(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Révai nagy lexikona; az ismeretek enciklopédiája"

■S.wfWm-WIÍ'- i^ 'Wí 




<i*.«*j 


i 

■ 



wwwppwwwpiwwwipipi 





imJMi 




:u." f, i",: >-"' ' .líiHMii 



^ 




% #^ 




RÉVAI 



NAGY LEXIKONA 



UTÁNNYOMÁS ÉS FORDÍTÁS TILOS 



RÉVAI 

NAGY LEXIKONA 



AZ ISMERETEK ENCIKLOPÉDIÁJA 



IX. KÖTET 

Grréc — Herold 



A SZÖVEGBEN 179 ÁBRA; KULuN MELLÉKLETÜL 
8 SZÖVEGMELLÉKLET ÉS 48 KEP. EZEK KÖZT 5 SZÍN- 
NYOMAT. 2 MrVÉSZFTI REPRODUKCIÓ ÉS 2 TÉRKÉP 



BUDAPEST 

RÉTAI TESTVÉREK IRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 
19U 



WY ' 2005 o, 



A SZÖVEGET VALAMENNYI SZÍNES fes FEKETE MŰMELLÉKLETTM. 
NYOMTA A PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTBE 



a 



Qzéo, Graz-nak, St^erország fővárosának régi 
magyar neve. 

Grechetto, t7, olasz festő, 1. Castiglione. 4. 

Grecitasx, I. Graecüas. 

Grecizmos, 1. Graecismus. 

Greco (ol., ejtad : — ko, a. m. görög), 1. a. m. 
forug márvány ; G. duro a Paros-szigeti, G. fino 
a pentelikoni márvány. — 2. G., ÉK.-i szél Dél- 
Olaszországban. 

Greco, el ("a görög»), 1. tulajdonkép Kiriatos 
(Domenico) Theotokopuli, görög származású spa- 
nyol festő, szül. Kréta fővárosában Kandiában 
1547 körül, megh. Tolodóban 1614 ápr. 7. Hazájá- 
ból ismeretlen körülmények között még 1570 előtt 
Velencébe ment.ahol azaggTizian tanítványa lett, 
do ennél sokkal inkább hatással volt rá az akkor 
fejlődése tetőfokán álló Tintoretto. Velencéből 
csakhamar Rómába került, ahonnét azonban 1576. 
hirtelen felkerekedve a spanyol félszigetre hajó- 
íott át és Toledóban telepedett le, hol, idegen lé- 
tére, megalapítója lett a spanyol nemzeti festő- 
iskolának, melyből idővel oly mesterek kerültek 
ki, mint Zurbaran, Velázquez és Goya. Festmé- 
nyei, néhány genrejelenettől és egy-két tájképtől 
eltekintve, csupa vallásos vonatkozású tárgyat 
vagy képmásokat tüntetnek föl. Korai művein 
m^ erősen érezni velencei mintaképeinek, külö- 
nösen Tintorettonak a tanulmányozását, de rövi- 
desen felszabadult ezek hatása alól és kifejlődött 
az ö sajátos, egészen magában álló múvészete, 
ameljTiek legfőbb jellemzője, hogy benne minden 
kül8<teég (forma és szín) a belső tartalom minél 
teljesebb, maradék nélkül valóbb kifejezését szol- 
gálja. Képeinek túlnyomó részét spanyolországi 
templomokban és gjüjteményekben őrzik. Külö- 
nösen sok van belőlük Toledóban és a madridi 
Prado-muzeumban ; a budapesti Szépművészeti 
Múzeumban egy igen szép Angjali üdvözlet-e lát- 
ható. V. ö. Cossio, El G. (2 köt., Madrid 1908) ; 
Calveri-HarÜey, El G. (London 1909) ; Barrés- 
Laford, Le G. (Paris 191 1) ; 3/ayer. El G. (Mün- 
chen 1911); MeierGraefe, Spanische ReiseíBer- 
lin 1910). 

-• G.,il, olasz éremmetsző, L Cesari, 1. 

Greco, 1. (Grieco), Gaetano, olasz zenepeda- 
gógus, Alessandro Scarlatti tanítványa és utóda, 
Pergolesi és da Vinci mestere, szül. 1680. Nápoly- 
ban, halálozási éve bizonytalan. 

2. G., Gioachino, híres olasz sakkjátékos, szül. 
1600 körül Calabríában (innen Galabrese mellék- 

fi*«4 Aöfy LimJktua. IX. ML 



neve), megh. 1634. a spanyol gyarmatokon. Ifjé 
korában került Parisba, majd Angol-, később 
Francia- és Spanyolországba került. Legjobb mun- 
kája az 1619. Rómában Irt játszmakezdések gyűj- 
teménye, mintegy 150; nem éppen hibátJanok.de 
szellemesek és tanulságosak. Nyomtatásban e 
munkája 1659. jelent meg először. 

Grécourt (ejtsd : gréicúr), Joseph Wiüart de, fran- 
cia költő, szül. Toursban 1684., megh. u. o. 1743 
ápr. 2. Szülővárosában már 13 éves korában ka- 
nonokságot kapott, de ideje javarészét Parisban 
és több előkelőség kastélyában töltötte a legna- 
gyobb kicsapongá^ok között. Feslett életmódjá- 
nak hú tükörképei sikamlós tartalmú, pongyolán 
Lrt versei, melyek kötetbe gj'üjtve csupán halála 
után (legelőször Paris 1747, legutóbb Bruxelles 
1888. Oeuvres badines címmel) láttak napvilágot. 

Greeqae (franc, ^Jtad: grek), derékszögben 
tört egyeues vonalból álló egyszerűbb, vagy több, 
kivétel nélkül derékszögben tört vonalakból szer- 
kesztett geometriai ékítmény. Másként meander. 

Grecs, Nikolaj Ivanovics, orosz író, szül. Szt.- 
Péterváron 1787 aug. 14. (3.), megh. u. o. 1867 
jan. 24. (12.). Eleinte az orosz irodalom tanára volt, 
azután a beíügj'minisztériumban, majd a p^-nzügy- 
minisztériumban nyert alkalmazJást s 1838. való- 
ságos államtanácsos lett. Kiadta 1812— -38-igaSyn 
oteéestvac. hetilapot, 1825— 60-ig (eleinte Bulga- 
rinnal) a Sévemaja Póela c. újságot. Az orosz 
irodalomról írt nagy műve (Opyt kratkoj istorii 
russkoj literatury, Szt.-Pétervár 1819—22,4 köt) 
úttörő munka volt és bibliográfiai tekintetben 
még most is hasznos forrás. Említést érdemelnek 
az orosz nyelvről írt kézikönyvei is, az 1827-ben 
megjelent terjedelmes orosz nyelvtan (Prostran- 
naja rnssktga grammatika) és a Gyakorlati orosz 
nyelvtan (Praktiéeekaja russkaja grammatika). 
Két fantasztikas regényt is irt : A fekete asszony 
(1834) és Utazás Németországba (1836). Sokat 
utazott és utazásait úti levelekben írta le. Össze- 
gyűjtött művei 1855. jelentek meg Szt-Péter- 
váron 3 kötetben, emlékiratai (Zapiski) u. o. 1886. 

Greosák Károly, jogi író, sztll. Verseczen 1854 
nov. 16. Tanulmányai végeztével az tlgyvédi pá- 
lyára lépett. 1881-ben Verseczen mérsékelt ellen- 
zéki progranmial képviselővé választották. 1884— 
1889-ig a Budapester Tagblatt főszerkesztője volt 
Az ítélőtáblák szervezése alkalmával (1891) a sze- 
gedi táblához bíróvá nevezték ki, 1896. kúriai ki- 
segítő, 1901. rendes bíró lett é6 ott a váltótanács- 



Qreda 



ban mQködik. A tőle 1905. alapított Országos 
bírói ós ügyészi egyesületnek megalapítása óta 
elnöke. Számos cikkén kívül önálló müvei: A 
váltótörvény magyarázata (Budapest 1899); 
Fel.sölnrósagi határozatok kereskedelmi, válfó- 
és csödnayekben (u. o. 1899—1905); Magyar 
döntvénytár (u. o. 1908) ; Kereskedelmi törvények 
zsebkönyve (a. o. 1908) ; Gsödtötvény zsebkönyve 
(u. o. 1908); Codex hungarjcus (óiö törvények 
gyűjteménye, u. o. 1911); Új döntvénytár (u. o. 
1912). Főszerkesztője a Kereskedelmi jog c. szak- 
lapnak. E Lexikonnak is munkatársa. 

Greda, 1. adók. Zágráb vm. dugó seloi j.-ban, 
(1910) 620 horvát lak., u. p. és u. t. Ivanic vár. — 
2. 0., adók. Zágráb vm. sziszekij.-ban, (i9io)1020 
horvát lak., u. p. Sela, u. t. Sziszek. — .3. G., adók. 
Zágráb vm. petrinjai j.-ban, (i9io) 839 horvát lak., 
1, p. és u. t. Sunja. 

Gredistye, kisk. Hunyad vm. szászvárosi j.-ban, 
(1910) 16Ü oláh lak., u. p. Szászváros, u. t. Russ. 
Íj. még Várhely. 

Gredjani, 1. adók. Pozsega vm. újgradiskai 
j.-ban, (1910) 928 szerb lak., u. p. és u. t. Okucani. 
— 2. G., adók. Zágráb vm. topuskói j.-ban, (1910) 
1185 horvát és szerb lak., vasúti megálló, u. p. 
és u. t. Topusko. 

Gredos, Sierra de G., a Kasztiliai választó- 
hegység egjik része Spanyolország Avila, Cace- 
res és Salamanca tartományaiban. Legmagasabb 
pontjai a Hermanillos de G. és a Plaza del Moro 
Almanzor (2661 m.). A hegj'ség legnagyobbrészt 
gránitból áll, a ph-eneusi ósrégi kristályos hegy- 
vidéknek egyik vetődés által íölemelt darabja, 
vas-, ezüst-, ólom- és rézércekkel. 

Greeley (ejted .• grlU), város Colorado északame- 
rikai államban, a Rocky Mountains aljában, a 
Union Pacific Railway mentén, jól kultivált vi- 
déken. Keményítő- és répacukorgyár, malmok. 
0910) 8179 lak. 

Greeley (ejted : gríii), Hormie, amerikai hirlapiró, 
szül. Amherstben (New-Hampshire) 1811 febr. 3., 
megh. New Yorkban 1872 nov. 29. Tizennégy 
éves korában Putneyben egy nyomdába került, 
18-32. New Yorkba ment, társul szegődött egy 
nyomdatizletbe. 1841-ben alapította a New York 
Tribune-t, melyet republikánus szollemben egész 
holtáig szerkesztett, ó adta ki az általános vá- 
lasztási jog és általános anmesztia jelszavát. 
1872-ben Grant ellenében a köztársasági elnöki 
móltóságra is kandidálták. Munkái : Hints toward 
reform8(New York 1850) ; Glances at Europe (u. 
o. 1851) ; History of the struggle for slavery ex- 
tonslon (u. o 1856); Overland journoy to San 
Francisco (u. u. 1860); Tho American conflict 
(Hartford 1864-66); Recollections of a busy life 
(New York 1868 ; önéletrajz) ; Essays designod 
to elucidatothe scienco ofpolitical oconomy (Bos- 
ton 1870): What I know of farming (New York 
1871). 

Oreely (coud: gríU), Adolphus Washinqton, ame- 
rikai sarkutazó, meteorológus, szül. Newbury- 
portban (Mass.) 1844 márc. 27. 1861— 4-ig az 
északi hadseregben harcolt, 1868.a8ignal Corps- 
hoz osztották be; ennek a szolgálatában 3200 
kffl.-nél hosszabb katonai távíróvonalat létesített. 
1881 -bon a kormány megbízta annak az expedició- 



— 2 — Green 

nak a parancsnokságával, amelynek feladata volt, 
hogy a hamburgi földrajzi kongresszuson (1879) 
javasolt 13 sarkvidéki állomás egyikét beren- 
dezze. G. 1881 júl. 7. indult a Proteus hajóval 
St. Johns-ból (New Foundland) és aug. 12. kikö- 
tött rendeltetése helyén, a Grant-fóld K.-i part- 
ján, a Lady Franklin Bay egy É.-i öblében, a 
Discovery Harbourban (81« 44'). Két telet töltött 
itt. Egyik szán-expediciója a (jrinnoll-fóld belse- 
jében fölfedezte a Hazen-tavat, a másik, Lock- 
wood és Brainard vezetésével Grönlandtól É.-ra 
(Hazen-föld) 83» 24'-ig hatolt. Miután az értük 
küldött expedíciók megérkezésére hiába várako- 
zott, 1883 aug.-ban dél felé fordult. A .3-ik telet, 
a Sabine-fokon, csak heten élték túl. Ezeket a 
3-ik mentő-expodició (Schley) találta meg 1884 
jún. 22. 1887-ben a Signal Corps főnöke lőtt. 
1906-ban részt vett a san-franciscói földrengés 
mentőraunkálataiban ; ugyanekkor lett tábornok. 
Munkái : Threo Years of Arctic Service (New 
York 1885; németül Jena 1886); American 
Weather (u. 0. 1888) ; Proceedings of the Lady 
Franklin Bay Expedition (1888) ; American Ex- 
plorers and Travellers (u. o. 1894) ; Handbook of 
Arctic Discoveries (Boston 1896) ; Handbook of 
Polar Exploration (1906) és klimatológiai dolgo- 
zatok. V. ö. Schley, The Rescue of G. (New 
York 1885). 

Green (ejted: grin), 1. Anna Katherine, amerikai 
íi'ónő, szül. 1846. Népszerűségét bűnügyi témát 
feldolgozó első novellája. The Leavenworth Case 
(1878) alapította meg. Hasonló témájú regényei 
közül főbbek: A Strange Disappearanco (Í879); 
The Sword of Damocles (1881); Hand and Ring 
(1883) ; The MiU Mystery (1886) ; Bohind Closed 
Doors (1888) ; The Forsaken Inn (1890) ; The FiU- 
gree Ball (1903). Drámai művei : Risivi'sDaughter 
(1800); The Defonse of the Bride és 1892. a The 
Leavenworth Case dramatizálása. Magj'arul meg- 
jelent : Csodálatos eltűnés (Pesti Hírlap 1889) ; Kéz 
és gyűrű (u. 0. 1891) ; A magányos vendégfogadó 
(u. 0. 1893); Fórflszív (Egyetértés 1893); Két 
unokatestvér (u. 0. 1894); Tetemrehívás (Pesti 
Hírlap 1899); Az ékszer (Egyetértés (1906); Ó 
érte (u. 0. 1906). 

2. G., Edmund Fiske, John Fiske (1. 0.) angol 
történetíró és bölcselő családi neve. 

3. G., George, angol fizikus, szül. Nottingham- 
ben 1793 júl. 14., megh. Sneintonban 1841 márc 
31. Eleintén atyja foglalkozását, a molnárságot 
folytatta, de később Cambridgoben taimlt, az- 
után pedig ugyanott a Cnjus College foUowj a lett. 
G. (íauss-szal egj'ütt a potenciál-elmélet meg- 
alapít<">jának tekintendő. Arra törekedett, hogy az 
elektromosságra és a mágnességre nézve általá- 
nos tíintételeket állítson fol ós ily módon egj- a 
potenciál-elméletre nézve igen fontos tételt ala- 
pított. Nevezetes müvei : An essay on tho appli- 
cation of magnetical analysis to the theories of 
electricity and magnetism (Nottingham 1828), 
amely a potenciál-elméletet adja elő ; e munkát 
eleinte alig vették tekintetbe, míg azt Thomson, 
Gauss hasonló tartabnú müvének megjelenése 
után, 1845. újból ki nem adta. Továbbá: Ma- 
thematical investigation concerning the laws of 
equilíbrlum of fluids analogous to the electrie 



ar««naltt 



— 3 — 



Oreenooklt 



fluid etc. (Cambridge. Tranfsact V. pt I.) és On 
the detenninatíon of the oxtorior and interíor 
attractíon of ellipsoids of varíable densiUee (o. a. 

pt n.). 

4. G., John Richárd, angol történetíró, szül. 
Oxfordban 1887., mogh. Mentoneban 1883 márc. 7. 
Kadétben mint anglikán leikéss működött, 1868 
Ma a canto'bnryl ének könyvtárosa voltTörténeti 
mnnkái közül, melyek nagy népszerűségnek ör- 
vendtek, megemlítendók : Short history of the 
BngUsh people (számos kiadásban) és History of 
the Bngush people (London 1877—80, 4 köt.). 
Halála után jelent meg : The oonqneet of England 
(új kiad. 1899, 2 köt). 

6. G., Ikomas HilL angol ülozófus. szül. 18.36 
ápr. 7., mevrh. 1882 raáre. 26. Kant íliozófiájának 
•gyik fóképvií^ióje Angliában, de PMchto és He- 
gel Is hatással voltak rá. Művei : Introduction of 
Hnme's Treatise on humán nature (mint H. mü- 
vei kiadásának bevezetője, 184*); Prolegomena 
to Kthics (1883. 4. kiad. 1899). Művei 1885—88. 
ta 1906. 3 kötetben jelentek meg. V. ö. Fairbro- 
tker, The phil. of G. (1896). 

