  37,  ami  egyúttal  az  Bs-dur  hang- 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


CN 


569     — 


Coast  and  Geodetic  Survey 


nemé  is ;  ez  a  két  hangnem  tehát  párhuzamos. 
Mint  akkord :  c,  es,  g. 

CSí,  az  egy  vegyértékű  ciángyök  kémiai  jele. 

Cn.,  a  római  Cnejus  (Gnaeus)  név  rövidítése. 

Cnejus  Pompejus  Strabo,  I.  Pompejus-csáLád. 

Cnemidotus  Er.,  az  5  lábtöizű  bogarak 
(Fontaméra)  alrendjébe,  az  úszó^bogarak  (Dyti- 
cidae)  családjába  tartozó  nem.  Állóvizekben  él, 
nálunk  csak  a  C.  caesus  Duft.  Halványsárga 
színű,  tojásdad  alakú,  4  mm.  hosszú  bogár. 

Cneoraceae  (aöv.),  a  kétszikűek  szabad  szirmú 
családja.  Egyetlen  génusza  a  Cneorum  L.,  mely- 
nek 12  faja  a  mediterrán  vidéken  és  a  Kanári- 
szigeteken honos.  Örökzöld  cserjók,  levelük  vál- 
takozó, börnemű,  épszélü,  hosszúkás;  viráguk 
hímnős,  rendesen  3  tagú,  virágzatuk  kevés  virágú, 
levélliónalji  bogernyö.  3  csonthéjas  résztermésü- 
ket egy  központi  oszlop  tartja  össze.  A  legismere- 
tesebb  mediterrán  vidéki  faj  a  G.  tricoccum  L. 
(kis  olajfa),  a  Kanári-szigeteken  a  G. pulverulen- 
tum  Vént.  Az  előbbinek  termése  valamint  maga 
az  egész  növény  keserű  ízű.  Ijevele  és  termése 
(fólia  et  baccae  olivelae)  különösen  Spanyolor- 
szágban vizelet-  és  hashajtószer. 

Cneorum  L.  (növ.),  1.  Gneoraceae. 

Cnetliocampa  (Taumoetopoea,  áiiat),  1.  Bú- 
csúspüle. 

Cnicin,  1.  Cnicus. 

Cnicus  L.,  hárcs  (növ.),  a  Compositae  (Fész- 
kesek) család  csöves  virágú  génusza  ;  egyetlen 
faja,  a  G.  henedictus  L.  az  európai  mediterrán  vi- 
déken és  Kis-Ázsiában  honos.  Egyéves,  berzed- 
ten  ágas,  2—4  dm.  magas  növény.  Virága  sárga. 
Az  egész  növény  (herba  cardui  benedicti)  kelle- 
metlen szagú,  nagyon  keserű,  s  a  magvakkal 
együtt  officinális,  különösen  az  állatok  gyógyí- 
tásában szerepel.  Keserű  anyaga,  a  cnicin,  kris- 
tályosodliató  káli-  és  mészsó.  Nálunk  itt-ott  ter- 
mesztik s  el  is  vadul  (Vizslás,  Nógrád  vm.). 

Cnldaria  (Nematophora) ,  csalánzó  állatok, 
a  tömlős  állatok  (Coelenterata)  egyik  altörzse, 
illetve  más  rendszerezök  szerint  az  állatvilág 
egyik  önálló  törzse.  Az  idetartozó  állatokra  jel- 
lemzők a  hosszú  tapogató  és  fogószervek,  továbbá 
a  testükön  levő  csalánszervek  (1.  o.).  Testük  2 
rétegből :  eeto-  ós  entodermából  áll,  s  e  két  réteg 
között  szerkezetnélküli  támasztó  lemez,  egynemű 
kocsonyás  réteg  vagy  kötőszöveti  mesoderma 
foglal  helyet.  Sok  rendszerező  a  csalánzó  állato- 
kat a  szivacsokkal  összefoglalja  Goelenterata 
(Tömlősök  vagy  Tömlöbelüek)  néven,  más  rend- 
szerezek a  szivacsok  kizárásával  a  csalánzó  álla- 
tokat jelölik  Goelenterata  nówel,  ismét  mások  a 
csalánzó  állatokat  éppen  úgy,  mint  a  bordás 
medúzákat  (Gíenophora)  és  a  szivacsokat  (Pori- 
fera)  a  Tömlősök  (Coelenterata)  altörzsének  te- 
kintik. L.  még  Tömlősök. 

Cnidosporidia  (áuat),  a  spórás  véglények 
(Sporozoa)  egyik  csoportja,  mely  a  csalánszerv- 
hez hasonló  tokkal  van  ellátva. 

Cnidus,  város,  1.  Knidosz. 

Co  (Gobalt),  a  kobalt  kémiai  jele. 

Co.,  az  angoloknál  ós  amerikaiaknál  a  county 
(grófság,  kerület)  szó  rövidítése. 

Co.  V.  Gomp.,  cégnevekben  előforduló  rövidí- 
tés a  compagnon  v.  compagnie  (Gie.)  szavak  jelö- 


lésére ;  a.  m.  társ,  ill.  társaság.  Minálunk  főleg 
betéti  társaságoknál  használatos,  ahol  a  külső  tag 
neve  nem  vehető  be  a  cégnévbe,  de  a  társas  vi- 
szony mégis  feltüntetendő.  G.  Ltd.  a.  m.  C.  Limi- 
ted, a  részvénytársaság  angol  neve, 

Coa,  140—150  km.  hosszú  mellékfolyója  a 
Dourónak  Guarda  portugáliai  kerületben,  Beira 
Altában.  A  spanyol  határ  közelében  eredósDoa- 
rónál  torkol. 

Coacervatio  (lat.)  a.  m.  fölhalmozás ;  a  reto- 
rikában az  érvek  halmaza. 

Coacb  (ang.,  ejtsd:  kócs)  a.  m.  kocsi ;  a  hajóépi- 
tészetben  a  födélzeti  kabin. 

Coaclt  Wbip  Cactusínöv.),  1.  Fouquieria. 

Coadaptlo,  a  szervezetben  a  szervek  kölcsö- 
nös alkalmazkodása  egymáshoz,  amely  mind- 
annyiszor bekövetkezik,  valahányszor  valamely 
szerv  megváltozik ;  minden  szerv  megváltozása 
ugyanis  szükségképen  a  többi  szervek  megvál- 
tozását és  a  megváltozott  viszonyokhoz  való  al- 
kalmazkodását idézi  elő.  A  C.  tehát  a  szervek 
korrelativ  alkalmazkodása. 

Coadjutor  (lat.),  1.  Koadjutor. 

Coactaneus  (lat.)  a.  m.  egykorú,  kortárs ;  a 
növénytanban  a.  m.  a  virágzással  egyidöben 
lombosodó  (mint  némely  kökényf a). 

Coag^ulatio,  1.  Megalvadás. 

Coaguluin  a.  m.  alvadók,  1.  Megalvadás. 

Coahuila  (ejtsd:  koahuiia),  Mexikó  egyik  északi 
állama  165,099  krn'^  területtel,  (i9io)  367,652 
lak.  C.  egy  részét  kopár  és  száraz  fensík  foglalja 
el,  amelyen  a  legfontosabb  hegylánc  a  Sierra 
Mojada,  nagy  részét  pedig  a  fensík  K.-i  lejtője 
alkotja,  melyet  Mexikó  legtermékenyebb  völgyei 
szelnek  át.  A  nagyobb  folyók,  mint  a  Rio  Salado 
a  Sabinas-szal  és  a  Pesquerto  a  Rio  de  Norteba 
torkolnak.  Főbb  tennények  a  búza,  árpa,  kukor 
rica,  hüvelyesek,  a  D.-i  részeken  a  cukornád, 
bors  és  szöllő.  Az  állattenyésztés  virágzó.  A  he- 
gyek ezüst-  és  vasércben  igen  gazdagok,  ezeken 
kívül  bőségesen  fordul  elő  arany,  réz,  ólom,  kő- 
szén és  só.  Mióta  a  vasutak  keresztül-kasul  szelik 
területét,  a  kereskedelem  és  ipar  is  fellendült. 
C-t  Spanyolország  számára  a  XVI.  sz.  vége  felé  a 
misszionáriusok  szerezték  meg.  Ekkor  három  in- 
diánus  család  lakott  itt.  Az  állam  é  kerületre  osz- 
lik (Saltillo,  Parras,  Monclova  és  Rosas).  A  fővá- 
ros Saltillo.  li.  még  Mexikó. 

Coaks  (ang.,  ojtsd:  koksz),  1.  Koksz. 

Coal-ineasares(ang.,  ejtsd:  kól-mezsersz,  geol.), 

agyagpalából,  homokkőből  és  gazdag  kőszénte- 
lepekből álló  része  a  felső  vagyis  a  produktív 
karbonformációnak  Angliában.  L.  Köszénfor- 
máció. 

Coalville  (ejtsd:  kóiviU),  város  Leicestershire 
angol  countyban,  (i9ii)  18,530  lak.,  gyönyörű 
templommal,  vasöntéssel,  vasúti  kocsigyártással, 
szénbányászattal  és  selyemfonással. 

Coanza,  nyugatafrikai  folyó,  1.  Quanza. 

Coaptatio  (lat.),  összeillesztés,  1.  Gsonttörés. 

Coast  and  Geodetic  Survey  (ang.,  ejtsd: 
koszt  ond  dzseódetik  szörvé)  a.  m.  a  part  fölmérése, 
Washingtonban  szókelő  tudományos  intézet,  mely- 
nek feladata  az  Egyes. -Államok  egész  területének 
asztronómiai  és  geodéziai  mérések  útján  eszkö- 
zölt megállapítása. 


Amely  szó  O  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Coast  Castle 


570    — 


Cobden 


Coast  Castle,  város  Nyugat-Afrikában,  1.  Gape 
Coast  Castle. 

Coast  Ranges  (ejtsd:  kószt-rendzs-z,  parti  lánc), 
hegysor  Észak-Amerikában,  a  Csendes-óceán 
partján ;  a  Rocky  Mountalns  legnyugatibb  tagja, 
amely  Vancouvertől  B.-ra  szigetek  alakjában  foly- 
tatódik. A  Colorado  alsó  folyásától  a  Jüan  de 
Fuca  útig  tart,  nevezetesebb  tagjai :  San  Jacinto 
(3350  m.),  San  Bernardino  (Grizly  Peak  3575  m.) 
és  Santa  Monica  Mountains  Dél-Kaliforniában, 
Santa  Ynez,  (1024  m.),  Santa  Lucia  (1606  m.), 
Mount  Hamilton  (1356  m.,  csillagvizsgálóval)  ós 
Contra  Costa  lánc  (2850  m.)  Közép-  és  Dél-Kali- 
forniában, Siskiou  (2336  m.)  ós  Olympia  Moun- 
tains {24S0  m.)  Oregon  és  Washington  államok- 
ban. Uralkodó  kőzete  krótakori  homokkő,  ame- 
lyet helyenkint  vulkánikus  képződmények  hat- 
nak át.  Déli  része  petróleumot,  a  középső  higanyt, 
az  északi  kőszenet  szolgáltat  nagyobb  mennyi- 
ségben. Hosszanti  völgyei  sivatagos  jellegűek, 
de  öntözéssel  jól  művelhetők.  Keresztvölgyei  a 
San  Jacinto  hágó,  a  Golden  Gate,  San  Francisco 
kikötője  előtt  és  a  Columbia  áttörése,  amely  hát- 
ráló erózióval  keletkezett. 

Coatbridge  (ejtsd:  kótbridzs),  város  Lanark  skót 
couniyban  a  Monkland-csatorna  mellett,  Glas- 
gowtól  K.-re,  (i9ii)  43,287  lak.,  nagy  vasmüvek- 
kel és  vasércbányákkal. 

Coátepec,  város  a  mexicói  Veracruz  tarto- 
mányban, Jalapától  D.-re,  (i9oo)  8623  lak.,  kávé- 
ültetvényekkel. 

Coatesville  (ejtsd :  kótszvui),  város  az  északame- 
rikai Pennsylvania  államban,  (i9oo)  5721  lak.,  vi- 
rágzó iparral  és  kereskedéssel. 

Coati,  Nasua  (áiiat),  1.  Koáti. 

Coaticook  (ejtsd:  kótikuk),  kanadai  határváros 
Québec  tartományban  a  C.  partján,  (iqoo)  3090  lak., 
élénk  iparral  és  kereskedelemmel. 

Coatzacoálcos,  kikötőváros  Veracruz  mexikói 
államban,  az  ilynevü  folyó  torkolatánál,  a  Cam- 
peche-öbölben.  Kiinduló  pontja  a  tehuantepeci 
szoroson  épített  vasütnak. 

€ob,  Gibraltárban  a  spanyol  piaszter  neve ; 
felosztva  12  reale-ra  =  kb.  4*80  K. 

Cob  (ang.,  ejtsd :  kob),  középmagas,  zömök,  iz- 
mos félvér  ló,  amelynek  apja  telivér,  anyja  vala- 
mely nehezebb  kanca.  Telivér  lovakra  is  mond- 
ják, hogy  cobhy,  hogyha  olyan  az  alkotásuk,  mint 
egy  cob-é. 

Cob,  tábornok,  1.  Kobh. 

Coba,  afrikai  tartomány,  1.  Koha. 

Cobaea  Cav.  (növ.),  a  Polemoniaceae  (Csata- 
virágfélék) család  génusza,  melynek  9  faja  Ame- 
rika tropikus  vidékein  honos.  Magasra  felfutó, 
vékony  szárú  füvek.  Európában  közülök  úgy  sza- 
badon, mint  hidegházban  tenyésztve,  csak  a  C- 
scandens  Cav.  ismeretes  (1.  az  ábrát).  Levele 
szárnyas,  nagy  virága  hosszú  kocsánú,  bókoló, 
pártája  harangalakú  ;  eleinte  zöld,  azután  lila- 
színű. Mexikó  erdeiben  honos,  pompás  virágú 
folyondár.  Legjobban  kedveli  az  B.-l  és  a  K.-i  ol- 
dalt. Márciusban  palántát  nevelnek  belőle  s  má- 
jusig hideg  ágyban  ápolják. 

Cobaltin,  1.  Kobaliin. 

Cobaltam,  latin  alakja  a  kobaltnak,  régebben 
latin  neve  volt  az  arzénnak  is,  1.  Kobalt  és  Arzén. 


Coban,  Vera  Paz  guatemalai  depart.  szék- 
helye a  Cojabon  folyó  balpartján,  (i9oo)  27,700 
többnyire  indiánuslak.,kávéültetvényekkel,szövö- 
fonó  iparral  és  terménykereskedéssel. 

Cobar,  bányaváros  New  South  Wales  brit-ausz- 
tráliai gyarmatban,  (1901)  3371  lak.  Gazdag  réz- 
bányáit elhanyagolják  az  aranybányák  miatt. 

Cobbett,  TFiíZmm,  angol  publicista,  szül.  Fam- 
hamban  1762  márc.  9.,  megh.  1835  jún.  18.  Kato- 
náskodott, majd  1792.  Philadelphiába  ment,  hol 
Péter  Porcupine  (sündisznó)  néven  röpiratokat 
ós  hírlapot  adott  ki.  Egyik  pamfletjéért  érzéke- 
nyen megbirságoltatván,  1801.  Angolországba 
tért  vissza,  hol  munkáit:  The  works  of  Péter 
Porcupine  címmel  (12  köt.,  London  1801)  kiadta. 
Polémikus  hetilapja,  a  Weekly  Political  Register, 
mely  1803-tól  egészen  haláláig  fennállott,  értékes 


Cobaea  scandens. 

a  kor  történelmére  nézve.  Nagy  feltűnést  keltet- 
tek az  amiensi  szerződésről  írott  levelei.  1805.  a 
radikáUsok  pártjába  lépett.  1810-ben  a  botbünte- 
tést kárhoztató  cikke  miatt  2  esztendei  fogságra 
s  1000  font  pénzbüntetésre  Ítélték.  Újabb  üldöz- 
tetések elől  1817.  egy  időre  Amerikába  hajózott. 
1832-ben  képviselővé  választották.  Nevezetesek 
a  szatirikus  példáktól  hemzsegő  English  Gram- 
mar  (ném.  1839)  és  Hist.  of  the  Protestant  refor- 
mation  (ném.  1862)  c.  miivel.  Politikai  dolgoza- 
tait (PoliticalWorks)  fia  C.  John  Morgan  adta 
ki  (London  1842,  6  köt.).  V.  ö.  Dalling  u.  Bulwer 
GescliiehtlicheCharaktere(Leipzig  1871,  II.  köt.); 
/SkiíA,  W.  C.  (London  1878,  2  köt.). 

Cobbler  (ejtsd:  kobiör),  Amerikából  Európá- 
ban is  meghonosodott  hűsítő  cukros  borital,  tö- 
rött jégdarabokkal  és  narancshéjjal ;  szalmaszá- 
lon át  isszák.  Legismeretesebb  a  Sherry-G. 

Cobby  (ang.,  ejtsd  :  kobbi),  1.  Cob. 

Cobden,  Richárd,  angol  államférfi,  szül.  Dun- 
fordban  (Sussex)  1804  jún.  3.,  megh.  1865  ápr.  2. 
Londonban.  Nyomorban  nevelkedvén,juhokat  őr- 
zött, majd  egyik  rokona  londoni  kattungyárában 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cobden-klub 


—     571     — 


Coboly 


kapott  állást,  önerejéből  a  gyár  ügynökévé  küz- 
dötte föl  magát,  8  mint  ilyen  beutazta  Európa  és 
Észak-Amerika  jórészét;  azután  tulajdonosa  lett 
Manchesterben  egy  kattungyámak.  A  közfigyel- 
met először  két  politikai  röpirattal  vonta  ma- 
gára: (« Anglia,  Írország  és  Amerika»  ós  « Orosz- 
ország))), amelyekben  főleg  a  «szabad  kereske- 
dést)) sürgette  és  Anglia  hatalmának  az  egész 
világ  fölött  ((békés  üton»  való  kiterjesztését 
mondotta  szükségesnek.  Iratai  nagy  hatást  idéz- 
tek elő  úgy,  hogy  csakhamar  megalapíthatta 
(1835)  az  Athenaeumnak  nevezett  intézetet,  mely 
az  iparos  ifjak  szellemi  kiképzésére  volt  szen- 
telve. Mint  a  kereskedelmi  kamara  elnöke  pedig 
1838.  a  híres  Anti-Corn-Law-Leagm-t  (1.  o.)  ala- 
pítottál. 1841-ben  beválasztották  a  parlamentbe, 
8  ettől  kezdve  öt  ülésszakon  át  folytatta  lelkes 
harcát  a  nagybirtokosok  ellen  és  kivívta  a  gabo- 
navám eltörlését.  Ezért  lilvei  közadakozásból 
100,000  font  jutalommal  tisztelték  meg.  184!9-ben 
Palmerston  miniszteri  tárcát  ajánlott  föl  neki, 
melyet  azonban  nem  fogadott  el.  A  híres  Naviga- 
tions-act  (1.  0.)  eltörlése  a  parlament  által  szintén 
az  ö  működésének  eredménye  volt.  Ezután  a  sza- 
vazati jog  kiterjesztésén  ós  béketársulatok  szerve- 
zésén fáradozott,  s  mint  a  béke  híve  1853.  nép- 
szerűsége kockáztatásával  is  az  Oroszországgal 
való  háború  ellen  izgatott.  Midőn  a  békepárt  az 
új  választásokon  megbukott,  C.  Amerikába 
ment,  de  onnan  visszatérve  újból  képviselővé 
váJasztották.  Miniszteri  tárcát  azonban  ezúttal 
eem  vállalt.  Folytonos  összeköttetésben  állott  a  ma- 
gyar emigrációval,  kivált  Kossuthtal.  (V.  ö.  Kos- 
suth, Irataim.)  18é0-ban  lényeges  része  volt  az 
angol-francia  kereskedelmi  szerződés  megkötésé- 
ben. 1864-ben  mellbaja  miatt  vissza  kellett  vonul- 
nia a  politikától.  Emlékére  barátai  a  szabad  keres- 
kedelmi elvek  terjesztésére  a  C-klubot  alaMtott&k. 
Több  szobrot  emeltek  neki  és  pedig  nemcsak  hazá- 
jában, hanem  a  külföldön  is.  C.  dolgozatai  The 
political  writlngs  of  R.  C.  cím  alatt  1867.  jelentek 
meg  2  kötetben,  beszédeit  pedig  1870.  adták  ki : 
C.'s  speeches  on  questions  of  public  policy  cím- 
mel. V.  ö.  Salis-Schwabe,  R.  C.  (Paris  1879) ;  Hol- 
tzendorff,  R.  C.  (Berlin  1874) ;  Morley,  The  life 
of  R.  C.  (2  köt.,  London  1881,  új  kiad.  1902);  León 
Say,  C.  (Paris  1892) ;  Dunckley,  R.  C.  and  the  ju- 
bileo  of  Free  trade  (London  1896). 

Cobden-klub,  1.  Cobden. 

Cobenzl,  Karintiából  származó  régi  nemes  csa- 
lád, mely  1564.  bárói,  1675.  grófi  rangra  emel- 
kedett Említendők:  1.  Johann  Phüipp,  gróf, 
osztrák  államférfiú,  szül.  1741  máj.  18.,  megh. 
Bécsben  1810  aug.  30.  1767-ben  az  államtanács 
tagjává  nevezték  ki,  1777.  pedig  József  trónörö- 
köst Parisba  kisérte.  II.  József  és  II.  Lipót  alatt 
1779 — 1793-ig  szerencsétlen  kezű  államkancellár 
volt.  1805-ben  mint  nagykövet  Parisba  ment.  V.  ö. 
Vivenot,  Die  Politik  des  österr.  Vicestaatskanz- 
lers,  Gf.  PhU.  von  C.  (Wien  1874);  Arneth,  Gráf 
Ph.  C.  und  seine  Memoiren  (1885) ;  Schlitter,  Kau- 
nitz,  Ph.  C.  und  Spielmann  (1899). 

2.  C,  Johann  Ludivig  Joseph,  gróf,  osztrák 
államférfiú,  szül.  Brüsszelben  1753  nov.  21.,  megh. 
Bécsben  1809  febr.  22.  Követi  minőségben  Kopen- 
hágában,  Berlinben  ós  Szt.-Pétervárott  szolgált. 


II.  Katalin  kedvenceihez  tartozott.  1797-ben  Bo- 
naparte tábornokkal  békealkudozásokat  folytatott 
üdine-ben  ós  ö írta  alá  a  campof ormiói  bókét  ( 1 797), 
részt  vett  a  rastadti  kongresszusban  és  megkötötte 
1801.  a  lunevillei  békét.  Nyomban  reá  I.  Ferenc 
helyettes  államkancellárrá  s  külügyminiszterré 
nevezte  ki.  Ellensége  volt  mindennemű  reform- 
nak. II.  Józseffel  való  levelezését  kiadta  Beér  és 
Fiedler  (Wien  1901).  V.  ö.  Fournier,  Gentz  und 
C.  (1880). 

Cobeqoid  Hills  (ejtsd:  kobikvid  hiiisz)  Cumber- 
land  és  Colchester  kanadai  county-ban,  a  Fundy- 
és  St.-Lawrence-öblök  közt  fekvő  250—330  m.  ma- 
gas hegység,  amely  kitűnő  vasérceket  és  szenet 
tartalmaz. 

Cobet,  Garel  Gábriel,  németalföldi  filológus, 
szül.  Parisban  1813  nov.  28.,  megh.  Leidenben 
1889  okt.  26.  Leidenben  tanult,  nagyobb  olaszor- 
szági tanulmányutakat  tett,  1847.  leideni  tanár 
lett.  A  múlt  század  legkiválóbb  szövegkritikusa. 
E  nemben  legjelesebb  művei :  Variae  lectiones 
(Leiden  1854,  2.  kiad.  1873);  Novae  lectiones  (u.  o. 
1858) ;  Miscellanea  eritica  (u.  o.  1876) ;  Colleetanea 
eritica  (1878).  Kiadta  Lysiast,  Hyperidest,  Xeno- 
phon  Anabasisát  és  Hellenikáját,  Diogenes  Laer- 
tiost  stb.  Jeles  értekezése :  De  arte  interpretandi 
stb.  (1847).  Egyéb  munkái :  Prosopographia  Xe- 
nophontea  (1836);  Observationes  criticae  in  Pia* 
tonis  Comici  reliquias  (Amsterdam  1840) ;  Obs. 
crit.  et  palaeogr.  ad  Dionysii  Halicarnassensis 
antiquitates  Romanas  (Leiden  1877).  Egyik  meg- 
alapítója volt  a  Mnemosyne  c  németalföldi  filoló- 
giai folyóiratnak.  V.  ö.  Hartmann,  De  Car.  G.  C. 
(BerUn  1890). 

Cobham,  máskép  Ghobham  (1.  o.). 

Cobitis  (állat),  1.  Csík- félék. 

Cobla  (provengal,  a  lat.  copula-ból),  a  pro- 
venpal  lírában  a  strófa  neve. 

Coboly  (Mustela  zibellina  L.),  a  ragadozó  em- 
lős állatok  közé  tartozó  menyétf élók  (l.o.)  család- 
jának egyik  faja,  mely  58  cm.  hosszura  nő  és 
farka  17  cm.  hosszú.  Feje  kúpalakú,  lábai  hosz- 
szuak,  fülei  nagyok  és  igen  hegyesek.  Bundájá- 
nak színe  igen  változó,  majd  sárgásbarna,  majd 
sötétbarna,  néha  kékesbe  játszó  füstbarna.  Szőre 
tömötten  áll,  selyemfinom.  Hazája  Európa  és 
Ázsia  sarki  tája,  de  itt  száma  a  nagyban  való 
vadászat  miatt  nagy  mértékben  csökkent  s  jelen- 
leg csupán  Szibéria  keleti  tartományainak  he- 
gyei között  tenyészik  tömegesebben.  Kiválóan 
a  vizek  partjain  szeret  tanyázni  és  mókusokra, 
nyulakra  meg  madarakra  vadászik,  de  eszik  nö- 
vénymagvakat, gyümölcsöt  és  mézet  is.  Zsák- 
mánya után  csupán  éjjel  jár,  míg  nappal  f aodvak- 
ban  tanyázik.  Januáriusban  párosodik  és  a  nős- 
tény 2  hó  múlva  3— 5-öt  fiadzik.  Bundája  fénye  és 
selyemfinomsága  miatt  igen  keresett  s  már  a 
régiek  is  nagyra  becsülték;  annál  értékesebb, 
minél  tömöttebb,  puhább  és  egyenletesebb  színű, 
különösen  pedig  minél  határozottabb  a  szőrnek 
kékesszürkóbe  játszó  füstbama  színe.  Ezt  a  színt 
a  C.-prémkereskedők  «víz))-nek  hívják  s  esze- 
rintbecsülik meg  a  prém  értékét.  Minél  sárgábba 
víz  ós  minél  világosabb  a  nemezször,  annál  keve- 
sebbet ér,  s  minél  egyformább  színű  és  sötétebb 
a  bunda,  annál  nagyobb  az  értéke.  A  legbecse- 


&mely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


Cobor 


—    572     — 


Cocoidla 


sebbek  azok,  amelyeknek  háta  feketés,  nyaka  és 
oldalai  vörhenyes  gesztenyebarna,  torka  szürke, 
arca  szürkével  kevert  fekete,  fülel  fehéres  szüi*- 
kók  vagy  világos  barnán  szegettek,  de  legbeese- 
sebbek  mégis  a  kékesbe  játszó  füstbama  szinüek. 
Vadászatuk  októbertől  december  elejéig  tart,  ren- 
desen csapdákkal,  vagy  hálókkal  fogják,  ós  ritkán 
lövik,  mert  ez  esetben  bundáját  nagyon  megsér- 
tik. Szibériában  az  adót  több  helyen  cobolybun- 
dával  fizetik  s  az  egyes  bundák  ára  a  minőség  ós 
különösen  a  szín  szerint  35—600  koronáig  válta- 
kozik. Az  Észak-Amerikában  élő  amerikai  C. 
(Mustela  americana  Turton)  és  a  Jialásznyest  v. 
pekán  (M.  Pennantii  Erxleb.)  bundája  már  nem  oly 
finom  szőrű  s  ezért  nem  is  oly  keresett  és  drága. 
A  C. -bőrök  száma  a  kereskedésben  óvenkint  100 
ezerre  tehető  s  ezek  Szibériából,  Észak-Kinából 
és  Észak-Amerikából  kerülnek  ki.  Az  iparban 
prémnek,  gallérnak,  kucsmának  és  bundabéllés- 
nek használják.  V.  ö.  Sabaniew,  Der  Zobel  u.  die 
Zobelindrustrie  (Moszkva  1874). 

Cobor  (ném.  Stüize  v.  Stander,  ol.  stante, 
trane.montant,  ang.  upright)  a.  m.  gyámgerenda, 
dúc;  különböző  vastagsággal  és  alakkal  biró, 
valaminek  f elpócolására,  alátámasztására,  kife- 
szítésére  szolgáló  vas-  vagy  farud,  ill.  gerenda. 
Tekintettel  arra,  hogy  minek  az  alátámasztására 
használják,  a  hajókon  többféle  C.  található,  me- 
lyek közül  a  fedélzeti  C-k  a  legnevezetesebbek. 
Ezek  rendszerint  minden  második  fedélzeti  ge- 
renda alá  illesztetnek  és  a  fedélzet  támaszául  szol- 
gálnak, nehogy  a  nehéz,  súlyos  tárgyak,  melyek 
sokszor  a  fedélzetre  rakatnak,  azt  benyomják  v. 
meghajlítsák.  A  hajóépítészetnél  C.  elnevezés 
alatt  azon  gerendákat  értik,  melyekkel  a  hajó,  a 
sólyán  fekve  vagy  a  hajómedencóbe  (dókba)  beál- 
lítva, a  feldülés  ellen  oldalt  támogattatik. 

CJobourg  (ejtad:  kóbörg),  város  Ontario  kanadai 
tartományban,  az  Ontario-tó  partján,  (i9oo)  4830 
lak.,  egyetemmel,  malmokkal,  szövőfonóiparral, 
fa-,  vasérc-  ós  gabonakereskedelemmel. 

Cobra  (réz),  r^ebbi  brazíliai  rézpénz  =  20  rei. 

Cobra  de  Capello  v.  Cobra  di  Capello  (éuax), 
a  Kelet-Indiában,  Jáván  és  Kina  D.-i  részében  élő 
pápaszemes  kígyónak  (Naja  tripudians  Merr.)  a 
neve.  Magyarul  a.  m.  kalapos  kígyó.  Ennek  a 
kígyónak  ugyanis  az  a  sajátsága,  hogy  testének 
mellső  részét  függőlegesen  fölemelvén,  nyakát 
korong  formára  tágíthatja.  Ebben  a  helyzetben 
változatlanul  vízszintesen  tartják  a  fejüket  s 
ilyenkor  úgy  néznek  ki,  mintha  nagy  kerekkala- 
pot viselnének  ;  innen  nevük.  L.  Pápaszemes 
kígyó. 

Coburg,  1.  Koburg. 

Coca  (növ.),  1.  Erythroxylon. 

Cocagne  (ejtsd:  kokány),  francia  szó,  amely  a 
vele  egy  testvér  ol.  cuccagna,  spany.  cucan  és  az 
Bing.  eokaygne  szavakkal  együtt  a  középkori  latin 
cocania  szó  származéka  s  az  ennek  tövéül  kitetsző 
coca  (a.  m.  kalács)  szó  vallomása  szerint  mesebeli 
kalácsországot  jelent  (Pays  de  C).  C.  az  a  bol- 
dog ország,  ahol  a  levegőben  sült  galambok  és 
csirkék  röpködnek  s  ahol  a  sült  malacok  és  egyéb 
lábonjáró  pecsenye  hátában  már  benn  van  a  kés 
meg  villa  is.  Tehát  u.  a.,  ami  Eldorádó  v.  a  né- 
metek Schlaraffenland-ja,  melyről  többek  közt 


Hans  Sachs  is  énekel.  Cocagna  volt  a  neve  egy  ré- 
gebben divatozott  nápolyi  népünnepnek  is,  amelyet 
a  farsang  négy  utolsó  vasárnapján  rendeztek  a  ki- 
rály költségén  a  lazzarone-k  nagy  örömére.  Pö 
vonzó  ereje  a  síkos  felületű  s  így  megmászásra 
alkalmatlan  piramisok  (Mats  de  C.)  tetején  el- 
helyezett csábító  étel-  és  italnemüekben  állott. 

Cocáin,  cocainum,  1.  Kokain. 

Cocanada,  1.  Kakinada. 

Cocarde,  1.  Kokárda. 

Cocceji,  1.  Heinrichvon,  német  jogtudós,  szül. 
Brémában  1644  máre.  25.,  megh.  1719  aug.  18. 
1672-ben  heidelbergi,  1688  utrechti,  1690.  odera- 
frankfurti egyetemi  tanár  lett.  Fő  müve :  Juris 
publici  prudentia  (Frankfurt  1695). 

2.  C,  Sámuel,  báró,  az  előbbi  fia,  német  jog- 
tudós, szül.  Heidelbergben  1679  okt.  20.,  megh. 
1755  okt.  4.  Odera-Frankfurtban  egyetemi  tanár 
volt,  majd  magas  állami  hivatalokat  viselt.  1747- 
ben  pedig  nagykancellár  lett.  Mint  igazságügyi  fő- 
nök nagy  érdemeket  szerzett  a  porosz  igazság- 
szolgáltatás javítása  körül.  A  porosz  anyagi  jog 
kodifikációjához  több  tervezetet  készített  (leg- 
nevezetesebb :  Projekt  des  Corporis  iuris  Fride- 
riciani,  Halle  1749—51,  2.  rész),  de  ezek  nem 
váltak  törvénnyé.  Ö  volt  a  szerzője  annak  a  de- 
dukciónak, mellyel  II.  Frigyes  1741.  Sziléziához 
való  jogát  bizonyítani  törekedett. 

Coccejus  (Koch),  Johannes,  német  protestáns 
teológus,  szül.  Brémában  1603  aug.  9.,  megh. 
Leidenben  1669  nov.  5. 1650-ben  leideni  teol.  tanár 
lett.  Megalapítója  a  róla  nevezett  teológiai  irány- 
nak, a  coccejánizmusnak,  melynek  legjellem- 
zőbb vonását  a  protestantizmus  alapelvének  fel- 
újítása képezte,  mely  szerint  ugyanis  a  keresz- 
tény hitnek  nemcsak  tartalma,  hanem  alakja  is, 
minden  emberi  tekintélytől  függetlenül,  kizárólag 
a  bibliából  veendő.  A  coccejánizmusnak  legheve- 
sebb támadója  a  holland  Voetius  (1.  o.)  volt.  C. 
írta  meg  és  adta  ki  a  héber  nyelv  első  teljes  szó- 
tárát. Legnagyobb  hatása  a  coccejánizmusnak  a 
magyar  reformátusoknál  nyilvánult.  Az  1673. 
évi  radnóti  zsinat  éppen  a  coccejánusok  ügyében 
tartatott  s  ellenök  lett  volna  hivatása  intézkedni, 
de  végzései  enyhék  voltak  ahhoz,  hogy  gátat  vet- 
hessenek eszméik  terjedése  elé.  V.  ö.  Zoványi 
Jenő,  A  coceejánizmus  története  (Budapest  1890). 

Coccidae  (áiiat),  1.  Pajzstetvek. 

Coccidia  Leiickart  (áiiat),  a  spórás  véglények 
(Sporozoa)  osztályába,  a  Coccidiomorpha  rend- 
jébe tartozó  véglény-alnem.  Az  idetartozó  fajok 
majdnem  mindnyájan  sejtekben,  főleg  hámsejtek- 
ben élősködnek.  Többnyire  gömbalaknak,  ritkáb- 
ban elliptikusak.Testük  közepén  egy  magjuk  van; 
a  mag  hólyagalakú  ós  belsejében  erősen  festődő 
karyosomát  rejt  magában.  Lüktető  üregecskéjük 
nincs.  Szaporodásuk  nemzedékváltással  történik, 
melynek  folyamán  egy  ivaros  és  egy  ivartalan 
szaporodás  váltakozik  egymással.  Ozmotikus  úton 
táplálkoznak,  a  gazdasejt  nedveit  felszívják,  me- 
lyek ennek  következtében  elpusztulnak.  A  leg- 
több fajt  a  bélcső  és  a  vele  összefüggő  mirigyek 
hámjában  találták.  Az  egész  Földön  el  vannak 
terjedve.  Állatokat  és  embert  egyaránt  megtá- 
madnak. Lüke  három  családba  sorozza  a  ma  is- 
mert fajokat :  1.  Mmeridae ;  2.  Cariotrophidax 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Coccidiasis 


673     — 


Cocentáina 


és  3.  Ádeleidae.  Ismertebb  nemek:  Eimeria, 
lsosvora,Barrouocia,  Adelea,Legerella,  Klossia. 
Az  Eimeria  Stiedae  a  házi  nyúl  (Lepus  cunicidus 
domestiais)  vékonybelében,  májában  és  epeutjai- 
ban  él  s  néha,  különösen  nagyobb  tenyészetek- 
ben járván yszerüen  jelentkezik  s  nagy  pusztító - 
sokat  okoz.  Emberben  is  észlelték.  Házi  nyulak 
ökröket,  lovakat,  kecskéket  és  sertéseket  is  fer- 
tőznek vele.  Az  Eimeria  Stiedae  okozza  a  szarvas- 
marha véres  hasmenését,  mely  nagy  lázzal  és 
hidegleléssel  kezdődik  s  súlyos  esetei  már  2  nap 
alatt  haláh'a  vezetnek.  Ezt  a  betegséget  főleg 
Svájcban  észlelték. 

Coccidiasis,  a  háziállatok  Coccldiumok 
okozta  megbetegedése,  mely  rendszerint  bélgyu- 
ladásban  nyilvánul.  Szarvasmarhákban  és  nyu- 
lakban az  Eimeria  Stiedae,  juhokban  az  Eimeria 
Faurei,  kecskékben  az  Eimeria  Arloingi,  barom- 
fiakban az  Eimeria  Pfeifferi,  avium  és  truneatum 
okozzák  e  gyuladást.  A  betegség  okozóit  fejlet- 
len alakban  az  eleséggel  és  vízzel  szedik  fel  az 
állatok  8  a  bélcsőben  azután  a  hámsejtekben,  ille- 
tőleg a  Lieberkühn-féle  mirigyek  sejtjeiben  tele- 
pednek meg,  ahol  egyszerű  oszlás  útján  szapo- 
rodnak és  tömeges  bevándorlás  esetén  szétesés- 
sel, kifekélyesedóssel  és  vérzésekkel  járó  bélgyu- 
ladást  okozhatnak.  A  megtámadott  hámsejtek 
szétesnek,  a  belőlük  kiszabaduló  véglények  azu- 
tán a  béltartalomhoz  keveredve,  azzal  kiürülnek 
8  újabb  fertőzést  okozhatnak.  A  betegség  legin- 
kább a  legelőn  tartózkodó  állatok  között  fordul 
elő,  néha  járványosán.  Különösen  a  nedves,  me- 
leg időjárás  alkalmas  a  fertőzésre,  mert  ilyenkor 
három  hétig  is  életben  maradnak  a  szabadba  ke- 
rült fejlődési  alakok.  A  betegek  orvoslására  bél- 
fertőtelenítő  (lysol,  resorcin)  és  adstringáló  sze- 
rek (csersav,  ezüstnitrát)  beadása  ajánlható, 
amelyeket  legcélszerűbb  beöntések  alakjában  al- 
kalmazni. A  betegség  előfordulása  esetén  véde- 
kezésül az  állatokat  száraz  takarmányon  kell 
tartani  és  a  legelőről  elhajtani.  Általában  pedig 
lehetőleg  gondoskodni  kell  arról,  hogy  tócsákból, 
pocsolyákból  ne  igyanak.  Nyúlnak,  ritkán  ser- 
tésnek, macskának  és  kutj^ának  a  májában,  ille- 
tőleg epeereiben,  sőt  orrában  is  telepednek  meg 
G.,  ahol  szintén  gyuladásos  elváltozásokat  okoz- 
nak. 

Coccidium  (állat),  a  spórás  véglények  (Spo- 
rozoa)  osztályába,  Telesporidia  alosztályba,  a 
Cocddiomorphae  rendbe,  a  Coccidia  alrendbe 
tartozó  állatnem,  melynek  fajait  a  mai  rendsze- 
rezők  az  Eimeria  és  Isospora  nemekbe  osztják. 
L.  Coccidia. 

Coccinella  L.  (állat),  L  Katicabogár. 

Cocciuellidae  (áiiat),  1.  Katicabogár. 

Coccinin,  1.  Kokcinin. 

Cloccinit  (ásv),  talán  jódhigany  Mexikóból.  Bi- 
zonytalan a  meghatározása. 

Coccionella  a.  m.  cochenille.  L.  Bibortetü. 

Coccium,  1.  Ríbchester. 

Coccius,  Ernst  Adolf,  német  szemész,  szül. 
Knauthainban,  Lipcse  mellett,  1825  szept.  19., 
megh.  1890  nov.  23.  A  szemészetben  Ritterich- 
nek  volt  tanítványa.  Asszisztens,  docens  majd 
rendkívüli  tanár  lett,  s  végre  1867.  a  lipcsei 
egyetemen  a  szemészet  rendes  tanárává  nevezték 


ki.  C.-nak  nagy  érdemei  vannak  a  szem  boncolás- 
tanának, élettanának  és  patológiájának  megvilá- 
gítása körül.  Számos  új  szemészeti  eszközt  kon- 
struált. Művei :  Emáhrungsweise  der  Homhaut 
und  die  serumf  ührenden  Gefásse  des  menschUchen 
Körpers ;  Über  den  Meehanismus  der  Akkomoda- 
tion  des  menschlichen  Auges  und  Beobachtungen 
im  Lében ;  Ophtalmometrie  und  Spannung  am 
krank^  Auge ;  Über  die  Diagnose  des  Sehpurpurs 
im  Lében,  stb. 

Coccoborus  (állat),  l.  Magvágó. 

Coccolith,  szénsavas  mészből  álló  kis  koron - 
gocskák  és  gömböcskék,  melyek  nagy  mennyiség- 
ben a  krétában  és  a  tengermólyi  iszapban  találha- 
tók. Valószínűleg  szerves  eredetűek ;  lehetséges, 
hogy  a  tengeri  moszatok  választották  ki  a  C.-eket. 

Coccoloba  L.  (növ.),  a  Polygonaceae  (Keserű- 
fűfélék)  család  génusza ;  125  faja  Amerika  tro- 
pikus és  szubtropikus  tájait  népesíti.  Fák  vagy 
cserjék,  némelyek  felfutók,  váltakozó  nagy  leve- 
lekkel, fürtös  V.  füzéres  virágokkal  s  bogyónemű, 
3  élű  makkterméssel.  A  C.  uvifera  L.  tekintélyes 
fa ;  levele  nagy,  szlvalakú,  bőrnemű,  piros  ere- 
zetű, virágzata  fehér  virágú,  hosszú  fürt ;  ehető 
gyümölcse  borizű,  piros,  középszerű  cseresznye 
nagyságú.  A  fa  kifőzéséből  lesz  az  amerikai  kinő 
(kinő  ocddentale),  Jamaikából  szállítják  és  mint 
az  igazi  kinót  (1.  o.)  úgy  használják.  Gyümölcse 
keserű,  gyökere  és  kérge  offlcinális.  Erezett,  ke- 
mény és  súlyos  fája  szép  vörös  színű  lesz,  bútort 
készítnek  belőle.  A  C.  pubescens  L.  20—25  m. 
magas  fa,  igen  nagy,  csaknem  köralakú,  puha- 
szőrű  levelekkel,  hosszú  fürtvirágzattal  s  ehető 
gyümölccsel.  Mindkettő  több  más  C. -fajjal  együtt 
üvegházaink  dísze. 

Cocconeis  Ehrenb.  (növ.),  a  Kovamoszatok 
génusza,  melynek  mintegy  120  faja  van.  Édes-  ós 
tengeri  vízben  él.  Kövűlt  állapotban  hazánknak  a 
félopáljaiban  gyakori. 

Coccosteus,  a  ganoidhalak  egy  génusza, 
amely  főleg  a  devon  időben  élt.  Egyik  jellemző 
speciese  a  C.  decipiens  a  felső  devonban,  1.  Halak. 

Coccothraustes  coccothraustes  Z/.(áiiat), 
1.  Magtörö  pinty. 

Cocculi  Indici  v.  Levantici  (növ.),  l.  Ana- 
mirta. 

Coccnlin,  l.  Pikrotoxin. 

Cocculas  DC.  (növ.),  a  Menispermaceae-csa- 
lád  génusza,  30  fajjal,  trópusi  vidékeken,  a  legtöbb 
Ázsiában.  Rendesen  felfutó  cserjék.  C.  leaeba  DC. 
tekerődző  cserje,  piros  csipősízú  csonthéjas  gyü- 
mölcskékkel, melyből  az  arabok  erős  pálinkát 
készítenek  (chamr  el  madjnune).  Kelet-Indiától 
egészen  a  Zöldfoki  szigetekig  van  elterjedve ;  G. 
suberosus,  1.  Anamirta. 

Coccus  L.  (állat),  1.  Pajzstetvek  és  Bíbortetü. 

Coccus,  gömbalakú  baktérium,  1.  Baktérium. 

Coccus  axin  (állat),  l.  Age. 

Coccygeum,  os  coccygeum,  v.  os  coccygis  a. 
m.  farkcsont. 

Coccygrodynia  (gör.),  a  farcsont  fájdalmas- 
sága, többnyire  ideges  alapon,  de  lehet  a  csont- 
nak bántalmából  folyó  fájdalom  is. 

Coccygomorphae  (állat),  1.  Kakuk-félék. 

Cocentáina  (ejtsd:  koszentájna),váro8  Al  icante  spa- 
nyol tartományban.  Valenciában,  (i9oo)  7032  lak., 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendőt 


Cochabamba 


574 


Cochlearia) 


szép  templomokkal,  a  Medinaceli  hercegek  kas- 
íélyával,  római  építmények  maradványaival,  se- 
lyem- és  posztószövéssel,  len-  és  szőUőtermelóssel, 
papírgyárral. 

Cochabamba  (ejtsd :  kocsabamba),  1.  departamento 
Bolíviában  ;  magában  foglalja  a  Béni,  Marmore 
és  Rio  Grandé  felső  folyása  közti  Andokat.  Terü- 
lete 61,640  km2.  Lakóinak  száma  (1908)  380,669.  — 
2.  C,  /ömrom az ugyanily nevű  departamáhtónak 
a  Rio  de  la  Roelie  folyónál,  termékeny  völgyben, 
(1908)  24,512  lak.,  lakói  gyapot-  és  gyapjúszövéssel, 
cserépedény-,  gyertya-,  szappankészítéssel  és  bőr- 
cserzéssel foglalkoznak.  C.  püspöki  és  egyetemi 
székhely  és  számos  középületén  kívül  15  temp- 
loma, 10  szerzetes  kolostora  és  több  kórháza  van. 
.   Cochenilla  és  Cochenille,  l  Bíbortetü. 

Cocheiiille-skárlát  néven  három  azofesték  ke- 
rülaforgalomba:C,eHiiN20^SNa,Ci7H,jN,04SNa 
és  CjjHijNgO^SNa,  amelyek  sósavas  diazobenzol, 
diazotoluol,  dlazoxílol  és  a  naftolszulfosavból  ál- 
líthatók elö.  Nátriumsójuk  vízben  oldható,  vörös 
színű  por  és  a  cochenil  helyett  használják. 

C!ochery(ejtsű:kosri),  1.  Georges  Charles  Paul, 
francia  politikus,  C,  Louis  Adolphe  fia,  szül.  Paris- 
ban 1855  márc.  20.  Tüzértiszt  volt,  1877.  atyjá- 
nak irodafőnöke  lett,  aki  mint  máaddállamtitkár 
szolgált  a  pénzttgyminisztériumban.  1879 — 85-ig 
igazgatója  volt  az  újonnan  alakított  posta-  és 
távíró-minisztériumnak.  188ö-ben  a  képviselő- 
házba jutott,  hol  a  mérsékelt  köztársaságiakhoz 
csatlakozott  és  a  költségvetési  bizottságnak  tagja, 
majd  elnöke  lett,  1896— 98-ig  és  1909.  pedig  pénz- 
ügyminiszter. 

2.  G;  Louis  Adolphe,  francia  miniszter,  szül. 
Parisban  1819  ápr.  26.,  megh.  1900  okt.  13.  u.  0. 
A  császárság  alatt  ügyvéd  volt,  1869.  a  kamarába 
választották  és  az  ellenzéken  foglalt  helyet.  1870 
júl.  5.  a  spanyol  trónörökösödósi  kérdésben  tett 
interpellációjával  Gramont  herceg  külügyi  mi- 
niszternek alkalmat  nyújtott  júl.  6.  harcias  beszé- 
dének elmondására,  de  aztán  azon  kevesekhez 
csatlakozott,  kik  a  háború  költségeit  megtagad- 
ták. Gambetta  a  Loiret  département  honvédelmi 
bizottságának  elnökévé  nevezte  ki.  Október  végé- 
vel Versaillesbe  kisérte  Thierst  és  a  porosz  tábor- 
karral  folytatott  alkudozásokban  segélyére  volt. 
A  nemzetgyűlésben  a  balközéphez  csatlakozott. 
1876-ban  a  képviselőház  tagja  lett.  1879— 85-ig 
a  posta  és  távírda  minisztere  volt.  1888-ban  sze- 
nátorrá választották. 

Cochimi  (ejtsd :  kocsimi),  Kalifornia  ös  benszülött 
népének  egyike,  a  Yuma  ágból.  Kis  csoportokba 
verődve  nomadizálnak.  Kultúrájuk  jelentéktelen. 
A  lőfegyvert  még  nem  fogadták  el,  ma  is  nyíl- 
lal és  hosszú  lándzsával  vadásznak.  Nehezen  ejt- 
hető és  különösen  gégehangokban  bővelkedő  nyel- 
vük az  ország  déli  részeiben  is  el  van  terjedve. 

Cochin,  város  ós  hübérállam,  1.  Kocsin. 

Cochin,  francia  rézmetsző-család.  Legkiválóbb 
tagjai:  1.  G.,  Gharles  Nicolas,  szül.  Parisban 
1688.,  megh.  1754.  Finom,  szellemes  metszetei- 
vel különösen  Watteau  vázlatait  sokszorosította. 
—  2.  C,  Gharles  Nicolas,  C.  1.  fia,  szül.  Parisban 
1715  febr.  22.,  megh.  1790  ápr.  29.  Atyjának  ós 
Le  Basnak  volt  tanítványa.  Finom  rézmetszetei 
a  legkiválóbbak  közé  tartoznak  a  XVIII.  sz.  szel- 


lemes francia  termékei  között.  Igen  sok  illusztrá- 
ciót, könyvdlszt  készített,  így  Lafontaiae  meséi- 
hez (1743),  Boccaccio  Dekameronjához  (1757). 
Ariosto  Orlandojához  (1773,  1775-83),  Fénélon, 
Telemaquejához,  Tassóhoz  (1784),  Rousseau  mü- 
veiliez  (1743)  stb.,  azonkívül  egyes  kisebb-na- 
gyobb önálló  metszeteket.  Olaszország  művésze- 
tét Voyage  d'Italie  c.  könyvében  (Paris  1758)  Is- 
mertette és  Gravelotval  együtt  kiadta  az  Icono- 
logie  par  íigures  ou  traité  complet  des  allégories,, 
emblémes  c.  müvet.  V.  ö.  Bocheblave,  Les  C. 
(Paris  é.  n.). 

Cochinchina,  1.  Kokinkina. 

Cochlaeus,  Johann,  német  kat.  teológus,  szül. 
Nürnberg  mellett,  Wendelstein  faluban  1479.,. 
megh.  1562  jan.  10.  A  Wendelstein  álnevet  i* 
használta,  holott  valódi  neve  Dobeneck  volt. 
1530-ban  Augsburgban  az  ágostai  liitvallás  cá- 
folatán dolgozott,  1552.  a  regensburgi  birodalmi 
gyűlésen  volt  vitája  Bucerrel,  melyben  mindkét, 
fél  győztesnek  tekintette  magát.  Ugy  szereplései- 
ben, mint  számos  iratában  Luthernek  s  általában, 
a  reformátoroknak  szilárd  ellenségéül  mutatko- 
zik. Nagyobb  müvei :  História  Hussitarum  (Mi- 
lano 1549,  fol.) ;  De  actis  et  scriptis  Lutheri ;. 
Speculum  circa  nüssam ;  De  vita  Theodorici  regi* 
Ostrogothorum  ílngolstadt  1544);  De  emendanda 
Bccles.  (1539). 

Cocblea  (lat.)  a.  m.  csiga ;  innen  cochlearium^ 
tartó,  melyben  az  evésre  szánt  csigákat  hizlalják  ;, 
cochleae  házas  csigák ;  C.  auris,  fülcsiga,  1.  Fiil.~ 

Coclilearia  L.,  torma  (növ.),  a  Cruciferae 
(Keres ztesviráguak)  család  génusza ;  15  faja  az 
északi  félgömb  északibb  tájain,  részben  pedig  a 
keleti  mediterrán  vidéken  van  elterjedve.  Egy  éves 
V.  évelő  füvek.  A  G.  officinalis  L.  (orvosi  torma) 
1 — 2  éves,  15—30  cm.  magas  fű,  hosszúnyel  ű 
tőlevele  fényes.  Közép-  és  Észak-Európában  (800  ^._ 
sz.-ig)  honos.  Konyhai  és  orvosi  célra  termesztik. 
Füve  mustárszagú  és  csípős  olajat  tartalmaz, 
mely  a  mustárolajhoz  hasonló,  sárgás,  a  víznél 
nehezebb,  ammóniákkal  kiistályosodó  vegyületet 
alkot.  Altesti  bajok,  elnyálkásodás,  süly  eUeU;  é,^ 
vérző  kelésre  használatos.  A  spin'ííís  GochleaíHaet 
a  szesznek  a  leveleken  át  való  desztillálásával 
nyerik,  szájvízhez  keverik,  valamint  a  foghús 
sülyös  támadásai  ellen  is  használatos.  A  pa- 
tikában aqtuz  és  conserva  0.-t  csinálnak  vele. 
Szóda  is  készíthető  belőle.  A  C.  armoracia  L.  (csí- 
pős torma)  dóleurópai  növény.  60—120  cm.  magas 
tőlevele  nagy,  hosszú  nyelű,  csipkés  szélű,  felső 
levelei  ülők,  a  középsők  szárnyasán  hasogatottak. 
Apró  fehér  virágai  végálló  fürtté  egyesülnek. 
Jól  ismert  gyökeréért  konyhakertekben  ültetik. 
A  megreszelt  friss  gyökér  átható,  könnyeket  fa- 
kasztó szagát  és  égető,  maró  hatású  ízét  erős  il- 
lanó olajának  köszöni.  A  bőrön  vörös  hólyagot 
húz.  Április  első  napjaiban  az  ágaktól  megtisztí- 
tott mellékgyökereket  sorban  görbére  ásott  lyu- 
kakba ültetik  s  a  korona  végéig  elfödik.  A  földet 
gyakran  lazítják.  Novemberben  kiássák,  hasz- 
nálatra csak  a  vastag  gyökeret  tartják  meg,  a 
mellékgyökereket  pedig  elültetik.  Nálunk  annyira 
elvadulhat,  hogy  alkalmatlan  gyommá  is  válha- 
tik.  G.  macrocarpa  W.  K.  (édes  torma),  1.  .^^«.s- 
turtium. 


Amely  sző  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  kereseadC! 


Cochlearius 


575     — 


Cockermouth 


Coclileariiis  (Cancroma,  áii»t),  a  gémfélék 
ísaládjába  tartozó  madámem.  Legismertebb  faja 
a  kanólcsőrű  bakcsó  (C.  Cancrophagus  L.),  mely 
Brazília  erdős  részeiben  a  folyók  partmenti  ber- 
keiben ós  sasos  területein  mindenütt  közönséges ; 
É  hossza  58 ;  szárnya  30  ;  farka  12  cm.  hosszú  ; 
háta  világosszürke,  hasa  rozsdavörös,  oldalai  fe- 
keték, homloka,  torka,  nyaka  fehér,  melle  sár- 
gásfehér, csőre  barna,  lába  sárgás.  A  benszülöt- 
tek  savakú  néven  ismerik. 

Cocblospermaceae  (növ.),  a  kétszikűek 
szabadszirmú  családja.  Egyetlen  génusza,  a  Goch- 
lospermum  Kunth  (Maximüianea  Mart.  et 
Schrank)  18  fajával  trópusi  vidékek  szőrös  xero- 
üta  növénye.  Fák,  cserjék,  félcserjék.  Viráguk 
kétivarú,  5  tagú,  szirmai  nagyok,  sárgák.  Virág- 
zatuk fürt  V.  buga.  A  C.  gossypiuni  (L.)  0.  Ktze. 
Kelet-India  partjain  honos  fa,  ötkarójos,  alsó 
színén  molyhos,  igen  nagy  levelekkel ;  viíágos- 
i  sárga  virágai  a  leveleknél  hamarább  fejlődnek. 
Megsebzés  következtében  bania,  vízben  csak  rész- 
ben oldható  mézgát  szolgáltat,  melyet  kathira  v. 
kutiramézgának  neveznek  s  az  angol  kereskedés- 
ben mint  olcsóbb  tragantfaj  szerepel.  Piros  mag- 
gyapotja vánkosba,  háncsrostja  pedig  a  négerek- 
nél kötőanyagnak  használatos,  A  C.  tindorium 
Perot.  Nyugat- Afrika  félcserjéje,  gyökere  (racine 
de  fayar)  festékül  szolgál. 

Cochlospermnin  (növ.),  1.  Gochlospennaceae. 

Cocbon  (franc,  ejtsd:  koson)  a.  m.  disznó;  át- 
vitt értelemben  az  emberre  is  alkalmazva.  (Jo- 
chonmrie,  ti-ágárság,  szennyesség. 

Cocbonnet  (franc,  ejtsd:  kosona),  azonos  a 
Boccia  játékkal  (1.  o.). 

Cochrane,  1 .  Alexander  Dundas  Ross  Baillie, 
lord  Lamington,  angol  politikus  és  író,  C.  Thomas 
Johnlegidősb  fia,  szül.  1816  nov.  4.,  megh.  1890 
febr.  15.  Londonban.  Cambridgeben  nevelkedett 
8  1841  óta  több  Ízben  volt  a  parlament  tagja ; 
mint  politikus,  regényíró  és  költő  is  egyaránt  hír- 
nevet szerzett.  Fömunkája  a  Young  Italy  (London 
1850),  melyben  a  konzervatív  politikát  élénken 
védelmezte.  188(l-ban  főrend  lett.  Nevezetesebb 
munkái :  Florence  the  Beautiful  (1854) ;  Theking- 
dom  of  Greece  (1862) ;  Historic  cháteaux :  Blois, 
Fontainebleau,  Vincennes  (1876) ;  The  Théátre 
Fran^ais  in  the  reign  of  Louis  XV.  (1879). 

2.  C,  John,  híres  angol  sakkozó,  szül.  1798., 
megh.  1878.  Életének  legnagyobb  részét  Kalkuttá- 
ban töltötte,  mint  jogtudós.  Itt  a  sakk-világban 
jól  ismert  Mohechunder  és  Saumchuru  bramino- 
kat,  a  híres  mestereket  gyakran  legyőzte. 

3.  C,  TJiomas,  Dundonald  gróf,  angol  tenger- 
nagy, szül.  1775  dec.l4.,  megh.  Kensingtonban  1860 
okt.  31.  Nagybátyja,  C.  tengernagy  alatt  francia 
hajóknak  Algeciras  öblében  történt  merész  meg- 
támadásával vívta  ki  első  diadalát.  1801-ben  Bar- 
celona mellett  33  spanyol  hajót  128  ágyúval  kerí- 
tett hatalmába,  miért  kapitánnyá  léptették  elő. 
Ezentúl  minta  «Pallas« parancsnoka,  réme  lett  a 
francia  hajóhadnak.  De  midőn  főnökét,  Gambier 
lordot  azzal  vádolta,  hogy  lanyhán  folytatja  a 
háborút,  a  kormány  viszont  őt  vádolta  azzal,  hogy 
hamis  hírek  terjesztésével  a  tőzsdén  vagyont  szer- 
zett. Hasztalan  védekezett  e  vád  ellen :  1814.  ezer 
font  sterling  pénzbirságra  és  12  havi  börtönre 


Ítélték,  a  parlamentből  kizárták  és  tiszti  rangjától 
is  megfosztották.  A  közvélemény  ezen  igazság- 
talanság miatt  annyira  felháborodott,  hogy  köz- 
adakozás útján  fizették  ki  a  C-re  kivetett  bírsá- 
got, a  Westminster!  kerület  pedig  újból  képvise- 
lőjének választotta.  Egy  évi  fogságából  kiszaba- 
dulván, a  parlamentben  kemény  támadásokat  inté- 
zett a  minisztérium  ellen ;  nemsokára  azonban  a 
chilei  köztársaság  szolgálatába  állott  és  szeren- 
csésen harcolt  a  spanyolok  ellen.  Azután  Brazília 
szolgálatába  lépett,  melynek  császára ,  dom  Pedro, 
maranhaoi  marquis-vá  nevezte  ki.  1827— 28-ig  a 
görög  flottán  szolgált.  Végre  1831.  visszatért 
Angliába,  hol  IV.  Vilmos  ellentengernaggyá  ne- 
vezte ki,  a  Viktória  királynő  parancsára  megújí- 
tott pör  folyamán  pedig  kitűnvén  ártatlansága, 
1842.  altengemaggyá  léptették  elő.  1851-ben 
tengernaggyá  lett.  Eletét  maga  írta  meg :  Nar- 
rative  of  services  in  the  liberation  of  Chile,  Peru 
and  Brazil  (London  1859)  és  Autobiography  of  a 
seaman  (1860,  újabb  kiad.  1873)  c.  művekben.  Ez 
utóbbit  fia  folytatta:  Life  of  Lord  C.(1869,  2  köt). 
V.  ö.  Atlay,  The  trial  of  lord  C.  before  Lord 
EUenborough  (1897). 

4.  C,  Thomas  John,  sir,  az  előbbinek  rokona, 
szül.  1789  febr.  5.,  megh.  1872  okt.  19.  Mmt  ka- 
pitány részt  vett  a  Quiberon,  Cadiz,  Ferrol,  Egyip- 
tom stb.  ellen  indított  expedíciókban.  1825-ben 
New-Poundland  kormányzója  lett.  Közben  kép- 
viselő volt,  azután  1841.  ellentengernaggyá  a 
1844.  Kelet-India  főkormányzójává  nevezték  ki ; 
mint  ilyen  döntő  csapást  mért  a  Szunda  szigetten- 
geren garázdálkodó  kalózokra.  1865-ben  tenger- 
nagy lett. 

Cocbylis  ambigaella,  1.  Szőllömoly. 

Cock  (ang.)  a.  m.  kakas ;  G.  pit,  kakasviadal 
tere  v.  épülete. 

Cockbum  (ejtsd :  kokkbörn),  Ontarío  kanadai  tar- 
tományhoz tartozó  sziget  a  Huron-tóban,  1.  Ma- 
nitoulin. 

Cockerell,  Gharles  Bobért,  angol  építész  és 
archeológus,  szül.  1788  ápr.  28.  Londonban,  megh. 
u.  0.  1863  szept.  13.  1810— 17-ig  utazott  Itáliá- 
ban, Görögországban  és  Kis-Ázsiában ;  részt  vett 
az  aeginai  és  phigaliai  templom  fölkutatásában  (K 
Ásatások).  Londonba  visszatérve  mint  építész  mű- 
ködött, több  középületnek  készítvén  el  tervraj- 
zait. Társszerzője  a  The  antiquities  of  Athens  and 
other  places  in  Greece,  Sicily  (London  1830)  c. 
munkának.  Útinapló  ját  fia,  C.  Sámuel  adta  ki 
1903.  Travels  in  Southern  Europe  and  the  Levant 
címen. 

Cockerill  (ejtsd :  kokrii),  John,  angol  iparos,  szü- 
letett Haslingtonban  (Lancastershire)  1790aug.  3.> 
megh.  Varsóban  1840  jún.  19.  Atyja  neki  és  öcs- 
csének  1807.  Liégesbeu  gépgyárat  rendezett  be, 
melyet  a  virágzás  magas  fokára  emelt.  Egyéb,  a 
legkülönbözőbb  vidékeken  alapított  géptelepeiből 
az  1816.  16  millió  frankon  alapított  seraingi  a. 
legkiválóbb.  (L.  Seraing.)  Az  ily  kiterjedt  tele- 
pek létesítéséhez  szükséges  tőkének  előteremté- 
sében oly  financiális  tehetséget  tanúsított,  hogy 
tényleg  a  belga  iparban  a  vezórszerepet  játszotta. 
Brüsszelben  1872.  szobrot  állítottak  emlékére. 

Cockermouth  (ejtsd :  kokemautsa), város  Cumber- 
land  angol  countyban  a  Coeker  és  Dervent  ösz- 


Amely  nó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOl 


Cookney 


576    — 


Codex  Hungraricus 


8zef olyasánál,  (1911)  5203  lak.,  gyapjú-  és  gyapot- 
iparral,  továbbá  gépgyártással  és  kalapkészítés- 
sel. Wordsworth  költő  szülővárosa. 

Cockney  (ang.,  ejtsd  :kókni),  azon  londoni  nyárs- 
polgárok gúnyneve,  kik  sohasem  voltak  vidéken. 
A  név  állítólag  egy  londonitól  ered,  aki,  midőn 
először  ment  vidékre,  egy  kakast  hallván  kukori- 
kolni,  azt  hitte,  hogy  az  nyerít  (the  cock  neighs). 
Mások  szerint  C.  azonos  Cockeign-nel  (Utópia)  s 
a  londoniak  fényűzésére  van  vonatkozással.  A  ki- 
fejezés már  a  XII.  században  használatos  volt.  A 
C.-i  király  együc  alakja  ama  bohóc  játékoknak, 
melyek  régente  a  Childermasday-n  (ártatlan  gyer- 
mekek ünnepe)  adattak  elő. 

Cock-tail  (ang.,  ejtsd:  kok-téi)  a.  m.  kakasfark, 
így  nevezik  a  keserű  likőrből  ós  cognacból,  utóbbi 
helyett  fehér  borból  v.  pezsgőből  is  készült,  tojás 
sárgájával  ós  jéggel  kevert  hideg  grogot.  Mint 
sportkif^ezés  oly  versenylónak  a  neve,  mely 
nem  telivér. 

Coco,  Vincenzo,  olasz  író,  1.  Guoco. 

Cocoa-plum  (növ.),  1.  Chrysobalanus. 

Cocobolofa,  Közép-Amerikából  származó  ke- 
mény és  nagyfajsúlyú  fa,  amelyet  a  múasztalos- 
ság,  az  intarsiavágó,  a  késes  és  a  kefegyáros 
használ.  Friss  vágási  fölületén  sárgás-piros,  mely 
szín  a  levegőn  csakhamar  sötétedik.  Mindhárom 
főmetszetén  feketés  csíkjai  vannak,  amelyek  a  fa 
szép  rajzának  alapját  alkotják. 

Cocofa  a.  m.  hokófa  (növ.),  1.  Inocarpus. 

Cocon  (fanc,  ejtsd:  kokon)  a.  m.  gubó,  fonállá 
szilárduló  mirigyváladékból  álló  szövedék,  mely- 
lyel  több  gerinctelen  állat  (pl.  pióca,  pókok,  ál- 
skorpiók)  petéit,  számos  rovar  pedig,  különösen  a 
szövők  (Bombycidae)  családjába  tartozó  lepkék 
hernyói,  testöket  bebábozódásukat  megelőzőleg 
körülzárják.  A  selyemlepke  (1.  0.)  C.-jából  nyerik 
a  selymet. 

Cocos  L.  (ttöv.),  1.  Kókuszpálma. 

Cocos  lapídea  (növ.),  1.  Attalea. 

Cocos-szigetek,  1.  Keeling-szigetek. 

Cocotte  (franc,  kokott),  ledér  nő,  félvilági 
hölgy. 

Cocu  (franc,  ejtsd :  kokti),  az  olyan  férjet  neve- 
zik Így,  akit  neje  állandóan  megcsal ;  a  kakuk 
után  nevezték  el. 

Cocuzzo,  Mrmte,  a  calabriai  Apenninek  1542 
m.  magas  csúcsa. 

Cocxie,  hollandiai  festő,  1.  Coxie. 

Cocytus,  1.  Kokytos. 

€o<l.,  lat.  munkákban  a  codex  szó  rövidítése. 

C.  O.  D^  a  kereskedelemben  a  következő  sza- 
vak rövidítése :  acask  (collect)  on  delivery»,  ami 
annyit  jelent,  hogy  íizetendő  az  átvételkor. 

Coda  (ol.,  ejtsd:  koda)  a.  m.  fark ;  a  szonettnek 
esetleges  függeléke;  kezdetben  csak  egy  11  tag-ú 
sor  volt,  mely  a  szonett  utolsó  sorával  rímelt,  v.  két 
egymással  rímelő  11-es ;  a  XIV.  sz.  óta  3  sor,  me- 
lyek közül  az  első  héttagú  a  szonett  utolsó  sorával 
rímel.  Később  több  C-t  is  fílggesztettek  egy  szo- 
netthez. A  C.  főkép  az  olasz  költészetben  ott- 
honos; irodalmunkban  semmi  szerepe  sem  volt. 
—  A  zenében  a  C.  szintén  a  tulajdonképeni 
dallam  befejezte  után  következő  rövidke  zára- 
dék, mely  az  uralkodó  dallam-elemre  még  egy- 
szer visszatér. 


Codde,  Pieter,  hollandi  festő,  szül.  Amster- 
damban 1600  körül,  megh.  1678.  Haarlemben 
Prans  Halsnak  volt  tanítványa  és  1637.  ö  fejezte 
be  mesterének  az  amsterdami  Rijksmuseumban 
levő  nagy  lövészképót.  Társalgó,  játszó,  mulató 
társaságokat,  őrszobákban  tartózkodó  katonákat 
ábrázoló  kisebb  méretű,  finom  kivitelű  képeket 
festett,  melyek  leginkább  hollandi  és  német  kép- 
tárakban találhatók.  Különösen  kiválók :  Előké- 
szület a  farsangra  (Berlin,  Frigyes  császár  mú- 
zeum) ;  A  bál  (1636,  Hága,  múzeum). 

Code  (franc,  ejtsd:  kód)  a.  m.  törvénykönyv, 
eredetileg  Franciaországban  a  XIX.  sz.  elején 
Napóleon  által  alkotott  nagy  törvények  (szűkebb 
értelemben  C-  Napóleon)  megjelölésére  szolgált. 
Jelesül  1.  C.  civil  vagy  G.  Napóleon  polgári 
törvénykönyv  (180-i.  magyarra  fordította  Kun 
Barna,  Pest  1866);  2.  C.  de  procédure  civile 
(1807),  polgári  törvénykezési  rendtartás  •,3.G.de 
comwerce(1808)keresked.  törvénykönyv,  melynek 
a  tengerjogra  vonatkozó  második  könyve  hazánk- 
ban is  mint  szokásjog  érvényes :  4.  C.  d'instruc- 
tion  criminelle  (1808),  bűnvádi  eljárás  és  5.  G. 
pénal  (1810),  büntető  törvénykönyv  (magyarra 
fordította  Németh  Antal,  Sopron  1861).  Ezekhez 
járult  későbben  az  erdészetre,  a  vízjogra  és  a 
mezei  gazdaságra  vonatkozó  törvényhozás :  Code 
forestier,  C.  fluvial  és  C.  rural. 

Codebitor  (lat.)  a.  m.  adóstárs. 

Codein,  1.  Kodein. 

Codemo,  Luigia,  olasz  írónő,  szül.  Trevisóban 
1828  szept.  5.,  megh.  Velencében  1898  aug.  Hosszú 
utazásain,  melyeket  szüleivel  1838— 50-ig  tett, 
nagy  világ-  és  élettapasztalatokat  szerzett.  1851. 
Velencében  Gerstenhrand  Gy.  lovaghoz  (megh. 
1880.)  ment  nőül  és  1856.  lépett  először  Memorie 
di  un  contadino  (3.  kiad.  1889)  című  kötetével  az 
irodalmi  térre,  amelyen  azóta  termékeny  munkás- 
ságot fejtett  ki.  Művei  közül,  melyek  leginkább  a 
nép-  és  családi  életet  tárgyalják,  jelentékenyeb- 
bek: Berta  (1858);  Miserie  e  splendori  della  po- 
veragente  (3.  kiad.  1865) ;  La  rivoluzione  in  casa 
(2.  kiad.  1872) ;  Un  processo  in  famiglia  (dráma) 
és  Una  donna  di  cuore  (vígjáték  1869) ;  Chioggia 
e  Schio  (tanulmányok  1872) ;  Le  Zattere  (1881) ; 
Patire,  non  morire,  seene  artistiche  (1886) ;  Un 
viaggio  a  bordó  (1886);  A  guerra  flnita  (1887)  stb. 

Code  Napóleon,  1.  Gode. 

CodesEgyptíens  (franc.)  alatt  ér  tjük  azokat 
a  törvénykönyveket,  amelyek  szerint  az  egyip- 
tomi nemzetközi  vegyes  bíróság  (1.  0.)  eljár. 

Codex,  1.  Kódex.  —  G.  Alexandrinus,  G. 
Vaticanus,  1.  Biblia.  —  G.  flateyensis,  1.  Flatey. 

Codex  Gregoriánus,  a  fejedelmi  rendele- 
tekből Gregoriánus,  a  fejedelmi  tanács  tagja, 
hihetőleg  Diocletianus  alatt,  a  törvénykezők  hasz- 
nálatára gyűjteményt  készített,  mely  róla  nevez- 
tetett. 

Codex  Hermogenianus,  Hermogenes  jog- 
tudóstól, a  Codex  Gregoriánus  kiegészítése  és 
folytatása,  Kr.  u.  331—429  közt  készült  gyűj- 
temény, a  fejedelmi  rendeletekből.  Mindkét  Codex 
hihetőleg  a  keleti  részeken  készült  s  bár  magán 
mű,  mégis  köztekintélyre  emelte  a  gyakorlat. 

Codex  Hnngaricus,  a  hazánkban  hatály- 
ban levő  törvényeknek  és  tételes  jogszabályok- 


Amely  sző  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendőt 


Codex  Justinianus 


Coecilüdae 


iiak  gyűjteménye,  mely  kizárólag  az  érvónyben 
levő  törvényeket  tartalmazza  és  mellőzi  mindazt, 
ami  hatályon  kívül  helyeztetett,  avagy  csupán 
jogtörténeti  érdekességgel  bir.  Az  újabb  törvé- 
nyes rendelkezések  által  módosított  törvényeket 
a  hatályban  levő  szöveggel  hozza.  A  gyakorlati 
minyü  gyűjtemény  Grecsák  Károly  szerkesz- 
tésében Révai  Testvérek  r.-t.  kiadásában  1911- 
ben  indult  meg. 

Codex  Justinianus,  a  Justinianus-f éle  jog- 
gyüjtemény,  1.  Corpus  juris  civilis. 

Codex  Tlieodosianus,  II.  Theodosius  hi- 
vatalos gyűjteménye  a  fejedelmi  rendeletekből. 
Az  első  keresztény  kodillkáció.  Csak  a  keresztény 
császárok  rendeleteit  gyűjtötte  Össze.  Érvénye 
kiterjedt  mind  a  nyugoti,  mind  a  keleti  biroda- 
lomra. 

Codiaeum  Rumph.  (növ.),  az  Buphorbiaceae 
(Fűtejfélék)  család  génusza ;  4  faja  csendesoceáni 
és  a  maláji  szigeteken  és  Ausztráliában  talál- 
ható. Kopasz  cserjék  v.  fák.  Kultúrában  számos 
változatában  igen  gyakori  a  C.  variegatum  (L.) 
BL,  mely  úgy  sokféle  alakú,  mint  sárgán  tarká- 
zott leveleiért  igen  kedvelt.  A  kertészek  Croton- 
nak  hívják. 
Codicillaris  clausula,  1.  Fiókvégrendelet. 
Codicillus  (lat.),  1.  eredetileg  vékony  viasz- 
szal  bevont  falapokból  álló  írótábla.  —  2.  Fiók- 
végrendelet  (1.  0.). 

Codiílcatio  és  codificator  (lat.),  1.  Kodifiká- 
€iö  és  Kodifikátor. 

Codigoro,  község  Ferrara  olasz  tartományban, 
a  Po  di  Voiano  partján,  (1901)  9685  lak.,  cukor- 
répa- és  rizstermeléssel  és  cukorgyárakkal.  C.-tól 
ő  km.-nyire  a  Pomposa  nevű,  hajdani  bencés- 
kolostor temploma  gyönyörű  freskóiról  és  mozaik- 
képeiről nevezetes. 

Codille  (franc,  spanyol  codilló),  kártyamü- 
szó  a  l'hombre  játéknál.  C.  lesz  a  játszó,  ha  két 
ellenfelének  valamelyike  több  ütést  csinál,  mint 
ő  maga ;  az  ellenfél  C.-t  csinált. 

Cod.  Ms.  (lat.),  a  Codex  manuscriptus  rövi- 
dítése. 

Codo,  a  spanyol  rőf,  régi  hosszuságmérték  =: 
418  mm. 

Codogno  (ejtad:  kodonyo),  város  Milano  olasz 
tartományban,  a  Pó  és  Adda  közti  félszigeten, 
<i9oi)  11,925  lakossal,  selyem-  ós  agyagiparral. 
Innen  visznek  ki  Olaszországból  legtöbb  pármai 
sajtot. 

Codonaster  (állat),  a  tengeri  liliomok  (Cri- 
noidea)  egy  neme. 

Codrington  (ejtsd:  kodringtn),  1.  Edward, sir, an- 
gol tengernagy,  szül.  1770  ápr.  27.,  megh.  1851 
ápr.  28.  Londonban.  Trafalgámál  az  Orion  sor- 
hajót vezényelte  s  1809.  a  walchemi  expedíció- 
ban részt  vett ;  1810.  a  spanyol  partok  közelében 
harcolt  a  franciákkal.  Ezután  Cochrane  tenger- 
nagy alatt  Amerikában  szolgált ;  1813.  ellenten- 
gernaggyá s  1815.  altengemaggyá  nevezték  ki 
8  mint  ilyen  Ibrahim  basát  (1.  o.)  Moreában  1827 
szept.  25.  fegyverszünetre  kényszeritette.  De  mi- 
dőn Ibrahim,  szavát  szegvén,  a  görög  lakosságon 
szörnyű  vérengzést  vitt  véghez :  C.  vette  át  az 
egyesült  angol-francia-orosz  hajóraj  vezényletét, 
1 827  okt.  20  a  Navarinoi  öbölben  a  török-egyiptomi 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV.  köt. 


hajórajt  tönkre  tette.  Francia-  és  Oroszország  a 
győzőt  rendjelekkel  díszítette  ;  az  angol  nép  is 
ujjongott  örömében,  mindazonáltal  a  tory-kor- 
mány  C.  erélyes  eljárását  gáncsolta  és  vissza- 
hívta. Csak  IV.  Vilmos  trónralépése  után  része- 
sült otthon  is  teljes  elismerésben  és  elégtételben. 
1837-ben  tengernaggyá  nevezték  ki.  1832— 
1839-ig  képviselő  volt,  majd  újra  főparancsnok 
Portsmouthban.  V.  ö.  Memoirs  and  correspodence 
of  Admiral  Sir  E.  C.  (kiadta  leánya,  Bourchier 
lady,  London  1873—75,  2  köt.). 

2.  C,  William  John,  sir,  angol  tábornok,  az 
előbbinek  fia,  szül.  1804  nov.  26.,  megh.  1884 
aug.  6.  Winchfleldben.  A  krimi  háború  alatt  az 
almai  és  inkjermani  csatákban  egy  dandárt  vezé- 
nyelt. 1855  júl.  az  angol  hadsereg  főoarancsnok- 
ságát  vette  át.  1857-ben  képviselőnek  választot- 
ták. 1859— 65-ig  Gibraltár  kormányzója  volt  és 
1863.  tábornagy  lett.  1877-ben  nyugalomba  vo- 
nult. 

Codroipo  (a  római  Quadruvium),  kerületi 
székhely  az  olaszországi  Udine  tartományban,  a 
venezia-udinei  vasút  mentén,  (1901)  5992  lak., 
selyemfonással. 

Cody  (ejtsd:  koddi).  William,  amerikai  kalandor, 
kit  Buffalo-Bül  néven  Európában  is  ismertek, 
szül.  Scott  countyban  1845  febr.  26.  C.  már  ifjú 
korában  a  legvakmerőbb  harcos  és  lovas  hírében 
állott;  a  «PonyExpress» -társulat  zsoldjába  szegő- 
dött. A  polgárháborúban  mint  kém  jeles  szolgá- 
latokat tett  az  Unió  seregeinek  és  egy  lovasezred 
tisztjévé  léptették  elő.  1867-ben  a  Kansas-Paciflc- 
vasúttársasággal  szerződést  kötött,  melynek  ér- 
telmében C.  az  alkalmazott  munkásoknak  bölény- 
hússal való  ellátását  vállalta,  ami  4280  bölény 
életébe  került :  innét  kapta  népszerű  melléknevét 
is.  1872-ben  a  képviselőházba  választották,  1883. 
nagyszabású  kiállítási  vállalatba  fogott,  melyben 
«Wild  West»  név  alatt  az  amerikai  nyugat  éle- 
tének élethű  képét  mutatta  be  a  bámuló  közönség- 
nek. Indiánusok,  mexikói  kalandorok  és  texasi 
cowboy  sok  élén,  bivalyok,  öszvérek  és  lovak  kí- 
séretében bejárta  az  Uniót,  1887  után  pedig  is- 
mételten Európát.  Budapesten  is  többször  meg- 
fordult. Legutóbbi  időben  mint  aeroplán-konstruk- 
tor  keltette  föl  a  világ  figyelmét. 

Coecilia  J.  Mull.  (áJiat),  a  lábatlan  kétéltűek 
( Gymnophiona  v.  Apoda)  rendjének  egyik  neme, 
melynek  8  faja  délamerikai,  egy  pedig  az  orien- 
táli  régióból  való.  Ismertebb  fajai :  a  gilisztabéka 
(C.  annulata  Mikan  a.  m.  Siphonops  annulatus 
Mik.)  Guayanában,  Észak-Brazíliában,  Ecuador- 
ban és  Peruban  honos ;  4  cm.  hosszú.  Giliszta- 
gőte  (C.  glutinosa  L.  a.  m.  Ichthyophis  glutinosus 
L.)  Elő-  és  Hátsó-Indiában,  Cejlonban  s  a  Nagy- 
Szunda-szigeteken  él ;  38  cm.  hosszú.  C.  gracilis 
L.  és  C.  lumbricoidea  Daud)  Dél-Amerikában  ho- 
nosak, 65—70  cm.  hossznak  s  kb.  ceruzavastag- 
ságuak. 

Coecilüdae  (áiiatj,  a  lábatlan  kétéltűek 
(Apoda)  egyik  családja.  Az  ide  tartozó  fajok 
külsőleg  kígyókhoz  hasonlítauak,mert  lábuk  nincs 
ós  testük  kígyószerüen  megnyúlt,  szervezetük 
azonban  a  békák  szervezetére  vall.  Jellemző  azon- 
kívül, hogy  testük  csupasz  ós  hogy  farkuk  úgy- 
szólván nincs,  amennyiben  alfelnyílásuk  testük 

37 


Coecum 


578 


Coelialgria 


végén  van.  Legismertebb  fajai:  a  gilisztabéka, 
güisztagőte  és  cecilia.  L.  Goecüia. 

Coecuiu  V.  coecum,  v,  intestinum  C,  a  vak- 
bél, 1,  Belek.  -—  Foramen  G.  a,  m.  vaklik;  van 
ilyen  a  homlokcsont  belső  felszínén,  az  agyvelőn 
a  híd  előtt,  után  stb. 

Coeduoatio  (új  lat.,  ang.  coeducation,  ejtsd: 
koedjukésn),  flúk  és  leányok  együttes  nevelését 
jelenti.  Leginkább  az  ú.  n.  feminista  mozgalom 
hangoztatja,  s  a  nők  teljes  egyenjogúsításának 
egyik  főeszközét  látja  abban,  hogy  a  leányok 
iskolai  nevelése  a  fiúkéval  azonos  legyen.  Ezt 
szeretnék  főként  a  középfokú  iskolákban,  mert 
ezek  nyitják  meg  az  utat  a  férfiakéval  egyező 
magíisabb  tanulmányokra  és  foglalkozásokra.  A 
C.  követelése  különböző  mértékű  :  hol  arról  van 
szó,  hogy  külön  fiú-  és  leányiskolák  ne  is  legye- 
nek, hol  csak  arról,  hogy  ahol  a  leányoknak  ma- 
gasabb fokú  iskolájuk  nincs,  a  fiúké  nyíljék 
meg  előttök.  Sokkal  többet  jelent  ennél  a  köve- 
telésnél a  C.  svéd  iránya,  melyet  elsőnek  Palm- 
gren  1876.  megnyílt  stockholmi  iskolája  (Palm- 
grenska  Samskolan)  valósított  meg.  Ennek  tisz- 
tán pedagógiai  gondolat  a  kiindulása :  legyen  az 
iskolai  nevelés  a  családi  nevelés  folytatása,  flúk 
ós  leányok  nevelkedjenek  együtt  testvériesen  s 
a  szülők  egységes  hatását  helyettesítse  a  férfi- 
és  nő-tagokból  álló  testület  összhangzó  munkája. 
A  12,  egy-egy  éves  osztályban  6—20.  évökig 
vannak  a  növendékek  s  a  folytonos  érintkezés, 
állandó  felügyelet  ós  vezetés  közben  mindvégig 
a  családias  szellemet  ápolja  az  iskola,  mely  1883 
óta  állami  érvényű  érettségi  vizsgálatot  is  tart. 
Pedig  szervezete  egészen  sajátos.  Célja  :  a  közös 
nevelés  útján  a  tanulók  erkölcsi  fejlődésének 
ápolása,  értelem  és  szív  kiművelése,  az  önálló 
tevékenységre  szoktatás,  egyéni  hajlamok  érvé- 
nyesítése, a  tanítás  módszerének  megjavítása. 
Ezért  csökkenti  a  tanítás  óráit,  hogy  kézimun- 
kára, szlöjdre,  testgyakorlásra  több  idő  jusson ; 
bizonyos  mértékű  szabadságot  enged  az  osztály 
tárgyai  között  való  választásra ;  a  tanulók  szel- 
lemi fejlődésének  megfelelően  csoportosítja  a 
tantárgyakat.  Ez  a  C,  az  északi  államokban  ter- 
jed, bár  néhol  (Finnország,  Norvégia)  inkább 
gyakorlati  okokból,  ahol  nincs  mód  külön  iskolák 
nyitására,  ott  közösét  állítnak.  A  viszonyok  ha- 
tására vált  Amerikában  is  a  közös  nevelés  rend- 
szerré, jóllehet  éppen  nem  általánosan.  Ott  indult 
meg  1870.  a  máig  tartó  vita:  vájjon  erkölcsi, 
egészségi,  pedagógiai,  szociális  tekintetekből  a 
C.  káros-e  vagy  (amint  hívei  vitatják)  nemcsak 
veszélytelen,  de  jó  hatású.  A  M.  T.  Akadémia 
1911-re  tűzött  ki  ily  tárgyú  pályakérdést.  (A  C. 
mint  erkölcspedagógiai  probléma).  Hazánkban 
miniszteri  döntés  nyitotta  meg  a  nők  előtt  az 
egyetem  egyes  karait  s  ennek  hatása  alatt  szór- 
ványosan a  gimnáziumban  is  van  C. :  1908/9. 
762  leány  tett  nyilvános  tanulókónt  vizsgálatot. 
Tisztán  pénzügyi  okok  miatt  nagy  térhez  jut  a 
C.  elemi  iskoláinkban  :  16,496  elemi  iskola  közül 
külön  fiúiskola  volt  750,  külön  leányiskola  775, 
együtt  nevelte  a  flúkat-leányokat  14,268  (86-87o), 
a  többi  részben  együtt,  részben  elkülönítve.  A 
C.-nak  különösen  a  folyóiratokban  nagy  iro- 
dalma van.  Az  amerikai  C.-ra  1.  Wheeler,  Unter- 


richt  und  Demokratie  in  Amerika  (XI.  fej, ;  Coe- 
ducational  CJoUeges),  Strassburg  1910.  A  svéd 
C.-ra  1.  Palmgren,  Erziehungsfragen  (Intéilíat. 
Bibi.  für  Pad.  VI.),  Allenburg  1904. 

Coefficiens,  1.  Koefficiens. 

Coehoom  (ejtsd:  kuhorn),  Menno  van,  hadi  mér- 
nök és  vái'építö,  szül.  Leeuwarden  vidékén,  Friz- 
landban  164-1.,  megh.  Wijkelben  (Frizland)  1704 
márc.  17.  Már  16  éves  korában  németalföldi  ka- 
pitány volt  s  1673.  résztvett  Maastricht  védelmé- 
ben és  Grave  ostromában,  hol  a  róla  elnevezett 
hordozható  mozsarakat  (Coehömer)  először  alkal- 
mazták. 1674.  a  Senef  mellett  tanúsított  rendkí- 
vüli bátorságáért  ezredessé  nevezték  ki,  mely 
ídőtőlfogvaNómetalföldszámos  várait  jobb  karba 
helyezte, részben  pedig  tel jesen  átalakította.  1690- 
benmintdandárnokFleurus  mellett  harcolt  s  1692. 
az  általa  átalakított  Namurt  védelmezte  Vauban 
ellenében,  mig  végre  a  túlnyomó  erővel  szemben 
megadta  magát.  A  spanyol  örökösödési  háború- 
ban is  több  csatában  vett  részt.  Életét  megírta 
fia,  G.  T.  van  C.  (új  kiad.  Sypesteintól,  Leeuwar- 
den 1860).  —  C.  Vauban  mellett  korának  legne- 
vezetesebb hadi  mérnöke  volt.  Müvei  közül  em- 
lítendők :  C.  Versterkinge  des  vijfhoeks  met  allé 
sijne  buytenwerken  (Leeuwarden  1682) ;  NieuAvé 
vestingbouw  (u.  o.  1685 ;  németül,  Düsseld.  1709). 
V.ö.  Zastrov,  Gesch.  der  bestándigen  Bef estigung 
(1839);  Jahns,  Handbuch  d.  Kriegswissenschaft. 
G.-féle  rendszer,  1.  Erődítési  rendszerek. 

Coelacantba  (állat),  a  belül  üres  úszósugarú 
halak  gyűjtőneve. 

Coelebs  (lat.)  a.  m.  nőtlen,  magános,  coeliba- 
tusban  élő  személy. 

Coelenterata,  1.  Tömlősök. 

Coelenteron,  1.  a  primer  testüreg,  melyből 
a  bélcsatorna  még  nem  differenciálódott  ki ;  ilyen 
állapotot  találunk  a  gastrulán,  1.  Pete.  —  2.  G., 
a  tömlősállatok  (Goelenterafa)  testének  belsejé- 
ben levő,  entodermától  határolt  üreg,  mely  a  béi-^ 
testüreg  és  az  érrendszer  feladatát  teljesíti. 

Coelestin,  1.  Gelesztin. 

Coelestis  (lat.)  a.  m.  égi. 

Coelestius,  1.  Pelagianizmíis. 

Coelesyria  (a.  m,  kivájt  Szíria),  a  makedón  hó- 
doltság ideje  óta  dívó  ókori  elnevezése  annak  a 
síkságnak,  mely  a  Libanon  és  Antilibanon  között 
terült  (mostani  neve  El  Beká).  A  rómaiak  azután 
C.  fogalmát  az  Antilibanon  határvonalán  túl  is 
kiterjesztették  ós  így  neveztek  minden  földet  egé- 
szen az  Bufrátig. 

CoeUtelmintbes  (állat),  azok  a  férgek,  me- 
lyeknek igazi  testüregük  (coeloma)  van.  Ide  so- 
rozzák a  nyílférgeket  (Ghaetognatha),  fonálfér- 
geket (Nemathelminthes),  gyűrűsférgéket  (An- 
nelida)  és  makkosférgeket  (Enteropneusta). 

Coelho  (ejtsd  :  kueiyó),  Fruncisco  Adolpho,  a  leg- 
jelesebb portugál  nyelvtudósok  egyike,  szül  Coim- 
brában  1847.,  a  lissaboni  főiskolán  az  összehason- 
lító nyelvészet  tanára.  Művei :  A  lingua  portu- 
gueza(1868);  Origem  da  lingua portugueza(1870); 
Os  dialectos  romanicos  ou  neo-latinos  na  Africa, 
Asia  e  America  (1881) ;  Contos  populares  portu- 
guezes  (1879).  1880-ban  megindította  a  Revista 
d'ethnologia  e  de  glottologia  című  folyóiratot. 

Coelialgia,  bélfájdalom,  kólika  (colica). 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Coelibatus 


—     579     - 


Coendu 


Coelibatus,  1.  Celibátus. 

Coclicolae  (lat.)  a.  m.  eget  imádók,V.  sz.-beli 
vallásfelekezet.  Némelyek  keresztény,  mások 
zsidó  vallási  felekezetnek  tartják  ;  mások  is- 
mét a  kereszténységből  a  zsidósághoz  átment 
szektának,  melynek  tagjai  a  Platón-  és  Pythago- 
ras-féle  nézetet,  hogy  t.  i.  a  csillagok  az  angyalok 
lakóhelyei,  tették  magukévá ;  s  ezen  alapult  az- 
után az  égnek  tisztelete.  Először  408.  Theodosius 
császár  egyik  törvényében  fordul  elő,  amely  ti- 
lalmat tartalmaz  ellene. 

Coelin  a.  m.  cörulein  (1.  o.). 

Coeliocele,  has-sérv,  1.  Sérv. 

Coeliotoiuia,  a  hasüreg  megnyitása,  1.  La- 
parotomia. 

Coelius  Juventius,  1.  CkUanus. 

Coelius  mons,  1.  Caelius  mons. 

Coello  (ejtsd:  koéiiyó),  l.Alonso  Sancliez,  spanyol 
festő,  szül.  Benifayróban  1515  körül,  megh.  1593. 
Moro  Anfonio  befolyása  alatt  képezte  ki  magát 
és  mint  II.  Fülöp  király  udvari  festője  kivált 
képmásokat  festett,  amelyek  közül  10  a  madridi 
ós  brüsszeli  muzeumokban  maradt  fönn.  Gondos, 
szabatos  kivitelű,  kifejezésükben  egyszerű,  sok- 
szor vonzó  müvek. 

2.  G;  Glaudio,  spanyol  festő,  szül.  Madridban 
1621,,  megh.  1693  ápr.  20.  Rizzi  Franciscónak 
volt  tanítványa,  de  különösen  Rubens  müveinek 
befolyása  alatt  festette  egyházi  tárgyú  képeit, 
melyek  nagy  száma  maradt  fönn  spanyol  temp- 
lomokban és  képtárakban.  Művészetét  jól  jellemzi 
a  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  levő  Szent 
családja. 

3.  C,  Francisco  G.  de  Portugál  y  Quesada, 
spanyol  geográfus,  szül.  Jaenben  1820  ápr.  26., 
megh.  1898  szept.  30.  Madridban.  Katonatiszt 
volt  s  részt  vett  a  franciáknak  Algéria  ellen  vi- 
selt harcaiban,  de  1885.  mint  ezredes  kilépett  a 
hadseregből  ós  teljesen  a  geográfiának  szentelte 
életét.  Egyik  alapítója  és  életfogytiglan  elnöke 
volt  a  madridi  földrajzi  társaságnak.  Fő  munkája: 
Atlas  de  Espana  y  sus  posesiones  de  ultramar. 

Coelodont  (lat.),  a  nagy  fogbelű  (pulpa)  fo- 
gak neve ;  ellentéte  a  pleodont  fog. 

Coelodonta  (áiiat),  mindazok  a  csúszómászók, 
amelyeknek  coelodont  (1.  o.)  foguk  van. 

Coelogenys  (állat),  1.  Faka. 

Coelogyne  Lindl.  (böv.),  az  Orchidaceae  (Kos- 
borfélék) család  génusza,  50  faja  Kelet-Indiában 
ós  a  maláji  szigeteken  honos.  A  G.  eristata  Lindl.-t 
nagy  fehér  virágáért,  melynek  ajakszirma  sárga 
rajzolatú,  tömegesen  tenyésztik.  Szobanövény- 
nek is  alkalmas. 

Coeloma,  igazi  vagy  másodlagos  testüreg, 
zsigerüreg ;  az  a  rés,  mely  a  bélcsatorna  és  a 
testfal  között  van,  amikor  a  mell-  és  hasüreg 
egymástól  még  szét  nem  váltak;  vele  egyje- 
lentósű  a  pleuroperitoneális  üreg. 

Coelomaea  (áiiat),  a  coelomás  állatok  feltevé- 
séé ősalakja. 

Coeloma-elmélet,  Hertwig  Oszkár  berlini  és 
Rikárd  müncheni  egyetemi  tanárnak  elmélete  a 
közbülső  csiralevél  és  a  testüreg  fejlődésének 
magyarázatáról.  Eszerint  a  közbülső  esiralevél 
(mesoderma)  és  a  testüreg  (coeloma)  a  belső  csira- 
levélből  (entoderma)  bettiremlés  útján  származik. 


Coelomarla  (áiiat),  azon  magasabbrendű  álla- 
tok összefoglaló  neve,  melyeknek  3,  illetve  4 
csiralevelük  és  igazi  testüregük  (coeloma)  s  ren- 
desen vérérrendszerük  van. 

Coelomula  (coeloma,  lárva),  a  magasabb- 
rendű  állatoknál  a  gaetrula  (1.  o.)  után  következő 
fejlődésbeli  szak  neve.  Ebben  a  szakban  fejlődnek 
a  testüreg  (coeloma)  kezdeményei. 

Coeloplana  Metschnikom  (áiiat),  a  bordás 
medúzák  (Gtenophora)  altörzsébe  tartozó  bordás 
medúzafaj,  mely  arról  nevezetes,  hogy  a  kétoldali 
részarányosság  kezdetét  fedezhetjük  fel  rajta, 
ami  csúszó -mászó  életmódjának  következménye. 

Coeloptycbium  Golf.  Kövült  állat.  Esernyő 
alakú  kihalt  szivacs,  amely  csak  a  krétakorszak 
végén  élt.  A  Coeloptychidae  Zitt.  családjának 
egyedüli  neme,  1.  Szivacsok. 

Coelotes  (áiiat),  1.  Agalenidae. 

Coemeterium  (lat.)  a.  m.  temető,  1.  Ginte- 
rem. 

Coémtpio,  a  férji  hatalom  (manus)  megszer- 
zésének régi  elterjedt  módja  volt  a  C,  vagyis  a 
jelképies  adásvevés  (mancipatio),  mely  a  nő  feletti 
hatalomviselő  és  a  nőt  megszeretni  Mvánó  férfi 
közt  köttetett.  A  nőrablás  (raptus)  után  jött  szo- 
kásba a  C.  Cicero  óta  kezdik  a  manust  C.-val  oly 
célból  is  szerezni,  hogy  a  polgárnő  a  C.-nálónak 
atyaflsági  kötelékébe  (agnatio)  léphessen  és  ezzel 
az  eddigi  családi  kötelékből  kiszabaduljon,  amely 
kiszabadulás  esetleg  megszüntette  a  korábbi  csa- 
ládi sacrák  terhét,  az  atyafiak  eddigi  női  gyám- 
kodását (agnatica  tutela)  és  meghozta  a  serdült 
korú  nőnek  a  végrendelkezési  szabadságot.  Az 
ilyen  átmenőleges  célra  szolgáló  manus  szerzés- 
módja volt  a  C.  fiduciaria. 

Coen  (ejtsd:  kún),  Jan  Fieterszoon,  Holland-In- 
dia főkormányzója,  szül.  Hoomban  1587  jan.  8., 
megh.  1629  szept  20.  Batáviában.  1618—23.  és 
1627— 29-ig  főkormányzója  volt  hollandi  Hátsó- 
Indiának,  szívós  harcokat  folytatott  az  angolok 
és  benszülöttek  ellen  és  1619.  Batáviát  alapította. 
A  Banda-szigetek  leigázása  után  Hollandiába  tért 
vissza.  1627— 29-ig  újból  főkormányzó  volt  Batá- 
viában, ahol  1876.  úgyszintén  Hornban  szobrot 
emeltek  emlékének. 

Coena  (lat.,  a.  m.  ebéd),  1.  Gena. 

Coenanthium  (növ.),  1.  Serlegvirágzat. 

Coendidae  (áiiat),  1.  Kúszó  sül-félék. 

Coenda  Lacépede  (áiiat),  a  kúszó  sül-félék- 
hez (Goendidae)  tartozó  rágcsáló  emlősállatnem, 
hosszú  kapaszkodó  farkkal,első  lábain  4  ujjal  és  hű- 
velykszemölccsel,  hátulsó  lábain  4:  ujjal  és  csene- 
vész belső  ujjal ;  talpai  redősek ;  karmai  sarlófor- 
mák, hosszúak  ós  hegyesek.  13  élő  faja  ismeretes, 
amelyek  jobbára  Dél-Amerika  lakói  és  fákon  élnek. 
Egyik  faja  a  kvMiidu  v.  amazoni  sül  (G.  prehensi- 
lis  L.),  egész  teste  szürkés  szőrrel  fedett  s  az  egyes 
tüskék  10  cm.  hossznak,  világos  sárgás  fehérek, 
csúcsuk  alatt  sötétbarna  gyűrűvel,  szőre  vörhe- 
nyesbama.  Törzse  50  cm.,  farka  45  cm.  hosszú. 
Húsát  eszik.  Másik  faja  a  mexikói  sül  (G.  novae- 
hispaniae  Briss.),  bundája  feketének  látszik,  mert 
az  egyes  szőrök,  melyek  tövükön  bamásszürkó- 
sek,  a  hegyükön  fekete  színűek ;  szőrözető  oly 
hosszú  és  tömött,  hogy  a  legtöbb  tüskét  elfödi, 
hasoldalán,  nyakán,  végtagjainak  belső  oldalán, 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendSI 


«?• 


Coenenchyma 


580    — 


Cofferdam 


arcorrán  és  farka  hátsó  felén  vannak  tüskéi, 
törzse  60—64  cm.,  farka  30—32  cm.  hosszú.  Az 
Egyesült-Államok  nyugati  partvidékén,  Mexikó- 
ban és  Közép-Amerikában  él.  Harmadik  ismer- 
tebb faja  a  kuj  (G.  vülosus  F.  Cuv.) ;  vasszürke 
színű  teste  annyira  beleillik  az  őserdők  alkotta 
környezetbe,  hogy  ellenségei  elöl  rejtve  marad ; 
Braziliától  Paraguayig  mindenütt  előfordul,  de 
sehol  sem  gyakori. 
.    Coenenchyma,  1.  Coenosark. 

Coenobiták  (gör.  koinobiták  a.  m.  közösség- 
ben élők),  az  első  századokban  azok  a  szerzete- 
sek, akik  közös  szabály  nélkül  éltek  egyes  há- 
zakban egy  apát  vezetése  alatt ;  ellentétben  az 
anakoretákkal  (1.  o.). 

Coenobita  rugósa  (állat),  1.  Bemeterákok. 

Coenobíum  (lat.),  1.  közös  életre  berendezett 
hely ;  a.  m.  kolostor. 

2.  C,  sejttársulás,  sejttelep,  Haeckel  B.-töl 
származó  mesterszó  több  egysejtű  növény  vagy 
állat  tartós  társulásának  jelzésére.  A  C.-ban  élő 
Sejt-egyénekre  jellemző,  hogy  az  együttélés  kö- 
vetkeztében nem  változnak  meg  s  továbbra  is 
egyformák  maradnak. 

Coenocarpíum  (tiöv.),  csoportos  termésága- 
zat (1.  0.),  amely  több  vh-ágból  keletkezik  a  virág- 
zati  tengely  átalakulásával.  Ilyen  a  fügetermés 
(syconus),  amelynél  a  virágzati  tengely  körte- 
szerüen  kiszélesedik  és  elhúsosodik.  Belső  üre- 
gében vannak  az  egyes  termések.  C.  az  eper  is 
{eperfa  termése,  sorosus),  amely  apró  bogyócs- 
kákból  látszik  összetéve.  Ez  esetben  az  elhúsosodó 
tengelyen  a  virágocskák  leple  húsosodik  el  és 
veszi  körül  az  egyes  tulaj donképeni  termést.  C. 
még  az  ananász  (1.  o.)  is.  A  C.-okat  régebben  a 
polycarpiummal  (1.  o.)  együtt  áltermésnek  is  ne- 
vezték. L.  Termés. 

Coenosark  (coenenchyma,  sarkosoma),  a 
telepet  alkotó  csalánozó  állatok  (Gnidaria)  tes- 
tében ama  lágy  részek  neve,  melyek  a  telepet 
alkotó  egyes  egyéneket  egymással  összekapcsol- 
ják, továbbá  C.-nak  nevezik  azt  az  alapállományt, 
melybe  a  telepes  csalánozó  állatok  egyes  egyedei 
vannak  beágyazva. 

Coenosoni,  a  szif onofóra  telepek  ama  törzs- 
részének neve,  mely  a  telep  összes  egyéneit  hor- 
dozza. 

Coenurosis,  a  juhok,  ritkábban  szarvasmar- 
hák és  lovak  betegsége,  melyet  az  agyvelőben  v. 
gerincvelőben  megtelepedő  Coenuriis  cerebralis 
hólyag  vagyis  a  kutya  bélcsatornájában  élősködő 
galandféregnek,  a  Taenia  conuriis-nak  fejletlen 
alakja  okoz.  (L.  Kergekór.)  C.  előfordul  házi-  és 
vadnyulak  között  is.  Okozója  a  Coenurus  seri- 
ális,  vagyis  a  kutya  belében  élősködő  Taenia 
serialis  galandféreg  hólyagférge,  amely  a  bőr- 
alatti kötőszövetben  és  az  izmokban  szokott  meg- 
telepedni és  a  környező  izmok  gyuladását,  illetve 
sorvadását  okozza. 

Coenurus,  a  galandférgek  (1.  o.)  egyik  hó- 
lyagf  éreg  alakja,  melynél  a  hólyag  falán  számos 
fej  (scolex)  van. 

Coenurus  cerebralis  Rud.  (állat),  a  kutyák 
és  farkasok  belében  élősködő  Taenia  G-  nevű  ga- 
landféregnek hólyagalakú  lárvája,  amely  a  juhok, 
szarvasmarhák  ós  más  patásállatok  agyvelejében 


és  gerincvelejében  tartózkodva  kergekórt  idéz 
elő.  L.  még  Kergekór. 

Coercitiv  erő,  hipotetikus  molekuláris  erő, 
melynél  fogva  az  egyszer  már  mágnessé  vált  vas 
mágnességét  maradandóan  megtartja.  Ez  az  erő 
nagy  az  acélban,  csekély  a  lágyvasban.  L.  Mág- 
nesség. 

Coerulein,  1.  Görulein. 

Coeruleolactit  (ásv.),  fehér-kékes  mikrokris- 
tályos. SAl.Oa.ePgOj.lOHaO.  Lelőhelye  Rindsberg 
(Nassau). 

Coetns  (lat.)  a.  m.  összejövetel,  az  egyeteme- 
ken és  az  iskolákban  a  tanárok  és  tanulók  ösz- 
szességét  jelenti,  akik  bizonyos  ünnepi  alkalom- 
ból gyűlnek  össze.  De  jelenti  egyes  « osztályok » 
tanulóinak  létszámát  is.  Különösen  azokat  a  pa- 
rallel szakaszokat  nevezik  C.-nak,  amelyekre 
egy-egy  évfolyam  tanulóit,  ha  igen  sokan  van- 
nak, osztani  szokás  v.  egy-egy  osztály  tanulói- 
nak azon  csoportjait,  amelyek  egy  bizonyos  tan- 
tárgy, pl.  nálunk  a  gimnáziumokban  a  görög- 
pótló, a  reáliskolában  a  latin  nyelv  tanítására 
külön  válnak. 

Coeur  (franc,  ejtsd:  kör)  a.  m.  szív ;  a  francia 
kártya  egyik  csoportja,  jelvénye  a  piros  szív.  — 
G.  de  Hon,  Oroszlánszívű  I.  Rikárd  angol  király 
jelzője.  —  De  bon  G.  szívesen.  —  G.  de  boeuf  a. 
m.  ökörszív,  1.  Gimetalma. 

Coeur  (ejtsd:  Kör),  Jacques,  szül.  1400  körül, 
megh.  1456  nov.  26.  Chios  szigetén.  Kereskedő 
volt  s  rengeteg  vagyonra  tett  szert  azáltal,  hogy 
a  Levante  kereskedelmét  Franciaország  felé  te- 
relte. VII.  Károly  francia  király  ezért  a  pénzügy 
élére  állította,  melyet  újjá  szervezett ;  a  kincs- 
tárt megtöltötte,  s  különösen  az  angolok  elleni 
háborúban  tett  kiváló  szolgálatokat.  Irigyei  azon- 
ban hamis  pénzveréssel  és  más  vétkekkel  bevá- 
dolták, s  a  pártos  törvényszék  torturának  vetette 
alá.  Jószágait  elkobozták,  őt  magát  pedig  élet- 
hossziglani számkivetésre  ítélték,  mire  C.  Ró- 
mába szökött.  1456-ban  III.  Calixtus  pápa  meg- 
bízásából a  keletre  indult,  hogy  a  görög  szigete- 
ket a  törökök  ostromzára  alól  fölszabadítsa.  VII. 
Károly  C.  gyermekeinek  visszaadta  apjuk  vagyo- 
nának egy  részét,  IX.  Lajos  pedig  megsemmisí- 
tette a  fölötte  kimondott  ítéletet.  V.  ö.  Glément, 
Jacques  Coeur  et  Charles  VII.  (Paris) ;  Deslys, 
Jacques  C,  récit  historique(u.  o.  1888) ;  Guirand, 
Recherches  nouvelles  sur  le  róle  de  J.  C.  (1900). 

Coeus,  1.  Koios. 

Coexistens  (lat.)  a.  m^egymásmellett,  együtt- 
létező ;  coexistentia,  együttes  létezés. 

Colt'ea  L.  (ttöv.),  1.  Kávéfa. 

Coöein  a.  m.  caffein,  I.  Kaffein. 

Coíferdam  (ang.),  a  tengerészetben  egy  véd- 
gát, mely  hadihajók  vízvonala  mentén  végig  hú- 
zódik. A  C.-ot  képezik  kívülről  a  hajó  külső  hü- 
velye, alulról  a  vértes  fedélzet,  fent  és  belül  acél- 
lemezek. A  C.  fel  van  osztva  rekeszekre  és  para- 
fával, cellulózéval  és  hasonló,  vízben  felduzzadó 
anyagokkal  meg  van  töltve.  Célja  e  berendezés- 
nek a  víz  beömlését  meggátolni,  ha  a  vízvonal 
mentén  a  hajó  oldalát  lövedékek  ütik  át.  Újabb 
időben  már  nem  használják,  mert  a  többi  közt  a 
csuzimai  csata  is  megmutatta,  hogy  a  C.  által 
remélt  oltalom  teljesen  illuzórius. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Coffinhal 


—     681 


Co£rnac 


Coffinhal  (ejtsd:  koflnái),  JTmw,  francia  forradal- 
már, született  AuriUac-ban  1754.  Mint  egyetemi 
tanuló  szegényes  viszonyok  közt  élt.  Midőn  Paris- 
ban a  forradalom  kitört.  1792  aug.  10.  ő  vezette 
a  támadást  a  Tuileriák  ellen,  mire  a  hegypárt  klub- 
jának és  a  forradalmi  törvényszéknek  elnöke  lett. 
Robespierre  bukásakor  karddal  kezében  tört  magá- 
nak utat  a  tömegen  át  és  egy  hajóban  rejtőzött  el. 
Harmadnapra  azonban  elfogták,  és  ekkor  a  vér- 
padra kei'ült. 

Coílre  (franc,  ejtsd :  kofV),  bőrönd,  podgyászbe- 
fogadásra  alkalmas,  kulccsal  elzárható,  fából  v. 
erős  bőrből  készített  láda.  —  C.  fórt,  pénzszek- 
rény. 

Cofunctio,  1.  Trigonometriai  számok. 

Ck)galiüceanu,  Mihai,  román  történetíró  s  ál- 
lamférfiú, szül.  1817.,  megh.  Parisban  1891. júl.  2. 
Iskoláit  Moldvában  elvégezvén,  még  Berlinben  és 
Parisban  folytatta  tanulmányait.  1838.  visszatért 
hazájába  s  őrnagyi  rangot  kapott  a  hadseregben, 
egyiittal  a  fejedelem  hadsegéde  lett.  Alexandri  s 
Negruzzi  támogatása  mellett  szerkesztette  a  Dacia 
literaráés  Steaua  Dunárii  c.  lapokat.  1843-ban  tör- 
ténelemtanára lett  a  nemzeti  akadémiának,  1844. 
kiadta  a  Poia  sáteascá  c.  újságot,  1848.  száműzték 
s  Bukovinában  húzódott  meg.  Cuza  fejedelem  alatt 
kultuszminiszter  s  miniszterelnök  volt.  Mint 
ilyen  a  jassyi  egyetemet  alapította.  1868— 70-ig 
(Károly  fejedelem  alatt)  ismét  Románia  miniszter- 
elnöke és  1879— 8p-ig  a  Bratianu-kabinet  belügy- 
minisztere volt.  Összegyűjtötte  s  kiadta  a  mold- 
vai krónikaírókat:  Letopisetele  tárii  Moldovei 
(1845— 52-ig).  1872.  új  kiadást  rendezett  e  mun- 
kájából Cronicile  Rominieí  címmel.  Egyéb  mü- 
vei :  Archiva  romineascá ;  Esquisse  sur  les  Cigai- 
nes  (Berlin  1836) ;  Album  istoric  si  literar  (1854); 
Imbunátátirea  soarteí  táranilor  (1862). 

Coge  intrare,  1.  Öompelle  intrare. 

Cogito,  ergo  sum  (lat.)  a.  m.  gondolkodom, 
tehát  vagyok,  Descartes  híres  formulája,  az  az 
igazság,  melyet  Descartes  talált,  midőn  oly  tételt 
keresett,  melyet  semmikép  sem  lehet  kételkedéssel 
illetni.  Ebből  a  tételből  indul  ki  Descartes,  ebből 
származtatott  le  fontos  fllozóílai  és  ismerettani 
elveket.  Szt.  Ágoston  különben  már  régen  Des- 
cartes előtt  formulázta  először  ezt  az  elvet,  mely 
a  keresztény  szellem  magábamélyedésének  mint- 
egy természetes  ismerettani  folyománya.  L.  Des- 
cartes. 

Cognac  (ejtsd  :  konyak),  város  a  francia  Charoute 
départementban,  járási  székhely,  a  Charente  bal- 
partján, Angoulémetől  88  km.  Ny.-ra,  (i906)  19,469 
lak.,  hordó-,  dugó-  és  palackgyártással,  a  róla  el- 
nevezett pálinkagyártás  és  kereskedelem  közép- 
pontja. A  C.-i  járásban  évente  200  millió  frank- 
nál több  értékű  cognacot  gyártanak.  Említésre 
méltó  román  stílusú  temploma  (XII.  század),  vala- 
mint az  angoumois-i  grófoknak  régi  kastélya, 
melyben  I.  Ferenc  született,  kinek  lovasszobra 
a  Petit-Parc  előtt  áll.  1526-ban  I.  Ferenc  itt  kö- 
tötte meg  a  szent  ligát  a  pápával,  Firenzével, 
Velencével  és  Angliával  (V.  Károly  ellen)  Olasz- 
ország fölszabadítására.  Cognac  eredeti  neve 
Condate,  majd  Coniacum  és  a  XII.  századtól 
kezdve  Coignac.  V.  ö.  Havaz,  Le  Pays  du  C. 
(Angouléme  1900). 


Cognac  (franc,  e^Hed:  konyak),  borból  főzött  pá- 
linka, mely  nevéta  francia  Charente  dép.-ban  levő 
C.  várostól  vette,  mely  a  C. -gyártás  és  kereskede- 
lem székhelye  mintegy  200  év  óta,  mióta  egyálta- 
lán ez  a  szesz  nagyban  készül ;  az  itt  készülő  legfi- 
nomabb C-t  fim  champagne-víaknex ezi^,  a  máso- 
dik minőségű  Cháteau  neuf ,  Blanza(%  Angouléme, 
Archiac  stb.-bennyertC.-ot  j9eíií  champagne-nak 
hívják,  a  harmadik  minőségű  C.  fins  bois,  a  leg- 
silányabbat  deuxiémes  bois-nak  nevezik.  C.  elne- 
vezés alatt  jön  a  kereskedésbe  az  armagnac  is, 
melyet  főleg  a  Gers  kerületben  főznek.  A  C-t 
főleg  a  folle  blanche  (picpoul-blanc)  szőllőfaj 
borából  készítik,  melyet  melegített  erjesztő  ka- 
marákban teljesen  kierjesztenek,  s  ha  ezután  a 
bor  teljesen  megtisztult,  egyszerű  üstökben  ki- 
főznek, oly  módon,  hogy  az  első  lepárlásnál  csak 
vadkát  nyernek,  s  csak  ez  utóbbinak  újból  való 
lepárlása  által  nyerik  az  55— 60"/o  szesztaitalmú 
C-t.  Silány,  ecetes,  dohos  stb.  borokból  jó  C-ot  főzni 
nem  lehet.  1  hl.  C  előállítására  a  bor  szesztar- 
talma szerint  5— 8  hl.  borra  van  szükség.  A  C 
finom  ízét  és  jóságát  az  ászokolással  nyeri,  mely 
célból  4  hl.  űrtartalmú  hordókban  (piéce)  leg- 
alább 4—5  évig,  finom  minőségűeket  15  és  több 
évig  is  ászokolják,  a  hordókban  a  szesz  nagyon 
apad,  de  innen  veszi  egyszersmind  sárgás- barna 
színét  is,  mi  annál  sötétebb,  minél  tovább  volt  a 
C  hordóban.  A  kész  C-hoz  rendesen  V3— lVa°/o 
cukrot  adnak,  hogy  íze  simább  legyen.  Francia- 
országban az  előbb  említett  helyeken  kívül,  a  fo- 
gyasztás növekedésével,  másutt  is  készítettek 
borpárlatot  épúgy,  mint  a  többi  bortermelő  or- 
szágban iss  eztisC.-nak  nevezték.  Nálunk  is  már 
évtizedek  óta  vannak  C-gyárak,  melyek  épúgy 
mint  egyes  bortennelők,  egészen  jó  minőségű 
C-ot  készítettek ;  jelenleg  azonban  ilyen  csak 
kevés  készül.  Mikor  a  fllloxera  pusztítása  foly- 
tán a  legtöbb  bortermelő  helyen  a  szőllők 
pusztulása  következtében  a  borárak  emelkedtek, 
a  legtöbb  helyen  a  borpárlatokhoz  burgonyából, 
répából  vagy  kukoricából  készített  szeszt  kevertek 
s  így  olcsóbbá  tették,  továbbá  nem  hagyták  kellő 
hosszú  ideig  hordóban,  hanem  korán  forgalomba 
hozták,  de  hogy  a  kívánatos  sárga  színe  megle- 
gyen, karamellel,  égetett  cukorral  megfestették. 
Sőt  tovább  menve  azután  (az  úgynevezett  fa^on- 
C-ot)  borpárlat  nélkül,  ipari  szeszből,  víz,  ége- 
tett cukor  és  borolaj  hozzákeverése  által  hideg 
úton  állítanak  elő  pálinkát,  melyet  ugyancsak  C- 
nak  neveznek.  A  valódi  borolajat  borseprőböl  le- 
párlás útján  nyerik,  de  ehelyett  inkább  hasz- 
nál ják  az  ehhez  hasonló,  de  sokkal  olcsóbb  mester- 
séges borolajat,  melyet  a  kókuszolaj  zsírsavaiból 
(caprin-,  capril-,  capronsav)  állítanak  elő.  A  most 
forgalomban  kerülő  olcsó,  közönséges  C-nak  ne- 
vezett pálinkák  nálunk  éppen  úgy,  mint  külföl- 
dön, különösen  pedig  Franciaországban,  így  ké- 
szülnek és  sajnos,  hogy  ezeknek  a  valódi  borpár- 
lattól való  megkülönböztetésére  egyszerű  és  biz- 
tos kémiai  módszerrel  nem  rendelkezünk.  Tapasz- 
talt szakember  ítélete  ízlelés  és  szaglás  alapján 
még  eddig  e  tekintetben  a  legbiztosabb.  Ebből 
látható,  hogy  valódi  C-ot  vagyis  borpárlatot  csak 
megbízható  gyárból,  termelőtől  v.  kereskedőtől 
szerezhetünk  be. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cogrnac-olaj 


582    — 


Cohen 


Cognac-olaj  (cognac-éter,  cognac-kivonat),  a 
mesterséges  cognac  előállítására  szolgáló  ké- 
szítmény, mely  részben  Arusa-olaj,  részben  pe- 
largonsavethileszter,  részben  az  ú.  n.  koeinsav- 
ethileszter,  a  kókuszszappanból  leválasztott  zsír- 
savak észtereinek  a  keveréke  (régebben  külön- 
savnak  kocinsavnak  tartották ;  laurin-,  miristin-, 
palmitin-,  kapril-,  kaprin-  és  kapronsav).  Ha  a 
zsírsavakat  alkoholban  oldjuk  és  sósavgázt  veze- 
tünk az  oldatba  és  vízzel  hígítjuk,  akkor  sárgás 
olaj  válik  ki,  mely  kisebb  mennyiségben  alkohol- 
ban oldva  a  valódi  C.  zamatját  pótolja. 

Cognatio  (lat.)  a.  m.  vérrokonság  vagyis  két 
oly  személy  közötti  viszony,  kik  egyik  a  másiktól, 
vagy  mindketten  egy  közös  harmadik  személytől 
származnak  (1.  Rokonság).  A  római  jogban  a  C- 
vel  szemben  állott  az  agnatio  (1.  o.).  —  G.  spiri- 
tuális a.  m.  lelki  rokonság,  mely  az  egyházjog 
szerint  a  keresztség  ós  bérmálás  szentségéből  a 
keresztelő,  a  keresztelt  és  szülei,  valamint  a  ke- 
resztvízre tartók,  a  keresztelt  és  szülei  között,  ill. 
a  bérmáló,  bérmált  s  szülei  között,  valamint  a 
bérmálásra  vezető,  a  bérmált  s  szülei  között  sz4r- 
mazik,  s  jogilag  annyiban  jő  tekintetbe,  amennyi- 
ben a  kánoni  jog  szerint  bontó  házassági  akadály. 

(Tognetti  (ejtsd.-  konyetti),  Marzio  Scdvatore  de, 
olasz  nemzetgazda,  szül.  Bariban  1844  jan.  19., 
ínegh.  Turinban  1901  jún.  8. 1868-ban  a  bari-i  tech- 
nikai intézetben,  1876.  aturini  egyetemen  a  nem- 
zetgazdaságtan tanára  lett.  A  történelmi  iskola 
híve.  Legnevezetesebb  munkái :  Della  attinenza 
tra  l'economia  sociale  e  la  storia  (Firenze  1866); 
La  eircolazione  della  ricchezza  negli  Stati  Uniti 
d'America  (Torino  1875) ;  Porme  e  leggi  delle 
perturbazioni  eeonomiche  (u.  o.  1878) ;  Le  forme 
primitive  nell  evoluzione  economica  (u.  o.  1881); 
L'economia  come  scienza  autonoma  (u.  o.  1886). 

Cogniard  (ejtsd :  konyár),  Hippolyte  és  Ihéodore, 
két  francia  vaudeville-író  testvér ;  előbbi  szül. 
1807  nov.  20.,  megh.l882febr.6.,utóbbiszül.  1806 
ápr.  30.,  megh.  1872  május  14.  Párisi  színház- 
igazgatók voltak  s  közösen  egy  rakás  többnyire 
értéktelen,  de  a  közönséget  vonzó  darabot  írtak, 
melyek  közül  legtöbb  sikert  arattak  La  biehe  au 
bois.  La  ehatte  blanche  és  Masséna,  l'enfant  ehéri 
de  la  victoire. 

CJogniet  (ejtsd:  konyié),  Léon,  francia  festő,  szül. 
Páris-ban  1794  aug.  29.,  megh.  1880  nov.  20. 
A  klasszicisták,  főleg  Guérin,  utóbb  a  romantiku- 
sok, kivált  Scheffer  Ary  hatása  alatt  álló  eklek- 
tikus festő.  Sok  nagy  történeti  képet  festett,  de 
legnépszerűbbé  vált  a  holt  leányát  festő  Tinto- 
retto  szentimentális  képe  (1843).  Tanítványainak 
nagy  seregéből  főleg  Meissonier  és  Bonnat  vált  ki. 

Cognitio,  1.  Gausae  cognitio. 

Cognitor,  perbeli  meghatalmazott  képviselő, 
kit  a  fél  élőszóval,  ellenfele  jelenlétében,  a  magisz- 
trátus előtt  (in  iure)  kért  fel,  hogy  vigye  a  pert.  A 
C.  nem  peres  fél,  hanem  a  megbízónak  pervivöje, 
a  képviselt  fél  számára  érvényesíti  annak  jogát. 

Cognomen  (lat.)  a.  m.  melléknév. 

Cogoleto  (ejtsd:  kogoieto),  közsóg  Genova  olasz 
tartományban,  a  Genovai-öböl  és  genua— nizzai 
vasútvonal  mellett,  (i9oi)  3136  lak.,  halászattal, 
élénk  iparral  és  kereskedéssel.  C.  állítólag  Co- 
lumbus  szülővárosa. 


Cogwood (ejtsd: kogvdd),  Quoenwod  v.  Incafa,  a 
Laurus  Chloroxylontól  származik;  kemény  fa, 
melyet  főként  Angliában  dolgoznak  föl. 

Cobabitatio  (lat.)  annyi  mint  együttalvás, 
elhalás. 

Cohaeslo  (lat.)  a.  m.  összeszövés,  összeforra- 
dás ;  a  növényteratológiának  az  az  esete,  amidőn 
egynemű  tagok  vagy  szervek  v.  egy  kör  tagjai 
nőnek  össze,  pl.  levél  levéllel,  szár  szárral,  szi- 
rom szirommal  stb.  Sokféle  virágnak  összenőtt 
levelű  pártája  (coroUa  gamopetala)  voltaképen 
nem  egyéb,  mint  fejlődéstanilag  állandósodott  és 
így  normálissá  vált  esete  a  C.-nak  (pl.  Primula, 
Digitális,  Convolvulus).  Fizikai  értelemben  1.  Ko- 
hézió. 

Cohausen,  Kari  August,  katonai  mérnök,  né- 
met archeológus,  szül.  Rómában  1812  ápr.  17., 
megh.  Wiesbadenben  1894  dec.  3-án.  Előbb  po- 
rosz katonatiszt  volt,  de  1840-ben  kilépett  és  át- 
vette a  metlachi  kőedénygyár  vezetését.  1871-ben 
a  wiesbadeni  régiségek  őre  lett.  III.  Napóleon 
megbízásából  ennek  Caesar  élete  című  művé- 
hez 1862.  a  Maas  és  Rajna  vidékén  archeológiai 
kutatásokat  végzett.  1874  óta  a  mainzi  római  ger- 
mán múzeum  és  1885  óta  a  nürnbergi  Germa- 
nisches  Museum  igazgatóságának  tagja.  Művei : 
Cásars  Rheinbrücken  (Leipzig  1867) ;  Römische 
Steinbrüche  an  der  Bergstrasse  (Darmstadt  1876); 
Der  römische  Grenzwall  in  Deutschland.  Milita- 
rische  und  technisehe  Beschreibung  (Wiesbaden 
1884,  atlasszal ;  kiegészítő  rész  1886) ;  Die  Alter- 
tümer  im  Rheinland  (u.  o.  1890).  Hátrahagyott 
művét:  Die Befestigungsweisen  d.  Vorzeit,  Jáhns 
M.  adta  ki  (Wiesbaden  1897). 

Cohen,  1.  íJmií,németmineralógus  és  geológus, 
szül.  Jütlandon,  Aakjal  városkában  1842  okt.  12., 
megh.  1905  ápr.  13.  Greifswaldban.  Beutazta  Dél- 
Afrika  gyémántmezőit  s  Transvaal  aranytelepeit, 
1878  a  strassburgi  egyetemen  a  petrográfla,  1885 
óta  a  greifswaldi  egyetemen  a  mineralógia  tanára 
volt.  Különösen  a  kőzetek  mikroszkópos  szerkeze- 
tével ós  a  meteoritokkal  foglalkozott.  Nevezete- 
sebb munkái:  Sammlung  von  Mikrophotographien 
zur  Veranschaulichung  der  mikroskopischen 
Stniktur  von  Mineralien  und  Gesteinen  (2.  kiad. 
Stuttgart  1898,  80  tábla);  Ueber  die  Dyas  im 
südlichen  Odenwald  (Heidelb.  1871);  Geognos- 
tisch  petrographische  Skizzen  aus  Südafrika 
(Stuttgart  1874);  Brláutemde  Bemerkungen  zu 
der  Routenkarte  einer  Reise  von  Lydenburg  nach 
der  Delagoabai  im  östlichen  Südafrika  (Hamburg 
1875);  Meteori tenkunde  (Stuttgart).  Benekevel 
egyetemben  Heidelberg  földtani  térképét  adta 
ki  két  lapon. 

2.  C,  Hermann,  német  filozófus,  az  újkantia- 
nizmus  egyik  vezére,  szül.  1842  júl.  4.  Koswig- 
ban.  1875-ben  a  filozófia  rendk.,  1876  óta  rendes 
tanára  lett  Marburgban.  Számos  művet  írt  Kant 
filozófiájának  magyarázatára  és  Kant  gondolatai- 
nak önálló  továbbfejlesztésére.  Amazokhoz  tar- 
tozik Kants  Theorie  der  Erf  ahrung  (2  kiad.,  1885) ; 
Kants  Begründung  der  Bthik  (1877) ;  Kants  Be- 
gründung  der  Aesthetik  (1889).  Önálló  főműve : 
System  der  Philosophiel.  Logik  d.  reinen  Erkennt- 
niss  (1902),  II.  Bthik  d.  reinen  Willens  (1904,  2. 
kiad.  1907).  V.  ö.  Religion  u.  Sittlichkeit  (1907) ; 


Amely  szó  C  alatt  aincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cohenlt 


583 


Cohn 


r 


Tocco.  L'identismo  critico  del  C.  (Napoli  1887)  ; 
C.  maíryarázó  és  önálló  művei  az  újabb  német 
tílozófia  legkiválóbb  termékei  közé  tartoznak  és 
élénk  mozgalmat  keltenek. 

3.  C,  líenri,  francia  numizmatikus,  szül.  Am- 
sterdamban 1808.,  megh.  mint  a  párisi  nemzeti 
könyvtár  éremosztályának  öre  1880  május  17-én. 
Alapvető  e  két  nagy  müve :  Description  générale 
des  monnaiesde  la  républiqueromaine  (Paris  1857) 
es  Description  liistorique  des  monnaies  frappées 
sous  l'empire  romáin  (7  köt.,  u.  o.  1859—68 ;  2. 
kiad.  Feuardenttól  1—7.  köt.  n.  o.  1880—90). 

Cohenit  (ásv.),  az  ovifaki  (Grönland)  termés- 
vasban  előforduló  vaskarbid  Fe^C  ;  a  Fe-t  kevés 
Co  és  Ni  helyettesíti. 

Colierer.  A  drótnélküli  telegráflának  az  első 
időkben  leghasználhatóbb  készüléke  volt ;  manap- 
ság azonban  már  csak  a  zivatarjelzö  készülékek- 
ben alkalmazzák.  Tulajdpnképeni  lényege  abban 
áll,  hogy  elektródák  közt  elhelyezett  fémpor  a 
rendes  egyen-  v.  váltóárammal  szemben  igen 
nagy  ellenállást  mutat,  ez  az  ellenállás  azonban 
magas  frekvenciájú  áram  (elektromágneses  hul- 
lám) hatására  lecsökken  s  ezt  a  lecsökkentett  ér- 
téket mindaddig  meg  is  tartja,  amíg  a  kontaktus- 
pontokra mechanikailag  nem  hatunk.  A  fém- 
port, illetőleg  a  fémport  tartó  csövet  megrázva, 
ha  már  nem  hat  az  elektromágneses  hullám,  az 
eredeti  nagy  ellenállás  ismét  jelentkezni  fog. 
Legkülönbözőbb  alakban  készíthetjük  a  C-t ;  ve- 
hetünk por  helyett  reszeléket,  sőt  akár  csak  egyet- 
len egy  kontaktust  is.  Az  összes  alakokat  felso- 
rolni lehetetlen,  egyike  volt  a  legjobbaknak  a 
Kái'oly  Irén  tanár  által  szerkesztett  tűs  alak,  kü- 
lönösen ha  a  tűk  alumíniumból  készültek. 

^linthogy  a  C.  hatása  az  elektromágneses  hul- 
lámokra nem  volt  teljesen  biztos ;  gyenge  hul- 
lámnál a  jelek  kimaradtak,  azonkívül  bonyoló- 
dott volt  a  decoheráló  készülék,  ma  már  végleg 
kiment  a  gyakorlatból. 

Cohieres  (lat.)  a.  m.  örököstárs. 

Cohibitío  (lat.)  a.  m.  tilalom. 

Cohn,  1.  Albert,  a  zsidóság  társadalmi  és  szel- 
lemi életének  buzgó  előmozdítója,  szül.  Pozsony- 
ban 1814  szept.  24.,  megh.  Parisban  1877  márc. 
15-én.  A  gimnáziumot  ós  bölcsészeti  tanulmá- 
nyait Bécsben  végezte,  hol  egyúttal  a  talmuddal 
is,  Hammer-Purgstall  vezetése  alatt  keleti  nyel- 
vekkel is  foglalkozott  és  a  protestáns  teológiai 
szemináriumon  másfél  évig  tanította  a  héber 
nyelvet ;  1836.  Parisba  ment,  hol  előbb  mint  ne- 
velő, később  mint  alamizsna-mester  működött 
báró  Rotschild  James  házában.  1846-ban  mint 
francia  kormánybiztos  járt  Algériában,  hol  egye- 
bek közt  zsidó  iskolákat,  könyvtárakat,  jótékony- 
sági egj'esületeket  alapított.  Hasonló  szellemben 
és  sikerrel  működött  Egyiptomban  (1854),  Török- 
országban, Marokkóban  (1860),  kivált  pedig  Pa- 
lesztinában, hova  négy  ízben  utazott  (1854,  56, 
64  és  69.).  Megfordult  Bécsben  és  Budapesten  is. 
Közreműködött  középkori  zsidó  munkák  kiadásá- 
ban 8  néhány  beszédet,  egy  rövid  zsidó  kátét,  több 
értekezést  és  számos  apróbb,  nagyobb  cikket  tett 
közzé.  V.  ö.  Loeb  Isidore,  Biographie  d'Albert 
Cohn  (Paris  1878). 

2.  C.  Hermán  Tivadar,  festő,  1.  Alconiére. 


Cohn,  1.  Albert,  könyvkereskedő  és  bibliográ- 
fus, szül.  1827  febr.  2.  Berlinben,  megh.  n.  o. 
1905  aug.  24.  Vezetője  és  társtulajdonosa  volt 
1853— 70-ig  az  Asherés  társa  könyvkeresk.  cég- 
nek Berlinben  és  Londonban  s  1874-ig  egyedüli 
tulajdonosa.  Ugyanekkor  1900-ig  vezette  ettől 
külön  a  neve  alatti  antikvár  könyvkereskedést, 
8  Angliában  és  Amerikában  szerzett  nagy  piacot 
ritkaságainak  és  autografláinak.  Megszűnt  1904. 
Művei :  Shakespeare  in  Germany  in  the  XVI— 
XVII.  centuries  (1865).  Mint  Shakespeare-kutató, 
nevet  szerzett  magának  a  Shakespeare-bibliográ- 
flával  1864— 900-ig,  melyet  évenként  a  Shakes- 
peare-Jahrbuch  részére  készített.  A  német  Sha- 
kespearetárs.  egyik  elnöke  volt  s  ennek  5000 
márkát  hagyott.  Nagyrészben  elkészítette  a  Sha- 
kespeare-bibliográíiát  1863-ig,  de  ez  befejezetlen 
maradt.  Vagyona  nagyobb  részét  Berlinnek  hagyta 
népkönyvtárak  alapítására. 

2.  C,  Ferdinánd,  szüéziai  botanikus,  szül.  Bo- 
roszlóban 1828  január  24-én,  megh.  u.  o.  1898 
jún.  25.  Szülővárosa  egyetemén  a  botanika  tanára 
volt.  Munkálkodását  az  állat-  és  növényvilág  ha- 
tárvonalának szentelte,  s  főképen  a  baktóriumok 
biológiájával  foglalkozott.  Művei :  üntersuchun- 
gen  über  die  Entwicklungsgeschichte  der  mikros- 
kopischen  Algen  und  Pilze  (Bonn  1854);  Neue 
Untersuchungen  über  Bakterien  (u.  o.  1872—75) ; 
Beitráge  zur  Biologie  der  Pílanzen  c.  folyómű- 
vet  1875.  indította  meg.  Utána  Brefeld  folytatta 
(1.  0.).  Szakjának  népszerű  feldolgozásaiból  isme- 
retesebbek: Die  Menschheit  und  die  Pflanzen- 
welt  (Breslau  1851) ;  Der  Haushalt  der  Pflanzen 
(Leipzig  1854) ;  Die  Pflanze  (u.  o.  1882.,  2.  kiadás 
1898)  stb. 

3.  C,  Gustttv,  német  nemzetgazdasági  író, 
szül.  Marienwerderben  (Bajorország)  1840  dec. 
12-én.  1869-ben  heidelbergi  egyetemi  magán- 
tanár és  rigai  műegyetemi  tanár,  1875.  zürichi 
műegyetemi,  1884.  göttingeni  egyetemi  tanár  lett. 
Számos  értekezésén  kívül  említést  érdemlő  mun- 
kái :  Untersuchungen  über  die  englische  Eisen- 
bahnpolitik  (Leipzig  1874—75,  2  köt.) :  Die  eng- 
lische Bisenbahnpolitik  der  letzten  zehn  Jahre 
(u.  0.  1883) ;  System  der  Nationalökonomie  (Stutt- 
gart, 1.  köt :  Grundlegung,  1885 ;  2.  köt. :  Finanz- 
wissenschaft,  1889;  3.  köt.:  Handels- und  Ver- 
kehrswesen,  1898). 

4.  C,  Hermann,  német  szemorvos,  született 
Boroszlóban  1838  jún.  4.,  megh  .u.  o.  1906  szept.  11, 
Boroszlóban,  Heidelbergben  és  Berlinben  tanult. 
1864-ben  Boroszlóban  telepedett  le,  s  ott  magán- 
szemklinikát alapított.  1868-ban  magántanári 
képesítést  nyert  és  később  rendkívüli  tanárrá  ne- 
vezték ki.  Igen  nagyszámú  értekezést  írt  a  szem- 
betegségekről, a  szem  higiénéjéről,  a  szem  belsejé- 
nek fotográfiájáról,  stb.  Utolsó  műve :  Dreissig 
Jahre  augenárztlicher  und  akademischer  Lehr- 
tátigkeit  (1897),  egész  életének  történetét  és  mű- 
ködését tartalmazza. 

5.  C,  Klára,  német  írónő,  Viehig  kormánytaná- 
csos leánya,  szül.  Trierben  1860  júli  17-én.  1896-ban 
férjhez  ment  s  nemsokára  leányneve  alatt  no- 
vellákat kezdett  irogatni,  melyekben  poseni  hosz- 
szabb  tartózkodásának  benyomásai  tükröződnek. 
Naturalista  stílusa,  biztos  jellemrajza  és  szem- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendS! 


Cohnheím 


Coiter 


léltetö  leírásai  élénk  érdeklődést  keltettek.  Főbb 
regényei :  Rheinlandstöchter  ( '  897) :  Dilettanten 
des  Lebens  (1899);  Das  Weiberdorf  (1900) ;  újab- 
ban nagyobb  hatást  tett  Das  tágliche  Brot  című 
regénye,  melyben  a  cseléd-életet  rajzolta.  Egy 
^zinművet  is  írt :  Barbara  Holzer  (1899)  s  egy 
vígjátékot  Pharisáer  (1899)  címmel, 

Cohnheím,  Július,  német  orvostanár.szül.Dem- 
minben  (Pomeránia)  1839.,  megh.  1884.  Tanult  a 
würzburgi,  marburgi,  berlini  egyetemeken ;  utóbbi 
helyen  Virchownak  asszisztense  volt.  1867-ben 
Kie'be  hívták  meg  a  k(')rboncoIá8tan  tanár/mak, 
mely  állását  elhagyva  1878.  Boroszlóba  és  innen 
Lipcsébe  ment  hasonló  minőségben.  C.-nak  külö- 
nösen nagy  érdemei  vannak  az  ép-  és  kórszövet- 
tan, a  kórbonctan  és  kísérleti  kórtan  körében.  A 
gyuladás  lényegének  felderítése  körül  szerzett  el- 
évülhetetlen érdemei  biztosítják  nevét  az  orvos- 
történelemben. B  kérdésben  Irt  dolgozatai  a 
Virchow-féle  Archívum  XL.  kötetében  jelentek 
meg.  Nagy  műve :  Allgemeine  Pathologie,  két  ki- 
adást ért  s  a  jelenkor  klasszikus  munkái  közé  so- 
rozandó. 

Cohoes  (ejtsd;  kohósz),  város  New  York  észak- 
amerikai államban,  a  Moliawk  és  Champlain-csa- 
toma  mellett,  (1900)  23,910  lak.,  gyapotszövőkkel, 
papírgyártással  és  kötött  árúk  készítésével.  Kö- 
zel 400  gyártelepén  több  mint  8000  munkás  ta- 
lál állandó  foglalkozást.  A  C.  vízesés  25  m.  magas 
és  270  m.  széles ;  e  körül  alakultak  a  nagy  gyár- 
telepek. 

Colkors  (lat,  többese:  cohortes),  eredetileg 
ama  gyalogesapatnak  a  neve,  melyet  az  itáliai 
szövetséges  népek  a  római  seregnek  mindaddig 
szolgáltattak,  míg  Kr.  e.  89.  a  római  polgárjogot 
meg  nem  kapták.  E  csapatoknak  cohortes  alares 
is  volt  a  nevük,  mert  a  csatarendben  a  szárnyak 
(alae)  alatt  kaptak  helyet.  Marius  óta  a  római 
légió  (1.  0.)  10  C.-ra  oszlott.  A  császárok  korában 
C.  a  légióhoz  nem  tartozó  (500  v.  1000  főből  álló) 
csapat  volt.  Ilyen  különálló  csapatok  voltak : 
cohortes  civium  Ronumorum,  önkéntes  római 
polgárokból,  cohortes  auxiliariae,  provinciabeli 
emberekből,  akár  lovasokkal  ellátva  (G^  equi- 
latae), akár  c8U]pángY^^ogosok(pedüatae).Aug\i8- 
tus  korától  kezdve  Rómában  tanyázott  9,  később 
10  C.  praetoria,  a  császári  testőrség  (1.  Praeto- 
rianusok) ;  továbbá  3,  később  4  G.  urbana  a 
rendőrfőnök  (praefectus  urbi)  vezetése  alatt ;  7  C. 
mgilum,  az  éjjeli  őrség,  mely  tűzrendőri  szolgá- 
latot is  végzett. 

Coliortatio  (lat.)  a.  m.  intés,  ílgyehneztetés. 

Coiba,  Colombiához  tartozó  sziget  a  Panama- 
szoros  D.-i  oldalán,  a  Csendes-óceánhoz  tartozó 
Mariato-  és  Burica-fokok  közt  elterülő  öbölben. 

Coilfeur  (franc,  ejtsd:  koatör)  a.  m.  borbély, 
fodrász. 

Coignet  (ejtsd:  koanyé),  Jules  Louis  Philippe, 
francia  festő,  szül.  Parisban  1798  dec.  2.,  megh. 
1860  ápr,  1.  Olasz-  és  Franciaországban,  Svájc- 
ban és  Tirolban,  Szíriában  és  Egyiptomban  tett 
utazásain  gyűjtött  anyagot  idealista  irányú  táj- 
képeihez, amelyek  annak  idején  igen  kedveltek 
voltak  ós  főleg  francia  meg  német  gyűjtemé- 
nyekben találhatók. 

Coimbatore,  város,  1.  Kojamuturu. 


Coimbra  (a  római  Gonimlria),  C.  kerület  fő- 
városa Beira  portugál  tartományban,  a  Mondego 
jobbpartján  emelkedő  dombon,  püspöki  székhely, 
(1900)  18,144  lak.,  cserépedény-  és  szarutárgyak 
készítésével,  narancs-  és  borkereskedéssel.  Igen 
enyhe  klímája  van.  A  felső  és  alsó  várost  a  Mi- 
nerva-lépcső, szűk,  keskeny  piszkos  utcák,  tov.  a 
várost  jobbról  és  balról  megkerülő,  az  egyetemhez 
vezető  két  széles  utca  köti  össze.  Hírnevét  a  vá- 
ros főleg  egyetemének  köszönheti.  Botanikus 
kertje,  amely  egyszersmind  nyilvános  sétahelyüí 
szolgál,  egyike  a  legszebbeknek  a  világon.  Fölötte 
vezet  el  a  Sandales  nevű  szép  setahely,  ahonnan 
gyönyöilí  kilátás  nyílik.  A  Mondego  másik  part- 
ján számos  szép  nyaraló  közt  a  Santa  Clara 
nevű  klastrom,  melynek  1132-ből  való  templomá- 
ban Portugália  első  királyainak  és  a  klastrom 
alapítójának,  Erzsébet  királynőnek  síremléke  lát- 
ható. Nem  messze  tőle  van  a  Quinta  das  Lagri- 
mas  nevű  kastély,  Inez  de  Castronak,  Dom  Pedro 
infans  imádottjának  lakóhelye,  akit  a  közelében 
folyó  kis  pataknál  IV.  Alfonz  király  megöletett. 
A  város  régi  székesegyháza  állítólag  még  a  gótok 
idejéből  való.  C.  1139— 1383-ig  a  portugár  kirá- 
lyoknak székhelye  volt.  1755-ben  földrengés 
következtében  elpusztult,  de  azóta  teljesen  újjá 
épült. 

Coimperiunt  (lat.)  a.  m.  együttes  uralom. 
Ugyanazon  terület  több  állam  közös,  osztott  v, 
osztatlan  uralma  alatt  állhat.  Ily  uralmat  gyako- 
rolt 1864  okt.  30.  óta  Ausztria  és  Poroszország 
Schleswig-Holstein  és  Lauenburg  fölött,  ilyet 
gyakorol  Belgium  és  Poroszország  Moresnet  (1.  0.) 
semleges  területe  fölött.  C.-ról  beszélünk  akkor 
is,  ha  a  tengeralatti  kábel  másik  állam  területén 
ér  partot,  L.  Kábelterritoriuhi  elmélete. 

Coin,  város  Malaga  spanyol  tartományban,  a 
Seco  partján,  (1900)  12,326  lakossal,  Andalúziá- 
nak egyik  legszebb  kertvárosa,  márványbányá- 
szattal. 

Coincidens  (latin)  a.  m.  egybevágás,  talál- 
kozás. 

Coincy,  Gautier  de,  francia  költő,  szül.  1177. 
Amiensban,  megh.  1236.  Soissonsban.  Tizennyolc 
éves  korában  a  Síynt-Médard  kolostorba  lépett,, 
sokáig  perjel  volt  Vic-sur-Ainseben,  de  meghalni 
visszament  a  soissonsi  kolostorba.  Rendkívül  ter- 
mékeny verselő  volt,  latinul  és  franciául  egy  se- 
reg legendát  írt ;  fő  műve  a  Miracle  Nostre-Damo 
című  gyűjtemény,  mely  több  mint  30,000  vers- 
ből áll. 

Coir  a.  m.  kókuszrost,  1.  Kőkusz-pálma. 

Coire,  1.  Chtir. 

Coiter  (Koyter),  Volcher,  németalföldi  anató- 
mus, szül.  Gröningenben  1534.,  megh.  1590.  Előbb 
nürnbergi  városi  orvos  volt,  s  azután  katonaorvos 
lett.  A  gerincvelő-idegek  ganglionjainak  felfede- 
zője, a  «Musculus  corrugator  supercilii»-é,  a  leg- 
felső orrizmoké  s  az  Eyssonius  által  (a  De  ossibus 
infantis  c.  munkában  Groninga  1650)  kiadott 
Tractatus  anatomicus  de  ossibus  fretus  abortivi 
et  infantis  dimidium  anninati  c.  dolgozatában  leg- 
először adott  a  magzat  csontvázáról  ábrázoláso- 
kat. Az  ö  Tabulae  externarum  et  int^narum  hu- 
mani  corporis  partium  (Nürnberg  1573  s  Louvaiu 
1653)  c.  műve  az  első  tájboncolástani  atlasz. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Coitus 


—     585     — 


Colban 


Coitus  (lat.),  közösülés  (1.  o.),  —  C.  coiidoma- 
fas,  óvszerrel  végzett  közösülés;  Cinterruptus, 
megszakított  közösülés ;  G.  reservatus,  közösülés 
nem  természetes  befejezéssel.  —  C.  anticipatus, 
közösülés  a  házasság-  előtt ;  C.  damnatus  v.  illi- 
citus,  vérfertőzés. 

Colx  L.  (növ.),  a  Gramineae  (Pázsitfűfélék)  esa- 
lád  génusza ;  3 — 4  faja  India  és  Kína  füve,  egy 
közülük,  a  C.  Incryrna  L.,  az  egész  forróövben  el 
van  terjedve.  Ágas  szárú,  széles  levelű  fű,  ágai 
végén  körtealakú,  elefántcsontszerű  üveges  kép- 
.  let  képződik,  mely  a  murvalevél  hüvelyének  fe- 
lel meg.  Belseje  a  virágzat  alsó  részét  foglalja 
magában  a  temiős  füzérkékkel,  a  tetején  lévő 
nyíláson  pedig  a  vü'ágzat  porzós  részlete  nyúlik 
ki.  B  könnycsepphez  hasonló  képletektől  a  növény 
neve  kmrtyfü,  Jőb  könnye  (lacryma  Jacobi). 
Rózsafüzért  és  nyakgyöúgyöt  fűznek  belőlük. 
Kínában  termesztik,  mert  termése  húgyhajtó.  Ná- 
lunk kerti  dísz,  Európa  déli  részén  el  is  vadul. 

Cojutepeque  (ejtsd :  kohutepeke),  Cus^atlan  depar- 
tamento  fővárosa  a  középamerikai  Salvadorban, 
a  C.  tűzhányó  É.-i  lejtőjén,  a  C.  tó  közelében  (1. 
Ilopango),  8000  lak.,  élénk  vásárokkal. 

Cók :  pótlék,  nyomtaték  a  liúsmérésnél  (a  német 
Zuwag-hól);  továbbá  a  népnyelvben  másféle  pót- 
lékok is,  az  ingó  asztal  lába  alá  tett  kis  for- 
gács. 

Coke  (ejtsd:  kók),  TJiomas  William,  Leicester 
grófja,  szül.  1752  máj.  4.,  megh.  1842  jún.  30.  A 
norfolki  grófságot  képviselte  a  parlamentben 
1 774— 1832-ig.  Kitünö  gazda  volt  s  holkhami  bir- 
tokát mintaszerű  gazdasággá  fejlesztette  s  nagy 
érdeme  van  abban,  hogy  megalapította  a  norfolki 
négyes  vetésforgót,  mely  az  okszerű  váltógazda- 
ságnak mintíija  s  ennek  elterjedése  hozzájárult  az 
angol  mezei  gazdaság  javulásához.  Érdemei  van- 
nak még  a  szarvasmarhatenyésztés  javítása,  a 
tengeri  és  tarlórépa  művelése  és  általában  a  tudo- 
mányos alapokon  nyugvó  talajmívelós  körül. 
Szerkesztett  egy  vetögépetis.  1837-ben  peeri  mél- 
tóságra emeltetett. 

Cók-mók,  holmi,  valakinek  többnyire  szemé- 
lyes szükségleteire  szolgáló  ingósága. 

Cókó,  azelőtt  (pl.  Gvadáuyinál,  Orczynál)  s  né- 
mely vidéken  ma  is  a  facipő  neve,  minőt  pl.  ná- 
lunk többfelé  svábok  hordanak  s  némely  szerze- 
tesek is  viseltek.  Az  olasz  zoccolo-l>ól ;  Pesti  Gá- 
bornál magyarul  is  cokol. 

Col,  coll  V.  collá  (ol.)  a  zenében  gyakran  elő- 
fordul ;  a.  m.  val,  vei.  Pl.  Collá  destra  (röv.  c.  d.), 
a  jobb  kézzel ;  collá  parte,  a  föszólammal  (vagyis 
a  kísérő  szólamok  igazodjanak  tempóban  és  ki- 
fejezésben a  föszólamhoz),  collá  punta  deli"  arco, 
a  vonó  hegyével ;  colV  arco,  vonóval ;  col  legno,  a 
vonó  hátsó  oldalával,  t.  i.  a  fával  verendők  a  hú- 
rok ;  collá  sinistra  (röv.  c-  s-),  a  balkézzel  stb. 

Col,  éolle,  francia,  ill.  olasz  neve  a  hágónak. 

Col.,  recepteken  a.  m.  colatura.  L.  Cola. 

Col.,  Colorado  állam  nevének  rövidítése. 

Cola  (lat.),  recepten  a.  m.  szűrd  át  ruhán.  A 
szüredék  {colatura)  nem  teljesen  tiszta  és  átlátszó 
(1.  Mtra). 

Cola  Schott.  (növ.),  a  Sterculiaceae  család  gé- 
nusza ;  14  faja  Afrika  tropikus  tájain  honos.  Osz- 
tatlan, gyakran  sokalaku  levelű  fák.oldalt  álló  bu- 


gákkal. A  C.  acuminata  R.  Br.  (SterculiaaGumi- 
nata  Beau  v.)  gesztenyenagyságú  gyümölcse  a  kóla- 
vagy  gurudió.  Tartalmaz  teobromint  (307o-nál 
több),  koffeint  (O'OlVo).  vörös  festőanyagot  (kola- 
vörös).  A  néger  nagyra  becsüli ;  pénz  gyanánt 
használja,  keserű  ízével  elnyomja  a  rossz  víz  ízét. 
Hatása  izgató,  felvidító,  az  éhség  és  fáradtság 
érzését  elűzi,  nagyobb  testi  és  szellemi  erőkifej- 
tésre, a  kellemetlen  klima  könnyebb  elviselésére 
képesít.  A  szívesen  látott  vendéget  ezzel  kínálják 
meg.  Egész  Észak-Afrikában  kereskedést  űznek 
vele,  délen  busszi  (boossee)  a  neve.  Nyugat-Indiá- 
ban és  Dél-Amerikában  is  kultiválják.  Európában 
különféle  kivonatok  alakjában  értékesítik  ható-- 
anyagait  szívbaj,  krónikus  hasmenés,  rossz  emész- 
tés gyógyításában.  Ezzel  az  igazi  v.  nőnemű  ko- 
ladióval  szemben  a  Garcinia  M.  termése  a  keserű 
vagy  hímnemű  koladió.  V.  ö.  Schuchardt,  Die 
Kolanuss  (2.  kiad.  Rostock  1891);  Heckel,  Lea 
kolas  africains  (Paris  1893). 

Colachon  (francia),  l.  Colascione. 

Colani,  Timothée,  kiváló  francia  református 
hittudós,  szül.  Lemében  (Aisne  département) 
1824  jan.  29.,  megh.  Gydisdorfban  (Bern-kan- 
ton) 1888  szept.  2.  1851  óta  igen  kedvelt  hit- 
szónok Strassburgban ;  1850— 69-ig  a  strasz- 
burgi  fakultással  kapcsolatban  a  Revue  de  théo- 
logie  című  folyóirat  kiadója,  1861.  a  francia  iro- 
dalom tanára  lett  a  protestáns  szemináriumban, 
1864.  pedig  a  gyakorlati  teológia  tanára.  Azon 
ellenállás,  melyet  az  ortodox  párt  utóbbi  kineve- 
zésével szemben  kifejtett,  keltette  életre  1861. 
az  Union  protestanteliberale-t.Miután  prédikációi, 
továbbá  Jésus-Christ  et  les  croyances  messiani- 
ques  de  son  temps  (1.  és  2.  kiad.  1861)  c.  műve 
és  a  Revue  des  deux  Mondes  folyóiratban  közölt 
cikkei  által  ismertté  tette  nevét,  1870.  leköszönt 
állásáról  s  a  magánéletbe  vonult  vissza.  Azóta,  az 
egyházi  téiTől  is  visszalépve,  az  1872.  Parisban 
ülésező  ref.  zsinaton  s  egész  haláláig  mint  az 
újabb  szabadelvű  iskola  vezére  szerepelt. 

Colapis,  a  Kulpa  folyó  antik,  római  neve. 

Colaptes  (állat),  1.  Küllő. 

Cola,santi,  Arduino,  olasz  műtörténész,  szül, 
Rómában  1877.  A  római  Direzione  Generálé  per 
le  Antichitá  e  Belle  Arti  osztályfőnöke  s  az  olasz 
közoktatási  minisztérium  hivatalos  művészettör- 
téneti folyóiratának,  a  Bollettino  d'Arte-nek  szer- 
kesztője. A  flatal  olasz  mütörténeti  iskola  egyik 
legkiválóbb  tagja.  Főműve  Gentile  da  Fabriano- 
ról  szól  (Bergamo  1908).  1910-ben  a  római  Tri- 
bunában  Magyarországról  feltűnést  keltő,  meleg 
hangú  cikksorozatot  közölt,  melyből  több  rész- 
letet felvettek  az  olasz  középiskolai  antológiákba. 
1911  szept.  Budapesten  nagysikerű  előadást  tar- 
tott Leonardo  da  Vinciről 

Colascione  vagy  colascione  (ejt«d:  koiasone, 
franc,  colachon),  Dél-Olaszországban  a  mandolin- 
hoz  hasonló  hangszer,  plektronnal  pengetik. 

Colatura  (lat.),  1.  Cola. 

Colban  Mária  Adolfina,  láuynevén  Schmidt, 
norvég  regényírónő,  szül.  Krisztiániában  1814 
dec.  18.,  megh.  Rómában  1884  márc.  27. 
1850  óta  mint  C.  tanár  özvegye  sokáig  fel- 
váltva Parisban  és  Norvégiában  élt ;  később  Ró- 
mában telepedett  le  véglegesen.  Irataiból  megem- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


dol  basso 


—    686     — 


Colchester 


lítendők :  Tre  noveller  (1873) ;  Tre  nye  Noveller 
<1875) ;  Jeg  lever  (1877) ;  Bn  gammel  Jomfni 
<1879) ;  Cleopatra  (1880) ;  Thyra  (1882). 

Col  basso  (ol.),  röv.  G.  B.  a.  m.  «a  basszus- 
sal».  Ezt  a  zenei  kifejezést  vezérkönyvekben  szo- 
kás használni,  mikor  pl.  a  cellónak  v.  a  fagótnak 
ugyanazt  kell  játszania,  mint  a  nagybőgőnek. 
Ekkor  az  illető  hangszer  soraira  írják  C.  B.  Ha- 
sonló pl.  a  col  Violino  I-mo  kifejezés,  mikor  a 
második  hegedűnek  vagy  fuvolának  stb.  kell 
ugyanazt  játszania,  mint  az  első  hegedűnek. 

Colbert  (ejtsd:  koiber),  1.  Jean  Baptiste,  francia 
államférfiú,  szül.  Reimsben  1619  aug.  29.,  megh. 
Parisban  1683  szept.  6.  Módosabb  kereskedőnek 
volt  a  fia ;  Le  Tellier  miniszter  szolgálatába  sze- 
gődött, aki  őt  Mazarinnek  ajánlotta ;  ennek  va- 
gyonát olyan  gonddal  és  pontossággal  kezelte, 
hogy  a  haldokló  bíbornok  öt  XIV.  Lajos  kegyébe 
ajánlotta,  ki  C.-et  főellenőrré,  Fouquet  bukása 
után  (1.  0.)  pedig  pénzügyminiszterré  nevezte  ki. 
E  hivatalban  C.  nehéz  és  nagy  felelősséggel  járó 
feladattal  állott  szemben.  Pénzügyi  tanácsot  alko- 
tott, melynek  a  bevételekről  és  kiadásokról  elő- 
irányzatot kellett  kidolgoznia.  C.  azután  e  költ- 
ségvetés alapján  igyekezett  az  évi  hiányt  meg- 
szűntetni és  a  pénzügyi  egyensúlyt  helyreállítani. 
Leszállította  a  földadót  ós  redukálta  a  hivatal- 
nokok és  nyugdíjazottalc  számát.  A  megtakarított 
összegeket  pedig  a  király  mulatságaira,  építkezé- 
seire, fényűzéseire  fordította.  A  kiadásokat  azon- 
felül a  folytonos  háborúk  is  szaporították  és  arra 
kényszerítették  C.-et,  hogy  az  adókat  elsősorban 
a  földmívelö  osztály  terhére  fölemelje.  Mint  a 
merkantil  rendszer  híve,  arra  törekedett,  hogy 
magas  védvámok  által  az  ipart  és  kereskedést 
felvirágoztassa.  Ő  ásatta  a  languedoe-i  csator- 
nát. Marseille-t  meg  Dűnkirchent  szabad  kikö- 
tővé tette ;  biztosító  társulatokat  alapított ;  a 
keletindiai,  nyugatindiai  és  kanadai  társulatnak 
megvetette  alapját;  Martinique-on,Guadeloupe-on, 
Cayenne-bengj^armatokat  alapított. Mint  a  tenge- 
részet minisztere,  új  hadi  kikötőket  teremtett: 
Rochefort,  Brest,  Toulon,  Dűnkirchen,  Havre  ki- 
kötőt ő  alakította  át  elsőrangú  várakká ;  megélte, 
hogy  a  világ  legjobb  hadi  hajói  francia  hajógyá- 
rakban készültek.  Húsz  év  alatt  300-ra  emelke- 
dett a  hadi  hajók  száma.  A  földmívelés  ellenben 
a  nagy  adók,  a  termények  kiviteli  tilalma  és  a 
nemesi  földesurak  kapzsisága  következtében  síny- 
lődött és  a  pórok  kétségbeesésből  ismételten  fel- 
lázadtak, ami  kegyetlen  megtorlást  vont  maga 
után.  A  belügyi  politika  terén  C-nek  különösen 
a,  közigazgatás  és  az  igazságszolgáltatás  terén 
vannak  érdemei.  Új  törvénykönyvet  szerkesztett 
és  rajta  volt,  hogy  egyenlő  törvény  védjen  pol- 
gárt és  nemest ;  megnyitotta  a  föhivatalokat  a 
polgári  osztály  számára  stb.  Mint  a  szépművészetek 
minisztere,  a  tudományok  iránt  is  érdeklődött. 
1663-ban  alapította  a  feliratok  akadémiáját,  1666. 
a  tudományos  akadémiát  s  1671.  az  építészeti  fő- 
iskolát ;  újjászervezte  a  festészeti  akadémiát.  Tá- 
mogatott tudósokat  s  megalapította  a  párisi  nö- 
vénykertet és  csillagvizsgáló  intézetet.  Ő  volt 
XIV.  Lajosnak  legbuzgóbb  segédje  és  ő  alapította 
meg  Franciaországban  a  korlátlan  királyi  hatal- 
mat. Érdemei  dacára  agg  korában  sok  búbánat 


érte ;  takarékosságra  intő  szavai  miatt  Tjajos  ki- 
rály hü  szolgáját  elbocsátotta  és  az  udvarból  is 
száműzte.  Ennyi  háládatlanság  megtörte  erejét. 
De  a  halállal  vívódó  C.  hasztalan  epekedett  a 
királya  látogatása  után,  az  többé  feléje  sem  né- 
zett. Temetésekor  pedig  a  nép,  mely  ő  benne  látta 
nyomorának  okozóját,  kövekkel  hajigálta  meg  a 
koporsóját,  10  millió  értékű  vagyonát  és  a  Sei- 
gnelay  marquis  címet  id.  fla  örökölte.  V.  ö. 
Glément,  Lettres  instructions  et  mémoires  de  C. 
(Paris  1862—73,  7  köt. ;  pótkötet  1882) ;  Guiffroy, 
Comptes  des  batiments  du  roi  sous  le  régne  de  Louis 
XIV.  (I.  köt.  C,  Paris  1881) ;  Glément,  Histoire 
de  C.  et  de  son  administration  (1874,  2  köt.) ;  Ney- 
marck,  C.  et  son  temps  (1877, 2  köt.);  Dussieux, 
Btude  biographique  sur  C.  (Paris  1886) ;  Cosnac. 
Mazarin  et  C.  (1892,  2  köt.);  Hecht,  C-s  poU- 
tische  und  volkswirtschaftl.  Anschauungen  (Prei- 
burg  1898);  Benőit  et  Bey,  Recherches  sur  la  po- 
litique-coloniale  de  C.  (1902) ;  Ballagi  Aladár,  C 
(1890, 2  köt.) ;  Páll  Gy.,  C  (Sátoraljaújhely  1 909). 

2.  C.,  Gharles,  Groissy  marquis,  C.  1.  öccse, 
francia  diplomata  és  külügyminiszter,  szül.  1625., 
megh.  1696  júl.  28.El8zász  intendánsa  lett  (1658). 
1660  óta  Bécsben  volt  követ  és  Wesselényi  nádor- 
ral és  elvtársaival  is  összeköttetésben  állott. 
1668-ban  megkötötte  az  aacheni  békét  ós  Londonba 
ment  követnek,  hol  II.  Károlyt  Kéroualle  Lujza 
közreműködésével  teljesen  megnyerte  a  francia 
politikának.  Részt  vett  a  nymwegeni  békealku- 
dozásokban is,  1679.  kinevezték  külügyi  minisz- 
ternek. 

Colbertizmus,  1.  Merkantilizmus. 

Colbert-mártás,  Colbert  miniszterről  elneve- 
zett flnom  mártás,  mely  párolt  hagymából,  pör- 
költ lisztből  és  gombából  kevés  ecettel  készül ; 
rendesen  tengeri  halak  mellé  adják. 

Colchagua  (ejtsd  :koicsagna),  tartomány  Chileben, 
Santiago,  O'Higgins,  az  Andok,  Curicó  és  a  Csen- 
des-óceán közt,  9984 km 2 területtel  és  (igov)  159,118 
lak.,  C  földje  rendkívül  termékeny  s  úgy  mező- 
gazdaságra, mint  állattenyésztésre  alkalmas, 
arany-  és  ezüstbányái  is  vannak.  Fővárosa :  San 
Fernaudo. 

Colchester  (ejtsd  :koicsesztr),  1.  város  Essex  angol 
countyban,  a  Colne  mellett,  11  km.-nyire  az  északi 
tengertől,  (1911)  43,463  lak.,  gép-  és  kötélgyártással, 
vitorlavászon-készítéssel,  sörfőzéssel ;  gabona-  és 
osztrigakereskedéssel ;  hajóforgalma  évenkint 
meghaladja  a  2000-et.  C  (a  regi  Gamulodunum) 
egyike  a  legrégibb  angol  városoknak.  A  híres  Cym- 
belind  brit  király ,továbbá  flai  Guiderins  és  Carac- 
tacus  a  rómaiak  betörése  után  is  fenntartották  itt 
uralmukat,  míg  Claudius  császár  annak  véget  nem 
vetett.  A  III.  sz.-ban  Constantius  Chlorus  szék- 
helyévé tette.  Nagy  Konstantin  állítólag  itt  szü- 
letett. 1648.1.  Károly  hívei  ide  menekültek;  az  eré- 
lyes védelem  dacára  azonban  a  várat  a  parlament 
seregei  elfoglalták.V,  ö.  Gutts,  C  (Historic  Towns, 
London  1888).  —  2.  G.,  város  az  északamerikai 
Vermont  államban,  (1900)  5352  lak.,  élénk  iparral. 

Colchester,  Gharles  Ahhot,  lord  G.,  szül.  Abin- 
donban  1757  okt.  14.,  megh.  1829  máj.  7. 1795-ben 
a  parlamentbe  lépett,  1801.  Írország  főtitkára, 
1802.  pedig  az  alsóház  speaker-je  lett,  mely  hiva- 
talt 15  éven  át  viselte.  1817-ben  a  király  peerré 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Colchlcln 


—     587 


Cotdhso 


nevezte  ki  és  a  C.  báró  címmel  tüntette  ki.  V.  ö. 
Diaiy  and  correspondence  of  Lord  C.  (London 
1861,  3  köt.). 

Colchicin,  1.  Kolkicin. 

Colchicnm  L., kikirics  (n8v.),  a  Liliaceae  (Li- 
Uomfélék)  család  génusza,  30  fajával  Európa, 
Njmgat-Azsia  és  Észak-Afrika  az  elterjedési  te- 
rülete, a  legtöbb  faj  mediterrán  vidékeken  honos. 
Hagymás,  gumós  füvek.Viráguk  színes  leple  fent 
6  hasábú,  lefelé  pedig  hosszú  csöalakban  egészen 
a  föld  alá  hatol,  ahol  rövid  kocsánon  ered.  6  por- 
zója a  csö  torkához  nőtt,  magháza  a  csö  alján 
van  és  3  hosszú  bibeszál  indul  ki  róla  a  csövön 
végig.  Termése  3  üregű  tok.  Nálunk  hegy-  és 
dombvidéki  nedves  réteken  közönséges  a  C.  au- 
tumnale  L.  (őszi  kikirics).  Leple  lilaszínű,  ritkán 
fehér.  3  szálas-lándzsás  levele  és  a  köztük  fej- 
lődő tok  csak  a  következő  év  tavaszán  jelenik 
meg.  Az  új  virág  csak  ősszel  bontakozik  ki,  a 
hagymagumó  áttelel.  Egyike  mérgesebb  növé- 
nyeinknek, mérge  a  kolkicin,  melyet  hagyma- 
gumójából és  offlcinális  magvából  (semen  col- 
chici)  állítanak  elő.  A  régiek  efemeron-rxak  ne- 
vezték s  azt  hitték,  hogy  a  gumótól  még  aznap 
meg  kell  halni.  Az  ö  Colchica  venena-jvik  is  ettől 
kapta  nevét.  Tisztán  hazai  növényünk  a  0.  are- 
naríum  W.  et  K.  (homoki  kikirics),  az  előbbinél 
minden  részében  kisebb.  Főkép  homokbuckákon 
található.  Szintén  mérges. 

Colchis,  1.  Kolchisz. 

Colcotbar  vltríoli  (caput  mortuum,  angol 
vörös,  angyálvörös),  a  nordhauseni  kénsav  gyár- 
tásakor visszamaradó  tisztátalan  ferrioxid  régi 
neve ;  vörös  festéknek,  fém-,  kő-  stb.  tárgyak  fé- 
nyezésére (polirozására)  használják. 

Coldcream  (ang.,  ejtsd.-  kóid  krém)  a.  m.  hideg 
tejföl,  a  legfinomabb  kenőcsök  egyikének,  akrem- 
zelesznek  (créme  céleste,  unguentum  emolliens) 
hangzatos  neve.  A  magyar  gyógyszerkönyv  elő- 
írása szerint  a  C.  (ung.  emolliens)  akképen  készül, 
hogy  20  g.  fehér  viaszt,  40  g.  cetfaggyut  és  160  g. 
édes  mandola-olajat  gyenge  hőnél  összeolvasz- 
tanak és  a  teljesen  kihűlt  tömeghez  folytonos 
kavarás  közben  cseppenkintegy  kevés  rózsaolajat 
adnak. 

Col  di  Lana,  1,  Buchenstein. 

Colding,  Ludwig  August,  dán  fizikus,  szül.  Ar- 
nakkeben  Zélandon  (Holbaek  mellett)  1815  júl.  13., 
megh.  1888  márc.  21.  Előbb  asztalos  volt,  azután 
1837.  a  műegyetemre  ment.  1856-ban  az  akadémia 
tagjává  választották,  1858-tól  kezdve  pedig  Ko- 
penhága  városának  mérnöke  volt.  1865-ben  a  mű- 
egyetem tanára  lett.  A  hő  és  a  mechanikai  munka 
egyenértékűségét  nem  egész  tökéletesen,  de  Ma- 
yeiTel  kb.  egy  időben  állapította  meg,  értekezése 
azonban  nyilvánosságra  s  elismeréshez  csak  ké- 
sőbb jutott. 

Ck)l  di  Tenda,  1.  Alpok. 

Colditz,  város,  1.  Koldüz. 

Colflstream-g^aards  (ejtsd:  koldsztrim-gárdsz), 
az  angol  gárda-dandár  kötelékébe  tartozó  gárda- 
gyalogezred,  mely  az  angol  hadseregnek  legré- 
gebben (1656  óta)  fennálló  csapata.  Csakis  nagj^ 
háborúkban  küldik  e  válogatott  nagy  és  szép  em- 
berekből képezett  ezredet  a  csatatérre,  és  va- 
lahányszor ezt  tették,  az  ezred  mindig  hősiesen 


harcolt.  V.  ö.  M.  Kinnon,  Origin  and  service  of 
the  C.  (London  1833). 

Coldwater  (ejtsd :  koiduater),  Branch  county  szék- 
helye,'Michigan  északamerikai  államban,  100  km.- 
nyire  Lansingtől,  (igoo)  6216  lak.,  nagy  gyermek- 
menedékházzal, cement-  és  malomiparral. 

Colebrooke  (ejtsd  •  kóibruk),  Henry  Thomas,  angol 
nyelvész,  korának  első  szanszkritistája  és  az  ind 
nyelvi  és  irodalmi  tanulmányoknak  európai  alap- 
vetője, szül.  1765  jún.  15.,  megh.  1837  márc.  10. 
Indiában  sokáig  hivataloskodott  és  az  indiai  jogi 
tanulmányok  ösztönözték  az  ó-ind  nyelv  és  iro- 
dalom tanulására.  Első  nagyobb  munkája  is  a 
jog  körébe  vág :  A  digest  of  Hindu  law  ou  con- 
tract  and  successions  (Kalkutta  1798,  3  köt.).  En- 
nek kiegészítése  a  Translation  of  two  treatises 
on  the  law  ofinheritance.  A  szanszkrit  irodalomra 
vonatkozó  tanulmányai  nagy  részben  még  ma 
sem  avultak  el.  Értekezéseit  legújabban  kiadta 
Goivell,  Miscellanous  essays  by  H.  T.  C.  (Lon- 
don 1873,  2  köt.)  Irt  még  egy  befejezetlen  szan- 
szkrit nyelvtant  (Kalkutta  1805)  és  kiadta  az  Ama- 
rakosa  c.  szanszkrit  szótárt.  Az  angol  Asiatie 
society-nek  elnöke  volt. 

Coleford  (ejtsd.-  kóiförd),  város  Gloucestershire 
angol  countyban,  Monmouthtól  DK.-re  a  Dean 
Forest  szélén,  (i9ii)  4387  lakossal,  virágzó  gyár- 
iparral. 

Colemanit  (ásv.),  monoklin  víztartalmú  bórsa- 
vas  mész  (Ca2B80ii  +  hBfi\  rokon  a  pander- 
mittal,  melytől  vízmennyiségében  különbözik.Ter- 
mőhelye  Kalifornia. 

Colenbrander,  Hermán  Iheodorus,  hollandus 
történetíró,  szül.  1871  dec.  13.  Drachtenben 
(Priesland).  1897-ben  a  hágai  országos  levéltár 
tisztviselője  lett.  Pontosabb  tört.  művei :  De  Pa- 
triottentyd  (1897-99, 3  köt.);  Gedenkstukken  d.  Al- 
gemeene  Geschiedenis  van  Nederland  (1905—08, 
4  köt.);  De  Belgische  omwenteling  (1905). 

Colenso,  a  délafrikai  Natal  brit  gyarmat  köz- 
sége a  Tugela  jobbpartján,  a  Durban-Ladysmith 
vasút  mellett.  BuUer  angol  tábornokot  itt  verték 
meg  a  búrok  1899  dec.  15. 

Colenso,  John  William,  natali  püspök,  az  angol 
püspöki  egyházban  keletkezett  szabadabb  szel- 
lemű iránynak  egyik  fő  képviselője,  szül.  Corn- 
wallban  1814.,  megh.  1883  jún,  20.  Natal  püs- 
pöke lett  Dél-Afrikában,  hol  sok  érdemet  szer- 
zett a  bensztilöttek  térítése  és  civilizálása  körül. 
Egy  müvében  a  pokolbeli  büntetések  örökkévaló- 
ságát, egy  másikban  Mózes  könyveinek  valódi- 
ságát és  történeti  hitelességét  vonván  kétségbe. 
40  püspök  követelte,  hogy  C.  tegye  le  hiva- 
talát. C.  azonban  1865.  a  királynő  Privy  Coun- 
cil-jához  appellált  s  ez  fel  is  mentette  őt.  Midőn 
művének  u.  e.  évben  megjelent,  a  Pentateuchról 
szóló  ötödik  részében  még  szélsőbb  álláspontot 
foglalt  el,  mint  a  korábbiakban,  tényleg  egy  ellen - 
püspököt  állítottak  vele  szemben.  Egy  Pan-An- 
glican-Synodnak  —  melyre  az  összes  világrészek 
angol  püspökei  összegyűltek  —  képezte  feladatát, 
hogy  C.-t  exkommunikálja  1867.  Az  exkommuni- 
kálás  azonban  több  akadály,  de  főképen  amiatt, 
mert  C.  nem  az  anyaországban,  hanem  Angliadél- 
afrikai gyarmatán  volt  püspök,  nem  következett 
be.  Az  említetteken  kívül  több  hittani  művet  is 


Amely  sxó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


QoIeQne 


—    588    — 


Coleus 


hagyott  hátra.  V.  ö.  Sir  G.  W.  Gox,  Life  of  Wil- 
liam  C,  Bishop  of  Natal  (London  1888,  2  köt.). 

Coleone,  1.  Coliemii. 

Coleopliora,  1.  Fenyömoly pille. 

C^oleoptera,  1.  Bogarak. 

Coleorrhiza  (nüv.),  \.  Gyökérhüvely. 

Coleosporium  Lév.  (növ.),  a  Rozsdagombák 
génusza.  Aecidiumspóráit  a  fenyőfák  levelén  fej- 
leszti ki,  uredo  és  teleutospóráit  különféle  dud- 
vás növények  levelén.  A  fenyőnek  ártalmára  is 
lehet.  Aeeediumos  alakját  Peridermium  néven 
is  szokták  emliteni. 

Coler  (ejtsd:  kóier),  AUvin  von,  porosz  katona- 
orvos, szül.  Gröniugenben  (Halberstadt  járásá- 
ban) 1831  márc.  15.,  megli.  Berlinben  1901  aug. 
26.  Tanult  Berlinben  s  1856.  katonai  szolgálatba 
lépett.  1868-ban  a  porosz  hadügyminisztériumba 
nevezték  ki.  Nagy  tevékenységet  fejtett  ki 
a  hadsereg  egészségügyének  fejlesztése  terén. 
1889-ben  mint  vezérkari  orvosra  a  porosz  katonai 
egészségügy  vezetését  bizták  rá.  1892-ben  a 
berlini  egyetemen  címzetes  rendes  tanár  lett. 
A  szállítható  barakkórház aknák  nagyobb  mérv- 
ben való  felállítása  és  célszerűbb  berendezése 
az  ö  érdeme.  V.  ö.  erre  nézve  Langenbeckkel 
és  Wernerrel  együtt  kiadott  munkáját :  Die  trans- 
portable  Lazarettbaracke  (2.  kiad.  Berlin  1890). 

Coleraine  (ejtsd:  kóirén),  város  Londonderry  ir 
countyban,  Ulster  provinciában,  a  Bann  mellett, 
6  km.-nyire  a  tengertől,  (isoi)  6958  lak.,  vászon- 
iparral és  lazachalászattal ;  kikötője :  Poiirush, 
fürdőhely  a  várostól  8  km.-nyire. 

Coleridge  (ejtsd  :koiridzs),  1.  Hartley,  angol  költő, 
C.  Sámuel  Taylor  íia,  szül.  1796  szept.  19.  Cleve- 
donban,  megh.  1849  jan.  6.  Rydalban.  Költemé- 
nyeit (2  köt.,  London  1851)  Poems  címmel  kiadta 
öccse  Derwent  (szül.  Keswickben  1800  szept. 
14,  megh.  1883  ápr.  2.),  valamint  Essays  and 
marginalia  c.  hátrahagyott  művét  (1851).  C.  pró- 
zai munkái  még:  Biographia  boreaUs  (1833); 
The  worthies  of  Yorkshire  and  Lancashire  (1836). 

2.  C,  Sámuel  Taylor,  angol  költő  és  kritikus, 
szül.  1772  okt.  20.  Ottery  St.  Maryben  (Devon- 
shire),  megh.  Highgateben  1834  júl.  25.  London- 
ban és  Cambridgeben  tanult.  Elhagyta  az  egyete- 
met s  miután  egy  ideig  katona  volt,  néhány  ba- 
rátjával Amerikába  akart  kivándorolni,  hogy  ott 
új,  az  egyenlőségen  felépülő  állainot  alapítson ; 
de  társai  elhagyták  s  ö  megnősülve,  otthon,  az 
irodalomnak  élt.  Milton  hatását  árulják  el  him- 
nuszai, a  francia  forradalom  eszméi  szólnak  Sou- 
they  és  Lövell  barátaival  együtt  írt  drámájában 
Robespierre-ben  (1794),  valamint  akkor  tartott 
felolvasásaiban.  Szerette  a  természetfölöttit,  a 
sejtelmest,  több  költeményeiben  panteisztikus 
akkordokat  üt  meg.  Nagy  hatással  volt  a  ro- 
mantikusokra, különösen  a  töredéknek  maradt 
Christabel  (1816),  melyben  csupa  sejtelem  és  szel- 
lemjelenés mozgatja  a  cselekményt  és  a  rémes 
Rhyme  of  the  aneient  mariner,  amely  egyetlen 
befejezett,  nagyobb  munkája.  Az  opium-evésre 
adta  magát,  ami  elvette  lelkének  erejét.  A  Wed- 
gewood  testvérek  támogatásával  Németországba 
ment,  ahol  megismerkedett  a  német  bölcselettel 
és  irodalommal ;  hazatérve  lefordította  Schiller 
Wallensteinjét  és  ismertette  a  német  írókat.  E 


tevékenység  főeredmónye  az  önéletrajzi  Bio- 
graphia literaria  (1817,  újabban  1876).  Eredeti 
költői  munkái  ez  időből :  Remorse  (1813)  és  a  ma- 
gyar tárgyú  Zápolya  (1817).  Politikai  nézetei  tel- 
jesen megváltoztak,  buzgó  konzervatív  lett  s  a 
kormánypárti  Moming  Post-nak  dolgozott.  Csa- 
ládját Southey  gondjaira  bízta,  ö  orvosa  házába 
költözött  s  ott  írta  részint  keresztényszociális, 
részint  szabadgondolkozású  röpiratait :  The  sta- 
tesman's  manuel,  a  lay  sermon  (1816) ;  A  second 
lay  sermon  (1817) ;  On  the  constitution  of  the 
church  and  state  (1830) ;  Aids  to  reflection  (1825) ; 
Confessions  of  an  inquiring  spirit  (1849) ;  Theory 
of  life  (1849).  Beszélgetései  Table  talk  címmel 
jelentek  meg.  Kisebb  prózai  iratai  megjelentek 
halála  után  Literary  remains  címen  (1836—38). 
Shakespeare-ről  tartott  felolvasásai  Notes  and 
lectures  on  Shakespeare  címen  Ashe-től  össze- 
gyűjtve legújabban  1904.  jelentek  meg  (Bell). 
Müveit  kiadták  többek  közt :  Pickering  (London 
1877) ;  Campbell  (u.  o.  1893).  Életrajzát  megírták : 
Gillman  (1838),  Traill(1884),  Brandl(1886J,  Caim 
(1887).  Leveleit  kiadta  unokája  E.  H.  C.  (1895). 
V.  ö.  Yarnall,  Wordsworth  and  the  C-s  (New 
York  1899). 

3.  C,  Sarah,  C.  Sámuel  Taylor  leánya,  szül. 
1802  dec.  22.  Greta  Hallban,  megh.  1852  máj.  3, 
1829-ben  férjhez  ment  unokatestvéréhez,  C.  Nel- 
son Henrikhez.  Kiadta  atyja  költeményeit  (1847) 
s  fordított  latinból  és  franciából.  Főbb  munkái : 
Pretty  lessons  for  good  children  (1834) ;  tündér- 
regéje Phantasmion  (1837).  Hátrahagyott  ön- 
életrajzát leánya  adta  ki  (Memoirs  and  letters, 
1873). 

Colesberg,  város  a  brit  Fokgyarmat  BK.-i  ré- 
szében, vasút  mellett,  1180  méter  magasban,  az 
Oranje  balpartjától  20  km.-nyire,  2000  lak.,  több 
hittérítő  állomással.  1899  nov.  14.  a  búrok  meg- 
szállták, de  1900  márc.-ban  vissza  kellett  adniok 
az  angoloknak. 

Colét  Hippolytené,  leánynevén  Louise  Revoil, 
francia  költőnő,  szül.  Aixben  1810  szept.  15-én, 
megh.  Parisban  1876  márc.  8.  Első  verskötete : 
Les  fleurs  du  midi  (1836)  reá  terelte  a  figyehnet 
s  az  akadémia  több  ízben  megjutalmazta  költe- 
ményeit. Regényei  közül  a  Lui  (1859)  c.  jelentö.s, 
mivel  Mussethez  való  viszonyát  szellőzteti  benne. 
Flaubert  meghitt  barátnője  volt  és  élénk  levele- 
zésben állt  vele.  V.  ö.  Barhey  d'Aurevilly,  Les 
oeuvres  et  les  hommes  V.  (Paris  1878). 

Coleta  (C.Boilet) ,  szent,  reformátora  a  Clar  issa  - 
rendnek,  szül.  Corbieban  (v.  Corbey)  Picardiában 
1380.,  megh.  1447  márc.  6.,  mely  emléknapja  is. 
Előbb  beghina  (1.  o.)  volt,  későbben  a  Szt.  íClára 
szerzetébe  lépett,  amelyet  megreformált  és  e  cél- 
ból beutazta  Francia-  és  Spanyolországot,  Flan- 
driát és  Burgundiát.  X.  Leó  1517.  a  megreformált 
szerzetesnőknek  az  obszervantinusok  nevet  adta. 
Szentté  avatta  VII.  Pius  1807.  V.  ö.  Bizouard, 
Histoire  de  sainte  Colette  et  des  Clarisses  (Be- 
sanpon  1890). 

Coleus  Lour.  (növ.),  a  Labiatae  (Ajakosak) 
család  génusza ;  90  faja  Afrika  és  Kelet-India 
tropikus  és  szubti'opikus  részein  és  a  maláji  szi- 
geteken honos.  Füvek,  félcserjék  vagy  cserjék. 
Levelük  rendesen  fogas,  levélhónalji  virágzatuk 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Colfax 


589    — 


Coiiemy 


6  V.  sok  virágú,  többnyire  bogas,  a  virág  apró, 
porzója  4.  A  C.  salagensis  Gürke,  keményítő 
tartalmú  gumóját  Togóban  úgy  eszik,  mint  a 
burgonyát  (szalagai) argonya),  de  más  fajoké  is 
ehető.  Egyes  fajokat,  noha  szép  virágaik  is  van- 
nak, Európában  inkább  igen  szép  tarka  levelei- 
kért kultiválnak,  különösen  virágágyak  beszegé- 
sére,  valamint  virágmozaiknak  igen  alkalmasak. 
Ilyetén  alkalmazásuk  igen  gyakori.  Nevezetes 
faj  a  jávai  C  Bhnnei  Bentli.,  mely  számos  vál- 
tozatban ismeretes.  L.  Díszlomb. 

Colfax  (ejtsd:  koifex),&/m2/fer, északamerikai ál- 
lamféiHú,  szül.  New  Yorkban  1823  márc.  23., 
megh.  Mauka tóban  1885  jan.  13.  1848-ban  meg- 
választottákaphiladelphiainemzetgyű]ésbe,1854 
pedig  a  kongresszus  tagja  lett.  Nevét  különösen 
a  négerek  felszabadítása  köinil  kifejtett  buzgó 
tevékenységével  tette  ismeretessé.  1861-ben  a 
közlekedésügyi  bizottság  elnöke  lett.  1869— 73-ig 
alelnök  volt.  V.  ö.  Hollister,  Sch.  C.  (New  York 
1886). 

Colhuapi,  tó  Chubut  argentínai  kormányzó- 
ságban :  átfolyik  rajta  a  Senguerre  folyó. 

Colias  Fabr.,  a  pikkelyesszárny uak.  lepkék 
(Lepidopiera)  rendjébe,  a  nappali  lepkék 
(Diurna)  családjába  tartozó  lepkenem.  Legis- 
mertebb faja  hazánkban  a  C.  hyale  L.  A  hím 
szárnyai  kénsárgák,  a  nőstényéi  zöldesfehérek, 
barnásfekete,  világossárga  foltos  szegéllyel;  a 
hátsó  szárnyak  alsó  oldalán  kettős,  barnán  sze- 
gélyezett folt  van  a  középen.  Hernyója  hengeres 
testű,  rövid,  gyér  szőrökkel  fedett ;  a  lóhere-  és 
lucernaféléken  él. 

Colica  (kólika),  görcsös  bólfájdalom,  amelyet 
a  beleknek  görcsös  összehúzódása  és  fokozott 
mozgása  idéz  elő.  Rendes  tünete  a  belek  hurut- 
jának (colitis),  előfordul  azonban  önállóan  is 
anélkül,  hogy  anatómiai  elváltozást  okául  ki- 
mutatni lehetne,  mint  a  vastagbél  ideges  meg- 
betegedése. Tünetei :  hirtelen  fellépő  görcsös  bél- 
fájdalmak főleg  a  lehágó  vastagbélben  és  az  S 
alakú  bélben,  heves  székelési  ingertől  kisérve, 
meljTiek  folytán  a  beteg  vagy  semmit  vagy  tiszta 
nyálkát  ürít  (C.  mucosa).  Rendesen  ideges  embe- 
reknél szokott  fellépni  és  az  idegesség  gyógyu- 
lásával szintén  gyógyul.  Előfordul  azonban  mér- 
gezések következtében  is,  így  különösen  ólom- 
mérgezéseknél (C.  saturnica),  amelyet  a  belek 
görcsös  összehúzódása  folytán  létrejött  fájdalom 
és  székszorulás  jellemez.  Előfordul  rézmérgezés 
következtében  is  (C.  cuprica).  A  C.  gyógyítása 
általában  az  alapbaj  gyógyításában  áll,  tünetileg 
melegborogatások  ós  csillapítószerek  (opiatok) 
alkalmazhatók.  Átvitt  értelemben  használják  a 
C  elnevezést  más,  a  hasban  jelentkező  görcsszerü 
fájdalomrohamoki-a  is.  így  beszélünk"epek6-kó- 
likáról,  vesekö-kolikáról  stb. 

Colico  (ejtsd:  koiiko),  község  Como  olasz  tarto- 
mányban, a  Como-tó  É.-i  vége  közelében,  (1901) 
3667  lak.,  élénk  turista-forgalommal ;  a  Splügenen 
és  Stíl f ser- Jochon  át  az  utak  innen  indulnak  ki. 

Coligny(ejtsd:  koiinyi),  1.  GasparddeG.,seigneur 
(Je  Cháf  illón,  francia  tengernagy  s  a  hugenották 
t'i'je,  szül.  Chátillon-sur-Loingben  1519  febr.  16., 
meggyilkolták  Parisban  1572 aug.  24.  Gaspardde 
C.  tábornagy  (1470-1522)  íia  volt.  1.  Ferenc  királyt 


több  háborúba  kisérte  (1543).  Moutmédy,  nem- 
különben Cerisole  mellett  annyira  kitűnt,  hogy 
lovaggá  ütötték.  Azután  részt  vett  Boulogüe  os- 
tromában. II.  Henrik  1552.  a  gyalogság  fővezérévé 
tette,  Lotharingiában  szerzett  érdemei  fejében 
pedig  tengernaggyá.  A  Renty  mellett  kivívott 
győzedelem  (1554)  még  növelte  hírnevét.  Midőn 
Í559-ben  Coligny,  d'Andelot  testvérével  együtt 
kálvinista  hitre  tért  és  egyúttal  a  vallásszabad- 
ságukban fenyegetett  hugenották  vezére  lett, 
ezzel  megtörtént  a  végleges  szakadás  közte  és  a 
Guise-párt  között.  C.  mindent  megtett,  hogy  az 
udvart  a  hugenották  irányában  engedékenyebbé 
tegye  s  hogy  a  békét  föntartsa.  1562-ben  mégis 
kitört  a  vallásháború  és  a  hugenották  a  dreuxi 
csatában  (1.  Dreux)  vereséget  szenvedtek  és  C. 
éppen  csak  a  sereg  romjait  menthette  meg  a  biztos 
pusztulástól.  Az  1563.  Amboiseban  megkötött  béke 
után  C.  színleg  kibékült  a  Guisekkel,  másrészt  a 
háború  megújításának  sem  örvendett.  Miután 
Condé  Jamac  mellett  elesett  (1569),  C.  lett  a 
hugenották  egyedüli  fővezére  s  a  súlyos  körül- 
mények között  folytatta  a  harcot.  A  párisi  parla- 
ment átokkal  sújtotta,  Poitierst  hasztalan  fogta 
ostrom  alá,  Moneontour  mellett  pedig  vereséget 
szenvedett  (okt.  3.).  De  még  sem  esett  kétségbe. 
Arnay-le-Duc  mezején  újra  győzött  s  kedvező 
békét  kötött  St.-Germainben  (1570  aug.  8.).  C. 
szeretetreméltóságával  teljesen  megnyerte  a  be- 
teges IX.  Károly  király  rokonszenvét,  a  hatal  - 
mára  féltékeny  Medici  Katalin  anyakirálynő  ár- 
mánykodása azonban  az  ö  s  az  összes  hugenották 
vesztét  okozta  {\.  Bertalan-éj).  C.  leányát,  Lujzát, 
Orániai  Vilmoí;  herceg  vette  nőül  (1583) ;  fluk, 
Frigyes  Henrik  herceg,  Németalföld  helytartója 
lett.  V.  ö.  Garaman-Ghimay,  Gasparin  de  C. 
d'aprés  ses  contemporains  (1873) ;  Tessier,  L'ami- 
ral  C.  (1873) ;  Delaborde.  Gaspard  de  C.  (1882, 
3  köt.);  Marcks,  G.  v.  C.  (1.  köt.  Stuttgart  1893). 
C.  levelezését  Bourquelot  adta  ki  (Paris  1858) ; 
leányának  levelezését  pedig  Marchegay  közölte 
(1887). 

2.  Frangois  de  C,  sieur  d'Andelot  (Dande- 
lot)  az  előbbinek  öccse,  szül.  1521  ápr.  18.,  megh. 
1569  máj.  27.  Győztesen  harcolt  II.  Henrik  hábo- 
rúiban és  1555.  a  francia  gyalogság  főparancs- 
nokává lett.  1556-ban  részt  vett  Calais  és  Guines 
ostromában.  Németországi  útjában  megismerke- 
dett a  reformációval,  melynek  buzgó  liíve  lett ; 
visszatérése  után  azonban  a  király  elzáratta.  Ki- 
szabadulván, hitsorsosainak  hatalmas  támasza 
lón.  1562-ben  elfoglalta  Orléanst,  azután  Hessen- 
ben  toborzott  zsoldos  hadat,  mellyel  Dreux  mel- 
lett harcolt  és  csodákat  müveit  (1562).  Orléanst 
is  ő  védelmezte. 

3.  Odet  de  C.,  a  chátilloni  Ubomok,  az  előbbinek 
bátyja,  szül.  1517  júl.  10.,  megh.  1571  febr.  14. 
1534-ben  toulousei  érsek,  majd  bíbornok  lett.  De 
mivel  református  hitre  tért,  méltóságától  meg- 
fosztották s  1563.  átokkal  sújtották.  Ekkor,  az 
egyház  áldása  nélkül,  házasságra  lépett  Haute- 
ville  Izabellával,  pártot  szervezett  s  St.  Denys 
mellett  vitézül  harcolt  a  hugenották  soraiban. 
1568-ban  Angliába  menekült  s  Erzsébet  király- 
nőtől segedelmet  kért  pártja  számára.  Midőn  a 
párisi  parlament  felségsértéssel  vádolta,  egyelőre 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


CoUma 


590 


Collare 


Augliíiban  maradt.  Midőn  1571.  visszatérni  ké- 
szült, szolgája  megmérgezte.  V.  ö.  Marlet,  Le 
e-ardiiial  de  C.  (Paris  1884);  Correspondance 
d'Odet  de  C.  (1885). 

Colima,  1.  Mexikó  egyik  állania  a  Csendes- 
tenger,  Jalisco  és  Michoacan  tartományok  közt, 
5887  km«  területtel,  (1910)  77,704  lak.  É.-on  a  C. 
tűzhányó  (3940  m.)  Nagyobbára  nahuatl-indiá- 
nusok  lakják.  —  2.  Előbbinek  fővárosa,  50  kilo- 
méternyire a  Csendes-óceántól,  vasút  mell.,  (1910) 
25,148  lak.  kávéültetvényekkel,  gyapotfonókkal. 

Colin,  Alexander,  németalföldi  szobrász,  szül. 
Meclielnben  1526  körül,  megh.  1612  aug.  17.  Ko- 
rán Németországba  ment  ós  1558.  a  heidelbergi 
várkastély  szobrászati  díszén  dolgozott,  1564  óta 
leghíresebb  müvén,  I.  Miksa  császárnak  az  inns- 
brucki udvari  templomban  levő  nagyszerű  sír- 
emléke befejezésén.  Mint  I.  Ferdinánd  császár 
udvari  szobrásza  készítette  el  Ferdinánd  főher- 
ceg és  Welser  Filippina  síremlékét  az  innsbrucki 
udvari  templom  ú.  n.  ezüstkápolnájában,  I.  Fer- 
dinánd császár,  Anna  királyné,  II.  Miksa  császár 
emlékeit  aprágai  székesegyházban  (1564—89).  Mű- 
helyéből, melyben  fla,  C.  Ábrahám  is  dolgozott, 
kerültek  ki  többek  közt  Johann  Georg  von  Kuef- 
stein  és  felesége  síremlékei  a  maria-laachi  temp- 
lomban, meg  C.-nak  magának  és  feleségének  sír- 
emléke az  innsbrucki  temetőben. 

Colipróba,  1.  Kolipróba. 

Colis  (franc,  ejtsd :  koii),  csomag.  C-  postai,  1. 
Postai  csomag. 

Colis  egyezmény,  1.  Postai  csomag. 

Colíseo  (ol.,  lat.  Colosseum),  1.  Kolosszeum. 

Colitis,  vastagbél-hurut.  Okai  lehetnek :  1.  A 
táplálékkal  bevitt  ártalmak,  rendesen  romlott 
ételek.  2,  A  béltartalom  pangása.  3.  Meghűlések. 
4.  Vérkeringési  zavarok,  pangás.  5.  Infekció  (di- 
senteria,  typhus,  kolera  stb.).  6.  Másodlagos  úton, 
daganatok,  fekélyek  stb.  A  heveny  vastagbél- 
gyuladás  tünetei :  görcsös  bélfájdalmak  (coíica), 
hasmenés,nyákos,esetleg  véres  székelés.  Gyógyí- 
tása az  előidéző  ok  szerint  különböző.  Az  1.  és  2. 
alatt  nevezett  ok  által  előidézett  hurutnál  a  belek 
gyökeres  kiürítése  (ricinus-olaj)  a  legelső  teendő. 
Nagy  gond  fordítandó  a  diétára  is.  Az  idült  vas- 
tagbélhurutnál hasmenés  és  szorulás  gyakran 
váltakoznak,  ezek  gyógyításában  különösen  nagy 
szerepet  játszik  a  diéta. 

Colíus  (állat),  1.  Egérmadár. 

Coll  V.  collá  (ol.),  1.  Col. 

Coll,  Argyle  skót  countyhoz  tartozó  sziget,  a 
Hebridák  közt  a  legdélibb,  75  km»,  522  gael  nyel- 
ven beszélő  lak.,  nagyobbára  halászok. 

Collaborator,  dolgozótái's,  munkatárs. 

Collá  destra  (ol.)  a.  m.  jobb  kézzel. 

Coliadon  (ejtsd:  koiiadon),  Jean  Dániel,  svájci 
mérnök,  fizikus  és  mechanikus,  sztQ.  Genfben  1802 
dec.  15.,  megh.  1893  jún.  30. 1825-ben  ehiyerte  a 
párisi  akadémia  1826-ra  kiirt  pályatételét  a  fo- 
lyadékok összenyomhatóságának  mérésére,  1827. 
Sturmmal  együtt  a  Genfi-tavon  végzett  mérések- 
kel meghat^ozta  a  hang  terjedési  sebességót  a 
vízben,  majd  a  mechanika  tanára  lett  az  1830. 
alapított  École  desarts-on;  1834.  Genfbe  ment. 
1841-ben  felfedezte,  hogy  a  vízsugarak  belülről 
megvilágíthatok  (1.  Teljes  visszaverődés);  be- 


bizonyította, hogy  az  erőátvitel  összepréselt  leve- 
gővel fölöttébb  előnyös  s  eredménnyel  javasolta 
ennek  alkalmazását  a  Mont-Cenis-alagút  építésé- 
nél, valamint  később  a  Gotthard-alagútnál  is, 
amelynek  építésénél  mint  tanácsos  közre  is  mű- 
ködött ;  tevékeny  részt  vett  a  Rhone- vízművek 
megalkotásában,  Svájc  óra-ipaiának  emelésében. 
A  genfiek  emléket  állítottak  neki,  mely  az  egye- 
tem előtt  áll. 

Collagen,  1.  Kollagén. 

CoUalto,  Reimbold,  gróf,  szül.  Mantovábau 
1575.,  régi,  friauli  eredetű  nemzetségből,  megh. 
Churban  1630  dec.  19.  Velencéből  száműzetve,  11. 
Ferdinánd  császár  szolgálatába  lépett  s  nemsokára  ] 
ezredes  lett.  1620-ban  a  beszterczebányai  ország- 
gyűlésre küldték  császári  biztosul,  hol  Bethlen 
Gábor  királlyá  választatása  ellen  tiltakozott,  kit 
megelőzőleg  hasztalan  igyekezett  diadalútjában 
feltartóztatni.  Ezután  Rómában  és  Madridban 
szerepelt  mint  követ,  1623.  pedig  Tilly  oldalán 
a  német  protestánsok  ellen  harcolt.  1624-ben  az 
udvari  haditanács  elnökévé  nevezték  ki  Bécsbe. 
1630-ban  mint  a  császári  hadak  fővezérét  a  man- 
tovai  örökség  megszerzése  végett  Nevers  herceg 
ellen  küldték.  A  C.-család  morvaországi  birtokai 
a  XVIII.  sz.  végén  egy  ifjabb  ágra  szálltak  ós 
hitbizománnyá  egyesíttettek  és  jelenleg  C.  Emá- 
nuel herceg  (szül.  1854.)  birtokában  vannak. 

Collá  parte,  I.  Col. 

Collá  pisciuiu,  1.  Vizahólyag. 

Collapsus  (lat.)  a.  m.  összeesés.  Mint  orvosi 
kifejezés  az  erők  hirtelen  csökkenését  jelenti, 
mely  súlyos  betegségek,  pl.  lázas  fertőzőbajok, 
hashártyabántahnak  stb.  következtében  szokott 
beállani  s  gyakran  halálos.  Legfontosabb  tünet© 
s  úgyszólván  lényege  a  vérkeringés^iirtelen  gyön- 
gülése (a  vérnyomás  csökkenése),  akár  a  szívmű- 
ködés elégtelensége,  akár  a  véredények  ellazu- 
lása folytán  (véredénymozgató  központ  hűdése 
lázas  bajoknál).  A  beteg  elesik,  tehetetlenül  fek- 
szik,  szemei  beesnek,  arca  megnyúlik  és  elhalvá- 
nyodik. Az  arc,  orr,  fülek,  végtagok  hidegek,  a 
bőrt  néha  hideg  verejték  borítja.  A  beteg  hangja 
alig  hallható,  gyenge.  A  szív  lökése  alig  érezhető, 
a  pulzus  kis  hullámain  lágy,  nehezen  tapintható, 
igen  szapora,  kihagyó.  A  légzés  fölületes,  alig 
észrevehető ;  néha  szapora.  Az  öntudat  többnyire 
elhomályosult,  vagy  elveszett,  de  tiszta  is  lehet. 
Ez  az  állapot  gyakran  percek  alatt  elmuUk,  de 
néha  napokig  tart.  A  collabált  beteg  a  sír  szélén 
áll.  Gyógyítás :  Izgatószerek ;  nehéz  borok,  pezsgő, 
feketekávé  rum  stb.,  éter,  kámfor,  koffein  be- 
fecskendés  ;  bőrizgatás :  mustárpép  borogatás, 
bedörzsölés  mustárszesszel,  dörzsölés  durva  kefé- 
vel, korbácsolás  vizes  törülközővel  stb. ;  meleg 
vizes  palackok,  ágymelegítők.  C.  kifejezést  haszr 
nál  az  orvosi  nyelv  akkor  is,  ha  valamely  szerv 
mechanikailag  végbemenő  összeesésót  jelzi,  így  a 
megszúrt  mellkasban  eoUabál  a  tüdő,  az  üres 
véredények  coUabálnak  stb. 

Coll'arco,  1.  Arco  és  Col. 

Collare  V.  coZZanwm(lat.), eredetileg  nyaklánc, 
nyakgyűrű,  utóbb  gallér.  Ebből  keletkezett  a  gel- 
ler, a  vállakat  és  a  mellet  födő,  elől  összegombolt 
gallér,  melyet  a  nők  a  XVI.  sz.-ban  viseltek.  C. 
a  neve  a  kat.  papok  keskeny  nyakravalójának  is, 


Amely  szó  C  alatt  niucb  meg,  K  alatt  keresendői 


Coilares 


591 


Collégre 


mely  méltósíiguk  szerint  fehér,  vörös,  viola  v. 
fekete  szinü. 

Coilares,  város  Lisboa  portugál  kerületben, 
az  Atlanti-óceánhoz  közel,  híi-es  bortermeléssel, 
lekete  márványbányákkal,  (i9oo)  3813  lak. 

Collarg^ol  (Argentum  colloidale),  vízben  és 
a  fehérjetartalmú  testnedvekben  is  oldódó,  feke- 
tészöld, fémfényü  koUoid-ezüstkészítmóny,  me- 
lyet C^edé  alkalmazott  első  ízben  orvoslási  cé- 
lokra. Az  állatorvostanban  mint  antiszeptiknmot 
különböző  szepsises  betegségek  esetén  fecskende- 
zik a  vivőérbo,  éppen  úgy,  mint  a  lovak  petecs- 
kórja  (lótif asz),  mirigykórja,  a  csikóbénaság,  az 
újszülött  állatok  hasmenése  és  a  szarvasmarhák 
ntsszlndulatu  fejbetogsége  ellen.  Takonykóros 
lovakban  gyakran  a  malleinreakcióhoz  hasonló 
höemelkedést  okoz,  hasonló  hőemelkedést  azon- 
ban egyéb  betegségek  esetén,  sőt  egészséges  lo- 
vakban is  kiválthat. 

Collariuin  (lat.),  1.  Gollare. 

Collá  sínistra  (olasz)  a.  m.  bal  kézzel. 

Collastypia  (glyptotipia,  glyptográfia).  Cel- 
lás Achill  által  szorgalmazott  eljárás  (ném.  Bild- 
hauerdnick),  melynek  lényege,  hogy  egy  kontur- 
kép  szürkés  nyomófestékkel  és  erősebb  árnya- 
lataival lesz  előállítva. 

Collaterales  (lat.)  a.  m.  oldalági  rokonok, 
ellentétben  a  fel-,  illetve  lemenő  rokonokkal.  Az 
iitóbbiak  egyik  a  másiktól,  az  előbbiek  egy  közös 
liarmadik  személytől  származnak,  1.  Rokonság. 

Collateralis,  az  anatómiában  olyan  ér,  mely 
egy  más  érrel  anasztomizál,  azaz,  melynek  pá- 
lyája a  másik  érével  összefügg.  Az  ilyen  C.  ér 
kedvező  körülmények  között  át  tudja  venni  a 
másik  ér  szerepét.  Ennek  óriási  jelentősége  van 
akkor,  ha  valamilyen  kóros  körülmény  folytán 
az  egyik  ér  a  vér  számára  átjárhatatlan  lesz  ;  az 
olyan  testrészek,  v,  szervek,  melyeknek  vérerei 
egymásnak  nem  C.-ai,  ilyenkor  elhalnak.  A  sebé- 
szetben is  fontos  a  C.-ok  ismerete,  mert  csak 
olyan  ereket  szabad  lekötni,  melyeknek  van  ele- 
gendő C.-uk  ahhoz,  hogy  a  C.  keringés  kifejlőd- 
hessék. 

Collatio  (lat.)  a.  m.  egyházjavadalmaknak 
adományozása.  —  C.  libera,  szabad  adományozás; 
midőn  az  adományozó  maga  jelöli  ki  a  személyt, 
akire  a  javadalmat  átruházza,  C.  necessaria, 
szükségképeni  adományozás,  midőn  az  adomá- 
nyozó egy  hannadik  személy  által  történendő  ki- 
jelöléshez van  kötve.  C.  avthentica,  1.  Authmitica. 
Collationarii  (lat.,másképen  c/maeí/íraíres 
vitae  communis  vagy  bonae  voluntatis),  egy- 
háziak és  világiak  szabad  egy esülete,melyet  Groot 
Gerhard  (1.  o.)  deventeri  pap  (Hollandiában)  alapí- 
tott. Az  egj'esület  tagjai  együtt  laktak,  kézi  mun- 
kával keresték  kenyerüket  és  kötelességükben 
állott  szóval  és  példával  a  ker.  jámborságot  elő- 
mozdítani. Közülök  kiváló  férfiak  kerültek  ki, 
mint  Kempis  Tamás,  Wessel  stb.,  mások,  mint 
Erasmus,  nekik  köszönhetik  kiképeztetésüket.  A 
pápák,  IV.  Jenő  és  II.  Pál,  kiváló  szabadalmak 
adása  által  fejezték  ki  áldásos  míiködésük  iránt 
elismerésüket.  A  hitújítás  folytán  lassacskán  el- 
enyésztek. 

Collator  (latin)  a.  m.  gyűjtő,  aki  valamit 
összegyűjt. 


Colle,  BaffaeUo  (Bafaellino)  dal,  olasz  festő, 
szül.  Borgo  San  Sepolcróban  1490  körül,  megh. 
1540  körül.  Rafaelnek  és  Giulio  Romanónak  volt 
tanítványa  és  segédje  és  mesterei  mellett  elő- 
ször a  Vatikán  stanzáiban  és  loggiáiban,  majd  a 
mantovai  Palazzo  del  Te-ben  az  egyes  nagy  fal- 
képek elkészítésében  működött  közre  és  különö- 
sen mint  díszítményfestő  is  tevékeny  volt.  Szülő- 
városának templomában  önálló  freskósorozatai 
is  fönnmaradtak. 

Colié  (franc.)  a.  m.  odaragasztott.  A  billiárd- 
játékban  azt  a  helyzetet  jelenti,  mikor  a  golyó 
közvetlen  a  keret  mellett  áll  úgy,  hogy  érinti  is 
azt.  —  G.-lökés  a  billiárd játékban  az  olyan  lö- 
kés, midőn  a  keretet  érintő  golyót  lökik  tova. 

Colié,  Charles,  francia  író,  szül.  Parisban  1709., 
megh.  1783  nov.  3.  Mint  az  orleansi  herceg  tit- 
kára számos  ügyesen  jelenetezett,  szellemes,  de 
sikamlós  vígjátékot  írt  ura  és  vendégei  mulatta- 
tására (Théatre  de  société,  Paris  1768,  2  köt. ; 
1777,  3  köt.).  Legértékesebbek  Chansonsjai  (1807, 

2  köt.).  Naplója  (Journal  historique,  1805—1807, 

3  köt.)  kortársairól  és  kora  irodalmáról  szóló 
rosszindulatú  és  igazságtalan  ítéletekben  gazdag. 
Leveleit  1864.  H.  Bonhomme  adta  ki.  V.  ö.  Sainte- 
Beuve,  Nouveaux  lundis  VII.  (Paris  1863—68). 

Collecta  (lat.  a.  m.  gyűjtés),  a  középkorban 
az  adónak  általános  megjelölése ;  a  C.  neve  alatt 
a  legkülönfélébb  adónemeket  értették  (lehetett 
földadó,  fej-  v,  személyadó),  igen  fontos  pl.  az  a 
C,  amelyet  hadi  célokból  vetettek  ki ;  nevezetes 
faja  a  C.-nak  a  nyestbőradó  (marturina),  amelyet 
erdős  vidékeken,  főként  szláv  népektől  szedtek 
(nálunk  pl.  íizették  Szlavóniában). 

Collectanea  (lat.)  a.  m.  összegyüjtögetett ; 
dicta  C,  elmés  ötletek  gyűjteménye. 

Collectio  (lat.,  ejtsd:  kollekció)  a.  m.  gyűjte- 
mény ;  a  római  jogi  forrásokban  gyűjtés,  besze- 
dés, továbbá  számos  egyházjogi  forrásgyűjtemény 
neve. 

Collectiv  (lat.),  1.  Koüektiv. 

Collectivismus,  1.  Kollektivizimis. 

Colleetivum,  1.  Főnév. 

Collect  on  delivery  (ang.),  1.  G.  0.  D. 

Colle  di  Val  d'Elsa,  város  Siena  olasz  tarto- 
mányban, az  Elsa  forrása  közelében,  (i9oi)  9819 
lak.,  üvegiparral,  vaskohókkal  ós  olvasztókkal. 

Collega,  kollega  (lat.)  a.  m.  hivataltárs,  kar- 
társ. 

College  (ang.,  ejt«d:  koUedzs),  nevelőintézetek 
Angliában,  Franciaországban  és  Belgiumban.  Ne- 
vűket a  középkori  egyetemi  kollégiumtól  nyerték. 
Angliában  kétféle  C.  van.  Az  egyik :  az  egyete- 
meken fennálló  nevelőintézet,  melyekben  az  egye- 
temi hallgatók  a  tanárokkal  együtt  laknak,  ét- 
keznek és  tanulnak.  Ezek  közül  leglilresebbek : 
az  oxfordi,  amelyet  állítólag  Alfréd  király  872. 
alapított,  ós  a  cambridge-i,  amelyet  1287.  alapí- 
tottak. A  másik:  a  mi  középiskoláinkhoz  hasonló 
tanintézetek,  amelyek  növendékeiket  az  egyetemi 
tanulmányokra  készítik  elő.  Ilyenek  a  Winchester 
C,  Eton  C,  Westminster  school  és  még  több 
helyt,  amelyeket  máskép  Public  vagy  Gramraar 
school-oknak  is  neveznek.  Ez  egyetemeken  fenn- 
álló C.-nek  megvannak  saját  törvényei  és  szo- 
kásai. Egy-egy  ilyen  intézetnek  az  élén  ejfy  kor- 


Amely  uó  C  »latt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Collégre  de  Francé 


—    592    — 


Collegno  al  Baraccone 


mányzó  áll,  aki  master,  warden,  rector,  prevost, 
president,  priucipal  vagy  deaii  nevet  visel,  mint 
pl.  az  oxfordi  Clirist  Church  C-ben.  A  kor- 
mányzón kivül  a  C.ben  lakik  több  v.  kevesebb 
fellow  (koUege),  akik  a  maguk  köréből  szabadon 
választják  a  kormányzót.  A  fellow-k  az  évnek 
csak  egy  bizonyos  részét  kötelesek  a  C-ben  töl- 
teni ;  őket  a  tú torok  (nevelök)  helyettesítik,  akik 
a  tanítást  végzik.  A  C-ek  köteles  tantárgyai :  gö- 
rög és  latin  nyelv,  irodalom  és  mennyiségtan ; 
a  fllozóflai  s  a  politikai  tanulmányokat  magán- 
szorgalomra bízzák.  A  mi  középiskoláinkhoz  ha- 
sonló C-k  hat  osztályból  állanak  :  a  három  alsó 
osztályban  csakis  latin  nyelvet  tanítanak,  a  há- 
rom felsó  osztályban  pedig  a  latinon  kívül  a  gö- 
rögöt is.  Egyéb  tudománnyal  minden  tanuló  saját 
szorgalmából  foglalkozhatik. 

Franciaországban  a  collége-ék  olyan  nyilvános 
nevelőintézetek,  amelyekben  tanuló  ifjakat  az 
akadémiákra,  egyetemekre,  vagy  technikai  szak- 
iskolákra készítenek  elő,  amelyek  tehát  a  mi  gim- 
náziumunknak és  reáliskoláinknak  felelnek  meg. 
A  College  de  Francé  1529.  keletkezett,  mint  a  haj- 
dan híres,  de  akkor  már  hanyatló  félben  levő  párisi 
egyetem  versenytársa.  I,  Ferencnek  ugyanis  ter- 
hére volt  az  egyetem  autonómiája,  másfelől  a 
szűkkeblű  pedáns  professzorok  száraz,  kellemet- 
len előadásai  a  filológiában  és  filozófiában  sem 
igen  elégítették  ki,  azért  a  humanisztikus  tudo- 
mányok müvelésére  ós  terjesztésére  állami  inté- 
zetet alapított,  amelyhez  tanárokul  a  bel-  és  kül- 
föld legnevesebb  tudósait  sikerült  megnyernie. 
1792-ben  a  konvent  a  C-eket  megszüntette,  összes 
vagyonukat  lefoglalta  és  eli-endelte,  hogy  helyet- 
tök Franciaország  különböző  részein  100  központi 
tanintézet  állíttassék.  De  ezek  közül  csak  néhá- 
nyat állítottak  föl,  ezek  sem  tudtak  gyökeret 
verni.  1802  óta  az  előbbi  C-ek  helyét  az  állami 
lycéek  s  a  községi  C-ek,  a  colleges  communaux 
foglalják  el.  Ezek  Franciország  középiskolái  ma 
is,  csakhogy  a  mai  C  nem  áll  egy  színvonalon  a 
lycéevel,  nem  is  készít  elő  érettségi  vizsgálatra, 
mint  ez.  A  C  inkább  a  mi  polgári  iskoláinkhoz 
hasonlít.  A  felsőbb  leányiskoláloiál  ugyanilyen 
különbség  van  lyeées  és  C.  között. 

Belgiumban  20  kir.  gimnáziummal  (Athénées) 
szemben  8  községi  és  7  magán  C  van.  Mindkét- 
fajta intézetben  egy  humanisztikus  és  egy  realisz- 
tikus tagozat  van,  amely  közül  ez  utóbbinak  5, 
az  előbbinek  7  osztálya  van. 

Collége  de  Francé  (franc.)  1.  College. 

Collegíalísmus,  1.  Kollegiális  rendszer. 

Collegia  pietatis  (lat.)  a.  m.  ájtatossági 
gyülekezet,  így  nevezték  a  Spener  által  alapí- 
tott pietisták  (protestáns  vallási  felekezet)  bizo- 
nyos napokon  tartott  gyülekezeteit. 

Collegia  rómana,  nationalia,  pontificia. 
Rómában  lévő  papné velöintézetek  rómaiak  s  kül- 
földiek számára.  Nevezetesebbek :  1.  Collegium 
romanum,  melyet  1551.  loyolai  Szt.  Ignác  alapí- 
tott s  melyben  gimnáziumi,  bölcseleti  s  teológiai 
tárgyakat  adtak  elő.  1870-ben  az  olasz  kormány 
lefoglalta  és  államosította,  de  üniversitas  Gre- 
goriana  néven  jelenleg  is  fennáll.  2.  Seminurium 
Bomanum,  a  római  egyházi  megye  papnevelője. 
3.  C.  de  propaganda  fide  v.  C.  Urbanum,  mert 


VIII.  Orbán  alapította  1627  aug.  1,;  papokat  ne- 
vel, a  hitnek,  különösen  a  pogányok  között  való 
terjesztésére ;  nyomdája  van,  mely  a  világ  leg- 
különbözőbb nemzetei  számára  közvetíti  a  hitet. 
4  AquÍ7iói  Tamás  kollégiuma.  1580-ban  alapí- 
totta Solano  spanyol  dominikánus  a  skolasztikus 
fllozófla  terjesztése  végett.  5.  Sapienza ;  IV.  Incíe 
alapítá  l2M-ben  ;  VIII.  Bonifác  1303.  eg^'^etemmé 
emelte.  1877-ben  olasz  kir.  egyetem  lett  belőle. 
6.  Pontificia  accademia  dei  nobili  ecclesiastici ; 
benne  nemes  családokból  származó  papi  egyének 
készülnek  diplomáciai  pályára.  7.  Seminarium 
vaticanum,  a  Szt.  Péter  templomnál  alkalma- 
zandó klerikusok  nevelésére.  8.  Collegium  Ger- 
tnanico-Hungaricum  (1.  o.).  9.  A  C.  nationcdidk 
közé  tartoznak :  a  XIII.  Gergely  által  alapított 
görög-rutén,  angol,  ir,  skót ;  a  belga  püspökök 
által  alapított  belga  Collegium ;  a  francia  sze- 
minárium, a  IX.  Pius  által  alapított  lengyel,  dél- 
amerikai,  továbbá  a  spanyol  és  illir  Collegiumok : 
az  olaszok  számára  alapított  Seminario  Pio,  Col- 
legio  Lombardé,  Capranica,  Pamflli. 

Collegia  virginam,  l.  Kanonisszák. 

Collegium,  1.  az  együtt  hivataloskodók, 
ugyanegy  pályán  működők  (collegae)  társasága  : 
2.  testület,  több  természeti  személynek  állandó 
jogos  célra  szervezett,  külön  nevet  viselő,  jog- 
alanynak államilag  elismert  egyesülete ;  legalább 
három  tag  (trés  faciunt  C)  kell  hozzá;  3.  egye- 
temi előadás ;  4.  a  kat.  hittani,  különösen  hit- 
térítőket képző  intézetek  és  a  magyar  protestán- 
sok régi  főiskoláinak  neve.  —  C.  de  propaganda 
fide,  1.  Collegia  romána.  —  G.  sacrum,  a  római 
bíborosok  testülete.  —  C.  sanitatis,  egészségügyi, 
orvostestület. 

Collegium  Gerutanico-Hungaricum, 
Morone  bíboros  és  loyolai  Szt.  Ignác  kérésére  III. 
Gyula  pápa  alapította  1552  aug.  31.,  első  sorban 
jeles  német  papok  kiképzésére.  Később  konvik- 
tus,  tanító-  és  nevelőintézet  —  az  első  e  nemben  -^- 
lett  belőle  nemes  ifjak  számára.  XIII.  Gergely 
1573.  gazdagon  megajándékozta  e  kollégiumot  s 
egyetemi  rangra  emelte.  XIII.  Gergely  e  Colle- 
gium mintájára  20  mást  is  alapított  Bécs,  Prága, 
Kolozsvár  ós  más  városokban,  Japánban  stb.  s 
köztük  1578.  a  magyarokét  is,  melyet,  mert  ke- 
vés magyar  tanulója  volt,  a  Germanieumhoz  csa- 
toltak s  azóta  "viseli  e  Collegium  a  fenti  kettős 
címet.E  Collegium  tagjai  világi  papok  és  tanul- 
mányaik végeztével  megyés  püspökeik  rendel- 
kezésére állanak.  1773-tól,  midőn  a  Jézustársasá- 
got fölfüggesztették,  a  C  csaknem  20  éven  át  be 
volt  zárva,  VII.  Pius  újra  megnyitotta,  IX.  Pius 
1851.  a  Borromeo-palotát  bocsátotta  rendelkezé- 
sére. Az  esztergomi  egyházmegye  részéről  oda- 
küldött  ifjak  köziü  200  év  alatt  7  lett  prímás  és 
45  püspök. 

Collegium  musicum  (lat.),  a  XVII— XVIII. 
sz.-ban  rendesen  diákok  egyesülete,  hogy  zene- 
előadásokat  tartson. 

Collegium  Tlieresianum,l.  Theresianum. 

Col  legno  (ol.),  1.  Col. 

Gollegno  al  Baraccone  (ejtsd:  koUennyo— ),  közs. 
Olaszországban,  Torinótól  10  km.-nyire,  vasút 
mellett,  2600  lak.  Kossuth  Lajos  hosszabb  ideig 
itt  lakott. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendC! 


CIrkummeridián  magrasságr 


—     529     — 


Cirkuszi  Játékok 


szett  kvarclemez.  A  forgatás  nagysága  arányos 
a  lemez  vastagságával ;  a  színtől  Is  függ,  neve- 
zetesen a  vöröstől  az  ibolya  felé  erősen  növek- 
szik. Ebből  következik,  hogy  ilyen  kvarclemez 
két  Nicol-hasiib  között  különböző  színeket  mutat. 
Említendő  az  ú,  n.  átmeneti  v.  érzékeny  szín 
(teinte  seusible),  ibolyás-kékes  szín,  amelyet  3-75 
mm.  vastag  kvarclemez  mutat  pontosan  párhu- 
zamos nieolok  között  s  amely  a  nicol  legkisebb 
elfordításuál  erősen  elütő  kék,  ill.  vörös  színbe 
megy  át.  L.  még  Poláros  fény,  Polaristrobo- 
nieter. 

Cirkummeridián  inagasság,oly  csillagmagas- 
ság, melyet  a  meridiánhoz  közel  figyelünk  meg 
A  C.-okból  könnyen  kiszámítható  az  iliotő  hely 
íöldrajzi  szélessége. 

Cirkumpoláris  csillagok,  oly  állócsillagok,  me- 
Ij'ek  közel  fekszenek  az  ég  valamelyik  sarkához; 
tágabb  értelemben  oly  csillagok,  me  yek  állan- 
dóan az  észlelő  horizontja  felett  maradnak.  Vala- 
mely helyre  oly  csillagok  lesznek  C,  melyeknek 
sarktávola  kisebb  az  illető  hely  sarkmagasságánál. 
AC.  kétszer  mennek  át  a  meridiánon ;  egyszer  a  pó- 
lus felett  és  12  órával  későbben  a  pólus  alatt.  Ezen 
két  átmenetet  felső,  illetőleg  alsó  delelésnek  (cul- 
minatio)  nevezzük. 

Cirkumpoláris  régió,  az  északsarki  (ark- 
tikus) és  délsarki  (antarktikus)  állatföldrajzi  ré- 
giók összefoglaló  neve. 

Cirkusz,  a  rómaiaknál  dívó  kocsiversenyek,  ké- 
sőbb mindenfajta  C.-i  játékok  (1.  o.)  színhelye. 
Rómában  a  királyok  korában  e  célra  az  Aven- 
tinus  és  Palatínus  közt  elnyúló  völgyet  hasz- 
nálták fel,  hol  az  idők  folyamán  az  ián  a  híres 
circus  maximus  felépült.  Caesar  és  Augustus 
idejében,  amikor  kiépítése  befejeződött,  590  m. 
hosszú  és  90  m.  széles  volt  az  arénája,  a  to- 
vábbi átalakítások  folytán  a  IV.  sz.-ban  200,000 
nézőt  foglalhatott  magába.  Róma  második  legré- 
gibb C.-át  Flaminius  építtette  Kr.  e.  221-ben  a 
Mars-mezőn.  Nero  C.-a  a  Tiberis  jobbpartján, 
a  vatikáni  kertekben  feküdt,  az  obeliszk,  mely  dí- 
szítette, ma  Szt.  Péter  temploma  előtt  áll.Mindezen 
épületekből  azonban  úgyszólván  semmi  figyelemre 
méltó  részlet  sem  maradt  reánk,  ellenben  a  leg- 
későbben épült  ú.  n.  Maxentius  C.-ából,  me  y 
a  mai  Porta  S.  Sebastiano  előtt  épült,  tekintélyes 
maradványok  vannak  meg,  hasonlókép  a&ofií/aa 
(Albano  raellett)8  az  araMsioi(Orange,  Dél- Francia- 
országban) C.-okból.  Az  aréna  keskeny,  hosz- 
8ZÚ  térség  volt,  két  hosszoldala  mentén  s  az  egyik 
végén,  meiy  félköralakban  záródott,  az  ülőhelyek 
eme  kedtek  fokozatosan.  Kifelé  a  boltozatok,  me- 
lyek ezen  ülőhelyeket  tartották,  nyíltak  voltak, az 
árkádok  hosszú  sorát  képezvén,  melyeknek  egy 
része  a  nézőközönség  bejáratául  szolga  it,más  része 
boltoknak  használtatott  fel.  Az  aréna  másik  kes- 
keny végén,  melynek  sarkait  tornyok  (oppidum) 
jelezték,  volt  a  főbejárat  (porta  pompae),  jobbra- 
balra tőle  állottak  az  istállók  (carceres)  a  versenyző 
kocsik  számára  s  ezek  fölött  voltak  a  magasrangú 
hivatalnokok  helyei.  Az  arénát  hosszában  két  vé- 
gén felállított  kúpalakú  oszlopok  (metaejkétrészre 
osztották.  Egy  alacsony  falazat,  az  ú.  n.  spina  kö- 
tötte őket  össze,  melyen  a  dísznek  felállított  obe- 
liszkeken,  oszlopokon,  istenszobrokon  kívül  állvá- 

Révai  Nagy  Ixívüionn.  TV.  Icöt. 


nyokon  hót  oszlop  s  ugyanannyi  delfin  helyez- 
tetett el  a  futamok  számának  megjelölésére.  A  fa- 
tások mindig  jobbra  történtek,  ugyanazért  a  spi- 
nának  kissé  ferde  iránya  volt,  hogy  mellső  végén, 
hol  a  futások  megkezdődtek,  az  aréna  tere  széle- 
sebb legyen  mint  a  túlsó  végén.  A  főhomlokzat 
sem  volt  derékszögű  a  hosszoldalakra.  Lapos  kör- 
szelvény alakja  volt,  olyformán,  hogy  az  összes 
carcerek  távolsága  a  megindulás  pontjától  ú.  a. 
legyen. 

A  modern  C,  szinházszerű  épület,  melyben  lo- 
vagló, s  lóidomító,  különböző  gimnasztikai  mu- 
tatványokkal szórakoztatják  a  közönséget.  Nél- 
külözhetetlen alakja  a  bohóc  (clown,  Dummer 
August),  kinek  feladata  a  mutatványok  között  a 
szüneteket  bolondságaival,  mókáival  kitölteni. 
Ma  már  egész  színpadi  előadásokat,  némajátéko- 
kat is  rendeznek,  sőt  újabban  antik  tragédiáknak 
a  C.-ban  való  korhű  előadásával  is  próbálkoztak, 
mint  pl.  Reinhardt  Berlinben  és  az  ő  vezetésével 
a  Magyar  Színház  személyzete  Budapesten  a  So- 
phokles  Oedipusával,  de  a  kísérlet  nem  sok 
eredménnyel  járt.  Gyakori  vendégei  a  C.-nak 
az  idomított  állatok.  Nagyobb  külföldi  váro- 
sokban állandó  C.-épületok  vannak,  a  leghíre- 
sebbek a  Cirque  d'hiver  a  Champs  Elyséen  Paris- 
ban, a  Hippodrom  Londonban,  Buseh  C,  Berlin- 
ben, Renz  C.  Hamburgban  és  a  Diurgarden  Stock- 
holmban. Spanyolországban  minden  nagyobb  vi- 
déki városnak  is  van  állandó  C. -épülete  (bika- 
viadalok). Nálunk  a  budapesti  állatkertben  van 
az  egyedüli  állandó  C.-épület. 

Cirkuszi  játékok  (lat.  ludi  circenses),  melye- 
ket Rómában  a  cirkuszban  (I.  o.)  tartottak.  Ere- 
detileg ló-  és  kocsiversenyekből  állottak,  később 
másféle  játékokat  is  rendeztek  mellettök.  A  já- 
ték rendszerint  úgy  kezdődött,  hogy  egy  ünnepi 
menet  vonult  le  a  Capitoliumról  a  városon  át  a 
cirkuszba,  hol  áldozat  bemutatása  után  megkez- 
dődött a  látványosság.  A  fő  itt  a  kocsiverseny 
(missus)  volt,  aminőt  a  köztársaság  utolsó  száza- 
dában 10— 12-szer,  Caligu la  idejében  24;-szer  ren- 
deztek napjában,  úgy  hogy  az  egész  időt  lefog- 
lalta. A  két-  V.  négyfogatú  kocsik  az  istállókból 
(carceres)  a  spinától  jobbra  egyszerre  robogtak  be 
a  pályára  és  a  határoszlopokat  (metae)  meg- 
kerülve, hétszer  járták  be  a  pályát;  amelyik 
azután  a  korlátnál  krétával  vont  fehér  vonalon 
(aiba  linea)  először  robogott  át,  az  lett  a  győztes. 
A  főveszedelem  a  határoszlop  megkerülése  volt, 
hol  a  kocsi  könnyen  odavágódhatott  vagy  egy 
másik  kocsival  összeütközhetett.  A  versenydíj 
pálma  V.  koszorú,  sokszor  tekintélyes  pénzösszeg 
is  volt.  Kocsit  (currus),  kocsist  (auriga,  1.  o.)  a 
játékrendező  költségére  e  célra  alakult  szövetke- 
zet száüíiott.  A  kocsiknak  és  kocsisoknak  külön- 
féle színük  volt,  kezdetben  fehér  és  vörös,  később 
zöld  és  kék  is ;  a  bizánci  korban  az  utóbbi  két  szín 
szerepelt.  A  közönség  pártokra  szakadt,  a  nép 
szenvedelmes  érdeklődéssel  kísérte  a  játékot  s 
innen  eredt  Juvenalis  mondása,  hogy  Róma  népe 
csak  «panem  et  circenses»  (a.  m.  kenyeret  és 
C.-at)  kór.  Ily  játékokat  a  cirkuszban  sokféle  ün- 
nepeken (ludi)  rendeztek.  A  legfőbbek  valának ; 
1.  Lvdi  Apollinares,  melyeket  6—7  napon  át  a 
prótor  rendezett ;  2.  Lvdi  Capitolini,  Juppiter 

34 


CIrkvena 


—     530     — 


Cirtolit 


tiszteletére,  hogy  a  gallusokat  elkergette  Eómá- 
ból ;  3.  Ludi  Florales,  kicsapongó  ünnep  Flóra 
tiszteletére;  4.  Lvdi  Megalenses,  az  istenek 
anyjának  tiszteletére ;  5.  LudiBomaniésplebeii 
a  város  két  osztálya  ki- 
békülésónek  emlékére,  me- 
lyeket az  edilisz  rendezett  ; 
6.  Lvdi  Magni,  melyeket 
a  konzul  rendezett;  7. 
Ludi  saeculares,  a  város- 
alapítás évszázados  for- 
dulójának ünnepe,  aminőt 
Augustus  is  rendezett  és 
Horatius  írta  meg  ünnepi 
ódáját.  Rómából  később  a 
birodalomban  mindenfelé 
elterjedtek  a  C,  melyek- 
ben olykor  vad  állatokra 
is  vadásztak  és  gladiátorok 
is  felléptek,  mielőtt  e  célra 
amfiteátrumokat  nem  épí- 
tettek. A  császárok  korá- 
ban a  cirkuszban  igen  ér- 
dekes katonai  látványos- 
^,  ,      .  .        ság  volt  a  ludus  Troiae, 

Cirkuszi  versenyző.         j^ijj^j.  g^g^gig  családokból 

származó  fiuk  lovon  és  könnyű  katonai  fegyver- 
zetben hat  csapatban  vonultak  fel  egy  császári 
ifjúnak  mint  princeps  iuventutis-nak  vezérlete 
alatt.  A  római  képzőművészet  gyakran  ábrázolt 
ily  C.-at  mozaikokban,  dombon'i  művekben,  lám- 
pákon, pénzeken  stb.  V.  ö.  Friedlander-Bozóky, 
Római  világ  (II.  köt.,  Budapest  1892) ;  Marquardt- 
Mommsen,  Handbuch  der  röm.  Altertümer  III. 
kötet. 

Cirkvena,  adók.  Belovár-Körös  vm.  körösi 
j.-ban,  (1900)  1116  horvát-szerb  lak.,  vasúti  meg- 
állóhely, u.  p.  és  u.  t.  Sveti-Ivan-Éabno. 

Cirkvenica,  adók.  Modrus-Fiimie  vm.  C.-i  já- 
rásában, a  Quarnero  partján,  (1900)  32é8  horvát- 
szerb lak. ;  tengeri  kikötő,  posta-  és  táviróhiva- 
tal,  takarókpénztár.  0.  látogatott  ós  kedvelt  ten- 
geri fürdő,  nagy  fürdöszállodákkal,  nyaralókkal, 
katonai  gyógyintézettel,  a  László  főhercegről  el- 
nevezett gyermekotthonnal. 

Ciro  (ejtsd:  csiró),  helység  Catanzaro  olasz  tar- 
tományban, 5  km. -nyíre  az  loni-tengertől  (1900) 
7C01  lak.  selyemfonással. 

Cirok,  cilköles,  drköles,  tatárköles,  tatárka 
(növ.),  így  nevezik  nálunk  a  seprö-G -ot  (Andro- 
pogon  arundinaceus  var.  vulgáris,  1.  Andropo- 
gon).  Ismertebb  fajai  a  seprő-,  cukor-,  fenyér-  és 
buzogány-C.  A  seprö-G.  szakállát  seprökészítésre 
használják.  Legértékesebb  változata  a  florenci 
seprő-C,  mely  60—110  cm.  hosszúságú,  finom  sza- 
kállt fejleszt.  Termesztése  megegyezik  a  tengerié- 
vel, szept.  elején  érzik,  ilyenkor  a  szakállt  10—15 
cm.csonkkal  levágják  és  száraz  helyre  raktározzák. 
Termése  kat.  holdankint  8 — 12  q  szakáU  és  10 — 
25  q.  mag.  A  cukor-G.-hól  {e\ikoTkölea,Andropogon 
arundinaeus  Scop.var.  saccharatus)  megkisérlet- 
ték  már  a  cukor  előállítását,  de  a  kikristályosodás 
tökéletlensége  miatt  eddig  nem  tudott  tért  fog- 
lalni. A  cukor-C.-ot  nálunk  takarmánynak  termesz- 
tik, cukor-C.-csalamádé  néven.  Kedvező  időjárás 
esetén  2  sarjadzása  van,  de  hamar  el  vénül,  szára 


megfásodik  s  ilyenkor  az  állatok  nem  szeretik 
úgy,  mint  a  tengeri-csalamádét.  Takarmánynak 
sorba  vetendő  12—20  cm.  sortávolra.  Kaszálni 
már  a  címerhányás  előtt  kell,  különben  hamar 
elvéntU  és  sarjadzóképessógót  is  elveszíti.  Takar- 
mányértéke nem  nagyobb,  mint  a  tengeri-csala- 
mádéé.  A  fenyér-  és  buzogány- C.-ot  szintén  ta- 
karmánynak termesztik,  de  nálunk  egyik  sem 
vált  be. 

Cirokszakáll  (növ.),  1.  Girok. 

Őirpan  (ejtsd:  csirpan),  város  Kelet-Ruméliában, 
Stara  Zagóra  kerületben,  vasút  meUett,  (1905) 
11,835  lak.,  élénk  kereskedéssel. 

Cirpi,  ókori  helység  és  katonai  állomás  Alsó- 
Paünoniáb.ui,  a  Duna  mentén  ;  a  mai  Visegrád 
helyén. 

Cirragra,  1.  Lengyelfürt. 

Cirratulidae  (állat),  a  csőben  lakó  söi-telábú 
gyűrűs  férgek  (Annulata,  Ghaetopoda,  Poly- 
chaeta,  TuMcola)  egyik  családja,  melyre  jellemző, 
hogy  fajainak  majdnem  mindegyik  testszelvé- 
nyén hosszú,  fonálalakú  kopoltyúk  (megnyúlt 
cirrusok)  vannak.  30  fajuk  ismeretes.  Az  észak- 
európai tengerparton  elég  gyakori  a  7—8  cm. 
hosszú  Girratidus  cirratus  Mull.  (=  G.  horealis 
Lam.). 

Cirrholit,  a  lazulittal  rokon  ásvány, víztartalmú 
aluminium-mész-foszfát  kőzet : 

Ca3Al(POj3.Al(OH)3 
vaskosan  találják  Svédország  Scania  Westana 
vasbányájában. 

Cirrkosis  (gör.-lat.),  a  szervek  (főleg  miri- 
gyek) zsugorodása  és  sorvadása  a  kötőszövet  meg- 
szaporodása és  elkérgesedése  miatt,  amelyet  idült 
gyuladások  és  mérgezések  okoznak.  Miután  e 
körben  a  parenchyma  sejtjei  is  elpusztulnak,  a 
szerv  működése  is  zavart  szenved.  G.  hepatis,  1. 
Májbetegségek. 

Cirrbus,  1.  Kacskaringó. 

Cirripedia,  a  rákok  (Grustacea)  állatosztá- 
lyának egyik  rendje.  L.  Kacslábú  rákok. 

Cirrns,  különböző  osztályokba  tartozó  állatok 
kacsszerű  testfüggelékeinek  neve.  Pl.  így  hívják 
az  alul  csillangós  ázalékállatkák  (Hypotricha) 
helyváltoztató  szerveit,  melyek  esillangók  össze- 
olvadásából keletkeztek,  továbbá  Így  nevezik  a 
sörtelábú  férgek  (Ghaetopoda)  szájszelvényén 
és  lábcsonkjain  (parapodium)  levő,  tapintásra  való 
függelékeket,  továbbá  az  üstökös  tengeri  csilla- 
gok (Grinoidea,  Gomatulidae)  nyelén  levő  füg- 
gelékeket, melyek  az  aizathoz  erősítik  az  állatot. 
C.-nak  nevezik  a  halak  bajuszszálát  és  a  kacs- 
lábú rákok  (Girripedia)  végtagjait. 

