(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája"



#% /* 



<«fffSi^ 



,?=«%iííií^^ 



H£;^^^:^^^ 



\^ 



v///'////M-///////y^^ : y^////^//////^//////////^^^^ % Y^/'/m«!^/////y/j^9:^^^^ 



mm ^m flSÍft'^ 



^Si 



í^íissíí^síSíiíiííKií^/ííí^ ; ^/////y////////y///M'/y//^^^^ & 4/M»/yy/Mm-M<^>>/////M^^^ 



■fA. "///. 




fsr^, 



?5íí«í«í""'<',«ííí«S^»5SÍSSÍ5íí!íí{íí!íí 




rf:.>;:: 







GejíLá Kf^t 



Presented to the 

LIBRARffiS ofthe 

UNIVERSITY OF TORONTO 

by 

George Bisztray 



RÉVAI 



NAGY LEXIKONA 



UTÁNNYOMÁS ÉS FORDÍTÁS TILOS 



RÉVAI 

NAGY LEXIKONA 



AZ ISMERETEK ENCIKLOPÉDIÁJA 



VIL KÖTET 

Etelka— Földöv 



A SZÖVEGBEN 249 ÁBRA; KÜLÖN MELUSkLETUL 
46 KÉP, EZEK KÖZT 5 SZÍNNYOMAT, 8 MŰVÉSZETI 
REPRODUKCIÓ, 10 TÉRKÉP ÉS 1 VÁROSI TERVRAJZ 



BUDAPEST 

RÉVAI TESTVÉREK mODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 

1913 




A SZÖVEGET VALAMENNYI SZÍNES ÉS FEKETE MŰMELLÉKLETTEL 
NYOMTA A PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN 



E, E. 



Etelka (Adelheid), szent, német császárné, 1. 
Addheúl. 

Etelköz (Atelkuzu, Atelköz), körülbelül 887— 
895. közt a magyarok hazája. Lobediából a bese- 
nyőktől kiszoríttatva jutott a magyarság az egy- 
korú görög írótól Ateikuzu-nd^ nevezett területre, 
melyet történetíróink — a magyarosabb hang- 
zás kedvéért — E.-nek mondanak. E. alatt Podo- 
lia DK.-i s Kiev vidékének DNy.-i, Moldvának a 
Szeréttől K.-re eső lapályos részét, Besszarábiát 
és Cherson vidékét értjük. Az új hazát a dubnicai 
krónika szerint még Nagy Lajos korában is Étel- 
nek nevezett Dnyeszter v. Nesztor hasította ketté. 
Az E.-ben való tartózkodás három dolog miatt 
lett nevezetes: mert 1. ide indulva választották 
meg a magyarok első fejedelmüket ; 2. itt csatla- 
kozott hozzájuk a kabarok törzse, mely rövid időn 
beolvadt a magyarságba; s 3. VI. Leó görög császár 
hívására 893 táján innen indultak Simon bolgár 
király ellen. Árpád fia, Liuntin vezetése alatt 
három nagyobb győzelmet nyertek s nagy zsák- 
mánnyal téi-tek haza Bolgárországból, melyet 
egészen a Balkánig bekalandoztak. Ez a hadjá- 
rat adott alkalmat Leó császárnak, hogy tak- 
tikájában leírja a magyarok hadakozása módját. 
Simon a besenyőket szólította fel, hogy É.-ról tá- 
madjanak,miközben ők D.-ről ütnek a magyarokra. 
A szövetségesok Liuntinnal s talán az ősz Álmos- 
sal együtt levágták az ott talált öregeket, nőket, 
gyermekeket. Magát a sereget voltakép támadás 
sem érte, s az ellenség is gyorsan visszahúzódott 
E.-ből, midőn a veszedelem hallatára a magyar 
sereg hazasietett. Látván, hogy a két elkeseredett 
ellenség közt fekvő hazát csak véres háborúk 
árán tarthatnák meg, elhatározták, hogy a mai 
Magyarországon keresnek új hazát s oda még 895 
őszén el is jutottak. Maguk a besenyők beszállin- 
góztak utánuk E.-be, a Duna mellett azonban csak 
914. jelentek meg. V. ö. Leó Taktikája s Konstan- 
tinos, A birod. korm. ; Szabó, A bolgár-magyar 
háború. Kisebb tört. munkái, I. ; Botka, Millena- 
rium (Századok 1878., kivált 245—266 és 326— 
346) ; Paider, Lebedia, E., Millennium (u. o. 1880) ; 
Barovszky, E. (Egyet. Philol. Közi. 1889). 

Etelközi A. 6r., Csaplár Benedek (1. o.) írói 
álneve. 

Ételpép, 1. Giymiis. 

Ételszekrény, I. lohárszék és Tálasszék. 

Éten (Portó de E.), kikötőváros Larabayequo 
perui departamentoban (6" 57' é. sz.), a sanpedro- 
jayancai vasút mentén, 3000 lak. 

Réoai Non Jumeeona. VII. JcőL 



Étén a. m. etilén (I. o.). 

Étendard (franc, ejtsd: etaűdár) a. m. zászló, 
főleg a lovasság zászlóját nevezik így. 

Eteogramm (gör.) a. m. kronogramm (1. o.). 

Eteokles (gör.), Oedipus és Jokaste idősebb fia, 
ki szerencsétlen atyjának Thebából való elköltö- 
zése után úgy állapodott meg öccsével, Polynei- 
kesszel, hogy évenként felváltva fognak ural- 
kodni, azonban egyezségük ellenére nem akarta 
az uralmat átadni. Polyneikes ezért hadjáratot 
szervezett E. ellen, a hét hős hadmenetét Theba 
ellen, kik Adrastos kivételével mindnyájan el- 
estek, sőt a két testvér egymás fegyverétől pusz- 
tult el. E.-t ezután nagybátyja, Kreon, eltemet- 
tette, míg öccsét a tilalom ellenére Antigoné (1. o.) 
földelte el. 

Eteostichon (gör.), 1. Kronogramm. 

Éter (gör. Aither), a görög mitológiában a 
levegőréteg fölötti tiszta levegőég megszemé- 
lyesítője, kit a legrégibb kozmogónikus gondol- 
kodás (Hesiodos Theogoniájában) Erebos (a fold 
mélye) és Nyx (az éjszaka) fiának mondott. Az 
orflkusok tanításában mint világiélek szerepelt. 

Éter (aether), 1. a fizikában rendkívül finom ós 
rugalmas hipotézisesanyag,mely mind az egész vi- 
lágtért, mind a testek molekulái közötti térségeket 
kitölti. Az É. hipotézisét szükségessé teszi az ifjabb 
természettudományi felfogás, mely szerint az üres 
tér semmiféle hatás tovaterjesztöje nem lehet. Az 
elméleti fizika azon van, hogy a fény, sugárzó hö, 
elektromosság és mágnesség tüneményeit és a 
molekulái erők hatását az É. valamelyes mozgá- 
sára vezesse vissza. A fény terjedését most úgy 
tekintik, mint az É. elektromos és mágneses 
polarizációs állapotának hullámszerüleg tovater- 
jedő, periodikus változását. Az idetartozó jelen- 
ségeket azért «az É. fizikája* címen szokták össze- 
foglalni. V. ö. Hertz, Untersuchungen über die 
Ausbreitung der elektrischen Kraft(2. kiad, Leip- 
zig 1894); Drude, Physik des Áthers (Stuttgart 
1894); 0. LeAwoww.Elektrizitátund Licht(Braxm- 
schweig 1895); Jaum(inn, Elektrizitát undLicht 
(Leipzig 1902). — 2. E., kémini értelemben, vala- 
mint orvosi szempontból 1. Etiléter. 

Éterduss a. m. helybeli érzéketlen ítés az éter 
gyors elpárlása folytán támadt lehűlés klhasz- 
náltísával kisebb műtéteknél. 

Éterek, az alkoholgyökök oxidjai. Ha R 1 
vegyértékű alkoholgyököt jelent, úgy az É. álta- 
lános képlete R— 0— R. Az É. e szerint a fém- 
oxidokkal analóg összetételű vegyületek, melyek- 



Éteres vizek 



Etetés- itatás 







nek általános képlete, ha M 1 vegyértékű fémet 
jelent: M— 0— M. Amint a fémoxidok a fém- 
hidroxidok anhidrldjainak tekinthetők, úgy az E. 
az alkoholgyökök hidroxidjai az ú. n. alkoholok 
anhidridjaikónt is foghatók fel : 

2 moí. alkohol víz éter 

Megkülönböztetünk egyszerű és vegyes É.-et. Egy- 
szerű É., melyekben az oxigénnel egyesült két 
alkohol gyök ugyanaz; vegyes B., melyekben az 
oxigénhez kapcsolódó alkoholgyökök különbö- 
zők, pl. : 

, egyszerű éter vegyes éter 

Az É. semleges kémhatású, vízben kevéssé oldódó 
illékony folyadékok. Kémiai hatásokkal szemben 
meglehetős indififerensok. 

Előállíthatók alkoholátok és alkilhaloidok egy- 
másra hatása útjáa alkoholos oldatban, pl. : 
CjH^O.Na+J.CHg^NaJ+CaHg-O-CHs 

natr. alko- metil- natr. etil-metil-éter 

holát jodid jodid (vegyes éter) 

C2H50.Na-fJ.C2H6=NaJ+C„H6— O-C^Hj 

dietlléter 
(egyszerű éter) 

Az B. gyakorlati szempontból legfontosabb kép- 
ződési módja az, hogy alkoholokból víz lehasadása 
mellett keletkeznek. A képződési mód részletes 
ismertetését 1. Etiléter. 

Éteres vizek, illó olajat tartalmazó desztillált 
vizek. 

Étergőzgép, 1. Gőzgép. 

Éterikus olaj,,l. Illő olajok. 

Éterivás, 1. Étermérgezés. 

Éterizálás, általános v. helybeli érzéstelenítés 
éterről. 
, Éterkénsav a. m. etilhidroszulfát (1. 0.). — 
É.-ak voltaképen észterek, olyan vegyületek, 
amelyekben a kénsav alkoholgy ötökkel, legtöbb- 
nyire aromás alkoholgyökökkel van egyesülve. 
A szervezetbe került mérges hatású aromás 
anyagok, melyek részint a bélbt-li rothadásnál 
keletkeznek, részint mint olyanok vitetnek be a 
szervezetbe (pl. karbolmórgezésnél), nagyrészt kén- 
savval egyesülnek a májban és így elvesztik mér- 
gező hatásukat ; mint ilyenek ürülnek ki a vize- 
lettel és a verejtékkel. Bennük a kénsavkompo- 
nenst csak erős savval való megsavanyítás után 
lehet kimutatni. Mennyiségük legtöbbször a bél- 
rothadás (1. 0.) mértékéül tekinthető. 

Étermérgezés, az éterivás (éteroraania) követ- 
kezménye. Az éterivás különösen Poroszország 
keleti részein ós Írországban van elterjedve. Az 
éterivás által létrejött állapot sok tekintetben ha- 
sonló az alkohol által előidézett állapothoz s innen 
érthető, hogy az sokaknál az alkoholizmushoz 
hasonló szenvedéllyé fajul. Az étermámor amilyen 
gyorsan áll elö, éppen olyan gyorsan is múlik. Az 
éti-rivás rendes következményei : krónikus gyo- 
mor-bélhurut,szívműködé8Ízavarok,elerőtlenedés, 
reszketés, az etikai érzés meglazulása. Az éter- 
megvonás állítólag éppen úgy előidézi az abszti- 
nenciális tüneteket, mint ha az alkoholistától 
vonjuk meg az alkoholt. 

Éternarkózis, 1. Eiüéter. 



Eternitpala, cement-habarcsból és aszbesztböl 
készül nagy nyomás alatt 3—4 mm. vastagság- 
ban és különböző színben. A tűznek jobban ellenáll, 
mint a közönséges pala. Tetőfedésre és burkolásra 
használják. 

Éteromania (gör. aetlieromania), az éterrel 
való idült mérgezés, szokványos éterivás vagy 
szagolás. L. Etermérgezés. 

Etes, kisk. Nógrád vm. szécsényi j.-ban, (1910) 
2609 magyar és tót lak. ; u. p. Karancsság, u. t. 
Salgótarján. 

Etetés — megkülönböztetésül a legeltetéstől 
— az, midőn az állatnak takarmányt adnak. 
Az B.-t az istállóban vagy a szabadban eszközlik, 
de az istállóban tartott állatok közül legföljebb 
csak a sertést eresztik a szabadba E. végett. Az 
E. tisztán tartott rács-, jászol-, vályúban vagy a 
csupasz földön történik. A háziállatokat bizonyos 
órákban etetik és pedig többnyire napkeltekor, 
délben és napnyugta felé, hosszú nyári napokon 
pedig még gyakran ozsonnatájt. Az E.-i órákat 
pontosan meg kell tartani, mert a rendetlen B.-nél 
V. nagyon megéheznek és mohón esznek az álla- 
tok, vagy nem elég éhesek s ekkor túrják és elszór- 
ják a takarmányt. Az egyszeri B.-re eső takar- 
mányt gondos etető több részletben adja az álla- 
toknak, mert akkor kevesebb izéket hagynak. 
Ha különféle takarmányokat etetnek, akkor a 
hasonlóbb takarmányok között etetik az eltérőb- 
bet, mert ezáltal változatosabb lesz az B. ; de 
nem etetnek mindennap másfélét, mert az nem 
bizonyult célszerűnek; ha pedig a takarmány- 
változtatás egyszer vagy máskor nem kerülhető 
el, lehetőleg fokozatosan eszközlik azt, hogy az 
állatok észrevétlenül szokják meg az új takar- 
mányt. — E. politikai értelemben, 1. Etetés-itatás. 

ÉtetéSj 1. Maratás. 

Etetési rajzok alatt az ásványok felületén 
gyakran látható és mesterségesen is előidézhető 
rajzokat értjük. Ha a kristály egy bizonyos fo- 
lyadék vagy gőz hatásának volt kitéve, akkor a 
lapok felületén szabályos elhelyezkedésű mélye- 
dések és dombok keletkeznek, melyek helyzetükre 
nézve az illető kristályalak szimmetriái viszonyai- 
nak hódolnak. Az É. előállításával a belső mole- 
kuláris szimmetria is kipuhatolható. Az É.-on kí- 
vül keletkeznek e behatások alatt etetési dombok, 
melyek a mélyedések egymáshoz való csatlako- 
zása révén lépnek előtérbe (Becke) ; továbbá ete- 
tési lapok, melyek a kristály élén az anyag beha- 
tása folytán tompítás útján keletkeznek. A leg- 
szebb példát a meteorvasak szolgáltatják, melye- 
ken, csiszolás után salétromsav- és kevés kén- 
savval étetve, kitűnik, hogy az összetevő lemezkék 
az oktaéder lapjával párhuzamos elhelyezkedé- 
süek (Widmannstátten-féle rajzok). Az etetési 
idomok keletkezésének okát az anyag orientált 
kobézióviszonyaiban kell keresnünk. 

Etetés itatás, a polgárok választási joga ellen 
elkövetett bűncselekmény. A Btk. 186. §-a értel- 
mében három hónapig terjedhető fogházzal és 
lOüO K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő 
az, aki abból a célból, hogy a választó bizonyos 
jelöltre szavazzon, vagy a szavazástól tartózkod- 
jék, etet és itat ; valamint az is, aki az etetést 
és itatást elfogadja. Mellékbüntetésül a politikai 



Etető asztal 



— 3 



Ethnologrische Mitteil. aus Ungrarn 



jogok felfüggesztését ós a hivatalvesztést is ki 
kell mondani. Az országgyűlési képviselőválasz- 
tások fölötti biráskodásról szóló 1899. XV. t.-c. 
3. §-ának6 pontja értelmében a választás érvény- 
telen és ennek megállapítását kérvény útján lehet 
kérni, ha a képviselő a választókat azon célból, 
hogy ő reá szavazzanak vagy hogy más jelöltre 
ne szavazzanak, vagy hogy a szavazástól tartóz- 
kodjanak, eteti vagy itatja, vagy ily cselekmény- 
ben részes, vagy abba megelőzőleg ós kifejezetten 
beleegyezett. Ugyané törvény 7. §-a szerint az 
oly választókerületekben, melyek több községből 
állanak, a választóknak szükséges ellátása a 
választás helyén ós ideje alatt a választást 
nem teszi érvénytelenné és nem esik a büntető 
törvény 186. §-ában tilalmazott E. fogalma alá, 
ellenben a megengedett szükséges ellátásnak túl- 
hágása továbbra is büntetendő. Nem tekintendő 
továbbá B.nak az id. t.-c. 9. §-a szerint a) ha 
tekintettel a megvendégelt személyekre, a meg- 
vendógelés alkalmára ós egyéb körülményeire, 
világosan kitűnik, hogy a megvendógelés nem 
abból a célból történt, hogy az illetőknek szava- 
zását befolyásolja; h) egy v. több választónak 
szokásos alkalmakkor, a képviselő által saját 
házánál, vagy házon kívül történt megvendége- 
lése, ha a szokásos vendéglátásnak határain túl 
nem terjed. 

Etető asztal, 1. Adagoló asztal. 

Étetöszerek, I. Marószerek. 

Etex, Ant&ine, francia szobrász, szül. Parisban 
1808 márc. 20., megh. 1888 júl. 16. Pradiernek és 
Ingresnek volt tanítványa. Olaszországi tanul- 
mámyai után 1833. nagy sikert aratott Káint ábrá- 
zoló nagy csoportjával, azután az Ellenállást és 
Békét jelképező ^két nagy domborművet készített 
a párisi ArcderÉtoilera, amelyek azonbanklasszi- 
cista kimértsógüKkel távol állanak Rude dombor- 
művének megkapó hatásától. Egyéb müvei közül 
különösen Géricault festőnek a párisi Pere Lachaise 
temetőben levő síremléke válik ki, továbbá: 
Ingres enilókszobra Montaubanban ; Hero és Lean- 
der (caeni múzeum) ; Kasztiliai Blanka (versaillesi 
múzeum): Szt. Ágoston szobra a párisi .Vladeleine 
templomban stb. Irodalmi művei : Cours élémen- 
taire de dessin (3. kiad. Paris 1859); Beaux- 
arts. Dix le^ons sur le dessin appliquó aux árts 
et á l'industrie (u. o. 1861); Les souvenirs d'un 
artlste (u. o. 1877, 1878) ; Les troiá tombeaux de 
Géricault (u. o. 188.5). 

Etezia (gör.), a Földközi-tengeren nyár idején 
uralkodó ÉNy.-i szél. 

Étfal vázoltán, kisk. Háromszék vm. sepsi 
j.-ban, (1010) 477 magyar lak., u. p. Gidófalva, u. t. 
Sepsi bod ok. 

Ethela, 1. Attila. 

Ethelbert, kenti király (586—616), neje Berta, 
Charibert frank király leánya volt. 597-ben né- 
pével együtt a keresztény hitre .tért Szt. ngoston 
szerzetes buzgólkodása folytán. Ó alapította a 
canterburyi egyházat, melynek első érseke Szt. 
Ágoston lett. 

Ethelfleda, Nagy Alfréd angol király leánya, 
Ethelrod merciai gróf neje. Bátyjának, Eduárdnak 
nagy segítségére volt bókében és háborúban. Uj 
várakat ós városokat alapított, a rombadültekut 



pedig újból felépíttette. 918-ban bekövetkezett ha- 
lála után Mercia egyesült Angliával. 

Ethelizmus (gör.), egyértelmű a voluntariz- 
mussal, t. i. azzal a nézettel, hogy lelkünk 
tulajdonkópi mivolta az akarat. 

Ethelred, angolszász királyok. 1. I. E. (866— 
871). Szerencsétlenül harcolt az országát pusztító 
dánokkal, kik Yorkot és Nottiughamot is elfog- 
lalták ; egy ellenük vívott csatában esett el. — 2. 
II. E. (978—1016). Gyönge uralma alatt tovább 
taitott a dánok pusztító betörése. E., miután II. 
Richárd normandiai herceg testvérét nőül vette, 
elhatározta, hogy a dánokat kiirtja. Elrendelte, 
hogy 1002 nov. 13. az Angliában tartózkodó ösz- 
szes dánokat meg kell ölni. De e vérengzésnek 
az lett a következménye, hogy Sven dán király 
betölt Angliába és E.-ot elűzvén, az egész orszá- 
got elfoglalta. Sven halála után E. visszatért, de 
nemsokára elesett a Sven fla,Kanut elleni harcban. 

Ethelstan (Athelstan), angolszász király, 1. 
Athelstan. 

EthelwoU, angol király, Egbert fia (839— 858). 
Eleinte szerencsétlenül harcolt az országát pusz- 
tító dánokkal, később (851) azonban annyira meg- 
törte őket, hogy többé nem merészeltek az angol 
partokon kikötni. Fiát, Alfrédet IV. Leó pápával 
kenette föl s 855. maga is elzarándokolt Rómába, 
honnan visszatérve, nőül vette Kopasz Károly 
leányát, Juditot. 

Ethika, 1. Erkölcstan és Filozófia. 

Ethikai mozgalom, 1. Etikai mozgalom. 

Ethikos (Aethicus) Ister, görög geográfus Isz- 
triából a IV. sz.-ban Kr. u. Irt Sophogrammios 
címen egy rejtvénygyüjteményt, egy kozmográfiát 
(kiadta Bálé 1575) és egy kalandos földrajzot, me- 
lyet megrövidítve latin fordításban a középkor 
nagyon használt. Kiadta d'Avezac (Paris 1852) 
és Wuttke (Leipzig 1854). 

Ethiopsit (ásv.), a merkuroszulfldnak (HgjS) 
ásványtani elnevezése. A természetben elő nem 
fordul. 

Etliinoideuin (os v. os etlimoidale, rosta- 
csont), a koponya alapjának és az orrüregnek al- 
kotásában szereplő csont ; nevét a szaglóideg 
rostjainak átbocsátására szolgáló lyukacsos le- 
mezétől nyerte. 

Ethnika, l. Einika. 

Etlmike Hetairia (ejtsd: etsznil^i eteria,gör. a. 
m. nemzeti egyesület), pánhellón egyesület. A Phi- 
like Hetairia mintájára, mely a görög szabad- 
ságharcban nagy szolgálatokat tett, 1896. alapí- 
tották avégből, hogy a görögség ügyét a kii'ály- 
ságon kívül támogassa. 1897 óta különösen a 
krétai görög fölkelőket és a thessaliai-macedó- 
niai görögöket támogatták a törökök ellen és ezzel 
háborút idéztek elő, melyben a törökök győztek. 

Etlinographía, 1. Etnográfia. 

Etimológia, 1. Etnológia. 

Ethnologísche iMitteilung^cn aus Un- 
garn. Hazai tudom. folyóirat, melyet Henmann 
Antal tanár 1887. alapított, hogy a külföld szak- 
embereinek hiteles anyagot nyújtson a hazai né- 
pek etnográílája köréből. A kiadó-szerkesztő kime- 
rülvén a folyóirat követelte nagy áldozatokban, 
József főhg vállalkozott (1893) a munka anyagi 
biztosítására. Azóta az ö védnöksége és tevékeny 



Ethologria 



_ i _ 



Btilacetát 



közreműködése mellett több kötet jelent meg, egy- 
úttal mint a nemzetközi cigány tudós-társaságnak 
közlönye. Később e célra külön orgánumot adtak 
ki Mitteilungen zur Zigeunerkunde címmel, mint 
az Ethaologische Mitteilungen melléklapját. Jó- 
zsef föhg halála után hosszabb ideig ismét szüne- 
telt a folyóirat, majd Ungarische Musikologie 
címmel új melléklappal gyarapítva adta ki Herr- 
mann. Eddig (1912.) 8 kötet és 4 füzet jelent meg. 
1913-ban új folyam indul meg, Beitráge zur Volks- 
kunde der Deutschen in Ungarn melléklettel. 

Ethologria, 1. Etológia. 

Etiiopoiia (v. mimesis gör., imitatio lat.), a re- 
torikában valamely jellemnek utánzása v. ábrázo- 
lása neki tulajdonított szavakkal vagy gondolko- 
dásmóddal, pl. Aranynál Toldi György szavai, 
melyekkel anyját feddi : ügy anyám, kecsegtesd 
ölbeli ebedet, ójad fúvó széltől drága gyermekedet 
stb. Sokszor lesz — mint e példában is — ironikus. 
Ilyen Petőfinél A mof/yar nemes egészen. 

Etltos (gör.), 1. Étosz. 

Ethuruh v. Eithre nemzetségének tíz tagját, 
mint régi ós valódi szent királyi jobbágyait, IV. 
Béla 1240. pozsonyvmegyeiek gyanánt említi. 
Dénes nádor Etthrét 1248. a pozsonyi várhoz tar- 
tozó s utóbb Etre-Karcáának nevezett birtokkal 
ajándékozta meg. Az Etthre-családnak Káinon 
volt a fészke, s erre vonatkozó első osztálylevele 
1279-böl való. V. ö. Márki, Az Etthre-család levél- 
tára. Alföld, 1887. 113. 

Étienne (franc, ejtsd : etyien), személynév, a.m. 
István. 

Étienne, 1. Charles Guillaume, francia író, 
szül. Chamouilleyben (Haute-Marne) 1778 jan. 6., 
megh. Parisban 1845 márc. 18. Pályáját mint 
könyvelő kezdte, majd irodalmi sikereivel ma- 
gára terelte Bassano herceg figyelmét, aki titká- 
rává tette. Később a cenzúra feje s a Journal de 
l'Empire főszerkesztője lett. A restauráció alatt 
kegyvesztett lőn, az akadémiából is kizárták, mire 
B. az ellenzék körébe lépett s miat a Constitution- 
nel munkatársa aratott sikert, két ízben képviselő- 
nek is megválasztották s a szabadelvüpárt egyik 
legnépszerűbb tagja volt. Mint vígjátékíró ügyes 
meseszövö tehetségről tesz tanúságot Le rőve 
(1799); Lajeunefemrae colére (1804) és főleg 
Bruys et Palaprat (1807) c. müveiben, míg Les 
deux gendres (1810) c. darabja, mely csúnya plá- 
giumpörbe is keverte, Moliére követői közé so- 
rozza. Egyéb művei közül főleg a Histoire du 
théatre frangais (1802, 4 köt.) említhető. Oeuvres- 
jét A. Prangois adta ki (Paris 1846, 4 köt.).V. ö. 
Ihlesse Léon, É., essai biographique et littéraire 
(u. o. J853). 

2. JS., Eugéne, francia politikus, szül. Oranban 
1844 dcc. Í5. Előbb hajózási, majd vasúti tiszt- 
viselő volt. 1881-ben képviselőnek választották 
Oranban és a l'Unlon rópublicaine soraiban fog- 
lalt helyet. 1887 júniusban másodállamtitkárrá 
nevezték ki a gyarmatok minisztériumában és 
ezt az állást a Rouvier-, Tirard- és Frey cinét- mi- 
nisztériumokban is megtartotta 1892 márc.-ig. 
1892 óta a képviselőház ismételten alelnökké vá- 
lasztotta. 1905 novembertől rövid ideig hadügy- 
miniszter volt ; jelenleg a képviselőház egyik al- 
elnöke. 



3. É., Micliael, osztrák hírlapíró, szül. 1827 
szept. 21. Bécsben, megh. 1879 ápr. 29. 1848-ban 
lépett a publicisztika terére; 1850— 55-ig Parisban 
élt s ott több német lapnak volt levelezője. Vissza- 
térve Bécsbe, 1856. átvette a Presse szerkesztését, 
de 1864. Friedlander Max társaságában megala- 
pította a Neue Freie Presse-t, amely rövid idő 
alatt Bécs legtekintélyesebb napilapja lett és szín- 
vonalán máig megmaradt. 

4. É., francia könyvnyomdászok, 1. Stephanm. 
Éti fecske (CoUocalia esculenia L., áuat), 1. Sza- 

langana. 

Etika, 1. Erkölcstan és Filozófia. 

Etikai mozgalom. A XIX. sz. hatvanas évei 
óta Észak-Amerikában, AngUában és Németor- 
szágban többé-kevésbbé erősen az a törekvés mu- 
tatkozik, hogy az etikát lehetőleg elválasszák a 
vallástól és függetlenné tegyék. A mozgalom 
Észak-Amerikából indult ki és az unitárius törek- 
vésekkel függ össze. Egy Free Religious Asso- 
ciation nevű szövetséget alakítottak, melyből ké- 
sőbb egy csomó Society for Ethical Gulture sar- 
jadt ki, melyeknek az volt a jellemző vonásuk, 
hogy tagjaiktól nem követelték a személyes isten- 
ben való hitet. Miután Londonban is létestilt ilj-en 
egyesület, Berlinben Förster csillagászati ós 
Gizycki György filozóűai tanárok vezetésével 
megalakult a Deutsche Gesellschaft für ethi- 
sche Kultur, melyhez több német városban ílók- 
egyesületek csatlakoztak. Ez egyesületek fő célja 
az, hogy ápolják az ú. n. etikai kultúrát, melyet 
mint a méltányosság, igazság, emberiesség és köl- 
csönös tisztelet állapotát jellemeznek. Ez állapot 
ápolásának főleg tanítás útján kell történnie, amely 
nincs tekintettel a vallási dogmákra. Nevesebb 
filozófusok közt e mozgalomhoz közel állanak 
Tönnies, Döring, Jodl, Th. Ziegler, Unold s mások. 
V. ö. Keibel, Die Religion und ihr Recht, gegen- 
über dem modernen Moralismus (Halle 1891); 
Brasch, Die Ziele der ethischen Bewegung (Leip- 
zig 1898) ; Moiilet, Le mouveraent éthique (1893). 

Etikett, 1. Etiquette és Gyári jelzés. 

Etikoteológia (gör.). Kant rendszerében Isten- 
nek az erkölcstanra alapított felfogása, az az Is- 
ten-fogalom, melyet az embernek, mint erkölcsi 
valónak felfogására alapítunk. Ellentéte a fi:ZÍko- 
teológia, mely Isten fogalmát a természet célsze- 
rűségéből származtatja. Kant azt tanítja, hogy 
Isten létében erkölcsi okokból kell hinnünk. 

Etil (folyó), a tatárok így hívják a Volgát. L. 
még Etele. 

Etil (aethyl), egy vegyértékű pozitív szón- 
hidrogén V. alkohol gyök. Képlete CjjHg. Igen sok 
szénvegyületben benfoglaltatik, pl. etilhidrogén 
a. m. etán ; etilhidroxid a. m. borszesz ; etilacetát 
a. m. ecetóter stb. 

Etilacetát, aethylacetat, ecetéter, ecetmvasetil: 
CHg.COO.CgHj összetételű észter (1. Ecetsav ész- 
terei). Csekély mennyiségben némely bor, konyak, 
borecet és szeszből készült ecet alkotórésze. Nagy- 
ban etilalkoholból, tömény kónsavból és ecetsav- 
ból vagy nátriumacetátból készül. B végből etil- 
alkohol és egyenlő térfogatnyi tömény kénsav 
130— 1400-ra hevített elegyéhez apránkint etil- 
alkohol és egyenlő térfogatnyi 93o/o-os ecetsav 
elegyét csurgatják, ügyelve arra, hogy a reakciós 



Btilaldehid 



6 — 



Etllbromid 



folyadék hömérséke állandóan 130—140" legj^on. 
ilyenkor B. mollett víz, alkohol és ecetsav is lo- 
desztillál. A párladékból, azt tömény nálriumkar- 
bonát-oldattal rázogatva, az B.-ot elkülönítik, 
majd víztől mentős klór kalciummal megszárítják, 
végül frakciós desztillálással rektifikálják. Az B. 
színtelen, kellemos üdítő szagú, zamatú és ízű 
mozgékony folyadék. Ps.-a 0«-on 0-92é, lehűtve 

— 82-4"-on megfagy, 77-5«-on forr. Kb. 17 sr. 
vízben oldódik (az B. kb. 4o/o vizet old), szesszel 
ós éterrel elegyíthető. Meggyújtva, világító, kor- 
mozó lánggal ég. Nedves levegőn lassacskán el- 
bomlik a víz hatására ecetsavra és etilalkoholra 
és ilyenkor megsavanyodik. Az B.-ot gyógyszerül 
(Aether aceticus néven) hisztériánál, ájulásoknál, 
gyomorgörcsnél ós szagolószerül alkalmazzák. 
Kellemes zamatánál fogva illatszerek, úgyszintén 
gyümöleséterek, mesterséges konyak és rum gyár- 
tásánál, továbbá borecet és pálinkák ízének javí- 
tására stb. használják. Az antipirin gyártásánál 
használatos acetileceteszter készítésére nagyban 
alkalmazzák. Robbantó anyagok készítésénél is 
használatos. 

Etilaldehid, 1. Acetaldehid. 

Etilalkohol, aethylalkohol (etanol, metil-kar- 
binol, alkohol, szesz, borszesz, alcohol vini, spiri- 
tus vini, alcohol aethylicus): Cfíg.CHoOH. Teljesen 
vízmentes állapotban gyenge szagú, könnyen 
mozgó, égető ízű folyadék. Fp.=i:78-37,op.=:-117-3 
do/^=0-80628. Vízhez nagy az affinitása. Levegőn 
nedvességet szí, sőt némely sóból — szóda, glau- 
ber-só — kristályvizet is von el. Nagy vlzelvonó 
képességével tügg össze rothadásgátló és dezinfl- 
ciáló hatása. Vízzel hőfejlödés és kontrakció mellett 
(i.Alkoholometria) minden viszony szerint elegyít- 
hető. Legnagyobb a kontrakció 3 mol. víz hozzá- 
adásakor, úgy látszik C^Hj'OH.SHjO összetételű 
hidrát keletkezik. Éter-, kloroform-, glicerin- és 
számos éteres olajjal is minden viszony szerint 
elegyíthető. Számos anyagnak — pl. kámfor, 
gyanták, alkaloidák, számos festék stb. — jó oldó- 
szere. Zsírok és zsíros olajok — a ricinusolaj ki- 
vételével — B.-ban kevéssé oldhatók. Jódot és bró- 
mot jól, ként és foszfort kevéssé oldja. Gázok 
rendszerint jobban oldódnak alkoholban, mint 
vízben. Némely vízmentes sóval a kristályvízhez 
hasonlóan kristályalkoholáttá egyesül, pl. 

CaCl,.4aH,-0H ; Mg(N03)j,6C2Hs-OH 
stb. Fémkáliuin és nátrium élénk hidrogónfejlődés 
mellett oldódnak alkoholban, miközben alkoholát 

- C,Hj— ONa V. C3H5— OK — keletkezik. Meg- 
gyújtva az B. kékes lánggal ég el vízzé ós szén- 
dioxiddá, Oőze 300''-ig állandó, izzáson hidrogén, 
motán, eiilén, acetilén és bonyolódottabb vegyü- 
letek keletkeznek belőle. Mint primer alkohol oxi- 
dációkor aldehidet, majd savat szolgáltat : 

CHj.CHj.OH- CH3 - CzS- CHg.Czgg 
acetaldehid ecetsav 

Vízmentes v. tömény B. mérgező hatású egy- 
részt erélyes vízelvonó hatása folytán, másrészt, 
mert a fehérjét megalvasztja. SQo/o on felüli tö- 
ménységben a sejtekkel érintkezve azokat a tö- 
ménység szerint hosszabb v. rövidebb idő alatt 
elpusztítja. Az B. ílziológiai hatását részletesen 
1. Szesz. 



E. található kis mennyiségben némely gyümölcs- 
ben — pastinaca sativa, heracleum giganteum stb. 
— a humusban, a legtöbb természetes vízbon, a 
friss kenyérben, a cukorbetegek vizeletében stb. 

Előállítható összetett étereiből elszappanosítás- 
sal. Etilénből kénsavval etilhidroszulfát állítható 
elő, mely vízzel főzve E.-t szolgáltat. Mivel eti- 
lén a világítógázban található, próbálkoztak ez 
eljárást iparilag is kihasználni, azonban ez ideig 
sikertelenül. B. képződik cukortartalmú anyagok 
alkoholos erjedésekor és ipari előállítása is cukor- 
tartalmú anyagok alkoholos erjesztése útján tör- 
ténik, 1. Szeszgyártás. 

A kereskedelemben előforduló legtöményebb 
alkohol is mindig tartalmaz vizet. Az alkoholt 
u. i. nem bhet desztillációval vízteleníteni, 
mert 95-57 súly 7o alkohol és 4*43 súly % víz 
elegye konstans ós a tiszta B.-nál alacsonyabb 
forráspontú — 7815"' — elegy. A kereskedelmi 
alkohol víztelenítésére égetett meszet v. kálium- 
karbonátot használnak, mint olyan anyagokat, me- 
lyek a vizet megkötik. A keroskedésbeli 95— 
ge^/o-os alkoholhoz darabos égetett meszet adva, 
24 órára félreteszik, majd ledesztillálják. Ilyen 
módon a kereskedelemben alcohol absohttus né- 
ven árusított 99— 99-5<>/o-os E-t nyerik. A víz 
utolsó nyomait fómnátriumraal v. kényelmeseb- 
ben a Winkler Lajos megállapította módon fém- 
kalciummal távolíthatjuk el. Teljesen vízmentes 
E. csak tudományos alkalmazást talál. Víztartalmú 
E.-nak azonban rendkívül kiterjedt alkalmazása 
van részben mint élvezeti szernek, másrészt mint 
oldószernek, lakkok, tinkturák, parfümök, alkaloi- 
dák és más organikus vegyületek előállításánál. 
Használják mint fűtőanyagot is. A magyar gyógy- 
szerkönyvben négyféle hígításban hivatalos : al- 
cohol cAsoluttts körülbelül 1% vizet tartalmaz, 
spiritus concentraii^simus 96"0 94'1 térf. %-08, 
spiritus concentratus 901 — 89 8 térf. Vo-os, .9pi- 
ritus düutus 70-2- 69-8 térf. "/„-os. Alkoholtar- 
talmú italok már az ókorban ismeretesek és hasz- 
nálatosak voltak. Ez italok ható alkatrészét, az 
E.-t azonban nem tudták elkülöníteni. HigabbB.-t 
a VIII. sz.-ban az arabok és egyiptomiak már 
desztillációval állítottak elő. Töményebb E.-t a 
XIII. sz.-ban Raymundus Ltdlics állított elő és 
alkalmazott gyógyszerül aqua vitae ós ultima 
consolatio corporüí humani (a. ra. utolsó vigasza az 
emberi testnek) néven. Az alkohol elnevezés a 
XVI. sz.-ból ered. Vízmentes E.-t 1796. Lotitzés 
Richter állítottak elő. összetételét pontosan 
Théodore de Saiissure 1814. állapította meg. 

Etilbenzol: Cg H^-CiHs. Színtelen, 1.4— ISö^-on 
forró, 0878 fajsúlyú folyadék. Található a kőszén- 
kátrányban. 

Etllbromid, aethylhromid (brómetil, mono- 
brómetán, aether bromatus) : CoHsBr. Színtelen, 
némileg a kloroformra emlékeztető szagú,38'8''-on 
forró folyadék. Fajsúlya 15<*-on 14735. Vízben 
nem, alkoholban és éterben oldható. Levegőn vilá- 
gosság hatására a bomlása folytán keletkező 
brómtól megbarnul. Kis mennyiségű alkoholt tar- 
talmazó készítmény jóval tartósabb, ezért a gyógy- 
szerül használatos B.-ot l"/o-nyi alkohollal ele- 
gyítik, miért is fajsúlya valamivel kisebb (145 — 
1"46) mint a tisztáé. Szénvegyületek szintéziség 



etilclanid 



Etllénklorid 



előállítására használt E. alkoholból foszfortribro- 
middal készül : 

SCaHj.OH + PBr3 = SC^H^Br + P(0H)3 
1 sr. vörös foszfort 6 sr. alkohollal leöntve, las- 
sanként 6 sr. brómot adnak a keverékhez. A bróm 
a foszforral foszfortribromiddá (PBrg) egyesül, 
mely azonnal reagál a jelenlevő alkohollal a fenti 
egyenlet szerint. 24 óra multán az elegyből az 
E.-ot lepárolják. Az E.-ot Serullas 1827. fedezte 
fel. 1858-ban Tourmille és Nunnely mint narko- 
tikumot kezdették alkalmazni. Gőzének beléleg- 
zése ugyanis igen hamar, rendesen egy percen 
belül az összes fájdalomérzések megszűnéséhez 
vezet és ezért rövidebb ideig tartó műtéteknél 
(tályogmegnyitás, foghúzás stb.) jól alkalmazható. 
Szélesebb körű alkalmazásának azonban egy ideig 
útjában állott az a körülmény, hogy a narkózis- 
nál igen gyakran mérgezési tüneteket tapasztal- 
tak. 1887-ben Langgaard kimutatta, hogy e tü- 
netek csak a foszfortribromiddal készült B. alkal- 
mazása esetén tapasztalhatók, és oka az, hogy a 
foszfor igen gyakran arzénvegyületeket tartal- 
maz és az ilyen foszforral készült B. is mérgező 
hatású arzénvegyületeket tartalmaz. Ezért a 
gyógyszerül használatos E. a következő módon 
készül. Alkoholhoz vékony sugárban töménykén- 
savat csurgatnak. Ilyenkor 

C^H^OH + H2SO4 = H2O + C3H5HSO4 
egyenlet szerint etilhidroszulfát keletkezik. Mi- 
után az elegy lehűlt, jéghideg vizet és porrátört 
káliumbromidot adnak az elegyhez és a 

C^H^HSO^ + KBr ^ CaHsBr-^- KHSO, 
egyenlet szerint keletkező B.-ot ledesztillálják. 
Az E.-narkózis sem teljesen veszélytelen. A sta- 
tisztika szerint mintegy 4500 narkózisra esik egy 
haláleset. Az E. a magyar gyógyszerkönyvben 
hivatalos készítmény. 

Etilcianid, aethylcianid (eiánetil, propionitril) : 
CgHf.CN. E vegyület úgy képződik,hogy etiljodidot 
káliumcianid alkoholos oldatával lOO'-ra felheví- 
tünk. Tisztán előáUítva kellemes szagú folyadék ; 
£s. 0-787, fp. 98° C, op. -103-5. A híg savakkal 
való főzéskor szétesik és propionsav meg ammo- 
niumsó keletkezik, lúgokkal való főzéskor pedig 
propionsavsó s ammónia képződik. 

Etilén, aethylen (aethen, elayl, olajképzö gáz) : 
C2H4. Teütetlen szénhidrogén, benne a szénatomok 
két pár vegyértékkel kapcsolódnak, szerkezete : 
HjC : CHg. Színtelen, nem kellemetlen szagú gáz, 
-1020-on forr, -169o-on olvad. A folyós E.-t régeb- 
ben alacsony hőmérsékletek előidézésére használ- 
ták, ma már a folyós levegő kiszorította a hasz- 
nálatból. Levegőnél kevéssel könnyebb, sűrűsége : 
09784. Vízben kevéssé, alkoholban jobban oldó- 
dik. Könnyen meggyújtható és élénken világító 
lánggal ég. Képződik organikus anyagok száraz 
lepárlásakor. A világítógáz is tartalmazza és láng- 
jának világítóképességét részben ez okozza. Elő- 
állítására alkoholt kénsawal elegyítve körülbelül 
170"-ra melegítünk, mikor is a gáz egyenletesen 
fejlődik. A reakció lényege az, hogy az alkohol a 
kénsav hatására vizet veszít és É.é alakul : 

C.Hj.OH-mO^CjH^. 
Kényelmesen állítható elő" B.-bromidDól CaH^Br,, 
ha arra alkoholos oldatban cink hat : 

CgH^Br^ + Zn = ZuBr^ + C,H,. 



A reakció élénken megy végbe, ha rézzel bevont 
cinket használunk. Az B., mint telítetlen vegyü- 
let, igen reakcióképes. így haloidokkal közvetle- 
nül egyesül. Klórral pl. egy olajszerű folyadékot, 
E.-kloridot, CgH^Clj szolgáltat. E sajátsága után 
nevezték el olajképzö gáznak. Tömény kénsav las- 
san oldja etilhidroszulfát CaH^HSO^ keletkezése 
közben, mely utóbbi vegyület vízzel főzve alko- 
holt szolgáltat: 

CaHgHSO^ + H.OH = H^SO^ + Ci,Hs.OH. 
E reakció ipari kihasználása alkohol előállítására 
ezideig nem sikerült. Négy hollandi kémikus: 
Deimann, Paets van Troostwyk, Bondt és Lau- 
werenburgh 1795. vizsgálták behatóbban e vegyü- 
letet és állapították meg sajátságait, ök nevezték 
el olajképzö gáznak (gaz oléíiant) és e névből al- 
kották később az egész homológ sor nevét, az 
olefin szénhidrogének elnevezést. 

Etilénalkohol (aethandiol, aethylenglycol, gly- 
col): CaH^íOH)^. Legközönségesebb kétértékű alko- 
hol. Színtelen, csaknem szagtalan, szirupszerü, 
édes ízű, 197-37"-on forró folyadék. Sűrűsége O^-on 
1-1297. Op. =11-50. Vízben és alkoholban min- 
den viszony szerint, éterben kevéssé oldható. Az 

PH OH 
E. szerkezete szerint riTj*QTT két primer alkohol- 
csoportot tartalmaz, melyek mindegyike oxidáció- 
kor aldehid — C ^ g v. sav — C l" qh csoporttá vál- 
tozhatik, azért az E. oxidációjakor ötféle oxidá- 
ciós termék keletkezhetik, ú. m. glikolaldehid, 
glikolsav, glioxal, glioxiUav és ocmtea?;. Előállí- 
tására etilénb rom időt káliumkarbonátot tartal- 
mazó vízzel 10—20 óra hosszat melegítenek. 

Etilénborostyánkősav, 1. Borostyánkősav. 

Etilénbromid, aeihylenhromid, brómetilén : 
CHjBr-CHgBr, színtelen, éteres szagú folyadék. 
Ps. 2üö-on 2-179, fp. — 131«, op. = Qb". Vízben 
nem, borszeszben oldódik. Keletkezik, ha etilénre 
bróm hat. Mint oldószert, különösen molekulasúly- 
meghatározásoknál, gyakran alkalmazzák. 

Etiléndiamin, áetliy lendiamin, 1, 2, diamino- 
etán: HaN.CHj.CHa.NHj.Gyengén ammónia szagú, 
maró ízű folyadék. Fs. 15" = 0-902, op. = + 8-5°. 
fp. = 116-5°. Vízben könnyen oldódik. 

C,H,(NH,)3.H,0 
összetételű, + 10''-on olvadó és 118**-on forró hid- 
rátja is ismeretes. Ammónia és etilénbromid egy- 
másra hatásakor keletkezik. 

Etiléndiaminezüstfoszfát a. m. argentamin 
(1. 0.). 

Etilénglikol a. m. etüénalkohol (1. 0.). 

Etilénjodid, aethylenjodid: CoHJj, színtelen, 
fűszerszagú, vízben oldhatatlan, de borszeszben 
és éterben oldható kristályok, melyek 810-nál 
megolvadnak s könnyen szétbomlanak etilénre 
és jódra. Képződik, ha etilént alkoholos jódol- 
datba vezetünk. 

Etilénklorid, aethylenchlorid, P dichloraethan 
elaylchlorür, liquor hoUandicus, hollandi kémiku- 
sok olaja: CHaCl-CHaCl, színtelen, a kloroformra 
emlékeztető szagú, 84—8 >«-on forró, édes ízű fo- 
lyadék. Fs. lö'-on = 1-2543, op. = —-36. Vízben 
nem, alkoholban és éterben oldható. Keletkezik, ha 
etilénre klórgáz hat. 1795-ben négy hollandi ké- 
mikus (1. Etilén) fedezte fel Amsterdamban a klór 



Btilőnnaftilén 



7 — 



Etilfoszforsavak 



és etilén egymásra hatása útján, azért nevezik 
hollandi kémikusok olajának. 

Etilénnaftilón, 1. Acenaftén. 

Etilónoxid, aethylenoxyd, ooddoaethcm : 

CHg — CHj 
Az acetaldehiddol izomer vegyület. Közönséges 
hőmérsékleten éteres szagú gáz. Fp. -^-12•5^ 
d„ ^ 0894. Vízzel minden viszony szerint ele- 
gyíthető ós 100''-ra melegítve az oldatot vízfol- 
vétellel, a neki megfelelő hidrovegyüiettó, etilén- 
alkohollá változik : 



CH, 



\. 



CHj.OH 



>0 + H.OH = 
CH/ Crij.OH 

Ez alapon az etilénalkohol belső anhidridjának te- 
kinthető. Keletkezik glikolklórhidrinböl, ha azt 
kálilúggal desztilláljuk. 

S 

Etilénszulfid, aethíjlensulfid : /\ Az eti- 

CHj — CHj 
lénoxiddal analóg összetételű kénvegyület, mely 
fehér amorf test alakjában keletkezik, ha etilón- 
bromidot káliumszulüd meleg alkoholos oldatába 
öntünk. A keletkező test valószínűleg nem a fenti 
képletnek megfelelő összetételű, hanem annak 
polimerje. 

Etiléntejsav, 1. Tejsav. 

Etiléter, aethylaether, aethyloxyd v. diaethyl- 
oxijd (helytelenül éter vagy aether sulfuricits) : 
(C3'H5),0. Valerius Cordus állította elő először 
1540. kénsavval szeszből és oleum vitrioli dulce- 
nek nevezte, utóbb spiritus aethereus, majd aeíAer 
Sídfurícus névvel jelölték. V. Rose állapította 
meg 1800., hogy az B. ként nem tartalmaz, össze- 
tételét 18U7. Samsure és 1815. Gay-Lmsac ál- 
lapította meg. Gyárilag és laboratóriumokban, 
Boullay-nek a XIX. sz. elején ismertetett eljá- 
rása nyomán, az E.-t úgy állítják elő, hogy 5 sr. 
90o/o-os etilalkohol és 9 sr. tömény kénsav ele- 
gj^étalkalmas desztilláló készülékben 135— 140"- ra 
hevítik. A forró folyadékból ilyenkor B., víz és 
kevés alkohol desztillál a szedőbe. A párladék 
mennyisége szerint, a reakciós folyadékba folyto- 
nosan még annyi etilalkoholt csorgatnak, hogy a 
folyadék állandóan 130— löO'-on forrjon. Az E. 
keletkezésénél, WiUiamson (1852) elmélete sze- 
rint, a következő reakciók zajlanak le. Az etilal- 
kohol és a kénsav hatására 

CjHsOH + HjSO^ = H,0 + C,H,HSO^ 
víz és etühidroszulfát (etilkénsav) keletkezik, ez 
utóbbi pedig 140'*-on alkohollal a 

CjHjHSO^-i- CjH^.OH ^ (C,H5),0 + H,SO, 
egyenlet szerint reagál, úgy hogy E. keletkezik 
és a kénsav regenerálódik, miért is a folyamat : 
az B. keletkezése, alkohol alkalmazására, folyta- 
tódik, összesen körülbelül hatannyi alkohol ala- 
kítható át E.ré, mint amennyit eredetileg alkal- 
maztak. A reakció lényege tehát az, hogy a tö- 
mény kénsav vizet elvonó hatására 2 molekula 
etilalkoholból 1 molekula B. keletkezik. A pár- 
ladékból : a nyers B.-ból az alkoholt, kénessavat 
és kénsavat lúgos, utóbb tiszta vízzel való rázo- 
gatással elkülönítik, majd víztől mentes klór kal- 
ciummal megszárítva ledosztillálják. Ez a pária- 



dók a kereskedelemben tisztított B . (aethe r depura- 
tus) néven ismeretes, amelyből egészen tiszta B.-t 
úgy készítenek, hogy azt fémes nátriumdarabkák- 
kal hagyják érintkezésben a hidrogéngáz fejlődé- 
sének megszűnéséig, majd az E.-t ledesztillálják. 

A tiszta B. színtelen, átlátszó, könnyen mozgó, 
sajátszerű átható szagú, égető ízű, nagyon illé- 
kony folyadék. Fs.-a 0''-on 0736, lö^-on 0-7198. 
Lehűtve — 129<»-on kristályosan megmered és 
— 113"-on megolvad. 35"-on forr. Körülbelül 15 
sr. vízben oldódik, maga az B. körülbelül l'25o/o 
vizet old. Szesszel minden arányban elegyíthető. 
Tömény sósav és kénsav is oldja. Az B. számos 
szénvegyületnek kitűnő oldószere, miért is labo- 
ratóriumban és az iparban oldószerül — részben 
kristályosításra, részben vizes oldatok v. vizes és 
olajos folyadékrétegek kirázására — gyakran 
használják. így pl. zsiradékok it, gyantákA iUó 
olajokat, alkaloidákat stb., továbbá brómot, jódot, 
ként, foszfort, számos kloridot, bromidot és jodi- 
dot, krómsavat stb. old. Meggyújtva világító láng- 
gal ég. Az B. fölötte gyúlékony ; lángtól levegő- 
vel elegyedett gőze is könnyen meggyulad és ve- 
szedelmesen robban. Tűzveszélyes voltánál fogva 
óvatosan, jól záró edényben kell eltartani és lán- 
got közelítő "i hozzá nem szabad. A tiszta B. 
semleges kémlöhatású, nem teljesen megtöltött 
palackban azonban idővel megsavanyodik és 
vinilalkohol (CH, .- CH.OH) és hidrogénhiperoxid 
keletkezik. Száraz ózon hatására robbanó etil- 
hiperoxid képződik. Klórgáz hevesen, bróm reny- 
hén, jód alig hat az B.-re. 

Az iparban az E.-t pl. mesterséges selyem és 
kollódium gyártásánál, lőgyapot tisztításánál, 
robbanó anyagok és kémiai készítmények gyár- 
tásánál, folttisztítószerűi stb. használják. Folyós 
levegő alkalmazása előtt a szilárd széndioxiddal 
való keverékét hütőkeverékül használták, araely- 
lyel 79*5'', vákuumban pedig 103" elérhető. 

Az E.-t cseppekben, vagy bőr alá fecskendezve, 
izgatónak használják ájulásnál, szívgyengeség- 
nél. Hatása rokon az alkoholéval : kitágítja a vér- 
edényeket, izgatja a szívet és az agyi központo- 
kat. Nagy adagban bódító ; mély öiitudatlanságot, 
teljes érzéstelenséget okoz, s a légzőközpontot 
bénítva öl. Általános érzéstelenítőnek Jackson 
ajánlatára Morton angol fogorvos használta leg- 
először, de egy év múlva már kiszorította helyé- 
ből a kloroform, s csak az utolsó két évtized 
emelte ismét megillető helyére. Az étemarkózis 
veszedelme.-nek alig mondható ; hátránya, hogy 
gőzei izgatják a légcsövet, öregeknél hurutos tü- 
dőgyuladást okozhat ; a narkózis kezdetén és el- 
multával az izgalmi áUapot erősebb. Belégzés 
alakjában alkalmazzák. Sok fájdalomcsillapító 
és izgató szemek alkatrésze (Hoffmann-cseppek, 
egri víz, Durand-féle szer) ; s vele gyógynövé- 
nyekből éteres kivonatok és tinkturák készülnek. 
Sokan visszaélnek vele ,és részegítő voltáért isz- 
szák, mint a szeszt. L. Étermérgezés. 

Etilíoszíorsavak. A foszforsav, mint három- 
bázisúsav, az egy vegyértékű etilgj'ökkel három- 
féleösszetettétert (etilfoszforsavat) alkot éspedig: 
Monoetilfoszforsav PO(OH),O.CgHj 
Dietilfoszforsav P0(0H)(0í\H5), 
Trietílfoszfát PO(OCjHj), 



BtilhldrofiTén 



— 8 — 



Etfmolőgria 



Alkohol és szirupszert foszforsav 60— 80"-oq 
monoetüfoszforsavat adnak. Dietilfoszforsav 
keletkezik abszolút alkohol és foszforpentoxld 
egymásra hatásakor. Miadkettö szirupszerú, erő- 
sen savanyú kémhatású folyadék. Trietilfoszfát 
előállítható etiljodldból ezüst foszfáttal. Színte- 
len, semleges kémhatású, vízben, alkoholban és 
éterben könnyen oldódó, 215''-on forró folyadék. 

Etilhidrogén a. m. etán (1. o.). 

Etilhidroszulfát, etilkénsav, aethylkénsav, 
aethylhydrosulf'at, savanyú kénsavasaethyl : 

CaHjHSO,. 
Víztiszta,szinipszeríi,bomlékony,1.316 fajsúlyú fo- 
lyadék. Keletkezik, ha tömény kénsavat abszolút 
alkohollal elegyítünk. Tisztán való előállítására 
az elegyet pár órai állás után jeges vízzel meghl- 
gítva bariumkarbonáttal elegyítjük, mikor is víz- 
ben oldható etilkénsavas bárium keletkezik, míg 
a kénsav fölöslege bariumszulfát alakjában lecsa- 
pódik. A leszűrt és bepárologtatott oldatból ki- 
kristályosodó bariumsót kénsavval elbontva, tisz- 
tán kapjuk az E.-ot. Az B. alkatrésze a gyógy- 
szerül használt Liquor acidtis Hallerinek vagy 
Raller-fde s vnak (1. o.). 

Etilludroszulfid, 1. Étihnerkaptán. 

Etilidén, CHg— CH— összetételükét vegyértékű 
szénhidiogéngyök. 

Etilidéndietilál a. m. acetál (1. o.). 

Etilidéndietiiéter a. m. acetál (1. o.). 

Etilidénklorid, aeíhr/lidenchlorid, « dichlor- 
aetJmn: CHjCHClj. Izomer az etilénkloriddal. Szín- 
telen, a kloroformra emlékeztető szagú, édes ízű, 
58"5°-on forró folyadék. Fajsúlya 15"-on 1-181, 
op. = — lOl'ö". Vízben nem, alkoholban és éterben 
jól oldódik.Elöállítása acetaídehidböl f oszf orpenta- 
kloriddal történik : 

CHg— C = S + PClj =r CHg-CHCl, + POCI, 

acet- foszf.- etilidénkl. foszforil- 

aldehid klorid klorid 

BegnauU 1840. fedezte fel klór és etilklorid egy- 
másra hatása útján. Liehreich ajánlatára 1870 óta 
elvétve mint érzéstelen ítöt használják. 

Etilidéntejsav, 1. Tejsav. 

Etiljodid, aethyljodtd, jodaethyl-.O^U^.i. Elő- 
állítása úgy történik, hogy borszesz, amorffoszfor 
ós jód elegyét desztillálják. Színtelen, kellemes 
szagú, nagy fajsúlyú s a fényt erősen törő folya- 
dék ; fs. O^-on 1-975 ; fp.72''. Organikus szintézisek- 
nél igen gyakran alkalmazzák, Gay-Lussac fe- 
dezte fel 1815. 

Etilkarbilamin, 1. Izonitrilek. 

Etilkarbinol a. m. primer propilalkohol, 1. 
PropilalkúJio lok. 

Etilkarbonsav a. m. propionsav (1. o.). 

Etilkénsav a. m. etilhidroszulfát (l.c). 

Etilk\oiid,aethylchlond, klóretil, aether chlo- 
roí?^.- CjjHj Cl. Színteleu, könnyen mozgó, igen 
illékony, kellemes szagú folyadék. Fp. — 12-4*', 
fajsúlya 0''-on=0-921.Vízben kevéssé, alkoholban 
és éterben jól oldódik. Előállítása az etilbromid- 
hoz (1. 0.) hasonló módon történhetik alkoholból 
foszfortrikloriddal. Az így készült B. az etilbro- 
midnál említett okoknál fogva gyógyszerül nem 
használható. A magyar gyógyszerkönyvben is 
hivatalos E. alkoholból sósavval készül legcélsze 
rübben úgy, hogy cinkkloridot tartalmazó alko- 



holt sósavgázzal telítve kissé hosszabb ideig ma- 
gára hagyunk, majd a keletkezett E.-ot iedesz- 
tilláljuk. A cinkklorid a reakció folyamán 
C.Hg.OH + HCl = H^O + C^H^Cl 
keletkezett víz megkötésére szolgál. Az E.-ot, bár 
belélegzése a kloroformh iz hasonló narkózist 
okoz, általános érzéstelenítésre nem igen hasz- 
nálják, hanem csaknem kizárólag helybeli érzés- 
telenítésre. B célra szüle nyílású üvegtubusokban 
jő forgalomba, melyből megfordított helyzetben 
saját gőze vékony sugárban szorítja ki a folyós 
B.-ot. A bőrrel érintkező folyadék alacsony forrás- 
pontjánál fogva rendkívül gyorsan elpárologva, a 
bőrt mintegy megfagyasztja ós ezáltal teljes vér- 
telenséget és éizéstelenséget idéz elő. 

Etilmerkaptán, aethylmercaptan, etilhidro- 
szulfid: CgHjSH. Az etiíalkohoHal analóg össze- 
tételű tioalkohol. Mint a legfontosabb vegyületét 
a raerkaptánoknak, röviden merkaptánnak is ne- 
vezik. Rendkívül kellemetlen szagú, vízben ke- 
véssé oldódó, SóO-on forró folyadék, d^^ = 0-839. 
Etilkloridból káliumhidroszulflddal iparilag is 
nagy mennyiségben állítják elő, amennyiben a 
szulf'onál (1. o.) előállítására használják. 

ELilmetiléter, 1. Metüetüéter. 
_ Etilnitrát, aethylnitral , salétromsavas etil. 
Összetett éter; képlete: C^H^.NOg. Előállítják 
salétromsav és borszesz ele'gyének desztillálása 
útján ; ilyenkor azonban a borszesz részbon oxi- 
dálódván, salétromossavas etil is képződnék, mi- 
nek meggátlása céljából hugyanyt is elegyítenek 
a ledesztillálandó folyadékhoz. A párlatot vízzel 
összerázva megmossák (a borszesz és a sav el- 
távolítása céljából), majd megszárítván, újból 
desztillálva megtisztítják. Színtelen, kellemes 
szagú folyadék; fs. 1-112; fp. 86°. Hirtelen erö- 
sebben fölhevíteni nem szabad, mert robbanás áll- 
hat be. 

Etilnitrit, aethylnitrit, salétromossavas etil: 
CjHj.NOg. Könnyen mozgó, almára emlékeztető 
szagú,vízben kevéssé oldódó, -4- 16<^-on forró folya- 
dék, d,g =0-900 Keletkezik, ha salétromossavan- 
hidridhatalkoholra.Alkoholosoldata,melybenmég 
kevés acetaldehid és ecetsavas etil is foglaltatik, 
előállítására alkoholt hígabb salétromsavval ele- 
gyítve, 2 napi állás után ledesztillálunk. A desz- 
tillátum színtelen v. kissé sárgás színű, kellemes 
szagú és semleges kémhatású folyadék. Spirítits 
aetheris nitrosi v. spiritus nitri duleis néven 
gyógyszerül használják. Hatása egyező az amil- 
nitritével (1. o.). 

Etiloxid a. m. etiléter (1. o.). 

Etiloxidhidrát a. m. etilalkohol (1. o.). 

Etiloxitioszénsav a. m. xantogénsav (1. o.). 

Etilszulfhidrát a. m. etilmerkaptán (1. o.). 

Etilszulfid (aethylstdfid). EgYSzerű éter és pe- 
dig thio-aether. Képlete: (CgHJ^.S. Előfordul a 
kutya vizeletébon. Előállítják a borszeszes kálium- 
szulüdoldatnak és etiljodid elegyének óvatos le- 
párolása útján. Színtelen,erősen foghagymaszagú 
folyadék ; fs. 0»-on 0837 ; fp. 910. 

Etiluretán, 1. (Jretán. 

Etilzöld a. m. brillánszöld és metilzöld. 

Etimológia (görög szó) a. m. szófejtés (1. o.) ; 
etimológus : szó fej tő ; etimologizál : a szók erede- 
tét kutatja. L. Mymologicum inagnum. 



Bttn 



- 9 



Etiópia 



2'A 



«- 



Etínfáthin) a. ra. acetilén (1. o.). 

E( in Aroadfa ego, 1. Ár- 
kádiában születtem évis . . . 

Etiolált növény, l.Étiolement. 

Étioleiuent, nyuniaaág, a 
nöt'ényeknél az a jelenség, hogy 
a sötétben nőtt növény logtöblí- 
jónek a szártagjai felette meg- 
nyúlnak és vékonyak maradnak, 
a levelei pedig nora vagy csak 
nagyon kevéssé fejlődnek ki és 
olyan állapotban maradnak, mint 
a rüg5'ben voltak (sarjadzó bur- 
gonya). Más növények szárai nem 
nyúlnak meg, de a levélnyelok 
lesznek hossznak, lemezük pedig 
apró marad (Oxalis). Az E. okait 




I. ábra. A bn 



fonyagumó sarjadzása A fényben, B sötétben. 
L számok a szárcsomókat jelölik. 



nem ismerjük, csak annyi bizonyos, hogy a fény 
hiánya folytán jön létre. Az B. jelentősége abban 
áll, hogy a növény a fény- 
hiány ingere folytán meg- 
nyúlik, nyurga lesz (1. az 
1. és 2. ábrát), hogy a 
fény után törekedve, a 
neki megfelelő helyet érje 
el asszimiláló szerveivel, 
ami a szabadon nőtt nö- 
vényeket a környezet ár- 
nyékából való kiszabadu- 
lásra készti. Az B. tulaj- 
donképen a növények- 
nek állandósult fiatalkori 
alakja, melyet sokan be- 
tegségnek mondanak 
(Sorauer), de amelyet nem 
szabad a sápadtsággal, el- 
fehéredéssel összetévesz- 
teni. 

Etiolin (növ.), sárga fes- 
tőanyag, mely alkoholban oldódik ; az ú. n. E.- 
szemecskék-han található. Ha a növények sötét 
helyen növekednek, akkor nem fejlődik ki ben- 




nük a zöld kloroílll, hanem csak a sárga E., mely 
napfényre jutva szintén megzöldül. 
EtioUes (eit8d:etyoii). Madame d', 1. Pompadour. 
Etiológia, 1. Aetiologia. 
Etióp egyház, az abesszíniai egyház, 1. Abesz- 
szinia. 

Etiópia (Aethiopia), az ókori íróknál általában 
Afrika D.-i része, a feketebőrüek hazája, szűkebb 
értelemben a mai Nubia és Abesszínia együttvéve, 
őslakói hamiták voltak és a műveltségnek elég 
magas fokán állottak, amint ezt rombadölt fő- 
városaiknak, Napatának és Meroönek emlékei bi- 
zonyítják. E. kezdetben egyiptomi befolyás alatt 
állott, később azonban felszabadult, sőt királyai 
két századon át Egyiptom felett is uralkodtak 
(770—590 Kr. e.). Mikor Egyiptom perzsa uralom 
alá jutott, E.-ban a papság ragadta magához a 
hatalmat a régi Napata fövárosban,míg a királyok 
délebbre Merőé fővárost építették. Ezalatt mind- 
jobban aláhanyatlott a régi műveltség és E. egé- 
szen elszakadt az egyiptomi hellén-római kultúrá- 
tól. Fővárosai egymásután elpusztultak s a barbár 
szomszédok egyre nagyobb tért foglaltak E.-ban. 
A Ví— VII. sz. folyamán E. lakosai a keresztény 
hitre tértek, mellyel az Egyiptomból menekülő 
különféle szekták által ismerkedtek meg. Erre az 
időre esett E. kettészakadása, az északi Nubiára 
és a déli Abesszíniára, Axum fővárossal. Az É.-i 
részt a Vörös-tengeren átvándoi-ló arabok és a 
néger törzsek elszakították a D.-itől, mégis 650— 
1275-ig a mai Dongolában virágzó keresztény ál- 
lam állott fenn. De az arabok folytonos támadá- 
saival szemben végre is elbukott s a kipusztult 
keresztény vallás helyébe az izlám lépett. Abesszí- 
niában azonban fenmaradt a kereszténység s a 
nehezen megközelíthető hegyi ország megőrizte 
függetlenségét az arabok és a néger törzsek közt. 
B. neve most átszállott Abessziniára, melynek 
uralkodói mai napig E. királyainak nevezik magá- 
kat. Abesszínia a XVI. sz, elejéig hatalmas és 
virágzó keresztény állam volt s híre a Ny.-i ke- 
resztény világban is elterjedt. Róla keletkezett 
valószínűen a János pap országáról való mesés 
hit. A XVI. sz.-tól kezdve hanyatlásnak indult 
Abesszínia a mohamedán törzsek és a gallák tá- 
madásai következtében. Elvesztette partvidékét 




2. ábra. A Plearotas ostreatos termCteste A fényben, B sötétben fejlődve. 

a Vörös-tengeren és legszebb tartományait D. 
felől. Közben a jezsuiták is kísérletet tettek a 
kat. vallás terjesztésére, de nem sok eredménnyel. 



J 



Etiópiai csillasrend 



— 10 



Etióp nyelv 



A XVII— XVIII. sz. folyamán Abesszínia kisebb 
tartományokra bomlott fel s a törzsfejedelmek 
(rasz) osztoztak a királyi hatalmon. 1854-ben II. 
Theodoros császár ismét egyesítette az országot 
8 megtörte a raszok hatalmát. A továbbiakra 1. 
Abesszínia történetét. V. ö. Basset, Études sur 
l'histoire de l'Éthiopie (Paris 1882). 

Etiópiai csillagrend. 1. Csülagrendek, 2. 

Etiópiai fajta, 1. Emberfajták. 

Etiópiai régió (1. a színes képmellékletet), az 
állatföldrajzi régiók (1. AlM földrajz) egyike, 
melyhez a Szaharától D.-re fekvő Afrikán kívül 
még Dél-Arábia, Madagaszkár, Mauritius, Rodri- 
guez, Róunion, a Seychelles és Comoro-szigetek 
állatvilága tartozik. Legjellemzőbb állatai: a 
viziló-félék, zsiráfok, földi malacok (Orycteropus) 
és orrmányos cickányok (Chrysochoris) ; egyik 
ah"égiójái'a, jelesen a madagaszkárira, melyet 
sokan azért, mert állatvilága élesen elüt nem- 
csak az etiópiai régió többi alrégióitól, hanem a 
többi régiókétól is, öuálló régiónak is vesznek, 
jellemző a véznaujjú maki (ChÁromys). Ez a régió 
a gorilla és a csimpánzok, a bábuin, sok félmajom, 
az oroszlán, a foltos hiéna, cibethiéna és hiéna- 
kutya, a nagytermetű és nagy faj számú patások, 
a különböző szövőmadarak, a gyöngytyúkok, a 
struc, a kaméleon, a góliát bogár stb. hazája. B 
régióból való az újabban felfedezett okapi. Jellemző 
azonfelül erre a régióra, hogy területén medvék, 
szarvasok, vakondokok, tapirok és valódi sertések 
(a Sus sennaariensis kivételével) nem élnek. Te- 
rületén 4 alrégi ót szokás megkülönböztetni. Ezek: 
1. a nyugatafrikai ; 2. a keletafrikai; 3. a délafii- 
kai és 4. a madagaszkári alrégió. Közülök állatföld- 
rajzilag legérdekesebb a madagaszkári alrégió. 
Jellemző reá a majmok, oroszlán, leopárd, hiéna- 
félék, zebrák, zsii-áfok, antilópok, elefánt, rhino- 
cerosz, mókusok teljes hiánya ; ez azért enültésre 
méltó, mert ezek az állatcsoportok Afrikára jel- 
lemzők. Ezzel szemben Madagaszkáron számos 
olyan félmajom (pl. a vóznaujjú maki) és rovar- 
evő, továbbá rágcsáló él, mely másutt egyáltalán 
nem foi'dul elő. Az emlősök közül jellemző reá a 
fossza (Cryptoprocta ferox Benn.). Számos jel- 
lemző madárfaj is itt él v. élt, pl. az óriás Aepyor- 
nis innen való. Madagaszkár sajátos faunája 
amellett bizonyít, hogy állatvilága teljesen elszi- 
getelten fejlődött ki. L. Állat földrajz. 

Etiópizmus (aethiopismus), elnevezése annak 
a mozgalomnak, melyet a délafrikai benszülött 
anglikán vallásúak a végből indítottak, hogy füg- 
getlen afrikai egyházat alapítsanak. Ezeknek a 
benszülött keresztényeknek a száma már körül- 
belül egy millió. Miután a Fokföldön a benszülöt- 
tek újabban bizonyos politikai és társadalmi jogo- 
kat nyertek, törekvésük arra irányult, hogy . gy- 
házilag is függetlenítsék magukat ; e mozgalom 
azonban messzebb menő célt is ölelt fel : az euró- 
pai uralomtól való szabadulást. B miatt a Fok- 
földöa a benszülöttek jogait ismét szűkebbre szo- 
rították, ami nagy elégedetlenkedést keltett köz- 
tük. Az etiópista mozgalom keze játszott Dél-Né- 
met-Afrikában a hottentották zendülósében is, de 
miután ezt leverték, az B.-ban bizonyos szünet 
állott be. Az etiópisták egy része az amerikai me- 
thodista püspöki egyházzal tart összeköttetést. 



mely egyház Tumer amerikai püspököt küldte 
misszióútra Afrikába, aki Dwane Jamest tette 
meg ott püspökicé ; de Dwane azután, mert a fok- 
földi kormány nem engedte meg, hogy papjai es- 
kessenek, híveivel az angol egyházhoz csatlako- 
zott, amely őt provinciálissá nevezte ki. Az etió- 
pisták egy része azonban megmaradt az ameri- 
kai egyház mellett, feje Attaway Henry lett. Van- 
nak azután külön presbiteriánus egyházközségek 
is ; külön szervezkedtek továbbá Natálban és a 
Zuluföldön is ; van továbbá Pretoriában is egy 
kisebb hitközség. Iskoláiknak azonban a Fokföl- 
dön csak akkor ád segélyt a kormány, ha fehér 
pap vezetése alatt állanak. 

Etióp nyelv, a sémi nyelvek dóli csoportjához 
tartozó nyelv, mely hajdan az Abesszíniában 
virágzó axurai birodalomban uralkodott. Az E.- 
nek, valamint a vele élő népnek helyesebb, ere- 
deti neve : Geez a. m. vándorlás, azaz a vándorlók, 
szabad emberek, illetőleg ezek nyelve. Az E. leg- 
régibb írott emlékeit (IV. sz.) Bent Tivadar angol 
utazó fedezte fel ; nevezetesen kisebb feliratokon 
kívül egy 29 soros axumi királyfeliratot. Az 
E. legrégibb emlékei közé tartozik továbbá a geez 
nyelvű bibliafordítás, mely a Makkabeusok köny- 
veinek kivételével az Ó- és Üj-Testamentom ösz- 
szes kánoni ós apokrif könyveire terjedés melyhez 
különösen az apokrif könyvek köréből még több 
könyv kapcsolódik, melyek részben egyéb fordí- 
tásban nem is maradtak fenn. A sémi nyelvek 
közül az E. az arab nyelvhez áll legközelebb, 
ennek számos jellemző sajátságai kívüle csakis 
az E.-ben találtatnak, a szókincs és szójelentés te- 
kintetében is e két nyelv áll egymáshoz legköze- 
lebb. Másrészt az B.-be már régi időben, de 
még inkább a nyelv későbbi fejlődése alkalmá- 
val számos afrikai, úgynevezett khamitikus elem 
vegyült. 

Az etióp írás,valószinülegaDél-Arábiából Abesz- 
színiába bevándorlott népség befolyása alatt, a sá- 
bai (délarab) íi'ásraódból fejlődött. Ez írás balról 
jobb felé indul, de kezdetben, amint most a fent- 
említett Bent-féle feliratoklDól kitűnik, jobbról 
balfelé írták. Régi időbon csakis a mássalhang- 
zókat jelölték. Pontosan meg nem határozható 
időben azonban, valószínűleg egyidejűleg az 
írás irányának megváltoztatásával, az etióp írás 
26 mássalhangzó jeléhez még a magánhangzók 
megjelölése is járult a magánhangzók jeleinek a 
betűkbe való bekebelezése által, úgy hogy minden 
betűnek hét különféle alakja van. Körülbelül ezer 
év óta a geez nyelv megszűnt élő nyelv lenni, és 
csakis az egyházban és az irodalomban tartotta 
fenn magát. Az élő használatban részint az amhár 
nyelv (í. o.) lépett helyébe, részint pedig az ú. n. 
tigré nyelvjárások, melyek nemcsak a régi 
axumi birodalom területén (Tigré, északkeleti 
Abesszínia), hanem az B.-ról vele határos orszá- 
gokban is el vannak terjedve és a geez nyelv ifjabb 
haj tásait képviselik. Az etióp irodalom túlnyomólag 
egyházi jellegű s nagyrészt a kopt és görög egy- 
házi irodalomból való fordításokból áll. Legrégibb 
emlékei a fontemlített bibliafordítás, melyből az 
Ó-T. egy részét DiUmann adta ki: Octateuclius 
Aethiopicus (Leipzig 1883), mely a pentateuchot, 
Jósuát, a Bírákat és Ruthot foglalja magában, a 



f ^ 



AZ ETIÓPIAI REGIO 




1. Gorilla. - 2. Csimpánz. - .3 Mandrill. - 4. Zsiráf. - 5. Kudu. - 6. Oroszlán. - 7. Viziló. - 8. I 

14. Gyöngytyúk. — 15. Struc. — 16. Kurta 
tElttópiai régiót cikMiee. 



// f 



ELLEMZO ALLATAI 




Qt. — 9. VaracskosdiszLio. in. Vi'znanjju maki. — 11. Tarka maki (vari). — 12. Banánevő. — 13. Jako. 
béka. — 17. Kaméleon. — 18. Szirti borz. 

RÉVAI NAGY LEXIKONA 



Etiquette 



11 — 



Étkezési törvények 



többi történeti könyvek 1861, jelentek meg; az 
etióp Uj -testamentumot 1584. Rómában nyomták 
ki, azonkívül a Walton-féle poliglott bibliába is 
fel van véve. Megjelent továbbá több apokrif- 
pszeudepigraflkus, valamint egyéb vallásos, ha- 
giologiai, himnologiai könyvek kiadása. 

Ujabb időben az etiópok történelmi irodalmának 
is több emlékét adták ki ; legkiválóbb ezek kö- 
zött a Zotenbergtöl kiadott : Chronique de Jean, 
évéque de Nikiou (Paris 1883). Azonkívül még 
Basset (1883) ; Dülmavn (Zar'a Jacob és Amda 
Tsion etióp királyok történetei. 1884); Pereira, 
(Historio de Mina Aderaas Sagad rei de Ethiopia, 
Lissabon 1888); Chronica de Susenyos rei de 
Ethiopia (u. 0. 1892); Perntc}ion,Y\o de Lalibala 
roi de l'Éthiopie (Paris 1892); Bezold (Kebra 
Negest, müncheni akad., 1908) adtak ki etióp tör- 
téneti szövegeket. Az etióp folklore-hoz nevezetes 
adalékot nyújtott Guidi : Proverhi, strófa e favole 
abissine (Giornale d. societá africana italiana, V. 
kötetében) ; Basset : Gonies d'Abyssinie (Revue des 
traditions populaires.VIl. köt.) és Littmann : lales, 
aistoms, names and dirges ofthe Tigré-tribes 
(2 köt. Leiden 1910). Az B.-et nagyobb terjede- 
lemben legelőször Wemmers Jakab ismertette 
(szótár, Róma 1638-1663). Tudományos tekintet- 
ben utat törtek LMí?o//"/ífo& munkái (London 1661) 
Az B. tudományos tárgyalásában nagy haladást 
jelez Hupfeld Exercitationes aethiopicae (Leipzig 
1825) című dolgozata. Az E. tanulmányokat az 
újkori filológia színvonalára emelték Dülmann 
August nyelvtani és szótári munkái, úgy mint 
nagyszámú ediciói: Grammatik der áthiopischen 
Sprache (Leipzig 1851., 2. kiad. Bezoldtól 1899., 
angolul Crichton-tól, London 1907) ; Lexicon lin- 
guae aethiop. (u. o. 1862— 18»i5) ; Chrestomathia 
aethiopica, szótárral (u. o. 1866). Kezdőknek szol- 
gál Pratoritis-nak a Porta linguarum orientalium 
sorozatában mint VH. kötet megjelent kézikönyve 
(Berlin 1886) ; Scolart, Storia della letteratura 
abissina (Napoli 1888). A tigré nyelv grammati- 
káját Merx (Halle 1868), egyik ágának nyelv- 
tani feldolgozását Pratorius (u. o, 1871), Schrei- 
ber JWien 1887) és Vito (Róma 1895) nyújtották. 

Étiqaette (franc, ejtsd: etikett) a. m. felírás, 
valaminek a felirata ; kis cédula, melyet árúkra, 
fákra, üvegekre stb. szoktak felragasztani, részint 
hogy az árúknál a külső kiállítást szépítsék, más- 
részt, hogy aimak mínemüségót, a szállítója cégét 
szimbolikusan jelezzék vele. Az utóbbi esetben az 
B. utánzása és hamisítása büntetendő cselek- 
mény, ^.-nek nevezik az előkelőbb társaságok- 
ban szokásos külső illemszabályokat is, melyeket 
különösen az udvan'al való érintkezésben, általá- 
ban a nyUvános élet ümiepies alkalmainál tarta- 
nak szem előtt. Az udvari É.-et főkép monarchikus 
államokban szokták szigorúan megtartani, leg- 
szigorúbban a spanyol udvarnál. Rendkívüli szi- 
gorú B. uralkodik még ma is egyes keleti udva- 
rokban is. A legújabb időben enyhültek és egy- 
szerűbbekké lettek a régi, merev É. formái s a 
francia forradalom óta csak udvari ünnepélyek- 
nél tartják a szigorú É.-et szem előtt. L. még 
Szertartások. 

Éti szalangana, 1. ^zalangana. 

Étkezés, 1. Méd, Étrend és Absztinencia. 



Étkezési törvények. A szentírás szeri nt már Noé 
idejében, a vizözönkor ismeretes volt a tiszta és 
tisztátlan állatok közötti megkülönböztetés, amint 
meglátszik, hogy a későbben keletkezett bibliai 
törvények csak meglevő szokásokat szentesítet- 
tek és hogy a zsidók a keleti népek között dívó 
étkezési szabályokat a maguk vallási felfogásá- 
hoz módosították. A vallási motívum egy hosz- 
szabb fejlődésnek az eredménye, amelynek ere- 
deti okai már teljesen elmosódtak. Ha nem is 
lehetetlen, hogy a tiszta és tisztátlan meghatáro- 
zás a zsidó népnek abból az érzéséből támadt, 
hogy egyes állatok húsa egészséges, másoké 
egészségtelen, általánosságban ennek a megkü- 
lönböztetésnek az érzete etikai és vallási okokra 
vezethető vissza. A bibliai megokolás szerint 
Izrael flai Isten gyermekei, mint ilyeneknek köte- 
lességük szent papi néppé válni éé még a külsősé- 
gekben is tartózkodniok kell mindentől, ami utá- 
latos vagy kegyetlen, és még étkezési életmód- 
jukban is kötelesek azokat a törvényeket követni, 
melyeket a papok követnek és amelyek őket 
szentséges érzésükben megtartják. Csakis olyan 
állatokat ehetnek, amelyeket Istennek is bemu- 
tathattak áldozatul és csak úgy ehetők, hogy 
semmi undorító cselekedet ne tapadjon élveze- 
tükhöz. Ilyenek az emlősök közül a kérődzők ós 
hasított patájuak. De azokat is csak levágottan 
és a vértől megtisztítva, mert «a vér a lelek és 
ne egyétek a lelket a hússal együtt». Szintúgy 
tilos a vadaktól szótszaggatott, vagy elhullott 
állatnak az élvezete, melynek még az érintése is 
megtisztátlanít. Tilosak továbbá a ragadozó ma- 
darak, a pikkely és uszószárny nélküli h.ilak (al- 
kalmasint, mert hasonlítanak a kígyóhoz, ame- 
lyet azért mondtak tisztátlannak, mivel a kígyó 
a sémi népek között sok helyütt isteni megtisz- 
teltetésben részesült), valamint a fí51dön csúszók, 
a férgek stb. Tilos továbbá a borjú születése első 
hetében, szintúgy az a borjú, melyet anyjával 
együtt egy napon vágtak le, az élő állatból kivá- 
gott húsdarab, valamint az anyja tejében meg- 
főzött gödölye ; a faggyú és bizonyos hájas ré- 
szek; a négylábúak hátulja, ha csak az abban 
szétágazó ideget (nervus isehiaticus) szakértően 
ki nem metszik, és végre olyan állat, melyet po- 
gány szertartás szerint áldozatul mutattak be. 
Tilos volt a gyümölcs első zsengéje és tilos még 
a mai zsidó szokások szerint is az a gyümölcs, 
melyet a fa az első három évben termel, továbbá 
a bálványoknak szentelt bor. Ezeket a törvénye- 
ket az élő szokás még a bibliai korban szigorí- 
totta. Az elhullott vagy szétszaggatott (tréfa) álla- 
tok sorába vettek minden olyan állatot, melynek 
halálos betegsége volt, amit szigorúan ellenőriz- 
tek. Mai zsidó szokások csak a tüdő megvizsgá- 
lását követelik, más betegséget csak az esetben, 
ha gyanúnak az oka fenforog. A vér tilalmának 
megkerülésére a húst főzés előtt fél óráig vízben 
áztatják, minden oldalról megsózzák és kisózott 
állapotban egy teljes óráig hagyják. Hagyomá- 
nj OS zsidó szokások tiltják a húsnak tejjel való 
főzését, sőt még együttes evését is. Innen van, 
hogy a zsidó rituális háztartásokban külön edény 
van a húsos és külön a tejes ételekre. Az Uj-Tes- . 
tamentum a zsidó É.-et megszüntette, de az após- 



Étkező 



— 12 



Etnarcha 



tolok is (Apóst. tört. 15, 29) megtiltják azoknak 
a pogánykeresztényeknek, akik zsidókeresztó- 
ny ékkel egy községben laknak, a bálványoknak 
bemutatott áldozat húsát, a vért ós a megfojtott 
állatot, amely törvényt a keresztények még a 
középkor első századában is megtartottak. A moha- 
medánok koráni tilalom alapján tartózkodnak a 
vér, a disznóhús, az elhullott állatok és a bor 
élvezetétől. Az őskori népek közül az egyipto- 
miaknak voltak étkezési törvényeik, amelyek az 
istenitett állatok élvezetét tiltják. Ebből a felfo- 
gásból kiindulva, az egyiptomiakkal szomszédos 
népek a hasznos állatokat kímélték és ezért a házi 
és házőrző állatok élvezetétől tartózkodtak. A 
hinduk egyes szektáinál tilos a hús, tojás, tej él- 
vezete, másoknál a lóé, kutjáé és majomé. A 
görögök, rómaiak, kínaiak és braminok a szán- 
tásra alkalmas tulkot nem ették. A kafferek az 
elefántot nem eszik meg, mert okos állat és mert 
az embereknek nagy hasznára van. Ellenkező 
szempontból általános a kígyó élvezetének tilalma, 
mert marása veszedelmes, szintúgy a kígyóhoz 
hasonló halaké. 

Étkező (ném. Messe, ol. quadrato, franc, carrfi, 
ang. mess-room), személyszállító hajókon minden 
utasosztály számára külön-külön van; az 1. osz- 
tályú B. asztal fején a kapitány ül. Hadihajókon 
a tiszteknek, a gépüzem-hivatalnokoknak, a ten- 
gerész-hadapródoknak és a magasb rangú altisz- 
teknek külön-külön É.-jük van, úgyszintén a hajó- 
parancsnoknak vagy tengernagyi hajón a tenger- 
nagynak is, miután a szabályzatok értelmében a 
két utóbbinak külön saját asztalt kell tartania. 

Etkezökocsi. A vasutak részint az utazó- 
közönség kényelmére való tekintettel, de más- 
részt a vonattartózkodások megrövidítése céljá- 
ból is a távolsági forgalomban a gyorsvonatok- 
kal B.-kat is közlekedtetnek. Az É.-kban való tar- 
tózkodásért külön illetéket fizetni nem kell. Az 
É.-kat rendszerint nem maguk a vasutak, hanem 
magántársaságok kezelik. Európa legtöbb vasút- 
ján a Nemzetközi hálókocsi-társulat (szókhelye 
Paris) E.-jai közlekednek. 

Etmal (plattnóm ) szó alatt a tengerészek déltől 
délig számítandó 24 órai időtartamot és az ezen 
idő lefolyása alatt a hajó által megtett utat és be- 
tartott irányt értik. Ezen időszámítás szerint ve- 
zetik a hajó-naplókat. 

Etna (Aetna) v. olaszosan Mongihello, Európa 
legmagasabb, 3279 m. magas vulkánja Szicília K.-i 
partján. Helyzete egészen kivételes, mert a szige- 
tet felépítő euráziai rendszerű hegységnek hiUsö 
oldalán, a mészkő és fiiisszóna közé ékelődik be. 
Ennek oka az, hogy keresztirányú vetődések szab- 
dalják a hegységet, ilyen pl. a xMessinai- szoros is. 
Szép, szabályos alakú, lapos kúp, kerülete 145 
km. Délről a Siraoto, É.-ról az Alcantara völgye 
határolja, csak BNy.-on fűzi 850 m. magas hát- 
ság Szicília többi hegyeihez. Lejtője 2—5*, föl- 
felé lassan növekedik, de a 6— 8°-ot nem muIja 
felül. Közepén van a főkráter, amelyből nagy- 
szerű kaldera, a Valle del Bove indul ki ; ez be- 
omlott régi kráternek a völgye ; innen legköny- 
nyobben közehthotő meg a csúcs. A vulkán olda- 
lán valami 200 mellókkráter van, ezek különböző 
időkben működtek, do rendesen csak egyszer; 



felülről tekintve, holdbeli tájképet juttatnak 
eszünkbe. A főkráteren át csak hamueső és gőz 
tör ki, mivel a törmelék olyan magasra halmozó- 
dott fel, hogy a legerősebb feszültség sem tudja 
a lávát a csúcsig felhajtani és az oldalrepedése- 
ken talál utat. A vulkán fölépítése legszebben lát- 
ható a Valle del Bove falán ; többszázszorosan 
váltakozik a sötét láva a laza tufa és konglo- 
merátum rétegekkel. Az E. igen sok lávát szol- 
gáltat; a láva sűrűn folyó, jelenleg többnyire a D.-i 
oldalon vannak kitörések. A lávafolyások ellen a la- 
kosok mesterségesen épített kőfalakkal védekez- 
nek, t. i. a falak könnyű ellenállást szolgáltat- 
nak, közben kihűl a láva ós önmagának is gátat 
emel. Ez az oka, hogy némely láva határa merev 
egyenes vonallal húzható ki. Az E. 1700 m.-ig 
mtívelve van, s a kultúra rajta zónákra osztható. 
7—800 m.-ig megy fel a narancs, szőUő, olajfa 
(regioné piemontese), itt vannak a városok, nya- 
ralók, amelyekben 500,00ü-nél több ember lakik, 
1700 m.-ig megterem a gesztenye, innen 2200 
m.-ig tölgy és pineafonyő erdőségek (regioné bos- 
cosa), azontúl törpe bozót és sivár lávamezök kö- 
vetkeznek (regioné deserta), amit az év legna- 
gyobb részében 6—8 m. vastagságú hó takar. 
Nyáron csak a legrejtettebb zugokban marad meg 
a hó. Igazi alpesi flórája nincs, jellemző növényei 
a Berberis aetnensis, Senecio és Anthemis aet- 
nensis. 

Az E., különösen D.-ről, elragadó látvány, sza- 
bályos, gondosan művelt narancs- és füge ülteti 
vényeivel, citrom- és olajfa-ligeteivel, s óvenkint 
számos turista keresi fel. Leginkább Catania felől 
közelítik meg, pihenőhely a 2942 m. magasan 
épült Casa Etnea v. Inglese, amelyben csillagá- 
szati és meteorológiai obszervatórium van. Ettől 
keletre áll a Tőrre del Filozofo, Hadrianus csá- 
szár tudósának, Empedoklesnek obszervatóriuma 
romba dőlve. A kráter kúpjának a megmászása 
a rengeteg hamu miatt nagyon fáradságos ; maga 
a kráter 252 m. mély, (1900) átmérője 527 m. 

Az E. köré az ókorban sok rege fűződik ; En- 
kelados és Tifon titánok itt voltak elevenen el- 
temetve, Vulkanus ós a ciklopszok itt készítet- 
ték Juppiter számára a villámokat. Az első hiteles 
adat az E. kitöréséről Kr. e. 396-ból való. Nagyobb 
kitörése volt 1169., 1329., 1536., 1537.; 1603— 
1620-ig majdnem állandóan működött. 1669-ben 
volt az eddig ismert leghevesebb tevékenysége, 
amikor a montpilierii dombok egy részét else- 
perte a láva, Cataniát elöotötte és a tengerben 
közel 1 km. hosszú hegyfokot teremtett. Körül- 
belül egy milliárd m^ lávát öntött szét, amely 
200,000 embert, 14 községet, 100 km^ termékeny 
földet pusztított el. Ekkor támadt a kettős kúpu 
Monti Rossi parazita kráter is. Legújabb kitöré- 
sei 1809., 1852., 1865,, 1879., 1886., 1892., 1908- 
ban voltak. Utoljára 1910 márc. 23-tól ápr. 20-ig 
volt erupciója, amikor Borello és Nícolosi falva- 
kat veszélyeztette. 

Etna, város Pennsylvaniában, az AUeghany 
folyó mellett, Pittsburgtól ÉK.-re, vasmüvekkel. 
(1900) 5384 lak. 

Etnáme, 1. Athnáme. 

Etnarcba (gör. ethnarchos), l.né^íbnok, törzs- 
főnök, népvezór, 2. különösen a rómaiaktól a zsi- 



Btna-vasút 



13 



BtnoffrAfla 



dók, arabok, stb. fölé rendelt s köztilök választott 
helytartó, kormányzó, pl. Archelaos Judaeában, 
Aretos arab helytartó Damaszkusban. Etnarchia : 
az etnarchíi móltósága, hatósági területe. 

Etna-vasút (Ferrona Circumetnea),a.z Etna 
tűzhányó körül Cataniától Ripostóig terjed, 114 
km. hosszú. Megnyílt 1895. 

Etnicizmus (gör.) a. m. pogányság, több is- 
tenben való hit ; etniktcs, pogány (mert a közép- 
kori keresztény Írók azokat, akik nem voltak ke- 
resztények V. zsidók, csak ethnos-nak, népeknek 
nevezték) ; jelent továbbá népiest is. 

Etnika (ethnika), a görög ethnos : nép, nemzet- 
ség szó továbbképzése latin alakban. Alapjelen- 
tóse szerint jelenti valamely idegen népnek er- 
kölcsi sajátságait, anyagi javakra sohasem vonat- 
kozik. (L. Etnicizmus) Különben ma már elavult 
ízó, helyette a tágabb éi*telmü etnográfia (1. o.) 
szeiepel. 

Etnográfia (ethnographia, gör.) a. m. néprajz, 
tudomány, mely a nép, illetve egyes népek v. fajok 
testi-lelki tulajdonait, a népélet jelenségeit leírva, 
rendszeres egésszé foglalja össze. Feladata : az em- 
beri társadalom, mint szerves egész leíró és oknyo- 
mozó tanulmányozása azzal a céllal, hogy össze- 
hasonlítás alapján a felderített életjelenségek oki 
ós okozati összefüggését, tehát törvónyszei-ű kap- 
csolatát felismerhess Lik. Részletes felosztás sze- 
rint az E. lelrótudomány, mely adatokat gyűjt a 
népek testi és szellemi életéről — a legszélesebb 
körben — ós felöleli mindazt, ami e tág körrel 
összefügg. Bizonyítókai a gyűjtemények, tehát a 
múzeumi tárgyak, ill. a szellemi élet köréből a 
népköltési stb. adatok. Míg az etnológia feladata 
e soknemü felhalmozott anyagból tételeket, törvé- 
nyeket vonni le. Rendszerét nézve tehát deduk- 
tive-szintetikus, míg a tulajdonképeni E. in- 
duktive-analitikus úton halad. Módszerei és fel- 
adatai által a két lényegileg külön álló tudo- 
mány valóban különbözik és mégis egymást oly 
szorosan kiegészítik, hogy a közéletben, söt gyak- 
ran az irodalomban is összetévesztik az E.-t az 
etnológiával, a két szót szinonimának tekintik, 
holott a kettő lényegesen különbözik. Az E. segéd- 
tudományai közé tartozik az antropológia ós az 
antropojeográfia. Ezekkel kapcsolatosán az E. 
tanulmányozza a nyelvet és hagyományt, ennek 
érdekében tehát segédtudományai sorába iktatja 
a filológiát és pszichológiát. A társadalmi életből 
levonható következtetéseket a szociológia, a leg- 
ifjabb tudomány foglalja rendszerébe s ezzel szin- 
tén az B. segédtudományai sorába lép. 

Az E. feladatát nálunk Katona Lajos így írta 
körül : A) Autochton népnél. I. Geogiátlai és ter- 
mészeti viszonyok leírása ; az illető vidék nö vény- 
es állatvilága vonatkozással a nép életére, az em- 
ber eszközölte változások (kultúr- geográfia). II. 
Antropológia: a lakosság testalkotásának képe, 
népesedés, egészségügy, bűnügy, táplálkozás, 
gazdasági kulturstatisztikája. Az I. alatti viszo- 
nyok befolyása a testalkotásra. III. E. (a szó 
szorosabb értehnében) : lakás, ruházat, táplálko- 
zás (az egészséges és beteg test ápolása), vadá- 
szat, halászat, baromtenyésztés, föld- ós bánya- 
müvelés. Függetlenül ezektől az ipar, kereskedés, 
rablás és háború útján szerzett anyagok szerepe 



a népóletben. Szokások, erkölcsök : születés, há- 
zasság, halál és temetkezés körül. Politikai jogok 
gyakorlatához fűződő hagyományos szokások. Al- 
kalmazva az I., II. alattiakhoz, vonatkozással a 
szomszédos, rokon és hasonló viszonyok közt ólö 
népfajokra. IV. Etnológia (a szónak szorosabb ér- 
telmében) : a nyelv és a nyelvben élő hagyomány, 
mellyel a folklóré (1. o.), mint az E. integráló 
része foglalkozik : néphit, vallás s a kettőnek egy- 
máshoz való viszonya. A néphit és a pozitív val- 
lás kombinálásából eredő szertartások; az I., II. 
és III. alattiak tükröződése a nép nyelvében, ha- 
gyományaiban, szokásaiban, ezekből folyó követ- 
keztetések a nép eredetére, múltjára. Ezek egybe- 
vetése a történelmi adatokkal, szomszéd v. rokon 
népek idevágó hagyományaival. V. Néplélektani 
rész : az I., II. és III. alattiak befolyása a nóplé- 
lekre, a IV.-ben felsoroltakból levont jellemzések, 
más népj elleniekkel való egybevetés pszichológiai 
tjnulmányok végett. VI. Szociológiai rész : a nép- 
nek társadalmi fejlődése, intézményeinek abszo- 
lút és relatív becse, ebből folyó következtetések 
a nép jövőjére nézve. B) Nem-autochton népnél 
ezen kutatások körébe még belevonandó a fen- 
tiekből megalkotott képe az őshazának, i'égebbi 
lakóhelyeknek és állapotoknak. 

Az B. név 1701. a nürnbergi Ethnographische 
Bildergallerie címlapján olvasható első izben, de 
mint modern tudomány csak 1829 óta támadt, mi- 
kor a franciák felvetették a Société ethnologiqm 
megalapítását. A franciáké az érdem, hogy az E.-t 
mint tudományt kezdték mi vélni. 1839. megnyílt 
Parisban a Société d'ethnologie, melyhez 1859. a 
Société d'anthropologie csatlakozott. Amerikában 
1842. Gallatin és Schoolkraft alapították az Eth- 
nological Society-t, mely a későbbi Smithsonian- 
Institutionnal az E.-i kutatások legelső gj'ámolltója 
a világon. Hasonló intézet támadt 1871 Angliá- 
ban. Németországban Virchow alapította meg 
1870. a Gesellsch. f. Anthropologie, Ethnologie und 
Urgesch. c. társaságot és Bécsben ugyanekkor 
keletkezett az Anthr. Gesellschaft. Azóta Wein- 
hold alapítá a Vérein f. Volkskunde-t, mely szin- 
tén egy folyóiratot: Zeitschrift des Vereins íűr 
Volkskimde ad ki ; az utóbbi időben Európa&zerte 
alakultak néprajzi társaságok. Nemzeti ébredé- 
sünk korszakában akkori folyóirataink, majd a 
Magyar Tud. Akadómia kiadványai művelték az 
E. tudományát, melynek népszerűsítése érdeké- 
ben sokat tett a Vasárnapi Újság állandó E.-i ro- 
vatával. Nálunk 1889 okt. 27-én alakult meg a 
Magyar néprajzi társaság (1. o.), mely az Ethno- 
graphia c. folyóiratot adja ki külön melléklettel 
a tárgyi néprajz számára. Azonkívül Herrmann 
Antal német nyelven Ethnologische Mitteilun- 
gen aus Ungam c. folyóiratot szerkesztett, mely- 
nek megszűntével a Magj'ar Nemzeti Múzeum 
Néprajzi Osztálya német nyelven is publikálja 
közleményeit. Ezenkívül az Uránia, Erdélyi Mú- 
zeum, Századok stb. tudományos folyóirataink 
hoznak az E. körébe vágó tanulmányokat. 

Irodalom. Hanfalvy P., Miigyarorssá^ ethn., Badapest ; Ka- 
tona Ij., Ethnographia, Bthnologia, Folklóré, a o. ; Achelis, Mo- 
derné völkerkunde, Stuttgart 1896; Topinard, L'Antliropo- 
logie, 4. kiad., Paris 1884, magy. ford. Török Auréltól, Bpest 
1881 ; J. RanWe, Der Mensch, Stutt^fart 1887 ; WaiU és Qer- 
land Anthropologie der Natonrölker, liolpslg 1859—71 Has- 



Etnográfiai gyűjtemény 



1* 



Etóila 



tian, Das Bestandlge ia dea Menschenrassen, Berlin 1868; 
n. a., Ethuologische Porschungen, Jena 1871; u. a., Der Völ- 
kergedanke im Aufbau einer Wissenschaft vom Menschen, 
1881 ; u. a., Das Religiöse in ethn. Auffassung, Jena 1871 ; 
MUller Fr., Allgemeine Ethn., Wien 1879; Peschel, Völker- 
kunde, Kirchhoff, Leipzig 1885; Ratzel, Völkerkunde, u. o. 
1894; Tylor, Primitive culture, London 1873; Paul H., Prin- 
cipien der Sprachgeschichte, 2. kiad., Halle 1866 ; VV. Wundt, 
Völkerpsychologie, Leipzig 1900; F. Liebrecht, Zur Volks- 
kunde, Heilbronn 1879; Aclielis T., Die Entstehung der mo- 
dernen Ethnologie, Berlin 1891; Lampert, Völker der Erde, 
Stuttgart 1902; Sohurtz, \ ölkerkunde, Wien 1903; Keane. 
Ethnology, Cambridge 1901 ; Schurtz, Grundzüge einer Phi 
losopli e der Trachten, Stu'tgart 1891 ; Garnier. h habitation 
humaine, Paris 1892; Gobineau, Essai sur l'inégalité des 
races humaines, u. o. 1889 ; Vierkant. Naturvölker und 
Kultnrv.. Leipzig 1896 ; Knortz, Was ist Volkskunde Alten- 
bui^ 1900; Güuther, Ziele und Methoden der modern. Völ- 
kerkunde, Stuttgart 1900; Andreé, Ethnogr. Parallelen, 
Braanschweig 1889—1896; Kaindl, Die Volkskunde, Wien 
1903; Buschan, lllustr. Völkerkunde, Stuttgart 1910. 

Etnográfiai gyűjtemény. Régebben a Magyar 
Nemzeti Múzeumban csak a technológiai gyűjte- 
ményben volt néhány etnográfiai tárgy, de ezt is 
szétosztották a műegyetem és az Iparművészeti 
múzeum gyűjteményei számára. Utóbb Reguly, 
Xantus, Senger, Scherzenlechner, Vidéki stb. 
gyűjtéseivel indult meg a mai B. alapja, de nem 
önálló osztályban, hanem a régisógtárban. A Ma- 
gyar Nemzeti Múzeum etnográfiai osztályának 
ügye csak 1868. nyert újabb lendületet, midőn 
Xantus János a keletázsiai expedícióhoz csatla- 
kozván, a kormány megbízásából az osztály ré- 
szére gyűjteményeket szerzett be. De e gyűjte- 
mények javarésze ismét az Iparművészeti mú- 
zeumba vándorolt Xantusnak és Rómer Plórisnak 
a hazai részekben szerzett tárgyaival együtt. 1887 
óta öi'Ofrt évi dotációval indult meg igazán az 
etnográfiai osztály. A dotációból való vásárláshoz 
járult 3 nagyobb gyűjtemény bekeblezése, ó. m. 
a gr. Teleki Samu ajándékozta délkeleti-afrikai 
gyűjtemény, Vlkár Bélától és a helsingforsi mú- 
zeumtól megvásárolt tárgyak, dr. Pápai Károly 
északnyugati Szibériában gyűjtött tárgyai a köz- 
oktatási minisztérium külön költségén; végűi gróf 
Zichy Jenő kaukázusi gyűjteménye s több kisebb 
és nagyobb ajándék. 1898-ban az osztály a Nem- 
zeti Múzeumból kiköltözött s különösen Jankó Já- 
nos vezetése alatt indult lendületnek. Jankó ha- 
lála után 1902-töl Semayer V. vezeti. Az B. ügyét 
Szalay Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum igazga- 
tója és a Magyar néprajzi társaság elnöke leiko- 
son felkarolta s a múzeum dotációjából 8000 K-t 
az B.-nek juttat. V. ö. Xántus J., A Magyar 
Nemzeti Múzeum etnogr. osztályának története 
(az Bthnographia 1892. évf. 298. 1.) ; Herrmann A., 
Hazai néprajzi múzeum alapításáról (Bthnogra- 
phia I. 19.); A néprajzi múzeum elhelyezéséről 
(II. 21.) ; Semayer, A Magyar Nemzeti Múzeum 
Néprajzi Os^ztályának jelene és jövője (Néprajzi 
Értesítő 1906. foly.). Ma a gyüjteménytárgyak 
lUO ezer darabra rúgnak, 10 ezer kötetnyi könyv- 
tárral. 1896 óta 35,000 K tárgyvásárlási dotáció- 
val rendelkezik, van két folyóirata s kiadásra váró 
feldolgozott katalógusa. L. még Ergologia. 

Etnológia (ethnologia, gör.). Összehasonlító 
néprajz, mely a szorosabban vett etnográfia (1. o.) 
adatain tovább haladva párhuzamot von és keresi 
a különbségek okát. Tágabb meghatározás szerint, 
amint pl. Ehrenreich veszi (AUgom. Mythologie 
1910), az általános művelődóstörténelera is az E. 



egyik fejezete lenne. Ezzel szemben Foy megfor- 
dítja a tételt ós azt vitatja, hogy E. csak a nem 
európai népek müvelődóstör-ténelme lehet, mégis 
kikapcsolva az előázsiai és északafrikai népeket, és 
igy az E. lenne az általános művelődéstörténet kie- 
gészítő része. Az fi. szisztematikája és viszonya az 
egyes segédtudományokhoz csak most kezd ki- 
alakulni. V. ö. Schermann, Allgemeine Methodik 
(Brlangen 1899) ; Wirth, Methode vergleichender 
Völkerkunde, Polit. Anthrop. Revue v. Eisenach 
(1904); Lehmann-Nitsche, Forschungsmethode 
einer wissouschaftlichen E. Congrés Internation. 
d'Expansion Économique (Mons 1905) ; Goüier. 
L'ethnographie et l'expansion civilisatrice (u. o) ; 
Van Gennep, La situation Internationale des 
études ethnographiques (Paris 1908) ; Oraebner, 
Methode der Ethnologie (Heidelberg 1911); Foy, 
Begriff u. Aufgaben der Ethnologie (u. o., sajtó a.). 

Etoges (ejtsd: etózs), falu Marne francia départe- 
mentban, 25 km.-nyire Epernay-tól, kb, 500 lak. ; 
emlékezetes az 1814 febr. 14. Blücher és a franciák 
közt vívott csatáról, amelyben ez utóbbiak győztek. 

Étoile, község Dröme francia départementban, 
(1906) 2890 lak. Poitiersi Diana egykori kastélyá- 
nak romjaival. 1893 okt. 8. leplezték le e község- 
ben azt a szobrot, melyet É. község a francia 
községek 1793. történt testvéresülósének és egye- 
sülésének emlékére emelt. 

Etólia (gör. Aitólia), Bpirus és Thessalia után 
a régi Görögország legnagyobb tartománya (4775 
km2), a legnagyobb görög folyótól, az Acheloos- 
tól (most Aspropotamos) DK.-re, a Tymphi'ostos 
(most Veluki, 2319 m.) és a Korax (most Vardu- 
zia, 2495 m.) hegyektől DNy.-ra. A D,-i részt, a 
Trichonis (ma Agrinion) tó körül és a mostani 
patraszi tengeröböl északi partjain elterülő lapo- 
sabb vidéket Ó-E.-nak (Ait. archaia), az északi 
nagyobb erdős hegyvidéket pedig, mert legkésőbb 
jutott a görög művelődés hatáskörébe, Üj-E.- 
nak (Ait. epiktetos) nevezték. A D.-i részen fo- 
lyik az Buenos (Fidaris). E. őslakói a monda sze- 
rint a kuretek, lelexek és hiantok voltak, kiket 
az Elisböl származó Aitolos és népe, az aitolok 
(etólok) részben leigáztak, részben elűztek. Főbb 
városai voltak : Thermon, Pleuron, Kalydon, Chal- 
kis és Agrinion. Az etólok a görög történelemben 
csak Nagy Sándor halála után kezdenek jelen- 
tékenyebben szerepelni. A lamiai háború idején 
(321) megalakul az etól-szövetség, mely gyű- 
léseit Kr. e. 218. Thermonban tartotta s hatal- 
mát egész Thessaliáig és a Peloponnesosra is 
kiterjesztette. Majdnem folytonos harcban állott 
az etól-szövetség az acháj-szövetséggel és a ma- 
kedónokkal s ellenük a rómaiakkal is szövetke- 
zett azon reményben, hogy igy majd elnyerheti a 
hegemóniát egész Göi'ögország fölött. De a ró- 
maiak ismételten kibékültek ellenségeikkel s 189. 
Kr. e. megtörték a szövetségnek s vele E.-nak 
hatalmát Ebiéptelenedve, kifosztva jelentéktelen- 
ségbe sűlyedt. Provinciai szervezetet Görögország 
nagy részével együtt E. is csak a császárság ko- 
rában nyert. Nagy Konstantin E.-t az Bpirus 
nova provinciába osztotta be. E. az új Görög- 
országban Akam^niával képez egy nomoszt (ke- 
rületet). V. ö. Brandstáter, Die Geschiehte des 
átolischen Landes, Volkes und Bundes (Berlin 



Etólial háború 



— 16 — 



Étrend 



1894) ; Woodhome, Aetolia, its geography, topo- 
graphy, antiquities (London 1897). 

Etóliai háború, 1. Etólia. 

Etológia (ethologia, gör.), valamely személy, 
ragy nóp erkölcseinek ós szokásainak leírása; 
továbbá az állatok tartózkodási helyéről és élet- 
szokásairól szóló tan. 

Eton (ejtsd: itn),város Buckingham angol county- 
ban, (1911) 3192 lak, VI. Henriktől 1440. alapított. 
coUege-zsel, A coUege-t leginkább az angol főúri 
csaltok gyermekei látogatják s a tanulók meg- 
lehetős szigorú fegyelem alatt élnek. A tanítás 
alapos és mintaszerű s az egyéni tanítás ós neve- 
lés mellett főleg a testgyakorlásra fordítanak ki- 
váló gondot. 

Étonuant(franc.), csodálatos, csodálatot keltő. 

Étosz (ethos, gör.) a. m. erkölcs, jellem, vala- 
mely ember állandó cselekvésmódja. 

Élioarderie (franc, ejtsd: etardri), oktalanság, 
szeleburdiság; étourdi, szeleburdi; étourdisse- 
ment, megkábulás, megrökönyödés. 

Etoxiacetamidokinolin, aeí/toxí/aceí?//awí<ío- 
chinolin vagy analgén: C9H5N(OCsH5)NH(CH3CO), 
színtelen knstálytük,op. 155", hideg víz kevéssé, 
szesz bőségesen oldja. Megsavanyított vízben, só 
keletkezésével többé-kevésbé intenzív sárgásvörös 
színnel oldódik. A henzanalgén néven árusított 
készítmény etoxibenzoilamidokinolin : 
CbH,N(OC,HJNH(C,H,CO) 
színtelen és íztelen kristálykák ; op. 208° ; forró 
szesz bőségesen oldja. Gyógyszerül a két készít- 
ményt neuralgiánál használják. 

Étranger (franc, ejtsd: etraSzsé), idegen; to- 
vábbá külföld. 

Etrefalva (azelőtt: Turicska), kisk. Nógrád 
vm. losonczi j.-ban, (i9io) 332 tót lak., u. p. ósu. t. 
Szinóbánya. 

Etrek,"folyó, 1. Atrek. 

Etrekarcsa, kisk. Pozsony vm. dunaszerdahelyi 
j.-ban, (1910) 272 magyar lak., u. p. Királyflakarcáa, 
u. t. Dunaszerdahely. 

Étrend (diaeta), a táplálkozás szabályozása. A 
vele való tudományos és gyakorlati foglalkozás 
a diétetika. Az egészséges ember étrendje mint 
egy ösztönszerűen magától olymódon rendeződik, 
hogy az egyes szükséges tápanyagok, a víz, a 
fehérje-félék, a zsírok, a szénhidrátok, a sók kellő 
mennyiségben benne előforduljanak. (L. Anyag- 
forgalom, Táplálkozás.) A beteg szervezet táp- 
lálkozását azonban az orvosi tapasztalat és a tu- 
domány irányítja. Amilyen különbözők a táplál- 
kozási zavarok, ép olyan különbözők a diéták is, 
melyek közül csak a legfontosabbakat emelhet- 
jük ki. Rendes körülmények között is a tápanya- 
goknak minősége és mennyisége az illető korától, 
a külső viszonyoktól, az évszaktól, a klímától 
függ. A hideg éghajlat alatt más diétát kell tar- 
tani, mint a forró égöv alatt. Amott bőséges égési 
meleget szolgáltató táplálékkal (sok hús.zsiradék), 
emitt könnyű, kevés kémiai energiával biró táp- 
anyagokkal kell élni. A dolgozó embernek kaló- 
riákban gazdagabb diétára van szüksége, mint a 
pihenőnek. Általában minden egészséges szerve- 
zetnek olyan kaloria-értékü táplálékbevitelre van 
szüksége, mely éppen az általa elhasznált anyag- 
mennyiségnek megfelel. Emellett a test súlyát kell 



fentaitania és az általa megkövetelt munkát 
kell elvégeznie. Az élet fentartásához szükséges 
normális diéta vegyes táplálék, mely mellett a 
szükséges kalóriáknak kb. 19%-át fehérje, BOVc-át 
zsír és 51°/o-át a szénhidrátok fedezik. 

Más diéta szükséges ideges, lesoványodott és 
tüdőbeteg egyéneknél. Ezeknek több molegegy- 
séget kell juttatni, mint amennyi a testsúly fen- 
tartásához szükséges. Ez a túltáplálkozási diéta. 
A táplálék feleslege hússá, legnagyobb részt azon- 
ban zsírrá válik. Ezen alapul a Weir-Mitchell- 
Playfair-féle hízlalókúra. A gyermekek által ren- 
des körülmények között felvett táplálék is meg- 
haladja a fentartási kalória-szükségletet, a feles- 
legből fedezik a test növekedését. A túltáplálás 
ellentéte az elvonási diéta. Az elhízott egyének- 
nél a fentartási diétánál kevesebbet kell nyújtani, 
úgy, hogy az egyén az élet funkcióihoz szükséges 
kalória-menynyisóget saját szervezete zsírjából 
fedezi. iL. Elhízás, Bantingkúra, Soványító 
kúra) Ezeknél a diétáknál rendesen a táplálék 
zsírját, V. pedig a széuhidrátokat korlátozzuk. A 
vérkeringésiszervek egyidejűmegbetegedésekora 
folyadékbevitel is korlátoztatik (örtel, Lahmann), 
kezdődő vizenyőnél a sóelvonás is (Korányi S., 
Widal, Karell). A fol . adékelvonás legdrasztiku- 
sabb példája a Schrott-féle kúra, mely azonban 
már divatját multa. Speciális elvonási kúrák szük- 
ségesek a cukorbetegségnél, ahol a szénhidráto- 
kat, sőt néha a fehérje-féléket is megszorítjuk 
(1. Cukorbetegség) és a köszvénynél, ahol az ú. 
n. purin-anyagokat tartalmazó ételeket, húst, ká- 
vét, teát megszorítjuk. A vesebajosok diéiájában 
hol a húst, hol a konyhasót kell megszorítani. 
Mindezeknél az elvonási diétáknál súly helyezendő 
arra, hogy a beteg az éhség érzését ne vegye 
észre. Zöld főzelék, gyümölcs, siláta képes a 
gyomrot megtölteni, az éhség érzését csillapítani 
és emellett kalória-szegénységüknél fogva nem 
fokozzák a bevitel nagyságát. A lázas bet:?g B.- 
jének azzal kell számolnia, hogy az emésztés a 
láz alatt hiányos, az emésztőnedvek termelése 
néha egészen megszűnik. Tehát olyan anyaitokat 
kell adni, amelyek az emésztést alig terhelik ; tej, 
tejes ételek, lágy t.gás, vagdalt húsfélék, pirított 
zsemlye, kétszersültek adandók. Hevenylázas 
betegségnél ritkán sikerül a test lesoványodását 
meggátolni, idült lázas betegségnél, pl. tüdő-gümö- 
kómál azonban képesek lehetünk valóságos túl- 
táplást végezni és dacára a láznak, a beteg test- 
súlyát valamelyest emelni. A láz s b(^tegségek 
utáni lábadozás alatt a táplálkozás jóval könnyebb 
feladat. A gyomor- és bélbajos-ok É.-je nem le- 
het egységes. Más az É. sósavtúlterme. esnél, mint 
sósavhiánynál. Az első esetben bizonyos lisztből 
készült ételek, a kenyér, tésztafélék, a második 
esetben a fehérjeanyagok, főképen a hús korláto- 
zandók. A székrekedésnél követendő É. nairy tér- 
fogatú, a beleket izgató tápanyagok adásából áll 
(korpás kenyér, Grahara-kenyér, sok vaj, gyü- 
mölcs, főzelék, befőttek.) A bél fokozott működé- 
sénél nem izgató, a tápanyagokat minél konc(!n- 
tráltabb formában tartalmazó ételekre van szük- 
ség. (Hús és főzelék, kása formájában.) Különös 
gondot kíván az É. a gyomor ós bél fekélyes 
megbetegedéseinél ; ezeknél az ételek folyékony 



Étrenne — 1 6 

formájára és a tápanyagok könnyű, egyenletes 
eloszlására kell tekintettel lenni. A beteg egyéni 
hajlamait, ahol lehet, respektálni kell. Általánosan 
követendő szabályok : az étkezési idő pontos be- 
tartása, a pihent testtel és lélekkel való étkezés, a 
jó, lassú rágás, a száj tisztántartása, az ételek 
megfelelő temperaturája. V. ö. Hirschler- Ter- 
ray, A diaetetika tankönyve (Budapest 1900); 
Leyden, Handbuch d. Ernáhrungs-Therapie u. 
Diáetetik (Leipzig 1898). 

Étrenne (franc, ejtsd: etrenn), ajándék, borra- 
való, többesben (étrennes) újévi ajándék. Francia- 
országban nem karácsonykor, hanem újévkor szo- 
kás ajándékot adni. Livres d' étrennes, ajándék- 
könyvek. 

Étrépagny (ejtsd: etrepannyi), íálu Eure francia dé- 
partementban, a Bonde partján, vasút mellett, 
(1906)2177 lak.,keztyüiparral. 1870nov.30. a fran- 
ciák e helyen a szászok csapatait éjjel megtámad- 
ták és visszavonulásra késztették. 

Étretat (ejtsd :etretá),város Seine-Inférieure fran- 
cia départementban, a La Manche partján, egy je- 
lenleg kiszáradt patak torkolatában, két 90 m. ma- 
gas mészszikla között, (laoG) 1944 lak., látogatott 
tengeri fürdőkkel, halászattal ; közelében pompás 
sziklafalakkal. Legérdekesebb a 70 m. magas, 
obc'liszk-alakú É.-i tű. 

Etruria ("ífeín^ na, Tííma.a görögöknél Tyrr- 
henia; a közép- és újkorban Tuscmia, Toscana), 
az etniszkok földje Közép-ltália ÉNy.-i részében 
az Appeninek és a Tyri heni-tenger, másrészt a 
Macra (ma Magra) és Tiberis folyók közt; hozzá 
tartozott Ilva (ma Elba) és Planasia (Pianosa) 
szigete. Szakadékos hegységek, dombos vidék és 
termékeny síkságok váltakoznak benne. Főfo- 
lyói az Arnus (Arno), Caecina (Cecina), Umbro 
(Ombrone), Albinia (Albegna), Armenta (PMora), 
Marta (a volsinii tó lefolyása) és a Tiberis mel- 
lékfolyója, a Clanis(Chiiina). latm, melyek több- 
nyire beomlott kráterekben képződtek, a Lacus 
Trasimenus (Trasimeno), Volsiniensis (Bolsena), 
Sabatinus (Bracciano). Ciminius (Vico). Nevezete- 
sebb városai: Pisae (Pisa), Paesulae (Fiesole), 
Florentia (Firenze), Arretium(Arezzo), Volaterrae 
(Volterra), Cortona, Perusia (Porugia), a partvi- 
déken: Populonia, Rusellae, Vetulonia, Vulci, 
Cosa (Ansedonia), Tarquinii (Corneto mellett), 
Caere (Cervetri), azonkívül Volsinii (Orvieto), 
Clusium (Chiusi), Porsenna király székhelye és 
Veii (Rómától É.-ra, a mai Lsolafarnese mellett). 
E. terményei voltak a clusiumi tönköly, melyből 
az etruszkok nemzeti eledele, a kása (puls) ké- 
szült, kender, bor és olaj ; az iival vas, volaterraei 
réz, populoniai ezüst ; a lunai (Carrara) márvány- 
bányákat csak későn kezdték kiaknázni. Lakói- 
nak főfoglalkozása a föld mívelés, állattenyésztés 
és kereskedés volt. Iparuk érc- és fazekasmunká- 
kat, len- és gyapJHSzövetoket termelt. 

E. népe, az etruszkok (gör. Tyrsenoi, Tyrrhe- 
noi, latinul Tusci, Etrusci, saját nyelvükön Ra- 
senna) Itália legrégibb korábau nagyon fontos, 
mondhatni uralkodó szerepet vittek. Eredetük 
sokat vitatott kérdésében két elmélet áll fenn : az 
egyik a nép saját hagyományára és Herodotos 
tanúságára támaszkodván, ki Lydiából származ- 
tatja őket, azt állítja, hogy Kis-Ázsiából és az 



Etrurla 



Égei-tenger szigeteiről vándoroltak be tengeren 
E. partjaira, s onnan tovább terjeszkedve, az ott 
talált nép leigázásával és magukba olvasztásával 
alapították meg itáliai uralmukat; a másik elmé- 
let, mely a raeti Alpok etruszk lakóira és ott ta- 
lált etruszk főuratokra hivatkozik, azt vitatja, 
hogy E. népe ősrégi időben É.-ról, az Alpokon át 
vándorolt be. Az első nézet valószínűségét fokozza 
az a körülmény, hogy az etruszkokkal azonosít- 
hatók azok a Tur§a néven említett, É.-ról, a szi- 
getekről (vagyis a kisázsiai partokról és az Égei- 
tenger felől) jött népek, melyek a Kr. e. XIV. és 
XIII. sz.-ban Egyiptomot megtámadták. Ez a 
Tursa tengerjáró, kalóz nép a dór vándorlás ne- 
vén ismert ncphullámzás következtében a XI. 
sz.-ban lakóhelyeiről kiszorulván, hajóin Ny.-ra, 
E.ba vándorolt. A Lemnos szigetén talált nem- 
görög, etruszk jellegű fölíratok, valamint kultú- 
rájuk számos keleti és görög vonása szintén a 
keleti eredet mellett bizonyítnak. Etnográfiai 
hovatartozásuk azonban még i'ejtély, csak annyi 
bizonyos, hogy nem tartoznak sem az itáliai, sem 
általában az indogermán nópcsaládhoz. Az etrusz- 
kok uralmukat, melynek fontossága abban rejlik, 
hogy magasabb kultúrát hoztak magukkal, csak- 
hamar E. határain túl is terjesztették, meghódí- 
tották a Po-síkságot és Campaniát, mely utóbbi 
kb. az V. sz.-ig maradt a fenhatóságuk alatt, 
míg felsőitáliai uralmuknak a gallok betörése ve- 
tett véget. Ismeretes, hogy a rómaiak hosszas 
harcokat vívtak velük (Porsenna) és hogy Róma 
maga egy ideig etruszk hatás alatt áUott (Tarqui- 
niusok). A Kr. e. III. sz.-ban a rómaiak meghódít- 
ják E.-t s akkor népe, bár kultúrája és nyelve 
még a császárkor elejéig fentartja magát, romani- 
zálódni kezd ; a földbirtok nagy része a Sullától 
E.-ban alapított katonagyarmatok révén keinilt 
római kézre. Politikai tekintetben B. 12 önálló 
városból, ill. több városos áUamból álló szövetsé- 
get alkotott ; a városok élén királyok v. később 
évenként váltakozó magisztrátusok állottak ; az 
alkotmány arisztokratikus jellegű volt, erős papi 
befolyással. Évenként vásárral és ünnepi játé- 
kokkal egybekötött szövetséges gyűlést tartottak 
Voltumna szentélye mellett, amikor is közös fő- 
papot választottak maguknak. Vallásuk az iste- 
nek és emberek egymáshoz való viszonyát hatá- 
rozott rendszerbe foglalta, melynek főpontja az a 
hit, hogy az istenek akaratát a tőlük küldött je- 
lekből pontosan meg lehet tudni ; ezeknek (álla- 
tok beleinek, májának megfigyelése, mellyel a 
haruspexek foglalkoztak ; a villámlásnak és egyéb 
jeleknek) magyarázatát az isteni kinyilatkoztatá- 
son alapuló szent könyvek (libri haruspicini, ful- 
gurales ós rituales, az ú. n. Etrusca disdplina) 
foglalták magukban. Isteneik egy részét ősi szék- 
helyeikből hozták ós új hazájukban óitáliai iste- 
nekkel keverték. A főbbek : a háromságot alkotó 
Uni (Juno), Menrva (Minerva), Tinia (Jupiter); 
aztán Adí (Janus), Selvans (Silvanus), Vetis 
(Veioni), Maris (Mars), Vertumnus (deus Etru- 
riae princeps), a sorsistennő: Nortia; az alvilág 
istenei : Mantus, Hados, Persephone és Charon. 
Ez utóbbit, valamint a mellette szereplő sok dé- 
mont rémes külsővel ábrázolták ; művészetük a 
görög mitológiának borzalmas és rémes jelene- 



Btruszk korszak 



17 



Etruszk művészet 



teit szerette ábrázolni. Műveltségükben sok a 
keloti és görög vonás. Szerették a zenét, melynek 
főhangszerei a fuvola ós a citera; orvosaik nagy 
hírnek örvendettek; jártasak a természettudo- 
mányban és a csillagászatban. A bolsö helyiségek 
pontos elrendezésével biró szilárd köépületek 
emelésébon, városépítésben, kövezésében, csa- 
tornázásában, városfalak emelésében ós a temp- 
lomépítósben a rómaiak tanítói voltak (1. Etruszk 
müi'észet), kik a gladiátori játékokat is tőlük 
Tették át. Szerették a pompát és szertartásokat 
(a tóga praetexta, lictor-kisóret, sella curulls tő- 
lük került Rómába). E. kultúrájának nagy befo- 
lyását mutatja a latin nyelv is, mely sokkal többet 
Tett át az etruszktól, mint fordítva. (L. Etruszk 
nyelv és irodalom). }ilaga a. nyelv azonban rejtély 
maradt idáig. Azok a kalandos magyarázatok, me- 
lyek az etruszk nyelvet hol a szemita, hol a 
kelta, szláv, szanszkrit, ugor-altái nyelvekkel 
akarták rokonságba hozni, a kritika előtt nem 
állanak helyt. 

A régi E. név még egyszer feléledt a lunevillei 
(1801) békében, amely a pármai herceget akarta 
Hetniria királyságával kárpótolni ; csakhogy ez 
ország 1807. már francia tartománnyá, 1809. 
pedig mint Toscana nagyfejedelemség I. Napóleon 
nővérének, Elisánaklett birtokává az 1814. bécsi 
békéig, mely ezt is visszaadta a korábbi uralkodó- 
háznak. L. Toscana. 

Irodalom. 0. MüUer, Die Rtrusker, neu 'bearbeitet von 
Deeclce, Stuttgart 1877; Inghirami, Monumenti etrnschi, 
10 köt., Firenze 1825; Mnsei etrusci monnmenta, 2 köt., 
Roma 1842 ; Dennis, The cities and cemeteries of E , 3. kiad., 
London 1883 ; Desvergers, L'E. et les Etrnsqaes, 2 köt.. 
Paris 1864; Qray, History oí E., London 1843—70, 8 köt.; 
Corpas inscriptionnro etrnscanini L köt., Leipzig 1893—1902; 
Panly-Wissowa, Real-EncyklopSdie'XL 790— 806., Stuttgart 
1907 ; l'anina, L'E. maritiraa, R ma 1846—52 ; Tayior, Et- 
mscan researches, Londun 1874: Genthe, Überetrusk.Tausch- 
kandel nach dem Nordea, Frankfurt 1874; Kovács István, 
B. pénzrendszere, Koloasvár 1909; Thomsen, Romarques sur 
la parenté de la langue étrnsque, Kopenhága 1899 ; Torp, 
Btruskische BeitrSge, Leipzl>r 1902—8 ; u. a. Etrnskische 
Monatsdaten, Cbristiania 1902; Thulin, Die etrnskl-cbe 
Disciplln, Göteborg 1905—7; Marmottan, Le royaume d'B. 
1801-1807., Paris 1895; KraU, Die etrugk. Mnmienbinden, 
Wien 1892 ; W. Bcbulze, Znr Gescb. latéin. Eigennamen, 
Berlin 1904. 

Etraszk korszak. Közép-Európára vonatkoz- 
tatva a történelem előtti idők egyik szakaszát, a 
korai vaskort nevezték így régebben, mert az e 
korból fonmaradt leletek közt számos oly tárgyat 
találtak, amelyeket a fejlett etruszk műipar ter- 
mékeinek tekintettek, sőt Lindenschmidt még a 
bronzkori szerszámokat is etruriai gyártási köz- 
pontokból származtatta. Ma már a korai vaskor 
tárgyairól is bebizonyult, hogy ott is, ahol az itá- 
liai hatás beigazolódott, az E.-ot megelőző emlé- 
kekkel állunk szemben s csak magára Itáliára 
Tonatkoztatva beszélnek E.-ról, amelynek tarta- 
mát Montelius Kr. e. 900-500 közötti időre he- 
lyezte. B korhatározással szemben ma inkább Karó 
nézete van érvényben, amely az E.-ot jelentéke- 
nyen közelebb hozza időszámításunk kezdetéhez. 

Etruszk művészet. Az ó-kor népei között az 
etruszkok művészeti tekintetben nem az első he- 
lyen állanak. Aránylag legkixálóbbat alkottak az 
építészet terén. Városaikat kőfalakkal vették kö- 
rül, amelyek a poligonális falszerkezettől a négy- 
szögköves falépitésig valamennyi fajtában mutat- 

Hétai Nagy LemStvna. VU. kOt. 



nak a görögországi hasonló emlékekkel vetekedő, 
nagyrészt most is fennálló példákat. Belső térsé- 
get kőépítményekben hol álboltozattal (pl. a római 
Tullianum vagy a tusculumi várfal alatti kútház), 
hol szabályos boltozassál (pl. a Tullianum fölötti 
carcer, Rómában) állítottak elő; az ékköves bol- 
tozást kapuiknál is alkalmazták. Templomaikről 
csak nyomokból s főleg Vitruvius leírása alapján 
tudjuk, hogy körülbelül négyzetes alaprajznak 
voltak, melynek délre eső felét mély, egymástól 
távol álló oszlopokon nyugvó csarnok alkotta, 
míg északi fele egy széles fő- és két hajóból álló 
cella volt, melyet hátul fal zárt; a nyeregtető 
messze előreszökött, meredek volt ; a gerendázat 
fából való ; innen a nagy oszlopközök. Az oszlop 
különböző alakú hasas bázisból, sima törzsből, 
kerek echinusból és nehéz fódőlapból áll. Impo- 
náló és sok emlékünk maradt a sírépttkezés köré- 
ből: Cometo, Cervetri, Chiusi, Vulci, Castol 
d'Asso, Orvieto és Colonna mellett nagy nekro- 
poliszokat tártak föl. A síi'ok vagy aknasírok 
(tömbe a pozzo) vagy gödörsírok (tömbe a fossa), 
ezek mellett gyakoriak a mykenei kupolasírokra 
emlékeztető építmények vagy álboltozatosan fö- 




Etraszk sziklasír bomlokzata Norchla meUett. 

dött négyzetes kamrák. E sírok fölött gyakran 
emelkednek tumulusok, lépcsőzetes henger- vagy 
kúpszerű fólépítménnyel (legérdekesebb az ú. n. 
Cucumella Vulci mellett). Másik csoportját a sír- 
építkezésnek teszik a szíklasírok, érdekes, a 
templorahomlokzatok kiképzésére emlékeztető 
homlokzattal (1. az ábrát); a sziklaslrok egj' 
vagy több kamrából (tömbe a camera) állanak, 
a nagyobbaknál pillérek tartják a mennyeze- 
tet. A szobrászatban ós a festészetben szintén 
részint feniciai, részint görög hatás alatt álla- 
nak, de mindig a kezdetlegesség fokán marad- 
tak, amennyiben a szép formák iránt nem bír- 
tak érzélckel, s művészi alkotás helyett torzkó- 
peket hoztak létre. Kőből faragott szobor igen 
kevés maradt fönn, több a domború mű, melyek 
oltárokat és sírköveket díszítettek. A bronzöntés 
volt egyik legelterjedtebb technikája a szobrá- 
szatnak. Etruszk bronz szobrok, kisebbek és na- 
gyobbak, szép számmal vannak az európai gyűj- 
teményekben, kivált Rómában a vatikáni és Lon- 
donban a brit múzeumban és a régi Etruria terü- 
letén levő olasz városokban. A bronz után az agya- 
got kedvelte leginkább az etruszk szobrászat. B 
nembeli fonmaradt müvei közül legkiválóbbak az 



Etruszk nyelv és irodalom 



— 18 — 



Ettinsrshausen 



agyag koporsók, melyeknek födelét a koporsóban 
nyugvó halottnak életnagyságú, egyik karjára 
támaszkodó alakja foglalja el. Néha az alakok 
párosával vannak. Az etruszkok festészetének 
emlékei a falképek, melyek a nagyobb sírok föld- 
alatti kamráinak falait díszítették. Ilyen sírok 
Vejiben, Cervetriben, Cometoban, Chiusiban, Vul- 
ciban, Orvietoban és egyebütt (1. az ábrát), ke- 
rültek napvilágra. B képek is kezdetlegesek, dur- 
vák, valamennyit jellemzi a népnek sajátos haj- 
lama, mely a komor torzképekben leli gyönyörét. 
Szebb formák csakis a görög művészet hatása 
alatt keletkeznek. Ekkor a képek tárgya is meg- 
változik, amennyiben a halotti tisztelet ábrázolá 
sát a görög mítosz jelenetei váltják föl. Az ipar- 
művészet némely ágát nagy tökélyre juttatták az 
etruszkok, így pl. a kövésést ; fémből, jelesül 
aranyból és bronzból befejezett műveket, éksze- 
reket és egyéb használati eszközöket készítet- 
tek. Az etruszk fémművességnek nevezetes em- 
lékei a bronz szekrénykék és tükrök, melyeket be- 
vésett ábrázolások díszítenek. Az etruszk sírokban 
talált agyagedények nagy számából azelőtt azt kö- 
vetkeztették, hogy az etruszkok voltak az ókor 
legkiválóbb agyagmüvesei. Ujabban e nézet meg- 
változott, amennyiben bebizonyult, hogy a Kr. e. 
VIII. sz.-tól az V. sz.-ig az etniszkok maguk készí- 
tették ugyan kezdetleges edényeiket, a IV. sz.-tól 
kezdve azonban a Görögországból hozott edények 
voltak divatosak. Az etruszkok saját készítményei 
azonban a fekete mázos, domború díszítményü ú. 
n. etruszk-kampániai edények, melyek a III. sz.- 
ból valók. Az etruszkok a római hatalom alá kerül- 
vén, művészetük lassankint beolvadt a római- 
ságba. (L. még Caere.) V. ö. J. Martha, L'art Bt- 
rusque (Paris 1889) ; Beöthy, A művészetek tört. 
I. 421-430. 

Etruszk nyelv és irodalom. Valamint az 
etruszk népnek, úgy nyelvének hovatartozása is 
a tudomány meg nem oldott rejtélyei közé tarto- 
zik. Nincs nyelvcsalád, amelybe besorozni meg 
ne próbálták volna. Az eredmény azonban ma sem 
több annál, amit már a halikarnassosi Dionysios 
kimondott, hogy : az etruszkok nyelve semmi más 
népével nem rokon. A vizsgálódásra anyagot szol- 
gáltatnak első sorban a feliratok, eddig mintegy 
8U0O (Pauli és Danielsson : Coi-pus Inscriptionum 
Etruscarum I., Leipzig 1893—1902 ; Pauli halála 
után a II. kötetet Danielsson.Herbig és Torp adják 
ki), de csak mmtogy 30 van köztük két nyelvű, 
legnagyobb részük egy-egy név. Azonban éppen a 
tulajdonnevek igen tanulf^ágos összehasonlítások- 
ra adtak alkalmat az itáliai nyelvekkel, különösen 
a latin nyelvvel (W. Schulze, Zur Geschichte der 
lat. Eigennamen), csakhogy bizonytalan, vájjon 
a kimutatott egyezések és hasonlóságok erede- 
tileg is megvoltak-e, vagy csak az egymás mellett 
lakó népek érintkezéseinek eredményei. Igen ér- 
dekesek és fontosak továbbá azok a köny vtekorcs- 
ből tépett len stráfok (jelenleg a zágrábi múzeum- 
ban vannak), melyekkel egy múmia volt átlíö- 
tözve s melyek mintegy 1500 szót fentartottak 
(v. ö. J. Krall, Die etruskischen Mumienbinden 
des Agramer Kationalmuseums. Denkschr. d. 
Akad., Wien, PhU. hist. KI. XLI. 3); valamint a 
S. Maria di Capua-ból való agyagtábla, jelenleg 



a berlini múzeumban, mely mintegy 300 szót tar- 
talmaz (kiadta Bücheler, Rheinisches Museutn 
LV.), aztán az ú. n. Cippus Perusinus (Corpus 
Inscr. Btrusc. 4538), mintegy 120 szóval. Az 
etruszk nyelv jellemzésére megemlítjük, hogy a 
szóknak első szótagja volt hangsúlyos (mint a 
magyarban, finnben) s ennek következtében a szó 
belsejében később sok összerántás fordult elő, pl. 
pecse (a. m. Pegasos), hercle (a. m. Herakles), 
menle (a. m. Menelaos). Alfabetumuknak a görö- 
göktől közvetített feniciai az alapja, mint magának 
a görögnek is. A francia Marfha-nak újabb kísér- 
letei, ki az etruszk nyelv szavait magyar szókkal 
magyarázta és hozta rokonságba, kalandos nyel- 
vészkedés-számba mennek. V. ö. K. Otfr. Müller, 
Die Etrusker(BresIau 1828., 2. kiad. 1877, a nyelvi 
részt Deecke tárgyalta) ; Corssen, Über die Spra- 
clie der Etrusker (Leipzig 1874, 18T5); Deecke, 
Etruskische Forschungen (Stuttgart 1875); Paíili, 
Etruskisehe Studien (3 köt., Hannover 1879); Grö- 
ber, Grundriss der román. Philologie II. (1888). 

Etruszkok, 1. Etruria. 

Etruszk vallás, 1. Etruria. 

Etruszk városok, 1. Etruria. 

Etsch, folyó, 1. Adige. 

Ettaro, olasz területmérték, 1. Etto. 

Ettelbrück, város Luxemburg nagyhercegség 
Diekirch kerületében, az Alzette és Sauer össze- 
folyásánál, szőnyeg- és posztószövéssel, (i9io) 4178 
lak. Fontos vasúti csomópont, 

Ettenheim, járás és az ugyanilyen nevű járás 
székhelye Freiburgbadeni kerületben, vasút mel- 
lett, (1910) 3205 lak., szivar- és bőrgyártással, szép 
kat. plébániatemplommal. 1804 márc. 14. és 15. 
közti éjjelen Napóleon itt fogatta el Enghien her- 
cegét. 

Etterbeek, Biüsszel külvárosa Brabant belga 
tartományban, (1910) 33,á27 lak.; gyapjuszövökkel 
és fonókkal, szappan- és bőrgyártással. 

Etthre, 1. Ethuruh. 

Ettingshausen, 1. ^ncíreo-s, báró, német mate- 
matikus és fizikus, szül. Heidelbergben 1796 nov. 
25., megh. Bécsben 1878 máj. 25. Bécsben filozó- 
fiát és jogot tanult, s a katonai tudományokban 
képezte ki magát. Bécsben 1848-52. a bécsi mér- 
nöki iskolában működött, 1852. a magasabb mér- 
nöki tudományokat adta elő a bécsi politechniku- 
mon és az ottani természettani intézet vezetését 
is átvette. Egyideig a bécsi akadémia főtitkára is 
volt. Nagy érdemet szerzett egy magneto- 
elektrikus gép konstrukciójával és optikai kuta- 
tásaival, valamint a Baumgartnenel együtt 
szerkesztett : Zeitsohrift für Physik und Mathema- 
tik (1826—72) kiadásával. Művei : Lehrbuch der 
Physik (4. kiad. Wien 1860) ; Die Kombinatorische 
Analysis (u. o. 1826) ; Die Prinzipien der heutigen 
Physik (u. 0. 1857)., stb. 

2. E., Konstantin, báró, osztrák botanikus ós 
paleontológus, E. 1. fia, szül. Bécsben 1826 jún. 
16., megh. u. o. 1897 febr. 1. Az orvosi pályára 
készült, de ezt csakhamar otthagyta. A bécsi 
földtani intézet megbízásából 1850. a növények 
fóldbeli maradványait eddigi előfordulásuk helyén, 
főképen Stájerországban kutatta. A Jozeflnum 
nevű bécsi orvosi akadémián 1854-től tanított, 
1870. pedig az orvosi botanika tanszékét kapta 



Ettnngen I1_J^ ~ 

meg és ennek megszűntével a gráci egyetemre 
ment át. Saját kutatásai ós a BritishMuseum 
gyűjteményeinek 1878—80. végzett tanulmányo- 
zása azt a meggyőződést érlelték benne, hogy 
a levél erezete nem csupán a (jsaládokat jel- 
lemzi, hanem még egyes nemeket is határozot- 
tan bélyegez, valamint azt is, hogy az ősi flóra 
tanulmánya a mostaninak megértését könnyíti 
meg. Müvei: Blattskelete der Dikotylodonen 
{Wien 1861, 95 műlappal) ; Die Parnkrautcr . . . 
nach dem Flachenskelett bearbeitet (u. o. 1864, 
180 műlappal) ; Physiographie der Medicinal- 
pflanzen (u. o. 1862, mülapjain 294 lenyomódás- 
sal). Főmiívét Pokornij-\al együtt (1. o.) dolgozta 
ki: Physiotypia plantarum austriacarum (u. o. 
1856— 7H, 2 köt., 10 kötet műlappal). Photographi- 
sches Album der Flóra Oesterreiehs (Wien 1874, 
173 fényképoslappal) ; Beitráge ziir Erforschung 
der Phylogonie der Pflanzen-Arten (u.o. 1877—80). 

Ettlingen, az ugyanily nevű járás székhelye 
Karlsruhe badeni kerületben, 7 lon.-nyire Karls- 
ruhetól, vasút mellett, (igio) 9407 lak., ecet- és 
papírgyártással, pamutfonással és szövéssel, fes- 
téssel és fehéi Itéssel. Régi fejedelmi kastélya 
szép kertben 1728 — 33-ig épült. Számos római 
régisége közt legérdekesebb a Neptun-szobor. 
1786 júl. 9. és 10. Moreau francia vezér itt ara- 
tott gyözf^lmet Károly főherceg seregein. 

Ettmüller, Emst Moritz Ludioig. német filoló- 
gus, szül. tíersdoifbanl802okt. 5., megh. Zürich- 
ben 1877 ápr. 15., hol egyetemi tanár volt. Műkö- 
désének tere az ó-német, skandináv és angol- 
szász irodalom volt, melynek számos emlékét ki- 
adta és magyarázta, de kiadványai ma már mind 
elavultak. Legismertebb művei: Handbuch der 
deutschen Literaturgeschichte (1847, az összes 
germán népek ókori irodalmának tárgyalása) és 
Herbstabende und Wintemachte (1865—67, 3 köt, 
a középkori német irodalomnak beszélgetésekbe 
öltöztetett népszerű tárgyalása). Saját költői mű- 
vei nem keltettek figyelmet, mert gyenge ter- 
mékek. 

Etto {ecto), a görög hektó szónak megfelelő 
olasz elnevezés a méterrendszerben. Pl. ettolitro 
= hektoliter , ettaro = hektár. 

Ettore (ol.) a. m. Hektor. 

Ettrick, 1. folyó Skóciában, Selkirk county 
DNy.-i részében ered az B. Pen (687 m.) lábánál, 
átfolyik az B. Foresten puszta, fátlan vidéken, 
fölveszi a Yarrowt és a Tweedbe torkollik. — 2. E., 
kis skót falu Selkirk mellett, James Hogg költő- 
nek, az É.-i pásztornak szülővárosa. 

Ettringit (isv.), víztartalmú mész-aluminium- 
szulfát, képlete valószínűleg CagAl3SjOj8-)-33H.0, 
a Laachi-tó vidéki láva (Bellenberg) mészkőzár- 
ványainak üregeiben találták víztiszta, hatszöges 
rendszerbeli tűs kristályokban. Hasonló ásvány 
fordul elő Tombsto ne -termőhelyen (Arizona). 

Et tu ml m i, Br ute ? (lat.) Te i s fiam Brutus ? 
A hagyomány szerint Caesar mondta Bruiusnak, 
midőn az összeesküvők a szenátusban leszúrták. 
Suetonius szerint Caesar nem szólt a gyilkosság 
pillanatában, csak felsóhajtott ; megjegyzi azon- 
ban, hogy némelyek szerint a rárohanó Brutus- 
nak görögiil mondta : te is gyermekem ? Dio Cas- 
«iu8 ugyanígy adja elö. 



Etvágyzavarok 

Etty, William, angol festő, szül. Yorkban 1787 
márc. 10., megh. 1849 nov. 13. A londoni művé- 
szeti akadémián, majd Lawrence vezetése alatt 
tanult. Finoman mintázott, tetszetős képeivel 
nagy sikereket aratott. A legismertebbek : Kleo- 
pátra megérkezése Kilikiába (1821); Pandora 
(1823); Judit és Holofernes története (1831,3 
képben); Odysseus és a szirének; Az orléansi 
szűz (3 képben) stb. 

Étude (franc, ^\sAj. etöd) a. m. tanulmány, gya- 
korlat. A zenében az jÉ-nok első sorban az a célja, 
hogy valamelyik hangszeren a növendék (v. a fej- 
lettebb játékos) technikai készültségét előmoz- 
dítsa. Módot ad pl. a folyamatos skálázás, a tört 
akkordokban való játék, futamok, ugrások, stac- 
catók stb. gyakorlására. De leliet tanulmány más 
— nom szigorúan technikai — elemek elsajátítá- 
sára is. Pl. a polifonikus szerkezetekbe való 
behatolásra. Néha a technikai célzat mellett önálló 
költői tartalmat rejt (pl. Chopinnél) v. teljes vir- 
tuóz darabbá szélesedik ki (a koncert-É.). 

Étudiant (franc, ejtsd: etudjan), áiákjétvdiante., 
diákkisasszony. 

Étui (franc, ejtsd: etui), mindenféle apró tárgyak 
eltartására szánt tok vagy ehhez hasonló burok. 

Etűd, régi magyar személynév, mely az Bte 
vagy fítü névnek a továbbképzése a kicsinyítő 
d, di képzővel. Mint helynév, ma Eted alakban él a 
Székelyföldön. A név különösen a kisebb nemes- 
ségnél és várjobbágyoknál volt használatban. 

Étvágy alatt az éhségnek kezdeti fokát értik, 
azt a fokát, mely nem fájdalmas, hanem kellemes 
érzésnek mondható, mely ha nem elégítjük ki, 
magától is elmúlik., Sokszor bizonyos határozott 
ételre iránynl az B., ismét máskor betegesnek 
mondható, akkor tudniillik, mikor ehetetlen, sőt 
undorító anyagokra irányul. Az élettanban a köz- 
érzésekhez V. belső érzésekhez sorozzák az É.-at, 
azaz azon érzésekhez, melyek által nem külső 
tárgyak valamely tulajdonságát, hanem saját 
testünk bizonyos állapotát ismerjilk fel. A tapasz- 
talatok a mellett szólnak, hogy az étvágy egyfelől 
középponti eredésü, másfelöl azonban a gyomor 
és belek érzőidegeinek izgalma is okozza. Hogy 
a középponti idegrendszernek, az öntudat szók- 
helyének, befolyása van az B.-ra, ezt az bizonyítja, 
hogy undor, kedólyizgalom, fájdalom csökkentik 
vagy meg is szüntetik az étvágyat. A gyomor és 
belek érző idegeinek reflektorikus befolyására kí- 
sérleti tapasztalatokon kívül az utal, hogy oly em- 
bereknek, akiknek gyomra beteg, hurutos, nem 
szokott B.-uk lenni. L. még Éhezés. 

Etvágyzavarok. Az étvágy már élettani viszo- 
nyok között is nagy ingadozásokat mutat; min- 
den kedélyállapot, közérzet kifejezésre jut az ét- 
vágy viselkedésében is. Különböző betegségek 
jelentékeny hatással vannak az étvájíyra, még 
akkor is, ha az emésztőszervekre egyébként nin- 
csenek hatással. Az étvágy ily betegségektől 
függő, másodlagos zavarai rendesen az étvágy 
csökkenésében nyilvánulnak, de vannak betegsé- 
gek, melyek az étvágyat fokozni tudják, pl. cu- 
korbetegség, folytonos gyoraornedv-elválasztás 
(Reichmann-féle betegség) stb. É.-ról orvosi érte- 
lemben különösen akkor beszélünk, ha az étvágy 
nem más betegségtől függően, hanem mintegy 



Etyek — 20 

elsődlegesen változott. Leginkább ideges embere- 
ken, hisztériában szenvedőkön mutatkoznak. 
Alakjai : 1. étvágytalanság (anorexia)=az étvágy 
csökkenése ; 2. tokozott étvágy : a) iiyperorexia 
= farkaséhség ; az éhségérzés túlságos ingerlé- 
kenysége, mely a beteget igen gyakori, de nem 
túlnagy mennyiségű étkezésre birja ; h) polypha- 
gia, balimia=tüzbélüség : a beteg fokozottan érzi 
az éhséget, s csillapítani nem tudja ; hiányzik a 
jóllakottság-érzés; a beteg sokszor és igen sokat, 
8—10 embernek valót fogyaszt ; 3. perverz étvágy 
(parorexia, pica), melynek lényege, hogy a beteg 
szokatlan, gyakran nem ennivaló dolgokra vá- 
gyik (kréta, hamu, rovarok stb ) ; aránylag gya- 
kori terhesség idején, de önállóan is előfordul. Az 
É.-nak gyógyítása az alapbántalom, v. az általá- 
nos idegesség gyógyítása. 

Etyek (azelőtt : Ettyek), nagyk. Fejér vm. váli 
j. ban, (1910) 30Ü7 német és magyar lak. ; postahi- 
vatal, u. t. Bia. 

Etymologia, etimológia, 1. Szófejtés. 

Et^mologicum masniim (lat.) elmen két 
görög szótár ismeretes; az egjik a hiteles E, 
melyet 1888. Reitzenstein talált a vatikáni és 
firenzei könyvtárakban (v. ö. Reitzenstein, Ge- 
schichte der griech. Etymologika, Leipzig 1897). 
Ebből és más effajta lexikonokból keletkezett kö- 
rülbelül aX. sz.-ban a kompilált E., melyet elő- 
ször Kalliergis adott ki (Venezia 1499), legújab- 
ban GíM>/bra (Oxford 1848). Rokon gyűjtemények 
az E. GÚdianum (kiadta Sturz, Leipzig 1818), az 
E. AngeUcanum (kiadta Ritschl, Bonn 1845), to- 
vábbá a Florentinum és Parvum (kiadta Miller, 
Mélanges de littérature greeque, Paris 1868). 

Etymon (gör.), az az eredeti szóelem, melyből 
valamely szó vagy szócsoport képződött. 