6. G., Valeniine, angol rézmetsző, szül. Hales- 
Owenben (Shropshire) v. Salfordban 1739 okt 3., 
megh. Londonban 1813 júl. 6. A hántoló modorú 
réimetszéeben, az ú. n. mezzotintóban jutott nagy 
hírnévre, amely eljárást R. Hancocknál sajátította 
tü Metszeteit Beiyamin West, Rubens, Baroccio, 
A. V. d. Worfl, Luca Giordano, WUson, Lodovico 
Carracci. Jan Steen, Van Dyck, Reynolds stb. 
művei után készítette. Nevezetesebb lapjai : Bel- 
mzar lakomájának története ; Krisztus megáldja 
a gyermekeket ; Lázár feltámasztása ; Szt. István 
vértanúsága ; Epaminondas halála ; Bayard ha- 
lála ; Nagy Sándor és orvosa, Fülöp : Agrippina 
Germanicus hamvainál (valamennyi West után). 
A Szépművészeti Múzeum grafikai osztályában 
•öbb mint száz metszetét őrzik. 

0reenalit (isv.), zöld vashidroszílikát, hasonló 
a glankonithoz, de káliumot nem tartalmaz. Apró 
gömbök a vasércek kíséretében. Lelőhelye : Me- 
labi distríct (Minnesota). 

Oreenaway (^jud: KrtneTé),£a^, angol rajzolónő, 
ntík. Londonban 1846., megh. 1901 nov. 9. A XIX. 
n. 70-e8 és 80-as éveiben kiadott képes könyvei- 
vel, amelyek az angol gyerraektipust finoman, 
dearüs humorral mutatták be, nagy sikereket ara- 
tott és szinte Bnrópaszerte elterjesztette a termé- 
asetes, egészséges angol gyermekdivatot 

Gre«nbacka (ang., ejtad: grínbekn) a. m. zöld- 
hátű, az északameríkai Egyesttlt-Allamok papír- 
pénzének volt népszerű neve, melyet zöld színe 
miatt neveztek így. Az alkotmány előírásai da- 
cára hozták forgalomba 1862. a polgárháború 
miatt keletkezett pénzügyi zavarban és kényszer- 
árfolyammal ruházták fel. Az 1— laOOO dollárig 
kiállított példányok kezdetben igen erős árfolyam- 
esésnek voltak kitéve, de 1878. Ismét elérték 
névértéküket, azóta pedig, minthogy beváltási 
alapról is gondoskodás történt, zavartalanul sze- 
repelnek a forgalomban. 

Green Bay (ejtsd: ^nbéi), 1. a Michígan-tó BNy.-i 
iUe Wisconsin északamerikai államban. Hossza 
(BK.— DNy.) kb. 160. szélessége 15-30 km. 
Félsziget és síigetsor válaszba el a Kichigan- 



tótól. — 2. ö., oonnty-székhely a G. DNy.-i vé- 
génél, a Fox Rlver torkolatánál. Jó kikötő. Fű- 
résztelepek, malmok, sörfőzők, fakereskedés, ha- 
lászat. Lak. (1910) 25,236. 

Greenbosh (ejtsd: griaMt) v. East Albany, 1. 
Rensselaer City. 

Oreencastle (ejtsd: frínkáasi), kikötőváros és 
erősség Doncgal ír countyban, kb. 800 lak. 

Greene (^t^: grín), 1. Nathanid, amerikai had- 
vezér, szül. Rhode-Islandon 1742 aug. 7., megh. 
1786 jun. 19. Az északameríkai szabadságharcban 
1775. a robde-islandi csapatok parancsnoka lett s 
kitüntette magát a trentoni (1776) és princetoni 
(1777) ütközetekben. 1780-ban mint a déli had- 
sereg fővezére az angolokat Georgia és Karolina 
államokból szorította ki. Érdemeiért a kongreiz- 
szus nemzeti jutalomban részesítette. Eletét 
unokája George William G. irta meg New-York 
1867-76, 3 köt). 

2. (?., Róbert, angol költő és pamflet-író, szül. 
1560. Norwichben, megh. 1592 szept. 3. Nagy 
sikerrel művelte a romantikus drámát : Alphonsus 
king of Arragon ; Orlando F'uríoso ; Friar Bacon 
and Friar Bungay ; James IV. Pandosto c. regénye 
volt ShakespeareTéli regéjének forrása.Hü^í8 val- 
lomásában (A groatsworth of wit bougbt with a 
millión of repentance 1592) támadja Shakespearet 
és Marlowet. Műveit kiadták Dyce(1831) és Gro- 
sart (1881—86). V. ö. Ch. Gayley, Representative 
English comedies (London 1903). 

Greenfíeld (ejt«d gríntíjid), county-székhely Mas- 
saohusetts északamerikai államban, a Connecti- 
cut Kiver mellett. Kés-, szerszám- és gépgyártás. 
Lak. (1910) 10,427. 

GTeenheart-fa(ejtsd: grínhárt-fa, a. m. zöldszívfa, 
növ.), a brit Guianában termő Nectandra Rodioei 
fája, mely kemény, tömör, igen nehéz (108— 1'195 
faj súllyal), de könnyen és simán hasadó. Egyike 
a legbecsesebb, hajóépítésre való fáknak, de nagy 
súlya és keménys^e miatt asztalod-munkára 
nem alkalmas. 

Greenborn (ang., ejtsd : griahorn), az amerikai 
bevándorlók gúnyneve : újdonsült. 

Greenlaw (ejtsd: grínux Berwick skót conntj' 
székhelye, mintegy 700 lak. 

Green Mountains (ejtsd : grín maiutinss) a. m. 
zöld hegység, Észak-Amerikában az Appalach 
hegyrendszerhez tartozó hegylánc Vermont állam 
ban, a Connecticut folyó völgye s a Champlain-tó 
között; legmagasabb pontja a Moo8ehilIock(1461 
m.). ősrégi, legnagyobb részében lekopott hegy- 
ség, krisulyos palákból és kvarcitból áll, vas- és 
rézérceit továbbá má^^-ányát bányásszák. 

Greenock (ejtsd: grínok). város Renfrew skót 
oount>'ban. (i9ii) 75,140 lakossal, terjedelmes és 
mély kikütővel, kitűnő dokkokkal ; cukorfinomí- 
tókkal, vasöntéssel, gépgyártással, lu^óépítéssel, 
vitorlavásaonssövéssel, szalmakalap-, papir-,bőr-. 
cipő-, szappan- és gyertyagyártással, heringhalá- 
szattal. Nagyon jelentős még a kereískedelme is ; 
a kivitol föoikkei a szén, hajók és gépek, a bevitelé 
a sttaktc, fa és nyersenkor. Itt született James 
Wait, akinek emlékére szobrot emeltek és aki- 
ről egy colleget (Watt-lnstitute) neveztek el. 

Greenookit (ásv.), hatszöges rendszerbeli táblák- 
ban kristályosodik, hemimorf (félalakos), izomorf H 



Greenoufirh 



- 4 — 



Grefllnsrdr 



wurtzittal. Kémiai összetétele: kadmiumszulfld 
CdS. Erősen gyémántfényű. Jól hasad. Narancs- 
és méz-sárga szlnü, ritkán barna. Karca sárga. 
Előfordul nálunk Vaskőn a Terézaknán (Krassó 
vm.) vaskos gránáton mint sárga bevonat. Kül- 
földön Bishopton Skóciában, Przibram Csehor- 
szágban, Kirlibaba Bukovinában. Mesterségesen 
is előállítják. A cadmiumfény elnevezés nem igen 
használatos. 

Greenongh (tjtsd: grin6),Horalio, amerikai szob- 
rász, szül. Bostonban 1805 szept. 6., mogh. 1852 
dec. 18. u, 0. Allstonnak volt tanítványa, azután 
Rómában, Thorvaldsen és Tenerani vezetése alatt 
dolgozott. Ezek hatása alatt készült főműve, Wa- 
shington szobra, erősen klasszicista fölfogásban, 
a washingtoni Kapitolium előtt (1843). Ugyanott 
van a civilizáció győzelmét a vad természet fö- 
lött gyarmatos család és indiánus képében allegori- 
záló szoborcsoporto'a (1851). 

Greenovit (ásv.), rózsapiros titanit, amely a kal- 
cium helyett részben mangánt tartalmaz. Termő- 
helye St. Marcell Piemontban. 

Green River (ejtsd : grín rivr), 1, a Colorado 
egyik forrásf'olyója, amely a Wind River hegy- 
lánc Fremont csúcsán ered (Sziklás hegység), kb. 
2400 m. magasban Green River Citynól. 1200 km. 
hosszú D.-i irányú futás után a Grand Riverrel a 
Colorado vá egyesül 1150 m. magasban Grand 
Junctiontól DK.-re, Mellékfolyója balról a Yam- 
pah. — 2. G., folyó Kentucky államban (Észak- 
Amerika), kb. 450 km. hosszú, a Cumberland plató 
lejtőin ered, megkerüli a Mammoth -barlang hegy- 
Yidékét és Bvansville mellett ömlik az Ohióba. 
Gőzhajók nagy vízálláskor Greensburgig(275 km.) 
mehetnek föl rajta. 

Green room (ang., eótsá: grín rúm, a. m. zöld 
szoba), angol színpadokon a színészek, írók tár- 
salgó-szobája. 

Cireeuítand (ang., ejtsd : grínszend) a. m. zöld 
homok. Glaukonit-szemcsék által zöldre festett 
homok, illetve homokkövek a krétaformációban, 
l. Kréta. 

Greensboro (ejtsd : gn'nszbaró), county-székhely 
North Carolina északamerikai államban. Női fő- 
iskola (G. Female College), ipari és mezőgazda- 
sági tanintézetek. Dohány- és gyümölcstermelés, 
vas és rézbányák, gyapotszövők, vasolvasztók. 
Lak. (1910) 16,895. 

Greensbnrg (ejtsd: grínszbarg). county-szókhe- 
lyek az északamorikaiEgyesült-AUaraokban. I.G., 
Pennsylvaniában, Pittsburgtól 42 km. KDK.-re. 
Szénbányászat, vas-, acél- és üveggyártás. Lak. 
U910) 13.012. — 2. G., Indiana államban. Malmok, 
kőfejtők, kocsi- ós szókgyái-tás. Lak. (i9io) 5420. 

Greenville (ejud: grínvii), városok az észak- 
amorikai Ep^esült-Államokban. í. G., county- 
székhely Mississippi államban, a Mississippi bal- 
partijáoL Gyapotkoroskedéso jolontékonv. Lak, 
U»io) 9610. — 2. Q., county-székhely Ohio ál- 
lamban. Dohány* és gabonatermelés. Vasúti kocai- 
ffyártás, fatelepek. Lak. (isio) 6237. — 8. G., 
Bennsylvaniában. Szénbányászat, gépgyárak, 
gyapjnazövök. Lak. (1910) 5909. — 4. G., county- 
székhely South Carolina államban. Baptista egye- 
tem (Purman Unlvorsi^) és női College-ek. Gya- 
pot- és gyapjúlpar, malmok. Lak. (1910) 15,741. — 



5. G., county-székhely Texasban, Daliástól ÉK.-re 
(80 km.). Gyapotipar, zsiradék- és szappangyár- 
tás, vasúti műhelyek. Lak. (1910) 8850. 

Green-wattle bark (ejtsd.- grénueti, nOv.), a. 
m. zöld wattlekéreg. Wattle néven különféle Aca- 
6"za-fajok kérgét jelölik, melyeket Mimosa-^ér- 
geknek is neveznek. A G. az Acada mollis- 
sima (Ausztrália Victoria tartományában) fajtól 
való és igen kitűnő cserzöanyag. Más wattle a 
fekete és az arany-wattle. L. Gserzőmvények ós 
Mimosa-kérgek. 

Greenwich (ejtsd: griiiic8),város Kent angol coun- 
tyban, London mellett, amellyel egybe van építve, 
(1911) 95,977 lak., hajó- és gépgyártással, kötél- 
veréssel és vasöntéssel. G. nevezetessége 1676. 
alapított s kitűnően felszerelt csillagvizsgálója 
(The Royal Observatory), amelynél Flamsteed, 
Halley, Bradley stb. híres csillagászok működtek. 
A csillagvizsgáló kupoláján megy át a fő dél- 
kör, illetőleg a földrajzi hosszúságot azon ponttól 
számítják, ahol az obszervatórium delet mutató 
messzelátója áll (0° G. = I70 39' 51" Forrótól 
K.-re = 20 20' 14-4" Paristól Ny.-ra). 1906-ban a 
csillagvizsgáló közelében akarták felépíteni Lon- 
don egyik villamos energiát termelő telepét, de 
lord Kelvin s Nagy-Britannia tudományos körei- 
nek felszólalása és tiltakozása miatt a villamoa 
központ felállítása e helyen egyelőre abbamaradt. 
Legjelentékenyebb épülete G.-nek az egykori ten- 
gerészeti szálló, amelyet Wren Kristóf épített ós 
in. Vilmos 1694. adottat rendeltetésének. Az épü- 
let gazdag különböző emlékekben ; az udvaron áll 
Nelsonnak, 11. Györgynek szobra és két obeliszk ; 
a képcsarnokban különböző népek híres hajósai- 
nak arcképei és a brit tengerészet hőstettei lát- 
hatók ábrázolva. A Queen Mary Buildingben hajó- 
mintákat és a Franklin-expediciónak Rae doktor- 
tól visszahozott maradványait őrzik. A rokkant 
tengerészek csak 1865-ig laktak ezen épületekben ; 
1870 óta itt van a tengerész-akadémia (Royal 
Naval College). A város déli részében van a Le 
Nőtre tervei szerint rendezett G.-park (70 ha.), 
a londoniak kedvelt vasárnapi kiránduló helye. 

Greenwichi idő, l. Egységes idő. 

Greenwich-sziget, 1. Déli Shetlarui-szigetek. 

Greenwood (ejtsd: grínvud), county-székhelyek 
az Oszakámé likai Egyesült-Államokban. 1. G., 
Mississippi államban. Gyapot-ipar, bútorgyártás. 
Lak. (1910) 5836. — 2. G., South Carolina állam- 
ban. Gyapotipar. Lak. (1910) 6614. 

Greenwood, Grace, álnév, 1. Lippincott. 

Greetsiel, porosz falu az aurichi közigazgatási 
kerületben. A német-amerikai kábol-távíróvonal 
kezdőpontja s a keletfrizlandi grófok származási 
helye. Tengeri fürdő s kikötő. 

Oreflier (ejtsd: grefQé), régebben Hollandiában 
az első államtitkár, Franciaországban a törvény- 
széki lmok neve volt. Mostanában G. en chef a 
törvényszéki iroda feje; segédei a cotnmis-G.-K 
kik fizetésüket nem az államtól, hanem főnökük- 
től kapják. 

Cireflenx (ojtsd : greQö), kitűnő francia vörös 
bor, mely a l'Ermitage egy részében, a Mas de 
Gi-etleux-ben terem. 

Greflinger, Geora, német költő, aki múvei- 
nek egy réiszét Seladon v. Sdadon an der Donom 



Orefrath — 

átaiév alatt Irta, szttl. 1620 körül Rcgensbnr? vidé- 
kte, megfa. Hamborgttan 1677 kórul, hol 1647 óta 
kfiajegyiftToIt Igen sokatés sokfélét irt. Legjobbak 
epignunmái (1646) és eleyen, alaki tekintetben is 
^'-"""» -íalai : Seladons beetíindige Llebe (1644) ; 
Lieder (1651); Poetische Roson und 
U.^. . ,iü55); Hundert Oden (1663). A harminc- 
éves hAború történpt<^t Is versekbe foglalta : E>er 
deiitBohedreis8igjáhrigeKrieg(16ö7). ö adta ki a 
NordtsdHer Mertnu* cimű folyóiratot, Németország 
eg^ik legrégibb lyságát. Életét megírta Wolfgang 
V. Oettln?on (1882). 
Orefrath. porosz falu a düsseldorfi közigazga- 
4708 lak. Selyem-, vászon-, 

Grefl, ««, angol író, szül. 1809. 

Manchi'.-^t' ; Sl nov. 15. Wimbledon- 

ban. Hír« leod of christendom (1851), 

melyben il)b vallási mozgalmakat tá- 

"' ' "g: Literary and social judg- 

■aias of life (1872) ; Miscella- 
ii.M.ii- . -ii%> I ifv5i— 84), utóbbiak számos kiadást 
^rtek. 

Gref^mle (ol.), viharos ÉK.-i szél Malta-szige- 
tén, a. m. Greco (1. o.). 

Oregsrina (iUat), 1. Spórás véglények. 

Crregarinózis névvel jelölték rebben a ba- 
roaitihimlút, abból a feltevésből indulva ki, hogj' 
okozói üregarinák. E véglények azonban gerin- 
cesekben nem élősködnek s így betegséget sem 
okozhatnak. 

Gresatini (lat.) a. m. csoportonként, sere- 
genként. 

firéf^e (firanc, ^tti: grés), a gubó lefejtésekor 
nvtrt selvomszál, amely 3—10 gubószál egyesl- 
téju^ból áll eló. 

Qxeger, Eduárd és JuUus, 1. Gregr. 

Gregh (ojtad: gng). Femand, francia költő és 
kritikus. szfiL Parisban 1873 okt. 14. Tanulmán 
nyait elvégezvén, 1894. belépett a Revue de Paris 
szerkesztőségébe, mint a kritikai rovat vezetője, 
azóta számos más folyóiratban és napilapban 
is közölt cikkeket és verseket, 1906. pedig meg- 
indította a Lesletúres e. folyóiratot. Költeményei- 
hez a pamasszisták s Paul Verlaine egyar&nt 
mintaképül szolgáltak, anélklU, hogy eredetisbe 
hatásuknak áldozatul esett volna. Első költemé- 
iil melankólia lengi át, mely utóbb a szo- 
bai rokon ateista optimizmusba csapott 
a" I » ;i/ 'Isóverslibrista. akit az akadémia megko- 
-/ ; : TT 1 1897). Verskötetei : La maison de l'en- 
: . 1 ^'.n) ; La beauté de vivre (1900) ; Les clar- 
' h : ' lines (1904); L'or des minutes (1908); 
uo (1909). Kritikai dolgozatai : U 
•' (1901) ; Étude sur Victor Hugó 
(11* >ii. \ . i>. «i. Deschamps, La vie et les oeuvres 
III. (Paris 1896). 