Cirrns,  cirro-cumulus,  cirro-stratus,l.Felhö- 
alakok,  G.  sugarak  a.  m.  poláris  szalag  (1.  o.). 

Cirisiuiu  Scop.  (ttöv.),  1.  Aszat. 

Cirsocele  a.  m.  a  belső  ondóértágulása.l.  Vari- 
cocele. 

Cirsomplialns.  A  véna  portae  területén 
fennálló  pangások  alkalmával  a  hasfal  vivőerei 
kitágulnak,  hogy  a  pangó  vér  lefolyást  nyerhes- 
sen. E  tágult  vénák  néha  a  köldök  körül  erősen 
kiemelkednek  (caput  medusae)  s  ezt  nevezik  C.- 
nak. 

Cirtolit  (cyrtolit,  ásv.),  ittriumot  és  erbiumot 
tartalmazó  mállott  cirkon  (1.  0.).  Rockport  (Mas- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cirtométer 


—     531 


Cista 


sachusetts),  Bedford  (New  York),  Ytterby  (Skandi- 
návia). 

Cirtométer,  1.  Cyrtometer. 

Cirus,  1.  Kyros. 

Cis  (lat.)  a.  m.  imien.  A  rómaiak  a  liegyek  v. 
folyók  nevével  kapcsolatban  egyes  tartományok 
jelzésére  alkalmazták,  pl.  Gallia  cisalpina,  az 
Alpokon  inneni  Gallia.  Erre  a  mintára  keletke- 
zett Ciszlajtánia  is.  L.  még  Trans. 

Cis,  a  H  által  fél  hanggal  felemelt  c  (ol.  do 
(Viesi,  franc,  ut  diese,  ang.  E  sharp). 

Cisa,  1.  Ákcizák. 

Cisa,  La  (ejtsd:  csiza),  1041  m.  magas  hágó  az 
Etruszki  Apenuinekben,  amelyen  út  vezet  Parma- 
ból  Speziába.  (A  vasút  kissé  nyugatabbra  a  Taro- 
völgyben  halad.) 

Cíisalpinus,  az  Alpokon  innen  levő.  L.  Cisz- 
alpin  köztársaság  ós  Transalpinus. 

Cis  dur,  hangnem,  mely  a  következő  fokok- 
ból áll :  cis,  dis,  eis,  fis,  gis,  ais,  his.  Előjegyzése  7  ^. 
Mint  akkord :  cis,  eis,  gis. 

Ciseleur  (franc.)  a.  m.  vésnök. 

Cisio-Janus,  1.  Naptár. 

Cisis,  a  kettős  kereszt  (X)  által  két  félhanggal, 
felemelt  c.  A  temperált  (1.  o.)  rendszerben  azo- 
nos a  d  hanggal. 

Cisiuui  (lat.),  a  rómaiaknál  használt  könnyű 
kétkerekű  kocsi,  hasonló  a  mai  cabriolethez 
(1.  0.). 

Cis  moll,  hangnem,  melynek  előjegyzése  4  :ff. 
Az  E-dur  hangnemmel  párhuzamos.  Fokai :  cis, 
dis,  e,  fis,  gis,  a,  his.  Mint  akkord :  cis,  e,  gis. 

Cissampelos  L.  (i>öv.),  a  Menispermaceae  csa- 
lád génusza,  melynek  70  faja  trópusi  vidékeken 
van  elterjedve  és  pedig  legnagyobb  számmal 
Amerikában  (Mexiko-Argentina),  azután  Afriká- 
ban. Fásodott  szárú,  többnyire  kapaszkodó  növé- 
nyek, levelük  kerekded,  szíves.  Viráguk  kétlakú, 
ii  hlmvh'ág  csomókban,  a  termös  virág  bugában 
áll,  mindkettő  levélhónalji.  Termésük  csonthéjas. 
Legelterjedtebb  faj  az  amerikai  G.  páréira  L., 
melynek  pelosin  tartalmú  gyökere  Braziliában  a 
hamis  radix  pareirae  bravae  (1.  Chondroden- 
dron).  Egyes  fajok  Braziliában  a  kígyómarás 
gyógyításában  szerepelnek. 

Cissey  (ejtsd:  szisszé),  Ei'nest  Louis  Octave  Cour- 
tot  de,  francia  tábornok,  szül.  Parisban  1810  dec. 
23.,  megh.  u.  o.  1882  jún.  15.  Mint  hadnagy  1835 
óta  több  éven  át  Afrikában  szolgált  és  végig  har- 
colta a  krimi  hadjáratot.  1863-ban  hadosztály- 
parancsnokká léptették  elő.  1870-ben  részt  vett  a 
Metz  körüli  csatákban  és  mint  hadifogoly  Német- 
országba került.  1871-ben  része  volt  a  commune 
leveretésében  és  1871  máj.  22.  elsőnek  nyomult  be 
Parisba.  Ekkor  beválasztották  a  nemzetgyűlésbe 
8  kinevezték  hadügyminiszterré.  1873-ban  vissza- 
lépett, mire  Mac  Mahon  elnök  hadtestparancs- 
nokká nevezte  ki,  1874.  pedig  megbízta  egy  új 
kabinet  alakításával,  melyben  az  elnökséget  és  a 
hadügyi  tárcát  C.  magának  tartotta  meg.  1876- 
ban  lemondott  s  ekkor  beválasztották  a  szená- 
tusba. 1880-ban  sajtóperbe  keveredett,  mely  egy 
KauUa  nevű,  idegen  kalandomővel  való  viszonyát 
hozta  napfényre  s  habár  nem  találták  bűnösnek, 
a  kormány  mégis  felmentette  állásától. 


Cissoid,  1.  Cisszoid. 

Cissus  L.  (növ.),  a  Vitaeeae  (Szőllőfélék)  család 
génusza,  melynek  250  faja  főkép  trópusi  vidékek 
lakója,  csak  kevés  közülök  szubtrópusi.  Több- 
nyire kapaszkodó,  kacsokkal  ellátott  füvek ;  rit- 
kábban cserjék  v.  évelő,  kórós  növények,  az  utób- 
biak szára  a  föld  felett  v.  alatt  gyakran  gumó- 
szerüen  megvastagodik.  Virágzatuk  bogas.  Ter- 
mésük 1—4  magvú  bogyó,  egyes  fajoké  ehető.  A 
G.  BaudinianaBTOwss.  bogyójából  Ausztráliában 
a.  kengurubor  nevű  kedvelt  italt  készítik.  A  C. 
discolor  Went.  (indiai-maláji  terület)  és  a  G. 
rotimdifolia  (Forsk.)  Vahl  (Kelet-Afrika)  igen 
szép  lián,  mindkettő,  de  inkább  az  előbbi  üveg- 
házban is  látható,  ennek  ága  sötétpiros,  levele 
szívalakú,  pompásan  bársonyos,  lilával  ós  fehér- 
rel tarkázott.  Nyáron  szobában  is  tartható.  Pom- 
pás lián  a  délamerikai  G.  gongyloides  (Burch.) 
Planch.  is. 

Gis-Sutlej  States  (ejtsd:  szisz  szatiedssztetsz),  neve 
20  fejedelemség  szövetségének  a  Pendsabban,  Ke- 
let-Indiában ;  magában  foglalja  Ambala,  Ludhiana, 
Firuzpur  és  Hiszar  járásokat,  Patiala,  Dsind  és 
Nabha  hűbérállamokat.  A  kommisszárius  szék- 
helye: Ambala.  A  tartomány  egész  területe 
17.050  km*,  500.000  lak. 

Cisszoid  (repkény vonal),  Diokles  által  felta- 
lált harmadrendű  síkgörbe.  Kelet- 
kezése a  következő :  Az  adott  OA 
átmérőjű  kör  tetszőleges  Q  pont- 
ján s  annak  állandó  0  pontján  át 
egyenest  húzunk,  mely  a  körnek 
já-ban  vont  érintőjét  jR-ben  met- 
szi ;  azután  erre  az  egyenesre  fel- 
mérjük az  OP^  QB  vonaldara- 
bot. A  C.  az  így  nyerhető  P  pon- 
tok mértani  helye.  E  görbének 
0-ban  csúcsa  van,  mely  két  OA- 
ra  vonatkozólag  szimmetrikus 
részre  osztja.  Mindkét  rész  0.4 -ból 
nézve  domború  s  a  körnek  A-ban 
vont  érintőjéhez  aszimptotikusan 
közeledik.  A  C.-nak  Diokles-fóle 
keletkezését  illetőleg  v.  ö.  Gantor, 
Geschichte  der  Mathematik,  I. 
306. 1. 

Cista  (lat.,  görög  kisté),  domborított,  erős 
bronzlemezből  készült  hengeralakú  vödör,  az  itá- 
liai korai  vaskor  jellemző  alakja  s  egyszersmind 
a  felsőolaszországi  bronzművesség  egyik  legjelen- 
tékenyebb kiviteli  cikke,  amellyel  a  Kr.  e.  VII— V. 
sz.-ban  csaknem  egész  Közép-Európát  elárasztotta. 
A  C-k  felületét  abroncs  módjára  körülfutó  erősen 
kidomborodó  sávok  tagolják,  a  régibb  példányok- 
ban az  abroncsok  v.  bordák  közt  kimaradó  széles 
sávok  alakok,  v.  díszítmények  rajzával  vannak 
elborítva,  az  ilyen  C.-knak  a  perem  alatt  szilárdan 
megerősített  két  nagy  füle  van,  mint  az  üstöknek ; 
a  későbbieken,  amelyek  fül  helyett  kettős  gúzzsal 
vannak  ellátva,  mint  a  bográcsok,  sűrűbb  a  körül- 
futó bordázás  (1.  az  1.  ábrát).  A  régiebbek  Bolo- 
gnában a  Benacci  sírokban  lépnek  föl  gyakrabban, 
az  újabbak  elterjedési  területe  inkább  Venetia, 
valószínűleg  ezen  a  vidéken  készültek  azok,  az 
előbbiek  pedig  Bologna  környékén.  A  bordás  C.-k 
szolgálhattak  mintilul  a  Kr.  e.  IV— III.  ez.-ból  is- 


Cisszoid. 


Amely  gz6  C  aUtt  nincs  meg,  K  alatt  keresendAI 


M* 


CIsta 


—    532 


CIstudo 


mert  s  valószínűleg  ékszeres  dobozként  használt 
etruszk  C.-knak.  Ezek  is  hengerded  edények,  de 


1,  ábra,  Cista 

csak  ritkán  vannak  füllel  v.  gúzzsal  fölszerelve, 
kerek  födöjük  van,  amelyet  szobrocska,  némely- 


ábra. Ficoroni-cista. 


kor  kis  szoborcsoport  koronáz,  az  edény  teste 
rendszerint  három  oroszlánkörmön  nyugszik,  felü- 
letét domborműves  v.  vésett  jelenetek  díszítik,  így 


az  1738.  Palesztina  mellett  lelt  ú.n.  Ficoroni-C.-taz 
argonauták  mondájából  vett  jelenet  (1.  a  2.  ábrát). 
Etruszk  C.-kból  legjelentékenyebb  gyűjteménye 
van  a  római  Barberini-könyvtámak.A bordás  C-k 
közül  főleg  a  sűrűn  bordázott  újabb  alak  fordul 
elö  Közép-Európában,  jobbára  a  hailstatti  kor  em- 
lékeivel együtt.  Ehhez  az  alakhoz  tartoznak  a  Ma- 
gyarországon SzöUös-Gyálon  (Pest  vm.)  ós  Kur- 
don (Tolna  vm.)  lelt  példányok  is,  az  utóbbi  he- 
lyen 14  darab  volt  egy  óriási  situlában  (1.  o.)  el- 
rejtve a  Kapós  medrében,  ezekből  a  situlával 
együtt  10  darab  mint  gróf  Apponyi  Sándor  aján- 
déka került  a  Nemzeti  Múzeumba.  A  bordás  C- 
kat  Pelső-Olaszországbaii,  az  Adria  É.-i  partvidé- 
kén agyagból  is  gyakran  utánozták,  sőt  hazánk- 
ban is  maradtak  fönn  C- alakú  agyagedények. 
V.  ö.  Marchesetti,  Über  die  Herkunft  dergeripp- 
ten  Bronzecisten  (Corr.  Blatt  d.  Ces.  f.  Anthrop. 
1894);  H.  Willers,  Die  röm.  Bronzeeimer  von 
Hemmor ;  Wosinszky,  Etruszk  bronzedények 
Kurdon  (Arch.  Ert.  1885) ;  H.  Brunn,  I  rilievi 
delle  ume  etrusche. 

Cistaceae,  Bodorrózsafélék{Tiöv.),  a  kétszikűek 
szabadszirmú  családja  a  Parietales  sorozatban. 
160  faja  az  északi  félgömbön  van  elterjedve  és 
pedig  kisebb  részben  Észak-Amerikában,  nagyobb 
részben  a  Földközi-tenger  vidékén  s  itt  különö- 
sen a  Pirenei-félszigeten  jelentékeny  részt  vesz- 
nek az  örökzöld  machiák  alkotásában.  Viráguk 
sugaras,  5  tagú  szirmai  csillagszerűen  szétterül- 
nek. Porzó  számos.  Termésűk  tok,  mely  a  mag- 
lécek között  reped  fel.  Füvek  v.  örökzöld  cserjók, 
rendesen  átellenes  levelekkel.  Viráguk  magános 
V,  virágzatban  áll  s  ekkor  ez  fürtös  v.  bogas. 

Cisterna  (lat.),  1.  Cisz'erna.  —  C.  chyli  v. 
Pecqueti,  1.  Nyirokrendszer, 

Cisterna  dl  Roma,  olasz  falu  Roma  tarto- 
mányban, Rómától  DK.-re,  a  róma-teiTacina-i 
vasút  mentén  (leoo)  3318  lak.  Közelében  vannak 
a  Horatius  által  megénekelt  Trés  tabernae  (római 
csapszék)  romjai. 

Cistemino  (ejtsd:  csiszternino),  város  Bari  olasz 
tartományban,  a  bari— brindisi-i  vasút  mentén, 
(1900)  7290  lakossal. 

Cisticola  Less.  (áUat),  a  bujkáló-félék  (Time- 
liidaej  családjába  tartozó  madárnem,  rövid,  finom, 
gyengén  hajlott  csőrrel.  A  rövid  szárnyakban  a 
negyedik  evezőtoU  a  leghosszabb.  A  fark  rövid ; 
a  csüd  magas ;  az  ujjak  hosszúak.  Ez  ideig  mint- 
egy 32  faja  ismeretes,  melyek  az  etiópiai  ós  orien- 
tális régiók  lakói.  Legismertebb  a  szuharbujó 
(C.  cisticolaT^emm.),  mély  Dél-Európában  honos; 
fészkel  ezenkívül  Észak-Afrikában,  Kis-Ázsiá- 
ban,  Indiábau,  Cejlon-szigeten,  Birmában  a  Ma- 
láji-szigeteken,  Kinábau  és  Japánban.  Rovarok- 
kal és  apró  csigákkal  táplálkozik.  11  cm.  hosszú. 
Fészke  zacskóalakú. 

Cístole,  1.  Citera. 

Cistolíth  (növ.),  1.  Cisztolit. 

Cistophori  (gör.-lat.),  a  pergamumi  királyság 
ezüst  pénzneme,  melyet  Efezusban  (Jonia),  Per- 
gamuszban  (Mysia),  Szardeszben  ós  Tralleszben 
(Lydia),  Apamea  és  Laodioeában  (Prigia)  vertek 
Kr.  e.  a  200-ik  évtől  az  actiumi  ütközetig ;  nagy- 
sága a  tetradrachmáknak  felelt  meg. 

Cistudo  (állat),  1.  Teknősök. 


I 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


CIstus 


—     633     — 


Ciszterciták 


Cistus  Toum.,  bodorrózsa  (növ.),  a  Cistaceae 
család  génusza,  melynek  30  faja  mediterrán  vi- 
déken Portugáliától  a  Keletig  van  elterjedve. 
Cserjék,  szép,  tekintélyes  nagyságú  virágokkal. 
A  C-  creticus  L.  és  a  G.  ladaniferus  L.  és  más 
fajok  levele  és  fiatal  ága  jó  illatú  gyantát  izzad, 
melyet  régebben  ladamim  v.  labdanum  név  alatt 
idegerösl tőnek  használtak,  most  inkább  csak  füs- 
tölnek vele.  Az  előbbi  faj  és  a  C.  salviaefolius  L. 
levele  Görögországban  teapótléknak  használatos. 
A  G.  ladaniferus  Spanyolország  címemövénye. 
Virága  nagy,  szirmai  a  tövükön  sötétvörös  foltot 
viselnek. 

Cistusnedv  (növ.),  1.  Gytinus, 

Ciszalpin  köztársaság.  Ez  a  neve  a  cisz-  és 
transzpadáni  köztársaságból  alakult  olasz  állam- 
nak, melyet  Bonaparte  tábornok  1797  júl.  9-én 
a  francia  köztársaság  mintájára  életbe  hívott. 
Magában  foglalta  Lombardiát  Mantovával,  Ber- 
gamót,  Bresciát  és  Cremonát,  Veronát  és  Rovigót, 
a  modenai  hercegséget,  a  massai  és  carrarai  her- 
cegségeket és  az  Egyházi  államhoz  tartozó  Bo- 
lognát és  Perrarát,  végre  a  Romagnát.  Ugyanezen 
óv  okt.  22.  óta  Napóleon  még  a  svájci  Veltlint 
(Bormióval  és  Chiavennával)  is  a  C.-hoz  csatolta, 
melynek  nagysága  kitett  összesen  43,000  Q 
km.-t,  31/2  millió  lakossal.  Milano  volt  a  fő- 
vái'osa,  melyben  a  Bonaparte  által  kinevezett 
direktórium  öt  tagja  és  a  törvényhozó  testület,  to- 
vábbá a  80  főből  álló  tanács  és  egy  160  tagú  nagy 
tanács  székelt.  A  C.  minden  tekintetben  szoros 
viszonyban  állott  Franciaországgal,  melynek 
hadai  a  köztársaságot  megszállva  tartották. 
1799-ben  a  szövetséges  oroszok  és  osztrákok  meg- 
döntötték ugyan  a  köztársaságot,  melyet  azonban 
Bonaparte  1800.  a  marengói  győzelme  után  megint 
helyreállított.  Ez  alkalommal  a  köztársaság  új 
alkotmányt  nyert,  50  tagból  álló  tanáccsal  (Con- 
sulta)  és  egy  9  főből  álló  végrehajtó  hatósággal 
(Govemo).  1802  jan.  2.  az  Olasz  köztársaság 
címet  kapta  s  Bonapartét  választotta  meg  első 
elnökéül.  De  már  1805  márc.  17.  megszűnt  létezni ; 
e  napon  ugyanis  I.  Napóleon  császár  a  neki  fel- 
ajánlott oüsz  királyság  koronáját  elfogadta.  Ez 
az  új  ország  azután  1814-ig  állott  fenn. 

Ciszkaukázia,  1.  Kaukázia. 

Ciszlajtánia,  Ausztriának,  vagyis  a  birodalmi 
tanácsban  képviselt  országok  és  tartományoknak 
főként  osztrák  írókttól  használt  megjelölése. 

Ciszpadán,  Róma  felől  tekintve  a  Pó  (Padus) 
folyón  inneni  terület,  ellentétben  a  transzpadán, 
&  Pón  túli  résszel. 

Ciszpadán  köztársaság,  olasz  állam,  melyet 
Bonaparte  tábornok  1796.  a  transzpadáni  köztár- 
sasággal együtt  alapított.  Modena,  Reggio,  Fer- 
rara  és  Bolognából  állott  s  alkotmánya  megegye- 
zett a  francia  köztársaság  alkotmányával.  De 
1797.  Bonaparte  mind  a  négy  alkotó  részt  kíván- 
ságuk szerint  a  ciszalpin  köztársasághoz  csa- 
tolta. 

Ciszrhenán  köztársaság,  a  Rajna  (Rhenus) 
innenső  partján  fekvő  köztársaság.  A  francia  for- 
radalomban (1797)  a  győztes  franciák  a  Rajna 
balpartján  Köln,  Bonn  és  Aachen  városokból,  fran- 
cia védnökség  alatt  álló  köztársaságot  akartak 
alapítani,  melynek  a  fentebbi  nevet  adták.  A  köz- 


társaság szervezése  azonban  elmaradt,  mivelhogy 
Ausztria  a  campoformiói  békekötésben  a  Rajna 
balpartjának  Franciaországba  való  bekebelezé- 
sében megnyugodott. 

Ciszta,  1.  Gista  és  Gysta. 

Cisztalgia,  húgyhólyagfájdalom,  1.  Húgyhő- 
lyaghurut. 

Cisztektázia,  húgyhólyagkitágulás,  1.  Gystek- 
tasia. 

Ciszterciták.  Szerzetes  rend,Szt.  Benedek  rend- 
jének egyik  ága.  Szt.  Róbert  molesmei  apát  1098 
márc.  21.  20  rendtársával  Giteauxban  (innét  e 
név)  Dijon  vidékén  telepedett  le,  abból  a  célból, 
hogy  Szent  Benedek 
rendjét  eredeti  fe- 
gyelmére és  szellemé- 
re visszavezesse.  Szt. 
Róbert  egy  év  múlva 
felsőbb  rendeletre 
visszatért  Molesmebe. 
Utóda,  Szent  Alberik 
megvetette  az  önálló 
fejlődés  alapjait  egy 
ideiglenes  szabályzat- 
tal (Institut.monacho- 

rum  Cisterciensium    Zirczi  egyes,  cisztercit,  rend  1185. 

de  Molismo  venien- 

tium),  a  ruházat  színének  megváltoztatásával  (fe- 
hér öltöny,  barna,  később  fekete  skapuláréval)  ós 
II.  Pasehal  pápától  (1100  ápr.  18.)  nyert  védelmi  le- 
véllel. A  teljes  szervezést  az  új  rend  a  következő 
apát,  Szt.  István  (Harding  István,  angol)  alatt 
nyerte  az  ú.  u.  Garta 

Garitatis  szabály- 
zattal, 11 19ben.  Az  új 
rend  csakhamar  föl- 
virágzott, leginkább 
azáltal,  hogy  Szent 
Bernát  30  társával  a 
rendbe  lépett.  Nemso- 
kára 4  újabb  apátság 
keletkezett  Citeaux- 
ból :  La  Ferté  (1113), 
Pontigny  (1114), 

Clairvaux  (1115), 
melynek  Szt.  Bernát  lett  apátja,  és  Morimond 
(1115),  és  ezekből  az  apátstigokból,  mint  Citeaux 
főhajtásaiból  eredtek  a  többiek,  oly  rohamosan, 
hogy  Szt.  Bernát  élete  végén  (1153)  már  343  kolos- 
tor volt  elterjedve  az  egész  világon ;  a  XIV.  sz.-ban 
pedig  az  összes  férfi-  és  női  cisztercita  kolostorok 
száma  körülbelül  1800-ra  emelkedett.  A  század 
vége  felé  hanyatlás  áll  be,  külön  kongregációk 
alakulnak  a  C. rendjéből,  amelyek  az  eredeti  sza- 
bályzatot kevésbbó  v.  szigorúan  tartják  meg.  A 
szigorúakhoz  tartoznak  a  trappisták  (1.  o.). 

A  C.  a  művelődés  legkülönbözőbb  ágaiban  sze- 
reztek maguknak  éi'demeket.  Legfőbb  érdemük 
és  a  kultúrára  legkihatóbb  működésük  a  gazda- 
sági téren  van ;  érdemeket  szereztek  azonkívül 
mint  hithirdetők  (Keleti  Poroszország  germanizá- 
lása),  mmt  tanítók  (Paris-,  Metz-,TouIouse-,Würz- 
burg-,  Oxfordban  stb.  voltak  híres  bölcseleti  és 
teológiai  intézeteik),  mint  zenészek  s  még  inkább 
mint  építészek,  e  téren  a  gót  ízlésnek  következe- 
tes, szakavatott  müvelése  által. 


Szt.-gotthárdi  clszterc.  rend  1183. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Ciszterna 


—    534    — 


Citato  loco 


Magyarországban  az  első  C.  kolostor  1142-ben 
épült :  CtMí/or  (a  mai  Czikó,Tolna  vármegyében), 
és  III.  Béla,  valamint  utódjai,  különösen  Imre  ki- 
rály buzgólkodtak  a  C.  rendnek  elterjesztésén  ha- 
zánkban ;  az  előbbi  alapította  Pilis,  Pásztó,  Szt.- 
Gotthárd,  az  utóbbi  Zircz,mai  napig  fennálló  egye- 
sített apátságokat.  —  A  női  cisztercita  szerzete- 
seket valószínűleg  szintén  Szt.  István  apát  alapí- 
totta, ki  1125.  Tart-ban,  Díjon  mellett,  a  Szt.  Be- 
nedek-rendi Jully  kolostorból  telepített  le  szerze- 
tesnőket és  az  új  telepítvényt  Cisteauxból  vett 
szabályzattal  látta  el.  (A  foiTásokat  összegyíijtve 
1.  Dr.  Leop.  Janauschek  Der  Cist.  Orden.  Brünn 
1884.  —  Magyarországra  nézve  Békefl  Eemig, 
A  cisztercirend  története  Magyarországban,  Buda- 
pest 1896). 

Ciszterna  (lat.),  víztartó.  Mesterségesen  ké- 
szített, a  sziklába  vájt  vagy  falazott,  de  mindkét 
esetben  belül  szorgosan  bevakolt  tartó  az  esővíz 
fölfogására,  hogy  vízszegény  vidékeken  vagy  he- 
gyek tetejére  helyezett  épületekben  (várak)  az 
iható  vizet  szolgáltassa.  A  C.-kba  vezetett  eső- 
vizet először  átlyuggatott  kő-  vagy  famedencében 
fogják  föl ;  a  szennyet  itt  hátrahagyva,  csöveken 
át  homokkal,  kaviccsal  telt  tartókba  vezetik, 
melyeken  keresztül  lassan  szivárog  át  a  tulajdon- 
képeni  C.-kba.  A  C-k  többnyire  boltozottak  és 
ha  nagyobbak,  a  boltozatot  oszlopsorok  vagy  kö- 
zépfalak tartják.  A  C-k  fenekén  és  boltváll-ma- 
gasságában  gyakran  egy-egy  elvezető  csatorna 
van  elhelyezve;  az  első  azért,  hogy  a  C-t  néha 
egészen  ki  lehessen  tisztogatni,  a  2.  azért,  hogy 
az  esetleges  fölösleges  vizet  elvezesse.  A  ren- 
desen magaslatokon  épült  középkori  várak  és 
zárdák  C.-i  sokszor  igen  elmés,  átgondolt  szer- 
kezetűek voltak.  Vízeresztő  talajokban  pl.  a 
Karszton  vízvezetékek  (1.  o.)  céljaira  is  C-ban 
gyűjtik  a  vizet.  Újabb  időben  tűzoltó  célokra 
is  építenek  C-kats  pedig  vagy  fából  a  föld  felett, 
vagy  pedig  vlzállóan  falazva  a  földbe  sülyesztve, 
sőt  néha  be  is  boltozva.  Hogy  céljának  megfelel- 
jen, legalább  3— 10  köbm.  vizet  kell  tartalmaznia 
8  gyakrabban  kell  tisztítani.  A  tűzoltóságoknál 
vászon  C-t  is  alkalmaznak,  mely  csuklós  vas- 
rudak körül  varrt  vászonból  készül,  a  csuklós 
izületekben  laposra  összecsapható  és  a  tűz  helyén 
rövid  pillanatok  alatt  újra  felállítható. 

Ciszternahajó  (ném.  Zisternenschiff  vagy 
Wassertender),  oly  hajó,  mely  tartányokban 
nagyobb  mennyiségű  édesvizet  szállít  s  evvel  a 
többi  hajókat  ellátja.  Modern  hajókon  nem  csak 
ivásra  kell  édesvíz,  hanem  a  kazánüzemre  is. 
Modern  hajók  ugyan  képesek  pároltató  készü- 
lékeik segélyével  az  édesvizet  maguk  is  előállí- 
tani, azonban  ez  fűtöanyagfogyasztással  jár,  te- 
hát drága,  miért  is  kikötőben  C.-ból  v.  vízzel  telt 
nagyobb  dereglyékből  (ném.  Wasserpeniche)  lát- 
ják el  magukat  vízzel. 

Cisztin,  1.  Cystin. 

Cisztitisz,  1.  Húqyhőlyaghurut. 

Cisztodinia,  1.  Öystodynia. 

Cisztokéle  (gör.)i  1.  Ifíigyhólyagsérv. 

Cisztolit  (növ.),  a  csalán-  és  eperfafélék  felbő- 
rónek  egyes  nagyobb  sejtjeiben  található,  szőllö- 
ftirthöz  hasonló  testek,  melyek  a  sejtfalnak  az 
üreg  felé  való  lokális  vastagodásából  keletkez- 


nek. Kezdetben  csak  a  nyél  nyúlik  a  sejt  belse- 
jébe, majd  a  nyél  szabad  vége  szőllőfürthöz  lesz 
hasonlóvá.  Sósavval  érintkezve  erős  pezsgés  mel- 


A  Ficus  elastica  levelének  keresztmetszete  300-szor 

nagyítva.  «,  li  a  többrétegű  epidermis  ;  c  cisztolit ; 

eh  szívacsparenchyma. 

lett  feloldódik,  jeléül  annak,  hogy  nagy  mennyi- 
ségű szénsavas  mész  van  benne.  Ezenkívül  főleg 
cellulózából,  pektinanyagokból  és  kalluszból  áll. 
Különösen  szépek  a  JYcws-félék  C-jei. 

Cisztolitiázis,  1.  Hügykö. 

Cisztoplégia  (gör.),  1.  Húgyhólyagbénulás. 

Cisztoszkóp,  hólyagtükör  (1.  o.).  —  Öisztosz- 
kópia,  hólyagtükrözés  (1.  o.). 

Cisztoszpazmus,  1.  Cystospasmus. 

Cisztotómia,  1.  Gystotomia. 

Citadella,  fellegvár.  A  várban  v.  nagy  város- 
ban létező,  önállóan,  tehát  a  vár  v.  város  elvesz- 
tése után  is  sikerrel  megvédhető  erőd,  amely  ka- 
tonailag az  ellenség  hatalmába  került  vár  hely- 
őrségének menedékhelyül  szolgál ;  a  C  egyszer- 
smind városok  polgárságának  forradalmi  felke- 
lését is  megnehezítette.  A  C-t  közönségesen  a 
vár  V.  város  felett  uralgó  magaslatra  építették  s 
a  háztömböktől  rendszerint  széles  sík  —  az  espla- 
nade  —  választotta  el.  A  C  újabbkori  erődítések- 
nél már  ritkábban  használatos. 

Citadellás  haj  ó,  l.  Vértes  hajó. 

Citadine  (franc,  ejtsd:  szitadín),  régibb  e^- 
fogatú  omnibusz  Parisban. 

Citál  (lat.),  idéz,  beidéz.  L.  Idézés. 

Citara,  1.  Citera. 

Citatio  (lat.),  1.  Idézés. 

Citato  loco  (röv.  c  l.,  lat.)  a.  m.  az  idézett 
helyen  (könyvben). 


Amely  bió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendőt 


Citátum 


—     535     — 


Citrát-módszer 


Citátum  (lat.),  idézet  (1.  o.). 

Citatns  (lat.)  a.  m.  a  megidézett. 

Cité  (franc.)  a.  m.  ó-város,  belváros,  vagyis  a 
város  legrégibb  része,  mely  körül  a  későbbi  ré- 
szei — -  a  külső  városrészek  —  sorakoznak.  Paris- 
ban pl.  C.  a  középen  fekvő  nagyobbik  Szajna-szi- 
get, melyen  a  Notre  Dame  templom,  az  igazság- 
ügyi palota,  a  kórház  épült.  London  legrégibb 
része  a  City. 

Citeaux  (ejtsd:  szitó),  S.-Nicolas-les-C.  község- 
hez tartozó  falu,  Cőte-d'Or  francia  département- 
ban  Dijontól  22  km.  D.-re,  (i9oi)  305  lak.  A  XI.  sz. 
itt  alapított  apátságtól  (Cistercium)  nyerték  ne- 
vöket  a  ciszterciták.  Jelenleg  100-nál  több  ifjú- 
kori fegyencet  foglalkoztatnak  itt  mezőgazdasági 
munkával.  Nagy  templomában  a  burgundi  herce- 
gek síremlékei  vannak.  V.  ö.  Michel,  La  Colonie 
de  C.  (Paris  1874). 

Citera,  (Gitara,  Githara,  Cistole,Zither),  50— 
70  cm.  hosszú,  25—36  cm.  széles,  5  cm.  magas, 
fekvő,  lapos  testű,  húros  hangszer,  31—43  húr- 
ral, melyek  a  hangszekrény  fölé  vannak  feszítve ; 
az  első  5  az  úgynevezett  prímfogó  húr :  a',  d', 
g',  g,  c,  az  első  három  sírna,  a  két  utóbbi  fonott ; 
a  többi  húr  a  közép-  és  alhangok  játszására  vál- 
tozatosan quartra  és  quintre  van  hangolva.  A 
dallamot  vivő  prímhúrokat  a  jobb  kéz  hüvelyk- 
ujjával, pengető  gyűrű  segítségével  pengetik,  a 
többi  húron  a  három  középujjal  játszanak;  a  bal 
kéznek  pedig  a  fogó  lapon  kell  működnie.  Ez  a 
bécsi  hangolású  C.  —  Egy  másik  hangolású  43 
húros  C.  a  müncheni  a',  a'  d'  g'  c  a  dallamra  ; 
egy  harmadik  szívalakú  C.  a  vonós  C,  4  érc- 
húrja  a'  a  d,  g  dallamra ;  25  mellékhúrja  van, 
a  4  magasabban  kifeszített  húrt  vonóval  szólal- 
tatják meg.  Vannak  több  alakú  és  hangolású 
C-k :  Prím,  Alt,  Elégia,  Bass.  A  C.-szerű  hang- 
szernek eredete  visszanyúl  az  ősi  korba. 

Citerior  (lat.),  oly  országok  mellékneve,  me- 
lyek vonatkoztatással  Rómára  valamely  hegyen 
vagy  folyón  innen  feküsznek,  pl.  Gallia  C,  Hi- 
spánia C. 

Cithara,  1.  Citera. 

Citbarexylnm,  hegedűfa  (böv.),  a  Verbena- 
ceae  (Vasfüfélék)  család  génusza,  melynek  20 
faja  Braziliától  és  Bolíviától  Mexikóig  van  elter- 
jedve. Fák  V.  cserjék,  levelük  átellenes,  csészé- 
jük, pártájuk  csöves,  virágzatuk  fürt.  Termésük 
csonthéjas,  húsa  leves,  csonthéja  kemény.  Több 
faj  fája,  mint  a  C.  cinereum  L.,  G.  qvadrangu- 
lare  Jacq.,  G.  caudutum  L.-é,  rendkívül  kemény, 
kitűnő  építő-,  valamint  hegedűnek  alkalmas  fa. 
A  neve  i^asfa  és  bois  cotelet- 

Cftigradae  (állat),  1.  Pókok. 

Citium,  város,  1.  Kition. 

Citkely,  1.  Cikk. 

Citlaltepetl,  vulkán,  1.  Orizaba. 

Őitluk,  adók.  Lika- Korba va  vm.  gospici  j.-ban, 
(1900)  608  horvát-szerb  lakossal,  u.  p.  és  u.  t. 
Gospic. 

Citoblaszta  (cytoblast),  1.  Növényi  sejt. 

Citochromia  (lat.-görög),gyor8  színes  nyomás, 
így  nevezi  a  müncheni  Albert  E.  egyik  (1901) 
találmányát.  Ennek  segítségével  négyszínű  nyo- 
matok egyetlen  nyomással  lesznek  előállítva.  L. 
Színes  nyomás. 


CítOjCitissime  (lat.),  gyorsan,  leggyorsabban 
t.  i.  el  kell  intézni ;  hajdan  dívott,  de  a  szokásból 
kiment  fölirás  leveleken. 

Citodák,  az  állat-  és  növénytanban  a  magvat- 
lan  sejtek  neve.  Ilyenek  a  Sclüzophyták  sejtjei, 
melybon  a  plazma  még  nem  különült  el  sejt- 
magra és  citoplazmára. 

Citodiagnosztika  (cytodiagnostica),  beíeg- 
ségfölismerő  eljárás,  melynél  a  szervezet  termé- 
szetes vagy  beteges  váladékaiban  és  izzadmá- 
nyaiban  lebegő  sejtek  minőségéből  és  mennyisé- 
géből következtetünk  a  baj  természetére. 

Citoplazma,  a  sejt  élő  állományának  neve, 
ellentétben  a  sejtmag  protoplazmájával,  melyet 
karyoplasma  névvel  jelölnek.  —  Növénytani  ér- 
telemben C.  az  a  protoplazma,  melybe  a  sejt 
többi  része  (mag,  liomatoforák)  mintegy  alap- 
anyagba van  beágyazva.  A  C.  lehet  teljesen 
egynemű,  ekkor  hialoplazma,  vagy  szemcsés,  ék- 
kor polioplazma  a  neve ;  a  szemcsók  a  mikroszó- 
mák.  A  C.-nak  az  a  vékony  rétege,  mely  a  sejt- 
fallal érintkezik  s  mindig  szemcsék  nélküli,  a 
plazmoderma.  Újabban  ultramikroszkóp  segíteé- 
gével  sikerült  kimutatni,  hogy  a  C.  részecskéi 
állandó  mozgásban  vannak,  ami  némely  növény- 
ben közönséges  mikroszkóppal  is  láthatd.  A  moz- 
gás vagy  a  falmentóben  állandóan  egy  irányban 
történik :  ez  a  rotáció,  ilyenkor  az  összes  C.  a  fal 
mellett  van  ós  a  sejt  közepét  egy  nagy  vakuola 
tölti  ki,  vagy  pedig  a  sejt  belsejében  különböző 
irányban  haladó  plazma- áramok  vannak :  ez  a 
cirkuláció.  A  rotáció  a  vízinövényekben  (Kara  ri- 
zoidái,  Vallisnoria  levele),  a  cirkuláció  a  száraz- 
földi növényekben  található  (Tradescantia  porzó- 
szálain levő  szőrök). 

Citotipia,  1.  Szedögépek. 

Citoyen  (franc, ejtsd:  szitoajaS)  a.m.  polgár,  ci- 
toyenne  a.  m.  polgárnő.  A  francia  nemzetgyűlés 
1792.az  arisztokratikus  monsieur  és  madame-féle 
megszólításokat  eltörölte  és  elrendelte,  hogy  ezen- 
túl mindenkit  C-nek  kelljen  szólítani.  A  mos- 
tani francia  alkotmány  szerint  a  C  cím  minden  21 
éves,  francia  állampolgárt  megillet. 

Citraconsav,  1.  Gitrakonsav. 

Citra  conseqnentiam  (lat.)  a.  m.  következ- 
mény nélkül. 

Citraga  a.  m.  csitraga  (l,  o.). 

CH3CCO.ÖH 
Citrakonsav,metilmalein8av    jj  qqq  qjj 

Két  bázisú  telítetlen  organikus  sav.  Előállítására 
100"-on  szárított  citromsavat  lehető  gyors  desz- 
tillációnak  vetünk  alá  és  a  kapott  világos  barna 
színű  folyadék  ismételt  desztillációja  útján  nyert 
C-anhidrid  víz  hatására  C-vá  változik.  91«-on 
olvadó,  vízben  könnyen  oldódó  kristályok. 

Citral,  geranicd,  CioHuO  vagy 

(CH), :  C  :  CH.CHj.CH,.C(CH3) :  CH.CHO 
fontos,  tehtetlen  aldehid,  A  C  a  geránium-olaj- 
ból elkülöníthető  alkohol,  a  geraniol  aldehidje, 
amelyből  oxidáció  útján  elő  is  állítható.  Számos 
illó  olaj,így  a  citrom-  és  a  narancsolaj  stb.  alkotó- 
része. Kellemes  szagú  folyadék,  226"-on  forr. 
Káliumkarbonát-oldattal  forralva,  víz  felvétele 
közben,  metilheptenonra  és  acetaldehidre  bomlik. 

Citrát-módszer,  1.  Citromsav. 


Amely  uó  C  ftlatt  uinca  meg,  K  alatt  keresendő  I 


Citrátok 


536     — 


Citromsav 


Citrátok,  citromsavas  sók,  pl.  kalciumcitrát, 
1.  Citromsav. 

Citrin  (ásv.),  a  kvarc  egy  válfaja,  mely  nevét 
citromsárga  színétől  nyerte.  Mint  harmadrendű 
drágakő  igen  keresett.  A  tiszta  C.  ritka ;  lelőhe- 
lye Arran  sziget(Skóeia).Nagy  mennyiségben  Bra- 
ziliából importálják,  ahol  mesterségesen  ame- 
tisztből nyerik  égetés  által.  Minthogy  színe  na- 
gyon hasonlít  a  topázéhoz,  a  topáz  utánzására  s 
hamisítására  használják.  A  kevésbbé  szép  C. 
hazánkban  Selmeczbányáról  és  az  Erdélyi  Érc- 
hegységből  ismeretes.  Kereskedésben  novei  szín- 
változásai szerint :  aranytopáz,  indiai  topáz,  cseh 
topáz,  spanyol  topáz,  hamis  topáz  stb. 

Citrinát,  az  éretlen  citrom  héjának  olvasztott 
cukorba  való  mártása  és  szárítása  által  nyerhető, 
részint  csemege  gyanánt,  részint  a  süteményekbe 
keverve  vagy  díszéül  használják. 

Citrofén  (paraphenetidincitrat),  hideg  vízben 
nehezen  oldódó,  citromsav-ízű  kristályos  por.  Láz- 
csökkentő, fájdalomcsillapító.  0"5— 1"0  grammos 
adagokban. 

Citrom  (növ.).  így  nevezik  a  Citriis  gónusz 
több  fajtájának  a  gyümölcsét  (termését).  Ezen  el- 
nevezést azonban  gyakran  összezavarják.  Amit 
nálunk  rendesen  C.-nak  neveznek,  ez  a  Citriis  li- 
monum,  olaszul  limone  (savanyú  C.-nak  is  neve- 
zik). Ez  5 — 7  cm.  hosszú,  tojásdad,  fent  zöldes 
bibirccsel  ellátott  gyümölcs,  vékony  világos  sárga- 
színű héjjal,  melyben  sok  olajmirigy  van.  Ennek 
a  gyümölcsnek  bő  nedvét  használják  általánosan 
a  háztartásban  és  orvosságul,  leggyakrabban 
vízzel  és  cukorral  keverve,  limonádé  (olaszul : 
limonata)  néven  üdítő  italnak.  Héjából  készítik  a 
G.-olajat.  A  valódi,  tulaj  donképeni  Ca  G-  medica 
(médiai)  gyümölcse,  melyet  a  «cedrat»  (olaszul : 
cedrado)  névvel  is  jelölnek ;  ennek  igen  vastag, 
bibircses  héja  és  kevesebb  savanykás  nedve  van. 
A  G.  medica  macrocarpa  az  előbbinek  egy  vál- 
tozata, ez  adja  a  tulajdonképeni  Citronát-C.-t, 
mely  1—2  és  több  kg.  súlyt  ér  el  és  kevés  nedv- 
vel, de  igen  vastag  héjjal  bír,  melyet  darabokra 
vágva  és  cukorral  elkészítve  «citronát»  néven 
fűszerül  és  csemegének  használnak  s  ezt  a  G. 
medica-\)öl  is  készítik.  A  két  utóbbi  fajtól  szin- 
tén nyernek  C.-olajat,  melyet  cedro-  v.  cedrat- 
olajnak  neveznek.  A  G.  limetta  az  édes  C,  a 
limett ;  ennek  nedve  gyengén  édes,  ízetlen  vagy 
keserű  ;  az  alakja  gömbölyded  és  valószínűleg  a 
limone  ós  a  narancs  kereszteződéséből  keletkezett 
(hybrid)  fajta.  Héjából  készül  a  limet-olaj.  A  G. 
bergamia,  a  bergamott-C.  héjából  készül  a  ber- 
gamott-olaj.  L.  még  Gitrus. 

Citromfa  (növ ),  mint  anyag  a  Gitrus  medica 
fája,  mely  szép  sárga  színe  és  selymes-fodros 
szerkezete  miatt,  mint  fumir-fa,  bútorokhoz  al- 
kamaztatik.  A  kereskedelemben  különben  más 
sárga  fát  is  neveznek  C.-nak ;  így  a  régiek  híres 
drága  C.-ja  a  keleti  életfa  (Thuja  orientális) 
fája.  Egy  másik  fajta  C.  az  Antillákon  termő 
Erithalis  fruticosa  (Rubiaeeae)  fája.  C.-t  mint 
növényt  1.  Gitrus. 

Citromfű  (növ.),  az  egész  Indiában  mívelt  And- 
ropogon  eristatus  pázsitféle  (Gramineae),  mely- 
ből desztilláció  útján  a  lemonfű-olaj  készül ;  ezt 
a  hinduk  kivált  a  kolera  ellen  használják.  Ez  olaj 


főalkotó  része  a  citrát,  melyet  gyárilag  is  elő- 
állítanak. 

Citromgyümölcs  (növ.),  1.  Gitrus  és  Gitrom. 

Citromkúra.  Köszvény,  húgykő  ós  elhízás  el- 
len ajánlott  gyógyító  módszer,  melynek  lényege 
sok  —  naponkint  12—15  —  citrom  nedvének  fo- 
gyasztása. Nem  sokat  ér,  sőt  túlhajtva  káros  is 
lehet. 

Citromlé  (növ.),  a  citrom  nedve,  melyet  kisaj- 
tolása  után  leülepedni  hagynak  és  palackokban, 
vagy  hordókban  forgalomba  hozzák.  Rendesen 
6—7  százalék  citromsavat  tartalmaz,  melyet  be- 
lőle elő  is  állítanak.  A  C.-vet  lázas  bajoknál  és 
emésztési  zavaroknál,  továbbá  tengeri  betegség- 
ben, a  skorbut  ellen  és  mérgezésekkor  alkalmazza. 
Leggyakrabban  azonban  a  limonádé  készítésére 
használják.  Kivált  Szicíliából,  Észak-Afrikából 
ós  a  görög  szigetekről  hozzák  forgalomba. 

Citromlepke  (Gotiepteryx  rhamni  L.).  Tarto- 
zik a  nappali  lepkék  Pierirfoe-családjának  Gonep- 
teryx  Leach.  (Rhodocera  B.)  nemébe.  A  meglehe- 
tősen nagy  pillangó  (szélessége  55—58  mm.)  felső 
szárnyainak  elülső  szegélye  erősen  hajlott,  ki- 
hegyesedett csúcsa  lefelé  görbült ;  az  alsó  szár- 
nyak szegélye  a  középen  a  belső  zúg  felé  élesen 
kiálló  éklje  megy  át.  A  hímpille  szárnyai  citrom- 
sárgák, a  nőstényéi  zöldesfehérek ;  mindkét  nem 
szárnyainak  közepén  egy-egy  apró  narancssárga 
folt  van,  mely  az  alsó  szárnyakon  nagyobb,  mint 
a  felsőkön.  A  rövid,  fokozatosan  vastagodó  csá- 
pok és  tapogatók  vörösesek.  A  C.  hazánkban,  fő- 
leg egyes  hegyi  vidékeken  igen  gyakori.  Közis- 
mert, mert  egyike  ama  lepkéknek,  amelyek  a 
mindenkor  várva-várt  tavasz  idején  legelőször 
jelennek  meg.  Évente  két  nemzedéke  van,  ame- 
lyek közül  az  őszi,  anélkül,  hogy  párosodnék,  mint 
pille  telel  át  védettebb  helyeken.  A  párosodás 
csak  tavasszal  történik.  Karcsú  hernyója  kékes- 
zöld, fehér  oldalsávval,  hossza  46—48  mm. ; 
június— júliusban  társasán  található  a  varjutö- 
visbengén  (Rhamnus  catharbiea  L.),  a  barkócán 
(Rh.  fraugula  L.),  továbbá  a  naspolyán  és  Pinus- 
féléken.  Szögletes  bábja  zöld,  két  világossárga  ol- 
dalsávval. 

Citromolaj,  a  friss  citrom  héjából  préselt, 
halványsárga,  hígan  folyó,  jellemző  citromszagú, 
kesernyés,  0858- 0-861  fajsúlyú,  175o-nál  forró 
illó  olaj.  Nyersen  zavaros,  de  meleg  vízzel  rázva 
megtisztul.  Könnyen  romlik,  begyantásodik.  A  jó 
olaj  öt  rész  QOVo-os  borszeszben  tisztán  oldódik. 
Mintegy  90%  limonen-\)ö]  áll  (C,oHig),  amelyben 
a  szagát  tulajdonkép  megadó  élenytartalmú  stea- 
roptenje:  a  citral  (CioHjgO)  7— lO^/o,  oldva  van. 
Főleg  Olasz-  és  Dél-Franciaország  termeli  és 
gyártja ;  a  cukorka,  parfüm-  és  likörgyártásban 
kiterjedten  használják.  Terpentinolajból  hamis 
C.-at  tudnak  gyártani. 

Citromsármány  (Emberiza  citrinella  L.,  áiiat), 
1.  Sármány. 

Citromsav,  oocitrikarballilsav,  CeHgOy  vagy 
C00H.CH2.C(0H).C00H.CHg.C00H,  hárombá- 
zisú karbonsav.  A  C.  szabad  állapotban,  vagy  ká- 
lium-, illetőleg  kalciumsó  alakjában,  kevés  borkö- 
sav  és  almasav  mellett  számos  savanyú  gyü- 
mölcs alkotórésze ;  szabad  C.-at  tartalmaz  a  ri- 
bizke,  egres,  vörösberkenye,   cseresznye,  málna. 


Amely  sző  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


CItronát 


—     637 


Citrus 


szamóca,  szeder,  tamarinda  stb.,  különösen  a 
citrom  fajtái  bővelkednek  benne  (a  citromlé  6— 
77o  C.-at  tartalmaz);  sói  számos  növény  levelé- 
ben, kérgében  ós  gyökerében  találhatók.  A  C.-at 
a  félig  érett  citrom  levéből  állítják  elő.  Szintézis 
útján  dichloracetonból  CHjCl.CO.CHjCl  készítik. 
Cii koroldatban  penészgombák (citromycetes  pfeffe- 
rianus  és  c.  glaber)  hatására  keletkezik.  Egy  mo- 
lekula vízzel  kristályosodva  színtelen  és  szagta- 
lan, átlátszó  rombos  prizmák  ;  száraz  levegőn 
mállik.  lOQo-on  megolvad,  1.30"-on  víztűi  mentessé 
válik,  majd  153"  on  újból  megolvad.  Magasabb 
hőmérséken  (1750-on)  aconitsavra,  utóbb  anhi- 
droitokon-  és  citrakotisavra  bomlik,  végül  ma- 
radék nélkül,  anélkül,  hogy  égetett  cukorszagot 
árasztana,  elég.  Vízben  igen  bőségesen  oldódik  ; 
oldatai  is  kellemes  savanyú  ízű  és  savanyú  kém- 
lőhatású.  Szesz  is  bőségesen,  éter  alig  oldja. 
Tömény  kénsav  színtelenül  oldja,  melegítéskor 
azonban  az  oldat  megbarnul.  Meleg  salétromsav 
ecetsav  és  sóskasav  keletkezése  közben  oldja. 
Vizes  oldata  könnyen  penészedik,  ecetsavas  erje- 
désnek indul.  A  C.  vizes  oldata  meszes  vízzel 
meglúgosítva  átlátszó  marad,  mert  a  keletkező 
kalciumeitrát  hideg  vízben  oldódik,  a  folyadék 
forralásakor  azonban  a  kalciumeitrát  fehér  csa- 
padók (CgH5  0j)aCa8,4H30  alakjában  kiválik.  A  C. 
mint  hárombázisú  sav  szabályos  és  kétféle  sa- 
vanyú sókat,  citrátokat  alkot,  pl.  trikáliumcitrát, 
dikáliimihidrocitrát  és  káliumdihidrocitrát.  Az 
alkálifémek  citrátjai  vízben  bőségesen  oldódnak 
és  más  citrátokkal  kettős  sókat  alkotnak.  Külö- 
nösen az  ammoniumcitrát  a  kalcium  és  a  vas- 
foszfátot könnyen  oldja,  miért  is  a  kémikus  a 
szuperfoszfátok  és  a  Thomas-salak  foszfáttar- 
talmának meghatározására  használja  (citrát- 
módszer) .  A  magneziumcitrátiG^  Hj  0,  )3Mg3 , 1  íHj  0 
színtelen  kristályos  por,  víz  bőségesen  oldja.  Ez 
oldat  nem  kellemetlen  ízű  és  mégis  a  keserfísóhoz 
hasonló  hatású  hashajtó  szer ;  a  hashajtó  limo- 
nádé hatóanyaga.  A  ferricitrát  (CeH5  0,)Pe,3Hi,0 
vörösbarna,  amorf  lemezkék,  vízben  oldható  vas- 
készítmény ;  kettős  sóit,  így  a  ferriammonium- 
citrátot  és  a  ferripirofoszfátammoniumcitrátot 
is  gyógyszerül  használják.  Gyógyszer  a  ferro- 
citrát  ós  kinin  vegyülete,  a  chininum  ferrocit- 
ricum  is,  továbbá  a  nehezen  oldható  fehér  ezüst- 
cürát  (CgH50,)Ag3.  amelyet  itrol  néven  por,  v. 
oldat  alakjában  mint  nem  maró  antiszeptikumot 
alkalmaznak.  A  C.-at  gyógyszer,  üdítő  és  hűsítő 
italok  (limonádék)  készítésére  és  iparilag  a  kar- 
tonnyomásnál használják. 

Citronát,  1.  Adám-alma  és  Citrom. 

Citronátfa  (Citrus  medica  macrocarpa,  növ.), 
1.  Citrom. 

Citronella-olaj  (növ.).  A  Kelet-Indiában  ós  a 
tropikus  Afrikában  otthonos  Andropogon  nárdus 
(Andropogon  citriodorus,  pázsitfélék)  nevű  nö- 
vény gyöktörzsóből  készült  éterikus  olaj.  A  C. 
sárga,  sárgabama  folyadék,  kellemes,  tartós 
szaval,  mely  ageranioltól  ered  s  azért  minőségét 
a  geraniol  tartalma  szerint  ítélik  meg.  A  C.  a 
parfümériának  egyik  legfontosabb  cikke,  melyet 
kivált  a  fehér,  vagy  világossárga  átlátszó  szap- 
panok készítésénél  alkalmaznak  s  a  tiszta  ge- 
raniol előállítására  használnak.  Magában  Cey- 


lonban évenként  több  mint  egy  fél  millió  kg.-t 
desztillálnak  belőle,  melyből  '/g  rész  Németor- 
szágba megy.  L.  még  Andropogon. 

Citrnllns  Neck  (növ.,  Colocynthis  Toum.), 
a  tökfélék  góuusza  4  fajjal.  Egyéves  v.  évelő 
füvek,  egyszerű  v.  ágas  kacskaringóval,  mélyen 
3-  V.  5-karélyú  levelekkel,  melyeknek  metszetei 
újra  karélyosak  v.  bemetéltek.  Viráguk  egylakú, 
nagy,  sárga,  termésük  gömbölyded  v.  hosszúkás, 
többmagú.  A  C.  colocyiűhis  (L.)  Schrad.  (sártök) 
szárított  és  meghámozott  gyümölcse  6— 8— lOcm. 
átmévőjüs  fructuscolocynthidis  néven  offlcinális. 
A  legerősebb  hashajtók  közé  tartozik.  Az  orvosi 
használatra  szánt  gyümölcsök  a  külső  sárga  bu- 
roktól lehámozvák,  sárgásfehérek,  taplószerüek, 
könnyűek,  rendkívül  keserűek  és  szagtalanok. 
Hathatós  része  egy  colocynthin  nevű  kristályos 
glikozida.  Állítólag  epehajtó  hatása  is  van,  nagy 
dózisban  azonban  véres  gyomor-bólhurut  által 
halálos  is  lehet.  Elterjedése  Afrika,  a  mediter- 
rán vidék,  Kelet-India  ós  Ceylon.  A  többi  3  faj 
Dél-Afrikában  honos.  Ezek  közül  a  C-  vidgaris 
Schrad.  termése  a  görög  dinnye  (1.  Dinnye). 

Citrum,  a  régi  rómaiaknál  némely  tűlevelű 
fának  illanó  olaja  révén  illatos  fa,  mint  pl.  a  ced- 
rusf a,  a  Callitris  quadrivalvis  fája,  melyet  flnora 
bútorra,  templomajtóra  stb.  földolgoztak.  A  ró- 
maiak az  Atlashegységben  talált  vén  fák  gyökér- 
tuskójából  készült  fodros  rajzú,  nagy  átmérőjű 
lapjokból  fényezett  asztallapokat  (Monopodia)  ké- 
szítettek, amelyeket  rendkívüli  magas  áron  vá- 
sároltak. 

Citrus  L.,  citromfa  (növ),  a  Rutaceae-család 
génusza  5  fajjal  és  számos  fajváltozattal.  Fák 
V.  cserjék,  levelük  váltakozó,  rendesen  hármas, 
bőrnemű,  örökzöld,  levélnyelük  néha  szárnyas. 
Viráguk  meglehetős  nagy,  fehér  v.  vöröses,  igen 
jó  illatú,  virágzatuk  levélhónalji,  sátorozó  fürt. 
Termésük  gömbölyű  v.  csúcsosan  végződő  bogyó ; 
ennek  külseje  vastagabb,  rendesen  olajtartalmú 
héj,  belseje  szivacsos  állományú,  lédús,  hártyás- 
falú  cikkekre  bontható  szét,  melyeket  a  bogyó 
közepén  egy  tömöttebb  állományú  oszlop  (pulpa) 
tart  össze.  Az  ilyen  bogyó  neve  citrom  vagy  va- 
rancsgyümölcs  v.  közösen  agrumi  (1.  o.). 

A  Ö.  trifoliata  L.  kopasz,  tövises,  japán  cserje. 
Dél-  és  Közép-Európában  télálló.  A  C.  australis 
Planch.  és  a  C.  austrcdasica  F.  v.  MüU.  Ausz- 
tráliában honos.  A  G  nobilis  Lour.  (valódi  man- 
darin) kokhinkinai  v.  kínai  cserje  v.  kis  fa.  Ter- 
mése kissé  lapítottan  gömbölyű,  héja  fényes 
sötét  narancsszínű,  belseje  9— 10  cikkű,  kellemes 
édes  ízű,  pulpája  vörös.  Dél-Európában  és  a 
Szunda-szigeteken  ültetik. 

A  G.  aurantium  L.  (G.  vulgáris  Risso)  fa,  rit- 
kán cserje,  hajtása  világoszöld,  virága  fehér, 
termése  gömbölyded  vagy  ritkábban  tojásdad  és 
csúcsos,  rendesen  narancs  színí^.  Alfaja  a  sub- 
spec.  amara  L.  (C.  Bigaradia  Duh.  bigaradia, 
arancio,  melangolo  forte)  Kinától  Ázsia  meleg, 
D.-i  vidékein  át  Dél-Európáig  található.  Bogyója 
kérge  keserű,  húsa  savanyú.  Aromatikus,  keserű 
levele  offlcinális  (fólia  aurantii).  Fiatal  hajtá- 
saiból és  éretlen  gyümölcséből  az  esseiice  de  petit 
grain  olajat  nyerik.  Apró,gömbölyü,  zöldesfekete, 
éretlen  gyümölcse  fűszeres  illatú,  keserű  ízű  s 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Citrus 


538    — 


Cittanova 


tinkturák,  elixirek,  likörök  előállítására  haszná- 
latos. A  szárított  gyümölcs  hója  (cortex  aurán- 
tiorum),  különösen  a  malagai,  ofüeinális,  a  friss 
héjból  a  bigaradia-olajat  nyerik  (1.  Narancs- 
olai),  a  virágokból  pedig  különösen  Dél -Francia- 
országban nagy  mennyiségben  a  neroli-  v.  nafa- 
olajat  (l.  Narancsvirágolaj).  A  C.  bergamia(Ri8so 
et  Poiteau)  Wight  et  Am.  alfaj  gyümölcse  körte- 
alakú,  sima  héjú,  halványsárga.  Húsa  savanyú. 
Dél-Európában  és  Nyugat-Indiában  kultiválják. 
(L.  még  Citrom.)  A  C.  sinemis  Gall.  alfaj  gyü- 
mölcse a  valódi  narancs  (1.  o.  is).  6—12  m.  ma- 
gas fa,  hajtása  világoszöld,  levele  kissé  aromás, 
virága  nagy  fehér,  termése  rendesen  gömbölyű, 
ritkán  körtealakú  v.  csúcsos,  húsa  édes  és  sa- 
vanykás, héja  szorosan  záródik  a  húshoz.  Egész 
Dél-Európában,  Észak-Afrikában,  Keleten,  a  Fok- 
földön és  Dél-Amerikában  kultiválják.  Egy  vál- 
tozata, a  var.  decumana  jL.)  Bonavia  (pompel- 
moes  hou.)  gyümölcse  az  Adámalma  (1.  o.).  Hazája 
valószinöleg  a  maláji  szigetvilág,  ahonnan  az 
angolok  terjesztették  el  Indiában. 

A  G.  medica  L.  (citrom),  cserje  v.  kis  fa,  haj- 
tása többnyire  vöröses,  virága  rendesen  vöröses, 
gyümölcse  gömbölyded  tojásdad  v.  hosszúkás,  a 
tetején  rendesen  csúcsos.  Bizonyára  Kelet-Indiá- 
ban honos,  ahonnan  Médiába  is  Perzsiába  került. 
Itt  ismerkedtek  meg  vele  körülbelül  300.  Kr.  e. 
a  görögök.  4  alfaja  közül,  a  tulaj donképeni  köz- 
ismert citrom  a  C.  limonum  (Risso)  Hook.  f .  (C.  li- 
monum  Risso)  alfaj  gyümölcse  (1.  Citrom).  En- 
nek egyik  változata  a  var.  limetta  (Risso)  Engl. 
Kelet-Indiában  (1.  Citrom) ;  egy  másik,  igen  dús 
termésű,  a  var.  Bignetta  Risso  (Bignette).  Bizar- 
rium  (bizarria  narancs)  oly  C. -gyümölcs,  mely 
felemás  alkotású;  két  hosszanti  fele  2  különböző 
változatnak  fiziológia  és  morfológiai  sajátságait 
viseli  magán,  ami  bizonyosan  kereszteződés  kö- 
vetkezménye. 

A  C-t  csak  az  első  római  császárok  idejében 
ültették  Olasz-  és  Görögországban.  Már  Athe- 
naeus  említi  az  itt-ott  most  is  divatos  szokást, 
hogy  a  halottkisérők  kezükben  citromot  tartanak. 
Ma  a  C-t  a  déleurópai  szubtropilais  vidékeken, 
leginkább  Portugáliában,  Spanyol-  és  Olaszor- 
szágban nagyban  mezőgazdaságilag  termesz- 
tik. A  vadfajták  magcsemetéit  és  a  dugványok- 
ról nevelt  csemetéket  a  nemes  fajtákkal  beoltják 
és  átforgatott  öntözhető  teriiletekre  ültetik,  ahol 
azok  többnyire  5— 7  m.  távolságra  állanak  egy- 
mástól. A  virágzás  főideje  a  tavasz,  második  ideje 
az  ősz.  A  gyümölcsérés  és  leszedés  ősztől  egész 
tavasz  utoljáig  tart,  amely  időben  az  északibb 
országokba  is  tömegesen  szállítják  el.  A  legésza- 
kibb citromkertek  (giardini)  Európában  szabad- 
ban a  Garda-tónál  vannak. 

Hazánkban  a  narancs-  és  a  citromfákat  edé- 
nyekbe ültetve  nagyobb  növényházakban  (oran- 
geriák,  télikertek  stb.)  elég  nagy  fákká  is  meg- 
nevelik és  nyáron  át  a  szabadban  napos  helyre 
álUtják  ki,  télire  azonban  újból  beviszik,  mert  a 
mi  teleinket  egyáltalában  nem  birjakia  szabad- 
ban. Növényházi  tenyésztés  közben  trágyalével 
való  öntözés  és  pár  évenként  való  átültetés  a  leg- 
főbb teendők  ;  gyümölcsét  ily  módon  ugyan  meg- 
érleli, de  a  narancsé  nem  lesz  elég  édes.  A  na-  i 


rancs  virágát  a  mirtuszéhoz  hasonlóan,  meny- 
asszonyi virágdíszül  nagy  mennyiségben  alkal- 
mazzák, amire  azt  szép  fehér  színe  és  kellemes, 
erős  illata  igen  alkalmassá  teszi.  Egyébként  pe- 
dig a  narancs  gyümölcséből  finom  cukrozott  be- 
főtteket és  jamet,  héjából  pedig  kandirozott  cse- 
megét is  készítenek.  A  narancsvirágolaj  egyike 
a  legkellemesebb  illanó  olajoknak,  melyet  az  il- 
latszerek és  a  pezsgőborok  készítéséhez  is  hasz- 
nálnak ;  de  a  narancs-  ós  a  citromhéjból  is  becses 
illanó  olajokat  készítenek. 

A  citrom  egyik  vad  faja :  a  Citrus  trifoliata, 
kérteinkben  a  telet  takarás  nélkül  is  elég  jól  ki- 
bírja ;  erős  tövisű,  szép  zöld  lombozatú  bokra 
eléggé  illatos  fehér  virágocskáival  és  csinos  apró 
gömbölyű  terméseivel  díszítő  hatású,  enyhe  he- 
lyen pedig  jó  sövénynövényül  is  használható ; 
ennek  termése  élvezhetetlen. 

Irodalom.  Gallesio,  Traité  du  C,  Paris  1811  ;  Risso,  Essai 
sur  l'histoire  naturelle  des  orangers,  Paris  1813  ;  Risso  és 
Poiteau,  Histoire  naturelle  et  culture  des  orangers,  Paris 
1818—19  ;  új  kiad.  Du  Brenil-töl  1872 ;  Pénzig,  Studi  bota- 
nici  sugli  agrumi,  Roma  1887  ;  Bonavia,  The  cultivated 
oranges  and  lemons  etc.  of  India  and  Ceylon,  London 
1890,  2  köt. 

Citta  (pica,  malacia),  a  viselős  állapot  első 
hónapjában,  néha  azonban  az  egész  terhesség 
végéig  tartó  bizonyos  ideges  állapot,  mely  abban 
nyilvánul,  hogy  a  terhes  nő  undorodik  bizonyos 
ételektől,  vagy  szokatlan  ételek  után  vágyódik, 
sőt  ehetetlen  dolgok  iránt  (homok,  mészpogácsa, 
kréta,  fagyűrücske  stb.).  Ez  ideges  állapot  ellen 
semminemű  kezelés  sem  kell,  a  terhesség  idejének 
előhaladtával  v.  megszűntével  magától  elmúlik. 

Cittá  (ol.,  ejtsd:  csittá)  a.  m.  város;  gyakori  a 
városok  neveinek  összetételeiben. 

Cittadella  (ejtsd:  csitt—),  az  ugyanily  nevű  járás 
falakkal  körülvett  székhelye  Padova  olasz  tar- 
tományban, a  treviso— vicenzai  és  padova— bassa- 
nói  vasút  mellett  (i9oi)  9685  lak.,  szép  templom- 
mal, botanikus  kerttel,  gyapjú-  és  gyapotiparral. 

Cittá,  della  Pieve,  város  Perugia  olasz  tarto- 
mányban, a  Chiana  balpartja  közelében,  püspöki 
székhely,  (i9oo)  8381  lak.,  szép  székesegyházzal, 
gimnáziummal  és  technikai  iskolával.  Perugino 
(l.  0.)  szülővárosa. 

Cittá,  di  Bene,  1.  Bene  vagienna. 

Cittá,  di  Castello,  város  Perugia  olasz  tarto- 
mányban, a  Tevére  (Tiber)  balpartján,  püspöki 
székhely,  (i9oo)  26,885  lak.,  ásványvízforrással, 
selyemfonással,  SZŐ11Ö-,  bor-  és  olajtermeléssel.  A 
város  gazdag  szép  épületekben ;  a  legjelentéke- 
nyebb a  Bramante  által  épített  székesegyház,  ér- 
dekes festményekkel ;  a  Palazzo  Mancini,  Signo- 
reili Krisztus  születése  c.  képével.  A  római  kor- 
ban Tifernum  Tiberinum  volt  a  neve. 

Cittaducale  (ejtsd:  csittadukáie),  járási  székhely 
Aquila  olasz  tartományban,  a  Velino  partján,  (i9oo) 
M60  lak.,  szép  székesegyházzal;  ásványvízfor- 
rással (Bagni  di  Paterno). 

Cittá,  Leonina,  Róma  (1.  o.)  egyik  városrésze. 

Cittk  Notabile,  város,  1.  CittaVecchia. 

Cittanova  (ejtsd:  ciittanóva),  város  Reggio  di 
Calabria  olasz  tartományban  (looo)  11,782  lak.  C 
az  1783-iki  földrengés  által  elpusztult  Casalnuovo 
romjain  épült  fel  s  1852  óta  viseli  a  C  nevet ; 
déligyümölcs-  és  olajfatermesztéssel. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cittá  Sant'  Angelo 


539 


Civilis 


Cittá.  Sant' Angelo  (ejtsd:  csittó  szánt  andzsélo),  vá- 
ros Teramo  olasz  tartományban,  5  km.-re  az  Ad- 
riai-tengertől, (1900)  7429  lak.  élénk  gabona-,  bor- 
és  olajkereskedelemmel,  határában  ősrégi  római 
sófőzö  romjaival. 

Cittá  Vecchia  (ejtsd:  csittá  vekkia),  járási  és  püs- 
pöki székhely  és  erőd  Málta  szigetén,  16  km.- 
nyire  La  Valettától,  ahová  vasút  visz,  (1900)  8261 
lakossal.  Nagy  és  szép  székesegyháza  alatt  van 
egy  kis  barlang,  amelyben  a  legenda  szerint  Szt. 
Pál  apostol  hajótörése  után  3  hónapig  tartózko- 
dott. A  templom  körül  sok  kripta  van  a  sziklába 
vésve.  C-t  a  szaraeénok  Medinának,  az  arrago- 
nok  Notahilenák  hívták. 

Cittavecchia  (szlávul :  Stari  Grad),  város  Le- 
sma  (1.  0.)  ÉNy.-i  partján,  (i9oo)  4584  lak.,  élénk 
halászattal.  A  régi  Stari  Grad  a  narentaiak  hí- 
res kalózfészko  volt. 

Citvorgyökér  (növ.),  1.  Curcuma. 

Citvormag,  helyesebben  citrom-virág  (növ.,  se- 
men  contra,  semen  cinae  v.  flores  cinae  levantice), 
1.  Artemisia. 

Citvorolaj,  1.  Curcuma. 

City  (ang.,  ejtsd:  sziti,  franc,  cité),  általában 
város,  Angolországban  azoknak  a  városoknak 
jelzése,  amelyek  püspöki  székhelyek  vagy  azok 
voltak ;  általánosan  London  legrégibb  részét,  a 
belvárost  hívják  C-nek,  valamint  Paris  legrégibb 
városrészét  is  eité-nek  hívják.  Észak-Amerikában 
minden  városi  joggal  felruházott  községet,  mely- 
nek mayorja  és  tanácsa  van,  C-nek  hívnak. 

City-Iiine,  l.  Gőzhajózás. 

Ciudail  (spany.,  ejtsd:  sziudad,  portug.  Cidad), 
Spanyolországban  és  gyarmataiban  elsőrendű  vá- 
ros, melynek  —  ellentétben  a  villa-val  —  saját 
törvénykezése  van ;  azért  több  spanyol  városnév 
kezdete. 

Cindad  Bolivár  (azelőtt  Angostura),  Bolivár 
venezuelai  államnak  1764.  alapított  fővárosa  és 
püspöki  székhely,  az  Orinoco  egyik  778  m.  széles 
szorosa  (Angostura)  mellett,  380  km.-nyire  a  tor- 
kolatától, (i89i)  11.686  lak.,  1819  febr.  15.  Vene- 
zuelából és  Új -Granadából  itt  alakította  meg  Co- 
lumbiát Bolivár,  akiről  azután  a  várost  is  elne- 
vezték. 

Cindad  de  Garcia  és  C.  de  Guzman,  1.  Garda 
és  Guzman. 

Ciudad  de  la  Asuncion,  az  Asuncion  szigetek  fő- 
városa Venezuela  Miranda  államában  (i9oo)  mint- 
egy 3000  lak.,  hajókormányosképző  iskolával. 

Ciudad  de  las  Casas  Mexikóban,  1.  San  Gristo- 
hal  de  lo.'s  Llanos. 

Cindadela,  város  a  baleári  szigetcsoportba  tar- 
tozó Menorca  spanyol  szigeten,  püspöki  szókhely, 
(1900)  8645  lak.,  szép  székesegyházzal,  régi  paloták 
és  erődítmények  romjaival,  cseppkőbarlanggal. 

Ciudad  Morelos,  1.  Cuautla. 

Ciudad  Reál,  1.  Spanyolország  egyik  legna- 
gyobb tartománya  Toledo,  Cuenca,  Albacete, 
Jaen,  Cordoba  és  Badajoz  közt,  19,735  km*  terü- 
lettel és  (1910)  368,492  lak.  (1  km^-re  18).  É.-on  a 
Toledói-hegyek,  D.-en  a  Sierra  Moréna  ágai  nyúl- 
nak bele.  Területe  hegyes-völgyes  s  a  Gvadiana, 
Giguela,  Banuelos  és  Azuel  folyóvizek  öntözte 
területek  igen  termékenyek.  A  Valdapenas  kör- 
nyékén kitünö  bor  terem.  Ásványokban,  kéneső- 


ben, ezüstben,  ólom-,  réz-,  vasércekben,  szénben, 
salétromban  stb.  rendkívül  gazdag.  A  háziállatok, 
különösen  juhok  ós  szarvasmarhák  jó  minősé- 
gűek. Ipar  ós  művelődés  el  van  hanyagolva.  — 
2.  C.,  az  ugyanily  nevű  tartomány  fővárosa,  ter- 
mékeny, de  száraz  fensíkon,  püspöki  székhely, 
(1900)  15,327  lak.,  durva  posztó-,  olaj-,  keztyüké- 
szítésseí  és  malomipan'al,  szép  székesegyházzal. 
A  város  egyébként  nagyon  rendezetlen. 

Ciudad  Rodrigo,  1.  Rodrigo. 

Ciudad  Victoria,  város  Mexikóban,  1.  Victoria. 

Ciudad  Vieja  (ejtsd  :  vieha),  1.  Guatemala. 

Ciullo  d'AlcaiUO  (ejtsd:  csullodalkamo),  egy  Rose 
fresca  kezdetű  XIIL  sz.-beli  délolaszországi  vagy 
szicilia  párbeszédnek  (contrasto-i\&k)  állítólagos 
szerzője.  Hogy  azonban  valóban  ő-e  a  szerzője  a 
contrasto-ndk,  az  nagyon  kétséges.  V.  ö.  Biblio- 
teca  eritica  della  lett.  ital,  18.  köt.  (Firenze  1897). 

Civetta,  Dél-Tirolban  az  agordói  dolomitok  3220 
m.  magas  csúcsa  aVal  Agordo  ésVal  di  Zoldo  közt. 

Civetta,  németalföldi  festő,  1.  Bles. 

Civiale  (ejtsd:  szívjál),  Jean,  francia  sebész,  szül. 
Salilhesban  (Cantal  département)  1792.,  megh. 
1867.  Ö  alkalmazta  először  a  húgykőmorzsolást 
(1.  0.).  Müvei  majdnem  kivétel  nélkül  mind  a 
közúzás-operációval  foglalkoznál^.  Nevezetesebb 
munkái :  Nouvelles  considérations  sur  la  rétention 
d'urine,  Sur  la  lithotritie  (Paris  1827);  Parallelé 
des  divers  moyens  de  traiter  les  calculeux  (u.  0. 
1836);  La  lithotritie  et  la  taille  (u.  0.  1870). 

Civica  corona  (lat.)  a.  m.  polgári  korona. 

Cividale  del  Friuli  (ejtsd:  csividaie),  járási  szék- 
hely Udine  olasz  tartományban,  a  Natisona  part- 
ján, amelyen  egy  XV.  sz.-beli  híd  vezet  át,  (i9oi) 
9045  lak.  vászon-  és  gyapotszövéssel,  papírgyár- 
tással, élénk  kereskedéssel;  régiségtárral.  Ro- 
mán-gót ízlésben  épült  egyházában  régi  freskók 
és  érdekes  keresztelőmedence  látható. 

Civil,  civilis  (lat.)  a.  m.  polgár,  polgári.  Össze- 
tételekben használatos. 

Civile  bellam  (lat.)  a.  m.  polgárháború. 

Civile  jus,  polgári  jog,  1.  Jm5. 

Civile  spatiuiu  (lat.),  a  14,  illetve  15  napi 
polgári  határidő. 

Civiletatam,  az  állami  költségvetésnek  az  a 
része,  mely,  szemben  a  katonai  célokra  szolgáló 
előirányzattal,  tisztán  a  béke  feladatainak  meg- 
valósítására van  meghatározva.  Külön  polgári 
és  külön  katonai  költségvetése  van  jelenleg  Ba- 
jorországnak. 

Civilis  (lat.),  ami  Róma  polgárait  s  egyálta- 
lában a  polgárokat  illeti,  polgári ;  innen  G.  an- 
nus,  polgári  esztendő ;  G.  mors,  polgári  halál. 

Civilis,  Július  (mások  szerint  Glaudius),  ba- 
tavus  eredetű  ember,  ki  Kr.  u.  69.  lázadást  szí- 
tott a  rómaiaknak  gallus  segédcsapataiban,  me- 
lyek Veleda  jósnő  izgatásai  következtében  Gal- 
liát független  területnek  akarták  nyilvánítani. 
C.  már  Veterában  (Xanten)  ostrom  alá  fogta  a 
rómaiakat,  de  nem  tudta  elfoglalni  a  várost ;  Vi- 
tellius  halála  után  a  Vespasianus-párti  gallusok 
Petilius  Cerialishoz,  a  császár  rokonához  állottak 
és  így  a  lázadás  megszűnt.  Cerialis  átkelt  a  bata- 
vusok  szigetére  és  C-t  elűzte,  ki  később  (70)  szer- 
ződést kötött  a  rómaiakkal  ós  kikerülte  az  erő- 
szakos halált. 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clvllis  actlo 


—    540     — 


Civltavecchla 


Civilis  actio,  1.  Adio. 

Civilis  obligatio,  olyan  kötelem,  mely  ke- 
resettel érvényesíthető.  Van  olyan  kötelem  is, 
melyet  nem  lehet  keresettel  érvényesíteni,  ez  a 
természeti  kötelem,  naturális  obligatio,  pl.  ha  a 
kereset  már  elévült,  a  kötelem  már  csak  naturá- 
lis obUgatio. 

Civilista  (lat.),  polgári  hivatalnok,  különösen 
ellentétben  a  katonai  hivatalnokkal ;  aztán  min- 
den polgári  személy ;  továbbá  a  civiljog  tanítója 
és  ismerője. 

Civilltas  (lat.)  a.  m.  udvariasság,  tisztesség. 

Civilizáció  (lat.),  az  emberi  társadalom  azon 
állapota,  melyben  a  barbár  állapotokon  felül  emel- 
kedve, rendezett  polgári  társaságban  egyesül  s  ez 
által  alkalmassá  lesz  a  nagyobb  műveltségre. 

Civílkamiuer,  a  német  tvszéknek  (Land- 
gericht)  polgári  ügyeket  elintéző  osztálya. 

Civillista,  az  államköltségTetésnek  az  a  része, 
mely  monarchikus  államokban  az  államfő  és  az 
uralkodó  család  szükségleteké  van  meghatá- 
rozva. Az  államfő  a  C.  fölött  korlátlanul  rendel- 
kezik és  hovafordításáról  számot  adni  senkinek 
sem  tartozik.  A  C.  részint  a  jövőben  változás 
alá  nem  eshető  összegben,  részint  a  fejedelem 
élettartamára(Angolország,Spanyolország,Szász- 
ország),  részint  évenkint  vagy  bizonyos  idősza- 
konkint  (Ausztria-Magyarország)  állapíttatik  meg 
és  sem  adó,  sem  végrehajtás  alá  nem  vonható. 
A  C.  vagy  állami  bevételekből  készpénzben  fizet- 
tetik (ez  az  ú.  n.  angol  rendszer),  vagy  ezenkívül 
még  bizonyos  meghatározott  államjavak  jöve- 
delmére is  van  alapítva  (német  rendszer).  Az  ural- 
kodó család  nagykorú  tagjai  apanázsban  része- 
sülnek, mely  vagy  már  a  C-ben  foglaltatik  és 
összegét  az  államfő  határozza  meg  (Poroszor- 
szág), V.  elkülönítve  esetről-esetre  állapítják  meg 
az  egyes  családtagok  vagy  ágak  részére.  A  C. 
angol  eredetű  elnevezés.  A  király  és  az  állam- 
háztartás (Civil  Government)  szükségletéről  ké- 
szített költségvetést  nevezték  C.-nak.  Hosszabb 
fejlődés  után  Viktória  királynő  alatt  1837.  az 
udvartartás  költségei  teljesen  elválasztattak  a 
többi  áUami  kiadásoktól  és  külön  fix  összegben 
állapíttattak  meg.  Ezt  a  részt  nevezték  C.-nak, 
mely  elnevezés  azután  a  többi  monarchikus  álla- 
mok államjogába  is  átment. 

A  C.  összege  kitesz  az  illető  állam  pénznemében : 

Magyarországban  11  "3  millió  korona. 

Ansztriában  11 '8  millió  K. 

Poroszországban  17'7  millió  márka. 

A  Németbirodaloniban  a  császár  részére  a  birodalmi  be- 
Tételekböl  3  millió  M. 

Bajorországban  4'3  millió  M.  és  apanázs    1'173  millió  M. 

Szászországban  3'ö  millió  M.    és  apanázs    0°52  millió  M. 

Württembergben  202  millió  M.  és  apanázs  0"07  millió  M. 

Badenben  1-9  millió  M. 

Hessenben  apanázzsal  együtt  1'2  millió  M. 

Olaszországban  16'05  millió  L. 

Oroszországban  16"36  millió  rubel. 

Angolországban  0-47  millió  £  és  apanázs  0"106  millió  £. 

Spanyolorsüágban  apaaázzsal  együtt  8'45  millió  Ps. 

Hollandiában  apanázzsal  együtt  1*10  millió  frt. 

Dániában  1-20  millió  K. 

Norvégiában  0-48  millió  K. 

Svédországban  1'42  millió  K. 

Görögországban  132  millió  K 

Japánban  3  millió  yen. 

A  francia  köztársasági  elnök  600,000  fr.  fizetést  és 
600,000  fr.  reprezentacionális  és  utazási  átalányt,  az  ame- 
rikai Egyesült-Államok  elnöke  pedig  100,000  dollár  fize- 
tést kap. 


CiTlltá  cattolica,Zya  (ejtsd:  la  csivlltákattollka), 
Rómában  kéthetenkint  megjelenő  katolikus  lap. 
Alapíttatott  1850.  Nápolyban,  később  Rómában, 
1870.  Firenzében  és  ismét  Rómában  adják  ki. 
Nem  ismeri  el  az  olasz  királyságot,  a  pápa  világi 
uralma  visszaállításáért  harcol. 

Civis  (lat.)  a.  m.  polgár ;  G.  academicus,  aka- 
démiai polgár ;  C.  honorarius,  díszpolgár.  A  deb- 
reczeni  diákok  C.  nevet  adták  az  ottani  polgárok- 
nak. A  név  közkeletűvé  vált. 

Civismas  (lat.)  a.  m.  polgári  erények,  polgári 
érzület. 

Civis  romanus  (lat.),  római  polgár ;  jelenti 
a  polgárjogot  nem  nyert  idegenekkel,  vagyis  ró- 
mai felfogás  szerint  barbárokkal  szemben  a  ró- 
mai polgár  sérthetetlenségét,  idegen  törvényke- 
zés alól  való  mentességét. 

Civita(ol.,  ejtsd:  csivitá),  «város»,  földrajzi  ne- 
vekkel kapcsolatosan  használtatik. 

Civitá,  Castellana (ejtsd:  csivitá kasztén ána),  város 
Roma  olasz  tartományban,  a  Treia  fölött  és  a  Rio 
Seeco  jobbpartján,  60  m.  magas  meredek  tufa- 
sziklán, püspöki  székhely,  (i9oi)  5265  lak.,  ásvány- 
vízforrással, katedrálissal  (1210)  és  citadellával. 
Közelében  a  régi  etruszk  Faleri  (1.  o.)  maradvá- 
nyaival. 1798  dec.  4.  a  franciák  győzelmet  arat- 
tak a  nápolyiak  felett. 

Civitali  (ejtsd :  csivitáii,  Civitale),  Maíteo,  olasz 
szobrász,  szül.  Luccában  1435.,  megh.  15ül.  Való- 
színűleg Firenzében  tanult  és  a  XV.  sz.-beli  firen- 
zei építész-szobrászok  finom  művészetét  ő  hono- 
sította meg  szülővárosában,  melynek  ő  a  kora- 
beli legkiválóbb  szobrásza.  A  luccai  székesegy- 
házban vannak  legjelesebb  művei:  PietroaNoceto 
síremléke  (1472j ;  Domenico  Bertini  síremléke,  az 
elhunyt  szép  mellszobrával ;  Szt.  Regulus  oltára 
(1484);  két  imádkozó  angyal  szobra  a  székes- 
egyház szentségkápolnájában.  A  genovai  szé- 
kesegyház Szt.  János  kápolnája  számára  ia 
készített  szobrokat  és  domborműveket.  V.  ö. 
Yriarte,  Matteo  C,  sa  vie  et  son  oeuvre  (Paris 
1885). 

Civitanova-Marche  (ejtsd:  cslvitanova-marke),  vá- 

ros  Macerata  olasz  tartományban,  3  kra.-nyireaz 
Adriától,  (1901)  11,095  lak.,  olaj-,  fa-  és  agyagárú- 
kereskedelemmel. Hozzátartozó  kikötője  Portó  dl 
C.  a  Chienti  torkolatánál,  (i9oi)  kb.  3700  lak.,  part- 
menti  hajózással  és  hajóépltéssel. 

Civitas  (lat.),  1.  a  római  jogban  a  polgár  (civis) 
jogainak  összessége,  ellentétben  a  szabad  kül- 
földi velCperegrinus),  elvesztése  a  Capitis  deminutio 
média,  2.  város  polgárságának  összessége ;  3.  innen 
maga  a  város  is. 

Civitavecchia  (ejtsd:  csivitavekkia),  kereskedelmi 
és  hadi  kikötő,  a  Tirreni-tenger  partján,  C.  járás 
székhelye  Roma  olasz  tartományban,  (i9oi)  17,589 
lak.,  hajógyárakkal  és  hadi  szertárral,  élénk  ke- 
reskedelemmel, rendes  hajó  járatokkal :  Genova, 
Livorno,  Nápoly  és  Cagliari  felé.  A  kikötő  87 
ha.-nyi  terjedelmű ;  két  hosszú  mólóját  (170  és 
250  m.)  még  Trajauus  építette,  a  kikötő  mély- 
sége 6  m.  Az  egyik  mólón  áll  a  világítótorony,  a 
másikon  a  citadella  (épült  Michelangelo  tervei 
szerint).  Püspöki  székhely.  Középiskoláin  kívül 
van  szemináriuma,  szép  temploma,  színháza  és 
I  vízvezetéke.  Látogatott  tengeri  fürdő,  kénes  for- 


Amely  sió  C  alatt  niacs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Civitella 


-     541     — 


Cladonla 


rásokkal  (az  Aquae  Taurinae  romjaival).  C.  az 
egyházi  állam  főlcikötője  volt;  legrégibb  idők- 
ben Centiimeellae  volt  a  neve,  majd  Portus 
Trajani,  a  kikötő  építőjének  tiszteletére.  828-ban 
a  szaracénok  lerombolták,  854.  újjáépült  s  ekkor 
nyerte  jelenlegi  nevét:  «régi  város».  VIII.  Orbán 
erődítményeket  épített  és  XII.  Innoeent  1696. 
hadi  kikötővé  tette.  1849— 70-ig  francia  megszál- 
lás alatt  volt.  V.  ö.  Calisse,  Storia  di  C.  (Firenze 
1898). 

Civitella  (ejtsd:  csiviteiia),  több  helység  neve 
Olaszországban ;  említendő  C.  del  Tronto  város 
Teramo  tartományban,  a  Salinello  jobbpartján, 
meredek  sziklán,  (i9oi)  9338  lak.,  citadellával,  vár- 
falakkal és  tornyokkal. 

Civódás  vize.  Az  a  pusztai  forrás,  melyet  Mó- 
zes (II.  M.  17.)  botjával  a  sziklából  fakasztott.  A 
biblia  a  nevet  azzal  magyarázza,  hogy  Mózes 
akkor  fakasztotta  a  forrást,  amidőn  a  szomjazó 
izi'aeliták  vele  civódtak,  mert  vándorútjaikon 
kénytelenek  a  vizet  nélkülözni. 

Civray  (ejtsd:  szivré),  járási  székhely  Vienne  fran- 
cia dép.-ban,  a  Chareute  mellett,  (1906)  23^3  lak., 
gyapjúszövéssel,  szarvasgomba-,  gesztenyeterme- 
léssel és  gabonakereskedéssel.  Román  stílusú 
temploma  (XII.  sz.)  nevezetes. 

Civry  (ejtsd  szivri)  grófnő,  Károly  braimschweigi 
herceg  (1.  0.)  természetes  leánya. 

€ixíns  Latr.,  1.  Ful/eridae. 

Cizelálás  (franc),  egy  fémfelületnek  hidegen, 
vésővel,  ponccal,  reszelővel,  ráspoUyal  való  mű- 
vészi megmunkálása.  Nagyobb  tárgyaknál  szük- 
ség van  a  C-re  az  öntési  felület  egyenetlenségei 
és  a  varrányok  eltávolítása  céljából.  Trébelt  tár- 
gyak megmunkálásánál  is  használatos  a  körvo- 
nalak, mélyedések  s  egyes  apróbb  részletek  kidol- 
gozásánál. A  tárgy  nagyságától  és  hozzáférhető- 
»&gétől  függ,  hogy  a  C.-nál  ílxirozzák-e  v.  sem. 
V.  ö.  Schuberth,  Hand-  uud  Hilfsbuch  für  Metall- 
arbeiter  (Wien  1882) ;  Ghampeaiix,  Dictionnaire 
des  fondeurs,  ciselem's,  etc.  (Paris). 

C.  J.  (ang.)  a.  m.  Chief  Justice,  fötörvény- 
széki  biró. 

Cjehanov  (Giechanóro),  járási  székhely  Plock 
orosz-lengyel  kormányzóságban,  a  liidinia  part- 
ján, a  mlava— varsói  vasúti  vonal  mentén,  (1900) 
10,664  lak.,  szesz-  és  sörgyártással,  élénk  keres- 
kedelemmel. 

C}Q\íoc\nBz)s.(Giechocin€k) .  fürdőhely  az  orosz- 
lengyel varsói  kormányzóságban,  a  Visztula  bal- 
parijától  5  km.-nyire,  közel  a  német  határhoz, 
Bósfürdőkkel. 

C.  K.,  növénynevek  mellett  Carl  Koch  (1.  0.) 
nevének  rövidítése. 

C  kulcs  (zene),  1.  Kulcs, 

Cl  (Chlor),  a  klór  (1. 0.)  kémiai  jele. 

c.  1.,  a  latin  citato  loco  (1.  0.)  rövidítése. 

Clackmannan  (ejtsd;  kiekkmennen),  1.  Skócia  leg- 
kisebb countyja,  Stirling  és  Perth  countyk  közt, 
142  km"  területtel,  (i9io)  31,121  lak.  A  Koith  ós 
Devon  öntözik.  !5zen-,  vas-,  ércbányák  művelése 
és  az  állattenyésztés  a  lakosság  főfoglalkozása. 
Főkikötője  s  legfontosabb  városa  Alloa.  —  2.  G., 
az  ugyanily  nevű  county  székhelye  a  Forth  bal- 
partja  mentén,  (1910)  2203  lak.,  közelében  vannak 
a  devoni  nagy  vasmüvek. 


Clacton  (ejtsd :  kiektn),  város  és  látogatott  ten- 
geri fürdő  az  angol  Bssex  countyban,  Colchester- 
től  DK.-re,  szép  gót  ízlésű  templommal,  (1910) 
9777  lak. 

Cladel  (ejtsd:  ki—),  Léon,  francia  regényíró,  szül. 
Montaubanban  (Tarn-et-Garonne)  1835  márc.  13., 
megh,  Sevresben  1"892  júl.  21.  Les  martyrs  ridi- 
cules  c.  első  regényével,  melyben  az  alsóbbrendű 
irói  világot  szatirizálja  (Paris  1862),  főleg  Baude- 
laire lelkes  előszava  révén  irói  körökben  feltű- 
nést keltett.  Későbbi  művei  közül  falusi  törté- 
netei :  Bral  le  dompteur  (1865) ;  Aehille  et  Patro- 
cle  (1869)  stb.,  s  főleg  a  parasztot  jellemző  regény- 
ciklusa :  Mes  paysans  (1.  Le  Bouscassié,  1869 ;  íl; 
La  féte  votive  de  Saint-Bartholomé-Porte-Glaive, 
1872)  jó  megfigyelésről  tanúskodnak.  Túlhajtott 
realizmusa  sokszor  összeütközésbe  hozta  a  jó 
ízléssel  ós  a  közerkölccsel,  sőt  egy  ízben  néhány 
hétre  börtönbe  is  juttatta.  Többi  művei :  Les  va- 
nu-pieds  (u.  0.  1873) ;  L'homme  de  la  croix-aux- 
boeufs  (u.  0. 1878) ;  Petits  cahiers  (Bruxelles  1879, 
2.  kiad.  Paris  1885) ;  Ompdrailles,  le  tombeau  des 
lutteurs  (u.  0.  1879) ;  Par  devant  notaii-e  (1880) ; 
Six  morceaux  de  littérature  (Bruxelles  1881) ; 
L'amour  romantique  (Paris  1882) ;  Le  deuxióme 
mystóre  de  riucarnation  (u.  0.  1883) ;  Kerkadeo, 
garde-barrióre  (u.  0.  1883  ós  1888) ;  Midiable  (u.  0. 
1885);  Efflgies  d'iuconnus  (u.  0. 1887);  Ráca  (u.  o. 
1888) ;  Seize  morceaux  de  littérature  (u.  0. 1889) ; 
Juive-errante  (u.  0. 1897).  V.  ö.  ü.  Renard,  Criti- 
que  de  combat.  I.  (u.  0.  1894). 

Cladium  R.  Br.,  lápszövö{i^y.),  a  Cyperaceae 
(Sásfélek)  család  génusza,  melynek  3i)  faja  főkép 
Ausztráliában  és  Uj-Zélandon  honos,  de  más  mér- 
sékelt övi,  valamint  tropikus  vidékeken  is  előfor- 
dulnak. Kákanemü  füvek,  bugásán  elhelyezett, 
gömbölyű,  barna  virágzatokkal.  A  hazánkban  is 
előforduló  C.  Marisciis  {h.)  R.  Br.  álló  vizek  parti 
növénye.  Házfedésre  és  zsenge  állapotban  ta- 
karmánynak alkalmas. 

Cladius  I/l.  A  hártyásszámyú  rovarok  (Hy- 
menoptera)  rendjébe  tirtozóleveldarazsak  (Tenth- 
redinidae)  családjának  egyik  neme.  B  nembe  tar- 
tozó rovarok  csápja  9  ízből  áll,  sörtealakú,  dur- 
ván szőrözött,  a  himeknéi  gyakran  az  alsó  izeken 
kinövésekkel  úgy,  hogy  a  csáp  fésűsen  fogazott- 
nak  látszik.  A  szárny  gerelyalakú  sejtje  középen 
összehúzott,  a  2-ik  és  3-ik  cubitalsejtbe  egy-egy 
visszafutó  ér  ágazik.  A  test  nyújtott,  tojásdad, 
fényes  fekete  színű.  Közép  Európában  mintegy  5 
fajjal  képvi.>-elve.  Legismertebb  a  C.  pedinicor- 
nis  Pourc,  amelynek  lárvái  (álhernyói)  a  rózsa- 
félék és  a  C.  albipes  Klg.,  amelynek  lárvái  a  cse- 
resznyefa leveleit  pusztítják.  L.  még  Levéldara- 
zsak. 

CIádobates  (áuat),  1.  Tupaia. 

Cladocera  (áiiat),  1.  Vízibolhák. 

Cladocora  (állat),  a  hatsugaras  virágállatok 
(Hexacorallia)  rendjébe  tartozó  korallnem.  Leg- 
közönségesebb faja  a  Földközi-  és  Adriai-tenger- 
ben honos  gyepkorall  (G.  caespitosaE.  H.),  mely 
roppant  buján  tenyészik  s  helyenként  1(X)  m*-nél 
nagyobb  területeket  von  be  olykor  Vj  m.-nyi  vas- 
tagságban. 

Cladonia  (Hül.)  Wainoo  (i>öv.),  a  Zuzmók 
génusza.  Nagyobb  termetű  fajok  tartoznak  ide, 


Amely  saő  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cladophora 


—     542 


Clalr-obscur 


melyek  töbtinyire  a  föld  felszinén  élnek.  Számos 
faja  közül  említésre  méltó  a  rénszarvas-zuzmó 
(C.  ranglferina  [L.]  Weber),  mely  a  sarkvidéken 
a  rénszarvas  legfontosabb  tápláléka.  Skandi- 
náviában alkoholt  is  készítenek  belőle.  Nálunk 
is  igen  elterjedt,  de  hasznát  nem  vesszük. 

Cladopliora  Kütz.  (növ.),  a  zöld  moszatok 
génusza,  melyhez  mintegy  250  faj  tartozik.  Teste 
elágazó  zöldszínü  fonalakból  áll.  Ha  nagyobb 
mennyiségben  van  jelen,  az  ú.  n.  békanyálat  (1.  o.) 
alkotja.  Egyes  fajai  a  mi  édesvizeinkben  is  gya- 
koriak. 

Cladosporium  Link  (növ.),  a  Hyphomycetes 
rendbe  tartozó  gombagénusz,  melynek  számos 
faja  közül  a  G-  herharum  (Pers.)  Link  a  legneve- 
zetesebb. Sötétzöld  V.  feketés  színű,  bársonyos 
foltok  alakjában  telepedik  le  a  gazdanövényre, 
melyre  nézve  veszedelmessé  is  válhatik.  Több- 
nyire azonban  szaproflta  életet  él.  A  legelterje- 
dettebb  gombák  egyike.  A  C.  cticumeris  Frank 
az  uborkát  és  a  dinnyét  rontja. 

Cladotbrix  Cohn  (növ.),  a  Chlamydobacteria- 
ceae-hez  tartozó  génusz,  melynek  mintegy  20 
faja  van.  Említendők :  a  G.  dichotoma  Cohn  és  a 
G.  bovis  (Harz)  Migula.  Előbbi  szennyes  vízben  él, 
ahol  apró,  nyálkás  pelyhes  tömegeket  alkot, 
utóbbi  az  állatok  ós  az  ember  testében  élősködik 
és  az  ú.  n.  Actinomycosis  betegséget  idézi  elő. 
L.  Sugárgomba. 

Cladoxylon  (uöv.),  a  kihalt  Cyeadofllices  cso- 
portba tartozó  génusz,  mely  kulm  rétegekből  (alsó 
karbon)  előkerült  törzsmaradványairól  ismere- 
tes. Ezeken  a  farésznek  másodlagos  vastagodása 
tapasztalható. 

Claesz  (ejtsd:  kiász),  Pieter,  hollandi  festő,  szül. 
Bui-gsteinfurtban  1590  körül,  megh.  1660  dec. 
Hals  Frans  hatása  alatt  fejlődött.  Kizárólag  csend- 
életeket festett,  leginkább  egyszerű  reggeli-asz- 
talokat, néha  arany,  ezüst  serlegekkel,  könyvek- 
kel, virágokkal,  kagylókkal.  Drezdai,  amsterdami, 
schleissheimi,  kasseli  stb.  gyűjteményekben  lát- 
hatók. A  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban 
is  van  egy  képe. 

Claim  (ang.,  ejtsd:  klóm)  a.  m.  igény,  követelés, 
jogosultság.  A  lósportban  a  joekeyk  szolgálati 
kötelezettségének  megjelölésére  használatos  ki- 
fejezés. 

Claiming-stakes  (ejtsd:  kiéming  sztéksz)  a.  m. 
követelési  verseny.  Olyan  lóverseny,  amelynek 
propozieiói  között  benfoglaltatik,  hogy  vala- 
mennyi résztvevője  egy  bizonyos  árért  követel- 
hető, még  pedig  a  győztes  a  megjelölt  árért,  a 
többi  ló  pedig  szintén  ezen  az  áron,  de  hozzáadva 
a  verseny  első  díját.  A  követelés  joga  első  sorban 
a  második  ló  gazdáját  illeti,  azután  a  többi  tu- 
lajdonost lovaik  beérkezése  sorrendjében.  Csak 
legutoljára  száll  vissza  a  vételjog  az  elsőnek  be- 
érkezett ló  gazdájára.  Követelési  nyilatkozatot  a 
verseny  után  egy  negyedórán  belül  kell  beadni. 
Követelési  joga  csak  annak  van,  akinek  a  ver- 
senyben legalább  egy  lova  futott. 

Clair  (franc,  ejtsd :  kier)  a.  m.  tiszta,  világos. 

Clair  (ejtsdí  kier),  Franciaországból  Magyaror- 
szágba származott  család.  G.  Ignác  szül.  Saint- 
Jean-de-Morieuben  (Franciaország)  1792.,  megh. 
Pesten  1866  okt.  é.  Mint  I.  Napóleon  gárdaezre- 


dének tisztje,  részt  vett  az  összes  hadjáratokban. 
1826-ban  családjával  együtt  Magyarországba  köl- 
tözött. Ö  volt  nálunk  a  rendszeres  tornázás meg- 
alapítója. Bakody  Tivadar  orvossal  tornaegye- 
sületet akartak  alakítani,  mit  azonban  a  helytartó- 
tanács nem  engedett  meg.  Ekkor  C.  «Nyilvános 
tornaintézetet»  nyitott  s  így  együtt  tartotta  a  kis 
tornász-társaságot.  Intézetében  rajta  kívül  Ba- 
kody,Szontagh  Abris  orvos  és  Huber  Károly  egye- 
temi hallgató  vezették  a  tornázást.  Ebből  a  torna - 
intézetből  született  meg  1865.  a  Pesti  Torna- 
Bgylel,  mely  többszörös  névváltoztatás  után 
mint  Nemzeti  Torna-Egylet  ma  is  fennáll.  — 
C.  Vilmos,  a  Felvidéki  Magyar  Közművelődési 
Egyesület  főtitkára,  szül.  1858  máj.  21.  Pes- 
ten. Mint  hírlapíró  több  fővárosi  napilap  mun- 
katársa volt ;  1885.  Bayer  Ferenc  tanárral  együtt 
szerkesztette  a  Társalgó  című  szépirodalmi  he- 
tilapot, 1887.  pedig  Keresztény  Magyarország 
című  katolikus  hetilapot  alapított,  melyet  1894-ig 
szerkesztett.  Önálló  művei :  Az  ipar  az  őskorban 
(Budapest  1879) ;  Párbaj-kodex  (1897),  melynek 
már  hatodik  kiadása  forog  közkézen  ;  azonkívül 
különböző  sportágalo-ól,  főleg  a  kard-  és  vitőr- 
vlvásról  írt  tanulmányokat.  1899-ben  a  Felvidéki 
Magyar  Közművelődési  Egyesület  Nyitrán  főtit- 
kárául választotta  s  mint  ilyen  szerkeszti  az 
egyesület  évkönyveit  és  hivatalos  lapját :  tagja 
az  Országos  Közművelődési  Tanácsnak. 

Clairac  (ejtsd:  kierak),  város  Lot-et-Garonne  fran- 
cia dép.-ban,  termékeny  vidéken,  a  Garonneba 
ömlő  Lot  jobbpartján,  Bordeauxtól  K.-re,  vasút 
mellett,  kalap-  és  bőrgyártással,  (i9oi)  1543  (közig, 
ker.-ével  2880)  lak.  Borai  Vins  pourris  néven  is- 
meretesek. 

Clairaut  (ejtsd:  kieró,  vagy  Clairault),  Alexis 
Glaude,  hírneves  francia  matematikus  és  csilla- 
gász, szül.  Parisban  1713.  máj.  7.,  megh.  1765 
máj.  17.  Részt  vett  a  lappiandi  fokmérésben,  fog- 
lalkozott a  Föld  alakjának  meghatározásával, 
visszavezette  a  Hold  elméletét  a  három  test  prob- 
lémájára és  kiszámította  a  Halley-féle  üstökös 
visszatérését  1759  április  17-ére.  Nevezetesebb 
művei :  Recherches  sur  les  courbes  á  double  cour- 
bure  (1731) ;  La  théorie  de  la  ügure  de  la  térre 
(1743) ;  Théorie  de  la  lune  (1752) ;  Mémoire  sm*  le 
probleme  des  trois  corps  (1759). 

Clairée,  folyó,  I.  Durance. 

ClaireN  (franc,  ejtsd :  kier),  osztrigatavak.  L. 
Osztriga. 

Clairette  (ejtsd:  kiérett,  egyéb  uovei :  Grano- 
lata,  Blanquette  de  Limoux,  G.  de  Limovx, 
Glarette  di  Nizza,  Petit  blanc).  Igen  kedvelt  fran- 
ciaországi szöllőfajta,  mely  főleg  csemegeszőllö- 
nek  termesztetik.  Tőkéje  erős,  igen  buja  növésű, 
úgy  hogy  az  európai  szőllőfajták  közül  ez  állott 
legtovább  ellent  a  fllloxerának ;  füi'tjeközépnagy, 
kúpos,  kissé  laza;  bogyója  kicsiny,  hosszúkás, 
halaványzöld,  nagyon  édes,  kellemes  zamatú,  ké- 
sőnérő. A  tőalaktól,  a  G.  blanche-tól  színe  által 
elüt  a  rőzsaszinü  G.  (C.  rose)  s  a  piros  G.  (C. 
rouge).  —  G.  néven  továbbá  részint  cseresznye- 
likőrt,  részint  könnyű  fehér  asztali  bort  (darette) 
neveznek  Franciaországban. 

Clairfayt,  osztrák  hadvezér,  1.  Glerfait. 

Clair-obscur,  1.  Chiaroscuro. 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clairon 


543 


Clam 


Clairon  (franc,  ejtsd:  kierós,  ol.  Clarino)  kis 
harsona  nyilt  hanggal,  az  orgonában  C,  4',  csakis 
a  pedálban  alkalmaztatik. 

Clairon  (ejtsd:  kieron),  Hippolytc,  teljes  nevén : 
Claire  Josephe  Hippolyte  Leyris  de  la  Tude),  a 
XVIII.  8z.  egyik  legnagyobb  színésznője,  szül. 
Flandriában  1723.,  megh.  Parisban  1803  jan.  18. 
Eleinte  operaénekesnö  volt  s  20  esztendős  korá- 
ban szerződtette  a  Comédie  Fran^aise,  ahol 
Racine  Phaedrájában  lépett  föl  először.  1765-ben 
visszavonult  a  színpadtól  s  pár  évvel  utóbb  az 
ansbachi  őrgróf  meghívására  Ansbachba  ment, 
ahol  1791-ig  tartózkodott.  Az  egykorú  kritika  s 
maga  Voltaire  is  nagy  magasztalással  beszél 
lóla.  C.  úgyszólván  megteremtette  s  tetőpontjára 
emelte  a  tragikai  színjátszásnak  azt  az  iskoláját, 
mely  mindent  kiszámít  és  megcsinál  s  inkább 
bámulatot  kelt,  mint  meghatottságot.  Mesternője 
és  vetélytársnöje,  Dumesnü  (1.  o.),  ellenben  köz- 
vetlenségével és  természetességével  ragadta  el 
a  közönséget.  Nagyon  becsesek  az  emlékiratai : 
Mémoires  d'Hippolyte  C.  et  réflexions  sur  la  dé- 
clamation  théátrale. 

Clairv.,  az  állatok  latin  neve  után  Clairville 
J.  francia  zoológus  (szül.  1742.,  megh.  1830  júl. 
31.)  nevének  rövidítése ;  különösen  rovarok  tanul- 
mányozásával foglalkozott.  Legnevezetesebb  mű- 
vei :  Entomologie  helvétique  (két  kötet,  Zürich 
1798  és  1806) ;  Manuel  d'herborisation  en  Suisse 
et  en  Valais  (Winterthur  1811,  Genf  1819). 

Glairvaux  (ejtsd:  kiervó),  falu  Aube  francia  dép.- 
ban,  az  Aube  balpartján,  a  Champagne  bortermő 
vidékén,  1950  lak.  Itt  alapította  Szt.  Bernát  1115. 
a  cisztercita  apátságot.  Az  egykor  egészégtelen  vad 
vidék  a  szerzetesek  munkája  folytán  átalakult  és 
az  eredeti  Vallée  d'absinthe  (a  keserűség  völgye) 
nevet  Clara  vallisra  (tiszta  völgy)  változtatták.  A 
kiterjedt  apátságban  Szt.  Benedek  halálakor  (1153) 
700  szerzetes  volt.  A  francia  forradalom  óta  fog- 
ház 1500  emberre.  V.  ö.  Arhois  Juhainville,  Étu- 
des  sur  l'état  intérieur  des  abbayes  eisterciennes 
et  principalement  de  C.  (Paris  1858). 

Clairville  (ejtsd:  kiérvii,  tkp.  Nicolaie),  Louis 
Frangois,  francia  drámaíró,  szül.  Lyonban  1811 
jan.  28.,  megh.  Parisban  1879  febr.  7.  1829  óta 
másokkal  szövetkezve  több  mint  250  víg,  több- 
nyire féktelen  kedvű  darabot,  főleg  operett-szö- 
vegeket írt.  Ismeretesebbek :  Daphnis  et  Chloö 
(zenéje  Offenbachtól);  La  fllle  de  Madame  Angot 
(legismeretesebb ;  zenéje  Lecoq-tól) ;  Jean,  Jean- 
nette  et  Jeanneton  ;  Ninette  (zenéje  Lecoqtól), 
mesejátékai :  Les  sept  cháteaux  du  diable ;  Cen- 
drillon ;  La  lanteme  magique,  stb .  Magyarul  meg- 
jelent :  Koko,  énekes  bohózat.  írták  C.,  Grange 
és  Delacour.  Ford.  Rákosi  Jenő  (Budapest,  Nép- 
színház műsora,  2.) 

Clalrvoyance  (franc,  ejtsd:  kiérvoajaSsz),  az  a 
spiritiszta  tünemény,  midőn  a  tranceban  lévő 
médium  a  környezete  előtt  láthatatlan  eseménye- 
ket meglátja.  Ilyen  médiumok  a  spiritiszták  hite 
szerint  a  jövőbe  látnak,  átlátszatlan  tárgyakon 
átlátnak,  messze  távolban  történő  dolgokról  pon- 
tosan beszámolnak.  Természettudományi  alapon 
mindez  nem  bizonyítható. 

Claix  (ejtsd :  kié),  falu  Isére  francia  dép.-ban, 
(Grenobletól  D.-re),  a  Drac  balpartja  közelében, 


(1901)  1189  lak.,  porcellán-  és  papírgyártással,  ko- 
hókkal. Az  1611.  épített  merész  ívelésű  híd  (ive 
46  m.,  magassága  16  m.)  Le  Pont  de  C.  község- 
gel köti  össze. 

Clajus  (tkp.  Klaj),í.  Johannes,  id.,  ném.  nyelv- 
taníi-ó,  szül.  Herzbergben  a  fekete  Elster  mellett, 
1530  körül,  megh.  mint  bendelebeni  pap (Thürin- 
gia)  1592  ápr.  11.0  a  szerzője  az  első  kiválóbb  né- 
met nyelvtannak :  Grammatica  Germanicae  lin- 
guae  (Lelpzig  1578),  amelyet  Luther  művei  alap- 
ján 20  évi  munkával  írt  meg.  Ennek  nagy  tekin- 
télye ós  elterjedtsége  nagy  mértékben  hozzájárult 
az  új-felnémet  irodalmi  nyelv  kialakulásához.  C. 
számos  más  fll.  és  teol.  munkát  is  írt.  —  2.  C, 
Johann,  az  ifjabb,  költő,  1.  Klaj. 

Clam,  vár,  1.  Grein. 

Clam,  grófl  nemzetség  Csehország  és  Ausztriá- 
ban ;  régente  höchenpergi  Pergernek  hívták,  Hö- 
chenperg  karintiai  vár  nevéről.  1524-ben  vette 
meg  Perger  Christof  C.  várát  és  a  hozzátartozó 
birtokokat  Felső-Ausztriában.  Dédunokáját,  C. 
Gottfried  Johannt,  III.  Ferdinánd  császár  1655. 
testvéreivel  együtt  a  birodalmi  bárók  sorába 
emelte.  Gottfried  dédunokája,  Ferdinánd  Joseph 
öt  flut  hagyott  hátra,  kik  1759.  az  osztrák  örö- 
kös tartományokban  a  grófl  méltóságot  nyer- 
ték. A  legidősebb  fiúnak  Kari  Joseph  nevű  fia 
(1759—1826),  1792.  Martinitz  Franz  Kari  cseh 
grófnak  Marié  Anna  nevű  leányával  házas- 
ságra lépett  és  ettől  fogva,  mint  egy  külön  családi 
ágnak  az  alapítója,  gyermekeivel  együtt  a  C- 
Martinitz  nevet  használta.  Fia,  Kari  Nepomuk 
Joseph  (szül.  1792  máj.  23.  Prágában,  megh.  1840 
jan.  29.)  osztrák  altábornagy  volt,  kitűnt  a  Na- 
póleon elleni  harcokban,  akit  1814.  Elbára  is 
elkísért.  Utóbb  Metternichnek  titkos  diplomáciai 
követül  szolgált.  1835-ben  V.  Ferdinánd  szárny- 
segéde, 1836.  titkos  tanácsos  és  a  legfőbb  állam- 
tanácsban a  katonai  osztály  főnöke  lett.  1837-ben 
altábornaggyá  nevezték  ki .  Nagy  befolyásra  emel- 
kedett, melyet  minden  szabadelvű  és  alkotmányos 
törekvés  elnyomására  használt  fel.  Fia,  Heinrich 
Jaroslav,  szül.  Pozsonyszentgyörgyön  1826  jún. 
15.,  megh.  Prágában  1887  jún.  5. 1853-ban  Budán 
helytartótanácsos  lett,  1856  pedig  udvari  taná- 
csos 8  nyomban  rá  galíciai  helytartó.  Mint  a 
cseh  feudális  nemesség  egyik  vezére,  mely  céljai 
előmozdítására  1860.  Das  Vaterland  c  politikai 
napilapot  indította,  ellenfele  volt  mindennemű  al- 
kotmányos reformnak.  —  Öccse,  Richárd  gr., 
szül.  ,1832  márc.  12.,  megh.  Smeznában  1891  nov. 
16.  Évtizedeken  át  az  ó-cseh  feudálisok  vezére 
volt  az  osztrák  képviselőházban,  majd  az  urak 
házában  és  a  cseh  tartománygyűlésen,  mígnem 
pártját  az  1891-iki  választásokon  az  ifjú  csehek 
elsöpörték. 

A  C-Gallas-é-g  alapítója  C.  Johann  Christof, 
aki  1757.  Gallas  gr.  (nagybátyjának)  birtokait 
örökölte  és  nevét  is  átvette.  Ez  ág  sarja :  C.-Gal- 
las  Eduárd  gr.,  szül.  Prágában  1805  márc.  14., 
megh.  Bécsben  1891  márc.  17.  1848-ban  egy  dan- 
dár élén  Santa  Lucia,  Goito  és  Custozza  mellett, 
valamint  Piemontban  is  kittintette  magát,  mi- 
nek elismeréséül  altábornaggyá  léptették  elő. 
1849-ben  az  Orsova  mellett  gyülekező  csapatok 
élén  a  felkelt  Erdólyországba  nyomult,  Brassót 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Clamart 


_    6M    — 


Clare 


megszállotta  és  az  illyefalvi  ütközet  után  Maros- 
Vásárhelyen  is  megvetette  lábát.  Az  1859-iki 
olasz  háborúban  Magenta  és  Solf erinónál  sze- 
rencsétlenül harcolt.  1865-ben  főudvarmester  lett. 
Az  1866-iki  hadjáratban  sem  volt  szerencséje,  s 
hadtestét  a  poroszok  egymásután  több  ütközet- 
ben megverték.  B  kudarcok  miatt  C-t  a  parancs- 
nokságtól elmozdították  és  utóbb  haditörvény- 
szék elé  állították,  mely  azonban  ártatlannak 
nyilvánította.  A  C.-Martinitz-ág  jelenlegi  feje 
ÉLeinrich  gr.,  szül.  1863  jan.  1.,  a  C.-Gallas  ág  feje 
pedig  Franz  gr.,  szül.  185é  júl,  26.,  az  urak  há- 
zának tagjai. 

Clamart  (ejtsd:  kiamár),  falu  Seine  francia  dép.- 
ban,  5km.-nyire  Paristól,  (1906)  8729  lak.,  kőbányá- 
val, fehérítőkkel,  környékén  számos  nyaralóval. 
A  C.-i  és  chátilloni  magaslatok  (180  m.)  uralják  a 
párisi  DNy.-i  erődöket ;  1870  szept.  19.  a  néme- 
tek innen  ágyúzták  az  erődöket  és  Paris  városát. 

Clamatores  (áuat),  1.  Rikácsolok. 

Clamecy  (ejtsd:  jjiámszi),  járási  székhely  Niévre 
francia  dép.-ban,  a  Beuvron  és  Yonne  összefo- 
lyásánál és  a  Nivernais  csatornánál,  szép  góti- 
kus teraploomial,  főiskolával,  könyvtárral  és  ke- 
resk.  törvényszékkel,  {1906)  5154  lak.,  bőriparral, 
Bzén-,  bor-,  állat-  ós  fakereskedelemmel.  A  fát 
Parisba  úsztatják.  A  fausztatás  megkezdőjének, 
Rouvet  Jeannak mellszobra aYonne hídját  ékesíti. 

Clamor  víolentiae,  1.  Tettenkapás. 

Clain,  Ti  ant  precario  (lat.)  a.  m.  titkon, 
erőszakkal  vagy  kéréssel,  jogi  formula.  A  birtok- 
nál van  jelentősége  (1.  Birtok). 

Clan  (kelta  szó,  a.  m.  gyermekek,  család)  je- 
lentette Skóciában  a  nemzetséget,  tehát  a  verség 
köteléke  által  összefűzötteknek  körét,  akik  a  nem- 
zetség legidősebb  tagjának  részben  patriarchális 
természetű,  részben  hűbéres  főnöksége  alatt  állot- 
tak. A  C.-szervezet  1745.  szűnt  meg. 

Clanis,  az  ókorban  a  Tiberisnek  jobbparti  mel- 
lékfolyója Btruriában,  ma  Chiana  (1.  0.). 

Clan-liíne,  1.  Gőzhajózás. 

Clan-na-Cirae]  (ejtsd:  kienaegei)  a.  m.  (Gallia 
ivadékai)  titkos  amerikai  társulat,  melyet  kiván- 
dorlott  fanatikus  írek,  mint  O'Donovan  Rossa  és 
más  féniek  az  amerikai  Egyesült-Államokban 
azon  célból  szerveztek,  hogy  dinamit-merényle- 
tek által  az  angol  kormányt  és  népet  megfélemlít- 
sék és  az  ír  követelések  teljesítésére  kényszerít- 
sék. 1889-ben  a  társulat  feloszlott. 

Clanshíp  (ang.,  ejtsd:  kiennsip)  a.  m.  kasztszel- 
lem, esprit  de  corps,  rossz  értelemben  megfelel 
a  klikk-szellem  fogalmának,  1.  Klikk. 

C  lap,  a  telekkönyv  teherlapja,  1.  Betét  és 
Telekkönyv- 

Clap.,  természetrajzi  nevek  mellett  Glaparéde 
Edowird  (szül.  1832  ápr.  2-4.  Genfben,  megh. 
1871  máj.  31.  Sienában)  svájci  zoológus  nevének 
rövidítése.  Laclmiann  és  ő  írták :  Études  sur  les 
infusoires  et  les  rhizopodes  (Genf  1858— 61, 2  köt.). 

Claparéde,  Alexandre,  a  M.  Tud.  Akadémia 
külső  tagja,  a  genfi  ref.  egyház  főgondnoka.  A 
magyar  történetírás  háláját  azzal  érdemelte  ki, 
hogy  a  gyűjteményébe  került  Saussure  Cézár- 
féle  följegyzéseket,  melyek  II.  Rákóczi  Ferenc 
emigrációjára  vonatkozólag  rendkívül  becses  rész- 
leteket tartalmaznak,  nemcsak  kiadásra  aján- 


lotta fel  a  M.  Tud.  Akadémiának  (kiadta  Thaly 
Kálmán  1909),  hanem  magát  az  eredeti  kéziratot 
is  a  Magyar  Nemzeti  Múzeumnak  ajándékozta. 
Újabban  nagyobb  munkát  ír  a  nagy  Magyar  Al- 
föld természeti,  néprajzi  és  történeti  viszonyai- 
ról. Felesége  révén,  ki  békési  származású  magyar 
asszony,  élénk  összeköttetést  tart  fenn  hazánldíal 
s  majd  minden  évben  ellátogat  Magyarországba. 

Clapeyron,  Benőit  Pierre  Emilé,  francia  fizi- 
kus, szül.  1799  jan.  26.,  megh.  1864  jan.  28.  Az 
École  des  Ponts et  Chaussóes  tanára  volt,  résztvett 
a  Parisból  kiinduló  első  vasút  építésében.  1858.  a 
francia  akadémia  Cauchy  helyére  választotta.  C. 
a  rugalmassággal  is  foglalkozott ;  nevét  főleg  a 
höelméletbe  vágó  vizsgálatai,  a  gázokra  vonat- 
kozó róla  elnevezett  formula  tartotta  fenn. 

Clapham  (ejtsd:  kieppem),  egyik  része  London- 
nak (1.  0.). 

Clapot,  mosógép,  1.  Fehérítés. 

Clapperton  (ejtsd :  kiappertn),  Hugh,  angol  utazó, 
szül.  Annanban,  Skótországban,1788.,  megh.  1827 
ápr.  13.  Ifjú  korában  többször  járt  Amerikában. 
1817-ben  az  angol  «Afrikai  társaság))  expedíció- 
jával Bomuban  és  Szokotóban,  1825-ben  ugyan- 
oda küldte  ki  az  angol  kormány,  főképen  a  Niger 
kikutatására.  C.  volt  az  első  európai,  aki  Közép- 
Szudánba  eljutott  és  a  Niger  alsó  folyásáról,  meg 
a  Csád-tóról  saját  tapasztalatai  alapján  adhatott 
hírt.  Művei :  Narrative  of  travels  and  discoveries 
in  Northern  and  Central  Africa  (1826) ;  Journal  of 
a  second  expedition  intő  the  interior  of  Africa 
(1829,  németül  1830);  Records  of  Clappertons 
last  expedition  to  Africa. 

Claque  (ejtsd:  kiakk)  a.  m.  taps.  így  hívják  a 
színházi  bértapsolók  (klakörök)  testületét  is ;  to- 
vábbá kalap,  chapeau  a  claque,  1.  CJiapeau. 

Claquehutes  Frigyes,  egy  Leiter  Jakab  (1.  0.) 
féle  kifejezés ;  így  fordította  t.  i.  egy  lürlapíró 
a  következő  passzust :  «Feder  des  Claque-Hutes» 
(a  klakk-kalap  rugója).  Azóta  a  C.  szállóigévé  lett 
a  hirlaplrodalmi  szeles  munka  kigúnyolására. 

Claqueur  (franc,  ejtsd:  kiakör),  a  fizetett  tap- 
soló neve  a  párisi  színházakban  (1.  Taps).  Állító- 
lag már  a  római  császárság  korában  voltak  C.-ök 
8  a  XVII,  és  XVIII.  sz  -béli  Franciaországban, 
ahol  egy-egy  darab  sikere,  politikai  és  egyéb  mo- 
tívumokból, nagyúri  pártfogóktól  f  iiggött.Tömén- 
telen  klakkról  tud  a  krónika.  A  klakk  célja  meg- 
puhítani a  közönséget  a  sikerre.  Vannak  nevető, 
zokogó,  lármás,  csöndes,  szóval  minden  fajtájú 
klakörök,  akik  a  színházi  siker  ügynökei.  A  klakk- 
vezetöség  nagyon  jövedelmező  foglalkozás  és 
Jules  Lan  párisi  klakkmester  1 824.  mint  millio- 
mos halt  meg.  A  drámai  színházakból  —  Parist 
kivéve  —  újabb  időben  meglehetősen  kiszorult 
a  C;  de  operaszínházakban  még  ma  is  elég  élénk 
a  működésük. 

Clara  voce  (lat.)  a.  m.  tiszta  hanggal,  han- 
gosan. 

Clare  (ejtsd:  kier),  1.  county  Munster  írországi 
provinciában,  az  Atlanti-óceán  partján,  Galway, 
Tipperary,  Limeriek  és  Kerry  közt  3450  lan«  terü- 
lettel, (1911)  104,064  lak.  Partjai  sziklásak  és  rend- 
kívül meredekek,  belseje  halmos.  Határán  a 
Shannon,  belsejében  ennek  mellékvize,  a  Fergus 
folyik.  Ásványokban  gazdag,  de  ezeket  nem  igen 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Comedo 


—     609 


Comes 


építette  a  C.  első  házát  ahonnan  1770.  a  Tuile- 
riákba  költöztek  át,  1782.  pedig  egy  új  színházba, 
amely  a  mostani  Odóon  épülete,  A  nagy  forrada- 
lom két  pártra  szakította  a  C.  akkori  nagy  szí- 
nészeit. 17Ü3.  a  forradalmi  kormány  valamennyit 
letartóztatta  és  a  színházat  bezáratta.  Tizenegy 
havi  fogság  után  a  színészek  kiszabadultak,  de 
1794-íg  különböző  színházakban  játszottak  s  csak 
1799.  költözködtek  a  mostani  hajlékukba,  mely 
azóta  többszörös  átalakításon  ment  keresztül.  A 
C.  mostani  szervezetét  I.  Napóleon  állapította 
meg.  A  tagok  vagy  pensionnairek,  vagyis  fix 
összegre  szerződtetett  tagok,  vagy  pedig  socié- 
taire-ek,  akik  a  rendes  fizetésükön  kívül  oszta- 
lékban is  részesülnek.  Az  új  sociétaire-eket  a  ré- 
giek bizottsága  választja.  A  C.  műsorán  majd- 
nem kizárólag  francia  darabok  szerepelnek. 

Comedo  (acne  punetata,  acne  wlgaris,  ném. 
Müesser),  1.  Borátka. 

Comenius  (csehül  Komensky),  Johann  Amos, 
pedagógus,  szül.  1592  márc.  28.  Magyarbródon  v. 
ennek  közelében  Nivnitzen  (Morvaorsz.),  megh. 
1670  nov.  15.  Amsterdamban.  A  cseh-morva  test- 
vérek felekezetébe  tartozott ;  papjuk,  végül 
püspökük  volt.  A  30  éves  háború  miatt  személye- 
sen is  sokat  szenvedett,  vagyona,  iratai  elpusz- 
tultak 8  azután,  hogy  1624.  az  evangélikus  lel- 
készeket száműzték,  hányatott  életet  ólt.  Hitsor- 
sosaival  együtt  1628.  Lissában  (Lengyelország) 
telepedett  meg  s  ott  a  ma  róla  nevezett  gímná- 
siumban  tanított,  egyre  mélyebben  foglalkozva 
a  nevelés  kérdéseível,  írogatva  nevezetes,  ké- 
sőbb világhírű  munkáit.  Ezek  egy  része  (Janua 
linguarum  reserata,  1631,  valamint  pl.  a  későbbi 
Novissima  linguarum  methodus  1643)  a  nyelvta- 
nítás módjának  javításiira  vonatkozott ;  másik  a 
világnézetét  tartalmazta.  Itt  készült  a  nevelés 
egész  munkáját  feltáró  Didactica  magna  cseh 
nyelven,  melyet  aztán  latínra  fordított.  Ez  már 
1633.  ismeretes  volt  s  egyes  részei  sokfelé  elter- 
jedtek, jóllehet  az  egész  munka  csak  1657.  jelent 
meg.  A  Janua  a  nyelvtanítás  közben  a  tudomá- 
nyok elemeit  is  nyújtani  igyekezett.  C.  az  emberi- 
ség beteg  testének  orvosságát  látta  az  egész  tu- 
dásnak keresztény  alapon  való  enciklopédikus 
összefoglalásában,  melyet  pansophia  címmel  ter- 
vezett s  amelynek  valósítására  iparkodott  egész 
életében,  ettől  várva  az  emberiségnek  hitben,  tu- 
dásban, törekvésekben  való  egyesülését.  Törek- 
vései nemcsak  nagy  becsületet  szereztek  neki 
környezetében,  hanem  távoli  országokból  is  is- 
mételten meghívták,  hogy  a  nevelés  javítására 
megnyerjék.  így  jutott  C.  1641.  Angliába  s  dol- 
gozott 1642— 65-íg  Svédországnak  szükséges  di- 
daktikai műveken.  A  lelkében  élő  schola  pan- 
Bophica  megvalósítását  remélve,  működött  1650— 
54-ig  Sárospatakon,  hová  Lorántffy  Zsuzsanna 
hivatta  meg.  lllustris  Patakianae  scholae  idea 
c.  irata  mutatja  tervét,  melyet  aztán  részletei- 
ben is  kidolgozott  8  tankönyveket  is  írt.  1651- 
ben  meg  is  nyílt  az  új  szervezetű  iskola  há- 
rom osztálya.  De  éppen  a  magasabbak,  me- 
lyekben pansophikus  tervei  valósulhattak  volna, 
nem  létesültek.  Itt  készítette  C.  erkölcsi  cél- 
zatú könyvein  kívül  Orbis  senstudium  pictm 
c,  sokáig  nagyon  elterjedt  tankönyvét,  mely  kóp- 

Révai  Na^  Lewikona.  TV.  tedt. 


ben  akart  szemléltetni  mindent,  amit  a  tanuló  a 
valóságban  nem  szemlélhet (megj.  1658  Nürnberg, 
Bubenka  Jónás  lőcsei  fametsző  metszette  a  ké- 
peit). Sárospatakról  távozva,  magyar  nyelvű  tan- 
könyvek készítését  kötötte  a  magyarok  lelkére. 
1654-ben  visszatért  Líssába,  majd  ennek  feldúlása 
után  végre  Amsterdamban  állapodott  meg.  Min- 
den felekezetieskedésen  felülemelkedő  teológiai 
felfogása,  az  egész  emberiség  életével  foglalkozó 
bölcsészete  sok  hívet  ós  ellenfelet  szerzett  neki. 
A  maga  korában  legnagyobb  hatása  gyakorlatias 
irányú,  didaktikai  munkáival  volt.  Ma  nevelés- 
történeti szempontból,  sőt  önmagában  nézve  is 
nagy  oktatástanát  kell  legbecsesebbnek  tarta- 
nunk. A  Did.  magna  egységes  összefoglalása  a 
pedagógiai  gondolkodás  addigi  fejlődésének  és 
programmja  az  ezen  épülő,  határozott  elven  ala- 
puló külső  és  belső  szervezésnek.  C.  bőven  ismeri 
pedagógus  elődeit  ós  sok  máson  kívül  felhasz- 
nálja kivált  Vives,  Bacon,  Campanella,  Ratke, 
Andrea,  Alsted  gondolatait.  A  nevelés  C.  szerint  24 
évre  terjed  ki  s  6—6  éves  négy  fokon  megy  végbe : 
I.  schola  materna  (az  anya,  a  család  nevel  ezen 
a  fokon),  II.  sch.  vemacula  (anyanyelven  ta- 
nító iskola;  minden  községben),  III.  sch.  latina 
(minden  városban ;  gimnázium),  IV.  academia 
(egyetem ;  minden  államban).  Az  egyetemhez  já- 
ruljon a  schola  scholarum  vagy  collegium  didac- 
ticum ;  ez  az  egésznek  betetőzése.  C.  emlékezetét 
könyvein  kívül  szobrok  is  hirdetik  működése  ál- 
landóbb helyein  s  főművét  többszörösen  lefordí- 
tották (magy.ford.  Dezső  Lajos,  Sárospatak  1896). 
Halála  200.  évfordulója  idején  a  lipcsei  tanítók 
egyesülete  C.-Stiftung  néven  központi  pedagó- 
giai könyvtárat  alapított  Lipcsében.  A  könyvállo- 
mány 1910  végén  160.000  mű.  1891-ben,  C.  szü- 
letése 300.  évford.  közeledtével  alakult  Berlinben 
a  G.-Gesellschaft,  9.  tuáom&nyaakéa  népnevelés- 
nek C.  szellemében  való  ápolására.  Kiadványai : 
Monatshefte  der  C.-G. ;  C.-Blátter  für  Volkser- 
ziehung ;  Vertragé  u.  Aufsatze  aus  der  C.-G.  V. 
ö.  L.  Keller,  Die  C.-G.  Ein  Rückblick  auf  ihre  10 
jahrige  Tátigkeít  (Berlin  1902). 

Irodalom.  C.-nak  mintegy  másfélszáz  munkáját  8  a  reá 
vonatkozó  gazdag  irodalmat  1.  Kvacsala  volt  pozsonyi  ev. 
theol.,  most  jurjevi  egyet,  tanár  ralivében,  J.  A  C,  Leip- 
zig  u.  Wien  1892.  Munkáinak  első  gyűjteményes  kiadása 
•I.  A.  Comenii  opera  didactica  omnia,  Amsterdami  1657. 
A  magyar  fordításokra  nézve  1.  Kiss  A.,  A  m.  népisk  tan. 
tört.,  Budapest  1881.  Az  1892.  hazánkban  is  tartott  C. -ün- 
nepélyek idején  számos  dolgozat  jelent  meg  róla.  Nagyobb 
életrajz  Iványi  Ede  müve  (19i)6,  Népnevelők  Könyvtára). 

Comepboridae,  olajoshal-félék,  a  nyálkás- 
hal-alakuak  (Bleniiformes)  csoportjába  tartozó 
halesalád.  Egyetlen  ismert  faja,  az  olajoshal  (Go- 
mephorus  baikalensis  Pali.)  csupán  a  Baikál-tó- 
ban  honos  s  minden  viliar  alkalmával  nagy  meny- 
nyiségben  vetődik  a  partra,  ahol  összeszedik  és 
olajat  főznek  belőle ;  innen  a  neve. 

Comeplioras  (állat),  1.  Gomephoridae. 

Comes  (lat.),  eredeti  értehne  szerint  a.  m.  kí- 
sérő. A  római  császárság  korában  e  szóval  jelö- 
lik azokat  az  előkelőket,  akik  állandóan  a  csá- 
szár személye  köiül  tartózkodnak.  Nagy  Kon- 
stantínus  alatt  az  összes  főbb  állami  hivatalno- 
kok címóvó  válik ;  később  valamennyi  udvari  s 
országos  hivatal  fejének  elnevezésévé,  sőt  a  fő- 
nök, elöljáró  közönséges  megjelölésévé  általá- 

39 


Come  sopra 


—     610 


Comité 


nosul.  A  római  birodalom  területén  alakult  ger- 
mán kii'ályságokban  a  hasonlóképen  feljebb- 
valót, parancsolót  általában  jelölő  gráf  szónak 
lesz  az  ellenértéke ;  legfontosabb  alkalmazása, 
hogy  C.-nak  nevezik  az  ország  közigazgatási  ke- 
rületének (pagus,  gau)  élén  álló  királyi  fötiszt- 
viselöket,  kiknek  hivatala  a  középkor  folyamán 
örökletessé,  majd  magán  jogú  tartományurasággá, 
végül  családi  jellegű  örökös  jelzővé,  főrendiséget 
adó  címmé  fejlődik.  L.  Gróf. 

Magyarországon  C.  a  szlávoktól  bizonyára 
még  a  letelepedés  első  éveiben  kölcsön  vett  (zupán) 
spán,  a  XIII.  sz.  óta  ispán  szónak  a  fordítása, 
amely  szó  eredetileg  törzs-,  nemzetségfőt  jelent- 
vén, idővel  szintén  mindennemű  elől  járó,  főnök 
jelölésére  szolgált.  C.  jelenti  így  —  a  honfoglaló 
nemzetségekből  alakult  családok  fejein,  majd 
mind  több  tagján  kívül  —  a  különböző  közigaz- 
gatási területek  élén  álló  elöljárókat,  a  köz- 
igazgatás egy-egy  különös  szakának  (az  egész 
országra  vagy  csupán  valamely  részére  ki- 
terjedő hatósággal)  intézőit,  a  származás  vagy 
nemzetiség  alapján  szervezkedett  közönségek 
fejeit,  végül  általában  a  bírákat.  Az  Anjouk  ko- 
rán túl,  de  kivált  a  XV.  sz.  óta  egy-két  kivétellel 
kizárólag  a  családi  jellegű,  örökös  C.-i  címet  vi- 
selőkre, a  grófokra  (1.  o.)  alkalmazzák  a  névhez 
kapcsolt  egyszerű  C.  szót. 

Come  sopra  (ol.),  1.  (hme. 

Comes  palatinns,  Magyarországon  1.  ^á- 
dor ;  a  német  birodalomban  1.  Palotagróf. 

Comes  stabnli,  a  római  császárok  korában 
udvari  főistállómester,  később  a  császári  lovas- 
tastörség  feje.  Ebből  a  szóból  ered  a  francia  con- 
nétable  és  az  angol  constable. 

Comestibilia  (lat.),  enni  való,  csemege.  Go- 
mestibilis  (franc,  comestiblé),  ehető. 

Comfort  (ang.,  ejtsd:  komfór),  tkp.  biztatás, 
vigasz,  erősítés ;  tágabb  értelemben  testi  és  lelki 
jólét  fogalmára  használják,  továbbá  a  házi  kénye- 
lemre, amennyiben  ennek  föltétele  a  praktikus 
és  ízléses  berendezés. 

Comfortable  (ang.,  ejtsd:  komfortébi)  a.  m.  ké- 
nyelmes ;  nálunk  az  egyfogatú  bérkocsi  neve. 
L.  Bérkocsiipar  és  díjszabás. 

Comines  (ejtsd:  komin)  V.  Commines,  ílamandul : 
Comen,  város  Belgium  és  Franciaország  határán. 
A  Lys  folyó  jobbpartján  lévő  francia  rész  a  Nord 
départementhoz  tartozik,  (i906)  8431  lak.,  a  bal- 
parton lévő  flamand  város  Nyugat-Flandriához 
tartozik,  (1910)  6844  lak.  A  francia  városnak  vá- 
szon-, len-  és  gyapotipara  van.  Franciaországhoz 
a  rastatti  béke  után  (1714)  került.  Itt  született 
Fhilippe  de  C  történetíró.  V.  ö.  Messiaen,  His- 
toire  de  la  ville  de  C.  (Courtrai  1892,  3.  köt.). 

Comines  (Gominaeus),  Philippe  de  la  Clite  de, 
sieur  d'Argenton,  francia  államférfiú  és  történet- 
író, szül.  C.  várában  Flandriában  1445.,  megh. 
Argentonban  1509  okt.  17.  Mint  ifjú,  Jó  Fülöp 
burgundi  herceg  udvarához  került  s  Merész  Ká- 
roly bizalmas  embere  volt.  Midőn  XI.  Lajos  fran- 
cia király  Károly  fogságába  került,  C.  közvetí- 
tette közöttük  a  békét.  1742-ben  XI.  Lajos  szol- 
gálatába lépett.  De  Lajos  utóda,  VIII.  Károly  ki- 
rály azzal  gyanúsította,  hogy  C.  az  orléansi  her- 
ceggel összeesküvést  forralt   ellene;   ez   okból 


C-t  1486.  elfogatta  s  előbb  a  loehes-i  várában, 
később  Parisban  kemény  fogságban  tartotta  és 
végre  vagyona  egy  részének  elvesztése  mellett 
tlz  évre  száműzte.  Csak  most  sikerült  C-nek  a 
királyt  ártatlanságáról  meggyőznie,  aki  ekkor 
méltóságait  és  birtokait  visszaadta.  C  azután 
követnek  ment  Velencébe.  Xü.  Lajos  király  is 
nagy  kitüntetésben  részesítette,  mivelhogy  C 
neki  még  mint  orléansi  hercegnek  szolgálatokat 
tett.  C  rendkívül  fontos  emlékiratai  (Mémoires 
1464—98)  1524.  jelentek  meg  először  Parisban, 
Jobb  kiadást  rendeztek :  Duf resnoy  (London  és 
Paris  1747,  4  köt.) ;  Dupont  (Paris  1840—47,  3 
köt.)  és  De  Mandrot  (Paris  1902).  Ez  emlékh-ato- 
kat  úgyszólván  minden  nyelvre  lefordították.  V. 
ö.  Kervyn  de  Lettenhove,  Lettres  et  négociationa 
de  Philippe  de  C  (Brüsszel  1867,  2.  köt).  Páz- 
mány Péter  C-t  ajánlotta  Istvánffy  magyar  tör- 
ténetírónak is  követendő  például.  V.  ö.  Patay 
István,  Pázmány  Péter  egyetemes  történelmi  fel- 
fogása (1909). 

Comino,  Málta  és  Gozzo  közt  fekvő  kis  sziget 
a  Földközi-tengerben,  hossza-széle  2  km.  Ny.-ra 
tőle  van  a  lakatlan  kis  Cominetto. 

Comisa,  kikötőhely  Lissa-szigetén  (1.  0.). 

Comiso,  város  Siracusa  olasz  tartományban,  26 
km.-nyire  a  tengertől,  (1901)  21,873  lak.,  szappan- 
gyártással,  gyógyforrással  (Bagni  di  Diana). 

Comissatio  (lat.),  a  tkpi  lakomára  (coena) 
következő  dorbézolás. 

Comitan  v.  Gomitlan,  járási  székhely  Chiapas 
mexikói  államban,  a  Grijalva  mellett,  (1910)  10,196 
lak.,  akik  nagyobbára  földmívelők. 

Comitas  gfentinm  (lat.,  franc,  courtoisie 
infernationale,  ang.  comity  of  nations)  a.  m. 
nemzetközi  udvariasság,  előzékenység.  A  nem- 
zetközi udvariasság  és  a  jó  szolgálatok  (1.  Bons 
offices)  époly  hatékony  tényezői  a  nemzetközi 
jog  fejlesztésének,  amennyire  a  magánéletben  a 
jó  modorral,  előzékeny  magatartással  mások 
magatartására  is  hatni  lehet.  Az  államok  rendes 
körülmények  közt  előzékenységet  tanúsítanak 
egymással  szemben,  anélkül,  hogy  erre  jogilag 
kötelezve  volnának.  így  pl.  az  államok  rendes 
körülmények  között  más  államokkal  kötött  szer- 
ződéseikbe felveszik  a  legnagyobb  kedvezmény 
(1.  0.)  záradékát,  jóllehet  ennek  felvételét  jogilag 
a  másik  állam  nem  követelheti.  Az  előzékenység 
figyelmen  kívül  hagyása  a  másik  államot  retor- 
zióra (1.  0.)  indíthatja. 

Comitatns  (lat.),  1.  a  germánoknál  a.  m.  ki- 
séret (Gefolge,  Gefolgschaft) ;  2.  grófság,  a  frank 
birodalomban  a  vidéki  kormányzat  területe  ;  3v 
nálunk  a.  m.  vármegye  (1. 0.).  L.  még  Commendatio. 

Comité  (franc,  ejtsd:  komité)  a.  m.  bizottság  {\. 
0.) ;  katonai  szempontból  a  cs.  és  k.  közös  hadügy- 
minisztérium segédközegeihez  két  C  is  tartozik : 
1.  a  Technisch-administratives  Mil.-C. ;  tüzér- 
ségi-, hadmérnöki-,  hadbiztossági-  és  mütani  ügy- 
csoportokból áll ;  rendeltetése :  a  tudományokr 
nak  és  iparnak  haladását,  különös  tekintettel  a 
tüzérségi,  hadmérnöki,  hadbiztossági  és  részben 
az  utász-szakmára,  figyelemmel  kisérni  s  hadi 
célokra  értékesíteni;  2.  a  Mil-Sanitcits-G.  ka- 
tonai egészségügyi  kérdésben  képezi  a  hadügymi' 
niszter  segédközegét. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Comites 


611     — 


Commendatlo 


Comites  (lat.),  Comes  többese  (1.  o.). 

Comitia  cariata,  továbbá  C.  centnriata  és 
C.  tribtita,  1.  Bómai  birodalom  (alkotmánya). 

Comitialis  luorbus  (lat.),  a  rómaiaknál  a 
nyavalyatörésnek  a  neve,  mert  hogyha  e  betegség 
valakin  a  comitiában  kitört,  az  üléseket  azonnal 
bezárták,  minthogy  az  ilyen  véletlenséget  szeren- 
csétlen előjelnek  vették. 

Comitiuia  (lat.),  az  ókori  népgyűlések  helye 
a  régi  Rómában,  a  Forum  és  Curia  között ;  Kr.  e. 
42-töl  fogva  a  fórummal  eggyé  olvadt.  Néha  ki- 
végzések és  másféle  súlyos  btlntetések  is  történ- 
tek rajta. 

Comni.,  növénynevek  mellett  Commerscm 
Philibert  (1.  o.)  nevének  rövidítése. 

Commagenae,  város  Noricumban  (1.  o.). 

Comma  Joanneum,  neve  Szt.  János  I.  le- 
vele 6.  fej.  7.  versének,  miszerint :  «Hárman  van- 
nak, kik  bizonyságot  tesznek  mennyben :  az  Atya, 
az  Ige  és  a  Szentlélek  és  e  három  egy.»  E  vers- 
nek valódiságát,  kivált  a  XVI.  sz.  óta  kétségbe 
vonták,  mivel  a  régibb  görög  kéziratokban  hiány- 
zik és  az  atyák  nem  idézik.  Előfordul  azonban  a 
spanyol  eredetű  v.  spanyol  befolyás  alatt  levő 
latin  kéziratokban.  A  vers  szerzője  —  többek 
szerint  —  Priscillián,  akinek  bibliája  (Peregri- 
nus) által  széles  elterjedést  nyert.  A  szt.  offlcium 
1897  jan.  13-iki  rendelete  nem  tiltja  meg  a  helye 
fölött  való  további  vitát.  Úgy  áll  a  dolog,  hogy 
valódiságát  kétségtelenül  bebizonyítani  nem  le- 
het. V.  ö.  Armfield,  The  three  Witnesses  (Lon- 
don 1883);  Martin,  Introduetion  h  la  critlque 
textueUe  du  N.  T.  (Paris  1886). 

Comiuandeiuent  (franc,  ejtijd  rkommand'maS), 
1.  rendelet,  parancs,  meghagyás ;  2.  valamely  vár- 
műnek  a  terep  s  az  előtte  fekvő  várművek  fölötti 
kimagaslása,  úgy  hogy  onnan  azokat  át  lehet  te- 
kinteni 8  azokba  be  lehet  lőni. 

Comiuaudeur  (franc,  ejtsd:  kommandőr),  a  né- 
met hadseregben  a  commandant  francia  szó  he- 
lyett alkalmazzák  a  parancsnok  szó  kifejezésére 
(pl.  Regiments-C). 

Commandlte  (fi'auc)  a.  m.  íióktelep ;  C.  tár- 
saság a.  m.  betéti  társaság  (1.  o.). 

Comma  Pianum,  1.  Bajus. 

Comiuasculatio  (lat.),  a  férfiak  közötti  faj- 
talankodás. 

Commassatio,  1.  Tagosítás  és  Birtokren- 
dezés. 

Commeatus  (lat.),  a  régi  rómaiaknál  a  sza- 
badságidő, melyet  a  katonák  kaptak. 

Comme  chez  noas  (franc),  1.  Cest  tout 
comme  diez  nous. 

Commedla  (ol.),  Itáliában  eredetileg  min- 
den népnyelvi,  vagyis  nem  latin,  hanem  olasz 
költeménjTiek  neve,  mely  szomorún  kezdődik,  de 
vígan  végződik ;  ezért  adta  nagy  költeményének 
Dante  is  a  C.  címet,  csak  az  utóvilág  tette  hozzá 
a  ttdivina))  jelzőt ;  később  általában  a  dráma  és 
különösen  a  vígjáték  elnevezése. 

Commedia  dell'arte,  olasz  elnevezése  egy 
bizonyos  fajtájú  rögtönzött  színdarabnak  (másik 
neve :  commedia  all'  improviso),  melynek  eredete, 
úgy  látszik,  a  latin  atellanokban  keresendő  s 
amelynek  lényege  az,  hogy  a  szerző  csak  a  mesét 
Ó8  a  jelenetezést  adja  a  színésznek,  a  párbeszédet 


Commelina  virága. 


ellenben  a  színész  rögtönzi,  úgy,  hogy  ugyanaz  a 
darab  folyton  változó  szöveggel  kertll  színre,  ami 
egyrészt  igen  nagy  feladat  elé  állítja  a  színészt, 
másfelől  azonban  megkönnyíti  a  dolgát,  mivel 
az  előadó  jobban  érvényesítheti  egyéniségét.  A 
C.  sokáig  virágzott  Olaszországban ;  csak  Gol- 
doni  vetett  véget  neki  a  XVIII.  sz.  második  felében. 

Comme  il  fant  (franc,  ejtsd:  kommiifó)  a.  m. 
amint  illik,  kellőkép,  derekasan. 

Commelin  (ejtsd :  komieE),  Jérőme,  könyvnyom- 
tató, szül.  Douaiban,  megh.  1598  körül.  Eleinte 
Genfbe,  majd  Heidelbergbe  költözött.  A  görög  ós 
római  klasszikusokatadtaki.  Kiadói  jegye  a  virág- 
füzértől  körülvett  ülő  Verítas. 

Commelina  Dül.  (növ.),  a  Commelinaceae 
család  génusza ;  90  faja  a  föld  forró  vidékein  van 
elterjedve,  de  egyesek  Japán- 
ban is.  Egyéves  vagy  évelő 
füvek.  A  G.  coelestis  Willd. 
3—6  dm.  magas,  Mexikóból 
származó  kerti  növény.  Kék 
virágaiért  több  fajtáját  cse- 
répbe ültetik.  Virága,  mint 
a  G.  ticberosa  L.-é  (Mexikó) 
is,  kék  festéket  szolgáltat, 
mindkettőnek  rhizomáját  főzeléknek  eszik.  Egyes 
fajok  hazájukban  officináUsak. 

Commelinaceae  (növ.),  az  egyszikűek  csa- 
ládja. 300  faja  trópusi  tájak,  kis  részben  a  mér- 
sékelt öv  lakója.  Egyéves  v.  évelő  füvek,  száruk 
bütykös,  levelük  hüvelyes.  Nálunk,  mint  dísz- 
növény, főkép  a  Gommdina  ós  Tradescantia  gé- 
nusz  ismeretes. 

Gommelyn  (latinosan  Gommelinus),  1.  Jan, 
szül.  Amsterdamban  1629  júl.  23.,  megh.  u.  o. 
1692  jan.  19.  Szülővárosában  szenátor  meg  a  nö- 
vénytan tanára  volt.  A  növénykertet  Európa  leg- 
híresebbjei sorába  emelte.  Legkiválóbb  műve: 
Horti  medici  Amstelodamensis  rariorum  tam 
orientális,  quam  occidentalis  Indiae  .  . .  planta- 
rum . . .  deseriptio  et  icones  (1697). 

2.  G.,  EJaspar,  hollandi  botanikus,  szül.  Am- 
sterdamban 1667.,  megh.  u.  o.  1731  dec  25.  Nagy- 
bátyját, C.  Jant  követte  a  botanikai  tanszéken. 
Művei :  Flóra  Malabarica  (Lejda  1696) ;  Praelu- 
dia  botanica  (u.  o.  1703  és  1715) ;  Horti  medici 
Amstelodamensis  plán  taerarioresetexoticae  (u.  o. 
1706,  1715,  képekkel)  stb. 

Commemoratio  (lat.)  a.  m.  megemlékezés. 
Műszó  az  egyházi  Uturgiában,  mely  jelöli  1.  a  pap- 
nak csendes  imáját  az  élőkért  és  a  holtakért  a 
szent  misében  az  Urfelmutatás  előtt  és  után ;  2.  a 
nyilvános  imádságot,  melyet  a  pap  a  szt.  misében 
V.  a  breviáriumban  a  napi  ünnepet  megillető  fö- 
imádság  (oratio,  eoUecta)  mellett  valamely  szent- 
nek tiszteletére  mond. 

Commemoratio  omnium  defunoto* 
rum  (lat.)  a.  m.  megemlékezés  az  összes  halot- 
takról, 1.  Halottak  napja. 

Commenda,  1.  Accomenda. 

Commendamns  (lat.)  a.  m.  ajánljuk ;  for- 
mula, mellyel  a  pápa  a  bíbomok  megválasztásá- 
hoz beleegyezését  adja. 

Commendatlo  (lat.),  sajátságos  függési  és 
védelmi  viszony  a  germánoknál.  Gomniendare  se 
annyit  jelentett,  mint  magát  a  királynak,  vala- 


Amely  saó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


39* 


Commendationes 


—     612 


Commlfirratorlsmus 


mely  egyházfőnek  vagy  más  hatalmas  főúrnak  kü- 
lönös  védelmébe  és  szolgálatába  ajánlani.  A  C.  a 
kezeknek  az  illető  úr  kezébe  adásával  történt, 
amikor  is  az  úr  (senior)  viszontszolgáltatás  fejé- 
ben lovat,  fegyvereket,  néha  birtokot  adott  a  szol- 
gálatába állónak  (vassus,  vasallus).  A  vazallus 
csak  a  szabad  emberekhez  illő  szolgálatokra  lehe- 
tett kötelezve.  Ennek  a  viszonynak  előzménye  az 
ösi  germán  társadalmi  életben  a  kiséreti  (Comi- 
tatus,  Gefolge),  a  vazallus  azonban,  ellentétben  a 
kiséreti  kötelékben  állóval,  rendszerint  nem  lakott 
ura  házában,  hanem  saját  birtokán  tartózkodott. 
A  vazallus  hűségi  esküt  is  tett  urának.  A  vazal- 
litás  viszonya  a  birtokadományozás  (benefleium) 
intézményével  kapcsolatba  jutva,  segített  a  hű- 
béri rendet  létrehozni :  ekkor  a  C.  fejezte  ki  azt 
az  alárendeltségi  viszonyt,  amelybe  a  birtokkal 
(benefleium)  megadományozott  jutott  urával,  az 
adományozóval  szemben. 

Commendationes  (lat.)  a.  m.  ajánlatok,  a 
kat.  egyházban  halottak  lelki  üdvéért  való  kö- 
nyörgések. 

Commendatore  (ol.,  vöy.Gomm.)  a.  m.  kom- 
túr,  lovag. 

Commensalismus.  Az  együttélésnek  (1.  o.) 
leglazább  alakja  ós  azt  a  viszonyt  fejezi  ki,  amely 
fennáll  az  együttesen  tenyésző  növények  közt. 
A  C.-ban,  azaz  asztalközösségben  élő  növények 
csoportja  áll  a  eommensalokból,  az  asztal t^irsak- 
hól.  Megkülönböztetnek  egynemű  asztaltársakat, 
pl.  valamelyik  ugyanazon  faj  egyedeiből  álló 
szövetkezetek,  pl.  abükkerdő.  Avagy  pedig  külön- 
nemű asztaltársakból  álló  szövetkezetet  —  aminő 
a  legtöbb  —  amidőn  egy  közös  termőhelyen  kü- 
lönböző fajok  egyesülve,  egymással  ke  verőd  ve 
élnek  és  a  termőhely  iránt  különböző  igénnyel 
bü"nak.  —  Állattani  szempontból  1.  Asztalkö- 
zösség. 

Comment  (franc,  ejtsd:  komán)  a.  m.  hogyan ; 
a  német  egyetemi  tanulók  a  társas  érintkezésük 
alatt  használt  szokások  összegét  nevezik  e  szóval. 
Régente  minden  egyetemnek  megvolt  a  maga 
külön  C.-ja,  újabb  időben  minden  egyetemi  kor- 
porációnak ;  ezek  a  C.-ok  azonban  főbb  vonásaik- 
ban általában  egyformák ;  megállapítják  a  lako- 
mákon, a  párviadalokon  stb.  követendő  szabályo- 
kat. Egyes  C.-ok  nyomtatásban  is  megjelentek. 

Commentaríi  (lat.,  a  commmtari  igéből, 
mely  a.  m.  elmélkedni),  följegyzések,  emlékiratok, 
nem  kidolgozott  művek.  A  rómaiaknál  papi  és 
hivatali  testületek  följegyzései  a  működésük 
alatti  eseményekről.  Caesar  is  Commentariusokat 
Irt  galliai  hadjáratáról  s  a  polgárháborúról.  Elő- 
adásokhoz való  jegyzeteket  is  neveztek  így,  pl. 
Gaius  jogi  institúcióit.  Később  a  klasszikus  mű- 
vekhez írt  magyarázatok  neve  lett  a  kommentár 
s  a  magyarázóé  kommentátor. 

Commentitius  (lat.)  a.  m.  költött,  ál ;  com- 
mentitia  emtio  a.  m.  színlett  vétel. 

Commentry  (ejtsd:  kommantri),  város  Allier  fran- 
cia dóp.-ban,  a  Banne  és  Oeil  összefolyásánál, 
(380  m.  magasban),  (1906)  10,205  lak.,  szónbá- 
nyákkal, vasművekkel  és  fürészmalmokkal. 

Commer,  1.  Ernst,  német  teológiai  író,  szül. 
BerUnben  1847  febr.  18.  A  dogmatika  tanára  a 
bécsi  egyetem  kat.  teológiai  fakultásán  s  a  Jahr- 


buehfür  Philosophie  stb.  folyóiratot  adja  ki,  amely 
pedagógiai  kérdésekkel  is  foglalkozik,  A  közép- 
kori skolasztikái  bölcseletet  műveli  (Die  KathoU- 
citat  nach  dem  h.  Augustin,  1873).  Pőmunkája  : 
System  der  Philosophie  (4  köt.,  1883—1886). 
Újabb  művei :  Logik  (1897) ;  Die  immerwahrende 
Philosophie  (1900).  Újabb  időben  az  egyház  által 
eUtélt  Schell  ellen  intézett  támadása  keltett  föl- 
tűnést. 

2.  C,  Franz,  német  zeneszerző  és  zenetudós, 
szül.  Kölnben  1813  jan.  23.,  megh.  Berlinben  mint 
tanár  ós  akadémiai  tag  1887  aug.  17.  Jeles  orgo- 
nás, sokoldalú  tanár,  a  Gesellschaft  für  Musik- 
forschung  s  a  berlini  Tonkünstlerverem  egyik 
megalapítója.  Fökiadványai :  Collectio  operum 
musicoinmi  Batavorum  saeculi  XVI.  (12  kötet, 
Mainz,  évszám  nélkül) ;  Musica  sacra.  Sammlung 
der  Meisterwerke  des  XVI.,  XVU.  und  XVIIl. 
Jahrhunderts  (26  köt.,  Berlin  1839  s  köv.) ;  Can- 
tica  sacra,  XVI— XVIIL  sz.-ból  (2  kötet  u.  o.). 
Maga  is  írt  zenét  a  Békák  (Aristophanes)  és 
Elektra  (Sophokles)  c.  antik  művekhez,  de  újabb- 
szerű  oratóriumokat,  miséket,  kantátokat  is. 

Commerce  (franc,  ejtsd :  kommersz)  a.  m.  keres- 
kedés, forgalom  (1.  még  Gommercium) ;  egy  fran- 
cia kártyajáték  neve  is. 

Commercinm  (lat.),  közlekedés,  érintkezés, 
a  nemzetközi  jogban  az  államoknak  a  szr.bad  for- 
galomra való  joga,  1.  Nemzetközi  alapjogok.  — 
A  római  vagyonjog  szerinti  forgalma  a  jogtár- 
gyaknak, ehhez  képest  vannak  forgalomban  lévő 
dolgok,  res  in  commercio,  és  forgalmon  kívüli 
tárgyak, pl.  anagytenger.  A  polgárságnak  (civitas) 
magánjogi  egyik  előnye  az,  hogy  a  római  vagyon- 
jognak megfelelő  forgalom  (C.)  útján  ceakacivis 
szerezhet. 

Commercy  (ejtsd:  kommerszi),  járási  székh.  Meuse 
francia  dépai-tementban,  a  Meuse  (v.  Maas)  bal- 
partján, Nanoytól  43  km  Ny.-ra,  (1906)  7836  lak., 
vaskohóval  és  vasművekkel,  szövőiparral,  játék- 
árú- és  híres  tésztakészítéssel  (Madeleines  de  C.) ; 
gabona-,  bor-  ós  marhakereskedéssel.  XVII.  sz.- 
beli  kastélya  tüztr-kaszárnyául  szolgál,  régi  ben- 
cés zárdája  elemi  iskolául.  C.  kastélyában  laktak 
egy  ideig  Leszczynski  Szaniszló  és  Voltaire. 

Commére  (franc,  ejtsd :  kommér)  a.  m.  koma- 
asszony ;  továbbá  banya,  pletykázó  asszony. 

Commerson  (ejtsd:  kommszóS),  Philibert,  fretnom 
botanikus  és  orvos,  szül.  Chátillon-les-Dombesban 
1727  nov.  18.,  megh.  Isle-de-Franceban  1773  márc. 
13.  Montpellierben  orvostudományt  tanult  s  egy 
ideig  itt  mint  gyakorló  orvos  élt.  17o6-ban  ismét 
Chatillonba  költözött,  itt  a  füvósz-kertet  alapí- 
totta ;  azután  több  tudományos  utazásra  ment  s 
1764.  Bougainville-nek  (1.  0.)  földkörül  való  útjá- 
ban is  részt  vett,  melyről  160  új  növényfajt  hozott 
haza.  Egyébként  növénytani  tanulmányai  csak 
Franciaország  és  a  Földközi-tenger  vidékének  nö- 
vényvilágára szorítkoztak. 

Commesso  (ol.),  lavoro  di  C,  összeillesztett 
munka,  mozaik,  a  női  kézimunkában  a  fölvarrott 
dísz,  appUkáció. 

Commigratorlsmus  (lat.  a.  m.  együttván- 
dorlás),  olyan  állatoknál  fordul  elő,  amelyek  csu- 
pán a  helyváltoztatás  vagy  a  petéknek  megfelelő 
elhelyezése  kedvéért  kapaszkodnak  más  állatokra 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Commillto 


—     613 


Commodore 


mint  közlekedési  eszközökre.  Ilyenféle  eseteket 
különösen  az  ízeltlábúak  és  a  halak  körében  is- 
merünk. Pl.  a  gályatartóhal  (Echeneis)  módosult 
felső  sörényúszója  segítségével  cápákra,  teknős- 
békákra  tapad  s  ezekkel  viteti  magát. 

Commilíto  (lat.)  a.  m.  fegyvertárs,  bajtárs, 
különösen  azok,  akik  egyenrangúak;  a  német 
egyetemeken  általában  a  tanulótársak  gyűjtő- 
neve. 

Comtninatio  (lat.)  a.  m.  fenyegetés. 

Commines,  város,  1.  Comines. 

Comminges  (ejted:  kommenze),  Haute-Garonne 
départementban  a  Garonne  és  a  Savé  közötti 
vidék  neve.  Egykori  francia  grófság,  amely  Som- 
bez  fővárosával  Gers  és  Haute-Garonne  dépar- 
tementokba  kebeleztetett  be. 

CovamiplioraJacq.,Balsamodendro'nKvinth, 
Balsamea  Gled.,  balzsamfa  (növ.),  a  Burseraeeae- 
család  génusza,  melynek  63  faja  főkép  Afi'ika 
ü'opikus  és  szubtropikus  tájain,  száraz  helyeken, 
steppéken  van  elterjedve,  egyesek  Arábiában  és 
Kelet-Indiában.  Fák,  gyakran  tövises  ágakkal; 
levelük  osztatlan,  hármas  v.  páratlanul  szárnyas. 
Viráguk  1—2  ivarú,  termésük  csonthéjas.  Neve- 
zetesebb fajok :  C.  abyssinica  (Berg.)  Eugl.  (mir- 
hafa),  10  m.  magas  fa,  Arábia  D.-i  részén,  a 
Szomáli  félszigeten  és  Abesszíniában.  Törzséből 
megvágás  után  a  levegőn  megkeményedő  mózgát 
folyat ;  ez  az,  amelyet  a  kereskedésben  mirha 
(myrrha,  gummi  myrrJiae)  néven  árulnak  és 
füstölésre  már  ősrégi  idők  óta  használnak.  A  C. 
opobalsamum  (L.)  Engl.  (Balsamodendron  Gi- 
leadense  Knth,  balzsamcserje),  vesszős  ágú  5—6 
m.  magas  cserje  Dél- Arábiában  és  a  Szomáli  fél- 
szigeten. Ágainak  végén  mézszerű  kellemes  szagú 
cseppekben  a  drága  mekkabalzsam  szivárog  elő, 
nagyobb  mennyiségben  az  ágak  kifőzésével  nye- 
rik. Keleten  még  ma  is  igen  becses  orvosság, 
izzasztó,  húgyhajtó,  kígyó-  és  skorpiómarást  gyó- 
gyító szer  (1.  még  Balsamum).  Termése  azelőtt 
mint  balzsamszem  (carpobalsamum),  ága  mint 
fahalzsam  (xylobalsamum)  offleinális  volt.  A  G. 
erythraea  (Ehreab.)  Engi.,  a  Dalak-szigeteken, 
erősen  balzsamos  illatú  fája  a  gaf'alfa,  ezzel  füs- 
tölnek a  mosókban  és  ezzel  füstölik  a  vizes  edé- 
nyeket. A  C.  Playfairii  (Hookf.)  Engl.  szolgál- 
tatja a  Szomáliák  molmol  nevű  mézgáját.  C 
Boxburghii  és  C.  africana,  l.  Bdellium. 

Commis  (franc,  ejtsd:  kommi)  a.m,  bolti  segéd, 
1.  Kereskedelmi  alkalmazottak.  —  G.-voyageur, 
a.  m.  utazó. 

Comuiis  interessé  (franc,  ejtsd :  komlzeStéresz- 
Eíé),  kereskedősegéd,  ki  az  üzletnek,  melyben  al- 
kalmazva van,  tiszta  jövedelméből  bizonyos  juta- 
lékot kap. 

Commissio  (lat.)  a.  m.  megbízás,  megren- 
delés. 

Coinmission,  1.  Bizományi  iiaylet. 

Couiiuisíiions  inixtes  (franc)  a.  m.  vegyes 
bizottságok  (1.  0.). 

Commlssions  rogatolres  (franc.)  a.  m. 
megkereső  levelek,  1.  o.  és  Nemzetközi  jogsegély. 

Commissum  (lat.)  a.  m.  elkövetett,  jelesül 
G.  ddidum :  elkövetett  bűntett. 

Commissnra  (lat.)  a.  m.  összeköttetés.  Az 
anatómiában C.  alatt  azokat  a  rostkötegeketértik, 


melyek  a  központi  idegrendszemek  két  szimmetri- 
kusan fekvő  részét  összekötik.  A  C.-k  biztosít- 
ják a  két  féltekének  együttműködését,  úgy,  hogy 
az  a  bilaterális  szinunetria,  mely  testünk  legtöbb 
működésében  megnyilvánul,  jelenlétüknek  kö- 
szönhető. A  legnagyobb  C.  a  kérges  test  (Corpua 
eallosum),  1.  Agyvelő ;  van  ezenkívül  még  több 
C.  is,  úgy  az  ágyvelőben,  mint  a  gerincvelőben. 

Commis  Toyageur  (franc,  ejtsd :  kommi  vojs- 
zsör)  a.  m.  utazó  ügynök. 

Committ;ens(lat.)  a.  m.  ügyfél,  megbízó  (1.  o.), 

Committo,  1.  tesz,  pl.  contra  legem  commit- 
tere :  a  törvény  ellen  tenni ;  2.  vétséggel  kiérdemli 
a  büntetést :  commissa  poén  a ;  3.  a  kiváltási  ha- 
táridő elteltével  a  zálog  odavész :  pignus  commis- 
sum vagy  eljátsza  a  megszerzést:  commissa  here- 
ditas. 

Commodatum  (lat.)  a.  m.  haszonkölcsön  (1. 
0.) ;  a  haszonkölcsönbe  adó  commadans,  a  haszon- 
kölcsönbe vevő  commodatarius. 

Commode  (franc,  eitsá-.  komód),  a  magas  szek- 
rény s  az  alacsony  láda  összeegyeztetéséből  ke- 
letkezett asztalmagasságú,  egy  vagy  többüókos 
kényelmesebb  szekrény.  Nevét  ezen  tulajdonsá- 
gától a  XVIIí.  sz.  elején  kapta,  de  már  a  XVII. 
sz.-ban  is  használatos  volt.  A  korai  darabok  az 
antik  szarkofág  fölépítését  követő  olasz  ládák 
mintájára  készültek  s  faragással  és  bronzokkal 
gazdagon  voltak  díszítve.  De  Boule  idejében, 
hogy  a  gazdag  berakásokat  lehetővé  tegyék,nagy 
sima  felületeket  alkottak,  többnyíre  hullámvo- 
nalú profillal.  Ezt  a  formáját  a  C.  megtartja 
egészen  XVI.  Lajosig,  midőn  a  C.-on  uralomra 
jut  az  egyenes  vonal.  A  XIX.  sz.  ismét  visszatér 
a  görbe  felületekhez.  A  C-t  más  bútorokkal, 
többnyire  íróasztallal  gyaki-an  kombinálták. 

Commodianns,  a  legrégibb  keresztény  latin 
költő,  akinek  életéről  alig  tudunk  valamit ;  reánk 
maradtak  Instruetiones  adversus  gentium  deos, 
pro  chrístiana  díscíplina  és  Carmen  apologetícum 
adversus  Judaeos  et  Gentes  iratai.  Életadatait 
versei  tartalmazzák,  megj.  Ludwig  kiadásában 
(liOipzig  1877)  és  újabban  Dombart  (Wien  1887). 
V.  ö.  Bévay  J.,  C  élete  ós  kora  (Budapest  1909) ; 
Zeller  F.,  Die  Zeit  K.-s  (Tűbingen  1909);  Bre- 
wer,  Die  Prage  um  die  Zeítalter  K.-s  (Pader- 
born  1911). 

Coinmodité  (franc)  a.  m.  kényelem ;  a  fran- 
ciáknál az  árnyékszék  neve  (de  ekkor  a  szót 
többes  számban  használják :  C-s). 

Commodore  (ang.),  a  spanyol  comendador, 
parancsnok  szóból  ered,  így  hívják  az  osztrák- 
magyar,  német,  dán,  svéd,  angol  és  az  Egyesült- 
Államok  haditengerészeteiben  azon  sorhajóka- 
pitányokat, kik  egy  hajórajnak  vezényletével 
vannak  megbízva,  hasonlólag  a  szárazföldi  had- 
sereg dandámokjaihoz,  kik  csak  ezredesi  rangot 
viselnek.  A  C  cím  nálunk  a  hivatalos  működés: 
sel  megszűnik.  A  hajónak  megkülönböztetése 
végett,  melyen  a  C  tartózkodik,  a  főárboc  ormán 
egy  különleges,  úgynevezett  C-lobogó  leng,  éjjel 
pedig  egy  lámpa  világít  ugyanazon  árboc  kosara 
alatt.  Jachtegyletek  főrangú  tagjai  is  a  C  címet 
viselik ;  a  cs.  és  kir.  osztrák-magyai'  jachtrajban 
van  egy  közös  C  és  Magyarország  és  Ausztria 
számára  egy-egy  külön  Vice-C 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Goínmodum 


-     614    — 


Commune 


Coiuinodum,  1.  haszon,  előny,  C.  temporis 
az  időközi  haszon.  C.  eius  es8edehet,cuins  pericu- 
Imn  est,  amelyik  szerződő  fél  húzza  a  hasznot,  az 
viselj  a  veszélyt;  2.  a.  m.  kényelem,  commo- 
ditas. 

Commodum  repraesentationis,  1.  a 
készpénzfizetés  előnye,  pl.  ha  a  hozomány  idő 
előtt  készpénzben  visszafizettetik,  az  időközi  ka- 
mat a  fltzető  javára  számíttatik  ;  2.  azonnali  cse- 
lekvés, pl.  a  hozomány  azonnali  visszafizetése  a 
kedvezményes  idő  mellőzésével  (C.  v.  scilicet 
medii  temporis). 

Commodus,  Luciíis  Aelius  Aurelius,  római 
császár,  Kr.  u.  180—192.,  Marcus  Aurelius  és  Paus- 
tina  fia,  szül.  161.  Már  mint  ifjú  méltatlannak 
bizonyult  atyjához,  ki  őt  175-ben  magával  vitte 
K.-re  s  176-ban  uralkodótársává  tette.  C.  akkor 
is  atyja  mellett  volt,  mikor  ez  180-ban  a  dunai 
táborában  meghalt.  De  megunva  a  háborút, 
gyalázatos  békét  kötött  a  markomannokkal  és 
Rómába  sietett,  hogy  kedvteléseinek  élhessen, 
míg  a  kormányzati  teendőket  kedveltjei  végez- 
ték el.  Kegyetlenségét  egy  összeesküvés  kellette 
föl,  melyet  nővére,  Lucilla  és  a  szenátus  tagjai 
szőttek  ellene.  Ezentúl  is  hadvezérekre  bízta  a  há- 
ború teendőit  és  kedveltjeire  a  kormányzást,  ma- 
gának pedig  az  volt  a  becsvágya,  hogy  mint  gla- 
diátor a  játékok  alatt  fitogtassa  a  nép  előtt  ügyes- 
ségét. 192-ben  kamarása,  Bcleetus,  kedvese,  Mar- 
cia  és  Qu.  Aemilius  Laetus,  a  prétoriánusok  ve- 
zére, véget  vetettek  életének,  a  szenátus  pedig 
megátkozta  emlékét. 
■  Columon  bench,  1.  Common  pleas. 

"■    Common  canter  (ang.,  ejtsd:  kommon  kenter), 

közönséges  canter  (1.  o.),  rövid  galopp,  könnyű 
vadász-galopp. 

Commoners(ang.),  Angliában  mindazok,  akik 
nem  tartoznak  a  nobilityhez,  vagyis  nem  tagjai 
a  főrendiháznak.  Commons  House  ofParliament 
V.  House  of  Commons  az  angol  parlament  alsó 
(képviselő)  háza ;  a  főrendiház  House  of  Lords. 

Commonitoriam  (lat.)  a.  m.  emlékeztető 
irás,  levél. 

Common  law  (ang.,  ejtsd: komm'n  lao)  a.  m.  kö- 
zönséges jog  (jus  commune,  gemeines  Recht, 
droit  commun).  Az  angol  jogban  jelenti  a  XII. 
ez.  végén  a  szokásból  előállott  jogot.  Jelenti  a 
törvényeken  alapuló  joggal  (statute  law  1.  o.) 
szemben  álló  jogot  is.  Megkülönböztetésül  hasz- 
nálják a  C.  kifejezést  szemben  a  római  joggal,  a 
modern  polgári  joggal  és  más  jogrendszerekkel, 
továbbá  szemben  a  méltányossági  joggal  (equity 
V.  ohancery  law),  szemben  az  egyházi  joggal 
s  végül  legtágabb  értelemben  használják  e  kife- 
jezést az  általánosan  alkalmazott  angol  jog  össze- 
ségére, szemben  a  helyi  joggal  v.  jogszokással. 

Common  pleas  (ang.,  ejtsd:  komm'n  piiz),  ré- 
gebben magánkeresetek  elnevezése  volt,  szem- 
ben azokkal  a  jogvitákkal,  amelyekben  a  korona 
is  érdekelve  volt.  E  magánkeresetek  eldöntése 
külön  törvényszék  elé  tartozott,  amelynek  neve 
eredetileg  Common  bench,  később  Court  of  C. 
Törvényes  különválása  a  Magna  Charta  (1,  o.) 
17*  cikkén  alapszik  (communia  placita  non  se- 
quantnr  curiam  nostram  sed  teneantur  in  aliquo 
loco  certo).  L.  még  Goiirt 


Common  Prayer  Book,  lásd  Agenda  és 
Anglikán  egyház. 
Commons,  House  of,  1.  Commoners. 

Common  sense  (ang.,  ejtsd:  komm'n  szensz)  a. 

m.  józan  ész.  Skóciában  a  C.  filozófiájának  nevez- 
ték Beid  Tamás  (1.  o.)  bölcsészetét,  mely  a  józan 
észt  tartotta  a  filozófiai  gondolkodás  legfőbb  zsi- 
nórmértékének. A  józan  észre  mondotta  Kant 
azt  a  híi'essé  vált  szót,  hogy  nagy  adománya  Is- 
tennek, de  élni  kell  tudni  vele. 

Commonwealth  of  fingland  (ang.,  angol 
közügy,  állam),  az  angol  kormányformának  neve 
I.  Károly  kivégeztetésétöl  (1619)  a  Stuartok  ural- 
mának visszaállításáig  (1660).  —  Commonwealth 
of  Australia,  az  ausztráliai  (angol)  gyarmatok 
1901.  életbe  lépett  állami  szövetségének  neve. 
—  Gommonwealth-nak  hívják  továbbá  az  észak - 
amerikai  Egyesült-Államokban  Massachusetts, 
Virginia,  Kentucky  és  Pennsylvania  államot. 

Commotio  (lat.)  a.  m.  rázkódás. 

Commotío  cerebri,  1.  Agyvelörázkódás. 

Communards  (franc,  ejtsd:  komUnár),  a  párisi 
Commune  1871-iki  lázadásában  részt  vett  forra- 
dalmárok elnevezése.  L.  Commune. 

Commune  (lat.),  a  kat.  breviárium  általános 
része,  1.  o.  ós  Proprium. 

Commune  (franc,  ejtsd:  komün)  a.  m.  község. 
C.  de  Paris,  Paris  községe,  annak  uralma.  Szoro- 
sabb értelemben  a  Parisban  kitört  forradalmi  fel- 
keléseket jelenti,  különösen  a  nagy  forradalom 
idejebelit  és  az  1870— 71-iki  német-francia  há- 
ború utánit.  Ilyen  felkelések  azonban  már  régeb- 
ben is  voltak,  pl.  1358.  Marcel  Etienne  polgár- 
mesteré s  1411.  Caboche  fölkelése.  -  Az  l?92-iki 
párisi  G.  lényegében  szervezetlen  rémuralom 
volt,  melynek  folyamában  a  párisi  községi  ta- 
nács erőszakos  módon  a  törvényhozó  gyűlést  és 
a  konventet  uralma  alá  hajtotta,  úgy  hogy  a 
rémuralom  idején  tulajdonképen  a  pái'isi  C.  pa- 
rancsolt egész  Franciaországnak.  A  C.  forradalmi 
szereplése  1792  aug.  10.  kezdődött;  hatalmának 
tetőpontján  1793  jún.  2.  a  girondistákat  szolgál- 
tatta a  hóhér  kezébe.  Marat  és  Hébert  megöletésé- 
vel  a  C.  hatalma  is  alábbszállt,  Robespierre  bu- 
kásával (1794  júl.  27.)  pedig  jóformán  megtört. 
A  szerencsétlen  1870— 71-iki  francia-német  há- 
ború végével  a  párisi  C.  újra  fölemelte  fejét.  Ez 
a  mozgalom  1871  máre.  18.  kezdődött,  amidőn  a 
nemzetőrség  elpártolt  és  a  föllázított  tömeg  Tho- 
mas  és  Lecomte  tábornokokat  agyonlőtte.  Az 
őrültséggel  határos  mozgalmat  a  versaillesi  kor- 
mány hadserege  Mac  Mahon  vezérlete  alatt  (1871 
máj.  29—30.)  véresen  elfojtotta.  Az  utcai  har- 
cokban körülbelül  6500  communard  vérzett  el, 
igen  sok  pedig  fogságba  került,  kik  fölött  a  hadi- 
törvényszék ítélkezett.  V.  ö.  BeckerB.,  Geschichte 
der  revolutionáren  Pariser  C.  1789—94  (1875)  és 
Geschichte  u.  Theorie  der  Pariser  revolutionáren 
C.  des  Jahres  1871  (Leipzig  1879) ;  Gluseret,  Mé- 
moires  (3  köt.) ;  Du  Gamp,  Les  convulsions  de 
Paris  (Paris,  4  köt.,  8  kiad.  1897) ;  Morin,  His- 
toire  critique  de  la  Commune  (1871);  Lauser, 
Unter  der  Pariser  C.  (Leipzig  1879) ;  Meerheimb, 
Die  Pariser  C.  (Berlin  1880) ;  Lissagaray,  Gesch, 
der  K.  von  1871  (3.  kiad.  1894) ;  Margueritte 
Paul  et  Victor,  Une  époque.  La  C.  (1904). 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Commune  affranchie 


615     — 


Comö 


Commune  aflranclile  (franc,  ejtsd:  komttn 
airinsi),  Lyou  neve  a  rémuralom  alatt.  L.  Lyon. 

Commune  feudum  (lat.)  a.  m.  összhúbér. 

Commune  Jus,  1.  Jus  ós  Jog. 

Communeros  (comurm'os),  az  1520-iki  spa- 
iiyol  felkelés  tagjai,  akik  a  városi  községek  (oomu- 
nitades)  vezénylete  alatt  V.  Károly  király  kény- 
uralma  és  különösen  idegen  tanácsadói  ellen  össze- 
esküdtek, az  új  adók  eltörlését  ós  a  régi  kiváltsá- 
gok és  nép  jogok  megtartását  sürgették.  A  C.  Avi- 
lában  szent  juntát  alakítottak  és  örült  Johannát 
(1.0.)  igyekeztek  ügyük  számára  megnyerni.  De  ez 
nem  sikerült  és  hadaik  a  nemességtől  1521.  Vil- 
lalar  mellett  széjjelverettek.  Csak  Toledo  városa 
folytatta  még  1522-ig  Padilla  János  ós  neje  alatt 
az  ellenállást.  —  C.  v.  Padilla  fiai  továbbá  neve 
annak  atitkos  politikai  társaságnak,  melynek  tag- 
jai 1820.  a  spanyol  szabadkőmivesekszövetkezeté- 
ből  kiválva,  a  népfeuség  elve,  valamint  a  jog- 
egyenlőség mellett  küzdöttek.  A  társaság  1822. 
40  ezer,  később  pedig  70  ezer  lovagot  számlált. 
Szervezetök  a  lovagrendek  szervezetére  emlé- 
keztet, nagy  gyűléseiket  erődöknek,  szakülései- 
ket pedig  sáncoknak  nevezték.  Első  vezéreik  Ba- 
lesteros  és  Alpueute  voltak.  Eleintén  a  C.  tagjai 
a  szabadkőmívesekkel  teljesen  egyetértettek,  de 
1822.  hatalmi  versengés  támadt  a  rokoneélú  egye- 
sületek között.  A  második  restauráció  (1823)  fel- 
oszlatta a  társaságot. 

Communes  res  (lat.),  mindenkinek  használa- 
tára rendelt  dolgok,  melyek  senkinek  sincsenek 
kizárólagos  tulajdonában,  pl.  a  levegő,  a  folyó- 
víz, a  tenger  stb. 

Communicatio  (lat.)  a.  m.  közlekedés.  — 
Retorikai  értelemben  1.  Anakoinózis. 

Communicatio  idiomatum  (lat.),  az  a 
beszédmód,  mellyel  Jézusban  az  emberi  dolgokat 
a  Fiuistennek  s  az  istenieket  az  ember  Jézusnak 
tulajdonítjuk.  A  C.-nak  használata  a  nestorianiz- 
mu8  idejében  jele  volt  az  igazhitüségnek.  A  C-t 
ugyanis  csak  az  használhatja,  aki  vallja,  hogy 
Jézusban  az  isteni  és  az  emberi  természet  egy  sze- 
mélyben egyesültek.  Aki  ellenben,  mint  a  tév- 
tanitó  Nestorius  konstantinápolyi  patriáreha  tévé, 
Krisztusban  az  Istent  és  az  embert  mint  két  kü- 
lön személyt  szétválasztá,  az  az  ember  Krisztus- 
ról istenieket  és  viszont  nem  állíthatott. 

A  Krisztus  kettős  (isteni  ós  emberi)  természeté- 
nek egy  személyben  való  egysége  maga  után  vonja 
a  természetek  közösségét  (communio  uaturarum), 
ez  pedig  a  természetek  sajátságainak  közlését.  Az 
utóbbi  tant,  melynél  fogva  Krisztus  isteni  termé- 
szete a  maga  sajátságait  (így  nevezetesen  a 
mindenhat<iságot,  mindenüttjelenvalóságot  stb.) 
közli  az  emberi  természettel,  miből  foly,  hogy  az 
6  teste  és  vére  is  jelen  van  az  úr  vacsorában,  az 
ev.  luteránus  teológusok,  kiváltkóp  Brenz  (1.  o.) 
és  a  Formula  Concordiae  szemben  a  református 
teológusokkal  hangsúlyozták,  mint  akik  szerint 
a  sajátságok  közlése  csakis  képleges  értelemben, 
vagyis  mint  alloeosis  fogadható  el. 

Communicatio  in  sacris  (lat.)  a.  m.  rész- 
vétel az  istentiszteletben.  C.  általában  minden 
részvétel,  mely  által  másokkal  egy  istentisztele- 
tet végzünk,  vagj'  egy  istentiszteleten  jelen  va- 
gyunk. Szorosabban  ós  közönségesen  azonban  C. 


alatt  a  katolikusoknak  a  nemkatolikusokkal  a 
szent  dolgokban  való  közlekedését  értjük.  Ez  a 
közlekedés  tényleges  (activa)  vagy  szenvedőleges 
(passiva).  Az  előbbi  az,  midőn  a  kat.  a  nem  kat.  is- 
tentiszteleteken v.bármely  más  vallási  cselekvóny- 
ben  részt  vesz.  A  tényleges  közlekedés  általában, 
de  nem  föltétlenül  tilos.  A  szenvedőleges  közleke- 
dés az,  midőn  megengedtetik,  hogy  a  nemkatoli- 
kusok a  katolikus  istentiszteleten  jelen  lehesse- 
nek V.  előnyben  részesíttessenek. 

Communicatoríae  literae  (lat.)  a.  m.  írott 
közlemény.  Különösen  azokat  a  leveleket  nevezik 
igy,  melyekkel  a  felszentelt  püspök  hivatalának 
elfoglalását  kartársainak  tudtul  adja. 

Communio  (lat.)  a.  m.  közösség,  egyházi 
nyelvhasználatban  jelenti  a  kölcsönös  jogokat  és 
kötelességeket  magában  foglaló  azt  az  összeköt- 
tetést, melyben  ugyanazon  vallási  testületnek  v. 
egyháznak  a  hit  egysége  által  egybefűzött  tagjai 
vannak.  Ez  összeköttetésből  és  annak  jogaiból 
való  kizárás  pedig  az  excommunicatio.  C.  a  kato- 
likusoknál az  áldozás  (1.  o.),  a  protestánsoknál  az 
úrvacsora  (1.  o.). 

Communio  bonorum  (lat.)  a.  m.  vagyon- 


Communio  sanctorum  (lat.)  a.  m.  Szen- 
tek egyessége  (1.  o.). 

Communiqué  (franc,  ejtsd:  kommüniké)  a. 
m.  beküldött  (újságba),  különösen  valamely  do- 
logban közzétett  helyreigazító  közlemény,  me- 
lyet a  lap  a  kormánytól  vagy  hatóságtól  kap. 

Communis  (lat.)  a.  m.  általánosan  elterjedt, 
közönséges ;  továbbá :  közös. 

Communismus  és  communista,  1.  Kommu- 
nizmus. 

Communitas  (lat.)  a.  m.  község,  közösség. 

Commutator  (lat.),  1.^  Kommutátor. 

Como,  1.  tartomány  Észak-Olaszországban, 
Tessin  svájci  kanton,  Bergamo,  Milano  és  Novara 
olasz  tartományok  közt,  2859  km«  területtel,  (1910) 
634,753  lak.  É.-i  része  hegyvidék,  D.-i  része  sík. 
Az  Adda,  Olana  és  Tresa  a  nagyobb  folyói,  a 
Lago  Maggiore,  a  Lago  di  C,  di  Varese  és  di  Lu- 
gauo  a  tavai.  Éghajlata  enyhe  és  kellemes ;  földje 
termékeny  (búza,  gyümölcs,  kender,  szőUŐ),  a 
magasabb  helyeken  legelők.  Erceit  nem  bányájsz- 
szák,  de  alabastromát,  paláit  és  épületköveit 
messze  elviszik.  Szövőipara  virágzik,  különö- 
sen átmeneti  kereskedelme  élénk.  Idegenek  sokan 
látogatják.  3  járásra  (circondario)  oszlik ;  ezek : 
C,  Lecco,  Varese.  —  2.  C,  az  ugyanily  nevű 
tartomány  fővárosa,  48  km.-nyü'e  Milánótól,  a 
C.-tó  DNy  .-i  ágának  D.-i  végében,  gőzhajó-állomás 
és  püspöki  székhely,  38,895  lakossal,  akik  se- 
lyem-, bársonyszövéssel,  keztyükészítéssel,  szap- 
pangj'ártással  és  kőfaragással  foglalkoznak;sokan 
pedig  nálunk,  Ausztriában,  Németországban  és 
Svájcban  tükrökkel,  képecskékkel,  optikai  üve- 
gekkel házaló  kereskedést  űznek.  A  várost  tor- 
nyokkal ékesített  falak  veszik  körül.  Templomai 
közül  legkiválóbb  a  gót  Ízlésű  székesegyház  (XIV. 
sz.).  Egyéb  kiváló  épületei :  a  városháza,  a  régi 
erőd  helyén  épült  színháza,  Vico  külvárosában 
a  Gallino-,  a  Jovius-  és  az  Odescalchi-palota.  A 
tó  partján  szép  gyümölcsösök,  ligetek,  nyaralók 
vannak.  A  Villa  Plinianáról  már  Plinius  is  meg- 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Comocladia 


616     — 


Compagrnonnafire 


emlékezik.  A  Piazza  Vittoriát  Garibaldinak,  ki- 
kötőjének környékét  pedig  Voltának  Marchesi 
által  készített  szobra  ékesíti.  C-ben  született 
Coelius  költő,  ifjabb  Plinius,  némelyek  szerint 
idősebb  Plinius  is,  Jovius  történetíró.  Volta, 
Xni.  Kelemen  és  XI.  Ince  pápa.  C.  (Comum)  a 
rómaiak,  a  lombard  királyok  és  német  császárok 
idejében  is  fontos  város  volt.  Fénykorát  a  XI.  és 
Xn.  sz.-ban  élte  és  mint  a  ghibellin-párt  feje, 
Milánónak  volt  versenytársa.  1127-ben  földúlták, 
de  csakhamar  újra  fölépült.  1335  után  a  Della 
Torrek,  a  Viscontiak  és  1450.  a  Sforzák  birtokába 
került  és  ezentúl  Milano  sorsában  osztozott.  V.  ö. 
Cantu,  Storia  della  cittá,  e  diocesi  di  C.  (1829). 

Comocladia  P.  Br.  (növ.),  az  Anacardiaceae 
család  génusza;  9  faja  Közép-Amerikában  és 
Nyugat-Indiában  honos.  Fák,  mindegyikük  raga- 
dós fekete,  igen  csípős  nedvet  tartalmaz.  A  G. 
integrifolia  Jacq.  (franc.  Bressilet)  és  a  G.  den- 
tata  Jacq.  (Guao)  termésével  feketére  festenek, 
miudkettő  a  Nagy-Antillákon.A  G.  glábra  Spreng. 
(Portorico)  égető  nedvétől  a  benszülöttek  nagyon 
félnek. 

Comodo,  comodamente  (ol.,  ejtsd:  ko— )  a.  m. 
kényelmesen.  Allegro  C.  a.  m.  ne  túlgyorsan. 

Comoedia,  1.  Vígjáték. 

Comoniort,  Ignacio,  a  mexikói  köztársaság 
elnöke,  szül.  La  Puebla  de  los  Angolosban  1812 
márc.  12.,  megöletett  1863  nov.  13. 1833-ban  mint 
Santa  Ana  (1.  o.)  híve,  La  Puebla  várost  hossza- 
san védelmezte.  1844  óta  ismételten  képviselőnek 
választották,  IS^ö.  pedig  Mexikó  főváros  polgár- 
mesterévé választotta.  1855-ben  ehiökhelyettes, 
majd  elnök  lett.  A  hadsereg  és  a  papság  ellen- 
állását 1856  megtörte  és  1856  márc.  31.  elrendelte, 
hogy  a  klérus  többé  földbirtokot  nem  szerezhet. 
1858.  a  fölkelő  Zuloaga  tábornok  Mexikó  elha- 
gyására kónyszerítette.  Előbb  azonban  Juarezt 
(1.  0.)  nevezte  ki  utódjául.  Később  még  egyszer 
visszatért  hazájába  s  mint  tábornok  küzdött  a 
franciák  ellen,  azonban  egy  guerilla-csapat  San 
Luis  Potosi  közelében  megölte. 

Comorin  v.  Komorin-fok,  Blő-India(l.  o.)  leg- 
délibb pontja. 

Comoro-szigetek,  1.  Komoro-szigeték. 

Como-tó,  Lago  di  G.,  az  ókorban  Larius 
Lacus,  Felső- Olaszország  egyik  festői  fjordos 
tava  a  Lepontini-  és  Rhati- Alpok  ágai  közt,  ame- 
lyeknek legnagyobb  magassága  (Monté  Legnone) 
2610  m.  Hosszabb  tengelye  ÉD.-i  irányban  van. 
Közepe  felé,  a  Bellagio-foknál  két  ágra  oszlik ; 
a  DNy.-i  Como  városnál,  a  DK.-i  pedig  Leccó- 
nál  végződik.  Az  osztatlan  tó  22  km.,  a  DNy-i 
27  és  a  DK.-i  18  km.  hosszú ;  legnagyobb  széles- 
sége Cadenabbia-nál  4630  m. ;  legnagyobb  mély- 
sége 406  m. ;  a  tengerszin  fölötti  magassága 
199  m. ;  egész  területe  152  km^.  A  beléje  ömlő 
64  folyó  és  patak  közül  legnagyobbak :  az  Adda, 
a  Liro,  az  Albano,  a  Telő,  a  Breggia,  a  Varrone, 
Pioverna  és  Galdone.  Egyedüli  lefolyása  a  Leccói 
ágból  az  Adda.  Hóolvadás  után  a  tó  felszíne 
néha  5  m.-rel  emelkedik ;  az  emelkedést  még 
fokozza  a  tirano  nevű  északi  szél.  A  ciprusok- 
kal, mirtuszokkal,  agavékkal  ós  déligyümölcs- 
fákkal  környékezett,  halakban  gazdag,  világos 
kékszínű  tónalí  festői  szépségeit  a  partokon  épült 


községek  ós  nyaralók  is  emelik.  Amazok  közt  a 
jelentékenyebbek:  Bellano,  Varenna,  Domaöo, 
Menaggio,  BeUaggio,  Cadenabbia,  Laglio,  Como, 
Lecco  stb.,  emezek  közt  a  Villa  Vigoni,  ThorwaJd- 
sen,  Marchesi  stb.  szobormúveivel ;  a  Villa  Giu- 
lia ;  a  Villa  Carlotta  (1.  o.) ;  a  Villa  Taglioni ;  a 
Villa  Pizzo  ;  a  Villa  d'Bste  stb.  V.  ö.  Lwnd  T., 
The  laké  of  Como.  Its  history,  art  and  archaeology 
(London  1910). 

Comp.,  1.  Go. 

Compact  (lat.),  tömör,  szilárd,  tömzsi. 

Gompactor  Bálint  (családi  néven  Gevers  Bá- 
lint), XVU.  sz.-beli  magyar  könyvnyomdász  Kassa 
városában.  Eredetileg  könyvkötő  volt  ós  veze- 
téknevét is  a  mesteraégétöl :  a  kompaktorságtól 
kapta.  A  könyvnyomtatás  Kassán  1640.  meg- 
szűnvén, a  városi  tanács  később  C-t  vélte  alkal- 
masnak arra,  hogy  a  város  nyomdáját  átvegye. 
C.  1653.  csakugyan  meg  is  vette  a  város  nyomdá- 
ját s  magyar  és  német  betűkön  kívül  görög  be- 
tűkkel és  betűöntő  készülékekkel  is  fölszerelte 
azt.  1656  elején  már  nem  volt  életben.  Halála  után 
Severini  Mátyás  vette  meg  a  műhelyét. 

Compagiü  (ejtsd :  kompánnyi),  Dino,  olasz  író,  szül. 
Firenzében  valamivel  1260  előtt,  megh.  u.  o.  1324 
f  ebr.  26.  Élénk  részt  vett  szülővárosa  pártharcai- 
ban és  1293.  a  gonfaloniere  della  giustizia  magas 
méltóságára  is  emelkedett.  Épp  úgy  mint  Dante,  a 
fehérek  részén  küzdött  és  mikor  ezek  elbuktak,  ö 
is  teljesen  visszavonult  a  közügyektől.  Legfon- 
tosabb munkája :  Cronica  delle  cose  oecorrenti  ne' 
tempi  suoi  c.  (1280— 13l2j  történelmi  munkája, 
melynek  tárgya  főkép  a  firenzei  velf  ek  közti  párt- 
szakadás, ugyanaz,  amelynek  oly  nagy  fontossága 
van  Dante  életében  is.  C  az  eseményeket  ugyan- 
azzal az  erkölcsi  felháborodással  beszéli  el,  mely- 
lyel  a  Divina  Gommedia  költője  beszól  róluk ; 
minthogy  magának  is  nagy  része  volt  bennök, 
élénken  és  közvetlenséggel  tárgyalja  őket  és  sok- 
szor egy-egy  vonással  kitűnően  tudja  festeni  aa 
embereket  és  a  helyzeteket  egyaránt.  Minthogy 
halála  után  utódai  —  félvén  a  következmények- 
től —  sokáig  rejtegették  a  kéziratot,  sokan  két- 
ségbe vonták  eredetiségét  is,  amiből  aztán  hosszú 
ideig  tartó  és  szenvedélyes  irodalmi  harc  fejlő- 
dött, mígnem  Isidoro  del  Lungo  befejezte  a  vitát; 
Dino  C  e  la  sua  Cronica  c.  nagybecsű  három- 
kötetes munkájában.  Mai  napság  már  eldöntött 
dolog,  hogy  a  mű  eredeti,  hiteles  és  csakugyan 
Dino  C  a  szerzője.  Neki  tulajdonítják  a  L'Intelli- 
genza  c.  tanító  költeményt  is.  Magyarra  ford. 
Rácz  Miklós  (Középkori  krónikások,  Brassó  1902). 

Compag^nie  (franc,  ejtsd.  koSpanyí),  társaság, 
társulat.  A  katonaságnál  a  csapatok  századainak 
francia  és  innen  átvett  német  elnevezése. 

Compagnic  Oénérale  Transatlan- 
tique,  1.  Gőzhajózás. 

Coiupagnon  (franc,  ejtsd:  koSpanyoS)  a.  m. 
társ,  üzlettárs. 

Compagnonnage  (ejtsd:  konpanyonázs),  Fran- 
ciaországban a  mesterlegények  szövetsége,  mely 
visszanyúl  a  középkorba.  Bredetüeg  csak  az  építő- 
iparhoz tartozó  legények  lehettek  tagjai  a  szö- 
vetségnek. 1830  óta  Société  de  l'Union  név  alatt 
reform-párt  keletkezett,  mely  csak  gyakorlati 
célokat  követett.  A  C  célja  volt  a  mesterlegények 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Company 


-     617     — 


Complésrne 


támogatása  vándorlásaik  alatt,  munkaközvetítés, 
betegsegélyezés,  de  azonkívül  a  munkások  érde- 
keit mindenkoron  védte  és  a  munkás-sztrájko- 
kat is  rendezte.  Egyes  mesterségeknél  még  most 
is  megvan  a  C,  így  a  párisi  ácsoknál. 

Company  (ang.,  ejtsd:  kompani)  a.  m.  kereske- 
delmi társaság. 

Comparaison  (franc,  ejtsd: konparezóS), össze- 
hasonlítás, egybevetés;  en  C.,  összehasonlítva, 
egybevetve ;  sans  C,  egybevetés  nélkül,  minden 
összehasonlítás  kizárásával. 

Comparatio  (lat.)  a.  m.  összehasonlítás,  a 
nyelvtanban,  1.  Fokozás.  Comparativns  a,,  m.  kö- 
zépfok. 

Comparetti,  Domenico,  olasz  filológus  és 
irodalomtörténész,  szül.  Rómában  1835  jún  27. 
Eleinte  természettudományokkal  foglalkozott  és 
csak  később  adta  magát  mostani  szakmájára. 
Munkái  a  görög  filológia,  az  összehasonlító  iroda- 
lomtörténet és  az  olasz  irodalomtörténet  korára 
terjednek  ki.  Legfontosabb  müve:  Virgilio  nel 
medio  evo  (V.  a  középkorban).  D'Anconával  együtt 
6  adta  ki  a  régi  olasz  versek  egyik  legérdekesebb 
gyűjteményét:  Le  antiche  rime  volgari  secondo la 
lezione  del  Codice  Vaticano  3733.  Irt  egy  becses 
könyvet  a  Kalevaláról,  fordította  Pindarost  és 
Sapphót.  Szerkeszti  a  Rivista  di  filológia  clas- 
sica  és  Museo  ital.  di  antichitá  classica  c.  folyó- 
iratokat. 

Comparse  (franc.)  a.  m.  némaszemélyzet, 
más  néven  statiszta  v.  figuráns.  A  betanítójuk 
neve  statiszta  vezető,  ók  ábrázolják  az  illető  da- 
rabokban a  tömeget  v.  sokaságot,  v.  amint  a  szm- 
házi  jargon  nevezi:  népséget  és  katonaságot. 
Angliában  állandóan  fizetett  statiszták  vannak, 
míg  a  kontinensen  a  figuránsok  esetről-esetre 
kapnak  díjakat  s  ez  az  oka  annak,  hogy  a  tömeg 
az  elsőrendű  színpadokon  is  ritkán  felel  meg  a 
művészi  követelményeknek. 

Compartimento  (ol.)  a.  m.  elválasztott  tér, 
rekesz ;  továbbá  kerület ;  vasúti  kocsi-szakasz. 

Compascanm  (lat.)  a.  m.  közlegelő,  közös 
legelő ;  jus  conipascui  vagy  compascendi,  legel- 
tetési jog  másnak  birtokán. 

Compasso  (olasz)  a.  m.  iránytű  (1.  o.). 

Compater  (lat.)  a.  m.  koma,  keresztkoma  ; 
compaternitas,  komaság. 

Compatibílis  (lat.),  l.  Kompatibilis. 

Compatríota  (lat.)  a.  m.  földi. 

Compayré  (egtad:  koSperé),  J^íes  Goöneí, francia 
pedagógus,  szül.  Albiban  1843.  1874— 81-ig  a 
filozófiatanára  volt  a  toulousei  egyetemen,  1881— 
1889.  képviselő,  majd  a  poitiersi  akadémia  rek- 
tora. Részt  vett  a  népoktatás  átalakításában. 
1907  óta  az  Acad.  des  sciences  morales  et  politi- 
ques  tagja.  Sok  pedagógiai  munkája  közül  az 
Elóments  d'éducation  civique  (1881),  melyet  a 
felekezetnélküli  iskolák  számára  írt,  több  száz- 
ezer példányban  terjedt  el  s  1883.  Rómában  az 
indexre  került.  L'instruction  civique  (1883),  Cours 
de  pedagogie  theorique  et  pratique  (1897)  s  más 
müvein  kívül  nevezetes  a  francia  akadémiától 
kitüntetett  L'évolution  intellectuelle  et  morál  de 
l'enfant  (2.  kiad.  1896;  német  ford.  Die  Bnt- 
wicklung  der  Kindesseele,  az  Internat.  Bibi.  für 
Pad.  L  kötete,  Altenburg  1900). 


Compelle  intrare  v.  coge  intrare  (lat.)  a. 
m.  kényszerítsd  a  belépésre.  Krisztus  e  szavai- 
nak (Lukács  ev.  14,  23)  az  egyház  soha  nem 
adta  azt  az  értelmet,  hogy  a  pogányokat  kénysze- 
rítő erővel  kell  a  kereszténységre  szorítani.  De  a 
megkereszteltekkel  szemben  az  erkölcsi  kénysze- 
rítést jogosnak  tartotta  nemcsak  Szt.  Ágoston, 
hanem  minden  egyházatya,  minden  nagyobb 
teológus,  a  római  pápák,  s  a  római  jog  is.  V, 
ö.  Hergenröther,  Kath.  Kirche  und  christlicher 
Staat. 

Contpensatlo  (lat.)  a.  m.  beszámítás  (1.  o.). 
Verha  verbis,  verbera  verberihus  compensantur, 
régi  magyar  jogi  példabeszéd,  amely  szerint  a 
kölcsönös  becsületsértések  s  a  kölcsönös  testi  bán- 
talmazások egymást  kölcsönösen  törlesztik.  Te- 
hát a  kölcsönös  sértések  miatt  a  sértők  egyike 
sem  vonható  jogilag  felelősségre.  Ma  ez  csak  a 
becsületsértésre  áll  (Btk.  275.  §,  1.  o.);  ha  a 
bántalmazás  testi  sértést  okozott,  a  kölcsönös 
bántalmazások  beszámításának  nincs  helye. 

C.  a  tőzsdén  a.  m.  valamely  tőzsdei  művelet- 
nek teljesen  megfelelő,  de  ellenkező  irányú  mű- 
velettel való  kiegyenlítése.  így  egy  és  ugyanazon 
fajta  értékpapír  vásárlási  megbízását  bankok  s 
tőzsdeügynökök  ki  szokták  egyenlíteni,  ha  ugyan- 
abból a  fajta  papírból  ép  annyinak  eladására  van 
megbízásuk.  De  ha  az  ellentétes  megbízások  nem 
is  vonatkoznak  azonos  mennyiségekre,  akkor  is 
a  C.  műveletével  egyenlítik  ki  nagyobb  mennyi- 
ség vételére  vagy  eladására  vonatkozó  megbízást 
és  csak  a  fennmaradó  különbözetet  veszik  v.  ad- 
ják el  a  tőzsdén.  A  C.  céljából  történt  vásárlások 
V.  eladások  árfolyamai  különbözők  is  lehetnek. 

G.  és  C-s  zavarok,  1.  Szívbajok. 

Compensatis  conipensandis  (lat.)  a.  m. 
kiegyenlítve  a  kiegyenlítendőket. 

Compére (franc,  ejtsd:  koHper),  koma ;  továbbá 
titkos  társ,  segítő,  pl.  egy  bűvésznek  titkos  társa, 
ki  vele  összejátszik. 

Compesce  mentem  (lat.)  a.  m.  fékezd  meg 
indulatodat. 

Competens  (lat.),  illetékes,  jogosult. 

Competentia  (lat.)  a.  m.  illetmény  (1.  o.),  a 
perjogban  a.  m.  illetékesség,  1.  Birói  illetékesség. 

Competition  (ang.,  ejtsd:  kompitísn)a.  m.  ver- 
seny, versenyzés ;  unfair  C,  tisztességtelen  ver- 
seny. 

Compiégne  (ejtsd:  kompieny),  jár.  székhely  Oise 
francia  départementban,  az  Oise  balpartján.  Pa- 
ristól 72  km  ÉK.-re  az  északi  vasút  mellett,  (1906) 
16,868  lak.,  vászon-,  hajókötél-,  cukor-,  sör-,  bil- 
iárd-gyártással, csónak-  és  alagcső-kószítóssel ; 
len-  és  kendertermeléssel ;  szén-,  fa-  és  gabona- 
kereskedéssel. Említésre  méltó  a  St.  Germain 
(XV.  sz.),  St.  Antoine  (XII.  sz.)  és  St.  Jacques 
(XII.  és  XV.  sz.)  templom  ;  a  Kopasz  Károlytól 
eredő  és  XV.  Lajos  építésze,  Gábriel  által  újjá- 
épített kastély  (gazdag  műkincsekkel),  a  Jeanne 
d'Arc  torony  (XIII.  sz.),  gótikus  városháza,  keres- 
kedelmi törvényszéke,  főiskolája,  múzeuma  és 
nagy  kórháza.  A  város  közelében  14  km*-nyi 
erdőterület,  amely  évente  45,000  m»  fát  szolgál- 
tat. C.  a  régi  Compendium,  majd  Carolopolia. 
833-ban  Jámbor  Lajost  C.-ban  trónvesztettnek 
nyilvánították ;  987.  itt  halt  ki  a  Karolingi  család ; 


Amely  uó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Compilatae  Constltutíones 


618     — 


Composltum 


1430.  itt  esett  angol  fogságba  az  orléansi  szűz ; 
1810.- 1.  Napóleon  Mária  Lujzával  ebben  a  város- 
ban találkozott  először. 

Compilatae  Constitutiones  regni  Tran- 
silvaniae  et  partium  Hungáriáé  eidem  annexa- 
rMW  (lat.),  gyűjteménye  azoknak  az  erdélyi  tör- 
vényeknek, melyek  az  «  Approbáták»  kiadása  után, 
1645— 69-ig  keletkeztek.  A  munka  célja  volt,  mint 
I.  Apafy  Mihály  fejedelem  megerősítő  okleveléből 
kitűnik,  az  elavult,  homályos  törvények  közül  a 
kötelező  erővel  birókat  kiválasztani,  az  ellentéte- 
ket kiegyenlíteni,  hogy  így  a  gyakorlati  igények- 
nek megfelelő  törvénykönyv  jöjjön  létre.  Leg- 
újabb jegyzetekkel  kisért  kiadását  adták  Kolos- 
vári S.  és  Óvári  K.  (Budapest  1900). 

Compilatio  (lat.),  tkp.  zsákmányolás.  Az 
irodalomban  egy  munkának  különböző  müvekből, 
mindén  eredetiség  nélkül  való  összetákolása ; 
továbbá  összeállított  gyűjtemény,  ilyen  értelem- 
ben pl.  a  biblia  is  C. 

Coiupilationes  antiquae  (lat.),  egyházi 
jogforrás-gyűjtemények,  amelyek  Gratián  de- 
krétuma és  a  IX.  Gergely  dekretális  gyűjteménye 
között  való  időben  jelentek  meg.  Régi  gytljte- 
mények  a  nevűk,  mivel  a  IX.  Gergely  előtti 
időt  tempus  antiquumnak  nevezték.  E  gyűjtemé- 
nyek pápai  dekretálisokat,  zsinati  határozatokat 
és  szent  atyákból  vett  helyeket  tartalmaznak.  A 
€.  alkotják  a  IX.  Gergely  gyűjtemény  tartalma 
nagy  részének  és  rendszerének  alapját. 

Compitalia  (lat.),  a  hajdani  Rómában  minden 
évben,  többnyire  januárban,  a  Lares  corapitales 
tiszteletére  tartott  népűnnep. 

Compitaiu  (lat.)  volt  a  neve  a  régi  rómaiak- 
nál a  keresztutaknak,  kivált  a  falusiaknak.  Az 
ilyeii  keresztező  utak  mellett  az  ú.  n.  Lares  Com- 
pitales  tiszteletére  oltárokat  és  kápolnákat  állí- 
tottak fel,  melyeknek  szintén  C.  volt  a  nevök. 

Complaisance  (franc,  ejtsd:  kompiézausz)  a. 
m.  szívesség,  előzékenység ;  par  C,  szívességből ; 
complaisant,  szíves,  előzékeny,  ildomos. 

CompléiuenÉaire  (franc.)  a.  m.  kiegészítő. 
A  betéti  társaságoknál  (1.  o.)  azok  a  tagok,  akik 
csak  betétjeik  erejéig  felelősek  a  társaság  köte- 
lezettségeiért ;  magyarul  kűlsö  tagoknak  hívják, 
mert  az  üzlet  belső  vezetésébe  és  a  vagyon  keze- 
lésébe nincs  beleszólásuk,  csakis  az  évi  mérleg 
megtekintésére  van  joguk ;  nevűk  a  cégnévben 
nem  szerepelhet  és  cégvezetői  vagy  üzletvezetői 
meghatalmazást  nem  nyerhetnek,  mert  ebben  az 
esetekben  belső  tagoknak  volnának  tekintendők. 
Különben  a  betéti  társaság  belső  ügyeire  nézve 
a  társasági  szerződés  irányadó,  ennek  nem  lété- 
ben pedig  a  K.  T.  125 — 146.  §-ai  az  irányadók. 

Complémentaire-színek  a.  m.  kiegészítő  szí- 
nek. Newton  ama  színeket  nevezte  így ,  amelyek 
(együttesen  a  fehér  szín  érzetét  keltik.  A  zöldnek 
pl.  kiegészítő  színe  a  vörös,  a  kéknek  a  narancs- 
Bzin.  Minden  színnek  megvan  a  maga  kiegészítő 
színe ;  mert  nyilvánvaló,  hogy  az  illető  színben 
a  spektrum  bizonyos  színei  hiányzanak,  utóbbi- 
aknak keveréke  tehát  oly  színt  ad,  mely  az  előb- 
bihez hozzátéve,  a  spektrum  összes  színeinek 
keveréke  keltette  színt  ad,  azaz  fehér  színt.  A  C. 
tehát  lehetnek  egyszerűek  s  összetettek. 

Complement-himek,  1.  Törpehímek 


Complet,  komplet  (lat.)  a.  m.  teljes ;  komple- 
tálni,  kiegészíteni. 

Completoriunt  (lat.)  a.  m.  befejező  részlet, 
a  kat.  papoktól  minden  nap  mondandó  imádság- 
nak (breviárium,  1.  o.)  utolsó,  7-ik,  befejező  része, 
mely  tartalmánál  fogva  az  esti  imának  felel  meg. 

Coiuplex  (lat.)  a.  m.  bűntárs.  XIV.  Benedek 
Suprema  és  egyéb  constítutiói  szerint  a  gyón- 
tatóatyának  tilos  a  C.  nevét  kérdezni  és  excom- 
municatio  (1.  o.),  valamint  más  szigorú  büntetés 
éri  azokat,  akik  az  ellenkező  gyakorlatot  védel- 
mezik. —  C.  alatt  azonban  különösen  oly  sze- 
mélyt értünk,  aki  valamely  pappal  erkölcs  ellen 
való  vétket  követett  el.  Az  ilyen  pap  az  illető 
személlyel  szemben  elveszti  a  bűnbocsátó  jog- 
hatóságot, kivéve  a  halál  esetét  (in  articulo  mor- 
tis),  ha  más  pap  nem  található  v.  nagy  botrány 
támadna.  Az  ez  ellen  vétő  pap  a  pápának  külö- 
nösen fentartott  exkommunikáció  alá  esik. 

Coinplexus  (lat.)  a.  m.  összefoglalás. 

Complicitas  (lat.,  completből,  ti\,complicité) 
a.  m.  bünrészesség    complice  a.  m.  bűnrészes,  1.    j 
Részesség. 

Compliment  (franc,  ejtsd:  koSpiimás),  udva- 
riasság tanúsítása  szóban,  írásban,  egyáltalában 
a  kűlsö  viselkedésben,  hogy  ezzel  másnak  kelle- 
meskedjünk.  Ez  a  francia  udvar  révén  a  XVII. 
és  XVIII.  sz.-ban  valóságos  szerteleuséggé  fajult, 
főleg  az  úri  társaságokban.  De  nagy  szerepet  ját- 
szik még  ma  is  a  fejedelmi  udvarokban,  ahol  min- 
den módja  szertartásszerűen  van  megállapítva. 

Coinplot(franc.),bűnszövetség,  összeesküvés. 

Complutum,  Alcala  de  Henares  spanyol  város, 
régi  neve.  G.-i  biblia,  1.  Poliglott. 

Complnvium  (lat.),  a  hajdani  római  házban 
a  tető  nyílásának  neve  az  átriumban  (1.  o.) ;  az 
alatta  levő  medence,  mely  az  esővizet  fölfogta, 
az  impluvium. 

Compó  (Tinca,  áiiat),  a  ponty-félék  (1.  o.)  csa- 
ládjába tartozó  halnem,  szájzugában  egy-egy  ba- 
jusszal, torokfogai  bunkósak,  csak  egy  sorban 
állnak,  bognártüskóje  nincs.  Egyetlen  faja  a  nyál- 
kás C  (Tinca  vulgáris  Cuv.),  melynek  színe  a  tar- 
tózkodás helye  szerint  változó,  mocsaras  vizek- 
ben zöldes  fekete,  elevenebb  vizekben  oldalai 
sárgarezesen  áttetszők,  folyóvizekben  a  gyöngy- 
ház kagylóira  emlékeztetően  színtjátszó.  Hossza 
legfeljebb  70  cm.,  súlya  3—4,  csak  kivételesen 
5—6  kg.  Csendes,  iszapos  vizeket  szeret  s  itt  az 
iszapot  túrva,  rovarokkal  és  korhadó  növényré- 
szekkel táplálkozik,  az  iszapba  vonul  és  téli  álmot 
alszik.  ívási  ideje  márciusra  és  júniusra  esik. 
Húsa  kövér,  porhanyós.  Hazánk  vizeiben  igen 
gyakori.  Népies  nevei :  cigányhal,  haldoktor,  sár- 
hal, gyászkeszeg,  vargahal,  varjuhal,  zöldike, 
tathal  stb.  Legszebb  válfaja  az  arany-G.  (Tinca 
chrysitis  Agass.).  V.  ö.  Hermán  0.,  A  magyai* 
halászat  könyve.  Il-ik  köt.,  692.  lap. 

Compókhal  (áiiat),  a  pirosszemű  kelé  (Scardi- 
nius  erythropMhalmus  L.)  népies  neve. 

Compositae  (növ.),  1.  Fészkesek. 

Compositeur  (franc,  ejtsd:  koSpozitör)  a.  m. 
zeneszerző. 

Compositio  (lat),  1.  Kompozíció,  mint  jogi 
kifejezés :  kártérítés  (1.  o.). 

Compositufu  (lat.),  I.  Összetétel. 


Amely  sső  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Compos  mentis 


619     — 


Comte 


Compos  mentis  (lat.)  eszének  birtokában, 

beszámítlmtó  állapotban. 

Compossessio  (lat.)  a.  m.  birtokközösség ;  a 
magyar  jogban  (compossessoratus  is)  közbirtokos- 
ság;  comi?osseáfsor  a.  m.  közbirtokos,  (1.  o.). 

Compostela,  város,  1.  Santiago  de  Compostela. 

Composto  V.  composta{ív&XLQ..composé)  a.  m. 
komponálta,  azaz  szerzetté. 

Compound  (ang.,  ejtsd:  kompannd)  a.  m.  össze- 
tett. A  gépészetben  a  kéthengeres,  90"  alatt  álló 
íorgattyukkal  dolgozó  gőzgépeket  nevezik  C- 
■gépeknek,  ha  az  egyik  henger  nagy-,  a  másik  pe- 
dig kisnyomású  gőzzel  dolgozik. 

Compound-dinamogép  mágnestörzsei  mind 
a  főáramkörű,  mind  a  mellékáramkörű.  tekercset 
tartalmazzák,  s  így  a  mágneses  teret  két  áram- 
kör állítja  elő,  1.  Dinamoelektromos  gépek. 

Compotmd-kerék,  1.  Fogaskerék. 

Compound-lemez,  1.  Hajóvért. 

Compound-lokomobil,  1,  Lokomohil. 

Compound-lokomotiv,  1.  Lokomotiv. 

Compound-lövedék,  1.  Lövedék. 

Compresse  (fr.,  ejtsd:  konpresz),  többszörösen 
összehajtogatott,  puha  gyolcsból  vagy  patyolat- 
ból készült  kötöszer  (borogatásra,  nyomókötósre). 
—  A  nyomdászatban  C.  szedés  a.  m.  süini  szedés, 
a  táblázatos  szedés  ellenkezője. 

Compressio  (lat.)  a.  m.  összenyomás  (pl.  gá- 
zoké, folyadékoké);  gyakran  használatos  tech- 
nikai, fizikai  műszó. 

Compressorium  (lat.),  sebészeti  műszer, 
mely  értörzsnek  összenyomására  szolgál.  El- 
avult eszköz,  mely  csonkításkor  a  vérzés  csök- 
kentésére, erős  vérzésekkor  a  vérzés  időleges 
osülapítására  volt  használatos.  Ma  az  Bsmarch- 
féle  vértelonítö  eljárás  (a  végtagnak  rugalmas 
pólyával  való  lefűzése)  pótolja.  Francia  neve 
tourniquet,  1.  Csonkítás. 

Compromise  (ang.)  a.  m.  megegyezés,  meg- 
állapodás. A  lóversenysportban  valamely  verseny 
két  résztvevője  tulajdonosának  megegyezése  arra 
nézve,  hogy  a  komoly  küzdelem  elkerülése  cél- 
jából a  díjat  megosztják.  A  C-t  a  mi  verseny- 
szabályaink szigorúan  tiltják. 

Compromissam,  megalkuvás,  1.  Kompro- 
misszum. 

Compsognatbus  (paieont.),  1.  Dinosauriusok. 

Comptabilité,  1.  Komptábüitás  és  Szám- 
vitel. 

Comptant  (franc,  ejtsd:  koStan)  a.  m.  kész- 
pénzzel fizetve. 

Compt,e(fre., ejtsd  :kont) a. m. számla;  G.-rendu 
száralabefejezés ;  beszámoló  jelentés,  gyűlésről 
szóló  értesítés,  jegyzőkönyv. 

Comptear  (franc,  ejtsd : :  kontör)  a.  m.  számoló, 
továbbá  gazomóter,  gázóra. 

Comptolr  (franc,  ejtsd:kontoár)a.  m.  számoló- 
asztal és  számoló-szoba.  A  kereskedő  üzleti  irodá- 
ját nevezik  így,  ahol  az  összes  Írásbeli  teendőket 
végzik.  C.-  Wissenschaftnak  nevezik  németül  azt 
a  tudományt,  mely  a  kereskedelmi  irodákban 
szükséges  összes  tudnivalókat  foglalja  egybe. 

Comptoiüt  (ásv.),  azonos  a  Thomsonittal  (1.  o.). 

Compulsor  (lat.)  a.  m.  serkentő,  figyelmez- 
tető, a  kolostorban  az  a  személy,  aki  a  szerzete- 
sekkel az  ima-  s  énekórákat  tudatja. 


Compurgator  (középk.  lat.),  eskütárs  (l.  o.). 

Compntatio  cítíIís,  1.  Időszámítás. 

Compntus  (lat.),  általában  azon  számítások 
összesége,  melyekkel  valamely  időpont  határozta- 
tik  meg,  különös  (kronológiai)  értelemben  azok  a 
különbözöszabályok,ciklusos  számi  tá8ok,melyek- 
kel  a  Hold  járására  alapított  egyházi  évet  a  polgári 
napi  évvel  szokás  összhangzásba  hozni,  tehát  a  kü  - 
lönbözö  Hold-  ós  Nap-körök,  az  aranyszám,  a  va- 
sárnapi betű  stb. 

Comstock-IiOde  (geoi.),  az  északamerikai 
unió  Washoe  államában  egy  hatalmas  nemes 
érctelór  a  Sierra  Nevada  K.-i  tövében.  Ezen 
tömzsszerű  telér  helyenkint  100  méternél  is  vas- 
tagabb. A  nemes  fémek  arany,  ezüst,  stephanit, 
polybazit,  ezüsttartalmú  galonit  és  pyrargyrit. 
A  meUékkőzet  zöldköves  andezit  (propilit).  Ezen 
ércformáció  ós  mellékkőzete  analóg  a  magyar- 
országiakkal. 1860  óta  a  C.  kb.  fél  milliárd  dol- 
lárnyi nemes  ércet  szolgáltatott. 

Comte  (f ranc.ejtsd :  koSt),  a  latin  comesből,  a.  m. 
gróf ;  comtesse,  grófnő. 

Comte  (ejtsd:  kont),  1.  Auguste,  francia  filozófus, 
szül.  Montpellierben  1798  január  19.,  megh.  Paris- 
ban 1857  szept.  5.  Montpellierben  és  Parisban  ta- 
nult; 1818.  megismerkedett  Saint  Simonnal,  kinek 
nézetei  hatással  voltak  reá,  de  már  1822.,  amidőn 
első  kis  művét:  Systéme  de  politique  positive 
kiadta,  meghasonlott  vele  és  elvált  tőle.  1820-ban 
az  Organisateur,  1822.  a  Le  Producteur  munka- 
társa lett.  1826-ban,  miután  megnősült  volt,  meg- 
kezdte előadásait  a  pozitív  filozófiáról,  amint 
rendszerét  nevezte.  De  a  túlságos  szellemi  munka 
megzavarta  elméjét,  úgy,  hogy  tébolydába  kel- 
lett vinni,  öngyilkossági  kísérletet  is  tett.  De 
már  1828.  újra  folytatta  előadásait.  Közben 
kiadta  művét:  Cours  de  phüosophie  positive, 
melynek  első  kötete  1830.,  az  utolsó,  hatodik 
kötete  pedig  1842.  jelent  meg.  1845-ben  el- 
vált nejétől,  miután  megismerkedett  Clotilde 
de  Vaux-val,  egy  a  férjétől  elvált  nővel,  ki 
iránt  szenvedélyes  és  misztikus  szerelemre  gyn- 
ladt.  Ez  időben  kezdődik  új  fejlődési  korszaka, 
melyben  ugyanaz  a  férfiú,  ki  főművóben  a  vallás 
idejét  lejártnak  bizonyította,  új  vallás  alapításán 
fáradozik,  az  emberiség,  «a  nagy  való»  vallásán, 
melynek  ő  a  főpapja  s  törvényhozója.  E  vallás- 
nak kultuszát  is  megállapította.  Rendszeresen  az 
1851.  megjelent  Systéme  de  politique  positive- 
ban  fejtette  ki  e  nézeteit  (4  köt.  1851—1853). 
Ehhez  járult  a  Catéchisme  positiviste,  a  Ca- 
lendi'ier  positiviste  s  egy  nagy  rendszeres  munka : 
Synthése  subjective,  melynek  első  s  egyetlen  kö- 
tete röviddel  halála  előtt  1856.  jelent  meg.  Az  új 
fejlődési  korszaktól  kezdve  hívei  két  táborra 
oszoltak ;  az  egyik  rész  nem  követi  a  mestert 
vallási  vagy  szubjektív  evolúciójában ;  ezek  közé 
tartozott  a  híres  Littré,  aki  azt  mondja  róla,  hogy 
a  lángész  sugarai  világították  meg s az  emberi  fej- 
lődés legkiválóbb  munkatársai  közé  tar  tozik.Láttré 
kitűnő  munkát  is  írt  C.-ról:  A.  C.  et  la  phi- 
losophie  positive  (2.  kiadás  1864)  s  1866.  A.  C.  et 
Stuart  Mill.  Angliában  is  soka  követője:  Miss 
Martineau,  Cohgreve  és  Bridges  müveit  angol 
átdolgozásban  tették  közzé,  Stuart  Mill  A.  C. 
and  the  positivism  című  külön  müvet  írt  róla 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendCl 


Comte 


620     - 


ComunI 


(1865),  Buckle,  Tylor,  Caird  (The  social  philo- 
sophy  and  religion  of  C,  Glasgow  1885,  2  kiad. 
1893)  sokat  foglalkoznak  vele,  Lewes,  a  fllozótia 
történetírója,  kinek  munkája  magyarra  is  le 
van  fordítva,  e  müvében  bőven  foglalkozik  C- 
tal,  azonkívül  külön  művet  is  írt  róla :  A.  C. 
philosophy  of  the  positive  sciences  (1874).  Ide 
tartozik  C.  levelezése  Miilel :  Lettres  d'A.  C.  h 
John  Stnart  Mül  1841—1846,  mely  1877.  jelent 
meg  Parisban.  A  tábor  másik  vége  a  misztikus 
és  rajongó  C.-órt  is  rajong,  szentként  tiszteli 
emlékét  s  a  házban,  melyben  a  mester  lakott  s 
melyet  a  pozitivista  község  számára  meg  is 
vettek  (Rue  Monsieur  le  Prinee),  gyűléseket  tart, 
hitközség-félét  alkot,  melyben  a  mester  megálla- 
pította kultuszhoz  ragaszkodik.  B  község  feje 
Pierre  Laf fitté  volt,  ki  később  a  tudományok  tör- 
ténetének tanára  volt  a  Collége  de France-on.  Lon- 
donban is  vannak  pozitivista  hitközségek.  Sok 
híve  e  «vallásnak»  azonban  sehol  sem  található. 

A  pozitivizmus,  így  nevezte  C.  a  maga  rend- 
szerét s  ebben  az  értelemben  terjedt  azóta  el  e 
szó,  mindenekelőtt  egy,  a  históriai  fejlődésről 
való  föltevésen  alapul.  Az  emberi  szellem  szük- 
ségkép három  fejlődési  állapoton  megy  keresztül, 
a  teológiain,  a  metafizikáin,  míg  végre  a  pozitiv 
áUapotba  jut.  A  teológiai  állapotban  természet- 
fölötti lények  beavatkozásából  magyarázzuk  a 
természeti  jelenségeket.  A  metafizikai  állapotban 
ezek  a  lények  metaíizikai  fogalmakká  zsugorod- 
nak össze,  elvont  skolasztikus  valókká.  A  harma- 
dik állapotban  a  jelenségek  kapcsolatait  figyeljük 
meg,  esetleg  a  kísérlet  segítségével  előidézzük  a 
kapcsolatokat,  egyszóval  a  tények  megismerésére 
szorítkozunk.  Minden  ú.  n.  abszolút  tudás :  agy- 
rém. Ez  a  XIX.  sz.  álláspontja,  a  pozitiv  filozófiáé. 
A  történeti  fejlődés  törvényén  kívül  egy  fősaját- 
sága a  C.-féle  rendszernek :  a  tudományok  elren- 
dezése. A  tudományok  mind  két  osztályba  soroz- 
hatok. Az  egyikbe  tartoznak  az  elvont  tudomá- 
nyok, melyek  egyetemes  törvényekkel  foglalkoz- 
nak, míg  a  /confereí  tudományok  ama  valóságos  té- 
nyekkel foglalkoznak,  melyek  az  egyetemes  tör- 
vények szerűit  alakulnak.  A  fizika,  kémia  és  fizio- 
lógia elvontak,  az  ásvány-,  növény-,  állattan  kon- 
krétek. A  legelemibb  s  legáltalánosabb  tudomány 
a  matematika,  a  maga  ágaival,  az  aritmetikával, 
geometriával  s  mechanika  valKevésbbó  egyetemes 
8  összetettebb  is  a  következő  tudomány:  az  os^íro- 
nomiasigy  tovább  a  fizika,  kémia,  biológia  (élet- 
tan), végül  a  szociológia.  Ez  a  hat  alaptudomány. 
Az  erkölcsi  életet  a  szociológiában  magyarázza  az 
élettan,  az  élettant  a  vegytan,a  vegytant  a  fizika 
s  valamennyit  a  matematika.  Minden,  ami  van, 
végelemzésben  szám,  kiterjedés,  alak  vagy  ez 
elemek  kombinációja  s  a  világ  anyaga  mechani- 
kai elemekre  bomlik.  A  tudomány  haladása  abban 
van,  hogy  az  összetettet  elemeire  bontjuk,  a  kü- 
lönöst az  egyetemesbe  oldjuk,  a  minőségeket 
mennyiségekbe.  Ez  a  sorrend  megvilágítja  a  tu- 
dományok történetét  is.  Az  egyszerűbbek  gyor- 
sabban, az  összetettebbek  lassabban  fejlődnek. 

A  szociológiában  C.  meg  akarja  jelölni  az  utat, 
miképkell  az  anarchisztikus  társadalmat  újra  föl- 
építeni, organizálni.  A  közszellemet  kell  uralko- 
dásra juttatni  az  egyéni  önkény  fölött,  A  középkor 


jól  megszervezte  atársadalmat,  de  vallási  alapon ; 
most  ugyanezt  a  célt  kell  elérni  a  tudomány,  a 
pozitivizmus  alapján.  Ezért  fontos  a  szociológia 
pozitiv  tudománnyá  alakítása.  De  ő  maga  azután 
vallási  fordulatot  adott  rendszerének  és  vallását 
egészen  a  katolicizmus  mintájára  szervezte. 

Irodalom.  Böhm  Károly,  Az  ember  és  világa  2.  kötet 
ugyancsak  Böhm  Károly  több  értekezése  a  Magyar  Phllo- 
aophiai  Szemlében.  Lásd  még  e  folyóiratban  a  következő 
tanulmányokat,  melyek  C.  egész  rendszerét  felölelik : 
Ormay  Lajos,  A  malhematika  és  a  csillagászat  a  positivis- 
mus  rendszerében,  VI.  évfolyam  1,  2,  4.  füzet  ;  Ráth  Arnold, 
A  mechanika,  a  physika  és  a  chemia  a  positivismas  rend- 
szerében VL  8,  6,  vn.  1.  füzet ;  Bokor  József;  A  biológia  a 
positivismus  rendszerében,  VIÍ.  3—4.  füzet;  Bokor  József  ée 
Buday  József,  Sociologia  Vm.  1,  5  ;  IX.  4,  5—6.  füzet ;  Kun 
Sámuel,  A  positivismus,  mint  vallásrendszer.  Továbbá  még: 
egy  kivonatot  a  nagy  müböl  Jules  Rig-tól  La  philosophie 
positive  par  A.  C.  Resumó  (Paris  1883,  2  kötet,  német  for- 
dításban Kirchmann  tárában  1883,  2  kötet)  ;  Zimmermann, 
Kant  und  die  positive  Philosophie,  Wien  1874  ;  Robinet,  No- 
tice  sur  l'oeuvre  et  sur  la  vie  de  C,  3.  kiadás,  1891  ;  Pel- 
larin,  Essai,  critique  sur  la  phil.  pos.,  Paris  1864  ;  Gruber, 
Aug.  C.  der  Begründer  des  Positivismus.  Sein  Lében  und 
seine  Lehre,  Freiburg  i/B.  1889  ;  Ravaisson,  La  phil.  ea 
Francé  au  XIX»  s.  Paris,  2  kiad.  1884.  Philosophie  positive, 
revue  dirigée  par  E.  Littré  et  ö.  Wyroubofif,  Littró  halála 
után  par  Robin  et  G.  WyroubofT  1867—1883  ;  Giacomo  Bar- 
zelotti.  La  morale  della  fllosofia  positiva,  Firenze  1871  ; 
Andró  Poéy,  M.  Littré  et  A.  Comte,  Paris  1879  ;  E.  Caro, 
M.  Littró  et  le  positivisme.  Paris  1883  ;  Lévy  Brtthl,  La 
phil.  d'  A.  C,  Paris  1900  ;  Pranck  Alengry,  Essai  hist.  et 
crit.  sur  la  soclologie  d'  A.  C,  Paris  1900  ;  Correspond. 
inédite,  4  köt.,  1903—04;  C.  A.  élete  és  phil.,  Rácz  Lajos- 
tól, Bud.  Szemle  1898;  Rigolage  E.,  La  sociologie  d'  A.  C, 
Paris  1898 ;  Waentig,  A.  C.  und  seine  Bedeutang  für  die 
Entwickl.  d.  Social  Wiss.,  Lelpzig  1894 ;  Decherme  Q.,  Aag. 
C.  et  son  oeuvre.  Paris  1909;  Kühnert,  C-s  Verhttltnise 
zur  Kunst,  Lelpzig  1910 ;  Századok  1873. 

2.  C,  Pierre  Charles,  francia  festő,  szül.  Lyon- 
ban 1823  ápr.  23.,  megh.  Parisban  1895  nov. 
30.  Robert-Fleury  tanítványa.  Festményei  törté- 
nelmi genrejeleneteket  ábrázolnak:  Lady  Jane 
Grey  ;  III.  Henrik  király  találkozása  Quise  her- 
ceggel ;  Jeanne  d'Are  VII.  Károly  koronázásán ; 
IX.  Károly,  midőn  anyja  a  vérmenyegző  végre- 
hajtására unszolja ;  Guise  Henrik  boszut  esküszik 
apja  meggyilkoltatásáért;  I.  Ferenc  látogatása 
Benvenuto  Cellininél ;  V.  Károly  a  genti  kastély- 
ban, lemondása  után ;  Don  Quixote  húga ;  Firen- 
zei nemesek  meglátják  Dantét  stb. 

Comtesse  (franc,  ejtsd:  koStessz)  a.  m.  grófnő. 

Comtesse,  Bobért,  svájci  államférfi,  szül.  La 
Sagneban  (Neuchatel)  1847  aug.  14.  1876-bau  a 
nagytanács,  majd  a  kantoni  kormány  tagja  lett. 
1833-ban  a  svájci  nemzeti  tanácsba  választották, 
melynek  1894— 95-ig  elnöke  volt.  1899-ben  a  szö- 
vetségtanácsba, 1903.  és  1909.  pedig  szövetségi 
elnökké  választották. 

Comuleso,  Alessandro,  don,  a  spalatói  Kumu- 
lovié-esaládból  származó  római  főpap,  ki  VIU. 
Kelemen  pápa  megbízásából  1594  telén  Erdély- 
ben járt,  hogy  fejedelmét,  Báthory  Zsigmondot 
rábírja  arra,  hogy  álljon  el  a  török  mellől  és  szö- 
vetkezzék Rudolf  császárral  és  magyar  királlyal. 
Erdélyi  jelentéseit  Rómában  összegyűjtötte  s  ki- 
adta Veress  Endre :  Brdélyországi  pápai  követek 
jelentései  VIII.  Kelemen  idejéből  (Bpest  1909). 

Comum,  város,  1.  Como. 

Comuneros,  1.  Gommuneros. 

Comtini,  két  községcsoport  neve  Felső-Olasz- 
országban ;  az  egyik  Sette  C,  Vicenza  tartomány- 
ban, az  Astico  és  Brenta  között,  hét  községből  áll, 
(1901)  26,009  lak.  Főhelye  Asingo.  ATredeci  C. 


I 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Comyn 


—     621     — 


Concetti 


Verona  tartományban  az  Adige  és  Agno  közt,  13 
községből  áll,  (1901)  17,315  lak. ;  főhelye  Badia. 
Mindkét  C  lakói  valószínűleg  longobard  eredetű 
németek,  akik  1798.  némi  önállóságot  élveztek. 
V.  ö.  Galanti,  I  Tedeschi  sul  versante  meridio- 
nale  delle  Alpi  (Roma  1887). 

Comyn,régi  skót  nemzet8ég,mely  állítólag  Bane 
Donald  kelta  királytól,!.  Duncan  fiától  származott, 
8  amely  e  címen  a  skót  trónra  igényeket  támasz- 
tott. 1291-ben  III.  Sándor  magtalanul  történt  ki- 
múlása után  C.  John,  Badenoeh  ura  hasztalan 
igyekezett  I.  Eduárd  angol  királlyal  szemben 
trónkövetelését  érvényesíteni.  Erre  sógorával, 
BalioUal,  szövetkezett  Eduárd  ellen,  de  1296. 
Dunbar  mellett  csatát  vesztett  s  maga  is  Eduárd 
fogságába  esett,  melyből  csak  1297.  szabadult  ki. 
Fia  G.  John  1306.  Brace  Róbert  (I.  o.)  híveitől 
megöletett. 

Con  (ol.,  ejtsd:  kon)  a.  m.  -val,  -vei ;  a  zenében 
gyakran  használatos ;  pl.  C.  fuoco,  tűzzel ;  C. 
dolore,  fájdalmas  kifejezéssel ;  C.  variazimii,  vál- 
tozatokkal ;  C.  amore,  szeretettel ;  G.  brio,  élénken; 
C.  anima,  lelkesen. 

Conache  (ejts»i:  konáke)  Konstantin,  román  költő, 
szül.  Moldvában  1777  okt.  14  bojár  családból, 
megh.  1849.  Tanulmányait  a  jagii  görög  iskolá- 
ban 8  magán  úton  végezte.  Nagy  udvari  méltósá- 
got viselt  s  Sturza  Mihálynak  vetélytársa  volt  a 
fejedelmi  trónért.  Széleskörű  képzettsége  volt ; 
beszélt  görögül,  franciául  és  törökül  s  alaposan 
tanulmányozta  a  XVni.sz.-beU  francia  irodalmat, 
kivált  annak  filozófiai  részét.  Szerelmes  verseket 
írt ;  munkájának  címe :  Aleatuirl  si  talmácirí. 

Con  amabilitá  (ol.),  1.  Amajbile. 

Con  amore  (ol.),  1.  Gon. 

Con  anima  (ol.),  1.  Animato  és  Gon. 

Conatus  (lat.)  a.  m.  kísérlet.  G.  ddinqmndi, 
bűntett  kísérlete. 

Con  brio  (ol.),  I.  Brio  és  Gon. 

Conc,  orvosi  rendelvényeken  rövidítése  a 
concisus  szónak  (1.  o.), 

Conca  (ol.,  ejted:  konka),  medence;  kagyló. 

Concameaa  (ejtsd:  konkamó),  város  Finistére 
francia  dép.-ban,  az  Atlanti-óceán  Foret-öblének 
K.-i  partján,  (i906)8007  lak.,  szardínia-halászattal, 
konzervgyárakkal  (évi  termelés  22  millió  doboz). 
Kikötöje  sekély,  elhoraokosodott  és  emiatt  csak 
kisebb  hajók  kereshetik  fel.  Régi  erődéi  vannak. 