Etzel (régebben Azzilo, Ezzilo, a skandinávok- 
nál Atli), a német hősmonda egyik legnagyobt 
alakja, melynek a történeti Attila hún király felel 
meg. A hagyomány két nejéről tud : az egyik 
Helche (Herche, Erka), kitől két fia (Bloedel és 
Fridel) származik, akik a ravennai ütközetben 
elvesztek ; a másik a burgundi Kriemhilda, Sieg- 
fried özvegye, kitől egy íla (Ortlieb) volt, kit Ha- 
gen megölt. A Nibelung-monda szerint az ő udva- 
rában pusztulnak el, de szándékán kívül, sőt aka- 
rata ellenére, a burgundi fejedelmek és népek. 
Haláláról általában nem tud a német hagyomány. 
A XII. sz.-i verses Kaiserchronik szerinl; B. meg- 
fúlt a saját vérében és Budán van eltemetve. A 
róla szóló német hagyomány általában megegyez 
a mondának skandináv alakjával, csakhogy itt 
Atli maga okozza hatalom- és kincsvágyból a 
burgundok vesztét, amiért neje (itt : Gudrun) őt 
megöli, megfelelően annak a történeti ténynek, 
hogy Attila egy germán királyleánnyal (Ildikó) 
tartott esküvőjén halt meg. A német hagyomány 
korának leghatalmasabb fejedelmét látta E.-ben, 
kinek országa a mai Magyarország ; fővárosa 
Etzelburg (1. o.). De nemcsak hatalmas, hanem 
egyúttal nagylelkű, nemes gondollcodásu, jó szívű 
királynak veszi öt a német hagyomány, míg a 
skandináv fölfogás szerint hatalomra és kincsre 
vágyó, szívtelen és vérszomjas. A tényekben a 
skandináv monda, a fölfogásban a német hagyo- 
mány közelíti meg jobban a történeti Attilát. 



Eu 



Etzel, Kari von, német vasúti mérnök és szak- 
író, szül. Heilbronnban 1812 jan. 6., megh. 1865 
máj. 2. Több vasutat épített ós tervezett s vasúti 
szaklapot szerkesztett. Legnagyobb műve a Bren- 
ner-vasút terve, amiért tisztelői a Brenneren 
1892. emlókszobrot emeltek neki. Önálló irodalmi 
munkái : Österreichische Eisenbahnen, entworfen 
und ausgeführt von E. (1864—67, 6 köt ) ; Brücken 
und Talübergange schweizerischer Eisenbahnen 
(Basel 1856—59, 2 kötet). 

Etzelburg, a középkori német hagyomány sze- 
rint Attila hún király székvárosa, melyet a nép és 
a költők valahol Magyarországon képzeltek. Ez 
az E. egyes tudósok véleménye szerint Buda, ül. 
Óbuda, mások szerint Esztergom. A Nibelimg- 
ének költője nem határozza meg pontosan B. fek- 
vését, hisz ez nála nem is tulajdonnév, hanem 
csak általában a hún királynak (meg nem neve- 
zett) székhelye, melyet a Duna partján képzel. 
Mint igazi városnév először a Biterolf és Dietleib 
c. XIII. sz.-i költeményben szerepel E., de fek- 
vését e mű sem határozza meg pontosabban. A 
német hagyomány tehát E. alatt Etzel király 
székhelyét értette, de nem azonosította valamely 
meglévő várossal. EUenben legrégibb hazai for- 
rásaink (a névtelen jegyző és Kézai Simon) kez- 
dettől fogva Budához, ill. Óbudához kapcsolják 
az E. nevet és Borbála királyné, Zsigmond fele- 
sége, még 1425. E.-nek nevezi Budát. V. ö. Sala- 
mon, Budapest története II — III. és Heinrkh G.. 
E. és a magyar-hún monda (1881). 

Eu... görög összetételek előtagja, a. m. jó, szép, 
kellemes, derék (ellentéte disz). — A botanikában 
növénynevek összetételében a. m, a tipus, tőalak 
vagyis az igazi ; pl. Buthymus a. m. igazi kakukfö. 

Eu, az eur ópium kémiai jele. 

Eu (ejtsd: ö), város Seine-Inférieure francia dé- 
partementban a Bresle és vasút mellett, (1906) 
5743 lak. A 3375 m. hosszú és 4 m. 20 cm. mély 
eui csatorna Tréport tengeri kikötővel csatolja 
össze. Az iparágak közül íontosabbak az olajütés, 
kétszersült-, hangszer- és bútorgyártás, bőrcserzés 
stb. A XIII. sz.-ból való pompás templomában, 
amelyet Szt. Lőrinc dublini püspök sírja fölött 
emeltek, a Guise, Cleves és Artois családok szá- 
mos tagja van eltemetve. Az orléansi család bir- 
tokában levő szép kastélya, amelyet 1578. Guise 
Henrik kezdett el építeni és nagyon szép arckép- 
gyűjteményt foglalt magában, 1902. porrá égett. 
Eu a középkorban egyike volt a legfontosabb hű- 
béreknek, s a Lusignan, Brienne, Artois, Guise. 
Cléves és Penthiévi'e családok bírták. 

Eu (ejtsd: ö), Gastou, orleámi herceg, Eu grófja, 
Lajos nemoursi herceg legidősebb fia, Lajos Fülöp 
írancia király unokája, szül. 1842 ápr. 28. Neuilly 
kastélyban. Katonai tanulmányait Angliában vé- 
gezte, aztán a brazíliai hadseregbe lépett. 1864-ben 
nőül vette 11, Pedro császár idősebbik leányát, 
Izabellát, s minthogy a császárnak űa nem volt, 
kilátása volt a brazíliai trónra. Az 1869— 70-iki 
háborúban, mint a szöveséges hadak fővezére, 
megverte Lopezt, Paraguay diktátorát. Ez időtől 
kezdve ő vezette BraziUa kormányát és konzer- 
vatív-klerikális irányával nagyban hozzájárult a 
császárság bukásához. Az 1889-iki forradalom 
után Franciaországba költözött. Három fla van : 



Euadne 



- 21 — 



Eubulos 



ftdro (szül. 1875), Lajos (szül, 1878) és Antal 
(szül. 1881), kik közül az utóbbi az osztrák-ma- 
gyar hadseregben szolgál. 

Eaadne v. Eindne (gör.), Iphis leánya, ki fér- 
jének, Kapaneusnak halotti máglyájára veti magát, 
hogy vole együtt menjen a másvilágra. 

Enagoras (Euagoras), Ciprus királya (Kr. e. 
410—374), ki a ciprusi Salamis ősrégi uralkodó csa- 
ládjának volt sarja. Gyermekkorában Kilikiába 
kellett menekülnie, de 410. visszatérve elűzte Sala- 
misból a perzsa hatalom által támogatott kény- 
arat és csakhamar az egész sziget urává lett. 
391-ben az egyiptomiakkal szövetkezve hadat 
Indított a perzsák ellen és athéni fegyverektől 
támogatva oly szerencsésen harcolt, hogy Peni- 
ciában és Kilikiában birtokot szerzett. Antalkidas 
békéje (387) elismerte a perzsák fenhatóságát 
Ciprus felett, de B. ellene szegült és midőn a per- 
zsák Kitionnál megverték, majd Salamisban 
ostrom alá fogták, kitartása révén 376. tisztes- 
séges békét kötött. Két év múlva egy herélt szolga 
merényletének esett áldozatul. Isokrates ránk ma- 
radt halotti beszéde mintaszerű uralkodónak ma- 
gasztalja. 

Euagrios (Evagritis), Scholwúikos, nevezetes 
egyháztörténelmi író, szül, 636 körül Kölesyria 
Epifania nevű helységében. Fő müvét : Ecclesias- 
ticae hist. 1, VI,, mely Eusebius művének utolsó, 
431 — 594-ig terjedő folytatása, Bidez és Parmen- 
tler adták ki. 

Eaan v. Evan,a Dionysos kiséretében tomboló 
bacchánsnök ujjongó kiáltása. Egyéb formái Euoi 
V. Evoe. 

Enander, 1. Euandros. 

Euandros (lat. Euander v. Evander), állítólag 
a trójai háború kora előtt Árkádiából a Tiberis 
partjára költözött s ott a későbbi Róma helyén 
PaÜantium (Palatium) városát alapította. Az ősi 
lakosságot a monda szerint ö vezette be az írni- 
olvasni tudásba, ö oktatta őket zenére s istentisz- 
teletre, különösen Faunus tiszteletére, ez utóbbi 
istentiszteletére ő vezette be a Lupercalia ünne- 
pei. Az egész mondának kitalálására az adott 
alkalmat, hogy a görög kutatók az árkádiai Lykaia 
ós a latin Lupercalia között hasonlóságot láttak s 
általában megvolt a tendencia Róma őstörténetét 
lehetóleg Görögországgal egybekapcsohii. 

Eubea v. Eiiboea (új -gör. Evvia v. Egripo, a 
középkorban Negroponte), Görögországhoz tar- 
tozó legnagyobb szigete az űgei-tengernek. A 
hosszúkás, szabálytalan alakú sziget ÉNy.-ról 
DK.-Í irányban húzódik el Görögország K.-i 
partja mellett, amelytől 10 — 12 km. közepes szé- 
lességű csatorna választja el ; ezt É.-i részében 
Atalantií D.-i részében pedig Egriposzi-csatomá- 
nak hívják (1, Euriposz) s legkeskenyebb részén 
65 méter széles, ÉNy.-on a sziget a látada, 
DK,-en pedig a Mantelo fokban végződik ; e két 
pont egymástól 195 km, távolságban fekszik; 
ez a sziget legnagyobb hossza ; a szélessége 5 és 
52 km. közt váltakozik. E.-t É.-on az Oreii és a 
Trikerii, D.-en Androsz szigetétől az Orol-csa- 
toma választja el. Területe 3775 km«. E. igen 
hegyes, amellett igen termékeny, A legnagyobb 
síkság Khalkisz közelében van ; rajta meleg for- 
rások fakadnak. A nagyobbára őskőzetekből álló 



szigeten különböző szinű márványt bányásznak, 
melynek híre már az ókorban megvolt. Bujább ós 
gazdagabb növényzetet Görögország egyik részé- 
ben sem találhatni, mint E. szigetén. Gabonano- 
müeken kívül különböző gyümölcsöket, olajfát és 
szőllőt terem, legelőin pedig juhok vannak nagy 
számmal, amelyeknek gyapját exportálják. E. 
lakóit a IV. sz.-ban Kr. e. mára jóni törzshöz szá- 
mították. Miként Görögország többi részei, ez a 
sziget is korán oszlott fel apróbb köztársaságokra. 
Legnagyobb jelentőségre Khalkisz és Eretria 
jutottak, 506. Kr. e. Khalkiszt és a sziget na- 
gyobb részét az athéniek elfoglalták, később 
pedig az egész sziget az ő uralmuk alá került. 
446-ban a sziget lakói megkisérlették ugyan 
függetlenségük kivívását, de eredmény nélkül ; 
411. végre sikerült a spártaiak segítségével ön- 
állóságukat kivívniok. A Kheroneia melletti ütkö- 
zet után a többi göröggel együtt makodóniai 
uralom alá jutott ; ennek bukása után pedig 194. 
római birtokká lett és eleinte Makedónia, később 
Achája provinciához tartozott. A bizánci biroda- 
lom boraladozása közben, 1205. lombardiai na- 
gyok kormányozták; 1351, velencei és 1470. 
török uralom alá került, amely alól csak a gö- 
rög szabadságharc mentette föl 1829. Jelenleg 
Szkirosz, Szkiatosz, Szkopelosz és Halonezosz 
szigetekkel együtt külön nomoszt (kerületet) al- 
kot 4200 km« területtel, (i907) 116,903 lak., 4 já- 
rásra (Khalkisz, Xerokhori, Karisztia és Szkope- 
losz) van fölosztva, A nomosz széhelye : Khalkisz. 

Eubiotika (gör.) a. m. jó életmód, helyes élet- 
rend. 

Euboea, sziget, 1. Eubea. 

Eubulens (gör. a. m. jó tanácsot adó), az alvilág 
istenének, ahalálország félelmes urának eufémisz- 
tikus neve, tehát azonos Hadesszol v. Plutonnal. 

Eubulia (gör.) a. m. jó tanács ; belátás, okos- 
ság, okos cselekvés. 

Enbulides, 1. a dialektikus, Miletosból való 
görög bölcselő, ki mesterének, a megarai Euklei- 
desnek tanait fejlesztette tovább szoíizmáival, me- 
lyekért az athéni vígjátékírók sokat gúnyolták. 
Ilyen szoflzma pl. : Epimenides azt mondja, hogy 
minden krétai hazug; de Epimenides maga is 
krétai, tehát hazug ; ha pedig hazug, akkor nem 
mond igazat, tehát minden krétai igazmondó. Azt 
mondják, ö tanította meg Demosthenest az r 
kimondására. — 2, E., athéni szobrász a római 
korban. Pausanias említi egy 13 alakból álló szo- 
borcsoportozatát. 

Enbulos, 1. az attikai közép vígjátéknak egyik 
előkelő írója, aki a Kr. e. 370. év táján élt s a ré- 
gibb tragikusokat, kül. Euripidest parodizálva, 
főleg mitikus tárgyakat dolgozott fel, de már kor- 
társai hibáit is korholta. Darabjaiból, melyeknek 
számát 104-re teszik, csak töredékek maradtak 
fenn s ezek is nagy éíetbölcseségről tanúskodnak. 
Nyelve kellemes, tiszta és választékos,— 2.í?.,Ana- 
phlystos démoszból való jellemtelen athéni déma- 
gogus, Demosthenes ellenfele, ő vitte keresztül 
a teórikonra (ingyenes színházlátogatásra) vonat- 
kozó káros törvénjrt s mint követ, Philippostól 
megvesztegetve, ö kötötte a 346, évi gyalázatos 
békét, Megh. 330 előtt. Beszédeiből semmi sem 
maradt. 



Bucain 



— 22 



Eucharisztikus Icongrresszusok 



E\icain-a.pentamethylbenzoyloxypiperidincar- 
honsavas methylester, C19H37NO4 összetételű 

szerkezetű, bázisos jellemű piperidin-származék. 
Üvegfónyű, színtelen kristályok, víz alig, szesz ós 
éter bőségesen oldja ; op. 104". Savakkal sószerü 
vegyületeket alkot. Ilyen pl. a sósavas E.-a- : 

C,9H2,N0^.HC1,H2Ü 
(a kereskedelemben E.-A.) színtelen, fénylő kris- 
tálylemezkék ; kb. 10 sr. vízben semleges kémlő- 
hatású oldattá oldódik. Fiziológiai hatásai a ko- 
kainéihoz hasonlóak, de ennél kevésbbé mérgező, 
az érverést lassítja, a szembe csepegtetett oldata 
mydiiasist nem okoz ; érzéstelenítő hatása közelí- 
tőleg olyan nagy, mint a kokainé. 

Eucain-P, a vinildiacetonalkamin benzoyl-szár- 
mazéka és pedig trimethylbenzoyl-^-oxyperidin 
CijHjiNOg. Szerkezete : 

Úgy az E.-[5, valamint az E.-a piridin- illetőleg 
piridin-esoportos, mesterségesen előállított alka- 
loida. Színtelen, 9lo-on olvadó kristályok. Savak- 
kal sószerű vegyületeket alkot. Ilyen fontos sója 
a sósavas E.: CigH^iNOa.HCl fehér, kristályos, 
kesernyés ízű por. Kb. 80 sr, vízben oldható, 
szesz és kloroform bőségesen oldja, éterben old- 
hatatlan. Kémiai viselkedése és fiziológiai hatá- 
sai a kokainéihoz hasonlóak, de ennél kevésbbé 
mérgező, miért is a kokain helyett gyógyszerül 
használatos. Eeetsavas és tejsavas E.-t is alkal- 
maznak. 

Eacalyptol (növ.), 1. Eukaliptusz-olaj. 

EuealyptusL'J3eV.(ttöv.), a Myrtaceae (Mirtus- 
félók) család gónusza; 160 faja, eltekinive attól a 
néhánytól, mely a maláji szigeteken fordul elő, 
kizárólag Ausztrália és Tasmania fája v. cserjéje. 
Ausztrália DK.-i részén a magas hegyi erdők 
úgyszólván csak E -okból állanak. Többnyire sok 
gyantát tartalmaznak. Bőrneraű örökzöld levelűk 
színe kékeszöld ; fiatal példányokon nyeletlen és 
átellenes, idősebbeken váltakozó, rövidnyelü, 
sarlóalakú ós lemezéről függőleges síkba helyez- 
kedő. Ez utóbbi sajátság és az, hogy a fák ritká- 
san álianak, okozza az ausztráliai erdők árnyék- 
talanságát. Viráguk számtalan porzójával töl- 
csér- vagy bojtalakú ; ernyős bugában áll ; pár- 
tája forrtszirmú, sapkaalakú s a porzók kibon- 
takozásakor egészben lehull. Egyesek óriási fák. 
Általában, még aránylag sovány talajon is, gyor- 
san növekednek, fájuk nehéz, kemény, ruga- 
nyos, könnyen hasítható, tartós, továbbá gazdag 
éterikus olajban és a kinő nevű gyantában. Az 
E. amygdalina Labill. (óriás E., wangara) 155 m. 
magasságú és dereka tövén 30 m. k riiletű. Első 
elágazásai 70—90 m. magasságban kezdődnek. A 
kékmézgás B. (E. ghhulus Labill., kék gummifa) 
110 m. magas és "tövén 30 m. kerületű. Mindkét 
fajt, mivel ózont termel és igen sok vizet pá- 
rologtat, Európa délibb tájékain, különösen Olasz- 
országban, a mocsaras vidék egészségesen tartá- 
sára ültették. Nálunk csak Fiume telét birja ki, 
egyebütt pl. 1880., 30 éves fája is elfagyott. Ellenben 
Angolország déli részén jól díszlik. Haszna több- 
féle. Fáját vasúti küszöbgerendákra és bánya béle- 



lésére, hajók építésére keresik. Kérgét és levelét 
cserzésre használják. Az E. marginata Smith 
(jarrah, hamis mahagónifa) átlag 36 m, magas. 
Híres, elpusztíthatatlan iája, melynek a terme- 
szek ós más rovarok nem ártanak, csaknem olyan 
becses, mint a teák fa. Hajó- és gátépíttsre és bú- 
torfának igen alkalmas. Az E. ro.9ím/aSchlecht 
a veresmézgás E, (veres gummifa). Némelyik, pl. 
az E. viminalis A. Cunningh. bogárszúrta helyén 
ausztráliai mannát izzad, mely a benszűlöttek 
csemegéje. A legtöbb B. kérge cserzésre használ- 
ható, a legtöbb részttkből vörös nedv buzog, amely 
megszáradva ausztráliai kivo néven ismeretes. 
— E. ocádentalis, l. Malettokéreg. — Az E.-le- 
veleknek leghathatósabb része a bennük levő illa- 
tos olaj, az eukaliptusz-olaj (l. c). 

Encasin (eukazin) kazeinammoniak- vegyü- 
let. Jó gyógytápszer, 30 — ÍO g. megfelel 24—32 g. 
fehérjének. 1 evőkanállal kávéban, levesben ve- 
szik be naponta 3 — 4-szer. 

Euchaita (a X. században: Theodoropolis), 
kisázsiai búcsujáróhely a Pontus galaticusban, 
Araázia és Csorura között. Itt van az Bvlen Cse- 
lebi Tekesziben a sárkányölő szt. Tivadar sírja. 

Eucbaris Planch. (növ.), az Amaryllidaceae 
család génusza, néhány fajjal Columbiában, Örök- 
zöld hagymás növé- 
nyek, levelűk sziv- 
alaku, redős, hosszú- 

nyelü. Kocsányuk 
hosszú, karcsú, virág- 
zatuk ernyős, virá- 
guk nagy, tölcséres, 
hófehérségü, illatos, 
mellókpártája 6 met- 
szetű. Legismerete- 
sebb az E. grandi- 
flóra Planch. (ÍZ ama- 
zonica Lindl.. 1. az 
ábrát) ; virágának át- 
mérője 12 cm., télen 
s gyakran májusban 
újra díszlik. Az E. 
candida Planch. faj- 
jal együtt a hagymás 
növények egyik leg- 
szebbike, azért meleg- 
házban ápolják. Hagy- 
masarjakról könnyen 
lehet szaporítani. — 
Ósszel laza, kövér 
földbe szokás ültetni. 

Eucharistia (gö- 
rög) a. m. hálaadás. A legősibb időkig visszanyúló 
elnevezése a sz. misének és az oltári szentségnek, 
s mig egyéb nevei (dominica, solemnia, domini- 
cum, fractio panís, synaxis stb.) idő folytán eltüne- 
deznek, az B., mint amely különösen alkahnas az 
áldozat jellegét kifejezni, állandóvá lett. L. Mise 
és Oltári szentség. 

Eucharisztikus kongresszusok,a kat. egyház- 
ban nemzetközi (világ) gyűlések az oltáriszent- 
ségben (Bucharistia) való hitnek előmozdítása cél- 
jából. A pápa rendesen külön követtel képviselteti 
magát. Az első B. Lilieben volt 1881., a 20-ik 
Kölnben (1909), a 21-ik Montrealban (Kanada 




Rucharis grandiflora. 



Euohalalon 



23 



Eudemonlzmus 



1910), a 22-ik Madridban (1911), a 23-ik Bécsben 
(1912). 

Euohelaion (gör. a. m. imával megáldott olaj), a 
görög egyházban az az olaj, mellyel az utolsó 
kenet szentségét kiszolgáltatják és az utolsó 
kenet szentsége is. Jak. ap. lev. ö.lé. szerint. 

Enoheuma J. Ag. (t>öv.), a pirosmoszatok 
génusza, melynek 15 faja a melegebb tengerek- 
ben él. Némely faját nyersen is eszik, de főzelék 
gyanánt is használják. A japánok és az indusok 
kocsonyás anyagot készítenek belőle, melyet fo- 
nál alakban kibúzva, levesbe főznek. Az E. spi- 
nosum, speciosuni és a gelatinae kocsonyája 
agar-agar néven (1. o.) az európai kereskedelem- 
nek Í3 fontos cikke. 

Euchiiiin, eukinin, kininkarhónsavas etil- 



észter: 



C0< 



OG,H, 



-O.C,oH„N,0 
klórszénsavas etileszterből és kininböl állítják 
elő. Finom fehér kristálytük. Alig keserű ízű. 
Op. 95°. Szesz és éter bőségesen oldja. Savakkal 
sószerű vegyületeket alkot. A sómvoí} B. vízben 
jól oldiVió, alig keserű ízű, a kinin kellemetlen 
mellékhatásaitól csaknem mentes készítmény. 
Kinin helyett hörgőhurutnál, neuralgiáknál é.s 
váltóláznál stb. alkalmazzák. A csersavas E. íz- 
telen por. A dikininkarb.jnsaveszter : 

CO(OC3oH„N,0), 
aristochin néven használatos gyógyszer. Szín- 
telen, szagtalan és íztelen kristályos por. Op. 
189". Vizbon oldhatatlan, szesz kevéssé oldja. 

Euchiták, 1. Masszaliánusok. 

Euchlaena Schrad. (növ.), a öramineae (Pá- 
zsitfűfélék) család génusza. Egyetlen, Mexikóban 
honos faja az E. mexicana Schrad. (teosinte), 
kukoricatermetű, széles levelű, 2 — 7 m. magas, 
becses takarmánynövény, melyet meleg vidékeken 
termesztenek is, 

Euchologium (gör.-lat.), a gör. szert, egy- 
házak templomi könyve, mely a szentségek, 
szentelmények és a különféle esetekre előírt 
összes ájtatosságok, szentelések és áldások szer- 
tartásait foglalja magában. Az ószláv-liturgikus 
nyelv Trebniknek nevezi. Ismeretes kiadás a 
Goar-óezen cím alatt: Euchologium sive Rituálé, 
Graocorura, complectens rítus et ordines divinae 
liturgiáé, offlciorum, sacranientorum, consecratio- 
num, benedictionum, funerum, orationum, cui- 
libet personae, statui vei tempori congruos, juxta 
nsura orientális ecclesiae etc. Lutet, Paris 1647. 
V. ö. Görög katolikus egyházi szerkönyv (Eucho- 
logion, Debreczen 1884). 

Eachre (ang., ejtsd: jáker), kártyajáték, más 
nevén bridge. 

Euchroit, rombos rendszerű apró oszlopokban 
kristályosodó ásmny ; víztartalmú bázikus réz- 
arzenát : 

CUs(AsO,)j. Cu(OH),-f 6H,0. 
Üvegfényű, smaragdzöld. Libetbányán a rézér- 
ceket tartalmazó csillámpalában fordul elő. 

Euchroma (állat), 1. LHszbogarak. 

Eucken, Rudolf Christoph, német fllozóflai író, 
szül. 1846. jan. 5., a jenai egyetemen a íilozófla 
tanára, ki eleinte mint Aristoteles kiváló mlvelöje 
szerzett nevet; de hatása a pedagógiai irodalom- 
ban is érezhető. Első nagyobb műve: Die Methode 



der aristotelischen Porschung (Berlin 1872) ; igen 
becses históriai művei : Geschichte der philosoph. 
Torminologie ; Geschichte und Kritik der Grund- 
begriffe der Gegenwart (1878—1879). Egyéb mű- 
vei : Die Lében sanschauungen der grossen Donker 
(1890, azóta sok kiadásban); Die Einheit des Geis- 
teslebens im Bewusstsein und That der Mensch- 
heit (1888) ; Der Kampf um einon geistigon Le- 
bensinhalt (Leipzig 1896) ; Der Wahrheitsgehalt 
der Religion (u. o. 1901) ; Gesamra. Aufsátze znr 
Philosophie und Lebensanschauung (1903) ; Der 
Sinn und Werth des Lebens (Leipzig 1907) ; Ein- 
führung in eine Philosophie des Geisteslebens 
(1908) 19o8-ban ő kapta meg az irodalmi Nobel- 
díjat. Többen foglalkoztak fllozóflájának előadásá- 
val és bírálatával, Siobert, Leser, Walter, Gibson 
(R. E., philosophy of life, 19ü6). 

Eaclea L. (növ.), az ébenfafélék (Ebenaceae) 
génusza, 17 fajjal Afrika déli és tropikus vidékein. 
Fajai, különösen a fokföldi E. pseudehenus B. 
Mey., szolgáltatják a kereskedelem afrikai ében- 
fáját (African ebony, Orange Hver ebony, ang. 
a. m. Orangefolyó-ébenfa, Éokobolofa). Két faj 
gyümölcse (embolo) a benszülöttek tápláléka. 

Euclides, 1. Eukleides. 

Euclídium R. Br. (növ., táskazár, Soria 
Adans.), keresztesvirágú, keletvidéki gyom, két 
fajjal Európában és Ázsiában. Az E. syriacum L. 
hazánkban különösen oly vidéken található, ahol 
valamikor török nép lakott.Száraz ága összeborul, 
nedvesen szétterjed, mint a jerikói rózsáé. 

Eacoinmiaceae (növ.), a kétszikűek családja 
a Rosales sorozatban. Egyetlen faja, Eucommia 
ulmoides Oliv. (tu-chung), Kínában honos, úgy 
vadon, mint kulti váltan élő, 10 m. magasságot 
elérő fa, mely fiatal részeinek kaucsuktartalmá- 
val és a kínaiaknál igen nagy becsben álló, or- 
vosságnak használt kérgével t tinik ki. 

Eucopepoda, Gnathostomata (áiiat), az 
Evezőlábú rakok egyik alrendje, amelybe szaba- 
donélö, rágó szájrészú rákok tartoznak. L. Evezö- 
lábuak. 

Eucyclicns (\a,t.), az a virág, amelyben a vi- 
rágrészek körökben elhelyezvék (csésze-, párta-, 
porzó-, termőlevélkör) és e körök izomerek, vagyis 
a csésze, párta (szirom) és porzólevelek ugyan- 
olyan számban vannak jelen. Ellenkező esetben 
a virág heterocyclicus (l. o.). B. virág egyes kö- 
reinek tagjai a szomszédos kör (belső v. külső) 
tagjaival váltakoznak. 

Eudamidas, spártai vezér, ki Kr. e. 384. hadat 
vezetett Olynthos ellen ; mivel azonban testvére, 
Phoibidas, kinek őt segíteni kellett volna, The- 
bában maradt, egy csatában az olynthosiak ellen 
kudarcot vallott, egy adatunk szerint el is esett. 

Eudemonia, 1. Eudenionizntus. 

Eudemonizmus (gör.), az erkölcstannak az az 
iránya, mely szerint a boldogság legfőbb célja 
az erkölcsi törekvésnek, a legfőbb jó. A boldog- 
ságot emellett nagyon különböző módon határoz- 
hatjuk meg ; némelyek a pillanatnyi élvezetben 
találhatják, mások a fontosabb szellemi élvezet- 
ben (l. Épiktiros), ismét mások az egyéni, mások 
pedig az egyetemes jólétben (utilitarizmus). A fő- 
dolog azért azonegy : csak annak a cselekvésnek 
van erkölcsi értéke, mely eszköz ehhez a célhoz ; 



Eudendrium 



— 24 



Eudoxta 



nem a cselekedet magában erkölcsös, hanem csak 
a (közvetett vagy közvetetten) hatása teszi azzá. 
Ezzel szemben a Kant-féle iskola arra az állás- 
pontra helyezkedik, hogy jó az, amit nem hatása 
végett, hanem maga magáért teszünk, ami maga 
magában feltótlen értékű, s csak az erkölcsi tör- 
vény ilyen. Kant annyira kárhoztatja az B.-t, 
hogy a különben erkölcsös cselekedet is azon- 
nal gyanússá válik, mihelyt hajlamainknak is 
megfelel. Az ö álláspontja : erkölcsi rigorizmus. 
A. boldogság csak következménye lehet az erkölcsi 
életnek, nem indítéka. Az B. erkölcsi értékének 
megállapítása azon fordul meg, mit tartunk bol- 
dogságnak, mit legfőbb jónak, s Aristoteles E.-a 
semmi esetre sem állítható egy színvonalra azoké- 
val, kik a pillanatnyi élvezetet hajhásszák. — 
Eudemonia az egyéni boldogság állapota, melyet 
az optimizmus lehetségesnek, a pesszimizmus le- 
hetetlennek ítél. L. Erkölcstan. 

Endendrinm, 1. Hydrozoa. 

Eudes, 1. Eudo. 

Eudes (ejtsd: öd), l.MnüeFrangoisDésiré, fran- 
cia kommunista tábornok, szül. Ronceyban 1844., 
megh. Parisban 1888 aug. 5. 1870-ben a nemzet- 
őrség egyik zászlóalját vezényelte ; 1871 elején 
tagja lett a communenek s tábornokká nevez- 
tetvén ki, Parisból eredménytelen kirohanást 
intézett a versaillesi csapatok ellen. Mint a köz- 
biztonsági delegáció tagja elrendelte a kezesek 
kivégzését s a középületek felgyujtását; midőn 
pedig a versaillesi csapatok már Paris körfa- 
lain belül előre nyomultak, Svájcba menekült, 
hol több kommunista társával együtt a La Re- 
vanche c. lapot alapította. A versaillesi törvény- 
szék B.-t in contumaciam halálra ítélte, de 1880. 
közbocsánatot nyert és visszatért Parisba, hol 
L'Homme libre c. lapot szerkesztette. 

2. E., Jean, 1. Eudisták. 

Eudialit{ásv.).Romboederes; de leginkább szem- 
csés, vagy vaskos, vegyi összetétele pontosan 
még ismeretlen, empbikus képlete: 

Nai3(Ca,Fe)6Cl(Si,Zr),,052. 
Rózsapiros, baniáspiros, üvegfényü' Az eleolit- 
szienitben fordul elő : Kangerdlisarsuk (Grönland) 
Wettersee (Svédorsz.), Kolafélsziget, Magnet Cove 
(Arkansas), Madagaskar. Tőle az eukolit csak op- 
tikai tekintetben tér el. 

Eudidimit (ásv.), nátrium berill-hidroszi likát: 
HNaBeSijOg. Viztiszta, üvegfényü kristályai táb- 
lásak, a gipszéhez nagyon hasonlók. Igen ritka 
ásvány, eleolitszienitben fordul elő Kis- és Nagy- 
Ai*ö szigetén (Langesundfjord, Norvégia) és Nar- 
sarsuk-Kaka termőhelyen Igalikonál (Grönland). 

Eudiométer (gázméröcsö). A gázok analizálá- 
sához való osztályozott üvegcső. Többnyire 6 — 800 
mm. hosszú ; átmérője 15—20 mm., falvastag- 
sága 1—2 mm. Egyik végén elzárt és itt két vé- 
kony platinadrót is van az üvegbe forrasztva ; 
ezek végeikkel az E.-en belül ugyan igen közel 
jutnak egymáshoz, de azért nem érintkeznek. E 
drótok arra valók, hogy elektromos szikrát lehes- 
sen az B.-n belül átugratni, mely a benne foglalt 
éghető gázelegyet meggyújtja. Az elégés után 
ugyanis térfogatcsökkenés áll be s éppen e tér- 
fogatcsökkenésbői következtetünk a gáz kémiai 
összetételére. Ma Bunsen E.-jét használják. 



Eudisták V. a Jézas és Máriáról nevezett misz- 
sziópapok. Rendesen használt E. elnevezésüket 
Eudes Jean alapítójuktól nyerték. Eudes szül. 
Mézérac-ban 1601., megh. 1680. Tanult Caenben. 
1623. Parisban Berulle bíbomok oratóriumába 
lépett. 1625-ben pappá szentelték. Öt társsal meg- 
alapította 1&4S>. márc. 25-én Caenben új kongre- 
gációját, melynek célja : missziók tartása ós papok 
nevelése. Budest 1909 ápr. 25. boldoggá avatták. 

Eudnofit (ásv.), Laraö mellett (Brevig közelé- 
ben, Norvégia) a szienitben fordul elő és azonos 
az analcimmal, amelytől csak optikai tekintet- 
ben tér kissé el. 

Eudo (Eudes, Ódon), a hős, párisi gróf, francia 
herceg, Brós Róbert íla. Parisnak a normannok ál- 
tal 885. történt ostromakor oly vitézséget tanúsí- 
tott, hogy Vastag Károly halála után 888. az or- 
szágos rendek többsége királlyá választotta, míg 
némelyek Együgyű Károlyt emelték a trónra, ki- 
vel később (896) úgy egyezett meg, hogy B. a 
Szajna és Rajna közötti tartományokat tartá meg 
a maga számára. Megh. 898. V. ö. Favre Ed., 
Eudes, comte de Paris et roi de Francé, 822—898 
(Paris 1894). 

Eudokia, 1. 11. Theodosius keletrómai császár 
neje, 1. Athenais. 

2. E. (másként Ingerina), III. Mihály keletró- 
mai császár kedvese és utóbb a császár gyilko- 
sának, I. Bazilios császárnak (867—886) neje, kitől 
VI. Leó császár született. 

3. E. Makrembolitisszá, VIII. Konstantin, bi- 
zánci császár leánya, X.(Dukas) Konstantin (1059— 
67) neje, kinek halála után a trónbitorló IV. (Dio- 
genes) Románushoz ment nőül. Midőn ez 1071. 
megbukott, E.-t fla, VII. Mihály kolostorba záratta. 
Itt tudományos foglalkozással töltötte idejét. Neki 
tulajdonítottak sokáig egy lonia (Violarium) c. 
hitregei, történeti és régiségtani jegyzetekből é» 
elbeszélésekből összeállított szótárt, melyről újab- 
ban kiderült, hogyPalaiokappa Konstantin (megh. 
1551) műve. V. ö. Flcu-h, Die Kaiserin B. (1876) 
és Untersueh. über B. (1879); Pulch, De Eudociae 
Violario (1880). 

Eudoxia (gör.), jó hírnév, helyes nézet, he- 
lyes ítélet. 

Eudoxia, női név ; viselői közül nevezeteseb- 
bek: 

1. E. Elia, Bauto frank hadvezér leánya, aki 
395. Arkadius keletrómai császár neje lett s 
nemsokára a császár miniszterét Ruflnust és Bu- 
tropiust (1. 0.) megbuktatta. Az udvar kicsapon- 
gása nem kerülte el figyelmét a szigorú erkölcs- 
bíró, Chrisostomos (Aranyszájú szt.) János patriar- 
chának, ki oly hevesen kelt Id E. ellen, hogy ex a 
félelmes embert 403. száműzette. A nép azonban 
oly erélyesen követelte a patriarchának vissza- 
hívását, hogy kénytelen volt engedni, de 404. újrn 
elűzette. V. ö. Thierry, St. Jean Chrysost. et l'im- 
pératrice B. Magy. ford. üreg János (Akadémia); 
Guldenpenning, Gesch. d. ostrom. Reichs unt. 
Arcad. und Theodosius II. (1885). 

2. E. Licinia, II. Theodosius keletrómai csá- 
szár ós Athenais (1. o.) leánya, III. Valentinianus 
nyugatrómai császár neje, szül. 422., megh. 462 
után. Midőn Maximus (1. o.) férjét 455. meggyil- 
kolta, B.-t arra kényszerítette, hogy vele egybe- 



Eudoxin 



- 25 



Eufémizmus 



keljen (-éőö). Beszélték, hogy boszúból meghívta 
volna, 4ö5 jún. Qenzerik vandal királyt, ki 
Rómát tényleg bevette és elpusztította, E.-t Pia- 
oida leányával pedig Afrikába fogságba vitte, hon- 
nan csak 7 év múlva szabadult ki. Megh. Kon- 
stantinápolyban. Hasonló nevű leánya Genzerik 
fiával, Hunerikkel lépett kényszerházasságra, de 
attól Í72. megszökött és szintén Konstantinápoly- 
ban halt meg. 

3. E. Fjedorovna (oroszul: Avdotja), orosz 
cámé, Lopnhin Fjeodor bojár leánya, Nagy Péter 
cár első neje, kinek a trónörököst, Alexej cáre- 
vicst szülte. Házasságtörés miatt 1698. Nagy Pé- 
ter kolostorba záratta, ahol öljebom őrnaggyal 
folytatott szerelmi viszonyt. Politikai fondorko- 
dás gyanúja miatt Alexej üldözésével kapcsolat- 
ban 1718. Moszkvában öt is keményen vallatták, 
de semmi sem bizonyosodván reá, ismét kolos- 
torba zárták, honnan 10 év múlva unokája, H. 
Péter trónraléptével szabadult meg. Azóta halá- 
láig, 1731 aug. 27 (szopt. 7) Moszkvában élt. 

Eudoxin, a nozofen v. jodofen (tetrajodphe- 
nolphtalein) bizmutsója. Vörösbarna por, vízben 
oldhatatlan. Belsőleg belhurutnál rendelik felnőt- 
teknek OS— 05 g.-os, gyermekeknek 01- 02 g.-os 
adagban naponta többször. 

Endoxos (knidosi), görög csillagász és mate- 
matikus, szül. Knidosban, Kr. e. 408., megh. 355. 
23 éves korában Athénbe ment, hol Platónt is hall- 
gatta. Egyiptomban hosszabb időt töltött. Vissza- 
jövet Kyzi kosban egy iskolát alapított ; később in- 
nen Athénbe ment. Végre Athénból ismét hazá- 
jába tért vissza. E. kiválóan a geometria és csil- 
lagászat terén működött. A geometria neki több 
stereometriai tantétolt köszön, ó tökéletesítette 
az aránylatok tanát és foglalkozott a kocka két- 
szerezésével is. Ezenkívül tanulmányai tárgyát 
képezte több test köbtartalmának meghatározása. 
E.-tól való az a tétel, hogy a piramis és a kúp 
harmadrésze az ugyanazon alappal és magasság- 
gal bíró hasábnak és hengernek. Még nagyobb 
érdemeket szerzett E. a csillagászat terén. E. 1. 1., 
hogy az égi testek mozgását és a bolygók sokszo- 
rosan egymásba kuszált pályáit egyenletes kör- 
mozgásra vezethesse vissza, föltételezte, hogy az 
álló csillagok egy üres gömb belső felületére van- 
nak erősítve, a mely K.-ről Ny.-ra 24 óra alatt for- 
dul a világtengely körül ; hogy továbbá a Nap, 
Hold ós minden bolygó egy-egy szféra egyenlítő- 
jén van elhelyezve, amely saját tengelye körül 
egyformán forog ; de ezen tengelyek pólusai is- 
mét más forgó gömbökön fekszenek stb. Az E.-tól 
felvett szférák összege 27. Ezt a nézetet kyzikosi 
Kallippos és Aristoteles tovább fejlesztették. Ira- 
taiból csak néhány töredék maradt reánk. V. ö. 
Böckh, Kleine Schriften (3. köt., Leipzig 1866). 
B. elméletét Schiaparelli tette egy szép tanul- 
mány tárgyává: Le sfere omocentriche di Eudosso 
stb. (Milano 1876). 

Endromias (áuat), 1. Havasi lile. 

Eudu (Odü). Anonymus szerint Ete vagy Etu 
veiér fia s a Kalán-Bor nemzetség ősi javai közé 
tartozó baranyai Szekcső vár építtetője (1. Ete). 
az a «kis» Ed vagyis Kusid (1. o ), ki a fehér ló 
mondájában szerepel, mint Árpád követe Szva- 
toplukhoz. Nevét az Árpádok korában főleg az 



alsóbb néposztálynál találjuk meg, azonban a to- 
vább képzett Budun,azaz amai Ödön, melyet előbb 
Eugén, majd az Edmund névvel vettek hibásan 
egynek, egyik előkelő család, a gr. Sztárayakkal 
közös eredetű Eödönffyek őse volt. 

Eudyptes ohrysocoma (állat), 1. Pinqmi^r 
félék. 

Euemeros (Euhemeros),söT. filozófus, a cirenei 
iskolába tartozó Theodoros tanítványa, élt Kr. e. 
300 körül Kassandor makedóni király udvarán. 
Nagy elterjedést nyert abbeli fejtegetése, mely az 
Istenekben való hitet kitűnő emberek tiszteletéből 
magyarázza ; az istenek csakúgy, mint a héro- 
szok, kiváló emberek, kiket haláluk után isteni 
tiszteletben részesítenek. A mitológiának az embe- 
rek istenítéséből való ez egyoldalú magyarázatát 
euemerizmusnak v. euhemerizmusnak mondják. 
A művéből fenmaradt töredékeket Wesseling adta 
ki 1747. ; újabban Némethy Géza, Euhemeri reli- 
quiae (Budapest 1889), latin nyelvű költői átdol- 
gozásuk Bnniustól maradt fenn. V. ö. Sieroka 
De Euhemero (1869); Block, Euhémóre,sonUvre 
etsadoctr.(1876). 

Euenos, folyó, 1. Fidarisz. 

Euergétesz (gör.) a. m. jótevő. UI. Ptolemaios 
egyiptomi király mellékneve. 

Euíaula (etjted: júfaóie), város Alabama északame- 
rikai államban, a hajózhutó Chattaboochee jobb 
partján, Georgetownual szemben, (i9oo) 4532 lak. 
Gya potkereskedés. 

Eufémia, szent, Chalcedonban 303. (304.) egy 
vadállat harapásától vértanúi halált szenvedett. 
Tiszteletére mindenfelé templomokat emeltek, így 
Chalcedonban is, amelyben 451. a 4-ik egyete- 
mes zsinatot tartották. Ünnepe szept. 16.. 

Eoiémia, két magyar királyné neve az Árpádok 
korában. 1. E. v. csehül Ofka, I. Béla ós Rixa 
3. leánya, I. v. Szép Ottó morva hg. felesége, kinek 
halála után 1087— 1090-ig ő kormányozta Morva- 
országot. A királyné számos kegyes alapítványt 
tett Morvaországban s részben ö alapította az 
Olmüc mellett levő hradsini kolostort, hová 1111 
ápr. 2. történt halála után temették. — 2. E. (Vo- 
lodimema Eflmja), II. Vladimír szmolenszki feje- 
delem, utóbb kijevi nagy fej edelemnek s Gytha 
királynénak, II. Harald angol király leányának 
gyermeke, 1112. ment férjhez Kálmán magyar 
királyhoz. (Nesztor króni kajának félremagyai*ázá- 
sával rendesen Predszlavát (1. o.) mondják Kálmán 
második feleségének.) E.-t azonban a király hér 
zasságtöréssel vádolva, már a következő évben el- 
taszította s nem ösmerte el Kijevben még azon 
évben szült fiát, Boricsotv. Borist (I. o.). E. mint 
apáca halt meg Kijevben 1139 ápr. 4. V. ö. Wert- 
iier, Árpádok tört. 222— 22b.; Hodinka, Tört. Tár, 
1889,421-3. 

Eufemiák, 1. Masszaliánusok. 

Eufémizmus (gör.), valamely kellemetlen vagy 
illemsértő dolognak enyhítő, szépítgető formában 
való kifejezése, illetőleg megkerülése ; euf'émisz- 
tikus, enyhítő, szépítgető ; eufémia, E.-ok hasz- 
nálata. A meghalás fogalmára miaden nyelvben 
sok B. van, pl. a magyarban : elhunyt, elszende- 
rült, elköltözött stb. Az udvariassági E.-okat 
aszteizmusnak is nevezik. Az E. sokszor csak 
gúnyos, pl. «becsipett». 



Eufillin 



26 



Eufrozina 



EufUlin, euphyllin, a teoflllin v. dimetilxantin 
és etiléndiamin CaH^(NH3)3 vegyülete. Kristályos, 
vízben oldható tömeg ; 78«/o teoflillnt tartalmaz. 

Eufillit, csillárafólo ásvány, nem homogén, ha- 
nem muszkovit, paragonit s margarit keveréke. 
Pennszilvánia : Unionville. 

Eufita, I. Euphyta. 

Eufón, 1. Chladni (1. o.) által 1790. feltalált 
hangszer neve, mely az által ad hangot, hogy a 
függőlegesen elhelyezett s rövidebb-hosszabb üres 
üveghengerekre alkalmazott órc-botocskák dör- 
zsölés által rezgésbe hozatnak. A hengerek száma 
30—40 közt váltakozik s hangmélységót és magas- 
ságát azok vékonysága vagy vastagsága határozza 
meg. Ma már divatját multa. — 2. Rézfuvóhang- 
szer, 1. Eufonion. — 3. Egy neme a grammo- 
fonnak (1. o.), melynél a fémtölcsért egy benn a 
ládában alkalmazott légkarara pótolja, ahová a 
hang a lemezről bevezettetik. 

Euíóiiia(gör.),jóhangzat, szóphangzat, a stílus 
érzéki tényezőinek egyike, mely a beszéd hang- 
elemeinek könnyű kiejtésű és kellemes változatú 
csoportosításán alapul. Ellentéte a kakofónia, 
rúthangzat, mely sok egytagú szó, vagy sok hosz- 
szú szó, vagy hiatusok, vagy sok egyféle hangzó, 
illetőleg mássalhangzó összehalniozásával stb. 
terheli a fület. Az E. fogalmát azelőtt a nyelvé- 
szetbe is bevitték és egyes nyelvtani szabályok 
megállapításában kelleténél nagyobb fontosságot 
tulajdonítottak neki. 

Eufonion (gör.), bariton színezetű 8 kromatikus 
beosztású réz-f uvóhangszer a katonai zenekarok- 
nál, melyet Sommer talált fel 1843., 3 szélzárká- 
val ellátva aC, B éa A-ra hangolva. Hangja ha- 
sonlít a tenor-kürtéhez, szerepe is ugyanaz, ami 
ezé és a baritoné ós solo-dallamok vagy a közép- 
hangok érvényesítésére szolgál. A tiszta róz-f uvó- 
hangszerek csoportjában néha két E. is szerepel, 
a fagotot helyettesítvén. 

Euforbium-gyanta, több ébtejféle (Euphorbia 
resinifera, Eicpkorbia canariensis, Euphorbia 
officinarum és Euphorbia antiquorum) tejned- 
véből nyert gummi gyanta, melyet orvosilag és 
újabban technikailag hajók bemázolására hasz- 
nálnak. 

Euf orbon v. euphorbon a. m. euphorbium (növ.), 
1. Euphorbia és Euforbium-gyanta. 

Eufória (gör.) a. m. könnyű viselet v. köny- 
nyű elviselése valaminek ; jólét ; az általánosan 
fokozott testi jóérzés, midőn az elmebajosok oly 
jól érzik magukat, hogy el sem hiszik, hogy ők 
betegek lehetnének. 

Euf orin (euphorin v. phenylurethanum). Fe- 
hér, kristályos por, gyengén aromás iliattal ; íze 
szegfűszegre emlékeztet. Lázcsökkentö, antiszep- 
tikus ós antireumatikus szer. 

Eufotid, kőzet, a gabbrónak a franciáknál diva- 
tos elnevezése, mely Hauy-tól származik. 

Eufrátesz (örményül : Efrad, törökül és arabul : 
Frai,, héberül : Pratk, a babilóniai és assziríai fel- 
iratokban : Purdatu, ó-persául : TJfratu), folyó az 
ázsiai török birodalomban. Az örmény felföldön, 
az Ararát és Erzerum közt elnyúló 3000 m. ma- 
gas hegyláncon ered két ágból. A D.-i, a Murad- 
csaj, az Ararát mellett a Van tótól É.-ra, az É.-i, a 
Kara-szu pedig Erzerum közelében fakad ; mind- 



két ág K.-röl Ny.-nak folyik és Keban-Ma'aden 
nevű kis város fölött egyesül és fölveszi az E. ne- 
vet, azután D -nek fordul, áttör a Tauruszon, sok- 
szor igen szűk völgyben. Balisznál újra irányt vál- 
toztat, DK.-i folyásúvá lesz és ez irányát,leszámltva 
számos kisebb kanyarulatát, megtartja a tengerig. 
Jóval BaLísz fölött kilép a magas hegyek vidéké- 
ről, alatta pedig a mezopotámiai síkságon foly- 
tatja útját, folyása azután lassúbbá ós kanyargóssá 
váliLAz B. egész hossza 2760 km.Biredzsikig esése 
km.-enkint 24 m., Biredzsíken alul pedig 01 m. Az 
B. forrás-ágai és maga a folyó is, míg a Tauruszból 
ki nem lép, számos mellékvizet vesznek föl : ezek 
között a legjelentékenyebbek: a Komer-szu, a 
Csamurli-szu, a Tokmah-szu, a Gök-szu és a Szad- 
sur-szu, amelyek mind nyugatról torkolnak ; Ba- 
lísz alatt a Belik-szu és a Khabur szakadnak még 
bele balról. Kománál az é. sz. 31*' alatt egyesül a 
Tigrissel, hogy Satt-el-Arab néven a Perzsa öbölbe 
torkoljék. Az B. és Tigris, miként a Nílus, évenkint 
ki szokott áradni, áradása márciusban kezdődik, 
május vége felé éri el rendesen a legnagyobb víz- 
állását, mintegy öt hétig megtartja ezt, amely idő 
alatt igen gyors folyású ; szeptember közepén vagy 
október havában van a legalacsonyabb vízállása. 
Hitnél átlag 2065 m* vizet hord magával má- 
sodpercenként. Pontos halgazdagsága; környékén 
kőszén, bitumen és nafta található. Az antik idők- 
ben nagy és hosszú csatornákban vezették le az 
E. fölös vizét a körülötte elterülő földek öntözé- 
sére ; a csatornák a tatárhordák betörései és a tö- 
rök kormány gondatlansága folytán elpusztultak 
és nem termékenyítik többé a földet, hanem ve- 
szedelmes mocsarakká alakulnak és főképen DLra- 
nieh és Koma közt egészségtelenné teszik kör- 
nyéküket. Aránylag legegészségesebb Khaldea 
klímája télen át. Gőzhajókkal ritkán, leginkább 
csak tutajokkal járnak rajta, a hajózás főleg Babi- 
lontól kezdve élénkül. Ujabban az angolok és né- 
metek versenyeznek, hogy az E. vízét ismét öntö- 
zésre használják és Mezopotámiát ezzel megint 
régi virágzó állapotába segítsék. 

Eufrátesz-völgyi vasút. A szuezi csatorna és 
a Vörös-tengeren at kerülő vízi út helyett Euró- 
pának Britt-Indíával való rövidebb összeköttetése 
céljából a Földközi-tenger K.-i partjától Szírián 
át az Eufrátesz és Tigris folyók mentén Bagdadig, 
innen Baszárig, illetőleg a Perzsa öbölig tervezett 
vonalat E.néven tervezték. A Mersina-Tarsus-Adana 
Railway Company 1884. egyelőre Mersiná-tól Me- 
rasig (210 km.) ki is építette a vonalat, mikor az B. 
ügye a bagdadi vasúttervvel egybeolvadt. Utób- 
bit már 30 év előtt Klapka György tábornok kez- 
deményezte és engedélyt is kapott. A bagdadi vasút 
Bulgurluíg terjedő 1000 km. hosszú szakasza már 
kész, honnan az 1911 évi januári egyezmény sze- 
rint az Amras hegylánc, Adana, Aleppo, Nisíbés 
Maszulon át az Eufrátesz és Tigris folyók mentén 
Bagdadig egy török társaság építi német, francia 
és svájci tökével a Deutsche Bank pénzügyi veze- 
tése alatt, mely a vasútnak 1916-ra leendő kiépí- 
tése iránt kötelezettséget vállalt. 

Eufrázia (gör.), vidámság, jókedv. 

Eufrozina, szent, megh. 470 körül. Hogy a 
férjhezmenetelt elkerülje, férfiruhában egy ko- 
lostorba szökött, ahol 38 évig Smaragdus név 



Eufrozina 



- 27 



Eufirénla 



alatt szent életet élt volna. Ünnepe febr. 11. — 
Egy másik szent E.-t, ki állítólag a 10.000 szűz 
közül való, Baselben tiszteltek. 

Eufrozina, 1. Fruzsina. 

Euftalmin, tetrametiloocitoluiloxipiperidin : 
C„H„NO„ 
az eucain-p-hoz hasonló szerkezetű, bázisos jel- 
lemű vegyület. A sósavas E. : CjjHjjNOg.HCl fe- 
hér, kristályos por, ISS'-on olvad, víz bőségesen, 
szesz kevéssé oldja. Hatása lényegesen eltér az 
eucain-p-étól, mert amíg ez érzéstelenítő, de nem 
midriatikuni, addig az E. nom érzéstelenít, de a 
pupilla tágulását létesíti ; belsőleg atropin mód- 
jára hat. 

Eufuizmas, 1. Euphuismus. 

Engallol, 1. Lenigallol. 

Euganei halmok (Colli Euganei), elszigetelten 
álló,6(>2m. magas halmok PadovátólNy.-ra Észak- 
Itáliában, a Bacehiglione és Frasina folyók kö- 
zölt. Érdekessége a szomszédos Berici {444 m.) 
halmokkal együtt az, hogy bár a Vicenti Alpok 
triász részeiből állanak, ellepi az Alpok egyetlen 
fiatalkori vulkánikus kőzete, a bazalt. Nevét a 
kelta euganoktól kapta. Erdővel van borítva, szép 
márványt és porcellánföldet szolgáltat, híresek a 
közelében levő abanói és battagliai forró kénes- 
források. 

Euganoidea (igazi vérteshalak, üiat), 1, Vér- 
tesfutlak. 

Engén, 1. Jenő. 

Eugene (E. City, ejtsd: jndzsen sziti), város Ore- 
gon északamerikai államban, a Willamette folyó 
partján, a portland-sanfranciscói vonalon, (1910) 
10,000 lak 

Eugenezis v. eugenetika (gör., lat. hybriditas 
direda). első értelmében az a jelenség, amikor az 
emberfajták keresztezésekor az elsövérü és má- 
sodvérű leszármazottak termékenysége nem csök- 
ken. Máíik éi-tolmében eugenetika az ember ttjá- 
nak helyes, céltudatos tenyésztése a fejlődés ér- 
dekében. L. Eiujenika. 

Kagenia L., meggymirtm (növ.), a Myrtaceae 
(Mirtusfélék) család génusza; 600 faja trópusi vi- 
dékek lakója, de különösen a D.i félgömbön a té- 
rítőn is túlterjed. Legtöbb van közülok Ameriká- 
ban. Pák V. cserjék örökzöld, jobbadán bőmemű 
levelekkel s ezek tövéből fakadó bogas, néha für- 
tös virágzatban álló v. magános virágokkal, csé- 
szeleveleik már a bimbóban is szabadok. Gyér- 
magú bogyó, ritkán csonthéjas termésüket a csésze 
levelei koronázzák. Az E. uniflora L. 6 m. ma- 
gas fájának zamatos és jóízű bogyóját, mely egyike 
a trópusok legjobb gyümölcsének, eszik, sőt belőle 
szirupot, borfélét ás ecetet is gyártanak. Az E. 
Pitavga (Berg) és E. danjhlasla (Berg)-gel együtt 
a benszülöttek nyelvén pitanga a neve, az ó- és 
újvilág tropikus tájain ültetik. Az E. pseudo- 
caryophyllm DC.hraziliai; szegfűszeg-illatú fáját 
orvosszerül, gyümölcsét pedig eledelül használják. 
Az E. ausf ralis DC. 12 m.-es fájának violaszínű, 
somnál nagyobb gyümölcséből bornemű italt er- 
jesztenek. Az E. aaris W. et A. fáját mirtusfá- 
nak hívják. Az E. caryophyllata Thunb. (Jam- 
bosa caryophyllus, [Sprg.] Ndz., Caryophyüus 
aromatictis L.), a Molukki-szigeteken, főfaja a 
szegfűszegnek (virágbimbó, virág és elvirított 



virág). A chilei E. checken Hook. et Am. (cseken) 
fiatal ágainak és kérgének nedve vizelethajtó, 
hán3rtató és fertőtlenítő szer. Néhány fajt üveg- 
házainkban díszül .termesztenek. L. Fűszernövé- 
nyek. 

£ugénia, szent, állítólag Commodus alatt szü- 
leivel Rómából Alexandriába ment, ahol megke- 
resztelkedett és férflruhát öltvén, szerzetes és 
apát lett. Erkölcstelenséggel vádolva, a bíró előtt 
fölfedi nemét és származását, mire hozzátartozói 
is megtérnek. Vértanúi halált szenvedett Valérián 
alatt. Ünnepe dec. 24. v. 25. V. ö. Dufourcq, Étu- 
des sur les Gesta Mart. (Paris 1900). 

Eugénia (franc. Eugénie) Maria de Guzman, 
III. Napóleon francia császár neje, szül. Grana- 
dában 1826 máj. 5. Atyja Montijo és Teba grófja, 
Peneranda hercege, anyja pedig a skót szárma- 
zású closebumi Kirkpatrick Mária Manuéla, a ma- 
lagai angol konzul leánya volt. 1851-ben megje- 
lent Parisban Lajos Napóleon köztársasági elnök 
elyséei ünnepélyein s szépségével általános föltű- 
nést keltett. Miután a véres államcsíny révén csá- 
szárrá lett Napóleon a régi legitim uralkodó csa- 
ládok női tagjai sorában hiába keresett hitves- 
társat, 1853 jan. 29. E.-val kelt egybe a Notre- 
Dame templomban. 1856 márc. 16. fia született, 
aki a wprince impériab) címet kapta. A becsvágyó 
E. eleintén csak a párisi divat terén igyekezett 
döntő szerepet játszani, nemsokára azonban áb- 
rándos, ingatag férjére politikai befolyást is gya- 
korolt. A háborúba távozó császárt (1859. és 1865.) 
ö helyettesítette az államtanácsban, 1869. részt 
vett a Szuezi-csatorna megnyitásán, mely alka- 
lommal Izmael alkirály pazar fénnyel költséges 
ünnepélyeket rendezett tiszteletére. Mint buzgó 
kat. nő ellenezte az olasz nemzeti egység vég- 
leges megvalósulását. A német kérdésben csak 
1866 után ébredt férjével együtt annak tuda- 
tára, hogy Franciaország passzív magatartásá- 
val végzetes hibát követett el, és azóta ö is 
azokkal tartott, kik «Sadováért» revanche-t kö- 
veteltek és az udvari hadi párttal egyetértve al- 
kalmat keresett, hogy valami szerencsés háború 
által a szaporodó ellenzéket a kamarában elné- 
míthassa. Midőn tehát 1870 tavaszán a hohen- 
zoUerni herceg jelöltsége a spanyol trónra meg- 
hozta az alkalmat a háborúra, E. teljes erővel 
szította a tüzet és meg volt győződve a háború 
(«ma petité guerre») gyors és szerencsés befeje- 
zéséről. Midőn a császár a K.-i határra indult, ö 
vette át ideiglenesen a kormányt. Az aug. 6-ild 
vereségek hírét parancsára eltitkolták és Palikaó- 
val egyetértve, ellenezte Napóleon és Mac-Mahon 
Parisba tervezett visszavonulását, amivei a sze- 
dani katasztrófát siettette. Szept. 4. B. Metternich 
hercegnő és Evans fogorvos oltalma alatt Paris- 
ból álruhában Angliába szökött, hol fiával Chisle- 
hurstben. London közeiébon, telepedett le. Követte 
öt később trón vesztett férje is. 1873 jan. 9. özvegy- 
ségrejutott. Azóta, hogy fiát 1879 jún. 1-énazulu- 
kafferek Dél-Afrikában megölték, mély gyászba 
borult élete. 1880 ban fölkereste azt a helyet, 
amelyen fia elvérzett. Pierrefonds grófnő név 
alatt részben Angol-, részben Olaszországban szo- 
kott időzni. V. ö. Ebeling, Napóleon III. u. sein Hof 
(1880—81, 2 köt.) ; de Lano, Le Secrét d'un em- 



Eusrenika 



28 



Eukaliptusz-olaj 



pii'e. L'impératriceEugónie (Paris 1891); Carette 
(E. volt felolvasóüöje), Souvenirs intimes de la 
cour des Tuileries (2 köt. 1888-90., nóm. 1890) ; 
Ollmeriínnle (volt miniszter), L'empire impérial 
(eddig 14 köt.) ; Easenat, LaEmperatriz E. (Bar- 
celona 1909) ; Loliée, The life of an Empress (New 
York 1910). 

Eugenika (gör.), az emberi faj nemesítése or- 
vosbiológiai alapon. Ezen aránylag új orvosbio- 
lógiai tudománynak nevét Francis Galton « Humán 
Faculty» című könyvében (1883) találjuk először 
megemlítve. Galton angol antropológus szerint 
az E. az a tudomány, mely mindazon befolyások- 
kal foglalkozik, amelyek valamely faj világra- 
hozott tulajdonságait javítják, illetve ezeket a 
legnagyobb mértékben hasznára kifejlesztik. Ez 
tehát nem volna más, mint Darwin természetes ki- 
választási elmélete értelmében és az állatdomesz- 
tikáció elveinek alapján az emberi faj tökéletes- 
bülósének előmozdítása. Törvényeinkben egyik 
régi ilyen intézkedés a vérrokonok házasságának 
korlátozása. Ide tartoznék még a házasulandók 
egészségi vizsgálata, a satnyáknak a gyermek- 
nemzéstől való eltiltása, kiváló testi és szellemi 
tulajdonságokkal biroknak kötelező faj szaporí- 
tása stb. Mindez azonban a mai társadahni rend 
keretében csak fokozatosan és gyökeres átalaku- 
lás után lesz lehetséges. Hisz a mai humánus fel- 
fogás szerint a satnyákat, betegeket, elmebajoso- 
kat ápolni kell, a bűntetteseket pedig állami gon- 
dozásba vesszük, holott az E. szerint ezek elpusz- 
títandók, nehogy káros tulajdonságaikat az utó- 
dokra átruházzák. Amerikában egyes államokban 
már törvényes úton kasztrálják az epilepsziáso- 
kat és elmebajosokat, sőt Svájcban is történt ez 
néhány esetben. Mindezen kérdések megoldásához 
első sorban statisztikai gyűjtés lesz szükséges, 
másrészt pedig az öröklés kérdése, a családok bio- 
lógiás származási viszonyainak kérdése, a faj ke- 
veredés kérdése és sok hasonló természetű kér- 
dés megoldása fogja helyesen irányítani az egé- 
szet. Úttörői e problémáknak a már említett 
Pr. Galton, azután Pearson, Thomson Angolor- 
szágban, Becher, Sommer, Schalmayer, Ammon 
Németországban. Fr. Galton 1905. a londoni egye- 
temen külön E.-laboratoriumot alapított e kér- 
dések tanulmányozására. Ezen kérdésekkel fog- 
lalkoznak a Biometrika angol és az Archív für 
Rassen und Gesellsehaft-Biologie és a Politisch- 
Anthropologische Revue német folyóiratok. 

Eugenol, allüguajakol, eugensav, szegfüszeg- 
Hav, CioHi^Oj V. CjH3(C8H5)(OCH3)OH összetételű 
egyvegyértékü fenol. Föalkotó része a szegfűszeg- 
olajnak (Oleum Caryophyllorum), amelyből úgy 
készül, hogy a szegfíiszegolajat kálilúggal össze- 
rázzák, amidőn vízben oldható eugenolkálium kép- 
ződik. E lúgos oldatból az E. sósavval való meg- 
savanyításkor kiválik. A klórkalciummal való 
megszárítás után szóndioxidáramban ledesztillál- 
ják. Színtelen, olajszerű, erősen fénytörő, kelle- 
mes szegfűszegolaj szagú és ízű folyadék, fs. 
1.073 ; fp. 247-5 C. Vízben alig, éterben, szesz- 
ben, jégecetben és kálilúgban igen jól oldódik. A 
káliumpermanganát vanillinnó és vanillinsavvá 
oxidálja. Alkoholos oldata ferrikloridtól ibolyaszí- 
nüvé válik. 



Eugensav, 1, Eugenol. 

Eugippius (Eugipius), la,^T^ egyházi íi'ó, megh. 
560 körül, Szt. Severmus népies életrajzának 
írója, akivel a Duna mellékén, Bécs és Passau 
között sokáig együtt élt. A nép és vidék leírása 
a főórdeme művének, melyet Sauppe (Monum. 
Germ. hist., Berlin 1877) ; Knöll (Wien 1885), 
német fordításban Rodenberg (Berlin 1878) és hit- 
buzgahni magyarázatokkal Seb. Brunner (Wien 
1819) adtak ki. V. ö, Büdinger, E., eine ünter- 
suchung (Wien 1878). 

Englena Ehrhg. (áiiat), az ostoros ázalókál- 
latkák (Mastigophora) osztályába tartozó vég- 
lénynem, egysejtű, orsóforma testtel, szájjal, egy 
ostorral, az ostor alapján fekvő vízkiürítö készü- 
lékkel s itt egy pirosszinű festékfolttal. Fajai 
mind vízben élnek, hazánkban 12 fajuk él. Szí- 
nük általában zöld, de vannak pirosszinűek is. 
Legközönségesebb az E. viridis Ehr., 0"12— 0"13 
mm. hosszú ; tömeges előfordulás esetén a Tizek 
felszínét zöldre festi. 

Euglyplia (állat), a Gyökérlábuak (RJiüo- 
poda) egyik neme. Fajai édesvizekben élnek ; ha- 
zánkból 11 faj ismeretes; leggyakoribb az E. al- 
veolata Duj. és E. compressa Cárt. Sósvizekben 
él az Entz Géza által leírt E. minima Entz. 

Eugubiam, olasz város, 1. Giibhio. 

Eugubiumi táblák (tabulae Eugubinaey. Igu- 
vinae), a legnevezetesebb umbriai nyelvemlék, 
több mint ezer szót tartalmazó 7 réztábla, melye- 
ket 1444. födöztek fel Eugubium v. Iguvium (ma 
GhjűMo) városában s ma is ott őrzik őket a város- 
házán. Tartalmuk Uturgikus, t. i. a papi testü- 
letnek szóló áldozati szabályok, imádságok. Utá- 
niak, énekek, melyeken fölismerhető a satumusi 
vers ritmusa és az alliteráció. Két táblának latin 
a szövege. Bréal (Les tables Eugubíuos, Parii 
1875—78) a Kr. e. I. és II. sz.-ból származtatja 
őket; mások a III. v. IV. sz.-ból. V. ö. mkgBüche- 
ler, Umbrica (Boim 1883) ; Kirchhoff, Umbrisch* 
Sprachdenkmáler (Berlin 1849—51, 2 köt.) ; Gon- 
way, The Italic Dialects (Cambridge, 1897, 2 köt.). 

Éuhemerizmus. 1. Euemeros. 

Euhemeros, l. Euemeros. 

Euisopoda (áiiat), 1. Ászkafélék. 

Eukain, 1. Eucain. 

Eukairit (ásv.), szelénrézezüst (CuAgSe), esakii 
vaskos, finoman szemesés halmazokban isme- 
retes, fémféuyű, ólomszürke, puha, faragható. 
Svédország : Skrikerum ; Agnas Blancas Copiapo 
közelében (Chile), a Famatina hegységben (Ar- 
gentína) és hazánkban Nagyágon (Hunyad vm.). 

Eukaliptusz (növ.), 1. Emalyptíis. 

Eukaliptusz-olaj (növ.), több Eucalyptus-fai 
leveleiből készült olaj, így az E. globulus, É. 
adorata,E. oleosa, E. cneoni fólia, E.dumosaé* 
E. amygdalina fajoktól erednek a kereskedelmi 
eineol (eucalyptol) tartalmú E.-ok ; az E. cürio- 
dara citronella-tartalmú olajat szolgáltat ; az E. 
piperifa olaja fodormentára emlékeztető szaggal 
bír. Az Eucalyptusok eredetileg Ausztráliában ott- 
honosak, de most a meleg éghajlat alatt számos he- 
lyen mívelik : így India, Kalifornia, Algéria, Dél- 
Franciaország-, Spanyolország-, Portugáliá-ban, 
ahol mindenütt készítik az E.-at. Az olajat a leve- 
lek desztillációja útján nyerik oly módon, hogy a 



Eukamptit 



29 



Eukrlt 



desztilláló edénybe a levelekre gőzt eresztenek. A 
nyort olajat nátronlúggal roktiflkálják, miáltal a 
köhögésre ingerlő aldehidjei és az oíszappano- 
sitható anyagai eltávolíttatnak. Az E.-ot kivált 
orvosilag alkalmazzák orvosi szappanok és tink- 
turák készítésére. Az E. citriodora olaját szap- 
pan-parfümnek használják. 

Eukamptit (ásv.), a meroxéncsillámnak elvál- 
tozási terméke a Pozsony s Récse közt levő grá- 
nitból. 

Eakarísz'ia, 1. Ettcharistia. 

Eukazin. 1. Eucasin. 

Eukeleon (gör.) a. m. aziraaolaja,!. Ulokókenet. 

Eukinin, 1. Euchinin. 

Euklasz (íisv.), egyhajlású kristályok, képlete : 
HBeAlSiOj. Keménysége 7.5. Tömöttsége 3.1. 
Üvegfényü, átlátszó vagy áttetsző, zöldes, égkék 
színű. Igen becses di'ágakő, rendkívül ritka. Boa 
Vista (Brazília) termőhelyen kloritpalában kvarc, 
topáz és kövelő társaságában; az uráli arany- 
mosókban a Sanorkó-folyó közelében ; a Gross- 
glocknerrel szemben a Gamsgrabe csillámpalá- 
jában és a Möllthalban. 

Eukleia (gör.), a dicsőség, becsület megsze- 
mélyesítője, kinek Athénben Eunomiával, a tör- 
Tényesség megszemélyesítő istenasszonyával kö- 
lös szentélye volt. 

Eukleides (Euklides), 1. Athén első archonja 
Kr. ft 4U3-ban, a harminc zsarnok elűzése után. 
Visszaállította a demokratikus alkotmányt és ál- 
talános bűnbocsánatot hirdetett. Az ő archonsága 
alatt fogadták el Athénben a 24 betűs ión betű- 
sorozatot, melyet azért E.-inek neveztek. 

2. E. görög filozófus, a megarai iskola ala- 
pitója. Életéről kevés biztos adat maradt fönn. 
Szül. Megarában 450 és 440 között Kr. e. Sokra- 
tes lelkes tanítványa volt, s midőn az athéniek 
halálbüntetés terhe alatt tiltották meg a mega- 
raiaknak a városukba lépést, esténként nőnek öl- 
tözve lopódzott a városba, hogy Sokrates taní- 
tását élvezhesse. A mester halálánál ő is jolen 
Tolt, s a tanítványok azután nagyobbrészt ö hozzá 
menekültek Megarába, ahol E. úgy látszik még 
pár évtizedig iskolájának vezetőjeként élt. Tana 
eleai és sokratesi elemekből áll: csak egy vál- 
tozatlan lét van, de az nem pusztán az Egy, sem 
pusztán az Esz, hanem a jó; ami vele ellenke- 
zik, az mind múló létezéssel bir csak. Ezt indi- 
rekt bizonyításolckal próbálja erősíteni s ennyiben 
E. iskolájának módszere dialektikus, szőrszál- 
hasogató, s mígtanának tartalma inkább sokra- 
tesi, a módszere eleai. Sem az indukció szerinti 
következtetést, sem az analógia útján való bizo- 
nyítást nem fogadta el. Müveiből nem maradt fenn 
semmi. V. ö. Deyrks, De Megaricorum docti-ina 
(1827); Mailet, Histoire de l'école de Mégare 
(1845) ; Hartenstein, Über die Bedeutung d. Me- 
gar. S( hulo (1848). 

3. ÍJ., görög matematikus, a Kr. e. III. sz. kez- 
detén. Életéről csak annyit tudunk bizonyosan, 
hogy 1. Ptolemaios idejében Alexandriában taní- 
tott. Legismeretesebb műve a Stoicheia (elemek, 
•sakneni minden nyelvre le van fordítva, ma- 
gyarra fordította Brossai 1866 és újabban Baum- 
gartner Alajos 1905) 15 könyvben, melyek közül 
azonban az utolsó kettő alighanem alexandriai 



Hypsiklestől való. Ez a matematika elemeinek 
legrégibb ránk maradt rendszeres összefoglalása, 
melyet már az ókorban nagyra bocsültek, s mely 
tekintélyéből még ma sem veszített. Egyéb fon- 
tosabb művei : Data, a geometriai analízis elemei ; 
Phaenomena, a csillagok mozgásáról ; De divisio- 
nibus, íeladatok gyűjteménye a felületek beosztá- 
sáról (csak latin fordításban maradt ránk) ; Po- 
risma (elveszett s tartahna csak Pappus adataiból 
ismeretes). B. a kúpszeletekről is irt négy köny- 
vet, melyek azonban elvesztek, éppen úgy elvesz- 
tek az AlkövetkezteUsek és a Helyek a felületen 
c. iratok. Egy Optika c. műben E. a távlattan 
alaptételeit tárgyalta, melyek különböző mérések 
eszközlésére alkalmasak. A Katoptrika c. müvet 
azonban, mint később kiderült, tévesen tulajdoní- 
tották neki. Végre megemlítendő a hangközökről 
íi-t hangtani munkája. 

Eukleides-f éle geometria (Klein szerint para- 
bolikus geometria), a geometriának az a rendszere, 
mely az Eakleides-féle XI. axiómával (egyes kia- 
dásokban V. post.) egyenlő értékű feltevésen épül 
fel, hogy t. i. egy adott ponton keresztül egy adott 
egyeneshez csak egy párhuzamos egyenes húz- 
ható (1. Abszolút geometria ós Egyenes vonal). Váj- 
jon a geometriának ez a rendszere megfelel-e 
a valóságnak, a priori nem dönthető el, amennyire 
azonban a tapasztalat igazolja, azon körön belül, 
melyre az észlelések eddig kiterjeszkedhettek, 
az B. a valóság legnagyobb fokú megközelítésé- 
nek tekinthető, úgy hogy ott, ahol a matematika 
mint a természetben végbemenő mozgások leírá- 
sára szolgáló eszköz szerepel, a geometriának ezt 
a rendszerét fogadhatjuk el alapul. 

Euklides, 1. Euklmles. 

Euklorin (ásv.), a Vezuvláván smaragdzöld vé- 
kony bevonat ; réz-kálium-nátrium-szulfát. 

Euknemia (gör.). Rendes alakú sípcsontnak 
van E.-ja. A cromagnoni típusnál feltűnt a síp- 
csont lapos és éles fejlődése. Ez a rendellenesség 
a kardalakú (kardlapú) lábszár, platiknemia. 

Eukolit (ásv.), az eudialittal kémiailag és kris- 
tálytanilag azonos, csak optikailag tér el tőle ; 
színe barna. A Langesundíjord (Norvégia) telérei- 
ben, Magnet Cove (Arkansa?). 

Eukolit-titanit (ásv.), a titanitnak egy válfaja, 
oszlopos kristályok, amelyeknek színe és fénye 
stb., hasonlít az eukolitra ; a cerium- és yttrium- 
fémeket tartalmazza. Az eleolitszienitben Stokö 
szigetén, a Langesundfjordban és Predriksvám 
közelében (Norvégia). 

Eukrácia (gör.) a. m. jó igazgatás v. jó kor- 
mányzat. 

Eukrázia (gör.) a. m. jó keverék. A humorai- 
patológiában jelentette a szervezet nedveinek 
helyes arányú keverékét s így az egészség fol- 
tétele volt. Ellentéte a diszJcrázia (dyskrasia). 

Eukrazit (ásv.), a torit amorf átalakulási ter- 
méke. 

Eukriptit (ásv.), képlete: LiAlSiO^ ; hatszöges 
színtelen mikroszkopikus szemecjskék, amelyek 
az albitba vannak bennővo és az albittal együtt a 
szpodumenből keletkeztek. Branchville (Connec- 
ticut). 

Eukrít névvel G. Rose az anortít és augitsze- 
mek elegyóből álló meteoriteket és fóldi kőzete- 



Eukryptit 



— 30 



Eulenspiegrel 



ket nevezte. Tulajdonképen anortit-tartalmú gab- 
brók, diabázok és meteoritek, amelyek olivint is 
tartalmaznak. 

Eukryptit (ásv.), ]. Eukriptit. 

Eulaktol, gyógytápszer, moly tejből készül nö- 
vény fehérjével (30"/o). Enyhén sós, levesben, ká- 
véban bevehető. 

Eulália, szent, szül. 291 körül, megh. 308. dec. 
10. Spanyolország legünnepeltebb vértanuja. Ün- 
nepe dec. 10. 

Eulália-ének, a középkori francia vallásos köl- 
tészet legrégibb terméke, melyet valószínűleg 
878-ban írtak St. Amandban latin eredeti nyomán. 
Elsősorban nyelvtörténeti szempontból fontos. V. ö. 
H. Suchier, Über Inhalt u. Quelle des áltesten 
franz. Gedichts (Zeitschrift für romanischePtiilo- 
logie 1891) ; M. Eaneccerus, Zur lat. u. franz. 
Buliilia (Marburg 1897) ; Versbau und gesanglicher 
Vertrag des áltesten franz. Liedes (Frankfurt a. 
M. 1901). 

Eulaliajaponica, 1. Mücanthus. 

Eulau, cseh falu a tetscheni kerületi kapitány- 
ságban a Schneeberg hegy tövében, vasút men- 
tén, (i 910) 3167 lak., szövö-fonóiparral ós pléh árúk 
készítésével. 

Eulcsek, a liter török neve. 

Eule (csehül Jilové), város Csehországban, Kö- 
nigliche Weinberge kerületi kapitányságban, a 
Sázava és Moldva összefolyása közelében, (1910) 
2438 lak., régi városházzal. Régebben híres bánya- 
város volt. 

Eulenberg, Hermann, német orvos, szül.Mül- 
heimben, a Rajna m. 1814 júl. 20., megh. Bonnban 
1902 okt. 4. Lennepben volt gyakorlóorvos, 1848. 
magántanár lett Bonnban ; 1860. Kölnben egész- 
ségügyi tanácsossá nevezték ki. 1870—1887 ig 
Berlinben a közoktatásügyi minisztériumban elő 
adótanácsos és titkos orvosi tanácsos volt. Iro- 
dalmi dolgozataiban a pajzsmirigy kórbonctaná- 
val, mérges gázok hatásával, de legnagyobbrészt 
közegészségtannal foglalkozik ; orvosi szakfolyó- 
iratokat is szerkesztett és adott ki. 

Enlenburg, német grófi és hercegi család ; ne- 
vezetesebb tagjai: 1. E. Botho, gróf, porosz állam- 
férfiú, szül. 1831 júl. 31. 1864-ben belépett a porosz 
belügyminisztériumba, majd a közigazgatási pá- 
lyán viselt magasabb hivatalokat. 1878-ban roko- 
nának, E. 2.-nak utóda lett a belügyminiszteri 
széki n s mint ilyen vitte keresztül a szociális tör- 
vényjavaslatot a birodalmi gyűlésen. De nem- 
sokára ö is meghasonlott Bismarckkal s 1881. 
beadta lemondását. Ezután Hessen-Nassau tarto- 
mány helytartója lett, majd Caprivi visszalépése 
után 1892. a porosz miniszterelnökséget vállalta 
el. Nemsokára azonban ellenkezésbe jött Caprivi 
kancellárral s azzal együtt távozott hivatalából 
1894 okt. 1899 óta a porosz urakházának tagja. 

2. E., Friedrich Albrecht, gróf, porosz állam- 
férfiú, szül. 1815 jún. 29., megh. 1881 jún. 2. 
Schönebergben (Berlin közelében). 18ő2-ben a dip- 
lomáciai pályára lépett s 1859— 26-ig Kelet-Ázsiá- 
ban fontos megbízásokat végzett. Japánnal és Kí- 
nával kereskedelmi szerződéseket kötött. Haza- 
térve, Bismarck minisztériumában átvette a bel- 
ügyi tárcát (1862 dec.) s 16 éven át viselte azt. 
1878. márc. Bismarckkal meghasonlott a városi 



és községi reform kérdésében és lemondott hiva- 
tiláról. 

3. E., Philipp, gróf, 1900 óta herceg, német di- 
plomata, szül. 18Í7 febr. 12. Königsbergben. 1866— 
1871-ig a porosz hadseregben szolgált, azután 
utazott és jogi tanulmányokkal foglalkoz tt. 1877- 
ben a diplomáciai pályára lépett s megfordult Pa- 
risban, Stuttgartban és Münchenben. 1884 — 92-ig 
a Németbirodalom nagykövetje volt Bécs)en. B.-t 
II. Vilmos császá- biz ilmas b irátságával tüntette 
ki és s )kia becsülte a jeles diplomatát, aki mint 
költő és zeneszerző is kitűnt (saját költeményeit 
igen szépen megzenésítette : Rosenlied>r, SkaUlen- 
gesánge stb.). Annál kínosabban érintette a né- 
met közvéleményt az a cikksorozat, amelyben 
Max Harden a Zukunft c. újságban 1907. E. 
herceget és barátait termószetelk'nes bűnöknek 
elkövetésével vádolt 1. B. maga ne:n indíiott 
pert a maga tisztázására, de amikor M Itke 
gróf bí^perelte Hardent, B. mint tanú megeskü- 
dött, hogy ártatlan a neki tulajdonított bűnökben. 
Minthogy ez az eskü a felhozott tanúbizonyságok 
alapján hamisnak bizonyult, az ügyészség most 
már hivatalból emelt vádat B. ellen és őt letar- 
tózt;itta. A 18 napig tartó főtátgyalást azonban 
1908 júl. 17-ón fé be kellett szakítani a vádlott 
megbetegedése miatt, de az ügyészség indítvá- 
nyára B. továbbra is fogságban maradt. A máso- 
dik tárgyalást sem lehet tt megtartani B. beteg- 
sége miatt (1909 júl.), ki időközben kauciómellett 
szabad lábra helyeztetett s azóta liebenbergi kas- 
télyában taitiizkodik. 

Eulenburg, Albert, német orvos, szül. Berlin- 
ben 1840 aug. 10. Mint orvos részt vett az 1864., 
1866. és 1870-iki háborúkban; 1866. BerUnben ma- 
gántanár, 1882-ig Greifswaldban rendkívüli tanár 
volt. Azóta teljesen az idegbetegsegek tudomá- 
nyos kutatásával foglalkozott s Berlinben egy 
idegbetegek számára való poliklinikát vezet. Mű- 
vei : Die hypodermatische Injektion d. Arzneimit- 
tel (pályadíjat nyert, Berlin 1871, 3. kiad. 1875); 
Lehrbuch der Nervenkrankheiten (u. o. 2. kiad. 
1878) ; Pathologie des Sympathikus (Guttmannal 
együtt, pályamunka, u. 0. 1873) ; Die hydroelektri- 
schen Báder (Wien 1883) ; Sexuale Neuropathie 
(Leipzig 1895); Sexuale Neurasthenie (u. o. 1102); 
Sadismus und Masochisraus (Wiesb. 19' '2). B. adta 
ki a Realencyklopádie der gesammten Heilkunde 
(u. 0. 1880-83, 15. köt., 3. kiad. 1884—1900, 26 
köt). 

Eulendukaten fném.), 1. Bagolyarany. 

Eulengebirge, 1. Glafzi heqys'ég. 

Euleuspie^el.Tí/^, igen elterjedt német nép- 
könyvnek rendkívül népszerű hőse. Bz adoma- 
gyűjtemény központja B., a jókedvű kópé, kinek 
tréfái és kalandjai azonban részben régibb kele- 
tűek és csak utólag ruháztattak reá. A hős törté- 
neti alak: Kneitlingenben(Braun5chweig vidékén) 
született a XIII. sz. vége felé, sokat bolyongott, 
bejárva nemcsak a német földet, hanem Olasz- 
os Lengyelországot is, hol Nagy Kázmér király 
udvari bolondjával versenye volt, és megh. 1350. 
Mölln faluban (Lübeck közelében), hol még ma is 
mutogatják egy hársfa alatt síikövét (ez csak a 
XVII. sz.-ban készült, de meglehet, hogy a régi 
sírkőnek megújítása), melyen egy bagoly (ném. 



Euler 



- 31 



Eumenes 



Eide) és egy tükör (ném. Spiegel) látható. A nap- 
könyv első ízben alnémet nyelven jelent meg 
(l-tSS-ban ?), de o legrégibb alakja elveszett ; reánk 
csak felnémet átdolgozásban maradt (Strassburg 
1515, újra kiadta Knust 1885). Verses alakban 
Fischart János (1. o.) dolgozta föl (1571), színművé 
Sachs János. A népkönyvnek ismerjük cseh, len- 
gyel, olasz, angol, németalföldi, dán, francia, latin 
és zsidónémot fordítását. B. neve a kópéság bizo- 
nyos fajtájának megjelölésére szolgál (ív&nc.l'es- 
piéglerie) s ily értelemben újabb költők is föl- 
használták nevét és alakját, pl. Adolf Böttger, 
Till E., modemes Heldengedicht (1850) ; Július 
fVolf, Till B. Redivivus, ein Schelmenlied (1875) 
ós Kari SchuUes, Uhlenspeegel II. (1867). Rokon 
alakok : a német Markalf, az olasz Bertoldé (Croce), 
a török Nassreddin Chodja stb. Nálunk Kóniji 
János Demokritusában (1785—86) Tillinkó néven 
szerepelteti. 

Euler, 1. Kari Philipp, német tomatanltó és 
író, szül. Kirc'hbollenbachban (Trier mellett) 1828 
febr. 8., megh. 1901 szopt. 15. Berlinben. 1877-től 
a berlini tomatanitóképző igazgatója volt, 1892. 
tanügyi tanácsos lett. A tornatanltás emelése, 
fejlesztése körül nagy éi-demeket szerzett. Sok 
szolgálatot tett az úszás és a női tornuszás ügyé- 
nek is. Igen sokat írt. Főbb munkái: Lehrbuch 
der Schwimmkimst (1870); Turngerathe und Tum- 
einrichtungen (1872) ; Der Unterricht im Turnén 
(1878) ; Geschichte des Tumunterrichtes (1880) ; 
Das Lében Salms (1880) ; szerkesztője volt a Mo- 
natschrift für das Turawesen folyóiratnak, vala- 
mint szerkesztett) Encyklopád. Handbuch des 
gesimten Tumwesens c. három kötetes torna- 
lexikont. 

2. JE, Leoiihard, német matematikus és fizi- 
kus, szül. Baselban 1707 ápr. 15., megh. Sz.-Pé- 
tervárott 1783 szept. 18. Blőbb a teológiai pályárrs 
lépett, s csak utóbb kezdte matematikai tanulmá- 
nyait.Szt.-Pótervárott 1727. az akadémián adjunk- 
tus, 1730. pedig tanár lett. 1735-ben fél szemére 
megvakult és 1741. II. Frigyes hívására Berlinbe 
ment ahol 17tí6-ig maradt, amikor vi!?szatért 
Szt.-Pétervárra és nemsokára teljesen elve.sztette 
szeme világát, de azért szorgalmasan tovább dol- 
gozott haláláig. B. egyike volt a legtevékenyebb 
és legsokoldalúbb matematikusoknak, akinek ne- 
véhez számos felfedezés s a variációszámltásnak 
a megalkotá>a is fűződik. Mintegy 40 évvel ha- 
lála után sok ki.tdatlan munkáját találták meg, 
amelyek két nagy kötetbon Opera pos huraa elmen 
jelentek meg (Szt.-Pótervár 1862). Legfontosabb 
müvei: Mechanica sivo motus scientia analy- 
tice exporita (1736, 2 köt.); Binleitung in die 
Arithmetik (1742): Methodus inveniendi lineas 
curvas maximi minimive proprietate gaudent(*8 
(1744) ; Introductio in analysin inflnitorura (1748) ; 
Institutionescalculidiff. et integrális (1755, 1768). 
Születésének 200-ik évfordulója alkalmából 1U07. 
gyűjtés utján biztosították összes munkáinak 
44 kötetre tervezett kiadását, amely Lipcsében 
Teubnernél jelenik meg Rudio, Stöckel és Krazer 
vezetése abitt. V. ö. Gnss, Éloge de B. (1783) ; 
Rudio, L. E. (Öffentliche Vortráge, 1884). 

Eoler-féle számok. Ha a sec x goniometriai 
függvényt (1. Trigonometria) x növekedő hatvá- 



nyai szerint sorba fejtjük, a fellépő együtthatókat 
B.-n k nevezzük. Ezek közül az <>lső hatnak az 
értéke: 1. 5, 61, 1385.50521, 270715. 

Euler tétele szerint minden síklappal határolt 
és egyszerűen alkotott testben (Euler-fóle poliéder) 
az élek száma kettővel kisebb, mint a hat.rlapok 
és csúcsok összes száma. 

Eulitin (eulytin, bizmutfény, ásv.), biznmtszili- 
kát: (BÍ4SÍ80,„), tetraéderes, igen apró,sárgásb;irna 
kristályokban terem Szászországban (Schneeborg 
és Johanngoorgenstadt) kvarcon. Könnyen olvad 
s e tulajdonságát jelzi a név is (eulytos a. m. 
könnyen olvadó). Br jithaupt Wismuthhlendc né- 
ven írta le 1828-ban. 

Eulizit (eulysit), kőzet, olivin, zöld augit s 
barnásveres gránát elegye; uralkodó elegyrész 
benne olivin, amely n gyen eltér a közönséges 
oli vintől . S védországban a T unaberg- vid éki gn eisz- 
ben telepeket alkot. 

Eulogia (gör.) a. m. szép-, jóhangzású kifejezés, 
a lituigiában pedig megáldás s innét megáldott 
dolog. Jelenti az oltári szentséget, melynek szer- 
zésekor az Üdvözítő a kenyeret előbb megáldotta. 
Később, körülbelül a 11. sz.-tól kezdve, az áldozati 
adománynak azt a részét jelző szó, amely a mise 
alatt v. mise után megáldatván, .'■zótosztatott azok 
között a hívek között, kik az oltári szentséghez 
nem járultak. Tágabb értelemben a régiek e szó- 
val általában minden megszentelt dolgot (pl. sót, 
olajat), sőt az ajándéktárgyakat is jelzik. 

Éulysit, kőzet, 1. Eulizit. 

Eulytin (ásv.), 1. Eulitin. 

Eumaios. az «isteni kondása Homeros Odis- 
seiájában. Blokelö szíriai családból származott; 
íeniciai kalózok elrabolták s eladták Odisseus 
apjának, Laertesnek Hozzá tér be először koldus- 
ruh ban a hazájába érkezett Odisseus, nála talál- 
kozik fiával. Tele i achosszal. E. nem ismeri fel, 
de azért szívesen látja s később mint hű .szolga, 
fegyveres ké/.zel is segítségére van felismert urá- 
nak a garázda kérők megbüntetésében. Homeros 
nagy bensőséggel rajzolta benne a hű cselédet. 
Arany János Toldijában Bence E.-ra emlékeztető 
alak. 

Eumanit (ásv.), előfordul Chesterflelden (Mas- 
sachusetts) apró kristályok alakjában egy albit- 
telérben ; valószínűleg azonos a brookittal. 

Eumelos, 1. Admetos pherai (thessaliai) király 
és Alkestis fla, a thossalosok vezére Trója alatt 
— 2. E., Korinthosból való ciklikus költő, Am- 
philytos fia a Bacchiadák családjából, mely Kr. e. 
a VII. sz. közepe táján virágzott. Korinthiaka c. 
eposzi J ,son és Medea töriénetét tárg>'alta. 

Eumenes, 1. makedón hadvezér, a trák Kardiá- 
ból. Már 20 éves korában II. Fülöp király udvari 
titkára, s ugyanaz maradt Nagy Sándor alatt is, 
ki öt különösen diplomáciai alkudozásokkal bizta 
meg. Ennek halála után Perdikkas Kappadokiaés 
Paflagonia helytartóságát bizta rá, s B. 321. Per- 
dikkas ellenfeleit, Kraterost és Antipatrost egy 
csatában legyőzte. Perdikkas halála után szám- 
kivetés érte, miért is a kappadokiai Nórába zár- 
kózott. Midőn Antipatros halála után Antigonos 
Polyperchonnal szemben birodalmi kormányzó 
akait lenni, E. megtagadta a kívánt támogatást, 
Nórából kiszabadulva sereget gyűjtött, Feniciát 



Eumenisek 



32 



Eunuch 



elfoglalta és Polyperchon ázsiai hadvezérré ne- 
vezte M. Nagy ügyességgel tudta ez állásában a 
megbízhatatlan és önző szatrapákat a maga vezér- 
lete alatt közös működésre birai ; Antigonos túl- 
hatalma ellenében pedig oly sikerrel állotta meg 
a helyét, hogy a sereg c$ak öt kívánta vezéréül. 
De a többi vezérek és szatrapák összeesküdtek 
ellene, a katonák hűségét is megingatták, úgy 
hogy ezek Antigonosnak elárulták, aki öt 316. 
börtönben megölette. Plutarchos és Cornelius Ne- 
pos megírta életrajzát, mely máig fenmaradt. 

2.II.E; I. Attalos legidősebb fla Pergamen kirá- 
lya (Kr. e. 197—159). Hü szövetségesként támogatta 
Rómát Nabis, spártai király ellen, továbbá az eto- 
liaiak ellen viselt háborujokban és Nagy Antiochus 
szíriai király ellen. Hálából a szenátus Antiochus- 
nak a Tauroszon iimen fekvő országait Lilda és 
Karia kivételével neki ajándékozta, miáltal Ázsia 
egyik leghatalmasabb fejedelme lett. Prusias, Bi- 
thynía királya, a hozzá menekült Hannibáltól tá- 
mogatva, sikerrel harcolt ellene; ezért Róma védel- 
mébe vette és Phamakos, pontusi királlyal szemben 
is támogatta. De midőn E. a rhodusiakkal viszályba 
keveredett,a rómaiak ezt még jobban szították, ne- 
hogy B. nagyon hatalmassá váljék. Újból sikerült 
azonban neki a szenátus kegyét megnyerni, midőn 
172. Rómát meglátogatva, Perseus makedón ki- 
rály terveit elárulta. Kezdetben Róma oldalán 
volt a kitört makedón háborúban ; de mivel Ma- 
kedónia birtokára vonatkozó reménye meghiúsult, 
buzgalma lankadt, sőt Perseusszal is alkuba bo- 
csátkozott. Róma a háború után mostohán bánt 
vele és csak halála mentette meg attól, hogy nyilt 
csatára nem került a dolog. Birodalmát, minthogy 
fla még kiskorú volt, testvére, II. Attalos kormá- 
nyozta tovább. E. nagy pártolója volt a tudomá- 
nyoknak és művészeteknek, sok tudóst és költőt 
vont udvarába, ő alapította a híres pergamoni 
könyvtárt és az ö uralma alatt lett kész a hatal- 
mas méretű pergamoni oltár. 

Eumenisek, 1. Erinnyák. 

Eumenius, a Kr. utáni III. sz.-ban élt római 
rétor, Constantius Chlorus császár tanítója, majd 
hadi titkára, később pedig szülőföldjén, Galliának 
Augustodunum (ma Autun) nevű városában az 
ékesszólás professzora. A 12 latin panegirikus 
(ünnepi szónokok) egyik kitűnősége volt, s máig 
fenmaradt 8 beszéde (az iskolaügy érdekében, pro 
restaurandis seholis, továbbá dicsőítő beszédek 
Constantiusra és Constantinusra), Cellariusnak, 
Arntznak és Jágemek régibb, valamint Báh- 
rensnek Panegyrici veteres Latini (Leipzig 1874) 
c. újabb kiadásában olvasható. V. ö. Brandt, E. 
(Freiburg 1882). 

Eumerns (áuat), 1. Lebegő legyek. 

Eumetria (gör.) a. m. arány ; eumdrikus, 
arányos. 

Eumidrin, atropinmetilnitráf : 
C„Hs,,NOs.CH,NO, 
az atropinmetilbromidból ezüst nitráttal előállított 
fehér, kristályos por. 0. p. 163*. Víz és szesz bő- 
ségesen oldja. Atropin helyett a szemgyógyászat- 
ban és belsőleg is alkalmazzák. 

Eumolpidák, 1. Eumolpos. 

Eumolpos, (gör., a. m. szépen éneklő), az eleu- 
ziszi ősrégi titokzatos vallási egyesület (1. Eleu- 



zi<íz) papi nemzetségének, az Eumolpidáknak 
legendás őse, pap és dalnok egy személyben. 
Anyja az attikai Chíoné, atyja Poseidon isten. 
Születése után anyja a tengeristennel való titkos 
szerelmének gyümölcsét a tengerbe dobja, ahol 
az isten fogadja s elviszi Etiópiába. A gyermek 
E.-nak tengerbe merülésére vezették vissza az 
eleuziszi legendában az Eumolpidák papi felava- 
tásának egyik szertartását, a szent megfürösztést 
(1. Keresztelés). Eleuzisznak Athén elleni mon- 
dai hadakozásában (melynek azonban történeti 
magva van) E. az eleuzisziak vezére vagj^ más le- 
genda szerint legfőbb segítője, ki azonban az 
athéni király, Erechteus kezétől elesik. Az ez- 
után megkötött békeszerződésben Eleuzisz elis- 
merte Athén fenhatóságát, de a misztériumok 
vezetése továbbra is Eleuzisz joga maradt svese- 
tésük E. utódaira bízatott. 

Eumulpus vitis (állat), 1. Firkáló bogár. 

Eumorfia (gör.) a. m. jól alakuitság. 

Eumuzia, műérzék, érzék a szép iránt. 

Eunapios, a Kr. utáni IV. sz.-ban élt görög 
történetíró és szofista, szül. Szardeszben Likiában, 
ahol athéni és egyiptomi hosszas tartózkodása 
után később ismét orvosként működött. Műveiben 
az újplatonikusok tanítását vallja, sbár, mintJu- 
lianos Apostata híve, a kereszténység ellenségé- 
nek mutatkozik, becses adatokat hagyott bennük 
hátra, tülönösen a szoílsztikus bölcseletről. Ki- 
adta Boissonade (Amsterdam 1822 és Paris 1849). 
Folytatta Dexippos krónikáját is 14 könyvben s e 
művéből terjedelmes töredékek vannak (Müller, 
Fi-agmenta histor. graec. 4. köt.). 

Eunatrol, tiszta olaj savas nátrium, y. nát- 
n'í/woíeaí -.CjjHgg.COONa, amelyet epe és epekö- 
bántalmaknál az epe elválasztásának élénkítésére 
és epekövek okozta fájdalmak enyhítésére gyógy- 
szerül használnak. 

Eunectes murinns (áUat), 1. Anakonda. 

Eunedubelian. A Névtelen szerint Dentumoger- 
beli magyar vezér, kinek leánya, Emes (1. o.). 
Álmosnak volt az anyja s Ügeknek a felesége. 
Neve, melyet a Nemzeti Krónika Önedbiliának 
ír, összetettnek látszik ; első része a. m. Ön-Edü, 
azaz nagy Bdü, mert beszélt a hagyomány egy 
kis Ed-ről is (1. Eudu és Kiusid) ; míg a név utó- 
része (Bellán, Bilia) a török-bolgár b(yila méltó- 
ság névnek felel meg. 

Eunice virídis Gray (áiiat), 1. Paloloféreg. 

Eunomia (gör.) a. m. törvényesség, rend; egyike 
a bóráknak (1. o. és Eukleia). 

Eunomiánusok, 1. Eunomius és Arius. 

Eunomius, hittudós, szül. Kappadóciában a 
IV. sz. elején, megh. Dakorában 390., cyzikusi 
püspök volt, Aetius tanítványa, az Arius-féle vi- 
táknak hatalmas részese s a róla elnevezett párt 
(eunomiánu.'íok) feje. Az ariánus Constantius ál- 
tal célbavett egyesítésnek ellenszegülvén, püspöki 
székéből 360. elűzték. L. Arius. 

Eunuch a. m. herélt ember ; ha a korai gyermek- 
korban végeztetik a herólés, a gyermeken nem 
fej lödnek ki az úgynevezett másodlagos nemi 
jelek (1. 0.), elmarad a szőrzet és szakállnövés, a 
hangváltozás, az izomzat erősebb fejlődése és a 
férfias jellem kidomborodása A csontrendszer 
finomabb, inkább a nőre emlékeztet, a belső nemi 



Eunus 



- 38 



Eupho rbla 



szervek fejlődése elmarad és a nemi inger fel sem 
ébred. Ha a kasztrálás a férfikorban történt, úgy 
a nemi inger mint a közösülés lehetősége még 
sokáig megmaradhat. Fehér B.-ok azok, kiknél 
csak a herék távolíttattak el, az ú. n. feketéJcnéla 
hímvesszőt, a herezacskót és a heréket egyben tá- 
volítják el (Dél-Oroszországban egy vallásos szek- 
tában bizonyos kor elérése után így csonkítják 
meg önnönmagukat a férfiak). 

EunoB, szíriai származású rabszolga, kit a föl- 
lázadt szicíliai rabszolgák Kr. e. 139. vezérükké 
tettek ; erre ö felvette az Anfciochus király nevet, 
Ennát elfoglalta, többször legyőzött római sere- 
geket s hírneve folyton szaporította rabszolgákból 
álló haderejét. Végre Publius Rupilius Lupus konzul 
132. megverte, Ennában ostrom alá fogta s midőn 
ez át akart vágni sorain, kézre kerítette. L. Bab- 
szolgcűiábomk. 

Euozmit (ásv.), barnássárga gyanta szerű anyag. 
Erbendorf termőhelyen (Bajororsz.) lignitben. 

Eupátia (gör.) a. m. külső hatásokra való fogé- 
konyság ; ellentéte az apátia. 

Eupator (gör.) a. m. jó vagy nemes atyától 
származott ; több szíriai és pontusi királynak 
mellékneve. 

Eapatoria, antik város Pontus királyságban 
Kis-Ázsiában, melyet VI. Mithridates Eupator ala- 
pított ; romjai az írisz folyó partján ma is lát.- 
hatók. 

Eupatoria (oroszosan : Jevpatoria v. Koszlov), 
az ugyanily nevű járás szókhelye Taurisz orosz 
kormányzóságban, a Krím-félsziget Ny.i oldalán, 
a Szakszik nevű sóstó mellett, 18,000 tatár és 
izraelita lak., több mecsettel, amelyek közül az 
1552. épült Dzsama Dzsamaiabakcsiszeráji palota 
után egyike a Kiim-fólszigot legszebb emlékeinek, 
és nagy, fából épült bazárral. A tatár város és a 
tenger közt terülnek el az oroszok épületei. Bár 
E.-nak nincs meg már az a fontossága, mint volt 
a tatár uralom alatt, midőn az egész Krim-félszi- 
geten a legnagyobb gyapjú-piacként szerepelt, 
kereskedelmi forgalma hanyatlik, kikötője nem a 
legjobb, az Odessza— Krim— Kaukázus hajójárat 
állomása újabban látogatott tengeri fürdő. A krimi 
háborúban 1854. a franciák hadai itt szállottak 
partra ós a háború befejeztéig meg is tartották. 

Eupatoriuiu L. (növ.), a Corapositae (Fészke- 
sek) család csöves virágú génusza ; 400 faja közül 
4 Európában, 2 Afrika tropikus részén, a többi 
Amerika tropikus vidékein honos fú v. cserje. Az 
E. triplinerve Vahl (E. ayapana Vént.) Ameri- 
kában honos, de Kelet-Indiában és Mauritius szi- 
getén is ültetett, 1 m. magas cserje. Levelének 
forrázata az ayapana-tea, mely jóízű, de erősebb 
adiig belőle gyengén meghajtó ; a levél kisajtolt 
nedve pedig kígyómarás esetén úgy belsőleg, mint 
külsőleg igen használatos. A brazíliai E. aroma- 
ticans DG. Kuba szigetén a szivarok zamatosítá- 
sára szolgál. Az európai fajok közül utak, árkok, 
vízerek mentén gyakori hazánkban is az E. can- 
nabinuni L. (sédkender, vízi kender, keresztes 
bodza, májgyógyító fű, Kunigundafü). Kórós nö- 
vény, nagyszámú fészkei rózsaszín v. pirosas 
fehér virágnak és tömött, sátorozó fürtben álla- 
nak. Levele 3—5 metszetű, fürészes. Füve ós gyö- 
kere sajátságos szagú, keserű, csípős ízű, szót- 

fUmi Nagy UMkona. VII. ML 



dörzsölve sebre ós daganatra kötik (herba et 
radix cannahinae aquatkae seu Cunigundaé). 
Szárát kender helyett lehet használni. 

Eupatridák (gör. a. m. előkelő családból szár- 
mazók), Attika nemesi családai, melyek kezdetben 
nagy politikai kiváltságokat élveztek, de a de- 
mokrata alkotmány kifejlődésével befolyásuk 
mindiakább csökkent s mint agrárius földbirtoko- 
sok folyton tért vesztettek a kereskedőkkel és ipa- 
rosokkal szemben, örökölt papi állásaik is elvesz- 
tették politikai befolyásukat. 

Eupeitlies, Antinoosnak, a legdélibb kérőnek 
apja Homeros Odisseájában. Fia haláláért bosszút 
akart állani, de Odisseus kezétől elesett. 

Eupen, az ugyanily nevű járás szókhelye Aachen 
porosz kerületbon, a Hill ós Weser összefolyásánál, 
szép völgyben, vasút mellett, (i9io) 13,540 lak., 
gyapjú- ós posztóiparral, gépgyártással, vasolvasz- 
tókkal, bőrcserzéssel, enyv-, szappan- és szalmiak- 
szeszgyártással. A Haasberg két részre osztja : a 
tulaj donképeni városra és a «Haas»-ra, a gyár- és 
mun kás városrészre. 

Eupepszia (gör.) a. m. jó emésztés ; eupepti- 
kiis, könnyen emészthető. 

Euphausidae (áiiat), a Hasítottlábú rákok 
(Schizopoda) rendjébe tartozó rák-család, a hová 
kis rákok tartoznak, melyeknek torlábaín szaba- 
don lecsüngő kopoltyúik vannak. Legismertebb 
fajok: E. Müüeri Cl., Messinában honos, 16—18 
mm. hosszú ; E. splendens Dana, az Atlanti-óceán- 
ban él. 

Euphema (állat), 1. Papagájfélék. 

Euphemia, 1. Eufémia. 

Eupbeinisiuus (gör.), 1. Eufémizmus. 

Euphemos, görög hérosz, Poseidon tengeristen 
és Mekionike (más verzió szerint Europe) fla, 
Polyphemos féltestvére, ki atyjától azt az ado- 
mányt nyerte, hogy a vizén járni tudott. Részt- 
vett az argonauták útjában : ö volt az Argó hajó 
alkormányosa. Az északafrikai Kyréné város ural- 
kodó családja, a Ba.tt\adéi.k(l. Battos) E.-ra vitték 
vissza eredetüket. Ebből keletkezett a monda, 
hogy E. az argonautákkal Észak-Afrikába jutván, 
egy ottani tritontól a löld egy göröngyét nyerte 
ajándékul, mely ajándék jelképesen az ottani föld 
bii"to kiásat jelentette. 

Euphonla (gör.), 1. Eufónia. 

Euphurbia L., kutyatej, ebtej, fűtej (nör.), az 
Euphorbiaceae (Pütejtélék) család génusza; 600 
faja a sarki tájakat egészen kerüli ; a mérsékelt 
öv hidegebb részein és a tropikus vidékeken nincs 
valami nagy szerepük, csak e két utóbbi öv között 
vannak gazdagon, változatosan kifejlődve s itt is 
leginkább a száraz helyeket, steppóket keresik 
fel. A gyomképen elterjedt fajoktól a fa- és kak- 
tusztermetű (ebtejfák) alakokig igen változatos 
külsőt tüntetnek fel. Néha levéltelenek ; levelük 
átellenes, épszélű, osztatlan. Virágzatuk (cya- 
thium, 1. az 1. ábrát), mely pártanélküli és legfel- 
jebb csak csökevényes csészéjü virágokból áll, 
egy csészealakú gallérba van foglalva, amely- 
nek szélén 4—5 kerek, félholdalakú, kétszarvú v. 
ujjasán hasogatott raózfojtö mirigy látható. A 
cyathiumok bogas virágzattá egyesülnek, mely- 
nek sugarai villásan elágaznak. Toktermésük, 
mely hosszabb nyélen kilügacyathiumból,2ró8z- 



Euphorbia 



— M 



Euphoríon 



termésre válik szét. Az B. -fajok mind kitümiek 
tej tartalmukkal. A nálunk honos fajok mérgesek, 
tejük csípős, hánytató, hashajtó, a jószág nem 
bántja őket, a tehén teje piros lesz tőlük. A libára 




i. ábra. I. az Euphorbia lathyris L. ága, lí. egy virágzat 
a cyatWnmban, III. egy porzós virág. 

halálosak. így mind alkalmatlan gyom, de mint 
népies orvosság említhető az E. cyparissias L. 
(farkasfü, farkastej, szamártej, 1. a Mérges nö- 
vények I. mellékle- 
tén), mely parlago- 
kon, szikár legelőkön 
gyakran tömegesen 
fordul elő, az E. pa- 
lustris L. (tavi fütej, 
szattyingkóró, szety- 
tyin, tejeskóró) mo- 
csaras helyeken, vi- 
zek szélén, az E. 
esula L. (kis-sárfütej, 
apró sármag, has- 
indítófű, ugrógyökér), 
árkok mentén, utak 
szélén, az északame- 
rikaiak közül E. ipe- 
cacvanlm L. stb. Több- 
nyire mint hánytató 
és meghajtó szerek 
alkalmaztatnak. A 
déleurópai, nálunk 
csak elvadulva előfor- 
duló E. latliyrUi L. 
(nagy v. kerti sárfű) 
magva, a semen cata- 
pidiae minorÍ9 (pat- 

2. ábra. Kaktnsztermetű ebtejfa ^,S T.!lÍ !Í c"h' 

(Euphorbia). ^ok nagyrabocsult 

hánytató és hashajtó 
szere volt, teje a bőrt felmarja, hólyagot húz. 
Az E. piscatoria Ait. fajjal Madeirán és a Ka- 
nári szigetekon a halat szokták elbódítani. Az 
E. coUnifoUa L. nedve indiánok nyílmérge. A 
kaktusztermetü E.-k törzse zöld. húsos, bőnedvű. 




4; V. több élű, az élek úgy keletkeznek, hogy a 
levelek töve dudorrá vastagodik s a dudorok össze- 
olvadnak egymással, a levelek lemeze azonban 
csak pikkolyszerű csökevény alakjában van meg. 
Némelyek tövisesek (1. a 2. ábrát). Nevezete- 
sebbek : az E. resinifera Berg. V4- 1 m. magas, 
cserjós. Aga 3—4 szögletü. Marokkó belsejének 
alacsonyabb hegyein nő. Meghasogatott törzséből 
kiszivárgó nedve a levegőn megkeményedik s 
már a régieknél is jól ismert mézggyantát, az 
euphorbiumot (garami v. resina euphorbiij szol- 
gáltatja (1. Euforhium-gyanta. A délafrikai E. 
cereifonnis L. a Gereus kaktuszhoz hasonlít, a 
Kanári-szigeteken élő, 4 élű E. canarieusis L.-vel 
együtt botanikai kertekben kultiválják. A ko- 
khinkinai E. edulis Lour. levele ehető. A mexi- 
kói E. pulcherrima Willd. (Poinsettia pulcher- 
rima Grah.) faj vérpiros murvaleleiért kedvelt 
dísznövény. 

Eiiphorbiaceae,í;&íf6;;-, Fütej-\. Kutyatej- 
félék (növ.), a kétszikűek családja a Geraniales 
sorozatban. 4500 íaja a föld meleg és mérsékelt 
tájait lakja, a sarlíköri és magas hegyi tájakon 
hiányzik. Nagy részük a száraz helyeket, step- 
péket szereti, de vannak mocsár- és erdölakók is. 
Egyesek széthurcolás v. művelés folytán nagy- 
elterjedést értek el. Legelterjedtebb a maga 600 
fajával az Euphorbia génusz (1. 0.). Viráguk egy- 
ivarú, 1-2 lakú, gyakran csészéje v. pártája v. 
mindkettő hiányzik. Porzó annyi vagy kétszer 
annyi, ahány csészelevél, de lehet 1 vagy sok is. 
Termőjük felső állású, rendesen 3 termőlevélből 
nő össze és 3 üregű, minden üregben 1—2 csüngő, 
visszafordult, magkezdeménuyel, melynek nyí- 
lását (mikropile) egy húsos fedöcske (caruncula, 
1. Mag) zárja el, mely később a magon is meg- 
marad. Érett tokterraésük egy központi oszlop- 
tól elváló 8 résztermésre pattan szét. Magvuk- 
ban sok a magfehérje. Termetük igen változó : 1 
éves füvek, cserjék, fák, kaktusztermetiiek (1. 
Euphorbia). Levelük rendesen csavaros állású, a 
kaktusztermetüeken gyakran csak pikkely alak- 
jában van meg. Virágriik apró virágzatokat alkot- 
nak, melyek 1—1 virágnak látszanak, s az Eu- 
phorbia és néhány más géouszban csészeszerű gal- 
lérba (cyathium, 1. 0.) vanmik foglalva. Az egyes 
apró virágzatok azután rendesen tömött bogas 
virágzattá egyesülaek. E család számos faja 
gazdag tejnedvével tűnik ki, úgy a Hevea-fajok 
az Amazon vidékén, amelyek a pára- kaucsukot 
szolgáltatják. De ezenkívül e család fajai több 
tekintetben, különösen orvosilag bírnak jelentő- 
séggel az emberre. 

£upborbiuui, 1. Euphorbia és Euforbiwn- 
gyanta). 

Euphorbos, trójai vitéz az Iliászban, akit Pat- 
roklos megsebesít, s később Menelaos megöl. 
Fythagoras, a lélekvándorlás tanítója,azt állította, 
hogy az ő lelke már élt egyszer ebben az E.-ban. 

Euphoria (gör ), 1. Eufória. 

Eupliorin, 1. Euforin. 

Euphorion, 1. Kr. e. 276— 225-ig élt görög 
költő és tudós régiségíró, Kallimachos tudós köl- 
tészetének hű követője, szül. Eubea szigetén, 
Chalkisban, Athén lett második hazája, élte vé- 
gén pedig Nagy Antiochosnak, Szíria királyának 



Buphotid 



- 35 



Eupompos 



könyvtárnoka lett. Prózai müveken kívül írt kis 
eposzokat, olégiákat, epigrammákat. Kis eposzai- 
ban (pl. a Mopsopiában) kevéssé ismert attikai 
helyi mondákat dolgozott fel. Tudós színezetű, 
mesterkélt költészete nagy hatással voltba római 
költészetre, kivált Comelius Qallusra. Életét és 
működését Meineke írta meg (Danzig 1823), s 
ugyanő újra az Analecta Alexandrinában (Boriin 
1843) ; töredékei ott és MüUernél (Fragra. histor. 
Graec.) találhatók. V. ö. Némethy Géza, A római 
elégia (Budapest 1905). 

2. E. , Aischylos fla, szintén tragikus költő, aki 
egy tetralógiájával Sophoklost és Euripidest is 
legyőzte. Aischylosnak az atyját is E.-nak hívták. 

Eupbotid, kőzet, 1. Eufotid. 

Enphranor, isthmosi születésű görög festő, 
szobrász és ércöntő a Kr. e. IV. sz. első felében, 
aki a szimmetriáról és a színekről íi'ott tanköny- 
veivel nevét az irodalomban is m^örökítette. 
B. festette az athéni Stoa Eleutheriosban levő, 
mantineai csatát ábrázoló falképet. Szobrászi al- 
kotásai között leghíresebb volt Parisa és a gyer- 
mekeivel karján menekülő Leto. Művei sorában 
személyesltések is szerepeltek, mint Bonus Even- 
tus, Virtus stb. E. az ókori művészeti írók jellem- 
zése szerint alakjai fölépítésében eltért Polykle- 
tos kánonjától ; alakjainak a törzse könnyedébb, 
karcsúbb volt, fejük azonban még nagy s az izü- 
letek erősek. Emlékeink tömegében a kutatás ed- 
dig még nem akadt E. tevékenységének hiteles 
nyomaira. Paris szobrának másolatát sokan az 
Antikythorában előkerült bronzszoborban vélték 
felismerhetni. 

£uphrasia (gör.), vidámság, jókedv. 

Enphrasia L., szemvidítófü, szálkacsék 
(növ.), a Scrophularlaceae (Tátogatok) család gé- 
uusza ; 50 faja a földnek a trópusokon kívüli ré- 
szein honos, félig élősködő füvek. A számos euró- 
pai faj közül (több nálunk is) az E. offidnal'ís L. 
tulajdonképen sok eltérő fajta közös neve. Nálunk 
az E. Rostkoviana Hayne terem helyette. Fehér 
szőröktől borzas, alacsony fű, tojásdad nyeletlen 
levelei minden oldalukon 3—6 fognak, kihegye- 
zettek ; pártája fehér, lilával és sárgával tarkítva. 
Réten ós mezőn (hegy- és dombvidéken) több más 
fajjal együtt gyakori és gyökereken élősködik, 
noha vannak zöld levelei (félig élősködő). Az E. 
officinalis (orvosi szemvidító fü) fajjal régebben 
szembajt gyógyítottak ; de füve most is oílicinális 
(herba Euphrasiae). Másodrangú takarmány. 

Euphrates, 1. az ázsiai folyó névadó hőse. 
Tigris és Mesopotamia testvére, kiről azt regél- 
ték, hogy íiát, Axurtast hamis gyana alapján 
megölvén, kétségbeesésében a folyóba vetette 
magát. — 2. E., a kisázsiai Tyrusból származó 
sztoikus irányú prédikátor a Kr. u. I. sz.-ban, ki 
Rómában nagy sikerrel működött. 

Euphrates, folyó, 1. Eufrátesz. 

Euphrosina, l. Eufrozina. 

Euphrosyne, a három Charis vagy Gratia 
egyike, 1. Charüiok. 

Euphthaluiln, l. Euftalmin. 

Eupliuisiiius^ keresett, leleményes, ellenté- 
tekkel teljes ós édeskés neme az élcelésnek, tu- 
lajdonkép a renaissance után a különböző európai 
irodahnsűcban a XVI. és XVII. sz. folyamán fel- 



lépő előadásbeli barokknak angol változata. A név 
Lily Johnnak Euphues (ejtsd, jafjuisz) c. regényé- 
től ered (1680), mely ezt a modort, a spanyol 
Guevara után, az angol irodalomban divatba 
hozta. Erzsébet királyné udvarában sokáig ural- 
kodott az E. Az akkori drámaírók is szívesen al- 
kalmaztálc e piperés, elmés, ellentétező, alliterá- 
ciókkal is színezett előadásmódot, kivált a sze- 
relmi dialógokbon ; magánál Shakespearenél is 
vannak rá példák, bár részbon párod ikusak, így a 
Sok hűhó semmiért c. vígjátékban. Hasonló volt a 
marinizmiui Olaszországban, a (jongorizmiis Spa- 
nyolországban és a style prédeiix Franciaország- 
ban. Nálunk a XIX. sz. második felének roman- 
tikus színműveiben újra felvillan e modor (Dóczi 
L'ijos, Rákosi Jenő). V. ö. Greguss Ágost, Shaks- 
pere pályája; Landmann, az Euphues új kiadá- 
sában (Heilbronn 1887). 

Eaphyllín, 1. Eufillin. 

Eupliyta (Eufita) név alatt azokat a növé- 
nyeket értjük, melyeknek gyökerei a földben, 
asszimiláló részei a levegőben vannak (Edaphyta). 
Ezekkel ellentétben az aerophyták teljesen (epi- 
phyták, 1. ÁUlösködök) a fold felett élnek, más 
nöyénYQken, a hydrohpi/ták pedig a vízben és pe- 
dig vagy alánierülten, úgyhogy a víz széndioxid- 
jából táplálkoznak, vagy pedig a felszínen úsz- 
nak és a levegő széndioxidját veszik fel. 

Eapirchroit (ásv.), rostos szövetű gumóalakú 
foszforit Hammondvilleről (Essex Co., New York). 

Eupirin, eupyrin, a vanillinfenetidin etilkar- 
honátja : 

/CH:N.C8H,.0.C,Hj 
CgHj — OCHg 

XO.CO.O.C.Hj 
Készül a vanillinfenetidin kálium- végy tUetéből 
klórszénsavas etileszter hatására. Fakó zöldes- 
sárga, vanillia szagú, csaknem íztelen kristály- 
tűk. Op. 87—88". Víz kevéssé, szesz, éter, kloro- 
form bőségesen oldja. Mint enyhe és nem mérgező 
hatású antipiretikumot gyermekeknél és aggok- 
nál alkalmazzák. 

Eupitton V. eupittonsav, bonyolult összetételű 
szénvegyület: C^^E^^^O^. E sav alkáli-sói szép 
kékszínüok és pittakál néven íostékül használják. 

Euplankton, 1. Plankton. 

Eupledella (áuat), az Üvegszivacsok (1. o.) 
egy neme. 

Enplectes, 1. Szövőmadarak. 

Enplocomus Vieilloti, 1 Vieillot- fácán. 

Eupnoe (gör.), or\'osi műszó, a. m. könnyű, 
szabad lélegzetvétel. L. Lélegzés. 

Eapolis, görög költő, Aristophanes pálya- és 
munkatársa (a Lovagokat együtt írták), majd el- 
lenfele, a politikai irányú régi attikai komoedia 
egyik korifeusa, szül. Kr. e. 446. Már 17 éves ko- 
rában színre vitt egy komocdiát s 411. hazájáért 
harcolva esett el. Dicsérik feltaláló erejét, merész 
fantáziáját, éles és maró gúnyját, mellyel Alki- 
biadest,Kalliast, Protagorast, Kleont megtámadta. 
17 darabjából (hétszer győzött) egy sem mamdt 
fenn, csak töredékek. V. ö. Ko(k, Comicoi-um 
Attic. fragmenta I. (Leipzig 1880). 

Eapompos, görög festő, Kr. e. 390 körül élt 
Sikyonban és az ottani festészeti iskola megala- 
pítója volt. Különösen híres volt az ókorban egyik 



Euporfin 



— 36 — 



Eurhodolok 



festménye, mely egy versenyjátókokban győztest 
ábrázolt, 

Euporfin, euporpMn, apomorphinmethylbro- 
mid: CijHijNOa.CHjjBr. Előállítására az apomor- 
ÜQt dim etilszulfáttal metilkénsavas metilatro- 
plnaá, majd ezt káliumbromiddal E.-ná alakítják. 
Fehér v. sárgásfehér kristálytük v. lemezkék. Op. 
155— 156^ Víz, szesz, metilalkohol bőségesen 
oldja. Az aporaorflnnál állandóbb, de nedves le- 
vegőn, a világosságon lassacskán bomlik és meg- 
barnul. Apomorfin helyett gyógyszerül haszná- 
latos. 

Euprcpia (Arctia) caja L. (áUat), 1. Pap- 
macska-pille. 

Eupyrin, 1. Eupirin. 

Eurafrikai (európai- afrikai), Sergi a koponya 
alakulatában és az arc kifej lődésében élesebben jel- 
legzett csoportot nevezett el így. A csoport három 
rasszból állana: afirikai, mediterrán és északi- 
ból. Afrikában eredt, a történeti idők előtt került 
Európába és ott szétterjedt, hogy a legrégibb nép- 
törzsek magját megadja. 

Euralit (ásv.), sötétzöld sugaras rostos halma- 
zokat alkotó kloritos ásvány, amely az olivindia- 
báz hasadékaiban fordul elő. Eura (Finnország). 

Eurázia, Európa és Ázsia együttesen, egyetlen 
egy kontinensnek tekintve. A geográfiában és 
geológiában használt fogalom. 

Euráziai, rövidítés európai-ázsiai helyett : így 
nevezik Kelet-Indiában az angoloknak a hindu 
nőkkel nemzett ivadékát (halfeast a. m. fél- vér v. 
halfbreed). Arcszínük természetesen változó : 
barna, sárga, fehér különböző árnyalatai láthatók. 
Számuk Madraszban 30,000, Ceylonban 25,000 
főre tehető.V. ö. Thurston adatait a madraszi mú- 
zeum 1898-iki jelentésében. Rendesen kereskedők 
ós kisebb hivatalnokok. Általában angol nyelvűek. 

Earáziai hegyrendszer nevet adta B. Suess 
annak az óriási szisztémának, amelyet a Nyugat- 
indiai szigetvilágból kiindulva, az Atlaszon, Dél- 
Európán és Dél-Ázsián át a Csendes-óceán part- 
jára követhetünk. Egyidejű ós egyforma módon 
képződött láncok összefoglaló neve ez, amely el- 
választhatatlanul egy kontinenssé teszi Európát 
Ázsiával, innen származik összevont neve. Ezek 
a láncok a legrégibb időktől a mai korig képződ- 
nek, legerősebben talán a pliocén-korban fejlőd- 
tek. Orográflai jellemvonásaikat főként az erős 
gyűrődéseknek, torlódásoknak köszönhetik, ellen- 
tétben a Föld második nagy hegyrendszerével, az 
ú. n. Paciflkus hegyrendszerrel, amelynek a leg- 
főbb orográflai jellemvonásait a hatalmas felpat- 
tanások, törések hozták létre. Az B. tagjai legna- 
gyobbrészt íves alakú, asszimoti'ikus lánchegysé- 
gek, amelyeknek rendesen belső oldaluk meredek, 
elsűlyedt medence felé tekint, amelynek peremén 
vulkánosság tör elő. A meredek oldalon bukkan- 
nak elő a legrégibb közetek (gránitok, kristályos 
palák), a külső lankás oldalon következik az üle- 
dékes kőzetek zónája, amelyben nagy szerepet ját- 
szik a mészkő, azért mészkőzónának is szokás 
nevezni, ezen túl kívül a törmelékkőzetek (ho- 
mokkő, konglomerátum stb.) zónája, az ú. n. íliss- 
zóna következik, amely kétségkívül a hegyláncok 
keletkezésének egyik legenergikusabb periódusa 
ntán származott a hegységből. Némelyik láncon 



a mészközóna van erősen kifejlődve, pl. a Keleti- 
Alpokban s ott a fliss-zóna egészen alárendelt. 
Másutt a mészkőzóna csak szirtekben, darabokban 
van meg (Kárpátok) s ott a fliss-zóna fejlődik ki 
hatalmasan (Kárpátok, Bszaki-Apenninek). Az B. 
tagjai: a középamerikai hegységek, a nyugat- 
indiai szigetek hegyei, az Atlasz, a Betikai kor- 
dillérák (Sierra Nevada Spanyolországban), a Pi- 
reneusok, Alpok, Apenninek, Kárpátok, Dinári- 
Alpok, Balkán, Kis-Ázsia hegyei, Kaukázus, Zar- 
gosz, Elbursz, Paropamizusz, Szulejmán, Hindu- 
kus, Pamir, Himalája, Hátsó-Indiai hegyek, Tien- 
san, az Altáji, az Északkinai Alpok. A Kuen- 
lün, úgy látszik, régibb hegység. 

Eure (ejtsd: ör), 1., 225 km. hosszú mellékfolyója 
a Szajnának Franciaországban.Orne département- 
ban a Longnii erdő mocsaraiból ered. Legnagyobb 
mellékvize az lton; Dampsnál torkollik. Áz B. 
áradásai nagyon jelentéktelenek ; vize számos gé- 
pet hajt, de a hajózásra csak 14 km.-en alkalmas. 

2. E., départenientFrancidLországB.-i részében 
6037 kms területtel, (i9ii) 323,651 lak. (1 km«-re 
53"6). E.-ben a harmadkori képződményekből álló 
alacsony, termékeny fensíkok a túlnyomók, ame- 
lyek közt a mérsékelt égöv minden szépségét fel- 
tüntető völgyek húzódnak el. Az egész départe- 
raent a Szajna medencéjéhez tartozik, mely itt 
veszi föl az Epte-et, Gambont, Andellet, E.-t és a 
Charentonne-nal bővült Rillet. Az éghajlat hűvös és 
nedves, de egészséges. Régebben borairól volt hí- 
res, újabban azonban főleg a kereskedelmi növé- 
nyeket, lent, kendert, továbbá a cukorrépát, bur- 
gonyát és hüvelyeseket termelik. A gazdag lege- 
lők miatt virágzó az állattenyésztés is. Jelenté- 
keny a pamut- és selyemipar. E. 5 járásra oszlik : 
Evreux, les Andelys, Bernay, Louviers és Pont- 
Audemer. Székbelye : Evrevx. 

Eure-et-Loir (ejtsd: ör e loár), département Fran- 
ciaország É.-i részében, 5940 km" területtel, 
(1911) 272,255 lak. (1 km«-re 45). Egyik fele, a 
Beauce vagy Basses-Terres, egyhangú, de gabo- 
nában igen termékeny, fátlan síkság ; másik fele, 
a Percbe vagy Haute-Terre, halmos, erdős ós szá- 
mos pataktól öntözött kellemes és termékeny vi- 
dék ; rajta a Vichéres melletti emelkedés a legma- 
gasabb (285 m.). Vizei a Szajna és a Loire környé- 
kéhez tartoznak. Az éghajlat szelíd, nedves, de 
eléggé változó és a Beauceon nem is egészséges. 
Főfoglalkozása a lakosoknak a földmívelés. Az 
állattenyésztés is virágzó. Legjelentékenyebb ipar- 
ág a malomipar; Chartresben, Dreuxben, Ver- 
nouilletben vasmüvek vannak, az Avre völgyében 
pamutszövők. 4 járásra oszlik : Chartres, Chateau- 
dun, Dreux és Nogent-le-Rotrou. Székhelye : GJiart- 
res. 

Eureka, 1. Heuréka. 

Eureka (ejtsd: jurike)^ kíkötőváros Kalifornia 
északainerikai államban, a Humboldt Bay ben (ó. 
sz. 40" 48') a Trinidad shivei vasút mellett, {i»oo) 
7237 lak. Fűrésztelepek, fakereskedés. 

Knreka rubber, 1. Arany (gyártása). 

Eureka Springs (ejtsd: jurike süpringsz). Táros 
Arkansas északamerikai állam ÉNy.-i részében, 
(1900) 3572 lak. Fürész 'zyárak, ásványvízforrások. 

Eurhodinek, 1. Azinfcstékek- 

Eurhodolok, 1. Azin festékek 



Eurialus és Lukrécia 



- 87 - 



Euripides 



Eurialus és Lukrécia históriája, Aeneas Syl- 
vius Piccolomininek, a későbbi II. Pius pápának la- 
tin prózai novellája (De duobns amantibus, Enry- 
cUoetlAKretia), melyet szerzője még mint Zsig- 
mond császár titkára készített. A mú Zsigmond 
kancellárjának egy előkelő sienai polgár felesé- 
gével folytatott titkos és kalandos viszonyát be- 
széli el, mely a kancellár eltávozásával és Lukré- 
cia lialálával végződik. A hírhedt elbeszélést ma- 
gyarra is lefordították 1577., aPatak városában 
az úr gombos kertében». Szilády Áron s utána az 
írók legnagyobb része a fordítás stílusára és vers- 
alakjára (Balassa- vers) támaszkodva a fordítót 
Balassa Bálinttal azonosítja ; viszont mások II- 
léssy János adatai alapján (Irodalomtört. Közle- 
mények 1895, 192 és kk. 1.) azt hirdetik, hogy 
Balassa az 1577-ik esztendőt mindvégig Lengyel- 
országban töltötte és pataki tartózkodása ez idő- 
ben már csak azért sem fogadható el, mivel a Ba- 
lassák és Dobók között akkoriban haragos villon- 
gás észlelhető. Maga az elbeszélés először 1592-ben 
Kolozsváron és legutóbb Szilády Áron Balassa- 
kiadásában (Budapest 1879) látott napvilágot. V. ö. 
Egyet. Phil. Közlöny (1890) ; Irodalomtört. Köz- 
lemények (189G és 1910, 193 I.). 

Eurich, a nyugaii gótok királya (466 — 484-ig 
Kr. u.), I. Teodorik gyilkosa és utóda, fokozatosan 
majdnem egész Spanyolországot s Galliának a 
Loire-ig terjedő részét a Rhone völgyével együtt 
hatalma alá hajtá. A nyugati gótok birodalma 
alatta érte el hatalmának tetőpontját, ó volt az 
első, aki a régi gót jogok és törvények följegyzé- 
sét elrendelte. Megh. Arlesban, 484. Követte fia, 
II. Alarik. 

Euricius Cordus, I. Cordiis. 

Eurikefál (eurykephal), 1. Koponya. 

Eurimedon, Pamíilia hajózható folyama, je- 
lenleg KöprU-szu, amely a Szelgé hegységből ered 
és Aszpendosz alatt ömlik a tengerbe. Nevezetes 
a győzelemről, amelyet Kimón 466. (v. 467.) a per- 
zsák felett vívott. (Thuk. 1, 100. Xen. HeU. 4, 8, 30). 

Euripides, ahárom nagy görög tragikus egyike, 
szül. Salamis szigetén Kr. e. 480 szept. 23., a 
salamisi ütközet napján, megh. 406-ban Arethu- 
sában Amphipolis mellett. Apja eleinte a bajví- 
vásban képeztette, de a íiú vonzalma a szellemiek 
s kivált a íllozófla felé fordult : Anaxagoras, Pro- 
dikos és Protagoras előadásait hallgata és Sokra- 
tesszel is baráti viszonyban állt. 25 éves korában 
lépett fel először a drámai versenyen, de csak 29 
éves korában lett győztes s egész életében még 
három ízben aratott diadalt. A nyilvános élettől 
elzárkózott, szerette a magánosságot s ezért a 
vígjátékírók családi életét és költészetét is sokszor 
kíméletlen gúny tárgyává tették. Valószínűleg 
sokat csalódott s talán a züllött közállapotok is 
elkeserítették, mert 72 éves korában elhagyta 
hazáját s a műpártoló Archelaos makedóni király 
pellai udvarába ment. Hír szerint ott is irigyei 
voltak s ármányuk áldozata lett (mint mondják, 
ráuszított ebek tépték szét). Az athéniek később 
ói-cszobrot állítottak neki Dionysos színházában. 
Legjellemzőbb arcmását a nápolyi múzeum őrzi. 
E. egyike a legnagyobb inventoroknak : mindent 
átalakít, az elődeitől feldolgozott tárgyakat bát- 
ran újjá teremti. Nemcsak az isteneket szállítja 



le az Olymposról, hanem a hősöket is kivetkőz- 
teti koturnusukból. Olyannak jellemzi az embert, 
amilyen. Drámáinak szerkezete kevésbbó mű- 
vészi, mint a Sophokleséi. A prologos nála a cse- 
lekvény elé biggyesztett száraz tájékoztatás; a 
megoldás pedig gyakran isteni közbelépés (deus 
ex machina) által történik. A karének, mely 
Aeschylosnál fontos szerkezeti elem, Sophok- 
lesnél a cselekvényt harmonikusan kiegészítő 
líra, E.-nél többnyire csak dísz. Általában laza 
a szerkezete és a cselekvényben gyakran túlteng 
a retorikai pátosz. Azonban felülmúlja elődjeit 
a szenvedélyek, kivált a női lélek rajzában, az 
érdekfeszítő bonyolításban s a valószerű jellem- 
zésben. Aristoteles őt vallja legtragikusabb költő- 
nek. A római tragikusoknak Bnníustól Senecáig 
és később a franciáknak is fő mintaképe lett. E. 
22 tetralógiát, azaz b8 darabot írt. Fennmaradt 17 
tragédiája (a 18 dik, Résos későbbi termék) és 
egy satyrosjátéka. Ezek a következők : 1. Alkes- 
tis (438-ból) : tárgya Alkestis hűséges szerelme, 
ki önfeláldozásával megváltja férjét a haláltól. 
Herakles azonban kimenti öt a halál karjaiból. A 
világirodalom el^o, bájos tragikomédiája, melyet 
Wieland Alceste-je nem érhetett utói. 2. Medeia 
(432-ben), hatalmas alkotás, mellyel Seneca, Cor- 
neille és Griliparzer utánzásai sem versenyezhet- 
nek. 3. Heraklidák : Herakles fiainak sorsát tár- 
gyalja. 4. Hippolytos (428-ban), ennek tárgyát is 
kevesebb szerencsével dolgozta fel Seneca és 
Racine (Phédre). 5. Andromache, Hektor felesé- 
gének szomorú sorsa; cselszövényes darab. 6. 
Hekabe, Priamos felesége, szörnyű bosszút áll 
Polymestor trák királyon, fia gyilkosán. Az anyai 
fájdalom megdöbbentő nagyságát rajzolja. 7. Az 
Esdeklök (Hiketides) : a Thebe alatt elesett hősök 
anyái megnyerik Theseus pártfogását, hogy hol- 
taikat eltemethessék. 8. Herakles (424-ben). Az 
utolsó munkájából váratlanul megtérő h s meg- 
menti nejét és gyermekeit Ly kostól, de azután a 
nagyzás hóbortjától elvakítva maga nyilazza ha- 
lálra szeretteit. Kijózanodva meg akarja magát 
ölni, de nemes barátja, Theseus visszatartja s 
magával viszi Athénbe. 9. Jo«, romantikus dráma, 
melynek tárgyát Schlogel is feldolgozta. 10. Trójai 
nők (415-ben) : lazán összefűzött hatásos képsoro- 
zat Trója feldúlásából. (V. ö. Schüler, Siegesfest.) 
11. Elektra, a bosszimak megdöbbentő realiz- 
mussal ábrázolt műve, egyúttal az aischylosi és 
sophoklesidarabokzseniálisátalakítása. 12. iíeZewa 
(412) cselszö vényes bonyodalommal. Paris csak 
egy árnyképet ragadott Trójába, az igazi Heléna 
Egyiptomba került, ahol az erőszakos Thookly- 
menebtól férje, a vihar által oda vetett Menelaos 
megmenti s megszökteti. 13. Iphigenia a tauro- 
soknál. Cselekvénye Goethe híres Nachdichtung- 
jából ismeretes. 14. Feniciai nők: eseményekben 
gazdag hatásos dráma, mely Eteokles és Polynei- 
kes trónviszályát tárgyalja, s az Antigoné karján 
világgá induló vak Oedipus megható rajzával 
végződik. 15. Orestes (408 ban) : a halálra ítélt 
Orestes szörnyű bosszúja, melyet Menelaoson és 
egész háza népén kitölt. 16. Ipkigcnia Atdisban 
(406-ban) Makedóniában készült s a költő halála 
után került színre. Tárgya Racine feldolgozilsá- 
ból ismeretes. 17. Bocc/mn^HŐA: -• Pentheus thebai 



EuripldesI vers 



38 - 



Európa 



király gyászos sorsa, kit az általa megtagadott 
Dionysos isten büntetésül saját anyjával tépet 
szót. Goethe szerint B. legkiválóbb alkotása. 18. 
Kyklops szatirosjátók, a Polifemos-kaland drama- 
tizálása az Odisseia alapján. 

Irodaiam. Legjobb szövegkiadás a Murray-é Euripidis 
Pabalae, Oxford 1901—1909. 3 löt. Egyes darabokat né- 
met magyarázatokkal kiadott Wecklein Teubnernél, H. 
Weil, Farlíf. Nagyszabású ós mintaszerű Herakles kiadása 
Wilamowitztól, 2 köt. Berlin 1889, 2. kiad. 1895. Kiváló 
monográfiák : Docharme, ICuripide et l'esprit de son thó:ltre, 
Paris 1893; Masquerfy, Euripide et ses idóes, Paris 1908; 
Verrall, Essays on four plays of E., Cambridge 1905 és 
E. the nationalist, u. o. 1895; W. Nestlé, E. der Dichter 
der griechischen AufklSrung, Stuttgart 19 1. Német fordí- 
tói : Minckwitz. Donner, Hartung, Wilamovitz. Magyar 
íorditások.Ouzmics Izidor lefordította az Ipliigénia Aulisban 
c. drámát (M. Tud. Akad. 184' ) ; n. e. és a taiirisi Iphige- 
niát Szabó Károly (1849) Elektrát is lefordította s ez később 
jelent meg a Kisf. társ. Evl. 1891 — 2 évf -ban; Szabó István 
Alkestist (Kisf. társ. Evl. 1875-6) ; Csiky Gergely a Kyk- 
lopsot (Kisf. társ. 1890) ; Radó Antal Ifigeneia Aulisban. 1892; 
Kempf József Iphigenia Taurisban (Jelesírók 1895); Herak- 
les forilítását Liitkóczy Mihálytól, Hippolytosét Csengeri 
Jánostól 1909. adta ki az Akadémia görög szöveggel együtt 
a megindított magyar E. I. kötetéül; a II. köiet, 1911 a 
Kisfaludy-t.irsaságnál pályanyertes l'eniciai nőket és Me- 
deiát foglalja magában Csengeri Jánostól. Az ö fordításában 
jelent meg a M. Tud. Akadémia könyvkiadó-vállalatában 
(l!)ll)ötdarab: Alkostis, Ion, Iphigenia Auliszban, Iphigenia 
a taurosok közt, Bakctiánsnök. 

Euripidesi vers (metrum Eurip.),& csonka tro- 
cheusi tetrapodia (negyodfeles trocheus), a leg- 
formásabb troehousi rendek egyike. Mint Urai 
forma, állandó dallamhoz lóvén kötve, benne a 
hosszú szótagok igen ritkán oldattak fel két rö- 
vidre. Használta Alkaios, a tragikusok közül főleg 
Aischylos, a római költök közt Horatius. A mi 
klasszikái iskolánknál is előfordul. 

Earipo, 1. Kalkisz. 

Euriposz (új-görög nyelven Egripo), az a ten- 
gerszoros, amely elválasztja Bubea (1. o.) szige- 
tét a görög szárazföldtől, különösen Boeótiától. 
Az E. két medencéből áll, az északi az atalanti 
B., a déli az eretriai B. A kettőt Kalkisz városa 
előtt a szoros kalkiszi B. köti össze. Az atalanti 
E. mintegy 75 km. hosszú s 10—15 km. széles; 
az eretriai E. hossza 45 km. szélessége 8— 10 km. 
Kalkisz előtt oly szűk az átjáró, hogy már aa 
ókorban (410-ben Kr. e.) áthidalták 200 láb hosszú 
híddal. Most a közbeeső kis sziklaszigotre az 
egyik oldalon kőhíd, a másikon forgatható hld 
vezet keresztül. A két E.-medence szabályos inga- 
dozása következtében a kalkiszi B.-on a víz áram- 
lása rendszertelenül változtatja irányát, de igen 
orős. Már az ókorban ismerték s úgy mondják, 
hogy naponkint 14-szer változtatja irányát. 

Eurit kőzet-megnevezés kétféle értelemben is 
használatos. Egyrészt ugyanabban az értelemben 
használják a tömött porlirok megnő vozóséro, mint 
a felzit megnevezést, másrészt pedig tömött (hálle- 
flinta) gneiszokat is jelölik vele. 

Euritmia (gör.), ütemszerüség, a szép, rendes, 
arányos mozgás táncban, zenében vagy beszédben 
stb. ; általán valamely egész részei közt mutat- 
kozó mérték ós összhang. Euritmikus : szop fo- 
lyású, jóhangzásu, arányos. Az E. mind a költői, 
mind a prózai előadás jó hangzatának alapja, s 
maga nemcsak a mondatok arányos és változatos 
terjedelmén ós a külső hangzás kollemón alapul, 
hanem a gondolatok ritmikus elrendezésén is. 

Eurizeu, 1. Enző. 



Eurobin, 1. Lenirobin. 

Eurof én (europhen, isohutylorthocresyl jodid). 
Vízzel, különösen alkaliás folyadékkal érintkezve 
jódot lehasító és így a jodoform pótszere gyanánt 
használható antisepticum. Vízben oldhatatlan, 
sárgás por. 

Európa, a görög mitológiában, 1. Europe. 

Európa, 1. Pencwiy. Pico.<í de E., magas hegy- 
csoport a kantabriai hegységben, Spanyolország 
É.-i részében Oviedo, Santander, Loon ós Palencia 
összeszögoUésénél : legmagasabb csúcsain, a Tőrre 
de Cerredón (2678 m.) és a Pona Prietán (2529 m.) 
a mélyebb szakadékokban nyáron is megmarad a 
hó. É.-i lejtőjén a Déva és Sella parti folyók, D.-i 
lejtőjén a Pisuerga, Carrion, Esla, a Douro mel- 
lékvizei erednek. — 2. E., lakatlan kis homokos 
sziget, 278 kra.-nyire Madagaszkár Ny.-i partjá- 
nál. Francia tulajdon. 

EnrÓT^a. (ki/ enc térképpel : 1. B, politikai tér- 
képe ; 2. E. hegy- és vízrajzi térképe ; 3. E. nép- 
rajzi ós nyelvi térképe ; 4. B. Árpád halálakor, 
907. ; 5. E. Mátyás király halála évében és a kö- 
zépkor végén ; 6. B. a hitújítás korában ; 7. E. a 
vesztfáliai békekötés (1648) után ; 8. E. a passza- 
rovici béke után ; 9. E. I. Napóleon idejében, 1810 
táján). A cikk tartalma : 



E. határai 38. old. 

Vízszintes tagoltsága 39. > 

Felülete .. 39. . 

Vizel., 40. » 

Éghajlat 41. « 

Növényvilág 41. « 



Állatvilág 42. old 

Ásványok 48. • 

Lakosság és államok 48. i 
Története ... _ ... 4S. • 
Irodalom _. 48. • 



E. határai. 

E. az öt világrész egyike, tulajdonképen Ázsiá- 
nak Ny. felé húzódó félszigete, amellyel való ösz- 
szefüggését földjüknek azonos szerkezete is iga- 
zolja. E. t azonban mégis külön világrésznek tart- 
juk, mert tagoltsága, éghajlata, természeti saját- 
ságai a többi világrésztől teljesen elütök s az em- 
beri nem kulturális ós gazdasági életében való 
szereplése sokkal jelentősebb, mint a többi világ- 
részeké együttvéve. 

B.-nak nincsenek oly éles határai mint Ausztrá- 
liának V. Amerikának. Míg É.-on, Ny.-on és D.-en 
a természet alkotta meg, K. felől nagyobbára csak 
az ember vonja meg több-kevesebb önkénnyel 
a határait. Itt az Urai-hegységet, az Ural-folyót, 
a Kaspi-tengert, némelyek a Kaukázust, mások 
pedig a Manics-mélyedést tokintik Ázsia és B. 
közt választó vonalul. B. területének kiszámításá- 
nál oly célból, hogy a terület nagyságához mérten 
a lakosság száma is pontosan meg legyen állapít- 
ható, azon vonalat szokták földrészünk határául 
tokinteni, amelyet az orosz kormány B.-i Orosz- 
ország K.-i határául kijelölt ós amely csak kevéssé 
tér el a föntebb említett vonaltól. Ily határok 
közt E. területe, beleszámítva Izland szigetét és 
az Északi jeges tenger E. közelébe eső szige- 
teit, nem egészen 10.000,000 km* (pontosabban : 
9.82i,ö31'5 vagy a kisebb szigeteket nem szá- 
mítva 9.tí00,185'5 km*), azaz toldunk összes szá- 
razföldjének 7*24"/o-a. Végső pontjai; Ny.-on a 
Roca-fok, K.-en a Tobol jobb partja ; É.-on az É.-i 
fok és D.-en a Tarifa-fok. Legnagyobb kiterje- 
dése ÉD.-i irányban 3860 km., ÉK.— DNy. -i irány- 
ban pedig 5560 km. 



Európa 



39 



Európa 



Vízszintes tasoltsága. 
Míg nagyságra nézve legközelebb áll Ausz- 
tráliíüioz, vízszintes tagoltságát tekintve legjob- 
ban különbözik tőle ; nincs is földi'ész, amelyet 
e tekintetben E. messze felül ne múlna. Törzsét 
Ritter egy derékszögű háromszöghöz hasonlítja, 
amelynek átfogója a Vaigács - szorostól a Pi- 
reneusok nyugati végéig nyúlik, mások ismét 
olyan ékhez tartják hasonlónak, amely kelet felöl 
keskenyedik és Franciaország nyugati végében 
végződik. A törzsnek területe 6.547,000 km» (az 
egésznek 65-39o/o-a), a félszigeteké: 2.680,000 
(26-77«/o) és a szigeteké 785,000 (7-84o/o). Ehhez 
járul még, hogy a partok kisebb bemélyedésekben, 
természetalkotta kikötőkben is rendkívül gazda- 
gok és oly egyenes vonalat, miként Hátsó-Pom- 
meránia ós a Gascogne, csak kevés helyen ír le. 
így lehetséges, hogy É. partvonalainak hossza 
messze fölülmúlja a sokkalta nagyobb Afrikáét ; 
mert míg amabban 100km*-nyi területre 87*6 km 
parthosszuság esik ennél csak 28-3. Az egyes 
hatái-tengereki-e a parthosszuság így oszlik meg : 

az Atlanti-oceAnra esik : 57,470 km. 66-2o/o 

a Földküzi tengerre 14,513 • 167 • 

as Ésaaki-jeges tengerre 10,558 « 12-1 • 

és a Fekete-tengerre 4,338 « 5"0 « 

Az Északi jeges tengernek csak két nagyobb 
öble van, a Kai-a- ós a Fehér-tenger. Az Atlanti- 
óceán nagyobb részei : az Északi-tenger ; a Balti- 
V. Keleti-tenger, amely a Riy;ai-, a Finn- és a 
Bottni-öblökbe ágazik el ; a La Manche ; a Vis- 
cayai-öböl vagy Gascognei-tenger. A Földközi- 
tenger részei : a Tirrheni-, lóni-. Adriai-, Egei-, 
Márvány-, Fekete- és Azovi-tenger. Ez öblök 
és tengerek egymással nagyobbára csatornákkal 
vannak összekötve. Az Északi- tengerből a Skager- 
Rak a Kattegatba, a Sund, Kis- és Nagy-Beit a 
Balti tengerbe, a Pasde Calais a La Mancheba visz. 
A nyílt Atlanti-óceánból a Földközi-tengerbe vezet 
a Gibraltári-szoros ; a Tirrhenl-tengert a Jónival 
a Messinai-, a Jónit az Adriaival az Otrantói-, az 
Égéit a Márvánnyal a Dardanellák, a Márványt 
a Fekete-tengerrel a Boszporusz, végre a Fekete- 
tengert az Azovival a Kercsi-szoros köti össze. 
A legnagyobb félszigetek a következők : Kanin 
(10,500 km*) és Kóla (120.000 km«) Oroszország 
E.-i részén, Skandinávia (800,000 km^), Jütland 
(39,500 km«), Bretagne (23.700 km«), a Pire- 
neusi félsziget (584,000 km*), az Apennin-félszi- 
get (149,000 km*), a Balkán-félsziget (a Pelo- 
ponnesossal és más kisebb félszigeteivel együtt 
474,000 km*), és végül a Krím-félsziget (23,700 
km-). A szigetek a tagoltságot még jelentékeny 
mértékben fokozzák. Közülük többen nem annyira 
nagyságuk, mint inkább történelmi jelentőségük- 
kel tűnnek ki. Ilyenek első sorban az Angliát, Skó- 
ciát és Írországot magában foglaló Brit-szigetek, 
kisebb függelékeikkel (Wight, Scilly, Anglesea, 
Man, Hebridák, Orkadok, Shetland szigetek); 
ugyancsak ÉNy.-ra vannak E.-tól a Fár-öer, 
Izland ; É.-ra a Spitzbergák, Novaja Zemlya és a 
Ferenc József földje ; a Skandináv-félsziget körül 
a Lofot, Aland, Gotland, Dagö, ösel, v^land, 
Bomholm, a Dán-szigetek ; Franciaország körül 
a Normann-szigotok, Ré és Oleron. A Földközi- 
tenger különösen gazdag szigetekben; ilyenek 



Korzika, Elba, Sardinia, a Balearok, Szicília, a 
maga függelékeivel (Lipari, Egadl stb. csopor- 
tok), Málta, a Jóni-, a Dalmát-szigetek, Kréta és 
végül a nagy számú Kikládok. 

PelUIete. 