G^goir (ejud : srogoár) testvérek, belga zene- 
szerzők: 1. G. Jacques Matkieu Joseph. szül. 
Antwerpenben 1817 jan. 18., megh. Brtlsszelben 
(ahol mint zeneoktató 1848 óta élt) 1876 okt. 22. 
Vonós hangszerekre számos müvet írt Servaisvel, 
Vi-uxtemps-nal és Léonard-ral együtt is. — 2. G. 
Eílouard, sztü. Tumhoutban (Antwerpen mellett) 
1822 nov. 7-én, megh. a közeli Wyneghemben 1890 
jun. 28. Egészen a zenetörténeti búvárkodásnak 



» — Oresorianec 

és zeneköltésnek élt. Operákat, Loókaoisades c. 
szimfóniát, oratóriumokat, megnyits crt, orgona- 
iskolát írt. Müvei : Études sur la néoessité d'intro- 
duiro le cbant dans les écoles primaires ; Essai 
historiqne sur la musique et les musidens dans les 
Pays-Bas (1861); Histoire de l'orgne (1865); Ga- 
lerié biographique des artistemnsiciens belges du 
XVIII. et du XIX. siécle (1862 és 1885) ; Notíoe 
sur l'origine de L. v. Beethoven (1863) ; Recherches 
historiques concemant les joumaux de musique 
(1872); La rógénération de l'ancienne école de 
mnsique flamandé ; Documents historiques (4 köt., 
1872-1876); Gossec (1878) stb. 

Grégoire (ejud : gresoir), 1. Henri, Comte de, 
Blois kon.stitúcióe püspöke, szül. 1750., megh. 1831 . 
Már 1788. a metzi akadémiától kitüntetett Essai 
sur la régénération des Juifs megjelenésekor nevet 
szerzett. A nemzetgyűlésen a nancy-í kerület pap- 
ságát képviselte. Mint teológus janzenista, mint 
politikus liberális és köztársasági érzelmű volt. 
részt vett a konvent, az ötszázak tanácsa és u 
törvényhozó testület működésében. A konkordá- 
tum megkötésekor kénytelen volt püspöki hiva- 
taláról lemondani, de már 1801. a szenátusban fog- 
lalt helyet és noha a császárság ellen szavazott. 
1808. Napóleon grófinak tette meg. Liberális agi- 
tációja, melyet Írásban és szóban kifejtett, sok 
ellenséget szerzett G.-nak, különösen klerikáUs 
körökben. Irodalmi működését és életrajzát be- 
hatóan ismertették Krüger (Leipzig 1838) ; Bök- 
ringer (Basel 1878); H. Camot (Paris 1882) 
Maggiolo (Nancy 1885). 

2. G. pere, 1. Girard, 1. 

Gregoras. Nüceforosz, bizánci történetíró, szül. 
a pontuszi Herakleiában 1295., megh. 1360-ban. 
n. Andronikos császár udvarában diplomáciai 
szolgálatot teljesített, majd kronológiát és csilla- 
gászatot tanított. A Palamas által keltett moz- 
galomban mint a palamiták ellensége vett részt, 
az 1351-iki zsinat elátkozta tanait s Kallistos 
patriarcha kolostorba záratta. Megírta pártszem- 
pontból, aíTektált nyelven .88 könyvben a bizánci 
birodalom történetét 1204— 1359-ig. Az első 11 
kön3rvet kiadta íToí/" (Históriáé byzantinae scri- 
ptores III., Basel 1562) ; 24 köny\ et kiadott latin 
fordítással Boivin (Paris 1702, 2 köt.). Az egészet 
ScJwpen és I. Bekker (Bonn 1829-55, 3 köt). Irt 
asztronómiai, grammatikai műveket és levele- 
ket is. 

Gregori, Ferdinánd, német színész, szül. Lip- 
csében 1870 ápr. 13. Lübeckben lépett színpadra. 
1901. szerződtették a bécsi Burg-szinházhoz, hol 
egj'forma sikerrel alakította Shakespeare és Ibsen 
hőseit. Nagy flgyebnet keltett dramaturgiai mun- 
káival és cikkeivel is, melyekben modem reform- 
törekvéseket pendített meg. 1910-ben kinevezték 
a mannheimi ndv. színház intendánsának. 

Oregonanec Bíl, előkelő horvát családból szár- 
mazó íftpap és tudós. Életrajzi adatok nincsenek 
róla. 1549^n zágrábi kanonok, azután zágrábi, 
pécsi és győri püspök lett Kalocsai érsekké tör- 
tént kineveztetése után néhány hétre meghalt 
1565. Mérey Mihállyal és másokkal együtt dol- 
gozott az ország Quadripartitum nevű törvény- 
könyvén. Több munkát hagyott hátra, melyek kö- 
zül kettőt BH Mátyás adott ki: Breviwium Rerum 



Gresrorianus 



— 6 — 



Gregvss 



Hungaricarum historico-geographicum és De Ma- 
thia Rege et Qregorio Bánffy. Két másikat Kova- 
csich tett közzé. 

Gregoriánus, római jogász, Diocletianus csá- 
szár idejéből, ki a Codex G. név alatt ismert mű- 
ben a Kr. u. 195—295. években kiadott császári 
constitutiókat összegyűjtötte. 

Qref^orianus cantas, 1. Egyházi hangne- 
mek. 

Gregoriental (Mümtertal), folsöelszászi völgy 
Münster közelében. 

Gregorios (V.), konstantinápolyi patriarcha, 
szül. Dimitzanában 1745., megh. 1821 áprU 22. 
1784. Szmirnában metropoiita ós 1797. konstanti- 
nápolyi patriarcha lett. Nemsokára azután, hogy 
a franciák Törökország ellen támadást intéztek, 
avval kezdték gyanúsítani, hogy szövetségben áll 
a haza ellenségeivel, amiért is az Athosz hegyre 
száműzték. Az Athoszon nagy buzgalommal fog- 
lalkozott a tudományokkal s 1806. Konstanti- 
nápolyba történt visszahivatása után hiressó lett 
a tudományok terjesztése körül kifejtett buzgalma 
miatt. 1808. újból letétetvén, 1819. harmadszor 
mint patriarcha tért vissza. Midőn a görögök füg- 
getlenségük kivívása érdekében mozgalmat in- 
dítottak, ö. abba a gyanúba esett, hogy támogatja 
őket, amiért húsvét ünnepén, a patriarchátusi 
templom főkapuzatában teljes omátusban fel- 
akasztották. 

Gregorios Thaumaturgos, 1. Gergely, 1. 

Gregorit (ásv.) a. m. agnesit ; steatit külsejű föl- 
des ásvány St. Ágnesről (Cornwall), amelyet biz- 
mutkarbonátnak tartottak. 

Gregorovics, Charles, lengyel hegedűművész, 
szül. 1867 okt. 25. Szent-Péterváron. Besekirskij, 
Vieniavszki ós Joachim tanítványa. Először 1886. 
hangversenyezett Berlinben. 

Gregorovius, Ferdinánd, német történetíró 
és költő, szül. Neidenburgban (Ost-Preussen) 1821 
jan. 19., megh. Münchenben 1891 máj. 1. Teoló- 
giai és fllozóílai tanulmányainak végeztével elő- 
ször a szépirodalom torén lépett fel, mint roman- 
tikus költő. Az 1848— 49-iki szabadságharcokban 
rokonszenvvel kisérte a lengyel és magyar nem- 
zet küzdelmeit s ki is adott egy verskötetet : Die 
Polen- und Magyarenlieder (Königsberg, 1849) cí- 
men. Ezután egészen történelmi tanulmányoknak 
szentelte életét s e téren első figyelmet keltő 
munkáját Hadrianus császárról írta : Geschichte 
dos römischen Kaisers Hadrian und seiner Zeit 
(Hamburg 1851., 3 kiad. 1884).E műve magyar for- 
dításban is megjelent Pászthory Jánostól (Bpest 
1897). 1852-ben Rómába költözött s ettől kezdve 
felváltva Olaszországban és Münchenben tartóz- 
kodott. Rómában életfeladatául tűzte ki a közép- 
kori Róma törtónetónok megírását. E nagy mun- 
kának mintegy bevezetéséül szolgált : Die Qrab- 
denkmaier der römischen Pftpste (Ijelpzig 1857, 
2. kiad. 1881) c. munkája, mely magyar fordítás- 
ban Is megjelent Hegedűs Istvántól (Bpest 1898). 
Végre elkészült főmünkájával. moly a középkori 
Róma története mellett behatóan és klasszikus 
módon tárgyalja annnk (xsszes műemlékeit : Qe- 
schichte der Stadt Rom lm Mittelalter (Stuttgart 
1869-78, 8 köt., 6. kiad. 1903). 1874-ben jelent 
meg tőle Loorezia Borgia története, melyben e 



hírhedt nő emlékét sok rágalomtól tisztította meg. 
(Magyar fordításban Márkus M. és Feleki I.-tól 
1892). Közben beutazta Itália nagy részét ós szá- 
mos klasszikus útirajzban örökítette meg tv 
pasztalatait, melyek a Wanderjahre in Italion c. 
gyűjteményben jelentek meg (Leipzig 1856—77., 
5 köt.) Utolsó olasz tárgyú műve : Úrban VIII. 
ím Widerspruch zu Spanien etc, volt (Stuttgart 
1879), melyben érdekesen fejtegeti a pápa és a 
Habsburgok közti feszült viszonyt a 30 éves há- 
borúban. 1874-ben elhagyta Rómát és görög föl- 
dön tett nagyobb utazásokat ós történelmi tanulmá- 
nyokat. Egyik legnevezetesebb munkája Athén 
város középkori története : Geschichte der Stadt 
Athén ím Mittelalter (Stuttgart 1889, 2 köt.) 188i!. 
kiadta Róma városának Leonardo da Besozzótól 
készített, eddig ismeretlen tervrajzát a középkor- 
ból. Halála után jelentek meg római naplói (Stutt- 
gart 1894, 2. kiad.) és kiterjedt levelezése. 

Gregory, ausztráliai folyó, 1. Albert, 1. 

Gregory, 1. Augustm, sir, angol utazó. szül. 
1819. Nottinghamshireben, megh. 1905. Sydney- 
ben. Nyugatausztráliában mérnök lett és testvére 
vei (1. G. 2.) 1846-47-ig a Swan River és az 
Arrowsmith River között, Perthtől K.-re ésÉ.-ra 
utazott. 1848-ban a Murchison Rivert térképezte. 
1852-ben keresztülhatolt innen É.-ra a Sharks- 
öbölbe. 1855-ben a Vietoria River torkolatától, az 
ÉNy.-i partról átvágta magát a K.-i partra, Bris- 
banebe. 1858-ban Leiohhardt fölkutatására Bris- 
baneből Ny., majd D. felé tartva, megérkezett 
Adelaidebe. Munkái: Journal oftheNorth Austra- 
lian Exploration Bxpedition (London 1857) ; öccsé- 
vel : Joumals of Australian Explorations (Brisbana 
1884). 

2. G; Francis Thomas, az előbbinek öccse, 
szül. 1820., megh. 1888 okt. 24. 1857-ben a 
Murchisont, 1858. a Gascoyne folyót térképezte. 
1861-ben az ÉNy.-i partról a Portoseue forrás- 
vidékéig hatolt és az Ashburton mentén tért vissza, 
majd a Yule és De Grey folyókat térképezte és a 
Mount Macphersonig behatolt a szárazföld belső- 
jébe. 1862-től Queenslandban miniszter és Post- 
master General, 1874-től a felsőház tagja. 

Gregr (tkp. Gröger), Eduárd, cseh politikus, 
szül. Brezihradban 1828 márc. 5„ megh. etyrkolyi 
jószágán 1907 ápr. 1. Eleinte az orvosi pályán 
működött, majd 1860 óta a cseh politikai életnek 
lett egyik vezéralakja, öccsével, G. Julius-sx^i 
(szül. 1831 dec 19., megh. 1896 okt. 3.) együtt 
megalapította a Narodni Listy c. első cseh nem- 
zeti újságot. Hevos harcot kezdett a mérsékelt 
ó-cseh párt ellen és izgatásainak lehet tulajdoní- 
tani, hogy az általa szervezett «új cseh» párt 1891 
óta háttérbe szorította az ó-cseheket. 1883 óta 
tagja volt az osztrák képviselőháznak. 

Gregurovec, adók. Belovár-Körös vm. körösi 
j.-ban, (1910) 1242 horv. lak., u. p. Raven, a. t. 
Körös. 

Gregtiss, 1. Ágost, esztétikus, szül. Eperjesen 
1825 ápr. 27., niegh. Budapesten 1882 dec. 13. 
Atyja G. Müuíly (1. G. 5.) szintén Jeles esztetikují 
volt. Q. iskoláit Eperjesen kezdte s Pozsonyban 
folytatta, hová atyját tanárnak hívták meg. En- 
nek halála után 18Í38. a család az anya szülőföld- 
jére, Rozsnyóra költözött s Q. Itt folytatta tanul- 



Qreffuss 



— 7 - 



Gresruss 



mányait, a filozófiai tanfolyamot 1841—43. Eper- 
jesen végezte be. onnan a bécsi egyetemre mont 
az onroei sziűcra. Midőn azonban 1844. pesti idö- 
zése alatt irodalmi körükkel jutott érintkezésbe, 
mindjobban az Írói pálya foló hajlott. 184ö-ben a 
hallei egyetemen Erdmannak, «a hegolizmus 
utolsó mohikánjának* előadásait hallgatta. Itt 
kötött barátságot Stier Teoflllal, a zerbsti szemi- 
náriam későbbi igazgatójával, akit megtanított 
magyarul, s aki később a magyar irodalom szá- 
mos müvét németre fordította, ü. még Halk'ban 
létekor számos magyar népdalt németre fordított 
H bevezetéssel kiadott, Ungarische Volkslioder 
címmel (Leipzig 1846). 1846. elfogadta a szarvasi 
evang. gimiiá/ium meghívását aViydaPéter ha- 
lálával megürült tanszékre. Egy év múlva nőül 
Tette K(>raény Máriát, akivel mindvégig boldogul 
élt. Pár füzet költói és kritikai dolgozata után — 
YiUanykák (Lipcse 18-t7) ; Cid, Ck)meiUe Péter- 
161 (Szarvas 1847) ; Pidúr (u. o. 1847) — esztétikai 
kézikönyvét is elkészítette, melyet Szontágh Gusz- 
táv ajánlatára a Kisfaludy-társaság elfogadott 
kiadásra, do a közbejött szabadságharc miatt csak 
1849 őszén adhatott ki : A szépészet alapvonalai 
(Pest 1849). Ez volt az első önálló rendszeres ma- 
gyar nyelvű esztétika. Az 1848— 49-iki mozgal- 
makban tevékeny részt vott mind a közéletben és 
a táborban, mind írói munkásságával : HiivaUo- 
imMoeöry/xmwa/cRousseautól.ford. öerö>(Szarvas 
1848);' Gyászdalok (u. o. 1848-ban névtelenül); 
Szarvasi Naptár (1849). A nemzeti katasztrófa 
után megfosztották tanári állásától s elfogatási 
parancsot adtak ki ellene ; egy ideig álnév alatt 
mint nevelü működött Török Gábor híres aradme- 
gyei alispán gyermekei mellett, aki maga mint 
béresgaaia rejtőzött saját birtokán. A katonai szi- 
gor enyhültévol jelentkezett, s ekkor elitéltetvén, 
tizenegj' havi fogságot szenvedett a nagyváradi 
vár börtönében. .Midón kiszabadult, Toldy Ferenc 
eszközlésére a Pesti Naplónál nyert alkalmazást. 
Ez időbeli munkái : l^gyar verstan (eredetileg 
ez is tárcákban jelent meg, 1854.) ; Jelesebb iróirűc 
csarnoka (28 írói jellemzés a Pesti Napló 1853 — 
55. évf.) ; irodalmi körültekintés ; A rútról, eszté- 
tikai tanulmány stb. Regényfordltásai (Sue, Mon- 
tépin, Féval, Maquet, Sand Gy. után) önállóan is 
megjelentek, valamint némely jogbölcsészeti és 
lélektani munkák fordítása. Hunfalvy Jánossal 
együtt szerkesztette a válogatott tartalmú Család 
ki^nyvét (Pest 1855-58). Az Akadémia tízévi szü- 
nete után első nagj'gyülésén 1858. levelező, majd 
1863. rendes taggá, 1882. igazgatóvá választotta, 
s ugyancsak 1858. Marczibányi-díjjal jutalmazta 
Széptanát Az 1860. föléledt Kisfaludy-társaság 
ia első ülésében tagjának és titkárának válasz- 
totta, 1879-től e társaságnak alelnöke volt. A tár- 
saság adta ki KiÜfóldi népdalok cimű műfordítá- 
sát (Fest 1860). ó szerkesztette a társaság rendes 
kiadványait, az Evlapok I-XV. kötetét (1865— 
81), aPártolói Könyvtórt. felügyelt a Shakespeare- 
fordítás kiadására, maga is közreműködvén a Sze- 
get-szeggd és az Athéni Timonc. darabok fordítá- 
sával, és számos dolgozatot olvasott fel a társa- 
ság ülésein. E társaság 1864-iki pályázatára irta 
egyik legkitűnőbb művét: A balladáról (Pest 
1865). A társaság szervezetének átalakítását is 6 



kezdeményezte 1865., 1871. pedig a Toldy Perene 
félszázados Írói jubileumát indítványozta ; ez alka- 
lommal adta ki a Toldyéktól rendelkezésére bo- 
csátott anyagból : Toldy Ferenc félszázados mun- 
kássága 1821—1871. című könyvészeti művét 
(Pest 1871). Az Akadémiában is számos értekezést 
mutatott be. Egy vígját<''ka : A lángész (^eei 1860), 
az Akadémiánál Teleki-dijat nyert, egy másik : A 
levél, szintén megjelent (u. o. 1861), de szinre 
e&ryik sem került. Továbbá kiadta Zrínyi eposzát. 
Hírlapírói működését is folytatta, 1862—63. az 
Ország társszerke^ztóje volt, 1864—1865. Pákh 
Alberttel együtt a Magyar Sajtót szerkesztette, 
1865. pedig az Országgy. Napló szerkesztője lett. 