Concav  (lat.)  a.  m.  vájt,  homorú. 

Concedo  (lat.)  a.  m.  megengedem,  formula, 
mellyel  vitatkozásokban  a  vitató  az  ellenfél  ál- 
Utásj'it  elismeri. 

Concentratio  (új-lat.),  1.  Koncentráció. 

Conceutns,  1.  Accentus. 

Concepción,  1.  1826.  alakított  provincia  Chi- 
lében, a  Csendes-óceán,  Maule,  Nuble,  Biobio, 
Malleco  és  Arauco  provincia  közt,  9220  km* 
területtel  és  (i907)  217,393  lak.  Búzájánál,  borai- 
nál és  szénbányáinál  fogva  a  köztársaság  egyik 
leggazdagabb  tartománya,  6  deparfcamen tóra  osz- 
lik. — -  2.  C,  fővárosa  az  ugyanily  nevű  tarto- 
mánynak a  Biobio  partján,  12km.-nyirea  Csendes- 
óceántól,  püspöki  székhely,  (i907)  55,330  lak.,  líce- 
ummal, élénk  kereskedéssel,  amit  főképen  az 
mozdít  elő,  hogy  közelében  van  Talcahuano,  Chile 
egyik  legjobb  kikötője.  Ipara  jelentéktelen.  C-t 


1550.  Pedro  de  Valdivia  alapította.  Az  araukánok 
többször  elpusztították.  Földrengésektől  is  gyak- 
ran szenvedett ;  jelenlegi  helyén  1852.  épült  föl 
újra.  —  3.  G.  (Villa  Reál  de  la),  az  ugyanily  nevű 
departamento  fővárosa  Paraguayban,  a  Paraguay 
balpartján,  (i905)  15,000  lakossal. 

Concepción  del  Uruguay  (Arroyo  de  Ghina), 
az  argentínai  Entre-Rios  tartomány  fővárosa,  a 
parana-C.-i  vasút  végállomása,  felsőbb  tanintéze- 
tekkel, nagy  vágóhíddal,  10,000  lakossal. 

Concepi  (lat.)  a.  m.  szerzettem,  írtam ;  C.-jót 
valami  alá  írni  a.  m.  magát  valamely  cikk,  külö- 
nösen jogirat  szerzőjének  vallani ;  conceptus  a,  m. 
fogalmazvány. 

Conceptio  (lat.),  fogamzás, fogantatás;  G.B. 
Mariae  (lat.)  Mária  fogantatása,  G.  immcundata 
Beatae  Virginis,  Mária  szeplőtlen  fogantatása, 
ünnep  dec.  8.,  1.  Boldogasszony. 

Conception  Bay,  öböl  New  Foundland  szige- 
tén, az  Avalon-félsziget  É.-i  partján,  számos  ha- 
lászteleppel. Legfontosabb  kikötője:  Harbor  Grace, 
vasúti  végállomás. 

Conceptaalismus  (lat.),  a  nominalizmus 
egyik  alakja,  mely  az  általános  fogalmakat  nem 
tekinti  csupán  szavaknak,  mint  a  szélsőségig  haj- 
tott nominalizmus,  de  önálló  létezőknek  sem, 
mint  a  realizmus,  hanem  közvetítéskép  lelki  je- 
lenségekként (conceptus)  fogja  fel.  Rendesen  Abe- 
lardnak  az  univerzáliákra  vonatkozó  tanát  tekin- 
tik C.-nak.  L.  Nominalizmus  ós  Abelard. 

Concern  (ang.,  ejtsd:  konszöm)  a.  m.  üzlet,  ke- 
reskedelmi vagy  ipari  vállalat,  firma. 

Concert  (fr.,  ejtsd:  konszer)  a.  m.  hangverseny. 

Concertant,  f r.  (ol.  concertato,  concertando) 
a.  m.  versenyző.  Akkor  mondjuk  egy  vagy  több 
hangszerre,  hogy  koncertál,  ha  szólama  vagy 
szólamuk  jobban  kiemelkedik,  önállóbb,  mint 
pusztán  kisérő  hangszereké.  Duo  v.  trió  G.  olyan 
mű,  amelyben  a  kisérő  hangszerekkel  szemben 
áll  két  vagy  három  koncertáló,  vagyis  önálló  sze- 
repű hangszer.  Ha  egy  áriát  kisér  egy  zenekari 
hangszer  és  szólama  oly  jelentős,  hogy  szinte 
versenyez  súlyban  magával  az  énekhanggal, 
ugyancsak  azt  mondják,  hogy  ez  a  hangszer  kon- 
certál. L.  Koncert. 

Concertatlo  (lat.),  1.  Koncertáciő. 

Concertina,  kézi  harmonika,  1.  Akkordion. 

Concertino,  1.  Koncert. 

Concerto  és  G.  di  camera,  G.  di  chiesa,  G. 
grosso.  I.  Koncert. 

Concerts  spirituels  a.  m.  ájtatos  zenei  elő- 
adások ;  Parisban  1725.  Philidor  kezdte,  oly  napo- 
kon rendezte,  mikor  az  egyházi  ünnep  miatt  nem 
volt  szórakoztató  színielőadás.  1791-ig  s  1805  óta 
sokáig  rendszeresen  folytatták  a  komoly,  intim 
zene  ápolására, 

Concessio  (lat.)  a.  m.  engedély  (1.  o.) ;  mint 
retorikai  műszó  a.  m.  megengedés  (1.  o.). 

Concessio  generális  (lat.)  a.  m.  általános 
engedély,  1.  Exegucdur  és  Megbizólevél. 

Concetti  (ol.,  ejtsd:  koncsetti),  élces,  különösen 
fényes,  de  sántikáló  gondolatok,  szeszélyes,  csa- 
vart ötletek  s  mesterkélt  éle.  Bizonyos  idősza- 
kokban nagyon  is  elharapózott  az  irodalomban 
az  egyszerű,  világos  előadás  rovására,  Így  a 
késő  renaissance-korban  Olaszországban. 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendO! 


Concha 


—    622     — 


Conchoff- 


Conoba,  a  puhatestűek  (MoUusca)  testét  bo- 
rító héj  neve.  Eredetileg  az  összes  puhatestüek- 
nek  volt  héja ;  a  most  élö  hójnélküli  puhatestűek 
héjas  (házas)  puhatestüektől  származnak. 

Concha,  az  anatómiában  valamely  kagyló- 
szerű  képlet  megnevezésére  szolgál.  G.  auricidae 
a  fülkagyló,  1.  Fiil\  C.  nasalis,  az  orrkagyló,  1. 
Orr.  —  C,  félköríves  fülke,  az  ó-keresztény  ba- 
zilikák apszisa  (1.  0.). 

Concha  Győző,  egyet,  tanár,  állam  tani  író, 
szül.  1846  febr.  10.  Marczaltön,  Veszprém  vmegyé- 
ben.  A  jogot  a  budapesti  és  bécsi  egyetemeken 
hallgatta.  1869-ben  a  budapesti  kü'.  ítélőtáblán 
segédfogalmazó,  1870.  fogalmazó  lett.  Miután 
ügyvédi  oklevelet  nyert  és  magántanárrá  habili- 
tálták, 1872.  az  újonnan  alapított  kolozsvári  egye- 
temre nevezték  ki  rendkívüli  tanárnak.  1874-ben 
rendes  tanár  lett ;  1892.  a  budapesti  tudományos 
egyetem  r.  tanára.  1886-ban  a  M.  Tud.  Akadémia 
lev.,  1900.  rendes  tagjául  választotta.  1903-ban 
udv.  tan.  címet  kapott.  Számos  értekezést  és  cik- 
ket írt  különböző  lapokba  és  folyóiratokba,  fő- 
képen a  Budapesti  Szemlébe.  Munkatársa  e  Le- 
xikonnak is.  Önállóan  megjelent  főbb  müvei : 
Szibill  története  (Peuillet  O.  regénye,  Kis- 
faludy-társaság  kiad.  1868) ;  Néhány  sző  Grün- 
wald  Béla  Közigazgatásunk  és  a  szabadság 
c.  röpiratahoz  (Budapest  és  Kolozsvár  1870); 
A  köziga^atási  hiráskodás  az  alkotmányosság 
és  eqyénijoghoz  való  viszonyában  (u.  o.  1877) ;  A 
közigazgatási  enquéte  (u.  o.  1881) ;  Újkori  alkot- 
mányok (1884—88, 2  köt.) ;  A  90-es  évek  reform- 
eszméi  és  előzményeik  (1885) ;  Egyéni  szabadság 
és  parlamentarizmus  Angliában  (1888) ;  A  ma- 
gyar faj  hegemániája  (különnyomat  az  Aradi 
Vértanuk  Albumából  1891);  A  közigazgatási 
javaslatról  (Kolozsvár  1891);  A  közigazgatási 
bíróságokról  szóló  törvényjavaslat  (Budapest 
1894);  Politika  (I.  k.  Alkotmánytan,  1894,  ki- 
tüntetve az  akadémia  nagy  díjával) ;  A  rendőr- 
ség természete  és  állása  szabad  államban  (1901); 
Az  egyetemi  ifjúság  a  nemzet  életeben  (Dékáni 
beszéd,  1901);  A  jelszavakról  (1904) ;  A  szeplő- 
telen fogantatás  aogmája{i905) ;  Politika  (II.  k., 
Közigazgatástan,  1905,  az  akadémia  Sztrokay- 
dlját  nyerte) ;  Megint  jelszavakról  (1907) ;  Br. 
Eötvös  József  és  a  külföldi  kritika  (1908,  M. 
Jogászegylet  kiad.);  Bmlékbeszédei  az  akadémiá- 
ban Gneist  Rudolf  (1898),  Brossai  Sámuel 
(1899),  Pulszky  Ferenc  (1903)  és  Pulszky  Ágost 
(1906)  fölött  megjelentek  az  Akadéma  kiadásá- 
ban. 

Concha  (ejtsd:  koncsa),  1.  José  Gutierrez  de  la 
C,  Marques  del  Habana,  spanyol  tábornok,  szül. 
1809  jún.  4.,  megh.  1895  nov.  5.  Madridban. 
1843— 46-ig  a  baszk  tartományok  főkapitánya, 
azután  elnyomta  a  santiagói  felkelést,  mire  a 
spanyol  lovasság  főparancsnokává  nevezték  ki. 
1851—52.  és  1854— 59-ig  Guba  sziget  főkapitány- 
ságát viselte,  közben  1853.  a  kormány  száműzte, 
ö  azonban  Franciaországba  menekült,  hol  Bor- 
deauxba  internálták.  1863-ban  hadügyminiszter, 
1864.  a  szenátus  elnöke  lett.  Az  1868  szeptem- 
beri forradalom  kitörése  után  Izabella  királynő 
reá  bízta  trónját,  de  miniszterelnökké  való  kine- 
vezése már  föl  nem  tartóztathatta  a  köztársa- 


ság diadalát.  Utóbb  az  Alfonzistákhoz  csatlako- 
zott s  1874-ben  egy  ideig  újra  cubai  főkapitány 
volt. 

2.  Manuel  Gutierrez  de  la  C,  Marques  del 
Duero,  spanyol  tábornok,  az  előbbinek  öccse, 
szül.  Cordobában,  Argentínában,  1808  ápr.  3., 
elesett  1874  jún.  27.  A  spanyol  polgárháborúban 
a  Krisztinapárti  seregben  szolgált,  közreműkö- 
dött Espartero  megbuktatásában  s  az  Espartero 
érdekében  felkelt  Saragossát  hódolatra  kónysze- 
rítette  s  megszállotta  Barcelonát.  1847-ben  6000 
emberrel  Portugáliába  vonul  t  s  m  egszállotta  Opor- 
tót.  Jutalmul  Izabella  királynő  granddá  nevezte 
ki  és  a  marquis  címet  adományozta  neki.  1849-ben 
a  római  felkelés  leveretését  bízták  reá,  de  mind- 
össze Terracinát  szállotta  meg.  1853-ban  politikai 
okokból  a  Kanári-szigetekre  száműzték,  honnan 
Franciaországba  menekült.  Midőn  O'Donnel  for- 
radalma 1854.  Narvaezt  megbuktatta,  C.  vissza- 
tért s  méltóságait  visszakapta.  1868-ban  Izabella 
pártján  állott  s  elvállalta  a  főparancsnokságot 
Madridban,  de  a  Bourbonok  trónját  meg  nem 
menthette.  A  karlista  háboiniban  (1873)  felmen- 
tette Bilbaót,  1874.  mint  főparancsnok  Estellánál 
elesett. 

Conchae  praeparatae,  tisztított  és  finom 
porrá  tört  osztrigahéjak,  melyeket  fogporokba 
stb.  kevernek. 

Conchas,  Las  (ejtsd:  koncsasz),  kerületi  székhely 
az  argentínai  Buenos  Aires  tartományban,  a  La 
Plata  mentén,  a  vele  vasúttal  összekötött  Buenos 
Airestől  É.-ra,  (1900)  4500  lak. 

Conches-en-Ouche  (ejtsd:  koSs-aS-us),  város Eure 
francia  dóp.-ban,  Rouentól  55  km  D.-re  a  Rouloir 
patak  mellett,  (1901)  2204  lak.,  vaskohókkal  és 
ásványvizekkel.  Egykori  gróíl  várkastéllyal,  vár- 
toronnyal  (XII.  sz.),  apátság  romjaival,  templom- 
mal (XV.  sz.). 

Concbifera  (állat),  a  héjjal  (házzal)  biró  puha- 
testűek (MoUusca)  összefoglaló  neve. 

Conchiliolog^a,  a  lágytestü  állatok  (Mol- 
lusca),  különösen  pedig  a  kagylók  és  csigák  ter- 
mészetrajzával, főleg  azonban  héjainak  ismerte- 
tésével foglalkozó  tan.  Az  ezen  téren  működő 
huwkcoksiXkonchiológusoknak  nevezik.  Ilyenek  ha- 
zánkban Bielz  A.  É.,  ki  Erdély  faunáját,  Bran- 
csik  K.,  ki  Nyitra  vmegye  faunáját  tette  ezen 
irányban  tanulmány  tárgyává,  ilyen  volt  néhai 
Hazay  Gy.,  aki  előbb  a  budapesti,  majd  a  tátrai 
kagyló-csigaféléket  tanulmányozta.  Legújabban 
Soós  Lajos,  a  budapesti  Nemzeti  Múzeum  segéd- 
őre foglalkozik  C.-val. 

Conchinin,  1.  Kinidin. 

Concbiolia  vagy  conchyolin,  a  puhatestűek 
(MoUusca)  házának  szénsavas  mésszel  impreg- 
nált, nitrogéntartalmú,  chitinhez  hasonló  szerves 
alapállománya.  Az  osztriga -héjakból  előállított 
C.  50-7«/o  szénből,  6-5o/o  hidrogénből  és  16-7o/o 
nitrogénből  áll.  Kémiai  viselkedésében  a  fehér- 
jékre emlékeztet ;  forró  ásványi  savak  elbontják, 
forró  tömény  ecetsav  azonban  hatástalan.  A  ne- 
mes gyöngyöknek  (1.  Gyöngy)  is  C.  az  alap- 
állománya. 

Conchois,  1.  Kagylóvonal. 

Conchos  (Rio  de  los  C,  ejtsd :  koncsosz),  f olyó 
Mexikó  É.-i  részében.  A  Sierra  Madreban  ered 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Conohylis  amblgruella 


623     — 


Concord 


és  560  km.  hosszú  út  után  Presidio  del  Norte 
táján  ömlik  a  Rio  Grandéba. 

Conchylís  ambigaella  (állat),  lásd  Szőllö- 
moly. 

Concierge (franc,  ejtsd:  konszjerzs)  a.  m.  portás, 
régonte  vámagy,  porkoláb  stb.  Gonciergerie,  a 
ház-  vagy  várfelügy  élőnek  lakása ;  így  nevezték 
különösen  a  középkorban  épült  tornyos  várat  Pa- 
risban, mely  hajdan  a  királyi  vámagy  lakásául, 
később  a  parlament  börtönéül  szolgált,  a  francia 
forradalomban  pedig  mint  a  «nyaktiló  előcsar- 
nokán szerepelt.  A  C.  a!  Quai  de  l'Horloge  rak- 
parton fektldt.  A  vár  udvarát  folyosók  vették 
körül,  az  épület  földalatti  részeibon  pedig  számos 
boltozott,  sötét  helyiség  rejlett.  Ezekben  helyez- 
ték el  esténkint  a  rémuralom  idejében  a  halálra 
Ítélteket,  kiket  aztán  más  napon  a  vérpadra  hur- 
coltak. Azon  cella  helyén,  melyben  Mária  Antoi- 
nette  királynőt  tartották  fogva,  1816.  engesztelő 
kápolnát  épített  a  restauráció  kegyelete,  melyet 
azonban  1871.  a  commune  idején  leromboltak. 
A  C.  börtöneit  és  celláit  néhány  év  előtt  lebon- 
tották ;  míg  az  újabb  nyugati  részében  a  semmi- 
sítő törvényszék  hivatalos  helyisége  van  elhe- 
lyezve. V.  ö.  Pottet,  Histoire  de  la  C.  (1887). 

Conciliabalum  (lat.).!  1.  Kisebb  (zúg-)  gyü- 
lekezet. 2.  Minden  titkos  összejövetel,  melynek 
tiltott  célja  van.  3.  Legkisebb  jogú  város  a  római 
tartományokban,  mely  több  mint  a  politikai  te- 
kintetben teljesen  jogtalan  telep,  vicus,  de  keve- 
sebb mint  a  municipium. 

Concilíam  (lat.)  a.  m.  gyülekezet,  zsinat 
(1.  0.) ;  továbbá  or\'08Í  tanácskozás  egy  nagy  ne- 
héz beteg  állapota  felett.  —  C.  oeeumenicnni,  l. 
Zsinat. 

Conciliam  bibliogfrapbicuin,  Zürichben 
működő  bibliográfiai  intézet,  mely  az  állattan, 
anatómia,  fejlődós  tan  és  élettan  köréből  minden 
nyelven  megjelent  összes  tudományos  dolgozato- 
kat nyilvántartja  ós  a  búvároknak  ebben  a  tekin- 
tetben megbecsülhetetlen  tanácsokkal  szolgál. 
Az  intézetet  1896.,  a  leideni  nemzetközi  zooló- 
giai kongresszus  (1895)  kívánságára  Meld  Her- 
bert Haviland  amerikai  zoológus  alapította.  Leg- 
fontosabb munkája  Bibliographia  Zoologica  és 
Bibliographia  Physiologica  címen  a  Zoologi- 
scher  Ánzeiger  és  a  Zentralblatt  für  Physiologie 
c.  folyóirat  mellékletekópen  jelenik  meg.  Mosta- 
náig megjelent  20  kötet. 

Concinnns  (lat.)  beszéd  vag>'  stilus  a.  m. 
takarosan  és  pontosan  összefűzött,  harmonikusan 
rendezett  beszéd.  Külső  concinnitás  nyilatkozik  a 
nyelvi  kifejezésmódban,  belső  a  gondolatok  gon- 
dos és  szabatos  rendjében.  A  régieknél  a  C.  be- 
széd mintái  Demosthenes  ós  Cicero,  nálunk  Deák 
F.  beszédei. 

Concisns  (lat.  szétvagdalt)  a.  m.  rövidre  fo- 
gott, szabatos  (pl.  stílus).'  —  C.  orvosi  rendelvé- 
nyeken :  szétdarabolt  gyökér  stb.,  gyakran  a  con- 
tusus-szal  (összezúzott)  kapcsolatosan. 

Concius,  pannonhalmi  szei"zetes,  Fülöp,  Lé- 
nárd, Henrik,  a  zalavári  Konrád  és  Albert  s  a 
bakonybeli  Krátó  és  Tázlóval  együtt  Szt.  István 
idejében,  Szt.  Gellért  által  meghivatva  hirdette 
a  mostani  Csanádi  püspökség  területén  a  keresz- 
ténységet. 


€onclaiuatto(lat.)  a.  m.  hangos  kiáltás, külö- 
nösen jajgatás  valakinek  halálán ;  azért  concla- 
matuni  est :  vége  mindennek. 

Conolave  (lat.),  az  a  helyiség,  amelyben  a 
pápaválasztó  bíbornoki  testület,  a  pápaválasztás- 
nak a  külső  befolyásoktól  ment  eszközölhetése 
végett  tai'tózkodni  köteles.  A  C.  intézményét 
X.  Gergely  pápa  létesítette  az  1274'.  évi  lyoni  zsi- 
naton ;  V.  Kelemen  újabb  rendelkezésekkel  kiegé- 
szítette. A  pápaválasztás  gyorsítása  céljából  fel- 
állított szigorú  étkezési  és  kiszolgálási  szabályo- 
kat VI.  Kelemen  sokban  enyhítette,  IV.  Pius  a 
conclavistákra,  vagyis  a  bibomokokkal  egytltt  a 
C-be  lépő  személyekre  vonatkozó  szabályokat 
vett  fel.  A  C-t  rendszerint  Rómában  a  Vatikán- 
ban rendezik  be,  de  kivételesen  más  helyen  is  be- 
rendezhető ;  így  XII.  Leó  választása  alkalmával 
a  Quirinálban,  VII.  Pius  választásakor  Velencér 
ben.  A  hatodik  napon  a  C-nak  készen  kell  lennie. 
E  célból  a  C  színhelyéül  szolgáló  termek  desz- 
kákkal elkülönített  cellákra  osztatnak,  amelyek 
közül  minden  bibornoknak  s  conclavistának  jut 
egy-egy  a  sorshúzás  rendje  szerint.  A  C  és  a  zár- 
lat felett  való  ellenőrzést  titkos  szavazattal  vá- 
lasztott 3  bibornok  (capita  ordinum  1.  o.)  eszközli. 
A  pápa  halála  után  való  11-ik  napon  vonulnak  be 
a  biboraokok  és  a  conclavisták.  E  bevonulás  után 
a  C-hoz  vezető  minden  nyílást  és  ajtót  befalaznak 
egyetlen  elzárt  ajtó  kivételével,  és  a  bent  levők 
senkivel  a  C-n  kívül  nem  érintkezhetnek  s  étkeik 
is  ellenőrzés  alatt  állanak.  A  C-t  csak  betegség 
v.  más  fontos  ok  miatt  lehet  elhagyni.  Az  1871. 
évi  olasz  garanciatörvóny  6.  ós  7.  §§  értelmében 
az  olasz  kormány  gondoskodik  arról,  hogy  a  C-k 
ne  zavartassanak  valamely  nyilvános  erőszak  ál- 
tal és  kimondotta,  hogy  semmiféle  államhivatal- 
nok V.  közhatalmi  megbízott  be  nem  mehet  a  C. 
helyiségeibe  magának  a  C-nak  engedélye  nélkül. 
A  választás  lefolyását  ill.  1.  Pápa. 

Concladendo  (lat.)  a.  m.  végül,  záradékul. 

Conclndens  (lat.),  1.  Konkludens. 

Conclusio  (lat.)  a.  m.  elzárás.  A  szónoklat- 
tanban a  beszéd  vége,  a  befejező  mondat.  L. 
Konklúzió. 

Conclnsam  (lat.)  a.  m.  hatósági  határozat. 
1848  előtt  C.  alatt  értették  nálunk  az  országgyű- 
lési határozatot,  végzést. 

Concomitantia  (lat.)  a.  m.  el  nem  választha- 
tóság. Kat.  teol.  műszó  annak  jelölésére,  hogy  ahol 
Krisztus  teste  van,  ott  jelen  van  vére  is,  és  ahol 
jelen  van  emberisége,  jelen  van  istensége  is,  mert 
a  megdicsőült  állapotban  ezekéi  nem  választhatók. 
S  ezért  az  oltári  szentségben  a  kenyér  szine  alatt, 
ámbár  a  konzekráló  szavak  (Ez  az  én  testem)  ér- 
telmében Krisztus  Urunk  teste  lenne  csak  jelen » 
a  C  erejénél  fogva  valóban  jelen  van  vére  is,, 
egész  emberisége  és  istensége  is,  egyszóval  az 
egész  Krisztus.  V.  ö.  Hnrter,  Theol.  Dogm. 
Comp.  III. 

Concord,  1.  Merrimac  county  székhelye  New 
Hampshire  északamerikai  államban,  a  Merri- 
mac mindkét  partján,  (i9oo)  19,632  lakossal  je- 
lentékeny kocsigyártással,  pamut-  és  gyapjufo- 
nókkal  ós  gránit  bányákkal,  hangszergyártással. 
Legszebb  épülete  a  parkban  álló  országháza  s  a 
városi  könyvtár.  —  2. Város  Massachusetts  észak- 


Amely  nő  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Conoord 


624    — 


Condé 


amerikai  államban  Hawthome,  Emerson,  Thorean 
szülővárosa,  (i9oi)  5652  lak.  Az  angol  uralommal 
elégedetlen  É.-i  szövetséges  államok  itt  tartották 
m^  első  ülésüket  (1774)  és  itt  határozták  el  a 
fölkelést  1775  ápr.  19-én. 

Concord,  amerikai  szőllőfajta,  a  Vitis  labrus- 
cának  egyik  változata.  Egyike  ez  az  Egyesült- 
Államokban  leginkább  elterjedt  szőUőknek.  Ftlrtje 
igen  nagy,  bogyói  nagyok,  gömbölyűek,  sötét- 
feketék.  Alig  van  oly  bőtermö  szőllőfajta,  mint 
ez.  A  fllloxerának  nem  áll  ellent. 

Concordantia  (lat.),  bibliai  egyezményes 
szótár,  1.  Konkordancia. 

Concordatum  (lat.),  a  római  pápa  s  a  világi 
hatalmak  között  az  ezeknek  alárendelt  tartomá- 
nyok egyházi  viszonyainak  rendezése  tárgyában 
kötött  egyezmény.  Ilyen  az  1855.  évi  ausztriai  C. 
L.  Konkordátum. 

Concordia  (lat.)  a.  m.  egyetértés,  melyet  a 
régi  rómaiak  megszemélyesítve,  szelid  arcú  s  gaz- 
dagságot szerző  nőalaknak  képzeltek.  Vallási 
tisztelete  a  legelső  nagy  pártvillongások  idejében 
kezdődött :  Kr.  e.  367.  Camillus  (1.  o.)  templomot 
emeltetett  neki  a  nép  és  a  patríciusok  küzdelmé- 
nek megszűntekor.  Ilykópen  C.  igen  sokáig  a 
társadalmi  osztályok  békés  egyetértésének  isten- 
asszonya Rómában  ;  utóbb  általánosítva  a  leg- 
tágabb értelemben  vett  egyetértés  védőasszonya 
8  különösen  a  hispániai,  galliai  és  afrikai  pro- 
vinciákban egész  városok,  egyesületek,  céhek 
ajánlották  magukat  oltalmába. 

Concordia,  a  bécsi  újságírók  egyesülete,  ala- 
pították 1859. ;  célja  a  kartársi  érdekek  védelme, 
az  ujságíi'ók,  valamint  özvegyeik  és  árváik  segí- 
tése. Alapított  külön  kezelt  nyugdíjintézetet,  va- 
lamint külön  kezelt  betegsegítő  pénztárt. 

Concordia  (ejtsd.-  konkordia),  Volkányhoz  tartozó 
kőszénbányatelep  Brassó  vm.  felvidéki  j.-ban. 

Concordia,  departamento  székhelye  Bntre-Rios 
argentínai  provinciában,  az  Uruguay  jobbpart- 
ján, (1905)  13,585  lak.,  akik  bőrrel,  füstölt  hússal 
és  paraguay-teával  őznek  kereskedést.  A  házak 
mind  gytimölcsösökkel  vannak  körülvéve. 

Coucordiae  formula,  1.  Formula  concor- 
diae. 

Concordia  parvae  res  crescunt,  dis- 
«ordia  maximae  dilabuntnr,  közmondás 
Sallustiusból  (« Jugurtha  10»)  a.  ra. :  Egyetértés- 
sel csekély  dolgok  is  öregbednek,  egyenetlenség 
miatt  a  legnagyobbak  is  elpusztulnak. 

Concours  (franc,  ejtsd :  konkár),  esödülós,  ver- 
seny, közreműködés.  L.  még  Hors  concours. 

Conconrs  liippique  (franc,  ejtsd:  koakúr 
ippik),  eredetileg  ló-  és  kocsüdállítás  és  vásár, 
amelyen  a  legszebb  lovakat  és  fogatokat  egy  jury 
pénz- vagy  tisztelet-díjakkal  ós  érmekkel  díjazza. 
C-t  először  Parisban  rendeztek  a  múlt  század 
nyolcvanas  éveiben ;  majd  divatos  lett  Angliá- 
ban, Amerikában,  Orosz-  és  Németországban  és 
nálunk  is.AC.-trendesen  valamelyik  előkelősport- 
egyesület rendezi.  Programmjába  most  már 
többnyire  díjlovaglást,  díjugratást,  lovasjátékot 
(1.  0.)  stb.  is  vesznek  fel.  A  C.  ilyenformán  most 
az  előkelő  társaság  egyik  érdekes  ünnepsége. 

Concrementum  (lat.)  vagy  kő,  a  kiválasztó 
szervek  s  a  mirigyek  űrében,  illetőleg  csöveiben 


kicsapódott  anyagokból  képződött  különböző  ösz- 
szetételü  testek,  1.  Kőképzödés  (betegség). 

Concrescentia  (lat.)  a.  m.  összenövés. 

Concretío  (lat.),  1.  Konkréció. 

Concretus  (lat.)  a.  m.  összenőtt,  összetett, 
sűrű.  Mint  íilozóflai  műszó  1.  Konkrét.  Goncretis- 
musnak  nevezte  Horváth  Cyrill  az  ő  filozófiai  fel- 
fogását, 1.  Horváth  Cyrill. 

Concubinatus(lat.),  ágyasság,  törvénytelen 
együttélés. 

Concnrrence  déloyale  (franc,  ejtsd  :  koa- 
kUransz  déioajái)  a.  m.  tisztességtelen  verseny  (1.  o.). 

Concurrentia,  konkurrencia  (lat.),  1.  Ver- 
seny. 

Concnrrnnt  nt  alant  (lat.)  a.  m.  egyesül- 
nek, hogy  élesszék  (t.  i.  a  szent  tüzet).  II.  Mkóczi 
Ferenc  emlékérmének  felirata,  melyet  a  « szabad- 
ságtól lelkesített  vallásos  egyetértés »  emlékére 
veretett. 

Concarsus  (lat.)  a.  m.  csődülés;  C.  aclio- 
num,  keresethalmazat  (1.  o.) ;  G.  creditorum,  csőd 
(1.  0.) ;  G.  ad  delictum,  a  bűntettben  való  részes- 
ség ;  C.  delictorum,  bűnhalmazat. 

Concnssio  (lat.)  a.  m.  zsarolás  (1.  o.). 

Condamine,  Gharles  Marié  de  la,  1.  Lacon- 
damine. 

Condamnation  conditionnelle  (franc.) 
a.  m.  feltételes  elítélés  (1.  o.). 

Condat  (Gandate,  kelta  eredetű  szó,  összefo- 
lyást jelent),  több  francia  helység  régi  neve,  1. 
Gognac,  Gosne,  Bennes,  St.  Glaude;  előfordul 
Gondé  alakban  is. 

Condó,  több  helység  neve  Franciaországban,  1. 
G.-sur-l'Escaut,  Nord  dép.-ban,  a  Haynenek  a 
Sebeidébe  ömlósénél,  határerődítmény,  mocsaras 
vidéken  (zsilipek  segítségével  egészen  eláraszt- 
ható), (1906)  5310  lak.  —  2.  G.-sur-Noireau,  Cal- 
vados dép.-ban,  a  Noireau  és  Duranee  összefolyá- 
sánál, Caentól  DNy.-ra,  (i906)  6247  lak.  —  3.  G.,  v. 
Vieux-G.,  falu  Nord  dép.-ban,  G.-sur-V Escaut 
közelében,  (i9oi)3603,  közig,  ker.-vel  7550  lak. 

Condé  (ejtsd:  kondé),  régi  híres  nemzetség  Henne- 
gauban,  melynek  ősi  fészke  C.  városa  volt  (Nord 
département).  Geoffroi  de  G.,  a  C.  bárók  ősapja, 
1200  körül  élt,  a  tőle  származott  ág  Jeannal  halt 
ki  1391.  A  C. -uradalom  másik  fele  az  Avesnes 
család  birtokában  volt  és  Avesnes  Marié,  Blois 
grófnő  révén  (megh.  1241)  Chátillon  Hugóra, 
Saint-Paul  grófjára  szállott.  Ennek  egyik  déd- 
unokája, Jeanne,  C.  úrnője,  1335.  mint  Jacques  1. 
de  Bourbon,  La  Marche  grófjának  (megh.  1361.) 
neje  a  Bourbon-ház  ősanyjává  lett.  Másodszülött 
fla,  Louis  de  Bourboti,  Vendöme  grófja,  öröklé 
a  C.-uradalmat  s  alapítója  lett  a  Bourbon-ház  C, 
nevű  mellékágának.  V.  ö.  Aumále  herceg,  Histolre 
des  princes  de  C.  (Paris  1885,  2.  kiad.  4.  köt.). 

1.  Louis  1.  de  Bom  bon,  G.  hercege,  Charles  de 
Bourbonnak,  Vendome  hercegének  legifjabb  fla  és 
Antal  navarrai  király  öccse,  szül.  Vendömeban  1530 
máj.  7.,  megh.  1569  máre.  13.  Részt  vett  1549— 
1558-ig  a  spanyolok  és  angolok  elleni  harcokban. 
A  vallásháborúkban  Colignyvel  (l.  o.)  együtt  a 
hugenottákat  vezényelte.  Miután  része  volt  az 
amboisei  összeesküvésben,  elfogták  (1560  okt.  30.) 
és  halálra  ítélték,  de  II.  Ferencnek  váratlan  halála 
következtében  kiszabadult.  1562  ápr.  ismét  a  hu- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Condé 


-     625 


Condtf 


genották  élére  állott,  de  Guise  herceg  Dreux  mel- 
lett 1562  dec.  19.  megverte  és  elfogta.  Szabadsá- 
gát csak  az  Amboiseban  (1563)  kötött  beké  alapján 
kapta  vissza.  Az  1569  márc.  13.  Janiae  közelében 
vívott  csatában  a  megsebesült  C.  fogságba  került 
3  mialatt  az  oi^vosok  sebeit  bekötötték,  Montes- 
quieu, a  svájci  gárda  vezére  főbelötte.  C.  első  fele- 
sége, B.eonore  de  Roye,  Coligny  unokahuga  volt 
(1535—1564),  kitől  8  gyermeke  született ;  máso- 
dik neje :  Frangoise,  Francois  d'Orléans  leánya 
volt,  ettől  három  üa  született  (megh.  1601  jún.  11) 
V.  ö.  Mémoires  de  Louis  de  Bouriion,  prince  de  C. 
(Strassburg  1589,  3  kötet ;  Paris  1743,  6  kötet). 
Eleonóra  nejéről  1.  Delaborde  és  Pannier  mono 
gráfiait  (Paris  1876  és  1901). 

2.  Henri  I.  de  Bourbon,  G.  és  Enghien  hercege, 
az  előbbinek  legidősbfla,szül.LaFerté-8ous-Jouar- 
reban  1552  dec.  29.,  megh.  St.  Jean  d'Augelyban 
1588  márc.  5.  Coligny  ós  navarrai  Henrik  (testvér- 
öccsének) oldalán  harcolt  1570  óta  a  hugenották 
soraiban.  A  párisi  vérmeny egzö  alkalmával  ő  is 
kénytelen  volt  katolikus  vallásra  térni,  de  IX. 
Károly  halála  után  visszatért  a  kalvinizmusra  s 
kieszközölte  a  hugenottáknak  1576.  vallásuk  sza- 
bad gyakorlását.  1579-ben  a  hugenották  érdeké- 
ben a  németalföldiekhez  és  Angolországhoz  for- 
dult segélyért.  1580-ban  C.  kénytelen  volt  a  fegy- 
vert újra  letenni.  1587-ben  Coutras  mellett  le- 
győzte a  Guiseket.  Hirtelen  halálát  méregnek 
tulajdonították  és  hamis  vád  alapján  második 
nejét,Charlotte  de  laTrémouille-t  ártatlanul  sokáig 
fogva  tartották. 

3.  Henri  II.  de  Bourbon,  G.  éa  Enghien  hercege, 
az  előbbinek  fia,  szül.  atyja  halála  után  St.  Jean 
d'Angelyben  1588  szept.  1.,  megh.  Parisban  1646 
dec.  26.  Az  udvar  kat.  vallásban  neveltette.  1609. 
egybekelt  Charlotte  Marguerite  de  Montmorency- 
val ;  de  midőn  észrevette,  hogy  IV.  Henrik  király  a 
neje  után  leskelődik,  azzal  együtt  Brüsszelbe,  az- 
után pedig  Milanóba  költözött  s  csak  1610.,  Hen- 
rik király  meggyilkoltatása  után  tért  vissza  Pa- 
risba. Mint  d'Ancre  ellenfele,  1616.  némi  fogság- 
gal bűnhődött.  1635-ben  a  burgundi  kormányzó- 
sághoz még  a  lotharingiai  kormányzóságot  is 
kapta.  \ 

4.  Louis  II.  de  Bourbon,  G.  hercege,  a  vNagy 
Gondé»,  a  XVn.  sz.  egyik  legnagyobb  hadvezére 
volt,  szül.  Parisban  1621  szept.  8.,  megh.  Fontai- 
nebleauban  1686  dec.  11.  1643-ban  megverte  a 
spanyolokat  Rocroi  mellett  és  elfoglalta  Dieden- 
hofent ;  Allersheim  mellett  1645.  döntően  meg- 
verte a  bajorokat.  1646-ban  elfoglalta  Dünkir- 
chent  a  spanyoloktól,  akik  fölött  Lens  mellett 
1648  aug.  20.  újra  diadalt  aratott.  B  közben  kitört 
a  Fronde-háború,  melyben,  mint  az  ország  leg- 
első hercegének,  részt  kellett  vennie.  Eleintén  az 
udvar  és  Mazarin  pártját  fogta,  de  a  féltékeny 
Mazarin  ós  az  udvar  oly  háládatlannak  mutatko- 
zott, hogy  C.  Mazarin  ellen  összeesküvést  szőtt. 
Erre  Mazarin  C-t  1650  jan.  18.  testvérével,  Conti 
herceggel,  és  sógorával,  Longueville  herceggel 
Vincennesbe  záratta.  Rövid  idő  múlva  azonban  a 
parlament  s  a  Fronde  fejei  a  hercegek  szabadlábra 
való  helyezését  követelték,  mire  Mazarin  Kölnbe 
menekült,  míg  a  kiszabadított  C.  mó  tóságait  is- 
mét visszanyerte.  Ámde  az  anyakirályné  ós  Retz 

Rieai  Nám  Lexikona.  IV.  Wfc 


bíboros  fondorlatai  nemsokára  távozásra  birták, 
mire  elkeseredésében  a  spanyolokkal  szövetkezve, 
spanyol  sereg  élén  Franciaországba  nyomult  ós 
Parist  megszállotta,  melyet  azután  1652.  Turenne 
ellen  sikeresen  megvédett.  De  miután  maga  a  la- 
kosság cserben  hagyta,  okt.  13,  a  fővárosból  el- 
vonult és  spanyol  szolgálatba  lépett.  Az  udvar  erre 
mint  hazaárulót  halálra  ítélte,  vagyonától  és  mél- 
tóságaitól megfosztotta.  Azonban  az  1659-ikl  béke 
értelmében  föltétlen  kegyelmet  nyert.  XIV.  Lajos 
hadjárataiban  újra  győzelemre  vezérelte  a  francia 
sereget.  1 668-ban  elf ogl  al  ta  Franche-Comtét  s  1672. 
Hollandiába  tört;  1674aug.  11. fényes  győzedelmet 
aratott  Seneffe  mellett  a  szövetséges  spanyolok, 
osztrákok  ós  hollandok  fölött,  1675.,  Turenne 
halála  után  pedig  a  felső-rajnai  hadsereg  fővezér- 
létével  bízták  meg,  mellyel  Montecuccolit  Hage- 
naunál  visszavonulásra  kényszerítette.  V.  ö.  La 
Goste,  Histoire  de  Louis  de  Bourbon  du  nom, 
prince  de  C.  (Köln  1695;  3.  kiad.  Hága  1738); 
De  la  Brune,  Turpin,  Lemercier  müvei ;  Desor- 
meaux,  Histoü-e  de  Louis  de  Bourbon  (Paris 
1766—68,  4  kötet);  Essai  sur  la  vie  du  grand 
C.  par  Louis  Joseph  de  Bourbon,  son  quatriéme 
descendant  (London  1806) ;  Boy,  Hist.  du  grand 
C.  (1862) :  Fizvatrick,  Great  C.  and  peried  of  the 
Fronde(2.  kiadás,  London  1874) ;  Aumale  herceg 
müve :  Histoire  des  princes  de  C. 

5.  Louis-  Henri  de  Bourbon,  G.  és  Enghien  her- 
cege, szül.  1692  aug.  18.,  megh.  Chantíllyben  1740 
jan.  27.  XIV.  Lajos  halála  után  a  kormánytanács 
elnöke,  1716.  pedig  a  hadi  tanács  elnöke  lett  és  az 
ifjú  XV.  Lajos  nevelését  ellenőrizte.  Egyúttal  fő- 
udvarmestere lett.  Az  orlóansi  hercegnek  1723.  be- 
következett halála  után  miniszterelnök  lett,  de 
ez  állásától  lelkiismeretlenségével  párosult  tehe- 
tetlensége miatt  már  1726.  megfosztották. 

6.  Louis  Joseph  de  Bourbon,  G.  hercege,  az 
előbbinek  fia,  szül.  1736  aug.  9.,  meghalt  Chan- 
tillyben  1818  máj.  13.  1762-ben  Friedberg  közelé- 
ben megverte  a  braunschweigi  herceget.  Tudós 
társaságot  gyűjtvén  maga  köré,  többnyire  Chan- 
tíllyben ólt.  A  forradalom  kitörésekor  (1789)  el- 
hagyta hazáját  és  az  emigránsokból  sereget  gyűj- 
tött, mellyel  a  szövetségesek  nyomain  betört 
Franciaországba.  1797-ben  orosz  szolgálatba  lé- 
pett s  1799.  Szuvorov  alatt  Svájcban  harcolt  a 
franciák  ellen.  1800-baii  pedig  osztrák  zászló  alatt 
harcolt.  A  restauráció  után  (1814)  visszatért  Pa- 
risba, ahol  nagy  kitüntetéssel  fogadták.  0  épí- 
tette Parisban  a  Bourbon-palotát,  melyben  a  kép- 
viselőház üléseit  tartja.  Megírta :  az  Essai  sur  la 
vie  du  grand  C.  című  művet  (London  1806).  V.  ö. 
Ghambcdland,  Vie  de  Louis  Joseph,  duc  de  C.  (Pa- 
ris 1819—20,  két  köt.) ;  Bittard  des  Portes,  Hist. 
de  l'armée  de  C.  1791—1801.  (1896);  Zeissberg 
Pichegru  und  C.  (Wien  1898). 

7.  Louis  Henri  Joseph  de  Bourbon,G.  hercege, 
az  előbbinek  fla,  szül.  1756  ápr.  13.,  megh.  1830  aug. 
27.  Zabolátlan  és  kicsapongó  életet  élt.  Nejétől, 
Louise  Marié  Thérése  orléansi  hercegnőtől,  akit  a 
kolostorból  elszöktetett  volt  és  akitől  Louis  An- 
toine  Henri,  Enghien  hercege  [lEnghien)  született, 
elvált  és  szárnysegéde,  Feuohóres  bái'ó  kalandor 
nejével,  Dawes  Sophie-val  folytatott  botrányos 
víszonjrt.  A  forradalom  alatt  az  emigránsokkal 


/ 


Condemnationalls  actlo  ' 


-     626     — 


Condorcet 


harcolt  hazája  ellen.  1814-ben  visszatért  Francia- 
országba. X.  Károly  bukása  után  meghódolt  Lajos 
Fülöp  királynak.  1830  aug.  27.  párisi  palotájában 
fölakasztva  találták.  Beszélték,  hogy  gyilkosság- 
nak esett  áldozatul,  de  ez  nem  derült  ki.  Benne 
kihalt  a  C. -nemzetség.  Óriási  birtokai  Aumale 
hercegre  szállottak.  Ez  utóbbinak  legidősebb  fla, 
Louis  herceg  (1845—1866),  a  C.  hercegi  címet  is 
viselte.  V.  ö.  Histoire  compléte  et  impartial  du 
procés  relatif  á  la  mórt  et  au  testament  du  duc 
de  Bourbon  C.  (Paris  18B2) ;  Galvimont,  Le  der- 
nier  des  C.  (Paris  1832) ;  Billault  de  Gerainville, 
Hist.  de  Louis  Philippe  (3.  köt.). 

8.  Louis  Antoine  Henri,  1.  Enghien. 

Condemnationalls  actlo,  J.  Actio. 

Condensator,  1.  Kondenzátor. 

Conder,  Glaude  Reignier,  angol  Palesztina-ku- 
tató,szül.l848dec.29.,megh.lHl0febr.l6.Chelten- 
hamben.  Műszaki  tiszt  volt  s  1881  -  82.  földmérési 
munkákkal  foglalkozott  Palesztinában.  1884— 
1885-ig  a  Becsuán-földre  küldték  s  részt  vett  a 
transvaali  határrendezés  munkálataiban.  Munkái : 
Tent  work  in  Palestine  (1889) ;  Judas  Maccabaeus 
and  The  Jewisch  war  of  independence  (1894); 
Heth  and  Moab,  Syria  in  1881—82(1885);  Altaic 
Hieroglyphs  (1887);  Primer  of  Bible  Geography 
(1884);  Palestine  (1890);  Teli  Amama  Tablets 
(1893);  The  Bible  and  the  East(1896);  The  Latin 
kingdom  of  Jerusalem  (1897) ;  The  Hittities  and 
their  languages  (1898);  The  Hebrew  tragedy 
(1900) ;  The  flrst  Bible  (1903) ;  The  rise  of  man 
(1908);  The  city  of  Jerusalem  (1909). 

Condictlo,  kölcsönös  felhívás  a  magistratus 
előtti  megjelenésre  a  per  birájának  megválasz- 
tása végett.  Ettől  kapta  nevét  a  legis  actio  per 
condictionem.  A  legis  actiók  után  a  C.  alatt  a 
szigorú  jog  szerint  megítélendő  személyes  kere- 
set értetik  (stricti  iuris  in  personam  actio). 

Condldlt  (lat.)  a.  m.  alapította. 

Condillac  (ejtsd:  kondiiyak),  Etieune  Bonnot  de 
Mablydejfraneia  filozófus,  szül.  Grenobleban  1715 
szept.  30.,  megh.  Plux  de  Beaugencyban  1780  aug. 
3.  Mably  apát  testvére,  ki  szintén  hírnevet  szer- 
zett (l.  0.).  Mindkettőt  az  egyháznak  nevelték,  s  apát 
lett.  C.  ifjúkorában  Parisba  került,  s  kitűnvén 
munkáival,  a  későbbi  Parmai  Ferdinánd  herceg 
nevelőjének  hívták  meg.  1768-ban  a  francia 
akadémia  tagjánakválasztotta.Elsőfllozóflai  mun- 
kája 1746.  jelent  meg :  Essai  sur  l'origine  des  con- 
naissances  humaines  (2  köt.  Az  emberi  ismeretek 
eredetéről),  amely  Locke  nyomdokán  haladva,  mes- 
tere rendszerét  reprodukálja.  Következő  müvében 
azonban  meghaladja  Leckét  s  a  Traité  des  sensa- 
tions-ban  (Az  érzetekről,  2  kötet.  Paris  s  London 
1755)  szigorú  következetességgel  mindent  az  érze- 
tekből magyaráz,  s  ezzel  a  szenzualizmus  össz- 
hangzó  rendszeres  kifejezését  adja.  Mindaz- 
által C.  nem  materialista.  Az  érzet  székhelye  sze- 
rinte nem  az  anyagi  szervekben  van,  hanem  a 
lélekben,  mert  az  anyag  kiterjedt  s  osztható,  az 
érzés  pedig  egységes  szubsztrátumot  tételez  föl. 
De  C.  rendszere  mégis  merőben  autimetaflzikai 
eredményekhez  jut.  C.  elmélete  nagy  hatással  volt 
a  francia  s  angol  ölozóflára.  Munkái  az  említette- 
ken kívül:  Traité  des  systémes  (2  köt.,  1749); 
Recherches  sur  l'origine  des  idées  que  nous  avons 


de  la  beauté  (2  köt.,  1749) ;  Traité  des  animaux  (2 
köt.,  1755);  Logique  (1781);  Langue  des  calculs 
(1798);  Oeuvres  complótes  (először  23  köt.  1798,, 
később  több  ízben).  V.  ö.  Dewaule  L.,  C.  et  la 
psyehologie  angl.'iise  contemporaine  (Paris  1892) ; 
Saltykow,  Die  Phil.  C.  (Bem  1901);  A.  Leheau, 
C.  économiste  (Paris  1903);  Baguenault  de  Fu- 
chesse,  C.  sa  vie  et  philosophie  (u.  o.  1910). 
Újabban  a  Fii.  írok  Tárában  megj.  Az  érzetek, 
Jancsovics  fordításában. 

Con  discrezione  (ol.,  eátsd:  kon  diszkrecióne), 
zenemüszó,  a.  m.  mérsékelten ;  különösen  a  disz- 
krét kíséretre  utal. 

Condltlo  (lat.),  a.  m.  feltétel,  állapot.  C  sine 
qtia  non,  mellőzhetetlen  feltétel.  —  Oonditionali- 
ter,  feltételesen. 

C.,  mint  sportmüszó :  valamely  versenyzőnek 
csekélyebb  vagy  nagyobb  momentán  képessége 
arra,  hogy  a  versenyben  a  tőle  telhető  legjobbat 
produkálja.  A  C.  időnként  természetesen  válto- 
zik, de  helyes  traininggel  a  versenyző  fokozato- 
san előbbre  halad  C.-ban,  kivéve  ha  betegség 
vagy  baleset  hátráltatja.  A  tapasztalat  azt  bi- 
zonyltja, hogy  lehetetlen  akár  embert,  akár  ál- 
latot állandóan  a  legjobb  C.-jában  tartani,  hanem 
van  egy  bizonyos  kulminációs  pont,  amelynek 
elérése  után  nemsokára  bekövetkezik  a  hanyat- 
lás. Ezek  szerint  tehát  valamely  versenyző  lehet 
a  legjobb,  jó,  közepes  vagy  rossz  C.-ban.  Sport- 
nyelven röviden  úgy  is  szokás  ezt  kifejezni,  hogy 
valamely  versenyző  C.-ban  van,  v.  nincs  C.-ban. 

Condltor,  1.  Cukrász. 

Con  dolcexza  (ol.,  ejtsd:  kon  doicseddza),  zenei 
műszó  a.  m.  édesen,  szelíden,  kellenimel.  Azonos 
a  dolce  kifejezéssel.  Dolcissimo  a.  m.  a  lehető 
leggyöngedebben. 

Con  dolore  (ol.),  1.  Con. 

Condoui  V.  koton,  gummiból  (esetleg  másból) 
készült  óvszer,  melyet  a  hímvesszőre  kell  fel- 
húzni ;  feladata,  hogy  közösülésnél  az  infekciót, 
V.  a  fogamzást  megakadályozza!  Nevét  feltaláló- 
jától. Gondom  XVUl.  sz.-beli  angol  orvostól  kapta. 

Condom  (ejtsd:  kondoS),  járási  szókhely  üers 
francia  dép.-ban,  a  Gélé  és  Biise  összefolyásánál, 
Bordeauxcól  112  km  DK.-re  a  D.-i  vasút  mellett, 
(1906)  6435  lak.,  gyapjúszövéssel,  fólpamutkelme- 
készítéssel,  üvegfestészettel,  pálinkaégetéseel  (ar- 
magnac);  jelentékeny  gabona-,  bor-  ós  egyéb 
szeszkereskedessel.  Említésre  méltók  gót  stílusú 
székesegyháza  szép  keresztfolyosóval  (XVI.  sz.), 
az  egykori  érseki,  jelenleg  igazságügyi  palotája. 
Condomois  gascognei  grófság  fővárosa  volt;  a 
XIV— XV.  sz.ban  hosszú  ideig  angol  birtok; 
VII.  Károly  a  francia  koronához  csatolta ;  a  XIV. 
sz.-ban  püspöki  szókhely  lett. 

Condomlnlum  (lat.),  közös,  együttes  tulaj- 
don, l.  Tulajdon,  Coimperium. 

Condor,  chilei  aranyérem,  a.  m.  20  pezo,  kb, 
36  K. 

Condorcet  Marié  Jean  Antoine  Nicolas  Cari- 
tat,  marquis  de,  francia  matematikus  ós  filozófus, 
szül.  Ribemontban  1743  szept.  17.,  megh.  1794  ápr. 
6.  Első  művei  matematikaiak  voltak  s  Lagrange 
elismerését  vívták  ki  számára ;  1769.  foglalta  el 
helyét  az  akadémiában  (ac.  dessciences).1777-ben 
az  akadémia  örökös  titkára  lett.  Ugyanejs  évben 


I 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Condori 


—     627     — 


Confarreatlo 


,17,  üstökösök  elméletével  megnyerte  a  berlini  aka- 
démia pályadiját.  1785-ben  megírta  ama  müvét, 
mely  magvát  képezte  a  később  bővítve  kiadott 
nagy  munkának :  A  valósziuüségi számítás  elemei 
8  alkalmazása  a  szerencsejátékokra,  lutrira  s  az 
emberek  Ítéletére.  Részt  vett  az  enciklopédiában, 
tagja  volt  a  berlini, szentpéterváristb.akadémiák- 
nak.  A  forradalom  kitörésekor  ennek  híveként 
lépett  föl.  Midőn  XVI.  Lajos  szökött  Párisiül,  a 
királyi  méltóság  mint  antiszociális  intézmény 
ellen  híres  beszédet  mondott.  A  törvényhozótestü- 
letnek először  tagja,  csakhamar  titkára,  majd 
pedig  1792  febr.  havában  elnöke  lett.  ö  szerkesz- 
tette a  nyilatkozatot  a  franciákhoz  s  Európához  a 
királyi  méltóság  megszüntetéséről.  A  gü*ondÍ8ták 
bukása  után  vád  alá  helyeztetett,  de  Vemet  asz- 
szonynál,ahíi'esfestő  közeli  rokonánál  menedéket 
talált.Itt  írta  meg  híres  művét:  Az  emberi  elme  ha- 
ladásának históriai  vázlata  (Bsquisse  d'un  tableau 
historique  des  progrés  de  l'esprit  humain).  Nem 
akarván  veszélybe  dönteni  e  nemes  hölgyet,  meg- 
szökött házából  s  néhány  napig  bolyongván,  Cla- 
martban  egy  vendéglőben,  a  hova  az  éhség  ker- 
gette volt,  elfogták.  Azonnal  Bourg-la-Reine-be  a 
börtönbe  hurcolták  (1794  ápril  5.),  de  másnap  reg- 
gel halva  találták.  Mérget  vett  be.  Munkái  1804. 
összegyűjtve  jelentek  meg  21  kötetben  ;  a  mate- 
matikai művek  külön  jelentek  meg.  V.  ö.  C.  élet- 
rajzát Aragótól  az  Académie  des  sciences-ban 
(1842);  Rohinet,  C.  (Paris  1897);  Vial,  Cet 
l'education  démocratique  (1902);  B.  Caülaud, 
Les  idées  économiques  de  C.  (u.  o.  1909). 

Condori  (növ.),  1.  Adenanthera. 

Condotta  (oL),  vezetés,  átszállítás,  teherszál- 
lítás. 

Condottiere  (ol.),  így  nevezték  azon  zsoldos 
csapatok  vezéreit,  akik  a  XIV.  és  XV.  sz.-ban  dúló 
olasz  háborúkban  kardjukkal  a  többet  Ígérőnek 
zsoldjába  szegődtek.  Leghíresebbek  voltak  Car- 
magnola  (1.  o.),  Sforza  Francesco  (1.  o.)  és  CoUeoni 
Bartolomeo  (l.  o.).  Nagy  Lajos  királyunk  nápolyi 
hadjáratai  folyamán  Woltart  Ulrik  (1.  o.)  kapi- 
tányt fogadta  zsoldjába.  Franciaországban  az  ú. 
11.  compagnies  grandes  hasonló  szerepet  vittek  a 
XIV.  sz.-ban,  a  százéves  háború  idején. 

Gondra,  a  kártolt  gyapjúszövet,  amint  a  szö- 
vőszékről lekerült ;  rongyos  öltözék. 

Condroz  (ejtsd:  kondró),  hajdan  Caesar  idejében 
;)  germán  condrusiktól  lakott  vidék  Belgiumban. 

Conducat  sanitati  (lat.)  a.  m.  váljék  egész- 
ségére. 

Condactio  (lat.,  locatio  et  conductio),  1.  Bér- 
.tzerzödes. 

Conduite  (franc,  tytsd:  konduit),  viselkedés, 
magaviselet,  1.  még  Minösftvény. 

Condaplicatio  (lat.),  1.  Anadiplőzis. 

Cond  urán  go  kéreg  (növ.),  1.  Marsdenia. 

Condnrrit  (ásv.),  tisztátalan  Domeykit  (1.  o.). 

Cond^-lartlti  a  (Protungulata,  áiiat),  a  patás- 
állatok (Ungulata)  kihalt  rendje.  Az  idetartozó 
fajok  a  legősibb  szervezetű  patásokat  képviselik ; 
ötujjú  végtagjaik  és  teljes  fogazatuk  van.  Leg- 
ismertebb faja  az  ószakamerikai  tercierből  szár- 
mazó Phenacodus  (1.  o.),  melyből  a  ma  élő  lovak, 
továbbá  az  orrszarvúak  és  tapirok  ősalakjai  köny- 
Dyen  leszármaztathatok. 


Condyloma  (gör.).  Azok  a  börszövedékek, 
melyek  a  szemölcsök  erős  megnagyobbodásából 
éLUanak.a  vapillomák.  Ezek  közül  azokat,  melyek 
valamely  "váladék  izgató  hatása  révén  kelet- 
keztek, C.-knak  (függölyöknek)  nevezzük.  Kü- 
lönösen két  C.-faj  ismeretes :  a  kankóban  vagy 
genyes  kifolyásban  szenvedők  nemi  részein 
kakastaréj-  vagy  karflolszerüen  burjánzó  G.  acu- 
minatum  (1.  dmbalomszög)  és  a  szifllisben  szen- 
vedők összeérő  bőrfelszinein,  a  nemi  részeken, 
herezacskón,  végbél  körül,  sőt  a  szájban  (plaque 
muquease)  fellépő  G.  latum.  A  C-k  ez  utóbbi 
alakja  lapos,  gombafej  alakú,  szélein  mintegy 
lecsiszolt,  néha  diónyi  is  lehet.  A  korai  jelenségek 
közé  tartozik.  Valamennyi  könnyen  eltűntethető 
és  csak  hiányosan  ápolt  embereknél  mutatkozik. 
Hasonló  folyamatok  más  megbetegedéseknél,  fő- 
leg az  ú.  n.  pemphigus  vegetansnál  is  előfordul- 
nak, ktüönösen  a  hónaljban  és  a  lágyékban  és 
itten  súlyos  folyamat  előjelei. 

Condylopoda,  így  nevezte  Latreille  francia 
zoológus  az  ízeltlábú  állatokat,  amelyeket  ma- 
napság Siebold  nyomán  Arthropodáknak  nevez- 
nek. L.  IzelÜálmak. 

Coudylus,  anatómiai  kifejezés,  mely  alatt 
HjTtl  szerint  minden,  a  hosszú,  csöves  csontok 
végén  levő  gömbölyded  kifejezés  értendő,  akár  el 
van  látva  porcborítékkal,  akár  nem. 

Condys  liqnid,  nátriumhipermanganát  ol- 
data. 

Conegliano  (ejtsd :  koneiiyáno),  járási  szókhely 
Treviso  olasz  tartományban,  a  Monticano  jobb- 
partján, (1901)  kb.  5000,  mrut  község  9796  lak.,  bor- 
termeléssel és  selyemtenyésztéssel,  kádáriparral, 
műszaki  és  vincellériskolával,  körfalakkal,  kas- 
télyromokkal. Moncey  marsallnak  Napóleon  aC-i 
herceg  címét  adta.  Nagy  Lajos  és  Zsigmond  ma- 
gyar hadai  itt  több  csatát  vívtak  a  velenceiekkel. 

Conejera  (ejtsd :  konehera),  lakatlan  sziget  a  spa- 
nyol Baleárok  csoportjában  Mallorca  alatt.  Te- 
rülete 1*7  km".  Nevét  tengeri  nyulairól  kapta. 

Conepatus  (áiiat),  1.  Szurilo. 

Con  espressione  (ol.,  ejtsd:  kon  eszpresszione) 
V.  espressivo,  zenei  műszó,  a.  m.  kifejezéssel. 

Conestabiie  della  Staffa,  Gian  Carlo,  gróf, 
olasz  archeológus,  szül.  1824  jan.  2.  Perugiában, 
megh.  u.  0.  1877  júl.  21.  Mö-  és  régiségtani  ku- 
tatásai főleg  az  antik  Etmria  emlékeire  vonat- 
koznak ;  főművei :  Monumenti  di  Perugia  etrasea 
e  romána  (1855—70,  4  köt.) ;  Iscrizioui  etrusche 
e  etrusco-latine  in  monumenti  che  si  conservano 
neír  I.  e.  R.  Galleria  degli  üffizi  di  Firenze  (Fi- 
renze 1858) ;  Pitture  murali  a  fresco  e  suppeUet- 
tili  etrusche  etc.  scoperte  in  una  necropoli  presso 
Orvieto  (u.  o.  1865) ;  Ráfáei  madonnája,  mely  ezt 
a  nevet  viseli  (1871  óta  az  Bremitageban  Szent- 
Pétervárott),  C  bátyjának  birtokában  volt  egy- 
koron. 

Coney  Island  (ejtsd :  koni  ájiend),  kis  sziget  New 
Yorktól  D.-re,  a  Long-Island  D.-i  partján  húzódó 
homokzátonyok  legnyugatibb  szigete.  Legszebb 
része  Manhattan  Beach  nagy  parkkal ;  Brighton 
BmcA-esel  vasút  köti  össze.  Lakossága  3313,  a 
fürdőévszak  alatt  10  millió  ember  látogatja. 

Confarreatlo,  a  férji  hatalom  (manus)  meg- 
szerzésének régi  módja,  mely  abban  állott,  hogy 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendól 


40* 


l 


Confer 


—     628     - 


Confrérie  de  la  Passión 


a  jegyesek  az  oltárra  lisztből  készített  apró  ke  • 
nyereket  helyeztek  (panis  farreus),  ebből  ettek 
s  a  maradékot  az  oltáron  megégették.  Az  oltár 
felett  fogtak  kezet,  miközben  hagyományos  ünne- 
pélyes szavakkal  egybekelési  szándékukat  tíz 
tanú  hallatára  kifejezték.  Theodosius  alatt  vég- 
kép eltűnt  a  C. 

Confer  és  conferatur  (lat.),  rövidítve  cf., 
a.  m.  vesd  össze. 

Conférence  (franc,  ejtsd;  konferáSsz),  tanács- 
kozás, értekezlet ;  továbbá  szellemes  előadás,  cse- 
vegés, napi  kérdések  vagy  általános  elvek  fölött ; 
francia  szokás,  melyet  újabban  nálunk  is  kezde- 
nek divatba  hozni,  főleg  a  kabarékban.  Az  elő- 
adó 8  magyarázó  a  conférencier. 

Conférence  a  quatre  (franc),  1.  Nemzet- 
közi értekezletek. 

Conferentia  (lat.),  tanácskozás,  értekezlet. 
—  C.  banális,  1.  Báni  értekezlet. 

Conferva  (L.)  Lagerh  (növ.),  a  Heterocontae 
moszatok  génusza.  Legközönségesebb  faja  a  G. 
bombycina  (Ag.)  Wille,  álló  és  folyó  vizeinkben 
is  gyakori.  Sejtjei  el  nem  ágazó,  vékony,  halvány- 
zöld fonalakba  csoportosulnak.  Alkotó  része  a 
békanyál-nak  (1.  o.), 

ConfervitesBrongh.fi  névvel  foglalják  össze 
a  Conferva-féle  fossilis  algamaradványokat,  de 
ezeknek  túlnyomó  része  valószínűleg  nem  is 
alga,  hanem  magasabb  rendű  növények  valami 
szövetrészlete.  Leggyakoriabbak  a  harmadkorban 
képződött  édesvízi  üledékekben,  mósztufákban  és 
traver  tinókban. 

Confessio  (lat^  a.  m.  1.  gyónás  (1.  o.);  —  2. 
hitvallás  (l.  0.  és  Credo) ;  —  3.  a  vértanuk  sír- 
helye, úgyszintén  az  e  fölött  emelt  templomok 
és  oltárok ;  —  A.  az  oltárkő  mélyedése,  amely  az 
ereklyéket  foglalja  magában  (sepulcrum). —  5.  C, 
a  jogban  beismerés.  A  római  perjog  szerint  volt 
a)  G-  in  iure,  a  magistratus  előtti  beismerés,  mi- 
dőn a  beismerő  elmarasztalás  nélkül  is  az  el- 
marasztaltnak sorsára  jutott :  confessus  habetur 
pro  indicato.  b)  Más  volt  az  a  beismerés,  mely  a 
tárgyaláson  (in  iudicio)  történt,  mely  a  bizonyí- 
tást feleslegessé  teszi  ugyan,  de  az  ügyet  ítélet 
alá  tereli.  —  G.  fidei,  hitvallás.  C.  Augustana, 
ágostai  hitvallás  (1.  o.) ;  C.  tetrapolitana,  a  négy 
város  hitvallása  (Strassburg,  Kostuitz,  Lindau 
és  Memmingen)  1530 ;  G.pentapolitana,  1.  Penta- 
politana  confessio;  G.  Basiliensis  Prior,  G. 
Muéihusana,  1.  Baseli  hitvallás. 

Confessionale  (lat.)  a.  m.  gyóntató  szék, 
búcsúlevél  (1.  o.). 

Confessionarius  (lat.)  a.  m.  gyóntatóatya. 

Confessionis  sigillum,  1.  Gyónási  titok. 

Confessio  f«í.  Petri  a.  m.  Szt.  Péter  sírja,  to- 
vábbá az  az  emló  k,  melyet  Konstantin  császár  állí- 
tott e  helyen,  s  mely  alá  ércedényben  a  szt.  erek- 
lyék rejtvók ;  jelenti  az  e  fölé  épített  oltárt  is.  A 
Konstantin-f  élekonfessziót  a  vatikáni  bazilikában 
1694.  fedezték  fel.  L.  Gonfessio. 

Confessor  (lat.)  a.  m.  hitvalló.  Az,  aki  Krisz- 
tust bátran  megvallván,  érette  vérét  ontotta.  így 
eleinte  a  mártír  és  confessor  egészen  egyértelmű 
volt.  Később  az  üldözések  után  és  jelenleg  con- 
fessor az,  aki  hitét  tökéletes,  szent  élet  által 
vallja  meg. 


Confetti  (ol.,  eítsd:  kon—),  kís  cukrász-áfúk, 
valamint  az  apró  gipsz-golyócskák  és  kerek  papi- 
roslapocskák, melyekkel  a  karnevál-meneteken, 
de  most  már  egyéb  mulatságok  alkalmával  is 
dobálni  szoktak.  Ma  már  gyárilag  állítják  eló,  fő- 
képen Parisban. 

Configaratio  (lat.,  ejtsd :  konfiguráció)  a.  m. 
alak,  alakzat  (1.  o.).  Gonfigurationes  planetarum,     \ 
1.  Aszpektdk. 

Confinale,  Monté,  hegycsúcs  az  Ortler  Alpok- 
ban. A  főlánctól  a  Val  Zebru  választja  el ;  már 
olasz  területen  emelkedik,  magassága  3370  m. 
Gyönyörű  Icilátása  miatt  Santa  Caterina  felöl, 
ahonnan  legkönnyebben  megmászható,  számos 
turista  keresi  fel. 

Conflnatio,  1.  Belébbezés. 

Conflniam  (lat.)  a.  m.  határvonal  két  szom- 
széd birtok  közt. 

Conflno  (ol.  a.  m.  belébbezés),  az  1889-iki  olasz 
büntető  törvény  által  felállított  büntetésnem, 
mely  szerint  az  elítélt  legalább  egy  hónapig  s  leg- 
feljebb három  évig  a  bűncselekmény  elkövetésé- 
nek helyétől  legalább  60  km.-nyi  távolságban  levő 
8  az  ítéletben  közelebbről  meghatározott  köz- 
ségben köteles  tartózkodni. 

Confirmatio  (lat.),  1.  Konfirmáció. 

Conflscatio  (lat.),  1.  Elkobzás. 

Confiserie  (franc,  ejtsd:  konflzri)  a.  m.  cuk- 
rászáru-gyár, cukorsütemények. 

Confiteor  (lat.)  a.  m.  megvallom  (gyónom) ;  e 
szóval  kezdődik  a  kat.  egyházban  bizonyos  alkal- 
makra (szt.  mise  elején,  áldozás,  az  utolsó  kenet 
szentsége  előtt  stb.)  előírt  nyilvános   bűnvallo- 


Confiture  (franc,  ejtsd:  koSfltttr),  cukorba  főtt, 
konfekt. 

Conflans-Sainte-Honorine  (ejtsd :  konfias-ssent- 
onorin),  falu  Seine-et-Oise  francia  dép.-ban,  a 
Szajna  jobbpartján,  Paristól  25  km  ÉNy.-ra,  az 
Oise  torkolatánál,  (1901)  3242  lak.,  kőbányával, 
bortermeléssel  és  szép  kastéllyal. 

Conflictns,  konfliktus  (lat.),  összeütközés,  1. 
Tragikum. 

Conflux  (lat.)  a.  m.  összefolyás. 

Confoederatio  (lat.)  a.  m.  államszövetség, 
1.  Állam. 

Coníolens  (e.it8d:  konfoiaS),  járási  szókhely  Cha- 
rente  francia  départementban,  a  Goire  ós  Vienne 
összefolyásánál,  Angoulémetöl  55  km.  ÉK. -re 
az  orléansi  vasút  mellett,  (1906)  3109  lak.,  gyapjú- 
szövéssel, papirosgyárral  ós  malomiparral ;  élénk 
gabona-,  és  marhakereskedelemmel.  Említésre 
méltók  kastélyának  romjai  (XII.  század)  és  régi 
hídja. 

Conformers  (konformisták),  így  nevezték 
azon  protestánsokat,  kik  az  Erzsébet  királynő  ál- 
tal 1562.  kibocsátott  s  az  angol  magas  egyház 
tantételeit  tartalmazó  39  hitcikket  elfogadták; 
az  ezeket  el  nem  fogadókat  pedig  nonkot^brrnis- 
táknak  nevezték. 

Confrater  (lat.)  a.  m.  tiszttárs,  különösen  a 
szerzeteseknél.  —  Gonfraternitas,  1.  Egyháztár- 
sulatok. 

Confrérie  de  la  Passión  (franc),  pái"isi  pol- 
gároknak 1398.  alapított  egyesülete,  mely  enge- 
délyt kapottá  passzió- játékok  előadására,  és  mely- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


^Lit 


Con  fretta 


—    629 


Congrreve-nyomás 


nek  VI.  Károly  1402.  szabadalmi  levelet  adott. 
Híres  volt  a  Mystére  de  la  Passión.  A  C.  először  a 
P.'tris  melletti  St.-Maurban,  majd  a  párisi  Hotel 
de  la  Trinitében,  1539  óta  a  Hotel  de  Plandreban, 
végül  a  Hotel  de  Bourgogneban  játszott.  Később 
I)arlamenti  határozat  megszorította,  míg  aztán 
1615.  végleg  megszűnt.  V.  ö.  Petit  de  Juleville, 
Les  Mystéres  (Paris  1880). 

Con  fretta  v.freftando  (ol.),  zenei  müszó,a.  m. 
sietve.  Azonos  a  stringendo-y&l. 

Confrontatio  (lat.)  a.  m.  szembesítés. 

Confucius,  a  legnagyobb  kinai  bölcsész  latin 
neve,  1.  Konf'utseu. 

Con  fuoco  (ol.,  ejtsd-  kon  fnoko),  zenei  műszó, 
a.  m.  tűzzel. 

Confusio  (lat.)a.m.  zavar;  jogi  ért.  1.  Egyesülés. 

Confutatío  (lat.)  a.  m.  cáfolat ;  így  nevezik 
különösebben  azt  a  munkáeskát,  melyet  a  katoli- 
kus teológusok,  főként  Cochlaeus  (1.0.),  az  1530- iki 
ágostai  birodalmi  gyűlésre  (1.  Ágostai  hitvallás) 
benyújtott  protestáns  hitvallás  megcáfolására  a 
császár  felhívása  folytán  írtak. 

Congaree  {ejtsd:  kongerf),  folyó  South  Carolina 
északamerikai  áUamban.  ABroad  River  és  Saluda 
egyesüléséből  keletkezik,  amelyek  a  Blue  Ridge- 
böi  erednek ;  a  Catawbával  egyesülvén,  Santee 
nevet  vesz  föl. 

Congé  (franc,  ejtsd :  koSzsé)  a.  m.  távozás,  búcsú, 
Four  prendre  G-  (rövidítve  p.  p.  c,  búcsúvétel 
céljából),  névjegyeken  szokásos  formula. 

Congelatio  (lat.)  a.  m.  megfagyás,  1.  Fagyás. 

Congenialís  (lat.)  a.  m.  rokonszellemü. 

Congenitalis  a.m.együtt  született,  pl.  együtt 
született  elváltozás,  betegség,  stb. 

Conger  (áiiat),  1.  Angolna. 

Congerla  Parí.s'cA  (állat).  Szifó  nélküli  (asipho- 
nida),  különböző  nagyságú  záró  izombenyomat- 
tal  (heteromyaria)  ellátott  kagylónem. 

Congeria-rétegek  (geol.),  brakkArizi  rétegek  a 
magyar  és  boszniai  oligocén-mioeén  barnaszén 
formációban  (Salgótarjánnál,  Zenicánál  stb.),  va- 
lamint pannóniai  (pontusi)  korszakban  a  bécsi 
és  magyar  medencékben,  1.  Harmadkor  (osztá- 
lyozása). 

Congestio  (lat.),  vértolulás,  vérmesség,  bő- 
vérüség. 

Congiarium  (lat.),  az  az  edény,  mely  egy  con- 
gins  nevű  mér tékegység(3'27  1.)  befogadására  ké- 
pes; annak  az  ajándéknak  (olaj,  bor,  de  ruha,  só, 
hús  is)  neve,  melyet  Rómában  a  népnek  bizonyos 
ünnepi  alkatmakkor  hatóságok  avagy  a  császár 
kiosztottak. 

Conglus,  régi  római  folyadékmérték,  felosztva 
6  sextariusra  =  3283  1.  8  c.  =  1  amfora. 

Congleton  (ejtsd:  kongitn),  város  Chester  angol 
grófságban,  a  Dane  mellett,  (1911)  11,310  lak.,  se- 
lyem- és  szalagszövés8el,ólom-,  réz-  és  szénbányá- 
szattal. 

Confi^lomeratum  (geoi.),  1.  Konglomerát. 

Coaglntin,  1.  Konglutin. 

Congo,  állayn  és  foly^,  1-  Kongó. 

Congo  Belga,  a  Kongó  állam  jelenlegi  hivata- 
los neve,  1.  Kongó. 

Congo  Fran^ais,  1891  óta  hivatalos  neve  a 
Gabun  és  Kongó  melletti  francia  gyarmatoknak, 
1.  Kongó. 


Congonlia  (növ.),  1.  Villaresia. 

Con  grandezza  (ol.,  ejtsd  :kon  graodeddza),  zenei 
műszó,  a.  m.  móltósággal. 

Con  gravitá  (ol.),  zenei  műszó,  a.  m.  méltó- 
sággal, komolyan,  nyomatékosan. 

Con  grazia  (ol.),  zenei  műszó,  a.  m.  kellemmel. 

Congregatio  (lat.)  a.  m.  gyűlés,  pl.  megye- 
gyűlés.  L.  még  Kongregációk. 

Congregatio  Resurrectionis  (lat.)  a.  m. 
a  feltámadásról  nevezett  kongregráció.  Alapítot- 
ták 1842.  Semenenko  Péter  és  Kajsievic  Jeromos 
lengyel  áldozópapok  Rómában,  hitterjesztés  céljá- 
ból. XIII.  Leó  1902.  megerősítette. 

Congressns  (lat.),  1.  Kotigresszm. 

Congreve(ejtsd:  kongriv),  \.Iiichard,  angol  fllozó- 
fus,szül.  Leamingtonban  1818  szept.  •á!.,megh.  1899. 
Oxfordban  tanult,  azután  személyes  érintkezésbe 
lépettComte-tal.  AÍondoni  pozitivisták  egyikvezére. 
Kiadta  Aristoteles  politikáját  (1855, 2.  kiad.1874) ; 
azután  írt  egy  tendenciózus  történeti  művet  a  fel- 
világosodott deszpotizmus  védelmére :  The  román 
empire  of  the  West  (1855),  s  hasonló  szellemben : 
Elizabeth  of  Bngland  (1862).  Azonkívül  Catechism 
of  positive  religion  ( 1858)  és  Bssays  political,  social 
and  religious  (1874). 

2.  C,  William,  angol  drámaíró,  szül.  1670  ápr. 
5.  Bardseyben  megh.  1729  jan.  19.  Londonban. 
Jogot  tanult  Dublinben  és  Londonban,  azután  az 
irodalomnak  szentelte  tevékenységét.  17  éves 
korában  jelent  meg  regénye :  Incognita,  or  lőve 
and  duty  reeonciled.  Első  vígjátéka  (The  old  ba- 
chelor  1693)  megszerezte  neki  lord  Halifax  kegyét 
s  biztosította  anyagi  helyzetét.  The  Double  Dea- 
ler-nél  (1693)  nagyobb  sikere  volt  legjobb  darab- 
jának, a  Lőve  forLove-nek  (1695).  Themouming 
bride  (1697)  c.  tragédiáját  nagyrabecsülték.  The 
way  of  the  world  (1700)  sikertelensége  után  visz- 
szavonult  a  színpadtól  s  csak  egy  álarcosjátékot 
(The  judgment  of  Paris  1701)  és  egy  operát  (Se- 
mele  1703)  írt  a  színpad  számára.  Vígjátékait  jel- 
lemzik a  szellemes  párbeszédek,  az  ügyesen  veze- 
tett cselekmény  és  a  biztos  kézre  valló  jellemzés. 
Költeményeit  1710.  adta  ki.  Műveit  újabban  ki- 
adta Leigh  Hunt  kitűnő  kiadása  (1849)  alapján 
A  C.  Ewald  (1887).  V.  ö.  Macavlay,  Comic  dra- 
matists  of  the  Restauration ;  B.  Gosse,  Life  of  C. 
(1888);  D.  Schmid,  C.  (Wien  1897). 

3.  C.,  Wüliam,  sir,  angol  tüzértábornok,  szül. 
Woolwichban  1772.,  megh.  Toulouseban  1828. 
1804-ben  a  C.-rakétákat  (1.  Rakéta)  találta  fel, 
melyeketaz  angol  haditengerészet  legelőször  1806. 
Boulogne  előtt,  majd  1807.  Kopenhága  lödözósére 
használt  kiváló  sikerrel.  E  rakétákat  később 
Európa  majdnem  minden  hadseregénél  használták, 
egészen  1866-ig.  C.  1808.  az  angol  kir.  tüzérségi 
szergyár  igazgatója  lett.  1824-ben  nyugdíjba  lépett 
s  egy  társaság  élére  állt,  mely  a  gázvilágítást 
akarta  a  kontinensen  megvalósítani,  azonban 
belebukott.  Irodalmi  művei  közül  nevezetesek  a 
csatorna-  és  zsilipópítésre  vonatkozó  Deseription 
of  the  construction  and  properties  of  the  hydro- 
pneumatical  lock  (London  1815)  s  az  általa  felta- 
lált rakétákat  tárgyaló :  Treatise  on  the  C. -rockét 
system  (London  1827). 

Congreve-nyomá«,aXIX  sz.közepe  tájánigen 
fölkapott  színnyomási  eljárás.  Különösen  famet- 


Amely  saó  O  alatt  nincB  meg,  K  alatt  keresendői 


Congreve-rakéta 


-     630     — 


Conlum 


szetekröl  nyomtattak  e  módon.  Az  alapeszme  az, 
hogy  a  fametszet  több  pontosan  egymásba  illő 
darabból  áll ;  e  darabokat  minden  nyomás  után 
kiveszik  s  a  megfelelő  festékkel  külön-külön  meg- 
festékezik. Ezt  az  eljárást  már  Gutenberg  segítő 
társa,  Schöffer  alkalmazta  az  1457.  nyomtatott 
zsoltáros  könyvben.  A  színes  nyomásnak  ez  a 
módja  az  ősnyomtatók  után  feledésbe  merült  s 
csak  hosszú  idő  múltán  (1822  körül)  találta  fel 
újra,  még  pedig  az  emUtett  zsoltáros  könyv  ta- 
nulmányozása következtében  Gongreve  William 
angol  tábornok  (1.  G.  3.).01y  fontosnak  tartották 
akkoriban  e  találmányt,  hogy  az  angol  kormány 
a  legfontosabb  nyomtatványai  készítését  bízta 
Congreve-re,  melyek  hamisítását  ezzel  megaka- 
dályozni vélte.  Congreve  ugyan  gyorssajtót  is 
szerkesztett  az  ilyen  módon  való  nyomtatásra, 
de  ezt  mégis  leginkább  kézisajtón  kultiválták  a 
nyomdák. 

Congreve-rakéta,  1.  Rakéta. 

Congrua,  1.  Kongrua. 

Cong:rueiitia  (lat.),  1.  Szóegyeztetés. 

Cou  gusto  (ol.,  zene)  a.  m.  ízléssel. 

C!oniacien  (geoi.)  a.  m.  Mnscherien,sít6lBÖ  kré- 
tának egyik  emelete,  1.  Kréta. 

Conibo,  a  pán  ok  ágából  való  perubeli  indiánus 
törzs,  Ucayali  felső  részén.  Egyike  ama  kevés  tör- 
zseknek, melyek  a  circumcisiót  (pubertás-korban) 
ősi  szertartások  közben  ma  is  gyakorolják. 

Coniebalcit,  1.  Konikalcit. 

Conidiam  (növ.),  a  gombák  ivartalan  szapo- 
rodásának szerve.  Rendesen  a  hyphafonalak  vé- 
gén keletkezik.  Az  egymásután  keletkezett  C.-ok 
gyakran  még  együtt  maradnak  és  vagy  lánc- 
sort, vagy  fejecskét  alkotnak.  L.  Ghlamydo- 
spora  és  Oidium. 

Coniferae  (tűlevelűek,  tobzosak,  toboztermök, 
növ.),  a  Nyitvatermők  (Gymnospermae)  osztálya. 
Fák  V.  cserjék  ;  törzsük" elágazó,  levelük  átelle- 
nes v.  váltakozó  állású,  keskeny,  tüalakú  v.  pik- 
kelyszerű, ritkán  levélszerüen  lapos.  Másodlago- 
san vastagodó  fájuk  évenkint  egy-egy  évgyűrű- 
vel gyarapodik,  melyet  a  kambiimigyűrű  műkö- 
dése hoz  létre.  Nagyrészt  vermes  vastagodású 
(udvaros  gödörkés)  tracheidákból  áll,  valódi  edé- 
nyei (tracheák)  azonban  nincsenek,  áll  továbbá 
parenchimából ;  elemei  között  sejtközti  gyanta- 
járatokat  tartalmaz,  mely  ut(>bbiak  a  levelekben 
is  megvannak.  Viráguk  egyivarú,  egy-  v.  kétlakú. 
A  porzós  virág  barkaszerű  virágzathoz  hasonlít 
8  pikkelyszerü  porzólevelekből  (mikrosporophyl- 
lum)  áll,  melyek  alsó  oldalukon  1—2  portokot 
viselnek.  A  virágporszem  gömbölyű  s  gyakran 
két  repítő  légzsákkal  van  ellátva.  A  termős  virág, 
vagyis  a  tűlevelűek  toboza  (conm,  strobilus)  egy 
orsóból  s  ezen  elhelyezkedő  pikkelyszerű  termő- 
levelekből (makrosporophyllum)  áll.  Ezek  a  felső 
oldaluk  alján  1— 2  v.  több,  egy  integumentummal 
ellátott  magkezdeményt  viselnek.  Ha  a  termő- 
levél 2  lapos  képletre  válik  szét  (pl.  Abies)  akkor 
a  nagyobbik,  a  magkezdeményeket  viselő,  ^a 
termőpikkely,  a  kisebbik,  a  külső,  a  fedöpikkely. 
Az  érett  magnak  fás  héja  és  gyakran  hártyás 
szárnya  van,  olajtartalmú  magfehérjében  egye- 
nes, 2  V.  több  szíklevelű  csii'át  tartalmaz.  A  C. 
főkép  az  északi  félgömbön  vannak  elterjedve. 


ennek  É.-i  mérsékelt  részén  terjedelmes  erdőket 
alkotva,  övként  húzódnak  a  föld  körül,  miközben 
Európában,  Kelet-Szibériában,  Észak-Ameriká- 
ban a  sarkkört  is  ismételten  átlépik.  Erdőt  alkotó 
növényei  továbbá  a  nagy  hegységek  felsőbb 
régiójának  is  a  D.-i  sarkövet  kivéve  a  föld  min- 
den övében.  Szavannák,  steppék,  sivatagok  nö- 
vényzetében nem  vesznek  részt,  e  vidékek  száraz, 
kevés  csapadékot  juttató  levegője  lehetetlenné 
teszi  tenyészetüket.  A  C.  a  fosszilis  növényeknek 
igen  jelentékeny  részét  teszik,  maradványaik  a 
mezoflticummal  kezdődőleg  egészen  a  legfiatalabb 
rétegekig  feltalálhatók.  A  C.  két  családra  oszUk : 
Taxaceae  (1.  Tiszafafélék)  és  Abietaceae  (1.  Fe- 
nyőfélék). 

Coniierin,  1.  Koniferin. 

Coniin,  1.  Koniin. 

Conil,  város  Cádiz  spanyol  tartományban,  az 
Atlanti-óceán  mellett,  (i9oo)  5579  lak.,  tinhal-  óa 
szardellahalászattal.  Közelében  kónbányák. 

Conima-gyanta  (növ.),  1.  Gyanták. 

Con  impeto  v.  impetuoso  (ol.),  zenei  műszó, 
a.  m.  hevesen. 

Coninxloo,  Qillis  van,  flamand  festő,  szül. 
Antwerpenben  1544  jún.  24.,  megh.  1607.  Gillis 
Mostaertnek  volt  tanítványa,  Németországban 
is  tartózkodott,  végleg  Amsterdamban  telepedett 
le.  Szenttörténeti  ós  mitológiai  alakokkal  élénkí- 
tett tájképei  mintegy  átmenetet  jeleznek  a  né- 
metalföldi tájkópf estés  újabb  irányára  és  stílusa 
a  Bril  testvérek  közvetítésével  az  olasz  festé- 
szetre is  hatást  gyakorolt.  Jellemző  művei  van- 
nak a  bécsi  Liechtenstein-képtárban,  a  drezdai 
és  kopenhágai  képtárakban. 

Coniothyrium  Gorda  (növ.),  a  Sphaeropsida- 
les  rendbe  tartozó  gombagénusz,  melynek  mint 
egy  150  faja  közül  legnevezetesebb  a  G.  diplo- 
diella  (Speg.)  Saec,  szőllőinknek  veszedelmes  el- 
lensége, a  fakőrothadás  okozója.  Hazai  szőllöink- 
ben  inkább  a  fürtöket,  az  amerikai  szőUőfajtá- 
kon  pedig  a  hajtásokat  támadja  meg.  EUene  való 
védekezés:  a  beteg  hajtások lecsonkozása,  elége- 
tése ;  az  egészséges  tőkék  2—3  százalékos  bordói 
lével  való  megpermetezóse,  majd  rézkénpor rai 
való  megporozása.  Tanácsos  a  szol  löt  a  legkisebb 
jégverés  után  is  azonnal  megporozni,  mert  a  jég- 
verés okozta  sérülésekben  telepszik  meg  ez  a 
gomba  a  legkönnyebben. 

Con  ira,  1.  Adirato. 

Conirostres  (állat),  1.  Kúpcsőrüek. 

Conisterium  (lat.),  a  palaestrának  (testgya- 
korló hely)  azon  része,  melyben  a  birkózók  elő- 
zőleg olajjal  bekent  testüket  homokkal  behin- 
tették. 

Coniston,  község  Lancashire  angol  county- 
ban.  a  festői  C.-Water  tó  É.-i  végétől  1  km., 
vasúti  végállomás,  1200  lak.,  Ruskin  síi-jával  és 
Ruskin-muzeummal.  Az  angol  tóvidék  (English 
Laké  District)  egyik  középpontja,  jelentékeny 
idegenforgalommal. 

Coniston  Water.  az  angol  tóvidék  (English 
Laké  District)  egyik  tava  Lancashireben,  44  m. 
tengerszín  feletti  magasságban.  Hossza  9,  széles- 
sége 0'8  km.,  mélysége  79  m.  Gőzhajó  jár  rajta. 

Coníniu  L,  bürök  (növ.),  az  ümbelliferae 
Emyősök)  család  génusza,  melynek  2  faja  az 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Conjugrata 


—     631     — 


Connaught 


óvilág  növénye.  A  C- maculatumh. (foltos bürök) 
utak  szélen,  lakások  körül  nálunk  közönséges  (1. 
az  ábrát),  V^— 2  m.  magas,  kopasz,  csöves  szára 
gyakran  lilafoltos.  Levele  3-8zor  szárnyas,  sal- 
langjai  keskenyek,  klhegyesedők,  az  alsók  gyak- 
ran fürészesek.  Gallérja  és  gallerkája  soklevelü. 
Virága  fehér.  Kettős  kaszaija  oldalt  kissé  össze- 
nyomott és  5—5  hullámos  felületű  bordát  visel. 
A  bürök  minden  részében  egy  folyékony,  illanó 
alkaloidot,  coniint  tartalmaz,  mely  mellett  még 
ni'  thylconiinésconhydrinisélöfoTdul  benne.  A  co- 
niin  a  nagy  mérgek  közé  tartozik,  a  mozgató  ide- 
gek végződéseit  bénítja  s  ez  által  az  izommoz- 
gást teljesen  megbénítja.  Bódítja  még  a  központi 
Idegrendszert  is,  különösen  a  lélegzés  központ- 
ját. Mérgezések  rendesen  akkóp  történnek,  hogy 
A  btirköt  tévedésből  pa8zteniák,petrez>elyem  he- 
lyett eszik  meg,  v.  hogy  ánizs  közé  az  ahhoz 
nagyon  hasonló  (de  bűzös  egérszagú)  btirökgyü- 


Coniam  raaculatum. 

mölcsök  keverednek;  régente  kivégzésekre  is 
használták,  így  Sokratest  is  bürökkel  ölték  meg. 
A  mérgezés  szimptomái :  rángó  görcsök,  hányás, 
hasmenés  (de  nem  minden  esetben),  sajátságos 
fáradtság  a  lábakban,  végre  ezeknek  és  a  te.-t 
összes  akaratos  izmainak  bénulása  s  lélekzési 
bénulás  által  halál.  A  kezelés  izgatószerek  adá- 
sában, mesterséges  lélekzés  alkalmazásában  áll. 
A  coniint  belsőleg  ma  már  nem  adják ;  külsőleg 
borogatások  v.  tapasz  íemplastrum  conii)  alakjá- 
ban f ájdaloracsUlapító  voltánál  fogva  idegzsábák 
ellen  v.  fájdahnas  régi  mirigydaganatokra  néha 
még  használják. 

ConjugatM,  nőgyógyászati  kifejezés,  amely 
alatt  a  medencének  bizonyos,  a  medialis  síkba 
eső  átmérőit  értik.  A  C-k  méretei  szülészeti 
szempontból  rendkívül  fontosak.  Van  C.  diago- 
nalis,  extema,  normális,  vera  stb.,  1.  Medence. 

Conjugatae  (növ.),  zöldszínü,  többnyire  édes- 
vízi moszatok,  melyek  spórája,  az  ú.  n.  zygospóra, 
két  mozdulatlan  sejtnek  egybeolvadása  útján  jő 
létre. 


Con|agatio,  nyelvtani  értelemben  1.  Ige- 
ragozás;  állattani  értelemben  1.  Egybekelés; 
növénytani  értelemben  1.  Gopulatio. 

Con|ugíum  (lat.)  a.  m.  házasság. 

Coujunctiva,  a  szem  kötőhártyája,  1.  Szem. 

Conjunctívalis  reflex,  az  a  jelenség,  hogy 
a  kötőhártya  (conjunctiva)  megérintése  pislogást 
vált  ki. 

Conjnnctivitis,  1.  Kötőhártyagyuladás. 

Conjunctura  (lat.),  1.  Konjunktúra. 

Coiijunctus  syiubiosis,  az  együttélésnek 
az  a  neme,  amelyben  az  egymással  együttélés 
viszonyában  levő  növények  egymáshoz  szoro- 
sabban kapcsolódnak.  L.  még  Együttélés. 

Conjuratio  (lat.),  1.  Összeesküvés ;  conjura- 
tores,  eskütársak. 

Coiijux  (lat.)  a.  m.  hitves,  férj,  feleség. 

Conkling,  Roscoe,  északamerikai  államférfiú, 
szül.  Albanyban  1829  okt.  30.,  megh.  1888  ápr. 
18. 1859-ben  a  kongresszusba  választották,  hol  a 
déli  államokkal  szemben  kíméletlen  hadviselést 
ajánlott.  1867-ben  tagja  lett  a  szenátusnak,  mely- 
ben Grant  elnök  politikáját  védelmezte.  1876-ban 
mint  elnökjelölt  elbukott  és  Garfleld  elnöksége 
alatt  szenátori  állását  is  elvesztette.  1882-ben 
a  legfőbb  töi-vényszék  tagjává  nevezték  ki. 

Con  leggerezza(ol.,  etj>tsd:koiiiiedzsereddza),  ze- 
nei műszó,  a.  m.  könnyedén. 

Conlie  (ejtsd-  konii),  falu  Sarthe  francia  dépar- 
tementban,  Le  Manstól  24  km  Ny.-ra,  a  Gironde 
patak  eredeténél  a  Végue  mellett,  (1901)  1239 
lak.  Az  1870— 71-iki  háborúban  újonckiképzö  tá- 
bor (60  000  emberrel),  amelyet  a  le-mausi  ütkö- 
zet (1871  jan.  12.)  után  a  németek  szállottak  meg. 

€on  moto  (oL),  zenei  műszó,  a.  m,  mozgal- 
masan. Vele  azonos  a  mossa  jelzés.  Igen  gyakran 
használják  más  szóval  összeköttetésben,  pl.  An- 
dante C,  ami  azt  jelenti,  hogy  az  illető  darab 
gyorsabb  a  rendes  Andante-nál. 

Conn.,  Connecticut  északamerikai  állam  nevé- 
nek hivatalos  rövidítése. 

Connaíssance  (franc,  ejtsd:  konneszáSsa),  is- 
meret, ismeretség.  —  C.  des  temps,  a  jelenleg  a 
Bureau  des  longitudes  (l.  0.)  kiadásában  megje- 
lenő csillagászati  évkönyv,  melyet  először  az 
1679.  évre  Picard  adott  ki  1678. 

Connalisisement  (franc),  a  tengeri  hajózás- 
ban használt  fuvarlevélnek  francia  elnevezése, 
1.  Hajófuvarlevél. 

€onnaraceae(aöv.),a  kétszikűek  szabadszirmú 
családja.  160  faja  az  egész  tropikus  öv  lakója. 
\  iráguk  5  tagú.  Porzó  10.  Tokjuk  1  magvú,  meg- 
lehetős nagy ;  hosszant  reped  fel  s  akkor  kilátszik 
a  magva,  mely  kemény,  élénkszlnű  héjával,  va- 
lamint színes,  magköpenyszerű  képletével  csalo- 
gatója  a  madaraknak.  Rendesen  magasra  felfutó 
cserjék,  magas  liánok,  ritkán  fák. 

Connarit,  1.  Konarit. 

Coimaught  (ejtsd:  koonaot),  Irország  4  provin- 
ciájának egyike  az  Atlanti-óceán  partján  17,728 
km«-nyi  ter.  és  (mi)  609,966  (1841-ben  1.420,900) 
lak.  K.-i  része  sík;  Ny.-i  része  szép  tavakban 
(Conn,  Mask,  Corrib)  gazdag.  A  Boyle,  Suck,  Moy, 
Clare,  Doggertha  öntözik.  Földje  burgonyán  és 
zabon  kívül  alig  terem  valamit;  ezért  a  földhöz 
ragadt  szegény  s  amúgy  is  műveletlen  nép  Ame- 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Connaugrht 


—     632 


Connétable 


likába  vándorol.  A  partok  tagozottak.  Legna- 
gyobb öblei:  a  Galway-,  C.ew-  és  Blacksod Bay. 
C.  azelőtt  az  ir  heptarchia  egyik  királysága  volt, 
1590.  lett  angol  birtokká  és  öt  eountyra  osztatott 
föl ;  ezek :  Leitrtm,  Sligo,  Mayo,  Roscommon  és 
Galway. 

Connaught,  Arthur  William  Patrick  Albert, 
C.  hercege,  Viktória  angol  királynő  és  Albert 
szász -koburg-gothai  herceg  harmadik  fla,  szül. 
Londonban  1850  máj.  1.  Részt  vett  1882.  az  egyip- 
tomi expedícióban  és  1883— 90-ig  Indiában  szol- 
gált, ahol  utóbb  főparancsnok  volt.  1893-ban  tá- 
bornok lett  8  19i  i7.  az  egyiptomi  és  középtengeri 
összes  angol  hadierő  főparancsnokává  nevezték 
ki,  mely  állásától  azonban  már  1909-  megvált. 
II.  Vilmos  császár  német  tábornagyi  rangra  emelte. 
Rokona,  Albert  szász-koburg-gothai  herceg  halála 
után  (1900)  koburg-gothai  trónöröklési  igényei- 
ről lemondott,  nehogy  az  angol  hadsereg  kötelé- 
kéből kilépnie  kelljen.  Jelenleg  az  angol  hadsereg 
főfelügyelője  és  a  skót  gárda  paranísnoka.  Neje 
Lujza  Margit  porosz  hercegnő  (szül.  1860). 

Conneaat  (ejtsd:  konnó),  város  az  északamerikai 
Ohio  állam  Ashkbula  kerületében,  az  Brie-tó 
partján.  Élénk  forgalmú  vasúti  csomópont  és  ki- 
kötőváros, (1900)  7133  lak. ;  bádogedény^yártással. 

Connecticut(ejt8(i:  koimettiknt),l.  az  E.-amerikai 
New  Eugland  nevén  ismert  6  állam  egyike,  az 
Atlanti  óceán  partján,  New  Yorktól  ÉK.-re,  12,483 
km*  területe  hegyes-völgyes  s  a  Housatonic,  C.  és 
Thames  folyók  öntözik.  Éghajlata  mérsékelt,  bár 
sok  tekintetben  hasonló  a  mi  Alföldünk  szélsősé- 
ges időjárásához.  Népessége  a  múlt  század  elején 
alig  haladta  meg  a  200  ezret,  1910-ben  pedig  már 
1.114;,756-ra  emelkedett.  A  lakosság  nagy  része 
idegen  származású  s  a  legtöbb  közöttük  az  an- 
gol (380  ez  r),  német  (35  ezer),  olasz  (24  ezer) 
ós  orosz  (23  ezer).  A  közegészségügyi  viszonyok 
igen  kedvezők  s  lH06-ban  a  halálozási  arányszám 
ezer  lélekhez  viszonyítva  alig  haladta  meg  a 
16-ot.  Vallás  szerint  a  lakosság  legnagyobb  része 
r.  kat.,  aztán  kongregacionista,  anghkán,  me- 
todista és  baptista.  A  kötelező  népiskolai  oktatás 
7— l'i  éves  korig  tart  s  19U8.  C.  iskoláiban  5025 
tanító  keze  alatt  183,785  gyermek  járt  iskolába. 
Felsőbb  népiskolák  száma  75,  középiskola  van 
64  Szakiskolái  között  legnevezetesebbek  a  mező- 
gazdasági szakiskolák  és  kísérleti  telepek.  Egye- 
temei :  a  Yale  Uníversity  New  Havenben ;  a  Wes- 
leyan  Univ.  Middletownban ;  a  Trinity  College 
Hartfordban.  Közegészségügyi  intézményei  kö- 
zül fontosabbak  a  Fitch's  Home  for  Soldiers  and 
Soldier's  Hospitál,  az  őrültek  háza,  ipari  munká- 
sok kórháza,  betegsegélyző  pénztárak  kórházai 
stb.  A  közjótékonyság  szolgálatában  állanak  a 
különböző  menházak,  árvaházak,  internátusok, 
tápiutezetek  stb.  C.  mint  őstermelő  és  ipari  állam 
előkelő  helyet  foglal  el  a  szövetséges  államok 
között  Lakói  főleg  dohány,  búza,  árpa  ós  ku- 
koricatermesztéssel foglalkoznak.  Bányászati  ter- 
mékei :  a  vas,  gránit  es  márvány  (1908.  évi  ter- 
melés e  cikkekből  5'6  millió  K),  az  ásványvíz  és 
agyagípari  termékek  (1908-ban  13  6  millió  K).  Az 
l9i)5.  évi  gyáripari  statisztika  szerint  C.  3477 
nagy  gyára  13,523  tisztviselőtés  181.605  munkást 
f  oglalüoztatott-Az  iparcikkekhez  szükséges  nyers- 


anyag egy  évi  készlete  955  millió  K  értékű  volt, 
az  előállított  iparcikkek  értéke  pedig  meghaladta 
az  1845  millió  K-t.  A  gyárak  közül  legjelentő- 
sebbek a  pamut,  gyapjú  és  selyemszövöfonó  és 
kikészítő  gyártelepek,  a  vasöntők  ós  gépgyárak, 
kaucsuk,  óra,  kalap  és  rövidárukat  készítő  ipar- 
vállalatok. C.  vasútjainak  hossza  1875  km.,  a 
városi,  illetve  közúti  villamos  vasutak  hossza 
1900  km.  5  tengeri  kikötőjében  (New  Haven,  New 
London,  Fairfle.d,  Middletown  és  Stonington)  meg- 
lehetős a  hajóforgalom,  bár  kereskedelmét  erősen 
megbénítja  New  York  közelsége.  Hajóállománya 
ez  idő  szerint  majdnem  lOOO-re  tehető.  C.  pénz-  és 
hitelügyi  viszonyait  88  takarókpénztár,  8  állami 
bank,  30  szövetkezet,  14  házépítő-hitelszövetke- 
zet irányítja.  1908-ban  csupán  a  takarékpénztá- 
rakban elhelyezett  betétek  összege  12tí0  millió 
K,  egyéb  pénzintézetek  nyeresége  50  millió  K. 
C.  közügyeit  a  35  tagú  szenátus  és  a  255  tagból 
álló  képviselőház  intézi.  A  washingtoni  törvény- 
hozó testületbe  2  szenátort  és  5  képviselőt  küld. 
Közigazgatási  tekintetben  8  county-ra  oszlik.  Fő- 
városa Hartford  (98,915  lak.).  C.  19u8.  évi  ál- 
lami költségvetése  szerint  a  bevételekből  31'1 
millió  K  folyt  be,  kiadásokra  pedig  287  millió  K 
jutott.  Az  államadósságok  összege  4*4,  az  állami 
vagyon  értéke  (1904)  3960  millió  kor.  C.  eredetileg 
két  gyarmatból :  C.  és  New  Havenből  áUott.  1665- 
bene  kettő  egyesült.  C.  egyike  volt  az  első  I3ameri- 
kai  államnak.  V.  ö.  Johnson :  American  Common- 
wealth :  Connecticut ;  History  of  C.  (Boston  1887). 

2.  G.  (G.  River),  az  északamerikai  New  Eng- 
land-államok  főfolyója,  közel  Kanada  határá- 
hoz. A  GreenMountainsben  ered,  542  Km.  hosszú, 
végigfolyik  Vermont  és  New  Hampshire  álla- 
mok határán,  Massaehusetts  ós  Connecticut  álla- 
mokon és  a  Long  Island  Soundba  ömlik.  Víz  vi- 
déke 26,500  km*.  Felső  folyásában  számtalan 
sellője  és  vízesése  van  (legismertebbek  a  Bellows 
Falls).  Holyoke-től  kezdve  azonban  széles  völgy- 
ben folyik.  Nagyobb  hajók  Middletownig  (48  km.), 
kisebbek  Hartfordig  hatolhatnak  föl. 

Connecticut,  külföldi,  jól  honosodó,  nagylevelű 
dohányfajta  változat. 

Connellit  (ásv.),  hatszöges,  átlászó  szép  kék 
prizmák.  Víztartalmú  bázikus  rézszulfát-klorid. 

Connellsville,  város  Pennsylvania  északame- 
rikai államban,  a  Youghioheny  mellett,  (1900) 
7160  lak,  vas-  és  rézöntőkkel,  vasüti  kocsigyár- 
ral, szénbányákkal. 

Connemara,  Írország  egy  vidéke  Galway  coun- 
tyban  (l.  o.). 

Connersville,  város  Indiana  északamerikai 
államban,  a  Wliitewater  jobbpaitján,  fontos 
vasúti  csomópont,  (1900)  6836  lak.,  bútor-  és  kocsi- 


Connéftable  (franc),  a  latin  comestabidus, 
eredetileg  comes  stabuli  (a.  m.  istálló  ispánja) 
származéka.  Ez  utóbbi  szóval  jelölték  a  frank 
birodalomban  már  a  Merovingok  alatt  a  királyi 
ménesek  felügyelőjét,  aki  a  Karolingok  s  kivált 
a  Capetingek  korában  egyre  nagyobb  katonai 
hatáskörrel  ruházódik  fel  ós  idővel  Franciaor- 
szágnak a  király  után  első  emberévé,  az  összes 
haderő  főparancsnokává  és  a  katonai  igazság- 
szolgáltatás fejévé  válik ;  emiatt  az  önálló  alkot- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Connexto 


—    633     — 


ConrAder 


mányjogi  jelentősége  miatt  a  C.  tisztségét  Riche- 
lieu  a  királyi  abszolutizmus  szilárd  megalapozása 
érdekében  1627.  el  is  törli.  I.  Napóleon  1804.  név- 
legesen feléleszti  az  ősi  intézményt,  öccsét  Lajost 
nevezvén  ki  C.-lá,  utóbb  pedig  Berthier  wagrami 
ós  neucháteli  herceget  vice- C.-lá ;  a  Bourbonok 
visszatérésével  e  méltóságok  újra  megszűnnek. 
Avgliában  a  franciaországi  származású  dinasz- 
tiák alatt  fejlődik  ki  aLordHigh  Gonstable-nek 
a  francia  C.-éhoz  hasonló  udvari  s  országos  tiszt- 
sége, amelyet  VIII.  Henrik  törölt  el;  azonban 
még  jelenleg  is  szokásban  van,  hogy  nagy  állami 
ünnepségek  alkalmával,  nevezetesen  a  koroná- 
zás szertartásaiban  való  hagyományos  részvétel 
végett  esetröl-esetre  kinevezik  a  Lord  High  Con- 
stablet. 

Connexio  (lat.),  befolyás,  összeköttetés. 

Connexus  (lat),  összefüggés,  összeköttetés. 

Conniventia  (lat,),  tiltott  cselekmények  el- 
nézése, tűrése. 

Connubiam,  1.  jog  a  római  jog  szerinti  há- 
zasság kötésere,  mely  csak  a  cíviseket  illette ;  2. 
maga  a  házasság. 

Conocarpus  Gaertn.  (növ.),  a  Combretaceae 
család  génusza ;  egyetlen  faja  a  G.  erecta  Jacq. 
Amerika  és  Afrika  (Guinea,  Szenegambia)  tro- 
pikus tengerpartjainak  fája,  melyet  keménységé- 
nél és  nehézségénél  fogva  asztalos  munkákra 
használnak.  Igen  szépen  politúrozható. 

Conolly  (ejtsd :  konnoii),  Johu,  angoI  elmeorvos, 
szül.  Market-Rasenben  1794  máj.  27.,  megh.  Han- 
wellben  1866  márc.  5.  1828 -30-ig  londoni  egye- 
temi tanár,  1839.  a  hanwelli  tébolyda  igazgató- 
orvosa  lett.  Ó  a  Non-restraint  (kényszer  nélkül 
való  kezelés)  megalapítóinak  egyike.  Munkái : 
The  treatment  of  the  insane  without  mechanical 
restraintes  (London  1856) ;  Study  of  Hamlet  (u.  o. 
1863). 

Conon  de  Béthune,  1.  Guenon  de  Béthune. 

Couopidae,  nagyfejű  legyek,  a  legyek  egyik 
családja,  melyre  jellemző  a  nagy  fej  es  a  kiálló 
szem.  Hazánkban  39  faja  él.  Ismertebb  nemek : 
Dalmannia,  Conops,  Myopa,  Physocephala, 
Oncomyia.  Sok  fajnak  lárvája  hártyásszámyú 
rovarok  ( Hymenoptera)  potrohában  nő  fel. 

Con  passione  (ol.),  zenei  műszó,  a.  m.  szen- 
vedélyesen. 

Conqnassatio  v.  contusio  (lat.),  1.  Zúzódás. 

Conquísitor  (lat.),  a  rómaiaknál  a  toborzó 
tiszt  neve,  ki  a  szenátustól  kiküldetvén,  az  egyes 
kerületekben  felkutatta  és  besorozta  a  fegyver- 
foghatókat. 

Conquístadores  (sp.)  a.  m.  hódítók.  így  ne- 
veztek azokat  a  spanyol  kalandor  hódítókat,  akik 
Közép-  i  s  Dél-Amerikát  úgyszólván  csupán  vak- 
merőségükkel a  spanyol  korona  számára  meg- 
hódították. Érdemeikért  az  udvar  némelyikeket 
(ós  sarjalkat)  címekkel,  előjogokkal  és  terjedel- 
mes birtokokkal  tüntette  ki,  gyakran  azonban  rút 
hálátlanság  volt  a  jutalmuk.  Az  amerikai  benszü- 
löttekkel  szemben  követett  embertelen  bánás- 
módjukkaléskapzsiságukkal a  spanyol  névre  ho- 
mály t  borítottak.  Ismeretesebb  C.-ok:Cortez,  Bal- 
boa, Pizarro,  Almagros. 

Conrad,  1.  Ferenc,  hötzendoríi  báró,  cs.  éskir. 
gyal.  tábornok,  katonai  író,  szül.  1852  nov.  11. 


Penzingben.  1871-ben  mint  vadászfőhadnagy  lé- 
pett a  hadseregbe.  Részt  vett  a  bosnyák  hadjá- 
ratban, azután  1887.  mint  vezérkari  őniagy  a 
hadiiskola  taktikatanára  lett.  1891-ben  mint  al- 
ezredest csapatszolgálatra  osztották  be,  s  csak- 
hamar ezredes  és  a  törzstiszti  vizsgálóbizottság 
tagja,  1900.  vezérőrnagy,  1903.  pedig  altábor- 
nagy és  az  innsbrucki  hadosztály  parancsnoka  lett. 
1906-ban  az  összes  fegyveres  erő  vezérkari  főnö- 
kévé nevezték  ki.  1908-ban  gyal.  tábornok,  1909. 
a  39.  gyalogezred  tulajdonosa  lett,  1910.  pedig 
bárói  rangra  emeltetett.  Sokoldalú  jeles  munkás- 
sága és  kiváló  irodalmi  működése  nevét  a  külföld 
előtt  is  általánosan  ismertté  ós  becsültté  tette. 
Legnevezetesebb  munkái:  Vorgang  beim  Stúdium 
unserertaktischen  Reglements  (Wien  1895) ;  Tak- 
tikaufgaben  (u.  o.  1896) ;  Zum  Stúdium  der  Taktik 
(u.  0.  1898) ;  Die  Gefechtsausbildung  der  Infan- 
terie  (u.  o.  1902);  Infanteristische  Fragen  und 
die  Brscheinungen  des  Burenkrieges  (u.  o.  1903). 

2.  C.  Gyvla,  magyar  grafikus,  szül.  Buda- 
pesten 1877  jün.  25.  Középiskoláinak  elvégzése 
után  banküzletbe  került,  de  szabad  óráiban  szor- 
galmasan rajzolt  és  festett  s  jóformán  mester  nól- 
nűl  fejlesztette  tehetségét  úgy,  hogy  1906.  már 
részt  vehetett  a  Műcsarnok  kiállításán.  1907  ben 
a  grafikával  kezdett  foglalkozni,  rézkarcai,  fa- 
és  linoleummetszetei  hamar  figyelmet  keltettek 
s  C.1906— 1908-ig  állami  ösztöndíjjal  fejleszthette 
tehetségét  Münchenben.  Fahordás  és  Hajógyár- 
ban c.  metszetei  állami  díjat  nyertek  Budapesten, 
egyéb  művei  Milanóban  elismerő  oklevelet.  Leg- 
újabban 6—8  színű  fametszetei  keltettek  fel- 
tűnést. 

Conrad,  1.  Johannes,  német  nemzetgazdasági 
író,  szül.  Nyugat -Poroszországban  1839  febr.  28. 
1868-ban  jenai  magán-,  1870.  rendkívüli  egye 
temi  tanár  lett,  1872.  pedig  Haliéba  hívták  meg 
rendes  tan  árnak.  1 872-töl  részben  másokkal  együtt 
a  Jahrbücher  für  Nationalökonomie  c.  évkönyvet 
szerkeszti,  valamint  kiadja  a  Handwörteibuch  für 
Staatswissenschaften  (Jena  1891,  több  kiadás)  c. 
művet  is.  1877  óta  a  vezetése  alatt  álló  hallei  ál- 
lamtudományi szeminárium  nemzetgazdasági  és 
statisztikai  értekezéseit  bocsátja  közre.  Kisebb 
művein  és  számos  értekezésén  kívül  említést 
érdemel  Gmndriss  zum  Stúdium  der  politischen 
ökonomie  (4  rész,  7.  kiad.  Jena  1910)  c.  műve. 

2.  C,  Michael  Georg,  sokoldalú  és  fölötte  ter- 
mékeny nemet  író,  szül.  Gnodstadtban  1846.  ápr. 
5.,  sokfelé  élt  mint  tanár  és  író  (Genfben,  Paris- 
ban ós  Münchenben).  Irt  regényeket,  költeménye- 
ket, politikai  katokat.  Föjelentösége.  hogy  1885. 
megalapította  az  új  irodalmi  irány  közlönyét: 
Die  Gesellschaft,  melyben  a  naturalizmus  elveit 
hirdette.  —  Neje :  G.-Bando  Marié,  szül.  1850 
szept.  8.  Münchenben,  1884  óta  C.  neje,  1868  óta 
a  müncheni  udvari  színház  elsőrangú  művész- 
nője. Irt  regényeket  is. 

Conrader  György,  festő,  szül.  Münchenben 
1838.,  megh.  Abbáziában  1911.  Szülővárosában 
Pilotyuál  tanult  s  mindjárt  első  nagy  müve :  Tilly 
a  sírásónál  (1859),  feltűnést  keltett.  186  -ben 
megfestette  a  bajor  állam  számára  A  Müncheni 
Tud.  Akadémia  alapítását,  utána  Stuart  Mária  és 
Riccio-t  és  II.  József  halálát,  e  két  utóbbit  II.  La- 


Amely  szó  €  alatt  ninca  meg,  K  alatt  keresendői 


Conradi 


—    634    — 


Conseoratio 


jos  bajor  király  vette  meg.  B  sikerek  után  Buda- 
pestre költözött,  hol  többnyire  kisebbméretü  fest- 
ményekkel kereste  fel  a  Műcsarnokot.  Utolsó 
müve  a  dobsinai  jégbarlangot  mutatja.ezAndrássy 
Dénes  gróf  birtokába  került. 

Conradi,íZermanw,  német  író,  szül.  Jesznitzben 
1862  júl.  12.,  megh.  Würzburgban  1890  márc.  8. 
Mint  lirikus,  kritikus  ós  essayista  a  radikális  rea- 
lizmus híve  volt.  Munkái :  Lieder  eiues  Sünders 
(1887);  Brutalitaten  (rajzok,  1886);  regényei: 
Phrasen(1887)é8  Adam  Mensch  (1889),  mely  miatt 
erkölcstelenség  címén  perbe  fogták,  de  C.  még  a 
per  tárgyalása  előtt  meghalt. 

Conrad  von  Eybesfeld,  Sigismund,  báró,  osz- 
trák politikus,  szül.  Krainbergben  1821.,  megh. 
1898  júl,  9.  Grácban.  1864-ben  helytartótanácsos 
volt  Temesvárott ;  azután  a  helytartótanács  alel- 
nöke lett  Velencében,  majd  tartományi  fónök 
Krajnában,  1871.  Felső-Ausztria  s  végül  Morva- 
ország helytartója.  1880-ban  Taaffe  a  közoktatás- 
ügyi tárcát  bízta  reá,  melytől  1884.  megvált. 

Conrart,  Valentin,  francia  író.  szül.  Parisban 
1603.,  megh.  u.  o.  1675  szept.  23.  Éáza  1629  táján 
központja  volt  annak  az  irodalmi  körnek,  mely- 
hez Boisrobert,  Chapelain,  Godeau,  Habért,  Male- 
ville,  Serizay  s  mások  tartoztak.  Mikor  Richelieu 
1634.  ebből  a  körből  a  francia  akadémiát  alkotta, 
C.  ez  intézet  titkárja  lett.  Keveset  írt  s  emiatt 
Boileau  kigúnyolta;  legjobb  munkái:  Mémoü"es 
sur  l'histoire  de  son  temps  és  Lettres  (Paris  1681). 
V.  ö.  Bourgoin,  C  et  son  temps  (Paris  1883). 

Conrat  (eredetileg  Gohn),  Max,  német  roma- 
nista,  szül.  Boroszlóban  1848  szept.  16.  1874-ben 
rendkívüli,  1875.  rendes  egyetemi  tanár  Zürich- 
ben. 1878-ban  az  amsterdami  egyetemre  hívták 
meg  a  római  jog  tanárának.  1907-ben  nyuga- 
lomba lépett.  Nevezetesebb  müvei :  Zum  römi- 
schen  Vereinsrecht  (Berlin  1873) ;  Geschichte 
der  Quellén  und  Literatur  des  römischen  Rechts 
(Leipzig  1891,  1.  köt.,  4  részben);  Breviárium 
Álaricianum.  Éömisches  Recht  im  fránkischen 
Reich  (u.  u.  1903) ;  Die  Lex  Romána  eanonice 
compta.  Römisches  Recht  im  frühmitteialter- 
lichen  Italien  (Amsterdam  1904). 

Conring,  Hermann,  polihisztor,  szül.  Norden- 
ben  (Ostfriesland)  1606  nov.  9.,  megh.  Helmstedt- 
ben  1681  dec.  12.  1632-ben  a  fllozólia,  1636.  az 
orvostudományok  tanára  lett  Helmstedtben.  1650- 
ben  svéd  Krisztina  háziorvosa  és  a  politika  ta- 
nára, 1661.  braunschweigi  titkos  tanácsos,  166'). 
a  szász  államtanács  tagja  lett.  Mint  jogász  De 
origine  iuris  germanici  (HeLmstedt  1643)  c.  mun- 
kájával a  német  jogtörténetnek,  Exercitationes 
de  republica  Imperii  Germanici  (u.  o.  1674)  c. 
munkájával  a  közjognak  tört  utat.  Mint  orvos  a 
Harvey-féle  vérkeringési  elmélet  egyik  terjesz- 
tője ;  hangsúlyozta  a  kémia  fontosságát  a  gyógy- 
szerésztanban. Mint  filozófus  Aristotelest  követi. 
Összegyűjtött  munkáit  Göhel  Braunschweigban 
6  kötetben  adta  ki. 

Consaburum,  l.  Gonsiiegra. 

Consacrainentales,  l.  Eskütársak. 

Consalvi,  Ercole,  marchese,  tkp.  Bumacci, 
bíboros  és  pápai  államtitkár,  szül.  Rómában  1757 
június  8.,  megh.  1824  január  24.  Midőn  1798.  a 
franciák  Rómát  ós  a  pápai  államot  elfoglalták, 


C-t  száműzték,  aki  azután  csak  Vn.  Plusszal,  ki- 
nek választásánál  Velencében  mint  titkár  mű- 
ködött, tért  vissza.  VII.  Pius  államtitkárává 
nevezte  ki  C-t.  Mint  ilyen  a  pápai  állam  pénz- 
ügyeinek rendezéséhez  fogott ;  előmozdította  a  ga- 
bonavámok eltörlésével  a  földmívelést  ós  mint 
Canovának  barátja  a  művészeteket  is  minden  ki- 
telhető módon  pártfogásában  részesítette.  Midőn 
Napóleon  VII.  Piust  Savonába  hurcoltatta  és  C 
félév  múlva  Parisba  ment.  Napóleon  minden 
lehetőt  megkísérelt  C  megnyerésére,  mi  azon- 
ban nem  sikerült,  ső  1813-ig  mint  internált  Reims- 
ban  tartózkodott.  Ekkor  Fontainebleauba  hivat- 
ván, hogy  a  pápával  megkötendő  konkordátum 
tárgyalásaiban  részt  vegyen,  újból  az  egyházi 
ügyek  méltó  képviselőjének  bizonyítá  be  magát 
ós  minthogy  a  fogoly  VII.  Plusszal  a  levelezést 
abbahagyni  nem  akarta,  Beziéresbe  internálták, 
míg  1814.  VII.  Pius  szabadlábra  helyeztetvén,  C. 
is  szabad  lett.  A  Bajor-,  Porosz-,  Lengyel-,  Orosz- 
os Spanyolországgal,  nemkülönben  Württemberg, 
Szardínia  ós  Genffel  kötött  konkordátumok  az  ö 
művei.  Emlékiratait  Cretineau-Joly  adta  ki  2  kö- 
tetben Parisban  1864.,  de  hitelességüket  többször 
kétségbe  vonták  V.  ö.  Ranke,  Die  Staatsverwal- 
tung  des  Cardinals  C  (Hist.-biogr.  Studien  1877). 

Consaagfuínítas  (lat.)  a.  m.    vérrokonság. 

Constanguinity  (geoi.,  vérrokonság),  Iddings 
szerint  valamely  vulkáni  terület  eruptív  kőzetei- 
nek egy  közös  magmától  való  eredete.  A  «vér- 
rokon»  közetek  összetartozósága  a  kémiai  ós 
mineralógiai  rokonságban  nyilvánul. 

Conscience-iuoney(ang.,  ejtsd:  konsensi  manni) 
a.  m.  lelkiismereti  pénz,  névtelenül  beküldött 
pénzösszegek,  melyekkel  az  adókötelesek  az  an- 
gol income  tax  (jövedehni  adó)  kivetése  alkal- 
mával az  államkincstárt  a  vallomások  hamis  ki- 
állítása és  a  jövedelmek  eltitkolása  által  megká- 
rosították. 

Consciense,  Hendrik,  flamand  regényíró,  szül. 
Antwerpenben  1812  dec.  3.,  megh.  Brüsszelben 
1883  szept.  10.  A  Wiertz-múzeum  felügyelője 
volt  Brüsszelben.  C  a  flamand  irodalom  egyik 
megalapítója;  ö  volt  a  flamand  nyelvi  mozgalom 
vezetője  a  múlt  század  harmincas  éveiben.  Első, 
e  nyelven  írt  regényével  (In't  wonderjaer,  1566) 
nagy  feltűnést  keltett,  s  a  belga  történelemből 
és  még  inkább  a  flamand  népéletböl  vett  bájos 
elbeszélései  és  jellemzései  nevét  csakhamar  Eu- 
rópaszerte  ismetté  és  népszerűvé  tették.  Több 
mint  száz  kötet  regényt  és  elbeszélést  írt,  melyek 
legértékesebbjei  a  következők :  De  leeuw  van 
Vlaanderen  (1888);  Hoe  men  8cliilderwordt(l843); 
De  loteling  (1850);  Rikketikke-tak  (1851);  De 
arme  edelman  (1851);  De  Boerenkrijg  (1853); 
Het  geluk  van  rijk  te  zijn  (18ó5) ;  De  geldduivel 
(1859);  Moederliefde  (18  2).  összes  műveinek 
kiadása  Antwerpenben  1867—80.  jelent  meg. 
Magyarul  megjelent :  Fiam  csöndólet,  három  kis 
elbeszélésben  Diepenbrock  Menyhért  után  német- 
ből ford.  Szabó  Imre  (Pest  1858);  A  szegény  ne- 
mes, elbeszélés,  ford.  GreguHS  Ágost  (1894).  Élet- 
rajzát megírta  Pol  de  Mont  (Haarlem  1883). 

Consecratio  (lat.)  a.  m.  fölszentelés.  Kétféle 
értelemben  használatos  :  1.  átváltozás,  a  szent- 
miseáldozat leglényegesebb  része,  mikor  a  pap  a 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Consecutio 


635 


Consldérant 


Krisztus  által  meghatározott  szavakkal  a  kenye- 
ret és  bort  Ki'isztus  testévé  éa  vérévé  változ- 
tatja ;  2.  az  az  egyházi  eljárás,  mely  által  vala- 
mely személy  vagy  dolog  egészen  az  isteni  szol- 
gálatra lesz  felavatva.  Az  egyszerű  megáldástól 
(benedictio)  rendesen  abban  különbözik,  hogy  szt. 
olajjal  való  meg-  v.  fölkenés  jön  alkalmazásba, 
ami  a  megáldásnál  sohasem  történik.  A  püspö- 
kök C.-jára  vonatkozólag  megjegyzendő,  hogy  a 
javadalomba  való  beiktatás,  az  instcdlatio,  mely 
a  püspököknél  inthronisationak  neveztetik,  csak 
a  felszentelés  után  v.  azzal  egyidejűleg  történ- 
hetik. A  püspöki  jelleget,  tehát  a  püspöki  rend- 
del járó  egyházműködésre  való  képességet  csak 
a  C.  adja  meg.  A  C.  joga  a  pápát  illeti,  ki  azon- 
ban azt  nem  személyesen,  hanem  erre  a  célra 
megbíisott  püspök  által  gyakorolja,  vagy  a  fel- 
szentelő püspököt  a  felszentelendönek  választá- 
sára hagyja.  Az  apátoknak  a  felszentelésekhez 
hasonló  felavatása  benedictio-nak  neveztetik  és 
ez  lehet  ad  mitram  vagy  ad  biretum,  aszerint, 
amint  püspöki  jelvényekkel  élhetnek  v.  nem. 

Consecutio  (lat.)  a.  m.  következés,  sorrend ;  G. 
temporum,  a  grammatikában  az  a  tan,  mely  az 
igék  ideiuek  egymáshoz  való  viszonyát  tárgyalja. 

Conseil  (franc,  ejtsd:  konszeiy  ;  lat.  consüium) 
ft.  m.  tanács,  tanácsadó,  tanácsülés. 

Conseil  d'État  (franc.)  a.  m.  államtanács 
(1.  o.). 

Conseil  général  (franc),  Franciaországban 
a  département  képviselőtestülete. 

Conseiller  (franc.)  a.  m.  tanács  tagja,  taná- 
csos. 

Consensus  (lat.)  a.  m.  egyezség,  megállapo- 
dás; különösen  hittani  vitás  kérdések  felett  részint 
egy  ugyanazon  felekezet  tagjai,  részint  több  rokon  - 
felekezet  között ;  azután  így  nevezik  az  egyezség 
pontjait  magába  foglaló  iratot  vagy  okmányt.  Ily 
egyezség  volt  areform.  egyhá.zba.n a, zürichi  Ibié. 
(C.  Tiguriuus),  mely  által  a  Zwingli  irányú  zü- 
ricliiek  és  a  kálvinista  genfiek  egyesültek,  mely 
azonban  kiválóbb  tekintélyt  soha  sem  nyert.  Ilyen 
volt  a  C.  Genevensis  1552.  az  eleveelrendelósi 
tanra  nézve ;  ilyen  a  C.  Helveticus,  melyet  Hei- 
degger  zürichi  és  Turretiu  Fer.  geufl  tanárok  szer- 
kesztettek, főként  Amyrault  ellen  a  feltétlen  eleve- 
elrendelési  tan  védelmére  s  melyet  1675  és  1676. 
a  helvét  reformátusok  nagyobb  része  hitszabályo- 
zónak elismert.  A  luther.  egyházban  nevezetesebb 
a  G.  Dresdensis  1571.,  mely  a  szász  választófe- 
jedelemségben volt  evangélikus  lelkészek  hitval- 
lását tette  a  kriptokálvinista  küzdelmek  lezaj- 
li'isa  után  s  a  Formula  concordiae  befolyása  előtt. 
A  G.  repetittLS  fidei  vére  Lutheranae  1655.,  me- 
lyet az  ortodox  luther.  teológusok  készítettek  s 
hitszabályozó  tekintélyre  akartak  emelni,  de  si- 
kertelenül. Egyik  legnevezetesebb  a  G.  sendomi- 
riensis,  melyet  1570.  a  lengyelországi  lutheránu- 
sok, kálvinisták  és  cseh-morva  atyafiak  kötöttek 
egymás  között— G.gentium,  a  népek  közmegegye- 
zése; C.  matrimonialis,  beleegyezés  a  házas- 
ságba. 

Consensus  patrum  (lat.)  a.  m.  az  egyház- 
atyák megegyezése  valamely  hit-  és  erkölcstani 
tétel  igazsága  fölött.  V.  ö.  Berthier,  Tract.  de 
locis  theol.  (1900). 


Consensus  qninquesaecularis(lat.)  a.m. 
az  első  öt  század  megegyezése  a  hit  dolgában. 
Ezt  vette  a  szentírás  és  az  apostoli  hitvallás  mel- 
lett Calixtus  György  prot.  theológus(l.o.)aXVn. 
sz.-ban  a  keresztény  egyházak  egyesítésének 
alapjául. 

Consensus  regrius  (lat.),  királyi  jóváhagyás. 
Hazai  jogunkban  nagy  jelentősége  volt,  az  ado- 
mányretidszerrel  függött  össze  s  jelenti  a  nemesi 
adományi  jószágok migánszemélyek  között, akár 
ólok  között,  akár  halál  esetére  történt  átruházá- 
sának királyi  megerősítését.  Célja  az  volt,  hogy 
akire  a  jószág  átruháztatott,  annak  adományosává 
az-iz  adományi  tulajdonosává  gyökeres  joggal  le- 
gyen, vagyis,  hogy  ha  az  átruházó  családjának 
magvaszakadt,  a  korona  magszakadás  címén  el  ne 
vehessse  a  birtokot  annak  a  családjától,  akire 
átruháztatik.  L.  Adományrendszer. 

Consensus  tlieolog:orum  (lat.)  a.  m.  a  hit- 
tudósok megegyezése  valamely  hittétel  bizonyí- 
tásában. Csak  igazhitű  és  kiváló  theológusok  ál- 
lítása bír  tekintéllyel.  V.  ö.  Berthier,  Tract.  de 
locis  theol.  (IMOO). 

Consentes  Dii  (lat.  a.  m.  együttlevő  istenek), 
így  hívták  Rómában  a  nyilván  görög  eredetű  rend- 
szeresítéssel csoportosított  12  főistenséget :  Jup- 
piter  és  Juno,  Neptunus  és  Minerva,  Mars  és  V  e 
nus,  Apollón  és  Diana,  Vulcanus  és  Vesta,  Mer- 
curius  és  Ceres.  Min  thogy  e  sorban  az  ősrómai  nem- 
zeti istenségek  közül  csak  azok  szerepelnek^elyek 
görög  istenségekkel  azonosíthatók  s  minthogy 
tisztán  görög  eredetűek  (pl.  Apollón  stb.)  is  felvé- 
tettek, e  csoport  állandósulása  (a  Kr.  e.  III.  sz. 
vége)  óta  számíthatjuk  a  római  nemzeti  vallás 
bukását.  L.  Római  mitológia. 

Consentia,  a  bruttiumbeliek  fővárosa  a  Kra- 
thisz  forrásainak  közeiében,  ma  Cosenza.  Itt  halt 
meg  s  temettetett  el  Alarich. 

Consentio  (lat.)  a.  m.  beleegyezem,  helyes- 
lem. 

Conservatio  (lat.)  a.  m.  fenntartás,  1.  Gond- 
viselés. 

Conservatorium  (új-lat.)  a.  m.  zene-  és  szi- 
nésziskola. 

Consett,  város  Durham  angol  countyban,  (löii) 
11,209  lak.,  szénbányászattal  és  vasművekkel. 

Considérant  (ejtsd:  koSszidéraíí),  Victor,  francia 
szocialista,  szül.  Salinsben  (Jura)  1808  okt.  12., 
megh.  Parisban  1893  dec.  27.  Tanulmányait  a 
párisi  műegyetemen  végezte,  azután  a  katonai 
pályára  lépett,  de  mint  mérnökkari  kapitány  ez 
állásától  nemsokára  megvált.  Minden  erejét  s 
idejét  Fourier  szocialisztikus  tanainak  terjeszté- 
sére fordította  s  a  mester  halála  után  (1837)  az 
iskola  feje  lett.  Számos  cikket  írt  a  Reformé  in- 
dustrielle-be.  1836-ban  a  Phalange-t  szerkesz- 
tette s  ez  időben  Young,  egy  gazdag  angol  támo- 
gatásával számos  ú.  n.  p^őZaristére- egyesületet 
alapított  Franciaországban.  Erőlködését  nem 
koronázta  siker.  1848-ban  Loiret,  \.M%.  pedig 
Seine  département  választotta  a  nemzetgyű- 
lésbe, ahol  a  hegy-párttal  szavazott.  Mint  az 
1849  jún.  13-iki  két,  a  párisi  népet  fölkelésre 
csábító  proklamáció  aláíróját  élethossziglani 
deportálásra  Ítélték;  e  büntetés  elől  azonban 
az  Egyesült-Államokba  költözött.  Az  új  világ- 


Amely  SIÓ  O  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Consigrnatlo 


636     — 


Consol 


ban  San  Antonio  közelében  egy  társaság  támo- 
gatásával gyarmatot  (La  Róunlon)  alapított,  hogy 
rendszerének  helyességét  gyakorlatilag  is  bebi- 
zonyítsa, de  a  kísérlet  nem  sikerült,  mire  1869. 
családjával  együtt  Franciaországba  tért  vissza, 
ahol  1870.  több  jelentékeny  politikai  röpiratot 
adott  ki.  Ezekben  a  világnak  harmonikus  elvek 
alapján  való  radikális  javítására  törekszik.  Művei 
közül  megemlítendök:Destinée  sociale,exposition 
élemen taire  compléte  de  la  théoriesoeiétaire  (Paris 
1834—45,  3  köt. ;  új  kiad.  1851,  2  köt.) ;  Théorie 
de  rédueation  naturelle  et  attrayante  (1835,  ném. 
Nordh.  1847);  Manifeste  de  l'école  sociótaire  fon- 
dée  par  Pourier  (1845) ;  Principes  du  socialisme 
(1847) ;  Théorie  du  droit  de  propriété  et  du  droit 
au  travail  (1848) ;  L'apoealypse,  ou  la  prochaine 
rénovation  démocratique  et  sociale  de  l'Europe 
(1849) ;  La  solation,  ou  le  gouvemement  direct  du 
peuple  (1850)  etc.  Névtelenül  jelent  meg  tőle; 
Mexique.  Quatres  lettres  au  maréchal  Bazaine 
(Bruxelles  1868).  V.  ö.  Goignet,  V.  C,  sa  vie,  son 
oeuvre  (Paris  1895). 

Consigfuatio  (a  lat.  cosignare-h6\  megje- 
lölni), kereákedelmi  értelemben  annyit  tesz,  mint 
valamit  egy  határozott  célra  kijelölni.  így  a 
könyvelésben  pl.  a  különböző  kiadásokról  vagy 
a  visszaérkezett  árúkról  és  engedményekről  szóló 
összeállítást  nevezik  C-nak.  Leggyakrabban 
használatos  e  kifejezés  a  bizományi  ügyleteknél 
(1.  0.),  ahol  a  bizományi  eladás  céljaira  küldött 
árúk  jegyzékét  nevezik  C.-nak,  az  üzleti  műve- 
letet pedig  konszignálásyxak.  —  A  katonaságnál 
C,  konszignálás,  a.  m.  a  csapatoknak  egybegyűj- 
tése ós  készentartása  a  kitűzött  helyen. 

Consilia  evangelica  (lat.)  a.  m.  evangé- 
liumi tanácsok. 

Consilium,  1.  tanácskozás  valakivel  s  vele 
megegyezés ;  2.  tanács,  melyet  valaki  másnak 
ad ;  3.  tanácskozó  testület,  ilyen  volt  a  főmagisz- 
trátusok  tanácsa,  az  ülnökökkel  (assessores). 
Nagy  jelentőségre  emelkedett  a  fejedelem  ta- 
nácsa, consilium  principis,  más  neve  consistorium 
val  auditórium  principis.  Hadrianus  szervezte  ál- 
lamilag. Részt  vettek  benne  az  első  rangú  tiszt- 
viselők, kik  az  uralkodó  barátai  (amici),  a  titkos 
tanácsosok  (arcanorum  participes  consiliorum) 
és  a  jogtudósok  (comites  consistoriani).  Kormány- 
zati és  jogügyekben  itt  tanácskoztak,  ha  a  feje- 
delem nem  volt  jelen,  a  praefectus  praetorio  el- 
nöklete alatt.  4.  Orvosi  tanácskozás;  több,  eset- 
leg különböző  szakü  (specialista)  orvos  együttes 
tanácskozása  valamely  betegség  felismerése,  ille- 
tőleg a  követendő  gyógyel járás  meghatározása 
céljából.  Comüiarim  a.  m.  tanácstag,  tanácsos. 

Consilium  abeundi,  a  tanári  szék  tanácsa, 
hogy  a  vétkes  tanuló  ne  várja  be  a  kiutasítást, 
hanem  azt  megelőzőleg  távozzék. 

Consístentes  (lat.)  a.  m.  együtt  állók.  L. 
Flentes  és  Vezeklés. 

Consistorium  (lat.).  1.  C.  principis  a  római 
császár  titkos  tanácsa,  ahol  az  ünnepélyes  kihall- 
gatásokat tartották,  törvényjavaslatokról  ta- 
nácskoztak, pereket  intéztek  el  stb. ;  jkönyvei  az 
íicta  consistorii.  —  2.  C  A  katolikus  egyházjogban 
abíbomokok  ünnepélyes  gyülekezése  a  pápával.  A 
C.  határozatai  a  pápára  nézve  azonban  csak  votum 


eonsultativum  (tanács)  jellegével  bírnak.  A  C.-ok 
rendesek  v.  titkosak  és  rendkívüliek  v.  nyilvá- 
nosak. Az  előbbiekben  csak  a  bíbomokok  vesz- 
nek részt  s  hatáskörébe  nagyobb  fontosságú 
egyházi  ügyek  formális  elintézése  tartozik,  ilye- 
nek pl.  a  bíbornokoknak,  érsekeknek,  püspökök- 
nek kinevezése  v.  megerősítése,  az  egyes  államok 
egyházi  viszonyainak  rendezése.  A  nyilvános 
C.-ok  ellenben,  melyekben  más  főpapok,  világi 
fejedelmek  és  a  pápai  udvarnál  akkreditált  köve- 
tek is  részt  vehetnek,  különös  ünnepélyességek, 
így  szenttéavatás,  követfogadás  s  hasonlók  cél- 
jából tartatnak.  A  C.  kétségen  kívül  a  római  con- 
sistorium principis  mintájára  létesült. 

3.  G.  Az  evangéliumi  protestáns  egyházban  ott, 
ahol  az  ú.n.  territoriális  rendszer  honosodott  meg, 
amely  szerint  az  egyházi  főhatalmat  az  államfő 
gyakorolja,  vagyis  az  uralkodó  egyszersmind  fő- 
püspök  (summus  episcopus) :  voltakép  a  C.  az  a 
szerv,  amely  által  az  állam  feje  az  egyházat  kor- 
mányozza. A  reformátorok  javaslata  alapján  a 
legelső  C.-ot  Wittenbergben  (1542)  szervezték, 
de  ennek  még  csekély,  mindössze  csak  a  házas- 
sági és  fegyelmi  ügyekre  kiterjedő  hatásköre 
volt.  A  szász  hercegség  számára  Móric  herceg 
két  C.-ot  szervezett,  az  egyiket  (1543)  Lipcsében, 
a  másikat  (1544)  Meissenben.  Az  1555-iki  ágostai 
vallásbéke  után  behozták  a  többi  német  evang. 
országokban  is.  E  C.-ok  utasításaikat  az  ural- 
kodótól kapták  8  azon  jogokat,  amiket  önállólag 
gyakoroltak,  «iura  regiminis  ecclesiastici»  név- 
vel jelölték,  szemben  az  uralkodónak  fentartott 
jogokkal  (iura  regiminis  ecclesiastici  reservata), 
ahová  kiváltkóp  a  törvényhozás,  diszpenzáció,  az 
egyházi  hivatalokra  kinevezés  stb.  tartoztak.  A 
C.  jogkörébe  viszont  főként  a  tanra,  a  liturgiára, 
a  lelkészi  hivatalra  való  felügyelet,  továbbá  a 
fegyelmi  ügyek,  a  lel kószj elöltek  vizsgálata,  az 
egyházi  vagyonkezelés  ellenőrzése,  a  lelkészek 
felavatása  s  itt-ott  a  házassági  ügyek  tartoztak. 
Az  egyházi  személyek  feletti  törvénykezést  a 
XVin.  sz.  közepétől  fogva  az  állami  hatalom  ré- 
szére kezdték  követelni ;  s  egyúttal  elvonták  a 
C.-októl  a  lelkészek  ellenőrzését  ós  a  házassági 
ügyeket  is,  melyek  mind  a  világi  hatóságok  ke- 
zébe kerültek.  Ez  a  rendszer  fej.ődött  ki  az  er- 
délyi protestáns  felekezeteknél,  s  igen  sokáig 
uralkodott  is,  sőt  maradványai  még  most  is  meg- 
vannak, főleg  az  evang.,  s  némileg  a  ref.  egy- 
házkerület egyes  intézményeiben  s  eljárási  mó- 
dozataiban. Az  erdélyi  ref.  egyházkerület  (1871) 
névleg  a  főtanácsot  (supremum  C.)  eltörülte  s 
helyébe  az  ugyanannak  jogait  gyakorló  igazgató- 
tanácsot tette. 

4.  C,  nagy  helyiség  a  frank  királyok  palotái- 
ban, melyben  törvényt  ültek. 

Consivia  v.  Consiva  (lat.  a.  m.  magvető),  Ops 
római  istennő  mellékneve. 

Consol  (voltaképen  Consolidated  annuities, 
vagyis  konszolidált  járadék),  oly  állami  kölcsön- 
kötvény,mely  több  különböző  kamatozású  kölcsön 
összevonásából  ered.  A  C.  nevet  először  Angliá- 
ban használták,  amikor  1751.  az  angol  állam- 
adósság több  részét  9.137,821  font  sterling  ösz- 
szegben  összevonták.  Azóta  az  angol  államadóssági 
kötvényeket  egyszerűen  csak  C.  néven  ismerik. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő  ! 


Consolato  del  maré 


637 


Constans 


Az  angol  C.  az  1888.  évi  nevezetes  Goshen-féle 
konverzió  óta  1903.  évig  274O/0  kamatot,  1908. 
éven  túl  pedig  2V2*'/o  kamatot  hoz.  Az  új  adós- 
ság 1903.  évtől  kezdve  20.  évig  újabb  konverzió 
elöl  biztosítva  van.  Anglián  kívül  a  C.  elneve- 
zést még  a  porosz  és  a  török  államadóssági  köt- 
vényekre alkalmazzák  a  tőzsdei  forgalomban.  L. 
még  Settling  days. 

Consolato  «lel  maré,  helyesebben  Lihro 
del  consolato  del  maré,  a  középkori  tengeri  jog 
szabályainak,  szokásainak  az  a  gyűjteménye, 
amely  alapul  szolgált  a  mai  tengerjogi  törvény- 
könyvek alkotásánál.  A  gyűjtemény  összeállítá- 
sának idejére  és  helyére  eltérők  a  nézetek.  Ez 
a  gyűjtemény  nem  volt  kötelező  erővel  bíró  tör- 
vénykönyv, hanem  igen  ügyes  és  ép  ezért  a  gya- 
korlatban nagy  tekintélyre  jutott  összeállítása  a 
tengeri  szokásoknak  és  jogszabályoknak.  Leg- 
utolsó szövege  1370.  készült. 

Console  (franc,  ejtsd:  koSszoi),  kisebb  díszbútor 
XrV.  Lajos  korából.  Nagyobb  tükröt  tesznek  fölé, 
rá  pedig  órakószletet  (pendule),  esetleg  egy  pár 
vázát  vagy  egyéb  csecsebecsét.  Főcélja  a  díszítés. 
—  C.  az  építészetben,  1.  Gyám. 

Coa  solennltá  (ol.),  a.  m.  ünnepélyesen. 

Consolidatio  (lat.)a.m.  megszilárdulás.  Jogi 
értelemben  :  1.  a  haszonélvezet  és  a  tulajdon  egy 
személyben  egyesítése ;  2.  különböző  nemű  állam- 
adósságnak egy  nembe  összefoglalása  (1.  Consol 
és  Konverzió),  v.  függő  államadósságnak  állan- 
dóvá átváltoztatása  ;  3.  bányák  egyesítése. 

Consommé  (franc,  ejtsd:  koSszomé),  tojássár- 
gával sűrített  erős  húsleves. 

Consonans  (lat.),  1.  Mássalhangzó. 

Con  sordino  (ol.),  zenei  műszó,  a.  m.  a  tom- 
pítóval.  L.  Tompító. 

Consorteria  (ol,,  a,  m.  társulat),  neve  azon 
olasz  politikai  pártnak,  melyet  Cavour  alapított 
és  melynek  főcélja  Olaszország  egységének  be- 
fejezésére irányult,  mely  célt  azonban  nem  forra- 
dalmi eszközökkel,  hanem  inkább  diplomáciai 
úton  s  különösen  Franciaország  beleegyezésével 
vélték  elérhetőnek.  A  párt  zöme  a  szard  kamara 
tagjaiból  állott.  1869— 76-ig  az  olasz  képviselő- 
házban a  többséget  képezték. 

Consortes  litis  (lat.)  a.  m.  pertársak  (1.  0.). 

Consortiuui  (lat.),  1.  Konzorcium.  —  Nö- 
vénytani értelemben,  1.  Együttélés. 

Consp.(lat.),a  eonsperge  (hintsd  be)  rövidítése ; 
orvosi  utasítás  a  pilulák  készítésénél. 

Conspiratio  (lat.)  a.  m.  összeesküvés. 

Con  spírito  (ol.)  a.  m.  tűzzel,  hévvel. 

Constable  (ang.,  ejtsd  konsztébi,  lat.  comes  sta- 
buli),  1. 1.  Connétable.  2.  Angliában  a  rendőrtiszt- 
viselőnek neve.  Régebben  ingyenes  tisztviselő 
volt,  szükség  esetében  minden  polgár  tartozott 
elvállalni  a  rendőri  tisztet  (állíthatott  azonban 
helyettest  is);  újabb  korban  katonai  mintára  szer- 
vezett hivatal  lett.  Jelenleg  szolgálati  viszonyai 
tekintetében  a  belügyminiszter  alatt,  rendőri  te- 
kintetben a  békebirák  alatt  áll.  A  C.  jelvénye  egy 
1  méter  hosszú,  5  cm.  vastag  fapálca,  felső  részén 
a  királyné  címerével,  és  kis  koronával  ellátott,  10 
cm.  hosszú  sárgaréz  pálca.  —  High  Constable  of 
England.  Lord,  az  angol  főállamméltóságoknak 
egyike,  mely  azonban  a  felségsértés  miatt  elítélt 


Stafford  duke  of  Buckingham  (1521.  VII.  Henrik 
alatt)  óta  csak  kiválóan  nagy  ünnepélyes  alkal- 
makra, pl.  a  koronázás  alkalmára  töltetik  be. 

Constable,  John,  angol  festő,  szül.  East  Berg- 
holtban  1776  jún.  11.,  megh.  1837  máj.  30.  A  lon- 
doni akadémián  tanult  és  1820  óta  Hampsteadben 
élt :  ennek  környezete  szolgált  képei  tárgyainak. 
Egyszerű,  mesterkéletlen  módon,  a  régibb  tájkép- 
festés  keresettségének  mellőzésével,  festői  széles- 
séggel festette  a  magukban  véve  igénytelen  tá- 
jaKat,  szántóföldeket,  mezőket,  patakpartokat. 
Különös  ügyeimet  fordított  a  légkörnek,  a  fel- 
hőknek hü  ábrázolására.  C.  művészetének  köz- 
vetlensége úttörő  szerepet  játszik  a  XIX.  sz.  táj- 
kópfestőinek  történetében  ós  különösen  1825.  Pa- 
risban, a  francia  festőkre  gyakorolt  erős  hatást. 
Műveiből  a  londoni  National  Galleryben  van  a  leg- 
nagyobb sorozat  (22  darab),  köztük  a  híres  Szénás- 
szekér (1821) ;  egyéb  képei  a  londoni  Victoria  and 
Albert  Museumban,  a  Taté  Galleryban,  a  párisi 
Louvreban  és  angol  magángyűjteményekben  ta- 
lálhatók. Egy  szép  tájképpel  van  képviselve  a 
budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  is.  V.  ö. 
Leslie  (London  1845,  új  kiad.  1896);  Holmes  (m.o. 
1901—1902) ;  Henderson  (u.  0. 1906) ;  Tompkins 
(u.  0.  1907)  monográfiáit. 

Constanca,  1,  C&nstanja. 

Constans  (lat.)  a.  m.  állandó.  L.  Függvény. 

Constans,  1.  Nagy  Constantinus  három  fia  kö- 
zül a  legifjabb,  szül.  320.,  már  13  éves  korában 
caesari  rangban,  15  éves  korától  fogva  kormá- 
nyozta Itáliát,  Afrikát,  az  illiriai  tartományt, 
viszont  II.  Constantinus  a  többi  nyugati  provin- 
ciákat, Constantius  pedig  a  Keletet  és  Egyipto- 
mot kapta  osztályrészül.  Az  apa  halála  után  (337) 
II.  Constantinus  Itáliát  is  magának  követelte  s  a 
kitört  küzdelmet  340.  az  aquileiai  csata  döntötte 
el,  melyben  II.  Constantinus  elesett  s  így  C.  maga 
lett  a  birodalom  Ny.-i  felének  ura.  Ó  leginkább 
Galliában  tartózkodott,  ahol  kicsapongásai  el- 
idegenítették tőle  alattvalóit ;  testőrségének  feje, 
Magnus  Magnentius,  350.  lázadást  szított  ellene, 
melynek  C.  áldozatul  is  esett. 

2.  II.  C,  keletrómai  császár,  III.  Constantinus 
fla,  szül.  629.,  megh.  668.  641-ben  került  trónra. 
Vitézül  küzdött  az  arabok  ellen,  de  662.  elhagyta 
Konstantinápolyt,  mely  gyűlölte  kegyetlenségéért 
és  Athénen  át  Itáliába  vonult,  hadat  viselt  a 
longobárdok  ellen  és  Róma  egyházi  kincseit  meg- 
dézsmálta. Utolsó  szókhelye  Szirakuza  volt,  hol 
egy  szolgája  h68.  megölte. 

Constans,  Jean  Antoine  Ernest,  francia  ál- 
lamférüú,  szül.  Béziersben  1833  máj.  3.  Keres- 
kedő volt  és  csak  később  lépett  a  jogi  pályára, 
jogtanárként  működött  Toulouseban,  ahol  1876. 
képviselőnek  is  választották,  1879.  belügyi  má- 
sodállamtitkárrá, 1880  pedig  belügyminiszterré 
lett ;  ő  hajtotta  végre  a  jezsuiták  és  a  nem  enge- 
délyezett szerzetesrendek  ellen  hozott  rendelete- 
ket. 1881-ben  megbukott.  1887-ben  Indo-Kina 
főkormányzójává  nevezték  ki,  de  már  1888.  ez 
állásról  is  lemondani  kényszerült,  1889.  újra 
vállalta  a  belügyi  tárcát,  mely  állásban  Bonlau- 
ger  tábornokot  (l.o.)  ügyesen  ártalmatlanná  tette 
és  csellel  élve  reá  bírta,  hogy  Belgiumba  szök- 
jön, pártját  pedig  a  választásokban  összezúzta. 


Amely  szó  C  alatt  uiocs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Constant 


—    638    — 


Constantlne 


1889-ben  szenátornak  válaaztották,  1890.  kilé- 
pett a  minisztériumból,  de  aztán  nyomban  maga 
alakított  kabinetet,  melyben  a  belügyi  tárcát 
magának  tartotta.  1892-ben  botrányok  kíséreté- 
ben visszalépett  és  egyideig  az  elfelejtett  politi- 
kusok közé  tartozott,  mígnem  1899.  konstantiná- 
polyi nagykövetnek  neveztek  ki,  mely  állását 
191()-ig  megtartotta. 

Constant,  Benjámin,  francia  festő,  szül.  Paris- 
ban 1845  jún.  10.,  megh.  u.  o.  1902  máj.  26.  Caba- 
nel  tanítványa.  Hamlet  és  Már  késő  e.  allegori- 
kus festményeivel  lépett  föl,  de  Portuny  hatása 
alatt  megváltoztatta  irányát  és  a  színes  ke.eti 
életet  választotta  festményei  tárgyául.  B  nemben 
legjelesebb  műve  a  II.  Mohamed  bevonulását 
Konstantinápolyba  ábrázoló  festmény  (jelenleg  a 
toulouse-i  múzeumban),  a  többiek  közül  megem- 
lítendök :  Az  emir  kegyeltjei ;  Heródiás  leánya ; 
Az  utolsó  lázadók  (a  párisi  Luxembourg-muzeum- 
ban);  Krisztus  a  sírban;  A  győztesek  bevonulása; 
Vértörvényszék  a  Szerailban;  Beethoven  Hold- 
féuyszonátája ;  II.  Orbán  pápa  bevonulása  Tou- 
louseba.  Dekoratív  falképeket  is  készített,  így  a 
párisi  egyetem  és  a  párisi  városháza  részére. 
Mint  arckópfestö  különösen  André  fiam  c.  fest- 
ményével tűnt  ki. 

Constanja,  Komianca  (törökül  Kiisztendzse), 
kikötőváros  a  Fekete-tenger  Ny.-i  partján,  Do- 
brudzsa tartomány  fővárosa,  a  C.  csernavodai 
vasút  mellett,  a  Traján-sáncok  K.-i  végén, 
partja  meredeken  esik  a  tenger  felé,  (isog)  12.72  > 
lak.,  kótharmadrészt  románok.  Román  székes- 
egyháza, templomai,  mecsetei  említendők.  Ha- 
tóságok ós  több  külföldi  konzulátus  szókhelye. 
Romániának  legelőkelőbb,  igen  látogatott  ten- 
geri fürdője.  Élénk  forgalmú  új  kikötőjét  50 
millió  K  költséggel  építettek  és  1909  okt.  10. 
avatták  fel.  Terjedelme  80  ha.,  két  nagy  me- 
dencéje van,  8  m.  mély  vízzel,  hullámtörő  gát- 
jai 1377  és  IM'S  m.  hossznak.  Rendszeres  hajó- 
forgalom Konstantinápoly,  a  Földközi-  és  Égei- 
tenger  kikötőivel  és  Hamburggal.  A  kivitel  főleg 
nyerstermények  (gabona,  petróleum  ós  állatok); 
míg  a  behozatal  legnagyobbrészt  ipari  (szövött- 
árú,  öntöttvas)  ós  gyarmatárúk.  A  várost  Kon- 
stantinápoUyal  1905  júl.  20.  óta  tengeralatti  ká- 
bel köti  össze.  A  rómaiak  alatt  Constantiana  volt 
a  neve.  Közelében  volt  Tomi  (jelenleg  Anadolköi), 
ahol  Ovidius  Kr.  u.  8—17.  száműzve  volt ;  1854. 
az  oroszok  itt  a  törökökkel  összeütköztek. 

Constant  de  Rebecque  (ejtsd:  koSsztáíít  d'röbek), 
Henri  Benjámin,  hírneves  francia  politikai  író, 
szül.  Lausanneban  1767  okt.  23.,  megh.  1830 
dec.  8.  A  fórradalom  kitörése  után  Parisba  ment 
és  1796.  az  ötszázak  tanácsa  előtt  fóríias  bátor- 
sággal védte  számkivetett  hugenotta  földijeinek 
ügyét.  1799-ben  a  tribunátus  tagjává  lett  s  mint 
ilyen  a  képviseleti  rendszer  és  a  polgári  szabad- 
ság mellett  foglalt  állást.  Emiatt  távoznia  kel- 
lett Parisból,  8  egy  ideig  külföldön  élt.  1816-ban 
visszatért  és  ismét  beválasztották  a  képviselő- 
házba, ahol  keményen  kikelt  a  Bourbonok  reak- 
ciója ellen ;  ugyanezen  szellemben  szerkesztette 
Minerva  c.  lapját.  1830-ban  az  orléansi  hercegnek 
alkotmányos  királlyá  való  megválasztatása  érdé. 
kében  fáradozott,  aki  aztán  az  államtanács  elnö- 


kévé nevezte  ki.  Müvei:  Cours  de  politique  cou- 
stitutionnelle  (Paris  1817—1820,  4  köt. ;  2  kiad. 
1872);  Mólanges  de  littérature  et  de  politique 
(1829);  Beszédei :  Discours  á  la  chambre  des  députós 
1833.  c.  a.  jelentek  meg 3  kötetben;  De  la  religion 
considérée  dans  sa  source,  ses  formes  et  ses  dó- 
veloppements  (1824—30,  5  köt.).  E  mű  kiegészí- 
téséül írta  a  Du  polythéisme  romáin,  considéré 
dans  ses  rapports  avec  la  philosophie  grecque  et 
la  religion  chrétienne  (1 833, 2  köt.)  című  munkát ; 
Mémoires  sur  les  cent  jours  (1822,  2.  kiad.  1829) ; 
Adolphe,  regény  (1816,  legújabb  kiadás  1879). 
Levelezését  1844.  tették  közzé,  politikai  iratait 
pedig :  Oeuvres  politiques  cím  alatt  1875.  adták  ki. 
Magyarul  megjelentek:  A  politikai  ellenhatá- 
sok, ford.  Halimbai  (Perlaky)  Sándor  (Pest 
1845) ;  Az  alkotmányos  politika  tana,  ford.  Per- 
laky Sándor  (Pest  1862).  V.  ö.  Lauris,  B.  C.  et 
les  idées  liberales  (Paris  1904). 

Constantia  (lat.)  a.  m.  állhatatosság. 

Constantia,  szőllőhegy  a  délafrikai  Fokváros- 
tól 11  km.- re.  Kitűnő  bora  világhírű. 

Constantia,  1.  Aragónia  királyának,  II.  Al- 
fonznak leánya,  1197— 1204.  Imre  király  felesége. 
A  menyegző  Esztergomban  nagy  fénnyel  ment 
végbe.  Egyetlen  fluk,  László,  csak  3  éves  volt,  mi- 
kor Imre  király  1 204  nov.  30-  elhunyt.  III.  Ince 
pápa  a  gyám  (András)  flgye'mébe  ajánlotta  az  öz- 
vegyet, aki  azonban  Lászlóval,  a  koronával  és 
sok  kinccsel,  néhány  főúr  és  a  kalocsai  érsek  kí- 
séretében VII.  Lipót  osztrák  herceghez  menekült. 
III.  Lászlónak  1205  máj.  7.  történt  halála  után 
C.  visszament  atyjához  Aragóniába.  1209-ben 
II.  Frigyes  sziciliai  királyhoz  ment  férjhez.  II. 
András  utóbb  lefoglaltatta  30,000  márkányi  pén- 
zét és  ékszereit,  12,000  girányi  hitbérónek  kifi- 
zetését pedig  megtagadta,  mi  ellen  hiába  tiltako- 
zott. C.  1222  jún.  23.  hunyt  el  Cataniában.  Pa- 
lermóbau  temették  el,  hol  1491.  állítottak  neki 
stremlóket.  —  2.  C,  III.  Béla  leánya  volt  Atyja 
1189.  Sváb  Frigyessel  jegyezte  el, ennek  Paleszti- 
nában történt  halála  után  pedig  II.  Ottokár  cseh 
királyhoz  adta  férjhez.  Ottokár  halála  (1230)  után 
visszajött  Magyarországba,  hol  az  általa  épített 
Vöröskő  várában  vonuit  meg.  —  3.  C,  IV.  Béla 
leánya,  Danielovics  Leónak,  a  halicsi  király  fiá- 
nak a  felesége.  Ez  a  Leó  építette  a  róla  nevezett 
Lwowot  (magyarosan  Ilyvót,  azaz  Lemberget).  C. 
1 266-ban  özvegyen  maradván,  a  sandriai  zárdában 
apáca  lett. 

Constantina,váro8  Sevilla  spanyol  tartomány- 
ban, a  Sierra  Moréna  D.-i  lejtőjén,  (i9oo)  99* 5  lak., 
ezüstbányákkal,  bor-,  szesz-  és  ecetkoreskedóssel. 
Konstantin  császár  alapította. 

Constantine,  1.  département  Algériában,  B.-on 
a  Földközi  tenger,  K.-en  Tunisz.  D.-en  a  Szahara 
és  Ny.-on  Alger  határolják.  Területe  87,434  km« 
(ebből  polgári  kormányzóságban  66,298  km*,  ka- 
tonaiban 2 1,136  km«),(i906)  2.025,044  lak.  (1  km«-re 
23).  Az  európaiak  száma  130,000.  Az  egész  dé- 
partement hegyes,  legmagasabb  pontja  az  Au- 
resz-hegységben  a  Djebel-Chelíah  (a.  m.  Széliá- 
csúcs,  2328  m.).  Aránylag  nagyobb  vizei  a  Szahel, 
Oued-el-Kebir  és  a  Medjerda.  Fővárosa  C,  kerü- 
letei :  C,  Batna  Böne,  Bougie,  Guelma,  Philippe- 
ville  ós  Sétíf. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendőt 


Constantinus 


—     639     — 


Constantinus 


2.  C,  fővárosa  a  hasonnevű  dópartementnak 
Algériában,  az  ó.  sz.  83"  22' alatt,  644  m.  magas- 
ságban, 439  km.  Algertöl,  meredeken  emelkedő 
önálló,  trapezalakú  hegyen,  melyet  nagyrészt  a 
Rumel  vesz  körül,  DNy.-ról  pedig  régi  várfalak 
és  a  Kudiat  Ati  magaslatok  védik.  Tengeri  ki- 
kötője Philippeville,  mellyel  vasút  köti  össze  (87 
km.).  C.  főhatósági  és  püspöki  székhely,  (i9o6) 
54,247  lak.,  közöttük  közel  20,000  európai.  Kül- 
városai, Mansura,  S.  Antoine  és  S.  Jean,  gyorsan 
fejlődnek.  Ipara :  bőr-  és  gyapjukelmék  (haikok, 
burnuszok)  készítése,  szőnyeggyártás,  malom- 
ipar és  tésztakészítés.  A  városon  uralgó  citadella 
(Kaszba)  sziklacsúcson  áll ;  körülötte  van  az  eu- 
rópai negyed.  Itt  vannak  a  hatósági  középü- 
letek, kórházak  stb.,  kiválóbb  építészeti  emlé- 
kei :  a  római  város  kapitoliuma  (ez  idő  szerint 
kaszárnya),  a  régi  bej  palotája  (parancsnokság 
székhelye),  számos  mecset  (13),  egy  25  m  ma- 
gas minaret  és  római  régiségmuzeum.  Vannak 
gazdag  ásványvízforrásai  (33"),  kénes-,  alkalikus- 
ós  vasasvízforrásokkal  (Sidi  Mecid),  pompás  für- 
dővel. Van  külön  régészeti  és  földrajzi  társu- 
lata is.  A  város  vízvezetékkel  van  ellátva,  50 
km.-ről  (D.-re)  az  Ain  Mlila  forrásból  vezetik 
be  a  vizet.  Már  a  rómaiaknak  is  volt  itt  vízveze- 
tékük, melyet  179H.  újjáépítettek  az  arabok,  de 
1857.  részben  összedőlt.  C.  pún  eredetű  város, 
római  neve  Cirta;  Numidia  fővárosa  volt.  112-ben 
Kr.  e.  Jugurtha  kiéheztette  a  várost ;  107.  Marius 
őt  győzte  le.  46.  Juha  király  legyőzetése  után 
Caesar  a  várost  és  környékét  Sittiusnak  adta  és 
lett  Sittianorum  Colonia.  Maxentius  311.  félig  le- 
rombolta; két  évvel  később  Constantius  újjáépí- 
tette és  új  nevét  róla  kapta.  Hatalmas  erődítmé- 
nyeivel a  vandáloknak  is  ellenállott.  710.  sike- 
rült az  araboknak  eifoglalniok,  majd  1520.  és 
1535.  török  uralom  alá  került.  Az  utolsó  bej 
Hadzsi-Achmed  volt.  Alger  eleste  után  (1830)  a 
franciák  Vallée  vezérlete  alatt  1837  okt.  13.  el- 
foglalták a  várost,  ezóta  francia  uralom  alá  tar- 
tozik. 

Con  tantinus,  1.  a  Nagy,  teljes  nevén  G.  Fla- 
viiis  Va/erius  Aurelius  Claudiuft,  szül.  a  moesiai 
Naissusban  (ma :  Nis)  Kr.  u.  274  febr.  27.  v.  28. 
Apja,  Constantius 293.  a  Nyugat  caesár ja  lett,  6  pe- 
dig Diocletianus  udvarában  kezesül  maradt  és  hadi 
szolgálatot  végzett.  Diocletianus  lemondása  után 

(305)  öalerius  császár  féltékenységből  mellőzte, 
miért  ő  apjához  Britanniába  szökött  ós  részt  vett 
a  piktek  ellen  viselt  hadjáratban,  apja  halála  után 

(306)  katonái  imperatornak  kiáltották  ki,  de  Ga- 
lerius  csak  Caesarnak  ismerte  el,  mert  a  Nyugat 
augustusi  címét  Maximianus  és  Maxentius  kö- 
vetelték. C.  egyelőre  a  frankok  ós  alemannok  ellen 
szerencsésen  hadakozott;  apósát  Maximianust 
azonban,  ki  Galeriusszal  összetűzve  hozzá  mene- 
kült, mivel  ellene  lázadást  szított,  310.  megölette. 
Időközben  Galerius  is  meghalt  és  így  egyelőre 
csak  sógorával, Maxentiusszal  kellett  leszámolnia, 
kit  egész  Itália  gyűlölt.  Először  Felsö-Itáliában 
verte  meg,  s  már  ekkor  lobogott  C.  hadsoraiban 
a  keresztény  labarum,  majd  Róma  határában  a 
milviusi  hídnál  (312),  mikoron  Maxentius  a  Tibe- 
risbe  fúlt.  Időközben  a  Keleten  Míiximius  is  el- 
pusztult Liciniusszal  szemben,  úgy  hogy  a  biro- 


dalomnak most  csak  két  császára  volt:  C.  és 
Licinius,  kinek  C.  nővére,  Constantia,  volt  a  fele- 
sége. De  a  sógorok  közt  már  314.  kitört  a  viszály. 
C.  Liciniust  előbb  Cibalaenél  (Vinkovcze)  meg- 
verte, majd  a  trákiai  Mardánál  is  megtámadta  és 
oly  szerződést  kötött  vele,  hogy  ezentúl  a  Nyu- 
gaton kívül  Illyria,  Makedónia,  Görögország  ós 
Moesia  egy  része  is  C.-é  lett,  Licinius  pedig  csak 
Trákiát,  Azsiát  és  Egyiptomot  tartotta  meg.  De 
kilenc  év  múlva  (323)  újra  kitört  köztük  a  háború, 
Licinius  pedig  szárazon  Adrianopolisnál,  tengeren 
Chalcedonnál  vereséget  szenvedett  és  fogságba 
került.  C.  ugyan  esküvel  ígérte,  hogy  nem  fogja 
bántani  életét,  324.  mégis  kivégeztette  Tessalo- 
nikében.  C.  így  egyedüli  ura  lett  a  biroda- 
lomnak. Babérait  azonban  beszennyezte  kegyet- 
lensége, mellyel  legközelebbi  rokonait  kivégez- 
tette. Házasságon  kívül  született  CrispusÜát  azon 
űrügy  alatt,  hogy  nejével,  Paustával  viszonya 
van,  megölette,  szintúgy  Licinius  ílát  is,  327.  pedig 
Faustát.  A  görög  misztériumok  nem  biztatták 
bűnbocsánattal,  ezért  fordult  a  keresztény  val- 
láshoz, melyet  halálos  ágyán  föl  is  vett.  Külön- 
ben már  régóta  bámulta  azt  az  erkölcsi  erőt,  mely 
az  új  vallásban  megnyilatkozik  ;  31 3-iki  milanói 
rendeletével  biztosította  a  keresztények  szabad 
vallásgyakorlatát,  több  zsinaton,  így  325.  Nicaeá- 
ban  is  elnökölt,  bár  azért  a  pogányok  pontifex 
maximusa  maradt.  Ó  alatta  egyesűit  az  állam 
az  egyházzal  s  e  kapcsolat  nagyrészt  még  ma  is 
fennáll.  A  birodalom  kormányzásában  Diocletia- 
nus nyomát  követte  és  abszolút  hatalmai  vég- 
leg kifejlesztette.  Rómát  sohasem  szerette,  hol 
a  köztársasági  szellemnek  még  mindig  volt  ha- 
gyománya; különben  is  a  birodalmi  érdekek 
Kelet  felé  tolultak,  ezért  választotta  Bizáncot 
székhelyéül,  melyet  igen  nagy  méretekben  újjá 
épített  és  6  év  alatt  (324— 330)  gyönyörű  fővá- 
rossá alaki  tva.saját  nevérőlKonstantinopolis-nak. 
nevezett  el.  Birodalmában  négy  helyen  helytartók 
látták  el  az  igazságszolgáltatást  és  kezelték  a 
pénzügyeket.  A  katonai  igazgatást  elválasztotta 
a  polgáritól.  Minden  tisztviselőnek  pontosan  meg 
volt  állapítva  ügyköre  és  rangfokozata  és  a  címek 
hosszú  skálája  lépett  életbe.  Az  állami  szükség- 
letek nagyobbodtával  új  adókat,  a  kereseti  és  fej- 
adót honosította  meg.  Germánok  és  gótok  közt 
toborzott  katonákat ;  hadseregének  egy  része  ktil- 
földön  harcolt,  egy  másik  a  belbékét  biztosította. 
Utolsó  éveiben  meg  akarta  támadni  a  perzsákat, 
hogy  az  ezektől  elfoglalt  földterületet  vissza- 
hódítsa, de  ebben  megakadályozta  Nikomediában 
337  máj.  22.  bekövetkezett  halála.  Előzőleg  három 
részre  osztotta  fel  három  fia  közt  birodalmát ;  C- 
nak  hagyta  a  Nyugatot ;  Constantiusnak  az  ázsiai 
provinciákat  és  Egyiptomot;  Constansnak  Itáliát, 
Illyrikumot  és  Afrikát.  Két  unokaöccsének  is  ha- 
gyott tartományokat,  de  ezek  a  rokonok  csak- 
hamar katonai  lázadás  áldozatai  lettek.  V.  ö. 
Qibbon,  History  of  the  decline  and  fali  of  the 
Román  Empire  (II.  köt.);  Burgkhardt,  Die  Zeit 
Konstantins  des  Grossen  (3.  kiad.  Leipzig  1898) ; 
Seek,  Geschichte  des  Unterganges  der  altén  Welt 
(1.  és  2.  köt.,  u.  0.  1895  s  köv.). 

2. 11.  C,  előbbinek  a  fla,  szül.  316.  Apjától  örö- 
költe Galliát,  Hispániát,  Britanniát  és  Mauretá- 


Amely  bzó  C  alatt  ninoe  meg,  K  alatt  keresendői 


Constantius 


—     640     — 


Constltutum  debltl 


niát ;  öccsével  Constansszal  azonban  Itália  birto- 
káért viszályba  keveredett  és  az  ellene  vívott 
csatában  340.  Aquileiánál  vereséget  szenvedve, 
életét  is  elvesztette.  —  L,  még  Konstantin. 

Constantius,  1.  Marcus  Flavius  Valerim  G. 
Chlorus(a.  m.  sápadt),  Nagy  Constantinus  atyja, 
előkelő  illir  családból  született  Kr.  u.  250.  Kiváló 
katonai  erényeiért  Maximianus  császár  293.  fiává 
fogadta  és  eaesárrá  nevezte  ki.  Székhelye  Trier 
lett,  honnan  Galliát  és  Britanniát  kellett  kormá- 
nyoznia. Előbb  a  frankokat  kikergette  a  batavu- 
sok  területéről  és  Carausius  ellen  készülődött,  ki 
a  rómaiak  britanniai  birtokait  elfoglalta.  Caran- 
sius  ugyan  293.  meghalt,  de  utódát,  AUeetust, 
296.  legyőzte  és  Britanniát  újra  a  birodalomhoz 
csatolta.  Diocletianus  és  Maximianus  lemondása 
után  (305)  C.  augustas  lett,  és  nagyon  kivált  sze- 
lídségével, egyszerűségével,  mérsékletével,  a  ke- 
resztények iránt  tanúsított  jóindulatával  ural- 
kodótársa, Galerius  fölött.  De  már  a  következő 
306.  évben,  apiktekeUen  hadakozva,  Bboracum- 
bau  (York)  meghalt. 

2.  C,  Nagy  Constantinus  második  fia  és  ked- 
vence, 317.  született.  A  birodalom  felosztásakor 
a  Keletet  és  Egyiptomot  örökölte,  de  az  atyja  te- 
metésekor kitört  katonai  lázadást  felhasználta 
arra,  hogy  az  örökségben  részes  unokatestvérei- 
től (Dalmatius  és  Annibalius)  megszabaduljon ; 
Qallusnak  és  Julianusnak  azonban  kis  koruk  mi- 
att megkegyelmezett.  353-ban  az  egész  birodalom 
az  övé  lett,  mert  két  testvére  időközben  elhalt 
{1.  II.  Constantinus  és  Constans),  Constans  gyil- 
kosa, Magnentius  pedig  a  szenvedett  sok  vereség 
miatt  öngyilkos  lett.  Nem  volt  ily  szerencsés  Sza- 
por,  perzsa  király  ellen,  mert  féltékenysége  miatt 
nem  érvényesülhettek  vezéreinek  képességei.Mint- 
hogy  fla  nem  volt,  először  Gallust  tette  meg  Cae- 
sarrá ;  de  kegyetlenkedései  miatt  rangjától  is,  éle- 
tétől is  megfosztotta.  Később  másik  unokaöccsét, 
Julianust  (az  Apostatát)  tette  meg  eaesárrá  és 
Gallia  kormányzójává.  De  ennek  hadi  sikerei 
annyira  fölkeltették  irigységét,  hogy  katonáinak 
javarészét  Ázsiába  rendelte.  Ezek  azonban  vona- 
kodtak Julianust  elhagyni  és  császárrá  kiáltották 
ki  (360).  Erre  C.  Perzsia  határából  visszavonta 
hadát  és  betegen  Julianus  ellen  indult,  de  útköz- 
ben a  kilikiai  Mopsukrénénél  361  nov.  3.  meghalt. 
Uralma  alatt  keményen  lépett  föl  a  pogányok 
ellen ;  eltiltotta  őket  az  áldozástól  és  templomaik- 
tól. A  keresztények  vitáiban  majd  az  ariánusok, 
majd  az  ortodoxok  pártjára  állott,  s  így  még 
jobban  szította  a  pártok  elkeseredését.  Bármily 
buzgó  és  erkölcsös  ember  volt  tehát,  katonai  ké- 
pességeinek hiánya,  kicsinyes  és  ingatag  gondol- 
kozása és  irigysége  miatt  uralma  káros  volt. 

Constanza,  I.  Constanta. 

Constellatio  (lat.,ejtsd : konstelláció),  a  csillagok 
állása  egymáshoz  (1.  Csillagzat);  általában  a 
dolgok,  viszonyok  állása ;  politikai  és  gazdasági 
G.,  politikai,  gazdasági  helyzet. 

Constcrnatio  (lat.),  1.  Konsternálás. 

Constipantia  (lat.,  constipatio  a.  m.  szók- 
szorulás),  dugulást  okozó  szerek,  melyek  a  bél 
belsejét  bevonják  s  így  némely  bélsáralkotórész- 
nek fokozott  bélmozgást  és  hasmenést  okozó  ha- 
tásíit  kizárják   (bismuth),  vagy  a  belek  ideges 


mozgató  készülékét  bénítják  (ópium),  vagy  pedig 
összehúzólag  hatnak  (tannin). 

Constituante  (franc,  ejtsd.-  konsztuu&st),  kiegé- 
szítve :  assemblée  C.  a.  m.  alkotmányhozó  gyűlés 
a  francia  forradalomban. 

Constitución,  kikötő  és  fiirdő  város  Máule  chi- 
lei tartományban  ;  a  Máule  jobbpartján,  annak 
torkolata  közelében,  (1900)  5000  lak.  Bár  kikötője 
egy  zátony  miatt  nehezen  hozzáférhető,  gabona-, 
liszt-,  hús-,  különösen  épületfa- kereskedése  élénk. 

Constitucns  (lat.),  az  a  szer  az  orvosi  recep- 
ten, mely  a  rendelt  gyógyszernek  a  megkívántató, 
alkalmas  formát  v.  összeállást  megadja ;  folyékony 
orvosságoknál  a  C.  rendesen  párolt  víz,  de  lehet 
az  valamely  forrázat,  főzet,  fejet  stb.  is ;  folyé- 
kony gyógyszereknél  a  C.  vehiculumnak  is  nevez- 
tetik ;  poralakú  rendeléseknél  pedig,  ahol  a  C.  ren-  ; 
desen  cukor,  keményítő  vagy  más  növényi  por, 
excipiensnek  is  mondják. 

Constitutio  (lat.),  l.  Alkotmány ;  fiziológiai 
szempontból  1.  Alkat  és  KonMitució. 

Constitutio  eriininalis  Carolina  (lat.)  s 
az  V.  Károly  német  császár  parancsára  kidolgo- 
zott büntetőjogi  kódex,  1.  C.  G-  G 

Constitutio  críminalis  Theresiana  (G. 
C.  Th.),  a  Mária  Terézia  alatt  1768.  alkotott  bün- 
tetötörvónykönyv,  amely  a  büntetést  enyhítő  ós 
szigorító  körülmények  mérlegelésével,  a  bünte- 
tés következményeinek  felvilágosodottabb  meg- 
állapításával és  általában  azzal  a  törekvésével, 
hogy  a  birói  önkényt  megfékezze,  az  egykorú 
eodex  juris  Bavarici  criminalissal  szemben  bizo- 
nyos fokú  haladást  jelent. 

Constiftatíones  Apostolomm,  l.  Álapos- 
toli  gyűjtemények. 

Constitutiones  Clementinae,  l.  Clemen- 
tinae. 

Constitationes  pontificae  (lat.),  másként, 
habár  ingadozó  haszna lattaháecretoíia  constituta, 
decretales,  decreta,  edicta,  statuta,  oly  pápai  ha- 
tározatok, melyek  általános  jogszabályt  vagy 
rendelkezést  tartalmaznak,  s  melyeket  a  pápa  v. 
az  egész  egyházra,  vagy  egy  részére  kötelező 
szabályként  bocsát  ki. 

Constitutiones  regrni  Síciliae  (lat.),n.  Fri- 
gyes császárnakSzicilia  számára  készített  törvény- 
könyve 1231-ből.  Készítette  a  császár  megbízásá- 
ból kancellárja  s  udvari  főbírája,  Petrus  aVineis. 
Mint  önálló,  rendszeres  törvénykönyv,  a  középkori 
kodiflkációnak  egyik  legnevezetesebb  terméke. 

Constitutio  Vnigenitus,  lásd  Unigenitus 
bulla. 

Constitutnm  debiti,  a  tartozás  tpljesítósé- 
nek ismételt  igérése,  főleg  halasztás  kérésekor  for- 
dult elő.  A  tartozás  lehet  az  ígérőé  (C.  proprii)  v. 
idegen  (C.  alíeni).  Idegen  tartozás  igérésóvel  a  kö- 
telembe új  adós  lép,  más  fizetési  hely,  idő,  feltétel 
állapítható  meg.  Történt  ez  vagy  azért,  hogy  az 
előbbi  kötelem  mellett  egy  másik  kötelem  jöjjön 
létre  (cumulatío),  v.  olyan  célból,  hogy  az  előbbi 
kötolem  megszűnjék  (prívatio).  Cumulatío  esetén 
az  az  ígérő  egyetemleges  adóssá  váük.  Ez  tehát 
a  jótállás  egyik  formája.  —  Gonstitutum  posses- 
sorium,  más  személy  által  gyakorolt  birtoklás.  A 
középkorban  mondták  :  «eliatározom,  hogy  máa 
nevében  birtokolok))  (constituo  mepossiderealieno 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Constrictor 


—     641 


Contarinf 


nomine  innen  a  constitutum  possessorium,  pl. 
eladja  a  birtokát  s  mint  haszonbérlő  bennmarad 
,•1  birtokban. 

Constrictor  (lat.),  összehúzó:  C.  izmok,  1. 
Záróizmok. 

Coustructio  (lat.)  a.  m.  szerkezet. 

Consnalia  (lat.),ő8i  latin  ünnep,  melyet  Consus 
isten  (1. 0.)  tiszteletére  évenként  kétszer  (aug.  21. 
es  dec.  15.)  cirkuszi  játékokkal  ültek  meg  s  mely 
még  a  császárok  korában  is  fennállt. 

Consnbstantialitas  (lat.),  latin  neve  a  Ho- 
iiiouziának,  1.  Arius. 

Consubstantiatio.  E  középkori  latin  dog- 
matikai kifejezés  magyarul:  együttlényegűlés, 
a  lutheránus  egyliáznak  az  úrvacsorai  kenyérre 
és  borra  vonatkozó  tanát  jelöli  meg,  szemben  a 
kat.  egyház  átlényegülési  (transaubstantiatio)  ta- 
nával s  értelme,  hogy  a  kenyér  és  bor  természeti 
szempontból  kenyér  és  bor  maradnak,  de  azokkal 
együtt  vesszük  és  élvezzük  Krisztus  testét  és 
vérét. 

Consuegra,  város  Toledo  spanyol  tart.-ban,  az 
Amarguillo  partján,  egy  állítólag  Traján  idejebeli 
erőd  lábánál,  (i9oo)  7601  lak.,  környékén  jáspis- 
és  márvány  bányákkal.  A  rómaiak  Consaburuma, 
régiségekkel  és  egy  amfiteátrum  romjaival.  1891. 
az  árvíz  rombadöntötte. 

Con8aetado(lat.)  a.m.  szokás.  C.quasi  altéra 
natura,  a  megszokás  második  természetünkké 
válik. 

Consul  (lat.),  1.  Konzvl.  —  Consulares,  a.  kon- 
zulságot viselt  ember  mellékneve  a  rómaiaknál. 

Consularis  érmek,  1.  Családi  érmek- 

Consalens  (lat.)  a.  m.  tanácsadó,  tanácsos, 
különösen  jogtanácsos. 

Consuls  sur  mer  (franc.)  a.  m.  tengeri  kon- 
zulok, helyesebben  birák.  A  középkorban  a  jog- 
alkalmazás terén  a  személyiségi  elv  (1.  o,)  lévén 
az  uralkodó,  a  kereskedelmi  flotta  mellé  az  ok- 
mányok felvételével  megbízott  jegyzőn  kívül 
állami  biró  volt  rendelve.  Ezt  az  állami  birót,  aki 
így  a  hajón  utazott  oly  célból,  hogy  honfitársaira 
a  hazai  jogot  alkalmazza,  hívták  C.-nek. 

Consalta  (ol.,  spany.)  a.  m.  tanácskozó  gyű- 
lés :  továbbá  államtanács. 

Consul  tatio  (lat.)  a.  m.  tanácskérés,  különö- 
sen vélemény  kérése  jogtudóstól,  továbbá  a  ró- 
mai jogban  a  jogszolgáltató  hatóságnak  a  prin- 
cepshez  felterjesztése  utasításért.  «C.  veteris  cu- 
jusdam  jurÍ8eonsulti»  ismeretlen  szerzőtől  való 
becses  jogi  responsum  (1.  o.)  gyűjtemény.  —  Or- 
vosi értelemben  egy  új  orvosnak  a  beteghez  hí- 
vása, azon  célból,  hogy  a  beteg  állapota,  a  keze- 
lés, esetleg  a  betega&g  mivolta  felől  véleményt 
mondjon,  anélkül  azonban,  hogy  a  beteg  keze- 
lését átvenné. 

Consaltation  de  nourissons,  1.  Csecsemő- 
védelem- 

Consnltam  (lat.)  a.  m.  határozat,  végzés. 

Consammatio  (lat.),  összeszámítás,  gyűjte- 
mény, továbbá  végrehajtás,  kivitel;  bevégzés, 
befejezés  (bűncselekményeknél)  ellentétben  a  kí- 
sérlettel (conatus).  Matrimonium  consummatum 
a.  m.  elhalással  vógi"ehajtott  házasság  (1.  o.). 

Consummatum  est  (lat.),  bevégeztetett 
<Jézus  utolsó  szava  a  keresztfán). 

Révai  Nagy  Lexikona.  IV.  köt. 


Cousumptio  (lat.)  a.  m.  elhasználás,  fo- 
gyasztás. 

Consus,  ősi  latin  földmívelő-isten,  kinek  ol- 
talma alatt  helyezte  el  a  gazda  a  termést  a  szé- 
rűben (e  cselekvés  latin  neve  condere,  innen  a 
C.  név).  Mint  a  legtöbb  ősi  latin  nemzeti  isten- 
ségnek, úgy  C.-nak  eredeti  lényege  is  idővel  el- 
homályosult a  római  köztudatban.  Ebből  magya- 
rázható, hogy  a  latin  történészek  arra  való  tekin- 
tettel, hogy  ünnepén  (1.  Consualia)  cirkuszi  játé- 
kok folytak,  C-t  a  görög  Poseidon  hippios-szal, 
a  lovasversenyek  védőjével  azonosították. 

Cont.  (lat.  contunde,  v.  contundatur),  orvosi 
recepteken  a.  m.  törd  meg. 

Conta  Vazul,  román  író  és  államférfiú,  szül. 
1846.  Tanulmányait  a  jasii  nemzeti  líceum- 
ban fejezte  be ;  a  jogot  Parisban  hallgatta.  Mi- 
kor visszatért,  a  jasii  egyetemen  a  közjogi  tan- 
széket foglalta  el  s  1883.  vall.  és  közokt.  minisz- 
ter volt,  amikor  is  arra  törekedett,  hogy  az  egy- 
házi könyveket  necsak  a  szláv  cirilljegyekkel 
nyomtassák  le.  A  miniszteri  tárcától  kénytelen 
volt  megválni,  mivel  indítványa  ellen,  hogy  a 
középiskolai  tanításban  ezentúl  mellőzzék  a  klasz- 
szikus  nyelveket,  általános  ellenkezés  támadt.  C. 
mint  filozófiai  író  tűnt  ki. 

Ck>ntact  inger,  1.  Érintési  inger. 

Contactus  (lat.),  1.  Kontaktus. 

Contades  (ejtsd  :kontad),  Louis  Georges  Erosme , 
marquis  de,  francia  marsall,  szül.  Beaufortbau 
1704  okt.  11.,  megh.  Livryben  1793  jan.  19.  A  had- 
seregbe 1720.  lépett.  1758-ban  az  alsó  Rajna  men- 
tén harcolt  és  Clermontnak  Krefeld  mellett  tör- 
tént veresége  után  ő  lett  a  fővezér.  Miután 
Ferdinánd  braunschweigi  herceget  a  Rajna  jobb- 
partjára szorította  vissza,  marsallá  nevezték  ki. 
1759-ben  a  Weserig  nyomult  elő,  de  a  Minden 
mellett  (aug.  1.)  vívott  szerencsétlen  csata  után 
kénytelen  volt  a  Rajnához  visszavonuhii,  szept. 
pedig  a  fővezérségtől  elmozdították. 

Contaginm  (lat.),  elavult  orvosi  kifejezés, 
a.  m.  érintkezés,  az  orvostudományban  a  raga- 
dós betegségek  előidéző  oka,  a  fertőző  anyag, 
amely  a  betegről  más,  egészségesekre  átviszi  a 
hantáimat ;  a  direkt  testi  érintkezés  alapján  tör- 
ténő átvitelt  C.  fixumnak,  viszont  a  levegőn  át 
történő  fertőzést  C.  diffusumnak  mondták  a  ré- 
gebbi orvosok. 

Contango,  londoni  börze-kifejezés  a  re- 
portra  (1.  o.). 

Contante  (ol.),  rendesen  összetételben  hasz- 
nálatos, mint  C.  üzlet,  amely  a  hitelüzlettel 
szemben  a  készpénzben  teljesített  üzletet  jelenti. 
A  tőzsdén  a  határidöüzlettel  szemben  az  effek- 
tív üzletet  jelenti.  Eredeti  értelme  pénz,  érme, 
valuta ;  innen  C-arbitrázs  az  az  eljárás,  mely- 
ben azt  kutatjuk,  hogy  vájjon  mily  éremmel  a 
legcélszerűbb  valamely  külföldi  valutában  lévő 
tartozásunkat  kiegyenlíteni.  Üzletek  megkötésé- 
nek feltételeiben  gyakran  így  találjuk  e  kifeje- 
zést :  per  C,  ami  annyit  jelent,  hogy  fizetendő 
készpénzben. 

Contarii  (lat.),  a  császárok  korszakában  azok 
a  lovasok,  kik  contus-szal  harcoltak,  l.  Gontus. 

Contarini,  velencei  nemes  család,  mely  8  dogét 
és  sok  hadvezért  és  írót  adott  Velencének.  A  esa- 

41 


Contarini 


—     642 


ContI 


Iád  tagjai  közül  megemlítendök :  G.  Domenico 
(lOiS— 1071) ;  a  Szt.  Márk  templom  alatta  nyerte 
mai  alakját,  és  ő  építette  Szt.  Miklós  kolostorát 
Lido  szigetén.  —G.  Giacomo  1275-80-ig  volt  dogé. 
Megfékezte  a  lázongó  Triesztet  és  Capodistriát ; 
szerencsével  harcolt  Aneona  ellen  és  több  várost  hó- 
dított meg  Dalmáciában  és  Isztriában . — G.  Andrea 
1367— 82-ig  dogé.  Véget  vetett  a  kandiai  láza- 
dásnak. Dicsőségesen  fejezte  be  az  úgynevezett 
100  éves  háborút  Velence  és  Genova  között, 
mely  Velencére  nézve  már  is  nagyon  kedvezőt- 
len fordulatot  vett,  mert  Genovát  Nagy  Lajos 
magyar  király  támogatta.  A  döntő  pillanatban 
azonban  C.  Chioggiát  (1380)  megadásra  birta, 
mire  Genova  (1381)  békéért  könyörgött.  —  C.  Nic- 
colö  1630— 31-ig  dogé,  több  jeles  müvet  írt.  Meg- 
emdítendök:  De  rerum  perf ectione  libri  VI.  ( Venezia 
1576) :  Modo  della  elezione  del  serenissimo  prin- 
cipe  di  Venezia  (Roma  1630) ;  Istoria  veneziana, 
mely  1597-1604f-ig  terjed, -C.  Garlo  alatt(1655- 
1656)  Moeenigo  tengernagy  győzedelmesen  har- 
colt a  török  hajóhad  ellen  a  Dardanellákban.  —  G. 
Domenico  (II.),  (1659—74)  öldöklő  háborút  vitt  a 
a  törökök  ellen  (1668—66)  Kandia  birtokáért.  — 
G.  Simonié,  sztil.  1563  aug.  27.,  megh.  1633  jan. 
10.  Követ  volt  több  olasz  udvarnál,  továbbá  II. 
Fülöp,  XIII.  Lajos,  V.  Pál  pápa  és  III.  Mahommed 
szultán  udvarában.  Korának  egyik  jelesebb  latin 
költője  volt.  V.  ö.  Farsetti,  Vita  di  Simoné  C. 
(Venezia  1772).  —  G.  Lodúvico,  híres  államférfiú, 
megh.  Velencében  1653.  Ő  hozta  létre  a  szövet- 
séget (1629)  XIII.  Lajos  és  Velence  között,  mely 
Ausztriát  Veltlin  elfoglalásában  gátolta.  A  veszt- 
fáliai békekötésnél  ő  képviselte  Velencét. 

G.,  Gasparo,  bíbornok,  szül.  Velencében  1483., 
megh.  Bolognában  1542.  Mint  Velence  követe 
részt  vett  az  1521 -iki  wormsi  birodalmi  gyű- 
lésen, békét  kötött  V.  Károly  császárral,  kit 
Belgiumba,  Angol-  és  Spanyolországba  is  elkísért. 
A  köztársaság  1526.  Rómába  küldte,  hol  mindent 
megtett,  hogy  a  pápát,  VII.  Kelement,  a  franciák- 
kal való  szövetségre  bírja  és  hogy  a  császár  ha- 
talmát Olaszországban  minél  inkább  megszorítsa. 
Miután  törekvése  sikertelen  maradt,  Bolognában 
újabb  békét  kötött  a  császárral.  El.  Pál  pápa  1535. 
bibornokká  tette  s  ez  időtől  fogva  C.  fáradhatat- 
lanul működött  az  egyház  érdekében,  nevezetesen 
a  németországi  egyházszakadás  orvoslásán.  Is- 
mételten sürgette  az  egyháznak  alapos  reformját, 
főleg  a  Consilium  de  emendanda  ecclesia  c.  művé- 
ben 1537.  Mint  a  pápai  széknek  meghatalmazottja, 
a  regensburgi  birodalmi  gyűlésen  1541.  őszintén 
törekedett  a  protestánsok  és  katolikusok  kibékí- 
tésére. Első  müvei  többnyire  bölcsészetiek,  a  ké- 
sőbbiek tisztán  vallásos  munkák.  Legismeretesebb 
müve:Demagistratibu8  et  republicaVeneta  (Paris 
1543 ;  olaszul  Velence  1591).  Németországban  írt 
követjelentései  igen  fontosak  a  reformáció  törté- 
netére nézve.  V.  ö.  Brieger,  Gasparo  C.  u.  das  Re- 
gensburger  Konkordienwerk  (Gotha  1870) ;  Ditt- 
rich,  Regesten  und  Briefe  des  Kardiuals  Gasparo 
C.  (Braunsb.  1882) ;  u.  az,  G.  C.  (1885) ;  Brieger, 
C.  (1887);  Braun,  Kardin.,  G.  C.  oder  der  Re- 
formkath.  im  Lichte  der  Gesch,  (Berlin  1903). 

G;  Giovanni,  a  velencei  iskolához  tartozó 
olasz  festő,  szül.  1549.  Velencében,  megh.  .1605. 


u.  0.  Csak  későn  kezdett  festeni,  Tiziant,  Tin- 
torettót,  majd  Pálma  Giovanet  utánozva.  Dol- 
gozott számos  velencei  templomban  és  palotá- 
ban, s  n.  Rudolf  német  császár  udvarában.  Tör- 
téneti képeket  és  arcképeket  festett. 

ConAe  (ol.)  a.  m.  gróf. 

Conte,  Nicolas  Jacques,  műszerész  és  festő, 
szül.  St.  Cénery-ben  1755.,  megh.  Parisban  1805. 
1795-ben  a  léggömböknek  ellenséges  katonaság 
megfigyelésére  való  alkalmazását  javasolta  ós 
ezen  javaslat  megvalósítása  után  a  németalföldi 
léghajózási  intézet  igazgatója  és  a  katonai  lég- 
hajóscsapat parancsnoka  lett.C.  találta  fel  az  ii'óu- 
nak  grafit  és  agyag  keverékéből  való  készítését. 

Conteinplatio  (lat.),  1.  Szemlélődés. 

Contemporain  (franc.  ,öjis(i  •  koStamporen)  a.  m. 
egykorú,  kortárs. 

Contenance  (franc,  ejtsd:  kontnánsz)  a.  m. 
léleknyugalom,  önuralom. 

Content  (franc,  ejtsd:  koStán,  a  latin  conten- 
tusból)  a.  m.  elégedett. 

Contenta  (lat.)  a.  m.  ami  valamiben  van,  pl.  a 
levélben  annak  tartalma  :  anatómiai  tekintetben 
a  belső  részek  s  azok  tartalma. 

Conteutieux  administratif  (fr.)  v.juri- 
diction  cojitentieuse,  röviden  le  conteyitieux,  Fran- 
ciaországban a  közigazgatási  jogszolgáltatás  el- 
nevezése, amely  egyfelől  a  hatóság  által  elköve- 
tett jogsértés  esetében  az  államtanács  hatás- 
körébe, másfelől  bizonyos  jogviták  esetében  első 
fokon  a  prófet  vagy  a  miniszter,  másodfokon  az 
államtanács  hatáskörébe  tartozik.  {L.Közigazga- 
tási  hatóság  és  Közigazgatási  hiróság.)  V.  ö.  0. 
Mayer,  Theorie  des  franz.  Verwaltungsrechtes 
(Strassburg  1886). 

Contes  (franc,  eát«d :  kont),  a  franciáknál  kisebb 
elbeszélések,  víg  v.  furcsa  eseteki'ől,  szerelmi  ka- 
landokról stb.  A  jongleurök  már  a  középkorban 
adtak  elő  C.-okat  és  fabliauxkat  (1.  o.)  a  várak-   ^, 
ban  és  piacokon.  Ujabb  anyagot  a  keresztes  had-  §1 
járatok  szolgáltattak  a  C.-nak.  A  G.  de  fées  a    ^1 
XVII.  sz.-ban  jöttek  divatba.  Ebben  a  nemben 
leghíresebbek  voltak  Perrault,  D'Aulnoy  grófnő 
és  La  Force  kisasszony,  kiknek  munkái  a  Cabijiot 
de  fées-ben  találhatók.  Lafontaine  a  verses  C.- 
okat  elevenítette  fel  és  kedveltette  meg.  Újabb 
írók  közül  Balzac  (C.  drolatiques)  ós  Musset  Al- 
fréd (C.  en  prose)  a  kiválóbbak. 

Contessa  (ol.)  a.  m.  grófnő. 

Contestani,  ibér  nép  a  régi  Hispánia  Tarra- 
conensis-ban,  Új-Karthagó  mellett,  É.-on  egészen 
a  Suezóig  (mai  Jucar)  terjedöleg. 

Contestatio  litis  (lat.),  1.  Litis  contestatio. 

Conti  (ol.),  a  conto,  számla  többesszáma.  A 
számlakönyveknek  is  neve. 

Conti,  város,  1.  Conty. 

Conti,  a  Bourbon-CÖndé-család  ifjabb  mellék- 
ágának neve,  mely  név  az  Amiens  mellett  fekvő 
kis  városkától  ered.Tagjai  közül  nevezetesebbek  : 

1.  Armand  de  Bourbon,  G.  hercege,  H-  Condé 
Henrik  herceg  fia  s  a  nagy  Condé  öccse,  szül. 
Parisban  1629  okt.  11.,  megh.  1666  február  12. 
Testi  fogyatkozásai  miatt  papi  pályára  szán- 
ták. Midőn  a  Fronde-háború  kitört,  beállt  kato- 
nának s  hősiesen  harcolt  bátyja  seregében,  de 
1650.  bátyjával  együtt  fogságba  került.  Kisza-     - 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


ContI 


—     643     — 


Conto 


badulván,  kibékültaz  udvarral,  sőt  Mazaiin  unoka- 
hugát,  Martinozzi  Anna  Máriát  vette  nőül.l654-ben 
győztesen  harcolt  a  spanyolok  ellen,  de  az  olasz 
hadjáratban  (1657)  szerencsétlenül.  1660-ban 
Languedo(i  kormányzója  lett.  Művei  közül  meg- 
említendő a  Traité  de  la  comédie  et  des  specta- 
cles  (Paris  1667). 

2.  Frangois  Louis,  La  Boche  sur  Yon  és  C. 
hercege,  szül.  1664  ápr.  30.,  megh.  1709  febr.  22. 
Bátyjával,  (C  3.)  együtt  küzdött  Magyarország- 
ban a  törökök  ellen  és  azzal  együtt  száműzetett. 
A  németalföldi  hadjáratokban  Steenkerke,  Fleu- 
rus  és  Neerwinden  mellett  oly  dicsőséget  szer- 
zett, hogy  a  lengyel  nemesség  egy  része  So- 
bieski halála  után  (1697)  őt  választotta  meg  ki- 
rálynak. De  mikor  Lengyelországba  érkezett,  II. 
Ágost  szász  választófejedelem  a  trónt  már  elfog- 
lalta volt.  Visszatért  tehát  hazájába,  ahol  Langue- 
doc  kormányzójává  tették. 

3.  Louis  Arrnand,  C  hercege,  Pézenas  grófja, 
C.  1.  legidősebb  fla,  szül.  1661  ápr.  4,  meghalt 
Fontainebleauban  1685  nov.  5.  Neje  Bourbon 
Marié  Anne,  XIV.  Lajos  és  Lavalliere  asszony 
természetes  leánya.  Hazánkban  a  törökök  ellen 
harcolt,  részt  vett  nevezetesen  Érsekújvár  ostro- 
mában, de  már  1682.  visszatért  Parisba.  Innen 
azonban  a  király  ós  Maintenon  asszonyra  tett 
gúnyos  megjegyzései  miatt  számkivetésbe  kellett 
mennie.  Gyermektelenül  halt  el.  V.  ö.  Kari  L., 
C.  herceg  Érsekújvár  ostrománál.  Tört.  Tár  (1908) 
és  Budapesti  Hírlap  (1908  jún.  11.). 

4.  Louví  Frangois,  G.  hercege,  szül.  1717.,  meg- 
halt 1776  aug.  2.  Belle-Isle  alatt  Bajorországban, 
1744.  Piemontban,  1746.  pedig  Flandriában  har- 
colt. 1749-ben  a  máltai  lovagrend  perjele  lett.  Az 
ő  tanácsával  intézte  XV.  Lajos  titkon  a  külügyi 
politika  szálait.  V.  ö.  Boutaric,  Corresp.  secróte  de 
Louis  XV.  (Paris  1866, 2  köt.) ;  de  Broglie,  I^e  secret 
du  Roi.  Corresp.  secrete  de  L.  XV.  (1879,  2  köt). 

5.  Louis  Frangois  Jósé,  C  hercege,  az  előbbi- 
nek egyetlen  fla,  szül.  1734.,  megh.  1814.  Barce- 
lonában. Atyja  haláláig  sl  de  la  Marche  grófi  cí- 
met viselte  és  1757.  Németországban  harcolt. 
A  forradalom  alatt  1797.  száműzték.  Benne  ki- 
halt a  C.-család,  melynek  bh^tokai  a  Condé-csa- 
ládra  szállottak. 

6.  Louise  Marguerite  de  Lorraine,  Francois 
de  C.  henceg  neje,  Henri  de  Guise  herceg  leánya, 
szül.  1574  körül,  megh.  1631  ápr.  30.  1605ben 
egybekelt  C.  herceggel,  ennek  halála  (1614)  után 
pedig  titokban  Bassompierre  tábornaggyal.  De 
midőn  ez  a  Bastüleba  került,  a  hercegnőnek  is 
vissza  kellett  vonulnia  az  udvartól.  Kalandos  éle- 
tet élt.  Művei  közül  ismert  volt :  Adventours  de 
la  cour  de  Perse  (1829)  allegorikus  regénye; 
Histoire  des  amours  du  grand  Alcandre  c.  müve 
IV.  Henrik  szerelmeiről  szól,  megjelent  Leidenben 
1663.  8  Parisban  1786.  két  kötetben,  de  újabban 
kétségbe  vonták,  hogy  ö  írta. 

Conti,  1.  Agostino,  olasz  filozófus,  szül.  Villa  di 
San  Pieróban,  Toscanában,  1822.,  megh.  1905 
márc.-ban.  Jogot  tanult  s  mint  ügyvéd  élt  Firenzé- 
ben. 1848-ban  részt  vett  az  osztrákok  elleni  hábo- 
rúban, azután  San  Miniatóban  mint  ügyvéd  s  a 
filozófia  tanára  működött.  1867  óta  a  firenzei 
Istitnto  di  studii  superiori-ban  a  filozófia  tanára. 


Rendszere  ekklekticizmus,  mely  a  vallást  meg- 
akarja egyeztetni  a  tudománnyal.  Az  igazság  kri 
teriuma  szerinte  a  nyilvánvalóság  (evidentia)  a 
wsensus  communisa  s  a  szent  hagyomány.  A  filo- 
zófia feladata  Istent,  mint  a  dolgok  rendje  végső 
okát  ismerni  föl.  Főbb  művei :  U  bello  nel  verő 
(1872,  2  köt.) ;  II  buono  nel  verő  (1873,  2  köt.) ; 
Cose  di  storia  e  d'arte  (1874) ;  II  verő  nell'  ordine 
(1876,  2  köt.) ;  L'armonia  delle  cose  (1878,  2  köt.) ; 
Bsamo  della  filosofia  epicurea  (G.  Kosaival,  1878). 
Néhány  drámát  is  írt.  V.  ö.  Werner  K.,  Die  ital. 
Phil.  des  19.  Jahrh.  (3  köt.  Wien,  1885). 

2.  C,  Nic£old  de,  velencei  kalmár.  A  XV.  sz.-ban 
ó  volt  az  egyetlen  európai  utazó,  aki  Elő-In- 
diába  és  Hátsó-Indiába  jutott.  Tudott  arabul  és 
perzsául,  áttért  a  mohamedán  vallásra  és  ezáltal 
sikerült  neki  Damaszkuszon,  Bagdadon,  Ormuzon 
és  Ománon  át  déli  Blő-Indiába,  Ceylonba  és  Szu- 
matrába  eljutni.  Onnan  a  Gangesz  vidékére,  az- 
után az  Iravaddihoz,  Bangkokba,  Bomeóba,  Ja- 
vába és  a  Banda-szigetekre  ment  és  Szokotra, 
Aden  és  Dzsidda  érintésével  jött  vissza  Európába. 
C.  legjobb  útleírását  Poggio  tette  közzé :  De  va- 
rietate  foitunae  (1723)  c.  alatt. 

Contich  (ejtsd :  kontis),  község  Anvers  belga  tar- 
tományban, Anverstöl  D.-re  9  km.,  (i9io)  6110 
lak.,  tégla-  és  sörgyárral,  bőr-  ós  kalapgyártás- 
sal, mezőgazdasági  eszközök  készítésével. 

Contignatio  (lat.)  a.  m.  gerendázat ;  emelet. 

Contiguité  (franc.,, ejtsd :  kontigité)  a.  m.  határ- 
ország, szomszédság.  Értik  alatta  a  nzkjban  azt 
az  állítólagos  elvet,  hogy  a  partszegélyt  hatalmá- 
ban tartó  államjogokat  nyer  e  partszegély  mö- 
götti területekre.  L.  Hinterland. 

Continens  (új-lat.)  a.  m.  összefüggő,  határos. 
L.  Kontinens.  —  C.  jelenti  továbbá  a  mértékle- 
test, azt,  aki  szenvedélyeinek  parancsolni  tud. 

Continental  Currency  (ang.,  e^tad:  kontinen- 
tei  körrenszi),  az  a  20  millió  dollái"nyi  papírpénz, 
amelyet  az  éezakamerikai  angol  gyarmatok  a 
Contine7ital  Gongressus  határozata  értelmében 
1774.  bocsátottak  ki.  Körülbelül  másfél  évig  ál- 
landóan parin  állottak  a  papirosok,  de  később  a 
folyton  tartó  kibocsátás  mellett  értékök  csökkent 
és  1780.  már  csak  40  papiros  dollárért  lehetett 
kapni  1  ezüst  dollárt.  1781-ben,  anükor  már  300 
millió  papirdoUár  volt  forgalomban,  az  ezüst  dol- 
lár értéke  úgy  állott  a  papíréhoz,  mint  1000 :  1. 
Ekkor  a  kongresszus  kimondotta,  hogy  a  papír- 
pénzzel adót  stb.  nem  lehet  fizetni,  s  ezzel  a  C. 
kiment  a  forgalomból,  a  papírpénz-tulajdonosok 
azonban  semmi  kárpótlásban  sem  részesültek. 

Continentalis,  1.  Kontinentális. 

Contingens  (lat.),  I.  Kontingens.  —  Contin- 
gentálás,  1.  Kontingentálás- 

Continuatio  (lat.)  a.  m.  folytatás. 

Continuitas  (lat.),  l.  Folytonosság. 

Continuo  (zene),  1.  Bosso  continuo. 

Contiuuum  (lat.)  a.  m.  folytonos,  összefüggő 
dolog. 

Contio  (lat.)  a.  m.  népgyűlés. 

Conto  (ol.)  a.  m.  számla,  1.  Kontó  és  Számla. 
—  G.  a  metá  1.  Közös  ügylet.  —  G.  corrente,  1. 
Folyószámla.  —  G.  finto,  1.  Költött  számla.  — 
G.  loro  ós  C.  mio,  1.  Kontó  loro.  —  G.  nuovo,  1. 
Előírás  új  számlára.  —  G.  prodiversi,  1.  Külön- 


Amely  uó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  kereaendfil 


41* 


Conto 


—    fi44.    — 


Contraposto 


félék  számlája  és  Többek  számlája. —  C-  vecchio, 
1.  Régi  számla. 

Conto  de  re'ís,  Portugáliában  és  Braziliában 
1000  milreis,  vagyis  1  millió  reis.  G.  de  G.-s  =  1 
millió  C.  de  reis. 

Conto  íinto  (ol.)-  Az  exportőr  gyakran  jön 
abba  a  helyzetbe,  hogy  oly  területekre  óhajtja 
árúit  kivinni,  ahol  még  nem  ismeri  teljesen  az 
üzleti  viszonyokat.  Megbíz  tehát  egy  ottani  ke- 
reskedőt, hogy  állítson  össze  részére  egy  képjelt 
üzletről  szóló  eladószámlát  különös  tekintettel  az 
eladással  kapcsolatban  felmerülő  költségekre. 
Ezt  a  számlát  nevezik  ^Jro  /brwa  számlának  vagy 
G.-nak-  Ezen  az  alapon  végzi  azután  az  exportőr 
kalkulációit  arra  nézve,  vájjon  jövedelmező 
volna-e  részére  a  tervezett  kivitel. 

Contorneati  v.  conturneati.  A  római  érmek- 
nek egy  neme,  akkorák  mint  a  császári  korból 
való  medaillonok,  szélükön  belül  bemélyített  kör 
van  és  néha  ezenkívül  a  szélük  emelkedő,  talán 
azért,  hogy  a  rajtuk  lévöveretet  a  kopástól  meg- 
óvja. A  C-t  nem  verték,  hanem  öntötték.A  C.-nak 
első  lapján  rendesen  fej  v.  meUkép  látható,a  hátsó 
lapon  cirkuszi,  színházi  v.  amfiteátrumi  jelenetek 
v.jelvények  ábrázoltatnak  és  ez  a  körülmény  arra 
enged  következtetni,  hogy  a  C.  ilyen  nyilvános 
mulatságok  emlékére,  illetőleg  az  azokban  dí- 
jat vagy  kitüntetést  nyert  egyének  tiszteletére 
készültek. 

Contorni  (ol.),  valamely  város  környéke. 

Contorsío  (lat.)  a.  m.  csavarodás. 

Contortac  (Sodortszirmuak,  növ.),  a  forrt- 
szirmú  kétszikűek  sorozata.  Virága  rendesen  5 
tagú.  A  párta  a  bimbóban  össze  van  sodorva, 
néha  azonban  hiányzik.  A  porzó  a  párta  aljával 
többnyire  összenőtt.  A  levelek  rendesen  átellene- 
sek, osztatlanok,  pálhák  nincsenek.  Fák  és  füvek. 
Ide  tartozó  családok:  Oleaceae,  Loganiaceae, 
Gentianaceae,  Apocynaceae,  Asdepiad<iceae. 

Contorta-rétegek  (geoi.),  azonos  értelmű  a 
rhátiai  emelet-tel,  az  avicula  contorta  után  elne- 
vezve, 1.  Triász. 

Contouclie  (franc, ejtsd :  kontns),  térdig  érő  köpe- 
nyegszerű  női  öltöny,  mely  Franciaországban  az 
orléansi  herceg  régenssége  idejében  volt  divatos. 
(Magyarosan  kantus.) 

Contour  (franc,  ejtsd:  kontúr)  a.  m.  valamely 
tárgynak  körvonala.  —  C.  a  nyomdászatban  a  kép 
körvonala  többszínű  nyomáshoz  készített  klisék- 
nél. Míg  a  többi  klisé  minden  körvonal  nélkül 
csak  felületét  fedi  a  nyomandó  képnek,  mindig 
készítenek  egy  körvonalakat  feltüntető  klisét  is, 
melyet  egyszeiiien  C-  v.  körvonal-klisének  ne- 
veznek. L.  Színes  nyomás. 

Contour-lemez,  1.  Olajnyomás. 

Contra  (lat.)  a.  m.  átellenes,  ellentett ;  össze- 
tételben gyakran  fordul  elő.  L.  még  Kontra. 

Contra-arbitrinin  (lat.)  a.  m.  ellenvéle- 
mény. 

Contrabasso  (Contrebasse,  Duble  hass,  Con- 
trabass,  Violone),  1.  Nagybőgő-  Az  orgonában 
Violonbass,  Violdagambenbass. 

Contra  capitano  (növ.),  1.  Farkasalma. 

Contractilis  (lat.),  az  ami  összehúzódásra 
képes,  1.  Izom. 

Contractilis  Tacnola,  1.  Vacuola. 


Contractilitas  (lat.),  összehúzódó  képesség, 
pl.  izmoknál. 

Contractio  (lat.),  összehúzódás,  1.  Kontrakció. 

Contractura,  akaratlan,  állandó  megrövi- 
dülése valamely  izomnak,  melynek  oka  lehet  az 
izom  megbetegedése  (myopathiás  C),  az  ideg- 
rendszer betegsége  (neuropathiás  C.)  vagy  azon 
csontok  rendellenes  állása,  melyeken  az  izom 
ered,  illetőleg  tapad  (arthrogen  contractura).  A 
C.  lehet  továbbá  aktiv,  ha  az  izom  fokozott  mű- 
ködése az  ok,  vagy  passzív,  ha  az  izom  zsugoro- 
dik. Beszélnek  az  izületek  C. -járói  is,  melynek  I 
oka  vagy  valamely  hajlító  izom  C.-ja,  vagy  vala-  i 
mely  izületi  szalag,  az  izületi  tok  zsugorodása,  v. 
az  izületi  csontfelszineknek  összenövése  lehet, 
1.  Izületi  bántalmak. 

Contractns.  Szerződés,  a  felek  megegyező 
akaratának  jogviszonyt  szabályozó  nyilvánítása, 
beperlési  alappal  ellátva.  L.  Gausa  és  Szerződés. 

Contractns  aestimatorius,  eladási  meg- 
bízás, melynél  fogva  az  árút  megbecsülve  úgy 
veszi  át  a  bizományos,  hogy  azért  bizonyos  időn 
belül  vagy  a  beesárt  szolgáltatja,  vagy  az  árút 
épségben  adja  vissza.  A  vételárnak  a  becsáron 
felüli  részét  megtarthatja.  Aki  a  bizományba 
vevést  kérte,  vagy  azt  hivatásszerűen  üzi,  pl.  a 
könyvkereskedő,  viseli  a  veszélyt. 

Contractns  socidae  (lat.),  1.  Admodiatio. 

Contradictio  (lat.)  a.  m.  ellenmondás,  a  kö- 
zönséges életben  állítás  s  tagadás,  melyek  kölcsö- 
nösen lerontják  egymást ;  a  logikában  C.  van  oly 
Ítéletben,  melynek  alanya  s  állítmánya  nem  fór 
meg  egymással,  pl.  a  kör  négyszögletes,  ami  ha 
ilykép  fejezzük  ki :  a  négyszögletes  kör,  G.  in 
adjecto-nak  neveztetik.  Logikai  kifejezése  ennek 
az  elvnek :  azonegy  alanynak  nem  lehet  két 
ellenmondó  tulajdonítmánya.  Princípium  contra- 
dictionis.  C.  lehet  két  ítélet  közt  is,  ha  az  egyik 
valamit  egyetemesen  állít  v.  tagad,  amit  a  másik 
részlegesen  tagad  v.  állít. A  néger  alacsonyabban 
álló  faj,  mint  a  kaukázusi ;  némely  néger  minden 
tekintetben  vetekedhetik  a  kaukázusi  emberrel 
—  két  ellentmondó  ítélet,  melyek  közül  az,  amely 
igaz,  lerontja  a  másikat.  L.  még  Kontradiktorius. 

Contrados  (lat.),  1.  Antidos. 

Contrafagott,  bass-búgósíp,  1.  Fagott. 

Contraindicatio  (lat.)  a.  m.  ellenjavallat, 
1.  Javallat. 

Contraire  (franc,  ejtsd:  kontrér),  ellenkező,  el- 
lentétes. —  G.  sexuel  (franc.)  a.  m.  homosexuális, 
fajtalan.  —  Au  G.,  megfordítva. 

Contrajerva  (növ.),  1.  Dorstenia. 

Contra  jns  clarnm  in  tliesi  a.  m.  nyil- 
vánvaló jogszabállyal  ellentétesen. 

Contr*  aito  (ol),  1.  Alt. 

Contraposto  (ol.),  festészeti  és  szobrászati 
mesterszó,  jelenti  az  emberi  test  oly  mozdulatát, 
midőn  annak  egyes  részei  (pl.  a  lábak  és  a  törzs, 
V.  a  törzs  ós  fej)  ellentétes  irányba  vannak  beál- 
lítva. Már  a  görög  szobrászok  használták  a  C-t 
a  mozdulat  élénkítésére,  leghatalmasabban  ér- 
vényesül azonban  az  olasz  renaissanceban  San- 
sovino  (Jézus  keresztelése),  de  főkép  Michelangelo 
művein  (a  Szt.  család  képen  a  térdelő  Mária  lábai 
jobbfelé,  törzse  szembe,  feje  s  karjai  balra  van- 
nak irányítva). 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Contra  principla  negantem  disputari    —     645     — 


Contre-pente 


Contra  principia  negantent  dispatari 
non  potestr  (lat.)  a.  m.  aki  az  alapelveket  ta- 
gadja, azzal  nem  lehet  vitatkozni,  azaz  előbb  meg 
kell  győződnünk,  hogy  azonegy  alapon  állunk  az 
ellenféllel,  csak  azután  vitatkozhatunk  vele. 

Contrapunctns  (lat.),  1.  Ellenpont. 

Contraria  (a  lat.  contrariumból)  a.  m.  el- 
lentétek ;  így  C.  contrariis  curantur,  az  ellentét 
ellentéttel  gyógylttatik,  a  hqmöopaták  által  az 
allopatiáról  állított  alapelv. 

Contraria  actío  (lat.),  a  terhelés  nélküli 
jogügyletekből  pl.  a  haszonkölcsönből  (commoda- 
tum)  első  sorban  az  egyik  fél,  aki  a  dolgot  oda 
adta,  vau  keresetre  jogosítva  (directa  actio),  de 
esetleges  ellenköveteléseit  a  másik  fél  is  érvé- 
nyesítheti. Erre  szolgál  a  C,  mely  mindig  az  el- 
len indítható,  aki  direcla  actiót  indíthatna. 

Contraria  inductio  (lat.),  1.  Anteizagogé. 

Contra  sextuui  (lat.)  a.  m.  a  hatodik  parancs 
ellen  való  vétkezés. 

Contraste  (franc),  1.  Kontra, zt. 

Contrastimulus  (lat.)  a.  m.  elleninger ; 
szándékos  fájdalom-okozás  valamely  testrészen, 
hogy  így  valamely  ingernek  hatását  egy  másik- 
nak alkalmazása  által  gyöngítsük  :  contrastimu- 
lantiák  (ingertelenítő  szerek),  a  Giovanni  Ratori 
által  felállított  orvosi  gyógyítás-szisztéma  szerint 
azon  szerek,  melyek  a  sztenikus  betegségek  ellen 
alkalmazandók  (kéksav,  gyűszűvirág,  hánytató 
borkő  stb.).  —  Contrastimulismus,  ugyanennek  és 
John  Brown  angolnak  orvosi  tana  (XVni.  sz.). 

Contrasto,  párbeszéd  alakjában  írt  régebbi 
olasz  vitatkozó  költemény. 

Contratenor,  1.  Alt. 

Contrat  social  (franc),  társadalmi  szer- 
ződés, Rousseau  (1.  o.)  egyik  híres  munkájának 
a  címe. 

Contre  (franc,  ejtsd:  kontr),  a  latin  contra  szó- 
ból, a.  m.  ellen  ;  összetételekben  gyakori. 

Contre-amiral  (franc),  ellentengernagy. 

Contre-approcbe  (franc,  ejtsd:  Kontrópros),  1. 
Erödítészet  és  Várharc. 

Contrebande  (franc.)  a.  m.  dugái'ú  (1.  o.). 

Contre-batterie,  1.  Ostromüteg. 

Contre-carré  (fi'anc),  az  osztrák-magyar 
hadtengerészetben  használatos,  bár  nem  hivata- 
los elnevezése  a  hadapródi  étkezőnek. 

Contrecarrer  (franc,  ejtsd:  kontrkarré),  vala- 
mit meggátolni,  ellene  gáncsot  vetni. 

Contre-coear  (franc,  ejtsd :  kontrkör),  ellenző, 
a  kandalló  hátsó  fala ;  a  C.  a.  m.  kedvetlenül,  vo- 
nakodva, nem  szívesen. 

Contre-coulear(franc.,  ejtsd :  kontrkuiör),ellen- 
szín,  1.  Trente  et  quarante. 

Contre-coup  (franc),  orvosi  értelemben  el- 
lenütődés  v.  ellencsapódás  okozta  koponyasérü- 
lés, midőn  a  csontrepedés  vagy  törés  nem  az  erő- 
behatás helyén,  hanem  a  koponyaalapon  vagy  a 
koponyatetőnek  a  behatás  helyével  szemben  levő 
részén  következik  be.  Gyakran  a  direkt  tompa 
ütés  vagy  odaütődés  helyén  egyáltalában  semmi 
változást  sem  találunk. 

Contrectatio  (lat.)  a.  m.  lopás. 

Contredanse,  1.  Frangaise  és  Quadrille. 

Contrefait  (franc,  ejtsd:  kontrfé),  a  középkori 
contra-factum  szóból,  arckép,  képmás,  utánzat, 


mely  az  eredetihez  annyira  hasonlít,  hogy  attól 
nem  lehet  megkülönböztetni. 

Contrefait-érmek,  többnyire  egyoldalú,  szala- 
gon v.  láncon  nyakban  viselhető  énnek,  uralkodók 
V.  más  főurak  arcképével,  akik  ezzel  hívei  ket  aján- 
dékozták meg.  A  mai  érdemrendek  előzői  voltak. 

Contrefort  (franc),  támasztó  pillér  (l.  o.). 

Contre-g:arde  (franc),  a  vái'  vagy  erőd  fő- 
fala előtt  épített  gát,  melynek  lerombolása  nélkül 
nem  lehet  rést  lőni.  L.  Vár  és  Ellenzögát. 

Contremaitre  (franc),  munkavezető,  pallér. 

Contremander  (franc,  ejtsd:  koStrmandé)  a.  m. 
a  már  kibocsátott  illetve  adott  paranccsal,  uta- 
sítással ellenkező  paraucsot,utasítást  kibocsátani, 
illetve  adni.  Az  üzleti  forgalomban  a  C-nek  ott, 
ahol  tiszta  raeghatalmazási  viszony  forog  fenn, 
mindig  helye  van,de  természetesen  csakaddig,míg 
az  utasítottnak  módjában  áll,  az  ellenutasításnak 
megfelelni,  s  annak  értelmében  eljárni,  mert  ha  a 
nyert  eredeti  utasítás  szerint  már  ügydöntőleg 
intézkedett,  a  C.  lehetősége  ki  van  zárva. 

Coutremarcbe  (franc),  1.  Kontramars. 

Contremarque  (franc,  ejtsd:  kontr'mark)  a.m. 
jegy,  mely  valamely  előadásnak,  hangversenynek 
egyszeri  elhagyása  után  a  visszatérésre  jogosít. 
C.  a  numizmatikában  a  forgalomban  lévő  énnek 
felülbélyegzésére  használt  jegy.  A  magyar  érmó- 
szetben  legnevezetesebb  a  II.  Rákóczi  Ferenc  li- 
bertásain használt  ellenjegy  (Szűz  Mária),  mely- 
lyel  az  értékcsökkenést  szenvedett  rézpénzekegy- 
részét jelölték.  Magyar  aranyak  a  XVI.  sz.-ban 
gyakran  el  voltak  látva  Riga,  Danzig  városok  bé- 
lyegével, hol  rendes  forgalmi  eszközül  szolgáltak. 

Contremine  (franc,  ejtsd:  koatr'min,  a.  m.  el- 
lenakna), a  tőzsdei  forgalomban  a  spekulációnak 
az  a  neme,  mely  az  árfolyamok  csökkenéséből 
igyekszik  hasznot  húzni.  A  C.-üzletek  abban  a 
föltevésben  történnek,  hogy  valamely  értékpapír, 
gabona,  vagy  árú  ára  esni  fog,  ezt  «in  biancO)> 
eladják,  hogy  később,  ha  az  árcsökkenés  csak- 
ugyan bekövetkezett,  az  illető  árút  vagy  pa- 
pirt megveszik,  illetőleg  fedezik.  A  C.  a  ha- 
táridőüzlet minden  képzelhető  ágában  előfor- 
dul és  a  kikötött  határidőn  belül  bármikor  fedez- 
hetők az  «in  bianco))  előre  történt  előadások.  Az  ér- 
tékpapírüzletben, ahol  ezek  a  határidők  rendsze- 
rint rövidek,  ha  a  határidőn  belül  nincs  alkalom 
a  haszonnal  való  lebonyolításra,  az  illető  papírok 
kikölcsönzésével  szokták  a  műveletet  meghosszab- 
bítani. Az  ily  kikölcsönzésért  járó  díj  deport-nak 
neveztetik  (1.  o.).  —  Contremineur  az,  aki  az  ár- 
folyamok csökkenésére  spekulál. 

Coutre-ordre  (franc,  ejtsd:  kontr'ordr)  a.  m. 
ellenparancs,  kiadott  rendeletet  hatályon  kívül 
helyező,  vagy  lényegesen  módosító  rendelet,  neve- 
zetesen csekk  V.  kereskedelmi  utalvány  kibocsá- 
tója által  az  intézvényezetthez  intézett  az  a  meg- 
hagyás, hogy  a  kiadott  csekkre,  utalványra  fize- 
tést ne  teljesítsen ;  a  csekk  visszavonását  a  mi 
csekktörvónyünk  is  megengedi  bizonyos  korlátok 
között  (1908.  LVIII.  t.-c  15.  §.),  ellenben  posta- 
takarékpénztári  csekket  visszavonni  nem  lehet 
(3314/95.  eln.  sz.  KM.  rend.  25.  §.  3.  bek.). 

Contre-parade,  1.  Parádé. 

Coutre-pente  (franc,  ejtsd:  kontrpant),  külső 
árokfalat  pótló  lejtő ;  1866  előtt  épített  váraknál 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Contreras 


-    646 


Conventlon  nationale 


Ugyanis  némelykor.Carnot  tanácsára,  az  ároknak 
az  ellenség  felől  levő  oldalán  nem  építettek  árok- 
falat, hanem  ehelyett  oly  lejtőt  készítettek,  ame- 
lyen kitörések  alkalmával  mind  a  három  főfegy- 
vemem  támadásra  előrehaladhatott. 

Contreras,  1.  Jüan  Senen  de,  spanyol  tábornok, 
szül.  Madridban  1760.,  megh.  1826.  Katonai  célból 
beutazta  Közép- és  Kelet-Európát  s  1788.részt  vett 
a  törökök  ellen  indított  osztrák-orosz  hadjáratban, 
melynek  történetét  is  megírta.  1808-ban  a  sevillai 
junta  megbízásából  a  népfölkelést  szervezte  és  fel- 
tartóztatta Junot  francia  tábornokot ;  Tarragonát 
ellenben  át  kellett  adnia  a  franciáknak,  akik  a 
bouilloni  kastélyba  vitték,  honnan  1812.  Londonba 
menekült.  Itt  írta  jelentésót  Tarragona  ostromá- 
ról. (Megjelent  a  Mémoires  relatifs  aux  revolutions 
(^ePranceetd'EspagneS.  köt.-ben.)  VII.  Ferdinánd 
kíséretében  C.  is  visszatért  Spanyolországba. 

2.C.,JMaw,spanyoltábornok,szül.Pisábanl807., 
megh.  1881. 1833— 42-ig  a  Krisztinapártiak  tábo- 
rában harcolt,  azonban  később  esküdt  ellenfele 
volt  Izabella  királynőnek,  ki  ellen  több  ízben  össze- 
esküvést szőtt ;  1868  szept.  (Izabella  bukása  után) 
Prim  elnök  C-t  Catalonia  főkapitányává  nevezte 
ki.  Visszahívása  után  (1873)  a  federalisták  tábo- 
rába ment  át  s  a  Cartagenában  szervezett  fon-a- 
dalmi  kormány  elnökévé  választatta  magát.  A 
federalisták  bukása  után  1874.  Algériába  mene- 
kült s  a  francia  hatóságnak  adta  meg  magát. 

Contrescarpe  (franc,  ejtsd:  kontreszkárp),  sánc- 
ároknak a  gáttal  8zemköz.t  fekvő  fala.  L.  Es- 
carpe  és  Vár. 

Contrexéville  (ejtsd :  kontrekszeviU),  falu  Vosges 
francia  dép.-ban,  a  Vair  partján,  Nancytól  60  km 
DNy.-ra,  (i9oi)  937  lak.,  kő-  és  gipszfejtőkkel, 
vas-,  kén-  és  szénsavasmeszes  ásványvízforrá- 
sokkal, évente  100,000  palacknál  többet  küldenek 
szét.  Látogatott  fürdőhely. 

Contributio  (franc,  contribution),  1.  Adó. 

Contritio  (lat.),  teol.  műszó  a  tökéletes  bűn- 
bánat elnevezésére,  amelynél  a  szívbeli  szomorú- 
ság és  fájdalom  az  elkövetett  bűnök  miatt  az 
Isten  iránt  való  tökéletes  szeretetből  származik. 
A  C.  ós  az  attritio  (1.  o.)  megszerzik  a  bűnök  bo- 
csánatát a  bűnbánat  szentségének  felvétele  al- 
kalmával ;  életveszedelemben  azonban  maga  a  C. 
is  elegendő,  ha  a  bűnbánat  szentsége  fölvételé- 
nek szándékával  van  összekötve. 

Controle  (franc,  ejtsd:  kontrol) a.  m.  ellenőrzés. 

Controlling  interest  (ang.),  Észak-Ameri- 
kában törvényes  ós  megegyezésszerú  tilalom, 
melynél  fogva  nem  szabad  a  különböző  vasúttár- 
saságoknak egymás  részvényeiből  annyit  össze- 
vásárolniok,  hogy  a  részvényesek  közgyűlésein 
a  többség  egy  más  versenyző  vasúttársaság  kezé- 
ben legyen. 

Controra  (a  latin  contra  ós  ^ora-ból),  Dél- 
Olaszországban  a  nyári  délutáni  2— 4-ig  terjedő 
időnek  neve,  mikor  a  hőség  miatt  minden  forga- 
lom szünetel ;  meriggiata-nsik  is  nevezik. 

Controversia  (lat.)  a.  m.  ellenkezés,  vita- 
pont ;  így  status  controversiae,  a  perben  a  tulaj- 
donképeni  vitapontok  felállítása. 

Contubernium,  1.  kamarások  együttélése, 
akik  ugyanabban  a  sátorban  élnek  :  2.  állandó 
nemi  együttélés  házasság  nélkül,  ilyenben  él  a 


rabszolga  férfi  és  rabnő  egymással,  vagy  egy 
szabad  emberrel. 

GonivLOci,  Andrea,  olasz  szobrász,  1.  SlíWísotnnö. 

Contninacta  (lat.)  a.  m.  makacsság,  a  birói 
idézés  elleni  engedetlenség,  meg  nem  jelenés,  1. 
In  contumaciam,  Makacsság  és  Mulasztás.  — 
C.  annyi  is,  mint  vesztegzár. 

Conturneati,  1.  Contorneati. 

Contus  (lat.)  a.  m.  lándzsa  ;  a  császárok  kor- 
szakában a  római  lovasság  egy  része  ezzel  a 
hosszú,  vashegyű  lándzsával  volt  fölfegyverkezve. 

Contusio  (lat.),  1.  Zúzódás.  —  G.  cerebri,  agy- 
velőzúzódás  v.  roncsolás,  1.  Agyvelösérülés. 

Contutores,  a  végrendelkező  a  maga  serdü- 
letlen gyermekének  egynél  több  gyámot  is  ne- 
vezhet ki.  Ezek  a  gyámtársak  a  C,  kik  közül 
mindenik  teljes  szabadsággal  rendelkezik,  ameny- 
nyiben  társai  nem  korlátozzák. 

Conty  (ejtsd :  konti),  város  Somme  francia  dép.- 
ban  a  Cello  partján,  Amienstől  D.-re,  vasút 
mellett,  (i9oi)  1247  lak.,  papirosgyártással,  régi 
templommal  (XV.  sz.).  Az  egykori  Conti  herceg- 
ség székhelye. 

Connrns  (áuat),  1.  Papagály-félék. 

Conus,  1.  Kúp;  a  növénytanban  a  tűlevelű 
fáknak  száraz  toboztermése ;  1.  Toboz. 

Conns(áUat),azelőlkopoltyüscsigák(Prosobran- 
chiata)  rendjének  Conidae  családjába  tartozó  csiga- 
nem. A  héj  kettős  kúpalakú,  a  tekercs  alacsony 
kúp.  A  szájnyílás  hosszú,  keskeny ;  külső  ajaka 
éles  s  a  varratvonal  alatt  néha  bemetszéssel  van 
ellátva,  a  belső  ajak  sima.  A  kréta-szisztemától 
kezdve  máig  találhatók  kövülve  a  tengeri  üle- 
dékeinkben. Legnagyobb  virágzásuk  ma  van. 
Számos  alnemre  osztják  (Dendro-C,  Chely-C. 
stb.).  Főkép  a  hazai  felső  mediterránkorú  üledé- 
keinkben gyakoriak,  mint  pl.  a  G.  ponderosus, 
Mercati,  cancUicidatus,  Dujardini,  stb.,  amelyek 
a  hasonlókorú  ausztriai  és  olaszországi  stb.  réte- 
gekben is  előfordulnak.  A  ma  élő  fajok  száma 
ötszáznál  jóval  több,  l.  Kúpos  csiga. 

Conralescentia,  1.  Lábadozás. 

Convallaria  L.  (iwv.),  1.  Gyöngyvirág. 

Con  variazioní  (ol.),  zenei  kifejezés,  a.  m. 
változatokkal. 

Convenae,  ibér  nép,  melyet  Cn.  Pompejus  a 
Garumna  (mai  Garonne)  partjaira  telepített  át. 
Nevüket  csak  hajdani  fővárosuk,  Lugdunum 
Convenarum,  a  mai  St.  Bernard  de  Cominge 
őrizte  meg.  Nyomuk  a  történelemben  nem  maradt. 

Convenientia  (lat.),  megegyezés,  megállapo- 
dás, hagyományos  tekintet  a  rang-  v.  vagyon - 
béli  megegyezésre  stb. ;  ebből  konvenienciális  há- 
zasság, melyet  érdekmegegyezés  alapján,  nem 
kölcsönös  hajlandóságból  kötöttek. 

Conventio  (lat.),  1.  eredetileg  a.  m.  coitio, 
pl.  a  menyasszony  átmegy  a  férj  hatalma  alá 
(manus) ;  2.  megegyezés,  szerződés. 

Conventio  KoIIonicsiana,  I.  Kollonics. 

Conventionalis  {konvencionális,  a  lat.  con- 
ventio szóból),  aminek  nem  valódi,  hanem  csak 
megegyezés  folytán  létrejött  jelentősége  és  ér- 
téke van. 

Convention  nationale  (francia,  ejt^d:  kon- 
vanszjon  naszjonai)  a.  m.  nemzeti  konvent,  neve  az 
1792.  megválasztott  francia  népképviseleti  tes- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendS! 


Conventuales 


647 


Convocation 


tiüetnek,  mely  749  tagból  állott.  Fennállott  1792 
szppt.  21-lkétől  1795  okt.  elejéig. 

('onventnales  (lat),  1.  Konvent. 

Conveutus  (lat.),  1.  Konvent. 

€onvergentia  (lat.),  biológiai  mesterszó,  az 
eredetileg  különnemil  szervek  vagy  szervezetek 
másodlagosan  szerzett  hasonlatosságának  jelzé- 
sére. Pl.  C.-jelenség,  hogy  a  korallok  virágos  nö- 
vényekhez, a  Foraminiferák  héjai  csigák  és 
cefalopodák  héjaihoz,  egyes  szervek  más  állatok- 
hoz, vagy  növényi  testrészekhez  stb.  hasonlíta- 
nak. V.  ö.  Entz  Géza,  Álmimicry  (Terraészettud. 
Közlöny,  1905.,  37.  köt,  98-121.  lap). 

Conversano,  város,  állítólag  az  etruszkok  ala- 
pítása, Bari  olasz  tart.-ban,  az  Adria  közelében, 
(1901)  13,685  lak.,  olaj-,  bor-,  mandula-  ós  len- 
kereskedéssel, püspöki  székesegyházzal. 

Conversations-lexikoni  pör,  nevezetes  iro- 
dalmi vita  1830.  az  Aurora-kör  és  Döbrentei  köre 
közt.  Wigand  pesti  könyvárus  1830.  egy  12  köte- 
tes magyar  lexikont  készült  megindítani ;  szer- 
kesztőül Döbrentei  Gábort  szemelte  ki,  aki  a 
mmikatársak  összeállításában  pártoskodásból 
mellőzte  az  Aurora-kör  tagjait,  kik  pedig  az  iro- 
dalom legjobb  erői  voltak.  Mikor  a  lexikon  pros- 
pektusa néhány  mutatványcikkel  és  a  munka- 
társak névsorával  megjelent,  Bajza  József  a 
Felső  Magyarországi  Minervában  ós  a  Tudomá- 
nyos Gyűjtemény  mellékletéül  egy  Figyelmez- 
tetéH  adott  ki,  melyben  éles  bírálat  alá  veszi  a 
tervrajzot,  mutatványokat  és  a  munkatársak  név- 
sorút. A  röpirat  nagy  feltűnést  keltett,  s  most 
már  Döbrentei  szállt  síkra,,  beismerve,  amit  ed- 
dig nem  tett,  hogy  a  lexikont  ő  szerkeszti.  Bajza 
erre  egy  rendkívül  erős  és  friss  gúnnyal  megírt 
Válasz-h&xi  nevetségessé  tette  Döbrentei  vas- 
kalaposságát s  lerombolta  tudományos  és  írói  hi- 
telét. Erre  Döbrentei  gr.  Dessewffy  Józsefet  kérte 
fel  a  maga  védelmére,  aki  «Az  országszerte  ös- 
méretes  fiatal  Zajbaj  úrhoz»  c.  személyeskedő 
röpiratával  próbálta  Bajzát  nevetségessé  tenni. 
Bajza  erre  Észrevételek  a  C.-hözgróf  Dessewffy 
József  ellen  c.  röpiratában  elismerve  a  grófnak 
közéleti  érdemeit,  kíméletlenül  rávilágított  iro- 
dalmi dilettantizmusára  és  elfogultságára  és 
visszautasította  a  születési  tekintély  érvényesü- 
lését a  szellemi  köztársaságban.  Az  irói  világ  és 
a  közönség  szemében  a  győztes  Bajza  és  az 
Aurora-kör,  s  ez  által  a  haladás  elve  lett  a  ma- 
radiság és  elfogultság  ellen. 

Conversazione  sánta  (ol.),  szent  társal- 
gás, így  nevezik  azokat  a  festményeket,  melyek 
a  gyermek  Jézust  ölében  tartó  Máriát  ábrázolják, 
de  nem  egyedül,  hanem  tőle  jobbra  és  baka  egy- 
egy.  vagy  két-két  szent  alakja  áll.  L.  Madonna 
és  Szent  család. 

Conversio,  1.  Konverzió  és  Megtérés. 

Convertiták,  1.  Konvertiták. 

Conveyer,  conveyor  (aug.,  ejtsd:  konvejer,  kon- 
vejor),  továbbító  szerkezet.  Lényegében  kétféle, 
ú.  m.  tengelyre  erősített,  csigaszerüen  hajlított 
lapátszerkezet,  neve :  továbbító  csiga  (1.  az  1. 
ábrát)  s  használják  malmokban  a  búza  és  liszt, 
nemkülönben  félig  kész  malomtermékek  (félgyárt- 
mányok) vízszintes  irányban  való  szállítására.  A 
másik  C. -szerkezet  síneken  futó  lánc,  amelynél 


az  egyes  láncszemeket  az  árú  felvételére  szolgáló 
kovácsolt  vasserlegek  alkotják  (1.  a  JS.  ábrát).  E 
serlegek  tengelyük  körül  elfordulhatnak,  miért  is 
mind  vízszintes,  mind  függőleges  irányban  úgy 


1.  ábra.  Továbbító  csiga. 

fel-,  mint  lemenet  a  serleg  szája  felfelé  néz  s  a 
benne  levő  anyag  nyugodtan  pihen  s  bármely 
irányban  való  szállításra  alkalmas.  A  C.  újabb 


2.  ábra.  Serleges  conveyer. 

időben  nélkülözhetetlen  szállító  eszköze  kazán- 
házaknak, gázgyáraknak,  használják  továbbá  érc, 
cement,  festék  stb.  s  különféle  darabárú  szállí- 
tására. 