B.-ban két nagy lejtőt különböztethetni meg. 
Az egyiknek vizei É.-nak és ÉNy.-nak, a má- 
siké D.-nek és DK.-nek folynak. A két lejtő közt 
elhelyezkedő főbb vízválasztók a következők : 
Spanyolországban a hegyes felföld ; Francia- és 
Spanyolország közt a Pireneusok, Franciaország- 
ban a D.-i és K.-i részen elhúzódó középhegységek, 
Svájcban a Közép-Alpok, Németországban a Sváb-, 
a Frank- Jura, a Fichtel-hegység, a Cseherdő, ha- 
zánkban a Kái-pátok, innen túl az Uraiig pedig alig 
észrevehető emelkedések és földhátak szolgálnak 
vízválasztóul. Orográflai szempontból E.-ban a kö- 
vetkező hegyrendszereket lehet megkülönböztetni: 
í.az'iberiai rendf}zer,aníe\y a Pireneusi-félszigetet 
takarja, s amelyben több nagyobb hegylánc van, 
mint a Sierra Nevada (a Cerro de Mulahacen 
3554 m.), a Sierra Moi-ena, de Guderrama (2400 
m.), de Gredos (2650 m.) stb. 2. A Pireneusok, a 
Nothouval (3404 m.) mint legmagasabb csúcs- 
csal. 3. A francia Középhegység, a Puy-de-Sancy- 
val (1886 m.). 4. A német Középhegység a Fekete 
és Oden-erdővel, Rajnai-palahegységgel stb. 5. A 
Jura-hegység a Crét-de-la-Neige (1723 m.) leg- 
magasabb csúccsal. 6. Az Alpok hegy rendszere 
a Mont Blanc-kal, E. legmagasabb hegycsúcsá- 
val (4810 m.). 7, Az Apenninek a Gran Sassoval 
(2902 m.). 8. A Balkán-hegy reridszer, melyhez 
számíthatók a Görögoi-szágot beágazó hegyek is. 
9. A Szíidet-herciniai-hegyrendszQr a Schnee- 
koppeval (1601 m.). 10. Az Ural a Töll-posz-isz- 
szel(1689 m.). 11. k Skandináv-hegyrendszer az 
Ymesflelddel (2604 m.) és végül 12. a Brit-hegy- 
ség a Skóciában emelkedő Ben Nevisszel (1343 
méter). E hegyrendszereket kisebb-nagyobb al- 
földek és lapályok választják el egymástól. A leg- 
nagyobb a Kelot-E.-i gyűrődést alig szenvedett 
paleozoi-, triasz-és jura-korszakbeli rétegekből álló 
síkföld, amely az Urai-hegység lábánál kezdő- 
dik, összefüggésben áll az ázsiai nagy alföldekkel ; 
É.-on az Északi-jeges-tengerig, D.-en a Manics- 
mélyedésig terjed s körülfogja a Fekete-tengert, 
a Visztula és Rajna között a Germán-alfölddé 
keskenyedik, körülfogja D.-en a Balti- és Északi- 
tengert, a Rajna torkolata körül a tenger színé- 
nél is alacsonyabbá lesz, végül DNy.-feló észre- 
vétlenül a francia alfölddé alakul és néhány cse- 
kély megszakítással egészen a Pireneusokig nyú- 
lik le. E. törzsének hegyrendszereit É.-on és Ny.-on 
körülfogó ezen Kelet-E.-i nagy alföld DNy.-on a 
Havasalföldi-síksággal, ez ismét a Nagy- ós Kis- 
Magyar Alfölddel, végül a Morva-mezővel áll ösz- 
szeköttetésben. Egyéb kisebb lapályok terühiek 
még el a Rhone alsó folyása mentén, a Po vize 
és a Közép-Rajna mellett. Egész földrészünkön az 
alföld (200 m.-en alul) a túlnyomó. Lapparent 
(Traité de Géologie 1873) szerint E. területének 
607o-a 200 m. alatt, 247o-a 500 m. alatt, lO^'o-a 
1000 m., öo'o-a 2000 ra. alatt van és csak l'/^-a 
magasabb 2000 m.-nél. Az egész földrész közép- 
magassága 292 m. (Ijeipoldt szerint 296*8 m.)- 



Európa 



40 



Európa 



A tenger színénél mélyebb helyek csak Hollandiá- 
ban és a Kaspi-tenger környékén vannak, amely 
utóbbi helyen a fold felszíne 26 m.-rel mélyebb a 
tenger felszínénél. A nagyobb felföldek és alföldek 
területe a következő : Skandináviai hegyes vidék 
500,000 km2, Ural 330,000 km^, Alpok 230,000 
km», Kárpátok 187,000, Apenninek 110,000, Pire- 
neusok 55,000, a nagy Kelet-E.-i és germán sík- 
ság 6.400,000, a magyar Alföld 100.000, a Havas- 
alföld 83,000 és a Pó-lapály 55,000 km«. A legma- 
gasabb fekvésű ország Svájc (átlagos magasság 
1300 m.), azután Spanyolország és Portugália 
(700 m.), a Balkán-félsziget, Románia nélkül 
(579 m.), az Osztrák-magyar monarchia (518 m.), 
Olaszország (517), Skandinávia (430), Francia- 
ország (400) stb. A legmagasabb fekvésű város 
Brianpon (1321 m.) ; egyes kisebb helyek még 
magasabban vannak. A legmagasabb fekvésű fő- 
város Madrid (655 m.). E. felülete a különböző 
geológiai korszakokban nagy változásokon ment 
keresztül. A legcsekélyebb átalakulást mutatja a 
Kelet-E.-i alföld ; sem gyűrődés, sem beszakadás 
ezen területen nem található; ez egyszersmind 
B.-nak az a része, amelyen a földrengések a lég- 
ritkábbak. A Kárpátoktól kezdve a hogylánegyü- 
rődések már gyakoribbak s a törési vonalak a 
Kárpátokban, az Alpokban, az Apenninekben, 
vulkáníkusmellékjelenségeikkelegyüttmíndenütt 
a konkáv oldalaikon fordulnak elő. Legnagyobbak 
a geológiai átalakulások kétségkívül a Balkán- 
félszigeten. Mint ősi hegységeknek tisztes tanúi 
állanak a Plateau-Central, Bretagne, Nagy-Bri- 
tannia és Norvégia sziklás részei. A különböző 
tengermedencék a földkéreg köpáncélának behor- 
padása folytán keletkeztek. A tercier-korszak ele- 
jén a Földközi-tenger, amely az Atlanti-óceánnal is 
csak későbben kapcsolódott össze, Perzsiáig nyúlt 
és körülfolyta az Alpokat ; későbben ezek mai terü- 
letének Ny.-i részére szorítkozott. Jóval újabb ke- 
letűek azonban az Adriai- és az Égei-tenger. 
A Monté Gargano kagylófaunája még most is 
nem olasz, de dalmát jelleget visel. Az Égei- 
medence behorpadását követte a Dardanellák, a 
Márvány-tenger és a Boszporusz keletkezése ; 
ekkor egyesült az Égei-tenger a Fekete tengerrel, 
amely ekkor már nem állott összeköttetésben a 
Kaspi-tóval. Ekkor már megszűnt ez az állapot, 
midőn a Duna egy elzárt, a Fekete- és Kaspí- 
tengertöl alkotott medencébe torkollott. E. ÉNy.-i 
része a tercier-korszak elején alkalmasint össze- 
köttetésben állott Izlanddal és Amerikával. A Balti- 
tenger eredetileg összeköttetésben állott az Északi 
j eges tengerrel, a Ladoga- és Onega tavakkal ; csak 
midőn a Balti-tengert már szárazföld vette körül, 
tört magának utat a Kattegaton és Sundon ke- 
resztül az Atlanti-óceán ; ekkor válhattak el a brit 
szigetek is E. törzsétől. A vulkáni erők működésé- 
nek ma is fennálló maradványai az Btna, a Li- 
pari-szigetek vulkánjai, a Vezúv, Szantorin és Iz- 
land tűzhányói. A többi vulkáni képződmény Dél- 
Olaszországban, az Auvergneben, hazánkban, 
Németországban és Skóciában a történelem előtti 
korból való. 

Vizel. 

Miként E. felületének alakulásában, úgy vizei- 
ben is megvan a kellő egyensúly ; a víz nélkül való 



szűkölködés és vízben való bővelkedés oly ellen- 
téteket nem mutat, miként a többi földrészeken. 
A legjelentékenyebb forrásvidékek: Oroszország- 
ban a Valdaí-magaslat, a Kárpátok és morva lej- 
tők közti terület és az Alpokban a Bernína és Szt. 
Gotthard közt fekvő vidék. A legjelentékenyebb 
E.-i folyókat Bludau legújabb számításai alapján 
a következő táblázat mutatja : 



A folyó neve 



km.-ek- 
ben 



VízterUlete 
km'í-ben 



ÁtlagosTÍi- 

eenklnt 
m3-beii 



Volga , 

Duna .- 

Dnyepr 

Don... ... . 

Dvina ... . 

Pecsora 

Ural _ ... 

Rajna ... , 

Visztala . 

Eibe 

Loire 

Oder 

Rhone 

Nyenien 

DUna _. 

Garonne 

Ebro 

Tajo 

Duero _ 

Szajna 

Dnyesztr 

Po _. 

Quadiana ... 

Weser 

Quadalquivir 

Neva 



3183 

2850 

2139 

1802 

1251 

1647 

1500 

1326 

1040 

1165 

930 

905 

810 

790 

928 

600 

757 

910 

786 

705 

1344 

570 

820 

711 

3;iO 

75 



1.459,000 

817,000 

527,000 

430,250 

365,381 

329,500 

249,500 

197,000 

193,000 

143,327 

121,000 

112,000 

98,900 

90,550 

85,400 

84,800 

83,530 

82,600 

78,930 

77,800 

76,860 

74,900 

65,500 

48,000 

55,000 

301,900 



4365 

9180 

2800 

900 



1970 



1370 
985 



718 



1178 

100 
830 
650 
695 
413 
1720 
160 

260 
2954 



Az Atlanti-óceán vizkömyékéhez 3.640,569 
km2 (377o), a Fekete-tengerhez 2.087,060 km« 
(21-P o)'aKaspi-tengorhez 1.707,487 km'^(17'3%), 
az Északi jegestengerhez 1.500,134 km2(15'2o/o) 
és a Földközi-tengerhez 942,553 km^ (9-5''/o) 
terület tartozik. A folyók hosszát tetemesen növe- 
lik a csatornák ; ezek Oroszországban összekötik 
a Kaspi-tengert a Volga és Dvina közvetítésével 
az Északi jegestengerrel, a Volga és Neva útján 
pedig a Balti-tengerrel; a Balti-tengert a Dnyepr, 
Duna, Nyemen és Visztula útján a Fekete-ten- 
gerrel ; E. közepén a Lajos-csatorna a Rajnából, 
tehát az Északi-tengerből a Dunába és így a 
Fekete-tengerbe vezet; Franciaországban szá- 
mos csatorna visz a Rhone vidékéről a Rajnába, 
azután a Szajnába, Escautba és Loireba, tehát a 
Líoni-öbölből az Északi-tengerbe, a La Manche-ba 
és a nyílt Atlanti-óceánba, amelyet a Canal du 
Midi másutt is összeköt a Földközi-tengeiTol ; 
Svédországban a Göta-csatorna, Hplsteinban 
az Észak- Kelet- tengeri csatorna az Északi- és 
Balti-tengert köti össze ; végül a brit szigetek 
csatornahálózata keresztül-kasul szeli őket. Né- 
hány vidéke E.-nak álló vizekben igen gazdag ; 
ilyen a Balti-tengertől K.-re, ÉK.-re és Ny.-ra fekvő 
vidék ; itt vannak a legnagyobb tavak : a Ladoga 
(18,120 km^), az Onega (9750 km«), a Peipusz 
(3510 km*), továbbá Finnországnak számtalan 
kisebb-nagyobb álló vizei (kb. 1000), amelyeknek 
területét együttvéve 41,670 km.^-re becsülik. 
Skandmávia tavainak száma szintén igen nagy ; 
a Vener (5568 km«), a Vetter (1900 km*), a Málar 
(1160 km*) a legnagyobbak ; a többi kisebbek mint- 
egy 14—16,000 km*-nyi területet borítanak el. A 



EURÓPA POLn 




TtEVAI-LEXIKON 



k AT TÉRIvÉPE. 




ei'Iíaröly 



REVAJ-KARTOGKAFM 



EURÓPA HEGY-És 




REVAI-LEXIKON. 



Rajzoltc' 



ZRAJZI TÉRKÉPE. 




olik József. 



RÉVAI KARTOGRAFLX. 



EURÓPA NÉPRAJZI 




BEVAI-LEXmON: 



i NYELVI TKRKEPE 



30 



40 



50 



s:^;^W' 



C 



f.Of^' 



r-' 






70 
















n 


W'Ím 


(7 






M 


ft^ 


r 


7 


\l°' 








;s 


^ 




i 




r 
> 


\V~i-J: 


>. 

cf 


m 


r 


kZÍá 


ffi 


-1 


M^ 


5t> 


y 


'^^'^i 


kik'^^^WW 


mmiái 'w :^^rr]\ .'\M 


^^ 


w 


A 




/ 


J 


>•! 


í,^ 


\ 




« 




I I Iramüt(prrzaáJt, Jairdok. jtb- 

S^3Kaukázusiak: 
MHÍI3 as zkok 



'^»^ 



szí N.MAGY,\K.\Z.Vr : 

Indogcmiánok ; 

fhvíáák 
Spanyoiok 

^^_ Portugálok 

— f ^ 'v/^^ OlfíJiokfrujtuuiok/ 

Hrto mmcuutk.á ladüiok t t_ t « i • ■ -i 

.yáiuUk.JiénirtaUöldúk ^ UTal-Altáa uJc ! 

Angolok §,S L— _J Magyarok 

Skojtdijtá.n>k(dáfiok,md^^nfíTtyek/^ i I 1 fínnekÁ3^tk,tínvfus»ek, mord - 

lieM silán>k(oir»nók,ruíhmek) ^SBklSrSklalank riaof^.stík 

.V{liigatísi/dnitnaig!ftUt.aa<*M>l>*J gt lí • , i JUmgolol 
J>áisilároki/torvdíct,3tai^tiotgifret, ^ • • ■ . 

LM^>-3hA-á«ok 'Oomuis/ Swn itákcshmnrtáto 

1^ Görm/ök jJJJ Jmi** AmaUmimJh 

JUbánok IMB| -flg*«»<* 

^^^^^_^ EeHtik(ítrk,gaeUk.wa2miUt,irdúitk/ I I ZakaíUui teriíUt . 

^ I Önitntytk 



RE\^AI-KARTOGRAF[A. 



Európa 



- 41 



Európa 



Balti-tengertól D.-re fekvő vidéket, különösen 
Mecklonburgot, Pommorániát, Kelet-Poroszorszá- 
got szintén sok, mintegy 400 kisebb állóvíz borítja. 
A másik tó- vidék az Alpok környéke; a D-i lej tön 
vannak a Lago Maggiore, a L. di Lugano, a L. di 
Como, a L. di Garda, a L. d'Iseo és néhány kisebb, 
amelyek együttvéve 1600 km* területet foglal- 
nak el. Az Alpok É.-i lejtőjén az állóvizek száma 
még nagyobb; itt vannak a Vierwaldstatti, 
Thuni, Zugi, Zürichi, Wallenstadti, Boden, Atter, 
Achen, Hallstadti és a Bajor-fensík szép tavai. 
Az Alpok Ny.-i lejtőjén a Genfl, Bourgeti, Anne- 
eyi, K.-i lejtőjén a Fertő- és Balaton- tó. Az Apen- 
nin-félszigeten vannak: a F'ucino, Trasimeno, 
Bolsena, a Bracciano ; a Balkán-félszigeten a 
Szkutarii, Ochridai és Janinai. E. Ny.-i országai- 
ban az állóvizek száma csekély ; csak Angel- 
es Írországban találhatni ismét többet. A mo- 
csarakat az emberi kéz nagyobbára kiszárította; 
egyedül a sarkvidék tundrái és a Pripet környékén 
elterülő Rokitno- mocsarak foglalnak el nagyobb 

területeket. . 

Egrhajlat. 

B. az a földrész, amelynek éghajlata a leg- 
inkább mérsékelt. A 0"-os izoterma csak Orosz- 
ország legészakibb részeit éri és a 20"'-os csak 
Kréta D.-i vidékét szeli át. Ez a szerencsés helyzet 
a légnyomás eloszlásán és a földrész tagozottsá- 
gán kívül főképen a környező tengerek, különösen 
az Atlanti-óceánban a Golf-áramlat és a Föld- 
közi-tenger meleg vize hatásának köszönhető. 
B tényezők okozzák egyszersmind, hogy E. Ny.-i 
részén az évi középhömérséklet nagyobb, mint 
a K.-in, és hogy ott oceánikus, emitt konti- 
nentális, az ázsiaihoz hasonló az éghajlat. Az 
éghajlat szerint E.-ban öt főrészt különböz- 
tetnek meg ; ezek : 1. A Földközi-tenger melléke, 
amelyet a Pireneusok, Alpok és a Balkán-hegy- 
lánc védelmeznek meg a zord É.-i szelek ellen 
és amelyek az Afrika felől jövő meleg szelek 
előtt nyitva állanak. Itt korán kitavaszodik ; má- 
jusban már olyan a meleg, mint Közép-B.-ban 
júniusban szokott lenni. A spanyol felföldét és a 
Po vidékét kontmentálisabb klima különbözteti 
mega többi részektől; Dél-Olaszországot és Görög- 
országot a meleg és száraz nyarak és téli eső- 
zések jellemzik; a mistral, bora és a scirocco 
gyakran fordulnak elő. 2. Az Atlanti-óceán mel- 
lékén, amely egész Nyugat-E.-t foglalja magában, 
a nyár hűvös és a tél enyhe ; csak 10—20° a 
különbség a legmelegebb és leghidegebb hónapok 
közt; az esőzés gyakori, különösen Franciaor- 
szág Ny.-i részeiben és a brit szigeteken. S. A kon- 
tinentális rész, amely átmenetet képez az oceáni- 
kus és a szélső kontinentális klima közt ; itt a 
tél már keményebb és a nyár is forróbb, a klima- 
tikus ellentétek nagyobbak ; az esőmennyiség is 
apad, különösen az alacsonyabb vidékeken ; Dá- 
nia, Németország, Svájc és az Osztrák-magyar 
monarchia esik bele. 4. A Balti- és 5. a Fekete- 
tenger melléki vidéKek. Ezekben az éghajlat már 
teljesen kontinentális. Az É.-i és ÉK.-i zord szelek- 
nek ki lévén téve, rajtuk csak későn tavaszodik ; 
a tél zord és a nyár forró ; ezen ellentétek annál 
élesebbek lesznek, minél messzebb jutunk K.- 
feló ; éppen ily mértékben fogy az évi esömennyi- 



ség. A tengerek behatása e vidékek éghajlatára 
már egészen elenyészik. 

A hegyes vidékek klímája az alfölditől elütő. 
A hegyek, különösen a magasabb hegyek min- 
denütt hidegebbek ós csapadékban gazdagabbak, 
mint a mellettük elterülő síkságok. E. hegységei 
közül néhányat örökös hó takar ; ennek határa 
a hegységben uralkodó melegtől és a csapadék 
mennyiségétől függ. A Dovrefjeldon Norvégiá- 
ban 1600 m., a lappok földjén 1000, Svájcban 
2700—2800 m. az örökös hó határa. Az évi csapa- 
dék bár egyenlőtlenül van IxilosztvaB. egyes részei 
közt, sehol esőtelen, sivatag vidéket találni nem 
lehet. Általánosságban több az évi csapadék a Ny.-i, 
mint a K.-i részeken, és több a D.-i, mint az É.-i ré- 
szeken ; ez, eltekintve a helyi viszonyoktól, nem- 
csak egész E.-ra, de B. egyes országaira nézve is 
áll. így Franciaországban Dunquerqueben az évi 
csapadék mennyisége 350 mm., a Cevennesben és 
az Alpokban eléri v. felülmúlja a 2 m.-t. Spanyol- 
országban a kasztiliai fensíkonSO— 50cm. az évi 
eső, Oviedóban pedig 20o m., Olaszországban Ró- 
mában 780, az Apenninekben 240 cm. ; a ma- 
gyar alföldön 48 cm., a Kárpátokban 230 ; Angliá- 
ban 1 és 4 m. közt váltakozik. Az esőzés eloszlása 
tekintetében is különbség van B. egyes részei 
közt, É -on minden nap eshetik ; középen és K.-en 
legtöbb az eső nyáron, Ny.-on ősszel; végül D.-en 
a szubtropikus égöv alatt (a Pireneusi-félszigeten, 
Provenceban, Olaszországban, Török- és Görög- 
országban) a D.-i részeken télen, az É.-i részeken 
pedig tavasszal és ősszel. 

Növényvilágr. 

B. flórája négy nagy természetes flóra-vidékre 
oszlik. 1. A havasi flóravidék (flóra alpina et arc- 
tica), melyet alacsony, évelő {d6°/o-& itt a virágzó 
növényzetnek) növény, köztük több örökzöld tün- 
tet ki. Fás növénye alig van (Rhododendron, ha- 
vasi és törpe fenyő), a Saxifraga, fűzfa, Pnmida, 
-Dra&agónusznak aránylag nagy a faj változatos- 
sága ; a sásfélék, erika-, törpe fűz- és nyirfólék, 
törpe fenyő, mohák és zuzmók seregesen tenyész- 
nek. A havasi flóravidék B.-ban az arktikus vi- 
dékre, egyebütt pedig a havasok ormaira és bér- 
ceire vonatkozik. Ez a mohák és Saxifragák 
hazája. 2. A haiti flórát (l. o.) az előbbitől a 
magastörzsű fenyőfőié és barkásfák alkotta erdők 
különböztetik meg. E.-nak É.-i és középrészein 
nagyobbrészt ez uralkodik, a következő flóravidék- 
től leginkább az erdei és jegenyefenyő, meg a csa- 
rap (1. Calluna) sereges tenyószóse választja el. 
3. A déli flóravidék (flóra australis), ahol nyári 
lombú fák, sőt pelyhes levelű tölgyek az uralkodók, 
ellenben az örökzöld növény ritkaság, a cserjés 
hüvelyesek (Genista, zanót) nagyszámnak és sok- 
fajuak, ellenben a balti flóra növényei meg- 
ritkulnak vagy hiányzanak. E.-nak D.-i, különö- 
sen DK.-i részén terül el (a mediterrán vidék ki- 
vételével). Hazánknak legnagyobb része is ebbe a 
flóravidékbo esik. 4. A mediterrán flóravidék, me- 
lyet örökzöld tölgy, mirtusz, babér, ^r6?íí?*?wneáo, 
Fhyllirea, Vihmmum timis, Erica arhorea és 
még néhány örökzöld és bőven termő növény 
tüntet ki. A cserjés és félcserjés ajakosak, fészke- 
sek és bodorrózsák (Oisitts) seregesen nőnek, a 



Európa 



— 42 



Európa 



liliomfélók meg a hüvelyesek fajai nagyszámnak, 
különösen pedig sok az egyéves pázsitfű (58"/o-a 
itta virágzó növényzetnek). Ez a vidék, aFöldközi- 
tenger partszegélye, az ajakosak meg a szegfű- 
félék hazája. 

'' Allatvilágr. 

E. faunája a nagy paleoarktikus régióhoz tar- 
tozik. É.-i, középső és D.-irészeiben azonban egyes 
különbségek találhatók. Az emlősök közül 7 rend 
van képviselve. Majmok (1 faj) csak Gibraltáron 
találhatók. A denevérek közül 26 faj fordul elő, a 
rovarevök közül 14, a ragadozók közül 23, de 
ezek már a lakottabb vidékeken igen gyérek ; a 
nagyobbak közül a barna medve már csak egyes 
hegyes és erdős vidékeken található, a jeges 
medve pedig csak a sarkvidéken él ; a sakál csak 
DK.-en fordul elő. Legszámosabbak a rágcsálók, 
amelyek közül, 43 fajt ismerünk ; a lemmingek 
csak a magas É.-on, a marmoták az Alpokban és 
K.-en találhatók, a különböző egerek, hörcsögök, 
mókusok, a sün, a nyulak majdnem mindenfelé 
találhatók ; a hód már csak a K.-i vidékekre van 
szorítva. A kérődzők közül 10 faj él E.-ban ; leg- 
elterjedtebb az őz és a szarvas ; a dámszarvas 
csak D.-en, a rénszarvas pedig csak a magas 
É.-on él; a zerge hazája a magas hegyek, a 
szajga-antilópó Dél-Oroszország a Volga és Don 
között, a muffloné Sardinia és Korzika hegyes 
vidéke. A tengeri emlősök közül a fókák az Északi 
jeges tengerben, a delfinek minden tengerben, a 
narval és a cet csak a magas É. vizeiben élnek. A 
madárfajok számát 417-re becsülik; legszámosab- 
ban találni a sirályokat, alkákat stb. a magas észak 
sziklás szigetein. A hüllők közül 6—7 fajta teknős- 
béka, 33-féle gyík, legtöbb DK.-en, 24-féle kigyó 
(közülök 3-féle mérges) ; a kétéltűek közül 15-féle 
béka és 6-féle farkos kétéltű él E.-ban. A rovarok 
és bogarak nagyon számosak ; mintegy 12,000- 
félét különböztetnek meg. A háziállatok közül a 
ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés mindenütt 
található, kivéve a magas É.-ot, ahol a rénszar- 
vas és a mindenütt elterjedt kutya nyújtanak értök 
némi kárpótlást, a D.-i részeken a bivaly, ösz- 
vér és a szamár sokkal nagyobb számban é], 
mint egyebütt. 

Ásványok. 

B. hasznos ásványokban is igen gazdag és az 
emberi munka serényen folyik mindenfelé azok- 
nak felszínre hozatala körül. Aranyat főképen az 
Uraiban és a Kárpátokban ; ezüstöt az Uraiban, a 
Kárpátokban, a Cseh-érchegységben és Svédor- 
szágban, kénesőt Krajnában, Olaszországban és 
Spanyolországban, platinát csak az Uraiban, cinnt 
Comwallisban, cinket Anglíában.Olasz- és Német- 
országban, ólmot Angliában, Magyarországon. 
Spanyol- és Németországban, rezet Angol-, Svéd-j 
Orosz-, Magyarországon és Norvégiában ; szenet 
és vasérceket csaknem minden országban bá- 
nyásznak. A kősóra nézve fontos országok : Galí- 
cia, Magyar- és Németország. Ásványvíz-forrá- 
sokban Magyar-, Cseh-, Német-, Francia- és Spa- 
nyolország a leggazdagabbak. 

Lakosság és államok. 

B. kedvező tagoltsága, változatos felülete, mér- 
sékelt éghajlata és a különböző termékekben való 



gazdagsága, párosulva a lakosok munkaerejével 
és magas szellemi műveltségével okozták, hogy 
földrészünk valamennyi közt a legnépesebb. Az 
1910-re megejtett számítások szerint E. területén 
445'6 millió ember lakik, azaz 1 km'^-e 46-4. A la- 
kosság azonban az egyes részeken nagyon külön- 
bözöképen oszlik, meg ; leggyérebb Oroszország 
és Skandinávia É.-i részein, a szélső K.-en és a 
magas hegyek közt ; legsűrűbb Ny.-on, Közép-B, 
egyes részeiben és Olaszország É.-i felében. Külö- 
nösen sűrű a népessége azon vidékeknek, ahol 
szén- és vasércbányák találhatók és ahol azért 
virágzó a gyár- és a nagyipar ; így 200-nál több 
ember lakik 1 km^-en Nyugat-Angliában (Lan- 
caster ós Durham grófságokban), Dél-Skóciában 
(Clackmannon és Renfrewj, Észak-Franciaország- 
ban (Nord dép.), Belgium jó nagy részében, a 
rajnameUéki és vesztfáliai iparos centnimok vi- 
dékein, Szászországban, Csehország É.-i részé- 
ben és a sziléziai nagy szénmedence területén. 
Ahol a főid nagyon termékeny és a mezőgazda- 
ság intenzív, a lakosság szintén sűrii szokott 
lenni; 150—200 lakos esik 1 km^-re Észak- és 
Dél- Hollandiában, a közép-rajnai síkságon ós a 
Póvölgyében. 

E. államai, a terület és népességi viszonyokat 
tekintve, az 1910. évi népszámlálási adatok sze- 
rint a következő képet mutatták : 



Az ország ueve 



Terület 
km'-ben 



Népesség 



Orosz birodalom 

Németbirodalom 

Nagy-Britannia 

Franciaország 

Olaszország — 

Ausztria -. 

Magyarország ... 

Spanyolország 

Belgium 

Románia ... 

Törökország (1907) ... 

Német ilföld 

Svédország 

Portugália (1900) 

Bulgária ... 

Svájc _. 

Szerbia (1911) 

Dánia 

Görögország (1906) -. 

Norvégia ,. 

Montenegró (1911) 
Luxemburg nh. (1911) 

San-Mariao 

liiechteosteiu _ 

Monaco 

Andorra 



5.498,338 

540.858 

314,920 

536,464 

286,682 

300,008 

324,857 

497,257 

29,455 

130,177 

170,053 

33,079 

447,864 

91,129 

96.346 

41,324 

48,303 

38,967 

64,734 

321,477 

9,080 

2,586 

61 

159 

1-5 
452 



9.821,531-5 



188.889,800 

64.925,993 

45.216,665 

89.601.509 

84.680,688 

28.567,898 

20 886,487 

19.588.688 

7.423,784 

6.966.002 

6.130,800 

5.858,175 

5.521,948 

5.272,558 

4.329,108 

3.741,971 

2.922,068 

2.757,076 

2.681,952 

2.392,698 

256,000 

249,891 

10,316 

9,650 

15,000 

5,000 



448.867,125 



Népsűrű- 
ség egy 
km«-en 



24-9 

120 

1436 
73-8 

120-7 
95 
64-3 
39-5 

264-8 
53-6 
35 

177-1 
12-3 
68 
46 
90-6 
60-6 
70-9 
40 

7-4 
27 

100-5 

169 

60 

10,000 

11 



46-1 



Az elmúlt évtized alatt E. népessége 57-5 millió- 
val, 15"2o/o-kal szaporodott. Majdnem 19o/o-kal nö- 
vekedett a Németbirodalom és Oroszország né- 
pessége ; hatalmasan megnövekedett Hollandia, 
Belgium, Bulgária és Nagy-Britannia (Írországot 
kivéve) népessége.Magyarország népessége 9"8o/o- 
kal szaporodott, míg Franciaországban a tényle- 
ges népnövekedés alig 600,000-re tehető. Itt már 
az elnéptelenedés réme fenyeget, mert a többletet 
nem a természetes népszaporodás, hanem a be- 
vándorlás idézi elő ; egyes helyeken a halálozási 
arányszám 2-3o/o-kal nagyobb, mint az élveszü- 
letés. Olaszország népességét a hatalmas arányú 



Európa 



— 43 



Európa 



kivándorlás apasztja; az elmúlt évtized alatt több 
mint 4 millió egyón vándorolt ki Olaszországból. 

A kultúra torjodósével, az ipar kapitalisztikus 
fejlődésével kapcsolatban a városok népessége 
hatalmas arányokban raegnövekedett, míg a vi- 
dék lakossága erősen stagnál. Az 1910. évi elő- 
zetes adatok szerint a 100,000-nél nagyobb né- 
pességű városok száma 170, amelyből Nagy- 
Britanniára esik 53,a Németbirodalorara 4r7,Orosz- 
országra 16, Franciaországra 15, Olaszországra 
11, Ausztriára 7, Belgium, Svájc- és Spanyol- 
országra 3—3, Magyarország, Poi-tugália, Hol- 
landia és Svédországra 2—2, végre Norvégia, Eo- 
mánia, Török- és Görögországra 1—1. 

lÖOO óta az egyes államok területében lényeges 
változás nem történt ; mindössze Ausztria-Magyar- 
ország annektálta az 1878. elfoglalt Boszniát és 
Hercegovinát. A kormányformát tekintve, több 
változás esett : Portugália köztársasággá alakult, 
Svédország és Norvégia különvált egymástól, 
Bulgária alkotmányos királysággá lépett elő, 
Törökország alkotmányt kapott ; Montenegró fe- 
jedelme szintén királyi címet vett föl. Ez idő sze- 
mit van tehát E.-ban 4 császárság : Németbiroda- 
lom (4 királysággal. 6 nagyhercegséggel, 5 herceg- 
séggel, 7 fejedelemséggel, 3 szabad várossal ésegy 
birodalmi tartománnyal), Ausztria, Orosz- és Tö- 
rökország; 14 alkotmányos királyság: Nagy-Bri- 
tannia, Magyarország, Hollandia, Belgium, Svéd- 
ország, Norvégia, Dánia, Spanyol-, Olasz-, Görög- 
ország, Bulgária, Románia, Szerbia és Monte- 
negró ; 1 nagyhercegség : Luxemburg ; 2 fejede- 
lemség : Liechtenstein és Monaco ; 5 köztársaság : 
Franciaország, Svájc, Portugália, Andorra és San 
Marino. Nagyhatalmak : Ausztria-Magyarország, 
Németbirodalom, Orosz-, Francia-, Olaszország és 
Nagy-Britannia. 

Nemzetiségek. A sűrű érintkezés dacára, amely 
B. népei közt fennáll, a töi"ténelmi fejlődés és a 
vándorlások következtében kifejlődött különböző 
nemzetiségek nagyrészt máig is fennállanak. 
E nemzetiségeket, illetőleg nemzeteket, amelyek 2 
fajhoz : a közép-tengerihez és mongolhoz tartoz- 
nak, etnológiai szempontból 11 csoportba szok- 
ták osztani. Ezek közül a románok, germánok és 
szlávok vannak legnagyobb számmal ; csekélyebb 
számúak a kelták, görögök, flnn-ugorok, török- 
tatárok, baszkok, albánok, lettek s végre egészen 
jelentéktelenek szám szerint a szamojédok. A be- 
vándorolt s egy tömegben nem lakó elemekhez 
tartoznak a zsidók, arabok, cigányok, örmények, 
perzsák és balkáni cserkeszek. 1. A román népek 
az olaszok, a toscanai, római, szicíliai, calabriai, 
velencei, piemonti stb. nyelvjárásokkal ; a fran- 
ciák a provengal, languedoci, limousini, gasco- 
gnei, wallon, picard, normann, poitoui, saintongei 
stb. nyelvjárásokkal ; a spanyolok a kasztiliai és 
kataloniai nyelvjárással; a portugálok a galí- 
ciai nyelvjárással ; az oláhok ós a cincárok Thosz- 
szália, Epirusz hegyei közt és Görögország É.-i 
részeiben ; a romansok v. reto-románok Grau- 
bünden svájci kantonban ; a ladinok az Engadin- 
ban, Dél-Tirol egyes völgyeiben és Friaulban. 
2. B. középső és ENy.-i részeit nagyobbára a ger- 
mán törzs tartja elfoglalva; ennek főágai a 
német, skandináv és angol. A németnek számos 



nyelvjárása közül kivált önálló nemzetté a hol- 
landi. A skandináv ág nyelvjárásai a svéd, a gót 
(Gothlandban), a norvég, az izlandi, dán és jüt- 
landi. 3. A szláv néptörzsek közül a K.-i szlávok 
vannak a legnagyobb számmal ; ezek az oroszok 
(^nagy-, kis- és fehéroroszok) ; a jugo-szlávok v. 
déli szlávok : szerbek, horvátok, szlovének és bol- 
gárok. A Ny.-i szlávok közé számítják a lengye- 
leket, a cseheket, morvákat, a tótokat és Lausitz- 
nak szorbjait. A Balti-tenger melléki szlávok egy- 
kor az Élbe és Nyemen közti területeket foglalták 
el. 4. Közel rokonai a szlávoknaka ZíímwoA; Kelet- 
Poroszországban és Nyugat-Oroszországban és a 
lettek Livoniában és a Kurföldön. 5. A történelmi 
időkben E. legrégibb lakói a kelták voltak, akik 
máig csak egyes kisebb töredékekben maradtak 
fenn Alsó-Bretagneban (Armoricaban), Walesben, 
Man szigetén, Skócia felföldjein és Írországban ; 
nyelvjárásaik a kimri breton, a gadhel vagy gael. 
az érsz és a man. 6. Az új -görögök vagyis hellének 
a tulaj donkópeni Görögországban, a görög szige- 
teken, Trakia, Makedónia és Epinisz egyes részei- 
ben laknak. 7. A finnek, Strabon suomi népe, 
valószínűleg az Ural v. az Altai vidékéről költöz- 
tek a róluk elnevezett országba ; három ágra osz- 
lanak : a csudokra, a permiekre, ugriaiakra ; hoz- 
zájuk számítják az észteket, liveket, lappokat és 
magyarokat 8. A török-tatárok legkésőbben ván- 
doroltak be E.-ba. 9. A baszkok, vagy amint ők 
magukat nevezik : eszkualdunok, a Pii'eneusokban 
valamely régibb nép maradványai. 10. Az albánok 
V. skipetárok, a régi illírek maradványai. B na- 
gyobb csoportokhoz tartoznak végre 11. az E.-ban 
mindenfelé elszórt zsidók, az örmények, cigányok 
és a szamojédok. B. népességéből az 1910. évi elő- 
zetes számítások szerint germán és szláv nemzeti- 
ségű : 145—145 millió (33o/o) ; a román népcsa- 
ládba tartozik 117 míilíó (27o/o) ; egyéb nemzetisé- 
gekhez : (ünn-ugor, török-tatár stb.) 32 millió (7"/o). 
A vallások tekintetében B. népei 3 főcsoportra 
oszlanak : róm.-katolikusokra, protestánsokra ós 
gör.-katolikusokra. B három csoporton kívül van- 
nak még mohamedánok, izraeliták és a magas 
É.-on pogányok. A ker. vallásúak azonban túl- 
nyomó többségben vannak, miként azt a követ- 
kező számok bizonyítják. A 445"6 milliónyi la- 
kosságból hozzávetőleges számítások szerint volt 
1910. róm. kat. 186 millió; gör. keleti 116 millió; 
protestáns 131 millió ; zsidó 4 millió; mohamedán 
6 millió és egyéb 2 millió. 

Története. 

Ámbár a legősibb művelt államok Ázsiában 
(Babilónia, Asszíria, India, Kína) és Afrikában 
(Egyiptom) keletkeztek, mégis B. volt az a világ- 
rész, mely ez ősi műveltséggel megismerkedve, 
népeinek rátermettsége, földrajzi helyzete, éghaj- 
lata és sok egyéb természeti viszonyai következ- 
tében azt tovább fejlesztette és magas fokú kultú- 
rájával vezérlő állást szerzett magának a többi 
világrész felett. Csak újabb időben támadt politi- 
kai és gazdasági elsőbbségének számottevő ellen- 
fele Amerika és Japán gyors és nagyarányú fel- 
lendülése által. 

E. őslakóiról (ibérek, etruszkok, ligurok, jazi- 
gok) keveset tudunk, sem nyelvüket, sem szárma- 



Európa 



44 — 



Európa 



zásukat nem tudták még eddig tudományos bizo- 
nyossággal megállapítani. B. történeti ideje tu- 
lajdonképen az indogermán (árja) népek beván- 
dorlásával kezdődik. B nagy népcsalád tagjai egy- 
másután helyezkedtek el földrészünkön ; az ősla- 
kosság előlük mindig kisebb térre szorult, végre 
teljesen beleolvadt a hódító népekbe. Csak a baszk 
nép maradt fenn a Kantabriai és Pirenei hegyek 
völgyeiben, mint az egykor hatabnas ibér nép 
töredéke. 

Az indogermán népek közül a görögök a Balkán- 
félsziget D.-i, a trák-iUir törzsek ugyanezen fél- 
sziget középső- és E.-i részein telepedtok meg ; 
az itali népek az Apennini-félszigetre vándorol- 
tak ; a kelták B, Ny.-i felén helyezkedtek el, nyo- 
mukban a germánok, ezek mögött meg a szlávok 
szállották meg Közép- és Kelet-B.-t. A nagy szár- 
mát síkságon ismeretlen származású (valószínűen 
turáni) nomád népek hullámzottak, kiket az ókori 
írók közös névvel szkitháknak neveztek. 

Természetes, hogy az ázsiai és afrikai ősmű- 
veltsóghez legközelebb lakó görög nép lett B. első 
műveltnomzete, A babilóniai, feníciai és egyiptomi 
hatások alatt a görögök lakta földön oly hatalmas 
politikai, társadalmi, művészi s irodaimi fellen- 
dülés kövttkezett, hogy a görögök lettek a többi 
«barbár» nemzetek mesterei. De egyenetlenségük 
politikai szabadságuk elvesztését vonta maga 
után. A görög műveltség azonban túlélte a sza- 
badságot s Nagy Sándor hódításai nyomán K.-en 
újult erővel virágzott fel (Szíria, Bgyiptom), 

Bzalatt az Apennini félszigeten, a földmíves és 
pásztor itali népek hazájában, Hóma lesz új poli- 
tikai és műveltségi középpont. A rómaiak kiváló 
hadi és politikai tehetségülíktl meghódítják Itáliát, 
Rómából az osztályharcok lezajlása után (patrí- 
ciusok és plebejusok) szilárd és egységes államot 
alkotnak. A Karthágóval vívott élet- halálharc- 
ban megszerzik a Földközi-tenger Ny.-i felének 
az uralmát, majd a K.-i nagyhatalmak (Makedó- 
nia, Szíria, Egyiptom) leverése után az egész 
óvilág urai lesznek. A római hódítást Ny.-on a 
római civilizáció is követte. A kelta népek túl- 
nyomó része romanizálódott. Britannia, Gallia, 
Hispánia, Pannónia lakói latinul beszéltek és ró- 
mai módon éltek. K.-en azonban a gürög művelt- 
ség maradt az uralkodó, sot nagy hatással volt a 
római népre is, melynek előkelői meghódoltak 
magasabb ereje előtt. E római-görög műveltséget 
a római birodalom hatalmas serege védte a Raj- 
nától K.-re és a Dunától É.-ra lakó germán népek 
támadásai ellen. 

De a római bii'odalom végre is áldozatul esett 
a népvándorlás hullámainak. A mongol eredetű 
hunok megjelenése E.-ban a germán népek nagy- 
részét a római birodalomba szorította. Ny.-i és 
K.-i gótok, vandálok, burgundok, angolszászok, 
frankok és longobárdok osztozkodtak a Ny.-i pro- 
vinciákon. B germán nipok később rét zint elpusz- 
tultak (K.-i gót, vandal), részint a római lakosság- 
gal egybeolvadva román nemzetekké (francia, 
spanyol, olasz) váltak. Az egybeolvadást meg- 
könnyítette a hódítók és legyőzöttek közös keresz- 
tény vallása. A rombadőlt római-görög intézmé- 
nyek és műveltség helyett a kereszténység lett 
most a civilizált népek összekötő kapcsa és Róma, 



mint a kereszténység fej ének, a pápának szókhelye, 
ismét középpontja és irányítója lett a keresztény 
művelt világnak. A római birodalmon kívül ma- 
radt germánok is (szászok, bajorok, K.-i frankok, 
alemannok) keresztényekké lesznek s a IX. sz. 
elején majdnem az összes romáa-germán népek 
egyesülnek a frank birodalomban, melynek kiváló 
megalapítója. Nagy Károly, 800. megújítja a ró- 
mai császárságot. De az új keresztény birodalom 
nem volt hosszú életű ; a román és germán népek 
közti ellentét, a hübérrendszerrel kialakult főne- 
mesi rend hatalma, külső ellenségek támadásai a 
nagy birodalmat részeire bontották fel (Francia- 
ország, Németország, Olaszország, Burgundia). 

A VII— IX. sz.-ra esnek a szláv népek vándor- 
lásai és államalkotásai. Bzeket a török szárma- 
zású avarok mozdították ki régi hazájukból. Kö- 
zülök a horvátok, szerbek a Balkán-félszigetet 
szlávizálják. Bnnek a szlávizá! ásnak estek áldo- 
zatul a Duna és a Balkán közt letelepedett török 
származású bolgárok is. Bzek a délszláv népek a 
kereszténységet Bizáncból kapták s ennek folytán 
politikailag is többé-kevésbbé függő helyzetbe ke- 
rültek a görög császársággal. Az északi szláy 
törzsek közül a morvák, csehek, lengyelek és oro- 
szok egyesültek államokban, az utóbbiak normann 
föség alatt. A többi kisebb szláv törzs a hódító 
németségbe olvadt be (Pommeránia, Mecklenburg, 
Brandenburg). 

Az északi-germán normannok állam alkotásai- 
val (Svédország. Norvégia, Dánia) és a ma^t/aroA 
honfoglalásával kialakult E. állami rendje áközép- 
korban. Az új magyar állam az északi ós déli 
szlávok közé ékelődött be s a kereszténységre 
térve, védőbástyája lett a nyugati keresztény vi- 
lágnak a keleti pogánysággal szemben (besse- 
nyők, kunok, tatárok). 

A frank birodalom szétvált részei közül Német- 
ország lett csakhamar B. vezérállama. Széthúzó 
törzseiket jeles uralkodóik (Madarász Henrik, 
Nagy Ottó) szorosabban egyesítették. 9ií2-ben 
Nagy Ottó német király felújította Nagy Károly 
Ny.-i császárságát (Szent római Németbirodalom). 
Ez időtől kezdve a német királyok, mint csá>:zá- 
rok,az egész nyugati kereszténység urainak tekin- 
tették magukat és világuralmi céljuk elérésére 
fordították erejüket és idejüket. Első sorban Itália 
megszerzéseért hadakoztak, de az olaszok nem- 
zeti gyűlölségén megtört minden erejük. E köz- 
ben a pápákkal is összetűztek, előbb az investitura 
(1. 0.) kérdésében (IV. Henrik és VII. Gergely), 
majd az elsőbbségért folytattak élethalálharcot 
velük (Barbarossa és III. Sándor, II. Frigyes és 
IX. Gergely, IV. Ince). B küzdelmek a császárság 
bukásával végződtek, mialatt Németország is 
számtalan kisebb fejedelemségre bomlott fel és 
állami egysége századokra megszűnt. 

A császárság és pápaság küzdelmei köztNyugat- 
E.-ban két jelentős nemzet alakult ki. Az egyik 
Franciaország, melyet nemzeti királyai (Capetek) 
ügyes politikájukkal hűbéres feldaraboltságából 
egységes állammá szerveztek a XIII. sz. folya- 
mán (Szép Fülöp). A másik Angolország, mely a 
régi angolszász-királyságnak a folytatása volt 
normann fenhatóság alatt. Itt a hódító román és 
legyőzött germán elem egy közös néppé olvadt 



Európa 



- 45 - 



Európa 



össze és önkényes uralkodóival szemben oly alkot- 
mányt vívott ki raaffának, mely hazánkat kivéve, 
B. egyetlen államában som volt meg (Magna 
Charta 1215). 

A középkor vezérlő hatalmasságai ós intéz- 
ményei majdnem egy időben hanyatlottak alá és 
bomlottak tel. A császárság bukását nyomban 
követte a pápaságé (VlII. Bonifác), a hűbériséget 
pedig a Nyugat-E. -ban fellépő abszolutizmus töi-te 
meg. Az egyház tekintélyét a nagy sehisma 
(egyházszakadás) törte meg, a középkori tudo- 
mányt és művészetet pedig a renaiísance új iro- 
dalma (humanizmus) és művészete váltotta fel. 
Az új találmányok közül a lőpor véget vetett a 
lovagrend jelentőségének, a kőnyxmyomtatás pe- 
dig szélesebb rétegekre terjesztette a tanultságot. 
Bz átalakító szellemi forradalom szülőföldje Itália 
Tolt, a klasszilíu> emlékek megőrzője, melynek 
sok kis állama mindmegannyi gyújtópontja lett 
az új tudománynak és művészetnek. 

E. keresztény államrendjének veszedelmes el- 
lensége támadt a kelet felöl előre törő izlám hó- 
dító hatalmában. E támadás B-t először az arabok 
részéről érte, kik Észak-Afrikán áthaladva, a 
Pirenei- félszigetre törtek s itt megsemmisítették 
a nyugati gótok országát (711). Ezután százados 
harcok kö\ étkeztek a félsziget keresztény lakos- 
sága és az arabok közt, melyeknek folyamán ala- 
kultak ki a Pirenei-félsziget keresztény államai 
(Castilia, Aragónia, Na varra, Portugália). A két leg- 
hatalmasabb keresztény állam : Castilia és Aragó- 
nia egyesülése maga után vonta az arab hatalom 
végleges bukását a félszigeten (1492. Granada). 

Míg az izlám ereje nyugaton egyre fogyott, 
Kelet-E.-ban újult erővel lépett fel a török vesze- 
delem képében. A törökök a XIV. sz. közepén 
léptek át E.-ba, s a korhadt görög csás/^árságot és 
az össze nem tartó délszláv (szerb, bolgár) népe- 
ket legyőzve, urai lettek a Balkán-félszigetnek. 
További előnyomulásuknak a magyar nemzet ve- 
tett gátat. Hazánk, mely az Anjouk alatt Kelet-E. 
nagyhatalmassága volt, az oligarchia elhatalma- 
sodása folytán veszített ugyan erejéből, de még 
mindig elég erősnek bizonyult a török támadások 
feltartóztatására. Hunyadi János harcai E. i je- 
lentőségűek voltak s nagy szolgálatot tettek a 
nyugati E.-i államoknak is. De Konstantinápoly 
elestét (1453) ő sem tudta megakadályozni s a 
török ezzel E.-i hatalmassággá lett, mellyel most 
már komolyan kellett számolni E. nemzeteinek. 

Észak- és Kelet-E.-ban két szláv állam jutott 
jelentősebb szerephez. Az egyik : Lengyelország, 
mely Litvániával való egyesülése és a német 
lovagrend leverése által nagyhatalommá lett. De 
belső rendezetlensége, a nemesség túlságos sza- 
badsága már magukban hordozták későbbi rom- 
lásának csiráit. A másik: Oroszország, mely 
szétdaraboltsága folytán áldozatul esett a tatár 
hódításnak ós tatár rabságban sínylődött két szá- 
zadon át. A moszkvai fejedelmek azonban új életre 
keltették s a középkor végén a tatár khánságok 
(Kazán, Asztrakán) területével gyarapodva, szá- 
mottevő állást foglalt el Kelet-E.-ban. 

A középkori E. államrendjét, hatalmi és gazda- 
sági viszonyait teljesen átalakították a felfede- 
zések és a reformácw. A felfedezések által a Föld- 



közi- ós Keleti-tenger jelentősége megszűnt, Ve- 
lence, Qenua és a Hansa- városok aláhanyatlottak. 
Az Atlanti-Oceán lett most a világforgalom szin- 
helye s a partjai mentén fekvő Portugália,Spanyol- 
ország, később Hollandia és Anglia jutnak jelentős 
szerephez. Különösen Spanyolország az, mely az 
Uj-világ kincseivel gyarapodva, vezérlő állást 
foglal el E.-ban. E nagyhatalom birtokába jutott 
a Habsburgház, mely a középkor végén szeren- 
csés házasságok útján valóságos világuralomra 
tett szert. A spanyol ág (V, Károly) az anyaor- 
szágon és az újvilági gyarmatokon kívül még a 
gazdag burgundi örökséget (Németalföld), Milánót 
ós Nápolyt is birta. A német ágé (Ferdinánd) vol- 
tak az osztrák örökös tartományok, később Cseh- 
és Magyarország. A Habsburgok óriási hatalma 
különös veszéllyel fenyegette Franciaországot, 
melynek királya, I. Ferenc fel is használt minden 
alkalmat és eszközt veszélyes szomszédja ellen. 
Még a törököt is szövetségébe vonta s ezen érdek- 
szövetségnek esett áldozatul hazánk. II. Szolimán 
csak hazánkon át támadhatta a Habsburgokat. A 
mohácsi veszedelem (1526) még nem vonta maga 
után a török hódoltságot, de a nemzeti király, 
Szapolyai János halála után a török nem enged- 
hette, hogy a Habsburgok legyenek egyedüli urai 
az országnak. Elfoglalta az ország középső részét 
(1541. Buda) és elősegítette az erdélyi fejede- 
lemség megalakulását. 

A reformáció egyrészt a nyugati keresztény- 
ség hitbeli egységét bontotta meg, másrészt új 
politikai pártalakulásokra vezetett az egyes álla- 
mokban. Ahol teljesen győzedelmeskedett, ott a 
fejedelmi hatalom erősödését vonta maga után 
(Skandináv államok, Anglia), a hol csak részben 
érvényesült, ott szembe helyezkedett a központi 
hatalommal(Németbirodalcm Franciaország). Ná- 
lunk is a Habsbiirgellenes párthoz tartozott a pro- 
testáns Erdély. Csak a déli román államokban 
(Spanyolország, Portugália, Itália) nem tudott 
gyökeret verni a reformáció. Ezekben a nép erős 
katolikus érzésén kívül a szigorú óvóintézkedések 
(inquisitio) akadályozták meg az új tanok terjedé- 
sét. A retbi'máció egyik fontos politikai eredménye 
volt, hogy egy táborba hozta B. protestáns álla- 
mait a Habsburgok világhatalmi törekvései ellen. 

A harcot maguk a Habsburgok idézték fel az 
ellenreformáció erőszakos megkezdésével. II. 
Fülöp spanyol király állott a harc élére. De 
óriási hatalma megtört a németalföldiek hősies 
ellenállásán, «győzhetetlen» hajóhada pedig a pro- 
testáns Anglia ellenében pusztult el. Kudarcai 
Spanyolország romlását okozták, de a harcot a 
család német ága folytatta. II. Ferdinánd türel- 
metlensége a 30 éves háborúba sodorta E. összes 
katolikus és protestáns államait. A kezdetben győ- 
zelmes Habsburgok hatahnát a svédek ós fran- 
ciák szövetsége törte meg. 

A 30 éves háborút befejező vesztfáliai béke 
(1648) új korszak kezdetét jelenti E. történetében. 
Franciaország és Svédország vezérlő szerephez 
jutottak. A Németbirodalom számtalan önálló ál- 
lamra bomlott s a birodalmi egység teljesen meg- 
szűnt. A Habsburgok ezután hatalmuk súlypontját 
örökös tartományaikba helyezték át. Ezek közé 
akarták hazánkat is sorozni Innen magyarázha- 



Európa — é 6 — 

tók a vasvári békét (1664) követő önkényes és 
katolizáló törekvéseik. Spanyolország az utolsó 
Habsburgok alatt mindjobban alásülyedt. Tengeri 
hatalma átszállott az immár hivatalosan is füg- 
getlen Hollandiára, mely B. első tengeri államává 
küzdötte fel magát. 

Csak Angliára nézve nem jelentett új korsza- 
kot a vesztfáliai béke, mert a Stuartok majdnem 
egy századig (H-OS— 1688) tartó uralma alatt al- 
kotmánya védelmével volt elfoglalva és belső 
harcok kötötték le. A Stuartok külső politikájuk- 
ban is ellentétbe helyezkedtek a hagyományos 
angol politikával, mely a protestáns érdekek tá- 
mogatását ismerte feladatául E.-ban. Cromwell rö- 
vid uralma e tekintetben kivétel volt. Az angolok 
sikeresen mérkőztek meg a tengeren a hollandiak- 
kal, bent pedig megvalósult Anglia és Skótország 
reális uniója. De a Stuartok restaurációja után 
a régi állapot állott vissza és Anglia másodrangú 
hatalommá sülyedt E.-ban. Változás csak a «di- 
csőséges)) forradalom után jött létre. III. Orániai 
Vilmos trónralópése után az alkotmány végleg 
győzedelmeskedett és Anglia ismét elfoglalta 
méltó h> lyét B. államai közt. 

A XVII. sz.-ra esik a török birodalom hanyat- 
lása is. 11. Szolimán halála után (1566) véget 
értek a hóditások s ez jelezte a hódításra alapí- 
tott török hatalom gyengülésének kezdetét. Hiába 
igyekeztek jeles nagyvezéreik új hódításokkal 
lelket önteni a hanyatló birodalomba. A bécsi ku- 
darc (1683) után Magyarország felszabadulása 
következett (Karlovic lb99), mely a pozsareváci 
(passzarovici) békében vált teljessé (1718). 

A régi n igyhatalmak (Spanyolország, Német- 
ország, Törökbirodalom) hanyatlása és Anglia 
belső háborújának idejére esett Franciaország 
belső megerősödése. A huguenotta háborúk sebeit 
IV. Henrik orvosolta, utána pedig Richeliou és 
Mazarin fáradoztak belső egységén, melyet a kor- 
látlan királyi hatalomra alapítottak. Külső poli- 
tikájában ZJF. ivaros (1643-1715) azonban a 
spanyol örökösödési háborúban súlyos veresége- 
ket szenvedett és csak véletlen fordulatok után 
került a Bourbon-család mégis Spanyolország 
trónjára. A spanyol örökösödési háborúval pár- 
huzamosan folyt a nagy északi háború (1700—21), 
melynek végső eredménye az volt, hogy Svéd- 
ország elvesztette eddigi vezérlő állását Bázak-B.- 
ban és helyébe Oroszország lépett. Nagy Péter 
lángelméje nyitott utat az E.-i civilizációnak or- 
szágába és azt a nagyhatalmak sorába emelte. 

A XVIII. sz. további folyamán az osztrák örö- 
kösödési háborúban (1740 — 48) némi veszteség- 
gel együtt maradt a német Habsburgok öröksége 
Mária Terézia birtokában. A 7 éves háborúban 
(1756-63) pedig Nagy Frigyes porosz király fél 
E.-val szemben megvédte a brandenburgi választó- 
fejedelemségből porosz királysággá emelkedett 
országát és nagyhatalmi állást biztosított szá- 
mára. Ugyancsak az ő müve volt Lengyelország 
felosztásának megkezdése. Ezt az anarchiába 
sülyedt országot II. Katalin cárnő, Nagy Péter 
méltó utódja, egészen Oroszországba akarta ke- 
belezni, de a porosz király Ausztria bevonásával 
az oroszokat a zsákmányon való megosztózásra 
kényszerítette (1772). 



Európa 



Franciaország XV. Lajos uralkodása alatt 
egyre mélyebbre sülyedt. Belső jóléte tönkre 
ment, külső tekintélye aláhanyatlott s Angliával 
viselt szerencsétlen tengeri háborúiban legszebb 
gyarmatait vesztette el (Kanada, Kelet-India). A 
Nagy-Britanviává bőviüt Anglia ellenben e szá- 
zadban vetette meg jövendő tengeri hatalmának 
alapját. De kormányfóríiainak elhibázott politi- 
kája a század végén a 18 régi amerikai gyarmat 
elszakadását vonta maga után (1776—83); ezek- 
ből alakultak meg a;: Amerikai Egyesült-Álla- 
mok. 

A fejedelmi abszolutizmus, mely az Újkor ele- 
jén, mint történelmi sziUíségesség, hatalmas és 
egységes nemzeti államokat teremtett, a XVIII. 
sz.-ban elveszítette erkölcsi és történelmi jogo- 
sultságát. Az alkotmányosság ősi hazájából, An- 
gliából indult ki már a XVII. sz. végén az a hatal- 
mas szellemi mozgalom, mely hadat üzent az ab- 
szolutizmusnak és Franciaországban vert széle- 
sebb alapon gyökeret A kiváló írók egész serege 
(Montesquieu, Voltaire, Rousseau) támadta a régi 
leadszert (ancien régime) és helyébe az alkotmá- 
nyosság és egyenlőség megvalósítását követelte. 
A felvilágosodás mozgalma B. összes országaiban 
visszhangot keltett s a XVIII. sz. második felében 
az uralkodók sem vonhatták ki magukat hatása 
alul. Főleg Nagy Frigyes, Mária T&'ézia és II. 
József igyekeztek népeik jólétét előmozdítani. 

Csak a felvilágosodás kiinduló pontjában, Fran- 
ciaországban nem történt semmi az állapotok ja- 
vítására. Az abszolutizmus bűnei és a kiváltsá- 
gos osztályok önzése itt másfél századon át annyi 
bajt halmoztak össze, hogy azoknak orvoslása 
csak erőszakos úton, forradalom által volt kivi- 
hető. A nagy francia forradalom 1789. megdön- 
tötte az abszolút királyságot s helyébe alkotmá- 
nyos monarchiát létesített. De a tömegek szenve- 
délye és bosszúvágya ezt is elsöpörte , a király- 
ság helyébe köztársaság lépett s a rémuralom 
megtizedelte az ancien régime híveit. A monar- 
chia bukása B. uralkodóit szövetségbe szólította 
a francia köztársaság ellen. Az ifjú roszpublika 
azonban győzedelmesen verte vissza ellenfeleit s 
forradalmi eszméit Franciaország határain túl is 
diadalra juttatta (Belgium, Hollandia, Itália). B 
harcokban emelkedett naggyá Bonaparte Napó- 
leon, ki a dirchto! ium megbuktatása után előbb 
mint konzul, aztán mint császár állott Francia- 
ország élére. E. fejedelmei ellene is folytatták 
együttes harcaikat, de Napóleon 1805 — 10. mind 
leverte őket, Poroszország és Ausztria területét 
megcsonkította, a Németbirodalmat Rajnai szö- 
vetséggé változtatta, más királyságokat testvé- 
reinek adományozott (Hollandia, Nápoly, Spanyol- 
ország), Franciaország területét pedig megkét- 
szerezte. De mérhetetlen hódításvágya okozta a 
bukását. Oroszországi kudarca után az E. népei- 
ben feltámadt nemzeti eszme a lipcsei, majd a 
Waterlooi csatatéren megtörte hatalmát. Bukása 
után a bécsi kongresszus (1815) visszaállította 
némi változásokkal B. régi államrendjét s ekkor 
alakult ki a nagyhatalmak pentarchiája : Ausz- 
tria, Nagy-Britannia, Franciaország, Porosz- 
ország és Oroszország. Ausztria, Orosz- és Po- 
roszország uralkodói azonfelül a szent szövetség- 



Európa 



- 47 - 



Európa 



ben egyesültek a fejedelmi <abszolutizmus fentar- 
tására és a forradalmi eszmék elnyomására. E 
i-eakciós szövetség lelke Metternich, Ausztria kan- 
cellárja volt, aki éber figyelemmel kisórte és még 
csirájukban nyomta el a forradalmi törekvéseket 
(Nápoly, Spanyolország). 

De a népek szabadságvágyát és alkotmányos- 
ságra való törekvését még e hatalmas szövetség 
fegyveres ereje sem tudta féken tartani. A görö- 
gök szabadságharca törte meg először a "szent 
szövetségtől megállapított államrendet. Az 18S0- 
iki párisi júliusi forradalom aztán megbuktatta 
az abszolutizmusra hajló Bourbon-család uralmát, 
Belgium elszakadt Hollandiától, mellyel a bécsi 
kongresszus összekötötte. Lengyelország felkelé- 
sét azonban az oroszok vérbe fojtották. 

Sokkal nagyobb vihar támadt az abszolutizmus 
ellen 18é8. Most is Parisból indult ki a kezdet. A 
februári forradalom elsöpörte a polgái-királysá- 
got ; márc. 13. a bécsi nép megbuktatta Metter- 
nichet; márc. 18. a berlini forradalom győzedel- 
meskedett. Hazánkban az 1825 óta felmerült re- 
formeszmék egy csapásra megvalósultak az ápr. 
11-iki korszakos törvényekben. Végigrohant a 
forradalmi szél Itália összes államain. Itt azonban 
az alkotmányos vágy a nemzeti eszmével erősö- 
dött. Itália felszabadítása és egyesítése volt a 
célja az olasz forradalonmak. Német földön is 
visszhangot keltettek a forradalmi eszmék s a 
frankfurti gyűlésen már felmerült a Németbiro- 
dalom helyreállításának a terve. Az abszolutizmus 
azonban még egyszer és utoljára győzött. Leg- 
először Berlinben és Bécsben állott helyre a régi 
rend. Aztán Ausztria lever e az olaszokat, majd 
orosz segítséggel a magyar szabadságharcot, 
Franciaországban a második köztársaságot III. 
Napóleon abszolút császársága váltotta fel. 

E. békéjét ekkor I. Miklós orosz cár zavarta 
meg, ki elbizakodva eddigi sikerein, utolsó csa- 
pa st késztilt mérni az egyre gyengülő Törökbiro- 
dalomra. A keleti kérdés újra felszínre került, 
de Anglia és Franciaország szövetsége a véi-es 
krimi háborúban (18.ő4— 56) jó időre visszaszorí- 
totta az orosz hódító politikát és megmentette a 
Törökbirodalmat. 

1859-ben III. Napóleon, ki a krimi káború után 
tekintélye tetőpontján állott, a szardíniái király 
megsegítésével megindította Itália egyesítésének 
munkáját. Ausztria elvesztette Lombardiát, majd 
a kisebb fejedelemségek (Paima, Toscana, Mo- 
dena) tízték el uralkodóikat, 1860—61. pedig Ga- 
ribaldi foglalta el a nápolyi királyságot. 1861-ben 
aztán megalakult az Olaszkirályság, mely Ve- 
lence és Róma kivételével magában foglalta az 
egész félszigetet. 

1866-ban a Német-szövetség két vezérállama, 
Ausztria és Poroszország közt tört ki a régóta 
lappangó ellenségeskedés. A königgratzi vereség 
egy csapással szorította ki Ausztriát német és 
olasz földről ; Velence az Olaszkirályságé lett. 
Poroszország területében meggyarapodva az 
Észak-német szövetség élére állott s lángeszű 
ininisztere, Bismarck, mesteri kézzel készítette 
elö a német egység megvalósítását. Ausztria most 
már kénytelen volt Magyarország régi alkotmá- 
nyos jogait és állami önállóságát elismerni s az 



1867-iki kiegyezés megteremtette a dualisztikus 
alapon álló Osztrák-Magyar monarchiát. 

Hl. Napóleon, ki tótlen szemlélője volt a két né- 
met hatalom küzdelmének, Poroszország gyara- 
podását féltékeny szemmel nézte s mikor területi 
kárpótlásban nem részesült, hadat üzent Porosz- 
országnak. De a remélt szövetségesek (Ausztria, 
Itália) elmaradtak s Bismarck az összes német 
államok erejét zúdította Franciaországra. A se- 
dani katasztrófa III. Napóleont trónjától fosztotta 
meg (1870 szept. 2.). A harmadik francia köztár- 
saság pedig Paris kapitulációja után kénytelen 
volt Elszász-Lotharingla átadása és roppant hadi- 
sarc árán békét kötni a győztes németekkel 
(Frankfurt 1871). Még Paris ostroma alatt, Ver- 
saillesban kiáltották ki az egyesült német fejedel- 
mek I. Vilmos porosz királyt az újonnan alapí- 
tott Németbirodalom császárjának (1871 jan. 18.). 
III. Napóleon bukását nyomban követte Rómának 
az Olasz- királyságba való bekebelezése s ezzel be- 
fejeződött Itália teljes egyesítése (1870 szept. 20.). 

Az 1866-iki és 1870-7 1-iki háborúkkal Nyugat- 
os Közép-B. mai államrendje megalakult, csak 
még a Balkán keresztény népei várták felszaba- 
dulásukat. Ezt is meghozta az 1877— 78 i ki orosz- 
török háború. Az oroszok győzelmei felszabadí- 
tották őket, de az orosz politika állandó befolyást 
akart szerezni az újdonsült államok felett. Ezt 
megakadályozta a berlini kongresszus, mely lé- 
nyegesen módosította a san-stefanoi békét és vég- 
leg megállapította az új államok (Románia, Szer- 
bia, Montenegró, Bulgária) határait. Ausztiia- 
Magyarország megbízást kapott Bosznia és Her- 
cegovina megszállására. Törökország ismét elke- 
ililte az E.-i hatalmak közbenjárásával végső bu- 
kását. 

A berlini kongresszus után Bismarck Andrássy 
Gyula gróffal megkötötte a Németbirodalom és 
Ausztria-Magyarország szövetségét (1879), mely 
szövetséghez 1883. Olaszország is csatlakozott. Az 
így létrejött hármas-szöveUíég erős gátat vetett 
Oroszország balkáni politikája és a francia köztár- 
saság revanche-törek vésel ellen. A közös érdek e 
két ellentétes kormányformájú hatalmat is szövet- 
ségbe vonta (1897). Anglia kezdetben egyikcsopor- 
tosuláshoz sem csatlakozott, de újabb időben a 
Németbirodalommal való gazdasági és gyarmati 
versengése miatt a hármas-szövetség eUen fog- 
lalt állást. 

A berlini kongresszus óta az E.-i államrendben 
az a változás történt, hogy Norvégia elszakadt 
Svédországtól (1905), Bulgária pedig függetlení- 
tette magát Törökországtól (1908). Ugyanekkor 
Ausztria-Magyarország végleg birtokába vette 
— annektálta Bosznia-Hercegovinát. A reményei- 
ben csalódott Szerbia erre, bizva Oroszország és 
Anglia támogatásában, majdnem háborút provo- 
kált, de a Németbirodalom határozott állásfogla- 
lása előtt Oroszország is meghátrált s az E.-i há- 
ború veszélye egyelőre elmúlt. 19 1 2 okt-ben azon- 
ban a Törökország ellen szövetkezett négy Balkán- 
állam : Szerbia, Bulgária, Montenegró és Görög- 
ország, a nagyhatalmak közbelépését visszauta- 
sítva, háborút támaszt^)tt E. keletén. E nagy bal- 
káni háború, mely kétséges kimenetelű, t^ból ko- 
moly veszedelemmel fenyegeti az E.-i békét 



Európai Duna-bizottság 



— 48 



Európai utipodgyász-biztosító r.-t. 



Az alkotmányosság elve a XIX. sz. végén E. 
összes államaiban uralkodóvá lett. Még Orosz- 
országban is kénytelen volt a cári abszolutizmus 
a meg-megújuló merényletek hatása alatt az al- 
kotmányoság útjára térni s a birodalmi duma 
egybehívásával némi befolyást engedni a nép- 
akaratnak a közügyekre (1905). Törökországban 
az 1908-iki új-török forradalom vetett végett a 
romlott szultáni kényuralomnak s megteremtette 
az alkotmányos életet. Portugáliában az abszolu- 
tizmusra hajló királyságot az 1910. kitört forra- 
dalom buktatta meg s helyébe megalkotta E. leg- 
fiatalabb köztársaságát. Tagadhatatlan azonban, 
hogy a parlamentarizmus E. igen sok államában 
belső bajokkal küzd s a pártok harca sok helyütt 
tartósan bénítja az alkotmányos fejlődést és belső 
megerősödést. Egyrészt a nemzetiségi kérdés 
nyugtalanítja az olyan államokat, inelyeknek 
nincs nyelvileg egységes lakossága (Ausztria", 
másrészt a szociális kérdés az, mely még az egy- 
séges nemzeti államokat is súlyos válságok elé 
állítja. 

Irodalom. Hunfalvy, Egyetemes Földrajz I — lü. k., Buda- 
pest 188i — 1890; Hettner, Qrandzüge der Landerkunde I., 
Leipzig 1907 ; Wagner, Lehrbuch der Geographie, Hannover — 
Leipzig l'JOO; A. Petermann's, Mitteilungen, 1900—1912; 
Behm's, Geographisches Jahrbuch, 1900 — 1911 ; Reclus, Qéogr. 
nniv. I. A különféle Világtörténelmeken és gyűjteményes 
munkákon (Heeren. Ukert, Lamprocbt, Onckeu, Hirzel) kí- 
Tül említendők : Wachsmuth, Europáische Sittengeschichte, 
Aitoiia 1831—39 5 köt.; Klemm, Kulturgeschichte des 
•hristlichen E., Leipzig 1851, 2 köt. ; Bre.vsig, Kultur- 
geschio ite d3r Neuzeit, Berlin 1931, 2 köt. : Dyer, Hisiory 
of modern Európa, írom the fali of Constantinople, London 
1901 — 03, 6 köt. ; üebidour, Histoire diplomatique de l'Europe 
1814-1878, Paris 1890, 2 köt.: Btoch, L'Enrope poütique 
et sicial. Paris ISiS, 2. kiad. ; Seignobos, Histoire pulitique 
de l'Europe contemporaine, u. o. 18a7 ; Kreeman, flistorical 
ge!)grapliy of Europe, London 1903, 3. kiad. A történelmi 
atlaszok közUl Sprnner-Menkes, Wolf és Droysen mdvei 
nevezetesebbek. 

Európai Duna-bizottság, 1. Duna. 

Európai egyensúly (ném. EuropaiscliesGleich- 
gewicM, franc, balance-équilibre) alatt az állam- 
szerződéseknek azt a rendszerét értjük, amelynek 
célja, hogy egy európai állam se legyen képes 
magában v. másokkal egy harmadik állam füg- 
getlenségének megszüntetésére. Bár a politikai 
egyensúlynak hasonló gondolatával már a görö- 
göknél is találkozunk, az B. alapjának mégis a 
vesztfáliai békét (1. o.) kell tekinteni, amelynek 
idevágó rendelkezéseit az utrechti békekötés 
(1713) és az augsburgi (1686) és hágai (1673 és 
1701) szövetségek megerősítették. Az B. gondo- 
lata hozta létre a hánnasszövetséget (1. o.) és a 
francia-orosz szövetséget. L. Politikai egyensúly 
elmélete. 

Európai északi-tenger, 1. Norvég tenger. 

Európai keménybörü hal, 1. Éálistes. 

Európai koncert. Ezzel a kifejezéssel az 1814 
márc. 1. chaumont-i szerződésben és az aacheni 
kongresszusnak 1818 nov. 15-iki jegyzökönyvében 
találkozunk először, utoljára pedig (hivatalosan) a 
III. párisi békekötés (1856 márc. 30.) 7. pontjában. 
Ertjük pedig alatta a nagyfiatalmaknak azon szö- 
vetségét, moly által ezek az európai béke biztosí- 
tása érdekében arra kötelezték magukat, hogy 
fehnerülő viszályaikat közös kongresszusokon fog- 
ják ezentúl testvéri egyetértéssel kiegyenlíteni. 
Ilyen kongresszusoknak tekinthetők a troppaui. 



laibachi és veronai kongresszus (1820—22) ; to- 
vábbá az I. londoni konferencia (1829—30), me- 
lyen a görög kérdést és a II. londoni konferen- 
cia (1830—31), melyen a belga kérdést megoldot- 
ták; Uyen volt továbbá az 1840—41. és 1850— 
52-iki londoni konferencia, mely a keleti és a 
schleswig-holsteini kérdéssel bajlódott. EmUtendö 
még az 1856-iki párisi kongresszus, mely a keleti 
kérdéssel (1. o.) foglalkozott ; szintúgy az 1878-ikl 
és 1880-iki berlini kongresszus (v. konferencia). 

Európai nemzetközi jog, 1. Nemzetközi jog. 

Európai nyelvek. Az E. legnagyobb része az 
indogermán nyelvcsaládhoz tartozik, mely egy- 
általán az indogermán népek magas művelt- 
sége folytán legelterjedtebb az egész földön. 
Az indogermán nyelvek több családra oszol- 
nak. Délnyugaton, Görög- és Törökországban 
a görög nyelv (új -görög), mely az ó-göröghöz 
igen hasonlít, bár erősen eltér némely nyelvjárása; 
az albánok nyelve, mely eredetileg a szlár és 
litván nyelveknek volt közel rokona, de erős gö- 
rög s latin hatást szenvedett ; a latinból (melynek 
régi időben csak három dialektusa volt : umbriai, 
oszk és latin) keletkezett a római birodalom bu- 
kása után a hat román nyelv : az olasz, spanyol, 
portiigái, francia, oláh és rétoromán ; hetediknek 
tekinthető a provencei v. provengcd nyelv, mely- 
nek a trubadúrok korában érdekes irodalomtört. 
szerepe volt. A hajdan egész Nyugat-Európában 
elterjedt fe/ía nyelvnek most már csak két ága 
él, a kymri Walesben és Bretagneban és a ga- 
dheli irlandban és Skótországban. A germán csa- 
ládba tartozik az angol, holland, németalföldi és 
skandináv egy részről és a felnémet másrészről, 
A szláv-lett család, mely első sorban szláv és lett 
ágakra oszlik, nagyon kiterjedt a szláv ágon. 
A keleti és áéZ-szlávsághoz tartozik az orosz (a 
kis-orosz dialektussal), rutén., feliér-orosz, bolgár, 
szerb, horvát, dalmát és szlovén. A nyugati és 
északi szlávsághoz tartozik a lengyel és cseh, az 
utóbbival közel rokon tói s a kihalt alsó és felső 
szorb nyelv. A szláv nyelv uralmát sok helyütt 
megszakítja az urál-altaji nyelvcsalád, melynek 
Európában négy ága él : 1. az ugor, melyhez a 
magyaron kívül a finn és lapp nyelvek tartoznak, 
továbbá a mordvin, cseremisz, zűrjén, votják; 
2. a török-tatár nyelvcsalád, melyhez a török,csu- 
vas, stb. tartozik, 3. ^ szamojéd,^- a mongol,ínelY- 
hez az alsó volgamelléki kalmükök tartoznak. Egé- 
szen elszigetelve állnak a baszkok, a Pireneusok- 
ban, nyelvük az egykor elterjedt ibériai nyelvnek 
lehet maradványa. 

Európai Oroszország, 1. Oroszország. 

Európai Törökország, 1. lörökország. 

Európai utipodgyász-biztosító részvénytár- 
saság, alakult Budapesten 30u,000 K alaptőkével 
1907. Az utipodgyászbiztosításnak új, igen egy- 
szerű módját vezette be. Forgalomba hozott ké- 
szen kiállított biztosítási kötvényeket, miáltal 
ezen biztosítási ágazatot egészen átformálta. 
Ilyen kötvénnyel, feltételeihez képest, a podgyász 
az utazások és bárhol való tartózkodások alatt 
tűz, betöréses lopás, rablótámadás, a szállítási esz- 
közt ért baleset, felsőbb erőhatalom, elveszés, 
hiány és sérülés által okozható károk ellen van 
biztosítva. Ez az intézmény az egész világban 



EURÓPA ÁRPAD 




REVAI-LEXmom 



LLÁL.VKOR 907 ^«^- 




JRÉVAI- 



KARTOGRAFIA. 



EURÓPA MATYAS KIRÁLY RALA 




RÉVAI -LEXIKON. 



EVÉBEN ESA KÖZÉPKOR VEGÉN. 



50 



70 



80 




ffiisl 



sek\. SZŰtMSAG 



50 



RÉVAI-KARTOGRAFIA . 



EURÓPA A PASSZA 




REVAI-LEXIKON. 



DVICI BEKÉ UTÁN. 




RÉVAI-KARTOGRÁFIA. 



EURÓPA I. NAI 




líÉVAl-LEXIKON. 



'^1 



LEÓN IDEJEBEN motijiix 




JtÉi^AI-JCARTOGRÁFlA . 



Europe 



49 



Burysakes 



utánzásra talált. Magának az E.-nak eddig már 
Ausztriában, Nómet-, Francia- és Olaszország- 
ban, Svájcban, Hollandiában, Bolgiumban és az 
egész Ozmán birodalomban vannak fiókjai. Az 
B. alapítói, illetve főrészvényesei : a Magyar ál- 
talános takarókpénztár r.-t, a Triesti általános 
biztosító társaság (Generáli), az Első osztr. álta- 
lános baleset ellen biztosító társaság és a Mün- 
cheni Rückversicherungs- Qesellschaí't. 

Europe v. Európa (gör. a. m. a messzire elte- 
kintő), eredetileg az észak-görögországbeli Epi- 
rus országnak f ó-istenasszonya, Zeus Euryopa 
női mása, Okeanos és Thetis leánya. Isteni kul- 
tusza utóbb elhomályosodván, Phoinix és Peri- 
mede leányaként szerepelt s minthogy Phoinix- 
nak eredetileg görög alakját a kisázsiai görögök 
Phoinikia (Poenicia) névadó ősének tekintették, 
B. föníciai királylánnyá lett s Phoinix mellett a 
föníciai Agenort is atyjaként emlegették. Ilyké- 
pen az az ősi monda, mely B. nak Zeustól rablás 
útján való megszerzéséről beszélt, szintén Föní- 
ciába helyeztetett, s azt mesélték, hogy a király- 
leány Tyrusban v. Sidonban virágokat tépett a 
mezőn s ekkor Zeus bika képében közeledett 
hozzá, megejtette s a tengeren át Krétába vitte, 
hol tőle származtak a sziget hatalmas királyai. 

Europlien, 1. Eurofén. 

Europium (Eíi), atomsúlya 152'0. B ritka 
elemet, melynek sajátságai igen kevéssé ismere- 
tesek, Demargai íedezte íel 1896. az addig ho- 
mogénnek gondolt samariumhan. Létezését ez 
utóbbi elemben 1892. Lecoq de Boifbaudran és 
Grookes valószínűnek tartották. Vegyíüoteít tisz- 
tán 1904. Urbain és Lacombe állították elő. Há- 
rom vegyértékű alkatrészként foglaltatik eddig 
ismert vegyületeiben. E-oocid, EujOj, a szulfát- 
bólkeletkezik, ha azt 16W-T& melegítik. E.-szul- 
/aí,Eu2(SOj8.8HjO,halványrózsaszínükristályok. 

Europos, város, 1. Rhaga. 

Eurósz (gör., lat. eunis) a. m. délkeleti szél. 

Eurotas, Lakonia királya ; hagyomány szerint 
róla nevezték el az Eurótasz folyót (1. o.). 

Eurótasz ("FamZo v. Iri-pntamo), 80km.hosszú 
folyó a Morea-félszigeten Görögországban. For- 
ráspatakjainak legjelentékenyebbike Árkádia és 
Lakonia határán Kutrubukhia falu közelében fa- 
kad ; az E. elfolyik a meredek Vurlia mellett, föl- 
veszi legnagyobb mellékvizét, az Oínust (most 
Kelefina) és azután Sparta síkságát öntözi, ahol 
déli gyümölcsfák árnyékolják be vizét és egy 
török eredetű híd visz át rajta. Odább a Tayge- 
tosz ágai szűk mederbeszorítják; ezek közt át- 
törvén, a Marathoniszí-öböl partjainak homokjá- 
ban vész el ; vize csak ritkán ér el akkora erőt, 
hogy a tengerhez juthasson. 

Eurotium Ldnk (növ.), az Aspergülus (1. o.) 
gombagénusz elavult neve. 

Euru, régi magyar személynév, mely kétség- 
kívül a mai «őr» szónak felel meg. 

Enrus (lat.), 1. Eurósz. 

Euryale, a Gorgók egyike (1. o.). 

Euryale Salisb. (növ.), a Nymphaeaceae család 
gónusza, amelynek egyetlen faja, az E. ferox 
Kelet-Ázsia meleg tájainak vizeiben él. Nagy, ke- 
rek uszóleveleivel s a vízből kiemelkedő nagy, 
piros virágaival a legszebb vízinövények egyike. 

mmi Sfi íeetUtmm. Tll. köt. 



Enryaleae (Osztottkaruak, *ii»t), a Kígyó- 
karú tengeri csillagok (Ophiuroidea) egyik rendje. 
L. Kigyókarú tengeri csillagok. 

Euryalos, az argonauták vállalatának, az epi- 
gonok Theba elleni hadjáratának és a trójai há- 
borúnak egyik hőse, 

Enryanthe Gham. et Schlecht. (i»»v.), 1. Amo- 
reuxia. 

Eurybiades, a spártai hajóhad vezére, egyút- 
tal az egyesűit görög hadsereg fővezére a máaodik 
perzsa háborúban (Kr. e. 480). Midőn Xerxes a 
Thermopylae szoroson átkelt, hazája védelmére 
vissza akarta vezetni hadát, s csak midőn The- 
mistokles azzal fenyegetőzött, hogy az athéniek 
átvándorolnak Itáliába, egyezett abba, hogy a 
hajóhad Salamis mellett együtt maradjon. A győ- 
zelem után olajfakoszorút szavaztak neki. 

Euryconcbia, 1. Chamaeconchia. 

Eurydike, görög nimfa, Orpheus felesége. 

Euryhalin állatok, azok az állatok, melyek a 
sótartalomnak nagyobb ingadozásait kiállják. Ez- 
zel ellentétben azokat az állatokat, amelyek bizo- 
nyos meghatározott sótartalomhoz vannak kötve, 
stenohalinohiak nevezik. 

Earykeplial (eurikefál), 1. Koponya. 

Eurykleia, Odysseus öreg dajkája, aki koldus- 
ruhában hazatért urát, midőn lábát megmossa, 
egy sebhelyéről rögtön felismeri. 

Eurykles, egy athéni jós és hasbeszélő neve ; 
később a hasból beszélők közös neve. 

Eurylaemua (áUat), I. jRicsőka. 

Eurylochos, Homerosnál Odysseus egyik kísé- 
rője és rokona, ki Kirke varázslónő csábításainak 
derekasan ellenáll s így megmenekül a disznóvá 
való változtatástól, de Thrinakia szigetén viszont ő 
az, ki társait Helios tulkainak levágására ráveszi 
s ezzel a maga és társainak vesztét okozza. 

Eurymachos, Homeros Odysseiájában Pénelo- 
pénak egyik kérője. 

Eurymedon, 1. Agamemnon kocsisa, kit Aigis- 
thos megölt. — 2. E., az athéni Thukles fia, a 
peloponnesosi háborúban (Kr. e. 425) honfitársai- 
nak egyik vezére volt Szicíliában, de kudarca 
miatt pénzbirságra ítélték. 414-ben ismét Szicí- 
liában harcolt, ahol 413. Szirakuza mellett elesett. 

Eurynome, Okeanos leánya, ki Zeustól a há- 
rom charist szülte ; ö fogta fel a kis Hephaistost 
is, midőn Héra az Olimpusról ledobta. 

Enrypyjsra (állat), 1. Ouvatgém. 

Eurypyffidae (állat), 1. Guvatgémfélék. 

EurypyloB, több görög hérosz neve :Í.E., thes- 
saliai hérosz, Euaimon fia. a trójai háborúban a 
thessaliaiak egy csapatának vitéz vezére. — 2. E., 
Kos görög sziget nemességének mondai őse, kit 
a szigetre vetődött Herakles megölt. — 3. E. 
Patraiban (a mai Patrasban) évenkénti ünneppé , 
tisztelt hérosz, Euaimon fia, ki ott Dionysos kull- 
tuszát megalapította, amennyiben felszentelte a 
Dionysos-Aisymnetes képét tartalmazó szent Iá dát 
melyet senkinek sem szabad kinyitnia, különben 
megőrül, mint E., ki kíváncsiságból felnyitotta. 
Az 1. E.-szal való összetévesztéscn alapul az a 
monda, hogy e ládát E. a trójai háborúból hozta 
magával. 

Eurysakes, a salamisi Aiasnak fia, kit Ath4a- 
ben héroszként tiszteltek. 



Eurysthenes 



50 



Eusthatios 



Eurysthenes, 1. Heraklidák. 

Eurystheus, a Herakles-monda főhőse, Sthe- 
nelos és Nikippe gyönge, tehetetlen fia, ki Héra 
intrikája folytán előbb születik meg, mint Zeus 
ós Alkmene fia, az óriás erejű Herakles, s ki ez- 
által Herakles urává lesz. Herakles halála után 
a hős flai ellen dühöng s az őket befogadó várost 
haddal támadja meg, de Herakles egyik fia megöli. 

Eurystomata a.m. Szélesszájúak, 1. Kígyók. 

Eurytherm állatok azok, melyek tetemes hő- 
mérsékletben különbségeket kibírnak ; ellentéte : 
stemtherm. 

Eurytion, a görög mondában thessaliai ken- 
taur, ki a lapitha Peirithoos lakodalmán részegen 
visszaél a vendégjoggal s a menyasszonyra veti 
buja kezét. Ez volt az oka a lapithák és kentaurok 
harcának s maga az eset a görög irodalomban a vad 
ösztönök veszedelmének sokat említett példája. 

Eurytos, mitikus görög hős, Oichalia királya, 
a legkülönb íjász, ki elbizakodottságában Apollón 
Istent is versenyre hívja s ezért Apollón lenyilazza, 
íját fia, Iphitos örökölte, ez Odysseusnak ajándé- 
kozta, ki ebből lövi nyilait neje kérőire. Későbbi 
mondában Herakles ölte meg B.-t, mert az íjazás- 
ban való győzelmi díjként kitűzött leányát, lolét 
meg akarta tőle tagadni. L. még Aktorion. 

Euscopol, 1. Scopolaminum hydrobromicum. 

Eusebia (gör.), jámborság. 

Eusebia, város, 1. Caesarea. 

Eusebianusok, Eusebius nikomediai püspök, 
később konstantinápolyi patriarcha, Arius hívé- 
nek követői. Szemiariánusoknak is nevezték őket, 
mert mérsékeltebb álláspontot foglaltak el a niceai 
zsinat hittételei és Arius tanai közt. 

Eusebius, esztergomi kanonok, a pálosok rend- 
jének alapítója, 1. Özséb. 

Eusebius.l.eme^ai, szül. Bdesszában, Mezopotá- 
miában, a 111. sz. vége felé, emesai püspökké vá- 
lasztották, de az arianizmus barátja lévén, hívei 
elűzték ; kegyben áUott Constantiusnál, aki őt a 
perzsa háborúba is magával vitte. Megh. 359-ben 
Antiochiában. Kiváló szónok és vitázó író volt. 
Műveit E. Bmiseni quae supersunt opuscala graeca 
címen adták ki (Elberfeld 1829). 

2. E., nikomediai püspök, élt a Hl. sz. végén s 
a IV. sz. első felében ; tanult Antiochiában. Éles 
eszű ékesszóló, de e mellett nagyravágyó fórflu 
volt. Az ariánusok védelme miatt száműzték, 
328. visszatért és Konstantin kegyence lett, akit 
halála előtt meg is keresztelt. 339-ben konstanti- 
nápolyi püspök. Megh. 341. 

3. E., cezareai püspök, történetíró, Pamphüi 
melléknévvel. Szül. Palesztinában 270 körül, 
megh. 340 körül. Cezareában híres iskolát alapí- 
tott. Galerius keresztényüldözése idején Egyip- 
tomban élt, elfogták, de ismeretlen módon meg- 
menekült. Az üldözés után cezareai püspök lett 
(314). Részt vett a niceai (325) zsinaton, ahol Arius 
ellen szavazott. Ennek dacára az ariánus ér- 
zelmű püspökökkel állandó barátságos összeköt- 
tetésben volt, minek folytán hitét gyanúba hozták. 
Tudományos, becsületes, igen buzgó, békeszerető 
udvari püspök volt. Nagy Konstantin állandó ke- 
gyence. Mint történetírónak elhervadhatatlan ér- 
demei vannak. Pontosabb iratai : Origenes apoló- 
giája, 6 kv.; Praeparatio evangelica 15 kv.; De- 



monstratio evangelica 20 kv. ; Chronicorum cano- 
num omnimoda história ; Világtörténet ; Egyház- 
történelem 10 kvben; Topikon, a szentírásban 
előforduló helyek ; Húsvéti cyclus a császár kí- 
vánságára ; Konstantin élete 4 kv. ; MarceUus, a 
sabeUianismusba esett püspök ellen irt könyvei 
stb. Munkáit sokszor kiadták. Legújabban Bedjan 
P. (Leipzig 1897). V. ö. Grivellucci, De fede stor. 
dl Busebio (Liverko 1888) ; Ghdsckmid A., Unter- 
suchungen über E. (Stuttgart 1886). 

Euskirchen, a hasonnevű járás székhelye Köln 
porosz kerületben, vasút mellett, (1910) 12,412 lak., 
jelentékeny posztógyártással, gyapjúfonással, bőr- 
cserzéssel, több gőzmalommal, sörgyártással, vas- 
öntökkel, szappan-, harisnya- és cukorgyártással. 

Euspongia, 1. Szivacsok. 

Eustach-cső, a. m. Eustach-féle kürt (1. 0.). 

Eustach-féle billentyű (valvula E.), a szív 
jobb pitvarában az alsó főgyüjtőér nyílásának 
alsó szélétől a két pitvart elválasztó falhoz hú- 
zódó redő. Felnőttben gyenge, embrióban arány- 
lag erős ; igen fontos szerepe van az embrió vér- 
keringésében, u, i. az alsó főgyüjtőéren beömlő 
vért a pitvarok sövényén ilyenkor meglevő nyí- 
láson át (fenestra ovális) a bal pitvarba téríti át. 

Eustach-féle kürt (fülkürt, tuba Eustachü), 
a dobüreget az orrgaratüreggel összekötő, oldalsó 
részében csontos, belső (medialis) részében porcos- 
hártyás, nyálkahártyával bélelt cső, mely a dob- 
üreg és a külső légkör közötti légcsere közvetí- 
tésére szolgál. 

Eustachio, Bartolommeo, olasz anatómus, szül. 
San-Severinóban a XVI. sz. elején, megh. Fos- 
sombroneba, della Roveré bíboroshoz való utazása 
közben 1574 aug.-ban. Rómában tanult, ott a pápa 
házi orvosa és egyetemi tanár lett. E. fedezte tel 
a mellékveséket, a mell nyirokjának útját, az Aik- 
maeon óta elfelejtett halló-kürtöt (1. Eustach-féle 
kürt), a hallóporcok alatt lévő kengyelt ós a véna 
cava inferiornak a jobb pitvarba benyilásánál levő 
félhold-alakú billentyűt (1. Eustach-féle hillentyű). 
Müvei : Opuscula anatomica (Venezia 1563, Lei- 
den 1704. és Delft 1726); Tabulae anatomicae 
(már 1552. készen voltak a rajzok vésetei, de csak 
1714. adta ki őket Lancisi Rómában ; Genf 1717; 
Albinus 1744. Leidenben). V. ö. Ghoulant, Gesch. 
der anatomischen Abbildung (Leipzig 1852). 

Eustachius, szent, megh. 118 körül. A legenda 
szerint vadászat közben egy szarvas agancsai kö- 
zött a keresztre feszített Üdvözítőt látta volna, 
minek következtében feleségével ós két íiával 
kereszténnyé lett ; vértanúi halállal múlt ki Had- 
rianus alatt Rómában. Azonossága Piacidus római 
hadvezérrel időbeli nehézségekbe ütközik. A va- 
dászok védszentje ; emléknapja szept. 20. 

Eusthatios, 1. antiochiai, szent, szül. Side-ben, 
Pamílliában, megh. 337., előbb beröai püspök, majd 
323. antiochiai patriarcha ; részt vett a 325-iki 
niceai zsinaton. Az eretnekek iránt tanúsított szi- 
gora miatt az ariánusok bevádolták öt Konstan- 
tin császárnál, aki Thráciába száműzte. Műveiből 
csak apró töredékek maradtak ránk (összegyűjtve 
Fabricius által, a Bibliotheca Graeca-ban). 

2. E., sebastei, szül. Cezareában, Kappadóciá- 
ban, a szerzetesi élet terjesztője Pontusban és 
Örményországban a 360. óv körül, megh. 380. 



Eustrongrylosls 



- 51 - 



Butin 



Sebastoi püspök. Túlzó szigorát az aszkézisben, to- 
vábbá a házasság ellen irányult tanítását a gan- 
grai ügyházi gyiüokezet 357. elvetette. 

3. E., Makrembolita, bizánci patrícius a IX. 
sz.-ban ; írt egy 11 könyvből álló unalmas görög 
regényt Hysminias és Hysmine szerelme c. alatt 
ós egy talány-gyűjteményt jambusokban. A re- 
gényt kiadta Toucher (Leipzig 1792) ; Le Bas (a 
Scriptores erotici gyüjt.-bon, Paris 1856) ; Hercher 
Script.erotici (Leipzig 1859); a talányokat Hilberg 
(Wien 1876) és Treu (Breslau 1893). 

é. E., tessalonikai, szül. Konstantinápolyban, 
előbb szerzetes, diakónus, majd az ékesszólás ta- 
nára u. ott, 1160-tól tessalonikai érsek. Megh. 
1194. Irt egy sok tudásról tanúskodó kommentárt 
Homeroshoz (Róma 1542- 50, 4 köt. ; Stallbaum- 
tól Devarius regiszterével Leipzig 1825—30, 7 
köt.) ; egyet Dionysios Periegeteshez (legutóbb ki- 
adta Bemhardy, Leipzig, 1828). Pindai'oshoz 
írt kommentárjának azonban csak a prológusa 
van meg (kiadta Schneidewin, Göttingon 1837), 
végre tömérdek hittudományi, történeti dolgoza- 
tot, beszédeket és leveleket, amelyelínek egy ré- 
szét Tafel Bustathii opusciila c. alatt (Frankfurt 
1832) adta ki. 21 szónoklata között van egy, mely- 
ben Manuel és Dukas János császároknak a ma- 
gyarokkal viselt háborúiról emlékezik meg. V. ö. 
Kuún Géza gr. értekezését a Századok-ban 1894.; 
Krmnbacher, Gesch. d. byzant. Litt. ; De Migne, 
Patrologia Graeca (135—6. köt.). 

Enstrongylosis, a kutyák betegsége, melyet 
az óriás Eastrongylus-féreq (E. gigás Rud. v. E. 
xisceralis Dies.) okoz. Ez a 14 — áO— 100 cm, 
hosszú és 4 — 12 mm. vastag, vérvörös féreg i-end- 
szeilnt a vesemedenczében telepszik meg s vér- 
vizelést, ingadozó járást, ideges jelenségeket, sőt 
néha a veszettségi'e emlékeztető tüneteket okoz. 
A betegség sokszor halálos kimenetelű s a bon- 
colás a vesemedence tetemes kitágulását, a vese- 
állomány elsorvadását deríti ki. Néha a húgyve- 
zetőben és a húgyhólyagban, ritkán a hasüregben, 
a májban, a mellüregben, sőt a szívben is elő- 
fordul. Hazánkban csak két esetben találták kutya 
hasüregében (Bátz I.). A betegség tennészete az 
esetben, ha a vesében van a féreg, a véres vizelet 
mikroszkópos vizsgálatával, vagyis a peték kimu- 
tatásával történhet. Orvosolni legfeljebb sebészi 
beavatkozással, a megtámadott vese kiirtásával 
lehetne. Bevándorlási módja még ismeretlen, vé- 
dekezni ellene nem tudunk. Egypár esetben embe- 
ren, azonkívül lovon és szarvasmarhán is meg- 
figyelték. 

Enstrongylns ffigas Biid. (Strongylus gi- 
gás, állat), a Fonálférgek (Nematheiminthes) 
osztályába, a Strongylusfélék (Strongylidae) csa- 
ládjába tartozó féregfaj. A kutya, farkas, róka, 
ormányos medve, ló, szarvasmarha ós a rozso- 
mák veséiben tartózkodik, de emberben is talál- 
ták. Fejlődésmenetét még pontosan nem ismerik. 
A hím 40 cm. hosszúságot is elér s 4—6 mm. 
vastag ; a nőstény egy méter hosszúra és 12 mm. 
vastagságra is megnőhet. 

Eusztiíosz (gör.) a. m. szép oszlop-távolsággal 
biró épület (1. Intércólumnium). kz oszlopoknak 
egymás közötti távolsága ily épületnél 2V4— 2V« ' 
alsó törzs-átmérő volt. 



Eutektikam. Ha két vagy több fémet össze- . 
olvasztunk (ötvözünk), a fémek százalékos meny- 
nyisége szerint az ötvéuy olvadáspontja más és 
más. A legnagyobb olvadási pontot, illetőleg fa- 
gyási (megmerevedés]) pontot nevezzük E.-nak. 
Eutektikus ötvény az, melynek alkotó féméi 
minden kiszivárgás nélkül, vagyis egyszeiTe fagy- 
nak meg. Ilyen pl. a 87''/o ólmot és 13»/o antimo- 
niumot tartalmazó ötvény. B kifejezés a kőzet- 
tanban is használatos. 

Euterpe (gör. a. m, gyönyörködtető), a kilenc 
múzsák egyike, 1. Múzsák. 

Euterpe Mart (kelpálma, palmitó, növ.), a 
pálmák génusza 10 fajjal Amerika forróvidéki 
erdeiben.Karcsú, magas, simatörzsű fák szárnyas, 
csüngő szárnyú levelekkel, seprőszoi-űen csopor- 
tosított s gömbölyded, egymagú sötétkék v. ibo- 
lyaszínű bogyóval. Az E. oleracea Mart. törzse 
37 m. magas. Brazília és Guyana nedves erdeiben, 
különösen Pára városa körül, továbbá az Antil- 
lákon terem, levele fésűsen szárnyas. Lilaszín 
gyümölcsének vékony húsából kedvelt ital lesz. 
Törzsét gyakran oszlopnak vagy szai-ufának hasz- 
nálják, azért palliszád- v. oszloppálmának is 
hívják. Fiatal levele meg a ríigye megfőzve jóízű 
étel (pálmakáposzta); nyersen finomra metélve 
ecettel és olajjal salátának készítik el. Az E. edulis 
Mart. keletbraziliai, 25—30 méter magas, csak 
16 cm. vastag, de tövén gyakran megvastagodik. 
Levele fésűsen szárnyas, gyümölcse olajszínű, 
különben alakjára meg nagyságára nézve a kö- 
kényhez hasonló. A vízben megpuhított és szétre- 
szelt gyümölcs húsa megszűrve sűrű, kékszínű, 
jóizű pép (assai). 

Enllianasia (gör.) a. m. a halálkínok enyhí- 
tése. Az orvos azon törekvésének a jelzése, hogy 
az elkeriilhetetlen halált megfossza gyötrehneitől. 
Eszközei a fájdalomcsillapító, görcsöket szűntető 
szerek, a vég közeledésének eltitkolása stb. Az or- 
vosi beavatkozásoknak a halált még akkor sem 
szabad siettetni, ha a beteg bizonyosan menthe- 
tetlen s a megváltó halált epedve várja. 

Eutbymia (gör.), kóros boldogságérzet, mely- 
nek fokozására -különböző, néha kellemetlen cse- 
lekményeket is elkövet a beteg (euthymopraooia). 

Euthymios Zigabenos v. Zigadenos, konstanti- 
nápolyi tudós bazilita szerzetes a XII. sz.-ban. 
Megh. 1118. Alexius Coninenus császár paran- 
csára megírta az ortodox vallástételok védelmét 
az eretnekek ellen (Panoplia dogmaticae fidei or- 
thodoxae,Tergovist, Oláhorsz. 1811), a négy evan- 
geliumlioz való kommentárját (kiadta Mathaei, 
Leipzig 1792., újabban Berlin 1845) ; továbbá Dá- 
vid zsoltárainak kommentárját (Theophylactus 
müveinek gyűjteményében, Velence 1530). 

Euthynoiira, 1. OtiJioneura. 

Euthytonou, 1. Eutitonon. 

Eutichianusok, 1. Eiityclies. 

Eutin, az Oldenburghoz tartozó egykori Lübeck 
fejedelemség székesfővárosa, a Kis- és Nagy B.-i 
tavak közt, vasút mellett, (i9io) 6211 lak., gép-, 
sör- és kályhagyártással, gőzfürészmalommal, 
nyilvános könyvtárral (30,000 kötet). Régi város- 
háza mellett a legjelentékenyebb épületei a nagy- 
hercegi kastély képgyüjteménynyel ós szép park- 
kal és a régi, Szt. Mihályról elnevezett templom 



Butlng: 



52 



Euxantlnsav 



(a XII. sz.-ból) hegyes toronnyal. E. szülővárosa 
Weber Károly Máriának, akinek emlékére 1890. 
szobrot is emeltek. 

Euting, Jidius, német orientalista, szül. Stutt- 
gartban 1839 jül. 11., egyetemi könyvtámok, 1880 
óta egyúttal egyetemi tanár Strassburgban, A 
keleti nyelveket Tübingenben, Parisban, London- 
ban ós Oxfordban tanulta és több izben járta be a 
keletet, honnan számos ó-sémi felirat mását hozta, 
melyeket a strassburgi egyetemnek adott át. Fö- 
miivei: Qolasta (1867) ; Punische Steine (1871); 
Erlauterung einer zweiten Opferverordmmg aus 
Karthágó (1874) ; Sechs phönildsehe Inschriften 
aus Idalion (1875) ; Nabataische Inschriften aus 
Arabien (1885); Sammlimg Karthagisch. Inschrif- 
ten (1. 1883) ; Sinaitische Inschriften (1891) stb. 

Eutitonon (euthytonon gör.), antik kéttorziós, 
magasabbra vagy mélyebbre állitható állványra 
alkalmazott haj ítógép, mellyel 66— 133 cm. hosszú, 
nyílszerű lövedéket 500 lábnyi kezdősebességgel 
kb. 1500 lábnyi távolságra lehetett lőni. Az B. nevű 
hadigépet catapulta néven vették át a rómaiak. 
Képét és leírását 1. László Béla, Az antik lövegek 
(Philol. Közlöny 1910). 

Eutokios, Askalonból, görög matematikus, ki 
időszámításunk VI. sz.-ában élt (540 körül). Taní- 
tójával, Isidorosszal, az Archimedes-féle művekről 
ismertetést Irt, mely görög és latin szöveggel 
Baselben jelent meg 1544. (újabb kiadása Torelli- 
től, Oxford 1792), azonkívül magyarázatot írt 
Archimedes és Apollonios müveihez. 

Eutopikus (növ.) az a virág, melynek virágta- 
karója (csészéje) a lomblevelek genetikus spirális 
vonala (1. Levélállás) szerinti bomlással helyez- 
kedik el. Ennek ellenkezője a metatopikus virág. 

Eutozoon, 1. Organozoon. 

Eutritzseh, 1. Lipcse. 

Eutrofia (gör.) a. m. jóltápláltság, az élelmi- 
szerek tápláló tulajdonsága. 

Eutropia (gör.) alatt értjük a kristálytani (geo- 
metriai és optikai) elemeknek és állandóknak 
törvényszerű változását, amint azok az atom- és 
molekulasúllyal függnek össze, ügy, miként az 
elemek sajátságai az atomsúlynak a periodikus 
függvényei, hasonló viszonyokat találunk az illető 
elemek vegyületeinél is. Az elemek között az 
arzén, antimon és bizmut nyújtanak erre nézve 
jó példát ; a vegyületek között az alkálipermanga- 
nátok vagy a rombosan kristályosodó alkálifóld- 
fómkarbonátok : aragonit (CaCOg), stroncianit 
(SrCOg) ésWitherit (BaCOg). Ha a sorozatnak 
egyik tagját nem is ismerjük jól kifejlett mérhető 
kristályokban, de ismerjük a molekulasúlyát és 
ismerjük a sorozat két másik tagjának pontos 
kristálytani elemeit és molekulasúlyát, akkor a 
fentebbi tagnak pontos kristálytani adatait a két 
másik tag adataiból ki lehet számítani. Termé- 
szetes, hogy ha a kristálytani adatok ismeretesek 
és a molekulasúly ismeretlen, akkor a kristálytani 
adatokból ki lehet számítani a molekulasúlyt. Az 
B. törvényét Becke és Muthmann ismerték fel. 

Eutropius, 1. Flavius, római történetíró, Julia- 
nus alatt részt vett a perzsa hadjáratban (363 
Kr. u.), Valensnek titkára volt, majd ázsiai pro- 
•onsul s Valens megbízására egy 10 könyvre ter- 
jed* vázlatos római történeünet írt (Breviarum 



ab űrbe condita) Róma alapításától Valens trónra- 
lóptéig (364) egyszerű, világos stílusban, eléggé 
pártatlan ítélettel. A mű kedveltségre tett szert, 
későbbi történetírók folytatták, sőt görögre is for- 
dították. Magyarra 1832. Homonnai Imre fordí- 
totta le. A folytatásokkal együtt História mis- 
cella címen kiadta Eyssenhardt (Leyden 1729) és 
Droysen, a Monumenta Qermaniae historicában 
(Berlin 1879). 

2. JE; a keletrómai Arkadius császárnak kedvolt 
rabszolgája, ki Ruflnus bukása után (396) minden- 
ható miniszter lett, de kapzsisága és kegyetlensége 
miatt meggyíUölték. Ö hajtotta keresztül azt a 
hírhedt törvényt, mely a felségárulóknak még a 
gyermekeit Is büntetéssel sújtotta. 899-ben ellen- 
ségei megbuktatták. Ciprusba ment számkive- 
tésbe, hol csakhamar megölték. 

Eutyches, egy Konstautinápolyhoz közel fekvő 
kolostor apátja volt az V. sz.-ban. A Nestorius- 
féle hitviszályban mint ennek ellenfele működött, 
azonban heve által elragadtatva, másik túlzásba 
esett s azt tanította, hogy Krisztusban csak egy, 
isteni természet van (1. Monofiziták). A 448. Kon- 
stantinápolyban tartott zsinaton megfosztották 
papi és kolostori hivatalától. B. erre tiltakozást 
nyújtott be II. Theodosiushoz, kérvényt írt I. Leo 
pápához s Dioskuros alexandriai patriarcha párt- 
fogását is kérte. A szenvedélyes Dioskuros a vi- 
szályba vonta a császárt és Budoxia császárnét is 
és anélkül, hogy joghatósága lett vohia rá, 449. 
Efesosba az ú. n. rablók zsinatát hívta össze, hogy 
B. ellenfelein boszut áUjon. A zsinaton, melyen a 
császár elnökölt, fanatizált szerzetesek oly módon 
tüntettek B. és Dioskuros mellett, hogy ezek ellen- 
feleit botokkal megtámadták és sokat megsebesí- 
tettek. A hitviszálynak 451. a kalcedoni egyete- 
mes zsinat vetett véget ; az efozusi határozatokat 
megsemmisítették s kimagyarázták a tant, hogy 
Krisztusban két természet van, ú. m. isteni és 
emberi. E. számkivetésben halt meg ; követői, az 
eutichiantisok v. monofiziták sokáig fenmaradtak 
Egyiptomban és Palesztinában. 

Eutychianus, szent, pápa 275—283. Ünnepe 
dec. 7. 

Eutychianus viszály, 1. Euiyches. 

Eutychides, görög szobrász a Kr. e. IV. sz. 
második és a III. sz. első felében ; Lysippos egyik 
legjelesebb tanítványa. Alkotásai közül a legös- 
mertebb a Kr, e. 300. alapított Antiochia város 
Tychéjének, védő istennőjének a szobra volt, mely 
az istennőt ülő helyzetben, falkoronával a fején, 
lábai alatt az Orontes folyót személyesítő, úszó 
mozdulatú ifjúval ábrázolta. E, e művéről mú- 
zeumaink két márvány és több kis bronzmásolatot 
őriznek. A márványpéldányok hitelesebbje a Bu- 
dapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona. 

Eutychios (arab nevén Sza'id ibn Batrik), az 
orthodox egyház patriarchája Alexandriában, szül. 
876. Posztátban (O-Kairó) ; arab nyelven (különös 
tokintettel az egyháztörténetre) egy 938-ig ter- 
jedő világkrónikát írt; latin fordítással kiadta 
Poecke (Oxford 1658—59). 

Euxantin8av('^Mxaní/wn,pMreesav^,CiaHi,0i», 
a püree indiai sárga festékben fordul elő, sárga, 
szagtalan, kesernyés ízű, tűalakú kristályokat 
alkot ; vízben, alkoholban, éterben oldható. AJká- 



E uxenlt — 6 3 

liákkal oldható, a legtöbb többi bázissal pedig old- 
hatatlan sókat alkot. Hígított kónsavval fözvo 
glukuronsavat, euxantont és dioxixantont 

HO.CeHjCOOCgHjOH 
létesít.mely utóbbi 2 molekula rezorcilsav és hidro- 
kinonkarbonsav kondenzációja által is előállít- 
ható, sárga színű tük, melyek 237" C.-on olvadnak. 

Euxenit (Asv.), tantalo-niobát, mely tartalmaz 
titánsavat, niobsavat, tantáloxidot, ytterfóldet, er- 
biumfóldet, uránoxidot, coriumfóldet, vasoxidot 
meg vizet s egy kevés gormániuraot. Rombos 
rendszerbeli kristályokban igen ritka, leginkább 
csak vaskosan terem. Bamásfekete ; fémes zsír- 
fénnyel. Norvégia: Hitterö, Tromö, Jölster. Schee- 
ror nevezte el (1841) arról a tulajdonságáról, hogy 
sokféle alkatrészt tartalmaz ; euxenos a. m. ven- 
dégszerető. 

Enxinográd, Ferdinánd bolgár fejedelem nya- 
ralója Buigasz és a Fekete-tenger közelében, a 
Balkán lejtőjén. 

Euze, mai kimondás szerint Öze comes, az Al- 
mási-nemzetség őse, 1092. Szt. Lászlóval együtt 
hősiesen küzdött Ákos kún vezér csapatai ellen, 
1099. pedig részt vett Kálmán király oroszországi 
hadjáratában s Przemysl vára alatt esett el. V. ö. 
Almásy Dénes, A zsadányi ós törökszentmiklósi 
Almásy grófok (Kétegyháza 1903). 

Eozeclit (ásv.) a. m. heulandit, ma már nem 
használatos megnevezés. 

Euzinchit (ásv.), sárgásvörös kis gömbös és 
szőUős halmazok, sugaras-rostos bevonatok, ólom, 
cink, ortovanadinát (Pb,Zn)8(V04),. Termőhelye 
Hofgrund, Preiburg közelében (Baden). 

Eüse (Easee). Anonymus szerint üsubuval 
együtt E. volt azon magyar sereg vezére, mely 
Pannóniát a német határig meghódította, Veszpré- 
met és Vasvárt elfoglalta. Megfelel az Ósi hely- 
névnek. Valószínűleg Árpád egyik unokájának, 
Ezeleknek (Elesekh, Elsehe s ebből Eüsee) emlé- 
két őrizte meg benne a hagyomány. 

Eúzen (Eiizen, Eiozen, Euzin), régi magyar 
személynév, melynek a tolnamegyei ócsény köz- 
ség neve felel meg. 

Eűzüd (Euscidus, Euzidinus, Eusidinus, 
Euzud), régi magyar személynév, melynek a mai 
Őszöd község neve felel meg Somogyban s talán 
ide tartozik a hontraegyei Ősöd s a békésmogyei 
Öcsöd község neve is. A név a magyar társadalom 
minden osztályában el volt terjedve, így nevez- 
ték p. az 1138-ki fej érmegyei főispánt. 

Ev (gör. ichor), az üszkös sebek és fekélyek 
sűrű, szennyes, szürkésvöröses — vérrel kevert 
- bűzös váladéka, amely a fertőző mikrobákat s 
az azok termelte mérgeket is tartalmazza ; e miatt 
más szervezetekbe oltva, méregként hat. L. üsz- 
kösödés. 

Év (esztendő), bizonyos egységül felvett időköz, 
leginkább az az idő, melyre a Földnek szüksége 
van, hogy az ekliptikát (1. o.) befussa és mely 
alatt az évszakok ugyanazon sorban ismétlődnek. 
Van csillagászati és polgári év, az az illető idő- 
köznek valóságos (a másodpercekig terjedő) tar- 
tama ; emez az alapul felvett csillagászati évben 
foglalt egész napok száma. A kiindulás pontja sze- 
rint, melytől kezdve és a meddig t. i. az ekliptika 
hefutá-sának idejét számltjuk, többféle csillagászati 



Ev 



évet különböztetünk meg : a) A tropikus év alatt a 
Föld a tavasz-napéjegyenponttól kundulva ugyan- 
ahhoz visszatér, nevét onnan vette, hogy régeb- 
ben úgy határozták meg hosszát, hogy a Napnak 
ugyanazon térítőhöz(tropicus)való visszatértét ész- 
lelték. Mivela precesszió (1.0.) folytán atavasz-nap- 
ójegyenpont az ekliptikában évente 50"2282-cel 
visszafelé halad, a tropikus év hossza is egy teljea 
(8600) körül futásához szükséges időnél kisebb lesz, 
és mert továbbá maga az általános évi precesszió 
is változó mennyiség, a tropikus év hossza is 
változó. Azonban idővel évezredeken keresztül a 
fogyás megint növekedésbe megy át, de ezek az 
ingadozások a tropikus év hosszában annak kö- 
zépértéke körül nem tesznek ki 19"-nól többet, 
maga a középérték 365 nap, 5 óra 48 perc, 46 
másodperc, melyet 2270. Kr. u. el is ér a tropikus 
év hossza; az egész változás periódusa 10,669 év. 
b) A sziderikus v. cs^illag-év az az idő, melyben a 
Föld a Nap körüli pályáját egyszer teljesen befutja, 
vagy mely alatta Nap látszólagos pályáján ugyan- 
azon álló csillaghoz tér vissza (ezért hívják csillag- 
évnek). Mivel a Pöldpálya kerülete állandó (mint- 
hogy a bolygó pályák félnagytengelye is ál- 
landó), azért a sziderikus év hossza is állandó és 
365-2563582 nap = 365 nap, 6 óra, 9 perc, 9'35 
másodperc, c) Az anomális év az az idő, melyben 
a Föld perihóliimiától (1. o.) kiindulva, ahhoz 
megint visszatér, hossza 365*259940 nap = 365 
nap, 6 óra 14 perc, 18-87 másodperc, tehát 5 
perccel és 9*52 másodperccel hosszabb, mint a 
sziderikus év. Ezen nap-éveken kívül találkozunk 
még a csillagászati hold-éwel, mely 12 fényvál- 
tozati (szinodikus, 1. o.) hónapból áll és melynek 
hossza 354 nap, 8 óra, 48 perc 34 másodperc. A 
nap- és hold-év közti kikerekített 1 1 napi különb- 
séget nevezzük epaktá-nak (1. o.). Végül még 
plátói V. nagy évnek azt az időt szokták nevezni, 
melyben az egyenlítő sarka egyszer körüljárja 
az ekliptikát, vagyis a tavasz-napéjegyenpont az 
ekliptika ugyanazon helyére tér vissza, ennek 
hossza 25,800 év. A polgári év v. szabad nap-év, 
melynek alapja a tropikus 365 és V4 napos év, v. 
szabad hold-év, mely a354V2 napos holdéven alap- 
szik, V. végre kötött hold-év, melynél a holdévet 
egy időről-időre közbeiktatott 13 hónappal a nap- 
évvel hozzák összhangzásba. Minthogy sem a 
nap-, sem a hold-év nem vág össze az egész napok 
számával, a nap-évnél egy 366-ik napot adnak 
hozzá, pl. minden 4-ik évben, a hold-évnél egy 
355-ik napot 2 v. 3 évenként ; ezek a szökő na- 
pok és szökő évek (1- 0.), épúgy mint a kötött hold- 
évnek 13 hónapos alapját szintén szökőévnek ne- 
vezziik. 

A történelmileg nevezetesebb évalakok a kö- 
vetkezők : 1. Az egyiptomi év, 12 harmincnapos 
hónapból és 5 kiegészítő napból álló nap-év. — 
2. Az adiumi év Egyiptomban és a rómaiaknál 
is használatos módosítása az egyiptomi évnek az 
actiumi csata után; a 12 harmincnapos hónap 
megmaradt, valamint az 5 kiegészítő nap, csak- 
hogy minden 4-ik évben aug. 28. és 29. közt 
egy napot beiktattak. 30-ban K. e. kezdték meg. 
— 3. A perzsák régi éve szintén 365 napos nap- 
év volt ; 12 hó 30 napjával és az év végén hozzá- 
toldott 5 nappal. India némely részébon ma is 



Ev 



54 



É^ 



használják, csakhogy az 5 napot nem az év vé- 
gén, hanem a 8-ik hónaphoz csatolják hozzá. 
A XI. sz. közepén Dzselal Bddin 8 csillagász, köz- 
tük Ulug Begh közreműködésével módosította, 
úgy hogy négyévenkint 1 — 1 szökő napot rendelt 
közbeiktatni ós ha az 7 v. 8-szor már megtörtónt, 
nem a 4., hanem az 5-ik év a szökő év, úgy hogy 
V. 7 szökő év van 29, v. 8 szökő év van 33 évben ; 
első esetben az óv hosszául 365'2414, a második- 
ban 865'2424 napot kapunk, mi tényleg rend- 
kívülien jó megközelítés. — 4. Az ó-római (ro- 
mulusi, albáni) év kezdetben 10 hónapos volt; 
ezek: márc, máj.,jún.,quintilisz, szextilisz, szep- 
tember, október, november és december, néme- 
lyek szerint felváltva 30 és 31 napos hónapokkal, 
és így mindössze 304 nappal, mások szerint 
inkább különböző hosszúságú hónapokból, de 
360 napból álló. — 5. Igen korán átalakult hold- 
éwé; mert már Numa Pompilius az állítólag 
még Romulus által hozzáfüggesztett 56 napból 
2 uj hónapot (januáriust 31 és februáriust 28 nap- 
pal) képezett, egy 12 hónapu 355 napos hold- 
évet csinált. Ennek a napéwel való összekötteté- 
sére a görög minta szerint egy hónapot szúrtak 
közbe, és pedig minden második évben febr. 23-a 
után raensis mercedonius vagy intercalaris néven 
22 vagy 23 napból álló hónapot. De 8 ily módon 
képezett év 8 nappal hosszabb, mint 8 tropikus év, 
miért is egyik évben kevesebb napot kellett köz- 
beiktatni, mi lassankint olyan zavarra vezetett, 
hogy 304. Kr. e. a decemvirek a szabálytalan be- 
iktatás helyett a főpapokra bízták annak megha- 
tározását, hogy hány napból álljon a mercedonius. 
De mert a papok ezzel a tisztükkel főleg konzul 
barátjaik uralmának meghosszabbítására vagy 
ellenségeiknek megrövidítésére visszaéltek, ós ma- 
guk sem tudták pontosan a közbeiktatandó napo- 
kat, a legnagyobb zavar támadt ; az autumnáliák 
(őszi ünnepek) tavaszra, az aratás idejére való 
cerealiák télre estek. — 6. Július Caesar idejében a 
helyzet már tűrhetetlen volt, ő tehát 47—45. évek- 
ben Kr. e. Sosigenes csillagásszal és Flavius Scri- 
bával a már Eudoxustól Egyiptomban talált luni- 
solaris évet 365V4 nappal vezettette be ós egyúttal 
—mert már 90 nap volt az eltérés a helyes időtől — 
46-ban február 23. után 23, november és december 
közé 67 napot szúrt közbe, úgy hogy ez az év 
(annus confusionis a. m. zavarok éve) 445 napossá 
vált. Ez lett volna tehát az első juliáni év, moly 
365 napos nap-év. Minden 4-ik évben febr. 23-a 
után egy szökő nap (bissextilis) szúratik be és így 
egy év tényleg 365V4 napossá tétetik. A 12 hónap 
is mai berendezését ós máig fenmaradt nevét kapta 
ekkor, amennyiben a quintiliszből éppen Július 
Caesar tiszteletére júhus lett, és nemsokára az 
augusztus is a szextilisz helyébe lépett. A tropikus 
év í'enti hosszából már látnivaló, hogy a juliáni 
év is eltérő még attól, és ez okozta, hogy a keresz- 
tények által is elfogadott ezen év a századok foly- 
tán mindinkább visszamaradt (mert 11 porc és 14 
másodperccel kelleténél nagyobb) és több sikerte- 
len kísérlet után végre — 7. XIII. Gergely pápa 
1582. Aloysius Lilius terve szerint a Gergely-féle 
évet hozta be, mely a juliáni 365 napot és négyé ven- 
kinti szökő évet megtartotta, de a százados évek 
közül csakis a 400-zal oszthatókat teszi szökő 



évekké. Minthogy a Gergely-féle év hossza 
365*2423 nap, tehát eltérése a tropikus év középső 
értékétől csak 415 évben tesz 3 órát ós 3320 év 
multán 1 napot, azért a civilizáció terjedésével kö- 
rülbelül mindenütt el is fogadják. A katolikus álla- 
mokban már 1583 — 87-ig, Németországban 1700., 
Dániában, Angliában 1752., Svájcban 1753. fogad- 
ták el, csak az óhitűek tartották meg a juliáni 
évet. A juliáni és Gergely-féle számítás közti kü- 
lönbség a múlt század végéig 12 nap (1582. 10 
nap) volt, de már 1900 febr. 24-étöl fogva 13. 

8. Szabad hold-év csak egy elterjedt van, a tö- 
rök vagy arab év, mely 354 napos, illetve szökő 
évben 355 napos. Kezdődött a hedzsrával (1. o.) 622 
július 16-án. Hónapjaik felváltva29 és 30 naposak; 
a szökő évek 30 éves ciklusban kerülnek vissza 
11-sével. Természetes, hogy már 32 tropikus éven 
belül a török év kezdete minden évszakon keresz- 
tülmegy. — 9. A kínaiak éve 12 holdhónapból 
áll, ha azonban a Nap az év leteltével még nem 
futotta be az állatkör iUető jegyét, még egy hóna- 
pot keli az évhez toldani, de hány nappaí és mily 
időközökben, arra határozott szabály nincsen, ha- 
nem 60 éves ciklust számítanak, néhol egy 10 
éves Kan vagy törzs ós egy 12 éves Chi vagj- 
ág kombinációjával. — 10. A zs-idók éve kötött 
hold-év ; a rendes tizenkét 29 és 30 napos hónap- 
ból áll ; a napévvel való összhangzás miatt aztán 
egy 19-éves ciklusban 7-szer (és pedig a 3., 6., 8., 
11., 14., 17. és 19. években) egy 13-ik hónap jő 
hozzá. Azonkívül a 8. és 9. hónapnak lehet 29 v. 
30 napja, úgy hogy liáromféle rendes és háromféle 
szökő évük van (353, 354 és 355 vagy ;]83, 384 
és 385 nappal). - 11. J. görögök éve kezdetben 
12 30- napos hónapból állt, és tavaszra, nyárra és 
télre volt felosztva, ilyen Homeros éve is ; később 
azonban itt is 354 napos holdévre tértek át, melyet 
egy 13-ik hónapnak közbeszúrásával iparkodtaika 
tropikus évvel összeegyeztetni. Az attikai évbeni^ 
hónapok három dekádra voltak osztva ós újhold- 
dal kezdődtek. 432 Kr. e. Kallipus csillagász a 
rendesen Metonnak tulajdonított és róla is neve- 
zett 19-éves ciklust vezette be, a 3., 5., 8., 11., 13., 
16. és 19-ik években iktatván be egy-egy szökő 
hónapot. — 12. A francia köztársasági évnek (l. o.) 
tizenkét 30 napos hónapja volt ós 5 kiegészítő 
napja (jours complómentaires) ; szökő évben — 
rendszerint minden 4-ik — 6 kiegészítő nap volt. 

Az év az egyiptomiaknál, perzsáknál, feniciaiak- 
nál a nyári solstitium után kezdődött, a zsidóknál 
szept. és okt. közepei közt, úgy hogy egyházi évük 
a tavasz-napéjegyen utáni újholddal kezdődjék : 
a görögöknél a nyári solstitiumkor, a rómaiak- 
nál kezdetben a tavasz-napéjegyenkor, később, fő- 
leg a juliáni év behozatala után, a mai napig fen- 
tartott szokás szerint jan. 1-óvel. A keresztények 
kezdetben március 1-óvel, majd karácsonnyal, 
majd március 25-óveI (így Angliában még 1752. is) 
kezdték meg az évet, míg végre a szintén már 
kezdettől használt január 1-je (a Cireumcisione), 
mely napot Dionysius Exiguus is megtartott, vált 
általánossá. Az egyházi év az egyház ünnepelte 
vasár- és ünnepnapok foglalatja egy polgári éven 
belül. Kezdete jelenleg a római katolikus és pro- 
testáns egyházakban advent első vasárnapján 
(nov. 26-ika és dec. 4-ike közt), a görög-keleti 



56 — 



Evanarellkus egryház 



vagy orosz egyházban keresztfelmagasztalás nap- 
ján (szept. 14), Angliában Gyümölcsoltó Boldog- 
asszony napján (raárc. 25.)- V. ö. Ideler, Hand- 
buch der mathematischen und technischen Chro- 
nologie (újra lenyomatva Breslau 1883); u. a., 
Lchrbuch der Chronologie ; Littrow, Kalendario- 
graphie (Wien 1828. stb.) ; F. K. Ginzel, Handbuch 
der mathem. und tochn. Chronologie (1906). L. még 
Kalendárium, Kronológia. 

Éva (héb. Chamú) a. m. élet, az első asszony, 
akit a bibliai elbeszélés szerint Isten Ádámnak egy 
oldalbordájából teremtett. Okozója az első bűnnek, 
aminek büntetése egyebeken kívül, hogy fájdalmak 
között kell szülnie gyermekeit és alá van rendelve 
férjének. 

Eva-almaf a, Tabemaemontcma dichotoma Roxb. 
(Apocynaceae), vagy a jó és rossz tudásfája, Cey- 
lon örökzöld fája, virága jóillatu, gyümölcse fonál- 
nemű vesszőn csüng és nagyon mérges, különben 
olyan almához hasonló, amelyből már valaki egyet 
harapott. 

Evacaantla, 1. Hashajtószerek. 

Evacuatio (lat.) a. m. kiürítés ; a katonaság- 
nál valamely hadállás, vár vagy egyéb helyiség- 
nek teljes elhagyása s az ott volt hadi- és élelmi- 
szereknek elszállíttatása. 

Evadne, 1. Euadne. 

Evagál (lat.) a. m. kicsapong, bolyong. 

Evagoras, 1. Euagoras. 

Evagrius, 1. Euagrios. 

Évahal (Abramis vimba L.), 1. Keszeg. 

Eva harapása (ikív.), 1. Ádámalma. 

Évakeszeg (Abramis vimba L.), 1. Keszeg. 

Evalváció V. evaluádo, az érmek értékbecslése. 

Evan, 1. Euan. 

Evander, 1. Euandros. 

Evangeliariam (gör.-lat.) a. m. evangeliu- 
mos könyv, mely az isteni tiszteletnél ünnepé- 
lyesen fölolvasni szokott evangéliumi részleteket 
tartalmazta. Ehhez az útmutató, vagyis az egyes 
napokra szóló részleteket szabályozó jegyzék az 
evangelistarium. Már az első századokban a legfé- 
nyesebben szokták kiállítani, néha bibor v. azúr 
színű pergamenten, arany vagy ezüst tinkturával 
írva. A kötési táblák vagy a tartók (capsa) néha 
szintén arany v. ezüstből voltak, gazdag zománc-, 
drágakő-<líszítéssel. Muzeumokban nem egy re- 
mek példány látható. 

Evangelical Alllance, 1. Evangélikus szö- 
vetség. 

Evangelical Association, 1. Albrechtisták. 

Evengelical Friendjs^ a quekerek (1. o.). 

Evangelical party, 1. Anglikán egyház. 

Evangélikus az, aki vagy ami az evangélium 
alapján áll ; azért e kifejezés az összes protestán- 
sok közös neve, minthogy ők a hit és élet zsinór- 
mértékének egyedül az evangéliumot, illetőleg a 
Szent-írást tekintik s az ú. n. tradíciót (hagyo- 
mányt) elvetik. Ujabban Németországban csak az 
egyesiUt (lutheránus és református) egyházat, ha- 
zánkban pedig csak a lutheránusokat nevezik így. 

Evangélikus Afrika-egyesület, 1895. alapítva, 
az evangélikus Németország ílgj^elmét az afrikai 
gyarmatokban élő benszülöttekre tereli és közöt- 
tük a keresztény kultúrát iskolák alapításával, 
orvosok kiküldésével, falvak létesítésével szol- 



gálja. Az egyesület közlönye az Afrika havi folyó- 
irat ; kiadják Grundemann és Merensky Berlinben 
189<t óta. 

Evangélikus egyesület, 1. Albrechtisták. 

Evangélikus egyház. A XVI. sz.-ban kezdett 
vallásjavltás vagy reformáció hívei sok minden- 
féle nevet viseltek és viselnek. A katolikusok az 
eretnek néven kívül elnevezték őket a főbb refor- 
mátorokról lutheránusoknak, zvingliánusoknak, 
kálvinistáknak, ők maguk keresztyéneknek, né- 
hol — mint Erdélyben — ortodox keresztények- 
nek, reformáltaknak, evangélikusoknak ; Angliá- 
ban és Skóciában puritánoknak, preszbiteriánu- 
soknak, püspöki vagy magas egyház híveinek ; 
Franciaországban hugenottáknak. Németország- 
ban az 1529-iki birodalmi gyűlés elé benyújtott 
tiltakozástól (protestatio) szokásos lett a protes- 
táns név, az ágostai vaÚástétel benyújtása után 
pedig az ágostai hitvallást követő egyház. De 
különösen szeretik a reformáció hívei azt a 
gondolatot kifejezni egyházuk ehievezéséhen, 
hogy az ő egyházuk az evangélium értelmében 
lett reformálva. Innen vannak az ily elnevezé- 
sek : ágostai hitvallású evangeUumi egyház, evan- 
géliumi reformált egyház, evang. protestáns v. 
evang. egyesült egyház. Ezek szerint az evangé- 
liumi V. evangélikus jelző tulajdonképen mindkét, 
sőt az összes reformált egyházakat illetné, éppen 
úgy, mint a reformált vagy református jelző is. 
Hazánkban azonban a kifejlett szokásnál fogva 
E. alatt kizárólag a lutheránus vagy ágostai hit- 
vallású egyházat, míg a református vagy evan- 
geliomi református egyház alatt a kálvinista v. 
a helvét hitvallást követő egyházat szokták ér- 
teni. A XIX. sz.-ban átjött hozzánk Nemetország- 
ból a protestáns név is a két reformált felekezet 
elnevezésére, de ez a név tulajdonképen csak a 
németországi evangélikusokat illetné. A hazai 
ágost. hitv. E. voltakép még ma sem egységes, 
mert két külön, egymással semminemű szerves 
kapcsolatban sem álló részből áll. Egyik a ma- 
gyarhoni ág. hitv. evangélikus keresztyén egy- 
ház,a másik az erdélyi országos ág. hitv. E.vagyis 
az ú. n. szász országos egyház. Amaz 4 egyházke- 
rületre oszlik, mindegyik kerület több egyházme- 
gyére V. esperességre, v. szeniorságra. Ez utób- 
biak élén egy-egy föesperes (legtöbb helyütt egy- 
egy alesperes is) és egy-egy világi felügyelő ; a 
kerületek élén egy-egy püspök v. szuperintendens 
és egy-egy világi felügyelő ; mind a 4 kerület élén 
egy világi főfelügyelő áll ; az erdélyi szász egyház 
élén pedig a püspök és az országos egyházi gondnok. 

A németországi anya E. még több részre sza- 
kadozott. Erre kiváltképen az 1817-iki porosz 
protestáns unió szolgáltatott okot. Ekkor — 
az 1822. kiadott új agenda felett megindult vita 
alkalmából — keletkezett az ú. n. ó-luthori moz- 
galom, mely végre is különálló evangélikus-luthe- 
ránus egyház szervezésére vezetett (1841), amely- 
nek különböző árnyalatai a porosz, a szász, a 
hesseni, a hannoveri, hermansburgi.badeni, meck- 
lenburgi, braunschweigi, oldenburgi, württem- 
bergi, továbbá a dán, svéd, norvég, orosz s ame- 
rikai lutheri egyházak. Mindezen E. azonban 
egyek az ágostai hitvalláshoz való ragaszkodás- 
ban, miért is közös nevük világszerte : B. 



Bvangrelikus egryházalkotmány 



56 



Evangélium 



Evangélikus egyházalkotmány, egészen más- 
ként fejlődött a lutheri, mint a svájci reformáció 
befolyása alatt. Amint az anabaptista mozgalom 
ós a parasztlázadás arról győzték meg Luthert, 
hogy az egyházközségek kezébe nem lehet adni a 
kormányzó hatalmat, ő ezt a fejedelmek hatáskö- 
rébe utalta. B felfogást szentesítette az 1526. évi 
speieri országgyűlés, mely is a földesurakat bizta 
meg birtokaikon (territórium) az egyházi viszo- 
nyok rendezésével s ezentúl csakis a városokban 
folyt be az egyház kormányzatába képviselői ré- 
vén a gyülekezet. A földesúri kormányzatot teoló- 
giailag Melanchthon alapította meg s ugyanazt 
közelebb három különböző rendszerrel iparkodtak 
megvédeni. Ezek ; 1. a kollegiális rendszer, mely 
szerint az egyház az államtól «in sacris» függet- 
len szabad egyesület (coUegium), amely a lelki 
Imtahnat hallgatólagos egyezség útján a fejede- 
lemre ruházta ; 2. a territoriális rendszer, mely sze- 
rint az egyház az államnak egyik alárendelt része 
s ép azért a fejedelem hatalma alá van vetve (cuius 
regio, illius religio) ; és 3. a püspöki rendszer, 
amely szerint az eddigi katolikus püspökök jogai- 
nak örökébe a világi felsőség lépett. 

Magyarországon hosszas küzdelem után mind 
az evangélikus, mind a református egyházban a 
zsinatpresbiteri kormányzati elv érvényesült, mely 
szerint minden hatalom és j og forrása a gyülekezet. 
Ebből kifolyólag a gyülekezetek választják a helyi 
egyháztanácsot (presbitérium), a gyülekezetek 
küldötteiből alakul az egyházmegye, az egyház- 
megyék küldötteiből alakul a kerület, s a kerüle- 
tek küldötteiből az egyetemes gyűlés, s a legfőbb 
törvényhozó testület, vagyis a zsinat szintén a 
gyülekezetek küldötteiből alakul. Az erdélyi szász 
evangélikus egyházban viszont a konzisztoriáüs 
rendszer uralkodik. 

Evangélikus-lutheránus elnevezés a Luther- 
hez szigorúan ragaszkodó protestánsokra vonat- 
kozik, szemben az evangélikus-református fele- 
kezettel, valamint az egyesült (evangélikusokból 
és reformátusokból alakult német) protestáns egy- 
házzal. 

Evangélikus-szociális kongresszus, 1890. 
Stöcker és Weber, berlini udvari lelkészek által 
alapított egyesület, mely a szociáldemokraták- 
kal szemben keresztény alapon munkálja a szo- 
ciális reformokat. Vándorgyíiléseket és szociális 
tudományos kurzusokat tart. V. ö. Bőbbe, Der 
evangelisch-sociale Kongress und seine Gegner 
(Göttingen 1897). 

Evangélikus szövetség (EvangelicalAUiance). 
Különböző felekezetekhez tartozó evangélikusok- 
nak közös vallási célokra való egyesülése. E 
szövetség eszméje a skótok között keletkezett, 
egy felhívás bocsáttatván innen világgá (1845 
aug. 5.) a protestánsokhoz, hogy egyesítsék ere- 
jüket a pápaság és a Puseysmus (1. o.) túlkapásai 
ellen. 1846-ban tartatott Londonban az első fő- 
gyűlés, melyben a szövetség megalakult. B szö- 
vetség nem a különböző neveket viselő evangé- 
liumi vagy protestáns felekezeteket akarja egy 
egyházzá egyesíteni, nem uniót akar, hanem ezen 
felekezetek tagjai között béke- és szeretetteljes 
testvéries viszonyt kíván eszközölni, hogy egye- 
sített erővel küzdhessenek a közös ellenség és 



közös veszélyek ellen. A szövetség alaptanai : a sz. 
írás isteni eredete, tekintélye, az írás szabad vizs- 
gálatának joga, szentháromság, Isten fiának em- 
berré létele és váltsághozatala, hit által való meg- 
igazulás, a lélek halhatatlansága, a test feltáma- 
dása. A tagok kötelezik magukat, hogy minden 
hétfőn reggel ésjan. 1—7 napjain közös imákat 
mondanak s a felekezetek között válaszfalakat 
képező tanok megvitatásánál keresztényi óvatos- 
sággal járnak el, és pedig ortodox teol. irányzat- 
tal, úgy, hogy az egyházak szabadelvűbb elemei 
teljesen kiváltak e szövetségből, mely ma már 
alig fejt ki valamelyes egyházpolitikai hatást 
s vallá.si téren is csak szűk keretek között mozog. 
Közgyűléseit a világ hol egyik, hol másik nagyobb 
városában tartja. 

E. (Evangelischer Bund), a németországi ú. j. 
egyházpolitikai harc szomorú végével a prot. tár- 
sadalmi és irodalmi érdekek előmozdítására ala- 
kult 1887. Erfurtban a legellentétesebb teol. irá- 
nyok híveiből. Azóta évenként vándorgyűléseket 
tart s nagyszabású működést fejt ki. Ma mintegy 
100,000 tagja van. V. ö. Szlávik M., Evang. Bund 
Németországban (Prot. Szemle 1892). 

Evangélikus társaság (Société Evangélique), 
francia egyesület az evang. tanok mindén meg- 
engedett eszközzel való terjesztésére. A júliusi for- 
radalom utáa 1830. Genfben keletkezett s vándor 
prédikátorokkal főként a cevennei protestánsokat 
támogatta. Ennek mintájára szervezkedett atou- 
lousei és a párisi is, amely ma a közpoat s figyel- 
mét első sorban a katolikusok közt élő protestán- 
sokra irányítja, imaházakat, iskolákat építvén 
számukra s bibliával látván el őket. De küzd újab- 
ban a protestantizmus szabadabb irányzata el- 
len is. 

Evangélisták, a négy evangélium szerzői (1. 
Evangdium). A négy evangélista jelképei a kö- 
vetkezők : Máté jelképe az ember (vagy féríialakú 
angyal), mert evangéliumát Jézus emberi szár- 
mazásával, nemzetségtáblájával kezdi ; Márké az 
oroszlán, a puszta jelképe, mert evangéliuma ele- 
jén Ker. Szt. János prédikálását írja le ; Lukácsé 
az áldozati tulok, mert evangéliuma Zachariás 
áldozatával kezdődik ; Jánosé a sas, mert evan- 
géliuma elején mintegy sasszárnyakon emelkedik 
fel Krisztus isteni eredetének titkához. Ezek a 
jelképek tulajdonképen az Bzekiol prófétánál (1, 
10.) leirt kerub négyes arcától vannak kölcsö- 
nözve s mesterségesen a négy evangéliumra al- 
kalmazva. 

Evang^elistarium, 1. Evangeliarium. 

Evangélium, eredetileg görögül jó hírt, öröm- 
hírt jelent; Izaiás prófétánál (61, 1.) és a keresz- 
ténység alapítása idején jelentette a megváltás- 
nak, az Isten országának hirdetését, majd Krisz- 
tus egész tanítását. A II. sz.-tól fogva azon irato- 
kat jelenti, melyek Jézus életét és tanítását fog- 
lalják magukban, melyeket az őskereszténység 
az apostolok emlékiratainak (Justinus) és talán 
az Ur beszédeinek (Papias) is nevezett. Az újszö- 
vetségi Bibliában négy E. van : Szt. Máté, Szt. 
Márk, Szt. Lukács ós Szt. János E.-a, kik közül 
Máté és János apostolok, Márk és Lukács az apos- 
tolok (Péter és Pál) tanítványai és társai voltak. 
A három első B.-ot párhuzamos vagy synoptikua 



Evangélium aeternum 



— 57 



Evans 



E.-oknak nevezik, mert a tartalomban, söt sok 
helyt még a sz ivakban is feltünöleg megegyez- 
nek. Mind a három főképen Józus galileai műkö- 
dését, erkölcsi tanításait, példabeszédeit ós szen- 
vedésének történetét adja elő. Ezektől tartalomra 
és stílusra nézve lényegesen eltér s őket kiegé- 
szíti a negyedik B., mely a szenvedéstörténeton 
kívül főleg Jézus júdeai működését ós dogmatikai 
beszédeit tartalmazza. A Mátó-E. zsidó nemzeti- 
ségű keresztények használatára készült, Márk a 
római, Lukács a görögországi, János a kisázsiai 
keresztények számára írt. A három első az I. ker. 
sz. ötvenes éveiben vagy kevéssel később, a ne- 
gyedik a 100-ik év körül készült. A szerzők részint 
szemtanuk voltak, részint szemtanuk előadásából, 
a szóbeli tanításból és írott feljegyzésekből merí- 
tettek. Azonkívül a kereszténység első századaiban 
számos apokrif E. keletkezett, melyek kivált Jé- 
zus gyermekségével ós a szenvedéstörténet rész- 
leteivel foglalkoztak, vagy Jézusnak talán a ha- 
gyományban élő mondásait gyűjtötték össze s 
részint bizonyos szekták (gnosztikusok) tanainak 
terjesztésére készültek, részint a jámbor, naiv 
képzelödés művei. Legnevezetesebb apoki'if E.-ok : 
a zsidók, egyiptomiak, ebioniták és Péter E.-a, 
melyekből csak töredékek maradtak fenn, továbbá 
a Jakab-féle proto-E.,aTamás-féIe gyermokség-E. 
8 a Nikodémus-E., amelyek szövege fenmaradt. 

A négy hiteles E. eredetileg görögül volt írva 
(csak Mátéé arámi nyelven), de a görög eredetin 
kívül számos más régi fordításban is fenmarad- 
tak, melyek közül legnevezetesebbek a latin és a 
szir fordítás, mindegyik a IL sz.-ból. Ujabb időben 
nagy feltűnést keltett a sinai szir E. -kódex (Syrus 
Sinaiticus), az E.-oknak 1892. a Sinai kolostorban 
talált n. sz.-i szir fordítása (rokon egy másik szir 
kézirattal, a Cureton-félóvel), mely habár a görög 
E.-októl itt-ott el is tér, mégis nagy szolgálatot tesz 
az E.-ok eredeti szövegének megállapításában. Az 
egyház már a legrégibb időben az ószövetségi 
szentkönyvek mellett az üj-szövetségit is, különö- 
sen az E.-okat az isteni tiszteletnél felolvasta, ós 
pedig eleinte folytatólagosan, később pedig minden 
tlnnepen a megfelelő és megállapított B.-i szakaszt 
(perikopa), melyet az isteni tisztelet alkalmával 
megmagyaráztak (homilia) vagy róla szentbeszé- 
det tartottak. L. még Biblia. — Az evangéliu- 
mok egyeztetését, vagyis a négy evangélium 
egységes előadását (Harmónia evangelica) dia- 
tesszaron-nak is nevezik, az első egyeztető munka 
után, melyet a IL sz.-ban Tatianus adott ki Dia- 
tessaron címen. 

ElTangelinm aeternum, 1. Örök evange 
lium. 

Evangéliumi adventisták, 1. Adventisiák. 

Evangéliumi egyesület, 1. Albrechtisták. 

Evangéliumi harmónia, 1. Harmónia evan- 
gdica. 

Evangéliumi szabadság barátai, rajnai és 
vesztfáliai evangélikusok szövetsége, mely 1904 
febr. 2. alakult a szabadabb irányú elemeknek egy- 
háztársadalmi téren közös munkálkodás végett 
való tömörítésére. Orgánumuk; Evangelisches 
Gtemeindeblatt für Rheiniand u. Westfalen (Bonn). 

Evangéliumi tanácsok (lat. consilia evange- 
lica), a keresztény tökéletességnek az a három föl- 



tétele, melyeket Krisztus nem parancsolt meg, 
de ajánlott mindazoknak, akik tökéletesek akar- 
nak lenoi. Ezek a szűziesség, a szegénység és az 
engedelmesség. Az elsőben önként lemond az em- 
ber a testi javakról, a másodikban a világ javai- 
ról, a harmadikban pedig a szellemi javakról, mi- 
ket t. i. az értelemnek és akaratnak független 
használata igér. Ez a három E. tárgya a szerzetesi 
három (szűziesség, szegénység és engedelmesség) 
fogadalomnak. 

£vangeliam Nicodeml, I. Acta Pilati. 

Evangelizáció alatt az evangéliumnak, vagyis 
a kereszténységnek s főként a protestantizmus- 
nak való megnyerést, meghódítást értik, E. tehát 
az a munka, amelyet főként nagy kat. országok- 
ban (Olasz-, Francia-, Spanyolországban, Ausztriá- 
ban) egyes prot, egyházak az ottani tömegeknek 
a protestáns tanok részére való megnyerése vé- 
gett folytatnak. Tágabb értelemben B. az is, midőn 
a protestáns hittérítők a különböző pogány népek 
között a keresztény vallást hirdetik, azokat az 
evangéliummal megismertetik. Szorosabb és hasz- 
náltabb értelemben az E. a belmisszió körébe esik. 
Ma már ugyanis mindegyik ker. felekezet nagyon 
is érzi, hogy számosan vannak kebelében olyanok, 
akik csak névleg keresztények, akik csak éppen 
hogy meg vannak keresztelve, de az illető feleke- 
zet vallásos tanaiból, erkölcsi törvényeiből mit sem 
ismernek, nemhogy azok szerint élnének, s ezeket 
akarják sokoldalú tevékenységgel az evangéliumi, 
az egyházias élet számára visszahódítani. L. Bél- 
misszió. 

Evans (ejtsd: evvensz), 1. Arthur John, angol ar- 
cheológus, szül. 1851. Nash Millsben. Kezdetben 
etnográfiai tanulmányokkal foglalkozott, bejárta 
a finnek, lappok földjét, a Balkánt, Dalmáciát; 
1882, az osztrák kormány fogságba vetette, azzal 
vádolván őt, hogy az inszurgensekkel cimborál. 
Száműzetvén Ausztriából, Oxfordba tért vissza, 
ahol 1884 óta az Ashmolean-Museum igazgatója. 
Archeol. kutatásokat végzett Szicíliában és Alsó- 
Itáliában, 1900 óta pedig Kréta-szigetén, ahol ö 
fedeíte föl a knossosi palotát és megindította a 
krétai (most is folyó) korszakalkotó ásatásokat. 
Főművei : Antiquarian Researches in Illyricum 
(1882) ; The Horsemen of Tarentum (1889) ; Syra- 
cusan medaillons and their engravers (1892); 
Cretanpictographsandpraephonicianscript(1895); 
Mycenaean Tree and Fillar Cult (1901) ; The pa- 
lace of Minős (1902) ; The prehistoric tombs of 
Knossos (2 köt., 1906) ; Essai de classiflcation des 
ópoquesde lacivillsationMinoenne(1906); Scripta 
Minoa (1909). 

2. E., George de Lacy, sir, angol tábornok, 
szül. Moirában, Írországban, 1787,, meghalt Lon- 
donban 1870 jan, 9. 1807-ben a keletindiai tár- 
sulat szolgálatába állott ; 1810, jelen volt Mau- 
ritius-sziget ostrománál, később kitüntette magát 
a spanyol hadjáratban s 1814. Észak-Amerikában 
mint vezérkari tiszt. A Waterlooi csata után, mely- 
ben mint Ponsonby tábornok segédje vett részt, 
mint radikális, a politikai pályára lépett és kép- 
viselő lett. 1834-ben a Krisztina spanyol királyné 
segélyére küldött angol csapatok parancsnokává 
nevezték ki. Változó szerencsével harcolt San- 
Sebastian, Bilbao, Bassages mellett, továbbá az 



Evanslt — 5 8 — 

Amozagana bércein, Oriamendi és Hernaninál s 
1837 június havában az erősen védett Irun város 
bevételévei befejezte iiadjáratát. Ezután visszatért 
Angliába, hol újból képviselővé választották s 
mint ilyen erősen támadta a Derby-miniszteriu- 
mot. Tábornokká való kineveztetése után részt 
vett a krimi hadjáratban ; harcolt Alma, Balaklava 
és Inkjerman mellett. De nem értett egyet a szö- 
vetségesek haditerveivel s ezért még a háború be- 
fejezése előtt elhagyta a harctért s visszatért hazá- 
jába, hol ismét elfoglalta helyét a parlamentben. 

3. E., John, angol archeológus, szül. 1823. 
Burnhamban. A londoni numizmatikai társaság, 
majd az Egyptian Bxploration Pund elnöke. Fő- 
müvei : Coins of the ancient Britons (1864) ; The 
ancient stone implements, weapons, and oma- 
ments of Great Britaúi (1872). 

4. E; Manj Ann, 1. Eliot, 1. 

5. E., Olivér, amerikai mechanikus, szül, 
Newportban (Delaware) 1755., megh. Pittsburg- 
ban 1819 ápr. 21, Eleinte egy kerékgyártónál ta- 
nult, de alig végezte be tanulóéveit, máris egy 
részben saját találmányú, részben tőle javított 
szövőgép- és malomszerkezettel lépett föl ; 1772. 
gözkocsit készített; 1804. a flladelílai kikötő 
kotrását kísérletté meg egy gőzhajóval, de fárad- 
ságát siker nem koronázta. Müvei: The young 
mill wright and millers guide (New York 1795) ; 
és Guide for the meehanical engineers etc. (1805). 

6.E., Robley Dunglison, északamerikai egye- 
sült-állambeli tengernagy, szül, 1846 aug. 18. 
Floyd Countyban, megh. 1912 jan. 3. Washing- 
tonban. 1863-ban lépett tengerészeti szolgálatba ; 
az északamerikai polgárháborúban, a Fisher-eröd 
elleni támadásban (1865 jan. 15.) többszörösen 
megsebesült, 1891. a chilei vizeken, mint a York- 
town hajó parancsnoka, különösen kitüntette ma- 
gát, részt vett 1898 júl. 3. Cervera hajórajának 
megsemmisítésében Santiago előtt, 1902. a kelet- 
ázsiai hajóraj főparancsnoka lett s végül ő vezette 
1907—08. San Franciseóig a nagy flottát, mely 
körülhajózta az amerikai kontinenst s később a 
földgömböt. Ezután nyugalomba lépett Élmé- 
nyeit és az amerikai hadtengerészet korabeli tör- 
ténetét két műben leírta. 

Evansit (ásv.), víztartalmú aluminiumhidrofosz- 
fát: AlP04.2Al(0H)3-j-6H30, színtelen, kékesfehér 
V. sárga vesós-szöllős halmazok a barnavasérc 
üregeiben. Lelőhelye : Vashegy (Gömör vm.) ós 
G,-Tresny (Morvaország). 

Evanston (ejtsd: ewensztu). város Illinois állam- 
ban, a Michigan-tó partján, {i9ío) 22.949 lak. 
Egyetem (North Western üniversity) ós női fő- 
iskola. 