Az alkotmány helyreállítása után Eötvös Jó- 
zsef miniszter 1870. a pesti egyetemre az eszté- 
tika nyilvános rendes tanárául neveztette ki. 
Esztétikai és Írod. dolgozatainak legjavát össze- 
gj-üjtve Tanulmányok c. alatt is kiadta (2 köt. 
1872, németül Heinrich Gusztávtól, Zerbst 1875). 
Kiadta Arany János balladáit (Budapest 1877) 
kitűnő kommentárral ; bővítve 1880. ; később 
Beöthy dolgozta át ; Moliére Tudós nőU magyar, 
illetőleg francia szöveggel (u. o. 1880) ; továbbá 
jeles Magyar költészettanát (u. o. 1880). Főművei : 
Shakespeare pályája (az Akadémia megbízásá- 
ból, u- 0. 1880) ; a Kisfaludy-társaság megbízásá- 
ból készített Rendszeres széptan, mellyel ifjúkori 
esztétikáját akarta mintegy kicserélni. Ezt már 
csak halála után bocsátották ki tanítványai G. 
jegj'zetei alapján, sajtó alá rendezte Liszka Béla 
(Budapest 1888). A 70-es évek végétől gyomorrák 
tünetei mutatkoztak nála. Keveset dolgozhatott, 
leginkább verseket, meséket írt. 

G. a magyar esztétika kiváló képviselője volt ; 
ő biztosította nálunk e tudományszak rendszeres 
művelését. 1849-iki Szépészeto a Hegel iskolájá- 
nak bélyegét viseli magán s noha sok eredetiséget 
tanúsít, egészben a német spekulatív esztétikához 
csatlakozik. Rendszere utóbb, főleg a pozitivizmus 
hatása és saját elmélkedései következtében, át- 
alakult Újabb széptanában a szépet a jó és igaz 
egységében találja s az esztétikát részint erkölcsi, 
részint logikai alapra helyezi. A lélek tényeiből 
indul ki, főleg az érzésből és egész sajátszerüen 
mellőzi a képzeletet. Fejteget^iben a sarkala- 
tosság elvét alkalmazza mödszertU, ama dualisz- 
tikus világnézetet, melyet Descartes-hoz csatla- 
kozva, mind a szellemi, mind az anyagi világban 
s mind az egészben, mind a részekben alaptör- 
vényül látott és tanított : a ketté oszlás, az ellen- 
tét, a pozitív és negatív elem, szellem és anyag 
jelenlétét minden tüneményben. Ó ez elvon ásoka 
alkotó elemeknek tekinté. E felfogás gondo latme 
netének szigorú következetességet, rendszerének 
átlátszó tisztaságot kölcsönzött, egyszersmind 
azonban dialektikai formalizmusra csábította a 
valóság alapjáról. Ezzel függ össze nagy hajlama 
a meghatározás, osztályozás, harmonizálás iránt 
Stilnsa mindig szabatos, világos, szellemes, for- 
dulatos és könnyű s ebben a flrancia próza hatása 
érzik ; G. mindenesetre leggondosabb stilisztáink 
közé tartozott, bár választékossága nem egysMr 
a mesterkéltséggel érintkezett. 

2. G. Gyula, ílzikus és író, Ágostnak testvér- 
öccse, szül. Eperjesen 1829 dec. 3., megh. Pesten 



Greír 



8 — 



Grelfswald 



1869 szept. 5. Mint jogász részt vett a szabadság- 
harcban, utána azonban a bécsi műegyetemen és 
egyetemen fizikussá képezte ki magát. 18ő7-ben 
tanár, majd haláláig igazgató volt a pesti evang. 
főgimnáziumban. Mint író a fizika, a bölcse- 
let és a szépirodalom terén működött s érdemeiért 
mind az Akadémia (ISB^-), mind a Kisfaludy-tár- 
saság (1867) tagjai közé választotta. Tudományos 
munkásságát népszerű értokezósokkel kezdte (egy 
sorozatuk Természeti képek c. alatt 1869. külön is 
megjelent), majd önálló munkákkal és szakszerű 
tanulmányokkal folytatta. Értekezései össze- 
gyűjtve is megjelentek (1876), munkái közül ne- 
vezetesebbek : Közönséges természettan (1861) ; 
Természettanifóldrajz(Í864:).Bölcseletiáolgozsdsí, 
Határkérdések a szép- és természettudományok 
közt részeiben ma sem avult el teljesen. Szépiro- 
dalmi téren mint műfordító működött, átültetvén 
magyarra Turgenyevtöl A nemesi fészket, Cal- 
derontól (Qyöry Vilmossal együtt) Az állhatatos 
fejedelmet s versben a portugálok nagy eposzát, 
Camoens Luziádáját (1865). 

3. G. Imre, festő, szül. Zayugróczon 1856 
márc. .30., megh. 1910 jún. 5. Budapesten. Első 
oktatását az országos mintarajztanodában nyerte, 
1873. a müncheni festészeti akadémiára, majd Pa- 
risba ment. 1884-ben Budapestre jött s előbb 
Benczúr Gyula vezetése mellett, aztán önállóan 
folytatta munkálkodását, amelynek gyümölcsei A 
király Szegeden című nagyobb méretű történelmi 
festményén kívül részben az 1848-iki szabadság- 
harcból, részben a kurucvilágból, részben a ma- 
gyar nép életéből merített képek. 1885-ben a buda- 
pesti kiállításon bronzérmet kapott. V. ö. Művé- 
szet, 1910. óvf. 

i.G. János, festő,szül. Pozsonyban 1837.,megh. 
Budapesten 1892 máj. 31. Eleinte műszaki tanul- 
mányokkal foglalkozott a budapesti és bécsi poli- 
technikumon. Báró Eötvös külföldi tanulmányútra 
küldte 1869. s kinevezte az orsz. mintarajziskola 
tanárává. Munkásságának javát a pedagógiának 
szentelte, kevés festménye közül a Szépműv. Mú- 
zeum őrzi Ebéd után és Szénagyiijtés c. képeit. 
Java illusztrációi az Osztr.-magy. monarchia írás- 
ban ós képben c. munkában és Petőfi müveinek 
díszkiadásában jelentek meg. 

5. G. MHiály, főiskolai tanár és író, szül. 
Pusztntbdémesen (Pozsony vm.) 1793 júl. 1., megh, 
Pozsonyban 1838 szopt. 27. Tanulmányait külföl- 
dön bevégezve, 1817. az eperjesi, 1833. a pozsonyi 
evang. főiskolán tanított, ó volt az első evang. 
tanár, aki a bölcseleti tudományokat magyar 
nyelven tanította. Történeti előadásainak erősen 
magyar szellőmé miatt a kormány üldözte is, de 
annál jobban lelkesedtek érte tanítványai. Nyom- 
tatásban egy német pályamüvón kívül csak egy 
esztétikai munkája jelent meg: Gompendium 
aesthdkae ( 1826); nagybecsű előadásai, melyeknek 
könyv alakjában való közrebocsátásában meg- 
akadályozta halála, valamint értekezéseinek egy 
résíe kózirattwn maradt, a folyóiratokban meg- 
jelentek közül egy osomó G, válogatott kisebb 
munkék c. alatt 1862. jelent meg. U. o. olvasható 
önéle^za. 

Qreiliíarfm (családi nevén : Priedrich Her- 
mann Frey), német költő, artil. Speyerben 1839 



jún. 18., megh. Kufsteinban 1911 ápr. 1. Max 
Frey kormánytanácsosnak, Ottó görög király 
egykori kabineti tanácsosának fia volt. 1859— 
69-ig katonatiszt volt, azontúl teljesen az iroda- 
lomnak élt ós sokat utazgatott. Drámáinak tár- 
gyát többnyire a német történelemből merítette. 
Első műve : Hans Sachs (1866), melyet még esa- ^ 
ládi nevén tett közzé. 1882 óta hivatalosan is el- 
ismert Q. nevén adta ki a többit : Corflz Ulfeldt (2. 
kiad. 1876) ; Noro (1877) ; Marino Palieri (1878) ; 
Walthers Rückkehr in die Heimat, Prinz Eugen 
(3. kiad. 1903) ; Heinrich der Löwe (1887) ; Pfalz 
im Rhein (1887) ; Konradin, der letzte Hohenstaufe 
(1889) ; Ludwig der Bayer (2. kiad. 1904) ; Pran- 
cesca da Rimini (1892) ; Ágnes Bernauer (1894) ; 
Das erste Blatt zimi Heldenkranz (1895) ; Gene- 
ral York (1899). Schillers Demetrius (1901) című 
művében nagy elődjének csonka Demetrius drá- 
máját fejezi be s egy utójátékban Schillert ünnepli. 
Drámáinál nagyobb sikert arattak mély érzésű, 
többnyire bánatos lírai költeményei ; két dalgyűj- 
teményével: Gedichte (Stuttgart 1868, 7. kiad. 
1903) ós Neue Lieder und Márchen (Leipzig 1902) 
egyike lett a legolvasottabb német lírikusoknak. 
Összegyűjtött művei 4 kötetben jelentek meg (2. 
kiad. u. 0. 1909), továbbá : Lyrische und epische 
Dichtungen, 2 köt. (u. o. 1909). V. ö. Kosch, M. G. 
in seinen Werken (2. kiad. u. o. 1909) ; Savüs 
M. G.-s Dramen (München 1911), 

Greifenberg, a stettini porosz keríllet ugyanily 
nevű járásának székhelye, (igio) 7770 lak., sertés- 
tenyésztéssel és kereskedéssel, vászonszövéssel. 

Greifenhagen, az ugyanily nevö járás szék- 
helye Stettin porosz kerületben, (isto) 7259 lak., 
posztókészltéssel, dextrin- és facipögyártással.gőz- 
fürészmalommal. 

Greifensee, város Zürich svájci kantonban, 
(1910) 283 lak. 1444. a svájci szövetségesek a 
Breitenlandberg vezérlete alatt álló zürichi őrsé- 
get a G.-i vár elfoglalása után egytől-egyig le- 
mészárolták. 

Greifen-tó, Zürich svájci kantonban, 439 m. 
magasan, a tó 6Vj km. hosszú, 1—2 km. széles, 
34 m. mély, 8*5 km*, területű, a Pfafftkonról le- 
jövő Aa folyó táplálja, lefolyása a 40 km. hosszá 
Glatt. 

Greiffenberg, város Liegnitz porosz-sziléziai 
kerülotbon,(i9io)3462 lak., vászonszövéssel ós fehé- 
rítéssel, templomában a Schaffgotsch grófok csa- 
ládi sírboltjával. Közelében egy bazalt hegykúpon 
(424 m.) állanak Greiflbnstoin vár romjai. 

Grelfswald, az ugyanily nevű járás székhelye 
Stralsund porosz kerületben, (i9iü) 24,679 lak., po- 
rosz királyi vasmúvokkel, gép-, pótkávé-, ecet-, 
ólomcukor- és sörgyárral, jelentékeny halfüstölök- 
kel s halkonzervgyárral, gabona- és fakereskedós- 
sel; sósfurdökkel. G.-nak legjelentékenyebb in- 
tézménye az 1456. alapított ogjeteme, anatómiai, 
patológiai, kémiai, fiziológiai és fizikai intézettel, 
nagy könyvtárral (140,000 kötet, 800 kézirat ós 
200 inkunabulum). Van azonkívül G.-nak több- 
féle közép-és népiskoláján kívül gazdasági isko- 
lája, földrajzi és természettudományi társulata, 
G. eredetét a sósforrásoknak, első íolvirá^;ását 
pedig hertngkereskedésének köszönheti. 1281-ben 
tagja lett a Hanza-szövetségnek. 1627-ben Wal- 



Grelfswalder Boddan 



— 9 — 



QrekosztAzIs 



lenstein csapatai, 1669. és 1678. a nagy vilasztó- 
fojedelem. 1711- pedig az oroszok foglalták el. 
181ő-bon korült v^irlos? Poroszországhoz. 

Greifswalder Bodden, a Keleti-tenger egy 
része a pommeráiiiai partokon a Greifswalder Oie 
szigettel, amelyen világítótorony és mentőállo- 
más van. 

Grein, város Perg felsöausztriai kerületi kapl- 
tánvs.iL'hiiii. (1910) 1500 lak., a Koburg hercegek 
tu: vö, Grelnburg nevű tekintélyes kas- 

tv. -ra 1 óra járásra, 468 m. magasban 

v;: 1 (1. 0.) hidegvlzgyógyintézet, Ny.-ra 

ni< iibon áll a Clam-Martinitz gn^fok ősi 

' laiu vára. A város alatt fekszik Wörth-sziget, 
rinek északi oldalán a viz nagy erővel rohan alá ; 
ez az 500 lépés hosszú ós 9—13 m. széles G.-i 
Sfrudel, 

Grein, Mirhael, német anglista, szül. a hesseni 
WilliníTshausonben 1825 okt. 16., megh. Hanno- 
vt "~ jón. 15. Matomatikát éstermószettu- 

d< tanult, majd a germanisztikához 

foniuit. i^DÖ-ben Kasselben levéltáros, 1873. Mar- 
burgban tanár ós 1877. Hannoverben levéltáros 
lett. Főművei : Bibliothek der angelsachsischen 
Poesie in kritisch bearbeitoten Texten, mit Glos- 
sarium (Göttingen 1857—1864, 4 köt.) ; Dichtun- 
gen der Angelsachsen, stabreimend übersetzt (n. o. 
1857—59, 2 köt.) ; Sprachsohatz der angelsáchsi- 
chen Dichtung (2. kiad. Heidelberg 1911, folyt.). 

Greina, La, a Graubündeni Alpok Adula nevű 
hegycsoportjának 2360 m. magas hágója, a Bo- 
deni tó 8 a Lago Maggiore vizeit választja el egy- 
mástól. 

Chreiner Lajos, német származású erdész, szül. 
Uchtentanne községben (Saalfeld mellett) 1796., 
megh. Jolsván 1882 okt. 28. Koburg Ferdinánd 
herceg magyarországi erdőbirtokainak 46 éven át 
igazgatója volt. Königsegg gróffal, Smetaéekkel, 
Rowianddal és másokial megalapította a magyar 
erdészeti egyesületet, melynek több éven át al- 
elr. • '". ónálló művei: Beitrage zur Kenntniss 
d» hen Forstwesens (Pest 1843); Wo- 

duiiM ' 'n sehr fühlbaren Holzmangel und 

der \V tunc; in unserer Gegend Zipsen 

am z\\. v^n.,.ut.^.-.ii::jten abí?eholfen werden (pálya- 
nyertes mú,u. o. 1845); Forststatistik derWaldun- 
gen des Gömörer Comitates in Ungam (1873); 
Qrundziiíp zu den Forsttaxatíonsverfahren und 
zum Zeichnen der Forstkarten auf den herzog- 
lich Coborg'schen Gütem in Ungam (1873. ; eb- 
ben fatermési táblák Is benfoglaltatnak) ; Instruk- 
tion zur Führung der ForstertragskontroUe in 
den Hochwaldungen der herzoglich Coburg'schen 
H»'rrschafton Murány u. Kapsdorf (1882) stb. 

Greiner. 1. Leo, német író, szül. Brünnben 1876 
ápr. 1. Ifju korában Erdélyben élt, ismeretessé lett 
Der Liebt'.-<k(>ni;r (Boriin 1906), Herzog Boocane- 
ras p:nde (u. o. 1908) c. drámáival és Aristophanes 
Lysistrata-jának átdolgozásával (u. o. 1908); 
' onaa életrajza (u. o. 1904) a na^közönségnek 

:^ánt népsrerüsítő munka. 

2. Ö., Ottó, német kőrajzoló, rézkarcoló és 
festő. szül. Lipcsében 1869 dec. 16. Három évig 
tanult a müncheni művészeti akadémián. Kőre 
r^zolt képmásokkal és természettannlmányok- 
kal kezdte pályafutását. E műveit egészséges na- 



turalizmus és erőteljes festői felfogás jellemzi. 
Később Klinger befolyása alá került és ennek 
szigorú rajzát utánozva készíti kőrajzait és réz- 
karcait, melyeknek tárgyát a mitológiai, a 
bibliából, egyes költők műveiből vagy a képzelet 
világából meriti. Ismertebb lapjai: Menekülő 
faunok ; Baccháns menet ; Paris Ítélete ; Herkules 
a válaszúton ; Hódolás a szépség előtt ; Ganj^e- 
des elrablása ; Dávid és Góliát ; Gktlgota ; Dante 
és Virgil a pokolban. Ezekhez járul az Asszony 
c. sorozat. 1896-ban Rómában telepedett le és az- 
óta olajfestményeket is készít. 1902-ben befejezett 
nagy olaj képe, Odysseus és a szirének, a lipcsei 
városi múzeumba került. A Szépművészeti Mú- 
zeum metszetosztályában t<>bb grafikai lapját őr- 
zik. V. ö. Vogel, Ottó G. (Leipzig 1903) ; Guth- 
mann, Über Ótto G. (n. o. 1903). 