Convictlo  (lat.)  a.  m.  meggyőzés. 

Conviction  iutime  (franc),  1.  Esküdtszék. 

CouTlct  prisons  (ang.),  bűntett  miatt  elitél- 
tek számára  rendelt  fegyintézetek.  Convid  a.  m. 
bűntett  miatt  elítélt. 

Convictns,  1.  Konviktus. 

Convivium  (lat.)  a.  m.  lakoma. 

Convocatio  (lat,  ejtsd:  konvokáció),  összehívás. 

Convocation  (ang.,  ejtsd:  konvokésn),  az  angol 
államegyház  tartományi  zsinatainak  a  neve, 
amelyeknek  1717.  megszűnt  tevékenysége  1852 
óta  újra  jelentékennyé  vált.  A  canterbui7i  ós  a 
yorki  érseki  megyékben  van  egy-egy  ilyen  C, 
melyek  évenként  háromszor  jönnek  össze  ós  pe- 
dig, éppen  mint  a  parlament,  két  házban ;  a  felső- 
házban ülnek  az  érsek  és  a  püspökök  ;  az  alsó- 
házban a  dékánok,  a  f  ödiakonusok  és  a  káptalanok 
és  az  alsó  klérus  képviselői.  Minden  új  parla- 
menttel új  C.-ok  keletkeznek,  s  az  egyházi  tör- 
vényhozás és  kormányzás  ügyeiben  tanácskoz- 
nak és  határoznak  és  pedig  vagy  a  kormány  ré- 
széről jövő  előterjesztések  (letters  of  business) 
alapján,  vagy  saját  iniciativára.  Új  egyházi  tör- 
vények kibocsátásához  a  két  C.  megegyező  ha- 
tározata és  királyi  megerősítés  szükséges,  s  a 
parlament  hozzájárulását  csak  akkor  kérik  ki,  ha 
a  kibocsátandó  egyházi  törvény  tárgyát  vala- 
mely államtörvény  szabályozza.  —  A  C.  szónak 
az  angol  egyetemek  életében  igen  fontos  jelentő- 
sége van.  A  cambridgei  egyetemen  rendkívüli 
tanácsülést  jelent,  amely  mindig  rendes  üléssé 
(congregation)  alakul  át. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


Convo! 


648 


Conz 


bosszmetszetben. 


Convoi  (franc,  ^t8d:konvoá,  ang.  convoy),  a.  m. 
több  együtt  haladó  szekér  (szekéroszlop);  hajó;  vas- 
úti vonat,  katonai  kíséret  (gyász-,  biztossági  stb.). 
—  A  nzkjban  értik  C.  alatt  a  kereskedelmi  hajók 
kísérését  hadihajók  által.  Eleinte  arra  szolgált, 
hogy  a  kereskedelmi  hajókat  biztosítsák  a  ten- 
geri rablók  támadásai  ellen.  Később  az  a  célja, 
hogy  a  semleges  hajókat  biztosítsák  az  átkuta- 
tási  jog  (1.  Hajóátkutatási  jog)  ellen.  Ezt  a  vé- 
delmi eszközt  először  svéd  Krisztina  alatt  1653. 
használták  az  angol-németalföldi  háború  alkal- 
mából. L.  Hajókiséret,  Hadi  dugárú. 

Convolutus  (lat.)  a.  m.  összegöngyölt,  v.  i. 
összekötött,  összegöngyölt  iratcsomó,  levelek  stb. 
ConTolvnlaceae,  szulákfélék  (növ.),  a  forrt- 
szirmú  kétszikűek  családja  a  Tubiflorae  sorozat- 
ban. Mintegy  1100  faja,  a  leghidegebb  tájakat 
kivéve,  az  egész  földön  elterjedt, 
azonban  mégis  két  gócpontjuk 
jelölhető  meg :  Ázsia  és  Amerika 
tropikus  része.  Viráguk  (lásd  az 
ábrát)  csészéje  5  levelű,  pártája 
rendesen  tölcséres,  csöves  vagy 
harangalakü  s  a  bimbóban  jobbra 
csavarodott.  A  porzók  alja  a  párta 
alapjával  összenő.  Sok  esetben 
felfutó,  balracsavarodó  füvek,  rit- 
kábban cserjók  v.  fák,  gyakran 
tejnedvet  tartalmaznak.  E  csa- 
ládnak 3  génusza  közönséges  ná- 
lunk :  a  Convolvulus  (szulák),  a 
Galystegia  és  a  Cuscuta  (aranka). 
Convolvulin,  i.  Konvolvulin. 
Oonvolvulas  L.,  szulák,  folyóka  (növ.),  a 
Convolvulaceae  (Szulákfélék)  család  génusza; 
200  faja  főkép  a  mérsékelt  övben  honos,  különö- 
sén a  Földközi-tenger  vidékén  és  Keleten,  trópusi 
tájakon  ritkák.  Nagyrészt  felfutó,  heverő  szárú 
vagy  felálló  füvek,  a  többi  félcserje  v.  cserje. 
Levelük  legtöbbször  szíves,  nyilas,  dárdás.  Virá- 
guk többnyire  nagy,  pártája  harang  v.  tölcsér- 
alakú, igen  különféle  színű.  Viráguk  magános  v. 
gazdag  virágzattá  csoportosul.  Hazánkban  több 
faj  közönséges.  A  G.  arvensis  L.  (apró  szulák) 
levele  nyeles,  tojásdad,  nyilas,  virága  egyenként 
áll  a  levelek  hónaljában,  illatos,  pártája  fehér, 
rózsaszínű.  Parlagon,  vetés  közt,  kerítés  mentén 
nő,  kertben  kellemetlen  gyom,  gyökere  3  m.-ig 
is  lehatolhat  a  talajba  s  így  nehezen  irtható.  A 
G.  scammonia  L.  Kis-Ázsiában  honos,  becses  or- 
vosi növény.  Szára  felfutó,  levele  nyilas,  virága 
zöldes- sárga,  redői  pirosak.  Húsos  rhizomája  meg- 
vágás  után  tejnedvet  bocsát,  melynek  hashajtó 
hatású  gyantája  scammonium  név  alatt  terül 
Szmirnából  a  kereskedelembe.  A  G.  scoporius  L. 
és  a  G.  virgatus  Webb.  szárának  alsó  része  volt 
valamikor  az  ú.  n.  lignvm  rhodium,  melyből 
desztilláció  útján  az  erős  szagú,  illanó  rózsafa- 
olajat állítják  elő  még  ma  is.  Mindkét  faj  a  Ka- 
nári-szigeteken honos.  Több  felfutó  külföldi  C. 
fajt  szép  nagy  virágáért  kertbe  ültetnek.  L.  még 
Galystegia. 
Convoy,  1.  Gonvoi. 

CouToyer  (franc,  ejtsd.-  koSvoajé)  a.  m.  kísérni, 
fegyveresen  kísérni,  1.  Gonvoi. 
ConTulsío,  1.  Görcs. 


Convulsíonarius  (új  lat.),  a  jansenisták  ül- 
dözése következtében  1730.  Franciaországban 
keletkezett  rajongó  vallásos  felekezet,  melynek 
tagjai  úgyvélt  isteni  ihlet  befolyása  alatt,  avagy 
bűnösségük  tudata  által  kínoztatva,  istentisztele- 
tük V.  bármely  vallásos  összejövetelük  alkalmával 
görcsös  rángásokba  estek,  jajgattak,  vonaglot- 
tak.  Gyülöhelyük  Paris  egyik  külvárosában  a 
Szt.  Medárd  temetőben  volt,  hol  az  1727.  elhalt 
Párisi  Ferenc  sírjánál  tartották,  fentjelzett  mó- 
don, összejöveteleiket.  Rajongó  maguktartása 
oly  fokra  emelkedett,  hogy  a  kormány  1732.  be- 
falaztatta a  sír  bejáratát.  V.  ö.  Mathieu,  Histoire 
des  miraeulés  et  des  C.  (Paris  1864). 

Conway  (ejtsd:  konvé)  vagy  Aber  C.,  város 
Caernarvon  countyban,  Walesben,  a  C.  torkola- 
tának balpartján,  (i9oi)  5242  lak.,  parti  hajó- 
zással. Normann  erődjének  romjai  I.  Edward  ide- 
jéből valók.  A  C.  folyón  a  vasút  csöhídon  visz 
keresztül. 

Conw&Y,!.  Hugh,  Fargus  Frederick  John  (1.  o.) 
írói  álneve. 

2.  G;  William  Martin,  ang.  műtörténetiró,  utazó 
és  alpinista,  szül.  Rochesterben  1856  ápr.  12. 
Cambridgeben  tanult  s  1885— 88-ig  Liverpoolban 
művészettörténetet  adott  ,elő.  1889-ben  beutazta 
Egyiptomot,  Szíriát,  Kis-Ázsiát  és  Görögorszá- 
got. 1892-beu  átkutatta  a  Karakorum-hegységet 
és  megmászta  a  Pioneer-Peak-et  (7010  m.  a  ten- 
ger színe  fölött),  a  legmagasabb  pontot,  ameddig 
ember  valaha  eljutott.  Ezért  az  útjáért,  melynek 
eredményeiről  Climbing  and  exploration  in  the 
Karakorum  Himalayas  (1894)  című  művében 
számolt  be,  nemességet  kapott.  1896— 97-ben  a 
Spitzbergák  belsejének  felkutatásával  foglalko- 
zott. Kitűnő  utazási  kézikönyvei :  Climber's  guide 
to  the  Central  and  Eastern  Pennine  Alps  (1891) ; 
Lepontine  Alps;  The  Alps  from  end  to  end 
(1895).  Beutazta  a  bolíviai,  argentínai  és  tűz- 
földi alpokat. 

Conyb.,  természettudományi  neveknél  Goriy- 
beare  W.  D.  angol  geológus  és  zoológus  (1787— 
1857)  nevének  rövidítése. 

Conybeare  (ejtsd  rkónniber),  Frederick  Goi'nwal- 
lis,  örmény  irodalomtörténész  és  tudós,  szül.  1856. 
Coulsdon.  Tanulmányait  Oxfordban  végezte.  Az 
örmény  irodalom  terén  szerzett  érdemeiért  a  ve- 
lencei örmény  akadémia  tagjává  választotta. 
Munkái :  The  ancient  Armenian  texts  of  Aristotle 
(London  1892) ;  Key  of  truth,  a  manuál  of  the 
Paulician  chureh  of  Arraenia  (1898) ;  Rituálé  Ar- 
menorum  (1905) ;  The  Armenian  version  of  Reve- 
lation (1907). 

Conydrin  v.  conhydrin,  1.  Konidrin. 

€onyza  Less.  (növ.),  a  Compositae  család  gé- 
nusza ;  50  faja  az  ó-  és  újvilág  tropikus  és  szub- 
tropikus  tájain  honos.  Egyéves  v.  évelő  füvek. 

Conz,  falu,  1.  Konz. 

Conz,  Kari  Philipp,  német  író,  Schiller  gyer- 
mekkori barátja,  szül.  Lorchbau  1762  okt.  28., 
megh.  1827  jún.  20.  mint  a  klasszika  filológia  egye- 
temi tanára  Tübingenben.  Előbb  Stuttgartban  és 
Ludwigsburgban  lelkész  volt.  Költeményei  1792., 
1819.  és  1824.  jelentek  meg.  Kleinere  prosaische 
Scliriften  1821,  2  köt.  és  1825.  Görög  drámaíró- 
kat és  lírikusokat  is  fordított. 


Amely  sző  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


Conze 


649 


Cook 


Conze,  Alexander,  kiváló  német  archeológus  és 
műtörténész,  szül.  Hannoverben  1831  dec.lO.  Előbb 
Bécsben  s  azután  1877.  Berlinben  egyetemi  tanár, 
a  kir.  múzeumnak  igazgatója,  a  német  arch.  inté- 
zet vezértitkára ;  most  hivatalaitól  visszavonulva 
él  Berlinben.  Számos  jeles  munkával  gazdagította 
szakmáját  és  több  tud.  expedícióban  vett  részt  a 
görög  szigetvilágon.  Pontosabb  müvei :  Auf  den 
Inseln  des  thi'akischen  Meeres  (1860) ;  Melische 
Thongefásse  (1862) ;  Eeise  auf  der  Insel  Lesbos 
(1865) ;  Bedeutung  der  klassischen  Archaologie 
(1869) ;  Beitr.  zur  Geschichte  der  griech.  Plastik 
(1869)  ;Zur  Gesch.  der  Anfánge  der.  griech.  Kunst 
(1870—73) ;  Heroen-  u.  Göttergestalten  d.  griech. 
Kunst  (1874);  Arch.  Unters.  auf  Sanaothrake 
(1875) ;  Ergebnisse  der  Ausgrabungeu  in  Perga- 
mon  (1880—82).  A  pergamoni  kutatások  megin- 
dításában nagy  része  volt ;  kiadta :  Die  attischen 
Grabreliefs  c"  nagy  munkát  (Berlin  1890- 1906). 

Cook,  Mount  C.  (ejtsd:  maunt  kak),  vagy  Aorangi, 
New-Zealand  D.-i  szigetének  legmagasabb  csúcsa 
(3764  m.),  öt  nagy  glecsere  van,  köztük  a  16  km. 
hosszú  Tasman-glecser.  1882-ben  az  angol  Green 
mászta  meg  először. 

Cook  (ejtsd :  ^ük.),l.Frederick  Albert,  sarkkutató- 
utazó, szül.  CaUíeoonban,  New  York  államban, 
1865  jún.  10.  Pearyt  második  expedíciójában 
Grönlandba  kísérte,  De  Gerlache  (1897-98-iki) 
belga  délsarki  expedíciójában  pedig  mint  orvos 
es  antropológus  vett  részt.  Ez  az  expedíció  telelt 
át  elsőül  az  Antarktiszon.  C.  írta  le  az  expedíciót 
a  Through  the  flrst  antarctic  night  1898—99.  c 
műben  (London  1900,  németül  A.  Weber,  Kemp- 
ten  1903).  1903.  és  1906.  Alaskában  végzett 
geogr.  kutatásokat  s  állítása  szerint  megmászta 
Észak-Amerikának  legmagasabb  hegyét,  a  Mount 
Mac  Kinley-t  s  útját  The  Top  of  a  Continent  (1908) 
V.  művében  le  is  írta.  Ám  utóbb  több  támadás 
érte,  hogy  nem  is  járt  fenn  a  Mc.  Kinleyn.  Hír- 
hedtté tette  C.-ot  északsarki  expedíciójának  az  a 
szakasza,  amelynek  folyamán  állítása  szerint  el- 
érte az  Északi  sarkot,  s  ott  ép  az  Északi  sark  felé 
igyekvő  Pearyt  megelőzve,  1908  ápr.  22.  kitűzte 
az  amerikai  lobogót.  Ápr.  23.  már  visszafelé  in- 
dult, dél  felé.  Kemény  viaskodás  indult  meg  C. 
és  Peary  között,  mert  az  utóbbi  a  saját  jelentése 
szerint  1909  ápr.  6.  csakugyan  elérte  az  Északi 
sarkot.  Kund  Rasmussen,  dán  sarkkutató-utazó 
cáfoll  reá  különösen  C.-ra.  Rasmussen  a  C.-ot  ál- 
lítása szerint  kísérő  eszkimóktól  megtudta,  hogy 
C.  Ellesmere-földjétől  el  sem  indult  É.  felé.  L. 
Sarkvidéki  kutatások. 

2.  C,  James,  angol  hajós  ós  fölfedező,  szül.  Már- 
tonban 1728.,  megh.  HavaiTjan  1779  febr.  14.  Ifjú 
korában  hét  évig  szenes  hajón  szolgált,  azután 
nagyobb  utazásokat  tett  és  1759-ben  a  hajóhadba 
vették  föl.  Québec  ostromakor  a  franciák  sze- 
meláttára fontos  mólysógméréseket  végezett 
a  Szt.-Lőrinc  folyamon.  1762— 1763-ig  Ujfund- 
land  partjait  térképezte.  1768-ban  rábízták  azon 
hajó  vezetését,  amelyet  Tahiti  szigetére  küldtek 
ki,  hogy  ott  a  Vénus  csillagnak  a  Nap  előtti 
elvonulását  figyeljék  meg.  Megbízatásának  tel- 
jesítése után  pontosabban  térképre  vette  a  szom- 
szédos szigeteket  és  a  londoni  tudós  társaság  tisz- 
teletére Társaság-szigeteknek  nevezte  el.  1769 


aug.  fedezte  föl  Rurutea  (Oteroah)  szigetet,  a  kis 
Tubuai-csoport  első  szigetét  ós  a  d.  sz.  400-ig  nyo- 
mult elő.  Azután  New-Zealand  felé  fordult,  ame- 
lyet Tasman  Ábel  óta  az  ismeretlen  D.-í  száraz- 
föld (Ausztrália)  szélének  tartottak.  C.  körülha- 
józta a  kettős  szigetet,  nagyjában  térképezte  ós 
megszüntette  az  eddigi  tévedést.  Onnan  1770  ápr. 
9-ón  elért©  Ausztrália  K.-í  partját  és  mellette 
É,-ra  vitorlázva,  azt  az  öbölt  is  fölfedezte,  ame- 
lyet az  ott  talált  új  növények  sokaságáról  Bo- 
tanybaynak  nevezett  el.  A  Port-Jackson  neve  is 
tőle  származik.  A  nagy  Barriére-zátony  szirtjei 
léket  ütöttek  hajóján,  melynek  kijavítása  vógett 
jún.  17.  egy  folyó  torkolatába  kellett  vonulnia, 
amely  C.  hajójának  nevét  (Endeavoui-)  viseli.  On- 
nan kihajózott  a  szabad  óceánra  és  a  Torres- 
szoros  D.-i  részén  vitorlázott  át,  amiből  az  tűnt  ki, 
hogy  Uj-Guinea  sem  kapcsolatos  Ausztrália  szá- 
razföldjével. Onnan  Batáviát  és  a  Jóremónység- 
fokát  érintve  tért  vissza  1771  jún.  Angliába.  Ott 
mindjárt  második  utazására  készült  és  1772  jú- 
lius 12-én  indult  útnak.  Utazásának  főcélja  volt 
megtudni,  hogy  Ausztrálián  kívül  vau-e  még  szá- 
razföld a  Déli-sark  feló.  Visszatértekor  mind  a 
kormány,  mind  a  tudósvilág  nagy  kitüntetésekben 
részesítette.  Mikor  azután  a  parlament  20,000 
font  sterlinget  tűzött  ki  annak,  aki  Amerika 
É.-i  oldalán  átjárást  talál  az  Atlanti-óceán  ós 
a  Csendes-óceán  között,  C.  ajánlkozott  a  kutató- 
expedíció  vezetésére.  A  rendelkezésére  bocsátott 
kót  hajó,  a  Resolutíon  a  saját,  a  Discovery  pe- 
dig Clarké  vezetése  alatt  1776  júl.  12-én  indult 
el  Plymouthból.  A  Jóreménység- fokát,  Kerguelen 
földét,  Tasmaniát,  New-Zealandot  meg  Tahitit 
érintve,  sok  kisebb  szigetet  ós  végre  1778  január 
a  Havai-szigeteket  födözte  föl,  amelyeket  Sand- 
wich-szigeteknek  keresztelt.  Itt  azonban  C-t  né- 
hány matrózával  együtt  megölték.  Az  expedíciót 
Clarké,  annak  halála  után  pedig  Gore  vezette  to- 
vább. —  Csak  C.  utazásai  döntötték  el  azt  a  kérdést, 
hogy  a  földgömb  tengerei  nagyobbak-e  v.  száraz- 
földjei. C.  első  utazásáról  szóló  naplóját  Hawkes- 
worth  adta  ki  (1773).  Második  utazását  C.  maga 
írta  le:  A  voyage  towards  the  south  pole  and 
round  the  world  (1777).  Ehhez  Forster  Györgytől 
pótlék  jelent  meg :  A  voyage  round  the  world  c. 
alatt  (1777).  C.  harmadik  utinaplója,  melyet  ha- 
lála után  King  folytatott,  1784.  jelent  meg.  Ma- 
gyarul megjelent:  C.-nak,  ama  híres  ánglius 
hajóskapitánynak  a  föld  körül  utazása,  melyet 
Banks  ós  Solander  tudósok  társaságában  tett 
1768—71.  Németből  ford.  Horváth  Zsigmond 
(Pest  1810).  C.  részletes  életrajzát  megírtákWied- 
manu,  Kippis,  Lichtenberg,  Barrow  (1890)Müller 
K.  és  Besant.  V.  ö.  Steger,  Cooks  drei  Reiseu  um 
die  Welt  (3.  kiad.  1874,  2  köt.). 

3.  C,  Thomas,  szül  1808.  Melboumeben,  megh. 
1892-ben.  ó  alapította  Angliában  az  első  utazási 
irodát,  amelyet  társasutazások  szervezésével  nyi- 
tott meg.  Ezek  részére  ugyanis  először  kért  ós 
kapott  kedvezményt  a  közlekedési  vállalatoktól. 
Később  más  országokban  is  nyitott  utazási  irodá- 
kat. A  német  vasútegylet  összeállítható  jegyei- 
nek (körutazási  jegyeknek)  életbeléptetésével, 
valamint  az  utazási  irodák  nagymérvű  elszapo- 
rodásával monopóliumszerű  helyzete  megszűnt 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOI 


Cooke 


—    650    — 


Cooper 


és  mint  új  üzletágakat,  a  nilusi  hajózási  vállala- 
tot és  a  vezuvi  vasutat  alapította.  C.  szervezte 
először  a  most  már  számos  utazási  iroda  által  is 
forgalomba  hozott  szálló8zelv6nyeket(l.  Cook-féle 
utazási  iroda). 

Cooke  (ejtsd:  kiik),  1.  John  Esten,  amerikai  író, 
szül.  Winchesterben  1830  nov.  3.,  megh.  Boyce- 
ban  1886  szept.  27.  Műveinek  tárgyát  főkép  ha- 
zájának, Virginiának  történetéből  merítette.  A  je- 
lentékenyebbek :  The  Virginia  comedians  (1855); 
Henry  St.  John  (1858);  Surry  of  Bagle's  Nest 
<1866);  Hilt  to  Hilt  (1869) ;  The  Maurice  Mystery 
(1885).  Irt  költeményeket  és  történeti  műveket  is 
{Virginia,  historical  and  social,  1859). 

2.G.,  William  Fothergill,  sir,  szül.  Balingban 
1806.,  megh.  1879  jún.  25.  Parisban  és  Heidel- 
bergben  anatómiát  és  fiziológiát  tanult.  Noha 
semmi  fizikai  ismerete 'sem  volt,  valószínűleg  a 
heidelbergi  fizikai  szertárban  levő  telegráf  mintá- 
jára, melyet  b.  Schilling  talált  föl,  egy  telegráfot 
készített,  majd  Wheatstone-nal  együtt  az  első 
gyakorlatilag  használható  telegráfot  szerkesz- 
tette (1837),  amelyben  a  jeleket  vízszintes  tengely 
körül  forgó  mágnestűk  adták,  készüléke  tehát  a 
Morse-félétől  lényegesen  különbözött.  1869-ben 
lovagi  rangra  emelték. 

Cookeit  (ásv.),  a  lepidolittal  rokon  csillám. 

Cook-féle  utazási  iroda,  a  múlt  század  negy- 
venes éveiben  alakult  és  társas  utazások  rende- 
zésével kedveltté  tette  a  kéjutazásokat.  Nevezetes 
újítása  volt  a  C.-nak  a  körutazási  jegyek  kiadása, 
melyek  1841.  Angliában,  1856.  Franciaországban, 
1863.  Svájcban  és  Olaszországban,  1870.  Német- 
országra, Belgiumra  és  Hollandiára  kiterjedö- 
leg  is  kiadattak,  azóta  kiterjesztettek  Ausztriára, 
Magyarországra,  Svéd-,  Norvég-  és  Dánorszá- 
gokra, Oroszországra  és  a  Keletre.  A  jegyek  30-120 
napi  érvényűek  és  többnyire  25  kg.  podgyász- 
szabadsúlyra  adnak  jogot.  Kiad  szállószelvé- 
nyeket is,  melyekkel  10—15  koronáért  az  összes 
nagyobb  szállókban  teljes  napi  ellátást  lehet 
kapni.  A  C.-nak  az  öt  világrész  minden  nagyobb 
városában  van  fiókja,  azelőtt  nálunk  is  volt,  ez 
idő  szerint  azonban  csak  az  Idegenforgalmi  és 
Menetjegyiroda,  valamint  újabban  a  «Világjárás» 
utazási  iroda  működik  e  téren. 

Cook-Inlet,  tengeröböl  Alaska  D.-i  partján  az 
Alaska  és  Kenai-fólsziget  között.  Beléje  torkollik 
a  Suchitna  folyó. 

Cookstown,  város  Írországban,  (i9oi)  3530  lak., 
élénk  kereskedéssel  és  vászonszövő  iparral. 

Cook-szigetek  a  Csendes-óceánban  (d.  sz.  20° ; 
ny.  h.  160°). Területűk  368 km.  Szigetei:  Aitutaki, 
Fenua-iti,  Atiu,  Mitiero,  Mauki,  Auotu,  Palmer- 
ston,  Earotonga  és  Mangaia.  A  két  utóbbit  ki- 
véve, mind  alacsony  és  zátonyokkal  van  körül- 
véve. Kókuszpálma,  kenyérfa,  pamut,  kávé,  na- 
rancs ós  gyapot  a  főt«rmókük.  A  legnagyobb 
(81  km')  és  legtermékenyebb  a  Earotonga,  körül- 
belül 37  km  hosszú.  Lakói  polinéziaiak,  keresz- 
tények és  1888  óta  brit  protektorátus  alatt  álla- 
nak. Közigazgatásilag  New  Zealandhoz  tartoz- 
nak. Érintkezési  nyelv  az  angol,  fizetési  eszköz 
az  angol  pénz.  A  szigetcsoport  két  szigetét  1773 
szept.  23.,  3  másikat  pedig  1777  márc.  30.  és  ápr. 
4.  Cook  fedezte  föl. 


Cook-szoros,  tengerszoros,  amely  New  Zealand 
két  szigetét  válasz  t ja  el  egymástól .  Legkeskenyebb 
pontján  25  km.  széles.  Cook  fedezte  föl  1770.  A  két 
sziget  között  kábel  van  lefektetve  a  tengerben. 

Cooktown  (ejtsd:  kuktann),  város  Queeuslaud 
ausztráliai  gyarmatban,az  Bndeavour  É.-i  partján, 
a  Palmer-river  menti  aranymezők  kikötőhelye, 
(1901)  1940  lak.,  vámházzal,  1873.  alapították. 

Coolgardie  (ejted:  kuigardi),  város  Ny.-Ausztrá- 
liában,  vasút  mellett,  víz  nélkül  szűkölködő  vi- 
déken, (1901)  4213  lakossai.  Az  1892-ben  alapí- 
tott város  a  Yilgarn  aranytermö  medencéjében 
fekszik,  és  a  környékbeli  Broad  Arrow  és  Kal- 
goorlie  aranymezök  termelésével  együtt  Nyu- 
gat-Ausztrália aranyérctermelésének  majdnem 
70<'/o-át  szolgáltatja. 

Coolgardit  (ásv.),  sárgás  szürke  vaskos  tömeg  ; 
(Au,Ag,Hg)j,Teg.  Lelőhelye :  Coolgardie,  Ausztrália. 

Coolie,  1.  Kuli. 

Coolus  (ejtsd :  koittsz),  Romain,  igazi  nevén  Bené 
Weil,  francia  író,  szül.  Rennesben  1868  máj.  25. 
Egy  ideig  középiskolai  tanár  volt  Parisban,  1901 
óta  kizárólag  az  irodalomnak  él  és  főleg  ügyesen 
bonyolított  színműveivel  arat  számottevő  sikere- 
ket. Főbb  drámái :  L'enfant  maiadé  (1897) ;  Ly- 
siane  (1898);  Les  amants  de  Sazy  (1901);  Antoi- 
nette  Sabrier(1903,  a  budapesti  Nemzeti  Színház- 
ban előadták  1907.  májusában) ;  Coeur  á  coeur 
(1907) ;  Quatre  fois  sept,  vingt-huit  (1909). 

Coom  (comb,  ang.,  ejtsd:  kám,  kóm).  Űrmérték 
száraz  tárgyak  részére  Angliában,  a.  m.  4  bushel 
régebben  =  140-95  1.,  újabban  145-39  1. 

Coomaiis  (ejtsd:  ku— ),  1.  Jean  Baptiste,  belga 
író,  szül.  1813  dec.  6.,  megh.  1896  júl.  26.  Ügy- 
véd volt,  később  a  La  Paix  szerkesztője  és  kleri- 
kális képviselő.  Főbb  munkái :  Histoire  de  la  Bel- 
gique  (Gént  1836) ;  Richilde  ou  épisodes  de  l'hist. 
de  la  Flandre  (1839,  6.  kiad.,  1864, 2  köt.) ;  J.  Goet- 
gebuer,  chronique  braban^onne  du  XlVe  siécle 
(1854) ;  La  bourse  et  le  ehapeau  de  Fortunatus, 
román  philosophique  (1858):  Portefeuille  d'un 
fláneur  (1863—75,  8  k.). 

2.  C,  Pierre  Olivier  Joseph,  belga  festő,  szül. 
Brüsszelben  1816  jún.  18.,  megh.  1890  jan.  3.  Ant- 
werpenben Keyzer  ós  Wappers  vezetése  alatt  tör- 
téneti festészettel  foglalkozott  és  A  keresztesek 
elfoglalják  Jeruzsálemet  és  Az  askaloni  csata  c. 
képeivel  sikert  aratott.  Miután  a  franciák  algériai 
hadjáratában  részt  vett,  keleti  tárgyú  történeti  és 
tájképeket,  majd  Pompejit  meglátogatva,  kizáró- 
lag az  antik  életből  vett  képeket  festett. 

Coomassie,  város,  1.  Kumasszi. 

Cooper  (ejtsd:  kúper),  1.  Astley  Páston,  sir,  angol 
sebész,  szül.  Brookeban(Norfolk)1768., megh.  1841. 
Clinenek,  a  híres  londoni  sebésznek  volt  tanítvá- 
nya, 1800.  nagybátyjának,  C.  Vilmosnak  helyébe 
a  Guy-kórház  sebészévé  választották.  1825-ben 
sebészi  iskolát  alapított  a  Guy-kór házban.  1828- 
ban  a  kii'ály  udvari  orvosává  nevezte  ki,  mely  ál- 
lását IV.  Vilmos  alatt  is  megtartotta.  C.  kitűnő 
sebész  volt,  jellemzi  őt  a  diagnózis  biztossága  és 
az  egyszerű  terápia  alkalmazása.  Sok  sebészi 
munkát  irt.  Nagyobb  művei :  A  treatise  on  dislo- 
cations  and  fractures  of  the  joints ;  The  lectui-es 
on  the  principles  and  praetice  of  surgery  (London 
1824—27) ;  On  the  anatomy  of  the  breast,  stb. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cooper  aranya 


—     651     — 


Copalin 


2.  C,  James  Fenimore,  amerikai  regényíró, 
szül.  Burlingtonban  1789  szept.  17.,  megh.  Coo- 
peretownban  1851  szept.  14  Jogot  tanult,  ten- 
gerészeti szolgálatba  lépett,  majd  író  lett.  Be- 
utazta Európát,  amerikai  konzul  volt  Lyonban, 
hazatérve  Cooperstownban  telepedett  le.  The 
Spy  (1821)  c.  regénye  tette  híressé.  Számos  re- 
génye (több  mint  30  kötet)  a  tengeri  életet  és  az 
indiánusok  életét  festi  s  «Börharisnya))  történetei 
az  egész  világon  ismertté  tették.  Legkitűnőbb 
tengerészeti  regényei :  The  Pilot  (1823) ;  The  red 
rover  (1828);  az  indiánus  történetek  közül:  The 
Pioneers  (1823) :  a  világhíríi  Last  of  the  Mohi- 
cans  (1826) ;  The  Prairie  (1827) ;  The  Pathflnder 
<1840) ;  The  Deerslayer  (1841).  Egyéb  nagyszámú 
elbeszélő  műveken  kívül  írt  több  kötet  útleírást 
(Gleanings  in  Europe  1830—32),  egy  vígjátékot 
(Upside  down)  és  több  történeti  munkát.  V.  ö. 
Lounsbury,  Life  of  James  Fenimore  C.  (1883). 
Magyarul  megjelentek :  A  kém.  Ford.  Cseretj  Jó- 
zsef (Budapest  1876) ;  Útmutató.  Az  ifjúság  szá- 
mára átdolgozta  Mikes  Lajos  (u.  o.  1904);  Bőr- 
harisnya.  Ford.  Kárpáti  Károly  (u.  o.  1903) ; 
Vadülő.  Ford.  Mikes  Lajos  (u.  o.  1905) ;  Az  utolsó 
mohikán.  Ford.  Mikes  Lajos  (u.  o.  1905) ;  Vad- 
fogó. Ford.  Mikes  Lajos  (u.  o,  1905).  —  Leánya : 
C  Fenimore  Susanna,  szül.  1813.,  megh.  1894. 
Müvei  közül  említésre  méltók :  Rural  hours  (1850) ; 
Countiy  rambles  (1852);  Mount  Vemon  to  the 
ehildren  of  America  (1858) ;  Rhyme  and  of  Reason 
of  eountry  life  (1854). 

3.  C,  Péter,  amerikai  iparos,  szül.  New-York- 
ban 1791  febr.  12..  megh.  u.  o.  1883  ápr.  4.  Kez- 
detben bognár,  majd  műasztalos  volt,  később 
enyvgyárat  rendezett  be.  1830-ban  Cantonban, 
Baltimore  mellett  nagy  gépgyárakat  alapított, 
amelyekből  Amerika  első  mozdonya  került  ki. 
New-Yorkban  lemez-  és  hengerműveket  létesí- 
tett ;  1845.  ezeket  a  műveket  Trentonba  (New- 
Jersey)  helyezte  át  és  itt  készítette  az  első  hen- 
gerelt vasgerendákat.  1850-ben  New-Yorkban 
800,000  dollár  költséggel  a  munkások  és  szegé- 
nyebb néposztály  művelésére  és  ingyenes  okta- 
tására az  ú.  n.  Gooper-intézet-et  alapította.  Az 
intézetnek  gazdag  könyvtára,  olvasóterme,  la- 
boratóriuma és  modell-gyüjteménye  van.  Az  inté- 
zetben a  tudomány  különböző  ágai  köréből  nép- 
szeíTJ  előadásokat  tartanak,  külön  osztály  van 
nők  számára  az  iparművészet  köréből  és  esti  tan- 
folyamokban kiterjeszkedik  a  zene  művelésére 
is.  1874  és  1876-ban  C.  a  kongresszus  tagja  volt. 

Cooper  aranya,  az  a  szívós  ötvóny,  melyet  16 
rész  vörösrézből,  7  rész  platinából  és  1  rész  vastól 
mentes  cinkből  készítenek.  Színe  a  18  karátos 
aranyhoz  csalódásig  hasonlít,  a  salétromsav  is 
csak  nehezen  támadja  meg. 

Cooperatio  (lat.,  ejtsd:  kooperáció)  a.  m.  együtt- 
működés, különböző  tényezők  együttműködése 
valamely  közös  cél  elérésére. 

Cooperatrive  stores  (ang.,  ejtsd:  kópperetiv 
«2tórez).  Angolországban  a  fogyasztási  szövetkeze- 
tek boltjai  ós  raktárai. 

Cooperator  (lat.)  a.  m.  segédlelkész,  káplán, 
ha  a  vallásalapból  fizettetik. 

Cooper  tükörféme,  35  rész  vörösréz,  15*5  rész 
ón,  6  rész  platina,  2  rész  cink  és  1  rész  arzén  öt- 


vényéből  áll,  jól  fényezhető,  jól  beválik  reflekto- 
roknak és  fémtüki'öknek. 

Coordinata,  1.  Koordináta. 

Coorg,  tartomány  Brit-Indiában,  1.  Kurg. 

Coornhert,  Dirk  Volkertszoon,  holland  tudós, 
szül.  Amsterdamban  1522.,  megh.  Goudában  1590 
okt.  29.,  eleinte  nevelő,  később  Haarlemben  inté- 
zettulajdonos volt ;  C.  mint  költő  s  bölcsész  nagy 
tekintélynek  örvendett  s  kitűnő  rózedző  és  zenész 
is  volt.  Vallásos  dolgokban  Arminius  Jakab  út- 
törője volt  s  határozott  ellensége  a  Kálvin-  ós 
Béza-féle  predesztináció  szigorú  tanának.  Művei- 
nek összes  kiadása  Amsterdamban  (1630)  s  Goudá- 
ban (1632)  jelent  meg.  V.  ö.  Heppe,  Gesehichte  des 
Pietismus  und  der  Mystik  in  der  reform.  Kirche 
(Leiden  1879) ;  Moorrees,  Dirk  Volkertszoon  C. 
(Schoonhoven  1887);  TenBrink,D.  V.  C.  enzijn 
wellevenskunst  (Amst.  1860). 

Copaifera  L.  (növ.),  a  Hüvelyesek  Caesalpi- 
nioideae  alcsaládjába  tartozó  génusz.  16  faja  kö- 
zül 8  Amerika  tropikus  részén,  8  Afrikában  ho- 
nos. Párosan  szárnyas  levelű  fák,  viráguk  apró, 
csészéje  4  levelű  fehér,  szirmai  nincsenek,  porzója 
8—10.  Hüvelyük  többnyire  elliptikus,  nyeles.  Az 
amerikai  fajok  legtöbbje  szolgáltat  copaiba  vagy 
copaiva-bcUzsamot  (bcdsamum  copaivum,  1.  Go- 
paiva-balzsam).  Nevezetesek  _e  tekintetben:  G. 
officinalis  Jacq.  Dél-Amerika  É.-i  részén,  a  neve 
canim^;  G.  guyanensis  0.  Ktze  és  G.  multijuga  0. 
Ktze.  az  Amazon  vidékén ;  C  Langsdorffiiü.  Ktze. 
és  G.  coriacea  0.  Ktze.  Braziliában.  Csak  száraz, 
forró  helyeken  tenyésznek.  Törzsük  a  balzsamot 
hosszú,  gyakran  2  cm. -n  él  is  tágabb  csövekben  tar- 
talmazza, rendesen  igen  nagy  mennyiségben.  A 
törzs  megvágásával  szokás  kifolyatni ;  a  legtöb- 
bet az  Amazonmelléki  erdőkben  nyerik.  Nyugat- 
Afrikában  a  G-  copallifera  0.  Ktze.  (kobo-tree-C-f  a) 
szolgáltat  hasznos  gyantát  és  kellemes  szagú  fát. 
C.  bracteata  Benth.  (Gujana),  1.  Amarantfa. 

Copaiva-balz8am(növ.),többdélamerikaiCIopai- 
fera  faj  kérgéből — bevágás  után — kifolyó  különös 
aromás-terpentines  szagú  balzsam  (Balsamum 
copaivum  v,  brasiliense) ;  orvosilag  is,  de  főleg 
a  lakk  és  firnász  készítéséhez  s  a  másolópapír 
előállítására  használják.  L.  Balsamum. 

Copal  (növ.).  B  névvel  jelölnek  minden  termé- 
szetes, kemény,  magas  hőmérsékletnél  olvadó, 
külsejében  a  borostyánkőhöz  közelálló  gyantát. 
A  lágyabb  fajtáit  amme-nek  is  nevezik,  mely  név 
az  angol  kereskedelemben  a  C.-gyantákra  egy- 
aránt használatos.  A  C.  nevezetű  gyantákat  szol- 
gáló fák  száma  nem  csekély,  de  ezeknek  csak 
egy  része  ismeretes  botaníkailag  biztosan.  A  leg- 
gyakoribb jó  C.-fajták,  így  a  nyugatafrikai  ke- 
mény C.-ok,  mint  újkori  fossziliák,  a  földben  ta- 
láltatnak, a  növényzet  pedig,  melytől  szánnaztak, 
ott  már  elpusztult.  Az  összes  C.-ok  között  a  Zan- 
2;í&ari(keletafrikai)C.  a  legkeresettebb  és  nagyobb 
átlátszó  darabjai  a  borostj^ánkő  módjára  dolgoz- 
tatnak fel ;  a  C.-ok  egyébként  a  lakkok  és  llrná- 
szok  készítésére  való  legfontosabb  nyerstermó- 
nyek  közé  tartoznak.  Kloroformban  vagy  benzol- 
ban oldott  C.  mint  hideg  lakk  a  fotografozásban 
használatos. 

Copalin,  a  borostyánkőhöz  hasonló  ásatag 
gyanta. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendól 


Copan 


652    — 


Coppéd 


CJopan,  1.  Kopan. 

Cope,  1.  Charles  West,  angol  festő,  szül.  Leeds- 
ben  1811  júl.  28.,  megh.  1890  aug.  21.  Londonban 
és  Olaszországban  tanult.  Az  angol  parlament  új 
épületében  festett  történeti  freskókon  kívül  tör- 
téneti és  genrekópek  nagy  számával  tette  ismertté 
nevét  Képeinek  tárgyait  gyakran  merítette 
Shakespeare  műveiből. 

2.  G. ,  Edward  D  WnA;er,amerikai  paleontológus, 
a  Haverford  College  (Pennsylvania)  természetrajz- 
tanára s  a  philadelphiai  természettudományi  akad. 
titkára,  szül.  Philadelphiában  1840  júl.  28.,  megh. 
1897  ápr.  12.  u.  o.  Különösen  nagy  érdemeket 
szerzett  azzal,  hogy  Kansas,  Wyoming,  Colo- 
rado, New-Mexiko,  Texas,  Oregon,  továbbá  Hon- 
duras, Peini  és  Braziliában  végzett  földtani  s  pa- 
leontológiái kutatásai  alkalmával  nagyon  sok  ása- 
tag  gerinces  állatot  gyűjtött  és  e  téren  a  leg- 
nagyobbszerü  gyűjtemények  egyikét  hozta  össze. 
Nagyobb  munkái  a  Wheeler-  s  a  Hayden-féle  je- 
lentésekben láttak  napvilágot.  Legfontosabbak : 
The  Vertebrata  palaeontology  of  New-Mexieo 
(1877) ;  The  Vertebrata  of  the  eretaceous  forma- 
tion,  of  the  palaeozoic  and  mesozoic  formations 
and  of  the  tertiary  formation  (1882,  3  kötet) ; 
Synopsis  of  the  extinct  Batrachia  and  Reptilia 
of  North  America  (1869—71). 

Copeland  (ejtsd  :  kopiend),  Balph,  angol  csilla- 
gász, szül.  Woodplumptonban  (Lancashire)  1837 
szept.  3.,  megh.  Bndinburghban  1905  okt.  27. 1888 
óta  Skócia  királyi  csillagásza  s  az  edinburghi  ob- 
szervatórium igazgatója  volt.  Számos  csillagá- 
szati értekezést  írt. 

Copelatae  (állat),  1.  Zsákállatok. 

Copepoda,  a  rákfélék  (Crustacea)  osztályá- 
nak egyik  rendje.  L.  Evezöláhuak. 

Copernicia  Mart.  (növ.),  a  Pálmák  génusza ; 
6  faja  közül  1  Dél-Amerikában,  a  többi  az  Antil- 
lákon és  Mexikóban  honos.  Magas  v.  ritkábban 
alacsony  törzsű  fák,  nagy  legyezőalakú,  tövises 
nyelű  levelekkel  és  hosszú  kocsányú,  kétivarú 
torzsavirágzattal,  tojásdad,  sárgás  bogyókkal.  A 
C.  cerifera  Mait.  a  dólamerikai  faj  (caruauba- 
pálma),  16—32  m.  magas.  Egyike  a  leghaszno- 
sabb pálmáknak.  Fája  kemény,  tartós,  építöfának 
kitűnő.  Levele  kékeszöld,  mindkét  oldalát  pikke- 
lyek alakjában  viasz  borítja,  melyet  a  fiatal  le- 
velekről főzéssel  elválasztanak,  miközben  a  tiszta 
viasz  a  víz  felszínén  úszik.  Ez  a  carymuhaviasz 
szalmaszínű  merev  anyag.  1882  óta  európai 
piacra  is  szállítják.  Faggyúval  v.  méhviasszal 
keverve  puhább  lesz ;  gyertyát  öntenek  belőle, 
íii-nászba  teszik  v.  a  talpbőrt  fényesítik  vele.  Nem 
olyan  jó,  mint  a  méhviasz.  A  levele  fonásra  is 
alkalmas.  Virágzati  torzsája  és  bogyói  ehetők. 

Copernicus,  1.  Coppernicus. 

Coperto  (ol.,  ejtsd:  ko— )  a.  m.  fedett ;  a  zenében 
használják  és  pedig  különösen  a  fedett  üstdobok 
(tympani  coperti)  jelzésére ;  ilyenkor  az  üstöket 
(pl.  gyászszertartáson)  posztóval  vonják  be,  ami- 
nek következtében  hangjuk  tompul. 

Copf  (észt.),  a  középkorban  a  női  hajviselet  jel- 
lemző formája  (a  német  Zb^/'hajfouadékot  je- 
lent). Később  a  férfiak  körében  is  elterjedt  s  a 
XVin.  sz.-ban  a  porosz  katonaságnál  kötelezővé 
lett.  A  század  második  felében  más  állású  f éiüak 


is  mindenfelé  annyira  kedvelik,  hogy  használata 
majdnem  általánosnak  mondható.  A  weimari  ud- 
var költői  köre,  a  herceg  s  a  fiatal  Goethe  (még 
olasz  útja  után  is)  viselte.  Kantnak,  Voltairenek, 
nálunk  Orczynak,  Gvadányinak  stb.  képein  ott 
látjuk.  Csak  a  XIX.  sz.  elején  megy  ki  a  divatból 
s  tűnik  el  lassankint,  A  C.-stilus  a  XVHL  sz.  má- 
sodik felének  művészi  ízlése.  Franciaországbaa 
XVL  Lajos  udvarában  támad  s  innen  indul  euró- 
pai körútra,  mint  az  elhanyatló  rokokó  ellen- 
áramlata 8  utóda.  Annak  játszi  könnyedségével 
szemben  bizonyos  merev  szabályosság  és  hidege 
pedáns  józanság  jellemzi. 

Copf-stilus,  1.  Copf. 

Copia  (lat.)  a.  m.  bőség ;  sokszorosítás ;  máso- 
lat (1.  0.) ;  copialia  a.  m.  a  másolat  elkészítésének 
díja.  Cornu  copiae,  a  bőség  szaruja. 

Copiapit  (ásv.),  víztartalmú  ferriszulfát  a  követ- 
kező összetétellel :  2Fe20s.5SOgl8H20,  sárga  rom- 
bos  rendszerbeli  kristályokban .  Lelőhelye  Chile: 
Copiapó.  Vele  azonos  a  Jánosit,  melyet  Böckh 
Hugó  Vashegyen  fedezett  fel  ós  új  ásványnak 
tartott.  Nevét  Böckh  Jánosról  nyerte. 

Copiapó  (San  Fernando  de  la  Selva  de  C.J,  Ata- 
cama  chilei  provincia  fővárosa,  vasút  mellett, 
82  km.-nyire  Calderától,  (i905)  8935  lak.,  bányász- 
iskolával, ezüst-  és  rézolvasztókkal,  érczúzó- 
művekkeí,  kórházakkal  és  felsőbb  iskolákkal.  A 
várost  földrengések  sokszor  elpusztították,  s  a 
házak  többnyire  fából  építvék.  A  bányásziskola 
előtti  tért  Godoi  Jüannak,  a  várostól  80  km.-nyü'e 
fekvő  chanarcillói  ezűstbányák  fölfedezőjének 
bronzszobra  ékesíti.  10  km.-nyire  K.-nek  emelke- 
dik a  6000  m.  magas  C.  tűzhányó. 

Copland  (ejtsd:  kopiend),  James,  angol  orvos, 
szül.  Deemessben,  az  Orkney-szigetek  egyikén, 
1791.,  megh.  1870.  Orvosi  diplomáját  Edinburgh- 
ban szerezte,  azután  az  afrikai  hadsereghez  ment, 
de  innen  megtámadott  egészsége  miatt  kénytelen 
volt  hazájába  visszatérni.  1835.  doeenslett.  Nagy- 
számú müvei  között  legnagyobb  :  A  dictiouary  of 
practical  medicine  (Lond.  1833—58.  új  kiad.  1865). 

Copley,  Joh7i  Singletan,  amerikai  festő,  szül. 
Bostonban  1737  júl.  3.,  megh.  1815  szept.  9. 
Olaszországban  tanult,  1776.  Londonban  telepe- 
dett le.  Nagy  történeti  festményei,  mint  Lord  Cha- 
tham  halála,  Pierson  őrnagy  halála,  Gibraltár 
fölmentése  (mindhárom  a  londoni  National  Gal- 
leryben),  mozgalmasságukkal,  természetességük- 
kel nagy  befolyást  gyakoroltak  az  angol  történeti 
festészet  fejlődésére. 

Cop-Marlet  (ojtsi:  csop),  Mara,  német-horvát 
írónő,  szül.  Károly  városban  1858.  Jelenleg  Zág- 
rábban él.  Horvát-szerb  vonatkozású  elbeszélése- 
ket és  színdarabokat  írt  német  nyelven. 

Coppa  amatoria(ol.),  a  szerető  kupája,  mely 
a  vele  megajándékozottnak  arcképével  és  néhány 
udvarias  szóval,  vagy  a  szerelem  jelképeivel  volt 
díszítve. 

Copparo,  község  Ferrara  olasz  tartományban, 
a  Po  di  Volanót  a  Bianco-csatornával  összekötő 
mellékcsatorna  mellett,  (i9oi)  kb.  6000,  mint  köz- 
ség 39,267  lak. 

Coppée  (ejtsd:  kópé),  Frangois  (tkp.  Francis 
Edouard  Joachim),  francia  költő,  szül.  Parisban 
1842  jau.  12.,  megh.  u.  o.  1908  máj.  23.  Egy  ideig 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Coppée 


653 


Coppernicus 


kishivatalnok  volt,  mintáz  atyja, majda  Patriec. 
napilap  kritikusa  lett.  Mikor  1884.  az  akadémia 
tagjának  megválasztották,  szakított  az  újságírás- 
sal s  kizánMag  a  szépirodalomnak  élt.  1883-ban 
Petőíl  szobra  leleplezésekor  Budapestre  jött  s  el- 
szavalta A  Petőíl  c.  ódáját.  Petőíi  több  költemé- 
nyét is  átdolgozta  prózai  fordítások  alapján.  A 
műértők  ílgyelmét  már  első  versköteteivel :  Le 
reliquaire  (1866)  és  Les  intimités  (1868)  magára 
vonta,  de  igazán  ismertté  Le  pas8ant(1869)  című 
szép  versekben  írt  egyfelvonásosa  tette  nevét.  E 
sikeren  felbuzdulva,  a  háború  után  több  ízben  dol- 
gozott a  színpad  számára  s  habár  enemü  müvei 
szerkezet  és  jellemrajz  dolgában  nem  is  egészen 
sikerültek,  nemes  dikció jávai  és  hatásos  jelenetei- 
vel gyakran  magával  ragadta  a  közönséget.  Leg- 
nevezetesebb színmüvei :  Le  luthier  de  Crémone 
(1876),  melyet  Hubay  Jenő  operának  is  feldolgo- 
zott :  Severo  Torelli  (1883)  és  Pour  la  couronne 
(1894).  C.  a  széppróza  terén  is  szép  sikert  aratott 
a  realista  éles  szemeivel  megfigyelt  s  a  hitben 
megnyugvást  találó  idealista  szivével  átérzett 
apró  történeteivel,  melyeket  Contes  en  prose  (1882), 
Vingt  (?ontes  nouveaux  (1883),  Contes  rapides 
(1888),  Contes  de  Noöl  (1893),  Longues  et  bréves 
(1893)  stb.  eímen  gyűjtött  kötetbe.  Hosszabb  el- 
ei beszélése :  Henriette  (1899);  önéletrajzi  adatok- 
ban gazdag :  Toute  une  jeunesse  (1890) ;  egyetlen 
regénye  :  Le  coupable  (1896).  De  legtisztább  fény- 
ben C.  tehetsége  a  költészetben  ragyog,  melybe 
új  hangot  és  szint  vitt.  A  kisemberek  poétája,  az 
őapró  tragédiákban  gazdag  életüknek  mindennapi 
élményeit  jelenítimeg  bámulatos  közvetlenséggel. 
Nyelve  egyszerű  és  tárgya  sokszor  igen  közel  so- 
dorja a  prózaisághoz.  A  parnasszisták  között  C. 
az  egyetlen  igazán  népszerű  költő.  La  gréve  des 
forgerons  c.  költeményét  világszerte  szavalják. 
1910-ben  Parisban  emlókszobrot  állítottak  neki. 
Ijegfontosabb  verskötetei :  Les  poémes  modernes 
(1869);  Le8humbles(1872);  Olivier  (1875) ;  Récits 
et  élégies  (1878);  L'arriére  saison  (1887);  Les 
paroles  sincéres  (1890).  Magyarul  megjelentek :  A 
kovácsok  sztrájkja,  ford.  Ozorai  Árpád  (Pest 
1873) ;  Kisebb  színmüvek,  ford.  Csiky  Gergely 
(Olcsó  könyvtár,  1873  és  1897) ;  Severo  Torelli. 
ford.  u.  a.  (1878  és  1898);  Két  fájdalom,  ford. 
Szász  Béla  (Olcsó  könyvtár,  1891) ;  Szerelmes  le- 
velek (1892,  az  Ország- Világban) ;  Idyll  a  háború 
alatt,  ford.  Molnár  Gyula  (1893  és  1898) ;  Hen- 
rietta, ford.  u.  a.  (1893  és  1898);  A  hajótörött, 
névtelen  ford.  (1893  és  újabb  kiad.  é.  n.  A  hajótö- 
rés c.) ;  Az  élet  harcai,  ford.  Zemj^léni  P.  Gyula 
(1894) ;  Nyolc  beszély,  ford.  Tauszikné  Fenyvessy 
Szeréna  (1894);  A  koronáért,  ford.  J.'&rám/i  Emil 
(1897,  előadták  a  Nemzeti  Színházban  1898  márc, 
11.) ;  A  kovácsok  sztrájkja  és  más  elbeszélő  köl- 
temények, ford.  Radó  Anta)  (1897) ;  Az  igazi  gaz- 
dagok, ford.  Tafton Róbert(1897) ;  C.  költeményei- 
ből, ford.  Bogdánfy  Lajos  (1898) ;  Henriette,  ford. 
Bottlikné  Jvlgyesi  M&Tgit  (1899);  Adós  ílzess!, 
ford.  Tóth  Béla  (1899);  A  bűnös,  ford.  Lyka  Ká- 
roly (1899,  2  köt.);  Üdvözítő  szenvedés,  ford. 
Becker  Hugó  (1903) ;  Az  igazi  gazdagok,  névtelen 
ford.  (1904).  V.  ö.  G.  Druilhet,  Un  poéte  fran9ais, 
C,  (Paris  1902) ;  Schven,  Fr.  C,  Thomme  et  le 
poéte  (Paris  1909). 


Copperas,  1.  Vasgálic. 

Copperbeads  (e}tsd :  kopperhedsz),  a  mérges  mo- 
kaszin vipera  feje,  átvitt  értelemben  az  amerikai 
Egyesült-Államok  azon  lakói,  kik  az  1861— 65-iki 
polgárháborúban  a  Déli  államok  pártján  állottak. 
Különösen  sok  ír  csatlakozott  e  párthoz,  mely  1863 
júliusban  fölkelést  is  szervezett.  Az  1864-íkí  elnök- 
választáskor pedig  azokat  nevezték  C-nek,  kik  a 
Déli  államok  erőszakos  és  feltétlen  meghódítását 
kárhoztatták. 

Coppermine  River,  folyó  Kanada  É.-i  részé- 
ben ;  több  apró  tóból  ered,  keresztülfolyik  a  Pro- 
vídence  és  Point  tavakon  és  számos  vízesés  után 
az  Északi  jeges  tenger  Coronation  öblébe  ömlik. 
Az  indiánusok  felfedeztetésük  előtt  a  folyó  kör- 
nyékén található  rézből  készítették  eszközeiket. 

Coppernicus,  Nicolaus,  híres  csillagász,  szül. 
Thornban  1473  febr.  19.,  megh.  Frauenburgban 
1543  máj.  24.  A  krakói  egyetemen  teológiai  és 
orvosi  tanulmányai  mellett  matematikával  és 
asztronómiával  is  foglalkozott.  1496-ban  Bolo- 
gnába ment  jogot  hallgatni ;  itt  Novar  Domenico 
csillagásznál  asztronómiát  is  tanult.  Időközben 
kinevezték  Frauenburgba  kanonoknak.  1500- 
ban  Rómában  nyilvános  előadásokat  tartott  a 
matematikáról  és  asztronómiáról.  1503-ban  Fer- 
rarában  a  kánoni  jog  doktorává  avatták.  Hazá- 
jába 1505.  tért  vissza.  Élete  következő  hat  évét  a 
Heilsberg  nevű  püspöki  rezidenciában  töltötte, 
hol  alapvonalaiban  kidolgozta  élete  fő  művét,  az 
új  világrendszert,  mely  nevéhez  fűződik  és  ezt 
halhatatlanná  tette.  1517— 21-ig  AUensteinben 
a  káptalani  terjedelmes  birtokokat  igazgatta, 
1522— 29-ig  mint  a  káptalan  képviselője  szere- 
pelt a  porosz  diétán.  Orvosi  tudományát  gyakor- 
latilag is  érvényesítette.  Főgondja  szakadatla- 
nul az  ő  vüágrendszerének  kiépítése  volt.  De 
erre  vonatkozó  vizsgálatait  élete  utolsó  éveiig 
sem  tartotta  befejezettnek,  és  ezért  1516-ban  nem 
fogadta  el  a  lateráni  zsinat  meghívását  a  naptár- 
reform bizottságába.  Csak  tudós  barátaival  kö- 
zölte új  és  merész  tanát,  amely  szerint  a  Föld  és 
a  többi  bolygók  a  Nap  körül  mint  középponti  test 
körül  keringenek,  holott  az  eddig  szentesített 
aristotelesi  tan  szerint  a  Föld  mozdulatlanul  áll 
a  világ  középpontjában  és  a  többi  égitestek  mind 
körülötte  keringenek.  Egy  rövid,  kézii-atos  ismer- 
tetés «Commentariolus»  révén  nagy  híre  terjedt 
a  tudós  frauenburgi  kanonok  művének.  1536-ban 
Schönberg  kardinális  a  nagy  mű  leiratát  kérte, 
1539.  pedig  Rheticus  Joachim  wittenbergi  ma- 
tematikus Frauenburgba  zarándokolt,  hogy  ott 
az  új  tanba  beavattassék.  Végül  barátai  folyto- 
nos unszolására  C.  elhatározta  művének  kiadá- 
sát, miután  36  éven  át  dolgozott  rajta.  A  művet 
Nürnbergben  Rheticus  és  Osiander  felügyelete 
alatt  nyomtatták.  Osiander  önhatalmúlag  előszót 
csatolt  a  könyvhöz,  amelyben  teljes  ellentétben 
C.  határozott  és  minden  kétséget  kizáró  kijelen- 
téseivel az  új  heliocentrikus  világnézletet  puszta 
hipotézisnek  minősíti,  mivel  félt  Luthertől  és  Me- 
lanchthontól,kik  aFöld  mozgásának  tanát  vissza- 
utasították. C.  már  nem  tudta  felemelni  tiltakozó 
szavát  Osiander  szószegő  eljárása  ellen ;  műve 
első  nyomtatott  példányát  már  csak  halálos  ágyán 
láthatta.  A  könyv  1616.  indexre  került,  amelyből 


Amely  sió  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendOl 


Coppet 


654 


Copyright 


csak  1757.  törültetett.  Az  első  kiadás  15é3.  Nürn- 
bergben jelent  meg  «De  revolutiouibus  orbium 
coelestium  libri  VI»  címen.  (Más  kiadások :  1566 
Basel,  1617  Amsterdam,  1640  u.  o.,  1854  Varsó, 
legutóbb  1873.  a  thorni  C.-társulat  által  nemrég 
megtalált  eredeti  kézirat  nyomán.)  A  C.-féle  v. 
héliocenti'ikus  világnézlet  alapgondolatát  már  a 
görögöknél,  pl.  számoszi  Aristarchosnál  ós  a  py- 
thagoreusoknál  találjuk.  De  C.  kétségtelen  ér- 
deme, hogy  amit  a  régiek  csak  sejtettek,  azt  tu- 
dományos igazság  erejével  állította  az  emberiség 
elé,  mely  két  évezreden  át  ragaszkodott  a  geo- 
centrikus világnézlethez.  Természetes,  hogy  C. 
óta  a  tudomány  sokat  haladt,  ós  így  C.  nézetei 
nem  egyeznek  teljesen  mai  ismereteinkkel.  C.  pl. 
még  azt  hitte,  hogy  a  bolygók  pályái  a  Nap  kö- 
rül excentrikus  körök,  ma  tudjuk,  hogy  ellipszi- 
sek. C.  tanában  a  lényeges  haladás  Ptolemaios- 
szal  szemben  az,  hogy  megmutatta,  mennyivel 
egyszerübekké  válnak  az  égitestek  látszólag  bo- 
nyolult mozgásai,  ha  azokat  nem  a  Földről,  ha- 
nem a  Nap  középpontjából  szemlélve  gondoljuk. 
Ptolemaios  csak  a  földi  megfigyelőre  van  tekin- 
tettel és  ennyiben  helyesen  írja  le  ő  is  az  égites- 
tek mozgásait.  A  modern  asztronómia  óriási  ha- 
ladását azonban  csakis  C.-nak  köszönjük.  C.  leg- 
jobbéletrajzaProí^eL.-é(Berlin  1883— 84, 2  köt.), 

Coppet  (ejtsd:  koppé),  falu  Waadt  svájci  kanton- 
ban, a  Genfi-tó  Ny.-i  partján,  (i9io)  581  lak.,  szőUő- 
termeléssel  ós  órakószítéssel.  Kastélyáról  hires, 
amely  1670— 72-ig  Bayle  francia  filozófusnak,  a 
múlt  század  végén  Neckernek,  és  később  leányá- 
nak, Staöl  asszonynak  szolgált  lakóhelyéül ;  ez 
utóbbiak  itt  is  vannak  eltemetve.  Jelenleg  a  kas- 
tély Staöl  asszony  unokájának,  Haussonville  asz- 
szonynak  tulajdona.  V.  ö.  Bey,  Genóve  et  les 
rives  du  Léman  (3.  kiad.  Paris  1875). 

Coppi,  Antonio,  olasz  író,  szül.  Andezenóban 
1782ápr.  12.,  megh.  Rómában  1870febr.  24.  Gazda- 
sági óstörténelmistudiumokkalfoglalkozott.Mun- 
kái:  Sulla  servitú  e  libera  proprietá  dei  fondi 
(1840) ;  Sulle  finanze  di  Roma  nei  secoli  di  mezza 
(1855);  Continuazione  degli  Annali  d'Italia  del 
Muratori  dal  1750  stb. 

Coppino,  Michele,  olasz  államférfiú  ós  iroda- 
lomtörténetíró, szül.  Albában  (Piemont)  1822  ápr. 
1.,  megh.  1901  aug.  25.  u.  o.  1861  óta  Torinóban 
az  olasz  irodalom  tanára  volt,  1867— 88-ig  pedig 
négy  ízben  választották  meg  képviselőnek.  1848- 
ban  adta  ki  Parole  al  popolo  italiano  c.  munkáját. 

Coppo,  1.  régi  gabonamórtók  Olaszország 
északi  részében,  különböző  nagyságban;  —  2. 
Luecában  mint  olajmórték  96*325  1.  volt ;  —  3.  a 
deciliter  olasz  neve. 

Copra,  1.  Kopra  és  Kókuszpálma. 

Copraol,  könnyen  olvadó,  alkotó  részeitől  el- 
különített kókuszolaj.  Op.  300.  A  kakaóvaj  he- 
lyett gyógyszerül  használják. 

Coprinas  Pers.  (növ.),  1.  Téntagomba. 

Copropliaga  (áiiat),  a  födelesszárnyú  rovarok 
(Coleoptera)  rendjébe  tartozó  bogarak.  L.  Ganéj - 
bogarak. 

Copropbagidae,  1.  Ganajtúró  bogarak. 

Cops  (ang.),  szelfaktoron  (1.  Fonógép)  készült 
fonalgombolyag.  A  fonal  ugyanis  folytonosan 
iíúpfelületeu   gombolyíttatik  (esévéltetik),  de  a 


kúp  helyzete  minden  fonalróteggel  emelkedik, 
miért  is  a  telt  C8óve(cops)  hengeres  alakú  és  csak  a 
vége  kúpos.  Vetülékfonalak  kisebb  méretű  C.-ban 
csévóltetnek  s  ezek  a  pin-C.-ok ;  láncfonalak  na- 
gyobb méretüekben  s  ezek  a  war-C.-ok. 

Coptis  Salisb.  (növ.),  a  Ranunculaceae  (Bog- 
lárkafélék) család  génusza ;  8  faja  főkép  Japán- 
ban ós  Észak-Amerika  csendesoceáni  részén  van 
elterjedve,  a  G.  frifolia  (L.)  Salisb.  azonban  sarki 
ós  szubarktikus  tájakon  Európában  is  (Közép- 
Oroszországig),  a  G.  teeta  Wall.  pedig  a  Himalá- 
jában. Az  előbbinek  rhizomája  Észak-Ameriká- 
ban golden-thread  név  alatt  officinális,  az  utóbbié 
a  mamira  v.  mishmee  {vaSsimykeserü  nevű  dro- 
got szolgáltatja.  A  rhizoma  berberintartalmú. 

Copola  (lat.,  tkp.  a.  m.  kapocs):  így,  v.  ma- 
gyarul kapcsoló  igének  nevezték  ezelőtt  a  gram- 
matikában a  van  igét,  ha  állítmányi  alanyeset  is 
van  a  mondatban  (más  névvel  állítmányi  névszó 
V.  névi  állítmány),  t.  i.  főnév  v.  melléknév ;  pl. 
aquila  avis  est;  Gott  ist  allmáchtig;  Mátyás 
igazságos  volt.  Ma  ezt  nem  hívjuk  többé  C.-nak, 
hanem  (.(.igazságos  volt»  együtt  a  mondatnak  ál- 
lítmánya,  ebben  a  puszta  állítmány  (.(volt»,  az 
((igazsága  pedig  formai  nyelvtani  szempontból  az 
állítmánynak  kiegészítője  (ilyen  kiegészítők  ezen 
az  állítmányi  alanyeseten  kívül  még  a  tárgy  és 
a  határozók).  —  A  magánjogban  G.-elmélet  az  az 
elmélet,  amelynek  értelmében  a  házasságot,  a 
házasságra  irányzott  akarattal  eszközölt  testi 
egyesülés,  C.  köti  meg. 

Copulatio  (lat.,  ejtsd: kopuiáció)  a.  m.  páronkint 
összekötni ;  egyházi  értelemben  esketés.  —  G.  az 
alsóbbrendű  állatokra  vonatkozóan,  1.  Egybekelés, 
a  magasabbrendű  állatokra  vonatkozóan,  1.  Fáro- 
sodás.  —  G.y.  conjugationöYénytam  értelemben  a 
megtermékenyülési  folyamatnak  egy  módja,  anú- 
kor  a  párosodó  sejtek,  az  ú.  n.  gameták  nagyság- 
ban és  alakban  egymástól  lényegesen  nem  külön- 
böznek. A  szaporodási  szervek  gametayigiumok. 
A  gameták  kétfélék :  mozgékonyak  (planogame- 
ták)  és  mozdulatlanok  (aplanogameták).  A  páro- 
sodás  eredménye  a  zygospora,  C.-val  szaporod- 
nak a  moszatok  közt  a  Conjugatae,  a  gombák 
közt  a  Zygomycetes-félók. 

Copway  (ejtsd :  kopvé),  George,  keresztény  val- 
lásra tért  indián  us  az  ocsibvé  törzsből,  szül.  1820. 
Az  indiánusok  erdei  életére  vonatkozó  művei :  Re- 
coUections  of  aforestlife  (New-York  1847) ;  Tradi- 
tional  hist.  and  characteristic  sketches  of  the  Ojib- 
way  Nation  (1850,  saját  törzsének  jellemzése). 

Copyholders  (ang.),  Angliában  oly  birtoko- 
sok, akiknek  birtoka  valamely  uradalomhoz  (ma- 
nor)  tartozik  úgy,  hogy  az  ingatlan  birtokában 
való  minden  változásnak  az  uradalmi  udvari  bí- 
róság (court  báron)  előtt  kell  ünnepélyesen  végbe- 
menni,  amiről  jegyzőkönyvel  vesznek  fel.A  jegyző- 
könyv másolata  szolgál  a  tulajdonos  igazolására, 
innét  származik  az  elnevezés.  Minden  elidegení- 
tésnél a  földesúrnak  bizonyos  illeték  jár ;  ezen- 
kívül vannak  még  a  szokásjog  által  megállapított 
bizonyos  terhek  is.  Az  1887.  évi  törvényhozás 
(Copyhold  Act)  nagyon  megkönnyítette  az  ilyen 
birtoknak  teljesen  szabaddá  tételét. 

Copyright  (ang.,  ejtsd:  koppirájt),  1.  Szerzői  és 
kiadói  jog. 


Amely  sssó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Coq  á  l'ftne 


-      655     — 


Coquimbo 


Coq  k  l'áne  (franc,  ejtsd  :  kokáián),  a  régibb 
francia  irodalomban  kedvelt  műfaj,  melyben  a 
szerző  szatii'ikus  célzattal  hetet-havat  összehor- 
dott. A  burleszk  költészetnek  ezt  a  faját  Clément 
Marót,  Rabelais  és  Colié  mívelték  a  legtöbb  siker- 
rel. Rokon  vele  a  középkori  fatrasie. 

Coquand,  Henri,  francia  geológus  és  paleon- 
tológus, szül.  1813.  a  proven^ei  Aix-ben,  megh. 
1881.  Marseilleben.  Mint  Besangonban  és  Mar- 
seilleben  a  geológia  tanára,  Dél-Franciaország  és 
Észak-Afrika  geológiai  s  paleontológiái  kikuta- 
tása  körül  hervadhatatlan  érdemeket  szerzett. 
Nagyobb  munkái  Charente  környékének  viszo- 
nyairól (1858),  Dél-Franciaorazágkrétarétegeiröl 
(Marseille  1862)  és  Konstantin  afrikai  gyarmat 
geológiájáról  (1862)  szólnak,  azonkívül  megírta 
Spanyolország  krétarétegeinek  monográfiáját 
(1865),  az  Ostrea-génusz  monográfiáját  (1869), 
továbbá  Oláhország  és  Moldva  petróleumtartó 
vidékét(1867),valamennyitfrancia  nyelven.  Nagy- 
becsű paleontológiái  gyűjteményét  halála  után 
1892.  Semsey  Andor  vette  megésam.  k.  földtani 
intézetnek  ajándékozta.  A  gyűjtemény  10,000 
fajnál  többet  foglal  magában,  mintegy  30,000 
kövűletpéldánnyal  s  ma  a  m.  k.  földtani  intézet- 
nek egyik  világszerte  ismert  nevezetessége.  V.  ö. 
Papp  Károly,  A  C.-féie  őslénytani  gyűjtemény 
(Múzeumi  Vezető). 

Coquelin  (ejtsd:  kokien),  1.  Beiioü  Constantin, 
kiváló  francia  színművész,  szül.  Boulogneban 
1841  jan.  5.,  megh.  1909  jan.  27.  Pont-aux- 
Damesban.  Két  ízben  volt  a  Comédie  Fran^aise 
tagja,  ahol  azonban  sohasem  érezte  jól  magát. 
Többször  beutazta  a  világot  s  éppen  olyan  tipikus 
képviselője  volt  a  francia  színjátszásnak,  mint 
Sm'ah  Beruhard.  C.  zömök  és  nem  szép  arcú  em- 
ber volt,  akinek  minden  ereje  és  varázsa  a  beszéd- 
jében rejlett,  melynek  ezerféle  modulációjával 
tudta  elragadni  a  közönséget,  úgy,  hogy  a  leg- 
apróbb monológjait  is  csak  olyan  hatással  adta 
elő,  mint  a  legnagyobb  szerepeit.  Legjelentéke- 
nyebb sikere  Rostand  nevéhez  fűződik.  C.  kreálta 
Cyrano  de  Bergerae-ot,  amelyet  körülbelül  ezer- 
szer játszott  (1903.  Budapesten  is)  s  bár  sem 
alakja,  sem  kora  nem  felelt  meg  a  szerepnek,  s 
bár  sem  igazán  hősies,  sem  igazán  érzelmes  nem 
tudott  lenni :  káprázatos  beszédtechnikájával  min- 
denütt diadah-a  vitte.  Irt  egy  munkát  L'art  ot  le 
oomédien  (A  művészet  és  a  színész)  címmel,  amely- 
ben a  színjátszás  önálló,  művészi  mivoltát  vitatja. 
Kgy  másik  munkáját :  L'art  de  dire  le  monologue, 
közösen  írta  öccsével.  Pont-aux-Damesban,  az 
általa  alapított  szinészotthonban  szobrot  állítot- 
tak emlékének ;  1911.  pedig  Boulogne-sur-Mer- 
ben  állítottak  közös  emlékszobrot  neki  és  öccsé- 
nek (1.  G  2.). 

2.  C,  Ernest  Alexandre,  C.  Constantin  öccse, 
akit  csak  C.-Cadetnak  (ifj.  C)  hívtak,  szül.  1848. 
máj.  16.  s  1909  f  ebr.  8.  halt  meg  az  örültek  házá- 
ban. A  Comédie  Fran^aise  egyik  legkiválóbb 
tagja  lett.  A  busenvali  ütközet  után  vitézségi  ér- 
met kapott,  utóbb  a  becsületrend  lovagja  lett  s 
Pisonette  név  alatt  tömérdek  humoreszket  írt. 

Coqaerel,  Athanase,  szül.  Amsterdamban  1820 
jún.  16-,  meghalt  1875  júl.  15. 1850-ben  lett  Paris- 
ban ref.  lelkész,  1862.   Guizot  hatása  alatt  az 


ortodoxok  hivatalából  elmozdították  s  azóta  a 
szabad  teológia  egyik  vezére  volt  a  francia  pro- 
testantizmus kebelében.  Teológiai  müvei  közül 
említendők :  válogatott  egyházi  beszédei  (Leipzig 
(1866) ;  Des  premieres  transformations  historiques 
du  christianisme  (Paris  1866).  Közzétette  Voltaire- 
nek  a  vallási  türelemről  írt  (Paris  1863)  kiadatlan 
leveleit,  megírta :  Jean  Calas  et  sa  f amille  (u.  o. 
1857,  2.  kiadás  1870).  Magyarul  megjelent:  A 
gazdag  és  szegény  találkozása.  Három  pród.  Ford. 
iíetes?/ Viktor  (Kecskemét  1870).  1871 — 1872  telén 
felolvasásokat  tartott  Észak-Amerikában.  Élet- 
rajzát Stroehlin  E.  irta  meg  (Paris  1885). 

Coques  (Cocx,  ejted:  koksz),  Goiizales,  flamand 
festő,  szül.  Antwerpenben  1618  dec.  8.,  megh. 
1684  ápr.  18.  IIL  Brueghel  Pieter  ós  Ryckaert 
D.  tanítványa  volt ;  a  korabeli  antwerpeni  gaz- 
dag polgárok  életét  családi  képeiben  kitűnően 
állítja  elénk.  Csekély  terjedelmű  képein  az  egyes 
személyeknek  olyan  egyéni  és  mégis  előkelő  fölfo- 
gása, a  festésben  olyan  finomság  és  erő,  a  színezés- 
ben olyan  gazdagság  nyilatkozik,  hogy  joggal  ne- 
vezték el  «kis  van  Dyck»-nek.  Művei  közül  pl. 
a  drezdai  képtárban,  londoni  Buckíngham-palotá- 
ban  levő  családi  képei  emelendők  ki,  főleg  azon- 
ban a  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  Jac- 
ques  van  Byck  antwerpeni  polgánnesternek  és 
családjának  képe,  mely  szellem  és  finomság  dol- 
gában talán  valamennyi  között  első  helyen  áll. 

Coquetteria,  a  nőnek  tetszeni  vágyása,  mely- 
lyel  azonban  nem  csak  a  férfit  igj'ekszik  lebilin- 
cselni, hanem  egyszersmind  társai  között  kitűnni 
is  akar.  Ezt  a  művelt  nő  arcjátékával,  taglejté- 
seivel, ruházatával  éri  el,  míg  műveletlen  népek- 
nél sokkal  primitívebbek  a  módok.  A  pár-szerzés- 
nek egyik  atavisztikus  eszköze. 

Coqui  (állat),  az  antillai  béka  (Hylodes  marti- 
nkensis  Tschudi)  neve  hazájában,  L.  Hylodes- 

Coquilhatville  (ejtsd:  kokijjavíi),  a  Belga  Kongó 
állambeli  Aequatoria  district  főhelye.  Meteoroló- 
giai megfigyelő  állomással. 

Coquilla-dió(növ.),  a  Braziliában  honos  AUalea 
funifera  nevű  pálma  termésének  belső  csonthéjas 
része,  melyet  úgy,  mint  a  kókuszdió  hasonló  ré- 
szét, különféle  esztergályos  munkákra  használ- 
nak. L.  még  AUalea. 

Coquille  (franc,  ejtsd:  kokiiy)  a.  m.  kagyló 
csigaház. 

c3oqailles  de  íSt.  Jacqaes  (iiiat),  1.  Fésű- 
kagyló. 

Coquimbit  ('5ZaA:eíí,ásv.).  víztartalmú  f erri-szul- 
fát  a  következő  összetétellel :  Fes,(S04)s  -}-  9  HjO  ; 
fehér,  sárgás,  barna,  kékes  hatszöges  rendszerbeli 
kristályokban.  Chile :  Coquimbo  tartomány. 

Coquimbo  (ejtsd:  kokimbo),  provincia  Chilé- 
ben a  Csendes-óceán,  Atacama,  Aconcagua  pro- 
vincia és  az  Andok  közt,  34,852  km«  területtel, 
(1907)  175,149  lak.  Nagyobbára  hegyek  takarják 
(Dona  Ana  4669,  Cerro  Porongos  6252,  Cerro 
del  Volcan  5590  m).  Rendkívül  száraz  az  éghaj- 
lata ;  azért  csak  a  folyóknak,  a  Rio  de  C.-nak, 
Limarinak,  Choapanak  völgyeiben  termékeny. 
Ujabban  azonban  mesterséges  öntözéssel  javít- 
ják a  talajt  s  elég  jó  terméseredményt  ád  a 
búza,  takarmány,  szöllö  és  a  füge.  Állattenyész- 
tésből is  szép  hasznot  húznak.  Főgazdagsóga 


Amely  szó  C  &latt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Coquin 


—    656    - 


Corbigrny 


azonban  arany-,  ezüst-  és  rézérceiben  van  és 
amióta  vasutak  szelilc  keresztül-kasul  a  tarto- 
mányt, ipara  is  fellendült.  Fővárosa  La  Serena, 
amelynek  kikötője  C. 

Coqain  (franc,  ejtsd:  kokén)  a.  m.  kukta,  kópé, 
gazember  ;  coquine,  kéjnő  ;  coquinerie,  gazság. 

Coquito  V.  koquito  (növ.),  1.  Juhaea- 

Cor  (lat.)  a.  m.  szív  (1.  o.). 

Cor,  1.  Kürt.  —  Coranglais,  angol  kürt  (1.  o.). 

CJora,  város,  1.  Gori. 

Corsk,  Guido,  olasz  geográfus,  szül.  Torinóban 
1851  dec.  20. 1873-ban  a  Cosmos  c.  földrajzi  folyó- 
iratot alapította.  1874.  és  1876.  Korfuban,  Epi- 
rusban  és  Észak-Afrikában  utazott.  Művei:  Da 
Brindisi  a  Suez  (1869);Ricerche  storiclie  ed  ar- 
cheologiche  sul  sito  d'Auaris  (1870);  Spedizione 
italiana  álla  Nuova  Guinea  (1872);  Cenni  gene- 
ráli intomo  ad  un  viaggio  nella  Bassa  Albánia  ed 
a  Tripoli  di  Berberia  (1875) ;  Note  cartograílche 
della  reggenza  di  Tunisi  (1881).  1884-ben  kezdte 
kiadni  az  Annuario  geograflcót. 

Coraciae  (állat),  a  rikácsolok  (Goraciaefor- 
mes)  rendjének  egyik  alrendje,  melybe  32  ismert 
faj  tartozik  és  melyek  egytől-egyig  az  óvilágban 
honosak.  Hazánkban  egy  faja  ól :  a  szalakóta  (1.  o.). 

Coraciaeformes  (állat),  a  madarak  egyik 
rendje,  1.  Eikácsolók. 

Coracias  L.  (állat),  1.  Szalakóta. 

Coracit  (ásv.),  tisztátalan  uránszurokérc.  Lelő- 
helye :  Laké  Supöi'ior. 

Coracoideiim  (Os  coracoideum),  hoUóorr- 
csont. 

Corail  végétal  (növ.),  1.  Adenanthera. 

Corallien  (Ckyralian,  Goralrag,  geoi.),  az  angol- 
országi middle  oolite  legfelső  rétege,  amelyet  a 
Cidaris  florigemma  előfordulása  jellemez.  B  réte- 
gek a  középeurópai  felső  jura  (maim)  alsó  réte- 
geivel egykorúak,  1.  Jura. 

Co raliina  (Tourn.)  Lamx.,  1.  Korállmoszat. 

Coralliorrhiza  ít.  Br.  (kláristö,  növ.),  az 
Orchidaceae  (Kosborfélék)  család  génusza ;  mint- 
egy 12  faja  az  É.-i  mérsékelt  övben  honos.  Nálunk 
a  G.  innata  (L.)  R.  Br.  ismeretes.  Rhizomája  ko- 
rallszerüen  ágazik,  erről  erednek  gyökérszálai. 
Az  egész  növény  halványsárgás,  szárán  pikkely- 
levelek vannak,  virágzata  gyérvirágü.  Főkép 
fenyvesek  talaján  élő  szaproflta  növény. 

Corallinm  (állat),  a  korallok  egyik  neme.  L. 
Nemes  korall. 

Coram  (lat.)  a.  m.  előtt.  C.  populo,  G.  publico, 
a  nép,  a  nyilvánosság  előtt.  Magyarosan  ejtik 
s  írják  le  a  C.-ból  eredő  koramizálás  szót :  mely 
«előttemezést»  jelent,  vagyis  okiratnak  tanukkal 
aláírását. 

Corato,  város  Bari  olasz  tartományban,  vasút 
mellett,  (i9oi)  közig,  kerületével  41,573  lak.,  olaj-, 
borkő-  és  bőrgyártással,  a  Frigyes  császár  alapí- 
totta Castello  del  Monté  romjaival;  közelében 
egy  emlék  megörökíti  ama  győzelmet,  amelyet 
a  Prospero  Colonna  vezérelte  13  olasz  a  Bayard 
vezérelte  13  francia  fölött  kivívott. 

Corax  (állat),  1.  HollŐ. 

Corba,  régi  gabona-  és  bormérték  Bologná- 
ban, körülbelül  78-6  liter. 

Corbassiére,  glecser,  1.  Gomhin. 

Corbavia,  1.  Korbavia. 


Corbea  Tivadar,  brassói  születésű  román  üó 
a  XVIL  század  végén  s  a  XVIII.  század  elején.  A 
zsoltárokat  fordította  versben  románra,  azonban 
bizonytalan,  vájjon  e  munka  megjelent-e  nyom- 
tatásban. Gipar  T.  birtokában  volt  egy  írott,  309 
oldalra  terjedő  példánya,  melyi'öl  tulajdonosa  azt 
hiszi,  hogy  az  eredeti,  mert  benne  1715-ből  kelt 
jegyzet  van. 

Corbeil  (ejtsd:  korbej),  járási  székhely  Seine-et- 
Oise  francia  départementban  a  Szajna  és  Essonne 
összefolyásánál.  Paristól  30  km  DDK.-re,  (i906) 
9902  lak.,  óra-,  gép-  és  papirosgyárakkal,  rézol- 
vasztókkal, vászon-  és  pamutszövéssel ;  van  ke- 
reskedelmi törvényszéke.  Saint-Spire  templomát 
950-beu  alapították,  a  XII.  sz.-ban  újjáépítették. 
Grófság  székhelye  volt,  1120.  egyesítették  a  fran- 
cia koronával. 

Corbeille  (franc.)  a.  m.  kosár,  kosárka ;  C. 
de  mariage  vagy  csupán  C,  az  a  kosár,  melyben, 
francia  szokás  szerint,  a  vőlegény,  ékszer-  vagy 
egyébből  álló  ajándékát  menyasszonyának  meg- 
küldi. 

Corbeny  (ejtsd:  korbeni),  falu  Aisne  francia  dé- 
partementban, Reimstől  28  km  BNy.-ra,  (i9oi) 
769  lak.  Középkori  neve  Gorbiniacum.  Frank 
királyi  kastélyában  Nagy  Károly  királlyá  emel- 
tetett. 900-ban  a  reimsi  St.  Rémy  barátoknak 
engedték  át,  kik  ide  templomot  építettek,  melybe 
a  francia  királyok  felszentelésük  után  elzarándo- 
koltak. 

Corbett,  Gecily  Dean,  angol  feminista,  Sussex 
grófságban  szül.  1885.  Az  angol  nőmozgalom 
egyik  leglelkesebb  és  legtevékenyebb  harcosnöje. 
Az  oxfordi  Sommerville  College-ben  végezte  ta- 
nulmányait, majd  1907.  a  dublini  Trinity  Colle- 
gén a  modern  történelemből  doktorátust  szerzett. 
Azóta  kizárólag  mint  szónok  agitál  a  nők  vá- 
lasztói jogáért.  Ügyvezető  titkára  az  Internatio- 
nal Women's  Franchise  Club  for  Men  and  Women 
nevű  klubnak,  mely  gyülekező  helye  a  női  vá- 
lasztói jogért  küzdő  nők  és  férfiak  minden  árnya- 
latának. A  Magyarországi  Feministák  Egyesü- 
lete meghívására  1910.  Budapesten,  Kaposvárott, 
Pozsonyban  és  Szombathelyen  tartott  előadást  a 
nők  szavazati  jogáról. 

Corbie,  város  Somme  fi-ancia  départementban, 
a  Somme  jobbpartján,  Amienstől  16  km  K.-re, 
(1906)  4200  lak.,  gyapjú-  és  gyapotszövóssel,  tőzeg- 
telepekkel, gót  székesegyházzal  (XVI.  sz.),  az 
itten  beucésapátságot  alapított  Bathilde  királynő 
szép  szobrával.  A  korai  középkorban  C.  neve 
Corbeia.  A  longobárdok  utolsó  királyát,  Dezsőt, 
774-ben  Nagy  Károly  ide  száműzte.  1636-ban  el- 
foglalták a  spanyolok,  de  a  franciák  nemsokára 
visszavették. 

Corbiéres  (ejtsd:  korbjer),  hegy  tömeg  Aude  ós  Py- 
renées-Orientales  francia  dópartement  határán. 
A  Col  de  Saint  Louis  választja  el  a  Pireneusoktól 
A  nagyobbára  krétakori  mészkőből  álló  hegytö- 
meg rendkívül  szaggatott  és  kopár.  Legmaga- 
sabb csúcsa  a  Puy  de  Bugarach  (1231  m.). 

Corbigny  (ejted:  korbinyi),  1.  város  Niévre fran- 
cia départementban,  Clamecy  járásban,  a  lyoni 
vasút  mellett,  a  Longuison  mellett,  (1901)  2200 
lak.,  gyapjúszövés,  fa-  és  borkeresdelem,  régi 
apátsági  romok.  —  2.  C,  1.  PhüippeviUe. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendő! 


Corbinianus 


657     — 


Corday 


Corbinianus,  szent,  szül.  Chartresban  680  kő- 
iül, megh.  730.  Meránban.  22  éves  korában  elvo- 
nult a  világtól  s  remeteéletet  élt.  Később  Rómá- 
ban püspökké  szentelték.  Grimoald  hercegtől 
kényszerítve  Freisingben  püspökséget  alapított, 
melynek  első  püspöke  lett.  Emléknapja  szept  8., 
ül.  nov.  20. 

Cor  boiinum,  ökörszív,  a  szívizomzat  igen 
nagyfokú  hypertrophiája  és  a  szívüregek  erős 
tágulása  folytán  létrejött  igen  nagy  mértékű  szív- 
megnagyobbodás. Gyakran  szokott  fellépni  idült 
vesebaj  kíséretében. 

Corbula  Brug.  (áiiat).  A  kagylók  (Lamelli- 
hraiwhiata)  osztályába,  a  Myidae  Desh.  családba 
tartozó  kagylónem.  A  triász-kortól  kezdve  élnek 
napjainkig.  66  élő  és  120  kihalt  faj  ismeretes.  Az 
európai  tengerpartokon  közönséges  a  C.  gibba 
Olivi;  hossza  0-9— 1"5  cm.,  magassága  0-65— 
1-25  cm. 

Corbulo,  Gnaeus  Domitim,  kiváló  római  had- 
vezér, kit  Claudius  császár  Kr.  u.  47-ben  az  alsó 
Rajnához  küldött,  hogy  a  chaukusok  és  frizek 
ellen  harcoljon,  de  sikerei  felébresztették  félté- 
kenységét és  nem  engedte  meg  neki  a  háború  be- 
fejezését. Nero  54-ben  keletre  küldötte  Armenia 
visszafoglalása  végett  és  ö  Vologesest  meg  Tig- 
ranest  hódolatra  kényszerítette.  Azonban  Nero  is 
megijedt  sikereitől,  visszahívta  Görögországba, 
és  67-ben  halálra  ítéltette.  C.  ezért  Kenchreiben, 
Korinthos  kikötőjében  kai'djába  dőlt. 

Corcliorus  L-  (növ.),  a  Tiliaceae  (Hársfafélék) 
család  génusza,  melynek  50  faja  a  trópusokon  és 
kis  részben  Ausztráliában  honos.  Molyhos  füvek 
és  félcserjék,  levelük  osztatlan,  váltakozó,  füré- 
sz es.  A  C.  olitorius  L.  egyéves  fű,  hazája  Kelet- 
India,  de  a  trópusokon  rostjáért,  mely  ajutá-t 
szolgáltatja,  valamint  főzeléknek  ehető  leveléért 
és  hajtásaiért  mindenütt  termesztik,  nemkülön- 
ben a  G.  capsiilaris  L.-t  is,  melynek  jutarostja 
elsőrendű ;  hazája  szintén  Kelet-India,  ahol  a 
legtöbb  jutát  teimelik,  s  melynek  átlagos  évi  ki- 
vitele 60  millió  kg.  L.  még  Juta.  C.japonicus 
Thunb,  1.  Kerria. 

Corcovado,  2300  m.  magas  tűzhányó  hegy 
Chileben,  amelyet  a  tengerről  is  látni,  a  C.-i 
öbölnél. 

Coreyra,  sziget,  1.  Korfu. 

Corcyra  nigra,  sziget,  1.  Gurzola. 

€ord  (ang.),  a  magyar  ölnek  megfelelő  angol 
és  amerikai  tüzifamérték  ;  Angolországban  126 
köbláb  =■  3-568  m»,  Észak-Amerikában  128  köb- 
láb ^^  3-624  ms. 

Corda  (ol.)  a.  m.  húr.  TJna  G.  (egy  húron),  a 
zenében  utasítás,  hogy  a  zongorázó  használja  a 
lialoldali  pedált,  aminek  következtében  a  kala- 
pácsütések csak  egy  húrt  érintenek ;  due  corde 
(két  húron)  jelzés,  hogy  a  klaviatúra  csak  félig 
tolandó  el,  amikor  két  húrt  érint  a  kalapácsütés ; 
iuüe  le  corde  (valamennyi  húron),  amikor  a  me- 
chanizmus egyáltalán  nem  tolandó  el.  Gorde  a 
jour  (vagy  á  vide)  jelzés,  hogy  a  vonós  hangsze- 
reknél az  üres  húr  használandó. 

Corda,  August  Kari  Joseph,  osztrák  bota- 
nikus, szül.  Reichenbergben  (Csehország)  1809 
okt.  22.,  egy  hajó  elsülyedése  alkalmával  az  At- 
lanti-óceánon 1849   szept.  tengerbe  veszett.  C. 

Révai  Nagy  Lexikona.  TV.  köt. 


az  elsők  egyike,  aki  a  fosszil  növények  anatómiai 
szerkezetét  pontosabban  vizsgálta.  Főképen  gom- 
bászati  müvei  és  ezek  rajzai  kiválóak.  Munkái : 
Monographia  Rhizospermarum  et  Hepaticarum 
(Prag  1829) ;  Icones  f ungorum  hucusque  cogni- 
torum  (Prag  1837—1854,  6  köt.)  és  Prachtflora 
europáiseher  Schimmelbildungen  (Leipzig  1839  ; 
franciául  u.  i.  1840) ;  Beitráge  zur  Flóra  der  Vor- 
welt  (Prag  1845)  és  Anleitung  z.  Stúdium  der 
Mykologie  (u.  o.  1842);  Sturm:  Deutschlands 
Plora-ja ;  Sternberg :  Flóra  der  Vorwelt. 

Corda  fratres,  1.  Diákegyletek. 

Cordaiantbns,  Gordaites  Ung.  (növ.),  Gor- 
daitaceae. 

Cordaitaceae  (növ.),  a  Nyitvatermők  kihalt 
családja.  Fajai  20—30  m.  magas  elágazó  fák 
voltak,  törzsük  másodlagosan  vastagodott,  de 
edényeket  nem  tartalmazott.  Gyakran  1  m.  hosszú, 
többnyire  szálas  leveleik  az  ágak  végén  csomó- 
ban, spirálisan  állottak,  erezetük  párhuzamos, 
hónaljukból  egy  tengely  emelkedett,  ezen  állot- 
tak a  füzérek,  amelyek  számos  murva  között 
egyivarú,  csupasz  virágokat  tartalmaztak.  Az 
egyes  részeket  külön  találva,  külön  névvel  illetik : 
a  törzs  Araucarioxylon  (l.o.),  a  törzs  kőbele,  ennek 
felülete  rendesen  csavarosán  barázdált  Artista, 
a  virágzat  Gordaianthus,  a  mag  Stephanosper- 
mwm  és  Gardiocarpus  stb.  E  maradványok  a 
szilurtól  a  permig  fordulnak  elő,  legnagyobb 
mennyiségben  a  karbonban  ;  gyűjtőnév  alá  fog- 
lalva Gordaites  Ung.  (Pycnophyllum  Brongn.). 
a  génusznevük.V.  ö.  Tuzson,  A  balatoni  fosszilis 
fák  monográfiája  (Budapest). 

Cordatus  Konrád,  a  magyarországi  reformáció 
történeté  bői  ismert  protestáns  lelkész,  szül.Weiss- 
kirchenben,  Morvaországban,  1475  vagy  1476., 
megh.  Stendalban  1546  febr.  Bécsben  tanult,  hol 
1505.  pappá  szentelték.  Innen  Ferrarába  ment,  hol 
licenciátus  lett.  Rómában  is  járt.  Azután  Magyar- 
országba került,  s  a  reformációnak  Magyaror- 
szágon a  legelső  terjesztői  közé  tartozott ;  ebben 
az  időben  körmöczi  pap  volt.  1523-ban  Mária  ki- 
rályné udvari  papja  lett,  majd  1524.  Felső-Ma- 
gyarországba ment,  ahol  azután  —  főleg  Körmö- 
czön,  Beszterczebányán  és  Zólyomban  —  ő  és 
Kreisling  János,  a  budai  György-templom  plébá- 
nosa, a  reformáció  szellemében  prédikáltak.  A 
beszterczebányai  plébános  följelentésére  azonban 
Szálkai  prímás  már  1525  tavaszán  börtönbe  zá- 
ratta őket  s  csak  1526.  elején  szabadultak  ki.  C. 
ekkor  elhagyta  Magyarországot  s  Nürnbergben 
és  Liegnitzben  tanár,  majd  zwickaui  lelkész  s 
végül  stendali  szuperintendens  lett.  1529-ben  írta 
ilyen  című  művét :  Ursach  warum  Ungarn  verstö- 
ret ist  und  jetzt  Österreich  bekrieget  wird.  — 
V.  ö.  Götze  h.  által  írt  életrajzát  a  Jahresberieht 
des  Altmárkischen  Vereins  für  vaterlánd.  Ge- 
schiehte  14.,  1864.  évi  folyamában. 

Corday  (ejtsd:  kordé),  Mickel,  francia  író,  szül. 
Parisban  1869  szept.  12.  Egy  ideig  utász-tiszt 
volt,  de  1897  óta  kizárólag  az  irodalomnak  él. 
Első  műve  :  Scénes  de  la  vie  d'officier  (1894)  kel- 
lemes elóadásmodorával  keltett  figyelmet.  Meg- 
lehetős kényes  témát  tárgyal  Vénus  (1901) ;  Les 
embrasés  (1902)  stb.  c.  regényeiben,  míg  újabban 
a  társadalmi  és  lélektani  problémák  foglalkoz- 

48 


Corday  d'Armans 


668     - 


Cordlte 


tatják,  e  csoportba  valók:  Les  fréres  Jolidan 
(1904) ;  La  mómoire  du  coeur  (1906) ;  Monsieur, 
Madame  et  TAuto  (1907)  és  Le  mariage  de  demain 
(1908). 

Corday  d'Armans  (ejtsd:  kordé  d'armaS),  Marié 
Aline  Anne  Gharlotte,  Marat  gyilkosa,  szül.  St. 
Saturinben  (Caeu  mellett)  1768  július  27.  s  a 
nyaktiló  alatt  vérzett  el  1793  júl.  17.  C.  régi 
nemesi  családból  származott.  A  rémm-alom  utá- 
lattal töltötte  el  az  ideális  szabadságért  rajongó 
lelkét,  amiért  arra  határozta  el  magát,  hogy 
hazáját  megmenti  a  legnagyobb  zsarnoktól,  Ma- 
rattól.  1793  júl.  havában  Parisba  utazott.  JúUus 
13.  este  bebocsáttatást  nyert  Maratnál,  aki  a  für- 
dőben fogadta.  C,  amíg  az  állítólagos  caeni  össze- 
esküvőket diktálta  s  a  fürdőkádban  ülő  Marat  egy 
papírlapra  írta  a  neveket,  nagy  konyhakéssel  le- 
szúrta öt.  Nyugodtan  követte  ezután  a  rendőrö- 
ket a  börtönbe,  a  forradalmi  törvényszék  előtt 
és  a  vérpadon  méltóságteljesen  viselkedett.  Pon- 
sard  tragédiában  rajzolta  C.  sorsát  (1850).  Frenzel 
K.  egyik  regényének  hősnője.  V.  ö.  Duhois, 
Gharlotte  C.  (Paris  1838);  Öhéron  de  Vülers, 
Ch.  de  A.  (1856) ;  Vatel,  Gharlotte  G.  et  les  Gi- 
rondins  (1872,  3  köt.);  Focke,  Gh.  G.  (Leipzig 
1895) ;  Almeras  H.,  Ch.  G.  (Paris  1910). 

Cordeiro  (ejtsd:  kordejro),  1.  Jocío  Ricardo,\>ox- 
tugál  drámaíró,  szül.  Lissabonban  1836  márc.  5., 
megh.  1882  febr.  12.  A  Gonselho  de  Beneflcencia 
titkára  volt  s  ilyen  minőségében  1863—77.  kitűnő 
jelentéseket  irt  a  szegény-ügyről.  Később  Lueiano 
de  Castro  miniszterelnök  titkára  volt.  Irt  néhány 
értékes  színdarabot ;  ilyenek :  Fernando  (1857) ; 
0  arrependimento  salva  (1858);  Ámor  et  arte 
(1860) ;  A  sociedade  elegante  (1862) ;  Uni  cura 
d'almas  (1866) ;  Bntre  o  jantar  e  o  baile  (1868) ; 
A  família  (1869) ;  Os  paraizos  conjugaes  (1882). 
Ő  alapította  a  Futuro  c.  folyóiratot  (1858)  és 
munkatársa  volt  a  Diario  de  Noticias  c.  lapnak. 

2.  C,  Lueiano,  portugál  író,  szül.  Mu-an- 
dellában  1844  június  21.,  megh.  Lissabonban, 
1900  dec.  24.  Eleinte  tengerész  volt,  de  aztán 
a  politikai  hírlapírásra  adta  magát.  Sokáig  szer- 
kesztette a  Bevolu9ao  de  Septembro  c.  hírla- 
pot, egyike  volt  a  lissaboni  földrajzi  társaság  meg- 
alapítóinak, amelynek  haláláig  főtitkárja  volt. 
Munkái :  De  la  part  prise  par  les  Portugais  dans 
la  découverte  de  l'Amórique  (1875);  L'Hydro- 
graphie  africaine  (1878) ;  Memóriás  do  ultramar 
(1881) ;  A  questao  do  Zaire  (1883) ;  Primeiro  livro 
de  eritica ;  Segundo  livro  de  eritica ;  Dos  bancos 
poituguezes  ;  Viagens  ;  A  sciencia  dos  Pequeni- 
nos  ;  Soror  Marianna  a  freka  portugueza  (Lissab. 
1889) ;  A  Senhora  Duqueza  (1891) ;  A  segunda 
Duqueza  (1882). 

Cordel  v.  cuerda  (sp.,  a.  m.  kötél),  a  régi  kasz- 
tiliai  hosszuságmérték,  kb.  7  m. 

Cordeliers  (franc. ,  ejitsd :  kordeiyé)  a.m.kötélhor- 
dók,  így  hívják  Franciaországban  a  reguláris 
ferencrendü  barátokat.  A  francia  forradalomban 
pedig  azt  a  politikai  klubot  nevezték  így,  mely 
1790  óta  Parisban  a  C.  kolostorában  tartotta 
összejöveteleit,  s  a  mely  csakhamar  elhatalma- 
sodván, túlment  a  jakobinusok  erőszakoskodásain 
is.  Vezérei  voltak  Danton,  Desmoulins,  Hébert, 
Ghaumette  és  a  közben  meggyilkolt  Marat.  Robes- 


pierre  1794  tavaszán  a  klub  tagjait  a  vérpadra 
vitette. 

Cordevole,  folyó  az  olasz  Belluno  tartomány- 
ban. A  déltiroli  dolomitokban  ered  878kra.  hosszú 
út  után  Mel  közelében  szakad  a  Piaveba. 

Cordia  lÁnn.  (»öv.),  a  Borraginaceae  család 
génusza ;  180  faja  mindkét  félgömb  melegebb  vi- 
dékein honos,  legnagyobb  számmal  Amerika  tro- 
pikus részén.  Fák  v.  cserjék  váltakozó,  osztatlan, 
épszélü  V.  fogas  levelekkel,  tölcséres  v.  harang- 
alakú fehér  v.  sárga  virágokkal,  különféle  bogas 
V.  füzéres  virágzattal.  A  G.  myxa  Ij.  6—10  m. 
magas  fa,  melyet  Egyiptomtól  Délkelet-Ázsián 
át  a  maláji  szigetekig  ültetnek.  Tojásdad,  2  és 
fél  cm.  hosszú,  szárazon  csaknem  fekete  termése 
belül  puha,  nyálkás,  édes.  Ezelőtt  sebestenae, 
myxae  v.  fekete  mellbogyó  név  alatt  mint  köhö- 
gés elleni  orvosság  volt  ismeretes ;  Kelet-Indiá- 
ban e  célra  még  most  is  használják,  itt  eszik  is. 
(Ugyanilyen  használatú  a  C.  sebestena  L.  ter- 
mése Nyugat-Indiában.)  Más  fajokéval  együtt 
fája  (rózsafa)  értékes  építő-  és  szerszámfa.  Egyes 
keletindiai  fajok  (G.  gharaf  Ehrenb.  ós  G.  ob- 
liqua  Willd.)  háncsát  felhasználják.  Az  amerikai 
G.  gerascanthus  Jacq.  fája  szép  rózsaszínű,  ke- 
reskedelmi neve  bois  de  Gypre,  bois  de  Rhodes, 
Spanish  Elm.  A  legtöbb  faj  termése  kellemes 
gyümölcs ;  nevezetes  különösen  a  G.  abyssinica 
R.  Br.  abesszíniai  kerti  gyümölcsfa  (vanza).  C- 
Boissieri  A.  DG.,  1.  Anakahuitafa. 

Cordiani,  1.  Sangallo. 

Cordicolae  (lat.)  a.m.  szív-tisztelök,  a  XVIll. 
sz.-ból  eredő  gúnyneve  a  «Jézu8  szíve»  tisztelői- 
nek. 

Cordier  (ejtsd:  kordjé),  Gharles,  francia  szobrász, 
szül.  Gambraiban  1827  okt.  19.  Pauginetnek  és 
Rudenek  volt  tanítványa.  Művészetére  döntő  ha- 
tást gyakorolt  Afrikába  tett  útja,  melynek  hatása 
alatt  egész  sorát  alkotta  meg  a  különböző  keleti 
néprajzi  típusokat  ábrázoló  szobroknak,  mellszob- 
roknak, csoportoknak,  utóbb  gyakran  különböző 
színű  anyagok  polichromiai  összetételével.  Tőle 
való  Gérard  marsall  emlékszobra  Verdunben, 
Golumbusé  Mexikóban.  —  Fia  G.  Louis  Henry, 
szobrász,  szül.  1853.,  atyja  nyomdokait  követve 
főleg  szintén  etnográflai  ábrázolásokkal  foglal- 
kozik. 

Cordierit  (ásv.),  rombos  rövid,  közel  hatszöges 
átmetszetü  prizmák.  Színtelen,  de  többnyire  ké- 
kesfehér, kékesszürke,  indigó,  sárgás,  átlátszó, 
áttetsző,  igen  feltűnő  trichroizmussal.  Összeté- 
tele (Mg,Fe)2Al4SÍ60i8,  Bodenmais;  gyakori  az 
andezitekben,  a  biharvármegyei  aluminiumércek- 
ben.  Sokféle  mállási  terméke  van.  A  Szabó  Jó- 
zseftől felsorolt  magyarországi  G.  előfordulások 
még  közelebbi  vizsgálatra  szorulnak. 

Cordierit-gneisz,  a  gneisznek  az  a  válfaja, 
mely  cordieritben  igen  gazdag.  A  granulitókban 
és  a  kontaktpalák  között  otthonos. 

Cordilleras,  hegység,  1.  Andok  és  Kordülerák. 

Cordite,  Angliában  használatos,  kevés  füstn 
lőpor  neve,  mely  körülbelül  olyan  összetételű, 
mint  a  Nobel-lőpor.  Színe  barnás,  alakja  hosszú 
fonálszerű,  s  a  töltényekbe  való  berakásnál  bizo- 
nyos meghatározott  hosszúságú  szálakra  vag- 
dalják ki.  E  formájától  kapta  nevét  is. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Córdoba 


—    659     — 


Córdoba 


Córdoba  (Cordova),  1.  /aríomáwi/ Spaiiyol- 
oiszágban  (Andalúzia),  Ciudad  Reál,  Jaen,  Gra- 
nada, Sevilla  ós  Badajoz  tartományok  között. 
Területe  13,727  kmS  (1910)  490,647  lak.  (33  lak. 
1  km^^re) ;  a  Guadalquivir  két  részre  osztja ;  az 
É.-i  a  Sierra,  a  D.-i  a  Campina ;  a  Sierra  he- 
gyes, a  Campina  sík  vidék.  Öntözöcsatornák 
hiánya  miatt  nagy  része  terméketlen. 

2.  G.  tartomány  fővárosa,  104  m.  magasság- 
ban, a  Guadalquivir  jobbpartján,  a  Sierra  de  C. 
D.-i  lábainál,  főbb  vasúti  vonalak  csomópontjá- 
ban, (1910)  65,160  lak.  A  Guadalquiviron  a  rómaiak 
építette  és  az  arabok  által  (719-ben)  rekonstruált 
köhid  (16  egyenlőtlen  nagyságú  ívvel)  visz  át  a 
Campo  de  la  Verdad  külvárosba.  A  város  kör- 
nyéke termékeny ;  éghajlata  egészséges,  de  a  nyári 
forróság  nagy.  Az  arabok  alatt  állítólag  1  millió 
lakosa  volt,  valamint  200,000  ház,  igen  sok 
palota,  900  fürdó,  600  kai-aván-szeráj  és  300 
mecset  állott  itt ;  volt  egyeteme  és  600,000  köte- 
tes könyvtára.  A  mai  város  jóval  kisebb,  és  a 
régi  helyét  kertek  és  romok  foglalják  el.  A  vá- 
rost körülvevő  falakat  tornyok  ékesítik.  A  Gua- 
dalquivir D.-i  partján  a  Carahola  nevű  erősség 
védi  a  hidat.  A  hídtól  Ny.-ra,  narancs-  és  gránátfa 
ligetben  áll  a  mór  királyok  régi  palotája.  Mellette 
vannak  az  Alkazar- tornyok  (ezekben  egykoron 
az  inquizició  székelt)  és  a  Paloma-torony  (a  kali- 
fák fürdőivel).  Legkiválóbb  s  egyike  a  legszebb 
műemlékeknek  a  786— 794-ből  való  régi  mecset, 
amelyet  az  1523-ban  beleépített  székesegyházzal 
részben  elrontottak.  A  mecset  külseje  díszte- 
len, egy  10—20  m.  magas  fal,  tornyokkal.  A 
folyosókat  alkotó  850  (eredetileg  2000)  oszlop, 
amelyeken  kettős  sorban  boltívek  nyugosznak, 
márványból,  porílrból  és  jáspisból  stb.  készült. 
Belsejében  van  a  páratlan  szépségű  szentség  v. 
mihrab.  Ujabb  épületei  közt  csak  a  püspöki  pa- 
lota említendő  (szép  kerttel  és  nyilvános,  20,000 
kötetes  könyvtárral).  A  város  utcái  nagyobbára 
szűkek  ós  szabálytalanok,  a  magánházak  nagy 
részét  kert  veszi  körül.  Legszebb  utcája  a  Calle 
Reál,  legszebb  tere  a  Plaza  mayor.  Arany-  és 
ezüstművessége,  lótenyésztése,  a  hajdan  liíres 
bőripara  (kordován)  jelentéktelenné  vált.  Szá- 
mos tudományos  intézete  van,  állatorvosi  és 
gazd.  főiskolája.  Tartományi  és  püspöki  szék- 
hely. C.-ban  született  Seneca,  Lucanus  és  Aver- 
roes.  Állítólag  a  föniciaik  alapítottak  itt  várost 
Karta-Tuba  (a.  m.  nagyváros)  néven,  az  ókorban 
a  karthagóiaJc  Cordubat  városa,  amelyet  152-ben 
Kr.  e.  Marcus  Marcellus  foglalt  el  Róma  szá- 
mára. A  Munda  melletti  ütközet  után,  mivel 
Pompejus pártján  állott,  sokat  kellett  szenvednie; 
a  későbbi  időkben  is  Hispánia  egyik  legkiválóbb 
városa  maradt.  571-ben  a  gótok,  711-ben  a  mó- 
rok foglalták  el.  Az  Omajjádák  uralma  (755— 
1031)  alatt  érte  el  virágzását.  I,  Abdurrahman 
756-ban  székvárossá  tette ;  csakhamar  a  Nyugat 
Mekkája  lett.  Az  Azzahra  királyi  palota  4300 
márványoszlopával  a  mesék  országába  tartozott. 
A  spanyolok  birtokába  1236.  jutott.  1589-ben 
erős  földrengés  színhelye.  1808-ban  a  franciák 
foglalták  el. 

3.  C,  Argentína  egyik  provinciája,  Santiago, 
Santa  Fé,  Buenos  Aires,  de  la  Pampa,  San  Luis, 


Rosario  ós  Catamarca  tart. -ok  között,  területe 
160,989  km2,  (1909)  572,894  lak.,  Ny.-ra  lan- 
kásan  emelkedik  ós  a  hosszú  Sierra  de  C.  lánc 
egyes  pontjaiban2000m.-nélnagyobb  magasságot 
ér  el  (Cerro  Gigantes  2550  m.,  Cerro  Campagni 
2050  m.);  a  Ny.-i  terület  kopár,  sivár,  a  K,-i  ter- 
mékeny. Éghajlata  nyáron  száraz  és  forró,  télen 
nagy  hőmérsékleti  ingadozások  fordulnak  elő.  C. 
fővárosa  évi  közép  hőmérséklete  16' 2",  csapadéka 
690  mm.  Folyóvizei  nagyobbára  a  mocsarakban 
vesznek  el,  kivéve  a  Rio  Tercerót  (Carcarana), 
amely  a  Paranába  torkoll.  A  lakosság  nagjTésze 
kiterjedt  bányászattal  (gyapot,  esüst,  arany,  réz, 
vas,  ólom,  mész,  porcellánföld)  ós  sótermelósseí 
foglalkozik.  Mezőgazdasága  (kukorica,  len,  búza) 
és  állattenyésztése  magas  fokon  áll.  C.-ban  1900- 
ban  183  telepítvény  volt57,138telepessel.Vasutai- 
nak  hossza  1700  km.,  távirója  3000  km.  25  kerü- 
letre oszlik. 

4.  C,  előbbinek  fővárosa  20  km.-nyii-e  a  Sierra 
de  C.-tól,  439  m.  magasságban,  a  Primero  völgyé- 
ben, (1909)  70,380  lak.,  porcellán-,  karbid-,  cipő- 
gyártással, mészégetőkkei,  vasúti  műhelyekkel, 
akadémiával,  collegioval,  obszervatóriummal, 
egyetemmel  (1613  óta),  tanítóképzővel  ós  több 
emberbaráti  intézettel.  Élénk  kereskedelme  van. 
A  várost  1573.  Cabrera  alapította.  A  spanyol  ura- 
lom alatt  Tucuman  fővárosa,  a  jezsuiták  műkö- 
désének és  Dél-Amerikának  tudományos  közép- 
pontja volt. 

5.  G;  járási  székhely  Veracruz  mexikói  állam- 
ban, a  veracruz-mexikói  vasút  mellett,  928  m. 
magasságban,  termékeny  vidéken,  (i895)  7974  lak., 
gazdag  kávétermelő  telepekkel. 

Córdoba  (Gordova),  1.  GonscUvo  Fernandez 
de  G.  y  Aguilar,  spanyol  hadvezér,  szül.  1443. 
Cordobában,  megh.  1515  dec.  2. 1495-ben  a  nápolyi 
király  kérelmére  segélyhadat  vezetett  a  franciák 
ellen,  akiket  Dól-Itáliából  gyorsan  kiűzött,  amiért 
a  nép  a  nagy  kapitány -ms^  nevezte.  1502-ben  el- 
foglalta Nápoly t  és  meg  is  védelmezte  a  franciák 
ellen,  kiknek  vezérét,  Nemours  herceget  Ceri- 
gnola  mellett  1503.  teljesen  megverte.  Erre  mint 
alkii'ály  vette  át  Nápoly  kormányát,  de  népszerű- 
sége miatt  a  féltékeny  Ferdinánd  1506.  vissza- 
hívta. 

2.  GonscUvo  Fernandez  de  G.,  maratrai  her- 
ceg, spanyol  tábornok,  megh.  1645  febr.  16-án. 
1622  május  6.  Tillyvel  egyesülve  Wimpf ennél  le- 
győzte a  bádeni  örgrófot,  Fleurus  mellett  pedig 
aug.  29.  Mansfeld  és  braunschweigi  Keresztély 
fölött  aratott  diadalt.  1628-ban  milanói  kormány- 
zóvá nevezték  ki.  A  mantovai  örökösödési  há- 
borúban elfoglalta  Montferratót. 

3.  Luis  Fernandez  de  G.,  spanyol  tábor- 
nok, szül.  Cadizban  1799.,  megh,  Lissabonban 
1840  ápr.  29.  Ellenezte  az  1812-iki  alkotmány  ki- 
hirdetését 8  1820  júl.  7.  a  királlyal  egyetértve 
a  testőrség  fölkelését  idézte  elő ;  de  a  csíny  nem 
sikeiillt  s  C.-nak  Parisba  kellett  menekülnie. 
1824  óta  mint  VII.  Ferdinánd  kegyence  fokról- 
fokra emelkedett :  1825.  párisi,  1827.  kopenhá- 
gai,  1828.  beriini  és  1832.  lissaboni  követ  lett. 
Vn.  Ferdinánd  halála  után  Krisztina  királynő  ér- 
dekeit védte  don  Carlos  ellen  s  az  északi  hadsereg 
fővezére  lett  1835.  De  mivel  1836.  a  miniszter- 


Amely  SIÓ  C  »Utt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


«• 


Gordon 


—     660     - 


Corellt 


válságkor  mellőzték,  bosszúból  1838  november 
havában  Narvaezzel  együtt  a  sevillai  fölkelés 
élére  állott,  de  megveretvén,  kénytelen  volt  Por- 
tugáliába menekülni. 

Cordon,  1.  Kordon. 

Cordon  bleu  (franc,  ejtsd:  kordón  biö)  a.  m. 
kék  szalag,  melyen  Franciaországban  a  Szentlé- 
lek-rendet  viselték,  s  ezért  magát  a  rendet  és  lo- 
vagját így  nevezték ;  azután  jó  szakácsok  és  sza- 
kácsnők tréfás  elnevezése. 

Cordon  blen  (franc),  a  díszpintyek  közé  tar- 
tozó Uraeglnthus  phoenicotis  Swns.  kereske- 
delmi neve. 

Cordouan (ejtsd:  korduaS),  ia  Tbeír  de,  sziklaszi- 
get Bordeauxtól  110  km.-nyii*e  a  Gironde  torkola- 
tában, 63  m.  magas  ós  fényét  50  km. -re  vető  vi- 
lágító toronnyal,  amelyet  1584.  építettek.  A  szi- 
getet azelőtt  Antrosnak  hívták  és  régente  össze- 
függött a  szárazfölddel. 

Cordova,  1.  Górdoba. 

Corduantaör,  1.  Kordovánbör. 

Corduene  (v.  Gordyaa),  így  hívták  a  régiek  a 
Kentrites  folyó  középső  és  alsó  folyam  területét,  a 
mód  karduchok  középpontját  (1.  Kurdok).  A  vidék 
tulajdona  felett  sokáig  huzakodtak  az  örmény  és 
a  pártus  királyok.  Traianus  alatt  a  rómaiak  fog- 
lalták el,  de  Hadrianus  alatt  önként  visszaadták. 
Másodízben  a  rómaiak  Diocletianus  alatt  foglal- 
ták el  Kr.  u.  297.,  de  a  Jovianus  által  Kr.  u.  363. 
a  perzsákkal  kötött  lealázó  békében  a  tartomány 
ismét  s  ezúttal  már  végképen  elveszett  a  ró- 
maiakra nézve. 

Cordula  (Cordyla).  így  nevezi  Strabo  és  Pli- 
nius  a  fiatal  hallárvákat. 

Cordus,  GremiUiuSjVómai  történetíró,  1.  Cre- 
mutius  Cordus. 

Cordus,  Kuricius,  német  orvos  és  humanista, 
szül.  Simshausenben  (Pelső-Hessen)  1486.,  megh. 
mint  városi  orvos  Brémában  1538  dec  24  Lelkes 
híve  volt  Luthernek.  Latin  epigrammái  (Erfurt 
1520 ;  újabban  a  berlini  Lat.  Litteraturdenkmaler- 
ben,  Berl.  1892)  igen  elevenek,  tiszta  formájúak. 
Szatirikus  ere  meglátszik  Liber  de  urinis  (1543)  c 
orvosi  könyvében  is,  melyben  az  orvosi  babonák 
ellen  küzd.  Botanologiconja  (1594)  első  tudomá- 
nyos kísérlet  a  füvészet  terén  Németországban. 

Cordyceps  Fries  (növ.),  a  Pyrenomycetes 
gombák  génusza,  melynek  mintegy  70  faja  ré- 
szint a  bogarakban  és  azok  lárváiban,  részint  a 
föld  alatti  gombákban  él.  A  gomba  eleinte  a  bo- 
gár testében  conidiumokkal  szaporodik,  majd  a 
bogár  elpusztulása  után  előtör  testéből.  Ilyenkor 
többó-kevésbbé  buzogányalakot  ölt,  mely  eleinte 
conidiumokat  (1.  Isaria),  majd  tömlősspórákat 
fejleszt.  Említendő  a  G.  müitaris  (L.).  Link,  él  a 
bogarak  lárváin  ós  a  lepkék  bábjain ;  a  G.  cine- 
rea  (Tul.)  Sacc :  szintén  rovarokon  ;  a  G.  Wittii 
P.  Henn.  pókokon  és  a  G.  Engleriana  P.  Henn. 
(L.  az  Élősködő  növények  tábláját.)  A  G.  davu- 
lata  (Schw.)  Ellis  et  Bverh.  az  akácfa  pajzstet- 
vét  pusztítja. 

Cordylia,  hanghullámok  felfogására  módo- 
sult tapogatók.  Számos  medúzánál  fordulnak  elő 
s  hallókövecskéket  (otolith)  tartalmaznak ;  való- 
színűleg halló-  V.  még  inkább  helyzetórző  érzék- 
szervek. 


Cordyline  Gomm.  (növ.),  a  Liliaceae  (Liliom- 
félék) család  génusza ;  10  faja  közül  1  Ameriká- 
ban, a  többi  az  óvilág  melegebb  tájain  honos. 
Fák,  egyesek  félcserjék  kardalakú  hosszúkás  le- 
velekkel, sokvirágú  bugával  s  1  v.  kevés  magvú 
bogyóval.  A  G.  terminális  Kunth.  a  trópusokon 
számos  változatban  kultivált  szép,  szobai  fél- 
cserje. Kultiváltak  még :  G.  australis  Hook  f . 
(Új-Zéland),  G.  rubra,  Hügel  (1.  Díszlomb). 

Cordylit,  1.  Kordilit. 

Cordylopbora  (állat),  a  hidrozoák  (Hydro- 
zoa)  osztályába  tartozó  állatnem.  Legismertebb 
faja  a  buzogányospolipocska(G.  lacustris  Alim.) 
gazdagon  elágazó  kb.  4—8  cm.  magasra  növő, 
vörösesszürke  színű  teleppel,  melynek  gyökér- 
szerű fonadéka  kövekhez,  kagylóhéjakhoz,  cölö- 
pökhöz nő  hozzá.  Eredetileg  a  félig  sós-  (brak-) 
vizek  lakója  volt,  hovatovább  azonban  teljesen 
alkalmazkodott  az  édesvizekben  való  élethez. 
Jelenleg  a  Hydra  mellett  egyesegyedül  a  C.  kép- 
viseli az  édesvizekben  a  csalánzó  állatokat  (Gni- 
daria). 

Coregonns  (állat),  1.  Maréna. 

Coreidae  (áiiat),  a  földi  poloskák  (Geocores) 
egyik  családja.  Hazánkban  26  nemük  és  47  fajuk 
él.  L.  Földi  poloskák. 

Corella  (állat),  a  kakadupapagály  (Galopsit- 
tacus  novae-hollandiae  Gm.)  ausztráliai  neve.  L. 
Papagály-félék. 

Corella  (ejtsd:  koreiiya),  város  Navarra  spanyol 
tart.-ban,  az  Alhama  mellett,  (1900)  6793  lak., 
mezőgazdasági  terményekkel,  közelében  kőszén- 
bányákkal. 

Corelli,  1.  Arcangélo,  olasz  hegedűművész  és 
zeneszerző,  szül.  Fusignanóban,  Imola  mellett 
(Bologna  kerületében)  1653  febr.  12.,  megh.  Ró- 
mában 1713  jan.  10.  A  bajor  választófejedelem 
szolgálatában  állt  1681-ig.  Rómába  visszatérve, 
Ottoboni  bíbornokban  buzgó  pártfogóra  talált, 
ki  saját  házában  adott  neki  lakást  és  házi  ze- 
nekara igazgatójává  tette  őt.  Hétfői  hang- 
versenyeinek magas  műbecse  híressé  lett.  C-t 
bálványozták,  új  Orpheusnak  nevezték:  «il 
virtuosissimo  dl  violino  e  verő  dl  nostri  tempi»  ; 
a  nápolyi  király  is  többször  meghívta.  Rómában 
a  Pantheon  rotundájában,  vagy  a  St.  Lorenzo  in 
Damaso  tem  plomban  temették  el,  sírjáról  azon- 
ban a  Museo  Capitolinóba  vitték  át  a  Fülöp  Vümos 
pfalzgróf  rendelte  mellszobrát.  48  szonátája  és 
hangversenydarabja  jelent  meg  1683— 1712-ig. 

2.  C,  Augusto,  olasz  festő,  szül.  Rómában 
1855.  A  római  San  Luca  akadémián  Guerra  ve- 
zetése alatt  képezte  ki  magát.  Az  olasz  népélet- 
ből vett,  rendkívül  jellemző  és  kitűnő  színezésű 
olajfestményeket  és  akvarellképeket  fest.  Fő  mű- 
vei :  Mosónők  az  Abruzzókban ;  Előkészületek  a 
körmenethez ;  Hazatérés  a  mezőröl  (a  milanói 
Brera-muzeumban) ;  Szegény  Mária  (akvarell, 
mellyel  a  művész  az  1886-iki  berlini  kiállításon 
a  nagy  aranyérmet  nyerte) ;  Az  aratók  esti  imája 
stb. 

3.  C,  Mary,  kedvelt  angol  regónyírónö,  szül. 
1864. ;  sokat  tartózkodott  Franciaországban,  je- 
lenleg Stratford  on  Avonban  él.  Első  műve :  A 
románcé  of  two  worlds  (1886).  Újabban  jelentek      . 
meg :  The  sorrows  of  Satan  (1895) ;  Jane  (1897)       ' 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Coremans 


—     661 


Corlgllano  Calabro 


Boy  (1900) ;  The  Master  Christian  (1900) ;  Tem- 
poral  power,  a  study  in  supremacy  (1902) ;  Holy 
Orders  (1909).  Magyarul  megjelentek  :  A  hatal- 
mas parány  (1902);  Földi  hatalom,  ford.  özv. 
Csepreghy  Ferencnó  (1903) ;  A  sátán  keservei, 
ford.  ,  • ,  (Vokné  Rákosi  Lenke,  Budapest  1906) 
és  Papp-Szász  Lajosné  Szontagh  Mária  (Szeged 
1906);  Egy  halott  története  (Egyetértés  1887—88. 
évf.);  Ziska  (Pesti  Hirlap  1898.  évf) ;  Abszint 
(Pesti  Hirlap  1903  évf.). 

Coremans,  Eduárd,  belga  konzervatív  poli- 
tikus, szül.  Antwerpenben  1835  febr.  1.  1863  óta 
a  flamand  mozgalom  előharcosa ;  ö  vitte  keresz- 
tül, hogy  a  flamandot  hivatalos  nyelvvé  emelték 
és  hogy  a  tisztekre  nézve  kötelezővé  tették  a 
flamand  nyelv  ismeretét  (1888). 

Corentyne  (ejtsd:  konntein),  folyó  Guayanában, 
amely  az  angol  és  hollandi  birtokokat  választja 
el.  3  m.  mély  járatú  hajók  Orcoláig  (75  km.- 
nyire)  mehetnek  föl  rajta.  Torkolata-  27  km.  szé- 
les, de  elhomokosodott. 

Corenzio,  Belisario,  olasz  festő,  szül.  1558 
Achaiában,  megh.  1643.  Nápolyban.  1580— 85-íg 
Velencében  tanult  Tintorettónál,  majd  Nápolyba 
került,  ahol  a  Spagnoletto  naturalisztikus  modo- 
rában kitűnő  készséggel  számos  falfestményt  ké- 
szített, így  a  S.  Paolo  Maggiore,  S.  Marcellino, 
S.  Severino  e  Sosio  stb.  templomban.  A  források 
összeférhetetlen  természetűnek  mondják;  csel- 
szövései miatt  kellett  Annibale  Carraccinak  és 
Guido  Reninek  Nápolyt  elhagynia. 

Coreodes  (áiiat),  1.  Poloskák. 

Coreopsis  L.  (növ.),  a  Compositae  (Fészke- 
sek) génusza ;  mintegy  70  faja  nagyrészt  Ameri- 
kában, ezenkívül  Afrika  tropikus  részén  és  a 
Sandwieh-szigeteken  fordul  elő.  Egyéves  v.  évelő 
füvek,  félcserjék,  cserjék.  Több  faj  kedvelt  dísz- 
növény, így  a  legismertebb  a  C.  tindoria  Nutt. 
(Galliopsis  Z/icoZorRchb.) Észak-Amerikából.  Né- 
metország kertjeiben  1820  óta  terjed,  hozzánk  is 
hamar  eljutott.  Virágfészke  kétszínű,  sugárvirá- 
gai élénk  sárgák,  a  tövön  pedig  sötétbarna,  bár- 
sonynemű foltja  van. 

Corfe-Castle  (ejtsd:  korf  kászi),  város  Dorset  an- 
gol coimtybau  a  Purbeck  nevű  félszigeten  (i9ii) 
1878  lak.  Edward  királyt  918.  itt  végezték  ki. 
Hatalmas  várának  romjai  még  megvannak. 

Corfínium,  az  ókorban  a  pelignok  városa  Szam- 
niomban  ;  a  szövetséges  háborúban  90-ben  Kr.  e. 
a  Róma  helyébe  a  szövetkezett  államoktól  terve- 
zett és  megalapítandó  «Itália»  főhelyévé  kiálta- 
tott ki  8  ezért  Italica  (most  Pentina)  névvel  tisz- 
teltetett meg ;  romjai  láthatók. 

Corge  (ang.,  ejtsd,  kords),  darabszámmértók  kéz- 
müáruknál  Kelet-Indiában  a.  m.  20  db,  Singapo- 
réban jávadohánynál  a.  m.  40  kosár. 

CorholárS  (ném.  Scheren).  C.-nak  nevezi  a  cserző- 
varga azt  a  műveletet,  amellyel  a  meszesből  v. 
izzasztóból  kikerülő  bőrökből  az  ezeken  még  meg- 
levő izomrostokat  és  zsírszöveteket  levágja.  A 
cserzővarga  ezt  a  műveletet  a  corholó  vassal  v. 
corholó  kaszával  (Schereisen),  egy  egyenes,  éles 
pengéjű,  kótnyelű  késsel  a  corholó  bakon  végzi. 
L.  Öserzövarmság. 

(Jori,  város  Kóma  olasz  tart.-ban,  a  Lepini  hegy 
DNy.-i  lábánál,  (i9oi)  7363  lak.,  jelentékeny  do- 


hány-, olaj-  és  déligyümölcs-termeléssel.  C.  a  ró- 
maiak Cora-ja.  Régi  falai,  Hercules-temploma 
és  cisztemafal- maradványai  említendők. 

Coria,  1.  járási  székhely,  Caceres  spanyol  tar- 
tományban, az  Alagon  jobbpartján,  püspöki  szék- 
hely, (1900)  3142  lak.,  bor-  és  citromtermeléssel, 
régi  körfalakkal  a  rómaiak  idejéből,  régente  Cau- 
rium ;  gótikus  dómmal,  régi  7  íves  híddal,  pap- 
nevelővei. 876-ban  az  arabok  és  aszturiaiak  csa- 
tájának színhelye.  1706-ban  a  portugálok  elfog- 
lalták. —  2.  G.  (del  Rio),  község  Sevilla  spanyol 
tart.-ban,  a  Guadalquivir  jobbpartján,  (i9oo)  6101 
lak.,  jelentékeny  cserépedény  készítéssel  (olajos- 
korsók, régi  amforák). 

Coriander  (növ.),  1.  Goriandrum. 

Coriandriim  L.  (növ.,  koriándrom,  cigány- 
petrezselyem), az  Umbelüferae  (Brnyősök)  génu- 
sza ;  2  faja  a  mediterrán  és  K.-i  vidéken  honos. 
Egyéves,  fehér  virágú  füvek,  zöld  részeik  és  ter- 
mésük erős  szagúak  a  bennük  levő  éterikus  olaj- 
tól. Termésük  gömbölyded,  kemény,  a  két  kaszat 
a  középvonalban  szorosan  függ  össze  egymással, 
mindkettőn  5  hullámos  borda  van.  Levelük  1 — 3 
szárnyas.  A  C.  sativum  L.  Európa  D.-i  részéről 
ered,  gyakran  kertben  termesztik,  de  el  is  vadul. 
Termése  frissében  poloskaszagot  terjeszt,  szárítva 
vagy  éretten  jobb  illatú  és  fűszeres  ízű  (semina 
Coriandri)  s  mint  a  köménymag  Európában  is 
használatos.A  cukrászok  ánizsszemecskéi  v.  ánizs- 
golyócskái  tulajdonképen  jól  megcukrozott  C- 
termés.  Orvosi  célra  a  C.  termése  (fructus  cori- 
andri) használatos,  melyben  mintegy  fél  o/^  illatos 
olaj  (CioH^gO)  és  13"/o  zsíros  olaj  van (oleum  corian- 
dri). Hatása  a  köménymagéhoz  hasonló,  de  ritkáb- 
ban veszik  igénybe ;  forrázatát  régebben  a  külső 
hangvezetékbe  fecskendezve  mint  fájdalomcsök- 
kentö  szert  használták,  szintúgy  váltóláz  ellen  és 
étvágyjavító  gyanánt  is.  Ma  rendesen  mint  szél- 
hajtót rendelik,  szélhajtó  víz  (aqua  carminativa) 
V.  illatos  szesz  (spiritus  aromaticus)  alakjában. 

Coriariaceae  (növ.),  a  kétszikűek  szabad 
szirmú  családja.  Egyetlen  génusza,  a  Goriaria 
L.  (csermirtusz)  5  fajával  a  két  mérsékelt  öv 
egyes  vidékein  honos.  Kopasz  cserjék,  ritkán 
egyéves  füvek,  száruk  szögletes,  levelük  szív- 
alakú V.  lándzsás,  épszólű ;  átellenes  vagy  3-a8 
örvökben  áll.  Viráguk  2  ós  1  ivarú,  5  tagú,  suga- 
ras. 5—10  termőlevelük  szabadon  helyezkedik  el 
a  virágtengely  vége  körül  s  a  húsos  pikkelyalakú 
szirmok  ezek  között  helyezkednek  el.  Az  egész 
virág  apró,  zöldes  és  vagy  magánosan  vagy  sűrű 
füri  ben  áll.  A  C. -fajok  hasznos  növények,  nagy 
mennyiségű  cserzőanyagukat  cserzósre  és  fekete 
festék  előállítására  használják.  Viráguk  és  ter- 
mésük coriariin-t  tartalmaz ;  egy  csípős,  narko- 
tikus,  kristályosodó,  mérges  vegyületet.  Cserzö- 
anyagot  különösen  a  G.  myriifolia  L.  szolgáltat, 
(ez  Nyugat-Mediterrán  faj)  fekete  festéket  pedig 
az  Új-Zélandon  a  Kermadec  és  a  Chatliam-szige- 
teken,  valamint  Chilében  elterjedt  C.  ruscifolia 
L.  Ez  utóbbinak  húsos  szirmából  Új-Zéland  ben- 
szülöttei  iható  nedvet  sajtolnak.  Termése  nagyon 
mérges. 

Corlariin  (növ.),  1.  Coriariaceae. 

Corigliano  Calabro  (eijtsd:  koriiiyáno),  város  Co- 
senza  olasz  tart.-ban,5  km.-nyire  a  Tarantói-öböl- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Corindon 


—    662     — 


Corium 


töl,  a  Sila  hegység  É.-i  lejtőjón,  (i9oi)  13,320  lak., 
kitűnő  olaj-  ós  mannaterméssel.  Régi  kastéllyal 
és  vízvezetékkel.  1806-ban  a  franciák  feldúlták. 
•   Corindon  a.  m.  korund  (1.  o.). 

Corinth,  Alcorn  county  szókhelye  Mississippi 
északamerikai  államban,  (i9oo)  3661  lak.,  vasúti 
csomópont.  Az  északamerikai  rabszolgaháború- 
banfontos stratégiai  pont  és  megerősített  hely 
volt,amelyet  a  szövetségesek  csapatai  1862  május 
havában  ostrommal  vettek  be. 

Corinth,  Lovis,  német  festő,  szül.  Tapiauban 
(Kelet-Poroszorszáíg)  1858  júl.  21.  Kezdetben  a 
königsbergi  művészeti  akadémiát  látogatta,  majd 
Münchenbe  ment  és  a  híres  Löfftz-iskola  növen- 
déke lett,  míg  1884.  Parisba  utazott,  ahol  a  Ju- 
lien-akadémián  tanult  1887-ig  Bouguereau  ós 
Pleury  mellett.  Hazájába  visszatérve,  néhány 
évig  Königsbergben,  később  pedig  Münchenben 
működött ;  jelenleg,  1900  óta,  a  berlini  szecesszió 
egyik  vezetője.  Képeinek  tárgyköre  meglehető- 
sen tág,  fest  vallásos  kompozíciókat,  mitológiai 
jeleneteket,  aktokat,  képmásokat,  csendéleteket 
stb.  Nevezetesebb  művei :  Önarcképe  a  csontváz- 
zal ;  Pietá ;  Hárem ;  Levétel  a  keresztről ;  Per- 
seus  és  Andromeda ;  Salome  ;  Boszorkányok ; 
Önarckép  a  modellel ;  Rudolf  Rittner  mint  Fló- 
rian Geyer;  Mészárszék;  Hölgy  a  bikával; 
Bacchánsok ;  Harisnyakötő ;  Paris  ahnája ;  Zeus 
gyermeksége;  Pokol;  Szent  Antal  kísértése; 
Péter  Hille ;  dr.  Kerr  arcképe  stb.  Valamennyit 
a  biztos,  széles  ecsetkezelés,  erőteljes  jellemzés 
és  a  húsrészek  pompás  megfestése  tünteti  ki,  fel- 
fogásának nyersesége  és  gyakran  gúnyos  hang- 
súlya azonban  sokakra  nézve  visszariasztó.  Ké- 
peinek egy  része  Budapesten  is  ki  volt  állítva 
Könyves  Kálmán  szalonjában.  Mint  Író  is  műkö- 
dik :  Das  Brlernen  der  Maierei  (Berlin  1908) ;  Le- 
genden  aus  dem  Künstlerleben  (u.  o.  1908) ; 
Walter  Leistikow  (u.  o.  1911).  V.  ö.  Rudolf  Klein, 
Lovis  C.  (u.  0.  1908). 

CorintMa,  1.  Korintus. 

Corinthian,  örökös  vándordíj ;  ezüst  serleg, 
melyet  a  Magyar  Atlétikai  Club  ajánlott  fel  a 
Magyar  Labdarúgó  Szövetségnek.  A  M.  L.  Sz. 
évenként  egyfordulós  labdarúgó  mérkőzéseket 
rendez.  A  díjat  a  győztes  egyesület  kellő  biztosí- 
ték mellett  egy  évre  birtokába  veheti,  de  a  reá- 
következő év  döntő  mérkőzése  előtt  10  nappal  a 
M.  L.  Sz.-nek  vissza  kell  szolgáltatnia. 

Coriolano  (eredetileg  Ledér er),  Gristoforo, 
nürnbergi  származású,  olasz  fametsző  a  XVI.  sz. 
második  felében  és  a  XVII.  sz.  elején.  C.  készí- 
tette a  fametszeteket  Aldovrandi  Ulisse  1509— 
1603-ig  megjelent  nagy  ornitológiai  művéhez  és 
valószínűleg  ő  metszette  fába  a  Vasari-féle  élet- 
rajzok második  kiadását  (1568)  díszítő  arcképeket 
is.  Pia  V.  unokaöccse,  C.  Bartolomeo,  aki  Bolo- 
gnában élt  1630—47.  körül,  színes  fametszeteivel 
különösen  Reni  Guidó  festményeit  reprodukálta 
igen  hatásos  módon. 

Coriolanus,  Gnaeus  Március,  római  patrícius, 
ki  már  mint  ifjú  kitűnt  bátorságával  a  volszkus 
Corioli  város  ostrománál,  melyet  nagyrészt  az  ő 
vitézsége  juttatott  római  kézre.  Innen  kapta  a 
C.  nevet.  Kr.  e.  491.  Rómát  éhínség  lepte  meg, 
mit  a  szenátus  külföldi  gabona  vásárlásával  igye- 


kezett ellensúlyozni.  De  a  büszke  C.  csak  úgy 
volt  liajlandó  beleegyezni  a  gabona  kiosztásába, 
ha  a  plebejusok  lemondanak  a  tribunusok  válasz- 
tásának jogáról.  A  tribunusok  ezért  bevádolták  a 
népgyűlésnek,  mely  C-t  az  apák  kérelme  elle- 
nére elítélte.  A  büszkeségében  megsértett  patrí- 
cius Róma  ellenségeihez,  a  volszkusokhoz  ment 
Antiumba,  kik  szívesen  fogadták  és  Attius  TuUi- 
usszal  együtt  sereg  élén  Róma  ellen  küldöttek. 
Az  ellenség  most  a  patríciusok  birtokait  kiméivé, 
a  plebejusok  földjeit  pusztította,  kik  gyanakodva, 
hogy  C.  a  patríciusokkal  szövetkezett,  nem  akar- 
tak az  osti'omló  volszkusok  ellen  fegyvert  fogni. 
A  szenátus  ezért  kénytelen  volt  C.-szal  alkuba 
bocsátkozni,  de  követségük,  valamint  a  papoké, 
eredménytelenül  tért  vissza.  Végre  a  római  nők, 
C.-nak  anyja  és  felesége,  Veturia  és  Volumnia 
vezetése  alatt  járultak  az  ostromló  vezér  elé.  Az 
anya  kérése  és  szemrehányása  megtörte  a  dacos 
patríciust,  ki  e  szavakkal :  «Rómát  megmentet- 
ted, anyám,  de  elvesztetted  fiadat))  jelt  adott  a 
visszavonulásra.  Egyik  hagyomány  szerint  C-t 
a  volszkusok  ezután  megölték ;  más  hagyomány 
szerint  számkivetésben  igen  magas  kort  ért  el. 

Corioli,  a  volszkok  hajdani  fővárosa  s  fegyver- 
helye Latiumban,  a  pontini  mocsarak  nyugati  ol- 
dalán ;  493-ban  K.  e.  Coriolanus  teljesen  elpusz- 
tította. 

CoTÍolis,GasparAuguste, francia  matematikus, 
szül.  Parisban  1792.,  megh.  u.  o.  1843  szept.  19. 
Főképen  arról  nevezetes,  hogy  a  munka  mechani- 
kai fogatmát  ő  állapította  meg,  a  relatív  mozgá- 
sokra vonatkozó  egy  tétel  is  az  ő  nevén  ismeretes. 
Kiváló  műve  :  Traité  de  la  mécanique  des  corps 
solides  et  du  calcul  de  l'effet  des  machines  (1829, 
2'ne  édit.  1844)  c.  alatt  jelent  meg.  Más  nevezetes 
munkája:  Théorie  mathématique  des  effets  du 
jeu  de  biliárd  (Paris  1835). 

Corippus,  Flavius  Cresconius,  Afrikából  való 
latin  grammatikus  és  költő  Kr.  u.  a  VI.  sz.-ban, 
később  udvari  tisztviselő.  Két  történeti  epost  írt : 
Johannis  (seu  de  bellis  Libycis),  mely  8  könyv- 
ben krónikásán  adja  elő  Patrícius  Johannes  mór 
háborúját  (548)  és  az  In  laudem  Justini  Augusti 
Minoris  (565—578),  mely  6  könyvben  zengi  II. 
Justinus  dicséretót.  Kiadta:  Partsch  (Berlin  1879) 
és  Petschenig  (u.  o.  1886).  Mindkét  műből  fontos 
adatokat  merített  Gibbon. 

Coris  (állat),  1.  Szivárványhal. 

Corispermutu  L.  (növ.),  1.  Poloskamag. 

Corium  (lat.),  irha,  más  neve  cutis  és  derma. 
A  bőrnek  belső,  kötőszöveti,  igen  fontos  rétege, 
melyet  kívül  egész  kiterjedésében  a  hám  (epi- 
dermis)  borít  be  és  belül  a  bőr  alatti  kötőszövet 
(subcutis)  fűz  a  testtel  össze.  Pőtömegében  finom 
rostok  összefonódásából  áll;  gazdagon  el  van 
látva  vér-  és  nyirokerekkel,  idegekkel,  izmocs- 
kákkal,  veríték  ós  faggyúmirigyekkel,  szőrtü- 
szőkkel ós  idegvégkészülékekkel.  Külső  felszínén 
parányi  szemölcsök  (papilla)  ülnek  és  fúródnak  a 
fölöttük  levő  hámrétegbe  szabályos  sorokban, 
amely  sorok,  pl.  az  ujjak  hegyén  szabad  szemmel 
is  kivehetők  és  a  daktyloskopiánál  felhasznált 
rajzokat  alkotják.  A  corium  a  bőr  legfontosabb 
rétege;  igen  sokféle  betegség  támadhatja  meg 
(1.  Bőr). 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cork 


-    663    — 


Cornacaae 


Cork  (ejjted:  kork),  1.  county  Írország  D.-i  part- 
ján, Munster  ir  provinciában.  Területe  7480  km", 
(1911)  391,460  lak.  Vizei :  az  AUua,  a  Blackwater, 
a  Lee,  a  Bandon  és  az  Arrigadeen.  A  legnagyobb 
magaslat  a  Hungry  Hill  (686  m.).  Földje  kevéssé 
termékeny.  Az  állattenyésztés  jelentékeny.  Vas-, 
réz-,  ólom-  és  szónbányái  nem  gazdagok.  Fő- 
városa :G.  —  2.  Előbbinek  fővárosa,  a  Cork  Har- 
bour  (kikötő)  végében,  a  Lee  torkolatánál,  kat.  és 
anglikán  püspök  székhelye,  (i9ii)  76,632  lak.,  vá- 
szonszövéssel, gyapjú-  és  gyapotfonással,  szén- 
égetéssel  ós  keztyükészítéssel.  Az  újabb  részei  tá- 
gas szép  utcákból,  a  régiek  szűk  sikátorokból  ál- 
lanak. Legjelentékenyebb  épületei  a  Lee  szigetén : 
a  törvényszéki  épület,  a  városház,  a  börze ;  a  déli 
parton  van  az  angl.  székesegyház  ós  egy  97  ha.  terü- 
letű park.  C.  Írország  azon  városa,  melynek  Dublin 
után  a  legtöbb  iskolája  ós  jótékony  intézete  van ;  a 
legkiválóbbak :  a  Queen's  College,  a  C.  Institution 
csillagviz8gálóval,muzeummal  és  műgyüjtemény- 
nyel.  Legfontosabb  a  városra  nézve  a  kereske- 
delme, amelyet  pompás  kikötője  tesz  lehetővé. 
C.  Harbourt  földünk  egyik  legszebb  kikötőjének 
tartják ;  felső  és  alsó  részre  oszlik :  az  utóbbi  a  szi- 
getek, különösen  a  Great  Island  által  majdnem  tel- 
jesen védve  van  minden  vihar  ellen.  A  bevitel 
(főképen  gabona,  cukor  ós  petróleum)  1908-ban 
28-8  millió  K,  a  kivitel  pedig  csak  760,000  Kvolt. 
A  kereskedelem  újabban  inkább  Queenstown  felé 
húzódik.  C.-ot  állítólag  már  a  VI.  sz.-ban  alapítot- 
ták. A  IX— XI.  sz.-ban  a  dánok  birtokában  volt. 
1170-ben  itt  szállottak  partra  az  angolok,  hogy 
Írországot  elfoglalják.  1689-ben  II.  Jakab  pártján 
küzdött,  a  miért  Marlborough  1690.  ostrommal 
volt  kénytelen  elfoglalni. 

Corkwood  (növ.),  1.  Cimetalma. 

Corleone,  város  Palermo  olasz  tart.-ban,  Szi- 
cília szigetén,  a  Beliei  partján,  a  Cardellia  lábá- 
nál, (1901)  14,803  lak.,  gazdag  székesegyházzal 
és  2  kastély  romjaival. 

Ck>rliss-gép,  feltalálójái'ól  elnevezett  szelep- 
csapos vezérmiivú  gőzgép.  A  C.  vezérmúvű  gőz- 
gépekkel elért  sikerek  vetették  meg  az  alapját 
a  szabadon  járó  precíziós  vezérmíivti  gőzgépek- 
nek. Bővebben  1.  Gőzgép. 

Cormaggiore  (ejtsd :  kormaddzsóre),  franc.  Cour- 
mayeur  (ejtsd:  kúrmajör),  falu  Torino  olasz  tart.- 
ban,  1215  m.  magasságban  a  Mont  Blanc  lábánál, 
az  Allée-Blanche  és  Val-Perret  egyesülése  alatt, 
a  Dóra  Baltea  balpartján,  (i9oi)  1Í37  francia  la- 
kossal, szénsavas  és  kénesforrásokkal,  fürdők- 
kel. Klimatikus  gyógyhely,  kultivált  turista- 
vidékkel. 

Cormeilles-en-Parisis    (esjtsd:    kormejanparizi), 

helység  Seine-et-Oise  francia  dép.  versaillesí 
j.-ban,  a  Szajna  jobbpartján,  egy  magaslaton. 
Paristól  17  km.  ÉNy.-ra,  (1901)  2438  lak.,  gipsz- 
égetéssel,  gótikus  templommal.  Daguerres  szülő- 
helye. 

Cormenin,  Louis  Marié  de  la  Haye,  vicomte  de, 
francia  publicista,  szül.  Parisban  1788  jan.  6., 
megh.  u.  0.  1868  máj.  6.  1828-ban  képviselő  lett 
és  azok  közé  tartozott,  akik  Lajos  Fülöp  megvá- 
lasztása ellen  óvást  emeltek.  1831-ben  Timon 
álnév  alatt  heves  harcot  kezdett  a  kormány  ellen. 
Lettres  sor  la  lista  civile-jót  10  év  alatt  25-ször 


adták  ki,  de  Oui  et  non,  au  sujet  des  ultramon- 
tains  et  des  gallicans  (1845),  valamint  Peu !  Peu ! 
(1845)  c.  munkái  sokat  ártottak  neki.  1848-ban 
a  nemzetgyűlésbe  választották,  melynek  alelnöke, 
és  az  alkotmányi  bízottság  elnöke  lett.  Dacára, 
hogy  Napóleon  Lajosnak  a  nemzetgyűlésbe  való 
belépését  ellenezte  s  az  1851  dec.  2-ikí  államcsíny 
ellen  óvást  emelt,  1852.  belépett  az  államtanácsba. 
1855-ben  az  Institut  tagja  lett.  Egyéb  munkái : 
Questions  de  droit  administratif  (1852) ;  Études 
sur  les  orateursparlamentaires  (1836;  Livres  des 
orateurs,  18-ik  kiad.  1869) ;  Dialogues  de  Maltre 
Pierre  (1845) ;  Bntretiens  de  village  (1846). 

Cormon  (tkp.  Fernand  Piestre),  francia  festő, 
szül.  Parisban  1845  dec.  22.  Cabanel,  Fromentin  és 
Portaels  voltak  mesterei.  Festményei  közül  leg- 
ismertebbek azok,  amelyek  valamely  megrázó  tör- 
ténelmi V.  bibliai  jelenetet  ábrázolnak.  Ilyenek : 
A  níbelungok  násza;  Vérengzés  a  szerályban; 
Ravana,  Lauka  királyának  halála ;  Jarrus  leányá- 
nak feltámasztása ;  Kain  és  családja  menekül  a 
Jehovah  átka  elől  (a  párisi  Luxembourg-múzeum- 
ban) ;  Themistokles  visszatérése  a  Salamisi  ütkö- 
zetből; Les  grenadiers  de  la  garde  á  Esslingen 
stb.  A  párisi  Bcole  des  beaux  árts  tanára. 

Cormons  (ejtsd:  komonsz),  város  az  osztrák  ten- 
gerparton, Gradiska  ker.  kapitányságában,  az 
olasz  határ  közelében,  a  Triest— C,  és  a  C— udí- 
nei  vonalon,  (i9oo)  3972,  mint  község  6796  lak., 
bor-,  selyemtermeléssel,  selyem-  és  gyapotfonás- 
sal, bútorkészítéssel  és  déligyümölcskereskedés- 
sel. 1866-ban  Ausztria  és  Olaszország  itt  fegyver- 
szünetet kötöttek.  1903-ban  I.  Miksa  császárnak 
szobrot  emeltek. 

Cormontaigne  (ejtsd :  kormoatéay),Louis  de,  franc, 
várépítész,  szül.  1695.,  megh.  1752.  Hadmérnök- 
kari  tiszt  lett  s  mint  ilyen  Vauban  erődítési 
rendszereit  több  tekintetben  módosította.  Francia- 
ország keleti  határán  több  várat  épített  s  hat  vár- 
nak ostromlását  igazgatta.  Erődítési  rendszere  sze- 
rint épült  Theresienstadt,  Csehországban,  1780-tól 
1790-ig.  Az  Architecture  militaire  par  un  ofücier 
de  distinction  (Hag  1641,  s  azóta  többször  ki- 
adva) című  müve  a  vontcsövű  ágyuk  alkalmazá- 
sáig általánosan  használt  kézikönyv  volt,  1.  Erő- 
dítési rendszerek. 

Cormus,  számos  állat-  vagy  növényegyénnek 
testi  összefüggésen  alapuló  állandó  társulása. 
Az  állatvilágban  ilyen  társulás  fordul  elő  a  vég- 
lények, szivacsok,  csalánzó  állatok,  mohállatok 
és  zsákállatok  körében.  Keletkezésének  oka  töké- 
letlen osztódás,  illetve  bimbódzás ;  e  két  utóbbi 
ivartalan  szaporodásmód  útján  keletkező  új  egyé- 
nek ugyanis  nem  válnak  le  az  anyaállat  testéről, 
hanem  egymással  és  az  anyaállat  testével  szoro- 
san összefüggésbe  lépve,  állandóan  együttélnek. 
Az  együttéléssel  járó  munkamegosztás  oly  kü- 
lönbségeket létesít  az  ekként  együttélö  egyének 
sorában,  hogy  egyéni  voltuk  alig  vehető  észre  s 
úgy  szerepelnek,  mint  valamely  egységes  szer- 
vezet egyes  szervei.  L.  még  Állattelep.  —  G.  to- 
vábbá növénytani  értelemben  a.  m.  szár,  a  száras 
növények  teste,  vagy  a  földalatti  gumótörzs  (1. 0.). 

Corn.,  Cornwall  nevének  rövidítése. 

Cornaceae  (növ..  Somfafélék),  a  kétszikűek 
szabad  szirmú  családja.  115  faja  főkép  az  É.-i 


Amely  bió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendőt 


Cornalia-féle  testecskók 


—    664 


Corneílle 


félgömbön  van  elterjedve,  az  óvilágban  nagyobb 
számmal  mint  Amerikában.  Viráguk  2,  ritkán  1 
ívarú,  4—5  v.  sok  tagú,  virágtakaró  levelei  több- 
nyire aprók.  Porzó  annyi,  ahány  szirom  v.  sok. 
Magházuk  alsó  állású,  1—5  üregében  1—1  függő 
magkezdeménnyel.  Termésük  bogyó  vagy  csont- 
héjas. Cserjók  vagy  fák,  levelük  osztatlan  válta- 
kozó V.  átellenes.  A  virágok  magánosak,  de  több- 
nyire bugában  állanak,  ritkábban  apró  ernyőben 
vagy  fejecskében. Ide  tartozikpl.  a Cornus(somfa, 
1.  0.),  Aucuba  (1.  0.)  stb. 

Cornalia-féle  tesíecskék,  1.  Nosema. 

Cornamusa  (ejtsd:  komamuza),  régibb  olasz  fa- 
f úvóhangszer,  egy  neme  a  pásztorsípnak,  de  a  C. 
az  alsó  végén  fedve  volt,  úgy,  hogy  a  hanghullá- 
mok csak  a  hanglyukakon  át  terjeszkedhettek. 
A  dudát  is  így  nevezik. 

Comaro  (Gorner),  tekintélyes  patrícius  család 
Velencében.  Megemlítendők :  1.  C.  Katalin  (Cate- 
rina),  szül.  Velencében  1454.,  megh.  u.  o.  1510 
júl.  10.  Dédunokája  volt  C.  Marco-nak,  aki  Kréta 
meghódítását  befejezte.  Katalin  II.  Jakabnak, 
Ciprus  királyának  volt  jegyese,  de  az  esküvöt 
Jakab  mindaddig  halogatta,  míg  Velence  szená- 
tusa százezer  aranyat  nem  biztosított  Katalin- 
nak hozomány  fejében,  s  a  köztársaság  fogadott 
leányának  nyilvánította.  Midőn  Jakab  8  hónappal 
az  esküvő  után  meghalt,  Velence  maga  vette 
kezébe  Ciprus  kormányzását  s  arra  birta  a  szép, 
fiatal,  dúsgazdag  özvegyet,  hogy  Ciprasról  szülő- 
városa javára  lemondván,  hazájába  visszatérjen. 
Visszatérése  alkalmával  Velencében  fejedelmi 
pompával  fogadták  (mely  jelenetet  utóbb  Makart 
festményén  megörökítette),  kái-pótlásul  pedig  a 
gyönyörű  Asolo  birtokot  kapta,  hol  Katalin  költők 
és  tudósok  társaságában  idilli  életet  élt,  melyről 
unokaöccse  Bembo  P.  (1.  o.)  Gli  Asolani  c.  müvé- 
ben magasztalva  emlékezik  meg.  Katalin  sírem- 
lékét a  San  Salvatore  templomban  Contino  faragta 
1580.  V.  ö.  Garrer  L.,  C.  életrajza  (1838) ;  Her- 
quet,  Carlotta  von  Lusignan  und  Caterina  C.  (Re- 
gensburg  1870). 

2.  C,  Frederko,  velencei  követ  a  bécsi  udvar- 
nál, szül.  1638  ápril  15.,  megh.  1708  aug.  24. 
1660-ban  II.  Károly  angol  király  udvarába,  1670. 
Madridba,  1683-ban  Bécsbe  ment  követnek,  1690. 
pedig  prokurátor  lett.  1707-ben  kinevezték  a  tü- 
zérség felügyelőjévé.  Budavár  1686.  évi  ostro- 
máról és  bevételéről  Irt  jelentései  nagybecsű  ada- 
lékok hazai  történetünkhöz.  C.  maga  ugyan  nem 
volt  jelen  a  színhelyen,  de  unokaöccse,  Grimani, 
ki  az  ostromban  részt  vett,  pontos  híreket  közölt 
vele,  melyeket  C.  a  dogéhoz  juttatott.  E  kútfőt 
Bubics  Zsigmond  kassai  püspök  adta  ki  (Budapest 
1891). 

3.  G.,  (II.)  GiQvanni,  szül.  1647.;  1709-22-ig 
dogé  volt. 

4.  C,  Lucrezia  Mena  (Piscopia),  szül.  1646., 
megh.  1684. ;  híres  volt  mint  nagy  tudós,  1678. 
Padovában  a  fllozóflából  doktori  címet  kapott,  de 
kiadott  iratai  (Panna  1688)  nem  bizonyítottak  tu- 
dós volta  mellett. 

5.  C,  Luigi,  szül.  1467.,  megh.  Padovában 
1566.;  kezdetben  kicsapongó  életet  élt,  hanem 
azután  visszatért  a  józan  életrendhez  és  nagy 
kort  ért  el.  Ezt  le  is  írta  Discorsi  della  vita  sobria 


cím  alatt  (Padova  1558),  melyet  sok  idegen  nyelvre 
lefordítottak.  Irt  a  lagunákról  is :  Tra1*ato  delle 
acque  (u.  o.  1560). 

Cornbrash  (ang.,  ejtsd:  kom-bres),  a  közép  jura, 
pontosabban  a  felső  dogger  egyik  emeletébe  tar- 
tozó vastartalmú  homokos  mészkőpadok  Angliá- 
ban és  Németország  több  helyén.  L.  Jura. 

Cornea  (lat.),  a  szem  szaruhártyája,  1.  Szem. 

Cornealis  reflex,  a  cornea  érintésére  bekö- 
vetkező pislogás. 

CornedBeef  (ang.,  ejtsd:  kómüdbif),  szelencébe 
rakott  besózott  marhahús;  cornedpork  sertéshús. 

Corneílle,  1.  Bierre,  francia  drámaíró,  szül. 
Rouenban  1606  jún.  6.,  megh.  Parisban  16848zept. 
30.  Középiskoláit  a  jezsuitáknál  végezte,  majd 
jogot  tanult  s  már  18  éves  korában  letette  az 
ügyvédi  esküt.  Első  vígjátékát,  mely  állítólag 
személyes  élményeken  alapult,Mélite  címen  1629. 
adták  elő  nagy  sikerrel.  Ezt  követték  Clitandre 
(1632)  c.  tragédiája;  La  veuve  (1633) ;  La  galerié 
du  palais  (1634) ;  La  suivante  (1634)  ós  La  Plaee 
Royale  (1634)  c.  vígjátékai.  Ez  időtájt  vonta  ma- 
gára Richelieu  bíbomok  figyelmét,  aki  bevonta 
udvari  költői  közé.  A  jó  viszony  csakhamar  fel- 
bomlott közöttük,  állítólag  mivel  C.  változtatni 
mert  Richelieu  egy  tragédiájának  a  tervezetén. 
E  közben  került  színpadra  Médée  (1635)  c,  Seneca 
ós  Euripides  után  írt  tragédiája  ós  a  páratlan 
sikerű  L'illusion  comique  (1636)  c.  vígjátéka. 
Ugyanez  év  novemberében  adatta  elő  a  Guillem 
de  Castro  Las  moeedades  del  Cid  c.  színművéből 
merített  « tragikomédiáját)),  a  Cid-et,  mely  kor- 
szakot alkot  a  francia  szinmíiírás  történetében  s 
óriási  sikert  aratott,  dacára  Georges  de  Scudéry 
(1637)  és  Chapelain  (1638)  gáncsolódó  kritikáinak. 
Ez  utóbbi  az  akadémia  égisze  alatt  jelent  meg  s 
Richelieu  parancsára  készült.  C.  tehetsége  tető- 
pontjára érve,  gyors  egymásutánban  írja  meg 
remekmüveit :  a  Horace  (1640) ;  Cinna  (1640) ; 
La  mórt  de  Pompée  (1642)  és  Polyeucte  (1643)  c. 
tragédiáit  s  a  magasabb  rendű  vígjáték  első  kép- 
viselőjét, Le  menteur-t  (1642,  Álarcon  nyomán), 
melynek  folytatása :  La  suite  du  menteur  (1643, 
Lope  nyomán)  ismét  visszasülyed  a  helyzet-ko- 
mikum színvonalára.  Későbbi  müvei  közül  emlí- 
tést érdemelnek  még :  Rodogune  (1644) ;  Théodore 
(1645) ;  Héraclius  (1647) ;  Don  Sanehe  d'Aragon 
(1650) ;  Nicomede  (1650)  és  Pertharite(1652),  me- 
lyek mind  kevesebb  sikert  arattak,  úgy,  hogy  C. 
elkedvetlenedve  hátat  fordított  a  színpadnak  s 
visszavonultságában  a  De  imitatione  Christi  ver- 
ses fordításán,  valamint  elméleti  tanulmányain 
(Examens,  Discours  du  poéme  dramatique)  dolgo- 
zott. Hat  évi  hallgatás  után  Moliére  barátsága 
és  Fouquet  miniszter  kegye  ismét  visszatérítették 
a  színpadhoz.  Ez  időben  írt  tragédiái  közül  azon- 
ban csupán  Oedipe  (1659);  Sertorius  (1662)  és 
Othon  (1664)  aratott  valamelyes  sikert ;  a  többi 
(La  toison  d'or,  1660 ;  Sophonisbe,  1663;  Agésilas, 
1666 ;  Attila,  1667 ;  a  Racine-nal  vetélkedő  Tite 
etBérénice,  1670 ;  Pulchérie,  1672;  Suréna,  1674) 
költői  tehetségének  erős  hanyatlásáról,  sőt  teljes 
kimerültségéről  tanúskodik.  C,  aki  1647  óta  volt 
tagja  az  akadémiának,  csupán  1662.  költözködött 
Parisba.  Utolsó  éveit  igen  szűkös  viszonyok  közt 
élte  le,  mivel  amúgy  is  rendetlenül  fizetett  kegy- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cornelia 


665     — 


Cornellus 


díját  1674.  végkép  megvonták  tőle.  C,  noha  az 
olasz  és  spanyol  irodalomnak,  az  ókoriról  nem  is 
szólva,  igen  sokat  köszönhet,  teljesen  nemzetivé 
tette  a  francia  tragédiát.  A  kötelességtudás  köl- 
tője :  ennek  tragikus  összeütközéseit  festi  az  ér- 
zelmekkel és  a  külvilággal.  A  szerelem  nála  csak 
másodrangú  szerepet  játszik.  Nyelve  sokszor  ho- 
mályos és  keresett,  de  ép  oly  gyakran  emelkedik 
a  nemes  pátosz  régióiba  is,  a  kiélezett  párbeszé- 
deknek pedig  utolérhetetlen  mestere.  Dicsérték 
történeti  érzékét,  habár  kétségtelen,  hogy  rész- 
letekben, sót  egész  korszakok  és  személyek  meg- 
ítélésében is  sokszor  vét  a  valóság  ellen.  A  híres 
hármas  egységet  nehezen  képes  betartani  s  nom 
egyszer  töri  át  szúk  korlátait,  C.  műveinek  vég- 
leges teljes  kiadását  ő  maga  1682.  adta  ki  utol- 
jára, azóta  számtalanszor  újra  kiadták.  A  legjobb 
kritikai  kiadás  a  Marty-Laveaux-é  (Paris  1862— 
1868, 12  köt.,  új  kiad.  1889  óta).  Magyarul  meg- 
jelentek :  Cid,  ford.  gr.  Teleki  Ádám  (Kolozsvár 
1773) ;  A  Horatziusok  és  Kuriatziusok,  ford.  Ze- 
chenter  Antal  (Pozsony  1781) ;  Cid,  ford.  Greguss 
Ágost  (Szarvas  1847  és  új  átdolgozásban  Buda- 
pest 1873) ;  Cinna,  ford.  Fajor  István  (Budapest, 
Olcsó  könyvtár  1887.  és  1898) ;  Cid,  ford.  Badó 
Antal  (u.  0.  1889  ós  1898.  Iskolai  kiadások  :  C. 
Cidje  magyarázta  Alexander  Bernát  (u.o.  1880) : 
11.  a.  magy.  Pékár  Károly  (u.  o.  1901) ;  Horace 
magy.  Pékár  Károly  (u.  o.  1903). 

Irodalom.  E.  Picot,  Bibliographie  C.-ne.  Paris  1876 ;  Le 
Verdier  és  Pelay,  Additions  h  la  bibliographie  C.-ne,  u.  o. 
1908  ;  Quizot,  C.  et  son  temps,  u.  o.  7.  kiad.  1880 ;  Tasche- 
rau,  Histoire  de  la  vie  et  des  ouvrages  de  P.  C,  3.  kiad. 
1863  ;  Bouquet,  Points  obscurs  de  la  vie  de  C,  u.  o.  1888  ; 
Pagnet,  C,  6.  kiad.  1892 ;  Lanson,  C,  1898  ;  Huszár,  C.  et 
le  théatre  espagnole,  1903  ;  Miklós  P.,  A  drámai  hármas 
egység,  Budapest  1901;  Haraszti,  C.  és  kora,  u.  o.  1906; 
Schmid  K.  H.,  C.  und  dia  deutsche  Literatur,  Esslingen 
1910. 

2.  C,  2%owi<i5,  francia  drámaíró,  előbbinek  öcs- 
cse,  szül.  Roueuban  1625  aug.  20.,  megh.  Andelys- 
ben  1709  dec.  8.  Jóval  kisebb  költői  tehetség  volt 
mint  bátyja,  akit  megkülönböztetésül  már  a  kor- 
társak is  «nagy»-nak  neveztek  Mintegy  40  szín- 
darabot :  vígjátékot,  tragédiát  ós  operát  írt,  főleg 
spanyol  források  alapján,  melyek  nyelve  pon- 
gyola s  jellemzése  gyönge.  Aránylag  a  legjobbak  : 
Thimocrate  (1656);  Ariaue  (1672)  és  Le  comte 
d'Essex  (1678).  Prózai  müvei  közül  említhető : 
Observations  sur  les  remarques  de  Vaugelas 
(1687,  2  köt.).  Színmüveinek  teljes  kiadása  1722. 
jelent  meg  (5  köt.).  V.  ö.  G.  Éeynier,  T.  C,  sa 
vie  et  son  oeuvre  (Paris  1893). 

Cornelia,  P.  Cornellus  Scipio  Africanus  Maior 
leánya,  Tiberius  Sempronius  Gracchus  neje,  fér- 
jének halála  után  gyermekei  nevelésének  szen- 
telte életét  ós  még  Ptolemaios  egyiptomi  királyt 
is  kikosarazta,  aki  nőül  akarta  venni.  12  gyer- 
meke közül  csak  három  maradt  életben :  Sem- 
pronia,  ki  az  ifjabb  Seípíónak  lett  neje,  és  a  két 
híres  Gracchus  (1.  o.),  Tiberius  és  Gaius,  akiknek 
tragikus  sorsát  nagy  lelki  erővel  viselte  el.  Nem- 
csak mint  a  «Graechusok  anyja»  tett  szert  nagy 
hírnévre,  hanem  mint  nagyműveltségű  asszony 
is,  kinek  leveleit  nemes  tartalmukért  és  nyel- 
vükért nagy  becsben  tartották  a  régiek.  Két 
levéltöredék,  mely  ifjabbik  flát  vissza  akarta  tar- 
tani forradalmi  törekvéseitől,  máig  fennmaradt. 


Ck)melisz  (Comelissen),  1.  Gornelis,  hollandi 
festő,  szül.  Haarlemben  1562.,  megh.  1638  nov. 
11.  Amsterdamban  tanult,  Franciaországban  is 
járt,  majd  antwerpeni  tartózkodása  után  1583. 
Haarlemben  telepedett  le  és  Karel  van  Manderrel 
együtt  festöakadémiát  alapított.  Müvei  közül  mi- 
tológiai és  bibliai  tárgyú  «történeti»  képei,  mint 
pl.  a  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  levő 
két  képe  (1597  és  1614)  erősen  modorosak,  míg 
képmásai,  nevezetesen  a  haarlemi  lövészcéh  elöl- 
járóit ábrázoló  két  képe  (1583  és  1599-ből,  haar- 
lemi múzeum)  e  jellegzetes  hollandi  műfaj  törté- 
netében fontos  tényezők. 

2.  C,  Jákob,  hollandi  festő  és  grafikus,  szül. 
Oostranenben  1470  körül,  megh.  1533.  Amster- 
damban élt.  Festményeivel  (pl.  Madonna,  a  ber- 
lini Frigyes  császár-múzeumban;  Noli  me  tan- 
gere,  kasseli  képtár  stb.)  egyes  renaissance-moti- 
vumok  mellett  is  a  régi  iskola  hívének  mutatko- 
zik. Sok  rajzot  készített  fametszetekhez  (jelzésük 
I.  A.) ;  két  Passió-sorozaton  kívül  szentképeket 
stb. 

Cornelius,  római  nemzetség  neve,  mely  több 
patrícius  ós  plebejus  eredetű  családnak  volt  a  tu- 
lajdona. A  legkiválóbbakat  1.  Cinna,  Dolabella, 
GaUus,  Lentulus,  Scipio,  Sulla  és  Tacitus.  —  C. 
Nepos,  l.  Nepos. 

Cornelius,  római  püspök  251  márc— 253  jún., 
kit  a  karthágói  Cyprián  az  ellenpápával  Novatia- 
nussal  szemben  jogos  pápának  ismert  el.  Állí- 
tólag vértanúhalált  szenvedett. 

Cornelius,  1.  Kari  Adolf,  német  történetíró, 
szül.  Würzburgban  1819  márc.  12.,  megh.  1903 
febr.  10.  Münchenben.  1846— 49-ig  a  történelem 
tanára  volt  Braunsbergben,  1848— 49-ig  tagja  a 
frankfurti  nemzetgyűlésnek ;  1852— 56-ig  a  bo- 
roszlói, 1856-tól  haláláig  a  müncheni  egyetemen 
működött.  1871-ben  az  ó-katolikus  mozgalomhoz 
csatlakozott.  Müvei :  Die  Münsterschen  Humanis- 
ten  und  ihr  Verháltuiss  zur  Ref ormation  (Münster 
1851) ;  Gesch.  des  Münsterschen  Aufruhrs  der 
Wiedertaufer  (Leipzig  1855—60,  2  kötet) ;  Studien 
zur  Gesehichte  d.Bauernkrieges  (München  1861); 
Kurfürst  Moritz  v.  Sachseu  (u.  o.  1867) ;  Die  nie- 
derlándischen  Wiedertaufer  wáhrend  der  Belage- 
rung  Münsters  (u.  o.  1869) ;  Die  Verbanmmg  Cal- 
vins  aus  Genf  (1886);  Rüekkehr  Calvins  nach 
Genf  (1889) ;  Die  Gründung  der  calvin.  Kirchen- 
verfassung  in  Genf  (1892);  Die  ersten  Jahre  der 
Kirche  Calvins  (1896) ;  Histor.  Arbeiten  über  die 
Reformationszeit  (1899). 

2.  C,  Earl  Sebastian,  német  fizikus,  szül. 
Ronshausenben  1819  nov.  14.,  megh.  1896  nov.  5. 
Halléban,  ahol  a  mechanika,  fizika,  geográfia  és 
meteorológia  tanára  volt.  Számos  ezekre  vonat- 
kozó, továbbá  filozófiai  tartalmú  könyve  jelent 
meg. 

3.  C,  Péter  von,  német  festő,  szül.  Düsseldorf- 
ban 1783  szept.  23.,  megh.  1867  márc.  6.  Miután 
Goethe  Faustjához  készített  és  rézmetszetekben 
elterjedt  rajzaival  első  sikert  aratott,  1811.  Ró- 
mába ment  és  az  ú.  n.  nazarénus  festőkhöz  (1.  o.) 
csatlakozott.  Társaival  együtt  fi-eskókkal  díszí- 
tette a  Bartholdy  porosz  konzul  birtokában  levő 
Casa  Zuccarit  (a  freskók  1886  óta  a  berlini 
Nationalgalerieben  vannak),  majd  a  Villa  Mas- 


Amely  sió  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cornell  Unlversity 


—     666 


Cornetto 


siinit,  újabb  rajzokat  is  készít  a  Fausthoz, 
továbbá  a  Nibelungénekhez  és  Shakespeare 
Romeo  és  Juliájához.  1819-ben  hazatért  Német- 
országba, a  düsseldorfi  akadémia  igazgatója  lett, 
de  egyidejűleg  az  újonnan  épült  müncheni  Glyp- 
tothek  freskókkal  való  díszítésére  is  megbízást 
nyert.  1825.  a  müncheni  akadémia  vezetését  vette 
át,  végre  1840.  a  berlini  akadémiának  lett  igaz- 
gatója. A  Glyptothek  két  termének  freskóso- 
rozata, a  homerosi  istenek  és  hősök  képeivel 
(1820—30),  mint  C.  későbbi  müvei,  erősen  monu- 
mentális felfogásúak,  mély  gondolatokban  bővel- 
kednek, de  nagyon  is  elárulják  a  nagy  olasz  mes- 
terek, főleg  Signoreili,  Rafael,  Michelangelo  és 
Qiulio  Romano  hatását  és  a  természet  fogyatékos 
ismeretét,  technikailag  pedig  —  C.  tanítványai- 
nak erős  közreműködése  folytán  is  —  gyöngék. 
Az  új  Pinakothek  loggiájának  festménysorozatát 
is,  mely  szellemes  sorozatban  mutatja  be  a  mű- 
vészet fejlődésének  történetét,  C.  tervei  nyomán 
Zinimermann  Klemens  festette.  1830— 40-ig  ké- 
szültek a  müncheni  Ludwigskirche  híres  freskói, 
köztük  a  szentély  falát  borító  óriási  Utolsó  ítélet, 
melynek  kivitele  magától  C.-tól  való,  nagysza- 
bású, de  tudákos  és  tökéletlenül  festett  mű.  Ber- 
linbe költözése  óta  haláláig  foglalkoztatta  C-t 
a  berlini  régi  dóm  mellé  tervezett,  de  föl  nem 
épült  temetőcsarnok  nagy  freskósorozatának  elő- 
készítése. A  vázlatok  (weimari  múzeum)  és  kar- 
tonok (Berlin,  Nemzeti  képtár),  melyek  Krisztus 
és  a  kereszténység  történetét,  az  emberiség  meg- 
váltását hatalmas  ciklusban  foglalják  össze,  C. 
legérettebb  művei  és  a  mester  nagyszerű  felfo- 
gása, mély  gondolatai  tisztábban  jutnak  kifeje- 
zésre bennük,  mint  a  tanítványai  segítségével  fes- 
tett festményekben.  B  rajzok,  melyek  közül  külö- 
nösen az  apokalipszis  lovasait  ábrázoló  karton  C. 
leghíresebb  műve,  a  XIX.  sz.  német  művészeté- 
nek legfontosabb  emlékei  közé  tartoznak,  de  azt 
is  elárulják,  hogy  hagyományok  híján  C.  magas- 
röptű szellemének  sem  sikerült  a  monumentális 
festészetet  új  életre  kelteni.  C.  művészetének  túl- 
becsülését ma  már  igazságos  megítélés  váltotta 
föl.  V.  ö.  Förster,  Péter  C.  (Berlin  1874) ;  Eoch, 
C.  (Stuttgart  1905) ;  EckeH,  Péter  C.(2.  kiad.  Biele- 
feld  és  Leipzig  1906). 

4.  C,  Péter,  német  zene-  és  versköltő,  a  nagy 
festőnek  unokaöccse,  szül.  Mainzban  1824  dec. 
24.,  megh.  u.  o.  1874  okt.  26.  Berlinben  tanult, 
főleg  Dehnnél ;  nagy  filológiai  készültségre  tett 
szert,  míg  egészen  a  zenéhez  fordulván.  Liszt  Fe- 
renchez csatlakozott  és  Wagner  Rikárdnak  ön- 
tudatos követője  lett.  1859— 62-ig  Bécsben  élt, 
1863  óta  Münchenben  a  kir.  zeneiskolában  tanárko- 
dott.  Művei :  A  bagdadi  borbély,  Cid  és  a  töredék- 
ben maradt  Gunlöd  (operák),  dalok  s  karénekek. 
Versei  először  Lieder  cím  alatt  Pesten  jelentek 
meg  (Heckenast  G.-nál,  1861) ;  írói  művei  együt- 
tes kiadásban  4  köt.  C.  sokat  fordított  németre 
barátjának.  Lisztnek  francia  iratai  közül.  Élet- 
Írói  :  Kretzschmar  (Leipzig  1880)  és  Sandberger 
(u.  o.  1887). 

Cornell  UiiiTersity»  1.  ItJiaca. 

Cornemnsa,  1.  Duda. 

Corner  (ang.,  a.  m.  sarok),  jelenti  a  közgaz- 
dasági életben  a  vevőnek  sarokbaszorítását,  a 


vevő  számára  teremtett  kényszerhelyzetet.  Vál- 
lalkozók összevásárolják  mindazon  árukészlete- 
ket, amelyek  valamely  árúcikkből  valamely  pia- 
con beszerezhetők,  hogy  ez  úton  árúhiányt  és 
ennek  nyomán  áremelkedést  okozzanak.  A  fel- 
halmozott árúcikkeket  azután  drága  áron  értéke- 
sítik és  így  nagy  nyereségre  tesznek  szert.  Az  el- 
adóknak a  cseregazdaság  minden  koi-szakában 
meg  volt  az  a  törekvésük,  hogy  egyedáruságot 
teremtsenek.  Ez  az  irány  ma  kartellek  és  trösz- 
tök képében  jelentkezik,  amelyek  kiterjeszkednek 
a  termelés  ós  értékesítés  minden  részletére.  A 
régi  rómaiaknál  és  görögögnél  ismételten  történ- 
tek kísérletek  az  összes  beszerezhető  gabonakész- 
letek felhalmozására,  hogy  azután  az  árakat  a 
vállalkozók  kénye-kedve  szerint  lehessen  felcsi- 
gázni. A  középkorban  Augsburg,  Köln,  Nürnberg 
kereskedelmi  hatalmasságai  alakítottak  C.-eket, 
amelyeknek  hatása  oly  súlyos  volt,hogy  a  törvény- 
hozásnak kellett  ismételten  beavatkoznia.  A  C-t 
akár  egy  vállalkozó  is  megcsinálhatja,  minthogy 
azonban  az  egész  árúmennyiség  fölötti  hatalom 
megszerzéséhez  igen  nagy  tőke  kell,  a  C  megala- 
kításához általában  több  vállalkozónak  egyesü- 
lése szükséges.  A  C  keresztülvitelére  összeállt 
vállalkozók  egyesülését  nw^r-nek  nevezik.  C  ma 
már  ritkábban  fordul  elő  és  az  eredménye  is  két- 
ségesebb, mert  forgalmi  eszközeinknek  mai  fejlett- 
sége a  legtávolabb  eső  kereskedőknek  is  lehetővé 
teszi,  hogy  a  ringgel  versenyre  keljenek. 

Cornet,  1.  Cornetto- 

Comet,  Georg,  német  orvos,  szül.  Bichstátt- 
ben  1858  júl.  27.  Beutazta  az  olasz  ós  és  délfran- 
cia téli  üdülőhelyeket.  1885-ben  asszisztens  lett 
Görbersdorfban,  közben  Koch  Róbert  intézetében 
dolgozott.  1886  óta  fürdőorvos  Reichenhallban. 
C  irodalmilag  főleg  a  tuberkulózissal  foglalko- 
zik, sok  munkája  és  monográfiája  felöleli  a  gümő- 
kórság  kérdését  minden  kányban.  Pathologie  und 
Therapie  der  Tuberkulose  c.  két  kötetes  munkája 
eddig  két  kiadást  ért  meg. 

Cometo  Tarquinia,  város  Roma  olasz  tarto- 
mányban, a  Marta  balpartján  emelkedő  meredek 
magaslaton,  19  km. -nyíre  Civitavecehiától,  (i9oi) 
7219  lak.,  több  középkori  palotával.  C  közelében 
volt  Tarquinii  etruszk  város,  amelynek  maradvá- 
nyait a  gótok,  vandálok  stb.  megsemmisítették, 
csak  az  etruszk  temető  maradt  meg,  amely  mint- 
egy 5  km.-nyi  hosszú.  Az  újabban  kiásott  régi- 
ségeket az  1874.  alapított  Museo  etrusco  muni- 
cipale-ban  őrzik. 

Cornett.e  (franc),  Franciaországban  az- 
előtt a.  m.  lovassági  zászló.  —  G.  Manche 
roi/ale,  a  francia  király  kíséretének  zászlója.  — 
G.  Manche,  a  Colonel  General  könnyű  lovasezred- 
nek zászlója,  amely  előtt  a  francia  hadsereg  vala- 
mennyi zászlóját  meg  kellett  hajtani.  A  francia  ij 
hadtengerószetben  a  hosszú,  villaszerűén  két  he-  '| 
gyes  ágra  oszló  lobogót  is  C-nek  nevezik. 

Cornetto  (ol. ;  franc.  Gornet,  ném.  Zink,  lat. 
Lituus,  Liticen),éla,TaltíüYóh.angszeT.  C  (kür- 
töcske)  az  orgonában  két,  egymástól  teljesen 
különböző  regiszterfaj,  t.  i.  oly  regiszterek,  me- 
lyek a  cinkek  hangját  utánozták ;  C  az  orgona- 
pedálban jelentékeny  nyelvszerkezet,  erős,  vilá- 
gos hanggal.  Az  ú.  n.  G.  a  pistons  elterjedt  réz- 


Ámely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cornicen 


667     — 


Cornoualile 


Tnbicen. 


Cornicen, 


fúvóhangszer,  melynek  hangolása  magasabb  mint 

a  trombitáé. 

Cornicen  (lat.),  a  rómaiak  kürtöse,  aki  cornu 

nevii  kürtjével  adta  a  jeleket.  A  római  kürtösök 

másik  neme  a  tu- 
bicen  volt,  aki  rö- 
vid, egyenes  kürt- 
tel volt  felszerel- 
ve.(L.  az  ábrákat) 
Corniclie(fr., 

ejtsd:  kornis)   a.  m. 

párkány.  Az  al- 
pokban a  turisták 
így  hívják  a  ki- 
álló hópárkányo- 
kat  is. 

Comiche,  La 

(ejtsd:  la  kornis,  ol. 

Gornice),  annak  a 
gyönyörű  útnak  neve,  amelyik  a  Riviéra  di 
Ponento  mentén,  a  tengeri  Alpok  lábánál  (1.  Ri- 
viéra), Nizzától  a  sziklás  tengerpart  mellett 
Mentone-ig  (tágabb  értelemben  egész  Genováig) 
húzódik.  A  rómaiak  építették  és  I.  Napóleon  jó- 
val kiszélesíttette.  A  nizza— genovai  vasút  pár- 
huzamosan halad  vele. 

Corniclions  de  caprier  (növ.),  1.  Gapparis. 

Comides  Dániel,  történettudós,  szül.  Liptó- 
szentmiklóson  1732  júl.  1.,  megh.  Pesten  1787 
okt.  4.  Tanulmányait  Pozsonyban,  a  híres  Bél  Má- 
tyás vezetése  alatt  és  Németországban,  az  erlan- 
geni  egyetemen  végezte.  Visszatérve,  egy  ideig 
báró  Wesselényi  István  gyermekeinél  nevelőskö- 
dött és  a  kolozsvári  ref .  kollégiumban  tanította  a 
német  nyelvet.  Onnét  gr.  Teleky  Józsefhez  ment 
titkárnak,  majd  II.  József  egyetemi  tanárnak  és 
könyvtárőrnek  nevezte  ki  Pesten  1784.  B  műkö- 
désében érte  őt  utói  a  halál.  C.  egyike  volt  a  leg- 
lelkiismeretesebb és  legbuzgóbb  gyűjtőknek,  de 
mint  kritikus  is  számottevő. Részt  vett  a  pannon- 
halmi alapító  oklevél  kora  és  hitelessége  fölött 
folytatott  harcban.  Főművei  a  Commentatio  de 
religione  veterum  Hungarorum  (1791),  a  Biblio- 
theca  Hungarica  (1792)  és  a  Vindiciae  anonymi 
Belae  regis  notarii,  melyet  1802.  Engel  adott  ki. 
Ez  a  névtelen  jegyző  híres  müvének  első  igazán 
tudományos  taglalása.  Gazdag  gyűjteményeinek 
nagy  hasznát  vette  Fejér  György  a  Codex  diplo- 
maticus  kiadásában. 

Comides-kódex,  lőlO  és  1521  közt  készült 
magyar  kézirat.  Az  a  különös  sors  érte,  hogy 
egyes  részeit  a  budapesti  egyetemi  könyvtárban 
szétválasztották  és  öt  külön  kódexet  csináltak 
belőle.  Ezek  a  következők:  1.  a  ma  is  C.  nevű 
prédikációs  és  legendás  gyűjtemény,  mely  a 
Nyelvemléktár  VI.  kötetében  látott  napvilágot. 
Összeírója,  ill.  másolója  a  368.  lap  tanúsága  sze- 
rint Ráskai  Lea  margitszigeti  döqiés  apáca  volt, 
ugyanaz,  kinek  kezeírásában  Szt.  Domonkos 
és  Szt.  Margit  életét,  továbbá  a  Horvát-kódexet 
és  a  Példák  Könyve  első  felét  is  örököltük. 
2.  A  Példák  Könyve,  mely  vallási  szabályokat 
és  HeroU  János  XIV.  sz.-beli  dominikánusnak 
Promptuarium  Exemplomm  c.  munkájából  fordí- 
tott erkölcsi  történeteket  foglal  magában  (nyomt. 
megj.  a  Nyelvemléktár  VEI.  \öt.).'^.  Könyvecske 


a  szent  apoetolok  méltóságáról  (u.  o.).  4.  A  Sán- 
dor-kódex (Nyelvemléktár  II.  köt.).  Tartalma: 
oktatások,  látomások  s  a  21—31.  1.  Hrosvüa 
apáca  Duicitius  c.  drámájának  átdolgozása.  5.  A 
Bod-kódex  (u.  o.),  az  ember  3  fő  ellenségéről  s  a 
halálról  szóló  két  rendbeli  oktatással. 

Comificius  Q^intus-nak  tulajdonítja  Quinti- 
lianus  a  kíllönben  névtelenül  fennmaradt  kiváló 
retorikai  kézikönyvet,  az  Auctor  ad  Herennium-ot, 
melyet  sokáig  a  Ciceróénak  hittek.  C.  Ciceróval 
baráti  levelezést  folytatott. 

Comigliano  Ligure  (ejtsd:  komiiiyáno),  város  Ge- 
nova olasz  tartományban,  a  tenger  közelében,(i90i) 
9456  lak.,  számos  nyaralóval.  A  Palazzo  Filippo 
Durazzo-ban  természetrajzi  gyűjtemények. 

Comill,  Kari  Heinrich,  német  ev.  teológus, 
szül.  Heidelbergben  1854  ápr.  26.  1878-ban  mar- 
burgi,  1888.  königsbergi,  1898.  boroszlói,  1910. 
hallei  egyetemi  rendes  tanár.  Művei :  Das  Buch 
des  Propheten  Ezechiel  (Leipzig  1886) ;  Binleitung 
in  das  alté  Testament  (Freiburg  1891,  3.  kiad. 
1896) ;  Der  israelitische  Profetismus  (Strassburg 
1894,  4.  kiad.  1903) ;  Geschichte  des  Volkes  Israel 
(Chicago  u.  Leipzig  1898). 

Cornimont,  helység  Vosges  francia  départe- 
mentban,  (i9oi)  5463  lak.,  borkereskedéssel,  élénk 
iparral. 

Corning,  község  New  York  északamerikai  ál- 
lamban, Steuben  countyban,  a  Tioga  River  part- 
ján, (1900)  1 1,061  lak.,  vasolvasztókkal,  élénk  szen- 
es f  akereskedéssel. 

Comish-bronz,  7783  réz,  96  ón  és  1240  ólom 
ötvénye.  Csapágynak  használják. 

Cornisbi  diainond  (ang.,  cormoúlli  gyé- 
mánt), Cornwallból  való  átlátszó  kvarc,  amelyet 
ékkőnek  csiszoltak. 

Comish  Heights,  lekopott  gránit  tönk  az  an- 
gol Cornwall  countyban.  Meredek,  majdnem 
függőleges  falakkal  emelkedik  ki  a  tengerből,  s 
az  egész  félszigetet  borítja  puszta,  fátlan,  sötét 
hegyeivel  és  völgyeivel.  Domináló  csúcsa,  a 
Brown  Willy  415  m.  magas. 

Cornish  nyelv,  a  kelta  nyelvcsalád  egyik  ága, 
Cornwall  ősi  lakóinak  nyelve.  L.  Kelta  nyelvek. 

Cornisb  stone,  Cornwallis  területén  előfor- 
duló, mállott  pegmatit,  mely  kvarcból,  földpátból 
és  kaolinból  áU.  A  C.  tartalmazza  tehát  mind  a 
három,  a  faience-  és  a  porcellán  készítésére  szük- 
séges anyagot  és  így  fontos  nyers  anyaga  az 
angol  agyagiparnak.  Hasonló  összetételű  fehér 
rhyolit  Magyarországon  is  előfordul  (1.  Rhyolü)^ 

Corno  (ol),  1.  Kürt.  —  G.  dibassetto,  1.  Kajla- 
kürt. —  G.  inglese,  1.  Angol  kürt. 

Corno,  Monté,  1.  Gran  Sasso  d' Itália. 

Comoldi,  Giovan  Maria,  olasz  író  ós  bölcselő, 
szül.  Velencében  1822.,  megh.  1892  jan.  XIII.  Leo 
titkárául  a  Vatikánba  hívta  és  megtette  az  aqui- 
nói  Szt.  Tamás-féle  akadémia  tanárának.  Iratai- 
nak legnagyobb  része  az  aquinói  Szent  Tamás- 
féle bölcselet  diadalának  bizonyításával  foglalko- 
zik. Kitűnő  müve  még :  La  Divina  Commedia  di 
Dante  Alighieri,  col  commento  (Roma,  Befani, 
1888).  Több  lapot  is  alapított  és  szerkesztője  volt 
a  Civiltá  Cattolica-nak. 

Comouaille  (esjtsd  :kornuáiiy),  a  francia  Bretagne- 
ban  a  Montagne  Noire-tól  (Fekete-hegy)  D.-re  a 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cornu 


—    668    — 


Cornwall-kazán 


tengerig  terjedő  vidék  neve.  Nevéről,  ép  mint  az 
angoloknál  Cornwall,  a  gall  föld  legszélsőbb  vidé- 
két jelölik.  Fővárosa  Quimper  volt.  Jelenleg  Fi- 
nistére  départementhoz  tartozik. 

Cornu  (lat.)  a.  m.  szarv ;  C.  cervi,  szarvas- 
szarv, 1.  Agancs-szaru.  G.  copiae,  bőség  szaruja, 
V.  tülökje,  1.  Amaltheia.  —  Az  anatómiában  is 
használják  csontok  és  lágyrészek  szarvalakú  füg- 
gelékeinek megjelölésére.  C.  Ammonis  a.  m.  Am- 
monszarv  (1.  o.) ;  G.  cutaneum  (bőrszarv),  a  bőr 
stratnm  corneumának  (1.  Bőr)  a  bőr  feltiletóből 
kiemelkedő,  szarvszerü  megvastagodása. 

Cornu  (ejtsd:  korntt),  1.  Horteuse  (szül.  La- 
croix),  francia  írónő,  III.  Napóleon  tejtestvére, 
szül.  Parisban  1812.,  megh.  Longpontban  1875 
máj.  16.  Sébastian  Albin  álnév  alatt  irta :  Bal- 
lades  et  chants  populaires  de  l'AUemagne  (Paris 
1841)  s  Goethe  et  Bettina,  correspondance  inédite 
(u.  0  1843)  c.  munkáit. 

2.  C,  Marié  Alfréd,  francia  fizikus,  szül.  1841 
márc.  6.  Chateauneufben,  megh.  1902  ápr.  11. 
Montmorencyben.Al'École  polytechnique-on  1867 
óta  a  fizika  tanára,  a  Bureau  des  Longitudes  tagja 
stb.  Munkássága  legnagyobb  részt  a  fénytanra 
vonatkozik;  a  fény  terjedési  sebességének  Fizeau 
módszerével  végzett,  valósággal  mintaszerű  meg- 
határozásán kívül,  amelyért  az  akadémia  La- 
caze- díját  kapta  (1878),  egész  sereg  maradandó 
értékű  elméleti  és  kísérleti  vizsgálatot  végzett  a 
fényelhajlásra  (C.-féle  spirális),  a  fény  hullámfe- 
lületére a  kéttengelyű  kristályokban,  az  inter- 
ferencia csíkok  achromatizálására,  a  Nap  színké- 
pére, a  légkör  optikai  tulajdonságaira  stb,  Baille-lel 
együtt  igen  gondos  mérésekkel  meghatározta  a 
Föld  sűrűségét  s  azt  5"53-nak  találta. 

3.  G.,  Jlífoxime,botanikus,8zül.l848.0rléansban, 
megh.  1901.  Parisban.  1884  óta  «Professeur  de 
culturea  és  a  botanikus  kert  igazgatója  volt. 
Munkássága  a  gombák  fejlődéstörténetében  a  fil- 
loxéra  tanulmányozásában  és  a  francia  gyarma- 
tok növénykultúráinak  fejlesztésében  jelentős.  Fő 
művei:  Monographie  des  Saprolégniées  (Paris 
1872) ;  Btudes  sur  le  Phylloxera  vastatrix  (1878). 

Comubiaiiit,  többé-ke vésbbé  palás  kőzet,  mely 
csiUám-,  földpát-  és  kvarc  elegyrészekből  áll.  A 
gneiszek  és  kontaktpalák  között  otthonos. 

Cornus  (aöv.),  1.  Somfa. 

Comuti  Balduin,  1848.  a  Jánoslovagok  vrá- 
nai  perjele,  1352— 77-ig  pedig  a  Jánoslovagok 
magyar-  és  tótországi,  rendi  tartományának 
fejedelme.  Nagy  szolgálatokat  tett  a  Dalmát- 
ország  visszaszerzéséért  folytatott  háborúban,  s 
az  1358-iki  velencei  béke  megtartásáért  a  magyar 
király  részéről  ő  volt  az  egyik  kezes.  I.  Lajos 
királyunknak  kedves  embere  lévén,  attól  rendje 
számára  sok  kedvezményt  nyert. 

Cornatin,  az  anyarozs  hatóanyaga.  L.  Ergo- 
toocin. 

Cornutus  (latin,  szarvas),  logikai  műszó, 
szarvas  okoskodás  értelmében  (1.  Dilemma).  Az 
egyetemeken  C.-nak  nevezték  az  újonnan  fölvett 
deákot,  akinek  bakszarvakkal  ellátott  kalapot 
kellett  viselni. 

Cornutus,  Lucius  Annaeus,  római  filozófus  a 
sztoikus  iskolából,  Leptisben,  Afrikában  született 
a  keresztény  időszámítás  első  századában.  Nero 


Gyáros  szigetre  száműzte,  ahol  meghalt.  Tanít- 
ványaihoz tartozott  Lucanus  és  Persius,  kinek 
ötödik  szatírája  neki  van  ajánlva  s  aki,  midőn 
meghalt,  ráhagyta  könyvtárát.  Görög  művet  írt 
az  istenek  természetéről,  mely  Phumutus  neve 
alatt  több  kiadást  ért.  A  népszerű  mitológiát  alle- 
gorikus módon  magyarázza  benne.Ujabban  Osann 
adta  ki  (Göttingen  1844). 

Cornwall  (ejtsd:  komvai),  1.  county  Anglia  dél- 
nyugati végében,  az  Atlanti-óceán  és  La  Manche- 
csatorna  közt.  A  grófság  itt  két  félszigeten  vég- 
ződik ;  a  szárazföld  felől  pedig  Devon  grófság  ha- 
tárolja, amelytől  a  Tamar  folyó  választja  el.  Te- 
rülete :  3513  km2,  lakóinak  száma :  (i9ii)  328,131. 
A  partokat  számos  kikötő  teszi  szaggatottá. 
Dombvidék.  A  folyók  kicsinyek ;  legnagyobb  a 
Tamar.  Az  éghajlat  aránylag  nagyon  szelid  és 
egyenletes;  a  föld  azonban  nem  termékeny. 
Bányatermékei:  ón,  réz,  ólom,  ezüst-antimon- 
ércek, kaolin.  A  lakosságon  a  kelta  tipus  még  ma 
is  észrevehető.  Fővárosa  Bodmin.  C.-hoz  tartóz 
nak  a  Scilly-szigetek  is.  —  2.  G.,  város  Ontario 
tartományban,  Kanadában,  a  St.-Lawrence  északi 
partján,  a  Long  Soult  nevű  zuhatag  alatt,  (1901) 
6704  lak.,  élénk  gabona-  és  lisztkereskedéssel. 

Cornwall-gép,  1.  Gözgé]^. 

Cornwallis,  sziget  a  Csendes-óceánban,  1. 
Johnston. 

Comwallis  (ejtsd:  kornuaiiisz),  1.  CJiarles  MauH, 
C.  marquis  és  utóbb  gróf,  lord  Brome,  angol  tá- 
bornok, szül.  1738  dec.  31.  Londonban,  megh. 
Ghazipurban  1805  okt.  5. 1763-ban  ezredes  lett  és 
az  alsóház  tagja,  atyja  halála  után  pedig  a  felső- 
házba lépett.  Az  ószakamerikai  háború  elején  el- 
foglalta Philadelphiát  és  Camdeu  mellett  meg- 
verte Gates  tábornokot  (1780);  de  1781  okt.  19. 
Washington  Yorktown-nál  oly  tlgyesen  bekerí- 
tette, hogy  C.  8000  emberével  együtt  magát  meg- 
adni kényszertilt.  1786-ban  mint  fökormányzót 
Indiába  küldték,  hol  1791.  Tipu  Sahib  szultánt 
legyőzte.  1798-ban  Írország  alkirály ává  nevez- 
tetvén ki,  elnyomta  az  trek  felkelését  és  meg- 
szalasztotta a  Humbert  tábornok  vezérlete  alatt 
kikötött  fi'anciákat.  1801-ben  aláírta  az  amiensi 
bókét.  1805-ben  újra  India  főkormányzója  lett. 
V.  ö.  Correspondence  of  Lord  C.  (kiadta  Ross,  Lon- 
don 1859.  3  köt.  2.  kiadás). 

2.  G.,  William  Mann,  gróf,  angol  tengernagy, 
az  előbbinek  öccse, szül.  1744  febr.  25.,  megh.  1819 
jún.  5.  Hosszabb  ideig  harcolt  (1765)  a  franciák- 
kal ;  hol  a  csatornában,  hol  Jamaikán.  1781  óta 
pedig  a  keletindiai  francia  birtokokat  hódította 
meg  sorra.  1793-ban  legyőzte  a  francia  hajórajt 
az  indiai  vizeken,  1799.  tengernaggyá  nevezték 
ki ;  azután  a  csatornában  állomásozó  hajórajt  ve- 
zényelte egészen  az  amiensi  béke  megkötéséig 
(1802). 

Comwallit  (ásv.),  sötétzöld  rézarzenát  (Corn- 
wallból) :  5  CuÓ.As^Oj.S  H^O. 

Cornwall-kazán,  belső  fűtésű  nagy  vízterü- 
letü  gőzkazán,  mely  egy  kb.  6—7  m.  hosszú  és 
1-3- 2-0  m.  átmérőjű  hengerből  áll,  belsejében 
egy  vagy  két  0'8  m.  átmérőjű  s  az  egész  kazánon 
végighúzódó  fütőcsővel  bír.  Ezekben  a  fűtőcsö- 
vekben helyezkedik  el  a  szén  felvételére  való 
rostély,  tüzpestés  a  hamutér.  A  rostélyon  elégett 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Coro 


—     669     — 


Coronado 


fűtőanyagból  fejlődött  meleg  gázok  a  csövön  vé- 
yiírhúz'ódva,  melegségük  nagy  részét  átadják  a 
fűtőcsövet  körülfolyó  víznek,  azután  a  kazán  alsó 
li^zén  alkotott  falazott  csatornákon  a  külső  ka- 
zán lemezét  érintve,  visszahúzódnak  és  midőn 
melegségüket  teljesen  leadták,  a  fűtőcsatornán 
keresztül  a  kéménybe  és  onnan  magasra  emel- 
kedve a  szabadba  ömlenek. 

Coro  V.  Santa  Ana  de  Coro,  város  Falcon  ve- 
nezuelai államban,  2  km.-nyire  a  C.-i  öböltől, 
síkságon,  forró  és  egészségtelen  vidéken,  mint- 
egy 9500  lak.  (közöttük  sok  indiánus  és  mesztic).  A 
C.-i  kikötő,  Vela  deC,  leginkább  Cura^ao  sziget- 
tel üz  kereskedelmet.  1527-ben  alapították  a  spa- 
nyolok. Mig  a  spanyol  gyarmathatalom  szókhelye 
^•olt,  nagyon  fölvirágzott,  de  midőn  Caracast  tet- 
ték fővárossá,  aláhanyatíott. 

Coroa,  régebben  5000,  újabban  10,000  rei  ér- 
tékű pénz  Portugáliában  =  48  K. 

CoToados  (sp.)  a.  m.  nyírott  koronás,  gyűjtő- 
név, főleg  a  ges  (1.  o.)  ágból  származó  puri  tör- 
zsek jelölésére  tonsuraszerüen  kinyírt  hajuk 
(coroa)  miatt.  B  viseletnek  hódolt  brazíliai  népek 
javarésze  már  kihalt.  Utódaik  elszórtan  St.  Lo- 
renzo  és  Cayapo  partvidékein  laknak,  mint  va- 
dászok és  földmívelök. 

Corocoro,  város  La  Paz  bolíviai  departamen- 
tóban,  4070  m.  magasban,  a  Desaguadero  felé 
hajló  fensíkon,  9000  lak.,  réz-  és  ezüstbányákkal. 

Corolla  (lat.)  a.  m.  koszorúcska,  a  növénytan- 
ban a.  m.  párta  (1.  c). 

Corolla  personata  és  G, '  ringens  (növ.),  1. 
Ajak. 

Corollarium  (lat.),  a  logikában  oly  tétel,  mely 
valamely  előbbiből  közvetetlenül,  tehát  minden 
további  bizonyítás  nélkül  következik.  A  geomet- 
riában és  filozófiában  használatos  műszó.  A  ró- 
maiaknálarany vagy  ezüst  koszorúcska  (corolla), 
melyet  a  fizetésen  fölül  ajándékba  adtak  jó  szí- 
nésznek stb. 

Corollíflorae  (növ.),  De  Candolle  rendszeré- 
ben a  f oiTtszirmuak  nagyobb  csoportja,  amelyek- 
nek rendesen  nagy  és  könnyen  szembetűnő  szirma 
a  magház  alatt  ered.  Porzójuk  rendesen  a  párta 
(corolla)  csövének  belsejéhez  nőtt. 

Ck>roinaiidel-lakk,  sajátságos  faja  a  lakkmun- 
káknak, melynél  a  fekete  alapba  a  díszítmények 
rajza  be  van  vésve,  s  aztán  különböző  színűre 
festve.  Bútorok  díszítésére  szolgál  és  valószínű- 
leg a  Coromandel  partvidék  valamelyik  városá- 
ból, Madraszból  vagy  Pondicseriböl  került  Euró- 
pába. 

Corona  (lat.)  a.  m.  koszorú,  az  ókorirómai  had- 
sereg tagjainak  adott  érdemjel.  Volt  G.  civica  (1. 
á6ra^,aranyból  készített  tölgylevélkoszorú,melyet 
annak  adtak,aki  római  polgár  életét  mentette  meg ; 
e  koszorúra  ki  is  vésették  az  «ob  civem  8ervatum» 
(polgárnak  megmentéseért)  féle  felírást ;  a  kitün- 
tetett e  C-t  ünnepélyek  alkalmával  viselte,  megje- 
lenésekor a  nép  felkelt  s  az  illető  a  szenátorok 
mellett  foglalt  helyet.  Aki  elsőnek  nyomult  az  el- 
lenség táborába  vagy  sáncára,  az  G.  castrensis-t 
V.  G.  valiarist  (2.  ábra),  aki  az  első  volt  ellenséges 
várfal  megmászásakor,  az  arany  C.  muralis-t 
(3.  ábra),  aki  ellenséges  hajót  elfoglalók  közül  az 
első  volt  az  ellenséges  hajó  fedélzetén,  az  C. 


iiavalis-t  kapott.  C.  rostrata-t  (4.  ábra)  —  több 
hajóorral  díszített  C-t  —  csakis  Varró  kapott 
Pompejustól  és  Agrippa  Augustus  császártól.  Az 
ellenségtől  körülzárt  római  tóbor  v.  város  f  elmen- 
tőjének, a  felmentett  helyiségen  nőtt  fűből  készí- 
tett C  graminea  v.  obsidionalist  adták  (5.  ábra), 
s  ezt  a  rómaiak  a  legnagyobb  kitüntetésnek  tekin- 
tették, amit  katonának 
adni  lehetett.  A  győze- 
delmes hadjárat  után 
triumfusra  méltónak 


5.  ábra. 


6.  ábra. 


nyilvánított  vezér  arany  babérlevelekből  kötött 
C  triumphalist  viselt  (6.  ábra),  míg  az  ovációra 
érdemesnek  talált  vezér  C  oválist  tett  a  fejére. 
Az  ókori  rómaiak  azt  a  céltáblát  is  C-nak  nevez- 
ték, amelyre  az  íjászok  célba  lőttek.  —  C.  az 
épáészetben  a  klasszikus  stílusok  koszorúpárká- 
nyát jelenti.  —  G.  1.  még  Korona ;  a  Nap  C-ját 
1.  Nap ;  a  zenében  1.  Nyugvójel 

Corona  australis(lat.),  déli  korona,  csillag- 
kép az  ég  déli  félgömbjén,  29  szabad  szemmel 
látható  csillaggal. 

Corona  borealis  (lat.),  északi  korona,  csil- 
lagkép az  ég  északi  félgömbjén,  31  szabad  szem- 
mel látható  csillaggal. 

Coronadit  (ásv.),  finom  rostos  vaskos  tömeg, 
külsőleg  igen  hasonlít  a  bamakőre,  fekete  fém- 
fényű  (Mn,Pb)  MUgO,.  Clifton  (Arizona). 

Coronado,  Garolina,  spanyol  költőnő,  szül. 
Almendralejoban  (Badajoz)  1820.,  megh.  1911 
elején.  Költői  tehetségéről  már  a  15  éves  korában 
írt :  A  la  pálma  c.  ódája  tanúskodott,  melynek  ré- 
vén a  madridi  irodalmi  körökbe  juthatott.  Egyéb 
lírikus  költeményeit,  melyek  a  különböző  madridi 
lapokban  jelentek  meg,  a  közönség  és  az  írók 


Amely  gió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Corona  meduUaris 


—     670 


Corot 


egyaránt  nagy  tetszéssel  fogadták.  Összegyűjtve 
e  költemények  Poesias  címen  jelentek  meg.  Irt 
még  C.  egy  vígjátékot :  El  Cuadro  de  la  Espe- 
ranza  és  egy  történeti  drámát :  Alf onso  IV  de  Ara- 
gon.  Ezeken  kívül  több  regény  és  novella :  Pa- 
quita,  La  Luz  del  Tajo,  Adoracion,  Jarilla,  Sigea, 
La  Rueda  de  desgracia,  útirajz :  Del  Tajo  aí  Rheno 
és  irodalmi  értekezés  jelent  meg  tőle. 

Corona  medullaris  (dOv.),  1.  Bélöv. 

Coronariáé  (döv.),  Endlicher  rendszerének 
egy  osztálya,  melybe  Liliomfeléket  sorolt. 

Coronation-sziget,  délsarkvidéki  sziget  60" 
50'  déli  sz.  és  45«  50'  ny.  h.  alatt.  Hossza  60  km, 
magassága  1600  m.  A  South  Orkney  szigetcso- 
porthoz tartozik. 

Coronatus-rétegek  (geoi.),  Amm.  coronatus  Qu. 
után  elnevezve  a  középső  jurában  fordulnak  elő, 
1.  Jura. 

Corona  Veneris  (lat.),  vöröses  vagy  barnás, 
koronányi  foltok  és  papulák,  melyek  szifllis  folya- 
mán a  homlokon,  halántékon,  a  hajas  fejbörszé- 
len  szoktak  fellépni,  és  összefolyva  koszorüsze- 
rüen  övezik  a  fejet.  Könnyen  gyógyítható  jelen- 
ségek ;  hasonló  alakok  más  betegségeknél  is  elő- 
fordulnak. 

Corone  corone  L.  (állat),  fekete  varjú.  L. 
Varjú. 

Coronel,  kikötőváros  Concepeión  chilei  pro- 
vinciában, az  Arauco- öbölnél,  (i902)  5959  lak.,  a 
közeli  köszénbányák  fő  exportáló  helye. 

Coronella  (állat),  nálunk  is  közönséges,  nem 
mérges  kígyónem.  L.  Sikló-félék. 

CSoTonelli,  Marco  Vincenzio,  olasz  történet- 
es földrajzíró,  sztil.  Velencében  1650.,  megh. 
u.  0. 1718-ban.  Papi  pályára  lépett  és  52  éves 
korában  a  minoriták  generálisa  lett.  XIV.  La- 
jos udvarába  hívta  a  tudós  főpapot,  kit  nagy 
ég-  és  földgömbök  készítésével  bizott  meg,  me- 
lyeket jelenleg  Parisban  a  nemzeti  könyvtárban 
őriznek.  Utóbb  a  földrajz  tanára  lett  szülővárosá- 
ban, ö  alapította  az  ottani  Argonauta  akadémiát 
s  valami  négyszáz  térképet  hagyott  hátra  (ma- 
gyarázó jegyzetekkel).  Egyéb  müvei  közül  meg- 
említendők :  Storia  veneta  dall'  anno  421  al  1504 
(3  köt.) ;  Roma  antica  e  moderna  (1716)  és  a  Biblio- 
theca  universalis  saero-profana  című  28  kötetes 
enciklopédiái  munka,  melyből  azonban  csak  7  köt. 
jelent  meg  nyomtatásban. 

Coroner  (ang.),  a  legrégibb  angol  közhiva- 
talnokok egyike ;  így  nevezik,  mert  leginkább 
oly  ügyekkel  foglalkozik,  melyek  közvetlenül 
a  koronát  érdeklik.  Minden  grófságban  (county) 
a  földbirtokosok  közül  élethossziglanra  választat- 
nak. A  C.  hivatali  teendői  részint  bkóságiak  (ju- 
dicial),  részint  közigazgatásiak  (ministerial),  bíró- 
ságiak leginkább  erőszakos  vagy  rögtönös  halál- 
esetekben megindítandó  nyomozás,  esküdtek  köz- 
reműködésével. Ezenkívül  a  C.  hatásköréhez  tar- 
tozik a  hajótörés  és  kincstalálás  esetében  teljesí- 
tendő nyomozás. 

Coronilla  L.  (oöv.),  a  Papilionatae  (Pillangós- 
virágúak) génusza ;  20  faja  Észak-  és  Közép- 
Európában,  az  egész  Földközi-tenger  környékén, 
a  Kanári-szigeteken,  különösen  pedig  Nyugat- 
Ázsiában  elterjedt  fű  v.  cserje.  Levelük  páratla- 
nul szárnyas,  viráguk  sárga,  ritkán  piros  v.  fehér 


s  hosszú  nyelű,  levélhónalji  ernyőben  áll.  Európá- 
ban, Elő-Ázsiában  nagyon  közönséges  a  C.  varia 
L,  Tarka  virága  10— 20-ával  gömbölyded  ernyővé 
egyesül ;  vitorlája  rózsaszínű,  a  többi  szirma  fe- 
hér, a  csónak  csúcsa  bíborszínű.  Napos  lejtőkön, 
vetésekben,  utak  szélén  terem.  A  C.  emerus  L. 
1—2  m.  csinos  cserje,  az  lUyr  és  Mediterrán 
flórakerületben  honos,  dísznek  máshol  is  ültetik. 

Coronini,  község,  1.  Koronini. 

Coronini-Cronberg,  osztrák  gróíi  család,  mely 
1548.  kapta  a  lovagi,  1687.  a  grófl  méltóságot. 
Jelenleg  3  ágban  virágzik :  a  cronbergi,  tohneini 
és  sankt-peteri  ágban.  Említendők  : 

1.  C,  Franz,  gróf,  osztrák  politikus,  fia  C.  Jo- 
hann  Baptist  gróf  táborszemagynak  (1.  C  2-),  aki 
Ferenc  József  császárt  ós  királyt  nevelte,  szül. 
1833  nov.  18.,  megh.  1901  aug.  25.  Görzbeu.  Ö  és 
gf .  Taaffe  együtt  nevelkedtek  Ferenc  József  ki- 
rállyal. 1850-ben  egy  dragonyos  ezredbe  lépett, 
kitűnt  a  königgrátzi  csatában  és  mint  ezredes 
vonult  1867.  nyugalomba.  Görzben  telepedett  le, 
s  1870.  tartományi  főnök  és  a  tartománygyűlés 
tagja  lett,  1871.  pedig  a  birodalmi  gyűlésbe  vá- 
lasztották. 1879-ben  a  képviselőház  elnökévé  vá- 
lasztották, állásáról  azonban  1881.  lemondott  és  a 
Reichsrathban  egy  a  kormányt  támogató  közép- 
pártot, a  Coronini-klubot  szervezte.  1897  óta  az 
urakházának  volt  tagja. 

2.  C,  Johann,  gr.,  osztrák  táborszemagy,  Ma- 
gyarország hadi  parancsnoka,  szül.  Görzben  1794 
nov.  16.,  megh.  u.  o.  1880  júl.  26.  Mint  hidásztiszt 
1814-benafranciaíiáboraban  Olaszországban  szol- 
gált és  1824-benamodenai  seregbe  lépett  át.  Onnét 
visszatérve  1836-ban  Ferenc  József  főhercegnek 
lett  második  nevelője.  Az  1848.  olasz  háborúban 
ismét  aktiv  részt  vett,  midőn  a  Tirolba  átvezető 
szorosok  őrizete  volt  reá  bízva.  A  béke  után  hadi  s 
polgári  kormányzója  lett  az  újonnan  alakított,  Ma- 
gyarország földéből  kiszakított  szerb  vajdaság- 
nak és  a  bánságnak.  A  nagy  keleti  háború  idején 
ő  volt  a  török  határon  felállított  íigyelő  hadtestnek 
parancsnoka,  és  annak  élén  megszállotta  a  dunai 
fejedelemségeket,  melyekből  azonban  apárisi  béke 
után,  1856-ban  ki  kellett  vonulnia.  Mint  táborszer- 
nagy 1859— 66-ig  horvát  bán  volt,  1860.  pedig 
Pestre  jött  hadi  parancsnoknak. 

Coro  picno  a.  m.  teljes  kar,  vagyis  nem  csu- 
pán férfi  vagy  női  (ill.  gyermeki)  hangok,  hanem 
mind  együtt :  szoprán,  alt,  tenor,  basszus.  —  Or- 
gonán C.  a  mellókregiszterek  (mixtúra,  cornett, 
cymbalum  stb.)  összekötése. 

Corossol  (növ.),  1.  Cachiman  és  Cimetalma. 

Corot  (ejtsd:  kóró),  Camille,  francia  festő,  szül. 
Parisban  1796  júl.  17.,  megh.  u.  o.  1875  febr.  22. 
Egyike  a  XIX.  sz.-i  francia  festészet  nagy  mes- 
tereinek. Az  ú.  n.  barbizoni  festők  köréhez  tarto- 
zik, de  épúgy,  mint  a  csoport  többi  vezető  tagja, 
teljesen  különálló,  sajátos  művészi  egyéniség. 
Nagyszámú  festményeinek  túlnyomó  része  rend- 
szerint igen  egyszerű  motívumokból  szerkesztett 
tájkép  (1.  a  képmellékletet),  melyek  nem  annyira  a 
valóságot  utánozzák,  mint  a  művész  költői  ehne- 
rengését,  természetimádatát  tükrözik.  Ezért  írták 
róla  bírálói :  «ce  que  Corot  peignait,  c'était  moins 
la  nature  que  l'amour  qu'il  avait  pour  elle»  (amit  C. 
festett,  az  nem  annyira  a  természet,  mint  a  szp- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


Corut  Cikkhez 


Hevai  Nagy  Lexikona 


COROT  CAMILLE  :  TÁJKÉP 

(LEVER-GYÜJTEMÉNY) 


Coroza 


671 


Corpus  dootrinae 


relera,  amelyet  az  iránt  érzett).  Az  ö  tájképei  a 
szó  szoros  érteimében  vett  iiangnlatképelc.  Hol 
erdő,  hol  mező,  benépesítve  muzsikáló,  táncoló 
nimfákkal  vagy  egyszerű  földmíves  emberekkel, 
—  de  semmi  sem  határozott,  világosan  körülha- 
tárolt formában,  éles  színellentétekkel,  hanem 
minden  ezüstösszürke  vagy  aranyosbarna  tónusú 
fényködbe  burkolva.  C.  festményeivel  a  francia 
közönség  csak  lassan  barátkozott  meg.  Sokan 
szemére  hányták  a  mesternek,  hogy  képei  elha- 
markodottak,vázlatszerüek  és  rosszul,  felületesen 
megrajzoltak.  Ez  az  állítás  némely  müvére  nézve 
tényleg  megállja  a  helyét,  de  akik  ezt  C.-ra  ál- 
talában vonatkoztatták,  azok  félreértették  a  mű- 
vész tulajdonképeni  szándékát  és  valószínűleg 
nem  ismerték  alakos  festményeit  és  színtanul- 
mányait, amelyek  a  legbiztosabb  rajztudásról,  az 
emberi  és  természeti  formák  tökéletes  ismereté- 
ről tesznek  tanúságot.  A  vagyonos  szülőktől 
származó  művész  festészeti  tanulmányait  Michal- 
lon  és  V.  Bertin  oktatása  mellett  kezdte  meg. 
1825-ben  Olaszországba  ment  s  onnét  küldött  be 
először  képet  az  1827-iki  párisi  Salonba:  Le  pont 
de  Narni.  1828-ban  hazajött,  később  még  ismé- 
telten fölkereste  az  olasz  félszigetet,  de  1844  óta 
már  áUandóan  otthon  maradt  és  szünet  nélkül 
megjelenik  képeivel  a  Sálon  kiállításain.  Fes- 
tői stílusának  kialakulása  1850-re  tehető.  Fest- 
ményeiért a  múlt  század  közepén  még  aUg  adtak 
egy-két  ezer  frankot,  ám  értékük  azóta  szinte 
hihetetlen  összegekig  emelkedett,  így  pl.  a  Lutz- 
gyüjteraényböl  származó  Garda-tóért  1902-ben 
231,000  frankot  fizettek.  Képeit,  melyekből  úgy- 
szólváji  minden  nyilvános  franeiaműgyüjtemény- 
tiek  jutott  egy-két  darab,  igen  hosszadalmas  volna 
névszerint  felsorolni.  A  rézkarcolással  ós  az  ú.  n. 
vérre  bichromaté-Ta  vagyis  vegyileg  preparált 
üvegre  való  rajzolással  is  nagy  sikerrel  foglalko- 
zott. Az  utóbbi  müvei  közül  néhány  lap  a  Szép- 
művészeti Múzeum  grafikai  gyűjteményében  is 
megvan.  V.  ö.  Dumesnil,  C,  souvenirs  intimes 
(Paris  1875) ;  Rousseau,  Camille  C.  (u.  o.) ;  Boger- 
Milés,  C.  (u.  0. 1891) ;  Hamel,  C.  et  son  oeuvre 
(u.  0.  1 905) ;  Moreau-Nélaton,  Histoire  de  C.  et 
de  ses  oeuvres  (u.  o.  1905) ;  Meier-Graefe,  C.  und 
Courbet  (Ijeipzig  1905) ;  Gensel,  C.  und  Troyon, 
(Bielef  eld  u.  Leipzig  1906) ;  Delteil,  C.  (Paris  1910). 

Coroza,  1.  Garocha. 

Corozál,  város  Colombiábau,  240  km.-nyire 
( 'artagenától,  8000  lakossal,  nagy  mai'ha tenyész- 
téssel. Itt  készítik  az  ország  legjobb  gyapot- 
kelméjét. 

Corpora  (lat.)  a.  m.  testek,  a  corpus  (1.  o.) 
többesszáma.  —  C.  aliena  v.  peregrina  (orv.),  l. 
Idegen  testek.  —  C.  amylacea  v.  C.  amyloidea  a, 
m.  amiloid  testek  (l.  o.). 

Corporale  (lat.),  négyszögű,  összehajtható 
vászonterító,  melyen  —  az  oltárkövön  szétterítve 
-  a  Szt.  mise  alatt  az  átváltozástól  áldozásig 
az  oltári  szentség  nyugszik.  Jelképezi  azokat  a 
gyolcs-ruhákat,  melyekbe  az  Üdvözítő  a  kereszt- 
ről levételkor  takarva  volt.  Gyakorlati  jelentő- 
sége az,  hogy  az  oltári  szentségről  leváló  részecs- 
kék szét  ne  szóródjanak.  —  Kis  alakú  C.  a  be- 
tegek ellátásánál  használatos.  —  Az  összehajtott 
C-n  áll  a  monstrantia  és  a  eiborium. 


Corporalis  res,  testi  tárgy  a  dolog,  a  sze- 
mélyt kivéve  mind  az  az  anyag,  amely  hatal- 
munk alá  vethető  része  a  külvilágnak,  s  térben 
úgy  vau  határolva,  hogy  környezetétől  megkü- 
lönböztethető. Res  incorporales,  testetlen  jogtár- 
gyak az  anyagtalan  javak,  pl.  név,  hitel,  aaer- 
zői  jog. 

Corpora  oryzoidea  (lat.),  rizstestek.  Az 
izületek  és  inhüvelyek  idlüt,  főleg  gümős  gyula- 
dásakor  az  izzadmányból  képződő,  rizsszemekre 
emlékeztető  testecskék,  amelyek  egynemű  áttünő 
hyalinos  anyagból  állanak  s  szabadon  úsznak  az 
izületi  nedvben.  L.  Izületi  gyuladás. 

Corporatio  (lat.)  a.  m.  testület. 

Corps  (franc,  ejtad:  kor),  test,  testület.  —  C.de 
ballet,  színházi  tkaeosoktestülete.—C.debataille, 
harcra  fejlődött  seregrósznek  derékhada.  —  C.  de 
garde,  őrség.  —  C.de  logis,  várkastélynak  lakásra 
szolgáló  épülete.  —  G.  deplace,  a  vár  fogatja  által 
bekerített  terület.  ~  G.  diplomatique,  valamely 
kormánynál  tartózkodó  követek  és  követségi  sze- 
mélyzetek összesége.  —  G.  francs,  szabad  csapa- 
tok. —  G.  législatif,  törvényhozó  testület.  —  C-, 
hadseregünkben  a.  m.  hadtest;  G.-commando 
a.  m.  hadtestparancsnokság. 

Corpus  (lat.,  többesszámban  corpora),  test, 
testület,  innen  in  corpore,  testületileg.  —  Az 
orvostanban  C.  callosum  a.  m.  kérges  test,  az 
agyvelő  két  féltekéjét  összekötő,  harántul  fekvő 
rostköteg,  1.  Agyvelő.  —  G.  ciliare  a.  m.  sugár- 
test, 1.  Szem.  —  G.  vitreum  a.  m.  üvegtest,  1. 
Szem.  —  A  nyomdászatban  G.  (garmond)  betü- 
nem ;  így  neveztetik,  mivel  ezelőtt  a  C.  juris-t 
ezzel  nyomták.  L.  még  Gorps. 

Corpus  adiposuni,  1.  Zsírtest. 

Corpus  Catliolicorum  és  Corpus  Eran- 
gelicorum  (lat.),  a  katolikus  és  evangélikus  val- 
lást követő  német  birodalmi  rendeknek  szabad 
egyesülésén  alapuló  külön  szervezetek,  amelyek 
azon  célból  létesültek,  hogy  az  Ulető  vallásfele- 
kezetet megillető  jogok  fenntartása  és  épségben 
maradása  felett  ügyeljenek. 

Corpus  Cbristi  (lat.)  a.  m.  Krisztus  teste.  Űr- 
napja, az  az  ünnep,  melyen  az  Oltári  szentséget 
mennyezet  alatt  körülhordozzák  s  a  négy  világ- 
tájnak megfelelően  négy  oltárnál  az  egész  világ 
elé  állítják  imádás  végett.  Ünnepe  a  pünkösd  nyol- 
cadát követő  csütörtökön. 

Corpus  Christi,Nuezescounty  szókhelye  Texas 
északamerikai  államban,  aC.-öböluyuga  ti  partján 
a  Nuezes  torkolata  közelében,  (1900)  4703  lak., 
bőr-  és  gyapjukereskedóssel.  A  C.-öblöt  homokzá- 
tonyok és  szigetek  választják  el  a  nyilt  tengertől. 

Corpuscula  (lat.,  corpusculum,  testecske 
többesszáma),  1.  így  nevezték  régebben  a  nyitva 
termők  archegoniumát.  —  2.  G.,  Thomson  sze- 
rint a  negativ  elektrón  tömege  ;  mintegy  1700- 
szor  kisebb,  mint  a  hidrogénatom  tömege. 

Corpuscnlaris  eleinek  a.  m.  alakos  elemek 
valamely  testi  váladékban  levő  szilárd,  v.  félszi- 
lárd alakkal  bíró  alkatrészek  ;  pl.  a  vérben  a  vér- 
testek,  vérsejtek. 

Corpus  delieti  (iat.)  a.  m.  bűnjel. 

Corpus  doctrinae  (lat.),  főként  a  lutherá- 
nus egyházban  oly  tan-  és  hitvallási  iratok  össze- 
sége, melyek  a  szigorúbb  lutheri  és  az  enyhébb 


Amely  gzó  C  alatt  ninca  meg,  K  alatt  keresendfil 


Corpus  Evangelicorum 


—     672     — 


Corpus  juris  Hungarici 


melanchthoni  hitpártok  között  előállott  versen- 
gések megszüntetóse  céljából  álUttatván  egybe, 
a  német  lutheránus  állami  egyházakban  1560  óta 
mint  a  hit-  és  tanólet  normái  szerepeltek.  A  re- 
formátus egyházban  a  genfi  Corpus  et  syntagma 
fldei  1612  c.  gyűjtemény  nyert  itt-amott  C.-hoz  ha- 
sonló jelentőséget. 

CorpusEvang;elicoruiii,  l.Gorpus  Catholi- 
corum. 

Corpus  inscriptíonnm,  1.  Föliratok. 

Corpus  juris  canonici,  a  legisták  nyelv- 
használatának megfelelöleg  a  kanonisták  ál- 
tal a  Corpus  juris  eivilishez  hasonlóan  hasz- 
nált kifejezés  valamely  lezárt  kánonjogi  gyűj- 
temény jelzésére.  Már  a  XII.  sz.-ban  Gratian 
dekrétumát,  később  a  glosszátorok  által  recipiált 
jogkönyveket  nevezték  így.  XIII.  Gergely  1850 
júl.  1.  «Cum  pro  munere»  konstituciójában  hiva- 
talos C.-nak  nevezi  a  törvénykönyvek,  törvény- 
gyűjtemények s  jogkönyveknek  azt  a  gyűjte- 
ményét, amelynek  hivatalos  római  kiadását  ő 
adta  ki  s  amely  gyűjteményt  s  változó  tartalmú 
kiadásait  értjük  azóta  általában  e  kifejezés  alatt. 
B  gyűjtemény  állandó  részei :  Gratian  dekrétuma ; 
IX.  Gergely  Dekretalesei ;  a  Liber  Sextus ;  V. 
Kelemen  Konstituciói,  a  Clementinák  (1.  Clemen- 
tinae) ;  Bxtravagantes  Joannis  XXII  és  az  Bxtra- 
vagantes  Communes.  A  különböző  kiadásokban 
található  eltérő  tartalmú  részek  közül  említ- 
hetők :  a  különböző  indexek ;  rokonsági  és  sógor- 
sági fokokat  feltüntető  családfák;  Lancelotti 
Pál  Institutiones  juris  canonici-ja,  Petrus  Mat- 
thaeus  Liber  septimusa.  A  C.  kiadásai  közül  em- 
líthetők az  1499— 1505  között  megjelent  párisi; 
a  Correctores  romani  által  elkészített  1582. 
évi  hivatalos  római  kiadás ;  Böhmer  kiadása 
1747. ;  Riehter  kiadása  1839.  s  Friedberg  kiadása 
Lipcse  1879—81.  A  C.  a  maga  egészében  nem 
bír  törvényerővel,  csak  a  Gregoriana,  a  Liber 
Sextus  8  a  Clementinák  lévén  törvénykönyvek, 
illetőleg  hiteles  törvénygyűjtemények.  A  C-t  a 
protestáns  egyházra  nézve  is  subsidiarius  jogfor- 
rásnak tekintik.  Tartalmát  tekintve,  a  későbbi 
egyházi  s  világi  jogfejlődés  —  Így  nálunk  —  sok 
részében  derogált  a  C.  kötelező  jogszabályainak. 

Corpus  juris  civilis,  a  glosszátorok,  vagyis 
a  bolognai  egyetemi  tanárok  Kálmán  és  IV.  Béla 
királyaink  idejében  a  justinianusi  törvényeket 
(institúciók,  digeszták,  kódex,  novellák)  egysé- 
ges egésznek,  egységes  testnek,  corpus  jurisnak 
nevezték  s  öt  kötetbe  (volumen)  foglalták.  A  há- 
rom első  kötetben  vannak  a  digeszták  (vetus,  in- 
fortiatum,  nóvum),  a  negyedik  kötet  a  kódex  ki- 
lenc első  könyve.  Az  ötödik  kötet  neve  volumen 
parvum,  benne  vannak  az  institúciók,  a  kódex 
három  utolsó  könyve  (trés  libri)  és  a  novellák  ki- 
lenc kollációban.  Hugolinus  ide  csatolta  a  lom- 
bard hübérjogot,  később  oda  csatolták  I.  ós  II. 
Frigyes  császár  némely  rendeleteit.  Első  nyom- 
tatott kiadása  a  velencei  (14?76).  Corpus  iuris  cím 
alatt  először  Dionysius  Gothofredus  (1549).  Be- 
cses kiadás  újabban  a  Mommsen-féle. 

Corpus  juris  Hungarici  (lat.).  A  magyar 
törvények  hivatalos  gyűjteménye.  A  XVI.  sz. 
közepén  magánosok  kezdték  összegyűjteni  és  le- 
másolni a  különböző  királyok  alatt  hozott  régibb 


és  újabb  törvényeket.  A  magánosok  által  készített 
kézirati  gyűjtemények  közül  legnevezetesebb  az 
Ilosvay  István  egri  préposté,  amely  1544  táján 
keletkezett,  ez  a  gyűjtemény  magva  a  C.-nak.  Ezt 
használta  fel  Sámboky  János,  híres  magyar  hu- 
manista (latinosan :  Sambucus),  midőn  Bonflnius 
magyar  történeti  munkáját  kiadva,  ahhoz  függe- 
lékül először  adott  ki  összegyűjtött  magyar  tör- 
vényeket. A  magyar  törvényeknek  önálló,  első 
kiadását  az  Uosvay-fóle  kézirat  alapján  annak  a 
kibővítésével  Mosóezi  Zakariás  és  Telegdy  Miklós 
püspökök  készítették  el  és  adták  ki  1584.  Ennek 
a  törvénygyűjteménynek  második  ú.  n.  bécsi  ki- 
egészített kiadása  1628.  jelent  meg,  még  pedig 
úgy,  hogy  a  Verbőczy  Hármaskönyvvel  (1.  o.), 
amelyet  szintén  felvett  a  törvények  közé,  kezdő- 
dik. A  későbbi  kiadások  közül  fontos  Szentiványi 
Márton  kiadása  (1696),  amely  először  használja 
a  Corpus  Juris  Civilis  és  Canonici  (1.  o.)  mintájára 
a  Corpus  Juris  elnevezést.  Mária  Terézia  1743.  a 
Jézus- társaságnak  adta  a  C.  kizárólagos  kiadási 
jogát,  mely  azután  a  rend  eltörlésével  az  egye- 
temre szállott.  A  magánúton  készült  törvény- 
gyűjteményt tehát  a  százados  gyakorlat  hatása 
alatt  hivatalos  jelleggel  ruházták  fel.  Ilyen,  már 
királyi  kiváltság  alapján  készült  kiadás  a  Sze- 
gedi Jánosé  (1751),  amely  azért  fontos,  mert  tőle 
származik  a  törvényeknek  cikkekre  (articuli)  és 
szakaszokra  (§§)  való  felosztása.  A  régi  Corpus 
Juris-nak  utolsó,  1848  előtti  kiadása  az  1844— 
1846-iki  budai.  A  törvények  nyelve  egész  az 
1832— 36-iki  országgyűlésig  a  latin ;  az  1832— 
1836-iki  törvényeké  hasábosán  latin  és  magyar : 
az  1840-ből  valók  ós  a  későbbiek  csak  magyar 
nyelven  hozattak.  A  régi  Corpus  Juris  kiadásaiba 
a  törvényeken  kívül  az  egyes  kiadók  belefoglal- 
tak oda  nem  tartozó  anyagot  is,  ezek  a  törvény- 
gyűjtemény ú.  u.  toldalékai  (ilyenek  pl.  Kitonich 
Directio  Methodica  c.  munkája,  ugyancsak  Kito- 
nichnak  a  Hármaskönyv  ellenkező  vagy  kétes 
helyeit  magyarázó  munkája ;  a  régi,  azaz  római 
jogi,  egyházi  és  hazai  jogszabályok ;  különféle 
esküminták,  névsorok  stb.).  A  Corpus  Juris  úgy 
lett  egységes  egésszé,  amint  századokon  át  hasz- 
nálták, a  törvények  nem  mind  és  nem  is  eredeti 
hiteles  alakjukban,  hanem  azzal  a  szöveggel  men- 
tek át  a  közhasználatba,  amelyben  a  kiadók  őket 
a  feledéstől  megmentették :  a  régi  Corpus  Juris 
zárt  testet  (Corpus  Juris  clausum)  alkot.  A  Corpus 
Juris  a  százados  gyakorlat,  a  szokásjog  által 
jutott  önálló  erőhöz.  Ezért  a  később  felfedezett 
törvényeket  a  Corpus  Jurisba  belefoglalni  nem 
lehetett.  Kovaehich  Márton  György  és  fia  József 
Miklós  elévülhetetlen  érdemeket  szereztek  a  ma- 
gyar törvényhozás  történetének  felderítése  körül, 
munkálkodásuk  azonban  a  Corpus  Juris  kiadására 
nézve,  bár  egyébként  tudományos,  jogtörténeti 
szempontból  bármily  értékes  is,  csak  annyiban 
volt  hatással,  hogy  az  1844— 46-iki  kiadásból  a 
toldalékok  kihagyattak  és  a  törvények  tárgy- 
mutatóját ők  készítették.  A  régi  Corpus  Juris 
Szent  István  törvényeitől  kezdődől eg  az  1848.  ho- 
zott törvényekig  terjed.  Az  1848  után  hozott  tör- 
vények gyűjteménye,  az  Országos  Törvénytár 
szintén  viseli  a  Corpus  Juris  nevét;  hivatalos 
jellegű,  mint  a  régi,  sőt  amint  az  1848  előtti  jog- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Correggio  c-íkichcz 


liévai  Artjy  Lexikona 


CORREGGIO:  MADONNA  SZENTEK  TÁRSASÁGÁBAN  HL  GIORNO 

(PARMA     PINACOTECA) 


f 


Corpus  luteum 


673 


Correggrlo 


életben  csak  kiváltság  útján  nyerhette  valaki  a 
jogot  a  törvények  gyűjteményének  kiadására, 
úgy  ma  is  a  Törvénytár  kiadása  az  állam  kizáró- 
lagos joga  (1880.  LIII.  t-e.  1.  §).  A  puszta  tör- 
vényszöveget magánosok  csak  hivatalos  felhatal- 
mazással adhatják  ki,  tudományos  v.  gyakorlati 
magyarázatokkal  ellátott   törvénygyűjteményt 
bárki  is  közzétehet.  (Ilyenek  pl.  a  Magyar  törvé- 
nyek Grill-féle  kiadása,  a  Térfl  szerkesztette  Köz- 
igazgatási törvények  gjiljtemónye,  a  Dárday- 
féle  Igazságügyi  és  Közigazgatási  Törvénytár,  a 
CodexHungaricusstb.)  Arégi  Corpus  Jurisnak  leg- 
újabb kiadása  az  ú.  n.  millenniumi  emlékkiadás 
(Márkus  D.  szerkesztésébon  Nagy  Gy.,  Kolozsvári 
S.,  Óvári  K.,  Tóth  L.,  Csiky  K.  közreműködésé- 
vel 1899-ben).  Szent  István,  Szent  László  és  Kál- 
mán törvényeinek  idézése  a  király  nevével,  a 
törvényszámávalésafejezet  kitételével  történik, 
a  t<)bbi  törvényeknél  elég  az  esztendő  ós  a  cikk 
megjelölése;  némely  törvénynél  szükséges  ki- 
tenni az  országgyűlésnek  a  helyét  is  pl.  1518 
tolnai  vagy  bácsi.  Az  1608.  törvényeknél  kor.  e. 
(koronázás  előtt)  vagy  kor.  u.-i  megjelölés  is  szük- 
séges ;  ha  az  országgyűlés  több  évig  tartott,  meg- 
kezdésének és  befejezésének  évszáma  törtalak- 
ban egybevonandó,  pl.  1790/91.  V.  ö.  Illés  J., 
Bevezetés  a  magyar  jog  történetébe.  A  források 
története  (Budapest  1910). 
Corpus  lateum  (lat.),  a  sárgatest,  1.  Hószám. 
Corpus  separatum  (lat.),  1.  Fiume. 
Corr^  növénynevek  mellett  Gorrea  de  Serra 
J.  F.  (szül.  Serpában  Portugáliában  1751  jún.  5., 
megh.  Caldasban  1823  szept.  11.)  diplomata  és 
botanikus  nevének  rövidítése.  Müve :  On  the  frue- 
tiücation  on  the  submersen  Algae  1796. 
Corral,  Valdivia  (1.  o.)  kikötője. 
Corrales   (sp.)    a.   m.  udvarok,  a  spanyol 
színházak  neve,amígnagy  épületek  udvarát  hasz- 
nálták ily  célra. 
Corrales,  szigetcsoport  a  Nicaragua-töban  (l.o.). 
Corrasio  (geoi.),  1.  Korrázió. 
Corr.  corr.  iuipr.,  nyomdai  mükifejezós,  rö- 
vidítése ennek :  correctis  corrigendis  imprimatur, 
azaz :  kijavítván  a  kijavltandókat,  nyomtatható. 
Correa  Sm.  (növ.),  a  Rutaceae  család  génusza  ; 
6  faja  Ausztráliában  honos.  Molyhos  cserjék  v.  kis 
fák,  tojásdad  v.  hosszúkás,  átellenes  nyeles  leve- 
lekkel, meglehetős  nagy  fehér,  zöld,  sárga  v.  vörös 
virágokkal,  ezeknek  szirma  forrt.  A  G.  speciosa 
Ait.  2  m.  magas  szép  cserje,  melyet  a  G.  álba 
Andi'.-val  együtt  sok  változatban  kultiválnak. 
Correa  de  Serra,  1.  Gorr. 
Correalitas(lat.),  adóstársi  viszony,  melyben 
több  adós  (rei  stipulandi)  áll  úgy,  hogy  min- 
denik ugyanazzal  az  egész  osztatlan  szolgáltatás- 
sal tartozik,  de  az  csak  egyszer  teljesítendő.  A 
hitelezők  (correi  credendi)  közt  is  lehet  C.  úgy, 
hogy  a  kötelem  egész  tartalmát  bármelyik  hite- 
lező társ  behajthatja,  de  az  csak  egyszer  hajtható 
be.  A  C.  a  felek  megegyezésén  alapul. 