Evansville (ejtsd: evaaszviU), county-székhely 
Indlana északamerikai államban, az Ohio jobb 
partján. Fontos vasúti csomópont. Tengerész- 
kórház, vasöntők, malmok, szeszfőzők, dohány- 
és gabonakereskedés. Lakossága (loio) 69,647. 

Evaporáció a, m, elpárolgás, 

Evaporométer, 1. Átmométer. 

Evaristus (Evaristes, Amtus), szent, pápa, 
Szt.-Péter 4-ík utóda (97—105 ?). Vértanúi halállal 
múlt ki Traján alatt. Emléknapja okt. 26, 

Evaux (ejtsd : evő), város Creuse francia départe- 
mentban,vasút mellett, (isoe) 3443 lak., ként, nát- 



Everardi 



ront, vasat tartalmazó meleg (29 — 56") források- 
kal, melyek vizét ivásra és fürdésre használják. 
Fürdőintézete egy római fürdő romjai (valószínű- 
leg Evahonium) helyén áll. E. egykor a kis Com- 
brailles-vidéknek volt fővárosa; ez időből (XII, 
sz,-ból) maradt fenn egy tágas bencés temploma, 
a XVII, sz.-ból való fafaragványokkal. 

Evázió (lat.) a, m. elillanás, megszökés. 

Evekció (lat,), a holdmozgás legnagyobb egyen- 
lőtlensége, melynek oka a Hold pályája excentri- 
citásának változásában van. Az E, a Hold hossza 
ságában 1" 27'-nyi változást idéz elő ; periódusa : 
31,, 8 nap. Az E.-t Ptolemaios fedezte fel. 

Évelő (növ.), a több éven át élő, tenyésző növény, 
1, Élettartam. 

Événement (franc, ejtsd: evenmaS), a. m. ese- 
mény. 

Evenepoel, Henri, belga festő, szül. Nizzában 
1872 okt. 4., megh. Parisban 1899 dee, 28, Tanul- 
mányait Brüsszelben kezdte meg s Parisban foly- 
tatta, hol az «Indépendant8» művészcsoport tagja 
lett. Rendkívül érdekes, nagyrahivatott mű- 
vész volt. Szüntelen újabb és újabb kifejezési 
módok után kutatott, de korai halála nem engedte 
meg neki, hogy megtalálja az egyéniségének leg- 
inkább megfelelőt. Főként a párisi variété és 
bohém-élet alakjait és jeleneteit kedvelte. Neve- 
zetesebb festményei : Café d'Harcourt a Quartier 
Latin-ban, A Folies-Bergére-ben,A Moulin-Rouge- 
tól a Folies-Bergóre-ig, Lányka bábuval, A zenélő 
doboz, A kis Lucien, Szajnái munkás, Le Főire 
des Invalides (köznapon), Szárnyas-kereskedő, 
Algiri kikötő, Blidahi erdő, Négertánc Blldahban, 
Hazatérő munkások, Fétes des Invalides, A spa- 
nyol Parisban, Vasárnap aBois-de-Boulogneban,to- 
vábbá festő barátairól és önmagáról készített kép- 
másai. Mint iparművészeti tervező és plakátraj- 
zoló is sok jeleset alkotott, 

Even-Money (aug, ejtsd: íven möni) a. m, 
egyenlő pénz ; olyan fogadás, ahol a téttel egy- 
forma nagy a nyerhető összeg is. L, Pari. 

Event (ang, ejt«d: event) a. m. esemény, a ló- 
sportban valamely nagyobb verseny, A fogadá- 
sokban eset, eshetőség, olyan fogadás, melynek 
sorsa egy vagy több eseménytől, eshetőségtől 
függ, 

Eventerafío (lat,), 1. Sérv. 

Eventilatio (lat.) a. m, szellőztetés, 

Eventualitás, eshetőség, bekövetkezhetősóg, 1. 
Esetlegességi, elv. 

Evéntual maximé, 1. Esetlegességi elv. 

Eventas (lat,) a, m, siker, eredmény ; E. do- 
cebit, az eredmény meg fogja mutatni ; E. stidto- 
rum magister, az eredmény a balgák mestere. — 
B, bonus, 1. Bontis eventus. 

Erén WCigllt (ang. ejtsd: ivén ueit) a. m. 

egyenlő súly, ha valamely versenyben a lovak 
egyforma súllyal futnak. 

Ever (ang.), mindig ; for E.. örökre. 

Everardi, Camillo, olasz bariton-énekes, szül. 
Dínautban (Belgium) 1825 nov. 25. (szülei volta- 
képen az Evrard nevet viselték), megh, Moszkvá- 
ban 1899 máre. elején. Moszkvában és a párisi 
konzervatóriumban tanult. Nápolyban, a San 
Carlo színházban kezdte pályáját. Bécsben, Berlin- 
ben, Londonban, Parisban ós Szt.-Pétervárott ját- 



Everdlngren — 59 — 

szőtt. 1870 óta a szeutpótervári konzervatóriumon 
működött, mint énektanár. 

Everdingen, Allaeft van, hollandi festő, szül. 
Alkmaarban 1621., megh. lH7ő. nov. Utrochtben 
Savery Roelantnak, Haarlemben Pietor de Moliju- 
nak volt tanítványa. 1640—44. körül Skandiná- 
viában dolgozott, 1645 — 52. Haarlemben, azután 
Amsterdamban élt. Tájképei, melyek túlnyomó 
részben skandináv hegyes, sziklás, erdős tájakat, 
gyakran vízeséseket is ábrázolnak, idegenszerű 
romantikájukkal hatást gyakoroltak a hollandi 
tájképfestésre és magára Jákob van Ruisdaelra 
is. Legjellemzőbb, többnyire mély komolyságú 
tájképei a párisi Louvroban, a szt.-pétervári Ere- 
niitageban, az amsterdami Rijks múzeumban, a 
drezdai, kopenhágai, müncheni képtárakban lát- 
hatók. Figyelemre méltó két képe van a budapesti 
Szépművészeti Múzeumban is. Rézkarcai is ki- 
váló müvek. — Bátyja, Caesar van E. (1606—79) 
történeti- és arcképeket festett. V. ö. Granherg, 
A. van E. och hans norske landskap (Stockholm, 
1902). 

Everest, Mount, 1. Gauriszankar. 

Everett, több város az Egyesült-Államokban ; 
l. MassachuseiU államban, Bostontól É.-ra(3 km), 
jelentékeny gyáriparral, (i9io) 83,484 lak. ; 2. Wa- 
shington államban, a Csendes-óceán partján, Van- 
couver sziget mögött, Seattletől É.-ra (i9io) 24.814 
lak., vas- és acélgyárak, érckivitel." 

Everett, 1. Aleocander Hül, északamerikai ál- 
lamfórílu, szül. Massachusettsben 1792 márc. 19., 
megh. Macaóban 1847 június 28. E. több euró- 
pai udvarnál volt követ. Europe or a generál 
sm*vey of the present situation of the principal 
powers, with conjectures on their future prospect 
(Boston 1822) c. munkájában az európai nagy ha- 
talmasságok akkori állapotát a fejedelmek és né- 
pek közötti harc eredményének tekinti, melyben 
szerinte a politikai szabadság fog győzelemre 
jutni. Többi müvei : New idoas on population, with 
remarks on the theorios of Malthus and Godwin 
(London 1823) ; America or a generál survey of 
the political situation of the several powers of 
the western continent (Philadelphia 1827) stb. 

2. E.,Edward, az előbbinek öccse, szül. Dorches- 
terben (Massachusetts) 1794 ápr. 11., megh. Bos- 
tonban 1865 jan. 15. Előbb unitárius lelkész volt, 
majd mint a kongresszus tagja, az indiánusok ér- 
dekében mondott beszédeivel tűnt ki. Később az 
Egyesült-Államok számos városában nyilvános 
előadásokat tartott oly célból, hogy kimutassa 
Washington befolyását és jelentőségét. Ez elő- 
adások jövedelmét (100,000 doil.) arra fordította, 
hogy a Mount- Vemon (hol Washington lakott) 
a nemzet közös birtokául megszeroztessék. E 
miatt élete utolsó éveiben nagy népszerűségnek 
örvendett. Ez időben írta meg Washington élet- 
rajzát is. Beszédeinek gyűjteménye 1869. jelent 
meg (Boston, 4 kötet). 

Everghem, város K.-Flandria belga tartomány- 
ban, 7 km.-nyire Gandtól, a Gand-Temeuse-csa- 
torna és vasút mellett, (loio) 8959 lak., csipke- 
készítéssel, vászon- és pamutszövéssel, nagy fü- 
részmalmokkal és szeszfinomltással. 

Everglades (ejtsd: ewergiedsz), mintegy 250 km. 
hosszú ós átlag 100 km. széles mocsár Florida-fél- 



Evertsen 



sziget D.-i végében, amely É.-on az Okeechobee 
nevű tóval áll összeköttetésben. A mocsarak se- 
kély (0-3— 1 m.) vizűek, lusta folyású csatornák 
által, amelyek a Thousand Islandst fogják körül, 
a Mexikói-öböllel össze vannak kötve. Az E. egy- 
kori tengeröböl, amelyet félkör-alakban koral- 
lium-zátonyok választanak el a tenger vizétől. 

Everlasting (ang., ejtsd: evrerlasstlng) a. m. 

örökkétartó, Lasting, Prunell sőt Kalmauk-nak 
is nevezik ; tömött fésüsgyapjuszövet, sűrűsége 

pro cm. : ííb:??, kötése öt v. hétfonalas atlasz, fo- 
ss— 32' ' 

nalai : lánca fésűsgyapjucéma, vetése sokszor 

pamutcérna. Női ruhákra, bútorszövetként és nöl 

cipőkre használják. 

Evernia Ach. (növ.), a gallyas zuzmók génusza, 
laposra nyomott karélyokkal, kerekded pajzsalakú 
apotheeiummal, melynek a felszíne színes. Több- 
nyire a fák ágain és törzsén v. vén fakerítésen él. 
Hazánkból csak az E. prunastri (L.) Ach. isme- 
retes, melynek telepe világos v. zöldes-szürke, 
apotheciuma pirosbama. Ritkán hoz gyümölcsöt, 
inkább sorediumról gyarapodik, melynek fehéres 
pora gyakran a telep felszínét elborítja. Gyü- 
mölcsfákon, különösen a szilvafán gyakori s mint 
fakosz hatalmasodik el rajta. Franciaországban 
a mousse des cMnes nevezetű illatszert készítik 
belőle. 

Eversio (lat,), kiforgatás, felfordulás ; everziv 
a. m. felforgató. — E. zenei értelemben 1. Evo- 
hidó. 

Eversm., természetrajzi nevek után Eduárd 
Friedrich Eversmann (1. 0.) német természet- 
búvár nevének rövidítése. 

Eversmann, Eduárd Friedrich, német termé- 
szetbúvár és utazó, szül. Hagenban 1794 jan. 23., 
megh. Kazánban 1860 ápr. 26. 1818-ban az Urai- 
ban a szlatuszti fegyvergyár orvosa lett. 1820-ban 
Negrivel Bokharába ment, 1825. Berggel a Kaspi- 
tengerhez. 1828-ban Kazánba az állattan és nö- 
vénytan tanárának nevezték ki. Onnan beutazta 
az ország DK.-i vidékét és sok uj állatfajt fede- 
zett föl. Legnevezetesebb műve : Reise von Oren- 
bm-g nach Buchara (Berl. 1823). 

Eversten, oldenbm'gi község az oldenburgi köz- 
igazgatási kerületben, (1910) 8234 lak., tégla- ós 
cserépégetéssel. Határában nagykiterjedésű tőzeg- 
telepek vannak. 

Evert, Georg, német statisztikus, szül. 1856 
nov. 4. Tauenziíaban, Pommerániában. Jogi tanul- 
mányainak elvégezte után porosz állami szolgá- 
latba lépett ; 1886. tagja lett a porosz statisztikai 
hivatalnak, melynek 1911. igazgatójává nevez- 
ték ki. Irodalmi működése főleg a szociális, gaz- 
dasági és közigazgatási statisztikát öleli íel. Kü- 
lönös figyelmet fordít a munkáskérdésre; erre 
vonatkozó fontosabb művei: Taschenbuch des 
Gewerbe- und Arbeiterrechts (3. kiadás Berlin 
1903) ; Handbuch des gesetzlichen Arbeiterschut- 
zes (1897) ; Sozialer Krieg und Friede (1909). 

Kvertebrata (újlat.), Invertebrafa, Gerinc- 
telen állatok, azoknak az állatoknak gyűjtőneve, 
melyeknek a gerinces állatokkal (Vertébrata) 
ellentétben gerincoszlopuk v. gerinchúrjuk nincs. 

Evertsen, Jan, némotalíoldi tengeri hős, szül. 
1600 jan.Vlissingenben, megh. 1666 aug. 4. Külö- 



Éves 



60 - 



Evezőlábuak 



nősen 1639. tűnt ki egy spanyol armada meg- 
semmisítésével, 1665. azonban Lowestoffnál vere- 
séget szenvedett, amiért öt a háládatlan brieli 
lakosok félholtra verték. Öccse, Cormlis (1610— 
1666), tengernagy, csata közben vesztette életét. 
Második fia, Comelis (1628— 79) hasonlóan kitűnt 
mint tengerész, még inkább egy másik GorneUs 
(1642 — 1706) az «ördög» melléknévvel, aki Orá- 
niai Vilmost 1688. Angliába kisérte és 1690. a 
Bevesier melletti csatában a hollandi flotta becsü- 
letétmegmentette. Legifjabb öccse, Geleyn (1655— 
1721) szintén tengernagyi rangra emelkedett. 

Éves, a lóversenysportban az egy-É. telivérió 
(ang. yearling). Az B.-eket ősszel már munkára 
fogják, 8 azokat, amelyeket a trialek (1. Trial) 
alapján jobbaknak sejtenek, decemberben beneve- 
zik a jövő év nagy klasszikus versenyeire. 

Evesedés a. m. a seb genyedése, eves állapota, 
1. Üszkösödés. 

Evesham (ejtsd: ivsem), város Worcester angol 
countyban, több vasúti vonal találkozásánál, (1911) 
8341 lak., harisnya- és szalagkészítéssel, kerté- 
szettel. Közelében, Battlewellnól győzte le 1265. 
Eduárd herceg Montfort Simont. 

Év és nap, középkori jogfogalom, mely onnan 
ered, hogy az évhez, mint határidőhöz, a helyi 
szokásnak megfelőleg még néhány napot tol- 
dottak. 

Eveszt, folyó Livoniában, 1. Evszt. 

Evetke (áuat), 1, Mókus. 

Evetkeíü (növ.) a. m. Epipactis (1. 0.). 

Evezés, kisebb vízi jármüveknek (csónak, la- 
dik, dereglye stb.) elörehajtása lapátok, evezők 
segélyével. Az evezős háttal ül a menet irányá- 
nak; előrehajolva az evezőket nyújtott karok- 
kal a levegőben tolja hátra, majd az evezőt élé- 
vel a vízbe nyomja ós hátradűlve egész a melléig 
húzza az evező nyelét. Célszeríí a levegőben víz- 
szintesen fektetett lappal tartani az evezőt, hogy 
az esetleg felcsapó hullámok ne gyöngítsék a csó- 
nak haladását. Az B. ütemre történik; amit a 
kormányoshoz legközelebb ülő evezős : a vezér- 
evezős ad meg. Simítás a. m. visszafelé E. Ha 
mindkét oldalon egyszerre simítanak az evező- 
sök, a csónak megáll, ha egyoldalon, akkor gyor- 
san megfordul. 

A versenycsónakot, hogy minél kisebb legyen 
az ellenállás, oly keskenyre készítik, hogy éppen 
csak az ülésre jut hely. Mélysége is csekély, 
pereme csak annyira van a víz színe fölött, hogy 
kisebbhullám bene csapjon.Peneke oyé]is(l.ábra). 
1 




1. ábra. A versenycsónak keresztmetszete. 

Hogy ily keskeny csónakokban használni lehes- 
sen a hosszú evezőket, az oldalakról kinyúló hosszú 
vasvillákra támasztják (3. ábra). Az ily csónakot 
külvillás-nák nevezik. A csónakokat az evező- 
sök száma szerint nevezik négyes, hatos, nyolcas- 
nak, s ha külön kormányos is ül benne, kor- 
mányosnak. Amelyikben egy-egy ember két evező- 



vel dolgozik, az párevezős (sktdl) ; az egyevezös 
skuU a skiff, sajka. A kanu v. szandolin egész 
keskeny hosszú csónak, melyben az evezős ket- 
tős lapátot használ, t. i. a hosszabb evezőnyél 
mindkét vége lapátban végződik. A vorsenycsó- 
nakokban nagy erőnyereséget érnek el a mozgó- 
üléssel ; ugyanis itt az ülés előre és hátra csúsák 




2. ábra. KIllsö villa a versenycsónakon. 

az evezőssel, ki a talpa alatt levő deszka szíjába 
dugja lába fejét. Mikor az evezőt előre löki, össze- 
húzza lábait, az üléssel együtt előre csúszik, így a 
lapát messze hátra kerül ; a lapátot vízbe nyomva, 
előbb lábait nyújtja ki, s törzsével hátradűlve haj- 
lítja melléhez az evezőt. A versenycsónakok álta- 
lános sebessége : párevezős 1379 km. ; kétevezős 
15 km. ; négyevezös 16*20 km. ; nyolcevezös 17*82 
km. óránként. 

Evező, 1. csónakok, ladikok tovahajtására szol- 
gáló eszköz, mely nyélből és lapból áll. Rendsze- 
rint a hengeres nyél és a lapát egydarab fából 
készül. Tölgy-, kőris-, sőt az olcsóbb bükkfából. 
Ha az E. nincs a csónak peremfájához kapcsolva, 
hanem szabad kézben használják, lapát a neve. 
Rendeltetése szerint van vágó és kormányevező, 
előbbi hajtásra, utóbbi a csónak irányítására 
szolgál. A mankós E. a nyél felső végén levő 
mankótól kapta nevét, mely a könnyebb kezelte- 
tésre szolgál. 

2. E. (növ.), a pillangós v. vitorlás virágniyc 
(Papüionatae) virágjának két oldalsó szirma 
(szárny, ala). A hátsó legnagyobb szirom a vi- 
torla (vexillum), a két elülső a csónak (carina). 
A két E.-re szállnak a beporzást közvetítő 
rovarok, ezt lenyomják, miáltal az B.-vel össze- 
köttetésben levő csónak is lenyomódik és ju 
utóbbi hegyén a vii"ágpor kinyomulván, a rovarra 
kenődik, más virágon viszont a bibe nyomul eiö 
és érintkezésbe jut a rovaron lévő virágporral. 
L. Beporzás és Vitorlásvirág. 

Evezőlábuak (állat), 1. a madarak egyik rendj* 
(Pelecaniformes), melyre jellemző, hogy az ide- 
tartozó fajok négy ujja egymással úszóhártyával 
van összekötve, még pedig a hüvelyk a belső 
ujjal, a belső a középsővel, ez megint a külsővel. 
Tengeren és édesvizeken élnek ; halakkal és egyéb 
vízi állatokkal táplálkoznak. Fajai világpolgárok 
s öt családba oszthatók, melyek közül hazánkban 
kettőnek : a gödényféléknek (Pelecanidae) és a 
kárókatnaféléknek (Phalacrocoracidae) van kép- 
viselőjük. L. Gödényfélék és Kár ókatna félék. 

2. A rákok (Crustacea) egyik rendje (Bvezőlábú 
rákok V. Kandicsrákok, Copepoda), kissé meg- 
nyúlt, leggyakrabban határozottan ízeit, páncélnél- 
kűli testtel ; két pár csáppal, melyek kö^ül az olsö 



Bvezőlábú rákok 



— 61 



ÉvflryQra 



ostorforma. Szájszerveik rágok, szúrok v. szívók; 
vanef^y folsö 6s egy alsó állkapocspárjuk, 1 — 2 áll- 
kapcsi lábpárjuk és 4—5 kótágú, ízeit, lapátforma, 
tollas sörtékkoi fegyverzett evozöforma evezöláb- 
párjuk; potrohúk villásan végződik s a villák 
hegyén tollas sörtók emelkednek. Ezernél több faj 
ismeretes, a melyeknek '/lo-ed része tengerekben 
és Vio-Gd része édesvízben él ; felük szabadon, fe- 
lük ellenben élősdi módónéi. Hazánk vizeiből ez idő 
szerint mintegy 60 faj ismeretes s alig van oly 
állóvíz, tó, tócsa, pocsolya vagy lassan folyó víz, 
amelyben egy-két faj ne tenyészne ; néha nagy 
tömegekre szaporodnak s a halaknak bő táplálé- 
kot szolgáltatnak. Egy részük a partokon ós nö- 
vények között, más részük a vizek nyilt és sza- 
bad tükrén tartózkodik. Növényi hulladékot, v. 
apró állatkákat fogyasztanak, mig az élősködők 
Tórt vagy állati nedvet szívnak. 
Három alrendbe osztják fajaikat. 

a) alrend : Eucopepoda. Ide a szabadon élők tar- 
toznak, amelyek közül a Cíjclopidae, Harpadidae 
és Galanidue-csa.lMoknak vannak édesvízi képvi- 
selői csupán s ezekből hazánk vizeiben is több 
faj él. A C^cfo^y^-fajokat két petezacskójukról 
könnyen felismerhetjük. A Harpadidae és Ckda- 
nid íg-félóknek csak egy petezacskójuk van, de az 
elsők nagyon kicsinyek, az utóbbiak ellenben na- 
gyok s az elsőknél a hímnek mindkét csápja öle- 
lövé módosult, amíg az utolsóknál csupán a jobb- 
oldali. 

b) alrend: Parasitica (Siphonostomata). Ide 
•supa élősdi alak tartozik (1. Élősdi rákok). Ismer- 
tebb fajok : Lemaea hrancldalis L., Lernaeocera 
esocina Burm., Achtheres percarum Nordra. 

c) alrend : Branchiura. Ide sorozzák a ponty- 
tetveket, melyeknek a mi vizeinkben élő legkö- 
zönségesebb faja az ArguLus foliaceus L., s ez a 
halak bőrén él és vérüket szívja, de a peterakás 
idején elhagyja a gazdaállatot. A hazai szabadon 
élő B.-at illetőleg v. ö. Dadaij J. : A Magyar- 
országban eddig talált szabadon élő Evezőlábú 
rákok magánrajza című dolgozatát. (M. tud. Akad. 
Math. term. tud. közlemények s a Természetrajzi 
füzetekben megjelent dolgozatait). Claus, Die 
freilebenden Copopodon (Leipzig 1863); Gies- 
brecht, Die polagischen Kopepoden des Golfes von 
Neapel (színes táblákkal, Berlin 1893) ; Schmeil, 
Deutschlands freilebende Süsswasser -Kopepoden 
(Bibliotheca Zoologica, Stuttgart 1892—99, 3 
kötet). 

Evezőlábú rákok (Gopepoda, iuat), 1. Evező- 
lábúak. 

Evezős-egyesületek. Az evezést, mint test- 
gyakorlatot, 1860 óta űzik Magyarországon. Ek- 
kor alakult u. i. az első evezős-egyesület, a Buda- 
pesti Hajós-Egylet, mely azonban 1867. feloszlott. 
Jelenleg 8 evezős-egyesület van a fővárosban : 
Kemzoti Hajós-Egylet, Hunnia Csónakázó-Egye- 
sület, Neptun Budapesti Evezős-Egylet, Duna Eve- 
íős-Egylet, Sirály Evezős-Egylet, Műegyetemi 
Brezős-Club, Pannónia E vezös-Egylet és az utóbbi- 
ból kivált elégedetlen tagok 1911. megalakították 
a Hungária Evezős-Egyletet. Ezenkívül számos 
evezős-egyesület van vidéken, így Pozsonyban, 
Győrött, Esztergomban, Váczott, Nagyenyeden, 
Aradon és Temesvárott. 



Evezösverseny, 1. Regatta. 

Evezötollak, 1. Madarak. 

Évforduló. Valamely esemény, leginkább szü- 
letés, halálozás stb. időrendi megünneplése. A zsi- 
dóknál a szülők halála napján a gyermekek böj- 
tölnek, vagy a böjtöt jótékony cólu adománnyal 
mogváJtják, szülőik emlékezetére gyertyát gyúj- 
tanak és a zsinagógában a fiúgyermekek a kod- 
dis imát mondják, el. 

Evformák, l.^Év. 

Évgyűrű. 1. ^. v. évréteg (növ., strata ligni anno- 
tina seu annuli annotini), a fa keresztmetszetén sza- 
bad szemmel is látható karikák, vagyis a fás nö- 
vények vastagodása folytán évenkint keletkező 
faréteg, melyet 
mint évi növe- 
kedést a nép már 
régen felismert 
s a fa éveit róla 
számolta le. Az 
B.név leginkább 
keresztmetszet- 
képétől ered, va- 
lóságban azon- 
ban inkább egy 
hengerpalást, 
mert a fa hosz- 
szán végighúzó- 
dik. A forró vi- 
déki fák belseje 
egyenletes, vagyis keresztmetszetén É. nem lát- 
ható, mert egész esztendőn át meglehetős egyen- 
letesen vastagodnak, ha azonban száraz és ned- 

bs 




1. ábra. A vörösfenyö óvgyftrüi. 




2. ábra. A cirbolyafenyő (Pinus cembra) fájának keresat- 
metszete : bs bélsugár ; a — a aa évgj OrQ határa. Lent bal- 
ról egy gyantavezeték. 

vos időszak váltakozik egymással, akkor itt is lát- 
hatók az É.-k. Az ű.-k számából megismerjük a 
fa életkorát, a rétegek szélességéről azokat az éve- 



ÉvIan-les-Bains 



— 62 



Evlija Cselebi 



ket, melyek a növekedésre kedvezők vagy hát- 
ráltatók voltak. Az É. úgy képződik, hogy a 
kambium a tenyószeti óv végén, a fáké már augusz- 
tusban megszünteti a működését vagyis a vasta- 
gítást és egész tavaszig szünetel, ekkor új fa- és 
háncs-réteget hoz létre, de a háncs nem lesz réte- 
ges. A tavasz elején keletkező fában az edények 
meg a többi faelemek tágasabb üregűek, sőt az 
edények is nagyobb számúak. A későbbi edények 
szűkebbek, a számuk is mindinkább kevesebb, 
úgy hogy az utoljára alakult faszövetben alig van 
v. éppen nincs edény. Ezeken kívül a később ke- 
letkező faelemek fala vastagabb, a belseje is szű- 
kebb. Ennek folytán a fa külső öve, vagyis a nyári 
v. őszi paszta (Herbstholz) sokkal tömöttebb ós ke- 
ményebb lesz, mint a tavaszi paszta, vagyis azÉ. 
belső öve. Ugyanannak az É.-nek belső és külső öve 
fokozatosan megy át egymásba, és csak az egy- 
másra következő két év külső és belső öve üt el 
oly élesen egymástól, hogy már szabadszemmel 
is megkülönböztethető az egymásra következő 
években képződött fa. Hosszmetszetben az B. két 
része, mint sötétebb (külső paszta, őszifa) és vilá- 
gosabb (belső paszta v. tavaszi fa) sávok látsza- 
nak. Egy évben rendesen csak egy É. képződik, 
de ha a későn beálló fagy, nagy nyári szárazság, 
vagy a rovaroktól elpusztított iombvesztés miatt 
megakad és később újból megindul a növekedés, 
akkor két É. is képződhetik egy évben. A tűleve- 
lűek fájában nincsenek edények, hanem csak 
tracheidák és bélsugár- s esetleg hossz- v. fa-pa- 
renchima. Itt az É.-határ azért látszik, mert a 
tavasszal képződött tracheidák sokkal tágasab- 
bak és vékonyabb falúak, mint a megelőző év 
külső pasztájában levő tracheidákó. Az ^.-k száma 
a törzs keresztmetszetén a növekedés természe- 
ténél fogva felfelé fogy és így a fa igazi életkorát 
csak a tőben levágott törzsből ítélhetjük meg. 

2. ^'.-k keletkeznek a szarvasmarha szarvtövein 
ós pedig teheneknél állítólag a vemhességtől s 
elléstől, de esetleg a szőrváltástól is — mert bikák 
és ökrök szarvtövein is láthatók, habár elmosódot- 
tabbanÉ.-k. Az É-.k szerint szokták egyéb adat hiá- 
nyában a szarvasmarha korát meghatározni úgy, 
hogy az egy szarvon megolvasható É.-k számához 
még annyi esztendőt számítanak, ahány év kell 
a marhának, hogy kifejlődjék, mert az első É. 
az éppen kifejlődött marhánál, azután pedig éven- 
kint egy É. képződik. Az É.-k azonban gyakran 
tökéletlenül fejlödnek ki, s ekkor nehezen olvas- 
hatók meg. 

Évian-les-Bains, város Haute-Savoie franc, dé- 
partementban, vasút mellett, amflteátrumszerüen 
épültaGeníl-tó D.-i partján, (i906) 2200 lak., sajt- és 
likőrkészítéssel, bőrcserzéssel. Hideg (9—12"), cse- 
kély mennyiségű ként és szódabikarbónát tartal- 
mazó ásványos vizét fürdésre és ivásra használ- 
ják. Evenkint 3—4000 fürdővendég látogatja ; vi- 
zéből, amelyet főkép gyomorbajok ellen használ- 
nak, evenkint közel 60,000 palackot küldenek 
szót. 

Evickefélék (áUat), 1. Fonalférgek. 

Evickél, játszva úszkál, a vízben vergődik. 

Evictío (lat.), jelenti a dolognak harmadik 
személy részéről erősebb jog címén való elperlé- 
sét attól, aki a dolgot adásvétel, csere, bérlet, v. 



a dolog birtokára jogosító más szerződés alapján 
birta. Akitől a dolgot elperelték, ezen a címen 
rendszerint kártérítést követelhet attól, aki neki 
a dolgot szolgáltatta. (Az eladó, cseréboadó, bérlő 
stb. szavatossággal tai-tozik, ha a vevőtől, a cse- 
rébevevőtől, bérlőtől a dolgot elporlik.) L. Szava- 
tosság. 

ÉTidement (franc, ejtsd: evidman), szuvas 
csontok kitakarítása, kikaparása éles kanállal. 

Evidens (lat.) a. m. nyilvánvaló, aminek igaz- 
ságát közvetetlenül, segítő vagy közvetítő gon- 
dolatok nélkül átlátjuk. Mndemia, nyilvánvaló- 
ság, közvetetlen bizonyosság, nyilvántartás (1. o.). 

Evidenz-Bureau (német-franc), a cs. ós k. 
vezérkarnak egyik osztálya, az úgynevezett ((nyil- 
vántartó iroda)), amely a külföldi seregek tanul- 
mányozásával azok erejét, szervezését, felfegy- 
verkezését, elhelyezését stb. nyilvántartja. 

Evigtokit (ásv.), miként újabban kimutatták, 
azonos a Gearksutit-tal. 

Evikció, 1. Evktio. 

Evilat (a paradicsomi Ghavíla), a magyarok 
mondai őshazája. A Bécsi Képes Krónika szerint 
((amint a szentírás és a szent tanítók mondják, a 
magyarok Jáfetnek Magor fiától származtak, aki 
(Jáfet) az özönvíz után E. földére ment». E. or- 
szágot a szentírás hat izben említi (szorosabban 
csak Genesis, II. 11.). V. ö. Krausz Sámuel, B. a 
magyarok őshazája, Ethnographia (1898. óvf.). 

Evil Meródach (Aniümarduk), II. Nebukadne- 
zár babiloni királynak, Jeruzsálem elpusztítójának 
utódja (561 — 560), akit sógora, Neigliszar meg- 
ölt. Jojáchint, Judának fogságban levő királyát 
trónralépte után a börtönből kiszabadította ós 
egész életén át kegyesen bánt vele. 

Eving, porosz község az arnsbergi közigazga- 
tási kerület Dortmund járásában, vas- és kőszén- 
bányákkal, (1910) 12,337 lak. Tégla- ós gépgyár- 
tás ; vas- és acélmüvek. 

E¥iratío (lat.), a visszás nemi érzésnek az az 
alakja, midőn férfiban nőies érzések támad- 
nak. Súlyosabb foka az effeminatio (1. o.). 

Evisceratio v. eventratio, exenteratio a. m. 
kizsigerelés. A szülészeti műtóttanban az embrio- 
tomia — a magzat földarabolásának — egyik fá- 
zisa, amikor is a magzat megkisebbítése céljából a 
mellkasi és hasi zsigoi'eket kiveszik. 

Evitatio (lat.) a. m. ki-, elkerülés ; evitabilis, 
kikerülhető. 

Evkáf (arab), helyesen ejtve aukáf, a moham- 
medán népeknél az egyházi alapítványjavak 
neve ; többesszám ebből vakf (vakuf). 

Évkönyvek, valamely év emlékezetreméltó 
eseményeinek feljegyzései ; több ilyen évi feljegy- 
zés összeállítása. L. még Annales. 

Evlád, arab eredetű török szó, jelent gyerme- 
ket, magzatot. Evlád-i váMn, a nemzet fiai, 
V. hazafiak. A szó arab többes szám, de a török 
nyelv egyesszámunak használja. 

Evlija Cselebi, a törökök legnagyobb utazója, 
1611-ben szül. Konstantinápolyban. Atyja, Dervis 
Mehemed Zilli tekintélyes állású ember, az arany- 
művesek céhmestere volt, aki Szulejmán szul- 
tánt Szigetvár ostromára is elkísérte. E. szép 
hangjával keltette fel a szultán, IV. Murád figyel- 
mét, ki palotájába vette 1635. és nagy állá- 



E. V. M. 



68 



Evorziö 



sokba juttatta. Hivatalos kiküldetésben bejárta 
Szíriát, Kis-Ázsiát, Egyiptomot, a Balkánt, Ma- 
gyarországot, Nómot-, Oroszországot és az északi 
államokat. B. nagy fontossága abban áll, hogy ez 
utazásait 10 kötetben leírta, s megbecsülhetetlen 
topográfiai, néprajzi és történeti adatokat nyújt 
a XVII. sz.-beli Európáról és Ázsiáról. Műve 
több kéziratban maradt fenn. Az első hat kötetet 
Ahmed Dzsevdet adta ki Konstantinápolyban. 
Reánk, magyarokra nézve különösen a 6. és 7. kö- 
tet tartalma bir értékkel, mert e kötetben írja le ma- 
gyarországi úti tapasztalatait (1660—66). E köte- 
teket Karácson Imre dr. fordította magyarra (M. 
Tud, Akad. kiad.) Érdekes képet nyújt a leírása 
a török-magyar harcoknak, a magyar közállapo- 
tolmak, városoknak, lakóik életének stb. Zrínyi 
Miklóssal való találkozása, Budavár leírása, és a 
Balaton környékének festői leírása történelmileg 
becsesek. E. nyelvezete majdnem tisztán népies. 
Archaizmusaitól eltekintve példaképül szolgál- 
hatna a török puristáknak. Műve első két kötetét 
Hammer - Purgstall fordította angolra (Orient. 
Transl. Fund.). 

E. V. M., állatok tudományos neve mellett 
Eduárd Kari Martens nevének a rövidítése. 

Evocati (lat.), kiszolgált római katonák, kik a 
hadvezér fölszól ítására zsoldfeleraelés és bizonyos 
kiváltságok mellett újból szolgálatba állottak. 

Evocatio (lat.) a. m. kihívás, a régi magyar 
jogban porbohivás, idézés ; a germán jogban a 
királynak az a joga, hogy a rendes bíróságtól 
egyes ügyeket magához vonhasson ; az alperes 
külföldi bíróság elé idézése ; a pápa bíráskodási 
joga. E. sacrmum, a rómaiaknál szokásban volt az 
az eljárás, amellyel az ostrom alá vett városnak 
védistenét bizonyos vallási szertartások között 
arra szólították fel, hogy a várost hagyja el s men- 
jen át hozzájuk. E. inf&torum (manium, mortuo- 
rum) holtak idézése. — Evocatorium, idéző-irat. 

Evoe, 1. Eurni. 

Evolena (Evolene), falu Wallis svájci kanton- 
ban, a Borgne mellett, 1378 m. magasban, (i9io) 
1316 lak., ásványvízforrással. Nagyszerű kör- 
nyéke (a Sasseneire 3259m., aPicd'Arzinol 3001 
m., a Dont Blanche 4364 m., a Dent d'Hérens 4175 
m., az Aiguilles Rouges 3650 m.) és egészséges 
klímája újabb időben kedvelt nyaralóhellyé tették. 

Evolúció és evolucionizmus (lat.) a. m. fejlődés, 
kifejlés elmélete, az az elmélet, mely minden hala- 
dást, emelkedést, tökéletesedést, differenciálódást 
a természetbon természeti mechanikus okokból 
magyaráz meg. Szűkebb értelemben pusztán az 
élők világában a darwinizmusra s a darwinizmus 
elvének egyetemes alkalmazására értik. (L. Dar- 
mnizmus). Az evolucionista tehát nem tagadja a 
fokozódó célszerűséget a természet folyamataiban, 
de ezt a célszerűséget nem minta teleologikus ma- 
gyarázók oknak, hanem okozatnak tekinti és me- 
chanikus úton keletkezteti. A filozófiában ennek 
az iránynak főképviselője Herbert Spencer (l.o.). 
Evolucionista, aki az B. elméletének, az evolucio- 
nizmusnak híve. 

E. a katonaságnál alakzat, irány v. hely- 
változtatás ; a tengerészetben a hajóhadnak v. a 
hajóhad egyes osztályainak v. hajóinak mozdula- 
tai és fordulatai, melyeknek célja a meglevő alak- 




Bvoluta. 



zatból másba (pl. menetalakzatból harcalakzatba) 
átmormi v. pedig az alakzat fentartásával irányt 
változtatni. Ezen mozdulatok v. egyszerre vala- 
mennyi hajó által, v. pedig az egyes hajók által 
egymásután vitetnek véghez. — B. a zenében a ket- 
tős ellenpontu tóteleknél a szólamok megfordítása. 
Máskép eversio. 

Evolució-eimólet, I. Evolúció, Kibontakozási 
tan és Származástan. 

Evolucionizmus, 1. Evolúció. 

Evoluta (lat.). Ha két síkgörbe közül az egyik- 
nek normálisai a másiknak érintői, akkor az 
utóbbi az elsőnek E.-ja, az első pedig az utóbbi- 
nak evolveme. Ábránk-han AHKLMNP-nek 
ABCDEFG az E.-ja, és viszont AHKLMNP 
az ABCDEFCr-nok egyik evolvense. A mondot- 
tak szerint vm. sík görbe 
E.-ja alatt normálisainak 
burkolója (1. o.) értendő, mely 
egyúttal az eredeti görbe 
görbületi középpontjainak 
mértani helye. Egyenközü 
görbéknek ugyanaz az B.-juk. 
Ennélfogva valamely adott 
görbének (E.-nak) végtelenül 
sok, egymással egyenközü 
evolvense van, melyek kelet- 
kezése következőleg képzel- 
hető. Fejtsünk le a görbéről egy reá gömbölyített 
szálat akként, hogy az a görbét folyton érintse. 
Ha a lefejtett szál folyvást kifeszítve marad, 
akkor minden egyes pontja az adott görbének 
egy-egy evolvensét írja le. Az E. fogahna térgör- 
békre is általánosítható, csakhogy a térgörbének, 
végtelenül sok E.-ja van. 

Evolvál (lat.) a. m. kifejt, lebonyolít. 

Evolvens, 1. Evoluta. 

Evonymit, l. Duldt. 

Evonymas L. (aöv.), 1. Kecskerágó. 

Evora, az ugyanily nevű járás székhelye Alem^ 
tejo portugál tartományban, 278 m. magasban, 
a Xarrama olajfákkal, szőllökkel és déligyümöl- 
csökkel takart gazdag völgyében, vasút mellett, 
érseki székhely, (1901) 16,152 lak., durva posztó-, 
pamutkelrac-, kalap- és bőrkészítéssel, élénk 
vörösbor-kereskedéssel. A lusitanok Ebura vagy 
Bbora cerealís-a, a rómaiak Ldberalitas Julia-ja,. 
több ízben volt a portugál királyok székhelye. 
B. múltjából régi falait és két, romokban hever6 
erősségét máig is megtartotta. A Sertoriustól épí- 
tett római vízvezetéke, amely 4 km. hosszú és 
még most is szállítja a városnak a szükséges vi- 
zet, egyike Európában a legérdekesebb ilynemű 
építkezéseknek. Egy Diana-templom korinthusi 
oszlopokkal szintén látható. Gót székesegyháza 
szép. Könyvtárában mintegy 25-30,000 köt. köny- 
vet ós 2000 kéziratot őriznek; múzeumában érdekes 
képek, elefántcsont-tárgyak láthatók. Közelében 
Commendában és Sobrában gazdag rézércbányák 
vannak. A Sisebet nyugati gót királytól 617. meg- 
erősített várost 712. elfoglalták az arabok, akiktől 
a keresztények 1166. ismét visszafoglalták. 

Evora d'Alcoba^a, város Bstremadura portugál 
tartományban, 1. Akobaga. 

Evorzió, olyan erózió, vagyis kimosás, melyet 
nem rendes folyású, hanem örvényes víz okozott.. 



Évpőnz — 6 4 

Geinitz B. P. (Die Seen, Moore und Flussláufe 
Meeklenburgs, Gustrow 1886) tette legelőször ezt 
a megkülönböztetést. Különösen medeneeszerü 
mélyedraények, meg tómedencék kimosásánál 
juttat örvényes vizek munkájának, vagyis az B.- 
nak nagy jelentőséget, szemben azzal az elmélet- 
tel, mely az ily mélyedmények létrejöttét gleccser- 
eróziónak tulajdonítja. A szó vortex — örvény- 
ből ered. 

Évpénz, 1. Apanage. 

Ev reí. egyház. így nevezték a magyarországi 
ref. egyházat az 1881—82. zsinat idejétől az 1904?. 
zsinat idejéig, amikor kihagyták nevéből az ev. 
(= evangélikus) jelzőt. 

Évréteg (növ.), 1. Évgyűrű. 

Évreux (ejtsd: evrö), Eure francia département- 
nak és az ugyanily nevű járásnak székhelye, 
püspöki székhely, a három ágra oszló lton 
és vasút mellett, (i906) 18,971 lak., vasöntéssel, 
szivattyukészítéssel, mustárgyártással, gabona- 
és szeszkereskedéssel; múzeummal és (24,000 
kötetből álló) nyilvános könyvtárral. Pompás 
(XI — XVI. sz.-ból való) székesegyházának re- 
naissance-izlésü homlokzata van. Egyéb jelenté- 
keny épülete a Saint-Taurin egyház, óratorony 
és a püspöki palota. E. a gallusok idejében az ebu- 
rovices nevű törzsnek volt fővárosa ; a rómaiak 
Mediolanum Aulercorum-nak hívták, Szt. Taurin 
a IV. sz.-ban püspökséget alapított benne. Fülöp 
Ágost fölégette büntetésképen azon árulásért, 
melyet lakói Földnélküli János érdekében elkö- 
vettek. Oroszlánszívű Rikárd újból felépíttette, 
de Szép Fülöp visszafoglalta, 1316. pairievé emelte 
és fitestvérének, Lajosnak adományozta. A XV. 
sz.-ban az angolok több ízben elfoglalták, végre 
1429. egyesíttetett a francia koronával. V. ö. Le 
Brasseur, Hist. civile et eccl. du comté d'B. 
(1722). 

Évron, város Mayenne francia départementban, 
vasút mellett, (i9oi) 30Í4 lak., gőzmalmokkal, 
gazdasági gépgyártással, kalap-, vászon- és tégla- 
gyártással. Pompás templomában (a XI— XIII. sz.- 
ból), amely egy XII. sz.-beli nagy kápolnával van 
összekötve, gyönyörű, ugyanazon korból való fal- 
festmények láthatók. 

Évszakok, a tavasz, nyár, ősz és tél, amely 
négy időszakasz a tropikus évnek részei, melyekre 
ezt a Napnak az év folyamán elfoglalt különböző 
helyzete szerint felosztjuk. A Nap egy évben két- 
szer megy át az egyenlítőn és kétszer távolodik 
el attól legmesszebbre, egyszer észak-, egyszer 
délfelé. Az egyenlítőbe márc. 21. és szept. 22. v. 
23. jő a Nap, amaz a tavaszi, ez az őszi napéj- 
egyenlőség (equinokcium), egyben a csillagászati 
tavasznak, illetve ősznek kezdete. Június 21. 
vagy 22. hagyja el a Nap északfelé legjobban az 
egyenlítőt, elérve a ráktérítőhöz — ez a nyári nap- 
fordulat (solstitium aestivum), az északi féltekén 
a nyárnak kezdete ; december 21. vagy 22. pedig 
délfelé tér ol leginkább egészen a baktérítőig, ez 
a téli napfordulat (solstitium brumale), az északi 
féltekén a tél kezdete. Az évszakok eme sorrendje 
a déli féltekén éppen fordított ; mikor nálunk tél 
van, ott nyár van s fordítva. Hogy az É.-at a 
Földtongelynek a Földpályához való hajlása idézi 
elö, azt már (üopernicus fölismerte. Ezen — 



Ewa 



66" 32'-nyi — hajlás okozza azt, hogy az év 
folyamán a nappalok hossza különböző és kü- 
lönböző a Napnak a látóhatár feletti legnagyobb 
emelkedése, déli magassága. Ez a két körül- 
mény pedig maga után vonja azt, hogy a Nap 
a Föld felületét többé-kevésbbó melegíti át. Az 
equinokciumok idején a nappal tartama 12 óra és 
Budapesten a Nap délben 42" ő'-nyi magasságban 
áll ; a leghosszabb nap (az északi féltekén június 
21— 22-e) Budapesten majdnem 16 óra tartamú és 
a Nap déli magassága 66"; a legrövidebb nap 
hossza (az É. féltekén dec. 21 — 22) Budapesten 8V4 
óra és a Nap magassága délben 19"*. A négy év- 
szak ilyenféle megkülönböztetése csak közepes 
geográfiai szélességeknél, az ú.n. mérsékelt övben 
lehetséges. Az egyenlítő tájékán a hőmérséklet- 
különbségek csekélyek ; ott csak száraz és esős 
évszakot lehet megkülönböztetni. A sarkok tájé- 
kán hosszú, kemény tél és rövid nyár uralkodik, 
tavasz ós ősz igen rövidek. Az átmenetek ugrás- 
szerűen történnek. 

Évszakos ünnepek, 1. Napforduló ünnepek, 

Évszámítás, 1. Ev és Naptár. 

Évszázad, a száz év időszaka. Sokat vitatott 
kérdés, hogy vájjon az É. pl. 1900 vagy 1901 jan. 
1-vel kezdődik-e ? 1700 előtt oly élénk vita folyt 
e körül, hogy gúnyos feliratú érmeket készítet- 
tek (pl. «Hört doch Wunder, im Jahre 1700 wuss- 
ten die Leute nicht, wie alt sie waren !»). 1800-ban 
is megújult a vita, sőt már 1889. is felvetették a 
XX. sz. kezdetének kérdését. Az egyik részen azt 
állítják, hogy az É. azon január 1-vel kezdődik, 
melyben az évszám százasa változik, tehát 1700, 
1800, 1900, stb. ; a másik rész azt mondja, hogy 
minden új ciklus és így új É. is eggyel és nem 
zérussal kezdődik. Bár a gyakorlatban túlnyo- 
móan a 0-ás évvel kezdték számítani az évet (1800. 
Göthe is ehhez a nézethez csatlakozott), a helyes 
mégis csak az 1-gyel való kezdés, úgymint már 
Madler megjegyezte, hogy Piazzi Palermóban az 
első kis bolygót (Cerest) új É. napján (azaz 1801 
jan. 1.) fedezte fel. Ugyanis az I. a Kr. utáni első 
évvel kezdődik, tehát a XX. sz. is 1901 jan. 1-ón 
kezdődött. Természetesen az évtizedek is az egyes 
évekkel kezdődnek. 

Evszt (Eveszt), 102 km. hosszú mellékfolyója 
a Dunának ; Livonia és Vitebszk orosz kormány- 
zóságok határán torkollik. 

Evulgáció (lat.) a. m. el-, kihiresztelés, elter- 
jesztés. 

Ewa Lajos, színigazgató, szül. Fegyveme- 
ken (Hont vra.) 1851 aug. 17., megh. Budapes- 
ten 1912 okt. 12. Eleinte bölcsészetet hallga- 
tott a budapesti egyetemen, aztán újságíró lett. 
1875-ben Rákosi Jenő alatt a Népszínházhoz ke- 
rült s ott írnok, gazda, ellenőr, titkár és rendező 
volt, majd 1881. az igazgatást vette át Rákositól. 
1896 okt.-ig vezette a Népszínházát, alkalmaz- 
kodva a közönség Ízléséhez, de nem hanyagolva 
el az irodalmi szempontokat sem. Figyelmet for- 
dított a régibb népszínműre s fejlesztette az újab- 
bat. Társulata — kivált néhány kiváló tagja ré- 
vén — igen népszerű volt a fővárosi közönség 
előtt. Sok darabot fordított le színháza számára s 
több színműhöz zenét is írt. Leánya : E. Sári. 
írónő, 1. Balásházy Péter. 



BvvérUsés 



— 66 



Bwer 



Ewérüség, a vér fertőzött állapota eves sebvá- 
ladék felszívódása következtében. L. Szepszis. 

Evvia, sziget, 1. Evbea. 

Evviva (olasz) a. m. éljen. 

Évzárás. Ennek időpontja a kereskedelmi vál- 
lalatoknál rendszerint a polgári óv végével össze- 
esik. Sok üzletben azonban a polgári év végével 
zárlatot eszközölni nem lehet, pl. tűzifaüzletben, 
vagy könyvkereskedőknél. Ugyanazért az ilyen 
vállalkozások más időpontot választanak, amely- 
ben üzleti könyveiket lezárják. Az évi zárlat szin 
tón az üzlet természetétől, vagy az üzlettulajdo- 
nos tetszésétől függ. A fődolog, hogy egy polgári 
éven belül zárlat készítendő. 

ew, régi nyelvemlékeinkben néha ü-t, de több- 
nyire ö-t V. ó'-t jelent, pl. Dessewfify. 

Ewald, szentek ; két angolországi testvér, ki- 
ket P'ehér ós Fekete E.-nak neveztek s kik a VII. 
sz. vége táján Vesztfái iában a kereszténységet 
prédikálták s ott mártir-halált haltak (a kölni Szt.- 
Kunibert-templomban vannak eltemetve). Veszt- 
fália országos védőszentjei. Ünnepük okt. 3. 

Ewald, 1. Carl, dán regényíró, szül. 1856 okt. 
15., megh. 1908 febr. 23. Regei eller Undtagelte 
(1883) ; Eu Udvej (1884) ; Lindegrenen (1886) ; Pru 
Johanne (1892) c. regényeiben erotikus problé- 
mákat fejteget. Szimbolisztikusak vagy allego- 
rikus tartalmúak : Den gainle Stue (1895); Cordts 
SöD (az előbbinek folytatása, 1896). Humoreszk a 
Yames Singletons Udenlandsreise (1897) és Min 
lille Dreng (1899). Történeti elbeszélés a Börne- 
korstoget (1896) ; Crumlin (1900) stb. Legkiválóbb 
Gyermekelbeszélésoi-ben (I— VII., 1882—1900). 

2. E., Hermán Frederik, dán novellista, szül. 
Kopenhágában 1821 dec. 13., me?h. u. o. 1908 ápr. 
29. Eleinte gazdálkodó és földmérő volt. 1860-ban 
jelent meg első müve, a Valdemar Krones Ung- 
domshistorie (5. kiad. 1885), mely nagy tetszést 
aratott. Ezt követték: Familien Nordby (3. kiad. 
1883) ; Johannes Falk (3. kiad. 1880) ; Hoad Ellen 
vilde (1869); Agatha (1873); Franz Böckmann 
og Dronning Alílfa (1889). Történelmi tárgyúak 
a következők : Svenskeme paa Kronborg (5. kiad. 
1891) ; Niels Brahe (2. kiad. 1889) ; Anna Harden- 
berg (3. iad. 1891) ; Niels Ebbesön (1887) ; Grif- 
ferfeld (1888) ; Caroline Mathüde (1890); Klára 
Billo (1892); Kristian den Anden (1898); Dániel 
Rontzow (1900). 1891-ben E. összes történelmi 
regényeinek gyűjteménye indult meg. Több el- 
beszélése a Dansk Folkbibliothekben jelent meg. 
E. történeti regényei kultúrtörténeti fontosság- 
gal bimak. 

3. E; Georg Heinrich August, német orienta- 
lista, szül. Göttingenben 1803 nov. 16., megh. u. o. 
1875 máj. 4. A göttingeni egyetemen 1835. a ke- 
leti nyelvészet tanára lett, s ezen minőségében 
bízatott reá az ószövetség kritikai exegezisének a 
tanítása is. E téren való munkálkodásának első s 
talán legfontosabb eredménye Kritische Gram- 
matik der Hebr. Sprachc (Leipzig 1827) c. müve 
volt, mely számtalan kiadásban, rövidített alak- 
ban is megjelent Mint tanár előadta a héberen 
kívül az arab, perzsa, aram és szanszkrit nyelve- 
ket s mindezen tanulmányait nagyértékü müvek, 
nyelvtanok jelölik. Mindig ellenszenvvel viselte- 
tett azon abstrakciók iránt, melybe a spekulatív 

Révai liágy Lexikona. VII. köt. 



teológusok a hit tárgyait burkolták. Nem sorako- 
zott a németországi teológiai pártok egyikéhez 
sem. Egyformán ellenezte a tübingeni szélsőbal 
teológiai irányt, valamint a Hengstenberg által 
vezetett túlzó jobboldali lutheránus mozgalmat. 
Tagja volt egyideig a német birodalmi gyűlésnek 
is. Művei közül legyen elég fölemlítenünk a már 
fent idézetten kívül a következőket : Hebraische 
Sprachlehre für Anfanger (4. kiad., Leipz. 1874); 
Die Propheten des Altén Bundes (2 köt., Stuttgart 
1840 ; 2. kiad. 3 köt., Göttingen 1867 és 1868) ; 
Geschichte des Volkcs Israel (7 köt, Göttingen 
1843—59, 3. kiad. 1864—70) ; Commentarius in 
Apocalypsin (Leipzig 1828) ; Die drei ersten Evan- 
gelien u. die Apostelgeschichte (2 köt, u. o., 1871— 
1872) ; Die Johanneisehen Schriften (2 köt., u. o. 
1861—62); Die Lehre der Bíbel von Gott oder 
Theologie des Altén u. neuen Bundes (4 köt, u. o. 
1871-78.). Nyelvészetiek : Grammatica eritica lin- 
guae arabicae (2 köt., u. o. 1831—33); De met- 
ris carminum arabicorum (Braunschweig 1825) ; 
Über einígo áltere Sanskritmetra (Göttingen 
1827) ; Abhandlungen zur orient. und biblischen 
Litteratur (u. o. 1832); Sprachwissenschaftliche 
Abhandlungen (u. o. 1861) és Über die geschicht- 
líche Folge der sémit Spraehen (u. o. 1871). 
Számos értekezése jelent meg a különböző folyó- 
iratokban és évkönyvekben is, amelyeket azon- 
ban beteges önteltség, túlérzékenység és a saját 
csalhatatlanságának bántó mutogatása jellemez. 
V. ö. Davies, H. E. Orientalist and theologian 
(London 1h03). 

4. E.,Jo}iannes,dáD író, aHolbergLudwíggalfel- 
lenlültdán irodalom egyik legkimagaslóbb alakja, 
szül. 1743 nov. 18., megh. 1781 márc. 17. Szegény 
vidéki pap fla volt. 1758-ban teológiára adta magát. 
1759-1760. katonának állt be és több ütközetbon 
részt vett. Majd újra visszatért teológiai tanulmá- 
nyaihoz. 1764-ben jelent megLykkens Tempel (a 
boldogság temploma) nagy tetszéssel fogadott köl- 
teménye. Moliére és Klopstock befolyása alatt állt. 
Ez utóbbinak nagy befolyását mutatja 1769. meg- 
jelent Adam og Eva drámája. Nevezetesebb művei 
még Rolf Kraktí, tragédia (1770) ; Piskerne, drá- 
mai költemény ; ebben van a híres Kong Chris- 
tian stod ved höjen mást (Keresztély király ott 
állt az árbocnál . , .) nemzeti dal. önóletleírása : 
J. Ewalds Leonét og Meninger befejezetlen ma- 
radt. Főként lírikus volt. Vígjátékai finom hu- 
morral és élccel telvék. Összes művei : Samtlige 
Skr. (1780—81. 4 köt.) Szűk anyagi viszonyok 
közt élt, szegényül halt meg. Életrajzát megírták : 
Molbech (1831), M. Slammerich (188K), A. D. 
Jörgensen (1888); tanulmányokat írt róla Ölden- 
schláger, Olsen P. C. (1835) és Welhaven, E. og 
de norske Digtcre (Christiania 1X63). 

5. E; Richárd, német flziológus, szül. Berlin- 
ben 1855 febr. 14. 1900 óta az élettan rendes ta- 
nára a straszburgi egyetemen. Irodalmi, tudomá- 
nyos dolgozatai a fiziológia csaknem minden feje- 
zetére kiterjednek. Kiválóak a tüdőre, szívre, 
idegekre, a gégére vonatkozó fiziológiai vizsgá- 
latai. 

Ewer, az Élbe alsó részén ós az északtí-ngeri 
német partokon halászatra, árúk szállítására, ál- 
talában a folyam és parti hajózásra használt, egy 



Ewingr 



— 66 - 



Examen 



vagy két árbocot viselő, nyilt fedélzetíx, lapos fe- 
nekű járómú, melynek nagysága 30—150 tonna 
között váltakozik. 

Ewing (ejted: jning), James Alfréd, angol elek- 
trotechnikus és szeizmograftis, született Dundee- 
ben 1855. Főiskolai tanulmányait az edinburghi 
egyetemen végezte s 1872. Thomson William, 
majd Pieeming Jenkin tanársegéde lett. 1878-ban 
Japánban, a tokiói egyetemen nyert tanszéket ; 
1883. pedig Dundeeben foglalta el az elektrotech- 
nika tanszékét. 1890. a cambridgei egyetem az 
alkalmazott mechanika tanszékére hívta meg. A 
vas, nikkel és kobalt mágneses tulajdonságaira vo- 
natkozó nagyszámú és nagybecsű kísérleti és el- 
méleti dolgozatai tették ismertté nevét. Kísérletei 
voltak alapja a mágneses testek molekuláris vi- 
szonyaira s a mágnesezés folyamatára vonatkozó 
elméletének, az E.-féle elméletnek (1. o.). A japáni 
földrengésről írt tanulmánya az Earthquake Mea- 
surement by the University of Tokió c. kiadvány- 
ban jelent meg, ezenkívül több földrengési dolgo- 
zata a japáni földrengési társulat kiadásában. 
Önállóan megjelent művei : The Steam Engine 
and other Heat Engines (1894) ; The Strength of 
Materials (1899). 

Ewing-féle elmélet. Ewing kimutatta, hogy a 
vas, nikol és kobalt mágnesezósi görbéinek saját- 
ságait, a mágnesezési körfolyamatok alkalmával 
beálló munkafogyasztást, a mágneses hiszterozis 
tüneményeit a mágneses testeket képező elemi 
mágnesek kölcsönhatásából lehet magyarázni, a 
nélkül, hogy az elemi mágneseket környező kö- 
zeg természetére vonatkozólag különös hipoté- 
ziseket kellene tennünk. A mágneses testre ható 
mágnesező erőt ez elmélet szerint nem az elemi 
mágneseket környező közeg ellenállása, hanem 
az elemi mágnesek mágneses kölcsönhatásából 
eredő erők egyensúlyozzák. Mving elméleti ku- 
tatásait kicsiny mágnesekből összeállított min- 
tákon kísérletileg is igazolta. Ez elméletet egye- 
nesen át lehet vinni a dielektrikumokban észlel- 
hető tünemények magyarázatára, ha a mágneses 
testek elemi mágnesei helyébe a dielektrikumok 
tömecseit tesszük. Ez esetben is kimutathatjuk, 
hogy a dielektrikum elemeinek kölcsönhatása kö- 
vetkeztében elektromozási körfolyamatok végzé- 
sére munka szükséges. 

Ewing-féle készülék. A vas-, nikol- és kobalt- 
ban végezett mágnesezósi körfolyamatok munka- 
fogyasztásának meghatározására szolgáló készü- 
lék. Lényeges alkotórészét csúcson mozgó tükör 
képezi, melynek függőleges tengely körül való 
elmozdulásai a mágneses indukcióval, vízszintes 
tengely körüli elmozdulásai a mágnesező erővel 
arányosak. A tükör állandó helyzetű fényforrás- 
nak képét veti függőleges papírlapra ; e képnek 
útja a mágnesezési görbéket adja s a körfolyamat 
pozitív és negatív részét jellemző két görbétől 
bezárt terület a mágnesezési munka mértékét ké- 
pezi. 

Ewonlámpa, gyári elnevezésű elektromos ív- 
lámpa, ahol a képződött volta-ív mindig egy hely- 
ben marad ; főleg vetítési célokra szolgál. 

Ex (lat.), előljáró, a. m. ból, bői, ezenkívül la- 
tin s magyar szavakkal összetéve kifejezi, hogy 
valamely személy nincs már azon állásban vagy 



hivatalban, amelyben volt ; így excsászár, exkon- 
zul, exminiszter stb. 

Ex (Exe), mintegy 89 km. hosszú folyó Angol- 
ország DNy.-i részében, az Exmoor Porestben 
ered, Topshamnál kezdődik 13 km. hosszú tor- 
kolata ; Exinouthnál szakad a La-Mancheba. 

Ex abrupto (lat.) a m. rögtön, rögtönözve, 
minden előleges készület nélkül. 

Exacerbatio (lat.), valamely betegség lefo- 
lyásában bizonyos tüneteknek, pl. láznak fokozó- 
dása, s ennek révén rendesen a baj súlyosbodása. 
Ellentéte a remissio. Megkülönböztetendö a reci- 
divától, visszaeséstől. 

Exactio (lat.) a. m. pénzbehajtás ; zsarolás is, 
továbbá rendkí\^i egyházi adó, v. a már létező 
adó felemelése bizonyos egyházi célok, pl. új papi 
V. tanári állások szervezése érdekében. L. még 
Egyházi adók. — Exactor, adószedő. 

Exactitude (franc, ejtsd : exaktitiid), pontosság, 
szabatosság. 

Ex adverso (lat.), az ellenkező részről. 

Exaequatio (lat.) a. m. kiegyenlítés. 

Ex aequo et bono (lat.) a. m. méltányosan. 

Exag^geratio (lat.) a. m. nagyítás, túlzás, 
a szónoklatban azért, hogy a hallgatóságra annál 
jobban hassunk. 

Exagítatio (lat.) a. m. felizgatás ; csúfolás. 
ingerkedés. 

Exakt (lat.), oly fogalom, mely világos, határo- 
zott, befejezett. Minthogy ily fogahnak leginkább 
a matematikában fordulnak elő, továbbá a fiziká- 
ban, mely részben a matematikán alapul, részben 
pontos mennyiségi meghatározásra alkalmas (mér- 
hető) tárgyakkal foglalkozik, leginkább ezeket a 
tudományokat s általában a külső természettel 
foglalkozókat nevezzük E.-nak. Hasonlókép beszé- 
lünk E. módszerekről, eljárásokról, sőt E. emberek- 
ről is, akik teendőiket pontosan és korrektül végzik. 

Exalgin vagy methylacetanilid (CgHuNO.), az 
antifebrin rokonvegyüíete, színtelen hosszú jegec- 
tűket vagy fehér táblácskákat képez, op. 100", 
fp. 2400, hideg vízben nehezen, híg vagy tömény- 
szeszben könnyen oldódik. Fájdalomcsillapító ós 
lázcsökkentö hatású ; használják izületi-izomcsúz, 
idegzsábák, főfájások eseteiben, mint az antlfeb- 
rint, fenacetint. Adagja porban 0"15— 0"5 gm. egy- 
szerre, napjában 3— 4-szer. 

Exaltados (spany.), azok a legtúlzóbb de- 
mokráciára hajló politikai párthoz tartozók Spa- 
nyolországban, amely párt az 1820-iki forradalom- 
ban keletkezett. 1822-ben rövid ideig kormányra 
jutva, féktelenségre vetemedtek és mihamar kimu- 
tatták uralomra képtelen voltukat. 

Exaltatio (lat.) a. m. fölemelkedés ; a kedély- 
állapot magasztossága, midőn az ember a rendes 
mértéken felülemelkedve rendkívüli módon érez, 
gondolkodik és cselekszik is ; egzaltált emberek, 
érzelmek stb. — E. orvosi értelembon : kóros iz- 
gatottsággal és nyugtalansággal, bőbeszédüség- 
gel és emelkedett hangulattal járó kóros állapot. 
L. Mánia. 

Exaltatio crucis (lat.), a szent kereszt fel- 
magasztalása. 

Examen (lat.) a. ra. vizsgálat. E. testium, ta- 
núkihallgatás. — Examinatorium, az egyetemen 
előkészület a vizsgálatokra, vagy általában a se- 



Examlnál 



- 67 



Ex capite 



gédtanárok által a kar összes tantárgyaiból tar- 
tatni szokott ismétlések. 

Examinál (lat.), vizsgáztat, kikérdez. 

Examintttorei* synodales (lat.) a. m. zsi- 
nati vizsgáló biztosok ; mint vizsgáló biztosok a 
püspökök- V. helyetteseinek elnöklete alatt részt 
vesznek a vizsgán, melynek a plébániai állo- 
másra pályázó áldozárok magukat alávetni kö- 
telesek. A vizsga alól fel vannak mentve a teol. 
és a kánonjogi doktorok, s azok, kik legalább 
3 éven át mint hittanárok sikeresen működtek, 
vagy akikot a püspök felment, mert mint egyházi 
írókv. felsőbb egyházi hivatalnokok képzettsógö- 
ket elogendökép tanúsították. 

Exauiinatoriuin, 1. Examen. 

Ux aniino (lat.) a. m. szívből, szívesen, lel- 
kesen, szándékosan. 

Exantalózit (ásv), fehér kivirágzás, amely a 
glaubersótól származik, ha az levegőnek van ki- 
téve. Kémiai összetétele : NaSÜ4-j-2HoO ; a Vezúv 
1813. évi láváján találták. 

Exantéma (exanthema, gör.), 1. Kiütés. 

Exantematikus tífusz, 1. Kiütéses tífusz. 

Exaposztilarion (gör.). a gör. szert, egyházak- 
ban a kánon kilencedik énekfüzére után vasár- 
naponkint olvastatni szokott ének, melynek he- 
lyét köznapokon a fény-ének foglalja el. Az E. 
nevét tartalmától nyerte, mert benne Jézus jöven- 
dölése foglaltatik, mellyel a Szentlélek leküldését 
igéi*te az apostoloknak és küldetést adott nekik, 
hogy hirdessék az üdvöt az egész világnak. 

Exaráció (exaratio, lat.), kiszántása, kigyalu- 
lása a térszínnek lefelé mozgó gleccserek által. 

Exarcha (exarchos, gör.), a VI. sz.-tól fogva a 
bizánci helytartók címe Itáliában és Afrikában 
(1. Exarchátus) ; továbbá gyakran így hívták az 
ortodox egyház metropolitait vagy bizonyos fö- 
metropolitákat. Az B. címet viseli most a bolgár 
egyház prímása is, mióta függetlenítette magát 
a konstantinápolyi patriarchaságtól. 

Exarchátus (gör.), az a terület, melyet a görög- 
keleti császárok a keleti gótok ellen vívott győz- 
tes háborúk (555) óta 751-ig Olaszországban bír- 
tak. E terület eleintén Róma városát és határát, 
a mostani Romagnát, a Riminitől Anconáig elhú- 
zódó tengerparti vidéket, továbbá Velencét és 
Isztriát, végre egész Alsó-Itáliát foglalta magába. 
Az E. elnevezés az exarchos szótól (a legjele- 
sebb, a legfőbb) származik: Így nevezték a csá- 
szári helytartót és legfőbb katonai parancsnokot, 
ki rendesen az erős Ravennában székelt. Narses, 
a keleti gótok legyőzője, volt az első exarchósz 
5ö5-tól 568-ig. Utóda, Longinus alatt 568. a lon- 
gobárdok hódították el Felső -Itália nagyobb ré- 
szét. Utódai voltak Decius (584), majd Smarag- 
dus (585—589), aki a barbárokkal békét kötött. 
Smaragdus utódai közül Romanus, Callinicus és 
II. Smaragdus ismeretesebbek, kik szerencsétlen 
harcokat folytattak a longob&rdokkal. Eleutherius 
(619) fellázadt a császár ellen, de saját katonái 
megölték (641). Isacius exarcha halála (643) után 
Rotharis longobard király ragadta magáíioz a 
velencei tartományt és a tengerpart nagyobb ré- 
szét. A Konstantinápolyban egyre felmerülő fele- 
kezeti mozgalmak ós újabb megadóztatások mind- 
inkább lazábbá tették az E. és a császái'ság közötti 



kapcsot. Midőn Izauri III. Leó császár 726. Olasz- 
országban is eltiltotta a sz. képek tiszteletét és 
Paulus exarchósz katonai erővel iparkodott e tila- 
lomnak Rómában érvényt szerezni: az olasz 
katolikusok tömegesen felkeltek, számos város 
függetlenítette magát, II. Gergely pápa pedig 
átokkal sújtotta Paulust, ki nemsokára halálát 
lelte. Csakis Nápoly maradt akkor hú a keleti 
császárhoz, ill. Exhilaratus bizánci herceghez. E 
zavargásokat arra használta fel Liutprand lon- 
gobard király, hogy Ravennát, Bolognát és Sutrit 
kezére kerítse ; sőt Rómát is ostrom alá fogta. 
Evtychius exarcha ugyan Rómában és Ravenná- 
ban helyreállította hatalmát, de ez múló sikert je- 
lentett. Zachariás pápa pedig 742. a longobardok- 
kal 20 évre békét kötött és Liutprand meg Euty- 
chius között is fegyverszünetet létesített. Aistulf 
longobard király azonban Isztria megszállása után 
751. magát Eutychiust Ravennában foglyul ejté,az 
E.-nak véget vetett, Rómát pedig ostromolni kezdé. 
Erre II. István pápa Pippint, a frankok új ki- 
rályát hivta segélyül, ki két ízben sietett át 
az Alpokon Itáliába és Aistulfot mind a kétszer 
megverte és visszavonulásra kényszerltette. A béke 
helyreállta után Pippin 756. Ravennát és kör- 
nyékét a pápának rendelkezésére bocsátotta. (L. 
Egyházi állam.) Gaota, Nápoly, Alsó-Itália mind- 
két déli félszigete, Korzika meg Szardínia szigetek 
még továbbra is a keletrómai császárság fenható- 
sága alá tartoztak, mígnem részint az arabok, 
részint Nagy Kái'oly és később a német császá- 
rok, részint pedig a normannok azokat is el- 
foglalták. 

irodalom. Az E.-ról szóló klilön kimerítő monográfia nin- 
cseQ. V. ö. a longobardokról meg a pápákról szóló munkákat, 
klil. Bury és Gregorovius müveit. Továbbá Diehl, Études sur 
l'administration bízautincdansl'exarchat de Rávenne 568 -7.51, 
1889 ; flartmaaa, Untersuchungen zur öesch. d. bizaot. Ver- 
waltung íq Italiea, 1889 ; Cohn, Die Stellung der bizantin. 
Stattbalter in Ober- u. Mittelitalieu. Berlin 1889; Hanmana 
L. M., Geschichte Italiens im Mittelalter, l.>ll-ig 3 köt. 

Exarticulatio (lat.), sebészi műtét, amely 
valamely végtag ízületen át való eltávolításából 
áll ; kilzelés. 

Kxasperatio (lat.), a. m. elkeseredettség, sú- 
lyosbítás ; pl. E. poenae, a büntetés súlyosbítása. 

Ex asse (lat.) a. m. egészen, teljes, általános ; 
pl. Jiaeres ex asse, általános örökös. 

Exauctoratio (lat.), a római katonának szol- 
gálatból való elbocsátása volt. Aki 16 évig volt a 
hadsereg kötelékében, azt esküje alól felmentet- 
ték, de még 4 évig tartalékos (exauctoratus) ma- 
radt és háború kitörésekor be kellett vonulnia. 
Aki 20 évig maradt katona és híven teljesítette 
kötelességét, mint érdemes (ertieritus, 1. o.) ember 
bocsáttatott el és ajándékot kapott. 

Exauguratio (lat.), a régi rómaiaknál azt a 
tényt jelentette, mellyel valamely templom vagy 
más szent hely szentségétől megfosztatott s világi 
használatba bocsáttatott át. Ennek ellentéte az 
inau^uratio (1. o.). 

£x bene placlto (lat.) a. ra. tetszés szerint 

Exc, az excudit rövidítése, 1. Excud. 

Excalceati v. discalceati (lat.) a. m. mezít- 
lábosok. 

Ex capite (lat.) a. m. fejből, emlékezetből. 
E. t'oetet piscis, fejétől bűzlik a hal ; a. m. a főkben 
kell keresni a hibát. L. még Exkapütdál. 



Bx cathedra 



- 68 



Excentrikus érzések 



Ex catbedra v. E. Petri (lat.) a. m. szent 
Péter székéből; pápai dekrétumokról mondják, ha 
a pápa egyházfői minőségében bocsátja ki őket. 
L. Csalatkozhatatlanság. 

Excavatio (lat., a. m. vájulat, kivájás, bemé- 
lyedés). Az anatómiában különböző, sekélyebb v. 
mélyebb üregek megjelölésére szolgál. Pl. E. 
papillae nervi optici (1. Szem) ; E. vesicoredalis, 
E. vesicouterina, E. uterorectalis a férfi, illetőleg 
a nő medencéjében a hashártyán levő bemélye- 
dések a hólyag és végbél, a hólyag és uterus, 
illetőleg az uterus és végbél között. 

Excavator, 1. Exkavátor. 

Excedál (lat.) a. m. a megengedett mértéken 
túlmegy, kicsapong, a hámból kirúg. 

Excedens szerinti viszontbiztosítás, 1. Biz- 
tosítás. 

Excellál (lat.) a. m. kitűnik, fénylik, tündököl ; 
excellens, kitűnő, kiváló. 

Excellencia (lat.), cím, melyet először a longo- 
bard és frank királyok, később VII. Henrik koráig 
a német császárok, majd a császári és királyi hely- 
tartók, a birodalmi hercegek és grófok viseltek. 
Olaszországban azelőtt a hercegeknek címe volt, 
kik később Altessa címet vettek fel, s az Excellen- 
cia a nemesek rendes címévé lön, melynek hasz- 
nálatában különben az olaszok igen bőkezűen jár- 
nak el. Franciaországban már a XVII. sz. óta E. 
a legfőbb katonai és polgári hivatalnokoknak fen- 
tartott cím, éppen úgy mint Spanyolországban és 
Angliában; Ausztriában és Magyarországon az 
E. (nagyméltóságú) cím a belső titkos tanácsoso- 
kat illeti meg, a társadalmi szokás kiterjesztette 
az E. címet a tényleges miniszterekre is ; B. cím- 
mel élnek a m. kir. Kúria és a m. kir. közigazga- 
tási bíróság elnöke; továbbá a cs. és kir. táborno- 
kok az altábornagytól felfelé. 

Excelsior (ó-lat., excelsus [magasztos, fön- 
séges, kitűnő] középfoka), különösen kiváló, fel- 
tűnően jó; használják jeUgének («följebb !») és 
iparcikkek meg egyéb tárgyak reklámszerü ki- 
emelésére. — Neve egy híres gyémántnak is (Ja- 
gerfontein B.). L. Gyémánt. 

Excelzitás (lat.) a. m. magasság, emelkedett- 
ség. 

Excenter, a gépek tengelyeinek körforgását ki- 
sebb mozgású, egyenes, váltakozó irányban mozgó 
alkotórészekre viszi át. Szerkezete a tengelyre 
ékelt koronghói és az ezt körülfogó E.-gyürük- 
hői, azaz E.-rúdból áll. Nagyobb mozgású tár- 
gyakhoz nem alkalmas, mert a gyűrűk és a ko- 
rong között támadt súrlódás nagy munkát fo- 
gyaszt. Az B.-korong többnyire öntött vasból ké- 
szül, csak a kisebb B.-ekhez alkalmaznak hosszú 
kovács-vasat, a gyűrűket gyakran kompozícióval 
vagy rézzel is szokás bélelni. Gőzgépeken a to- 
lattyuk és a szivattyúk mozgatására használják. 

Excenter-sajtó, oly gép, amellyel motorikus 
erő segítségével fém, agyag v. más képlékeny 
anyagokból bizonyos formákba különféle tárgya- 
kat sajtolhatunk, így pl. : bádogszelencéket, tége- 
lyeket stb. Szerkezete egy tengelyre erősített 
excenter, mely alkalmas állványzaton szíjjal 
hajtva forog és rúdjával belekapaszkodik egy oly 
keresztfejbe, mely egyenes irányú ide-oda moz- 
gást végez ós a sajtolandó tárgy egyik felének 



formáját magán hordja. A tárgy másik felének 
formája, egy vele szemben fekvő szilárd alapra 
van erősítve. Különösen tömeggyártáshoz alkal- 
mas eszköz. 

Excentricitás (lat.) a. m. központkivűliség, a 
kúpszeletek tanában a gyújtópont távolsága a kö- 
zépponttól. Ha ezt hosszmértékben fejezzük ki, a 
lineáris v. vonalos B.-t nyerjük, ha ellenben az il- 
lető kúpszelet fél nagy tengelyének részeiben, a 
numerikus v. számbeli E.-róI szólunk. Ez utóbbi a 
körnél 0, az ellipszisnél kisebb az egységnél, a pa- 
rabolánál az egységgel egyenlő, a hiperbolá- 
nál az egységnél nagyobb. A fél nagy tengellyel 
együtt az E. megszabja a kúpszelet méretét és 
alakját és ezért a bolygópályák egyik eleme gya- 
nánt szerepel. így a Földpálya E.-a 1894 elején 
0,016 7521. A szögmérő-műszereknél az E.-i hiba 
az osztás középpontjának és a mechanikai forgási 
tengelynek nem szigorú összeeséséből származó 
hiba. 

Excentrikus (lat.), elnevezése azon köröknek, 
vagy gömböknek, melyek nem bírnak közös kö- 
zépponttal ; ellentéte a koncentrikus, azon körök 
stb. számára, melyek középpontjai összeesnek. E. 
szögek, ellentétben a középponti szöggel azok, 
melyeket két, egymást valamely kör középpontján 
kívül metsző húr alkot egymással. Az asztronómia 
történetében az B.-kör a Hipparchos-féle világnézet 
szerint a Napnak a Föld körül való évi útja ; ha 
a Nap oly körben mozog, melynek középpontján 
kívül áll a Föld, akkor első közelítésben e mozgás- 
ból némileg magyarázható a Nap átmérőjének vál- 
tozása és az évszakok egyenlőtlen hosszúsága, mit 
a régi csillagászok a bolygómozgás első egyenlőt- 
lenségének szoktak volt nevezni. —E. anomália, a 
bolygómozgás elméletében azon szög, melyet a 
bolygópálya ellipszisének középpontjától az ál- 
landó sebességgel körben mozgó közepes bolygó 
helyéhez húzott egyenes a perihélium irányával 
képez. — E. lövedékek, a sima csövű tarackokból 
(haubitzok) lőtt oly gránátok, melyeknél a belső 
ür középpontja nem esik össze a külső felület kö- 
zéppontjával, V. amelyeknél a lövedék tengelye 
nem esik össze a belső ür tengelyével. — B. átvitt 
értelemben egyszersmind oly gondolatok és csele- 
kedetek jellemzésére szolgál, melyek mintegy szi- 
lárd középpont híján a különcködésbe csapnak 
át, és B. az olyan ember is, ki ily gondolatok és 
cselekedetek felé kiválóan hajlik. 

Excentrikus érzések alatt azokat az érzéseket 
értjük, amelyek akkor támadnak, ha egy érző ide- 
get bárhol lefutása közben ingerlünk s amelyeket 
nem az inger behatási helyére, hanem az ideg vé- 
gére lokalizálunk. így ha pl. a könyökünkön futó 
nervus ulnarist megütjük, bizsergést érzünk azon 
a területen, melynek érző beidegzését a nervus 
ulnaris szolgáltatja, tehát leginkább az 5. és 4. 
ujjon. Ugyanide tartozik az a jelenség is, hogy az 
embernek íájdalmai lehetnek nem létező testrészei- 
ben ; így pl. amputált lábú embernek gyakran 
vannak fájdalmai az eltávolított lábában, ame- 
lyeknek helyét is esetleg egészen pontosan meg 
tudja jelölni. Ennek magyarázata is az, hogy az 
amputált láb elvágott idegei a hegbe belégyógyul- 
ván, vongáltatnak ; ez izgalmat okoz, az izgalom 
nyomában az agyvelőben kialakult érzést pedig 



Exceptio 



69 — 



Ex contractu obll^ratlo 



a betegek az idegtörzs végére, a már nem létező 
lábba vetítik ki. Az E. magyarázata az érzés ki- 
helyezésében, a lokalizációban van, amely ideg- 
életünknek egyik sajátossága. 

Exceptio (lat.), a rj.-ban a. m. kifogás ; és 
pedig a praetor formulájában megjelölt az a kü- 
lönös kivétel, melynek fenforgása esetére a birót 
(judex) utasítja, hogy akkor se marasztalja el az 
alperest, ha a kereset különben alapos. Bonae Üdéi 
judiciumok esetében e kivételnek formális fel- 
említésére az utasításban nem volt szükség, mert 
a római jogászok megkonstruálták az E. dőli ge- 
nerális fogalmát, m lynek az volt az értelme, 
hogy minden alapos kifogást a judex tekintetbe 
vehessen, abból Indulván ki. hogy roszhiszemüen 
(dolosusan) jár el az a felperes, ki olyasmit köve- 
tel, melyet valamely kifogással elhárítani lehet. 
L. Kifogás. — E. rei judicatae a m. az ítélt do- 
log kifogása ; E. litis pendentis a. m. perfüggőségi 
kifogás ; E. non nunieratae pecuniae a. m. a pénz 
le nem olvasásának kifogása ; E. nondum adim- 
pleti contradus a. m. a szerződés nem teljesítésé- 
nek kifogása. E. veritatis a büntetőjogban a. m. 
valódiság kifogása (1. Becsiiletséi-tés). E. továbbá 
a. m. kivétel, pl. nulla regula sine exceptione, 
a. m. nincsen szabály kivétel nélkül ; E. flrmat 
regulám in casibus non exceptis, a. m. a kivétel 
megerősíti a szabályt a nem kivételes esetekben. 

Exceptio plurium concubentiuiii (lat.) 
a. m. többekkel közösülés kifogása, 1. Atya. 

Exceptis excipiendis (lat.) a. m. kivéve a 
kiveendöket. 

Exceptiv (lat.) kivételes, föltételes. 

Excerpál (lat.) a. m. vmeíy könyvből kivona- 
tot készít ; excerptumok, efiféle kivouatok, melyek 
V. az egésznek rövid tartalmát adják (extraktu- 
mok, kivonatok), v. jegyzetek gyűjteményei (kol- 
lektáneák). 

Excessivus (lat., franc, excessif, nőn. exces- 
sive), mértéktelen, zabolátlan, kicsapongó. 

Excessus (lat.) a. m. kicsapongás, leginkább 
a csend, rend és erkölcsiség ellen elkövetett rend- 
őri kihágás. E. forog fenn akkor is, ha valaki a 
jogos védelem határait túllépi ; ha a felbujtott, v. 
a részeseknek valamelyike súlyosabb beszámítás 
alá eső bűncselekményt követ el, mint arainőre 
a felbujtó, V. a többi közreműködőnek szándéka irá- 
nyult. E. tnandati, 1. Részesség. 

Exchang^e (ang., egtsd: excsendzs) a. m. csere, 
váltóárfolyam. A londoni tőzsdét is E.-nek neve- 
zik. L. még Árfolyam és Tőzsde. 

Excheqaer (ang., ejtsd; excsekker), Angliában a 
nemzeti pénztárt, kincstárt jelenti, melybe az ösz- 
szes közjövedelmek folynak és melyből az összes 
állami kiadások teljesíttetnek. — Cmirt of É., 
angol bíróság, melyet Hódító Vilmos alapított, s 
két osztályból állott. — Chamber CourtofE., an- 
gol legfőbb bíróság, mely mint elsőfokú, s mint 
felebbezésbeli bíróság járt el. 

Exchequer Bilis (ang.), kincstári utalvá- 
nyok, melyek oly kiadások fedezésére bocsáttat- 
nak ki, melyek a folyó bevételekben találják meg 
fedezetöket. Többnyire egy év lefolyása alatt visz- 
szaflzettetnek vagy kicseréltetnek. Parlamenti ak- 
tus által történik évcnkint az összeg megállapítása. 
Li. még Kincstári jegyek. 



Excipe (lat.) a. m. vedd ki ; a kivételek fölso- 
rolásánál divatos formula. 

Excipiens (lat.), 1. Constituens. 

Excipuinni (növ.), bizonyos gombák és zuz- 
mók termésének külső burka. 

Excisio (lat.) a. m. kimetszés. Sebészeti mű- 
tót, mellyel a szervezet köréből valamely részle- 
tet, daganatot, idegen tárgyat eltávolítnak kés 
vagy olló segítségével, 1. Exstirpatio. 

Excitabilitas (lat.) a. m. izgathatóság, inger- 
lékenység ; excitabilis, ingerelhető. 

Excitantia (lat.), 1. Izgatószerek. 

Excitatio (lat.) izgatás, izgatottság, ingerült- 
ség. Excitatorium, a régi jogi műnyelvben a felső 
hatóság emlékeztető, intő irata. 

Exclamatio (lat.) a. m. felkiáltás, kikiáltás ; 
signum exclamationis, felkiáltójel. 

Exclave, 1. Endave. 

Exclusio(lat.), kizárás ; exclusiv, kizárólagos, 
exclusiv társaság, az olyan társaság, amely min- 
den nem egyenrángút kizár. 

Exclusiva, _;■?«• exdusivam dandi (lat.), a né- 
met császár helyébe lépett osztrák, a francia és 
spanyol uralkodók által századok óta igénybe vett 
az a jog, amelynek alapján a pápaválasztás alkal- 
mával nekik nem tetsző jelöltet a megválaszta- 
tásból kizárnak. Eunek nincs az a hatálya, hogy 
a nem tetsző jelölt az E. gyakorlása dacára ne le- 
hetne pápává, habár eddig nem volt erre eset, 
jóllehet III. Gyula, IV. Pál, VII. Sándor megvá- 
lasztását az B. ellenére történtnek állítják né- 
melyek. Az E. hatálya politikai okokon s azon 
alapul, hogy az E.-t gyakorló fejedelmek vagy fegy- 
verrel, V. azzal fenyegetőztek, hogy elszakadnak a 
pápától, vagy megtagadják neki az engedelmessé- 
get, és alapult azon a megfontoláson, hogy a szent- 
szék ezekkel a hatalmakkal békés viszonyban 
kívánt maradni. A kizárási jog egyik neme az is, 
hogy az illető fejedelem a saját híveit és pártját ké- 
pező bíborosoknál hat oda, hogy a neki nem tetsző 
jelölt ne kapja meg a szükséges szavazatokat. Az 
E. tulajdonkópeni alakja azonban az, hogy a feje- 
delem kifejezetten kijelenti valamelyik bíboros út- 
ján veto-jogát a conclaveban, mielőtt a határozó 
szavazás megejtetnék. Egy választás alkalmával 
egy fejedelem csak egyszer élhet ezen joggal. 
Valószínű, hogy már a XVI. sz. második felében 
gyakorolták. Legújabban 1903 aug. 2-án az osz- 
trák császár nevében Puzyna krakói érsek jelen- 
tette ki az E.-t (kizárást) Rampolla ellen, amely 
alkalommal Sarto-t választották meg pápának X. 
Pius néven. X. Pius 1904 jan. 20. kelt constitu- 
tiójával helyteleníti a civilis vető vagy ú. n. E. 
gyakorlását s a pápának fentartottlataesententiae 
excommunicatio büntetését állapítja meg a con- 
claveben résztvevő azon személyre nézve, aki e 
jog gyakorlására megbízást fogad el s azt fogana- 
tosítja. 

E.xcoecaria L. (növ.), 1. Vakítófa. 

Ex coiuuiissione (lat.) a. m. megbízásból. 

Excommunicatio, l. Egyházi büntetések. 

Ex composito (lat.), megegyezés v. szerződés 
szerint. 

Excontins^ens (lat.), 1. Kontingens. 

Ex contractu obligatio (lat.) a. m. szer- 
ződésből származó kötelem. 



Excoriatio 



70 



Exegrezis 



Excoriatio (lat.) a. m. börhorzsolás (1. o.). 
Excrementum, 1. Exkréció. 
Excretio, 1. Exkréció. 
Excretum, 1. Exkréció. 

Excubatio (lat.) a. m. éjjeli őrködés, virrasz- 
tás. — Exmhiae, a. m. őrség, örök, őr, nappali és 
éjjeli, mig vigiliae csak éjjeli. L. még Vigiliák. 

£xcud., éxciidit exc. (lat.) a. m. metszette, régi 
rézmetszeteken a kiadó, illetőleg nyomtató neve 
után áll. Ha a metsző egyszersmind kiadója a réz- 
metszetnek, igy : N. N. sculps. et excud. Ha pedig 
a rézmetszeten az áll : X. sculps., Y. excud., az 
annyit jelont, hogy X. a metsző és Y. a kiadó. 

Excudit, 1. Excud. 

Exculpatio (lat.) a. m. felmentés, igazolás, 
helyreigazítás, szabadlábra helyezés. 

Excursio (lat.), 1. Exkurzió. 

Excursores (lat), római portyázok, híradók. 
Kb. a mai lovas járőröknek feleltek meg ; felada- 
tuk volt az ellenséget nyugtalanítani, megálla- 
pítani erejét és helyzetét, mozgásairól pedig a 
vezérnek számot adni. 

Excasez (franc., ejtsd: exkUzé), a. m, bocsásson 
meg, bocsánat ! 

Excussío (lat.), a r. j.-ban a hitelezőnek a 
követelés kielégítését célzó eljárása ; olyan adós 
ellen, kit a törvény szerint előbb kell perelni, 
mielőtt egy másik subsidlariusan kötelezett sze- 
mély (pl. kezes) perelhető volna. Innen a beneficiuw 
E.-nis = subsidiarius adósnak az a joga, melynél 
fogva az említett előzetes port követelheti. 

Excy. (ang.), rövidítése ennek : Excellency, 
excMlen-cia (1. o.). 

Ex decreto (let.) a. m. bírósági ítélet alapján. 

Ex delicto (lat.) a. m. tiltott cselekményből 
származó ; így oUigatio E. a. m. tiltott cselek- 
ményből származó kötelmek. 

Ex die (lat.) a. m. <■ ettől a naptól fogva", azaz 
terminus, mellyel a jog vagy jogviszony megkez- 
dődik. 

Exe, folyó, 1. Ex. 

Exeat (lat.) a. m. menjen ki ; a papnak adott 
püspöki engedély, hogy más megyébe átmehessen. 

E^siecratio (exsecratio, lat), átok, megátkozás, 
a régi rómaiaknál az eskünek egy neme, amely- 
nél az eskütovö arra az esetre, ha esküjét meg- 
szegné, önmagát elátkozza. 

Executio (lat.), 1. Exekució. 

Executoriales (lat.), a pervesztes félhez in- 
tézett bírósági parancs, hogy az ítéletben kimon- 
dott kötelezettségnek bizonyos határidőben meg- 
feleljen. 

Exedentia (lat.) a. m. marószerek. 

Exedra (gör.), eredetileg görög gimnáziumok 
oszlopcsarnokainak félkörű kibővítése, melyben 
a filozófusok hallgatóiknak előadást tartottak: 
római házakban társalgószoba, a falak hosszá 
ban ülésekkel ; a középkori egyházi építészet néha 
az apszist hívja így, vagy a templomnak valamely 
melléképületét érti alatta. 

Exegetikus, exegetikai a. m. magyarázó, 1. 
Exegezis. 

Exegetikus könyvek (magyarázó könyvek), 
azok, melyek a törvényeket, régi írókat s más 
fontos és nehezen érthető müveket, különösen 
pedig a Bibliát magyarázzák. Bibliai exegetikus 



művek a kommentárok, glossák, scholionok, ho- 
miliák, postillák, catenák. A kommentár a kime- 
rítő, tudományos ós megokolt magyarázat, mely 
néha egyes kérdéseket külön értekezésekben (trac- 
tatus) tárgyal. A glossa eredetileg rövid nyelvi 
magyarázat, a scholion iskolai célra készült rövid 
tárgyi magyarázat volt; a középkorban mind- 
egyik kommentárt is jelentett s ma is rövid ma- 
gyarázatokat jelent, melyek inkább az olvasottak 
egyszerií megismertetésére törekszenek, mint tu- 
dományos feldolgozásra. Ezekhez hasonlók azok 
a magyarázó jegyzetek, melyeket kivált a katoli- 
kusok által élőnyelveken kiadott bibliafordítások- 
hoz szoktak hozzáadni. A homiliák és postillák 
tulajdonkóp szentbeszédek, melyek az isteni tisz- 
teleten felolvasott evangéliumi szakaszokat val- 
láserkölcsi tanítás céljából magyarázzák. Azon- 
kívül a középkorban szokás volt az ókeresztény 
írók műveiből a biblia minden egyes részéhez 
szemelvényekot írni magyarázat gyanánt, melye- 
ket catenáknak (= magyarázat-láncok, füzérek) 
neveztek. Ezek értéke főleg abban áll, hogy sok 
régi elveszett bibliamagyarázatnak és más műnek 
töredékeit tartották fenn az utókor számára. A 
bibliai exegezisnek óriási irodalma van, mely 
újabb időben már a tudomány legmodernebb mód- 
szerével s az összes tudományok idevágó adatai- 
nak felhasználásával dolgozik. 

Exegezis (gör.) a. m. útmutatá?, magyarázás. 
Tágabb értelemben minden iratnak, kivált régi v. 
fontos szövegeknek, pl. a törvényeknek magya- 
rázata ; szorosabb értelemben a Bibliának magya- 
rázata, kivált tudoraányos (nem pusztán gyakor- 
lati vagy erkölcsi) értelmezése. Néha azonban, 
kivált a latin népek, az összes bibUai tudományo- 
kat B.-nek nevezik. (L. Bibliai tudományok.) A 
Bibliának mint holt nyelven, keleti népnél írt, 
régi és mélyértelmű könyvnek magyarázata sok 
nyelvészeti, történelmi tudást és a régi népek 
eszmekörében nagy jártasságot kíván. Mivel a 
Biblia hitforrás, azért annak már a zsidóknál és 
régi keresztényeknél igen sokféle magyarázata 
keletkezett. A helyes betűszerinti (litteralis) vagy 
történeti-logikai magyarázaton kívül az E. törté- 
netében nagy szerepet játszott az allegorikus ma- 
gyarázat, mely a Biblia történelmi ésjogirrszei- 
ben is tiszta allegóriákat keresett; így már a 
zsidó Philo, majd a keresztény Origones és az 
alexandriai iskola. Az egyházatyák általában, ki- 
vált a latinok, a betűszerinti magyarázat mellett 
nagy előszeretettel kerestek a Bibliában titokszerü 
(mystikus) és képletes erkölcsi értelmet. A közép- 
korban az B. főleg az egyházatyák műveiből ösz- 
szeállított idézetgyüjtemónyekre (catenák), majd 
pedig rövid magyarázó jegyzetekre (glossák, scho- 
lionok) szorítkozott. Óriási lendületet nyert a bib- 
liai E. kivált a reformáció óta katolikusoknál és 
prot;^stán soknál egyaránt. A XVIII. sz. óta a pro- 
testáns bibliatudósok egy részénél az E. raciona- 
lista irányt vett, mely a Bibliából minden termé- 
szetfölötti dolgot : kinyilatkoztatást, csodát, jöven 
dőlést kiküszöbölni, illetőleg mindezt természetes 
úton magyarázni törekszik. A Bibliához írt terje- 
delmes tudományos magyarázatokat bibliakom- 
raentároknak nevezik. — A Korán-exegezis tudo- 
mányának fafszir a neve. 



Exeerl monumentum aere perennius 



71 



Exercierknochen 



Exegi monamentam aere perennius 

(lat.) a. m. ércnél maradandóbb emléket emeltem. 
Ezekkel a szavakkal kezdi Horatius Kr. e. 23-ban 
kiadott három könyvre terjedő ódáinak befejező 
darabját (III. 30). Később adta ki ódáinak 4. 
könyvét. 

Exekias, attikai görög vázafestő és fazekas, a 
Kr. e. Ví. sz. közepe táján. Működése az attikai 
feketealakos vázaf estés virágzását teszi ; rajzát 
rendkívüli finomság és gondosság, valamint az 
ábrázolásnak naiv kedvessége jellemzi.Több, neve 
aláírásával hitelesített műve jutott ránk. 

Exekució (lat.) a. m. végrehajtás; exekutiv 
hatalom, végrehajtó hatalom; exekuior, végre- 
hajtó. — E. tőzsdei értelemben : a tőzsdei ügy- 
letekkel kapcsolatos eljárás, mellyel a tőzsdei 
bizományos a megbízó minden további megkér- 
dezése nélkül, minden függő ügyletét lebonyolítja, 
mert a tőzsdei árfolyam olykép alakult, hogy an- 
nak alapján a megbízó veszteségei elérik a rendel- 
kezésre álló fedezetet. 

Exekntiva (lat.) a. m. végrehajtó hatalom. 

Exelmans, Remy Joseph Isidore, gróf, francia 
marsall, szül. Bar-le-Ducben 1775 nov. 13., megh. 
Sévresben 1852 jún. 22. Katonai pályáját az Oudi- 
not parancsnoksága alatt álló önkéntes zászló- 
aljnál kezdte 1791., s úgy a nápolyi, mint az 
1805 iki osztrák háborúban többszörösen kitün- 
tette magát. Az eylaui ütközet után dandártábor- 
nokká nevezték ki s később Muratot Spanyol- 
országba kisérte, hol elfogatván, Angliába vitetett. 
1811-ben onnan megszökött s egy kis bárkán át- 
kelvén a csatornán, mint főistállómester ismét 
Murát szolgálatába lépett. Résztvett az orosz had- 
járatban, aztán egy lovashadosztály parancsnoka 
s 1814. hadtestparancsnok lett. Az első restauráció 
után áttért a Bourbonok pártjára, de I. Napóleon 
Elbáról való visszatérése után azonnal átadta neki 
a második lovas hadtest parancsnokságát. E had- 
testet Thielemann tartóztatta fel Wavre mellett, 
úgy, hogy a Waterlooi ütközetbon nem vehetett 
részt ; mindamellett sikerült E.-nak júl. 1. Versail- 
les közelében két porosz huszárezredet megsem- 
misíteni. 1831-ben Lajos Fülöp meghívta a pairek 
kamrájába, hol a Carrel Armand-féle pör folyamá- 
ban Ney biráit megbélyegezte és ezáltal nagy nép- 
szeiniségre tett szert. 1849-ben a becsületrend fő- 
kancellárja lett s 1851. Napóleon Lajos elnök 
marsallá nevezte ki. 1852-ben lebukott lováról s 
halálosan megséi-ult. Fia Joseph Maurice, szül. 
1816. ápr. 19., megh. Rochefortban 1875 júl. 25. 
mint fnincia altengernagy. 

Exempláris (lat.) a. m. minta, példány, vala- 
mely könyvnek vagy rézmetszetnek első lenyo- 
mata, valamely gyűjteménynek egyes darabja. 

Exempliílcatio (lat.), 1. Exemplum. 

Exeuipluin (lat.) a. m. példa, minta, szám- 
tani teladvány, intő példa; exempli cuusa, vagy 
exempli gratia, rövidítve E. c. v. E. g., például, 
példának okáért; ex&npla iUustrant, a példák 
felvilágosítanak ; exempla sünt odiosa, a példák 
utálatosak v. gyűlöletesek, azaz, nehogy valakit 
megsértsünk, nem akarunk póldázgatni ; exem- 
plificatío, felvilágosítás, példák által való bizonyí- 
tás; exemplificatio documenti, valamely okirat- 
nak hiteles másolata. 



Exemptio (lat.), a rendes hierarchiai felsőség 
és rendes egyházi elöljárók hatósága alóli kivé- 
tel, mely a magasabb í'oku felsőség hatósága alá ^ 
való rendeléssel áll összeköttetésbon. Mint a ren- 
des és szabályszerű egyházi szervezettől való el- 
térés, csak privilégiumon alapulhat, amely privi- 
légium hiánya azonban emlékezetet meghaladó 
gyakorlat igazolása által pótolható. Az E.-k csak 
fontos okokból engedélyezhetők s főjogcímük az, 
hogy bizonyos területek, intézetek és osztályok 
egj'séges vezetése lehetővé tétessék, s történel- 
mileg főleg azon alapulnak, hogy az ordinariusok 
túlkapásai ellen védelembe kellett vonni bizonyos 
szerzetes intézeteket. Létezhetik ily E. az egyház- 
szervezet minden fokozata alatt, azonban tnlajdon- 
képi jelentőséggel csak az bír, mely az isteni jo- 
gon alapuló püspöki hatalom alóli kivételt álla- 
pítja meg. Ily, a püspöki hatalom alóli E.-kat a leg- 
szélesebb mértékben osztogattak zárdáknak, szer- 
zeteknek, akik ekként közvetetlenül a pápa alá 
lettek rendelve. Az E.-k kérdésében a katolikus 
egyház legutoljára a tridenti zsinaton rendel- 
kezett s habár nem szüntette meg a fennálló 
E.-kat — mint ezt a német fejedelmek és püspö- 
kök javasolták — mindazonáltal a püspöki juris- 
dictiónak az E.-k mellett szélesebb érvényesülési 
tért biztosított. Az E.-k sajátszerű neme az Ausz- 
tria s Magyarországon szervezett tábori papság, 
amely E. abban áll, hogy az összes mozgó katona- 
ság, a militia vaga s némely esetekben az úgy- 
nevezett militia stabilis is ki van véve a rendes 
püspöki jurisdictio s a lelkészi hatóság alól. A 
passzív B.-val vannak felruházva nálunk a tár- 
sas egyházak prépostjai, zárdafönökök, a teljes 
és rendes jurisdictióval is járó E.-val pedig íV.1 van 
ruházva a pannonhalmi benedekrendi főapát. 

Exenteratio orbitae (lat), a szemgödör tel- 
jes kiüresítése, olyan operálás, amely legtöbbször 
a szemgödörben keletkező veszedelmes daganatok 
(pl. rák) alkalmával válik szükségessé. 

Exenterismus (lat.) a. m. a belső részek ki- 
ürítése. 

Exequál (lat.) a. m. végrehajt, 1. Exekudó. 

Exequatur (lat.) a. m. hadd gyakorolja. Hogy 
a külföldi konzul a belföldön ilyenül elismertes- 
sék s működhessék, ahhoz a belföldi kormánynak 
engedélye, hozzájárulása szükséges. Az enge- 
délynek megadása az E. által történik. A kor- 
mány jogosítva van a neki nem tetsző v. nézete 
szerint nem alkalmatos konzultól az E.-t megta- 
gadni. Az E. tehát annak elismerése is egyúttal, 
hogy a konzul nem ingrata persona. Az E. hatá- 
lya megszűnik, ha a kiüföldi kormány, aki a kon- 
zult kirendelte, a megbízást, vagy pedig a bel- 
földi kormány az oxequaturt visszavonja. L. Kon- 
zuli jog. 

Exequiae (exsequicte, lat.), a rómaiaknál a 
halottas menetet, a temetési szertartásokat értet- 
ték e szó alatt. A katolikus egyházban mindazo- 
kat az imádságokat, énekeket, antifóniákat és re- 
sponzóriumokat nevezik így, melyek a halott te- 
metésén használatban vannak. Tágabb értelem- 
ben a temetés utáni gyászmisék. 

Exercierknochen (ném.), az izmokban gyu- 
ladás folytán (myositis ossi flcans) keletkező 
csontképződós. Főleg olyanoknál, kiknél az izom- 



Exercirozás 



- 72 



Exhausztor 



zat bizonyos részlete lovaglás, tornázás vagy va- 
lamely ipari foglalkozásnál fogva állandóan kül- 
behatásoknak van kitéve. 

Exercirozás a. m. a katonák gyakorlatozása. 

Exercitría spíritualia (lat.) a. m. lelki gya- 
korlatok (1. o). 

Exercitium (lat.) a. m. gyakorlat ; E. scrip- 
tum, az oktatásban oly írásbeli feladvány, melyet 
a tanulók segédeszközök : nyelvtan, szótár stb. 
felhasználásával más nyelvre fordítanak ; E. a ka- 
tonaságnál, a fegyver- s menetgyakorlat. Exer- 
Síiia spiritualia, 1. Lelki gyakorlatok. 

Exercítoria actio (lat.), a római jogban : a 
bajótulajdonos ellen indítható kereset oly jog- 
ügylet alapján, melyet az általa alkalmazott hajós- 
kapitány kötött. Jelentősége az, hogy egyik ki- 
vételes esete a római jogban az ú. n. közvetetlen 
képviseletnek, azaz egyik kivétel ama szabály 
alól, hogy : ^per extraneam personam nihil nobis 
adquiri potest.» Ezzel analóg kivétel az institoria 
adio (1. 0.), mely a kereskedelmi üzlet főnöke ellen 
volt indítható az ügyvivő által kötött ügylet alap- 
ján. (Actiones adiecticiae qualitatis.) 

Exercitus (lat.), a római hadsereg neve. Ezzel 
a névvel jelölték az összes csapatrészeket együt- 
tesen, amelyeknek parancsolója az imperátor volt. 
A rómaiak a harcba vonuló sereget «agmen » név- 
vel jelölték. — E. perpetus, állandó hadsereg, 
melyet a császárság idejében kezdtek szervezni, 
rendes zsoldos légiókból állott. 

Exergasia (gör.), «kidolgozás», a retoriká- 
ban valamely fogalom tüzetesebb értelmezése 
rokonfogalmakkal szemben. 

Exergue (franc, ejtsd: exerg) a.m.éremszelvény, 
az érmek hátlapjának az a része, mely annak 
alján a mező többi részétől egy vízszintes vonal- 
lal van elválasztva, s mely vagy értékjelzést v. 
az éremverés helyét jelző betűket, vagy az érem- 
véső bélyegét s néha, bár csak az újabb korban, 
s rendesen az emlékérmeken, egész jehnondatokat 
is tartahnaz. B.-t az érem előoldalán alkahnazni 
nem szokásos. 

Ex est (lat.) a. m. vége van. 

Exeter, város ós Devonshire angol eountynak 
meg püspöknek székhelye, az Ex és vasút mellett, 
(1911) 48,660 lak. keztyükészítéssel, papir-, sörgyár- 
tással és vasöntéssel, kereskedelme élénk. A régi, 
festői város belsejében szűkek és kanyargósak az 
utcák ; a külvárosok ellenben egyenes, széles utcák- 
ból állanak, ügy a régi, mint az új városrész műem- 
lékekben, szép középületekben és közművelődési 
intézményekben igen gazdag s a nagy kereskedő 
városok mellett London után az angol szellemi 
művelődésnek egyik gócpontja. E. a rómaiak Isca 
Dumnonioruma, egykor a wessexi királyok szék- 
helye, 1085. színhelye volt a Hódító Vilmostól el- 
rendelt kivégzéseknek, a melyek az angolok ellen- 
állását a normann hódítás ellen véglegesen meg- 
törték. 

Exeter Hall, nagy bérház Londonban. 1831- 
ben épült. Főként vallásos gyűlések tartására 
szokták kibérelni, s angol vallásos, egyháztársa- 
dalmi, jótékonysági társaságok ú. n. «májusi 
meetingw-jei (May meetings) számára szeretik és 
szokták első sorban felhasználni. Hangversenyek 
helyéül is szolgáL 



Exeant (lat.), a. m. távoznak, elmennek, angol 
színdarabok szcenikai utasítása; — E. omnes, 
mind el. 

E.X facto jus oritnr (lat.) a. m. a tényből 
származik a jog. 

Exfestucatío (v. effestucatio, lat.), a germán 
jogban az ingatlan elidegenítésénél szokásos fel- 
hagyásnak (Auflassung) jelképies kifejezése. Az 
átruházó elhagyja az ingatlanta festuca (bizonyos 
jelvény) átadása mellett az új tulajdonosnak. 

Ex flammis orior (lat.) a. m. «lángokból ke- 
lek ki», a Hohenlohe hercegi Fénix-rend jelszava. 

Exfoliatio (lat.), a csontüszkösödós azon 
alakja, hol a csontnak legfelszinesebb rétege le- 
mezszerű, kisebb-nagyobb vastagságú és terje- 
delmű darabokban váük le az ép csontról. Leg- 
inkább a hosszú csontok középrészén (testén) és a 
lapos csontokon (koponyaboltozat, homlok) szo- 
kott előfordulni (esontfenésedés). A bőrgyógyá- 
szatban a bőr külső rétegeinek száraz lemezek- 
ben történő lelökődése. 

Exhaláció (exhalatio, lat.) a. m. kilehelés, ki- 
gőzölgés; így nevezik a kialudt vagy működő 
vulkáni vidékeken előforduló különféle gáz, gőz 
és illékony átiványképző vegyületeknek folytonos 
felszállását is. 

Exbanstio (lat.) a. m. kimerítés, kimerülés, 
bágyadtság. 

Exhausztio-bizonyítás, a geometriában már 
a régi matematikusoktól is ismert bizonyítóeljá- 
rás, melyet különösen területek és térfogatok ki- 
számításánál alkalmaztak. A geometriai mennyi- 
ségek azon tulajdonságán alapszik, hogy abban 
az esetben, ha valamely mennyiségből elvesszük 
a felét, vagy ennél többet, azután a maradékból 
megiut a felét, vagy ennél többet és így tovább 
s ha ezt az eljárást elég sokszor ismételjük, végre 
a maradék kisebb lesz, mint bármely tetszőleges 
kicsiny szám. Minthogy a mennyiségek ezen tu- 
lajdonsága nem bizonyítható be, a most kimon- 
dott tételt már Euklides az Elemekben kifejezet- 
ten felvétel-nek mondotta. Ennek a segítségével 
bebizonyítható, hogy minden körbe olyan sokol- 
dalú szabályos sokszöget írhatunk, amelynek te- 
rülete és a körnek a területe között a különbség 
kisebb, mint bármely tetszőlegesen felvehető ki- 
csiny szám. Tehát a kör területét teljesen átve- 
hetjük (kimeríthetjük, exhaurire) a sokszög terü- 
lete számára, ha a sokszög oldalszámát elég nagy- 
nak állapítjuk meg. Euklides ezen az úton bizo- 
nyította be, hogy két kör területének aránya 
sugaraik négyzetének arányával egyenlő. Archi- 
medes ezzel határozta meg a kör kerületét, terü- 
letét, a parabola területét, a gömb térfogatát stb. 
Ujabb időben az ilyen feladatokat integrálszámí- 
tás útján oldjuk meg. Archimedesnek egy levelé- 
ből, melyet Helberg 1906. talált meg, megállapít- 
ható, hogy Archimedes területek ós térfogatok 
meghatározásánál olyan eljárást követett, ame- 
lyet a mai integrálszámítás állapít meg. V. ö. 
Bibliotheca mathematica 7. k. (Leipzig 1907). 

Exhausztor (lat. a. m. szívógép), készülék, 
mellyel bányák, termek, szárító és hűtőhelyisé- 
gek stb. levegőjét, v. gázretorták gázait v. gőzeit 
ki lehet szívni. Ilyen E. a centrifugális ventilátor, 
az áramló vízzel dolgozó szívókészülék stb. 



Exheredatlo 



— 73 



ExkavAtor 



Exheredatlo (lat.) a. m. az örökségből való 
kizárás. 

Exliibitio (lat.), a rj.-ban jolenti tágabb érte- 
lombon vaiamoly testi dolognak szolgáltatását, 
vagy kiadását ; szűkebb és sajátlagos értelomben 
azonban valamely testi dolognak elő-, ill. fölmu- 
tatását megtekintlietövé tételet. A rj. szerint bárki 
követelhette a dolog B.-ját, akinek jogi érdeke vala- 
mely igény érvényesítése céljából ezt megkívánta; 
az erre irányuló kereset volt az adio ad exhiben- 
dum. A mai polg. porrendtart.-ban fontos alkal- 
mazása ennek az okiratok E.-ja; 1. Okiratok. 

Exhíbition (ang., ei^tsd.- eksahibisn), így hivják 
az angolok a modern iparkiállításokat. 

Exliibitionismns (lat.), a nemi részeknek 
mutogatása kéjkiolégítés céljából, a perverz nemi 
ösztön egyik jelensége. 

Exhortatio (lat.) a. m. Intés, buzdítás ; ex- 
hortatorium, intő irat. 

Exbuuiatio (lat.), a már eltemetett holttest- 
nek kiásása. Az B.-t elrendelik 1. törvényszéki 
vizsgalat céljából, 2. temetők kiürítése alkalmá- 
val, 3. magánszemélyek kérésére, ha valamely 
halottat más sírba helyeznek át, 4. E.-nak nevez- 
hető az is, ha valahol építkezés, földmunkák köz- 
ben véletlenül emberi maradványokat kiásnak. 
Az emberi hulláknak és hullamaradványoknak 
kiásására a belügyminiszteri rendelet alapján ha- 
tósági engedély szükséges, a kiásatás mindig a 
közegészségügyi hatóság, Budapesten a rendőrség, 
— tehát a hatósági, illetve rendörorvos — köz- 
benjöttével történik. Ez fóleg törvényszéki ese- 
tekben azért fontos, mert már a kiásás közben 
felmerülhetnek az esetleges bűncselekmény or- 
vosi megítélésére fontos körülmények. Törvény- 
széki szempontból azonban csak akkor exhumál- 
nak, ha a fenforgó 
kérdésre nézve a 
boncvizsgálatból 
eredmény várható. 
Tapasztalat szerint 
az E. mindenkor 
eredményes lehet 
hónapok, sőt évek 
múlva is ; Limán 
pl. 11 évvel a halál 
után exhumált hulla 
személyazonossá- 
gát megállapíthat- 
ta; a Laskay-pör- 
ben az arzénmér- 
gezést fél évvel a 
halál után állapí- 
totta meg Genersich 
az exhumált hullák 
csontjainak vegyi 
vizsgálatával. Kü- 
lönösen a csontok 
vizsgálata járhat 
eredménnyel évek, sőt évtizedek múlva is. Az 
exhumált holttestet utólag újra el kell temetni. 

Ex bypothesl (gör.-lat.) a. m. a föltevés 
szerint, a föltevésből kifolyólag. 

Exigencia (lat.) a. m. szükséglet, követelmény ; 
exigenciák tudománya, Kossuth adta e nevet a 
politikának. 



ExiKultas (lat.) a. m. csekélység, jelentékte- 
lenség. 

ExUarcha (res galuta). A babiloni zsidóság po- 
litikai feje. Ó szedette be az állami pénztárba 
az adókat. Fejedelmi pompát fejtett ki, díszruhát 
viselt, díszhintón járt, testőrséggel vette körül 
magát és magas méltóságának megfelelő hódolat- 
ban részesült. Jogában volt kényszeradókat is ki- 
vetnie, melynek behajtásában a khalifák tisztvise- 
lői támogatták. Az E. méltóság a XI. sz.-ban meg- 
szűnt. 

Exilíuin (lat.), 1. Exsüium. 

Exilles, 1. Susa. 

Ex improviso (lat.) a. m. észrevétlenül, vé- 
letlenül, rögtönözve. 

Exinanitio (lat.), 1. Kenózis. 

Exine (növ.), 1, hxofsporium. 

Exiniuiu (növ.) a vizi harasztok (1. o.)nxdcro- 
sporáit (1. 0.) barna E. veszi körül, melyre a peri- 
nium burok következik. 

Existentia (lat.) a. m. lét ; exisztál, létezik, 
van. 

Existimatio (lat.), 1. Becsület. 

Exit (lat.) a. m. elmegy. 

Exitium (lat.) a. m. veszedelem, pusztulás ; 
eocitialis, veszedelmes, halálos. 

Exitus (lat.), kimenet, vég ; a református kol- 
légiumokban az iskola kebeléből távozó pálya- 
társnak barátságos lakomán való elbúcsuzása. — 
E. letalis, halálos kimenetelű. 

Ex jure (lat.) a. m. jog szerint. 

Ex Juvantibus diagnosis (lat.). A betegség 
megállapítása abból, hogy a próbaképen adott or- 
vosság használ-e. Régi orvosi kifejezés, melynek 
teljes alakja : Diagnosis ex juvantibus et vocen- 
tibus. L. Diagnózis. 




1. ábra. Ruston-féle exkav&tor. 



Exkapittilál (lat.), a katonai szolgálatból kilép; 
exkapituláns, aki a szolgálatból való kilépést ké- 
relmezi. 

Exkavál (lat.), kiváj, kiás ; 1. Excavatio. 

Exkavátor (ásógép, száraz-bagger v. kotró), 
használható vasút-, csatorna-, stb. építésnél, egy- 
szóval mindenütt, ahol nagyobb mennyiségű szá- 



Exkavátor — 74 



Exltbris 



raz földmunkát kell végezni. Legelőször Ameri- 
kában használták, majd később a szuezi és amster- 
dami hajócsatomák építésénél, továbbá a Duna 
szabályozásánál igen jól használhatónak bizo- 
nyult. Az E,- ok lehetnek olyanok, hogy munkájuk 
nem folytonos. Ilyen gépet ábrázol az 1. ábra 
(Ruston, Proctor & Co.-íéle rendszer), mely nagy, 
erős kanálforma ásójával belevág a leásandó 
partba s a kiemelt földet oldalt elfordulva az üre- 
senvárakozó kocsiba hányj a. Vannak azután olyan 
E.-ok, melyek végtelen lánc és erre erősített 
vedrek segítségével folyton dolgoznak : 2. ábra 
(Couvreux-rendszer). Az B.-ok munkája olcsó, 
de lassú. Ezért a vasútépítéshez, mely ren- 
desen ha költségesebben is, de minél gyorsabban 
végzendő, az összes földmunkákra nem alkalmas. 
A keskeny bevágásokban helyszűke miatt egy- 
nél több gépet nem alkalmazhatunk s ez az egy 
ugyanannyi idő alatt tölt meg egynehány kocsit, 
mint amennyi idő alatt kellő számú munkás he- 




2. ábra. Couvreux-féle exkavátor. 

lyes beosztással egy 20—30 kocsiból álló munka- 
vonatot megrak. Igen jó szolgálatot tesz azonban 
mély bevágásokban, ha vele keskeny rést haj- 
tunk előre, melyet azután a munkások nyomon 
követve, a bevágás kellő szélességére ásnak ki. 
Durva sziklában vagy olyan kavicsban, melyben 
sok és nagy kövek vannak, nem lehet használni. 
De minden lágy földnemben munkája sokkal ked- 
vezőbb, mint a közönséges kézi munka. Termé- 
szetesen a gépeknek könnyen kell mozogni s ezért 
az E. kerekeken és rendesen síneken áll, azon- 
kívül függőleges tengely körül is el lehet forgatni. 
A gép tökéletessége nagyban függ attól, hogy 
könnyen, gyorsan és biztosan lehessen folytono- 
san tovább mozgatni. E.-nak nevezték el azokat 
a nagy kőkotrókat is, melyeket a Vaskapu szabá- 
lyozásakor használtak a víz alatt fölrobbantott 
sziklák eltávolítására. V. ö. Steineker Q., Száraz- 
ban működő kotrógép (Gazd. Mérnök 1887, 13. sz.) ; 
Die Donauregulirung bei Wien (Wien 1875.) ; Sa.- 
iomon und Forchlieimer, Neuere Bagger u. Erd- 



grabemaschinen (Berlin 1886); Hagen, Sammlung 
ausgeführter Dampfbagger etc. (Berlin 1888). L. 
még Kotrógép. 
Exklamal (lat.) a. m. kikiált. 
Exklave, 1. Endave. 
Exkludál (lat.) a. m. Mzár. 
Exkluzív, 1. Exclusio. 
Exkommunikáció, 1. Egyházi büntetések. 
Exkontingens, 1. Kontingens. 
Exkréció a. m. kiválasztás ; a szekréció : elvá- 
lasztással (1. 0.) szemben a hasznavehetetlen anya- 
gok, a salak kiadása. A kiválasztott anyag az 
exkretum v. exkrementum ; rendesen a bólsárt 
értik alatta. 
Exkrementum, 1. Exkréció. 
Exkretin, Marcet által az ember bélsarából elő- 
állított kristályosítható anyag, mely azonban 
Hoppe-Seyler szerint nem egyéb, mint tisztátlan 
koleszterin. 
Exkulpáció, 1. Exculpatio. 

Exkurzió (excursio, lat.) a. m. eltérés, 
kirándulás, rövid út. — Exkurztis, vala- 
mely beszédnek v. elbeszélésnek ama ré- 
sze, mely a tárgytól eltér s az elbeszélés- 
nek tulajdonképeni tárgyát nem képezi. 
Exkusszió, 1. Excussio. 
Exkuzál (franc.) a. m. kiment, men- 
teget. 

£x lacrimis líung»rorum, Aus 
den Tliranen der TJngarn (a magyarok 
könnyeiböl),Caraff a tábornoknak.az eper- 
jesi hóhérnak bécsi palotájára írták tit- 
kos kezek egy éjszaka. 

Ex lex (lat.) a. m. törvényen kívüli 
állapot (helyesebben extra legem) ; aki tör- 
vényen kívül helyeztetvén, jogvédelem- 
ben egyáltalán nem részesül (németül : 
vogelfrei). ,— E. költségvetésen kívüli 
áUapot, 1. Állami köUségvetés. 

Exlibris (lat., 1. a képmeUékletet), 
szószerint könyvekből, helyesebben köny- 
veiből, könyvei közül, pl. B. Joannis Ri- 
may, a. m. Rimay könyveiből. Magyarul 
leghelyesebb neve könyvcímer. A közép- 
korban ily formán jelezték, ha jelezték, 
a könyv tulajdonosát a kéziraton vagy ennek 
tábláján. A XV. sz. vége óta, midőn a köny- 
vek megszaporodtak, szokásba jött az B.-eket 
vagy könyvcímereket megrajzoltatni mü vész- 
szel ; pl. van ilyen Dürertől, Cranach Lukács- 
tól, Holbleintöl, Amman Josttól, Chodovieckitöl. 
Franciaországban a XVII. sz. közepétől divatba 
jővén, Boueher, Gravelot, Cochin íils, Bisen, 
Saint-Aubin slb. valódi művészi értéküeket készí- 
tettek, melyeket nyomdai, gyakrabban fa-, érc- 
metszvény útján sokszorosítottak s a könyvbe 
beragasztották. B könyvcímereknek neve E. lett, 
mert az első könyvcímerek is rendesen hordták 
ezt a feliratot : Ex libris X. Y. Hazájuk Németor- 
szág. E könyvcímerek különbözők, t. i. v. csak a 
tulajdonos kezdőbetűiből, v. egész nevéből állanak, 
máskor s igen gyakran az illető címei-ét vagy va- 
lami allegorikus jelvényt tüntetnek fel valami 
jelmondattal s néha valódi művészi értékűek, de 
f ontosabbak a könyvek és könyvtárak történetére. 
Egyideig a XIX. sz.-ban a könyvcünerek (B.) ké- 



EXLIBRISEK. 




níLnflRffRtnc-KinYveiBiL. 



^1B*^2^^«^S1^:^>P 



Modern magryar. 



Német. Fidustól. 





Régi magyar. 




Angol. Paul Woodrosse-töl. 




Angol. Gordon Craig-töl. 



Norvég. BJürk-töl. 



Német. K&tbe SchOnberger-töl. 



tXOibrüek' eikkhez. 



RéVAI NAOV LEXMONA. 



Bx mandato 



— 75 



Bxner 



szitése aláhanyatlott, újabban az előállítás mód- 
jainak egyszerűsége, a gyűjtök kedvtelése divatba 
hozta s ma főkép szellemes ötleteket igyekeznek 
bennük kifejezni. Számos gyűjtő foglalkozik ösz- 
szegyüjtésűkkelés irodalmi feldolgozásukkal, van 
oly gyűjtő, kinek 40—50,000 van birtokában s 
Német-, Francia- és Angolországban, Ausztriában, 
Észak-Amerikában 1891 óta társaságok alakul- 
tak gyűjtésükre és kiadásukra, el akarván érni 
azt a célt, hogy a könyvcímer ne csak jelezze a 
tulajdonost, hanem a könyvet díszítse is. A köny v- 
cimer előzményei : a kéziratra a címer befestése, 
mint Mátyás Corvináiban, a táblán a tulajdonos cí- 
mere, kezdőbetűi v. egész neve s az E. kifejezés 
V. más bejegyzés, minő most a tanulóké : Ha is- 
mered Istened, el ne lopd a könyvemet, fordíts 
három levelet, megkapod a nevemet, vagy latinul: 
Hic liber est meus, testis est Deus, Si nemen quae- 
ris, illud reperis, Nagy sum nominatus, Geor- 
gius vocatus stb. Zly varych Gáspár egy kódexbe 
(Gyulafej ér vár, Batthyány-Kvt.) ezt írta be: 
1555- bői: Een azt mondom, hogy myndenyk 
eoreozzeon magát, vgy hogy: valaki ez koen- 
wet el akarna lopassál venny, tehát három 
prychket legyen rajta venni. Egy másik így: 
Suis annumerat libris St. Debretzenyi 1800 stb. 
Magyarországon a valódi könyvcímer a XVI. sz. 
közepén lép fel, a legrégibb Varjú Elemér birtoká- 
ban a pozsonyi Teilknes János fametszetü könyv- 
címere, mely családi címert ábrázol. A magyar s 
néhány külföldi könyvcímerekböl az iparművé- 
szeti múzeum 190.^^. kiállítást rendezett. V. ö. 
Warnecke, Die deutschen Bűcherzeichen von 
ihrem Ursprunge bis zur Gegenwart(Berl. 1890) ; 
Bouchot, Les E. et les marques de possession du 
livro (Paris 1890); £gerton-Caí;tle,Ení^\ish book- 
plates (liondon 1893) ; Gr. Leiniiigen- Wesierburg, 
Deutsche u. österr. Bibliothekzeichen (1905) ; B., 
Zeitschrift f. Bűcherzeichen és B., Zeitschrift f. 
Bibliothekzeichen (Berlui 1891 óta) stb. 

E.X mandato (lat.) a. m. parancs, megbízás 
folytán. 

Exuiatriculatio (lat.) a. m. anya- v. törzs- 
könyvből való kitörlés. 

Exmissio (lat.), ingatlan dolog birtokából való 
bírósági kihelyezés, a prot. egyházban a püspök 
V. espere.sek által a lelkészi hivatalra való kibo- 
csátás ; exmittál, kihelyez, kibocsát. 

Exmoor-Forest (ejted: exmur- főrészt), alacsony 
fensík Angolország ÉNy.-i részében Somerset és 
Devon countykban ; területe 260 km*. A fensík 
nagyon gyér népességű. 

Ex more (lat.) a. m. szokás szerint. 

Exmouth (edted: exmöth), 1. város Devonshire an- 
gol countyban, (1911) 11,963 lak.; csipkekészítés- 
sel, halászkikötővel és tengeri fürdővel. 1003-ban 
Sven dán kii-ály itt szállott partra. — 2. E.-öh'ó\ 
Ausztrália ÉNy. sarkán a North-West fok mögött. 
Koralliumzátonyok veszélyessé teszik bejáratát, 

Exmouth (ejted: — möth), Edward Peüew, vis- 
count, brit altengernagy, szül. Doverben 1757 
ápr. 19., megh. Teignmouthban 1833 jan. 23. 
Részt vett az amerikai gyarmatok elleni háború- 
ban és Saratogánál fogságba került. A francia 
forradalom kitörése után Pitt a francia hajóhad 
ellen küldötte és ö foglalta el az első ellenséges 



sorhajót. Napóleon lemondása után E., mint az 
angol flotta főparancsnoka, a Bourbonoknak a 
nápolyi trónm való visszahelyezése érdekében 
működött. V. ö. Osler, Life of admiral Viscount 
B. (London 1840). 

Exner Kornél, pénzügyi jogi író, szül. 1867 
júl. 3. Beregszászon ; a jogot előbb Pozsonyban 
hallgatta, ahol a jogászifjuságnak elnöke volt, 
azután járt a bécsi, prágai, berlini és müncheni 
egyetemeken. Mint pozsonyi joghallgató a Po- 
zsony vidéki Lapokat szerkesztette. 1891-ben ál- 
lami szolgálatba lépett s jelenleg a pénzügymi- 
nisztériumban osztálytanácsos. 1899- ben a buda- 
pesti tud. egyetemen a pénzügyi jogból magánta- 
nári képesítést, 1907. pedig rendk. tanári címet 
nyert. 1895 óta a Pénzügyigazgatás c. szaklapot 
szerkeszti, önállóan megjelent művei : Az egye- 
nes adók reformja (három tanulmány, Budapest 
1894, 1897 és 1907) ; Jövedéki büntetőjog (u. o. 
1896); Dolgozatok a pénzügyi jog köréből (u. o. 
1904) ; Magyar pénzügyi jog (u. 0. 1901 és 1910). 
Számos cikke jelent meg a Budapesti Szemlében, 
a Közgazdasági Szemlében, Jogi és Közgazdasági 
lexikonban. Ennek a Lexikonnak is munkatársa. 

Exner, 1. Adolf, osztrák romanista, szül. Prágá- 
ban 1841 febr. 5., megh. Kufsteinban 18^4 szept. 
10. 1 868. azűrichi, 1872. a bécsi egyetemen a római 
jog rendes tanára lett. Tagja volt az osztr. urakhá- 
zának ós a Reichsgorichtnek is. Nevezetesebb mü- 
vei : Die Lehre vom Rechtserwerb durch Tradition 
(Wien 1867) ; Kritik des Pfandrechtsbegriffs (Leip- 
zig 1873); Das österr. Hypothekenrecht (u. 0.1876— 
81, 2. rész) ; Der Begriff der höheren Gewalt (Wiea 
1883). 

2. E., Franz, oszti'ák filozófus, szül. Bécsben 
1802 augusztus 28., megh. Padovában 1853 jún. 
21. Helyettes tanár volt Bécsben, s 1831 óta ren- 
des tanár Prágában ; 1848. miniszteri tanácsos- 
nak hivatott meg a bécsi közoktatási minisz- 
tériumba s ez állásában dolgozta ki a Poroszor- 
szágból Ausztriába hivott hires Bonitz-cal a mo- 
narchia középiskolai új szervezetét (Entwurf der 
Organisation der Gynmasien u. Realschulen in 
Oesterreich), mely nálunk is érvényben volt. Ké- 
sőbb Lombardiában miniszteri biztosként mükö- 
dött.B. érdeme, hogy Ausztriában a íllozóflai tanul- 
mányok föllendültek ; a középiskolákban egyene- 
sen ő honosította meg a íllozóflát, még pedig a 
Herbart rendszerét, mely Ausztriában az iskolák- 
ban jóformán mostanig uralkodott. Az osztrák 
íllozófusok : Lőtt, Zimmermann, Volkmann, Nah- 
lowsky az ő tanítványai. Keveset írt, de minden 
müvét nagy elmééi, ízlés és tudás jellemzi. Neve- 
zetesebbek : Was erwarten wir von der Philoso- 
phie ? (1837) ; Die Psychologie der Hegel'scheu 
Schule (1842-44, 2 f.) ; Die Lehre von der Einheit 
des Denkens u. Seins (1845). V. ö. Zimmermann, 
Pr. Exner, Akad. Monatschrift (Wűrzburg 1853). 

3. E; Franz, osztrák fizikus, szül. Bécsbon, 
1849 márc. 24. Tanulmányait, Bécsben és Zürich- 
ben végezte. Wűízburgban, később Strassburg- 
ban tanársegéd volt, 1879-től 1891-ig Bécsben 
mint a kísérleti fizika tanára működött, s 1891. 
Loschmidt távozása után elnyerte a bécsi egye- 
tem megürült rendes tanszékét. Hímevét a gal- 
vánelemek, illetőleg az ú. n. érintési elektromos- 



Exner-féle elmélet 



76 — 



Exocarpium 



ság kémiai elméletével s az idevonatkozó kísérleti 
kutatásaival, valamint a légköri elektromosság 
új elméletével állapította meg. Az utóbbi kérdés 
végleges tisztázására szükséges kísérleti adatok 
kiegészítésére 1888—89. nagyszámú megfigyelést 
végzett Egyiptomban, az Indiai-óceán egyes pont- 
jain.valamint Indiában. Kutatásainak eredményeit 
a Wiedemanns Annalen, Wiener akad. Beriehte és 
Exner's Repertórium fiir Physik hasábjain kö- 
zölte. 1888-ban megjelent : Vorlesungenúber Elek- 
tricitát c. munkája. (L. Exner-féle elmélet). 

4. E., Johan Julim, dán festő, szül. Kopenhá- 
gában 1825 nov. 30., megh. 1910 nov. 13. Lund- 
nak és Eckersbergnek volt tanítványa. Eleinte 
történeti képeket festett,utóbb azonban Eckersberg 
hatása alatt majdnem kizárólag a dán és svéd 
népéletből merítette képeinek tárgyát és különö- 
sen kedves gyermekábrázolásaival vált ki. Hol 
humoros, hol érzelmes genreképei nagyrészt ko- 
penhágai gyűjteményekben láthatók. 

5. E; Kari, osztrák matematikus és fizikus, 
szül. Prágában 1842 márc. 26. 1874 óta bécsi 
tanár. Munkái : Über dio Prauenhoferschen Ringé 
^Wien 1877) ; Über eine Maschine zur Auflösung 
höherer Gleichungen (u. o. 1891) ; Über das Fűn- 
kéin der Sterne (u. o. 1881) ; Wellentheorie des 
Lichtes (Braunschweig 1881—1886) ; Über Beu- 
gungserscheinungen (u. o. 1885J ; Vorlesungen 
über Elektricitat (Wien 1888) ; Über díe polari- 
sierende Wirkung der Lichtbeugung (Braunschw. 
1890-92). 

6. E., Siegmund, osztrák flziológus, egyetemi 
tanár, szül. Bécsben 1846 ápr. 5. Heidelbergben 
és Bécsben végezte orvosi tanulmányait, hol 1870. 
magántanárrá s 1874. rendkívüli tanárrá nevez- 
ték ki. Sok, a fiziológiába vágó tudományos dolgo- 
zatot írt, melyek főleg az idegek és érzékszervek 
élettanát bővítik újabb adatokkal. Gad Jánossal 
együtt szerkeszti 1887 óta a Centralblatt für Phy- 
siologie c. folyóiratot. 

7. E., Wilhelm Franz, osztrák technológus, 
szül. Ganserndorfban 1840 ápr. 8. Tanulmányai 
elvégzése után több helyen, különböző szakiskolá- 
kon volt tanár. 1879-ben Banhans és Matscheko 
társaságában alapította a technológiai iparmuzeu- 
mot, majd az ebből keletkezett Gewerbebeför- 
<lerungs-Amtot, melynek ö volt igazgatója. 19 ll. 
az általa szervezett Versuchsamt für Materialprü- 
fung elnökségét vállalta el. 1882-ben képviselő lett 
és mint ilyen erélyes védője voltMagyarország kul- 
turális és közgazdasági érdekeinek. Többször meg- 
fordult hazánkban is. 1910 ben V. b.t.t.-sá nevez- 
tetett ki, miután megelőzőleg már az osztrák 
urakházának tagja lett. Nevezetesebb művei a 
következők: Der Aussteller und die Ausstel- 
lungen ; Die Tapeten- und Buntpapierindustrie ; 
Das Holz als Rohstofí" für das Kunstgewerbe ; 
Die Kunsttisehlerei ; Studien über das Rotbuchen- 
holz ; Das Biegen des Holzes ; Holzhandel und 
Holzindustrie der Ostseelánder ; Die mechan. Hilfs- 
mittel des Steinbildhauers ; Das moderné Trans- 
portwesen im Dienste der Land und Forstwirt- 
schaft ; Werkzeuge und Maschinen zur Holzbear- 
beitung; Die Hausindustrie Österreichs stb. 

Exner-féle elmélet. Exner Franz (1. o.) szerint 
a légköri elektromosság a Földnek, mint szigetelt 



negatív elektromossággal töltött gömbnek induk- 
ció-hatásából származik. Exner bebizonyította, 
hogy a Földgömböt általánosan véve állandó jellegíí 
elektromos mező környezi. A levegőben lévő por és 
párák megzavarják a Föld eredeti elektromos me- 
zejét : ezért a Föld indukcióhatásából származó me- 
zőviszonyait akkor kell kutatnunk s oly helyeken, 
ahol por és pára nem zavarják a viszonyokat, tehát 
a szabad mezőn, télen a reggeli órákban, derült 
időben. Ilyenkor meggyőzödhetünk pl. az Exner- 
féle elektroszkóp segítségével, hogy az equipo- 
teneiál-felületek a Föld felületével párhuzamosan 
haladnak, s az egy méter távolságban lévő equi- 
potenciál- felületek potenciál-különbsége növek- 
szik a szemügyre vett rétegnek a Föld felszínétől 
való távolával, úgy hogy 2—3 km. magasságban 
egy méternyi függőleges távolságnak sok ezer 
volt-nyi potenciál-különbségek felelnek meg. A 
nagyobb magasságban uralkodó nagy potenciál- 
különbségek elegendők az e magasságokba jutó 
vezetők, felhők töltési tüneményeinek, a viUám, 
északi fény stb. tüneményeinek magyarázatára. 

Ex nexu (lat.) a. m. összefüggésen, v. össze- 
köttetésen kívül ; innen : exneocuatio a. m a nexus 
megszüntetése, elválasztás. 

Ex niliilo fit nihil (lat.) a. m. semmiből 
semmi se lesz. Az erő fenmaradása elvének kez- 
detleges formulája. 

Exoascus Fuckel (növ.), a tömlősgombák gé- 
nusza. Az ascusok a gazdanövény epidermise alól 
törnek elő, nincsenek terméstokba zárva. A tő- 
lük ellepett növényrész hamvas felületű és e mel- 
lett különféle torzulást szenved (1. Bába-seprő). 
A génusznak mintegy 30 faját ismerjük, uiind- 




A hamvas égerfa gyümölcsöző ága ; 
az Exoascas alnitorqnus torzította el. 

annyi élősködő életet él, egyrészülj kárt okoz. 
Nevezetesebb fajai : az E.pruni Fuckel, a bába- 
szilva (1. 0.) okozója ; az É. alnitorqnus (Tul.) J. 
Kühn (1. az ábrát) az éger termését torzítja el. 
Mások a gazdanövény levelét támadják meg s azt 
fodrossá, egyenetlenné teszik. 

Exocarpium v. epicarpimn (növ.), a magva- 
kat körülvevő terméstál legkülső rétege, mely 
legtöbbször vékony folbörszerü. Ilyen példa a 
szilva, barack, cseresznye legkülső vékony és le- 
húzható héja, 1. Termés. 



Exocarpus 



— 77 — 



Exorcizmufr 



Exocarpus Labill. (növ., Sareocalyx Zipp.), a 
Santalaceao génusza, 14 fajjal Ausztráliában (10) 
meg a csendostongeii szigeteken. Az E. cupressi- 
formis Labill. meg az E.laiifolia R. Br. Ausztrá- 
liának kákanemü fás növényei, gyümölcstlknek 
a nyele elhúsosodik és ehető, a tetején van az 
igazi száraz diója. Az elsőnek erős fáját Ausztrá- 
liában az asztalos és esztergályos dolgozza fel. 

Exocoetus (állat), 1. Fecskehal 

Exoderma, egyértelmű az ektodermával (l.o.). 

Exodermisz (növ). A gyökerek felbőre (epib- 
lema) csakhiunar elpusztul és ezt az alatta levő 
elsődleges kéreg külső sejtsora pótolja. Ez a ré- 
teg az E., a sejtek fala többé-kevésbbó elkuíi- 
uosodik, de néha maradnak közöttük élnem kuti- 
nosodott falú sejtek is, amelyek áteresztő sejtek- 
ként (1. Endodermisz) milködnek. 

Exodium (gör.-lat. a. m. kimenetel, vég), va- 
lamely tlöadás záradéka, különösen a rómaiaknál 
a komoly dráma után előadott víg utójáték (atel- 
lana mimns). 

Exodus (gör.) a. m. kimenetel. Mózes 2. köny- 
vének neve. 

Ex oflicio, röv. ex offo (lat.) a. m. hivatalból. 

Exogamia (gör.), ellentétül az endogamiához 
(1. 0.) a fejlettebb népeknél dívó szokás, melysze- 
rint a férfinak nem szabad azon törzsből nősülnie, 
melyhez anyja tartozik. Észak-Amerika indusai 
még saját törzsükből sem nősülhetnek, mert tiltja 
a totem (1. o.) szabálya. Kínában a férfi nem vesz 
el oly nőt, ki vele ugyanazon nevet viseli. Ellen- 
ben atyja törzséből választhat magának felesé- 
get, mert e törzszsel a nép felfogása szerint nem 
vérbeli rokon. Nyilvánvaló, hogy e szokás lénye- 
gileg ugyanaz, mint Európában a világi és egy- 
házi törvények tilalma a vérrokonok közti há- 
zasság meggátolására. Az B.-ra vezethető vissza 
a leányrabiások alakja. Rendesen olyan népeknél 
maradt meg legépebben az E. szokása, hol egykor 
erős matriarchátus (1. o.) dívott. V. ö. Schurtz, 
Altersklasscn und Mánnerbunde (Berlin 1902); 
Achelis, Entwicklung der Ehe (u. o. 1893) ; Múl- 
ler-Leyer, Formen der Ehe (München 1911) ; Fra 
26r, Toteraism and exogamy (London 1911); Dar- 
gun, Mutterrecht und Raubehe (Breslau 1883); 
Fehlinger, Die Entstehung der Exogamie (Halle 
19 1 1) ; Bujichan, Das sexuelle in der Völkerkunde 
(Leipzig 1912). L. még Házasság. 

Exogén a. m. kívülről eredt, ellentétben az en- 
dogén, vagyis a szervezet belsejéből eredő dolgok- 
kal. Így E. betegség, E. fertőzés, E. húgysav stb. 
— E. származásúak a növényeknek azok a tagjai, 
amelyek valamely rósz felületi sejtjeiből fejlőd- 
nek. A szár tenyészőcsúcsának külső dermatogen 
és periblema sejtjeiből fejlődnek a levelek és az 
oldalhajttisok. 

Exugenae (növ.), 1. Endogenae. 

Exogén erők (geoi.), azon fizikai és kémiai té- 
nyezők, melyek kívülről hatnak Földünk szilárd 
kérgére. Ilyenek a levegő (szél) a nedvesség, a 
folyóvíz és a tengeri víz, továbbá az állati és a 
növényi élet. L. Endogén erők. 

Exogoniuin Choisy (növ.), a Convolvulaceae 
(Szulák félék) család génusza; 15 faja Amerika 
tropikus tájain honos. Felfutó füvek, félcserjék 
V. cserjék, levelük többnyire épszélü v. karélyos, 



viráguk meglehetős nagy, pártája csöves, fent 
kissé táguló, rendesen veres, virágzatuk bogas v. 
ernyős. Legnevezetesebb az E- purga Benth., 
Mexikóban honos. Pártája 6 cm. hosszú. Trópusi 
vidékeken, orvosságnak használt gyökérgümőiért 
(jalapagyökér.jalapagumó, tubera jalapae) forró- 
övi vidékeken termesztik, így tekintélyes mennyi- 
ségben pl. Jamaíka szigetén. Hatóanyaga a re- 
sina jalapae. 

Exogyra Say. (Ceratostreon Bayle, Rhyncho- 
streon Bayle), kövOlt állat, az Ostreidae Lam. 
családjába tartozó kagylónem. A felső jura- és 
kréta-korban éltek. Legnevezetesebb faja az E. 
columba Lam., mely a közópkréta-korú képződ- 
ményekre jellemző és hazánkban is előfordul. 

Exokannibalizmus, 1. Emberevés. 

Exokarpium (növ.), 1. Exocarpium. 

Exomfalusz (gör.) a. m. köldöksérv. 

Exomis, 1. Kiton. 

Exoinologesis (gör.) a. m. vallomás ; külö- 
nösen hitvallás és gyónás is. 

Exonerál (lat.), a tehertől mentesít, felszabadít. 

Exoncratio conscientiae v. probatio pro 
exoneranda conscientia jelentette a régebbi peres 
eljárásban azt az intézményt, melynélfogva az, 
kit ellenfele esküvel kínált, jogosítva volt az el- 
lenfél állítását más módon megcáfolni ; ha ez nem 
sikerült, még mindig letehette a felkínált esküt. 
A mai j.-ban ismeretlen. 

Ex opere operato, 1. Opus operatum és 
Szent.'íégek. 

Exophtbalinus, a szem kidülled ése, olyan- 
kor keletkezik, ha a szemet a szemgödörben mö- 
götte keletkező daganat, vérzés, gyuladás v. a 
szöveteknek bármilyen okból való megszaporo- 
dása V. megduzzadát^a előre tolja. Kisebb fokú E. 
támad a Basedow-féle betegségnél, valamint a 
szemet mozgató izmok teljes megbénulásakor és 
elpetyhüdésekoris. Kisebbfokú kidülledés a szemre 
különösebb hátránnyal nem jár, a nagyobbfokú 
E. azonban nagy bajt okozhat, mert ilyenkor az 
erősen kidülledt szemet a szemhéjak nem képe- 
sek betakarni és ezért a fedetlenül maradt szaru- 
hártya kifekélyi'sedhetik. A szem helyzetének 
megváltozása miatt kettős látás is támadhat, igen 
nagyfokú E. alkalmával pedig a kidülledő szem 
látóidege annyira megfeszülhet, hogy a nagy fe- 
szülés miatt elsorvad és a szem megvakul. Az E. 
megszüntetése végett az okául szolgáló betegsé- 
get kell gyógyítani. 

Exoplasma a. m. edoplasma (1. o.). 

Exorabilis (lat.) a. m. megengesztelhető, 
megkórlelhető. 

Exorbitans (lat.) a. m. mértékon felüli, rend- 
kívüli, túlságos ; exorbitantia, túlzottság, kalan- 
dosság. 

Exorcizmus (gör.) a. m. ördögűzés. Ez már 
az ősi egyházban meghatározott formák szerint 
töctént, ú. m. bizonyos cselekmények (rá- és el- 
fúvás, kézfeltevés, keresztvetés) és szavak (szt. 
írásból vett mondatok) kíséretében, mint az az 
egyház szertartási könyveiben ma is látható. Az 
E., mint szent cselekménynek egy része, rende- 
sen előfordul a keresztségnél, valamint a külön- 
böző dolgok megszentelósénél. Az B.-t a lutheri 
egyház is megtartotta s a kerosztelési szertartás- 



Exordium 



78 — 



Expediál 



nak egyik részét alkotta. A XVIII. sz. végén azon- 
ban legtöbb lutheri tartományegyházban kiküszö- 
bölték, s a magyarországi evangélikusoknál sincs 
szokásban. — Exorcista, aki ördögüzéssel foglal- 
kozik. Eleinte nem volt külön álláshoz kötve, 
később azonban az exorcistatiis a kisebb egyházi 
rendek közé tartozott, mely az idö folytán meg- 
szűnt ugyan, de a megállapított ritus máig is 
fennáll. 

Exordium (lat.) a. ra. kezdet, bevezetés (1. o.), 
különösön a szónoki beszédé. 

Exoriare alí4|ai8 nostris ex ossibns 
nltor (lat.), támadjon bosszuló a hamvaimból. 
(Vergilius, Aeneis, IV. 625). 

Exornatío (lat.), díszítés, ékltés. 

Exospoi'inm (exine, növ.), a spórák külső 
hártyája, amelyen belül még egy színtelen endos- 
porium (intine) réteg következik. Némely spórán 
az B. is kétrétegű, a külső ekkor a perine. A virá- 
gos növények virágporszemét ssiintén kétrétegű 
hártya borítja, a külső, vastagabb réteg a kutin 
(1. 0.) állományú E. és egy belső átlátszó, cellulóz- 
réteg az endosporium. 

Exostemiua Rich. (növ.), a Rubiaceae család 
génusza 20 fajjal Nyugat-Indiában. Pák v. cser- 
jék, rokonok a kinafával (1. o.), levelük bőrnemű. 
Viráguk rendesen fehér, jóillatu, néha igen nagy. 
Kérgük keserű. Több faj kérge álkinin kéreg né- 
ven használatos, Európában legismeretesebb az 
JE. floribundum R. et Sch. kérge. Ez a csinos fa 
egész 25 m. magas az Antillák s a Karibi szige- 
tek erdős hegyein. Kérge, hegyi kina, pitonkina 
lucia-kéreg, santa-Iuciai kina (china Sanctae Lu- 
ciáé) nevezet alatt, csöves v. lapos darab, kezdet- 
ben alig érezhető fűszeres, azután összehúzó s 
végül rendkívül kellemetlen keserű ízű, de szag- 
talan. Az E. carihaeum Willd. magas fa az An- 
tillákon; valamikor a^amazX'ai kinahéjat (jezsuita- 
kéreg, china caribaea) szolgáltatta hidegláz el- 
len. Az E. -kéregnek azonban sem kinin, sem 
einchonintartalma nincs. 

Exoszmózis. Ha két különböző folyadékot vé- 
kony hártya, pl. pergamentpapir vagy vékony 
állatbőr választ el egymástól, a két folyadék a 
hártyán átszivárog és pedig általában különböző 
sebességgel. Ezen kétféle irányban történő átszi- 
yárgást régebben az endoszmózis és E. névvel 
jelölték meg, míg most az egész folyamatot osz- 
íwó^i.9-nak nevezik. Ennek törvényszerűségeiről 1. 
0.->zmózis és Oszmótikus nyomás. 

Exosztózis (gör.) a. m. csontkinövés, csont- 
szaporulat valamely csonton körülírt helyen. 

Exosztra (gör.), gépezet az ó-görög színház- 
ban, V. az ekkiklemával (1. o.) rokon tolószerke- 
zet, V. csapóhídszerüen kibocsátható balkonféle, 
mely a rajta levő szereplöket (isteneket) jól látha- 
tóvá tette. E. továbbá lebocsátható híd, melyet ost- 
romlott várak falaira eresztettek az azokhoz gör- 
dített mozgatható fatomyokból, hogy rajta az 
ostromlók a városba juthassanak. 

Exoterikus (gör.), 1. Ezoterikm. 

Exotermás reakció, 1. Termokémia. 

Exoteromania (gör.) a. m. rajongás az ide- 
genért, azért, a mi külföldi. 

Exotikus, azaz más földrészbeli vagy idegen- 
fóldi növények azok, amelyeket más, a miénktől 



elütő tulajdonságokkal bíró földrészből hoztak és 
ültettek át hozzánk, ahol az éghajlat különböző- 
sége miatt az egész évben v. csak a hidegebb év- 
szakokban üvegházban kell nevelni, vagy ha sza- 
badban tenyésztik is, télire be kell földelni vagy 
máskép betakarni. Mennél hasonlóbbak az E. nö- 
vények hazájának a viszonyai a mienkhez, annál 
könnyebben tenyészthetők nálunk, sőt sok E. nö- 
vény meg is honosod hátik nálunk pl. az akác, 
fekete dió stb. — E. kőzeteknek hívták régebben 
az eruptív kőzeteket (1. o.). — E. papírok azok, 
melyek csak ritkán v. éppen nem képezik a tőzsdei 
forgalom tárgyát és hivatalosan jegyezve sincse- 
nek, V. legalább nem a helyi tőzsdén. Leginkább 
a tengerentúli államok címleteit nevezik így. 

Exotrofia, 1. Endotrofia. 

Exotropizmus, a virágokat hordozó tengely- 
ből kiinduló és irányító befolyás folytán a dorsi- 
ventrális virágoknak a tengelyen való megfelelő 
elhelyezkedése. 

£x pacto et convento (lat.) a. m. meg- 
állapodás és szerződés szerint. 

Expansio (lat.) a. m. kiterjedés, feszítő erő ; 
expanzív, kiterjesztő, feszítő. — Expanziós löve- 
dék : régebben használt ólomlövedékek, melyeken 
hátul kúpalakú űr volt, amelybe elsütés után a lő- 
porgázok behatolva, a lövedéket szétfeszítették és 
ezáltal azt a cső huzagaiba szorították. Ma már 
sehol sem használják. — Expanziós gőzgép. Azt 
a gőzgépet nevezik így, melyben a gőz terjeszke- 
désének (expanziójának) foka a gép járása közben 
erre alkalmas készülékkel változtatható, 1. Gőz- 
gép. — Expanziós regulátor. 1. Regulátor. 

Expanzionisták, 1. Inflacionisták. 

Expanzív növekedés. Az E.-i elmélet szerint 
a szervek, főleg a csont növését úgy magyaráz- 
ták, hogy az egyes részek — sejtek — megna- 
gyobbodnak, szemben az appozieionális növeke- 
déssel, ami alatt azt értjük, hogy új sejtek rakód- 
nak a meglevők mellé. 

Ex parte (lat.) a. m. részben. 