Greini erdő, a Cseh erdő (1. o.) része, határ- 
vonal Felső- és Alsó-Ausztria közt. 

Greisen (isv), kvaro- és csillámnak krústályos- 
szemcsés elegye ; tulajdonképen átalakult gránit. 
Az ónéro-tolepek mentén a gránit fóldpátját ki- 
szorítja a kvarc; a csillám többnyire litiura-tar- 
talmú. Az ónérceket felhozó gőzök és oldatok 
idézték elő a gránitnak G.-né való átalakítását. 
Régi német bányászati elnevezés; az ónkőtar- 
talmú földpátmentes gránitot értették alatta. A 
G.-ben mint járulékos elogjTészek fluor- és bór- 
tartalmú ásványok találhatók. Előfordul a Cseh- 
Szász érchegységben, Comwallban, Banka fél- 
szigeten. 

Greiz, az idősebb ágból való Reuss-ház feje- 
delemségének székhelye, (1910) 23,245 lak., nagy 
posztógyárakkal, gyapjufestéssel, bőr-, papir-, szi- 
var-, sörgyártással, vasöntéssel, üstkészítéssel és 
gépgyártással. A jelentékenyebb épületek a feje- 
delmi palota, a fejedelmi nyári kastély egy gyö- 
nyörű parkban, a gót ízlésű várcsház és a város 
közelében az Ida-Waldhaus nevű vadászkastély 
és a fejedelmi mauzóleum. A várost Vilmos csá- 
szár é.s Bismarck ércszobra ékesíti. 

Greizinger Iván, magjar zeneszerző, szül. 
1861 Székesfehérvárott, megh. u. o. 1899 nov. 4. 
Orvosi tanulmányait Budapesten végezte. 6V- 
évig a Rókus-kórházban volt gyakornok. A zene^ 
szerzésbon Volkmann Róbert volt a mestere. Mü- 
veinek száma : 121. Nevezetesebbek : 2 nagy mise, 
kamarazenemúvek, dalok. Ezek saját neve alatt 
jelentek meg. Hatvan magyar dalt Ivánfly, több 
táncdarabot Yvon művé^ néven adott ki. Irt 
egy nagy hegedüiskolát is, amely Parisban jelent 
meg. 

Greko-itáliai korszak, a görög és itáliai nép- 
nek s nyelvének szoros egysége, mely szerint ama 
két nép hosszabb időn át együtt élt és nyelvében 
is egy volt még azután is, hogy az indo-európai 
ősnépböl és nyelvből kivált. Sokáig vallották a tu- 
dósok (főleg az angolok) ezt a nézetet, de úgy 
látszik, alaptalanul. V. ö. Delbrück, Eüileitnng 
in das Sprachstudium (Ijoipzig 1884) ; L«s<, Gra- 
koitalische Rochtsgeschichte (Jena 1884). 

Grekománia (gör), túlzott rajongás a görög 
vilájű: iránt, vagjis minden iránt, ami görög. 

Grekoaztázis v. grekosztadion (graeccaiasis, 
gör.). megálló hely, nyilt csarnok a régi Róma 
fórumán, ahol eredetileg a görög, később a többi 



Qrekov 



— 10 



QrenadlII-ra 



idegen követségek be szokták várni, mlg a ta- 
nácsba bemehettek. 

Grekov, Dimitr Panajotov, bolgár politikus, 
szili. Bolgradban (Besszar'ábla) 1847., megh. Szó- 
fiában 1901 máj. 8. Parisban tanult, azután Ro- 
mániában működött mint ügyvéd. Bulgária fel- 
szabadulása után hazatért s a timovói nemzet- 
gyűlés tagja lett. 1879-80. és 1882— 83-ig igaz- 
ságügyi miniszter volt. 1890— 1894-ig Sztambulov 
kormányában a külügyi tárcát viselte. Sztojlov 
visszalépése után 1899 jan. — okt.-ig a kabinet élén 
állott, megtartva a külügyminiszteri tárcát is. 

Greksa István Kázmér, a magyar nyelv és 
irodalom tanára a zágrábi egyetemen, szül. Pécsen 
1864 dec. 23. Tanulmányait Zirczen és Budapesten 
végezte. 1886 óta az egri, székesfehérvári és pécsi 
főgimnáziumokban volt tanár. Az irodalomban 
költeményekkel, elbeszélésekkel és verses műfor- 
dításokkal lépett fel. Megírta XIII. Leo pápa 
életét és kiadta annak magyarra fordított költe- 
ményeit. Franciából fordított regényt (A türkisz 
karkötő); Lamartlue válogatott költeményeit; la- 
tinból középkori egyházi himnuszokat. Majd esz- 
tétikai, nyelvészeti és irodalomtörténeti érteke- 
zéseket irt. Cantate cím alatt eredeti kódex- és 
forrástanulmányok alapján kiadta a régi magyar 
és klasszikus imákat és templomi énekeket Lányi 
Ernő összhangosításában.Horvát nyelven Slovnica 
madíarskog jezika c. magyar nyelvkönyvet írt. 
1903-ban nevezték ki zágrábi egyetemi tanárrá. 

Gréli (állat), a Zöldike (Ghloris chloris L.) né- 
pies neve. 

Grell, August Eduárd, német zeneszerző, szül. 
1800 nov. 6. Berlinben, megh. 1886 aug. 10. u. o. 
Zelter tanítványa. Tizenhatéves korában a Ni- 
kolaikirche orgonása, 1832-ben a berlini Sing- 
akademie második, majd 1851. első karnagya és 
a zeneszerzés tanára, 1841. az Akadémia tagja 
lett. Müvei túlnyomóan vokálkompoziciók, Pales- 
trina stílusában. Legnevezetesebb közülök tizenhat- 
szólamú a capella miséje. Életrajzát megírta Bel- 
lermann (1886). 

Gremiale (lat.), az a díszes selyemkendö, 
melyet a misét mondó püspöknek, ha a faldistoriu- 
mon(l. 0.) ül, ölébe borítanak. Kezdetben az a célja 
volt, hogy a miseruhát betakarván, azt a bepisz- 
kítástól megóvja ; most dísznek szolgál. 

Greiuium (lat.) a. m. kebel, kebelzet, tes- 
tület. Kereskedelmi G., a kereskedelmi karaara 
alosztálya, a kereskedők testülete. 

Grémonville, Jacques Bretel (Brethel), cheva- 
lierde (?., francia diplomata, szül. Rouonban 1604., 
megh. 1680 körül. Előbb Velencében, majd Rómá- 
ban működött mint követ; 1664. a francia sogély- 
haddal Magyarországba indult és azután Bécsben 
maradt, mint XIV. Lajos követe, hol az volt a 
feladata, hogy az ellenzéki magyar főurak rokon- 
szenvét megőrizze, határozott ígérettől tartóz- 
kodjék ós Lajos erszényét kimérje. Legelőször 
Lippay érsek ós Zrínyi Miklós lépett vele össze- 
köttetésbe ; 1665. Zrínyi Péterrel ós Vitnyédivel 
folytatott alkudozásokat. Zrínyi és Fekete László 
személyesen fordultak pénzbeli segélyért G.-hez, 
ki azonban 1665 ápr. azt felelte nekik, hogy ura 
még most nem szegheti meg a Lipóttal kötött bé- 
két A morányi összejövetel után maga a nádor 



is találkozott ö.-lel, ki arra vette rá Wesselényit 
és társait, hogy írásban forduljanak XIV. Lajos- 
hoz (1666 dec.). Nemsokára Nádasdy is találkozott 
G.-lel Hochauban ; Nádasdyban azonban Q. nem 
bízott. Wesselényi halála után több ízben talál - 
koztak még G.-lel, 1668 aug. óta azonban a fran- 
cia külügyminiszter (Lyonnel) minden segélyt 
megtagadván, véget ért az a komédia, melyet G. 
ura parancsára 4 év óta a magyar ellenzékkel 
játszott. Állása a bécsi udvarnál mindinkább tart- 
hatatlanná vált és elvégül visszahivatott. G. le- 
velezését 1. : Acta coniurationum Báni Petri a Zri- 
nio illustrantio. I. II. V. ö. Panler Gy., Wesselé- 
nyi F. összeesküvése, II. köt. 

Gren, Friedrich Albrecht Kari, német flzikuB, 
szül. Bernburgban 1760 máj. 1., megh. Halléban 
1798 nov. 26. 1776— 82-ig gyógyszerész volt, 
később, miután egyetemi tanulmányait elvégezte, 
a hallei egyetemen a kémia és orvostudomány 
tanára volt s tagja a berlini tudományos akadé- 
miának. Számos fizikai és kémiai művet és érte- 
kezést Irt. Ezek közül egy magyarul ily címen je- 
lent meg : Chemia vagy természet titka. Magyarul 
legelőször kiadta Kováts Mihály (Buda 1807). Q. 
indította meg Journal der Physik címen 1790. 
azt a híres fizikai folyóiratot, melyet halála után 
Gilbert, majd Poggendorf folytatott. 

Gren., latin növénynevek mellett Gremer 
Charles (szül. 1808., megh. Besan^onban 1875) 
nevének rövidítése. Főműve a Godronnal együtt 
írt Flore de Francé (Paris 1848—56., 3 köt). 

Granada (ejtsd : grinéde), a Kis-Antillákhoz tai-- 
tozóWindward-szigeteklegdélebbíke.Brit-Nyugat- 
Indiában, Trinidadtól É.-ra (120 0. sz.. 61i<'ny. h.). 
Területe 344 km«, (1911) 66,750 lak. Vulkáni ere- 
detű sziget (St. Catherine 1143 m.), kráter-tavak- 
kal (Grand Btang) és meleg kénesforrásokkal. 
1765. és 1819. erős földrengés sújtotta. Éghaj- 
lata esős, forró. Számos apró folyó öntözi. Mű- 
velés alatt áUott 1910-ben 122 km«. Tennékei : 
kakaó, szerecsendió, fűszerek, nyers gyapot, gya- 
potmag, i-ura. A cukornád termelése a rabszolgák 
felszabadítása óta lehanyatlott. Állattenyésztése 
a szükségletet fedezi. A kormányzó mellett 13 
tagú törvényhozó tanács áll. Föiyárosa és a Wind- 
ward-szigotek kormányzójának székhelye : Saint 
George, a DNy.-i parton, jó kikötővel, kb. 5000 
lak. ézénállomás. É.-ra tőle Charlotte (Goyare) ; 
a K.-i parton Sauteurs, Gronville, Saint Darid 
városok. G. szigetét Kolumbus fedezte föl 1498. 
A franciák 1650. telepítették be. 1762 óta brit 
birtok (1779— 1783-ig ismét francia). Y.ó.Dray- 
ton, The G. Handbook (London 1898) ; G. Hand- 
book, Diroctorj' etc. (u. 0.). 

Grenade, város Franciaországban, Haute-Qa- 
ronne départomontban. (1911) 2392 lak., szattyán- 
bőr- és koményítókészítéssel. Xlll. sz.-beli jellegét 
máig tisztán megőrizte. 

Grenadille-Bzigetek, I. Grenadine-szigetek. 

Grenadill-fa (nüv.), e névvel különféle forró ég- 
hajlati fát jelölnek, melyek némileg hasonlók az 
ébenfákhoz és az ú. n. vas-fák némely fajtájáhoB 
és egész 1-28 fajsúlyt érhetnek el. Az afrikai G. 
(Senegal-óbenfa, Congo-fa) a Dalberffia melano- 
xylum f^a ; a Kuba-Q. (nj'ugatindiai G., kókusz- 
fa, amerikai ébenfa) a Bryorebenus-ttii származik. 



Qrenadin 



— 11 - 



Qrenoble 



Nehesu niegmimkálhatö fák, melyek azért bátor- 
kéaritáate nem alkalmasak. Az afrikai G.-t kivált 
fából Taló fúvúhangsaer, valamint kósnyelek, ka- 
lapácsok, monártiMk 8tt>. készitéeére használ- 
ják. L,jábenfa. 

GrmMUUa (franc., ^itsd: t^udai), tOzdeltés 
párolt húBBBeletek rizzsel v. f&zel^kel körözve. 

<3reaMUae (flranc., ^M: grOwMiU), csipkeszö- 
▼etBzerOen áttört ábrás selyemszövet. Továbbá 
vörösbarna fa-ték. 1. Grenat. 

Grenadine-Bzigetek (Grenades- v. Grenadille- 
.» :«'nadatól a StVincent-szijirGtig húzódó 

n "k sora Brit- Nyugat-Indiában, a Kis- 

.'. tartozó Windward-szigetek között 
. teríüete 47 km». kb. 8000 lak. Leg- 
uogiobb Carriacou (28km»), (i«u) 6886 lak. H^ó- 
gyár ée parti hajózás. Bequia szigetén az Admi- 
r:i!U P.jiy jó kikötő. Kisebbek: ünion, Little 
Míirtiii!qut\ Cannouan, Monstiqne stb. Főfoglalko- 
zás a marhatenyésztés és gyapottcrmelés. Köz- 
igasgatásilag a G. részben a St Vincent-, rész- 
ben Grenada-szigethez tartoznak. 

Grenagv (franc, ojtsd: KrOnáss), szemcsés fel- 
színű, fénylő aranyozás. 

Grenat wgrenadine, vörösbarna festék, melyet 
a fukszin^^vártásnál nyernek. 

Grenatit (í>t.) a. m. staurolit. 

Grenchen (Oranges), város Solothum svájci 
kaatonban. (toio) 7081 lak. A svégci órásipar egyik 
jelentős helye. 

Grenelle-i kút. 1. Artézi kút. 

Grenet Dancoort {^tai: gr6aé-i»SkvT\ Emest, 
^- anain'j, szül. Parisban 1858 febr. 21. 

N V. bejárta Franciaországot s a ktllföl- 

l»i. üt uioaolúgokat és vígjátékokat. Művei : Ri- 
TiU pour rire (1881) ; La femme (1882) ; Les noces 
de Mlle Loriqnet (1883) ; Troís femmes pour un 
mari (1884, mi^arra ford. ^íakó L. Három fele- 
sd dmen); Trop aimé (1889); Norah la domp- 
tease(1894); Jour de divorce (1895): Ceux qui 
r *" '«-"^>; Ceux qn'on trompe (1900) ; Lesgaie- 
age (1903) ; L'assassinée (1904) stb. 

uiciii^.il. George, angol hittérítő és AfHka- 

;:vz6, szül. Lancreedben (Comwall) 1849 aug. 

n., meíh. 1906. A baptista hittérítő társalat meg- 

izásából 1874. Kamerunba, 1878- a Kongó-ál- 

> iib:i ment s a Kongón felhatolt kb. 3000 km.- 

A Kongó mellékfolyóinak térképezésével 

. atotta a Kongó-medence hidrográfl^áról 
vaiu téves fölfogásokat 1891—92. a Kongó-ál- 
lamot képviselte az Angolával való határ^bá- 
iyozásban. 

Orénicz. község, 1. Seepesvéghdy. 

Gréniczhámor, Szepésvégbelyhez (Grénicz) 
tartozó telop Szepes vmegye hemádvölgyi jáü-ásá- 
ba:i. gózlürésszel. 

Grenié. Gábriel Joseph. francia zenész, szül. 
Bordeanxban 17ö6.. megh. Parisban 1837 szept. S. 
Aknatfkai kísérletekkel fo^alkozott. Az ö talál- 
mánya az expresszw-orgona (a mai harmóniám, 
1810), amelynél a Wolbal való fiytatás szabályozza 
a hang erőségét Érard G. találmányát tovább- 
fejlesztette. Érard orgonáján a hang eióss^ a 
billentés erejével áll eg>-enes arányban. 

Grenier itjtai-.gnuj*), 1. Edouard, francia költő, 
szol. Baame-le6-Dame8ban(Doubs) 1819jún. 20., 



megh. n. o. 1901 dec 5. Tiszta s fbrmás költésMte 
Lamartinera emlékeztet de később a pamaaaiisto 
irányhoz csatlakozott. Főbb verses kötetei : Pri- 
mavera (1843); Petits poémes (1859): Amicis 
(1868); Séméia (1869); Rayons d'hiver (1886); 
Poémes épars (1889); szinmúvei és drámai költe- 
ményei : Po^es dramatiqaes (1861) ; Jacquolin« 
Bonhomme (1878); Thóátre inédit (1889); iro- 
dalmi visszaemlékezéseit Sonvenirs littéraires 
(1895) c. a. foglalta kötetbe. Válogatott múvoi 
Oeuvres címen (1895—1902, 5 köt ) láttak nap- 
világot V. ö. J. Lemaítre, Les contemporains I. 
(Paris 1885) ; u. a., Impressions de théátre V. (u. o. 
1892). 