Correctio  (lat.)  a.  m.  javítás ;  C.  a  retoriká- 
ban msszavétel  (1.  o.) ;  G.  fraterna,  a  harmadik 
böjthét  keddje. 

Correctionalisatio  (lat.),  1.  Korrekcionali- 
záciő- 
Corrector,  l.  Korrektor. 

Révai  Nagy  Lexüuma.  IV.  ÍM. 


Correctores  Rouiani  (lat),  bíboniokok  ós 
szaktudósokbői  álló  az  a  bizottság,  amelyet  V. 
Pius  pápa  1566.  létesített  a  Gratián  dekrétuma 
hiteles  szövegének  megállapítása  végett. 

Corregens,  I.  Kormánytárs. 

Correggio  (ejtsd:  korredzso),  város  Reggio  Emilia 
olasz  tartományban,  a  Póhoz  vezető  csatorna  mel- 
lett, (1901)  14,437  lak.,  szülővárosa  a  C.  néven  is- 
meretes Allegri  Antonio  festőnek. 

Correggio  (ejtsd,  korredzso),  tkp.  Antonio  Allegri, 
olasz  festő,  szül.  vsz.  1494.  Correggióban  (innen 
művészi  neve),  megh.  1534  márc.  5.  u.  o.  Késői 
forrásoknak  első  tanítóira  vonatkozó  jelentései 
megbízhatatlanok.  Ezek  szerint  szülővárosában 
az  Antonio   Bartolotti,   Modenában   Pranceseo 
Bianehi-Perrari,  s  végül  Bolognában  Pranceseo 
Prancia  tanítványa  lett  volna.  Valószínűbb,  hogy 
nagybátyja,  Lorenzo  Allegri,  közepes  correggiói 
festő  irányította  első  lépéseit.  Pejlődésére  döntő 
befolyást  gyakorolt  Mantovába  menetele  (1511), 
ahol  Mantegna,  Costa  és  Dosso  hatása  alá  került. 
Első  ismert  müveinek,  így  a  firenzei  Uffizibeli 
Madonnának  (zenélő  angyalokkal)  és  a  drezdai 
képtárban  őrzött  ú.  n.  Madonna  del  S.  Prances- 
conak  elrendezése  Mantegnára,  formavilága  Cos- 
tára,  színezése  Dossora  vezethető  vissza.  Egyé- 
nisége teljes  erővel  csak  Pannában  bontakozik 
ki,  ahol  kevés  megszakítással  1518— 30-ig  műkö- 
dött s  legjelentékenyebb  műveit  alkotta.  1518-ban 
a  S.  Paolo  zárdában  az  apátnő  szobáját  díszí- 
tette a  Diana-mitoszból  vett  jelenetekkel ;  1520— 
24-ig  a  S.  Giovanni  Evangélista  templomban  dol- 
gozott, a  kupolában  Krisztus  mennybemenetelét 
ábrázolva;   1526— 30-ig  pedig  a  székesegyház 
hatalmas  nyolcszögű  kupolájára  Mária  mennybe- 
vitelét festette.  Ez  időben  számos  oltárképet  is 
készített,  melyek  nagy  része  ma  a  pármai  kép- 
tárban van,  mint   a  Madonna  della  Scodella,  a 
Madonna  del  S.  Girolamo,  máskép  II  Giorno  (1.  a 
képm^Uékletet),  Krisztus  sírbatétele,  S.  Placi- 
dio,  S.  Flavia,  Butichio  és  Vittorino  vértanúha- 
lála. E  korszakába  tartozik  a  Szoptató  Madonna, 
melynek  eredetije  Rómában  Torlonia  hercegnél, 
több  ismétlésének  egyike  a  budapesti  Szépművé- 
szeti Múzeumban  van.   1530  végén  visszatért 
szülővárosába  s  ott  maradt  élete  végéig,  mito- 
lógiai tárgyú  képeket  festve  a  mantuai  herceg 
számára,  amilyenek  Danaé  a  római  Borghese- 
kóp  tárban,  Léda  a  hattyúval  a  berlini  Kaiser 
Priedrich-Museumban,  Jupiter  és  lo  s  Ganyme- 
des  a  bécsi  udvari  képtárban,  stb.  A  C,  formáit 
kecses  báj  jellemzi,  kifejezése  lírai  az  ellágyulá- 
sig,  amit  drámai  tárgyú  műveibe  is  belecsempész. 
Alakjait  ködös  fényhomályba  (chiaroscuro)  bur- 
kolja, s  csudás  festőiséggel  kezelt  meleg  színeit 
aranysárga  tónusba  foglalja.  A  Leonardo  da  Vin- 
citói előkészített  festői  chiaroscuro  kifejleszté- 
sével, s  kivált  kupola-festményein  hatalmas  len- 
dületű mozdulatok  és  merész  rövidülések  alkal- 
mazásával a  bárok  festészet  egyik  megindítójává 
lesz.  Bár  közvetlen  tanítványa  kevés  volt,  egyé- 
nisége az  olasz  s  első  sorban  a  felsöolaszországi 
festészet  sorsába  döntőleg  folyt  be.  V.  ö.  Pungi- 
leoni.  Memorie  istoriche  di  Ant  Allegri  detto  il 
C.  (3  köt.,  Panna  1817—21);  Jul.  Meyer,  C. 
(Leipzig  1871);  C.  Bicci,  Ant.  Allegri  da  C.  (Ix)n- 

43 


Corregridor 


674 


CorrodI 


don  és  Berlin  1896);  H.  Thode,  C.  (Bielefeld  1898) ; 
G.  Gromu,  C./Stuttgart  1907). 

Corregidor  (sp. ;  portug.  corregedor),  Spa- 
nyolorazágban  az  új  községi  szervezet  életbelépte 
előtt  a  király  által  kiuevezett  igazságszolgáltatási 
8  közigazgatási  hivatalnok.  —  Portugáliában  a 
C.  tisztán  közigazgatási  hivatalnok  birói  hatáskör 
nélkül. 

Correlatio  (lat.),  kölcsönös  viszony,  melyben 
egyik  tárgy  v.  fogalom  a  másikat  föltételezi.  — 
A  szervezet  részeinek  kölcsönhatása,  mely  abban 
nyilvánul,  hogy  a  test  valamely  szervének  meg- 
változása más  szervek  megváltozását  is  maga 
után  vonja. 

Correlativus  (lat.)  a.  m.  kölcsönös  viszony- 
ban álló. 

Correlatum  (lat.),  oly  dolog  vagy  fogalom, 
mely  egy  másikkal  oly  viszonyban  áll,  hogy 
egyik  a  másik  nélkül  nem  képzelhető. 

Corrente  (cl.)  tánc,  1.  Courante. 

(Jorrenti,  Cesare,  olasz  államférfiú,  szül.  Mila- 
nóban 1815  júu.  3.,  megh.  Rómában  1888  okt.  4. 
Már  mint  ifjú  részt  vett  azon  összeesküvésekben, 
melyek01aszországfel8zabadításátcólozták,8zint- 
úgy  az  1848-iki  fölkelésben  ;  ennek  elfojtása  után 
Piemontba  menekült,  ahol  szóval,  mint  hírlapíró, 
költő  s  mint  parlamenti  tag  Olaszország  egysége 
és  szabadsága  érdekében  küzdött.  1867.  és  1869- 
1872-íg  olasz  közoktatásügyi  miniszter  volt.  Be- 
hozta az  általános  iskolai  látogatási  kényszert. 
1886  óta  a  szenátus  tagja  volt.  Művei :  L'Austria 
e  la  Lombardia  (1845) ;  La  fede  di  un  giovane ; 
Le  dieci  giornatí  di  Brescia ;  Nipoto  del  Vesta 
verde;  Scritti  scelti  (4  köt.,  1891—94).  V.  ö.  Mas- 
sarani  T.,  C.  C.  (Róma  1890). 

Correpetítor,  1.  Korrepetálás. 

Correr,  Museo,  képtárat  és  iparművészeti  gyűj- 
teményt tartalmazó  múzeum  Velencében,  a  Ca- 
nale  Grandé  partján,  az  egykori  Fondaco  dei 
Turchiban,  alapítója,  C.  Teodoro  (1750—1830) 
után  elnevezve. 

Cor  respondance  (franc,  ejtsd:  korreszpondáSsz), 
levelezés,  levélváltás. 

Correspondaut  (franc),  levelező,  a  nagyobb 
pénzintézetekben,  kereskedőházakban,  gyárak- 
ban alkalmazott  tisztviselő,  aki  a  levelezéseket 
végzi;  egyszersmind  vidéki  vagy  külföldi  hír- 
laptudósító. 

Correttori  (ol.,  ejjtsd:  korrettóri)  a.  m.  helyre- 
igazítok, a  velencei  köztársaság  öt  vizsgáló-birája, 
kik  a  dogé  halála  után  annak  a  megvizsgálásával 
voltak  megbízva,  hogy  megfelelt-e  az  elhalt  dogé 
működése  a  törvényeknek  vagy  nem.  Ha  mulasz- 
tást tapasztaltak,  pénzbirsággal  sújtották  a  dogé 
örököseit.  Megvizsgálták  továbbá,  vájjon  a  tör- 
vényeket nem  kell-e  módosítani  stb. 

Correus  (lat.)  a.  m.  bűnrészes  ;  C.  debendi, 
adóstárs ;  C.  credendi,  hitelezőtárs.  L.  Correali- 
tas,  Egyetemlegesség. 

Correze  (ejtsd.-  korréz),  1.  folyó  a  francia  C.  dé- 
pai'tementban,  mely  a  MiUevaches  fensík  pere- 
mén ered  és  a  Vézere-be  ömlik.  Hossza  88  km. 

2.  C,  département  Franciaország  DNy.-i  ré- 
szében, északon  Haute-Vienne  és  Creuse,  keleten 
Puy-de-D6me  és  Cantal,  délen  Lot  és  nyugaton 
Dordogne  département  határolják.  Területe  5887 


km«,  (1906)  317,480  lak.,  népsűrűség  1  km«-re  54. 
C.  départementban  vannak  :  Tulle,  Ussel,  Brive 
járások  és  288  község.  Fővárosa :  Tulle.  C.  É.-i  ré- 
szén van  aLimousin-hegy  és  a  Millevaches  fensik, 
itt  erednek  a  Vezére,  C.  ós  a  Triouzonne.  Leg- 
magasabb pontja  a  Mt.  Besson  csúcsa  (984  m.). 
Főleg  mezőgazdasággal  és  állattenyésztéssel  f og- 
koznak,  van  több  ércbányája,  ipara  nem  virágzó. 

Corrib,  Lough,  nagj'on  szabálytalan  alakú  tó 
Connaught  ir  provincia  Mayo  és  Galway  county- 
jábau.  Közepén  úgy  összeszorul,  hogy  csaknem  kőt 
tóvá  oszlik.  Felső  részében  számtalan  sziget  vau. 

Corridas,  a  bikaviadalok  spanyol  neve,  1. 
Bikaviadal. 

Corrldor,  1.  Folyosó. 

Corrientes,  1,  provincia  Argentína  dólame- 
rikai  köztársaságban,  Chaeo,  Paraguay,  Brazília, 
Uruguay  és  Entre-Ríos  közt  84,379  km^  terület- 
tel és  (1909)  325,268  lak.  Sík,  csak  DK.-í  révSzében 
halmos,  keskeny  vidék,  amelyet  a  Parana  és 
Uruguay  számos  mellékvize  öntöz.  É.-i  részében 
sok  a  laguna.  Földje  termékeny,  de  kevésbbó  mü- 
velik. Az  állattenyésztés  vü'ágzó.  A  külkereske- 
delembe csak  fa  és  állati  termékek  jutnak.  —  2. 
C,  az  ugyanily  nevű  tartomány  fővárosa  Argen- 
tínában, a  Parana  balpartján,  25  km.-nyire  a 
Cerrito  sziget  alatt,  (i909)  23,904  lak.,  húsbesózók- 
kal  és  ácsiparral,  élénk  kereskedéssel.  C.  jól  épült 
város,  amelynek  házai  körül  sok  a  narancs-,  füge- 
és  datolyafa.  A  paraguayi  háborúban  mint  élel- 
mezési központ  és  fegyverraktár  jelentékeny  sze- 
repet játszott.  —  3.  C,  fok  Kelet-Afrikában  (d.  sz. 
24"),  valószínűleg  eddig  hatoltak  el  a  középkori 
arabok  hajói. 

Corrigenda  (lat.),  nyomdászati  mesterszó,  a. 
m.  kijavítandó.  L,  Gorr.  corr.  impr.  és  Korrek- 
túra. 

Corriger  la  fortune  (franc,  ejtsd:  kőrizsé  la 
fortun)  a.  m.  «a  szerencsét  megjavítani)),  átvitt 
értelemben  hamisan  játszani. 

Corroborantia  (lat.)  a.  m.  erösítőszerek. 

Corroboratio  (lat.,  korroboráció),  a.  m.  meg- 
erősítés ;  a  test  megerősítése  edzéssel,  a  lábba- 
dozó  szervezeté  gyógyszerekkel,  erősítő  életmód- 
dal ;  nyelvtanilag  bizonyos  kifejezéseknek  erősebb 
jelentésű  kifejezésekkel  való  helyettesítése,  a  bi- 
zonyításnak döntőbb  bizonyítékkal  való  megerő- 
sítése. 

Corrodentia  (corrosiva  lat.),  a.  m.  maró-, 
étetőszer ;  corrosio,  marás,  etetés. 

Corrodentia  (állat),  a  szárnyas  ősrovarok 
(ArcMptera)Tenáiének  egyik  alrendje.  Legismer- 
tebb képviselői  a  termeszek  (1.  o.).  L.  Szárnyas 
ősrovarok. 

Corrodi,  1.  Arnold,  svájci  festő,  szül.  Rómá- 
ban 1846.,  megh.  1874.  Geureképeí  közül  külö- 
nösen a  Szerelmespár  gondolában (baseli  múzeum) 
és  a  Szerelmi  vallomás  (zürichi  múzeum)  tűnik 
ki ;  a  legnagyobb  sikert  azonban  történeti  jelene- 
teket ábrázoló  patetikus  képeivel  aratta,  melyek 
reprodukciókban  világszerte  elterjedtek.  Ilyenek : 
Szt.  Pál  Félix  helytartó  előtt ;  Titus  császár  be- 
vonulása Rómába ;  Catílína  összeesküvése ;  Ma- 
rino Faliero  elítélése. 

2.  C;  August,  svájci  író,  szül.  Zürichben  1826 
febr.  27.,  megh.  u.  o.  1885  aug.  16.  Rajztanár  volt 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


Corrosio 


—    675 


Óortanovcl 


Winterthurban.  Legismertebbek  svájci  nyelv- 
járásban írt  humoros  munkái :  Lieder  (1853) ;  De 
Herr  Professer,  idyll  (1872);  De  Herr  Vikari 
(1858) ;  Der  Saug  vom  Aerger  (1881) ;  Ein  Buch 
ohne  Titel  (1855) ;  továbbá  vígjátékok :  De  Rit- 
chnecht  (1873) ;  Die  Maler  (1875) ;  Wie  d'Warret 
würkt  (1884).  Fordított  Bumsből  is  svájci  nyelv- 
járásban (1870). 

3.  C,  Hermann,  festő,  Cl.  bátyja,  szül.  Ró- 
mában 1844.,  megh.  1905  jan.  29.  Parisban  ta- 
nult. Keleten  utazott,  élete  nagy  részét  Rómában 
töltötte.  Többnyire  olaszországi  és  keleti  tájképei 
széles,  dekoratív  hatásúak. 

4.  G.,  Salomon,  festő,  C.  1.  és  3.  atyja,  szül. 
Zürichben  1810.,  megh.  1892  júl.  4.  Piatalon  Ró- 
mába ment  és  itt  letelepedve  a  történeti  irányú 
német  tájképfestők  hatása  alatt  festette  vízfest- 
ményeit, melyek  többnyire  római  és  velencei  lát- 
képeket ábrázolnak. 

Corrosio,  1.  Gorrodentia  és  Korrózió. 

Corrosio  anatomica  (lat.),  az  a  boncolás- 
tiini  művi  eljárás,  amely  gyantás  anyagoknak  v. 
felolvasztott  fémkeverékeknek  (cinn,  ólom  stb.) 
a  vérerekbe,  mirigyekbe,  v.  más  üreges  szervekbe 
való  befecskendezésében  áll,  aztán  a  megmere- 
vedés után  a  szervek  lerothasztás  céljából  vízbe 
V.  valamely  savba  pl.  sósavba  tétetnek,  amely  a 
lágyrészekot  lemarja,  minekutána  a  befecsken- 
dezett üregrendszerek  kiöntvénye  marad  meg. 
Ezen  eljárást  Hyrtl  emelte  nagy  tökélyre ;  erre 
vonatkozó  munkájának  címe :  Die  Corrosionsana- 
tomie  etc. 

Corrosi%'  a.  m.  szublimát,  Hydrargyrum  bi- 
chloratum,  Merourichlorid,  1.  Szublimát. 

Corrosiva  (lat.),  1.  Gorrodentia. 

Corruptio,  1.  Korrupció. 

Corry,  város  Erié  countyban,  Pennsylvania 
északamerikai  államban,  a  C.-tó  közelében,  (i9oo) 
5369  lak,,  fakereskedóssel  ós  iparral. 

Corsaire  (franc.)  a.  m.  kalózhajó  (1.  o.). 

Corselet  (franc,  ejtsd :  korszié)  a.  m.  könnyű 
mellvért. 

Corsham  (ojtsd :  kórszem),  város  Wilt  angol  gróf- 
ságban, Chippenhamtól  DNy.-ra,  (i9oi)  7664  lak. 
Mellette  fekszik  G.Gourt,  Methuen  lord  nyaralója, 
melyben  szép  képtár  van. 

Corsica,  sziget,  1.  Korzika. 

Corsicana,  Navarro  county  székhelye  Texas 
északamerikai  államban,  Daliástól  D.-re,  (igoo) 
9313  lak.,  élénk  kereskedéssel  és  fejlődő  iparral. 

Corsini,  előkelő  firenzei  patricius-család.  Az 
egyháznak  a  család  egy  pápát  adott,  Lorenzót : 
XII.  Kelemen  (1730—40),  aki  a  C.-családot  her- 
cegi rangra  emelte.  Felemlítendök :  1.  G.  Andrea, 
flesolei  püspök  (1302—73);  VIII.  Orbán  1629. 
szentté  avatta.  —  2.  G.,  Gherardo,  1342.  Firenzé- 
ben gonfaloniere  di  giustizia  (legfelsőbb  bíró).  — 
3.  C,  Tommaso,  don  (1767-1856),  1809-14. 
tagja  a  római  szenátusnak ;  1845-ben  szenátor, 
1848.  az  ideiglenes  kormány,  s  1851.  az  apostoli 
kamara  tanácsosa.  —  4.  C,  Neri,  don  (1771— 
1845) ;  a  direktórium  alatt  Parisban  Toscana  kép- 
viselője, a  bécsi  kongresszuson  Toscana  követe, 
in.  Ferdinánd  és  II.  Lipót  alatt  államtitkár,  1844. 
miniszterelnök.  —  5.  C.,  Andrea,  casiglianói 
herceg,  don  Tommaso  íla  (1804—1868,  1849— 


1856.  toscanai  külügyminiszter.  —  6.  G.,  Neri, 
don,  lajaticoi  marchese  (1805—59),  Livorno  kor- 
mányzója ;  1848.  alkotmányos  külügy-  s  hadügyi 
miniszter  lett.  1859-ben  az  ideiglenes  kormány 
tagja.  Négy  fia  közül  a  legidősebb  G.  Tommaso, 
sismanói  herceg,  szül.  1835  febr,  28.,  a  család 
feje,  firenzei  polgármester  ós  szenátor .V.  ö.  Pas- 
serini,  Genealógia  et  storia  della  famiglia  C. 
(1858). 

Corsit  (geoi.),  1.  Korzit. 

Corso  (ol.,  ejtsd: korszó)  a. m.  futás.  Olaszország- 
ban a  lovak  versenyfutása  (lovas  nélkül) ;  továbbá 
díszes  fogatokon  lassú  átvonulás  valamely  város 
főutcáin,  mint  pl.  a  karnevál  alkalmával,  mely 
szokásnak  Olaszország  csaknem  minden  vái'osá- 
ban  egy-egy  utca  köszöni  a  nevét ;  legismertebb 
a  római  C.  ügynevezett  tavaszi  vagy  virág-G.-t 
rendeznek  most  a  fővárosok  nyilvános  kertéiben, 
Budapesten  1893.  először  a  hírlapírók  rendeztek 
ilyet  a  tűzkárosultak  javára ;  azóta  többször  kí- 
sérleteztek vele,  de  nálunk  nem  sikerült  meg- 
honosítani. 

Corssen,  Wilhelm,  német  nyelvtudós,  szül. 
Brémában  1820  jan.  20.,  megh.  Liehterfeldebeu 
1875  jún.  18.  Berünben  tanult,  1846.  tanár  Schul- 
pfortában,  1866.  visszavonult  a  Berlin  melletti 
Lichterfeldébe.  A  latin  nyelv  kiváló  kutatója.  Pö 
műve :  Über  Aussprache,  Vokalismus  und  Beto- 
nung  der  latéin.  Sprache  (Leipzig  1858.,  1868— 
1870.,  2  köt.) ;  Kritlsche  Beitráge  zur  lateinischen 
Formenlehre  (u.  o.  1863)  és  hozzá  Nachtrage 
(1866);  Über  die  Sprache  der  Etrusker  (u.  o.  1874— 
1875.,  2  köt.)  c.  müvében  ki  akarta  mutatni  az 
etruszk  nyelvnek  az  itáliai  nyelvcsaládhoz  tar- 
tozását. 

Corswarem,  1.  Looz-Gorswarem. 

Cort,  1.  Gornelis,  hollandi  rézmetsző,  szül. 
Hoornban  1530.,  megh.  1578.  Eleinte  Antwerpen- 
ben Cock  Hieronymus  mükiadó  számára  dolgozott, 
azután  Velencébe  ment,  ahol  Tizian  több  fest- 
ményének sokszorosításával  bízta  meg,  végre 
Rómában  telepedett  le  és  sok  metszetet  készített 
Rafael,  Michelangelo,  Barocci,  a  Zuccariak,  Floris 
Frans,  Spranger  Bartholomaeus  és  mások  festmé- 
nyei után.  Tanitványai  közé  tartozott  állítólag 
Carracci  Agostino  is. 

2.  C,  Frans  de,  flamand  költő,  szül.  Antwer- 
penben 1834  jún.  21.,  megh.  Brüsszelben  1878 
jan.  18.  Vidám  és  pajkos  költeményei  ép  oly 
népszerűek,  mint  mélyérzésű,  a  nyugodt  otthon 
és  családi  kör  boldogságát  utolérhetetlen  ked- 
vességgel zengő  énekei.  Költeményeinek  gyűj- 
teményei :  Liederen  (Antwerpen  1857 — 59);  Zing- 
Zang  (Bruxelles  1866);  Liederen  (Groningen  1868); 
lefordította  Burns  szebb  dalait  (Bruxelles  1862) ; 
1861-től  kezdve  szerkesztette  a  De  Toekomst 
c.  lapot. 

Cort.,  orvosi  recepteken  Gortex  (1.  o.)  rövi- 
dítése. 

Cortan  (cvartan),  1.  régi  olajmérték,  Barce- 
lonában =  4'1281.,  Buenos  Ayresben  7*1251. ;  — 

2.  régi  gabonamérték  Barcelonában  5*793  1. ;  — 

3.  régi  bormérték  =  7-536  1.,  másutt  8-665  1. 
Cortanovci,  adók.  Szerem  vm.  ópazuai  j.-ban, 

(1900)  1073  horvát-szerb  lak.,  vasútállomás,  u.  p. 
és  u.  t.  Beáka. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendői 


«• 


Corte 


-    676    - 


Corti-féle  szerv 


Corte  (ejtsd:  kort),  Corse  francia  dóp.  járási  szék- 
helye, Korzika  sziget  belsejében,  a  Tavignano  és 
Restonica  összefolyásánál,  az  Ajaccióba  vezető 
vasút  mellett,  (i906)  4839  lak.,  makaróni-  és  posztó- 
gyárral, cserépedény-készítéssel,  szöllötermelés- 
sel,  márványbányával.  A  várost  a  régi  kormány- 
zói palota,  a  Vincentello  d'Istria  által  épített 
(XV.  sz.)  erősség,  Paoli,  Arrighi  és  Bonaparte 
József  szobrai  ékesítik.  1761— 69-ig  Paoli  alatt 
a  sziget  fővárosa  volt. 

Corte  (ol.),  jogi  értelemben  bíróság  megjelö- 
lése, mint  a  latin  curia,  a  francia  cour,  az  angol 
court  stb.,  pl.  G.  d'apello,  fölebbezési  bíróság ; 
G.  di  cassazione,  semmitöszék,  G.  dei  conti, 
számvevőszék. 

Cortége  (franc.)  a.  m.  kíséret,  díszkíséret. 

Cortemaggiore  (ejtsd :  kortemaddzsóre),kÖZSég  Pia- 

cenza  olasz  tartományban,  az  Arda  partján,  (i90i) 
■4706  lak.,  a  Pallavicini-család  mauzóleumával  és 
a  minorita  templomban  Pordenone  freskóival. 

Cortenuova,falu  Bergamo  olasz  tartományban, 
a  Serio  partján,  (1901)  1160  lak.,  ismeretes  azon 
győzelemről,  amelyet  II.  Frigyes  1237  nov.  27-én 
a  lombard  városok  hadain  kivívott. 

Cortes  (sp.,  corte  a.  m.  udvar  többes  száma), 
Spanyolországban  és  Portugáliában  a  képviselő- 
ház neve. 

Cortese,  Jacopo,  francia  festő,  1.  Gourtois. 

Cortex  (lat.)  a.  m.  kéreg.  Az  anatómiában  az 
agyvelő  szürkeállományát  jelölik  meg  vele,  1. 
Agyvelő.  —  G.  aurantioruin,  1.  Gitrus.  —  G.  ca- 
nellaealhaeXWinterana.  —  G.chinae,l.Kinafa. 

—  G-  dnnamomi,  1.  Ginnamomum.  —  G.  dicy- 
pellii  seu  caryophillatm,  1.  Dicypellium.  —  G. 
fedegozo,  1.  Gassia.  —  G.  (rhamni)  frangulae,  1. 
Benge.  —  G.  Geoffroyae,  1.  Andira.  —  G.  mala- 
hathri,  1.  Ginnamomum.  ~  G.  tnezerei,  1.  Daphne. 

—  0.  salicis,  1.  Fűz.  —  G.  SeUpira,  1.  Bowdichia. 

—  G.  simarubae,  1.  Simnruba.  —  G.  Wintera- 
nus  spurius  és  verus,  1.  Drimys.  —  G-  xan- 
tlvoxyli,  1.  Xanthoxylum. 

Cortex  margosae  (n6v.),  az  Azadirachta  in- 
diai A.  Juss.  (Meliaceae)  nevű,  Kelet-Indiában 
(Cejlon  és  Jáva  szigetén  is)  elterjedt  fa  keserű, 
összehúzó  kérge,  mely  láz  elleni  orvosság.  B  fá- 
nak magvai  a  keserű  nim-  vagy  margosa-oltq^X 
szolgáltatják,  mely  szintén  orvosság  s  más, 
technikai  tekintetben  is  jelentékeny. 

Cortez,  kikötő,  1.  Puerto  Gortez. 

Cortez,  Hernando,  Mexikó  meghódítója,  szül. 
Medellinben,  Bstremadurában  1485.,  megh.  Sevilla 
mellett  Castilleja  de  la  Cuestában  1547  dec.  2. 
1504-ben  Nyugat-Indiába  hajózott.  1511-ben  Ve- 
lasquez  konnányzóval  Cuba-szigetre  ment  és  ott 
annak  titkárává  lett.  Velasquez,  miután  kétszer 
sikertelenül  próbált  Mexikóba  behatolni.  C-t  bízta 
meg  tervének  végrehajtásával,  aki  1519febr.-ban 
11  hajóval  és  670  emberrel  előbb  Tabasco  városát 
vette  be  rohammal,  majd  tovább  vitorlázván, 
1519  ápr.  21.  Veracruz  táján  kötött  ki,  ahol  a 
benszülöttek  barátságosan  fogadták,  de  Mexikó 
királya,  Montezuma,  nagybecsű  ajándékokkal 
igyekezett  őt  távozásra  birni,  amelyek  még  in- 
kább fölizgatták  C.  kincsvágyát.  Hogy  kísérőit 
Is  maradásra  késztesse,  felégette  hajóit  és  aztán 
Mexikó  felé  vonult,  ahol  Montezuma  őt  nov.  8. 


fogadta  és  egy  palotába  szállásolta  be,  ahol  C. 
ágyúit  is  fölállította.  Néhány  spanyol  katona 
meggyilkoltatásának  hirére  nov.  17.  elfogatta  a 
királyt  és  kegyetlenül  bánt  vele.  Névleg  azonban 
tovább  engedte  uralkodni  és  utóvégre  arra  kény- 
szerítette, hogy  ismerje  el  I.  (V.)  Károly  császár, 
spanyol  király  fönhatóságát  és  évi  adó  fizetésére 
kötelezze  magát.  Annak  hirére,  hogy  a  féltékeny 
Velasquez  csapatokat  indított  az  ő  elfogatására, 
C.  1520  máj.-ban  maroknyi  haddal  azok  ellen 
indult  és  meglepetéssel  el  is  fogta  őket ;  a  diadal 
után  pedig  visszasietett  a  fővárosba,  ahol  a  spa- 
nyoloktól kirabolt  lakosság  fegyvert  ragadván. 
C-t  és  embereit  ostrom  alá  fogta.  Montezuma 
megöletése  után  C  1520  jún.  30.  rettenetes  éjjeli 
harc  közt  menekülni  volt  kénytelen.  Óriási  vesz- 
teségek árán  érte  el  júl.  8.  a  hü  Tloscalát, 
ahonnan  új  segódhadakkal  megerősbödve,  újra 
Mexikó  ellen  indult.  Bevette  Tezcucót  s  a  tóparti 
városokat,  azután  1521  ápr.  28.  Mexikó  ellen  in- 
tézett rohamot.  Véres  harcok  után  csak  júl.  27. 
sikerült  a  romba  döntött  városba  jutnia,  mire 
Guatimozin  királyt  és  főnökeit  kivégeztette.  C 
azután  csakhamar  az  egész  országot  elfoglalta  és 
I.  Károly  őt  «Új-Spanyolország.)  fővezérének  és 
főkormányzójának  nevezte  ki.  C  fölépíttette  a 
fővárost  és  az  országot  rendezte.  Nemsokára  azon- 
ban a  Velasquez-párt  új  vádakat  emelt  ellene 
Károlynál  és  mikor  ez  1526.  vizsgálóbirákat 
küldött  Mexikóba,  C  önként  Spanyolországba 
ment.  A  király  ezután  mint  fővezért  és  alkirályt 
többé  nem  alkalmazta.  Az  elkeseredett  C  erre 
mint  magánember  tért  vissza  Mexikóba  és  nagy 
fáradalmak  után  1636.  Kalifornia  félszigetét  fe- 
dezte föl.  Azután  visszatért  Spanyolországba,  de 
ott  hidegen  fogadták,  követeléseire  nem  hallgat- 
tak ós  végre  testben,  lélekben  megtörve,  falusi 
magányba  vonult.  Mexikóban  temették  el ;  de 
holtteste  1823.  eltűnt.  C  fiának,  don  Martinónak 
címei  és  birtokai  ut<3bb  a  nápolyi  Monteleone 
hercegi  családra  szálltak.  V.  ö.  Prescott,  Ge- 
schichte  der  Broberung  von  Mexikó;  Folsow, 
The  dispatches  of  Hernando  C  (New  York  1843) ; 
Helps,  Life  of  Hern.  C  (London  1871,  2  köt.) ; 
GastiUo  Bernal  Diaz,  Cortez  kísérője  írta  meg 
Mexikó  meghódítását  L.  tov.  Solis  művét :  Hist. 
di  conquista  de  Mexico.  Magyarra  ford.  Brózik 
K. ;  Winsor  és  Bancroft  müve :  Narrative  and 
critical  history  of  Amerika. 

Cortlmm,  kék  csemegeszőUőfajta,mely  nevét 
C.  német  szőllőmívelő  után  nyerte ;  f tírtje  közép- 
nagy,  laza ;  bogyója  gömbölyű,  középnagy,  sötét- 
kék, fehéren  harmatolt.  Igen  édes,  leves,  korán  érő. 

Corti,  Luigi,  gróf,  olasz  államférfi,  szül.  1823 
okt.  24.,  megh.  Rómában  1888  febr.  19.  Előbb 
Piemontot,  1870  óta  Itáliát  szolgálta  külföldi  ud- 
varoknál. 1878-ban  külügyminiszter  volt.  A  ber- 
lini kongresszuson  képviselte  Itáliát. 

Corticalis,  valaminek  a  kérgét  alkotó,  vala- 
minek a  szélén,  v.  a  kérgében  lévő  testnek,  vagy 
állománynak  megjelölésere  szolgál;  pl.  substan- 
tia  C  a.  m.  kéregállomány,  stb. 

Corticelli,  olasz  festő,  1.  Pordenone. 

Corti-féle  szerv,  a  hallás  szervének  perifériás 
része,  a  belső  fülben  van  elhelyezve,  a  csigában, 
1.  Hallőszerv. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


I 


Cortln 


—     677 


Corvin  US 


Cortln  (cuartin),  régi  katalonial  bonnérték 
=  V»  cortan,  Malorka  szigetén  =  20-28  1. 

Cortina  (ol.),  a  szinpadi  függöny  régi  el- 
nevezése. 

Cortina  d'Ampezzo,  1.  Ampezzo. 

Cortland,  az  ugyanily  nevű  couuty  főhelye 
New  York  államban,  gyáriparral,  (leoo)  9014  lak. 

Ck>rtlandtit  (ásv.),  amflból-peridotit,  lényegében 
amflbolból  és  oliviuböl  áll.  Előfordul  Schriesheim- 
uél  az  Odeuwaldban  és  sokféle  változatban  (járu- 
lékos ásványokkal)  a  Hudson-folyó  mentén  New 
Yorkban. 

Cortona,  város  Arezzo  olasz  tartományban  a 
Val  di  Chiana  fölötti  magaslaton,  püspöki  szék- 
hely, (1901)  29,-343  lak.,  szőllö-  és  olajfaültetvé- 
nyekkel, közelében  szép  márványt  szolgáltató 
bányákkal.  A  szűk  és  kanyargó  utcákból  álló 
város  körfalai  meglehetős  épségben  vannak,  úgy- 
szintén régi  erőssége  is.  Hat  szép  temploma  kö- 
zül székesegyházát  Luca  Signorelli  festményei, 
úgyszintén  a  San  Domenieot  is  több  értékes  kép 
teszi  kiválóvá.  Régiségei  közül  a  Bacchus- temp- 
lom ós  a  mozaikkal  ékesített  fürdő  romjai  a  jelen- 
tékenyebbek. Az  1726.  alapított  Aecademia  etrus- 
caban  etruszk  régiségeket  őriznek.  C.  a  12  etruszk 
város  egyik  legkiválóbbika  volt;  a  rómaiak 
Crotoná-nak  hívták.  A  XI.  sz.-ban  a  barbárok 
által  összerombolt  város  újra  fölvirágzott.  A 
Casale-család  birtokából  a  nápolyi  királynak, 
1142.  pedig  a  firenzeieknek  bú-tokába  került. 

Cortona,  Pietro  (Berrettini)  da,  olasz  festő  és 
építész,  szül.  Cortonában  1696  nov.  l.,megh.  1669 
máj.  16.  Comodi  Andi'eának  volt  tanítványa  és 
kezdettől  fogva,  először  a  római  Palazzo  Barbe- 
riniban,  majd  a  firenzei  Palazzo  Pittiben  (1640 
kör.),  továbbá  arómaiChiesa  Nuovában,  S.  Carlo 
al  Corso  templomban,  a  Palazzo  Pamflliban  rend- 
kívül pompás,  fejlett  bárok  müvészetü  díszt  alko- 
tott, sokszor  megkapó  együttes  hatásban  olvasztva 
össze  a  festményeket  és  stukkóműveket  a  ter- 
mek ós  templomok  falain,  de  különösen  mennye- 
zetein. A  C.  által  kifejlesztett  díszítési  mód  a  bárok 
művészetben  uralkodóvá  vált.  A  rendkívül  ter- 
mékeny művész  festményeinek  értéke  dekoratív 
hatásukban  rejlik ;  egyes  függő  képei,  oltárképei 
fölületesek,  modorosak.  Építészeti  müvei  közül  a 
legkiválóbbak  a  római  S.  Martino  e  Luca  templom, 
a  C.  halála  után  befejezett  Sta  Maria  in  Via  Lata 
templom,  de  főleg  a  Sta  Maria  dellaPace  templom- 
nak erős  távlati  hatásra  számított  híres  homlok- 
zata. Bernini  és  Borromini  mellett  C.  a  római 
bárok  művészet  legnagyobb  mestere. 

Cornna  (cseh)  a.  m.  korona,  ország :  C.  ceska, 
a  cseh  birodalom. 

(üoruna  (eítsd:  koránya),  1.  Spanyolország  leg- 
északnyugatibb  tartománya,  Galíciában,  az  At- 
lanti-óceán, Lugo  és  Pontevedra  tartományok 
közt,  7902  km«  területtel,  (i9io)  657,281  lak.  A 
majdnem  egészen  hegyekkel  borított  tartomány 
partjai  nagyon  szaggatottak.  Az  alacsony  hegyek 
közt  a  legmagasabb  a  Cabo  de  Serpe  (832  m).  Az 
esőben  gazdag  vidéken  bő,  de  rövid  folyócskák 
vannak ;  köztük  a  legnagyobbak  a  Sor,  a  Nera, 
Jubia  és  az  UUa.  Az  éghajlat  Spanyolország  egyéb 
részeihez  képest  hűvös  és  esős.  A  földmívelés  és 
állattenyésztés  virágzó ;  sok  szarvasmarhát  visz 


ki,  különösen  Angolországba.  A  halászat  is  sok 
embert  foglalkoztat.  Vas-,  rézérceit  és  szenét  alig 
bányásszák.  A  legismeretesebb  ásványvízforrása 
az  Arteijó  és  Carballo  (29—36").  Az  ipar  főképen 
a  lialbesózással,  hajóépítéssel,  üveggyártással  és 
porcellánkószítéssel,  kötélgyártással,  vasolvasz- 
tással, gépgyártással  és  dohánygyártással  fog- 
lalkozik. —  2.  C.  (La  C),  az  ugyanily  nevű. 
tartomány  fővárosa,  az  El  Orzán  és  La  Bahaí 
öböl  között  kinyúló  földnyelven,  az  Atlanti  óceán 
partján,  vasút  mellett,  (1910)  45.650  lak.,  a  vá- 
roson kívül  fekvő  nagy  dohánygyárral  (a  La  Pal- 
lozával),  és  egy  nagy  üveggyárral.  C.  elsőrangú 
tengeri  erősség,  5  erőssége  közül  a  legnagyobbak 
a  San  Antón  és  a  Sta  Cruz.  Ujabb  része,  a  Pes- 
cadería  alacsony  félszigeten  fekszik.  Legkiválóbb 
épületei :  a  Santiago  székesegyház  a  XII.  sz.-ból, 
a  Santa  Maria  del  Campo,  a  katonai  épületek  és  a 
börtön.  A  teljesen  biztos  kikötőnek  igen  élénk  a 
forgalma,  különösen  Angliával,  ahová  főképen  élő 
állatokat  szállítanak.  A  kikötő  világító  tornya,  a 
23  m.  magas  Hercules- torony,  állítólag  a  karthá- 
góiak idejéből  való;  Trajanus  idejében  Caius 
Severus  Lupus  javította  ki.  C.  a  rómaiak  Bri- 
gantiuma,  a  középkorban  Caronium  nevet  viselt, 
1588.  II.  Fülöp  itt  gyűjtötte  össze  a  győzhetetlen 
armadát. 

Cornndellit  (ásv.),  azonos  a  margarittal  (1.  0.). 

Cornndopliilit,  1.  Korundofilit. 

Cornnduiu,  1.  Korund. 

Corvée  (franc),  elnevezés  alatt  az  oszti'ák- 
magyar  hadtengerószetben  azon  szolgálati  vi- 
szony értetik,  melyben  minden  fedélzeti  őr-  és 
ügyeleti  szolgálatban  volt  személy  ennek  végezte 
után  még  a  végzett  szolgálat  tartamára  vau.  A 
C.  szolgálatbeliek  felváltójuk  esetleges  pótlására, 
némelyek  a  hajón  kívül  teljesítendő  szolgálatokra 
is  hivatvák.  Pl.  befutó  hadihajók  üdvözlésére  a 
C.  tiszt  küldetik  ki. 

Corvey,  1.  Korvey. 

Corvídae  (állat),  az  éneklő  madarakhoz  tar- 
tozó madáresalád.  L.  Varju-félék. 

Corvin,  Toldy  Ferenc  (1.  0.)  írói  álneve. 

Corvina,  l.  Korvinák. 

Corvina  (állat),  1.  Hollóhal. 

CorvinicIIo.  így  nevezik  a  galvanoplasztikái 
útonkészített  berakottmunkát,  feltalálója,  Con^'w 
után.  A  gyártás  jogát  J.  P.  Kayser  et  Sohn  cre- 
f eldi  gyáros  szerezte  meg.  A  bevonandó  fémlapra 
aszfaltlakkal  ráragasztják  a  gyöngyházból,  kö- 
böl, porcellánból,  teknösbékacsontból,  fémből  v. 
más  efféléből  készített  díszítményt  és  az  alapfém- 
nek azt  a  részét,  hová  fémet  ejteni  nem  akarnak, 
beolajozzák:  a  betétdarabok  bevonandó  részeit 
pedig  graíltpon-al  beporozzák,  vagy  metallizálják, 
hogy  vezetővé  váljanak.  Ha  az  így  elkészített 
tárgyat  a  fürdőbe  függesztjük,  a  galvánáram  a 
fürdő  fémjét  a  begrafltozott  vagy  metalllzált  ré- 
szekre és  a  fémlap  olajtól  mentes  részeire  rakja 
le,  úgy  hogy  a  fém  a  nem  fémmel  teljesen  össze- 
forrt egészetalkot.  Ily  úton  ma  már  asztallapokat, 
könyvtáblákat,  bútorrészleteket,  tálakat  és  egyéb 
használati  és  luxuscikkeket  készítenek. 

Corvinas  (lat.),  a  Hunyadi-család  mellékneve, 
a  címerében  levő  hollótól  (corvus).  Mátyás  királyt 
is  többször  említik  Corvin  Mátyás,  vagy  Hollós 


Amely  uó  G  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Corvinus 


678     — 


Cosa 


Mátyás  néven.  Általánosan  e  nevet  azonban  csak 
Corvin  János  használta  (1.  Korvin).  —  G.  mellék- 
neve Valerius  Maximus  Messala-nák  (1.  o.). 

Corvinus,  Jákob,  álnév,  1.  Baabe  Wilhelm. 

Corvin- Wiersbitzki,  Ottó  Julim  Bernhard 
von, németire,  szül.  Gumbinnenben  1812  okt.  12., 
megh.  Wiesbadenben  1886  márc.  2.  Eleinte  kato- 
nai pályán  működött,  csak  később  adta  magát  az 
irodalomra.  1841-ben  Lipcsében  egy  kemotipiai 
intézet  igazgatója  volt,  s  mint  ilyen  találta  fel  a 
Gorviniello-t  (l.  o.).  1848-ban  egyik  vezére  volt 
a  badeni  forradalomnak,  miért  hat  évi  fogságot 
szenvedett  Bruchsalban.  1861-tőlkezdve  az  észak- 
amerikai harctérről  írt  tudósításokat  az  augs- 
burgi  Alig.  Zeitungnak,  1870— 71-ig  pedig  a  fran- 
cia-német háborúból  a  Neue  Freie  Presse-nek. 
Munkái :  Herzog  Kari  u.  die  Eovolution  in  Braun- 
schweig  (1832) ;  Abriss  der  Gesehichte  der  Nieder- 
lande  (1841) ;  Historische  Denkmale  des  christl. 
Panatismus  (1845) ;  Gesehichte  der  Aurora  von 
Königsmark  (1847);  lUustrierte  Weltgeschichte 
(1844,  1888) ;  Brinnerungen  aus  meinem  Lében 
(1861);  Die  goldene  Legende  (1875);  Aus  dem 
Zellengefángniss,  Briefe  1848—1856  (188i); 
1848—1871,  Gesehichte  der  Neuzeit  (1882). 

Corvas  corax  L.  (állat),  1.  Holló.  —  G.  cornix 
L.  a.m.  Corone  cornix{h.)  szürke  varjú.  L.  Varjú. 
—  G.  frugilegus  L.  (a.  m.  Trypanocorax  frugi- 
legus  [LinnéJ),  vetési  varjú.  h.  Varjú.  —  G.  mone- 
dula  L.  (a.  m.  Lycus  monedula  [L.]),  közönséges 
csóka.  L.  Gsőka. 

Corvus  (lat.),  holló,  csillagkép  az  ég  déli  fél- 
gömbjén, 26  szabad  szemmel  látható  csillaggal, 
köztük  három  másodrendű. 

Corydalin  (növ.),  1.  Gorydalis. 

Corydalis  DG.  (növ.,  fceltike),  a  Papavera- 
ceae  (Mákfélék)  ^család  gónusza ;  90  faja  nagy- 
részt Közép-  és  Északkelet -Ázsiában,  továbbá  a 
Földközi-tenger  mellékén  és  Közép-Európában  él. 
Füvek  V.  kórós  növények.  Viráguk  4  szirmú,  az 
egyik  szirom  sarkantyús,  virágzatuk  fürt,  ter- 
mésük becőszerű,  levelük  többször  hármas.  Ná- 
lunk erdőkben,  gyepükön  gyakori:  G.  cava 
Schweigg.  et  Körte  (odvas  keltike).  Gumója  üres, 
murvája  tojásalakú,  épszélü.  A  G.  solvda  Sw. 
(ujjas  keltike)  gumója  tömör,  murvája  ujjasán 
hasadt,  különben  hasonUt  az  előbbihez.  Hegy-  és 
dombvidéken,  erdős  cserjés  helyeken  nő.  Az  előbbi 
faj  gumója  és  a  G.  fabacea  Pers.  gyökere  cory- 
dalin  tartalmával,  mely  csípős,  kristályosodó,  el 
nem  párolgó  alkaloida  (CjgHigNO^),  officinális. 
Néhány  C.-faj  kerti  virág. 

Coryfln,  aethylglykolsavmethylester,  szín- 
telen, alig  szagos  folyadék.  Vízben  alig,  szeszben 
és  éterben  bőségesen  oldódik.  A  bőrön,  illetőleg  a 
nyálkahártyán  menthol  keletkezése  köbben  las- 
san elbomlik,  miért  is  fejfájásnál,  náthánál  stb., 
úgyszintén  viszketést  megszüntető  és  antiszep- 
szises  hatású  gyógyszerül  használják. 

Coryliis  (állat),  1.  Papagály -félék. 

Corylopsís  Sieb.  et  Zmc.  (növ.),  a  Hamame- 
lidaceae  család  génusza  ;  6  faja  közül  4  Japán- 
ban honos  ;  a  G.  spicafa  Sieb.  et  Zucc.*Kiangszi- 
ban  és  Nagazaki  hegyvidékén,  a  G.  himalayana 
Griff.  Butánban  és  a  Khasiahegységben.  E  két 
utóbbit  Európában  mint  korán  virító  cserjét  ül- 


tetik. Viráguk  színe  és  illata  olyan,  mint  a  kan- 
kaliné  és  levélhónalji  csüngő  füzérré  egyesül, 
mely  lombf  akadáskor  jelenik  meg.  A  viráguk  al- 
ját elölevél  takarja,  a  füzér  alján  pedig  több 
meddő,  színes  murvalevél  áll. 

Corylns  L.  (növ.),  l.  Mogyorófa. 

Coryinbus  (növ.),  1.  Sátor. 

Corypha  L.  (növ.),  a  pálmák  génusza;  6  faja 
Kelet-Indiában,  Ceylonon  és  a  Szundarszigeteken 
honos.  Magas  törzsű  fák,  tetejükön  gyönyörű 
levélkoronával,  mely  hatalmas  legyezőalakú,  tö- 
vises nyelű  levelekből  áll.  B  fölé,  egyszer  a  nö- 
vény életében,  óriási  virágzati  torzsa  emelkedik, 
melyen  a  bugaszerű  virágzati  ágak  helyezkednek 
el  egymás  fölött,  a  virág  apró,  fehér  v.  zöldes  és 
kétivarú.  Törzsük  egy  silányabb  fajta  szágót  szol- 
gáltat, levelüket  megfonják.  A  G.  umbraculifera 
L.,  (tallipotfa)  Ceylon  szigetén  és  a  Malabár  par- 
ton, egyike  a  leghasznosabb  pálmáknak.  Gyökeré- 
nek ós  torzsájának  leve  orvosság,  fiatal  levele  ki- 
tűnő főzelék,  levele  egészben  ernyőnek,  széthaso- 
gatva papirosnak  alkalmas. 

Corypliodon  Owen  (paieont).  A  fosszil  Am- 
blypodák  egyik  neme,  1.  Ungulata  (őspatások).  B 
nemből  kerültek  ki  az  eocénben,  kivált  Ameriká- 
ban, a  legnagyobb  emlősök. 

Corythaix  (bóbitásmadár),  apizangevő-f  élek 
(Musophagidae)  családjába  tartozó  madárnem. 
Legismertebb  faja  a  fehérarcú  bóbitásmadár  (G. 
leucotis  Rüpp.) ;  Abesszíniában  honos ;  hossza  45, 
szárnya  17—18,  farka  21 — 22  cm.  hosszú.  Állat- 
kertekben gyakori  a  nyugatafrikaibóbitásmadár 
(G.  persa). 

Corytlioloma  Den.  (növ.),  a  Gesneraceae  csa- 
lád génusza,  melynek  50  faja  főkép  Dél-Ameri- 
kában, s  itt  is  leginkább  Braziliában  honos.  Gu- 
mós növények.  Levelük  átellenes  v.  S-as  örvök- 
ben  áll.  Viráguk  többnyii'e  vörös,  gyakran  foltos ; 
ilyen  virágú  pl.  a  0.  maculatum  (Mart.)  Pritsch, 
melyet  gyakran  ültetnek. 

Coryza,  1,  Nátha.  —  G-  avium,  1.  Baromfi- 
nátha. 

Corzan  Avendano  Gábor,  főgimnáziumi  igaz- 
gató,szül.  Szomolnokon,  Szepes  vmegyében,  1827 
aug.20.,  megh.  1903  jún.  14.  Budapesten,  1850-ben 
Bécsbe  ment  a  műegyetem  hallgatására  ;  itt  töl- 
tött aztán  két  évet  s  u.  o.  a  tanári  vizsgálatot 
1854.  a  mennyiségtanból  és  a  természettanból 
letette.  B  közben  1853.  a  kassai  főgimnáziumnál 
lett  helyettes  és  1855.  rendes  tanár.  1858-ban 
Pestre  jött  a  kir.  kat.  (most  V.  ker.)  főgimnázium- 
hoz, s  1866.  u.  0.  helyettes  és  1867.  rendes  igaz- 
gatóvá neveztetett  ki.  Az  akadémia  1864.  válasz- 
totta levelező  taggá.  Számos  matematikai  és  ter- 
mészettudományi értekezésen  kívül  a  középisko- 
lák számára  matematikai  tankönyveket  írt  és 
példatárakat  szerkesztett ;  egyéb  müvei :  A  Föld 
őstörténelme{18<j8);Földünköstörténelme{187b); 
A  mennyiségtan  alapelvei  (1880). 

Cos.,  a  cosinus  rövidítése,  1.  Trigonometriai 
számok. 

Cosa  (ol.)  a.  m.  dolog.  A  középkori  algebrában 
az  ismeretlen  mennyiségnek  a  neve.  Innen  Be- 
gúla  cosa  (regola  della  cosa)  maga  az  algebra, 
cossista  pedig  még  a  XV.,  XVI.,  sőt  XVII.  sz.- 
ban  is  annak  a  neve,  aki  algebrával  foglalkozik. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


679    — 


Cosi  fan  tutte 


Ck>8a,  régi  etruszk  város  a  tengerparton  a  Mons 
Ai'gentarius  mellett,  melynek  hatalmas  város- 
fala még  tekintélyes  maradványokban  látható  a 
mai  Ansedonia  (Ansidonia)  mellett.  Mint  hadá- 
szatilag fontos  helyet  megerősítették,  s  ezen  erő- 
dítések poligonális  bástyáinak  fennálló  részei  a 
római  építészet  iljmemü  legjobb  emlékei  közé  tar- 
toznak. 

Cosa,  Juan  de  la,  spanyol  tengerész,  szül.  San- 
tonában ;  Kolumbusnak  első  útján  kísérője  volt, 
azután  maga  tett  több  utat  Amerikába,  míg  ott 
1510.  a  benszülöttek  megölték.  A  felfedezésekről 
térképet  szerkesztett,  a  Mapa  mundi-t  1500.,  me- 
het  a  madridi  tengerészeti  múzeumban  őriznek. 
Elete  történetét  kiadta  a  Mapa  muudi  másolatá- 
val Vasano  1892.  Madridban. 

Cosack,  Konrád,  német  jogtudós,  szül.  Kö- 
uigsbergben  1855  márc.  12. 1882-ben  berlini  egye- 
temi magán-,  1885.  rendkívüli  tanár  lett ;  1889. 
rendes  tanár  Giessenben,  1893.  Br.  Preiburgban, 
1896.  Bonnban.  Monográfiáin  kívül  nagyobb  mü- 
vei :  Lehrbueh  des  Handelsrechts  (Stuttgart  1886); 
Lehrbuch  des  bürge rlichen  Reehts  auf  der  Grund - 
lage  des  Bürgerlichen  öesetzbuchs  für  das 
Deutsche  Reich  (2  köt.  5  részben,  Jena  1897— 
1900).  A  Bekker  ós  Fischer  által  kiadott  polgári 
törvénykönyvtervezethez  a  dologjogi  részt  írta 
meg. 

Cosala,  Fiúméhoz  tartozó  alközség,  (1900)  3630 
lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Fiume. 

Cosala,  bányaváros  Sinaloa  mexikói  áUamban, 
Culiacantól  délre,  75  km.  távolságra,  4000  lak., 
ezüstbányákkal. 

Ck>Balit  (Bjelkit,  ásv.),  ólom,  bizmut  és  kőn  ve- 
gyülete következő  összetétellel  .•  PbjjBiaSj.  Faj- 
súlya 6*2— 6"33.  Mexikó :  Cosala  a  termőhelye. 
Nálunk  Rézbányán  előfordul  egj'  tisztátalan  vál- 
faja, amelyet  Rézbányitnak  neveztek. 

Cosbuc  (ejtsd  :  kosbnk)  G.,  romáu  költő,  szül. 
Hordón  (Besztercze-Naszód  wü..)  1866.,  jelenleg 
Bukarestben  lakik.  Költeményei  eleinte  a  nagy- 
szebeni Tribuua  c.  lapban,  később  a  Convorbiri 
literare  s  más  folyóiratokban  jelentek  meg.  For- 
dított Catullusból,  Vergiliusból  (Aeneis)  8  Teren- 
tiusból  (Eunuehus) ;  átültette  a  Sakuntalát,  több 
részletet  a  Rig-vedából,  a  Ramayanából  s  a  Ma- 
lu'ibharátából,  aztán  Lord  BjTon  Mazeppáját.  Köl- 
teményei közül  egy  kötetre  valót  magyarra  for- 
dított Révai  Károly  (Budapest  1905,  Alexics 
György  előszavával). 

Coscile  (ejtsd:  kosiie,  a  régi  Syharis),  Cosenza 
olasz  tartománynak  egyik  folyója,  a  Monté  Polli- 
non  ered  és  a  Cratiba  ömlik,  nem  messze  annak 
a  Tarentói-öbölbe  való  torkolásától. 

Coscinomantia,  1.  Szitajóslás. 

€osec.  a.  m.  cosecans.  L.  Trigonometriai  szá- 
mok. 

Coseguina  (ejtsd :  kozegina),  1158  m.,  borzalmas 
tűzhányó  Nicaragua  középamerikai  köztársaság- 
ban, a  Fonseca  félszigeten.  Ismeretes  1835-iki 
nagy  kitöréséről,  amidőn  hamuja  2000km.-nyire 
szóródott  el  a  tengeren. 

Ck)sel,  1 .  Anna  Konstanze,  grófnő,  szül.  Deppe- 
nauban  1680  okt.  17.,  megh.  Stolpen  várban  1765 
márc.  31-én.  1703-ban  Hoymb  szász  miniszterhez 
ment  f  érjhez,aki  féltékenységből  birtokain  rejtette 


el.  De  midőn  egyszer  ittas  állapotában  neje  bájait 
feldicsérte,  Ágost  választófejedelem  rávette,  hogy 
feleségét  az  udvarba  hozza.  C.  nemsokára  elvált 
a  férjétől  3  Erős  Ágoston  szeretője  lett,  aki  öt 
1707.  grófnő  rangjára  emelte.  Miután  C.  roppan- 
tul meggazdagodott,  a  király  kiűzette  Drezdából 
(1716)  és  Stolpen  várba  vitette,  ahol  C.  Ágoston 
halála  után  is  önként  megmaradt.  Kora  egyik 
legszebb  és  legkellemesebb  asszonya  volt.  Egy 
fia  és  két  leánya  maradt.  Pia,  G.  Friedrich  gr. 
(1712—70)  a  gárda-hadtest  főnöke  volt, 

2.G.,  GJtarlotte  von  (álnéven  Adelheid  v.  Auer), 
német  írónő,  szül.  1818  jan.  6.,  mint  egy  tábor- 
nok leánya  Berlinben.  Munkái:  Novellen  (1858); 
Neue  Novellen  (1860) ;  regények :  Modem  (1868) ; 
Fusstapfen  im  Sande  (1868);  Die  barmherzige 
Schwester  (1870) ;  Achtzig  Stufen  hoch  (1871) ; 
lm  Labyrmth  der  Weltstadt  (1879);  Luftsehlösser 
(1882)  stb. 

Coseley,  Wolverhampton  külvárosa  (1.  o.). 

Cosenza,  1.  olasz  tartomány  (1871-ig  Calabria 
citeriore),  Potenza,  Catanzaro,  a  Tarantoi-öböl  és 
a  Tirreni-tenger  közt,  6651  km^  területtel,  (i9io) 
495,611  lak.,  Ny.-i  határán  az  Apenninek  D.-i  ágai 
(legmagasabb  csúcs  a  2271  m.  magas  Dolcedorme), 
K.-i  részében  a  Sila  húzódik  el ;  közepén  a  Crati 
egészségtelen  völgye  terül  el.  A  Cratin  kívül  a  Cos- 
cile, a  Savuto  Netoés  Trionto  öntözik.  Földje  egyes 
részeiben  termékeny ;  rizst,  gabonát,  olajat,  bort 
és  déligyümölcsöt  terem.  Az  állat-,  különösen  a 
juhtenyésztés  virágzó.  A  Sila  bányái  cint,  ólmot 
és  alabástromot  szolgáltatnak.  —  2.  G.,  az  ugyan- 
ily  nevű  olasz  tartomány  fővárosa,  a  Busento  és 
Crati  összefolyásánál,  a  két  folyó  mindkét  part- 
ján, érseki  szókhely,  (1901)  21,545  lak.,  fayence- 
ós  késgyártással,  selyem-,  bor-,  déligyümölcs-, 
manna-  és  lenkereskedéssel.  A  dombon  épült,  fő 
utcáját  kivéve  szűk  és  kanyargós  utcákból  álló 
városban  van  szép  székesegyház,  lelencház,  pom- 
pás igazságügyi  palota,  két  akadémia,  színház 
és  egy  allegorikus  szabadságszobor.  A  dombon, 
amelynek  lejtőin  a  város  épült,  egy  erősség  rom- 
jai láthatók.  C.  egykor  Bruttiumnak  volt  fővá- 
rosa. Alarik  gót  király  410.  a  falai  alatt  halt 
meg  s  a  monda  szerint  a  Busento  medrében  van 
eltemetve.  A  várost  több  izben  (1638.,  1783., 
1870)  földrengések  pusztították. 

Cos  Oayon,  Fernando,  spanyol  jogtudós  és 
államférfiú,  szül.  1825.,  megh,  1898  dec,  20,  Mint 
belügyminisztériumi  hivatalnok,  cenzor,  az  ál- 
lamnyomda vezetője  és  a  hivatalos  Gazeta  de 
Madi'id-nak  szerkesztője  működött.  1880-ban 
pénzügyminiszterré  nevezték  ki,  mely  állásában 
1881  febr.  megmaradt.  1890— 93-ig  előbb  pénz-, 
majd  igazságügyi  miniszter  volt.  Müve :  História 
de  la  administracion  publica  de  EspaHa  (1850). 
Több  rendbeli  monográfiát  is  írt. 

Coshocton,  az  ugyanily  nevű  county  főhelye 
Ohio  államban,  a  Muskingum  River  mellett,  vas- 
és  acélművekkel,  (1900)  6473  lak. 

Cosi  fan  tntte  (ol.)  a.  m.  így  tesznek  mind 
(a  nők) ;  Mozart  egyik  operájának  címe  (a  dalmű 
szövege  Lorenzo  da  Pontétól),  amelyet  1790.  ad- 
tak először  Bécsben,  később  különböző  címeken 
Németországban  és  Parisban ;  ma  minden  szín- 
padon az  eredeti  címen  szerepel. 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Costhuírlachlc 


680    — 


Cossidae 


Cosihairiachic  (Santa  Rosa  de  C),  város 
Chihuahua  mexikói  államban  a  Bufa  de  C.  lábá- 
nál, hajdan  virágzó  ezüstbányákkal,  most  csak 
3000  lakossal. 

Cosimo,  Pietro  di  (di  Lorenzo),  olasz  festő, 
szül.  Firenzében  1462.,  megh.  1521.  Rosselli  Co- 
simónak  volt  tanítványa  és  részt  vett  azoknak  a 
falképeknek  elkészítésében,  amelyeket  mestere 
a  római  Sixtus-féle  kápolnában  festett,  de  külö- 
nösen Botticelli  és  némileg  Leonardo  da  Vinci 
is  hatást  gyakorolt  fejlődésére.  Műveit  a  mester 
eajátságos,  költői,  olykor  fantasztikus  fölfogása, 
festői  jellege,  a  tájképi  elem  nagy  szerepe  tün- 
teti ki.  C.  korának  legegyénibb  érzésű  művészei 
közé  tartozik.  Festményei  közül  különösen  ki- 
emelendők  :  Mars  és  Venus ;  A  pásztorok  imá- 
dása (Boriin,  Frigyes  császár  múzeum) ;  Angyali 
üdvözlet  (Firenze,  Ufflzi-képtár) ;  a  Perseus  és 
Andromeda  történetét  ábrázoló  színpompás  ké- 
pek (u.  0.) ;  Prokris  halála  (London,  National- 
Galery) ;  Hylas  elrablása  (London,  Benson-féle 
gyűjtemény) ;  férfi  és  női  képmások  (hágai  mú- 
zeum, chantillyi  képtár  stb.).  V.  ö.  liiiapp,  Piero 
di  C.  (Halle  1899). 

Cosimo  de  Medici,  1.  Medici. 

Cosinus,  G.  versus,  1.  Trigonometriai  szá- 
mok. 

Cosmacsthesia  (gör.),  1.  Aesthesia. 

Cosmas,  1.  szent,  vértanú,  Damianus  testvé- 
rével együtt  Arábiából  eredt  s  mindketten  Cili- 
ciának  Bgea  nevű  városában  mint  orvosok  mű- 
ködtek. A  Dioclietianus-féle  üldözés  idején  hosz- 
8ZÚ  kinzás  után  lefejeztettek  Kr.  u.  303.  C.  és 
Damianus  az  orvosok  ós  orvosi  fakultások  védő- 
szentjei. Emléknapjuk  szept.  27. 

2.  C,  a  jeruzsálemi  (Hierosolymitanus),  a  ke- 
leti egyház  legjelentékenyebb  költője.  Damasz- 
kuszi Szt.  János  fogadott  testvére,  kivel  együtt 
lépett  be  a  jeruzsálemi  Szt.  Sabbas  kolostorba,  s 
743.  Palesztinában  majumai  püspök  lett. 

3.  C,  a  prágai,  Csehország  legrégibb  tör- 
ténetírója, szül.  1039  körül,  megh.  1125  okt.  21. 
Arra  a  korra  nézve,  amelyben  ólt  és  írt,  e  sokat 
utazott  pap  nagy  müve,  a  Chroniea  Boemorum, 
gazdag  és  fontos  forrás,  egyebek  közt  Könyves 
Kálmán  királyunkról  is  mint  szemtanú  beszél. 
Legújabb  kiadásai  a  Monumenta  Germaniae-ban 
(Scriptores  9.  köt.,  Hannover  1851)  és  Fontes  re- 
rum  Bohemicarum  c.  vállalatban  (Prága  1874,  2. 
köt.)  találhatók. 

Cosmas,  olasz  művész-család  Rómában  és  kör- 
nyékén a  XII.  század  második  felétől  a  XIV.  szá 
zadig ;  különös  mozaik-technikát  művelt,  mely- 
hez a  színes  köveket  és  márványt  antik  épü- 
letek romjai  szolgáltatták.  Szentélykorlátokat, 
ambókat,  szószékeket  és  gyertyatartókat  díszí- 
tettek. Legjobb  munkáik  VIII.  Bonifác  idejéből 
valók  (1294—1303).  Nevezetesebbek  Durandus 
püspök,  Gonsalvo  kardinális  és  Stefano  de  Surdi 
síremlékei. 

Cosmetica,  a  test  ápolása,  a  szépség  eme- 
lése céljából  használt  szerek  és  eljárások.  L.  Koz- 
metika. 

Cosmia  (állat),  az  Orthosiidae  családba  tar- 
tozó éjjeli  lepkenem.  Hazánkban  3  faja  (G-paleacea 
Bsp.,  C.  abluta  Hb.  és  G.  contusa  Frr.)  él. 


Cosmos  Cav.  (növ.),  a  Fészkesek  génusza 
15  -;-  20  fajjal  Amerikában.  A  G.  diversifoliusOxio 
(Bidens  atrosanguineus  Ortg.)  Észak-Ameriká- 
ban honos. 

Cosne  (ejtsd:  kon),  V.  régente  Condate,  j.-i  szók- 
hely Niévre  francia  dép.-ban,  a  Loire  jobbpartján, 
a  Nohain  torkolatánál,  Orléanstól  94km.  DK.-re, 
(1906)  8437  lak.  Kés-  és  reszelőgyártással,  gyapjú- 
fonással, gyapjú-  és  bőrkereskedéssel,  malmok- 
kal. Legérdekesebb  épülete  a  Saint  Jaeques  temp- 
lom (XV.  sz.). 

Cospoli,  Konstantinápoly  nevének  a  Keleten 
szokásos  rövidítése. 

Cossa  (ejtsd :  kosszá),  Í-Fraricesco,  olasz  festő,  szül. 
1435  táján  Ferrarában,  megh.  1477.  Bolognában. 
Atyjának,  Cristoforonak  tanítványa  volt,  művészi 
fejlődésére  legnagyobb  befolyást  Cosme  Turagj'a- 
korolta.  1470-ben  Bolognába  költözött.  Cosmé 
Túra  ós  Ercole  de'  Roberti  mellett  a  ferrarai  is- 
kola első  korszakának  főmestere.  Műveit  azokéi- 
hoz hasonlóan  a  formák  részletes  megfigyelése, 
nyers  plasztikai  kidolgozása  és  tompa  színezés 
jellemzi.  Dolgozott  a  ferrarai  Palazzo  Sohiltanoia 
freskóin.  Legnevezetesebb  függőképei :  Angyali 
üdvözlet,  a  drezdai  képtárban  (fiatalkori  müve), 
az  Ósz  allegóriája,  a  berlini  Kaiser  Friedrich- 
Museumban  és  TrÓJioló  Madonna  (1474)  a  bolo- 
gnai Pinaeotecában. 

2.  G;  Luigi,  olasz  nemzetgazdaságtani  író, 
szül.  Milanóban  1831  máj.  27.,  megh.  Paviá- 
ban  1906  máj.  10.  1858-ban  a  paviai  egyetemen 
a  nemzetgazdaságtan  tanára  lett,  később  a  mila- 
nói műegyetemen  is  adott  elő.  Művei :  Guida  allo 
studio  deir  economia  politica  (3.  kiad.,  Müano 
1892) ;  Primi  előmenti  di  economia  politica  (1.  köt, 
Economia  sociale,  2.  kiad.  Milano  1899 ;  2.  köt. 
Politica  economica,  8.  kiad.  1888  ;  3.  köt.  Scienza 
delle  flnanze,  6.  kiad.  1893) ;  Saggi  di  economia 
politica.  (u.  0.  1878). 

3.  G.,  Pietro,  olasz  színműíró,  született  Ró- 
mában 1830  jan.  24.,  megh.  u.  o.  1881  aug.  31. 
Részt  vett  az  1859.  és  1860-iki  olasz  háboniban, 
aztán  Dél-Amerikába  ment,  honnan  néhány  évi 
időzés  után  tért  vissza  liazájába.  Első  színművé- 
vel (Mario  e  i  Cimbri,  Puskin,  Beethoven,  Sor- 
dello)  csak  mérsékelt  sikert  aratott,  aimál  na- 
gyobb feltűnést  keltett  1871.  előadott  Nerone 
artista- ja,mely  a  hős  jellemzésével, valamint  Nero 
korának  rendkívül  hatásos  rajzánál  fogva  az  újabb 
ol.  irodalomnak  legkiválóbb  történelmi  tragédiája, 
mindamellett  hogy  nem  annyira  egységes  drámai 
akcióból,  mint  inkább  frappáns  képek  sorozatából 
áll.  Hasonló  modorban,  erősen  realisztikus  színek- 
kel dolgozta  ki  Messalina  és  Cleopatra  e.  tragé- 
diáit, melyeket  egy  kevésbbé  sikerült  vígjáték 
követett:  Plauto  ed  il  suo  secolo.  Nagy  síkere 
volt  erővel  teljes  I  Borgia-jának,  valamint  Ceei- 
lia  c.  történelmi  drámájának  és  I  Napoletani  del 
1799  c.  drámai  korrajzának  is.  Összes  művei 
Torinóban  jelentek  meg. 

Cossard  (ejtsd:  kosszár),  ./acgeíes,  hirneves  francia 
gyorsíró.  Ő  írta  a  legelső  francia  gyorsírási  mun- 
kát ily  cím  alatt :  Méthode  pour  escrire  aussi  vite 
qu'on  parle  (Paris  1651). 

Cossidae  Fabr.,  a  pikkelyesszárnyuak  —  lep- 
kék  —  (Lepidoptera)  rendjébe,  a  fafúrólepkék 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


Cosslo 


681 


Costa  Cabral 


(Xylotropha)  családjába  tartozó  lepkenem.  Leg- 
ismertebb faja  a  Coasits  ligniperda  Fabr.  Feje, 
tora  sárgásszürke ;  szárnyai  barnásszüi'kék,  szür- 
késfehér hullámvonalakkal,  azonkívül  a  mell- 
sőkön harántirányban  haladó  barnásfekete  sá- 
vokkal díszítettek,  a  potroh  fehéren  gyűrűzött. 
Jún.-júl.-ban  este  és  éjjel  rajzik  s  a  nőstény  150- 
200-ával  csomósán  rakja  petéit  a  fák  repedéseibe. 
A  kikelő  hernyók  befurakodnak  a  fába  és  azt  ke- 
resztül-kasul fúrják.  Két  telelés  után  nőnek  ki 
teljesen,  elérik  a  80—90  mm.  testhosszat,  majd 
fás  részekből  gubót  készítenek  s  abban  lesznek 
bábokká  ;  alma-,  dió-,  nyár-,  fűz-,  hárs-,  kőris-, 
éger-  stb.  fában  él,  sőt  a  szőllőtő  fejében  is. 

Cossio,  helység,  1.  Bazas. 

Cossista,  1.  Gosa. 

Cossmann  (ejtsd.-  kosszman),  Bemhurd,  német 
gordonka- virtuóz,  szül.  Dessauban  1822  máj.  17., 
megh.  Majna-Frankfm-tban  1910  máj.  7.  Kum- 
mer  Frigyes  Ágoston  képezte  ki  1840.  Drezdá- 
ban, honnan  C.  még  az  évben  a  párisi  olasz  ope- 
rához szerződött.  Liszt  Iiívására  1850— 66-ig  Wei- 
marban  élt,  1866— 70-ig  Moszkvában,  s  hangver- 
senykörút  után  1871.  a  Hoch-féle  frankfurti  kon- 
zervatóriumon tanár.  Maga  is  írt  virtuózdarabo- 
kat, amellett  a  kamarazenében  is  mester  volt. 

Cosson,  Ernest,  francia  botanikus,  szül. Paris- 
ban 1819  júl.  22.,  megh.  u.  o.  1889  dec.  31. 1852- 
58-ig  felkutatta  Algéria  ílóráját,azután  alelnöke 
lett  a  franciaországi  növénytani  társaságnak, 
majd  az  akadémia^  tagja.  Főbb  munkái:  Flore 
descriptique  et  analytique  des  environs  de  Paris 
(Paris  1845,  2.  kiad.  1861) ;  Compendium  florse 
atlanticae  (u.  o.  1881—87);  Illustrationes  ílorae 
atlanticae  (1—7.  füzet,  u.  o.  1883—97). 

Cossns  volt  a  neve  a  régi  rómaiaknál  egy  a 
tölgyekben  élő  nagy  rovarlárvának  (valószínűleg 
a  szíU'vasbogár  lárvájának),  melyet  csemege  gya- 
nánt élveztek.  L.  még  Farontó  pille. 

Cossyrit  (ásv.),  a  háromhajlású  amflbolsornak 
egyik  tagja,  előfordul  a  Pantellaria  szigeti  vul- 
káni kőzetekben. 

Costa,  1.  Borda. 

Costa  (ejtsd:  koszta),  1.  Andrea,  olasz  szocia- 
lista képviselő,  szül.  1851.  nov.  30.  Imolában, 
megh.  1910  jan.  19.  u.  o.  Politikai  meggyőződése 
miatt  sok  üldözést  szenvedett,  mígnem  Imolában 
poIgármesteiTé,  1882.  pedig  Ravennában  a  kép- 
viselőházba választották,  melynek  ö  volt  első  szo- 
cialista tagja  és  rövid  ideig  alelnöke. 

2.  C,  Isaak  da,  németalföldi  költő,  szül.  Am- 
sterdamban 1798  jan.  14,  megh.  1860  ápr.  28. 
Portugál  zsid<3  családból  származott,  szülővárosá- 
ban ós  Leidenben  jogtudományt  hallgatott,  1822. 
kikeresztelkedett  és  mint  a  szabad  skót  templom 
szemináriumának  tanítója  ós  igazgatótársa  mű- 
ködött. Költői  művei  közül  kiemelendők :  Prome- 
theus (1820);  Poezij  (2  köt.,  1821—22);  God  met 
ons,  hinmusz  (1826);  Feestliederen  (1828) ;  Vijf- 
en-twintig  jaren  (1840) ;  Wachter,  wat  is  er  von 
den  nacht  (1848) ;  Hagar  en  Elisabeth  (1852).  Több 
teológiai  és  históriai  művet  is  írt,  így:  Bez- 
waren  tegen  den  geest  der  eeuw  (1823) ;  Israel  en 
de  volken  (1849)  stb.  Összes  költői  műveit  Hase- 
broek  adta  ki  (3  köt.,  Haarlem  1861—63),  leveleit 
Qroen  van  Prinsterer  (Amsterdam  1872—76). 


3.  C,  Kari,  bécsi  humorista,  lapszerkesztő, 
színműíró  ós  egyideig  a  Józsefvárosi  színház  igaz- 
gatója, szül.  Bécsben  1832  febr.  2.,  megh.  u.  o. 
1907  okt.  il.  Ismeretesebb  vígjátékai  és  bohózatai: 
Ein  Blitzmádel,  Ihr  Korporai,  Leichte  Cavallerie 
(melyhez  Suppó  írta  a  zenét),  Cis-  und  Translei- 
thanien,  Von  Stufe  zu  Stufe,  Brúder  Martin  stb. 
Paródiái:  Frou-Frou,  Femande,  Die  Fálle  des 
Clemenceau.  Az  előbbieket  legnagyobbrészt  ma- 
gyarra is  lefordították.  —  Felesége  a  60.  és  70-es 
éviekben  mint  soubrette  szerzett  hímevet. 

4.  C,  Lorenzo,  olasz  festő,  szül.  1460.  Ferra- 
rában,  megh.  1535  márc.  5.  Mantuábau.  Cosmé 
Túra  és  Ercole  Roberti  tanítványa  volt  Ferrará- 
bau.  1483-ban  Bolognába  költözött,  ahol  stílje  a 
Francesco  Francia  hatása  alatt  megváltozott, 
összefoglalóbbá,  líraiabbá  lett.  Egyideig  Franciá- 
val közös  műhelyt  tartott,  s  részt  vett  a  bolo- 
gnai mester  nagyszámú  tanítványának  oktatásá- 
ban. 1507-ben  a  Bentivoglio-családnak  Bologná- 
ból való  kiűzetése  után  Mantuába  ment,  a  élete 
végéig  ott  működött,  mint  a  Gonzagák  udvari 
festője.  Legkiválóbb  műveit  Bolognában  alkotta, 
így  a  S.  Petronio  templom  Társas  Madonnáját 
(1492) ;  a  S.  Giovanni  in  Monteben  Mária  koronáz- 
íatását  (1497) ;  a  S.  Giacomo  Maggiore  Bentivo- 
glio  kápolnájának  (1488)  és  az  Oratorio  di  S.  Ce- 
cília (1506)  falképeit.  Míantuai  korszakának  legje- 
lesebb alkotása,  Gouzaga  Isabella  udvarának  al- 
legorikus ábrázolása  ma  a  Louvreban  van.  C.  ki- 
tűnő ai'cképeket  is  festett. 

5.  C,  Michéle,  olasz  zeneszerző,  szül.  Nápoly- 
ban 1806  febr.  3.  (más  forrás  szerint  1810  febr.  4.), 
megh.  Brightonban  1884  ápr.  29-  Zingarelli  hí- 
vására 1829.  Birminghambe,  majd  Londonba 
ment,  hol  végkép  letelepedett ;  itt  nagyon  meg- 
szerették a  kitűnő  karnagyot,  ki  második  dalmű- 
vével (Don  Carlosl884),  Eli  (1885)  és  Naman  című 
oratóriumaival  mindinkább  növelte  népszerűsé- 
gét. Sikerült  megalapítania  egy  második  olasz 
operatársaságot  elsőrangú  énekesekkel,  s  az  Bxe- 
ter-csarnokban  egy  Sacred  Harmonic  Society  val- 
lásias  zeneelőadásait ;  1846  óta  a  filharmóniai, 
majd  az  udvari  hangversenyeket  is  igazgatta, 
1871.  a  Her  Majesty's  Theater  karnagya.  Ö  az 
első  zenész,  ki  angol  lovagi  rangra  emelkedett. 

6.  G;  Paolo,  olasz  író,  szül.  Ravennában  1771 
jún.  13.,  megh.  1836  dec.  21.  Ellensége  volt  a  ro- 
mantikus iskolának.  Kiadta  jegyzetekkel  Dante 
Divina  Commediáját  (Bologna  1819) ;  részt  vett 
a  Crusca  szótárának  revíziójában  (1819—20),  for- 
dította Anakreon-t,  Homerost,  Schiller-t;  írt  no- 
vellát, vígjátékot  és  ókesszólástant.  összes  művei 
(Opere)  Bolognában  jelentek  meg  1826.,  Firenzé- 
ben pedig  1829—30. 

7.  C,  Pietro,  olasz  szobrász,  szül.  1849.  Génuá- 
ban,  megh.  1901  mái'c.  Rómában.  Szülóvár<í8a 
akadémiáján  tanult,  majd  Firenzébe  költözött, 
ahol  élete  javát  töltötte.  Számos  nagy  emlék- 
szobrot  készített,  így  11.  Viktor  Emánuelét  Turin, 
Mazziniét  Gónua,  Francesco  Redi  orvosét  (megh. 
1697)  a  firenzei  Uftizi  ós  Lavalle  tábornokét  Bue- 
nos Ayres  számára. 

Costa  Cabral  (ejtsd :  koszta  kabrái),  Antotiio  Ber- 
nardo  da,  tomari  gr.,  portugál  államféi-flú,  szül. 
Fornos  de  Algoodresban,  1803  máj.  9.,mogh.  1889 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Costachi 


—     082 


Costa  Rica 


szept.  1. 1835-ben  a  cortes  tagja  lett,  hol  előbb  az 
ellenzékhez  csatlakozott,  de  hamar  az  udvari 
páxthoz  szegődött.  Jutalmul  1838.  Lissabon  pol- 
gári kormányzója,  1839.  pedig  igazság-  és  vallás- 
ügyi miniszter  lett.  Ezen  állásában,  és  mint 
belügyminiszter,  a  királyi  hatalmat  korlátlanná 
akarta  tenni  és  erőszaktól  sem  riadt  vissza.  Ön- 
kénye, az  állami  pénzekelpazarlása,  a  nyomasztó 
adók  oly  gyűlöletessé  tették,  hogy  több  ízben 
zendülés  tört  ki  ellene  és,  1846  máj.  kénytelen 
volt  külföldre  menekülni,  de  1847.  visszatért, 
1849-ben  pedig  a  király  megint  miniszterré,  sőt 
miniszterelnökké  nevezte  ki.  üjból  tönkre  tette 
Portugália  pénzügyét.  1851.  Saldanha  felkelése 
megint  menekülésre  kényszerítette,  de  1852. 
újra  visszatért.  1859-től  1861-ig  követ  volt  Bra- 
ziliában. 

Costachi  (ejtsd :  kosztaki),  Veniamin,  román  főpap, 
szül.  1768.,  előbb  husii  püspök,  1796-tól  románi 
püspök,  1803  márc.  18-tól  egész  1842  jan.  28-ig 
metropolita ;  megh.  1846  dec.  18.  1803-ban  ala- 
pltja Jasiban  a  socolai  szemináriumot,  hogy  benne 
az  ország  papjainak  íiai  tanulhassanak.  1809-ben 
nyomdát  állít  föl  Neamcuban.  Sturdza  Mihály 
vajda  száműzte  a  slatinai  kolostorba.  Művei  több- 
nyire egyházi  könyvek,  melyek  egy  része  kézirat- 
ban maradt  s  a  socolai  szeminárium  könyvtárá- 
ban találhatók. 

Costa  de  Beauregard  (ejtsd :   koszta   de  bóregár), 

Charles  de,  marquis,  francia  történetíró,  konzer- 
vatív politikus  és  akadémikus,  sztll.  1835  máj.  24. 
Lamotte-Servolexben,  megh.  1909  febr.  15.  Pa- 
risban. Számos  régi  francia  család  levéltárát 
kutatta  át  és  több  munkát  írt  a  középkori  nemes- 
ségről, valamint  Károly  Albert  piemon ti  királyról. 
E  munkáit  ismerik  legjobban,  nevezetesen :  Le 
jeunesse  du  roi  Charles  Albert  és  Epilogue  d'un 
régne ;  Les  derniéres  années  du  roi  Ch.  A.  Utolsó 
munkái :  Le  román  d'un  royaliste  (1892) ;  Étudé  de 
ITiistoire  de  Napóleon  I.  (1893)  és  Masséna  (1898). 

Costa  Rica  (sp.  gazdag  part),  középameri- 
kai köztársaság  Nicaragua  és  Panama  között. 
Területe  mintegy  47,700  km*.  Felszíne  nagyobb- 
részt hegyes.  A  Cordillerák  két  lánca  vonul  vé- 
gig ÉNy.-ról  DK.-ig.  A  Ny.-i  lánc  (Chiripo  Grandé 
3900  m.)  régi  eruptivus  és  kristályos  kőzetekből, 
a  K.-i  fiatalabb  vulkáni  kőzetekből  épült.  Működő 
vulkánjai :  a  Poas  (2711  mX  Irazu  (3414),  Turi- 
alba  (3325  m.).  A  hegység  EK.-i  lejtője  menedé- 
kes, DNy.  felé  azonban,  ahol  egyközű  láncok  is 
húzódnak,  meredeken  bukik  alá.  Ehhez  képest  a 
partvonal  a  Csendes-óceán  felől  erősen  tagozott 
(Elena-,  Culebra-,  Coronada-,  Dulce-öböl),  az  At- 
lanti-óceán felől  tagozatlan.  Folyói  közül  a  Rio 
San  Jüan  (a  határfolyó  Nicaragua  felől)  ós  né- 
hány mellékfolyója,  továbbá  a  Rio  Frio  és  Tem- 
pixque  részben  hajózható. 

Égrhajlata,  kivéve  a  parti  mangrovés  mocsa- 
rak vidékét,  egészséges.  A  lapályokon  forró  (évi 
közép  26°),  a  hegyek  oldalában  és  a  fensíkokon 
enyhe.  San  Jósé  főváros  környékén  (1135  m.) 
örök  tavasz  virít,  évi  közép  196,  dec.  187,  máj. 
20'4°.  Az  esőzés  az  Atlanti-óceán  vidékén  állandó, 
a  Gsendes-oeeán  környékén  jan.-ápr.  száraz.  Évi 
csapadék  San  Jóséban  1754  mm. ;  júl.  400,  febr. 
2  mm. 


Növényzete  és  állatvilága.  L.  Közép-Ame- 
rika. 

Lakossága  (i9io)  368.780  (1  km«-re  7*8),  ebből 
kb.  3500  indiánus,  a  többi  kevés  kivétellel  spanyol. 
A  nem  C.-i  állampolgárok  száma  (1902)  6289 ; 
ebből  831  spanyolországi,  634  a  nyugatindiai  brit 
gyarmatokról,  622  olasz,  342  német,  246  angol, 
204  északamerikai.  A  bevándorlás  (i909)  8871,  ki- 
vándorlás 8316.  Legsűrűbben  lakott  vidék  a  San 
Jóséi  fensik  és  a  Rio  Grandé  völgye. 

A  lakosság  főfoglalkozása  a  földmívelés. 
Legfontosabb  termékek :  a  banána  és  a  kávé. 
Egyéb  termékek :  kukorica,  cukornád,kakaó,  kau  • 
csuk,  rizs,  burgonya,  bab.  Az  erdők  cédrus,  maha- 
góni és  egyéb  értékes  fát  szolgáltatnak.  Állat- 
tenyésztése jelentékeny,  (i909)  361,045  szarvas- 
marha, 59,173  ló,  111,540  sertés,  sok  öszvér,  juh 
és  kecske.  Az  állatbőrökből  és  teknösbékahéjból 
kivitele  van.  Bányászata  nyers  arany  és  ezüstre 
szorítkozik  (Abangarca,  Barranca  és  Agnacate  vi- 
dékén, 6  bánya). 

Közlekedés,  kereskedelem.  A  C.-i  kikö- 
tőkbe érkezett  (i909)  682  hajó,  1.274,129  t.  tarta- 
lommal. Limonnal  (Atlanti-óceán)  7  külföldi  tár- 
saság (2  brit,  1  német,  spanyol,  francia,  olasz, 
amerikai),  Punta  Arenas-szal  (Csendes-óceán)  2 
társaság  tart  fenn  rendes  járatokat.  C.-nak  2  ke- 
reskedelmi hajója  van,  551  t.  tartalommal. 

Vasútjai  San  Jósé  fővárost  kötik  össze  mind- 
két óceán  partjával  és  a  Nicaragua-tóval ;  összes 
hossza,  (1909)  650  km. ;  San  Jóséban  8-5  km.  vil- 
lamos városi  vasút. 

Postahivatalainak  száma  (i909)  197;  összes 
forgalma  6.939,712  darab.  Táviróhivatala  (1909) 
119 ;  feladatott  505,375  távirat.  Távirővonalai- 
nak  hossza  2148,  telefon  320  km.  Limon  és  a 
panamai  Boca  del  Toro  között  (100  km.)  szikra- 
távíró létesíttetett. 

Pénzegység  az  arany  colon,  amely  100  részre 
oszlik;  értéke  kb.  2'23  K.  Az  amerikai  arany- 
dollárok  forgalomban  vannak.  A  méterrendszer 
hivatalos.  Régi  súlymértékek  a  lihra,  quintal, 
arroba;  űrmérték  a  fanega. 

A  kivitel  (1909)  38  millió  K.  Főbb  cikkek  :  ba- 
nána 209,  kávé  12'7,  nyers  arany  és  ezüst  3"8, 
állatbőrök  0-5,  kaucsuk  0-34,  kakaó  0-26,  fa  O'l, 
teknősbékahéj  005  millió  K.  A  kivitel  megosz- 
lása :  6O0/0  Egyesült-Államok,  37«/o  Nagy-Britan- 
nia és  Írország,  3°/o  Német-  és  Franciaország  stb. 

A  bevitel  (i909)  28'4  millió  K.  Főbb  cikkek :  gya- 
potáruk 3"3,  liszt  2'2,  gépek  és  vasúti  alkatrészek 
1-6  millió  K.  A  bevitel  60»/o-a  az  Egyesült-Álla- 
mokból, 20Vo-9'  Nagy-Britannia  és-  Írországból, 
14«/o-a  Német-,  50/0 -a  Francia  és  l^oa  Spanyol- 
országból jön. 

Műveltségi  állapot.  Az  államilag  támogatott 
elemi  oktatás  ingyenes  és  kötelező.  írni-olvasni 
tudott  (1909)  a  lakosság  34o/o-a,  csak  olvasni  Ib^/o. 
Az  elemi  iskolák  száma  (1909)  324 ;  949  tanító, 
28,246  beírt  tanuló  (iskolába  járt  20,000).  A  közép- 
fokú oktatást  szolgálja  a  provinciális  iskolákon 
kívül  3  kollégium  (Cartago,  Alajuela,  Heredia)  ós 
asan-joséiflú-liceum  (241  tanulóval)  ós  egy  leány- 
kollégium (268  tanulóval).  Főiskolai  jellegű  a  fő- 
városi orvosi  fakultás,  jogi,  gyógyszerészi  és  fog- 
orvosi iskola.  Nemzeti  könyvtára  San  Jeséban. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Costa  Rioa 


-     683 


Coster 


Államvallás  a  r.  kat.,  de  az  alkotmány  vallás- 
szabadságot biztosit. 

Igazságszolgáltatása,  bár  a  bűnesetek  száma 
jelentékeny,  a  halálbüntetést  nem  ismeri. 

Kormányzás  és  közigrazgratás.  C.  1821  óta 
független  (1.  alább :  Történet).  Az  alkotmányt 
1870.  hirdették  ki,  tényleg  azonban  csak  1882  óta 
van  életben.  Törvényhozótestülete  a  4  évre  vá- 
lasztott 32  tagú  képviselőház.  A  végrehajtó  ha- 
talom a  köztársaság  elnökének  a  kezében  van. 
A  minisztérium  i  tárcára  oszlik :  belügy-,  rendőr- 
és  közmunkaügy  ;  külügy,  közoktatás-,  igazság- 
és  vallásügy :  pénzügy  és  kereskedelem ;  hadügy 
és  tengerészet. 

Állami  bevételek  a  legutóbbi  évben  (1910—11) : 
16-7,  kiadások  16'2  millió  K.  Idegen  államadós- 
ság (1910)  76,  belföldi  22  millió  K. 

C.  5  provinciára  és  2  comarcára  oszlik.  Pro- 
vmciák:  San  Jósé  (1904  végén  104,375  lak.),  Ala- 
juela  (78,979),  Cartago  (52,514),  Heredia  (39,220), 
Guanacaste  (26,768);  comarcák:  Punta  Arenas 
(17,085),  Lünon  (12,399  lak.). 

Fővárosa:  San  Jósé  (1910-ben  29,660  lak.). 
Egyéb  városai :  Heredia  (7511),  Cartago  (6018), 
Alajuela  (5861),  Limon  (5269)  Punta  Arenas  (4696). 

Hadereje  a  tényleges  szolgálatban  6845,  tar- 
talékban 1470,  nemzetőrség  520.  Háború  esetén 
a  18  és  50  év  közti  férfiakból  150,000  főnyi  had- 
sereget állíthat.  Hadihajói :  1  torpedóhajó  és  1 
ágyúnaszád.  Lobogója ;  kék,  fehér,  vörös,  fehér, 
k^k  (vízszintes  sávok).  Oímsrét  1.  Címer  alatt. 

Története.  K.-i  partjait  1502.  Kolumbus,  Ny.-i 
partjait  12  évvel  későbben  Bspinoza  fedezte  föl. A 
spanyolok  ezután  gyorsan  meghódították.  1520 
körül  már  fennállottak  San  Jóséban  s  Cartagóban 
aSolano  Jüan  s  Alvaro  de  Aeuna  alapította  gyar- 
matok. Az  első  gyarmatosok  nagyobbára  Spanyol- 
országnak Galícia  nevű  tartományából  származ- 
tak. Az  indiánusok  uralmuk  ellen  több  ízben  föllá- 
zadtak, különösen  a  XVII.  sz.  végén  és  a  XVHI. 
elején.  Míg  C.  spanyol  uralom  alatt  állott,  Guate- 
malának volt  része.  1821.  függetlenségének  pro- 
klamálása  után  a  közópamerikai  konfederáció 
tagja  maradt  1838-ig.  Azóta  független  köztár- 
saság ;  a  függetlenné  tétel  CariUo  elnök  műve. 
Az  úgynevezett  federáltak  pártja  megkisérlette 
ugyan  1842.  Morazan  vezérlete  alatt  a  hatalmat 
kezébe  ragadni  s  Carülot  száműzetésbe  küldte;  de 
még  ugyanazon  évben  Jósé  Maria  Alfaro  legyőzte 
és  Morazant  kivégeztette.  Nagyon  emelte  jólétét 
Jüan  Rafael  Móra  elnök  kormányzata;  az  ő  vezér- 
lete alatt  C.  jelentékeny  részt  vett  1856—57.  az 
angol  kalóznak,Walkemekelűzó8ében.Morátl859. 
a  Uberálisok  és  a  velők  egyesült  idegenek  elűz- 
ték és  az  országnak  új  alkotmányt  adtak.l860-ban 
Móra  megkisérlette  uralmának  visszaállítását,  de 
le^'özetett,fogságba  esett  ós  agyonlőtték.  1882-ben 
az  alkotmányt  újra  módosították.  1885-ben  Soto 
Bernardo  elnöklete  alatt  C.  részt  vett  Nicaragua 
és  San  Salvador  szövetségében  a  Barrios  guate- 
malai elnök  ellen  indított  harcban,  aki  a  középame- 
rikai köztársaságokat  egyesíteni  akarta.  1887-ben 
Nicaraguával  kötött  szerződést,  amelynek  értel- 
mében jogot  nyert  a  tervbe  vett  interoceanikus 
csatorna  fölött  felügyeletet  gyakorolni.  1888-ban 
az  Egyesült-Államok  elnökének  ítélete  a  Nicara- 


gua felőli  határát  végleg  szabályozta.  1889-ben 
Rodriguez  lett  az  elnöke.  Alatta  a  francia  köz- 
társasági elnök  választott  birói  ítélete  alapján 
végleges  rendezést  nyert  a  vitás  határkérdés 
C.  ós  Columbia  között.  1905-ben  Panama  töreke- 
dett uniót  létrehozni  C.-val,de  a  terv  meghiúsult. 
A  középamerikai  unió  kérdését  Nicaragua  ós 
Honduras  újra  fölvetették,  főleg  az  Északameri- 
kai Egyesült-Államok  egyre  sűrűbben  ismétlődő 
beavatkozásai  miatt,  de  C.  továbbra  is  távol  tar- 
totta magát  e  mozgalomtól.  1908-ban  a  közép- 
amerikai államok  mindamellett  közös  választott 
bíróság  felállításában  egyeztek  meg  s  annak 
székhelyéül  C.-ban  Cartago  városát  jelölték  ki. 
1908  máj.  8-án  Ricardo  Jimenez  lett  a  köztársa- 
ság elnöke. 

Irodalom.  Anuario  de  1908,  San  Jósé  1909  ;  Barrantes, 
Elementos  de  História  de  C,  u.  o.  1892  ;  Biolley,  C.  and 
her  Future,  Washington  1889;  Calvo,  The  Republic  of  C, 
Chicago  1890;  Camphius,  C.  The  Country  for  Emigrants, 
London  ;  Keane,  Central  and  South  America,  u.  o.  1909  ; 
Anales  del  Institato  fisico-geográfico  nacional,  publicado 
bajo  la  direccion  del  Bnrique  Pittier,  San  Jósé  ;  Barrantes, 
Geográfia  de  C,  Barcelona  1892  ;  Thiel,  Lenguas  y  dialectos 
de  los  Indios  de  C,  San  Jósé  1882;  Wegener,  Beisen  im 
westindischen  Mittelmeer,  Berlin  1904:  Segarra  és  Júlia, 
C,  San  Jósé  1907. 

Coste,  Jean  Vidor,  francia  természetbúvái", 
szül.  Castriesben  1807  máj.  10.,  megh.  mint  a  ter- 
mészettudományi múzeum  tanára  Parisban  1873 
szept.  19.  Különösen  a  halászat  és  az  osztriga- 
tenyésztés  körül  szerzett  érdemeket.  Művei :  Re- 
cherches  sur  la  génération  des  mammiféres  et  la 
formations  des  embryons  (Paris  1834);  Cours  d'em- 
bryogónie  comparée  (u.  o.  1837) ;  Ovologie  du  kan- 
guroo  (u.  0.  1838) ;  Histoire  générale  et  particu- 
liére  du  dóveloppement  des  corps  organisés  (u.  o. 
1847—59) ;  Instructions  pratiques  sur  la  piscicul- 
ture  (u.  0. 1853,  2.  kiad.  1856) ;  Voyage  d'explora- 
tion  sur  le  littoral  de  la  Francé  et  de  ritaUe  (u. 
0.  1855,  2.  kiad.  1861). 

Costello,  Louisa  Stuart,  angol  írónő,  szül.  1799 
febr.  10.,  megh.  1870  ápr.  24.  Soká  élt  Parisban, 
hazatérve  Moore-nak  ajánlotta  Specimens  of  the 
early  poetry  of  Francé  (1835)  e.  müvét.  Nagy  sikere 
volt  a  következő  müveinek :  A  summer  amongst 
thebocages  and  the  vines  (1840) ;  Pilgrimage  to  Au- 
vergue  (1841) ;  Béarn  and  the  Pyrenees  (1844) ; 
The  falls,  lakes  and  mountains  of  North- Wales 
(1845).  Történeti  regényei :  Catherine  de  Medicis 
(1841) ;  Gábriellé  (1843) ;  Clara  Fané  (1848)  stb. 
Említésre  méltók  még :  Mémoirs  of  Mary,  duchess 
of  Burgundy  (1853)  és  Anne  of  Brittany  (1855). 
—  Öccse,  a,  Dudley,  szül.  1803.,  megh,  1866 
szept.  30.,  ismert  utazási-  ós  regényíró  volt  (Italy 
from  the  Alps  to  the  Tiber  1861). 

Coster,  1.  Lourens  Janszoon,  a  hollandusok  a 
könyvnyomtatás  feltalálójának  tartják,  ki  Június 
szerint  (Batavia,  Leyden  1688)  mint  egyházfl  ólt 
Haarlemben.  Először  csak  a  könyv  lapjainak 
egyik  oldalára  nyomtatta  volna  betűit  és  azután 
két  lapot  a  hátoldalán  egymáshoz  ragasztott. 
1441.  azonban  állítólag  egy  Johannes  nevű  ember 
felszerelését  ellopta  tőle  és  azokkal  Mainzban 
kezdett  dolgozni.  Miután  Júniusnak  ezt  az  állítá- 
sát a  hollandusok  közül  többen  erélyesen  védel- 
mezték, C-nek  1722.  Haarlemben  emléket  is  ál- 
lítottak és  mikor  Koning  a  feltalálás  évét  1423. 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendO! 


CostettI 


684 


Cotentin 


állapította  meg,  ugyanakkor  C.-ünnepólyt  is  ren- 
deztek, söt  1856.  Haarlemben  órcszobrot  is  állí- 
tottak C-nek.  Későbbi  kutatások  azonban  bebi- 
zonyították Június  állításainak  tarthatatlanságát 
és  meséjét  csupán  legendának  minősítik. 

2.  C,  Sámuel,  hollandus  drámaíró,  kb.  1580— 
1650-1  g  élt  Amsterdamban .  Vígjátékai :  Teeuwis  de 
Boer  men  er  Juffer  van  GreveUnckhuysen  (1612) ; 
Tijsken  van  der  Schilden  (1613);  Spel  van  de 
Rycke  man  (1615);  szomoioi játékai :  Ithys  (1615) ; 
Isabella  (1618) ;  Iphigenia  (1617) ;  Polyxena  (1630). 
Monográíiát  írt  C.-ról  Rössing  (Leiden  1875). 

Costetti,  Giicseppe,  olasz  színműíró,  szül.  Bo- 
lognában 1834  szept.  13.  A  közoktatásügyi  mi- 
nisztérium egyik  osztályfőnöke  volt  Rómában. 
Társadalmi  színmüveiben  sikerülten  utánozta  a 
modem  francia  drámát.  A  legjobbak :  La  fossa  dei 
leoni,Idissolutigelosi,Le  Mummie,  Libertás,  Solita 
Storia,  mely  utóbbi  a  budapesti  Nemzeti  Színház- 
ban is  színre  került:  Mindennapi  törtémt  címmel 
(ford.  Radó  A.).  Confessioni  című  emlékiratai  kora 
színházi  viszonyairól  igen  sok  érdekest  monda- 
nak el. 

Costin,  1.  Miron,  román  krónikaíró,8zül.  1640 
táján,  lefejezték  1692  dec.  Több  vajda  alatt 
szolgált,  kik  tanácsát  és  alapos  tanultságát  gyak- 
ran használták.  Lupul  Vazul  vajda  követségbe 
küldte  Potockihoz,  a  kamenicai  sztárosztához, 
hogy  segélyezze  őt  Stefan  György  ellen,  aki 
magyar  csapatokkal  tört  be  Moldvába,  hogy  a 
trónt  magának  elfoglalja  (1653).LupulVazul  utóda, 
Stefan  György  ugyancsak  őt  küldte  el  Havasal- 
földre Basarab  Konstantinhoz,  hogy  nyerje  meg 
a  fejedelmet  ama  szövetségnek,melyet  Rákóczival 
kötött  a  török  ellen.  Cantacuzin  Demeter  alatt 
kétszer  járt  Lengyelországban,  hogy  a  törökök 
s  lengyelek  közt  fenforgó  ügyeket  rendezze  (1675). 
Testvére,  Velieeico  összeesküvést  szított  Kante- 
mir  fejedelem  ellen,  de  az  összeesküvést  fölfe- 
dezték s  Velieeico  a  hóhér  keze  alatt  halt  meg. 
A  Cuparesti  bojár-család  intrikájára  Costin  Miront 
is  elfogták  8  lefejezték.  Művei :  Krónikák ;  van 
ezenkívül  több  más  apróbb  verse  is  román  nyel- 
ven, továbbá  egy  kiadatlan  krónikája  Magyaror- 
szágTól.  Costin  Miron  munkásságáról  s  életéről 
írt  Oprisa  Pál  (Budapest  1892). 

2.  u.,  Miklós,  román  író,  az  előbbinek  íla,  szül. 
1660  táján,  megh.  1711.  Müvei:  IstoriatáreíMol- 
dovei,  amelyben  atyjának  befejezetlen^  króniká- 
ját folytatta.  Ceasornicul  Domnilor.  Despre  Ludo- 
Yíc,  craiul  unguresc  si  lesesc,  stb. 

Costinescn  Emü' román  politikus,  szül.  Jasi- 
ban,  1844.  Mint  szedő  kezdte  pályáját.  Idővel  a 
Románul  korrektora,  majd  szerkesztője  lett. 
1884-ben  átvette  a  Voinjia  Na|ionala  szerkeszté- 
sét. 1876  óta  képviselő.  Aztán  a  nemzeti  bank  és 
később  a  Banca  Generálé  élére  került.  1902-ben 
pénzügyminiszterré  nevezték  ki. 

Costume  (franc,  ejtsd:  kosztum),  színpadi  elne- 
vezése a  színpadon  használt  női  és  féi-íl  jelmez- 
ruháknak.  L.  Kosztüm. 

Costus  L.  (növ.),  a  Zingiberaceae  (Gyömbér- 
félék) család  génusza;  40  faja  a  trópusokon  honos, 
legnagyobb  számmal  Amerikában.  Tekintélyes 
nagyságú,  vastag  rhizomájú  füvek,  leveles  szá- 
ruk végén  szépvirágú,  füzérszerű  virágzat  fejlő- 


dik. Levelük  kerekded  v.  széles  lándzsás.  Több 
faj  igen  kedvelt,  melegházi  növény,  ilyen  a  fehér 
virágú  G.  afer  Ker.  Sierra  Leonából,  a  narancs- 
szín  virágú  C.  igneus  N.  E.  Brown  Braziliából,  a 
fehér  virágú  C.  speciosus  Sm.  Kelet-Indiából  stb. 
Bimek  rhizomája  volt  a  régiek  radix  cosíi-ja, 
mely  keserűbb  a  gyömbérnél  s  gyomorfájás  ellen 
használták.  A  nyugatindiai  C.  sjpicatus  Sw.  állí- 
tólag fekete  festőanyagot  szolgáltat. 

Cosyra,  1.  Pantelleria. 

Cot.  a.  m.  cotangens.  L.  Trigonometriai  ssá- 
mok. 

Cota,  Rodrigo  (más  néven  eZ  2^o^,  spanyol  költő 
a  XV.  sz.-ból,  szül.  Toledoban.  Munkái :  Las  Cop- 
las  de  Mingo  Revulgo  (szatira  II.  Jánosra) ;  Dia- 
lógé entre  el  Ámor  y  un  viejo,  Spanyolország  első 
drámai  kísérletei  közé  tartoznak.  Kétségbe  von- 
ják azonban  azt,  hogy  a  Celestina  első  felvonását 
ő  irta  volna. 

Cotangens,  1.  Trigonometriai  számok. 

Cote  (franc,  ejud:  kót),  mértékjelzés  rajzon  v. 
térképen,  1.  Kóta. 

Cóte,  La  (ejtsd:  Iá  kót),  a  Genfl-tó  kb.  20  km. 
hosszú  partvonala  Ny.-on,  Rolle,  St.  Prex  között. 
A  magaslatok  szellővel  vannak  beültetve  ós  ter- 
mőhelyei a  tüzes  La  Cöte  nevű  fehér  boroknak. 

Cóté  (franc),  oldal,  c.  droit,  jobboldal,  c.  gavche, 
baloldal  (v.  párt). 

Cote  d'amour  (franc),  eredeti  jelentése  sze- 
relmi szám;  Franciaországban  gúnyosan  így  hív- 
ják azokat  a  titkos  megjegyzéseket,  melyeket  a 
katonatisztek  minősítvényi  táblázatára  a  pa- 
rancsnokok szoktak  íi'ui  s  melyek  döntők  lehet- 
nek az  illető  tiszt  jövőjére. 

Cdted'Or  (ejtsd :  kót  dór),  1.  hogysor  K.-i  Francia- 
országban, a  Centrális  platónak  felmagasodó  pe- 
reme. Magassága  630  m.  körül,  A  CharolalB- 
tól  a  Canal  du  Centre  sülyedése,  a  Mont  Tafelot- 
tól  a  Burgundi  csatorna  választja  el.  A  nagyob- 
bára  júramószköböl  álló  hegység  lejtőin  terem  a 
híres  burgundi  bor.  A  bortermő  vidék  három  rész- 
ből áll,  u.  m.  Cöte  de  Beaune,  Cöte  de  Nuits  ós 
Cöte  de  Díjon.  28,000  ha.  területén  másfél  millió 
hektoliternél  több  bor  terem. 

2.  C  a  hasonnevű  hegylánc  után  elnevezett 
département  keleti  Franciaországban,  É.-on  Aube 
és  Haute-Marne,  K.-en  Haute-SaOne  és  Jura, 
D.-en  Saőne-et-Loire,  Ny.-on  Nivernais  és  Yonne 
départementok  határolják.  A  régi  Bourgogne 
(Burgundia)  É.-i  részéből  hasították  ki.Területe 
8786  km«,  (1906)  357,506  lakossal  (1  kmi>.-re  jut 
41  lakos).  C.  D.-i  részén  van  a  C.  hegység,  É.-on 
a  Plateau  de  Langres  fensik.  Itt  ered  a  Seino ; 
DK.-i  szólén  átszeli  a  SaOne,  áthalad  a  dóp.-on  a 
Bourgogne-csatorna.  Fővárosa :  Díjon.  Járásai 
(arrondissement) :  Díjon,  Beaune,  Chátillon-sur- 
Seine  és  Semur.V.  ö.  Garnier,  Le  Bourgogne.  La 
C.  (Paris  1892). 

Cotelette  (franc,  ejtsd:  kotlett), felszeletelt  olda- 
las részei  a  disznó-,  borjú-  v.  juhhúsnak,  melyeket 
sózás  után  többnyire  lisztbe,  tojásba  és  zsemlye- 
morzsába mártva,  avagy  csupán  sózva  forró  zsír- 
ban gyorsan  sütnek  meg. 

Cotentin  (ejtsd;  kotaSteS),  félsziget,  a  francia 
Manche  département  É.-i  és  Ny.-i  része,  a  La 
Manche  csatornába  nyúlik  a  Seine  és  S.  Malo 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg:,  K  alatt  ket-esendöl 


Cöte-Rótle 


685     - 


Cotswold-Juh 


öble  között.  Legészakibb  pontja  a  de-la-Hague 
fok.  Az  egykori  Normandia  egyik  vidéke, fővárosa 
Coutances  volt.  V.  ö.  Dupont,  Hist.  du  C.  (Caen 
1875). 

Cőte-Rótie  (ejtsd :  kót  róti),  Rhone  francia  dép.  -ban 
Lyontöl  D.-re  a  Rhone  jobbpartján  végighúzódó 
dombsor,  kitűnő  vörös  bort  teimö  vldék.», 

CoteaMoger,  angol  matematikus,szül.Burbach- 
ban  1682.,  megh.  Cambridgeben  mint  a  csillagá- 
szat tanára  1716  jún.  5.  Életében  csak  két  érteke- 
zése jelent  meg,  de  több  becses  kéziratot  hagyott 
hátra,melyeket  Smith  Róbert  nevű  barátja  ily  cím- 
mel adott  ki :  Harmónia  mensurarum  sive  Analy- 
sis  et  Synthesis  per  rationum  et  angulorum  men- 
snras  promota :  accedunt  alia  opuscula  mathema- 
tica(Cambridgel772).NewtonPrincipiac.művének 
második  kiadását  (1713)  is  C.  rendezte  sajtó  alá. 

Cóte-Saint-André,    La  (ejtsd:   la  kót-szeS-andró), 

város  Isére  francia  dép.-ban,  Lyontól  52  km. 
DK.-re,(i9oi)  3230  lak.,  bőr-,  likőr-  és  szalmakalap- 
gyártással, Berlioz  szülővárosa,  régi  kastéllyal. 

Cötes-du-Nord  (ejtsd:  kót-du-nór,  É.-i  partok), 
département  Franciaország  ÉNy.-i  részén  a  La 
Manche  mellett.  Szakadozott  partvidéke  alkalmas 
kikötőhelyeket  nyújt:  Port-de  Rienx,  Frenay, 
8.-Brieuc,  Paimpoli  stb.  Alacsony  dombvidék 
(Méné,  Montagne-d'Arrée,  Montagne-Noire),  leg- 
magasabb pontja  a  Bélair  (340  m.).  Folyói  rész- 
ben É.-nak  (a  La  Mancheba),  részben  D.-nek  (az 
Atlanti-óceánba)  folynak.  A  dép.  fővárosa  Saint- 
Brieuc ;  járásai :  Saint-Brieuc,  Dinan,  Guincamp, 
Lannion  és  Loudéac ;  községe  390  van. 

Cotes  tétele.  Osszák  az  Ac,  Ai,  At, . .  .,  J-sm-i 
pontok  az  a  sugarú  kör  kerületét  2w  egyenlő 
részre,  továbbá  vegyünk  fel  a  körnek  A/^Am  át- 
mérőjén egy  tetszőleges  0  pontot  s  jelöljük  ennek 
a  kör  középpontjától  való  távolságát  rc-szel;  akkor 
C  szerint : 

Öli .  Öl, . . .  Ölta-i  =  af  +  a- 
Öl« .  Öl. . . .  OAtn^-i  =  X"  +  a" 

Megjegyzendő,  hogy  x  pozitiv  vagy  negatív 
aszerint,  amint  0  és  1^  a  kör  középpontjától 
ugyanazon,  illetve  ellentett  oldalon  vaunak. 

Cothumus,  1.  Kotumus. 

Ck)tiledonok,  a  méhlepény  (placenta)  egyes 
lebenyei,  1.  Pete. 

Cotillac  (fi'anc,  ejted:  kotiiiyak),  nöi  ujjatlan 
felsőruha,  melynek  felső  része  testhez  álló,  alsó 
része  ráncokba  van  szedve,  oldalt  pedig  fel  volt 
vágva ;  régebben  Franciaországban  viselték. 

Cotillon,  1.  Füzértánc. 

Gotin  (ejtsd:  koten),  Charles,  francia  költő  ós  hit- 
szónok, szül.  Parisban  1604.,  megh.  u.  o.  1682. 
Jelesen  képzett  teológus  és  orientalista  volt,  de  a 
précieuse  szalonokban  kedvelt  költeményei  üre- 
sek és  mesterkéltek.  Nevét  halhatatlanná  nem  e 
müvei,  hanem  Boileau  s  főleg  Molióre  szatirái 
tették.  Ez  utóbbi  Les  femmes  savantes  c.  vígjá- 
tékában Trissotin  néven  vitte  a  színpadra.  La 
critique  désinteressée  c.  röpiratát  P.  L.  Jacob 
újra  kiadta  (Paris  1883). 

Cotln^a  (állat),  1.  Kotinga-félék. 

C-otiugidae  (állat),  a  rikácsolok  (Clamato- 
res)  egyik  családja.  L.  Kotinga-félék. 


Cotinas  Tourn.  (növ.,  szömörce),  az  Anacar- 
diaceae  család  génusza ;  2  fajjal.  A  G.  coggygria 
Scop.  (Rhus  cotimis  L.,  Perrückenstrauch,  ol. 
scotano)  Dél-Franciaországban  ós  a  mediterrán 
vidék  száraz  részein  van  elterjedve,  de  megvan 
Bécs,  Budapest  környékén,  a  Bánságban,  Erdély- 
ben, Szerbián  át  Arméniáig  is,  Afganisztántól 
pedig  a  Himaláján  át  Kináig.  Egy  alfaja  Ala- 
bama  (Amerika)  hegyi  erdeiben  honos  cserje.  Le- 
vele hosszas  kerekded  v.  tojásdad,  ópszélü,  ko- 
pasz. Terebélyes  bugáján  a  legtöbb  virág  meddő, 
a  virág  szil-ma  sárga.  Termése  apró,  a  3  bibe- 
szál maradványa  díszíti.  Sárga  fája  (sárgafa, 
fiseth-fa),  furnirnak  használatos,  sárga  festéket 
szolgáltat,  mellyel  különösen  bőrt  kitűnően  lehet 
festeni.  Kérgét  kinakéreg  helyett  használják ;  le- 
veléből aromás  torokvizet  készítettek  s  vele  is, 
meg  a  gyökérrel  is  festenek.  Ágaival  cserzenek. 
Bugája  sokáig  tartó  dísz,  ezért  kertbe  is  ültetik, 
különben  pedig  napos,  sziklás  domblejtőkön  nő. 

Cotocachi  (ejtsd:  kotokacsi,  4690  m.  magas  vul- 
kán Ecuadorban,  Quitotól  É.-ra. 

Coton  (franc,  ejtsd:  kotoS)  a.  m.  gyapot,  kar- 
ton ;  cotonnerie,  gyapotültetvény. 

Cotoneaster  Medik.  (növ.,  madárbirs),  a 
Rosaceae  család  génusza ;  20—30  faja  az  északi 
félgömbön  él.  Közepes,  részben  törpe  cserjék  v. 
kis  fák,  legnagyobb  részük  örök  v.  félig  örökzöld. 
Viráguk  fehér  v.  piros ;  apró,  kemény  almater- 
mésükön a  csésze  megmarad.  A  C-  vulgáris 
Lindl.  (Európa,  Szibéria)  lombhullató.  Ültetve  2m. 
magasságig  megnő.  Levele  tojásdad  épszélü, 
visszáján  eleinte  fehéren,  majd  zölden  molyhos ; 
apró  csíingő  virágai  halványpirosak.  Hegyvidé- 
ken nő,  különösen  meszes  talajon.  A  G-  pyra- 
cantha  (L.)  Spach  örökzöld,  levele  finoman  ftíré- 
szes,  termése  bíborpiros.  A  keleti  mediterrán  vi- 
déken ós  a  Kaukázusban  honos,  Nyugat-Európá- 
ban falakra  ültetik  (Buisson  ardent). 

Cotopaxi(ejitsd:  kotopahi),  földünk  legmagasabb 
működő  tűzhányója  az  Andok  láncában,  70  km.- 
nyire  Quitotól.  Két  csúcsa  közül  az  egyik  5943, 
a  másik  5922  m.  Krátere  800  m.  széles.  Ismeretes 
kitörései  közül  az  1768-iki  volt  a  legnagyobb  és 
az  1877  május  9-iki  a  legújabb.  1872-ben  Reissnak 
sikerült  megmásznia,  miután  ezt  előzetesen  Hum- 
boldt s  mások  hiába  kísérlettek  meg.  V.  ö.  Beiss, 
Besteigung  des  C.  (Zeitschr.  der  Ges.f.  Erdkunde. 
BerUn  1873.) 

Cotrone,  járási  székhely  Catanzaro  olasz  tar- 
tományban, 9  km-nyire  a  Lacinio-foktól,  püspöki 
székhely,  (i9oi)  9610  lak.,  búza-,  olaj-,  bor-  és  se- 
lyemkereskedéssel. Jó  karban  levő  erősség  védi. 
Tőle  D.-re  II.  Ottó  császár  vereséget  szenvedett 
982-ben  az  araboktól.  C.  a  régiek  Kroton-ja  (1.  o.). 

Cotswold  Hills,  az  Armorikai  hegyrendszerhez 
tartozó  lekopott  rög  DNy.-i  Angliában.  A  86  km. 
hosszú  termékeny  gloucesteri  völgy  határolja. 
Vízválasztó  a  Temze  és  a  Sevem  között.  Leg- 
magasabb pontja  a  Cleeve  Hill,  346  m.  magas. 

Cotswold-juh,  Angolország  egyik  kiváló  hízó 
juhfajtája,  amely  régi  idők  óta  ismeretes  nem- 
csak Angliában,  de  Burópaszerte,  különösen  azért, 
mert  hizodalmassága  kiváló,  ámbár  sok  faggyút 
termel.  Mar  magassága  75—80  cm.,  far  magas- 
sága 85—86  cm.  Élősúlya  a  kihlzott  ürünek  130 


Amely  uó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendói 


Cotta 


686     — 


Cotte 


kg.,  a  6  hónapos  báránynak  75—80  kg.  Durva, 
de  fényes  gyapjúja  25—30  cm.,  s  állatonként 
6—8  kg.-ot  nyom  mosatlan  állapotban. 

Cotta,  egyházi  öltöny,  1.  Karing. 

Cotta,  német  könyvkereskedő-család  Stutt- 
gartban. A  könyvkereskedés  alapítója  Tübingen- 
ben  Brunn  Phllipp,  kinek  özvegyét  1659.  elvette 
C.  Johamws  Georg  (szül.  1631.,  megh.  1692.),  őt 
hasonnevű  fia  és  unokája  követte.  Az  üzletet 
1787.  átvette  C.  Friedrichbáró {vonCottenáoTt), 
szül.  1764  ápr.  27.  Stuttgartban,  megh.  1832  dec. 
29.  Münchenben.  Alapította  1798.  az  Allgemeine 
Zeitung-ot  8  utóbb  számos  folyóiratot  és  lapot.  O 
volt  a  német  klasszikus  és  későbbi  kor  költőinek 
kiadója,  barátságban  állt  Goethe  vei  és  Schillerrel 
is  ós  kiadói  üzlete  nagy  hírre  tett  szert.  Az  üzletet 
1811.  Stuttgartba  tette  át.  Megalapította  1824. 
Augsburgban  a  Cottaische  Verlagsexpedition-t  s 
1827.  Münchenben  a  Literarisch-artistische  An- 
stalt-ot.  Levelezését  Schillerrel  Vollmer  adta  ki. 
Utóda  lett  1832.  fia,  G.  Georg  (szül.  1796.,  megh. 
1863.)  és  leánya,  C.  Ida  (szül.  1806.,  megh.  1862.). 
Az  üzletet  1889.  a  Kröner  testvérek  vették  meg, 
de  nevét  meghagyták.  V.ö.  Schaffle,  Cotta  (1895); 
Froelsz,  Das  junge  Deutsehland  (1892);  Roth, 
Das  Büchergewerbe  in  Tübingen  (1880). 

Cotta,  1.  Bernhardt,  német  geológxis,  szül. 
Zillbachban  (Szászország)  1808  okt.  24.,  megh. 
Freibergben  1879  szept.  14.  Tanulmányai  befejez- 
tével a  freibergi  bányászati  akadémián  ugyan- 
ott a  geológia  tanára  lett.  Ránk  nézve  tudomá- 
nyos működése  annyiban  bir  különösen  nagy  fon- 
tossággal, mert  1855—  1865-ig  két  ízben  utazta 
be  hazánkat  és  tüzetesen  tanulmányozta  neve- 
zetesebb bányavidékeink  ércfekvőhelyeit;  erre 
vonatkozó  terjedelmesebb  munkái :  Die  Erzíager- 
statten  Ungarns  u.  Siebenbürgens  (Freiberg  1862) ; 
Ungarisohe  u.  Siebenbürgische  Bergorte  (Leipzig 
1862) ;  Erzlagerstatten  im  Bánat  u.  in  Serbien 
(Wien  1864).  Egyéb  nevezetesebb  művei :  Gang- 
studien  (1847—62) ;  Die  Lehre  von  den  Erzlager- 
statten (két  kötet,  Freiberg  1855.  Második  kiadás 
1859—61) ;  Der  innere  Bau  der  Gebirge  (Freiberg 
1851) ;  Geologische  Fragen  (Freiberg  1858) ;  Ent- 
"wickelungsgesetz  der  Erde  (Leipzig  1867).  Magya- 
rul A  földfejlődés  törvényéről,  .Bd>ia?/  Dezső  fordí- 
tásában (Arad  1871).  Rokon  tárgyú  ezekkel  a  már 
1835.  közrebocsátott  Geologisches  Glaubensbe- 
keuntniss,  Ideen  c.  munkája ;  Der  Altai.  Sein  geo- 
logischer  Bau  u.  seine  Erzlagerstatten  (Leipzig 
1871) ;  Geologische  Briefe  aus  den  Alpeu  (u.  o. 
1850).  Legismertebb  s  legnagyobb  hatást  keltett 
népszerű  munkája :  Die  Geologie  der  Gegenwart 
(u.  o.  1866),  melyet  a  freibergi  akadémia  százéves 
fennállásának  ünnepére  adott  ki  (magyarul :  A 
jelen  geológiája,  ford.  Petrovics  Gyula,  kiadta  a 
Term.  Tud.Társ.  Budapest  1873).  A  Hauer-f  éle  föld- 
tani térkép  megjelenése  alkalmából  írta  hazánk 
geológiai  alkotásáról  szóló  értekezését  (Trans- 
leithaniens  Bodenbau),  mely  fordításban  a  Term. 
Tud.  Közi.  1874.  évf.-ban  is  megjelent.  1876-ban 
az  Auslandban  szólott  hozzá  a  geológiai  kormeg- 
határozás kérdéséhez  (magyarul  Term.  Tud.  Közi. 
1877.  évf.)  ós  u.  a.  évben  fogott  hozzá  a  geológia 
történetének  megírásához,  melyből  azonban  csak 
a  Geologisches  Repertórium  (Leipzig  1877)  látott 


napvilágot,  a  történelmi  résznek  megírásában  be- 
tegsége gátolta  meg,  mely  két  évig  kötötte  ágy- 
hoz. Számos  kitüntetésben  részesült,  egyebek  kö- 
zött akadémiánknak  is  külső  tagja  volt,  a  Kir.  M. 
Természettudományi  Társulatnak  külföldi  leve- 
lező tagja,  a  Magyarhoni  Földtani  Társulatnak 
pedig  tiszteleti  tagja.  (V.  ö.  Cotta  emlékezete.  Ter- 
meszeit. Közi.  1880.) 

2.  C,  Heinrich,  német  erdész,  szül.  Klein-Zill- 
bachban  1763  okt.  30.,  megh.  Tharandban  1844. 
okt.  25.  A  jenai  egyetemen  tanult,  1795.  atyja 
helyét  foglalta  el  mint  erdőmester,  mely  állá- 
sában erdészeti  magántantntézetet  állított,  mely 
célra  a  zillbaehi  kastélyt  és  parkot  rendelkezé- 
sére bocsátották.  1810-ben  mint  az  erdömémöki 
hivatal  főnöke  Tharandba  (Szászország)  költö- 
zött, hova  1811.  erdészeti  tanintézetét  is  áthe- 
lyezte, mely  1816.  állami  erdészeti  akadémiává 
lett.  A  nagy  hírre  jutott  akadémia  első  igaz- 
gatója lett  C.  s  ez  állásában  haláláig  maradt. 
Tharandban  szobrot  emeltek  neki.  Nagyszámú 
szakművei  közül  kiemelendők :  Syst.  Anleitung 
zur  Taxation  der  Waldungen  (Berlin  1804) ;  An- 
weisung  zum  Waldbau  (Dresden  1817,  8.  kiadás 
1856);  Anweisung  zur  Waldwerthberechnung 
(Drezda  1817,  4.  kiadás  1849) ;  Die  Verbindung 
desFeldbauesmit  demWaldbau(Dresden  1813—22, 
4  füzet) ;  Anweisung  zur  Forsteinrichtung  u.  Ab- 
schatzung(Dresden  1820);  Grundriss  derForstwis- 
sensehaft  (Dresden  1832,6.kiad.  1871).  Fi&i  August 
és  Wilhelm  szintén  jeles  erdészek  lettek  s  atyjok 
müveit  annak  halála  után  javítva  kiadták. 

Cottage-rendszer  (ang.,  ejtsd:  kottódzs).  Munka- 
adók azon  eljárása,  hogy  úgy  az  ipari,  mint  a 
mezőgazdasági  munkásoknak  apró  kis  családi  há- 
zakat építtetnek  s  aztán  ezeket  egy  kis  telekkel 
együtt  átadják  v.  bérbeadják  nekik.  A  bérösszeg, 
vagy  a  vételár  törlesztési  részletét  időről-időre  a 
munkás  béréből  tartják  vissza.  Kapzsi  és  rossz- 
akaratú munkaadó  ez  úton  a  munkást  kezei  kö- 
zött levő  tökéje  által  nagy  mértékben  korlátoz- 
hatja egyéni  szabadságában,  ezért  számos  író  el- 
ítéli e  rendszert.  —  C.-t,  mint  a  lakásmódnak  a 
bérkaszárnyáktól  eltérő  rendszerét,  1.  Lakáskér- 
dés alatt. 

Cottali,  területmérték  Bengáliában  =  66*889 
m*. 

Cottbus,  1.  Kotthus. 

Cotte  (ejtsd:  kott),  Bobert  de,  francia  építész,  szül. 
Parisban  1656.,  megh.  1735  júl.  14.  Sógorának,  Ju- 
les  Hardouin  Mansartnak  volt  tanítványa  és  befe- 
jezte az  általa  megkezdett  versaillesi  kastólyká- 
polnát  és  a  Grand  Trianont.  1699-ben  az  ópító- 
szeti  akadémia  igazgatója,  1798.  a  király  első 
építésze  lett.  A  «régence»  idejének  legkiválóbb 
építésze,  kinek  műveiben  már  jelentkezik  XV. 
Lajos  korának,  a  francia  rokokónak  könnyed 
szelleme.  A  párisi  St.  Roch  templom  homlokzata 
még  a  régibb,  szigorú  irányra  vall,  míg  az  általa 
átépített  Hotel  de  la  Vri  Iliére  (ma  Banque  de 
Francé)  aranyos  csarnoka  a  rokokómüvószet  sze- 
szélyes formáit  tünteti  föl.  A  párisi  Notre  Dame 
templom  számára  készített  pompás  márvány-  ós 
bronzdekorációjából  csak  kevés  maradt  fönn.  C- 
tól  való  a  verduni  püspöki  palota  és  a  lyoni  Place 
Bellecour. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cotte  de  mallles 


687     - 


Couckelaere 


Cotte-hardie. 


Cotte  de  mailles,  1.  Ingvért. 
Cotte>bardie  (franc,  ejt«d :  kott  ardi),  v.  csak 
Cotte,  középkori  újabb  köntös,  melyet  minden 
rangú  asszony  és  férfl  Iiordott.  A  XII.  században 
a  C.  férfiaknál  hosszú,  a  tér- 
den alul  nyúló,  elől  kissé  fel- 
hasított 8  csaknem  mindig 
övezetes  volt.  A  XIII.  sz.-ban 
sokszor  csuklyával  látták  el, 
a  XIV.  és  XV.  sz.-ban  szűk, 
a  mellen  erős  bélésű,  elül  be- 
gombolt ruhává  vált,  mely  a 
comb  felén  túl  ritkán  ért.  Az 
asszonynál  a  C.  a  X.  és  XI. 
,  században  vászon  alsó  ruha, 
'  felső  ing-féle  volt,  de  második 
ruhaképen  a  köpönyeg  alatt 
övezve  is  viselték.  A  XIII.  sz.- 
ban  a  C.  valóságos  ruhává  lesz 
(1.  az  ábrát),  a  kézcsuklónál 
szoros  ujjakkal,  uszállyal,  s 
vagy  övezetes,  vagy  övezet- 
len volt,  mignem  a  XIV.  ós 
XV.  sz.-ban  ismét  alsó  ruhá- 
nak vették. 
Cottereau,  Jean,  1.  Ghowans. 
Cottet  (ejtsd:  koté),  Charles, 
francia  festő,  szül.  Le  Puyben 
*(Gironde  départ.)  1863  júl.  12. 
Parisban  tanult  RoUnál  és 
Puvis  de  Chavannesnál,  aztán 
Olaszországban  ós  Egyiptomban  utazott.  Képei- 
nek tárgyát  a  Keleti-ől  ós  Bretagneból  szereti 
választani.  Nevezetesebb  festményei:  Pour  le 
Pardon ;  Enterrement  en  Bretagne ;  Départ  des 
marins ;  Deuil  marin ;  Vieux  cheval  sur  la  lande ; 
Nuit  de  la  Saint- Jean  ;  Jour  de  la  Saint-Jean ; 
Jour  de  fóte ;  Soleil  couchant  á  Pont-en-Royans ; 
Douleurstb.  Művei  a  Luxembourg-múzeumon  kí- 
vül láthatók  még  Philadelphia,  Helsingfors,  Pa- 
dna  és  más  városok  gyűjteményeiben. 
Cottidac  (állat),  1.  Páncélosarcú  lialak. 
Cottin  (ejtsd:  koten),  Marié  Sophie,  szül.  Mis- 
teau,  francia  írónő,  sztiletett  Parisban  1770  márc. 
22.,  meghalt  u.  o.  1807  aug.  25.  Érdekfeszítő  és 
mély  érzésről  tanúskodó  regényei :  Claire  d'Albe 
(1799) ;  Malvina ;  Amélie  de  Mansfield,  s  különö- 
sen Elisabeth  ou  les  exilés  de  Sibérie  (1806)  nagy 
sikert  arattak.  Ez  utóbbit  György  Aladárné  for- 
dította le  magyarra  (Budapest  1879).  V.  ö.  G. 
Rössler,  Beitráge  zur  Kenntnis  von  Mme  C. 
(Leipzig  1908). 

Cottingham,  Hull  város  É.-i  külvárosa  York- 
(íhire-ben  (Anglia)  nyaralókkal,  (i9ii)  3752  lak. 

Cottius,  liguriai  törzsek  királya  a  róla  neve- 
zett Cottusi  Alpok  területén,  melynek  fővárosa 
Segusio  (ma  :  Susa)  volt.  Önként  meghódolt  Au- 
gustusnak,  ki  mint  a  vidék  prefektusát  meg- 
hagyta urahnában.  Fia,  szintén  C,  örökölte  ez 
állást,  sőt  Claudius  császár  a  király  címet  is  meg- 
adta neki.  Csak  ennek  halála  után  (66)  vált  bir- 
toka római  provinciává.  C.  uralmának  emléke  a 
susai  diadalív,  melyet  Kr.  e.  9.  Augustus  tisz- 
teletére emelt. 
Cotton  (ang.)  a.  m.  gyapot. 
Cottonolaj,  1.  Cryapotolaj. 


Cotton-waray  (növ.),  1.  Albizzia. 

Cottraa  (ejtsd :  kotró)  QiuUo,  olasszá  lett  zene- 
költő, szül.  Nápolyban  1836.,  G.  Guillaume  fran- 
cia zeneszerzőnek  fia.  Operái  közül  Griseldis  a 
legismeretesebb,  mely  Itálián  kívül,  így  hazánk- 
ban is,  Pozsonyban  (1898)  sikert  aratott.  A  világ- 
liírü  Santa  Lucia  dalt  C.  írta.  Atyja,  a  francia 
Guillaume  C.  (1797—1847)  számos  olasz  népdalt 
gyűjtött  (Eco  del  Vesuvio). 

Cottunni  (Cotunni,  Cotugno  v.  Cottigni),  Do- 
ntenico,  olasz  orvos,  szül.  Ruvoban  1736  jan.  29., 
megh.  1822  okt.  6.  Nápolyban,  ahol  egyetemi 
tanár  volt.  Hírét  megalapította  De  aquaeductibus 
auris  humanae  intemae  (Napoli  1760)  c.  művé- 
vel, amelyben  a  róla  elnevezett  Aquaeductus  Cot- 
tunnii  (a  halántékcsontban  lévő  C.-féle  vlzveze- 
tők)  vannak  leírva.  Irt  még :  De  ischiade  nervoea 
commentarius  (Napoli  1765)  és  De  sedibus  vario- 
larum  syntagma  (u.  o.  1769).  Ö  fedezte  fel  a  vese- 
betegek húgyában  a  fehérjét. 

Cottns  (állat),  1.  Kölönte. 

Ck>ttasi  Alpok,  1.  Alpok. 

Cotannit  (ásv.),  ólomklorid  (PbClj),  apró,  fehé- 
res v.  sárgás,  rombos  tűszerű  gyémántfényű  kris- 
tályokban a  Vezúv  lávájában.  Chile.  Pumarola- 
termék, 

Coturnix  (állat),  1.  Fürj. 

Cotyledon  (növ.)  a.  m.  sziklevél  (1,  o.).  L. 
Gsiranövény.  —  C  L.,  a  Crassulaceae  (Varju- 
hájfélók)  család  génusza,  mintegy  100  faja  Afri- 
kában, különösen  D.-i  részén,  Európa  és  Ázsia 
mérsékelt  övében,  számos  faj  Amerikában  van 
elterjedve.  Igen  különféle  termetű  pozsgás  füvek 
V.  félcserjék,  levelük  ülő  v.  nyeles,  gyakran  na- 
gyon vastag.  Virágzatuk  fürtös  v.  bogas.  A  vi- 
rág csészelevelei  rendesen  szabadok,  a  szirmok 
pedig  csővé  nőttek  össze.  Termésük  tüsző.  Csak 
két  fajukat  ültetik  gyakran  dísznövénynek :  G. 
gibbiflora  (DC.)  Schönld.  var.  metál lica  Baker  ée 
G.  roseata  Baker.  Mindkettő  mexikói.  A  G.  unibi- 
licus  L.  (és  néhány  rokon  faja)  állítólag  epilep- 
szia elleni  szer.  Tropikus  Afrikában,  a  mediter- 
rán vidéken  Nyugat-Európában  van  elterjedve. 
Jelenleg  az  Echeveria  DC.  génuszt  is  a  C.  alá 
sorolják. 

Cotylorbiza  tuberculata  Ag.  (áiiat),  a  ko- 
rongos medúzák  (Discomedusae)  rendjébe  tar- 
tozó meduzafaj,  nyolc  gyökérszerüen  elágazó  ta- 
pogatóval, melyeken  számos  szívókorong  van. 

Couclte  (franc,  ejtsd :  kus),  mint  indulatszó : 
feküdj  le !  Főképen  kutyáknak  elhallgattatásái-a 
használják.  Mint  főnév  :  fekvőhely,  fekvés,  ágy. 
Les  G.,  gyermekágy,  szülés;  /awsse  G.  (ejt«<i:  fossa), 
koraszülés  v.  elvetélés. 

Couclié  (franc,  eítad:  kusé),  nyomott  v.  préselt 
mintázatú  bársony. 

Coueheron-Aamot,  Wüliam,  norvég  író,  szül. 
1868.  jan.  29.  Stavangerben ;  eleintén  a  norvég 
tengerészetnél,  később  a  kínainál  szolgált,  be- 
utazta Kinát  és  Japánt  s  tapasztalatait  követ- 
kező útleírásaiban  írta  meg :  Fra  den  kinesiske 
Mur  til  Japans  heUige  Bjerg  (1893) ;  Li-Hung- 
Chang'sFaedreland  och  Ostasiens  Historie  (1898). 

Couckelaere  (ejtsd:  knkiére),  falu  Nyugat-Fland- 
ria belga  tartományban,  (i9oo)  5480  lak.,  vászon- 
és  csipkegyártással. 


Amely  uó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendól 


Coucy 


—     688 


Coulomb 


Coucy  (ejtsd:  iuszi),',Chátelain  de,  francia  költő, 
aki  11H6— 1201-ig  várnagy  volt  Cucyban  (Ver- 
mandois)  s  mint  a  IV.  keresztes  háború  lovagja 
1203.  halt  meg  a  hajón.  Mintegy  15  lirai  költe- 
ményét ismerjük,  melyekben  főleg  a  tavaszt  s  a 
madáréneket  dicsőíti  (kritikai  kiadásuk  Fritz 
Path-tól,  Heidelberg  1883).  Egy  XIII.  sz.  verses- 
regény  szerint,  melynek  Jakemon  Sakesep  a 
szerzője,  az  ő  szeretője  volt  Payel  asszony,  aki- 
vel a  féltékeny  férj  meg  akarta  etetni  C.  szivét 
8  aki  inkább  éhen  veszett. 

Coucy-le-Cháteati  (ejtsd:  kuszi  lö  sátó),  község 
Aisne  francia  dép.-ban,  Laontól  22  km.  Ny.-ra, 
(1901)  683  lak.  Erődítményei  (XIII.  sz.)  romokban 
hevernek.  A  XIII.  sz.-ban  a  Couey-család  építette 
kastély  romjai  Franciaország  legszebb  középkori 
emléke,  55  m.  magas  tornya  még  áll.  Erődítmé- 
nyeit Mazarin  (1752)  leromboltatta. 

Coudée  (franc,  ejtsd:  kudé),  régi  francia  mér- 
tékegység. A  keletindiai  francia  gyarmatokban 
51'97  cm.,  Szenegambiában  (covado)  4;8*73  cm. 

Condekerque  et  Branche  (ejtsd:  kudekerk  é  braSs), 
két  község  Pas-de-Calais  francia  dép.-ban,  a 
belga  határon,  a  csatornától  6  km. -re,  (i906)  6271 
lak.,  erősségekkel. 

Coudenhove,  Kari,  gróf  .osztrák  helytartó,  szül. 
Bécsben  1855  febr.  8.  Taaffe  alatt  kezdó  pályáját 
mint  ker.  kapitány  Karlsbadban.  1893-ban  a  cseh- 
országi helytartóságnál  lett  alelnök.  1894.  Szilé- 
ziába  került  mint  tartományi  főnök,  1896-tól 
kezdve  több  éven  át  Csehország  helytartója  volt. 

Couder (ejtsd :kttdó),  Augitste,  fvanGiateatő,  szül. 
Parisban  1790  ápr.  1.,  megh.  1873  jún.  23.  Dávid- 
nak volt  tanítványa,  1837.  Münchenben  a  német 
monumentális  festészetet  tanulmányozta  és  haza- 
térte után  a  párisi  Madeleine  és  St.  Germain 
i'Auxerrois  templomokat  díszítette  freskókkal, 
A  versaillesi  történeti  múzeumban  tőle  valók  a 
lawfeldi  ütközetet,  Yorktown  ostromát,  Lerida 
bevételét,  az  États  Gónéraux  megnyitását  ós  a 
Ijabdaházi  esküt  ábrázoló  festmények. 

Coueron  (ejtsd:  kneroS),  város  Loire-Inférieure 
francia  dép.-ban,  a  Loire  torkolatánál,  Nantestől 
12  km.  Ny.-ra,  (1906)  5862  lak. 

Couillet  (ejtsd:  kniiiyé),  község  Hainaut  belga  tar- 
tományban, Charleroy  mellett,  a  Sambre  part- 
ján, (1910)  10,896  lak.,  nagy  vaskohókkal,  fémipar- 
ral, szénbányákkal,  üveg-  és  tükörgyártással. 

Coulage  (franc,  ejtsd:  kuiázs),  angolul  Leákage, 
az  a  hiány,  apadék  v.  veszteség,  amely  folyékony 
áruk  szállítása  közben  az  áruk,  ill.  csomagolásuk 
minden  sérülése  nélkül  csepegés,  beszáradás  v. 
elpárolgás  következtében  beáll.  A  különböző  szál- 
lító vállalatok  szabályzata  és  a  vasúti  szállítá- 
sokról szóló  nemzetközi  megállapodás  folyadé- 
konként és  «/o-okban  állapítja  meg  azt  a  hiányt, 
melyért  a  szállító  kártérítéssel  nem  tartozik. 

Coulant,  1.  Kuláns. 

Conlé  (fran.,  ejtsd:  kaié),  zenei  ékítés,  kétsze- 
res, háromszoros,  négyszeres  előke,  amelynek 
hangjai  fokozatosan  (másod-intervallumokban) 
haladnak  egy  irányban,  rendszerint  alulról  föl- 
felé. A  régi  zongora-irodalomban  a  felülről  ját- 
szott lassú  előke  neve  (jele  <). 

Coulear  (franc,  ejtsd:  kuiör)  a.  m.  szín,  külö- 
nösen a  kedvelt  szín.  C-nek  nevezik  a  smalte-. 


őrlött  kobalttal  festett  kék  üveg  finomabb  nemeit. 
C-nek  hívják  a  német  egyetemek  ifjúsági  egye- 
sületeinek színeit  s  magukat  az  egyesületeket  is. 
L.  még  Versenyszín. 

Coalenr  an  fen  (franc,  ^d:  kuiör  0  fö),  ke- 
rámiai festékek,  melyeknek  színe  csak  a  tűzben, 
magas  hőfoknál  fejlődik  (tűzálló  festékek) ;  szoro- 
san véve  minden  kerámiai  festék  annak  mond- 
ható. L.  Kerámiai  festékek. 

Coulin  AHúr,  festő,  szül.  1869  szept.  20.  Nagy- 
szebenben. Művészeti  tanulmányait  a  gráci  ipar- 
művészeti iskolában  és  Münchenben  kezdte,  1899. 
a  budapesti  képzőművészeti  főiskolán  és  Nagj^- 
bányán  folytatta.  Stílusára  azonban  elhatározó 
befolyással  volt  hosszú  olaszországi  tartózkodása 
(1900-tól),  ahol  kivált  a  régi  primitív  meste- 
rek tanulmányozása  révén  sajátos  a  rajzot  erő- 
sen hangsúlyozó  előadást  fejlesztett  képein.  Raj- 
zai közül  néhány  Szépművészeti  Muzeumunk  tu- 
lajdona. 

Conlis  (franc,  ejtsd:  kuli),  liszttel  sűrített,  pá- 
rolt, fűszeres  húsleves.  Aszerint,  amint  a  lisztet 
vajban  erősen  vagy  gyengén  pirították,  megkü- 
lönböztetnek fehér  és  barna  C-t.  Mindkettőt  már- 
tás készítésére  használják. 

Coulistse  (franc,  ejtsd:  kuUssz),  magyarosan 
kulissza  .•  1.  a.  m.  színfal  (1.  0.). 

2.  C.,  eredetileg  a  párisi  tőzsdeteremnek  az  a 
része,  hol  a  hites  ügynökökhöz  nem  tartozó  tőzsde- 
közönség szokta  egymás  között,  tehát  ügynökök 
közvetítése  nélkül  ügyleteit  megkötni.  Átvitt  ér- 
telemben C  alatt  a  tőzsdelá tógátoknak  azt  a  ré- 
szét értik,  amely  maga  számára  köti  az  ügylete- 
ket. C.-értékek  (Valeurs  en  banque)  azok  az  érték- 
papírok, amelyek  jobbára  a  C-ben  köttetnek,  el- 
lentétben a  sorompóértékekkel,  melyek  jobbára  az 
állampapíroknak  s  állami  garanciát  élvező  vas- 
utak részvényeinek  fenntartott  sorompón  belül 
köttetnek.  Ma  már  minden  tőzsdén  használják  a 
C  kifejezést  és  általában  a  játékpapirokra  vonat- 
koztatják. Coulissier  az,  aki  játékpapirokban 
üzérkedik  sC-ügyletekaz  olyanok,  melyek  hites 
alkusz  közvetítése  nélkül  ily  értékekben  köttet- 
nek. 

3.  C,  keretszerű  géprész,  mely  bizonyos  vál- 
toztatható hosszúságú  mozgás  létesítésére  alkal- 
mas. Ilyen  kell  pl.  a  lokomotivok  és  bányagőzgé- 
pek tolattyuinak  mozgatására,  Stephenson.Goock 
AUon-Trik  stb.  vezérművek  tolattyuinak  kapcso- 
lására az  excenterrúddal. 

Coulman-sziget,  délsarkvidéki  sziget  Vikto- 
rialand-tól  K.-re  73«  36'  d.  sz.  és  170o  2'  k.  h. 
alatt,  vagy  30  km.  hosszú. 

Coulmiers  (ejtsd:  knimjé),  falu  Loiret  francia 
dép.-ban,  Orléanstól  18  km.  Ny.-ra,  (i9oi)  162  lak. 
A  francia-német  háborúban  1870  nov.  9.-ón  a 
Loire-i  hadtest  győzelmet  aratott  itt  a  bajorok 
felett.  Elesett  francia  részről  1500  ember,  bajor 
részről  54  tiszt,  1112  ember. 

Couloir  (franc,  ejtai-.  kuioár)  a.  m.  folyosó,  kü- 
lönösen használják  a  színházak,  tőzsdék,  parla- 
menti épületek  folyosói  jelzésére ;  a  turisztikában 
a  hegységnek  olyan  szűk  szakadékát  jelenti,  mely- 
nek alja  hóval,  jéggel  v.  törmelékkel  van  födve. 

Coulomb  (franc),  gyakorlati  elektromos  mér- 
tékegység,   jelenti    az    elektromosságnak  azon 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Coulomb 


689 


Coup  d'assurance 


mennyiségét,  mely  egy  ampere  erősségű  áramban 
a  vezetőnek  keresztmetszetén  egy  másodperc  alatt 
áthalad. 

Coulomb  (<yt«d:  kuion),  Charles  Augustin  de, 
híres  francia  fizikus,  szül.  Angoulémeben  1736 
jún.  14,  megh.  Parisban  1806  aug.  23.  Tanulmá- 
nyait Parisban  elvégezve,  a  műszaki  hadtestbe 
lépett  s  Martinique  szigetén  a  Bourbon- várat  épí- 
tette ;  a  forradalom  kitörésekor  ezredesi  rangjá- 
ról lemondott  s  tisztán  a  tudománynak  élt.  1804- 
ben  az  Institut  tagja,  1806.  a  közoktatás  főfel- 
ügyelője lett.  A  sztatikára  vonatkozó  vizsgálatai 
mellett,  melyekkel  akadémiai  díjat  is  nyert  (1781), 
legnevezetesebbek  azok,  amelyekben  a  drótok 
csavarási  rugalmasságának  törvényeit  állapította 
meg.  E  törvények  birtokában  lévén,  a  csavarási 
mérleg  az  ő  kezében  a  kicsiny  erők  mérésére 
mindmáig  legpontosabb  és  számtalan  alkalmazást 
nyert  eszközzé  lett,  amellyel  kimutatta,  hogy  az 
elektromos  testek  közötti  vonzó  v.  taszító  erő 
egyenesen  arányos  az  elektromos  tömegekkel  s 
fordítva  a  köztük  lévő  távolsúg  négyzetével  s 
ugyanilyen  törvény  érvényes  a  mágneses  erőre 
Is.  Ez  a  C.-féle  törvény  lett  az  alapja  s  kiinduló 
pontja  az  elektromosság  és  mágnesség  elméle- 
tének. 
Coulomb-féle  mérleg,  1.  Csavarási  mérleg. 
Coulomb- számláló,  1.  Elektrotechnikai  ellen- 
őrző készülékek. 

Coulomb  törvénye,  I.  Coulomb  és  Elektro- 
sztatika. 

Coulommiers  (ejtsd:  kaiommié),  járási  székhely 
Seine-et-Marne  francia  dép.-ban,  a  Grand-Morin 
mindkét  partján.  Paristól  ö5  km.  K.-re,  (i9o6) 
6891  lak.,  jelentékeny  bőrgyártással,  malmokkal, 
bőrcserzéssel ;  Brie-i  sajtkereskedéssel,  kastély- 
romokkal, régi  templommal,  régiség-múzeummal. 
Coumarouna  Avhl.  (iwv.),  1.  Dipteryx. 
Council  (ang.,  ejtsd:  kaunszii)  a.  m.  gyülekezet, 
amelynek  feladata  állami  v.  községi  ügyekről  ta- 
nácskozni ;  Privy  C.  a.  m.  Conciliuni  Ordinarium, 
az  angol  király  tanácsa.  Az  országos  főtisztvise- 
lőkból  és  a  király  által  kinevezett  tagokból  álló 
tanács,  amely  kivételes  bírói  hatóságot  is  gyako- 
rolt; belőle  keletkezett  a  Csillagkamara  (1.  o.). 
Tagjainak  nagy  számánál  fogva  a  kormányzás 
céljaira  nem  volt  alkalmas  s  ezért  szokássá  vált 
a  tanácsból  egyeseket  kiválasztani  és  ezek  lettek 
a  korona  meghittjei  a  kormányzatban :  ezekből 
alakult  meg  a  Cabinet  C. 

Council  Bili  (ang.,  ejtsd:  kaanszii  bili),  v.  telje- 
sebben India  C,  az  angol  kincstárnak  az  indiai 
kormány  pénztárára  kibocsátott  váltója.  India 
ugyanis  évenkint  16—17  millió  font  sterlinget 
fizet  Angliának  kamatok,  nyugdíjak  stb.  fejében, 
amely  óriási  összegnek  behajtására  legnagyobb 
részben  C-t  használnak.  Az  angol  kincstár  a  ki- 
bocsátott váltókat  leszámítoltatjaa  londoni  piacon 
8  ilyenkor  a  londoni  kereslet  a  C.  felé  fordul,  mert 
az  angol  kereskedők  e  váltókkal  egyenlítik  ki  az 
indiai  árúk  s  nyers  termények  bevitele  után  fenn- 
álló tartozásaikat. 

Council  Bluff 8  (ejtsd :   kaunszii  blöffsz),   Pottawat- 

tame  county  székhelye  Jowa  északamerikai  ál- 
lamban, a  Missouri  mellett,  melyen  át  két  838 
890  m.  hosszú  nagyszeni  híd  visz;  vasúti 

Hévai  íia^  Lexikona.  IV.  ltot. 


csomópont,  (1900)  25,802  lak.,  mezőgazdasági  esz- 
közök gyártásával  és  jelentékeny  fa-,  gabona-, 
marha-  és  bőrkereskedéssel.  C-t  1846.  a  mormo- 
nok alapították. 

Counsel  (ang.,  ejtsd:  kaunszei),  az  angol  ügyvé- 
deknek (t.  i.  barristerek  és  sergents  at  lawknak) 
elnevezése,  akik  egyedül  jogosítvák  a  feleket  a  bí- 
róságok előtt  képviselni.  —  King's  (Queen's)  C. 
a.  m.  királyi  C,  cím  (mint  Ausztriában  a  Hofad- 
vokat),  mely  bizonyos  elsőbbséget  ad  a  kartársak 
között,  s  jogot  a  seiyemtalár  (silk-gowu)  viselé- 
sére. 

Count  (ang.,  ejtsd:  kaunt).  Idegen  grófok  címe 
Angliában.  Az  angol  gróf  neve  earl,  de  nejét  szin- 
tén countessnek  címezik,  mint  az  idegen  gróf  nékat. 
Connt-ont  (ang.,  ejtsd :  kaunt-aat),  a  ház  hatá- 
rozatképességének megállapítására  a  jelenlévők 
megszámlálása. 

Country  (ang.,  ejtsd:  könntri)  a.  m.  vidék,  haza ; 
továbbá  a  várossal  ellentétben :  a  vidék,  a  pro- 
vincia. 

County  (ang.,  ejtsd:  kaanti,  frauc.  comté,  lat. 
cpmitatus).  Angliában  s  Észak-Amerika  Egyesült- 
Államaiban  a  mi  vármegyéinknek  megfelelő  poli- 
tikai felosztás.  A  felosztás  Angliának  a  norman- 
nok által  történt  meghódítása  idejéből  származik. 
A  C  egyértelmű  az  angolszász  bevándorlás  óta 
divatozó  «shire»  szóval.  A  felosztásníU  eredeti- 
leg igazságügyi  szempontok  voltak  irányadók, 
mert  a  C  egyik  főhivatalnoka:  a  sheriff,  a  C 
biráj.i  is  volt.  Most  a  sheriff  inkább  közigazga- 
tási tisztviselő.  A  C  élén  a  korona  által  kinevezett 
Lord-lieutenant  áll.  A  kinevezés  élethossziglani 
vagy  «quamdiu  se  bene  gesserita.  A  Lord-lieute- 
nantnak,  ki  mindig  a  C.  főnemességéből  vétetik, 
hatásköre  az  állandó  müiciára  és  katonai  dolgokra 
terjed  ki.  A  Lord-  és  helyettese  (deputy-lieutenant) 
alatt  állanak  a  békebii'ák. 

Countyborougli  (ejtsd:  kauntlbon-ó),  Angliában 
az  1888-iki  közigazgatási  törvény  (Ijocal  Govern- 
ment Act)  szerint  azon  városok,  amelyek  a  grófi 
azaz  megyei  hatóságok  alól  ki  vannak  véve ;  ben- 
nük a  legfőbb  közigazgatási  hatóság  a  Municipal 
Corporation,  amely  maga  választja  a  mayort  és 
az  aldermaneket. 

County  Councils  (ejtsd:  kaunti kaunszilsz),  Ang- 
liában az  1888-iki  Local  Government  Act  által 
létrehozott  megyei  kormányzat  szervei. 

County  Court  (ejtsd:  kaunti  kúrt,  megyei  tör- 
vényszék), 1846.  óv  óta  Angliában  felállított  al- 
sóbbfokú bíróságok.  A  felebbezós  a  főtörvényszék- 
hez  megy. 

County  Hall  (ejtsd: kaunti  hai)v.  County  House 
is,  a  county-hatóságoknak  székhelye  Angliában 
s  az  északamerikai  Egyesült-Államokban. 

Coup  (franc,  ejtsd:  kú)  a.  m.  ütés,  dobás,  lö- 
vés ;  továbbá  csiny ;  innen  G.  d'éclat,  főcsiny ;  C. 
d'état,  államcsíny ;  C.  de  main,  hadi  csiny,  egy 
erős  helynek  gyors,  merész  megtámadása.  —  C. 
a  lóvei-senysportban  ravasz  fogás,  mikor  egy 
ló  igazi  képességeit  tulajdonosának  sikerül  eltit- 
kolnia 8  azután  valamely  kiszemelt  versenyre 
alaposan  lefogadni. 

Coup  d'assurance  (franc,  ejtsd :  kú  dasaü- 
ránsz)  alatt  értjük  azt  a  vaktöltéssel  alkalmazott 
ágyúlövést,  amellyel  egy  hadihajó  felhív  egy 


Coup  de  milieu 


690    — 


Courbet 


kereskedelmi  hajót  arra,  hogy  zászlóját  húzza  fel. 
Ugyanaz  az  értelme  a  coup  de  semonce-nak  is. 

Coap  de  milieu  (franc,  kii  dö  miiyö),  olyau 
ital,  melyet  nagy  ebédeken  az  assiette  és  a  pe- 
csenye közt  étvágygerjesztés  végett  szoktak  fel- 
szolgálni ;  többnyire  fűszeres,  jeges  puncs  vagy 
ritkábban  igen  Unom  cognac. 

Coup  de  semonce  (franc,  ejtsd  :  ká  dö  szö- 
monsz),  1.  Coup  d'assurance. 

Coup  d'état  (franc),  államcsíny. 

Coup  de  tbéatre  (franc,  ejtsd:  kii  dö  teátr) 
a.  m.  színpadi  csiny, váratlan  fogás,  mely  a  cselek- 
vénynek hirtelen  fordulatot  ad  anélkül,  hogy 
ezt  helyesen  indokolná  s  annyira  meglepi  a  né- 
zőt, hogy  a  hatalmas  benyomás  alatt  nem  gon- 
dol a  megokolás  fogyatékosságára. 

Coup  d'oeil  (franc,  ejtsd:kúd'öiy)a.  m.  gyors 
áttekintéssel  a  helyzetnek  helyes  megbírálása. 

Coupe  (franc,  ejtsd :  kúp)  a.  m.  vágás ;  továbbá 
ivócsésze  (kupa) ;  a  kártyajátékban  az  emelés. 

Coupe  (ejtsd:  kúp),  hajdan  több  országban,  de 
főleg  Genfben  használt  űrmérték,  leginkább  ga- 
bonamérték, kb.  77-6  liter. 

Coupé  (franc,  ejtsd:  kupé)  a.  m.  metszés;  a 
vasúti  kocsi  rekesze ;  kétüléses  zárt  kocsi. 

Couperin  (ejtsd:  kupreS),  francia  zenészcsalád, 
három  testvér  nyomán  ágazik  el  iLouis,  sztil.  1630. , 
megh.  mint  orgonás  ós  XIII.  Lajos  hegedtlse 
1665.  Maradtak  kéziratban  művei.  Charles,  szül. 
1638  ápr.  9.,  megh.  szintén  mint  st.-gervais-i 
orgonás  1669.  Fia,  a  család  dísze :  a  «nagy»-nak 
nevezett  Frangois,  szül.  Parisban  1668  nov.  10., 
megh.  u.  0.  1733. 1701  óta  kamara-zongora  játszó 
és  az  udvari  kápolna  orgonása  volt.  A  zongora- 
játékban is  újító  volt.  Kéziratban  maradt  számos 
motettje :  Jeremiás  siralmai,  világi  kántáte,  szá- 
mos fuga  orgonára,  zongoraiskola  (L'art  de  tou- 
oher  le  clavecin,  1717) ;  4  kötet  suite  (zongorára ; 
köztük  sok  programzene) ;  versenymüvek  zongo- 
rára, hegedű-hármasok.  Ezeket  Bach  Sebestyén 
is  nagyrabecsülte,  a  courante-okból  sokat  tanult 
is.C.  P.  leányai :  Marianne,  apáca,  a  Mont-buisson 
kolostor  orgonása ;  Marguerite  Antoinette,  az  első 
női  kir.  kamaravirtuóz.  Frangois  Sieur  de  Cro- 
nilly  címet  nyert,  szül.  1631.,  megh.  1698.  mint 
St.  Gervais  orgonása.  Orgonára  szerzett  müve- 
ket hagyott  hátra.  Pia  és  állásának  örököse  volt 
McoZas  (1680— 1748) ;  ennek  &a  Armand  Louis, 
szül.  Parisban  1725.,  megh.  1789.,  mint  orgona- 
játszó és  orgonaértő  tett  szert  nagy  hírnévre. 

Couperus  (ejtsd:  kapérasz),Jyom.9,németalf  öldiíró, 
szül.  Hágában  1863  jan.  10.  1893-ban  a  De  Gids 
folyóirat  társszerkesztője  lett,  először  költemé- 
nyeivel lépett  a  nyilvánosság  elé :  Ben  Lent  van 
Vaerzen  (ütrecht  1884)  és  Orchidaeen  (Amster- 
dam 1886),  de  legeredetibb  teremtőképességét  a 
beszély-  és  regényirodalom  terén  mutatta  be.  Ki- 
válóbb müvei :  Bline  Vére,  een  Haagsche  Román 
(3  köt.,  Haag  1891);  Noodlot  (Amsterdam  1890, 
magy.  ford.  Ignotus  Végzet  címen  1893) ;  Bxtase 
(u.  0.  1892),  Majesteit  (u.  o.  1893) ;  Wereldvrede 
(Világbéke  u.  o.  1895) ;  Hooge  Troeven  (1896) ;  De 
stille  Kracht  (1899) ;  Kleine  Zielen  (1901). 

Couple  (ang.,  ejtsd:  kapi)  a. m.  pár;  mint  ige 
összekapcsol,  párosít  (németül  koppéin).  A  lóver- 
senysportban olyan  fogadás,  amely  több  verseny 


eredményétől  függ.  C.  (gekoppelt)  fogadásnak 
nevezik  még  azt  is,  amidőn  a  fogadó  ugyanabban 
a  versenyben  két  vagy  több  lovat  jelölhet  meg, 
amelyek  közül  bármelyik  győz,  a  fogadást  — 
természetesen  alacsonyabb  odds  (1.  o.)  mellett  — 
megnyeri. 

Couplet  (franc,  ejtsd:  kupié,  a  lat.  copulából), 
eredetileg  két,  párhuzamban  álló  ritmikai  tétel 
összekapcsolása  egy  strófába,  általában  pedig  vi- 
dám dalstrófa,  könnyű  és  új  dallammal  s  rend- 
szerint élces  vagy  tréfás  refrainnel.  Különösen  a 
könnyebb  fajta  színmüvek:  bohózatok,  vaude- 
villek,  operettek  dalstrófáit,  s  a  színészeknek  e 
strófák  dallamára  s  refrainjével  készített  rögtön- 
zéseit nevezik  C-nek,  melyek  különféle  aktuális 
célzásaik  révén  olykor  gyorsan  elterjednek. 

Coupon,  1.  Szelvény  és  Értékpapír. 

Coupure  (franc,  ejtsd:  kupür),  erödmüvek  és 
az  azokban  vezető  közlekedési  vonalaknak  félbe- 
szakítása azon  célból,  hogy  azokat  szakaszon- 
ként védelmezni  lehessen.  Csakis  régibb  várak- 
ban fordul  elő. 

Cour  (franc,  ejtsd:  kúr)  a.  m.  udvar,  udvari 
összejövetelek.  A  franciában  törvényszéket  is  je- 
lent. —  Fairé  la  C,  udvarolni,  szépelegni. 

Courage  (franc)  a.  m.  bátorság. 

Conrant  (franc,  ejtsd :  kúrán),  monnaie  cou- 
rant  a.  m.  folyópénz ;  valamely  ország  törvényes 
fizetési  eszközéül  szolgáló  az  az  ércpénznem,  ame- 
lyet fizetéseknél  korlátlan  összeg  erejéig  fogad- 
nak el,  ellentétben  a  kereskedelmi  és  váltópénz- 
zel. Ilyen  az  Osztrák-magyar  birodalom  területén 
ezidőszerint  a  húsz-  és  tízkoronás  arany  és  az  egy- 
forintos (kétkoronás  értékű)  ezüstérem.  L.  még 
Érmeügy. 

Courant  ascendant  (franc),  a  felszálló 
légáramlat. 

Courante  (franc,  ejtsd:  kuraSt,  ol.  Corrente), 
egy  régibb,  a  suitebe  (1.  o.)  is  besorozott  táncfonna 
^li  vagy  3/4  ütemben,  melynek  jellemző  vonása : 
egyenlő  hangokban  való  élénk  mozgás  volt ;  így 
találjuk  legalább  a  C-t  az  olaszoknál  (Corelli), 
míg  a  német  és  a  francia  zeneszerzők  a  C-nak 
szenvedélyesebb  kifejezést  adtak.  A  C  XVI.  La- 
josnak kedves  tánca  volt. 

Courbaril  (növ.),  1.  Hymenaea. 

Courbet  (ejtsd:  karbé),  1.  Amédée  Anatole  Pros- 
per,  francia  tengernagy,  szül.  Abbevilleban  1827 
jún.  26.,  megh.  a  Halász-szigetek  mellett  1885  jún. 
11. 1849-ben  beállt  tengerésznek,  1866.  hajóskapi- 
tány, 1873.  Uj-Kaledonia  kormányzója,  1884.  al- 
tengernagy lett.  1883-ban  a  tonkingi  hadsereg  fő- 
parancsnokául nevezték  ki  s  ő  kényszerítette  Auam 
királyát  a  békére.  1885-ben  hatalmába  kerítette 
a  Halász-szigeteket,  de  nemsokára  a  láz  elragadta. 
Holttestét  1885.  Parisba  vitték  s  a  Pantheonban 
temették  el.  Halála  után  megjelent  levelei  nagy 
feltűnést  keltettek,  mert  bennük  a  köztársasági 
kormányt  és  parlamenti  többséget  erősen  meg- 
támadta. V.  ö.  Ganneron,  L'amiral  C,  d'aprés  les 
papiers  de  la  maríné  et  de  la  famille  (Paris  1885) ; 
Gervais,  L'amiral  A.C  (u.  o.  1885) ;  De  laFaye, 
Hist.  de  Famiral  C.  (u.  o.  1891) :  Loir,  L'escadre 
de  l'amiral  C  (6.  kiad,  1892). 

2.  C,  Gustave,  francia  festő,  szül.  Ornansban, 
Besan9on  környékén  1819  június  10.,  megh.  a 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg:,  K  alatt  keresendői 


Courhet  cikkhez 


Rémi  yagy  Lexikona 


COURBET  GUSTAVE:  BIRKÓZÓK 


i 


Courbet 


691     — 


Courlr  SU8 


svájci  La  Tour-de-PeiIzben  1877  december  31. 
Kezdetben  a  jogi  pályára  készült,  de  utóbb  tel- 
jesen a  festészetre  adta  magát.  Parisban  Hesse, 
Steubeu  és  Dávid  d'Angers  voltak  a  mesterei, 
ám  legtöbbet  nem  ezeknek  a  művészeknek,  ha- 
nem a  Louvreban  kiállított  régi  spanyol  és  hol- 
landi festők  remekműveinek  köszönhet,  amelye- 
ket rendkívüli  szorgalommal  tanulmányozott. 
Különösen  az  ezen  képek  felfogásában  megnyi- 
latkozó egészséges  naturalizmus  kötötte  le  figyel- 
mét, mert,  mint  a  természet  mélyrelátó  megfi- 
gyelője, ő  is  arra  törekedett  —  néhány  korai,  még 
a  klasszikus  és  a  romantikus  iskola  körébe  tar- 
tozó müvétől  eltekintve  —  hogy  a  dolgokat  úgy 
adja  vissza,  mint  azok  tényleg  vannak,  minden 
szépítés  és  hízelgés  nélkül.  Miután  azonban  mű- 
vészetének ez  az  iránya  merőben  különbözött  a 
korabeli  összes  festők  műveitől,  kiállított  képei- 
vel nagy  feltűnést  és  még  nagyobb  megbotrán- 
kozást keltett,  amit  növelt  az  a  körülmény  is, 
hogy  C.  népi  eredetének  megfelelően  szocialis- 
tának vallotta  magát  és  a  francia  társadalmi  for- 
radalom vezérembereivel,  így  Proudhonnal  és 
Zolával  szoros  érintkezésben  állott.  Demokratiz- 
musa és  művészi  önérzete  oly  nagyfokú  volt, 
hogy  mikor  a  második  császárság  idején  a  be- 
csületrenddel akarták  kitüntetni,  azt  a  következő 
szavakkíil  utasította  vissza :  «Halálomután  majd 
kénytelenek  lesznek  rólam  azt  mondani,  hogy  ez 
az  ember  soha  semmilyen  iskola,  egyház,  intéz- 
mény, akadémia,  mindenekelőtt  pedig  semmüyen 
kormányhoz  nem  ta.rtozott».  Az  1871-iki  párisi 
commune  eseményeiben  mint  a  művészeti  bizott- 
ság elnöke  vett  részT  és  ő  volt  az,  aki  a  Vendome- 
oszlop  lerombolását  elrendelte.  Később  emiatt 
pörbefogták  és  hat  hónapi  fogságra  és  több  száz- 
ezer frank kái-térítésre  ítélték,  amely  büntetés  elől 
a  művész  kénytelen  volt  Svájcba  menekülni,  ahol 
csakhamar  elhalálozott.  Az  utókor,  amelyet  a 
művész  emberi  gyarlóságai,  modorának,  fellépé- 
sének nyersesége  nem  bánthatnak,  egészen  más- 
ként gondolkozik  C.-ről,  mint  a  kortársak,  és  a 
mester  ma  már  a  műtörténelemben  úgy  szerepel, 
mint  a  XIX.  sz.  egyik  legnagyobb  festője,  akinek 
hatása  —  Franciaországban  kivált  Cézanne-on, 
míg  Németországban  leginkább  Leiblen  keresztül 
—  még  ma  sem  szűnt  meg  irányítani  a  festészet 
fejlődését.  Festményei  tárgyuk  szerint  négy  cso- 
portba oszthatók  :  tájképek  (állat  és  emberi  staf- 
fage-zsal  vagy  anélkül),  genreképek,  arcképek 
és  csendéletek;  nevezetesebb jeik :  Ebéd  után 
Ornansban:  Visszatérés  a  lelkipásztori  tanács- 
kozásról ;  Flagey-i  részeg  parasztok;  Kőtörők ; 
Temetés  Ornansban ;  Fürdő  nők ;  Cirkuszi  birkó- 
zók (1.  a  képmellékletet) ;  Műterem ;  Hölgy  papa- 
gállyal ;  Leányok  a  Szajna  partján ;  Falusi  kis- 
asszonyok ;  Fekvő  nő ;  Tenger  partján ;  Szarva- 
sok harca ;  Pihenő  szarvasok ;  Tengeri  vihar,  to- 
vábbá nagyszámú  önarcképei.  Festményei  közül 
igen  sok  bekerült  már  a  Louvreba  is.  V.  ö.  H. 
d'Idevüle,  Gustav  C,  notes  et  documents  sur  sa 
vie  et  son  oeuvre  (Paris  1878) ;  A.  Estignard,  Gus- 
tave  C.,  sa  vie  et  ses  oeuvres  (Besan^on  1897) ; 
J.  Meier-Graefe,  Corot  und  C.  (Leipzig  1905) ; 
Riat,  Gustave  C.  (Paris  1906) ;  B.  Lázár,  C.  et 
son  influence  á  l'étranger  (Paris  1911). 


Courbevoie  (ejtsd :  kurbövoá),  város  Seine  francia 
dép.-ban,  a  Szajna  balpartján.  Paris  mellett,  (1906) 
31,191  lak ,  vászonfehórítőkkel,  vegyiiparral  és 
vaggongyártással.  Szép  avenueje  a  Pont  de  Neu- 
illy-n  át  a  Champs-Elyséesbe  vezet. 

Courbiére  (ejtsd:  kurbjér),  Guülaume  Bené  de 
VHomme  de  G.  háró,  porosz  tábornok,  szül.  Maas- 
trichtban  1733  febr.  25.,  megh.  1811  júl.  23.  Grau- 
denzben.  Kivándorlott  hugenotta  család  sarja  s 
előbb  hollandi,  1757.  pedig  porosz  szolgálatba  lé- 
pett. Kitűnt  1760.  Drezda  ostrománál,  Liegnitz  és 
Torgau  mellett.  A  francia  háborúkban  a  porosz 
gárdacsapatokat  vezérelte,  1797.  gyalogsági  tábor- 
nok, 1798.  pedig  Graudenz  kormányzója  lett,  mely 
várat  1807.  hősiesen  védelmezte  a  franciák  ellen. 
Elismerésül  tábornaggyá  és  nyugati  Poroszország 
kormányzójává  nevezték  ki.  Tiszteletére  Grau- 
denz várát  1893  óta  C. -várnak  nevezik. 

Courcelles  (ejtsd:  korszeii),  1.  francia  eredetű  falu 
Metz  mellett ;  az  1870  aug.  14.  vívott  csatát  a  fran- 
ciák erről  a  faluról,  a  németek  pedig  Colombey- 
Nouilly-ról  (1.  0.)  nevezik.  —  2.  C,  város  Hainaut 
belga  tartományban,  szónbányákkal,  vasiparral, 
(1910)  18,093  lak. 

Courcelle-Seneuil  (ejtsd:  kurszei-sznöiy),  Jean 
Gustave, tvsincm  nemzetgazdaságtani  író,  szül.  Se- 
neuilben  (Dordogne)  1813dec.  22.,  megh.Párisban 
1892  jún.  29.  Eleinte  kereskedő  volt,  később  nem- 
zetgazdaságtani tanulmányokkal  foglalkozott  és 
számos  folyóiratba  írt.  1853— 63-ig  Santiago  de 
Chile-ben  a  nemzetgazdaságtan  tanára  volt.  Ne- 
vezetesebb művei :  Traitó  théorique  et  pratique 
des  opérations  de  banque  (Paris  1852) ;  Traité  des 
entreprises  industrielles,  commercielles  et  agrico- 
les  (1854);  Traité  d'économie  politique  (1859); 
Cours  de  comptabilité  (1867,  4  köt.) ;  La  société 
modemé  (1892). 

Courcy  (ejtsd :  knrszí),  MaHe  Bené  Roussel,  mar- 
quis  de  C,  francia  diplomata  és  történetíró,  szül. 
1827.  Követségi  titkár  volt  Kínában,  Athénben  ós 
Karlsruheban.  1860-ban  visszavonult.  Művei: 
L'empire  du  Milieu  (1866) ;  La  coalition  de  1701 
contre  la  Francé  (1886, 2  köt.,  pályadíjas  munka) ; 
Rénonciation  des  Bourbons  d'Espagne  au  tröne  de 
Francé  (1889) ;  L'Espagne  aprés  la  paix  d'ütrecht 
(1891,  szintén  pályadíjat  nyert). 

Cour  d'appel  (franc.)  a.  m.  felebbezési 
bíróság. 

Cour  d'assíses  (franc.)  a.  m.  esküdtbíróság. 

Conr  de  cassation  (franc.)  a.  m.  semmitó- 
szék. 

Cour  des  comptes  (franc.)  a.  m.  számvevő- 
szék. 

Courier  de  Méré  (ejtsd :  kurié— ),  Paul  Louis,  fran- 
cia író,  szül.  Parisban  1772  jan.  4-.,  megh.  Véretz- 
ben,  Tours  mellett  1825  ápr.  10.,  mint  orgyilkos- 
ság áldozata.  A  szabadelvű  polgárság  előharcosa 
volt  a  Bourbon-restauráció  ellenében.  Röpiratai, 
melyek  stilisztikai  remekművek,  elfogult,  gyűlö- 
lettől izzó  támadások  a  nemesség  és  papság  ellen. 
Mint  fordító,  jeles  hellenistáuak  bizonyult.  Műveit 
OeuvTes  complétes  c.  1830.  adták  ki  4.  köt.  V.  ö. 
Kreyssiq,  Béranger  und  C.  (Nord  und  Süd  1884. 
óvf.j. 

Conrir  sas,  Ordre  de  (franc,  ejtsd:  ordr  dS 
kurir  szUsz)  a.  m.  rendelet  a  rajtarontásra.  Értik 


Amely  szó  C  alatt  nincs  mesr.  K  alatt  keresendOI 


4*' 


Courmayeur 


—    692 


Courtens 


alatta  azt  a  rendeletet,  amelyet  az  államhatalom 
kiadott,  hogy  polgárai  az  eüeusóges  hatalom  pol- 
gáraira, ill.  a  tengeri  rablókra  kimélet  nélkül  rá- 
rontsanak (courir  8US  aux  pirates,  aux  ennemis). 
L.  Hadiszahályok. 

Courmayeur,  1.  Cormaggiore. 

Couroitue,  1.  Nyugvójel. 

Couroapita  Aubl.  (ejtsd:  kuni—,  növ.,  ágyú- 
golyófa),  a  Lecythidaceae  család  génusza ;  9  faja 
Dél-Amerika  B.-i  részén  honos  fa.Levelük  hosszú- 
kás, ékalakú,  viráguk  fürtben  áll  és  6-tagú,  ebben 
a  sok  porzószál  rövid  csővé  nőtt  össze,  az  egyik 
oldalán  ez  a  cső  egy  lemezzé  terül  ki,  mely  sisak- 
szerUen  borul  a  termő  fölé ;  termésük  gömbölyű, 
fás  tok.  A  G.  guianeiisis  Aubl.  nagy  fa  Guayaná- 
ban,  de  az  Antillákon  is  ültetik.  Cukros,  kellemes 
borízű  gyümölcsét  eszik,  hűsítő  italt  csinálnak 
vele,  de  orvosságnak  s  gyümölcse  héját  edénynek 
is  használják. 

€onr  permanente  d'arbitrage  (franc),  1. 
Hágai  állmidő  választott  bíróság. . 

CJourpiére  (ejtsd :  kurpjér),  község  Puy-de-D6me 
francia  depar temen tban,  a  Dőre  partján  a  Couzon 
torkolatánál,  Clermonttól  34  km.  K.-re,  (1901)  3655 
lak.,  tósztanemű-  és  paszomántgyártással,  fake- 
reskedéssel,  hideg  vasas  ásványvízforrásokkal. 
Román  stílusú  temploma  a  XI.  sz.-ból  való. 

Courrier  (franc,  ejtsd :  kűrié)  a.  m.  futár,  hír- 
nök; továbbá  levélposta.  Far  le  retour  du  G. 
a.  m.  forduló  postával. 

Courriéres  (ejtsd:  knrjér),  város  Pas-de-Calais 
francia  département  Bethune  kerületében,  Lil- 
iétől 20  km.  D.-re,  (1901)  3390  lak.,  cukorgyár- 
ral, gazdag  köszénbányával.  Templomában  Mont- 
morency  János  síremléke.  1906  márc.  10.  nagy 
bányaszerencsétlenségnek  színhelye  volt,  midőn 
robbanás  következtében  közel  1400  bányász  lelte 
halálát. 

Cours  (franc,  ejtsd :  kár)  a.  m.  folyás,  lecke,  év- 
folyam, futtatás,  lóverseny,  versenypálya ;  ten- 
gerészeti értelemben :  a  hajó  menetiránya. 

Cours  (ejtsd:  kúr),  falu  Rhöne  francia  départe- 
mentban,  a  Trarabouze  partján,  a  Beaujolais 
hegység  Ny.-i  oldalán  Lyontól  55  km.  BNy.-ra, 
(1906)  5716  lak.,  vászon  ós  gyapjútakaró  (beaujo- 
laise)  készítéssel. 

CouTsan  (ejtsd:  kurszaS),  város  Aude  francia 
dép.-ban,  Narbonnetól  7  km.  ÉK.-re,  az  Aude 
mellett,  (1901)  3556  lak.,  bortermeléssel  és  pá- 
linkaégetéssel; ásványvízforrással,  gótikus  temp- 
lommal. 

Coursblatt  (ném.),  1.  Árlap. 

Cours  d'amour,  1.  Szerelmi  törvényszékek. 

Cours  des  poisons,  1.  Ghambre  ardente. 

Course  (franc.)  a.  m.  kalózk>dds  (I.  0.). 

CourseulleS-SUr-Mer  (ejtsd :  kurszoly-szUr-mer),  f  alu 

Calvados  francia  dép.-ban,  a  Seulles  jobbpartján, 
a  torkolat  közelében,  (1901)  1315  lak.,  nagy  osz- 
trigatenyésztéssel,  tengeri  fürdővel,  csipkekészí- 
téssel, hal,  fa-  és  szénkereskedessel.  Kikötőjében 
világító  torony  áll. 

Courson  (ejtsd:  kurszón),  AuréUen  de,  francia 
történetíró,  szül.  Port  Louisban  18  1  dec.  25., 
megh.  1889  nov.  6.,  mint  a  Bibliothéque  nationale 
főtisztviselője  Parisban.  Főbb  müvei :  Bssai  sur 
l'histoire,  la  langue  et  les  institutions  de  la  Bre- 


tagne armoricaine  (1840);  Histoire  des  origines 
et  des  institutions  des  peuples  de  la  Gaule  armo- 
ricaine  et  de  la  Bretagne  insulaire  jusqu'au  V. 
siécle  (1843) ;  Histoire  des  peuples  bretous  dans  la 
Gaule  et  dans  les  iles  britanniques  (1846,  2  köt.); 
Mómoire  sur  l'origine  des  institutions  féodales 
chez  les  Bretons  et  les  Germains  (1847). 

Court  (ang.,  ejtsd:  kórt)  a.  m.  udvar,  különösen 
törvényszék;  továbbá  pálya,  játéktér,  pl.  ten- 
nisz-tér. 

Courtage  (franc,  ejtsd :  kurtázs)  a.  m.  alkusz- 
díj  (1.  0.). 

Courtaud  (franc,  ejtsd:  kurtó),  olyan  kutya, 
melynek  füle  és  farka  meg  vau  csonkítva. 

Courteille  de  Pavet,  1.  Pavet  de  Courteille. 

Courteline  (ejtsd :  kartiia),  családí  nevén  Moi- 
naux  Georges,  francia  író,  szül.  Toursban  1860 
júü.  25.  Első  sikerét  a  katonai  életből  vett  jóízű 
humoreszkjeivel :  Les  gaités  de  l'escadron  (1886) 
aratta.  1893-ban  egyik  novelláját,  a  Boubouro- 
chet  a  színpadra  vitte  s  azóta  vagy  magában  v. 
másokkal:  Pierre  Véberrel,  Jules  Lévyvel,  P. 
Wolflal  társulva  számos  nagysikerű  színművet 
írt,  malyeket  szellemes  ötletek  s  jókedvű  szatíra 
jel  lemeznek.  A  legjobbak :  Un  client  sérieux  (1896 ); 
La  paix  chez  soi  (1903) ;  La  conversion  d'Alceste 
(iy05)  versben,  Moliére  Mizantrópjának  utójátéka 
gyanánt  stb.  Egyik  P.  Wolffal  írt  darabját  Megun- 
tam Margitot  címen  Budapesten,  a  Várszínházban 
is  előadták  Gábor  Andor  fordításában  (1910 nov.). 
V.  ö.  R.  Le  Brun,  G.  C.  (Paris  1906). 

Courtenay  (ejtsd:  kurtné),  város  Loire  francia 
départementban,  a  Bied  partján,  Orléanstól  86 
km.  K.-re  a  lyoni  vasút  mellett,  (1901)  1920  lak., 
kalap-  ós  bőrgyártással,  gabonakereskedelem- 
mel. C.  fontos  középkori  uradalom  volt,  amelytől 
a  Gourtenay  (1.  0.)  francia  nemzetség  vette  nevét. 

Courtenay  (ejtsd:  kurtné),  régi  francia  nemzet- 
ség. Nevét  ama  vártól  nyerte,  melyet  Hatto,  a 
chateau-renardi  várnagy  fla,  1010  körül  épített. 
G.  (II.)  Jossdin,  Hatto  unokája,  részt  vett  az  első 
keresztes  hadjáratban  és  I.  Balduin  királytól 
a  Tiberias  uradalmat  kapta  (1115),  II.  Balduin- 
tól  pedig  1119.  Edessza  grófságát.  Megh.  1131. 
Pia,  III.  Josselin  a  szeldzsukok  fogságába  esett, 
akiü  1144.  Edessza  fővárosát  is  elvették  tőle. 
Aleppóban  halt  meg  1149.,  mint  fogoly.  G.  Pé- 
ter, konstantinápolyi  (latin)  császár  volt  1216— 
1219  ig.  E  Péter  egyik  leánya,  Jolánta,  II.  Endre 
királyunknak  lett  második  neje.  Egy  másik  leánya 
Laszkarisz  Tódor  niceai  császár  neje  volt,  Mária 
leányukat  II.  Endre  legidősebb  fiával,  Béla  her- 
ceggel jegyezte  el.  Péter  flai :  G.  Bobért  1219— 
1228-ig  és  Balduin  1237— 61-ig  uralkodtak.  G. 
Róbert  1299.  reimsi  érsek  lett ;  megh.  1323.  G. 
Louis,  G.  herceg  szül.  1610., igényt  emelt  a  francia 
trónra.  G.  Loiiis  Charles,  szül.  1640  máj.  25., 
megh.  1723  ápr.  28.  XIV.  Lajos  seregében  szolgált. 
Ifjabb  ílában,  Gharles  Boger-ha,n  kihalt  a  C.-ház 
ferílivadéka,  1730. 

Courtens,  Franz,  belga  festő,  szül.  Termon- 
deban  1853  febr.  15.  Főleg  tájképeket  fest  a  fran- 
cia impresszionisták  nyomdokain  haladva.  Neve- 
zetesebb képei :  Kivonuló  juhnyáj ;  Jácintmezö  (a 
müncheni  Neue  Pinakothekban) ;  Nyáj  viharban ; 
Keresztút ;  Homokpart ;  Reggeü  miséről ;  Tengeri 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Courthézon 


-     693     - 


Couseranit 


farkasok  (káitj'ázó  mati'ózok) ;  Aranyeső  (a  Szép- 
művészeti Múzeumban).  A  Könyves  Kálmán  sza- 
lonjában 1909  május  havában  mintegy  30  müve 
volt  kiállítva. 

Courthézon  (ejtsd:  kurtézón),  város  Vaucluse 
francia  dép.-ban,  a  Rhone  közelében,  Avignontól 
17  kra.  É.-ra  a  lyoni  vasút  mellett,  (1901)  2142 
lak.,  selyemtermeléssel,  kötél-,  papiros-  és  seprő - 
gyártással.  Új  kastélya,  régi  sáncai  és  vártornyai 
nevezetesek. 

Courthope  [ejtsá-.  kort-hóp),  William  John,  angol 
Író,  szül.  Lewes  (Surrey)  mellett  1842.  Harrowban 
és  Oxfordban  nevelkedett;  dolgozott  aQuarterly 
Reviewba  s  megalapította  a  National  Review-t. 
Első  müvei  csinos  versek  voltak  (The  Paradise 
of  Birds,  1878).  Kitűnt  mint  a  XVIII.  sz.  iroda- 
lomtörténetírója. Megírta  Addison  és  Popé  élet- 
rajzát, ez  utóbbinak  műveit  is  kiadta  (Elwynnel 
együtt).  Kiváló  müvei  még :  The  liberal  move- 
ment  in  English  üterature  (1885) ;  History  of  En- 
glish Poetry  (1895—97) ;  Life  in  poetry,  law  in 
taste  (1901). 

Courtier  (franc,  ejtsd:  kurtjé)  a.  m.  alkusz 
(1.  0.). 

Courtine,  magyarosan  kurtina,  1.  Bástya. 

Courtisan  (franc,  ejtsd:  kurtizáa)  a.  m.  udvari 
személy,  udvaronc ;  courtisane,  udvarhölgy ;  to- 
vábbá előkelő  félvilági  hölgy ;  ezelőtt  különösen 
a  római  udvar  erkölcstelen  dámáira  alkalmazták 
ez  elnevezést. 

Conrtmans-Berchmans  (ejt«d:  kúrtmansz-),  Jo- 
anna  Desidena,  flamand  írónő,  szül.  Oudegend- 
ben,  Kelet-Flandriában  1811  szept.  6.,  megh.  Mai- 
degemben 1890  szept.  22.  1836-ban  Gentben  nőül 
ment  Courtmans  tanítóhoz  és  csatlakozott  a  fla- 
mand irodalmi  mozgalmakhoz.  1856-ban  özvegy- 
ségre jutván.  Maidegemben  nevelő-intézetet  nyi- 
tott. Műveit  (regények,  novellák,  versek)  gyakran 
tüntették  ki  díjakkal.  Munkái :  Anna  de  Bloemen- 
maegd(Gent  1862);  Het  geschenk  van  den  jager 
(u.  0.  1864);  De  zwarte  Hoeve  (u.  0.  1864);  Moe- 
der  Daneel  (Antwerpen  1868) ;  De  Koewachter 
(Dordrecht  1873) ;  De  Hoogmoedige  (Gént  1882). 

(3ourtney  (ejtsd :  kórtni),  Leonard  Henry,  angol 
politikus,  szül.  1832  júl.  6.  1872-ben  a  közgazda- 
ságtantanára lett  a  londoni  University  College-en, 
1880-ban  államtitkár  a  belügyminisztériumban, 
1881-ben  a  gyarmatügyi  minisztériumban,  1882. 
pedig  a  kincstári  hivatal  (pénzügyminisztérium) 
politikai  államtitkára.  1889  óta  a  titkos  tanács 
tagja.  1906-ban  Penioith  lord  címen  peer-ró 
emelkedett.  Müve  :  The  working  constitution  of 
the  United  Kingdom  and  its  out  growths  (London 
1901). 

Court  ol  arbitration,  1.  Békéltető  bizott- 
ságok. 

Court  of  Arcbes,  1.  Arches  Court. 

Courtois,  1.  Bernard,  francia  salétromgyáros, 
szül.  Dijonban  1777.,  megh.  Parisban  1838  szept. 
27.  Ó  fedezte  fel  1811.  a  jódot. 

2.  C,  Edme  Bonaventure,  francia  forradal- 
már, szül.  1 756.  Arcis-sur-Aube-ban,  megh.  1816 
dec  6.  Brüsszelben.  Tagja  volt  a  törvényhozó 
gytilekezetuek,  a  konventnek,  részt  vett  Robes- 
pierre  megbuktatásában  s  a  konvent  öt  bízta 
meg  Robespierre  iratainak    megvizsgálásával, 


amiről  érdekes  jelentésben  számolt  be.  Egyik  fő 
vezetője  volt  annak  a  pái-tnak,  mely  Napóleon- 
nak államcsínyét  (1799  brumaire  18.)  előkészí- 
tette. A  tribunátusból  azonban  állítólagos  zsaro- 
lása miatt  kizárták.  Fontos  iratait  1814.  Decazes 
miniszter  elkoboztatta.  Töredék  gyanánt  jelentek 
meg  belőlük :  Papiers  inédits  trouvés  chez  Robes- 
pierre et  Saint  Just  (Paris  1828). 

3.  C,  Gustave,  francia  festő,  szül.  Puscyben 
(Haute-Saöne  départem.)  1852  márc.  18.  Géröme 
tanítványa.  A  történeti  és  arcképfestészet  te- 
rén működik.  Festményei  közül  megemlítendő : 
Archimedes  halála ;  Orpheus ;  Narcissus  (a  párisi 
Luxembourg-múzeumban) ;  Laís  kéjbölgy  az  al- 
világban; Dante  és  Vergilius  az  alvüágban  a 
hazaárulóknál ;  Bajadór ;  Atala  temetése ;  Macs- 
kákkal játszó  fiatal  firenzei  nők ;  Madonna  a  gyer- 
mekkel ;  Dionysios ;  Madriléne.  A  párisi  Odéon- 
szinház  előcsarnokában  néhány  dekoratív  falképe 
látható.  Igen  szép  vízfestményei  is  vannak. 

4.  G-  (Cortese,  Bourguignon,  il  Borgognone), 
Jacques,  francia  festő,  szül.  St.  Hippoiyteben 
1621  február  12.,  megh.  1676  november  14.  Ró- 
mában tanult  és  állandóan  ott  is  élt.  Cerquozzi 
Michelangelo  és  részben  Rosa  Salvator  hatása 
alatt  is  festette  híres,  annak  idején  ünnepelt 
csataképeit,  melyekben  különösen  a  lovasok  moz- 
galmas tömegeit  megkapó,  festői  módon  olvasz- 
totta egybe  a  környezettel.  A  csataképfestés,  a 
XVU.  és  XVIII.  sz.-ban  igen  kedvelt  műfaj,  fej- 
lődésére nagy  befolyást  gyakorolt.  Művei  a  pá- 
risi liOuvreban,  római  és  egyéb  gyűjtemények- 
ben elég  gyakoriak.  A  budapesti  Szépművészeti 
Múzeumban  is  képviselve  van  lovascsatákat  áb- 
rázoló két  képpel. 

Courtoisie  (franc,  ejt^d:  kurtoází)  a.  m.  finom, 
udvarias  magaviselet,  lovagiasság,  főleg  nők- 
kel szemben. 

Conrtoisie  Internationale  (franc),  1.  Co- 
mitas  gentium. 

Courtrai  (ejtsd:  kurtré),  flamandul :  Kortrijk(l.  0.). 

Courtry  (ejtsd:  kurtri),  Charles  Louis,  francia 
rezkarcoló,  szül.  Parisban  1846  márc.  11.,  megh. 
u.  0.  1897  nov.  1.  Gaucherel  és  Flameug  tanít- 
ványa Nagyszámú,  600-nál  több  rézkarcát  régi 
és  modem  festők  alkotásai  után  készítette,  külö- 
nös gondot  fordítva  azok  színhatásainak  érzékel- 
tetésére. Leginkább  Rubens,  Rembrandt,  Holbein, 
Meissonier,  Munkácsy  (Milton  és  leányai),  Menzel, 
Dupré  és  Chartran  műveit  karcolta. 

Courts  Jours  (franc,  ejtsd:  kúr  zsűr)  a.  m.  rövid 
lejárat  (váltóknál). 

Courvoisier  (ejtsd:  karvoázjé),  Wolter,  sváj(!i  zene- 
költő, szül.  a  Basel  melletti  Riehenben  1875  febr. 
7.  Orvos  volt,  de  1902.  zeneelmélettanár  lett 
Münchenben  s  itt  1907  óta  a  Kaim-zenekar  népies 
szimfonikus  hangversenyeit  dirigálja.  Számos 
dalt,  zenekari  képet  stb.  szerzett. 

Coury-les-Bain8(ajtsd:kTiri-ie-be5,  kurui  fürdők, 
törökül  Dag-Hamamlarvagy  llidzse),  gyönyörű 
fekvésű  fürdőhely  Iszmid  (ettől  10  km.-nyire)  kis- 
ázsiai török  kerületben,  18  km.-nyire  a  Márvány- 
tenger partján  épült  Gemlikt^Sl,  az  Erdős  Szaman- 
lidag  egyik  völgyében. 

Couseranit  (ásv.),  elmállott  wernerit  Couseran- 
ból  (Pireneusok). 


Amely  uó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cousin 


-     694    — 


Coussemaker 


Cousin  (franc,  ejtsd:  kuzen)  a.  m.  unokatestvér, 
nagybátya ;  Mon  C.  azelőtt  a  francia  királyok- 
nak más  fejedelmekhez  intézett  megszólítása  le- 
vélben. 

C!ousin  (ejtsd:  kuzen),  1.  Jean,  francia  építész, 
szobrász,  festő  és  graíikus,  szül.  Soucyban  1500 
V.  1501.,  megh.  1590  v.  1591.  Korának  legtekin- 
télyesebb, legtöbboldalú  francia  művészei  közé 
tartozott.  Mint  üvegfestő  kezdte  meg  pályáját. 
Tárgyilag  is  érdekes  üvegfestményei  a  sens-i 
székesegyházban,  a  párisi  St.  Gervais  templom- 
ban, a  vincennesi  és  a  Sens  m.  Fleurigny-kastély 
kápolnájában  maradtak  fönn.  Egyetlen  hiteles 
festménye  a  párisi  Louvreban  levő  híres  Utolsó 
ítélet,  mely  az  olasz  művészet  erős  befolyása 
mellett  beható  anatómiai  tanulmányait  árulja 
el.  Nagy  tekintélynek  örvendtek  művészek  szá- 
mára kiadott  tankönyvei,  a  Livre  de  perspeetive 
(1560),  Lávre  de  portraieture,  (1571),  melyeket 
szép  fametszeteivel  díszített.  V.  ö.  Didót,  Jean 
C.  (Paris  1872). 

2.C.,  Ftctor,francia  lilozófus,8zül.Párisban  1792 
nov.  28.,  megh.  Cannesban  1867  január  12.  Atyja 
szegény  kézműves  volt ;  mint  az  École  Normálé 
kitűnő  tanulóját :  tanárai,  Royer-Collard  és  Maine 
de  Eiran  a  fllozóflába  vezették  be.  1814-ben  ez  isko- 
lának tanítója,  a  következő  évben  Royer-CoUai'd 
helyettesítője  lett  a  Sorbonneban,  hol  a  skót 
filozófia  szellemében  adott  elő.  1817-ben  Német- 
országba ment,  ahol  Hegellel,  1818.  Schellinggel  is 
megismerkedett.  Szabadelvű  szelleme  miatt  a  kor- 
mány 1821.  eltiltotta  sorbonnei  előadásaitól  s  mi- 
dőn 1822.  az  École  Normale-t  is  feloszlatták,  C. 
állás  nélkül  maradt.  Ekkor  nevelőnek  ment,  majd 
1824.  második  németországi  útjára  indult.  Drez- 
dában a  porosz  kormány  kívánságára,  mely  kar- 
bonárinak tartotta,  elfogták  ós  BerUnbe  vitték. 
Visszatérvén  Parisba,  az  új  kormány  visszahe- 
lyezte tanszékére.  Ekkor  szerzett  előadásaival 
rendkívüli  népszerűséget  és  befolyást.  1830-ban 
az  akadémia  tagja,  majd  államtanácsos,  a  köz- 
oktatás főfelügyelője,  az  École  Normálé  igaz- 
gatója és  1832.  Franciaország  kinevezett  pairje. 
1831-ben  a  kormány  megbízásából  beutazta 
Németországot,  hogy  ennek  tanügyéről  hivata- 
los jelentést  tegyen,  ez  út  gyümölcse :  De  l'in- 
struction  publique  dans  quelques  pays  de  l'Alle- 
magne  et  particuliérement  en  Prusse  (3  kiad.  Paris 
1840).  Magyarra  fordította  Bártfay  Kálmán  (Pest 
1844).  Hasonló  célból  járta  be  később  Hollandiát  s 
írta  meg  De  l'instr.  publique  en  Hollandé  c.  mun- 
káját (u.  0. 1837).  Thiers  minisztériumában  1840. 
márc.  1.  átvette  a  közoktatásügyi  tárcát,  de  már 
okt.  lemondott  s  ezután  csak  tudományának  s  az 
írói  pályának  élt.  Müvei  között  említést  érdemel- 
nek Proklos  (5  k.  1820—25)  és  Abelard  (2.  kiad. 
1849—59)  munkáinak  kiadása.  Plató  (8.  kiad. 
1825—40) ;  Descartes  (6  k.  1824-26)  s  Tennemann 
német  flloz.  tört.-nek  (2.  k.  1831)  fordítása,  rész- 
ben kiadása ;  továbbá  Fragments  philosophiques 
(1826)  ;  Nouveaux  Fragments  (1829);  Étude  sur 
Pascal  (6.  kiad.  1877);  Cours  de  philosophie  (1836). 
Két  főműve  :  Le  Vrai,  le  Beau  et  le  Bien  (1817, 
23.  kiad.  1881)  és  Cours  de  l'histoire  de  la  philo- 
sophie modemé  (8  k.  1841,  7.  kiad.  1866).  Összes 
müveit  kiadta  22  köt.-ben  (1846-47),  ebből  tisztán 


filozófiára  tartozik  12  köt.  Rendszerét  ő  maga 
eklekticizmus-nak  mondja;  feladatának  tekinti, 
közvetíteni  a  skót  irány  közt,  mely  metafizikát 
nem  ismer  és  a  német  irány  közt,  mely  a  priori 
metafizikát  hirdet.  Igen  nagy  hatása  volt  a  köz- 
szellemre,  a  közoktatásügyre  és  a  filozófiai  tanul- 
mányokra, főleg  a  filozófia-történetiekre.  Öreg 
korában  különösen  a  XVII.  sz.  társadalmával  és 
előkelő  női  alakjaival  foglalkozott ;  ekkor  írta : 
MedeLongueville(1853) ;  Me  Sable  (1854);  Me  d. 
Chevreux  (1856) ;  La  société  fran^aise  au  XVII. 
s.  (2  k.  1858)  stb.  —  Róla  újabban  Janet  Paul 
írt :  Vietor  C.  et  son  oeuvre  (Paris  1885) ; 
továbbá  Jules  Simon^  V.  C.  (1887) ;  Barthélemy 
Saint-Hüaire,  Vietor  C,  sa  vie  et  sa  eorrespon- 
dance  (1895,  3  köt.). 

Cousine  (ejtsd:  kuzin)  a.  m.  unokanéne,  uno- 
kahug ;  nagynéne. 

Cousinéry  (ejtsd:  knzinéri),  Esprit  Maric,  francia 
nunüzmatikus,  szül.  Marseilleben  1847  jún.  8., 
megh.  1883  jan.  17.  Mintegy  10,000  drb,  addig 
ismeretlen,  többnyire  görög  pénzt  gyűjtött. 

Cousinia  Gass.  (növ.),  a  Compositae  (Fészke- 
sek) család  csöves  virágú  génusza ;  210  faja  Ázsia 
Ny.-i  részén  honos,  főképen  Perzsiában  és  Tur- 
kesztánban  s  innen  tovább  terjedve  Szibériáig,  a 
Volgamenti  steppékig,  az  Altai  hegységig  és 
Kelet-Indiáig.  Egy-kótéves  v.  évelő  füvek,  rit- 
kábban félcserjék,  többnyire  szúrós,  a  száron  le- 
futó levelekkel. 

Cousin-Montauban  (ejtsd:  kazen-moStobaS),  C^a^*- 
les  Guülaume  Marié  Apollinaire  Antoine,  Pali- 
kao  gróf,  francia  tábornok,  szül.  Parisban  1796 
jún.  24.,  megh.  u.  o.  1878  jan.  8.  1831— 57-ig 
Algériában  állomásozott,  hol  1847.  lovasezredé- 
vel Abd  el  Káder-t  (1.  o.)  elfogta.  1860-ban  rá- 
bízták a  Kínába  rendelt  hadsereg  vezényletét,mely 
az  angolok  szövetségében  megkezdte  az  úgyne- 
vezett ópium-háborút.  C.  Palikiaho  falu  mellett 
(szept.  21.)  diadalt  aratott  a  kínaiakon,  de  a  csá- 
szár nyári  palotáját  is  kifosztotta.  III.  Napóleon 
szenátorrá  nevezte  ki  és  a  Palikao  grófi  címmel 
tüntette  ki,  de  a  törvény  hozótestület  a  fosztogatás 
miatt  megtagadta  tőle  a  Napóleon  kérte  évi 
50,000  frank  járadékot.  1870  aug.  10.,  az  OUivier- 
minisztérium  bukása  után,  mikor  már  a  poroszok 
több  csatában  győztek,  Eugénia  császárné  a  föl- 
tétlenül megbízható  bonapartista-kabinet  élére 
állította,  melyben  C.  a  hadügyi  tárcát  is  vállalta.. 
A  császárság  bukása  után  (szept.  4.)  C.  külföldre 
menekült,  ahonnan  csak  a  háború  lezajlása  után 
tért  vissza.  1871-ben  adta  ki  saját  igazolására 
az  Un  ministére  de  la  gueiTe  de  vingt-quatre  jours 
e.  munkát. 

Coussemaker  (ejtsd:  kaszmáker), CAarZes  Edmo7id 
Henri  de,  francia  zenei  író,  szül.  Bailleulben 
1805  ápr.  19.,  megh.  Bourbourgban  1876  jan.  10. 
Lilieben  élt  mint  a  Nord  département  főtanácsá- 
nak, a  régészeti  társulatnak  és  a  belga  akadémiá- 
nak tagja.  C.  legérdemesebb  művei :  Oeuvres  com- 
plétes  du  trouvére  Adam  de  la  Halle  (Lille  1872) ; 
Notices  sur  les  eollections  musicales  de  la  biblio- 
théque  de  Cambrai  et  d'autres  villes  du  départem. 
du  Nord  (1843) ;  Chants  populaires  des  Flamands 
de  Francé  (1856) ;  a  Didron-f  éle  Annales  Archéolo- 
giques-ban :  Essai  sur  les  Instruments  de  musique 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cousser 


695 


Couvade 


en  moyen-age,  képekkel ;  Mémoire  sur  Hucbald  et 
ses  traités  de  musique  (Douai  1841);  Histolre  de 
rharmonie  au  moyen-age  (Paris  1852) ;  L'Hanno- 
nie  au  raoyen-ftge  (u.  o.  1857);  Les  harmonistosdes 
XII.  et  XIII.  siécles  (u.  o.  1869);  Les  harmonistes 
du  XIX.  sióele  (u.  o.  1869) ;  Drames  liturgiques  du 
moyeu  ftge  (Rennes  1860)  stb.  Irt  zeneműveket  is 
(miséket  stb.).  Nem  zeuei  tárgyú  könyve :  Trou- 
bles  religieux  du  XVI.  siécle  dans  la  Flandre  mari- 
time  1560—1570  (Lille,  4  kötet). 

Cousser  Zsigmond  János  (Kusser-nek  is  írták), 
karnagy,  szül.  1660  febr.  13.  Pozsonyban,  hol  atyja 
ev.  orgonajátszó  és  kántor  volt,  megh.  Dublinban 
1727.  Is^yugtalan  természeteiévén,  19  éves  korá- 
ban elliagyta  hazáját  és  Európa  majdnem  minden 
nagyobb  városát  beutazta.  Parisban  6  éven  át 
LuUy  tanítványa  volt;  onnan  beutazta  Német- 
országot és  rövid  időn  át  mint  karmester  mű- 
ködött Wolfenbüttelben  és  Stuttgartban ;  Ham- 
burg operaszínházát  bérelte  és  igazgatta  1693-tól 
1697-ig,  Matthisonnal  és  KaiserReinharddal  az  első 
állandó  német  operát  alapította  meg.  Operáinak 
nagy  részét  ott  is  adatta  elő :  Brindo  (1693),  Pórus 
(1694),  Pyramus  és  Thisbe  (1694),  Scipio  Africa- 
nus  (1695)  és  Jason  (1697).  Később  négy  éven  át 
Olaszországban  tartózkodott,  majd  Londonban 
hangversenyeket  adott  és  igen  keresett  zenetanár 
volt.  1700-ban  a  dublini  székesegyház  karnagya 
lett.  Nyomtatásban  több  alkalmi  szerzeménye 
jelent  meg. 

Coustou  (ejtsd:  kasztú),  1.  Guülaume,  id.,  fran- 
cia szobrász,  szül.  Lyonban  1678.,  megh.  1746 
febr,  20.  Nagybátyjának,  Coysevoxnak  volt  tanít- 
ványa és  az  ö  vezetése  alatt  bátyjával,  C.  Nico- 
las-szal  együtt  nagy  része  volt  a  Louvre,  a  ver- 
saillesi  és  marlyi  kir.  kastélyok  szobrászati  dí- 
szítésében. Ágaskodó  lovakat  fékező  lovászokat 
ábrázoló  két  mozgalmas  csoportja  —  egykor  Mar- 
lyban,  most  a  párisi  Champs  Blysées  bejáratánál 
—  a  XVIII.  sz.-i  francia  szobrászat  legkiválóbb 
művei  közé  tartozik.  Tőle  való  a  Juno  képében 
ábrázolt  Leszcynszka  Mária  királyné  márvány- 
szobra a  párisi  Louvreban. 

2.  CGuillaume,  ifj.,  francia  szobrász,  az  előb- 
binek íla  ós  tanítványa,  szül.  Parisban  1716  márc. 
20.,  megh.  1777  júl.  13.  Legismertebb  művei  a 
Marsot  és  Venust  ábrázoló  szobrok  Sanssouciban 
(Potsdam). 

3.  C,  Nicolas,  francia  szobrász,  C.  1.  bátyja, 
szül.  Lyonban  1658  jan.  9.,  megh.  1733  máj.  1. 
Coysevox  és  római  tanulmányainak  hatása  alatt 
alkotta  Parisban,  Versaillesban  és  Parisban  de- 
koratív és  monumentális  müveinek  hosszú  sorát, 
melyek  közül  a  francia  forradalom  többet  elpusz- 
tított. Különösen  kiemelendök  :  Rhone  és  Saöne 
folyók  csoportja,  eredetileg  Versaillesban,  most 
a  párisi  Jardin  des  Tuileriésben,  XV.  Lajos  és 
Július  Caesar  márványszobrai  a  Louvreban,  játszó 
gyermekeket  ábrázoló  fríz  a  versaillesi  kastély 
Oeil  de  Boeuf  termében  stb. 

Contances  (ejtsd:  kutansz),  j.-i  székhely  Manche 
dép.-ban,  a  csatomázott  Soulle  jobbpartján,  10 
km.-nyire  a  tengertől,  (1906)  6824  lak.,  gyapotszö- 
véssel, csipkekészítéssel,  zongora-,  orgona-,  kocsi- 
és  paph-osgyártással,  márványbányával,  szarvas- 
marha* és  vajkereskedelemmel.  C.  püspöki  szék- 


hely, van  keresk.  törvényszéke,  tanítónőképzöje, 
botanikus  kertje.  Említendők  a  gót  stílusú  Notre- 
Dame  (XIII.  sz.)  temploma,  a  régi  vízvezeték 
romjai,  Lebrun  és  Piacenza  hercegének  szobra. 
A  várost  a  Sienne  folyóval  az  5"  6  km.  hosszú 
C.-csatorna  köti  össze ;  évi  forgalma  54(X)  t. 

Contarea  Alél.  (n6v.),  a  Rubiaceae  család  gé- 
nusza,  mintegy  5  faja  Amerika  tropikus  tájain 
honos  Mexikótól,  Nyugat-Indiától  Paraguayig. 
Lonicerához  hasonló  kis  fák  v.  cserjék.  Legelter- 
jedtebb a  G.  hexandra  (Jacq.)  K.  Sch,  melynek 
keserű  kérge  az  ú.  n.  quina  do  Fernambuco. 

Couthon  (ejtsd:  kúton),  Geovges,  a  francia  rém- 
uralom egyik  főembere,  szül.  Orcetben(Auvergne) 
1756.,  kivégeztetett  1794  júl.  28. 1790-ben  a  eler- 
monti  törvényszék  elnöke.  1791-ben  a  nemzet- 
gyűlés tagja,  a  konventben  pedig  Robespierre 
híve  8  a  jóléti  bizottság  tagja  volt.  A  zsarnok- 
uralom  ellen  fellázadt  Lyon  városon  rettenetes 
boszút  vett.  Thermidor  9-én,  Robespierre  bukása 
után,  miután  nem  sikerült  magát  tőrével  meg- 
ölni, elfogták  ós  lefejezték. 

Coutras(ejtad  kutrá),  város  Gironde  francia  dép.- 
ban,  a  Dronne  mellett,  közel  annak  az  Isiébe  való 
torkolatához,  Bordeauxtól  43  km.  BK.-re,  az  or- 
léansi  vasút  mellett,  (1901)  4062  lak.,  hajóépítéssel, 
bor-,  szesz-  és  lisztkereskedéssel,  hajózással.  Ro- 
mokban heverő  kastélyában  (XVI.  sz.)  laktak 
egy  ideig  Medici  Katalin  és  IV.  Henrik,  aki  1587 
okt.  20-án  győzelmet  aratott  itt  aJoyeuse  herceg 
vezérelte  királysági  hadseregen. 

Coutumes  (franc,  ejtsd:  kutüm),  Franciaor- 
szágban egyes  vidékeknek,  városoknak,  közsé- 
geknek királyi  privilégiumokon,  statútumokon, 
nagy  részben  szokáson  s  törvénykezési  gyakorla- 
ton alapult  partikuláris  jogai.  Jelentőséget  külö- 
nösen a  XV.  sz.  óta  nyertek.  —  Azt  is  mondják 
US  et  coutume.  Az  us  szó  az  usage  szinonimája. 
—  Ezeknek  a  szokásoknak  gyűjteményét  is  C.- 
nek  hívják,  pl.  C.  de  Normandie,  de  Bretagne  stb. 

Couture  (ejtsd:  kutur),  Thomos,  francia  festő, 
szül.  Senlisbon  1815  dec.  21.,  megh.  kastélyában, 
Villiers-le-Bel-ben,  1879  márc.  30.  Gros  és  De- 
laroche  tanítványa.  A  múlt  század  40-e8  éveiben 
igen  nagy  és  sok  tekintetben  meg  is  érdemelt 
tekintélynek  örvendett  a  párisi  festők  körében, 
úgy,  hogy  még  az  olyan  kiváló  talentumok  is, 
mint  Manet  vagy  Peuerbach,  hozzá  mentek  tanu- 
lás végett.  Főműve  az  1847.  évi  Salonban  párat- 
lanul ünnepelt  Hanyatláskori  rómaiak  (jelenleg 
a  Louvre-ban) ;  a  többiek  közül  megemlítendők : 
Fiatal  velenceiek  egy  orgia  után  ;  Tékozló  liú  ; 
Aranyimádás  (a  toulousei  múzeumban) ;  A  kójnő 
diadala ;  Solymár  (a  berlini  Ravené-gyüjtemény- 
ben).  Igen  szép  arcképeket  is  festett,  továbbá  ki- 
adott egy  két  kötetes  pamfletszerű  művet :  Bn- 
tretiens  d'atelier  (1867—69). 

Couvade  (ejtsd:  kuvád,  franc,  a.  m.  kiköltés, 
gyermekágu),  a  népszokások  között  az  etnológia 
"azt  a  különös,  hagyományos  eljárást  érti  e  műszó 
alatt,  midőn  a  gyermekszületés  eseményekor  a  csa- 
ládban nem  a  nő  fekszik  gyermekágyba,  hanem  a 
férfi,  az  apa.  Mikor  az  anya  megszülte  gyermekét, 
mely  eseményen  az  egyszerű,  elmaradt  népek  női 
könnyen  átesnek,  nyomban  utána  végzi  otthoni 
rendes  munkáját,  míg  az  apa  ágyba  fekszik,  mellé 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


Couvade 


696 


Covenant 


veszi  a  gyermeket,  a  rokonok  öt  ápolják,  mintha 
ő  szült  volna.  A  különös  eljárás  sok  népnél  szo- 
kásban volt,  részben  van.  A  régi  iberekröl  Strabo 
jegyezte  fel  (3.,  4.),  a  korzókról  Diodorus  Siculus 
(V.  Iá'.);  a  Ny.-i  Pyrenéusok  baszk  lakossága 
a  múlt  század  közepéig  ismerte,  a  szárdok  a 
középkor  elejéig  követték.  Ma  is  ápolják  e  szo- 
kást a  nyugatkinai  miao-tse  népek,  Dél-Ameriká- 
ban az  aravak, tupifPerui  és  paraguay  indián usok, 
Észak-Amerikában  a  kalif'o7'7iiai,  oregonmelléki 
és  sosoni  indiánusok ;  É.-on  a  kamcsadálok,  az 
ainók  és  eszkimók,  a  maláji  Niász  lakói,  a  dujá- 
kok  Bomeón,  az  andamán  minkopiék;  Afriká- 
ban a  dzsaggi  és  hazúto  négerek ;  \ égül  &  dravi- 
dák és  déli  indus  törzsek.  Ez  elterjedtség  s  a  szo- 
kásnak helyenkint  különféle  formája  nem  egy 
helyről  kölcsönözöttnek  mutatják  a  sajátságos  el- 
járást, hanem,  úgy  látszik,  valamely  társas  átala 
kulási  forma  népenkint  önállóan  föllépő  jelensé- 
geinek. A  rejtélyes  és  képtelen  szertartásnak 
magyarázatát  majd  minden  etnológus  megkoc- 
káztatta, több-kevesebb  elmeéllel  és  tudással. 
Bizonyos  telepatikus  hatást,  babonás  átszuggerá- 
lást  vesznek  fel  okul  többen  (Tylor,  Liebrecht, 
Southey,Westermarck),  amely  az  apa  egészségét, 
hatalmát,  erejét  így  adja  át  az  újszülöttnek. 
Mások  szerint  abból  az  egyszerű,  reális  élettani 
okból  keletkezhetett  (Hellwald,  Friedrichs,  Müller 
Miksa),  hogy  a  családban  ilyenkor  az  anya,  köny- 
nyű  szülése  dacára,  egy  ideig  munkaképtelen  s  a 
primitív  asszony  megerőltető  házigondjait  nem 
végezheti  el,  ura  vadászzsákmányát  nem  dolgoz- 
hatja fel,  emiatt  a  férj  tétlenségre  van  kárhoz- 
tatva, otthon  marad,  amihez  babonás  formák  já- 
rultak. Ismét  mások  (Lafltau,  Lippert,  Achelis) 
szerint  vallásos  alapja  van.  Az  újszülöttet  mint 
adományt  kapja  az  apa  az  istenektől  s  ezéi*t  neki 
önmegtartóztatással,  böjttel,  visszavonultsággal 
kell  ezt  meghálálni.  A  kérdés  véglegeseii  tisz- 
tázva ma  sincs,  de  legelfogadottabb  az  a  nézet 
(Lubboch,  Bastian,  Giraud-Teulon),  amely  a  mat- 
riarchátusból  (1.  o.)  patriarchátusba  átmenő  tár- 
sadalmiátalakulás emlóktöredékónek  tartja.  Kez- 
detleges társadalmakban  az  anya  lóvén  csak  biz- 
tos, a  vérségi  leszármazás  s  ez  alapon  az  öröklés 
rendje  is  az  anyai  ágon  tartatott  nyilván ;  ebből 
az  anyára  ós  annak  rokonaira  bizonyos  jogok 
háramlottak  a  gyermekekkel  szemben  (ha  fiú 
volt,  későbbi  zsákmánya  őket  illette,  ha  leány, 
ennek  vételára  volt  az  övék,  stb.),  ebből  a  gyer- 
mek fölött  való  tulajdonjog  is  olykép  alakult, 
hogy  az  az  anyáé  v.  ennek  legidősebb  férfiroko- 
náé  lett.  Midőn  a  külső  védelem  és  táplálékszerzés 
tiszte  a  férfluemet  fontossá  tette  s  ez  alapon  a 
főnökség  (1.  0.)  intézménye  kifejlett,  ennek  min- 
tájára az  egyes  családokon  belül  az  apa  lett  a 
főnök,  a  rendelkező,  a  tulajdonos.  Tulajdona  lett 
a  gyermek  is,  amelyet  ünnepélyesen  az  övének 
kellett  elismernie.  Az  anyajog  idején  az  anya  tu- 
lajdonjogának szertartásos  elismerése  a  gyermek- 
ágy babonás  ceremóniáiban  nyilvánulván  meg, 
e  formákat  mint  hagyományokat  vette  át  az  apa, 
midőn  gyermekét  a  magáénak  azzal  ismerte  el, 
ha  a  szülés  ismert  formáit  maga  részéről  végig- 
csinálta. A  matriarcha  társas  forma  a  világ  min- 
den népénél  megvolt  (egyetlen  tagadója  Wester- 


marck),  ebből  különféle  eljárásmódjai  származtak 
a  későbbi  apai  tulajdonjogba  való  beiktatásnak, 
melyek  között  a  legtanulságosabb  és  legérdeke- 
sebb ősi  csökevénykónt  a  C.  maradt  fenn  külön- 
féle, egymástól  elszigetelt  népeknél. 

Irodalom.  Bachofen,  Das  Matterrecht,  Stuttgart  1861, 
26—42  ;  Cordier.  Le  droit  de  famille  aux  Pyrénées,  Revne 
historiqne  de  droit  fran(,;ais  et  étranger,  Paris  1859,  285. 
sk.  1.  ;  Bastian,  Die  Rechtsverháltnisse  bei  verschiedenen 
Völkern  der  Erde.  Berlin  1872,  196  sk.  1.;  Westermarck, 
Tlie  liistory  of  humán  marriage,  Helsingfors  1889,  60 — 72  ; 
Lafltttu,  Moeurs  des  sauvages  araériquains  comparées  aux 
moenrs  des  premiers  temps,  Paris  1723,  I.  557.  sk.  1.; 
Morgan,  Tlie  Systems  of  Consanguinity  and  affinity  in  the 
humán  family,  Washington  1871,  140.  sk.  1.;  Lnbbock,  A 
történelem  előtti  idők,  I.  k.  Budapest  1876,  12—15  ;  Le- 
tourneau,  L'évolution  dn  mariage.  Paris  1874,  347  ;  Achelis, 
Moderné  Völkerkunde,  Stuttgart  1896,  427  ;  Schurtz,  ür- 
geschichte  der  Kultur,  Leipzig  1900.,  190;  Crawiey,  The 
Mystic  Rose  A  study  oí  primitive  marriage,  London  1902 ; 
Prazer,  The  Golden  Bough,  u.  o.  1901. 

Couvert  (franc.)  a.  m.  asztalteríték.  A  néme- 
tek C.-nak  hívják  még  hibásan  a  levélborítékot 
is,  melynek  francia  neve  enveloppe.  L.  Boríték. 

Couverture  (franc,  ejtsd:  kuvertur),  födő,  ágy- 
terítő ;  kötés  (a  könyvön) ;  fedezet  (pénz). 

Couveuse(fi'anc.,  ejtsd :  kuvöz),  1.  költő  kemence, 
1.  Költés.  —  2.  Az  a  készülék,  amelyben  a  kora- 
sztllötteket  nevelik. 

Couvreur  (ejtsd:  kuvrör),  í.  Augiiste,hélg&iró  éa 
politikus,  szül.  Gentben  1827  okt.  24.,  megh. 
Brüsszelben  1894  ápr.  23.  1848  -54-ig  francia 
tisztviselő  volt,  1854.  az  Indépendance  Belge 
szerkesztője  lett.  1864-ben  a  képviselőházba  vá- 
lasztották, melynek  1884-ig  volt  tagja.  1884  óta, 
mint  már  a  60-as  években  is,  társadalompolitikai 
kongresszusokat  rendezett  és  része  volt  a  Ligue 
de  l'enseignement  alapításában. 

2.  C,  Jessye  Huyhers,  angol  regényírónő,  az 
előbbinek  neje,  szül.  Londonban  1848.,  megh. 
Brüsszelben  1897  okt.  25.  írói  munkásságát  ki- 
sebb beszélyekkel  és  költeményekkel  kezdte  meg, 
melyek  1872-töl  kezdve  Tasma  álnéven  a  melbour- 
uei  hírlapokban  jelentek  meg.  Házassága  óta(1886) 
Brüsszelben  élt.  Első  nagyobb  regénye:  Uncle 
Piper  of  Pipershill  (1887) ;  ezután  jelentek  meg: 
In  her  earliest  youth  (1888);  The  Penance  of 
Portia  James  (1891) ;  Knight  of  the  white  feather 
(1893) ;  Not  counting  the  cost(1895).  Regényeit  a 
gyarmatélet  kedves  és  hú  jellemzéséért  kedveltek. 

Covac,  adók.  Pozsega  vm.  újgradiskai  j.-ban, 
(1900)  524  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  ésu.  t.  Okucani. 

Covado,  régi  portugál  hosszuságmérték  =  a 
méter  kétharmad  részével;  Braziliában  =  68  cm. 
Marokkóban  ö3"3  cm. 

Covariáns,  1.  Invariáns. 

Cove,  város,  1.  Queenstown. 

Covellin  (ásv.),  rézszulfld :  CuS.  Romboéderes, 
izomorf  a  cinnabarittal,  táblás,  lemezes,  vesés, 
szemcsés  tömegekben.  Indigókék.  Lelőhelyei: 
Sangerhausen,  Badeuweiler,  Vezuv-láva,  Chile  és 
Bolívia,  ausztráliai  aranymezök. 

Covenant  (aug.,  ejtsd:  kavnent),  azon  szövetke- 
zések neve,  melyeket  a  presbiteriánus  skótok  ré- 
szint fejedelmeikkel  (így  pl.  1580. 1.  Jakabbal),  ré- 
szint maguk  között  kötöttek  protestáns  vallásuk 
fenntartására  a  katolikusok  s  a  püspöki  egyház 
hívei  ellen  (1.  Skót  egyház).  I.  Károly  a  C.  tagjait, 
a  covenantereket,  mint  lázadókat  elítélte,  de  a 
forradalom  alatt  ezek  diadalmaskodtak,  szövet- 


Amely  8ZÓ  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Covent  Garden 


—     697 


Co\vper 


ségre  lépvén  az  angol  parlamenttel.  A  kétségbe- 
esésében hozzájuk  menekült  királyt  elfogták  és  ki- 
adták az  angoloknak.  Csak  a  Stuartok  restaurá- 
ciója ntán,  II.  Károly  idejében  tűntek  el. 

Covent  Garden,  London  legnagyobb  szin- 
l!Hza,ezidőszerint  kizárólag  opera-szinház.  1732- 
beu  nyilt  meg,  mint  di'ámai  szinház  s  a  híres 
Gan'ick  (1.  o.)  is  játszott  benne.  A  XIX.  sz.  köze- 
péig a  legjelentékenyebb  drámai  szinház  volt 
Londonban,  miután  1808.  leégett  s  Kemble,  a  hí- 
res tragikus  újra  fölépíttette.  1848-ban  lett  opera- 
házzá, 1856.  újra  leégett  s  3  és  fél  millió  korona 
költséggel  építették  föl  újra.  Azóta  csak  annyi- 
ban változott  meg  a  jellege,  hogy  magáusziuigaz- 
gatók  kezéből  részvénytársaságok  tulajdonába 
ment  át.  A  C.  Európa  egjik  legnagyobb  színháza, 
több  mint  3000  ülőhellyel  s  napi  bevételi  képes- 
sége meghaladja  a  40,000  koronát. 

Coventry  (ejtsd-  kovntri),  1.  régi  város  Warwick 
iingol  countyban,(i9ii)  106,377 lak., óra-  és  selyem- 
szalaggyártással (amely  iparágaknak  Angliában 
középpontja),  trikó-  és  posztószövéssel.  Kiválóbb 
épületei  a  Szt.  Mihály  templom,  92  m.  magas  to- 
ronnyal, a  Szt.  János  templom  El.  Eduárd  korá- 
ból, a  Szt.  Háromság  templom,  a  városháza  a 
XV.  sz.-ból,  érdekes  üvegfestmónyekkel  és  a 
Bablake  kórház  1350-ből.  C-t  lOU.  lady  Godiva, 
Leofrie  gróf  neje  alapította  mint  bencés  kolos- 
tort, amelyből  csak  a  cellák  romjai  maradtak 
meg.  A  lady  Godiva  körmenetet  nagy  középkori 
pompával  még  máig  is  minden  évben  megtart- 
ják, 1.  Godiva.  —  2.  C,  város  az  északamerikai 
Rhode  Island  állam  Kent  countj'jában,  pamutszö- 
véssel, (1900)  5070  lak. 

Covert  (ang.,  ejtsd :  kóvöt)  a.  m.  menedékhely, 
búvóhely.  A  falkavadászatnál  (1.  o.)  a  nádasokat, 
vagy  a  bokrokkal,  cserjékkel  sűrűn  benőtt  terü- 
leteket nevezik  különösen  C-nek,  ahol  az  üldö- 
zött róka  menedéket  keres. 

Őovici,  adók.  Lika-Korbavavm.otocsáni  j.-ban, 
(1900)  1538  horvát-szerb  lak.,  u.  p.  Lesce,  u.  t. 
Otocac.  Helyén  Avedone  római  város  állott,  mely- 
ből sok  régiség  került  napfényre. 

Covilhao  (ejt.sd:  koviijau)  vagy  Covilha,  város 
Castello-Brauco  portugál  kerületben,  a  Siera  d'Bs- 
trella  K.-i  lejtőjén,  (leoo)  17,500  lak.,  a  portugál 
posztószövés  középpontja.  Közelében  meleg  ás- 
ványvízforrások vannak. 

Covington  (ejtad:  kovingtn),  Kontón eouuty  szék- 
helye Ken  tuckyószakamerikai  államban,  az  Ohio 
balpartján.  Cincinnativei  szemben,  amellyel  1867. 
befejezett  függőhíd  köti  össze,  (iroo)  42,938  lak., 
jelentékeny  vasipaixal  és  dohánygyárakkal.  K.-en 
a  Licking  választja  el  Newporttól.  1  km.-nyire  van 
az  árnyas  Linden  Grove-temető,  7  km.-nyire  a 
Latorna  forrásai,  amelyeknek  szép  környékét 
nyáron  sokan  fölkeresik.  C  püspöki  székhely, 
középületei  közül  nevezetesebbek  a  városháza,  a 
ti>rvónyszék,  árvaház  ós  kórházak. 

Covinnus(lat.),  ókorikocsi,  eredetileg  a  galliai 
törzsek  hadi  szekere,  melyet  azonban  a  rómaiak 
Itáliában  is  meghonosítottak  és  könnyű,  gyors 
utazó-alkalmatosságul  használtak. 

Covolo  (Kofel),  hegyszoros  Belluno  olasz  kerü- 
letben,Tirol  határán,  amelyen  át  a  Brenta  mentén 
a  Tirolból  Olaszországba  vivő  nagy  utak  egyike 


vonul.  Hajdan  igen  erős  határvárát  I.  Miksa  csá- 
szár 1509.,  Augereau  1796.  elfoglalta ;  a  vár  most 
romokban  hever. 

Covurluiu,  kerület  Romániában,  Galac  fővá- 
rossal, 2800  km*  területtel,  (i899)  143,784  lak. 

Cowboy  (ang.,  egtsd :  kauboj),  csordás  az  Egyesült- 
Államok  nyugati  országaiban  ;  lovon  őrzik  csor- 
dáikat, rendkívül  ügyes  és  bátor  lovasok. 

Cowdee  (ejtsd :  kaudi),  kauTí-kopál,  1.  Damma- 
rafa. 

Cowdenbeath  (ejtsd :  kaadenbísz),  köszénbányái- 
ról  és  vasiparáról  nevezetes  város  a  skótországi 
Fifeshire  countyban,  (i9ii)  14,029  lak. 

Cowell  (ejtsd:  kaaei),  EdwardByles,  angol  orien- 
talista, szül.  Ipswichben  1826  jan.  23.,  megh.  1903. 
Tanult  Oxfordban,  sokáig  élt  Indiában  és  1867 
óta  a  szanszkrit  nyelv  professzora  volt  Cam- 
bridge-ben. Ó  adta  ki  a  legnagyobb  buddhista 
mesegyűjtemény  angol  fordítását  (The  Jataka, 
or  stories  ot  the  Buddhas  former  bü'ths  Cam- 
bridge 1895  8  köv.),  továbbá  Colebrooke  (1.  o.) 
kisebb  tanulmányait  és  Vararuchi  prakrit  nyelv- 
tanát (Prákrita-Prakása)  teljes  kiadásban,  jegy- 
zetekkel és  angol  fordítással  (London  1868). 

Cowen  (ejtsd:  kauen),  Frederic  Hymen,  angol 
zeneszerző,  szül.  a  jamaica-i  Kingston-ban  1862 
jan.  29.  1882  óta  az  edinburghi  zeneakadémiát 
igazgatja.  Híres  lett  Skandináv  szimfóniája  (6  kö- 
zül a  III.) ;  egy-egy  sikerét  jelenti  négy  dalmű : 
Paulina,  Thorgrim,  Signa  (Milano  1883),  Harold  ; 
2  operett ;  4  oratórium,  zenekari  és  kamarazene- 
művek,  zongorakoncert  stb. 

Cowes  (ejtsd:  kausz),  a  Medina  folyam  két  part- 
ján fekvő  város  az  angol  Wight  sziget  É.-i  részén. 
West  C,  (1911)  9635  lak.,  szűk  utcákkal,  biztos 
kikötővel,  melynek  bejáratánál  egy  ős  vár  emel- 
kedik, és  látogatott  tengeri  fürdővel.  East  C, 
(1911)  4660  lakossal,  az  előbbinek  külvárosa,  jelen- 
tékeny tengeri  halászattal,  melynek  közelében 
fekszik  Osbonie  House,  a  kkályi  család  kastélya. 
C  székhelye  1815  óta  a  Royal  Yacht  Squadron- 
nak,  a  legrégibb  vitorlás  csónak-versenyeket 
rendező  egyesületnek,  1.  Osborne. 

Cowley  (.ytsd:  kauii),  Ábrahám,  angol  költő, 
szül.  Londonban  1618.,  megh.  Chertseyben  1667 
júl.  28.  Már  tanuló  korában  kezdett  vei-selni  (Poe- 
tica! blossoms),  Cambridgeben  tanulva  írta  The 
Guardian  c.  vígjátékát.  1643-ban,  a  purinátoktól 
elűzve,  Oxfordba  ment :  itt  írta  The  puritán  and 
the  papist  c.  szatíráját.  Irt  elégiákat  Vergil,  sze- 
relmi verseket  Anakreon,  ódákat  Pindar  mintá- 
jára, töredéknek  maradt  eposzt  Dávidról  (Davi- 
deís).  1656-ban  mint  királypártit  elfogták  s  csak 
Cromwell  halála  után  bocsátották  szabadon.  A 
restauráció  után  visszavonult  s  a  természettu- 
dományoknak élve  írta  meg  Ijiber  plantarum 
(1672)  c.  latin  költeményét ;  írt  több  essayt  is. 
Müvei  megjelentek  1669.,  újabban  1881  (Grosart). 

Cowper    (ejtsd:    kanper    v.    kúper),     1.     Wiüiam, 

angol  orvos,  szül.  Alresfordban  1666.,  megh.  1709 
márc.  8.  Kitűnő  sebész  és  anatómus  volt.  Ó  írta 
le  először  a  nevéről  nevezett  C-mirigyeket.  Fő 
műve :  Myotomia  reformata  or  a  new  administra- 
tion  of  all  the  muscles  of  the  humán  body,  melyet 
önmaga  készítette  kitűnő  rajzokkal  illusztrált. 
V.  ö.  Wright  T.,  The  life  of  W.  C  (London  1892 


I 


Amely  esó  C  alatt  nincs  meg,  H  alatt  keresendői 


Cowper-féle  mirigy 


-     698 


Coxie 


2.  C,  William,  angol  költő,  szül.  Great-Berk- 
hampsteadben  1731  nov.  26.,  megh.  Bast-Dere- 
hamben  1800  ápr.  25.  Gyermekkorától  fogva  zár- 
kózott, félénk  természetű  volt,  többször  követett 
el  öngyilkossági  kísérletet,  mélabús  lett  s  vé- 
gül elborult  az  elméje.  Methodista  ájtatosságban 
keresett  vigaszt  Olneyban,  Unwin  lelkésznél, 
majd  ennek  özvegyénél,  aztán  az  evangélikus, 
szigorúan  vallásos  John  Newton  hatása  alá  ke- 
rült s  neki  írta  Hymns  of  Olney-t  (1767—79). 
1782-ben  adta  ki  első  versgyűjteményét  (Truth, 
the  Progress  of  Error),  mely  nem  keltett  feltű- 
nést. Lady  Austen  befolyása  érezhető  híres  víg 
balladáján,  John  Gilpin-en  és  legnagyobb  művén, 
a  didaktikus  Task-on,  mely  Thomsonra  emlékez- 
tet a  falusi  élet  festésében.  C.  lefordította  Hó- 
mért is  rímtelen  ötös  jambusokban.  Mííveiben 
már  az  átmenetet  látjuk  és  érezzük  a  következő 
korszak  költészetéhez,  a  hidegség  és  merev  for- 
matökély helyett  érvényre  jut  az  érzés  és  a  fan- 
tázia. Műveinek  kiadásai  közül  legjobbak  a  Globe 
edition  (1874)  és  Griffithé  (Clareudon  Press  1874). 
Életét  újabban  megírták :  Wright  (1892),  Har- 
Zawo!(1899).V.ö.^(2í;e,Concordance  to  the  poeticái 
works  of  C.  (London  1887). 

Cowper-féle  mirigy,  6—8  mm.  nagy  páros 
mirigy,  mely  a  harántgátizom  nyalábjai  között 
fekszik  a  húgyesöhagymán  (bulbus  urethrae); 
kivezető  csöve  aránylag  hosszú,  kb.  3—4  cm. ;  a 
húgycső  alsó  falán  nyílik  oly  kis  nyílással,  hogy 
szabad  szemmel  alig  ismerhető  föl.  Váladéka 
nyúlós,  áttetsző ;  élettani  szerepe  még  nincsen 
tisztázva.  Nőben  a  C-nek  megfelel  a  glandula 
Bartholini,  melyet  Duverney-féle,  sőt  helytele- 
nül C-nek  is  neveznek.  A  hüvelytornác  barlan- 
gos testének  (bulbus  vessibuli)  alsó  végén  feküsz- 
nek  a  nyálkahártya  és  a  szeméremfűzö  izom 
(museulus  constrietor  pudendi  v.  cunni)  között. 
Valamivel  nagyobbak  mint  a  C ;  kivezető  csö- 
vük a  hűvel ybemeuet  oldalán  nyílik,  a  szűz- 
hártya előtt.  Néha  a  női  kankónak  makacs  szék- 
helyét képezik  (Bartholinitis),  melynek  gyógyí- 
tása olykor  csak  operatív  úton  (a  mirigy  széles 
feltárása  v.  kiirtása)  érhető  el.  —  Cowperitis, 
e  mirigy  lobosodása,  leginkább  a  húgycsőkankó 
következménye. 

Cowreegyanta,  kaurigyanta  a.  m.  kauri-ko- 
pál  (1.  0.). 

Cowri  (ang.,  ejtsd.-  kauri),  kaurikagyló,  lásd 
Cypraea. 

Cox,  1 .  Dávid,  angol  festő,  szül.  Birminghamben 
1783  ápr.  29.,  megh.  1859  jún.  7.  Eleinte  színházi 
díszletfestéssel  foglalkozott,  azután  akvarellfestő 
lett  és  angliai,  németalföldi  és  franciaországi  tá- 
jakat festett  igen  hatásos,  ragyogó  technikával. 
Az  akvarellfestésre  vonatkozó  elméleti  művei: 
Treatise  on  landecape  painting  and  effect  in  water 
colours  (London  1814,  1816,  1839) ;  A  series  of 
progressive  lessons  intended  to  elucidate  the  art 
of  painting  in  water  colours  (u.  o.  1845). 

2.  C,  George  William,  sir,  angol  író,  szül.  1827 
jan.  10.  Benaresben,  Oxfordban  tanult  teológiát. 
Első  munkája :  Poems,  legendary  and  historical 
(1850).  Legfontosabbak  mitológiai  és  történeti 
munkái:  Tales  from  Greek  mythology  (1861); 
Tales  of  the  gods  and  heroes  (1862) ;  Tales  of 


Thebes  and  Argos  (1863);  Mythology  of  the  Ariau 
nations  (1870);  Introduction  to  mythology  and 
folklóré  (1883).  Főbb  történeti  munkái:  A  con- 
cise  history  of  England  and  the  English  people 
(1886) ;  History  of  Greeee  (1878) ;  The  Atheniau 
empire  (1876) ;  British  rule  in  India  (1881);  Life 
of  Bishop  Colenso  (1888).  Magyarul  megjelentek : 
A  mythologia  kézikönyve  (1877);  Görög  regék 
(1884). 

Coxa,  1.  Csipö  és  Gsipöizület. 

Coxalgia,  esipöfájdalom.  Régebben  minden 
csípőizületi  bántalmat  így  neveztek,  később  a 
csípőizületi  gyuladásokat  különválasztották  s  mn 
C  alatt  csak  az  ízület  zsábáját  értjük.  E  baj  leg- 
gyakrabban hisztériás  egyéneknél  szokott  előfor- 
dulni (C.  histerica). Tünetei:  igen  nagy  fájdalmak, 
amelyek  miatt  a  beteg  az  illető  ízületben  vég- 
tagját nem  mozgatja.  Gyakran  contraetrurák  is 
jönnek  létre,  amelyek  valóságos  izületi  gyuladás 
képét  utánozhatják.  A  megkülönböztetés  nem 
mindig  könnyű.  Gyógyítása  az  alapbetegség  gyó- 
gyításában áll. 

Coxartlirokace,  1.  Csipöizületí  gyidadás. 

Coxe  (ejtsd: koksz),  1.  Henry  Octavius,  angol  tu- 
dós, szül.  1811  szept.  20.,  megh.  1881  júl.  8.  A 
Westminster-iskolában  és  Oxfordban  tanult,  hol 
1838.  a  Bodleyanában  alkönyvtárnok  és  1860. 
főkönyvtárnok  lett  s  mint  ilyen  halt  meg.  Neve- 
zetes kiadványai :  Roger  de  Wendover,  Cronica 
sive  flores  historiarum  (5.  köt.,  1841—44) ;  The 
Black  Prínce,  an  Historical  Poem,  written  in 
Prench  by  Chandos  Herald,  with  a  translation 
(1842) ;  Gowers  Vox  elamantis,  a  Roxburghe  Club 
részére  (1850)  stb.  Müvei :  Catalogus  Codicum  Mss. 
qui  in  coUegiis  aulisque  Oxoniensibus  hodie  adser- 
vantur  (1852—54) ;  Catalogus  codicum  Mss.  qui 
in  Bibliotheea  Bodleiana  adservantur.  Pars  L 
Codices  Graeci.  Pars  II.  Codices  Laudiani,  Pars 
III.  Codices  Graeci  et  Latini  Canonicianis  (1853— 
1854)  stb.  V.  ö.  Burgon,  Lives  of  12  good  men. 
(1888). 