Expatriatio (lat.) a. m. önszámüzós, kiván- 
dorlás. 

Expectatio (lat.) a. m. esély. Az esélyek ta- 
nában alkalmazást nyer minden bizonytalan ese- 
ménynél, melytől valamely előny függ. Az előny- 
nek az esemény beállta előtti pénzbeli értéke szá- 
mítás útján megállapítható. így ha valakinek 
100 K jár bizonyos esemény bekövetkezte ese- 
tére, s ha az esemény bekövetkezése ép oly való- 
színű, mint annak elmaradása, a 100 K esély ér- 
téke =100XVo= 50 K. Az esély értókét S-sel, 
a kedvező esélyeknek számát h-val, a kedvezőtlen 
esélyeknek számát f-fel, az esélytől függő ösz- 
szeget s-sel jelölvén, az esély értékét a követ- 

kező formulával számíthatjuk ki : S— sX f. i, 

A biztosítási ügyleteknek éppen az esélyszámítás 
szolgál alapul. 

Expectorantia (lat.), 1. Köptető.9zerek. 

Expediál (lat.) a. m. elintéz, elküld, expedia- 
tur, fogalmazványokra írt utasítás, hogy az ügy- 
darab a címzettnek elküldendő ; expedietis, elin- 
téző ; expedíció, elintézés, jogi műnyelven kiad- 
mányozás ; így nevezik a kereskedői raktárnak 



Expektoráció 



— 79 — 



Exposltura 



azt a részét, ahol az árúkat az elszállításra elő- 
készítik és a szállítónak vagy fuvarozónak át- 
adják ; expedüor, elintéző. 

Expektoráció (lat.) a. m. ömlengés, megnyilat- 
kozás. 

Expellál (lat.) a. m. kiűz, elűz ; expellentia, 
hajtószerok. 

Expensae (lat.) a. m. kiadások, költségek ; 
expensarium, költségek jegyzéke ; eocpensiv, költ- 
séges ; expens-'nota, költségszámla. 

£xpensilatio (lat.), a római jogban kölcsön- 
adott pénznek a hitelező könyvébe bejegyzése, 
amely az adós beleegyezésével (aláírásával) a régi 
római jogban szigorúan egyoldalú kötelmet (lite- 
rarum obligatio) létesített. L. Acceptilaiio. 

Experlentia (lat.) a. ra. tapasztalat ; E. est 
optima rerum magistra, a tapasztalat a legjobb 
tanító. 

Experimentum (lat.) a. m. kísérlet (l. o.) ; 
experimentál, kísérletez. — E. crucis, döntő kí- 
sérlet. — E. in corpore vili, vmely értéktelen tes- 
ten végbevitt kísérlet, pl. valamely veszélyes or- 
vosi műtét, amelynek kivíhetőségét halálraítélten 
próbálják meg. 

Expert (ejtsd: ekszpeer), Norbert Henri, francia 
zenetudós, szül. 1863 máj. 12. Bordeauxban; ta- 
nárai voltak Parisban César Franck és Gigout. A 
régi francia és németalföldi míivészetet kutatja 
ós gyűjteményt ad ki Les maitres musiciens de 
la renaissance Fran^aise cím alatt. Tanszéke van 
a párisi École nationale de musique classique-ban. 

Expertíse (franc), szakértők által végzett 
vizsgalat ; a tözsdobirósági eljárásban az árú mi- 
nőségének bírói megállapítása, szakértői szemle. 

Expertns (lat.) a. m. tapasztalt, szakértő ; ex- 
perto credité, a tapasztaltnak higyjotek (Vergilius 
Aeneiséböl) ; ugyanezt jelenti Mcperio crede Bo- 
berto V. Ruperto. 

Expiatio (lat.) a. m. bűnhődés, kiengeszte- 
iődós, jóvátevés. 

Expilatio (lat.) a. m. kirablás, kifosztás ; ex- 
pilator, örökségtolvaj. 

Explanatio (lat.) a. m. megmagyarázás, ki- 
egyenlítés. E. Leopoldina, I. Lipót királynak 1691 
ápr. 2. kiadott rendelete, amelyben az 1681. és 
1687. évi vallásügyi törvények alapján megál- 
lapítja azon helyzetet és jogokat, amelyekkel az 
ágostai és helvét hitvallású evangélikusok a val- 
lásgyakorlat tekintetében s az uralkodó r. kat. 
eg.vh;izzal szemben birnak. 

Explicit (lat.), megrövidítése az expli/itum 
est volumen-nok., a könyvtekercs egészen le van 
csavarva ; tehát vége ; régi kéziratok végén a. m, 
vége, be van fejezve; ellentéte az incipit, a. m. 
megkezdődik, kezdet ; explicite, kifejezve, nyilván, 
kifejtve ; 1. Implidt. 

Explikál (lat.) a. m, magyaráz, fejteget ; escpli- 
kádó, magyarázat. 

Explodál (lat.) a. m. fólrobban. 

Expiudiflorae (növ.), 1. Szélporozta virág. 

Exploi tation de l'honuneparriionune 
(franc, ejtsd: ekszpioataszjoH dö lom pár lom) a. m. em- 
bernek ember által való kihasználása. Saint-Si- 
mon egyik követője, Bazard (1. o.), jellemezte 
a jelenlegi társadahni és gazdasági rendet ezzel 
a kifejezéssel. 



Explorateur (franc, ejtsd: eksspioratör), ki- 
kémlelő, fürkész, kém. 

Exploratio (lat.), kikutatás, speciális érte- 
lemben a beteg szakszerű orvosi megvizsgálása 
az objektív tünetek megállapítására. Az B. célja 
a diagnózis (1. o.). 

Explózió (lat.), valamely test térfogatának hir- 
telen megnagyobbodása gyors mechanikai hatás 
következtében (1. Robbanás) ; exploziv, robbané- 
kony. ~ Explozivák (szó szerint explodálok) a. m. 
záróhangok, vagyis a beszédnek olyan hangjai, 
melyek az illető szájrészeknek teljes összezáródá- 
sával ejtödnek s igazán csak akkor hallatszanak, 
akkor pattannak ki, mikor a zárt megnyitjuk, 
így keletkeznek p.l ap ésb az ajkak összezáró- 
dása s megnyitása által. L. Hangok. 

Exponál (lat.) a. m. kihelyez, kitesz (pl. vala- 
mely veszélynek); megmagyaráz, fölvilágosít; 
exponibilis, magyarázható. — E.-ja a fényképész 
is valamely felvétel alkalmával készülékében a 
lemezt 

Exponens, 1. Kitevő. 

Export, exportáció (lat.) a. m. kivitel ; — E.- 
bonifikárió, l. Adóvisszatérítés. 

Exportcnr (franc, ejtsd: exportőr), az a nagy- 
kereskedő, aki árúk kivitelével foglalkozik. 

Export-mintaraktár. Oly üzlethelyiségek, me- 
lyekben egy vagy több külföldi exportőr árúinak 
mintái kiállításszerűen vannak beraktározva . és 
az importöröknek nemcsak megtekintésre állanak 
rendelkezésre, hanem oly célból is, hogy a minták 
alapján megrendeléseket is tehessenek. Rendesen 
a mintaraktárak tulajdonosai egyszersmind a nála 
kiállított árúkat készítő gyárak vagy termelők 
képviselői is. Az E.-ral mindenütt kitűnő tapaszta- 
latokat tettek, a hol nagy az idegenforgalom, fő- 
leg pedig a kikötővárosokban. Hamburg E.-ai 
részben európai gyártmányokat tartanak raktáron 
a tengerentúli vevők részére, részint tengerentúli 
árúkat az európai importörök rendelkezésére. 

Exposé (franc), a. m. előterjesztés ; így neve- 
zik különösen a parlamenti nyelvben a költség- 
vetés benyújtását kísérő miniszteri beszédet. 

Expositio (lat.) a. m. kitevés, előadás ; E. az 
esztétikában, 1. Bevezetés és Dráma. — Exposi- 
tion, francia neve a kiállításnak ; ang. exhibition. 
— E.& fényképészetben az érzékeny lemez meg- 
világításának időtartama. 

Expositio infantis (lat.), gyermekkitevés, a 
rómaiaknál ősrégi szokás volt. A családapai ha- 
talomból folyó jog volt gyermekét magáénak 
elfogadni vagy el nem fogadni ; ha nyomorék v. 
korcsszülött volt, kitétethette.Állítólag már Romu- 
lus elrendelte, hogy minden flut s az elsőszülött 
leányt föl kell nevelni. De ennek ellenére is, és 
bár a közvélemény a szokást, mint embprtelent 
elítélte, különösen a szegények és egyenetlenkedő 
házasfelek kitették nem ritkán ép gyermekeiket 
is. Törvényeket csak a Kr. u. II. sz.-ban kezdtek 
ellene hozni. 

Expositnra (lat.) a. m. kirendeltség ; igy az 
egyházjogban a lelkészhelyettesekre (capellani 
locales, expositi perpetui) bízott lolkészállomások, 
a melyekben a kirendelt lelkészhelyettes — oly- 
kor teljes plébániai jogkörrel felruházva — • látja 
el a lelkészi teendőket ; — főhatóság által kiren- 



Ex post — 8 — 

delt mellékhatóság ; úgyszintén kereskedelmi te- 
lepnek külföldön levő fióktelepe. 

Ex post V. ex post fado (lat.) a, m. a tett 
után, utóbb. 

Expostulatio (lat.) a. m. panaszemelés, per- 
lekedés. 

Expressio (lat.) a. m. kifejezés ; expresm^e, 
kifejezetten, jellemzően. 

Expressis verbis (lat.) a. m. kifejezett sza- 
vakkal, nyiltan, kétségbevonhatatlanul. 

Expressliner (ang.), 1, Expresszhajó. 

Expressz (lat.), eredetileg a. m. kifejezett, ha- 
tározott (pl. célú), átv. ért. a megszabott meg- 
bízással küldött, ebből újabban: küldönc, hordár. 

Expressz-árú. A vasúti üzletszabályzat 40. §-á- 
ban foglaltak értelmében az olyan tárgyakat, 
melyek a podgyászkocsiban való szállításra alkal- 
masak, a díjszabás határozmányai szerint B.-ként 
kell felvenni. Az E.-ra vonatkozó díjszabási ha- 
tározmányok a Magyar vasúti személy- és pod- 
gyász-díjszabás 1. részében találhatók. Az E. 
szállítás lényegében megfelel a podgyászként való 
szállításnak, vagyis az E. díjszabás által lehetővé 
van téve, hogy az olyan tárgyak, melyek pod- 
gyászként azért nem szállíthatók, mert a feladó 
nem utazik, tehát a feladást menetjegy felmuta- 
tásával nem végezheti, mégis a podgyászszállí- 
tásnak megfelelő módon és gyorsasággal szállít- 
tassanak. B.-ként csak 50 kg.-nál kisebb súlyú 
tárgyak vétetnek fel és szállításukért a podgyász- 
viteldíjak kétszeresét kell fizetni. 

Expressz-f egyver, olyan ácélcsövű golyós fegy- 
ver, melynek csavarszerüleg fúrt csövéből a kilőtt 
golyó 100—400 m.-ig egyenes irányban repül. 

Expresszhajó v. expressliner (ang., ^tsd: eksz- 
presziainör) a. m. gyorsjáratú gőzhajó. L. még Gőz- 
hajó. 

Expressz-kártoló, fonodái hulladékok szétté- 
pésére szolgál. Gyakran a csomók bontására is 
használják. L. Pamutfonás. 

Expressz-kézbesítés (posta). Egyes esetekben 
érdekében áll a feladónak v. a címzettnek, hogy 
a posta a küldeményt azomial a megérkezéskor, 
akár éjjel is, külön kézbesíttosse. A posta azért 
külön díjat szed a feladótól, mely levelek-, pénzes 
levelekre és utalványokra nézve 30 filL, csomagokra 
nézve 50 fiU. darabonkint. Hn a címzett nem lakik 
a postahivatal székhelyén, hanem annak külterü- 
letén, avagy külső kézbesítő kerületében, a feladó- 
tól járó expresszdíj egységes 1 K-ban van meg- 
állapítva minden küldeményfajra egyaránt. Az 
E.-t a magyar posta mindennemű postai külde- 
ményre nézve elvállalja, a külföldi posták közül 
azonban egyesek csak a küldemények bizonyos 
nemeit kézbesítik expressz. 1910. a magyar posta 
körülbelül 1,434.000 drb küldeményt kézbesített 
ezen módon, ezek közül 280,000 drbot a külföldről. 

Expressztipia. így nevezi a pasingi Croiien- 
berg 1896. föltalált s azóta tökéletesített szemcsés 
autotipiai eljárását, amelyet a hálózatos autoti- 
piánál jóval egyszerűbbnek, olcsóbbnak és gyor- 
sabbnak tartanak, amellett pedig a képet nem 
teszi egyhangúvá az alapját tevő pontúk egy- 
formasága. 

Expresszvonat. Az expresszvonat rangban köz- 
vetlenül az udvari vonatok után következik. 



Exsiccatio 



Rendszerint a gyorsvonatoknál sebesebben közle- 
kedik, tartózkodásai a legszükségesebb időre 
szállíttatnak le és ennélfogva a nemzetközi sze- 
mélyforgalom gyors lebonyolítására kiválóan al- 
kalmas. Az B kizárólag háló- és étkezőkocsikból 
állíttatik össze, csupán I. osztályú utasokat szállít, 
viteldíja a gyorsvonatokénál mintegy Vs résszel 
drágább. Magyarországon csupán a Keleti-ex- 
presszvonat közlekedik és pedig a Paris— Bécs — 
Marchegg— Budapest— Belgrád— Szófia és Kon- 
stantinápoly, valamint a Paris — Bécs— Marchegg 
— Budapest — Temes\ ár — Verciorova — Con- 
stanza közti B.-ok. Ez utóbbi vonathoz Bécstél 
kezdve Nürnberg és Frankfurton át Ostendeig és 
onnét Bécsig is van B.-csatlakozás. Az B. Buda- 
pest és Bécs között naponta, Budapest— Konstanti- 
nápoly és Budapest — Constanza között 4— 4-szer 
hetenkint közlekedik. A pótdíjak Bécsbe 12-60 K, 
Parisba 5090, Ostendebe 50.55, Konstantiná- 
polyba 47 "50 K tesznek. 

Exprimál (lat.) a. m. kifejez, leír. 

Ex professo (lat.) a. m. hivatásszerüleg, 
szántszándékosan. 

Expromissio (lat.) a. m. adósságátvállalás. 
Az újításnak (novatio) az a neme, melynél új adós 
lép be a kötelmi jogviszonyba és a régi adós köte- 
lezettsége megszűnik. 

Expropriatío v. expropriáUs (lat.) a. m. ki- 
sajátítás (1. 0.). Ex propriis v. ex proprio a. m. 
sajátjából ; ex proprio Marté, saját erejéből. 

Expulsio (lat.) a. m. kiűzés ; expulsiva, hajtó- 
szerek. 

Expunctio (lat.) a. m. kitörlés, megsemmi- 
sítés. 

Expnrgatio (lat.) a. m. kitisztulás, megtisz- 
tulás, önigazolás ; hasmenés. Expurgál a. m. ki- 
tisztít, megtisztít. 

Exqnisitio (lat.) kiválasztás, kikutatás, vizs- 
gálat, nyomozás ; exquirál, kikutat, kikeres ; ex- 
quizit, kiválasztott, kiszemelt. 

Exrotulatio (lat.) a. m. kicsomózás (1. o.). 

Ex sckedula (lat.) a. m. jegyzetről (olvu- 
sás). 

Exscriptio (lat.) a. m. kiírás, leírás, lemá- 
solás. 

Exsecratio ecclesiae (lat.) a. m. a temp- 
lom megszentségtelenítése. 

Exsectio (lat.) a. m. kivágás, kimetszés. 

Exseqniae (lat), 1. Exequiae. 

Exsíccantia (lat.), 1. Száritószerek. 

Exsiccatio (lat.) a. m. kiszárítás. Mcsicca- 
tor a. m. szárító. A kémikus használta E. legegy- 
szerűbb alakjában felül leköszörült vastagfalú 
üvegpohár, amelyre tükörüveglap iUik. Az E. al- 
jára erősen vízszívó anyagot (leggyakrabban lika- 
csos V. megolvasztott klórkalciumot) teszünk és 
kis állványkát, amelyre a kiszárítandó anyagot 
helyezzük. A kémikus o készüléket igen gj'akran 
használja; ebben szárltja meg ugyanis a bomlé- 
kony anyagot, amelyet melegíteni nem lehet. 
Igen gyakran használja a súlyszerinti analízisek 
végzésekor. Ilyenkor tudvalevőleg a kémikus kü- 
lönféle, gyakran igen finoman eloszlott csapadé- 
kokat mér meg, az ilyen testek pedig a levegőből 
nedvességet szíva, súlyukat megváltoztatják ; ezt 
elkerülendő, a felhevített anyagot edónyestől az 



Exsilium 



— 81 — 



Exsudatlv diathesis 



B.-ba teszi s itt hagyja lehűlni. Használatosak 
olyan E.-ok is, amelyeket levogöüressó lehet tenni 
oly anyag megszárítására, amely már a levegőn 
is bomlik. — Exsiccatornak neveznek még egy 
dohányszárításra szolgáló gerebent, amelynél 3 m. 
hosszú, rendes vastagságú lécekről— 2 cm. tá- 
volságra meggörbült és lapos éllel ellátott szögek 
vannak beverve, melyekre a dohányleveleket 
aggatják, színükkel befelé vagy oldalt, minek elő- 
nye, hogy 1. az aggatás gyorsabban megy végbe 
s könnyebben eszközölhető, mint a fűzés ; 2. a 
levél föbordáját a levegő minden oldalról érvén, 
a levél gyorsan szárad, meg nem fülled, s nem 
kap zsinórégést ; 3 a lopás könnyebben ellenőriz- 
hetó ; 4. a villaalakú ágasokra helyezett gerebe- 
nek a szárító helyiség méreteihez képest könnyű 
szerrel alkalmazhatók. Utánzása azon hollandus 
felfúzési módnak, melynél a dohányleveleket ket- 
tesével előbb 8—10 cm. hosszú meghegyesített 
vesszőre tűzik, azután szárítóbotokra aggatják. 
Az B.-on való aggatás a legtökéletesebb szárítást 
teszi lehetővé, ezért igen ajánlatos a dohányter- 
melésnél. 

Exsiliam (lat.), tág értelemben véve : a hazán 
kívül való tartózkodás. A görögöknél részint tör- 
vényes büntetés, részint politikai rendszabály volt, 
nevezetesen politikai zavarok esetében. Az előbbi 
esetben mindig atimiával és vagyonelkobzással 
volt összekötve, utóbbi esetben csak eshetöleg; 
az osztrakizinosz esetében azonban, mely senmii- 
kép sem volt büntetésnek tekinthető, soha ; ezzel 
ugyanis oly férfiakat távolítottak el, kiknek jelen- 
léte az államra veszélyesnek látszott. Törvényes 
visszatérés a számkivetésből csak néphatározat- 
tal volt lehetséges, amennyiben vagy megszűnt a 
számkivetés oka, vagy az illető jóvá tette vét- 
két 8 ekkor visszanyerte korábbi jogait és va- 
gyonát. A rómaiaknál szintén megkülönböztetünk 
önkéntes és kénytelen számkivetést. Eredetileg 
nem volt valóságos kiutasítás ; a köztársaság vége 
felé (63) a lex Tullia lii évi B.-ot szabott bünte- 
tésül az ambitusra. Volt azonban egy faja a ki- 
átkozásnak, az ú. n. aqua et igni interdictio, vagyis 
a tűztől és víztől, az állami közösségnek e szim- 
bólumától való eltiltás. Ez átok lehetetlenné tette 
a bűnösnek a Rómában való megélhetést s kiván- 
dorlásra kényszeríté, mert római területen meg- 
szűnt reá nézve a törvény oltalma, senki be nem 
fogadhatta, senki sem védelmezhette s bárki sza- 
badon megölhette. Ez átkot előbb a comitiu- 
mok, később pedig a questiones perpefuae nevű 
esküdtszékek mondották ki súlyosabb vétségekre, 
mint pl. felségsértés (crimen maiestatis), gyúj- 
togatás (incendium), mérgezés (veneflcium), erő- 
szak (vis publica) s az illető elvesztette polgári 
jogait. Az E.-ba menő római bármely szomszé- 
dos városban tartózkodhatott, mint pl. Tibm-ban, 
Praenestében, egész a szövetséges háborúig ; ez 
idő óta azonban el kellett hagj^niok Itáliát s ké- 
nyelmes volta miatt leginkább Vlassiliában és 
Athénben tartózkodtak. A számkivetésben élők 
egyébként teljesen szabadok voltak, akár más ál- 
lam kötelékébe is beléphettek, csakis a római te- 
rület volt tőlük megtagadva. A császárság há- 
rom első századában az B. a (ieportáció ós rele- 
gáció formájában valóságos számkivetéssé lőn. 

Hévai Nagy LexOcona. VII. köt 



V. ö. Mommsen, Handbuch der röm. Altei*t., 3. 
köt., 48. 8 köv., 140., 636. l.,698. 1. 3. jegyz. (1888); 
Hartmann, De exúio apud Romanos ad Severi 
Aloxandri principatum (1887). L. még Szám- 
üzetéa. 

Exsolutio (lat.) a. m. főimentés, föloldás. 

l£,x speciali gratia (lat.) a. m. különös ke- 
gj'elemböl. 

Exspectans (lat.) a. m. várományos ; exspec- 
tans módszer, 1. Elváró módszer. 

Exspcctativae gratiae (lat.) a. m. várako- 
zási kegyelmek; az egyházjogban a még meg 
nem üresedett hivatalra való igénynek adomá- 
nyozása, amit azonban az azzal járt visszaélések 
miatt a tridenti zsinat eltörölt. Az evangélikus 
egyházban B. alatt értik egyrészt a lelkészi vizs- 
gát sikerrel letett lel készjelöl töknek várakozását 
alkalmazásra, másrészt a lelkészhelyetteseknek 
kilátásba helyezett utódlási reményt (spes succe- 
dondi) ; a magyar jogban litterae E. a. m. kegyo- 
lemváró levél (1609. LXXill. t.-c. 13. §.), amely 
oly Ígéretet tartalmaz, hogy a király valamely 
birtokot a jövőben esetleg bekövetkező hárulás- 
kor a megnevezettnek fog adni. Ilyen Ígéretből 
jog az adomány követelésére nem származott. 

E.xspiraitio (lat.), kUélegzés, 1. Lélegzés. 

Exíipoliatio (lat.) a. m. kirablás, kifosztás. 

E.xstusis, 1. Eksztázis- 

Exstinctio (lat.) a. m. kioltás, megsemmisítés. 
Az ásvány-optikának egyik műkifejezése. 

Exstirpatio (lat.) a. m. kiirtás. Sebészeti mű- 
tét, mellyel kóros kinövéseket, daganatokat vagy 
egyes szerveket a testből vagy testről eltávolíta- 
nak. Ez végezhető véres úton : metsző eszközök- 
kel, vagy vértelen úton : izzó platinadróttal (gal- 
vanokausztikus mód), zúzás által (écraseur-rel. 
1. 0.) vagy lekötéssel. A kóros kinövések (szemöl- 
csök, polipusok, aranyeres csomók) és a daganatok 
kiirtása gyakran szükséges. Egész szervek kiir- 
tása csak akkor válik szükségessé, ha a betegség 
olyan kiterjedést vett, hogy a kóros rész kiirtá- 
sával colt nem érhetüok. így rák vagy más rossz- 
tci-mészetü daganat miatt kiirtják az egész emlő- 
mirigyet, a szemgolyót, sőt a méhet, herét, végbél 
egy részét stb. Ujabban az epehólyagoi, vesét is 
sikeresen kiirtják, ha a betegség azt szükségessé 
teszi. 

Exstirpátor, 1. Ekeszerű gépek. 

Exsuctio (lat.) a. m. kiszívás, nedveitől való 
megfosztás. 

Exsudatio (lat.) a. m. kiizzadás. Eocsudativ, 
izzasztó. L. Exsudatum. 

Exsudativ diatliesis (lat.),konstituciós ano- 
mália, amelyre jellemző, hogy a bőr és a nyálka- 
hártyák gyuladásos folyamatokra hajlamosak. A 
csecsemő- és a fiatal gyermekkorban okozza a 
legtöbb kóros tünetet. Az B. es csecsemők rende- 
sen kis testsúllyal születnek és dacárji a leggon- 
dosabb ápolásnak, a legmegfelelőbb női tejjel való 
táplálásnak, eleinte nem gyarapodnak. Végre az 
5— 7-ik hétben megindul a súlygyarapodás és 
ezzel kapcsolatban gyuladásos tünetek lépnek fel 
a bőrön és a nyálkahártyákon. Ilyen tünetek a 
csalánkiütéshez hasonló piros foltok a bőrön, v. 
koszmó a hajas fejbőrön, az ótvar az arcon, a 
nyálkahártyákon fellépő gyuladások, a gyakori 



Exsudatum 



82 — 



Externátusi rendszer 



nátha, a garathurut, a mandulák megnagyobbo- 
dása. B csecsemők egy része sovány marad. A 
másik része ellenben abnormisan elhízik. Mentől 
több tejet kap a csecsemő, annál kifejlettebbek a 
tünetek és a táplálék csökkentésére javulnak. A 
fiatal gyermekkorban is erős túltáplálásra, kü- 
lönösen tej, vaj és tojástáplálásra rosszabbodnak 
a tünetek. B korban, a bőr részéről, csalánkiütés, 
prurigo, ótvar alakjában nyilvánul az E., a nyál- 
kahártya részéről pedig a nagy mandulák és a 
garatmandula (adonoid vegetatio) túltengésében ; 
ezen B. tünete a hólyagos szemkötöhárty agyula- 
dás is. Az B.-ben szenvedő gyermekek hajlamo- 
sak tuberkulózisra is, még pedig főleg a mirigy- 
tuberkulózisra, amelyet skrofulózisnak hívunk. 
Az E. megelőzése ós kezelése a helyes diéta el- 
rendelésében áll. Vajat, tojást ne adjunk ily gyer- 
meknek, és tejet is csak keveset, ellenben sok fő- 
zeléket, gyümölcsöt és elegendő húst is. Gondos- 
kodjunk jó levegőről, sok mozgásról. 

Exsudatnm (lat.), izzadmány, a gyuladás 
terméke, mely a vérerekből kiszivárgott vérsa^ó- 
ból és kivándorolt sejtekből áll. Aszerint, hogy 
mennyi a savó és mennyi a sejt az B.-ban, meg- 
különböztetünk 1. savós, 2. rostonyás (flbrinosus), 
3. genyes, 4. eves, 5 véres E.-ot. Bár az E. a vér- 
nedvből származik, vegyi összetétele mégis külön- 
bözik tőle, mertfehérjedúsabb mint a savó, ebben 
különbözik a transsudatumtól is. Az E. felhalmo- 
zódhatik a szövethózagokban, mint pl. az orbánc- 
nál, összegyűlhet a nagy savós üregben, a mell- 
űrben, a szívburokban, a hasüregben, itt esetleg 
eltokolódik, mint pl. a féregnyujtvány gyuladásá- 
nál, a belső női nemi szervek betegségeinél ; vé- 
gül a nyálkahártyákról lefolyik az E. Az B. nyom 
nélkül felszívódhatik, vagy kötőszövet hatja át, 
szervül s megvastagodások, összenövések hátra- 
hagyásával gyógyul. L. Gyuladás. 

Exsultatio (exultatio, lat.) a. m. ugrándozás, 
átvitt értelemben örömujjongás. 

Exsaltet (exultet, lat.) a. m. ujjongjon örö- 
mében. B szóval kezdődik a húsvéti dicsőítő ének, 
melyet a kat. egyházban nagyszombaton énekel 
& diakónus a húsvéti gyertya megszentelésénél. 
Szerzője állítólag Szt. Ágoston. Az E. tartalma és 
dallama gyönyörű. 

Exsuscitatio (lat.) a. m. felköltés, felbátorítás. 

Extasis, 1. Eksztázis. 

Extempore (lat.) a. m. rögtön, abban a pil- 
lanatban, rögtönözve ; extemporizál, rögtönöz, 
minden előleges készület nélkül beszól ; extempo- 
rale, rögtönzött fogalmazvány. 

Extensibilitas (lat.) a. m. nyujthatóság. 

Extensio (lat.) a. m. nyújtás. Olyan sebészeti 
müvelet, mellyel vmely kóros helyzetbe jutott 
végtagrészt v. csontot rendes helyére v. rendes 
helyzetébe visszailleszthetünk. A nyújtás ilyenkor 
mindig ellennyujtással (contraextonsio) van össze- 
kötve, azaz a nyújtás mellett a helyreigazítandó 
végtagrószleten felül eső testrész rögzítendő a 
nyújtás ellen. Alkalmazzák ficamodott végtagrész- 
letek beigazításánál, törött csontok összeilleszté- 
sénél ellennyujtással. Ezenkívül a nyújtás arra 
is szolgál, hogy bizonyos izületek esontvégeinek 
egymásra nyomódását pl. gyuladásnál, megakadá- 
lyozzuk, s ilyenkor hosszabb ideig keli annak hat- 



nia. Ez azután az állandó nyújtás (distractio), a 
minőt pl. csípőizületi gyuladásnál használnak gyó- 
gyítás céljából. Ehhez külön e célra szerkesztett 
készülékek vannak (Volkmann-féle nyújtás, Tay- 
lor-féle gép stb.). Végre nyújtással állítják ren- 
des helyzetbe vissza a zsugorodott izületeket; ez 
lassan történhetik (különös gépekkel és készülé- 
kekkel) vagy narkózisban egyszerre (brisement 
forcé), mikor erőszakos nyújtásnak mondjuk. L. 
FÍAMmodás. 

Extensitas (lat.) a. m. kiterjedés, kerület. 

Extensores, l. Feszítő-izmok. 

Extensum (lat.) a. m. kimerítő előadás, ma- 
gyarázat ; in extenso, körülményesen (elbeszél). 

Extenuatio (lat.) a. m. megszükítése, meg- 
kisebbítése vagy meggyöngítése valaminek. 

Extenzív (lat.) a. m. térbeli kiterjedésre vonat- 
kozó, kifelé ható, külterjes. — E. fejlődés váro- 
soknál a külső részeken való építkezés, terjesz- 
kedés. 

Extenzív gazdálkodás a. m. külterjes gazdál- 
kodás, azon gazdálkodási mód, amelynél a ter- 
mészettől várnak legtöbbet, a költséget és a 
munkaerőt pedig kímélik. Az extenzív gazdasá- 
gokban a terület nagyobb része a kevés munkát 
és befektetést kívánó raívelési ágakból ú. m. ré- 
tekből, legelőkből, erdőkből áll. A szántóföldön 
is a kevés munkát kivánó növényeket, így a ga- 
bonaféléket s a hüvelyeseket termesztik, más 
növényeket, pl. a kapásokat részért míveltetik ; 
sok ugart tartanak, keveset trágyáznak ; az állat- 
tartást csak a csekélyebb értékű állatokkal s ezt 
is ameddig az időjárás engedi, a legelön űzik, télen 
pedig szűkösen tartják. Az ilyen gazdaságok föl- 
szerelése kevés, az üzemköltség is kevés, de kevés 
és ingadozó a jövedelme is. Az ilyen gazdálkodás- 
nak okai: a birtok távolfekvése a piacoktól, 
utaktól, gyér népesség, kevés és drága munkaerő, 
a birtok szétdaraboltsága, magában véve is gyenge 
talaja, a tulajdonosnak tőkehiánya, v. más függő 
viszonyok pl. osztozkodás, birtokrendezés vagy 
eladás előtt való állapot. Egyes termelési és te- 
nyésztési ágakban is lehel B.-ról szó, így pl. a 
gabonatermesztést is lehet kül- és belterjesenűzni, 
kevés talaj munka, kézi vetés semmi, későbbi míve- 
lós : külterjes,— gondos talajmunka, műtrágyázás, 
jó vetőmag, gépvetés, sormívelés : belterjes míve- 
lós. Az egyszerű gulyatartás külterjes, istállózás, 
tejgazdaság belterjes állattartás. L. Belterjes. 

Extéríeur (franc, ejtsd: exteriőr) a. m. külső, 
külső része valaminek. — E. a párisi tőzsdén a 
í^Iq-os spanyol külföldi kölcsön neve. 

JBxterminatio (lat.) a. m. elűzés, kiirtás, 
szétrorabolás. 

Externátus, 1. Eocternus. 

Externátusi rendszer, az internátusnak (1. o.) 
ellentéte, amikor az intézetek növendékeiket 
családoknál helyezik el. Az E. előnyei, hogy a 
gyermek megmarad a család körében, nevelése 
természetesebb s inkább felel meg a gyermek 
egj'éniségének, családias érzései jobban kifejlőd- 
nek, benne él a mindennapi élet forgatagában, 
mely rá képzőleg hat, nevelése gyakorlatibb s 
későbbi életpályaválasztása és megélhetése szem- 
pontjából megfelelőbb. Hátrányai, hogy a nevelő- 
szülők legtöbbször anyagi haszonért vállalják a 



Extern-kövek 



83 



Extraordlnarla coarnttio 



gyermeket ellátásra, a nevelés nem mindig cél- 
tudatos ós a beteg gyermekek nem részesíthetők 
oly jó gyógykezelésbea ós ápolásban, mint pl. 
intern átusokban. Hazánkban a gyermekvédelmi 
intézmények, főleg a gyermekmenhelyek s rész- 
ben a gyógypedagógiai intézetek is, az B. alap- 
jára helyezkedtek, araennyiben a gyermekmen- 
helyek a hozzájuk beutalt összes egészséges gyer- 
mekeket, a gyógypedagógiai intézetek közül pedig 
a siketnémák intézeteinek mintegy fele, a vakok 
ós szellemi fogyatékosok intézetei közül is 3 a 
növendékeit családoknál helyezi el. 

Extern-kövek, azok a homokkő-sziklák, ame- 
lyek Horn mellett, a Teutoburgi erdőben emel- 
kednek Németországban. Öt nagyobb és 8 kisebb 
van. A nagyobbak 36 — 40 m. magasak és szabá- 
lyosan sorakoznak egymás mellé. Kettőre lépcső 
visz fel s tetejükről gyönyörű kilátás nyílik; a 
legnyugatibb köbe barlang van vájva, amelyet 
1115. kápolnának szenteltek fel. Bejárója mellett 
hatalmas és nagy művészi becsű relief van a 
sziklába vésve, 1115-ből, amely Krisztus kereszt- 
ről való levételét ábrázolja. Jelenleg a benedek- 
rendiek tulajdona s búcsújáró hely. V. ö. Deivitz, 
Die Extemsteine im Teutoburger Walde (15 táb- 
lával, Breslau 1886). 

Externus (lat.) a. m. külső, idegen. Exter- 
nátus olyan intézet, melynek kívül lakó, bejáró 
növendékei vannak ; ezek az E.-ok. Externista 
olyan beteg, aki nincs benn a kórházban, de a 
kórház gondoskodik orvosi kezeléséről. 

Exterritoriális (lat.) a. m. valamely területen 
kívül lévő ; valamely területre érvényes törvé- 
nyeknek alá nem vetett. 

Ext3rritorialitás a. m. területenkívüliség (l.o.). 

Extincteur (franc, ejtsd: eksztenktör, a. m. ki- 
oltó), oly tűzoltókészülék, melyben a vegyi úton 
előállított gázok a vízre nyomást gyakorolnak és 
azt sugáralakban az edényből kinyomják. L. Tüz- 
ottószerek. 

ExtincUo (lat.) a, m. megsemmisítés, elnyo- 
más, elfojtás. Fizikai értelemben: fényelnyelő 
testen áthaladó fény viszonya a ráeső fényhez. Az 
E. a lemez vastag-ágával együtt fogy. 

Extispex (lat.), aki az áldozó állatnak belei- 
ből jósolt. A jóslásnak ez a neme extispicivm. 

E.xtoríiio (lat.) a. m. kizsarolás, kierőszakolás. 

Extra (lat.) a. m. kívül, a rendes dolgon kí- 
vül, rendkívülileg, pl. : E.-kiadás; rendkívüli kia- 
dás ; E. lap, rendkívüli lap, melléklet ; E. posta, 
oly posta, melyet valaki csak a maga számára 
használ fel. — E. a, lósportban használt kifejezés 
annak megjelölésére, hogy valamely ló az illető 
versenyben a normális terhén kívül még bizonyos 
külön súlytöbbletet is kénytelen vinni pl. vala- 
mely előző nyeréseért. 

Extrabukkális táplálkozás, a táplálkozásnak 
az a formája, mely nem a szájon keresztül tör- 
ténik. L. Mesterséges táplálkozás. 

Extracorps (franc.) a. m. külön csapat ; az- 
előtt az utász-, hidász-, aknász- stb. csapatokat 
nevezték így. E.-puska a közönséges katonai pus- 
kánál rövidebb s következőleg könnyebb puska, 
amellyel oly csapatokat fegyvereznek fel, melyek- 
nek főfeladata a csatatéren nem a harc, hanem 
műszaki munkák elvégzése. 



Extractio (lat.), 1. Extrakció. 

Extractum (lat.), 1. Extrakt ós Kivonat. 

Extra culpaiu (lat.) a. m. ártatlanul. 

Extradatio (lat.) a. m. kiszolgáltatás, ki- 
adatás. 

Extra domínium (lat.), 1. Dominium. 

Extrados, egy ívnek v. bolthajtásnak háta, 
vagyis domború felső felülete. L. Boltozat. 

Extra eccleslam nulla salus (lat.) a. m. 
az egyházon kívül nincs üdv ; alapelve a róm. kat. 
egyháznak. 

Extraessentialis (lat.) a. m. lényegtelen. 

Extrahál (lat.) a. m. kivon, fölold, pl. vmely 
fölbontható testet. 

Extra Hungáriám non est Tita, si est 
vita, non e.«»t ita (lat.) a. m. Magyarországon 
kívül nincs élet, ha van is élet, az nem olyan. 
Keletkezésének ideje ismeretlen. Legrégibb iro- 
dalmi nyomát a Váczon 1781-ben megjelent Hár- 
mas Kis Tükörben találjuk. 

Extrajudicialls (lat.) a. m. bíróságon kí- 
vüli, peren kívüli. 

Extrakció (extractio, lat.) a. m. kihúzás ; orvo- 
sok a foghúzást, idegen testek, a szemlencse, v. 
szülésnél magzat kihúzását értik alatta. 

Extrakt v. extractum. Kereskedők üzletében 
használatos segédkönyv, mely ideiglenesen helyet- 
tesíti a folyószámlakönyvet és főleg azért készül, 
hogy az adósok számláinak állása mindenkor 
könnyen megállapítható legyen. Különösen ott 
alkalmazzák, ahol valamely akadálya van annak, 
hogy a folyószámlakönyv napról-napra vezettes- 
sék. — E.a. kémiában, gyógyszerészetben a. m. 
kivonat (1. o.). 

Extraktiv anyagok, oldható szerves anyagok, 
melyek közelebbi tulajdonságait nem igen ismer- 
jük és melyeket növényi vagy állati anyagokból 
vízzel ki tud ink oldani. 

Extraktor (lat.), a fémes hüvellyel biró tölté- 
nyeket kilövő puskáknak az a szerkezete, amely 
a kilőtt töltény fómhüvelyét a töltő űrből kilöki. 

Extra lineas (lat.) a. m. határon túl, mér- 
téken túl. 

Extramundanus (lat.) a. m. a világon kí- 
vül eső. 

Extra muros (lat.) a. m. a város falain kívül. 

Extraneus (lat.) a. m. idegen. A római jog- 
ban: 1. a. ni. külföldi; 2. vm. családi köteléken 
kívül álló ; 3. vm. jogviszonyon kívül álló. 

Extranuptialis nectaríum (növ.), I. Nec- 
tariuin. 

Extraordlnarla cognltlo (lat.) a. m. rend- 
kívüli bíráskodás. A római jogban a formuláris 
eljáiáson (1. o.) kívül alkalmazást nyert néha az 
E. is, melynélfogva a praetor a törvénykezési 
rendtől eltérően döntött el egyes ügyeket, köz- 
vetlen intézkedéssel. Ezt olyankor tette, midőn a 
fennálló joghoz való szigorú ragaszkodás méltány- 
talan vagy korszerűtlen lett volna ; így az E. a 
római köztársaság korában a praetori jogfejlesz- 
tés egyik jótékony eszköze volt. A császárság kor- 
szakában azonban az E. kizárólag a hatalmi ön- 
kény eszközéül jelentkezik : mint ilyen, a polgári 
szabadságnak fokonkinti visszaszorításával, csak- 
hamar «rendes» eljárássá válik, a régi formuláris 
pert végleg kiszorítván. 



6* 



Extraordinarium 



84 



Eybe 



Extraordinarium (lat.) a. m. rendkívüli, 
1. még Költségvetés. 

£xtraordinarius(lat.) a. m. rend kívüli tanár. 

Extra ordineiu (lat.) a. m. renden túl, ren- 
den kívül, a szabályokat áthágva. 

Extraparocliialis (új-lat.) a. m. a parochiá- 
hoz nem tartozó. 

Extraruha a. m. külön ruha, vagyis olyan 
ruhadarabok, melyeket a katoaa nem a kincstár- 
tól kapott, hanem saját pénzén, rendszerint fino- 
mabb kelméből és gondosabbaa elkészítve, szerez 
be. Az E.-t a katonák csak szolgálaton kívül hord- 
hatják, mely szabály alól csak az egyévi önkén- 
tesek vétetnek ki. Az E.-val ellentétben a kincs- 
tártól kapott holmikat «komisz» holmiknak szok- 
ták nevezni. 

Extra seriem (lat.) a. m. soron kívül. 

Extra tempóra, Breve E. (lat.). Az egyházi 
jog a felszentelés idejére nézve több szigorúan kö- 
vetendő szabályt állít fel. így : az egyes egyházi 
rendek (ordók) csak bizonyos időközök megtartá- 
sával (observatis interstitiis) vehetők fel ; a kisebb 
rendek s az aldiakonság közt, valamint az egyes 
felsőbb rendek felvétele közt egy-egy egyházi év- 
nek kell eltelnie s az egyes rendek felvételének 
ideje úgy van szabályozva, hogy a felsőbb egy- 
házi rendek az évnegyedi kántorbőjti napok- 
ban, fekete vasárnap előtti szombaton és nagy- 
szombaton (mindig nyilv. isteni szolgálat alatt, s 
előleges bőjtölós mellett, jejunis a jejunantibus), 
a hajkorona bármely napon s a kisebb rendek 
vasár- s ünnepnapokon (misén kívül is) feladha- 
tók. A püspökké szentelés vasárnap v. apostoli 
napon teljesítendő. Breve E. alatt értik azt a pápai 
engedélyt, amely a püspököket a rendes idő s a 
megszabott időközök megtartása alól felmenti. 

Extraterritoriális a. m. exterrüoriális (l.o.). 

Extratropikus flóraöv, 1. NÖV' nyföldrajz. 

Extrauterinns (lat.), 1. Méhen kívüli terhes- 
ség. 

Extravagáns (lat.) a. m. hóbortos, kicsapongó. 

Extravagantes (lat.), minden oly pápai ügy- 
levél, amely nem foglaltatik valamely elfogadott 
ügylevél-gyűjteményben. Régebben Gratianus De- 
croturaa, IX. Gergely gyűjteménye stb. is e néven 
szerepelt. Ma azonban csak azt a két gyűjteményt 
nevezik e néven, amelyek a Corpus juris canoni- 
eiban E. Joaniűs XXII. és E. comraunes név alatt 
vannak fólvéve. 

Extravaganza (az olasz esíraw^ají^aután), 
Angliában újabban divatba jött elnevezés a lát- 
ványos tréfák, tündérjátékok stb. számára. 

Extravasatum (lat.), a vérerekből kiömlött 
s a természetes szövethézagokban, vagy a szövet- 
roncsolásból, szövetszótesésből eredő űrökben fel- 
halmozódott vér. A vérzés (extravasatio, haemor- 
rhagia) oka az érfal sérülése, v. megbetegedése. 
Az E. neve alakjától, színétől függ : kicsiny, kerek, 
éles szélű foltok vetecchiák, petéc^ék v. patécsok ; 
nagyobb, szabálytalan alakú foltok : ecchymosisok; 
vérzéses csíkok : vihices ; terjedelmesebb vérzéses 
foltok vagy vérbeszürődések : suffusio, sugilkitio ; 
a körülírt helyen felhalmozódó nagyobb vérömlé- 
sek liae^natomák. 

Extraversio (lat.) a. m. kifelé való fordulás. 

Extremadura, 1. Estremadura. 



Extrémák a. m. szélsőségek (1. o.). 

Extremitás (lat.), végpont, valaminek a leg- 
vége, nemkülönben nagy zavarban létei. Az ana- 
tómiában a végtagokat, továbbá egyes szervek 
végeit jelölik e névvel. 

Extremoz, 1. Estremoz. 

Extrémtermométer a. m. maximum-mini- 
mum termométer, 1. Hőmérő. 

Extremus (lat.) a. m. szélső, túlzott (pl. E. 
irány, a mely bizonyos elveket a túlságba visz). 

Extubáció, 1. Intnbádó. 

Exiumescens(lat.) a. m.felfúvódó, feldagadó. 

Exuberans (lat.) a. m. túlbő, buja ; exube- 
rantia, bőségessóg. 

Exudenizmus (gör.) a. m. kicsinylés, semmibe 
vevés ; a retorikában az ellenfél érveinek kicsinylő 
megemlítése. 

Exukontiánusok, 1. Aé'tius és Arius. 

Exulceratio v. ulceratio (lat.) a. m. kifeké- 
lyesedés. 

Exnltatio (lat.), 1. Exsultatio. 

Exultet (lat.), 1. Exsultet. 

Exuma- szigetek, a Bahama-szigetekhoz tar- 
tozó szigetsor Nyugat- Ind iában (é. sz. 23V2— 25°. 
ny. h. lb—11^). Főbb szigetek : Great E. (250 
km«) Georgetown kikötővel ésLittle B. (13 km*). 
A sziklazátonyok 200 km. hossszúságban nyúl- 
nak el. Területe körülbelül 380 km^, 2300 lak. 
Gyümölcstermelés, állattenyészt és. 

Exundatio (lat.) a. m. kiömlés, áradás. 

Ex ungue leonem (lat.) a. m. körméről az 
oroszlánt ; megfelel a magyar közmondásnak : 
madarat a tolláról ismerjük meg. 

Ex usu (lat.) a. m. szokásszerüleg. 

Exutorium (lat.) a. m. izgató szer, melynek 
célja felszínes genyedést fentartani azért, hogy 
bizonyos nedvek a belső részektől elvonattassa- 
nak. Mióta a nedvek változásaira alapított humo- 
raipatológia teljesen alaptalan föltevésnek bizo- 
nyult, ezen szerek ideje is lejárt. 

Exuvíae (lat.) a. m. levetett ruha, az állatról 
lehúzott bőr, az ellenségtől diadalmi -zsákmányul 
elvett fegyverzet és ruha. 

Ex voto (lat.) a. m. fogadalomból. L. Foga- 
dalmi ajándékok. 

Eyb, Lvdwig von, frank lovag, szül. 1417., 
meghalt 1502., hű tanácsadója és barátja volt 
Albrecht Achilles őrgrófnak (l. Albrecht 10.) és 
fiának. Denkwürdigkeiten brandenburg-hohenzol- 
lerischer Fürsten c. alatt fontos munkát írt, me- 
lyet Röfler adott ki 1849., a Quellensammlung 
fűr frank. Gesch. gyűjteményben; továbbá egy 
fontos oklevéltárt szerkesztett: Das kaiserliche 
Buch des Markgrafen Albrecht c. alatt, mely 
Hunyadi Mátyás történetére is fontos (1440-86). 
Az első részt Höfler adta ki, a másikat Minutoh 
(1850). V ö. Hohenzolleriáche Forschungen (7 köt., 
Berlin 1900—2). 

Eybar, város, 1. Eíbar. 

Eybe, Albrecht von, német író, szül. 1420 aug. 
24. Öommersdorf várában Ansbach mellett, megh. 
Eichstádtben 1475 jul. 24. Olaszországban tanult; 
élete végén bambergi és eichstádti kanonok és II. 
Pius pápa kamarása volt. Korának egyik legjobb 
prózaírója, kinek nyelvén és stílusán (fordításai- 
ban is) idegen (latin) befolyás alig észlelhető. Fő- 



Eybler 



— 85 



Eyd. et Sou. 



müvei : Ehobüchloin (14;72) ; Spiegel der Sitten 
(1511), Margorita poetica (1472). Föórdeme, hogy 
E'lautus-átdolgozásaival jótókonyan hatott a nó- 
raot dráma fejlődésére. Példáját számosan követ- 
ték. Német müveit újra kiadta Horrmann M. (1890, 
2 köt.). V. ö. Herrmann M., Albrecht v. Eybo u. 
die Prühzeit des deutschen Humanismus (1893). 

Eybler, Joseph, német zeneszerző, szül. Bécs 
mellttt Schwechatban 1765 febr. 8., megh. Schön- 
brunnban 1846 júl. 14. Albrechtsbergernél tanult, 
Haydn és Mozart barátja volt. Templomi, s 1824 
első udvari karnagy lett (Salieri utóda). Nagy- 
szabású egyházi műveit még ma is előadják. 

Eyck, Hubert (Hmjbrecht) és Jan van, testvé- 
rek, németalföldi festők, Maaseeyckből (Limburg 
tartomány) származtak. Hubertnek, az idősebb- 
nek életéről vajmi keveset tudunk. 1365—70 
körül született ós a genti S. Bavo templomban 
levő sírjának tolirata szerint 1426. halt meg. Jan 
jóval — a hagyomány szerint mintegy 20 évvel 
— üatalabb volt bátyjánál és 1441 júl. 9. halt 
meg. 1422 körül Bajor János lüttichi hercegérsek 
udvari festője és komornyikja (valet de charabre) 
lett, majd 1425. ugyanilyen minőségben (111.) Jó 
Fülöp burgundi h<^rceg szolgálatába lépett, a her- 
cegi udvarral többnyire Lilieben tartózkodott, 
1428—29. Portugáliában járt, 1431. Brüggében 
házat szerzett magának és ott halt meg. 

A testvérek közös müve, a németalföldi festé- 
szet legkiválóbb és legnagyszerűbb emléke a híres 
genti oltár, melyet Vydt Jodocus genti polgár 
készíttetett a gonti Szt. János templom (ma S. 
Bavo székesegyház) számára. Az oltáron levő föl- 
irat szerint Hubert kezdte meg a nagy müvet és 
annak halála után jan fejezte be 1432. A hatal- 
mas szárnyas oltár 12 fára festett táblából áll, 
20 festménnyel. A 4 középső kép még eredeti he- 
lyén van, ahol Coxcie Michiel által 1557— 59-ig 
készített másolatok pótolják a hiányzó részeket, 
6 nagy oldalszárny a berlini Frigyes császár- 
múzeumban, a 2 kis felső oldalszárny a brüsszeli 
múzeumban. A szárnyak külső felületén, amelyek 
az oltár csukott állapotában láthatók, alul közé 
pen Ker. és Bv. Szt. János alakjai láthatók, szob- 
rok gyanánt festve, tőlük jobbról-balról az aján- 
dékozónak ós feleségének, Burlul Lisbetnek tér- 
delő alakjai, fölötte, négy szakaszban az angyali 
üdvözlet képe. legfölül, köríves mezőkben 2—2 
próféta és Szibilla képe. Ha nyitva van az oltár, 
alul középen a fő kép tűnik elő, mely az Apoka- 
lipszis nyomán az isteni bárány lábainál fakadó 
élet forrása képében szimbolikusan a megváltás 
müvét és a szenteknek azt imádó közösségét ábrá- 
zolja (1. a képmellékletef). A 2—2 oldalszárnyon 
jobbról vezéklők, remeték, zarándokok, balról 
fegyveres lovagok és fejedelmek vonulnak a szent 
hely felé. A felső sorban középen az Atyaisten, 
tőle jobbra Ker. Szt. János, balra Mária ülő alakja 
jelenik meg, a szélső 2 szárnyon zenélő és éneklő 
ang\alok, legszélről 2 keskeny szárnyon Ádám 
ós Eva meztelen alakja, a bűnbeesés pillanatá- 
ban, íolöttük a 2 köríves mezőben 1—1 jelenet 
Kain és Ábel történetéből. 

Látszólag előzmények nélkül állott elő a van E. 
testvérek e nagy alkotása, mely betetőzője a XIV. 
^z.-ban főleg Franciaországból kiindult közép- 



kori törekvéseknek ós egyúttal alapja a német- 
alföldi festészet egész későbbi fejlődésének. Fö 
művészi tartalma a látható világ minden jelen- 
ségére kiterjedő valószerűség, mely az embert ós 
környezetét a legapróbb részletekig híven a maga 
színes mivoltában igyekszik ábrázolni. Fö esz- 
köze az olajfestés eljárása, melyet ugyan nem a 
van E. testvérek talállak föl, de amelynek cél- 
tudatos művészi alkalmazásával itt találkozunk 
először. A természet legbehatóbb tanulmányozása 
nyilvánul mindenütt, ha a középkori megkötött- 
ség, merevség még érezhető is. 

A két testvér szerepét a nagy mű elkészítésé- 
ben annál kevésbbó lehet biztonsággal megállapí- 
tani, mert E. Huberttől egyéb hiteles műveket 
nem ismerünk, míg E. Jantól, kinek a genti ol- 
tárban is túlnyomó része volt, egyéb festmények 
egész sora maradt reánk. Hiteles művei : Mádon oa 
a szobában (1432, Ince-Hali, Liverpool m.) ; Tudós 
arcképe (1432, London, National Gallery) ; Turbá- 
nos férfi arcképe (1433, u. o.) ; Giovanai Ámolflni- 
nak és feleségének híres képmása, mely a párt 
oly megkapóan valószerű megjelenésben mutatja 
be szobájában (1434, u. o.) : Van der Paele kano- 
nok Madonnája, a donátor nagyszerű képmásával 
(1436, Brügge, városi múzeum) ; Jan de Leeuw 
arcképe (1436, Bécsi udv. múzeum) ; Madonna a 
szökőkút mellett (antwerpeni múzeum) és a mű- 
vész feleségének arcképe ^1439, Brügge, városi 
múzeum). Ezekhez csatlakoznak egyéb művek, 
amelyek neki tulajdonítandók, így : Kolin kancel- 
lár Madonnája, a térdelő donátor képmásával ós 
fölülmúlhatatlan részletességű, de mégis egysé- 
ges hatá^ú háttérrel (Paris, Louvre) ; Gyermekét 
szoptató, ú. n luccai Madonna (Frankfurt, Stádel- 
sches Kunstinstitut) ; kis szárnyas oltár a drezdai 
képtárban, amelyet Hubertnek is tulajdonítottak ; 
az ú. n. Szegfűs ember (Berlin, Frigyes császár 
képtár) ; kék süveges férfi képmása a nagyszebeni 
Bruckenthal-muzeuraban, stb. Mindenütt a genti 
oltárhoz hasonló vonásokkal találkozunk. Az egy- 
házi tartalom, a vallásos hangulat kifejezése nem 
megy a valóság hű ábrázolásának rovására és a 
képmások részletes kidolgozása nem rontja le 
azok egységes, pszichológiai szempontból megkapó 
hatását Nagyszerű művészet ez, mely az egész 
látható világot a maga körébe vonja és biztos kéz- 
zel, tudatos, bár még fejletletlen eszközökkel, 
csodálatos változatossággal tükrözteti vissza. Az 
egész XV. sz.-i németalföldi festészet a van E. 
testvérek nyomdokában halad, eszközeiket fej- 
leszteni, tárgykörüket bővíteni igyekszik, de erőre 
nézve egyik követőjük sem vetekedhetik velők. 
V. ö. Kaemmerer, Hubert u. Jan van E. (Bielefeld— 
Leipzig 1898) ; Seeck, Die charakteristischen Un- 
terschiede der Brüder van E. (Berlin 1899) ; VoU, 
Die Werke des Jan van E. (Strassburg 1900) ; 
Dvorak, Das Rátsel der Kunst der Brüder van B. 
(Wien 1904) ; Weale, Hubert and John van B. 
(London 1908); Durand Grévüle, Hubertet Joan 
van E. (Brüsszel 1910). 

Eyder, folyó, 1. Eider. 

Eyd. et Sou., állatok latin neve után Eydoux 
Fortune és Souleyet francia természettudósok ne- 
veinek a rövidítése; az előbbi a La Favorité 
francia sorhajón tett földkörüli hajózásban vett 



Eydtkuhnen 



86 — 



Eyre & Spottiswoode 



részt s az utóbbival együtt több állattani mun- 
kát adott ki. 

Eydtkuhnen, község Gumbinnen porosz kerü- 
letben, a Lepone partján, az orosz határon, Vir- 
ballen orosz várossal szemben, vasúti határállo- 
más, (1910) 5540 lak., jelentékeny bizományi keres- 
kedéssel Oroszország felé, azonkívül gabona-, fa- 
és vadhúskereskedéssel. 1860-ban a vasút megnyi- 
tása előtt még csak 150 lakosa volt. 

Eye, August von, német művészettörténész, 
szül. Pürstenau hannoveri faluban 1825 máj. 24., 
megh. 1896 jan. 13. Nordhausenben. 1853— 75-ig 
a nürnbergi germán múzeumban a régészeti osz- 
tály igazgató-őre, 1875— 79-ig a drezdai müipar- 
iskola tanára volt; 1879 után Braziliában élt. 
Főművei : Kunst und Lében der Vorzeit (1854, 3 
kötet); Galerié der Meisterwerke altdeutscherHolz- 
schneidekunst (1857—61) ; Doutschland vor droi- 
hundert Jahren in Lében und Kunst aus seinen 
eigenen Bildem dargestellt (1857) ; Albrecht Dürer 
(1860) ; Eine Monsehenseele (1863, Günther Ke- 
resztély XVIIL sz.-i német költőről) ; Wesen und 
Wert des Daseins (1870); Atlas der Culturge- 
sehichte (1875) ; Das Reich des Schönen (1878) ; 
Die neue Weltanschauung (1891). Kivándorlási s 
gyarmatosítási terveiről : Die Deutschen in Bra- 
silien (1885) ; Der Auswanderer (1885). 

Eyjaíjalla v. Öster-Jöküll, 1705 m. magas vul- 
kán Izland szigetének D.;i partján, a Vestman- 
naeyjar nevű szigetektől ÉK.-re. 

Eyja-fjord, Izland É.-i partjaiba benyúló, mint- 
egy 60 km. hosszú fjord, amelynél Akrejri fekszik. 

Eyke von Repgow, 1. Eike. 

Eyiau (Eihu, Porosz-E.), járási székhely Kö- 
nigsberg porosz kerületben, vasút mellett, (i9io) 
3274 lak., vasolvasztással és gépgyártással. A vá- 
ros mellett egy magaslaton 1856 nov. 20. leleple- 
zett emlék jelöli meg azon helyet, a hol 1807 febr. 
7. és 8. Napóleon, a franciák császárja, az egyesült 
porosz-orosz hadseregen győzelmet vívott ki. 

Eymericus, ^icoteMS, kanonok, szül. Katalonia 
Gerona nevű városkájában 1320 táján, megh. u. o. 
1399. 1 334-ben dominikánus, 1356 óta főinkvizitor 
volt. Directorium inquisitorum címen írt egy 
inkvizíciós útmutatást, mely Barcelonában 1503., 
utóbb Prancesco Penna magyarázataival Rómá- 
ban (1578 és 1591) és Velencében (1607) jelent 
meg. Kivonatosan A. Morrelet adta ki (Lissabon 
1762). 

Eymoutiers (ejtsd: ejmutyié), város Haute-Vienne 
francia départementban, a Vienne mély és festői 
völgyében vasút mellett, (i9oi) 4213 lak., kalap-, 
bőrgyártással, prémkészítéssel, pamutfonással és 
festéssel. Nevét a X. sz. végén Szt. Pralmody sírja 
fölött alapított antimonasteriumnak nevezett apát- 
ságtól kapta, amelyből a XV. sz.-ban épült szép 
templom máig is fenmaradt. 

Eynard, Jean Gábriel, fllhellén, genfi bankár, 
szül. Lyonban 1775., megh. 1863 febr. 5. 1793-ban 
Lyont a konvent csapatai ellen védelmezte, de az- 
után kénytelen volt Svájcba, majd Genovába 
menekülni, ahol nagy kereskedelmi házat nyi- 
tott. 1814-ben Genfbe költözött, mely mint köve- 
tet a bécsi kongresszusra küldte, 1818. mint a 
toszkánai herceg küldöttje az aacheni kongresz- 
szusra ment. Nagy tisztelője lévén a klasszikus 



műveltségnek, teljesen magáévá tette a felkelő 
görögök ügyét, kiknek érdekében 1825 óta Paris- 
ban mint a fllhellén egyesület tagja oly serény 
tevékenységet fejtett ki, hogy a görög nemzet- 
gyűlés hálából honflusította. 1829-ben a sajátjá- 
ból küldött 700,000 frankot a görög szabadsághar- 
cosok támogatására és 1841 óta mindent elköve- 
tett, hogy Kréta Görögországgal egyesíttessék. 
Mintegy 60 millió franknyi vagyonát közcélok 
előmozdítására hagyományozta. Iratai: Lettres 
et documents offleiels relatifs aux divers événe- 
ments de Gréce (Paris 1831) ; Vie de la baronne^ 
Krudener (Paris 1849). V. ö. Bothpletz, Der Gen- 
fer I. G. B. (Zürich 1900). 

Eynatten, August Friedrich, báró, szül. raj- 
nai porosz családból, 1798., megh. 1860 márc. 
7. Osztrák szolgálatba lépve altábornagy és Ve- 
rona kormányzója lett. De miután az 1859. olasz 
hadjárat alkalmával az élelmiszerek és takarmány 
körül csaló szállítókkal egyetértve sikkasztásokat 
követett el, pörbe fogták. Még mielőtt az ezzel 
kapcsolatban álló Richter Ferenc bankigazgató 
ellen indított pörben ítéletet mondott volna a tör- 
vényszék, E. sajátkezüleg véget vetett életének. 
V. ö. Neuer Pitaval 35. köt. (Leipzig 1872.) 

Eynern, Ernst von, porosz politikus, szül. 1838 
ápr. 2. Barmenben, megh. 1906 nov. 2. u. o. 1879 
óta Liberális tagja volt a porosz képviselőháznak 
és elnöke a csatorna-bizottságnak. Munkát is írt : 
20 Jahre Kanalkámpfe (Berhn 1901). 

Eyra (Felis eyra Fisch, áiiat), 1. Ny estmacska. 

Eyre, lefolyástalan sóstó Ausztrália D.-i részé- 
ben, a kontinens legmélyebb helyén. Vízgyűjtő 
területe a lefolyástalan creekek, kihalófélben levő 
folyók vidékének, amelyek közül legnagyobbak 
a Cooper, Warburton a Macumbával, a Neales, 
Douglas, Margaret és Stuart creek. 12 m. mélyen 
van a tenger szine alatt, mélysége 1 — 1-2 m., ha 
azonban bő esőzés öntözi nagy ritkán a területet, 
felduzzad és lefolyása van a még mélyebb, telje- 
sen lefolyástalan Torrens-tóba. Területét folyton 
változtatja, legtöbbször sós mocsár. A tó É.-i és 
D.-i darabját keskeny csatorna köti össze. Vize 
mindig sós, ihatatlan. Környékén juhtenyésztés 
folyik, mivel a sós bozót, legtöbbször triodia irri- 
tans erre alkalmas. D.-ről a kontinenst átszelő 
vasút érinti. 

Eyre (ejtsd : ér), Edward John, ausztráliai utazó, 
szül. Yorkshireben 18 5 aug. 5., megh. 1901 nov. 
29. Tavistockban (Devonshire). 1833-ban Sydneybe 
ment, aután Dél-Ausztráliába. 1839-ben bejárta 
a Flinders-láncolatot, látta aTorrens-tavat, azután 
délkeletre a Murrayhez ment és azt torkolatáig 
követte. Ő fedezte föl az Eyre-tavat s körüljárta 
Spencergolfot. Legnevezetesebb utazását 1841. 
tette a dólausztráliai part hosszában a King 
George Soundig. 1862— 6(i-ig mint Jamaika kor- 
mányzója az ottani néger lázadás kegyetlen el- 
nyomásával nevét gyűlöletessé tette. Ausztráliai 
utazásainak leírása Journal of expeditions of dis- 
eovery intő Central Australia (London 18 i5, 2 
köt.). 

Eyre & Spottiswoode (ejtsd : ér end szpotszvudd), 
angol udvari nyomda Londonban; 1750 táján 
Eyre Károly (szül. Lanfordban) alapította, ki 
1773. StrahanYümost vette magához társul. Ké- 



É 


1^^^ 


. ..fb 


^\ — 


i 


:''■ ■ '^^^^^HiRK«^^ 


_i 


H^t^ 






•Jü 


w^ 


■^^"^ 


-M,# ■ 


r 


fik '^fe* 




^i#»k^ 


19 ;í?í^ 7 




j^|.v 


mm 


» tfiií?' 'S 


r ^^k^f^jSá 


^ 




^*#ljíS 


■>«^_ 










s 

V 


'^- 


^ ■ -^w 


^Jír 


m 


^^S- . 




[ 


^'.-- V 






^ ' 


1 


'm^ 






L -^j^^ 


*»• il 


k SL 


li^' <r4tf 


■!5te. 


[ 




awr 


^ff 


•fir 


»!»-'n» 





< 

-< 
o 
< 

li 

00 a. 

< uJ 



-UJ 1- 

N 

H « 

•^ H 

Ül z 

m UJ 

=) í? 

I 

ü 

> 

UJ 

z 
< 
> 



Eyria 



87 



Ezékiel könyve 



söbben utóbbi helyét unokaöccse: Spottiswoode 
András foglalta el. 1893-ban Eyre egyik déduno- 
kája és Spottisiüoode két unokája voltak a nyomda 
tulajdonosai. E nyomdának már a XVIII, sz.-ban 
volt joga abiblia nyomtatására. 1872 ben az üzle- 
tet nagyon bővítették, úgy hogy most valameny- 
nyi, a nyomdászattal összefüggésben álló ipar- 
ágat magában foglalja. 

Eyria, Dél-Ausztrália gyarmat széles félszigete 
a d. sz. 33 és 35°, a Nagy- Ausztrál és a Spencer- 
öböl közt. Az Olinthus és Hill nevű hegyek ta- 
karják, a Wille- és Catastrophe fokokban vég- 
ződik. Rajta csak kevés marhatenyésztő lakik, 
igon jó kikötője Port Licoln. 

'&YS,\Qv,Edmund, osztrák zeneszerzö,szül. Bécs- 
ben 1877. Első operettje: Brúder Straubinger 
1902. Bécsben nagy sikert aratott ; a kritika Joh. 
Strauss legtehetségesebb utódának mondotta B.-t. 
A Vándorlegény magyar átdolgozását 1903 okt. 
Budapesten a Népszinházban kedvezően fogadták. 
A darab szövegét Schnitzler írta, a Cigánybáró 
librettistája. Újabb müvei : Kün8tlertráume(1904); 
Die Schützenliesl (1905); Phryne; Künsilerblut 
(Színészvér, 190B) ; Vera Violetta (magyarul is, 
1907) ; Das GrlUcksschweinchen(A szerencsemalac, 
1909); Der unsterblicheLump(A halhatatlan lump, 
1910) ; Das Zirkuskínd ; Der Frauenfresser (Asz- 
szonyfaló, 1912). 

Eysoldt, Gedrud, német színésznő, szül. Pir- 
nában 1870 nov. 30. Különböző német színpado- 
kon szerepelt, míg végre Berlinben szerződött 
Reinhardt társulatához, melynek egyik legjele- 
sebb tagja úgy a modem, mint a klasszikus dara- 
bokban. 

Ey88enhardt,l^ra?í2', német filológus, szül. Ber- 
linben 1838 márc. 6., megh. Hamburgban 1901 
nov. 30. Előbb gímn. tanár Berlinben, Hamburg- 
ban, majd 1882-töl a hamburgi városi könyvtár 
igazgatója. Jelesebb szövegkiadásai : Martianus 
Capella (1866); Phaedrus (1867); Macrobius 
(1868) ; História MisceUa (1869) ; Apuleius (1869) ; 
Ammianus Marcellinus (1871); Scriptores hi- 
stóriáé Augustae (2 köt., 1864, Jordán Henrik- 
kel). Ezeken kívül : Die Homerische Díchtung 
(1875); Bpistola urbica (1879); Römisch und 
Romanisch (1882) ; Hadrianus undPlorus (1886) ; 
Niebuhr életrajza (Gotha 1886) ; Italíen (1890) ; 
stb. Végül: Mittheílungen aus der Hamburger 
Stadtbíbliothek (1884—94). V. ö. Fritsch, Franz 
E. (^^eipzig 1903). 

Eytelwein, Jolmnn Albert, német mérnök, szül. 
Majna-Frankfurtban 1764 dec. 31., megh. Ber- 
linben 1848 aug. 18. Tizenöt éves korában a 
porosz tüzérségbe lépett s 1794-ben főópltőtaná- 
csossá nevezték ki. Az ő igazgatása mellett nyi- 
tották meg 1799 ápr. 13. a berlini építészeti aka- 
démiát. 1816-ban országos építészeti főigazgatóvá 
tették meg. 1830-ban a magánéletbe vonult vissza. 
Nevezetesebb müvei : Praktische Anwoisung zur 
Wasserbaukunst (Berlin 1802—08 ; 1809-1821) ; 
Handbuch der Mechanik fester Körper und der 
Hydraulik (u. o. 1801; 3. kiad. Leipzig 1842) ; 
Handbuch d. Statik fester Körper (Berlin 1808, 3 
köt., 2. kiad. 1832). 

• Eyth, MttX, német gépészmérnök és író, szül. 
Kirchhoimban 1836 máj. 6., ijih.1906 aug. 25. Ulm- 



ban. A karlsruhei és stuttgarti politechnikumon 
tanult, 1861. munkásnak állt be Fowler leedsi és 
londoni gyárába, hol fokról-fokra főmérnökségig 
emelkedett. Gyára megbízásából beutazta Európát, 
1863. Egyiptomot, 1866-ig az akkor egyiptomi 
trónörökösnek, Halim pasának főmérnöke volt 
Kairóban, és beutazta Afrikát, Amerikát, majd 
ismét Európát, míg végre 1882. megvált az an- 
gol gyár kötelékéből s Bonnban, k^bb Berlin- 
ben telepedett le és a német gazdasági egyesület 
egyik alapítója volt. Művei : Volkmar, tört. regé- 
nyes költem. (3. kiad. 1876) ; Wanderbuch eines 
Ingeníeurs. In Briefen (2. kiad., 1876- 84, 6 kö- 
tet) ; Das Agríkulturmaschinenwosen in Aegypten 
(1867) ; Die kgl. landwírtschaftliche Gesellschaft 
in England (1883); vannak elbeszélései és víg- 
játékai is. 

Eyzies, Les (#t8d: lézezí), falu a franciaországi 
Dordogne dópartement Sarlet kerületében, a Ve- 
zére folyó és az Orléans- vasút mellett, barlan- 
gokkal, melyekben 1862—68. jelentékeny prehisz- 
torikus leletekre bukkantak. 

Ezán (arab), imára hícás, melyet az e célra 
alkalmazott muezzin a mecsetek minaretjeiről az 
öt törvényes ima idejét közvetlenül megelőzőleg 
hangoztat. Az B.-t, mint minden kánoni szöveget, 
az izlám egész területén arab nyelven ejtik ; fordí- 
tásban körülbelül ekkép hangzik: Allah nagy! 
(négyszer) ; Tanúskodom, hogy nincsen istenség, 
csak Allah (kétszer) ; Tanúskodom, hogy Moham- 
med Allah követe (kétszer) ; Fel az imára ! (két- 
szer) ; Fel az üdvözülésre (kétszer) ; Az imádság 
jobb az alvásnál (csakis a hajnali ima B.-ja alkal- 
mával) Allah nagy (kétszer) ; Nincs istenség, csak 
Allah. 

Ezékiás, Juda királya, l. Hiszkiasz. 

Ezekiel (ejtsd: izikjei), Moses Jakoh, északameri- 
kai szobrász, szül. Richmondban (Virginia) 1844 
okt. 28., a déli államok seregében részt vett a há- 
borúban, azután szobrász lett. Berlinben az akadé- 
mián és Wolfif Albert műtermében, majd Olasz- 
országban képezte ki magát, ahol főképen Michel- 
angelo műveit tanulmányozta. Müvei, így a Val- 
lásszabadság-csoportozat(Philade]phia),Izráel,Éva, 
Pán és Ámor,A vértanú. Kain, Lee tábornok lovas- 
szobra, Washington, Liszt stb. mellszobrai, Goethe 
és Schiller domborművű képmásai mély érzésre 
és egészséges naturalizmusra vallanak. Rómá- 
ban él. 

Ezékiel (héb. Jechezkél), 1. zsidó próféta, Buzi- 
nak fla. Papi nemzetségből származott. Midőn II. 
Nebukadnezár (1. o.) babiloni király Jójáchint (l.o.), 
Juda királyát a nép előkelőivel együtt 597. Kr. e. 
fogságba vitte, ezek között volt E. is, akit Tél 
Abib nevű helységben, Mezopotámiában telepítet- 
tek le. 592. és 570. között tartotta beszédeit, ame- 
lyek a róla E.-nek nevezett szentírási könyvben 
foglaltatnak. Az ő tevékenysége eredményezte, 
hogy a babiloni fogságban levő zsidóság vallásilag 
szervezkedhetett. V. ö. Smend, Der Prophet E. 
(1880) ; Cornill, Das Buch d. Proph. E. (1886). — 
2. E., zsidó költő a Kr. e. II. sz.-ból. Több zsidó 
történeti tragédiát írt görög nyelven. Egyik mü- 
vének: Az egyiptomi kivonulás (Exagogé) na- 
gyobb töredéke fenmai'adt. 

Ezékiel könyve, 1. Ezékiel, 1. 



Ezelekh — I 

Ezelekh, bíborban született Konstantin csá- 
szár szerint Árpád egyik unokája, második fiától 
Jelekhtöl. Hagyományainkban nem maradt em 
léke. 

Ezelin, 1. Ezzelino da Bomano. 

Ezer, tiznek a harmadik hatványa, vagyis = 
10X10X10-— B., kuruc harcászati egység, a. m. 
ezred. 

Ezeregy éjszaka, híres arab mesegyűjtemény. 
Legrégibb alkotórészei az ind elbeszélésekre visz- 
szavezethetö Hezár efszáne (ezer elbeszélések) 
című perzsa mesék, melyek már a X. sz.-ban arab 
fordításban el voltak terjedve és fokozatosan egyéb 
perzsa elbeszélésekkel bővültek. Arab feldolgo- 
zásban a perzsa mesék mohammedán színezetet 
<)ltöttek, és különösen a khalifa székvárosának, 
Bagdadnak, viszonyaihoz alkalmazkodtak. A mese- 
mondók mindinkább újabb elbeszéléseket illesz- 
tettek a IX. sz, óta megalkotott keretbe, míg 
végre előállt az B. teljes anyaga, mely azon- 
ban mind tartalomra, mind elrendezésre nézve 
különféleképen jutott reánk. Az E. azon helyei, 
melyek félreismerhetetlen históriai viszonyokra 
vonatkoznak, azt mutatják, hogy a gyűjtemény 
legkorábban a XV. sz. második felében, még pedig 
Egyiptomban nyert befejezett szerkezetet. De még 
ezután is fejlődött az E. anyaga ; újabb recen- 
ziókban oly epizódokkal találkozunk, melyek a 
XV. sz.-ban lezárt gyűjteményből hiányoznak; 
sőt még ez utóbbiak különféle kiadásai is sokban 
eltérnek egymástól. V. ö. Zotenherg, Histoire d'Alá 
al-din ou la lampe merveilleuse (Paris 1888). Leg- 
inkább el vannak terjedve az első kalkuttai (2 
köt., 1814 — 18, nem teljes) ; egy tuniszi kéziraton 
alapuló Habicht-Fleischer-féle (12 köt., Boroszló 
1825—43) ; a Macnaghten-féle kalkuttai (4 köt., 
1839-42) ; a búláki kiadások (2 köt., 1251 hidzsra, 
4 köt., 1279 hidzsra) ; a beiruti jezsuiták kiadása 
(5 köt. 1888-91). 

Nyugaton csak a XVIII. sz. óta ismerik az E.-t, 
midőn Galland Ant. a gyűjtemény egy arab pél- 
dányát hozta Eiu-ópába és francia nyelvre letor- 
dította (Les mille et une nuits, 12 köt., Paris 
1704). Német fordítások : aHabicht-Hagen-SchoU- 
féle (15 köt., Boroszló 1824 és kk., azóta újabb 
kiadások) és a Weil-féle (4 kötet, legújabban 
Stuttgart 1866), legutóbb Henning M. fordítása (a 
Reclam Universalbibl.-ben, 3692 és kk.). Szá- 
mos tárgyi felvilágosító jegyzeteiért nagyon be- 
cses Edw. Lane legelőször 1839. megjelent an- 
gol fordítása (3 köt., legújabb kiadása London 
1883) ; a jegyzetek külön kiadásban is megjelen- 
tek (Arabian Soeiety in the Middle Ages, London 
1883). Az E. keretében a különféle recenziókban 
található összes elbeszéléseket újabb időben John 
Payne (9 köt., London 1882—84) és legteljeseb- 
ben Burton Richárd (16 köt., Benares 1885—88) 
angol fordításai egyesítették. Ujabb francia fordí- 
tást adott Mardruff (Paris, 16 köt., 1899—1904). 
Az E.-ról hasonlító irodalomtörténeti szempontból 
V. ö. Chauvin, Bibliogr. des ouvrages arabes (IV. 
köt., Liége 1900). — Irodalmunkba az B.-t legelő- 
ször Vörösmarty ültette át : Ezeregj' éjszaka (18 
fUzet Pest, 1829—34); ü. a., Arab regék. 2 köt. 
(Pest 1866) ; Hoffmann Ferenc, A napkeleti regék 
legszebb gyöngyei. Fordította Holienauer Ignác, 



o — Ezoterikus 

2 köt. (Pest 1863) ; Ezeregy éj. Az ifjúság számára 
átdolgozva (Buda 1872) • Ezeregy éjszaka. Arab 
regék. Galland, Habicht. Vörösmarty és többek ki- 
adásai után. 4 kötet (Bpest 1884—85). Az E.-hez 
hasonlóan van egy arab Százegyéj gyűjtemény is, 
francia fordítása Gattdefroy-Demombynes-töl 
(Les Cent et Une Nuits, Paris 1911). 

Ezeres, kisk. Krassó- Szörény vm. resiczai j.-ban, 
(1910) 1561 oláh lak. ; u. p. és u. t. Németbogsán, 

Ezer esztendős birodalom, 1. Ghüiasmiis. 

Ezerforintos fü (növ.), 1. Erythraea. 

Ezerin, eserin, a Phyrosügma venenosum 
magja, az ú. n. kalahar-hab egyik heves hatású 
alkaloidájának : a physostigmin-nek szinonimája. 

Ezerjófü (Didamnus L., növ.), a Rutaceae csa- 
lád génusza ; egyetlen faja, a Didamnus albus L. 
Közép- és Dél-Európában, a Kaukázusig és innen 
Észak-Kinán át az Amurig elterjedt, egyéves, 
bódító szagú fti, erdők és cserjések növénye. 50— 
100 cm. magas. Szára a tövén egyszerűen, felfelé 
pedig egyre sűrűbben, mirigyesen szőrös; levele 
szárnyas, a kőrisfáéhoz hasonló. Virága szártetöző 
fürtben áll, szirma pirosas, sötétebb erekkel ; por- 
zói 3 cm. hosszúak és ívalakban legörbülök, majd 
felemelkedők. A kocsán és a csésze sűrűn meg 
van rakva bibor mirigyszőrökkel, melyekből me- 
leg időben tetemes éterikus olaj párolog ki. Ha 
ez meggyulad, sebes láng fut végig a virágzaton, 
amint állítólag Linné tapasztalta. Virágját a méh 
kedveli. Gyökerének kérge fehéres, citromillatú ; 
régen offlcinális volt, de magvát és a virágából 
desztillált olajat is használták orvosi célokra. 
Hatása általában a keserű anyagok (amara) ha- 
tásával egyezik. A keserű anyagon kívül még egy 
eryfhrocentaurin nevű vegyület is van benne, 
mely színtelen, szagtalan és íznélküli kristályok- 
ban (CajHg^Og) nyerhető. Fiatal leveleit Szibériá- 
ban tea gyanánt használják (10 g. D. 150—200 g. 
forró vízre). 

Ezerlábúak (Myriopoda, áiiat), 1. Százlábúak. 

Ezermester, sok mindenféléhez értő ember; 
bűvész, szemfényvesztő, ügyesen fúró, faragó. 

Ezernyolcszáznegyvennyolc ('iSííS^. 1. Politi- 
kai napilap, szerkesztette Frankenburg Adolf 
1867 márc. 3-tól 1868 márc. 30 ig, mikor a lap 
megszűnt. Kiadta Emich Gusztáv. 2. E. Politikai 
szemle az állam és egyház köréből, szerk. és ki- 
adta Toldy István 1868 jau. 15-töl június 10-ig, 
mikor a 8. fűzettel megszűnt. 

Ezer tó országa, 1. Finnország. 

Ezion-Geber (héber), kikötőváros Edom földjén, 
az Arab-tenger aelanai öblének É.-i partján, Elat 
közelében. Innét indultak ki Salamon király hajói 
Oflrba. 

Ezópus, 1. Aisopos. 

Ezoterikus (gör.) belső, ami csak a beavatot- 
tak száraára való ; ellentéte az exoterikus, ami 
a kívül állók, a be nem avatottak számára való. 
Állítólag a régi görög vallási szektákban hasz- 
nálták először: a beavatottak titkokat tudtak meg, 
melyeket a többiek előtt elrejtettek. Aristoteles 
többször használja e kifejezéseket, nála exoteri- 
kus népszerűt jelent ; neki is voltak ily népsze- 
rűbb művei, de azok mind elvesztek. Fönmaradt 
tudományos műveit újplatonikus magyarázói 
B.-oknak nevezték, amiből némely római író azt 



Ezoterikus társulat 



— 89 — 



EzsaJ&8 



következtotto, hogy azokat, mint titkosakat, csak 
kiválasztott tanulókkal közölte. 

Ezoterikus társulat, buddhista társulatokból 
alakult titkos szövetség, mely különösen az em- 
beri ú. n. asztráltest, tehát a szellemvilág ki- 
kutatását tílzte céljául. 

E-zö nyelvjárások, azok a magyar nyelvjárá- 
sok, melyek a köznyelvi zárt é helyett mindig 
nyilt e-t ejtenek ; pl, emberhelyettemher, vétettem 
és vetettem helyett vetettem (az írásban egyáltalán 
nem különböztetjük meg e két hangot). E. dív- 
nak az északkeleti és királyhágóntúli nyelvjárás- 
területeken s ott az e-zós alkalmasint idegen ha- 
tás eredménye. A többi nyelvjárás részint é-zö, 
részint ö-zö. L. Nyelvjárások. 

Ezra (a magyar bibliában : Ezsdráíi), Szerájá 
fla, zsidó írástudó és pap (kóhén), aki a második 
templom -korabeli zsidóságot újjáteremtotte. Tevé- 
kenységét a zsidó hagyományok a Mózesével 
egyenértékűnek mondják. Kr. e. 458. számos 
babilóniai zsidó élén visszatért Palesztinába s ott 
a zsidókat eleinte csak különválasztani igyekezett 
a pogányoktól, de később a pentateuchus összes 
törvényeinek megtanulására és mogtartására kö- 
telezte őket. 44í;-ben Nehemiás (l.o.) támogatása 
mellett a nép véneivel megfogadtatta.hogy a penta- 
teuchus törvényeihez soha hütelenek nem lesznek. 
ó reá vezetik vissza a tóra hetenkénti felolvasá- 
sának intézményét, amely által a zsinagóga intéz- 
ményének alapja vettetek meg, valamint a héber 
írás is (ketáb assm'i), amelyet a zsidók a szent- 
írás példányaiban mai napig használnak. A szent- 
írásnak az a könyve, amely Ezráról neveztetik, 
eredetileg a Krónikák könyveivel egy egészet ké- 
pezett. A zsidók E. és Nehemiás könyveit együtt 
E. könyvének nevezik, az alexandriai bibliafordí- 
tásban e két könyv E. első és második könyve 
címet visel. Az apokrifákban foglalt E. III. könyve 
az elsőnek toldalékkal ellátott szabad fordítása. 
B. IV. könyve alatt egy apokaliptikus munkát kell 
érteni, amelyet egy zsidó a Kr. u. első sz. vége 
felé írt. V. ö. Rawlinson G., E. and Nehemiah. 
(Lond. 1891). 

Ezra könyve, 1. Ezra. 

Ezred, fegyelmileg és gazdászat-kezelésileg 
egy testületet képező csapat, amely a gyalog- 
csapatoknál 3 — !■ záizlóaljból, a lovasságnál 2—3 
lovasosztályból, ilh tve 4—6 lovasszázadból s a 
tüzérségnél 2—4 ütngosztályból stb.-böl áll. Min- 
den E.-nek kijelölnek egy bizonyos vidéket (kiegé- 
szítő kerület), melynek lakossága adja az E.-nek 
a katonákat. Az E.-ek fegyvernemenként folyó 
számokat kapnak s ezenkívül némely seregeknél 
előkelő fejedelmi vagy katonai egyéneknek, más 
seregekben a kiegészítési kerületüknek neveit is 
viselik. 

Ezreddobos, a katonai zenekarnak rangban 
legidősebb altisztje, aki menetek alkalmával a 
zenekart vezeti és hotjával dirigálja. 

Ezredes, a legmagasabb törzstiszti rang. Az 
E. rendszerint ezredet vagy dandárt vezényel. A 
XVII. sz.-ig bezárólag az E. rendszerint saját 
költségén szervezte ezredét, amiért az uralkodó- 
tól, államtól megfelelő javadalmazásban és kitün- 
tetésbon részesült. 

Ezredéves emlékünnep, 1. Millennium. 



Ezredjel, minden ezred számára megállapított 
külön küitjel az illető ezred felhívására. 

Ezrednevek, az ezredeknek tulajdonosuk után 
való ( Inovezése. Némely ezrednév örök időkre 
szól, pl. Mária Terézia-ezred, mások ellenben az 
illető tulajdonos elhalálozásával változnak. L. Ez- 
redtulajdonos. 

Ezredorvos, századosi ranggal biró katona- 
orvos. 

Ezredparancsnok, a hadseregbon a legfonto- 
sabb személyek egyike, aki ezredének kifogásta- 
lan felszereléséről, kiképzéséről és vezetéséről 
gondoskodik ; rendesen ezredes v. alezredes. 

Ezredtulajdonos. I. Miksa német császártól 
kezdve kiváló harcosokat ezredessé neveztek ki 
ós oklevélben engedélyt adtak nekik új ezred fel- 
álUtására. Ily kiváltsággal gyakran uralkodó- 
házak tagjait is felruháztak ; ezek azonban ud- 
vari hivatalaik vagy egyéb elfoglaltságuk miatt 
az új ezredeket személyesen nem vezérelhetvén, 
e célra helyettest (alezredest) neveztek ki, aki 
tényleg az ezredet vezette, míg ők maguk az ez- 
red tulajdonosává váltak. 

Ily viszonyok uralkodtak azelőtt az osztrák 
hadseregben is, mig 1867. az E.-i állás puszta mól- 
tósággá vált, melynek címével most a közös had- 
sereg gyalogsági, lovassági és tüzérségi ezredei- 
nek tulajdonosai vannak kitüntetve a nélkül, hogy 
ebbeli állásukkal tényleges szolgálati működés is 
összekötve volna. Jogában áll azonban a tulajdo- 
nosnak, hogy ezredének egyenruháját felölthesse 
ós díszkivonulásoknál annak élére állhasson. Az 
ezredet — az illető számnak hozzáf üggesztósóvel 
— most is a tulajdonos nevén nevezik meg. L. Ez- 
rednevek. 

Ezrelék, jele "/„„^pro mille, vagyi« ezren- 
ként egy egység. Mindenben azonos a ^l^-d^, csak- 
hogy 1000 egységre vonatkozik, 

Ezsajás (héb. Je3ája\ Amóc fla, a zsidó nép 
egyik legnagyobb prófétája, akinek a róla neve- 
zett szentírási könyvben foglalt beszédek tulaj- 
doníttatnak. Kr. e. a VIII. sz.-ban Izrael ós Juda- 
ország legválságosabb korában működött. Az ö 
idejében mind a két izraelita országot nagy ve- 
szedelem fenyegette az asszírok részéről, akik 
III. Tiglat-Pileszer, Szargón, IV, Salmaneszer és 
Szanhérib hódító kimlyok vezetése alatt Elő- Ázsia 
összes apró nemzeteit leigázták, vagy éppen meg- 
semmisítették. Izraelországot II. Salmaneszer el 
is pusztította Kr, e. 722-ben. Hogy Judaország 
megmenekült, É. működésének tulajdonítható. 
Beszédei között vannak a leghatalmasabb és leg- 
fenségesebb vallás-erkölcsi beszédek, amelyeket 
valaha e földön tartottak. Éppen úgy kiválnak 
formájuk tökéletessége, mint eszméik nagysága 
által, (V. ö. B. könyvének 1., 5. s 11. fej.) A róla 
nevezett könyvnek II. része (40—66) nem tőle, 
hanem egy Bábelben, az exiliumban élő prófétá- 
tól való, kit a keresztény teológusok a prófétai 
evangélista névvel illetnek, mert fenséges világ- 
szenilélete, az Isten szolgájáról megrajzolt képe 
és az emberiség megjavulását hirdetó tanításai 
szolgáltak alapul a Jézusról szóló történetekbe ve- 
tett hitnek és a kereszténység elterjedésének. De 
vannak az első részben is jóslatok, melyeket 
a keresztény teológia Jézusra vonatkoztat és itt 



Ézsau 



90 



Ezüst 



is találhatók beszédek, amelyek nem tőle származ- 
nak. A legenda szerint Menasse (1. o.) Juda királya 
megölette. 

Ézsau (héb. Észav), Izsák ősatyának fla, idő- 
sebb ikertestvére Jákobnak. Más néven Bdomnak 
hittak. Az edomita néptörzset, valamint más, a 
héberrel rokon törzseket tőle származtatja a szent- 
írás. A róla szóló bibliai elbeszéléseket a későbbi 
zsidó legenda kibővítette s benne Ézsau, mint a 
pogány edomiták típusa : indulatos, erőszakos és 
erkölcstelen életű embernek van feltüntetve. A 
mohamedán legendában Isz nevet visel. 

Ézsau (v. Izsó), két magyar főúr neve a XII. 
sz. második felében, kik közül az egyik 1197—98. 
nádor és bácsi főispán, a másik 1194—98. ország- 
bíró és Csanádi főispán volt. 

Ezsderha v. ezsder, perzsa eredetű török szó, je- 
lent sárkányt, mesebeli szörnyeteget. A török nép- 
mesékbe valószínűleg perzsa réven került, és van 
bennük három- és hétfejű sárkány. Rendesen kin- 
cset V. szultánkisasszonyokat őriznek és a mese- 
beli királyfi ép úgy győzi le őket, mint a magyar 
mesebeli hős. 

Ezsdrás, 1. Ezra. 

Ezten nap, 1. Észten nap. 

Ezüst, latin neve argentum, vegyjele Ag ; az 
alchémikusok Innának nevezték és félholddal je- 
lezték. Atomsúlya 108, fajsúlya lO'ö, értékűsége 1. 

A termés-E. és az E. -ércek. 

Az B. azok közé a fémek közé tarozik, melyek 
sziaállapotban is előfordulnak. A termés-B. má- 
sodlagos fekvőhelyen nem található, hanem csu- 
pán erekben, fészkekben és üregekben. Brősen 
torzult kristályainak egymáshoz illesztett hal- 
mazai drót, agyar, moha, ágas-bogas dendriti- 
kus alakok, páfrány vagy lemezlevélformák, stb. 
Jól kifejlődött szabályos rendszerbeli kristályok- 
ban is terem, nevezetesen hexaéderekben, okta- 
éderekben, e kettő kombinációiban, továbbá rom- 
bodekaéderben, tetrakiszhexaéderben, sőt az okta- 
éderlapok szerint összenőtt ikrekben is. Nálunk 
Selmeczbányáról ismeretesek igen szép ezüst- 
kristályok. A termésarany mindig tartalmaz 
ezüstöt. 

Az E.-ércek v. kénfémek társaságában van- 
nak quarc kíséretében, v. karbonátokban ólomér- 
cekkel társulva, vagy barit és fluoríthoz kötve az 
ólom érceivel együtt találhatók. Kohászatilag hasz- 
nosan feldolgozható B.-ércek a következők: Ter- 
més-B. 97— 99«/oB.-tel; antimón-B. 77-847oE.-tel; 
tellur-E. 61«/o B.-tel; fénylő B.-érc 87»/o E.-tel ; 
rideg üvegére 70«/o B.-tel, antimon, vas, réz és 
arzén mellett ; világos vörös B.-érc 65"/o B.-tol 
antimon vagy arzén mellett ; sötét vörös ezüstérc 
59"/n B.-tel antimon v. arzén mellett ; sötétfehér 
B.-érc 18-32Vo E.-tel és 26-15»/o réztartalom- 
mal; vUágosfehér B.-érc 67o E. és 380/0 ólomtar- 
talommal; fényes, B.-ös rézszulfur 537o B. és 
317o réztartalommal; polibasit 64:—72% B. és 
10— 3»/o réztartalommal ; galenitO-01— 0-03<»/o, de 
néha 70/0 ezüsttartalommal. A rézércek között 
leggazdagabbak B -ben a fakóércek, néha 317^ 
tartalommal. Ezeken kívül vannak még E.-tar- 
talraú cinkércek, vaskovacsok, arzén- és antimón- 
ércek. 



Az E. tulajdonságai. 

A tiszta B. fehér fém, vékony lemeze kékes szín- 
ben áttetszik. Jól fényezhető, fénye nagyon élénk. 
Törése kissé horgas. Keményebb és szilárdabb az 
aranynál, de lágyabb és kisebb szilárdságú a vörös- 
réznél. A húzott kemény drót szilárdsága 32-41 
kg., a kilágyítotté 18— 19-5 kg. mm«-kint. Nagyon 
nyújtható fém, csak az arany nyújtható jobban ; a 
finoman eloszlott E. szürke fénytelen por. Az öntött 
B. fs.-a 10"5 körül van. A legjobb meleg- és elek- 
tromosságvezető. A hevítéskor keveset terjed ki; 1 
méteres B.-rúdO«-100o-ra felhevítve 1-94 mm.- 
rel hosszabbodik. Pajmelege 0'057. Olvadáspontja 
lOOO" körül van, még magasabb hőmérséken (dur- 
ranó gázláng, elektromos ív) forr és desztillálható. 
A megolvadt B. a levegőből oxigént nyel el, de 
nem egyesül vele kémiailag ; a megmeredés pilla- 
natában ugyanis az oxigén ismét eltávozik és sa- 
játszerű fröccsenés (Spratzen) észlelhető. Csupán 
a tiszta B. bir e sajátsággal. Más fémekkel köny- 
nyen összeolvasztható ; e fém ötvényei közül a 
rózötvények a legfontosabbak. Sem közönséges, 
sem magasabb hőmérséken nem egyesül a levegő 
oxigénjével, azonban vékony B.-dróton igen erős 
elektromos áramot átvezetve, B.-oxiddá ég el. A 
finoman eloszlott B.-öt az ózon szuperoxiddá ala- 
kítja. A halogén elemekkel (klór,bróm,j ód) könnyen 
egyesül.Különösen akénnel képez könnyen vegyü- 
letet, ezért az B.-tárgyak kénhidrogén tartalmú 
levegőbon, sőt kéntartalmú ételekben ezüstszulfld 
képződése folytán megbarnulnak. A legtöbb híg 
savban úgyszólván oldhatatlan ; a híg salétrom- 
sav azonban könnyen oldja. Jódhidrogénsavval 
már közönséges hőmérséken hidrogén fejlődése 
közben B.-jodiddá alakul. A tömény kénsavval 
való hevítéskor kéndioxid fejlődése közben E.- 
szulfát képződik. Krómsav vörös B.-kromáttá ala- 
kítja. Lúgok nem hatnak reá ; az alkáli hidroxido- 
kat B.-edónyekben szokás olvasztani. Oldható ve- 
gyületeiben az B.-öt következőképen mutathatjuk 
ki : az oldat sósavtól fehér túrós csapadékot (Ag 
Cl) ad, mely salétromsavban nem, de ammóniában 
könnyen feloldódik. B sók oldatába fényes rézcsi- 
kot állítva, azon az B. szürke por alakjában levá- 
lik. Az B. mennyiségi meghatározása céljából az 
oldatból az E.-öt klorid alakjában választjuk le, s 
a kimosott és megszárított, majd óvatosan meg- 
olvasztott B. -klorid súlyát megállapítjuk; 1431sr. 
AgCl megfelel 1077 sr. Ag-nek. Térfogatos ana- 
litikai utón Gay-Lussac, Mohr v. Volhardt módsze- 
rével határozzuk meg. Az B. legszebb fehér fém ; 
fényét a levegőn nem változtatja. A tiszta B. azon- 
ban meglehetősen lágy ós hajlékony, úgy hogy a 
különféle ékszerek és dísztárgyak, továbbá pénzek, 
érmek nem tiszta B.-ből, hanem E. és réz ötvónyé- 
ből valók, mert ez ötvény a tiszta B.-nél keményebb 
és így ellenállóbb (1. bővebben E.-ötvények). 

Az E. gyártása. 

(Képmelléklettel.) 

A szin-E.-öt klór-E. -bői állíthatjuk elő, melyet 
szénsavas alkáliákkal összeolvasztunk v. sósav- 
val leöntve cinkkel v. vassal redukálunk. Az E. 
termelésére efféle kémiai eljárások nem valók, a 
szóban forgó fémet érceiből kohászati eljárással 
állítjuk elő. 



EZUSTT 





9. A cinkpáritta'-ó iceraence 
hosszanti metszete. 



10. A cinkpároltató kemence kereaatmetszete. 




14. Kunyhasó-lugzó készülék. 



1. Ólomolvaszt< 



<iSUüst» cikkhez. 




RÉVAI NAQY LEXIKONA. 



EzUst 



— 91 — 



EzUst 



Az ércek minősóge szerint általánosan három- 
féle eljárást alkalmazunk az E. előállítására: 1. 
az E.-tartalmú ércek és termények ólomltását; 2. 
a foncsorítást ; 3. az E.-lugzást. 

Az B.-tartalmú ércek és termények ólomítása 
végett összeolvasztják az B.-tartalmú anyago- 
kat, ha ólmot nem tartalmaznak, fémólommal, 
ólomoxiddal, vagy ólomércf kkel. Az E.-nek nagy 
rokonsága lévén az ólomhoz, összeolvasztás után 
legnagyobb része a nyert fémólomban gyűl egybe, 
és ha ez az ólom eléggé dús B.-ben, az ólom le- 
üzésével a szin-E. tisztán megnyerhető; hogy- 
ha pedig a nyert ólom E -tartalma nagyon cse- 
kély, más módon kell az E.-öt kisebb meny- 
nyiségü ólomba koncentrálni, és azután a dús ól- 
mot leüzni. Az E.-tartalmu ólomérceket lángal- 
ióban vagy aknás kemencében olvasztják meg. 
Ujabban leginkább az utóbbiakat használják. 
Ilyen a mellékelt táblán látható 1. ábrabeli aknéís 
kemence is, melyet a felsőharzi kohók használ- 
nak. A kemencét b vasköpenynyel burkolt és a d 
öntött vasoszlopokon álló a akna alkotja. Az akna 
alját a tűzálló anyagból készített e olvasztó tér 
zárja el, a d oszlopok pedig az i fenékkövön álla- 
nak. Az ezüstolvasztó teret tartja a tűzálló téglá- 
ból épített /fal, mely a közönséges téglából épített 
g falon nyugszik. Az f és g falak űrét felül a 
kagylószerüen alakított és szénporhóból vert k fe- 
nék, / homok-, w tégla-, n agyag- és o salakréteg 
tölti ki. Az /"és g falakat he köpenyeg védi és 
tartja össze. A fuvólevegőt t csőgyürüből s kö- 
nyökcsövokbe s ezekből r fúvókán és a vízzel 
hűtött i fuvókason át a kemencébe vezetik. A ke- 
letkező gázokat u kürtő vezeti el, v az etető 
nyílás és w az ólomlecsapoló medence. A salak ez- 
zel szemben levő nyilason folyik ki. Az ezüsttar- 
talraú ólomból az ezüstöt leüzéssel nyerik ki, ennek 
veleje az, hogy a szóban forgó ötvónyt lángállón 
beolvasztják és az öraledék felszínére a lánggal 
együtt levegőt fujtatnak. A levegő az ólmot oxi- 
dálja ; a domború fémfűrdő felszínéről a szélek 
felé csúszó ólomoxidot folytonosan leeresztik, ez 
az ú. n. mázanyag v. gdét. Az ólommal együtt a 
többi idegen anyagok is (antimon, arzén, réz) ki- 
válnak s végül az ezüst a kemencében marad. 

Az ólomüző tűzhely használatos alakját a mol- 
lékelt tábla 3., 3. és 4. áln-ája tűnteti elő. A teknő- 
szerüen mélyített A tűzhely alját mm márgaróteg 
borítja. Felette látjuk a C vasfedővel letakart 
csonka B boltozatot. A C fedő belsejét tűzálló 
agyagréteg védi, külsején merevítő bordák és a 
G emelőgém 6r karjára akasztott láncok látha- 
tók. A tűzfészket i^ és a fuvókasokat axi jelzi. 
P az adalékadó és o a gelét-lecsapoló nyílás. A 
munka azzal kezdődik, hogy a tűzhely fészkébe 
rakott E-.ös ólmot megolvasztják. Az ömledék 
felszínén nehezen olvadó kéreg marad, mely leg- 
inkább kénólomból, továbbá antimon és arzénsavas 
ólomoxídból áll ; ezt eltávolítják. A további tü2elés- 
kor réz- ós egyéb oxidokból feketés színű ólomoxíd 
keletkezik; ez alkotja a második lecsapolást; ek- 
kor megindítják a fúvókat és a keletkező ólom- 
oxidot (gélét) nyíláson át kieresztik. Végül az 
B.-ön csak vékony ólomoxid-hártya marad, mely 
8zivárvány.<zínben játszik s midőn az is eltávolo- 
dik, kicsillan a szin-E. Ezt nevezik csülanásnak 



V. pillogásnak. Mihelyt az B. fényes felszíne elö- 
csillant, a fúvatást megszűntetik, mert tovább már 
az E. párologna el. Az így előállított E.-ben min- 
dig marad kevés ólom és más fémek, ezért azt 
finomítják. Az E.-finomítás folytatása a leüzés- 
nek. A finomítást hazánkban a leüző tűzhelyen 
végzik ; másutt külön tűzhelyekben finomítanak, 
melyek rendesen csak annyiban különböznek a 
leűző tűzhelyektől, hogy kisebbek. A bimbózást az 
E. lehűlésekor a teljes finomítás jeléül tekintik (I. 
Ezüstbimbók). 

A mellékelt tábla 5—7. ábrájában a közönsé- 
gesen használt E.-finomító tűzhelyt és csészét 
(test) tűntetjük fol. A 20—22 kg. E.-öt befogadő 
E.-finomító csésze (5. ábra) a b márga- vagy 
hamuréteggel bélelt a öntött vas csészéből áll. Az 
ebbe tett finomítandó E.-öt széntűznél megolvaszt- 
ják, és az ömledék felszínére fúvott levegővel az 
idegen anyagokat oxidálják ; ezeket a csésze bé- 
lelő anyaga íölissza. Ekként a kemencében vissza- 
marad a finom-E. v. égetés-E. Mivel így sok E. 
vész kárba, használják a boltás alatti E.-égetóst 
is. Ilyent tűntet elő a 6'. ái>ra. Az a csészét agyag- 
ból készített és k szelelő lyukakkal ellátott b bol- 
tással fedik be, azután a ?. ábrabeli h finomító 
tűzhelybe teszik ós a tűzhely e munkaterét a bol- 
tás nyílásáig terjedő f fallal, a nyilast magát pe- 
dig darabszénnel zárják el. Az l csészébe tett 
E.-öt a kemencébe rakott szén tüzénél ömlesztik 
meg. Az égéstermékek az e, d, i csatornán szálla- 
nak el. Az /'fal alján levő nyílást tüzelés közben 
többször kinyitják, hogy az B.-höz levegő jusson, 
mely az idegen fémeket oxidálja ; nyitáskor az 
E.-öt mindig felkavarják és kavarás után az / 
fal nyílását újból elzárják. Ezt a műveletet az 
E. teljes kitisztításáig folytatják. Midőn már tiszta 
az E., vízzel leöntik. 

Az B. akkor finom, ha tisztán csillog, felszínén 
nincsenek gelét-foltok, színe tiszta fehér, jól fócs- 
csen és töreté atlaszfényü. 

A leüzés csak addig gazdaságos, ha az ólomban 
0*lo/o E- van. Ennél kevesebb E. kiválasztása cél- 
jából többféle módszert használnak. Ezek között 
legfontosabb a Fattinson és a Par/ces-féle módszer. 
Patíínson a csekély E.-tartalmu ólmot (2500 — 
12,520 kg,-nyi mennyiségben) öblös vasüstben a 
(8. ábra) olvasztja meg. Az égéstermékek f ros- 
télyról a d választó fallal képezett e, c fűst- csator- 
nákon át a ^ küriőbe áradnak; g a hamuláda. A 
megolvadt E.-öt lassan kihűtik. A hűlő tömegben 
legelsőbben — igen csekély E.-öt magába zárva — 
a tiszta ólom szilárdul meg, a megszilárdult ré- 
szeket nagy átlyukasztott vaskanalakkal a még 
olvadt állapotban maradt tömegből kiemelik és 
azt addig folytatják, míg végre az olvadt állapot- 
ban visszamaradó, dúsított ólom alkalmassá válik 
arra, hogy abból az E.-öt az ólomüzó módszer 
szerint megnyerjük. Parkes módszerének veleje 
az, hogy az E.-ben szegény ólmot kevés cinkkel 
olvasztják össze. Az olvadt tömeg kihűlésekor 
legelsőbben a cink dermed meg ós az E.-öt az 
ólomból magába veszi. A megdermedt részeket 
a még olvadt tömegből éppen úgy, mint a Pat- 
íín.s'0«-eljárásnál, átlyuggatott vaskanállal merítik 
ki. Mivel az így kiemelt cinkdarabokban mindig 
van kevés ólom is, azokat újra megolvasztják,. 



EzUst — 9 2 — 

ezután kihűtik, szóval úgy járnak el, mint előbb. 
Ily módon végre ólomtól mentes B.-tartal mucin- 
két nyernek. Parkes a cinket a benne oldott E.- 
töl a cink ledesztillálásával választja ki. 

A mellékelt tábla 9. és 10. ábrájában a cink 
átpároltatására való Balbach-féle buktató kemen- 
cét mutatjuk be. Az e-vel jelelt retorta a c csapo- 
kon függő a kemence / padjára támaszkodik. A 
kemencét b végtelen sróf segítségével a d fogas- 
kerék forgatja. A kemencét a g nyilason át meg- 
töltik koksszal, h vezeti el az égés-termékeket, 
í a rostély és A; a retorta nyakának tartására való 
nyilas. A faszénnel összekevert cink a hő követ- 
keztében elillan. Ezeket a cinkgözöket elötékben 
felfogják, a retortában visszamaradó E.-ben bő- 
velkedő ólmot pedig a buktatott kemencéből kiön- 
tik. Azokat a szegény érceket, melyek csak kevés 
ólmot és B.-öt tartalmaznak, legelőbb úgy ol- 
vasztják össze kéntartalmú anyagokkal, hogy ké- 
neskövet nyerjenek, a földes anyagokat pedig elsa- 
lakítsák ; ez a nyersolvasztás ; az így nyert kénes- 
követ, melyben már benne van az B., ólom. réz 
stb. fémek legnagyobb része, pörkölik, kéntar- 
talmát elpárologtatják, vastartalmát oxidálják, és 
úgy olvasztják azután össze, ez a dúsító olvasztás ; 
hogyha akkor még ólmot vagy dús ólomórceket 
adnak hozzá, s ekkor már E.-ben dús ólmot nyer- 
nek, melyet le lehet űzni, ez a dús őlomitás ; az egy- 
szersmind nyert kéneskő pedig a dús kéneskö. Sok- 
kal nehezebb és bonyolultabb kezelést kíván az 
B. előáUítása E.-tartalmú rézércekből, vagy pedig 
E.-öt és rezet tartalmazó kohóterményekböl. Ez az 
eljárás a nagy fémveszteségek miatt mindig igen 
költséges, ezért csak ritkán használják. 

Az B. -ki választás legrégibb módjainak egyike a 
foncsorítás, melynek veleje az, hogy az B.-öt kén- 
esővel különítik el vegyületeitől és a nyert B.- 
foncsorból a kénesőt hevítéssel űzik ki, ekkor 
visszamarad a szin-E. A bányában fejtett éic- 
böl a foncsorításra valókat (l"/o-nál kevesebb 
E.-öt tartalmazókat) kiválogatják, zúzó művek- 
ben összetörik és malmokban (arrastras) kevés víz- 
zel elegyítve megőrlik, A nyert iszapot a napon 
kissé megszárogatják és a kikövezett tóncsorító 
téren (patió) 3—5 r. konyhasóval keverve, öszvé- 
rekkel megnyomtatják. Néhány nap muiva hozzá- 
kevernek pörkölt rézkovát vagy rézszulfátot (ma- 
gistral) és a keveréket kénesővel több Ízben leper- 
metezik. Minden permetezést az öszvérekkel való 
újbóli nyomtatás követ. Egy rész E.-re mint- 
egy 6—8 r. kénesőt adnak. B művelet közben a 
következő kémiai bomlások keletkeznek. A réz- 
szulfát és a klórnátriam elegy ülésekor keletke- 
zik rézklorid, mely az E.-érceket klór-E. fejlesz- 
tése mellett megbontja. A klór-E. a kénesővel 
-B.-foncsort és kénesőklorür-t alkot. Ez az utóbbi 
(Irósz E.-re 1-3 rész kéneső) elvész. Ez a müve- 
let télen 20—25 napig, nyáron 10— 15 napig tart. 
Midőn befejezték, a keveréket vízzel tele kádakba 
öntik és folytonosan vizet eresztve hozzá, haránt 
karos göröndökkel jól összekavarják. Az idegen 
alkotó részeket a víz tova iszapolja, a nehéz fon- 
•csor pedig az edény aljára száll. Ezt a foncsort 
kiveszik, bőrzsákokban sajtolják, hogy fölös kén- 
esöjétöl megszabaduljon, végül pedig a zsákban 
maradt merevebb foncsort vasharang alatt elpá- 



EzUst 

rologtatják. Mivel a harangnak alja víz alatt áll, 
csak a felső szabad végét hevíthetik. A hevítés 
következtében a kéneső elillan, de a víz ezeket a 
gőzöket csakhamar cseppfolyóvá sűríti. Arany- 
idán a foncsort vas retortában izzítják, mely- 
nek nyaka hűtő edényen megy át ós vége víz- 
zel telt edénybe merül. Az érceket a foncsoro- 
zás előtt konyhasóval pörkölik, hogy a bennük 
levő ezüstből klórezüst alakuljon. A pörkölést 
igen gondosan kell végezni ; eleinte csak gyenge 
tűzzel hevítik a konyhasóval kevert pörkölé- 
ket folytonos gereblyézés mellett, míg mintegy 
2 óra múlva a kénes ércek fölbomlása nem kez- 
dődik, ekkor azután magától ég a pörkölök, te- 
hát nem kell tüzelni, de a kavarást nem szabad 
abbanhagyni ; ez a szak is mintegy 2 óráig tart ; ez 
alatt a kénnek l'-gnagyobb része oxidálódik, és 
részint elpárolog, részint sókat alkot a fémekkel. 
Miután a pörkölók égése megszűnt, kezdődik a 
pörkölés végső szaka : a tüzet ismét fölszítják, ez 
alatt földuzzad a pörkölék, és klórgáz szaga érez- 
hető ; V4 ói"^' alatt be van végezve a pörkölés. Ez 
alatt az utolsó időszak alatt hatnak a kénsavas 
sók a konyhasóra, mely felbomlik, és részint klór- 
gáz, részint kloridok képződnek ; a pörköléket 
azután átszitálják és a szitán maradt göbeeseket 
megőrlik. A foncsorítás vasabroncsokkal körül- 
foglalthordókbantörténik,melyekbe egyenlősúlyú 
vizet és szitált pörköléklisztet adnak. Az egész 
súly mintegy 20 mázsa, ehhez jön még 1 mázsa vas 
apró darabokban, azután elzárják a hordó lyukát 
és 2 óráig forgatják a hordót szintes tengelye 
körül 14 — 16-szor percenként. Ez idő alatt feloldja 
a víz az oldható sókat, a vas pedig a vas- és réz- 
kloridokat klorűrökké változtatja, és egyszer- 
smind a konyhasólúgban feloldva levő E. és 
rézkloridokból fémalakban ejti ki az B.-öt ós re- 
zet. Ezután a kezelés második szakában öt mázsa 
kénesőt aduak a hordóba, melyet ismét elzárva 
20 óráig forgatnak percenként 20—22 fordulattal. 
Ezalatt fölbomlik az B.-kiorid, a vas és kén- 
eső érintkezésének villamos hatása következté- 
ben, melyet a sós víz ós a kifejlődő melegség elő- 
segít. A negatív klór egyesül a vassal, a pozitív 
ezüst pedig a kénesővel. Ez idő után megtöltik 
a hordót vízzel annyira, hogy csak 1/3 -a marad- 
jon üresen. Ezután ismét elzárva 2 óráig for- 
gatják lassan, percenként 8—9 fordulással, hogy 
az egész zagyban szétszórt foncsorgolyócskák 
egyesülhessenek. Ezután lecsapolják a foncsort 
külön edénybe, a többi zagyot pedig másik edénybe 
úgy, hogy csak a vasdarabkák maradjanak a 
hordóban. A zagyot kúpalakú kádba vezetik, 
és folytonos kavarás között vizet hagynak reá 
folyni; így lassankint leülepedik a kádban a 
foncsornak utolsó része is. Az átfolyó zagyot 
egy nagyobb szekrénybe vezetik, le hagyják üle- 
pedni, megpróbálják, és ha már nem tartalmaz 
ezüstöt, a hány óra vetik. Az E.-tartalmú kén- 
esőt átszűrik vászonzacskókon és a visszamaradt 
foncsort, mely 84-85" kénesőt, 10—12"/, ezüs- 
töt és 4— e^/o rezet tartalmaz, kiégetik. Végre az 
égetett nyers E.-öt tégelyben megömlesztik és 
mint réztartalmú E.-öt átadják a pénzverőnek. 

Észak-Amerika egyes B.-kohóiban az E.-ér- 
ceket vas üstökbe teszik ós kénesőt, vizet meg 



EzUst 



- 93 — 



EzUst 



reagenciákat (konyhasó, rózvitriol stb.) adván 
hozzá, jól ösázekavarják. A mellékelt tábla 11. 
ábrája tünteti eló az a üstöt, melyben a b ten- 
gelyre erősített c keverő lapátok forognak. A b 
tengelyt /' szíjdob révén a g kúpkerékpár forgatja. 
A keletkező pép d nyilasokon át folyik ki. A la- 
pátok alatt e dörzsölő lapok vannak (13. ábra) és 
a tengely beállítására a h kézi kerekek valók. 

A nedves úton való E.-választó eljáráshoz tar- 
tozik az EAúqzás. E célra többféle eljárást ta- 
lálti,k fel, melyek közül leginkább az Augustin- 
félét és a Ziervogel-fé\ét alkalmazzák. Augustin 
szerint az ércekét v. kohótermónyekot konyha- 
sóval pörkölik, hogy az B. -tartalom E.-kloriddá 
változzék. A pörkölést igen gyakran a Brück- 
ner-íéle forgó kemencében (képmelléklet 13. áb 
rája) végzik. Ez áll a vaslemezből készített 
és tűzálló béléssel ellátott A hengerből és a £ 
tüzelő térből. A lapok között vannak a b hűtő- 
csövek, c-nél adják be a pörkölendő keveréket és 
a hengert d fogaskerék segítségével forgatják. 
Forgás közben az A henger e gyűrűkön gördül, az 
égéstermékek pedig / nyilason át szállnak a ké- 
ménybe. Legjobb eredménnyel alkalmazták ezt 
az eljárást a rézkéneskő ezüsttelenítésére, ha 
réztartalma 60— 700;o-ra rúg, és ólom, cink, anti- 
mon és arzén nincsen benne. A rézkéneskövet 
mindjárt a lecsapolásnál gyorsan lehűtik vízzel, 
azután pedig összezúzzák és porráörlik és a pör 
kölöbe adják ; eleinte konyhasó nélkül pörkölik, 
így legelébb a vasból, azután pedig a rézből ala- 
kulnak kénsavas sók, de a hőség emelkedésével 
ezek felbomlanak és végre vas- és rézoxidok mel- 
lett kevés kénsavas réz, főképen pedig kénsavas 
E. van a pörkölékben. Ettől kezdve folytono- 
san emelkedő hőség mellett végképen elűzik a 
kéntartalmat és konyhasót adván a pörkölékhez, 
E.-kloridot alkotnak a kénsavas E.-ből. A pör- 
kölés után szitálással választják ki a pörkölékből 
a göbecseket, melyeket megőrölnek és újra pör- 
kölnek ; a pörkölt lisztet pedig lúgzókádakba rak- 
ják ; 4—6 mázsa jön egy lúgzókádba, melynek 
fenekére fakeresztet tesznek, erre jön az átlyuk- 
gatott deszkafenók, erre szalma v. galyak, s leg- 
felül abroncsra feszített vászon ; erre adják a pör- 
költ lisztet, melyet átlyuggatott deszkával födiiek 
be, hogy a reá bocsátandó lúg szétteióiljön. 

A sűrű konyhasóiúgot megmelegítik s azután 
bocsátják a lúgzókádakba, melyekből a fenékhez 
közel álló csapon kifolyik, miután az E.-klori- 
dot feloldotta. A lúgzás 3 szakaszban történik, 
először sűrű konyhasólúgot adnak fel 10 órán át, 
a második szakaszban folytatják a sűrű konyhasó- 
lúggal való lúgzást 10—12 óráig, s általában ad- 
dig, amíg végre a kifolyó lúg már nem tartalmaz 
E.-öt ; végre tiszta vízzel mossák ki a pörkölé 
ket, hogy a benne levő konyhasótól megtisztítsák ; 
ezt a tisztító vizet annyiszor használják, mlg ele- 
gendő konyhasót nem tartalmaz, hogy a lúgzás 
első szakaszában lúgzásra alkalmazni lehessen. 
Augustin lúgzókószülékét a mellékelt kép 14. áb- 
rája tünteti elő ; a a lúgzóedény, melynek lyukas 
alját szauna és vászon takarja, a b csapon beeresz- 
tett folyadék (hideg vagy meleg konyhasóoldat) 
az a edénybe tett pörkölék klórezüstjével klór- 
E. és klómátrium kettős sóját alkotja, ez át- 



folyik a rézforgáccsal vagy cementrézporral meg- 
töltött c c ejtőedényekbe. Ezekben a réz feloldó- 
dik és kiejti az E.-öt úgy, hogy az ejtőedónyek 
második sorából kifolyó lúg már csak rezet tar- 
talmaz. Ezt a lúgot azee ejtőedényekbe vezetik, 
melyekben vas ejti ki a rezet. A réz kiejtése után 
a lúg tágas edényekbe folyik, melyekben vastar- 
talma a levegőből oxigént vesz lel és oldhatatlan 
vasoxiddá változván, leülepedik, a lúg pedig ismét 
használható kilúgzásra, ha a benne felszaporodott 
kénsavas nátront ki hagyják kristályosodni. A 
kiejtett E.-öt a d edényben tisztítják meg. A ki- 
lúgzott pörköléket megpróbálják, s ha elegendően 
ezüsttelenltve van, feldolgozzák fekete rézre; ha 
pedig még több E.-öt tartalmaz mint kellene, 
ismét pörkölik konyhasóval és újra lúgozzák. A 
tajói állami kohóban az E.-lúgzó-készülékek a 
következőképen szerkesztvék. A klóros pörkölés- 
ből kikerült keveréket összezúzzák, ezután több 
mint egy méter átmérőjű sűrű zsákszövettel bé- 
lelt 8 nagy fatölcsérre rakják, melyek az épület 
emeletén a tető alatti állványokon állanak. A töl- 
csérek fölött facsövekből készített vezeték van. 
Ez a vezeték nagyobb gyűjtőedénnyel kapcsola- 
tos, melyet a földszinten készített meglehetős tö- 
mény konyhasó-oldattal szivornyás kútra emlé- 
keztető szerkezet segítségével töltenek meg. A 
vezetékekből a közönséges hőmérsékletű, tömény 
konyhasó-oldat hordócsapokon át folyik a tölcsé- 
ren felhalmozott kloridokra és azokból az E.- 
kloridot teljesen kilúgozza, de részben a többi 
f érakloridot is feloldja. A lúg minden tölcsérből 
lépcsőszerüen elhelyezett három hordóba folyik ; 
minden tölcsérnek egy-egy ilyen hordórendszere 
van. A hordókba rézforgácsot tesznek, mely a vele 
érintkező lúgból az E.-kloridot fémmé redukálja, 
úgy, hogy a harmadik hordóból lefolyó lúgban 
már semmi E. sincs, de van annál több réz az 
eredetileg benne volt kevés ólom mellett. Az E.- 
tartalmától megfosztott lúgot a legalsó hordókból 
lefolyva ólomforgáccsal megrakott közös facsa- 
tornába vezetik. E csatornának igen kis lejtése 
van, hogy a lassan átfolyó lúgból az ólom a réz 
összes mennyiségót kiejthesse, az oldatban pedig 
vasklorid maradjon. 

Végre, hogy ez a szintén értéket képviselő ólom 
se vesszen el, a lúgot vasforgáccsal megtöltött 
kádon vezetik át és a vas az előbbiekhez hasonló 
módon az oldatból az ólmot választja ki. Ziervogcl 
eljárása abban különbözik az Augustin-félótől, 
hogy a pörkölés konyhasó nélkül történik oly mó- 
don, hogy a kénsavas vas- és réz-sók felbomoljanak 
és a pörkölékben főképen kénsavas E. maradjon. 

A konyhasó helyett Percy és Hauch ajánlatára 
az alkénessavas nátront is használják lúgzó folya- 
déknak, mert jobban oldja a klór E.-öt ; az oldatból 
az E.-öt kénnátriummal ejtik ki, keletkezik kén-E., 
melyből az E.-öt pörköléssel nyerik ki (Patora mód- 
szere). Claudet a konyhasó- oldat helyett jódká- 
liuin-oldatot használ és a keletkezett jód-B.-ből az 
E.-öt cinkkel csapatja ki. Az E.- és aranytartalmú, 
do vastól teljesen mentes rézkövet lángállókban 
teljesen oxiddá égetik el és ezután forró kénsavba 
teszik. A rézoxid feloldódik, az B. és arany 
pedig visszamarad. Az edényben leülepedő iszap 
1-8— 2Vo E.-öt tartahnaz, ezt újra hígított kén- 



EzUst 



— 94 — 



EzUst 



savba teszik ós főzik, azután kilúgozzák, meg- 
szárítják ós ólomtartalmú termónyekkel meg- 
olvasztják, a nyert B.-ös ólmot pedig a már 
ismert módon leüzik. 

A fekete rózből villamossággal is kiválasztható 
az B. olykópen, hogy a feketerézből lapokat ön- 
tenek s ezeket rézvitriol fürdőbe függesztik. Ha a 
villam-áram pozitiv sarkát e lappal kötik össze, 
a negativ elektródának pedig a fürdőbe réz- 
lapot függesztenek, a fekete réz réztartalma e 
lapra rakódik, az idegen anyagok pedig s ezek 
között az arany és ezüst, iszap alakjában leválnak 
ós az edény fenekére rakódnak, 

A világ B. -termelésének mennyisége kg.-okban: 

1801—1810 8.882,100 

1811-1820 5.348,000 

1821—1830 4.547,400 

1831-1840 5.885,500 

1841—1850 ... _ 7.716,250 

1851 — 1860 8.798,022 

1861-1870 ... 12.038,365 

1871—1880 ... ... — 22.865,829 

1881—1890 _. 32.749.155 

1891— löOO - ._ ... _ 52.473,614 

Az 1901. évben a világ E.-termelése 5"43 mill. 
kg.-ra rúgott. Ebből előállított Észak-Amerika 
kereken 3.740.000, Európa 505,000, Dél-Amerika 
370,000 és Ausztrália 337,000 kg.-ot. 

Az B.-termelés 1900—1909. a Majna melletti 
Frankfurti Metallurgische Gesellschaft adatai 
szerint a következőképen alakult : 





Ezüst tonnákban 


Az ország neve 






1900 


1907 


1908 


1909 


Nagy-Britannia 


226-0 


5-Í8-1 


623-2 


663-3 


Németország ... ... 


415-7 


3870 


407-2 


400-6 


Belgium 


1430 


177-0 


225-8 


269-8 


Spanyolország és Portugália.. 


99-9 


100-(i 


1650 


15 i-6 


Franciaország 


^5-6 


47-0 


55-0 


63-7 


Ausztria és Magyarország ... 


59-8 


49-1 


46-9 


49-8 


Olaszország 


31-2 


19-8 


21-3 


20-5 


Norvégia.. _ ... ._ 


4-6 


7-0 


7-0 


8-3 


Oroszország _ _ 


4-4 


50 


4-2 


41 


Törökország 


1-5 


1-5 


1-5 


1-5 


Svédország . 


1-9 


1-0 


0-6 


0-5 


Európa 


1140-8 


1322-5 


1557-7 


1635-7 


Eszakamerikai Egyesttlt-AU...- 


3310-0 


35551 


36698 


3877-8 


Mexikó ... 


650-0 


800-0 


980 


1008-7 


Közép- és Dél-Amerika 


300-0 


200-0 


200-0 


2000 


Kanada _ 


— 


20-0 


20- í 


442-9 


Amerika ... 


4260-0 


4570-1 


4869-8 


5529-4 


Ázsia (Japán) 


590 


91-2 


96-9 


1000 


Ausztrália 


1800 


124-4 


145-9 
"7003-6 


83 2 


Teljes termelés _. ... 


5tíl2-6 


6113-2 


7348 8 



Az E. az iparban is fontos szerepet játszik. 
Használják különféle műtárgyak, dlszműcikkek, 
ékszerek és egyéb használati tárgyak (pl. evőesz- 
közök, tálak, szelencék stb., 1. Ötvösség) készíté- 
séhez. Nálunk leghíresebb a Sandrik B. -neműek 
gyára Hodrusbányán, Selmeczbánya közelében. 
Sok E. kell a száraz és nedves úton való E.-özés- 
hez (1. Ezüstözés), az E.-füstveréshez (1. Fémfüst- 
verés), az ötvények készítéséhez (1. Ezüst-ötvé- 
nyek), a kémiai iparban és a fotografálásban. Az 
B.-nek salétromsavas vegyülete (pokolkő) orvosi 
tekintetben lett fontossá. 

Az E. története. 
Az E. a legrégibb idők óta ismert fémek közé 
tartozik. Az egyiptomi hieroglifákon fehér arany- 



nak nevezik, ami arra vall, hogy az ókornak ez 
a kiváló kultúrnépe az aranyat az E.-nél előbb 
ismerte. Egyiptomba az E. a szomszéd sémi népek 
s különösen a feniciai kereskedelem révén jutott. 
A szemita asszírok kultúrája a turáni népcsalád- 
hoz tartozó sumir vagy akkád toútúrán alapult 
s ez a Qép az B,-öt ismerte. Ku-babbar az akkád 
nyelvben fehér, fénylő fémet jelent. A sumlr-akkad 
nép lakóhelyének E -gazdagságáról Homeros is 
megemlékszik (IliasII. 856—857) Alybe-t nevezvén 
az E. hazájának. Ez az Alybe Szíriának régi ne- 
vét, Chalybiá-t jelenti. A zsidók az E.-öt már a leg- 
régibb időben csere-eszköznek használták. Az indo- 
germán népek szókincse után ítélve, úgy látszik, 
hogy e nép különféle á^a az E.-öt a szeraitáknál 
későbben ismerte meg. Őseink is Ázsiából hozták 
e fémre vonatkozó ismereteiket. A magyar E., 
a votják azves, a szírjén ezis és az osszet avzist, 
avzeste egyazon eredetű szavak. 

Európa legrégibb B.-bányái az athéniek tulaj- 
donát képező Laurion-hegyon voltak, mely The- 
mistokles idejében évenkint 33^'2 talentom (a. m. 
70,000 frt) B. hozadékot adott. Ezek a bányák 
Kr. u. az első században már kiapadtak. Nyugat- 
Európában az ibériai félsziget bányái ontották a 
legtöbb E.-öt. Ezeket a bányákat legelőször a 
fenioiaiak mivelték. Polybius szerint az új-kartha- 
gói E.-bányákban 40,000 ember dolgozott és egy 
bányában naponkint 300 fontot termeltek. A közép- 
korban a kiválóbb B.-termelö államok sorába tar- 
tozott a Marco Polo említette nagy örmónyor- 
szági bánya Tauris és Trebisond között (a mai 
Gumiskhana), továbbá a schwatzi bányák (XII. sz.) 
Tirolban (1483. 48,097 márka E.-öt termeltek); a 
kuttenbergi (XIII. sz.), a joachimsthali (XV. sz.) és 
przibrami bányák (VIII. század) Csehországban 
(13,000—100,000 márka évi termeléssel); a ram- 
melsbergi (Xll.sz.)és egyéb érchegységi bányák 
Szászországban. Hazánk az B.-termelés dolgában 
szintén az elsők között állott.Selmecz-, Körmöcz. és 
Beszterczebányamáratatárjárás előtt híresek vol- 
tak. Selmeczbánya E.-termelése 1487. 9000, 1535. 
20,500 és 1569. 21,000 márka volt. Körmöczbánya 
a XIV. sz. elején a cseh Kuttenberghez hasonló 
szabadalmakat kapott, 1328-ban számos éretörö- 
malma és a XV. század elején 4 vízemelő gépe is 
volt. 

A legtöbb európai E.-bánya az új és legújabb 
korban lassankint vesztett jelentőségéből. 

A hazai E.-bányák közül Selmeczbánya őrizte 
meg fontosságát. A Felsőbieber-tárót a század 
elején fényes eredménnyel mivelték. ügy lát- 
szik, hogy az E. nagy értékcsökkenése elébb- 
utóbb a selmeczbányai E.-bányászatnak is végét 
veti. Hazánkban a felsoroltakon kívül még Új- 
bányán, Bakabányán, Beszterczebányán, Párádon, 
Szomolnok-Gölnitzen, Aranyidán, Telkibányán, 
Nagybányán, Felsőbányán, Kapnikbányán, Lápos- 
bányán, Rézbánya vidékén, Máramaros, ügocsa, 
Szepes, Abauj, Gömör, Bars, Hont, Bihar stb. vme- 
gyékben és Erdélyben vannak E.-bányák. Ha- 
zánk B -termelését az alábbi számok tüntetik elő : 
1864. a termelés 26,127 kgramm, 1867. felszökött 
27,113 kg.-ra, ettől kezdve rohamosan sülyedt úgy, 
hogy 1872. csak 17,136 és 1874. 17,421 kgramm 
volt. Ekkor javulás állott be és 1876. felszökött 



Ezüst 



— 95 — 



EzUstbimbók 



22,781 kilogrammra, azonban ez a javulás nem 
tartott soká, mert 1882-ben csak 16,568 kilo- 
grammot termeltek. Ez idö óta B.-termelésünk 
régi magaslatára nem is emelkedett. Értékbon 
kifejezve : Magyarország B.-termelése a múlt szá- 
zad utolsó évtizedeiben 3 millió K érték körül 
ingadozott; 1907. 1-26—, 1908. 113 és 1909-ben 
0-94 millió Ztké .viselt. 

A spanyolországi B.-bányák 1571. a Fugge- 
rek kezében újra felvirágoztak ugyan (a gaadal- 
canali bánya egyes években 7 millió tallért jöve- 
delmezett), azonban szintén elvesztették jelentő- 
ségüket. 1839 óta a Sierra Almagrerai (Almeria 
tartomány) és 1843 óta a hiendelencinai (Guadala- 
járában) bányák lendültek fel. Norvégiában 1623 
óta a kongsbergi bányákat mívelik. Kiemel- 
hetjük még a salai bányákat Svédországban, 
azonban a mai B. -termelés terén ezek a bányák 
se jelentősek. Angolország és Franciaország E.- 
ércekben szegény. Ázsiai Oroszországban a Koly- 
wam-Woskressenski-bányák (a Kis- Áltálban) jelen- 
tősek. Az összes európai és ázsiai B. -bányákat fe- 
lülmúlják az amerikai bányák. Ezek közül első 
helyen említhetjük a mexikói bányákat. 1545. fe 
dezték fel a zacatecasi, néhány évvel később a du- 
rangói és 1558. a guanaxuato-i bányákat. Legújab- 
ban ezek a régi bányák megcsappantak ugyan, 
de fontosságukban mások emelkedtek. Ezek közé 
tartozik Sonora, Sinaloa, Jalisco, Cohahuila és 
különösen Pachuca. 

A mexikói bányákkal jelentőség dolgában ve- 
tekednek Bolivia, Peru és Chile B. -banyái. A 
hires potosi bányákat Bolíviában 1545. fedezték 
fel. Bzek még ma is bővelkednek B.-ben. Ujabban 
Chile B.-termelése is jelentős szerepre vergődik. 
Itt az B. bányászata 1721 körül kezdődött. Chile 
legfontosabb B.-bányája Huascoban van. Peru 
E.-termelése igen fontos s a XIX. század elején 
érte el virágzása tetőpontját. Itt kiválók a pascoi, 
hualgayoci, guamachucoi és conchucosi bányák. 
A múlt században az amerikai Bgyesült- Államok 
is az E.-termelő országok sorába léptek. Az E.-ter- 
melés 1851. indult meg. Fontosak Nevada, Utah, 
Colorado, Califomia, Arizona, Montana, Idaho és 
Uj-Mexikó ezüstbányái. Különösen gazdagok a 
nevadai B.-bánvák. Nevada leghíresebb bányáját, 
a «Comstock Lode»-t 1858. fedezték föl ós 1859. 
kezdték művelni. 

Ma a leggazdagabb B.-bányák Ausztráliában, 
Broken- Hűiben és Barrier-Ranges-han (Uj Dél- 
Wales) vannak. 

Az B.-gyártás történetében két jelentős moz- 
zanat különböztethető meg. Az egyik az B.- 
ércek foncsorítása, melyet Fernandez de Velasco 
1566. a mexikói és 1571. a perui B.-kohóknál 
honosított meg. (Mások szerint ennek az eljárás- 
nak feltalálója 1557. Medina Bertalan volt.) Ezt 
az eljárást 1588. Gordotia János a bécsi udvar- 
nak is bemutatta. Nálunk a foncsorítást 1784-ben 
Born Ignác honosította meg. Ez az eljárás az 
B. gyártását tetemesen olcsóbbá tette s ezzel az 
B. értékét némileg megcsappantotta. Legújab- 
ban ezen a módszeren diadalmaskodni kezd a 
lángállókban való olvasztás, mely abban áll, hogy 
a sovány érceket (Dürre Brze) ólomban bővelkedő 
B.-ércekkel olvasztják össze. Bzt a módot Euró- 



pában régóta művelték ugyan, de Araerikában 
csak nem rég honosították meg (Leadvilleben 
Colorado). Ennek tudható be részben az amerikai 
Egyesült-Államok B.-termelésének óriási növe- 
kedése. 

Az új B.-bányák nagy gazdagságának és az 
új koholó módnak tudható be részben az, hogy 
iiz E. értéke az aranyéval szemben az utolsó 
évtizedben oly nagyot hanyatlott. Az Arany 
cikkben (l. o.) a két fém értékarányát már kö- 
zöltük. 

Irod/úom. Karsten C, System der Metallurgie 1832 ; Brnno 
Kari, Handbuch der Metallurgie, 1865 ; Percy J., Die Metall- 
urgie des Goldes und Silbers, 1863; Winkler K., Die earo- 
pHische Amalgaraation der Silbererze, 1848; Ballinfj C, Die 
MetallliUttenlíunde, 1885; Muraküzy Károly di-., Adalélcok 
bányatermékeink feldolgrozásához, 1893; CoUins, Metallnr^ 
of lead and silver, 2 köt., London 1900; Kröhnke, Methode 
zur Entsilberung von Erzen, Stuttgart 1900 ; Musípratt's 
Chemie 7. k. 1900; 0. Hoffmann, Hydrometallurgy of 
silver, New York és London 1907 ; Waldeck, Streifzüge 
durch die Blei- und Silberhütten des Oberharzes, Halle 1907; 
Zippe, Geschichte der Metalie, 1857 ; Haupt Ottomar, Silber 
und die Valuta- Herstellung, 1892 ; Soetbeer, Edelmetall- 
Production, 1879 ; Suess E. Die Zukunft des Sil'iers, 1892 ; 
IJamberger Pál, A valuta-kérdés az é.szakamerikai EgyesUlt- 
Allamokban (1889); Alrendt, Die Silber-Enquete, Eine Aus- 
einandersetzung mit L. Bamberger (3- ik kiadás .1894) ; Frecs- 
kay. Találmányok könyve, 1878, 2 k.; Bora, Über das An- 
quicken, 1786; Karsten, System der Metallurgie, 1832 ; Kautz 
liyuia, A nemes ércek az emberiség történetében, 1877 ; 
Pech, Alsó-Magyarország bányaművelésének története I— 11. 
1884—1887 ; Wenzel G., Magyarország bányászatának tör- 
ténete, 1880; Hecht K., Anti-Bamberger. Kritik der Stich- 
worte der Silberleute, Berlin 1894; Neumann B., Die Me- 
talle, 1904. 

Ezüstacél, 0*l"/o ezüstöt tartalmazó acél. 

Ezüstacetát, l. Ecetsavas ezüst. 

Ezüstamalgám v. foncsor, 1. Ezüstötvények. 

Ezüstamalgám (ásv.), ezüstfehér, férafényü sza- 
bályos, gyakran igen szép kristályokban, főkép 
rombdodekaéderekben, de néha vaskosan is ösz- 
szetótele Ag^Hgg— AgHg között ingadozik. Ritka 
ásvány ; hazánkban Alsósajóról (Göraör vra.) isme- 
retes ; Németországban Mörsfeld és Moschellands- 
berg ; Almádén (Spanyolország), Allemont (Fran- 
ciaország). 

Ezüstarzenát, arzénsavas ezüst, AggAsÜ^, vö- 
rösbarna színű csapadék alakjában keletkezik, ha 
lúgtémarzenát oldatához ezüstnitrát-oldatot ele- 
gyítünk. Hevítéskor barna folyadékká olvad, 
utóbb elbomlik. Savak, pl. salétromsav, ecetsav 
is, valamint ammónia- és ammoniumkarbonát- 
oldat is bőségesen oldja. Az ezüsihidroarzenát 
AgHjAsO^ színtelen, a diezüsthidroarzenát 

Ag,HPO, 
narancsvörös színű kristályos só. 

Ezüstarzenit, arzénessaras ezüst, AgjAsOg, 
sárga csapadék alakjában keletkezik, ha lúgfém- 
arzenit oldatához ezüstnitrát-oldatot elegyítünk. 
Vízben oldhatatlan, híg salétromsav és ammónia- 
oldat bőségesen oldja. 

Ezüstbánya, 1. Ezüst. 

Ezüstbélyeg. 1. Fenijelzés. 

Ezüstbikromát, l. Ézüstkromát. 

Ezüst-bili, 1. Bland-bill. 

Ezüstbimbók (koh.), a megolvadt ezüst kihű- 
lése alkalmával keletkeznek. Régebben ezt a je- 
lenséget annak tulajdonították, hogy az ezüst is, 
úgy mint a réz, midőn kihűl, külső felületétől 
befelé szilárdul meg, és a belső megömlött részt 
összeszorítja, míg az a burkolatot szét nem re- 



EzUstboJt 



- 96 



EzUstglét 



peszti és bimbóalakú dudorodásokat nem okoz. 
Lucas azonban fölfedezte, hogy az ezüst, ha leve- 
gővel érintkezve olvasztják meg, a levegőből oxi- 
gént vesz föl (a fém köbtartalinának 20-szorosát), 
kihűlésekor pedig ezt az oxigént ismét elbocsátja, 
mialatt a gáz az ezüstnek egy kis részét is ma- 
gával ragadja, melyből a bimbók származnak, 1. 
Binihózás. 

Ezűstbojt (növ.), 1. Imperata. 

Ezűsthiorríéit, brómsavas ezüst, AgBrOg, fehér 
kristályos csapadék alakjában leválik, ha bróm- 
savas kálium és ezüstnitrát oldatát elegyítjük. Víz- 
ben úgyszólván oldhatatlan; ammónia-oldatban 
ezüstaminbromáttá AgíHgNjjBrOg oldódik. Heví- 
téskor megolvad, majd elbomlik. 

Ezüstbromid, hrómezmt, AgBr. A természet- 
ben igen ritkán fordul elő kristályokban, amelyek 
a szabályos rendszerbe tartoznak (Mexikó, Chili). 
Ugy állithatjuk elő, hogy ezüstnitrát-oldathoz ká- 
liumbromidoldatot elegyítünk és a sárgásfehér csa- 
padék alakjában leváló B.-ot kimosván, sötétben 
megszálltjuk. B vegyület sajátságai nagyon ha- 
sonlóak az ezüstkloridóihez; ammóniában azon- 
ban jóval nehezebben oldódik. Az E. fs.-a 6-39— 
6"52. Klórgázban való hevítéskor ezüstkloriddá 
alakul. A fény iránt a klórezüstnól érz«>kenyebb. A 
fotografáláshoz használt száraz lemezeken (Brom- 
gelatin Emulsion-Trockenplatten)az igen finoman 
eloszlott E. a fényérző. 

Ezüstbronz v. kagylóezüst alatt azt a festéket 
értjük, melyet finoman megőrlött ezüst, v. pedig 
ezüátfüsthulladék és gummi keverékéből készí- 
tenek. L. Bronzfestékek és Bronzolás. 

Ezüstcédrus (növ.), 1. Cédrus. 

Ezüstcianát, izodáiisavas ezüst, AgCNO, fe- 
hér csapadék alakjában leválik, ha káliumcianát 
oldatát ezüstnitrát oldatával elegyítjük. Vízben 
majdnem oldhatatlan, híg salétromsavban, to- 
vábbá ammóniában könnyen oldódik. Hevítéskor 
meggyullad és fémezüstté ég el. 

Ezüstcianid, dmezüst, Ag(CN). Ezüstnitrát ol- 
datát equi valens mennyiségű káliumcianid-oldattal 
elegyítve, az E. fehér, túrós csapadék alakjában le- 
válik. Sajátságai a klórezüstéihez hasonlóak, de a 
világosságon nem változik. A hevítéskor ciángáz 
fejlődése közben elbomlik. Más cianidok kai kettős 
sókat alkot ; közöttük legfontosabb az E. kálium- 
cianid, kálium-E. (ezü.'itkaliumcianid, káJium- 
cianoargentit), AgK(CN)2. A frissen lecsapott E. 
ugyanis káliumcianid-oldatban könnyen oldódik, 
amidőn az említett kettős só képződik, mely kris- 
tályokban is előállítható. E só oldatát a galvános 
ezüstözéshez használják. AzE. nátriumtioszulfat- 
és káliumferrocianid-oldatban is bőségesen ol- 
dódik. 

Ezüstciánkálium, 1. Ezüstcianid. 

Ezüstcitrát, 1. Oiíromsav. 

Ezüstcsillanás (koh.), 1. Csillanás. 

Ezüstcsörü pinty, 1. Díszpintyek. 

Ezüst deres, így nevezik az olyan lovat, mely- 
nek feketeszüi-ke-fehér a szőre, de melyben a 
fehér túlnyomó. 

Ezüstdrót, 1. Drót. 

Ezüstejtés, 1. EziLst. 

Ezüstércek, 1. Ezüst. 

Ezüsterdö (növ.), 1. Leucadendron. 



Ezüstérték, 1. Valuta. 

Ezüstfa (növ.), 1. Elaeagnus. 

Ezüstfácán, 1. Fácánfélék. 

Ezüstfafélék (növ.), 1. Elaeagnaceae. 

Ezüst-fakóérc (ásv.) a. m. Freibergit, egy olyan 
antimon fakóérc, amely sok ezüstöt tartalmaz 
(320/o-ig). 

Ezüstfehérítés azért szokás, hogy az ezüst- 
pénz fehérebb és tetszetősebb legyen ; e végre nyi- 
tott edényekben hevítik a pénzlapoeskákat, hogy 
a felületükön levő réz oxidálódjék ; azután pedig 
konyhasó és borkő oldatába, vagy gyenge kén- 
savba teszik ; ezek az oxidált rezet feloldják, mi- 
nek következtében a pénzlapoeskák egészen fehé- 
rekké válnak. 

Ezüstfekete, az argentit finom, szétmorzsol- 
ható, taplószerű változata ; az ezüst és ezüstércek 
bevonatát alkotja. 

Ezüstfény (ásv.) a. m. argentit (1. o.). 

Ezüstfénymáz, az ónoldatból cinkkel kiejtett 
finom ónpor, melyet ragasztó szerekkel elkeverve 
papiros, ía ós fémek ezüstszerü bevonására hasz- 
nálunk. 

Ezüstfenyő (növ.) a. m. fésűs fenyő, 1. Fenyő. 

Ezüstfestés, 1. Fémek szinezé.se. 

EzDBtfinomitás, 1. Ezmt. 

Ezüstflotta. E. nak nevezték azokat a spanyol 
hadihajókat, melyeket a spanyol kormány éven- 
ként .Amerikába küldött a bányakincsek haza- 
szállítására. B zsarolt kincseket hordozó flottát 
több ízben elfogták Anglia és Hollandia tongor- 
nagyjai. 

Ezüstfluorid, fluorezüst, AgFl, képződik akkor, 
ha ezüstoxidot fluorhidrogénsavban oldunk. Az 
oldatból, azt levegő-üres térben elpárologtatva. 
az E. színtelen kristályokban kiválik. Nagyon bom- 
lékony vegyület. 

Ezüstfonal, egészen flnom ezüstsodronynyal 
körülfoglalt selyemfonal, hlmzési célokra. ]j. még 
Ezüstszáíak. 

Ezüstfoncsor, 1. Ezüstötvények. 

Ezüstforint, 1. Forint. 

Ezüstforrasz, 1. Fm-rasz, Forrasztás és Ezdst- 
ötvények. 

Ezüstfoszfátok. Az ortofoszforsav szabályos 
ezüstsója az ezmtortofo.fzfát Ag8P04, sárga csa- 
padék alakjában leválik, ha ezüstnitrát-oldatot 
nátriurafoszfát- oldattal elegyítüuk, A pirofoszfor- 
savas ezüst vagy ezüstpirofo.fzfát Ag^PgO^, úgy- 
szintén a metafoszforsavas ezüst v. ezüstmetafosz- 
fát AgPOg fehérszüiű. E vegyületek cserebomlás 
útján keletkeznek és csapadék alakjában levál- 
nak, ha nátriumpiio-, illetőleg metafoszfát-olda- 
tot ezüstnitrát-oldattal elegyítünk. 

Eztistfulminát, durranóezüst, AgONC, előállí- 
tására fémes ezüstöt tömény salétromsavban ol- 
dunk és az oldatot lassacskán 90o/o-os szeszbe cse- 
pegtetjük. Ilyenkor az B. fehér, apró kristálytíik 
alakjában kiválik. Hideg vízben kevéssé oldódik. 
Nevét onnan kapta, hogy ütésre, dörzsöléskor v. 
hevítéskor rendkívül hevesen robban. 

Ezüstfüst, így nevezik az igen flnom hártyává 
vert ezüstöt. L. Fém füstverés. 

Ezüstgaras, 1873 előtti porosz ezüst váltó- 
pénz = 1, go tallér. 

Ezüstglét, 1. Ólom^ oxidjai'. 



EzUstgryökér 



— 97 



BzUstklorid 



Ezüstgyökér (koh.). A leiizós alkalmával a tűz- 
helyen hasadékok támadnak, melyekbe az ezüst 
beszivárog, ós úgy elágazik, mint a fa gyökere a 
földben. 

Ezüsthal (Argentína sphyraena L.), a lazac- 
félék családjába tartozó kis hal, mely a Földközi- 
tengerbon él; pikkelyeiből mesterséges keleti 
gyöngyök készítésére alkalmas gyöngy-esszen- 
ciát készítenek. E.-nak nevezik az aranyhalnak 
(1, 0.) ezüstösen fénylő változatait is. 

Ezüsthidroarzenát, 1. Ezüstarzenát. 

Ezüsthidroszulfát, 1. Ezüstszulfát. 

Ezüsthiperoxid, ezüstszuperoxid, A gO. Kelet- 
kezik, ha ózon fémes ezüsttel vagy ezüstoxiddal 
érintkezik, tov. ezüstnitrát és káliumhiperszulfát 
oldatainak elegyítésekor, úgyszintén az ezüst- 
nitrát oldatának elektrolízisekor a platina-anódon 
szürkésfekete, fénylő, kis oktaéderek alakjában 
válik ki. Hevítve már llO'-on oxigéngázra és 
fémezüstre bomlik. Erélyes oxidáló anyag ; így 
pl. savanyú oldatban ammóniát salétromsavvá, 
oxalsavat szénsavvá oxidál stb.; kénnel, foszforral 
stb. való keveréke ütéskor hevesen eldm-ran. 

EzŰBt^oáéit, jódsams ezüst, AgJOg Ezüstnitrát 
oldatához káliumjodát-oldatot elegyítve, az E. fe- 
hér kristályos csapadók alakjában leválik. E ve- 
gyület vízben úgyszólván oldhatatlan. Hevítéskor 
ezüstjodidra és oxigénre bomlik. 

Ezüstjodid, jódezüst, AgJ. A természetben 
nagy ritkán fordul elő (Chile). Rendszerint úgy 
készítik, hogy ezüstnitrát-oldathoz káliumjodid- 
oldatot elegyítenek, midőn az E. sárgás csapadék 
alakjában leválik. Kristályokban is előállítható, 
ügy a mesterséges, mint a természetes B.-kris- 
tályok a hatszögű rendszerbe tartoznak ; megol- 
vasztott E. 540''-on szabályos rendszerű kristá- 
lyokká merevedik, majd 146 ''-ra hűlve, hatsezögű 
módosulattá alakul. A hatszögünek a szabályos 
módosulattá való átalakulása térfogatcsökkenés- 
sel jár, miért is az E. a melegítéskor összehúzó- 
dik. A megolvasztott E. fs.-a 5*69, a ki'istályosé 
5"67. Kémiai sajátságaira nézve az ezüstkloridhoz 
hasonló, ammóniában azonban úgyszólván oldha- 
tatlan. A fény iránt szintén igen érzékeny, úgy, 
hogy fotográfiai célokra felhasználható. Dagmrre, 
a fotográfia felfedezője olyan rézlapokat használt, 
amelyek ezüsttel voltak bevonva ; e lapokon jód- 
gőz hatására igen vékony E.-réteg képződött. 

Ezűstjuhar (növ.), 1. Juharfa. 

Ezüstkadmium, 1. Ezüstötvények. 

Ezüstkáliumcianid, 1. Ezüstcianid. 

Ezüstkarbonát, szénsavas ezüst, AgjCOg. E 
vegyület sárgásfehér csapadék alakjában levá- 
lik, ha ezüstnitrát-oldatot alkalikarbonát v. bikar- 
bonát-oldattal elegyítünk. \'ízben oldhatatlan ; a 
szóndioxiddal telített vízben kissé oldható. Savak 
igen könnyen elbontják. Hevítéskor széndioxidot 
fejlesztve könnyen elbomlik, végül fémes ezüstöt 
hagy hátra. 

Ezüstkéneg, 1. Ezüstszulfi/L 

EzÜRtkészitmények, a gj'ógyításban használt 
ezüsttartalmú vegyületek, melyek legismorete- 
sebbjo a salétromsavas ezüst (argentiim nitricum, 
pokolkö, lapis) ; használatosak újabban a tojsavas 
ezüst (actol), a citromsavas ezüst (itrol), a pro- 
toinsavas ezüst (protargol), az ezüstfoszfát + 

Révai Nagy LexOmia. VIl. köt. 



etiléndiamin (argentamin), az ichtargan (arg. 
thiohydrocarburo-sulfonicum), az albargin (ozüst 
gelatose) és a colloidezüst. Valamennyien í^/^^ — 
IVo oldatban mint erős antiszeptikumok és össze- 
húzó szerek alkalmaztatnak, különösen a szemé- 
szetben és a húgycső blenorrhoeája, hólyagbán- 
talmak kezelésében. A pokolkövet edzésre is hasz- 
nálják; ritkán belsőleg is 0"01 g.-os pilulákban. A 
colloidezüst (collargol) barna, átlátszatlan, nem 
igazi oldatot adó fémezüst, mit vivőérbe fecsken- 
dezve, vagy kenőcsben (Gredé-íéle l5°/o-os) bőrbe 
dörzsölve szoktak alkalmazni általános szepszis- 
nél, izületi gyuladásoknál, agyhárty agyul adásnál 
kétes eredménnyel. A szerves ezüstvegyületekböl 
az ezüstöt a konyhasó és fehérjék nem csapják 
ki, mint az ezüstnitrátból, s ezért ezek enyhébben 
is hatnak és mélyebb, tartósabb antiszeptikus ha- 
tásnak. 