2. G.y Charles, botanikus, 1. Gren. 

Grenoble. Isére francia département fővárosa, 
püspöki székhely és elsőrendű erősség az Iséro 
mindkét partján, (iMi) 77,438 lakossal. Legjelen- 
tékenyebb iparáiga a kesztyűkészítés, amely a 
városban és környékén mintegy 25,()00 embert 
foglalkoztat ; van azonkívül számos likőr-, szal- 
makalap-, cementgyára, vasöntóje, len- és se- 
lyemszövője; chartrense-likőrrel és dauphinéi 
sajttal élénk kereskedést űz. A régibb részeiben 
szúk. do újabb i'észeiben széles, új utcákból álló 
város csaknem a legszebb fekvésű a francia vá- 
rosok között ; egyik oldalán termékeny, déligyü- 
mölcsökkel ékeskedő, széles völgyek, másfelől 
zöld erdőkkel pompázó hegyek vagy sziklás, örö- 
kös hóval takart hegycsúcsok környékezik. A 
legszebb terek, utcák és épületek : a Place Gre- 
nette, művészi kúttal ; a St. André Bayard szobrá- 
val ; az igazságügyi, egykor parlamenti palota, 
amely XII. Lajos és 1. Ferenc idejéből való ; a 
Jardin de VUle ; a Vaucanson-tér az ugj'anily 
nevű mechanikus bronzszobrával ; a prefekturai 
épület ; a múzeum és könyvtár ; a székesegyház 
a Szt. András templom a XIII. sz.-ból, Bayard sir-, 
jávai. Az újabb műemlékek közül Henry Ding, 
Doudart de Lagrée és Hector Berlioz szobrai a 
legszebbek. G., mint elsőrendű erősség, sáncokkal 
van körülvéve ; azonkívül a Rachais és Saint- 
Eynard lejtőin épített több erőd is védelmezi. 
Iskolái közül a jelentékenyebbek : az akadémia, 
jogi, matematika-természettudományi és íilozóflai 
fakultással ; tüzóriskola : rajz- és építőmesteri is- 
kola. Botanikuskertje különösen az alpi vidékek 
flórját foglalja magában : nyilvános könyvtára 
170.000 kötetből és több mint 7500 értékes kéz- 
iratból áll ; múzeumában értékes természetrajzi 
gjüjtemény van elhelyezve. Tudományos társu- 
latokban (statisztikai, mezőgazdasági, múbaráti. 
stb.) sincs hiány. G. egykor Cularo néven gallus 
helység volt. 374-ben Gratianus császár m^erő- 
sltette. Ugyanezen időben püspöki vároesá lett 
Nagy Károly halála után püspöke lett a város 
urává ; későbben Viennois dauphinjai tették fő- 
városukká. A Dauphínéval együtt francia királyi 
birtokká lett 1451-ben XI. Lajos a parlament szék- 
helyévé tette, amit 2 évvel később VII. Károly 
megerősített. 1815-ben. midőn Napóleon Elba szi- 
getéről visszatért G. volt az első nagyobb város, 
amely hosz^a csatlakozott V. ö. PUot, Hist. d» 
G. (1830) ; Alberfin, Histoire contemporaine de 
G. et de la région dauphinoise I— III. (Grenoble 
1900—02). 



Grenville 



12 



Gresteni rátegyék 



(Jrenville, 1. George, angol államférflá, szül. 
1712 okt. 14. raogh. l'770 nov. 13. 1741-bon került 
.1 parlamentbe, hol a tory-párt legkiválóbb szó- 
nokai közé tartozott. 1747-b6n a kincstár lordja 
lett, 1762. tagja volt Bute kabinetjének. Bute 
visszalépése után 1763. ö állott az új kormány 
élére. 1765-ben ö indítványozta a bélyegtörvényt, 
moly az északamorlkai gyarmatok ellenállását 
provokálta. 1765 júl. a whigek előtt meg kellett 
hátrálnia s lemondott. 

2. Ö., Wüliam Wyndham, báró, angol állam- 
férfiú, szül. 1759 okt. 25., megh. 1834 jan. 12. 
1782-ben jutott az alsóházba, melynek 1789. el- 
nöke lett. Azután Pitt kormányában volt 1791— 
1801-ig külügyi államtitkár. Mint ilyen esküdt 
ellensége volt a francia forradalomnak s otthon a 
Habeas Corpus törvény felfüggé.sztésével szigorú 
törvényt hozatott a király személyének megsértői 
ellen. Pitt 2. minisztériumába 1804. nem lépett be, 
hanem Pitt halála után 1806. ő alkotott az ellenzék 
eleseiből új minisztériumot. De már 1807. vissza 
kellett lépnie, mert a király nem egyezett bele a 
katolikusoknak tőle tervezett emancipációjába. G. 
1809. az oxfordi egyetem kancellárja lett s ezután 
a politika mellett irodalmi tanulmányainak élt. 

Grenville-Murray (ejtsd : grenviu-mörré), E.C.Ara- 
gon, angol diplomata és író, szül. 1824., megh. 1881 
dec. 20. Mint diplomata sokáig időzött Keleten. 
Hazatérve, egyes hírlapokban kíméletlen táma- 
dásokat intézett az angol társadalom néhány ve- 
zéralakja ellen. Ezért pörbe fogták s Parisba kel- 
lett menekülnie. Itt egész haláláig mint író mű- 
ködött és az angol lapok tudósítója volt. Neve- 
zetesebb munkái : History of the French press 
(1874); Men of the Second Empire, of the Septen- 
nate, of the Third Republic (1872—74) ; The Rus- 
sians of today (1878) ; Side lights on English so- 
cioty (1881, 2 köt.) ; High life in Francé etc. (1885). 
Klmlékiratait özvegye adta ki : Memoirs of G. 
(London 1887, 2 köt.). Magyarul megjelent: A 
francia politikai életből, ford. Belényesi G. és 
Huszár í. (Budapest 1878) ; A jelenkori oroszok, 
ford. Csíirgó György (u. o. 1880). 

Grcnzboten, ÍHe, pártoktól független, mérsé- 
kelt szabadvelvü irányú hetilap Berlinben. 1841- 
ben Brüsszelben alapította Kuranda J., de már 
18-Í2. Lipcsébe tette át. Szerkesztői között kiváló 
német Írók és politikusok voltak, így Freytag 
Gustav, Busch Moritz, Blum Hans. 1910 jan. 1. 
óta Berlinben adják ki Mahn Paul és Cleinow 
(Jeorge. 

Qréoox (^M: (rreú) v. Gréoulx, fürdő Baeees- 
Alpes francia déi)artomont dignei kerületében, 
Verdun mellett, (1911) 700 lak. Kénes forrásai 
(37-5'') híresek. A templomosoknak itt váruk volt, 
melynek romjai máig meg\'annak. 

iirém blgarré (gcoL). Az alsó triászt tarka- 
h<.mnkkönek (Buntsandstoln) nevezik Németor- 
szágban. Franciaországban ellenben G.-nak. 

GréK de Flandres (oKad: grré dfl n»ndr), fran- 
(Mául így nevezik a rajnai galambsztirke kőanyag- 
árút. 

Orenham (The Gresham, «jud : gresem), élet- 
biztosító társaság Londonban. 1848. alakult. Alap- 
tökéje iU 20,000 drb 6 £-os részvényből, azaz 
100,000 £böl, melyből azonban csak 22,378 £ van 



befizetve. Minthogy a társaság 1880 óta Maf^yar- 
országon is dolgozik, itteni üzlete számára 600,000 
K van mint biztosítási alap lekötve. A társaság- 
díjbevétele 1912-ben £ 1.151,601 volt, tartalékai 
pedig £ 10..380,353 emelkedtek. 

Gresham (ejtsd: gresem), Thomas, sir, a londoni 
tőzsde megalapítója, szül. Londonban 1519., megh. 
1579 nov. 21. Atyja, Richárd, jelentős londoni 
kereskedő és lord mayor voltCambridgeben végzett 
tanulmányai után G. is kereskedő lett és mint 
ilyen — nagy vagyona lévén — fontos szolgálatot 
tett VI. Eduárdnak és Erzsébet királynőnek, miért 
előbb udvari kereskedővé, majd lovaggá lett. 
1566-ban alapította saját költségén a londoni 
tőzsdét, mely ugyancsak Erzsébet királynő aka- 
ratára ((Királyi börze » nevet kapott. Házában ha- 
lála után végrendelete szerint a <(G.-College»-t 
létesítették, melyet későbben a tőzsde épületében 
helyeztek el, majd ennek 1768. történt leégése 
után önálló épületet emeltek számára. 

Gresham-törvény v. Gresham-féle tétel alatt 
értjük a Thomas Gresham (1. 0.) által felállított azt 
a közgazdasági tételt, hogy a rossz minőségű 
pénz, ha a jó minőségűvel egjiitt van forgalom- 
ban valamely országban, kiszorítja az utóbbit. 

Gresley (ejtsd: greié), Henri Frangois Xavier. 
francia hadügyminiszter, szül. Vassyban 1819 
febr. 9., megh. Parisban 1890 máj. 2. A hadseregbe 
lépve 1847— 70-ig Algerben szolgált. A német- 
francia háború kitörésekor tábornok lett s Sedan- 
nál fogságba került. A békekötés után a hadügy- 
minisztériumban dolgozott a Irancia hadsereg 
újjászervezésén. 1879 jan.— dec. hadügyminiszter 
volt 8 mint ilyen a hadsereget republikánus szel- 
lemmel töltötte el (pl. ö vezette be a Marseillaiset). 
1880— 83-ig az V. marseillei hadtost élén állott. 

Gresset (ejtsd: greszó), Jean Baptiste Louis de, 
francia költő, szül. Amiensban 1709 aug. 29., 
megh. u. 0. 1777 jún. 16. Tizenhat éves korá- 
ban belépett a jezsuita-rendbe, de Vert- vert (173^i-) 
c. ártatlan humorú költeménye következtében, 
melyet egy apácafőnöknő egészen alaptalanul ma- 
gára nézve sértőnek talált, el kellett hagj'nia a 
rendet. Később G. vallásos hajlamai ismét felül- 
kerekedtek s 1759. nyilt levélben önkényt vissza- 
vonta összes világias írásait. Már említett fő mü- 
vén kívül egy sikerült vígjátékot (Le Méchant 
1747) s több érzelgős tragédiát (Édouard Hl. 1740, 
Sydney 1745)^ is irt. Az akadémia tagjai közé 
választotta. Összes müveit kiadta Reynouard 
(Oeuvres oonplétes, Paris 1811, 3 köt.). V. ö. J. 
Wogtie, G. (u. 0. 1894); Herrenschwand, G. 
(Zürich 1895). 

Gressoria (Lépkedők, 4ii»t). az Egyenesszár- 
nyú rovarok (Ortnoptera) rendjének egyik al- 
rendje, 1. Egi/nwsszárMjiuxk. 

Gresteni rétegek v. gresteni fánes (spoi.v A 
liasznak a Keleti-Alpokban való sajátságos kifej- 
lődését jelöli Gresten község után, melynek köze- 
lében ezek a rétegek típusosán kifejlődnek. Ten- 
gerparti képződésű homokkőzetekből, homokos 
meszekből, palás agyagokból és széntelepekből 
épült fel ez a fácies, amelyekben növényi marad- 
ványok és szárazföldi állatok tongeri faunával 
vegyest fordulnak elő. Hazánkban Brassó kör- 
nyékén van meg a szenet tartahnazó gresteni 




Or*u»e eikkltrt 



JEAN BAPTISTE GREU2E : AZ ÖSSZETÖRÖTT KORSÓ 

(PÁRIS, LOUVRE) 



Grethe 



- 13 — 



Orev. 



fáciesü Uasz. Az egész krassószöréoyi hog^-ségben 
a Uasz szintén a szenet tartalmazó gresteni fácios- 
ben van kifojlö<Ive. Aninán és Dománon jelenté- 
keny bányaüzoni van. A Mocsek-hegytóg D.-i ré- 
szén Pécs környékén, valamint az E.-i részén 
Ssászvár, VáraJja, Nagymányok vidókén hasonló- 
k^WD a széntartalmú gresteni fácies képviseli a 
liasi alsóbb részét, amelyn^ széntelepei szintén 
jelentékeny bányászat tárgyai. 

Grethe, Carlos, német feetó és körajzoló, szül. 
Mniit..vi,i..,>ban 1864szept. 25. Buuguoroau ésRo- 
b' tanítványa volt Parisban, P. Kelleré 

Ku: ui. Kezdetben Hamburgban, majd 

Karismbeban müködütt, míg 1899. a stuttgarti 
művészeti akadémia tanára lett Nevezetesebb 
festményei : Víg matrózok eg>' cetfogó hojón (a 
danzigi múzeumban) ; Hajótöröttek kimentése ; 
Repülő hal(a drezdai múzeumban) ; Órségon ; Fi- 
nálé stb. A Műcsarnok 1909. évi nemzetközi grafi- 
kai kiállításán több rajza volt látható : Hajóhíd ; 
Munka után ; Hamburgi kikötő ; Helgolandi házak. 
Litográfiáinak teljes gj'üjteményo megvan a Szép- 
művészeti Múzeum grafikai osztályában. 

Greth-fóle eljárás, a mozaiknyomásnak {l. o.) 
legújabban ismét íülmerült módja. A javítás leg- 
fóképon a festékek összetételében van, amennyi- 
ben egy milliméternyi festékréteg 1000 nyomás- 
hoz elég. Az összeállított és selyemgaze-zel födött 
festékdarabokat elhasználásukhoz mérten önmű- 
ködően emeli egy arravaló szerkezet a kellő 
színre. Az eljáráshoz való sajtó fó része a nyomó- 
henger meg egy másik, celluloiddal bevont hen- 
ger. A festékformát hordó taliga haladása köz- 
ben a celluloidos henger magára szedi a képet s 
a közéje meg a nyomóhenger közé tett papirosra 
átnyomtatja. 

Gretna, község Dumfries skót countyban, mint- 
egy 1500 lak. Ebben a községben van a Springfleld 
vagy G.-Green (^tBd: gretn»-pin) nevű tanya, amely 
liíressé vált az ottani könnyű házasságkötésről, 
1. Gretna-ijreeni háziusságok. 

Gretna^greeni házassúágok. Angol jog szerint, 
ellentétben a legtöbb kontinentális jog^, a há- 
zasság anyagi jogi érvényességét a házasságkö- 
tés helyének törvénye szerint kell megbírálni. 
Minthogy pedig a skót jog szerint a házasság 
érvényes létrejöttéhez elégséges a házasulok meg- 
egyezése, szokásban volt, hogy azok az angol 
házasulok, akik szüleik vagy gyámjaik beleegye- 
zésének hiánya miatt Angliában nem köthettek 
volna házasságot, Skóci^a, legtöbbnyire a ha- 
táron levő Gretna-Greenbe mentek és ott a béke- 
bíró előtt, aki történetesen kovács volt (gretna- 
greeni kovács), jelentették ki megegyezésüket. A 
fentemlített szabálynál fogva ez a házasság az- 
után Angliában is érvényes volt. Ezeket a házas 
Ságokat nevezték G.-nak. A G.-nak az újabb an- 
gol törvény (19. és 20. Vic. c. 96.) véget vetett, 
amennyiben kimondta, hogy ahhoz, hogy a Skó- 
ciában kötött házasság érvényes legyen, szüksé- 
ges, hogy a házasulok legalább 21 napig Skóciá- 
ban laktak légyen ; addig pedig a megszökött kis- 
korúakat szülőik hazahozathatják. 

Grétry, André Emest Modeste, firancia zene- 
szerző, szül. 1741 febr. 8. Lüttichben, megh, 1813 
szept. 24. Montmorencyben, Paris mellett. Rómá- 



ban Casalinál tanult. 1768ban Parisban aratta 
első nagy sikerét Le Húron c. operájával. Dal- 
műveinek száma ötvennél is több. Legnevezete- 
sebbek: Le tableau parlant, Zémire et Azor, 
L'amí de la maison, Raoul (Kókszakáll) és Richárd 
Coeurdo Lion (Oroszlánszívű Rikárd)..\ kétutol.só 
ma is repertoárdarabja a francia színpadoknak. 
1795-ben G. a Consei-vatoire inspektora lett, 1796. 
az Institut de Francé tagja, 1802. Napóleon a be- 
csületrend lovagjává nevezte ki és kegydljat en- 
gedélyezett a számára. G. ekkor megvette Mont- 
morencyben Rousseau házát, az ú. n. Eremitaget 
és élte végéig ott élt visszavonultan. 1785-ben Pa- 
risban utdit neveztek el róla és a Nagy Operá- 
ban, 1809. az Opera C!omiqueban, 1842. Lüttich- 
ben felállították szobrát. Az operaírásról való né- 
zeteit Mémoires ou Essais sur la musique (1789) 
c. művében fejtette ki ; felfogása az operát illető- 
leg rokon Gluckéval. G. életrajzát megírták Gre- 
gori (1883), Brennet (1884), Gheude (1909) ós 
Curzon (1907). 

Gretzmacher Gyula, főbányatanácsos, szül. 
Lőcsén. Szepesvmegyében 1836 aug. 19. A bányá- 
szati akadémiát Seimeczon végezte. 1859-ben 
tanársegéd lett, 1862. mint bányatisztjelöltet Rit- 
tinger Péter cs. kir. osztálytanácsos mellé Bécsbe 
rendelték, de még ugyanaz évben Selmeczre a 
zúzómüvek folüg>'elóségéhez helyezték. 1871-ben 
a szélaknai bányahivatalhoz bányamérnökké ne- 
vezték ki, s utóbb u. a. bányahivatalnak főnöke, 
1883. pedig a solmeczi akadémián a bányamlvo- 
lés tanára lett. Több szakmüve jelent meg. 