2.  G.,  William,  angol  utazó  és  történetíró,  szül. 
Londonban  1747  márc.  7.,  megh.  Bemertonban 
1828.  A  papi  pályára  lépett  és  nagy  utazásokat 
tett.  Munkái:  Travels  in  Switzerland  (London 
1789, 3  köt.) ;  Travels  ín  Polaud,  Russia,  Sweden 
and  Deumark  (u.  o.  1784) ;  Memoirs  of  Horatio 
Lord  Walpole  (1802);  History  of  the  house  of  Aus- 
tria  (1807) ;  Memoirs  of  the  kings  of  Spain  of  the 
house  of  Bourbon  (1813) ;  Memoirs  of  John  Duke 
of  Marlborough  (1817,  3  köt.,  ném.  Wien  6  köt.) : 
Correspondence  of  the  Duke  ofShrewsbury  (1821); 
Memoirs  of  the  Pelham  admínistration  (1829, 
2  köt.). 

Coxie  (ejtsd:  kokszje,  máskép  Gocxie,  Goxcyen), 
Michiel  van,  ílamand  festő,  szül.  Mechelnben 
1499.,  megh.  u.  o.  1592  márc.  10.  Először  Berent 
van  Orleynek  volt  tanítványa,  azután  hosszabb 
időt  töltött  Olaszországban  és  ott  különösen  Ra- 
fael műveit  tanulmányozta  és  utánozta.  Olasz- 
országból hazatérve  Mária  magyar  királyné,  Né- 
metalföld helytartója  és  II.  Fülöp  spanyol  király 
számára  sokat  dolgozott.  Művei  közül  legismer- 
tebbek a  II.  Fülöp  számára  készített  másolatok 
a  van  Eyck-féle  genti  oltár  egyes  részei  után  (ber- 
Uni,  müncheni,  genti  képtárakban).  Festményei 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Coxitis 


699     — 


Cölöp 


teljesen  olaszos  iziiek,  modorosak.  A  római  S. 
Maria  deli  Anima  templomban  levő  freskókon 
kívül  említést  érdemelnek  a  brüsszeli  Ste  Gudule 
templomban  és  képtá,rban,  a  genti,  brüggei,  lö- 
weni  képtárakban  stb.  levó  festményei.  C.  utó- 
dai, több  nemzedéken  át,  a  XVIU.  század  ele- 
jéig többé-kevésbbé  elismert  festők  voltak.  A 
legnevesebb  köztük  Coxie  fla,  Coxie  Raphael 
(1540-1616). 

Coxitis,  1.  Csipöizületi  gyuladás. 

Coxwell,  Henry  Tracey,  angol  léghajós,  szül. 
Wouldliamben  1819.,  megh.  Tottenhamben  1900. 
Katonának  készült,  később  fogorvos  lett,  majd 
Green  léghajós  befolyása  alatt  léghajózással  kez- 
dett foglalkozni.  1844  aug.  19.  szállt  föl  először 
léghajóban  s  utóbb  mintegy  700  fölszállást  vég- 
zett Európa  különböző  városaiban,  melyek  közül 
Glaisher  meteorológussal  1862—63.  években  tett 
tudományos  légi  utai  tették  ismertté  nevét ;  egy 
Ízben  állítólag  ll,000m.  magasságra  emelkedtek. 
1870— 71-ben  a  porosz  katonai  léghajócsapatot 
képezte  ki.  Emlékeit  My  life  and  ballon-experieu- 
ces  (2  köt.,  London  1887—89)  címen  adta  ki. 

Coyang,  indiai  mérték,  1.  Kojang. 

Coypel  (ejtsd:  koápi),  francia  festő-család  a 
XVII.  és  XVIII.  sz.-ban.  Kiválóbb  tagjai : 

1.  C,  Noel,  szül.  Parisban  1628  dec.  25.,  megh. 
1707  dec.  24.  Quilleriez  tanítványa.  1663-ban  a 
művészeti  akadémia  tagja,  azután  a  francia  mű- 
vészeti akadémia  vezetője  Eómában,  1695.  pedig 
a  művészeti  akadémia  igazgatója  lett.  Mint  Le- 
brun,  C.  is  nagy,  allegoriai-mithológiai,  dekoratív 
képeket  festett,  főleg  a  versaillesi  kastély  kápol- 
nája és  a  párisi  Tuileries  számára.  A  párisi  Louvre- 
ban  antik  tárgyú  festményeinek  egész  sora  lát- 
ható. 

2.  C.,  Antoine,  C.  1.  fla  és  tanítványa,  szül. 
Parisban  1661  ápr.  11.,  megh.  1722  jan.  7.  Atyja 
vezetése  alatt  Eómában  tanult.  1681-ben  a  mű- 
vészeti akadémia  tagja,  1716-ban  kir.  festő  lett. 
Tetszetős,  de  modoros,  többnyire  dekoratív  ren- 
deltetésű festményei  és  a  tervei  után  készített 
gobelinek  rendkívüli  kedveltsógnek  örvendtek,  A 
párisi  Louvreban  egész  sorozattal  van  képvi- 
selve. A  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  is 
van  egy  mennyezetfestményhez  készített  csinos 
vázlata. 

3.  C,  Charles  Antoine,  C.  2.  fla  ós  tanítványa, 
szül.  Parisban  1694  júl.  11.,  megh.  1752  jún.  14. 
1715-ben  a  művészeti  akadémia  tagja,  1747.  kir. 
festő  lett.  A  rokokó  korának  kedvenc,  termékeny 
festője  volt.  Művei  közül  kiemelendő  a  compiégnei 
kastélyban  levő  festmény  sorozat,  tkp.  gobelin- 
minták, Don  Quixote  történetét  ábrázoló  jelene- 
tekkel. 

Coysevox  (Coyzevox,  ejtsd:  kóázvó),  Antoine, 
francia  szobrász,  szül,  Lyonban  1640  szept.  29., 
megh.  1720  okt.  10.  Parisban  tanult,  azután  Für- 
etenberg  herceg,  strassburgi  érsek  számára  Za- 
bernben  dolgozott,  1671-töl  pedig  Lebrun  vezetése 
alatt  igen  nagy  része  volt  a  versaillesi  kastély 
szobrászati  díszítésében.  Tőle  való  pl.  a  versail- 
lesi «hadi  teremben»  a  lovas  XIV,  Lajost  ábrá- 
zoló hatalmas  stukkó-dorabormű.  C.  XIV.  Lajos 
korának  legkiválóbb  és  legtermékenyebb  szob- 
rásza. Műveiben  a  kor  hivalkodása,  túlzásai  mel- 


lett is  tökéletes  tudás,  rendkívüli  dekoratív  ízlés, 
francia  szellem  és  —  kivált  kortársait  ábrázoló 
sok  mellszobrában  —  megkapó  jellem  tűnik  fel. 
Legnagyobb  művei  síremlékek :  Mazarin  bíborosé 
(Paris,  Louvre),  Colberté  (Paris,  St.  Bustache  temp- 
lom), Lebruné  (St.  Nicolas-du-Chardonnet  temp- 
lom), Marquis  de  Vaubruné  (Serraut,  Angers 
mellett). 

Cózer,  Egyiptom  királya,  a  szakkarai  lépcső- 
zetes piramis  felépítője. 

Cölesztin  (ásv.),  stroncium-szulfát  (SrSO^),rom- 
bos  izomorf  a  súlypáttal  (barit) ;  a  két  ásvány 
könnyen  összetéveszthető,  régebben  tényleg  barit- 
nak  tartották.  A  kristályok  leginkább  oszloposok, 
mi  a  baritnál  ritkább,  ellenben  a  C-nél  ritkábbak 
a  táblás  kiképződésű  kristályok.  Az  erősen  meg- 
nyúlt kristályok  tűalakuak.  Éppen  úgy  hasad, 
mint  a  barit,  igen  jól  a  véglap,  elég  jól  a  dóma 
szerint ;  keménysége  (3— 3"5)  is  ezével  egyezik, 
úgyszintén  számos  egyéb  tulajdonságában ;  fs. 
3"9— 4.  Találni  még  szálasán,  rostosán,  szemcsé- 
sen 8  héjas  kiképződéssel.  Legtöbbször  színtelen 
vagy  fehér,  ritkán  sárga  vagy  vörös;  legszeb- 
bek az  égkék  színűek  (innen  a  C.  elnevezés). 
Igen  szép  kék  C.  terem  nálunk  ürvölgy  telérei- 
ben,  találni  továbbá  Rézbányán,  Stájerlakon, 
Koppándon  (Torda  mellett),  Kolozsvár  mellett 
(Bácsi  torok).  Ott,  ahol  nagyobb  mennyiségben  te- 
rem, bányászatnak  tárgya,  mert  stronciumsókat 
gyártanak  belőle,  melyeket  tűzijátékokhoz  vesz- 
nek és  a  cukorgyártásnál  is  felhasználnak. 

Cölin,  1.  Görulein. 

Cölömp.Vízszint  úszó  szálfadarab,  mely  a  vízbe 
vetett  horgonyra,  valamely  elsülyedt  tárgyra,  el- 
hagyott hajómalom-karóra  stb.  kötve,  annak  hol- 
létét jelöli  és  a  hajósokat  óvatosságra,  vagy  a 
megjelölt  hely  elkerülésére  flgyelmezteti. 

Cölöp,  az  ágaitól  és  kérgétől  megtisztított 
egyenes  fatörzs,  amelyet  alkalmas  szerszámmal 
(sulykolóval)  vagy  verőgéppel  a  talajba  bevernek 
abból  a  célból,  hogy  C.-alapozást  létesítsenek  (1. 
Alapozás),  vagy  hogy  valamely  fahíd  járomszer- 
kezetében vagy  állványban  alátámasztásul  szol- 
gáljon. A  bevert  C.  teherbírása  rendszerint  at- 
tól a  súrlódástól  ered,  amellyel  a  körülfogó  ta- 
laj a  C.-öt  tartja  s  további  behatolásának  ellen- 
áll ;  ritkább  az  az  eset,  hogy  a  C.  teherbírása 
nem  e  súrlódástól  van,  hanem  egészen  vagy  túl- 
nyomóan attól,  hogy  az  alsó  vége  szilárd  talaj- 
réteget ért  el,  amelyre  támaszkodik.  Az  ala- 
pozásokban használt  C.-ök  vagy  alap-C.-ök,  ame- 
lyek az  építményt  hordják,  vagy  pedig  csak  az 
alapzat  körülzárására  szolgálnak  (anélkül,  hogy 
ők  maguk  az  építményt  hordanák) ;  ily  körülzá- 
rás vagy  úgy  készül,  hogy  négyszögű  (ácsolt) 
C.-öket  szorosan  egymás  mellé  vernek,  s  így  zárt 
C.-falat  létesítenek,  vagy  pedig  csak  ú.  n.  ve- 
zér-C.-öket  vernek  le  egymástól  bizonyos  távol- 
ságban, 8  két-két  ilyen  C.  között  pallók  leverésé- 
vel zárt  pallófalat  készítenek  (1.  Szádfal)- 

Tengerparti  építkezésekhez  (kikötö-hidakhoz, 
parti  rakodóklioz)  régtől  fogva  vas-C.-öket  is 
használnak,  újabban  azonban  ezek  helyett  inkább 
vasbeton-C.-öket  alkalmaznak.  Körülzárásoklioz 
(szádfalakhoz)  a  hengereltvasból  való  C.-ök  és  a 
vas  szádfalak  ma  is  használatosak. 


Amely  szó  €  alatt  nincs  meg.  K  alatt  keresendő: 


Cölöp 


—     700 


Cölöp 


ábra. 


A  C.-öket  rendszerint  beveréssel  (besulykolás- 
sal)  sülyesztik  a  talajba.  Hogy  ezt  megkönnyít- 
sék, az  alsó  végét  hegyesre  faragják,  s  C. -saru- 
val megvasalják.  A  beverésre  szolgáló  szerszá- 
mok és  gépek  (C. -verők)  különfélék  a  C.  méretei 
s  a  talaj  minősége  szerint.  Vékony  és  rövid  C.-ök 
leverésére  elégséges 
az  úgynevezett  kézi 
V.  gyalogsulyok,  ami 
nem  egyéb,  mint  egy 
kb.  50  kilogr.  nehéz 
tölgyfatuskó,  melyet 
az  oldalaihoz  erősí- 
tett markolóknál  fog- 
va 3— 4  munkás  fel- 
emel és  a  C.  fejére  le- 
ver. A  gépi  verőszer- 
számok között  leg- 
egyszerűbb azistrán- 
gos  verő  (1.  ábra), 
amelynél  a  kötelén 
lógó  öntöttvas  kos  fel- 
emelése úgy  történik, 
hogy  a  munkások  a 
koshoz  kötött  vastag 
kötelet,  amely  a  verő- 
bak  tetején  levő  csi- 
gában jár,  a  hozzája 
kötött  istrángokkal 
(I)  meghúzzák,  minélfogva  a  kos  felemelkedik  s 
az  istrángok  eleresztésével  a  C.  fejére  leesik. 
Nehezebb  (400  kg.-nál  súlyosabb)  kost  már  elő- 
ny ösebb  valamely  gépi  emelőberendezéssel  felhu- 
zatni ;  így  pl.  a  2.  ábra  szerinti  berendezésben  a 
kos  emelése  úgy  történik,  hogy  a  hozzákötött 
kötél  motolla  dobjára 
tekerődzik  f  el ;  —  a  dob 
forgatását  v.  az  ábrán 
jelzett  gőzgép  (lokomo- 
bil)  vagy  másfajta  mo- 
tor végzi,  vagy  pedig 
a  kosnak  kisebb  súlya 
esetén  —  esetleg  fo- 
gaskerékhajtással kézi 
erővel  is  történhetik. 
Amint  a  kos  a  kivánt 
magasságra  felért,  ott 
kikapcsolódik  a  kötél- 
ből (vonóláncból)  s  le- 
zuhan a  C-re.  Bz  a  be- 
rendezés a  kosnak  nagy 
magasságra  való  fel- 
emelését, vagyis  nagy 
ütések  kifejtését  teszi 
lehetővé.  Pontos  még  a 
gözsulyok,  amelynél 
közvetlenül  a  gőz  nyo- 
2.  ábra.  mása  emeli  fel  a  kost ; 

itt  ugyanis  maga  a  be- 
lül üres,  vastagfalú  nehéz  kos  a  gőzhenger,  amely 
—  a  helytálló  dugattyú  fölé  vezetett  gőz  által 
felemeltetvén  —  a  gőz  kifutása  után  visszaesik  a 
C-re.  A  gőzsulyoknál  a  kos  felemelése  nem  tör- 
ténhetik nagy  magasságra,  ezért  a  kos  súlyát 
veszik  nagyra  (egész  4—5000  kg.-ig).  Pöelőnye, 
hogy  az  ütések  gyorsan  követhetik  egymást  (per- 


cenkint 40-80  ütés),  aminek  némely  talajnem, 
pl.  íinom  homok  esetében  nagy  fontossága  van, 
minthogy  az  ily  talajban  egymást  lassan  követő 
ütések  alatt,  ha  azok  még  oly  nagyok  is,  gyak- 
ran megállapodik  a  C,  míg  ellenben  gyors  üté- 
sekkel újból  lejebb  verhető. 

Valamely  C  teherbírását  abból  ítéljük  meg, 
hogy  bizonyos  számú  ós  nagyságú  ütések  követ- 
keztében mennyivel  sülyed.  Hogy  később  is  bár- 
mikor a  végrehajtott  C-özésröl  hiteles  adatok 
álljanak  rendelkezésre,  minden  fontosabb  C-özés- 
ről  C.-lajstromot  kell  vezetni,  amelybe  minden 
egyes  C-nek  az  eredeti  hosszát,  a  bevert  hosszát, 
az  utolsó  ütéssorozatok  (fogások)  alatti  behato- 
lását stb.  fel  kell  jegyezni. 

Olyan  talajban,  amelyet  vízsugárral  könnyen 
fel  lehet  lazítani,  mint  pl.  a  homok  és  a  flnom 
kavics,  a  C.-ök  lesülyesztése  az  öblítő  eljárással 
(vízi  vájassál)  is  lehetséges.  Ez  abban  áll,  hogy 
a  C-pel  együtt  s  közvetlenül  mellette  egy  vagy 
két  vascsövet  is  sülyesztünk  a  talajDa  úgy,  hogy 
az  utóbbiakba  felső  végükön  át  szivattyúval  vizet 
nyomunk ;  az  alul  a  C  hegye  mellett  kiömlő  víz- 
sugár a  talajt  fellazítja,  úgy,  hogy  a  C  esetleg 
már  magától  (a  saját  súlya  alatt)  lesíüyed,  vagy 
pedig  gyenge  ütésekkel  könnyen  beverhető.  A  ta- 
lajnak a  fellazulása  azonban  nem  állandó,  mert 
a  vízöblítés  megszűntével  a  flnom  szemű  talajok 
csakhamar  ismét  tömören  lerakódnak  s  a  súrló- 
dás a  C  és  talaj  között  ismét  helyreáll. 

A  f a-C-ök  alkalmazhatóságára  nézve  fontos  a 
fának  az  az  ösmert  tulajdonsága,  hogy  állandóan 
víz  alatt  nem  korhad,  míg  ha  időnkint  kiszárad 
8  újból  nedvesedik,  vagy  ha  nedves  földdel  érint- 
kezik, aránylag  gyorsan  megrothad.  Bz  okból  az 
alap-C-ök  felső  végének  a  legkisebb  vízállás  (a 
talajvíz  legmélyebb  szintje)  alatt  kell  maradnia, 
illetőleg  a  beverés  után  a  felső  végüket  ezen 
mélységig  el  kell  távolítani,  hogy  az  alapzat  fa- 
részei  a  legmélyebb  vízszin  alatt  maradjanak. 

Újabban  Hennebique  kezdeményezésére  siker- 
rel alkalmazzák  &  vasbetont  is  (1.  o.)  C-ök  előállí- 
tására. A  fával  szemben  a  vasbeton- C  nagy 
előnye,  hogy  nem  kell  vele  a  talajvíz  szintje  alatt 
maradni,  minélfogva  a  bevert  C  felső  vége  s 
vele  az  építmény  (falazat)  talpa  is  magasabbra 
helyezhető,  mint  fa-C.  esetén,  ami  rendszerint  az 
alapozó  munkák  végrehajtása  s  így  a  költ^régek 
szempontjából  is  előnyös.  A  vasbeton-C  előállí- 
tása faf  ormában  történik,  a  keresztmetszete  rend- 
szerint négyzetes,  a  hosszanti  vasbetétei  az  alsó 
végén  vascsúcsba  futnak  össze  és  sűrű  kereszt- 
kötésekkel vagy  csavarmenetes  kötéssel  hasonló 
módon  vannak  összefogva,  mint  a  vasbeton- 
oszlopok vasai.  A  beton  kellő  megszilárdulása 
után  a  beverésük  nehéz,  1500—3000  kg.  súlyú 
verőkosokkal  történik,  kis  esőmagassággal  (80 — 
150  cm.). 

A  betont  legújabban  még  más  módokon  is  al- 
kalmazzák az  alapozásokban  és  pedig  C-alakú 
heton- oszlopok  formájában,  amelyeket  azonban 
nem  előre  elkészítve  stilyesztenek  (vernek)  be, 
hanem  a  talajban  a  C  számára  készült  lyuknak 
betonnal  való  kitöltése  (kicsömöszölóse)  által  állí- 
tanak elő.  A  beton  megszilárdulása  tehát  a  talaj* 
ban  a  végleges  helyén  megy  végbe.  A  részletekj 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő ' 


CÖLÖPÉ 


4.  Őskori  szárazföldi  cölöpépítméry  (teiramara)  maradványai  Parinábau. 


5.  Punt  ország  cölöpepítményeket  ábrázoló  festett  dombormű 
a  Kr.  e.  XVT.  századból  Deir  el  Bahriban. 


1.  Négyszögű  kunyhókból  álló  cölöpépítmény. 


2.  Kerek  kuuyliókbúl  álló  cöl 


' Cölöpépítményele  cikkJiet. 


TMENYEK. 


7.  CölOpökre  épített  major  Gornja  Dolina  mellett,  Gradiska  vidékén  Boszniában. 


néVAI  NAQV   LEXIKONA 


Cölöpárkok 


—     701     — 


Cölöpépítmények 


ben  többféle  eljárásmód  lehetséges  aszerint,  hogy 
a  talajban  a  lyuknak  az  előállítása  hogyan  tör- 
ténik, hogy  a  lyuk  falát  a  beomi ás  ellen  vasbádog 
béléssel  biztosítják-e,  miképen  sülyesztik  a  bélést 
8  bent  híigyják-e,  vagy  pedig  a  beton  besulyko- 
lása  alatt  fokozatosan  ismét  kiliúzzák-e  a  talaj- 
ból. Az  eddig  alkalmazott  megoldások  közül  a 
Compressol;  Simplex-,  Strauss-  és  a  Korrns- 
{Stem)-C.  néven  ösmeretesek  jól  beváltak,  egyes 
esetekben  az  alapozás  költségei  szempontjából  is 
nagy  előnnyel. 

Cölöpárkok,  1.  Limes. 

Cölöpépítmények  (képmelléklettel).Teívak  föl- 
színe,  folyók  árterülete,  mocsaras  vagy  bozótos 
síkok  fölé  cölöpökre  emelt  emberi  lakások.  A 
cölöpökre  építés  nyomait  már  az  őskorban  föl- 
leljük, keletkezése  fejlettebb  igények  föllépésé- 
ben leli  magyarázatát. Főleg mocsaias  vidékeken 
éreztette  kellemetlen  hatását  az  őskori  lakások 
régibb  alakja:  a  földbe  vájt  putri,  amelyhez  ha- 
sonlítva a  cölöpépítmény  nemcsak  több  kényel- 
met nyújtott  lakóinak^  ie  az  egészségi,  tisztasági 
és  védelmi  követelményeknek  is  jobban  megfelelt. 

Az  őskori  C.  felé  1853.  fordult  a  szakkörök 
figyelme,  amidőn  a  Zürichi-tó  a  rendkívüli  szá- 
razság miatt  nagyon  leapadt  és  felszínre  kerül- 
tek az  őskori  falvak  cölöpjei  és  a  tó  fenekét  a 
falvak  helyén  borító  kultúrréteg.  A  következő 
évben  mutatta  be  Aepli  János  a  ztlrichi  régészeti 
társulatban  az  obermeileni  leleteket  s  ezzel  meg- 
indult a  kérdés  tudományos  vizsgálata.  Keller 
Ferdinánd,  Messikomer,  a  két  Forel,  Colomb, 
Desor,  Schwab,  Troyon,  Gross,  Heierli  kutatásai 
nemcsak  azt  bizonyították  be,  hogy  a  cölöpökre 
építkezés  általánosan  elterjedt  szokás  volt  a 
svájci  tavak  vidékén,  de  nem  várt  éles  világí- 
tásba helyezték  a  kőkor  és  bronzkor  életmódját. 
A  tavak  iszapja  helyenként  bámulatos  épségben 
őrizte  meg  a  legromlandóbb  anyagokat,  fából 
készült  kisebb-nagyobb  tárgyakat,  len-  és  gyapjú- 
szöveteket, növényi  magvakat.  A  kép  teljessége, 
amelyet  a  C.  leletanyaga  ekként,  a  szárazföldi 
telepekkel  ellentétben,  az  őskori  életről  nyújt, 
nemcsak  a  szakkörök,  de  a  közönség  előtt  is  nép- 
szerűvé tette  a  C.-et  s  az  általános  érdeklődés 
tette  egyszersmind  lehetővé  jelentékeny  anyagi 
áldozattal  járó  kutatásukat. 

Magában  Svájcban  200-at  is  meghaladja  az 
eddig  ismert  C.  száma,  de  elterjedésük  határai 
úgyszólván  egész  Közép-Európát  felölelik.  Az  a 
nagy  összefüggő  terület,  amelyen  C.-et  észleltek, 
hosszában  Franciaországtól  hazánkig,  széltében 
a  bajor  tavak  vidékétől  az  Apennini-  és  a  Balkán- 
félsziget É.-i  részéig  terjed.  Ezen  elterjedési  te- 
rület közvetlen  szomszédaiként  Olaszországban 
a  Po  mellékén  a  szárazföldi  C.  egy  neme,  az  ú.  n. 
terramárák  (1.  o.)  és  Magyarország,  valamint 
Bosznia  azon  folyópai'ti  östelepei  csatlakoznak, 
amelyeknek  kul túrrét  egeiben  tömegesen  észlel- 
tek cölöpöket;  sajátkópeni  C.  hazánkban  nem 
ismeretesek.  A  Fertő  állítólagos  cölöpépítmé- 
nyeinek létezése  nincs  beigazolva,  a  szepes- 
bélai  tőzeglápon  pedig  nem  történtek  rendszeres 
kutatások.  E  nagy  összefüggő  területen  kívül 
voltak  még  C,  Németországban  és  Oroszország- 
ban, az  előbbi  helyen  két  csoportban,  Mecklenburg 


és  Hannover  területén,  ezek  egy  része  még  a  kő- 
korban  keletkezett  valóságos  cölöpépítmóny,  a 
másik  csoport  elterjedésének  súlypontja  Kelet- 
Poroszországra  esik.  Ezek  a  crannogokhoz  ha- 
sonló szerkezetűek  és  jelentékeny  részük  a  közép- 
korban keletkezett.  Ez  az  építkezésmód  egyébként 
szokásban  volt  a  sajátképeni  C.  elterjedési  terü- 
letén is,  főleg  tőzegmocsarakban  találkozunk  víz- 
szintesen felhalmozott  fatörzsekből  álló  alépít- 
ményekkel (Packwerkbau).  Hollandiából  isme- 
retes néhány  cölöpépítmény,  valamint  Nagy-Bri- 
tanniában is  vannak  a  crannogok  mellett  valósá- 
gos C.  is. 

Az  őskori  C.  cölöpjei  erősen  voltak  a  tó  föld- 
jébe beverve,  némelykor  kőrakásokkal  megerő- 
sítve, ez  természetes,  mert  igen  nagy  súlyt  kel- 
lett vinniök ;  maga  a  gerendázat,  amely  sűrűn 
egymásmellé  rakott  bántatlan  fatörzsekből  állott, 
úgy,  amint  Niederwylben  teljes  épségben  maradt 
meg,  igen  súlyos  volt  s  egy  lábnyi  vastag  moha 
és  agyagborítás  födte.  A  kunyhók  némelykor 
magánosan  állottak,  máskor  egy  közös  terraszon 
voltak  elhelyezve ;  a  különálló  kunyhókat  egy- 
mással és  a  szárazfölddel  padlók  kötöttek  össze. 
A  házak  rendszerint  négyszögű  alaprajznak,  sok- 
szor igen  nagy  méretűek  voltak,  egy  schussen- 
riedi  ház  hossza  10  m.,  szélessége  7  m.  volt;  két 
helyiségből,  konyhából  ós  szobából  állott.  A  bosz- 
niai C-ben  kétféle  tűzhelyet  észleltek,  kemencé- 
ket és  kerek  katlanokat,  az  utóbbiak  némelykor 
agyagból  készült  hamuhullajtó  rostéllyal  is  el 
voltak  látva.  A  C.  lakói  nem  voltak  pusztán  ha- 
lászatra és  vadászatra  utalva  élelmük  beszerzésé- 
nél, voltak  háziállataik  és  földmívelést  is  űztek. 
Agyagiparuk  meglehetős  fejlett  volt  s  többféle 
szövet  elkészítéséhez  is  értettek. 

A  legrégibb  C.  az  újabb  kőkorban  keletkeztek, 
de  a  C.  fénykora  Közép-Európában  a  bronzkor.  A 
vaskori  kultúra  föllépésével  gyérül  a  C.  száma, 
a  boszniai  C.  virágzása  azonban  erre  az  időre  esik 
s  talán  még  léteztek  Herodotos  korában  is,  ami- 
kor a  Balkán-félsziget  déli  részén  is  voltak  ilye- 
nek. Ez  utóbbiak  a  Prasias  taván  (ma  Tachino) 
emelkedtek  s  Herodotos  részletesen  leírja  lakóik- 
nak, a  Paionoknak  életmódját  s  elmondja,  hogy 
ezeket  nem  sikerült  —  valószínűleg  éppen  tavi 
lakásaik  miatt  —  Megabazosnak  leigázni.  Ezek- 
ről a  C.-ről  Aeschylos  Perzsák  című  színművé- 
ben is  történik  említés.  A  Fekete-tenger  keleti 
partvidékén  is  voltak  az  őskorban  C,  Hippokra- 
tes  írja  le  a  Phasis  (ma  Rión)  folyó  mocsaras 
partvidékén  lakók  életmódját.  A  C,  helyenként 
még  tovább  fönmaradtak,  a  Traján-oszlopon  is 
látunk  ilyeneket  ábrázolva.  Velence  és  Amster- 
dam alépítményeit  leszámítva,  ma  már  jóformán 
csak  Boszniában,  főleg  Ripac  környékén,  a  Száva 
vidékén  vannak  valóságos  C.  (4.  és  5.  ábra). 
Pulszky  még  a  régi  határőrvidéken  is  ismert  ú.  n. 
csardákokat  (őrház),  amelyek  cölöpökre  voltak 
építve  s  nálunk  a  szokás  utolsó  maradványának 
a  kukoricagórékat  tekinthetjük. 

Régebben  tömegesen  bevándorló  faj  emléké- 
nek tartották  az  őskori  C.-et  Európaszerte,  a 
svájci  C-ben  konstatálható  is  egy  új  faj  föllé- 
pése, de  nem  valószínű,  hogy  az  egész  óriási  te- 
rületet egyazon  nópfaj  lakta  volna ;  ha  kisebb 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cölöpfogazat 


—     702     — 


Cr. 


népmozgalmak  nem  tekinthetők  is  kizártnak,  in- 
kább hihető,  hogy  közös  forrásból  tanulták  el  ezt 
az  építkezési  módot,  amelyről  ma  még  nem  álla- 
pítható meg,  hogy  hol  keletkezett.  A  legrégibb 
eddig  ismert  C.  kétségtelenül  a  középeurópaiak, 
viszont  Felső-Egyiptomból  már  a  Kr.  e.  XVI 
sz.-ból,  tehát  oly  időből,  amely  az  európai  C.  vi- 
rágkorának kezdetével  esik  össze,  ismeretes  egy 
falfestmény,  amely  Hatsopszut  királynő  puntor- 
szági expediciójának  ábrázolása  közben  C.-et  is 
matat  be  (7.  ábra). 

A  cölöpökre  építkezés  elterjedt  szokás  még  ma 
is  a  többi  világrészekben  mindenütt,  ahol  azt  a 
talajviszonyok  indokolják.  Afrikában  csak  ki- 
sebb elszigetelt  területeken  vannak  ilyenek,  de 
a  gabonatartók  cölöpökre  építése  csaknem  az 
egész  földrészen  általános.  N_agyobb  összefüggő 
területen  van  az  elterjedve  Ázsiában,  a  Perzsa- 
öböltől  Hátsó-Indiáig,  legsűrűbben  Hátsó-Indiá- 
ba,n,  ahol  nemcsak  lakóházak,  de  templomok  és 
kolostorok  is  épülnek  cölöpökre,  s  hogy  a  talaj- 
nak lázakat  okozó  kigőzölgésétöl  meneküljenek, 
az  európaiak  is  átvették  a  szokást  a  benszülöt- 
tektől. 

Az  ázsiai  és  ausztráliai  archipelaguson  lakó 
malájok  túlnyomó  része  szintén  C-ben  lakik, 
amelyek  több-kevesebb  helyi  eltéréssel  egységes 
elvek  szerint  készülnek ;  lényegesen  csak  a  Niko- 
bárokon  lévők  ütnek  el  kerek  alaprajzukkal,  ami 
az  őskorban  is  kivételes  jelenség  volt.  Hátsó- 
India  és  az  arehipelagus  építkezésmódja  az  egész 
kinai  partvidék  mentén,  valamint  Japánban  is 
éreztette  a  hatását. 

Észak-Amerikában  csupán  a  földrész  észak- 
nyugati részén  vaunak  C,  ezek  talán  ázsiai  hatás 
alatt  keletkeztek,  annál  gyakoriabbak  Dél-Ame- 
rikában, ahol  Hojeda  1449.  észlelt  ilyeneket, 
ezekről  nevezve  el  Venezuelának  (kis  Velence)  a 
földrész  északi  partvidékét.  Venezuelán  kívül 
még  Argentínában  is  vannak  részint  lakásul, 
részint  éléstárul  szolgáló  C. 

Az  ázsiai  és  egyéb  Európán  kívüli  C.  igen  ta- 
nulságosak az  ásatások  által  föltárt  őskori  anyag 
kiegészítése  szempontjából,  főleg  ami  az  építke- 
zés módját  illeti. 

Irodalom.  3.  Lehmann,  Die  Píahlljauten  der  Gegenwart, 
ihre  Verbreitung  und  genetiscUe  Entwickelung,  Mitteilungen 
der  Wiener  Anthropologisehen  Gesellschaft  c.  íolyóirat  4. 
köt. ;  J.  Heierli,  VerbreitungderPfahlbautenausserlialbEuro- 
pas,  a  zürichi  Antiqna  1890-iki  évf.-ban  ;  Zeppelin-Ebers- 
berg,  Was  ist  der  allgemeine  Grund  und  Zweck  der  Pfahl- 
bauten?,  Glóbus  72  köt. ;  Heierli,  ürgeschichte  der  Schweiz, 
Zürich  1901 ;  Keller,  Die  keltischen  Pfahlbauten  in  den 
Schweizer  Seen,  u.  o.  1854—79  ;  Rütimeyer,  Die  Fauna  der 
Pfahlbauten  in  der  Schweiz,  n.  o.  1861  ;  His  und  Rütimeyer, 
Crania  helvetica,  Basel  1864 ;  Heer,  Die  Pflanzen  der  Pfahl- 
bauten, Zürich  1865  ;  B.  Gross,  Les  Protohelvétes,  Berlin 
1883;  Lisch,  Die  Pfahlbauten  ia  Mecklenburg,  Schwerin 
1865—67;  Helbig,  Die  Italiker  in  der  Poebene,  Leipzig 
1879;  V.  Tröltsch,  Die  Pfahlbauten  des  Bodenseegebietes, 
Stuttgart  1902 ;  Munro,  The  laké  dwellings  of  Europe,  Lon- 
áon  1890  ;  Bella  Lajos,  Kimutathatók-e  a  Fertőben  a  C.  ? 
Arch.  Ert.  1893  ;  Radimszky,  A  ripaci  C,  Wissenschaftl. 
Mitt.  aus  Bosnien,  1895. 

Cölöpfogazat  (franc,  fraise),  sáncokra  alkal- 
mazott megközelítési  akadály,  amely  az  escarpe 
(1.  0.)  és  az  ellenescarpe  felső  végébe  beásott  cö- 
löpökből áll ;  a  cölöpök  akként  ásatnak  be,  hogy 
hosszúságuknak  két  harmada  a  földben  van,  a  cölö- 
pök hegyezett  végei  pedig  rézsut  kiállanak  a  föld- 


ből. Ritkán  alkalmazzák,  mert  az  ellenségnek  az 
árok  áthidalását  megkönnyíti  s  emellett  igen  sok 
fa  kell  hozzá. 

Cölöp-lajstrom,  1.  Cölöp. 

Cölöpös  szövet  vagy  paliszád-szövet  (növ.),  1. 
MezofiUum. 

Cölöprács,  alapozásokhoz  használt,  cölöpök- 
ből, gerendákból  és  a  szükséghez  mérten  deszká- 
zatból készült  szerkezet.  Ha  a  talaj,  melyre  az 
építményt  állítani  akarjuk,  nem  birós,  akkor  1 — 
1-2  m.  távolságú,  hosszanti  és  keresztirányú  so- 
rokban cölöpöket  verünk  le,  melyek  tetejét 
hosszanti  ós  keresztirányú  süvegfákkal  látjuk  el 
s  az  egész  szerkezetet  még  rendesen  be  is  desz- 
kázzuk.  Erre  a  deszkázatra  helyezzük  aztán  az 
építmény  alapját.  A  mélyre  levert  cölöpök  az 
építmény  súlyát  a  birós  alsó  talajra  viszik  át, 
vagy  pedig  a  környező  talajhoz  való  súrlódásuk- 
kal állanak  ellen  az  építmény  nyomásának.  Ma- 
nap  már  ritkán  alkalmazzák  s  helyette  inkább 
betontalpat  létesítenek  (1.  Alapozás). 

Cönk,ahajó  építése  körül  eleső  vastag  gerenda- 
és  fadarabok;  a  hajó  burkon y közeinek  kitöltésére, 
a  hajóváz  egyes  részeinek  összekötésére,  toldá- 
sára, úgyszintén  ászokfának  használják  fel.  —  G. 
(Zwangel),  hordó  megtámasztiísára  szolgáló  esz- 
köz. 

Cönnem,  város,  1.  Könnern. 

Cöpenick,  város,  1.  Köpeníck. 

Cörulein  (coerulein,  cölin,  coelin),  világoskék 
ásványi  festék,  melyet  kobaltvitriolból,  ónsó  és 
kréta  hevítése  által  nyernek.  Lényegében  ónsa- 
vas  kobaltoxidból,  ónoxidból  és  gipszből  áll,  na- 
gyon állandó  festék,  mely  nappali-  és  lámpafény- 
nél égszínkék  színű.  Használják  porcellán-  ós  kő- 
agyagárúk  festésére  és  alkalmazzák  az  olaj-  és 
akvarell-festészetben  is. 

Cörulignon  (coeridignon,  cedriret),  CigHjgOe 
készíthető,  ha  nyers  f  aecetet  v.  dimetilpirogallolt 
krómsavas  káliummal  kezelünk.  Acélkék  tüalakú 
kristályokat  alkot,  karbolsavban  oldódik  és  ezen 
oldatából  a  C.  alkohollal  v.  éterrel  kicsapható.  Tö- 
mény kénsavban  szép  kék  színnel  oldódik.  Ón- 
nal és  sósavval  hidro-C.-t,  CigHjgOg  ad.  Ez  meg- 
található a  nyers  faecetben,  színtelen  kristályo- 
kat képez,  mely  alkoholban  és  ecetsavban 
jól,  vízben  nehezen  oldódik.  190  C*-on  olvad  és 
oxidáló  szerekkel  kezelve  C-t  ad.  Sósavval  he- 
vítve metilklorid  és  hexaoxidifenil,  Ci^Hj^Og  ke- 
letkezik. 

Cöslin,  város,  1.  Köslin. 

Cöthen,  város,  1.  Köíhen. 

Cövekfojtás  (bány.).  A  fúrólyukban  a  töltést  ren- 
desen agyagfojtással  szorítja  le  a  bányász ;  de  né- 
melyek azt  állítják,  hogy  ha  a  fúrólyuk  végére 
egy  kis  facöveket  tesznek,  melynek  a  kőzettel 
érintkező  vége  rézsut  le  van  vágva,  és  csak  erre 
adják  a  repesztőport :  a  lyukban  ekkópen  maradt 
levegő  fokozza  a  repesztés  hatását.  Az  így  felsze- 
relt fúrólyukat  cövekfojtással  fölszereltnek  ne- 
vezik. 

Cr.,  a  chrom  kémiai  jele,  1.  Króm. 

Cr.,  rövidítése  ennek  a  latin  szónak :  currentis 
a.  m.  folyó  (év  v.  hó),  valamint  ennek  :  circiter, 
a.  m.  körülbelül;  továbbá  növénynevek  mellett 
Crantz  (1.  o.)  nevének  rövidítése. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Crabbe 


703     - 


Crajova 


Crabbe  (ejtsd:  krebb),  Geovge,  angol  költő,  szül. 
Aldboroughban  1754;  dec.  24.,  megh.  Trowbridge- 
ben  1832  febr.  3.  Több  sikertelen  kísérlet  után 
The  Library  c.  müve  (1781)  lehetővé  tette,  hogy 
a  teológiát  végezze.  Ez  szerezte  meg  neki  Eut- 
land  herceg  pártfogását,  megnősült  s  végül  1814. 
Trowbridgebeu  lett  pap.  Főművei :  The  village 
(1783) ;  The  newspapers(1785) ;  The  parish-register 
(1807) ;  The  borough  (1810) ;  Tales  in  verse  (1812) ; 
Tales  of  the  hall  (1819);  ezekben  a  falut,  környe- 
zetét írja  le  s  megliató  reális  képét  adja  különö- 
sen a  falu  szegényeinek.  Összes  müvei  először 
1835.  jelentek  meg.  V.  ö.  Pesta,  George  Crabba 
(Wien  1896). 

rrabbeu.,  1.  Fehérítés. 

Crabbetje,  liollandi  festő,  I.  Asselyn. 

Crabeth,  Dirk  és  Wouter  testvérek,  német- 
ftlföidi  üvegfestők  a  XVI.  sz.  második  felében. 
I  .ambert  van  Noort  mellettök  készítették  a goudai 
nagytemplom  pompás  festett 'ablakait. 

Crabronidae,  földi  darazsak,  a  hártyás- 
szániyúak  (Hymenoptera)  rendjébe  tartozó  rovar- 
család. Csak  htni  és  nőstény  van,  dolgozó  hiány- 
zik. Fészküket  többnyire  mélyen  a  földben  készí- 
tik és  a  lárváikat  nyílt  sejtekben  megölt  v.  csak 
a  méregf uUánk  szúrása  által  megbénított  és  tá- 
madó külszerveiktöl  megfosztott  rovarokkal,  pó- 
kokkal stb.  táplálják  és  ezáltal  valamennyien 
nagyon  hasznos  rovarok.  FuUánkjukon  nincsen 
visszahajló  horog,  szúráskor  tehát  nem  törik  le 
<'S  így  többször  használható.  Az  egész  világon 
élnek,  több  mint  1200  faj  ismeretes;  legtöbbjük 
a  homokos  földet  kedveli.  Hazai  ismertebb  fajok : 
Ammophila,  Bembex,  Cerceris,  Crabro,  Nysson, 
Oxyhelus  stb. 

Cracidae  (.állat),  1.  Hokkó -félék. 

Crack  (ang.,  ejtsd :  krek),  különösen  a  lóver- 
senysportban használják,  abban  az  értelemben, 
hogy  kitünö  V(  rsenyzö  :  matador  (1.  o.),  valamely 
nagyobb  versenjTiek  komoly  jelöltje.  Derby-C. 
olyan  ló,  amellyel  istállója  a  Derbyre  pályázik. 
Az  ügetö-sportban  C.-íroííer  megjelöléssel  illetik 
a  legjobb  ügetölovakat.  A  C.  kifejezés  alkalma- 
zásra talál  az  embersportban  is,  így  pl.  a  lövé- 
szetnél is  a  mester-lövést  C.-s^/OÍ-nak  hívják.  — 
n.-jockey,  nagyobb  istállók  első  jockey-ja,  aki  a 
nagy  versenyekben  az  istálló  C.-jét  lovagolja. 

Cracovia,  latin  neve  Krakónak  (1.  o.). 

Cracovlcnne,  tánc,  1.  Krak&viak. 

Cracow,  Georg,  német  jogász  és  államférfiú, 
Melanchthon  barátja,  szül.  Stettinben  1525  nov.  7., 
megh.  1575  márc.  16.  1547— 49-ig  GreifsvFald- 
ban  a  görög  nyelv  tanára  volt.  1554-benWitten- 
bergben  lett  a  római  jog  tanára.  Ágost  választó- 
fejedelem tanácsosává  tette  s  több  ízben  mint 
szász  követ  a  birodalmi  gyűlésben  is  részt  vett ; 
1574.  azonban  politikai  okokból  elfogták  és  élet- 
hossziglani fogságra  ítélték,  sőt  kínozták  is  a 
lipcsei  Pleissenburg-fogházban,  ahol  rövid  idő 
múlva  meghalt. 

Craesbeeck  (ejtsd.-  krázbik),  Joos  van,  flamand 
festő,  szül.  Neerlinterben  (Dólbrabant)  1606  körül, 
megh.  1654  után.  Kezdetben  pék  volt,  1634.  a  festő- 
oéhbe  lépett,  bár  a  pékmesterséget  is  tovább  foly- 
tatta, 1651.  Brüsszelbe  költözött  és  itt  maradt 
élete  végéig.  C.  teljesen  Brouwer  hatása  alatt 


állott  és  mint  az,  ö  is  többnyire  tivornyázó,  vere- 
kedő parasztokat  festett.  Müveit  legjobban  Bécs- 
ben lehet  tanulmányozni :  a  művészettört,  udv. 
múzeumban,  az  akadémiai  gyűjteményben  és  a 
Liechtenstein-képti'irban. 

Crag  (geoL),  az  angolországi  legfiatalabb  (plio- 
cén)  harmadkori  rétegek  számára  általánosan 
használt  név,  1.  Harmadkor. 

Craig  (ejtsd  :krég),  Edivard  (Toráon,volt  színész,  a 
modern  színpad  egyik  reformátora  s  a  legkiválóbb 
díszlettervezők  egyike,  Ellen  Terrynek  (1.  o.)  fla, 
szül.  London  mellett  1872.  Sokáig  játszott  Ellen 
Terry  és  Irving  mellett.  1900-ban  szinrehozta 
Purcell  régi  operáját  Didó  és  Aeneast  olyan  szín- 
padi, festői,  világítási  és  reudezésbeli  újításokkal, 
amelyek  azóta,  kivált  a  német  Reinhardt  s  az 
orosz  Stonislavsky  révén,  minden  nagyobb  euró- 
pai színpadon  alkalmazást  nyertek.  C.  német  szín- 
padokon és  Oroszországban  is  működött.  Kiállí- 
tásai legkülönbözőbb  nagyvárosokban  nagy  ha- 
tással jártak.  Könyve :  The  Ast  of  the  Theatre 
majdnem  minden  európai  nyelven  megjelent. 
1907-ben  Firenzében  egy  szinészeti  szaklapot  ala- 
pított The  Mask  címen. 

Craik (ejtsd:  krék)^  1.  George  Lillie,  angol  író, 
szül.  1799.  Kenuow^ayben,  megh.  1866  jún.  25. 
Belfastban.  1849-ben  Belfastban  az  angol  nyelv 
és  irodalom  tanára  lett.  Fontosabb  mimkái :  The 
pictorial  history  of  Bngland  (1837—41);  Sketches 
of  literature  and  leaming  in  England  from  the 
Norman  conquest  (1844—45) ;  ennek  átdolgozása 
a  History  of  English  literature  and  the  English, 
language  (1861) ;  nagyon  elterjedt  az  előbbiből 
kivonatolt  kézikönyve.  Irt  Spencerről  (1845) ;  Ba- 
conról (1845) ;  Shakespeare-rel  foglalkozó  mun- 
kái közül  legfontosabb :  The  English  of  Shakes- 
peare (1856).  Sok  kiadást  ért  Outlines  of  the  history 
of  the  English  language  (1851). 

2.  C.  George  lÁlliené,  leánynevén  Mulock  Di- 
nah  Maria,  angol  regényírónő,  szül.  1826.  Stoke- 
uponTrentben,  1865.  férjhez  ment  Craik  G.  L.  nevű 
kereskedőhöz,  megh.  1887  okt.  13.  Londonban. 
Első  novellája  The  Ogilvies  (1849) ;  főművei :  John 
Halifax,  gentleman  (1856,  nóm.  újabban  1894) ; 
A  woman's  thoughts  about  women  (1858) ;  King 
Arthur  (1886)  rendkívüli  népszerűségre  tettek 
szert.  Műveit  egyszerűség,  finomság,  ügyes  mese- 
szövés jellemzik.  V.  ö.  Parr,  The  Author  of  John 
Halifax,  gentleman,  a  memoir  (London  1897). 

3.  C,  Georgiana  Marion,  angol  írónő,  C.  1. 
leánya,  szül.  1831.  Londonban,  megh.  1895  nov. 
14.  Már  20  éves  korában  kezdett  írni  Dickens 
Household  Words-ja  számára.  Igen  sokat  irt, 
i-egéuyei  közül  legnépszerűbbek  a  Lost  and  won 
(1859) ;  Theresa  (1874) ;  Diana  (1889). 

Crailsheim,  Friedrich  August  Émst  Gustav 
Christof  Krafft,  báró,  1901  óta  gróf  bajor  ál- 
lamférfiú, szül.  1841  márc.  15.  1865-ben  állami 
szolgálatba  lépett,  1870-ben  a  kereskedelmi  mi- 
nisztériumba, később  a  kir.  ház  ós  a  külügy- 
minisztériumba helyezték  át.  1880-ban  a  kir.  ház 
minisztere  lett,  1890  máj.  31.  pedig  miniszter- 
elnök. 1903  febr.  visszalépett. 

Crajova  v.  Krajova,  város,  Doljiu  román  ke- 
rület székhelye  a  Jiu  (a  magyar  Zsil)  jobbpartjá- 
tól 5  km. -re,  a  budapesi  —  verciorova — bukaresti 


Amely  saó  C  alatt  ilncs  meg,  K  alatt  kereseidl  I 


Cram. 


-     704     — 


Cramer 


vasút  mellett,  (i899)4'5,438  lak.,  gaboimkereskede- 
lemmel,  mezőgazd.  gépgyárral,  kályha-  ósgöztég- 
lagyárakka!  ,t)öreserzőkkol.  C.-ban  sok  a  templom, 
van  prefektura,  törvényszék,  kat.  parancsnoksá- 
gok, felsőbb  iskolák  és  hadapródiskola,  és  miután 
sok  a  magyar  nyelvű  lakó,  van  magyar  elemi  is- 
kolája is.  Említendő  szép  fürdője,  a  régi  monos- 
tor (Óbedeanu)  és  a  Szt.  Dömötör  klastrom  rom- 
jai. Közelében  sóbányák  vannak.  A  románok  sze- 
rint C-t  Radu  Negra  1220  körül  alapította.  Hun- 
falvy  Pál  bebizonyította,  hogy  vagy  valamelyik 
magyar,  vagy  Jónás  kún  király  volt  az  alapító. 
1397-ben  Mircea  oláh  vajda  Bajazid  török  szultán 
serege  egy  részén  itt  győzelmet  aratott.  Oláhor- 
szág régi  fővárosa  és  a  XVII.  sz.  az  oláh  bán  szék- 
helye, 1577.  Mihály  vajda  megveri  a  mehedentii 
bojárokat,  1858  okt.  31.  az  orosz-török  háború 
egyik  ütközetének  színhelye.  A  város  a  régi  idők 
kolerajárványai  alkalmával  sokat  szenvedett. 
V.  ö.  Hasdeu,  Originile  Craiovei  (Bucuresci 
1878)  és  Hunfalvija  ki,  C.  eredete.  Századok  XX. 
(Budapest  1886). 

Cram.,  pillangók  latin  nevelnél  Cramer  Píeter 
hollandi  entomológus  nevének  rövidítése.  Mun- 
kája: De  uitlandsche  Kapellen  Papillons  exoti- 
ques  (Amstardam  1779—91,  42  táblával). 

Crainbe  L.  (növ.),  a  Crueiferae  (Keresztesek) 
család  génusza  ;  20  faja  nagyrészt  a  keleti  medi- 
terrán vidéken,  de  Belső-Ázsiában,  Nyugat-Euró- 
pában, Makarouéziában  és  Patagoniában  is  ho- 
nos. Egyéves  v.  évelő  füvek,  félcserjék,  száruk 
gazdagon  elágazik.  Becökéjük  csak  elülső,  göm- 
bölyű részében  termékeny,  1  magvú,  héja  sírna, 
kemény.  A  C.  maritima  L.  Európa  tengerpart- 
jain termő,  indás  fű.  Fiatal  és  halvány  hajtásait 
úgy  eszik,  mint  a  spárgát ;  már  f ebr.  és  márc- 
ban  lehet  fogyasztani.  A  G.  tataria  Jaeq.  húsos, 
édes  gyökerét  (tatárrépa)  Kelet-Európában  meg- 
hámozzák, karikára  vagdalják  s  főzeléknek  v. 
salátának  készítik  el.  Nálunk  is  előfordul. 

Crambe  repetita  (lat.)  a.  m.  fölmelegített 
káposzta ;  Juvenalis  egy  verse  után  lett  száUó- 
igévé,  mely  a  tanítók  nyomorúságos  ellátását 
panaszolja :  Occidit  miseros  crambe  repetita  ma- 
gistros,  megöli  a  folyton  újra  melegített  káposzta 
a  szegény  tanítókat. 

Cramer,  1.  Gábriel,  szül.  1704  júl.  31.,  megh. 
1752  jan.  4.,  a  geníi  egyetemen  a  matematika  és 
íllozófla  tanára  volt.  Kiadta  Bernoullí  Jákob  és 
Johann  műveit  és  Bernoullí  Johann  és  Leib- 
niz levelezését,  foglalkozott  fizikai  témákkal  is. 
Legnevezetesebb  müve :  Introduetion  á  l'analyse 
des  lignes  courbes  algébriques  (Genf  1750). 

2.  C.,  Johann  Andreas,  német  hitszónok  és 
egyházi  dalköltő,  szül.  Jöhstadtban,  a  szász  Érc- 
hegységben  1723  jan.  27.,  megh.  1788  jún.  12.  Kiéi- 
ben. Lelkész  volt  KröUwitzben,  Quedlínburgban, 
Kopenhágában.  1765-ben  a  teológia  tanára  u.  o., 
1771.  szuperintendens  Lübeckben  és  1774.  a  teoló- 
gia első  tanára  Kiéiben,  1784.  az  egyetem  kancel- 
lárja és  gondnoka.  Az  első  tanító-szemináriumot 
alapította  Schleswig-Holstein  számára.  Müvei  kö- 
zül a  legismertebbek  :  Sámmtlíche  Gedichte(1782, 
3  köt.)  és  Hinterlassene  Gedichte,  melyekből  sokat 
átvettek  az  ónekeskönyvek.  Lessíng  kedvezőtle- 
nülítélt róluk,  de  a  kortársak  nagyra  becsülték, 


mivel  Klopstock  túlzott  pátosza  és  Gellert  száraz 
moralizálása  közt  helyes  középúton  haladtak. 

3.  C,  John  Anthony,  angol  ttlológus,  szül. 
Miílödiben  (Svájc)  1793.,'  megh.Brightonban  1848 
aug.  24.  Tanulmányait  Londonban  végezte,  1822. 
binsey-i  plébános,  1842-ben  az  oxfordi  egyetemen 
az  újabbkori  történet  rendes  tanára  lett.  Munkái: 
Dissertation  on  the  passage  of  Hannibál  over  tlie 
Alps  (Wickhammel  együtt,  Oxford  1 820) ;  De- 
seription  of  ancient  Italy  (London  1826) ;  D.  of  an- 
cíent  Greece  (u.  o.  1828) ;  D.  of  Asia  minor  (u.  o. 
1832) ;  Anecdota  Graeca  e  codicibus  manuscrip- 
tis  biblíothecarum  Oxoniensium  descripta  (u.  o. 
1835—37,  4  köt);  Anecdota  Graeca  e  codicibus 
manuscriptis  bibíiotheeae  regiae  Parisiensis  (u.o. 
1839—1841,  4  köt.) ;  Catenae  Graecorumpatrum 
in  Nóvum  Testamentum  (1838—44, 8  köt.) ;  Letter 
on  Study  of  modern  History  (1843). 

4.C.,  John  Baptist,  németből  angollá  lett  zon- 
goraművész, szül.  Mannheimban  1771  fobr.  24., 
megh.  London  melletti  Kensingtonben  1858  ápr. 
16.  Atyjától,  William  C.  hegedűművésztől  korán 
tanult  Londonban,  hol  még  Schröter  ós  Clomenti 
is  tanították,  de  az  elméletben  önmaga  volt  mes- 
tere. 1788  óta  a  kontinenst  többször  beutazta. 
1828-ban  Addisonnal  a  ma  is  virágzó  s  főleg  a 
klasszikusokat  kiadó  C.  és  társa  zeneműkiadó 
céget  alapította  Londonban,  hol  állandóan  ólt  (ki- 
vévén 1832—45.  Parist).  Nagyszámú  szerzemé- 
nyeit túlélte  a  nagybecsű  Nagy  Zongoraiskola. 

5.  C,  Kari  Eduárd,  német  botanikus,  szül. 
Zürichben  1831  márc.  4.,  megh.  u.  o.  1901  nov. 
24.  1882  óta  a  zürichi  növénykert  igazgatója. 
Munkái :  Pflanzenphysiol.  Untersuchuugen  (Na- 
gelivel  együtt,  Zürich  1855—58) ;  Untersuchuu- 
gen überdieCeramiaceen  (u.o.  1863);  Possile  Höl- 
zer  der  arktischen  Zone  (1868);  Über  die  vertícil- 
lirten  Siphoneen  (1887  és  1890) ;  Über  Caloglossa 
Lepricorii  (1891)  stb. 

6.  C,  Kari Friedrich,i\ém.et  író,  szül .  Quedlin- 
burgban  1752  márc.  7.,  megh.  1807  dec.  8.  Paris- 
ban, hol  1795.  könyvkereskedést  nyitott,  miután  a 
francia  forradalom  iránt  nyilvánított  rokonszenve 
miatt  kiéli  egyetemi  tanszékét,  melyen  a  görög  s 
keleti  nyelveket  tanította,  elveszítette.  Főművei: 
Klopstock,  Er  und  über  ihn  (1779-^92,  5  köt.) ; 
Tagebuch  aus  Paris  (1880,  2  köt.) ;  Übersicht  der 
Geschichte  der  französischen  Musik  (1786).  Sok 
francia  munkát  fordított  németre  s  több  német 
müvet  (pl.  Klopstocknak  Hermannsschlacht  és 
Schillernek  Orleansi  szűz  című  drámáit)  fran- 
ciára. Érdemes  folyóirata :  Musikalisehes  Magazin 
(1780—98).  Tehetséges  és  tanult,  de  rajongó  s 
túlzó  író,  kinek  Klopstock-műve  csupa  dicsőítés ; 
párisi  naplója  azonban  becses  adatokban  gazdag 
forrás. 

7.  C,  Kari  Gottlob,  német  regényíró,  szül. 
Pödelítzben  1758  márc.  3.,  megh.  1817  jún.  7.  Mei- 
ningenben,  hol  1795  óta  erdészeti  tanácsos  és 
tanár  volt.  Első  regénye:  Kari  Saalfeld  oder 
Gesch.  eines  relegierten  Studenten  (1782),  melyet 
még  vagy  50  kalandos  lovag-  és  rémregény  köve- 
tett (pl.  Der  deutsehe  Alcibiades  1790,  Hasper  a 
Spada  1792,  Paul  Ysop  1792  stb.),  melyeket  a 
kortársak  a  legnagyobb  érdeklődéssel  olvastak. 
Legjobb  regénye :  Lében  und  Meinungen,  auch 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Crámlgrnon 


705     — 


Crane 


seltsame  Abenteuer  Erasmus  Schleichers,  eines 
reisenden  Mechanikus  (1789— 91,  4  köt.).  Gazdag 
képzelettel  megáldott  Író,  aki  azonban  kizárólag 
az  olvasó  tömeg  Ízlésére  számított,  melyet  kép- 
telen alakokkal  s  eseményekkel,detöbbé-kevésbbé 
érzéki  rajzokkal  is  meghódított. 

Cramlg^non,  vallon  tánc,  amelyet  dallal  ki- 
sértek, innen  az  ilyen  szerkezetű  dalt  magát  is 
C.-nak  nevezik. 

Cramlington,  város  Northumberland  angol 
countyban,  Newcastle  mellett,  köszénbányákkal, 
(1911)  6376  lakossal. 

Crampas,  tengeri  fürdő  Rügen  szigetén  (a  Ke- 
leti-tengerben), Sassnitz  mellett,  (i9oo)  1186  la- 
kossal. 

Crampel,  Pa^Z,  franc.  Afrika-utazó,  szül.  1864., 
megh.  1891-ben.  1886.  a  francia  Kongóba  ments 
1888.  szerencsés  expedíciót  vezetett  Madivilletől 
a  fanok  földjére.  A  következő  évben  a  Comité  de 
l'Afrique  frangaise  megbízásából  a  Csád- tóhoz  in- 
dult. Ez  útjában  azonban  emberei,  ötnek  kivéte- 
lével, mind  elhagyták  s  mielőtt  hátrahagyott 
Örseit  magához  vonhatta  volna,  ápr.  közepén  El- 
Kuti  közelében  a  szenusszik  megölték.  Társa, 
Lauziére  már  előbb  meghalt ;  másik  társát,  Bis- 
carrat-t  a  mohamedánok  gyilkolták  meg  s  csak 
harmadik  társa,  Nébout  maradt  életben,  aki  1891 
ji^l.  végén  érkezett  vissza  a  kongói  Brazzavíllebe. 

Crampns  (lat.),  1.  Lábikragörcs. 

Cran  (ang.,  ejtsd:  krén),  angólországi  térfogat- 
mérték, amelyet  halak  mérésénél  használnak. 
Friss  halaknál  1  C.  =:  45  gallon,  v,  i.  204*4ö6  1., 
a  kizsigerelt  Ó6  sózott  halaknál  ellenben  1  C.  — . 
37  Ví  gallon,  v.  i.  170-38  1. 

Cranach  (tkp.  Müller  v.  Sonder),  Lukas,  né- 
met festő,  szül.  Kronaehban  1472  okt.  4.,  megh. 
1553  okt.  16.  Mesterét  nem  ismerjük;  nyilván  a 
dimavidékí  iskola  befolyása  alatt  fejlődött  ki. 
Egyik  korai  és  általában  legkitűnőbb  képe,  a  ber- 
lini Frigyes  császár  múzeumban  lévő  híres  Pihe- 
nés az  Egyiptomba  való  menekülés  közben  (1504), 
bensöségóvel,  tájképi  szépségével,  színpompájá- 
val, költői  hangulatával  Altdorferre  emlékeztet. 
1605-ben  Bölcs  Frigyes  szolgálatába  lépett,  Wit- 
tenbergben műhelyt  alapított,  melyben  csakha- 
mar sok  segéd  szinte  mesterségszerüen  űzte  a 
festést,  amellett  fölkarolta  a  fametszést  is.  Igen 
nagy  tekintélynek  örvendett.  A  fejedelem  1508. 
nemesi  rangra  emelte  és  a  címerében  levő  szár- 
nyas kígyó  ezentúl  gyakran  fordul  elő  képein, 
különféle  változatban.  1537— 44-ig  Wittenberg 
polgármestere  volt.  Mint  a  reformáció  lelkes  híve, 
állandó  összeköttetésben  állott  Lutherrel  és  a  re- 
formátorokkal, kiknek  arcképeit  megfestette, 
fába  metszette  ós  eszméiket  is  fametszetsoroza- 
tokkal és  festményekkel  terjeszteni  igyekezett. 
1550-ben  műhelyét  fiának  és  segédjének,  ifj.  G. 
Lukasnak  (1515—86)  adta  át  és  a  fogoly  János 
Frigyes  választófejedelemhez  ment  Augsburgba, 
majd  Weimarba,  hol  meghalt. 

A  C.-fóle  műhelyből  óriási  számmal  kerültek 
ki  festmények.  Minden  nagyobb  gyűjteményben 
találhatók.  Művészi  elmélyedést  kevés  mutat. 
Ugyanazok  a  jellegzetes  C.-féle  típusok  mindig 
ismétlődnek.  Tárgykörük  ig<?n  bő  :  vallásos  és 
ftntiktárgyú  ábrázolások,  arcképek  és  sokszor 

R^vai  Nagy  Lexikona.  IV.  MU. 


erotikus  genreképek.  A  különböző  tárgyak  kime- 
rítő, könnyen  érthető,  a  polgári  ízlésnek  megfe- 
lelő ábrázolásával  vált  C.  népszerűvé.  Utódai 
alatt  folytatódik  a  műhely  üzeme :  tárgyban  és 
típusban  hozzá  csatlakozó,  de  mind  üresebb,  mo- 
dorosabb képeket  termel.  Sajátkezű  művei  szinte 
elmerülnek  a  tömeges  produkcióban  és  egyes 
kedvelt  képek  vajmi  sok  ismétlésben  fordulnak 
elő.  Mint  jellemzők  különösen  kíemelendők :  Dá- 
vid és  Bethsabé,  Az  ifjúság  kútja  (Berlin,  Frigyes 
császár  múzeum) ;  A  forráls  nimfája  (drezdai  kép- 
tár) ;  Az  istenfélő  halála  (Lipcse,  városi  múzeum)  ; 
Lucretia,  Luther,  Melanchthon  és  Bölcs  Frigyes 
arcképei  (München,  Alté  Pinakothek) ;  Lutherszü- 
leínek  arcképei  (Wartburg);  Brandenburgi  Al- 
brecht bíboros  a  feszület  előtt  (augsburgi  képtár) ; 
Venus  és  Ámor  (sehleissheimí  képtár) ;  Herakles 
és  Omphale  (braunsohweigi  képtár) ;  a  wermari 
városi  templom  nagy  oltárképe,  C.  ós  Luther 
alakjával,  mely  utóbbi  kiindulási  pontja  a  ké- 
sőbbi Luther-ábi-ázolásoknak,  stb.  A  budapesti 
Szépművészeti  Múzeumban  C.  és  műhelye  egész 
sor  képpel  szerepel.  A  legkiválóbb  köztük  C.  leg- 
komolyabb műveinek  egyike,  a  Szt  Katalin  eljegy- 
zése. V.  ö.  Lucas  C.'s  desÁlteren  Lében  u.  Werke 
(Leipzig  1851—71);  Woermann,  Verzeichnis  der 
Dresdener  C.-Ausstellung  v.  1899  (Dresden  1899) ; 
Flecksig,  Tafelbilder  C'.-s  d.  Ált.  u.  seiu.  Werk- 
statte  (Leipzig  1900);  u.  a.,  C.-studien,  I.  (u,  o. 
1900) ;  Worringer,  Lukas  C.  (München  u.  Leip- 
zig 1908);  Friedlander,  C.  (Berlin  1911). 

Cranberry  (»öv.),  1.  Vacainium. 

Cranbrook  (ejfed.-  krennbruk),  Gttthorne  Hardy, 
earl,  angol  konzervatív  államférfiú,  szül.  Brad- 
fordban  1814  okt.  1.,  megh.  1906  okt.  30.  Lon- 
donban. 1856-ban  megválasztották  az  alsóházba, 
melyben  mint  a  tory-párt  egyik  kiváló  szónoka 
gyorsan  hírnevet  szerzett.  1856-ban  államtitkár 
lett.  1867— 68-ig  belügyminiszter,  1874— 78-ig 
hadügj'miniszter  volt  és  újjászervezte  a  hadse- 
reget. 1878— 80-ig  keletindiai  miniszter  volt  s 
ugyanakkor  CínscoMwí  címmel  peer-ré  és  a  felső- 
ház tagjává  nevezték.  1880-ban  beadta  lemondá- 
sát. 1886— 92-ig  a  titkos  tanács  elnöke  volt  Sa- 
lisbury  kabinetjében,  ennek  lemondása  után 
earl-lé  nevezték  ki. 

Crane  (ejtsd:  krén),  Walter,  angol  festő,  illusz- 
trátor, iparművészeti  tervező  és  művészeti  író, 
szül.  Liverpoolban  1845  aug.  15.  Atyja,  Thomas 
C.  miniaturarcképfestő  és  Linton  fametsző  ta- 
nítványa. Festményei  közeli  rokonságban  van- 
nak az  ú.  n.  praerafaelísták  műveível,  akikkel 
baráti  viszonyban  is  volt.  Nevezetesebb  olajfest- 
ményei :  Vénusz  születése ;  Proserpina  elrablása: 
A  szírének ;  A  siető  sors ;  Az  élet  hídja ;  A  búvár; 
Rohanó  órák ;  Napkelte ;  Pandora ;  A  szflnksz  ta- 
lánya ;  Neptun  paripái  stb.  Mint  akvarellfestőt  is 
sokra  becsülik  (egyik  vízfestménye :  A  sherwoodi 
erdő  c.  a  Szépművészeti  Múzeum  modern  képtá- 
rában függ),  de  legnagyobb  sikereit  képeskönyvek 
illusztrálásával  aratta.  Ezek  közül  megemlíten- 
dők:  Toy-Booka;  The  Baby's  Opera;  Pan  pipes; 
Household  Stories ;  Plora's  feast ;  The  Sireus  Sta- 
ree ;  Echoe's  of  Hellas ;  Queen  Summer.  Emel- 
lett rendkívül  sokirányú  tevékenységet  fejt  ki 
műipari  tervezeteivel,  melyeket  üvegfestmények, 

46 


C rangon 


706 


Craquelé 


tapéták,  szőnyegek,  himzósek,  könyvtáblák,  cím- 
lapok stb.  számára  készít ;  továbbá  igen  termé- 
keny művészeti  író  és  előadó  is.  Irodalmi  míívei: 
Eenascence,  a  book  of  verse  (London  1891) ;  The 
claims  of  decorative  art  (1892) ;  Of  the  decora- 
tive  illustration  of  books  old  and  new  (1896); 
The  basis  of  design  (1898) ;  Line  and  form  (1  00, 
magyarul :  Vonal  és  forma,  ford.  Mihalik  Gyula, 
Budapest  1911).  Műveiből  1900  okt.  Budapesten 
az  Iparművészeti  Múzeumban  kiállítást  rendez- 
tek, amely  alkalommal  maga  a  művész  is,  fele- 
ségével és  két  fiával,  kik  mindannyian  foglal- 
koznak iparmüvészettel,  eljött  hozzánk.  V.  ö. 
Schleinitz,  Walter  Crane  (Bielefeld  1902) ;  Ko- 
nody,  The  art  of  Walter  Crane  (London  1902). 
Könyvillusztrációit  C^aA;o  Elemér  ismertette  a 
Magyar  Könyvszemlében. 

Crangon  Táb.  (állat),  1.  Garnélák. 

Craugonidae  (állat),  1.  Garnélák. 

Crania  Betzüis  (áiiat),  1.  Pörgekaruak. 

Craniota  vagy  koponyások  (állat),  a  lándzsa- 
hal (Amphioxus  laneeolatus)  kivételével  az  összes 
többi  gerincesek,  melyeknek  koponyájuk  (crani- 
um)  ós  izmos  szivük  van. 

Craníum,  1.  Koponya. 

Cranmer,  Thomas,  az  angol  egyház  egyik  fő- 
reformátora  és  első  protestáns  canterburyi  érsek, 
szül.  Aslactonban  1489júl.2.,megh.  1556márc.21. 
Cambridgeben  tanult ;  1523.  hittudori  címet  nyert 
és  teol.  tanárrá  neveztetett  ki.  1528-ban  VIII.  Hen- 
rik angol  király  ismeretségébe  jutott  s  királya 
elvál  hatása  ügyében  külön  követségben  Rómába 
ment,  de  itt  kevés  eredményt  tudott  elérni ;  1532. 
canterbury-i  érsekké  nevezték  ki.  C.  magas  egy- 
házi állásában  könnyen  kivitte  a  királyi  pár  há- 
zassága elválasztását,  s  összeeskette  a  királyt  Bo- 
leyn  Annával  1533  május  28.  Közreműködött  a 
szent  iratoknak  angol  nyelvre  fordítása  és  terjesz- 
tése érdekében,  s  mikor  VIII.  Henrik  halálával  ő 
is  egyik  régensévé  lett  az  országnak,  ekkor  és 
Eduárd  király  uralma  alatt,  nagyban  előmozdí- 
totta a  protestantizmusnak  Angliában  való  elter- 
jedését. Közreműködött  az  istentiszteletet  sza- 
bályozó angol  szolgálati  könyvnek  s  a  vallási  ar- 
tikulusoknak  (Articles  of  Eeligion)  készítésében. 
Mária  trónraléptével  Londonban  börtönbe  vette- 
tett. 1554  március  havában  Oxfordba  hurcolták 
s  közönséges  börtönbe  vetették,  hol  gyöngesége 
annyira  ment,  hogy  élete  megmentése  végett 
hatszor  tagadta  meg  addigi  elveit.  De  mert  el- 
lenségei minden  áron  halálára  törtek,  máglyán 
égették  meg. 

Crannog  (crann  a.m.  fa  gyökből,  kelta).  Nagy- 
Britannia  tavaiban  és  mocsaraiban  észlelt  mes- 


Ardakillen  Crannog  átmetszete. 

térséges  szigetek  neve.  Rendszerint  vízszintesen 
lefektetett  fatörzsekből  készültek,  amelyeknek 
közét  rőzsével,  földdel,  kövekkel  töltötték  ki.  A 


C.-ot  kerületén  gerendákkal  összefoglalt  cölöpök- 
ből álló  gyűrű  fogta  körül.  Kemény  talajon,  ahol 
cölöpöket  beverni  nem  lehetett,  a  C.  alépítményét 
köböl  halmozták  föl  egész  oly  magasságig,  míg  a 
víz  szinét  el  nem  érte.  A  C.-ok  erődített  lakóhe- 
lyek voltak  8  nagy  részük  már  a  bronzkorban  ke- 
letkezett, de  a  leletek  tanúsága  szerint  még  a 
történelmi  korban  is  gyakran  szolgáltak  mene- 
dékhelyül. A  legnevezetesebb  régiségleleteket 
Ayr.Dumfriesés  Wigtown  grófságok  (Skótország) 
C.-jai  szolgáltatták. 

Cransac  (eítsd:  kransaak),  község  Aveyron  fran- 
cia dep.-ban.  az  orléansi  vasút  mellett  (280  m. 
magas),  Rodeztől  30  km  ÉNy.-ra,  (i9oi)  4456  lak., 
magnézia-ásványvízforrásokkal  (évi  szétküldés 
85,000  palack),  fürdővel.  Közelében  égő  széntele- 
pek vannak,  amelyeknek  felszálló  forró  kóngö- 
zeit  sikerrel  használják  csúzos  bajok  ellen. 

Cranston,  város  az  északamerikai  Rhode  Is- 
land  államban,  a  Narraganset-öböl  partján,  szövő- 
fonó  iparral  és  gépgyártással,  (i9oo)  13,343  lak. 

Crantz,  Jakőb  Joseph,  botanikus,  szül.  Lu- 
xemburgban 1722.,  megh.  1799.  Eleinte  orvos, 
majd  a  botanika  tanára  volt  a  bécsi  egyete- 
men. Korának  egyik  jelesebb  floristája,  több  osz- 
trák és  magyar  növényt  megnevezett.  Főbb  mű- 
vei :  Matéria  medica  et  chirurgiea  iuxta  systema 
naturae  digesta  (Wien  1762);  Stirpes  Austria- 
cae  (u.  0.  1762—67,  3  köt.  15  táblával) ;  Institu- 
tiones  rei  herbariae  (u.  o.  1766,  2  köt.).  Értékes 
herbáriuma  tanítványa  Winterl  (1.  o.)  révén  a 
budapesti  tudományegyetemi  növénykertbe  ke- 
rült, ahol  jelenleg  különállóan  őrzik. 

Craon  (ejtsd:  kraoS),  város  Mayenne  francia dép.- 
ban,  az  Ondon  balpartján,  Angerstől  51  km. 
ÉNy.-ra,  (i9oi)  3399  lak.,  bőrcserzéssel,  fűrészmal- 
mokkal és  sertéstenyésztéssel ;  szép  kastélya  a 
XVIII.  sz.-ból  való.  Volney  szülővárosa.  A  ró- 
maiak idejében  Credonium  volt  a  neve. 

Craonne  (ejtsd:  kraonn),  falu  Aisne  francia dép.- 
ban,  a  Lette  forrásvidékén,  Reimstől  28  km. 
ÉNy.-ra,  (i9oi)  563  lak.,  1814  márc.  6— 7-én  Na- 
póleon itt  győzelmes  csatát  vívott  az  oroszokkal. 

Crapaad  (franc,  ejtsd:  krapó),  a.  m.  varangyos 
béka.  Gúnynévül  is  használják  a  franciák. 

Crapelet  (ejtsd:  kráppié)  Charles,  francia  nyom- 
dász, szül.  Bourmontban  1762  nov.  13.,  megh. 
1809  okt.  19.  Parisban  Ballardnál  megtanulta  a 
könyvnyomdászatot  és  1789.  nyomdát  alapított. 
Egyik  művészi  kivitelű  kiadása  volt:  Histoire 
des  grimpereaux  et  des  oiseaux  de  paradis  par 
Audebert  (Paris  1802)  aranynyomással.  Fia,  C. 
Georges  Adrién  (szül.  1789  jún.  13.,  megh.  Nizzá- 
ban 1842dec.  11.)  az  üzletet  még  terjedelmesebbé 
tette.  Ez  utóbbi  néhány  munkát  is  írt.  Egyik 
nagyobb  kiadványa :  Colleetions  des  anciens 
monuments  de  la  langue  fran^aise  (1826). 

Crapula  (lat.),  részegség,  berúgás  s  az 
utána  következő  csömör. 

Crapule  (franc,  ejtsd:  krapüi)  a.  m.  duhaj- j 
kodás ;  továbbá  csőcselék. 

Craquelé  (franc,  ejt«d:  krakié)  a.  m.  repe^ 
dezett.  Így  nevezik  a  mázos  agyag  edénye 
ken  előforduló  hajszál  íinomságú  számos  repedést 
mely  az  edény  fölszinét  hálóként  borítja.  Kínába 
és  Japánban  szándékosan  állítanak  elő  ily  repe 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


Craqueur 


707     — 


Crataegrus 


dozett  árút,  és  hogy  a  hálózat  még  inkább  láseék, 
íi  repedésekbe  valami  festéket  dörzsölnek  be.  C- 
üveget  olyképen  készítenek,  hofíy  a  fúvócsövön 
levő  izzó  üveggömböt  vízbe  mártják  és  újabb  fel- 
hevítés után  felfújják.  A  hirtelen  lehűtés  által 
össze-vissza  repedezett  üveg  felülete  aztíln  már 
nem  lesz  sima,  hanem  a  hajszálrepedésekhez 
hasunió  hálózat  marad  vissza.  Ha  az  üvegfelület 
nagyon  sűrűen  repedezett,  akkor  az  ilyen  árút 
jégüvegnek  mondjuk. 

Craqueur  (franc,  ytsd:  krakör)  a.  m.  nagy- 
zoló, kötekedő,  korcsmai  vagy  kávéházi  hős ; 
krakéler. 

Cras  (lat.)  a.  m.  holnap ;  C.  legam,  holnap  fo- 
gom olvasni,  a  káros  halogatás  jelzése. 

Cras,  Kóbor  Tamás  (1.  o.)  írói  álneve. 

Crashaw  (ejtau :  kresó),  Richard,  angol  költő,  szül. 
Londonban  1613  körül,  megh.  1650.  Loretoban. 
Cambridgebentanult,majd  a  katolikus  hitre  térve, 
Rómába  ment,  innen  Loretoba.  Latin  nyelven 
írta:  Bpigrammarum  sacrorum  liber  (1634).  An- 
gol nyelvű  vallásos  költeményei,  melyeket  lendü- 
letes, költői  nyelv  jellemez,  1646-ban  jelentek 
meg  ily  címen :  Steps  to  tlie  temple,  sacred 
poems ;  the  delight  of  te  Muses  and  other  poems 
written  on  several  occasions  (legjobban  kiadta 
Grosart  1872).  Lefordította  Marino  Sospetto  d'He- 
rode-jét,  mesterkélt  stílusának  hatása  C.  művein 
is  érezhető. 

Craspedon,  a  medúzák  fátyola,  1.  Medúzák. 

Craspediota  (állat),  a  fátyolos  medúzák  tudo- 
mányos neve,  1.  Medúzák. 

Crassa  ITIinerva  (lat)  a.  m.  egyszerű,  józan 
ésszel,  tanultság,  műveltség  nélkül. 

Crassatella  (állat),  az  Astartidae  családba 
tartozó  kagylónem.  34  élő  ée  80  kihalt  faja  is- 
meretes. 

Crassilingnia  (állat),  a  gyíkok  rendjének 
egyik  alrendje,  rövid,  vastag,  ki  nem  ölthetö 
nyelvvel ;  fogazatuk  acrodont  vagy  pleorodont  és 
négy  lábuknak  ujjai  előre  állanak.  Az  idetartozó 
fajok  kétcsaládnaktagjai,  nevezetesen  az  ag^áwa- 
(Agamidae)  és  leguántélék  (Iguanidea)  családéi. 
Az  Agamidae  családból  ügyelemre  méltó  a  re- 
pülő gyík-sárkány  (Draco  volans  L.),  melynek 
hátulsó  bordái  kinőttek  és  börhártyát  viselnek, 
amelynek  segítségével  az  állatka  egyik  faágról 
a  másikra  tud  átszállani;  színe  zöld,  repülőhár- 
tyája barna ;  egész  hossza  22—30  cm. ;  hazája 
Jáva.  A'ílgtuxnidae  családból  érdekes  a baziliskus 
(Bacüiscus  americanusheiXiT.),  nyakszirtjén  kucs- 
mafonna bőrkinövéssel,  a  hímnek  hátán  ós  far- 
kán böi-taraj  van ;  65  cm.  hosszú  és  Guyanában 
él.  Régen  sok  mesét  hittek  felöle.  L.  még  Basi- 

IÍS(MS. 

Crassula  L.  (oöv.),  a  Crassulaceae  (Varjuháj- 
félék)  család  góuusza ;  120  faja  közül  a  legtöbb 
Dél-Afrikában  honos,  a  többi  nagyrészt  az  egész 
földön  elterjedt.  Egyéves,  de  többnyire  évelő, 
pozsgás  füvek,  félcserjék  v.  cserjék.  Botanikai 
kertekben  számos  fajukat  ültetik,  noha  dísznö- 
vényszámba nem  igen  mehetnek.  A  G.  tetragona 
L.  összehúzó  szer. 

Crassulaceae  (aöv.,  Var juháj félék),  a  két- 
szikűek szabadszirmú  családja.  Fajahiak  legtöbbje 
Dél-Afrikában  honos,  egyesek  az  egész  földön  el- 


szóródtak. Viráguk  rendesen  2-ivarú,  3—30  tagú. 
Porzók  1—2  körben.  Termőlevél  annyi,  ahány  a 
csésze  és  sziromlevél,  többnyire  mindegyik  sza- 
bad, az  alapján  1—1  pikkelyalakú,  mirigyes  füg- 
gelékkel. Termésük  rendesen  hártyás  v.  bőrnemű 
tüsző.  Legnagyobb  részük  vastag,  pozsgás  szárú 
ós  levelű  fű  V.  félcserje,  pálhájuk  nincsen.  A  leve- 
lek váltakozók  v.  tőrózsa  módjára  örvökben  álla- 
nak. Virágzatuk  többnyire  bogas.  Fosszilis  ma- 
radványaik biztosan  nem  ismeretesek.  Hasznuk 
annyiban  jöhet  számba,  hogy  dísznövények,  egye- 
sek pedig  orvosszerek.  Ismertebb  génuszok :  Se- 
dum  (varjuháj),  Sempervivum  (kövi  rózsa),  Gras- 
sula. 

Crassus  (lat.  a.  m.  vastag),  régi  római  plebejus 
családnak,  a  Liciniusoknak,  mellékneve.  Kivá- 
lóbb tagjai :  1.  Pvblius  Licinius  G.,  az  első,  ki  a 
családban  a  Dives  (a.  m.  gazdag)  melléknevet  is 
viselte  (Kr.  e.  254—183).  Kiváló  szónok  és  jog- 
tudós volt,  mint  ediüs  szokatlanul  pazarfényü  já- 
tékokat rendezett.  205-ben  Publius  Scipióval 
együtt  konzul  volt  és  közreműködött  abban,  hogy 
a  punok  Itáliából  kivonuljanak.  -  2.  L.  Licinius 
G.  (Kr.e.  140—91),  korának  legkiválóbb  szónoka, 
már  19  éves  korában  feltűnt  tehetségével ;  mint 
quesztor  Kis-Ázsiábau  görög  retorikai  és  fllozó- 
flai  ismereteit  mélyítette;  Rómába  visszatérve 
107-ben  néptribunus,  103-ban  edilis,  95-ben  kon- 
zul, 94-ben  galliai  prokonzul  és  92  ben  cenzor 
volt.  A  mérsékelt  optimata  párthoz  tartozott, 
mely  őt  tiszta  lelkületéért  és  szónoki  erejéért  fe- 
jének ismerte  el.  Ezért  védte  91-ben  a  szenátus- 
ban M.  Livius  Drusus  javaslatait,  melyek  az  el- 
lentétes pártok  közt  egyezséget  kívántak  létesí- 
teni. De  ép  e  vita  izgalmai  okozták  halálát.  Ci- 
cero, «de  oratorew  e.  művében  ezt  a  C-t  szere- 
pelteti Antonius  mellett,  és  a  párbeszédben  vele 
mondatja  a  szerző  meggyőződéseit.  —  3.  Marcus 
Licinius  G.,  a  triumvir  (Kr.  e.  114—53),  30  éves 
korában  a  Marius-pártiak  elől  Hispániába  mene- 
kült, de  83-ban  sereggel  tért  vissza  és  fontos  szol- 
gálatot tett  Sullának  a  porta  Collina  mellett  ví- 
vott csatában.  Az  akkori  proskripciókat  kapzsi 
módon  oly  nagy  gazdagság  gyüj  tésére  használta 
fel,  hogy  a  hagyomány  szerint  40  millió  K-t  érő 
vagyona  volt.  81-bon  quesztor  volt,  71-ben  mint 
pretor  leverte  a  Spartacus  vezérlete  alatt  fellá- 
zadt rabszolgasereget.  70-ben  Pompejusszal  együtt 
konzullá  választották,  és  nagy  népszerűségre  tett 
szert  gazdag  ajándékaival.  De  társának  növekvő 
hire  mindinkább  fölkeltette  irigységét  és  Caesar- 
hoz közeledett,  kinek  sikerült  őt  Pompejusszal 
kibékíteni  és  így  megalakították  60-ban  az  első 
triumvirátust.  C.  Rómában  maradt  ós  55-ben 
Pompejusszal  együtt  újra  konzul  lett,  Szíriát  5 
évre  provinciául  kapta  azzal  a  joggal,  hogy  a 
parthusok  ellen  háborút  indíthasson.  54-ben  meg 
is  indította  hadát,  de  kevésre  becsülte  a  parthu- 
sok erejét  ós  egy  arab  törzsfőnöknek  sikerült  őt 
az  Eufráteszen  átcsalni,  hol  egy  víztelen  sivatag- 
ban a  parthusok  körülfogták  ós  Publius  nevű  flát 
szemelát  tára  megölték.C  elcsüggedve,  Karrhaebe 
menekült  és  egy  alkudozás  alkalmával  parthus 
tisztek  orvtjímadásának  lett  áldozata. 

CrataeguB  L.  (növ.)  a.  m.  galagonya,  1.  Mes- 
pilus. 


Amely  bcó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


46* 


Crataeva 


708     — 


Crawi 


Crataeva  L.  (»öv.),  a  Capparidaceae  (Kapri- 
félék)  család  génusza ;  kb.  10  faja  mindkét  fél- 
gömb forró  tájain  honos.  Hármas  levelű  cserjók 
vagy  fák,  nagy  virágokkal  és  bogyókkal.  A  C. 
tapia  L.  amerikai  (tropikus)  fa.  Kérge  láz  elleni 
szer.  Narancsszerű,  édeses  ízű,  de  undorítóan 
hagymaszagú  bogyóját  Braziliában  tapia-nak 
hívják. 

Crater  (lat.),  serleg,  csillagkép  az  ég  déli  fél- 
gömbjén, 35  szabad  szemmel  látható  csillaggal. 

Craterellas  Pers.  (ööv.),  1.  Trombüagomba. 

Crati,  körülbelül  90  km.  hosszú  folyó  Cosenza 
olasz  tartományban  (Calabria).  A  Sila  hegylánc 
nyugati  lejtőjén  ered  és  a  Tarantói-öbölbe  torkol. 

Crato,  város  BraziUa  Amazonas  államában, 
a  hajózható  Madeira  folyó  mellett,  kakaó-,  fű- 
szer- és  déligyümölcstermesztéssel  és  kivitellel, 
kb.  6000  lak. 

Crató  János  Henrik,  nyomdász,  erdélyi  szász 
szülők  gyermeke,  1590.  kezdte  meg  önálló  műkö- 
dését Nagyszebenben  felállított  és  jól  felszerelt 
nyomdájában.  B  nyomda  azonban  csak  rövid  ideig 
állott  fenn  neve  alatt,  mert  1596.  már  Pabricius 
János  váltotta  fel  öt.  C.  vezetése  alatt  csakis 
kisebb  terjedelmű  munkák  kerültek  ki  a  nyom- 
dából és  éppen  ezért  oly  felette  ritkák. 

Crau,  La  (ejtsd:  la  kró),  körülbelül  200  km^  terü- 
letű köves  síkság  Bouches-du-Ehone  fíancia  dé- 
partementban  a  Bérre  laguna  és  a  Rhone  deltája, 
a  tenger  és  az  Alpok  ágai  közt.  C.  a  rómaiak 
Oampus  Lapideusa  v.  Campus  Cravensise.  Ren- 
geteg törmelék  borítja,  amit  a  diluviális  Rhőne- 
ée  Isére-glecser  hordott  ide.  A  Craponne  s  Alpines- 
csatoruák  segítségével  egyes  részei  kertekké, 
olaj-  és  eperfaligetekké  alakíttattak;  többi  részeit 
pedig  sovány  fú  takarja,  amelyeken  az  év  egy 
részében  juhokat  legeltetnek. 

Cravate  (franc,  ejtsd:  kravát)  a.  m.  gallér, 
nyakkendő. 

Craveiro  (növ.),  ].  Galyptranthes. 

Craven,  1.  Elizabeth  Berkeley,  lady,  gróf  Ber- 
keley legifjabb  leánya,  szül.  175Ó.,  megh.  Nápoly- 
ban 1828  jan.  1 3. 1767-ben  lord  C.Vilmoshoz  ment 
nőül,  1780.  elvált  tőle,  beutazta  egész  Európát, 
majd  újból  férjhez  ment  Károly  Sándor  ansbachi 
Őrgrófhoz.  Irt  verseket,  drámákat  és  regényeket. 
Legjelentősebb  művei  útleírásai  (Journeythrough 
the  Crimea  to  Ck)nstantinople  (1789)  és  naplója 
(Memoirs  of  the  Margravine  of  Ansbaeh,  f  ormerly 
Lady  C,  written  by  herself  1825). 

2.  C,  Pauline,  francia  írónő,  C.  Auguste  neje, 
leánynevóu  De  la  Ferronnays,  szül.  1820.  Paris- 
ban, megh.  1891.  u.  o.  Atyja  X.  Kái'oly  uralko- 
dása alatt  miniszter  volt.  Előkelő  izlésü,  flnom 
stílusú  írónő  volt ;  írt  több  regényt,  továbbá  ta- 
nulmányokat ós  életrajzokat.  Regényei  közül 
nevezetesebbek:  Le  récit  d'une  soeur  (1866); 
Fleurange  (1869) ;  Le  Valbriant  (1886).  Magya- 
rul megjelent:  Bliane,  ford.  i?a(ía István  (1900). 

Crawf  or<i(ejt«d :  kráförd),l  .Adair,  angol  orvos,szül. 
1749.,  megh.  1795.Londonban  a  Thomas  Hospital- 
ban  volt  orvos,  a  kémia  tanára  a  katonai  akadé- 
miában Woolwichban  és  a  Royal  Society  tagja. 
C.  tette  az  első  megfigyeléseket  a  gázok  fajmele- 
gére, az  állati  test  melegére  s  a  fűtőanyagok  fűtő- 
képességére  nézve.  Ezt  tárgyalja :  Experiments 


on  animál  heat  and  the  inflammation  of  combus- 
tible  bodies  etc.  London  1779. 

2.  C\,  Francis  Marion,  angol  regényíró, 
szül.  1854  aug.  2.  Bagni  di  Luccában,  megh. 
1909  ápr.  9.  Sant'Agnellóban,  Sorrento  mellett. 
Soká  élt  Olaszországban,  beutazta  Európát, 
volt  Indiában  is.  Első  műve :  Mr.  Isaacs  (1882) 
elárulja  már  n  nagy  írót,  a  mély  gondolko- 
dót és  tudóst.  Nagyszámú  művei  közül  legtöké- 
letesebb a  modern  Rómában  játszó  Saracinesca 
(1887);  egyéb  híresebb  regényei:  Dr.  Claudius 
(1883);  Zoroaster  (1885);  Greifenstein  (1889); 
Sant'  Ilario  (1889);  The  Witch  of  Prague(1891); 
Casa  Braccio  (1895) ;  Corleone(1897);  Intheplace 
of  the  King  (1900) ;  Cecília,  a  story  of  modern 
Romé  (1902).  Történeti  munkái :  Constantinople. 
Ave  Roma  Immortalis  (1898) ;  Rulers  of  the  South 
(1900).  Magyarul  megjelentek :  Mi  a  szerelem  ? 
(1895) ;  Korleone  (1895) ;  Elérhetetlen  szerelem 
(1898);  Corona  (Egyetértés  1890.  évf.);  Sant'Ilario 
(Pesti  Napló  1890.  évf.) ;  Egy  szegény  gróf  re- 
génye (Egyetértés  1891.  évf.);  Arethusa  (Pesti 
Hirlap  1908.  évf.). 

3.  G.,  Thomas,  amerikai  szobrász,  szül.  New- 
Yorkban  1814  márc.  22.,  megh.  1857  okt,  10. 
1834-töl  Rómában  Thorwaldsen  vezetése  alatt 
tanult.  A  XIX.  sz.  első  felében  a  legjelentékenyebb 
amerikai  szobrászok  egyike.  Művei  közül  kieme- 
lendők :  Orpheus  az  alvilágban  (Boston,  múzeum) ; 
Beethoven  bronzszobra  (Boston,  Athenaeum) ;  a 
washingtoni  Kapitólium  oromcsoportja,  Amerika 
történetének  allegóriái  ábrázolásával  és  a  sza- 
badság nagy  szobra  a  Kapitólium  kupoláján. 

Crawford  and  Balcarres  (ejtsd:  kráförd  end  bei- 
karsz),  Alexander  William  Crawford  Lind<say,  C. 
ésB.gróf ja,  tudós  és  író.szül.  1812  okt.  16.  London- 
ban, megh.  1880dec.l3.Pirenzében.Cambridgeben 
tanult ;  sokat  utazott,  foglalkozó tt asztronómia  val. 
Főbb  művei  Letters  on  Egypt,  Edom  and  the  Holy 
Land  (1838) ;  Sketches  of  the  history  of  Christian 
art  (1847) ;  On  the  theory  of  the  English  hexa- 
meter (1862)  stb.  Költői  müvei :  Ballads,  songs 
and  poems  (1841)  és  Argó  or  the  golden  fleeco 
(1876). 

Crawfordsville  (ejtsd:  krafordszviii),  Moutgomory 
county  székhelye  Indiana  északamerikai  állam- 
ban, a  Sugár  Creek  partján,  (1900)  6649  lak.,  fü- 
részmalmokkal ós  kocsigyártással. 

Crawfnrd  (ejtsd:  kraförd),  John,  angol  orienta- 
lista és  etnológus,  szül.  Islay  szigetén.  Skótország- 
ban 1783.,  meghalt  Londonban  1868.  Mint  orvos 
ment  1803.  Kelet-Indiába.  1811  részt  vett  abban 
az  expedícióban,  melyet  Jáva  elfoglalására  küld- 
tek ki.  A  szigeten  gyűjtötte  az  anyagot  History 
of  the  Indián  archipelago  (London  1820,  2.  köt.)  c. 
nagy  művéhez.  1817— 21-ig  Angliában  volt,  azután 
Sziámba  és  Kokinkinába  küldték  követségbe. 
1823— 26-ig  Szingapúr  kormányzója,  azután  angol 
követ  volt  Birmában.  1827-ben  végleg  visszaköl- 
tözött Angliába.  Megjelent  tőle  még :  Journal  of 
an  embassy  to  the  courts  of  Siam  and  Cochinchina 
(1821);  Grammar  and  dictionary  of  the  Malay 
language  (1852);  Descriptive  dictionaiy  of  the 
Indián  islands  (1856). 

Crawl  (ang.,  ejtsd :  krani)  a.  m.  mászó.  Az  úszás 
egy  nemét,  mely  hasonlít  a  négykézláb  mászás- 


Amely  szó  V  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Crax 


—     709     - 


Crécy-en-PonthIeu 


hoz,  nevezik  C.-nak.  Megkülöuböztetnek  auszti'á- 
liai  és  amerikai  C-t.  Az  ausztráliai  C.  csak 
rövid  távolságra  alkalmazható ;  a  két  kéz  egy- 
mást felváltva  gyorsan  siet  előre,  a  kar  foly- 
ton hajlítva  marad,  a  lábakat  nem  hajlítják 
be,  hanem  mereven  nyújtva  csapkodnak  vele  és 
pedig  felváltva,  ellenkező  karral  egyidőben.  Hát- 
ránya, hogy  roppant  fárasztó  s  mivel  folyton  mel- 
lén fekszik  az  úszó,  nehéz  a  lélegzetvétel.  Rövid 
távon  igen  nagy  sebességet  lehet  vele  elérni.  Az 
amerikai  C-uál  a  lábak  nem  maradnak  nyújtva, 
hanem  térdben  behajlítva  emelkednek  ki  a  vízből. 
Előnye,  hogy  nem  oly  fárasztó,  mint  az  ausztrá- 
liai, továbbá,  hogy  ennél  egy  kissé  oldalt  fordul- 
hat a  test,  felváltva  jobbra,  balra,  ami  által  meg- 
könnyebbül a  lélegzés. 

Crax  (áuat),  1.  Hokkó-félék. 

Crayer,  Gaspar  de,  flamand  festő,  szül.  Ant- 
werpenben 1584  nov.  18.,  megh.  1669  jan.  27, 
Brüsszelben.  Coxie  Rafaelnek  volt  tanítványa, 
Spanyolországban  is  járt  és  megfestette  IV.  Fü- 
löp király  lovasképét.  1664.  Gentben  telepedett 
le.  Igen  termékeny  festő  volt ;  sok,  többnyire  ter- 
jedelmes képe  Rubens  erős  hatását  árulja  el.  Nagy 
számmal  maradtak  fönn,  különösen  Gentben.  Jel- 
lemző példák :  A  csudálatos  halászat  (brüsszeli 
múzeum) ;  A  Megváltó  (lillei  múzeum) ;  A  milanói 
pestis  (nancyi  múzeum)  stb. 

Crayon  (franc,  ^tsd:  kréjon),  rajzolásra  hasz- 
nált fekete  v.  színes  kréta.  A  C. -szerű  metszet  egy 
faja  a  rézmetszetnek,  mely  a  krétarajznak  voná- 
sait utánozza.  A  XVIII.  század  közepén  Francia- 
országban keletkezett. 

Crazia,  régi  hosszuságmérték  Toscanában  = 
4-864 ;  egyúttal  18ö9-ig  kisebb  értékű  váltópénz 
neve,  amelynek  értéke  kb.  6  f . 

Creadíon  (állat),  1.  Karélijos  seregély. 

Creagh  (ejtsd :  króg),  O'Moore,  bvc,  angol  (tr)  tá- 
bornok, szül.  1846  ápr.  2.  Cahirbaueben  (Írország) 
Az  1878  —  80-iki  afgán  háborúban  különösen  ki- 
tüntette magát.  1898— 1900-ig  parancsnokló  tá- 
bornok és  politikai  rezidens  volt  Adenbeu.  1901— 
1903-ig  a  Kínába  küldött  csapatokat  vezényelte, 
1903-tól  Indiában  szolgált,  1909.  Kitchener  lord 
utódjaként  az  indiai  hadsereg  főparancsnokává 
nevezték  ki. 

Créance  (franc.)  a.  m.  hit,  hitel.  Használatos 
kifejezés  a  követségi  jogban  ily  összetételben : 
lettres  de  C.  (l.  Megbízólevél).  Ez  az  elnevezés 
onnan  származik,  hogy  a  megbízólevelek  francia 
szövegében  régi  idők  óta  ez  a  fordulat  szerepel : 
Je  ne  doute  pas,  que  Vous  ne  vouliez  bien  ajou- 
ter  une  entiére  C.  á  ce  qu'il  Vous  assurera  (Nem 
kételkedem  abban,  hogy  ön  teljes  hitelt  ad  mind- 
annak, amit  ő  Önnek  mondani  fog). 

Creanga  (ejtsd:  krjángá)  János,  román  író,  szül. 
Moldvában,  Humulestiben  1837.,  megh.  Jasiban 
1889.  Egyházi  pályára  lépett  s  mint  institutor  mű- 
ködött. Meséiben  a  tősgyökeres  román  nyelv  lük- 
tet, telve  a  román  par<iszt  szájából  hallott  fordu- 
latokkal, közmondásokkal.  A  jasii  Junimea  iro- 
dahni  társaságnak  volt  tagja  s  'művei  e  társulat 
közlönyében,  a  Convorbirí  literareban  jelentek 
meg.  Eredetisége  s  jóízű  humora  az  Amintirí  din 
copilSrie  (Gyermekkori  emlékek)  c.  művében  nyi- 
laticozik  a  legtisztábban. 


Creas  (a  spanyol  crea  szótól),  erős  minőségű 
háromfonalas  sávolykötésű  fehérített  pamutszö- 
vet, l.  Patnutszövet. 

Creatíanismus  (lat.),  neve  az  emberi  lelkek 
származásáról  szóló  tételnek,  miszerint  az  egyes 
lelkeket  közvetlenül  Isten  teremti  és  a  testbe 
önti.  Ezzel  szemben  áll  az  ú.  n.  traducianismus, 
jobban  mondva  goneratianismus.mely  szerint  a 
lélek  a  test  fogantatása  alkalmával  származik, 
mintegy  a  szülőktől  születik.  A  C.  kezdettől  fogva 
általános  volt  a  keresztény  egyházban,  egyedül 
Tertullian  vallotta  az  ellenkezőt.  A  C.  nem  hit- 
ágazat ugyan,  de  nem  is  egyszerű  vélemény, 
amelynek  ellenkezőjét  bátran  lehetne  védelmezni. 
A  szentírás  nem  szolgáltat  mellette  határozott 
bizonyítékot,  de  számos  hely  kedvezni  látszik 
neki.  V.  ö.  Hurter,  Theol.  Dogm.  Comp.  U. 

Creatio  (lat.)  a.  m.  teremtés.  —  C  a  bíbor- 
nokoknak  megszabott  ünnepies  szertartások  mel- 
letti kinevezése.  A  szertartásokhoz  tartozik  a  vö- 
rös bíbornoki  süveg  (biretum)  és  a  vörös  kalap  (ga- 
lerus)  átadása,  a  száj  becsukatása  és  kinyitása 
—  Clausura  et  apertúra  oris  — ,  a  gyűrűnek  át- 
adása és  külön  cím  kijelölése.  A  vidéki,  nem 
Rómában  székelő  bíbornokoknak  csak  a  föveget 
szokás  megküldeni,  s  ezt  a  fejedelem  adja  át  az 
ajánlatára  kinevezettnek.  A  kalapnak  átvétele 
végett  azonban  minden  vidéki  bíbornok  egy  év 
alatt  Rómában  személyesen  tartozik  megjelenni, 
mely  alkalommal  a  kinevezést  kisérő  egyéb  ha- 
gyományos szertartásokat  is  végrehajtják. 

Creator  (lat.)  a.  m.  teremtő. 

Crébillon  (ejtsd:  króbiiiyoS),  1.  Prosper  Jolyotde, 
francia  drámaíró,  szül.  Dijonban  1674  jan.  13., 
megh.  Parisban  1762  jún.  17.  Egy  ideig  jogi  pá- 
lyán élt,  majd  kizárólag  a  színpadnak  szentelte 
idejét.  1731-ben  beválasztották  az  akadémiába, 
1735.  cenzori  hivatalt  kapott.  Voltaire  bosszan- 
tására Pompadour  marquisré  s  hívei  egy  ideig 
C-t  mint  kora  legnagyobb  drámaíróját  ünne- 
pelték. C  a  borzalmas,  sőt  természetellenes  hely- 
zetekben keresi  a  tragikumot.  A  vérfertőzés,  apa- 
V.  testvérgyilkosság  a  kedvelt  témái,  melyeken 
azzal  enyhít,  hogy  hősei  rendesen  nem  ismerik  a 
köztük  fenálló  rokonsági  viszonyt  s  így  kevésbbé 
látszanak  véteni  a  jóízlés  ellen.  Legjellegzetesebb 
tragédiája  Rhadamiste  et  Zénobie  (1711).  Műveit 
sokszor  kiadták  (legutóbb  Vitu,  Paris  1885).  V.  ö. 
Dutrait,  Étude  sur  la  vie  et  le  théatre  de  C  (Bor- 
deaux 1895). 

2.  C,  Claude  Prosper  Jolyot  de  (az  ifjabb),  fran- 
cia regényíró,  az  előbbinek  fla,  szül.  Parisban 
1707  febr.  14.,  megh.  u.  o.  1777  ápr.  12.  Regényei 
sikamlós,  sőt  trágár  tartalmuknak  köszönhetik 
egykori  nagy  sikerüket.  A  kényes  helyzeteket 
nagy  kedvteléssel  színezi  ki,  de  a  nyers  szóki- 
mondást gondosan  kerüli  s  ezzel  csak  még  in- 
kább felizgatja  az  olvasó  képzeletét.  Aránylag 
legjobb  műve :  Les  égarements  du  coeur  et  de 
1 'esprit  (1736),  a  legismertebb  s  legerkölcstele- 
nebb :  Le  sopha,  conte  morál  (1745).  Magyarul 
megjelent:  Egy  pamlag  emlékiratai.  Névtelen 
ford.  (Budapest  1905). 

Créche,  1.  Bölcsőde. 

Crócy-en  Ponthieu  (ejtsd:  kreszi-aH-poötyö),  falu 

Somme  francia  dép.-bau,  a  Maye  partján,  a  La 


Amely  saó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Credat  Judaeus  Apella 


710 


Crednerit 


Manchetól  25  km  K.-re,  (i9oi)  1349  lak.,  bőrcser- 
zéssel és  fürészmalmokkal,  kiterjedt  állami  er- 
dőkkel. 1346  aug.  26.  itt  az  angolok  a  franciák 
felett  fényes  győzelmet  arattak,  amely  után 
Calais  angol  kézre  került.  Az  angol  sereg  (84,000 
ember)  III.  Edward  és  a  16  éves  walesi  herceg 
vezérlete  alatt  állott  a  C.-i  erdők  védelmében,  a 
támadó  francia  sereget  (68,000  ember)  VI.  Fülöp 
francia  király,  János  a  vak  cseh  király  és  Alen- 
9on  grófja  vezették.  A  franciák  heves  támadását 
az  angolok  visszaverték,  a  menekülő  sereget  a 
walesi  herceg  tönkreverte.  Elesett  a  francia 
fejedelmi  Cíaládok  11  tagja,  János  király  is, 
1600  lovag,  4000  nemes  apród  és  20,000  közvi- 
téz. 1905-ben  János  királynak  itt  szobrot  emeltek. 

Credat  Judaeus  Apella,  1.  Apella. 

Credé,  Kari  Sigismund  Franz,  német  orvos, 
született  Berlinben  1819  dec.  23.,  megh.  Lipcsé- 
ben 1892  márc.  14.  A  berlini  egyetemen  1850. 
magántanárrá  habilitálták,  1852.  a  berlini  szü- 
lésznöiskola  igazgatójává  és  a  szülészeti  osztály 
vezető  orvosává  nevezték  ki.  18ó6-ban  a  lipcsei 
egyetemre  hívták  meg  a  szülészet  tanárának 
és  a  szülöintézot  igazgatójának,  ahol  mindjárt 
belépésével  szülészeti  és  nőgyógyászati  poliklini- 
kát  alapított.  Tőle  származik  az  ú.  n.  C.-féle  fogás. 
Szerkesztője  volt  Siebolddal,  Heckerrel,  Martin- 
nal együtt  a  Monatsschrif t  für  Geburtskunde  és 
Spiegelberggel  az  Archív  für  Gynaekologie  című 
folyóiratoknak.  Legnagyobb  müve :  Klinische 
Vortráge  über  Geburtshilfe. 

Credé-fóle  kenőcs,  colloid-ezüsttel  készült 
10— lö^/o-os  kenőcs,  mit  szepszisnél,  infekciónál, 
izületi  gyulladásoknál,  agyhártyagyulladások- 
nál használnak  kétes  eredménnyel  bedörzsölósre. 

Credentiales  liftterae  (lat.)  a.  m.  meglilte- 
lezö  levél.  L.  Créance  és  Megbízólevél. 

Credi,  Lorenzo  di,  olasz  festő,  szül.  Firenzé- 
ben 1459.,  megh.  1537  jan.  12.  Verrocchiónak  volt 
tanítványa  és  mesterének  részletező  stílusát 
híven  követve,  igen  szorgalmasan,  szabatosan, 
de  kevés  találékonysággal  váltig  ismételte  még 
a  XVI.  sz.  első  negyedén  túl  is  a  quatrocento 
típusait.  Többnyire  ájtatossági  ós  oltárképeket 
festett.  Művei  hosszú  sorából  kiválnak :  A  pász- 
torok imádása  (Firenze,  Academia),  C.  legnagyobb, 
tökéletes  technikai  kivitelű  műve ;  Madonna 
(Eóma,  Villa  Borghese) ;  Trónoló  Madonna  Sz.  Ze- 
nobius  ós  Ker.  János  közt  (Fistoja,  székesegyház) ; 
Verrocchio  acrkópe  (Firenze,  Ufíizi-képtár)  stb. 

Credit,  a  könyvelésben  a  követel  (teher)  ro- 
vat megjelölése.  A  magyarban  teljesen  elavult 
kifejezés,  mellőzendő.  Ebből  származik  az  üzleti 
életben  gyakran  használt  rossz  szó  vkreditálni>\ 
ami  annyit  jelent,  mint  javára  írni,  elismerni. 

Credit  foncier  (franc,  ejtsd.:  krédi  foSszjé),  oly 
hitelintézet,  melynek  célja  a  földhitel  (l.  o.)  elő- 
mozdítása 8  ennek  megfelelően  főleg  jelzálog- 
kölcsönök (1.  0.)  kibocsátásával  foglalkozik. 

Creditiva,  l.  Megbízólevél 

Credit  mobilier  (ejtsd  rkrédi  mobiijé)  a.  m.  in- 
góságokra adott  hitel.  Átvitt  értelemben  azokat 
a  pénzintézeteket  nevezik  így,  melyek  üzleti  te- 
vékenysége első  sorban  oda  irányul,  hogy  új,  na- 
gyobb vállalatok  létrejöttét  elősegítsék.Ezek ma- 
gukra vállalják  alakuló  társaságok  alaptőkéjének 


megszerzését,  részvények  ós  kötvények  elhelyezé- 
sét, sőt  részvényekre  és  kötvényekre,  különösen 
tőzsdei  spekuláció  céljaira  (1.  Éeportüzlet)  elő- 
legeket is  adnak.  B  bankok  nevüket  Franciaor- 
szágban Napóleon  idejében  az  ipar  és  kereskede- 
lem fejlesztésére  és  támogatására  alakult  Société 
générale  du  C-tól  nyerték. 

Crediton  (ejtsd  :  kredUn)  V.  KivtoH,  város  Devon- 
shire  angol  countyban,  a  Creedy  partján,  közel 
ahhozahelyhez,aholazBxe-8zelegyesül,(i9ii)3640 
lak.,  gyapjúkor eskedóssel,  szép  gót  templommal. 

Creditor  (lat.)  a.  m.  hitelező. 

Credner,  1.  Hermann,  német  geológus,  szül. 
Qothában  1841  okt.  1.  Eleinte  bányászatot  tanult, 
később  geológiával  s  paleontológiával  foglalko- 
zott. 1865— 1868-ig  a  Keleten  s  Észak-Ameri- 
kában tett  tanulmányokat,  1869.  Lipcsében  a 
geológia  s  paleontológia  tanára  s  egyúttal  a 
szászországi  földtani  intézet  vezetője.  1881-ben 
föbányatanáesossá  is  kinevezték.  Nevezetesebb 
munkái:  Geognostische  Beschreibung  des  Berg- 
werksdistrikts  Andreasberg  (Berlin  1865);  Die 
vorsilurischen  Gebilde  der  obern  Halbinsel  von 
Michigan  (1869);  Die  Gliederungd.  eozoischen  For- 
mationsgruppe  Nordamerikas  (1869);  Die  Kreide 
von  New- Jersey  (1870) ;  Die  Geognosie  und  der  Mi- 
nerah'eichtum  des  Alleghanysystems(1871);Nord- 
amerikanische  Schieferporphyroide  (1872);  Die 
Granulitgebirge  (1880  és  1884).  Elemente  der  Geo- 
logie  c.  kézikönyve  1891-ben  7  kiadást  ért.  A  leg- 
jobb földtani  kézikönyvek  egyike.  Első  kiadása 
1872.  jelent  meg  s  a  legutóbbi  10.  kL-idás  1906. 

2.  C,  Kari  Augnst,  német  ev.  teológus,  szül. 
Waltershausenben  Gotha  mellett  1797  jan.  10., 
megh.  1857  júl.  16.  1828-ban  magántanár  Je- 
nában, 1830.  u.  0.,  1832.  pedig  Giessenben  ren- 
des tanár.  Jelentékenyebb  művei :  Beitráge  zur 
Einleitung  in  die  biblischen  Schrif  ten  (Halle  1832— 
1838,  2  köt.);  Einleitung  in  das  Neue  Testa- 
ment  (u.  o.  1836,  1  köt.) ;  Das  Neue  Testament 
nach  seinem  Zweck,  Ursprang  und  Inhalt  (Giessen 
1841—47,  2  köt.);  Zur  Geschichte  des  Kanons 
(Halle  1847)  és  Geschichte  des  neutestamentlichen 
Kanons  (Volkmar  kiadása,  Berlin  1850).  Erős  har- 
cokat kellett  vívnia  az  ortodoxokkal ;  e  nemű  ira- 
tainak száma  igen  nagy. 

3.  C,  Rudolf,  német  geológus,  C.  1.  öccse, 
született  1860  nov.  27.  Gothában,  meghalt  1908 
jún.  6.  Első  munkáját  1876.  írta  a  szászországi 
Hainichen  Grönsclüefer-csoportjáról ;  1878-ben  a 
hallei  egyetemen  lett  magántanár.  1881-ben  a 
Keleti-tenger  partján  fekvő  Greifswald  városka 
hívta  meg  tanárnak,  ahol  megalapította  a  Greifs- 
waldi  Földrajzi  Társulatot.  Szűkebb  hazáját:  a 
stralsundi  partvidéket,  Rügen-szigetet  s  Pomme- 
rániát  írásban  és  képben  ismertette.  Nevezetesebb 
művei:  Die  Reliktenseen(1887);  Rügen,eineln8el- 
studie  (1893)  és  a  Das  Eiszeit-Problem  (1902). 

Credneria  Zenker  (növ.),  az  ürticaceae  (Gsa- 
lánfélék)  család  fosszilis  génusza.  7  faja  a  lom- 
bos fák  képviselője  a  felső  krótakorban,  egyesek 
közülök  igen  el  voltak  terjedve.  Levélmaradvá- 
nyaik alapján  ismeretesek.  Nálunk  Stur  Ruszka- 
bányáról  említ  C-t. 

Crednerit  (ásv.),  mangánrézoxid(3Cu0.2MngOg); 
mangánércek  elváltozási  terméke ;  vasfekete,  le- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


I 


Credo 


-     711 


Crembalum 


veles;  talán  egyhajlású.  Thüringia:  Priedrich. 
roda. 

Credo  (lat.)  a.  m.  hiszek.  E)  szóval  kezdődik 
az  apostoli  hitvallás,  ugyszintón  a  niceai  (325) 
egyetemes  zsinat  hitvallása,  s  azért  jelöli  is  eze- 
ket. A  szent  misében  szintén  előfordul  az  evan- 
gélium után  (Credo  in  unum  Deum  stb.)  s  azért 
a  szt.  misének  e  részét  is  jelzi.  L.  Mise.  —  Credo, 
quia  absurdum,  hiszem,  mert  képtelen.  Tertul- 
lianustól  származó  szálló  ige. 

Credulitas  (lat.)  a.  m.  hiszékenység,  meg- 
győződés. 

Cree  {e^isá:  kri),  indiánus  törzs  Észak  Ameriká- 
ban a  Hudsonbay  és  Winnipeg-tó  közötti  terüle- 
ten. Két  ágra  oszlanak.  A  tulajdonképeni  C.  a 
terület  belső  részén,  a  mocsárlakúk  (swampics) 
pedig  valóban  a  Hudson  semlyékein  tanyáznak. 
Egykor  Gíeorgiában,  Alabamában  is  laktak,  de  a 
himlőjárvány  erősen  megtizedelte  soraikat.  Az 
181-í-iki  küzdelmek  után,  melyekben  sok  ezer  vér- 
35ett  el  közülök,  lassan  átszoríttattak  a  Misszisz- 
szippi  folyamon  s  most  attól  nyugatra  laknak.  Te- 
rületük javarészét  az  1871-iki  szerződés  értel- 
mében Canadának  engedték  át  s  ezért  ruhát, 
élelmiszert  stb.  kapnak  járadékul.  Van  írott,  az 
amerikaihoz  hasonló  alkotmányuk,  törvényalkotó 
gj'űléssel.  Nyelvük  É. -nyugati  Canada  indiánus 
törzsei  közt  el  van  terjedve.  V.  ö.  Howse,  A 
grammar  of  the  C.  language  (London  1866); 
Lacombe,  Grammaire  de  le  langue  des  Cris,  szó- 
tárral (Montreal  1874). 

Creede,  helység  gazdag  ezüstbányával  Colo- 
rado északamerikai  államban  (Egyesült-Államok), 
hol  Creede  Vümos  nevű  kalandor  talált  először 
ezüstöt,  ki  azután  Mufíat  vasútigazgató  pénzé- 
vel bányát  nyitott  s  számyvasútat  épített.  Az 
1891— 1900-ig  kiaknázott  ezüstérc  értéke  20 
millió  K. 

Creek  (ang.,  ejtsd :  krík),  kis  értől  vagy  patak- 
tól átszelt  száraz  völgy,  melyben  a  legnagyobb 
szárazságban  is  a  víz  mentén  üde  vegetáció  te- 
nyósz,  gyakran  állandó  ér  helyett  apró  tavak  so- 
rozatát találjuk,  melyek  nagyobb  va^  tartósabb 
eső  után  folyóvá  egyesülnek.  Főleg  Észak-Ame- 
rika nyugati  részein  és  Ausztáliában  fordulnak 
elő  nagy  számmal  az  e  fajta  völgyek. 

Creighton  (ejtsd :  krétn),  Mandell,a,ngo\  történet- 
író, szUl.  Carlislebeu  ISiS  júl.  5.,  megh.  1901 
jan.  14.  Londonban.  1866-ban  a  történelem  tanára 
lett  Oxfordban,  1867.  embletoni  lelkész,  1884.Cam- 
bridgeben  az  egyháztörténelem  tanára,  azután 
pedig  peterboroughi  püspök.  Müvei :  Primes  of 
Román  history  (London  1872,  magyarul :  A  római 
nép  története,  Budapest  1892) ;  The  age  of  Elisa- 
beth  (1876) ;  The  life  of  Simon  of  Montfort  (1876) ; 
The  Tudors  and  the  reformation  (1877) ;  Primes 
of  English  history  (1877) ;  History  of  the  papacy 
dm'ing  the  perlőd  of  the  reformation  (1882—87, 
4  köt.) ;  The  life  of  Cardinal  Wolsey  (1888) ;  Car- 
lisle  (1889) ;  Queen  Elizabeth  (1896) ;  Historical 
essays  and  reviews  (1902) ;  Thought's  on  educa- 
tion  (1902). 

Creil  (ejtsd:  krej),  város  Oise  francia  dép.-ban, 
az  Oise  mindkét  partján,  az  északi  vasút  mellett 
Paristól  45  km  É.-ra,  (i906)  9272  lak.,  gép-, 
fémárú-,  fayence-  és  üveggyártással,  kőbányá- 


val, a  St.  Evremont  templom  rom jaivaL  Dagobert 
idejében  Credulium  volt  a  neve.  Az  Oise  szigetén 
egy  királyi  kastély  romjai. 

Creizenach,  1.  Michael,  német  zsidó  tudós  és  író, 
szül.  Mainzban  1789  máj.  16.,  megh.  1842  aug.  6. 
A  modern  zsidóság  eszméinek  fejlesztése  és  ter- 
jesztése körül,  kivált  mint  a  majna-frankfurti 
zsidó  reáliskola  tanára  (1825  óta)  ritka  erélyt  és 
buzgahnat  fejtett  ki.  Főmunkája:  Schulchan 
Aruch,  oder  encyclopádische  Darstellung  des 
mosaischen  Gesetzes  (Frankfurt  1833-40, 4  köt.), 
melyben  hitújítási  nézeteit  részletesen  fejtegeti. 

2.  C,  Wilhelm,  német  irodalomtörténész,  szül. 
Majna-Frankfurtban  1851  jún  4.,  1883óta  a  német 
filológia  egyetemi  tanára  Krakóban.  Müvei :  Bnt- 
stehungsgeschichte  d.  deutsch.  Lustspiels  (1879) ; 
Bühnengeschichte  des  Goetheischen  Faust  (1881); 
Die  Schauspiele  der  englischen  Komödianten 
(1889).  Fő  müve :  Geschichte  des  neueren  Dramas 
(1894  óta.  4  köt.). 

Crell,  Nikolaus,  szász  kancellár,  szül.  Lipcsé- 
ben 1551  kör.,  kivégezték  1601  okt.  9.  Mint 
Keresztély  herceg  nevelőjét  csakhamar  taná- 
csossá, majd  1589.  kancellárrá  nevezték  ki.  A 
nemesség  kezdettől  fogva  gyűlölte  s  a  kriptokál- 
vinisták  pártolásával,  egy  új  katekizmus  és  (a 
C.-fóle)  biblia  kiadásával  csakhamar  magára 
vonta  az  ortodox  lutheránus  körök  gyűlöletét  is. 
1591-ben  Keresztély  herceg  utóda,  a  lutheránus 
szellemben  nevelt  Frigyes  Vilmos  C-t  elzáratta, 
a  prágai  felebbezési  törvényszék  pedig  1601.  ha- 
lálra ítélte.  V.  ö.  Richárd,  Der  kurfürstlich 
sáchsische  Kanzler  Nikolaus  C.  (Dresdenl859,  2 
köt.);  Brandes,  Der K&nzler  C.  (Leipzig  1873). 

Crelle,  August  Leopold,  német  matematikus, 
szül.  Bschwerderben  1780  márc.  11.,  megh.  1856 
okt.  6.,  porosz  államépítészeti  szolgálatba  lépett  ós 
mint  titkos  főépítészeti  tanácsos  hagyta  el  1849. 
az  állami  szolgálatot.  Építészeti  munkáin  kívül 
egyes  matematikai  dolgozatokat  is  írt,  de  f  őórdeme 
a  még  most  is  róla  elnevezett :  Journal  f  ür  reine 
und  angewandte  Mathematik  alapítása  1826-ban, 
mely  nemsokára  gyűjteménye  lett  a  német  és  kül- 
földi nevezetesebb  matematikusok  dolgozatainak, 
így  mindjárt  az  első  kötetekben  jelentek  meg 
Ábel  és  Jacobi  epochális  értekezései. 

Crema,  járási  székhely  Cremona  olasz  tarto- 
mányban, a  Serio  partján,  (1901)  9755  lak.,  kiváló 
kender-,  len-,  rizs-  és  jutatermeléssel ;  csipke-,  ka- 
lapkészítéssel,  vászon-,  selyem-  és  jutaszövéssel, 
sajtkereskedéssel,  Püspöki  székhely.  C-t  régi  erős- 
ség és  várfalak  védik.  Alapítói  570-ben  milanói 
menekülők  voltak.  I.  Frigyes  1160.  földúlta,  1186. 
újjáépítette.  1463-ban  a  Viscontiak  birtokából 
Velence  hatalmába  került. 

Crémaillére  (franc,  ojtsd  :  krémaUyér),  fürész- 
fogakhozhasonló alaprajzú  sáncvonal  ily  alakban: 


Leginkább  régi  erődítéseknél  fordul  elő. 

Crémant  (franc,  eiJtsd:  kremán),  könnyű,  fehér 
V.  vörös  champagnei  pezsgő. 

Crematorium  (lat.),  hullahamvasztó  ke- 
mence, 1.  Hamvasztás. 

Crembalum  (lat.)  a.  m.  doromb. 


Amely  uó  C  aUtt  nincs  meg,  K  alatt  keresendAI 


Cröme 


-     712     — 


Cremona 


Oréme  (ejtad:  krém)  a.  m.  tejföl.  Átvitt  érte- 
lemben a  magasabb  társaság  megjelölése. 

Créme  céleste  (franc),  1.  Coldcream. 

Cremeo,  helység,  1.  Mesocco. 

Cremer,  Í.HermannAzigust, német  evang.  teo- 
lógus, sztll.  Vesztfáliában  Unna  helységben  1834 
okt.  18.,  megh.1903  okt.4.  Tanulmányait  Halléban 
és  Tübingenben  végezte.  1870-ben  Greifswaldban 
teológiai  tanár  lett.  Prédikációin  kívül  (DasWort 
vom  Kreuze,  3.  kiad.  1900)  nevezetesebb  munkái : 
Biblisch-theologisches  Wörterbuch  der  neutesta- 
mentlicheu  Qrazitát  (Gotha  1866,  9.  kiad.  1902) ; 
Die  pauünische  Rechtfertigunslehre  (2.  kiad. 
1900) ;  Das  Wesen  des  Christentums  (3.  kiad., 
1902);  Grundwahrheiten  der  christlichen  Reli- 
gion  naeh  D.  Seeberg  (1903). 

2.  G;  Jacobus  Jan,  holland  novellista,  szül. 
Amheimban  1827  szept.  1.,  megh.  Hágában  1880 
jún.  5.  Kiválóak :  Betuwsche  Novellen,  falusi  tör- 
ténetek gyűjteménye  (Leiden  1856).  Regényei:  De 
Lelie  van  's  Gravenhage ;  Dániel  Sils ;  Anna  Rooze 
(1867) ;  Dokter  Helmond  en  zijn  vrouw  (1870) ; 
Hanna  de  freule  (1873) ;  Tooneelspelers.  Kevésbbé 
sikerültek  drámái ;  legjobb  darabjai:  Boer  en  Edel- 
man  és  Emma  Bertholt.  Regényei  összegyűjtve  14 
kötetben  jelentek  meg  (Leiden  1877—91). 

3.  C.,  William  Randall,  sir,  angol  politikus, 
szül.  1838.  Farehamben,  megh.  1908  júl.  22. 
Londonban.  Egyike  volt  az  első  munkásoknak, 
kik  szocialista  programmal  a  parlamentbe  jutot- 
tak (1885).  Passyval  együtt  megalapította  a.nem- 
zetközi  békekonferenciák  szervezetét,  amiért 
1903.  az  egyik  Nobel-díjat  kapta.  Titkára  volt  a 
nemzetközi  békebirósági  ligának. 

Crémer,  Gamüle,  francia  tábornok,  szül.  Saar- 
gemündben  1840  aug.  6.,  megh.  1876  ápr.  2.  Paris- 
ban. Részt  vett  a  mexikói  hadjáratban.  1870-ben 
Metz  átadása  után  fogságba  került,  de  miután  be- 
csületére fogadta,  hogy  tovább  a  háborúban  nem 
vesz  részt,  szabadon  bocsátották.  Ennek  dacára 
visszatért  a  francia  sereghez  ós  mint  hadosztály- 
tábornok különösen  Nuits  mellett  harcolt  hősiesen. 
1870-ben,  midőn  a  kormány  kinevezéseit  felül- 
vizsgáló bizottság  csak  zászlóaljparanesnoki  mi- 
nőségét akarta  igazolni,  durva  szavak  közt  le- 
mondott ;  sértései  miatt  rövid  fogságot  is  szen- 
vedett. Művei  közül  megemlítendők :  Quelques 
hommes  et  quelques  institutions  miiitaires,  sou- 
venirs  retrospectifs  (1872) ;  La  campagne  de  l'est 
et  l'armée  de  Bourbaki  (1874). 

Cremera  (ma :  Fiume  Valca),  kicsiny  jobbol- 
dali mellékfolyója  a  Tiberisnek,  8  km.-re  Rómától 
egyesül  vele.  Itt  pusztultak  el  a  Fabiusok  aVejii 
elleni  harcban,  477-ben  Kr.  e. 

Crémieu  (ejtsd:  krémjö),  város  Isére  francia  dép.- 
ban,  a  Rhone  balpartjától  D.-re  5  km,  Lyontól 
K.-re,  (1901)  1900  lak.,  Fontaine  rouge  vasas-  és 
Bourbouillon  szénsavas  forrásokkal.  St.  Laurent 
kastély  romjaival  (XIV.  sz.).  Közelében  (17  km.) 
a  htres  Balme-barlang  és  a  Pusa  hegyszakadék 
a  C.  patakkal. 

Crémieiix  (ejtsd  :  krémiö),  Isaac  Adolphe,  francia 
politikus,  szül.  Nimesben  1796  ápr.  30.,  megh. 
Passyban  1880  febr,  10.  1817-ben  Aix-ben  ügy- 
véd lett.  1830-ban  a  párisi  semmítöszékhez 
ügyésszé  nevezték  ki.  1842-ben  képviselő  lett, 


heves  küzdelmet  folytatott  a  Guizot-kormány  ellen 
ós  nagyban  előmozdította  a  reformmozgalmat.  , 
1848-ban  menekülésre  beszélte  rá  Lajos  Fülöp  I 
királyt,  tagja  lett  az  ideiglenes  kormánynak  és  az  a 
igazságügyi  tárcát  vette  át.  Midőn  Napóleon  her- 
ceget (Hl.  N.)  elnökké  választották,  a  hegypárt- 
hoz csatlakozott  ós  teljes  erővel  küzdött  a  monar- 
chisták  ellen.  Az  1851  dec.  2-iki  államcsíny  után 
ügyvédi  gyakorlatot  folytatott.  A  második  csá- 
szárság bukása  után  (1870)  mint  Gambetta  híve 
igazságügyminiszter  lett.  1872-ben  pedig  szená- 
torrá választották.  C.  alapította  az  Alliance  Isra- 
élite  universelle-t.  Iratai  közül  kiemelendők: 
Liberté!  Plaidoyer  et  discours  politiques  d'Adolphe 
C.  (Paris  1869) ;  Gouvernement  de  la  défense  na- 
tionale,  I  Actes  de  la  délégation  de  Tours  et  de 
Bordeaux ;  11.  Ministére  de  la  justice  (Tours  1871); 
En  1848,  discours  et  lettres  de  M.  A.  C.  (Paris 
1883). 

Cremometer  (magyarul  tejfölmérő),  így  ne- 
vezik azokat  a  ma  már  alig  használt  tejvizsgáló 
eszközöket,  amelyek  segélyével  a  tejből  kiváló 
tejföl  mennyiségét  megállapítják  és  ebből  követ- 
keztetnek a  tejföl  zsírtartalmára.  B  következtetés 
azonban  nem  helyes,  mert  a  tejföl  mennyisége 
nem  mutatja  pontosan  a  tej  zsírtartalmát.  Leg- 
ismeretesebb  a  Chevalier-  s  a  Fjord-féle  C.  Előb- 
bivel csak  egy,  utóbbival,  mely  különböző  nagy- 
ságban készül,  13— 192  tejpróba  vizsgálható  meg 
egyszerre. 

Cremona,  1.  tartomány  Olaszországban,  Ber- 
gamo,  Brescia,  Mantova,  Piaeenza,  Parma,  Reg- 
gio  és  Milano  között.  Területe  1756  km«,  (1910) 
331,012  lak.  Gabonát,  rizst,  lent  termő  földjét  a 
Pó,  OgUo,  Adda  és  mellékvizei  öntözik.  —  2.G.  tar- 
tomány fővárosa  a  Pó  balpartja  közelében,  (i9oi) 
külvárosaival  37,693  lak.  Gép-,  üveg-,  agyag- 
árú-, fáklya-,  tésztaneműgyártással,  gyapjú-, 
gyapot-  és  selyemszövéssel ;  torrone  nevű  culő'o- 
zott  gyümölcs  és  tésztakészítményei  Olaszország- 
ban kedveltek ;  hegedűi  (XVI— XVIII.  sz.)  világ- 
hírűek voltak  (Amati,  Guarni,  Stradivarius), 
hegedüipara  ma  is  van.  Élénk  a  gabona-,  len- 
es sajtkereskedóse.  Számos  közép-  és  felsőisko- 
lája, állami  könyvtára  van ;  ptlspöki  és  helyha- 
tósági székhely,  iparkamarával.  A  várost  körfalak 
veszik  körül  (4  kapuval),  fedett  csatorna  szeli  át 
és  a  Cremonetta  patak  is  átfolyik  rajta.  Jelenté- 
kenyebb épületei:  székesegyháza  (XII.  sz.)  már- 
ványhomlokzattal, belsejét  freskók  díszítik  ;  a  S. 
Pietro  al  Po  (XVI.  sz.),  a  S.  Agostino  e  Giacomo 
(XIV.  sz.) ;  a  Sta  Agata  freskókkal ;  a  Palazzo 
Pubblico  (1245)  szép  képtárral ;  a  Pal.  de  Gonfa- 
lonieri ;  Pal.  Reale  múzeummal  és  képtárral  és 
több  más  régi  palota.  A  Porazzo  nevű  harangtorony 
Észak-Olaszországban  a  legmagasabb  (121  m.). 
C.t  a  gallusok  alapították ;  219.  Kr.  e.  római 
gyarmattá  lett,  nagy  kereskedelemmel ;  69.  Ves- 
pasianus  leromboltatta,  majd  újjá  építtette.  A 
XVIII.  sz.-ban  a  franciák  ós  osztrákok  ismételten 
küzdöttek  bú-tokáért,  1736-tól  osztrák  birtok, 
1800— 15-ig  a  franciáké,  majd  az  osztrákoké  ée 
1859.  végleg  olasz  kézre  került.  V.  ö.  Bobolofti, 
Storia  di  C.  príma  del  comune  (C.  1878). 

Cremona,  Luigi, olasz  matematikus,  szül.  Paris- 
ban 1830  dec.  7.,  megh.  Rómában  1903  jún.  10., 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cremonese 


—     713 


Crépy 


részt  vett  a  szabadságharcban  ós  1873.  a  római 
politechnikumon  a  matematika  tanára,  1897.  a 
szenátus  alelnöke  lett,  majd  1898.  rövid  ideig 
közoktatásügyi  miniszter  is  volt.  Főleg  geo- 
metriával foglalkozott.  Legnevezetesebb  művei : 
Le  Ügure  reciproche  nella  statica  graflca  (Mi- 
lano 1879);  Elementi  di  geometria  projettiva 
(Torino  1873) ;  Elementi  di  calcolo  graflco  (u.  o. 
1874).  Kiadta  az  Annali  di  matematica  púra  et 
applicata  és  Beltrammal  együtt  a  CoUectanea 
mathematica  (Milano  1881)  c.  műveket. 

Cremonese,  így  nevezik  Campi  Antonio  (1.  o.) 
festőt. 

Cremor  tartari,  1.  Borkő. 

CremuSina,  1.  adók.  Belovár-Körös  vm.  gru- 
bisno  poljei  j.-ban,  (looo)  359  horvát-szerb  lak. ; 
u.  p.  Grdjevac,  u.  t.  Gnibisno  polje.  —  2.  C., 
adók.  Zágráb  vm.  vrgin  mosti  j.-ban,  (i9oo)  823 
horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Vrgin  most. 

Cremugnjak,  adók.  Zágráb  vm.  petrinjai  j.-ban, 
(1900)  490  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Kraljev- 
cani. 

Cremutias  Cordus,  Aulus,  római  történetíró 
Tiberius  császár  idejében,  megírta  a  köztársaság 
bukását  és  a  monarchia  megalapítását,  de  mivel 
szabad  szellemben  dolgozott,  Brutust  dicsérte  és 
Cassiust  az  utolsó  rómainak  mondotta,  felébresz- 
tette Tiberius  gyanúját,  a  szenátusban  bevádol- 
ták és  a  büntetés  elöl  önkéntes  éhhalállal  mene- 
kült (Kr.  u.  25.).  Művét  elégették,  de  leánya, 
Idarcia,  kihez  Seneca  vigasztaló  iratot  (consola- 
tio  ad  Marciam,  ford.  Lévay  József)  intézett, 
állítólag  megmentette,  ránk  azonban  nem  maradt 
belőle  semmi. 

Créneau  (franc,  németül  Zinne) ;  fal-csipké- 
zet,  párta-koronázás  (1.  o.).  A  C-k  egész  sorozata : 
crénelage. 

Crenilabrns  (állat),  az  ajakos  halak  (Lábri- 
dae)  családjába  tartozó  halnem.  13  faj  ismeretes 
Európa  és  Afrika  mérsékelt  égövi  partvidékeiről. 
Majdnem  mindnyájan  apró,  vagy  csak  középnagy- 
ságú, de  a  legszebb  színekben  pompázó  halak. 
Pikkelyeik  ós  úszószámyaik  pompás  szivárvány- 
színekben ragyognak.  Ismertebb  fajai :  C.  pavo 
Brünn  ós  C  melops  L.  Ujabban  akváriumokban 
tartják. 

Crenothrix  Cohn  (növ.),  a  Chlamydobacteria- 
ceae,  fonalas  baktériumok  génusza.  A  számos  sejt- 
ből álló  fonál  hüvelyben  foglal  helyet.  Fontos  faja 
a  G.  poly spóra  Cohn,  mely  a  kutak  és  a  vízveze- 
tékek vízében  él.  A  fonalak  barna  színű  pelyhes 
tömegeket  alkotnak,  melyek,  ha  nagy  mennyi- 
ségben képződnek,  a  vízvezeték  csöveit  be  is  du- 
gaszolhatják. Jelenléte  már  azért  is  kellemetlen, 
mert  a  vizet  rozsdabarnára  festi  ós  így  ivásra, 
sőt  mosásra  is  alkalmatlanná  teszi.  Ellene  való 
védekezésül  legtanácsosabb  a  vízvezeték  csöveit 
gyakrabban  kimosni.  Barna  színe  attól  a  vas- 
hidroxidtól van,  melyet  ez  a  szervezet  a  vízben 
foglalt  vastartalomból  készít  és  amelyet  a  hüvely- 
ben kiválaszt.  A  mangánt  is  kiválasztja.  Olyan 
vízben,  mely  sem  vasat,  sem  mangánt  nem  tar- 
talmaz, a  C.  nem  él  meg. 

Crepare  (ol.)  a.  m.  megpukkadni,  szétre- 
pedni, elhullani,  megdögleni.  Innen  ered  a  néme- 
tes crepieren  katonai  kifejezés,  mely  a  gránát- 


nak, shi-apnellnek,  bombának  stb.  ürlövedéknek 
szétrobbanását  jelenti. 

Crepatnra,  hasadék  a  Nagy-  és  Kis-Királykö 
közt,  1.  Krepatura. 

Crépe  (franc,  ejtsd:  krep),  fodros  felületű,  ritka 
szövésű  selyem  szövet,  fodrosságát  csinozással 
(appreturával)  állítják  elő.  G.  de  Ghine  —  kinai 
krep  —  sűrűbb  selyem  szövet,  fodrosságát  a  lánc- 
s  vetiilókfonal  különleges  sodratának  köszöni, 
illetőleg  annak,  hogy  mindkét  fonalrendszer  rész- 
ben jobb,  részben  bal  irányban  sodrott.  C.  vászon 
—  fodros  vászon  —  a  régi  kalotaszegi  hímzések 
alapszövete,tiszta  kenderből,  avagy  lenből  készült, 
részben  jobb, részben  balirányban  sodrott  fonalból. 

Crépin  (ejtsd :krepen),  Frangois,  belga  botanikus, 
szül.  Rochefortban  1830  okt.  30.,  megh.  1903  ápr. 
30.  Eleinte  Gand-ban  a  kertésziskola  tanára,  majd 
a  brüsszeli  növénykert  igazgatója  s  a  kii',  aka- 
démia tagja.  A  belga  flóra  ós  a  vadon  termő  ró- 
zsák kiváló  ismerője  volt.  Főbb  munkái :  Manuel 
de  la  Flore  de  Belgique  (Brüsszel  1866) ;  Revue 
de  la  Flore  de  Belgique  (u.  o.  1863) ;  Guide  du 
botaniste  on  Belgique  (Brüsszel  1878) ;  Primitiae 
monographiae  Rosarum  (u.  o.  1869—82).  C.  neve 
a  Grépinia  Rchb.  és  Grépiniella  E.  March.  génusz- 
nevekkel  van  megörökítve. 

Crepis  L.  (növ.,  zörgőfü),  a  Gompositae  (Fész- 
kesek) család  nyelves  virágú  génusza ;  200  faja 
leginkább  az  északi  félgömb  növénye,  1  azonban 
Bolíviában,  1  pedig  a  Fokföldön  honos.  Füvek, 
egyesek  félcserjeszerüek.  Fészkük  magános  v. 
bugában  áll  és  rendesen  sárga  virágú,  kaszatjuk 
10—30  bordájú.  Hazánkban  többek  között  közön- 
séges a  C.  virens  L.,  G.  biennis  L.,  G.  tectorum  L., 
G.  rhoeadifolia  MB,  stb.  A  jószág  szívesen  meg- 
eszi őket ;  az  első  és  harmadik,  ha  nagyon  elsza- 
porodik, alkalmatlan  gyom  is  lehet.  A  G.  sihirica 
L.-t  Oroszországban  főzeléknek  eszik.  A  G.  lacera 
Ten.,  mely  az  Apennineken,  az  erdők  alsó  régió- 
jában terem,  igen  mérges.  A  G.  rubra  L.  Délkelet- 
Európából,  kerti  növény. 

Crepitatio,  sercegés,  olyanszerű  zörej,  mint 
aminőt  akkor  hallunk,  ha  a  fülünk  körül  hajszá- 
lainkat ujjunkkal  morzsoljuk.  Ilyen  C.  hallható 
a  tüdő  felett  a  tüdőgyulladás  kezdeti  ós  végső, 
oldódási  szakában  (C.  indux  ós  C.  redux),  továbbá 
a  tüdővizenyő  kezdetén,  valamint  a  tüdő  ú.  n. 
véres  infarktusánál,  a  capillaris  bronchitisnél  és 
a  gümős  tüdőbeszüremkedós  bizonyos  szakában 
is.  Magyarázata  nz,  hogy  a  nevezett  állapotokban 
a  lóghólyagocskák  fala  duzzadt,  sőt  esetleg  más 
savós  váladékkal  vagy  izzadmánnyal  lehet  be- 
vonva ós  összetapadva  s  a  belélegzés  alatt  benyo- 
muló levegőáram  hirtelen  számos  ilyen  össze- 
tapadt léghólyagocskát  felpattant,  innen  a  zörej. 
De  C-t  hallunk  akkor  is,  ha  csonttörés  után  az 
eltört  csont  törési  végeit  egymáshoz  dörzsöljük. 
Crepitas  ventris,  1.  Felfúvódás. 
Crepuscularla,  1.  Szürkületi  lepkék. 
Crepusculam  (lat.),  alkony. 
Crépy  (^tsd :  krepi),  több  helység  neve  Francia- 
ország-ban ;  1.  G.-en-Laonnai^ (ejtsd: aaiaonné),  köz- 
ség Aisne  dép.-ban,  Laontól  ÉNy.-ra  11  km,  (i9oi) 
1481  lak., cukorgyárral,  két  érdekes (XII.  sz.) temp- 
lommal. 1544  szept.  18.  V.  Károly  császár  ós  I.  Fe- 
renc francia  király  itt  békét  kötöttek.— 2.  G.-en-  Va- 


Amely  Bsó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Créqul 


—     714 


Crespi 


lais(^sA:  viioá),  város  Oise  dép.-ban,  Paristól  58 
km  BK.-re,  (1906)  5376  lak.,  üstkészltéssel,  cukor- 
répatermeléssel, gabonakereskedelemmel.  Cris- 
peium  néven  Valois  fővárosa  volt.  A  960.  az 
Amlensi  gróf  alapította  erőd  romjai  említendők, 
valamint  egy  apátsági  ós  kastólyromok,  közép- 
kori templomok  és  házak. 

Créqui  (ejtsd:  kréki),  Frangois,  herceg,  francia 
marsall,  szül.  1624.,  megh.  Parisban  1687  febr.  4. 
C  Charles  marsall  fia,  Flandriában  vitézkedett 
(1640),  1669.  marsallnak  nevezték  ki  s  1670.  Lota- 
ringiai szállta  meg,  1675.  azonban  a  Rajna  partján 
fogságba  került.  1676— 78-ig  ismét  diadalmasan 
hai-colt,  1679.  pedig  a  Weserig  hatolt  a  nagy  vá- 
lasztófejedelem ellen,  1684.  Luxemburgotós  Triert 
hódította  meg. 

Cresc,  1.  Crescendo. 

Crescendo  (ol.,  ejtsd:  kresendo),  röv.  cresc.,a. 
m.  növekedő  erővel ;  zenei  műszó,  mely  azt  írja 
elő,  hogy  a  hangokat  fokozódó  erősséggel  kell 
megszólaltatni.  A  C-t  a  következő  jellel  is  elő 
lehet  Írni:  — ===C-  Ellentéte  a  decrescendo  (jele 
rr==— ),  amely  fokozatos  halkítást  jelent. 

Crescentia  L.  (aöv.),  a  Bignoniaceae  (Trom- 
bitafafólók)  család  génusza;  15  faja  Amerika 
tropikus  részénél.  Kisebb-nagyobb  fák,  váltakozó, 
az  ágak  végén  gyakran  csomósán  álló  levelekkel, 
ezek  egyszerűek  v.  hármasak.  Pártájuk  harang- 
alakú. Viráguk  magános  v.  csomókba  egyesül. 
Termésük  kemény  héjú,  sok  magvú  bogyó,  a 
magvakat  benne  húsos  rész  veszi  körül.  Héjából, 
az  igazi  kalabasszá-hól,  különféle  apró  edényeket 
készítenek,  húsának  nedve  orvosság.  Mint  mell- 
betegség elleni  orvosság  igen  jó  hírű  a  mexikói 
C  alafa  H.  B.  K.  bogyója  (tecomate,  cuiro). 

Crescentiis,  Petrus  de,  1.  Crescenzi. 

Crescentini  (ejtsd:  kresentíni),  Girolav/ío,  olasz 
csonkított  énekes,  szül.  Urbinóban  1769.,  megh. 
Nápolyban  1846  ápr.  24.  1785  óta  női  szerepek- 
ben a  római,  pádovai,  veronai,  velencei,  bécsi, 
lissaboni  s  madridi  színpadokon  lépett  fel.  Bécs- 
ben 1805.  az  uralkodó  család  énekmestere  lett ; 
Napóleon  csakhamar  Parisba  hívta  s  80,000  frank 
tiszteletdíjjal  kamaraénekessé  tette  ;  1813.  elve- 
szítette hangját,  Bolognába  költözött  s  1825  óta 
mint  énektanár  működött  Nápolyban.  Híres  ének- 
iskolája  :  Raccolta  di  esercizj  per  il  canto,  először 
1811.  jelent  meg  Parisban. 

Grescentino  (etjtsd :  kreseDttnó),  város  Novara  olasz 
tartományban,  a  Pó  balpartján,  (1900)  6713  lak., 
selyemiparral.  Régi  erősség,  a  XVI.  és  XVII.  sz. 
a  spanyolok  és  franciák  többször  küzdöttek  érte. 

Crescentio  György,  bíboros  és  pápai  követ 
1201.  kibékítette  Imre  királyt  és  öccsét,  András 
herceget,  ki  Horvát-  és  Dalmátországot  kapta. 

Crescentius,  1.  Giovanni,  ki  Nomentanus  név 
alatt  is  ismeretes,  római  patrícius  s  a  C.-ok  gazdag 
családjának  ivadéka  (iiihetőleg  id.  C.  és  Theodora 
unokája).  XV.  János  pápa  idejében  (985—995) 
Róma  világi  kényura  volt,  Theophano  császárnő 
pedig  989.  patríciusnak  ismerte  el.  Midőn  III.  Ottó 
császár  996.  Rómába  jött,  C.  ugyan  meghódolt 
neki,  de  a  császár  távozása  után  megint  bitorolta 
a  hatalmat  és  az  Ottó  által  behelyezett  V.  Ger- 
gely helyett  XVI.  Jánost  tette  meg  pápává.  Erre 
Ottó  újra  Rómában  termett,  az  Angyalvárat  C. 


hősies  védelme  dacára  bevette,  a  pártütőt  elfogta 
és  998  ápr.  26.  lefejeztette.  —  Fia,  C.  Qiovanni, 
1012.  rövid  ideig  szintén  ura  volt  Rómának.  V.  ö. 
Gregorovius,  Geseh.  d.  Stadt  Rom. 

2.  C.  Zvoinimir  v.  Demetrius,  az  utolsó  horvát 
király.  L.  Szv^inimir. 

Crescenzi  (ejtsd:  kresenci),  Pietro  (Petrus  de 
Crescentiis),  az  okszerű  földmüvelés  megalapítója, 
szül.  Bolognában  1230.,  megh.  1310.  Szülővárosá- 
ban mint  ügyvéd  élt;  de  miután  politikai  za- 
vargások miatt  kénytelen  volt  szülővárosából  el- 
költözni, Olaszországot  utazta  be  s  csak  harminc 
év  múlva  tért  vissza  Bolognába,  mely  azután  sze- 
nátorrá tette.  A  földművelés  körül  szerzett  tapasz- 
talatait Opus  ruralium  commodorum  libri  XII.  c. 
híres  művében  tette  közzé,  mely  mű  egyúttal 
a  nyomtatásban  megjelent  első  könyvek  egyike. 
(1458.  Augsburg ;  olaszul  Firenzében  1478  és  1605. 
[Sansovinotól],  Bolognában  1784. ;  nóm.  Strass- 
burgban  1494.  és  1602.)  A  régibb  kiadások  leg- 
szebbike az,  melyet  Lorrain  adott  ki  1474.  A  mű 
legutolsó  kiadását  Geszner  rendezte  sajtó  alá,  a 
Scriptores  rei  rusticae  c.  gyűjteményben  (Ldpcse 
1735,  2  köt.).  C.  művének  megírásánál  főleg  Co- 
lumellát  tartotta  szem  előtt. 

Cresoimbeni  (ejtsd  :  kresimbeni),  Giovan  Mario, 
olasz  író,  szül.  Maceratában  1663  okt.  9.,  megh. 
u.  0.  1728  márc.  8.  Tanulmányait  Rómában  vé- 
gezte, ahol  XI.  Kelemen  kanonokká  nevezte  ki. 
Néhány  társával  ö  alapította  az  Árkádiái  akadé- 
miát (1.  0.),  melynek  .38  éven  át  elnöke  is  volt. 
Megírta  az  alapítás  történetét  is  Arcadia  c.  mun- 
kájában, valamint  tőle  való :  Istoria  della  volgar 
poesia  (1698)  és  néhány  római  templom  története. 

Crescini  (ejtsd:  kresíni),  Vincenzo,  olasz  író,  szül. 
Padovában,  1857  aug.  10.  Előbb  a  génuai,  1883 
óta  a  padovai  egyetem  tanára.  Olaszországban 
ő  a  legalaposabb  ismerője  a  proven9al  nyelv- 
nek. Fő  munkái :  Manualetto  provenzale  (Padova 
1894) ;  1  principali  episodi  della  canzone  di  Rolando 
tradolli  (Torino  1896);  Per  gli  studi  romanzi  (össze- 
gyűjtött értekezések,  Padova  1892). 

Qresimir,  1.  Kresimir. 

CreSnjevec,  adók.  Várasd  vm.  klanjed  j.-baa, 
(1900)  1195  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Tuhelj,  u.  t. 
Klanjec. 

CreSnjevica  mala,  adók.  Belovár-Körös  vm. 
gjurgjevaci  j.-ban,  (j9oo)  423  horvát-szerb  és  ma- 
gyar lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Pitomaca. 

CregnjeTÍca  velika,  adók.  Belovár-Körös  vm. 
gjurgjevaci  j.-ban,  (i9oo)  1068  horvát-szerb  ós  ma- 
gyar lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Pitomaca. 

Cresnjevo,  adók.  Várasd  vm.  varasdi  j.-ban. 
(1900)  625  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Várasd,  u.  t. 
Cerje  Tuáno. 

Crespi,  1.  Giovanni  Battista,  születési  helye 
után  il  Cerano,  olasz  festő,  szobrász  és  építész, 
szül.  Ceranoban,  Novara  vidékén  1557.,  megh. 
Milanóban  1633.  A  Procacciniak  tanítványa  volt 
Milanóban,  majd  Velencében  ós  Rómában  képezte 
magát  tovább.  Fő  műveit  mint  festő  Milanóban 
alkotta  ,ahol  jelentékeny  szerepet  játszott  az  udvari 
életben.  Festményeivel  a  berlini,  bécsi  udvari, 
milanói  Brera,    stb.  képtárakban  találkozunk. 

2.  C,  Daniele,  olasz  festő,  az  előbbinek  fia,  szül. 
Milanóban  1590  körül,  megh.  u.  0. 1630.  Atyjának 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Crespo 


—     715 


Creutz 


és  Giulio  Cesare  Procaccininak  volt  tanítványa, 
8  fóként  szülővárosában  működött.  Legjelenté- 
kenyebb műveit  a  milanói  Brera  órzi,  festett  több 
freskót  is,  így  a  milanói  S.  Maria  della  Passione- 
templomban  (1622). 

3.  C,  Giuseppe  Maria,  máskép  lo  Spagnuolo, 
olasz  festő  és  rézmetsző,  szül.  1665  márc.  16.  Bo- 
lognában, megh.  1747  júl.  16.  u.  o.  Carlo  Cignani 
tanítványa  volt,  majd  a  Carraociak,  Correggio  és 
Baroccio  művein  képezte  magát  tovább.  A  fény 
és  árny  festői  kezelésével  és  könnyed  technikájá- 
val tűnt  ki.  Legtöbb  műve  a  drezdai  képtárban  lát- 
ható. Rézmetszeteit  Lod.  Carraoci,  Van  Dyek  és 
Lod.  Mattioli  festményei  után  készítette. 

Crespo,  Antonio  Candido  Gongalves,  portugál 
költő,  szül.  Rio  de  Janeiróban  egy  rabszolganő- 
től 1846  márc.  11.,  megh.  Lissabonban  1883  jún. 
11.  Csak  két  kis  kötetnyi  verset  írt:  Miniaturas 
(1870;  új  kiadás  1875)  és  Nocturnos  (1882).  Fele- 
ségével, a  neves  D.  Mária  Amália  Vaz  de  Car- 
valhoval  gyermekek  számára  írta  :  Contos  pára 
OS  nossos  fllhos  (1882). 

Crest  (ejtsd :  kreszt),  város  Drőme  francia  dép.- 
ban,  a  Rhonetól  20  km  K.-re,  (i9o6)  5660  lak., 
selyemtermeléssel  és  ipari  feldolgozással,  posztó-, 
papir-,  bőr-  éskötélgyártással,  eperfatermeléssel, 
bor- és  szarvasgombakereskedelemmel.  Régi  erőd- 
jének (Xn.  sz.)  romjai  uralkodnak  a  Drome  völ- 
gyén. V.  ö.  Arnaud,  Histoire  de  C  (Grenoble  1903). 

Crestien  de  Troyes,  1.  Chrétien  de  Troyes. 

Crestola,  olasz  falu  Carrara  mellett.  C.  a  leg- 
jobb minőségű  fehér  carrarai  márvány  neve. 

Creston,  az  északamerikai  Jowa  állam  Union 
kerületének  székhelye,  fontos  vasúti  állomás, 
vasúti  kocsi  gyártással,  (1900)  7752  lak. 

Creswick,  város  a  brit-ausztráliai  Victoria- 
gyarmatban,  Melbourne-től  ÉNy.-ra,  vasút  mel- 
lett, (1901)3060  lakossal.  Környékén  aranybányák 
vannak. 

Cret,  adók.  Várasd  vm.  pregradai  j.-ban,  (1900) 
1236  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Krapinske 
Toplice. 

Creta,  1.  Kréta. 

Crét  de  la  Neige,  a  francia-svájci  Jurának  leg- 
magasabb csúcsa  (1723  m.)  Ain  dép.-ban,  ahonnan 
szép  kilátás  nyílik  az  Alpok  és  a  Genfl-tó  felé. 

Créte  (franc,  ejtsd:  kret)  a.  m.  sáncgát  taréja, 
1.  Sánc. 

Créteil  (ejtsd :  krétej),  város  Seine  francia  dép.- 
ban,  Paris  mellett,  a  Mame  balpartján,  (1906) 
15,500  lak. 

Crétin  (franc,  ejtsd  •  kretén,  olaszul  cretinoj  a.  m. 
hülye.  —  Cretinismus,  l.KretinizmusésJÉLülyék. 

Crétineau- Joly  (eijtsd :  kretinó-zsou),  Jacqiies,  fran- 
cia történetíró,  szül.  Pontenayban  (Vendée)  1803 
szept.  23.,  megh.  Vincennesben  1874  jan.  4. 
1823— 28-ig  Laval  herceg  kiséretében  Rómá- 
ban volt.  Legelőször  is  több  versgyűjtemény  je- 
lent meg  tőle  (Chants  romains.  Paris  1826 ;  Les 
Trappistes,  1828 ;  Inspirations  poétiques,  1829), 
azután  többfélelegitimista  lapot  szerkesztett.  Főbb 
történeti  munkái:  Histoire  religieuse,  politique 
et  littéraire  de  la  compagnie  de  Jésus  (Paris 
1844—46,  6  köt. ;  3.  kiad.  1851) ;  Épisodes  des 
guerres  de  la  Vendée  (1834) ;  Histoire  des  góné- 
ranx  et  chefs  vendéens  (1838) ;  Histoire  de  la 


Vendée  militaire  (1840— 41, 4  köt. ;  5.  kiad.  1865) ; 
Histoire  des  traités  de  1815  et  de  leur  exóoation 
(1842);  Clément  XIV  et  les  jésuites  (1847) ;  His- 
toire de  Louis-Philippe  d'ürléans  et  de  l'Orlóa- 
nisme  (1863,  2  köt.) ;  Histoire  des  trois  derniers 
princes  de  la  maison  de  Condé  (1866,  2  köt.) ; 
Bonaparte,  le  concordat  de  1801  et  le  cardinal 
Consalvi  (1869).  V.  ö.  Maymrd,  J.  C,  sa  vie 
politique  etc.  (Paris  (1875). 

Cretin-szigetek,  1.  Tami-szigetek. 

Cretio,  az  örükségmegszerzési  akarat  ünne- 
pélyes kijelentése.  A  C.  teljes  (C.  perfecta),  ha  a 
C.  elmulasztását  a  végrendelkező  kitagadással 
büntette,  ellenkező  esetben  C.  imperíecta. 

Creton-kenyér,  a  megolvasztott  faggyú  ösz- 
szesajtolt  hulladéka ;  sertések,  vadászkutyák  ós 
madarak  eledele.  Franciaországban  az  ú.  n.  cre- 
tonnier-k  foglalkoznak  ennek  összegyűjtésével. 

Cretonne  (franc,  ejtsd:  kreton),  finom,  sűrű, 
fehérített  festett  vagy  nyomtatott  pamutvászon. 
Sűrűsége  pro  cm. :  ^Vsé.  fonalainak  finomsága : 

Creus,  Gabo  de,  Spanyolország  BK.-i  foka  az  ó. 
sz.  420 19'  14"  és  a  k.  h.  30 19'  23"  alatt,  a  régiek 
Proraontorium  Aphrodisiuma,  világító  toronnyal. 

Creuse  (efftsd:kröz),  1.  folyó  Franciaországban, 
C.  dép.-ban.  A  Millevache  fensík  É.-i  lejtőjén,  Pé- 
niers  közelében  ered.  hossza  240  km.,  Port-de- 
Pilles  alatt  a  jobbparton  a  Viennebe  torkoll.  — 
2.  C,  départemevt  Franciaország  középső  részé- 
ben. Határai  É.-on  Indre  és  Cher,  K.-en  Allier  és 
Puy-de-Döme,  D.-en  Corréze,  Ny.-on  Haute-Viemie 
dép.-ok.  Területe  5605  km«,  (1906)  274,094  lak.  A 
dép.  nagy  részén  a  de  la  Marche  hegység  terül 
el.  Főfolyója  a  C.  Bányatermékei  vannak ;  állat- 
tenyésztése, mezőgazdasága  és  ipara  fejlett.  Fő- 
városa Guéret,  járásai :  Guéret,  Aubusson,  Bur- 
ganeuf  és  Boussac. 

Creusot,  Le  (ejtsd:  10  krözó)  V.  Creuzot,  város 
Saöne-et-Loire  francia  dép.-ban,  Autuntól  vasúton 
30  km.  DK.-re,  (1906)  22,947  lak.,  nünt  község 
33,437  lak.  1840-ben  csak  4000  lakója  volt.  1770. 
Charbonniére  néven  csak  kisebb  ipartelep.  1787. 
a  sévresi  üveggyárat  is  ide  helyezték.  1836-ban 
a  Schneider-cég  hatalmas  ipartelepet  alapított  itt. 
amely  jelenleg  Franciaországban,  sőt  Európá- 
ban az  első  a  maga  nemében.  A  vidék  felette  gaz- 
dag kőszénbányákban  és  vasérctelepekben.  Az 
ipartelepek  312  ha.-nyl  területen  16,000  munkást 
foglalkoztatnak,  284  gép  dolgozik  43,000  lóerő- 
vel, 60  gőzkalapács  működik,  közöttük  egynek 
60  tonna  esősúlya  van,  az  évi  gyártás  mennyi- 
sége az  Vs  millió  tonnát  meghaladja.  A  telepen 
vannak:  kohók,  vasolvasztók,  acél-,  sodrony-, 
horgony-,  páncéllemez-,  ágyú-,  mozdony-  és  gőz- 
gépgyárak. Készítenek  hídalkatrészeket  ós  ha- 
dászati felszereléseket.  A  telepnek  saját  vasútja 
(60  km.)  és  külön  lőtelepe  van.  Népjóléti  intéz- 
ményekben nagyon  gazdag.  V.  ö.  Henneberf,  Les 
Industries  du  C.  (Paris  18y0). 

Creutz.,  rovarneveknól  Creutzer  Christian 
osztrák  természetbúvár  nevének  rövidítése,  aki 
Entomolog.Versuche  c.  munkát  írt  (Wien  1799). 

Creutz,  Omtav  Füip,  gróf,  svéd  költő,  szül. 
Finnországban  1731.,  megh.  üpsalában  1785  okt. 
30.  Ama  költő-szövetkezethez  tartozott,  mely  az 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Creutzer 


716    — 


Cribrum  Eratosthenis 


wÉszakpásztomöjea  :  Nordenflyoht  asszony  körül 
csoportosult.  Atls  och  Camilla  c.  pásztori  eposzát 
a  gyengédség  mintájának  tartották  a  XVIII.  sz.- 
ban.  Költeményei  barátja,  Gyllenborgéival  együtt 
jelentek  meg  Vitterhets  arbeten  af  C.  och  Gyllen- 
borg  (Stockholm  1795)  címen. 

Creutzer  György,  ev.  lelkész,  szül.  Késmár- 
kon, megh.  Neérén,  Szepes  vmegyében,  1589  vége 
körül.  Strassburgban  1570  körül  tanult  ós  Schilti- 
cheimban  lelkészkedett.  Flaciushoz  szított,  de 
utóbb  teljesen  a  Concordiae  Formula-hoz  csatlako- 
zott. Mint  neérei  pap  ő  kezdte  meg  1586.  a  svájci 
reformációval  rokonszenvező  f elsömagyarországi 
lelkészek  elleni  támadásokat,  s  folytatta  1587. 
Csepregen,  hol  lelkész  és  tanító  volt,  A  következő 
évben  ismét  Neérén  volt  lelkész.  Munkái :  Neue  Zei- 
tung (1586);  Warnung  vor  der  Sacramentirer  Zwin- 
glianer  undCalvinisten  Lehre  (Bártfa  1586) ;  Próba 
der  Calvinischen  Merkzeichen  (H.  n.  1587) ;  Send- 
brief. . ,  (Monyorókerék  1587).  V.  ö.  Báth  György, 
A  felsömagyarországi  kriptokálvinisták  hitvi- 
tázó irodalmáról.  (Irodalomtört.  Közlem.  1892). 

Cretix  du  Vént  (ejtsd:  krö  dü  vaS),  1467 m.  magas 
hegy  Waadt  és  Neuchátel  svájci  kantonok  hatá- 
rán, szép  kilátással.  Nevét  annak  az  1200  m.  szé- 
les és  1600  m.  hosszú  sziklaüregnek  köszöni, 
amely  a  főcsúcs  alatt  tátong,  150—200  m.  magas 
meredek  falaktól  körülvéve. 

Creuz,  Friedrich  Kari  Kasimir,  Freiherr 
von,  német  költő,  szül.  Homburgban  1724  nov.  24., 
mh.  u.  0. 1770  szept.  6.  mint  államtanácsos.  Költe- 
ményei, melyeken  Haller  (1.  o.)  hatása  félreismer- 
hetetlen :  Oden  u.  andere  Gedichte  (1750  és  1769, 
2  köt.).  Leghíresebb  műve :  Die  Gráber  (1760)  c, 
Young  befolyása  alatt  írt  bölcselkedő  költeménye, 
melyet  a  kortársak  nagyra  becsültek.  Tragédiája : 
Der  sterbende  Seneca  (1754)  bölcselkedő  mű,  sze- 

gényes  cselekvónnyel.  Montesquieu  ellen  írta: 
"ber  den  wahren  Geist  der  Gesetze  (1760)  c.  mű- 
vét. Róla  írt  K.  Hartmann  (1891). 

Creuzer,  Georg  Friedrich,  német  filológus  és 
régiségbuvár,  szül.  Marburgban  1771  márc.  10., 
megh.  1858  febr.  16.  Heidelbergben.  Előbb  a  mar- 
burgi,  1804-től  a  jenai  (közben  a  leideni)  egyetem 
tanára  1845-ben  történt  visszavonulásáig.  Nagy 
tudománnyal,  de  szinte  féktelen  képzelettel  dol- 
gozott ;  munkássága  így  is  jelentős.  Legneveze- 
tesebb műve :  Symbolik  und  Mythologie  der  alton 
Völker,  besonders  der  Griechen  (Leipzig  1810— 
1812,  4  köt.,  3.  kiad.  1836—44).  Az  ebben  ki- 
fejtett nózetok  heves  polémiára  adtak  okot,  me- 
lyet G.  Hermann,  Lobeck  s  különösen  Voss  foly- 
tatott (Antisymbolik  1824).  Egyéb  művei :  Die 
historische  Kunst  der  Griechen  (u.  o.  1803) ;  Epo- 
chen  der  griech.  Literaturgeschichte  (Marburg 
1802) ;  Abriss  der  römischeu  Antiquitáten  (1824) ; 
Zur  Gemmenkunde  (1834) ;  Dionysus  (1808) ;  Plo- 
tinus  kiadása  (1835.  Wyttenbachhal  együtt).  Ér- 
dekes C.  önéletrajza :  Aus  dem  Lében  eines  altén 
Prof essors  (1848)  és  hozzá :  Paralipomena  (1858). 
Életét  megírta  s  munkásságát  jellemezte  B. 
Stark  (Heidelberg  1874). 

Creuziger,  Kaspar,  1.  Cruciger. 

Creuzot,  város,  1.  Greusot 

Crevasse  (franc,  ejtsd:  krövassz),  hasadék,  sza- 
kadék, különösen  glecserhasadók. 


Créve-ooeur  (ejtsd :  krev-kör),  falu  Hollandiában 
Noord-Brabant  tartományban,  a  Maas  mellett,  a 
Dierre  torkolatánál.  Egykori  erőd,  1587.  a  hollan- 
dusok építették.  1599-ben  elfoglalták  a  spanyolok, 
majd  1600.  Orániai  Móric  visszavívta,  1672.  Tu- 
renne  vette  be ;  1794  okt.  2.  rövid  időre  újból  fran- 
cia kézre  került. 

Créve-coeur  tyúk  (ejtsd:  krev  kör),  kiváló  francia 
tyúkfajta,  teste  középnagy,  termete  zömök,  lábai 
rövidek,  de  erősek,  tollazata  fekete.  Mint  gazda- 
sági tyúkot  előszeretettel  tenyésztik.  Gyorsan  fej- 
lődik s  könnyen  hízik.  Szorgalmas  tojó. 

Crevette  (franc),  1.  Garnélák- 

Crevillente  (ejtsd:  kreviiiyente),  város  Alicante 
spanyol  tartományban,  a  Sierra  de  C.  D.-i  lábá- 
nál (580  m.  magasságban),  (i9oo)  10,726  lak.,  esz- 
parto  kosárfonással  és  szöUötermeléssel. 

Crewe  (ejtsd:  krá),  város  Chesshire  angol  coun- 
tyban,  fontos  vasúti  csomópont,  (1911)  44,970 
(1850-ben  alig  4000)  lakossal.  Gyors  föl  virág- 
zását nagy  vasüti  gépgyárainak  köszönheti.  Szép 
templomokkal,  gimnáziummal  és  díszes  szín- 
házzal. 

Crewe-Milnes  (ejtsd:  krú  miin),  Rohert,  gróf,  an- 
gol államférfiú  (előbb  Houghton),  szül.  1858  jan. 
12.  Londonban.  Pályáját  az  angol  külügyminisz- 
tériumbau  mint  titkár  kezdte  Granville  lord 
alatt,  1883.  Később  a  királyné  szolgálatára  be- 
osztott attaché,  1892.  Írország  alkormányzója 
lett.  Visszatérve  Londonba,  1899.  elfoglalta  he- 
lyét a  felsőházban,  ahol  egyik  vezérf érfla  lett  a 
liberális  pártnak.  1905-ben  a  titkos  tanács  elnö- 
kévé neveztek  ki ;  1908.  pedig  gyarmatügyi  mi- 
niszter s  a  titkos  pecsét  őre  lett  az  Asquith- 
kabinetben. 

Crewkeme  (ejtsd:  krukem),  város  Somersetshire 
angol  eountyban,  a  La  Manche  partjától  18  km.- 
nyire,  a  Parret  mellett,  (1911)  3939  lak.,  vitorla- 
vászongyártással. 

Crex  crex  L.  (áiiat),  1.  Haris. 

Cri  (franc.)  a.  m.  kiáltás,  hívás.  —  G.deguerre, 
csatakiáltás. 

Criadero  (sp.),  mexikói  területmérték,  két- 
féle nagyságban ;  a  kis  C.  =  195*07  ha.,  a  nagy 
C.  —  438-90  ha. 

Cribbage  (ang.,  ejtsd:  kribbidzs),  angol  kártya- 
játék, melyet  rendesen  ketten  játszanak  öt  teljes 
játszma  francia  kártyával,  de  játsszák  hárman- 
négyen  is,  hat,  illetve  nyolc  kártyával.  Könnyű 
játék,  de  nagy  figyelmet  igényel ;  minden  kis  té- 
vedést büntetnek. 

Cribralis  parencliynia  (növ.),  1.  Edény- 
nyaláb. 

Cribrellum  (lat.),  szitaszerüen  átlyuggatott 
terület  a  szövöpókok  (Aranea)  potrohán,  itt  nyíl- 
nak a  szabadba  a  szövőmirigyek. 

Cribrum  Eratosthenis  (Eratosthenes  szi- 
tája), olyan  eljárás,  amellyel  bizonyos  határon 
belül  ki  lehet  válogatni  a  prímszámokat.  Ebből  a 
célból  felírjuk  3-tól  kezdve  a  páratlan  számo- 
kat. Azután  minden  3-ikat  a  3  után  áthúzzuk. 
Most  az  5  után  álló  minden  5-iket,  tekintet  nél- 
kül arra,  hogy  esetleg  már  előbb  is  át  voltak 
húzva.  Azután  a  7  után  álló  minden  7-iket  és  így 
tovább,  azzal  a  korlátozással,  hogy  valamely  át- 
húzott számtól  nem  lehet  a  kiindulást  megkez- 


Ameljr  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Crioetus 


-     717 


Crlooeris 


deni,  igy  pl.  a  7  után  jönne  a  9,  de  ezt  már  előbb 
át  kellett  húzni,  tehát  a  11 -re  térünk  át  s  az 
utána  álló  minden  11-ik  számot  húzzuk  ki  stb. 
Ekkor  a  megmaradó  számok  mind  prímszámok 
lesznek  s  ha  még  a  2-6t  hozzájuk  vesszük,  meg- 
adják a  kijelölt  határig  az  összes  törzsszámokat. 

Cricetas  (állat),  1.  Hörcsög. 

Crichton  (ejt«d:  krájtn),  James,  kit  «a  csodálatra 
móltó»-nak  (The  Admirable)  neveznek,  angol  tu- 
dós, szül.  Skótországban  1660.  Buehanan  George 
(1.  0.)  nevelte.  20  éves  korában  már  20  nyelvben 
volt  jártas,  művészileg  kezelt  több  hangszert,  fes- 
tett, mesterileg  lovagolt  és  vívott.  Mantovában 
állítólag  párbajban  megölte  korának  egyik  leg- 
hirhedtebb  verekedőjét,  miért  is  Gonzaga  herceg 
fla,  Vincenzo  nevelőjéül  fogadta,  ez  azonban  őt  ál- 
arcos bálon  orozva  meggyilkolta  (1583).  Ainsworth 
W.  H.  egy  regény  hőséül  szerepelteti  C-t ;  ürqu- 
hart  Tamás  Discovery  of  a  most  exquisite  Jewel 
c.  fantasztikus  könyvében  emlékszik  meg  róla. 

Crichtonit  (ásv.),  azonos  az  ilmenittel  (1.  o.). 

Cricket  (ang.,  ejtsd:  kriket),  az  angolok  legked- 
veltebb s  legelterjedtebb  labdajátéka.  Két,  11— 11 
tagból  álló  párt  játssza  kiegyengetett  gyepes, 
finom  kavicsos  területen.  Eszközei  a  negyedkilós 
bőrlabda  és  az  ütőfa  s  a  wicketek.  Az  utóbbiak 
egymástól  7  méternyire  levert  faoszlopocskák ; 
három-három  egy-egy  helyen,  s  oly  közel  álla- 
nak egymáshoz,  hogy  a  labda  ép  hogy  átfér ;  e  fa- 
oszlopokra egész  lazán  két  pálcácskát,  «bail))- 
eket  fektetnek  úgy,  hogy  végeik  a  középső  osz- 
lop tetején  érintkeznek.  A  játék  célja,  úgy  jut- 
tatni labdánkat  az  ellenpárt  wicketjeihez,  hogy 
azokról  a  bailek  leessenek.  A  védő  feladata  pedig 
e  támadást  visszaverni.  A  kivédett  támadások 
számától  függ  a  győzelem. 

Cricklade  (ejtsd :  krájkiéd),  ősrégi  városWiltshire 
angol  countybau,  a  Temze  mellett,  (1911)  5830  lak. 

Cricotomia  (ejtsd :  krikotomia),  a  gégecsömet- 
szésnek  az  a  módja,  mely  a  gégefö  gyűrílporco- 
gójának  átmetszésével  történik.  L.  Gégecső- 
metszés. 

Crída  (közép-lat.)  a.  m.  bukás. 

Crieö,  város  Perth  skót  (jountybau,  a  Parn 
balpartján,  a  Grampian  hegyek  lábánál,  (1911) 
5571  lak.,  vízgyógyintézettel,  vászon-  és  pamut- 
szövéssel, kémiai  iparral. 

Griffel,  hegység,  1.  Nagy-Britannia. 

Crignane,  szőllőfajta,  1.  Garignane. 

Crillon  (ejtad:  kriiiyon),  1.  Lohís  des  Balbes  de 
Berton  de,  híres  hadvezér,  kit  IV.  Henrik  «a  vité- 
zek legvitézebbikéneka  nevezett,  szül.  Mursban 
(Provence)  1541.,  meghalt  Avignouban  1615  dee. 
2.  A  hadművészetben  Guise  Ferenc  volt  a  mes- 
tere. 1557-ben  kitűnt  Calais  ostrománál  sGuines 
bevételénél,  s  a  hugenottákkal  küzdött  Dreux, 
St.  Denys,  Jarnac  és  Moncontour  mellett.  Mint  a 
máltai  lovagrend  tagja  1571.  ő  nyitotta  meg  a 
a  harcot  a  Lepanto  melletti  tengeri  ütközetben  a 
törökök  ellen.  Egyetlen  támasza  volt  a  pártoktól 
cserben  hagyott  líl.  Henriknek  s  ennek  halála 
után  IV.  Henrik  tanácsosa  lett,  kinek  a  Spanyol- 
ország ellen  folytatott  háborújában  sok  szolgála- 
tot tett.  V.  ö.  Lussan,  Vie  de  C.  (Paris  1757  és 
1781) ;  Montrond,  Histoire  du  brave  C.  (5.  kiadás 
1874).  —  A  C.  név  Thomas  des  Balbes  de  Ber- 


tonra,  a  hadvezér  harmadik  öccsére  szállott,  az 
uradalmat  pedig  Thomas  egyik  utódának,  C. 
Frangoü  Féliomek  kedvéért  1725.  hercegségé 
emelték. 

2.  Loids  des  Balbes  de  Berton  de  Quiers, 
G.-Mahon  hercege,  szül.  1718.  megh.  Madridban 
1796.  Számos  háborúban  szolgálta  Franciaorszá- 
got. 1762-ben  spanyol  szolgálatba  ment  át  és  a 
portugál  háború  alatt  annyira  kitűnt,  hogy  első 
osztályú  granddá  és  tábornokká  nevezték  ki. 
1782-ben  elhódította  Minorcát  (az  angoloktól),  s 
jutalmul  a  sziget  fővárosának  nevétől  a  «Ma- 
hon  hercegen  címet  kapta.  Emlékiratai  (Mémoi- 
res)  1791.  jelentek  meg  Parisban. 

3.  Frangois  Félix  Dorothée  des  Balbes,  C. 
hercege,  C.  2.  másodszülött  fla,  szül.  Parisban 
1748.,  megh.  1820  jan.  27.  Mint  a  nemesség 
képviselője,  tagja  volt  az  1789-iki  nemzetgyűlés- 
nek és  a  Feuillants-klub  egyik  alapítója.  1792— 
1794-ig  börtönben  sínylődött.  1815-ben  pair  lett ; 
egyik  birtoka  után  Bouflers  herceg-nek  nevezte 
magát.  Fiával,  Marié  Gérard  herceggel  (szül. 
1782.,  megh.  1870  ápr.)  kihalt  a  C.  nemzetség. 

4.  Louis  Antoine  Frangois  de  Paule  de  C, 
Mohon  hercege,  C  2.  harmadszülött  fla,  szül. 
1775.,  megh.  1832  jan.  5.  Mint  spanyol  ezredes 
1794.  a  fran(!iák  fogságába  került.  1808-ban  Bo- 
naparte József  király  szolgálatába  lépett  s  spanyol 
altábornagy  lett.  1814-ben  Franciaországba  kel- 
lett menekülnie,  ahol  rangját  elismerték. 

Crlme  (franc,  és  ang.)  a.  m.  bűntett. 

Crimée,  Krim-félsziget  francia  neve. 

Crimen,  1.  bűncselekmény,  cselekvény  vagy 
mulasztás,  melyre  a  törvény  vagy  szokás  bünte- 
tést mér  ;  2.  a  büntető  üldözés  pl.  C.  intendere, 
importáré.  Fontos  volt  a  különbség  a  köz-  és  a 
magánbűntettek  közt. 

Crimen  laesae  majestatis,  G.  majestatis 
a.  m.  felségsértés  (1.  0.). 

Crimen  raptns,  1.  Nörablás. 

Crimmitzscliau,  1.  Krimmitschau. 

Crinan-csatoma,  14  km.  hosszú  csatorna  Skó- 
ciában. Kintyre-fólszigetÉ.-i  részét  metszi  keresz- 
tül és  ezáltal  közvetetlen  összeköttetést  alkot 
Glasgow  ós  a  kaledoni  csatornához  vezető  Looh 
Linnhe  között. 

Crin  d'Afriqae  (növ.)  a.  m.  afrik  (1.  0.  és 
Ghamaerops). 

Crinoidea,  a  tüskésbőrü  állatok  (Echinoder- 
mata)  egyik  osztálya.  L.  Tengeri  liliomok. 

Crinnm  L.  (növ.),  az  AmarŰlidaceae  család  gé- 
nusza ;  60  faja  tropikus  és  szubtropikus  tájak  ten- 
germellékéu  honos.  Hagymás  növények,  több- 
soros  levelekkel,  nagy  ernyős  virágzattal,  hár- 
tyás, kerekded  tokkal,  mely  szabálytalanul  reped 
fel.  A  C.  asiaticum  L.  (Bengália,  Molukki-szige- 
tek)  és  más  fajok  hagymája  sebekre  v.  mérges 
hal  és  rák  élvezete  esetén  hánytató  és  izzasztó 
szernek  használatos.  Ázsiában  általában  olyan 
házi  szer,  mint  a  tengeri  hagyma  (1.  ürginea). 

Crinam  Africanum,  1.  Agapantkus- 

Crin  Téffétal  (franc. ;  ol.  Gnno  vegetale,  »*v.), 
az  afrik  v.  helytelenül  afrikai  lószór  neve.  L. 
Afrik  és  Ghamaerops. 

Crioceras,  1.  Ammonitok. 

Criooeris  (állat),  l.  Lema. 


Amely  saó  €  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


Criollo-ló 


718    — 


Cristea 


CrioUo-ló,  a  délamerikai  pampákon  élő  lófaj, 
mely  az  oda  bevitt  spanyol  lótól  származik. 

Cripple  Creek  (ejtsd:  kripi  krík),  város  Colorado- 
ban  (északamerikai  Egyesült-Államok)  a  Pike's 
Peak  lábánál,  három  vasúti  vonal  találkozásánál, 
(1900)  10,147  lak.,  hatalmas  aranyórezüzó-  és  ol- 
vasztó müvekkel.  1891-ben  aranybányák  mellett 
keletkezett,  melyekből  1901-ig  590  millió  K  értékű 
aranyat  bányásztak. 

Criseanu,  1.  Hóra-lázadás. 

Crisinus,  1.  Körösi  Márk. 

Crispalt  (Gresta  alta),  a  Glarusi  Alpok  DK.-i 
csoportja,  közel  az  Oberalp-hágóhoz,  3080  m.  ma- 
gas. Közelében  van  a  Pic  Ginf  3098  m.,  ennek  a 
csoportnak  domináló  csúcsa. 

Crispi  (ejtsd :  kriszpi),  Francesco,  olasz  liberális 
államférfiú,  szül.  Riberában  (Szicília  szigetén)  1819 
okt.  4,  megh.  1901  aug.  11.  Palermóban.  ügyvéd 
volt  Nápolyban.  Az  1848-iki  fölkelés  hírére  ott- 
hagyta irodáját  és  Szicíliába  sietett  s  ott  részt 
vett  a  szabadságharcban,  melynek  leveretése 
után  a  Bourbonok  boszuja  elől  Franciaországba 
menekült.  1860-ban  részt  vett  Garibaldi  szicíliai 
expedíciójában.  1861-ben  képviselőnek,  1876.  a 
képviselőház  elnökének  választották.  1877-ben 
ellátogatott  Parisba,  Berlinbe  és  Gasteinba,  hol 
Bismarckkal  bensőbb  ismeretséget  kötött.  1877— 
1878-ig  miniszterelnök  volt,  de  ellenségei  bigá- 
miával vádolták,  mire  lemondott.  Midőn  1887.  a 
Depretis-minisztériumvádaláhelyezésétsürgette, 
Depretis  a  belügyi  tárcát  bízta  C-re.  Depretis 
halála  után  pedig  C.  lett  utóda  a  miniszterelnök- 
ségben ós  egyúttal  a  külügyi  tárcát  is  elvállalta. 
Ekkor  a  volt  forradalmár  szegre  akasztotta  elveit 
és  barátja  lett  a  hármas-szövetségnek,  ismételten 
meglátogatta  Bismarckot  és  Kálnokyt,  1889.  pe- 
dig Umberto  királyt  Berlinbe  kisérte ;  a  francia 
szövetséggel  ellenben  a  radikális  és  szocialista 
párt  boszuságára  teljesen  szakított.  A  választá- 
sok ezen  egész  idő  alatt  1891-ig  mindig  C.  diadalá- 
val végződtek.  De  midőn  a  képviselőház  a  had- 
ügyi költségvetésből  sokat  törölt,  C  1891  jan.  31. 
beadta  lemondását.  Ezóta  a  szélsőbal  padjairól  in- 
tézte utódjai  (Eudini,  Giolitti)  ellen  támadásait. 
Miután  ezeknek  megbuktatásában  segédkezett, 
újra  miniszterelnök  lett  (1893)  és  az  is  maradt 
1897-ig,  dacára  annak,  hogy  ellenfelei  1893.  azzal 
vádolták,  hogy  Herz  Comeliustól  (1.  o.),  ill.  Rei- 
nach  bárótól  50,000  frankot  kapott  és  viszonzásul 
a  Szt.  Lázár  rendjelt  eszközölte  ki  Herz  számára. 
Miután  1895.  az  Abesszíniából  Baratieri  veresé- 
géről érkező  hírek  a  C.-kabinetet  megingatták, 
az  1896.  megejtett  választásokon  C.  és  pártja 
megbukott.  Hívei  ugyan  az  1897  márc.  választás- 
kor Palermóban  újból  képviselőnek  választot- 
ták, de  ellenfelei  a  nápolyi  bank  szennyes  Tizei- 
méibe őt  is  belemártották  és  keresztülvitték,  hogy 
az  ügy  megvizsgálásával  megbízott  bizottság 
C-t  megrovással  sújtotta.  Emiatt  C  politikai  ha- 
talmát nem  is  nyerte  többé  vissza.  1899  okt.  4., 
midőn  80-ik  születésnapját  ülte  meg  Palermóban, 
szicíliai  hívei  körében,  II.  Vilmos  császár  is  táv- 
ú'atban  üdvözölte,  mint  a  hármasszövetség  volt 
támaszát.  V.  ö.  Scritti  e  discorsi  di  P.  C,  1849—90. 
(Róma  1893).  Továbbá  C  életrajzát  (Ricci  tollából 
1887).  Barth  Hanns,  C  (Leipzig  1893) ;  Fortis, 


C  (Róma  1896);  Laufer,  C  bei  Bismarck  (Stutt- 
gart 1894) ;  Margiotta,  F.  C  (Grenoble  1898) ; 
StiUmann,  Franc.  C.  (London  1899) ;  L'anima  di 
P.  C  (Palermo  1911.  Szemelvények  levelezésé- 
ből). C  érdekes,  de  sokakra  nézve  kényes  feljegy- 
zéseit és  levéltárát  özvegye  eladta  az  államnak, 
mely  1907.  bizalmi  férfiak  általátvizsgáltatta.  B 
vizsgálat  kiderítette  azt  is,  hogy  a  kormány 
mindjárt  C  halála  után  a  levéltárból  számos  fon- 
tos iratot  eltüntetett.  Palermo  város  Drezda  vá- 
rosának C  bronz  emlékszobrát  ajándékozta,  me- 
lyet 1906.  állítottak  föl.  Olaszországban  több  he- 
lyen állítottak  szobrot  emlékének. 

Crispin,  régi  francia  vígjátéki  alak,  amelyet 
Scarron  vitt  be  az  irodalomba  a  XVII.  sz.  köze- 
pén. Minthogy  a  leghíresebb  C,  Raymoud  Pois- 
son  nagyon  szikár  ember  volt,  csizmában  játszotta 
a  szerepet  s  Bzóta  a  francia  színpad  minden  C-je 
csizmát  húzott.  Csudálatos,  hogy  Moliére  szolga- 
alakjai között  egy  C  sem  fordul  elő. 

Crispinus  és  Crispinianus,  szentek.  Előkelő 
római  keresztények,  kik  Dioklecián  s  Maximián 
alatt  az  üldözés  elől  Soissonsba  menekültek,  ahol 
megtanulván  a  eipőkószítést,  a  szegényeknek  in- 
gyen varrták  a  cipőt  és  a  keresztény  hit  ter- 
jesztésén buzgólkodtak.  Rictiovarus  helytartó  vá- 
logatott kínzások  után  287.  lefejeztette  őket.  Okt 
25.  van  emléknapjuk.  A  vargák,  nyergesek  ós 
tímárok  védőszentjei.  Napjuk  okt.  25. 

Crisprit  (ásv.),  azonos  a  rutillal  (l.  o.). 

Crispus,  Nagy  Constantinusnak  legidősebb,  há- 
zasságon kívül  született  fia,  17  éves  korában  Cae- 
sar lett ;  kitűnő  katonai  tehetsége  Licinius  csá- 
szár legyőzése  alkahnával  nyilvánult  meg,  szmt- 
úgy  a  frankok  ós  alemannok  ellenében.  326-ban 
atyja  megölette,  állítólag  azért,  mert  nejével, 
Paustával  bűnös  viszonya  volt,  L.  Constantinus  1. 

Crista  (lat.)  a.m.  taréj,  az  anatómiában  a  cson- 
tokon hosszúkás  kiemelkedés,  melyekhez  izmok 
vagy  hártyás  szalagok  tapadnak.  L.  Csont.  —  C, 
a  római  ércsisak  tetejére  alkalmazott,  tollakból 
összeállított  forgó. 

Cristallo,  Monté,  1.  Monte-Cristallo. 

Cristanus,  «monetarius»,  egyike  a  legrégibb, 
név  szerint  ismert  magyar  ötvösöknek.  Mellék- 
neve után  ítélve  nyilván  pénzverő  is  volt.  1396 
körül  élt  Kassán. 

Crístatella  (állat),  a  mohállatok  (Bryozoa) 
egyik  neme.  Kövekre  és  növényekre  telepedő  kis 
telepeket  alkot,  melynek  egyes  egyénei  nyálkás 
anyagba  vannak  beágyazva.  Az  összes  mohálla- 
tokkal szemben  jellemző  reá,  hogy  megtelepedése 
helyén  lassan  ide-oda  csúszni  is  tud.  Hazánkban 
egy  faja,  a  C.  mucedo  Cuv.  honos,  melynek  kigyó- 
szerü  telepe  Különböző  vízinövényeken  található. 

Cristatus,  l.  Taréjos. 

Cristea  E.  Miron,  gör.  kel.  román  püspök, 
szül.  1868.  Oláhtopliczán;  teológiát  Nagyszeben- 
ben, filozófiát  Budapesten  hallgatott.  Előbb  Ro- 
mán Miron  érsekmetropolita  mellett  titkár  volt, 
majd  1901.  szerzetes  lett ;  1909  dec.  4.  karán- 
sebesi  püspökké  választották.  Nagy  munkássá- 
got fejtett  ki  a  román  irodalom  terén,  magyarul 
pedig  megírta  Eminescu  és  munkái  c.  művét, 
amelyben  a  románok  nagyhírű  költőjét  mu- 
tatta be. 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cristellaria 


719 


Crnojeviő 


Cristellaria  Lam.,  1.  Foraminifera. 

Crisl.  et  Jan,  zoológiai  nevek  mellett  Cris- 
tofori  J.  és  Jan  G.,  két  olasz  entomológus  nevé- 
nek rövidítése. 

Cristinos,  ama  spanyol  párt  neve,  mely  a 
karlistákkal  szemben  Krisztina  királynőt  támo- 
gíxtta  régensségének  ideje  alatt. 

Cristobalit  (ásv.),  a  vízmentes  kovasavnak 
egyik  módosulata,  képlete  tehát  SiOj  (mint  a 
quarcé).  Fénytelen  oktaéderek  Pachuca  (Mexikó); 
a  Niedermendig  melletti  lávában.  A  kristályok 
közönséges  hőmérsékleten  kettősen  törőek ;  az  ás- 
vány tehát  tetragonális ;  ITG^-nál  izotrop  lesz. 

Cristofali,  Bartolo,  1.  Cristofori. 

Cristof  ori  (e^tsd :  kTi8zto{6n),Bartolomeo,a  zongora 
egyik  feltalálója  (másként  Cristofali),  szül.  Pado- 
vábau  1665  máj.  i.,  megh.  Firenzében  1731  jan. 
17.  ;ittl716ótaFemando  Medicis  hangszergyüjte- 
mónyéuek  őre  volt.  Ó  nevezte  el  Pianoforte-nek 
a  zongorát,  mert  ő  találta  fel  a  mai  ú.  n.  angol 
gépezethez  hasonló  építési  módját,  hogy  «piano» 
(halkan)  és  «f  orte»  (erősen)  lehessen  rajta  játszani. 

Cristns,  Petrus,  németalföldi  festő,  szül.  Baer- 
lében  lél5  körül,  megh.  1472.  IMé-ben  Brüggé- 
ben  telepedett  le.  Jan  van  Eyck  erős  hatása  alatt 
állott.  Aprólékos  kivitelű  festményei  közül  kivá- 
lik a  Szt.  Bligiust  mint  ötvöst  ábrázoló  kép  (1449, 
Köln,  Oppenheim  gyűjt.),  mely  az  ábrázolt  jele- 
net —  mátkapár  az  ötvösnél  —  genreszerű  be- 
mutatásával és  a  részletek  csendéletszerű  kidol- 
gozásával nagy  hatást  gyakorolt  és  sok  utánzóra 
talált.  Említendők  még  a  berlini  Frigyes  császár 
múzeumban  levő  oltárszárnyak,  az  angyali  üdvöz- 
let, Jézus  születése  ós  az  utolsó  ítélet  képeivel. 

Critchett  (ejtsd:  krittcset),  Qeorge,  angol  szem- 
orvos, szül.  Londonban  1817.,  megh.  1882  nov.  1. 
Előbb  a  londoni  kórház  fősebésze,  1876  óta  pedig 
a  szemészet  tanára  volt.  A  szemészeti  operálá- 
sokban való  nagy  kézi  ügyessége  és  zsenialitása 
révén  európai  hírű  szemész  volt.  Több  irodalmi 
dolgozatot  készített,  melyek  közül  nevezetes: 
A  course  of  lectures  on  diseases  of  the  eye 
(1854). 

Criterium,  1.  Kritérium.  —  A  lóversenyeknél 
rendesen  a  kétévesek  egyes  nagy  versenyeit  szok- 
ták ezzel  a  névvel  iiletni.  Bécs  legjelentékenyebb 
ilyen  versenyének,  az  Esterházy-memorialnak 
neve  1897-ig  Wiener  C.  volt. 

Crithagra  (állat),  a  pinty-félék  (Fringillidae) 
családjába  tartozó  piróknem.  Legismertebb  faja 
a  csíznagyságú  C.  hutyracea  L. ;  háta  olajsárgás- 
zöld, alul  sárga,  feje  olajbarna,  homloka  ós  szem- 
öldöke sárga;  Afrikában  Szenegáltól  Habes-ig 
előfordul.  Nálunk  kalitkákban  mint  díszmadarat 
tartják  s  nagyon  kedvelik. 

Critliinnia  Tournf.  (növ.),  bacilliafü,  tengeri 
kömény,  az  Umbelliferae  (Ernyösök)  család  gé- 
nusza.  Egyetlen  faja,  a  G.  marüimum  L.  a  Ka- 
nári-szigetektől a  Földközi-tenger  vízlocsolta, 
sziklás  partjain  át  a  Fekete-tengerig  van  elter- 
jedve, É.-ra  pedig  Angliáig ;  Fiume  körül  is  gya- 
kori ;  fakószín,  kövór  és  szárnyas  levelét  és  az 
ágaJs  csúcsát  salátának  vagy  konyhai  fűszernek 
kedvelik.  Füvét  és  gyökerét  orvosságnak  hasz- 
nálták, ma,  mint  más  kövér  tengerparti  fűből, 
szódát  áUltanak  elő  belőle. 


Crivelli,  Carlo,  olasz  festő,  szül.  1430-40  tájt 
Velencében,  megh.  1493  után.  A  Vivariniek  ta- 
nítványa volt,  de  Mantegna  és  Giovanni  Bellini 
is  hatott  rá.  Szülővárosán  kívül  főként  a  Marche- 
vidéken  (Ascoli  stb.)  működött.  A  részletformák- 
nak nyers  kiélezése  mellett  a  gazdagon,  sok- 
szor arannyal  domborúan  fölrakott  díszítés  jel- 
lemzi művészetét.  Fő  művei  a  milanói  Brerában, 
a  londoni  National  Gallerie-ben  (számszerint  8) 
ós  a  berlini  Kaiser  Friedrich-Museumban  van- 
nak. A  budapesti  Szépművészeti  Múzeumban  is 
látható  egy  jellemző  műve. 

Crivoscie,  1.  Krivosije. 

Crkvena  ves,  közs.  Zágráb  vra.  szentivánzeli- 
nai  j.-ban,  (looo)  705  lak. ;  u.  p.  Sesvete,  u.  t.  Sveti- 
Ivan-Zelina. 

Crkveni  bok,  adók.  Zágráb  vm.  kostajnicai 
j.-ban,  (1900)  985  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u,  t,  Saá. 

Crkvina  velika,  adók.  Modrus-Fiume  vm.  voj- 
nici  j.-ban,  (i9oo)  628  horvát-szerb  lak. ;  u.  p. 
Krnjak,  u.  t.  Vojnic. 

Crljevica-planina,  hegysé^g,  1.  Bosznia. 

C.  R.  M.  a  Candidatus  Reverendi  Ministerii 
(lelkészjelölt)  rövidítése. 

Cmac,  1.  adók.  Verőce  vm.  nasiczi  j.-ban,  (looo) 
1088  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Moslavina,  u.  t. 
Orahovica.  —  2.  C,  adók.  Zágráb  vm.  petrinjai 
j.-ban,  (1900)  307  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Mosce- 
nica,  u.  t.  Sziszek.  —  3.  G.  közs.  Lika-Korbava  vm. 
brinjei  j.-ban,  (leoo)  570  lak. ;  u.  p,  és  u.  t.  Jezerane. 

Crnagora,  1.  Montenegró. 

Crna  vlast  (Vrhovine  gornje),  közs.  Lika-Kor- 
bava vm.  otocsáni  j.-ban,  (i9oo)  1021  lak, ;  u.  p. 
Vrhovine,  u.  t.  Otocac. 

Crnavoda,  1.  Gsernavoda. 

Cmi,  szerb  fejedelem,  1.  Karagyorgyevics. 

Cmi  lug,  adók.  Modrus-Fiumé  vm.  delnicei 
j.-ban,  (1900)  899  horvát-szerb  lak. ;  posta-  és  táv- 
iróhivatal. 

Cmi  pótok,  1.  adók.  Pozsega  vm.  bródi  j.-ban, 
(1900)  97  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t.  Bród  Sz./m.  --  2.  C, 
adók.  Zágxáb  vm.  vrgin  mosti  j.-ban,  (1900)  1018 
horvát-szerb  lak.;  u.  p.  ésu.  t.  T.opusko. 

Cmi  vlast,  Horvát-Szlavonországban,  Lika- 
Korbava  vm.  otocsáci  j.-ban,  Otocsác  város  köze- 
lében fekvő  régi  vár,  mely  1642.  elpusztult ;  vi- 
dékén számos  római  régiség  került  napfényre. 

Cmi  vrh,  Horvát-Szlavonországban  a  Papuk- 
hegység  egyik  kiemelkedő  orma  (827  m.),  Verőcze 
és  Pozsega  vm.  határán. 

Crnkovci,  adók.  Verőce  vmegye  alsómiholjáci 
j.-ban,  (1900)  570  horvát-szerb  lak. ;  vasúti  állo- 
más, postaügynöksóg,  u.  t.  Valpó. 

Crnkovec,  adók.  Zágráb  vmegye  nagygoricai 
j.-ban,  (1900)  336  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  Novo 
Cice,  u.  t.  Velika-öorica. 

Crnogovci,  adók.  Pozsega  vmegye  újgradiskai 
j.-ban,  (1900)  319  horvát-szerb  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Staro-Petrovo  selo. 

Cmojevié  (^tsd:  — vics),  szerb  nemes  család, 
mely  Szerbia  hanyatlása  s  a  Balsa  (1.  0.)  család 
kihalása  után  a  XV.  sz.-ban  Montenegró  hegyei 
közt  és  partvidékén  kis  fejedelemséget  alapított. 
C.  Iván  (1465— yO)  alapította  a  cetinjei  kolos- 
tort ;  fiát  Györgyöt  Skauder  bég  elűzte.  György 
Velencébe  menekült,  hol  a  család  1636.  kihalt. 


L 


Amely  uó  O  alatt  nincs  meg.  K  alatt  keresendő! 


Croatla 


720     — 


Crolx  ou  ptle 


Croatia,  Horvátország  latin  neve. 

Croccia(ol.,  ejtsd.-  kroccsa ;  lat.  crocea),  a  bíboro- 
sok vörös  ruhájának  olasz  elnevezése. 

Croccidismas  (lat.),  1.  Píheszedés. 

Croce  (ejtsd:  krócse),  1.  Cesare  Giulio,  olasz  író, 
szül.  S.  Giovauni  in  Persicetóban,  Bologna  mol- 
ett 1550.,  megh.  1609.  Kovács  volt  s  1568.  Bo- 
lognába került,  hol  népköltölett  és  bolognai  nyelv- 
járásban írt  s  a  nyilvános  eseményeket  megéneklő 
számos  költeményét  a  gazdagok  házaiban  és  a  nép 
előtt  hegedüszerű  líra  (ezért  dalia  Ura  volt  a  mel- 
lékneve) hangja  mellett  szokta  elénekelgetni. 
Szegényen  halt  meg.  A  Bertoldo  című  uépkönyv- 
nek  ő  adta  a  folytatását.  C.  könyve  még  máig 
is  a  ponyvatermékek  egyik  keresett  darabja.  V.  ö. 
Ouerrim,  La  vita  e  le  opere  di  G.  C.  C.  (Bologna 
1879). 

2.  C.,  Oiovanni,  olasz  zeneköltő,  szül.  Velence 
mellett  Chioggiában  (innen  nevezték  el  II  Chioz- 
zotto-nak),  1557  táján,  megh.  1609  máj.  15.,  mint 
H  velencei  San  Marco  székesegyház  ünnepelt  kar- 
nagya. Nagyszámú  egyházi  zenemüvei  mellett 
számos  szerelmes  madrigált  (4—5  énekhangra), 
sőt  komikus  énekeket  is  írt  (Triacca  musicale 
a.  m,  zenei  gyógyszer,  gondűző  cím  alatt). 

Croceinnarancs,  1.  Kroceinnarancs. 

Croceinsav,  1.  Kroceinsav. 

Croclie  (franc,  ejtsd:  krós),  nyolcad-hangjegy. 

Crocbet  (franc,  ejtsd:  krosé),  a  vivóárok  egyes 
ágainak  a  könyökponton  túl  terjedő  nyúlványa, 
melynek  alja  kitérőhelyuek,  őrségek  felállítására 
stb.-re  használtatik  fel ;  a  C.  ásásakor  kihányt 
földdel  a  vivóárok  ágát  az  ellenfél  pásztázó  tüze 
ellen  födözik. 

Crociata  (ol.,  ejtsd:  krocsáta)  a.  m.  keresztes 
hadjárat.  —  Crociati  (keresztes  vitézek)  volt  a 
nevük  1848.  az  Egyházi  államban  az  osztrákok 
kiűzésére  szervezett  önkéntes  csapatoknak. 

Crocídnra  (állat),  a  ciekány-félók  család- 
jába, a  fehérfogú  cickányok  (Groddurinae)  al- 
(isaládjába  tartozó  emlösállatnem.  94  élő  ós  2 
kihalt  faja  ismeretes,  amelyek  főleg  Ázsiában  és 
Afrikában  honosak.  Európában  csak  a  A;isííeííac- 
káni/  (G.  etrusca  Savi)  és  a  házi  cickány  (G.  rus- 
sulus  Herm.)  fordul  elő.  Az  előbbi  hazánkból  még 
nem  ismeretes,  Dalmáciában  azonban  már  rá- 
akadtak, ezért  valószínű,  hogy  a  magyar  tenger- 
melléken is  megtalálják.  A  házi  cickány  hazánk- 
ban mindenütt  előfordul,  csak  a  magasabb  he- 
gyeken hiányzik.  '^  i 

Crocin,  1.  Krocin.  -  "■  iöá^ 

Crocker-föld,  ószaksarki  földterület,  Grant 
Landtól  Ny.-ra,  az  é.  sz.  83"  és  ny.  h.  103o között, 
amelyet  1906  jún.  24.  Peary  kapitány  fedezett  föl. 

Crocodilidae  (állat),  1.  Krokodilus- félék. 

Crocodilus  (állat),  1.  Krokodilus- félék. 

Crocns  Tourn.,  1.  Sáfrány. 

Crocns,  rouge  és  kemény  rouge,  mesterséges 
vasoxidból  áUó  rényezőszer.  Gyártására  vasgá- 
Uc-oldatot  használnak,  melyhez  oxálsavat  vagy 
savanyu  oxálsavas  kálit  adnak,  a  keletkező  sárga 
csapadék  oxálsavas  vasoxidul,  melyet  leszűrnek, 
jól  kimosnak,  ezután  megrázogatnak  ós  fémből 
készített  üstben  izzítanak.  Mintegy  200  C"-nál  az 
oxálsavas  vasoxidul  felbomlik  és  az  üstben  íinom 
vasoxidpor  marad. 


Crocas  metalloram,  fémes  sáfrány,  enóv 
vei  jelöltek  a  régi  kémikusok  némely  színes  fém- 
tartalmú készítményt.  Ilyen  pl.  G.  martis  aperi- 
tivus,  ferrihidroxid ;  G.  martis  adstringens,  rerri- 
oxid ;  G.  Veneris,  cuprooxid. 

Croesus,  1.  Kroisos. 

Crofters,  kisbériek  egy  faja  Skóciában; 
akiknek  jogviszonyait  az  1886  jan.  25-iki  törvény 
szabályozza;  a  törvény  biztosítja  számukra  a 
bérletet,  míg  kötelezettségeiknek  pontosan  meg- 
felelnek, a  bérlet  a  család  valamely  tagjára  hagy- 
ható. 

Crofts,  Ernest,  angol  festő,  szül.  Leedsben 
1847  szeptember  15.,  megh.  Londonban  1911 
március  20.  Londonban  és  Düsseldorfban  tanult 
és  főleg  csataképekkel  tette  ismertté  nevét.  Em- 
lítendők: A  megvert  francia  sereg  visszavo- 
nulása Gravelottenál  (königsbergi  múzeum) ;  A 
lignyi  csata  (1875) ;  A  Waterlooi  csata  reggele 
(1876) ;  Cromwell  Marston-Moorban  U877) ;  Wel- 
lington vonulása  Waterlooba  (1878) ;  A  lovag  bú- 
csúja (1889);  Whitehall  (1890);  Napóleon  ós  a 
régi  gárda  (1895)  stb. 

Croisade (franc,  ejtsd:  kroazád)  a.  m.  keresztes 
háború. 

Croisé  (franc,  ejtsd:  kroázé),  a  vívásnál  a  pen- 
gékkeresztezése. —  G.,  így  nevezik  a  textilipar- 
ban a  háromfonalas  sávolykötésű  gyapjú-  s  pa- 
mutszöveteket. 

Croisette  (franc,  ejtsd:  kroázett),  elhasznált 
hajókötelekből  készült  vékony  papiros,  kátrány- 
szagú,  citromok  göugyölgetésóre  használják. 

Croisic,  Le  (ejtsd:  iö  kroázikk),  kíkötöváros  Loire- 
Inférieure  francia  dép.-ban,  az  Atlanti-óceán  part- 
ján, (1901)  2427  lak.,  tengeri  fürdővel,  sófőzéssel  és 
évenként  4  millió  K-t  jövedelmező  halászattal. 
Bouguer  fizikus  szülőhelye. 

Croissant-Rust,  Anna,  német  írónő,  szül. 
Dürkheimben  1860  dec  10.,  1888  óta  C.  Hermanu 
katonatiszt  neje.  Münchenben  él.  Többé -ke vésbbó 
naturalista  irányú  regényei  és  novellái :  Peier- 
abend  (1893) ;  Lebensstücke  (1893) ;  Gediehte  in 
Prosa(1893);  Der  Kakadu  (1896);  Aus  unseres 
Herrgotts  Tiergarten  (1906)  stb.  Színműve :  Der 
standhafte  Zinnsoldat  (1895).  Népszínműve :  Der 
Bua  (1897). 

Croisset  (ejtsd:  kroászé),  Francis  de  (családi  ne- 
vén Wiener),  francia  író,  szül.  Brüsszelben  1877 
jan.  28.  Jelenleg  Parisban  él  s  változó  sikerrel 
dolgozik  a  különböző  színházak  számára.  Első 
nagyobb  verses  színműve,  Chérubin  (1902),  elő- 
ször megbukott,  de  1905.  Massenet  által  meg- 
zenésítve s  új  átdolgozásban  1908.  mint  dráma 
is  sikert  ardtott.  Másokkal  társulva  írta  meg  La 
passerelle  (1902);  Paris— New-York  (1907)  s  Ar- 
zéné Lupin  (1908)  c  színműveit.  A  legutóbb  em- 
lített bűnügyi  drámát  Adorján  Andor  fordításá- 
ban a  budapesti  Vígszínház  is  szinrehozta  (1909 
május). 

Croissy  marquis,  1.  Golbert,  2. 

Croíx  (franc,  ejtsd :  kroá),  kereszt. 

Croix  (ejtsd:  kroá),  város  Nord francia  dép.-ban, 
Roubaix  és  Lille  között,  az  északi  vasút  meUett, 
(1906)  16,439  lak.,  gyapjuárú-,  vegyi-  és  csiszoló- 
papirosgyárakkal. 

Croix  ou  pile  (franc),  1.  Gapita  aut  namm. 


Amely  sió  O  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Croker 


—     721     — 


Cromloch 


Croker,  1.  B.  M.,  angol  Irónö,  leánynevén 
Sheppard,  Angliában  nevelkedett,  de  férjével  so- 
kat utazott  Keleten,  különösen  Indiában.  Itt  ját- 
szanak uagjTészt  művei  is,  melyek  több  európai 
nyelvre  le  vannak  fordítva.  Főbb  munkái :  Jason 
and  Other  Stories  (1899)  ós  Terence  (1899) ;  nagy 
sikerük  volt  még  a  következőknek :  Proper  Pride 
(1882);  Pretty  Miss  Neville  (1883) ;  Diana  Bar- 
rington  (1888) ;  Mr.  Jervis  (1894) ;  Village  Tales 
and  Jungle  Tragedies  (1894) ;  In  the  Kingdom  of 
Kerry  (1896) :  Beyond  the  Pale  (1897) ;  A  State 
Hecret  (1901);  .Angel  (1901).  Magyarul  megjelent: 
A  szép  Neville  kisasszony.  Ford.  Cserhalmi  H. 
Irén  (2  köt.,  Budapest  1894) ;  Családi  hasonlatos- 
ság (2  köt.,  u.  0.  1 897) ;  A  milliomos.  Ford.  Sajó 
Aladárué  (u.  o.  1899) ;  Jasra  gyöngyök  (3  köt., 
1904) ;  A  felség.  Ford.  Lengyel  Laura  (u.  o.  1907); 
Barrington  Diána  (u.  o.  1907);  A  hol  a  boldogság 
terem  (u.  o.  1908) ;  A  női  diplomata  (u.  o.  1908) ; 
Ki  hitte  volna  ?  (Egyetértés  1894.  óvf .) ;  Van-e 
férjed?  (Pesti  Napló  1899—1900.  évt);  Két  tüz 
között  (Pesti  Hírlap  1900.  évf.) ;  Terence  (Pesti 
Napló  1903.  évf.);  A  boldogság  völgye  (Pesti 
Napló  1905.  évf.) ;  A  kis  Miss  (Egyetértés  1910. 
évf.). 

2.  C,  Grofton  Thomas,  ír  népregék  gyűjtője, 
szül.  Corkbau  1798  jan.  15.,  megh.  Old  Brompton- 
ban  1854  aug.  8.  Főműve  :  Fairy  legends  and  tra- 
(litions  of  the  south  of  Irelaud  (1825).  Egyéb 
nevezetesebb  munkái :  Kesearches  in  the  south 
of  Ireland  (1824) ;  Legends  of  the  lakes  or  sayings 
and  doings  at  Kiílarney  1829) ;  Popular  songs  of 
Ireland  (1839),  s  2  humoros  elbeszélés. 

3.  C,  John  Wilson,  angol  politikus  és  író, 
szül.  Galwayban  1780  dec.  20.,  megh.  1854  aug. 
8.  Old-Bromptonbau.  Mint  ügyvéd  működött  Dub- 
linban,  1807.  a  parlamentbe  választották ;  1839. 
a  reformbill  ellen,  valamint  a  katolikusok  eman- 
cipálása ellen  agitált.  Munkái :  Familiar  Epistles 
(London  1803) ;  An  intercepted  letter  from  Can- 
ton  (1805);  Songs  of  Trafalgar  (1804);  A  sketeh 
of  the  State  of  Ireland  (1808);  The  songs  of  Tala- 
vera  (1806)  és  The  battles  of  Talavera  (költem., 
1809).  Stories  forchildren  from  the  history  of  Bng- 
land  c.  műve  Scott  Walternek  mintául  szolgált 
Tales  of  a  grandfather  e.  elbeszélései  megírásánál. 
Ő  alapította  Scottal  és  Canninggel  a  Quarterly 
Reviewet  (1809),  melyben  félelmetes  bírálatait 
közölte.  Levelezését  és  naplóját  kiadta  Jennings 
(London  1884,  3  köt.). 

Crola,  Hugó,  német  festő,  szül.  Ilseuburgban 
1841  nov.  30.,  megh.  1910  jún.  14.  Berlinben  ta- 
nult, majd  a  düsseldorfi  akadémián  Bendemaun 
és  Sohn  tanítványa  volt.  Különösen  az  arckép- 
festés  terén  tűnt  ki.  Janssen  Péter  és  Bendemann 
festők  képmásai  a  berlini  Nationalgalerieban  lát- 
hatók. 

Crö-magnoni  rassz.  E  nevet  Qiiatrefages  ós 
Hamy  a  Franciaországban,  a  Vezére  völgyében 
(Dordogne  dép.)  levő  cro-magnoui  barlangban  1868- 
talált  három  csontváznak  adta.  Felfedezőjük 
Lartet  ós  Chrisfy  volt.  Hasonló  típusú  a  la 
madelaine-i,  kesslerlochi,  sohussenriedi,  thayn- 
geni,  ojcowi,  andemachi,  gudenushöhleí,  a  pred- 
mosti  (Prerau  mellett),  a  lautschi  (Olmütz  m.), 
engisi,  laugerie  basse-i,  chancelade-í  és  sorde-i 

Révai  AJiyf/  Lexikona.  /T'.  l;öt. 


csontlelet.  Ez  az  emberfajta  a  rénkorszakban  él- 
hetett. Közép  ós  magas  termetű,  széles  arcú,  ma- 
gasabb homlokú,  fejlett  és  hosszú  koponyájú 
volt,  már  nem  mutatott  a  ma  élőknél  állatia- 
sabb  vonásokat.  Típusához  hasonló  ember  ma  is 
akad,  sőt  törzs  is.  Ilyen  törzs  a  berber  és  a  guancs. 
A  koponyajelzöik :  73— 76-ig.  Az  agyüreg  1400- 
1590  kbc.  A  szemüreg  a  legkisebb  jelzővel  bír 
(61.  mikrozém).  Wilser  szerint  az  északeurópaiak 
őse.  L.  Diluvium. 

Cromarty  (ejtsd  :  krommerrtí),  egyik  része  Ross 
and  C.  (l.  0.)  skót  eountynak  és  ugyanennek  szék- 
helye. A  város  (1911)  1928  lak. 

Cromdale (ejtsd  :kromdéi),  falu  Blgin  skótcounty- 
ban  a  Spey  mellett,  (i9ii)  2887  lak.  Az  1690  máj. 
1.  a  Stuartok  hívei  fölött  kivívott  győzelemről 
ismeretes,  amelyet  The  Haughs  of  B.  c.  skót  nép- 
dal dicsőít. 

Oromé  (ejtsd:  króm),  John  (Old  C),  angol  festő, 
szül.  Norwichban  1769  dec.  21.,  megh.  1821  ápr. 
22.  Különösen  a  hollandi  nagy  tájképfestök  ha- 
tása alatt  fejlesztette  ki  művészetét,  amely  a 
XVIII.  sz.-i  angol  tájképfestészet  tetőpontját  jelzi 
és  tanítványai  és  követői  révén  (norwichi  iskola) 
a  XIX.  sz.  i.  angol  festészetre  is  erős  befolyást 
gyakorolt.  Keresetlen,  finom,  hangulatos  tájké- 
pei közül  a  londoni  National  Galleryben  van  :  A 
mouseholdi  puszta ;  A  szélmalom ;  Chapel  Fields. 

Cromer,  tengeri  fürdő  és  város  Norfolk  angol 
countyban,  gyönyörű  gót  ízlésű  templommal, 
(1911)  4074  lak.  Sziklás  tengerpartja  némely  he- 
lyen veszedelmes  szakadékokkal  és  magas  szir- 
tekkel van  tele. 

Cromer,  1.  Evelyn  Baring,  lord,  angol  állam- 
férfi, szül.  1841  febr.  26.  Előbb  katona  volt,  1876. 
pedig  az  egyiptomi  államadósságok  kezelő  bi- 
zottságának angol  biztosává  nevezték  ki.  1879 — 
80-ig  az  egyiptomi  pénzügyi  igazgatás  főellenőre, 
ezután  Kelet-India  pénzügyminisztere  volt,  de 
onnét  már  1883.  mint  teljhatalmú  miniszter  és 
főkonzul  Egyiptomba  tért  vissza  és  24  évig  in- 
tézte úgyszólván  korlátlan  befolyással  annak 
kormányzását,  megszilárdítván  Anglia  tekinté- 
lyét. 1892-ben  C.  lord  címén  peerré  nevezték  ki, 
1901.  earllé.  Nyugalomba  vonulása  alkalmával 
(1907)  az  angol  alsóház  50,000  font  sterlinget 
szavazott  meg  neki  jutalmul.  1908-ban  jelent 
meg  nagybecsű  müve:  Modern  Bgyipt.  Nóm. 
ford.  Plüddemann  (Berlin  1908). 

2.  C,  Martin,  lengyel  történetíró,  szül.  Biecz- 
ben  1512.,  megh.  1589  márc.  23.  Udvari  titkár  volt 
s  a  krakói  székeskáptalanban  kanonokságot  ka- 
pott ;  ezután  Zsigmond  Ágost  lengyel  herceget 
kísérte  utazásaiban,  majd  Krakóban  az  országos 
levéltár  igazgatója  lett  és  mint  követ  a  pápai  ud- 
varhoz, később  I.  Ferdinánd  udvarába  küldetett, 
hol  7  évet  töltött.  1574-ben  püspöki  helyettes, 
1579.  pedig  püspök  lett  Ermelandbau.  Művei :  De 
origine  et  rebus  gestis  Polonorum  (Basel  1555, 
és  gyakrabban);  Polouia,  sive  de  situ,  populis 
moribus  etc.  Poloniae  (u.  o.  1596).  V.  ö.  Franz 
Hipler,  Monumenta  Cromeriana  (1892) ;  Der  Bi- 
schof  M.  C.  (Braunsberg  1868). 

Cromíordit  (Asv.),  azonos  a  foszgenittel  (1.  o.). 

CromlecM  (kőkor,  a  kelta  crom  a.  m.  kör 
és  lech  a.  m.  kő  összetételekből),  a  megalithikus 


Cromorne 


722     — 


CromweU 


emlékek  egy  faja,  többé-kevéebbé  szabályos,  kör- 
ben felállított  hatalmas  faragatlan  kőszálakból 
11.  n.  menhlrekböl  (1.  o.)  áll ;  a  fogalom  kiterjesz- 
tésével némelykor  négyszögű  alaprajzú  kőkeríté- 
seket is  jelölnek  ezzel  a  névvel.  Némelyek  politi- 
kai vagy  vallásos  gyülekezetek  színhelyéül, 
mások  fontos  események  emlékére  emelt  épít- 
ményeknek tekintik  ezeket,  de  sem  építési  sajá- 
tosságaik, sem  a  reájuk  vonatkozó  mondák  és  a 
velük  kapcsolatos  népszokások  magyarázata  nem 
nyújt  elég  alapot  ennek  eldöntésére.  Az  az  újabb 
asztronómiai  megfigyelés,  amely  szerint  egyik 
legnevezetesebb  C-nek  a  salisburyi  Stone-hen- 
genek  főtengelye  a  nyári  napfordulat  hajna- 
lán felkelő  nap  által  vetett  árnyék  irányáv.il  esik 
ös8ze,valószinüvé  te8zi,hogy  oly  kultuszhely  volt, 
ahol  a  napisten  tiszteletére  gyűltek  össze.  A  ki- 
sebb C.-ek  átmérője  30—40  m.,  a  legnagyobb  az 
aveburyi  C,  amelynek  455  m.  az  átmérője,  ez 
utóbbi  6  m.  magas,  800—100  q.  súlyú  menhtrek- 
ből  áll.  V.  ö.  Hahne,  Das  vorgeschichtliche  Eu- 
rópa (1910) ;  Déchélette,  Manuel  d'Archéol.  pré- 
lűstorique  (Paris  1908). 

Cromorne  (fr.,  ol.  cormorne,ném.Krumm- 
Iwrn),  régi,  a  bomharttal  rokon  fafúvóhangszer, 
melyet  egy  üstben  levő  kettős  csölap  hozott  hang- 
zásba. 

Crompoltz  Miklós,  kassai  építész,  1497  körül 
említik  róla,  hogy  ő  restaurálta  az  odavaló  szé- 
kesegyházat. Előkelő  szerepe  lehetett,  mert  1505 
és  1606.  ő  a  polgái-ság  szószólója  Kassán.  V.  ö. 
Tutko,  Kassa  város  tört.  évkönyve  1861. 

Crompton  (ejtsd :  kromtn),  város  Lancashire  an- 
gol countyban,  Oldham  mellett,  (1911)  14,758  lak., 
virágzó  pamutiparral. 

Crompton  (ang.,  ejtsd:  kromtn),  Sámuel,  angol 
mechanikus,  szül.  Firwoodban  (Lancashire)  1753 
dec.  3.,  megli.  Hall  in  the  Woodban  1827  jau.  26. 
Ó  a  Hargreaves  által  feltalált  Jenny  fonógépet 
javította  azzal,  hogy  a  Jeuny-gép  etetőcsapdáját 
az  J.rA:wn^/iíwatergépén  alkalmazott  nyujtóhen- 
gerekkel  pótolta,  amiáltal  a  fonógép  használható- 
ságát fokozta.  Gépét  31ule-Jenny-nek  (öszvér) 
nevezte. 

CromweU  (e>t«d:kromueii),  1.0liv€r,Angol-,  Skót- 
ée  Írország  egyesült  köztársaságának  protektora, 
szül.  Huntmgdonban  1599  ápr.  25.,  megh.  London- 
ban 16588zept.  3.  Atyja  C.  Eóbert;  anyja  (Stewart 
Erzsébet)  révén  a  Stiiartokkal  volt  rokonságban. 
A  család  szerény  viszonyok  között  élt  s  a  szülői 
házban  uralkodó  puritán  erkölcsi  szigor  C-re  is 
átragadt.  Azok  az  elbeszélések,  melyek  C  kicsa- 
pongó fiatalságáról  szólanak,  alaptalanok.  Miután 
rövid  ideig  Cambridgebeu  tanult,  megnősült, 
visszavonult  falura,  földjét  mívelte,  amellett 
azonban  szorgalmas  látogatója  volt  a  puritánok 
gyűléseinek.  1628-ban  Cambridgebeu  a  parla- 
mentbe választották,  ahol  az  ellenzékkel  tartott. 
A  következő  tizenegy  évi  abszolutizmus  alatt  is- 
mét falusi  birtokán  tartózkodott.  Aztán  tagja 
lett  a  rövid,  majd  hosszú  parlamentnek  (1640)  s 
rajongó  beszédei  általános  figyelmet  keltettek. 
A  polgárháború  kitörése  után  C  előbb  mint  lovas 
kapitány,  azután  mint  ezredes  katonai  tehetségé- 
nek és  szívós  elszántságának  fényes  jeleit  adta. 
Mivel  belátta,  hogy  a  parlamentnek  összeszedett 


gyakorlatlan  hadserege  a  gazdag  főnemesekből 
toborzott  királyi  hadsereggel  nem  mérkőzhetik, 
szilárd  politikai  és  vallásos  meggyőződéstől  átha- 
tott, föltétlen  megbízható  hadsereget  igyekezett 
szervezni.  Az  ö  puritánjai,  szenteknek  csúfolt 
emberei  a  táborban  is  megtartották  szigorú  élet- 
módjukat és  vallásosságukat.  E  mindenre  elszánt 
csapatok  élén  C  Ruprecht  herceg  lovasait  Mar- 
ston-Moornál  1644  júl.  2.  megverte  s  főrésze  volt 
a  ne wburyi  győzelemben  is  (okt.  27. ).  A  parlamen  T  - 
ben  erélyesebb  hadviselést  követelt  (1645  ápr.)  s 
kivívta,  hogy  a  parlamenti  tagok  minden  tisztsé- 
gükről kénytelenek  voltak  lemondani,  ami  az 
eddigi  tábornokok  visszalépését  vonta  maga  uti'ui. 
Ö  maga  azonban  a  parlament  engedelmével  kivé- 
telesen megtartotta  a  lovasság  vezérletét  Fair-- 
fax  főpai'ancsnoksága  alatt,  kivel  az  újra  szerve- 
zett hadsereg  élén  Naseby  mellett  1645  jún.  14. 
fényes  győzelmet  aratott  és  I.  Károlyt  Oxfordba, 
majd  pedig  a  skótok  táborába  f  utamította,  de  a  skó  - 
tok  a  menekült  királyt  pénzért  kiszolgáltatták  az 
angol  parlamentnek.Slo8tazonbanapresbiteriánus 
parlamenti  többség  és  az  independens  hadsereg 
között  éles  ellentét  fejlődött  ki  és  a  parlament 
hajlandónak  látszott  kibékülni  a  királlyal.  Ekkor 
néhány  lovaskatona, valószínűleg C  tudtával,  ha- 
talmába kerített©  a  királyt  (1647  jún.  3.),  mire 
C  és  Fairfax  a  hadsereggel  aug.  6.  bondonba 
vonultak,  hogy  a  presbiteriánusok  elől  a  tábo- 
rukba menekült  puritán  és  independens  képvise- 
lőket a  parlamentbe  visszavezessék.  A  fogoly 
királlyal  folytatandó  alkudozásokat  pedig  C  egy 
bizottságra  bízta,  melynek  legbefolyásosabb  tagja 
ő  maga  volt.  Az  1648.  kitört  királypárti  felkelése- 
ket Fairfax  és  Ireton  segélyével  véresen  elnyomtH . 
Ö  maga  először  a  walesiek  felkelését  fojtotta  el, 
azután  Prestonnál  megverte  az  Angliába  betört 
skót  hadsereget  (1648  aug.  17—19).  Annak  hírére, 
hogy  a  parlament  a  Wight-szigetre  menekült  ki- 
rállyal újra  alkudozik,  a  királyt  a  hursti  szikla- 
várba záratta,  a  parlamentből  pedig  a  96  presbi- 
teriánus tagot  dec.  6—7.  szitkok  között  kiűzte. 
Ezzel  a  kibékülés  reménye  eltűnt,  s  midőn  C  Ká- 
roly elfogott  leveleiből  azt  olvasta  ki,  hogy  n 
megígért  térdszalagi'end  helyett  kötelet  tartogat 
számára,  felismerte,  hogy  egyiküknek  vesznie 
kell  és  C  nem  volt  hajlandó  ellenfelének  életét 
a  maga  fejével  megváltani.  1649  jan.  25.  a  meg- 
rostált csonka  parlament  kehiéből  választott  bi- 
zottság Károlyt  halálra  ítélte  s  jan.  30.  kivégez- 
tette. Egyúttal  az  eltörült  királyság  helyett  köz- 
társaságot alapítottak,  melynek  élére  ez  a  val- 
lási rajongó,  lángeszű  és  becsvágyó  politikus 
állott,  ó  vezette  a  42  tagból  alakított  államtaná- 
csot mint  elnök.  De  már  néhány  hónappal  később 
Írországba  kellett  távoznia,  hol  a  katolikus  roya- 
listák a  walesi  herceget  II.  Károly  néven  királlyá 
kiáltották  ki.  C  iszonyú  szigorral  verte  le  a  fel- 
kelést és  a  szigetről  1650.  Skóciába  sietett,  hol  a 
királypártiak  II.  Károlyt  szintén  elismerték  kirá- 
lyuknak. Szept.  3.  Dunbarnál  C  a  skótokat  is  le- 
győzte. Midőn  pedig  Károly  a  következő  évben 
Skóciából  14,000  emberrel  Angliába  tört,  C  1651 
szept.  3.  Worcesternél  seregét  teljesen  széjjel- 
verte. Időközben  a  fiatal  köztársaság  Hollandiá- 
val összeütközésbe  jutott,  mire  C.  a  hollandi 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő! 


Cromwell 


723     — 


Cronaoa 


tengeri  kereskedelmet  halálosan  sújtó  hajózási 
rendeletet  bocsíUotta  ki.  Erre  (1651  okt.  9.)  elke- 
seredett háborúra  került  a  dolog,  melyben  Blake 
angol  tengernagy  Tromp  és  Ruyt«r  hollandi 
admirálisok  fölött  fényes  győzelmeket  aratott 
(1653). 

A  skóciai  hadjáratból  visszatérő  C.  az  államnak 
kétségkívül  leghatalmasabb  embere  volt.  Most  a 
népet  valóban  képviselő  új  parlament  összehívá- 
sát sürgette  s  midőn  a  csonka  parlament  e  terv- 
nek ellenszegült,  katonáival  szétűzette  (ápr.  20.) 
s  ő  maga  állott  az  új  végrehajtó  hatalom  élére. 
1653  júl.  4.  ült  össze  a  kiválogatott  independens 
képviselők  gytUekezete,  az  ú.  n.  Barebone  parla- 
ment (1.  0.),  de  mert  C.  ezzel  sem  tudott  meg- 
egyezni, igyekezett  tőle  is  megszabadulni.  Erre 
(dec.  16.)  a  Lambert  tábornoktól  kidolgozott  új  al- 
kotmány lépett  életbe.  Ez  C-nek  mint  Lord  High 
IVotedor-nak  kezébe  tette  le  a  legfőbb  állami  ha- 
talmat, melyet  ő  az  államtanáccsal  és  az  össze- 
hívandó parlamenttel  együtt  gyakorolt.  A  pro- 
tektor kormánya  kifelé  fényes  eredményeket  mu- 
tatott fel:  Hollandiát  1654. békére  kényszerítette; 
Dánia  és  Svédországgal  előnyös  kereskedelmi 
szerződést  kötött,  barátságos  lábra  helyezkedett 
a  svájci  kantonokkal,  Franciaország  szövetségé- 
ben pedig  győzedelmes  háborút  folytatott  a  türel- 
metlen Spanyolország  ellen.  Enyhített  a  francia 
hugenották  sorsán,  pártfogásába  vette  az  üldözött 
waldenseket  és  mint  a  protestantizmus  védnöke  lé- 
pett fel  Európában,  mely  célból  I.  Rákóczi  György 
erdélyi  fejedelemmel  is  összeköttetésbe  lépett. 
Megvédte  vaskézzel  a  polgárság  zömét  a  rendet 
ós  közbiztonságot  f enyegetó  szélső  pártok,  vala- 
mint az  életére  törő  royalisták  ós  a  tulajdon 
szentsége  ellen  forduló  levelierek  (egyeugetök) 
ellen.  Megalkotta  továbbá  Angol-,  Skót-  és  Íror- 
szág parlamentáris  unióját.  Egybehívta  a  hármas 
királyság  képviselőit  magában  foglaló  parlamen- 
tet (1653  szept.  3.),  csakhogy  nem  bírván  vele 
megegyezésre  jutni,  1655  jan.  22.  feloszlatta ;  a 
másodikkal,  mely  1656  szept.  17.  ült  össze,  csak 
úgy  boldogult,  hogy  belőle  100  «ros8z  magavi- 
seletű)) tagot  kizárt.  Ez  a  parlament  a  királyi 
címmel  és  móltósággal  kínálta  meg  C-t,  aki  azon- 
ban ezt  elutasította.  Beérte  azzal  a  felhatalma- 
zással, hogy  utódját  kinevezhesse  és  felsőházat 
alakíthasson,  amelyet  azonban  a  radikális  alsó- 
ház elismerni  vonakodott,  úgy  hogy  C  kényte- 
len volt  az  alsóházat  feloszlatni.  Ily  ingadozó 
bel  viszonyok  közepette  és  családi  szerencsétlensé- 
gek által  megtörve  halt  meg  C,  miután  flát,  Ri- 
chárdot utódjául  kinevezte.  Királyi  pompával  kí- 
sérték ugyan  sírjába,  de  a  Stuartok  visszatérése 
után  tetemét  kiásták  és  bitófára  függesztették. 
A  rideg  puritán  érdemeit  csak  évtizedek  múlva 
méltatták  hontttársai.Ma<M,uray  a  legnagyobb  feje- 
delemnek nevezi  C-t,  ki  valaha  Anglia  fölött 
uralkodott. 

Irodaiom  C.  rendeleteit  kiadta  Thorloe  (C.  titkára).  Col- 
lection  of  the  State  Papers  7.  köt.  és  History  of  the  Com- 
monwealth  4.  köt.,  Miss  Everett  Green  (Calendar  of  State 
Papéra,  14  köt.)  és  Oardiner,  The  constitutional  docamentg 
of  the  paritan  revolntion  1628— 60(1890),  megítélésére  fon- 
tos beszédeit  és  leveleit  Carlyle  adta  ki  (Letters  and  spee- 
ches  of  0.  C,  1845.  és  azóta  többször).  V.  ö.  Ranke,  Eng- 
lische  Geschichte;  Macaulay,  Anglia  története  ;  I.  Relnhold 
Paoli,  Aofs&tze  znr  engl.  Qesch.  I.  1869  és  Nener  Platarch 


I.  1874.  évfolyam ;  Gardiner,  History  of  England  f rom  the 
accession  of  James  I.  1603—42.  az  utolsó  3  köt.  és  Hist.  of 
the  great  civil  war  c.  munkája;  továbbá  Historical  bio- 
graphies  c.  munkája  1884.  A  régibb  müvektől  (Villemain, 
Carriére,  Guizot,  Dahlmann,  stb.)  eltekintve,  John  Pors- 
ter,  Picton,  Harrlson  és  Brosch  munkái  nevezendök.  Pors- 
ter,  Statesraen  of  the  Commonwealt  és  Essays  I.  köt. ; 
Picton,  Lessons  from  the  rise  and  fali  of  Engl.  Common- 
wealth,  1884  és  0.  C.  1892 ;  Harrison,  P.  C,  1888 ;  Brosch, 
0.  C.  u.  die  puritán.  Revolution,  1886 ;  Palgrave,  0.  C,  1890; 
Firth,  0.  C,  1899;  Morley  J.,  0.  C,  1900.  Mint  hadvezért 
méltatja  C-t  Hoenlg.  0.  C.  als  Feldherr,  3  köt.,  188J— 88; 
"Valford,  The  parliamentary  generals  of  great  civil  war, 
1886;  Jencks,  The  constit.  experiments  of  the  Common- 
wealth,  Cambridge  1891 ;  Marphy,  C.  In  Ireland,  2.  kiad. 
1885;  Bourelly,  C.  et  Mazarin,  1886;  Márki  8.,  C.  és  Er- 
dély. Erd.  Múzeum  1901. 

2.  C,  Richárd,  az  előbbinek  legidősebb  fia, 
szül.  1626  okt.  4.,  megh.  1712  júl.  12.  Falusi  ma- 
gányban nevelkedett  fel  s  hijjával  volt  minden 
nagyravágyásnak.  Atyja  halála  után  átvette 
ugyan  a  protektormóltóságot,  de  maga  is  képte- 
lennek érezte  magát  a  kormányzás  feladataira. 
Midőn  a  haditanács  által  összehívott  csonka  par- 
lament egybegyűlt,  C  1659  máj.  25.  méltóságá- 
ról önként  lemondott  ós  falusi  birtokára  vonult 
vissza.  Azóta  Clark  név  alatt  élt  Cheshuntban  és 
megérte  még  a  Stuartok  második  elúzetését  is.  — 
Öccse,  C.  Henry  1654  óta  Írország  helytartója 
volt,  de  bátyja  lemondása  után  ö  is  lemondott  ál- 
lásáról. Meghalt  1674.  V.  ö.  Guizot,  Historie  du 
protectorat  de  Richárd  C  (2.  kiad.,  Paris  1869). 

3.  C,  Thomas,  Essex  gróf,  angol  államférfiú, 
szül.  Putneyben  1485  kör.,  kivégezték  1540  júl. 
28.  Ifjan  Wolsey  bíboros  udvarába  keiHlt,  majd 
maga  VIII.  Henrik  király  kegyébe  hízelegte 
be  magát,  ki  benne  engedehnes  eszközre  talált. 
Államtitkárrá  s  pecsétőrré  lett.  Midőn  Henrik  a 
róm.  kat.  egyháztól  véglegesen  elszakadt.  C-re 
bízta  azt  a  kényes  és  felelősséggel  járó  feladatot, 
hogy  a  kat.  egyház  hatalmának  romjain  prot. 
nemzeti  (anglikánus)  egyházat  alapítson.  C  a 
kat.  papságot  áttérésre  v.  lemondásra  kényszerí- 
tette, az  egy  házi  vagyont  elkobozta,  a  kolostoro- 
kat pedig  sorra  bezáratta ;  ezért  a  barátok  kala- 
pácsának nevezték.  Hogy  állását  a  jövőre  bizto- 
sítsa, Henrik  királyt  a  protestáns  Clevei  Anna 
hercegnővel  jegyezte  el ;  ámde  Anna  nem  tet^ 
szett  urának,  ki  őt  atyjához  visszaküldötte.  Ez 
esemény  C  bukását  is  maga  után  vonta.  Mint 
felségsértőt  és  eretneket  ítélték  el  s  végezték  ki. 

Cronaca  (e^tsd:  krónaka),  tkp,  Simone  di  Tom- 
maso  d'Antonio  Pollajuolo,  olasz  építész,  szül. 
Fú-enzében  1457  okt.  30.,  megh.  1508  szept.  21. 
Rómában  az  antik  építészet  emlékeit  tanulmá- 
nyozta, azután  Firenzébe  visszatérve,  1495.  a  szé- 
kesegyház vezető  építésze  lett.C  fejezte  be  aBene- 
dettodeMajano  által  megkezdett  Palazzo  Strozzit, 
kiépítette  annak  udvarát  és  római  minták  után 
elkészítette  a  palota  föpárkányzatát,  amelyet 
már  kortársai  fennen  magasztaltak,  önálló  mű- 
vei közül  különösen  a  Firenze  melletti  San  Pran- 
cesco  al  monte  válik  ki.  Olasz  ferencrendi  temp- 
lomok módjára  egyhajós  éptUot,  látható  fedél- 
székkel. Michelangelo  szép  parasztleánynak  (la 
bella  villanella)  nevezte.  A  Palazzo  Quadagni- 
val  fontos  újításokat  vitt  a  firenzei  palotaiópí- 
tésbe  :  a  homlokzatokon  a  sgrafflto  majdnem  tel- 
jesen kiszorítja  a  rusztikát  és  a  legfelső  emelet 
nyílt  loggiát  mutat  erősen  kinyúló  eresz  alatt. 


Amely  uó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


iV 


Cronegrk 


724    — 


Croquants 


Cronegk,  Johann  Friedrich  Freiherr  von, 
német  költő,  szül.  Ausbachban  1731  szept.  2., 
megh.  Ntirnbergben  1757  dec.  31.  Ansbachi  ka- 
marás 8  udvari  tanácsos  volt ;  1752.  nagyobb  utat 
tett  Olasz-  és  Franciaországban.  A  Lessing  előtti 
korszaknak  egyik  legtehetségesebb  drámaköl- 
tője. Vígjátékai :  Der  Missverguügte  és  Der  Miss- 
ti'auische;  Codrus  (1757)  e.  szomorujátéka  a  ber- 
lini Nicolai  által  a  legjobb  tragédiára  kitűzött 
pályadíjat  megnyerte,  de  már  csak  halála  után. 
Egyéb  művei :  tanító  költemények  (Die  Binsam- 
keiten  1757,  Young  hatása  alatt),  epigi-ammok 
s  vallásos  dalok.  Hagyatékát  Uz  adta  ki  (1760,  2 
kötet).  Róla  írtak  Henriette  Feuerbach  (1866)  és 
W.  Gensel  (1894). 

Cronenberg,  1.  Kronenherg. 

Cronholm,  Ábrahám,  svéd  történetíró,  szül. 
Landskronában  1809  okt.  22.,  megh.  1879  máj. 
27.  Stockholmban.  Lundban  a  történet  tanára  volt 
1832— 55-ig.  Munkái :  Wáringerne  (Lund  1832) ; 
Fornnordiska-minnen  (Északi  régiségek  1833 — 
1835,  két  köt. ;  Katolska  ligán  og  Huguenotterna 
(1839);  Skánes  politiska  história  (1846—51,  2 
köt.,  Schonen  tartomány  története) ;  Trettioáriga 
kriget(A  harmincéves  háború,  Norrköping  1847— 
1 849).  Leghíresebb  műve  pedig :  Sveriges  história 
under  Gustaf  IL  Adolphs  regering  (1857—72,  6 
köt.). 