Ezüstkézirat, 1. Argenteus codex. 

Ezűstklorát, klórsavas ezüst, AgClOg. Előál- 
lítására vízben lebegő ozüstoxidhoz sok klórgázt 
áramoltatunk, majd a mellékesen keletkezett old- 
hatatlan ezüstkloridról az E. oldatát leöntjük és 
vízfürdőn óvatosan lopárologtatjuk. Fehér, nem át- 
látszó, négyzetes oszlopok ; fs.-a 4'-i3, op.-ja 230", 
de már 270"-onoxigéngázi'a és ezüst-kloridra bom- 
lik. 10 sr. víz oldja. Éghető anyagokkal keverve 
ütésre vagy dörzsöléskor hevesen eldurran. 

Ezüstklorid, klórezüst, AgCl A lecsapás útján 
készült E. fehér por ; a természetben előforduló 
E. szabályos rendszerű, apró, áttetsző kristályok, 
vagy szürkés szaruszerű tömeg (ezüstszaruérc) ; 
nyomokban a tengervízben is előfordul. Keletke- 
zik, ha fémes ezüstöt klórgázban hevítünk, vagy 
sósavgázban izzítunk. Előállítják ezüstsóból, rend- 
szerint ezüstnitrátból, úgy, hogy annak forró ol- 
datához csekély fölöslegben sósavat vagy más 
klorid oldatát elegyítik, amikor is az E. fehér 
túrószerű csapadék alakjában kiválik, amelyet 
sötét helyen vízzel kimosnak és megszárítanak. 
A világosságon a nagyobb törékenységű kék és 
ibolyaszínű fény hatására az E. ibolyaszí nüvó vá- 
lik, huzamosabb idő multán megfeketedik, miköz- 
ben klórt veszít és valószínűleg ezüstsziibklorid, 
pl. AgjCl keletkezik. E sajátságánál, fényérzékeny 
voltánál fogva az E.-ot a fotografálásnál és a fény 
intenzitásának mérésére használják. Ez utóbbi cél- 
ból az ú. n. E.-aktinométer használatos, amelynek 
alkalmazása azon alapszik, hogy az E.-dal bevont 
papiros a fénytől megsötétedik. Az idő tartamá- 
ból, amely alatt a papiros bizonyos normális fes- 
tékkel megegyező színűvé válik, a fény fotoké- 
miai erősségére következtethetünk. Használatos 
az E. még az ú. n. hideg ezűstözósnél, ammóniás 
oldatban gyöngyházfestósre, tiszta ezüst előállí- 
tására, a vas elemzésénél, forrasztócsöves vizsgá- 
latoknál stb. A szemecskés-kristályossá tömöi'ült 
B. vízben és hígított savakban úgyszólván oldha- 
tatlan. E sajátságán alapszik a klórnak, ili. az 
ezüstnek minőségi és mennyiségi meghatározása. 
Töménysósav ós az alkálifémek kloridjainak tö- 
mény íorró oldata az E.ot meglehetősen oldják. 
Legjobb oldószerei : az animonia-oldat, amely szín- 
telen ezüstamminkloriddn, Ag(H3N),Cl, komplex 
sóvá, a káliumcianid-oldat, amely színtelen kom- 
plex sóvá, káliumezüstciamddá (ezüstkáliumcia- 



EzUstkócsag: 



98 



Ezüstmérgezés 



niddá) KAgíCN). oldja, továbbá a nátriumtio- 
szulfát oldat, amelyben kettős sóvá, AgaNa^íSaOs)^ 
összetételű ezüstnátriumtioszulfáttá oldódik. Szá- 
raz B. kb. igo/o amraóiila-gázt nyel el és 2AgCl, 
SHgN összetételű, kristályosítható jEJ.-ammonmz^á 
alakul. Hevítéskor az B. megsárgul, majd 450''-on 
narancsszínű folyadékká olvad, amely a kihűlés- 
kor, jelentékenyen kiterjedve, szaruszerü tömeggé 
mered meg. Bzért nevezték régente az E.-ot szaru- 
ezüstnek (luna cornea). Az ezüstnél pozitivabb 
fémek, pl. cink, ólom, vagy réz, söt az arzén, an- 
timon vagy ón is könnyen redukálják az B.-ot 
fémes ezüstté, ha velük összeolvasztjuk vagy ned- 
ves állapotban velük érintkezésbe hozzuk ; hígí- 
tott savak jelenlétében, fejlődő hidrogén hatására, 
a redukció még gyorsabb. Tömény káliumbromid 
vagy káliumjodid- oldattal enyhén melegítve, az 
E. ezüstbromiddá, ül. ezüstjodiddá alakul. 

Ezüstkócsag, 1. Kócsag. 

Ezüstkohó (koh.), az ezüstércek feldolgozásá- 
val és az ezüstfém előállításával foglalkozó inté- 
zet, mely el van látva a kellő számú pörkölőkkel, 
olvasztókkal és leüzö tűzhelyekkel. 

Ezüstkor, a római irodalomnak Augastus ha- 
lálától Hadrianus trónraléptéig terjedő s már 
hanyatlást mutató időszaka (Kr. u. 14— 117-ig), 
melyet az ú. n. aranykor előz meg s a vaskor 
követ. 

Ezüstkovand-f éiék (ásv.), ezüstöt, vasat és ként 
tartalmazó ércek; argentopirit, argiropirit és 
frieseit. 

Ezüstkörte, 1. Aranyalmafa. 

Ezüstkromát, /írómsavas e^?feí, Ag2Cr04. Bar- 
násvörös kristályos csapadék alakjában kiválik, 
ha töményebb ezüstnitrát-oldatba káliumkromát 
híg oldatát öntjük. Vízben alig oldható ; salétrom- 
sav, ammonia-oldat és a lúgfémek kromátjainak 
oldatai oldják. Ezüstpirőkromát, ezüstbikromát, 
AgjCrgO,. Élénk vörös csapadék v. vörös kris- 
tálykák. Víz alig oldja, ammónia-oldatban és sa- 
létromsavban könnyen oldódik. Csapadék alakjá- 
ban keletkezik, ha káliumpirokromát-oldatot tö- 
mény ezüstnitrát-oldatba csepegtetünk. 

Ezüstlakk, tulaj donképen finom ónpor, melyet 
ragasztószerrel kevernek össze és papirosnak, 
fának és nem nemes fémeknek ezüsthöz hasonló 
bevonására használják. 

Ezüstleletek. Egyiptomból már a legrégibb idő 
óta ismerünk B.-et. A kairói múzeumban van öt 
darab igen szép ezüstedény, melyeket Tell-el- 
Tmai-ban találtak ; ezek a nemzeti dinasztiákat 
jóval megelőző korszakból erednek. Palesztina kü- 
lönösen Dávid és Salamon korában bővelkedett 
arany- és ezüsttárgyakban. A görögök már igen 
korán, de különösen a perzsa háborúk után készí- 
tettek remek edényeket s más használati tárgya- 
kat ezüstből. Az athéni gyárak ilynemű export- 
jából származó szép termékek nagy számban 
kerültek napfényre Dél-Oroszországban. Később a 
görög művészet Rómába tette át székhelyét, hol 
a fényűző társadalom elég munkát adott neki. Eb- 
ből a korszakból már, nevezetesen a római csá- 
szárok korszakából, tekintélyesebb leletek marad- 
tak reánk. Legnevezetesebb ezek között úgy 
száma, mint tárgyainak szépsége tekintetében a 
Hüdesheimben (Hannover) talált B. E lelet több 



mint 70 drb használati tárgyat tartalmaz, melyek 
között díszedények, ivóedények, asztali edénykék, 
konyhaeszközök, továbbá háromlábak, kandelábe- 
rek stb. vannak. A díszedények, paterák, urnák, 
medencék, melyek e leletben előfordulnak, úgy 
formaszépség, mmt díszítés tekintetében fölötte 
jelentékeny művészet termékei. A másik igen 
nevezetes E. szintén a római időkből a párisi Ca- 
binet des antiques tulajdonában van s ez a híres 
Berniiy-i E., melyet a Département l'Eureben 
fekvő Bernay helység mellett találtak. A lelet több 
mint hatvan darabból áll s mintegy huszonöt- 
huszonhat kilogrammot nyom. A paterák és dísz- 
edények különböző sorozatai rendesen dombor- 
műves előállításokkal vannak díszítve. Legrégibb 
darabjai a római császárság első éveiből, a leg- 
újabbak pedig a Kr. u. HL sz.-ból erednek. Neve- 
zetes az a gyönyörű ezüstkorong, melyet mintegy 
kétszáz évvel ezelőtt a Rhöneban leltek és sokáig 
tévesen Scipio pajzsa néven ismertek. B disz- 
koszt, mely az eddig ismertek közt a legnagyobb 
(átmérője 70 cm.), jelenleg Parisban a Cabinet 
des antiques-ben őrzik. Ugyancsak Parisba került 
a Boscorealéban (1. o.) talált B. A Kr. u. első sz.- 
ból származik a bécsi cs. és kir. gyűjtemény egyik 
legszebb ezüstlelete, azAyrippa-féle pajzs.A hazai 
B.-et három osztályba sorozhatjuk. Az egyikbe 
tartoznak az ú. n. keltakori E., melyek részben a 
római foglalást megelőzött, részben a római ura- 
lom alatt élő keltáktól származnak. Eendesen 
ílbulák, torquesek, karspirálisok és karperecek. 
Tjegnevezetesebbek e nemben a pátkai és vepro- 
vai leletek. A második csoportba a római császár- 
korból származó leleteket soroljuk. Ezek között 
legnevezetesebb a polgárai ezüst-triposz (a Nem- 
zeti Múzeumban). E nevezetes lelet 1878. került 
napfényre s akkor hét darabból állott, melyeket 
később összeillesztettek és restauráltak. B hét 
darabból azonban a háromlábnak csak két lába 
s hozzátartozó pántok kerültek ki ; a harmadik 
lábat s a hozzátartozó lapot v. csészét a restaurá- 
lás alkalmával galvánmásolattal helyettesítették. 
Stílusa szerint a Kr. u. Hl. századba tehető. A har- 
madik csoportba végül a népvándorlási, ősmagj'^ar 
és Árpádkori B.-et sorozzuk. 

Ezüstlevelü fa (növ.) a. ra. ezüstfa (1. Elaeag- 
nus). 

Ezüstlúgzás, 1. Ezüst. 

Ezűstmedve, a főleg Szibériában előforduló 
medve, amelynek gereznája fekete, fehcrvégü 
szőrökkel van fedve. Az B. prémjét nagyra be- 
csülik ; bundákra, dísznek v. szőnyegekre hasz- 
nálják. 

Ezüstmenyegző, valamely házaspár egybe- 
kelésének 25-ik évfordulója. 

Ezüstmérgezés. Leggyakrabban orvosi hasz- 
nálat közbon, különösen gyermekeknél, történnek 
ilyen akut mérgezések azáltal, hogy utóbbiak a 
szájukbeli fekélyek stb. égetésekor a pokolkövot 
elharapják s lenyelik. A mérgezés szimptomái : 
heves hányás és hasmenés, a kihányt gyomortar- 
talom fehér, de állás közben megfeketedik ; olykor 
önkívületet, görcsöket, majd bénulásokat is ész- 
leltek. Ellenszerei: tojásfehére, tej és konyhasó 
(híg oldatban). Gyakoriabbak a krónikus E.-ek, 
melyek rendesen olyanoknál fordulnak elő, kik 



EzUstmüvességr 



- 99 — 



EzUst-Otvények 



huzamos időn keresztül szednek ezüst-tartalmú 
orvosságokat Ilyenkor az ujjak első (körmös) per- 
cén, a foghéjon, a szájpadláson, a szem kötóhár- 
tyáján ós annakfehórén, a bőrnek legkülönbözőbb 
helyén is szürkés foltok jelennek meg, melyek ké- 
sőbb összefolynak, s azon kórnak képét adják, 
melyet argirkínak v. argirosis-nak neveznek. Eb- 
ben szenvedők belső szervei, a belek nyálkahár- 
tyája, az agynak burkai, a májnak tokja és a ve- 
sék levezető csatornácskái és edényei is mutatják 
e szürke színű ezüstlerakódást, melyek eltünteté- 
sére és a betegség gyógyítására semmiféle szerrel 
nem rendelkezünk. A mindig csak a kötőszövetbe 
és sohasem a sejtekbe lerakódott Unom fekete 
szemcsék nem állanak sziuezüstböl, sem ezüst- 
oxidból, hanem valami ismeretlen szerves ezüst- 
vegyületből. 

Ezüstmüvesség, 1. Ezüstözés és Ötvösség. 

Ezüstnitrát, salétromsavas ezüst, AgNO,. Szín- 
telen, átlátszó, rombos kristálylemezkók. Fs.-a 
4*34 ; op.-ja 212". Levegőn nem változik ; de ha 
organikus anyagot tartalmazó por hull reá, v. 
szénvegyületek gőzével érintkezik, a világossá- 
gon megszürkülve, belőle fémes ezüst válik ki. 
(Jvatos hevítéskor megolvad és kihűléskor suga- 
ras-kristályos törésű tömeggé mered meg, ame- 
lyet rúdulakban pokolkö v, lapis infernalis néven 
árusítanak. Erősebb hevítéskor elbomlik, oxigén, 
nitrogén és nitrogéndioxid fejlődik ós fémes ezüst 
marad hátra. Vízben igen bőségesen, szeszben is 
oldódik ; kómlőhatása semleges. Maró fémes ízű. 
Maró méreg ; a szerves szöveteket elroncsolja, 
majd azokat, főképen a fény hatására, ezüst kivá- 
lása folytán megfeketiti. Az E. oxidáló hatású ; 
így E. és kén keveréke ütésre gyengén, foszfor- 
ral való keveréke azonban hevesen explodál. Ol- 
datából lúgok, úgyszintén kevés ammonia-oldat 
barnásszürke csapadékot, ezüstoxidot választanak 
Id, mely az ammonia-oldat fölöslegében könnyen 
oldódik. Ez ú. n. ammoniás E.-oldd, is oxidáló ha- 
tású, így pl. aldehideket könnyen karbonsavakká 
oxidál, miközben a folyadékból fekete csapadék, 
V. fényes ezüsttükör alakjában fémes ezüst válik 
ki. Az ammoniás E.-oldatból kálilúg fekete csa- 
padék alakjában a BertJiollet-féle durranóczüstöt 
választja le. Az E. más nitrátokkal kettős sókat 
alkot. Fehérje oldatban fehér, oldhatatlan csapa- 
dékot okoz, amely a világosságon, fémezüst és 
ezüstszulfid keletkezése közben, lassacskán meg- 
feketedik. A szerves szöveteket, oxidáló hatása 
foljrtán, erősen roncsolja ; 2 — S°lo-os oldata a leg- 
hatásosabb fertőtlenítőszerek egyik<í. Nagyon híg 
vizes oldata is antiszepszises hatású. Tömény, ol- 
dat, v. pokolkö alakjában is, mint gyógyszert maró- 
szerül gyakran alkalmazzák. A magyar gj'ógy- 
szerkönyvben úgy a kristályos (Aryentum nüH- 
cum crystallisat'um néven), valamint a megol- 
vasztott rúdalakú B. (Arg. nitr. fusurn néven) hi- 
vatalos. Az E.-ot a fotogrufozá.shüz, ruhajelzötinta 
készítésére, bajfestószoiül, továbbá a kémiai ana- 
lízisben kómlőszei-ül használják. E. képződik, ha 
fémes ezüstöt, ezüstoxidot v. ezüstszuütdot me- 
leghíg salétromsavban oldanak. Rendszerint tiszta 
fémes ezüstöt oldanak meleg hígított salétrom- 
savban és az oldatot sűrűre bepárologtatják, ami- 
kor az E. kikristályosodik. Az árúbeli, réztartalmú 



ezüstből úgy készülhet, hogy az ezüstöt híg sa- 
létromsavban oldják és az olajsűrűségüre bepá- 
rologtatott oldathoz 2— 3-annyi 1-25 fajsúlyú sa- 
létromsavat elegyítenek. Ilyenkor a salétromsav- 
ban nehezen oldható E. kiválik, míg a réznitrát 
oldatban marad. A kiválott E.-ot salétromsavval 
mosva megszárítják és átkristályosltással tisztít- 
ják. A pokolkö előállítására az E.-ot óvatosan 
megolvasztják és megmelegített vasmintába 3—4 
mm. vastagságú rudacskákká öntik. Az E.-ot jól 
zárt üvegben portól ós fénytől védve kell eltar- 
tani. A kristályos E.-ot már Geher ismerte. An- 
gelus Sala a XVII. sz. végén crystalli Dianae v, 
magisterium argenti néven említi és belőle meg- 
olvasztás útján a lapis infernalist állította elő. 

Ezüstnitrid, Berthollet durranóezüstje, AggN, 
fekete por v. fekete fémfényü kristálykák. Ütésre, 
dörzsöléskor v. érintésre iszonyú hevesen robban. 
Víz alatt eltartva, az összerázáskor szintén rob- 
banhat. Az E.-et 1788. Berthollet úgy állította elő, 
hogy ezüstcitrátból szeszes vízzel lecsapott ezüst- 
oxidra tömény ammónia-oldatot öntött-Blöállítható 
ezüstoxid ammoniás oldatából kálilúg hatására. 
Kristályos alakban keletkezik, ha ezüstoxid tö- 
mény ammónia- oldattal késziílt tömény oldatát 
huzamosabb ideig a levegőn magára hagyjuk v. 
az oldatból az E.-et szesszel lecsapjuk. Csak na- 
gyon csekély menny iségekkel,óvatosan dolgozunk. 

Ezüstnitrit, salétromossavas ezüst, AgNO^. 
Hideg vízben igen nehezen oldható só, ezért kris- 
tályos csapadék alakjában leválik, ha töményebb 
ezüstnitrát és káliumnitrit oldatait elegyítjük. A 
kimosott csapadékot forró vízben oldva, az oldat- 
ból kihűlésekor az E. színtelenül kikristályosodik. 
Tudományos vizsgálatoknál gyakran alkalmaz- 
zák ; a salétromossav-sók előállítására előnyösen 
használják. 

Ezüst oxidjai. Az ezüst ismeretes 3 oxidja : 
az ezöstsziíboxid v. ezüstoxidul, Ag^O, fekete csa- 
padék, savaktól ezüstsóvá és fémezüsttó alakul ; 
az e^itótoícúZ.AgjO, szabályos oxid; savaktól ezüst- 
sókká alakul és az ezüsthiperoxid (1. o.) v. ezüst 
szuperoxid, AgO, savak oxigénfejlődéssel ezüst- 
sókká alakítják. Az ezüstoxid keletkezik, ha 15 
atm. nyomás alatt és HOO»-on oxigén-gáz fémes 
ezüstre hat, úgyszintén forró kálilúgnak ezüst- 
kloridra való hatásakor. Előállítására ezüstnitrát- 
oldatot forró káli- vagy nátronlúgba öntenek és 
a barnásfekete csapadók alakjában kivált E.-ot 
vízzel kimosván, 60— SO^-on megszárítják. Az E. 
barnás fekete por ; fs.-a 7'52. Vízben alig oldható. 
Világosságon lassacskán, melegítéskor gyor- 
sabban, 300°-on teljesen elbomlik alkatré- 
szeire. Hidrogéngázban l(X)"-ra hevítve, gyorsan 
fémezüstté alakul. Erélyesen oxidál ; így kénnel, 
foszforral v. könnyen oxidálható szénvegyülettel, 
pl. csersavval összedörzsölve, azokat meggyújtja. 
Savak hatására az B. ezüstsókká alakul. Ammó- 
nia-oldatban könnyen oldódik (1. Ezüstnitrid). 
Ezüstnitrát és káliumhidroxid — 40''-ra lehütött 
szeszes oldatainak elegyítésekor fehér csapadék, 
ezüsthidroxid, AgOH, válik ki, amely azonban kö- 
zönséges hómérséken megfeketedve E.-dá alakul. 

Ezüst-ötvények. Az ezüst legfontosabb ötvónye 
az ezüst-réz ötvény, mert a réz az ezüstöt kemé- 
nyebbé, fónyezhetöbbé, csengőbbé, olvadékonyabbá 



7* 



EzListözés 



100 — 



EzUstözés 



és önthetöbbé teszi. A legtöbb ezüsttárgy rezet 
tartalmaz. Az érmek kivétel nélkül ezüst-réz öt- 
vények. A különféle államokban az ezüsttárgyak 
szinezüst- tartalma a jelölés szerint más és más 
mennyiségben szerepel (1. Fémjelzés). Az 50<*/o 
rezet tartalmazó ötvényt nevezik &í7ow-nak. 

A rézben gazdagabb B. vöröses szinüek, ezért 
azokat erős kénsavcsávában lemaratják, ekkor 
a tárgy felületéről a réz feloldódik és vissza- 
marad a fehér színű ezüst, azonban haszná- 
lat közben az ezüst lekopik és újból a vörös szín 
lép előtérbe, amint ezt ezüst 10 és 20 krajcárosain- 
kon tapasztaltuk. Az ezüstnek bimbózását a réz né- 
mileg csökkenti ; e tekintetben még jobb hatása 
van a cinknek {^U—1 századrész). Ezért a kereske- 
désben oly használati tárgyak is kerülnek forga- 
lomba, melyek ezüst, réz és cink összetételéből 
állanak. Legmegszokottabbak 83'5 rész ezüst, 9"3 
rész réz, 7"2 rész cink vagy 80 rész ezüst, 10 rész 
réz és 10 rész cink. Ezek az ötvények jól önthetők, 
jól munlíálhatók meg és fehérek. 

Az ezüstkadmium-ötvénYek fehér színük, nagy 
nyujthatóságuk és könnyű olvadékonyságuk miatt 
szintén ajánlhatók az ezüst ékszerekhez. Ösz 
szetótelük 500-980 rész ezüst, 30—15 rész réz 
és 470 —5 rész kadmium. A nikkelezüst-ötvénj 
különösen az olcsóbb használati tárgyak (asztal- 
készletek) gyártására alkalmas. Az ú. n. harmad- 
ezüst 30— ^O^/o ezüstöt, 6O-4O0/0 rezet, 5— 30o/o 
nikkelt és O—lö" Iq cinket tartalmaz. Az alumimum 
ezüst-ötYénj, az ú. n. tiers argent ^/g-rész ezüst- 
ből és 2/3-rész alumíniumból áll. 109 rész alumí- 
niumból és 5 r. ezüstből álló ötvény rugalmas és 
kemény, alkalmas kések és rugók készítésére. Igen 
szilárdak és szívósak b. platin-ezüst ötvények. 3 r. 
ezüstből, é r. platinából és 1 r. rézből írótoUakat 
készítenek. A iap&ni sibuisi 30— öOVo ezüstből és 
70— öOVo rézből áll. Az ötvényt rézvitriolból, réz- 
rozsdából ós timsóból álló csávában (sakudoh) fő- 
zik, ekkor szürkészöld futtatásszínt kapnak. 

Az ezüstamalgám v. foncsor ezüst és kéneső 
ötvénye. Minél több az amalgámban az ezüst, 
annál sűrűbb az. A friss ezüstfonesor lágy, később 
azonban megkeményedik. Az ezüstfoncsort a tűz- 
zel való ezüstözéshez használják. Ezüstnitrát- 
oldatba kénesőcseppettóve,az lassacskán igen szép 
kristályokból álló ezüstf onesorrá alakul. 

Az ezüstforrasz is ötvény. Ezt ezüst-, acél-, 
öntött vas-, sárgaréz- és bronz-tárgyak forrasz- 
tására használják. 

Eziist : Réz : Sárgaréz : Cink : 

Pogány V. keraóny forrasz 4 rósz 1 rész — — 

. « t 20 . 1 . 9 rész — 

. . c 28 . 2 • 10 <r — 

íiágy forrasz 2 « — » 1 » — 

« 3 • 2 . - . 1 rész 

« 10 . — . — . 1 . 

Isjen könnyen olvad 7« — t — . i» 

« « . _-. 5 . — . 6 « 2 . 

Acélra, vasra, sárgarézre... 3 t 1 t — - « — « 

• — 11 . 39 t — . — . 

Az ezüstforraszt dróttá húzzák és hengerek 
között lapítják ki (paille) vagy pedig rúddá öntik 
és esztergába fogva reszelővel tlreszelik. Az 
így készített vékony lemezeket, illetve port hasz- 
nálják a forrasztáshoz. L. Forrasz és Forrasztás. 

Ezüstözés. Ezüstözhetünk száraz és nedves úton 
(argentinálás). Az előbbinek egyik neme a ÍMá^öew 



való E. Ehhez használják az ezüst-anialgámot 
(1. Ezüst ötvények), melyet hígított kéneső-ezüst- 
oxidulnitrát oldatába mártott sárgarézdrót-kefével 
kennek az ezüstözendő fémtárgy felszinére,ezután 
a tárgyat vörös melegig izzítják. Az izzítás kö- 
vetkeztében a kéneső elszáll és az ezüst finom 
rétegben a tárgyon marad. E műveletet többször 
ismételve, tetszés szerinti vastag bevonatot ka- 
punk. A hidegezüstözéshezazQzvistözöT^asztát hasz- 
nálják. Ez áll 10 gramm frissen készített klór- 
ezüstből, 10 gramm konyhasóból, 20 gramm ha- 
muzsírból és 15 gramm iszapolt krétából, melyet 
kevés vízzel keverve, tésztává gyúrnak. Ha ezzel 
a tárgyat dörzsöljük, szintén bevonódik ezüsttel. 
Használható salétromsavas ezüstoxid és ciánká- 
lium, vagy klórozüst, ciánkálium, alkohol és isza- 
polt kréta keverékéből készített híg pép is, me- 
lyet a tárgyra gyapottal vagy bőrrel dörzsölünk. 
Az ezüsttárgyak tisztítására 10 gramm klór- 
ezüst, 20 gramm borkőpor, 20 gramm konyhasó 
és kevés víz keverékéből álló paszta használható. 
A száraz úton való E.-hez tartozik az ezüst- 
lemezeles is. (L. Leinezelés.) A követ, bőrt, fát, 
papirost ezüstfüsttel vonják be. Mivel ennek tech- 
nikája egyezik az aranyozás megfelelő techniká- 
jával, az Aranyozás címszóra utalunk. Ma az E. 
loghasználtabb módja a nedves úton való E., az 
ú. n. galván-E. B célra igen sokféle fürdőt használ- 
nak. Leggyakoribb a klórezüst-fürdő. Ezt készítik 
10 1. víz, 250 gr. klórezüst ós 500 gr. lOO^/o-os 
ciánkálium oldatából. Klórezüst helyett salétrom- 
savas ezüstöt is használhatunk. Roseleur 10 1. 
víz, 250 gr. ciánezüst és 500 gr. ciánkálium 
oldatát ajánlja. Ma már a Liebig-fóle folya- 
dékot nem használják. Az ezüstfürdök 1—2 volt 
feszültsógíi áramot kívánnak. Anódának (bontó) 1 
mm.-nél vastagabb ezüstlemezt vesznek, melyet 
15 — 2 mm. vastag platinadrótra függesztenek. 
A telep negatív sarkával összekötött tárgy jól 
megtisztítandó. B célra a tárgy és a rondító anya- 
gok minősége szerint más és más csávát haszná- 
lunk (1. Gsávázás). A súlyba ezüstözendő réz, 
sárgaréz, bronz, alpakka s ezekhez hasonló 
ötvényekböl készített tárgyat 10 1. víz és 1 kg. 
marónátrium oldatában főzve zsíi-talanítjuk, 
azután forró, majd langymeleg vízben lemossuk 
és mosás után 10 liter víz és 1 kg. 660-08 
kénsavcsávában lecsávázzuk. A csávából kivett 
tárgyat leöblítvén, az előfényesítö csávába márt- 
juk. Ez áll 10 kg. 36*'-os salétromsav, 200 gr. 
konyhasó és 200 gr. korom keverékéből, innen 
kivéve újból leöblítjük és a fényesítő csávába 
mártjuk. Ezt 6 kg. 36o-os salétromsav, 8 kg. 66''-os 
kénsav és 400 gr. konyhasó alkotja. A már 
teljesen tiszta tárgyat vízzel jól leöblítjük és 10 
1. vízben feloldott 50—100 gr. salétromsavas 
kénesőben megfoncsorozzuk ós vízzel leöblítjük. 
Az így előkészített tárgyat réz- v. sárgarózdrótra 
kötve, az anódától mintegy 10 cm.-nyire az 
ezüst- vagy argentinfürdőbe akasztjuk, amelyen 
átmenő elektromos áram csakhamar beezüstözi a 
tárgyat. Ekkor kivesszük azt és megnézzük, váj- 
jon nincsenek-e rajta hibák, melyeket borkővel 
és finom drótkefével való dörzsöléssel távolítunk 
el, ezután megmossuk a tárgyat tiszta vízben és 
forró ciánkáliumoldatba való mártás és ezt kö- 



EzUstözés 



101 



EzUst sói 



vető vízzol loöblítés után újra befoncsorozzuk, 
foncsorozás után leöblítjük s végül újra befüg- 
gesztjük a füi-döbe. Ekkor következik a tulajdon- 
képen i E. nem éppen őrös kezdő- és lassanként 
gyengülő áranunal, míg a tárgyra a kívánt 
ezüstmonnyiség rái-akódott. Ezt úgy tudjuk 
meg, hogy a tárgyat ezüstözetlen állapotában 
vízbe függesztve a mérleg egyik karjára akaszt- 
juk és súlyát a mérleg másik karján lógó serpe- 
nyőbe rakott ólomsöréttel kiegyenlítjük. Ennek 
megtörténte után a tárgyat a mérlegről leakaszt- 
juk és a fürdőbe függesztjük, a serpenyőbe pedig 
annyi súlyt rakunk, amennyi a tárgyra ejtendő 
ezüstnek megfelel. Bizonyos idő múlva a tárgyat 
kivesszük és jól megmosván, a mérlegre akaszt- 
juk ; ha súlya a serpenyőre rakott súlyt kiegyen- 
líti, a műveletet befejezzük, ellenkező esetben a 
tárgyat újra a fürdőbe akasztjuk. Vannak auto- 
matikus mérlegek is. Az öntöttvas-oszlop tartotta 
fémből készített mérlegkar egyik végén a ser- 
penyő, másik végén a tárgyat tartó rúd van. Az 
áramforrás negatív sarkát összekötjük a mérleg 
serpenyős karja alatt eboníti-údra erősített, tehát 
elszigetelt kénesőtartóval. A kéneső és a kar 
közti érintkezést a karra erősített és a kénesőbe 
merülő pecek közvetíti. A fürdőbe függesztett 
tárgy súlyát a serpenyőre tett ólomsöréttel egyen- 
lítjük ki. Midőn a mérleget ily módon jól beállí- 
tottuk, a kénesötartó alsó részén levő sróf kellő 
beállításával a kéneső felszínét addig emeljük, 
míg csak a pecket érinti. Ekkor a serpenyőre any- 
nyi súlyt rakunk, amennyi a kiejtendő ezüstnek 
megfelel. Most a mérleg serpenyős része lebillen, 
ós a pecek a kénesőbe merülvén, az áramkört 
záija. Erre a bontás kezdetét veszi és az ezüst 
a tárgy felszínére rakódik. Mihelyt a kiejtett ezüst 
a mérleg serpenyőjére tett súlyt kiegyenlítette, 
a mérleg régi állásába visszabillen és az áram- 
kör megszakad, vagyis több ezüst a tárgyra nem 
rakódhatik. A beezüstözött tárgyakat kivesszük, 
vízben lemossuk, forró vízben leöblítjük és meg- 
száradása után zaponnal (brillantfénymáz) be- 
kenjük, hogy szép színét el ne veszítse. Ha fényt 
akarunk a tárgynak adni, fényező acéllal vagy 
kővel mogfényezzük ; erre a céba finom fényező- 
vörössel bekent posztókorongokat is használnak. 

B. előtt a vas-, acél-, cink- és óntárgyakat s 
ezek ötvényeit (pl. a britanniai árúkat) előbb vö- 
rös- v. sárgarézzel vonják be. 

A közönséges (nem súly szerinti) E.-hez 15 gr. 
salétromsavas vagy 10 gr. klórezüstöt veszünk, 
melyet 1 liter vízbe oldunk fel és hozzá 25 gr. 
100»/o-o8 ciánkáliumot adunk. Ha művelet közben 
az ezüst-anóda megfeketedik, ekkor a fürdőben 
kevés, ha pedig fehér marad, túlságosan sok a 
ciánkálium. Az első esetben ciánkáliumot, a má- 
sodikban ciánezüstöt adunk a fürdőhöz. Legjobb 
a fürdő akkor, ha az ezüst- anódák szürkék. Lehet 
külső áramforrás nélkül is ezüstözni. A tárgyat 
cinkdróthoz vagy lemezhez kötjük és a meleg v. 
hideg fürdőbe mártjuk. Azonban még ez se szük- 
séges, mert ha a tárgyat 2 liter víz, 15 gr. salét- 
romsavas ezüst és 35 gr. lOO^/o-os ciánkálium 
meleg oldatába (ú. n. Sílbersud) mártjuk, rögtön 
ezüst burkot kap, azonban ezek a meritőfúrdők 
csak a lehelletvókonyságú E.-hez valók. 



Ezüstpapír OS, ezüst füsttel (vékony lemezkék- 
kel) borított papiros. E célból a papiros albumin- 
nal bevonandó s reá helyezendő az ezüstfüst. Ki- 
száradás után achátkövel fényesíthető. 

Ezüstpénz, 1. Pénz. 

Ezüstpézsma v. orosz pézsma, fölül vörös- 
barna, alul fehéreshamuszürke goreznáju, téli- 
ruhák szegélyezésére, prémül, muffokra stb. hasz- 
nálják. 

Ezüstpillogás (koh.), 1. Csillanás. 

Ezüstpirofoszfát, 1. Ezüstfoszfátok. 

Ezüstpirokromát, 1. Ezastkromát. 

Ezüstpisztráng, 1. Pisztráng. 

Ezüstpléh, ezüstrudakból hevítés és kalapácso- 
lás által készített pléh ; ezüstmunkák készítésére 
használják. 

Ezüstpróba (koh.). Az ércek, kohótermények 
és az ötvény ezüsttartalmát száraz v. nedves úton 
lehet meghatározni. A száraz út abban áll, hogy 
a próbában levő ezüstöt ólomba visszük át, és az 
ólmot azután leűzzük. Ez az eljárás különösen 
nem túlságosan nagy ezüsttartalom mellett igen 
pontos eredményt ad, magas tartalom mellett azon- 
ban kevésbbé pontos, és ezért az ércek és kohó- 
termények próbálásánál rendesen a száraz eljá- 
rást, a pénzverőben pedig az ötvény próbálásá- 
nál a nedves eljárást alkalmazzák, mely a nagy 
tartalmakat pontosan mutatja ki, de kis tartalmak 
meghatározására nem alkalmatos. 

Ezüstragasz, szurok és agyagpor keveréke, a 
vékonyfalu ezüstárúk üregeinek kitöltésére hasz- 
nálják. 

Ezüstróka, a közönséges róka egyik változata, 
melynek feje, háta és oldala fekete alapon ezüstö- 
sen csillogó ; füle, arcorra, hasa, végtagjai és 
farka is (fehér hegye kivételével) szénfekete. Ha- 
zánkban több ízben ejtettek el ilyen rókát. Leg- 
szebb az a Nemzeti Múzeumban őrzött példány, me- 
lyet báró Fiáth Pál lőtt a veszprémvmegyei Akán. 
E.-nak nevezik a Fennecus chama A. Smith né- 
ven leírt délafrikaí kis rókafajt is. Hossza 90 cm., 
miből 31 cm. esik a farkára. L. még lörpe róka. 

EzüstrudacB. A kellő finomsággal bíró ötvö- 
zetet megömlesztve E.-okká öntik, melyeket az- 
után kinyújtanak, a lemezekből a lapocskákat ki- 
metszik és pénzzé verik. 

Ezüstsalétrom a. m. ezüstnitrát. 

Ezüstsirály (állat), 1. Sirályfélék. 

Ezüst sói, az egy végy értékű ezüst- gyök (Ag) 
savmaradékokkal alkotott vegyületei. Vízben bő- 
ségesen oldódik az ezüstnitrát, klorát és fluorid, 
kevéssé oldható az ezüstacetát, a nitrát és a szul- 
fát, míg az ezüstklorid, bromid, jodid és cianid, 
továbbá az ezüstbromát, jodát, foszfát, arzenát, 
borát, karbonát ós kromát alig oldhatók v. úgy- 
szólván oldhatatlanok. Ez utóbbiak közül híg salét- 
romsavban nem oldódik az ezüstklorid, bromid, 
jodid, cianid, bromát és jodát, a többiek oldód- 
nak. Ammónia- oldatban, az ezüstjodid kivételével, 
könnyen oldódnak színtelen ezüstamminsókká. 
Az ezüst haloidsói az alkálifémek cianidjaíval és 
tioszul tatjaival oldható komplex, illetőleg kettős 
sókat alkotnak. Bomlékonyak, erősebb hevítéskor 
javarészt teljesen elbomlanak és fémes ezüst ma- 
rad vissza. Már a vUágosságon is, főképen oxi- 
dálható anyagok, pl. szénvegyületek jelenlétében. 



EzUstsúly 



— 102 



Ezüsttövis 



könnyen redukálódnak. Ezért a fotografáláshoz 
használatosak ; az iparban és gyógyszerül legin- 
kább csak az ezüstnitrát használatos. Az B. szín- 
telenek, illetőleg fehérek, hacsak a savmaradék 
nem színes, így pl. sárga a jodid, foszfát és arzenit, 
vörösbarna az arzenát, barnásvörös a kromát. Ke- 
letkeznek ezüst V. ezüstoxid savban való oldása, 
az oldhatatlanok pedig cserebomlás útján. Rész- 
ben kristályosíthatok, fanyar fémes izüek, a 
mikroorganizmusok fejlődését gátolják, tehát anti - 
szepszises hatásúak és mérgezők. Oldatuk sem- 
leges kémlöhatású. Oldatukból sósav v. oldható 
klorid fehér túrószerű csapadékot : ozüstkloridot, 
kénhidrogén v. oldható szulfidok pedig fekete csa- 
padókot : ozüstszulüdot választanak ki. Az E.-ból 
az ezüstnél pozitivabb fémek, pl. magnézium, 
cink, vas, kadmium, higany és réz, úgyszintén 
könnyen oxidálható anyagok, mint a foszfor, szén- 
vegyületek stb., fémes ezüstöt választanak ki. 

Ezűstsály. Az ezüst és általában a nemesfémek 
mérésére nem mindenütt használták és használ- 
ják ugyanazt a súlyegységet, mint más tárgyak 
mérésére. Nálunk és a legtöbb európai államban 
az ezüst mérésére is a kg. szolgál már, de régeb- 
ben ezt a szerepet a kölni márka töltötte be. Ang- 
liában az ezüstöt és aranyat ma is külön súlyegy- 
séggel, a troy librával mérik. 

Ezüstszálak és ezüstfonalak gyártása rudak- 
ból indul ki. A rudakat ezüstből, alpakkából vagy 
sárgarézből öntik, néha oly rudat is használnak, 
amelynek magja réz, hurokja ezüst, A rudakat 
dróttá nyújtják, e célból először üreges hengerek 
közt hengerlik, azután acélüregen s végre gyé- 
mántba fúrt üregen át húzzák. A vékony drótot, 
amennyiben anyaga réz volna, galván úton nik- 
kelezik, ezután ezt, valamint az alpakkából készül- 
tet ezüstözik. Az ezüst s ezüstözött drótokat most 
már fényesre csiszolt sima acélhengerekkel lapít- 
ják s ez az ezüstszál. Az ezüst fonal pedig előáll, 
ha az B.-at selyemfonallal cérn ázzak, avagy ha 
a selyemfonalat ezüstszál'.al befonják. A cémázott 
ezüstszál erösebb, a befont pedig fényesebb. 

Ezüst színezése, 1. Fémek színezése- 

Ezűstszövet a. m. brokát (1. o.). 

Ezüstszuboxid, 1. Etüst oxidjai. 

Ezüstszulfát, kémavas ezüst, Ag2S04. Tö- 
mény kénsavval való forraláskor a fémezüst kén- 
dioxid fejlődése közben E.-tá alakul. Ezen alapszik 
az ezüst és arany elkülönítésének egyik módja 
(afflnage). Az B. vízben alig oldható lévén, kris- 
tályos csapadék alakjában leválik, ha ezüstnitrát 
oldatához kénsavat elegyítünk. Forró vízből 69 
sr. kell oldására, miért is a forró vizes oldatból 
lehűlésekor színtelen rombos kristálykákban kivá- 
lik, melyeknek fs.-a. 5"-40. Három sr.-nél keve- 
sebb tömény kénsavban oldva az E.-ot, az oldat- 
ból sárgás prizmákban ezüsthidroszulját v. sa- 
vanyú kénsavas ezüst, AgHS04, kristályosodik ki. 

Ezüstszulfid, ezüstkéneg, kénezüst, AggS. A 
természetben is előfordul a szabályos rendszerű, 
ólomszüi'ke, férafényű argentit v. ezüstfényle (Sel- 
meczen, Körmöczön és Rézbányán is található), 
a rombos akantit, daleminzit alakjában, úgyszin- 
tén arzén, antimon és más fémek szulfidjaival al- 
kotott ezüstércei is ismeretesek. Előállítható fé- 
mes ezüst és kén összeolvasztása útján. Ólom- 



szürke, fémfényi'í tömeg, elég lágy és nyújtható ; 
fs. 6'8o. Vízben nem oldódik, forró, híg salétrom- 
sav kén kiválásával ezüstnitráttá oldja. Ezüsttel 
minden arányban összeolvasztható. Levegőn iz- 
zítva, kéndioxid keletkezésével fémezüstté alakul. 
Az ezüstsók oldataiból kénhidrogén v. oldható 
fómszulfldok barnásfekete csapadék alakjában E,-ot 
választanak le. Ezüsttárgyak kénhidrogén, kén- 
ammonium és más kéntartalmú vegyületek hatá- 
sára E. keletkezése folytán megfeketednek. A sö- 
tét színű niello (tulaezüst) szintén E.-ot tartalmaz. 

Ezüstszulfit, kénessavas ezüst, Ag^SOg. Az 
ezüstnitrát oldatát aequivalens mennyiségű ná- 
triumszulíít-oldattal elegyítve, az B. fehér, túrós 
csapadék alakjában leválik. Vízben alig oldható. 
Nagyon bomlékony ; világosságon is bomlik. Víz- 
zel felforralva megszürkül, ezüstszulfát és szín- 
ezüst keletkezik. Ammóniában könnyen oldódik. A 
vízbon oldható szulfitokkal kettős sókat alkot; 
ilyen pl. a nátriumszulflt és E. vegyülete, mely 
szép gyöngyházfényű kristálykákból áll. 

Ezüstszulfocianát, 1. Ezüsttiocianát. 

Ezüstszuperoxid, 1. Ezüsthiperoxid. 

Ezüstszürke, az ólomfehérnek és a koromnak 
a keveréke. 

Ezüsttiocianát, ezüstszulfocianát, rodanezüst, 
AgSCN. Fehér, turószerű csapadék alakjában ke- 
letkezik ezüstnitrát és kálium tiocianát híg olda- 
tainak elegyítésekor. Ammónia-oldatban oldható ; 
ez oldatából fényes pikkelyekben kikristályosít- 
ható. Víz, salétromsav, ezílstnitrát-, vagy ammo- 
niumtiocianát-oldat nem oldja, miért is Volhard 
az ammoniumtiocianát O'l normáloldatát az ezüst 
térfogatos analitikai meghatározására ajánlotta, 
jelzőül ferrisót használva, amely a kémlőszer cse- 
kély fölöslegétől, E. keletkezése folytán, megvö- 
rösödik. 

Ezüsttioszulfát, tiokénsavas ezüst, alkénessa- 
vas ezüst, AggS^Og. Hófehér por, vízben alig, am- 
moniaoldatban bőségesen oldódik. Nedvesen, fő- 
képpen melegítéskor, hamarosan fekete ezüstszul- 
fldra és kénsavra bomlik. Előállítására nátriuni- 
tioszulfát tömény oldatát az egyenértékűnél vala- 
mivel kevesebb, mérsékelten híg ezüstnitrátoldat- 
tal elegyítjük, majd az B. bomlása folytán kelet- 
kezett szürke csapadékot vízzel mossuk, ammo- 
niaoldattal kivonjuk és a leszűrt oldatot salétrom- 
savval gondosan semlegesítjük, végül akiváltott 
fehér E.-ot gyorsan megszárítjuk. Az alkálifémek 
és alkálifóldfémek tioszulfátjaival oldható kristá- 
lyos kettős s<;)kat alkot. 

Ezüsttövis, füztövis, homoktövis, lóbenge (növ., 
Hippophae L.), az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) 
tövises cserjéje vagy kis fája 2 fajjal. Az egyik 
(H. rhamnoides L.) Európa, Amerika és Ázsia 
mérsékelt vidékein nő. 1 — 3 m. magas, berzed- 
ten ágas; levela váltakozó, szálaslándzsás, szürke- 
ezüstszínű. Virága kétlakú apró, narancsszín vagy 
bronzszínsárga, a levelek fakadása előtt jele- 
nik meg; áltermése bogyónemű, borsónagyságú, 
sárga, de barnával pettyegetett, egész télen a fán 
marad. Elterjedt Észak- és Közép-Európában, a 
Keleti tengertől egész a Földközi-tengerig, leg- 
inkább a folyók (Rajna, Rheindorn) és tengerpar- 
tok mentén terem, de steppéken és hegyeken is 
elterjedt Elö-Ázsiában. Hazánkban inkább ültetik. 



Ezüsttükör 



103 — 



A homok megkötésére (pl. tengerparton), a töltés 
megerősítésére kiválóan alkalmatos és ajánlatos. 
Mint kerti v. parkdíszt is kedvelik. Fáját szépen 
lehet csávázni ; az esztergályos dolgozza fel. Le- 
velét meg a hajtásait sárga v. barna festéknek 
lehet használni. Savanyú gyümölcsét az északi 
lakosok halászlével eszik, a finnek pépes étket is 
főznek belőle. A másik faj himalájai. 

Ezüsttükör, üvegtükör, amely nem ónfoncsor- 
ral, hanom fémes ezüsttol van bevonva : tisztáb- 
bak s előállításuk a munkás egészségére nem 
jár oly veszéllyel, mint a higany tükröké ; 1. Tükör. 

Ezüstválatás. A réz és ezüst ötvözetét régeb- 
ben tömény kénsavban oldották fel és az oldatból 
kiejtették az ezüstöt rézzel, de e mellett nagy a 
kénsavfogyasztás. Célszerűbb a szemcsézett ötvö- 
zetet előbb lángkemencében pörkölni, azután fel 
lehet oldani az oxidált rezet hígított kénsavban,és 
ezt addig kell ismételni, míg a réztartalom 5—6 
o'o-ra lo nem apad. Ekkor az egészet fel lehet ol- 
dani vas- v. platin-üstben levő tömény kénsavban, 
és az ezüstöt ki lehet belőle ejteni rézzel. 

Ezüstvaluta, 1. Valuta. 

Ezüstvillanás v. ezüstcsillanás, 1. Gsillanás. 

Ezzelino da Romano (Ezelin), a ghibellinek 
feje Olaszországban II. Frigyes császár idejében, 
szül. Onarában 1194 ápr. 25., megh. 1259 szept. 
27. Egy II. Konrád idejében Felsö-Itál iába beván- 
dorolt és hatalomra jutott német család sarja. 
1223ban atyja halála után Treviso vidékén birto- 
kokat örökölt. 1226-ban csel útján Verona podes- 
tája, 1227. pedig kényura lett. Elűzték, 1230. 
visszatért, 8 1232. eddigi ellenfeléhez, II. Frigyes 
császárhoz közeledett, kinek márc. 29. Cividalo- 
ban hűséget esküdött és kit ezóta vad szenvedély- 
lyel meg boszuvággyal a lombard liga tagjai ellen 
támogatott. A császár viszont az elfoglalt lombard 
városok fölötti hatalommal ruházta föl. B. nőül 
vette a császár természetes leányát, Selvaggiát 
(1238 máj.23.), s azóta még rettenetesebben irtotta 



a guelfeket és az egész északkeleti Olaszországot 
zsarnok hatalma alá hajtotta. Kegyetlensége miatt 
a pápák átokkal sújtották, az olasz nemzeti párt 
pedig keresztes háborút indított ellene, melynek 
vezére Fontana, Ravenna érseke, 1256. Padovát 
bevette, Torricella mellett azonban 1258 szept. 1. 
vereséget szenvedett. Ez idő óta E. úgyszólván 
Konrád császártól függetlenül bírta a vaskézzel 
féken tartott Folső-Itáliát. Azonban ellenfelei (köz- 
tük Velence) sereget toborzottak, E. pedig, midőn 
egy gázlón átnyomult az Adda folyón, súlyosan 
megsebesült és az olaszok fogságába esett. Orvos- 
ságot, ételt visszautasított, sebeit fölszaggatta 
s 14 nappal később meghalt. Még emléke is gyű- 
lölet tárgya maradt az olaszok között. Testvére, 
Alberich, San Zeno várában 1260 aug, 25. adta 
meg magát a szövetséges guelfeknek, kik előbb 
szeme láttára E.-nok ílait és lányait kínozták ha- 
lálra, azután pedig öt magát megvadult ló által 
agyonvonszoltatták. Vele kihalt a Romano nem- 
zetség. Cantü TQgényt,Eichendoy-ffdrcimát,Pfizer 
G. pedig románcciklust írt róla. V. ö. Verd, Storia 
degli Ezzeliui (Bassano 1779; Venezia 1844., 3 
köt.). Jobb munka : Gittermann, B. von R. (1. rész, 
Stuttgart 1890) ; Schürmann, Die Politik E.-s (Dü- 
ren 1886) ; Brentari, E. da R. (1889) ; Stieve ¥., B. 
R. (Leipzig 1909). 

Ezzilo, l. Etzel. 

Ezzo, XI. sz.-i nagy tudományú bambergi sko- 
lasztikus, akia Günther bambergi püspöktől 1065. 
a Szentföldre vezetett zarándoklás alkalmával 
Krisztus csodáiról jeles német dalt (cantilena de 
miraculis Christi) írt, mely a hívőkre és a későbbi 
költőkre nagy hatással volt. E dalt kiadták Mül- 
lenhofif és Scherer, Denkmaler (3. kiad. Berlin 
1892, 31. sz.), Barach K. A., fakszimilében (Strass- 
bui'g 1879) és Piper, Die geistliche Dichtung des 
Mittelalters (1889, 1. 41. L). Róla írt Wilmanns 
W., 887. és H. Giske, Zur Textkritik des E.- 
liedes (Germania, 28. köt. 89. 1.). 



F. 



F, f, a latin ábécének hatodik, a magyarnak 
kilencedik betűje. A rómaiak F betűje a v-féle 
hangot jelölő görög ií' betűből (az ú. n. digammá- 
ból) lett. A rómaiaknál az F mint számjel 40-et 
jelentett (XL), F pedig 40,000-et. Rövidítések : 

F vagy / római feliratokban, kéziratokban, pénzeken a. m. 
niius, feeil stb. ; továbbá a. m. folio, lap, v. ivrét ; 

/. a növénytanban latin nevek előtt a. m. forma ; 

/. an^ol órákon a. m. faster, gyorsabban ; 

y hőmérőre vonatkozva: Fahrerúieil ; 

f. a kereskedésben a. m. finom ; ff. a. m. nagyon finom, 
le^nomabb ; 

f. a recipéken a. m. /Ini vagyis történjók, készUljÖn ; 
V. a versenyprogrammokon szok.4so8 rövidítés a ló színé- 
nek jelzésére, a. m. fekete ; 

F. Angliában általán használt rövidítése a FeUow: tag, tag- 
társ szónak. 

F (hang), az ajakhangok közé tartozó réshang, 
melyet az alsó ajakkal s a felső fogsorral képe- 
zünk. Ugyanúgy képezzük, csakhogy zöngével, a 



«lágy» v-t, mellyel e «kemény» /"szabályszerűen 
váltakozik, pl. az évfolyamot így ejtjük : éffolyam, 
vívtak h. víftak (nyugati nyelvjárásokban hat- 
van, hetven, kötve helyett hatfan, hetfen, kötfe). 
V. ö. Mássaüiangzók, Hangok. Eredeti szavaink- 
ban a szókezdő / az ősi ugor ^ből lett, pl. fej: 
ílnn pad, fan : puu, fél : piioli ( Vj). De latin, olasz 
és nemet eredetű szavaink közt is sok van /'kez- 
detű, pl. forma, fáklya, fánk. 

F a zenében a törzs-skála negyedik hangja. 
Olasz s francia neve fa ; ang. F fiat. Hangjegyek 
mellett f. a. m. forte, ff. a. m. fortissimo. 

F., növénynevek mellett Fries E. M. (l. o.) 
nevének rövidítése. 

F vagy FI, a fluoi' kémiai jele. 

F, a vegyes ügyek lajstroma a törvényszéknél, 
mint felebbezési bíróságnál. 



Fa 



— 104 — 



Fa 



Fa (három képmelléklettel); 1. mint növény 
(élőfa, lat. arbor, ném. Baum), földben gyökerező 
jiiagastörzsű fás növény (1. F^ás növények). 




1. ábra. Egyszikű növény (pálma) szárának keresztmetszete. 
Edénynyalábok (b, b), alapszövet (p). Szétszórt zárt edény- 
nyalábok. (Dr. Moeller után.) 

Kiüsö alakja szerint a fa lehet lombkoronás, 
amidőn gazdagon ágazik el és dús levélzetet visel, 
vagy levélkoronás, amidőn a főtengelyen v. igen 




2. ábra. Kétszikű növény (fa) szárának keresztmetszete, 
körben álló nyalábokkal. M bél, m bélsugár, H az edény- 
nyaláb fa-, B háncs-része. H és B között a kambium. (Dr. 
Moeller után.) 

kevés ágon lévő egy-egy csúcsrügyböl néhány nagy 
levél fejlődik. Lombkoronás a lombos és tűlevelű 
fa, levélkoronások a pálmák, Pandanusok, f anemü 
Lilioinfélék, faharasztok (I. Cyathea), a Cycasok 
(1. 0.) és a kétszikűek közül a Clavija (1. c). A 



lombkoronás fák egy része idöközönkint lombját 
teljesen elveszti (torriblnMatók), mint a vörös 
fenyő és hazai lombosfáink, más részének lomb- 
váltása lassan, észrevétlenül történik, az új lomb 




3. ábra. Udvaros gödörkés tracheidák (fenyőfából), a sugárirá- 
nyú, h érintöirányu, c keresztmetszetben. (Dr. Moeller után.) 

fejlődésével együttesen, fokozatosan (örökzöld 
fák, 1. 0.). Ilyenek a mi fenyőink (Picea, Pínus, 
Abies) és a melegebb tájak örökzöld fái. A lomb- 




4. ábra. A tiszafa sugárirányú metszete, csavarosán vasta- 
godott tracheidákkal. (Dr. Moeller után.) 

koronások alakja a lombozat, az ágak sűrűségé- 
től, a különböző rangú ágak és a főtengely növe- 
kedésének gyorsaságától és ii'ányától függ. A kúp- 
vagy torunyalakúak árbocos sudárral bimak, az 
alsó ágak hosszúak és felfelé kisebbednek (éger, 



FA, 




3. udvaros gOdOrkés tracheida darabja, m-nél a bélsn^árral érintkezik. 




1. A bálványfa (Aílanthus) fájának hosszmetszete, ee edények, t tracheida, l libriformsejtek, p faparen- 
cbima, bs bélsugár keresztmetszete. — 2. A közönséges sasbaraszt (Pteridium aquil>num) egyik edényének 
a vége. — 4. Az erdei fenyő {Pinus silveslrís) fájának hosszmetszete, t advaros gödörkés tracheidák, bs a 
bélsugár nagy félndvaros gödörkéi, melyeken a bélsugár a tracheidákkal közlekedik. — 5 A Rhododendron 
fájának izolált elemei, t tracheida, l libriformsejt, fp faparenchima, bs bélsngársejt. 




6. A benge (Rhamnus) Tájának keresi tmetszete, h az évgyürühatár, « edény. — 7. A tölgy (Quereus) 

fájának keresztmetszete. — 8. Az erdei fenyő fájának keresztmetszete, h éTgyürflhatár, ( a tavasszal, 

ny a nyár végéig képződött fa^ a bélsugarak mentén látható kerek Üregek gyantavezetékek. 



'Fa' eikkliez. 



XiVM NAOV LEXIKONA. 



Fa 



— 105 — 



Fa 



nyár, jegenyefenyő). Sudárnélküliek a gömbkoro- 
nájú fák (pl. tölgy). A lombozat alakja a szabadon 
álló ós védett helyen lóvö fákon fejlődik ki töké- 
letes alakban, erdőben csak magasan, a világos- 
sághoz közel fejlődik 
ki a deformált korona. 
A szomorú alakú fák 
hosszú, lecsüngő ágak- 
kal bírnak. A fa tes- 
tének részei : o, fagyó- 
kérzet, mely rendesen 
földalatti, a fatörzs, a 
földfeletti rész, a kettő 
határa a fa töve, ame- 
lyen gyakran, különö- 
sen az idősebb fákon, 
hosszanti kiemelke- 
dések, pillérszerú tá- 
masztékok láthatók. 

A fatörzs korona 
alatti része a faderék, 

5. ábra. a, b, c bélsagár fenyő- « koronában lévő ré- 

fÁbói ; d egymásfölötti faparen- sze a fa svoara, en- 

chima-sejtek. (Dr. Moeller után.) nek vége a vezérhaj- 

tás (csúp, nyílvessző). 
Az ágak alkotta lorabhordó ágrendszer a fako- 
rona. A fa termete különböző. 1. Nagy v. első- 
rendű fa (arbores exeelsae) 20—30 vagy több 
m. magas. II. Másodrendű, közepes fa (arbores 
mediocres) 10—20 m. magas. III. Kis v. har- 
madrendű fa (arbores parvae, arbusculae) 5—10 





6. ábra. Ijibriform-sejtalakok (farostok). (Dr. Moeller után.) 

m. magas. Legmagasabbak az amerikai Seguoiák 
(mammutfenyő) és az ausztráliai Eucalyptiisok, 
melyek 140—150 m. magasak (faóriások). 

Belső alaki szerkezete. Fa, fatest, faszövet, 
farétz (lat. liffnum), tágabb értelemben a cserjék 
és fák (arhor) törzsének, ágainak és gyökereinek 



a kéreg alatti kemény része. Valódi fája csak a 
tű- és lomblevelű fáknak van és ettől megkülön- 
böztetendő némely egyszikű növénynek — pál- 




7. ábra. Edóuy alakok lombos fákból, a lépcsőzetes, h, e, d 
csaviiros, e udvaros gödörkés, lépcsőzetesen áttört kereszt- 
fallal. (Dr. Moeller után.) 

mák, bambusz — fája, mert ha külsőleg hasonlít 
is a valódi fához, eredete azonban más. A szét- 




8. ábra. Hároméves hársfagaly keresatmetszete. M bél, 
c kambium, /., II., III. évgyörök a bélsugarakkal, h háncs, 
p elsődleges kéreg, fe parafaréteg, o felbör. (Dr. Moeller után.) 

szórtan álló egyes zárt edénynyalábok (1. szöveg- 
ábra) ugyanis a törzs kerülete felé folyton sűrüb- 



Fa 



106 



Fa 



ben állnak, végül oly közel jutnak egymáshoz, 
hogy a közöttük lévő alapszövet majdnem telje- 
sen eltűnik és az egész valódi fához lesz hasonló. 
A tű- és lomblevelOek fája ezzel szemben az ere- 
deti körben álló (2. fízövegábra) edénynyalábok 
farészéböl és a kambiumgyűrűtöl befelé — a bél 
felé — létrehozott másodlagos fából áll, benne 
részint mechanikai, részint a táplálék vezetésére 
és raktározására való elemek vannak, de a sejt- 
fal elfásodása miatt ez utóbbiak is végeznek me- 
chanikai munkát. A másodlagos fa ugyanazon ele 
meket foglalja magában, mint az elsődleges fa 
(1. Edénynyaláh), így a tűlevelűek fája (1. tábla 8.) 
csak sima vagy csavarosán vastagodott, udvaros 
gödörkés tracheidákból (3. és 4. szövegábra) és 
hélswgarakhöl (5. szövegábra és tábla 3, 4.) és igen 
kevés faparenchymából (5. szövegábra d) áll. A 
faelemek ezen egyformasága miatt rögtön meg- 




9. ábra. A fatörzs 3 főirányban metszve (schematikusan)) 

a bél, b nagy, c kis bélsugár (sugárirányú metszetben), d és 

e a bélsugarak; érintöirányu metszetben, g az évgyűrűk 

határa. (Dr. Moeller után.) 

különböztethető a lombos fától (tábla 6, ?.), mely- 
ben a fennemlítetteken kívül még nagy mennyi- 
ségben vannak a tisztán mechanikai munkát 
végző farostok vagy libriform sejtek (6. szöveg- 
ábra és tábla 1. és 5.) és a tágürogű, egyes ese- 
tekben (szöUö-tölgy, táhki 7.) a keresztmetszeten 
szabad szemmel kisebb-nagyobb lyukaknak lát- 
szó faedények (7. szövegábra és tahla 2, 6, 7.)- 
A kambiumgyűrű periodikus működése folytán 
jönnek létre az évgyűrűk (1. o. : 8. és ,9. szöveg- 
ábra). Némely fában többé-kevésbbé végig, egé- 
szen a bélig megtartják a faelemek a működésü- 
ket, ezek a szijácsos fák, ilyen pl. a bükkfa, má- 
sokban bizonyos idő múlva a fa közepében el- 
halnak, ezek a gesztes fák. Az elhalás előtt ezek- 
ben organikus anyagok, legnagyobb mennyiség- 
ben csersav, gummi rakódik le és a caersavtól, 
különösen, ha az úgynevezett xylochrom-méí ala- 
kul át, az elhalt rész a fára sokszor igen jellemző 
színt kap. Ez az elhalt rész a geszt (színfa, fa- 
keménye, lat. duramen, Kemholz) és az ezt körül- 



vevő élő rész a szijács (faf éhére, lat. alburnum, 
Splint). Általában a geszt sötétebb színű, mint a 
szijács, de lehetnek egyszínű ek is, ilyenkor a 
korhadást gátló anyagok sem szoktak benne le- 
rakódd, úgy, hogy a fa belseje már elkorhadt 
(odvas fűz), de a fa azért még él, mert az élő rész, 
a szijács ép. A szijács mennyisége a fafajok sze- 
rint változik ós feladata a gyökerektől fölvett 
víznek és a benne oldott anyagoknak a levelek 
felé való vezetése. A geszt néha igen feltűnő 
színű, így a tölgyben barna, az ébenfában fekete. 
Egyes fák gesztje festéket szolgáltat, így a 
Haematoxylon campechianum a haematoxylin-t, 
a Fterocarpus santalinus a santalw-i, a Maciura 
aurantiaca a morin-i. A lombos fák faját össze- 
foglaló néven még (.(kemény fáíuik» is, a tűleve- 
lűeket (.(puha fánaky> is nevezik, noha a lombos 
fák között is vannak egészen puhák (füz, nyár)- 

Különféle fák képei a Szerfák I. és II. sz. 
táblán láthatók. 

Élettana. A fa fejlődése a magból indul meg, 
amelyből a csemete fejlődve, lassú növekedéssel 
kis fácskává, majd fává alakul, a faji sajátságok- 
nak megfelelően. A teljesen kialakult fa ágazatá- 
nak, levélzetének sajátossága adja meg a fa 
íiziognomiáját, amely legtöbbször faji jellegzetes- 
séget mutat, de néha egyéni hatású is lehet (pl. 
tölgy, fenyő). Amíg a fa ezt a jellemző korát eléri, 
fajoiikint, sőtegyénenkint is különböző idő telik el, 
különben a fa nagysága és kora különböző és fa- 
jonkint határozott, amelyet egyesek tetemesebben 
csak ritkán haladhatnak túl. A fa mesés életko- 
ráról szóló hagyományok kevéssé megbízhatók ; 
az amerikai Sequioiák, a tiszafa 3000, a jóféle 
gesztenye, a libanoni cédrus 2000 éves kort is 
elérhet. Általában pedig a fa kora kisebb ; de a 
tölgy, a jegenye, a fenyő 500, a bükk, a nyárfa 
300 évet is elér. Egyesek kedvező körülmények 
közt még nagyobb kort érnek el, mint pl. a po- 
zsonyi hárs, a bajmóczi tölgy. 

A fa életfolyamatai megegyezők a többi növé- 
nyekével a nagyobb életkor és a^i ezzel járó sajá- 
tosságok szülte eltérésekkel. Ezek közül különö- 
sen jellemző a gyökérzetet, törzset és ágakat al- 
kotó sejtek falainak megfásodása, aminek folj^tán 
a fa szilárdabb lesz és különösen a törzsben a na- 
gyobb súlyú korona viselésére lesz képes (oszlop- 
szüárdság). A nagy tömegű fásodott falu sej- 
tek közül csak a külső évgyűrűk vannak még 
működésben (szijácsfa), a belsők egyideig még a 
tartaléktáplálékok raktározására szolgálnak, csak- 
hamar azonban ez a szerepük is megszűnik, a 
sejtfalak sajátságos szinű (csersavas) anyagokkal 
telnek meg (fa festék, xylochrom), sőt a sejtek, ille- 
tőleg edények és edényalakú fasejtek mézganemü 
anyagoktól vagy a beléjük növekedő szomszédos 
sejtektől elzáratnak (thylis), minek folytán a fa- 
testnek ez a része működésen kívül lesz helyezve 
(geszt). 

A fa magassági és vastagsági irányban növeke- 
dik. A vastagsági növekedés a fatest és a kéreg 
(tulajdonképen másodlagos kéreg) közti kambium 
által l^épezett új rétegek által történik, amelyek 
az előbb keletkezett fatestet palástszerüen borít- 
ják be, és amelyek a fatest keresztmetszetén 
gyűrűalakban jelentkeznek (évgyűrű). Az évgyű- 



SZERFAK I. 

Pontosabb szerfák keresztmetszete, 12-8zere8 nagyitással. 




1. Erdei feoyö fája 2. Diófa 3. Tölgyfa 4. Bükkfa 

(Pinus silvestris). (Jaglans regia). (Quercus pendunculata). (Fagus silvatíca). 




5. Égerfa 
(Alnas glutinosa). 



6. Nyírfa 
(Betula pnbesceDs). 






14vv. 



7. Síiilfa 
(Ulmus campestris). 





8. Körtefa. 




9. Mezei juharfa 
(Acer campestre). 



10. Hársfa 
(Tilia nlmifolia). 



11. Körisfa 
(Praxiaus excelsior). 



12. Mah.Tfroiiifa 
(Swietenia Mabaguui). 



tFat eikkhea. 



néVM NAOY LEXIKONA. 



SZÉF 

KÜLFÖLDI (DÉLVIDÉKI 



1. Amarantfa Copaífera 
bracieata-tól. 



2. Puszpángfa Buxus 
se mpervirens- tői. 



3. Cédrusfa Jwniperus 
virginia7M-t6\. 




7. Madárszemii juliarfa {Acw). 



8. Amboinagyökér fája 
Pterocarpus indieus-t6l. 



9. Csomoros Thujafa TJtuja 
occidentalis-tól. 




13. Padukfa Pterocarpus 
indicus-től. 



14. Olivafa Olea europaea-t6\ . 



K 



.\l\ 



ÉÉH 



15. Rózsafa Physocalymna 
scaberrimum-\ó[. 



(íFa» cikkhez. 



AK 



ERFÁK színes KÉPE 




16. Ibolyafa Acacia 
homalopl, i/Wo-tól . 



17. Palisander v. Jacarandafa 
Jacaranda iraailiana-iöX. 



18. Szantálfa Pleroearptis 
snnlaKnus-tól. 



RÉVAI NAOV LEXIKONA. 



Fa 



- 107 



Pa 



rűk a merőleges testeken centrikusak. A magas- 
sági, helyesebben hosszanti növekedés a csúcs- 
rügyek által történik, amely csúcshajtássá fejlő- 
dik. A csúcshajtás, az ágak, illetőleg a gallyak 
télen csúcsrüggyel záródnak, ebből tavasszal új 
hajtás keletkezik, amely vagy nyár derekán, vagy 
a nyár végén télire csúcsrüggyel záródik, de né- 
mely fafajon a nyár elején záródó csúcsriigy még 
ugyanazon évben (Szent János nap táján) ismét 
kihajt. A hajtások oldalrügyeiböl is hajtások, ágak 
keletkeznek, amelyeknek egy része megmarad, 
más része, különösen a korona belsejében vagy az 
alsó részén, növekedésében elmarad, majd elpusz- 
tul. Az ilyeneket a fa leveti és helyüket szépen 
behegeszti, héjjal befedi. 

A fa növekedésére a fény, nedvesség van nagy 
hatással, némely fa csak a teljes fény élvezetében 
növekszik, pl. erdei fenyő, veresfenyő, akác, má- 
sok az árnyékban is jól növekednek pl. lúc és 
jegenyefenyő, bükk, gyertyán. Nedves talajt ked- 
vel az éger, nyár, kocsányos tölgy, kőris. Jó, erő- 
teljes talajon a fák az árnyékot is jobban tűrik. 

Földrajzi elterjedése a klímával, főképen a 
fatenyészethoz szükséges vízmennyiséggel áll 
kapcsolatban, miért is a sarki vidékek, havasi 
övek és sivatagok felé a fatenyészet alábbhagy, 
ennek határvonalán (a fahatár, fatenyészet határa 
1. 0.) a fák többé-kevésbbó eleserjésednek. Bizo- 
nyos fafajok valamely bizonyos klímához alkal- 
mazkodva, bizonyos flóraterületre jellemzőek. Az 
egyenlítő övén a pálmák, pizangok, a tropikus 
őserdőket alkotó Melastomaceák, Sapindaciák, 
Leguminosák, Sapotaceák stb. uralkodnak (1. Tro- 
pikus növényzet), a szubtropikus övön a mirtuszok, 
babérfák, a melegebb mérsékelt övön az örökzöld 
lombosfák (gránát, narancs, citrom, olaj, füge, 
mirtusz, babér), a hidegebb mérsékelt övön a lomb- 
huUatók (tölgy-, bükkerdők, hárs, szil, kőris, nyár, 
füz) és tűlevelűek uralkodiiak, mely utóbbiak a 
szubarktikus övön veszik át a főszerepet, közben 
nyir-, éger-, fűzfával. Havasokon hasonló fokozat- 
ban sorakoznak a fák az egyes régiókban. (L. 
Hemségi fióra.) 

Betegségei: a csúcsaszály, a héjhasadás, gyö- 
kérfulladás, héjaszás, talajmérgezés, héjfeslés, 
lombvesztés, a íaüszök, farák, fakosz, fahimlő, 
farahe, a rozsda, mézharmat, a rothadás, redve- 
sedés, sárgaság, mézga- és gyantafolyás, aszály, 
elvizesedés, a kéregnek felhasadozása, a csomor 
(göcsör), a bábaseprö meg a gubacsok. A fák te- 
nyésztése: fa, ág, kéreg, lomb, virág, gyümölcs 
és mag érdekéből, valamint kémiai alkotórészek 
(terpentin, cukor, kaucsuk, balzsam, alkaloid) 
miatt az erdei és kerti gazdálkodás feladata. 

A fák ismeretét a dmdrolofjia adja elő, élet- 
jelenségeinek megfigyelésére és kísérleti kutatá- 
sára pedig a fáskert vagyis arborétum szolgál. 

2. Fa, mint anyag (lat. lignum, ném. Holz), a 
fák és cserjék törzsének, ágainak és gyökereinek 
a kéreg alatti kemény része, amelyet az ember 
szükségleteinek kielégítésére számtalan módon 
felhasznál. 

A fa értékesítése. Az erdőgazdaság jövedehne- 
zösége leginkább a faértékesítés helyes módjától 
függ. A fát az erdőbirtokos kicsinyben, közvetle- 
nül a fogyasztónak rendszerint a faraktárakból 



árszabály szerint, vagy az erdei rakodókon nyil- 
vános szóbeli árverés útján adja el. Nagyobb fa- 
mennyiségeknek, esetleg több évi fatermésnek 
eladásánál legcélszerűbb írásbeli zárt ajánlatok- 
kal egybekötött nyilvános árverést tartani, amely- 
nél a piaci árakból körültekintően levezetett fa- 
értók veendő kikiáltási árnak. A fatermést egyéb- 
iránt a tövön, az erdőben v. kitermelve és a rako- 
dókra szállítva lehet eladni. 

Régebben a tövön való eladás volt általános, 
10—20 évre terjedő szerződések alapján. Ez a 
kezdetleges, a fának általában emelkedő árait 
figyelembe nem vevő eladási mód ma már nem 
jogosult s csak ott alkalmazzák, ahol a fa szállí- 
tására szolgáló berendezések létesítését a birtokos 
a vevőre hárítja, ami nem előnyös. Ma már a tö- 
vön való eladás is csak 3—5 évre terjedő szerző- 
dések alapján, vagy évről-évre történik, sőt az 
Alföldön az évi vágásterületet is ú. n. nyilakra 
osztják a faértékesítés céljából. Sokkal célszerűbb 
a fatermést kikészített állapotban eladni, ami 
ismét nagyban és több évre, vagy kis részletek- 
ben és évről-évre történhetik. Nag^^obb helyi fo- 
gyasztás esetén az utóbbi eljárás ajánlatos. 

Fakereskedelem. A fa a fejlett közlekedési vi- 
szonyok mellett mai nap nemcsak helyi és orszá- 
gos, hanem világforgalmi cikk is, noha csekély 
fajsúlyából származó nagy térfogata miatt és 
alacsony egységi árral biró árúcikk létére ma- 
gas szállítási díjtételeket nem bír meg. Valamely 
ország közgazdasági állapotáról nem annyira bel-, 
mint inkább külforgalmának nagysága nyújt 
tiszta fogalmat, és így a fa közgazdasági jelentő- 
ségének kimutatására annak külforgalmát mutat- 
juk be. Magyarország erdőkben tudvalevőleg igen 
gazdag. Ezeknek az erdőknek többé-kevésbbé ok- 
szerű kihasználása az ország közlekedési viszo- 
nyainak rohamos fejlődésével most már szintén 
erőteljes továbbfejlődésnek indult. Amíg, még a 
közel múltban is, az államkincstár iniciativájára 
volt szükség a faanyag jobb értékesítése kedvéért 
fűrésztelepek fölállítására, addig ma már a magán- 
vállalkozás is nagj'ban érdeklődik az erdőinkben 
levő fatömegek kihasználása iránt, s egyszers- 
mind az erdei útépítés, valamint a régi utak fej- 
lesztése terén folytonos előrehaladás észlelhető, 
nemkülönben a mechanikai szállítási eszközök is 
több tért foglalnak, minek folyománya a fa tő- 
árának folytonos növekedése. Hazánk fakereske- 
dehne főként kiviteli. Az 1910. évi nyers és fél- 
kész faáru kivitelének értéke 71*253 millió, a be- 
hozatal pedig 32'579 millió korona volt. Magyar- 
ország fájának legnagyobb vevői Ausztria, Fran- 
cia-, Német- ós Olaszország. Tetemes mennyiség- 
ben viszünk még ki Nyugat-Európa egyéb orszá- 
gaiba, a Balkán-félszigetre és Kelet felé. Behoza- 
talimkat többnyü*e Ausztria fódözi a kitűnő minő- 
ségű galiciai lucfenyővel és a stájer és karinthiai 
erdei és vörösfenyővel. 

Fakereskedehnűnk — amennyiben ennek tárgya 
a félkészárú — leginkább vasúti szállításokra 
szorul. Egy része azonban a szállított fának újabb 
időben mindinkább fokozottabb mórtékben Fiú- 
mén, majd pedig Erdély keleti vármegyéiből Pre- 
deal— Qalacon át hajóval megy a különböző or- 
szágokba. Fakereskedelmünkról fogalmat ad a 



Fa 



108 



Fa 



következő táblázat, hol a főbb árúcikkek forgalma 
ki van tüntetve : 



Megnevezés 



Tűzifa 

Pűzvesszö ._ 

Európai épület- és szerfa.-. 

Bányafa 

Dongafa, kemény 

« puha 

Vasúti talpfa 

Szöllökaró — _ 

Zsindely — 

Épületl'a faragott tölgy és egyéb 

kemény fából 

Epületfa faragott fenyőfából... 
Európai épület- és szerfa, 

, fűrészelve - 

Épület- és szerfa, amerikai, nem 

európai fából 

Parafa 



Behozatal 



Menriyi- 
ség q-ban 



356,930 

2,898 

2,210 

151,509 

93,578 

7,608 

57,008 

80,402 

71,318 

21,252 
717,956 

2.763,765 

31,638 
18,896 



Érték ezer 
K-ban 



41 

5,100 

376 

1,416 

46 

15 

322 

670 

134 
3,302 

17,601 

721 



Kivitel 



Mennyi- 
ség q-ban 



1.246,917 

48,162 

1,607.635 

361,202 

301,378 

8,186 

322,455 

16,979 

3,389 

134,957 
190,723 

5.097,581 



Az európai fakereskedelem fontosabb országai 
Svédország ós Norvógia, azután Oroszország és 
Ausztria-Magyarország. Főbb fafogyasztó orszá- 
gok Anglia, Német-, Francia- és Olaszország, va- 
lamint Belgium és Hollandia. A tengerentúü or- 
szágok közül Észak-Amerika ós Kanada, Mexikó 
és Brazília, továbbá Kelet-India, Japán és 
Ausztrália hoznak fát Európába. 

A kereskedelemben előforduló félkész faáru- 
kat minőségülv szerint osztályozzák. Az osztá- 
lyozás változik az árú neme szerint. így pl. fenyő- 
fánál van A. és B. osztályzatú fa és selejt. Má- 
sutt pedig van I-ső, Il-od és Ill-ad osztályú. Bizo- 
nyos visszaélések elhárítására mintegy két év- 
tizeddel ezelőtt az osztályozatlan árú eladását is 
szokásba hozták. A francia dongáknál van : válo- 
gatott árú (prime choix), jó selejt (bon écart) és 
rossz selejt (mauvais écart) stb. A faértékesítést 
pontosan meghatározzák az ú. n. fakereskedelmi 
szokások,amelyeket a tőzsde szaktestületek előter- 
jesztései alapján szokott megállapítani.Néhány év 
óta hazánk önálló fakeresk. szokásaival (szokvá- 
nyok) e téren is függetlenítette magát Ausztriától. 

A fa színét két nézőpontból tekintjük. Általá- 
ban véve minden fának sajátlagos jellemző színe 
van, de valamennyi faszin a sárga-barna szín- 
nek egy árnyéklata, amely a fehérsárgától a sötét 
feketés barnáig, a pirosig és a zöldes barnáig 
változhat. Csak kékes színű fa nincsen a termé- 
szetben. Fekete fát sem találunk. Az ennek mon- 
dott ébenfa sötét színe mindig a barnás, pirosas 
V. zöldes feketébe játszik. Más tekintetben egy- 
ugyanazon fafajtán is rendesen több színárnya- 
latú réteget észlelhetünk a farészek kora szerint, 
így a bél körül csoportosuló legöregebb farész 
— a gesztfa — némely fánál kisebb-nagyobb tö- 
megben sötét (néha szinte fekete) színű. A háncs- 
tól befelé terjedőleg a legtöbb fánál szélesebb v. 
keskenyebb, szinte fehér színű gyűrűt (v. csíkot) 
látunk. Ez a legfiatalabb, a szijácsfa vagy a fa 
fehérje. A geszt és szijács közé eső farész zöme 
a kettőnek színe között szokott helyet foglalni. 
Ez az illető fának fajlagos, jellemző színe, anya- 
gát tehát színfának, érettfának mondjuk. Van 
azonban számos fa, ahol csak színfa és szijácsfa, 
V. gesztfa és szijács, v. csak szijácsfa mutatkozik. 



756 
4 



Érték ezer 
K-ban 



1,748 

112 

7,621 

973 

4,406 

49 

1,271 

75 

32 

1,126 
1,136 

47,447 

22 

220 



A fa szaga. Minden fafajta anyagának, ha az 
egészséges, jellemző szaga szokott lenni, amely 

bizonyos kémiai tartalmától függ. 

Jellemző pl. a tölgy-, a fenyő-, a 
pallisszander-, az ibolya-, a szantal- 
stb. fának a szaga. A szag nem any- 
nyira a fa fajtájának, mint inkább 
egészséges állapotának megállapí- 
tására való. 

A fa fénye. A fa finomságától, 
kivált a bélsugarak és egyéb paren- 
chim számától és flnomságától, va- 
lamint ezek csoportosításától függ. 
Emeli a fa szépségét művészi tár- 
gyaknál, de főképen a fa egészsé- 
gének megítélésére alkalmas, mert 
mikrogombáktól megtámadt (kor- 
hadt) fa rendesen fénytelen. 

A fa kémiai alkotórészei. Minden 
fa szerves ós szervetlen alkotóré- 
szeket tartalmaz. Az élő fa 40— eo^/o, átlagosan 
50" 'o vizet (szervetlen anyag) tartalmaz, amely 
későbben nagyrészt a fából elszáll. Teljesen csak 
mesterséges szárítás útján távolíthatni el a vizet. 
Mintegy 110" C. mellett kellő ideig szárított fában 
legalább Bö^/o szerves ós legfeljebb 4% szervetlen, 
szenet (C) nem tartalmazó anyag van. 

A szerves anyagok zömét (95 — 96''/o) a sejtfal- 
anyag, cellulóz alkotja, míg a fenmaradó 4— 5«/o 
szerves anyag a fa összetételére befolyással nin- 
csen, A sejtfal lényeges alkotórésze a sejtfal- 
anyag (cellulóz). Ezenkívül találunk a fában nö- 
vényi fehérjeféléket, cserző- és festőanyagokat 
(piros fa, kék és sárga fa), illó olajokat, gyanta- 
féléket, ragasztó gummiféléket, keményítőket, 
cukrot, növényi savakat stb. Szervetlen anyag gyár 
nánt szerepelnek a kálium, nátrium, vas, mész, 
foszfor, magnézium stb. sófélék. A szerves alkotó- 
részek közül némelyek nagyiparok alapját képe- 
zik, pl. a papírgyártásnál használt fapóp és ké- 
miai úton nyert cellulóz sejtanyagból (faselyem 
is) készül. Ilyen iparok még a cserzöanyag kivo- 
natolása, a gyanta és illó olajok gyártása, kau- 
csuk, ragasztógummi stb. gyártása. 

Finomság a fa művészi földolgozásánál szere- 
pel. Különben viszonylagos fogalom. Rendesen 
akkor mondjuk a fát finomnak, ha fölülete me- 
chanikai megmunkálás mellett egyenletesen tö- 
mött, azaz finom fölületet mutat. Pl. körte-, ju- 
har-, puszpángfa finom, tölgy-, kőris-, akácfa stb. 
durva fák. A durva fáknál a sejtalakok méretei 
nagyon változó méretűek és egyenlőtlenül csopor- 
tositvák. 

Kemény valamely fa, ha nagyobb mértékű el- 
lenállással van rostjaira merőlegesen beható szer- 
számmal szemben. A keménység a fánál nem min- 
dig kívánatos tulajdonság, mert együtt jár vele 
rendesen a nagy fajsúly ; az ilyen fából való tár- 
gyak tehát nem csak nehezen munkáihatók, ha- 
nem még súlyosak is. 

Szilárdság a fánál is többféle van. A fából való 
tárgyakat azonban többnyire csak a szálakkal 
párhuzamosan irányuló nyomásra és haj Utasra 
veszik igénybe, itt pedig a fa tetemes ellenállást 
fejt ki. Más szóval a fa elég szilárd szerkezeti 
anyag. A fa hajlékony és rugalmas anyag is, sőt 



Fa 



109 — 



Pa 



hajlékonysága bizonyos körülmények között még 
képlékenységgel is párosul. Ezen alapszik a hajlí- 
tott fából való bútorgyártás, amely Thonet V. 
találmánya. Rugalmassága alapján némely fa 
hangszernek meg rugónak is szolgálhat. 

A fa, mint egyenlőtlen, de mégis törvénynek 
hódoló szövetű anyag, a sojtalakok hosszanti irá- 
nyában hasadékony. Legkönnyebben hasad a fa 
a bélsugarak mentén, mert ezek szélességi lap- 
jukkal mint választófalak szerepelnek az edény- 
nyalábok között és gyönge parenchim-sejtjeik 
a hasítást megindító erőnek alig állnak ellen. A 
hasítást nagy fokban előmozdítja a rugalmasság. 
Száraz fa tehát könnyebben hasad, mint a nyirkos 
v. nedves, mely ennek folytán voszít rugalmas- 
ságából. A fának hasadékonysága az ú. n. hasított 
árúk gyártásánál (donga, hordó, zsindely stb.) 
szerepel. 

A hővezetés a fánál csekély. Innen van, hogy 
hideg és meleg ellen szigetelő, (Faház télen me- 
leg, nyáron hűvös ; tűzi szerszámok fanyelei.) A 
fa tűzhatása (fútöképessége) elég tetemes. Jól ki- 
szárított állapotban átlagosan félakkora, mint 
a középminöségű kőszéné (280Ü caloria). Legjobb 
tüzhatásuak a sok keményítőt tartalmazó fák, pl. 
bükk-, gyertyán-, juhar- és tölgyfa. 

A fa aszása és dagadása. Káros tulajdonságok 
a fánál az aszása és dagadása. Tudjuk, hogy a 
fa friss döntéskor mintegy 50 százalék vizet 
tartalmaz, amely a sejtürbon és sejtfalban van 
elraktározva. Száraz levegőn ennek a víznek 
nagy része elszáll és így a fa ennek mértékében 
veszít súlyából. De veszít keveset térfogatából is 
(max. lOO/o-ot). Ennek folytán zsugorodik, aszik 
a fa. Ez a zsugorodás a három ismeretes főmet- 
szési irányban változik. Legnagyobb az érintős 
metszet irányban (5 — 180/0), körülbelül félennyi a 
sugaras metszet mentén, míg szálmentén (hosszu- 
ságban) alig valami. Aszás folytán a fánál több- 
féle baj fordul elő, pl. repedések és vetemedések. 
Az aszásnak ellentéte a dagadás. Amint a fa a 
vizet elbocsátja, úgy nedves levegőben v. vízben 
ezt megint föl is veszi. Ennek folytán nagyobbo- 
dik nemcsak a súlya, hanem térfogata, tehát a 
belőle készült tárgy méretei is, visszás értelem- 
ben az aszásból fólemlítettekhez képest. A fából 
való tárgyak ilyenkor gyakran vetemednek (pl. 
száraz parkétapadló nedves és friss épületben 
fektetve rövid idő alatt hullámosra alakul stb.). A 
fa dagadásánál akkora mértékű lassan ható erők 
lépnek föl, hogy szikla- és kőtömbök lerepesz- 
tésére is használják (kősóbányában stb.). 

A fa tartóssága. Az az időtartam értendő ez 
alatt, melyen át a fa bizonyos körülmények között 
romlatlan állapotban megmarad. A fa általában 
véve mint szerves anyag nem tartós. Legtartó- 
sabbak a mérsékelt égövbeli fák közül a tölgy- 
félék egy kivételével, a vörös- és az erdei fenyőfa 
(gyantatartalom). Legkevésbbó tartós a bükk, fűz, 
nyár, nyír, csertölgy. A fa romlását mindig gomba- 
tenyészetek (mikro- és makroszkopikusok) idézik 
elő. 

A fa tartósságának növelésére szolgáló eljárá- 
sok. A gombák szerves lény létükre tenyészhetőség 
céljából szerves táplálékra, vízre (szervetlen), bi- 
zonyos hőmérsékletre ós levegőre szorulnak. A 



fából készült szerkezeteket sem a levegőtől, sem 
pedig a víztől el nem zárhatni teljesen. Rom- 
lásának elhárítására ezt a két eszközt tehát 
csak korlátoltan alkalmazhatjuk ; de magas vagy 
fagypont körüli hőmérsékleten sem tarthatjuk. A 
gombának táplálékul szolgáló szerves anyagokat 
is a fából csak nehezen és korlátoltan távolíthatni 
el, pl. kilúgozás vagy gőzölés által. A gyakorlati 
életben ennek folytán a tápláléknak csak lehet- 
séges részét vesszük ki a fából, a maradékot pedig 
a gombákra vonatkoztatva megmérgezzük (im- 
pregnálás, telítés). 

A fában levő víz eltávolítását annak természe- 
tes v. mesterséges úton való szárítása révén érjük 
el. A szárítás azonban kevésbbé a fa tartósságának 
növelésére, hanem inkább arra szolgál, hogy a 
nedves fából való szerkezeteknél utólagos, kész 
állapotukban beálló bajokat (repedések, vetemedé- 
sek) elhárítsuk. Természetes szárításnál a fát ren- 
desen félkész állapotban, hézagosan rakásoljukés 
a közte átfúvó száraz levegőre bízzuk a benne 
levő víznek elvitelét. Fenyöfélóknél ez az eljárás 
2 — 3 évig, kemény lombos fáknál pedig változó 
körülmények szerint 4—10 évig is eltart. Ámde 
a fa rakáson évi 50/0-nyi veszteséget szenved, ami- 
hez még a belefektetett tőke kamatja is járul. Ez 
együttesen megdrágítja a természetes úton való 
szárítást. Mesterséges szárításnál a kereskedelmi 
fűrészárukat, amelyek már 1—2 évig levegőn 
száradtak, folytonos üzem mellett 120 —400 órá- 
ban oly mértékben száríthatj uk ki, aminőben az 
anyagból helyt- és alakot álló szerkezeteket ké- 
szíthetünk. 

A mesterséges szárításnál 10— 12<»/o víz marad- 
jon meg a fában, különben a belőle közvetetienül 
szárítás után készíilt árúk dagadás folytán vete- 
mednek. Nagy vastagságú fákat (gerendákat stb.), 
valamint a hasított árút nem szoktuk mestersé- 
gesen szárítani. A mesterséges szárításnál a 
lényeg mindig az, bármely rendszert is alkal- 
mazunk, hogy a fát lassanként, fokozatosan és 
mérsékelten fölmelegítjük és mindig új meg új 
száraz levegővel hozzuk érintkezésbe. A száraz 
levegő víznyelő és víztovábbító gyanánt szere- 
pel. Gazdasági szempontból a levegőt azonban 
addig tartjuk a fa kön'l, ameddig az még vizet 
fölvehet. Ezekből belátni, hogy hatásos és okszerű 
szárítás csak akkor áll elő, ha a nedves és némi- 
leg lehütött levegőt a szárító kamarából eltávo- 
lítjuk, ha azt szellöztetövel kapcsoljuk össze. 

Legcélszerűbb szárítók szabály ozhatóság és tűz- 
biztosság okából a gőzfűtéssel berendezettek.Vál- 
tozás lehetséges itt aztán olyképen, hogy a fűtő- 
testeket vagy a kamara aljában, vagy ettől füg- 
getlenül más térségben helyezzük el. Az első 
esetben szívókürtös természetes szellőzéssel ér- 
hetjük be, utóbbi esetben pedig mesterséges, gép- 
üzemi szellőzést kell alkalmazni. Fa szárításánál 
a hőmérsékletet lassan emeljük, legfólebb70<»C-i-a, 
a szárítás folyamának befejezése után pedig las- 
san hűtsük le a fát. 1 10« C. hőmérsékletnél a fánál 
száraz desztilláció áll már be, ami szilái-dságát 
csökkenti. 

A fa kilúgozása, kigőzölése. Láttuk, hogy ez 
eljárások céíja elsősorban a fában levő szerves 
táplálékok eltávolítása volna, hogy a gombák eze- 



Fa 



— 110 



Fa 



ken ne táplálkozhassanak. Ezt a colt azonban ez 
az eljárás nem szolgálja teljes mértékben. Tulaj- 
donképeni célja a lúgozásnak a fa dagadásának 
és általában méretváltozásának csökkentése, mit 
azzal érünk el, hogy a fában levő vizszivó anya- 
gokat részben eltávolítjuk. Ha a lúgozás a folya- 
dék magasabb hőmérséklete mellett történik, pl. 
főzés vagy gőzölés révén, a fában levő összes old- 
ható és kimosható részek bizonyos hányada eltá- 
vozik a vízzel, illetőleg a lecsapódott gőzvízzel 
(oldható sók, növényi fehérje, keményítő, festő 
és cserzőanyagok, cukor stb.). Ez alkalommal a 
fában már letelepedett mikrogombák is jórészt 
elpusztulnak. A jól főzött vagy gőzölt fa rendesen 
tartósabb, mint a nem gőzölt, vízfölvétele cseké- 
lyebb, tehát méretváltozása is tetemesen kisebb 
a nem gőzölt fáéhoz képest. Szilárdsága, nyulé- 
konysága ós így munkabírása is tetemes mérték- 
ben megnövekedik. Nagy szerepe van ez eljárás- 
nak a különben igen romlékony, tehát csekély ér- 
tékű bükkfánál. Ennek húzási szilárdsága öO^/o- 
kal, nyúlása 400''/o-kal, munkabírása pedig Gaul 
K. kísérletei szerint 438o/o-kal is nő. Innen az a 
tünemény, hogy a hajlított (gőzölés mellett) 
bükkfa- székek szinte elpusztíthatatlanok, vagyis 
anyagtörés ezeknél alig fordul elő. Igennagy előny 
származik a fa gőzölésénél még az anyag színé- 
nek megnemesítése folytán, ami annak értékét 
növeli. Döntő gazdasági kihatása van ennek ha- 
zánk különben szerfának gyarló és csúnya rőt 
bükkfájánál, amely megengedi, hogy ezt eléggé és 
tömegesen tudjuk értékesíteni. 

A fa telítése (impregnálása). Kétféle célja van 
ennek. Vagy a tartósság növelésére, vagy a fa 
anyagának teljes átfestésére szolgál. 

A tartósság növelésére az eljárások a követ- 
kezők : A fában levő gombatáplálékokat tudva- 
levőleg teljesen el nem távolíthatjuk. Az ilyen 
faanyag kedvezőtlen körülmények között köny- 
nyen romlásnak indul, pl. vasúti talpfák félig a 
földbe temetve. Ennek elhárítására tehát a még 
meglevő táplálékokat megmérgezzük, a fát telít- 
jük. Alkalmasak erre maró fémsók (higanyklorid, 
rézvitriol, cinkklorid stb.), továbbá kreozot, ille- 
tőleg kreozottartalmu kátrányolaj, gyanta, olaj 
stb. Miután a fa impregnálása többnyire csak 
változó nedvességi viszonyok között válik szük- 
ségessé, arra is ügyelünk, hogy a telítő anyag 
vízben ne oldódjék könnyen (pl. a higany klorid), 
a levegőn és napon pedig könnyen ne párologjon 
el (Ivreozotos kátrányolaj). A telítés eljárása is 
többféle. Áztathatjuk a száraz fát az illető anyag 
oldatában, belesajtolhatjuk az oldatot a fa bütüjé- 
ről a fába (Boucherie eljárása) vagy pedig gőzöl- 
jük, szárítjuk, majd pedig telítjük pneumatikus 
(szívó- és nyomószivattyukkal) eljárás mellett 
zárt kazánban (Burnett eljárása). Valamennyi 
újabban alkalmazott eljárás lényegileg az utóbbi 
alapján áll és csak csekélységekben tér el ettől. 

A Boucherie-féle eljárásnak jellemzője, hogy 
folyadékoszlopnyomás révén a lehetőleg frissen 
döntött héjában levő fatörzseket rendesen l'őo/o-os 
CuSO^-oldattal itatják. Előnye, hogy a döntés he- 
lyéhez közel telíthetni a fát. Berendezése : egy 
mintegy 8— -10 m. magas faállványon elhelyezett 
kádba felszivattyuzzák a telítő-oidatot, a sorba 



fektetett rönkfákat alsó végükön elhelyezett kü- 
lönféle szerkezetű borítóval, szivárgásmentes ka- 
marával látják el és ezt csövek útján összekap- 
csolják a telítőkáddal. A csöközlekedés helyre- 
állítása után a folyadék a fa bütüjén levő kama- 
rába hatol és a folyadékoszlop nyomása alatt be- 
hatol a fába. Teljes áthatolásának időtartama vál- 
tozik a körülmények szerint. Nálunk ezt az eljá- 
rást táviróoszlopok telítésénél még a közelmúlt- 
ban is használták. Az eljárás olcsó, de eredménye 
nem kielégítő. Ma az elavult eljárások közé tar- 
tozik. — A Bvrnett-féle fatelítési módnak lényege, 
hogy pneumatikus (szívó-nyomószivattyukkal) ké- 
szülékkel dolgozik. Részletesen az eljárás a kö- 
vetkező. Nagy telítőkazáuba rendesen csilléken 
berakják a telítendő fát és a kazán elzárása után 
gőzölik. A lecsapódott gőzviz színtelensége a gő- 
zölés befejezését jelenti. Ráei'esztenek ezután 3'^ B 
sűrűségű ZnClg-oldalot, majd a kazán megtelte 
után rányomják ezt 6— 8 atm. nyomással. Ren- 
desen egy óra múlva leeresztik a telítőfolyadékot 
és a fát szárítás céljából kiveszik.Burnett készüléke 
volt az első hasznavehető telítőberendezés és még 
mai nap is lényegileg változatlanul alkalmazzák, 
bármilyen folyadékkal is telítenek. — A Bethel- 
Darcet-féle eljárás abban áll, hogy a Burnett- 
féle mechanikai eljárást kátrányolajjal való telí- 
tésre alkalmazták. Itt a fát v. általában nem gő- 
zölik, V. ha gőzölik is, utólagosan magában a 
telítőkazánban szárítják. Rábocsátanak aztán kar- 
bolsavat és kreozotot tartalmazó kátrányolajat. 
— Németországban újabban az ú. n. cruscophenol- 
lal telítik a fát. Ez olyan antracénolaj, amely 
10—15%, vízben és olajban oldható alakban ké- 
szült krezolt és fenolt tartalmaz és csak magas 
hőfokon gyúl meg. A telítést külön szerkezetű 
géppel végzik. 

A fa tartóssága telítés révén kisebb v. nagyobb 
mértékben megnövekedik. Vasúti bükkfatalpak 
pl. telítetlen állapotban esetleg már egy év folya- 
mán teljesen kicserélendők, míg a kreozottartalmu 
kátrányolajjal telítve, tapasztalat szerint 28 évig 
is eltartanak. A vasúti talpfák különben, ha még 
annyira tartós fából valók is, erősen igénybe vett 
pályán a síntalp bevágása és az ennek folytán 
szükségessé váló utánadolgozás folytán rendesen 
12 évnél tovább nem tartanak. Hogy mikor gaz- 
daságos a fa telítése, ez számítás dolga. A telítés- 
nek nagy jelentősége van a vasúti talpfáknál, 
ahol a fa a fóldszinében van betemetve, tehát ál- 
landóan nedvességnek, illetőleg a folyvást vál- 
tozó égalj i viszonyoknak vannak kitéve. 

A fa hibái kétfélék, vagy olyanok, hogy a fa 
egészséges volta mellett szabálytalanságok mu- 
tatkoznak annak anyagában, vagy pedig a fa 
gombatenyészetek révén beteggé vált. Az első 
csoportba tartozó hibák : csavaros növés a törzs- 
ben, amely tünemény némely fafajtánál szinte 
törvényszerű (pl. a vadgesztenyefánál). Az ebből 
készült szerkezeti fa szilárdság híján van. tehát 
értéktelen is. Elliptikus, általában szabálytalan 
törzskeresztmetszet is hiba, amely rossz szerfát 
ad. Hiba, ha az évgyűrűk és így az edénynyalá- 
bok hullámos növésüek (pl. a magyar vírágköris). 
Az ilyen fa rossz szerkezeti anyag, de annál be- 
csesebb anyag a művészi iparban. Különféle repe- 



Fa 



— 111 - 



Paalakszám 



dések (sugaras és gyűrűs), valamint a törzsfába 
nőtt ágaktól származó ággö(!sök ugyancsak nagy 
hibaszámba inennok, mert csökkentik a fa ki- 
használását, az ily hibákat mutató félkész árú pe- 
dig kisebb szilárdságánál és egyéb okoknál fogva 
csekély értékű. 

A fa gombatonyészés okozta betegségei régi, 
de ma már helytelen elnevezések szerint a kor- 
hadt és a rothadt fa, a vörös és a fehér kóros 
(redves) fa. Ezek kizárólag mikroszkopikus gom- 
báktól elpusztított fákon a gomba fajtája szerint 
változó tünemények. Ma már az e tüneménye- 
ket előidéző gombáknak legnagyobb részét ismer- 
jük és tudurűí is nagyrészt ellenük védekezni. 
Vájjon ezt a védelmet érvényesítjük-e v. nem, 
ez számítás dolga. A gombáktói tönkretett fának 
sem szilárdsága, sem rugahnassága, sem munka- 
bírása, de ha a pusztítás nagymértékű, még tüzelő 
hatása sincs. Hibás az a fa is, mely szúrágástól 
van áthatva, esetleg ha a fát egyéb rovarok át- 
és átrágták. Szúrágásnak első sorban a szijács- 
rószek vannak alávetve. 

A hasznos fák fontosabb fajtái. Fenyöfélék: 
a vörös fenyő, kemény és igen tartós fa. Az összes 
asztalosiparosok ós a kádár fontos anyaga. Víz- 
és hajóépítési anyagnak kiváló. Az erdei fenyő 
anyagát nagy gyantatartalma teszi tartóssá ós így 
épületasztalos-munkára és hajófának kiválóan jó. 
A lucfenyő anyaga könnyű megmunkálhatósága, 
csekély súlya és nagy elterjedése miatt olcsóbb 
épületfának nagy alkalmazásnak örvend. A papír- 
gyártásnak is egyik fontos anyaga. Az amerikai 
Pitch pine nevű fenyő szép színe, szabályos nö- 
vése, nagy méretei és tartóssága miatt ott, ahol 
ezek kívánatos kellékek, nálunk is tetemes fo- 
gyasztási árút képez. 

A lombos fák : A tölgy szép színe és rajza, 
rendesen jó megmunkálhatósága, szilárdsága és 
nagy tartóssága miatt a mérsékelt öv legértéke- 
sebb fája. Alig van ipar, ahol nem alkotna fontos 
szükségletet. A csertölgy (Qu. cerris austr.) cse- 
kély, tartóssága miatt csak tűzifának jó. A bükkfa 
Közép-Európa egyik legelterjedtebb, de egyúttal 
nem szép színe és gyors romlandósága miatt 
aránylag logkevésbbó értékesíthető fája. Pedig 
kellő lelkiismeretes kezelés mellett kiváló mű- 
szaki tulajdonságai vannak, amelyek olcsóságá- 
nál fogva nagyarányú fölhasználását biztosíthat- 
ják, így pl. a hajlított bútorgyártásnál szinte ki- 
zárólagosan használják (1. fönnebb: Fa lúgozása 
és gőzölése). Bármikor dönthetni, de lehetőleg egy 
héten belül már föl kell hasítani vagy vágni meg- 
felelő méretű árúra, ezt pedig óvatosan szárítani. 
Gőzölés mellett (döntés után nemsokára) igen szép 
pirosas színt nyer, mely azonban a napfényben 
róti'e fakul; szilárdsága ésmunkabirása páratlanul 
megnövekedik. Ujabban nagy mennyiségben par- 
kettára használják. A bükkfa olcsóságánál fogva 
száraz deiztillációval faecet, aceton és metilalko- 
hol gyártására is szolgál és erre Európában nagy- 
arányú telepek vannak. A gyei-tyánfát szép fehé- 
res színe, egyenletes szerkezetéből származó jó 
faraghatósága és keménysége elsőrendű szerszám- 
fává teszi. Egyik válfaja (déleurópai) fogaskere- 
keknek való fát ad. A juharféléket szép fehér 
színük, ílnom szerkezetük és keménységük érté- 



kes bútoranyaggá avatják. Az Észak-Amerikából 
jövő, apró ággöcsökkol ellátott madárszom-juhar 
(birds-eye) kiválóan becsült anyag a művészi 
iparban. A kőrisfa a kocsigyártásnak, néha a 
bútoriparnak is kiváló anyaga. Gőzölés ennek is 
nagy szilárdságot és munkabírást ad. Az akácfa 
anyaga kerékküUökre és nagy nyomásnak aláve- 
tett kisebb hordókra szolgáltat kiváló anyagot. 
Különben elsőrendű tüzelőanyag. Erdőgazdasági 
szempontból gyors növésével és jelzett tulajdon- 
ságaival, továbbá mert futóhomokban és egyéb 
kevésbbé jó talajban is jól megterem, nagyjelentő- 
ségű anyag. Az égerfa kivált az esztergályosok- 
nak elterjedten használt anyaga. Szivardoboz- 
nak és olcsó farag ványoknak is sokat használják. 
A hársfa a bútoriparban és öntőmintáknál sze- 
repel. Nyírfából cipöszegeket, a rezgő nyárból 
svéd gyújtók szálait, a szilfából műbútort (divat 
szerint) készítenek. A rezgő nyárfát, Oroszlengyel- 
országot kivéve, a gyujtóipar már szinte kipusz- 
tította. A gyümölcsfák közül nagy szerepe van a 
művészi iparban a dió-, a körte, berkenye- és a 
cseresznyefának. Ezek elsősorban szép színükkel, 
rajzukkal és ílnomra való megmunkálhatóságuk 
révén örvendenek elterjedt alkalmazásnak. A mű- 
szaki és művészi ipar a mai világközlekedés mel- 
lett az egész világból hordja össze a drága, ki- 
váló fizikai és egyéb tulajdonságokkal bíró fákat 
Európába és Észak-Amerikába. A műszaki élet 
nagy mennyiségben dolgozza föl pl. a Kelet- 
Indiában ós a Maláji szigeteken termő értékes 
Teak-fát. A Guaják (Lignum sanctum)-fa 537o-nyi 
különleges keserű gyantájával vízben elhelyezett 
(turbina hajócsavartengelye) csapágyakra, hajó- 
kikötő cölöpökre és tekékre nagyrabecsült anyag. 
A puszpáugfa a fametszés művészetében nélkü- 
lözhetetlen. A mahagóni és vele színben rokon 
fák, épúgy a Közép- és Dél-Amerikában növő 
Jakaranda- (Pallisander)-fa, az afrikai és ázsiai 
ébenfa, az Amarant, az Atlasz (citrom-), a 16-féle 
fából és cserjéből származó rózsafa mind első- 
rendű és drága, a művészi iparban használatos 
anyagok szép színüknél, rajzuknál és remek ki- 
készíthetőségüknél fogva. 

Irodalom. A magyar állam erdőségeinek gazdasági és keres- 
kedelmi leírása, Bedö Albert orsz. föerdömester stb., Budapest 
1885 ; Szécsi Zsigmond, Erdöhasználattan, 11. kiad. Bpest 1894 : 
Engel Sándor, Magyarország faipara és fakeresk., Budapest ; 
Marchet és Exner, Holzhandel u. Holzindustrie der Ostsee- 
láuder, Weimar 1875 ; Dupont et Bouquet de la Qrye, Les 
bois indig. et étrang., Paris 1876. 

Faaborg, kikötóváros Fyen (Fünen)dán sziget 
D.-i partján, egy kis öböl mellett, amelyet Aver- 
nakö és Lyö szigetek választanak el a Kis-Belt- 
töl, (1911) 4318 lak., gabonakereskedéssel, hajó- 
építéssel, vas- és ércöntéssel, dohánygyárral ; a 
XV. sz.-ból való szép templommal. 

Faalak, 1. Fa. 

Faalakszám alatt a fatörzs és a vele egyenlő 
alapsíkkal és magassággal biró ú. n. eszményi 
henger köbtartalmaiból alkotott viszonyszámot 
értjük. A fatörzsek alapja rendszerint szabálj^a- 
lan fejlödésű, miért is az eszményi henger alap- 
jának átmérőjeként vagy a fa magasságának 
Vjo-ad részében, vagy a mellmagasságban (1-3 
m.) mért átmérőt veszik. Előbbi esetben ú. n. 
vaiódi, második esetbon pedig méllmagassági 



Paalkohol 



— 112 



Faanyag 



alakszámról beszélünk. F.-ról tulajdonképen akkor 
van szó, ha valamely fatörzs összes tuskófeletti 
fatömegét (törzset és ágakat egyaránt) osztjuk az 
eszményi henger köbtartalmánál. Ezzel szemben 
törzsalakszámról szólunk, ha csak a törzs, tömör- 
F.-ról, ha csupán a törzs és az ágak 7 cm.-nél 
vastagabb részelnek köbtartalmát viszonyltjuk 
az eszményi henger köbtartalmához. Az alak- 
számok egyes fák v. faállományok fatömegének 
becslésére szolgálnak. Táblázatokba foglaltatnak. 

Faalkohol a. m. metilalkohol (1. o.). 

Faállomány (állah, erdöállah) alatt oly erdő- 
részlet élő fatömegét értjük, amely környezetétől 
termőhelyi minőség, fafaj, kor, elogyarány vagy 
sűrűség tekintetében eltér. 




1. ábra. Fa-foszlató (défibreur). 



Faállománygazdaság (pénzügyi gazdaság) 
alatt azt a kiUönösen Szászországban alkalma- 
zott erdészeti üzemrendezési módot értjük, amely- 
nek egyik főcélja, hogy minden egyes faállomány 
pénzügyi érettségének korában líerüljön kihasz- 
nálásra, vagyis akkor, amikor tömeg- és érték- 
növekvése azon százalék alá kezd szállani, ame- 
lyet az erdőgazdaságban rejlő tőkélctől elvárha- 
tunk. L. Vágásforduló. 

Faam-levelek (növ.), 1. Angrecum. 

Faanyag (böv.), először a. m. lignin, azaz gyűjtő- 
neve azon anyagoknak, melyek a sejtfal megfár 
sodását okozzák és az eredeti, cellulózból álló és 
ruganyos sejtfalat oly módon változtatják, hogy 
kemény és merev, de vízre nézve könnyen átjár- 
ható lesz. A F.-ot a Schulze-féle folyadékkal (klór- 



savas káli és salétromsav [keveréke), nátronlúg- 
gal, vagy kalciumszulflttareltávolíthatjuk és ek- 
kor a sejtfal alapanyaga, a cellulóz marad vissza. 
Másodszor F. a papírgyártásra mechanikai úton 
elkészített fa s ez lehet foszlatott fa v. faköszö- 
rülel (ném. HolzstoíT, Holzschliff), koptatással 
elemi sejtjeire bontott fa, amelyből kéregpapirost, 
sőt író- s nyomdapapirt és papirmachét is készíte- 
nek. Faanyagot tartalmazó papiros a levegő s vilá- 
gosság behatása következtében törékennyé válik, 
mert sejtfala cellulózon kívül lignint is tartalmaz, 
sejtüregei pedig nitrogén- vegyületeket. A faanyag 
jelenléte a papirosban kémlöszerekkel s mikrosz- 
kóppal mutatható ki. Kémlőszoro a kénsavas ani- 
lin (5 gr. anilinszulfát, 50 gr. víz) és a floroglucin 
(2 gr. floroglucin, 25 cms al- 
kohol és 5 cm» töméuysósav). 
A megvizsgálandó papirosra 
a kémlőszerekből egy csep- 
pet ejtünk, amely ha F.-ot 
tartalmaz, a kénsavas anilin- 
tól megsárgul, a íloroglucin- 
tól pedig pirosra festődik. F.- 
gyártásra minden lágyfa al- 
kalmas, tehát a lombos fák 
épúgy, mint a tűlevelűek; 
legelterjedtebb a lucfenyő 
(Picea excelsa) alkalmazása, 
amely e célra HO— 4;i ) éves ko- 
rában legalkalmasabb. Gyár- 
tási módja következő: A 
szálfákat 300—400 mm. 
hosszú hasábokra vágják, 
ezekről a kérget lehántják s 
az ágcsomókat eltávolítják. 
Az ilykóp előkészített hasá- 
bokat lapjukkal egy gyorsan 
forgó köszörűköhöz (homok- 
kő tárcsa palástjára) nyom- 
ják, amikor is az itt előálló 
súrlódás az érintkező felüle- 
tekről a sejteket és sojtnyalá- 
bokat leválasztja. Minthogy 
a súrlódás meleget fejt, a 
köszörülésnek alávetett fa, 
ha száraz vofna, kigyuladna, 
ez okból folyton vizet fo- 
lyasztanak a kőre, s ezzel a 
levált sejteket a köszörűkö- 
ről le is öblítik, A munka 
gyors kivitele céljából a köszörűkövet oly burko- 
lattal látják el, amely a fahasábok felvételére 
ílókokkai van ellátva, minden íiók pedig dugaty- 
tyúval, amellyel a fa a kőhöz nyomatik ; minden 
Ilók ezenkívül vízöblítő szerkezettel is fel van 
szerelve. Ily elrendezésű köszörű neve fafoszlató, 
défibreur. Szerkezetót az 1. ábra mutatja. A fosz- 
latóról lekerült anyag különböző nagyságú sejt- 
csoportokból áll, de mert a papírgyártáshoz csak 
az elemi sejtek használhatók, ezért ezt most szi- 
tákkal nagyság szerint osztályozzák. A durvább 
csoportok, további felbontás céljából, malomkő- 
járatra kerülnek, amelyet raffineur-nek nevez- 
nek. Terményét szitákon osztályozzák. A szitákon 
átfolyó legflnomabb anyagból lapokat készítenek. 
E célra a hengeres meritögépet használják (1. a 



Fa-anyó 



— 113 



Fába 



Ü. ábrát). B gép oly finom szitaszövettel borítóit 
hengerből áll (c), amelyen át csak a víz folyha- 
tik, a sejtek pedig a szitán rekednek. Minthogy e 
szita forog, a szitára tapadt sejtek mintegy ki- 
meríttetnek ; ezekre azután egy nemez (f) szorul, 
amelyre a sejtek reátapadnak, a nemezre pedig 
egy fahenger (w), amelyen, minthogy erre a sej- 
tek jobban tapadnak, kivánt vastagságig rétegez- 




8. ábra. Papirosgép hengeres szitával, Icerosztmetszetbea 

hetök. Ezt a réteget időközönként szétvágják s 
vastag lap alakjában leszedik. Ezek a lapok képe- 
xik a íaköszörületgyár terményét, amelyet még 
szárítani is szokás, hogy a szállítást olcsóbbá 
togyék. E félgyártmányt a papírgyárak dolgoz- 
zák fi'l, avagy kéregpapirost, tálcákat s egyéb 
használati cikkeket készítenek belőle. 

Minthogy pedig az ebből az anyagból készített 
papir törékeny és a világosságon megbarnul, így 
újabban a fát kémiai úton bontják fel és ez a 
facellulóz, amelyet azonban néha szintén F.-nák 
neveznek. A facellulóz készítési módja szerint v. 
nátron-cellulóz y . sziilfit-cellulóz, aszerint, amint 
a fa felbontása nátronlúggal v. káliumszulfittal 
töi'ténik. A facellulózt jobb és jó papir előállítá- 
sára alkalmazzák, aszerint, amint belőle a lignin- 
anyagok csak részben vagy teljesen ki vannak 
vonva, ami anilinszulfáttal kimutatható, mely lig- 
ninnel sárga reakciót ad. 

Fa-anyó, fanéne (ném. Holzweibchcn, Moos- 
fratdein), a középeurópai néphitben az erdei szel- 
lemek egy neme s mint ilyen, az általánosan el- 
terjedt fatiszteletuek, fakultusznak (1. o.) egyik 
kiá^zása. Alapjában u fák titokzatos életerejének 
megszemélyesítéséből keletkezett. A lakóhelyül 
választott növénnyel együtt él és hal el, akár ma- 
gától pusztul el a fa, akár ha kivágják ; utóbbi 
esetben meg szokták a szellemet engesztelni (áldo- 
zatokat mutatnak be neki). Ellentétes néphit sze- 
rint mint elvarázsolt tündér ilyenkor szabadul fel 
börtönéből. 

Faapritó alatt a tűzifa feldarabolására szol- 
gáló berendezést értünk, amely rendszerint kör- 
fürészből és kétoldalosan fejszeszerüen működő 
liasltó ékekből áfl. Kocsikra szerolt ily P.-k is 
vaimak. 

Faáxúk, tágabb értelemben valamennyi fából 
készült árucikk, szűkebb értelemben azonban csak 
azok, melyeket az ácson, asztaloson, kocsigyártón 
és kádáron kívül a többi faiparos készít. Ide tar- 
toznak tehát : az esztergályosárúk, a fafaragók 
gyártmányai és számos speciális más iparág ké- 
szítményei, ú. m. dobozok, skatulyák, ládikák, rá- 
mák, kanalak, villák, lapátok, gereblyék, tányérok, 

liévai yhgy Lexikona. VII. köt. 



tálak, teknők, kannák, dézsák, bödönök, nyelek, 
fogantyúk és számos más gazdasági eszköz. Épp 
úgy a különböző hangszerek, mint hegodüfélék, 
fúvóhangszerek fából, forgácsok cipőtalpbélletek- 
nek, képhátfahiak és könyvkötőknek ; tokok, csé- 
vék, orsók, deszkák, rámák a szövőipar számára ; 
a legkülönbözőbb gyermekjátékok fából, szita- 
rámák, faszögek stb. Ez árúcikkekot többnyíre 
házi iparosok készítik. Nálunk a 
faipar e különlegességei még tá- 
voh'ól sem állanak azon a fokon, 
amelyen az ország természetes vi- 
szonyai és szükségletei mellett áll- 
hatnának. Faárútelepeink vannak 
a Bakonyban és Felső-Magyaror- 
szágon, itt-ottan elszórva, de kisebb 
jelentőséggel. Hajlított bútorokat 
gyártó telepeink szép számmal van- 
nak már, bár nem tagadhatni, hogy 
bükkfaerdeink nagy száma mellett 
még ez is nagyobb lendületnek in- 
dulhatua. Itt is épp úgy, mint a 
bútoripar terén, Auszti'ia m'alja nálunk a hely- 
zetet. Gyermek-játékszerekben hosszabb kísérle- 
tezés után még csak most kezd némi egészséges 
fejlődés lábrakapni Erdélyben és Nyitra vmegyé- 
ben. Parkettaipaiomkat a Németországgal való 
magas vámtételek nyomták le virágzó állapotáról 
úgyszólván tengődő helyzetbe. 

Faassen, Jacobus Pieter, holland drámaíró és 
színész, szül. Hágában 1833 szept. 9., megh. u. o. 
1903. Amsterdamban, Hágában, majd Rotterdam- 
ban működött s utóbbi helyen főbb drámái is 
színre kerültek. Kisebb drámai költeményei : De 
werkstaking (A sztrájk, 1872) ; Manus de snor- 
der (Manus a kocsis, 1878); De ledige wieg 
(Üres bölcső, 1878) ; nagyobb színművei : Anne- 
mie (1878), mely egy nemzetközi versenyen a 
jutalmat nyerte ; Zonder naam (Név nélkül, 1882); 
Zwarte Gríet (A fekete Margit, 1882) ; Hannes 
(1883) és Platijn eu Co (1885). Művei két kötet- 
ben összegyűjtve 1884. jelentek meg. F. épúgy. 
mint van Maurik Justus, a népéletet mutatja 
be a maga közvetlenségében és darabjai a hol- 
land népélet megismerése szempontjából birnak 
kiváló érdekkel. 
Faaszalás v. faszárítás, 1. Fa, 2. 
Faátlaló (csötörtmérö), a falc vastagságának 
közvetetlenül való megmérésére szolgáló eszköz, 
melynek egymással párhuzamos s egymáshoz 
közelíthető karjai Icözé fogván a fatörzset, a két 
kart összekötő s azokra merőleges száron a törzs 
vastagságát cm.-okben leolvashatjuk. A fák köb- 
tartalmának kiszámítására, vagy azoknak vas- 
tagság szerinti osztályozására szolgál. A faátlaló- 
nak számos alakja közül ma leginkább ajánlható 
az Aldenbruck-Friedrich-fó\o ferdejáratu átlaló. 
Fab. V. Fabr., természettudomáíiyi neveknél 
Fabricius Otho nevének rövidítése, szül. Rud- 
kjöbingben 1744., megh. mint püspök Koponhá- 
gában 1822. Sokáig volt pap Grönlandban s mint 
zoológus Fauna Groenlandica (Kopenh. 1780) c. 
mimkájával lett nevezetessé. 

Fába Hin., Tourn. (latin, uöv-.), a régi lati- 
nok babjának a neve (1. Bükköny), de az újvilági 
eredetű jobbfajta paszuly (Phaseoliis vidgaris) a 



Fabaero 



— 114 — 



Faber 



P.-val való táplálkozást szűkebb tén'e szorította. 
A F., a Phaseolustél vagyis űj babtól való meg- 
különböztetésül, tótbab, lóbab v. disznóbab nevet 
kapott. F. calábarica, 1. Physostigma ; F. picim- 
rim, 1. Neetandra ; F. st. Ignatii vagy febrifuga, 
1. Strychnos ; Fabae de tonea, 1. Dipteryx. 

Fabago Tourn. (növ.), most a Zygophylluni L. 
(1. 0.) algónusza. 

Fabalzsam (növ.), 1. Commiphora. 

Fabatka. Az értéktelenség kifejezésére hasz- 
nált szólásmód (batka a. m. üllér) : egy F.-t sem 
admk ért ; F.-t sem ér. 

Fabchich (Fábchich, Fabsich) József, műfor- 
dító, szül. Kőszegen (Vas vra.) 1753 márc, megh. 
Győrött 1809 dec. 23. Kőszegen és (iyörött ta- 
nult, majd pappá szentelve ugyanott tanított, 
előbb a gimnáziumban, 1798-tól a papnevelőben. 
Rendkívül erős magyarérzelmü ember volt, ami- 
nek még külsőleg is kifejezést adott (magyaros 
szabású papi ruhában járt) s pap-barátaival, Raj- 
nissal és Révaival együtt az ifjúságot is magyar 
nyelven s hazafias szellemben tanította. Az ide- 
gen szókat üldözte, annál nagyobb kedvvel gyűj- 
tötte a tájszókat s népies kifejezéseket. Maga is 
verselt s tanítványait is buzdította magyar ver- 
sek írására. Eredeti versei mind alkalmi költemé- 
nyek, jelentőségük nincs. Pontosabbak fordításai. 
Jól tudott görögül s kedvelt klasszikusaiból so- 
kat le is fordított, nagy igyekezettel, de minden 
báj és fönség nélkül, s még különben magyaros 
nyelvet is megrontva szertelen újításaival. E 
fordításokkal indult meg a görög remekírók átül- 
tetése. A lírikusok (pl. Sappho, Anakreon , Bacchy- 
lides, Archilochos) fordításai megjelentek nyom- 
tatásban is (Győr 1804?.) ; a tragikusok (Aischylos, 
Sophokles, Euripides) müveinek átültetése s egyéb 
latin meg magyar nyelvű kéziratai a Nemzeti 
Múzeumba kerültek. 

Fabecslés, a fa köbtartalmának meghatáro- 
zása, 1. FrdSbecslés. 

Fabél (növ., medula arboris), 1. Bél. 

Fabélyegzö. Kis balta fokán levő bélyeg, melyet 
a kijelölt fákra ütnek. A bélyeg rendesen az erdő- 
birtokos V. erdőgondnokság stb. nevének kezdő- 
betűit tartalmazza. 

Faber (lat.) a. m. kézműves, munkás, ko- 
vács ; fit fabricando /., kovácsolás által leszünk 
kováccsá, más szavakkal : gyakorlat szüli a 
mestert. Faber est suae quisque fortunae, kiki 
saját szerencséjének kovácsa. — F., fabri (lat.), 
a római hadseregben főképen a mai műszaki csa- 
patot pótolták. Így az ő dolguk volt a várostrom- 
nál a falbontó gépeket kezelni, védötetöket 
összeállítani, ostromtornyokat tolni az ostrom- 
landó falak alá és azokat felszerelni a szükséges 
hadi eszközökkel, a hadsereg menetelése közben 
az utakat és hidakat rendbehoziii. Legfőbb teen- 
dőik közé a tábor készítése tartozott, melyet a 
seregnek éjjeli pihenőül készítettek (1. Castra). 
Egy egy légióhoz 100—150 P. tartozott. Vezető- 
jük a praefedus fabrmn, ki rangban a fővezér 
ntán következett. Caesar a F.okat feloszlatta s 
helyettűk valamennyi katonáját ellátta kellő mű- 
szaki ismeretekkel. 

Faber, természettudományi neveknél Faber 
Friedrich nevének jelzése ; szül. Odenseben 1795., 



megh. mint hadbíró Horsensbon (Jütland) 1828- 
ban. 1819— 21-ig beutazta Izlandot. Nevezetesebb 
művei: Prodromusderisland. OraithologieíKopen- 
hágal822); Ornithologiske Notisser som Bidi'ag 
til Danmarts Fauna (Aarhus 1824) ; Über das Lé- 
ben der hochnord. Vögel Islands (Leipzig 1825 — 
26) ; Naturgeschichte der Pische Islands (Frank- 
furt 1829). 

Faber, 1 . Eg'idius, magyar születésű reformátor, 
Budán és Heidelbergben végezte a teológiát s az- 
után (1527 körül) Mecklenburg-Schwerinben tele- 
pedett le, ahová őt V^. Henrik herceg Luther 
ajánlatára lelkésznek nevezte ki. Halála éve : 
1536. Két munkája ismeretes : Der Fsaim Mi se- 
rere LI. (Wittenberg 1531) és Von dem falscheni 
Blutund Abgottetc. (u. o. 1533, mindkettő Luther 
előszavával). 

2. F. Mihály, nyomdász, 1676-ban állította fel 
Pozsonyban műhelyét, mely azonban az ugyan- 
ott már évtizedeken át ismexi és jó hímévnek ör- 
vendő Zerweg János Gergely-féle nyomdával nem 
versenyezhetvén, még ugyanazon évben meg- 
szüntette működését. E nyomdának csak egyet- 
len termékét ismerjük, Balassa Bálint és Rünai 
János ((Istenes énekeinek» 5. kiadását, melynek 
egyetlen megmaradt példányát a Magyar Nem- 
zeti Múzeum könyvtárában őrzik. 

Faber, 1. Ernst, német hittérítő, szül. Koburg- 
ban 1839 ápr. 25., megh. Cintauban (Kina) 1899 
szept. 26. 1864 óta élete végéig Kínában műkö- 
dött, mint misszionárius. Nevezetesebb művei : 
Lehrbegriff des Konfucius (Hongkong 1872) ; Der 
Tauismus (1884), továbbá kínai nyelven : Márk 
evangéliumának magyarázata (5 k.) stb. 1888-ban 
a jenai egyetem teol. doktori rangra emelte, 

2. F., Jacques, tkp. Jaeqiies le Févre d'Estaples 
(Stapulensis), francia teológus, szül. Bstaplesben 
Picardiában 1445 körül, megh. Navarrában 1536. 
Parisban a ülozófla tanára volt. Egy ideig Luther 
felé hajlott. Munkái sok viszályba keverték, 15215. 
lefordította franciára a szentírást, azonkívül írt 
többrendű kommentárt és parafrázist Aristoteles- 
hez. Több munkája heves elleniratokat keltett, fő- 
kép Brasmus és Pisher rochesteri püspök részé- 
ről s gyakran üldözéseket is vont személyére. 
Exegetikus művei az indexre tétettek, «don6<' 
corrigantur». V. ö. Gh'af, Essai sur la vie et 
les écrits de J. Lefévre d'Estaples (Strassburg 
1852). 

3. F., Jóhann, bécsi püspök, szül. 1478. Leut- 
kirchenben, megh. 1541. Badenben. Tübingenbon 
és Freiburgban végezte teológiai és humanistii 
tanulmányait. A hitújításnak, különösen Zwlngli- 
nek erős ellenfele volt és a Confessio Augus- 
tana ellen szerkesztett Confutatio megírásában is 
segédkezett. V. Károly politikai missziókkal bízta 
meg, melyek érdekében Angliában, Spanyol- é$ 
Magyarországban is megfordult. I. Ferdinánd ne- 
vében ö sürgette VIII. Henrik angol királyt a 
török ellen való segély nyújtására. Ura megtette 
bécsi püspöknek, mint ilyen a törökök első bécsi 
ostroma idején 1529. kitüntette magát és haláláig 
sokat tett Bécs város katolikus jellegének meg- 
őrzésére. 

4.i^., Johann Lothar w«,német nagy iparo8,8zöl . 
a Nürnberg mell. Steinben 1817 jún. 12., megh 



Faber du Faúr 



- 116 



Fábián 



u. o. 1896 júl. 26-án. 1839. átvette a dédapja, F. 
W. A. által Steinben 1760. alapított iróngyárat. 
V. jelentékeny javításokat léptetett életbe az irón- 
gyártásban ós gyárát mintavállalattá tette. 1865. 
szerződős útján kizárólagos jogot szerzett a kelet- 
szibériai szajáni hegységben felfedezett kitűnő 
graüt kiaknázására. 1881-ben a bajor király F.-t 
bárói rangra emelte. 

5. F., Pierre, jezsuita, 1. Favre. 

6. F., TanamUs, humanista, 1. Lefébre. 

7. F, Wilndm, ovang. teológus, szül. 1845 
düc. 3. Gehrenrodeban (öandersheim mellett). 
1871-ben lelkész Munsfolden, 1880— 84-ig első 
lelkész és szuperintendens Bitterfelden, majd Mag- 
deburgban, 1891. udvari lelkész Berlinben s utóbb 
főszuporintendens, föogyháztanácsos a 1904. az 
urakháza tagja. Főbb munkái : Das Geheimnis 
des Gliicke.s (9. kiad., 1907 Berlin); Jerusaiem 
und Vineti\ (Prodigton. 2. kiad., 1897 Magdeburg); 
Wartburg und Kylíháuser (Pestreden, u. o. 1891) ; 
llarto Redon (Pj-edigten, Berlin 1905-7, 2 köt.). 

Faber du FsxiTjHto von, német festő, szül. Lud- 
wigsburgbau 1828 jún. 3., megh. 1901 aug. 10. 
F. Chrisiian Wilhelm tábornok és csataképfestő 
íla, szintén katonai pályára lépett, majd — kivált 
az 1866-iki hadjárat hatása alatt — csataképeket 
kezdett festeni és Stuttgartban, utóbb Münchenben 
Piloty vezetése alatt tanult. Képei közül kivál- 
nak: Lützow vadászai; Napóleon visszatérése 
Oroszországból; A francia lovasság megadása 
Sedannál ; A nehéz lovasság rohama a rézonvillei 
csatában ; A württembergi gránátosezred a coeu- 
illy ütközetben (stuttgarti muzoum); Pantasia; 
Beduinok táraadása egy város ellen, stb. 

Fabetegség, 1. Fa. 

Fabetűk, a plakátok szedéséhez való nagyobb 
betűket könnyebb kezelhetőség okáért fából ké- 
szítik, még pedig a fametszéshez hasonlatos el- 
járással. 

Fábián, szent, pápa (236-250). Rendezte Róma 
szegényügyót, a várost 7 diakoniára osztva ós a 
katakombákban többféle átalakítást végzett. De- 
eius császár alatt mint vértanú iialtmeg 250 jan. 
20. ós a Kalixtus-katakombában temették el, ahol 
Rossi megtalálta sírkövét Ünnepe jan. 20. 

Fábián, bácsi püspök volt már 1085. Némelyek 
szerint Szent László nemsokára érsekséggé emelte 
a bácsi püspökséget, hogy megjutalmazza F.-nak 
Horvátország elfoglalásakor (1091) tett jó szolgá- 
latait. De ezt a címet P. nemcsak utoljára való 
említésóig (1103) viselte, hanem átszármaztatta 
az utódaira is. 

Fábián, 1. Danid, rof. lelkész, szül. Gyulafehér- 
várott 1810 júl. 8., megh. 1894 máj. 7. 1835 jan. 
nagyenyedi második pap, 1842. székelyudvarhelyi 
teol. tanár, 1844 nov. kézdivásárhelyi lelkész lett. 
1848-ban országgyűlési képviselővé választották. 
A szabadsághai'c után menekült, de nemsokára 
visszatért s 1852-től 1856 tavaszáig várfogságot 
szenvedett 1857-bün Szilágycsohon kapott lelkészi 
állomást. Irt szépirodalmi, politikai, de kivált egy- 
házi irányú cikkeket. Több ízben (1840, 1869, 
1871.) adott kipródikáció^üjteményeket s 1877— 
1878. két kötetnyi halotti beszédet. 

2. F. Gábor, író és műfordító, szül. Vörös- 
berényben 1795 dec. 28., megh. Aradon 1877 dec. 



10. Pozsonyban és Pápán tanult, az utóbbi helyen 
teológiát is, Pesten jogot végzett, 1821. ügyvédi 
oklevelet nyert. 1824-ben a világosi Bohus-ura- 
dalom ügyésze lett s e tisztét rövid megszakítás- 
sal, amikor 1825. megnősült s egy évig Budán 
ügyvédkedett, 1839-ig folytatta. Többnyire Ara- 
don élt 8 a vmegye és város közéletében kiváló 
szerepet vitt, egyúttal a reformkor irodalmi moz- 
galmaiban mint író és fordító előkelő részt vett. 
Müveit atyjától örökölte a költészet ós filológia 
szeretetét, anyjáról unokaöccse volt Somogyi Ge- 
deonnak, a Mondolat szerzőjének és fordítónak. 
Maga is mint író és fordító lépett fel ; eleinte 
perzsa ós arab költőkből, majd svédből fordí- 
tott, ő fordította le először teljesen és eredeti mér- 
tékben Ossiant, azután a klasszikusokra tért át, 
kik közül főleg Cicerót, Lucretiust és Valerius 
Placcust fordította. Mint költő is fellépett. Burla 
haragja címmel hőskölteményt is kezdett 1823., 
de azt fólbeliagyta. P. fordításaival igen hasznos 
szolgálatot tett az irodalomnak és az ízlésnek. 
Az Akadémia 1832. levelező, 1835. rendes, 1839. 
fizetéses vidéki rendes tagjává, a Kisfaludy-tár- 
saságis 1862. tagjává választotta. Az 1848-49-iki 
eseményekben munkás része volt ; tagja a vmegyei 
teljhatalmú bizottságnak, az aradi sajtóbizottság- 
nak ós a kormánytól Aradon szervezett vésztör- 
vényszéknek, egyúttal az országgyűlésen mint 
Arad képviselője működött, végül 1849 máj.-ban 
a kormány a hétszemélyes tábla birájává nevezte 
ki. A szabadságharc után bujdosott, majd jelent- 
kezvén, egy ideig fogságot szenvedett, utóbb szar 
badon bocsátották és Aradra internálták. 1854-beu 
felszabadult a szorosabb rendőri felügyelet alól és 
kurti(«i birtokán élt. Az alkotmányosság helyre- 
álltával Arad városa ismét képviselőjévé vá- 
lasztotta 8 1869-ig Pesten lakott. Ekkor vissza- 
vonult és haláláig fordítgatott. A Kisfaludy-tár- 
saság 1876. ünnepet rendezett írói munkáságá- 
nak 60-ik évfordulójára, Arad városa pedig or- 
szágos emlékünnepet tartatott tiszteletére 1885. 
Pőbb munkái : Ha fiz persa költő D ivarijából gha- 
zelák s töredékek (Pest 1824) ; Ositián énekei. Az 
eredeti gael mértékben fordította (Buda 1833, 3 
köt.); A demokratia Amerikában. Tocqueville 
Elek után (Pest 1841—43, 4 köt.) ; Arad. vmegye 
leírása (I. köt., a többi kéziratban maradt, u. o. 
1845) ; M. T. Cicero összes levelei (időrendes soro- 
zatban, bevezetésekkel és jegyzetekkel, u. o. 
1861—64, 7 köt) ; M. T. Cicero vegyes munkái, 
I. Rhetoricumok ésphilosophicumok (Arad 1865) ; 
Tittís Lucretius darus tankölteménye a termé- 
szetről (bevezetéssel és jegyzetekkel, Pest 1870) ; 
Argonauticon (C. Valerius Flaccus hőskölteményé- 
nek fordítása, Arad 1873); Rutilins Clandiiis 
Numetiamis vÜeirása (u. o. 1874) ; Quintus Ho- 
ratius FlacAMS a Pisákhoz írt levele a költészet- 
ről (ford., u, o. 1876). Somogyi Antal Antíiologiát 
adott ki műfordításaiból (u. o. 1874). A folyóira- 
tokban jelentek meg másféle fordításai is, arab 
és perzsa költőktől, Frithjof svéd költőtől, tov. 
számos éitekezése s a lapokban vezércikkei. 

3. F. István, nyelvész, szül. Tamásiban, Sopron 
vmogyében, 1809 szept. 2., megh. Győrött 1871 
júl. 19. Iskoláit Sopronban és Győrött végezte s 
pappá szentelték 1833-ban. Mint káplán működött 



8* 



Fábián 



llÖ 



Fabln\ 



előbb Bogyoszlón, majd Széplakon, hol megismer- 
kedett Esterházy Miklós herceg családjával, s 
előbb a hercegnét magyar nyelvre tanította, majd 
a gyermekek mellett nevelő lett. 1848-ban a ne- 
velőségtől visszavonult széplaki hívei közé ; 1869. 
a győri káptalanban kanonok, majd címz. nyir- 
páli prépost és főesperes lett. A Magy. Tud. Aka- 
démiának s a finn irodalmi társaságnak levelező 
tagja volt. A Kalevala nagyrészét lefordította. 
Nyelvészeti cikkei korának nevezetesebb folyó- 
irataiban (a Magyar Nyelvészetben, Új M. Mú- 
zeumban, Bpesti Szemlében, Nytud. Közlemé- 
nyekben, M. Akadémiai Értesitőben)jelentek meg. 
Önállóan is megjelent : A magyar szókötés sza- 
bályai (Pest 1846) ; A szóelemzés és szóértelmezés 
alapelvei (Sopron 1853) ; Mnn nyelvtan (a M. Tud. 
Akadémia kiadása, Pest 1859). 

4. F. János, kat. egyházi író, szül. Sirákon 
1832 jan. 20. 1855 márc. 14. szentelték pappá, 
1858. az esztergomi papnevelő tanára s lelM igaz- 
gatója, 1862-ben alsószemeróui, 1874. esztergom- 
vizivárosi, 1880. érsekújvári plébános s 1882. esz- 
tergomi tiszt, kanonok, később címz. apát, 1907. 
pozsonyi kanonok. Folyóiratokban s hírlapokban 
megjelent cikkein és tanulmányain kívül néhány 
miíve önállón is megjelent : Gróf Nádasdy Fé- 
rem kalocsai érsek élete (Pest 1854) ; Első vagyis 
Nagy Szent Gergely pápa lelkipásztorkodásának 
könyve (u. o. 1858) ; A vatikáni szent zsinat (pré- 
dikációk, Pest 1871—72) ; Constitutiones dogma- 
ticae§§. oonciliiVaticani (Esztergom 1877); Érsek- 
újvár hafdan és most (1888). 

5. F. József, ref. lelkész s gazdasági író, szül. 
Alsó-Örsön, Veszprém vmegyében, 1762 febr. 19., 
megh. Tót-Vázsonyban 1825 jan. 29. 1793-ban 
nagyszokoli, csakhamar ezután vörösberényi, ké- 
sőbb tótvázsonyi (Veszprém vmegye) lelkész lett, 
1805-ben esperes. A természettudományoknak ko- 
rában kiváló ismerője s müvelője s több e szakba 
vágó külföldi jelesebb munkának nyelvünkre át- 
dolgozója vagy fordítója. Nevezetesebb művei: 
lermészeti história a gyermekeknek (Veszprém 
1799) ; Természeti tudomány a köznépnek (u. o. 
1803) ; A boroknak termesztésekről, készítésekről 
és eltartásokról. Chaptal Lajos után franciából ma- 
gyan*a fordított (u. o. 1805) ; Vizsgálódó és oktató 
értekezés a szőlőművelésről. (Chaptal, Eozier, 
Pannentier és Dussieux után franciából (u. o. 
1813, 2 köt.) ; Golumella Lucins Június Mode- 
ratus XII könyve a mezei gazdaságrój, és egy kü- 
lönös az élőfákról (Pest 1819, 2 köt); Étekeltartás 
mestersége (Appert után" ford., Pest 1823). Szer- 
kesztette és kiadta a Prédikátori Tárházat (Vesz- 
prém 1805) és a Lelkipásztori Tárházat (Pest 
1818). 

6. F. Juliánná, költőnő, szül. 1765., megh. 1810 
márc. 7. Komáromban, előbb Bédi János csizma- 
diaraester, majd Balog István neje. Hogy szűkös 
helyzetükön javítson, idegeneknek varrogatott 
és főkötőket készített, közben Molnár Borbálának 
1793. megjelent verses könyvén fellelkesedve 
maga is verselt. Művészietlen és naiv költői leve- 
leket irogatott Molnár Borbálához, Gvadányi 
József grófhoz, Csizi István főstrázsamesterhez, 
akik leveleit verses feleletekre is méltatták. A 
peleskeinótárius szerzőjével váltott leveleit a gróf 



Verses levelezés cím alatt 1798. Pozsonyban ki is 
nyomatta. Ebben olvasható az 1763-iki komáromi 
földindulás leírása. Nevét az irodalomtörténetben 
nem a versei, hanem az örökíti meg, hogy az ö 
házánál ismerkedett meg Csokonai Lillájával. 

Fabian, Max, német festő és grafikus, szül. 
Berlinben 1873 márc. 3. Tanulmányait Arthur 
Kampf mellett végezte a berlini művészeti aka- 
démián. Arcképeket és genrejelenetekot fest, to- 
vábbá foglalkozik könyvdíszítéssel és illusztrá- 
lással is. 

Fabiaua Buiz et Fav. növ.), a Solanaceao 
(Ebszőlőfélék) család génusza • 14 faja Dél-Ame- 
rikában (10 Chilében) honos Kis cserje, melyek 
termetükben az Frica-hoz hasonlítanak. Termé- 
sük tok. A F. imbricata Ruiz et Pav. (pichij 
nedve Chilében orvosságnak hasznáIatos,a marhát 
gyógyítják vele. Európai üvegházakban gyakran 
látható. 

Fábiánháza, kisk. Szatmár vármegye máté- 
szalkai j.-ban, (1910) 1957 magyar lakossal, posta- 
hivatallal, u. t. Nagyecsed. 

Fábiánsebestyén, kisk, Csongrád vm. tiszán- 
túli j.-ban, (1910) 1210 magyar lak.; vasúti állo- 
más, táviróhivatal, postaügynökség. 

Fabian Society (ang., ejtsd : fébjeu szoszájUi), &■/. 
angol középosztály szocialista színezettí társulata, 
melynek legkiválóbb tagiaiSJuiiv Bernát és Sidney 
Webb, míg Wells, a regényíró 1909. kilépett a 
társulatból megváltozott meggyőződése miatt. Az 
egyesület 1883. alakult Londonban és a szocializ- 
mus eszméjének az angol középosztály körében 
ezrekre menő hívokot szerzett agitációjával ós 
rendkívül értékes és magas színvonalú kiadvá- 
nyaival, az ú. n, Fabian Tracts-szel, melyek a kü- 
lönböző társadalmi kérdéseknek 1—2 íves füzetek- 
ben a legelsőrangú íróktól való elemzései. A Fabian 
Essays in Socialism című nagyobb kiadványuk, 
melyet a társulat több tagja írt, a szocializmust 
ismerteti meg a középosztálybeli közönséggel; 
több százezer példányban forog közkézen. A tár- 
sulatnak ma 75 fiókja is van Angliában, a gyar- 
matokon és az Egyesült-Államokban. Hivatalos 
hireik a Fabian News című havi értesít<iben jelen- 
nek meg. A társulat nevét í'abius Cunctatortól 
vette. A P. működésének a törvényhozásiba is 
igen jelentékeny hatása volt és általában fontos 
tényezője Anglia szellemi életének. Nagy súlyt 
helyezett a P. a várospolitikai kérdésekre is és 
megalakította Londonban a városi ú.n.progressziv 
pártot, mely 1892-től 1906-ig többségben volt és 
London modem városi intézményeit megterem- 
tette. V. ö. Édouard Pfeiffer, La sociétó Fabienne 
(Paris 1911); Sidó Zoltán, A londoni P. (Huszadik 
Század, 1912 oki). 

Fábián-szőllö, 1. Gyöngyszöllö. 

Fabini Lajos, táborszernagy, szül. Valdhidou 
(Nagy-KüküUő) 1830 aug. 26., megh. Iglszben 
Innsbruck mellett 1906 szept. 9. A 23-ik osztrák 
vadász-zászlóaljban végig küzdötte az 1849-iki 
erdélyi hadjáratét. A trautenaui, neurognitzi és 
königgrátzi csatákban is kitűnt vitézségével. 
1872 ben a kolozsvári 35-ik gyalog hadosztály 
vezérkari főnökévé nevezték ki. 1878-ban mint 
alezredes a boszniai okkupációs hadjárat öt csa- 
tájában vett részt. 1879-ben Prágában a had- 



Fablny 



117 - 



Fablus 



test vezérkari főnöke, s a kü vetkező évben ezredes, 
majd vezérőniagy ós 1893. már altábornagy lett. 
Mint ilyen a 6-ik hadtest parancsnoka és parancs- 
nokló tál)ornok Kassiln, majd titkos tanácsos. 
1898-ban a 102-ik számú fiyalogozrod tulajdouo- 
.sává s még u. a. évben táborszemaggyá nevezték 
ki. 190é-ben mint prágai hadtestparancsnok vo- 
nult nyugalomba. 

Fabiny, 1. Ferenc, a szegedi kir. ítélőtábla volt 
tilnöke, szül. Pesten 1854 júl. 22. Tanulmányai 
végeztével 1877. a kincstári jogügyek igazgató- 
ságánál fogalmazó-gyakornok, 1878. pedig tisz- 
teletbeli fogalmazó lett. Majd bírói szolgálatba 
lépett és 1879. a kúrián tiszteletbeli, 1881. pedig 
valóságos sogédtanácsjegyző, 1883. marosvásár- 
helyi kir. ítélőtáblai pótbíró, 1886. rendes bíró 
lett, 1891. a budapesti kir. ítélőtáblához helyezték, 
honnan i894. kúriai bíróvá, 1901. pedig a szegedi 
kir. ítélőtábla elnökévé nevezték ki. 1906-ban nyu- 
galomba lépett és a Pesti Hazai Első Takarékpénz- 
tár Egyesületnél lett ügyvivő igazgató. Főműve : A 
magyar kir. Curia feliilvizsgálati tamcsa által a 
sommás eljárásról szóló törvény (1898. XVIII. 
t.-c.) alapján Iwzott határozatoknak gyűjteménye 
(Budapest 1897—1901, 5 köt., az í— IV. kötet- 
hez tárgymutató, a gyűjteményt GotÜ Ágost foly- 
tatta). 

2. F. János Teofíl, orvos ós író ; szül. Hassá- 
gon (Kis-Kükülló) 1791 júl. 5., megh. 1847 nov. 30. 
Orvosi kiképzését Bécsben nyoi*to, hol már korán 
különös buzgalommal tanulta Beér oldalán a sze- 
mészetet. 1816-ban doktorrá avatták s már a kö- 
vetkező évben a budapesti egyetemen a szemészet 
uy. r. tanárává nevezték ki. 1838-ban orvoskari 
dékán s az 1845—46. tíinévben rector magniflcus 
volt. A szemorvoslás tudományát olyan időben 
ápolta, amikor még külföldön alárendelt szerepe 
volt. Érdemei eUsmeróséül 1840. magyar nemes- 
séget, 1846. pedig királyi tanácsosi címet kapott. 
BQső müve: Dissert. inaug. med. de Amam-osi 
(1816) ; tankönyve, Doctrina de morbis Oculorum, 
két latm kiadást (1823, 1831) ért; lefordították 
olasz (1831), holland .s magyar (1837) nyelvre. Leg- 
becsesebb azonban a tudományos egyetem ötven 
éves évfordulója alkahnából írt dolgozata: De 
praecipuis Corneao morbis (1830). Számos becses 
kiadatlan kéziratot hagyott hátra. 

3. F. Teofü, volt igazságügyminiszter, szül. 
Pesten 1822 okt. 11., megh. Budapesten 1908 
márc. 4. Iskoláit Pesten ós Eperjesen az evangé- 
likus kollégiumokban végezte, azután ügyvédi 
vizsgát tett s Pest vármegyénél vállalt szolgá- 
latot. 1850-ben átlépett a bírói pályára, hol las- 
sankint a legmagasabb polcra emelkedett, a leg- 
több Ítélőszék tagja, 1861. a visszaállított hétsze- 
mélyes tábla bírája, majd a budapesti kir. tábla 
alelnöke, 1880. a kir. Kúria legfőbb Itélöszékónek 
bírája lett. A parlamentben csaknem állandóan 
Sopron városát képviselte. 1886— 1889-íg Tisza 
Kálmán kabinetjében volt igazságügyminiszter. 
Elete ntolsó éveit szinte magánosan töltötte s 
mint az ág. ev. egyház bányakerületének felügye- 
lője csak egyháza ügyeiben szerepelt. 

Fabinyi Mudolf, kémikus, a kolozsvári egye- 
temen a kémia tanára, szül. Jolsván (Qömör vm.) 
J 849 máj. 30. Egyetemi tanulmányait 1868. Buda- 



pesten végezte. 1875-ben középisk. tanári oklev*'- 
let és bölcsészetdoktori fokot nyert. Ezután 2 évig 
külföldön bővítette ismereteit. Wislícenus tanárnő 
Würzburgban és Bayer tanárnál Münchenben or- 
ganikus kémiai búvárkodásokat végzett, Jolly ta- 
nárnál pedig (szintén Münchenben) ílzikai tanul- 
mányokkal foglalkozott. Bimsen tanárnál is dol- 
gozott Heidelbergben, ahol a platina-csoport fé- 
méinek elválasztására való módszereket tanul- 
mányozta. Hazaérkezése után a József-műegye- 
temre a kémia segédtanárává nevezték ki, a buda- 
pesti egyetemen pedig a kémia magántanárává 
képesítették. 1878-ban a kolozsvári egyetemre az 
elméleti s gyakorlati kémia nyilvános és rendes 
tanárává nevezték ki. A kolozsvári igen célszerű 
s modem berendezésű kémiai intézet létesülését 
F. tanulmányainak és fáradozásának köszönjük. 
Számos bel- és külföldi tudományos társulat tagja, 
a Magy. Tud. Akadémia levelező tagja, a magyar 
kémikusok egyesületének elnöke, a kolozsvári áll. 
vegykisérleti állomás igazgatója. Előbb 1879.,majd 
ismét 1904. a kolozsvári egyetem mennyiség- és 
teiinészettudományl karának dékánjává válasz- 
tották. A tudományos kémia sokat köszön F. mun- 
kásságának. Ö szerkesztette 7 éven át a Vegytani 
Lapok c. folyóiratot (1882—89) ; önálló tudomá- 
nyos dolgozatai nagyszámnak, melyek közül a 
legfontosabbak a következők : A különböző fémek 
befolyása indukált áramokra (Erdélyi múzeum- 
egylet kiadv. 1880) ; A vízről, levegőről és talaj- 
ról, különös tekintettel Kolozsvár egészségügyi 
viszonyaira (u. o. 1882) ; Az ecetsavas aetherek 
felbomlása magasabb hömérséken (2 éi"tek. Vegyt. 
Lapok 1883., 1884) ; az azaront ós származékainak 
sajátságait behatóan vizsgálta, o nagyfontosságú 
értekezései a Vegyt. Lapok 1886., 1887. és 1888. 
évfolyamaiban jelentek meg ; Állandó elektromos 
áram a szén oxydálása által (Farkas Gyula, ko- 
lozsvári egyetemi tanárral közösen, Vegyt. Lapok 
1887.) c. dolgozata francia nyelven is megjelent. 
Epoly fontosak továbbá ama tanulmányai is, ame- 
lyeket a molekulasúly újabb meghatározási mód- 
szereivel végzett (V. L. 1888., Zeitschr. für physik. 
Chemie 1889) ; Uj eljárás bizonyos szerves vegyü- 
letek nitrogéntartalmának quantitativ meghatá- 
rozására (Erd. muzeum-egyl. értesítője Hl. füz.. 
1893) ; Stereoehemiai tanulmányok (akadémiai 
székfoglaló 1893) ; A pei-turbatio hypothesise (Erd. 
muz.-egyl. értesítője II. füz. 1893) ; Über eigentüm- 
liche Isomerle-Erschemungen (Zeitschr. f. physik. 
Chemie 1893). F. ezeken kívül számos igen tanul- 
ságos, népszerű előadást is tartott. 

Fabius, ősrégi római patrícius család, mely 
egyrészt sok kiváló tagja, másrészt klienseinek 
nagy száma következtében a köztársasági Rómá- 
ban a legkiválóbb szerepet töltötte be. A család 
egyes ágainak neve : Vibulanus, Ambustus, Maxi- 
mus, Pictor stb. V. ö. Du Rieíi, de gente Pabia 
(Leiden 1856). A legkiválóbb F.-ok a következők : 

1. Quintus F. Vibulanus, két Ízben (Kr. e. 485 
ós 482) konzul, az etraszkokkal szövetkezett veji- 
beliek ellen 480. elesett. 