Grens György, nyomdász, 1580. vette át a 
Frautlinger-féle nagyszebeni nyomdát s már 1581. 
neve alatt jelent meg Squarcialupus Marcell De 
Coeli Ardore c. munkája. Két évvel később már 
Brassóban volt, mint a hímeves Honter-félo mű- 
hely vezetője, hol ő rendezte sajtó alá az 1583. 
megjelent : Statuta der Sachsen in Siebenbürgen, 
oder eygen Landrecht és a Statuta Jurium Muni- 
cipalium Sachsonum in Transylvania c. nyomtat- 
ványokat. 

GÍreoze (^ud: gröi), Jean Baptiste, francia festő, 
szül. Toumusban 1725 aug. 21., megh. 1805 márc. 
21. Lyonban és Parisban tanult, Rómában is járt. 
Severus császárt és fiát Caracallát ábrázoló ké- 
pével (1769) az akadémia tagja lett, de jelentő- 
sebb volt a sikere ama képeinek, amelyekben a pol- 
gári színmű érzelgős szellemében ábrázolt, Dide- 
rot által magasztalt érzelgős jelenetekkel mint- 
egy megalapítója az újabb genrefestésnek. A pá- 
risi Louvreban vannak: A falusi eljegyzés. Az 
apai átok; A megbüntetett fiú; az összetörött 
korsó (1. a képmellékletet), mely G. nagy szánmial 
festett finom ée vonzó, lényegükben a rokokó fes- 
tészethez csatlakozó ama női képeihez tartozik, 
amelyek festői szempontból fölötte állanak ünne- 
pelt műveinek. Különösen nagy számmal találha- 
tók a londoni Wallace-collectionben, a mon^l- 
lieri múzeumban és a Louvreban, azonkívül a ber- 
lini, drezdai, szent-pétervári képtárakban stb. Jel- 
lemző a budapesti Szépművészeti Múzeumban levő 
leány képe is ; n. o. Randon de Boisset arcképe. 
V. ö. Mauclair-Marcel, J. B. G. (Paris 1909). 

GreT^ természetrajzi nevek mellett GreviUe 
Róbert Kaye (1794-1866) edinborgi botanikus 



Oréve — 14 — 

tanár (kryptogamok) nevének rövidítése, 1. Hoo- 
ker. 

C}ré¥e {franc, eütsd: grrévX a munka megszün- 
tetése, angolul strike, magyarosan sztrájk. 

Greven, falu Münstor porosz kerületben, (1910) 
6419 lakossal, pamutfonókkal, szivar- és sörgyár- 
tással. 

Gxéve-tér, korábban így nevezték Parisban az 
ottani városház előtti tért, melyen a nyilvános 
kivégzések történtek. 

Greville, 1. angol családnév, 1. Warwick. 

2. G., Róbert Kaye, 1. Grev. 

Greville, Henry, 1. Durand, 1. 

Cjirevillea J2. Br. (növ.), a Proteaceae család 
génusza ; 160 faja Ausztrália fája v. cserjéje, le- 
velük váltakozó s igen különféle lehet; a virágok 
leple csöves s párosával hosszú v. ernyővé rövi- 
dült fürtöket alkotnak. Termésük 1—2 magvú 
tüsző. A mag lapos, kerek v. hosszúkás, keskeny 
szárnyú v. szárnyatlan, a G. annulifera F. v. 
Müll.-ó mandulaizü, ehető. A G- robusta A. Cunn. 
ruganyos, tartós fájával tűnik ki, mely különösen 
a sivatagi építkezéseknél nyer alkalmazást és 
hoi-dódonga készül belőle. Gyorsan nő s eléri az 
50 m. magasságot. Szép virágából a méh mézet 
f^yöjt. 

tírévin, Musée, viaszbábok múzeuma, melyet 
1882. nyitottak meg a párisi Boulevard Mont- 
mai-treon és amely híres férfiak és események 
(Gambetta a tribünön, II. Sándor cár temetése, a 
királyi család a Temple börtönében, Bonaparte 
Malmaisonnál, stb.) természethü bemutatása által 
csakhamar igen kedveltté vált és világszerte 
Btánzókra talált 

Gróvy, 1. Alheti, francia politikus, szül. Mont- 
sous-Vaudreyben (Jura) 1824 aug. 23., mogh. u. 0. 
1899 júl. 11. Ügyvéd volt Besan^onban s az 
1870-71-iki háborúban mint kormánybiztos műkö- 
dött szülőíökljén. 1871 febr. a nemzetgyűlés tagja 
lett, hol a republikánus baloldalhoz csatlakozott. 
1879-ben bátyja, Jules G., a köztársaság elnöke 
Algéria kormányzójává nevezte ki, de már 1881 
nov. megvált állásától, mert nem tudott megfe- 
lehii hivatásának. Később (189.3) a Panama-bot- 
rányba is belekeverték, de a törvényszék felmen- 
tette. 

2. G., Jules, francia államférfiú, G. 1. testvér- 
bátyja, szül. Mont-sous-Vaudreyben 1807 aug. 15., 
megh. u. o. 1891 szept. 9. A júliusi forradalom 
után Parisban telepedett le mint ügyvéd s erős 
köztársasági érzelmeivel tűnt ki. Az 1848-iki for- 
radalmi kormány szülőföldjére küldte biztosnak, 
majd a nemzetgyűlés tagja lett. Itt a baloldalhoz 
csatlakozott ós határozott ojlonfole volt Napóleon 
Lajos elnöknek. Az 1851.-1 államcsíny után vissza- 
vonult ós kizárólag ügyvédi hivatásának élt. A 
császárság bukása után 1870 szept. 4. ellene volt 
minden diktatúrának s többször szembeszállott 
Qambettával. 1871 .febr.-ban a nemzetgyűlésbe 
választották, melynek 1873 ápr.-ig elnöke is volt. 
G. a mérsékelt köztársasági pártot vezette s az 
1876-iki képviselőházban újból az elnöki széknt 
foglalta el. Mac Mahon visszalépése után 1879 
jan. 30. a nemzetgyűlés 663 szóval 99 ellen a 
francia köztársaság elnökének választotta. Elnöki 
minőségében szigorúan alkalmazkodott az alkot- 



Orey 



mányhoz, de kerülte a nyilvános szerepléseket 
1885 dec. 28. ismét megválasztották e méltóságra, 
de már két év múlva véget ért második elnöksége, 
ugyanis \6Je,Wilson képviselő, belekeveredett a 
Caffarel-Limousin-féle rendjel-botrányba s G., bár 
Wilson bűnössége nyilvánvaló lett, túlságos elné- 
zéssel palástolta veje botlását. Ezért a közvéle- 
mény ellene fordult s a képviselőház egyenes fel- 
szólítására G., bár nem szívesen, 1887 dec. 1. le- 
mondott méltóságáról ós visszavonult szülőföld- 
jére, V. ö. Zevort, La présidence de Jules G. 
(Paris 1898). 

Grew (ejtsd: grjú), Nehemiah, angol botanikus, 
szül. Coventryben (Angolország) 1628., mogh. 
Londonban 1711 márc. 15. Külföldön tanult, de 
mint orvos szülővárosában működött ; 1677. Lon- 
donban a Royal Society titkára lett. Az első ne- 
vezetes növónyanatómus s a növényszövettan 
alapvetői közé tartozik. Ó ismerte fel a növények- 
nek sejtalkotta szervezetét, ő különböztette meg a 
parenchymát, a rostszövetet, az igazi edényt, és a 
nedvvel telt csatornákat, s ezeknek a szöveteknek 
összefüggését más-más növényszervben puha- 
tolta ki. Vizsgálatainak eredményét The anatomy 
of vegetables (London 1671) és The anatomy of 
plants (u. 0. 1682) c munkái közölték ; az előbbi 
Anatomie des plantes címen Parisban 1675. fran- 
ciául is megjelent. V. ö. Kanitz A., Grew prio- 
ritás kérdéséhez (Magyar Növényt. Lapok 1885., 
33. 1.) ; Hanstein, Die Begi-ündung der Pílanzen- 
anatomie durch G. und M. Malphigi (Bonn 1886). 

Grey (Gray, ejtad: gré), Johanna (Jane), Skugol 
királynő, szül. 1537. kivégezték 1554 febr. 12. 
G. Henry, SuíTolk hercegének leánya volt, nagy- 
anyja pedig Mária, VIII. Henrik király nővére. 
Ezért VI. Eduárd király Northumberland herceg 
ösztönzésére őt nevezte ki örökösének. VI. Eduánl 
halála után 1553 júl, 10. G. csakugyan el is fog- 
lalta a trónt, bár nem vágyott annak birtokára. 
De már júl. 19. át kellett engednie helyét Máriá- 
nak, VIII. Henrik idösebbik leányának, aki mellé 
az egész angol nép és hadsereg állott. Mária G.-t 
férjével, Dudley Guildforddal együtt azonnal fog- 
ságra vetette és halálra ítéltette. De a halálos íté- 
letet csak akkor hajtották végre a szerencsétlen ki- 
rálynőn, mikor atyja, Suffolk herceg 1654 febr. új 
felkelést támasztott Mária ellen. Szomorú sorsát 
több költő örökítette meg, Delaroche pedig meg- 
rázó képet festett róla. V. ö. P. Sidney, Jane, the 
Queen, somé account of life and literary remains 
(London 1900). 

Grey (ejtsd : gré), 1. Charles, earl ofG., angol 
államférfiú, szül. 1764 márc. 13., megh. 1846 júl. 
17. 1786-bau lett a parlament tagja, hol 1792 óta 
leghevesebb előharcosa volt a parlament reform- 
jának. 1806 óta Hotvirk lord címét viselte s rövid 
ideig az admiralitt^s első lordja, majd külügyi ál- 
lamtitkár volt. Ezután (1807) 23 éven át a libe- 
rális ellenzék vezére volt és bátran védte a sze- 
rencsétlen Karolina királynét, IV. György elvált 
nejét. 1830-ban, Wellington visszalépése után, G. 
állott az új minisztérium élére. Mint ilyen, a lor- 
dok heves ellenállása dacára 1832. keresztül vitte 
a parlament reformját. Azután még megsziiiitotto 
a Keletindiai Társaság monopoljogát s eltörölte 
a rabszolgaságot a brit gyarmatokon. Az ir kér- 



Qreybeard — 1 5 — 

It«ben azonban elvesztette a parlnment bizalmát 
3 1834 jűl. visBMŰépett V. ö. Charles G., Life 
and of theseoood EarlU. (London 1861). 

2. > i, baronet, angol áliamférflá, G. 
3. unokúja. <z\il. 1862. A parlamentnek 1885 óta 
liberilis párti tápja. 1892 aug.-tól 1895 jón.-ig 
Oladstone, majd Rosebery kabinetjében külügyi 
aláUamtítkár. A liberálisok újbóli kormáuyraj uta- 
sakor ""*' '^"""■'-nii-Banuerman minisztériu- 
mábii ititkár lett s tárcáját 1906 
óta A.->i.,i..w. n.,.i ■;>..i...aban Í9 megtartotta. G. foly- 
tatta konzervatív (»ií»djón»^k külpolitikai irányát. 
Az 1904. kötött szerződés értelmében teljes erejé- 
ről támogatta Franciaországot az 1906-iki alge- 
cinkéi konferencián. 1908-ban pedig Oroszország- 
éul f'iryt'zett meg a függő keleti, ktllönösen a 
pt'rz^i kérdésekben. Az 190S— 1909-iki balkáni 
krizis óta Nagy-Britannia, Francia- és Orosz- 
ország egyetértése (tríple-entente) jelentkezik a 
bármasszővetség politikájával szemben, igy a 
marokkói kérdésben és az 1912— IB-iki balkáni 
háború idején. Ez ntóbbi alkalommal összetllt lon- 
doni konferenciának G. volt az elnöke és béke- 
szerető fellépésének nagy hatása volt. 

3. Sir George, baronet, angol politikus, G. 1. 
nnokiiöocse. szül. Gibraltárban 1799 máj. 11., 
megh. 1882 s/.cpt. 9. 1832-ben lett a parlament 
tagja s különféle tárcákat viselt az egymást kö- 
Tetó whig-korraányokban. Három ízben volt bel- 
Igyi államtitkár (1846-52, 1855—59 és 1862— 
1866). 

4. Sir George, angol állfimférflú, szül. 1812 
ápr. 14.. megh. Londonban 1898 szept. 19. Az an- 
gol hadseregbe lépett, majd 1837— 39-ig tudo- 
mányos expedíciót vezetett Ausztrália Ny.-i és 
Ö.-i részeiben s tapasztalatait meg is irta. Azután 
egy emlékiratot dolgozott ki a helyes gyarmati 
politikáról. 1841-ben Adelaide ausztráliai gyar- 
mat kormányzójává nevezte ki a brit kormány 
8 azt öt év alatt rendbe szedte. 1846— 47-ig Új- 
Zélandban simította el az ang^l gyarmatosok és 
abenszülöttok közti ellenségeskedést. 1854— 61-ig 
a Pokfóld kormányzója volt s nagy érdemeket 
szenett a búrok és kafferek lecsendesítésével. 
1861-ben ismét Új-Zélandba küldték, hol leverte 
a maorik felkelését. 1867. lemondott kormányzói 
liivatalilról, de aztán még több ízben volt e gyar- 
mat mini.>izterelnöke. 1894-ben Londonba jött és 
ott is halt meg. V. ö. M. Roherts, The life of Sir 
George G. (London 1899, 2 köt.). 

5. Henry, earl nf G., angol áliamférflá, G. 
1. fia, szül. Howick-Houseban (Northumberland) 
1802 dec. 28., megh. u. o. 1894 okt. 9. 182G-ban 
lett a parlament tagja. 1830— 33-ig atyja mi- 
nisztériumában alállamtitkár volt, 1835— 39-ig 
pedig a hadügyi tárcát viselte. 1846-ban Russell 
kabinetjében a gyarmatagyi tárcát vállalta, de a 
Pokíoldön nem volt szerencsés a búrokkal szem- 
ben, séma kaffer háborúban. Palmerstonnal együtt 
ö volt egyik fóokozója a Rossell-kormány buká- 
sának 1862 febr. Ezután a felsőházban foglalt 
helyet s bár megmaratlt whig-pártinak, mégis 
ellenzője lett sok liberális reformnak. 1882 jan. 
aztán az ir kérdés miatt nyiltan szakított a libe- 
rális (whig)-párttal. 

«r<>ybe»r<i. 1. Bellarmine. 



Oribeauva 



Greyerz, város, 1. Gntyéres. 

Ureyhoand (ang., ^itad: 8T<-hA«ad), vadász- 
kutya, 1. Kufifu. 

Greyinoath (^udrjrémöth), Grey connty székhe- 
lye és kikötőváros Uj-Zólandon a déli szigeten, 
a Grey-river torkolatánál a nyugati parton, 3746 
lakossal. Gazdag szénbányákkai és nagy bur- 
gonyakivitellol Anglia felé, 

Ghreyson [ejtai: greiÁa), Emilé, belga író, szül. 
Brüsszelben 1823 aug. 17. A belga felsőbb- és kö- 
zépiskolai oktatás főigazgatója volt 1894-ig. Ne- 
vezetesebb regényei : Fiammá Colonna (Bruxelles 
1857) ; Les récits d'un Flamand (1859) ; Le pas- 
teurdeTargnon(1860); Jacques le charron (Paris 
1862); Les magots des Téssiers (Bruxelles 1863); 
Juffor Daatje en Juffer Doortje (Rotterdam 1874) ; 
La maison Oudewaeteret Huysman (1877); Bons 
OQ mauvais au choix (Verviers 1882); Teintes 
grises, teintes claires ct teintes sombres (1888) ; 
Hieraujourd'hui (1890) ; ezeken kívül : Les aber- 
rations de maximé sur Téducation (1888, 1890) ; 
Sons les brumes et clartés des Flandres (1895); 
A travers passionsetcapricos(1896); L'enseigne- 
ment publíc en Belgique (Bruxelles 1893 — 96, 3 
köt). 

Greytown (ejtsd : préunn), város, 1. San Jván. 

Greytown-rend, máskép San-Juan-rend, ame- 
rikai rendjel, melyet 1857 máj. 1. a nikaraguai 
Grey-Town város elöljárósága alapított, az 1854 
jun. 14. az Egyesült-Államok részéről történt 
bombázás után a város körül maguknak érdeme- 
ket szerzett egyének jutalmazására. Három osz- 
tálya van : nagykeresztesok, parancsnokok, lova- 
gok. Nagymestere a mindenkori polgármester, a 
rend csak a városi tanács egyhangú határozata 
folytán adományozható. 

Grezzs v. gregia (ol.) a. m. grége (1. o.). 

Grezzana, falu Verona olasz kertüetben, (isiü 
6243 lak., kövületek lelőhelye. Az itteni Villa 
Allegriben Paolo Veronese freskói vannak. Kö- 
zelében a Ponté di Veja nevű festői, tennészetal- 
kotta hld és oseppkőbarlangok. 

Grgeteg (Görgeteg), adók. Szerem vm. iregi 
j.-ban, (1910) .360 szerb lak. ; n. p. Kruáedd, u. t 
írig. A G.-i kolostort a XV. sz.-ban a Brankovics 
szerb fejedelmi család alapította; templomában 
1899-ig volt egy nagyértékú oltár Orfelin Jakab 
szerb festő flreskóival, melyet a templom restau- 
rálásakor szétszedtek. 