Cronje,  Pieí  Arnoldus,  búr  tábornok,  szül. 
Transzválban  1835.,  megh.  1911  febr.  elején.  Már 
1881.  részt  vett  az  angolok  elleni  háborúban,  1896. 
pedig  Jameson  kalandor  csapatjai  ellen  küzdött  s 
Krügersdorpnál  szétverte.  Az  1899-iki  háborúban 
parancsnok  volt  s  6000  emberével  nov.  28.  a 
Modder  folyónál,  valamint  deo.  11.  Magersfon- 
teinnél  megverte  lord  Methuent.  Az  angol  lovas- 
ság elől  azonban  kénytelen  volt  visszavonulni, 
Paarde  mellett  az  angolok  körülzárták  s  éhező 
embereivel  a  fegyvert  1 900  febr.  27.  kénytelen 
volt  letenni.  Az  angolok  őt  és  hadát  Szent-Ilona- 
szigetre  vitték,  honnan  csak  1902.  térhetett  vissza 
Transvaalba. 

Cronstedtit  (ásv.),  ritka  kloritcsillám,  erősen 
vastartalmú;  hollófekete  vagy  sötétzöld  hatszöges 
rendszerbeli  kristályokban.  Igen  közel  áll  hozzá, 
sőt  némelyek  szerint  vele  azonos  a  sideroschiso- 
lith  Braziliából  (Conghonas  do  Campo).  —  Cron- 
stedt  svéd  mineralogus  tiszteletére  nevezték  el. 

Cronus,  1.  Kronos. 

Cronüveg,  a.  m.  koronaüveg,  1.   Táblaüveg. 

Crook  (ejtsd :  knik),  város  Durham  angol  county- 
ban,  szép  gótizlésű  templommal,  kőszónbányák- 
kal,  (1911)  12,310  lak. 

Crooked  Islands  (e>tsd:  krúkd  ájiendsz),  Crooked, 
Acklin,  Fortune  és  Castle  szigetekből  álló,  253 
km2  területű  szigetcsoport  a  Bahamákban.  Croo- 
ked Islandnak,  a  főszigetnek  Fitt's  Town  nevű 
kikötőjében  szoktak  kikötni  a  jamaikai  parti 
gőzösök. 

Crooked  Laké  (ejtsd:  krúkdiók),  28  km.  hosszú, 
2  km.  széles  tó  New  York  északamerikai  állam- 
ban. A  Seneca-tóval  csatorna  köti  össze. 

Crookes  (ejtsd:  kraksz),  Wüliam,  angol  fizikus 
és  kémikus,  szül.  Londonban  1832.  1848-ban  a 
College  ofchemistrybe  lépett,  hol  1850— 54-ig  mint 
Hofmann  August  Wilhelm  asszisztense  működött. 


ezután  Oxfordba  ment,  hol  a  Radclifife-Observato- 
rium  hivatalnoka  lett,  1855.  mint  a  kémia  tanára 
Chesterbe  ment.  1859-ben  a  Chemical  Newst  ala- 
pította és  azóta  hivatal  nélkül  ól  Londonban.  1864 
óta  a  Quarterly  Journal  of  science  kiadója.  1861 
a  spektrálanalizis  segítségével  felfedezte  a  thal- 
liumot,  melynek  tulajdonságait  később  pontosab- 
ban megvizsgálta.  Legnevezetesebbek  a  ritkított 
gázokon  át  történő  elektromos  kisülésre,  neveze- 
tesen a  katódsiigarak  tulajdonságaira  vonat- 
kozó vizsgálatai  (Í879),  amelyek  természetét  ille- 
tőleg a  mai  elektronelmélethez  igen  közel  álló 
felfogást  vallott,  azokat  az  anyag  negyedik  hal- 
mazállapotának, sugárzó  anyagnak  tartván.V.  ö. 
Strahlende  Materié  u.  der  vierte  Aggregatzu- 
stand,  4  Aufl.  (Leipz.  1899).  Említésre  érdemes  to- 
vábbá a  fény  hatására  forgásnak  induló  (de  tény- 
leg nem  a  fény  nyomásán  alapuló)  radiometere 
(1872),  s  a  rádium  foszforeszkálást  keltő  hatá- 
sát és  az  a-sugarak  atomisztikus  szerkezetét  bi- 
zonyító spinthariskópja.  Crookes  íizikai  és  ké- 
miai vizsgálatain  kívül,  amelyekért  az  1907.  évi 
kémiai  Nobel-díjat  is  megkapta,  spiritizmussal 
is  foglalkozik.  V.  ö.  Der  Spiritialismus  und  die 
Wissenschaf t,  német  ford.  3.  kiad.  (Leipzig  1898). 

Crookes-féle  csövek  (ejtsd :  krúksz— ),  a  ritkított 
gázokon  át  történő  elektromos  kisülés,  nevezete- 
sen a  katódsugarak  tulajdonságainak  demonstrá- 
lására szolgáló  s  igen  erősen  (körülbelül  egy 
milliomod  légköri  nyomásra)  ritkított  gázt  (leve- 
gőt) tartalmazó  s  beforrasztott  fém-elektródokkal 
ellátott  üvegedények  (csövek),  a  Crookes  hasz  ■ 
nálta,  klasszikussá  vált  formákban.  Ezekkel  szem- 
ben a  Geissler-esöveknél  (1.  o.)  csak  mintegy  V^m 
légköri  nyomásig  terjed  a  ritkítás.  L.  még  elek- 
tromos kisülések,  Katódsugarak. 

Crookesit  (ásv.),  thallium  tartalmú  szelénréz, 
Crookesnek,  a  thallium  fölfedezőjónek  tisztele- 
tére nevezte  el  Nordenskiöld.  Lelőhelye :  Skri- 
kerum  (Svédország). 

Crookston  (ejtad :  krúksztn),  Polk  county  szókhelye 
Minnesota  északamerikai  államban,  (1900)  5359 
lak.  Vasúti  csomópont. 

Croos,  Anthony  Jansz.van,  hollandi  festő, szül. 
1606.  v.  1607.,  megh.  1662  körül.  Hágában  élt. 
Festményei  Jan  van  Goyenre  emlékeztetnek.  Leg- 
nagyobb műve  Hága  nagy  látképe,  20  kis  képpel 
körülvéve,  a  hágai  múzeumban.  A  budapesti  Szép- 
művészeti Múzeumban  is  van  egy  folyóparti 
várost  ábrázoló  tájképe  1651-ből. 

Crop  (ang.)  a.m.  termés,  különösen  Észak-Ame- 
rikában a  dohánytermés ;  G.-s  (többes  szám),  az 
ottani  ültetvényekben  a  leveles  dohány  elcsoma- 
goláeára  szolgáló  hordók ;  C.-jegyek,  a  dohány- 
küldemény súlyára,minŐ8égére  vonatkozó  szállító 
levelek. 

Cropsey  (ejtsd :  kropszi),  Jaspev,  amerikai  festő, 
szül.  Staten  Islandban  1823  febr.  18.  Sokáig  tar- 
tózkodott Európában,  különösen  Olaszországban 
és  Angliában.  Főleg  őszies  hangulatú  tájképeket 
fest.  Nevezetesebb  művei:  Grenwood-tó;  Sta- 
tenislandi  szoros ;  Főseiden  temploma  Paestum- 
ban ;  Az  Echo-tó  Hampshireben ;  A  Cedar-tó  stb. 

Croquants  (ejtsd :  krokaS)  a.  m.  csőcselék,  a 
guyennei  lázongó  pórok  gúnyneve  IV.  Henrik  3 
XIII.  Lajos  francia  királyok  idejében. 


Ajnely  szó  C  alatt  niucs  mug.  K  alatt  keresendői 


Croquet 


—     725     — 


Croton 


i 


Croquet.  (ang.,  ejt«d:  krokket),  Angoloi-szágból 
Bzármazott  társasjáték.  Eszközei :  falabdák  ós  fa- 
kalapácsok,  ütők,  2  bab'ircölöp  és  8—10  vasból 
készült  8  a  földbe  kapu  módjára  beszúrható  ív. 
Ezeket  az  íveket  a  kurta  gyepes  vagy  finom  szem- 
cséjű kaviccsal  borított  játéktéren  téglány,  ke- 
reszt vagy  más  alakban  szúrják  le  a  földbe,  Fel- 
atlat,  hogy  a  játszó  saját  labdáját  minden  vasív 
alatt  áthajtsíi  s  az  ellenpárt  hatái'cölöpét  érintse. 

Croquetfte  (franc,  ejtad:  krokett),  vagdalt  borjú- 
húsból V.  velőből  készült  tekercsek,  melyeket  áz- 
tatott zsemlye,  nyers  tojás  és  só  hozzátételével 
liszt,  tojás  és  zsemlyemorzsa  keverékébe  mártva 
friss  zsírban  sütnek  ki. 

Croquis  (franc,  ejtsd:  kroki),  vagy  a  természet 
után,  vagy  szabadon  odavetett,  nagyolt,  be  nem 
fejezett  rajz,  egy  eszmének,  ötletnek  vázlata. 
L.  még  Terepáhrázolá^. 

Crore,  Brit-Kelet-Indiában  10  millió  rupiányi 
(100  lac)  összegnek  neve. 

Crosby  (Great  C),  kikötőváros  Lancashire  an- 
gol countyban  a  Mersey  torkolatánál,  (1911)  12.274 
lak.  Látogatott  tengeri  fürdő,  1.  Great  G. 

Crosnes  francia  községről,  hol  bőven  termesz- 
tik, így  nevezik  a  Stachys  Sieboldii  ehető  gumó- 
ját. L.  Stachys. 

Cross,  tulajdonkép  Henri  Edmond  Delacroix, 
francia  festő,  szül.  Douaiban  1856.,  megh.  1910. 
Kezdetben  a  lillei  művészeti  akadémia  növen- 
déke, majd  Parisban  Bonvin  tanítványa.  Monet 
műveinek  hatása  alatt  festi  képeinek  egy  részét, 
míg  1891  óta  a  Seurat  és  Signae  vezetése  alatt 
fejlődő  neoimpresszionista  festőiskolához  csat- 
lakozik. Ezen  legutolsó  korszakában  készült  olaj- 
os vízfestményeiből  halála  után  1910  okt.  a  pá- 
risi Bernheim-féle  műkereskedés  gyűjteményes 
kiállítást  rendezett.  Nevezetesebb  képei :  Coin  de 
euisine ;  Vieilles  choses ;  Aprés-midi  au  Luxem- 
bourg; Les  Moneghetti,  environs  de  Monaco; 
Réverie ;  Paysage  de  Proveuce  stb. 

Cross  country  (ang.),  magyarul  mezei  ver- 
seny, 1.  a  futó  versenyek  azon  neme,  mely  szabad 
mezőn,  réten,  bokros,  dombos  helyen  folyik  le. 
A  futópályát  csak  közvetlen  a  verseny  kezdete 
előtt  ismerheti  meg  a  versenyző  az  akkor  kapott, 
méretezett  térképről.  Az  út  irányát  elszórt  papi- 
rosszeletek jelzik.  A  futópálya  végének,  mint- 
egy 300  m.  távolságban  egyenesnek  kell  lennie 
6  itt  a  cél  közelsége  zászlóval  jelzendő.  Maga  a 
cél  is  feltűnően  jelölendő. 

2.  C,  a  lósportbau  minden  olyan  verseny,  amely- 
ben nem  csiuált  pályán,  hanem  a  nyilt  területen, 
árkon-bokron  keresztül  mennek  a  résztvevők. 
Ilyen  a  rókavadászat  s  általában  a  vadászverse- 
nyek. 

Grossed-csekk  (ang.,  ejtsd:  krószed),  leginKább 
Angliában  honos,  de  legújabban  a  kontinens  álla- 
maiban is  gyökeret  vert  keresztezett  csekk  el- 
nevezéssel. Mint  már  neve  is  mutatja,  a  csekket 
harántvonallal  keresztezik  és  a  keresztezés  közé 
Írják  a  rendelést.  A  C-nél  a  rendelkezés  több- 
nyire azt  a  bankot  nevezi  meg,  amely  a  csekk 
behajtására  jogosult.  Nálunk  a  keresztezett  csekk 
rendelkezése  legtöbbször  az  elszámolást  köti  ki, 
vagyis  a  pénztári  csekket  zsirócsekké  alakítja  át. 
Crossen,  1.  Krossen. 


Crossexamination,  1.  Keresztkérdezés. 
Crossíell,a  Pennini-hegylánc  legnagyobb  csúcsa 
Észak-Angolországban  a  Tees  forrása  mellett, 
Cumberland  county  K.-i  határán;  magassága 
882  méter. 

Crossopterygil,  a  vérteshalak  (Ganoidea) 
egyik  rendje,  bojtos,  archipterygiumszerü  mell- 
úszókkal. Földünk  régebbi  időszakaiban  (paleo- 
zoos-kor :  devon  és  karbon)  számos  neme  ós  faja 
élt,  jelenleg  csak  két  nem  (Polypterus  ós  Gala- 
moichthys)  képviseli. 

Crossuptilon  (állat),  1.  Füles  fácán. 

Crossopus  (állat),  a  vízi  cickányoknak  Wagler 
által  1832.  bevezetett  neve,  melyet  azonban  az 
újabb  müvek  elhagynak,  mert  Wagler  előtt  3  év- 
vel Kaup  a  vízi  cickányokat  Neomys  névvel  je- 
lölte. L.  Gickányok. 

Cross-staft  (ang.)  a.  m.  Jákob-botja,  1.  Asz- 
tronómiai műszerek. 

Crotalaria  L.  (iwv.),  a  Hüvelyesek  Caesal- 
pinioideae  alcsaládjába  tartozó  génusz ;  200  faja 
mindkét  félgömb  tropikus  és  szubtropikus  tájain 
van  elterjedve.  Füvek,  cserjék  v.  félcserjék,  le- 
velük egyszeini  v.  tenyeres,  ekkor  többnyire  hár- 
mas. Viráguk  rendesen  sárga,  virágzatuk  végálló 
buga,  V.  a  levelekkel  átellenben  álló  fürt.  Hüve- 
lyük felfúvódott,  gömbölyded  v.  hosszukás.Több 
faj  gyökere  népies  orvosság,  de  ezeknél  jelentő- 
sebbek a  fonórostot  szolgáltatók,  melyek  közül 
a  Dél-Ázsiában  és  a  Szunda-szige tekén  széltében 
termesztett  G.  jmcea  L.  a  legnevezetesebb.  Ben- 
gáliai  y.Bombay-kender,  sim,  shanapum,  szima- 
rost  a  neve.  A  Cl.  Burhia  Hamilt.-t  és  C.  retusa 
L.-t  itt-ott  Kelet-Indiában  szintén  termesztik.  B 
fajok  szolgáltatta  rostból  kötelet,hálót,e8omagoló- 
vásznat,  sőt  papirost  is  készítenek.  Mindezekre 
annál  inkább  is  alkalmas,  mert  csak  kis  mérték- 
ben  vízfogó. 

Crotalinae  (állat),  a  vipera-félék  családjának 
egyik  alcsaládja.  L.  Vipera-félék. 

Crotalas  (áii.),aí;tpera-/e7é/c(Viperina)  család- 
jába tartozó  mérges  kígyónem.  L.  Gsörgökí^yó. 

Crotchet  (ejtsd :  krotcset),  a  negyed-hangjegy 
angol  neve. 

Croton  (ejtsd:  krotn),  folyó  New  York  államban, 
40  km.-nytre  New  York  felett  a  Hudsonba  tor- 
kollik. Vizéből  táplálkozik  New  York  vízveze- 
téke, amely  ma  naponként  kb.  1150  millió  liter 
vizet  szállít. 

Croton  L.  (növ.),  az  Buphorbiaceixe  (Fűtejfélók) 
család  génusza  ;  600  faja  legnagyobbrészt  Ame- 
rikában honos,  különben  pedig  mindkét  félgömb 
melegebb  részein  van  elterjedve,  de  Európa  és 
Ázsia  nem  tropikus  tájain  hiányzik.  Pikkelyes  v. 
csillagszőrös  fák,  cserjék  v.  füvek.  Ijcvelük  ren- 
desen váltakozó  és  osztatlan.  Viráguk  1—2  lakú, 
virágzatuk  füzér.  A  brazíliai  G.  urucurana  Baill., 
G.  echinocarpus  MüU.  Arg.  és  más  brazíliai  fajok 
a  sárkányvér  (Sangue  de  drago)  nevű  vérvörös 
gyantát  szolgáltatják,  a  mexikói  Gdraf-o  Schlecht. 
szintén.  A  G.  lacciferus  L.,  Ceylon  fája,  szolgál- 
tatja a  se//aA;A;-ot  (1. 0.).  A  G.  tiglimn  L.  Dél- Ázsiá- 
ban honos  ós  ültetett  kis  fa  v.  cserje.  Erősen  has- 
hajtó mag^'ából  (granatill,  senien  graiuitiglii), 
mely  régebben  ofiicinális  volt,  készítik  a  kövér 
C -olajat  (oleum  crotonis).  Ez  erős  méreg,  már 


Amely  sió  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Crotonchloral 


-     726     — 


Crowo 


20  cseppje  halálos  lehet.  Csak  a  legmakacsabb 
székrekedéskor  használják,  a  magyar  gyógyszer- 
könyv szerint  0-05  gr.-nyi  lehet  a  legnagyobb, 
egy  dózisban.  A  Bahama-szigeteken  honos  C.  elu- 
teria  {h.)Benn.,  a  C.  cascarüla  (L.)  Ben.  (u.  o.  ós 
Floridán)  kérge  azofflcinális  cascarüla  (1.  o.).  — 
L.  még  Öodiaeum. 

Crotoncliloral,  1.  Butilklorál. 

Crotopliaga  ani,  1.  Ani. 

Crotos,  állatövi  jegy,  nyilas. 

Crotoy  (ejtsd:  krotoá),  város  Somme  francia  dé- 
partementban  a  Somme  torkolatának  jobbpartján, 
S.-Valeryvel  szemben,  (1901)  1833  lak.,  tengeri 
kikötővel  és  fürdővel,  halászattal  és  hajógyártás- 
sal, kastély-romokkal  (XIV.  sz.),  Jeanne  d'Arc 
szobrával  (1430.  itt  volt  fogva.). 

Crotus  Rubianus,  családi  néven  Jager  vagy 
VenatorJános,  szül.  a  türingiai  Arnstadtban  1480. 
Kezdetben  híve  volt  a  skolasztikus  bölcseletnek, 
de  Mutianus,  Hutten  Ulrik,  Luther  befolyása  ké- 
sőbb a  humanista  iránynak  nyerte  meg.  1520-ban 
erfurti  egyetemi  rektor  lett  s  mint  ilyen  1521.  a 
wormsi  országgyűlésre  menő  Luthert  üdvözölte. 
1524-ben  megismerkedett  Melanchtonnal ;  később 
Porosz-  8  Lengyelországba  ment.  1531-ben  vissza- 
tért a  római  egyház  kebelébe.  V.  ö.  Döllinger,  Die 
Reformation  1. 138.  stb. ;  Kampschulte,  De  Croto 
Rubiano,  eommentatio  Bonnae  1862.  Jansen  IL  37. 

Cronp  (álhártyás  gégelob)  a.  m.  a  gége  dif- 
teritisze.  A  Löffler-fóle  bacillusok  okozta  gyula- 
dásos  folyamat,  amelyben  a  nyálkahártya  felü- 
letén rostonyáa  kiizzadás  képződik.  Igen  gyilkos 
betegség,  mert  a  rostonyás  izzadmány  igen  köny- 
nyen  kitölti  a  gége  üregét,  aminek  következté- 
ben a  beteg  megfullad.  A  C.  vagy  úgy  keletkezik, 
hogy  a  torokban  lévő  dif  teritisz  leterjed  a  gégére, 
vagy  kezdődhetik  a  folyamat  mindjárt  a  gégében 
is,  addig  teljesen  egészséges  egyéneknél.  Legin- 
kább a  2— 7-ik  életévben  fordul  elő.  Kétségte- 
lenül fertőző  betegség,  más  C.-os  vagy  difteriti- 
szes  betegekről  származik  át  az  egészségesre. 
Enyhe  tünetekkel  kezdődik.  A  gyermek  kissé  lá- 
zas, rekedt,  időnként  szárazon,  ugatóan  köhög, 
kissé  szaporábban  lélegzik.  Ez  az  állapot  napokig 
eltarthat,  mégis  fokozatosan  súlyosbodik.  A 
belégzés  hangos,  ftirészelő  lesz,  a  beteg  teljesen 
bereked  úgy,  hogy  hangot  sem  tud  adni,  a  köhö- 
gés igen  fájdalmas,  rekedten  ugató  jeUegü.  A 
torok  erősen  piros,  ha  nem  torokdifteritiszből 
keletkezett  a  C,  akkor  nem  lepedékes.  A  légzés 
mindinkább  nehezebb  lesz,  az  orrszárnyak  kitá- 
gulnak, az  összes  segédizmok  részt  vesznek  a 
belégzésbeu.  Az  arc  duzzadt,  az  ajkak  kékesek,  a 
szemek  kidüllednek,  az  arckifejezés  rémületet 
árul  el.  A  beteg  időnként  el-elszunnyad,  de  csak- 
hamar felriad,  köhögni  kezd,  majd  fuldoklási  ro- 
hamok kezdődnek.  Időnként  ilyen  rohamok  alatt 
álhártyát  köhög  fel  és  köp  ki  a  beteg,  a  mi  után 
megkönnyebbülve  elalszik.  De  az  álhártya  újra 
képződik  és  a  keserves  vergődés  újra  kezdődik. 
A  szénsavfelhalmozódás  lassan  eszméletvesz- 
tésre vezet  ós  ha  nem  jön  radikális  segítség,  csak- 
hamar elpusztul  a  beteg.  A  gyógykezelés  első  sor- 
ban abban  áll,  hogy  megfelelő  mennyiségű  dif- 
teriaeUenes  szérumot  fecskendezünk  a  beteg  bőre 
alá.  Legalább  6000—10,000  egységet  kell  rögtön 


adnunk  ós  ha  az  állapot  nem  javul,  másnap  még 
3000—4000  egységet.  A  megfulladás  veszélye 
miatt  pedig  intubálni  kell  a  beteget.  Az  intubáció 
egyszerű  operatív  eljárás,  a  beteg  gégéjébe  a 
szájon  keresztül  kis  ezüst,  bronz  vagy  kaucsuk 
tubust  tolunk,  amelyen  keresztül  akadálytalanul 
lélegezhetik.  Ha  a  folyamat  nagyon  mélyre  ter- 
jed, vagy  ha  az  intubációra  nem  lesz  szabadabb  a 
légzés,  lógcsömetszóst  kell  végezni.  Jl-C.  (a.  m. 
pseudo-C,  laryngitis  subglottica,  áltorokgyík), 
2  éven  felüli  gyermekek  megbetegedése.  Tü- 
netei :  a  gyermek  megfázik,  kissé  náthás,  nappal 
egy-kettőt  köhint,  estefelé  lázas  (37-4—38  Co),  de 
nyugodtan  elalszik.  Éjjel  hirtelen  felébred,  rendkí- 
vül nyugtalan,  ugatóan  köhög,  nehezen  légzik.  A 
légzési  nehézség  sokszor  oly  súlyos,  hogy  a  szü- 
lök azt  hiszik,  gyermekük  mindjárt  megfuUad. 
Az  ajkak  kékek,  az  orrcimpák  kitágulnak,  a  lég- 
zés reszelő,  a  mellkas  erősen  dolgozik,  a  gyermek 
ide-oda  dobálja  magát,  levegő  után  kapkod.  Va" 
1  óra  alatt  javul  a  légzés,  majd  az  elgyötört,  el- 
fáradt gyermek  elalszik  ;  2—3  órai  alvás  után 
újra  kezdődik  minden.  Reggel  felébredve  a  beteg 
jól  érzi  magát,  napközben  ugatóan  köhög  ugyan, 
rekedt,  de  teljesen  lélegzik.  A  következő  éjjel  is- 
mét fuldoklási  rohamot  kap.  Egy-két  napig  tart  ez 
így,  majd  a  köhögés  lazává  válik,  éjjel  nem  jön 
több  roham  és  a  beteg  meggyógyul.  A  bántalom 
lényege  egyszerű  gégehurut,  amely  neuropathiás 
gyermekeknél  ideges  alapon  a  gógeizmok  össze- 
húzódását és  így  gógeszükületet  okoz.  Kezelése : 
melegborogatás  a  gégére,  gözbelégzós,  izzasztó- 
teák, belsőleg  belladonna-készltmónyek. 

Croupe  (franc,  ejtsd:  krup)  a.  m.  a  ló  hátsó  ré- 
sze, fara,  a  nyereg  hátulja. 

Croupier  (franc,  ejtsd:  krupjé),  igy  nevezik 
a  játókbank  segédjét,  ki  a  tétet  a  vésztőktől  be- 
vonja. 

Croupos  gyuladás,  a  savós  hártyák  (szívburok, 
mellhártya,  hashártya)  és  a  nyálkahártyák  (száj, 
torok,  gége,  lógzö,  gyomor,  bél  stb.  nyálkahártya) 
felületes  rostonyás  vagy  álhártyás  gyuladása, 
midőn  a  legfelületesebb  hámréteg  elhal  ós  leválik 
s  a  kiszivárgó  folyékony  izzadmányból  az  elhalt 
sejtek  hatására  fonalas  rostonyatömeg  csapódik 
ki.  Az  ilyenkor  képződő  álhártya  könnyen  levá- 
lasztható. L.   Group  és  Tiidögyidadás. 

Croűte  (franc,  ejtsd :  krűt),  festészeti  master- 
szó,  értéktelen,  hitvány  festményt  jelent. 

Croutb,  hangszer,  1.  Chrotta. 

Croűtons(fran.,  ejtsd:  krúton), kirántott  zsömle- 
szeletek, melyeket  vagy  körözésre  használnak,  v. 
egyes  főzelékhez  adnak ;  esetleg  fahéjas  cukorral 
meghintve  tészta  gyanánt  tálalnak  föl. 

Ctovly -család,  I.  Croy. 

Crowe (ejtsd:  kró),  1.  M/re, angol  fe8tő,C.  Joseph 
Archer  bátyja,  szül.  Chelseaben  1824  okt.  3.  Paris- 
ban Delaroche  Páninak  volt  tanítványa,  azután 
Rómában  is  tanult,  1844.  hazatért.  Művei  közül  a 
történeti  genreképek  egész  sora  népszerűvé  vált, 
így :  Milton  meglátogatja  Galüeit  a  börtönben ; 
Virginiai  rabszolgavásár ;  Defoe  a  pellengéren ; 
Goldsmith  temetése ;  Luther  kifüggeszti  tételeit 
a  wittenbergi  templom  kapujára  stb. 

2.  C,  Joseph  Archer,  angol  müvószettörténet- 
ró,  szül.  Londonban  1825  okt.  20.,  megh.  1896 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Crown 


—     727 


Croy 


szept.7.  Eleinte  festőnek  készült,  azután  művészet- 
történeti tanulmányokkal  foglalkozott,  sokat  uta- 
zott és  1847.  Németoszágban  megismerkedvén  az 
ol.  Cftvalcaselle  Giovanni  Battistával  (1.  o.),  utóbb 
vele  együtt  nagy  művészettörténeti  munkákat 
írt.  1853— 56-ig  mint  hadi  tudósító  vett  részt  a  krimi 
háborúban,  azután  Bomba  yban  a  művészeti  iskola 
igazgatója  volt,  majd  ismét  mint  haditudósító  vett 
részt  az  oszti'ák-francia-olasz  háborúban,  1860— 
1872-ig  Lipcsében,  1872— 80-ig  Düsseldoiíban 
angol  fökonzul.Cavalcasellével  együtt  írt  könyvei, 
melyek  az  újabb  művészettörténeti  irodalom  alap- 
vető művei  közé  tartoznak :  The  early  Flemish 
painters  (London  1857,  2.  kiad.,  u.  o.  1872,  néme- 
tül Leipzig  1875);  New  lüstory  of  painting  in 
Italy  (London  1864—72,  új  kiadás  folyamatban ; 
németül  Leipzig  1869— 76,  olaszul  Fii'enze  1893); 
The  life  of  Titian  (London  1876,  németül  Leipzig 
1877);  Raphael,  (London  1883,  németül  Leipzig 
1 883).  Emlékiratait  Reminiscences  of  flf ty  years 
of  my  life  c.  (London  1895)  adta  ki.  A  magyar 
emigránsokkal,  így  Kossuth  Lajossal  és  gr.  Teleki 
íjászlóval  benső  barátságban  állott.  V.  ö.  Pester 
TiJoyd  (1897  máj.  8.). 

Crown  (ang.,  ejtsd :  kraun,  koronu),  angol  ezüst- 
pénz =  5  sh.  =  6  K ;  1816  óta  váltópénz ;  ^  crown 
<lialf-C.)  =  2^  sh. 

Crown-bőr,  1.  Koronabör. 

Crown-űveg,  1.  Táblaüveg. 

Crows,  1.  Varjuindiánusok. 

CroY-család.  Magyarországban  honosított  fi'an- 
<íia  család,  melynek  eredete  sok  vitára  adott  okot 
s  a  vita  még  ma  is  eldöntetlen.  Ók  maguk  az 
Árpádoktól  származtatják  magukat,  nevezetesen 
III.  Andi'ás  királj^ól,  ki  állítólag  Velencében  való 
tartózkodása  alatt  1278  előtt  nőül  vette  Cumani 
Péter  velencei  szenátor  Szibilla  nevű  leányát  s 
ettől  két  üa  maradt,  kik  Velencéből  Franciaor- 
szágba szakadtak ;  az  egyik  Félix,  kitől  a  Crouy- 
Cluinél,  másik  Márk,  kitől  a  herceg  C.-család 
szárip.azott.  Ennek  az  állításnak  nálunk  különö- 
sen Érdi  János  és  b.  Nyáry  Albert  voltak  védel- 
mezői; történetü'óink  azonban  általában  véve 
tartózkodó  állást  foglaltak  el  a  kérdésben.  Azt 
kétaégtel ennek  kell  tartanunk,  hogy  az  Árpád^ 
háznak  volt  egy  idegenbe  szakadt  tagja.  1248 
körül  költözött  Franciaországba  egy  András  nevű 
magyar  herceg,  kiMoreri  históriai  szótára  szerint 
( Anísterdam  1740),  IX.Lajos  francia  király  1248-iki 
egyiptomi  hadjáratában  részt  vett,  kinek  mellék- 
neve Sansterre,  azaz  földnélküli  volt.  András  her- 
ceg fiai  közül  az  idösbik,  Félix  a  Dauphinben 
levő  alevardi  kastély  urainak  családjába  házaso- 
dott, nőül  vevón  Guigonne  de  la  Chambret,  kit  3 
kis  gyermekkel,  Antal-,  András-  ós  Jánossal  már 
1290.  özvegyen  hagyott.  Fiai  Dauphinben  a  cha- 
neli  kastélyhoz  tartozó  nemesi  birtokot  örökölték 
8  így  vették  fel  a  Chanel  nevet.  Közülük  Antal 
terjesztette  tovább  a  családot,  kinek  íia  Vilmos 
((jiülelmus  de  Croyaeo-Chanelis  miles)  1346.  a 
Ci'écy  melletti  ütközetben  esett  el;  ennek  fia 
János  utoljára  jön  elő  a  «Hungarie  dictus  Chanelis 
alias  Croyw  néven  (az  amiensi  káptalan  nekroló- 
giumában).  Valószínű,  hogy  a  család  II.  Géza 
magyar  királynak  Géza  nevű  fiától,  III.  Béla 
király  testvérétől  származik,  de  a  genealógiai  kap- 


csolat a  mai  adatok  mellett  még  nem  mutatható 
ki.  Biztosabb  és  fényesebb  történőtök  I.  Miksa  ide- 
jében kezdődik,  ki  Károly  grófot  fejedelmi  rangra 
emelte ;  az  akkor  kapott  területért  1814.  a  bécsi 
kongresszus  a  300  D  km.  területen  16,000  lakos- 
sal biró,  de  Poroszországnak  alávetett  Dütmennel 
kárpótolta  a  családot,  mely  két  hercegi  ágra 
oszlott.  1.  A  Croy-Diilmen  ág  javainak  Német- 
alföldön székhelyei  Dülmen  s  a  Gondé  mellett 
levő  L'Hermitage.  A  családnak  grand  címe  is 
van,  mivel  egyes  tagjai  előkelő  állásokat  foglal- 
tak el  Spanyolországban.  2.  A  Croy-Havré  ágé 
volt  Havré  hercegség,  míg  a  család  1839  nov.  12. 
József  herceggel  fluágon  ki  nem  halt.  A  magyar 
trónra  igényt  tartó  Croy-Dübnenek  közül  különö- 
sen kitűnt  Vilmos  (megh.  1521),  V.  Károly  neve- 
lője ;  Fülöp,  ki  Soria  hercege  helyett  Aai'schot 
hercege  lett  (megh.  1549) ;  ennek  fia  Fülöp  kato- 
likus létére  is  részt  vett  a  Németalföld  szabadsá- 
gáért vívott  harcokban  (megh.  1594).  Fia  Károly 
20  éves  korában  (1580)  nyíltan  áttért  a  protes- 
tantizmusra s  flandriai  helytartó  lett,  1584.  azon- 
ban visszatért  az  ősi  hitre  és  a  spanyolok  iránt 
való  hűségre  s  azután  a  köztársaság  és  Francia- 
ország ellen  harcolt  1598.  Ó  eszközölte  ki  Croinak 
hercegségre  való  emelését.  1612-ben  hunyt  el  s  ér- 
dekes emlékiratokat  hagyott  maga  után.  Károly 
Jenő  (szül.  1651.,  megh.  1702.)  volt  az  első,  ki 
osztrák  szolgálatba  lépett ; mint  ilyenl687— 1693. 
közt  élénk  részt  vett  a  magyarországi  török  hábo- 
rúkban. Ivadékai  közül  többen  követték  példáját. 
C.  Budolf  Miksa  Konstantin  herceg,  arany- 
gyapjas vitéz,  a  porosz  urakházának  örökös  tagja, 
szül.  Dühnenben  1823  márc.  13.,  megh.  1902 
febr.  8.,  leányát,  Izabella  hercegnőt  (szül.  Dül- 
menben  1856  febr.  27.)  Frig^/es  főherceg  vette 
nőül  1878  október  8-án.  —  Ö.  Lipót  herceg,  cs. 
és  kir.  tábornok,  szül.  1827  máj.  5.,  megh.  1894 
aug.  15.  A  porosz  hadseregben  kezdte  hadi  pályá- 
ját, de  már  1852.  mint  tiszt  átlépett  az  osztrák 
hadseregbe.  Az  1866-iki  hadjáratban  Olaszország- 
ban tűnt  ki,  ahol  őrnaggyá  lett.  1884-ben  altábor- 
nagy, majd  a  lovasság  főfelügyelője,  1889.  a  9. 
hadtest  parancsnoka,  1892.  mint  lovassági  tábor- 
nok vonult  nyugalomba.  A  család  jelenlegi  feje 
Izabella  főhercegnő  testvérének,  az  1906.  Kara- 
pancsán  elhunyt  Károly  hercegnek  legidősebb 
fla :  Károly  (szül.  1889  ápr.  11). 

Irodalom  Botka,  Él-e  Árpád  fiága  ?  (Budap.  Szemle,  186S. 
XrV.— XVI.)  V.  ö.  Tud.  Gyűjt.  1889.  X.  és  1835.  X.;  Fejér 
György,  Csalódási  igazítása  Croy-  és  Rubenpréi-nemaetség- 
nek  származtatása  iránt ;  Horváth,  Magyarország  története, 
II ,  136—8.  Sarrut,  Les  flls  d'Arpád.  Étude  Historique,  Paris 
1861;  B.  Nyáry  Albert,  Az  Árpádok  jogai,  Torino  1861  (né- 
metül Rakovszky,  franciául  Sarrut  fordításában) ;  Nyáry,  La 
questione  Árpád  Estense,  Stndio  Storico-Araldico,  Torino  1866. 
Nyáry  befolyásával  írta  Manzini :  Questione  di  Diritto  snl 
titulo  di  Marchese  d'Este,  Modena  1863;  Jacopo  Leone, 
I  Principi  di  Crouy-Chanel  d'Ungheria  contro  l'ex  Dúca  di 
Modena  Prancesco  V.  d'Austría,  Torino  1864;  Veratti,  Sopra 
alc.une  questioni  genealogiche  relatíve  allé  Case  d'Bste  e 
d'Árpád,  Modena  1863;  Alcuni  documenti,  Modena  1863. 
s  Intomo  afi.  alcune  questioni  gen.  relatíve  allé  case 
d'Este  et  d'Arpád  (u.  o.);  Nyáry,  Posthumus  István  ós  bu 
estei  Örökség,  Modena  1865 ;  Coston  báró,  Les  Crouy-Chanel 
et  leurs  adnlateurs,  Paris,  év  nélkül ;  Sarrut,  Les  tlls  d'Árpád 
et  leurs  détracteurs,  Turin  1864,  és  ugyanötöle,  La  lutta 
des  flls  d'Árpád,  u.  o.,  1866 ;  Fejér  György,  Crony-nemzet- 
ségnek  Árpád  vére.  Nemzeti  üjság,  1844,  U.  47.;  Majláth 
János  gróf,  u.  o.  IL  67. ;  Gróf  Crouy-Chanel  Henriknek 
a  nemzethez  1867  szept.  30.  intézett  nyilatkozata.  Magyar 
Sa;tó,  1857,  224.  sz. ;  Nagy  Géza,  A  Croyak  (Turul  1911). 


Ameljr  sxó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendfil 


Croydon 


728     - 


Cruikshank 


Croydon  (^á-.  kraidn),  London  D.-i  külvárosa, 
(1911)  169.559  lak.,  kalikó-  és  gépgyártással,  élénk 
koinló-  és  gabonakereskedéssel.  Gyors  fölvirágzá- 
sát annak  köszönheti,  hogy  a  londoni  kereskedők 
közül  sokan  ide  tették  át  lakásukat ;  ezért  számos 
benne  a  nyaraló  és  park.  Közelében  van  az  Ad- 
dingtou-park,  a  canterburyi  érsek  kedven(í  nya- 
ralóhelye. 

Crozat  (ejted:  kroza),  Joseph  Antoine,  thiersi 
báró,  tuagnyi  marquis,  szenvedélyes  műkedvelő, 
szül.  Toulouseban  1696.,  megh.  1740.  A  párisi 
pai'lament  elnöke,  maitre  des  requétes  és  a 
király  fölolvasója  volt.  Egész  életét  és  minden 
vagyonát  festmények,  rajzok,  metszett  kövek  és 
liasonló  műkincsek  gyűjtésére  fordította.  Gyűjte- 
ménye 400-nál  több  becses  képet,  19  ezer  rajzot 
és  20  ezer  válogatott  kötetből  álló  könyvtárt  fog- 
lalt magában.  A  mükedvelés  előmozdítására  180 
rézmetszetet  készíttetett ;  e  gyűjtemény  kiadása 
1729.  indult  meg  s  Cabinet  de  Cr.  név  alatt  isme- 
retes. A  2.  kiadást  (C.  halála  után)  Mariette  ren- 
dezte, ki  Description  sommaire  des  dessins  des 
grands  maitres  du  cabinet  de  feu  M.  C.  (Paris 
1741)  c.  magyarázatot  is  írt  hozzá.  A  metszett 
kövek  gyűjteménye  később  az  orléansi  herceg,  a 
többi  műkincs  i)edig  II.  Katalin  cárnő  birtokába 
került  s  most  is  Szt.-Pétervárott  van. 

Crozat-csatoma  (ejtsd :  krozá)  V.  Picardiai  esa- 
torna,  Aisne  francia  dópartementban.  Hossza  41 V2 
km.  1732— 38-ig  Antoine  Crozat  a  saját  pénzén 
építtette,  összeköti  az  Oise-t  (Chaunynál)  a 
Somme-mal  és  S.  Quentin  mellett  ér  véget. 

Crozet,  523  km^  területű,  lakatlan  vulkáni 
szigetcsoport  az  Indiai-óceán  K.-i  részében.  Na- 
gyobb szigetei :  Possession,  East,  Apostle  és  Hog 
(utóbbi  a  legnagyobb).  Marion  kapitány  fedezte 
föl  1772.  Brit  birtok. 

Crozier,  Philipp  Marius,  fi'ancia  diplomata, 
szül.  1857  jan.  31.  Részt  vett  mint  gyermekifjú 
betegápolóként  az  1870— 71-iki  háborúban,  befe- 
jezte a  műegyetemet,  rövid  ideig  tüzértiszt  volt 
ós  azután  Challemel-Lacour  (1.  0.)  támogatásával 
a  diplomáciai  pályára  lépett.  1883-ban  Londonba, 
1890.  Bernbe,  1893.  mint  Introducteur  des  Ambas- 
sadeuTS  a  külügyi  minisztériumba,  1893— 94-ig 
pedig  Luxemburgba  ment.  1894-ben  felhatalma- 
zott miniszter  címen  újra  Londonba  küldték; 
1902— 7-ig  Kopenhágában  működött,  1907  ápr. 
óta  pedig  Bécsben  francia  nagykövet. 

Crozon,  Pinistére  francia  járás  szókhelye 
a  Douarnenez-öböl  mellett,  élénk  tengeri  halá- 
szattal- és  kereskedéssel.  Régészeti  leletekben 
gazdag  festői  szép  vidékét  igen  sok  turista  keresi 
fel.  Gyönyörű  gót  Ízlésű  templomát  1602.  restau- 
rálták. (1906)  8780  lak. 

Crozopliora  A.  Juss.  (növ.)  a,  m.  Chrozo- 
phora  (1.  0.). 

Crt.,  a  francia  Courant  szó  (1. 0.)  rövidítése. 

Crtz,  botanikai  nevek  mellett  Crantz  (1.  0.) 
nevének  rövidítése. 

Cruces,  város  a  Cuba-szigetén  fekvő  Santa 
Clara  tartományban,  élénk  forgalmú  vasút  men- 
tén, cukornádtermeléssel  és  kivitellel,  (1910)  5870 
lakossal. 

Craciferae  (növ.,  Kereszt€sek,Keresztesvirá- 
guak),  a  kétszikűek  szabadszirmú  családja  a 


Rhoeadales  sorozatban.  Úgyszólván  az  egész 
földön  vannak  képviselői,  de  1900  faja  közül  a . 
legtöbb  az  északi  félgömb,  s  itt  is  leginkább  a 
mediterrán  vidék  és  a  hideg  öv  növénye.  Európa 
növényzetének  egyik  legjelentékenyebb  részét 
teszik.  Többnyire  füvek  és  kórós  növények,  egye- 
sek félcserjék.  Levelük  rendesen  váltíikozó  s  vagy 
mind  tőlevél,  v.  följebb  is  megvannak  a  száron, 
felületükön  egyszerű  v.  elágazó  szőrök  lehetnek. 
Vii'águk  kétivarú,  sugaras.  Csévéjük  4  levélből 
áll,  2  szembenéző  alacsonyabb  helyzetű,  a  páiia 
4  szirmú,  2—2  keresztben  átellenes  és  a  csésze- 
levelekkel váltakozó.  A  külső  porzókör  (1.  az  áb- 
rát) 2  porzója  rövidebb,  a  belső  kör  4  porzója 
hosszabb  szálú  {Linné  rendsze- 
rében négy  föporzósak,  Teti-a- 
dynamia).  Magházuk  2  levélből 
nőtt  össze,  felső  állású,  ritkán 
körülálló ;  magkezdeményei  var- 
ratmenti maglécen  lógnak ;  vá- 
lasztófala is  lehet,  mely  a  mag- 
léc továbbnövekedéséből  lett  és 
a  termés  üregét  2  félre  osztja. 
Termésük  kétüregű,  2  kopáccsal  ^^  p^,, -^  ^s  a  ten.tó 

nyíló  beco   (I.  0.)  vagy  beCOke,  a  helyzete  aKereszte- 

kopácsok  alulról  fölfele  kovád-  sek  virágár)an. 
nak.  Ha  a  becő  egymás  fölötti, 
zárt  résztermésekre  oszlik,  cikkes  becő  a  neve.  A 
termés  két  főtipusa  szerint  osztják  fel  a  C-t 
Becösekre  (Süiquosae)  és  Becökésekre  (Süicu- 
losae).  Az  előbbiek  becője  sokkal  hosszabb,  mint 
szóles,  az  utóbbiaké  aránylag  rövid.  MagA^ukbnii 
magfehérje  nincs  (v.  csak  nyomokban),  a  csira 
benne  különféle  elhelyezésű  a  sziklalevelek  mel- 
lett s  ez  a  körülmény  a  génuszok  fölismerésében 
is  irányadó  lehet.  B  családba  több  hasznos  növény 
tartozik  (káposzta,  retek  stb.).  Fosszilis  maradvá- 
nyaik biztosan  nem  ismeretesek. 

Crucifixus  (lat.)  a.  m.  keresztre  feszítve,  1. 
Feszület. 

Cruciger  (Greuziger),  Kaspar,  szül.  Lipcsében 
1504.  jan.  1.,  megh.  1548  nov.  16.  Wittenbergben 
tanult  és  1528-tól  u.  0.  teológiai  tanár  és  lelkész  ; 
Luther  hű  munkatársa  volt.  Életrajzát  Gressel  írta 
•meg  (Blberf.  1863).  —  Pia,  C.  Kaspar  az  ifjabb, 
1525.  Wittenbergben  született,  u.  0.  lett  teológiai 
tanár,  később  mint  titkos  kálvinistát  Szászország- 
ból kiutasították  és  Casselbe  hívták;  1597  ápr. 
16.  halt  meg  mint  konzisztóriumi  elnök. 

Crucis  (lat.),  az  őszi  kántorböjt,  mely  t.  i.  a 
keresztfelmagasztaltatásának  ünnepe  után  (szept. 
14.)  következik. 

Crucit  (ásv.),  azonos  az  andaluzittal  (1.  0.). 

Cruda  (lat.  a.  m.  nyers),  a  nyomtatott,  de  be 
nem  kötött  raktári  nyomtatványok  összefoglaló 
elnevezése. 

Cruditas  (lat.)  a.  m.  nyerseség,  durvaság. 

Cruikshank  (ejtsd:  krúksenk),  1.  George,  angol 
grafikus,  szül.  Londonban,  1792  szept.  27.,  megh. 
1878  febr.  1.  Rézkareamak,  karrikaturáinak,  il- 
lusztrációinak rengeteg  sorozatában  mélyreható 
megfigyeléssel,  erős  szatirikus  éllel  ábrázolta  a 
korabeli  angol  életet,  különösen  a  londoni  pol- 
gárság életét.  Bátyjával,  C  Róbert  festóvel 
(1790—1856)  együtt  adta  ki  a  The  life  in  London 
is  death  (Az  élet  Londonban  halál)  c.  rajzsoro- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Crumerum 


729    — 


Cruz 


Zittot.  Művei  közül  ma  a  Dickens  regényeihez 
készített  illusztrációk  a  legismertebbek.  V.  ö. 
Reid,  Complete  catalogue  of  the  engraved  works 
of  George  C.  (London  1873). 

2.  C,  William,  angol  orvos,  az  anatómia  ta- 
nára Londonban,  azonklvtll  az  angol  tüzérség 
kémikusa  és  a  Royal  Society  tagja  volt,  szül. 
Edinburghban  1745.,  megh.  Londonban  ISOOjún. 
27.  C.  a  használatban  kényelmetlen  Volta-féle 
galvánoszlop  helyett  egy  annak  idejében  igen 
használatos  vályukészüléket  szerkesztett,  mely 
lényegében  igen  hasonlít  a  Volta-féle  pohárte- 
lephez. Fizikai  és  kémiai  értekezésein  kívül  még 
több  anatómiai  ós  orvostudományi  munkát  írt. 

Crumerum,  római  katonai  állomás  és  tábor- 
hely a  Duna  jobbpai'tján  vezető  út  mentén  Alsó- 
Pannoniában,  Brigetiótól  (Ószőny)  K.-re  18  római 
mérföldi'e,  a  mai  Nyergesvjfcdu  helyén,  ahol  ró- 
mai leletek  s  több  föliratos  kő  került  napfényre. 

CrumpsaU  (ejtsd :  krömpszei),  azelőtt  gyárváros 
liancashire  angol  grófságban,  jelenleg  Manches- 
ter egyik  külvárosa. 

Crnor  (lat.),  így  nevezik  a  vóralvadókot,  mely- 
ből még  a  vérsavó  nem  szorult  ki.  így  nevezik 
még  egyesek  a  vérből  ülepítós  vagy  centrifugá- 
lás  által  nyert  vértestiszapot  is,  1.  Vér. 

Cruralis  artéria,  véna,  nervus  (lat.)  a. 
m.  lábszári  verőér,  gyüjtőór  és  ideg. 

Crus  (lat.)  a.  m.  lábszár,  alsólábszár. 

Crasca  (olasz)  a.  m.  korpa.  —  Accademia 
della  G.,\-  Akadémia. 

Cruscophcnol,  1.  Fa. 

Crusenstolpe,  Magnus  Jákob,  svéd  író,  szül. 
Jönköpingben  1795  márc.  11.,  megh.  Stockholm- 
ban 1865  jan.  18.  Élénk  munkásságot  fejtett  ki 
mint  publicista  s  a  király  és  államtanács  ellen  in- 
tézett szatirikus  irataiért  sajtóperbe  is  keveredett 
és  három  évi  várfogságot  szenvedett ;  ilyen  iratai : 
Skildringar  ur  det  inre  aft  dagens  história  (Stock- 
holm 1834):  1720,  1772  och  1809  (u.  o.  1836); 
Portefeuille  (u.  o.  1837);  Stállningar  och  För- 
hallanden  (1838).  Mint  regényíró  igen  eleven  raj- 
zoló ;  regényei :  Morianen  (Stoekh.  1840— 1844) ; 
Kari  Johan  och  Svenskanie  (u.  o.  1845—1846) ; 
Hűset  Tessin  under  frihetstiden  (u.  o.  1847);  Kari 
XIll.  (u.  0.  1861) ;  Europas  hof  (u.  o.  1853) ;  His- 
toriska  personligheter  (u.  o.  1861) ;  Ett  sekel  och 
ett  ár  af  polska  frágan  (u.  o.  1863).  Az  ellenzék 
előtt  nagy  tiszteletben  állt  s  elfogatása  miatt  több- 
ször történtek  zavargások  a  fővárosban. 

Crusius,  1.  Ghriitian  Augicst, németülozófas, 
szül.  Leunában,  Merseburg  tartományban,  1715., 
meghalt  mint  a  fllozóíla  és  teológia  tanára  Lipcsé- 
ben 1775.  Rüdiger  tanítványa,  s  mint  ez  a  Leib- 
niz-Wolf- féle  fllozóíla  ellenfele.  Kant  is  sokat  fog- 
lalkozik vele  ós  nagyon  elismerőleg  nyilatkozik 
róla.  Főbb  müvei:  Bntwurf  der  nothwendlgen 
Vernunftwahrhelten  (1745) ;  Anwelsung  vernünf- 
tig  zu  lében  (1714) ;  Weg  zur  Gewissheit  und  Zu- 
verlasslgkeit  der  menschl.  Erkenntniss  (1747).  E 
müvekben  az  észt  és  az  isteni  kinyilatkoztatást 
meg  akarja  egymással  egyeztetni.  Cáfolja  az 
optimizmust  s  determinizmust.V.  0.  A.  Marquard, 
Kant  u.  Crusius  (Klel  1885). 

2.  C;  Ottó,  német  íilológus,  szül.  Hannoverban, 
1857  dec.  20.   Lipcsében  tanult,  ott  lett  1880. 


gimnáziumi,  1883.  egyet.  magánt<már,  1886.  tü- 
bingenl,  1898.  heidelbergi  egyet,  tanár.  1888  óta 
a  Philologus  c.  folyóirat  szerkesztője.  Főbb  mű- 
vel :  Anaíecta  ad  paroemlacos  Graecos  (Lelpzig 
1883);  Zur  handschriftlichen  Überlieferung  der 
Paroemiographen  (Göttlngen  1891) ;  Beltráge  zui* 
grlech.  Mythologle  u.Rellglon8geschlchte(1886); 
Untersuchungen  zu  Herondas  (1892).  Kiadta  és 
fordította  Herondas  mlmlambusalt  (3.  kiad.,  Lelp- 
zig 1901.  Német  ford.  Göttingen  1893) ;  kiadta 
Bábrios  mesélt  (Lelpzig  1897—98)  és  Plutarchust 
de  proverbils  Alexandrinorum  (u.  o.  1889.  Beve- 
zetés és  kommentár  1894). 

Crusoe,  1.  Robinson  Grusoe. 

Crusta  (lat.)  a.  m.  kéreg.  G.  luctea,  1.  ótvar, 

Crustacea  (áuat),  1.  Rák-félék. 

Crusta  petrosa  (lat.),  a  növényevő  emlősál- 
latok foggyökerét  burkoló  cement. 

Cruveilhier  (ejtsd:  krUvejjer),  Jean,  francia  or- 
vostanár, szül.  Llmogosban  1791  febr.  9.,  megh. 
1874  márc.  6.  Előbb  a  papi  pályára  készült,  de 
atj'ja  kényszerítésére  később  az  orvosi  pályára  lé- 
pett. 1825-ben  Parisba  hívták  a  leíró  boncolás- 
tan tanárának.  1830-ban  felcserélte  állását  a  pá- 
risi egyetemen  éppen  akkor  alapított  kórboncolás- 
tanl  tanszókkel,  mely  állásában  több  mmt  30  évig 
működött.  Müvei :  Anatomie  pathologlque  du  corps 
humaln ;  Tralté  d'anatomle  descrlptlve ;  Anatomie 
du  systéme  nerveux ;  Tralté  d'anatomle  patholo- 
glque géuérale. 

Crux  (lat.)  a.  m.  kereszt  (1.  o.).  —  C.,  a  déli  ég 
egyik  legszebb  csillagképe,  2  elsőrendű,  2  másod- 
rendű és  még  25  szabad  szemmel  látható  csil- 


Crnx  gemmata,  a  Konstantin  korától  fogva 
használt  bizánci  kereszt,  melyet  gemmákkal  és 
mozalkszerüleg  drágakövekkel  szoktak  befoglalni 
8  ebben  az  alakban  freskókon  és  szöveteken  Is  al- 
kalmazták. 

Cruyshautem  (ejtsd :  kreizhotem),  gyárváros  Kelet- 
Flandria  belga  tart.-ban,  a  l'Escaut  (Schelde)  és  a 
Lys  (Lel)  között,  (1910)  6054  lak.,  vászongyárakkal 
és  fehérítőkkel,  régi  megerősített  kastéllyal. 

Cruz,  1.  Ines  de  la,  spanyol-amerikai  köl- 
tőnő, szül.  Mexikó  közelében  1651  nov.  12.,  megh. 
Mexikóban  1695  ápr.  17.  Eleinte  a  mexikói  al- 
klrályné  udvarhölgye  volt,  de  17  éves  korában 
kolostorba  vonult  és  kizárólag  tanuhnányalnak 
és  a  költészetnek  élt.  Drámái  az  Ámor  es  mas 
lablrlnto  és  a  Los  empenos  de  una  casa  kivételé- 
vel vallásos  tárgyuak.Dalal,  melyeknek  révén  «tl- 
zedik  múzsának))  nevezték  és  melyek  nevét  ünne- 
peltté tették,  részint  ó-spanyol,  részint  művészi 
olasz  modorban  vannak  írva.  Műveinek  gyűjte- 
ménye Obras  címmel  Madridban  (1714. 3.  kötet)  és 
Zaragozában  (1725  és  máskor)  jelent  meg.  Válo- 
gatott lírikus  költeményei  a  Blblloteca  de  autores 
espanolos  42.  kötetében  vannak  meg.  V.  ö.  Georg- 
Ticknor,  Hlstory  of  Spanlsh  llterature  (London 
1863). 

2.  G.,  Ramon  de  la,  Gano  y  Olmedüla,  spanyol 
drámaíró,  szül.  1731.  Madridban,  megh.  1799- 
Bár  a  spanyol  irodalom  legáldatlanabb  korában 
élt,  mégis  ment  tudott  maradni  annak  francia  és 
álklasszikus  hatásától  az  ő  szellemes  bohózatai- 
ban (sainetes),    felvonásközeiben    (enti'emeses). 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


Cruzada 


730     - 


Cryptomeria 


prológjaibau  (loa)  stb.,  amelyeknek  tárgyát  a  nép 
közép  és  legalsó  osztályából  merítette.  300  darab- 
jából legnépszerűbb  a  Manolo,  tragédia  pára  reir 
ó  salnete  pára  llorar.  Müvei  javarészét  a  Teatro 
(Madrid  1786— 91)8  a  Coleccioii  de  sainetes  (1843) 
c.  kiadások  tartalmazzák. 

3.  0.,  San  Juan  de  la,  spanyol  író  és  költő, 
szül.  Antiverosban  1542.,  mSgh.  az  ubedai  kolos- 
torban 1591  dec.  14  A  jezsuitáknál  tanult,  1568. 
amanresai  karmelita-kolostor  apátjalett.  1679-ben 
a  baezai  kolostort  alapította,  1581.  a  granadai 
kolostor  főnöke,  1585.  Andalúzia  f őnökhelyettese, 
1588.  a  rend  deíinitora  lett.  A  renddel  szemben 
tanúsított  szigorúságával  C.  sok  ellenséget  szer- 
zettmagának, akiknek  azután  sikerült  öt  az  ube- 
dai kolostorba  záratni.  Utóbb,  1674.  XIII.  Benedek 
pápa  szentté  avatta.  Összes  művoi  Obras  címen 
legelőször  Barcelonában  1619.  jelentek  meg.  Ki- 
váló szónok,  misztikus  költő  és  vallásos  író  volt. 
Az  írásaiból  kisugárzó  hévért  a  Doetor  extaticus 
nevet  kapta. 

Cruzada  (sp.)  a.  m.  keresztes  hadjárat. 
Továbbá  annak  az  adónak  neve,  melyet  a  spanyol 
és  portugál  királyok  a  hitetlenek  ellen  folytatandó 
háború  tóljaira  a  pápa  engedelmével  alattvalóik- 
tői szedhettek,  úgyszintén  a  spanyol  ós  portugál 
királyoknak  diszpenzációk  után  járó  jövedelme, 
melynek  egy  része  azonban  a  pápáknak  jutott.V. 
ö.  LLamazares,  História  de  la  bula  de  la  sánta  C. 
(Madrid  1859). 

Crnzado,  eredetileg  keresztes  tallér  Portu- 
gáliában ós  Spanyolországban.  Újabban  Portugá- 
liában és  Braziliában  400  re'í  órtóM  pénz.  A  portu- 
gáliai C.  kb.  3  K,  a  brazíliai  ellenben  1-20  K. 

Cruz  e  Silva,  portugál  költő,  1,  Diniz. 

Crűger,  Johann,  német  evang.  egyházi  ének- 
szerző,  szül.  Gross-Bree8enben,Guben  mellett  1598 
ápr.  9.,  megh.  Berlíuben  1662  febr.  23.  Boroszló- 
ban, Olmützben,  Regensburgban  s  1620  óta  Wit- 
tenbergben tanult,  beutazta  Magyar-,  Morva-,  és 
Csehországot,  1622.  Berlinben  kántor  lett.  Művei : 
Neues  voUkömliches  Gesangbuch  Augspurgischer 
cionfession  (1640) ;  Q^istliche  Kirchenmelodeyen 
Berlin  1649);  Psalmodia  sacra  (u.  o.  1658),  s 
egyéb  elméleti  s  gyakorlati  zeneművek ;  legérde- 
mesebb köztük  a  Synopsis  Musices  (1624),  mely 
Németországban  az  első  rendszeres,  világos  össz- 
hangzattan volt  s  példái  igen  jók. 

Crwtlt  (ejted :  krút),  hangszer,  1.  Chrotta. 

Cryogenin,  1.  Kriogenin. 

Cryolithionit,  1.  Kriolüionü. 

Cr>  phoeca  (állat),  1.  Agalenidae. 

Crypsis  Ait.  (növ.,  bajuszfű),  a  Gramiueae 
(Pázsitfűfélék)  család  génusza.  Egyetlen  faja 
jellemző  növény  a  Földközi-tenger  körüli  föld- 
részek sós  területein,  így  a  Nagy-  és  Kis-Alföíd 
szikesein,  tócsák  körül,  különösen  ártereken  is. 

Cryptina,  a  hártyásszáruyuak(Hymenoptera) 
rendjébe,  a  fürkészdarazsak  (Ichneumonidae) 
családjába  tartozó  rovarnem.  Rendszerint  her- 
nyókba vagy  bábokba  tojjak  petéiket,  majd  a  ki- 
kelő lárvák  bennük  élősködve  azokat  megölik, 
miáltal  nagyon  hasznosak.  L.  még  Fürkész- 
darazsak. 

Cryptobranelius  (állat),  a  farkos  kétéltűek 
^í/rodeto^  rendjébe,  a  halszalamandra-félék  (Ayn- 


phiumidae)  családjába  tartozó  állatnem.  Legis- 
mertebb faja  az  óriás  szalamatidra  (C  japomcus 
Hoev.,  a.  m.  Megalóbatrachus  wmaí'ímws  Schleg.), 
a  legnagyobb  ma  élő  kétéltű ;  1— 2  m.  hosszúra 
nő  8  külső  kopoltyui  nincsenek.  Japánban  él,  ahol 
hegyi  patakokban  és  kráter  tavakban  található. 
Otromba  testit,  feje  és  törzse  lapos,  lábai  esetle- 
nek, az  elülsők  4,  a  hátulsók  5-ujjuak ;  szemei 
nagyon  kicsinyek,  éppen  így  fogai  is,  bőre  érdes, 
szemölcsös ;  háta  piszkos  szürkésfekete  és  sötét 
foltokkal  tarkított,  hasa  világosabb.  Húsát  ese- 
megeképen  eszik.  Régebben  idesorozták  az  ame- 
rikai szalamandrát  (G.  alleghaniensis  Daud.)  is, 
melyet  azonban  újabban  a  Meiiopoma  nembe  osz- 
tanak. L.  Menoponia. 

Cryptocarya  JR.  Br.  (növ.),  a  Lauraceae  (Ba- 
bérfélék) család  génusza,  melynek  40  faja  közöl 
a  legtöbb  az  indomaláji  területen  honos,  másrészt 
pedig  Amerika  tropikus  részén.  Termésük  göm- 
bölyded, hosszant  bordázott  s  a  virágtengely  tel- 
jesen körülzárja.  A  brazíliai  C.  moschata  Maii. 
termése  az  amerikai  muskátdió.  Erős  illata  és  íze 
miatt  a  benszülöttek  ízesítőnek  használják.  A  G. 
obovata  R.  Br.  Ausztrália  fája  a  tvhüe  sycamore 
nevű  hasznos  fát  szolgáltatja. 

,  Cryptocoecus  Ktz.,  a.  m.  Saccharomyces,  1. 
Élesztő. 

Cryptogamae  v.  cryptogamia  (növ.,  rejtve- 
nőszők,  virágtalan  növények),  e  névvel  foglalják 
össze  mindama  növényeket,  melyek  a  virágos  v. 
magvas  növényektől  (1.  o.)  eltérőleg  a  növény  tes- 
téről levált  sejtekkel,  ú.  n.  spórákkal  (1.  o.)  sza- 
porodnak. Ezért  a  C-t  spórás  növényeknek  (Spo- 
rophyta)  is  nevezik.  Ebbe  a  csoportba  a  legegy- 
szerűbb egysejtű  növényektől  az  edényes  virág- 
talanokig  (1.  o.,  G.  vasculares)  a  legváltozatosabb 
átmeneteket  találjuk.  Linné  a  C-t  a  XXIV. 
osztályba  sorozta  annak  alapján,  hogy  ivarszer- 
veik szabad  szemmel  általában  nem  láthatók.  Ide 
tartoznak  többek  közt  a  baktériumok,  gombák, 
algák,  zuzmók,  mohák,  harasztok,  zsurlók  (1.  még 
Növényrendszer). 

Cryptogamia  (uöv.),  1.  Gryptogamae. 

Cryptogramme  R.  Br.  (növ.,  Allosurus 
Bern.),  a  Polypodiaceae  (Páfrány félék)  család 
génusza ;  mintegy  8  faja  különben  nagy  elterje- 
dése mellett  Dél-Amerikában,  Afrika  nem  ti-opi- 
kus  tájain  és  Ausztráliában  hiányzik.  Nálunk,  a 
délvidéki  hegyi  tájon  1  faj,  a  G.  crispa{L.)B,.  Br. 
található  közülök,  de  csak  gyéren. 

Cryptomer  növények  és  állatok,  Tschermak 
szerint  olyan  növények  és  állatok,  amelyek  lap- 
pangó tulajdonságokkal  v.  bélyegekkel  biroknak 
bizonyulnak.  Hybrid  fajoknál  gyakori  jelenség, 
hogy  a  szüléktől  átvett  tulajdonságok  csak  lap- 
pangva vannak  meg  ós  csak  alkalmilag  jutnak  is- 
mét kifejezésre.  Ilyképen  lehetnek  hybridek,  ame- 
lyeket morfológiailag  nem  is  lehet  kimutatni : 
ezeket  nevezi  Tschermak  Cryptohybrideknek. 

Cryptomeria  Don.  (növ.).  az  Abietaceae  (Pe- 
nyőfélék)  család  génusza.  Egyetlen  faja,  a  G.ja- 
ponica  Don.  (Gupressus  japonica  L.,  japán  cé- 
drus) Japán  és  Kina  hegyein  honos,  karcsú,  gá- 
lás koronájú,  örökzöld  fa.  40m.-re  is  megnő.  Tűje 
árszerű  és  felfelé  görbülő,  az  ágon  lefut,  szabad 
része  1—2  cm.  hosszú.  Porzós  füzére  a  tűk  hón- 


Amely  szó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendői 


'Cryptoniscus 


-     731     — 


Csaba-monda 


aljában,  tojásdad  toboza  rövid  ágak  végén  áll, 
mindkettő  l'ö— 3  cm.  hosszú,  az  utóbbi  évenkint 
érő.  Magva  2—3  élű.  Japánban  erdőt  alkot  és 
könnyű,  fehér,  igen  ellenálló  fát  szolgáltat.  1842- 
ben  került  először  Európába.  Mint  csinos  díszfának 
ma  már  több  fajtáját  ápolják.  Védett  helyen  a  telet 
nálunk  is  kiállja. 

Cryptoniscus  (állat),  az  egyenlőlábú  rákok 
(Isopoda)  rendjébe  tartozó  élősködő  ráknem,  me- 
lyet az  élősködés  nagyfokban  eltorzított.  Legis- 
mertebb faja,  a  C.  (Liriopsis)  pygmaeus  Rathke, 
a  reraeterákon  (Pagurus)  élősködő  Peltogaster 
nevű  kacslábú  rákon  élősködik. 

C'ryptopentaniera  (Teirmnera,  Pseudofet- 
rarnera),  a  f ödelesszárnyú  rovarok  vagy  bogarak 
egyik  csoportja,  melynél  a  lábfej  (tarsus)  öt  ízből 
.áll,  de  ezek  közül  az  egyik  kicsi,  alig  látható, 
minek  következtében  futó  pillantásra  csupán  négy 
iz  látszik. 

Cryptoplttlialmus  (görög-lat.),  a  szemnek 
olyan  tökéletlen  fejlődése,  amikor  csak  kis  csöke- 
vénye van  meg  a  szemnek,  az  is  elrejtve  a  szem- 
gödi'öt  takaró  bőr  alá. 

Crypturiformes  (állat),  1.  Timmuk. 

Crypturus  (állat),  1.  Vöcsöktyúk. 

Crystalli  tartari  a.  m.  tisztított  borkő. 

Ós,  kettős  mássalhangzó,  mely  5-ből  s  megelőző 
i"övldebb  í-féle  hangból  áll.  De  az  egésznek  kiej- 
tése nem  kivan  több  időt,  mint  az  egyszerű  han- 
goké, pl.  az  s-é ;  azért  a  magyar  hexameterben  a 
^s  előtti  rövid  magánhangzó  rövid  marad,  pl.  kocsi, 
dicső  (v.  ö.  Régi  di  j  esősé  |  günk).  Régente  egy- 
szerű c-vel,  aztán  cA-val,  c2!-vel,  a  XVII— XVIII. 
sz.-ban  pedig  ts-e\  irták.  L.  C  és  Ch. 

Cs,  a  eaesium  kémiai  jegye,  1.  Cézium. 

C.  s.,  a  collá  sinistra  (1.  Col)  zenei  műszó  rö- 
vidítése. 

Csa,  esd,  csálé  v.  cselö.  E  szót  az  ökörhajtók 
használják,  midőn  azt  akarják,  hogy  az  ökör  egye- 
nes menéséből  jobbra  kanyarodjon.  Ellentéte  a 
hajsz.  Csálés  ökör  a  balfelül  befogott,  máskép 
külső  ökör,  ^y^'í^osv. belső  ökör  pedig  a  jobbfelüli. 

Csáb,  kisk.  Hont  vm.  ipolynyéki  j.-ban,  (1910) 
769  magyar  lakossal ;  a  járási  szolgabírói  hivatal 
székhelye,  van  postaliivatala,  u.  t.  Balassagyar- 
mat. 

Csaba  (Chaba,  Choba,  Ceba,  Sóba),  régi  ma- 
gyar személynév  (I.  eredetét  CsaM-tnondcL),  mely 
nagyon  el  volt  terjedve  a  középkorban  úgy  az  elő- 
kelőbb osztálynál,  mint  a  várjobbágyságnál. 

Csaba,  községek,  1.  Bálványoscsaba,  Békés- 
csaba, Piliscsaba  és  Bákoscsaoa. 

Csabacsűd,  Békésszentandráshoz  tartozó  né- 
pes puszta.  Békés  vm.  szarvasi  j.-ban,  (i9oo)  1395 
lak.,  vasúti  állomás,  posta-  és  táviróhivatal. 

Csabafü,  1.  Csaba  ire. 

Csabaháza,  kisk.  Zemplén  vmegye  homonnai 
j.-ban,  (1910)  552  rutén  lak.,  u.  p.  ós  u.  t.  Mezö- 
laborez. 

Csaba  íre.  Charles  Clusius  (1.  0.),  belga  tudós, 
ki  1573— 1588-ig  hazánkban  Batthyány  Boldizsár 
gróf  németújvári  birtokán  tartózkodott,  Beythe 
István  (1528—1612)  lelkész  értesítése  nyomán 
Stirpium  nomenclator  pannonicus  c.  Antwerpen- 
ben 1584.  megjelent  növénytani  munkájában  a 
Pitnpinella  saxifraga  L.  (1. 0.)  növényt  nevezi  így 


8  a  következő  mondát  közli  e  név  magyarázatául. 
Azt  mondják,  hogy  Chaba(C8aba)  király,  Attila  ki- 
rálynak Honorius  császár  leányától  szül.  ifjabbik 
fia,  az  atyja  halála  után  kitört  testvérharc  végével 
15,000  sebesült  vitézzel  egyedül  maradt  meg  s 
hogy  katonáit  ezzel  a  fűvel  gyógyította.  B  monda 
régibb  keletű  forrásból  eddig  ismeretlen,  Clusius- 
Beythe  nyomán  azonban  gyakran  ismétlődik  egész 
Ipolyiig,  ki  (Magy.  myth.  253)  hitelt  érdemlő  ősi 
hagyományként  közli.Bz  ellen  újabban  alapos  két- 
ség merülvén  föl,  Fialowski  Lajos  a  Nyelvőr  XIII. 
kötetében  beható  és  terjedelmes  tanulmányt  szen- 
telt e  tárgynak,  nagy  szorgalommal  egybegyűjt- 
vén régibb  növénytani  irodalmunk  összes  idevonat- 
kozó adatait,  melyekből  kitűnik,  hogy  a  C.  el- 
nevezés nem  egy,  hanem  két  növény,  ú.  m.  a  Pim- 
pinellán  kívül  még  a  Sanguisorba  minor  Scop. 
(Poterium  sanguisorba  L.)  nevű  faj  neveként 
is  használatos,  de  eddigelé  sehol  sem  volt  tulaj- 
donképen népiesnek  khnutatható  (v.  ö.  Nyelvőr 
XIII,  205  és  XXII,  151).  Még  jobban  megingatja 
a  Beythe  mondájának  eredeti  hagyományon 
alapult  voltában  való  hitet  Szarvas  G.  nagyon 
tetszetős  szómagyarázata  (Nj-elvőr  XXII,  150  s 
k.),  mely  a  C.  szót  oláhból  kölcsönvettnek  igyek- 
szik kimutatni,  a  latin  ciboriumból  fejlődött  oláh 
cebare  szóban  jelölvén  meg  a  magyar  C.  forrását. 
C.  tehát  tulajdonkép  annyi  volna,  mint  kehely- 
virág.  A  hozzáfűzött  monda  pedig  aligha  egyéb 
tudákos  népetimológiánál. 

Csabai  rózsadohány,  1.  Dohány. 

Csabák  (Telestes),  a  pontyfélék  (Gyprinoidae) 
családjába  tartozó  halnem,  melynek  hazánkban 
tenyésző  faja  az  Agassiz  G.  (T.  Agassizii  Heck), 
nyúlánk  testű,  mintegy  12—20  cm.  hosszú  ha- 
lacska. Színe  hátán  sötétszürke,  hasán  ezüstös. 
Biztosan  eddig  csak  a  Drávából  és  Szávából  ismer- 
jük. V.  ö.  Hermán  0.,  A  magyar  halászat  könvve 
II.  köt«t. 

Csaba- inonda.Hún  mondáinknak  Etele  mellett 
Csaba  a  legkiválóbb  alakja,de  míg  Etelénél  az  ere- 
deti mondai  vonásokból  a  nyugati  krónikák  adatai 
mellett  alig  maradt  meg  valami :  ez  a  monda  egy- 
két lényegtelen  részlet  leszámításával  egészen  ma- 
gyar. Csaba  Etelének  volt  a  fla  Honorius  görög 
császár  leányától.  Etele  halála  után  két  íla,  Csaba 
és  a  német  fejedelemnötől  született  Aladár  össze- 
vesztek apjuk  öröksége  fölött ;  Csabával  tartottak 
a  hunok,  Aladárral  a  németek,  élükön  a  ravasz 
Detrével,  és  más  idegen  népek.  A  testvérek  közt 
harcra  került  a  dolog,  melyben  elébb  Csaba  győ- 
zött, de  azután  a  15  napig  tartó  sicambrai  (Ó-Buda) 
véres  ütközetbeu  teljesen  megveretett.  Csaba 
testvéreivel  és  15  ezer  hunnal  nagyapjához  mene- 
kült Görögországba,  népének  egy  töredéke,  3  ezer 
ember  pedig  a  Chigle  mezőre  futott  s  onnan  az 
erdélyi  hegyek  közé  nyomult.  Csaba  13  évig  ma- 
radt Görögországban,  de  azután  egy  évi  viszon- 
tagságos utazás  után  visszatért  Scithiába,  hol 
nagyapja,  a  még  életben  levő  Bendekuz  tanácsára 
Korozméniából  vett  feleséget,  kitől  két  fla.  Ed  ós 
a  honfoglaló  magyarsághoz  csatlakozott  Edémen, 
az  Aba  nemzetség  őse  született.  Csaba  közeledni 
érezvén  halálát,  végrendeletében  meghagyta  a 
scithiai  magyaroknak,  hogy  ha  megerősödnek, 
álljanak  bosszút  Etele  ellenségein.  A  mondában 


Amely  bbó  C  alatt  nincs  meg,  K  alatt  keresendő  I 


I 


Csabaújfalu 


732 


Csábrág:  vára 


az  avarok  és  frankok  közti  küzdelmek  alatt 
kitört  avar  testvérharc  emléke  maradt  fenn, 
melyben  Aladár  képviseli  a  frankpárti  tudunt, 
Csaba  pedig  a  középázsiai  eredetű  «csub»  (indo- 
szkitha :  zavu,  aalaji  török :  jabgu)  nevű  fejede- 
lem alá  tartozó  hunn-avar  elemet.  Ez  utóbbiak 
ivadékai  a  monda  szerint  a  székelyek. 

Csabaújfalu,  kisk.  Szolnok-Doboka  vm.  kékesi 
j.-ban,  (1910)  328  oláh  és  magyar  lak.,  u.  p.  Bál- 
ványosváralja, u.  t.  Kékes. 

Csabb,  kisk.  Nyitra  vm.  nyitrai  j.-ban,  (1910) 
542  tót  lak.,  u.  p.  Assakürt,  u.  t.  Üzbég. 

Csabdi,  nagyk.  Fehér  vm.  váli  j.-ban,  (1910) 
1228  magyar  lakossal,  u.  p.  és  u.  t,  Bicske.  Nyil- 
ván a  középkori  Cliopol  (Csopol)  községnek  felel 
meg  8  elébb  a  Csopoli-,  később  a  Bicskei-család 
tulajdona  volt. 

Csábítás,  a  büntetőjogban  általában  valamely 
cselekményre  reábirás,  anélkül,  hogy  a  C.  bün- 
tethetősége ama  cselekmény  elkövetésétől  függne, 
melyre  a  csábitó  reábirni  igyekezett.  Ez  külön- 
bözteti meg  a  felbujtástól,  amely  büntetendő  cse- 
lekményre való  eredményes  reábirást  jelent. 

A  C.  tulajdonképen  két  formában  jelentkezik. 
Az  egyik :  a  nem  siker  alt  felbujtás,  melyről  ak- 
kor van  szó,  midőn  a  csábító  hasztalanul  töreke- 
dett a  másikat  büntetendő  cselekmény  elköveté- 
sére birni,  azaz  midőn  ez  utóbbi  még  csak  el  sem 
határozta  magát  a  bűnözésre.  Ide  tartozik  az  az 
eset  is,  midőn  a  csábító  által  kiszemelt  egyén 
látszólag  hajlik  a  C.-ra,  de  tényleg  már  eredet- 
től fogva  elűzi  magától  a  bűnös  szándékot.  A  má- 
sik eset :  az  eredménytelen  felbujtás,  mely  akkor 
fordul  elő,  amikor  a  felhívott  elhatározta  ugyan 
magát  a  reábirás  hatása  alatt  az  elkövetésre,  de 
utóbb  vagy  lemond  teljesen  a  szándék  kivitelé- 
ről, vagy  csak  előkészületeket  tesz,  illetve  —  ha 
oly  vétségre  történt  a  C,  melynek  kísérlete  nem 
büntetendő  —  csupán  kísérletet  követ  el. 

A  C.  szabály  szerint  büntetlen  (az  újabb  tör- 
vényhozási munkálatok  —  így  az  1909-iki  osz- 
trák javaslat  —  bizonyos  feltételek  mellett  bün- 
tetik), de  kivótelkóp,  amennyiben  a  reáblró  tevé- 
kenységben szubjektív  konkrét  veszély  rejlik,  in- 
dokolt annak  sui  generis  delíctumként  való  bün- 
tetése.Hazaí  j  ogunkban  ily  esetek:  1 .  f  elsógsér tésre 
(Btk.  134.  §) ;  2.  lázítás  elkövetésére  (Btk.  158. 
§) ;  3.  bármely  bűntett  vagy  vétség  elkövetésére 
való  nyilvános  és  egyenes  felhívás  (Btk,  171.  §); 
4.  a  törvény,  vagy  hatóságoknak  törvényes  ha- 
táskörükben kiadott  rendelete,  meghagyása,  ha- 
tározata elleni  engedetlenségre  való  nyilvános  és 
egyenes  felhívás  (Btk.  172.  §) ;  5.  törekvés  mást 
bűnvádi,  polgári  vagy  fegyelmi  ügyben  hamis 
tanuzásra  reábirni  (az  ú.  n.  subomatio  testium, 
Btk.  222.  §);  6.  másnak  kihívása  párviadalra,  to- 
vábbá párviadalra  való  egyenes  buzdítás,  illetve 
megvetéssel  fenyegetése  annak,  ki  mást  ki  nem 
hív,  vagy  a  kihívást  el  nem  fogadja  (Btk.  293., 
295.  §-ok);  7.  katonai  behívó  parancs  iránti  enge- 
detlenségre C.  (1890.  XXI.  t.-c.  6.  §) ;  8.  a  had- 
sereg, haditengerészet  vagy  honvédség  tagjának 
béke  idején  szökésre  C.-a  (Btk.  453.  §) ;  9.  közhi- 
vatalnoknak, bírónak  stb.  ajándék  vagy  jutalom 
adása,  ületve  igérése  avégett,  hogy  ez  köteles- 
ségét megszegje  (Btk.  470.  §) ;  10.  nyilvános  fel- 


hívás a  másra  kiszabott  pénzbüntetés  fedezésére 
(Kbtk.  39.  §);  11.  nyilvános  buzdítás  kivándor- 
lásra (1903.  IV.  t.-o.  47.  §);  ide  tartozik  még:  12. 
az  1898.  II.  t.-c.  64—66.  §-aiban  meghatározott 
kihágás,  melyet  az  követ  el,  aki  más  által  elsze- 
gődtetett munkást  vagy  napszámost  előnyösebb 
ígéretek  által  munkaadójától  elcsábítani  törek- 
szik, illetőleg  aki  sztrájkra  irányuló  összebeszé- 
lések létesítése  céljából  a  munkásokat,  napszá- 
mosokat vagy  cselédeket  szabad  akaratuk  érvé- 
nyesítésében akadályozni  igyekszik,  végül,  aki 
gazdasági  munkásokat,  napszámosokat  arra  ösz- 
tönöz, hogy  munkásigazolványt  ne  szerezzenek,  a 
szerződós  megkötésénél  a  megszabott  alakszerű- 
ségek megtartásától  tartózkodjanak  s  a  bármely 
módon  létrejött  szerződóst  ne  teljesítsék;  végül 
13.  az  ú.  n.  kerítés  (1.  0.).  Ez  utóbbi  két  bünte- 
tendő cselekménynél  azonban  az  a  cselekmény, 
amelyre  a  C.  irányul,  nem  tartozik  a  bünteten- 
dők közé. 

Csábitó  (észt.),  a  bájosnak  érzékeinket  ingerlő 
fajtája,  mely  nagy  erővel  hat  reánk.  C.  az  az  em- 
ber is,  ki  —  sokszor  saját  önző  érdekeinek  kielé- 
gítésére törve,  —  rábeszélés  és  Ígéretek  által  le- 
térít  utunkról  és  tevékenységünket  rossz  irány- 
ban befolyásolja.  C-k  a  görög  mítosz  szirénjei. 
Az  első  C.  a  kígyó  volt  a  paradicsomban. 

Csáböcz,  kisk.  Zemplén  vm.  gálszécsi  j.-ban, 
(1910)  449  tót  lak.,  u.  p.  és  ű.  t.  Szécsmező. 

Csábor,  Soltvadkerthez  tartozó  puszta,  Pest- 
Pilis-Solt-Kiskun  vm.  kiskőrösi  j.-ban,  (1900)  396 
lakossal. 

Csábrágsomos  (azelőtt  Hontsomos), kiak.  Hont 
vm.  korponai  j.-ban,  (i9io)  364  tót  lak. ;  u.  p.  Csáb' 
rágvarbók,  u.  t.  Hontnémeti. 

Csábrág  vára.  Hont  vmegyében  meredek  szik- 
labérc fölött,  romjaiban  liever.  Lytva  vára  név 
alatt  már  a  XIV.  sz.-ban  fennállott.  1511-ben 
Bakócz  Tamás  érsek  testvéreivel  és  unokaöccsei- 
vel  együtt  örök  áron  megvette  s  1520.  nagy- 
ban kibővítette.  Majd  nemsokára  egy  garázda 
kalandor,  Balassa  Menyhért  foglalta  el,  ki  egy- 
úttal Léva  és  Szitnya  vára  birtokában  lévén, 
útonálló  rablásaival  Hont  és  Bars  vmegye  jó 
részében  tönkre  tette  a  közbiztonságot.  Végre  a 
pozsonyi  országgyűlés  1548.  elrendelte  a  marta- 
lóc üldözését,  megbízván  e  feladattal  gróf  Salm 
Miklós  császári  vezért,  ki  a  következő  év  elején 
C-t  kemény  lövetós  után  elfoglalta.  Az  össze- 
lövöldözött várat  törvényes  ura,  erdödi  Pálffy 
Péter  kapta  vissza,  kinek  első  gondja  volt  C 
újraépítése  és  megerősítése.  Ettölfogva  a  vár 
magántulajdon  volt,  de  1611.  elején  a  királyi 
hadak  elfoglalják  és  azontúl  védelméről  állan- 
dóan királyi  őrség  gondoskodik.  1604-ben  Bocskay 
hadai  foglalták  el  a  várat.  II.  Ferdinánd  1629. 
C-t  a  hozzá  tartozó  uradalommal  együtt  örök 
joggal  báró  Koháry  Péter  érsekújvári  főkapitány- 
nak adományozta,  s  azóta  e  család,  illetőleg  leány- 
ági utódai,  a  Kóburg-Koháry  hercegek  bírják, 
kivévén  Bethlen,  I.  Rákóczi  György,  Thököly  és 
II.  Rákóczi  Ferenc  felkeléseinek  korát,  midőn  a 
mindig  királypárti  családtól  elfoglalták  a  fölke- 
lők. 1709-beu  volt  utoljára  kuruc  kézben.  Akkor 
gr.  Pálffy  János  császári  tábornok  egy  kompánia 
labanc-hajdút  kuruc  ruhába  öltöztetett  és  tíz  me§- 


Csábrágrvarbók 


733     - 


CsAi 


kötözött  német  katonát  kisértetett  be  velők  C.-ba. 
Kovács  János,  a  tulajdonos  Bercsényi  Miklós  vár- 
nagya, nem  sejtve  a  cselt,  bebocsáttatá  a  labanco- 
kat, kik  rabjaikat  felszabadítva,  azokkal  együtt 
hii'telen  lefegyverezték  a  40—50  főből  álló  vár- 
ői*3éget.  Két  év  múlva  a  szatmári  béke  visszaadta 
a  várat  Koháry  Istvánnak,  ki  1714.  országbírói 
méltóságra  emeltetvén,  attól  fogva  állandóan  itt 
lakott.  Itt  szedte  rendbe,  itt  gyűjtötte,  részben  itt 
irta  lantos  verseit,  s  itt  érte  a  halál  1731  máre. 
29.  Halála  után  a  Koháryak  örömestebb  tartóz- 
kodtak az  ezen  uradalomhoz  tartozó  szentantali 
kastélyban,  s  Mária  Terézia  kora  óta  elhagyták 
a  várat,  mely  azóta  romlásnak  indult. 

Csábrágvarbók,  kisk.  Hont  vm.  korponai 
j.-ban,  (1910)  381  tót  és  magyar  lak.,  postahivatal- 
lal, u.  t.  Hontnómeti.  Határában  a  Litava  patak 
völgyétől  körülvett3-46  ra. magas  meredek  hegyen 
Cíiábrág  vára  (1.  o.)  romjai  feküsznek.  Jelenleg 
Koburg  herceg  egyik  uradalmának  feje. 

Csábrák  (török),  díszes  nyeregtakaró  posztóból, 
bársonyból  v.  bőrből. 

Csabrendek  (Sümeg-Rendek),  nagyk.  Zala  vm. 
sümegi  j.-bau,  (loio)  3295  magyar  lak.,  posta-  és 
tiiviróhivatallal,  takarékpénztárral,  jelentékeny 
marhavásárokkal  és  takácsiparral.  Környékén 
római  sírköveket  találtak. 

Csacsak,  város,  l.  Óacoik. 

Csácsbozsok,  kisk.  Zala  vm.  zalaegerszegi 
j.-ban,  (1910)  770  magyar  lak. :  u.  p.  és  u.  t.  Zala- 
egerszeg. 

Csacskamadár  (áiiat),  a  pásztormadár  (Pastor 
roseus  L.)  népies  neve.  L.  Pásztormadár. 

Csacskaság  a.  m.  fecsegő,  tartalmatlan  beszé- 
desség,  mely  titkot  nem  tud  tartími. 

Csácsó,  kisk.  Nyitra  vm.  szeniczi  j.-ban,  (1910) 
1007  tót  lak.,  postahivatal;  u.  t.  Szenicz. 

Csacsogó-karics  (Goracias  garrula  L.,  áiiat), 
1.  Szalakóta. 

Csacza,  kisk.  Trencsén  vm.  csaczai  j.-ban,  a 
Kiszucza  völgyében,  (1910)  5177  tót,  magyar  ós  né- 
met lak.,  szolgabírói  székhely,  járttebiróság  és  adó- 
hivatal ;  van  vasúti  állomása,  posta-  és  távii'ó- 
hivatala,  telefonállomás;  jelentékeny  forgalmi 
pont,  ahol  a  kassa-oderbergi  vasútból  a  C.-say- 
buschi  vasútvonal  kiágazik.  Van  felsőmagy.  nép- 
bank, gazda-  és  iparossegélyszövetkezet,  Turóczi 
keresk.  ós  hitelintézet  ílókja,  több  szeszgyár, 
fürószmalom,  felsőmagy.  posztógyár  r.-t.,  tégla- 
vető, élénk  fakereskedés  és  vajkivitel. 

Csád  (Cad,  az  arabok  nyelvén  Bahr-esz- 
Szalam),  édes  vizű,  sekély  tó  Közép- Afrikában, 
abban  a  lefolyástalan  medencében,  amelyet  a 
Tibeszti-hegység  (2000  m.-eu  felül),  a  Marrach- 
hegység  (1500  m.),  a  Kamerun -plató,  a  Ngaundere 
és  Mandara-hegység  határol.  A  környező  hegyek 
lí'iba  500  m.  tongerszinfeletti  magasságban  van 
s  nyugodtan  simul  el  a  medencére,  amelynek  kö- 
zópmagassága  325  m.  Területe  24.000—21.000 
km*  közt  ingadozik  még  a  legújabb  mérések  alap- 
ján is.  A  medencét  két  nagy  törésvonal  három 
tómedencóre  osztja,  az  Iro-tó,  a  Frittri-tó  és  a 
C.  medencéjére.  A  C.  darabja  egy  hajdani  vádi- 
nak, amelynek  folytatása  ma  a  Bar-el-Ghazal,  a 
lerohanó  időszakos  vízfolyások  azonban  egy  gátat 
építettek,  mire  a  víz  a  vádiból  kiömlött  ós  létre- 


hozta a  C.  mai  alakját.  A  C,  tehát  feltöltődésből 
származott.  Vízállását  igen  gyorsan  változtfMija, 
úgy,  hogy  időnként  óriási  tömeg  hal  pusztul  el, 
nem  tudván  a  vízzel  együtt  mozogni.  A  francia 
Jean  Tilho  az  1907— 8-iki  állapotú  tavon  négy 
zónát  különböztet  meg :  1.  az  É.-i  száraz  zóna, 
agyagos,  széles  hasadékokkal  és  mélyedésekkel 
tarkázott  síkság,  amelynek  hajdani  szigetein  kis 
népességű  falvak  tengődnek.  2.  Mocsaras  zóna  a 
középső  részben,  amelynek  nádasában  víztükör 
nincsen  s  a  hajózásra  egyáltalán  nem  alkalmas. 
3.  A  hajózható  rész  D.-en  átlag  2—2-80  m,  mély, 
körülbelül  570  km»  területen.  4.  A  lagunás 
zóna  K.-en,  ezt  a  részt  az  ottlakók  «bahr))-nak 
hívják  (a.  m.  laguna).  Megszámlálhatatlan  szige- 
tei között  vannak  10—15  m.  magasak,  amelyek- 
nek homokbuckáit  szavannasteppe  növényzet  köti 
meg,  s  a  buckák  lábainál  pálmaerdők  vannak. 
A  parttól  siker  lagúnák  választják  el.  A  lakott 
szigetek  5—8  m.-re  emelkednek  ki,  a  partoktól  tá- 
volabb vannak,  át  nem  gázolható  lagúnák  veszik 
körül.  Lakói,  a  budamanok,  a  fás  növényekből 
építik  falvaikat  ós  védőfallal  veszik  körül. 

A  tó  átlagos  mélysége  1-50  m.,  a  világ  legseké- 
lyebb  tava ;  fele  olyan  mély,  mint  a  Balaton  ;  a 
Ny.-i  és  K.-i  partokon  egy  nap  akkora  inga- 
dozást hoz  létre,  hogy  a  tó  alakja  egészen  elvál- 
tozik. Vizének  Vio  ^^sze  az  esővízből,  e/io-e  a 
folyókból  származik.  A  kapott  vízmennyiség  és 
az  elpárolgás  1  év  alatt  kiegyenlítik  egymást. 
Vízszinének  ingadozását  a  meteorológiai  törvé- 
nyek hiányos  ismerete  miatt  megmagyarázni  ma 
még  nem  lehet.  A  C.-ba  ömlő  folyók  a  Sári  és  a 
Logone,  a  Komadugu-Jobe  ós  a  Fasszeram.  Leg- 
újabban az  Alexander-  és  Qosling-féle  expedíció 
tanulmányozta  ós  térképezte  a  tavat. 

Csádaj  a.  m.  csalitos,  cserjés,  ciheres  erdő,  tov. 
sáros,  bozótos  hely.  Ezzel  rokon  szó :  csádé  a.  m. 
csaté  Ó3  sűrá  növésű,  bozótos  növények  tömege. 

Csadir(tör.)  a.m.  sátor;  Perzsiában  hosszú,  kék 
szövet,  amelyben  a  perzsa  nők  házon  kívül  járnak. 

Csáford,  kisk.  Zala  vm.  zalaszentgróti  j.-ban. 
(1910)  1430  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Zalaszentgrót. 

Csaga,  régi  magyar  nőnóv,  mely  1210.  Chaga 
alakban  egy  szolgáló  nevekónt  említtetik.  (Árp. 
Uj  Oki.  I.  106.). 

Csagatai  (mongol)  a.  m.  fehér  színű,  Dzsin- 
gisz-khán  második  fla,  ki  atyja  halála  után  az 
egész  Turkesztán  fölött  uralkodott.  Ó  róla  nevez- 
ték csagataj  v.  perzsásan  dzsagataj-nsk^  az  ottani 
8zójárást,mely  némüeg  különbözik  az  özbég  nyelv- 
től. V.  ö.  Vámbéry,  A  török  faj  (Budapest  1885), 
ós  Cagataische  Sprachstudien  (Leipzig  1867). 

Cságosz,  szigetek,  1.  Chagos. 

Csagra  (áiiat),  l.  Malaconotus. 

Csaholcz,  kisk.  Szatmár  vm.  fehérgyarmati 
j.-ban,  (1910)  583magyarlak. ;  u.p,  ósu.  t.  Gacsály. 

Csahos  a.  m.  ugató,  lármázó  ;  átvitt  értelemben 
elöcsahos  a.  m.  valamely  község,  társaság  v.  ér- 
dekközösség fő  szóvivője. 

Csaj,  török  szó,  jelentése :  patak,  folyóvíz. 
Mint  földrajzi  név  gyakran  fordul  elő,  főleg  Kis- 
Azsiának  folyókban  gazdag  földjón.  -  C.-uak  ne- 
vezik a  keletiek  a  teát  is,  valamint  azt  a  Magyar- 
országon is  ismeretes  orosz  italt,  melyet  teából 
erős  rummal,  cukori'al,  továbbá  Oroszországban 


Gs£ijás 


734 


Csajkovszkij; 


megtört  és  főtt  kukorica  levéből,  cukorból  és  rum- 
ból készítenek. 

Csajág,  kisk.  Veszprém  vm.  enyingi  j.-ban, 
(1910)  lOiS  magyal"  lak.,  vasúti  megálló,  posta- 
hivatal ;  u.  t.  Balatonfökajár. 

Csajághy  Sándor,  ptlspök,  egyházi  íi-ó,  szül. 
Bácson  1810  ápr.  6.,megh.Temesvárottl860febr. 
7.  Pappá  szentelték  1836.  Bajai  segédlelkészböl 
felügyelő  és  az  egyháztörténet  helyettes  tanára 
a  pesti  központi  papnöveldében,  1846.  Kalocsán 
érseki  titlcár  s  címzetes  kanonok,  1850.  valóságos 
kanonok,  1851.  csanádi  püspök  lett.  Művei :  Az 
írás  eredetéről ;  A  gyónásról  hiterkölcsi  tekintet- 
ben ;  Párbeszéd  a  vegyes  házasságok  ügyében ; 
A  magyarhoni  kat.  papság  védelme,  stb. 

Csajka,  vitorlával  és  evezőkkel  ellátott  csónak, 
melyet  ágyúkkal  s  tarackokkal  felszerelve  a  haj- 
dani osztrák-magyar  határőrvidéken  a  folyamha- 
tároknak őrzésére  és  megvédésére  használtak.  B 
csónakok  állomáshelye  a  Tisza  torkolatánál  fekvő 
Ti  tel  városban  volt  és  legénysége  acsajkások  zászló- 
aljához tartozott,  mely  zászlóalj  hajdan  a  törökök 
ellen  viselt  háborúkban  nagy  szerepet  játszott. — 
C-nak  nevezik  még  azt  az  elől  és  hátul  tompa, 
ládaalakú  könnyű  puhafahajót,  melyet  rendesen 
csak  egy  lefelé  menő  útra  készítenek,  f aszögecse- 
léssel  8  többnyire  csak  kisebb  értékű  nyerstermé- 
nyek V.  cserép-anyagok  szállítására  használnak. 
Tulajdonképeni  hazájuk  a  Dráva  vidéke,  onnan 
kerülnek  le  a  Dunának  a  Drávatorkolaton  alul 
fekvő  részére.  Többnyire  kettesével  vagy  négye- 
sével vannak  összekapcsolva  olyformán,  mint  a 
szálfatalpak  s  vezetésük  is  úgy  történik,  mint  a 
talpaké. 

Csajkások  kerülete  (vagy  Titeli  csajkások 
zászlóalja),  azelőtt  annak  a  péterváradi  határ- 
őrvidékből kihasított  szögletnek  neve,  melyet  a 
Duna  és  Tisza  összefolyása  alkot  Bács-Bodrog 
vármegyében.  Hajós  lakosai  a  katonai  határőrvi- 
dék fennállásakor  tartoztak  a  Dimán,  Tiszán  s 
Dráván  katonai  szolgálatokat  tenni.  Főhelye  Ti- 
tel  volt.  Ezen  kerület  Mária  Terézia  alatt  1763— 
64-ben  létesíttetett,  kinek  rendeletére  itt  állandó 
csajkás  századok  szervoztettek,  a  dunai  és  szávai 
hajózás,  továbbá  a  határvonal  szigorú  őrzése  cél- 
jából. A  kerületnek  1870.  907-35  km"  területe  és 
34,358  lakosa  volt.  Az  1873.  XXVII.  t.-c.  polgá- 
rosította és  Bács-Bodrog  vármegyébe  kebelezte 
be.  V.  ö.  Iványi,  A  csajkás  terület  1750— 1872-ig. 
(A  Bács-Bodrog  vmegyei  történ,  társulat  1888.  év- 
könyvében); Szentkláray  A  dunai  hajóhadak 
története  (1886). 

Csajkavirág  (növ.),  1.  Oxytropis. 

Csajkó  (Lethrus  apterus  Laxm.),  a  fedelesszár- 
nyuak  —  bogarak  —  (Coleoptera)  rendjébe,  az  öt- 


1.  ábra.  Tápláló  labdacs. 


2.  ábra.  Az  álca. 


phaga)  csoportjába  tartozó  rovar.  A  szöllő  egyik, 
leggonoszabb  ellensége.  Fénytelen  fekete,  2 — 2"6' 
cm.  nagy  bogár.  Feje  nagy,  széles ;  rágói  igen. 
erősek,  oUószerüek,  belül  fürészfogasak ;  a  csáp- 
11  ízű,  a  9.  iz  öblös  kehelyszerű,  ebben  van  a  két 


3.  ábra.  A  földgubó  a 
földüreggel. 


4.  ábra.  Az  üres  föld- 
gubó feltolt  felsőrésszel.. 


Ízesek  (Pentamera)  alrendjébe,  a  lemezes  csápuak 
Lamellicornia)  családjába,  a  ganajturók  (Copro- 


t.  ábra.  A  kifejlődött 
bogár  (Emich  után). 


kis  Utolsó  iz ;  a  tor  széles,  lapos ;  szimyf edelei 
összenőttek,  repülni  nem  tud.  Tavasszal  jelennek 
meg,  csakhamar  párosodnak,  majd  hozzálátnak 
a  lyukaik  megépítéséhez.  Kötött  talajt  kedvelnek. 
A  lyuk  előbb  25—30  cm. -re  rézsút  halad,  majd 
50  —90  cm.  mélyre  függőlege- 
sen lefelé.  Jobbra-balra  6—8 
galambtojásnyi  és  alakú  üreg- 
bölcső van.  Ezekbe  viszik  a 
tápláló-labdacsot.  Ez  többféle 
növényből,  főleg  zsenge  szőllő- 
hajtásból  készül.  Lenyesi  olló- 
jával a  bogár,  rákmódra  ha- 
ladva becipeli  a  lyukba,  ott 
megfonnyad,  fülled,  golyóvá 
gyúrja  s  a  nőstény  egy-egy 
petét  tojik  bele.  8—10  napra 
kikel  a  lárva  s  fogyasztja  a 
táplálékot,  mire  ezzel  elké- 
szült, tölgymakk  alakú  és  nagyságú  gubót  készít 
földből,  saját  ürülékéből  és  nyálkából ;  ebben  meg- 
vedlik  még  egyszer,  bábbá  lesz,  már  ősszel  bo- 
gárrá is,  de  csak  tavasszal  búvik  ki  a  földből. 

Csajkovci,  titkos  társaságok,  1.  Nihilizmus. 

Csajkovszkij,  Péter  Iljics,  orosz  zeneszerző, 
szül.  Votkinszkban  1840  dec.  25.,  megh.  Péter- 
várott  1893  nov.  6.  (kolerában).  Már  pénzügymi- 
niszteri hivatalnok  volt,  mikor  végkép  a  zenére 
adta  magát  s  Rubinstein  (1.  o.)  konzervatóriumába 
lépett.  Elvégezvén  tanfolyamait,  1866.  a  moszkvai 
konzervatóriumhoz  nevezték  ki  tanárnak,  mely 
állásában  1877-ig  maradt.  Azóta  felváltva  Olasz- 
országban, Svájcban  és  Oroszországban  tartóz- 
kodott. A  cambridgei  egyetem  díszdoktorsági'a 
emelte.  Nevezetesebb  szerzeményei :  7  szimfónia 
(a  6. :  Pathétique,  H-moll) ;  szimfóniái  költemé- 
nyek (Hamlet,  Romeo  és  Júlia,  Vihar,  Francesca 
da  Rimini),  suite-ek,  10  opera  (Jevgen  Anyegin 
1877,  Pique-Dame,  Jolanthe . . .),  3  ballet  (Csipke- 
rózsa, Diótörő),  kamarazene  (3  vonósnégyes ; 
hármas  «Egy  nagy  művész  [Nikoláj  Rubinstein] 
emlékének)),  hatos),  hangversenydarab  hegedűre 
(D-dur),  zongorára  (3,  a  B-moU  a  leghíresebb), 
számtalan  kisebb,  művészi  zongoradarab.  —  Irt 
összhangzattant  is.  Életrajza  (2  köt.)  fivérétől,  Mo- 


Csajnice 


735     - 


Csák 


deszttől  oroszul  jelent  meg  (uém.  ford.  Paul 
Juon). 

Csajnice,  város  Boszniában,  a  sarajevói  kerü- 
letben. Járási  székhely,  a  Kovaca-hegység  É.-i 
lábánál,  a  Drinába  torkolló  Janjina-patak  mellett, 
Í1910)  1538  túlnyomórészt  mohamedán  lak. 

Csajta,  kisk.  Vas  vm.  kőszegi  j.-ban,  (1910)  894 
horvát  és  magyar  lak. ;  vasúti  állomás,  posta-  és 
táviróhivatal. 

Csajthay  Ferenc,  hírlapíró,  a  Budapesti  Hírlap 
felelős  szerkesztője,  sztil.  1862  márc.  13.  Zirczen. 
1881-ben  lépett  a  hirlapíi'ó-pályái'a,  előbb  a  Füg- 
getlenség és  Budapest,  1886.  a  Budapesti  Hirlap 
munkatársa  lett ;  ez  utóbbi  lapnak  Csukássy  Jó- 
zsef halála  után  1891-től  felelős  szerkeaztője. 
Számos  politikai  és  társadalmi  cikket  írt. 

Csák  (azelőtt:  Csákóvá,  Gsákovár),  nagyk. 
Temes  vm.  csákóval  j.-ban,  (1910)  4382  német, 
oláh,  szerb  és  magyar  lak. ;  a  járási  szolgabírói 
hivatal  széke,  járásbíróság,  telekkönyv,  csendőr- 
örs, kórház,  földmívesiskola,  gör.-kel.  és  r.  k. 
esperesség,  ipartestület,  ta,karékpénztár  és  hitel- 
intézet, gazdasági  és  ipari  hitelszövetkezet,  nép- 
bank, tejszövetkezet,  ecetgyár,  hengermalom, 
vasúti  állomás,  posta-  ós  táviróhivatal,  telefon- 
állomás. Élénk  marhavásárai  vannak. 

Csák,  ősmagyar  személynév,  melyet  különösen 
az  ilyen  nevű  nemzetség  tagjai  viseltek. 

Csák-w^wzeíság'.ósmagyar  nemzetség,  melynek 
őse  a  Névtelen  rlegyző  szerint  a  honfoglaló  Előd  ve- 
zérnek, aki  Árpádtól  a  Székesfehérvártól  B.-ra  eső 
Vértes-erdötnyerte,  Szabolcs  nevíí  fiától  származó 
unokája  Csák  volna.  Kézai  szerint  Szabolcstól  szár- 
mazik a  C.-nemzetség.  Egy  1265-iki  följegyzés 
szerint  a  nemzetség  őse,  C.  fia,  György,  I.  Béla 
hercegnek,  a  későbbi  királynak  volt  lengyelor- 
szági kísérője.  Bizonyos  az,  hogy  a  nemzetség 
(jsí  fészke  Fehér  vmegj'ében  Csákvár  volt  s  hogy  a 
nemzetségnek  a  XII.  sz.-ban  Előd  és  Szabolcs 
nevű  tagjai  éltek.  A  nemzetség  nevét  valószínű- 
leg a  XII.  sz.  második  felében  élt  C.  nevű  tagjá- 
tól nyerte.  A  C.-nemzetség  oklevelesen  ismert 
olflö  tagja  I.  Ugrin  volt,  aki  1146.  fordul  elö  s  aki 
a  Vértes-hegyen  levő  monostor  kegyura  volt.  ó 
egyúttal  a  Kisfaludy-ág  ősének  is  tekinthető.  A 
nemzetség  már  a  XIII.  sz.-ban  több  ágra  volt 
oszolva,  ú.  m. :  Darahy,  Dobóczy,  Dudary,  Gug, 
Györké,  Kisfaludy,  Lónya,]\üklós,  Szaláncz,  Tren- 
tisónyi,  Ugodi  és  Újlaki  ágra.  Ez  ágakból  szár- 
maznak a  Darahy,  Kisfaludy,  Mihályi  stb.  csa- 
ládok. A  nemzetségeimére,  mint  azt  Péter  nádor, 
Ugrm  országbíró  ós  Demeter  mester  pecsétjei 
mutatják,  oroszlán  volt.  A  nemzetség  történeti- 
leg ismert  tagjai:  1.  G.  Demeter  (I.)  mester, 
Lukács  fia,  az  ugodi  ágból.  Birta  Veszprém  vár- 
megyében Ugod  várát  és  a  hozzátartozó  nagy- 
terjedelmű javakat ;  Fehérmegyében  Boglár  volt 
az  övé,  a  nemzetség  törzsfészke  Csákvár  mellett, 
melyet  1221.  Dobokától  szerzett  meg,  ki  nyilván 
közelebbi  vérrokona  volt.  —  2.  C.  Demeter  (II.), 
Ugod  ispán  fia,  1281.  bakonyi  főispán,  1285. 
bán.  —  3.  C  Domokos,  Péter  fla,  a  dobóezi  ág- 
ból. Testvéreivel,  Simon  ispánnal  és  Mihállyal 
együtt  V.  István  leghívebb  emberei  közé  tar- 
tozott. Kiváló  érdemeket  szerzett  a  feketohegyi, 
isaszegi,  rábezai  és  szerbiai  hadjáratokban,  6  vó- 


ddmezte  meg  V.  István  halála  után  Erzsébet  kú-ály- 
nét,  midőn  Székesfehérvárott  az  Aba-nembeliek 
a  palotát  még  a  gyermek  László  megkoronázása 
előtt  megrohanták,  mely  alkalommal  Domokos 
súlyos  sebet  kapott.  Domokos  bácsi,  baranyai  és 
szebeni  ispán,  a  királyTié  udvarbirája,  majd  1266. 
nádor  volt  6  szerezte  a  drávántúli  birtokát 
testvérével,  Póssal  együtt.  Megh.  1280  előtt.  — 
4.  C.  István,  C.  fla,  Gúg  ágából,  1243.  Szörényi 
bán,  1247.  nádor  ós  soproni  főispán;  Wertner 
1242—44.  főlovászmester  és  verbászi  főispánnak 
is  mondja,  de  ez  az  István  a  Gutkeled  nembeli 
Dragun  ispánnak  volt  fla.  —  5.  G.  István,  n. 
Máté  fla  a  trencséni  ágból ;  IV.  Bélától  megszerzi 
ahontvmogyeiPalicsot,  melyet  halála  előtt  unoka- 
öccsei  kaptak  meg  Kún  Lászlótól,  mivel  ő  neki 
nem  voltak  gyermekei.  —  6.  G.  István,  Márk 
mester  fla,  az  előbbi  unokaöccse,  1 280.  bakonyi 
főispán ;  egyike  azon  főuraknak,  kik  a  XIII.  sz. 
végén  8  a  XIV.  sz.  elején  levő  anarchikus  viszo- 
nyok közt  erőszakoskodásukkal  tették  hírhedtté 
nevüket ;  afortissimus  tirannus  regni  no8tri»  — 
mondja  róla  III.  Endre  1295-íkí  oklevelében.  — 
7.  G.  Izsák,  pozsonyi  főispán,  szerepelt  a  XIII. 
sz.  második  harmadában,  megh.  1247—55.  közt. 
Apja  Miklós  ispán,  Ugrín  esztergomi  érseknek  a 
testvére  volt,  kinek  egy  görög  növel  kötött  első 
házasságából  származott.  —  8.  G.János.  A  C.-nem- 
zetségböl  származó  előkelő  főúr  és  Pest,  Nógrád 
és  Hont  vmegyékben  a  XVI.  sz.  elején  gazdag  föld- 
birtokos. Eleintén  Vencel  király  pártján  állott,  de 
ennek  kivonulása  után  I.  Károlyhoz  csatlakozott. 
Ez,  hogy  lekötelezze,1311— 14.  az  országbírói  mél- 
tóságra emelte.  Részt  vett  a  rozgonyi  csatában,  A 
következő  évben  titkon  a  király  élete  ellen  tört, 
de  szándékát  szerencsére  fölfedezték.  Erre  ro- 
konához, C.  Mátéhoz  menekült.  Birtokait  elko- 
bozták 8  ő  maga  mint  földönfutó  1324  előtt  C. 
Máté  területén  végzé  be  életét.  Ezen  János  apját 
C.-nak  nevezték  s  tekintve,  hogy  C.  Máté  öcs- 
csónek  is  ez  volt  a  neve,  föltehető,  hogy  János 
úrnak  Máté  nagybátyja  volt.  —  9.  G.  Lőrinc 
(1231—78),  Miklós  ispán  fla,  a  Kisfaludy -c»Si\éA 
őse  (1.  0.).  —  10.  C.  Márk,  Máté  fla,  István  és 
Péter  apja  ;  élt  a  XIII.  sz.  derekán  s  valószínűleg 
egy  személy  az  1268.  szolgagyörí  főispánnal.Nem 
zavarandó  össze  a  vele  egy  időben  élt  C.  Márk- 
kal, ki  1278  előtt  mag  nélkül  halt  el  s  Miklós  is- 
pánnak volt  fla.  V.  ö.  F^ér  Cod.  Dip.  Anjoukori 
okmánytár  I.  E.  -  11.  G.  (III.)  Máté,  Máté  fla,  a  C.- 
nemzetség  trencséni  ágából,  testvérével,  Péterrel 
együtt  a  IV.  Béla  ésV.  István  közti  viszálykodások 
alatt  teljes  lélekkel  az  ifjabb  királyhoz  csatlakozott 
s  a  két  testvér  tántoríthatlan  hűséggel  és  vitézség- 
gel tüntette  ki  magát,  miről  úgy  maga  István, 
mint  Kún  László,  több  ízben  magasztaló  szavak^ 
kai  emlékezik  meg.  Részt  vettek  V.  István  min- 
den hadjáratában ;  az  isaszegi  diadalt  is  főkép 
Máté  és  Péter  vitézsége  nyerte  el  s  Máté  volt  az 
1278-ikí  marcheggi  ütközet  vezére,  hol  a  küzde- 
lemben két  lovat  öltek  meg  alatta.  István  és  Kún 
László  nem  is  voltak  iránta  hálátlanok ;  Máté  előbb 
Kún  László  nevelője  volt,  majd  1270—76.  erdélyi 
vajda,  1278—83.  pedig  nádor.  Meghalt  1283  vé- 
gén vagy  1284  elején.  Gyermekei  nem  lévén,  ja- 
vait testvére,  Péter  örökölte. 


Csák 


736 


Csák 


12.  C.  Máté  (Trencséüi).  Az  Anjou-kor  egyik 
rakoncátlan  dinasztája,  rabló-lovagja :  egy  más 
felfogás  szerint  pedig,  melynek  Botka  T.  volt  a 
legbuzgóbb  védelmezője,  a  nemzeti  eszme  tánto- 
rithatlan  bajnoka.  1260  körül  született  s  megh. 
1321  március  18-án.  Atyja  volt  Péter  nádor, 
nagyatyja  és  nagybátyja  szintén  Máté  nevet  vi- 
seltek. Független,  csaknem  királyi  hatalmát  ki- 
terjesztette a  nevéről  máig  is  Mátyus- földnek  ne- 
vezett nagy  vidékre ;  két  évtizeden  át  határozó- 
lag  befolyt  Magyarország sorsára.l293-ban  királyi 
főlovászmester  ós  Pozsony  vármegye  ispánja. 
1296  nyarán  nádor  lett,  de  már  1297.  elvesztette 
e  méltóságot.  III.  Endre  halála  után  Vencel  párt- 
jára állott  mint  pártvezér,  s  ezért  Vencel  őt  a 
—  bár  törvénytelenül  és  interregnum  alatt  elfog- 
lalt —  vág-  és  nyitravidéki  kir.  javak  birtoká- 
ban megerősíté.  Vencel  visszavonulása  után  nem 
cserélt  mindjárt  urat,  hanem  csak  közvetve  nyúj- 
tott segítséget  volt  ura  ellen  Rudolf  osztrák 
hercegnek.  1307-ben  Ottó  ós  Károly  Róbert  közt 
semleges  álláspontot  foglalt  el  az  ország  főneme- 
seivel egyetértve,  személyes  ellenfelei  —  a  Kő- 
szegiek —  ellen  Tamás  esztergomi  érseket  se- 
gité.  1308  nov.  10.  a  kékesi  pálos-kolostorban 
Gentile  bíboros  fölszólítására  hűséget  ígért  Ká- 
roly Róbertnek,  viszont  a  bíboros  megígérte,  hogy 
nagy  méltóságot  fog  neki  szerezni  s  csakugyan 
tíímokmesterré  nevezte  ki  a  király.  Máténak  nem 
volt  komoly  szándéka  igéretét  beváltani ;  az  1308 
nov.  17-én  tartott  országos  gyűléstől,  s  az  1310 
ang.  27.  történt  végérvényes  koronázástól  is  távol 
maradt  s  ezek  után  is  fosztogatta  a  királyi  java- 
kat. A  figyelmeztető  szóra  nem  hajtó  Mátét  1311 
ápr.  előtt  a  király  végre  megfosztá  tárnokmes- 
teri hivatalától  s  helyébe  gyűlölt  ellenfelét,  Kő- 
szegi Miklóst  nevezte  ki.  Erre  Máté  nyíltan  föllá- 
zadt és  rablóhadjárattal  felelt.  1311  jűn.  25.  Budát 
is  ostrom  alá  vette  és  pusztíttatta ;  de  a  király  se- 
i'eget  küldött  ellene,  mely  Máté  fölött  győzedelmes- 
kedett. A  pápai  követ  többszöri  figyelmeztetés  után 
1311  jiil.  6.  Pozsonyban  kiközösítette  a  vele  együtt 
azokat,  kik  segítségére  lesznek ;  egyszersmind,  ha 
meg  nem  javul,  az  egyházi  tilalmat  is  kilátásba 
helyezé  számára.  Az  egyháztól  kapott  büntetésért 
Máté  az  egyház  szolgáin  állott  boszut.  Nyitra  vá- 
rán kegyetlen  pusztítást  követett  el.  Az  eszter- 
gomi érsek  és  káptalan  hasonlóképen  járt.  Néhai 
Amadé  nádor  llainak,  midőn  a  király  1312-ben  e 
hatalmas  család  megtörésére  indult,  segítséget 
nyújtott,  de  a  rozgonyi  csatatéren  I.  Károly  dia- 
dalmaskodott az  egyesült  Amadé-C.  seregen.  Máté 
a  fegyverein  ejtett  —  bár  csekély  —  caorbát 
meg  akarta  bőszülni ;  a  hadakozás  évekig  tartott 
ós  nem  mindig  Máté  sikerével.  E  hadakozás,  de 
különösen  a  rozgonyi  mérkőzés  tartózkodásra 
figyelmeztette  a  két  ellenfélt.  A  nemzet  zöme 
királya  felé  kezdett  húzni,  de  azért  Máté  hívei 
megmaradtak  urok  mellett,  mert  féltek  boszu- 
jától.  Ivadéka  nem  maradt,  egy  leányáról  tesz- 
nek említést,  ki  Dezső  úr  felesége.  Halála  után 
Károly  király  egyenkint  elfoglald  bú-tokait  s 
ezek  egy  részével  híveit  jutalmazta  meg.  V.  ö. 
Botka,  Trencséni  C.  Máté  ós  kortársai  (Buda- 
pest 1874);  Pór  Antal,  Trencsényi  C.  Máté 
(u.  0.  1888). 


13.  C.  MMíí/,  Péter  fla  a  C.-nemzetség  dobóczi 
ágából.  Már  ifjú  korában  részt  vett  V.  István  hadjá- 
rataiban. Peketehalomnál  és  Isaszegnél  veszélye- 
sen megsebesült,  majd  Béla  hercegnek  Uros  szerb 
király  ellen  Macsó  elpusztítása  miatt  viselt  hadjára- 
tában tüntette  ki  magát,  midőn  Uros  két  emberét, 
nevezetesen  vejét  és  tárnokmesterének  fiát  is  el- 
fogta, bár  ő  maga  újra  súlyos  sebet  kapott.  A  hadi 
zsákmányból  egy  drága  arany  kereszt  is  birto- 
kába jutott,  melybe  Krisztus  keresztfájából  volt 
egy  darab  befoglalva.  Ez  a  kereszt  nagyon  meg- 
tetszett IV.  Bélának  s  hogy  megkaphassa,  a  fiatal 
Mihályt  1269.  több  somogy-  és  fehérvmegyei  jó- 
szággal ajándékozta  meg.  (Cod.  Dipl.  IV.  3. 491.) 
1271-ben  veszpróm-  és  tol  na  vármegyei  főispán 
volt.  Élt  még  1292.  is.  —  14.  C.  3Iiklós  ispán 
(megh.  1239.),  Ugrin  (megh.  1204.)  győri  püs- 
pök és  esztergomi  érsek  öccse.  Miklós  ispán  II. 
Endre  kedvelt  emberei  közé  tartozott  s  több 
Ízben  viselt  udvari  főméltóságokat ;  mivel  kor- 
társai közt  több  Miklós  nevű  is  volt,  ezektől 
nem  mindig  lehet  megkülönböztetni.  —  15.  C. 
MóriCt  Ottó  és  Károly  királyok  idejében  élt.  Mivel 
mást  szeretett  és  mégis  Omode  nádor  leányával 
házasították  össze,  a  doraokos-rendi  szerzetbe  lé- 
pett, neje  pedig  apácafátyolt  öltött.  Omode  meg- 
bízta Vernher  László  budai  bírót,  hogy  a  kolostor- 
ból hozza  ki  s  mindaddig,  míg  le  nem  teszi  a  szer- 
zetesi ruhát,  fogva  tartsa.  De  így  sem  sikerült  öt 
semmiképen  rábírni,  hogy  nejével  együtt  éljen, 
míg  végre  sok  sanyargatás  után  visszatért  a  ko- 
lostorba. Megh.  1337.  (Turul  1885.  III.  56.) 

16.  G.  Péter,  a  C.-nerazetség  trencséni  ágá- 
ból származó  Máté  fla  s  III.  Máté  testvére  (1. 
C.  11.),  legodaadóbb  híve  volt  István  királynak. 
Azokban  a  nehéz  napokban,  midőn  István 
ellen  apja,  IV.  Béla  három  sereget  is  kül- 
dött, ott  találjuk  a  zsámboki  Máté  fiait  István 
zászlói  alatt ;  a  második  hadjáratban  Ernei  bán 
volt  az  öreg  király  vezére,  de  Ernei  nemcsak 
hogy  elvesztette  a  csatát,  hanem  öt  magát  is  el- 
fogta C.  Péter,  ki  ez  alkalommal  veszélyes  sebet 
kapott.  Részt  vett  István  királynak  a  bolgárok  el- 
leni hadjáratában  s  «úgy  harcolt  —  mondja  Kún 
László  1274-ben  —  mint  erős  oroszlán,  mely- 
nek jelvényét  zászlaján  viselten.  Később  a  csehek 
ellen  tüntette  ki  magát  Pozsonynál,  Mosonynál  s 
a  Rábaközben,  Béla  herceget  is  ő  szabadította 
ki  a  csehek  kezéből.  A  Kún  László  ellen  fellázadt 
Németújvári  Henriket  Pétor  ölte  meg  a  Föveny 
melletti  ütközetben  1274.  s  ugyancsak  ő  verte 
meg  a  kunokat  is  Dévánál.  V.  István  zalai  és 
gechkei  főispánná  sótekfogójávátetto,  halála  után 
egy  időre  kiesett  az  udvar  kegyéből,  de  csakhamar 
visszanyerte  azt  s  elébb  Németújvári  Iván  helyett 
soproni  főispán,  1275.  pedig  nádor  lett,  mely  mél- 
tóságot 1291-ig  több  ízben  viselte,  közben  pedig 
tárnokmester  volt.  Kiváló  szolgálataiért  sok  bir- 
tokot kapott  úgy  V.  Istvántól,  mint  Kún  László- 
tól s  midőn  testvére  Máté  halála  után  ennek  a 
javait  is  örökölte,  a  leggazdagabb  főurak  közé 
tartozott,  úgy  hogy  fla,  a  híres  trencséni  Csák 
Máté,  valóságos  kis  király  volt.  Meghalt  a  XIII. 
sz.  vége  felé.  Mátén  kívül  még  az  1300  előtt  el- 
halt C.  ne\^  fia  maradt.  (Botka  Tivadar,  Tren- 
tsini  Chák  Máté  és  kortársai.  Budapest  1873.) 


Csáka 


—     737     — 


Csáklyai  kő 


17.  C.  Ugrin,  győri  püspök  s  esztergomi  érsek, 
18.  C/grrm  kalocsai  érsek  és  19.  Ugrin  spalatói 
érsek,  1.  Ugrin. 

Irodalom.  Nagy  Iván,  A  Csák-nemaetség,  Turul.  ül.  1885, 
49—67,  119—122  és  IV.  1886.  20—24;  Karácsonyi  János, 
A  rahonczai  monostor. Délmagyarorsa.  Tört.  és  Rég.  Értesítő. 
1892.  Vin.  1.  füz.  1—10.  1. ;  Wertner  Mór,  A  magyar 
nemzetségek,  I.k.  179— 198.,  Arch.  Ért.  1879.  XHI.  22.,  Turul 
ni.  1885.  49.  Kubinyi  Mon.  Hist.  Hung.;  Karácsonyi  J., 
A  magyar  nemzetségek,  I.  291—343 ;  Kállay  übul,  A  Csák- 
nemzetség zarándmegyei  ága,  Turul  1903.  évf.  89.;  Wert- 
ner Mór,  A  Csák-nemzetség  hont-esztergomi  ága.  Turul 
1896,  136  ;  u  a.,  A  Csák-nemzetség  szlavóniai  aga,  u.  o, 
1896,  188;  u.  a.,  A  Csák-nemzetség  történetéhez,  u.  o. 
1901,  162. 

Csáka,  község  Szolnok-Doboka  vm.-ben,  most 
Almáscsáka  (1.  o.). 

Csákán.  Régi  magyar  személynév,  miként  Bi- 
cáak  és  Bolta. 

Csákáni  Miurk,  Vencel  és  Jakab  testvérek. 
Kézai  szerint  Magyarország  uj  lakosai,  a  morva 
liercegtöl  származtak  és  rokonságban  voltak  IV. 
Béla  királlyal. 

Csákány,  1.  régi  magyar  fegyver,  mely  —  ne- 
vét tekintve  —  a  törökfajta  elemektől  került  hoz- 
zánk. Általában  véve  keleti  fegyver,  mely  hazánk 
területén  már  a  bronzkorban  feltűnik,  de  nyu- 
gat felé  már  nem  igen  fordul  elő.  —  2.  (7.  a 
mai  használatában  15—20  cm.  hosszú  s  egy 
keveset  meggörbített  hegyes  ék,  melynek  vasta- 
gabb vége,  mint  egy  kapa,  lyukkal  van  ellátva  a 
nyél  számára ;  a  lágyabb  vagy  laza  kőzet  ledol- 
gozására szolgáló  szerszám ;  különösen  a  kőszén- 
bányászatnál nélkülözhetetlen :  evvel  a  szerszám- 
mal kell  a  kőszéntelepbe  bevágni  a  rést  és  vága- 
tékot, hogy  azután  a  kőszenet  nagyobb  darabok- 
ban lehessen  lefejteni.  Van  kettős  G.  is,  melynek 
egyik  vége  hegyes,  másik  pedig  a  nyéllel  ke- 
resztben álló  éles  ékalakú.  Malmokban  a  malom- 
kövek élesítésére  szintén  csákányokat  használnak, 
melyek  a  legkeményebb  acélból  készítvék  és  rövid 
nyélre  vannak  erősítve.  —  Felépítményi  tömő-C. 
(krampács),  az  a  felépítményi  szerszám,  amellyel 
;i  vasúti  munkások  az  új  vágányok  talpfái  alá  a 
kavicsot  tömörítik,  aláverik,  illetőleg  amellyel 
a  meglevő,  helyenként  leülepedő  vágányok  talp- 
fái alatt  támadó  üregeket,  a  talpakat  f  ölemelve,is- 
mét  kaviccsal  kitömik.  Rendesen  kétszárú  C-t 
használnak,  melynek  egyik  szára  tömő  fejjel, 
másik  szára  pedig  heggyel  van  ellátva.  Ez  utób- 
bit a  vágányok  felbontásánál  a  kavicságyazat 
meglazltására  használják.  Mellékvonalakon,  ahol 
az  ágyazat  homokból  is  állhat,  vas  tömő-C. -ok 
helyett  tompa  fa-C.-okat  használnak.  —  3.  C, 
magyar  fúvóhangszer,  mely  más  nemzeteknél  is 
feltalálható  megközelítő  formában,  így  pl.  Fran- 
ciaországban, hol  flageolet  a  neve.  E  hangszer  a 
bodzafa-tilinkó  és  a  pásztorfurulyának  meghosz- 
szabbítása,  körülbelül  fél  méter  hosszúságban, 
feketére  festett  körte-  vagy  puszpángfából  ké- 
szül hat  szabad  lyuknyílással  s  újabban  billen- 
tyűkkel is  el  van  látva.  Széchenyi  Istvánnak 
kedvelt  hangszere  volt,  melyet  maga  is  ügyesen 
kezelt. 

Csákány,  1.  kisk.  Pozsony  vm.,  most  Pozsony - 
csákány  (1.  o.)  —  2.  G.,  kisk.  Somogy  vm.  mar- 
czali  j.-ban,  (isio)  779  magyar  lak.,  postaügynök- 
ség ;  u.  t.  Nemesvid.  L.  még  Nagycsákány  és 
Osvacsákány. 

Révai  Nagy  Leisffcona.  IV.  köt 


Csákány - 
kapa. 


Csákányháza,  kisk.  Nógrád  vm.  füleki  j.-ban, 
(1910)  786  magyar  lak. ;  u.  p.  Ragyolez,  u.  t.  Fülek. 

Csákány -kalapács  (bány.),  kézi  kalapács,  mely- 
nek egyik  vége  hegyes,  a  másik  pedig  tompa, 
mint  egy  kalapács ;  a  kőszénbányászatnál  alkal- 
mazott bányaügyelők  használják. 

Csákánykapa.  Kétágú  kapa,  mely  különösen 
kemény,  rögös,  köves  talaj  megmívelésére  alkal- 
mas. Kertészek  kisebb,  a  mezőn,  erdős 
helyen  való  kapálásra  v.  szöllőmívelésre 
nagyobb,  hol  szélesebb,  hol  keskenyebb 
ágú  C-t  (l.  az  ábrát)  szoktak  használni. 
Karsztkapának  is  nevezik. 

Csákberény,  kisk.  Fehér  vm.  móri 
járásában,  (1910)  1785  magyar  lak.,  szép 
kastéllyal,  postaállomás ;  u.  t.  Bodajk. 

Csákfalva,  kisk.  Trencsén  vm.  tren- 
cséni  j.-ban,  (1910)  827  tót  lak. ;  u.  p.  és 
u.  t.  Trencsén. 

Csákháza,  kisk.  Trencsén  vm.  trencséni  j.-ban, 
(1910)  165  tót  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Trencsén. 

Csákigorbó,  kisk  Szolnok-Doboka  vm.  csáki- 
gorbói  j.-ban,  (1910)  1315  oláh,  magyar  és  horvát 
lak.,szolgabirói  hivatallal,  jbirósággal,telekkönyv- 
vel ;  van  takarékpénztára,  mezőgazdasági  szesz- 
gyára, posta-  és  táviróhivatala.  A  báró  Jósika  Sá- 
muel tulajdonában  levő  kastélyban  báró  Wesse- 
lényi Miklós  1785.  a  vele  egyenetlenségben  álló 
gróf  HaUer  János  cselédségét  fegyveres  erővel 
ostromolta ;  gróf  Haller  Bécsbe  menekült,  Wesse- 
lényinek pedig  a  kufsteini  fogházban  kellett  szilaj 
fellobbanásáért  bűnhődnie.  Innen  DNy.  felé  a  kis- 
sebesi  váriga  római  határvonal  (limes)  erődítésére 
szolgáló  castrumok  voltak. 

Csáklya,  különféle  vastagságú  rövidebb-hosz- 
szabb  rúd,  melynek  végén  szigonyalakú  v.  kettős, 
széjjelhajló  végű  vaskampó  van  s  a  hajón  kikö- 
tés vagy  elindulás  alkalmával  kapaszkodásra  v. 
támasztásra  használják.  A  tűzoltók  is  használják 
a  C-t  mint  tetőbontó  eszközt,  s  túzhorog  néven  is 
ismerik. 

Csáklya,  kisk.  Alsó-Fehér  vm.  nagyenyedi 
j.-ban,  (1910)  1413  oláh  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Tövis. 
Hazánk  legfontosabb  régészeti  lelőhelyeinek 
egyike.  A  falu  melletti  kis  vízesés  fölött  a  bal- 
parton a  Tyikupata  és  Marjucza  nevű  mészszirtek 
nyergén  sok  kőszerszámot  (véső,  fejsze,  buzogány, 
nyilvég,  lándzsa,  örlő-zuzókő)  találtak.  Egy  kis 
smirgel  véső  tanúsága  szerint  Naxosz  szigetéig 
összeköttetésük  volt  az  idevaló  őslakóknak.  Sok 
csonteszköz  és  fazekaskészítmény  került  innen 
konyhahulladékokkal  együtt  napfényre.  Még  kis 
bálványalakokat  is  szolgáltatott.  A  telep  a  rómaia- 
kig lakott  volt  s  az  Érczhegység  egyik  őrhelye 
lehetett.  Még  a  vas  használatának  is  szép  bizo- 
nyítékait szolgáltatja  néhány  lándzsa,  szakállas 
nyíl,  egy  kis  kézi  üllő,  kések,  sarlók,  flbulák,  vé- 
sők, dárdák  s  különféle  szögek  alakjában.  V.  ö. 
Téglás  G.,  Az  erdélyi  medence  őstörténetéhez. 

Csáklyaháló.  Olyan,  mint  az  ághegyháló,  az- 
zal a  különbséggel,  hogy  rúdja  nincsen  ós  hosz- 
szabb,  mint  széles.  Zavaros  vízben  a  vizet  meg- 
lábolva, ezzel  fogják  az  apró  halakat. 

Csáklyai  kő,  érdekes  sziklás  hegycsúcs  (1236 
m.)  Csáklya  mellett,  Alsó-Fehér  vm.  nagyenyedi 
j.-ban,  szép  kilátással. 

47 


Osáklyázás 


—     738 


Csáktornya 


CaéMjé.zéis,csáklyá2ni  (ném.  entern,  ol.  abbor- 
dare  una  nave  nemica,  franc,  ahorder,  ang.  to 
board  an  enemy's  shij))  alatt  a  tengeri  hadako- 
zásnak az  a  régi  módja  értendő,  melynél  a  meré- 
szebb, vállalkozóbb  szellemű  fél  a  harcnak  ágyú- 
tűzzel való  bevezetése  után  szorosan  valamely 
ellenséges  hajó  mellé  fórkőzni  igyekezett,  azt 
bizonyos,  e  cóli'a  szolgáló  eszközök  (pl.  kötél 
végére  erősített  csáklyák,  vasmacskák  stb.)  segé- 
lyével magához  kapcsolta,  hogy  aztán  —  az 
ágyuk  folytonos  tüzelése  közben  —  kiszemelt  osz- 
tagok az  ellenséges  hajó  oldalain  felmásszanak 
V.  annak  fedélzeteire  közvetlenül  átugorjanak  ós 
a  harcot  kézitusával  döntsék  el.  Végcélja  volt,  az 
ellenséges  hajót  a  szó  szoros  értelmében  kézre- 
keríteni, elfoglalni,  legénységét  harcképtelenné 
tenni  v.  megadásra  kényszeríteni,  lobogóját  be- 
vonni. A  C.  ősrégi  harcmód,  de  a  gőzösök  korsza- 
kában, főleg  az  ágyuk  tökéletesítése  és  messze- 
ható tüze  következtében,  a  C.  már  alig  fordul- 
hat elő. 

Csáklyó,  kisk.  Zemplén  vm.  varannói  j.-ban, 
(i9io)  768  tót  és  magyar  lak. ;  u.  p.  Sókút,  u.  t. 
Varannó. 

Csako  (chaco),  az  Andokban  a  Gran  Chaco 
területén,  a  Paraguay  mellékén  lakó,  egységes 
karakterű  népek  gyűjtőneve.  Ide  tartoznak  a 
guato,  samuto  törzsek ;  a  niaskoi  a  maga  számos 
ágazatával  ós  a  matako  törzsek,  az  egykor  neve- 
zetes guaikuru  csoport,  melynek  egyik  ága,  a 
kaditieo,  függetlenségét  ós  öskultúrája  jó  részét 
maiglan  fentartotta.  Ide  tartoztak  a  kihalt  abi- 
ponok,  mokovik  éapayagtiáJc,  valamint  a  pusztuló 
tobák  és  pilagák.  A  postcolumbianus  időkben  ide 
került  tupik,  gmnák  és  terenók  fajilag  és  nyel- 
vileg külön  állanak  a  tulajdonképeni  C.  népektől. 
A  C-k  mind  vadászok  és  halászok.  Állattenyész- 
tésük, még  inkább  földmlvelésük  jelentéktelen. 
Élelmükről  a  sokféle  pálma  és  a  vadontermő 
hüvelyes  növények  bőségében  gondoskodniok 
nem  kell.  Nyilaik  és  ijjaik  tökéletlenek,  a  vas- 
fegyver  ritka,  túlnyomólag  fa  vagy  esonthegyű 
dárdákat  használnak.  Sokkal  ügyesebbek  az  ége- 
tett agyaggolyók  vetésére  szolgáló  ijjaik,  melyek 
sajátos  szerkezetükkel,  ,a  kettős  ideggel,  jellem- 
zők a  C.  vadászokra.  Általában  ügyes  lovasok, 
főleg  a  slklakók,  mint  nomádok.  Állandó  házakat 
és  falvakat  csak  néhány  törzsnél  látni,  többnyire 
fűből  rakott  méhkasalakú  kalangyákban  laknak. 
Egyeseknek  fejlett  keramikájuk  van  az  ó-perui 
hagyományok  nyomán.  Ruházatuk  állatbőrből 
való  öv  és  házilag  szőtt  gyapjúból  való,  tógaszerü- 
leg  átvetett  takaró,  a  vállon  tövissel  feltűzve. 
Kasztokban  élnek,  a  főnök  hatalma  csak  háború 
idején  korlátlan.  Hadi  érdemekért  nemesség  kap- 
ható. Szeretik  a  hadifoglyokat ;  skalpot  csak  a 
halott  ellenségről  vágnak.  Vallásuk  manizmus. 
V.  ö.  Éhrenreich  P.,  Die  Ethnographie  Südame- 
rikas  (Braunschweig  1904);  Frederici  G.  (u.  o. 
1906) ;  Kersten  L.,  Die  Indianerstamme  d.  Gr. 
Chaco  (Leiden  1905). 

Csákó,  1.  katonai  föveg,  a  múlt  századbeli  ma- 
gyar katonaság  által  viselt,  kemény  nemezből 
készült  kalpag  módosított  formája,  mely  nap-  és 
néha  nyak-ellenzővel  is  el  van  látva,  teteje  kö- 
zönségesen fényezett  vastag  talpbőr.  A  C-t  több 


seregben,  köztük  a  mienkben  is  a  gyalogság  csak 
díszben,  a  lovasság  azonban,  minthogy  a  fejet 
kardvágások  ellen  oltalmazza,  háborúban  is  vi- 
seli. —2.  G.,  tolvajnyelven:  bankjegy. Tulajdon- 
képen a  régi  5  forintosokat  értették  alatta.  Ma 
minden  papírpénzre  mondják. 

Csákó,  kisk.  Torda- Aranyos  vm.  felvinczi  j.-ban, 
(1910)  638  oláh  lak.,  vasúti  állomás ;  u.  p.  és  u,  t. 
Felvincz. 

Csákócz,  kisközség  Hont  vármegye  korponai 
j.-ban,  (1910)  552  tót  lakossal ;  u.  p.  Bozók,  a.  t. 
Korpona. 

Csákószarv,  így  nevezik  a  szarvasmarhák  leg- 
szebb szarvalakulásíit,  amidőn  a  szarv  a  fejből 
oldalt,  vízszhitesen  fejlődik  ki,  jnajd  azután  rézsút 
felfelé,  s  a  vége  előtt  ismét  vízszintesen  kifelé 
áll.  Csak  teheneknél  és  ökröknél  fordul  elő,  A  ma- 
gyar marhánál  a  nagy  C,  a  nyugati  marháknál 
a  kis  C  gyakori.  A  C.-hoz  teljesen  hasonló,  de 
felfelé  hajlásában  nem  rézsut,  hanem  csaknem 
meredeken  haladó  szarvalakulást  galyas  szarv- 
nak nevezik. 

Csákotyu  (G.-ba  venni),  jelenti  azt  a  kötelet, 
illetőleg  azt  az  eljárást,  midőn  a  hajó  műmozdu- 
latainak  könnyebbítésére  a  vontató  kötél  mellé 
egy  segítő  kötelet  alkalmaznak  és  pedig  1.  a  ló- 
vontatásnál,  midőn  a  hajóval  valamely  sekélyes 
partrészt  vagy  zátonyt  kell  körüljárni,  2.  a  gőz- 
vontatásnál,  midőn  a  gőzös  szűk  helyen  a  víz 
sodrával  lefelé  megfordulni  akar. 

Csákóvá  (Csákovár),  nagyk.  Temes  vm.-ben, 
most  Csák  (l.  o.). 

Csákra,  a  régi  indusok  egyik  hajító  fegyvere, 
melyet  a  sikhek  ma  is  használnak ;  12—14  cm. 
átmérőjű  fémgyűrű,  melynek  külső  széle  élesre 
van  köszörülve.  A  gyűrűt  mutatóujjukon  sebe- 
sen megpörgetik  s  aztán  nagy  erővel  az  ellenség 
felé  hajítják.  Állítólag  egy  csapással  képes  át- 
szelni az  ember  nyakát.  Néha  lánccal  egybekötött 
kettős  C-t  is  hajítottak. 

Csáktornya,  nagyk.  Zala  vm.  C.-i  j.-ban,  a 
Muraköz  legjelentékenyebb  helye,  (1910)  4900  hor- 
vát, magyar  és  német  lakossal ;  a  járási  .szolga- 
bírói hivatal,  járásbíróság,  telekkönyv,adóhivatal, 
kir.  közjegyzőség,  pénzügyörbiztosi  állomás,  fe- 
rencrendi  szerzetház  székhelye,  lovassági  és  gya- 
logsági laktanya;  van  áll.  tanítóképző,  áll.  polg. 
fiú-  és  leányiskola,  iparostanonciskola ;  pezsgő- 
gyára, likőr-  és  cognacgyára,  ecetgyára,  2  taka- 
rékpénztára, C-i  tárházak  részvény  társulata,  vili. 
világítási  mű  és  gőzmalom  r.-t.,  élénk  fa-  és  ga- 
bonakereskedelme s  marhavásárai;  az  osztrák- 
magyar bank  mellékhelyiséget  tart  itt  fenn.  1904. 
Zrínyi  Miklós  költőnek  emlékszobrot  állítottak. 
Társadalmi  életét  számos  egyesület  élénkíti.  Élénk 
forgalmú  község,  vasúti  csomópont.  Régi  várát  a 
XIII.  sz.-ban  Csák  főispán  építtette ;  Zsigmond  ki- 
rály Ciliéi  Hermann  grófnak  elzálogosítá;  ezután  a 
Hampó-,  majd  a  Keglevich-család  birtokolta,  míg 
később  a  Zrínyiek  birtokába  került,  kiknek  laka 
fejedelmi  fényben  úszott :  a  közeli  erdőben  halt 
meg  vadászat  alkalmával  1664  nov.  18.  Zrínyi 
Miklós  a  költő,  ki  itt  irta  meg  a  Zrinyiászt,  s 
ide  zárkózott  Zrínyi  Péter  és  Prangepán  Ferenc 
Spankau  tábornok  elől  (1670).  A  Spankau  ke- 
zébe került  vár  műkincseit  a  zsoldosok  elrabol- 


1 


Csáktornyai 


739     — 


Csáky 


ták.  A  Zrínyiek  a  pálosok  templomába  temetkez- 
tek, mely  a  közeli  erdőben  feküdt.  A  Zrínyiek  ki- 
halta után  III.  Károly  C.  várát  Altban  grófnak 
adományozta,  kinek  utódaitól  gr.  Festetics  György 
vette  meg.  1704-ben  Károlyi  Sándor  foglalta  el 
kurucaival.de  Pálffy  János  visszavette.  184:8  szept. 
18.  Simunich  császári  tábornok  ide  gyűlést  hívott 
egybe,  melyen  Muraköz  képviselői  kinyilatkoztat- 
ták,hogya  magyar  királynak  s  a  minisztériumnak 
meghódolnak,  de  Horvátországhoz  tartozni  nem 
akarnak ;  ugyanaz  évi  okt.  18.  Perczel  Mór  ma- 
gyar tábornok  C.  mellett  megverte  s  a  Muraközből 
kiűzte  a  horvátokat.  Most  Festetics  Tasziló  her- 
cegnek van  itt  díszes  kastélya.  V.  ö.  Szilágyi  Sán- 
dor, C.  (Pesti  Napló  1876,  71.  sz.) ;  Zrínyi  Ké,Toly, 
C.  monográfiája  (C.  1906). 

Csáktornyái,  1.  János,  bán,  1.  Ernuszt  János. 

2.  G.  Lajos,  Fíló  Lajos  (1.  o.)  írói  álneve. 

Csáktomya-ukki  h.  é.  vasút,  1.  Dunántúli 
helyi  érdekű  vasutak. 

Csáktornya-zágrábi  (zagoriai)  h.  é.  vasút, 
(ísatlakozik  a  Déli  vasútnak  budapest-csáktor- 
uyai  és  a  Dunántúli  h.  é.  vasutaknak  ukk-csáktor- 
nyai  vonalához  Csáktornyán  és  innen  a  Dráváig 
Zala  vmegyén,  onnan  Várasd  vmegyén, Varasdon 
át  Pusca-Bistráig  s  innen  Zágráb  vm.  területén 
Zapresic-ig  terjed,  ahol  csatlakozva  a  Déli  vasút- 
nak sziszek-zapreáici  vonalához,  azt  Zágrábig  kö- 
zösen használja;  szárnyvonala  Zabok-Krapina- 
Tepliczen  elágazva  Krapináig  terjed.  Az  említett 
(csatlakozásokon  kívül  csatlakozik  Zágrábban  a 
Máv.  budapest-flumei  vonalához  és  Varasdon  a 
varasd-goluboveczi  h.  é.  vasúthoz.  Engedélyez- 
tetett 1884.  XXXI.  t.-c.-kel  s  megnyílt  Zapreáiétól 
Varasdig  1886  szept.  4.,  Varasdtól  Csáktornyáig 
dec.  13.  Kiterjedése  115"5  km.,  legnagyobb  emel- 
kedése 177oo.  legkisebb  sugarú  kanyarodása  200 
m.  Befektetett  tőke  9.209,000  K.,  elsőbbségi  rész- 
vény 7.440,000  K.  A  Máv.  a  vasutat  bérben  bírja 
és  üzemét  saját  számlájára  vezeti. 

Csákvár,  nagyk.  Fejér  vm.  móri  j.-ban,  a  Vér- 
tes hegység  aljában,  (1910)  4431  magyar  lak.,  kik 
jó  fazekasok ;  posta-  és  táviróhivatallal,  kiterjedt 
(11,927 ha.)határral.Gr.E8terházy  Miklós  Móricnak 
van  itt  kastélya  és  szép  kertje,  benne  csúcsíves 
diadalkapu  és  oszlop  (1796).  A  község  feletti  hegy- 
eégben Csákyvár  v.  Oroszlánkö  csekély  romjai 
vannak ;  ez  a  Vértes  legrégibb  várai  közé  tarto- 
zik, a  XV.  sz.-ban  mint  a  gesztesi  vár  tartozéka 
a  Rozgonyi  és  Török  nemzetség  kezére  került. 
,  Csáky  (keresszegi  és  adorjáni)  gróíi  család. 
Ősrégi  magyar  család,  melynek  eredete  azonban 
eddigelé  nincs  földerítve.  Régebben  a  Csák,  majd 
az  Aküs  nemzetségből  származtatták,  újabban 
pedig  egy  kiadatlan  oklevelet  emlegetnek,  mely 
a  C.-akat  Adorján-nemzetségbelielmek  mondja. 
Az  újabb  kutatások  szerint  azonban  a  C.-ak  a 
velük  rokon  Becskyekkel  együtt  a  Zsidó  nemzet- 
ségből származnak.  Erre  mutat  az,  hogy  C.  Miklós 
temesi  főispán  és  testvére  István,  kik  1401.  Csákot 
(a  mai  Csákovát)  nyerik  adománykép,  1396.  mint 
Zsidayak  említtetnek ;  viselték  továbbá  még  a 
Mácsay  nevet  is.  A  C.-ak  első  hitelesen  konsta- 
tálható őse,  Piliskei  Adás  László  a  XIV.  sz.  kö- 
zepén kezd  szerepelni :  egyszerre  Magyarország 
leggazdagabb  és  legelőkelőbb  családai  közt  talál- 


juk az  első  C.-akat,  anélkül,  hogy  a  dúsgazdagság 
forrása  ismeretes  volna  előttünk.  A  keresszegi 
és  adorjáni  várakat,  melyekről  a  család  elönevét 
vette,  László  flia  István  szerezte  meg.  Istvánnak 
négy  fia  maradt:  István,  a  Becsky-család  őse, 
Miklós  erdélyi  vajda,  Péter  mester  (meghalt  1400 
körül)  és  György. 
Miklós  ága  kihalt 
fiaiban ;  György  flai 
közül  György  (vagy 
Gergely)  Hunyadi 
Jánosnak  volt  a  ko- 
mája, elesett  1448. 
a  rigómezei  ütkö- 
zetben, László  (meg- 
halt 1425.)  váradi 
kanonok  volt,  a  csa- 
ládot csupán  Ferenc 
(1. 0.)  terjesztette  to- 
vább. A  család  cí- 
mere egy  süveges,  Csáky-család  címere, 
bajuszos,  szakállas 

férfi  felső  testét  mutatja,  ami  később  is  meg- 
maradt a  család  címerének.  A  grófi  rangot  a  csa- 
lád álUtólag  IÖ6O.,  egy  másik  ága  1655.  nyerte. 
III.  Ferdinándnak  1638.  évi  oklevele  értelmében 
a  családot  a  Szepes  vármegye  örökös  főispánja 
cím  illeti  meg.  A  család  három  főágazatra  osz- 
lik, melyek  közül  a  második  főágazat  kihalt. 
Az  I.  főágazat  ismét  két  ágra  oszlik :  az  erdélyi 
és  a  trencséni  ágra.  V.  ö.  Nagy  István,  Magyar- 
orsz.  Csal.  (UI.  67—92.  Pótkötet.  70-171) ;  Sváby 
Frigyes,  A  körösszeghi  és  adorjáni  gr.  C.-esalád 
genealógiája  (Turul,  IV.  1891.  35);  Aeímerválto- 
zatokat  1.  Turul,  IX.  1891. 192.) ;  Karácsonyi  J., 
A  gróf  C.-ak  és  Becskyek  ősei  (Turul  1893, 105.). 

Nevezetesebb  tagjai  a  családnak : 

1.  G.  Albin  gróf,  államférfiú,  C.  Ágoston  gróf 
fia,  szül.  Krompachon  (Szepes  vm.)  1841  ápr.  19. 
A  kiegyezés  után  1867— 1888-ig  családjának  örö- 
kös főispánsági  jogán  Szepes  vmegyo  főispánja 
volt.  Mint  kitűnő  adminisztrátomaík  s  nagymű- 
veltségű főúrnak  jó  hire  volt  az  országban  s  több 
alkalommal  hívták  meg  fontosabb  pozíciókra. 
Már  1879.  a  Lipótrend  középkeresztjével,  1887. 
pedig  val.  b.  t.  tan.  méltósággal  tüntette  ki  a  király. 
1884-ben  a  főrendiházban  a  polgári  házassági  ja- 
vaslat mellett  szólalt  fel  s  alkalmasínt  ez  a  sze- 
repelés terelte  rá  Tisza  Kálmán  figyelmét,  ki 
kabinetje  újjászervezése  alkalmával  1888  szept.- 
ben  a  vallás-  és  közokt.  tárcával  kínálta  meg, 
melyet  C.  el  is  fogadott.  Hivatalbalépósekor  a 
kormány  ós  a  kat.  egyház  között  Trefort  egyház- 
politikai rendeletei  miatt  kiélesedett  volt  a  hely- 
zet. C.  viszont  ismeretes  volt  higgadt  gondolko- 
dása, konciliáns  és  tapintatos  modora  által,  emel- 
lett a  pápai  Szent  Gergely  rend  tulajdonosa  is 
volt  s  szinte  teremtve  látszott  lenni  a  békéltető 
szerepére.  Mikor  azonban  1890  tavaszán  kitört 
az  elkeresztelósi  viszály,  ez  óv  febr.  26.  C.  kiadta 
híres  rendeletét,  mely  egyszerre  lángralobban- 
totta az  egyházpolitikai  harcokat.  C.  rendelete 
abban  különbözött  Trefortétól,  hogy  a  kihágási 
törvény  alapján  100  frtig  terjedhető  pénzbünte- 
tést statuált  azon  esetre,  ha  valamely  lelkész  a 
vegyes  házasságból  származó  gyermek  megke- 

47* 


Csáky 


740 


Csáky 


Teszteléséről  és  átírásáról  szóló  bizonyítványt  az 
illető  lelkészhez  át  nem  teszi.  B  rendelet  egy  régi 
abuzust  szüntetett  meg,  de  sokan  támadták  és 
kétségbevonták  a  megbírságolás  törvényességét, 
kiváltképen  a  kat.  alsópapság  támadta,  sőt  meg- 
tagadta végrehajtását.  C.  e  rendelete,  főkép  pe- 
dig Apponyi  Albert  gr.  1892  raáj.  27.  beszéde  telje- 
sen megérlelték  az  egyházpolitikai  reformok  egész 
komplexumának  megvalósítását.  C.  túlélte  a 
Tisza,  valamint  Szápáry  kormányát  s  előbbi  tár- 
cáját megtartotta  Wekerle  kabinetjében  is,  hol  Szi- 
lágyi Dezső  oldalán  a  kötelező  polgári  házasság- 
nak, a  zsidók  recepciójának  és  a  többi  egyház- 
politikai reformnak  ő  volt  legelszántabb  szó- 
szólója. Miniszterségéhez  fűződik  a  görög  nyelv- 
nek a  gimnáziumokban  való  fakultatívvá  tevése, 
az  első  országos  tdhiaverseny  rendezése,  az  egye- 
temi tandíjak  szabályozása,  a  kisdedóvó  törvény 
stb.  1894  jűn.  11.  megvált  tárcájától,  bár  tagja 
maradt  ezután  is  a  szabadelvű  pártnak,  melyet 
rövid  időre  189'^.  a  Bánffy-kormány  parlamenti 
helyzetének  tisztázására  benyújtott  Tisza-lex 
miatt  hagyott  el.  Midőn  a  Széli-kormány  meg- 
alakult, 1899.  a  disszidens  csoporttal  együtt  C.  is 
viss7a'épett  a  pártba,  mely  ez  év  máj.  16.  egyik 
alelnökévé  is  választotta.  A  következő  évben  a 
király  a  főrendiház  elnökévé  nevezte  ki,  mely 
állásában  1906-ig  maradt  meg.  A  szabadelvtí  párt 
veresége  után  azok  közé  tartozott,  kik  az  orto- 
dox hatvanhetesekkel  1906—1909.  visszavonul- 
tak a  közügyektől  s  politikai  vezérük  gyanánt 
Tisza  István  grófot  ismerték  el.  Ez  önkéntes  po- 
litikai száműzetés  alatt,  1907  májusában  a  király 
kinevezte  az  ar^nygyapjas-rend  lovagjává.  Midőn 
a  Wekerle- kormány  megbukott,  az  elsők  egyike 
volt,  aki  támogatta  a  Khuen-Héderváry-kormányt, 
melynek,  valamint  a  nemzeti  munkapártnak  ma 
is  egyik  oszlopa  és  vezérpolitikusa.  1910  jún.  18. 
a  király  újra  kinevezte  a  főrendiház  elnökévé. 
V.  ö.  Szüry  D.,  A  miniszter ;  Molnár  V.,  C.  élet- 
és  jellemrajza. 

Neje  Bolza  Anna  grófnő,  csillagkeresztes-  és 
palotahölgy,  szül.  Szarvason  1 847  okt.  22.  U.  o. 
kelt  egybe  1866.  C.  Albin  gróffal.  Az  irodalomnak 
ésmüvészetnek  lelkes  pártfogója  és  fáradhatatlan 
a  jótékonyság  terén.  1890-től  fogva  jour  flxeket 
adott,  amelyeken  az  irodalom  ós  művészet  elő- 
kelőségeit fogadta.  Főkép  az  ő  buzgólkodásának 
köszöni  létrejöttét  a  Műbarátok  Köre,  amelynek 
egyik  legtevékenyebb  tagja  s  a  kör  irodalmi  szak- 
bizottságának elnöke  volt.  Ezenkívül  a  Kisded- 
óvó egyesület,  a  Budapesti  Általános  Poliklinika 
nőbizottságának  elnöke  volt ;  jelenleg  a  Mária- 
Dorothea-egyesület,  az  Általános  Közjótékony- 
sági és  az  Ingyentej -Egyesület  elnöke.  Tevé- 
keny irodalmi  munkásságot  is  fejtett  ki.  Számos 
szépirodalmi  dolgozatot  írt  s  lefordította  Dahn 
Félix  Odin  vigasza  c.  regényét  (Olcsó  Könyvtár 
1887). 

2.C.jPerenc,ülászló  pártján  állott,  mikor  Ulászló 
és  Albert  özvegye  1440.  az  ország  felett  vetélked- 
tek. 1448-ban  a  székelyek,  1461.  Bihar  vm.  főis- 
pánja. Az  ő  udvarában  nevelkedett  Hunyadi  János. 
Mátyás  király  többször  küldte  követségbe.  Ö  tar- 
totta Mátyást  keresztvízre,  amiért  is  Hunyadi 
János  mindig  komájának  nevezte. 


3.  G.  György  {1Q77— 174:2),  azon  ág  alapítója, 
melyből  C.  Albin,  a  volt  közoktatásügyi  minisz- 
ter származott.  A  katonai  pályára  lépett,  huszár- 
ezredes, egy  lovas  ezred  tulajdonosa,  lovassági 
tábornok,  végre  tábornagy  lett.  Részt  vett  a  törö- 
kök és  franciák  elleni  hadjáratokban,  1741.  a 
tiszamenti  fölkelő  nemességnek  volt  a  vezére. 

4.  G.  Gyula  gr.,  Szepesvm.  főispánja,  szül.  1839 
ápr.  9.  A  közéletben  már  korán  tevékeny  szerepet 
játszott.  1872— -75-ig  orsz.  képviselő  volt ;  1871  — 
1872-ig  a  Testvér  c.  politikai  napilapot  ós  ennek 
folytatását,  a  Szabad  Sajtő-t  szerkesztette. 

b.  G.  Imre,  szül.  Szepesvárában  1672.,  megh. 
Nagy-Váradon  1732., egri  kanonok,  pozsonyi  pré- 
post, szentgotthárdi  apát,  1702.  váradi  püspök, 
1710.  kalocsai  érsek,  1717.  bíboros  s  egyúttal  Bács 
és  Bihar  vmegyék  főispánja.  1721-ben  pápavá- 
lasztáson volt  Rómában.  1722-ben  ő  tolmácsolta 
a  király  előtt  a  karok  és  rendek  kívánságát,  hogy 
az  örökösödés  a  leányágra  is  kiterjesztessék. 
1723-ban  a  helytartótanács  tanácsosa,  1724.  a 
hétszemélyes  tábla  bírája  lett.  Számos  alapítvány 
tartja  fenn  emlékét. 

6.  C.  István,  szül.  Regeteruszkán  (Abauj  vm.) 
1603  máj.  3.,  megh.  Szepesvárában  1662  nov. 
10.  Bethlen  Gábor  1625.  Kolozs  vmegye  fő- 
ispánjává nevezte  ki  s  az  maradt  1632-ig,  Gábor 
fejedelem  halála  után  férfias  szépségével  any- 
nyira  meghódította  az  özvegy  fejedelemnőt,  hogy 
teljesen  uralkodott  fölötte.Ezzel  sokakat  irigyeivé 
tett,  másfelől  azonban,  mint  az  ú.  n.  pápista  párt 
feje,  annyira  fölkeltette  maga  ellen  az  ingerültsé- 
get, hogy  kénytelen  volt  Erdélyt  elhagyni  s  midőn 
Rákóczi  György  lett  a  fejedelem  s  megidézték, 
hogy  Brandenburgi  Katalin  nála  maradt  kincseiről 
számot  adjon,  az  idézésre  meg  nem  jelenvén,  javait 
lefoglalták.  Ettől  fogva  többé  Erdélyben  meg  nem 
jelent.  1633-ban  Szendrő  vára  (Borsod  vm.)  főkapi- 
tánya lett,  majd  szepesvmegyei  főispán  s  1647. 
tárnokmester.  Háromszor  nősült :  első  neje  For- 
gách  Zsigmond  nádor  leánya,  Éva  volt,  a  má- 
sodik Perényi  Mária  ós  a  harmadik  Mindszenti 
Klára.  A  30-as  években  grófságot  kapott.  Két 
fla  közül  Istvántól  származik  a  gr.  C. -család 
nia  is  virágzó  ága.  (Deák  Farkas,  Gr.  C.  István 
életrajza.  Kemény  J.  önéletírása,  kiadta  Szalay  L.) 

7.  G.  István  (1635—1699),  Bereg  vm.  főispánja, 
szatmári  ós  felsőmag^arországi  főkapitány,  f  őko- 
momokmester,  végre  lfi87-től  országbíró.  Kitün- 
tette magát  Bécs  védelmében.  1686-ban  az  eper- 
jesi vértörvényszéken  Caraffa  őt  is  hűtlenségi 
gyanúba  akarta  hozni,  de  a  megkinzottak  közül 
senki  sem  vallott  ellene.  Három  nejétől  25,  sőt  Le- 
hóczky  szerint  27  gyermeke  volt ;  tőlük  származ- 
nak a  gróf  C. -család  mai  ágazatai. 

8.  G.  István,  Ugocsa  vármegye  főispánja. 
Károlyi  Sándorral  együtt  eleinte  ö  is  a  kuru- 
cok ellen  foglalt  állást,  kiket  Dolhánál  1703. 
szét  is  vertek,  de  csakhamar  Rákóczihoz  csatla- 
kozott s  1706.  a  szécsényi  országgyíílésen  a  hadi 
szertár  és  élelmezés  főbiztosa  lett ;  még  ugyan- 
ezen évben  őt  bízta  meg  Rákóczi  a  békealkudozá- 
sok folytatásával.  III.  Károly  megkoronázásakor 
1712.  föpohárnokmester  volt. 

9.  G.  Kálmán  gróf,  császári  és  kir.  kamarás, 
szül.  Kassán  1836  nov.   6.,   megh.  Budapesten 


Csáky 


—     741     — 


CsAky 


1894  dee.  9.  Katonai  tanulmányokat  végzett  Gráe- 
ban,  később  jószágaira  vonult  vissza  s  1864-töl 
Szepes  vm.  közéletében  mint  a  ballcözép  párt 
híve  játszott  szerepet.  1868-ban  a  honvédség 
újjászervezése  alkalmával  mint  százados  akti- 
váltatta magát,  később  a  2.  huszárezred  parancs- 
noka, majd  vezérőrnagy  lett.  1890-ben  nyuga- 
lomba lépett  és  1891.  mint  a  szabadelvű  párt 
tagja  nyert  képviselői  mandátumot  Lőcsén, 

10.  C.  Károly  Emánuel  gr.,  váczi  megyés  püs- 
pök, szül.  Sopronban  1852  júl.  24.  Középiskolai  ta- 
nulmányai után  a  teológiát  Esztergomban  végezte. 
Pappá  szentelték  1875  júl.  25.  Segédlelkész  volt 
Tardoskedden,  1876.  érseki  udvari  káplán,  1880. 
esztergom-királyvárosi  plébános,  1882.  pápai  tb. 
kamarás,  1885.  pozsonyi,  1889.  esztergomi  kano- 
nok és  e.  apát,  1895.  curzolai  vál.  püspök,  1900 
ápr.l8.  váczi  püspök,  1905  szept.  12.  v.  b.  t.  taná- 
csos, 1907  nov.  4.  a  magyar  vallás-  és  tanulmányi 
alapokra  felügyelő  és  azok  kezelését  ellenőrző 
bizottság  tagja.  X.  Pius  pápa  az  érseki  pallium 
előjogával  tüntette  őt  ki  és  pápai  trónállóvá, 
római  gróffá  nevezte  ki.  Tíz  évi  püspöksége  alatt 
1  milliónál  többet  áldozott  jótékony  célokra ;  ez 
összegből  templomokra  200  ezer,  iskolákra  250 
ezer,  közművelődési  és  egyházi  célokra  105  ezer 
K-t.  V.  ö.  Zelliger  A.,  Egyh,  írók  csarnoka  ;Váczi 
Közlöny  (1910.  24.  sz.). 

11.  a  Lászfó  (1641— 1708).  Még  csak  17  éves 
volt,  midőn  Barcsait  elkísérte  a  török  táborba 
s  híve  maradt  Barcsainak,  midőn  a  nagyvezér 
fejedelemmé  tette.  Apafi  korában  valósziníileg 
a  lovas  had  kapitánya  volt.  Főrésze  volt  Bánffy 
Dénes  megbuktatásában,  kit  egy  személyén  ej- 
tett sérelem  miatt  halálosan  gyűlölt.  Midőn  Bán- 
ffyt  halálra  ítélték,  őt  bízták  meg  a  végrehaj- 
tással, aminek  sietve  eleget  tett,  habár  idő- 
közben a  fejedelem  másra  határozta  magát. 
1675-ben  Doboka  főispánja  volt  s  az  maradt 
1678-ig,  midőn  Béldy  Pál  összeesküvésébe  ele- 
gyedve, a  portára  szökik,  hol  Béldyvel  együtt  őt 
is  fogságba  tették,  melyből  csak  1683.  Branko- 
vies  György  közbenjárására  szabadult  ki.  Ekkor 
Bécsbe  ment  s  egy  huszárezred  ólén  1685  végén, 
Veterani  táborából  Erdélybe  küldték,  bár  Apafi 
mindenkép  ellene  volt,  hogy  az  általa  nótáztatott 
C.  Erdélybe  menjen.  1690-ben  huszárezredével 
Magyarországon  tartózkodott  s  vitézül  küzdött 
Badeni  Lajos,  Lotharíngiai  Károly  és  Miksa  Emá- 
nuel oldalán  a  török  ellen.  (Gr.  Lázár  M.,  Er- 
dély föisp.  152.  1.  Tört.  Tár.  1881.  évf.) 

12.  C.  László,  az  előbbi  fia,  IL  Rákóczi  Ferenc 
huszárezredese,  majd  dandárnokas  1704.  testvére 
István  fogsága  alatt  Rákóczi  F.  által  kinevezett 
kolozsvmegyei  főispán ;  ő  vendégelte  meg  Rá- 
kóczit a  zsibói  ütközet  napján  a  szurduki  kastély- 
ban. (Vass  György  naplója.  Kiadta  K.  Papp  M. 
Történeti  Lapok.  L  50,  66.) 

13.  C.  László  gr.,  szül.  Bécsben  1820  dec. 
21-én,  megh.  Budapesten  1891  jan.  30-án.  1842— 
46.  Trencsén  vra.  tiszteletbeli  aljegyzője,  majd 
főjegyzője  volt.  Mint  a  főrendiház  tagja,  1843— 
44-ig,  valamint  1847— 48-ig  is  az  ellenzékhez 
tartozott.  1848-ban  Szepes  vm.  főispánja,  jún. 
királyi  biztos  Sáros  vm.-ben,  majd  szepesi  kor- 
mánybiztos lett  s  ez  állásában  működött  egész  a 


világosi  fegyverletételig,  Guerilla-  ós  önkéntes 
csapatot  szervezett,  Lőcsén  saját  költségén  fegy- 
vergyárat alapított  és  6  ágyúból  álló  telepet  ál- 
lított fel.  A  szabadságharc  alatt  tanúsított  maga- 
tartásáért az  osztrák  hatalom  in  contumaciam  ha- 
lálra ítélte.  Külföldre  menekült  s  az  emigrációból 
1852.  jött  haza ;  itthon  a  hadi  törvényszék  halálra 
ítélte,  de  kegyelmet  kapott.  1861-ben  és  1865.  is- 
mét a  törvényhozás  tagja  volt;  1867— 76-ig  Nyitra 
vm.  főispáni  székében  ült.  Azóta  egész  haláláig 
folytonosan  képviselő  volt.  1880-ban  valóságos 
belső  titkos  tanácsos  lett.  Az  1887-iki  ország- 
gyűlés alelnökévé  választotta. 

14.  CJit/fíoSjacsalád  gazdagságának  és  nagysá- 
gának szerzője,  1396— 1402  ig  temesi  főispán.  Ek- 
kor kapta  beregvm,-i  birtokaiért  cserébe  a  temes- 
vm,-i  Csák  helységet,  s  erről  nevezték  el  őt  és 
utódait  C-aknak  (azelőtt  a  pestvármegyei  Zsidó- 
ról Zsidayaknak  vagy  a  szatmárvm.-i  Peleské- 
ről  Peleskeyeknek  hívták  őket).  Hatalmasan  vé- 
delmezte az  ország  déli  részét  s  ezért  jutalmul 
kapta  a  keresszegi  és  adorjáni  uradalmakat  (innen 
a  grófi  családnak  előnevel).  1401— 1403-ig  Mar- 
czaly  Miklóssal  erdélyi  vajda  volt  s  mint  ilyen 
Nápolyi  László  pártjára  állott.  1403  szept.  havá- 
ban társával  együtt  hatalmas  sereget  vezetett 
Buda  felé  s  már  Hatvanig  jutott,  midőn  megtudta, 
hogy  Nápolyi  László  nem  jött  be  hazánkba.  Ekkor 
Garay  Miklós  közbenjárására  békét  kötöttek  Zsig- 
monddal s  az  ő  érdemük,  hogy  Zsigmond  általá- 
nos kegyelmet  biztosított  a  fölkelőknek.  Minda- 
mellett elveszítették  az  erdélyi  vajdaságot  és 
C.  Miklós  ezentúl  12  évig  csak  mint  volt  er- 
délyi vajda  szerepel,  1408.  kitünteti  öt  a  király  a 
sárkányrend  tagságával.  1415.  visszanyeri  az  er- 
délyi vajdaságot  s  bírja  azt  1426.  bekövetkezett 
haláláig.  A  törökök  beütései  ellen  hathatósan 
védte  Erdélyt,  de  ekkor  szerzett  érdemeiért  ki- 
rálya már  csak  fiait  jutalmazhatta  meg.  V.  ö.  Fe- 
jér, Cod.  Dip.  Magyar  Tört.  Társ.  XIL  180.  Hazai 
okmánytár  VII. 

15.  G.  Miklós,  szül.  Biharban  1465  körül. 
1491-ben  nagybányai  plébános,  1499.  veszprémi, 
1500.  csanádi  püspök  ;  1514.  a  Dózsa-féle  lázadás 
áldozata  lett.  Mikor  ugyanis  Dózsa  a  csanádi  vá- 
rat ostromolta,  C.  egy  darab  ideig  tartotta  magát, 
de  látván,  hogy  nincs  menekülés,  egy  éjjel  a  M  áro- 
son át  csónakon  szökni  akart,  de  a  parasztok  el- 
fogták és  Dózsa  elé  vitték,  aki  papi  ruhába  öltöz- 
tette, püspöki  süvegét  fejébe  nyomatta  és  testét 
hegyes  karóval  átszuratta. 

16.  C.  Miklós  (1698—1757),  miként  bátyja 
Imre,  ő  is  a  papi  pályát  választotta,  1720.  szent- 
jobbi  apát,  1723.  nagy\'áradi  kanonok,  1734.  pré- 
post, 1737.  váradi  püspök,  1747.  kalocsai  érsek  é^ 
Bács  vm.  örökös  főispánja,  végre  1751.  eszter- 
gomi érsek  lett.  Elévülhetetlen  érdemeket  szer^ 
zett  azzal,  hogy  kiváló  gondot  fordított  a  köznép 
oktatására;  az  is  érdemei  közé  tartozik,  hogy 
megelőzve  korát,  jószágain  gyárakat  emeltetett. 

17.  C.  Fái,  Martinuzzinak  meghitt  embere,  ki 
Szamosújvárt  és  abban  lévő  kincseit  C.-ra  bizta. 
Midőn  Martinuzzit  Castaldo  1551,  megölette,  C.  a 
kincs  egy  részét  magával  vive,  megszökött  a  vár- 
ból. Mint  János  Zsigmond  híve,  1562.  Ferdinánd 
vezéreinek,  Zay  Ferencnek  és  Balassa  Menyhért- 


Csáky 


742     - 


Család 


nek  fogságába  esett,  ahonnan  csak  úgy  szabadult 
ki,  hogy  Zay  leányát  nőül  vette.  1575-ben  Békési 
híve,  kivel  együtt  menekült  Báthory  István  elöl 
Magyarországba. 

18.  C.  Tivadar  gróf,  cs.  ós  kir.  kamarás,  Szepes 
vmegye  örökös  főispánja,  szül.  1798.,  megh.  Kas- 
sán 1855  márc.  8.  A  felvidéki  magyar  színészet- 
nek Kassán  való  állandósítására  nagyon  sok  áldo- 
zatot hozott  ós  az  ottani  társulat  intendánssá  gát 
is  elvállalta.  Az  1830— 31.  évi  kassai  színtársulat 
népszerűsítése  s  szellemi  színvonalának  eme- 
lése céljából  Nemzeti  játekszini  tudósttás  címen 
Kassán  szinészeti  szaklapot  adott  ki,  melyben 
külföldi  színművészeti  tanulmányait  hasznosítá 
pártfogoltjai  javára. 

19.  G.  Zeno  gróf,  a  főrendiháznak  élethosz- 
sziglan  megválasztott  tagja.  Albin  testvérbátyja, 
szül.  Krompachon,  Szepes  vmegyében,  1840  márc. 
8.,  megh.  Budapesten  1905  okt.  2.  Tízenhat  éves 
korában  a  katonai  pályára  lépett,  részt  vett  az 
1859-íki  olasz  hadjáratban  és  1864.  mint  főhad- 
nagy hagyta  el  a  szolgálatot.  1867-ben  Szepes 
vármegye  föutígazgatója  lett  s  főkép  neki  kö- 
szönhető a  szepesvmegyei  utak  kitűnő  állapota. 
Atyja  halála  után  megvált  ez  állásától  és  átvette 
a  családi  hitbizományi  javak  kormányzását.  1896. 
Szepes  vmegye  főispánjává  nevezték  ki.  1903-ban 
megkapta  a  v.  b.  t.  tanácsosi  címet.  A  szász 
Albrecht-rendnek  nagykeresztese  volt. 

Csáky  (mihályi),  sopronvármegyei  család, 
melynek  alapítója  a  Csák  nembeli  Miklós  ispán 
Ugrin  érsek  testvérének  második  házasságából 
született  János  vagy  Thones  (1232.,  meghalt 
1275)  nevű  íia  volt,  ki  az  Osl  nembeU  Herbord 
leányától,  Katától  3  íiut  hagyott  maga  után;  Já- 
nost, Domokost  és  Ugrint.  János  mag  nélkül 
halt  el,  Ugrin  ága,  mely  «Míhályi»  nevet  viselt, 
a  XV.  sz.  elején  enyészett  el  Péterben;  János 
fiának,  Mihályi  Jánosnak  ismét  3  íia  volt :  Do- 
mokos, a  XV.  sz.  közepe  táján  kihalt  Línkó- 
hátiak  ós  laki  Ugronok  őse ;  Pál,  ki  «vértes-ke- 
reszturi  Jungherr»  nevet  viselt ;  és  Péter,  kinek 
fia  Ferenc  «dictus  Chak  de  Mihályi»  néven  fordul 
elő.  Ennek  kis  unokája  István  az  1505-íki  ország- 
gyűlésen sopronvmegyei  követ  volt.  Ezen  Ist- 
vántól származott  mihályi  Ghiakp  Mihály,  Ist- 
ván fia,  erdélyi  kancellár.  Mihály  testvére  István 
volt,  kinek  unokája  Zsigmond  1596  okt.  26.  el- 
esett a  mezökeresztesí  ütközetben  s  családját  sírba 
vitte.  (?y^a^I.,Magyarorsz.  Csal.  III.77— 78.1.Pót- 
kötet  170  1.  --  Turul  II.  105.  III.  49.  —  Wertner 
M.,  Magyarország  Családai  I.  197.  lap.) 

Csáky-Pallavicini,  őrgrófl  család ;  Pallavidni 
Roger  őrgróf  (1814—1874)  nejének,  gróf  Vay  Eulá- 
liának  első  házasságából  született  két  flát,gr.  Csáky 
Zsigmondot  (szül.  1842)  és  Hippolitot  (szül.  1844) 
örökbe  fogadta,  kik  1876.  legfelsőbb  elhatározással 
jogot  nyertek  a  Pali avicini  név  ós  címer  viselésére. 

Csáky  szalmája,  népies  szólásmód,  a.  m.  gaz- 
dátlan, bitang  jószág.  Régi  hagyomány  szerint 
gr.  Csáky  László  országbíró  (megh.  1655.)  jó- 
szívűségből megengedte,  hog>'  lévai  uradalma 
szérűjéről  ki-ki  tetszése  szerint  vihessen  szalmát 
és  polyvát,  aminek  az  lett  a  következménye, 
hogy  a  jobbágyok  egész  termését  széthordták. 
Baróti  Szabó  Dávid  szerint,  midőn  a  bírtok  az 


Esterházyak  tulajdona  lett,  s  a  nép  folytatni 
akarta  a  szokást,  a  tiszttartók  így  intették  rendre : 
Nem  Csáky  szalmája  ez. 

Csákyvár,  1.  Gsákvár. 

Csala.  A  főúri  osztálynál  nagyon  elterjedt  régi 
magyar  nőnóv,  amely  különben  1211.  a  tihanyi 
monostor  udvarnokai  közt  férfinévnek  is  előfor- 
dult. 

Csála  vára,  a  mai  csálaí  erdőben  Aradtól  nyu- 
gatra a  Maros  mellett  feküdt.  1421—1561  közt 
a  Kolosváryak,  Benkék,  Országhok,Haraszthyak, 
Pathócsyak,  Szokolyíak,  Petrovicsok,  Ábrahám- 
fyak  stb.  voltak  gazdái  s  Haraszthy  bán  már 
sok  török  foglyot  tartogatott  a  máig  is  elég  ép 
pincéiben.  1551-ben  Horváth  Ferenc  ostrommal 
foglalta  el  Ahmet  Mihaloglítól.  A  XVI.  sz.  végén 
jog  szerint  a  költő  Balassa  Bálintot  illette  ez  a  jó- 
szág. V.  ö.  Márki,  Csála  és  vára  (Arad  1882). 

Család.  Eredeti  jelentése  mellett  az  elnevezés 
újabban  több  különféle  fogalomkör  megjelölésére 
szolgál.  Alapjelentése  szerint  a  közös  származású, 
vérségi  kapoccsal  egymáshoz  fűzött  egyének  cso- 
portját értjük  alatta ;  szűkebb  értelemben  jelenti : 
a  közel  vérrokonságú  és  együttélésre  utalt  egye- 
dek közösségét.  Átvitt  értelemben  használatos : 
bizonyos  közös  ismertető  jelekkel  rendelkező  ter- 
mészeti jelenségeknek  (pl.  elemek,  ásványok,  nö- 
vények, állatok  stb.)  gyüjtő_,elnevezésére. 

1.  Az  emberi  család  eredete  és  kialakulási 
formál. 

Sokáig,  szinte  napjainkig  az  volt  az  általános 
felfogás,  hogy  a  C.  szolgált  ősi  mintául  az  összes, 
idők  folytán  összeállott  egyébfajta  társulásoknak 
(rokonság,  törzs,  nép,  állam,  stb.) ;  vagyis  vala- 
mennyi társas  forma  között  ez  a  legeredetibb  és 
legrégibb,  amelynek  szervezetét,  munkafelosztá- 
sát, jogrendjét  utánozták  később  a  nagyobb  tö- 
megű egyesülési  formák ;  legszembeötlőbben  pl. 
a  patriarcha  C.-fő  felsöbbségét  a  főnöki,  ve- 
zéri tisztségek.  B  vélekedés  alaphibája,  hogy  csak 
a  két  legfejlettebb  C.-formát  vette  tekintetbe: 
az  európai  monogám  (egynejű)  és  az  ázsiai  poli- 
gám (többnejű)  alakulatot,  melyek  keretén  belül 
itt  is,  ott  is  a  f^fi  C.-fő  áll  a  C.  középpontjá- 
ban, mint  egyedül  rendelkező  s  a  hatalom  birto- 
kosa. A  többi  világrészek  sok  egyéb  fajta  C.-for- 
máit  pedig,  amennyiben  azok  töredékes  marad- 
ványai ismeretesek  voltak,  olyan  különös  elté- 
velyedéseknek minősítette,  amelyek  sem  általá- 
nosak, sem  irányadók  nem  lehettek.  Támogatta 
e  nézetet  a  tételes  vallások  mindegyikében  elő- 
forduló és  kiinduló  pontul  szolgáló  ösemberpár 
mondája  is,  amely  az  emberiséget  egy  C.-ból  ere- 
dettnek  tünteti  fel.  A  múlt  század  derekán  jBocA- 
ofen  lett  először  figyelmessé  (Das  Mutterrecht, 
Stuttgart  1861)  oly  egyébfajta  C.-szervezetekre, 
amelyek  az  óvilág  egyes  barbár  népeiről  marad- 
tak emlékkép  fenn  s  amelyek  a  miénktől  eltérők, 
viszont  egymás  között  feltűnő  egyezést  mutatnak. 
Náluk  a  vérségi  leszármazást  nem  a  szokásos 
atyai,  férflágban  tartották  számon  (patriarcha 
jogrend),  hanem  az  anyai,  női  ágon  (matriareha 
jogrend).  E  rendszer  szerint  a  gyermeknek  csak 
anyját  tartják  nyilván,  akinek  törzsi  csoportjá- 
hoz az  ivadék  tartozik.  Egy-egy  ilyen  vérrokon 


Család 


—     743     - 


Család 


közösségben  (matriarcha  nagy-család)  a  vezető 
€.-fö  az  anya  legidősebb  íitestvére,  kinek  rendel- 
kező joga  a  közösségben  azonos  a  római  apajog- 
gal. Náluk  a  tényleges  apának  semmi  szerepe ; 
liázasságkötés  után  vagy  tovább  is  külön  él  és 
más  C.-közösség  tagja  marad,  vagy  beköltözik 
neje  törzscsoportjába:  előbbi  esetben  időnkinti 
látogatója  csupán  nejének,  utóbbiban  segédmun- 
kás szerepet  visz,  de  ekkor  is  külső,  szegődött 
ember  marad  csupán.  Ez  ókori  adatokat  Morgan 
egészítette  ki  a  mai  kezdetleges  népek  leszárma- 
zási viszonyairól  összeállított  bő  anyaggal  (Sys- 
tems of  consanguinity  and  afflnity  of  the  humán 
family,  Washington  1869).  amelyből  kétségtele- 
nül kiviláglott,  hogy  egykor  az  emberiség  leg- 
nagyobb része  (sok  nép  mai  napig)  a  mat- 
riarcha C.-rendet  követte ;  ehhez  véve  végül  azt 
a  tapasztalatot,  hogy  a  kultúrnépek  töredékes 
szokásmaradványai  szintén  ide  mutatnak,  a  nöági 
C. -formát  valóban  olyannak  kell  tekintenünk, 
amely  egykor  az  emberi  nem  teljes  egészére  ki- 
ható érvényű  volt. 

B  rendszert  kétségkívtU  a  nemi  érintkezésnek 
egykori  lazább,  rendezetlenebb  volta,  az  apa  sze- 
mélyének meg  nem  állapítható  bizonytalansága 
hozta  létre.  Ebből  pedig  tovább  visszakövetkez- 
tetve, közel  fekvő  volt  a  másik  gondolat :  a  nő- 
ági  rend  közvetlen  megelőzőjéül  a  nemi  életnek 
még  lazább  formáját,  sőt  teljes  szabadosságát  és 
rendszertelenségét  feltenni.  Ez  a  Bachofen  elkép- 
zelte, ú.  u.  hetérizmus,  vagy  Morgan  szerint :  a 
pronúszkuitás  föltételezett  áUapota.  Az  őskor 
legrégibb  társas  formája  eszerint  a  horda,  a 
nyáj  lehetett ;  benne  minden  férfinak  mmden  nő- 
höz egyenlő  joga  és  viszont :  a  gyermek  itt  testi 
fejlődésének  csupán  első  korszakában  anyja 
ápoltja,  utána  a  törzs  tulajdona,  aki  később  sza- 
Ijadon  vegyül  el  a  horda  közösségében.  Ez  elmé- 
letnek, melyet  látszólag  a  darwinizmus  fejlődés- 
törvényei  is  támogattak,  utána  sok  ideig  teljes 
hitele  volt  s  oly  kiváló  társadalombölcselők  ós 
etnográfusok,  mint  Tylor,  Lubbock,  Bastian,  Lip- 
pert,  nálunk  Beöthy  Leó  szerződtek  hívéül.  Azon- 
ban a  népismereti  anyag  szigorú  megrostálásá- 
val 8  mélyebb  betekintés  után  a  promiszkuitásos 
elv  tarthatatlan  volta  kiderült.  Első  megtáma- 
dója  Spencer  Herbert  lett,  végkép  megdöntötte 
Westermark.  Az  őskori  ember  életfolyásának 
összes  alkotó  elemeit  véve  u.  i.  figyelembe  s  nem 
csupán  annak  nemi  s  a  gyermekhez  való  viszo- 
nyát a  maga  elszigeteltségében,  olyan  tényezők 
közrehatását  is  tekintetbe  kellett  venni,  amelyek 
a  promiszkuitást  kizárják,  vagy  legalább  is  azt 
tüntetik  fel  lehetetlennek,  hogy  a  nőági  szárma- 
zitsrend  közvetlenül  a  feltételezett  hetórizmusból 
alakult  légyen  ki.  A  számos  közbejátszó  tényező 
közül  legfontosabb  egy  újabban  kiderített  két- 
ségtelen tény  :  az  emberiség  összes  törzseiben 
tapasztalt  s  általános  érvényűnek  tekintendő 
tartóz/codás,  sőt  irtózás  a  vérfertőzéstől.  (Ez  alól 
a  kivételeket,  amelyek  hatalmi  v.  vallási  célból 
állottak  elő,  1.  Tesivérházasságok.)  A  vérfertő- 
zéstől való  félelem  fólóbredésót  vagy  az  örökölt 
ösztön  hozta  létre,  amely  a  tartósan  együtt  élő, 
együtt  felnövekvő  egyénekben  a  nemi  vágyakat 
egymás  iránt  lohasztja  (Westermark),  vagy  éles 


megfigyel öképessóge  vitte  rá  a  primitív  embert, 
látván,  úgy  az  állatvilágban,  mint  az  emberek 
között  a  közel  vérrokonok  egyesülésének  csene- 
vész eredményeit  (Tylor),  vagy  végül  a  nagyon 
korán  fellépő  nörablás,  egyéb  rablások  mintájára 
az  idegen  származású  lény  iránt  érzett  vágyat 
fokozta  annyira,  hogy  ellenhatáskép  a  közelben 
lévők  iránt  eleinte  közömbösséget,  majd  ellen- 
szenvet eredményezett  (Spencer);  valószínű,  hogy 
mind  e  tényezők  egymást  segítve  emelték  az 
3gyvérüek  egymástól  való  tartózkodását  törvény- 
erejű tilalommá.  Ez  állapot  nem  támadhatott 
mindenütt  egyformán  a  horda  közös  nemi  életé- 
ből, annál  kevósbbé,  minthogy  az  állatvüágban 
sem  tapasztalható  hasonló  jelenség,  lévén  a  sza- 
porodással náluk  is  egyes  párok  összeállása  egybe- 
kötve. Természetes  viszont  az  is,  hogy  ideálisnak 
mai  fogalmaink  szerint  az  ősállapotot  nem  sza- 
bad tekintenünk.  Minden  jel  arra  mutat,  hogy 
egyetlen  fék,  fegyelmező  erő  az  összeség  érdeke 
lehetett ;  végig  a  földkerekség  társas  rendszerei- 
nek egész  vonalán  e  közös  érdek  irányítója  és 
részben  létrehozója  az  összes  intézményeknek.  E 
közös  érdek  pedig  ép  nemi  és  utódteremtő  szem- 
pontból már  a  legkorábbi  formákban  erős  féket 
vet  az  egyénre.  Ezt  a  társas  fegyelmi  rendet  kell 
a  különféle  C.-formák  kialakulásában  döntő  té- 
nyezőnek tekintenünk, 

A  felsorolandó  alakulatok  elképzelésekor  óva- 
kodnunk kell  olyan  értelmezéstől,  mintha  a  kü- 
lönfajta  C.-fonnákf  okozatain  minden  haladottabb 
színvonalú  népnek  át  kellett  volna  mennie  (Mor- 
gan tévedése).  Számos  beléleti,  klimatikus,  gaz- 
dasági tényező  közrehatása  folytán  emitt  kedve- 
zőbb módon,  hirtelen  történhetett  a  haladottabb, 
rendezett  fokra  való  átlépés,  amott  a  régi  állapot 
veszteg  maradhatott,  sőt  visszafajulhatott  (pl.  a 
bushmanoknál).  Bizonyos,  hogy  az  őskori  kis  lét- 
számú törzsek,  majd  ennek  megnövekedtével 
annak  kisebb  csoportjai  (pl.  az  ivadékrendek, 
férfiszövetségek,  egyvérbeli  csoportok),  a  közé- 
jük hozott  új  nőt  közös  birtoknak  tekintették,  kit 
tényleg,  majd  finomultabb  formában :  jelképileg 
valamennyi  férfi  ama  kis  csoportban  bii-tokba  vett 
(a  törzscsoport  képviselőjeként  pl.  annak  főnöke, 
vezére,  főpapja  stb. ;  v.  ö.  jus  primae  noetis,  1.  o.), 
végül  csak  házassági  ceremóniákban  marad  e  vad 
barbarizmusnak  töredékes  nyoma  (menny asszony- 
táncok, lakodalmi  lábmosás,  férflvendégeket  el- 
lenértékért az  ara  szolgálja  ki  stb.).  Ép  úgy  a 
szegődött  férj  is  a  csoport  nőtagjainak  közös  bir- 
toka az  egész  matriarcha  rendszeren  végig.  E  két, 
többnyire  külön  fellépő  jelenség  olykor  együtt 
fordul  elő  s  kapcsolódva  létrehozza  a  promiszkui- 
táshoz  csalódásig  hasonlító  csoportházasságokat 
(az  indus  tottiaroknál,  ausztrál-néger  törzsek 
nagy  része,  az  északnyugati  indiánusok  stb.).  A 
nőági  C. -rendnél  magasabb  fokú  az  ennek  helyébe 
lépő  (már  ott,  ahol)  férfiági  leszármazás  rendje : 
a  patriarcha  rendszer.  Ennek  kialakulását  s  ama 
másik  helyébe  lépését  az  etnológia  kétfélekép  is 
magyarázza.  Valószínű,  hogy  egyik  magyarázat- 
nak megfelelő  viszonyok  itt,  a  másik  szerintiek 
amott  hozták  a  változást  létre.Régebbi  felfogás  sze- 
rint a  csoportok  vezetését  lassan  magához  ragadó 
főnök,  vezér  forgatja  fel  a  maga  állandósult 


Család 


-     7U 


Család 


hatalmával  s  a  szokást  respektálni  nem  köteles 
tekintélyével  a  régi  származási  rendet.  Újabb  el- 
mélet szerint  ez  sem  ment  ily  egyszerűen,  hanem 
számos  közbeeső  fejlődésre teg  előkészítő  alaku- 
lásai után  jutott  csak  ide.  E  felfogás  helyességét 
igazolja  az  a  tény,  hogy  a  főnököt,  vezért,  mint 
egyént  megelőzték  egyes  esoportalakulások  a 
férfiak  között  s  csak  ezek  túlhatalmasodásából 
nőtt  ki  a  vezér  egyéni  hatalma.  B  nevezetes  je- 
lenségnek C. -történeti  szempontból  való  kellő 
méltatása  Schurtz  érdeme.  Kutatásai  szerint  az 
ősi  társas  egységeken  belül  az  első  külön  csopor- 
tosulások az  ú.  n.  ivadékrendek  (Altersklassen) 
és  férfiszövetségek  (Mannerbünde),  1.  o.  Ezek  az 
első  kasztok,  amelyek  a  hordán  beltll  külön  va- 
gyont, tulajdont  szereztek  maguknak ;  ez  itt  is 
eleinte  a  csoport  vagyona,  tulajdona  volt,  egye- 
bek között  rabolt  v.  hódított  nők,  akik  nagyobb 
számmal  lévén,  széjjelosztattak  s  egy-egy  tagnak 
ilyképen  egyéni  tulajdonaivá  lettek.  Az  ilyen 
harcos  ivadékrendeknek  szoros  szövetségét  és 
belső  kommunizmusát  végre  megbontják  egyes 
olyan  tagok,  akik  képességeik  folytán  túlnőnek 
az  átlagon  s  tekintélyüket,  melyet  a  szövetségben 
biztosítottak  maguknak,  ki  képesek  terjeszteni  az 
egész  törzsre.  Ez  az  első  állandó  főnök,  akinek 
magánvagyona  lévén,  benne  támad  fel  a  vagyon 
és  hatalom  megtartásának  vágya  először,  ugyan- 
csak neki  van  először  rabnőjétől  biztos  férflági 
leszármazottja,  kinek  számára  biztosítani  törek- 
szik a  szerzett  vagyont  ós  hatalmat.  Törekvése 
keresztülvitelével  már  is  helyettesítette  a  maga 
kis  körében  az  anyaági  rendet  az  apaágival.  Fel- 
tűnőbb bizonyságul  szolgál  erre  nézve  az  a  tény. 
hogy  harcos,  hódító  törzsekben  patriarcha  rendet 
találunk,  míg  a  primitív  földmívelők  megmarad- 
tak a  nöági  formánál.  Ugyancsak  számos  nép 
előkelő  kasztjaiban  apai,  a  nagy  tömegben  pedig 
anyai  származási  formát  találunk.  így  kiderül, 
hogy  a  régi  felfogással  ellentétben  a  főnöki,  ve- 
zéri jogkör  ment  át  utánzásképen  a  kis  C.-on 
belül  az  apára,  aminthogy  a  római  páter  f  amilias 
semmi  egyéb,  mint  saját  háznépének  tirannus 
főnöke. 

A  patriarchális  C. -formák  között  leggyen- 
gébb az  apai  hatalom  az  ú.  n.poliandrikus  (több- 
férjü)  alakulatban.  A  dolog  természete  szerint  itt 
még  számos  esetben  anyaági  a  leszármazás,  de 
van  sok  patriarcha  rendszerű  is.  Utóbbiak  ama 
szokásról  ismerhetők  fel,  hogy  a  született  gyer- 
mekről mindig  megállapítják,  melyik  apától  való. 
Ezt  vagy  az  anya  jelenti  ki,  vagy  a  legidősebb 
férjnek  tulajdoníttatik  valamennyi,  vagy  sorrend 
szerint  jelöltetnek  ki  a  férjek  apaként.  Van  dur- 
vább ós  kiflnomodottabb  formája:  előbbiben  a 
férjek  nem  rokonok  egymással,  utóbbiban  több- 
nyire fitestvérek.  Durvább  alakját  az  agatirszok, 
liburniak,  ó-brit  népek,  germánok  (gótok)  követ- 
ték. Ritkaság  a  poliandria  Afrikában,  gyakoribb 
az  indiánus  törzsek  között  és  a  csendestengeri  né- 
peknél (tipikus  a  Karolinák  Mortlock  csoportján), 
de  klasszikus  földje  Közép-Ázsia  s  a  délkeleti 
nagy  szigetek.  Polinéziában  csak  a  magasrangú 
nők  élnek  több  férjjel  együtt,  Nyugat-Afrikában 
is  az  előkelők,  Tibetben  az  összes  benszülött 
pásztortörzsek  (toda,  kurg,  bhutia,  khassia,  nair, 


szingaléz-khandián  stb.).  A  többfórjüség  okait 
néhol  a  szegénység,  mert  csak  többen  tudnak  egy 
nőt  eltartani,  máshol  a  nők  aránylagos  hiánya, 
amit  az  újsztllött  leánygyermekek  elpusztítása 
idéz  elő ;  legtöbbször  azonban  sem  gazdasági,  sem 
létszámbeli  kényszer  nem  játszik  közbe,  ahol  is 
elkorcsosult  matriarcha  formát  kell  benne  látnunk. 

Második  flági  rendszerű  C-forma  a,2)oliqamiktis 
(többnejűség).  Félreismerhetetlenül  oly  népeknél 
honosodott  meg,  amelyek  nomádok,  harciasak, 
hódítók,  kónyúriak  voltak  s  a  félműveltség  fo- 
káig felklizdöttók  magukat.  Feltűnő  a  sémi  népek 
szinte  kivétel  nélküli  többnejüsége ;  tételes  val- 
lásában kívánatosnak  tartja  az  izlám  s  bevett 
szokás  Kinában  és  Japánban.  Az  afrikai  fejedel- 
mek több  ezer  felesége  külön  amazon  sereget  al- 
kot. A  poligám  forma  is  több  árnyalatot  mutat : 
az  afrikai  néger  államok  ama  szokásától  kezdve, 
amely  minden  nőt  külön  háztartással  lát  el,  az 
izlám  háremrendszerén  át  a  keletázsiai  formákig, 
ahol  voltakép  egy  nő  az  úrnő  és  háziasszony,  a 
többi  félcseléd  ágyas. 

Míg  a  poliandrikus  alakulat  a  nőnek  kedvező : 
növeli  tekintélyét,  körűlrajongottá  teszi,  a  poli-' 
gam  forma  a  férfi  hatalmi  túlsúlyát  képviseli.  A 
két  szélsőséget  kiegyenlíti  az  igazi  műveltségnek 
egyedül  megfelelő  monogam-monandrikus  (egy- 
nejü-egyférjü)  európai  C. -forma,  amely  szintén 
sok  átalakuláson  ment  keresztül  az  ó-görögök 
teljesen  elnyomott  nöhelyzetétől  a  még  mindig 
kedvezőtlen  római  zárkózottságon  át  a  keresz- 
ténységnek a  Mária-kultusz  révén  keletkezett  nő- 
hódolatáig,  amelynek,  úgy  tetszik,  újabb  tovaha- 
ladó fázisa  gyanánt  kell  a  mai  kor  nőemancipá- 
ciót  hirdető  törekvéseit  tekintenünk. 

2.  A  család  jogi  jelentőségre- 

A  rómaiaknál  a  C.-hoz  (familia)  tartozás  és  a 
C.-ban  elfoglalt  állásnak  nagy  befolyása  volt  az 
egyén  jogi  helyzetére.  Eleinte  a  C.-hoz  számították 
mindazokat,  akik  a  C.-atya  (paterfamüias)  ha- 
talma (1.  Atyai  hatalom)  alatt  állottak,  a  felesé- 
get, gyermekeket,  a  fiúgyermekek  leszármazóit  és 
a  rabszolgákat  is,  akik  a  C.-atyával  szemben  mind 
teljes  függőségben  állottak.  Később  a  fiúági  roko- 
nokat együtt  tekintették  C.-nak,  vagyis  azokat, 
akik  ugyanazt  a  C. -nevet  (cognomen)  viselték.  Ma 
C.-nak  tekintjük  szűkebb  értelemben  a  szülőket  és 
a  gyermeket,  tágabb  éi*telemben  a  vérrokonokat. 
Bár  a  vérségi  összetartozáson  alapuló  érzelmi 
kapcsolat,  amely  a  C.-hoz  tartozókat  természet- 
szerűleg összefűzi,  ma  is  alapja  ós  irányítója  az 
egész  C.-jogi  szabályozásnak  (1.  Családjog),  mégis 
a  C,  mint  jogi  fogaloín  nagyobb  jelentőségét 
ma  már  annyiban  elvesztette,  hogy  a  kölcsönös 
jogok  és  kötelességek  egyrészt  a  házastársak 
egymás  közti  (1.  Házasság),  másrészt  a  szülök  és 
gyermekek  közti  (I.  Atyai  hatalom)  viszony  szem- 
pontjából nyernek  elbírálást.  A  tágabb  értelem- 
ben vett  C.  jogviszonyai  pedig  a  rokonság  (1.  o.) 
szempontjából  kerülnek  jogi  megítélésre. 

Irodalom.  Maine,  Ancient  law,  London  1861 ;  Tylor,  Re- 
searches  intő  the  Early  History  of  Mankind,  u.  o.  1878; 
Giraud-Teulon,  Les  origines  de  la  famille,  Paris  1874;  Lub- 
bock,  Történetelötti  idők,  2  köt.  Budapest  1876;  Beöthy  Leó, 
A  társadalmi  fejlődés  kezdetei,  2  köt.  u.  o.  1882 ;  Letouraean, 
L'évolution  du  mariage  de  la  famille,  Paris  1888  :  Dargun, 


Család 


—   '740    — 


Családtanács 


Mutterrecht  u.  Raubehe,  Breslau  1883;  Spencer,  Principles 
of  Sociology,  London  1879—96.,  272—335.  §-ok ;  Pustel  de 
Conlanges,  Az  ókori  község,  Budapest  1879 ;  Macke,  Horde 
u.  Familie,  Stuttgart  1897;  Crawley,  The  Mystic  Rose,  A 
study  of  primitív  marriage,  London  1902 ;  Schurtz,  Alters- 
klassen  u.  Mánnerbttnde,  Berlin  1902;  Parsons,  The  family, 
London  1906;  Westermark,  Az  emberi  házasság  története, 
Budapest  1910. 

Család,  az  állatok  és  növények  rendszertaná- 
ban több  közel  rokon  állat-  és  növénynemnek 
összefoglalása.  L.  Rendszertan.  —  G.  az  állat- 
tenyésztésben nem  az  apa,  hanem  az  anya  után 
alakul ;  a  C.  feje  tehát  az  anya,  a  C.  tagjai 
pedig  az  anyának  közvetlen  utódjai  s  a  nő- 
nemű utódoktól  származó  unokák,  míg  a  hím- 
utódoktól származó  unokák  nem  ide,  hanem  az 
anyáiknak  megfelelő  C.-okba  tartoznak.  C.-okat 
csak  oly  tenyészetekben  különböztetnek  meg, 
ahol  törzskönyvet  vezetnek  az  állatokról.  — 
C-tenyészté'i  az,  midőn  a  C.-ot  magában  te- 
nyésztik tovább,  midőn  tehát  az  egymással  pá- 
rosított állatok  egy  C.-ba  tartoznak.  Ez  eljá- 
rást főleg  akkor  alkalmazzák,  de  csak  ideigle- 
nesen, ha  a  C.  igen  nagy,  mert  ekkor  a  rokon- 
ság a  C.  egyes  ágai  között  már  nem  nagyon 
közeli. 

Család,  kisk.  Nyitra  vm.  nyitrai  j.-ban,  (i9io) 
540  tót  és  magyar  lak. ;  u.  p.  Pográny,  u.  t.  Nagy- 
iapás. 

Családapa,  1.  Atyai  hatalom  és  Család. 

Családfa,  a  genealógiában  valamely  család 
leszármazásának  fa  alakjában  való  bemutatása ; 
az  első  ismert  őst  a  fa  törzse,  a  leszármazókat  az 
ágak  jelképezik. 

Családfő,  az  a  személy,  aki  a  család  élén, 
annak  tagjai  fölött  áll.  L.  Atyai  hatalom  és  Csa- 
lád. —  A  javító  intézetekben  C.  az  a  részint  ta- 
nítói, részint  nevelői  tevékenységet  kifejtő  egyén, 
aki  az  intézetbe  utalt  íiatalkorú  bűntettesek 
egyes  csoportjainak,  az  ú.  n.  családoknak  élén  áll. 
Fiú- javítóintézetben  csak  okleveles  polgári  iskolai 
tanító,  leány-javítóintézetben  pedig  elemi  nép- 
iskolai tanítónő  alkalmaztatik  C.-ül. 

Családi  alapítvány,  1.  Alapítvány. 

Családi  állapot,  1.  Személyi  állapot  és  Capitis 
deminntio. 

Családi  állás  (status  familiae)  az,  amely  vala- 
kit a  családban  születésénél  fogva  megillet.  A  C. 
a  büntető  törvény  oltalmában  részesül,  a  magyar 
Btk.  254.  §-a  rendelvén :  aki  valamely  gyerme- 
ket más  családba  csempész,  kicserél,  elsikkaszt, 
eltitkol,  rendszerint  járt  helyre  kitesz,  vagy  bár- 
mely más  módon  családi  állásától  megfoszt,  vagy 
ezen  állását  megváltoztatja:  a  családi  állás  elleni 
büntettet  követi  el  s  egy  évig  terjedhető  börtön- 
nel, ha  pedig  a  cselekményt  nyerészkedési  szán- 
dékból követte  el,  5  évig  terjedhető  fegyházzal 
büntetendő. 

Családi  címer,  1.  Cím£r. 

Családi  érmek  (consularis  érmek)  neve  alatt 
a  római  köztársasági  érmeket  értjük,  melyek  kez- 
detben nagy  rézérmek  voltak  (as  és  részei).  A 
legtöbb  családi  érem  ezüst  dénár  s  részei,  qui- 
narius  és  sestertius,  többnyire  a  pénzverő  fő- 
hivatalnokok (tresviri  monetales,  később  qua- 
tuorviri)  neveivel.  Régebben  Róma  fejével  s  a 
dioskurokkal  voltak  ékesítve,  később  egyéb  mito- 
lógiai alakokat  s  a  pénzverők  őseire  vonatkozó 


ábrázolatokat  találunk  rajtuk.  A  családi  érmek 
sora  Július  Caesarral  ér  véget,  honnan  a  császári 
kor  számíttatik. 

Családi  ház.  A  bérkaszámyákkal  ellentétben 
olyan,  rendesen  kertben  álló  kisebb  épület,  mely- 
ben csak  egy,  néha  két  család  lakik.  Ide  tartoz- 
nak az  egyszerű  villák,  amelyekben  télen-nyáron 
át  laknak,  valamint  a  munkáslakások  is,  de  nem 
sorolandók  ide  a  földmívesek  parasztházai.  L. 
Munkásházak. 

Családi  hitbizomány,  1.  Hitbizomány. 

Családi  képtár,  1.  Történelmi  képcsarnok. 

Családi  Kör,  heti  szépirodalmi  és  divatlap,  szer- 
kesztette Emilia  (Kánya  Emília,  Szegfy  Mómó). 
Megjelent  Budapesten  1860  okt-től  1880  január 
végéig. 

Családi  lopás,  a  családtagok  által  egymás  el- 
len elkövetett  lopás,  mely  a  rokoni  kötelékre 
tekintettel  a  rendestől  eltérő  elbánásban  részesül, 
így  jelesül  rendszerint  csak  a  sértett  fél  indít- 
ványára üldözhető,  néhol  büntetés  alá  sem  von- 
ható. 

Családi  rokonság,  1.  Rokonság. 

Családi  szerződések,  1.  Házi  törvények. 

Családi  telep.  A  magyar  állam  a  gondozásba 
vett  elhagyott  gyermekeket  megbízható  csalá- 
doknál, első  sorban  tanítóknál  helyezi  el  (1.  Gyer- 
mekvédelem). Rendszerint  egy  vagy  két  gyermek 
kerül  egy  családhoz,  azonban  10—12  gyermeket 
is  helyeznek  el,  hogy  valamely  különleges  kikép- 
zésben részesüljenek.  Ezt  nevezik  C-nek.  Vannak 
olyan  családi  telepek,  ahová  különösebb  ápolásra 
szoruló  gyermekek,  pl.  hülyék  vannak  elhelyezve. 

Családi  törvények,  1.  Házi  törvények. 

Családjog,  a  magánjognak  az  a  része,  amely 
a  családi  kapcsolatra  és  a  családi  kapcsolatban 
állók  (családtagok)  jogi  állására  vonatkozó  jog- 
szabályokat foglalja  magában.  Nevezetesen  fel- 
öleli a  családi  kapcsolat  alapját  tevő  házas- 
ság intézményére,  a  házasság  keletkezésére  és 
megszűnésére,  a  házasfelek  egymáshoz  való  sze- 
mélyi (házassági  személyjog)  és  vagyoni  viszo- 
nyaira (házassági  vagyonjog)  vonatkozó  szabá- 
lyokat. A  C.-nak  másik  tárgya :  a  házastársak 
(szülők)  és  leszármazóik  közötti  viszonynak,  va- 
lamint a  házasságon  kívül  született  (törvényte- 
len) gyermek  nemzőihez  való  viszonyának  és 
az  örökbefogadásnak  szabályozása.  Végül  ugyan- 
csak a  magánjog  családjogi  részébe  utalja  a  szo- 
kásos felosztás  a  gyámság  és  a  gondnokság  intéz- 
ményének általános  szabályait. 

Családka,  kisk.  Nyitra  vm.  nagytapolcsányi 
j.-ban,  (1910)  438  tót  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Nyitraszer- 
dahely. 

Családkönyv,névjegyzék,  melyet  az  1886.VIII. 
t.-c.  2.  §-a  alapján  az  örökösjogu  főrendekről  két 
példányban  vezetnek ;  egyiket  a  főrendiházban, 
másikat  az  orsz.  levéltárban  őrzik.  A  C-ben 
minden  tag  halála,  magvaszakadása  is  feljeg>-- 
zendő. 

Családnév,  1.  Név. 

Családtanács.  A  C  intézményét  hazánkban 
az  1877.  XX.  t.-c.  hozta  be.  C-ot  végrendeleti 
úton,  vagy  a  végrendeletekre  előszabott  alakion 
kiskorú  gyermekei  részére  az  atyai  hatalmat 
tényleg  gyakorló  atya  állíthat  fel,  ha  összes  ha- 


Családtenyésztés 


746 


Csalánkiütés 


gyatéka  a  terhek  levonásával  200,000  K.-t  meg- 
halad. Más  esetekben,  midőn  a  kiskorúakra  terje- 
delmes vagyon  háramlóit,  C.  felállítását  az  anya, 
a  nagyszülők  vagy  rokonok  kérehnóre  az  illeté- 
kes gyámhatóság  meghallgatásával  a  belügymi- 
niszter megengedheti.  Gondnokság  alá  helyezet- 
teket illetőleg  belügyminiszteri  engedéllyel  fel- 
állítható a  C,  ha  ezt  a  vagyon  nagysága  szük- 
ségessé teszi.  A  C.-nak  gyámhatósági  jogköre 
van ;  elnöke  mindig  az  illetékes  árvaszéknek  el- 
nöke. Tagjai  (4)  rendszerint  csak  rokonok  (nőro- 
konok is)  lehetnek,  akik  közül  lehetőleg  egy-egy- 
nek az  atyai  és  az  anyai  részről  kell  lenni.  A  ta- 
gok a  gyámolt  v.  gondnokolt  vagyonának  fenn- 
tartásáért felelősek.  A  C.  köteles  a  gyámolt  vagy 
gondnokolt  vagyoni  állásáról  óvenkint  jelentést 
tenni  a  belügyminiszternek,  aki,  ha  ezt  a  gyá- 
molt vagy  gondnokolt  érdekében  szükségesnek 
találja,  a  C.-ot  fel  is  oszlathatja. 

Családtenyésztés  (állattenyésztés),  1.  Család- 
Csalamádé.  A  takarmánynak  sűrűen  vetett 
tengeri;  vidékenkint  sűrű  kukoricának  és  zöld 
tengerinek  is  mondják.  (Helyenkint  a  keverék 
zöld  takarmányt  nevezik  C.-nak,)  Talajban  nem 
válogatós,  nagy  termést  azonban  csakis  a  termő- 
képességű vagy  jó  trágyaerőben  levő  talajon 
ad.  Termése  az  istállótrágyával,  emberürülék- 
kel igen  jelentékenyen  növelhető.  C.-ul  bármely 
tengeriféle  vethető,  a  korai  tengeri  jobb,  de  keve- 
sebb, a  kései  több,  de  nem  oly  jó  C-t  ad.  Legtöb- 
bet terem  a  későn  érő  úgynevezett  lófogú  tengeri. 
A  vetésforgóban  bármely  növény  után  követkéz- 
hetik,  ha  trágyázunk  alája,  különben  oly  növény 
után,  amely  nem  igen  éli  ki  a  földet.  Utána  őszi 
gabona  csak  a  jó  erőben  levő  földeken  termelhető, 
különben  jobb  tavaszit  vetni.  Vetik  szórva  és  sorba, 
utóbbi  esetben  szűk  és  széles  sorokban,  legcélsze- 
rűbb 13—20  cm.  sorokba  vetni.  Vetése  nemegy- 
szerre,hanem  időközönkint  történik,hogy  hosszabb 
időn  át  legyen  zöld  takarmányul  felhasználható. 
Az  első  vetést  már  áprilisban  végzik,  de  vetik 
még  júliusban  is.  \  vetőmagszükséglet  k.  holdan- 
kint  O'ö — 1'5  hl.  Kaszálása  akkor  végzendő.mikor 
a  címerét  hányja,  a  korábban  kaszált  nagyon  vize- 
nyős. Termése  kat.  holdankint  250—400  q.  Sok 
vize  miatt  széna  nem  készíthető  belőle  s  ezért 
vagy  zölden  felétetik,  vagy  pedig  erjesztett,  besa- 
vanyított takarmányt  készítenek  belőle.  A  C.  mint 
takarmány  elegendő  mennyiségben  adva,  az  ök- 
röket jól  táplálja,  ugyanúgy  a  hízómarhát  is,  ha 
elegendő  mennyiségű  abrakot  is  kapnak  mellette. 
Fejős  tehenek  és  növendékállatok  részére  egy- 
magában nem  megfelelő  takarmány,  mert  nem 
tartalmaz  annyi  fehérjét,  amennyire  ezen  álla- 
toknak szükségük  van. 

Csalán  (csanái  növ.,  ürtica  L.),  az  Urticaceae 
(Gsalánfélék)  család  génusza,  melynek  30  faja  a 
Ny.-i  és  K.-i  félgömb  mérsékelt  tájain  honos. 
Évelő  V.  egyéves  füvek,  levelük  fűrészes  v.  be- 
metszetten karélyos.  Viráguk  1—2  lakú.  A  por- 
zós  virág  leple  4  metszetű,  a  termős  virág  met- 
szetei kisebbek.  A  termés  tojásdad  v.  hosszúkás, 
a  maradó  lepel  takarja.  A  növényt  kemény  f ulánk 
(csalánször,  1.  az  ábrát)  borítja.  E  hosszú  szőr 
egysejtű,  lent  a  növénytest  kiemelkedő  részébe 
van  mélyesztve,  a  hegye  gömböcskével,  ez  pedig 


szúrós  csúccsal  végződik.  A  C.-szőr  belsejében 
csípős  égető  nedv  (hangyasav)  képződik,  a  C.  érin- 
tésekor a  gömböcske  csúcsa  a  testbe 
fúródván  és  letörvén,  a  C.-nedv 
a  sebbe  ömlik  s  az  ismeretes  csípést 
V.  viszketegséget  okozza.  Hazánk- 
ban legismeretesebb  a  nagy  vagy 
kétlakú  G.  (TJrtica  dioica  L.),  csípős 
szőrein  kívül  egyszerű  szőrei  is 
vannak,  virágai  csüngő  füzérben 
állanak.  Ennek,  valamint  az  ázsiai 
TJrtica  cannabina  L.-nek  fiatal 
háncsrostját  megfonják,  az  időseb- 
bekből papirost  készítenek.  Az  apró 
vagy  árva  (TJrtica  urens  L.)  egj'- 
lakú  tojáskerek-levelű.  A  C.  elha- 
gyott helyeken,  házak  és  tanyák 
körül  stb.  seregesen  nő.  A  üatal  C. 
a  tehén,  juh  és  baromíi  tápláléka. 
Fiatal  hajtása  főzeléknek  jó,  szá- 
rából vászon  és  hamuzsír  nyerhető. 

Csaláncsattogató  (áiiat),  az  ökör- 
szem (1.  0.)  népies  neve. 

Csaláncsúcs  (áiiat),  a  csipkemadár 
(Pratincola)  egyik  neve,  mely  az  e 
nembe  tartozó  madaraknak  ama 
jellemző  tulajdonságára  vonatko-  csaiánször. 
zik,  hogy  szeretnek  valami  magas 
gaz,  főleg  csalán  hegyén  üldögélni.  L.  Csipke- 
madár. 

Csalánfélék  (növ.),  1.  Urticaceae. 

Csalánkiütés  (urticaria).  A  közönséges  csa- 
lán (urtica  urens)  levelei  és  szárai  tudvalevőleg 
parányi  szőrök  ezreivel  vannak  borítva,  melyek 
egj^  hangyasavas  folyadékot  tartalmazó  hólyag- 
ból  eredve,  apró  gömböcskében  végződnek.  Ha  az 
ember  a  csalánhoz  ér,  a  gömböcske  csúcsa  a  bőrbe 
fúródik,  letörik,  a  hangyasavnak  egy  cseppje  a 
bőrbe  jut,  ott  égő  viszketést  okoz,  amit  a  bőr  fel- 
színén csakhamar  egy  sárgás-pirosas,  lapos  ki- 
emelkedés, a  csalánkiütés  követ.  Ez  1—2  na- 
pig megmarad,  vakarásra  kényszeríti  az  embert 
és  ezáltal  újabb  kiütések  forrásává  válhatik. 
A  C.  a  bőrelváltozások  egy  nagy  csoportjának 
típusa  (urticaria),  amelyet  részben  rovarcsípé- 
sek, hernyószőrökkel  való  izgatás,  részben  or- 
vosságok, mérges  anyagok  idéznek  elő,  de  amely 
némely  arra  hajlamos  embernél  (1.  Idiosynkra- 
sia)  már  egészen  csekély  okokból,  pl.  málna, 
rák,  dió,  tojásfehérje  stb.  evése  után  felléphet. 
Mindezek  a  kiütések  csak  pár  napig  tartanak, 
előfordul  azonban  elég  gyakran,  hogy  pl.  idült 
bélhurutban,  méhlobban,  idegességben,  székszo- 
rulásban stb.  szenvedő  embereknél  minden  leg-  | 
kisebb  izgalom,  felindulás,  érintés,  ruhadörzsölés 
stb.  C.-eket  vált  ki,  amelyek  még  le  sem  foly- 
tak, mikorra  az  illető  már  megint  viszketés,  fáj-  | 
dalom  és  sok  szenvedés  mellett  újabb  kiütéseket 
kapott.  Ez  az  állapot  az  alapbajtól  függ  és  í^ 
esetleg  évekig  is  elhúzódhatik  (chronikits  urti- 
cariosis)  és  lázakat,  egyéb  borba  jókat,  fertőzése- 
ket, mirigydaganatokat  vonhat  maga  után.  Néha 
eltér  a  vázolt  képtől,  hólyagokat  indíthat  vagy  a 
bőr  a  folytonos  vakarás  miatt  mogvastagodha- 
tik,  hegekkel  borított,  száraz,  néha  barnás  fol- 
tokkal tarkítva  (urt.  pigmentosa)  lehet.  A  C.  gyó- 


Csalánlepke 


—     747 


Csalte 


gyítása  friss  esetekben  hűsítő  szerekkel  (menthol, 
aether,  alkohol,  kámfor  stb.)  és  védő  kenőcsök- 
kel történik.  A  hosszadalmas  lefolyású  esetekben 
az  alapba jt  koll  kezelni  és  ilyenkor  a  bél  rendbe- 
hozatala, az  izzadmányok  felszivatása,  az  ideg- 
rendszer megnyugtatása  mellett  a  bőr  bevonása, 
védelmezése  (sűrű  kenőcsök,  mázok,  kötések  al- 
kalmazása útján)  lesz  célunk.  A  C.  kórtana  a 
börkórtan  legérdekesebb  részeinek  egyike.  Két- 
ségtelen, hogy  némely  esetben  a  kiütésnek  az  a 
közvetlen  oka,  hogy  a  méreg  a  véráramban  cir- 
kulálva, a  bőrbe  jutott  és  így  azt  helybelileg  iz- 
gatja. Más  adatok  amellett  szólnak,  hogy  a  ki- 
ütés tisztán  ideges  behatásra  is  felléphet,  külö- 
nösen hisztériásoknál  v.  hogy  az  ideges  állapot 
legalább  elősegíti  a  kiütés  fellépését,  amelyet  az- 
után minden  érintés  kiválthat.  Ilyenkor  tompa 
tárggyal  a  bőrre  hetüket  stb.  rajzolva,  ezek  pár 
perc  múlva  ujjnyi  vastagon  kiemelkednek  (urti- 
caria  facticia  a.  m.  dermographismus)  ami  miatt 
a  középkorban  nem  egy  szegény  ember  jutott  bű- 
bájosság és  boszorkányság  hírébe  és  veszedel- 
mébe. 

Csalánlepke  (Vanessa  urticae  L.),  más  neve : 
kis  róka-jnlle,  a  pikkely esszámyuak  (Lepidop- 
tera)  rendjének  nappali  lepkék  (Diuma)  csoport- 
jába, 8i  Nymphalidae  családba  tartozó,  Közép- 
Bnrópában  és  így  hazánkban  is  közönséges  lepke- 
faj. Szárnyának  alapszíne  téglavörös;  a  felső 
szárny  elülső  szegélyén  három  fekete  folt,  me- 
lyeket sárga  foltok  választanak  el  egymástól ;  a 
számycsúcsban  egy  fehér  folt  látható ;  a  szárny 
közepén  két  kisebb  s  egy  nagyobb  fekete,  emel- 
lett kifelé  egy  nagyobb  sárg^  folt  van  ;  alsó  szárny 
a  tő  felől  a  közepéig  fekete.  Évente  két-három 
nemzedékben  jelenik  meg.  Az  áttelelt  őszi  nem- 
zedéket a  tavaszi  napsütés  korán  előcsalja.  Fe- 
kete-barna színű,  sárgás  zöld,  hosszanti  sávok- 
kal díszített,  tüskés  hernyója  társasán  él  a  csa- 
lánon és  komlón.  Bábja  szögletes,  vörösesbarna, 
aranyos  pontokkal. 

Csalánrost  (növ.).  A  nálunk,  valamint  Bszak- 
Ázsiában  és  Észak-Amerikában  vadon  termő  Ur- 
tica  diüica  (a  nagy  csalán)  szárából  azelőtt  ki- 
vált Németországban  és  Franciaország  némely 
részében  (Ficardie),  zöldes  rostot  —  a  C.-ot 
—  készítettek,  melyből  a  tisztán  fehéríthető 
cscUánszövet  készült,  de  a  pamutszövetek  álta- 
lános elterjedése  óta  ez  már  alig  történik. 
Hasonló  rostot  nyeniek  más  külföldi  ürtica-t&- 
joktól  is,  kivált  a  szibériai  Urtica  cannabiná-tól. 

Csalánszerv  (cnida,  nematocysta),  az  alsóbb- 
rendű állatok  bőrében  levő,  védelemre  és  a  zsák- 
mány megszerzésére  alkalmas  szerv,  mely  a  csa- 
lánzó  állatokra  (1.  Gnidaria)  jellemző,  a  többi  ál- 
latoknál (pl.  egyes  véglényeknél  ós  örvényférgek- 
nél) pedig  csak  kivételesen  fordul  elő.  A  csalánzó- 
szervek,  melyek  a  csalánzóállatok  tapogatóin, 
rablófonalain  stb.  igen  nagy  mennyiségben  for- 
dulnak elő,  különös  alkotású  sejtekben  (cnido- 
blastok)  fejlődnek.  Kis  tokot  alkotnak,  melyet 
melles  nedv  tölt  ki  s  melyben  pörgén  fölcsavart, 
rendesen  szigonyszerú  tűben  végződő  fonál  van 
elrejt\-e.  A  tokocskából  a  felületen  áralakú,  me- 
rev serte,  a  csalánserte  (cnidocil)  áll  ki ;  ennek 
megérintésekor  a  tokból  kipattan  a  mérgező  fo- 


nál 8  az  ellenség  vagy  zsákmány  testén  sebet 
ejtve,  a  C.  mérgező  hatású  anyagát  a  sebbe  oltja, 
melytől  a  kisebb  állatok  megbénulnak.  Újabban 
silíerült  a  C.-ek  mérgét  (hypnotoxin)  tisztán  is 
előállítani. 

Csalánszőr,  1.  Csalán. 

Csalánszövet  (nCv.),  1.  Boehmeria. 

Csalány  (Gsalányi)  Géza,  katonai  író,  szül.  Po- 
zsonyban 184f8.,  megh.  Budapesten  1907  ápr.  2. 
Miután  10  évig  a  közös  hadseregben  szolgált, 
1876.  átlépett  a  honvédséghez,  s  egy  ideig  a  hon- 
védelmi minisztériumban  működött.  1880-ban 
honvédszázadosi  ranggal  a  Ludovika  Akadémia 
tanára  lett ;  majd  ismét  visszakerült  a  miniszté- 
riumba, s  ezután  gyorsan  emelkedett,  1Ö05.  már 
altábornaggyá  nevezték  ki.  1906-ban  nyugalomba 
vonult  s  a  következő  évben  «lippai»  előnévvel  a 
magyar  nemességet  kapta,  önálló  művei:  Ahadi 
földleírás  rövid  elmélete  (Budapest  1885);  AzaX- 
dunai  medence  hadi  földleírása  (u.  o.  1885) ;  A 
magyar  államterület  hadi  földleírásain,  o.  1885, 
függelékkel  1888);  Harcászat  a  csapattisztek 
számára  (3.  kiad.,  u.  o.  1890). 

Csalányos,  kisk.  Nógrád  vm.  balassagyarmati 
j.-ban,  (1910)  247  tót  és  magyar  lak.,  u.  p.  Alsó- 
esztergály,  u.  t.  Eárosmúlyad-Nógrádszakál. 

Csalánzó  állatok,  1.  Gnidaria. 

Csalapja  (Ghalapya,  Gsalopia)  Dávid  (Daud 
Cselebi).  A  (<vak  török  esászár»-nak,  az  egykorú 
Dlugoss  szerint  Musztafa  török  trónkövetelőnek, 
Murád  szultán  testvérének,  Thury  J.  szerint  I.  Mu- 
rád üának,  Szaudzsibégnekfla.  AtyjátMurad,  hogy 
az  uralkodásra  alkalmatlanná  tegye,  megvaklt- 
tatta,  de  mégis  sikerült  neki  1429.  nejével,  gyer- 
mekeivel Magyarországba  szöknie.  Itt  családostul 
együtt  kereszténnyé  lőn  és  Zsigmond  király  párt- 
fogásába vette.  Fiát,  a  katolikus  hitben  nevelt  Dá- 
vidot a  mai  Torontál  vmegyébe  eső  szenteltszéki 
kún  kapitánnyá  tétté  (1443).  Később  Dávid  hűsé- 
gesen harcolt  a  magyarok  mellett,  részt  vett  pl.  a 
rigómezei  csatában  s  ő  volt  az,  aki  Hunyadinak 
az  éjjeli  támadást  ajánlotta.  Chalkokondylas  őt 
ekkor  Tautes(Dávid)-nak  nevezi.  1451.,  Murád  ha- 
lála után,  lépéseket  tétt  a  török  szultáns^  elnye- 
résére, de  sikertelenül.  V.  ö.  Hazai  okm.  V,  228; 
Szalay,  Magy.  Tört.  Hl.  106;  íZ^wry  J.  (Századok 
1893,  839). 

Csalár,  kisk.  Nógrád  vármegye  szécsényi  járá- 
sában, (1910)  502  magyar  lakossal,  postaügynök- 
ség, u.  t.  Szécsény. 

Csalárd  bukás,  1.  Bukás. 

Csalás.  Általánosságban  a  megtévesztés,  A 
büntetendő  C.  jogi  fogalmát  a  Bn.  1908.  XXXVL 
t.-e.  50.  §-a  határozza  meg.  Eszerint  C-t  kö- 
vet el,  aki  azon  célból,  hogy  magának  vagy 
másnak  jogtalan  vagyoni  hasznot  szerezzen,  va- 
lakit fondorlattal  tévedésbe  ejt  v.  tévedésben  tart 
és  ezáltal  annak,  v.  másnak  vagyoni  kárt  okoz. 
A  büntetendő  C.  tehát  vagyon  elleni  bűncselek- 
mény. Elkövetési  cselekedete  a  megtévesztés, 
tévedésbe  ejtés  v,  tévedésben  tartás.  A  tévedésbe 
ejtés  V.  tévedésben  tartás  azonban  a  C.  alkotó 
elemévé  csakis  akkor  válhatik,  ha  fondorlatnak 
az  eredménye.  A  fondorlat  az  a  többlet,  mely  a 
büntetendő  C-t  (fraus  criminalis)  a  magánjogi 
C.  tél  (fraus  civilis)  megkülönbözteti.  A  fondor- 


Csalás 


748 


Csalfa 


lat  valótlan  dolgokat  a  való  színében  kápráztató, 
V.  a  valóságot  elferdítő  cselszövóny,  mely  hazug 
előadás,  hazug  állításnak  fenforgó  ténykörül- 
ményekkel való  kombinációja  v.  lényeges  tény- 
körülménynek elhallgatása  által  az  értelem  el- 
homályosítására  és  megtévesztésére  alkalmas. 
Megítélésénél  a  megtévesztendő  személy  egyéni 
tulajdonságai  és  műveltségének  foka  döntők. 
Minthogy  csupán  a  varázsolással,  kártyavetés- 
sel és  szemfényvesztésekkel  való  üzletszerű  fog- 
lalkozás állapít  meg  a  Kbtk.  79.  §-a  értelmében 
kihágást :  mi  akadálya  sincs  annak,  hogy  e  fon- 
dorlatokkal való  megtévesztés  a  büntetőjogi  C- 
nak  eleme  lehessen.  Jogtalan  vagyoni  haszon 
az,  melyre  a  tettesnek  v.  részesnek,  v.  annak, 
akinek  érdekében  ezek  cselekesznek,  jogos  igénye 
nincsen.  A  Bn.-nak  50.  §-a  1908  okt.  hó  első 
napján  lépett  hatályba.  Az  ez  időpont  előtt  fel- 
merült esetekben  a  Btk.  (1878.  V.  t.-c.)  379.  §-a 
alkalmazandó,  mely  a  megtévesztés  eszközéül 
aravasz  fondorlat »-ot  követel,  vagyis  a  fondor- 
lat nagyobb  intenzivitását  tételezi  fel.  A  Btk. 
380.  §-a  szerint  a  C,  ha  az  okozott  kár  100  K-t 
túl  nem  halad,  vétség,  ellenkező  esetben  bűntett. 
Tekintet  nélkül  az  okozott  kár  összegére  bűntett 
a  C,  ha :  1.  a  csaló  annak  elkövetése  végett  köz- 
hivatalnoki jelleget  vagy  hatósági  megbízást 
színlelt;  2.  közhivatalnok,  ügyvéd,  meghatal- 
mazott, ügyvivő  vagy  magánhivatalnok  azt  hi- 
vatala vagy  megbízása  körében  követte  el ;  3.  a 
csaló  C.  miatt  már  két  ízben  megbüntetve  volt 
és  utolsó  C.-a  elkövetését  megelőző  büntetésé- 
nek kiállása  óta  10  év  még  nem  telt  el  (381.  §) ; 
4.  valaki  azt  saját  biztosított  vagyonának  meg- 
semmisítése vagy  megrongálása  által  követi  el 
1382.  §.,  ü.  n.  biztosítási  C).  A  C.  vétsége  egy 
évig  terjedhető  fogházzal  és  1000  koronáig  ter- 
jedhető pénzbüntetéssel,  a  C.  bűntette  öt  évig 
terjedhető  börtönnel  és  4000  koronáig  terjed- 
hető pénzbüntetéssel  büntetendő.  Ha  az  oko- 
zott kár  értéke  4000  koronát  felülhalad,  úgyszin- 
tén a  3.,  4.  alatt  felsorolt  esetekben  a  Ó.  öt  évig 
terjedhető  fegyházzal  büntetendő  (383.  §).  C. 
miatt  hivatalvesztés  és  a  politikai  jogok  gya- 
korlatának felfüggesztése  is  megállapítandó 
(388.  §).  A  Bn.  50.  §-a  értelmében  a  C.  vétségé- 
nek kísérlete  is  büntetendő.  A  házastársak,  fel- 
vagy lemenő  ágbeli  rokonok,  testvérek  vagy  kö- 
zös háztartásban  élő  rokonok,  a  gyámolt  és 
gyámja,  a  gondnokolt  és  gondnoka,  a  növendék 
ós  nevelője  között  elkövetett  C.  miatt  csupán  a 
sértett  fél  indítványára  indítható  meg  a  bűn- 
vádi eljárás  (389.  §).  Egyébként  a  C.  hivatalból 
íüdözendő.  A  Bn.  hatályba  lépte  előtt  elköve- 
tett C.  miatt  az  eljárás  a  Btk.  381.  és  382.  §-ai- 
ban  meghatározott  eseteket  kivéve  a  sértett  fél, 
a  384.  §  esetében  pedig  a  hitelező  indítványára 
indítható  meg.  A  C.-nak  a  törvény  által  külön 
meghatározott  esetei :  1.  A  biztosítási  C.  (1.  o.). 
2.  A  hitelezési  C,  mely  csupán  egy  évig  terjed- 
hető fogházzal  büntetendő  vétség  s  az  követi  el, 
aki  mást  habár  C.  célzat  nélkül  ravasz  fondor- 
lattal tévedésbe  ejt,  vagy  tévedésben  tart  a  vé- 
gett, hogy  attól  magának  hitelezést  vagy  hitel- 
hosszabbítást eszközöljön  ki  (384.  §).  3.  A  kiskorú 
vagy  gondnokság  alá  helyezett  tapasztalatlan- 


ságának, könnyelműségének  vagy  szorultságá- 
nak  saját  vagy  mások  nyerészkedési  céljára 
való  felhasználása  (385.  §).  4.  Az  adós  vagyonán 
hoz  tartozó  értéktárgyaknak  a  bekövetkező  ható- 
sági végrehajtás  előtt  a  hitelezők  megkárosítása 
céljából  való  elrejtése,  eltitkolása,  elidegenítése, 
megrongálása  vagy  ugyanevégből  adósságok- 
nak vagy  jogügyleteknek  koholása  (.386.  §).  5.  A 
hitelezőknek  a  Btk.  387.  §-a  szerint  a  csődnyitás 
esetén  kívül  való  kijátszása,  1.  Bukás. 

Csalatkozhatatlanság  (infallihilitas),  a  kat 
egyház  tévedhetetlenségea  Krisztustól  és  azapoS' 
tolóktól  kapott  tanok  őrizetében,  magyarázatá- 
ban és  előadásában.  B  kiváltságát  a  kat.  egyház 
a  Szentlélek  befolyásából  származtatja  s  Krisztus 
ígéreteire  és  a  dolog  szükséges  voltára  alapítja.  A 
C.  kiterjed  az  explicite  v.  implicite  kinyilatkoz- 
tatott hitbeli  és  erkölcsi  igazságokra  vagy  velük 
összefüggő  tudományos  nézetekre,  a  krisztusi  in- 
tézmények megőrzésére,  a  szentírás  magyaráza- 
tára, teológiai  vélemények  megbirálására,  a  hit- 
viták eldöntésére,  a  dogmáknak  alapul  szolgáló  té- 
nyekre, 8  a  szentté  avatásra.  Nem  terjed  azonban 
ki  a  vallástól  független  tudományos  kérdésekre  és 
világi  dolgokra  ;  s  nem  jelenti  az  egyházi  elöljá- 
rók tetteinek  szentesítését  v.  eljárásuknak  csalha- 
tatlan helyességét,  sőt  még  az  illetők  alanyi  téve- 
désének lehetetlenségét  sem.  A  kat.  egyház  kezdet 
óta  hitte,  hogy  csalatkozhatatlan  (romolhatatlan) 
az  egyetemes  egyház,  mint  a  tanító  és  tanuló  egy- 
ház összesége ;  továbbá  hogy  csalatkozhatatlan  a 
szétszórt  egyház  (az  össze  nem  gyűlt  püspökök 
összesége),  az  egyetemes  (de  nem  a  részleges)  zsi- 
nat és  a  római  pápa  személyesen,  midőn  mint  pápa 
ünnepélyesen,  mint  a  keresztény  világ  tanítója 
(ex  cathedra)  hit  és  erkölcs  dolgában  nyilatko- 
zik. Az  utóbbi  pont  azonban,  bár  azt  úgyszól- 
ván valamennyi  teológus  és  kánonjogász  taní- 
totta, 8  az  egyház  18  százados  gyakorlata  bizonyí- 
totta, a  legújabb  ideig  nem  volt  alakilag  és  ün- 
nepélyesen kimondva.  De  a  vatikáni  egyetemes 
zsinat  1870.  (Sess.  IV.  c.  4.)  szükségesnek  látta  azt 
ünnepélyesen  kinyilvánítani  azért,  hogyha  a  jövő- 
ben az  egyetemes  zsinat  összehívása  nehéz,  vagy 
éppen  lehetetlen  volna  is,  a  pápa  mint  elismert  leg- 
főbb tekintély  és  bíró  az  egyház  kritikus  helyzeté- 
ben minden  ellenmondás  és  lázadás  veszélye  nél- 
kül dönthessen  vagy  intézkedhessek.  Ma  azok, 
akik  e  dogmát  el  nem  ismerik,  megszűntek  kato- 
likusok lenni. 

Csaldir-göl,  tó  a  Kaukázustól  D.-re,  Karsz 
transzkaukázusi  orosz  provinciában,  1988  m.  ten- 
gerszin  feletti  magasságban,  3000  m.-nél  maga- 
sabb hegyek  között.  Hossza  (B.-tól  D.-re)  20,  szé- 
lessége 10,  területe  kb.  100  km^. 

Csálé,  1.  Gsa. 

Csalétek,  1.  Csalogatás. 

Csalfa  (észt.),  általában  az  ámító,  a  megbízha- 
tatlan jellemű  ember.  A  népmese  humora  Csa- 
lóka Péterben  s  társaiban  a  C.-nak  külön  típusát 
teremtette  meg.  Ezek  az  alakok  éles  elmével,  ra- 
vaszul és  lelkiismeretlenül  megtréfálnak  és  be- 
csapnak mindenkit,  ki  útjokba  kerül.  A  népdalok 
tele  vannak  a  hűtlen,  C.  szerető,  hol  panaszos, ; 
hol  indulatos  emlegetésével.  A  házasságtör 
tárgyaló  modem    dráma-  ós  vígjátékirodalom  I 


Csalhatatlanságr 


749     — 


Csalogrató  berendezés 


szintén  a  szerelmi  csalódás  eseteit  szinezi  ki.  L. 
Csdszövény. 

Csalhatatlanság,  1.  Gsalatkozhatatlanság. 

Csali,  gyűjtőneve  amaz  apró  állatoknak :  ro- 
varok, legj^ek,  giliszták,  apró  halak  stb.,  amit  a 
halász  horgára  húz,  hogy  azzal  a  halat  horogra 
fsalja.  A  C.  lehet  természetes  és  mesterséges, 
vagyis  gyárilag  készített.  E  csoportba  tartoznak 
az  Ti.  n.  műlegyek. 

Csali  mesék,  a  népmesék  azon  alosztálya,  mely- 
nek valamennyi  ide  tartozó  példával  közös  jellem- 
vonása :  a  felkeltett  s  többé-kevésbbé  hosszú  időn 
át  függőben  tartott  várakozásnak  hirtelen  vala- 
mely nevetséges,  v.  boszantó  fordulattal  semmibe 
való  feloldása,  tönkresilányítása.  A  C  eredetüket  a 
gyermekek  telhetetlen  meseszomjának  köszönik  s 
arra  valók,  hogy  a  kifáradt,  vagy  kedvét  vesztett 
mesélő  az  elbeszéléseivel  betelni  nem  tudó  naiv 
hallgatóság  zaklatásától  szabaduljon.  Példáikra 
minden  nép  meséi  közt  elég  nagy  számmal  aka- 
dunk. Ezek  egy  része  rokon  az  ijesztös  mesé- 
ivel. Némelyek  (pl.  nálunk  Kálmány  Lajos)  meg- 
különböztetik a  pusztán  csali  mesék  körétől 
az  úgynevezett  bosszantó  meséket,  amelyek- 
ben tudniillik  a  felkeltett  várakozás  meghiúsulá- 
sán kívül  még  valami,  a  rászedett  hallgatóra 
(ezenkívül  is)  bosszantó  elem  is  fűződik.  Magyar 
példák  számosával  olvashatók  Kálmány  népköl- 
tési gyűjteményeiben  (Szeged  népe,  I— ÍII.  Koszo- 
rúk az  alföld  vadvirágaiból  II.),  Arany  László 
eredeti  népmeséi  közt  és  az  Arany-Gyulai-féle 
népk.  gyűjteményben,  valamint  a  Nyelvőr  és  az 
Bthnographia  egyes  évfolyamaiban. 

Csalit  a.  m.  cserjékkel,  bokrokkal  benőtt  hely. 
Némelyűtt  a  fákról  lehullt  leveleket  is  C.-nak 
hívják. 

Csalkar-tenisz,  lefolyástalan  tó  a  Kirgiz  step- 
pén,  Turgai  középázsiai  orosz  provinciában,  az 
Aral-tótól  ÉK. -re  (150  km.).  Hossza  (É.-ról  D.-re) 
kb.  65,  szélessége  (K.-ről  Ny.-ra)  55  km.,  területe 
mintegy  2500  km*,  átlagos  mélysége  6  m.  Beléje 
ömlik  az  Irgisz  folyó. 

Ceall,  kisk.  Hont  vm.  ipolynyóki  j.-ban,  (1910) 
í)67  tót  és  magyar  lak.,  postaügynökség,  u.  t. 
Balassagyarmat. 

Csallóköz  (németül  Schütt),  a  Duna  legnagyobb 
szigete,  melynek  legnagyobb  része  Pozsony,  ki- 
sebbik része  Komárom,  s  a  Gsilizköz{\.  0.)  név  alatt 
ismeretes  DNy.-i  része  Győr  vármegyébe  esik.  A 
sziget  közvetlenül  Pozsonyon  alól  kezdődik,ahol  az 
Öreg-Dunából  a  Kis-Duna  (érsekújvári  Dunaág) 
kiágazik,  mely  Gutánál  a  Vágót  fölveszi  s  Komá- 
romnál Vág-Du  na  név  alatt  ismét  egyesül  az  anya- 
folyóval.  A  két  Dunaág  által  körülfolyt  hosszúkás 
tojásaiakú  síkság  ÉNy,-ról  DK.  felé  terűi  el  s  hossza 
ezen  irányban  mintegy  84  km.,  szélessége  15— .30 
km.  Talaja  igen  termékeny,  de  alacsony  (109— 
128  m.)  fekvésénél  s  a  kanyargós  Duna  szabályta- 
lan 8  lomha  lefolyásánál  fogva  árvizek  gyakran 
látogatják;  a  Duna  mentén,  valammt  a  C.  délke- 
leti részében  terjedelmes  mocsarak  vannak.Nagy 
mennyiségű  gabonát,  gyümölcsöt  és  kerti  vete- 
ményt  termel.  A  Csilizköz  nélkül  közel  140  köz- 
ség van  rajta  s  ezekben  90,000  ember  él ;  legné- 
pesebb községe  Guta,  Dunaszerdahely,  Nagyme- 
gyer  és  Bős;  továbbá  Somorja  r.  t.  város.  C-t  a 


dunaszerdahely-komáromi  vasút  szeli  át.  A  Duna 
áradásai  sok  kárt  okoztak  a  szigeten  s  a  meder 
elfajulásácál  fogva  az  Öreg-Dunán  a  hajózás  is 
mind  nehezebbé  vált ;  ezért  1885-tól  a  kormány 
28  millió  K  költségen  ezt  a  Duna-szakaszt  sza- 
bályoztatta.  —  C.  a  népmitológiában,  1.  Arany- 
kert és  Aranykor. 