2. Eaeso F. Vibulanus, három ízben (484, 481, 
479) konzul. 

3. Marcus F. Vibulanus, két izhen (483 és 480) 
konzul. E három testvér hét éven át egymásután 



Fabius 



118 



Fabó 



volt konzul ; 481-ig leghevesebb ellenzői a plebe- 
jusok ama törekvésének,hogy állami földbirtok ha- 
szonélvezetében részesedjenek. Quintus és Kaeso 
vérbirák (quaestores parrieidii) is voltak, midőn 
■488. Spurius Cassius földosztó törvényt (lex ag- 
raria) hozott, ós halálra ítélték. A P.-család 479. 
magára vállalta Veii ellen a háborút ; 306 tagja 
klienseivel együtt az ellenség ellen vonult és két 
évig állta a küzdelmet. De 477. tőrbe csalta őket 
a tólnyomó ellenség és mindnyájan elestek. A 
családnak csak egy tagja maradt életben, ki kis- 
korúsága miatt még Rómában maradt. 

4. Quintus F. Vibulavus, Marcus fla, két izben 
(467 és á65) konzul. Decemvir volt 450., ki Appiust 
követve, jogtalanul a következő évre is kitolta 
hatalmát és a decemviratus bukása után önkén- 
tes számkivetésbe vonult. 

5. Quintus F. Maxhmis JRulliamis, korának 
egyik legkiválóbb hőse, különösen az etruszkok 
és szamnitok ellen tűnt ki. A második szamnit 
háborúban magister equitum volt Lucius Papirius 
Cnrsor diktátor mellett, ki őt 325. győzelme elle- 
nére is halálra ítélte, mivel az ö távollétében pa- 
rancsa ellen ütközött meg. Csak P. ősz atyjának, 
a szenátusnak és a népnek egyesült kérésére bo- 
csátott meg neki. 322-ben konzultársával, Lucius 
Pulvius Cm'vusszal diadalt aratott a szamnitok 
fölött ; második konzulátusa évében (310) sikere- 
sen hatolt be felső Btruriába, átvágva a rémesnek 
hirdetett Ciminius erdőn (ma Montagna diViterbo); 
308. harmadik konzuli évében leverte az umbriaia 
kat ; negyedik és ötödik konzulátusa alatt (297 ós 
295) legyőzte a számúitokat és Sentinumnál a 
velílk egyesült gallusokat. 292-ben fla, Quintus 
P., vereséget szenvedett a szamnitok ellen, al- 
vezéri rangban sietett tehát segítségére és a szam- 
nitok híres vezére, Gaius Pontius ellen fényes 
győzelemhez juttatta. c(Maximus» jelzőjét azon- 
ban censori működésével érdemelte ki S04., midőn 
megsemmisítette Appius Claudius Caecusnak azt 
az intézkedését, mely a fölszabadult rabszolgákat 
az összes tribusokba bebocsátolta, miáltal a nép- 
gyűlések a plebs hatabnába kerültek. Evvel szem- 
bon ő és tiszttársa, Publius Decius, csak a négy 
városi tribust nyitotta meg nekik és így befolyá- 
sukat nagyon leszállította. 

6. Qmntus F. Maximus Verrucos^is Gunctaior, 
nagyatyjával(í'.5.)együttcsaládjánaklegkiválóbb 
alalga. Öt izben volt konzul, kétszer diktátor, 
sokáig princeps senatus ; Hannibál ellen küzdve 
a haza pajzsa nevét kapta, épúgy, mint Marcellus 
volt a haza kardja. A második pún háborúban a 
trebiai és trasimenusi csata után 217. diktátor lett 
és a győztes pún vezér ellen gueriUa harcot foly- 
tatott, csatát óvatosan került, s ezért kapta a 
Cunctator {=^ késedelmezö) jelzőt. A nép nem is- 
merte fel eljárásának helyes voltát, s midőn egy 
izben a magister equitum, Marcus Minucius 
Rufus, P. távollétében sikeres ütközetet vívott 
Hannibál ellen, ezt hasonló jogkörrel ruházta fel. 
Persze csakhamar Hannibál tőrébe került ós ha 
P. nem siet segítségére, bizonyára elpusztul. Mi- 
után P. a diktatiiráról lemondott, megváltozott a 
rómaiak hadi taktikája ós ennek a cannaei ve- 
reség volt a következménye. A háború folyamán 
még háromszor (215., 214. és 209.) lett konzul, és 



Tarentum elfoglalásával növelte érdemeit, Scipio 
torvét azonban, hogy a háború szinterét Afrikába 
helyezzék át, már nem tudta helyeselni, de hasz- 
talanul küzdött ellene. Még a háború vége előtt 
203, halt meg. 

7. Quintus F. PicUyr, a legrégibb római króni- 
kás, kit a caimaei csata után (216) Delphibe 
küldtek a jóshely megkérdezésére. Később meg- 
írta görög nyelven hazája történetét, melyet u 
legkitűnőbb forrásmű gyanánt sokáig használtak. 
Kevés töredéke megtalálható H. Potor «Histori- 
eorum Roraanorum frag-mentaö (Leipzig 1883) 
című gyűjteményében. 

Fableau (franc), 1. Fabliau. 

Fable coisvenue (franc, ejted: tóbi kónviaü 
a. m. általánosan hitt mese. 

Fabliau (franc ejtsd: íabiió), vagy fableau 
(helyesen fablel), a középkori francia költészet 
egyik kedvelt műfaja. A P.-k rendesen rövidebb 
vidám, sőt egész a trágái-ságig pajzivn tárgyú 
elbeszélések párosrimű nyoleszótagú versekben. 
Pőleg az alsó papságot és a parasztot gúnyolják, 
míg a főpapság, nemesség és a polgárság, amely- 
nek számára íi*attak, jobb elbánásban része.sül. Bor 
mellett, amikor az asszonyok már visszavonultak, 
hozakodtak elő velük, innen a legtöbbnek cini- 
kusan durva hangja. A legrégibb P., Richeut 1159 
táján íratott s egy keritönöről szól. A P. virág- 
kora a XIII. sz. A legutolsó F,-kat a XIV. sz. kö 
zepén írták, összesen mintegy 150 maradt ránk, 
legjobb kiadásuk : Montüiglon és Benovard, Re- 
cueil général des fabliaux (Paris 1872-90, 6. köt.). 
A P. eredetét illetőleg megoszlanak a vélemények. 
A tudósok egy része (Benfey, Köhler, Paris) ke- 
leten : Indiában, Perzsiában, Arábiában keresik 
bölcsőjót 8 elméletüket több történet rokon mo- 
tívumaira alapítják. Velük szemben Bédier, Les 
Fabliaux (2. kiad 1895) c, munkájában az azonos 
motívumok túlnyomó részét véletlen találkozás- 
nak minősíti s a műfajt spontán alakulásnak veszi. 
A P. a modem irodalomra nagy hatással volt. 
Boccaccio, Bandello, Chaucer, Rabelais, Lafon- 
taine,Moliére többször P.-kból merítik az anyagot. 

Fabó.l. J.wíírá5,egyházi és szépirodahni tró, szül. 
Losonczon 1810 márc. 10., megh. Agárdon 1874 
márc. 18. Tanult Pozsonyban az evang. teológián. 
1833-ben losonczi tanár, két év múlva agárdi lel- 
kész, egj'^házker. főjegyző s bíró. Az Akadémia 
1864 jan. 20. levelező tagjának választotta. Ne- 
vezetesebb munkái: Vallásos dtnéUcedések pro- 
testánsok számára (1861) ; Manumenta Evange- 
licorum Aug. conf. in Hungária historica (186Í— 
1873, a magyarországi ev. egyház emlékeinek 
gazdag forrásgyűjteménye); Rajzok a magyar 
protestantizmus történetéből (1868) ; A magy. és 
erdélyorsz, mindkét vallású EvangeUkusok ok- 
mánytárai. (1869) ; Vitnyédy István levelei (1652- 
—64. két köt. 1871) ; Az 1662-iki országgyűlés 
(Budapest 1873) ; Beythe István életrajza (aka- 
démiai székfoglaló értekezés, u. o. 1864) ; Cigány 
adomák, közU Vigh Dezső (Pest 1858); ^iz 1662-iki 
országgyűlés (1873) ; Adalékok Gzvittingerhez 
Abaíi Figyelőjében. Egyik álneve Garády ana- 
gramma Agárdiból. 

2. F. (családi nevén Frenkel) Bertalan, zenei 
író. szül. 1868 máj. 25. Taktakenézen (Szabolcs 



Faboteryakorlatok 



119 — 



Fabrettl 



vm.). Budaposteu jogot végzett és ügyvéd lett. 
Zenetörtt^nettel 1900 óta foglalkozik, s száznál 
több értekezést írt kölönbözó folyóiratokba és 
iiirlapokba. Önálló művei : A magyar népdal ze- 
nei fejlődése (1908) ; Erkel-Emlékkönyv (1910). 
Német füzetei : Rhythmus und Melodie der türki- 
schen Volkslieder (ktilön lenyomat a Keleti Szem- 
léből); Haydn in üngarn (1909). Munkatársa e 
Lexikonnak is. 

Fabotgyakorlatok, 1. Botgyakorlatok. 

Fabova hegység, az Oszti'oszki-Vepor hegység 
BK.-i tagja, moly Zólyom ós Gömör vármegyék 
határán emelkedik. É.-on a Garam völgye, K.-en a 
Sumjácz-Mm-ány-Tiszolczi völgyelés, Ny.-on a Ro- 
kozna patak völgye határolja s az utóbbi és a Ti- 
szolcz felöl nyíló Furmaniecz völgy közti nyereg 
(865 m.) választja el a Vepor hegységtől. A hegy- 
séget a hlronovecz és Srebemi völgyei közti 1007 
m. magas nyereg két részre osztja, a Ny.-iban a 
legmagasabb csúcsok a Fabova hola (1441 m.), 
Lesnik (1398 m.) és Szkalka (1379 m.), a K-inek 
legjellemzőbb része a Mvrányi fensik, mely- 
nek legmagasabb pontja (Kljalc) 1391 m. magas. 
Tömeges, de mély völgyektől szeldelt hegység, 
melynek belsejében csak kevés emberi lakás van. 
A hegységet nagyobbára erdőségek borítják, de 
a magasabb tetőkön és gerinceken havasi lege- 
lők is találkoznak. A P.-ot leginkább a mész tö- 
meges fellépése jellemzi. 

Fabr., természettudományi nevek mellett 
Fabricius Johann Christian (1. o.) és Fabridus 
Otho (1. Fah.) nevének rövidítése. 

Fabre (ejtsd : fábr), 1. Émile, francia drámaíró, 
szül. 1870 (mások szerint 1874.) Marseillebon ; egy 
ideig ügyvédi gyakorlatot folytatott szülővárosá- 
ban, majd összeköttetésbe lépett Antoine-nal, a 
párisi szabad színpad megteremtőjével, akinek 
színpadán L'argent c. modern erkölcsrajzával 
(1895) nagy sikerrel lépett föl. Nagy tetszést ara- 
tott finom politikai szatírája: La víe publique 
<1901); Balzac Ménage d'un garzon c. regényét 
viszi színpadra La rabouilleuse (1903) c. darabjá- 
ban ; a modern pénzvilágot festi a Les ventres do- 
rés (1905) és La maison d'argile (1907). Ugyan 
e körben mozog Les vainqueurs (1908) c. szín- 
műve, melyet a Nemzeti Színház is előadott A 
győztesek címen (1909), Gábor Andor fordításá- 
ban. Legújabb darabja César Birotteau (1910), 
Balzac hasoneímú regényéből van átdolgozva. V. 
ö. Lemattre J., Impressions de théatre IX. (Paris 
1896). 

2. F., Ferdinánd, firancia regényíró, szül. Béda- 
riouxben (Hérault) 1830. megh. Parisban 1898 
febr. 11. Papnak készült, majd Parisba kerülve, 
orvosi tanulmányokkal foglalkozott s végül telje- 
sen az irodalomnak szentelte idejét. 1883 óta a 
Bibliothéque Mazarine őre volt. P. a naturalista 
regényírás egyik legkiválóbb képviselője, aki 
porapás megfigyelőnek s mély eraborismorőnek 
bizonyult. Főleg egyházi körökbon játszódó tör- 
téneteibon a papság különféle típusait, sajátos 
szenvedélyeit ö rajzolja a legtöbb élethűséggel s 
lienső igazsággal valamennyi modem francia re- 
gényíró között. Kitűnően festi a Cévennesek vad 
szépségeit s népének egyszerű életét is. Regé- 
nyei szerkezetileg gyöngék, cselekvésük vonta- 



tott s nem mindig logikus, akár csak maga a való 
élet, de azért sok költészet nyilatkozik meg ben- 
nük. Pályáját egy kötet verssel : Feuilles de lierre 
(1853) kezdte. Legjobb regényei : Les Courbezon 
(1862) ; Le chevrier (1867) ; L'abbé Tigrane (1873) ; 
Bamabé (1875) ; Mon Oncle Célestin (1881) ; Luci- 
fer (1884) 8 az önéletrajz jellegű Ma vocation 
(1889). Parisban 1903., szülőhelyén 1906. állítot- 
tak szobrot emlékének. V. ö. Jules Lemattre, Les 
contemporains (Paris 1887) ; F. Brun, Un flls de 
Lauguedoc, P. P. (u. o. 1904). 

3. F., Frangois Xavier, francia festő, szül. 
Montpellierben 1766 ápr. 1., megh 1837 márc. 16. 
Coustou és Dávid tanítványa volt. 1787-ben elnyer- 
vén a Prix de Rome-ot, Olaszországba ment és év- 
tizedeket töltött ott. Klasszicista irányú történeti 
festményeinek és arcképeinek nagy része az ál- 
tala szülővárosában alapított F.-muzeumban van 
egyesítve. 

4. F., Joseph, francia ii'ó, szül. Rodezban 1842 
dec. 10. Tanári pályára lépett és a filozófia tanára 
volt. 1881. rodezi képviselő lett, 1894-1903-íg pe- 
dig a szenátus tagja volt.L'École de Thomme et du 
citoyen címmel több ifjúsági iratot adott ki, me- 
lyek közül Washington, libórateur de l'Amérique 
ós Jeanne d'Arc, libóratrice de la Francé (új kiad. 
1894) a legnépszerűbbek. 1890. a Chatelet-sziu- 
házban előadatta Jeanne d'Arc c. 5 felvonásos 
drámáját, összegyűjtötte a hősnőre vonatkozó hi- 
vatalos okiratokat, melyeket Procös et condam- 
nation de Jeanne d'Are(új kiad. 1894) és Procéa 
de réhabilitation de Jeanne d'Arc (1888, 2 köt.) 
címmel tett közzé. 

Fabre d'Églantine (ejtsd : fábr dégiantin), Phj- 
lippe Frangois Nazaire, francia vigjátékíró és 
forradalmár, szül. Carcassonne-ban 1755 dec. 28., 
lefejezték 1794 ápr. 5. Diderot meg Beaumarchais 
szellemében számos vígjátékot írt (Le Phílinte de 
Moliere, L'íntrígue épistolaire, Les précepteurs 
stb.). A konventben a király halálára szavazott 
és a jólétbizottságnak is tagja volt. Ö indítvá- 
nyozta a maximumot és ő készítette az új köz- 
társasági naptárt. Barátjával, Dantonnal egjnitt 
került a vérpadra. Hátrahagyott munkái, Ouevres 
posthumes et mélées, 1803. jelentek meg. Életraj- 
zát megírta újabban Poumel a Revue des ques- 
tions historiquesben (54. köt.). 

Fabretti, 1. Ariodanteo\&?,A történetíró és régi- 
ségbúvár, szül. Perugiában 1816 okt. 1., megh. 
1894 szept. 15. Turinban. Perugiában a régiség- 
tan egyetemi tanára, utóbb Turinban a régiségi 
múzeumnak igazgatója lett, 1889 óta pedig 
szenátor volt. Főbb művei : Biografio dei capitani 
venturieri deli ümbria (Montepulciano 1842-46, 5 
köt.) ; Corpus inscriptionum italicarum antiquioris 
aevi (Torino 1867 és 3 pótkötet) ; Analógia delle 
antiche lingue italiche con la greca, la latina e 
col dialetti viveuti (Firenze 1866) ; 11 mnseo 
d'antichitá di Torino (Torino 1872); Cronache 
della cittá di Perugia (2 köt. 1888). 

2. F., Rafaello, olasz régiségbuvár, szül. Ur- 
binóban 1619., mh. 1700 jan. 7. Jogot tanult, majd 
a klasszikusokkal foglalkozott. Később a szent- 
szék kincstárosa, majd pápai követ lett a madridi 
udvarnál. Rómába visszatérve, Judox Appellatio- 
num in Capitolio lett, VIH. Sándor pápa alatt 



FábrI 



— 120 



Pabricius 



Secretario de memoriali, XII. Ince alatt pedig az 
angyalvári levéltár igazgatója. Munkái : De aquis 
et aquaeductibus veteris Eomae dissertationes 
trés (Paris 1680) ; De columna Trajani syntagma 
(Róma 1683, 2. kiadás 1790) ; Inscriptionum an- 
tiquarum, quae in aedibus patemis asservantur ; 
explicatio et additamentum (u. o. 1690). Életét 
Rivieri bíbomok Irta meg a Crescimbeni Vite degli 
Arcadi iUustri-jában és Marotto a Fabroni Vitae 
Italorum-jában. 

Fábri Gergely, ág. ev. szuperintendens, szül. 
Hrnssón (Gömörm.) 1718 márc. 6., megh. Eper- 
jesen 1779 ápr. 4. Késmárkon 1742 márc. a gim- 
názium aligazgatója, majd Eperjesen 1749. a kol- 
légium rectora, 1767. tót lelkész lett. 1774 aug. 
3. a tiszai egyházkerület szuperintendenssé vá- 
lasztotta. Számos alkalmi verset s egy pár egy- 
házi irányú munkát irt, részint latin, részint tót 
nyelven. 

Fabriano, város és püspöki székhely Ancona 
olasz tartományban, a Giano mellett az Apenninek 
egyik kedves völgyében, vasút mellett, (i9oi) 8900, 
mint pol. község 21,096 lak., papir-, pergament-, 
bőr- és puskaporgyártással ; érdekes templomok- 
kal ; Gentile da F. festőnek szülővárosa. A XVI. 
8z, első felében itt szép fayenceokat készítettek. 
Jegyük H betű. A F.-i faycnce-festők híres mes- 
terek után, nevezetesen Marc Antonio Raimondi 
után dolgoztak. 

Fabriano, Gentile da, olasz festő, 1. Gentüe da 
Fabriano. 

Fabrica (lat.) a. m. műhely, eredetileg kovács- 
műhely. F. ecclesiae az egyházi vagyon az a része, 
mely a templomok fenntartására és az istentisz- 
telethez sziUíséges szentelt tárgyak beszerzésére 
és fenntartására van rendelve. 

Fabrice, Georg Friedrich Alfréd, gróf, szász 
táboi nok és hadügyminiszter, szül. Quesnoy sur 
Deule-ben (Lille-nél) 1818 máj. 23., megh. Drezdá- 
ban 1891 márc.25.Részt vett a schleswig-holsteini 
háborúban, 1853. őrnagy lett a törzskarban és 
1863—64. Holsteinban a német szövetség részéről 
mozgósított csapatokat vezényelte. Az 1866-iki 
háborút mint a trónörökös törzskari főnöke küz- 
dötte végig. A békekötés után hadügyminiszter 
lett. Ez állásban rendkívül sok nehézséggel kellett 
megküzdenie és egyik fő érdeme, hogy a gyakran 
ellentétes porosz és szász érdekeket tapintatosan 
ki tudta egyenlíteni. Az 1870-iki francia háborúban 
a XJI. hadtest hadjutaléki kerületének fökormány- 
zója volt. A frankfurti béke után is Franciaor- 
szágban maradt, mint az okkupáló-hadak fővezére 
ós a németbirodalmi kancellár helyettese. Ez 
állásban a kommün leveretésében is közreműlíö- 
dött. 1876-ban az államtanács elnöke, lovassági tá- 
bornok és báró lett. 1884-ben megülte katonai szol- 
gálatának 50. évfordulóját, mely alkalommal örö- 
kös grófi rangot nyert. 

Fabricins, Gaius F. Luscinm, bátorságáról, 
hazaszeretetéről és becsületességéről híres római 
hadvezér. Mint a Kr. e. 282. év konzula sikerrel 
harcolt a samnitok, lucanusok és bruttiumiak 
ellen s az utóbbiak ostroma alól Thuriit fölszaba- 
dította. 280-ban részt vett a Heraklea mellett 
vívott szerencsétlen csatában és Tarentumban 
mint követ alkudozott Pyrrhosszal elfogott honfi- 



társainak kiváltásáról. Pyrrhos vesztegető aján- 
latát, hogy Rómával elfogadható békét eszközöl- 
jön ki, visszautasította és még az elefánttól sem 
ijedt meg, mikor ezt Pyrrhos egy függöny mellől 
előléptette. 279-ben Asculum mellett harcolt. 278- 
ban másodízben lett konzul, s ekkor ajánlkozott 
neki Pyrrhos orvosa, hogy urát megmérgezi. De 
F. az árulót kiszolgáltatta, mire Pyrrhos hálából 
az összes római foglyokat elbocsátotta. Mig Pyi- 
rhos SziciUában harcolt, addig F. folytatta a hábo- 
rút a samnitok, lucanusok, bruttiumiak és tarén - 
tumiak ellen. A római hagyományban úgy élt. 
mint a becsület és igénytelenség mintaképe, ki 
nagy állása mellett szegényen halt meg. 

Fabricius, 1. János, nyomdász, 1597. vette át 
előde és mestere Orato János nagyszebeni műhe- 
lyének vezetését. Mindjárt a következő évben 
közre is bocsátott néhány nevezetesebb munkát 
és újabb betűkkel szerelte föl műhelyét. Mindezek 
dacára a már hanyatlásnak indult nyomdát nem 
volt többé képes új életre ébreszteni s az hamaro- 
san véget ért. 

2. F. János, ev. tanár, szül. Dobrán (Árva vm. 
1635., |megh. Nagyszebenben 1675 szept. 22. 
Hazatérve a külföldi egyetemekről, Breznóbányán, 
majd Kassán kapott tanári állást. Itt nemsokára 
viszályba keveredett a jezsuitákkal és saját elöl- 
járóival is. 1672-ben elhagyta Kassát s Erdélybe 
vándorolt,hol a nagyszebeni gimnáziumban kapott 
tanári állást ; majd az intézetnek igazgatója lett. 
Munkái: De Ubiquitate Universalium (Magdo- 
burg 1665); De unitato sensus literalis cujusquo 
dicti Scripturae Sacrae (Lőcse 1667); Bxamen dis- 
cursus P. Helovitii (u. o. 1667). Dissertatio apo- 
logetica .... in qua Theses . . . Matthiae Sám- 
bár . . . examinantur . . . (u. o. 1669); De distinc- 
tionibus voluntatis Divinae (u. o. 1669); SoUdis- 
simus coelestis Veritatis Malleus (Kassa 1670, 
2. kiad. Brassó 1674) ; Adamas coelestis Veritatis 
(Brassó 1674). 

3. F. (Tolnai) lamás, prot.lelkész,születési évét 
nem tudjuk, megh. Sárospatakon 1599. Eperjesi 
tanár, a Thökölyek késmárki udvari papja, majd 
sárospataki református lelkész lett. Munkái : Dis- 
ceptatio de quaestiono an imagines in templis vei 
etiam privátim ad usum sacrum sljit tolorandae? 
(Debreczen 1594) ; Bxarmatio Scuti Laniani (u. o. 
1597). 

Fabricius, 1. Dávid, teológus és asztronó- 
mus, szül. Esensben (Ostfriesland) 1564., megh. 
Ostelbcn 1617 máj. 7. F. a cethal csillagképében 
egy változó és az Ophiuchus csillagzatában egj' 
új csillagot fedezett fel. 

2. F., Ernst, filológus és archeológus, szül. 
1857 szept. 8. Darmstadtban. 1882—85. és 1888. 
Kieperttel tanulmányutakat tett Olaszországban, 
Görögországban,Kis-Ázsiában,részt vett a perga- 
moni ásatásokban s Kréta szigetén Halbherrel 
fölfedezte a híres gortyni feliratot és az idahegyi 
Zeüsz-barlangot. 1894-ben tanár lett a freiburgi 
egyetemen. 1897 óta, mint a birodalmi limes-bi- 
zottság tagja, ennek közleményeit szerkeszti ; ön- 
álló művei : Theben (1890) ; Die Entstehung der 
römischen Limesanlagen üi Deutschland (1902) ; 

I Besitznahme Badens durch die Römer (Heidel- 

! berg 1905). 



Fabriclus 



- 121 — 



Fabriczy 



S.F., Georg {voltakép Goldschmied), német tu- 
dós, újlatin költő, szül. Chemnitzben 1516 ápr. 
23., megh. 1571 július 17. Melssenben, hol 1546 
óta a fejedelmi Iskola rektora volt. II. Miksa csá- 
szái' a speierl országgyűlésen 1570. poéta laurea- 
tusszá koszorúzta s nemesi rangra emelte. Latin 
költeményei Itinerum liber unus (1550. olaszor- 
szági útjának leírása), Roma (1551), Poematum 
sacronim librl XXV (1567). Kiadta Horatiust 
(1555) ós Verglllust (1561), s mint udvari történész 
megírta a szász hercegségek történetét (Res Mis- 
nicae 1569, Res Germaniae et Saxonlae momora- 
|. blles, 1609; Saxonia Ulustrata, 1607). Levelezését 
* kiadta Baumgarten-Crusius (1845), aki életét is 
megírta : De ü. F. vita et scrlptls (1839). 

4t. F., Hieronymus de Aquapedente, olasz ana- 
tómus és sebész, szül. Aquapedenteben 1537., 
megh.1619 máj.23. Pádovában tanult ós 1562. u.o. 
az anatómia és sebészet tanára lett. Számos bonc- 
tani fölfedezése és sebészi munkái nevét halhatat- 
lanná tettók. Legnagyobb érdeme azonban, hogy 
olsó volt, aki összehasonlító boncolástani, illetve 
összehasonlító fejlődéstani tanulmányokat vég- 
zett. Idevágó munkája : De formato foetu (Vene- 
zia 1620) állandó értékű marad. 

5. F. llildanm, tulajdonképen Wilhelm Fabry, 
német sebész, szül. Hildenben 1560 jún. 25., megh, 
Bemben 1634 febr. 14. Mint berni városi orvos 
nagy szolgálatot tett a sebészetnek azzal, hogy 
az anatómia tanulását hangoztatta. A sebészetet 
olyan magas fokra emelte, hogy sokan mentek 
hozzá tanulni. Munkál : Nutz und Nothwendigkeit 
dor Anatomoy (Bem 1624); Observationum et 
curationum chlrurglcai*um centuriae (Lyon 1641, 
Genf 1669, Strassb. 1713); De conbustionibus etc. 
(Basel 1607) ; Llthotomia veslcae (u. o. 1626), stb. 

6. F., Johann, asztronómus, P. Dávid fla, szül. 
Resterhaavoban 1587 jan. 8., megh. valószínűleg 
1615. Híressé vált a napfoltok és a Nap tengely kö- 
rüli forgásának felfedezése által (1610 dec.). B 
felfedezését leli'ta a Narratio de maculls in sole 
observatis et apparente earum cum sole conver- 
siono (Wittenberg 1611) című munkájában. 

7. F, Johann Albert, német irodalomtörténész, 
teológus és polihisztor, szül. Lipcsében 1668 nov. 
11., megh. 1736 ápr. 30. Hamburgban. Lipcsé- 
ben tanult, 1693. Hamburgba költözött, hol 1699- 
től glnmázlumi tanár, 1708— 11 -lg a Johanneum 
rektora volt. Sokoldalú tudós, a görög-latin iroda- 
lomtörténet megalapítója. Idevágó légion tosabb 
művei : Bibliothmi graeca (1705—28, 4 köt, foly- 
tatta Harless 1790—1809, 12 köt. s indexet adott 
hozzá 1838), Bibliotlieca latina (1697, átdolgozta 
Emesti, 1773, 3 köt.), BMiotheca latina mediae 
et infimae aetatis (1734—86, 5 köt. a befejező 6. 
kötetet Schöttgen adta hozzá 1754 s újra kiadta 
Mansl, Padova 1754 ; újabb kiadás Firenze 1858, 
6 köt.). Továbbá: Bibi ecdmastica (17 18); Bibi 
antiquaria (1713, 3. kiad. 1760) ; Codex pseudo- 
epigraphicus Veteris Testamenti (1713, 2 köt., 2. 
kiad. 1722-41). Kiadta Sextus Empirlcust, Cas- 
slus Diót és több egyházatyát. Életét és műkö- 
dését megírta veje, Reimarus : De vita et scrlptls 
J. A. Fabrlcli (Hamburg 1737). 

8. F., Johann Christian, dán entomológus, szül. 
Tondemben 1743 január 7., megh. Kiéiben 1808 



márc. 3. Kopenhágában, Leidenben, Edinburgh- 
ban, a szászországi Freibergben és Upsalában ta- 
nult, utóbbi helyen Linné tanítványa volt. Előbb 
Kopenhágában a gazdaságtan, majd 1775. Kiéi- 
ben a természetrajz tanárává nevezték ki. Nev. 
művel : Systema entomologlao (Kopenhúga 1775, 
újabb kiad. 1792—94, 3 köt. ; pótléka 1798 jelent 
meg); Philosophia entomologica (u. 0. 1778); Spe- 
cies insectorum (Hamburg és Kiél 1781, 2 köt.) ; 
Genera insectorum (KioI 1777); Sy.stoma Eleu- 
theratorum (u. o. 1801, 2 köt.). 

9. F., Otfw, 1. Fab. 

Fabricius-féle mirigy, fiatal madarak kloaká- 
jának függeléke. Hámjából tűszők keletkeznek, 
amelyekben a hámsejtek átalakulnak nyiroksoj- 
tekké. Működése a fiatal madárban és az embrió- 
ban fontos, valószínűleg a nyiroksejtek képzésé- 
vel áll kapcsolatban. Kifejlődött madárban ol- 
csenevészedlk. 

Fabriczy (Fahricius), 1. András, ev. lelkész és 
író; szül. Pazdlcson (Zemplén vm.) 1751 aug. 20.. 
megh. Poprádon 1830 jún. 23. 1784. N.-Lomnlczra 
(Szepes vm.), 1789. Poprádra hívták meg lelkészül. 
Berzevlczy Gergely vU. felügyelővel a tiszai 
evang. kerület egyházrendezését, az ú. n. Fdb- 
riiry-Berzevidana coordinatiót készítette. 1810- 
a XIII szepességi város alesperesévé, 1813. főes- 
peressé választatott meg. Munkál : Das Verlan- 
gen der Frommen nach d. Hause des Herm (1785, 
Lőcse); Gradus consangvlnitatis et afllnitatls 
Aug. et. Helv. confessloni addictls In Hungária 
prohibiti (Kassa 1814) ; Coordinatlo rel rellglo- 
nalis ecclesiasticae aug. conf. (Lőcse 1815) stb. 

2. F. Kornél, művészettörténész, szül. Lőcsén 
1840., megh. 1910 okt. 5. A bécsi, karlsruhei és 
zürichi poUtochnikumokon végzett tanulmányok 
után a württembergl, majd a magyar államvas- 
utak szolgálatába lépett, 1876. azonban lemondott 
állásáról és teljesen művészettörténeti tanulmá- 
nyoknak szentelte magát. Állandóan Stuttgartban 
majd Tübingenben telepedett le,de igen sokat uta- 
zott, kivált Olaszországban, melynek müvészoto 
tanulmányainak legfőbb tárgya volt. Exakt ku- 
tatáson alapuló dolgozatainak igen nagyszáma 
jelent meg német és olasz folyóiratokban. Ön- 
állóan megjelent művei: Filippo Brunelleschi 
(Stuttgart 1892) ; II codlce dell'auonlmo Gaddi- 
ano (Firenze 1893) ; Die Handzelchnungen Giulia- 
nos da Sangallo (Stuttgart 1902) ; Medalllen der 
Itallenlschon Renaissance (Leipzig é. n.). A M. 
Tud. Akadémia, melynek 250,(XX) koronát meg- 
haladó alapítványt tett, 1903. tiszteleti tagjává 
választotta. 

3. F. /SámMeZjogtudós,szül.Poprádon 1791 márc. 
18., megh. Lőcsén 1858 márc. 18. Az ügyvédi ké- 
pesítésmegszerzése után(1810)Toma vmegj'e szol- 
gálatába lépett, majd 1818. Szepes vánnegye 
táblabírája és 1828-lg jegyzője volt. Az 1848-a.s 
minisztériumban közoktatásügyi miniszteri taná- 
csos volt, a szabadságharc után pedig Lőcsén ügy- 
védeskedett. 1832-ben a M. Tud. Akadémia tagja 
lett, az ág. ov. egyházban Is magasabb tisztséget 
viselt. Jogi művel: Blementa juris criminalis 
hungarici (1819); Manuale procuratorum (1828). 
moly utóbbi több kiadást ért. Egyéb művel közül 
említést érdemel : Berzoviczy-nemzotség előidojo 



Fabrikál 



122 



Fabvior 



(1819) ; Berzeviczy Gergely életírása (1822); Sze- 
pes megyéről nemzetgazdasági tekintetben (1823) 
stb. 

Fabrikál (lat.), vmit elkészít, különösen fu- 
rással-faragással, ügyeskedve gyárt valamit. 

Fabritius, 1. Győző, m. kir. honvédezredes, 
3ZÜ1.1855., megh. 1909 szept. 22. Budapesten. Régi 
magyar nemes családból származott. 1872-ben 
lépett be a honvédségbe ; 1895. őrnaggyá, 1900. 
alezredessé nevezték ki, 1903. pedig ezredessé s 
az 1. budapesti honvédgyalogezred parancsno- 
kává. Neki kellett teljesítenie 190ö febr. 19. azt 
a feladatot, hogy miután az országgyűlést fel- 
oszlató királyi leirat felolvastatását Rakovszky 
István képviselőházi alelnök megtagadta, Nyiry 
Sándor altábornagy kir. biztos parancsából bevo- 
nult egy honvédcsapat kíséretében a képviselőház 
üléstermébe, ahonnan akkorra a képviselők már 
eltávoztak, s ott felolvasta a feloszlató királyi 
rendeletet. Ezután nemsokára a pozsonyi 73. hon- 
vód-gyalogdandár parancsnokává nevezték ki, de 
idegbaja miatt kénytelen volt szanatóriumba vo- 
nulni, ahol hosszú szenvedés után meghalt. 

2. F.Károly, erdélyi származású szász történet- 
író, szül. Szászvároson 1826., megh. Budapesten 
1881 febr. 2. Szerkesztette a Siebenbürger Bote-t, 
majd tanár lett szülővárosában, 1865. pedig pap 
Szász-Apoldon, de 1870 óta többnyire Budapesten 
tartózkodott egész haláláig. Volt képviselő is ; a 
M. Tud.Akad.levelezö tagjává választotta. Munkái 
közt feiomlítendök Segesvár történetéről szóló 
közleményei (Archív f. siebenbg. Landeskunde, 
1853— 79.\ a Krausz-krónika kiadása és Pem- 
pflinger Márk szász gróf óletrííjza. (V. ö. Kozma 
Ferenc, Emlékbeszéd F. felett. Akad. Emlékbe- 
szédek.) 

Fabró írewnA;,gyorstró,szül.l866.Borbátvízen. 
1886-ban belépett mint gyakornok az országgyíi- 
lésí gyorsirodába, hol fokozatos haladással 1911. 
gyorsírófelül vizsgáló lett. 1905-ben megalapította 
a Gyakorló Gyorsírók Társaságát, melynek jelen- 
leg is elnöke. Szerkesztette a Gyorsírászati La- 
pokat, később az írás című gyorsírási lapot. Kez- 
deményezésére létesült a Nemzetközi Gabelsber- 
ger Gyorsíró Szövetség, mely Budapesten 1896. 
mondotta ki megalakulását a millennium alkalmá- 
val tartott első kongresszusán. Erdeme, hogy a 
felsöbbfokú gyorsírás továbbfejlesztésébe a mo- 
dern lélektani búvárlatok eredményeit vitte bele. 

Fabronz, bronzozott, aranyozott, képkeretekés 
.szobadíszek készítésére használt fa. Ugy állítják 
elő, hogy a kellőképen simított, aranyalappal el- 
látott fatárgyat sellak-oldattal kevert bronzpor- 
ral vonják be s aztán fényezik. 

Fabry, Willielm, 1. Fabricitis. 

Fábry Ignác, kassai püspök, szül. Sátoralja- 
újhelyen 1792; júl. 28., megh. 1867 jan. 25. Teo- 
lógiai tanulmányait Pesten végezte. 183^-ben Lo- 
novics püspök mellé a csanádi aulába került, 
majd püspöki helynök lett s mint ilyen a szabad- 
ságharc idején hazaílas magatartásiéval tűnt ki, 
melyért utóbb Nagy-Váradon törvény elé állították. 
1852 óta kassai püspök volt, egyházi és hazafias 
célokra sokat áldozott és megkezdte a székes- 
egyház restaurálását. 

Fabsich József, 1. FabcMch. 



Fabula (lat.) a. m. mese, monda, kivált a szín- 
darab meséje, színdarab. — F. paüiata, a ró- 
maiaknál görögből fordított v. átdolgozott vígjá- 
ték, melyben a történet és jelmez is görög (t. i. 
paUium). Ellentéte a római tárgj'ú s római öltö- 
zetben (tóga) előadott F. togata. Ez aztán lehe- 
tett F. praetexta v. praetéxtaia, ha praetextába 
azaz bíborszegélyű tógába öltözött királyok és fő- 
emberek szerepeltok benne ; F. trabeata, ha lovagi 
köpenyegbe, trabeába öltözött lovagok, F. taber- 
naria (a m. bolti), ha alsóbb néposztálybeliek vol- 
tak a személyei. — F. docet : ez a mese azt ta- 
nítja, az a tanulsága. — Fabidüta, meseköltő. — 
Fabulaiorium, társalgószoba a középkori kolosto- 
rokban. -— Fabulosus, mesés, mesében gazdag. 

Fabula János, Kreutzer Lipót (1. o.) írói ál- 
neve. 

Faburkolat, utcák burkolására szolgáló fa- 
kocka, melyeket bütüjökkel az út fólületére merő- 
legesen egymás meUé állítanak. Leginkább vala- 
mely olcsóbb fából, luc- v. erdei fenyőből, pitch- 
pine (amerikai szurok F.), esetleg bükkfából ké- 
szülnek. Legjobb volna erre a tölgyfa, de mert 
ez drága, nem szerepel. Az előbbi fákat csekély 
tartósságuk miatt és arra való tolóntettel, hogy 
a fa tartóssága ott, hol örökösen nedvességnek 
van kitéve, kevés, korhadást gátló anyagokkal 
telíteni kell. Legjobb telítőszer a kreozottartalmú 
kátrányolaj v. a fenyőgyanta volna. Ezek azon- 
ban a F.-ot annyira megdrágítanák, hogy más bur- 
koló anyagokkal nem volna képes versenyezni. 
A P. azonban, midőn az 15 cm. magas kockákból 
áll, a forgalom nagysága szerint 6—18 év alatt 
mechanikailag annyira elkopik, hogy ki kell cse- 
rélni és így telítése fölösleges. Nálunk is alkalmaz- 
ták az Andráásy-úton, a Fürdő-utcában és a hi- 
dakon. A legszilárdabb alapozás szilárd betonréteg 
vízlefolyásokkal. A kockákat egymástól 10 mm.- 
nyii-e el kell állítani, hogy azok a víz behatása 
folytán előálló fadagadás allíalmával a fólületböl 
ki ne emelkedjenek. Franciaországban svéd fenyő- 
féléket telítve, Londonban hasonlót, de gyakran a 
rendkívüli tartós Yarah-fát (Kelet-India) használ- 
ják, A komprimált aszfalt erős versenye aP.-nak. 
L. még Burkolat. 

Fabvier (ejtsd : íhyié),Charles Nicolas, báró, fran- 
cia tábornok és flihellén, szül. Lotharingiában 
1783 dec. 15., megh. Parisban 1855 szept. 15. Mint 
tűzértisztet 1807. Napóleon több tiszttársával 
együtt Törökországba küldte az angol hadihajóraj 
által fenyegetett Konstantinápoly megvédésére. 
Később Gardanne tábornokot Perzsiába Idsérto. 
Hazájába visszatérvén, részt vett a spanyol, majd 
az 1812. évi orosz hadjáratban s itt Moszkva mel- 
lett súlyosan megsebesült. 1823-ban Spanyolorszá- 
gon át Görögországba ment, hogy a szabadság- 
harcban részt vegyen. Visszatérte után a francia 
expedíciót kisérte Moreába, hol minden tevékeny- 
ségét a görög nemzetőrségnek rendes hadse- 
reggé való átalakítására fordította. 1829-ben 
megint visszatért Parisba, résztvett a júliusi for- 
radalomban, azután a párisi nemzetőrség törzs- 
karának főnöke lett. Az 1848-iki forradalom után 
az ideiglenes kormány konstantinápolyi követté 
nevezte ki; később pedig a képviselőház tagja 
lett, melyben a konzervatívokhoz csatlakozott. 



Fao. 



123 



Fácánkakuk 



Müve : Journal dos opérations du VI. corps pen- 
dant la campagno de 18H en Francé (Paris 
1819). V. ö. Debidour, Le géiióral F. (Annales de 
l'Est, 1887 8 köv.). 

Fac. (lat.), 1. Faciehat. 

Fav>ade (franc, ejtsd : fáaz&d), a. ni. homlokzat. 

Fácán, 1. Fácánfélék. 

Fácánía, a Brosimuoi Aubletli fája, 1. Bro- 
.titnum. 

Fácánfélék (Phasianiaae ; 1. a szines Icépmel- 
lékletet), a Tyúkalakú niiuiarak (Gcdiiformes) 
londjébü tartozó madárcsahíd. Arcuk többnyire 
csupasz, fejük börtarajjal, börlebenyekkel vagy 
toUbokrétával diszítt^tt. Csőrük, lekerekített szár- 
nj'uk és csupasz csüdjUk küzéphosszuságú, farkuk 
ékalakú, t{»stük különben karcsú. Hímek és nős- 
tények nagyon különbözők. Egyesek tollpompá- 
jukkal tűnnek ki. Körülbelül 72 faja ismeretes. 
Nevezetesebb fajai : a közönséges fácán (Fhasia- 
nus cokhvMS L.). Házi kakas nagyságú. Feje és 
tarkója zöldes-kék, melle és hasa vöröses gesz- 
tenyebarna, aranyosan csillámló ós fekete haránt 
sávokkal. Farka olivinszürke, fekete haránt sá- 
vokkal. Szeme körül toll nélküli vörös börgyürűje 
van. Csűre bamássárga, lábai kékek v. vöröses- 
.szürkék. A hím farktollai 50 cm. hosszúak és le- 
felé hajlottak; kormánytollainak száma 18. A 
jéi*ce egyszínübb, sötétbarna, szürke. A hím 80 
(in. nagy, szárnyhossza 25 cm. ; farkhossza 40 
cm. A legostobább madarak egyike. Kaukáziából 
származik és a mitológia szerint állítólag az 
argonauták a Phasis folyó mellékéről hozták Gö- 
rögországba. Cseh- és Magyarországban nemcsak 
tácánosokban, hanem még egészen elvadulva is 
található. A fácán leginkább csalitos erdőkben, 
rétek és szántóföldek közelében szeret tartózkodni, 
nappal a földön ide-oda mozog ós kapargálva 
keresi különböző növényi részekből, férgekből és 
rovarokból álló táplálékát, éjjel pedig bokron 
vagy fán nyugszik. Kitűnően szalad, de annál 
rosszabbul röpül. Költése márciusban kezdődik és 
tart egészen májusig. Ilyenkor a kakas reggelen- 
ként «kokk-kokk»-szerü hangon hívogatja a jér- 
céket Soknejüségben él. A szabadban egy ka- 
kasra 5— 6 jérce, a fácánosokban pedig 10—12 is 
esik. A jérce azután a földre fü. ós más növény 
közé egyszerű, mesterkéletlen fészket készít s 
8—15 világos zöld színű tojást rak, melyeket 24 
nap alatt költ ki. 

Aranyfácán (Ghrysolophus pictus L.), Kínában 
honos, Európában csak állatkertekben tartják. 
Színpompájával felülmúl minden hazai madarat, 
az időjárás változása iránt nagyon érzékeny, 
azért tenyésztése sok bajjal jár. Tollai alul tüzvörö- 
sek, fölül aranysárgák. A hínmek azonkívül arany- 
színű tollbóbitöja és zöldaranyfényű nyakravalója 
van. Szeme aranysárga, csőre sárgafehér, lábai 
vörösek. A hím 85 cm. (a nőstény csak 63) nagy, 
szárnyhossza 21 cm., farkhossza 60 cm. — Ezüst- 
fácán (Euplocomus nycthemerus L.). A kakas 
felül ezüstfehér, finom fekete haránt sávokkal, 
alul bíborfekete tollbóbitával, a nőstény felül 
rozsdabarna, alul szürkésfehér, csőre kékesfehér, 
lábai vörösek. A hím 110 cm. nagy, farkhossza 
67 cm., szárny hossza 36 cm. Hazája Kína. A jérce 
10—18 vörös-sárga tojást rak. melyeket 25 nap 



alatt költ ki. Húsa szintén igen ízletes. - Egyike 
a legszebb fácánoknak a gyémánt- v.Amhersi fácán 
(Fhiisiamis Amherstide Leadb.). A hímnek 90 
cm. hosszú szürkésíehér, feketén haránt rovátkolt 
farktollai vannak, fejbóbitája fekete, ezüstszínű, 
sötéten csíkolt tollgallérral, nyaka, háta és a 
felső szárnytollak világos aranyoszöldek, farktöve 
aranysárga, evező tollai bamásszürkék, hasa fe- 
hér, szeme aranysárga, csőre és lába sái^a. Kina 
ós Tibet magasabban fekvő hegyes vidékein él. 
Állatkertekben tartják. Ezeken kívül Európában 
állat- és vadaskertekben tartják még : az örvös fá- 
cánt (Fh. torquatus Gm.), a tarkafácánt (Fh. ver- 
sicolor Vieiir), a hosszufarkú királyfácánt (Fh. 
reevesi Gray.), melynek 4 középső farkkormány- 
tolla 2 m. hosszú, a réz fácánt (Fh. Soemmerringii). 
a nionánl v. ékes fácánt (Jjophophorus impeyanus 
Lath.), mely pompás fényű tollazatával tűnik ki 
és a Himalája hegységben él ; a szarvasfácánt 
(üe}-iomü satyra L.), melynek fején szarvnemü 
kinövés, farkán pedig húscafatok vannak, farka 
tollai különben rövidek és lekerekítettek. Indiából 
származik. Hőmérsékleti ingadozások iránt na- 
gyon érzékeny és bizonyos tekintetben átmenet 
a fácánoktól a házi tyúkoklioz. Végül említendők 
a fiüesfácánok (Grossoptilon auritus, Gr. coeru- 
lescens), melyeknek hazája Tibet és Kina. A külső 
hallójáratuk mögött jól kifejlődött tollcsomóval 
(tül) bírnak, rövid farkulc van és külsejük általá- 
ban a fajdokra emlékeztet, 

A fácánokat mesterségesen is lehet tenyésztem. 
azaz elkeiltett helyeken ú. n. fácánosokban. E cél- 
ból 3—6 ha.-nyi területet választanak ki, különö- 
sen lombei-dőkben, úgy hogy el ne repülhessenek 
és hogy a ragadozó madarak támadásai ellenében 
védelmezve legyenek. Legalkalmasabb olyan erdő- 
rész, melyben nagyobb fák, cserjék, fűvel benőtt 
helyek váltakoznak és víz is van, nincs kitéve az 
árvízveszélynek. Az ilyen fácánosba több családot 
tesznek, egy kakasra 5— 6 jércét számítva és hogy 
el ne röpülhessenek, számytollaikat rendesen le- 
vágják. Van vad és mesterséges fácános. Míg az 
előbbiben az állatok egészen magukra vannak 
hagyatva, azaz a jérce ott üti fel fészkét, ahol 
akarja, a fiatalokat pedig csak az anyjuk gon- 
dozza és legfeljebb csak télen gondoskodnak ele- 
delükről, addig az utóbbiban, melynek fenntartása 
azonban sokkal költségesebb, a fiatalokat tenyész- 
tik és etetik. E célból bizonyos mennyiségű fácán- 
tojást szednek össze, és külön e célra való helyen 
házi tyúkkal, pulykával, vagy költögéppel ki- 
költik őket, azután mesterségesen etetik, még 
pedig — ha kifejlődtek — bizonyos helyen és bizo- 
nyos határozott időben. Az egyes családokat drót- 
kerítéssel szokták egymástól elválasztani. A fia- 
talok első tápláléka kenyérbélből, hangyatojásból 
és apróra vágott kemény tojásból álló pépnemű 
anyag ; később árpát, gyöngykását, tatárkát stb. 
adnak nekik enni. A fácánkakas a házi tyúkot Is 
megtermékenyítheti és a szánnazott korcs erő- 
sebb ugyan az apjánál, de szaporodásra nem al- 
kalmas. Az ilyeneket a többi csibékkel nevelik 
fel, mert húsuk finom, ízletes. A jércefácán fog- 
ságban tai'tható, tojásokat is rak, de azokat nem 
költi ki. 

Fácánkaknk, 1. Centroptts. 



Pácánsneff 



— 124 — 



Pa-cementfedét 



Fácánsnef í, a veszekedő sárfutó v. paj zsos cankó 
(PavonceUa pugnax L.) népies neve. L. Sárfutő. 

Fácánsziget, 1. Bidassoa. 

Facchino (ol., eated: fakkíno), málhahordó, 
hordár. 

Faccio (eijtsd: fáttso), Franco, olasz zeneszerző, 
szül, Veronában 1840 márc. 8., megh. a monzai 
elmekórházban 1891 júl. 21. Milanóban tanult, 
Garibaldi alatt 1867. katonáskodott, azután uta- 
zott Skandináviában ; 1868. a milanói konzerva- 
tórium tanára, majd a Scala színházban hazájá- 
nak első karnagya lett. Eredeti tehetség ; operái : 
' (I profughi Fiaumiinghi, Amleto, 1865, Boito szö- 
vegére) ; szimfónia, kántáte, dalai ismeretesek. 

Facciolati (ejted : faccso— ), Jacopo, olasz szótár- 
író és latin stiliszta, szül. Torregliában (Padova 
mellett) 1682 jan. 4„ megh. 1769 aug. 27. Padová- 
ban, hol egyetemi táíiár volt. Tanítványával, For- 
cellini-vel újra kiadta Calepino Dietionarium un- 
decim linguarum-át (Padova 1718, 2 köt.) ; Mario 
Nizzoli Thesaurus Ciceronianus-át{1734'); Schre- 
vel görög szótárát. Ékes latin beszódeiből 3 gyűj- 
temény jelent meg (1723—67). Levelei: Clarorum 
Germanorum, Hungarorum etc ad F. epistolao 
(Venezia 1843). Híres Totius Icdinitatis leocicon-át 
Forcellini fejezte be. Életét megírta Gennari, Vita 




1. ábra. Fa-cementfedél szélének metszete. 

di J. F. (Padova 1818) ; Naiusch, Narratio de J. F. 
(Drosden 1836) ; lerrari (Padova 1799). 

Face (franc, ejtsd: fasz), arc; en F., midőn az 
arcnak az előrésze egészen látszik. F., bástyaha- 
lánttók, a bástyának az a két oldala, amelyek a 
bástyaszögot képezik, 1. Bástya. 

Facellit (ásv.), kálium-aluminium-szilikát : 
(KAlSiOJ ; 
igen vékony, tűalakú hatszöges rendszerbeli víz- 
tiszta, átlátszó kristálycsoportokban, amelyek 
nyalábokat alkotnak (phakelos : nyaláb) a Monté 
Sommá (Vezúv) kivetett bombáiban. Vele azonos 
a kaliofllit, amelyet külön ásványnak tartottak. 

Fa-cellulóz (növ.), 1. Faanyag. 

Fa-cement. Feltalálója a sziléziai Haussler 
Sámuel, ki 1840. hozta először forgalomba. Készí- 
tési módja különböző. Többnyire köszénkátrány- 
ból áll, melybe kénport és annyi friss cementet 
keverünk, míg kenésre, mázolásra alkalmas 
péppé nem lesz. Forró állapotban használják, fő- 
képen tetőfedésre, 1. Fa-cementfedél. 

Fa-cementfedél, a lapos fedelek közé tarto- 
zik. Lényeges alkotórésze a fa-cement. A jól 
elkészített F. igen tartós, teljesen víz- és tűzmen- 
tes. Készítése következőképen történik : A tető- 
sík hajlása 6"/o, a szarufák a rendesnél erösebbek, 
cca 070 m.-nyire fektetendők s felül deszkaborí- 
tással látandók el. A deszkázást szívós papiros- 



sal vonjuk be oly módon, hogy a papiros szélei 
egymást 8—10 cm.-nyire átfedjék s az egészet 
fa-cementtel mázoljuk be. Erre következik ke- 
resztirányba fektetve a második, harmadik stb. 
papirosréteg, ismét fa-cementtel mázolva és az- 
zal leragasztva. Végül megterítjük homokkal és 
8—10 cm. durva kaviccsal. Hogy a védő homok- 
os kavics-burok a széleken le ne szóródjék, az 
eszterhójakat és az orom-széleket cinkbadoggal 
kell beszegni. A cinkbádogszegély^ körülbelül 




2. ábra. Fa-cementfedél szegélyzö karimájának elölnézete. 

30—34 cm. széles és mindjárt az első papirosi'é- 
tegre lesz szegezve, úgy hogy a deszkaboritástóT 
még mintegy 7 cm.-nyire kiugorjék. Erre a szegő 
bádogra a deszkaborítás élétől 10—16 cm.-nyi 
távolban egy, fölül besodrott szélű, 10 cm. magas 
álló cinkbádogkarima lesz forrasztva, mely a ka- 
vicsréteg széleit megtámasztja. A kavicsréteg 
nyomása miatt a bádogkarimát 25—32 cm.-nyi 
közökben kis támasztékokkal erősítjük meg, me- 
lyek kívülről hozzá lesznek fon-asztva ; az eső- 
víz és hólé leszivárgását a támasztékok közeiben 
az álló bádogkarima alján fúrt 3—3 lyukkal biz- 
tosítjuk. A mellékelt 1-sö ábra egy P. metsze- 
tét, a 2-ik ábra a szegélyező karima elöhiézetét 




v^r: 



3. ábra. Kerítéssel ellátott fa-cementfedél metsaete. 

mutatja. Az 1-ső ábrá-han b a számvég, a a 
szádalt deszkaborltás, fed a szegélyező bádog, ek 
az álló cinkbádogkarima, i a támaszték, g a cink- 
szegély fölötti 3 papirosréteg, m a kavics. A 2-ik 
ábra elölnézetben /' a szegélyező bádog, k az álló 
cinkbádogkarima, alján a vizet áteresztő lyukak- 
kal, i a támasztékok. Búvónyílásokat, kéménye- 
ket, szomszédfalakat cinkbádoggal szegélyezünk. 
Sokszor a kész F.-re termőföldet hintenek és azt 



Facér 



- 125 



Facio ut des 



begyöpösltik, ekkor, hogy a totón biztonságban 
tartózkodni lehessen, a széleken kerítést helyez- 
nek el, melynek alkalmazását a 3. ábra mutatja, 
így készülnek a függőkertek is (1. o ). Célszerű 
az így készült fedelekben kellő helyeken szel- 
lőző lyukakat hagyni, hogy a szaruzathoz ós a 
doszkaborításhoz levegő jusson és az a korha- 
Klástól megóvassók. L. még Fedél. 

Facér, a latin-német vcunrend-hől lett : szolgá- 
lat, állás nélkül levő. 

Facetiae (lat.), élces, szellemes ötletek és tré- 
fák, adomák, vidám csevegések. A modem népek- 
nél mint irodalmi fajt a híres humanista, Pog- 
gio alapította meg, aki Facetiarum libri IV. 
^errara 1471) címmel egy flnom latinsággal írt 
trétagyüjteményt adott ki. Ennek sok követője 
akadt. Kiválók a német Bebel F.-i (Strassb. 1506). 
i)e vannak más modern nyelveken is ilyen gyűj- 
temények (Voltaire : Faceties parisiennes), melyek 
nemcsak mulattató tartalmúak, hanem sokszor 
szatirikus élüek is. A XIX. sz.-ban e műfajt fel- 
szívták a tárcák és az anekdoták, újabban a ca- 
baret-jellegü iratok. 

F»cette(fr., ejtsd :fiszett), ama kis lapok, melye- 
ket a drágakövek fölületére köszörülnek.L.ÍVí^a- 
kövek. — F. a nyomdászatban. 1. Csukló. 

Fáelieax (franc, ^tsd: íásö), boszantó, kelle- 
metlen, bántó. 

Fachingen, falu Wiesbaden porosz ker.-ben, a 
iiahn ós vasút mellett, kb. 200 lak. Az 1745. föl- 
fedezett alkalikus sós ásványvize világhírű. 

Fachr al-din al-R&zl, Mohammed ibn Omar, 
más néven Ibn al-CIiatib, mohammedán fllozófas 
ós t«ologus, szül. Rajjban 1149., megh. Herátban 
1210. Atyja is tekintélyes tudós volt. Számos 
dogmatikai, fllozótiai, fllolúgiai és orvosi művet s 
kommentárt írt. Legnevezetesebb munkája nagy 
Korán-kommentárja : Mafátlh al-ghaib, «a titkok 
kulcsai" (legjobb kiadása Bulakban a hedzsra 1278. 
övében, 6 vaskos kötetben jelent meg ; 1289. u. o. 
újból lenyomtatták ; Stambulban is jelentek meg 
kiadások). 

Facialis (lat.), minden, ami az archoz tarto- 
zik vagy arra vonatkozik, pl. izom, artéria, véna, 
vagy ideg. Az orvosok röviden F.-nak nevezik az 
arc izomzatát ellátó 7. agyideget. 

Facialis bénulás, 1. Arcidegbénulás. 

Facialis nervus (arcideg),íí 7. agyideg, mely 
a nyúltvelö, a híd és a kisagyvelő közötti szög- 
letben ered az agyvelő alapján s a halántékcson- 
ton kere8ztülhalad,a fül alatt kilép a koponyából s 
a fültövi nyálmirigyen áthaladva számos ágra 
oszlik el, amelyek az arc egész mimikai izomza- 
tét ellátják. L. még Arcideg. 

FaciéŰis tünet, ha az arcidegtörzs ütögetésére 
az arcizmokban rángások jelentkeznek, idegbajok- 
nál fordul elő. 

Faciam llnngaríaiu captivam, postea 
inendicam, deinde catliolieam (l^t), Ma- 
gj-arországot előbb fogollyá, aztán koldussá, vé- 
gül katolikussá fogom tenni ; e mondást KoUonits 
esztergomi érseknek tulajdonítják, de történeti- 
leg nincs bizonyítva. 

Faciebat (lat.), készíté, képeken vagy így, v. 
n>vidítve Fcu: előforduló aláírás a művész neve 
vagy nevét jelölő monogramm előtt vagy után. 



Facied (lat.), arc, az orvostanban arckifeje- 
zés, mely különböző betegségekre jellemző. Né- 
hány fontosabb alak : F. hipjx)kratica, a. m. Hip- 
pokratesi ábrázat. A haldoKló ember elváltozott 
arca, melyet Hippokrates «Progno8ticon» című 
könyvében oly klasszikusan írt le, hogy innen 
kapta nevét. Kifejezetten hosszabb haláltusa után 
látni. Jellemző tünetei : halálsápadtság, hegyes, 
áttetsző orr és fülek, tátott száj, félig nyilt, beesett, 
üvegesedő szemek, hideg veríték, a száj és a sze- 
mek körül szürkéskék gyönge árnyék, stb. — 
F. abdominalis, a hasüreg szerveinek súlyos be- 
tegségeiben szenvedők «hegyessé» vált, sápadt, 
vékony, kékesen halványajkú arca. — F. leontina 
v. leprosa. Leprában szenvedőknek vastag cso- 
móktól megnagyobbodott, s különösen a szemek 
körül eltorzult arca. — F. senilis, aMine de Vol- 
taire)). Gyermekek sorvasztó betegségeiben mu- 
tatkozó mumiaszerű száraz, ráncos, mozdulatlan 
arc. Hegyes orr, beesett, fénytelen szem. Ezeken 
kívül még vagy 30 jellegzetes arckifejezést kü- 
lönböztetünk meg. 

F. igeoi.) Tudvalevő, hogy a geológiai képződ- 
mények, sőt az őket összetevő emeletek sztrati- 
graflai meghatározása a rétegeikben előforduló 
kövületek szerint történik. Az egyforma vezér- 
kövületeket tartó rétegek egykorúak. Belemélyed- 
vén azonban a sztrati gráfiai viszonyok tanulmá- 
nyozásába, csakhamar észrevesszük, hogy egy ós 
ugyanazon kor üledékei, kőzetei merőben külön- 
bözők is lehetnek. Ugyanabban az időben egy 
nagy folyó delta-területén homokrétegek fejlőd- 
nek ki tele édesvízi állatok (halak, rákok, édesvízi 
kagylók) maradványaival, egyidejűleg azonban a 
nyilt tengerben, távolabb a partoktól, agyag rakó- 
dik le, amiközben sósvízi állatok maradványai 
kerülnek beléje ; eruptív kőzeteknél szólhatunk 
gránitos, porflr, dácit P.-ről, másutt pedig vulkáni 
hamu halmozódik fel rétegekké stb. Magas hegy- 
ségben glaciális erodésű lerakódások keletkeznek, 
stb. Léteznek meleg égövi, mérsékelt és boreális 
lerakódások más és más fauna és flóramaradvá- 
nyokkal.- (Korallos, kefalopodás, foraminiferás 
F.-ek.) Ezeknek kibetűzése és köztük az azonos 
kor megállapítása a geológia egyik legnehezebb, 
de egyszersmind egy érdekesebb feladata. Ezen 
sokszor igen szövevényes viszonyok ismerete nem- 
csak tudományos, hanem gyakorlati szempontból 
is fontos, mivel pl. a kutatás különböző hasznosít- 
ható anyagok után esetről-eseti'e más és más 
irányt ölthet. — F. (növ.), 1. Formáció. 

Faoilis (lat.) a. m. könnyű ; könnyen szolgá- 
latkész, nyájas. — F. descensus Avemo, Vergilius 
Aeneiséböl vett idézet: könnyű leszállani az 
alvilágba ; folytatása így van : sed revocare gra- 
dum, superasque evadere ad auras, hoc opus, hic 
labor est íhanem visszajönni és a felvilágra jutni, 
ez a munka, ez a fáradság). — Facilitas, könnyü- 
ség, hozzáférhetöség. 

Facio ut des (lat.) a. m. teszek azért, hogy 
adj. A római jog azokat a szerződéseket, amelyek 
a fennálló szerződési rendszer típusainak egyikébe 
sem tartozván, különösen meghatározott jelleggel 
s névvel nem bírtak (contractus innomlnati), négy 
schémára vezette vissza, ú. m. : 1. do utdes, adok. 
hogy adj ; 2. do ut facias, adok, hogy tégy ; 3. facio 



Faclpö 



— 126 



Facsúsztatók 



(d de^, teszek, hogy adj és 4. facio ut facias, te- 
szek, hogy tégy. 

Facipő, főkép Franciaországban, Belgiumban 
és Németország egyes vidékein a falusi nép és a 
gyári munkások viselik ; nyár-, fűz-, nyir-, éger-, 
hárs- és bükkfából készülnek. Van olyan F., mely 
egészen fából való és van olyan, melynek csak alsó 
i-óisze.a talpa és sarka készül fából,felsö része pedig 
bőr V. csak bőrszíj. Utóbbit télvíz idején, esős, sá- 
ros időben szigetelő sárcipönek használják a ren- 
des cipő fölött, főképen városi emberek. Némely 
államban a hadsereg lábbelijének sarkait, de ü- 
nom magas női cipőnek sarkát is fából készítik. 
Kézzel és gépi berendezéssel is készítik. Francia- 
országban és Belgiumban virágzó ipart képez. Ké- 
szítik és hordják még Hollandiában is, ahol klomp- 
jes a neve ; továbbá északnyugati Németország- 
ban is. Hazánkban készítik ós hordják Tolna vár- 
megyében is a sváb lakosok. Bács-Bodrog vm. 
Apatin vidékén több száz család íóglallíozik ezzel. 
Innen viszik ki Horvátországba, Szerbiába, Bul- 
gáriába. A kivitel évenként 60-80,000 K-ra rug. 

Facipősök, 1. Zk)ccolanti. 

Facit (lat.) a. m. teszi, jelent továbbá ered- 
ményt, sikert ; valamely dolog facitja a. m. annak 
sikere. — JB. indignatio verseim a. m. a fólháboro- 
dás szüli a verset (azaz a szatírát, ha a költőnek 
természetes tehetsége nem is volna rá) ; Juvená- 
iis szatíráiból vett idézet. 

Fa^on (franc, eútsd: faszon) a. m. alak, kidolgo- 
zás ; sans F. a. m. nehézség nélkül. Legújabb P. 
a. m. legutolsó divat. — F.-acél v. idomacél, így 
nevezzük azokat az acélrudakat v. szerszámokat, 
melyek keresztmetszete eltér a körtől és négy- 
szögtől, illetőleg metsző éle nem egyenes. — F.- 
físövek, csatornázási és vízvezetési csöveknek úgy- 
nevezett ívcsövei ós ág-csövei (elágazási csövei, 
hol a vezetékből egy másik csővezeték ágazik ki). 
— F.-drót, I. Drót. — F.-vasak, üvegezett ajtók- 
nak és ablakoknak rendesen vmely egyszerűbb pro- 
íiUal ellátott vasbordái, melyekben az üvegtáblák 
feküsznek. Ott alkalmazzák, hol v. nagy világos- 
ságnak kell az üvegezett fölületen át beözönlenie, 
v. az üvegfelületet betörés ellen kell biztosítani. 

Facsád (azelőtt Facset), kisk. Krassó-Szörény 
vm. facsádi j.-ban, (loio) B323 oláh, magyar és né- 
met lak. ; a járási szolgabírói hivatal, járásbíró- 
ság, telekkönyv, adóhivatal és pénzügyőrbiztosi 
állomás székhelye. Van takarékpénztára, nép- 
bankja, hitelszövetkezete és Fagetana c. takarék- 
os hitelintézet részvénytársasága, vasúti állomás, 
posta- és táviróhivatala, Délmagy. fakivíteli rész- 
vénytársaság ; marhavásárai élénkek. Facset haj- 
dani P. nevét csak legújabban nyerte vissza ; régi 
vára romokban hever. 

Fa-csán (Fu-san),vkvos Kínában, 20 km.-nyire 
DNy. felé Kantontól,az egyesült Pei-Kíang ós Szi- 
Kiang P. nevű ágánál, közel 4fOO,OuO lak., élénk 
kereskedéssel, iparának főága a vasipar. 

Facsarógép, a fehémemüek mosásánál a víz 
kisajtolására használt hengerpár, moly rendsze- 
rint kaucsukból készül és rugókkal nyomatik ösz- 
sze, hogy a fehérnemű vastagabb részei szét ne 
zúzassanak. A P.-ek használata ajánlatos, mert 
a fehérnemű kevesebbet szenved, mint a kézzel 
való kifacsarás folytán. 



Facsavar, 1. éles és nagy emelkedésű menettel, 
lapos V. félgömbalakú és bevágott résű fejjel ellá- 
tott sróf vasból v. sárgarézből, faalkotórészek kö- 
téseihez ; 2. faszerszámoknál és egyebütt hasz- 
nált fából (gyertyán, juhar) esztergált és csavarvá- 
góval kivágott trapezalakú srofmenetü srófok. — 
A vasúti felépítményben újabban a síneknek a 
talpfákra való erősítéséhez «talpfa<;savarok))-at, 
tyrefondokat használnak, amelyek tartóereje na- 
gyobb a sínszegeknél. Mig ugyanis egy sínszeg 
kihúzására keményfából 2500— H500kg. erő kell, 
addig egy síncsavar kiszakítására 4000 — 6000 
kg.-nyi erő kell. A tyrefondok csavarmenete eltér 
a vasanyagban alkalmazott csavarok menetétől, 
magasabb és élesebb annál. Puhafatalpfákban ak- 
kéntigyekezneka síncsavarok tartóorejót fokozni, 
hogy a puhafába, arra a helyre, ahol a síncsavart 
alkalmazni kell, mintegy 4 centiméter átmérőjű 
csavaros keményfaköldököt csavarnak be és ide 
lesz a tyrefond becsavarva. (Collet-iélo eljárás.) 

Facsemete, 1. Csemete és Erdei facsemeték. 

Facsimile (lat. fac simile a. m. csináld ha- 
sonlóvá), oly másolat, mely az eredetihez minden- 
ben teljesen hasonló. így adnak ki képeket, alá- 
írásokat, kéziratokat s utóbbiakat különösen újab- 
ban, midőn mindinkább tartanak az eredetiek el- 
pusztulásától. Régen réz-, kő-, fametszet, ma a 
fényképezés alapján szokásos sokszorosító módo- 
kon állítják elő (fénynyomat, einkográíla). Az 
első nagyobb P. -könyvkiadás volt az I. Vilmos 
Domnsday book-ja (1862), melyet az angol felső- 
ház adott ki. Nálunk ilyen pl. a Névtelen jegyző 
krónikájának kiadása (1892). Újabban híi-es a 
«C!odices Graeci et Latini photographice depicti» 
duce De Vries c. P.-sorozat. L. Anasztatikai ái- 
nyomás, Autográfia. 

Fa-csipa (növ.), 1. Mézga. 

Facskó, kisk. Trencsén vm. zsolnai j.-ábau, 
(1910) 1351 tót lak., postahivatallal, u. t. Rajecz. 
A Facskói hegy oldalában ered a Nyitra folyó. 

Facsomor (növ.) v. fabodra, 1. Csomoros fa. 

Facsövek, kezdetleges vízvezetékeknél szere- 
pelnek. Legtártósabbak erre a célra a gyantás fe- 
nyőfélék, mint a vörös, erdei, fekete fenyő. Tölgyfa 
drága erre a célra, bár különben igen jó volna. 
Olcsóság kedvéért luc- és jegenyefenyöt szoktak 
leginkább használni. L. Cső. 

Facsúsztatás, 1. Facsűsztatók. 

Facsúsztatók, szálfákból v. deszkákból, vagy 
mind a két anyagból vegyesen szerkesztett vályu- 
szerű csatomálc, melyekbe a fa bedobva, magá- 
tól lefelé csúszik. A csatorna legtöbb esetben 15— 
25 cm. vastag, 6—8 m.-re rövidített egyenlő hosszú 
szálfákból készül, melyek száma aszerint, amint 
hasábfát v. tönköket, v. pedig szálfákat akarnak 
csúsztatni, 3—12 darabot tesz. Ezek azután részint 
egymás között, részint pedig a közös ászkokhoz e 
(1. az ábrát) akként erősíttetnek meg faszogekkel, 
fapeckekkel, sőt külön támasztékkal, hogy kör- 
íves V. félkörű, V. pedig fólelliptikus csatornát al- 
kotnak, melynek felső szélessége a hasábcsúszta- 
tóknál 0-30— 0-40 méter, mélysége 0-15— 0-30 mé- 
ter ; a szálfacsúsztatóknál pedig felső szélessége 
0-80— 1-60 méter és mélysége 0-30— 0-60 méter. Az 
Uyen 6—8 méter hosszú csatomarészt csüsztató- 
szakasznak nevezik. Sok ilyen szakasz egyesíté- 



Pacsutora 



127 — 



Fadarazsak 



séböl származik azután maga a csúsztató, mely 
több km. hosszú is lehet, és a körülmények sze- 
rint V. a földön fekszik, v. a földbe van beeresztve, 
vagy pedig a föld fölött többó-kevósbbé magasan 
halad. Bz esetben vastag rudakból és t<)nkökböl 




Sa&lfákból késaait facsúsztató. 

összeülüsztett állványokon (jármokon, bakokon, 
kalodákon) nyugszik. A P.-ban a fa, a csúsztató 
állapota (száraz, locsolt, havas v. jeges) és a fa 
nagysága szerint 12— 28 m. másodpercenkinti se- 
bességgel halad. 

Facsutora (kulacs), különleges magyar gyárt- 
mány, mely italok szállítására szolgál. Az eszter- 
gályosipar terméke. Néha csikóbörrel átvonják és 
szinos bőrökkel cifrázzák. Kiegészítője a rásrófol- 
ható dugó ós a vállszíj. Régente Brassó, Szeben ós 
Veszprém vármegyében elterjedt ipar volt, ma 
azonban már csak kivételesen készíti néhány kis- 
iparos, kivált különlegesség gyanánt és kisebb 
alakban magyarországi emléknek. Eltűnésének 
oka a közlekedés fejlődése. Különös jelentősége 
volt a kocsin való utazás idejében. 

Faota (lat.), a fadum (tény) többese. 

Facta, LuigU olasz államférfiú, szül. 1861 szept. 
16. Pinorolóbán 1886-ban ügyvéd lett ; 1892. meg- 
választották képviselőnek, amikor is Giolitti párt- 
jához csatlakozott. 1910-ben pénzügyminiszter 
lett a Luzzatti-kabinotben és tárcáját az 1911 
márciusban kormányra került Giolitti-kabinetben 
is megtartotta. 

Facta moderatione (lat.) a. m. a költségek 
mérséklése után. 

Faetitiya (lat., kiegészítendő BzzQlverha), szó- 
szerint a. m. eszközlő ige, vagy helyesebben mi- 
veltetö ige. — Factitivus, az ú. n. változtató eset, 
pl. a magyarban Skvávé ragos főnévi alak : kővé 
változni stb., 1. Határozók. 

Facto (lat.), 1. Fadum. 

Factor, 1. Faktor. 

Factorage (franc, ^tsd: (aktorázs) a. m. bizo- 
mányi díj. L. Faktor. 

Factorey, 1. Faktoriák. 

Factorlelle, 1. Faktoriális. 

Factory-Maund (ang.), keletíndiai súlymér- 
ték = | hundredweight (1. o.) = 33-868 kg. L. 
Maund. 

Faetam (lat., többesszám fada) a. m. a meg- 
lett, megtörtént, a tény ; fado, tettleg tényleg, 1. De 
facto ; facta naturae, természetes esemény, vélet- 
lenség ; fada loquuntur, a tények beszélnek ; fada 
communia,oly cselekmények,amolyeket kölcsönös 
beleegyezéssel olyan személyek végeznek, akik- 



nek azonos érdekeik vannak ; fada condudentia, 
olyan tények v. cselekmények, amelyekből biztos 
következtetések vonhatók; facta infecta reddi 
non possunt, a megtörténtet nem lehet raog nem 
történtté tenni ; fouiitiv, műveltető. 

Facukor, 1. Xilóz. 

Facultas (lat.) a. m. képesség, tehetség, va- 
lamit megtenni (F. solvendi, dandi s b.) ; továbbá 
jogosultság valamire (P. docendi). Kánonjogi ér- 
telomben pedig F. alatt értjük a felhatalmazást, 
amellyel magasabb egyházi hatóság az őt hiva- 
talánál fogva (juro ordinario) megillető rendi v. 
kormányzati hatalomból bizonyos jogosítványo- 
kat az alárendelt alsóbb egyházi hivatalnokokra 
átruház. Ilyent adnak : a pápa az érsekeknek s 
püspököknek, a püspök megyéje papjainak, külö- 
nösen a föesperesekuek s a rendfőnök a rend tag- 
jainak. Különösen fontosak az ú. n. ötévenkinti 
felhatalmazások (facuHates qidnqtiennales), me- 
lyekkei a pápa az érsekeknek és püspököknek öt 
év tartamára szóló feljogosítást ad bizonyos, 
egyébként csakis a pápai jurisdictio körébe tar- 
tozó j ogosítvány oknak gyakorlására. Ezeken kív ül 
a pápa még hót évi (facultates septennales), to- 
vábbá három és tíz évre szóló meghatalmazásokat 
(facultates triennales,decennales) is szokott oszto- 
gatni. — F. az egyetemet alkotó tudománykarok 
neve, pl. jog- és államtudományi P. L. Egyetem- 

FacuUativ (lat.), 1. Fakultatív. 

Fadaise (franc, ejtsd: fadéz), együgyűség, ízlés- 
telenség. L. még Fade. 

Fadarazsak (Xylophaga, üroceridaeLeach.), a 
hártyásszárnyú rovarok (Hymenoptera) egyik 
családja. Jellemzi őket hosszú, sok ízes, fonalalakú 
csápjiüi, szorosan a mellkason (toron) ülő potro- 
húk, melynek végén a nőstényeknek erős tojó- 
csövük van. Ennek fürészes belső pengéivel meg- 
fúrják a fát, hogy tojásukat oda beletojhassák. 
A hengeres lárvák hatlábuak, színtelenek. Kevés- 
számú európai és amerikai fajai közül nálunk 
gyakoriak: a kis /ení/óáaró^í (SirexjuvencusL.) 
mintegy 2Ví nun. hosszú, acélkék testtel. Lábai 
pirosak. A hímet potrohán levő barnássárga öv 
különbözteti meg a nősténytől. A nagy fadaráz^- 
(Sirex gigás L.) 3—4 cm. hosszú. Potroha sárga, 
a nősténynél fekete övvel, a hímnél fekete far- 
véggel. Feje, mellkasa fekete, lábai sái'gák, A 
lucfenyveseknek nagy kedvelője s június-július- 
ban ezeknek a fájába tojja legszívesebben a to- 
jását. A lárvák kanyargó, V', cm. vastagságot is el- 
érő meneteket rágnak a fában, melynek sovány 
kosztján évekig eltart a fejlődésük. Ezért gyakran 
már hosszabb ideje megmunkált, földolgozott fá- 
ból is bujkálnak ki. Ilyenkor mindent keresztül- 
rágnak, ami csak útjukba kerül és foguknak ellent 
nem áll (szobaparkett, kénsavgjárak ólombori- 
tásai) s bizony néha nagy kárt okozhatnak ilyen- 
formán, ami csak úgy kerülhető el, ha csak több 
éve pihent fából dolgoztatunk. A szalmadarázs 
(Cephus pygmaeus L.) 6V: mm. hosszú, sárgán 
tarkázott fekete színű, bunkós csápu i-ovar. A ta- 
vasszal május közepéig rajzó darázs a gabonano- 
müek (búza, rozs) szárába tojja tojását. A kikelő 
lárva ezután mindig lejebb rágódik a szárban s 
annak alsó részében készít magának bábbölcsöt 
Kártétele abban áll, hogy az így megtámadott 



Fadd 



— 128 



Fadrusz 



növény nem köt magot vagy ha köt is, az nem 
bir kifejlődni s a kalász üres marad. A védekezés 
csak a tarlóban maradó bábik ellen irányulhat, a 
tarló leégetése és lehetőleg még ősszel megejtett 
alászántása és lehengerelóse által. Az elsővel a 
bábokat pusztítjuk, a másodikkal pedig a dara- 
zsak kibújását akadályozzuk meg. 

Fadd, nagyk. Tolna vm. dunafóldvári j.-ban, 
{1910) 6015 magyarlak. ; posta- ós táviró hivatallal, 
csend örőrssel. Határában római út nyomai. 
Fadda, Egyiptomban a. m. pára. 
Fade (franc, ejtsd : fád) a. m. nedv- és orőnél- 
küli, Ízetlen, izét vesztett, éretlen ; (az emberre 
vonatkozólag) bárgyú, unalmas. 

Fadejev, Rosztiszlav Andrejevics, orosz tábor- 
nok és katonai fró, szül. 1826., megh. 1884. Odosz- 
szában. Késztvett az 1850— 60-íki kaukázusi had- 
járatban, később 1887. pedig Antivari védelmezé- 
sében. Nevezetes munkái : Az orosz haderő (oro- 
szul, Moszkva 1868; németül Leipzig 1870); 
Vosztocsnij vaprosz (A keleti kérdés, Szt.-Péter- 
vár 1870), melyben azt igyekszik kimutatni, hogy 
a keleti kérdést csak Ausztria megsemmisítésé- 
vel lehet megoldani ; továbbá : 60 Ijet kavkazszkih 
poíiodov (60 év a kaukázusi hadjáratokból, Tiflisz 
1860) ; Piszjma iz Kavkáza (Levelek a Kaukázus- 
ból, Szt. -Pétervár 1865) stb. összegyűjtött munkái 
1890. jelentek meg 4 köt.-ben (Szt.-Pótervár), 
ezekben életrajza is bent foglaltatik. 
Fadejev-sziget, az Ujszibériai szigetek egyike. 
Fad-el-Allah, szudáni törzsfőnök, szül. 1875., 
elesett a Gudzsba melletti csatában, 1901 aug. 23. 
Atyja, Rabeh halála után, ki a franciák ellen esett 
ol, tovább folytatta a küzdelmet a Csád-tó vidékén 
néhány sznusszi törzsfőnök segítségével. Bornuból 
elűzte a franciáktól odahelyezett Dzserbai szultánt, 
del901tavaszán angol területre kellett menekülnie. 
Mikor újból a Sári-folyó deltájába akart hatolni, 
a Dangeville kapitánnyal vívott ütközetben ele- 
sett, testvére, Niebe pedig fogságba került. A 
franciák e fontos győzelmükkel elérték, ho?y 
nyugatafrikai birtokaik összefüggését biztosí- 
tották. 

Fademine, az egyiptomi Fajúm tartomány 
Sanure területének székhelye, (1907) 10,250 lak. 

Fadinger, Stefan, parasztvezér, előbb kalapos- 
mester, aki 1626. Felső-Ausztriában a Herberstorf 
gróf által végrehajtott visszakatolizálással szem- 
ben a parasztháborút szervezte. 1626 jún. 28. Linz 
előtt súlyosan megsebesült és rövid idő múlva 
Ebelsbergben meghalt. Erre az egész mozgalom 
véget ért. 

,FadÍ8zítés, l. Fafaragás, Faf estés, Famozaik, 
Égetés ós Intarzia. 

Fadlallah el Hedad Mihály, arab származású 
cs. és kir. vezérőrnagy, a bábolnai m. kir. ménes 
katonai osztályánakparancsnoka, 8zül,1843.Sziria 
Betsabáb községében. 1857-ben Bnidermanu ezre- 
desnek, aki egy bizottság élén az osztrák-magyar 
hadsereg ménesei számára arab törzsméneket 
vásárolt odakinn, megtetszett az értelmesnek 
látszó íiú s magával hozta Bábolnára. Ott rövi- 
desen megtanult magyarul, a király pártfogásá- 
val elvégezte a szükséges iskolákat, magyar ál- 
lampolgár lett s 1865. tisztirangot nyert hadsere- 
günkben. Kiváló szakembernek bizonyult a lóte- 



nyésztés terén, különösen az arab lovat illető- 
leg. Ezért gyorsan emelkedett pályáján s a me- 
zőhegyesi ménest, az ozorai ós debreczeni mén 
telepeket végigszolgálva, végre a bábolnai híres 
és Európában jóformán páratlan arab telivérmé- 
nes parancsnoka lett. 1912-ben vezérőrnaggyá 
léptették elő. Pályafutása alatt többször járt hiva- 
talos küldetésben a keleten lóany ágért s ő impor- 
tálta többek közt a híres O'Baján arab törzsmént 
is. Általában jelentus érdemeket szerzett lótenyész- 
tésünk reorganizálá.?a és fellendítése körül. Iro- 
dahni müve : Utazásom Mezopotámiában és Irak- 
Arábiában 1901—1902 (Budapest 1904). 
Fadoboz, 1. Dohozgyártás. 
Fadongók (Xylocopa Latr.), a hártyásszái-nyuak 
rendjébe tartozó méhnom. Nagyjában a dongókhoz 
hasonlítanak. Rendszerint odvas fatörzsökben és 
vasta ;abb ágakban élnek, a fában sejtszerű csö- 
vecskéket rágván, melyekbe virágport és mézet 
gyűjtenek s ahová aflasítás iskerüL Csak hímek 
és nőstények vannak. Hazánkban is ól néhány faj ; 
a legismertebb a Xylocopa violacea Poda Gerst. 
Teste fényes fekete, fekete a szőrözető is, szárnyai 
violaszínbe játszó füstösbamák. Hossza 2*5 cm. 
Fadöntés, 1. Favágás. 
Fadrót, 1. Gyújtószál és Gyujtógyártás. 
Fadrusz János, szobrász, szül. Pozsonyban 1858 
szept. 2., megh. Budapesten 1903 okt. 26. Az 
elemi iskolák bevégzése után lakatos mesterségre 
került és mesterinas korában minden szabad ide- 
jét rajzolgatásra és faragásra fordította s három 
évi tanulás után csekély ösztöndíjjal a zayugróczi 
müfaragó-intózetbe ment, hol négy évig dolgo- 
zott, majd három évi katonáskodás után a po- 
zsonyi első takarékpénztártól és a kormánytól 
kapott ösztöndíjjal Bécsbe utazott, hol 1884. Tilg- 
ner Viktor műtermében, majd később az akadé- 
mián HeUmer tanár oldala mellett dolgozott. Két 
és fél évet töltött a bécsi akadémián s az utolsó 
pályázaton tehetségét és szorgalmát arany érem- 
mel tüntették ki. Neve Budapesten a Krisztus a 
keresztfán című munkája által vált ismeretessé, 
mellyel 1892. a képzőművészeti társulat ezer forin- 
tos nagy díját is elnyerte. B diadalával csaknem 
egyidejűleg bízta meg őt Pozsony városa Mária 
Terézia lovasszobrának elkészítésével, melyet 
karrarai márványból készítve, életnagyságban, 
1896. a mülennium ünnepélyére, a régi koronázási 
domb helyén állítottak fel. Ez a szobor nagy hírt 
szerzettneki s P. csakhamar a monumentáUs szob- 
rok egész sorára kapott megrendelést. Budapesten 
telepedett le, hol naphegyi műterme hamar neveze 
tes központja lett a művészi életnek, ott mintázta a 
kisbéri Wenckhoim Béla-szobrot (1901), a zilahi 
Wesselényi -szobrot (1 902) és főművét, a kolozsvári 
Mátyás-király-szobrot (lelépi. 1902 okt 12. ; 1. a 
képmelíékletet)- E nagy művéért akolozsvári egye- 
tem díszdoktorává választotta, a párisi világkiál- 
lításon pedig ugyanezért grand prix-t kapott. Ha- 
lála után leplezték le egyik jelentékeny művét, a 
szegedi Tisza-szobrot 1904. V. ö. Művészet 1902. 
és 190.3. évf — Neje: F.-né, szül. Deréky Anna, 
szobrász, festő és ipannűvész, szül. 1872. Buda- 
pesten. A budapesti műcsarnok kiállításain gyak- 
ran szerepelt képmásokkal, újabban inkább a 
textilművészet terén érvényesíti tehetségét. 



Faecalia 



- 129 - 



Faégetés 



Faeealia (lat.) a. m. ürülék ; a szervezet által 
kiválasztott, kiürített anyagok, főleg tehát a bél- 
sár (faeces). 

Faecet (fasav), a fa szái-az desztiUációjánál 
olyan barna színá savanyú kémhatású desztillá- 
tumot kapunk, amely idővel két részre oszlik és 
melj-nek legnagyobb része P. A nyers P. barna, 
átliató, füstszagú, savanyú folyadék. A fát a fa- 
szén, kátrány és világítógáz előállítása végett 
vetik száraz desztilláció alá. amely esetben a P.-et 
melléktermék gyanánt kapják. A fa szenesítésére 
a régi eljárást, a bogsában való szencsítést, mely- 
nél csak faszenet kaptak, ma már csak kevés or- 
szágban használják és főleg csak olyan helyeken, 
ahol a fa értéke nagyon alacsony. Rendesen egy 
racionális desztillációt végeznek, mely gyárilag 
hajtható csak végre és ekkor ecetsavat, acetont 
és metilalkoholt kapnak, csupa olyan anyagot, 
melyeket az iparban nagyban hasznáhiak. A fa- 
szénnek az alkalmazása a lőpor készítésénél, azt 
lehet mondani, elvesztette a jelentőségét, de a 
cseppfolyós desztillátumból előállítható aceton a 
hadászatban elsőrangú helyet vívott ki magának. 

A fának retortákban való szenesítésénél a ke 
letkező P. mennyisége függ a fa minőségétől és 
víztartalmától, az adagolás nagyságától, a tüze- 
léstől, a szcnesítés hőfokától és tartamától, a re- 
torta belsejében uralkodó nyomástól és a retorta 
szerkezetétől. Száraz talajon nőtt és télen döntött 
lombos fák a legnagyobb P.-mennyiséget adják 
és azért lehetőleg száraz és egészséges tölgyfát 
dolgoznak fel, továbbá nyírfát, melynek a héját 
előzőleg lefejtették és különösen bükkfát kedvelik 
többé-kevésbbé felaprítva. Tűlevelű fák nem al- 
kalmasak P. előáUitására, azonban sok tei-pen- 
tint szolgáltatnak és annyi gyantát és kátrányt, 
hogy a retortákból való eltávolításukra különle- 
ges berendezések szükségesek. Ha a szenesítés 
megtörtént, akkor a faszenet egy légmentesen el- 
zárható gyűjtőbe teszik és a retortákat újból 
megtöltik. A szenesítésnél keletkező gázokat pe- 
dig egy folyóvízben elhelyezett kígyócsövön ve- 
zetik keresztül, amidőn is a kátrány és a nyers 
P. lecsapódik, a le nem csapódott gázokat pedig a 
kemencék alá, a bepárologtatók alá és szárítóké- 
szülékekhez vezetik elégetés végett. A nyers P.-et 
sokáig hagyják állani, hogy a kátránytól lehető- 
leg tökéletesen elváljon és onnan a desztillálókba 
kerül. 

A tűlevelű fák szenesítésénél a terpentin olajat 
és gyantát úgy kell elvezetni, hogy a tulaj don- 
képeni fadesztillálási folyamat ne léphessen föl, 
azért erre a célra a Hessel-féle tennokazánt 
használják. Ezek erősen befalazott álló retorták, 
melyeket oldalról fűtenek, fenekén azonban nem. 
A szabadon levő fenékrész közepén egy ve- 
zeték megy a kátránygyüjtöbe. Azonkívül min- 
den retorta el van látva egy közvetlen vezeték- 
kel, melyen gőzt, esetleg túlhevített gőzt bevezet- 
hetnek, a fenék fölött pedig egy készülék van el- 
helyezve, melynek segélyével a szenet kivehetik. 
A könnyebben illó desztillációtermékek egy v. 
több kátrányelválasztón mennek keresztül, me- 
lyekből az itt cseppfolyósított kátrány szintén a 
kátránygyüjtöbe megy. A kátrányolválasztókból 
kilcerülö gázok két hűtőrendszerbe jutnak, melyek 

RéMi Kam LMrikona. Vtl. köt. 



közül az egyik a terpentinolajat, a másik a P.-et 
és a könnyű kátrányt sűríti meg. A tcrpentinolaj 
előállítása céljából a retortát mérsékelten melegí- 
tik és vízgőzt, esetleg túlhevített vízgőzt vezet- 
nek be, mely a terpentinolaj-gözöket magával 
viszi, ezután mésztejjel mossák és hűtőkben meg- 
sűrítik. Ha már terpentinolaj nem mutatkozik, 
akkor a gözbevezetést beszüntetik és most annyira 
hevítik a retortát, hogy a szenesítés tökéletesen 
végbemenjen. A terpentinolajat rendes vagy túl- 
h'^vített vízgőzzel fűtött desztillálókban elválaszt- 
ják a kreozottól és végül kolonnel készülékben 
rektiílkálják. 

Hulladékfát, mely fűrészekből, cserzőgyárakból 
stb. kerül ki, csak kis mértékben használják fel 
tüzelésre, fűtésre, fertőtlenítő porok előállítására, 
oxálsavgyártásra, babák megtöltésére. A lehető- 
leg száraz, kb. 15»/o H„0-t tartalmazó fűrészport 
1000—1500 atmoszféra nyomással lemezekké 
sajtolják, melyek egy erre a célra szerkesztett 
késziUékkel sok helyen át lesznek lyukasztva. 
Ezeket a darabokat álló retortákban szenesítik és 
ekkor meglehetősen kemény szenet kapnak, mely 
a szállítást egészen jól kibírja. 

A retorta nyakába előmelegített levegőt vezet- 
nek, mely a retortában fejlődő gázokra és gőzökre 
szívólag hat és a keletkezett aldehidet, mely nem 
sűríthető, ecetsavvá oxidálja. 

A nyers P. (Acetum pyrolignosum crudum), 
melynek fajsúlya l'Olö— 1"03, tartalmaz 5— 9»/c 
ecetsavat, 6 — 10% metilalkoholt, azonkívül vaj- 
savat, acetont, ecetsavas metilétert, fenolt (kar- 
bolsavat), ammonsót stb. Meggátolja a rothadást, 
hús és kolbász konzerválására használják (gyors- 
füstölés), továbbá fa- és kötélárúk konzerválására, 
bebalzsamozásra (már az egyiptomiaknál) és ré- 
gebben használták a sebészetben is, ólomcukor, 
ecetsavas timföld, ecetsavas mész és ecetsavas 
nátron készítésére. Legnagyobb mennyiségét ecet- 
sav és aceton készítésére használják. A nyers P.-et 
mésszel kezelve, ecetsavas meszet készítenek, 
melyet kénsavval megbontanak és az ecetsavat 
frakcionált desztillációnakés rektifikálásnak vetik 
alá. Az ily módon kapott rektiflkált ecetsav (Ace- 
tum pyrolignosum rectiflcatum) mint tömény ecet- 
sav kerül a forgalomba. 

Faeculometer, 1. Fekulométer. 

Faed (ejtsd : féd), 1. John, angol festő, szül. Bur- 
ley-Míllben (Skótország) 1820., megh. 1902 okt. 
22. Londonban. Az edinburgi akadémián tanult, 
1864. Londonban telepedett le. Annak idején igen 
népszerű genreképei közül említendők : Shakes- 
peare és kortársai (1850): A fóldmíves vasárnapja ; 
A katona hazatérése ; Goldsmith dolgozószobájá- 
ban stb. 

2. F., Thomas, angol festő, F. 1. öccse és ta- 
nítványa, szül. Burley-Millben 1826., megh. 1900 
aug. 22. Genreképeivel, főleg a skót nép életéből 
merített érzékeny jelenetekkel nagy sikereket 
aratott. Említendők: Scott Walter és baráljai 
(1849); Az árva; Miért hagytam el hazámat? 
Lucy hibája stb. 

Faedények (növ.), a lombos fák fájában lévő 
tág üregű, néha szabad szemmel is látható fa- 
elemek, l. Edények és Fa. 

Faégetés, 1. Égetés. 



Paeladás 



130 



Fafaragás 



Faeladás, 1. Fa, 2. 

Faelemek (növ.), a fás növények fáját alkotó 
sejtek, 1. Fa. 

Faenns (lat.), a töke hozadéka^ a kamat a 
hitelező szempontjából. F. miciarium, a töke 
tizenketted részét tevő, a XII. táblás törvényben 
meghatározott kamata. F. semiunciarium, a töke 
huszonkettőd részét tevő kamat. F. nauticum, a 
hajóra és a hajórakományra adott kölcsön ka- 
mata, ahol a kockázatot a hitelező viseli és el- 
veszti a kölcsöntőkét, ha a hajó elsülyed. Később 
szokásban volt egyéb kölcsönt is adni, ahol a 
kockázatot a hitelező viselte. A F. nauticum Jus- 
tinianusnál 12o/o. 

Faenza, az ugyanily nevű járás székhelye Ra- 
venna olasz tartományban, a Lamone partján 
vasút mellett, püspöki székhely, (1901) 15,700, mint 
pol. község 40,370 lak. Majolikagyártás, selyem- 
fonás- és szövés. F.-ról származik a/a^/ence agyag- 
áruk neve. A falakkal körülvett városnak ár- 
kádokkal környékezett és 1621-ből való szökő- 
kúttal ékesített főpiacán van a San Costanzoról 
elnevezett székesegyház, a városháza, a Manfredik 
egykori palotája, a szép San Michele-templom 
és a ToriceUi-szobor . A nyilvános könyvtárt (26,000 
kötet) Keresztelő sz. Jánosnak Donatellotól szár- 
mazó szobra ékesíti. P. (Faventia) mellett 82. Kr. 
e. Sulla legyőzte Garbót, 542. pedig Totilas a ke- 
letrómaiakat. A város urai a középkorban sokáig 
a Manfredik, azután a pápa, később a velenceiek 
és 1509 után ismét a pápák voltak. F. a legelső 
helyek közé tartozik Olaszországban, hol majoli- 
kát állítottak elő ; már a XV. sz. második felé- 
ből vannak itt készült, ránk maradt példányok. 
A korai készítményeken erős a spanyol-mór ha- 
tás. Rendszerint nagyon tarkák, sokkal nagyobb 
tökélyre vitték a groteszket, mint az ábrázolá- 
sok festését, Casa Pirotta kivételével, mely- 
nek készítményein mitológiai jelenetek igen gya- 
koriak. P. majolikái jellegzetes szép sárga szí- 
nük és ragyogó fehér mázuk által tűnnek ki. 
Jegyük igen sokféle. 

ITaépítészet. Ide soroljuk mindazon építkezé- 
seket, melyeknek főanyaga a fa. A F. a borona- 
f álból fejlődött s ide tartozik a favázas tégla-épít- 
mény is. Magyarországon híresek a régi fatemp- 
lomok (kézsmárki stb.), melyek művészies kivitel- 
ben, egészen fából készültek. Nem tartoznak ide 
a közönséges ácsszerkezetek és tetöszékek, viszont 
ide tartoznak még a famennyezetek s a szobák 
egyszerű v. díszes belső kiképzései fából (bútorok 
nélkül), valamint a fából készült zárt v. nyitott 
erkélyek, terraszok stb. is. Norvégiában, Svéd-, 
Oroszországban a P. ma is virágkorát éli s a 
modern építészet, főleg nálunk a legújabb magya- 
ros irányú stíl, előszeretettel alkalmazza. Ideig- 
lenes épületek, pl. kiállítási pavillonok, ünnepi 
csarnokok, kapuzatok, kilátótornyok stb. szintén 
igen gyakran fából készülnek. L. Favázas épí- 
tészet . 

Faértékesítés, 1. Fa, 2. 

Faes (^t8d: íáz), Pieter van der, hollandi festő, 
J. Lely. 

Fa- és fémipari szakiskolák. A magyar ipar- 
oktatás újabbkori szervezetében az ipari szakis- 
kolák (1. Ipari szakiskolák) csoportjába tartoz- 



nak. Céljuk : szakképzett iparos segédek nevelé- 
sével a hazai fa- és fémipar fejlesztése, különösen 
pedig a lakatos- ós asztalosipar korszerűvé téte- 
léhez szükséges szakképzettség terjesztése. Két 
különálló szakosztályban felkarolják a fémipar 
köréből : a gép-, épület- és mülakatos, továbbá a 
kovácsipart ; a faipar köréből : az asztalos-, esz- 
tergályos- és fafaragó ipart. Úgy a fa-, mint a 
fémipar köréből nyújtják azon elméleti ós gyakor- 
lati ismereteket, melyekre az ezen iparágak terén 
dolgozó művelt iparosoknak szükségük van. 

A kiképezés tartama : féléves beosztással négy, 
egyenként tizenegy hónapra (szeptember elejétől 
július végóig) terjedő tanév. A heti szorgalmi 
idő átlag 52 óra ; ennek egyharmada fordíttatik 
elméleti és rajztanltásra, kétharmada esik a mű- 
helyi gyakorlatokra, melyeket a tanulók feltétle- 
nül az intézet műhelyeiben tartoznak végezni. A 
felvétel feltételei : a tizenkét éves életkor betöl- 
tése, ennek megfelelő kifejlett, egészséges te.st- 
alkat ; előképzettség tekintetében az elemi népis- 
kola hatodik, vagy valamely középiskola második 
osztályának sikeres elvégzése. A tanítás ingye- 
nes; érdemes szegénysorsú tanulók évi 120— 
300 K ösztöndíjban is részesühiek. A faipari szak- 
osztály tanterve azonos a faipari szakiskolák taa- 
tervóvel (1. Faipari szakiskolák), a fémipari szak- 
osztályé a fémipari szakiskolákéval. (L. Fémipari 
szakiskolák.) 

Ez intézeteken a rendes szakosztályokon kívül 
tanfolyamok állanak fenn a gyakorlatban dolgozó 
iparos segédek és mesterek továbbképzésére. 

Az 1910— 11-iki tanévben Arad, Győr, Kolozs- 
vár, Maros- Vásárhely, Szeged és Temesvár váro- 
sokban összesen hat fa- és fémipari szakiskola 
állott fenn. Az aradi és marosvásárhelyi szakis- 
kola 1892., a győri 1901. létesült. A kolozsvári 
szakiskola államilag segélyezett tanfolyami jel- 
leggel már 1889. létesült, mint állami ipari szak- 
iskola 1898 óta működilí. A temesvári szakiskola 
az 1879. létesült ú. n. városi ipariskolából fejlő- 
dött ki, mint állami intézet az ipari szakiskolák 
normál szervezetével 1900 év őszén kezdte meg 
működésót. A szegedi szakiskola 1894. létesült ; 
az 19Ü8— 9-iki tanévvel az intézetnek felső ipar- 
iskolává való átszervezése kezdetett meg (1. Felső 
ipariskolák). 

A hat intézet népessége az utolsó tíz évben 
1158 tanulóról 2520-ra emelkedett (117-6o/o); 
ugyanezen időben a fenntartási költségek 349,879 
K-ról 487,886 K-ra növekedtek (39-4''/o). 

Faesulae, így nevezték régen Fiosole-t. 

Faész, 1. Ágész. 

Faéter, 1. Metiléter. 

Facx (lat.) a. m. üledék, alja,, szemét ; külö- 
nösen többesszámban : faeces, 1. ürülék. 

Fafáklya, 1. Fáklya. 

Fafaragás. A képzőművészetek egyik ága, 
mely a fa műszaki tulajdonságainak megfelelően, 
forgácsoló szerszámokkal a fán vagy fából plasz- 
tikus formákat készít. A fafaragó művész szer- 
számai a fát megmunkáló rendes szerszámokon 
kívül még számos kisebb-nagyobb és különbözően 
alakított vésők. Régi időben minden szobrász 
egyúttal fafaragó is volt. Az ókor népeinél, még 
a görögöknél is, az isteneket ábrázoló képeket fá- 



Fafaragró iskolák 



131 - 



FAtnlr 



ból faragták. A görögök a fafaragást is, úgy mint 
általában minden müvószetot, Daidalossal talál- 
talják fül. A múvószoti fejlettség magasabb fokát 
érte el a középkorban, midőn a keresztény vallás 
megerősödésével és fölvirágzásának totöpontján 
az építőművészettel együtt ez is a vallás szol- 
gálatába szegődött és nagy mértékben hozzájá- 
rult a templomok belső díszítéséhez. Használták 
azonban kastélyok, palotiUí díszítésére is. Virág- 
zásának legmagasabb fokát a középkori F.-nak 
kórusi székeknél, a stallmnoknál találjuk, melyek- 
ből az olasz, német, francia stb. templomokban 
különböző irányú remek példányok mai napig 
fönnmaradtak. A staUumok remek alaki és or- 
namentális fafaragásához olasz és német tem- 
plomokban még faintarso (I. Intarzia) és famo- 
zaik is járult díszítési elemek gyanánt. A kórusi 
székekon kívül a P. tárgyai még : szent szobrok, 
gazdag oltárok, keresztelő medencék, szentség- 
tartók stb. templomi berendezések is voltak. Az 
utóbbi tárgyakat gyakran színesre festették v. 
bearanyozták. Nevezetes fafaragó-művészek vol- 
tak Olaszországban a XV. és XVI. században : 
Giulianoés Benedetto daMajano, Baccio d'Agnolo, 
Stefano da Bergamo és a de Marchis család; 
Németországban a két Syrlin, Veit Stosz, Hans 
Brüggemann stb. A világi bútorzatnál is mindin- 
kább szerepelt a F., amiről a Nyugat-Európa nagy 
múzeumaiban levő szebbnél-szebb és nagyszámú 
gazdagon díszített bútorok, egyes fönnmaradt fal- 
burkolatok és famennyezetek tanúskodnak. A 
bárok izlés korában is még nagyban virágzott, 
végre azonban a rokokó korában az olcsóbb stukkó 
szorította ki. Legújabb időben, az iparművészetek 
fellendülésével a P. is megint virágzásnak indult, 
de főként csak a müasztalosság szolgálatában, 
melynek kiegészítőjét képezi, önálló müvészipar 
gyanánt csak elvétve találjuk egyes nevesebb mes- 
tereknél, mint pl. Frullininál Olaszországban, 
Schönthallemél Bécsben és néhány müncheni 
mesternél. V. ö. Lessing L. P., Holzschnitzereien 
des XV. und XVI. Jahrhunderts (Berlin 1892). 
Fafaragó iskoláJ:. Olyan országban mint ha- 
zánk, ahol mintegy 15 millió hold erdőség van, 
nagy jelentőségű, hogy a fa nocsak fűtésre és 
építkezésekre, hanem házi és gazdasági faszer- 
számokra stb., a nemesebb fanemek pedig műasz- 
talos, esztergályos és fafaragó munkákra hasz- 
náltassanak fel. A múlt század hetvenes- és nyolc- 
vanas éveiben az állam és társadalom állandóan 
buzgólkodtak olyan intézmények létesítésén, me- 
lyek a hazai nyers termények feldolgozását és a 
szegényebb néposztály ipari hajlamainak müve- 
lését mozdíthatják elő. Az ország különböző vidé- 
kein ú. n. háziipari egyesületek alakultak, me- 
lyek az állam támogatásával vagy valamely inté- 
zettel kapcsolatosan, vagy önállóan a fafaragás 
meghonosítására tanműhelyeket létesítettek. Ilye- 
nek voltak : a zayugróczi, znióváraljai, rimaszom- 
bati, homonnai, kézdivásárhelyi, somorjai kMű- 
metszészoti tanműhelyek)), továbbá a körmöcz- 
bányai. zágonyi és bánffyhunyadi «Gyermekjá- 
tékkószítö tanműhelyek)) , a hosszufalusi « Fafaragó 
tanműhely)) stb. Mindezek az intézmények azon- 
ban csak kísérletek voltak, amelyek alig néhány 
évi fennállás után nagyrészt megszűntek. Az 



iparoktatás újabbkori szervezetének megalkotá- 
sával (1892 — 96) a homonnai műmetszószeti tan- 
műhely faipari szakiskolává szervoztotett át, a 
hosszufalusi fafaragó tanműhely pedig a brassói 
faipari szakiskolába olvadt be (1. Faipari szoJe- 
iskolák). A régebben fennállott gyermekjátókkó- 
szítő tanműhelyeket a kézművesiskola jellegű 
(1. Kézműves-iskolák) hegybánya-szélaknai ál- 
lami gyermekjátékszerkészítő iskola váltotta fel 
(1. Gyermekjátékszerkészitö iskola). Az iparmű- 
vészeti irányú faszobrászatot a budapesti Orsz. M. 
Kir. Iparművészeti Iskola műveli (1. Iparművé- 
szeti iskola). 

Fafedélszerkezetek, 1. Fedélszerkezet. 

Fafehérje (növ.), 1. Szijácsfa. 

FaJene, rákfene (növ.i, általában a fák törzsé- 
nek meg az ágnak az a betegsége, midőn a fatest 
egyik helyén az évgyűrűk tovább nem képződ- 
nek, gyakran a hely pusztára feltáródík és szélein 
tovább pusztul. Az ilyen sebhelyek szélei rendesen 
sáncszorüen fel vannak dagadva. A F.-t okozhatja 
fagyon kívül élősködő gomba is. L. Rákbetegség. 

Faiérgek, népies gyűjtő neve mindama részint 
teljesen kifejlett, részint fejlődő, tehát lárva alak- 
ban lévő rovaroknak (nem férgeknek), melyek élő, 
levágott, avagy már fel is dolgozott fában, annak 
szijács, geszt, vagy kéreg részében élnek, ebben 
meneteket fúrnak, ezáltal kárt okozván. 

Fafestékek, a festékfákból előállított festékek. 

Faiestés. Kétfélét értünk ez alatt: 1. Azt, midőn 
valamely fából készült tárgyra vízi- vagy guache- 
(fedő-) festékkel bizonyos díszítményeket ráfes- 
tünk. 2. Midőn a fának természetes színét vagy 
csak a fölüloten vagy teljes anyagában más szí- 
nűre alakítjuk ; utóbbit még pácolásnak, avatás- 
nak vagy csávázásnak is nevezzük. A P.-nek (az 
első értelemben véve) tárgya rendesen valamely 
kisebb bútor vagy diszműtárgy, úgymint asztalla- 
pok, könyv-, kép- v. rajztartó födelek, szekrény- 
kék, ládikák, dobozok, kefehátak, kézitükrök stb., 
melyek lapjait, frízeit és egyéb nagyobb fölülete- 
ket nyújtó részleteit alaki vagy ornamentális di- 
szítmény ékkel látjuk el és azokat aztán vizi- vagy 
fedőfestékkel színezve kitöltjük.Tekintve azt, hogy 
a festék eredeti színét — hacsak az nem fed — 
csak fehér alapon tartja meg, legcélszerűbb fes- 
tésre oly fát választani, amely fehér színű és amel- 
lett még finom és kemény is, mert puha fán a fes- 
ték szétfolyik. Legjobb erre a szép fehér juharfa v. 
a nyár- és hársfa. Ha a fa nem elég fehér, tanácsos 
azt kéndioxiddal, esetleg hidrogénszuperoxiddal 
fehéríteni és csak aztán befesteni. A szétfolyás 
ellen hasznos, ha a fát festés előtt híg fehér sel- 
lakoldattal avagy kollodiummal beeresztjük és en- 
nek megszáradása után a legfinomabb csiszoló- 
paph'ossal lecsiszoljuk, utólagosan megmt finom 
politurlakkal óvatosan be kell vonni vagy pedig 
az asztalossal poliroztatni. L. Festett fabútor. 

Fáinir, a skandináv mitológia alakja, »Hreid- 
mar üa, Otr és Régin testvére. Egy eddai dal, a 
ReginsmM, szermt Löki isten agyonütötte Otrt, 
mikor ez vidra alakjában egy vízesésben tartóz- 
kodott, s ezért annyi aranyat volt kénytelen Hreid- 
mamak váltságdíjul adni, amennyi a vidra bő- 
rébe belefért s azt kívül is befödte. Minthogy az- 
után Hreidmar nem akarta ez aranyból másik két 



»• 



Fafog 



— 132 — 



Pagei 



fiának a Mvánt részt kiadni, P. kardjával átdöfte 
alvó atyját s magához ragadta az egész kin- 
csot, amelyet azontiil sárkány alakjában, fején az 
Aegishálrar nevű borzasztó sisakkal, őrzött. Mint- 
hogy most ö tagadta meg testvérétől Eegintöl a 
neki járó örökséget, ez kardot kovácsolt az ifjú 
Sigurdnak(Siegfried) s P. megölésére unszolta. B 
tettet egy másik dal, a Fáfnismól, beszéli el : Si- 
gurd megöli P.-t, megsüti szívét s mikor vérét 
megizloli, megérti a madarak nyelvét ; majd meg- 
öli Regint is és birtokába ejti az átkos kincset. 

Fafog. A fogas kerekek működése közben fel- 
lépő apró lökések felvételére F.-at használnak. Leg- 
inkább olyan esetben alkalmazzák, midőn a két 
egymásba kapaszkodó kerék között az áttétel irá- 
nya igen nagy. Ilyenkor a nagyobb kerék kerüle- 
tére vasfog helyett F.-at készítenek. Legalkalma- 
sabb hozzá a gyertyánfa. 

Fafonatok. Pából való forgácsokból készített 
fonatok, pl. falboritásra, kavics- és háztartási kosa- 
rakra, szakajtóra, faliszönyegekre, mindenféle dí- 
szítő alátétlapokra, nő és férll kalapokra stb. A dur- 
vább F.-at rendesen mogyoró, ritkán füzvesszö for- 
gácsból, finomabb F.-at pedig a rezgő nyárfájából 
gyalult és rendesen legkülönbözőbb szinekre fes- 
tett finom és 2 — 5 mm. széles forgácsból készí- 
tik. Durvább (hasított) fonatos árúkat — ha azok 
lapok is — kézzel fonják ; finom forgácsból a la- 
pokat kezdetleges szövőszéken szövik, bármely 
fonalkötésű minta szerint, (fasparterie-árú). Űr- 
tartalmú fonatos árúkat (pl. bonbonniére, táskák 
stb.) mintára kézzel fonják. Kalapokat «lapokból» 
meleg sajtolás útján formálják. Durva F. házi- 
iparilag készülnek széles e világon a mívelődés 
alacsony fokán álló népeknél is. Finom F. (Spar- 
terie) szinte kizárólag Csehországban készülnek 
az egész világ számára (Alt-Ehrenberg stb.). 

Fafoszlatás, 1. Faanyag. 

Fafödéna, 1. Födém. 

Faf öld, 1. Földek. 

Faiordancsok (áJiat), a magyar iskolai tankönyv- 
irodalomban néha a fúrókagylók, máskor a fa- 
rontőbogarak és a farontólepkék megjelölésére 
hasznait kifejezés. L. Fúrókagylók. 

FaJúró, 1. Fúró. 

FaJúró bogarak, 1. Xylophaga- 

Fa-fúvók, 1. Fúvóhangszerek. 

Fafürész, 1. Erdei fürész. 

Fag (ang. a. m. igavonó állat), angol iskolák- 
ban olyan kisebb tanulók neve, kik nagyobb ta- 
nulóknak szolgálatokat tettek s ezért azoktól (fag- 
master) védelemben részesültek (fagging-rend- 
szer). Hasonló szokás volt s helyenkint ma is van 
a bennlakásos intézetekben hazánkban is (dárdás, 
szolgatanuló). 

Fagaceae (növ., Cupuliferae, Kupacsosak), 
Bükkfélék, a kétszikűek családja a Pagales soro- 
zatban ; fajai (mintegy 346) legnagyobb részt az 
É.-i félgömbön és pedig a trópusokon kívüli ré- 
szén vannak elterjedve, itt jellemző fái (bükk, 
tölgy, gesztenye) a lombos erdőknek; számos faj 
(Pasania, egyes Chstanea-íSi}o]í) tropikus Ázsia 
és az indiai szigetek lakója. Afrikának, mediter- 
rán vidéki részén kívül és Elö-Indiának nincs P.- 
faja. Antartikus tájakra a Notliofagus génusz szo- 
ndt. Legtöbbször fák. Levelük osztatlan vagy 



szárnyasán karélyos, pálhájuk szabad, lehulló. Vi- 
rágzatuk legtöbbnyire barka az ezidei levelek 
hónaljában és 1 (ritkán 2) ivarú virágokból áll . 
egylakuak. Viráguknak 4—7 levélbői összenőtt 
murvaszerű leple van; porzó 4— 7 v. 8— 14, a 
termős virágban a magház alsó állású, 3 üregű. 
2—2 csüngő magkezdeménnyel, az utóbbiakon 2 
integumentum van. A magkezdemények közül 
rendesen csak egy termókenyülvén meg, a termés 
csak együregű és 1 magvú. A termés makk (nux. 
bükk-, tölgymakk, szolid gesztenye), melyet rész- 
ben V. egészben, számos előlevélböl összenőtt kép- 
let, a cupula (kupacs) vesz körül. Az idetartozó 
növények hasznát lásd az egyes fent említett 
génuszoknál. Fosszilis leletek e családra vonat- 
kozólag, mint termések, kupacsok, virágok a har- 
madkorból és azóta ismeretesek, de egyes leve- 
lek, melyek a tölgyéihez hasonlítanak, már a 
krétakörből is előkerültek, 

Fagales (növ.). A természetes növényrendszer- 
ben a kétszikűek egy sorozata, amelybe a régi 
Amentaceae (1. Barkósak) családból a nyír és 
bükkfafélék tartoznak (Betulaceae és Fagaceae). 

Fagara L. (növ.), a Rutaceae család gónusza ; 
130 faja a föld minden tropikus vidékén elterjedt 
cserje v. fa. Kitűnnek azzal, hogy izzadásindító 
kérgük van. A nyugatindiai F. flava Krug et ürb. 
nehéz, simán hasadó fája (szatinfa, selyemfa) finom 
burkolatnak, berakó munkákra ós bútornak igen 
alkalmas. A F. pterota L. fája a jamaikai vasfa. 
mely törés elleni szilárdságával tűnik ki. Anglia 
ban kikötői építéseknél használják. Hazája Közép- 
Amerika és Nyugat-India. 

Fagát (báoy.), 1. jílkrekesz. 

Fagáz, a fa száraz desztillációjánál keletkezik 
és szénsav, szénmonoxid, metán, etilén, nitrogén 
és hidrogénből áll. A gyárak eleinte ezeket a gá- 
zakat egyszerűen kibocsátották a szabadba, míg 
most kellőképen megtisztítva, visszavezetik őket 
a retorták alá és elégetik, miáltal jelentókeay 
szénmegtakarítást érnek el. 

Fagedénikus fekély, különösen a nemi része- 
ken lép fel és széteső, tovaharapózó, a bőr alatt 
tovakuszó és nagy elhalásokat előidéző természete 
miatt igen veszélyes. B rosszindulatnak oka, hogy 
a fekélyt előidéző folyamatot, pl. a szifllist más 
fertőzések (pl. az oedema malignum, streptococ- 
cusok, fusiform bacillusok stb.) komplikálják. 
Energikus, sokszor operatív kezelés szükséges. 

Fagel, németalföldi család, melynek tagjai po- 
litikai és katonai téren tűntek ki. 

1, F, Kaspar, államférfi, szül. Hágában 1629 
júl. 21., megh. 1688 dec. 15. Politikai pályáját 
mint Haarlem tanácsosa kezdte meg. 1670-ben az 
Egyesűit- Rendek titkára lett, a De Witt testvérek 
meggyilkolása után pedig Hollandia első móltó- 
ságát, a kancellárságot (Raatpensionar) érte eL Híi 
tanácsosa volt Orániai Vilmos helytartónak s ő 
készítette elő az expedíciót 1688., mely Vilmos- 
nak az angol trónt szerezte meg. 

2. F, Frans, báró, tábornagy, az előbbinek 
unokaöccse, szül. Nünwegenben 1645., megh. 
Sluysban 1718 febr. 23. Részt vett 1690-től kezdve 
a XIV. Lajos elleni harcokban, A spanyol örökö- 
södési háborúban egy ideig Portugáliában har- 
colt, később több várat foglalt el a francia határon . 



Fagelyva 



— 188 - 



Fasooitosis 



3. F., Hendrik, diplomata, szül. 1765., megh. 
Hágában 18.-Í8 márc. 22. Mint államtitkár 1794. 
szövetséget kötött Poroszországgal ós Angliával, 
de a lYanciák olől V. Vilmos helytartóval együtt 
Angliába menekült. 1809-ben mint önkéntes az 
osztrák seregben harcolt Napóleon ellen. 1813-ban 
visszatért VI. Vilmossal Hollandiába, ki aztán a 
bécsi kongresszus határozatából a Belgiummal 
egyesitett Németalföld első királya lett. 182á-ben 
londoni követ, 1829. tárcanélküli miniszter volt. 

Fagelyva, fagolyva v. fagörvélyX Csomoros fa. 

Fagerlin, Ferdinánd Jvlius, svéd festő, szül. 
Stockholmban 1825 febr. 5. Először Stockholmban, 
atóbb Sohn vezetése alatt Düsseldorfban, majd 
Parisban Couturenél tanult. Később Düsseldorfban 
telepedett le ós genreképeinek tárgyait nagyrészt 
a hollandi tengerészélotből merítette, Nyilvános 
gyüjteményokbon vannak : A pipázó flúk (1862) ; 
Féltékenység (1865, stockholmi nemzeti múzeum) ; 
Hálót kötő halászleányok (1885, lipcsei múzeum) ; 
Kedélyes otthon ; Hazatérés a tengerpartról (1886, 
Berlin, Nationalgalerie). 

Faggin g-rendszer, 1. Fag. 

Fasgot (Fagotj, Angolországban 120 angol 
tont acél = 54-431 kg. 

Faggyú (lat. sebum, sevum), a szarvasmarha, 
juh, kecske és más emlősállatok zsírszöveteiből 
kiolvasztott zsiradék, mely rendes szobahőmér- 
sékleten szilárd halmazállapotú. Olvadási pontja 
az állatfajához és a takarmány minőségéhez ké- 
pest 35— 475''C közt változik. Minél magasabb 
hőmérsékleten olvad meg, piaci értéke annál na- 
gyobb. Az olvadási pont meghatározása helyett 
ma gyakran a F.-ból előállított zsírsavak olvadás- 
pontját határozzák meg (Titerpróba). Minél több 
szilárd zsírsav-g]iceridet(stearinéspalmitin) tar- 
talmaz a F., olvadási pontja annál magasabb. A 
P. stearin- és pahnitintartalma rendesen 75o/o, a 
többi 2b°lo ölein, mely olajszerű folyadék és az 
olajsav trigliceridje. A zsírszövetekből a F.-t vagy 
akként olvasztjuk ki, hogy az apróra vágott zsír- 
szöveteket rézkatlanban kevés vízzel keverve 
állandó kavarás közben melegítjük, a víz felüle- 
tén összegyűlt zsírréteget kimerítjük és a zsír- 
szövetet kipréseljük, vagy ólommal bélelt faládák- 
ban gőzzel olvasztjuk ki a zsírt. Az elsőrendű 
P.-t sok helyen étkezési F.-nak használják. Ha a 
megolvasztott P.-t 35" C.-ra lehűtjük, a nyers 
stearin kikristályosodik és az ölein megőrzi folyé- 
kony halmazállapotát. Szűrősajtókon kipréselve 
az elsőrendű ölein a margarin készítésnek főal- 
kotórésze. A kipréselt stearint pedig vagy szin- 
tén étkezési célokra, vagy stearingyártásra hasz- 
nálják. A gyengébb minőségű F.-íésoleint szap- 
pangyártásra, gyapjúszövetek és bőrök kikészíté- 
sére, kenőanyagok, szappanok stb. készítésére 
használják. 

Faggynia (növ.) Jcomény nö vényzsiradókot (fagy- 
gyutennék) termelő több fa, nevezetesen a Síipium 
aebiferum, Vaieria indka és Myríca cerifera. 

Faggyumirigy (glandidae sebaceae). A bőrnek 
faggjTit elválasztó mhigyei. A bőrnek hajjal, 
szőrrel fedett részeibon vannak, a szőrtüszöbe 
nyílnak. Ezekhez a mirigyekhez sorozhatok még 
a szemhéj Meibom P.-i, a fltyma és a flilzsírmi- 
rigy. Az orron, állon előforduló feketete pontok 



(mitesszerek) nem egyebek, mint piszok által el- 
dugaszolódott P.-ek. Az elválasztott faggyú fel- 
adata a bőr és haj zsirozása. 

FaggyuolaJ, 1. Faggjfu. 

Faggyusav a. m. stearinsav. 

Faggyusórv (lipokéle), a valódi sérveket alak- 
jukban utánzó, zsírszövetből álló képlet, mely a 
hashártya alatti zsírból fejlődik. Rendesen elhája- 
sodott betegeken észlelhető. A hasháilya alatti 
zsírtömeg a sérvkapuk, ill. a sérvcsatornák men- 
tén lép ki a bőr alá. A valódi sérvtől az különböz- 
teti meg, hogy a hashártya nem vesz részt alko- 
tásában és hogy ennek folytán hasszervek sem 
juthatnak belé. Néha azonban a F. maga után 
vongálja a hashártya nyúlványát és ezáltal va- 
lódi sérv keletkezését okozhatja. 

Faggyuterntiék (aöv.), 1. Faggyú fa. 

Fagibine, szilietekben gazdag tó Afrikában 
Timbuktutól 70 km.-nyire Ny. felé, 100 km. hosz- 
szú, 25 km. széles és helyenként 30 m. mély. A 
Niger folyóval csatornák kötik össze s áradás ide- 
jén a Nigerből a víz átfolyik a F.-be és azt erősen 
megnöveszti. Ilyenkor a tó vize egyesül a közeli 
Bonkor-tó vizeivel ós elér a Tahakim-hegység lá- 
báig. Lefontosabb csatorna a Dumba, mely de- 
cembei-től májusig hajózható és több más csator- 
nával Dumba helységnél egyesül, hol ágyúnaszá- 
dok állomásoznak. Számos szigete közül a legje- 
lentékenyebbek : a Tagilam, Karakaime, Autel- 
gungu és Divagongo. A legjobb kikötő Tagilam 
szigetén van ; Port Aubénak hívják. A tavakban 
és mocsarakban mindenütt nagy számban, élnek 
kaimánok és körülöttük vizi madarak. É.-i és 
Ny.-i partjain az Igellad nevű tuareg törzs, D.-i 
partjain pedig földmlvelő négerek élnek. 

Fagi-kadzsora-akebi (aöv.), 1. Akebia. 

Fagioli (ejtsd: fadzsóii), Giambotlista, olasz költő, 
szül. Firenzében 1660 június 24-én, megh. u. o. 
1742 júl. 12. Nagyobbrészt burleszk lírikus köl- 
teményei Ríme piacevoli címmel jelentek meg 
(6 köt., Firenze 1729—34, a 7. kötetet Brocchi 
adta ki, Lucca 1743). Azonkívül írt 19 vígjáté- 
kot (Commedie 7 köt., Firenze 1734—36, Velence 
1753), melyeket, az utolsó Mediciek udvarának 
mulattatására készülvén, egyszerű, természetes és 
kedves nyelvük jellemez. Prózai munkái Firenzé- 
ben 1737. jelentek meg. Költeményeiből 1823. 
(Bologna, 2 köt.) válogatott kiadást bocsátottak 
ki. V. ö. Bacdini, G. B. P. (Firenze 1886). 

Fagne, La (eiítsd: fany, másik neve Venn, Veen), 
Belgium egy része, mely Namur tartomány DNy.-i 
részét és a Hennegaunak a Maas és a Sambre 
közt levő DK.-i részét foglalja magában. Terüle- 
tén vannak Chimay, Marienburg, Philippevüle 
városok. 

Fagociták, fehéivérsejtek, amelyek az amoe- 
bához hasonlóan képesek idegen testeket (bakté- 
rium, porszemecskék stb.) saját magukba beke- 
belezni, 1. Vér. 

Fagoeitosis, így nevezik a fehérvérsejtek- 
nek a fagociták címszónál említett tulajdonságát 
E jelenséget Metschnikoff fedezte föl. Ó rendkívül 
nagy jelentőséget tulajdonított a F.-nak a patogén 
baktériumok elpusztításában. Ez egyik módja a 
sok között a szervezet védekezésének a káros bak- 
tériumok ellen. 



Fagolyva — 1 B4 

Fagolyva, 1. Csomo-ros fa. 

Fagomba (aSv.), olyan gomba, mely az élö v. 
elhalt fán él. Számuk igen nagy. Egyesek árta- 
nak a gyümölcsfának (pl. a Hydnum Schieder- 
mayri Heufl. az almafán), mások az erdő fáit 
pusztítják (pl. a taplógombák, 1. o.), ismét mások 
a már megmunkált iát teszik tönkre (pl. a házi 
gomba, 1. o.). A F. teste a fa belsejében ól, vékony 
mieeliumfonalaival behálózza az egész törzset, 
szétroncsolja a fa sejtjeit, átliggatja a sejtek fa- 
lát. A F. romboló hatása a fa fülledését, végül 
korhadását idézi elő. A korhadt fa könnyen szét- 
esik, széjjelmállik ; jóval könnyebb az egész- 
séges fánál és színében is eltér attól. Van feJiér 
korhadás vagy revesedés, amikor a korhadó fa 
anyaga fehér színt vesz fel ; vörös korliadás és 
zöld korliadás, amikor a fa vörös, illetve zöld 
színt nyer. Fehér korhadást okoz többek közt a 
bükkfánál a Stereum purpureum Pers., a Schizo- 
phyllum alneum{h.) Schröter ; a tölgynél a Fonies 
igniarius (L.) Fr. tapló ; a fenyőnél a Tmmetes 
pini (Brot.) Fr. Vörös korhadást okoz a bükk- 
fánál ós a fenyőnél a Poria vaporaria Pers., a 
tölgynél a Stereum hirsutum (Willd.) Pers. A zöld 
korhadás okozója a Ghlorosplenium gomba, mely 
főképen a bükkfán él, A gombától megtámadott 
faállományban gyakran térképszerű fekete rajzok 
láthatók. A F. termöteste a fa felületén fejlődik 
M, amint azt pl. a taplógombáknál oly feltűnően 
látjuk. Az élő fa a behatoló gombák ellen a geszt 
képződésével védekezik. A megmunkált fát, ú. m. : 
vasúti talpfát, távirópózDát, cölöpöket stb. kon- 
zerváló folyadékkal, többnyire kátrány olajjal te- 
lítik, hogy megvédjék a F. pusztításától. 

Fagopyrisums, 1. Tatárka-kiütés. 

Fagopyrum Gartn. (növ), 1. Tatárka. 
' Fagot (ang.), 1. Faggot. 

Fagót (ol. fagottá a. m. fanyaláb, franc. Bas- 
son). A kettős nyelvsípok rendszerébe tartozó 
hangszer, az ajaksípok és nyelvsípok rendes 
basszusa. Régi alakja a «Basspommer» és a 
«Bombard» nevű hangszer volt. Mai alakját, bil- 
lentyűinek és hangnyílásainak mai elrendezését 
a XVIII. sz.-ban nyerte, midőn legalsó hangjául 
a kontra JB-ben állapodtak meg. Napjainkban a 



Faguet 



P. hangterjedelme 




hangok közé 



eső kromatikus hangsor. Zenekarokban rendsze- 
rint két F.-ra írnak, de a nagy zenekarokban 
négy F. is szerepelhet egyszerre. A P. családjához 
a kvinf-F. és a kontra-F. sorolandó. Előbbi a P. 
fent jelzett hangterjedelmét egy ötöddel maga- 
sabban szólaltatja meg, utóbbi egy nyolcaddal 
mélyebben. 

Fagót-hegedü, elavult hangszer, melyet Mo- 
zart Lipót említ «hogedű-iskolájá))-ban; menzu- 
ráját a gordonka és a Viola dabraccio menzurája 
közé helyezi. 

Fagott, 1. Fagót. 

Fagöcs, fagöcsör, 1. Gsomoros fa. 

Fagörcs, szabályellenes sűrű elágazás, rügye- 
zés v. más ok következtében a faréteg elemeinek 
összekúszálódása. L. Gsomoros fa. 



Fagörvély, 1. Gsomoros fa. 

Fagözölés, újabb időben szokásba jött eljárá.s, 
mellyel különféle célokat akarnak elérni. Gőzö- 
lés vagy folyó vízben áztatás által a fának táp- 
láló nedvei és anyagai részben kioldódnak, rész- 
ben átalakulnak, minek következménye az, hogy 
a fa méretváltozásai csökkennek, a fa helytállóbb 
lesz, nem aszik és nem dagad oly nagy mértékben 
mint gőzölés vagy lúgozás nélkül. Szembetűnő 
az, hogy a fa természetes színét sötétebbre vál- 
toztatja, ami némely fa alkalmazásánál, pl. bükk- 
fánál és a diófa fehérjénél (szijács) nagy előny. A 
gőzölésnek v. vízben való főzésnek azonban a fá- 
nál még más nagy fontosságú következményei is 
vannak. A fa hajlékonysága ugyanis víztartalmá- 
val és hőmérsékletével növekszik ós így a P. a 
Thonet-bútorok készítésénél és a kerékgyártásban 
nélkülözhetetlen műveletté vált. 

Fagraea Thunb. (növ.), a Loganiaceae család 
génusza ; 30 faja Kelet-Indiában, az indiai szige- 
teken, Ausztráliában ós a Csendes-óceán szigetein 
honos fás növény, számosan közülük epiflták. 
Levelük épszélű, húsos, bőrnemű, kevés eríí, vi- 
ráguk rendesen tölcséres, virágzatuk bogas. Ter- 
mésűk sokmagvú bogyó. A F. fraqnans Roxb. az 
indiai szigetek szép fája. Jázmin illatú, egész éven 
át nyíló virágaiért hazájában gyakran ültetik. 
Fája tartós, kemény, nehéz, barna szinti és szép 
rajzolatú; királyfa néven ismerik, használják 
ház- és hídépítésben, készítenek belőle kikötői 
cölöpöket és csónaldioz való horgonyokat. 

Faguet (ejtsd: tagé), JÉ^w^7e, francia irodalomtör- 
ténész, szül. La Roche-sur-Yonban 1847 dec. 17. 
Eleinte gimnáziumi tanár volt, 1890 óta pedig a 
Sorbonne-on tanít. Több előkelő napilap (Soleil, 
Journal des Débats, Gaulois) és folyóirat (Revue 
des deux mondes, Revue bleue stb.) kritikai mun- 
katársa s e minőségében nagy munkásságot fejt 
ki. 1901 óta tagja a francia akadémiának. Értékre 
igen különböző tanulmányaiban igen ügyesen 
fejti ki egy-egy író gondolatvilágát, szellemének 
jellemző vonásait. Szoros kapcsolatot lát az író 
jelleme és irodalmi működése között s teljes mór- 
tékben megvan benne a képesség, hogy e kap- 
csolatot fölfedje és éles világításba helyezze. Az 
írókat első sorban gondolataik eredetisége és gaz- 
dagsága szerint értékeli; innen van, hogy oly 
írókat, mint Voltaire vagy Diderot, nem méltá- 
nyol teljes értékük szerint. Főbb munkái : La tra- 
gédie fran^aise au XVI. siécle (1883, új lenyomat 
1895) ; Notes sur le théatre contemporain (1880— 
1891, 3 köt., tárcagyűjtemény) : Le XVI. siécle 
(1893); Le XVII. siécle (1885) ; Le XVIII. siécle 
(1890) ; Le XIX. siécle (1887, legjelesebb négj- 
kötete, mely sok kiadást ért); Drame ancien, 
drame moderné (1898. megjelent ifjúkori munka) ; 
Flaubert (1899); Histoire de la littératiire fran^aise 
(1900, 2 köt., szellemes, de felületes ós megbízha- 
tatlan munka); Politiques et moralistes du XIX. 
siécle (1891— 99, 3 köt.); Problémes politiques du 
temps présent (1901) ; Propos littórah'es (1902 
óta) ; Propos de theátre (1903 óta) stb. Magyarul 
megjelent : A XVIII. sz., ford. Haraszti Gyula 
(Budapest 1898), V. ö. L. Sécké, B. Faguet (Paris 
1904) ; Giraud V., Les maitres de l'heure (Paris 
1911). 



Fagummi 



185 



Fagryapot 



Fagummi ('xí/Za»^,CeH,oOj, lombosfák,fökópon 
a nyírfa alkotórésze. Előállítására ammónia-oldat- 
ban áztatott fíirészporból híg nátronlú^gal kiold- 
ják és oz oldatból alkohollal lecsapják. Qummi- 
szorü tömeg ; forró víz oldja. Hígított kénsavval 
forralva, hidrolízis folytán xylozzá alakul. 

Fagnnyhók, 1. Tábor. 

Fagrus L. (növ,), 1. Bükk. 

Fagy, a hőmérsékletnek a víz fagypontja alá 
való leszállása, továbbá az ily alacsony hőmér- 
séklet hatásai, mint jég, dér stb, Fagijás a csepp- 
folyós halmazállapotból a szilárdba Való átválto- 
zás. — F. (geoi.). Minthogy a jégnek kb, Vii-szer 
nagyobb a térfogata, mint ugyanazon mennyiségű 
4" C. víznek, az utóbbi megfagyás közben számot- 
tevő munkát képes kifejteni a földkéreg szilárd 
részeit támadó erodálási folyamatok során. Nin- 
csen az a kőzet, mely a repedéseiben megfagyó 
víz szétnyomó, tehát repesztő hatásának ellen 
tudna állani. A mérsékelt égövben ősszel és ta- 
vasszal változik a F.-os idő az olvadással és 
ekkor legintenzívebb különösen magasabb hegy- 
ségekben a P. okozta pusztítás. L. még Fagyos, 
Fagyasztás és Jég. 



mm. Mellső szárnyak sötétbarnák, néhány fekete 
vonallal és sávval tarkázottak; a hátsók szép 
rózsaszínűek, két fekete haránt- s egy gyöktóri 
sávval ; a potrohgyílrűk fekete és rózsaszínű ha- 
rántsávokkal díszítvék, a potroh közepén egy 
barnás sáv fut végig. Két nemzedékben : ápr.— 
máj. és jún.— szept.-ben repül. Zöldszínű, oldalt 
fehórlila ferde sávokkal s feketesárga farszarvval 
tarkázott hernyója máj.— jún.-ban és júL— okt.- 
ben az orgonafán (Syringa vulgáris L,), fagyaion 
(Ligustrum vulgare L.) stb. él. Bábja barna, jól 
látható pödörnyelvburokkal. 

Fagyalos, kisk. Bereg vm, latorczai j.-ban, (t9io) 
■ifi? ruthén lak. ; u. p. Beregsárrét, u. t. Sze- 
rednye. 

Fagyapot, az a faforgács, melyet különleges 
gépekkel főként fiatal fából csínálnak s törékeny 
árúk csomagolására, biítorok és derékaljak pár- 
názására. a gépészetben olaj törlőnek vagy tartó- 
nak, a sebészetben tépésszemek (charpie) és más 
célokra is használnak. Ez az árúcikk újabb ke- 
letű és tulajdonkép Észak-Amerikának köszön- 
hetjük, honnan az első gj'ártásra való gépek a 
70-es évek végén kerültek Európába. A gépek. 




Váltakozó mozgása fagy: 



Fagyalfa, fagy-állója (Ligustrum L., növ.), az 
Oleaceae (Olajfafélék) család génusza ; 25 faja 
közül a Ligustrum vulgare L. európai, a többi 
kevés kivétellel (indiai 'szigetek, Ausztrália) kü- 
lönösen Kis-Ázsiában és Kelet-Indiában honos. 
Cserjék v. fák, levelűk épszélű, örökzöld v. későn 
hulló, virágzatuk összetett fürt, termésűk bogyó. 
A Ligustrum vulgare (közönséges vagy vesszős 
P., madárhúr) 1—3 m. magas cserje Nyugat-Kö- 
zép- és Dél-Európában. Levelei átellenesek vagy 
hármas örvökben állanak, 5 cm. hosszúak, kissé 
bőmeműek, kerülékesek, csak tavasszal hullanak 
le. Virágzata hosszas, piramisalakú, virága fehér, 
jó illatú, a méhek kedvelik. Japán fajokkal együtt 
kertbe ültetik, sűrű és gyorsan növő, sövénynek 
is célszerű. Fája sima, kemény és szívós, az esz- 
tergályos és asztalos dolgozza fel. Faragványos 
munkát és cipöszeget is készítenek belőle. Fiatal 
hajlékony ágaiból kosarat fonnak. Köményes, 
rendesen fekete, borsónagyságii bogyójából (tinta- 
bogyó) tinta is készül, de kevéssé tartós, inkább 
a bort festik vele. A madarak eszik. Gyakran él 
rajta a kőrisbogár és a fagyallepke hernyója. 

Fagyallepke ('(S/j/iíwa: ligustrih.), fagyalszen- 
der, a zúgópillék családjába tartozó, Eur'ópaszerte 
található lepkefaj. Szárnyterjedelem: 80—120 



melyek készítik, váltakozó mozgású gyalugépek 
(1. az ábrát), melyek v. egyszer v. többszörösen 
működök, avagy lehetnek körforgásnak is. A vál- 
takozó mozgású gépeknél van egy, a forgács szé- 
lessége szerint egymástól tetszőlegesen elállít- 
ható számos merőleges pengéből álló elöljáró v. 
karcoló szerszám, mely a síkra gyalult fán végig 
a forgács leendő vastagságának megfelelő mély 
bevágásokat készít. E mögött van aztán egy a 
kézi gyalu késéhez hasonlító hasítókés (m, m, a 
kétféle kés egymásmögötti elhelyezéssel), mely a 
forgácsokat a fától elválasztja. Kettős működésű 
gépeknél csak egy előljáró és vagy egymásután, 
V. egymással szemben két különböző mértékben 
kifelé állított hasítókés van a forgács lehasltására. 
Finom forgácsok csakis ilyen gépekkel készülnek. 
A fa (D, D) előretolása a forgács vastagságá- 
hoz képest az úgynevezett táplálószerkezettel 
történik önműködőlég (a, a és i, i). A forgó gé- 
peknél több kés, rendesen 4 pár, váltakozva az 
elöljáró és hasítókés vízszintes tengelyű körtár- 
csán vannak felerősítve. A fát itt is önműködőlég 
tolja a gép a kés elé. Ezek a gépek igen sokat 
produkálnak, de mivel késük körforgása folytán 
a fa szálait harántosan átmetszi, gyártmányuk 
rövid, darabos és durva, tehát nem is oly jó ós 



Fagryártás 



186 



Fagy&s 



flnom, mint a váltakozó mo 

következőleg kevésbbé értékes is. Nálunk is már 

nagyban űzött iparág. 

Fagyártás. Az a mívelet, mellyel az erdőből 
kikerült szál-, illetve rönkfából különböző, a ke- 
reskedelem tárgyát képező félkész árút, épület- 
fát, pallót, deszkát, lécet, hasítványt, dongát stb. 
készítenek. 

Fagyás. Az emberi bőr igen nagy hideget baj 
nélkül kiáll, ha az rövid ideig és csak kis helyen 
éri. így gyógyeélokból sokszor alkalmazzák a szón- 
sav-havat, sőt a folyékony levegőt és GO^-os sőt 
hidegebb tárgyakat helyezve a bőrre, azt csont- 
keményre fagyasztják anélkül, hogy ezzel a bőr- 
nek lényegesebben ártanának, mert az újra fel- 
melegedett bőr erős vérbőségbe jut és ezzel pa- 
ralizálja az ártalmakat, viszont hosszantartó, ki- 
terjedt, ismétlődő behatásokra már gyenge hideg, 
rossz beidegzésű embereknél már -j- 5—6° C-ig 
terjedő lehűlés elfajulásokat okozhat a bőr erei- 
ben, sőt elhalásokat a bőr szövetében, esetleg a 
szomszédos szervekben (esonthái*tya, in stb.) is. A 
viszonyok szerint tehát a F. nagyon különböző le- 
folyású lehet : néha csak pirosság, máskor hólya- 
gos gyuladás, máskor elhalás, üszkösödés kelet- 
kezhetik. Néha a lefolyás után végleg begyógyul a 
bőr, máskor az érelfajulások daganatokra, ellá- 
gyulásokra vezetnek, amelyek meleg időben eny- 
hülnek, hidegre pedig kinos recidivákra vezetnek. 
A lefolyást előre megítélni alig lehet ; sokat tehet 
a gondos orvosi kezelés, melynek lényege meg- 
válogatott bőrizgatással túltáplálást, felszívódást, 
regenerációt létrehozni. Lényegesen különbözik 
ettől a meg-í.,&z egész szervezetet érő hideg beha- 
tására. Ennek első tünetei az idegrendszerre szo- 
rítkoznak. Először izgatottság, azután érzéstelen- 
ség, levertség, nehézkesség, álmosság következik, 
melynek heves mozgással való elűzésére az em- 
ber ritkán képes, s még teljes tudatában is a ve- 
szélynek, mely elalváskor reá vár, elfásultan dől 
le. Ilyenkor már csak igen gyors és csak szak- 
avatott segítség képes az életet megtartani. Hó- 
val, hideg vízzel való óvatos dörzsölés, lassan 
melegedő fürdő, izgató szerek, mint éter, am- 
móniák, később bor, kávé stb. képesek néha se- 
gíteni. A halál oka a körzeti véredények erős 
összehúzódása következtében keletkező nagy vér- 
bőség az agyban és tüdőkben, mely ott a nyomás 
túlságos fokozását okozza. Különböző emberek 
érzékenysége a hideggel szemben rendkívül vál- 
tozó. Minél egészségesebb, erősebb valaki, annál 
nagyobb hideghez képes magát hozzászoktatni. 
Erős táplálkozás, zsíros ételek, szeszes italok, 
meleg ruhák természetesen első sorban jönnek 
számba. Fontos a kedély állapot is; 1812-ben a 
francia-orosz-hadjárat alatt —12" C.-nál már ez- 
renkint fagytak meg a franciák ; sarki expedíciók- 
nál ellenben —40—50" C-t is jól eltűrtek már, 
pedig ilyenkor a húst, kenyeret baltával kellett 
vágni, a vaj hasadt a fejszecsapások alntt s min- 
den ember állandó gőzkörrel volt körülvéve. Ki- 
sérletképen Pictet —1250 c. hőmérsékben is órá- 
kig baj nélkül megvolt. A szeles, valamint a hir- 
telen támadó hideg jobban fáj. A megszokás ha- 
tahnát mutatja, hogy a lappok képesek —40° C 
hidegnél egyszerű rénszarvas-bekecsben aludni a 



jégen; a paraszt-gyermekek a jégen mezítláb 
csuszkáhiak és sokan a legkeményebb télen is 
szabadban fürdenek. 

A növénytanban F. alatt értjük az alacsonyabb 
hőmérsék hatását a növényekre. A növények élet- 
folyamatára, ill. a növényi test alakulására ható 
ingerek közt szerepel a hőmérsék és pedig a ma- 
gasabb hőmérsék mindkettőre gyorsítólag hat 
addig, amíg az egyes növények szerint váltakozó 
magasságot el nem éri, azontúl eső magasabb hő- 
mérsék (supramaximalis) korlátozza a növekedést 
és az életfolyamatokat, a növény a meleg elő- 
idézte omerevségi)) állapotba jut, de a tartós maxi- 
mális hőmérséken túl már a növény elhalása kö- 
vetkezik be. A supramaximalis hőmérsék mód- 
jára hat az inframinimálís hőmérsék is, és pedig 
első sorban korlátozza a növekedést és a hideg- 
okozta merevséget idézi elő, amelyet ha tartós, 
némely növénynél a meg-F. következtében beálló 
halál követ, más növény a hidogokozta merevsé- 
get hónapokig elbírja. A hidegokozta halál sok 
tropikus növényen 0" felett, más növényeken jó- 
val 0° alatt köszönt be. A dúsnedvü növényekben 
az alacsony hőmérsék jégképződéssel jár és sok 
növény a jégképződés pillanatában hal el, pl. a 
burgonyagumó ; ha a jégképződést megakadályoz- 
zuk, —2" hőmérsékleten még életben marad, hol- 
ott jégképződésnél — l«-on elhal. Más növények, 
mint a fák és némely áttelelő lágy szárú növé- 
nyek (közönséges aggófű, gyönge csillaghúr) telje- 
sen átfagyhatnak és a hőmérsék emelkedésével 
ismét folytatják életfolyamataikat, felengednek. 
Végre is azonban a hőmérsék nagy mértékű alább- 
szállásával a megfagyott növények is elhalnak. 
A halál oka mindenesetre a sejtek nagy mértékű 
vízvesztesége, amely fagyáskor a sejtközti jára- 
tokba jut. A kevésvizű, vagy jóformán víztelen 
növényi részek nem pusztulnak el a nagy hideg- 
től, pl. magvak öt napon át tartó —200" vagy rö- 
videbb ideig tartó — 250" hidegben nem pusztul- 
tak el. A sejtközti járatokban meggyúlt víz jéggé 
fagyva a hőmérsék emelkedésével ismét vízzé 
lesz és lassanként visszavándorol a sejtekbe, ha 
azonban ez a visszavándorlás, pl. a párolgás foly- 
tán lehetetlenné válik, a vizüket vesztett sejtek 
elvesztik életképességüket, a növény elfagy. így 
van ez a tavaszi korai fagyok alkalmával, amely 
kár nélküli, ha a lehűlt növények párolgását meg- 
akadályozzuk. A talaj P.-a következtében be- 
álló térfogatváltozás is károsan hat, különösen a 
fiatal növényekre, a csemetékre, mert a talaj P.-a 
sokszor anövéuYekfel-F.-ával jár, ugyanis a ta- 
laj felső rétegének kihűlése, illetőleg vízének 
meg-F.-a folytán a felső réteg térfogata gyarapo- 
dik és a talaj felső rétege felemelkedik, magával 
emelve a körülfogott növénykét is, mi által az a 
talajból egészen kihúzódik vagy a gyökeréről le- 
szakad. A talaj olvadó vizének helyenként való 
nagyobb mértékű lehűlése, F.-a folytán a szárak 
tövei elhalhatnak, a növény kifagy. Tartós nagy 
hidegben a fatörzsek összehúzódása következik 
be, minek folytán kisebb-nagyobb repedések ke- 
letkeznek (1. Fagyrepedés). Más esetekben, külö- 
nösen amidőn a fatörzsnek napos oldalán a kam- 
bium működése korán veszi kezdetét, a bekövet- 
kező késői fagyok folytán az ilyen helyen a kara- 



Pasrytel daganat 



- 137 



Faifiryasztö-szerek 



binm elpasztul, minek következtében itt a kéreg 
i3 elhal és később lehull (1- Kéregrák). 

Fagyási daganat, 1. Fagydaganat. 

Fagyasztás, folyékony testnek hőelvonás ixi- 
ján való átvitele a szilárd állapotba. A hőelvonás 
először leszállítja a folyadék hőmérsékletét s mi- 
dőn ez az ú. n. fagypontra szállt le, vagyis azon 
hőfokra, amelyen a test folyékony és szilárd ál- 
lapotú lehet, a további hőelvonás a folyadék meg- 
dermedését, megfagyását idézi elő. A hőelvo- 
nást többféleképen lehet eszközölni. A legegysze- 
i-übb eljárás az, hogy a folyadékot tartalmazó 
edényt fagyasztószeibe, ú. n. hútőkeverékbe (pl. 
jég és só) helyezzük, melynek hőmérséklete ala- 
csonyabb, mint az edénybeli folyadék fagyás- 
pontja. Ezt az eljárást most is alkalmazzák, ha 
kisebb mennyiségíl folyadékot kell fagyasztani, 
pl. a fagylalt készítésénél, vagy midőn teljesen 
tiszta vízből kell jeget készíteni s a költség kér- 
dése nem irányadó. Folyadék P.-ára alkalmas 
eljárás a párolgás gyorsítása is. Ha pl. légszi- 
vattyú burája alá kis csészébe vizet teszünk s 
orré megfelelő alakú és nagyságú vékony ezüst 
vagy vörösrézcsészét helyezünk s ebbe kenetért 
öntünk, a levegő ritkítása rendkívül sietteti az 
éter párolgását s mivel ehhez hő kell, ezt a csésze 
alatti víz szolgáltatja s ezzel annyira lehűl, hogy 
a fémcsésze aljára jégréteg rakódik le. Még a víz 
saját párolgását is fel lehet használni annak le- 
hűtésére, ha a vizet tartalmazó, erős falú palack- 
ból szívják ki a levegőt s az eltávozó vízgőzöket 
tömény kénsavon át vezetik, mely a vízgőzt el- 
nyeli. A víz a palackban rohamosan lehűl s ha a 
légszivattyú kellő hatásfokú, csakhamar meg is 
fagy. Az ilyen működésű gépet vákuumgépnek 
nevezik. Az elsőt Carré készítette 1867. Az ilyen 
gépnek hátránya, hogy a kénsav a vizgőz elnye- 
lése következtében hígul s ezzel nagyon csökken 
vizet megkötő képessége ; azért a kénsavat időn- 
ként töményíteni kell, ami eleinte gőzfűtéssel tör- 
tént, mlg újabban úgy végzik, hogy koksztüzelés 
forró füstgázait közvetlenül érintkezésbe hozzák 
a hígított kénsavval. Baj az is, hogy a kénsav 
rövid idő alatt megtámadja a gépalkatrészeket s 
bogy erős ritkítású térrel összekötött csővezeté- 
kek és készülékek nehezen tömíthetek. Később 
Windhattsen és mások készítettek folytonos mű- 
ködésű és nagyobb méretű vákuumgépeket, de az 
újabb hűtőgépekkel ezek nem versenyezhetnek. 

A F.-t jelenleg nagy berendezésekkel eszközlik, 
és pedig vagy egy-egy épület (gyár, kórház, rak- 
tár) számára, vagy központi telepen egész váro- 
sok lakosságának használatára. 

A jelenleg alkalmazott hűtőgépek működése 
azon alapszik, hogy mikor valamely test a szi- 
lárd állapotból a cseppfolyósba, vagy ebből a gáz- 
állapotba megy át, akkor a halmazállapotvál- 
tozásra szükséges hőt, az ú, n. rejtett hőt, a kör 
nyezetből vonja el, vagyis azon testekből, melye- 
ket le akarunk hűteni. Most leginkább az utóbbi 
változást, az elpárologtatást használják fel az 
abszorpciós és kompressziós rendszerű gépekben. 
A folyadék, melyet elpárologtatnak, rendesen 
ammóniák, de használják a kéndioxidot és széndi- 
oxidot Is. A hűtőgépeket vagy közvetlenül P.-ra, 
vagy csak erős lehűtésre alkalmazzák. 