Csállóközaranyos  (azelőtt:  Aranyos,  1.  o.), 
nagyk.  Komárom  vm.  csallóközi  j.-ban,  (1910)  1834 
lakossal. 

Csallóközi  nyelvjárás,  1.  Mátyusföldi  nyelv- 
járás. 

Csallóközkűrt  (azelőtt :  Kürt),  kisk.  Pozsony 
vm.  dunaszerdahelyi  j.-ban,  (1910)  912  lak.,  u.  p. 
Vasárut,  u.  t.  Albár. 

Csallóköz n  adasd  (azelőtt :  Nádasd),  kisk.  Po- 
zsony vm.  dunaszerdahelyi  j.-ban,  (1910)  505  lak., 
u.  p.  Baka,  u.  t.  Bős. 

Csallóköznyék  (azelőtt :  Nyék),  kisk.  Pozsony 
vm.  dunaszerdahelyi  j.-ban,  (1910)  642  lak.,  posta- 
állomás, u.  t.  Dunaszerdahely. 

Csallóközpósfa  (azelőtt :  Pífe/'a^,  kisk.  Pozsony 
vm.  dunaszerdahelyi  j.-ban,  {1910)  200  lak,,  u.  p. 
Bgyházgelle,  u.  t.  Patony. 

Csallóköztárnok  (azelőtt :  Tárnok),  kisk.  Po- 
zsony vm.  somorjai  j.-ban,  (1910)  423  lak. ;  u.  p. 
Bácsfa,  u.  t.  Nagylég. 

Csalma  a.  m.  török  turbán.  A  székelyek  néhol 
a  magas  kucsmát,  süveget  is  így  híják. 

Csalma,  közs.  Szerem  vm.-ben,  1.  Galmu. 

Csalmatok  (növ.),  1.  Hyoscyamus. 

Csalogány  (áiiat),  1.  Fülemile. 

Csalogatás,  a  vadnak  hálóba,  tőrbe  v.  lövésre 
csalása  hangjának  utánzása.élő  vagy  kitömött  ma- 
darak, illetőleg  a  vad  által  kedvelt  csalogató  fala- 
tok, csalétek  kitevése  által.  Csalétekül  apróbb  ma- 
darak, húsdarabok,  állatok  belei  stb.  szolgálnak. 

Csalogató  berendezés,  a  növények  életében 
arra  szolgál,  hogy  a  növényekre  hasznos  álla- 
tokat oda  csábítsa  és  általuk  vagy  beporzást  (1. 0.) 
vagy  egyéb  hasznos  cselekvést  közvetítsen.  Ilyen 
a  szín,  a  szag,  az  állatoknak  táplálékul  nyúj- 
tandó virágpor  (1.  0.),  méz,  viasz,  szőr  stb.,  ame- 
lyek mind  arra  szolgálnak,  hogy  a  beporzást  köz- 
vetítő állatokat  a  virágra  csalják.  A  csalogató 
szint  rendesen  a  szirom,  de  néha  a  porzó,  a  termő, 
a  csésze  v.  a  felső  levelek  öltik  magukra,  ame- 
lyek megfelelő  feltűnő  alakkal  is  bii'nak.  Az  apró 
virágoknak  virágzattá  (l.  0.)  való  tömörülése  (pl. 
napraforgó)  szintén  C.  Az  illatot  v.  kellemetlen 
szagot  is  vagy  maga  a  virág,  vagy  egyéb  növényi 
rósz  árasztja.  Az  illat  sokféle  lehet,  amelyek  mind- 
egyikének valamely  ily  illatot  kedvelő  állat  csa- 
logatása a  biológiai  célja,  amely  állathoz  az  illető 
virág  berendezkedése  alkalmazkodik.  A  virágokat 
látogató  rovarok  sokszor  táplálékot  is  nyernek  a 
virágban,  sőt  éppen  ezért  keresik  fel  azokat.  A 
táplálékot  a  mézfejtők  (1.  0.),  vagy  a  porzók  (1.  0.) 
szolgáltatják.  Vannak  növények,  amelyek  testü- 
kön vagy  testükben  a  hangyákat  táplálják  (1. 
Hangyanövények),  amelyek  a  növényt  más  ve- 
szélyes hangyák  ellen  megvédelmezik.  A  termé- 
sek élénk  színe  és  íze  (cseresznye  stb.)  szintén 
arra  való,  hogy  az  állatok  (pl.  madarak)  a  termést 
élvezvén,  az  abban  levő  magvakat  széjjelhordják 
ós  így  a  növény  elterjedését  biztosítsák. 


Csaloeratöfa 


—     750    — 


CsanácK 


Csalogatófa,  1.  Fogófa. 
Csalogató  vetések,  a  gabonaféléket,  különö- 
sen a  búzát  károsító  rovarok  (hesszeni  légy,  frit- 
légy,  csikoslábú  és  feketelábú  búzalégy)  elszapo- 
rodása ellen  csinált  korai  őszi  vetéspászták,  ame- 
lyekbe ezek  a  rovarok  petéiket  belerakják  s  mi- 
kor itt  már  lárvákká  alakultak,  a  vetéspásztákat 
jó  mélyen  leszántják  s  így  a  rovarok  elpusztul- 
nak 8  a  rendes  őszi  gabonavetésekbe  nem  mehet- 
nek át.  A  C.-et  mindjárt  aratás  után  kell  a  tar- 
lókon végezni,  hogy  aug.-szept.  elején  már  zöld 
vetésünk  legyen,  ekkor  egyéb  zöld  vetés  hiányá- 
ban a  legyek  ideszorulnak  petéik  elhelyezésére, 
tehát  mintegy  ide  esalogattatnak. 

Csalóhal,  Epibulus  (áiiat),  az  ajakoshal-félék 
(Labridae)  családjába  tartozó  forrtgaratcsontú 
halnem.  Egyetlen  ismert  faja  a  leső  C.  (Epibulus 
insidiator  Pali.),  25 — 30  cm.  hosszú,  az  Indiai- 
óceánban  honos.  Jellemző  reá,  hogy  száját  csör- 
szertten  meghosszabbíthatja  és  ismét  visszahúz- 
hatja. 

Csalóka  Péter,  népmesei  alak,  paraszt  legény, 
a  ki  furfangjaival    mindenkit  rászed.   L.  még 
Csalfa. 
Csalóköz,  1.  Csallóköz. 

Csalomia,  község,  1.  Kis-  és  Nagycsalomia. 
Csalomjai  István,  1.  Pajor. 
Csama.  Régi  magyar  személynév,  mely  nő- 
névnek  is  előfordult. 

Csamara,  a  cseheknél  ugyanaz  a  ruhadarab, 
mint  nálunk  a  dolmány. 

Csamasz  (Gliamaz,  Chomos),  régi  magyar  sze- 
mélynév. 

Csamba,  város  a  nyugatafrikai  Togo  német 
gyarmat  Basari-Sokodé  kerületében,  a  dahomei 
francia  gyarmat  határa  mentén  mintegy  20,000 
lakossal. 

Csámicsián  Mihály,  örmény  történetíró,  szül. 
Konstantinápolyban  1738.  megh.  u.  o.  1823.  Leg- 
nagyobb műve :  Örményhon  története  a  legrégibb 
időktől  1784-ig  Velencében  1784— 86-ig  jelentmeg 
3  kötetben,  több  mint  3000  lapon.  A  keletindiai 
angol  társaság  e  munkát,  mely  az  ázsiai  népek 
ó-történelmére  nagy  fényt  derít,  Avdál  M.  J.-vel 
angolra  fordíttatta  és  kiadta  Londonban  1827.  két 
kötetben.  Török  nyelvre  lefordítva  egymásután  3 
kiadást  ért.  C.  írt  ezenkívül  örmény  nyelvtant 
(Velence  1779). 
Csanád  (Chanad,  Cenad,  Ghonad,  Sunad,  Zu- 
nadi)-  Hagyományos  sze- 
mélynév az  ilyen  nevű 
ősmagyar  nemzetségben. 
Csanád  vármegye,  ha- 
zánk régi  tiszántúli  ré- 
szében, a  Maros  jobb  part- 
ján, Csongrád,  Békés, 
Arad  és  Torontál  vár- 
megyék közt  terül  el ;  te- 
rülete 1715  km*.  C.  talaja 
végtelen  róna,  melyet 
csak  apró,  természetes 
dombok  (őrhalmok  vagy 
temetkezési  dombok)  tar- 
kítanak helyenkint ;  a  síkság  K.-röl  Ny.  felé  las- 
san ereszkedik  alá  s  tengerfeletti  magassága  107 
és  80  m.  közt  ingadozik.  E  végtelen  rónát  D.-en 


Csanád  vármegye  címere. 


a  gyakran  kiöntő  Maros,  odább  É.-ra  a  Szárazér 
öntözi ;  az  utóbbi  tulajdonképen  a  Holt-Marosból 
jön  ki ;  szabályozása  1889.  fejeztetett  be.  A  talaj 
a  legtermékenyebbek  egyike  az  országban,  túl- 
nyomóan fekete  föld,  keverve  iszappal,  fekete 
szikkel  és  homokkal ;  a  meddő  szikes  talaj  ritka. 

Éghajlata  tipikus  alföldi ;  télen  kemény  hideg, 
nyáron  tikkasztó  hőség  uralkodik,  a  tavaszi  át- 
menet hirtelen ;  az  ősz  ellenben  tartósan  szép  ós 
hosszú.  Az  évi  közepes  hőmérséklet  (Mezőhegye- 
sen) 118«  C,  a  januáré  — 1-7»,  a  júliusé  21-7».  A 
hőmérséklet  szélsőségei  35*0  és  —  23-6<i,  abszolút 
ingadozása  tehát  58é"  C.  A  csapadék  évi  átlagos 
mennyisége  Mezőhegyesen  603,  Makón  625  mm. 

Földje  általában  igen  termékeny ;  összes  termő 
területe  164,932  ha.,  miből  szántóföld  145,638 
ha.  (ugar  1249  ha.),  ebből  be  van  vetve  búzával 
58,843  ha.  (termés  546,061  q),  árpával  12,118  hn. 
(termés  176,684  q),  kevesebb  a  rozs  és  zab,  ellen- 
ben tengerit  (39,701  ha.)  sokat  termelnek  (872,666 
q),  úgyszintén  burgonyát.  Jelentékeny  még  a  cu- 
korrépa ós  dohány  (3168  ha.)  termelése,  utóbbit 
22  községben  termelnek  (termés  39,291  q),  tov. 
főleg  Makó  vidékén  a  zöldség  (répa,  petrezselyem ; 
vöröshagymát  külföldre  is  szállítanak)  termelése. 
SzöUőmlvelóse  (610  ha.)  nem  jelentékeny,  vau 
azonban  szőllőki vitele  Németországba ;  Mezőko- 
vácsházán Bereczky  Máté  nevezetes  gyümölcs - 
telepet  létesített ;  Mezőhegyesen  amerikai  szőUö- 
telep  létezik.  A  kertek  területe  2000  ha.,  a  réteké 
6683,  a  legelőké  11,354,  az  erdőké  csak  1122,  a 
nádasé  235  ha. 

Az  állattenyésztés  az  m'adalmakban  és  na- 
gyobb gazdaságokban  szépen  fejlődött  s  nemcsak 
a  lótenyésztés,  hanem  a  szarvasmarha-  és  juhte- 
nyésztés is  kitűnik,  de  a  kisebb  gazdák  csak  a  ló- 
tenyésztés tekintetében  tűnnek  ki,  míg  a  szarva.s- 
marhatenyésztés  még  sok  Idvánni  valót  hagy 
hátra ;  fejlettebb  a  szar  vasmarhatenyésztés  Ma- 
kón, a  lótenyésztés  Nagylakon.  A  vármegye  te- 
rületén 20  fedeztetési  áUomás  van.  A  szarvas- 
marhatenyésztés emelésén  a  vármegyei  gazdasági 
egylet  buzgólkodik  ;  a  baromfitenyésztés  Makón 
és  Apátfalván  jelentékeny  (lúd,  liba).  A  halászat, 
méhészet  és  selyemtermelés  csekély  jelentőségű. 
Állattenyésztés  telűn tétében  C.  leghíresebb  te- 
lepe a  mezőhegyesi  (1.  o.)  állami  ménestelep.  A 
házi  állatok  száma  volt  az  1911.  évi  összeírás 
szerint :  37,542  drb  (főleg  magyar  fajtájú)  szarvas- 
marha, 31,805  ló,  236  öszvér  ós  szamár,  100,250 
sertés,  21,522  juh,  134  kecske  és  (i9o9)4382  móli- 
család,  továbbá  (i895)  480,611  di'b  baromfi.  Ás- 
ványkincsei C.  vánnegyének  nincsenek. 

C.  vmegye  lakóinak  száma  meglehetős  gyor- 
san emelkedik ;  1869-ben  94,658, 1880-ba.n  109,01 1 , 
1890-ben  131,243,  1900-ban  140,007  és  1910-ben 
144.453  lakója  volt.  Egy  km-re  84'5  lélek  esik 
s  így  C.  a  legnépesebb  vmegyék  egyike.  Lakói 
közül  103,242  magyar  (73-2o/o),  1182  német 
(O-80/o),  17,274  tót  (12-3o/o),  13,982  oláh  (lO'Oo/o) 
és  3981  szerb  (2'8''/o).  A  tót  és  oláh  elem  a  nagy- 
laki és  battonyai  j.-ban,  a  szerb  Battonyán  a  leg- 
népesebb. A.  nem  magyar  ajkú  népességből  17,239 
egyén  (47-17o)  beszéli  a  magyar  nyelvet  (1880-bau 
32'8°/o).  A  magyarok  nagyon  elütök  egymástól ; 
a  makói  igen  munkás,  szorgalmas  és  takarékos 


Csanád 


—     751     — 


Csanád 


nép,  ritka  üzleti  szellemmel,  az  apátfalvi  igen  ta- 
karékos és  szorgalmas,  a  battonyai  kevésbbé.  A 
tót  eléggé  értelmes,  mmikás,  de  bizalmatlan,  az 
oláh  dologtalan.  Vallás  tekintetében  van  C. vár- 
megyében 71,610  róm.  kat.  (51-37o)>  4'ő20  gör. 
kat.,  16.567  gör.  kel.,  18,384  ág.  ev.,  25,234  ref. 
és  3254  izraelita.  Ezer  lakóra  esett  (i909)  9*2  há- 
zasságkötés, 38'0  élveszületés  és  28'6  haláleset  ; 
a  természetes  szaporulat  tehát  1000  lélekre  9*4. 
Foglalkozásra  nézve  a  lakosság  túlnyomó  része 
(77«/o)  őstermelő,  iparral  10*4,  keresk.  és  hitellel 
2'5,  közlekedéssel  IVo  foglalkozik,  a  közszolgála- 
tokhoz és  szabad  foglalkozásokhoz  2"6"/o  tartozik, 
házi  cseléd  27o-  A  tényleg  kereső  népesség  száma 
^56,531)  ekként  oszlott  meg :  őstermelés  41,422, 
ipar  6412,  keresk.  és  hitel  1446,  közlekedés  407, 
közszolgálati  ágak  1379,  véderő  697,  vagyonukból 
élők  677,  házi  cseléd  2472.  Ipara  és  kereskedelme 
jelentéktelen ;  nagyobb  gyárak  Mezőhegyesen,me- 
zögazdasági  szeszgyárak,  1  finomító  cukorgyár 
és  kenderfonógyár;  Nagylakon  nagy  kender- 
gyár, Makón  villamostelep,  amelynek  hálózata 
az  egész  vmegyén  átvonul  ós  több  községet  lát 
el  árammal ;  ezenkívül  még  számos  gőzmalom 
van  C.  területén.  Kézmüipai'a  és  kereskedelme 
kizárólag  a  helyi  szükséglet  kielégítését  tartja 
szemei  előtt;  a  házi  ipar  nagyon  hanyatlott. 
Nagylakon  és  Battonyán  vásznat  szőnek.  A 
gabonakereskedés  Makón  fontossággal  bir,  óriási 
mennyiségű  kitűnő  búza  kerül  a  piacra.  Neveze- 
tesebb marhavásárok  Makón,  Battonyán,  Nagyla- 
kon és  Tornyán  vannak.  A  hitelszükségletek  ki- 
elégítésére 5  bank,  7  takarékpénztár  és  23  szö- 
vetkezet szolgál,  összesen  9.068,000  K  betéttel  az 
1909.  év  végén.  A  mezőgazdaság  szolgálatában 
pedig  a  vmegyei  gazdasági  egyesület,  azonkívül 
csaknem  minden  nagyobb  községben  alakult 
gazdakörök,  a  méhészegyesület,  a  szárazéri  ár- 
mentesítő  és  belvízlevezető  társulat,  a  mezőhe- 
gyesi  élővízcsatorna-társulat  áll. 

Közlekedési  útjai.  Vasutui :  Az  Aradi  és 
Csanádi  Egyesült  Vasutak  arad— szegedi  vona- 
lának pécska— makói  része  65  km.  és  mezőhe- 
gyes—kétegyházai  vonalának  mezőhegyes— 
megyesegyházai  része  23  km.,  az  Alföldi  Első 
Gazdasági  Vasútnak  mezökovácsháza— csanád- 
apáczai vonala  12  km.,  a  Békés-Csanádi  H.  É. 
Vasútnak  mezőhegyes— nagymajláth—ambróz- 
falvai  vonala  12  km.,  a  Hódmezővásárhely- 
Makó- Nagyszentmiklósi  H.  É.  Vasútnak  apát- 
falva—gajdospusztai vonala  22*2  km.  összesen 
130*2  km.  kiterjedésben.  —  A  vmegye  területén 
van  36  km.  állami  út,  262  törvényhatósági  út 
(ebből  kiépítve  212  km.)  és  295  km.  kiépítetlen 
községi  közlekedési  út;  a  községi  közdülöutak 
hossza  285  km.  C.  vm.-ben  van  22  posta-  és  36 
táviróhivatal,  a  távbeszélőállomások  száma  208. 

Közoktatásügye  kevéssé  fejlett.  A  vármegye 
népességéből  csak  54-2<'/o(ahat  éven  felüli  népes- 
ségből 65-67o)  tud  írni-olvasni  (1890-ben  567o)  s 
2265  gyermek  iskolába  nem  jár.  C.  vmegyében 
van  összesen  232  iskola,  ú.  m.  28  kisdedóvó  és  12 
menedékház  3828  gyermekkel,  106  mindennapi 
és  78  ismétlő  elemi  iskola,  4  iparos-  és  1  keresk. 
tanonciskola,  1  polgári  iskola,  összesen  23,064  ta- 
nulóval (ebből  17,396  a  mindennapi  elemi  és  203 


a  polgári  iskolában),  1  áll.  főgimnázium  (Makó, 
mellette  a  Délm.  Közm.  Egyesület  által  fenntar- 
tott inteinátus)  354  tanulóval  s  1  emberbaráti 
jellegű  intézet  45  növendékkel,  összesen  27,291 
tanuló.  Szakiskolák  és  magasabb  iskolák  teljesen 
hiányoznak. 

Közigazgratás.  C.  vmegye  4  szolgabírói  já- 
rásra oszlik  ós  van  benne  1  rend.  tanácsú  város, 
ú.  m. : 


összesen!  29  :144,453|l03,242   1,182  17,274  13,982Ji 23,717 


A  vmegyében  van  összesen  1  rend.  tan.  város 
(Makó),  26  nagy-  és  2  kisközs.,  továbbá  58  puszta 
és  telep.  Körjegyzőség  csak  1  van.  A  községek 
általában  véve  népesek ;  ezernél  kevesebb  lakója 
csak  kettőnek  van,  ellenben  5000-nól  több  7-nek. 
Legnépesebb  községek:  Makó  34,887,  Nagylak 
13,967  és  Battonya  12,990  lakóval.  Szókhelye 
Makó.  A  vm.  az  országgyűlésbe  3  képviselőt  küld. 

Egryházi  tekintetben  C.  vármegye  16  róm. 
kat.  egyháza  a  kalocsai  egyháztartományhoz  tar- 
tozó Csanádi  püspökséghez  (székhelye  Temesvár) 
van  beosztva ;  3  gör.  kat.  anya-  és  két  leány- 
egyháza a  nagyváradi,  illetve  a  lugosi,  9  gör. 
kel.  egyháza  a  temesvári  és  aradi  püspöki  egy- 
házmegyéhez, 6  ág.  ev.  egyháza  a  bányai  s  4 
helv.  egyháza  a  tiszántúli  egyházkerülethez  tar- 
tozik ;  az  izr.    anyakönyvi  kerületek  száma  2. 

Törvénykezési  szempontból  C.  a  szegedi  kir. 
ítélő  táblához  tartozó  szegedi  törvényszék  területé- 
hez van  csatolva ;  van  három  járásbírósága  (Bat- 
tonya, Makó,  Nagylak),  mind  telekkönyvi  bírói  ha- 
táskörrel. Be  van  osztva  a  szegedi  kir.  főügyészség,, 
pénzügyi  bíróság  és  ügyvédi  kamara,  a  pestvidéki 
bányabiróság  és  a  budapesti  sajtóbiróság  terüle- 
tébe ;  kir.  közjegyzője  Makón,  Battonyán  és  Nagy- 
lakon van. 

Hadügryi  tekintetben  a  temesvári  hadtestpa- 
rancsnoksági ter.  része  s  a  központi  járás  és 
Makó  városa  a  szegedi  46.  sz.,  a  vmegye  többi 
része  a  békéscsabai  101.  sz.  hadkiegészítő  pa- 
rancsnokság alá  van  beosztva  ;  az  egész  vmegye 
a  Szegeden  székelő  5.  sz.  honvédgyalogezred 
2.  zászlóaljához  tartozik.  Csendőrsége  a  szegedi 
törzs-  és  szárny-  és  a  makói  szakaszparancsnok- 
ság alá  van  rendelve. 

PénzUgryi  beosztását  illetőleg  C.  vármegye  a 
makói  pénzügyigazgatóság  területéhez  tartozik ; 
van  3  adóhivatala  (Makó,  Nagylak  és  Battonya) 
és  2  pénzügyőrsége  (Makó  ós  Mezőhegyes).  Ipari 
és  keresk.  ügyekben  az  aradi  kamara,  a  köz- 
utak tekintetében  a  temesvári  kerületi  felügyelő, 
posta-  és  távíró-ügyekben  a  nagyváradi  posta- 
és  táviróigazgatóság  területének  részét  alkotja ; 
államópítészeti  hivatala  Makón  van.  A  vármegye- 
területére illetékes  erdészeti  felügyelőlösóg  Sze- 
geden székel.  Mezőhegyesen  méntelep-osztály  van. 
Állategészségügyi  tekintetben  a  temesvári  fel- 


Csanád 


—     752 


Csanádi  apátság 


ügyelői  kerülethez,  selyemtenyésztós  tekintetében 
a  bajai  főfelügyelőség  hatósága  alá  s  végül  a  sze- 
gedi borászati  ós  szőUőszeti  kerület  működési  te- 
rületéhez tartozik.  Állatorvosai :  egy  törvény- 
hatósági (fő),  5  állami,  2  helyhatósági  állat- 
orvos (Makó),  és  8  állatorvosi  körzet  1—1  állat- 
orvossal. Kultúrmérnöki  hivatala  és  m.  kir.  fo- 
lyammérnöki hivatala  Aradon  van.  A  vármegye 
területén  van  25  gyógyszertár,  2  kórház  291  ágy- 
gyal,  34  orvos,  1  sebész  és  135  bába. 

Története.  A  mai  C.  vm.  területén  hajdan 
tenger  volt.  Idők  folytán  a  tenger  vize  elvonult  s 
lassankint  kialakultak  a  történelem  előtti  kor- 
szakok, melyeknek  nyomait  a  régi  C.  vm.  terü- 
letén sokhelyütt  még  ma  is  feltalálhatni.  A 
paleolit-  és  neolit  kor,  a  kő-,  réz-  és  bronz- 
kor embere  által  létesített  telepekre  mutatnak 
azon  leletek,  melyeket  Vingán,  Törökkanizsán 
és  a  régi  C.  vm.  több  helyén  (Csókán,  Csanádon, 
Hódmező- Vásárhelyen,  Szentmiklóson  stb.)  talál- 
tak. A  vármegye  lakói  a  Herodotos  által  említett 
agatirszok,  később  a  géták  és  dákok  voltak,  kiket 
követtek  a  vandálok,  hunok,  gepidák,  majd  az 
avarok  s  a  bevándorolt .  különféle  szláv  népek. 
A  vármegye  a  Maros  balpartján  fekvő  s  a  már 
Szent  István  kora  előtt  is  meglevő  telepből  ke- 
letkezett. Nevét  Csanádtól,  Achtum  (Ajtony) 
egyik  vezérétől  nyerte,  akinek  segítségével  a 
hagyományok  szerint  Szent  István  Achtumot  le- 
győzte 8  akit  hálából  ezért  egy  nagyobb  terület, 
a  későbbi  C.  vm.  odaajándékozásával  jutalma- 
zott meg.  Achtum  legyőzésével  vette  kezdetét  a 
keresztény  művelődés  nagy  munkája,  melyben 
Szent  István  Gellért  püspök  buzgó  közreműkö- 
dését vette  igénybe.  1030ban  püspökséget  is  ala- 
pított, melynek  székhelye  Csanádon  volt.  Terü- 
lete ez  időben  a  mainál  sokkal  nagyobb  volt, 
amennyiben  a  mai  Temes,  Torontál,  Békés  és 
Csongrád  vármegyék  egy  részét  is  magában  fog- 
lalta. C.  vm.  az  Árpádházi  királyok  oklevelei 
ben  többször  előfordul,  jórészt  mint  a  Csanád  nem- 
zetség birtoka  s  gyakran  volt  országos  jelentő- 
ségű események  színhelye.  Péter  és  Aba  Sámuel 
versengése  a  trónért,  majd  Endre,  az  Árpádházi 
herceg  trónrajutása  érdekében  indított  mozgalom 
C.  vármegyét  is  érintette  s  a  keresztény  vallás 
ellen  az  ősi  hiten  lévők  felkelése  tette  Gel- 
lért püspököt  Magyarország  első  vértanujává. 
A  XI.  sz.  végén  a  kunok  betörése  C.  vár- 
megyét sem  kerülte  el  s  a  későbbi  szereplésük 
ez  időben  történt  idetelepülésükkel  vette  kezde- 
tét. A  XII.  sz.  végén  s  a  XIII.  sz.  elején  főként 
az  egyházi  élet  terén  mutat  mozgalmasabb  életet 
azon  számos  monostor  révén,  melyek  ez  időben 
már  fennállottak  (Sajtény,  Egres).  Az  ekkor  már 
meglehetősen  népes  vármegyét  teljesen  tönkre- 
tette a  tatárjárás  (1241) ;  a  falvak  elpusztultak, 
a  lakosok  elmenekültek.  Az  újjáalkotás  nagy 
munkája  jórészt  azon  nemzetségek  vállaira  ne- 
hezedett, melyek  ekkor  már  C.  vármegyében  vol- 
tak, nevezetesen :  Csanád,  Ajtony  s  a  bevándo- 
rolt Csák,  Búzád,  Monoszló,  Kalán  és  Vezekény 
nemzetségek.  Ezeken  kívül  más  családok  is  köl- 
töztek a  vármegyébe,  melyek  itt  nagyobb  birto- 
kokat szereztek,  minők  pl.  a  Hasznosi,  Becsei, 
Laczk,  Petőfi,  Vásári,  Anthimi,  Himfl,  Csáki, 


Botos,  Nagymihályi,  a  Csanád  nemzetségből 
származó  Telegdi  és  Makófalvi,  a  Hunyadi,  Szi- 
lágyi, Dóczi,  Jaksics,  Keszi  stb.  család.  A  Nagy 
Lajos,  Zsigmond  és  főként  a  Hunyadiak  alatt 
újjá  éledt  és  megizmosodott  vármegyére  újabb 
csapást  mért  a  Dózsa  György  vezetése  alatt  le- 
zajlott parasztlázadás  (1514),  mely  az  egész  vár- 
megyét feldúlta  s  bár  az  apátfalvai  (C.  vm.)  üt- 
közet Dózsa  hadainak  leverésével  végződött,  a 
vármegye  a  pusztulás  áldozata  lett.  Ez  alkalom- 
mal Csáky  Miklós  püspök  is  életét  vesztette.  A 
mohácsi  vész  (1526)  után  a  vármegye  erős  ha- 
nyatlásnak indult.  Buda  várának  elestével  Er- 
délyhez csatolták,  majd  rövid  idővel  ezután  tel- 
jesen török  kézre  került.  A  vármegye  összeom- 
lásával megkezdődött  a  lassú  pusztulás,  a  más- 
félszázados leigázás  alatt  a  vármegye  teljesen 
elnéptelenedett  és  csak  akkor  kelt  ismét  életre, 
midőn  Buda  visszavételével  (1686)  megdőlt  a  tö- 
rök uralom  és  I.  Lipót  Dolny  István  püspököt  ne- 
vezte ki  a  vármegye  főispánjának ;  az  ő  nagy 
munkája  s  utódjának,  Nádasdy  László  gróf  püs- 
pöknek buzgó  fáradozása  folytán  új  élet  támadt 
a  vármegyében.  A  vármegye  lassankint  benépe- 
sedett, új  helységek  (telepítések)  keletkeztek  s  ma 
már  egyike  az  ország  legnépesebb  vármegyéinek. 
Teljesen  csak  a  passzarovici  béke  után  (1718)  sza- 
badult fel  a  török  fenhatóság  alól  s  véglegesen 
Mária  Terézia  csatolta  vissza  az  anyaországhoz. 
A  vármegyei  önkormányzat  valószínűleg  csak 
1731.  kezdődött;  ekkor  tartották  az  első  várme- 
gyei közgyűlést,  s  a  vmegye  levéltárának  anyaga 
is  ezen  időpontig  nyúlik  vissza.  A  XVIII.  sz.  vé- 
gén a  vármegye  rövid  időre  Békés  és  Csongrád 
vármegyével  volt  egyesítve,  majd  később  tör- 
vénykezési szempontból  Békés  vármegyéhez  tar- 
tozott. 

Iroctnlom.  Milleker  Bódog,  Délmagyarország  az  őskor- 
ban, Temesvár  1894  ;  Márki  Sándor,  Arad  története,  Arad 
vm.  monogr.  1892;  Reizner  János,  Makó  története.  Szeged 
1892;  Gyárfás  István,  A  jászkunok  története,  Kecskemét 
1870 — 85;  Borovszky  Samn,  Csanád  vm.  története,  Buda- 
pest 1896—97;  Okmánytárak. 

Csanád,  községek,  1.  az  összetételek  alatt. 

Csanádaiberti,  azelőtt  Alberti,  nagyk.  Csa- 
nád vm.  közp.  j.-ban,  (1910)  1370  lak.,  u.  p.  és  u.  t. 
Pitvaros. 

Csanádapácza,  nagyk.Csanád  vm.mezőkovács- 
házi  j.-ban,  (1910)  3800  magyar  lak.,vasúti  állomás, 
postahivatal  és  telefonállomás,  népbank,  Oroshá- 
zai takarékpénztár  fiókja,  tejszövetkezet.  Hajdan 
apácák  bírták,  templomuknak  nyomai  még  látha- 
tók ;  a  XVI.  sz.-ban  a  Komlóssy-család  tulajdona 
volt,  de  a  török  uralom  alatt  elpusztulván,  1728. 
a  modenai  hercegre  s  róla  utóbb  a  koronára  szállt ; 
faluvá  csak  a  XIX.  sz.  közepén  lett.  Lakói  do- 
hányt termelnek. 

Csanádfehéregyháza,  Dunavecséhez  tartozó 
puszta  Pest-Pilis-Solt-Kiskun  vm.  dunavecsei 
j.-ban,  (1900)  529  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Dunavecse. 

Csanádi  apátság,  vagyis  a  Boldogságos  Szűz 
Csanádi  monostora.  Egyes  oklevelek  Szt.  Gellért 
monostorának  is  nevezik,  minthogy  ő  alapította 
és  kezdetben  itt  pihentek  hamvai.  VI.  Sándor 
pápa  ezen  apátság  javait,  melyek  évi  jövedelme 
500  frt-ra  becsültetett,  a  csanádi  püspökséghez 
csatolta  s  az  apátsági  monostort  és  templomot 


Csanádi  prépostság 


753     - 


Csanády 


elvevén  a  benedekreudiektöl,  a  koldulásból  élö 
ferencrendieknek  adta  át.  V.  ö.  Borovszky,  Csa- 
nád vm.  tört.  II.  k.  94—95  1. 

Csanádi  prépostság.  Ténjieg  sohasem  léte- 
zett. Címe  a  csanádi  apAtság  és  az  egyházmegye 
védőszentjének  Szt.  Györgynek  téves  összefüzé- 
séböl  származott.  1647  óta  a  címet  állandóan 
adományozni  szokták.  V.  ö.  Borovszky,  Csanád 
vm.  tört.  II.  k.  96.  1. 

Csanádi  püspökség,  alapítását  Szt.  Istvánnak 
köszöni,  ki  a  temesi  bánságban  uralkodó  Achtum 
fejedelmet  Csanád  vezérével  legyőzte,  fővárosát 
Marosvárat  Csanádnak  elnevezte,  s  székhelyévé 
tette  az  itt  megalapított  új  püspökségnek,  melyet 
szokásaszerint  javakkal  gazdagon  ellátott,  s  mely- 
nek hatáskörét  Csanád,  Arad,  Torontál,  Krassó 
és  Temes  megyékre  terjesztette  ki.  Első  püspöke 
volt  a  velencei  származású  Gellért,  ki  nagy  buz- 
góságot fejtett  ki  a  görög  szakadársághoz  szító 
lakosok  megtérítése  és  a  műveltség  terjesztése 
körül.  Megh.  1046.  Utódai  közül  kitűnnek  a  Győr 
nemzetsógbeli  Saul  (1181—1183),  II.  Géza  király 
kancellárja,  a  későbbi  kalocsai  érsek ;  a  Lád  nem- 
zetségben Bulcsú,  ki  a  tatárjárást  átélte  és  Csa- 
nádot újra  építette.  A  XIV.  sz.-ból  Antal,  ki  Ottó 
királyt  megkoronázta  s  mellette  a  kir.  kancel- 
lár tisztét  töltötte  be ;  a  tudós  piacenzai  Jakab 
(1333—1343),  Róbert  Károly  kedvelt  házi  orvosa, 
az  ezt  követő  II.  István  (1343—1345),  ki  Cseh-  és 
Lengyelországban  mint  a  szentszék  követe  szere- 
pelt, órévi  Lukács,  ki  az  óbudai  egyetem  alapí- 
tásában vett  részt.  A  XVI.  sz.-ban  Csáky  Mik- 
lós (1500—14),  ki  a  Dózsa  György  által  vezé- 
relt pórlázadók  kezei  között  lelte  kínos  halálát, 
Csahli  Ferenc  (1514—1526),  ki  a  gyászos  emlé- 
kezetű Mohácsnál  esett  el  a  haza  védelmében. 
Mohács  után  Perusich  Gáspár  kerítette  kezébe 
a  püspöki  javak  egy  részét  s  azokat  a  protes- 
tantizmus terjesztésére  használta  föl.  Majd  maga 
I.  Ferdinánd  foglalta  le  birtokainak  jó  részét. 
A  török  is  behatolt  az  egyházmegye  területére. 
Ezek  folytán  a  püspökök  hatalma  s  tevékeny- 
ségük tere  egyaránt  csökkent,  annyira,  hogy 
1573-tól  kezdve  inkább  csak  mint  cím  szerepelt. 
B  szomorú  korszak  legkiválóbb  püspöke  Marti- 
nuzzi  György  (1536—1539),  ki  főleg  államférllui 
nagyságával  tűnik  ki.  MegemUthetők  még :  Kolos- 
vári  János  (1560—1562),  Dudich  Endre  (1563), 
mint  a  magyar  egyház  képviselői  a  tridenti  zsi- 
naton, Veranchich  Faustus  (1598—1680),  ki  püspök- 
ségéről lemondva,  Rómába  vonult  és  aki  a  mértani 
és  építészeti  tudományok  terén  működött ;  Lózsy 
Imre  (1623—1625),  Szelepchényi  György  (1634), 
Széchenyi  György  (1643),  kik  mindhárman  utóbb 
az  esztergomi  érsekséget  nyerték  el.  A  püspökség 
helyreállítása  PálffyTamás  (1653— 1658)  idejében 
kezdődik,  ki  a  püspökség  hajdani  javainak  egy 
töredékét  visszaszerezte.  Dvornikovich  Mihály 
(1687—1689)  alatt  szabadult  fel  a  törökiga  alólaz 
egyházmegye  egy  része  Csanád  és  Arad  városok- 
kal. 1702-ben  a  püspökség  székhelyéül  Szegedet  je- 
lölték ki.  Az  itt  székelő  püspökök  között  emlí- 
tendő Nádasdy  László  gróf  (1710—1730),  akinek 
a  makói  határ  egy  része  adatott  át  évi  2000 
frttal.  1738-ban  a  székhely  Temesvár  lett.  1743. 
nyerte  meg  a  püspökség  a  makói  határ  másik 

Bénái  Nagy  UaHtona.  IV.  ML 


részét.  Az  utóbbi  idő  kiváló  püspökei  Lonovich 
József,  hímeves  író,  szónok  ós  államférfiú,  Csa- 
jághy  Sándor,  buzgó  apostoli  szellemű  főpap, 
Bonnaz  Sándor,  a  nagy  adakozó,  Dessewffy  Sán- 
dor, Szt.  Gellért  kultuszának  felújítója.  Jelenlegi 
püspöke  Glattfelder  Gyula  (1.  o.). 

Csanádi  székesegyházi  káptalan  (Szt.  György 
vitézről  címezve),  alapítása  egybeesik  a  püspök- 
ségével. Szt.  Gellért  alapítása.  Kezdetben  csanádi 
iskolájának  első  harminc  tanítványából  alkotta 
meg  a  kanonoki  testűletet,  mely  közös  házban 
lakott  és  közösen  étkezett.  A  káptalan  eleintén  a 
szegényebb  javadalmazásnak  közé  tartozott  s 
csak  a  XV.  sz.  folyamán  kapott  több  magánala- 
pítványt. A  török  hódítás  idejében  a  káptalan 
elpusztult,  javait  I.  Ferdinánd  1556.  s  1558.  vilá- 
glaknak adta.  Visszaállítását,  melyet  II.  Lipót  már 
1687.  tervezett,  III.  Károly  valósította  meg  1723 
aug.  7.,  mikor  Szegeden,  mely  akkor  a  püspökség 
székhelye  is  volt,  4  kanonoki  állomást  szervezett, 
650—400  frt  évi  javadalmat  rendelve  nekik  a  kir. 
kincstárból.  1738-ban,  midőn  a  püspökséggel 
együtt  a  káptalan  is  Temesvárra  költözött,  újból 
megállapíttattak  a  kanonoki  javadalmak,  melye- 
ket azután  még  Mária  Terézia  és  I.  Ferenc  is  növel- 
tek. Végre  1821.  minden  eddigi  dotáció  megszűnt 
s  helyette  három  temesvmegyei  község :  Ság,  Pa- 
rácz  és  Sztancsova  képezte  s  képezi  mai  napság  is 
a  káptalan  jövedelmi  forrását.  Bonnaz  Sándor 
püspök  a  kanonokok  számát  kettővel  növelte  és 
ezek  részére  alapítványt  is  tett.  A  káptalan  mint 
Dél-Magyarország  egyik  elsőrangú  hiteles  helye 
működött.  V.  ö.  Borovszkij,  Csanád  vm.  tört.  II. 
k.  89— 94. 1. 

Csanáöli  társaskáptalan  és  prépostság  (az 
Üdvözítőről  címezve).  Alapítója  valószínűleg 
maga  Szt.  Gellért  volt.  Okmányilag  először  ta- 
láljuk említve  1332.,  amikor  a  pápai  tizedszedök 
már  az  Üdvözítőről  címzett  papokról  beszélnek. 
Később  1390.  szerepel  ismét,  mikor  Keresztúri 
János  végrendeletileg  neki  hagyja  Keresztúrt. 
Fennállott  a  mohácsi  vész  után  is,  mert  1543.  vé- 
delmezte meg  Izabella  királynő  azok  ellen,  akik 
erőszakkal  akarták  javait  elragadni.  Ez  az  utolsó 
nyom,  mely  róla  beszél;  de  azért  a  címét  mai 
napság  is  szokás  adományozni. 

Csanádpalota,  nagyk.  Csanád  vm.  nagylaki 
j.-ban,  (1910)  6053  magyar  lak.,  takarékpénztár, 
hitelszövetkezet,  vasúti  állomás,  posta-  és  táviró- 
hivatal. 

Csanády,  1.  Gusztáv,  tanár  és  gazd.  szakíró, 
szül.  Battonyán  (Csanád  vmegye)  1837  dec.  10.  A 
budapesti  egyetemen  1860.  gyógyszerószmesteri, 
1861.  vegytudori  oklevelet  nyert  s  1862-67-ig  Pest 
vmegye  vegyésze  volt.  Később  a  hallei  egyetemen 
folytatta  tanulmányait,  hol  főleg  agrikulturkó- 
miával  foglalkozott.  1870-ben  a  magyaróvári 
gazd.  felsőbb  tanintézethez  segódtanárrá,  1871. 
a  keszthelyi  m.  kir.  gazd.  felső  tanintézethez  a 
kémia  rendes  tanárává  neveztetett  ki  és  1885-töl 
a  vegykisórleti  állomás  vezetője  volt,  s  1892. 
ezen  intézet  igazgatója  lett.  1901-ben  nyugalomba 
vonult.  C.  a  szaklapokban  ós  intézeti  évkönyvek- 
ben számos  cikket  és  értekezést  közölt  az  agri- 
kultur-  s  a  borkémia  köréből.  Önállóan  megjelent 
munkái :  A  must  és  bor  főbb  alkatrészeinek  meg' 


Csanakfalu 


764 


Csángók 


határozás i  módszerei  (Budapest  1876) ;  A  borá- 
szat kézikönyve  (u.  o.  1885) ;  Adatok  a  must  és 
borelemzés  módszeréhez  (u.  o.  1889).  A  term.  tud. 
társulat  megbízásából,  Ulbricht  R.  munkájának 
kivonatos  átdolgozása  és  fordítása. 

2.  G.  Sándor,  volt  orsz.  képv.  szül.  Nagy- 
kerekiben  (Bihar  vm.)  1814,  megh.  u.  o.  1892 
júl.  17.  Elődei  atyafiságot  tartottak  Bocskay  Ist- 
ván fejedelemmel,  részt  vettek  harcaiban  s  a  vitéz 
hajdúknak  egymásután  három  C.  volt  a  főkapitá- 
nyuk. Jogi  tanulmányait  a  debreczeni  főiskolában 
végezvén,  alig  húsz  éves  korában  Bihar  vmegye 
szolgálatába  állt.  18-í;8-ban,  mint  vmegyei  biztos, 
nagy  buzgalmat  fejtett  ki  a  nemzetőrök  kiállítá- 
sában és  fölszerelésében  s  mint  a  bihari  nemzet- 
őrök századosa,  ö  maga  is  részt  vett  az  erdélyi 
hadjáratban.  A  világosi  katasztrófa  után  vissza- 
vonult Nagykerekibe  ós  birtokait  kezelte.  Számos 
alapítványt  tett  ez  időben  a  ref .  papok  özvegyei- 
nek és  árváinak  támogatására,  iskolák  segélye- 
zésére és  népkönyvtárak  állítására.  Az  1861-iki 
országgyűlésen  a  berettyóújfalusi  kerületet  kép- 
viselte s  a  határozati  párthoz  tartozott.  Azóta,  rö- 
vid megszakítással,  folytonosan  tagja  volt  a  képvi- 
selőháznak és  a  függetlenségi  pártnak,  melynek 
érdekében  sokat  áldozott. 

Csanakfalu,  kisk.  Győr  vm.  sokoróaljai  j.-ban. 
(1910)  392  magyar  lak.,  vasúti  megálló ;  u.  p.  Ménfő, 
u.  t.  Kismegyer. 

Csanakhegy,  kisk.  Győr  vm.  sokoróaljai  j.-ban, 
(1910)  1157  magyar  lak.,  jó  bor  termel  ós8el,a  győriek 
szöllőhegyeivel,  vasúti  megálló ;  u.  p.  Ménfő,  u.  t. 
Kismegyer. 

Csanak-Kalezi  (Dardanellia,  Kalé-i  Szulta- 
nije),  Bigha  kisázsiai  török  mutesszariflik  szék- 
helye a  Dardanellák  partján.  Gözhajóállomás. 
(Innen  szokás  fölkeresni  a  közeli  Tróját.)  Lakos- 
sága kb.  16,700,  fele  török,  fele  görög,  zsidó  és 
örmény.  Cserépedényei,  főleg  virágos  vizeskorsói 
híresek  (C.  (cfazék-vár»-at  jelent).  Régen  genovai 
telep  volt.  Tengerpartján  épült  Kalé-i -Szultanije 
vár,  amelynek  nevét  sokszor  a  város  helyett  hasz- 
nálják. 

CsanakyMáíe,Báthory  István  országbíró  udva- 
rábannevelkedettfel,kinekhalála után  Ausztriába 
ós  Morvaországba  ment,  majd  a  nagyszombati 
és  sárospataki  főiskolákat  látogatta.  I.  Rákóczi 
György  1618.  külföldre  küldte  tanulmányai  foly- 
tatása céljából.  Tíz  évig  volt  távol  és  bejárta  Né- 
metországot, Angliát,  Belgiumot  stb.  1629-ben 
visszatérve  hazájába,  Sárospatakon  telepedett 
meg,  sí.  Rákóczi  György  fejedelem  udvari  orvosa 
lett.  1634-ben  Kolozsvárra  költözött  s  még  ez 
évben  megírta  ós  kiadta  a  Döghalálról  való  el- 
mélkedés című.  könyvét.  Nagy  tudományos  mun- 
kásságot fejtett  ki;  könyveit  nagyrészt  latin 
nyelven  írta.  Legjelesebb  munkája :  Controversiae 
partim  logicae  et  philosophicae,  partim  etiam 
theologicae  (1625).  Halála  1630  körül  esik. 

Csanál,  1.  Csalán. 

Csanálos,  kisk.  Szatmárvm.  nagykárolyi  j.-ban, 
<i9io)  17-49  magyar  és  német  lak. ;  postaügynökség, 
u.  t.  Nagykároly.  L.  még  BiJiar csanálos. 

Csanar  (Chanar,  Chunar),  régi  város  és  erőd 
Brifrlndia  Mirzapur  kerületében  a  Gangesz  folyó 
mellett,  egy  hindu  tudományos  társaság  szók- 


helye, (1901)  14,500  lak.  (Vg  hindu),  akik  élénk  ke- 
reskedelmet tíznek.  A  Gangeszből  50  m.  magas- 
ságban kiemelkedő  sziklán  épült  erőd  államfog- 
házul szolgál.  Közelében  van  egy  mohamedánus 
szent  sírja,  amelyet  sok  zarándok  látogat. 

Csandála,  egyike  a  legmegvetettebb,  már 
majdnem  teljesen  kihalt  hindu-kasztnak  Bengál- 
ban  és  Asszamban,  mely  nem  árja  eredetű,  legin- 
kább mohamedán  hitű.  Jelenti  egy  brahman  nő- 
nek sudra  férfiútól  eredő  sarjadókát ;  ma  rendesen 
valami  tisztátalan  foglalkozást  űző,  megvetett 
embert :  hóhért,  sírásót,  mészárost  stb.  értenek 
alatta. 

Csandemagor  (Csandarnagar,  Cfiandernagor 
V.  Chandarnagar),  Franciaország  indiai  bii*tokai- 
hoz  tartozó  város  (az  öt  dépendance  egyikének 
szókhelye),  a  Hugli  jobbpartján,  Kalkuttától  É.-ra 
(30  km.).  Területe  mintegy  10  km^,  lakossága  (i909) 
22,816.  Szóles,  egyenes  utcái,  jól  míívelt  kertjei 
emUtésre  méltók.  Főbb  termékei :  a  rizs,  földi 
dió  és  a  ragi  Juta-  és  gyapotszövöje  ós  olajgyára 
több  ezer  embert  foglalkoztat.  Kereskedelme, 
részben  a  folyó  eliszaposodása  következtében, 
lehanyatlott.  A  franciák  1676.  telepedtek  itt  le 
először.  1688-ban  megvették  Aurangzebtöl.  1757. 
elfoglalta  lord  CUve  és  lerombolta  az  erődítmé- 
nyeit, 1763.  visszafoglalták,  1793.  újra  elvesz- 
tették és  1815.  végleg  visszakapták  a  franciák. 
Kalkuttával  vasút  köti  össze ;  állomása  már  brit 
területen  van. 

Csandu,  a  szívásra  használt  ópium  (1.  o.). 

Csang,  hosszuságmérték  Kínában,  a.  m.  Vio 
yin  =  3*581  m. 

Csango  (chango),  más  néven  Z<A;a%íiwtei,  jórészt 
kihalt  perui  indianus  törzs  az  Atacama-puszta  te- 
rületén, mely  nyelvileg  sem  az  aiamara,  sem  a 
kechua  nyelvcsaládhoz  nerii  sorozható  s  állítólag 
fajilag  is  külön  állott.  Az  inkák  idejében  önálló 
kultúrája  volt.  Építészeti  emlékei  modor  és  épí- 
tés tekintetében  erősen  különböznek  még  a  leg- 
közelebbi csimuk  emlékeitől  is.  V.ö.  C/^Ze,  Report 
of  the  W.  Popper  Peruvian  Expedition  (Philadel- 
phia 1903). 

Csángók  a.  m.  vándorok,  a  Bukovinában  és 
Romániában  letelepedett  magyarok  elnevezése. 
Magyarországon  csak  a  gyimesíeket  ós  hétfalusia- 
kat nevezik  C.-nak.  A  moldvai  és  havasalföldi  te- 
lepek részben  már  II.  Endre  idejére  nyúlnak. 
1234-ben  okmányilag  igazolhatók,  sőt  a  Szeret 
völgyében  a  magyarok  a  románoknál  előbb  tele- 
píttettek le.  A  magyar  egyháznak  önálló  püspök- 
sége is  volt.  Az  első  magyar  husszita  biblia- fordí- 
tást,azii.  n.  müncheni  kódexet,  Tatroson,  Moldvá- 
ban írták  1466-ban.  Ideirányult  a  hussziták  ki- 
vándorlása is.  Későbbi  időben  1490  táján  sokan 
költöztek  székely  földről,  különösen  Csíkból  s  Ud- 
varhelyből a  termékeny  és  gyér  népességű  aldu- 
nai  lapályra.  A  székely  határőrvidék  berendezése 
Mária  Terézia  korában  is  számos  székelyt  bírt  ki- 
költözésre, különösen  1762— 63-igs  József  császár 
idejében  is  sűrű  a  panasz  a  kivándorlás  miatt.  A 
kivándorlók  egy  része  az  akkortájban  császári 
kormány  alá  jutott  Bukovmában  szállott  meg, .  s 
ott  hét  f alvat  alapított :  Andrásfalvát,  Boldogfal- 
vát,  Hadikfalvát,  Istenfogadj-ot,  Istensegíts-et, 
Józseff alvát  s  Magyarf alvát.  Moldvában  70,000-ie 


Csángró  nyelvjárás 


—     765 


CsánkI 


lehet  tenni  a  C.  számát,  Havasalföldön  számuk 
jóval  kisebb.  Amott  a  legtöbb  katolikus,  úgy  mint 
Bukovinában,emitt  református. Idegen  nép  között, 
elválasztva  a  hazától,  lassankint  fölveszik  az  oláh 
öltözetet,  szokást,  majd  a  nyelvet  is.  Újabban  kü- 
lönösen a  Szt.  László-társaság  tűzte  feladatául  a 
kat.  missziók  fenntartása  s  alkalmas  könyvek  oda- 
küldése  által  a  kat.  vallással  együtt  a  nemzeti  össze- 
tartás érzetének  ápolását.  A  bukovinai  C.  közt 
a  SO-as  évok  elején,  több  rossz  termésű  év  után, 
erős  mozgalom  keletkezett  a  hazába  visszatérés 
ügyében.  Ugyanazon  időben  történt  az  aldunai 
réti  földnek  kiszárítása  s  töltésekkel  való  bizto- 
.sítása.  Ez  a  kincstári  terület  alkalmas  települ  kí- 
nálkozott és  az  1882.  Somssich  Pál  elnöklete  alatt 
megalakult  Csángó-magyar  egyesület  erélyesen 
munkába  vette  a  visszatelepítés  ügyét.  Körül- 
belül 100.000  frt  gyűlt  össze  és  1883.0descalchi 
Artúr  herceg  Bukovinába  indult,  hogy  körülbe- 
lül 1000  munkást  visszahozzon  a  hazába.  Ezek 
helyett  azonban  több  mint  3000  jelentkezett, 
ellátásukról  nem  volt  kellően  gondoskodva,  az  új 
falvak  sem  a  Duna,  sem  a  belvizek  ellen  nem  vol- 
tak kellően  megvédve  és  így  a  gyarmatosok  újabb 
nyomorúságra  jutottak.  A  telepítést  külön  kor- 
mánybiztos vezette.  Három  falu  épült :  Székely- 
keve  Kubm  szomszédságában.  Sándoregyháza  és 
Hertelendyfalva,  Pancsova  közelében ;  azután 
Győrökön,  Arad  vm.-ben  és  Déván  telepítettek 
C.-at.  Maga  a  csángó-egyesület  hosszas  tengődés 
után  vagyon  és  támogatás  hijján  1904  febr.  havá- 
ban véglegesen  feloszlott.  Csekély  alaptőkéjét 
(Eökk-f  éle  alapítvány)  a  kultuszminiszter  vette  át. 
Legújabban  Erdélyben  több  helyen  sikerrel  telepí- 
tettek vissza  kisebb  számú  bukovinai  csángót.  A 
csángókérdésnek  jelentékeny  irodalma  van.  Tör- 
téneti részét  eredeti  kutatások  alapján  a  Szt. 
László-társaság  megbízásából  Auner  Károly  írta 
meg  :  A  romániai  magyar  telepek  történeti  váz- 
lata (Temesvár  1908).  V.  ö.  még  Ruhinyi  M.,  A 
moldvai  C.  múltja  és  jelene,  Ethnographia,  1901, 
Nyelvészeti  szempontból  u.  a.  Adalékok  és  Újabb 
adalékok  a  moldvai  C  nyelvjárásához  (M.  Nyelvőr 
1901, 1902.  ésTanuünányok  a  romániai  C.-ról  (Bu- 
dapest 1905) ;  tov. :  Ballcuji  A.  (1888) ;  Szarvas 
G.  (1873) ;  Munkácsi  és  Kunos  (1880) ;  Horger, 
A  C.  nép  és  eredete  (Erd.  Muz.  1905) ;  Erdélyi 
L.,  Magyar  Nyelv  (1908),  hol  részletes  bibliográ- 
fiai adatok  olvashatók. 

Csángó  nyelvjárás  (Moldvában),  a  legérde- 
kesebb magyar  nyelvjárás,  nemcsak  azért,  mert 
beszélői,  a  moldvai  csángók  a  keleti  székelység- 
től  szakadtak  el  néhány  száz  évvel  ezelőtt,  hanem 
azértis,  mert  idegen  ajkúak  (oláhok)  közé  kerülve, 
régi  sajátságaik  közül  sokat  megőriztek  s  más- 
részt a  nagy  oláh  hatás  miatt  sok  oláh  alakot  is 
fölvett  beszédük.  A  moldvai  csángókat  nyelvjá- 
rási szempontból  két  csoportra  oszthatjuk,  északi 
csiingókra  és  déli  csángókra.  Az  északiak  több 
régiességet  őriztek  meg,  a  Román  nevű  kerületi 
székváros  környékén  lévő  falvakban  laknak,  a 
.déliek  állandó  székely  behatás  alatt  élnek  ma  is 
és  Bakó  környékén  laknak.  Legfontosabb,  azaz 
hiteles  adatokkal  igazolható,  4e  legtöbb  \idékükön 
tűnőben  lévő  sajátságuk,  hogy  a  cs  helyett  sok 
.esetben  c-féle  hangot  ejtenek  (cak  csak  helyett, 


papecka,  papocska  helyett  stb.)  s  hogy  a  harma- 
dik személyi  n  igeragnak  terjedelmesebb  a  hasz- 
nálata, mint  manapság  (mondettán,  mondta  he- 
lyett, hittinhitXQ  helyett,  értin  érti  helyett.  A  te- 
hető igét  ezzel  fejezik  ki :  «ura  vagyok»  s  ez  való- 
ságos segédige  szerepét  játsza,  pl.  nem  uravagyok 
egyem :  nem  ehetem  stb.  Foglalkoztak  a  moldvai 
csángók  nyelvjárásával  Szarvas  Gábor,  Magyar 
Nyelvőr  (3.  kötet) ;  Munkácsi  Bernát  (9.,  10.  köt.) 
8  újabban  Rubinyi  Mózes,  ki  két  izben  bejárta 
falvaikat,  összegyűjtötte  népköltészeti  marad- 
ványaikat s  ezeket  két  nyelvjárás-tanulmány  ke- 
retében kiadta  (Magyar  Nyelvőr  30.  és  31. kötet); 
ugyancsak  Rubinyi  megírta  történetüket  is :  A 
moldvai  csángók  múltja  és  jelene  (Ethnographia, 
1901).  V.  ö.  még  Erdélyi  L.,  A  csángók  eredete 
nyelvük  nyomán  (M.  Nyelvőr  1908). 

Csángó  szőttes,  1.  Házi  ipar. 

Csángótelep,  Dévához  tartozó  telep  Hunyad 
vm.-ben  a  bukovinai  csángókból  telepítve,  (i9oo) 
459  lak.  —  Kisebb  C  Vajdahunyad  mellett,  159 
lakossal. 

Csang-sa,  Hu-nan  kínai  tartomány  fővárosa  a 
Sziang-kiang  partján,  a  Ku-klang  torkolata  köze- 
lében. Fal  veszi  körül.  A  falakon  kívül  van  a  Jolo 
nevű  híres  főiskola,  több  mint  1000  tanulóval. 
Lakossága  (1909)  230,000.  Az  élénk  iparűző  város 
1904-ben  nyílt  meg  az  idegenek  előtt. 

Csani,  tó,  Szibéria  K.-i  részében,  a  Baraba- 
steppe  legnagyobb  tava ;  kerülete  619  km.  Lefo- 
lyása nincs,  vízállása  erősen  ingadozik,  a  XIX.  sz. 
végéig  apadását  észlelték,  1899  óta  ismét  emel- 
kedik. 

Csánig,  kisk.  Vas  vm.  sárvári  j.-ban,  (1910)  501 
magyar  lak.,  vasúti  megálló ;  u.  p.  és  u.  t.  Rép- 
czelak. 

Csánk,  kisk.  Hont  vm.  báti  j.-ban,  (1910)  460 
tót  és  magyar  lak.;  postahivatal,  u.  t.  Léva. 

Csánki  Í)e2rscí,  történetíró,  országos  levéltárnok, 
szül.  Füzesgyarmaton  1857  máj.  18.  Egyetemi  ta- 
nuhnányait  Budapesten  végezvén,  1881.  az  or- 
szágos levéltárhoz  neveztetett  ki.  1891-ben  az 
akadémiának  levelező,  1900  óta  rendes  tagja  és 
a  történelmi  bizottságnak  elnöke.  Első  alelnöke  a 
Magyar  Történelmi  Társulatnak  és  a  Magyar 
Néprajzi  Társaságnak.  Főleg  a  Nagy  Lajos  kora- 
beli gazdaságtörténelmi  tanulmányokkal  és  a 
Hunyadiak  korával  foglalkozott.  E  körből  való 
műve  a  pályadíjat  nyert  7.  Mátyás  udvara  (1884), 
amelynek.alapján  az  akadémiától  megbízást  nyert 
gr.  Teleky  József  Hunyadiak  koraMagyarországon 
félbemaradt  művének  folytatására.  B  megbízás 
alapján  írja  Magyarország  történelmi  földrajza 
a  Hunyadiak  korában  c.  művét,  melyből  eddig 
három  kötet  jelent  meg(ftharmadikatazakadémia 
1902.  a  nagyjutalommal  tűntette  ki).  Egyéb  művei : 
Rajzok  Mátyás  király  korából  (1886):  Körös 
vármegye  a  XV.  sz.-ban  (1893) ;  továbbá  az  Ár- 
pád vezér  halálának  ezi'edik  évfordulója  alkal- 
mával szerkesztette :  Árpádés  az  Árpádok  c.  dísz- 
művet, melyben  Árpád  vezérről  magvas  tanul- 
mányt írt  (1907);  i¥aXwá5A;iVa7^ro7  (1910).  Azon- 
kiviü  több  magyar  történelmi  tankönyvet  írt 
részben  Baróti  Lajo8.sal.  Budapest  középkori  tör- 
ténetére vonatkozó  több  értékes  közleménye  is 
jelent  meg  a  Századokban  (1904—1906). 

48* 


Cs&nkizUlet 


756    — 


Csányi 


Csánkizület,  az  állatok  hátsó  végtagjának 
azon  része,  amelynek  alapját  a  csánkcsontokou 
kívül  a  combcsont  alsó  vége  és  a  szárcsont  felső 
vége  képezik  s  alkotnak  egy  kevéssé  mozgékony 
izületet,  amelynek  150  fokos  szögeléssel  kell 
bírnia.  Az  ízületnek  hosszúnak  kell  lennie,  széles- 
nek és  vastagnak,  de  egyszersmind  olyannak, 
amelynél  a  csontok  élei  a  bórön  áttetszők ;  füg- 
gőlegesnek kell  lennie,  vagyis  a  két  csánk  legyen 
egymással  párhuzamos  állású.  Hibás  a  rövid, 
keskeny,  vékony  C,  az  olyan,  amely  általában 
véve  is  kis  terjedelmű,  vagy  az  olyan,  amelyen 
tetemek  (1.  o.)  vagy  pókok  (1.  o.)  vannak. 

Csánkpók,  lovakon  a  csánkizület,  ritkábban  a 
szárízom  inát  körülvevő  hüvely  (Dieckerhoff)  gyu- 
ladásával  kapcsolatban  kifejlődő  csontkinövés  az 
izületet  alkotó  egy  vagy  több  csont  belső  oldalán. 
Legtöbbször  oly  csánkizületeken  fejlődik  ki,  me- 
lyek a  lábak  hibás  állása  (tehénállás,  előre  vagy 
hátrahajtott,  kardállás stb.) folytán  szabálytalanul 
fejlődöttek,  úgy  hogy  a  ferdén  álló  ízületre  a  test 
súlya  egyenlőtlenül  oszlik  el  és  főleg  az  ízület 
belső  oldalára  nehezedik.  A  hajlam  a  betegségre 
ennélfogva,  épúgy  mint  az  említett  hibás  állások 
is,  többnyire  örökölt  és  azért  a  C.-os  lovak  a  te- 
nyésztésből kizárandók  Külső  erőművi  behatások, 
mint  alkalmi  okok,  ily  lovakon  sokkal  könnyeb- 
ben idézik  elő  a  C.  kifejlődését,  mint  jól  fejlődött 
állatok  helyes  alkotású  lábain.  A  baj  legtöbbször 
fiatalabb,  3—6  éves  lovakon  fejlődik  s  azután  az 
egész  életen  át  megmarad.  Némelykor  hevenyes 
gyuladással  kezdődik,  máskor  észrevétlenül  las- 
sankint fejlődik  ki.  A  C.  mindig  a  csánkizület  belső 
oldalán,  a  szárcsont  felső  izületi  végén  látható 
és  mint  csontkemény  dudorodás  kézzel  tapint- 
ható (az  ugyanitt  előforduló  érpók  puha  és  össze- 
nyomható). Miatta  a  ló  illető  hátulsó  lábát  járás 
közben  sajátszerű  módon  hirtelen,  rángásszerüen 
is  túlmagasra  emeli  (kakasjárás,  csöbörbelópés). 
Időleges  javulások  gyakoriak,  sőt  a  sántítás  egé 
szén  is  megszűnhet,  de  a  járás  ekkor  is  feszes 
marad.  Az  orvoslás  csípős  bedörzsölósekben  v. 
égetésben,  esetleg  a  szárizom  átmetszésében  áll. 
Puha  C.  a  csánkizület  tokszalagainak  kitágulása 
annak  következtében,  hogy  az  ízületben  gyuladás 
miatt  több  folyadék  halmozódott  fel.  Ilyenkor  az 
ízület  belső  felületén  szintén  látható  dudorodás, 
de  ez  nem  csontkemény,  hanem  puha  és  rugalmas. 
B  baj  ellen,  mely  főleg  flutal  csikókon  gyakori, 
a  csípős  bedörzsölések  jó  szolgálatot  tesznek. 

Csantabon,  kikötőváros  Sziám  királyság  part- 
ján, Bangkoktól  DK.-re,  7000  lak.,  akik  a  közeli 
Kambodzsával  és  Kínával  élénk  kereskedést  űz- 
nek. Kiviteli  cikk  a  fa,  bors  és  drágakövek  (rubin, 
zafir).  Bangkokba  vasút  visz. 

Csantárfa,  l.  Ászokfa. 

Csa&tETér,  nagyk.  Bács-Bodrog  vm.  topolyai 
j.-ban,  (1910)  1181  házzal  és  7543  magyar  lak., 
takarékpénztár,  csendőrörs,  vasúti  állomás ;  posta- 
és  táviróhivatal. 

Csantavéri  h.  é.  vasút,  kiindul  a  Máv.  buda- 
pest-zimonyi  vonalának  Nagyfény  állomásáról  és 
Csantavérig  terjed  84  km.-re  Bács-Bodrog  vár- 
megyében. Legnagyobb  emelkedése  ö^/oo  és  az 
ívek  legkisebb  sugara  300  m.  Beruházási  tökéje 
863,000  K. 


Csány,  1.  nagyk.  Heves  vm.  hatvani  j.-ban, 
(1910)  4  í29  magyar  lak. ;  postahivatal,  u.  t.  Hort. 
—  2.  C,  kisk.  Szilágy  vm.-ben,  most  Tasnád- 
csány  (1.  o.). 

Csányi,  régi  zalavmegyei  család,  mely  a  Bu- 
zád-Hahót  nemzetségből  származott.  Alapította 
Búzád  bán  egyik  fla :  Csák  (1234—69),  zalai  és 
nyítrai  főispán,  1259.  V.  István  ifjabb  király  fő- 
pohárnokmostere,  1260  tárnokmester,  1267— 69-ig 
bán.  A  család  későbbi  tagjai  közül  G.  Balázs  fiai 
1475.  zalai,  somogyi  és  vas  vmegyei  birtokaikra  új 
adománylevelet  szereznek  Mátyás  királytól.C. Ba- 
lázs unokája  ifj.  G.  Balázs  1505.  a  rákosi  ország- 
gyűlésen Zala  vm.  követe  volt,  1518.  pedig  II.  La- 
jos király  tanácsosa.C.  György  a  múlt  század  má- 
sodik felében  Zalavmegye  alispánja.  A  család  leg- 
nevezetesebb tagja : 

G.  László,  1848— 49-iki  kormánybiztos,  majd 
a  Szemere-féle  forradalmi  kabinet  közlekedésügyi 
minisztere,  szül.  Csányon  (Zala  vm.)  1790.,  ki- 
végezték Pesten  1849  okt.  10.  Mint  huszártiszt 
vett  részt  az  utolsó  Napóleoni  háborúkban ;  sebe- 
sülése után  birtokaira  vonult  s  vármegyéjében, 
Zalában  a  szabadelvű  ellenzék  egyik  vezére  lett. 
Az  1848  iki  márciusi  mozgalmak  alatt  C.  szervezte 
Pesten  az  első  polgárőrséget,  azután  a  honvédelmi 
bizottmány  a  feldunai  hadsereghez  osztotta  be, 
1849  elején  pedig  azzal  a  feladattal  bízta  meg  Er- 
délyben, hogy  Bem  oldalán  szervezzo  az  Unió  pol- 
gári kormányát  és  Erdélyt  pacifikálja.  C.  megbíza- 
tásait catoi  jelleméhez  és  közmondásos  energiája 
hoz  híven  teljesítette.  Utolsó  volt,  ki  1849  január- 
jában Windischgrátz  elől  a  fővárosból  eltávozott, 
miután  az  államnak  szükséges  holmikat  Debre- 
czenbe  szálUtotta.  Ugyanezt  júliusban  is  megismé- 
tel tejnidön  a  szabadságharc  kormánya  Pestről  Sze- 
gedre menekült  az  orosz  invázió  elől.  1849  ápr.  14. 
elfogadta  a  közmunkaügyi  és  közlekedési  tárcát 
a  Szemere-kormányban.  Mint  miniszter  Görgei 
és  Kossuth  viszályában  a  kiegyenlítésre  töreke- 
dett s  azon  volt,  hogy  a  válságos  idők  alatt  a 
legfőbb  polgári  és  katonai  hatalom  egyetlen  kéz- 
ben összpontosuljon.  E  szempontból  határozottan 
Görgei  diktatúrája  mellett  tört  pálcát.  A  vilá- 
gosi fegyverletétel  után  nem  gondolt  menekü- 
lésre ;  helyén  maradt  s  megadta  magát  az  oro- 
szoknak, kik  viszont  Haynaunak  szolgáltatták 
ki.  Pestre  vitetvén,  bitófa  általi  halálra  ítélték, 
melyet  az  Újépületben  végre  is  hajtottak. 

Csányi,  1.  Dániel,  tudós  matematikus,  szül. 
Nagybányán  1820  január  20.,  megh.  Debreczen- 
ben  1867  jan.  20.  Iskoláit  Máramarosszigeten, 
Debreczenben  és  Kassán  végezte,  majd  a  bécsi 
műegyetemen  különösen  a  vízépítést  tanulta ; 
1843.  a  pozsonyi  országgyűlésen  egy  időre  Szé- 
chenyi István  gróf  titkára  volt ;  később  mint 
Tisza- szabályozási  mérnök  nyert  alkalmazást. 
1848-ban  egy  székely  huszárezredet  szervezett, 
1849.  Klapka  meghívására  a  komáromi  védmü- 
vek  munkálatainak  a  vezetését  vette  át.  A  vár 
feladása  után  Debreczenbe  ment,  hol  1850.  a  fő- 
iskola fizikai  tanszékére  hivták  meg.  1851-ben  a 
szabadságharcban  való  részvéte  miatt  12  évi  fog- 
ságra ítélték ;  de  1857.  kiszabadult.  1861-ben  kép- 
viselő volt,  az  országgyűlés  feloszlatása  után  újra 
elfoglalta  a  debreczeni  kollégiumban  tanszékét. 


Csányi-féle  galvánelem 


757 


Csap 


1863-ban  az  akadémia  lev.  tagjául  választotta. 
Sok  politikai  s  tudományos  cikket  írt  a  különféle 
lapokba  s  folyóiratokba.  .Munkái :  A  számtan  ele- 
mei közönséges  számokban.  I.  r.  A  négy  első 
száravetési  munkálatok  egész-  és  törtszámokban. 
(Debreczen  1859);  Rövid  tájékozás  a  mértan  rend- 
szere felett  (1865).  Több  mat.  munkája  kéziratban 
maradt. 

2.  C.  Gizella,  festönő,  szül.  1858  febr.  15. 
Kassán.Tanult  Bécsben,  Weimarban  s  München- 
ben, ahonnan  1885.  tért  vissza  Budapestre  s  ettől 
fogva  rendszeresen  kiállított  a  Műcsarnokban. 
Különösen  arcképeket  és  csendéletképeket  fest. 

Csányi-féle  galvánelem.  Csányi  Henrik  a  Bun- 
sen-elemet  némileg  módosította  s  a  világítás  cél- 
jaira is  alkalmas  galvánelemet  akart  előállítani, 
anélkül  azonban,  hogy  e  kérdést  a  gyakorlat  szem- 
pontjából kielégítő  módon  megoldotta  volna.  A 
módosítás  abban  állott,  hogy  a  Bunsen  salétrom- 
savas elem  gerjesztő  folyadékához,  a  már  előbb 
is  használt  salétromsavas  higanysón  kívül  cian- 
kálit  és  alkoholt  is  hozzá  kevert.  Vannak  ez  elem- 
nek előnyei,  de  hátrányai  is ;  s  minthogy  az  elem 
egyik  elektródja  cink,  ami  fogy,  a  cink  árát  te- 
kintve, a  dinamogépekkel  nem  versenyezhet. 

Csanytelek,  nagyk.  Csongrád  vm.  csongrádi 
j.-ban,  (1910)  4-231  magyar  lak.,  gözhajóállomás  a 
Tiszán,  postahivatal  és  telefonállomás. 

Csap,  1.  az  ács,  asztalos,  kőfaragó,  esztergályos, 
fém-  stb.  iparban  használatos  szerkezeti  elem, 
melynek  segítségével  két  v.  több  hosszúkás  alakú 


1.  ábra.  Sarokcsap. 


&.  ábra.  Egyszerű  csap. 


fa  (léc,  deszka,  gerenda),  kő  vagy  fémdarab  egy- 
mással összeköthető  (1.  Csapos  kötés).  C.  tulaj- 
donképen rövid  és  megvékonyított  vége  valamely 


3.  ábra.  Ferde  csap.      4.  ábra.  Egyszerű  fészkes  csap. 

gerendának,  kőnek  stb.,  mely  pontosan  beillik 
az  ehhez  tartozó  másik  gerenda  (stb.)  alkalmas 
helyén  kimélyesztett  C.-lyukba.  (A  kocsikeréknél 
pl.  a  küllő  alkotja  a  C.-ot.  Egyik  vége  a  kerék- 
agyba, másik  vége  a  keréktalpba  van  «C8apolva»). 


r 


5.  ábra.  Kuttős  fésskes  csap. 


6.  ábra.  Ollós  csap. 


.  Rendeltetésük  és  külső  alakjuk  szerint  az  ács- 
os részben  az  asztalosmunkánál  megkülönböztet- 
jük a  sarok-C. -ot  (1.  ábra)  az  egyszerű  C.-ot  (3. 
ábra),  a  ferde  C.-ot 
(3.  ábra),  a  fészkes- 
C.-ot  (4.  ábra),  a  ket- 
tős fészkes-C.-ot  (5. 
ábra),  az  ollós  v.  villa- 
C.-ot  (6.  ábra),  végül 
a  bél-C.-ot  (1.  0.). 

Néha  a  C.  maga 
keményfából  (kőszer- 
kezeteknél  vasból  v. 
bronzból)  készül,  s  ilyenkor  az  összekötésre  váró 
mindkét  fa  (kő,  stb.)  darabban  megfelelő  csaplyuk 
készül. 

2.  C.  V.  tengelycsap  a  gépészetben  egyike  a  leg- 
fontosabb és  leggyakoribb  alkatrészeknek  s  célja 
általában  a  forgás  le- 
hetővé tétele  egy  bi- 
zonyos mértani  ten- 
gely körül.  Eszerint  a 
C.  oly  része  valamely 
tárgynak,  amely  ke- 
rek alakjánál  fogva 
foroghat  egy  megfe- 
lelő ágyban  (C.-ágy-, 
persely-,  hüvely-  v. 
lyukban)  vagy  amely  körül  foroghat  egy  meg- 
felelő ággyal  ellátott  más  tárgy.  Leggyakrab- 
ban a  különféle  tengelyekben  találjuk  a  C.-okat, 
melyek  egyúttal  a  tengely  használata  és  terhe- 
lése szerint  nyernek  alakot  és  vastagságot.  A 
leggyengébb  C.-okat  a  íinom  óraművek  kerekei- 
nél, a  legerősebbeket  a  gőzgépek  (hajógépek)  ten- 
gelyeinél találjuk  s  legfőbb  kellékük  az  egyen- 
letes sima  felület,  mely  a  megfelelő  kenőanyag- 
gal síkossá  tétetik,  hogy  a  forgás  minél  kevesebb 
munkát  emésszen  fel  s  hogy  a  C.  melegen  ne 
fusson,  mert  ez  a  pusztulás  kezdete.  A  C.-nak 
mint  forgási  testnek  igen  fontos  szerepét  lát- 
juk a  szállító  eszközök  milliárdjainál  (közúti,  vas- 
úti stb.  kocsik,  lokomotivok,  hajók  tengelyeinél), 
hol  a  kerekek  forgása,  gördülése  s  ezzel  együtt  a 
járómű  haladása  a  C.-ok  forgása  útján  jön  létre. 

A  szerkezethez  képest  kétféle  C.-ot  különbözte- 
tünk meg,  t.  i.  hajlított  ós  nyomott  C.-ot.  A  meg- 
különböztetés onnan  ered,  hogy  a  teher  a  C.-ot  v. 
letörni  v.hosszában  összenyomni  igyekszik. Tartó- 
C.-ja  (hajlított)  a  vízszintes  tengelynek  van, 
nyomott  az  állónak.  Aszerint  amint  a  C.  a  ten- 
gely végén  vagy  azon  belül  fekszik,  nevezzük  véa- 
vagy  homlok-  C.-nak,  illetőleg  közbenső  vagy  ny  ik- 
C.-nak.  Alakra  nézve  ismerünk  henger-,  kúp-, 
gömb-  és  fésüalakú  vagy  gyűrűzött  C.-okat,  me- 
lyek viszont  lehetnek  tömörek  és  üresek ;  fekvé- 
sük szerintT^igvízszintesvAgy  állő,i]letve  ferde 
C.-okat.  A  C.-ok  alakját  és  alkalmazását  1.  Csap- 
ágy. 

'  Alló-C,  oly  tengely-C,  melyet  az  erő  aicözép- 
vonallal  párhuzamos  irányban  támad  '•meg  (1. 
Tengelycsapok).  Többnyire  a  tengely  végén  van, 
azonban  néha  a  tengelynek  már  belső  pontjára 
esik  és  ilyenkor  több  gyűrűvel  látják  el,  hogy  a 
nyomás  nagyobb  területre  osztódjék.  Ez  a  gyű- 
rűs G. 


Csap 


—     758 


Csapadék 


3.  C,  a  borászatban.  A  bor,  sör  vagy  más  folya- 
déknak a  hordóból  való  leeresztésére  szolgáló  esz- 
köz. A  C.  többnyire  tiszta  fából  készül  s  a  hordó 
fenekén  levő  csaplyukba  üttetik.  Igen  jók  a  sárga 
rézből  készített  csapok  is,  feltéve,  hogy  azon  ré- 
szeik, melyek  a  borral  érintkeznek,  ónozva  van- 
nak,mert  ellenkezőleg  réz-rozsda  (Grünspan)  kép- 
ződik bennök,  mi  a  bort  egészségtelenné  teszi. 

4.  C;  a  szőllöművelésben.  A  szöllötökéhől  kinőtt 
venyigéket  v.  még  ősszel,  de  leginkább  tavasz- 
szal,  részben  eltávolítják  a  tökékről,  részben 
pedig  többó-kevésbbó  visszametszik.  Ha  a  tőkén 
maradt  venyigét  erősen  visszametszik,  úgy  a 
visszamaradt  venyigerészt  C.-nak  nevezik;  ha  az 
olyan  rövid,  hogy  csak  1—2  szem  (rügy)  maradt 
rajta,  akkor  rövid  C,  ha  ellenben  3—6  szem  ma- 
radt rajta,  akkor  hosszú  C.  a  neve.  A  csap  szemei- 
ből fejlődő  hajtások  hordják  a  fürtöket.  Ősszel  a 
fürtös  hajtások  megérnek  (megf ásódnak),  venyi- 
gékké lesznek  ;  ha  most  ezeket  a  venyigéket  ősz- 
szel V.  tavasszal  visszametszük,  akkor  belőlük 
csap  lett  s  a  tavalyi  csapnak,  mely  a  mostanit 
viseh,  csercsap  a  neve. 

5.  C.,  valamely  csővezeték  végének  kinyitható 
elzárása  (gőz-,  víz-,  gáz-C.  stb.). 

6.  G.,  1.  Agancs. 

Csap,  kisk.  Ung  vm.  kaposi  j.ban,  (1910)  2311 
magyar  lak.,  jelentékeny  vasúti  csomópont ;  itt 
ágaznak  ki  a  m.  kir.  államvasutak  budapest- 
lawocznei  vonalából  az  Ungvárra  és  Nyíregy- 
házára vezető  vonalak.  Posta  és  táviróhivatal. 

Csáp  (Antennae),az  ízeltlábú  állatok  fején  levő 
módosult  végtag,  mely  legnagyobb  részben  tapo- 


A  cs&p  különböző  alakjai. 

gátasra  és  néha  még  szaglásra  is  szolgál.  Alakja 
és  szerkezete  különösen  a  rovaroknál  nagyon 
változatos,  de   minden    esetben    több-kevesebb, 


egymással  mozgékonyan  izülö  ízből  áll.  A  rákok- 
nál mindig  két  C.-pár  van,  míg  a  többi  ízeltlábúak- 
nál csupán  egy.  Idegeiket  a  garat  feletti  dúcból 
nyerik.  L.  még  Tapogató. 

Csapadék,  1.  praecipitatum,  valamely  oldat- 
ból fizikai  V.  kémiai  hatás  folytán  kiválott  szi- 
lárd, amorf  v.  ki'istályos  anyag.  így  pl.  a  gipsz 
vizes  oldatából,  szesz  hozzáelegjlitésekor,  a  gipsz 
C,  alakjában  kiválik,  mert  az  híg  szeszben  old- 
hatatlan ;  gyanta  szeszes  oldatából  víz  kiválasztja 
a  gyantát.  C.  keletkezik  valamely  oldat  melegí- 
tésekor, ha  az  oldott  anyag  a  meleg  oldószerben 
kevésbbó  oldódik,  mint  a  hidegben ;  ezért  válik 
ki  a  meszes  vízből  forraláskor  a  kalciumhidroxid. 
C.  keletkezik,  ha  a  folyadék  melegítésekor  az  ol- 
dott anyag  megváltozik,  pl.  a  fehérje-oldatból 
melegítéskor  a  megalvadt  fehérje  kiválik ;  vagy 
ha  az  oldat  melegítésekor  az  oldott  anyag  ké- 
miailag megváltozik,  pl.  kemény  víz  forralása- 
kor a  benne  oldott  kalciumhidrokarbonát  elbomlik 
szénsavra  ós  oldhatatlan  kalciumkarbonátra, 
amely  utóbbi  C  alakjában  kiválik.  C.  keletke- 
zik, ha  oldott  anyagokból  bizonyos  kómlőszerek 
hatására  többé-kevésbbé  oldhatatlan  reakció-ter- 
mékek keletkeznek  ;  így  pl.  a  nátriumklorid  vizes 
oldatában  ezüstnitrát-oldat  hatására  ezüstklorid 
keletkezik,  amely  vízben  oldhatatlan  lévén,  a  fo- 
lyadékból fehér  túrószerü  csapadék  alakjában  ki- 
válik, míg  a  reakció  mellékterméke,  a  nátrium- 
nitrát oldva  marad.  A  C.  lehet  kristályos,  amorf 
V.  kocsonyás.  Kiválása  pillanatában  a  C.  rend- 
szerint rendkívül  íinom  eloszlású ;  a  csapadékos 
folyadék  rázogatásakor,  még  inkább  melegíté- 
sekor azonban  a  kocsonyás,  vagy  amorf  C.-ok 
kristályossá  válnak,  a  mikrokristályos  pedig 
aránylag  nagy  kristályokká  összetömörül.  Az 
így  összetömörült  és  leülepedett  C.-tól  a  folya- 
dék szűrés  útján  könnyen  elkülöníthető.  E  vég- 
ből a  leülepedett  C.-ról  a  folyadékot  tölcsérbe 
tett  és  megnedvesített  papiros-szűrőre  öntjük, 
majd  a  csapadékot  is  a  szűrőre  gyűjtjük  és 
ott  vízzel,  vagy  más  mosófolyadékkal  kimossuk. 
Nagy  mennyiségű  C.-ot  a  víztől  sajtolással  vagy 
centrifugálással  különítik  el.  Némely  C.  más  ol- 
dott anyagot,  pl.  festékanyagot  magával  ránt, 
úgy,  hogy  némely  színes  folyadék  C.  létesítése 
révén  elszínteleníthető.  A  C.  kiválása  annál  telje- 
sebb, minél  oldhatatlanabb  az.  Hogy  a  C.  lehető- 
leg quantitative  kiváljék,  a  kémlőszerből  csekély 
fölösleget  alkalmazunk.  A  kémiai  analízis  során 
vegyületek  és  azok  alkatrészeinek  qualitativ  fel- 
ismerésére V.  quantitativ  meghatározására  igen 
gyakran  C.-ot  készítünk.  Oldhatatlan  vegyületek 
gyári  előállítása  is  C.  keletkezésén  alapszik. 

2.  Légköri  C.  Ha  a  levegő  hőmérséklete  a 
harmatpont  alá  száll  (1.  Harmatpont),  pára- 
tartalmának az  a  része,  mely  telítettségi  fokát 
meghaladja,  C.  alakjában  válik  ki.  A  C.  nemei : 
eső,  hó,  havaseső,  jégeső,  ónos  eső,  ha  a  lecsapó- 
dás fölüh'öl  történik,  v.  dér,  harmat,  zúzmara, 
ha  a  talaj  mentén  történik.  A  C.  keletkezésének 
legfőbb  oka  a  levegő  felszálló  mozgásában  kere- 
sendő, azért  barométeres  depressziókban  (l.  De- 
presszió) venászennt  dús  lecsapódások  tapasztal- 
hatók. Ugyanezen  ok  működik  közre,  midőn  a 
szél  a  levegőt  hegyoldalon  emelkedésre  kénysze- 


Csapadék 


—     759 


Csapágy 


ríti  és  a  szél  felé  fordult  hegylejtökön  bö  C.  szár- 
mazik. Kevésbbé  gazdag  forrása  a  C.-nak  a  kü- 
lönböző hőmérsékletű  légtömegek  keveredése. 
Egy  harmadik  oka  a  C.  keletkezésének  a  talaj 
lehűlése,  mely  a  legalsó  légrétegekot  is  lehűti, 
amitől  az  alsó  lecsapódási  termékek  erednek  (1. 
Harmat,  Dér). 

A  C.  mennyiségét  mm. -ben  fejezik  ki,  azzal  a 
magassággal,  melyet  az  eső  vagy  megolvasztott 
hó  vize  vízszintes  területen  elérne,  ha  beszivárgás, 
elpárolgás  és  lefolyás  nem  volna.  Az  e  célra  szol- 
gáló műszer  az  esőmórő  (1.  o.)-  A  C.  mint  fontos 
éghajlati  tényező,  melytőlvalamely  vidék  termő- 
képessége nagyban  függ,  rendszeres  megfigyelé- 
sek tárgya.  A  C.  mennyiségén  kívül  azoknak  a 
napoknak  a  száma  is  határoz,  melyeken  mérhető 
(legalátb  01  mm.)  C.  esett.  A  C.  mennyisége  el- 


szárazságáról  szóló  hírt  az  aránylag  nagy  átla- 
gos esőmennyiség  nem  igazolja ;  vannak  azonban 
egyes  száraz  esztendők  (1863,  1865,  1888,  1894, 
1904),  melyekben  a  C.  hiánya  fölötte  érezhetővé 
vált.  Ami  a  C.  évi  eloszlását  illeti,  Magyarország 
túlnyomó  részén  a  kora  nyári  esők  uralkodnak. 
Az  Alföldön,  Erdélyben,  a  Felvidéken  június  a 
legesösebb  és  február  (jan.)  a  legszárazabb  hónap. 
Az  Adria  környékén  más  a  C.  évi  periódusa,  ott 
az  októberi  esők  az  uralkodók  és  júliusban  esik 
legkevesebb.Hazánk  C. -viszonyaira  vonatkozólag 
részletes  irodalom  található  Róna  «Éghajlat»  c. 
munkája  II.  részében  (Magyarország  éghajlata). 
E  helyen  tájékoztatásul  közöljük  néhány  helynek 
átlagos  éviéshavi  C.-mennyiségét  az  1871—1905. 
megfigyelések  alapján  (Hegyfoky  nyomán)  vala- 
mint a  C.-os  napok  átlagos  számát  (1871—1900) : 


A  csapadék  havi  és  évi  átlagos  mennyisége  milliméterekben. 


Állomás 


Jan.  !  Febr. 


1.  Arvaváralja 

2.  Selmeczbánya  .. 

3.  Eperjes 

4.  Budapest 

5.  Szeged 

6.  Keszthely    

7.  Zágráb    

8.  Fiume     ...  ...  .. 

9.  Nagyszeben 


47  , 

54 

27 

37 

31  I 

26; 

46, 

95 

25 


Márc.  I  Apr.   Máj.   Jün. 


58 
62 
30 
45 
35 
42 
54 
127 
35 


I 
58  1 
74  1 
51  ! 
.58  ! 

53: 

63 

71 

127  I 

54! 


86 
97 
69 
74 
68 
75 
89 
123 
89 


108 
96 
93 

74 

76 

73: 
103  1 
138  1 
120  i 


Júl. 


123 
81 
94 
53 
61 
76 
78 
72 

105 


Ang.  I  Bzept.  i  Okt. 


96 
73 

77 
50 
47 
70 
85 
107 
78 


80 
72 
57 
£1 
53 
59 
81 
182 
46 


76 
94 
55 
66 
61 
78 
112 
238 
46 


Nov. 


53 
74 
32 
53 
44 
56 
81 
174 
84 


59 
74 
34 
48 
38 
38 
57 
136 
29 


896 
909 
642 
640 
593 
684 
908 
1618 
685 


A  csapadékos  napok  havi  és  évi  átlagos  száma. 


Állomás 


Jan.  I  Febr. 


1.  Arvaváralja.- 

2.  Selmeczbánya  

3.  Eperjes  

4.  Budapest ... 

5.  Szeged    

6.  Keszthely    

7.  Zágráb    - 

8.  Fiume      

9.  Nagyszeben 


1-9 

11-3 

7-2 

5-5 

6-5 

6-4 

8-4 

80 

80 

70 

6-5 

6-8 

0-2 

8-7 

0-6 

9-4 

8-3 

8-2 

Márc.  I    Apr. 


160 

8-2 

8-1 

91 

8-5 

9-3 

10-5 

11-6 

10-5 


14-7 

91 

90 

10-3 

10-6 

9-7 

13-9 

14-2 

12-2 


Máj.      Jún. 


16-4 
11-7 
120 
10-6 
10-7 
11-8 
13-8 
13-8 
15-3 


17-4 
11-3 
12-7 
10  8 
10-9 
9-6 
14-3 
14-5 
15-5 


Jál.       Aug. 


15-7 
9-8 

11-4 
8-6 
7-8 

10-2 

10-8 
9-1 

12-8 


14-8 

8-5 

10-3 

8-2 

6-6 

80 

10-6 

10-4  I 

10-6  i 


12-9 
8-6 
9-3 

81 
7-7 
8-4 
10-4 
11-4 
9-2 


Okt      Nov. 


14-2 

10-5 

9-8 

10-0 

9-8 

11  0 

12-9 

15-5 

9-6 


13-6 
10-3 

7-5 
101 

9-9 
10-5 
11-6 
141 

90 


Deo.       Évi 


13-6 

9-9 

9-5 

10-8 

10-7 

7-6 

10-2 

12-6 

9-3 


172 
110 

112 
114 
108 
109 
188 
147 
181 


osztva  a  C.-os  napok  számával  adja  a  C.  erős- 
ségót vagy  sűrűségét,  ha  pedig  bizonyos  időszak 
C.-os  napjainak  számát  elosztjuk  az  összes  napok 
számával,  a  hányados  a  C.  valószínűségét  adja. 
Pl.  Budapesten  esik  átlag  egy  évben  640  mm. 
114  napon,  a  C.  erőssége  56  mm.  (annyi  esik  átlag 
egy  napon),  a  C.  valószinOsége  03  (átlag minden 
harmadik  nap  esik). 

Magyarországon  az  évi  C.  mennyisége  helyen- 
kint  530  és  3000  mm.  határok  között  változik. 
Legtöbb  a  C.  a  tenger  mellékén.  Fuzine  körül 
van  az  elsőrangú  esömaximum,  magában  Fuzi- 
nén  átlag  2750  mm.-t  mérnek  évente.  Másodrangú 
esőmaximum  van  Máramaros  vmegyében,  ahol  az 
évi  C.  mennyisége  Németmokrán,  Felsőszinevé- 
ren  1400  mm. -re  emelkedik.  Gazdag  esőközép- 
pontok vannak  még  a  Moma  Kodru,  a  Bihari- 
hegyekben (Menyháza  1300  mm.),  a  Nagy-Tátrá- 
ban (Óhegy  1000  mm.).  Legkevesebb  esik  az  Al- 
földön, a  Tisza  mindkét  partján  elterülő  mély 
síkságon,  ahol  az  évi  C.-mennyiség  a  600  mm.-en 
alul  marad.  Ily  esőben  szűkölködő  tájak  Erdély- 
ben is  akadnak.  Az  Alföldtől  kiindulva  a  C.  min- 
den irányban  szaporodik  a  felszín  emelkedésével 
és  az  Alföldet  minden  oldalról  oly  öv  környezi, 
melyen  600—700  mm.  esik  évente.  Az  Alföld 


Csapágy,  olyan  géprész,  mely  a  tengely-csapot 
tartja  ós  a  tengelyt  elmozdulás  ellen  védi.  Ren- 
deltetésükre nézve  fekvő  és  álló  C.-akat  külön- 
böztetünk meg,  több  egymástól  eltérő  szerkezet- 
ben. A  legegyszerűbb  C.  egy  belül  kiesztergályo- 
zott hüvely,  mely  a  vele  egybe  öntött  talpánál 
fogva  erősíthető  a  helyére.  Kopásnak  jobban  alá- 
vetett V.  gyorsabb  forgású  tengelyekhez  a  hüvely 
belsejét  réz-  vagy  más  fém- 
keverékből  készült  béléssel 
szokás  ellátni,  mely  kicserél- 
hető (1.  az  1.  ábrán:  a).  A 
szétszedhető  C.-aknál  a  hü- 
vely két  részből  áll ;  az  alsó 
rész  aC.-test,  a  felső  rész  pe- 
dig a  C.-fedö.E  két  részt  alkal- 
mas nyujtványoknál  fogva 
csavarok  kapcsolják  össze  és  hogy  oldalvást  el  ne 
mozdulhassanak,  kissé  egymásba  vannak  eresztve 
(l.a  2.  ábrán).  Az  efajta  két  részű  C.-akat  főleg 
karimák  közt  fekvő  csapokhoz  használják,  mert 
utóbbiakat  közönséges  zárt  hüvelybe  nem  dug- 
hatnók  be.  A  nagyobb  erők  által  igénybe  vett, 
valamint  a  különös  célokra  szerkesztett  C.-ak 
még  több  darabból  vannak  összetóve.  Ezeknél  a 
C.-test  és  a  C.-fedö  közé  pontosan  beillesztett 


1.  ábra.  Bélelt  a  hüvelyes 
csapágy   párkány- 
tartóval  b. 


Ösapágy 


—     760 


Csapágy 


fémcsészék  használtatnak.  Vannak  oly  csészék, 
melyek  külseje  nó^y-,  hat-  vagy  nyolcszögletes, 
végeiken  pedig  karima  van,  és  olyanok,  melyek 
kívülről  is  hengeresre  vannak  esztergályozva  s 
középen  az  elfordulás  ellen  védő  nyúlványokkal 
bírnak,  melyek  a  test  és  fedő  megfelelő  mélyedé- 


2.  ábra.  M.  A.  V.  gépgyári  fekvő  csapágy. 

seíbe  illeszkednek.  Ily  csészék  beillesztése  egy- 
szerű, mert  ezek  külseje  és  az  ágyazat  belseje  esz- 
tergapadon készíthető  el,  míg  a  szögleteseknél  a 
beillesztési  munkát  a  gyalugéppel  v.  kézzel  vége- 
zik ;  vannak  olyanok  is,  melyeknek  külseje  kétol- 
dali párhuzamos  síkot  képez,  felső  és  alsó  részei 
pedig  ívalakuak.  Hogy  a  csészék  fekvése  az  ágya- 
zatban pontosabb  s  a  beillesztés  egyszerűbb  legyen, 
szokás  köztük  úgynevezett  munkaléceket  alkal- 


3.  ábra.  Bellers-féle  állítható  függő  csapágy. 

maznl  A  2.  ábrán  egy  a  M.  Á.  V.  gépgyárá- 
nak szabványát  képező  fekvő  transzmisszió-C. 
látható.  A  C.-at  négy  horogfejű  csavar  szorítja  az 
öntöttvas  C.-talphoz,  ezt  pedig  két  erősebb  csavar 
fogja  az  alapkőhöz  v.  gerendához.  Az  olajtartó  a 
C.-fedővel  egybe  van  öntve,  belsejében  pedig  egy 
kovácsolt  vascső  nyúlik  le  a  csésze  olajozó  lyukáig 
és  az  olajat  a  beléje  dugott  gyapot-kanóc  vezeti  a 


tengelyre.  Az  olajozócső  körül  a  fedő  fecskefark- 
alakú fúróval  kissé  be  van  fúrva,  hogy  az  olaj  a 
fedő  és  csésze  között  szét  ne  szivároghasson.  A 
talpvasban  a  C.-test  leszorítására  való  csavarok 
fejeinek  kamrái  vannak,  melyek  a  csavaroknak  a 
C.-test  jobbra  v.  balra  való  elmozdítása  esetén  he- 
lyet engednek.  A  C. -testben  lévő  lyukak  pedig  erre 
merőleges  irányban  hosszukások  s  a  csavaroknak 
ez  irányban  engednek  helyet.  A  talpvas  két  olda- 
lán a  lap  egész  szélességében  felnyúló  vállak  arra 
valók,  hogy  a  C. -testet,  a  pontosan  beállított  hely- 
zetben, köztük  kemény  fa-  v.  fém-ékekkel  rögzít- 
hessük ;  míg  a  C.-test  alján  kétoldalt  látható  vá- 
lyucskák  a  kiszivárgott  olajat  fogják  fel.  Ujabb 
időben  közlőműveknél  előszeretettel  alkalmazzák 
a  Sellers-féle  gömbcsészés  C.-akat.  Ezek  annyi- 
ban különböznek  a  közönséges  C.-aktól,  hogy  a 
csésze  nincs  szorosan  az  öntöttvas-ágyazatba  il- 
lesztve, hanem  gömbalakú  púpjával  fekszik  az 
ágyazat  hasonló  alakú  üregében  (lásd  a  3  és.  4. 
ábrákat).  A  csé- 
sze hosszabb  is, 
mint  a  közönséges 
C.-aké.  A  gömb- 
alak folytán  a  csé- 
szék sokkal  job- 
ban simulhatnak 
a  csaphoz,  ha  a 
tengely  kissé  meg 
is  görbül,  minek 
az  a  jó  oldala, 
hogy  a  csap  oly 
könnyen  nem  me- 
legszik át.  A  Sel- 
lers-féle  C.-ak  csé- 
széi többnyire  öntöttvasból 
készülnek  s  a  középső  ola- 
jozó-lyukon  kívül  két  végü- 
kön külön  kenöszelencét  kap- 
nak. A  leszivárgó  olaj  az 
alatta  lévő  olajfogó  vályúba 
csepeg.  Gőzgépek  forgatott 
tengelyeihez  erősebb  szer- 
kezetű C.-akat  használnak  és 
mivel  a  forgató  erő  az  ú.  n. 
meddő  pontokon  vízszintes  irányban  majd  jobbra, 
majd  balra  löki  a  tengelyt,  ezeknek  csészéit  négy 
darabból  készítik  s  úgy  helyezik  az  öntött  vas 
ágyba,  hogy  a  két  oldalsó  csészét  a  kopás  mér- 
téke szerint  csavarokkal  vagy  ékekkel  is  bel- 
jebb tolhassák  (1.  az  5.  és  6.  ábrákat).  A  füg- 
gőlegesen álló  tengelyekhez  a  ?.  ábrából  lát- 
ható C.-alakot  használják  általánosan.  Az  a  C.- 
test  a  b  talpra  van  erősítve  és  c  csésze  illesz- 
kedik belé,  fenekére  pedig  d  keményített  acél- 
lap fekszik,  mely  az  olaj  szétosztása  végett  ke- 
resztbe vésett  hornyolattal  van  ellátva.  Az  öntött 
vastalpnak  itt  is,  mint  a  fentebbieknél,  az  a  sze- 
repe van,  hogy  az  erőt  nagyobb  felületen  vigye 
át  a  kő-  vagy  a  falazott  alapra.  A  következő  8. 
ábra  turbinákhoz  való  víz  alatti  álló  C.-at  mutat. 
Itt  &  a  C.-t«st,  a  a  tömörítő  szelence,  mely  kaucsuk- 
gyűrűket  szorít  a  csap  köré,  hogy  a  víz  be  ne  ha- 
tolhasson a  szerkezet  belsejébe ;  d  a  turbina-ten- 
gely, c  az  ebbe  illesztett  acélcsap,  e,  f,  s  pedig  a 
csap  alá  helyezett  kemény  acélbetétek,  melyek  kö' 


4.  ábra.  Sellers  féle  állít- 
ható oszlop-csapágy. 


Csapágry 


761 


Csapágy 


zül  s  és  /■  gömbalakuan  feküsznek  egymásra  és 
arra  valók,  hogy  azon  esetben,  ha  a  csap  vége 
kissé  ferdén  kopik,  a  tengelynek  ebből  származó 
függőleges  rázásait  ellensúlyozzák ;  e  acélkorong 
pedig  a  csap  kopását  és  felmelegedését  gátolja, 
mert  ha  a  c  csappal  együtt  forog,  akkor  /'  és  e  ko- 
rongok súrlódnak  egymáson,  míg  össze  nem  ta- 
padnak, ekkor  e  korong  megáll  és  a  c  csap  kezd 
rajta  forogni,  mialatt  az  /  és  e  közti  felület  időt 
nyer  a  lehűlésre  s  megkenödésre,  úgy,  hogy  mire 
e  és  c  közt  a  súrlódás  szintén  naggyá  nőtt,  újra 
kezdődhessék  az  előbbi  folyamat.  Brősebben  ter- 
helt tengelyeken  két,  három,  sőt  több  ilyen  kemé- 
nyített acélkorongot  is  szokás  a  csap  alá  helyezni. 
Függőlegesen  álló  hosszabb  tengelyeket  a  9. 
ábrából  látható  C.-akban  szokás  vezetni ;  a  egy 
öntött  vashüvely,  melynek  belsejében  egymással 
szembe  állított  négypokfadarab/'  képezi  a  csészét 
6  vezeti  a  tengelyt ;  ezeket  a  fadarabokat  c  csa- 
varokkal nyomhatjuk  a  tengelyhez. 

A  gyári  szerszámgépek  hajtására  szolgáló  úgy- 
nevezett közlőmű  C.-akat  többnyire  a  falhoz,  osz- 
lopokhoz vagy  a  tetőzet 
gerendáihoz  erősítjük  és 
eszerint  fali,  oszlop-  v. 
függő- C.-aknak  nevez- 


Q 


5    ábra.  Gőzgép-csapágy 

(forgattyú  mellé)  bb  csavarokkal 

szorított  csészékkel. 


6.  ábra.   Gőzgép- 
csapágy  szorító 
ékekkel. 


zük.  Ezen  C. -szerkezetek  kétféle  módon  készül- 
nek, vagy  úgy,  hogy  a  C.  a  tartójával  egybe- 
öntött egészet  képez,  vagy  pedig  alkalmasan  ala- 
kított különálló  C. -tartókra  erősítünk  közönséges 
C.-akat. 

A  10.  ábrán  egy  különálló  váll-tartóra  (kon- 
zol) szerelt  közönséges  fali  fekvő  C.-at  látunk ;  a 
fentebb  tárgyalt  Sellers-féle  C.-ak  ábráiból  pedig 
egy  oszlopra  erősített  s  egy  vasgerendán  függő 
tartóra  szerelt  C.  látható.  Az  oszlopot  két  részből 
álló  C.-tartó  veszi  körül. 

A  földhöz  közelebb  fekvő  nehéz  hajtótengelyek 
alátámasztására  a  U.  ábrából  látható  v.  ehhez 
hasonló  C. -tartókat  alkalmazunk. 

Hazánkban  C.-ak  gyártásával  foglalkoznak  fő- 
képen Gutjahr  és  Műller,  Ganz  és  Társa,  Rock  1., 
Nicholson  stb.  gépgj'árak.  Forrásmunkák  Reiche, 
Weierl,  Bock,  Reuleaux  művei. 

A  C.-nak  a  vasúti  üzemben  is  igen  fontos  sze- 
rep jutott,  minthogy  a  síneken  gördülő  kerékpá- 
rok tengelyei  a  C.-akban  forogva,  ezek  közvetíté- 
sével hordják  a  járóművek  súlyát  a  reájuk  rakott 
teherrel  együtt.  A  vasúti  C.-ak  azonban  igen  vál- 
tozó viszonyoknak  vannak  kitéve  (hideg,  meleg, 
esö,  por,  rázkódások,  lökések,  változó  terhelés, 
kisebb-nagyobb  sebesség  stb.),  s  azért  helyes  funk- 


cionálásuk a  legjobb  szerkezet  mellett  is  csak  a 
legszorgosabb  kezeléssel  tartható  fenn.  Ide  tarto- 
zik a  C.-ak  meghatározott  időszakokban  végzett 
kenése,  a  kenőanyagoknak  az  időjárás  és  pálya- 
viszonyok szerinti  meg- 
választása, a  C.-ak  idő- 
szakos megvizsgálása  és 
jókarba  helyezése  teljes 
szótszedésük  mellett  stb. 


7.  ábra.  Közönséges  álló 
csapágy. 


8.  ábra.  Vizalatti 
csapágy  (turbinához). 


A  lokomotivoknál  háromféle  C.-at  különböz- 
tethetünkmeg,t.i.akerékpárokú.n.few(7eZj!/á5'i/aíí, 
a  hajtó-  és  kapcsoló- (csatló)  mi  á^í/aA'aís  végül  a 
kormáriY-csapszemeket  (1.  Kormánymű).  Aloko- 


9.  ábra.  Fubélésü  füg- 
gőleges vezető  C.-a.    10.  ábra.  Fekvő  fali-csapágy. 


motiv-tengelyágy.  melynek  egy  alakját  a  12.  ábra 
mutatja,  három  főrészből  áll,  ezek :  a  patkóalakú 
ágytok  (a),  mely  kovácsoltvas-  (ritkán  öntöttvas-) 
V.  acélból  (kovácsolva  és  öntve  is)  készül ;  ateknö- 
alakú  ágy  csészev. fémágy 
(b),  mely  vörös  fémből 
való  s  gyakran  fehér  (ke- 
mény) fémmel  kiöntetik 
(1.  Csapágyfém)  s  a  szek- 
rónyalakú  ellenágy  (c), 
mely  öntöttvasból  való. 
Utóbbi  a  leesés  ellen  kü- 
lön szerkezettel  biztosít- 
tatik. Az  ágytokban  fent 
olajtartó  üreg  (e)  van 


^_A;\Ai 


M 


m 


Q 


11.  ábra.  Csapágytarté 
(csapágy  bak). 


melyből  kenóbelek  útján 
jut  az  olaj  a  csésze  alá, 
míg  lent  az  ellenágyban, 
melybe  szintén  olajat  ön- 
tenek, kenöpáma  (1 .  alább 
a  kocsi-csapágyakat)  helyeztetik  el,  mely  alulról 
végzi  a  kenést.  A  lokomotivok  hajtó  és  kapcsolt 
tengelycsap  végei  a  levegőtől  egy  oldalról  sem 
zárhatók  el  a  C.  által  (mert  a  csapok  nem  a  ten- 
gely végén  vannak),  minek  következtében  sok  olaj 
szóródik  ki  a  csapról  s  az  ágy  igen  gyakori  után- 


Csapágy 


762 


Csapágryfedö 


kenést  igényel.  Ezt  némileg  ellensúlyozandó,  szo- 
kás az  ellenágyak  széleit  fehérfémmel  leöntve  és 
kiesztergálva  a  csaphoz  illeszteni,  vagy  pedig  az 
ellenágy  két  oldalán  hornyokat  hagyni  s  ezekbe 
egy-egy  fél  portárcsát  tenni  [l.  kocsi-csapágynál), 


ábra.  Lokomotiv-tengelyágy. 


mely  egyúttal  a  külső  tisztátlanságok  és  por  beha- 
tolását is  akadályozza. 

A  hajtó-  ós  kapcsoló-  (csatló)rúdágyak  (1.  Hajtó- 
rúd,  Csaüórúd)  rendszerint  két  csésze  összefogla- 


13.  ábra.  Vasüti  koc8l-tengelyágy  (Paget-rendszerű). 

lásából  állanak  s  ékkel  tartatnak  össze  a  rudak 
fejeiben.  A  rudak  fején  van  a  kenőszelence  is. 
Egyszerű  kapcsolórudaknál  előnyösen  alkalmaz- 
tatnak ágyakul  a  fejek  furatába  illesztett  perse- 


ábra.  Kenöpárnás  kengyelágy  (vasúti  kocsihoz). 


lyek  is  (szelence),  melyek  az  elfordulás  ellen  biz- 
tosíttatnak. A  rúdágyak  az  erős  hányatás  miatt 
szintén  igen  sok  olajat  fogyasztanak,  azért  szokás 
oly  kenószelencéket  alkalmazni,  melyek  aszerint 
adnak  több  v,  kevesebb  olajat  a  csapra,  amint 
a  lokomotív  gj'orsabban  vagy  lassabban  mozog. 


A  kocsiknál  esaka  kerékpároknak  vaunak  C.-ai 
melyek  szerkezeti  elve  megegyez  a  lokomotiv- 
tengelyágyakéval  s  csak  alaki  eltérések  vannak 
köztük.  A  kocsi-tengelyágynál  (1. 13.  és  14.  ábrát) 
a  az  ágyfödö  v.  ágytok-felsörész,  h  az  ágyalj  vagy 
ágytok-alsórész  és  c  a  fómágy  v.  ágy  csésze.  Az 
ágytok  alsó  és  felső  része  úgyszólván  kizárólag 
öntöttvasból  készül  s  kötőcsavarokkal  vagy  újab- 
ban egy  csüngő  kengyellel  (d)  szoríttatik  egymás- 
hoz (IÁ.  ábra).  Utóbbi  szerkezet  célja  a  csap  ós  a 
kenőkészülók  megvizsgálásának  könnyítése.  Ha 
ugyanis  a  kengyelt  alul  a  szorítócsavarnál  fogva 
megeresztjük  és  előre  fordítjuk,  az  ágytok-alsó- 
rész azonnal  levehető.  Mint  az  ábrákból  látható,  a 
kocsi-C.-ak  homlokoldalukon  teljesen  elzárják  a 
csapot  a  külső  környezettől,  hátul  pedig  e  célból 
egy  két  részre  felhasított  portárcsa  (e)  van  megfe- 
lelő hornyokba  dugva  és  acéldróttal  összetartva, 
ill.  rugalmasan  a  tengelyhez  szorítva.  A  kocsi- 
C.-akat  aszerint  oszthatjuk  két  csoportba,  hogy  a 
kenés  alul-felül  v.  csak  alulról  eszközöltetik-e. 
Újabban  mindinkább  a  kizárólag  alsó  kenésű 
csapágyakat  alkalmazzák.  A  13.  ábrán  egy  két- 
felöl kent  úgynevezett  Paget-ágy  látható, 
melynél  felül  kenőbél,  aliil  pedig  olajba 
áztatott  és  betömött  gyapot  működik,  míg 
a  14.  ábra  egy  csak  alsó  kenésű  és  pe- 
dig kenöpárnás  kengyelágyat  tüntet  föl. 
A  kenőpárnát  leginkább  gyapjúból  ké- 
szítik s  lelógó  fürtjei  (pamutszálak)  szív- 
ják fel  az  olajat.  A  párna  rendesen  egy 
lapos  teknőre  (fa-  vagy  bádogból)  lesz  rá- 
kötve, melyhez  alul  finom  acóldrótrugó- 
tekercsek  erősíttetnek.  A  rugók  a  párnát 
felfelé  gyengén  a  csaphoz  nyomják.  L. 
még  Lokomotív  és  Vasúti  kocsi. 
Csapágy-állvány,  a  földről  kisebb  ma- 
gasságban fekvő  tengelyek  csapágyainak  alá- 
támasztásáraszolgál. Bordásán  vagy  edényalakra 
öntött  vasbak,  mely  alsó  lapjával  a  kö-  vagy 
téglaalapon  fekszik,  felső  lapjához  pedig  a  csap- 
ágy van  kapcsolva.  Lásd  Csap- 
ágy- 

Csapágy-csavar,  a  csapágy- 
fedőuek  a  csapágytesthez  és 
ennek  a  talphoz  való  kapcso- 
lására használják.  Lásd  Csap- 
ágy- 

Csapágy-csésze,  öntött  vas- 
csapágyak béllelésére  való  réz- 
V.  kompozició-csészék.  A  ten- 
gely-csapokat gondosan  Iddol- 
gozott  finom  fémmel  veszik  kö- 
rül, hogy  forgás  közben  a  fémek 
súrlódása  miatt  minél  kevesebb 
munka  vesszen  el,  erre  a  célra 
csapágyfémet  (1.  o.)  választanak. 
Ott,  hol  a  csésze  víz  v.  oxidáló 
folyadékok  által  erős  pusztulás- 
nak van  kitéve,  kemény  fából 
készülnek  a  csészék.  Ezen  fanemek  szilárdak  és 
nem  hasadnak  könnyen. 

Csapágyfedő,  kétrészű  csapágyak  felső  záró 
része,  mely  alkalmas  nyúlványokkal  a  csapágy- 
testbe illeszkedik  és  csavarokkal  szoríttatik  hozzá. 
L.  Csapágy. 


Csapágryfém 


—     763     — 


Csapatoszlop 


Csap  ágy  fém  alatt  a  forgó  géprószek  csap- 
ágyának kiöntésére  v.  a  csapágy-csészék  készí- 
tésére használt  ötvényeket  értjük.  B  célra  leg- 
inkább kétféle  összetételt  használnak.  A  nagy 
nyomásnak  és  lökésnek  kitett  csapágy-csészéket 
vörös  rézben  bővelkedő,  a  kis  nyomásnak  kitett 
és  kevés  dörzsölésre  számított  csapágy-csészéket 
pedig  cinkben  vagy  ónban  bővelkedő  ötA'ények- 
ből  gyártják.  Az  elsők  vörösek,  az  utóbbiak  fe- 
hérek. A  vörösszínú  C.  közé  tartozók  összetétele 
v.  a  sárgarézhez,  vagy  a  bronzhoz  hasonló,  mint 
ezt  az  aíábbi  táblázat  is  mutatja: 


A  tórgy  neve 


Excenter  gyOrük     

Lokomotív  csapágyfém 

Lokomotív  C.-fém  0'5"/o  vassal 
Stephenson-féle  lokomotív  csap- 
ágyfém   

Vasúti  kocsitengelycsapágyféme 

Vasnti  kocsitengelycsapágyféme 

Különféle  géptengelyekhez  vett 

csapágyfém 

Ugyanaz,  közép  kemény 

Ugyanaz,  kemény  

Ugyanaz,  igen  kemény    

Fonógépek  csapág^yféme    


I  orom        y...     .  ^ 

r«i      Cink      On 


i84— 90'    2 
8 
73-5 


73-7 
69-56 


88-8 
90 


9-5 


5 
18 
16 

2-1 
5-88 
2 
11-2 


14-12 
10 
9." 


Olom 


7-5 
8 


14-2  ;  — 

21-77  j  — 

16'       I  — 

IS'  :: 


A  fehérszínű  C .  az  alapfémen  (ón)  kívül  kevés 
rezet  és  sok  antimónt  tartalmaz.  Tulajdonképen 
ide  tartozik  az  antifrikciós  fém  is.  Néhány  hasz- 
nálatos összetételét  az  alábbi  táblázat  tünteti  föl : 


ón      Anttmén   ÓlOm 


Osztrák  észak-nyugati  vasút 

Bajor  vasutak     

Hannoveri  vasút 

Berlin— stettiní  vasút,  kocsiten- 
gelyek csapágyául    

Angol  csapágyfem 

Angol  csapágyfém    

A  berlini  vasutígazgatóság 
szabványa 


81 
90 
86-81 

420 
76-7 
72-8 

83 


12 
8 
7-62 

160 
15-.'- 
18-2 


42-0 


Réz 


4-7 

2 

5-67 


7-8 
9 


Néha  az  ötvényhez  cinket  is  adnak.  Ilyen  az  As- 
berry-fém,  melyben  77'8«/o  antimon  és  2"8o/o  cink 
van,  továbbá  az  angol  C,  melyet  23°/^  ón,  3S°Iq 
ólom,  lO-60/o  antimon,  2-4:%  réz  és  l-0«/o  cink 
ötvényóből  gyártanak.  Általában  főfeltétel,  hogy 
az  ötvény  könnyen  olvadó  és  puha,  de  mégis 
oly  szilárd  legyen,  hogy  a  tengely  nyomását 
kibírja,  továbbá  a  dörzsölés  a  forgó  géprész  és 
a  csapágyul  szolgáló  fehér  fém  között  minél  ke- 
vesebb legyen. 

Irod^dom.  Krupp,  Die  Legirungen  (1879) ;  Ledebur,  Die 
Legirungen  (1890). 

Csapá,gytalp,  olyan  széles  öntött  vaslap,  me- 
lyet a  csapágy  és  az  alapkő  közé  fektetnek. 

Csapágy-tartó,  a  falhoz  v.  tetőzethez  erősí- 
tendő csapágyakat  tartja. 

Csapágy-test,  a  csapágy  alsó  részét  képezi. 
Erre  nehezedik  az  összes  teher.  L.  Csapágy. 

Csápár  (török),  futár,  lovas  posta,  maga  a  posta 
is.  C.-hán  a.  m.  postaállomás. 

Csapás,  közönséges  értelemben  a.  m.  ütés,  vá- 
gás, szerencsétlenség.  —  C.  a  mezőgazdaságban : 
1.  marhahajtásra  szolgáló  széles  üt.  2.  Minthogy 
a  C.-ok  a  község  határát  különböző  irányban  átsze- 
lik és  a  szántóföldtelkeket  külön  tagokra  osztják, 
a  C-t  gyakran  a  nyomás  (1.  o.)  értelmében  is  hasz- 
nál ják.  3.  Merni  C.  általában  nagy  károsodás,  neve- 


zetesen tűz,  árvíz,  szélvész,  fagy,  jég,  köd,  rozsda, 
férgek,  döglés  stb.  által  okozott  károk.  ~  G.  a 
vadászatban  a  vad  lábainak  olyan  folytatólagos 
nyoma,  melyen  járását  követni  lehet.  —  C,  halá- 
szok által  a  nádasokba  vágott  és  a  varsák  leraká- 
sára szolgáló  út.  —  C.  V.  dőlés,  a  bányászatban  az 
a  vonal,  melyben  nem  szintessík  a  vízszintes  síkot 
metszi ;  ilyen  sík  az  ér,  v.  telep ;  csapásuk  irányát 
avval  a  szöggel  fejezik  ki,  melyet  a  C.  a  dél- 
vonallal képez.  A  C.-sal  merőleges  irányban  mérik 
a  sík  dőlését,  és  avval  a  szöggel  fejezik  ki,  me- 
lyet a  dőlés  vonala  a  vízszintes  sík  alatt  alkot. 

Csapást  szolgalom,  az-erdőbirtokos  azon  köte- 
lessége, amelynél  fogva  az  erre  jogosultak  mar- 
hájának erdején  az  átjárást  megengedni  s  e  vég- 
ből csapásutat  fenntartani  tartozik. 

Csapat  a.  m.  a  hadseregnek  egyes  részei.  Ren- 
deltetése és  felfegyverzése  szerint  seregünkben 
megkülönböztetnek:  gyalog-,  lovas-,  tüzérségi-, 
műszaki-,  egészségügyi-  s  vonat-csapatokat. 

Csapat-főfelügyelők  (nóm.  General-Truppen- 
Inspektoren).  Az  egységes  kiképzés  feletti  fel- 
ügyeletre, továbbá  a  kiképzés  eredményének  s  a 
csapatok  és  parancsnokaik  katonai  használható- 
ságának, nemkülönben  a  csapatok  szellemének  és 
fegyelmi  állapotának  megítélésére  3— 6  magasabb 
rendfokozatú  tábornokot  neveznek  ki,  akik  a  leg- 
felsőbb hadvezetőség  közegei  s  személyükre  nézve 
közvetlenül  a  királynak  vannak  alárendelve. 

Csapatgyakorlótér,  1.  Gyakorlótér  és  Gya- 
korlótábor. 

Csapat-iskolák  (ném.  Truppenschulen),  éven- 
ként az  újonckiképzés  befejezte  után  minden  csa- 
pattestnél felállított  iskolák,  melyek  a  követke- 
zők :  a)  legénységi  és  altiszti  iskolák  az  alosz- 
tályoknál; b)  ugyanazok  különleges  szolgálati 
ágakra ;  c)  altisztkópzö  iskolák. 

Csapatjelzés,  a  csapatoknak  rajzban  való, 
azaz  grafikai  feltüntetésére  általánosan  használt 
és  minden  tiszt  (altiszt)  által  ismert  jelek. 

Csapat-kórliázak,oly  állomásokon  állíttatnak 
fel,  amelyeken  legalább  500  katonai  egyén  állo- 
másoz, és  amelyen  helyőrségi  kórház  (1.  o.)  nin- 
csen. A  C.  önálló  katonai  intézetek,  melyeknek 
összes  személyzetét  azonban  a  csapatok  vezénye- 
lik ;  a  katonai  rend  és  fegyelem  fenntartása,  to- 
vábbá a  gazdászatkezelési  ügyek  vezetése  csapat- 
tisztre van  bízva.  Katonai  tekintetben  a  C.  a 
dandárparancsnokság  alá,  gazdászatkezelési  te- 
kintetben pedig  a  hadtestparancsnokság  hadbiz- 
tossága alá  vannak  rendelve.  Rendeltetésük  a  meg- 
betegedett katonai  egyének  gyógykezelése  és 
sebesültvivőknek  és  gyógyszolgáknak  a  betegápo- 
lási szolgálatra  való  kiképzése. 

Csapatnemek  (nóm.  Truppengattungen) ,  a  gya- 
logság, vadászcsapat,  tiroli  országos  lövészek, 
dragonyosok,  huszárok,  ulánusok,  lovasított  or- 
szágos lövészek,  tábori  tüzérség,  vártüzérség, 
ntászcsapat,  vasút-  és  táviró-ezred,  egészségügyi 
és  vonatcsapat.  L.  Fegyvernemek. 

Csapatok  alatt  szervezett  katonai  haderőket 
értünk.  Nemük  szerint  lehetnek  tényleges,  tarta- 
lék-, honvéd-,  nópfölkelö-,  milic,  irreguláris-  stb. 
C.  L.  még  Fegyvernemek. 

Csapatoszlóp.  Az  ütközetben  való  részvételre 
hivatott    csapatok,    utászaikkal,    orvosaikkal, 


Csapatszállítás 


764     - 


Csaplovica 


gyógyszolgákkal  és  sebesült  vivőkkel,  továbbá  a 
lőszerkocsik  s  a  szerszámos  vagy  felnyergelt  tar- 
taléklovak képezik  menetek  alkalmával  a  C.-ot. 
A  C.-ot  az  intézetek  és  vonatoszlopok  (1.  o.)  kö- 
vetik. 

Csap  átszállítás.  A  vasutak  a  katonai  csapatok 
tömeges  szállításakoróriási  feladatot  teljesítenek. 
Ez  okból  szállító  képességük  már  engedélyezésük- 
kor is  abból  a  szempontból  lesz  megszabva,  hogy 
a  véderőt  tömegesen  és  úgyszólva  egy  csapásra 
szállíthassák  az  ország  bármely  részébe.  Építmé- 
nyeik, illetve  a  kitérő  állomások  terjedelme,  vala- 
mint a  vlzvételező  állomások  egymástól  való  tá- 
volsága, az  ágyurakodók  építése,  az  emelkedési 
viszonyok  stb.  olyképen  választatnak,  hogy  a  tö- 
meges csapatfelszállás  lehető  legyen  és  mindkét 
irányban  bizonyos  számú  és  hosszúságú  katonai 
vonatok  akadálytalanul  közlekedhessenek.  De  a 
vasutak  a  csapatszállításból  eredő  nagyon  is  ter- 
helő követelménynek  csakis  akkor  képesek  meg- 
felelni, hogyha  állandó  építményeiken  kívül,  az 
árúk  szállítására  szánt  kocsikat  is  mindjárt  akként 
építik,  hogy  kisebb  pótberendezéssel  a  katonák 
avagy  lovaik  szállítására  is  használhatók  legye- 
nek. Ezt  jelentik  ama  ismert  felírások,  melyeket 
a  vasutak  teherkocsijain  látunk  «36  ember  vagy 
6  ló».  A  katonai  berendezésnek  nevezett  tárgyakat 
a  gócpontokon  tartják  és  gondozzák.  Ugyancsak 
ilynemű  pótberendezések  tartatnak  készletben  a 
sebesültek  szállítására  berendezendő  teherkocsik 
részére  is.  A  csapatszállítások  mikéntje  és  a  kato- 
nai szállítmányok  költségeinek  elszámolása  külön 
a  katonai  kincstár  és  a  vasutak  között  szerződé- 
sileg megállapított  katonaszállítási  díjszabással 
van  szabályozva. 

Csapatszállitóházak,  kiegészítési  parancsnok- 
ságok állomáshelyein,  továbbá  oly  állomásokon 
állíttatnak  fel,  melyeken  katonai  szállítmányok 
éjjelezni  szoktak.  A  C.-ban  a  szolgálatot  azon  csa- 
pattól vezényelt  tisztek  és  altisztek  végzik,  mely 
az  illető  C.-at  felállította. 

Csapatszámvivők  (a  honvédségnél  gazdászati 
tisztek,  1. 0.),  végzik  a  gazdászatkezelési  szolgála- 
tot a  közös  hadseregbeli  csapatoknál  s  a  gazdasági 
kezelés  tekintetében  önálló  hadseregintózeteknél. 
A  csapatszám  vivő  a  parancsnok  előadója,  a  kezelő 
bizottság  tagja  s  a  számvivő  irodának  (kezelési 
iroda)  vezetője.  Háborúban  a  kezelő-bizottság  fel- 
oszlatása után  a  C.  veszik  át  valamennyi  kezelő- 
bizottsági tag  teendőit.  AC.  a  hadi  erő  külön  cso- 
portját (B)  képezik,  amelyben  1-ső  és  2-ik  oszt. 
századosi,  főhadnagyi  és  hadnagyi  rendfokoza- 
tok vannak. 

Csapatszemlék,  a  csapatok  megszemlélése 
harcászati  és  hadműveleti  szempontból  elüljáró 
parancsnokaik  részéről.  L.  még  Közigazgatási 
és  Műszaki  szemlék. 

Csapatszolgálat  (nem.  Truppendienst),  a  csa- 
pat arcvonalában  töltött  szolgálat,  ellentétben 
az  irodákban,  iskolákban,  intézményeknél  és  kü- 
lönféle tanfolyamokon  töltött  szolgálattal. 

Csapattestek  (ném.  Truppenkörper).  Minden 
csapatnem  bizonyos  számú  részekre,  testekre  ta- 
gozódik, melyek  katonai  és  közigazgatási  tekin- 
tetben magukban  teljes  egészet  alkotnak,  azaz 
önállóak  és  C-nek  neveztetnek.  Ilyenek  az  ezre- 


dek, a  tábori  vadászzászlóaljak, az  ezredköteléken 
kívül  álló  vártüzór-záözlóaljak,  végül  a  hegyi 
ütegosziály  s  a  tiroli  lovasított  országos  lövész^ 
osztály.  Több  csapattest  együttvéve  seregtestet 
(1.  0.)  alkot. 

Csapattomázás,  a  rendszeres  tornázásuál  tíz- 
tizenkét  hasonló  erejű  s  ügyességű  tornázót  osz- 
tanak be  egy-egy  csapatba.  A  csapat  egy  elö- 
tornázó  vezetése  alatt  végzi  gyakorlatait.  A  tor- 
názás  e  módját  nevezik  C.-nak. 

Csapat-utászok,  a  gyalog-  és  lovas-csapatok- 
nál az  utász-szolgálatra  kiképzett  egyének. 

Csapatvonat,  1.  Vonat. 

Csapázás,  a  vad  nyomának  felkeresése  és  kö- 
vetése. 

Csapda,  a  ragadozó  emlősállatok  pusztítástira 
használt  alkotmány,  mely  a  föld  felett  rézsut  áll6 
deszkából,  dorongból  v.  kőlapból  áll  s  úgy  van 
berendezve,  hogy  az  odacsalt  vadáltal  megérintett 
billentyűre  lecsapódik  és  a  vadat  agyonnyomja. 
L.  még  Gsapőláda,  Csapóvas. 

Csapfúró,  a  kádártól  használt  kúpos  fúróacsap- 
lyuk  kifúrására. 

Csapház,  szelepcsapokhoz  való  kúpos  tok, 
mely  belülről  ki  van  esztergályozva  s  belsejébe 
egy  gondosan  esztergált  csapnyelv  van  illesztve, 
mellyel  a  közepén  áthúzódó  csatornát  elzárják  v. 
megnyitják.  A  C.-at  folyós  vagy  gáznemű  testek 
vezetésére  való  csövekhez  v.  ezeknek  tartöedé- 
nyeihez  használják  záró  eszközül.  Többnyire  réz- 
ből vagy  öntöttvasból  készülnek. 

Csapi,  kisk.  Zala  vm.  kanizsai  j.-ban,  (i9io)  485- 
magyar  lak. ;  u.  p.  Galambok,  u.  t.  Komárváros. 

Csapinós  véső  (ném.  Balleisen),  ferde  élű, 
kétszántú  véső,  mely  csakis  a  kéz  nyomása  mel- 
letti vésésre  szolgál.  Jellemző,  hogy  mindig  csak 
húzva,  nyesve  forgácsol  és  ebben  különbözik  a 
többi  vésőtől. 

Csaplár  Benedek  (Gáspár),  írói  álnevén  Kar- 
csanyéki,  szül.  Dunaszerdahelyen  1821  jan.  3.,. 
megh.  1906  aug.  20.  Budapesten.  Tizenöt  éves  ko- 
rában a  piarista  rendbe  lépett.  1846-ban  fölszen- 
telték s  azóta  több  helyen  tanárkodott,  különösen 
Szegeden  tizennégy  évig  (1853—1867)  működött 
nemcsak  az  iskolában,  hanem  társadalmi  téren  is. 
1870-ben  Pestre  helyezték  át  a  rend  történeti 
adatainak  buvárlása  végett.  Az  Akadémia  1886. 
tagjává  választotta.  Nevezetesebb  művei :  Platón 
munkái  (Kolozsvár  1845) ;  A  magyarorsz.  kegyes 
tanító-rend  történetének  tervrajza  (Pest  1871) ; 
A  hellén  ker.  archeológiai  tevékenység  újabb 
eredményei  (1900);  főműve:  Bévai  Miklós  élete, 
nagy  irodalomtörténeti  monográfia,  melyből  csak. 
4  kötet  jelent  meg  (Budapest  1881—89),  de  be- 
fejezve nincs.  1906  aug  7.  rendtársai  akarata  el- 
lenére ünneppé  tették  aranymiséjét ;  néhány  nap 
múlva,  mikor  alkonyatkor  a  rendház  közelében 
a  Dunaparton  sétált,  egy  részeg  munkás  megtá- 
madta, leütötte ;  sérülései  következtében  rövid 
idő  múlva  meghalt. 

Csaplovics  'János,  történeti,  jogi  és  földrajzi 
író,  szül.  Pelsőpribélen  (Hont  vm.)  1780szept.  21., 
megh.  Bécsben  1847  máj.  29.  Jogot  végzett  és 
egyideig  az  udvari  kancelláriánál  szolgált.  1809- 
ben  Szlavóniába,  Pakráezba  költözött,  mint  az 
ottani  g.  n.  e.  püspökség  titkára.  1813-ban  Schön- 


Csapnyelv 


765     — 


Csapóhorogr 


born  gr.  jószágigazgatója  lett  és  többnyire  Bécsben 
lakott.  Eleinte  többnyire  latin  nyelven  írt,  később 
tótul  és  németül,  majd  magyarul  is.  Erős  polé- 
miába bocsátkozott  1840.és  1841.  az  Akadémiával, 
•és  mivel,  mint  a  szláv,  különösen  a  tót  elem  nagy 
tisztelője,  felszólalt  a  magyarosítás  ellen,  éppen 
nem  volt  népszerű.  Főműve:  Gemálde  von  Ungarn 
(Pest  1829,  2  kötet),  mely  az  ország  természeti, 
néprajzi,  kultúrai  ismertetése.  Leírta  hasonló 
módon  Szlavóniát  (1819) ;  sok  jogi  és  gazdászati 
•értekezést  is  adott  ki.  Könyvtára  most  Árva  vár- 
megye tulajdona,  Alsókubinban  van.  A  fölemlí- 
tetteken kívül  jelentékenyebb  müvei:  Nucleus 
plani  tabuiaris  (Pozsony  1814);  Der  Sprachkampf 
in  Ungarn  (Zágráb  1814);  Enchiridion  lexici  cor- 
poris  juris  regni  Hungáriáé  (Pozsony  1816) ;  Ma- 
nuale  legum  urbarialium  anui  1836  (Wien  1837); 
England  und  Ungarn.  Bine  Parallelé  (Halle  1842); 
TJngarns  Industrie  und  Cultur  (Leipzig  1843) . 

Csapnyelv,  a  szelepcsapok  tokjába  illesztett 
kúpos  rúd,  mellyel  a  csapot  elzárják  és  meg- 
nyitják. 

Csapó  (Chopov,  Chopou),  régi  magyar  sze- 
mélynév, mely  a  hasonló  értelmű  Ütő,  Vágó, 
Vágja  stb.  nevekkel  együtt  népies  eredetű  ne- 
veink közé  számítható. 

Csapó,  kisk.  Kis-KüküUő  vm.  radnóti  j.-ban, 
<i9oo)  863  oláh  és  magyar  lak. ;  vasúti  állomás, 
posta-  és  táviróhivatal,  telefonállomás. 

Csapó,  1.  Dániel  ( kecskeméti), nxezőgazáa,  szül. 
Győrött  1778  márc.  21.,  megh.  Pesten  1844  aug. 
6-én.  1805-ben  a  tolnavármegyei  nemesi  felkelő- 
seregben tiszti  rangja  volt,azután  vmegyei szolgá- 
latba lépett.  1827-ben  Tolna  vármegye  első  alis- 
pánjává választották  s  9  év  alatt  a  vmegyének 
kétszer  országgyűlési  követe  is  volt.  Saját  birto- 
kát, a  Tengelicz-pusztát,  mintaszerűen  rendezte 
be  8  minden  termelési  és  tenyésztési  ágát  minta- 
szerűen kezelte.  Híres  volt  juhászata.  A  megala- 
kult magyar  gazdasági  egyesület  1839.  öt  válasz- 
totta elnökévé,  mely  tisztét  élete  fogytáig  buz- 
gósággal töltötte  be.  A  Magyar  Gazdában  né- 
hány közleményt  is  közrebocsátott  s  a  Gazdasági 
kis  tükör  (Buda  1843)  című  könyvet  szerkesz- 
tette, de  működésének  súlyát  a  szakosztályok- 
ban fölvetett  gyakorlati  kérdések  megvitatására 
fektette. 

2.  C.  József,  magyar  fúvész  és  orvos,  szül. 
Győrött  1734  júl.  18.,  megh.  Debreczenben  1799. 
Iskoláit  Győrött  végezvén,  orvosi  tanulmányait 
külföldön  (Strassburg  és  Basel  egyetemein)  fe- 
jezte be.  Nemsokára  Debreczen  városa  főorvosá- 
nak választotta  s  e  tisztjében  haláláig  maradt. 
Művei :  Disquisitio  de  praesentia  liquidi  nervei  in 
musculo  (Strassburg  1756j ;  Dissertatio  inaug.  me- 
dica  de  febre  Hungarica  (Basel  1759) ;  tov. :  Kis 
gyermekek  ispitálja,  mely  a  gyermekeknek  kü- 
lönféle nevezetesebb  nyavalyáit,  külső  hibáit  és 
orvoslásuk  módjait  hűségesen  ismerteti  (Nagy- 
károly 1771);  Orvosló  könyvecske,  mely  beteges- 
kedő szegénysorsú  ember  hasznára  készült  (Po- 
zsony ós  Pest  1791);  Valetudinarium  infantile 
Hungaricum  nóvum  (Pest  1794).  Hírnevét  azon- 
ban füvószi  művecskéje  alapította  meg,  az :  Új 
füves  és  virágos  magyar  kert,  melyben  mindenik 
fűnek  és  virágnak  neve,  neme,  ábrázatja,  tenné- 


szete  és  ezekhez  képest  különféle  hasznai  értelme- 
sen megjegyeztettok  (Pozsony  1775,  a  szerző  rézbe 
metszett  arcképével).  Második  nyomatás  (u.  o. 
1792).  Ezt  a  könyvet  a  benne  közölt,  majdnem 
ezerre  menő  magyar  növényelnevezés  végett  ma 
is  lapozgatják. 

Csapóajtó  V.  csapókapu,  zsilipnyílások,  zú- 
gok elzárására  szolgáló  ajtó,  mely  vízszintes  v. 
függőleges  tengely  körül  forog  s  melyet  a 
víznyomás  önműködően  szorít  a  nyílásra,  meg- 
akadályozva ily  módon  a  víz  kifolyását.  A  C. 
megnyitása  rendesen  mesterséges  úton,  emelő- 
készülékkel  történik,  de  van  önműködően  nyíló 
C.  is.  Ilyet  alkalmaznak  pl.  néha  kisebb  belvíz- 
levezető  zsilipeken,  midőn  a  belvizet  valamely 
változó  vízállású  folyóba  vezetjük.  Ha  a  belvíz 
szintje  magasabb  a  folyó  vízszintjénél,  a  belvíz 
a  C-t  önműködően  kinyitja,  míg  ellenkezően  a 
folyó  magasabb  vizének  nyomása  a  C-t  zárja. 

Csapócölöpök,  várkapuk  nyilasai  mögött  fel- 
függesztett, alól  hegyezett  s  megvasalt  cölöpök, 
amelyeket  lezuhantatni  s  ezzel  a  kaput  elzárni  le- 
hetett ;  ha  e  cölöpöket  keresztgerendákkal  a  kapu 
nyilasának  megfelelő  rácsozatta  kötötték  össze, 
akkor  csapórácsnak  nevezték ;  ennek  felhúzá- 
sára a  kaputoronyban  elhelyezett  felhúzó  készülék 
szolgált. 

Csapod,  nagyk.  Sopron  vm.  kapuvári  j.-ban, 
(1910)  1436  magyar  lak. ;  vasúti  állomás,  posta- 
és  táviróhivatal. 

Csapodi  István,  szemorvos,  egyetemi  nyilv. 
rendk.  tanár,  szül.  Horpácson  (Sopron  vm.)  1856 
dec.  25  Orvosi  tanulmányait  a  budapesti  egyetemen 
végezte  s  ugyanitt  avatták  doktorrá  188ü.  Később 
iskolaorvosi  és  egészségtantanári  oklevelet  nyert. 
1890-ben  a  szemvizsgálás  gyakorlati  módszerei- 
ből magántanár  lett,  s  1895.  megkapta  a  nyilvá- 
nos rendkívüli  tanári  címet.  1905-ben  «fejóregy- 
házi»  előnévvel  nemességet  nyert.  Művei :  Látás- 
próbák (1886) ;  Útmutató  a  szemészeiben ;  A  sze- 
mészet kézikönyve  (1902) ;  Az  ember  szeme  (1910). 
Közleményei  és  orvosnyelvészeti  cikkei  orvosi 
szaklapokban,  heti  és  folyóiratokban  ós  a  napi- 
lapokban jelentek  meg.  1890— 98-ig  szerkesztette 
az  Egészség  c.  folyóiratot. 

Csapódó  erő  (ném.  Perkussionskraft),  az  az 
erő,  amellyel  a  lövedék  a  céltárgyat  éri. 

Csapófa,  simára  és  egyenesre  gyalult  ólü  fo- 
gantyus  léc,  mellyel  gabonamérés  alkalmával  a 
móröedénybe  hányt  gabonán  végig  húznak,  hogy 
ekként  a  gabonát  a  mérőedény  széléig  egyenesre 
lecsapják.  Sok  helyen  a  C-t  faragásokkal  díszítik. 

Csapóföld.  Gyengén  sárgásszínü,  igen  kötött, 
zsíros  tapintatú  meszes  agyagos  márga,  mely 
székes  semlyékekben  hulló  porból  keletkezik.  A 
széksósvíz  ugyanis  feltárja  a  hulló  por  ásvány- 
szemeit, vízüvegszerű  vegyületek  keletkeznek, 
melyek  e  vizes  területek  fenékiszapját,  zsíros, 
kötött  agyagos  kőzetté  —  C-dé  —  változtatják. 

Csapóháló,  1.  Háló. 

Csapóhid  (fran&j5on<-ims,  Qjtsd:  poS-ieTi:  né- 
metül Zugbrücke),  egyik  vége  körül  forgatható 
8  ez  által  felemelhető  s  ismét  lebocsátható  híd, 
aminőt  pl.  a  várkapuk  előtti  árkok  áthidalására 
alkalmaztak ;  1.  Híd. 

Csapóhorog,  1.  Kosztoshorog. 


Csapókapu 


766 


Csapos  kötés 


Csapókapu,  1.  Csapóajtó. 

Csapókert,  Debreczonhez  tartozó  puszta  Hajdú 
vm.-ben,  (i9oo)  2266  lak. 

Csapóláda,  a  vadak  fogására  való,  deszkákból 
készített  kisebb-nagyobb  szekrény,  egy  vagy  két 
oldalán  feltámasztható  és  lecsapódó  ajtóval.  Külö- 
nösen alkalmas  a  rendezett  vadászterületen  a  te- 
nyésztett vad  téli  befogására. 

Csapolás  (koh.),  ha  az  olvasztó  medencében  a 
kiolvasztott  fém  vagy  fémeskö  nagyobb  mennyi- 
ségben meggyűl,  az  előre  berendezett  csapoló  lyu- 
kat a  csapoló  vassal  megnyitják,  és  a  megolvadt 
fémet  vagy  fémes  követ  a  csapoló  lyuk  előtt  levő 
tégelybe  kibocsátják,  lecsapolják;  ha  a  megolvadt 
anyag  mind  kifolyt,  a  csapoló  lyukba  egy  fenyőfa 
karót  vernek,  mely  ott  szénné  válik,  és  a  lyukat 
oly  módon  zárja  el,  hogy  megnyitása  nem  kerül 
sok  fáradságba,  mert  a  lecsapoló  hegyes  vassal 
könnyen  keresztül  szúrható.  A  C.  folytonos  is  le- 
het; e  végre  a  csapoló  lyukat  f el  üh-ől  lefelé  haladó 
irányban  készítik  oly  módon,  hogy  az  olvasztó 
medencének  fenekével  közlekedjék.  Ha  a  meg- 
olvadt fém  annyira  meggyűl  az  olvasztó  kemen- 
cében, hogy  a  csapoló  lyuk  felső  végét  eléri,  itt 
folytonosan  kifolyhat.  —  C.  az  ácsmunkákban, 
1.  Csap. 

Csapolcz,  kisk.  Bereg  vm.  latorczai  j.-ban,  (i9io) 
462  rutén  lak. ;  u.  p.  Beregrákos,  u.  t.  Munkács. 

Csapólétra,  a  tűzoltói  létráknak  oly  alakja, 
amely  csuklós  pántok  segélyével  több  kisebb 
részre  összerakható,  hogy  összerakott  állapotban 
a  szerkocsin  kisebb  helyet  foglaljon  el.  Nyitott 
állapotában  egy  rögzítőszerkezet  megakadályozza 
a  csuklók  becsukódását. 

Csapómérleg,  1.  Mérleg. 

Csapongó  (észt.),  az  irály  egy  bizonyos  dagá- 
lyát jelzi,  mely  az  érzelmeknek  túláradozó  festé- 
sében, a  fantázia  rendetlen,  mindent  nagyító  mű- 
ködésében áll. 

Csapópad  (bány.),  az  akna  torkát  elzáró  erős 
deszkaa  j  tó,  melyet  a  régi  szerkezetű  aknáknál  csak 
akkor  nyitnak  fel,  midőn  a  zsákot  vagy  bödönt  az 
aknán  beeresztik  vagy  kihúzzák.  Újabb  szerke- 
zetű aknák  torkolata  mindig  nyitva  áll  és  rács- 
korláttal van  körülvéve,  melynek  ajtaját  csak 
akkor  nyitják  meg,  midőn  a  szállító  kas  oda  ér- 
kezett és  csillét  kell  betolni  vagy  kivonni.  L. 
Bánya. 

Csápor,  kisk.  Nyitra  vm.  nyltrai  j.-ban,  (1910) 
9-il  tót  és  magyarlak. ;  u. p.  Czabaj,  u.  t.  Nyitra. 

Csapórács,  1.  Gsapócölöpök. 

Csapórúd  v.  csaptatórm,  rudazó  fa,  oly  egye- 
nes rúd,  melyet  a  szénával,  szalmával  v.  más  szá- 
las terménnyel  megrakott  szekéren  hosszában  le- 
fektetnek, hogy  annak  két  végét  a  rudazó  kötéllel 
a  szekér  aljához  kössék,  mi  nélkül  a  szekér  rako- 
mánya a  szállítás  alatt  lehullana. 

Csapos,  olyan  rendesen  egyéves  szarvas,  mely- 
nek agancsát  még  csak  egy-egy  ág  képezi. 

Csapos  csavar,  oly  csavar,  melynek  feje  nincs, 
hanem  mind  a  két  vége  meg  van  vágva.  Olyan 
tárgyak  kapcsolására  használják,  melyekre  a 
tárgy  alakja  miatt  fejes  csavar  nem  alkalmaz- 
ható, pl.  a  gőzgépek  hengereire  stb. ;  1.  Csavar. 

Csapos  elzárás,  kisebb  vízfogógáton  a  víz 
kibocsátása  céljából  alkalmazott  olyan  készülék, 


melynél  egy  csapba  végződő  vízszintes  gerenda 
úgy  zárja  el  a  gát  vízfalán  alkalmazott  kis  nyi- 
last, mint  a  hordó  szádlyukát  a  dugó. 

Csapos  gerenda  v.  köldök-gerenda,  rendesen 
3  oldalán  megácsolt,  a  felső  4.  oldalán  pedig  csak 
héjától  megfosztott  fenyőfából  készült  gerenda. 
Több,  szorosan  egymás  mellé  téve  és  csapok- 
kal vagy  ékekkel  egybekötve  a 
C.-födémet  (1.  0.)  alkotja.  A  C-k 
kétfélék :  fürészeltek  és  ácsol- 
tak. A  fürészeltek  azok,  melye- 
ket úgy  nyerünk,  ha  egy  fa- 
deréknak  két  ellentétes  oldalát 
előbb  lemetszük  s  azután  a  fő- 
törzset  közepén  kettéfűrészel- 
jük (1.  az  ábrát).  Az  ácsolt  C.-kat 
úgy  kapjuk,  ha  a  fatörzset  nem  fürészeljük  ketté, 
hanem  azt  egyszerűen  csak  3  oldalán  lefaragjuk. 
Az  ácsolt  C.-knál  tehát  a  fabél  a  C.  közepe  tá- 
ján marad  s  azért  ez  utóbbiak  teherbíróbbak  is, 
mint  a  fűrészeltek.  A  C-k  méretei  a  helyiségek 
mélysége  szerint  változnak,  de  mindig  magassá- 
guk az  irányadó.  Fűrészelt  C-k  ^-öO— 6*00  m. 
mélységig  16—21  cm.  magasak,  ácsolt  C-k 
4-50— 8-00  m.  mélységig  16—28  cm.  magasak. 
Szélességük  26—40  cm.  között  váltakozik. 

Csaposgerenda-födém,  vékonyabb  és  vasta- 
gabb végükkel  váltakozva  egymás  mellé  rakott 
csaposgerendákból  (1.  0.)  álló  mennyezetszerkezet. 
A  gerendák  végei  16  cm.-nyi  széles  fal-padkán 


Fürészelt  csapos 
gerenda. 


Csaposgerenda-födém  keresztmetszete. 

feküsznek,  melyre  előzőleg  kátrányozott  lécet "v. 
deszkát  helyeztüik.  A  falak  tehát  emeletsoron- 
ként felfelé  vékonyítandók  (1.  Ponkolás),  arai 
alul  feleslegesen  vastag  falazást  tesz  szükségessé. 
Emiatt  újabban  a  C-t  csak  a  legfelső  emeleten 
alkalmazzuk.  Hogy  az  egyes  gerendák  egymás- 
sal összefüggő  szerkezetet  alkossanak  s  ígyj;a 


Csaposgerenda-födém  hosszmetszete. 

födém  teherbírását  növeljük :  két-két  gerendát 
minden  méternyi  közben  keményfa  csapokkal, 
köldökökkel  kötjük  össze.  A  C-t  végül  alul  be- 
nádazzuk  és  vakoljuk,  tetejére  pedig  8—10  cm. 
vastag  homoktöltésen  a  padlózatot  helyezzük  el. 
A  C  sokkal  inkább  tűzbiztos,^  mint  a  vasgeren- 
dák közé  épített  téglafödém.  Ábráink  közül  A  egy 
alul  héjazott,  fölül  pedig  fapadlóval  burkolt  C 
keresztmetszését,  B  pedig  ugyanannak  hosszmet- 
szetét ábrázolja. 

Csapos  kötés.  Az  ácsmunkában  egy  síkban 
fekvő  és  egymást  keresztező  gerendák  összeköté- 
sénél alkalmiazott  szerkezet.  Többféle  C  van.,  a 


Csapószelep 


767 


Csarada 


szerint,  amint  a  gerendák  egymásra  merőlegesen 
vagy  egymáshoz  ferdén  állanak  és  kisebb  vagy 
nagyobb  terhet  visznek.  Egyes  nemeit  1.  Csap. 
C-nek  hívják  a  gerendák  vastagításánál  alkal- 
mazott azon  szerkezetet  is,  melynél  a  sokszor 
igen  költséges  fogazás  helyett  két  gerendát  egy- 


csapos kötés. 

szerűen  egymás  fölé  tesznek  és  azoknak  eltolódá- 
sát megakadályozandó,  közéjük  tölgyfa-csapokat 
vernek  és  az  egészet  csavarokkal  összeszorítják 
(1.  az  ábrát).  A  csapok  keresztmetszete  négyzetes 
parallelogramm  alakú  és  a  gerendák  érintkező 
lapjaival  v.  párhuzamosan  vannak  elhelyezve  (h 
csapok),  V.  a  középtengely  felé  kissé  rézsútosan 
emelkedik  (a  csapok).  A  csapos  gerendafödé- 
meknél az  egj'es  csapos  gerendáknak  egymás  kö- 
zött oldalvást  csapokkal  való  összekötését  szintén 
C-nek  hívják. 

Csapószelep.  A  szivattyúkban  a  szívó  és  nyomó 
kamráknak  fölváltva  kapcsolatba  hozatalára  és 
elválasztására  szelepeket  használnak.  Ezeket  úgy 
szerkesztik,  hogj'^  az  alulról  jövő  nyomásnak  en- 
gedve felnyílnak  s  a  folyadékot  áteresztik  a  felső 


2.  ábra. 


8.  ábra. 


kamrába  s  onnan  már  vissza  nem  bocsátják.  Ezek 
között  vannak  oly  C-k,  melyek  vízszintesen  fekvő 
tengelyen  függenek  és  azért  ferdén  vagy  függő- 
legesen fekvő  síkra  is  ráfekhetnek ;  vannak  to- 
vábbá olyanok  is,  melyeknek  csuklóját  azon  bőr 
vagy  kaucsuk  lap  nyújtja,  melyből  a  szelep  maga 
van,  amennyiben  ily  esetben  a  szelepet  képező 
bőr-  vagy  kaucsuklap  egy  része  egy  fémléccel  a 
fészekhez  szoríttatik,  úgy  hogy  a  szelep  emel- 
kedésekor a  bőr  a  léc  mellett  meghajlik  és  csuklót 
képez.  Fém  C-t  az  1.  ábra,  bőr  C-t  a  2.  ábra, 
kaucsuk  C-t  pedig  a  3.  ábra  mutat.  A  bőr  alulról 
ügy  mint  felülről  is  vaslapokkal  van  merevítve, 
hogy  össze  ne  görbülhessen.  V.  ö.  Hartmann, 
Die  Pumpen,  ésPechan,  Die  Hebeapparate. 

Csapó.tollak,  1.  Madarak. 

Csapott  far,  1.  Far. 


Csapóvas,  kaptány,  vastör  néven  a  ragadozó 
vadak  fogására  s  pusztítására  használt  eszközö- 
ket nevezik.  Alkotórészeik :  a  «rugó»,  mely  a  szét- 
nyitható onyakló))  vasakat  csapja  össze,  midőn  a 
«ravasz»  a«billentyü»  érintésével  szabaddá  válik. 
i  Csapóvég,  a  halászszerszámoknak  a  vízbe  járó 
vége ;  í  gy  a  horognál  a  nyél 
a  fogó  vég,  az  ín  vége  pedig 
a  C 

Csapózsinór,  közönsé- 
ges zsinór,  melynek  segé- 
lyével az  ácsok  a  mun- 
kában levő  gerendán  azokat  az  egyenes  vona- 
lakat megjelölik,  melyek  irányában  az  ácsolás 
eszközlendő.  A  C.-t  piros  vagy  egyéb  festékkel 
bekenik,  a  gerenda  két  végén  megerősítik  s  köze- 
pén felemelve,  hirtelen  eleresztik,  minek  folytán 
ez  a  gerendára  egyenes  vonalat  ejt. 

Csappantyú,  népiesen  kápszli,yörö8-  v.  sárga- 
rézből készített  hüvelyke,  melynek  fenekén  lob- 
banó anyag  (1.  Gyujtószer)  van ;  ez  a  reá  gya- 
korolt ütés  v.  szúrás  által,  vagy  pedig  villamos 
szikrával  fellobbantható,  s  a  töltény  lőporát  v. 
robbanó  szerét  meggyújtja.  L.  még  Vasalás. 

Csapszeg  (ném.  Bolzen.  ol. pirone,pemo,  ang. 
bolt),  hengeralakú  vas,  réz.  fa  stb.-ból  való  ru- 
dacska,  általában  a  csuklók  v  csuklós  szerkezetek 
magja,  mely  körül  a  csukló  forog,  amellett,  hogy 
összetartja.  A  gépészetben  (kormányművek,  csuk- 
lós függesztések  stb.)  kiterjedt  alkalmazásban  van. 
Feje  rendesen  kerek,  lapos,  néha  félgömb  vagy 
négyszögletes ;  gyakran  a  végén  csavarmenettel, 
melyre  csavartok  tétetik,  hogy  a  csuklóból  ki  ne 
essék ;  a  sima  végű  C-et  egy  karika  vagy  kerek 
lapocska  ráhúzásával  és  egy  sasszeg  átdugásával 
biztosítják. 

C,  a  hajóépítésben  az  egyes  részek  egymás- 
hoz erősítésénél  mint  szeg  használtatik.  Hegye 
többnyire  nincs,a  feje  pedig  a  használathoz  képest 
különféle  alakú.  Többféle  C  létezik,  melyek  alak 
és  minőség  tekintetében  egymástól  különböznek, 
rendszerint  azonban  a  szeg  fejének  alakjától  kap- 
ják megkülönböztető  elnevezésöket. 

Csapszék,  1.  a  korcsma  egyik  szegletében  rá- 
csozattal elkerített  hely,  ahol  a  bort  mérik,  csa- 
polják ;  2.  általában  a  korcsma. 

Csaptatórúd,  1.  Csapőrúd. 

Csaracsoto  (a.  m.  a  fekete  város),  régi  mon- 
gol város  Mongólia  DNy.-i  részében  azEdszingol 
folyó  partján,  a  mongol  származású  torgutok 
földjén.  Valamikor  a  Nyugat-Kinát  és  Kelet- 
Turkesztánt  felölelő  Hsihsia  országhoz  tartozott ; 
1034.  kivívta  függotlen8égét,1226.  azonban  Dzsin- 
giszkhán  bevette  és  feldúlta.  Műveltségre  valló, 
érdekes  romjait  Kozlov  P.  K.  orosz  ezredes  ku- 
tatta át  elsőnek  1908.  és  1909. 

Csárad,  kisk.  Bars  vm.  aranyosmaróti  j.-ban, 
(1910)  700  tót  lak. ;  u.  p.  ós  u.  t.  Garamszentbene- 
dek. 

Csarada  Jáivos,  jogtudós,  szül.  Nyitrán  1850 
máj.  15.  Eleinte  ügyvédeskedett.  1881-ben  abuda- 
pesti  egyetemen  magántanár,  1896.  a  nemzetközi 
jog  ós  a  jogbölcselet  rendkívüli,  1903.  rendes 
tanára  lett.  József  főherceget  ö  tanította  a 
jogi  tudományokra.  1910-ben  udvari  tanácsos 
lett.  Számos  hírlapi  cikkén  kívül  munkái:  A 


Csarap 


768 


Csarnok 


tengeri  zsákmányjog  elvei  a  háborúban  (Buda- 
pest 1882) ;  A  követeli  menedékjogáról  (Pápa  1883) ; 
A  tételes  nemzetközi  jog  rendszere  (Budapest 
1901,  2.  kiad.  1910). 

Csarap  (növ.),  1.  Galluna. 

Csárda,  pusztai  korcsma,  rendesen  helységek 
közelében  vagy  végében,  utak  mentén,  állással. 
A  magyar  népnek  útközben  kedvelt  pihenő-  és 
mulatóhelye.  —  C.,  az  állóbárka  farán  levő  el- 
zárható házfóle. 

Csárdás,  1.  Magyar  táncok. 

Csardzsui,  város  az  orosz  fenha- 
tóság  alatt  álló  Bokharában,  10  km.  tá- 
volságra az  Amu-Darja  balpartjától, 
amelyen  keresztül  a  transzkaspi  vas- 
útnak 1600  m.  hosszú  hídja  vezet.  La- 
kossága 10,000-en  alul.  Tőle  B.-ra  a 
híd  mellett  fejlődésben  levő  orosz  vá- 
ros van. 

Csári,  kisk.  Nyitra  vm.  szeniczi 
j.-ban,  (1910)  1242  tót  lak. ;  postahiva- 
tal, u.  t.  Kutti. 

Csarikov  (Csarykov),  Nikolai  Va- 
lerianovics,  orosz   államférfiú,   szül. 
1854.  A  diplomáciai  pályára  lépett, 
1880.  követ  lett  Bokharában.  1890- 
1896-ig  Konstantinápolyban  működött, 
1897-ben  Szóliában,  azután  a  pápai  ud- 
varnál és  később  Belgrádban  (a  ki-  '" 
rálygyilkosság  idején).  Miután  1905  óta 
Hágában  is  megfordult,1907.Iszvolszky 
külügyminiszter  mellé  osztották  be,  1909  május- 
ban mint  Szinovjev  utóda,  nagykövet  lett  Kon- 
stantinápolyban. 

Csarka,  orosz  folyadékmérték  =  0123  lit. 

Csarnagura,  község,  1.  Feketebércz. 

Csamahó,  közs.  Zemplén  vm.  sátoraljaújhelyi 
j.-ban,  (1910)  434  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Sátor- 
aljaújhely. 

Csarnak  (tenger.),  1.  Hajókötélzet. 

Csamatö,  kisk.  Ugocsa  vm.  tiszántúli  j.-ban, 
(1910)  853  ruthén  és  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t. 
Királyháza. 

Csarnó,  kisk.  Sáros  vm.  makoviczai  j.-ban, 
(1910)  478  ruthén  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Zboró. 

Csamóháza,  nagyk.  Bihar  vm.  élesdi  j.-ban, 
(1910)  2458  oláh  lak. ;  u.  p.  Jádvölgy,  u.  t.  Bucsa, 
vidékén  márvány  fordul  elő.  Felette  a  legmaga- 
sabb csúcson  —  a  monda  szerint  —  Csarnó  avar 
vezér  épített  várat,  melyből  földalatti  folyosón 
menekült  a  Sebes- Köröshöz  a  tatárok  elől.  Az 
alagút  nyomai  még  felismerhetők. 

Csarnok  (gör.  stoa,  lat.  porticus,  ném.  Halle)' 
Az  ó-korban  és  a  jelenkorban  más  és  más  helyi- 
ségeket jelölünk  meg  e  néven.  A  görögöknél  és  a 
rómaiaknál  a  C.  mindig  oszlopos  és  nem  más, 
mint  szabadon  álló,  vagy  valamely  épületnek 
támaszkodó  födött  folyosó.melynek  tetejét  oszlo- 
pok tartják.  Sokszor  egész  nagy  nyilvános  teret 
szegélyeztek,  vagy  valamely  középülethez,  pl. 
színházhoz,  gimnáziumhoz,  templomhoz  építet- 
ték hozzá  és  sótahelyül,  v.  előadásoknak,  gyűlé- 
seknek megtartására  használták.  Ezen  oszlopos 
C.-ok  V.  egészen  nyitottak,  v,  részben  csukottak 
voltak,  mely  utóbbi  esetben  az  oszlopok  közeit 
fellal  nem  az  egész  magasságban  töltötték  ki  és 
azt  festményekkel  v.  szobrászati  müvekkel  díszí- 


tették. Belül  ülések  voltak.  Görögországnak  fest- 
ményekkel díszített  C.-ai  közül  a  leghíresebb  volt 
a  stoa  Poikile  Athénben  ;  mellette  még  a  spártai 
perzsa  C,  tov.  Attalos  és  Bumenes  C.-ai  Athén- 
ben említtetnek.  Ha  az  oszlopos  C.  épületet  (pl. 
templomot)  köröskörül  szegélyezett,  akkor  azt 
«Peripteros»-nak  hívták;  ha  szabad  teret  vett 
körül,  akkor  «Peristylos»  volt.  A  rómaiak  oszlo- 
pos C.-ai,  amellett,  hogy  a  görögökéhez  hasonló 
célokat  szolgáltak,  még  más  egyebekre  is  hasz- 


r Wlím  AnlinM  ÚJ  niMMz(BnUi,). » 

7<»  Bi  St.-Fancraa  dllonuU  (London) _ 

11216  m.  Chtcagoi  mlúgkiáUÜás  iparcsanw/ca 

Csarnokok  szelvényei. 


náltattak.  Törvényt  szolgáltak,  szenátusgyűlése- 
ket tartottak  bennök;  a  filozófusok  (stoikusok) 
előadásaiknak  megtartására,  a  kahnárok  adás- 
vevésre,  képeknek  és  egyéb  árúknak  kiállítására 
használták.  Elnevezésüket  leginkább  a  mellettük 
levő  nyilvános  épületektől  kapták,  v.  építőiktől. 
Ma  C.-nak  nevezünk  egy  nagyobb  méretű  fedett, 
sokszor  egész  vasszerkezetű  épületet,  mely  vásá- 


Csarnoktemplom  keresatmetszete. 

rok  tartására,  árúk  kirakására  v.  egyéb  célokra 
szolgál,  s  eszerint  vannak  árú-,  gabona-,  vásár- 
C.-ok,  továbbá  toma-C.-ok,  stb. 

A  vasúti  építkezéseknél  a  pályaudvaroknál  al- 
kalmazzák a  C.-ot.  A  vesztibül  rendesen  nagymé- 
retű C.  s  ebben  van  a  jegykiadás,  a  dohánytőzsde, 
hírlapárusító,  a  postahivatal  s  itt  tartózkodnak  a 
málhahordók,  akik  az  induló  v.  érkező  közönségre 
várnak.  Az  elő-C  centrális  elrendezésű,  s  ebből 


Csarnoktemplom 


769 


Császár 


jutunk  a  várótermekbe,  az  étkezőhelyiségekbe,  a 
málharaktárba,  a  fogj-asztási  adóhivatalba  stb. 
Nagyobb  pályaudvaroknál  a  vasutak  is  fedett 
térre  futnak  be  s  ezek,  nagy  méreteiknél  fogva 
többnyire  üveggel  befedett  vasszerkezetű  C.-ok. 
A  mellékelt  ábrából  nevezetesebb  C.-ok  össze- 
hasonlító méretei  olvashatók  ki. 

Csarnoktemplom,  a  templomoknak  az  a  neme, 
melyekben  a  főhajó  és  az  oldalhajók  egyenlő  ma- 
gasságban vannak  beboltozva  (ábránk  egy  csar- 
noktemplom keresztmetszetét  mutatja).  Példa  rá 
a  bécsi  Szt.  István  templom,  hazánkban  a  buda- 
vári, a  kassai  és  lőcsei  plébánia-templomok  stb. 

Csamoktetö,  nagyobb  méretű  helyiségek,  mint 
termek,  csarnokok  (pl.  tornacsarnok),  templomok, 
csűrök  stb.  fölé  fából,  vasból,  vagy  fából  és  vasból 


1.  ábra.  Alátámasztás  nélküli  csarnoktetö. 

szerkesztett  tető,  mely  alatt  gerendasor  nincs,  te- 
hát maga  a  födél  képezi  az  alatta  levő  nagy  és  üres 
térnek  födémét.  Legtöbbször  függesztő  és  feszítő 
szerkezetek  kombinációjából  áll,  lehetőleg  úgy, 


2.  ábra.  RésalegeseD  alátámasztott  csarnoktetö. 

hogy  a  födélsík  nyomása  minél  mélyebbre  essék. 
Az  1.  ábra  egy  alátámasztás  nélküli,  a  2.  ábra 
egy  alul  részlegesen  alátámasztott  C.  szerkezetét 
mutatja. 

Csarnólak,  kisk.  Trencsén  vm.  báni  j.-bau, 
(1910)  529  tót  lak. ;  u.  p.  Felsőszalatna,  u.  t.  Alsó- 
ozor. 

Csamóta,  kisk.  Baranya  vm.  siklósi  j.-ban, 
(1910)  274  magyar  lak. ;  u.  p.  Gyűd,  u.  t.  Siklós. 

Csaroda,  kisk.  Bereg  vm.  tiszaháti  j.-ban,  (i9io) 
1040  magyar  lak. ;  postahivatallal,  u.  t.  Tarpa. 
A  Csamavodai-család  származási  helye,  mely  a 

Révai  JVö^  Leie&wna.  IV.  köt. 


XVII.  8z.-ig  a  vmegyében  előkelő  birtokos  volt. 
V.  ö.  Lehoczky  Tivadar :  C.  (Vasárnapi  Újság 
1863,  35.  sz.) 

Csáxsái,  perzsa  eredetű  török  szó,  egy  női  fel- 
öltő neve,  melyet  a  mohamedán  asszonyok  vi- 
selnek. Eredeti  jelentése  lepedő,  ágyterítő,  takaró 
és  átvitt  értelemben  használják  a  női  felöltő  meg- 
nevezésére is.  Az  egész  ruha  egy  jókora  nagy 
szövetdarabból  áll,  mellyel  —  utcára  kimenve  — - 
alkalmasan  beburkolhatják  magokat.  Csak  a  de- 
rek körül  van  némileg  a  testhez  odaerősítve. 

Csarsembe,  város  15,000  lak.  a  Jezil-Irmak 
deltája  körül  levő  síkságon,  a  Fekete-tenger  D.-i 
partja  közelében,  Trapezund  kisázsiai  török  vila- 
jetben. Híresek  vásárai  és  állattenyésztése. 

Csársi,  perzsa  eredetű  török  szó,  jelentése  a. 
m.  bazár,  elárusító  hely.  A  rendes  utcai  vásáro- 
kat inkább  pazár-nak  nevezik,  míg  a  fedett, 
boltíves  helyek  inkább  G.  néven  ismeretesek. 
Sztambulnak  két  nagy  C.-ja  van,  az  egyik  a  híres 
bűjük  C.  (nagy  C),  mely  egymaga  egész  város- 
részt alkot  és  amelyben  kelet  és  nyugat  legkülön- 
bözőbb árúi  vannak  egymásra  halmozva.  A  má- 
sik Miszir  csársiszi  -(egyiptomi  bazár),  ahol  fő- 
leg fűszert,  festéket  és  egyéb  ilynemű  anyagot 
árulnak. 

Csárszky  István,  kat.  áldozópap  és  író,  szül. 
Bgbellen  (Nyitra  vm.)  1870  dec.  13.  Középiskolai 
tanulmányai  után  a  teológiát  a  bécsi  egyetemen 
végezte.  Pappá  szentelték  1893  szept.  21.  Azután 
tovább  tanult  a  bécsi  Augustineumban  és  a  jeru- 
zsálemi biblikus  szakiskolában.  1895-ben  az  esz- 
tergomi érseki  hatóság  engedélyével  a  jeruzsá- 
lemi osztrák-magyar  zarándokház  aligazgatója, 
1897.  igazgatója  lett.  1899-ben  teol.  doktor.  A 
Szentföldről  visszatérvén,  segédlelkész  volt  Buda- 
pest VII.  ker.-ben,  majd  1903.  esztergomi  föszent- 
széki  jegyző  és  csakhamar  érseki  titkár,  1904. 
pápai  tb.  kamarás,  1911.  hercegprimási  iroda- 
igazgató. Számos  cikken  és  értekezésen  kívül, 
melyek  nagyrészt  az  Egyházi  Közlöny  hasábjain 
jelentek  meg,  önálló  munkája :  Kánaán  és  Izrael 
(Budapest  1904). 

Csarvaka,  1.  Ind  filozófia. 

CsarykoT,  Nikolai,  1.  Csarikov. 

Császár,  nagykiterjedésű  állam  uralkodója ;  a 
tételes  közjog  állapítja  meg,  hogy  valamely  ál- 
lam szuverénje  C.-i  vagy  királyi  avagy  egyéb  fe- 
jedelmi címet  visel-e.  A  C.-i  cím  a  római  biroda- 
lomban fejlődött  ki,  ahol  az  egyeduralkodó  jelö- 
lésére a  Caesar,  Imperátor  ós  Augustus  (1.  o.) 
szavak  szolgáltak  ;  ezek  közül  a  germánok  és  a 
szlávok,  akiktől  a  magyar  nyelvbe  is  került  a 
szó,  a  Caesart  vették  át,  míg  a  román  nyelvek- 
ben és  az  angol  nyelvben  az  imperátor  szárma- 
zékai honosodtak  meg.  A  római  birodalomnak 
Nagy  Theodosius  ííai  alatt  törtónt  kettéválása 
(.S95)  után  egy  ideig  két  római  C.-ság  állott  fenn; 
a  nyugati  476.  szűnt  meg,  a  kelet-római  C.-ság 
csak  Konstantinápoly  elestével  (1453)  ért  véget. 
A  Nyugaton  azonban  már  régen  feléledt  volt  a 
római  impérium  eszméje  új,  keresztény  formá- 
ban :  hogy  a  lelkiekben  a  római  püspök  alá  tar- 
tozó népek  mindannyian  egy  világi  főhatalom 
alatt  is  egyesüljenek.  Ezt  a  törekvést,  a  frank 
királyoknak  erre  a  föhatalomra  való  igényét  jut- 

49 


Császár 


—     770     — 


Császár 


tattá  kifejezésre  Nagy  Károlynak  a  800.  évben 
római  C-rá  törtónt  koronáztatása.  Unokái  alatt, 
a  verduni  szerződéssel  végképen  önálló  részekre 
bomolván  a  frank  birodalom,  a  keresztény  világ- 
nak külső,  hatalmi  egységére  való  törekvés  meg- 
hiúsult, az  új  római  C.-i  méltóság  elvesztette  az 
addig  sem  teljesen  megvalósított  tartalmát ;  a 
cím  azonban  fennmaradt  és  962  óta  állandóan  a 
német  királysághoz  kapcsolódott,  amely  így  ró- 
mai szent  birodalommá  (Heiliges  römisches  Reich 
deutscher  Nation)  emelkedett:  a  német  király- 
nak a  pápa  által  Rómában  véghez  viendett  C.-i 
koronázásáig  Romanorum  rex,  a  XVI.  sz.  óta, 
amely  időtől  fogva  t.  i.  a  német  királyok  magu- 
kat többé  külön  C.-rá  nem  koronáztatták,  elec- 
tus  Romanorum  imperátor  a  neve.  Habár  a 
(német-)  római  C-t  a  (nyugati)  kereszténység  vi- 
lági fejének  tekinteni  nem  lehetett,  a  többi  ke- 
resztény uralkodók  ii'ányában  való  rangelsőbb- 
sége kétségtelen  volt ;  sőt  a  középkori  jogászok 
az  ő  szuverenitását  némileg  a  többi  fejedelmek 
szuverenitásánál  teljesebbnek  képzelték,  aminek 
nyomai  megvannak  Werbőczi  Hármaskönyvé- 
ben is  (Prológus  16.  c,  n.  R.  5.  c).  Ugyané  fo- 
galmi talajból  sarjadt  az  a  középkori  felfogás  is, 
hogy  a  (nyugati)  kereszténység  felett  csak  egy 
C.  uralkodhatik  ;  az  első  monarchák.  akik  a  ró- 
mai C.-on  kívül  a  nemzetközileg  elismert  C.-i 
címmel  éltek,  nem  is  voltak  nyugateurópai  ke- 
resztény fejedelmek,  hanem  a  török  szultán,  aki- 
nek C.-i  rangját  csak  a  pozarevaci  béke  (1718) 
ismerte  el,  és  a  görög-keleti  egyházhoz  tartozó 
oroszok  cárja  (1721).  A  C.-ság  középkori  elméle- 
tének voltaképen  csupán  I.  Napóleon  vetett  vé- 
get, midőn  1804.  felvette  a  franciák  C.-jának  cí- 
mét; ez  az  elhatározása  indította  II.  Ferenc 
(német-)  római  C-t  (és  magyar  királyt)  is  arra, 
hogy  mint  az  ausztriai  örökös  tartományok  ura 
1804  aug.  14.  az  osztrák  C.-i  címet  felvegye,  mit 
két  év  multán,  1806  aug.  6.  a  romai  C.-i  méltó- 
ságról való  lemondása  követett.  Az  1871.  alakult 
új  német  birodalom  a  régi  római  szent  biroda- 
lomból éppen  csupán  a  C.-i  címet  vette  át 
(Deutscher  Kaiser).  Az  angol  király  címével  1876 
óta  India  C.-jának  címe  kapcsolatos.  A  C.-i  cím 
megilleti  ma  végül  Birma,  Kina,  Japán  és  Ma- 
rokkó uralkodóit ;  hosszabb  időn  át  C.-ság  volt 
Brazília  is,  rövid  ideig  Haiti  és  Mexikó.  V.  ö. 
Syhel  H.,  Die  deutsche  Nation  und  das  Kaiserreich 
(1862);  Zeumer  K.,  Heiliges  römisches  Reich 
deutscher  Nation  (1910) ;  Nagy  Ernő,  Az  ausztriai 
C.-i  cím  felvétele  (1897). 

Császár,  nagyk.  Komárom  vm.gesztesij.-ban, 
(1910)  2369  magyar  lak.,  vasúti  állomás,  posta-  és 
táviróhivatal. 

Császár,  1.  Elemér,  tanár  és  irodalomtörté- 
netíró, szül.  Budapesten  1874  aug.  27.  Tanulmá- 
nyait Budapesten  végezte,  1896.  a  budapesti  VII., 
majd  1897— 1908-lg  az  I.  kerületi  gimnáziumban 
tanárkodott,  azóta  a  gyakorló  gimnázium  vezető 
tanára  s  a  magyar  irodalomtörténet  magántanára 
a  budapesti  egyetemen.  1902— 1904-ig  a  Philo- 
logiai  Társaság  másodtitkára  volt,  majd  az  Egye- 
temes Philologiai  Közlönynek  1906  óta  szerkesz- 
tője, 1909  óta  a  M.  T.  Akadémia  levelező  tagja. 
Szaktudományán  kívül  (újabb  magyar  irodalom) 


esztétikai  ós  műtörténeti  tanulmányokkal  foglal- 
kozik. Dolgozatai  és  bírálatai,  melyeknek  száma 
meghaladja  a  háromszázat,  napilapokon  kívül  fő- 
ként a  Budapesti  Szemlében,  az  Egyetemes  Philo- 
logiai Közlönyben,  az  Irodalomtörténeti  Közle- 
ményekben, a  Századokban  s  a  Deutsche  Litera- 
turzeitung-ban  jelentek  meg.  Önálló  művei :  Fi- 
renzei prerafaelisták  (Budapest  1897) ;  Verseghy 
Ferenc  élete  és  müvei  (u.  o.,  akadémia,  19(  )3);  Kis- 
faludy  Sándor  (életrajz  a  Kisfaludy-társaság 
Költők  ós  írók  c.  vállalatban,  1910),  Bessenyei 
akadémiai  törekvé  sei{eik:idémiai  székfoglaló,  u.  o. 
1910) ;  Ányos  Pál  életrajmia  Magyar  Történelmi 
Életrajzok  c.  vállalatában,  u.  o.  1911).  Kritikai 
kiadását  adta  Ányos  Pál  és  Verseghy  Ferenc 
költeményeinek  (Régi  Magyar  Könyvtár  23.  és 
24.  kötetében).  E  Lexikonnak  munkatársa. 

2.  G.  Ferenc  (kolgyári),  költő  és  író,  szül. 
Zalaegerszegen  1807  júl.  9.,  megh.  kerepesi  bir- 
tokán 1858  aug.  17.  Néhány  évig  kispap  volt,  de 
előbb  a  bencés-szerzet,  később  a  Veszprém  vm.-i, 
ill.  a  pesti  szeminárium  növendékei  közül  is  ki- 
lépvén, jogot  végzett  Pesten  és  Zágrábban.  1830- 
1840-ig  Fiúméban  működött,  előbb  mint  gimná- 
ziumi tanár,  majd  a  kormányszéknél,  később  a 
váltó-  és  kereskedelmi  és  tengeri  konzulátusi  tör- 
vényszéknél mint  tisztviselő.  Jól  megtanult  ola- 
szul, s  az  olasz  irodalomnak  a  maga  korában  leg- 
kiválóbb ismerője  és  ismertetője  lett  nálunk.  Az 
18i0-es  évek  elején  a  pesti  váltótörvényszék  ül- 
nökévé nevezték  ki,  1846.  pedig  a  hétszemélyes 
tábla  bírájává.  A  szabadságharc  végével  elvesz- 
tette állását  s  népes  családjával  nyomorba  jutott ; 
ekkor  ügyvédi  irodát  nyitott  s  mint  keresett 
ügyvéd  vagyont  szerzett.  Mint  költő,  novellista, 
műfordító  és  jogi  író  már  a  30-as  évektől  kezdve 
hírre  tett  szert.  Az  akadémia  1832.  levelező,  1847. 
tiszteleti,  a  Kisfaludy-társaság  1845.  rendes  tag- 
jává választotta.  Versei  közül,  melyeket  nem 
annyira  eredetiség,  mint  csiszolt  forma  jellemzett, 
szonettjei  és  matrózdalai  keltettek  nagyobb  figyel- 
met. Sok  száz  cikke,  bírálata,  szépirodalmi  dolgo- 
zatata  jelent  meg  az  egykorú  lapokban  és  naptá- 
rakban ;  számos  lapot  és  gyűjteményt  szerkesz- 
tett ;  ő  alapította  a  Pesti  Naplót  is  1850.  Egyike 
volt  Petőfi  ellenfeleinek ;  elfogult  támadásai  a 
nagy  költő  ellen  nevét  egyidőre  hírhedtté  tették. 
Nevezetesebb  munkái:  Szonettkoszorú  (Fiume 
1831) ;  Költemények  (1841,  2-ik  kiad.  1846) ;  G. 
beszélyei  (2  köt.  1846) ;  Silvio  Pellico  értekezése 
az  emberi  kötelességekről  (olaszból,  1853) ;  Ali- 
ghieri  Dante  Új  élete  (olaszból,  életrajzzal,  1854, 
2.  kiad.) ;  őszi  lombok  (költemények  és  Dante- 
fordítás,  1857);  Olasz  költőkből  (1857,  Dante  Pok- 
lának 4  első  énekévei).  Fordította  Alfleri  Orestes 
és  Sofonisbe  c.  szomorújátékait  (1836).  Számos 
jogtudományi  kézikönyvet  is  írt,  főleg  a  váltó-  és 
csödjog  köréből. 

3.  G.  Ferenc  (kolgyári),  építész,  szül.  1879. 
Budapesten,  amelynek  műegyetemén  építész-ok- 
levelet szerzett  s  aztán  Parisban  Louis  Pascal- 
nál képezte  magát  tovább.  Mint  szakíró  főkép 
városépítési  problémákkal  foglalkozott  (Vá- 
rosok építése,  Berlin,  Budapest  1908). 

4.  G.  György,  zeneszerző,  szül.  1813.,  megh. 
1850.  A  negyvenes  években  a  Nemzeti  Színház 


I 


Császár-csatorna 


—     771     — 


Császárhalak 


operájának  volt  tagja,  azután  másodkarmestere, 
8  mint  ilyen  több  operát  írt,  iiiolyek  közül  azon- 
ban csak  a  Kunok  című  élt  hosszabb  ideig.  Nem 
volt  eredeti  tehetség,  sem  gazdag  fantáziájú  zene- 
ire, inkább  ügyes  kompilátor,  ki  az  akkori  kevert 
operai  stlhis  hatásosabb  részletei  után  szerkesz- 
tette össze  műveit.  A  Kunok  is  csak  névleg  sze- 
repelt mint  magyar  opera. 

5.  G.  ímre,  a  budapesti  Nemzeti  Szinház  örökös 
tagja,  szül.  Kaposvárott  1864  aug.  27.  1887— 
18N08-ig  a  Nemzeti  Színházban  működött.  1911 
júl.  1 .  idegbaja  miatt  nyugalomba  vonult.  Majd- 
nem 20  éven  át  nagy  sikerrel  játszotta  francia  és 
magyar  vígjátékokban  a  bonvivantszerepeket. 
1894  óta  a  Színművészeti  Akadémián  a  színpadi 
gyakorlat  tanára.  Irodalmilag  is  működött  (a 
művészetről,  A  színész  alkotása,  Élet  és  művé- 
szet). Fordított  egy  csomó  Heine-verset  s  1899. 
egy  di'ámáját  adták  a  Nemzeti  Színházban.  Neje 
C.  Alszeghy  Irma  (1.  Alszeghy). 

6.  C.  Károly,  tanár,  szül.  Pesten  1842  jan.  20., 
megh.  Budapesten  1891  ápr.  HO.  Mint  a  kegyes- 
rend tagja,  tanár  volt  Temesváron,  Nagy  becske- 
reken, Selmeczbányán,  innen  Budapestre  tették  át, 
hol  1869-ig  működött.  1870-ben  Kolozsvárott  volt 
tanár,  hol  e  tanév  vegével  kilépett  a  kegyesrend- 
böl  s  áttért  a  református  hitre.  1871-től  a  buda- 
pesti IV.  ker.  főreáliskolában  volt  a  mennyiség- 
tan tanára,  azonkívül  több  nagy  bank  matema- 
tikai tanácsosa.  Munkái  főkép  a  természettan, 
csillagászat  s  a  mennyiségtan  körebe  tartoznak. 
Irt  középiskolai  tankönyveket  is.  Fordította Proc- 
tor,  Más  világok,  mint  a  mienk  (1875);  legfontos- 
eabbak  A  csillagos  ég  (1870) ;  A  közgazdasági 
számvetés  tudománya  (1897). 

7.  C.  Károly,  jogi  író,  szül.  Budapesten  1879 
márc.  22.  Tanulmányai  befejeztével  bírósági 
szolgálatba  lépett,  majd  az  igazságügyminisz- 
tériumba került,  ahol  jelenleg  c.  segéd  titkár.  Részt 
vett  a  polgári  perrendtartás  és  a  katonai  bűnvádi 
perrendtartás  parlamenti  tárgyalásának  előkészí- 
téseben, valamint  az  előbbinek  óletbeléptetesi 
munkálataiban.  Különböző  jogi  szaklapokba  írt 
cikkeket.  E  Lexikonnak  munkatársa. 

Császár-csatorna,  1.  Ckínai  imperial  de  Ara- 
gon,  hajózócsatorna  Spanyolországban,  araely  az 
Ebrót  Tudelát<il  Zaragozáig  kiséri.  V.  Károly  csá- 
szár kezdte  építtetni  88  km.  hosszan,  18  m,  szé- 
lesre, 2'o  m.  mélyre.  Újabban  40  km.-rel  hosszab- 
bították meg,  de  inkább  öntözésre,  mint  közleke- 
désre szolgál.  —  2.  C,  Nagy  csatorna  (kinai  nyel 
ven  Jüitho),  Kína  legnagyobb  csatornája,  való- 
színűleg a  XIII.  sz  mongol  császárai  fejezték  be. 
Keresztül  szeli  a  nagy  alföldet  (1.  Kina),  majd- 
nem egész  hosszában,  Hang-csoutól  Tiencinig 
(1200  km.).  Nagyon  el  van  hanyagolva,  de  a  bei- 
forgalomra  igen  fontos.  V.  ö.  Stenz,  Der  Kaiser- 
kanal  (Berlin  1904). 

Császárfa  (növ.),  1.  Pauloumia. 

Császáría,  toronylelke,  árhocfa,  górfa.  Az  ács- 
munkában a  toronytetők  belsejében,  középütt, 
valamennyi  emeletsoron  végig  felnyúló  erős  fa- 
oszlop, melyhez  belül  az  emeletválasztó  geren- 
dák vannak  erősítve,  kívül  pedig  a  toronygomb, 
kereszt  vagy  egyéb  dísz.  A  C.  azelőtt  a  torony- 
tetők egész  belső  szerkezetében    végig   nyúlt; 


újabb  szerkezetekben  csak  a  legfelső  két-három 
elválasztó  emeletsoron  vezetik  át. 

Császárfajd  (Tetrastes  bonasia  L.,  (áiiat),  1. 
Császármadár. 

Császárfalu,  nagyk.  Sopron  vm.  felsőpulyai 
j.-ban,  (1910)  1019  horvát  és  német  lak.,  postahiva- 
tal, u.  t.  Sopronszentmárton. 

Császárforint,  az  osztrák  konvenciós  forintnak 
(a  20  frtos  pénzláb  egységének)  más  elnevezése ; 
értéke  2-48  K. 

Császárfűrdő,  Budapest  egyik  legjelentéke- 
nyebb türdöje  a  Szemlöhegy  tövében,  a  Duna  jobb- 
partján. Forrásai  már  a  legelső  magyar  királyok 
idejében  ismeretesek  voltak  s  régi  okmányokban 
waquaecalidae  superiores»  név  alatt  fordulnak  elő. 
A  törökök  a  XVI.  sz.-ban  nagyszerű  fürdőházat 
építettek  föléjük,  melynek  maradványa  a  mni  gőz- 
fürdő. 7  meleg  (58-7— 547«  C),  egy  langyos  és 
ogy  hideg  forrása  van,  melyek  naponkint  275.000 
hl.,  tehát  sokkal  több  vizet  adnak,  mint  a  többi 
budai  hőforrások  együttvéve.  A  fürdő  Budának  a 
törököktől  való  visszafoglalása  után  kincstári 
birtok  lett.  1806-ban  Marczibányi  István  kezébe 
került,  ki  ugyanazon  évben  az  irgalmas  rendnek 
ajándékozta,  mely  a  fürdő  összes  jövedelmét  va- 
gyontalan betegek  gyógyítására  fordítja.  A  C. 
Budapest  legnagyobb  fürdője,  melyben  egyszerre 
ezer  ember  fürödhet ;  alkotó  részei  a  gőzfürdő, 
iszapfürdő,  külön  iszapfürdők,  fedett  női  és  nyitott 
férfi  úszófürdő,  10  tükör-,  18  török  és  85  kád- 
fürdő, azonkívül  hőlég-,  szénsav-  és  villamos  víz- 
fürdő, a  híres  platános  nagy  gyógyudvar,  szép  sé- 
tányok, 200  lakószoba.  A  C.  vizei  meszes  kénes 
hőforrások,  legjobbak  az  Ivóforrás  (59"5o  C),  a 
Török-  (28-2«)  és  Kápolnaforrás  (611»);  izmok, 
izületek  csúzos  bántalmai,  bőrfekélyek,  csontszú, 
görvélyes  és  bujakóros  bántalmak  ellen,  az  Ivófor- 
rást  a  gyomor-,  bél-  és  légzőszervek  hurutjainál 
kiiünő  sikerrel  használják. 

Császárgalóca,  1.  Galóca. 

Császárgaras,  a  császárforint,  osztrák  konven- 
ciós forintnak  huszadrésze  (3  krajcár),  a.  m.  l2Vi 
fillér. 

Császárgyökér  (növ.),  1.  Peucedanum. 

Császárhalak  (Holacanthu^,  áltat),  a  pikke- 
lyesszárnyú halak  (Squamipinnes)  családjába 
tartozó  csontos-halnem.  Oldalról  összenyomott, 
rendesen  nagyon  magastestü  halak  tartoznak  ide, 
melyekre  jellemző,  hogy  elülső  kopoltyúfedőjük 
szögletén  előre  álló  hártyás  hüvelybe  burkolt 
tüskéjük  van.  36  fajuk  ismeretes  s  ezek  mind  a 
trópusi  tengerekben  élnek.  Legismertebb  fajuk  a 
pompás  császárhal  (H.  imperátor  Bloch),  me- 
lyet ríigyogó  színei  és  szép  mustrázata  miatt 
újabban  akváriumokban  tartanak.  Kénsárga  fe- 
jén homlokától  a  torkáig  világoskékkel  szegélye- 
zett bamásfekete  széles  paszta  húzódik;  mell- 
úszója fölött  nagy,  hosszúkás,  sötétfekete,  sárgán 
szegélyezett  folt  van ;  testének  alapszíne  ibolyás 
kék  8  oldalain  30—32  sárgaszínű  hosszanti  paszta 
húzódik  végig ;  melle  és  hasa  zöldesbarna ;  úszói 
kékesek,  úszósugarai  a  narancsvöröstől  egészen 
a  feketéig  változnak;  hosszúsága  30  40  cm. 
Kisebb  és  kevésbbé  díszes  a  herceghal  (H.  dia- 
canthus  Renard).  Mindkét  császárhalfélesóg  az 
Indiai-  ós  Csendes-óceánban  honos. 

40* 


Császári 


—     772     — 


Császármetszés 


Császári,  kisk.  Szolnok -Doboka  vm.  kékesi 
járásában,  {1910)  313  oláh  lakossal ;  n.  p.  Czege, 
u.  t.  Kékes. 

Császári  érmek,  így  nevezik  a  római  császár- 
ság korában  vert  érmeket,  melyek  sorát  Július 
Caesartól  számítják,  ki  első  volt,  ki  saját  arcké- 
pét érmeire  verette.  Példáját  triumvir- társai :  An- 
tonius, Octavianus  és  Lepidus ;  Brutus,  Sextus 
Pompejus  is  követték.  A  tulajdonképeni  C.  azon- 
ban Augustussal  kezdődnek.  A  C.  előlapjain  ren- 
desen a  császár,  császárné,  v.  a  császári  herceg 
arcképe  látható,  hátlapján  pedig  a  legváltozato- 
sabb előállítások  történelmi  vonatkozású  felira- 
tokkal V.  jelmondatokkal,  úgyhogy  aC.  történeti 
forrásokul  tekinthetők.  A  C.  arany-,  ezüst-,  bronz- 
és  rézből  vannak  verve,  melyek  kezdetben  teljes 
értékűek,  később  azonban,  különösen  az  ezüstér- 
mek, annyira  rossz  anyagból  készültek,  hogy  Q-al- 
lienus  korában  már  alig  különböztek  a  rézpénzek- 
től. A  római  C.  sorozata  Romulus  Augiistulussal 
zárul  be  ;  azontúl  bizánciaknak  novezzük. 

Császári  és  királyi,  az  osztrák  császári  és  a 
magyar  királyi  közös  jelleg  ki  domborítására  szol- 
gáló megjelölés  Ausztriát  és  Magyarországot  egy- 
formán illető  mozzanatoknál,  ahol  az  uralkodó 
közössége  ezt  szükségessé  teszi ;  a  megjelölés 
módja  a  két  állam  közös  hivatalainál  (külügy- 
minisztérium, hadsereg). 

Császárkék  a.  m.  smalte  (1.  0.). 

Császárkőbánya  (Kaiser-Steinbruch),  nagyk. 
Mosón  vm.  nezsideri  j.-ban,  (1910)  534  német  lak., 
postahivatallal,  u.  t.  Királyhida.  A  Lajta-hegység 
aljában  óriási  kőbányái  vannak,mely éknek  anyaga 
(mediterrán  mészkő  ú.  n.  Lajta-mészkő)  kitűnő 
épületkövet  szolgáltat. 

Császár  körte  (Doyenné  blanc;  Weisse  Herbst- 
butlerbirne).  Ősszel  érő,  kitűnően  elsőrendű,  kö- 
zópnagy  vagy  kisebb  tompa  csiga  alakú,  ősrégi, 
kedvelt  és  elterjedt  körteíajta  ;  hazánkban  perga- 
ment-körtének,  őszi  pergamentnek  és  vajkörté- 
nek nevezik  népiesen.  Színe  érett  állapotában 
hulvány-sárga,  napos  oldalán  néha  némi  pirosas- 
sággal ;  húsa  fehér,  bőlevü,  olvadó,  nem  kövecses, 
kellemes  fűszeres  ízű.  Fája  lassú  növésű,  de  korán 
terem.  Alkalmas  befőzésre  és  aszalásra  is. 

Császárkultusz,  a  császároknak  isteni  tiszte- 
letben való  részesítése,  Rómában  görög  mintára 
honosodott  meg,  Görögországban  viszont  keleti 
eredetű.  Nagy  Sándor  Egyiptom  meghódítása 
után  papi  segédlettel  Ámon  egyiptomi  isten 
(1.  0.)  fiának  hirdettette  magát,  hogy  az  Ámon- 
tól  származtatott  egyiptomi  nemzeti  uralkodók, 
a  Fáraók  jogos  utódjának  tekintessék.  Perzsia 
meghódítása  után  mint  perzsa  uralkodó  szintén 
az  ott  dívó  istenítósben  részesült.  Eleinte  ugyan 
csak  barbár  alattvalóitól  kívánta  meg  az  isten- 
nek kijáró  kultuszt  (térdre  borulást  stb.),  de 
utóbb  —  hogy  birodalma  görög  és  barbár  lakói 
között  e  tekintetben  is  eltüntessen  minden  kü- 
lönbséget —  minden  alattvalójától  megköve- 
telte, hogy  őt  istennek  tekintse.  Utódai,  a  «dia- 
dochok»  fenntartották  Nagy  Sándor  kultuszát  s 
ezután  szokássá  lett,  hogy  minden  uralkodó  a 
maga  trónralépóse  után  gondoskodott  elődje  iste- 
nítésének  szervezéséről  (templom,  szobrok,  ünnep, 
áldozatok).  A  római  császárok  birodalmuk  K.-i 


felében  Nagy  Sándor,  illetőleg  a  diadochok  jog- 
utódjai lévén,  átvették  e  szokást.  Augustus  óta 
(ki  Caesar  isteni tóséről  gondoskodott)  a  legtöbb 
császár  egészen  a  IV.  századig  röviddel  trónra- 
lépése után  szenátusi  határozatot  provokált,  mely- 
nek értelmében  az  előbbi  császár  az  állami  iste- 
nek sorába  felvétetett  (ez  aktus  neve  latinul  con- 
secratio,  görögül  apotheosis)  s  neve  mellé  Divus 
(isteni)  jelző  tétetett.  A  provinciák  és  egyes  pol- 
gárok alázatosságukban  addig  mentek,  hogy  a 
császárokat  már  életükben  istenítették.  Lojális 
udvari  költők  hizelgéseiből  jól  ismerjük  e  szokást, 
melytől  az  állam  mindig  távol  állt.  L.  még  Cle- 
mentia. 

Császármadár  (Tetrastes  bonasia  L.,  áiiat),  a 
tyúkalakuak  (Galliformes)  rendjébe,  a  fajd-félék 
(Tetraonidae)  családjába  tartozó  madámem.  A 
hím  (kakas)  fölül  szürkeszínű,  barnával  és  feke- 
tével tarkázva;  torka  fekete,  begye  ós  oldalai 
barnássárgák,  hasa  és  az  alsó  farkfedői  fehérek, 
farka  szürkefekete  hullámvonalkákkal  és  széles 
csúcsmögötti  szalaggal ;  csőre  és  lábai  szarubar- 
nák ;  szeme  sötétbarna.  Hossza  33,  szárnya  18, 
farka  12,  csőre  2,  esüdje  35  cm.  A  nőstény  (tyúk) 
hasonlít  a  hímhez,  de  valamivel  kisebb  s  torka 
majdnem  egészen  fehér,  azonkívül  színezete  nem 
oly  élénk,  csőre  barnább.  Földrajzi  elterjedése : 
Európa,  Észak-  és  Közép-Ázsia.  Hazánk  nagyobb 
hegységeiben  mindenütt  előfordul.  Állandó  ma- 
dár. Nagy,  sötét  és  kevert  állományú,  főleg  töl- 
gyes, nyires,  égeres  erdőkben  vagy  legalább  is 
fenyőkből,  nyir-,  juhar-  ós  nyárfákból  álló,  délnek 
fekvő  csendes  erdőkben  tartózkodik  a  legörömes- 
tebb,  főkép  ha  lejtőik  köves  és  bogyós  bokrokkal 
borított  lankás  területekkel  szomszédosak.  Ósz- 
szel,  kivált  a  kakasok  a  szomszédos  kisebb  er- 
dőkbe és  vágásokba  is  élkószálnak.  Különben  a 
C.  az  év  egyéb  szakában  is  változtatja  helyét. 
Leyen  szerint  májustól  júliusig  főleg  a  kevert 
fáju  erdőkben  és  az  erdőszéleken  él.  Augusztus- 
ban a  magasabb  fekvésű  helyekre  és  bogyókban 
gazdag  vágásokba  húzódik.  Szeptemberben  az  er- 
dők szólén,  egyes  bokrokban  tanyázik.  A  lomb- 
hullás kezdetén  elhagyja  a  lombos  erdőt  és  a 
fenyvesbe  vonul  vissza.  Végre  télen  ismét  a  ve- 
gyes erdőségben  tartózkodik.  Húsa  nagyon  ízle- 
tes. Vadászatának  főideje  szeptember  elejétől 
október  végéig  terjed. 

Császármetszés  (^Secíiocaesarea^,  a  szülészeti 
műtétek  romeke,  amellyel  lehetővé  válik,  a  ter- 
mészetes szülőutak  átjárhatatlansága  esetében,  a  / 
hasfalak  felhasításával  és  a  méhen  ejtett  sebré- 
sen keresztül  világra  hozni  a  magzatot.  Manap- 
ság a  C-nek  3  módja  van  gyakorlatban,  ame- 
lyeknek mindegyike  más  és  más  speciális  vi- 
szonyok ós  körülmények  között  ajánlatos  és  ta- 
nácsos. Legelterjedtebb  a  régi,  a  klasszikus  C, 
amelyet  Sanger  juttatott  diadalra  szemben  az  ú. 
n.  modern  C.-sel,  amely  Porro  nevéhez  fűződik. 
Ezek  abban  különböznek  egymástól,  hogy  a  régi, 
a  konzervatív  C-nél  a  méhet  eredeti  állapotába 
állítják  vissza  s  így  ujabb  teherviselésre  is  jó  ma- 
rad; míglen  Porro  a  méhtestet  függelékeivel 
(tuba,  ovarixmi)  együtt  kiirtja,  amivel  lehetet- 
lenné teszi,  hogy  újabb  terhesség  ismét  veszélybe 
döntse  a  nőt.  Ez  a  módja  a  C-nek  Sanger  föllé- 


Császár  mondák 


-     773     - 


Császártöltés 


péseig  jobb  eredményt  adott  az  anyákra,  mint  a 
klasszikus  eljárás,  amelynél  akkor  a  méhseb 
helytelen  összevarrásában  rejlett  a  veszély.  Ma  a 
viszony  megfordult  s  általánosabb  a  konzervatív 
C. :  bizonyos  esetekben  azonban  csak  Porro  eljá- 
rása van  megengedve.  A  .3-ik  módszer  az  úgy- 
nevezett gastro-elytro-tomia,  amikor  a  hasfal  föl- 
hasítása után  nem  a  méhet,  hanem  a  hashár- 
tya űrének  megkerülésével  a  hüvely-boltozatot 
nyitják  meg,  hogy  ezen  az  úton  húzzák  ki  a  már 
megnyílt  méhszáj  felől  a  magzatot.  Ez  a  3-ik 
módszer,  ha  különben  keresztülvihető,  a  leg- 
kisebb veszélyt  rejti  magában  az  anyára,  mert  a 
méh  sértetlen  marad  és  a  hasür  nincs  megnyitva. 
A  C.  minden  fentartás  nélkül,  akár  élő,  akár 
halott  magzatnál,  akkor  van  megengedve,  sőt 
rendelve,  ha  a  természetes  szülőutak  valamely 
oknál  fogva  annyira  szűkek  vagy  úgy  vannak 
összenőve,  hogy  azokon  keresztül  a  feldarabolt 
magzat  világrahozatala  is  merő  lehetetlenség  s 
az  anyának  is  bele  kellene  halnia,  mielőtt  meg- 
szült volna.  Fenntartással  azonban  meg  van  en- 
gedve a  C.  oly  tágas  medencéknél  is,  ahol  korai 
magzat  még  élve,  ki  viselt  talán  csak  halva,  vagy 
feldarabolva  volna  a  világra  hozható.  Ilyen  ese- 
teknél a  kikötés  az,  hogy  a  magzat  éljen ;  hogy 
az  anya  jó  erőben  legyen  ;  hogy  a  szülés  az  első 
időszakban  tartson,  menten  minden  komplikáció- 
tól és  hogy  az  anyának  és  a  hozzátartozóknak  a 
C.  reményeit,  de  veszélyeit  is  őszintén  föltárja  az 
orvos  és  megkapja  töltik  a  beleegyezést.  A  C-t 
iijabban  Döderlein  ajánlatára  hüvelyi  úton  is 
végzik  bizonyos  esetekben.  T.  i.  midőn  a  csont- 
medence üre  nem  oly  szűk,  hogy  azon  a  magza- 
tot ne  lehessen  a  világra  hozni.  A  műtét  abban 
áll,  hogy  a  htivelyboltozat  megnyitása  után  a 
méhnyak  akár  elülső,  akár  hátsó  falát  metszik 
át  s  azon  keresztül  a  méh  üregéből  akár  fogóval, 
akár  kézzel  kihúzzák  a  magzatot. 

Császármondák,  a  német-római  császárokra 
vonatkozó  népies  hagyományok,  melyeket  újabb 
költök  is  ismételve  földolgoztak.  A  monda  leg- 
kedveltebb alakjai :  Nagy  Károly  (noha  ez  inkább 
Franciaországban  lett  egy  hatalmas  mondakör 
középpontjává),  Madarász  Henrik  és  Nagy  Ottó, 
kik  a  magyarokkal  harcoltak;  Barbarossa  I.  Fri- 
gyes, ki  hatalma  s  dicsősége  magaslatán  a  távol 
keleten  megdöbbentő  halállal  múlt  ki ;  II.  Frigyes, 
a  középkori  egyháznak  leghatalmasabb  ellenfele ; 
Habsburgi  Rudolf,  ki  főleg  polgári  erényeivel  lett 
a  nép  kedves  emberévé,  és  I.  Miksa,  az  utolsó  lo- 
vag. Ez  alakokhoz  és  az  általuk  lakott  várakhoz 
vagy  épített  templomokhoz  fűződnek  tarka  ha- 
gyományok, melyek  sokszor  bizonyos,  bár  néha 
elég  szerény  történeti  alappal  birnak.  Leghíresebb 
e  mondák  közül  a  szoros  értelemben  vett  német 
császármonda,  mely  előbb  II.  Frigyesről,  a  múlt 
század  óta  I.  Frigyesről  meséli,  hogy  nem  halt 
meg,  hanem  embereivel  egy  hegynek  (pl.  a  Kyff- 
háusemek  Thüringiában,  vagy  az  Untersberg- 
nek  Salzburg  mellett)  mélyébe  vonult  vissza,  hol 
álomba  meml  ve  tartózkodik ;  de  föl  fog  ébredni 
ós  visszatérni  e  földre,  hogy  a  német  államot  régi 
dicsőségében  helyreállítsa.  A  hegyben  alvó  hős 
voltakép  Wodan  (Odin),  a  németek  főistene,  a  zi- 
vatar és  aratás  ura,  aki  télen  megbűvölve  alszik 


valamely  hegy  mélyében.   B  mítoszt  vitte   át 
utóbb  a  nép  az  egyes  császárokra. 

Császárok  krónikája,  XII.  sz.-i  német  köl- 
temény, mely  a  római  és  német  császárok  törté- 
netét Július  Caesartól  Hohenstaufl  III.  Konrádig 
és  folytatásokban  II.  Frigyesig  tárgyalja,  tarka 
meséket,  novellákat  kapcsolva  az  egyes  fejedel- 
mok neveihez.  A  császárok  sorrendje  igen  önké- 
nyes, történeti  egyéniségtik  sokszor  felismerhe- 
tetlen. E  munkát,  mely  mint  a  hagyomány  és 
monda  anyagának  gazdag  tárháza  igen  fontos, 
költői  szempontból  azonban  csak  egyes  részletei- 
ben értékes,  valószínűen  egy  regensbm-gi  pap,  ta- 
lán a  német  Roland-dal  (1.  o.)  szerzője  írta,  illető- 
leg tákolta  össze  1150  körül,  aki  nemcsak  min- 
denféle történeteket  dolgozott  bele  e  nagy  kompi- 
lációba,  hanem  teljes  költeményeket  (pl.  a  szép 
Crescentia-legendát)  is  vett  föl.  Igen  olvasott  s 
nagyrabecsült  munka  volt,  mit  számos  kézirata 
is  bizonyít.  Kiadták  Massmann  (1849—54, 3  köt. 
értékes  mondatörténeti  fejtegetésekkel,  Diemer 
(1849.  L,  csak  a  szöveg)  és  E.  Schröder  (1893). 
Keletkezését  legjobban  fejtegeti  Welzhofer,  ün- 
tersuchungen  über  die  deutsche  Kaiserchronik, 
1874.  Újabban  tárgyalták  Debo  (1877)  ós  Nebert 
(1894). 

Császárolaj,  1.  Petroleum. 

Császárság,  az  a  monarchikus  állam,  melynek 
uralkodója  császár  címet  visel. 

Császársárga,  1.  Aurantia. 

Császárszakáíl  (növ.),  1.  Árvácska. 

Császárszék,  III.  Henrik  német  császár  trón- 
széke, melyet  Goslarban  a  császári  palotában, 
majd  a  dómban  őriztek  s  ennek  többi  kincseivel 
együtt  1811.  elárvereztek.  Többszöri  birtokos- 
változtatás után  Károly  porosz  herceg  tulajdo- 
nába került,  kinek  halála  után  a  végrendelet  ér- 
telmében ismét  eredeti  helyére,  a  goslari  császár- 
házba jutott.  Az  ülés  egy  szóles,  alacsony  homok- 
kőkocka, mely  4  golyón  nyugszik ;  a  sarkokon 
egyszerű  román  oszlopokkal,  az  oldalokon  fa- 
szerkesztést  utánzó  rámás  betétekkel  van  díszítve. 
Az  áttört  függőleges  támlák  öntött  ós  kovácsolt 
bronzból  készültek.  A  C.  készítésének  ideje  a  XI. 
sz.-ra  tehető. 

Császársziget  vagy  Jenő-sziget,  jelentékeny 
dunai  sziget  Pétervárad  mellett.  Szerem  várme- 
gyében. 

Császárszilva,  rendesen  milanói  G.  (Imperiale 
de  Milán,  Mailándische  Kaiserpflaume),  aug. 
második  felében  —  szeptember  elején  érő,  igen 
jó  minőségű  s  középnagy  v.  nagyobb  csemege-  és 
háztartási  szilvafaj.  Alakja  tojásdad-gömbölyű, 
két  végén  kissé  belapítva.  Színe:  sötét-viola, 
apró  sárgás  pontokkal,  kékes  hamvassággal. 
Húsa  zöldes-sárga,  finom,  tömött,  a  beszterceihez 
hasonlatos ;  bőlevű,  cukros,  fűszeres  ízzel.  Mag- 
vától tökéletlenül  válik ;  magva  elég  apró.  Fája 
erőteljes  növésű,  edzett,  korán  és  bőven  termő. 

Császártallér  a  régi  konvenciós  (20  frtos) 
pénzlábnak  2  forintos  darabja  =  4"96  K. 

Császártöltés,  nagyk.  Pest-Pilis-Solt-Kiskun 
vm.  kiskőrösi  j.-ban,  (1910) 2854  magyar  és  német 
lak.,  postahivatallal,  u.t.  Hajós.  Német  lakói  meck- 
lenburgi  eredetű  svábok,  nagyobbára  állatte- 
nyésztők. 


CsászArvadászok 


—     774    — 


Csat 


Császárradászok,  1.  Vadászok. 

Császárvár,  így  nevezték  a  régi  magyarok  a 
mai  Varaed  vm.  zagorjairészében  az  ország  ha- 
tárán Klanyec  felett  emelkedett  várat.  1 397-ben 
a  Czilleiek  kapták.  A  XVI.  sz.-ban  C.  a  Vitovec- 
családé,  a  XVI.  sz.  közepén  a  báró  Ratkayaké 
volt. 

Császáxvirág  (növ.),  1.  Árvácska. 

Császárvörös,  1.  Angolvörös,  Fluoreszcein  és 
Eozin. 

Császárzöld,  I.  Schweinfurti  zöld. 

Császka  Oyörgy,  bácsi  és  kalocsai  érsek.  szül. 
Szerdahelyen  (Nyitra  vm.)  1826  dec.  4.,  megh. 
1904  aug.  11 .  Budapesten.  Iskoláit  Nyitrán,  Tatán, 
Esztergomban,  a  pozsonyi  Emericanumban  ;  majd 
Nagyszombatban,  a  teológiát  mint  pázmáneumi 
növendék  Bécsben  végezte.  1850-ben  szentelték 
pappá.  Mint  nagyszombati  érseki  flnevelöintézeti 
tanulmányi  felügyelő  s  fögimn.  tanár  kezdte  mű- 
ködését. 1853-ban  nagyszombati  szentszéki  jegyző 
s  levéltáros,  1856.  helynöki  titkár,  1864.  pedig 
Scitovszky  prímás  irodaigazgatója  lett  Eszter- 
gomban. 1870-ben  esztergomi  kanonok,  1874. 
szepesi  püspök.  B  minőségben  17  évet  töl- 
tött. Sokat  áldozott  közművelődési,  egyházias 
és  hazafias  célokra,  miért  ö  felsége  v.  b.  t. 
tanácsossá,  a  vaskoronarend  I.  oszt.  lovagjává, 
majd  1891.  Haynald  Lajos  helyébe  kalocsai 
érsekké  nevezte  ki.  1895  máj.  12.  tízezer  koronás 
alapítványt  tett  az  akadémia  alaptőkéjének  gya- 
rapítására abból  az  alkalombúi,  hogy  az  íikadé- 
mia  igazgatótanácsának  tagjává  választotta. Az 
ezredéves  kiállítás  alkalmából  királyi  elismerés- 
ben részesült.  1900í^zept.  21.  ültemeg  áldozópap- 
ságának ötvenedik  évfordulóját,  mikor  a  pápa 
áldásával,  a  király  a  Lipót-rend  nagykeresztjével 
tüntette  ki.  1901  ápr.  23.  a  király  megengedte, 


hogy  a  budapesti  tud.  egyetem  tiszteletbeli  hit- 
tudományi doktorrá  avathassa.  A  jeruzsálemi 
szent-sír-rend  nagykeresztese  volt.  Számos  latin, 
magyar,  német  és  tót  pásztorlevelet  adott  ki.  V. 
ö.  ZeUiger  A.,  Bgyh.  írók  csarnoka. 

Császkó  (azelőtt :  Császtkö),  kisk.  Nyitra  vm. 
szeuiczi  j.-ban,  (1910)  7;i6  tót  lak. ;  u.  p.  Rohó,  u.  t. 
Szenicz. 

Csaszlau  (Caslau),  C.  cseh  kerületi  kapi- 
tányság i63,288  lak.)  székhelye,  Prágától  K.-re 
(75  km.),  Filipshof  községgel  együtt  (1910)  10,198, 
túlnyomórészt  cseh  lak.,  répacukor-,  sör-,  szesz- 
es élesztőgyárakkal.  Pénzügyigazgatóság  és  bíró- 
ság székhelye,  szép  régi  templommal  és  város- 
házzal, közép-  és  felsőbb  iskolákkal,  gazdag 
múzeummal  (praehist  leletek),  Zsiska  huszita  ve- 
zér szobrával.  C-t  II.  Ottokár  alapította.  1742 
máj.  17.  a  poroszok  II.  Frigyes  vezérlete  alatt 
győzelmet  arattak  loth.  Károly  osztrák  csapatain. 

Császló,  kisk.  Szatmár  vm.  csengeri  j.-ban, 
(1910)  548  magyar  lak. ;  u.  p.  Jánk,  u.  t.  Gacsály. 

Császlócz,  kisk.  Ung  vm.  ungvári  j.-ban,  (1900) 
561  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Ungvár. 

Császta,  kisk.  Baranya  vm.  hegyháti  j.-ban, 
(1910)  542  magyar  lak. ;  u.  p.  és  u.  t.  Szászvár.  A 
pécsi  püspökségnek  itt  kőszónbányája  van. 

Császtó  (azelőtt:  Gsásztkócz),  kisk.  Nyitra  vm. 
vágújhelyi  j.-ban,  (1910)  809  tót  lak. ;  u.  p.  Csejte, 
u.  t.  Vágújhely. 

Csat,  nehezen  oldható,  erősen  szorító  kötés  a 
kötéllel  valamely  bakra  vagycoborra.  Vontatás- 
nál ily  kötést  használnak  az  egymás  mögé  akasz- 
tott vontató  hajók  utáncsatolására  szolgáló  szár- 
nyú-kötélnél, V.  midőn  valamely  kötélnek  lógó 
végét  biztosan  megerősíteni  akarják.  L. 
Csomó. 

Csat,  község,  1.  Mezöcsát. 


.  A  NAGY  LEXIKON 
IV.  kötetének  munkatársai, 


Ákos  István  (gyógypedagógia). 
Áldásy  Antal  dr.  (genealógia  és  heraldika). 
Alexander  Bernát  dr.  (fllozóíia). 
Alexics  György  dr.  (román  nyelv  és  irodalom). 
Angyal  Pál  dr.  (büntetőjog,  bűnvádi  eljárás). 
Antal  Géza  dr.  (holland  nyelv  és  irodalom). 
Asbóth  Oszkár  dr.  (északi  szláv  nyelvek  ós  iro- 
dalmak). 
Augusztin  Béla  dr.  (gyógynövények). 
Aujeszky  Aladár  dr.  (állatorv.  bakteriológia). 
Bálint  Imre  dr.  (balkáni  ügyek). 
Bálint  Rezső  dr.  (belső  betegségek). 
Ballagi  Aladár  dr.  (magyar  történelem). 
Balogh  Ferenc  dr.  (ref.  teológia). 
Balogh  Jenő  dr.  (büntetőjog,  bűnvádi  eljárás). 
Balogh  Lóránd  (építészet). 
Bánki  Donát  (aviatika). 
Bartha  Richárd  dr.  (magánjog). 
Béldy  Mihály  (csendőrség). 
Bénárd  Emil  dr.  (közjog,  magánjog). 
Benczúr  Elek  (rovartan). 
Benedict  Henrik  dr.  (belső  betegségek). 
Berinkey  Dénes  dr.  (nemzetközi  jog). 
Bodnár  Qynla  dr.  (térképek). 
Bogdánfy  Ödön  (vlzépítészet  és  kulturmérnökség). 
Borovszky  Samu  dr.  (akadémiai  ügyek). 
Bőrösök  Andor  dr.  (birtokrendezés). 
Breit  József  (hadtudomány). 
Breuer  Szilárd  (tűzoltás). 
Bnd  János  dr.  (bűnügyi  statisztika). 
Bund  Károly  (erdészet). 
Chohioky  Jenő  dr.  (leü-ó  földrajz). 
Colas  Károly  báró  (boszniai  ügyek). 
Császár  Elemér  dr.  (magyar  irodalomtörténet). 
Császár  Károly  dr.  (jogtudomány). 
Csengeri  János  dr.  klasszika  tilológia). 
Cserjesi  Károly  (sport  és  játékok). 
Csiky  Lajos  (ref.  teológia  és  egyházi  ügyek). 
Czakó  Adolf  (anyagvizsgálat). 
Czakó  Elemér  dr.  (iparművészet). 
Dalmady  Ödön  (vasúti  biztosító  berendezés). 
Dalraady  Zoltáu  dr.  (fürdőterápia). 
Dedek  Crescens  Lajos  dr.  (kat.  egyháztörténet). 
Demény  Károly  (posta-  és  távirda-ügy). 
Dunay  László  dr.  (kereskedelmi  tengerészet). 
Éber  László  dr.  (művészettörténet). 
Bdvi  Illés  Aladár  (vas-  és  fémipar), 
Edvi  Illés  Károly  (büntetőjog,  bűnvádi  eljárás). 
Ekkert  László  dr.  (kémia). 


Elefánt  Olga  dr.  (iparművészet). 

Bntz  Béla  dr.  (kórbonctan,  bakteriológia). 

Erdős  József  dr.  (ref.  teológia). 

Erayey  József  (etnográfia). 

Pabó  Bertalan  dr.  (magyar  zenetörténet). 

Perenczi  Zoltán  dr.  (könyvtárügy). 

Perenczy  Benő  (vasúti  földrajz  és  történelem). 

Perentzy  József  dr.  (techn.  kémia). 

Peyér  Gyula  (fűtés,  gáz-  és  vízvezeték). 

Fiók  Károly  dr.  (szanszkrit). 

Prisch  Ármin  dr.  (héber  teológia). 

Gábor  Béla  (bűnügyi  rendészet). 

Gálos  Kálmán  (utazási  vállalatok). 

Gáti  Béla  (elektrotechnika). 

Gaul  Károly  id.  (faipar). 

Gaul  Károly  ifj.  fmunkásvédelera). 

Gebhardt  Perenc  dr.  (orvosi  történelem). 

Geréb  József  dr.  (ókori  történet). 

Gerevich  Tibor  dr.  (müvészettCrténet). 

Geszti  Andor  dr.  (bűnt.  jog  és  eljárás). 

Goldziher  Ignác  dr.  (arab  nyelv  és  irodalom). 

Gopcsa  László  dr.  (örmény  nyelv  és  irodalom, 
gyorsírás). 

Gorka  Sándor  dr.  (állattan). 

Gönczy  Béla  (helyi  érdekű  vasutak). 

Görög  Samu  dr.  (pénzek  és  mértékek). 

Görög  Sándor  (vasútépítés). 

Grecsák  Károly  dr.  (keresk.,  váltó-  ós  csödjog). 

Gulyás  Pál  dr.  (francia  nyelv  ós  irodalom). 

Győry  István  dr.  (kertészet). 

Győry  Lóránt  dr.  (mezőgazd.  politika). 

Halász  Gyula  (leíró  földrajz). 

Heil  Pausztin  dr.  (büntetőjog,  bűnvádi  eljárás). 

Heim  Pál  dr.  (gyermekbetegségek). 

Heinrich  Gusztáv  dr.  (német  irodalom). 

Hekler  Antal  dr.  (ókori  szobrászat). 

Hennyey  Vilmos  dr.  (postaügy). 

Hevesi  Sándor  dr  (színészet). 

HoUendonner  Perenc  dr.  (növény-anatómia). 

Homyánszky  Gyula  dr,  (mitológia,  ókori  vallás- 
történet). 

Hortobágyi  Béla  dr.  (anatómia,  fiziológia). 

Horváth  Cyrill  dr.  (magyar  irodalomtörténet). 

Hutyra  Perenc  dr.  (állatorv.  járványtan). 

Illés  József  dr.  (jogtörténet). 

Imre  Sándor  dr.  (pedagógia). 

Jablonowski  József  (gazd.  rovartan). 

Jalsoviczky  Géza  (gépészet). 

Jánosi  Béla  dr.  (esztétika). 


776 


A  Nasry  Lexikon  IV.  kötetének  munkatársai 


Jekel  Péter  dr.  (gyámügy). 

Jónás  Géza  dr.  (vasúti  kereskedelem). 

Kadocsa  Gyula  (rovartan). 

Kallós  Ede  dr.  (görög  mitológia). 

Karkoványi  Ákos  dr,  (gazdasági  gépészet). 

Kégl  Sándor  dr.  (keleti  nyelvek  ós  irodalmak). 

Kelen  Béla  dr.  (Röntgen-sugarak  és  fényképészet). 

Kemény  Ferenc  (békemozgalom). 

Kemény  György  (leíró  földrajz). 

Kenessey  Kálmán  (belvízi  hajózás). 

Kereszty  István  (általános  zenetörténet). 

Klein  Gyula  dr.  (ipari  növények). 

Klemp  Gusztáv  (bőr-  és  festőipar). 

Klimes  Gyula  (államszámvitel). 

Klug  Péter  (gyógypedagógia). 

Kneppó  Sándor  dr.  (pénzügyi  jog). 

Kneuzel-Herdlicska  Ernő  (gazdasági  gépészet). 

Kormos  Tivadar  dr.  (geológia :  pleisztocén). 

Kovách  Imre  (vasüti  pályafenntartás). 

Kovács  Zoltán  (központi  segédszerkesztő). 

Kovácsy  Béla  (állattenyésztés). 

Körösi  Albin  dr.  (spanyol  ós  portugál  nyelv  és 

irodalom). 
Körösi  Henrik  (tanügy). 
Körösi  Sándor  (olasz  nyelv  és  irodalom). 
Kunos  Ignác  dr.  (török  nyelv  és  irodalom). 
Landgi-af  János  (halászat). 
Láng  Nándor  dr.  (archeológia). 
Lányi  Bertalan  dr.  (bányajog). 
Lasz  Samu  dr.  (felfedező  utazások). 
Latzkó  Hugó  dr.  (angol  nyelv  és  irodalom). 
Leimdörfer  Joachim  (ipari  kémia). 
Lévay  Ede  dr.  (matematika). 
Liffa  Aurél  dr.  (ásványtan). 
Litschauer  Lajos  (bányászat  és  kohászat). 
Lóczy  Lajos  (geológia). 
Lósy  József  dr.  (antropológia). 
Löw  Márton  dr.  (ásványtan). 
Lyka  Károly  (magyar  művészettörténet). 
Mágócsy-Dietz  Sándor  dr.  (növényélettan). 
Magyar  Elek  (lósport). 

Mahler  Ede  dr.  (assziriológia  és  egyiptológia). 
Mangold  Lajos  dr.  (egyetemes  történelem). 
Manninger  Vilmos  dr.  (sebészet). 
Marék  József  dr.  (állatorv.  belorvostan). 
ifj.  Márffy  Ede  dr.  (pénzügyi  jog). 
Margalits  Ede  dr.  (horvát  nyelv  és  irodalom). 
Márki  Sándor  dr.  (magyar  történelem). 
Marschalkó  János  dr.  (magánjog,  bírósági  ügyvitel). 
Márton  Lajos  dr.  (ősrégészet). 
Masznyik  Endre  dr.  (ág.  ev.  teológia  és  egyházi 

ügyek). 
Mauritz  Béla  dr.  (ásványtan,  petrográfla). 
Melles  Emil  (gör.  kat.  teológia  és  egyházi  ügyek). 
Mellinger  Vilmos  (vasúti  vízbeszerzés). 
Mendelényi  László  dr.  (büntetőjog). 
Merse  Pál  (léghajózás). 
Mihailich  Győző  dr.  (hídépítészet). 
Miklauzics  Adolf  (pénzügyi  jog). 
Miklós  Ferenc  dr.  (központi  szerkesztő). 
Millecker  Rezső  dr.  (leíró  földrajz). 
Mittelmann  Nándor  dr.  (mértékek  és  pénzek). 
Mocskonyi  Károly  (vasúti  forgalmi  ügyek). 
Moesz  Gusztáv  dr.  (alsóbbrendíi  növények). 
Molnár  Géza  dr.  (zeneelmélet). 
Morvay  Győző  dr.  (bűvészet). 


Muraközy  Károly  dr.  (árúismeret). 

Nagy  Géza  (magyar  történelem). 

Nagy  József  (hangszerek). 

Négyesy  László  dr.  (magyar  irodalomtörténet). 

Nékám  Lajos  dr.  (bőrbetegségek). 

Nitsche  Győző  dr.  (cégjog). 

ifj.  Nóvák  Sándor  (kereskedelem  és  bankügy). 

Nóvák  Tivadar  (vasúti  ismeretek). 

Pálfy  Mór  dr.  (bányászati  geológia). 

Panian  Ernő  (horvát  ügyek). 

Papp  Károly  dr.  (geológiai  életrajzok,  paleonto- 
lógia). 

Patai  József  dr.  (héber  nyelv  és  irodalom). 

Paull  Aranka  (ált.  íoldrajz). 

Paunz  Márk  dr.(orr-,  torok-,  gége- és  fül  betegségek). 

Pékár  Mihály  dr.  (anatómia,  fiziológia). 

Pethő  Sándor  dr,  (magyar  történelem). 

Petrik  Lajos  (agyagipar). 

Petrovics  Elek  dr.  (közigazgatási  jog). 

Picker  Rezső  dr.  (urológia). 

Pinterits  Károly  (grafológia  ós  könyvelés). 

Plósz  Béla  dr.  (állatorv.  sebészet). 

Pogány  Kálmán  dr.  (művészettörténet). 

Poór  Jakab  (biztosításügy). 

Popovits  Iván  (szerb  nyelv  és  irodalom). 

Raab  Alajos  (kertészet). 

Rácz  Sándor  (borászat). 

Radnai  Mihály  (nyomdászat). 

Rátz  István  dr.  (állatorv.  kórbonctan). 

Rázsó  Imre  (növénytermelés). 

Ródey  Miklós  (közrendészet). 

Reiner  János  dr.  (egyházjog). 

Rejtő  Sándor  (szövő-  és  papíripar). 

Reményi  Ferenc  (haditengerészet). 

Réthly  Antal  (leíró  földrajz). 

Réthy  László  dr.  (éremtan). 

Reuter  Camillo  dr.  (ideg-  és  elmebetegségek). 

Rex  Sándor  dr.  (kémia). 

Ring  Izsó  (vasúti  forgalom). 

Róbert  Ödön  dr.  (vasúti  földrajz  ós  történelem). 

Rojcsek  Sándor  (betétszerk.  és  telekkönyv). 

Róna  Zsigmond  dr.  (meteorológia). 

Rózsa  Dezső  (angol  nyelv  és  irodalom). 

Rubinyi  Mózes  dr.  (magyar  és  ált.  nyelvészet). 

Sciiafarzik  Ferenc  dr.  (ált.  geológia). 

Schifíler  Antal  dr.  (bűnügyi  statisztika). 

Schilberszky  Károly  dr.  (kerti  növények). 

Schiller  Bódog  dr.  (magyar  és  egy.  jogtörténet). 

Schmidt  Henrik  dr.  (germán  nyelvészet  és  mito- 
lógia). 

Scholtz  Kornél  dr.  (szemészet). 

Schréter  Zoltán  dr.  (geológia :  paleontológia). 

Sebestyén  Gyula  dr.  (magyar  történelem). 

Segesváry  Ferenc  (motoros  kocsik). 

Selényi  Pál  dr.  (fizika). 

Seltmann  Rezső  dr.  (világtörténet). 

Sidó  Zoltán  dr.  (szociológia). 

Sigmond  Elek  dr.  (gazdasági  kémia). 

Simonyi  Zsigmond  dr.  (magyar  nyelvészet). 

Solymossy  Sándor  dr.  (etnológia  és  folklóré). 

Straub  Sándor  (elektrotechnika). 

Strausz  Adolf  (bolgár  nyelv  és  irodalom). 

Strömpl  Ferenc  dr.  (leíró  földrajz). 

Sugár  Károly  (vadászat). 

Sulyok  Imre  (vasúti  tarifa-ügyek). 

Sümeghy  Dezső  (Csanád  vármegye  története). 


A  Nasry  Lexikon  IV.  kötetének  munkatársai 


777 


Szabó  Zoltán  dr.  (növóny-morfológia ;  biográfiák). 
Szádeczky  Lajos  dr.  (magyar  történelem). 
Szana  Sándor  dr.  (gyermekvédelem). 
Székely  István  dr.  (bibliai  tudományok). 
Székely  Izsó  (vasúti  biztosító  berendezések). 
Szende  Gyula  (világtörténet). 
Szerbák  Elek  dr.  (vasúti  jóléti  intézmények) 
Sziklay  János  dr.  (életrajzok). 
Szilágyi  Oszkár  dr.  (boszniai  ügyek). 
Szinnyey  József  dr.  (belső  betegségek). 
Szladit«  Károly  dr.  (magánjog). 
Szöts  Gyula  (magyar  történelem). 
Szterényi  József  (iparügy). 
Sztrókay  István  (vasüti  műhelyek). 
Takács  Zoltán  dr.  (kinai  és  japán  művészet). 
Térfl  Gyula  dr.  (jog-  és  államtudomány). 
Thaisz  Lajos  (gazd.  növénytan). 
Thirring  Gusztáv  dr.  (magyar  földrajz  és  sta- 
tisztika). 
Timkó  Imre  (agrogeológia). 


Tuzson  János  dr,  (növénytani  rendszertan). 

Vámbéry  Rusztem  dr.  (büntetőjog,  börtönügy). 

Vámossy  Zoltán  dr.  (gyógyszerisme,  méregtan). 

Varsányi  Emil  dr.  (malomipar). 

Vágó  József  (tőzsde-ügy). 

Vécsey  Tamás  (római  jog). 

Veress  Endre  dr.  (magyar  történelem). 

Vész  Béla  (vasúti  felépítmény). 

Vig  Albert  (iparoktatás). 

Vikár  Béla  dr.  (finn  nyelv  ós  irodalom). 

Vörös  Sándor  (gazdasági  üzemtan). 

Vörös  Zoltán  (vasúti  szállítás). 

Wildner  Ödön  dr.  (szociológia). 

Wodetzky  József  dr.  (csillagászat). 

Záborszky  István  dr.  (szülészet,  nőgyógyászat). 

Záborszky  István  dr.  (bírósági  épületek). 

Zachár  Gyula  dr.  (magánjog). 

Zelliger  Vilmos  dr.  (róm.  kat.  teológia  ós  egyházi 

ügyek). 
Zelovich  Kornél  (vasúti  műszaki  tárgyak). 


Révai  Nagy  Lextíiono.  IV.  köL 


M 


i 


A  IV.  kötet  illusztrációi. 


A)  Képmellékletek,  térképek  és  városi  tervrajzok. 


Oldal 

Brüsszel  tervrajza „      ...     ...  6 

Budapest :  1.  Budapest  tervrajza     28 

2.  Utcák  és  közepületek  jegyzéke  (szöveg- 
melleklet)    ...    ... ...  28 

3.  Budapest  IV.  ker.  1911-beu  ...     ...  30 

4.  Pest  sz.  kir.  városa  1758-ban    ...     ...  30 

5.  Budapesti  templomok     ._ 34 

6.  «        középületek       ...      ..     ...  36 

7.  «        bérházak  és  villák..      ...  38 

8.  «        szobrok       ...     ...     ...     ...  40 

9.  "        hidak       _      ...     ..      ...  40 

10.  «        mauzóleumok    ...    ...     ...  42 

11.  Budapest  közlekedési  térképe       ...  48 

12.  Budapest  helyi  vasútjai  (szöveg- 
melléklet)      ..     ...    ...     ...     ...     ...  48 

13.  Budapest  élelmezése       ...  50 

14.  Budapesti  egyetemi  épületek    ...     ...  52 

15.  Budapest  székesfőváros  iskolái     ...  52 

16.  Budapesti  muzeumok .,      ...    ....  54 

17.  Budapest  székesfőváros  fürdői     ...  58 

18.  Budapest  székesfőváros  vízmüvei     ...  60 

19.  Budapest  székesfőváros  nagylakásos 
bérházai ..     ...  62 

20.  Budapest  székesfőváros  kislakásos 
bérházai       ...    ...     ...    ...     ...     62 


Oldal 


21.  Budapest  székesfőváros  Népotthona  és 
Népszállója ...     ...    ...     ...    ...     ....    62 

22.  Budapest  és  környéke  térképe  ...  66 
Bukarest  tervrajza  ..  .94 
Bútor:  Bútorok  I.  II.  111.  ...     ...    ...    ...      144 

Bútorozás  I.  H.  ...     .       ._ _.       .  144 

Bükki.  II.  ._      ...     ...     ...     ...     ._,     ...      160 

Bűnügyi  múzeum ...     ...     ...     ....    ...     ...  180 

Canova  Antonio :  Ámor  és  Psyehe .. .      256 

Caravaggio  Michelangelo :  lüisztus  sírba- 
tétele ...     ...    ...    ...      .      ...     ...     ...  274 

Carpeaux  Jean  Baptiste  :  A  tánc    ...     ..       294 

Carriére  Eugéne  :  Anyaság ...     ...    ...  298 

Cement:  Cementgyártás  ..      .._  356 

Cetek  I.  II.     ...      .      ...    ...     ...     ...     ...  380 

Cézanne  Paul :  Kártyázók       ...     ...     ...      386 

Címerek  I.  és  II.  (színnyomat)     ...     ...     ...  502 

Címerek  (szövegmelléklet) 502 

Cirkálóhajók  ...     ...    ...     ...    ...    ...     ...  526 

Claude-Lorrain  :  Villa  Róma  mellett     550 

Corot  Camille :  Tájkép  .... ...  670 

Correggio:  Madonna  szentek  társaságában 

(II  giomo)  ...     .- ...  672 

Oourbet  Gustave :  Birkózók    ...     ._    ...      690 
Cölöpépítmények  ... ...     ...  700 


B)  Szövegképek. 


Bryonia  (növ.)       _.    ...     ...     9 

Budapest :  A  koronázótemplom  toronyfal- 
részlete           ... _.     ..      ...     36 

Buda  ós  Pest  címerei  (11  ábra)    ...     ...66—67 

Buda  1470-ben  ...      _      ...    ._. 68 

Buda  és  Pest  a  XVII.  században...     ...        69 

Budavár :  Budavár  ostroma  1849 -ben  _.     ...    79 

Buddhizmus  (5  ábra)...     ...     ...    82—83 

Bukranion      ...     ...     ...     ._ ...    99 

Bulla :  1.  Római  bulla.  2.  II.  Endre  bullájá- 
nak pecsétjei     ...     ...     ..     ...  102 

Bumeráng ...     ...     ...      105 

Buphthalmum  (növ.)     ...    ...    ...      -.    ._.  112 

Burgonya:  1.  Burgonya-növény.  2.  Bur- 
gonyafészekvájó-gép.  3.  Burgonyaültető- 
gép. 4.  Burgonyakiemelő  eke.  5-  Gülich- 
fóle  burgonyaszedó.  6.  Burgonyamosó.  7. 

Burgoayazúzó... -     ...     118—122 

Bursera (növ.)  _     ...    ...    ...    ...     -.    133 


Butea  (növ.)    ... _ 142 

Búvár:  1.  Rouquayrol-Denayrouze-f  éle  búvár- 
készülék. 2-3.  Angol  búvárkészülék.  4. 
Tűzoltók  buváröltöze te ..     ...     ...    148—149 

Buzogány :  Torna -buzogány  .      ...      .      ...  156 

Bűvös  korong:  1.  Bűvös  korong.  2.  Dae- 

daleum        ...     ... 192—193 

Cadre-játék        ...     ...     ...     ...     205 

Cadueeus...     ... _.     ._    ...      ..  205 

Caere :  Pjtruszk  sírbolt  Caerenél     ...     ...      207 

Caffleri:  Caffleri-munka      ...     ...       ..     ...  211 

Caladium  (növ.) ...    ...      ..     ...     ...     ...      217 

Calotte    ...     ...    ...    ...     ...  --     ...  230 

Calycanthaceae  (növ.) :  Calycanthus      ...      232 

Campanula  (csengetyüke,  növ.) _.  242 

Candelabrum     ...      .. 251 

Cardan-f éle  felfüggesztés :  Kronométer  Car- 

dan-féle felfüggesztésben ...  277 

Carlina  (bábakalács,  növ.).. -.      284 


Szövesrképek 


Oldal 


Cartouche :  1.  Cartouche-szalag.  2.  Olasz  re 

naissance-cartouche  — 

Caasini-féle  görbe     ...    .- ... 

Cassis  (ércsisak)    .-     — 

Cefreaprítógép:  A  Bohme-féle  cefreaprító 
gép       -     ...     ...    —    -      .- 

Cefrehütógóp :  A  Magyar  Sangerhauseni 
gépgyár  r.-t.  cefrézö-  ós  hűtőkészüléke... 

Cége  (halászat)  ..      ... ^ 

Celebe     .__    ._    -. 

Célzás  (4  ábra)  ... 

Centrális  mozgás _ 

Centrifugális  erő       ...    ...     ..      ...    ... 

Centrifugális  gép  (3  ábra)    ...     ... 

Ciiaíre  (japán  agyagedény) 

Chamaecyparis (növ.)    ...      .      —      . 

Charisok     

Charon    ._    ._.      ..     ...     .. 

Chimaera   ...     ... 

Chrysanthemum  (aranyvirág,  növ.)    ..      ... 

Cichorium  (növ.):  Kék  katáng. 

Cicuta  (csomorika,  növ.)      ._      ...      . 

Cigányzab  (növ.)       

Ciklois     ...    ... 

Ciklonok  (3  ábra)      ...     ...     ...     ..       .. 

Cilindroid  (2  ábra) ...     ..      ...     ...     ..      ... 

Címerállatok  (9  ábra)       ... 

Címertörés .      ...     .. 

Cimetalraa  (növ.) ...     ... 

Cink:  1.  Belga  cinkpáro Itató  kemence  met- 
szete. 2—3-  Sziléziai  cinkpároltató  kemence 
metszetei.  4.  Létrange-féle  cinkejtö  beren- 
dezése      ...    ...     ...    512—513 

Cirkuszi  játékok :  Cirkuszi  versenyző 580 

Cisszoid ...     ._.     ...      531 

Cista  (2  ábra) 532 

Ciszterciták :  A  cisztercita-rend  2  címere      533 


302 
3U 
312 


...  343 


343 
344 
348 
354 
361 
363 
363 
391 
395 
410 
413 
449 
474 
488 
490 
495 
497 
497 
499 
504 
506 
507 


779 
Oldal 

534 
550 
555 
563 
570 

606 
611 
631 
647 


Cisztolit  (növ.):  A  Picus  elastica  levelének 

keresztmetszete.. 

Classis :  Navis  triremis     

Clavulina :  Clavulina  Szabói „ 

CUpeus  (2  ábra) ... _.      .      ... 

Cobaea  (növ.) 

Colutea  (uöv.) :  A  Colutea  arborescens  virágzó 

ágacskája  ...     _       

Commelina  (növ.) 

Conium  (bürök,  növ.)    ...     ._ 

Conveyer  (2  ábra)     ... 

Convolvulaceae  (növ.) :  A  Calystegia  virága  648 

Cornicen  (2  ábra) ...  667 

Corona  (6  ábra) ...      ..     ...      669 

Cotte-hardie  ....__     687 

Cölöp  (2  ábra) 700 

Crannog  ..     ...      _ 706 

Crémaillére 711 

Cruciferae  (növ.) :  A  porzók  és  a  termő  hely- 
zete ._     ...    ...    _     .- _.      728 

Csajkó  (tíogár,  5  ábra) 734 

Csákánykapa     ...     ... ._,      737 

Csáky :  Csáky-család  címere      ._ 739 

Csalán  (növ.) :  Csalánször ...     ..  ...      746 

Csanád  vármegye  címere    ...     ...      _.  750 

Csap  (6  ábra)    „ 757 

Csáp:  A  csáp  különböző  alakjai 758 

Csapágy  (14  ábra)     ...     ...     ...      .      759-762 

Csapos  gerenda     ... ..     ...  766 

Csaposgereuda-födém  (2  ábra)  .       ..     ...      766 

Csapos  kötés 767 

Csapószelep  (3  ábra) ._     ...     ...'     ..      ..      767 

Csarnok :  Csarnokok  szelvényei 768 

Csarnoktemplom  keresztmetszete  ...     ...      768 

Csarnoktető :  1.  Alátámasztás  nélküU  csar- 
noktető. 2.  Részlegesen  alátámasztott  csar- 
noktető      ...     ...    ...    .- 769 


I 


i;jj'l,Mlil»lJ  in'ifjlír f  II  r mm in 1 1  ■«■»■««— Kiál 


^m^mMww^^^^^^^ 


«iir 


*í7 


mm  MM  Mm.M  mm  ««i«fii}tt«pi 


mimwM 


mmmmmiímm&Si 


III.      1 winj I HU  iii.«mii|ii iiifii  .1  I  I,    i/iW"lin^   |<» .i|"».   iji.i '!)!' 

A^  m^  .mm  Msr'^.  íM.  i^i  ^r''^  'lúv  üa'ÉM.MI  :itai'>ilÉk  mm  .mtíML