A mechanikai P.-nak jó tulajdonságai : hogy 
nagyobb hideg érhető el vele, mint a természetes 
jéggel, hogy az elért hideg állandóan megtart- 
ható ; a fagyasztó helyiségben szárazabb a levegő, 
a tisztaság megóvható ; teljesen tiszta jég nyer- 
hető, nem kell félni a jógkészlet elfogyásától, 
ha a jégfogyasztás 10 t.-nál többre megy, a mes- 
terségesen készített jég olcsóbb, mint a természe- 
tes. Araerikában minden gyárnak, minden tár- 
háznak, mely sok hidegei kíván, megvan a cél- 
jaira készült hűtőgépe. Ugyancsak Amerikában 
(Denver és St. Louis városokban) valósították 
meg a központi telepről való F.-t. A központi te- 
lepből az utcák burkolata alatt elágazó vezetékek 
hármas tartókkal vannak összeköttetésben, me- 
lyek közül egyik gyenge ammoniás vizet tartal- 
maz selnyeli a fogyasztó közönségtől visszakapott 
gázt. Ha a folyadék elég erőssé válik, áteresztik 
a tömény ammoniás vízzel telt tartóba. Itt Icpá- 
rolják, hogy víztől mentes ammóniát kapjanak. 
A harmadik tartó ezt az ammóniát fogadja be a 
az utcai vezetékeken át, nagy nyomással a fo- 
gyasztó közönség helyiségeiben levő készülé- 
kekbe jut. A P. alkalmával a folyékony víztelen 
ammónia kis csapon át nagy csőbe jut, ahol a 
nyomás alól felszabadulván, elpárolog s ezzel el- 
vonja a környezet melegét. A gázt aztán újra fel- 
fogják és sűrítik. Az eljárás teljesen bevált. L. 
még Hűtőgépek. 

Fagyasztógépek, 1. Fagyasztás és Hűtőgépek. 

Fagyasztó só, 1. Fagyasztó-szerek. 

Fagyasztó-szerek, a hőmérséklet csökkenté- 
sére szolgáló anyagok vagy anyagkeverékek. A 
P. hatása abban áll, hogy cseppfolyós állapotból 
légnemű, vagy szilárd állapotból cseppfolyós v. 
légnemű alakba átmenve nagy mennyiségű me- 
leget kötnek meg. Az alábbi táblázatban a leg- 
használatosabb F.-et állítottuk össze : 



Uömársékleti 
különbség 



Aa alkotó résaek súlyegységekben j 

C«-tól Co-ig 

1 salétromsavas ammóniák, 1 via -J-IO — 16 

5 szalmi/ík, 5 sítlétrom, 16 víz ._ -j-10 —12 

5 szalmiák, .5 salétrom, 8 glaabersó, 16 víaj -j-lO —15 

*3 salétromsavas nátron, 2 hig. salétromsav -j-10 — 80 

1 salétroms. ammon., 1 széna, nátron, 1 víz -í-10 — 28 
•9 foszforsavas nátron, é higított salétroms. -j-10 — 26 

•8 glanbersó, 9 sósav _ _. -j-10 —18 

•5 kénsavas nátron, 4 higított kénsav — ] -j-lO —20 

*6 kénsavas nátron, 4 szalmiák, 2 salétrom,! 

4 hígított salétromsav -! -1-10 —23 

*6 kénsavas nátron, 5 salétromsavas am-: 

moniák, 4 hígított salétromsav _ +10 — 40 

2 hó vagy tört jég, 1 konyhasó j —80 

5 hó V. tört jég, 2 konyhasó, 1 szalmiák' —26 

24 hó V. tört jég, 10 konyhasó, 5 szalmiák i 

5 salétrom 1 —88 

12 hó V. tört jég, 5 konyhasó, 5 salétrom-i 

savas ammóniák —38 

•3 hó, hígított kénsav _ — ._ _ _. —50 

•8 hó, 5 hígított sósav ._ _ — — _| —88 

•7 hó, 4 hiffitott salétromsav ._ _ —86 

4 hó, 5 klórkalcium _ — — —40 

2 hó, 3 kristályos klórkalolom ... ._ _l —46 

3 hó, 4 hamuasír ._ _ — — | —46 

A * jelzettek a fémedényeket megmaiják. 

A folyadékok közül ktllönösen a kénessavan- 
hidridet, a metilétert, az ammóniákét és a szénsa- 
vat használják. Az elsőnek —10 C", a második- 
nak —21 C«, a harmadiknak —38-5 C* és a ne- 



Fagyasztott hús 



138 



Fagyöngy 



gyediknek —78 C° a forráspontja. Különösen 
kedvelik az ammoniákot, mert a vizet mohón ször- 
pöli föl (a víz SOVo ammoniákgözt abszorbeál- 
hat). Újabb időben fagyasztásra használják a sűrí- 
tett levegőt is, mely torjengése közben sok me- 
leget köt meg. A P.-et gépi berendezéssel kom- 
binálva különösen folyadékok és a levegő hűté- 
sére és jóggyártásra, valamint vízdús rétegekben 
történő aknamólyítésnól is használják. L. Jég és 
Gázak folyósítása. 

Fagyasztott hús, 1. Hús. 

Fagyasztott metszet, az emberi vagy állati 
testből vagy egyes részeiből fürésszel vagy kés- 
sel készített átmetszet, amelyen az illető testrész 
egyes alkotó elemeinek egymáshoz való viszonya 
és elrendeződése jól tanulmányozható. A vizsgá- 
latra szánt anyagot erős téli hidegben kiat a sza- 
badban, vagy megfelelő hütőkeverékkel kőke- 
ményre fagyasztják s azután feldarabolják. Az 
így feldarabolt készítményeket erős alkoholban 
teszik el. A régebbi anatómusoknak igen kedvelt 
és használt vizsgálati eljárása volt. Mikroszkó- 
piai vizsgálatra is készítenek P.-eket, különösen 
ha gyors eljárásra van szükség. Ezen készítmé- 
nyeknél a fagyasztás régebben étergőzökkel tör- 
tént, ma folyékony szénsavat használnak e célra. 

Fagyasztott tej. Újabb időben a tejet fagyasz- 
tás által is konzerválják, hogy ilyen módon az 
hosszabb ideig, három vagy hat hétig is elálljon. 
Ezt az eljárást Casse dán mérnök kezdette. El- 
járása szerint a tejet kisebb részletekben meg- 
fagyasztják s ammoniák-jé<rgépekkel 2—3 fok 
Celsiusra lehűtött tejhez keverik, miáltal az egész- 
nek hőfoka hosszabb időn keresztül fok körül 
marad. A tejbe tett P. mennyisége az időjárási 
viszonyok szerint változó, de öO^/o-nál soha 
sem több. A rendeltetési helyére érkező F.-et ki- 
mérés V. feldolgozás előtt felmelegítik, ami ren- 
desen gőzzel fűthető lapos cinezett rézüstökben 
történik. Miután ez az eljárás körülményes és 
költséges, a gyakorlatban nem igen nyer alkal- 
mazást. 

Fagydaganat (pernio). Fájdalmas, néha len- 
csényi ; máskor sokkal nagyobb, sokszor tömegek- 
ben fellépő daganat, különösen a végtagokon és 
az arcon, mely fagy ások után néha évekig is fel- 
lép a szövetnek és vérereknek degenerációja kö- 
vetkeztében. L. Fagyos. 

F. a fáknál, a gyümölcsfák még sima ágataak 
vagy törzsének kérgén kis, legfeljebb 1 cm. ma- 
gas daganatok. Ezek a tavas/i fagyok hatásakép 
jelentkeznek, s képződésük eddig tökéletesen meg- 
fejtve nincs. A P.-okat jellemzi, hogy képződésük 
évében puhák, a körömmel könnyen szétmorzsol- 
hatok 8 ezáltal különböznek a nyalábpújmak ne- 
vezett daganatoktól, melyeknél a hasonló daga- 
natokkemények, s mindjárt a felszín alatt fásak. A 
P.-ok a gyümölcsfákra veszélyesek, mert helyükön 
a fa könnyen elszárad. Legjobb az Uyen dagana- 
tokat éles késsel a fa hosszának irányában több 
vágással végighasítani, ügy hogy a vágások még 
egészséges részeket is (a daganat felett és alatt) 
éljenek; ez eljárás mellett a daganat helyén a 
fa szépen befoiTad. 

Fagy elleni biztosítás, l. Biztosítás. 

Fagyilok (növ.), 1. Celastrus. 



Fagykár, a fagy által növényeken okozott kár. 
Van tavaszi, őszi és téli fagy. Legveszedelme- 
sebb a tavaszi, mely rendesen május havában a 
vegetáció kezdetén fagyasztja el a fakadó virág- 
rügyeket, a nedvdús fiatal levélkéket és friss haj- 
tásokat. Néha az új, fiatal nyálkás faréteg is el- 
fagy. Az őszi fagyok akkor okoznak kárt, ha 
lombfáinkat még lombozatukban érik s így még 
a nedvdús hajtásokat fagyasztják el. A téli fa- 
gyok főkép a másodlagos hajtásokat, a behege- 
dósi sojtszöveteket s a parenehimás szövetrésze- 
ket, sőt olykor a héj, háncs- és kambium-részeket 
is elfagyasztják ; a korán beálló téli fagy pedig a 
még teljesen meg nem fásodott idei hajtásokat 
teszi tönkre. Lombfáink közül legérzékenyebbek : 
dió, kőris, bükk, gesztenye, tölgyek és juharok ; 
a fenyők közül legtöbbet szenved a jegenyefenyő, 
kevesebbet az erdei fekete és vörös fenyő. 

Fagylalt, gyümölcsíznek, vanília-, kávé- vagy 
csokoládénak cukorral és tejföllel való keveréke, 
melyet sózott jégbe állított és jól elzárt pléhedény- 
ben addig keverünk, míg sűrű anyaggá tömörül, 
megfagy. P.-gép van többféle, de mindegyiknél a 
P.-ot tartalmazó szelence jól elzárható fedéllel bir, 
mely meggátolja a sós jég behatolását. Üdítő 
csemegéül használjuk, néha orvosszerül alkalmaz- 
zák. A félsürü tejfölös-P.-ot krémnek nevezik. 

Fagymag (azelőtt: Fadimák), kisk. Krassó- 
Szörény vm. bégai j.-ban, (igio) 938 oláh lak. ; 
u. p. és u. t. Bálincz. 

Fagyos v. hideg (észt.) a költői vagy szónoki 
előadás, ha érzelmeinkre nem hat, képzeletünket 
nem izgatja, hanem tisztán értelmünket foglal- 
koztatja. 

Fagyos eső, 1. Ónos eső. 

Fagyos idő, mikor a hőmérséklet többnyire 0" 
alatt van. 

Fagyos nap az olyan, melynek hőmérséklete 
részben 0" alá száll. 

Fagyos szentek. Ezzel a névvel illeti a régi 
hagyományos hit Pongrác, Szervác és Bonifác 
napját (május 12., 13., 14.), melyeken a gazda- 
ember vetéseit a fagyveszólytöl félti. Ezenkívül 
leghirhedtebb Orbán (máj. 25.). Való-e a P. híre 
V. pedig komoly alap nélkül reánk maradt babo- 
nás hit, ez nagyon sokat vitatott kérdés. Jelenleg 
úgy áll a dolog, hogy a hosszú évi megfigyelések 
nem igaüiolják, mintba a fagyveszély a P. nap- 
jain nagyobb volna, mint más napokon. Egyes 
években tényleg jelentkezik hidegülós a jelzett 
napokon, de az esetek túlnyomó száma ellene 
mond a P. hírének. Májusban voltak ós lesznek 
fagyok úgy nálunk, mint Közép-Európában, de 
fölötte valószínűtlennek látszik, hogy a fagyokozó 
képesség egyes határozott napokhoz ragaszkod- 
jék. Ilyen pontosan visszatérő időjárási jelensé- 
gek éghajlatunk alatt ismeretlenek. V. ö. Bána, 
Magyarország éghajlata. 

Fagyöngy, lép (Viscum L.), a Loranthaceae 
(Pakín-félék) család génusza; mintegy 30 faja 
van, hazájuk Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrá- 
lia. Fákon élősködő cserjék,ismételten ketté ágazó 
gallyakkal, osztatlan, többször csak pikkelyszerű 
levelekkel és 1 ivarú virágokkal, amelyek a haj- 
tások végén vagy tövén csoportban állanak és 
ogy hárommagvú bogyóvá fejlődnek ki. Nálunk 



Fagryöngyfélék 



- 139 - 



Paaryürüzős 



a fehér F. (V. album L., enyvbogyó, gyöngyös 
madárlép) 30, söt 90 cm. magasságú bokra bőr- 
nemű, hosszúkás, örökzöld, tompavégü levelek- 
kel, 3— ő zöldos-sárga kétlakú virágával a villa- 
szerű, zöldossárga ágak között ós fehér bogj^ójával 
ismeretes. Körülbelül 30-fólo fán tenyészik, de 
a tölgyön nagy ritkaság, ezen a Loranthus pó- 
tolja. Fögyökore a kéreg belső szövetében terül 
el s ebből a fába ereszti szivógyökereit (1. Élős- 
ködő növények). Leggyakrabban alma-, körtefán 
és jegenyefenyőn vagy hársfán találni. Bogyó- 
jából meg a szárából madárlépet főznek. A lép- 
rigó és más madár ganéjával szórja el a F. 
magvait. Lombját a szarvasmarha, kecske, juh 
nagyon kedveli. A F. árt a fának, ha sok van rajta, 
mert a táplálékát elszívja. A meglepett ágat tehát 
le kell metszeni, de nem közel a F. tövéhez, mert 
a szivógyökerei a fa kérgében szétterjednek s új 
növény is lehet bolölök. A görög ós a német mi- 
tológiában a F. villás ága mint varázsvessző 
szerepel. A tölgyön élő ritka F.-öt a régi orvosok 
Viscum quercium-nak v. druida-ffyöngynek ne- 
vezték és mint specifikumot epilepszia ellen hasz- 
nálták. Nyugaton karácsonyi dísz. 

Fagyöngyiélék (növ.), 1. Lorardhaceae. 

Fagypont (v. olvadáspont), az a hőmérséklet, 
melyen valamely anyag szilárd és folyékony is le- 
het. A F.-ig lehűtött folyadék szilárddá lesz, ha 
tőle meleget vonunk el ; a F. hőmérsékletén levő 
szilárd test folyékonnyá lesz, megolvad, ha vele 
meleget közlünk. Eközben hőmérsékletváltozás 
nem észlelhető. Folyékony test alkalmas körül- 
mények között (pl. hajosövekben) jóval a F. alá 
hűthető, anélkül, hogy megdermedne ; ez az ú. n. 
túlhűtés. Rendes körülmények között az olvadás 
ós fagyás hőfoka azonos. Nagy nyomás leszállítja 
a P.-ot, ha az anyag szilárd állapotban nagyobb 
tért foglal el, mint folyékony állapotban. Ilyen 
anyag csak kevés van, pl. a vas, bizmut, víz. A 
legtöbb test szilárd állapotban kisebb térfogatú, 
mint folyékony állapotban s ezek F.-ja emelkedik, 
ha nagy nyomásnak vetik alá. A víz F.-ja Celsius- 
és Réiumur-féle hőmérőkön O^sal, a Fahrenheit- 
féléken 82"-kal van megjelölve. Különböző anya- 
gok F-ja nagyon különböző. így a higanyé: 
-39" C. ; folyékony széndioxidé : -65" C. ; 95»/o-03 
borszeszó: — 130» C. ; etiléteré : — 117« C. ; szón- 
kénegó : —110" C. ; folyékony nitrogéné : —214" 
C. ; folyékony hidrogéné: -260" C. 

Fagypontcsökkenés. Az oldatok fagypontja 
mindig alacsonyabb hőmérsékleten van, mint az 
oldószeréé, ezt nevezik F.-nek ; A-val jelölik. Ez 
a csökkenése a fagyáspontnak arányos az oldatban 
levő molekulák számával. A test nedvei is külön- 
böző anyagok oldatai s így ezeknek is van fagyás- 
pontcsökkenésük. A vér fagyáspontcsökkenése 
—0.56 C", azaz a desztillált vízhez képest 56 szá- 
zadfokkal alacsonyabb hőmérsékleten fagj'. A vér- 
nek ez a fagyáspontcsökkenése állandó, ezt az ál- 
landóságot a vese biztosítja, ha valami betegség kö- 
vetkeztében a vesék működése elégtelen lesz, ez a 
fagyáspontcsökkenés nagyobb lesz. A fagyáspont- 
csökkenésnek ez a megnagyobbodása fontos kór- 
jelző a vesemegbetegedósek diagnózisában. 

Fagyrák, a fáknak az a betegsége, mely a 
héj sebein származó, ú. n. behegedési szövetek s 



a fiatalabb ágak tövén levő parenchimában gaz- 
dag rétegek megfagyása folytán keletkezik. Ez a 
betegség csak bizonyos időközökben terjed s a fa- 
rész nemcsak mögötte, hanem sokszor a bélig 
megbarnul, sőt a fa természetes színének meg- 
változását a bomlás anyagai felszívódása kövot- 
keztóbon fölötte és alatta is észre lehet venni. 

Fagyrepedés (uöv.), a fatörzseken a nagy hide- 
gekben keletkező repedések. Az alacsony hőmér- 
séken a vastagabb fatörzsek fateste kisebb tér 
fogatra húzódik össze, különösen összehúzód- 
nak a vizet nagyobb mennyiségbon tartalmazó 
külső rétegek, a szíj ácsfa. Az összehúzódás ezért 
a felülettel párhuzamosan harántirányban a leg 
nagyobb, minek folytán hosszanti repedések ke 
letkeznek, amelyek sokszor a farostok eltérő k-- 
futása miatt gyakran nem párhuzamosak a fa- 
törzs tengelyével és gyakran egészen a fatest be- 
léig hatolnak. A F. többnyire kalluszképződé.ssel 
kapcsolatban behegednek, arait a kéreggel fedett 
sebfa ormós kiemelkedése később is elárul. Sok- 
szor különösen a sekélyebb F.-ek nem hegednek 
be, de gombák megtelepedése folytán nyitott seb- 
ként maradnak a törzsön (fagyrák, l. o.). A gyü- 
mölcsfák F.-eit a kertészek akként gyógyítják, 
hogy előbb a sebhelyet simára lefaragják, azután 
faviasszal bekenik. A cserfának külsőleg beforrt 
F.-eiben tavasszal tannintartalmú, kissé fanyar s 
emellett édeskés, émelygős folyadék gyüleralik 
össze, amit némely vidé- 
ken az erdőben legeltető 
pásztorok, a fát fúrással 
megcsapolva, kedvvel fo- 
gyasztanak el. 

Fagysáv. A gyümölcs- 
fák törzsének fiatal sima 
kórgén, vagy a fiatalabb 
ágakon mutatkozó hossz- 
repedés, melynél a kéreg 
hosszú rongyos sávok- 
ban leválik (1. az ábrát). 
A F. a fagy behatása 
alatt keletkezik, amitől a 
kéreg külső része mindig 
előbb felhólyagosodik s 
csak később reped meg s 
válik el, kifelé göngyö- 
lődő sávok alakjában ; a 
felrepedós után a belső 
kéreg megbarnul és igen 
gyakran az így megtá- 
madott ág vagy a fiatal 
fácska elhal. 

Fagyürü (aöv.) a. m. 
évgyűrű (1. o.). 

Fagyűrűzés (növ.), a fa- 
törzs külső részének, a 
kéregnek keskenyebb v. 
szélesebb gyűrű alakjá- 
ban való eltávolítása. A 
fa, általában a növé- 
nyek a gyökerektől fel- 
vett nyers táplálékot és a vizet a fatestben szál- 
lítják a levelekhez, ahol megfelelő folyamatok 
útján a gáznemű táplálék asszimilálásával kap- 
csolatban az asszimált anyagok alakulnak, amo- 




Pagyaáv. 



Fagyzug 



140 



Fahöjsav 




lyek a növények, illetőleg a fa testének külön- 
böző részeiben a háncs által szállíttatnak. En- 
nek bizonyságára szoktuk a fákat meggyűrűzni, 
eltávolítva egy dara- 
bon róla a kéreggel 
együtt a háncsot is (má- 
sodlagos kéreg), miál- 
tal az asszimiláták le- 
felé való szállítása meg 
lesz akadályozva, amit 
a fának a gyűrűzés fe- 
letti megdagadása bi- 
zonyít (1. az ábrát). A 
gyakorlatban a P.-t a 
fának úgymondott lá- 
bon való elpusztítására 
használják fel, amen- 
nyiben a gyűrűzés 
alatti rész nem kapván 
asszimilátákat, lassan- 
kint elpusztul, maga 
után vonva az egész 
növény elhalását. Ez 
gyorsabban következik 
be, ha a gyűrűzés által 
a fatest külső rétegeit 
Amlrigyesbálványfa(Ailanthus(^fJ^«^í^)/«,f"^^Olít- 
glandalosa Desf .) meggyűrüzött J^K, megakadályozva a 
%darabja; a gyűrűzés feletti VÍZ felfelé valÓ szállí- 

S f^iy'tlfeSLty'íítXt: f fát és így a gyűrűzés 
(Pucskó Mihály rajza.) feletti részek kiszára- 
dását idézzük elő. 

Fagyzng név alatt ismeretesek a mély, nedves, 
légjárástól elzárt völgyek, hegykatlanok v. az ily 
természetű, köröskörül sűrű magas erdővel elzárt 
erdei tisztások és vágásterületek ; ezekben a növé- 
nyek, fiatal csemeték könnyen el- v. kifagynak. 

Fahad (áiiat), 1. Gepárd. 

Fahágó-félék (A7iabatidae, é.n&t), a Verébalakú 
madarak (Passeriformes) rendjébe, a Rikácsolok 
(Glamatores) alrendjébe tartozó madárcsalád, 
melynek mintegy 300 faja él Dél- és Közép-Ame- 
rikában. Fajait két alcsaládra, jelesen a Fazekas- 
madarak (Furnariinae) és a Mászkálok (Anábati- 
nae) alcsaládjára osztják. Legismertebbek : a fa- 
zekasmadár (1. 0.) és a siirke (1. o.). 

Fahajlitógépek. Fából való pálcák és lécek 
állandó jellegű hajlítására szolgálnak. Szerepük 
van a hajlított fából való bútor, a hintó, kocsi és 
vasúti kocsi-iparban, valammt a hajóépítésben. 
Sportcikkek gyártásánál is (hajtókarika, raket, 
bobsleigh stb.) használják. Fát csak úgy hajlít- 
hatni, ha sikerül a keresztmetszetének ú. n. kö- 
zömbös rétegét közel a külső (domború) fölülethez 
átvinni. Ennek folytán minden fahajlítógép oly 
szerkezetű, hogy a fapálca meghosszabbodását 
megakadályozza. 

Fahak (Tetrodon fahaka Hasselqu., áiiat), a 
Csontos halak (leleostei) rendjébe, a Forrt-áll- 
csontuak (Plectognathi) alrendjébe, a Csupasz- 
fognak (Gymnomntes) családjába tartozó halfaj. 
Hátát, oldalait és hasát finom, éles tüskék borít- 
ják, testének többi része csupasz. Mellétől farka- 
tövéig és konnányúszójáig 7 fekete sáv fut végig; 
háta feketéskék, hasa fehér, kormányúszója sárga 
színű. Hossza 30—45 cm. A Földközi-tengerben, 



továbbá a Nílusban honos. Húsát a Nilus melléki 
lakosság eszi ; ikrája állítólag mérges. 

Faham-levelek v. faam-levelek, 1. Angrecum. 

Fahamu, 1. Hamuzdr. 

Fahangya (Lasius fuUginosus Latr.), a Miri- 
gyes hangyák (Formicidáe) csoportjába tartozó 
hangyafaj. A Pyreneusi félszigetet és Balkánt ki- 
véve egész Európában közönséges. Vén tölgy-, 
fűz-, hárs- és nyárfákban lakik s ezeknek elkor- 
hadt anyagából építi fészkét. 

Faharaszt (növ.). A harasztok fatermetü alak- 
jait nevezik így. A trópusokon fordulnak elő, ma- 
gas, de el nem ágazó törzsük van, tetején levél- 
koronával [Alsophüa (1. 0.), Cyathea (1. o.)]. Mor 
rasztfáknak is nevezhetők. 

Fa hársa (növ.), eredetileg a fa háncsrétege (liber) 
és némelyek a háncs helyett egyenesen a hársai 
V. hársszövetet használják. A fák közül különösen 
a hársfa háncsát használják, amelyet Szt. István- 
nap táján 6—9 cm. széles szalagok alakjában le- 
hámozva, állóvízben októberig áztatják, azután 
megmossák, megszárítják, megtisztítják és kötöző- 
nek, súrlónak, kosárnak stb. használják, v, zsá- 
kot, takarót és pakoló ponyvafélét szőnek belőle. 
A kertész meg a szöúösgazda jól fizeti, de ná- 
lunk ezekre a célokra már kevésbbé használa- 
tos, mert kiszorította a raffia. A P. a fa 20 — 30 
esztendős koráig szokott a legjobb lenni. Hazánk- 
ban a fehér vagy ezüstös hársfa hársa a legjobb. 
Legtöbb F.-t és hárstakarót (14 millió darabot) az 
oroszok bocsátanak forgalomba. Egyesek a P. 
alatt a gesztet értik. 

Fahatár, 1. Fateny észét határa. 

Fahegykeszeg v. dévérkeszeg, 1. Keszeg. 

Fahéj (növ.), 1. Cinnamomum. 

Fahéj aldehid, ^-fenilakrolein : 

CgHj.CH:CH.C3g 

Kellemes szagú olajszerű folyadék. Vízgőzzel el- 
illan. 20 milliméter nyomásnál 128— 130"-on forr. 
djo := 1-050. A fahéjból desztilláció útján nyert 
fahéjolaj fő alkotó része és ez olajból nátriumbi- 
szulftt vegyülete segítségével tisztán előállítható. 
Mesterségesen a benzaldehid és aeetaldeliid kon- 
denzációja útján készülhet. 

Fahéjalkohol, cinnamilalkohol. ^-fenil-allü- 
alkohol: CeHg.CHrCH.CH^.OH 33»-on olvadó, 
hosszú tűalakú kristályok. Fp. = 254—255®. 
d^o = 1*044. Szaga a jácintra emlékeztet. Vízben 
eléggé oldódik.Pahéj savesztere alakjában a stora x- 
ban és perubalzsamban fordul elő. 

Fahéj olaj (növ.), a különböző fahéjak (1. Cinna- 
momum) vízzel való lepárlása útján nyert éteri- 
kus olaj, melyet különféle orvosságokhoz használ- 
nak. Az étvágyat és gyomormeleget gerjesztik s 
azért kitűnő digesztiv szerek. A fahéjfa leveleiből 
és gyökereiből is készítenek olajat, de összetéte- 
lükbon e három fajta olaj egészen eltérő. 

Fahéj sav, dnnamilsav, ^-fenilakrüsav. 
C.HjCH : CH.COOH. 
Telítetlen, egybázisú sav. Részben szabad álla- 
potban, részben összetett éterek alakjában kü- 
lönféle balzsamokban és gyantákban fordul elő : 
így a perui és tolui balzsamban, a storaxban, a 
benzoe-gyanta némely féleségében. A storaxból 
úgy készülhet, hogy azt nátronlúggal főzzük. 



FahéJvIrAR 



141 



Fahíd 



amidőn vízben könnyen oldható fahéj savas nát- 
rium képződik. A ieszürt oldatot sósavval túlte- 
lítve, tisztátalan F. válik le. Ezt ammonium- 
karbonátoldatban föloldjuk és sósavval újból le- 
választjuk. A megszárítás után a P.-at ligroinból 
kxistályosítva egészen megtisztíthat- 
juk. Gyárilag többnyire szintézis út- 
ján készül olyformán, hogy acetilklo- 
ridot benzaldehiddel 120-i;30"-ra fel- 
hevítenek. A F. forró vízből kristályo- 
sítva színtelen tűalakú kristályokból 
áll, borszoszböl rombos prizmákban 
kristályosodik. 0. p. 133«, f. p. 300«. 
Hideg vízben kevéssé (3500 sr.-ben), 
forróban meglehetősen oldódik, bor- 
szesz, kloroform és széndiszultid köny- 
uyen oldja.Oxidáló anyagok előbb benz- 
aldehiddé, azután benzoesavvá oxidál- 
ják. A fejlődő hidrogén hidrofahéj savvá 
alakítja. Vízzel melegítve stirol és szón- 
dioxidra bomlik. Nagy számú szánna- 
zékait ismerjük. A F. 1 bázisú sav, a 
karboxil csoport hidrogénjét fémmel helyettesítve 
a P.-sók V. cinnamilátok keletkeznek. Az alkáli- 
fémek F.-sói vízben könnyen oldhatók, az alkáli- 
földfémeké nehezen. A nehéz fémek F.-sói oldha- 
tatlanok. Összetett éterei közül a F.-as benzil- 
éter (cinnamein) és a F.-as stiriléter (stira- 
cin) a peinii s tolubalzsamban, továbbá a 
storaxban fordulnak elő, mely vegyületektől 
ered e balzsamok kellemes szaga. A P.-val 
az atropasav és Lzoatropasav izomer vegyü- 
letek. 

Fahéj virág (növ.), Így nevezik a Ginnamo- 
mum aromaticum és Ginnamomum TamcUa 
éretlen terméseit, melyek borsszem nagy- 
ságú, gömbölyded ékalakú vagy apró szöghöz 
hasonló, sötétbarna testecskék (Plores cassiae). 
Fahéjhoz hasonló ízük van s fűszerül, de kivált 
a gyógyszertárak számára fahéjolaj és fahéjvíz 
készítésére szolgálnak. 

Fahíd az a híd, amelynek 
tartó-szorkezete (fölszorke- 
zete) fából való; míg az al- 
építmény, vagyis a hídlábak 
és a hídfők lehetnek falazot- 
tak is. A F.-ak jelentősége ma- 
napság a kő-, vas- és vasbeton- 
bjdakkal szemben alárendel- 
tebb. F.-ak ma már csak félre- 
eső, fában bővelkedő vidéken 
épülnek, vagy oly esetekben, 
mikor vagy ideiglenes termé- 
szetű szerkezet is megfelel (pl. 
iparvasutakon), v. pedig gyor- 
san elkészíthető híd szükségew 
(árvíz elsodorta utak helyre- 
állításakor). Ugyanis a fa nem 
eléggé tartós, mert korhad, 
aminek folyta a F. jó karban tartása igen költ- 



2. Összetett gerendatartós F., amelynél a tar- 
tók több egymásra fektetett és egymással össze- 
kötött gerendából állanak. A tartót képező 2 v. 3 
gerenda összeköttetését v. fogazással eszközük, 
vagy pedig ékeLe'ssel (1. átn-a). Az első módnál a 




1. iíath. Ékelt gerendatartós fabid 

gerendák érintkező lapjain fogas kimetszóseket 
vágnak, olyformán, hogy az egyik gerenda fogai 
a másiknak megfelelő kimetszéseibe beilleszked- 
jenek, míg az ékelt tartónál a gerendák közé he- 
lyenkint ékeket tesznek, amelyek a gerendákból 




ábra. Faggömaves fahíd. 



kivágott megfelelő kimetszéseket kitöltik. Ezen 
összeköttetések (a tartóknak bőséges összecsava- 
rolásával együtt) azt célozzák, hogy a gerendá- 
kat szoros összefüggésbe hozzák egymással, hogj' 




A P.-akat a nyílást áthidaló tartók különböző 
szerkezete szerint osztályozziik, és pedig a kö- 
vetkezőképen : 1. Egyszerű gerendatartós F., 
ameljmól (rendesen négyélüre kiácsolt) egyes 
gerendákból állanak a tai-tók. 



3. ábra. Fesaitömfives fiüifd. 

a tartó lehetőleg úgy viselkedjék a terhelés alatt, 
mintha egyetlenegy nagyméretű gerendából volna 
Nálunk inkább az ékelt tartókat alkalmazzák, 
amelyeknek elkészítése könnyebb, mint a fogazot- 
také. 

3. Függőtnüven F., melynek fötai"tóit függő- 
müvek képezik. Bendszerint kettős függömúvet 



Fa-Hien 



142 



Fahrbach 



alkalmaznak (2. áhra), amelynél tehát a hidaló ge- 
renda két közbenső ponton (c) van felfüggesztve. 

4'. Feszítöviüves F. (3. ábra), amelynél a hi- 
daló gerendákat egy-egy feszítöniü (1. o.) támasztja 
alá ; ez utóbbi a két ferde dúcgorendából és az 
ezek által közrefogott feszítögerendából áll, me- 
lyet a hidaló gerendával rendesen ékek és csava- 
rok kötnek össze. 

5. Rácsos F., amelynek főtartói rácsos tartók 
módjára (1. Híd) vannak szerkesztve. Manapság 
már alig építenek másfajta rácsos fahidat, mint 




4. ábra. Howe- rendszerű rác.°os fahíd. 

az Amerikából hozzánk származott úgynevezett 
Ifot^e- rendszerűt (4. ábra). 

A kídpáiya szerkezete a kisebb nyilású vagyis 
az 1. és 2. alatt tárgyalt gerendatartós P.-akon 
és pedig vasúti hídnál a közvetetlonül a tartókra 
fektetett talpfákból, közúti hídnál pedig a tar- 
tókra keresztben fektetett 8—10 cm. vastag össze- 
függő pallózatból, a hídlásból áll. Ami a fából 
való hidfelszerkezetek alátámasztásait (a hídlába- 
kat és a hídfőket) illeti, amelyek vagy szintén fá- 
ból, vagy pedig falazatból készidnek, 1. Járom, 
HídpiUér, Hídfő alatt. A pilléreken, illetőleg híd- 
főkön, a tartók végeit nem fektetik közvetet- 
lonül a falazatra, hanem egy (vagy két) kereszt- 
ben futó, s egész hosszában a falon fekvő geren- 
dára, az ú. n. falgerendára. 

Fa-Hien. Egy buddhista szerzetes neve, ki Kr.u. 
399 — •ilö-ig mint zarándok Közép-Ázsia és India 
nagy részét bejárta és onnan gazdag irodalmi 
kincsekkel tért vissza. Tudósítását, Fukuo-ki (a 
buddha-országokról szóló jelentés), 1836. lefordí- 
totta először Bemusat, majd 1886. Legge (A re- 
cord of buddhist kingdom), Oxford Clarendon 
Presse, 1886. 

Fahil, romváros Palesztinában, 1. Pella. 

Fahimlő v. fa rühe (növ., akariasis), a körtefa 
betegsége. A Phytoptus piri Pag. nevű atka 
okozza, t. i. a szúrásából a levélen számtalan pi- 
ros, később fekete apró gubacs keletkezik, a levél 
Mmlőszerü lesz. A F. 1870 óta nagy mértékben 
terjed, a termést nagyon veszélyezteti v. meg- 
rontja s csak úgy lehet ellene védekezni, ha a 
tavaszi ágak kifejlődése után, meg a nyári haj- 
tások megindulta előtt, a himlős leveleket eltaka- 
rítjuk V. ritkítjuk. Előfordul egyéb fákon is. 

Fahlbeck, Pontus, svéd történetíró és nemzet- 
gazda, szül. Ölmeben (Verinland) 1850 okt. 15. 
1880-ban a lundi egyetemen a történet magán- 
tanára, 1889. az államtudományok rendes tanára 
lett. 1902 óta az első kamara tagja s a véd vámos 
konzervatív párt híve. Főbb müvei : Kritiska 
studier öfver det frankiska rikets áldsta sam- 
fundsskick (Lund 1880, franciául is megjelent) ; 
Sveriges nationalfórmögenhet etc.(1890); Sveriges 
Adél (1898—1902, 2 köt., németül is). 

Fahlberg, Konstantin, kémikus, szül. 1850 dec. 
22. Tambovban, Oroszországban, megh. 1910 aug. 



16. Nassau fürdőben. Tanulmányait Lipcsében vé- 
gezte. 1878-ban a baltimorei John Hopkins egye- 
temen magántanár. Itt fedezte fel Ira Kemson 
tanár laboratóriumában a saccharint, mely test a 
nádcukornál körülbelül 500-szor édesebb. 1881. 
a flladelüai Grays FeiTy Chem. Works igaz- 
gatója. 1886-tól saját saccharingyárát vezette 
Salbkeban, Westerhausen a. d. Bibe, Magdeburg 
mellett. Értekezései amerikai és német tudomá- 
nyos folyóiratokban jelentek meg. 

Fahicrantz, 1. Kari Johan, svéd festő, szül. 
Stora-Tunában 1774 nov. 29., megh. 1861 jan. 1. 
A régi mesterek hatása alatt főleg ideális, roman- 
tikus tájképeket festett. A Frithjof-sagához ké- 
szített képei reprodukciókban nagyon elterjedtek. 
Öccse, F. AxelMagnus(l'780-lSö4i)3Zohvás,z\olt. 

2. F, Kristian Érik, svéd író, szül. 1790 aug. 
30., megh. 1866 aug. 5. Híres szatirikus múvo : 
Noks Ark (Noé bárkája). Ebben vízözönkora- 
beli emberek csúfolják ki F. korának szelletni 
irányait. 

Fáhlmann, Friedrich Róbert, észt nyelvtudós, 
született Hagewiedban, Esztóniában 1798., meg- 
halt Dorpatban 1850. Eleinte orvostant tanult 
Dorpatban; később nyelvészettel s azonkívül 
hazája mondáinak buzgó tanulmányozásával kez- 
dett foglalkozni; 184-2 óta az észt nyelvet ta- 
nította Dorpatban. Különös érdemeket szerzett 
magának P. az észt nemzeti eposz, a Kalewi 
Poeg (a. m. Kalev fia; bevégezte Kreutzwald, 
1857—61) verseinek összegyűjtésével. Főbb mü- 
vei : Versuch, die esthnischen Verba-Konjugatio- 
nen zu ordnen (Dorpat 1843) ; Ueber die Deklina- 
tionen der esthnischen Nomina (u. o. 1844). V. ö. 
Kreutzwald, Róbert F. (Dorpat 1852) és Egyete- 
mes Irodalomt. IV. kötet 113. 1. 

Fahlun, 1. Falun. 

Fahlunit (ásv.), a Cordierit-ásványnak egyik 
átalakulási terméke. Nevét Fahlun (Svédország) 
bányahely után nyerte, ahol a kemény, barna 
cordieritkristályoknak szürkés-zöld átmeneti kér- 
gét alkotja. 

Fahm-levelek (növ.), 1. Angrecum. 

Fahne, Antan, német jogtaidós és történetíró, 
szül. Münsterben 1805 febr. 28., megh. Düssel- 
dorfban 1883 jan. 12. Orvosi, teológiai és jogi ta- 
nulmányokat végzett. 1842 óta visszavonultan 
élt előbb Roland, majd Fahnenburgkastélyban, 
hol gazdag gyűjteményt szerzett kéziratokból és 
műkincsekből. Megírta a Bocholtz grófok, a Hoevel 
bárók és a Salm hercegek történetét terjedelmes 
müvekben, de genealógiai adatai nem megbízha- 
tók. Franciaországi útjának emlékei : Bilder aus 
Frankreich vom Jahre 1831 (Berlin 1835). 

Fahaenjunker (ném.), 1. Zászlótartó. 

FábuficliL (ném.), 1. Zászlós. 

Fahrbach, bécsi zenész-család. F. Joseph 
(1804—1883) fuvolavirtuóz, hangszerére számos 
verseny művet szerzett; F. Philipp (1815 okt. 
25. — 1885 márc. 31.), Lanner tanítványa, számos 
táncdarabot és pár dahnúvet írt ; fia, Philipp jxm., 
szül. Bécsben 1840., megh. 1894 febr. 15., katona- 
karnagy volt és számos évig Budapesten műkö- 
dött, 1885. átvette atyjának zenekarát és azóta 
Bécsben és Parisban élt ; mintegy 200 táncdara- 
bot írt. 



Fahrenheit 



143 



FaiUy 



Fahrenheit, Gábriel Dániel, német fizikus, 
szül. Danzigban 1686 május 14., megh. Hollan- 
diában 1736 szeptember 16. Atyja kereskedő 
volt és ílát is erre a pályára szánta. Ez azonban 
inkább a természettudományok iránt érdeklődött, 
s ilynemű kutatásokkal, főleg hőmérők kószitésé- 
vol foglalkozott. A F.-ról elnevezett hőmérőn a 
fagypont 32-vel van megjelölve ; a nullapont az 
1709-ki leghidegebb hőmérsékletnek felel meg ; a 
vérmérséklet 96 fok. A mostani F.-féle beosztás 
csak későbbi keletű. Eszerint a fagypont szintén 
32-vel van jelölve, a forrpont pedig a 2 1 2. fok. 
A F.-féle hőmórőbeosztást még ma is használják, 
főleg az angolok és amerikaiak. P. volt az első, 
aki a vizet a fagypont alá hűtötte, anélkül, hogy 
az megfagyott volna. Neki köszönhetjük az első 
használható súly areométert és termo- barométert. 

Fái, l.J.Béla,műfoTáító és hírlapíró, szül. Nagy- 
váradon 1853., megh. 1904 dec. 21. A középisko- 
lát szülővárosában bevégezvén, a budapesti mű- 
egyetem s később a tud. egyetem jogi karának 
hallgatója volt. Behatóan foglalkozott a modem 
nyelvekkel, különösen az angol és francia nyelv- 
vel, melyek irodalmából sok regényt, elbeszé- 
lést és színművet (körülbelül 200 kötetre való) 
fordított. A Nemzeti Színházban az ő fordítása 
szerint adják Augier, Sardou, Feuillet, Dumas, 
Ohnet, Daudet s néhány modem német és angol 
drámaíró több munkáját. Mint hírlapíró 1873 óta 
működött ; előbb az Egyetértés, később a Hazánk 
szerkesztőségének volt tagja ; részt vett a Buda- 
pesti Napló megalapításában. A mellett a Magyar 
Szmház, 1899-töl a Népszínház titkára volt, 1901. 
pedig az Operához ment át. 

2. F. Szeréna, a Nemzeti Színház tagja, szül. 
Erdőhegyen, Arad vm.-ben, 1865 dec. 24. A színi- 
iskola elvégzése után rögtön szerződtették a Nem- 
zeti Színházhoz. Tragikai és drámai szerepköre 
van, újabban komikus szerepeket is játszik. Főbb 
szerepei : Éva, Goneril, Adél (Báró és bankár), 
Wolöhé (A bunda) stb. 

Faible (franc, ejtsd: fébi), gyönge ; mint alany: 
gyöngeség, aprólékos szenvedély valami iránt; 
faihlesse, gyöngeség, ájulás. 

Faida (középkori latinsággal a német Fehde), 
a középkori jogéletben elismert harc, amelyet a 
megsértett fél az ö rokonságával, nemzetségével 
a sértés megtorlása végett viselni jogosítva volt 
a sértő nemzetsége ellen. Az ősi germán felfogás- 
nak felelt meg, amely szerint az egyesen elköve- 
tett sértést, mint a népen belül uralkodó békének 
a megszegését, az egyes az ő nemzetségével 
együtt van hivatva megtorolni. A P. lényegében 
nem más, mint a jogos önsegély gyakorlása, az 
ösí korban uralkodó magánbosszú érvényesíté- 
sének az eszköze ; amint a magánbosszú helyébe 
annak pénzen megváltása (composítio) lép, ekkor 
már a F. inkább a megváltás elérésére szolgál. 
Az egész középkoron át tart a F. kiküszöbölésére 
irányuló küzdelem, végre I. Miksa császár 1495. 
a wormsi birodalmi gyűlésen örökre megszün- 
tette. 

Faidherbe (ejtsd : féderb), Louis Léon César, fran- 
cia tábornok, szül. Lilieben 1818 jún. 3., megh. 
Parisban 1889 szept. 28. Katonai tanulmányai be- 
fejeztével Algériában és Guadeloupe szigetén több 



expedícióban vett részt a benszülöttek ellen, 1852 
—65-ig pedig rövid megszakítással Szenegálban 
kormányzó volt. 1865-ben saját kérelmére vissza- 
hívták és a Bonéban (Algéria) állomásozó hadosz- 
tály parancsnokává nevezték ki. A köztársaság ki- 
kiáltása után (1870) Gambetta Franciaországba 
hívta F.-t, hol a francia északi hadsereg fővezér- 
letét vette át. Itt eleinte szerencsével harcolt, de 
utóbb nagy veszteségek érték és végi*e St. Quen- 
tinnél Goebon által teljesen leveretett. A fegyver- 
szünet után a nemzo^yűlésbe választották, ahol 
Gambetta pártjához csatlakozott. A köztársasági 
párt végleges győzedelme után a hadügyminisz- 
térium vezetésével kínálták meg, mely állást 
azonban rongált egészsége miatt el nem vállal- 
hatta. 1879-ben szenátorrá választották s 1880. a 
becsületrend kancellárjává nevezték ki. Mint tudós 
különösen észak-nyugati Afrikának földrajza és 
néprajza körül szerzett érdemeket. Nagyobb 
művei közül megemlítendők: Chapitre de géo- 
graphie sur le Nord-Ouest de l'Afrique (St. 
Louis 1864) ; Collectíon compléto dos tnscriptions 
numidiques avec des apergus ethnographiques sur 
les Numidos (Lille 1870) ; Sur les tombeaux mégali- 
thiques et sur les blonds de la Libye (Paris 1874) ; 
Les doLmens d'Afrique (1873) ; Epigraphíe phéni- 
cíenne (1873) ; Essai sur la langue Poul (1874) ; Le 
Soudan fran^ais (1884) ; Le Sénégal. La Francé 
dans l'Afrique occidentalo (Paris 1889) stb. Hadvi- 
selését Campagne de l'armée du Nord (Paris 1871) 
c. müvében igazolta. V. ö. Brunel J. M., Le ge- 
nerál F. (Paris 1890). 

Faid'herbe (ejtsd: féderb), Lucas, flamand építész 
és szobrász, szül. Mechehiben 1617., megh. 1697. 
1636-ban Antwerpenben Rubens tanítványa lett és 
csakhamar megnyerte a mester barátságát. Mind 
építészeti, mind szobrászati műveiben Rubens 
stílusának legtehetségesebb terjesztője és a fla- 
mand bárok művészet legkiválóbb mestereinek 
egyike. Építészeti művei közül a legfontosabbak : 
a jezsuiták temploma Löwenben (1650—1666), a 
beguinák temploma Brüsszelben (1657—76), a 
mechelni Notre Dame d'Hanswyk templom (1663 
—78), a mechelni jezsuita-templom (1669—76) 
stb., elrendezésükben érdekes, tömegükben meg- 
kapó, gazdag dlszű müvek. Szobrászati művei 
közül nevezetesek : apostolok szobrai a brüsszeli 
székesegyházban; a mechehii szt. Romualdus 
templomban a főoltár, Cruesen érsek síremléke, 
Borromei szt. Károly ésapestisos beteg csoportja; 
szobrok a mechelni Notre Dame d'Hanswyck 
templomban stb. Elefántcsontfaragványai aXVIL 
sz.-ban oly divatos műfaj legjelesebb termékei 
közé tartoznak. 

Faidit, trubadúr, 1. Gaucelm Faidit. 

Falence, 1. Fayence. 

Faille (franc, ejtsd : fáiy), a flamand nők fej- 
kendője, mely a vállat is befedi ; soeur de la F., 
apácák, kik ilyen kendőt visehiek. A női ruhakel- 
mék egyik selyemből készült fajtája is e név alatt 
ismeretes. Kötése bordás (1. Alapkötés). 

Falllir (franc, ejtsd : feiiyír, ol. fallire), meg- 
bukni, csődöt mondani ; faülite, csőd, bukás. 

Failly (ejtsd: faiiyi), FierreLouis Charles Achiüe 
de, francia tábornok, szül. Rozoy sur Serreben 
(Aisne) 1810 jan. 21., megh. Compiégneben 1892 



Failsworth 



ÍU 



Fairfax 



nov. 14. Korán lépett a hadseregbe s 1851-ig majd- 
nem kizárólag Afrikában szolgált, mely idő alatt 
ezredessé emelkedett. A krimi hadjáratban mint 
dandárparancsnok vett részt s kitűnt az Alma mel- 
lett vívott nagy ütközetben, továbbá Szebasztopol 
s a Redan-bástya ostrománál, szintúgy a Csernaja 
mellett vívott csatában.Azl859-iki olasz hadjárat- 
ban mint hadosztályparancsnok, a nagy német- 
francia hadjáratban pedig mint az 5. hadtest 
parancsnoka vett részt, de kevés sikerrel. Sedan 
felé vett útjában a németek Beaumontnál utóiér- 
ték és megverték. Erre megfosztották rangjától. 
A sedani ütközet után pedig hadi fogságba került. 
A békekötés után kiszabadult, de parancsnokságot 
többé nem nyert. A maga igazolására megírta 
a Campagne de 1870. Opération et marches du 
5. corps jusqu'au 31. aoút (Bruxelles 1871) című 
művét. 

Failsworth (ejtsd: feiszworth), város Lancaster 
angol countyban, a manchestor-leedsi csatorna 
mellett, (1911) 16,000 lakossal. Jelentős ipari és ke- 
reskedő város. 

Faimádás, 1. Erdötisztelet és Fákidtusz. 

Fa-impregnálás, L Fa, 2. 

Fáin (ejtsd : fen), Agotlion Jean Frangois, báró, 
I. Napóleon magántitkára, szül. Parisban 1778 
jan. 11., megh. 1837 szept. 14. 179t')-ban a nem- 
zeti levéltár osztályfőnöke lett ; 1806. a császár 
kabinetirodájába került. Hasznos szolgálataiért 
1809. bárói címet kapott, 1813. a császár magán- 
titkára lett s ő szerkesztette fontainebleaui le- 
mondó iratát is. A restauráció alatt elvesztette 
állását, de 1830. Lajos Fülöp kabinetirodájának 
főnökévé nevezte ki. Pontos diplomáciai feljegyzé- 
sei az 1812., 1813. és 1814. évekről (Manuscrits) 
németül is megjelentek. 

Fainéant (franc, ejtsd : fenéan) a. m. semmi- 
tevő, lustálkodó, tunya, rest. — Les rois fainéanis, 
az ámyékkirályok, különösen így nevezték a ka- 
rolingi házból eredt utolsó királyt, V. Lajost. 

Fa-intarzia, I. Intarzia. 

Faipar, a fa feldolgozásával foglalkozó minden 
iparág. L. a megfelelő címszók alatt. 

Faipari szakiskolák. A magyar iparoktatás 
újabbkori szervezetében az ipariskolák (1. Ipari 
szakiskolák) csoportjába tartoznak. Céljuk szak- 
képzett iparossegédek nevelésével a hazai faipar 
fejlesztése, különösen az asztalos-, esztergályos 
és fafaragó-ipar korszerűvé tételéhez szükséges 
szakképzettség terjesztése. Ezen iparágak köré- 
ből nyújtják mindazon elméleti és gyakorlati is- 
mereteket, melyekre ezen iparokban dolgozó mű- 
velt iparosoknak szükségük van. A kiképzés tar- 
tama négy év. A felvétel feltételei : a tizenkét 
éves életkor betöltése, egészséges testalkat és az 
elemi népiskola hatodik v. valamely középiskola 2. 
osztályának sikeres elvégzése. A tanítás ingyenes. 
Tantárgyak: általánosak: magyarnyelv, számtan, 
mértani és ábrázoló-mértani rajz, szabadkézi rajz, 
mintázás, természettan- vegytan, szépírás, egész- 
ségtan. Szaktantárgyak : könyvviteltan és költ- 
ségvetéstan, faipari technológia és gépismeretek, 
szakrajz és szerkezettan, mühelyi gyakorlatok. 
A heti 52 órai szorgalmi időnek egy harmada el- 
méleti és rajz, két harmada műhelyi gyakorlat, 
mely utóbbit is az intézeten tartoznak végezni a 



tanulók. A P.-on a rendes szakosztályon kívül 
külön tanfolyamok állanak fenn a gyakorlatban 
dolgozó iparossegédek és mesterek továbbképzé- 
sére. Az 1910— 1911. tanévben Brassó, Homonna, 
Igló,Szatmár-Németi és Újpest városokban össze- 
sen öt faipari szakiskola állott fenn. A brassói 
szakiskola alapját az 1885. létesült ú. n. közép- 
faipariskola képezte, mely utóbbi 1896. szervez- 
tetett át szakiskolává. A homonnai szakiskola az 
1877. alakult háziipari jellegű tanműhelyből fej- 
lődött ki és 1896. öltött szakiskolai szervezetet. 
Az újpesti szakiskola J895., az iglói 1898, a szat- 
márnémetii 1907. nyílt meg. Legnagyobb méretű 
a brassói szakiskola, mely Székely tanoneotthon- 
nal és Közműhellyel van kapcsolatban. A mintegy 
800,000 K költséggel emelt épület, melyet Kom- 
mer József műépítész tervezett, három pavillon- 
ban az iskola és internátus, a műhely és igazga- 
tói lakás helyiségeit foglalja magában. Az 1910 
—1911. tanévben az öt intézetet 1040 tanuló lá- 
togatta, 1911. évi fenntartási költségeiknek ösz- 
szege 253,423 K. Az utolsó tíz évben a tanulók 
száma 207-ről 1040-re (402ö/o), a fenntartási költ- 
ségek összege 136,006 K-ról 253,423 K-ra emel- 
kedett (860/0). 

Fair (ang., eátsd: fór), 1. vásár, sokadalom, kü- 
lönösen pedig búcsúval összekötött vásár ; azon- 
kívül maga a búcsú napja (F.-day), a vele kapcso- 
latban levő ünnepekkel. — 2. F. a. m. szép. A turf- 
nyelvben a. m. illő, megfelelő, pl. vadászterület 
Annyit is jelent, hogy gentlemanlike, azaz becsü- 
letes, tisztességes, úri. — F. play tisztességes já- 
ték, eljárás. 

Fairbairn (ejtsd: férbörn), William, angol mecha- 
nikus és mérnök, szül. Kelsoban (Skócia) 1789 
febr. 19., megh. Moor Parkban, Fomham mellett 
(Surreyben), 1874 aug. 18. Egyszerű napszámos- 
ból lett kora leghíresebb mechanikusává és báróvá 
(1869). Számos javítást tett a fonógépeken s e ja- 
vítások értékesítéséből ^árat álUtott fel 1831., 
egy vashajót építtetett ós Millwallban, London 
mellett (1835) nagy hajógyárat alapított, melyben 
számos nagyszabású vasmű készült. Másféle gé- 
peken is tett hasznos javításokat. Munkái: Appli- 
cation of irón to building purposes (1854) és ké- 
sőbb : On cast and wrought irón for building 
purposes (1864, 4. kiad. 1870) ; Construction of 
boilers and boiler explosions (1851). Stephenson- 
nal együtt részt vett a Britannia híd építésében 
is, erre vonatkozó műve: Constioiction of the 
Conway and Britannia Bridges (1849) ; Treatise 
on mill and miU-work (1861—63, 2 köt., 4. kiad. 
1878) ; Irón, its history, properties and manufao- 
ture (1865, 2. kiad. 1869) ; Useful Information for 
engmeers. F. önéletrajzát Pole W. (London 1877) 
adta ki. 

Fairfax (ejtsd: ferfex), 1. Edward, angol író és 
műfordító, szül. Leedsben, megh. 1635 körül Fuis- 
tonban (Yorkshire). Legismertebb munkája Tasso 
Megszabadított Jeruzsálemének mesteri fordítása 
(1600), amely a mai napig egyike a legjobb angol 
Tasso-fordításoknak. (Újra kiadta S. W. Singer. 
1817, 2 kötetben.) 

2. F., TJiomas, lord, angol hadvezér, szül. 1612 
jan. 17., megh. 1671 nov. 12. Az angol polgárhá- 
borúban a parlamenti seregben harcolt, melynek 



Patrfleldit 



145 — 



Fal 



1645. fővezére lett. Fényes győzelmével Naseby 
mellett (1645 jún. 14.) és Oxford elfoglalásával 
(1646 jún. 20.) befejezte a polgárháborút. Aztán 
a hadsereggel együtt ő is a parlament ellen for- 
dult, de nem vett részt a király elítélésében. 
1650-ben visszalépett a fövezórségtől ; Cromwell 
halála után Monk tábornokkal együtt nagy része 
volt II. Károly visszahívásában. Azután vissza- 
vonult és megírta emlékiratait (Memorials). 
V. ö. Markham, Life of the great Lord P. (Lon- 
don 1870). 

Fairfieldit (ásv.), víztartalmú kalciummangán- 
foszfát Ca3Mn(P04),4-21LO.Siigaras-rostos, fehér- 
gzalmasárga halmazok. A háromhajlású kristá- 
lyok gyémántos gyöngyházfényüek és hasadásuk 
a gipszre emlékeztet. Termőhelye Branchevillo 
(Connecticut) és Rabenstein (Bajorerdö) ; a triflin 
mállása révén keletkezik. 

Fair Head (egtsd: ferhedd) V. Benmore Head, Ír- 
ország legószakkeletibb foka Antrim county terü- 
letén ; a hegyfok 120 m. magas bazalttömeg, 69 
m.-nél hosszabb oszlopokkal. 

Fair Island Ikp. Furö, 215 m. ma^as, egyedül 
álló sziget, az Orkadok és Shetland között egyenlő 
távolságban. A Dunrossness községhez tartozó 
sziget lakóinak száma 240. 

Fairm., latin rovarnevek mellett Fcdrmaire 
Léon francia entomológus (szül. Parisban 1820 
jún. 29.) nevénpk a rövidítése. 

Fairtás, 1. Favágás. 

Fais (Feis, Tromelin), a spanyol Nyugat-Ka- 
rolinák egyike ; 3*ö km*, 200 lak., emelt, termé- 
keny korallsziget. 

Faiseur (franc, ejt«d: fezör) a. m. működő, ki 
valamit mozgásba hoz, vagy hozni szándékozik ; 
izgató, lázító, múmester, a tervezett dolog kivi- 
vője, ügynök. — F. d'affaires, alkalmat szerző, 
szélhámos. — F. d'espnt, élcelő. 

Faiskola. így nevezik azt a kisebb-nagyobb, 
bekerített területet, melyben különböző fanemek 
csemetéit átültetés és más kerti idomítás céljá- 
ból neveljük, iskolázzuk (1. Csemetekert). Az isko- 
lázás célja az, hogy abeerdősítés vagy a hézagos 
fiatalosok kipótlása avagy másféle érdekből való 
ki ültetés céljára erőteljesebb s életrevaló csemeté- 
ket neveljünk. 

Faisserie (franc, edtsd: fesszrí), áttört kosár- 
fonó munka. 

Faisz, kisk. Veszprém vm. veszprémi j-ban, 
(1900) 265 német lak., u. p. Vámos, u. t. Veszprém. 

Faiszt, Immánuel, német zenész, szül. a würt- 
tembergi Esslingenben 1823 okt. 13., megh. Stutt- 
gartban 1894 jún. 5. Teológus korában Mendels- 
sohn tanácsára maga képezte ki magát zenésszé. 
Többfelé játszott orgonahangversenyen ; Stutt- 
gartban 1847. a klasszikus egyházi zene egye- 
sületét, 1849. a sváb dalosszövetséget s 1857. 
Leberttd a híressé vált konzervatóriumot alapí- 
totta, amellett templomi orgonás, a Cotta-fóle 
klasszikus kiadás egyik szerkesztője, a zongora- 
szonáta történetírója s a tübingeni egyetem tiszte- 
letbeli doktora lett. Sok régi stílusú zenemüvet irt ; 
két karéneke pályadijat nyert. 

Fait (franc, ejtsd: fé) a. m. tett, tény. — F. ac- 
compii, bevégzett tény, amin már nem lehet vál- 
toztatni. 

JMm< Nagt LewOctma. VZL feK 



Faital (növ.), 1. Bojtorján. 

Faizabad (ang. Fy zabád), 1. toríomány (divizió) 
a brit-indiai BNy.-i kormányzóságban 31,639 
km», 6.794.274 lak. 6 kerületre oszlik : F., Gondar, 
Báhrecs, Szultanpur, Partabgarh és Raia-Banki. 
A rónavidéket a Gogra mellékvizei öntözik. — 
2.F., az ugyanily nevű tartománynak és kerület- 
nek székhelye a Gogra jobbpartján, 142 km.-nyire 
Laknótól, vasút mellett, (1901) 74,076 lak., akik- 
nek mintegy fele hindu ós akik virágzó gabona- 
és rizskereskedést űznek. Néhány km.-nyire K. 
felé láthatók az antik Ajodhia városnak terjedel- 
mes romjai. 

Faizás, az a haszonvétel, amely az úrbéreseket 
a földesúr erdejében illette. Az úrbóriség meg- 
szüntetése ezt a haszonvételt nem érintette (1848. 
IX. t.-c), de már az 1848. X. t.-c. megengedte, 
hogy a P.-nak elkülönözve gyakorlása iránt akár 
a földesúr, akár a volt úrbéresek pert indíthassa- 
nak. Az 1853 márc. 3-án kelt úrbéri nyiltparancs 
pedig elrendelte, hogy a F. törvényes élvezetében 
levő volt úrbéresek számára a földesúrnak erde- 
jéből a haszonvételnek megfelelő rész elkülönít- 
tessék s az mint községi erdő kezeltessék. Az 
1871. LIII. t.-c. szerint ha egy év alatt a volt 
földesúr, vagy a volt úrbéresek az elkülönítési 
pert meg nem indították, erre a törvényszéknek 
ügygondnokot kellett kirendelni. B rendelkezés 
ellenére még most is mintegy 150 ilyen erdőkülö- 
nitési per van az ország területén folyamatban. 

A F. tűzi V. épület-F. volt, aszerint, amint a 
haszonvétel kiterjedt az épületek emeléséhez szük- 
séges fa igénybevételére v. nem. Sokhelyütt az 
úrbéresek a tűzi v. épület-F. mellett a földesúr 
erdejében még fakereskedést, szénégetést s más 
kivételes haszonvételeket is űztek. Azonfelül 
megillette őket a makkoltatási haszonvétel is. 
Mindezeknek a haszonvételeknek a számbavéte- 
lével kellett meghatározni azt az erdőterületet, 
amely a volt úrbéresek közös erdejeként a földesúr 
erdejétől elkülönítendő volt. De számításba kellett 
venni azokat a viszontszolgáltatásokat is, ame- 
lyekkel a F.-i haszonvételek fejében az úrbéresek 
a földesúrnak tartoztak (favágás, ölfahordás). 

A haszonvételek nagyságához s az erdő minő- 
ségéhez képestúrbéri telkenkint 2— 12 magyar 
(1200 D-öles) erdő volt kihasítandó. A kihasított 
erdőt mint a volt úrbéresek közös erdejét kell 
kezelni ós pedig az 1898. XIX. t.-c. szerint állami 
közegekkel. 

Az 1908. VII. és XXXIX. t.-c értehnében senki 
sem igényelheti azt, hogy az úrbéresek közös le- 
gelőjéből járó illetőségét a közösből kiadják. A 
volt temesi bá;;ság területén a község lakosai 
hulladókfaszedési jogot gyakoroltak. A kir. Kúria 
azonban 83. számú döntvényében kimondotta, 
hogy ennek alapján a volt úrbéresek a földesúri 
erdőből semmit sem igényelhetnek. 

Faj (species),!, logikai értelemben oly fogalom, 
melynek köre más fogalom körében foglaltatik. 
A nagyobb körű fogalom : nem (genus), a kisebb 
körű : faj (species) ; amaz fölé-, emez alárendelt 
fogalom. A katona fogalmában foglaltatik lovas, 
gyalog stb. katonák, a katona : nemi fogalom, a 
gyalog katona faji. A természetrajzban a szónak 
határozottabb jelent^ése van. meghatározott alá- 

to 



Fáj 



U6 — 



Fájdalom 



rendelési viszonyt értenek alatta (ország, család, 
nem, faj, alfaj stb.). 

2. Faj, az állat- és növényrendszertanban 
rendszertani kategória. B néven azokat az állat- 
os növényegyedeket foglalják össze, melyek bizo- 
nyos, viszonylag állandó jellegekben egymással 
megegyeznek és fejlödéstörténetileg egymással 
szorosan összefüggnek. A faj alapját tevő jellem- 
vonások meghatározása és kiválogatása lényegé- 
ben csak historiailag megalapozott konvención 
és egyéni megítélésén alapszik. Darwin tanainak 
térfoglalása alapján a faj nem tekinthető változ- 
hatatlan, állandó egységnek, miként azt régebben 
lÁnné és követői gondolták, hanem olyan plasz- 
tikus élőlény-csoportnak, mely idők folyamán kü- 
lönböző, részben belső, részben külső, ma még 
részleteiben ki nem derített okokból megváltozik 
és új fajnak alapja. De éppen azért, mert a ter- 
mészetben igazában nincsenek mereven és élesen 
körülhatárolható fajok, hanem csak többé-kevésbbé 
változó, egymással fejlödéstörténetileg összefüggő 
egyedcsoportok, a faj körét ós terjedelmét a kü- 
lönböző rendszerezök nagyon eltérően szabják 
meg. Akár alaktani, akár fejlődéstörténeti vagy 
élettani alapon akarjuk a faj fogalmát meghatá- 
rozni, kielégítő és minden körülmények között 
elfogadható eredményre nem juthatunk. A leg- 
részletesebb kutatások alapján sem bukkanha- 
tunk olyan sajátságra, melynek alapján az egész 
növény- és állatországon belül egyöntetűen elha- 
tárolhatnék a fajokat. Minden növény- vagy állat- 
csoportot más és más jellegek alapján kell fajokra 
tagolni. A faj meghatározását főképen az nehe- 
zíti meg, hogy egyetlenegy növény vagy állat 
sem hasonlít teljesen egy másikhoz, az összes 
növény- és állategyedok variálnak, még pedig 
sokszor oly mértékben, hogy a variáló-sorozat 
kezdő- és végső tagjai csak az összekötő tagok 
ismerete alapján tarthatók ugyanazon faj tagjai- 
nak. Ha azonban ezek az összekötő tagok isme- 
retlenek, vagy már kihaltak, az elszigetelten álló 
szélső alakokat a különbözőség foka szerint kü- 
lönböző varietásoknak, különböző fajoknak vagy 
éppenséggel más nemek képviselőinek kell tekin- 
tenünk. Ebből világosan látható,hogy a faj fogalom 
az összes többi rendszertani kategóriákhoz (varie- 
tas; nem, család, rend, osztály stb.) hasonlóan 
csak az általánosító absztrakció eredrnénye. 

A leíró állat- és növénytanban Linné óta min- 
den fajt két névvel szokás jelölni, pl. a házi kutya 
tudományos neve Canis familmris ; e név első 
tagja (Canis) a nemnek (genus, 1. o.) a neve, 
amelybe egy vagy több faj tartozik (pl. a Canis 
nembe tartozik a C. familiáris, C. lupus, C. vul- 
pes stb.), a másik pedig (familiáris) a faj (species) 
neve. Ez utóbbi név után többnyire rövidítve 
annak a tudósnak nevét függesztik, aki az illető 
fajt először nevezte meg; pl. Canis familiáris h. 
azt jelenti, hogy a házi kutyát Canis familiáris 
névvel Linné (L.) jelölte meg. 

A fajon belül kifejlődő állandó különbségek alap- 
ján megkülönböztetik az alfajt v. fajtát (subspecies); 
ezt a rendszertani kategóriát az állattenyésztők 
gyakran rassz (1. o.) névvel jelölik. Az ember 
(Homo) fajon belül is az alfajokat rassz névvel szo- 
kás jelezni. Az alfajon (subspecies) kívül a fajon 



belül megkülönböztetik még a fajváltozatot (varie- 
tas). Az alfajok és faj változatok körülhatárolásában 
természetesen éppen olyan nagy az ingadozás, 
mint a fajok körülhatárolásában ; sok példa van 
arra, hogy amit az egyik tudós alfajnak tart, azt 
a másik fajváltozatnak, sőt egy harmadik éppen- 
séggel fajnak tartja. L. még Rendszertan. 

3. Faj, az ásványtanban egy faj alá foglaljuk 
azokat az ásványokat (szilárd és csepfolyós tes- 
teket), amelyek lényeges tulajdonságaikban 
(kristályalak, molekulaszerkezet, keménység, faj- 
súly és kémiai összetétel) egymással megegyez- 
nek. Mivel azonban a fizikai (kristálytani tulaj- 
donságok és a kémiai összetétel egymástól nem 
elválaszthatatlanok, ezért a faj megállapításánál 
mindkettőnek külön döntő szerepe van. Kristály- 
alak tekintetében megegyeznek egymással azok 
az ásványok, amelyek azonos geometriai és fizi- 
kai szimmetriát tüntetnek fel ; az ilyen ásványok 
izomorf sort alkotnak. A polimorf testek, pl. 
mészpát-aragonit, rutil-anatas-brookeit, mind kü- 
lön ásványfajok. Az amorf testeket szintén kü- 
lön faj gyanánt szokás a kristályosoktól különvá- 
lasztani. 

4. Faj a jogban oly dolog, mely nem egye- 
dileg, hanem csak fajlag van meghatározva, 
azaz oly ismérvek által, melyek minden hasonfaju 
dolognál megvannak. A fajszerü dolgoknak ki- 
váló részét teszik azok, amelyeket csak szám, 
mérték v.súly szerint szokás meghatározni — (res 
quae pondere, numero vei mensura constant) pl. 
100 hl. bánsági búza. A fajnak ellentéte az egyed. 
A faj és egyed közötti ellentéten alapszik a helyet- 
tesíthető ós a nem helyettesíthető dolgok közötti 
különbség. Ha a szerződés az árú faja iránt köze- 
lebbi meghatározást nem tartalmaz, a szerződés 
érvényes, s az adós középfajú árút tartozik szol- 
gáltatni. — Fajlagos kötelem 1. Kötelem. 

Fáj, kisk. Abauj-Torna vm., csereháti j.-ban, 
(1910) 413 magyar lak., u. p. Szemere, u. t. Forró- 
Bncs. Van barokk-kastélya és róm kath. temploma 
freskókkal. 

Faja, a spanyol nemzeti öltözetnél ama pamutöv, 
mely a derekat kétszeresen körülövezi ; polgárok 
és katonák viselik ; az utóbbiak öve veres. 

Faja-szakadt (növ., monotypicus), olyan növény- 
génusz, melynek ma csak egy élő faja van, pl. a 
Kitaibelia mtifolia Willd. hazánkban. 

Fajd, 1. Fajdfélék. 

Fájdalmas anya, 1. Mater dolorosa. 

Fájdalom (lat. dolor, gör. al^ia), rendszerint 
kétfélét szokás alatta érteni. Tágabb értelemben 
azt a kellemetlen érzelmet értjük alatta, me- 
lyet lelki P.-nak nevezünk. Szorosabb értelem- 
ben a bőr által közvetített sajátságos érzést ért- 
jük alatta, melyet szúrás, metszés v. égetés okoz. 
Ezért helyesebb P. -érzésről (algesia) beszélni. A 
F.-érzés élettana még homályos, mindenesetr© 
azonban az érzőidegek közvetítik azt. Vájjon kü- 
lön végkészülékek, v. a csupasz idegvégek fog- 
ják-e fel a beható ingert, ez még eldöntetlen. Né- 
melyek külön fájdalmat érző pontokat vesznek 
fel, melyek sűrűn borítják a test felületét, de né- 
hol teljesen hiányzanak. A fájdalmat azonban 
nemcsak a bőr közvetíti, hanem a belső szervek- 
ből is érezhetünk fájdalmat, így az izmok reumás 



FAJdalomcslIlapítö szerek 



— 147 



Fajdfélék 



fájdalma, a belek, a gyomor fájdalma stb. P.-érzóst 
kelthet erős nyomás, igen magas v. igen alacsony 
hő, villamos és vegyi inger. A P.-érzós erősségé- 
nek mérésére szolgálnak a különböző algeziméte- 
rek. Ilyen mérésekből kitűnt, hogy igen érzé- 
kenyek F. iránt a közvetlen csont fölött fekvő 
teriUetek, a fejbőr, az ajak széle, a nyelv hegye, 
az ujjak hegye, kevésbbó érzékenyek a hát bőre, 
a kar és a lábszár bőre, a megvastagodott bőr. A 
P. igen fontos tünete némely betegségnek. Meg 
szokás különböztetni tartós, fólbenhagyó, lüktető, 
szúró, hasogató, égető, csikaró, sajgó fájdalmat. 
A F. többnyire a keletkezése helyén érezhető, 
a fájdalmas hely nyomására a P. fokozódik. 
Lehetséges azonban, hogy valamely ideg lefutása 
mentén v. a középponti idegrendszerben keletke- 
zik a P., de kihelyezzük a test felszínére, ilyen- 
kor a fájdalmas hely nyomására a P. nem foko- 
zódik. Máskor a F. kisugárzik (irradiatio doloris), 
midőn pl. csípőizületi gyulladásban a térd, vagy 
májtályog esetén a váll fáj. A P.-érzós kóros vi- 
szonyok között fokozódhatik (hyperalgesia) vagy 
csökkenhet (hypalgesia), sőt teljesen megszűnhet 
(analgesia). A sebészi beavatkozás idejére gyak- 
ran szükséges a fájdalmat mesterségesen meg- 
szüntetni (1. Érzéstelenítés, Narkózis). A F. or- 
voslása első sorban az ok eltávolításával történ- 
jók, csak végső esetben ú. n. P.-csillapitó szerek- 
kel. Néha sebészi úton szüntethető meg csak 
(alkoholbefecskendezés, idegátmetszés). 

F. (észt.), a művészi ábrázolás legmegraga- 
dóbb ós leggyakoribb tárgyainak egyike. P.-ór- 
zés számtalan finom változatban közvetlenül 
szólal meg a Urában (elégia), valamint az ének- 
ben 8 zeneköltészetben. A tragédia is nagy szen- 
vedéseket állít szemeink elé, melyek fájó vissz- 
hangot s részvétet ébresztenek a nézőkben. A kö- 
zönség ilyen meghatását célozta az ú. n. érzelmes 
vagy megríkató vígjáték (comédie larmoyante) is. 
A borongó P. árnyat vet az arcra, bágyadttá teszi 
a tekintetet, az éles P. torzít és erős nyomot 
hagy rajta s a test egész külsején tükröződik. Itt 
ügyeli meg a szobrász és festő, hogy változatait 
a bánatos hangulattól a kótségbeesé? viharos ki- 
törésóig (Niobe- és Laokoon-csoportozat ; Guido 
Reni: Töviskoszorús Krisztus-feje, Raffael: A 
bethlehemi gyermek gyilkolás) visszaadhassa. 
Egyes korszakok különös fogékonyságot mutat- 
tak a P.-érzések iránt, 1. SzentimentaUzmus és 
Világfájdaloni. 

Fájdalomcsillapító szerek, 1. Analgetica. 

Fájdalomdíj. Némely törvény szerint testi 
sértés esetében a sértett a sértőtől a gyógyítási 
költségen, munkamulasztáson s egyéb vagyoni 
kár megtérítésén felül F.-at követelhet, a mely- 
nek összegét a körülmények szerint a bíróság 
állapltja meg. Az osztrák btk. hatása alatt ná- 
lunk is ez volt a gyakorlat a btkvek életbeléptéig. 
A btk. 311. §-a szerint fájdalomdíj nem, hanem 
kártérítés Ítélendő meg, amely vagy egyszer s 
mindenkorra megállapítandó tőke v. évi járadék 
lehet. A német btk. F.-at hasonlag nem ismer, 
hanem bündljat(B üsse), amely a sértettnek kí- 
vánságára megítélhető. Legmagasabb összege 
6000 márka. A bűndíj megítélése további kártérí- 
tési igény (irvényesítósót kizárja. 



Fájdalomérzés, 1. Fájdalom. 

Fájdalomfű (növ.), a Tanacetum vulgare (1. 
Chrysanthemum) népies neve Vasmegyében. 

Fajdfélék (Tetraonidae), a tyúkalakú madarak 
(GaUiformes) rendjébe tartozó madárcsalád. Fe- 
jük kicsi, csőrük rövid, tövén vastag és többnyire 
szélesebb, mint magas. Szárnyaik aránylag rövi- 
dek és lekerekítettek, farkuk középhosszuságú ós 
egyenes, lábaik rövidek. Körülbelül 2ü nemből 
170 faj ismeretes, melyek az egész világon el 
vannak terjedve, de mégis leginkább az otiópiai- 
ós keleti-, legszegényebben pedig az ausztráliai 
régióban vannak képviselve. Hazánkban 4 faj él. 
Nevezetesebbek : 

1. Süketfajd (Tetrao urogallus L., siketfajd), 
szép, erős, pulykanagyságú madár, mely kifej- 
lődve gyakran 6—7 kgr.-ot is nyom. A hím 
fölül feketezöld, mellén acélzöld, hasán fehér- 
fekete foltokkal, torkán fekete tollszakállt visel, 
szemei körül vörös bibircsekkel ; farktollai pe- 
dig, mint a kakas-pulykáé, legyezőszerüen szét- 
teríthetők. A nőstény rozsdabarna, fehér, fe- 
kete pettyekkel tarkázva. Csőre különben rö- 
vid, mint a ragadozó madárnál, orrnyílása 
erősen boltozott, csüdje tollas, a lábon a hátsó 
ujj a földet alig éri, szárnyai pedig rövidek. 
A hdm hossza 100—110 cm., a szárny hossza 
40—45 cm., a fark hossza 34—36 cm. ; a nős- 
tény valamivel kisebb. Félénk, vad és igen óva- 
tos madár. Középeurópa magasabb hegyeinek er- 
deiben mint állandó madár él. Svéd- és Orosz- 
országban egészen a 69. szélességi fokig talál- 
ható, míg elterjedésének déli határát Spanyol- 
ország, Anatolia határolja. Hazánkban Gömör-, 
Zólyom-, Liptó vmegyékben, az északkeleti ós er- 
délyi Kárpátokban és a Karszt-hegységben leg- 
több található. Többnej üségben él és leginkább 
lombos erdőkben, a patakok ós források közelé- 
ben szeret tartózkodni. Röp ülése nehézkes és 
számycsattogásai hallhatók. Nappal leginkább a 
földön tai-tózkodik és csak éjjel keresi fel a ma- 
gasabb fákat. Tél idején 2—1 -5 méter hosszú 
barlangot váj ki magának a hóban. Tápláléka : 
fenyőmagvak, különböző erdei bogyók, rovarok, 
férgek, csigák, sőt szükség idejében — és kü- 
lönösen tavasszal — a leveleket és rügyeket 
sem veti meg, ezért károsnak is mondható. Élet- 
nyilvánulásatnak egyik legérdekesebbje : a szere- 
lem korszaka, midőn kora tavasszal, mikor még 
a hó el sem olvadt, a kakas egy kiválasztott fán 
ülve, bohókás mozdulatok ós roppant lárma közt 
6—7 jércét is hív maga köré. Ez a «düi^és», 
midőn a hím annyira megfeledkezik magáról, 
hogy se nem lát, se nem hall (iimét neve is) és 
ilyenkor a vadász közeledtét sem veszi ószre. 
Egyébként vadászása nagy figyelmet, sok fá- 
radságot és türelmet kíván. Rendesen a dürgés 
ideje alatt szokták lőni. Az öreg kakas húsa 
kemény és szívós, a fiatalé és a jórcéké igen íz- 
letes. Fogságban nagyon rosszul tenyészthetők, 
tojásait pl. nőstény pulykával kiköltethetjük, a 
fiatalok azonban nagyon nehezen nevelhetők fól 
és rendesen már a második vedlésnél tönkremen- 
nek. 

2. A közép- vagy fattyufajd (T, medius Mey., T. 
hybridus Sparm.), nyír- ós süketfajd bastardja. 



!•• 



Fajdfélék 



— 148 — 



Faji Jellegek 



Nagyobb a nyirfajdnál, de a süketfajdhoz hasonló 
színezetű. Feje, nyaka s melle előrésze bíborfónyü, 
a nőstény szárnyain két fehér szalag van. Hazája 
Skandinávia, Kurland. Németországban és Ma- 
gyarországban ritkán, elvétve található. így ha- 
zánkból csak Új-Lesznáról, Tátrafiiredről, Zá- 
kóczról és Livazényból ismeretes. 

3. A nyirfajd (Lyrurus tetrix L.). Csőre fekete, 
farkavége ki van csípve, a hímnél a szélső kor- 
mán ytollak megnyúltak és kifelé görbültek, amiért 
is lantalakú. Száján fehér szalaggal. A hím fekete, 
nyakán és hátán kékes fémfónnyel, szakáltolla 
nincs ; a nőstény rozsdabarna, számos fekete folt- 
tal, farka kevésbbé van kimetszve. Különben 
alakra, színre és életmódra nézve a siketfajdhoz 
hasonlít, csakhogy kisebb, teste karcsúbb, szár- 
nyai hosszabbak, és így nálánál jobb röpülő. A 
him nagyobb, 60— 65 cm. (a nőstény 40, cm.) ; 
szárnyhoss '.a. 30 cm. ; farkhossza 20 cm. Északi 
Európa és Ázsia nyíres erdeiben lakik és legin- 
kább nyírfalombokkal, bogyókkal, farügyekkel, 
fiatal növényi részekkel táplálkozik, de a rovaro- 
kat és a férgeket sem veti meg. Hazánkban ál- 
landó madár és leggyakoribb az északkeleti Kár- 
pátokban, ritka az erdélyi Kárpátokban, a Karszt- 
hegységben hiányzik. A kakas a siketfajd után 
dürög, soknej üsigben él. ízletes húsa miatt nagy- 
ban vadásszák. Farktollát kalapok díszítésére 
használják. 

4. A prairie-fajd (Tympanuchus americanus 
Reichb.). Nyaka két oldalán egy-egy nagy fél- 
gömbalakú bőrkinövéssel, amely hosszú toUpa- 
mattal eltakarható. Háta fekete, vöröses, fehér 
foltokkal, hasa fehéres, kormány- és evezötollai 
szürkésbarnák, csőre barna, lábai narancssárgák. 
45 cm. hosszú. Számyhossza 20 cm. ; farkhossza 
12 cm. Északamerika fák nélküli síkságain ól. 
Húsáért nagyban vadásszák. 

5. A császárfajd v. császármadár (Bonasa bo- 
nasiah.). Háta rozsdaszürke, fehéren foltos, a szár- 
nyakon harántul haladó széles fehér sávval. A hím 
farka fekete, az evezőtollak szürkésbarnák, vörös- 
fehéren pettyezvo, a kormánytollak feketések, a 
középsők rozsdabarnán rajzoltak. Szeme dióbarna, 
csőre fekete, lábai barnák. A nőstény kisebb,torka 
rozsdasárga, különben hasonlít a hímhez. Nagy- 
sága 45 cm. (a nőstény 36 cm.), számyhossza 19 
cm., farkhossza 13 cm. Közép- és Észak-Burópá- 
ban,va!amint Észak-Azsia erdős, hegyes vidékein 
mint állandó madár él. Hazánkban különösen Árva, 
Liptó, Gömör, Szepes és Zólyom vmegyék nagy 
erdeiben található. Az erdőkből gyakran kiröpül 
a földekre, mezökre és alhavasi legelőkre, de csak- 
hamar ismét s'isszatér. Nagyon gyorsan szalad 
és fordul a földön, elég jól és kitartóan röpül. 
Magvakkal, rügyekkel, fiatal hajtásokkal, rova- 
rokkal, férgekkel táplálkozik. Elrejtve, társasán 
él. Egynejü. A jérce jól eldugott fóldmélyedósbe 
8—16 kicsi, vöröses bamasárga, barnavörösen 
pettyezett tojást rak, melyeket egyedül a jérce 
nagy gonddal három hét alatt költ ki. A költés 
ideje alatt a kakas ide-oda kóborol, de később ki- 
csinyeihez visszatér és hű kísérőjük marad. Fog- 
ságban eleinte szomorú, levert, később azon- 
ban hozzászokik. ízletes húsáért nagyban va- 
dásszák. 



6. A Mfajd (Lagopus lagopus L.). Nyáron 
színes, télen a hóhoz alkalmazkodva csaknem 
hófehér, kivévén a fekete külső farktoUakat, 
melyek azonban szintén fehéren vannak szegve 
és a tövük is fehér. Csüdjét egészen ujjai vé- 
géig tollak fedik, az ujjakon a körmök nagyon 
hossznak és erősek. Á hím nagyobb, nyáron 
gesztenyebarna, kevés fekete, rozsdavörös folt- 
tal és harántcsikokkal tarkázva. Feje, nyaka, 
begye rozsdavörös, számytoUai, hasa és lábai 
fehérek. A fark kormánytollai — kivévén a két 
középső fekete harántsávos rozsdavöröset — fe- 
kete fehér véggel. A jérce nyáron általában rozs- 
dasárga, fekete foltokkal. A csirke pelyhos korá- 
ban rozsdasárga. A kakas nagysága 40 cm., 
szárnyhossza 19 cm., farkhossza 11 cm. Földünk 
legészakibb részét lakja, a sarkkör jellemző ma- 
dara, mely ott az é. sz. 70 fokáig terjedve, legin- 
kább a havasalji hegységeken, még pedig a nyi- 
resekben tartózkodik. Télen a völgyekbe is levo- 
nul, a hóba be is ássa magát, hogy megvédhesse 
magát és táplálókhoz juthasson. Eledele minden- 
féle növényi rész (levél, rügy, bogyó, mag stb.), 
továbbá bogár, féreg, melyet — mint a tyúk — 
kaparva keres meg magának. A kakas dürgése 
szinte a vakságig szenvedélyes. ízletes húsáért 
nagyban vadásszák. A lappok tízezrenként szál- 
lítják télen e madarat a hozzájuk közel eső 
kereskedelmi városokba. Norvégia úri vadászai 
ősszel nagy szálkásszőrü vizslákkal vadásszák, 
míg a többiek a lappok módjára hurkokkal fogják 
őket. B célból nyiifarőzsét dugdosnak sövónysze- 
rüen a hóba s minden 2—3 lépésnyire egy-egy 
hurokkal fölszerelt villaágat a két végével lefelé, 
kapuszerüen a földbe. Az ilyen sövények azután 
mérföldnyire is elterjednek. A madarak keresik 
alattuk az átjárót s hurokra kerülnek. A hófajd 
elterjedését, biológiai stb. viszonyait újabb idő- 
ben Hermán Ottó tanulmányozta és írta le (1893) 
saját vizsgálatai alapján igen vonzóan a k. m. 
természettudományi társulat által kiadott Az 
északi madárhegyek tájáról című nagy munká- 
jában. 

Fajhő V. hőfoghatóság, az a melegmennyiség, 
mely vm. anyag tömegegységének egy Celsius- 
fokkal való felmelegítésére szükséges, 1. Hőfog- 
hatóság. 

Faji jellegek átöröklődő tulajdonságok. Állan- 
dók ós változatlanok és új alkalmazkodásokban 
szerzettek és változékonyak. Az elsők Topinard 
értelemben állati jellegek volnának, pl. a csont- 
váz bélyegei, az utóbbiak Stratz felfogása sze- 
rint a tisztán emberiek. A faj jellegein be- 
lül két alfajtára való különülés látszik : a pri- 
mitívebb, természetes és a finomultabb kulturális 
alak, mint alfajta. Ez a ké.féle alak az alsóbb- 
rendű emberfajtáknál pl. a pápuáknál is megvan 
és más bélyegek mellett feltűnő, hogy ugyanazon 
jellemző sasorrot mutatja. Magának a fajnak 
jellegei annyira egységesek és ősi primitív for- 
májukban állandók, e mellett a törzsfejlődésre 
való visszautalásaikban sokfélék, az új alkalmaz- 
kodásban egyoldalúak (pl. az agy), hogy az em- 
bert « kollektív tipusnak» mondhatjuk. A születés 
után feltűnő faji fejlődési jellegek : az ataviszti- 
kus tulajdonságok, a bőrnek a színe, pl. az euró- 



PaJInsrer 



- 149 - 



Fajsúly 



pal caecseraö sötét rózsaszíne, a japán gyennek 
mongol foltja (Baelz-fólo folt), a néger gyermek 
egyenes hajszála, a szem ós a hajszínének össze- 
alkalmazkodása, a mongol szem, a prognatizmus, 
a termet típusos arányai, a test fejlődésének idő- 
tartama, az életkor és a termékenységnek a 
foka. 

Fajin Ter, 1. Inger. 

Fajkeletkezés, 1. Fajok keletkezése. Darwiniz- 
mus és Származástan. 

Faj ke ver ék (növ ), 1. Kereszteződés. 

Faj kürt (azelőtt Nagy fajkürt), kísk., Bars vm. 
verebéiyi j.-ban, (i9io) 740 magyar és tót lak., 
postahivatíl, u. t. Nagysalió. 

Fajlagos, a fizikában vm. anyagi'ól-anyagra 
változó mennyiségnek egy bizonyos anyagra vo- 
natkozó s arra nézve jellemző értéke, mint p. a 
fíylagos súly v. fajsúly (1. o.), a fajmeleg v. M- 
foghatóság (1. o.) s a fajlagos térfogat, mely alatt 
a tömegegység térfogata értendő. 

Fajlagos kötelein, 1. Kötelem. 

Fajlandis v. fajlendis, fajhngis, XVII. sz.-beli 
iratainkban előkerülő posztónév. Nyilván német 
eredetű, fein Londisch vagyis finom londoni szö- 
vet, mert előfordul mellette közUmdis és egysze- 
rűen lundis és londis. L. Landis. 

Fajnemesítés, 1. Félvér. 

Fajnév, 1. Köznév. 

Fajok eredete, 1. Darwinizmvs és Származás- 
tan. 

Fajok keletkezése (növ.) alatt az élőlényeknek 
azt a változásátértjük, hogy íi;, éspedig öröklődő 
sajátságokat vesznek fel. Hogy ez a változás 
megvolt a múltban és megvan a jelenben, a mai 
biológiai tudomány egyik alaptétele. Hogy az új 
sajátság alapján «faj»-ról v. a faj keretébe tartozó 
kisebb egységről (1. Faj) van-e szó, a K.-re nézve 
nem lényeges. Az új sajátság felvétele lehet fo- 
kozatos vagyis valamely sajátság utódról utódra 
lassankint erőteljesebben jut kifejlődésre (1. Dar- 
uÁnizmus és Lamarckizmus) vagy lehet hirtelen, 
ugrásszerű s ekkor az utód fokozatos átmenet 
nélkül lesz új fajjá, ez utóbbi mód a mutáció (1. 
o.). A fajok keletkezését visszavezetik: külső 
okokra, ez a fajok passzív keletkezése, v. belső 
okokra, ez a fajok spontán keletkezése. L. még 
Származástan. 

Fajpatológia.Akórtan tudományának egy ága, 
mely tanulmányozza, hogy különböző emberfajo- 
kon micsoda kórtan i különbségek észlelhetők, 
hogy milyen befolyással van a faj a hajlamos- 
ságra, a betegségek lefolyására. Pl. megíllapít- 
hat<\ hogy zsidók között gyakoribb a cukorbeteg- 
ség, néhány öröklődő idegbaj, stb. Az európai haj- 
lamosabb a maiáriára, mint a néger; a színes fa- 
jok hajlamosabbak az álomkórra, mint az európai 
stb. Ujabban F. alatt azon betegségek speciális 
tudományát is értik, melyek az öröklődés, vagy 
más hatások (pl. terméketlenség) útján az ember- 
fajnak magának tökéletességét rontják, fejlődését 
gátolják. így a P. a faj-egészségtannak és az eu- 
genetikának alapvető tudománya. L. Eugenezis. 

Fajsúly, vm. anyag térfogategységének súlya. 
Rokon fogalmak vele az abszolút és a relatív sű- 
rűség. Abszolút sűrűség alatt az illető anyag tér- 
ogategységének tömege értendő, míg a relatív 



sűrűség (tömöttség) az illető anyag bármekkora 
tömegének az ugyanoly térfogatú 4° C. mérsékletü 
víz tömegéhez való viszonya. Ha a súly v. tömeg 
egységéül a térfogategységnyi 4° C. mérsékletü 
víz súlyát, ill, tömegét használjuk, akkor a szóban 
forgó három mennyiség mérőszáma ugyanaz, 
csakhogy az egyik súly, a másik tömeg, az utolsó 
pedig nevezetlen szám. Pl.az arany fajsúlya 19*3 
gramm súly köbcentiméterenként, abszolút sűrű- 
sége 193 gramm tömeg, ugyancsak köbcentimé- 
terenként, relatív sűrűsége pedig 19-3. A felvett 
egységek rendszerint maguktól értetödnek, azért 
kevésbbé szabatos kifejezésmóddal mind a három 
mennyiségről, pl. az aranynál röviden azt mond- 
juk, hogy 19-3. Egyébiránt gázoknál és gőzöknél 
a relatív sűrűség meghatározásánál a tömeget 
nem a víz tömegéhez, hanem a 0°-u és 760 mm. 
barométerállásnak megfelelő nyomású levegő- 
nek, ill. a gőzzel egyenlő mérsékletü és nyomóin 
levegőnek tömegéhez szoktuk viszonyítani. 

A fa egynemütlen test lévén, amelyben igen sok 
a hézag, igen nehéz bizonyos fafajnak F.-át pon- 
tosan megállapítani, amely különben még ugyan- 
azon fánál és ennek különböző részeiben is vál- 
tozik. Friss állapotban függ a F. még a víztarta- 
lom mennyiségétől is. A faanyag fajsúlya, midőn 
aztösszetömörítjük, 1*45, mások szerint 1-13— 1-29 
között változik. A száraz fa P.-a természetesen 
kisebb ezen értékeknél és így ezekkel összehason- 
lítva, egyúttal a fa likacsosságára is következtet- 
hetünk. A fajsúly meghatározásának módjait 1. 
Sűrűség. 

Az ásványok meghatározására, egymástól való 
megkülönböztetésére nézve a F. igen fontos adat, 
mert egyazon ásványfajnak F.-a (feltéve, hogy 
ugyanazon hőfok mellett történt a mérés) állandó, 
függ a kémiai szerkezettől és krístályosodástóL 
Mivel azonban az illető ásványfaj ritkán tökéle- 
tesen tiszta és gyakran többféle változatban is 
terem, — egyazon ásványfaj P.-mérési eredmé- 
nyeiben mindig vannak csekélyke eltérések. Ezért 
az ásvány F.-át nem annyira egy állandó szám- 
mal, mint inkább egymáshoz nagyon közel álló 
határ-értékekkel szoktuk kifejezni. így pl. a sok- 
féle változatban termő kvarc F.-át 2-5— 2*8 vesz- 
szük, noha a legtisztább kvarc P.-értékét 2-65 ta- 
lálták. Az igazi érték tehát a határ-értékeknek 
a középértéke volna. Régebben nem nagy súlyt 
fektettek pontos P.-meghatározásokra, mert ke- 
véssé, vagy egyáltalán nem ismerték a F. szoros 
viszonyát az ásvány kémiai alkatához és egyéb 
tulajdonságaihoz. Ma a lehető legpontosabb meg- 
határozásra törekszenek. De nemcsak tudomá- 
nyos, hanem gyakorlati tekintetben is fontos az 
ásványok F.-ának meghatározása ; így pl. fé- 
meknél és drágaköveknél. Ezt jól tudták már 
a középkori tudósok is, és köztük az arab Abul-Ri- 
han az akkori eszközök tökéletlensége mellett is 
bámulatos pontossággal határozta meg különféle 
drágakövek és fémek F.-át. 

Az ásványok F.-ának meghatározásában az ál- 
talános módokon : a hidrosztatikus mérleggel, a 
piknométerrel és az areométerrel való meghatá- 
rozásokon kívül két mód használatos, megjegyez- 
vén, hogy ezek közül főkép az első nem oly pon- 
tos, mint pl. a piknométerrel való meghatáro 



Fajsz 



150 — 



Fajüm 



zás, mely a legtökéletesebb módszer. Az egyik a 
JoUy-féle rugalmas mérleg, amellyel való mérés 
különösen alkalmas akkor, ha a mérendő ásvány 
nem igen apró. Leírását 1. Jolly-féle mérleg. 
A másik súlyos folyadékok használatában áll, 
ha ezek jól elkészítve rendelkezésünkre vannak, 
a P.-meghatározás segítségükkel gyors, ós eléggé 
pontos. A víznél jóval súlyosabb, pontosan meg- 
határozott F.-u folyadékból bizonyos mennyi- 
séget pohárba öntünk és belé tesszük a mérendő 
ásvány egy kis darabkáját v. pedig porát. Az 
ásvány v. a fenékre sülyed, v. a folyadékban le- 
begve marad, v. pedig a folyadék felszínén úszni 
fog, aszerint, amint F.-a az alkalmazott folyadé- 
kónál nagyobb, vele megegyező, avagy kisebb. 

Súlyos folyadékok gyanánt leginkább a követ- 
kezőket használják: Thoulet-Goldschmidt-féle 
oldat: higanyjodid oldata jódkáliumban, F. 3* 19; 
ÉohrbacJi-féle oldat : higany- jodid oldata bárium- 
jódidban, P.-a 3-58 ; Klein-féle oldat : boro wol- 
framsavas kadmium, F.-a 3-ö— 3'6 ; Brauiis-fele 
oldat: jódmetilén, F.-a 3-55. Ezek közül az első 
és az utolsó a legalkalmasabb. V. ö. Schmidt Sán- 
dor, Drágakövek (2. köt.); Rosenbusch, Mikr. 
Phys. d. Miner. (1904, 1. 1. rész 38. old.). 

Fajsz, 1. nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 
kalocsai j.-ban, (1910) 3476 magyar lak., posta- 
hivatallal, u. t. Kalocsa, hitelszövetkezet. Igen 
régi hely, mely már 1212. említtetik mint község. 
Lakói sok káposztát, burgonyát, paprikát, kendert 
és lent termesztenek. — 2. í. (most Küküllö- 
fajsz), Msk. Kis-Küküllö vm. hosszúaszói j.-ban, 
(1900) 794 oláh lak. ; u. p. és u. t. Zsidve. L. még 
Somogyfajsz. 

Fajta (suhspecies), a faj (1. 0.) fogalomhatárán 
belül alkotott rendszertani fokozat. F. elnevezé- 
sen egyfajú állatoknak azon csoportját értjük, 
melyek a faj keretén belül egyenlő testalkattal és 
talajdonságokkal bírnak s ezeket utódaikra is át- 
öröldtik. Pl. a szarvasmarha faj s ennek több 
fajtái vannak, mint a magyar-erdélyi, szimmen- 
tháli, berni, allgaui stb. Vagy a lófaj-nak fajtái 
az angol telivér, arab telivér, ardoni stb. A P.-nak 
ismét lehetnek alfajtái, melyek ismét törzsekre 
oszlanak, pl. ürményi törzs, mezőhegyesi törzs. 
A P., al-P. vagy törzs keretében külön családokat 
különböztetünk meg, pl. a 10-es számú család, 
amely ismét egyedekből áll. A P. megjelölésére 
választott név közvetetlenül a faj (species) neve 
után jön. L. még Rendszertan. 

F. alatt a növénytanban a kultivált növény- 
fajok különböző alakját értjük, pl. a búza, rozs, 
káposzta stb. fajtái. 

Fajtalanság. A magyar Btk.-ben a következő 
irányban szerepel : 1, F.-nak oly köriümények kö- 
zött elkövetése, melyeknél fogva nemi közösülés 
esetében erőszakos nemi közösülés (1. 0.) bűntettét 
állapítja meg. 2. Mint természet elleni F. (1. 0.). 3. 
P.-ot tartalmazó irat, nyomtatvány v. képes ábrá- 
zolat nyilvánoshelyen kiállítása, ánilása v. terjesz- 
tése mint szemérem elleni vétség, 3 hónapig terjed- 
hető fogházzal és 200 K-ig terjedhető pénzbünte- 
téssel büntetendő. A szerző, készítő, nyomtató, ha 
a többszörözés, terjesztés, kiálUtás az 6 tudtával 
történik, 6 hónapig terjedhető fogház és 1000 K-ig 
terjedhető pénzbüntetés alá esik. Bűntett eseté- 



ben hivatalvesztés is alkalmazandó. 4. A P.-i cél- 
zat, jelesül a személyes szabadság eUeni bűncse- 
lekményeknél mint minősítő körülmény szerepel. 
A F. fogalmát a törvény nem határozta meg. 
Az uralkodó nézet szerint a F.-nak tárgyi és ala- 
nyi mozzanata van. Tárgyilag a P. a szemér- 
met s az erkölcsiséget nemi vonatkozásban sértő 
cselekményben áll. De ez nem elég. Alanyi moz- 
zanatkép a bujaság, a kéj vágy mint célzat, a 
cselekménynek a nemi ösztön felizgatására vagy 
kielégítésére irányulása szükséges. Ez a foga- 
lommeghatározás a P.-ot tartalmazó irat, nyom- 
tatvány vagy képes ábrázolat fogalommeghatá- 
rozásánál is irányadó. Az irat stb. mint gondolat- 
nyilvánítás akkor fajtalan, ha lényegileg F.-ok 
ábrázolását, F.-okra való csábítást célozza. Az 
iratnak stb. fajtalan minősége éppen az alanyi 
mozzanat jelentőségénél fogva csakis az összerü 
körülményeknek tekintetbe vétele alapján álla- 
pítható meg. Lehetséges pl., hogy az irat, amely 
az eredeti kiadás szerint nem fajtalan, a kiállítás- 
sal fajtalanná lesz. L. még Pornográfia, Szodómia, 
Szemérem elleni büntettek. 

F. (észt.), a művészetekben a durva érzékiség 
felébresztését célzó ábrázolás, a nemi szervek 
részletes vagy sematikus feltüntetése, főleg ipar- 
művészeti tárgyakon (pl. a priapus-kultusz ter- 
mékei Pompejiben), továbbá szemóremsértö cse- 
lekvés, vagy helyzet rajza, A meztelenség is 
mindannyiszor ide tartozik, valahányszor nem 
tiszta művészi hatás keltésére irányul, hanem 
nyíltan, vagy leplezetten érzéki (sexualis) ingere- 
ket és vágyakat táplál. A költészet is koronként, 
így legújabban is, igen gazdag a P. ábrázolásai- 
ban s a pikáns, az érzékcsiklandoztató sokszor a 
sivár pornográfiáig sülyed. Ezektől finomabb íz- 
lésű ember undorral fordul el. Az elméletírók 
közül a P, ellen harcolnak mindazok, kik az esz- 
tétikai gyönyört a nyers érzékiség körén fólül- 
állónak hirdetik, valamint azok, kik az erkölcsi 
szempontot a művészetekben is teljes erővel kí- 
vánják hangsúlyozni. 

Fajtátlan, helyesebben : jellegtelen az az állat, 
mely nem tartozik valamely határozottabb fajtá- 
hoz. P. állatok a rendszertelen keresztezésnél (1- 
0.) keletkeznek és leggyakrabban a lónál és ku- 
tj'ánál fordulnak elő. 

Fájtlinka (nsv.), 1. Impatiens. 

Faj tok (Acipenser schypa Güldenst.), 1. Tok. 

Fajúm V. Fayum, Fejűm, felsőegyiptomi ke- 
rület (mudirija) a Nílustól Ny.-ra, Baharieh és 
Parahfrah oázisokat is beleszámítva 1277 km^ 
művelés alatt álló területtel, (1907) 441,583 lak. P. 
összenyomott köralakú mélyedés, melyet minden 
oldalról magaslatok fognak körül s amelyet csak 
a Libiai-hegyláncot áttörő El-Lahun hegy szoros, 
ahol a Bahr Juszef foly keresztül, köt össze a Ní- 
lussal. Földjének É.-i és Ny.-i része a legtermé- 
kenyebb; rizs, búza, rozs, len, durra, továbbá 
indigó, rózsa, datolyapálma, olajfa a főtermékek ; 
a pamut és cukornád még nem adnak bő termést. 
A háziállatok közül a legtöbb a juh, kevesebb a 
ló és a teve. Az ipar elég virágzó ; különösen sálo- 
kat, közönséges posztót, pamutkehnéket és kore- 
sett rózsaolajat készítenek. Fővárosát, Medinet- 
el-Pajumot vasút köti összö a Nílus völgyével 



FsUvAltozat 



— 151 — 



Fáklya 



és Kairóval. P. archeológiai szempontból is igen 
érdekes. Itt kerültek ugyanis napfényre az ú. n. 
mumia-képraások, hárs v. szikomorfára festett 
arcképek, melyeket a múmiák fejéhez illesztettek. 
Másik nevezetessége a XII. dinasztia idejéből 
származó hatalmas víztartó (Mvoret.Moeris), mely- 
lyel a Nilus kiáradt vizét felfogták s a mélyeb- 
ben fekvő részeket öntözték. A Moeris-tó K.-i szé- 
lénél valamivel alantabb épült a híres labirint és 
ettől csak csekély távolság választotta el Kroko- 
dilopoliszt, amelyeknek romjai máig is megma- 
radtak. Fajúmban találták 1877—78. azt a híres 
papirusz-oklevél-gyüjtemónyt, mely Rainer főher- 
ceg birtokába jutott, aki a bécsi cs. kir. udv. 
könyvtárnak ajándékozta. V. ö. Goldziher cikkét 
a Budap. Szemlében, 1894 ápr. ; Broivn, The Fa- 
júm and Laké Moeris (1892) ; Grenfell-Hunt, F. 
Towns and their papiri (London 1900). 

Fajváltozat (varietas), a faj (1. o.) fogalomha- 
tárán belül alkotott rendszertani fokozat. F. né- 
ven egyesítik a fajon (species) belül azokat a nö- 
vény- és állategyéneket, melyek a faj többi tag- 
jaitól jelentéktelenebb jellemvonásokban külön- 
böznek. L. még Rendszertan és Bassz. 

Fajvegyülék (növ.), I- Hyhrid. 

Fájvirág (növ.), 1. Impatiens. 

Fajzat (állat), általában véve az állatok fiatal 
nemzedéke. 

Fakadás (növ.), I. Rügyfakadás. 

Fakadék, 1. Pustula. 

Fakadó víz, 1. Belvíz. 

Fakaró, a kiültetett fiatal fák mellé alkalma- 
zott fa-rúd vagy gyám, hogy az ültetvényt a szél 
ki ne döntse, félre ne nyomja. A F.-nak kemény, 
tartós fafélék valók, ezeket is a kitűzés előtt kü- 
lönbözg módon előkészítik, hogy különösen a fóld- 
• ben lévő részeik hamar el ne korhadjanak. Erre 
szolgál a karók végeinek a megszenesítése vagy 
kátránnyal, karbolineummal stb.-vel való beita- 
tása. Néhol az egész karót néhány napig rézgálic- 
oldatba áztatják s kiszáradás után még bemesze- 
lik a tartósság végett. A karónak 50—80 cm. 
mélyen kell a földben állani és olyan hosszúnak 
lennie, hogy a fa koronájának alsó ágai közé ér- 
jen. A karót előbb kell a kimért helyre a gödörbe 
letüzni s a fát úgy kell melléje ültetni, hogy a 
karó a fa törzsét a fagy és szél ellen védje. Az 
ültetés bevégzése után a fácskát a karóhoz kötik 
kötövesszővel, jobban kötőszalaggal, ami a fácska 
és a karó között oo fordulatot képez s ennek vé- 
gét a karóhoz szegezik. 

Fakárpit, falra. Szebb és nemes f afélékből (dió, 
mahagóni stb.) 0*8 — 1*50 m. hosszú egészséges 
tönköt készítünk, ezt átmérőjének nagyságához 
képest rövidebb-hosszabb ideig gőzöljük és aztán 
jó szerkezetű fahántó (esztergaszerű) gépen vé- 
kony, néha csak 0"1 mm. vastag furnirrá fölha- 
sítjuk. Az így keletkező végtelen szalagot azon- 
nal különleges ragasztó és vasalógépbe (kalander) 
vezetjük, amely a vékony f urnirt szívós papirosra 
V. olcsó pamutvászonra fölragasztja, a ragasztó- 
anyagot megszárítja és a fát egyúttal fényesre 
vasalja. Angliában, ahol a F.-nak a szobafal bur- 
kolatánál nagyobb szerepe van, nagyobb mennyi- 
ségben gyártják. 

Fakátrány, 1. Kátrány. 



Fakdó (lat.) a. m. párt, különösen szenvedélyes 
politikai párt ; fakciózus, pártoskodó, aki minde- 
nekelőtt a saját pártjának, vagy magának az ér- 
dekéttartja szemelőtt. 

Fakelméje (növ.) a. m. geszt (1. o.). 

Fakoménye (növ.) a. m. geszt (1. o.). 

Fakéreg (növ.) a. m. kéreg (1. c). 

Fakereskedelem, 1. Fa, 2. 

Fakert, kisk. Arad vm. aradi j.-ban, (i9io) 2191 
magyar, német és oláh lak. ; u. p. és u. t. Zimánd- 
újfalu. 

Fakin (növ.) a. m. Fagyöngy (1. o.). 

Fakinfélék (növ.), 1. Loranthaceae. 

Fakir (arab), a. m. szűkölködő, szegény, a 
mohamedán dervisek jelölése. A F. elnevezés- 
sel jelölik az ind önsanyargató vezeklöket is. L. 
Dzsogi. 

Fáklya, szabadban használt, mesterséges úton 
előállított világító eszköz. Fa-F.-nak nevezik, 
ha szurkos fenyügallyakból, nyírfából készült. A 
viasz-F. 4 hosszú és foiTasztóval összeforrasztott 
viasz-gyertyából áll, melyekbe kevés kolofóniu- 
mot és terpentint kevertek. A sznrok-F. lehet ka- 
nócos avagy fabélű, a szerint, amint belső bélét 
font kanóc avagy kanóccal körülfont fenyübot 
képezi. Ezen belet addig mártogatják szurokba, 
míg a kellő vastagságot el nem érte, azután vas- 
karikák segélyével kerekded alakba nyomják 
és enyves vízben oldott krétával, kevés viaszk- 
kal bevonják. Ujabb időben vegyészeti F.-kat is 
alkalmaznak, melyek egy fém- vagy papirtok- 
ban égő anyagkeveréket tartalmaznak, ú. űi. 
stronciumot, báriumot, mint amely anyagok a 
fénynek különböző színt kölcsönöznek. Az ú. n. 
horgany-F. hasonló anyaggal telt horganycsőből 
áU, inely az égés folyamán elolvadván, a fényt erős 
fehérré teszi, a lecsepegő horgany miatt azonban 
veszélyesnek mondható. Moser őrnagy .és Horváth 
András kispesti lakosok és pirotechnikusok 1883. 
bemutattak oly vegyészeti F.-t, mely a víz alatt 
és esőben is égett és egyszerű ütődés folytán meg- 
gyulladt. Az ily F.-ákat alsó végükön többnyire fa- 
fogantyúval látják el. A petroleum-F. egy farúdon 
elhelyezett petroleumtartóból áll, melyben egy 
köralakú kanócot helyeznek el. Legjobb alakjuk 
az, melynél a kerekded bél egy, a petroleumtar- 
tót áthatoló légcsatornára van fűzve és fölébe 
egy lángoszlató fémtárcsa van illesztve. A vörös- 
réz- vagy vaspléhből készült petroleumtartó nye- 
léhez akkép van megerősítve, hogy bármily állás- 
ban függélyes helyzetet vesz fel. Ujabban a tűz- 
oltók F.-ja üreges sárgaréz rúd, melyben a pet- 
róleum van, a F. égője zárt kosár, mely felül 
aszbeszt-lemezzel van zárva, belül pedig kanócda- 
rabokkal kitöltve, a kanóc az olajat az aszbeszt- 
lemezig vezeti, ahol elég a nélkül, hogy az égő is 
elégne, miért is füstképződés alig mutatkozik és 
a fáklya fénye tiszta fehér. A fáklyát már az 
ókorban használták hajókon, csatákban és ünne- 
pélyeken. Építkezéseknél, ipari mimkálatoknál a 
munkatér éjjeli megvilágításához újabban oly 
staJnl F.-kat hasznáhiak, melyek petróleum (ben- 
zin) tartánya egyrészt egy légszivattyúval, más- 
részt egy kiemeűiedő csövön levő különös égövei 
van ellátva. A szivattyúval a tartányba nyomott 
levegő felnyomja a petróleumot az égőhöz, ahol 



FAklyafenyö 



- 152 - 



Fakova 



kellő elíhevítés mellett gázzá változik és hosszú- 
kás, 10—14.000 gyertyafényü lángot is ad, ezer 
gyertyánként mintegy 1 1. petróleumot fogyaszt- 
ván. (Diirr-fény, Fhönix-fény stb. néven forga- 
lomban.) 

F. (teng., ném. Blickfeuer, Fackelfeuer,Fíacker- 
feuer v. BlaulichU ol. fuocodi Bengala,fra.nc. feu 
de Bengale, ang. hlue-light). A tengeri hajókon 
használatos F.-k többnyire terpentinnel áztatott, 
gyúlékony anyagokkal (kén, kénantimon,salótrom 
lőpor stb.) vegyített elegye nappal erősen füstöl, 
éjjel pedig vakító fehér v. kékes világot ad. Több 
percig ég és sem szél, sem eső nem oltja el. Külö- 
nösen éjjel használatosak hajókalauz-járómüvek, 
veszélyben levő hajók helyzetének ismertetésére, 
valamint egyéb jelzőkészülékek híján fontos és 
sürgős jelzésekre általában. 

Fáklyafenyő (növ.), 1. Fenyő. 

Fáklyásmenet, bizonyos ünnepélyes alkalmak- 
kor már az ókorban is divatozott (1. Fáklyatánc), 
az ó-keresztény egyház idejében húsvét vasár- 
napjaestéjén volt szokásos, annak a jelképezésére, 
hogy Krisztusnak szenvedés- és halál-éje a remény 
fényétől van megvilágítva. Mostanság valamely 
ünnepelt egyéniség számára megtiszteltetésül v. 
korszakos esemény ünneplésére szoktak F.-eket 
rendezni. Ok az esti gyülekezésekre bizonyára 
az volt, hogy nagy tömegek csak napi munka 
ntán érnek rá ilyen tüntetésekben résztvenni. 

Fáklyászene, a fáklyásmenet zenekisérettel. 

Fáklyatánc, a tűz isteni tiszteletén alapszik. 
A tűztisztelet a pogány vallásokban nagyobb- 
részt a nap tiszteletével függ össze, melyet több- 
nyire téli és nyári napfordulókor hegyeken meg- 
gyújtott tüzekkel üimepeltek. Utolsóraaradványai 
e pogány kultusznak azon tüzek, melyeket ha- 
zánkban is karácsony v. újév éjjelén, sok helyt 
pedig Szt. János-nap estéjén szokás hegyeken 
meggyújtani és körültáncolni. Máshol nem gyúj- 
tanak tüzet, hanem a fiatalság fáklyaforma égő 
szalma- és gally tekercscsel járja be a határt. Har- 
cias népek, v. szokásból fegyvert viselők (délszlá- 
vok, ázsiai turkok) tűztáncaikat úgy járják el, 
hogy formális csatajeleneteket mutatnak be dra- 
matikus utánzásban (l. Fegyvertánc). E régi po- 
gány tüztiszteleten alapuló szertartások utolsó 
maradványai közé tartozik az a F., melyet a po- 
rosz uralkodóház tagjainak házassága kötésekor 
a miniszterek járnak, kik az esketési nap estéjén 
gyertj'át tartva kezükben menüett-lépésben a 
menyasszony körül táncolnak (l. Gyertyatánc)., 
mire aztán a page-oknak átadva a gyertyákat, 
azok a fiatal párt hálószobája ajtajáig elkisórik és 
ott a főudvarmestemőtől átveszik a miniszterek 
számára a menyasszony egy-egy harisnyakötőjét, 
azaz néhány rőfnyi selyemszalagot, melyre a fia- 
tal pár címere és monogrammja van hímezve. 

Fáklyatartó alatt merev, mozdíthatatlan ka- 
rókra erősített két vagy több vas- vagy bronz- 
gyűrűt értünk. A középkorban a paloták és házak 
kapuzatára erősítették és beléjük világítás céljá- 
ból égő fáklyát dugtak. Az épület belsejében a 
kandelábereket is felszerelték ily fáklyatartókkal, 
melynek gyűrűibe az érkező fáklyáját bedughatta. 

Fakó, szín, a szürke és barna keveréke, szá- 
raz földhöz hasonló. A F.-szín a házi lónál ritka, 



de az elvadult lónál gyakori s a ló ős színének 
mondják. Számos változatai 3 csoportra osztatnak, 
ú. m. szürke P., sárga F. s Izabella P.-ra. A szürke, 
hamvas vagy egórszínú, a sárga, sárgás v. hal- 
ványpirosas színű, az Izabella «zsufa» pedig sár- 
gás, de az előbbitől abban különbözik, hogy a ló 
bőre nem tartahnaz festőanyagot; sörénye és 
farka világos színű. 

Fakóérc (tetraedrit, ásv.), tkp. egy ásványcsa- 
ládnak a neve. Az ide tartozó ásványfajoknak kö- 
zös tulajdonsága a hasonló kémiai összetétel, ami 
az izomorflában jut kifejezésre. A jellemző kris- 
tályforma a tetraéder ; gyakoriak az ikerkristá- 
lyok ; színük fekete-acélszürke, a fánkben gazdag 
fajoknál sötét cseresznyepiros. A kémiai összeté- 
tétel ingadozó és még mindig nincsen pontosan 
megállapítva. Rose szerint a P.-ek RgQgS^ és 
RJ'QjjS, izomorf keverékei, ahol R'=rAg és Cu v. 
Hg, R" == Pe és Zn ; Q =; As v. Sb. Csakhogy nem 
minden F.-elemzés tesz eleget e képleteknek. 
Megkülönböztetjük a következő főcsoportokat : 

1. antimon-F., ahol Q=Sb, ezek Zn és Cu-tar- 
talmuak, tetemesebb Ag-vel ; mint sötét színűek. 
Sok Hg-t tartalmaznak a spaniolit- és schwatzit- 
nak elnevezett válfajok ; ezek előfordulnak nálunk 
ötösbányán, Igló mellett és Tirolban Sehwatz 
bányahelyen. 

2. antimm-arzén-F.,amélyekhen Q := Sb és As ; 
ez a csoport ezüstmentes. Ide tartozik a Sandber- 
gerit (Morocoeha Peruban). 

3. arzén-F., ahol Q = As, ezekben nincs Zn, vi- 
lágosabb színűek. Ide tartozik a tennantit és a 
binnit (Binnenthalban Svájcban); az utóbbi so- 
káig külön ásványfaj gyanánt szerepelt. A réz 
minden F.-ben előfordul, ezért igen fontos réz- 
ércek a P.-ek ; egyúttal ezüstérenek is szolgálnak. 
A P.-ek főkép a kristályos palák és paleozoos* 
hegységek ércteléreiben otthonosak. 

Hazánkban számos bányahelyen fordulnak elő. 
Nevezetesebbek: Selraeczbánya, Recsk, Alsósajó, 
Dobsina, Porács és Ötösbánya, különösen híresek 
és szépek a Kapnikbányáról valók ; Szászkabánya, 
Aranyosbánya,Botesbánya,Nagyág, Kajánéi. Kül- 
földön is igen gyakori. Az annivit (Val d'Annivers, 
Svájc) ós studerit (Ausserberg, Wallis) vaskos 
P.-ek. A rionit (Cremenz, Svájc) valószínűleg bis- 
mut-tartalraú P. A julianif (Rudelstadt, - zilézia) 
nagyrészt rózarzén-P. A Frodricit (Pahlun) ólom- 
és óntartalmú P. 

Fakó keselyű (Gyps, áiiat), 1. Keselyű. 

Fakolit (ásv.), gömbölyded, némiképen a lencse 
alakjához hasonló világos színű chabazit, mely 
számos bazaltban (Röhmisch-Leipa és SalesI Cseh- 
országban) és andezitben (Csódi-hegy Dunabog- 
dánynál) található. 

Fakonzerválás, az az eljárás, mellyel a fának 
tartósságát növeljük. L. Fa (telítése). 

Fakopáncs, 1. Harkály. 

Fakoptató (défibreur), 1. Faanyag. 

Fakorhadás, l. Fagomha és Farevesedés. 

Fakorona, 1. Fa. 

Fakórothadás (növ.), 1. Coniothyrium. 

Fakosz (növ.), az erdei meg a gyümölcsfák tör- 
zsein és ágain megtelepülő zuzmók (l. o.). 

Fakova, szarukő, mely ta és általában növények 
megkövesítö anyagaként szerepel; a megkövese- 



Pakövezekény 



- 153 — 



Fakultatív élőskOdők 



dett anyag szerkezete a fáéhoz, illetőleg a növé- 
nyekéhez hasonló. A faopál hasonlít hozzá, de 
anyaga más. 

Fakóvezckény, kisk. Bars vm. verebólyl j.-ban, 
(1910) 932 tót ós magyar lak., u. p. ós u. t. Nagy- 
salló. 

Fakönnyezés (növ.), 1. Könnyezés. 

Faköpenyeg v. örbódé, rossz időjárás esetére 
katonai őrök védelmére készült faházikó. 

Fakörző, a faátlalónak (1. o.) egyik ma már 
nem használatos alakja. 

Faköszörülés, faköszörület, 1. Faanyag. 

Fakötések (asztalos, e>ztergályos ós ács- 
munka), fából való szerkezeteknél az egyes fa- 
alkatrészeknek a találkozási pontokon vagy 
érintkezési lapokon egymással való összekö- 
tése, hogy azok lehetőleg egy szilárd és elmoz- 
díthatlau szerves egészet képezzenek. Az össze- 
kötendő fák : gerendák, padlók vagy deszkák fe- 
küdhetnek egymás fölött, vagy egymás mellett, 
kei-esztezhetik egymást merőlegesen vagy ferdén, 
lehetnek egy síkban vagy különböző síkokban, 
és így helyzetük szerint, melyben egymáshoz ál- 
lanak, megkülönböztetünk : 1. toldásokat, 2. ke- 
resztezéseket, 3. széle^lntéseket és 4. vastagítá- 
sokat. A toldások vagy összeillesztések a ge- 
rendák meghosszabbításánál fordulnak elő és 
a következők : az egyszerű, a kapcsos és a vas- 
pántos illesztés, a rálapoíásoknak különböző 
nemei, mint pl. a teljes, a ferde, a fogas stb. 
rálapolás és az iszkábás kötés. A keresztezé- 
sek szintén többnyire gerendáknál fordulnak 
elő és kötéseik egy síkban fekvő gerendáknál a 
csapos kötések és a rálapolások ; különböző síkok- 
ban fekvő gerendáknál a rovások vagy rárová- 
8ok és a homyolások vagy ráhomyolások. A szé- 
lesbítések inkább deszkáknál és padlóknál for- 
duhiak elő és kötéseik az úgynevezett szádalások. 
k vastagításokat vagy erősbítéseket legtöbbször 
gerendétoiál használják, ha azokat teherbírób- 
bakká akarják tenni. 

Fakszimile, 1. Facsimile. 

Faktis, az a kaucsuk-szurrogátum, mely száradó 
olajoknak klórkénnel való kezelésekor keletke- 
zik. A reakció csökkentése céljából az említett 
anyjigokhoz még paraffint, vazelint és más efl'éle 
anyagot adnak és a fejlődő sósavat szénsavas 
mésszel kötik meg. A P. igen rugalmas anyag, 
mely a közönséges oldószerekben nem oldódik, 
azonban az alkoholos kálilúg, klór eliminációja 
mellett kéntartalmú zsírsavvá oldatja át. 

Faktor (franc, fadeur, ang. fador, ol.fattore), 
a latin f'ador-hól a. m. tényező ; cselekvő egyén. 
A kereskedelemben általában a munka szervezé- 
sével megbízott személy; így gyárakban a 
munkavezető; a nagyban űzött háziiparban az a 
közvetítő, aki a nyers anyagot a munkások kö- 
zött kiosztja és tőlük az elkészített munkát át- 
veszi ; a faktoriák (1. o.) és általában bizományi 
raktárak vezetői (innen /'aArto^róa'.s = bizományi 
díj). A leggyakoribb használata nyomdákban van, 
ahol a művezetőt nevezik P.-nak, aki a munka- 
adó és a munkások között áll, aki technikailag 
vezeti az üzemet és rendezi a munkabéreket. A 
P. rendezi sajtó alá a nyomdai munkákat és fel- 
figyel azok pontos és szabatos kivitelére. 



Faktorázs (franc, fadorage) a. ra. bizományi 
díj, jutalék. L. Faktor. 

Faktoriák (ném. Faktoreien, franc, fadories, 
ang. fadorey), idegen, különösen alacsonyabb 
kultúrájú országokban alapított kereskedelmi te- 
lepek, melyek rendszerint egy telj hatalmú meg- 
bízott (faktor) vezetése alatt állanak. Különösen 
a középkorban emelkedtek nagy fontosságra Ve- 
lence, Génua ós a hanza-városok alapításai. A fe- 
jedelmek a kereskedelem biztonsága érdekében 
különös jogokkal látták el őket : exterritorialítást 
élveztek, külön erödítmén.\ eik voltak stb. Igen 
jelentős F. voltak Velencében a Fondaco dei Te- 
deschi, Londonban a steelyqrd. Ma már csak Af- 
rikában, Dél-Ázsiában és Észak-Amerikában ta- 
lálhatók P. 

Faktoriális (fadorieUe, szorzahs). Az első n 
egész szám szorzatát n P.-ának nevezzük és rö- 
viden így jelöljük : n ! (olv. n F.-a, vagy n föl- 
kiáltó jellel). É szám megadja, hogy n elemnek 
hány permutációja van, vagyis, hogy n elem hány 
sorrendben írható fel. Pl. 31 = 1. 2. 3. = 6, s 
csakugyan három elem között a következő 6 
helycsere lehetséges : 

123 213 312 
132 231 321 

Faktotam (lat.), oly egyén, aki valakinek egy 
személyben mindenese s minden ügyeiben teljes 
bizalmát birja. 

Faktum, 1. Fadum. 

Faktúra. Az árúkat eladó kereskedő az árúk 
átadása v. elküldése alkalmával bélyeges jegy- 
zéket ad vevőjének. Ennek a jegj'zéknek neve 
számla (Rechnung, facture, iavoice), A francia el- 
nevezés után, moly tulajdonképen a factor (1. Fak- 
tor) szóból származik, a magyarban is használják 
a számla elnevezés helyett a P. szót. Szorosan vett 
értelemben azonban csak a bizományi számlákat 
volna szabad P.-nak nevezni. 

Fakultás, 1. Facultas. 

Fakultatív (lat.) a. m. lehető, saját tetszése, 
belátása szerint ; a jogban ellentéte a kötelező- 
nek (obligatorius) ; így megkülönböztetik pl. a kö- 
telező és a F. jwlgári házasságot aszerint, amint a 
házasságot feltétlenül a polgári hatóság előtt kell 
megkötni, v. pedig a felek a polgári s egyházi há- 
zassági kötés között szabadon választhatnak. 

Fakultatív anaerob v. temporer anatroh szer- 
vezetek csak egy bizonyos időtartamon át képe- 
sek oxigén nélkül növekedni és szaporodni (pl. 
Bacillus typhi abdominalis, Spirillum cholerae 
asiaticae, Granulobaeter lacto-butyricum), ellen- 
tétben az obligatorius (obligát, permanens) an- 
aerobbal, amelyek az oxigént tartósan képesek nél- 
külözni (pl. Granulobaeter butyricura, Spüillum 
desulfurians, Bacillus tf'tani). 

Fakultatív biztosítás, 1. Biztosítás. 

Fakultativ élősködők v. fakultatív parazi- 
ták, azok az élősködők, melyek csak bizonyos 
körülmények között élősködnek, melyek tehát 
élősködés nélkül is meg tudnak élni. 

Fakultativ élősködő vagy parazita növények 
csak alkalom adtán élősködnek, növekednek, sza- 
porodnak élősködés nélkül is, pl. a fejes penész 
(Műsor), az ecsetpenész (Penicillum) fajai elhalt 
szerves anyagokon tenyésznek, de a vékonyhéjá 



Fakultusz 



— 154 



Fakúszók 



gyümölcsökbe is behatolnak, hasonlók a Botrytis- 
fajok, amelyek cukortartalmú v. más szerves 
anyagokon táplálkoznak, de képesek különösen 
fiatal élő növényi részekbe is behatolni, pl. a Botry- 
tis cinerea az érett és felrepedt szőllöbogyón 
élősködik. 

Fakiütusz, a természet megszemélyesítésén 
alapszik. A primitív ember képzelete az egész 
természetet szellemekkel népesíti be, mely a fák- 
nak is nemcsak emberi érzést, hangot tulajdonít, 
de alakjukban is olykor természetfeletti erőt vél 
észrevenni. Midőn későbbi időkben a primitív kép- 
zelethez némi botanikai fogalom is járult, e hit 
is megváltoztatta alakját: a fa magában véve 
nem volt többé emberi érzéssel bíró lény, hanem 
valamelyik emberi léleknek tartózkodási helye, v. 
pedig valamelyik elkárhozott emberi vagy isteni 
lény székhelye. Végül egy harmadik képzetcso- 
port a fát démonnak tartja, mely a fával együtt 
születik s azzal együtt meghal, rendesen a fában 
lakik, mely neki úgyszólván testét képezi, de 
gyakran a fán kívül is emberi vagy állati alak- 
ban megjelenik ; a németek Moosfraulein-nak, a 
franciák dames hlanches-nak vagy dames vertes- 
nek nevezik (1. Fa-anyó). A görögök és rómaiak 
mitológiája nemcsak az erdőket és berkeket, ha- 
nem egyes fákat is természetfölötti, csodás lé- 
nyekkel népesített be. A driadok, nimfák, a ha- 
matriadák, Zeus leányai, a fákkal éltek, a fákkal 
haltak meg. Rómában tilos volt élő fát kivágni, 
nehogy ezáltal a fában élő isteni lény életét 
veszítse. A Tonga-sziget benszülöttei a fák lel- 
keit imádják. A szenegambiai négerek a fákhosz- 
szúhajú szellemeihez fohászkodnak; Bulgária, 
Macedónia szlávjai még manapság is egyházi 
szertartások kíséretében engesztelik meg a fák 
lelkeit. A szerb, mielőtt levágná a tölgyfát, me- 
lyet számos nép szentnek tart, leölt állat vérével 
áldozik, hogy megengesztelje vakmerőségeért a 
fa szellemét. Számos nép, így a velünk rokon 
mordvaiak is, az istenségnek hozott áldozataik 
e^es részeit fákra aggatják, vallásos szertartá- 
saikat szent fák alatt hajtják végre. Manapság pl. 
a torjai Büdös-höz zarándokoló beteg székely ön- 
tudatlanul is még mindig áldoz, midőn a közeUevő 
fák valamelyikére ruhadarabot akaszt azon hit- 
ben, hogy ezzel megmenekszik betegségétől. Szá- 
mos betegségnél a nép a beteg használta gyógy- 
szereket élőfára akasztja. Hideglelős magyar pa- 
raszt napfelkelte előtt megráz egy élőfát : «Ven- 
déget hoztam neked, a hideglelést; te rád ha- 
gyom». B néphiedelmek a pogánykor F.-ának 
utolsó maradványai, melyeket az óvüágot átala- 
kító kereszténység nem bírt még egészen elfeled- 
tetni. Ezzel függ össze az ősi hit az életfájáról, 
t. i. mesék tanúsága szerint az emberi sors gya- 
korta kapcsolatban van valami növénynek, fá- 
nak életével, ilyen a «születésfa», melyet a gyer- 
mek születésekor ültetnek, a «sorsfa» stb. Mint 
állandó, gyökeres szokást megtaláljuk a májusfa 
(1. 0.) állításában. 

Irodalom. Dugovicli Imre, A fák kultusza, a « Hazánk" 1894. 
évf. 45. sz. ; Hemnana A., A hegyek kultusza Erdély népeinél, 
kUlönleny. az Erdély 1893. évf. ; Ipolyi, Magyar mythologia, 
Pest 1854 ; Andree R., Ethnograph. Parallelen und Vergleiche, 
Stuttg. 1878 ; Mannhardt, Wald- u. Peldkulte, Berl. 1877, II. k. ; 
Pergusson, Tree aud serpent worship in India, London 1873. i 



Fakúszó békák (Dendrobcdidae, áiiat), a Szi- 
lárd mellkasú békák (Firmisternia) egyik csa- 
ládja. Az ide tartozó kis termetű békák fómfényű, 
ragyogó színükkel és pompás mustrázatukkal 
tűnnek ki. Elülső és hátulsó végtagjaik ujjai ta- 
padó korongokkal vannak ellátva, tíőrmirigyeik 
váladéka mérges. Fűben, bokrokon és fákon él- 
nek. Madagaszkár szigetén és Amerika trópusi 
részeiben honosak. 10 fajuk ismeretes. Leggyar 
koribb a Dendrobates tinctorius Schn., melynek 
mérgét Dél-Amerika benszülöttei nyilméregnek 
használják; hossza 3—3-5 cm. Guyanában, Peru- 
ban és Braziliában honos a háromcsíkú fakúszó- 
béka (D. trivittatus Spix.). 

Fakúszó borz (Dendrohyrax, áiiat), a Fatások 
( Ungulata) rendj ébe, a Szirti borzok (Procaviidae) 
családjába tartozó állatnem. Az idetartozó 7 élő 
afrikai faj abban különbözik a szirti borzoktól 
(Procavia), hogy szőrözetűk hosszú és hogy em- 
lőik csak a lágyékon vannak. Legközönségesebb 
faj a Nyugat-Afrikában honos erdei F. (D. dor- 
salis Fraser). 

Fakúszók (Certhiidae, famászók, fatetü ma- 
darak), a verébalakú madarak (Passeriformes). 
rendjébe és az Éneklők (Oscines) alrendjébe tartozó 
madárcsalád. Hosszú, kissé hajlott, igen vékony 
és hegyes csőrrel s hegyes, rövid nyelvvel. Fark- 
tollaik rövidek,merevek,melyek segítségével ügye- 
sen tolják magukat a fatörzsön felfelé. Csüdjűk rö- 
vid, a külső ujjak hosszabbak, mint a belsők, 
és erős, hajlott karmokkal ellátottak. Egyenként, 
vagy párosával élnek az erdőkben és kertekben, 
harkályok módjára kúsznak, kopácsolnak a fákon 
és keresik a kérgen meg a kéreg alatt tartózkodó 
rovarokból, rovartojásokból álló eledelüket. Igen 
hasznos madarak. 12 nembe sorolt 50 fajuk isme- 
retes, kivévén az etiópiai- és neotropiai állatró- 
giókat, mindenütt találhatók. Hazánkban 3 faj él: 
a közönséges F. (Certhia familiáris L.), háta sötét- 
szürke, sárga és fehér gyöngyfoltokkal, szeme 
alatt fehér sáv található, hasa fehér, farka világos- 
barna, a szárnytollak közepén átvonuló fehér sza- 
laggal. Felső kávája fekete, az alsó vörösesbarna ; 
lába vöröses-szürke.Nagysága 13 cm.; számyhosz- 
sza 6 cm. ; farkhossza 5*5 cm. Egész^ Európában, 
Elő- és É.-Ázsiában, É.-Amerikában, É.-Afrikában 
található ; fenyvesekben és kertekben egyenként 
ól. Nem költözik, hanem cinegékkel, harkályok- 
kal és más madarakkal kóborol, gyakran az egyik 
helyről a másikra. Üres fákban fészkel, márc. és 
jún.-ban 8—9 barnán pettyezett fehér tojást tojik, 
melyeket a hím és nőstény közösen költenek ki. 
Fogságban elpusztul. Az alpesi F. (Tichodroma 
muraria L.) felül hamuszürke, begye nyáron pala- 
fekete, télen fehéres, szárnyai és farktoUai pala- 
szürkék, a számytakaró tollak kiUső vitorlája kár- 
minpiros. 16 cm. nagy ; számyhossza 9 cm. ; fark- 
hossza 6 cm. Dél-Európa hegyes vidékein él. Ha- 
zánkból több helyről (Budapest, Árva, Toroczkó, 
Szepes stb.) ismeretes. A kék F. (Sitta europaea L.) 
háta szürkéskék, szeme alatt fekete sávval,hasa a 
déleurópai példányoknál rozsdasárga, északi euró- 
pai példányoknál pedig fehér; torka fehér, 16 
cm. nagy, számyhossza 8 cm. ; farkhossza 4 cm. 
Egész Európában honos, olyan tölgyfa-erdőkben 
szeret legiakább tartózkodni, melyben fenyők te 



Fakúszó kenguru 



— 155 — 



FalAb 



vannak. Vándor madár. Rovarokból, famagvak- 
ból él. Fészkének bejáratát sárszerü anyaggal ta- 
pasztja be. 

Fakúszó kengura (Dendrolagus, áiiat), az Er- 
szényesek (Marsvpialia) rendjébe, a Kevésfogú 
erszónyesok (Diprotodontia) alrendjébe, az Ugró- 
erszényesek (Macropodidae) családjába tartozó 
állatnem. Az idetartozó öt élő fajra jellemző, hogy 
elülső lábaik nagyok ós izmosak s csak kevéssel 
kisebbek a hátulsóknál. Új-Guineában és Észak- 
í^ueenslandban honosak. Legismertebb faj a kon- 
gurumedve (D. ítrsintis Schleg. et MüU.), melyet 
a legjobban kúszó emlősállatnak tartanak ; test- 
hossza 1-20— 1'30 m., melynek valamivel több 
mint a fele a farkára esik ; levelekkel, rügyekkel 
és gyümölcsökkel él. 

Fakutya, a Balaton vidékén használt jég- 
szánkó ; egy szántalpra erősített székforma szer- 
kezet, a benne ülő egy v. két szeges bottal hajtja 
a jégen. Újabban sportcélokra használják. Gyor- 
san siklik a jégen, miközben súrlása élesen nyi- 
korgó hangot ád. Innen ered a közmondás : vigyo- 
roí? mint a fakutya. 

FakűHorgalom, 1. Fa, 2. 

Fal, természetes vagy mesterséges kövekből 
kötőanyaggal vagy anélkül bizonyos vastagság- 
ban és magasságban megépített szerkezet, mely 
terhet hord vagy valamit körülzár. Vannak 1. 
rendeltetésük és helyzetük szerint a) körítő fa- 
lak, melyek egy födött avagy födetlen tért zárnak 
körül ; az első esetben Jianáokfalak v. főfalak, ha 
az épiiletet az utca vagy udvar felöl határolják, 
(utcai és udvari homlokfalak), határ vagy szom- 
szédos falak, ha az épületet a szomszéd felől zár- 
ják el, végre oromfalak (1. Tűzfalak). A 2. esetben, 
ha t. i. födetlen tért zárnak körül, kerítés falak ; h) 
középfalak, melyek két épülettraktus között van- 
nak ; nálunk ezekben húzzák a kéményeket és 
szellőző csöveket; c) választó- vagy közfalak, 
melyek terhet nem hordanak, hanem csak az 
egyes szobákat választják el egymástól; d) kö- 
zösfalak, ha két szomszédháznak egy közös oldal- 
fala van, mely egyenlő birtoka mindkét tulajdo- 
nosnak ; e) alapfalakil. o.) ; f) szék- vagy padlás- 
fal, a homlokfalak magasítása a padlás ge- 
rendasorán fölül ; g) tűz- vagy oromfal, az épület 
szomszédos fala a padlás magasságában (a nye- 
regtető oromfala), vagy hosszabb padlásokban bi- 
zonyos távolságokban emelt választófal, hogy a 
tüz elharapódzásának könnyebben gátat lehessen 
vetni. 2. Szerkezeti raódjiüí: szerint : a) tdi fal, 
melyben semmi nyílás sincs; h) áttört fal, ajtó-, 
ablaknyilásokkal ; c) üreges fed, ha a fal tes- 
tében üres szigetelő közöket hagyunk v. a falat 
IjTikasztott téglákból szerkesztjük ; d) hurkoló fal, 
kevésbbé jó minőségű anyagból készült falnak 
jobb minőségűvel (rendesen kővel) való burkolása. 
3. Anyaguk szermt : a) terméskőfed, h) faragott 
kőfal, c) téglafal, d) vegyes fal rétegenként termés- 
kőből ós téglából készítve, e) vályogfal, f) favázas- 
fal, (j) vertfal. 

A falak vastagságát az építő anyag minőségei 
a rajta nyugvó teher, a traktus mélysége és az 
emeletmagasság határozzák meg. Hosszú és ma- 
gában álló falakat helylyel-közzel pillérekkel erő- 
sítünk meg. 



Szabadon álló téglafalak vastagsága a fal ma- 
gasságának Vi2 — Vio-öd része.Lakóházak falainak 
minimális vastagságát nagyobb városokban kü- 
lön építésügyi szabályzatok határozzák meg. Igj* 
Budapest székesfőváros régebbi (1893) építés- 
ügyi szabályzata a közönséges méretű lakóházak 
téglából készült falainak vastagságát a követke- 
zőleg írja elő : Több emeletes épületnél a legfelső 
emelet homlokfalának vastagsága legalábbis l'/j 
téglahossz, vagyis vakolattal együtt 0.48 m. ; vas- 
gerendás födémeknél minden alsóbb emeletsor 
homlokfala 8 cm.-rel, a pincesor homlokfala 16 
cm.-rel vastagabb. Az anyafalak vastagsága — 
ha benne kémények vannak — a legfelső emele- 
ten legalább is 2 téglahossz (0.64 m.), alul eme- 
letenként, vagy legalább is kétemeletenkónt 16 
cm.-rel vastagabb. Ha vasgerendás boltozott fö- 
démek helyett csapos gerenda födémeket alkalma- 
zunk, a falak lefelé emeletenként 16 cm.-rel vas- 
tagodnak. Választófalak 0.16 -0.32 m. vastagok, 
tűzfalak és székfalak, ha mögöttük faváz van, 0.16 
m., különben pedig 0.32—0.48 m. vastagok. A 
vegyes falak a tisztán téglából épült falaknál leg- 
alább is fél téglányival vastagabbak. A falazat 
szerkezetéről és annak történelmi fejlődéséről 1. 
Kökötések és Téglakötések. 

Az új építésügyi szabályzat szerint (1912-ben 
még nincsen végleg jóváhagyva) a falak véko- 
nyabbra és 8 emeleten át egyforma vastagra ké- 
szíthetők, az igénybevétel azonban szilárdságtani 
számításokkal igazolandó. Vasbeton falaknál, a 
fent írt kikötés mellett, a méret egyáltalán nincsen 
előírva. 

Fái (arab, lat. augurium, ómen) a. m. a jövőnek 
mindenféle véletlen jelekből történő előrelátása, ós 
az ember elhatározásának ily előjeleken induló 
irányítása. A fáinak egy kedvelt neme abból áll, 
hogy valamely tekintélyes v. szent könyv egy 
kibökött V. egyéb véletlen által előkerülő helyé- 
nek tartalmából merít az ember elhatározásaira 
útmutatást ; ezt isztikhárá-nak is nevezik. A fáh-a 
sok vidéken vesszőket, kavicsokat stb. használ- 
nak. A pogány arabok nyilvetést használtak a sors 
kitudására. V. ö. WeWumsen, Resté arabisehec 
Heidenthums (2. láad. Berlin 1897). 

Fa-la, így hívnak táncdalokat, amelyekhez 
V. szövegnélküli v. ilyen szótagokból: fa-la-la 
stb. képzett reframt dúdolnak. Olasz útszéli dalo- 
kat, amelyeknek refrainje falali, falalá, falalella, 
így neveznek : falalella. 

Faláb, 1. az alsó végtag csonkított darabját pótló 
egyszerű eszköz. Két részből áll : a végtag csonk- 
ját befogadó, rendesen bőrből készült tölcsérből 
és a hiányzó végtagrész hosszának megfelelő fa- 
rúdból. A rendes csonkítás után a csonk végének 
szabadon kell belógnia a bőrtölcsérbe. Újab- 
ban, közvetlen megtámasztásra alkalmassá tett 
csonkok vége a F. tölcsérének aljába támaszko- 
dik. A F.-at a túlsó vállra akasztott szíjjal szokás 
a testhez rögzíteni. A F. a végtag alakját utánzó 
műlábnál vagy vendéglábnál jóval könnyebb és 
olcsóbb, egyszerű szerkezeténél fogva alig rom- 
lik. Ezért nehéz munka végzéséhez ajánlatosabb 
amannál. 

2. F. vagy gólyaláb, magas rúdpár, amikre 
bizonyos magasságban lábpolcokat szegeznek; 



Falafse 



156 — 



FaH> 



erre állva s a rudakat a test két oldalán fogva, 
nagyokat lehet vele lépni. Európában és Kelet- 
Ázsiában gyermekjáték v. artista-szerszám. Ere- 
deti hivatása a testet magasítani s az afrikai né- 
gerek vallásos felvonulásaiban, táncaiban ilykép 
is szerepel. Gyakorlati alkalmazást találnak a P. 
mocsaras vidékeken ; kelotázsiai posványok pász- 
torai használják, Európában a francia Landes tar- 
tomány árterületein járnak így a juhászok, kik 
farsangkor táncos ünnepélyeket tartanak P.-on. 

Falaise (ejtsd : faiéz), járási székhely Calvados 
francia départementban, az Ante partján vasút 
mellett, (1910) 7014 lak., számos szövőszékkel, fe- 
hérítőkkel, pamutfonókkal, posztógyártással és 
mechanikai műhellyel. A lassankint elnéptelenedő 
város régi híres lóvásárait, továbbá lóversenyeit 
alig látogatják. A város nevezetességei : néhány 
vár- 03 erődítraényrom s 3 középkori templom. 
A középkor elején alapított várost a XI. sz.-ban 
tetemesen megnagyobbította I. Eiehárd. 1027. 
benne született Hódító Vilmos, ki szülővárosát 
tetemesen szépítette és megnagyobbította. 1419- 
ben az angolok elfoglalták, de 1450. ismét elvesz- 
tették. 

Falak, arabból átvett perzsa szó, eredeti jelen- 
tése égboltozat, menny. Perzsiában igy hívják azt 
a karót vagy rudat, melyhez talpraveréskor a 
bűnös lábait kötilc. Ez egy 7—8 láb hosszú rúd, 
mely két végén vagy csak a közepén a kötél be- 
fogadására át van fúrva. A büntetés alkalmával 
a földre hanyatt fektetett bűnös lábait a rúdhoz 
erősítve a magasba emelik és hosszú hajlékony 
vesszőkkel jól kifeszített talpaira vernek. Ez a 
legelterjedettebb fenyíték Iránban. 

Falakrózis (gör.), elavult neve a kopaszság ama 
típusának, amelynél főleg elől hullott ki a haj. 

Falánkság (pnlyphagia), ha valaki kelleténél 
többet eszik, de éhségérzete azért nem fokozott. 
Ez lehet rossz szokás, de elbutult elmebajosoknál 
is látjuk. L. Farkas éhség. 

Falánk sügér (Labrax), a Sügér-félék (1. 0.) 
egyik neme. 

Falanszter (Phalamtére). Ez a neve annak a 
közös épületnek, mely Pourier (1. 0.) rendszere sze- 
rint a PJuüangey. Phalanx tagjait összefoglalja. 
Hosszúkás, háromemeletes épület, nagy udvarok- 
kal, melynek közepén vannak elhelyezve a közös 
gyíílés-, étkezőtermek, tantermek, könyvtár, szín- 
ház és a zajtalan műhelyek ; az egyik szárnyon 
vannak a zajos foglalkozások műhelyei, másikon 
a gyermekszobák és idegen látogatók szobái, az 
egész házban pedig elszórva a magánlakások 
különböző nagyságban, jobb és kevésbbé jó be- 
rendezéssel, közelben vannak istállók, magtárak, 
raktárak, kertek, kocsik, mezők; konyha, pince, 
vízvezeték, fűtés, világítás közös, úgy hogy a kü- 
lönböző munkák elvégzése épp úgy, mint a szük- 
ségletek kielégítése a lehető legolcsóbban ós leg- 
jobban történhessék. 

Falanx (phalanx, gör.) eredetileg a görögök- 
nél a nehéz gyalogság zárt csatarendjének neve, 
melynél a katonák több sorban a homlokzati sor 
embereire fedezve állottak föl ; az egymás mögött 
sorakozó sorok száma adta a P. mélységét. Na- 
gyon híres és ismert macedóniai Pülöp királytól 
ós Nagy Sándortól, majd utánok a hellenisztikus 



korban használt P.-rendszer, melynél a katonák 
(a macedón pezetaü'oszok) 16 sor mélységben vol- 
tak szorosan egymás mögött fölállítva : az első 
sor emberei előre tartották 4—5 méteres lándzsái- 
kat (szarissza), míg a mögötte levő sorok emberei 
azokat fölfelé irányították ; szemközti támadásnál 
ez a lándzsaerdö félelmetes harci alakzat volt ; 
hátránya, hogy nem volt eléggé mozgékony, nem 
változtathatta meg gyorsan irányát oldalsó vagy 
hátsó támadás esetén. 

Falarika v. pJialarika (lat.), a régiek gyújtó- 
lövedéke, a könnyű fából készített nyél és a körül- 
belül 1 méter hosszú négyszögletes vascsúcs közt 
csipkézet volt, melyre kénnel ós szurokkal itatott 
kócot csavartak. A P.-át tábori hajítógéppei — ka- 
tapultával — hajították az ostromlott városba. 

Falasa, az agau nyelvcsaládhoz tartozó, az 
egész Abessziniában elterjedt törzs, Nyelvök, az 
ú, n, Huaraza illetőleg dembea, kiveszőfélben van; 
maguk közt is főleg amhari nyelven beszélnek. 
Tömegesen laknak Vogera, Begemeder, Lasta 
vidékén. Testalkatukra nézve az abessziniaktól 
nem különböznek. Vallásuk ó-keresztény és zsidó 
szertartások keveréke, A P,-k is, mint a mohame- 
dánok, a városok és faluk elkülönített részében 
laknak, Pöldmívelés mellett kovács- és fazekas- 
ipart űznek. Számuk mintegy 200,000, ók magu- 
kat Jeruzsálemből származottaknak mondják, 
miért is P.-nak (számüzötteknek) hívják; mások 
abesszíniai zsidólmak tartják, kiket asszír vagy 
római hódítók űztek ki Palesztinából. De héberiU 
nem tudnak és csak vallásos szertartásaikban 
különböznek a benszűlöttektől. Hihetőbb, hogy a 
zsidó vallásra áttért belföldi törzs maradékai. Faj- 
rokonaik a Gondar és Soa vidékein lakó kaman- 
tok (1. 0,), V. ö, Stern, Wanderings among the 
Palashas (London 1862) ; Halévy, Le dialecte de» 
Falaehas (Paris 1873) ; FlarJ, Kurze Schilderung 
der Abessin, Juden (Basel 1869), 

Falat, Juljan, lengyel festő, szül, Tuliglovyban 
(Galícia) 1853 júl. 30, Münchenben, Rómában ta- 
nult s 1889, Berlinben telepedett le. Nevezetesebb 
festményei: Hamvazó szerda, II, Vilmos császár 
megjön a Radziwill hercegnél lefolyt 1888. nies- 
wiezi vadászatról (a német császár birtokában), Jé^ 
vorszarvas-vadászat, Lándzsás vadászok medve- 
vadászaton. Vásár Galíciában, A franciák vissza- 
vonulása Berezinánál (Kossakkal együtt festett 
körkép), stb, 1892, a berlini műkiállításon a nagy 
aranyérmet nyerte el, 1900-ban a krakkói mű- 
vészakadémia igazgatójává nevezték ki. 

Falazás, a fal építésének munkája, a tégláknak, 
köveknek kötésbe rakása. 

Falazat a, m, már elkészült fal. 

Falb, Rudolf, német természettudós, szül. Ob- 
dachban (Stiria) 1838 ápr, 13., megh. 1903 szept. 
29. Schönebergben (Berlin mellett). Eleinte pap- 
nak készült, de később a természettudományok 
müvelésére tért át. 1868-ban a oSirius» c. nép- 
szerű csillagászati folyóiratot alapította, mely 
1882 után H. J. Klein szerkesztésébe ment át. 
1877— 18H0-ig Amerikában járt, ahol a Kordil- 
lerák vulkánjait tanulmányozta. Elméletét, mely 
szerint bizonyos napokon a Nap ós a Hold hatása 
a föld belsejében levő folyékony izzó magra fo- 
kozódik, ami vulkáni kitörésekben, rengésekben 



Falbalre 



- 157 - 



Palo&o 



nyilvánul, kósöbb kitorjosztotto a légkörre és 
minden esztendőre előre mepállapitotta a kritikus 
napokat (Kalonder der kritischon Tagé), melyekre 
rendkívüli időjárási jelenségeket jósolt. A hírla- 
pok F. nevét nagyon felkapták, ami által F. mint 
időjós nagyon ismert és nópszeríi lett, a szakkö- 
rök azonban nem helyeselték tanait. Irt számos 
népszerű munkát, jobbára a vulkánosságról ós a 




1. ábra. FaltSrö kos Tédótetövel. 

földrengésekről; a nevezetesebbek: Von den 
ümwálzungen ím Weltall, Steme und Mensehen, 
Das Wetter und der Mond. 

Falbaire (ejtsd: faiber), Ckarlfs George Fenauü- 
lot de, francia drámaíró, szül. Salinsban 1727 júl. 
l(í., megh. Ste-Mcnhouldban 1800 okt. 28. Igen 
termékeny író volt, aki legnagyobb sikereit 
L'honnéte crimínel (1767) c. dai abjának köszön- 
heti, melyben való eseményeket vitt a színpadra 
8 amellyel egy ártatlanul elítéltet szabadított ki 
a gályából. E darabja egész Európát bejárta s ná- 
lunk két fordításban is m