GrgareTci, adók.8zerém vm. mitroviczai j.-ban, 
(1910) 2008 szerb és német lak., postaügynökség : 
u. t. Mitrovicza. 

iirlmm L. (nOr), a Lecythidaceae család génusza 
4 fajjal. Pompás lombú fák Amerikában. A G- 
cmUifiora L. (Anchovy pear, a. m. Anchovy kör- 
téje) az Antillák karcsú, ágatlan fája. Lándzsás, 
gyakran méternél hosszabb, lecsüngő leveleiből 
nagy koronája alakul. Virága nagy, fehér, áler- 
nyői a vén fából nőnek ki, bogyója barna, be- 
főzve eszik. Európában üvegházi disz. 

Gribeanval (^twi: —borai), Jean Baptiste Va- 

n'te de, francia hadi mérnök és tábornok, szül. 
ensben 1715 szept. 15., megh. Parisban 1789 
n^jns 9. 1752. d'Argenson hadügyminiszter meg- 
bízásából Berlinbe utazott, hogy a Nagy Frigyes 
által a tüzérség terén létesített reformokról jelen- 



Qriblette 



— 16 — 



Griesbach 



test tegyen. 1757. osztrák szolgálatba lépett és 
noki köszönhették első sorban az osztrákok Glatz 
várának bevételét. 1761. pedig Schweidnitzot vé- 
delmezte sikeresen II. Frigyessel szemben. Ámbár 
Mária Terézia 1764. táborszernaggyá nevezte ki, 
G. mégis visszatért francia szolgálatba. XV. La- 
jos a tüzérség főbiztosává nevezte ki ; nemsokára 
azonban G. kogyvesztes lett és elbocsáttatott 
<1765). XVI. Lajos 1766. a párisi arzenálnak igaz- 
gatói állásával kárpótolta. 

Crriblette (franc, ejtsd: gnbiett), rostélyon sült, 
Kzalonnával borított pecsenye. 

Gribojedov, Alexander Szergejevics, orosz szín- 
műíró és diplomata, szül. Moszkvában 1795 jan. 
15. (4.), megh. Teheránban 1829 febr. 11. (jan. 30). 
Tanulmányait a moszkvai egyetemen végezte, 
egy ideig az irkutszkl huszárezredben szolgált, 
1819— 23-ig a teheráni követség titkára volt, erre 
2 évet szabadságon töltött, Moszkvában és a vi- 
déken, 1826. visszatért a szolgálatba a Kauká- 
zusba, részt vett az 1827— 28-iki, Perzsiával folyó 
háborúban és a béketárgyalásokban, 1828. Tehe- 
ránban az orosz követség teljhatalmú minisztere 
lett, hol az erélyes föllépése által szított forrongás 
áldozata lett. Főműve a híres, az akkori társadal- 
mat ostorozó, Gore ot urna (Az ész bajjal jár) c. 
vígjáték, amelyet 1824. fejezett be és amely, még 
mielőtt nyomtatásban megjelenhetett volna, rop- 
pant feltűnést keltett és számtalan másolatban 
kézről-kézre járt. A színpadon csak 1831., nyom- 
tatásban csak 1833. jelenhetett meg, erősen meg- 
csonkult alakban. Műveinek első teljes kiadásía 
Berlinben jelent meg 1860. 

Gri6e, adók. Zágráb vm. károly városi j.-ban, (1910) 
414 horvát lak., u. p. Ríbnik, u. t. Károlyváros. 

Gxics-hegy, 1. Zágráb. 

Grid, 1. kisk, Fogaras vm, sárkányi j.-ban, 
tt9io) 1187 oláh lak,, u, p. és u. t. Sárkány. — 2. 
(r., kisk. Hunyad vm. szászvárosi j.-ban, (1910) 
588 oláh lak., u. p. és u. t. Szászváros. 

Grldlron (ang., ejtsd: griddájm) a. m. rostély, 
az északamerikai sávos-zászló tréfás elnevezése. 

Grieg, Edvard Hagerup, norvég zeneszerző, 
szül. Borgenben 1843 jún. 15., megh. u. 0. 1907 
Bzopt. 4. Zenei kiművelését a lipcsei konzervató- 
riumon kezdte (1858-63), ahol Moscheles, Haupt- 
mann, Richter és Roinecke voltak a mesterei. 
Tanulmányait 1863. Gadenál folytatta Kopen- 
hágában. Egyéniségének kialakulására a legna- 
gyobb hatással Nordraak Richárddal, a fiatalon el- 
hunyt zseniális norvég zeneszerzővel való barát- 
sága volt. G. 1871. megalapította a christianiai 
íeneegyosületet, amelynek 1880-ig állt az élén. 
1880-ban Bergenbo költözött, 1897. a berlini aka- 
démia tagjai sorába választotta. Müvei: dalok, 
zongoradarabok, norvég népdalok és norvég tán- 
cok, hogodüszonáták, zongoraszonáta, gordonka- 
szonáta, zongoraverseny, szimfonikus táncok, kó- 
rusok, nyitány (ögszel), zenekari suite-ek : Aus 
Holbcrgs Zeit, Poer Gynt, Sigurd Sorsaifar. 
Müveinek katalógusát kiadta Petors (1898). Éle- 
téről és müvéezetóról írtak Schjelderup, Niemann 
Finck(1908). 

Qrien, német festő, I. Baldung. 

Oriepenkerl, 1. Christian, német festő, szül. 
Oldenburgban 1839 márc. 17. Bahlnak toII ta- 



nítványa Bécsben, ahol állandóan letelepedett 
1875— 1910-ig a művészeti akadémia tanára volt 
és a Rahl-féle iránynak folytatója. A mesterének 
vezetése alatt nyilvános és magánpalotákban fes- 
tett dekoratív műveket önállóan készített nagy 
képciklusok követték. Említendők: Prometheus 
mondáját ábrázoló festmények az athéni tudomá- 
nyos akadémia üléstermében, 13 antik tárgyú 
kép a bécsi parlament főrendiházában, stb. 

2. G., Wolfgang Róbert, német költő, szül. 
Hofwylban 18Í0 ináj. 4., megh. 1868 okt. 16. 
Braunschwoigban, ahol tanár volt. Főművei : Die 
sixtinische Madonna, epikai költemény (Braun- 
schweig 1836) ; Das Musikfest, oder die Beetho- 
vener, noveUa (Leipzig 1838, 2. kiad. 1841); Rit- 
ter Berlioz in Braunschweig (u. 0. 1843) ; Die Oper 
der Gegenwart (u. 0. 1847), amelyben a hang- 
művészet újjáalakítását javasolta; Der Kunst- 
genius der deutschon Lítteratur ím letzton Jahr- 
hundert (u. 0. 1846, I. rész) ; Maximilián Robes- 
pierre (Bremen 1851) ; Die Girondisten című tra- 
gédia ; Ideál und Welt (Weimar 1855) és Auf der 
hohen Rast (Freiberg 1860) színmüvek ; Auf St. 
Helona (Hamburg 1862) dráma és Novellen című 
elbeszélései (Braunschweig 1868). V. ö. Sievers, 
R. G., Biographischkritísche Skizzen (Wolfenbüt- 
tel 1879). 

Grierson (ejtsd : grirsz'n), Georgc Ábrahám, an- 
gol orientalista, szül. Glenagearyben (Dublin 
county) 1851 jan. 7. 1873-tóI kezdve Indiában hi- 
vatalnok volt, míg 1898. az indiai kormány m^- 
blzta az élő indiai nyelvek geográfiai és statisz- 
tikai összeállításával (Linguistic Survey of India). 
1894. a kalkuttai Asiatic Society titkára lett. Fő- 
művei : Grammar and crestomaty of the Maithili 
language (Kalkutta 1880); Seven grammars of 
the dialecte of the Bihari language ; Notes on the 
district of Gaya (u. 0. 1893). 

Gries, falu Bozen tiroli kerületi kapitányságban, 
(1910) 6299 lak., számos hotellel és nyaralóval. A 
hideg szelek ellen védett helyet számosan keresik 
föl téli lakóhelyül. 

Gries, Johann Diedem'h, német műfordító, 
szül. Hamburgban 1775 febr. 7., megh. u. 0. 1842 
febr. 9. Lefordította: Tasso Megszabadított Jeru- 
zsálemét (Jena 1800—03, 2 köt., 14. kiad. Berlin 
1880) ; Ariosto Órjöngő Lorántját (Jena 1804— 
1808, 4 köt., 4. kiad. u. 0. 1851, kivonatban Leip- 
zig 1882) ; Calderon színmüveit (Berlin 1815—26, 
7 köt., 3. kiad. u. 0. 1862, 9 köt.) ; Boyardo Sze- 
relmes Lorántját (Stuttgart 1835—37, 3 köt.), stb. 
Saját költeményei és kisebb fordításai két kötet- 
ben jelentek meg (Stuttgart 1829, 2. kiad. 1859). 

Griesbach, falu és látogatott fürdőhely Üflfen- 
burg badoni kerületben, vastartalmú ásványvíz- 
forrásokkal és (1910) 748 lak. 

Griesbach, Johann Jákob, német prot. teoló- 
g^us, szül. a hossoni nagyhercegségben Butzbach- 
ban 1745 jan. 4., mogh. Jenában 1812 márc. 24. 
Jeles újtestaraontomi szövegkritikus; 1776. a jenai 
egyetemen rendes tanár lett. Fő munkái : Syno- 
psls Bvangelioi-um (a 3. kiad. 1809., 2 köt.) és 
Nóvum Testamentum (2 kiad. 1796 és 1806., 2 
köt.). Ezekhez járultak még : Symbolae criticae 
ad supplendas ot corrigondas varias lectiones N. 
T. (1785—93. két köt.) ; Commentarius critious 



Gries-hAffó 



— 17 



Qrlfflth-féle propeliercsavar 



in textum graecum N. T. (1798-tóI 1811-ig 2 köt.) 
és Opascula academica (1824—25, 2 köt. Kiadta 
Gablor). 

Oriea-hágó, a Lepontini Alpok Simplon-cso- 
portján, a svájci Wallis kanton határán vezet át 
a lUiOne fulju viz»'inek viiljfjéMl a Po völgyébe, 
24-46 ni. inívgiws, régebben fontos közlekedő út volt. 
Oriesheim. 1. G. am Main, porosz falu a 
wiesbudeni közigazgatási kerületben, (i9io) 1 1.514 
lak. Vegyéaieti ipar. — 2. G. in Hessen, falu a 
h oooon i Starkenburg tartomány darmstadti ke- 
rületében, (1810) 5999 lak. Malomipar. 

Griesinger, 1. Jákob (Jacobus AUemannus 
vagj' Jakcí) von Ulm), német üvegfestó, szül.ülm- 
ban 1407.. megh. 1491. Bolognában a dominiká- 
nos rendbe lépett. Egyetlen fenmaradt müve a 
bolognai S. Petronio templom egy festett ablaka. 
Az - ' ■ ' ' ' 7irá avatta. 

német orvos, szül. Stuttgartban 
1817 jiu. -.K, iu-iíh. Berlinben 1868 okt. 26. Tü- 
bingenben. Parisban tanulta az orvosi tudomá- 
nyokat s Friedrichshafenbon telepedett meg, mint 
gyakorló orvos. 1840—42 közt Winnenthalban a 
tébolyda segédorvosa volt. 1843-ban Wunderlich 
mellett tanársegéd, ugyanazon évben magán- 
tanár lett. l&49-ben Kiéiben tanár, 1850. Kairóban 
Abbász pasa háziorvosa volt. 1854-ben vissza- 
tért hazájába s előbb Tübin génben, azután Zü- 
richben, végül Berlinben lett tanár. Az elme- 
kórtant kizárólagos orvosi alapokra fektette és 
1866. Berlinben az ő fáradozása foljián beren- 
dezett pszichiátriai kórház élére állt. G. iskolájá- 
ból keililtek ki a hetvenes években a német elme- 
gyógyászok kiválóbb alakjai, az ó nézetei ural- 
kodtak szaktudományában évtizedeken át, va- 
lamint az elmebetegségek első orvostudományi 
rendszeresítése is tőle indult ki. Ug^'szintén 6 ala- 
pította a ma is nagy tekintélyben álló Archiv für 
Psychiatrie u. Nervenkrankheiten c. folyóiratot. 
Nagy műve : Pathologie u. Therapie der psychi- 
schen Krankheiten, évtizedeken át páratlan ve- 
zérfonalul szolgált. 

Qriess féle reakció, a vízben foglalt salétro- 
mossav kimutatására szolgál. A salétromossavat 
tartalmazó vízhez f eniléndia- 
mint adunk, akkor sárga szí- 
neződés mutatkozik. 

Griff (XaA.gryphns), mitoló- 
giai állat, melyet a görögök 
oroszlántesttel, sasfejjel és 
sasszámyakkal ábrázoltak. 
Valószínűleg a keletről szár- 
mazott át a G. fogalma, mert 
már a persepolisi maradvá- 
nyokon is előfordul. Az ókor- 
ban a G. a látnoki képesség 
és éleselméjüség szimbóluma 
volt. (V. ö. az ókorra néz- 
ve Stephani cikkét, Compto 
rendű de la commission ar- 
chéologique de St. Peters- 
bourg, 1864). A középkor 
hitte a G. létezését és a természetrajzi művekben 
elő is fordul. Az ornamentikában sűrűn használ- 
ták, a renaissance plasztikájában is előfordul. A 
heraldikában a G.-et ép úgy, mint az oroszlánt, 

Rími San ÍJtJB^amn. IX. ML 




1. ábra. 




2. ábra. 



csak profilban ábrázolják. Feje, tollas n^aka, szár- 
nya, karmai az előlábakon a sastól erednek, testé- 
nek többi része az oroszlántól Lépő v. ugró hely- 
zetben ábrázo^ák 0- az i. ée 2. ábrát). Gyakran 
a felső testnek más színe van, mint az aLsónak. 

Griifenfeld, Peder, gróf. dán államférfiú, szül. 
Kop<>nhágában 1635 aug. 24., megh. Drontheim- 
ben 1699 márc. 12. Egy Kopenhágában letelepe- 
dett német borkereskedő fla, a eredeti neve Scht- 
macher volt. Képzettségével ée ügyességével 
csakhamar megnyerte III. Frigyes dán kir^y 
bizalmát, kinek 1665. kabinettitkára lett. Mint 
ilyen dolgozta ki Dánia új alkotmányát (Konge- 
lov), mely a királynak abszolút hatalmat biztosí- 
tott. III. Frigyes utóda, V. Kereeztély 1673. gróffá 
és birodalmi kancelláirá nevezte ki. E minősé- 
gében sok üdvös reformmal emelte Dánia belső 
rendjét és jólétét. Külső politikája azonban nem 
volt szerencsés, mert nem tudta megakadályozni 
1675. a svédekkel való háború kitörését. E há- 
ború alatt kétszínű viselkedésével és megveszte- 
gethotóségével előidézte bukását. 1676 márc. ha- 
zaárulás vétsége miatt halálra ítélték s csak a 
vérpadon kapott kegyelmet Ezután 22 évig síny- 
lődött a fogában, melyből kiszabadulva, nem- 
sokára meghalt V. ö. A. D. Jörgensen, Peder 
Schumacher G. (Kopenhága 1893—94, 2 köt). 

Griffier. Jan, hollandi festő, szül. AÍnsterdam- 
ban 1656., megh. 1718. Saftleven Hermán gondos 
modorában festette többnyire rajnaparti tájké- 
peit, melyek egész sorozata (17 drb.) a di-ezdai 
képtárban látható ; egy ilyen kép a budapesti Szép- 
művészeti Múzeumban van. 

Griffin, countj-székhely Georgia északamerí- 
kai államban. Atlantától D.-re. Mezőgazdasági 
kísérleti állomás, gyapotszövők. Lak. (1910) 7478. 

Ciriffinia Ker. (döt.), az Amaryllidaceae csa- 
lád génusza ; 7—8 faja Braziliában, árnyékos he- 
lyen termő, hagymás növény. Viráguk leple zigo- 
morf. tölcséralakú, szeletei hátrahajlók. Levelük 
nyeles, hosszúkás vagy tojásdad. Termésük tok. 
Egyes fajok, így a G. Blumenavia Can., G. 
hyadnthina Ker. (virága fehér kéksávos, 10 — 12 
cm. átmérőjű), G. onuUa Ker., szép, de ritkán te- 
nyésztett szobai növények. 

Griffith, 1. Sámuel Wcűker, sir. ausztráliai 
államférfiú, szül. 1845. Queensland gj-armatállam 
szolgálatában működött mint koronaügyész, k^ 
sőbb mint közoktatástlgyi államtitkár.l883-88-ig 
és 1890— 9.3-ig Queensland miniszterelnöke volt 
Nagy része volt ezután az ausztróliai államszövet- 
ség előkészltéeében. 1903-ban Deakinőeszminisz- 
téríumának tagja lett, mint a szövetség főtörvény- 
székének elnöke. 

2. G.. William. botanikus, 1. Griffih. 

Griffith-!ehér (dnkoHih), fehér ano^anikus 
festék, melyet cinkszulfátoldatból és báriumszul- 
fldból készítőnek, olyképen, hogy a kiválasztott 
báriuraszulfátot és cinkszulfidot kiizzítják. A O.-t 
ólomfohér helyett használják. Ha a kén eltávolí- 
tását vízgőzzel végezik, akkor mint meisseni fe- 
hér kerül forgalomba. Hasonló a Uihopon (Utko- 
uhan), mely 10— 15«'o cinkszulfldot tartalmaz. 
Mind e festékek nag>'on állandóak. 

Griffith-féle propellercsavar, 1. Propelier- 
csavar. 



Qrifflthides Dobslnensls 



— 18 - 



Grlgrorovlcs 



Grifíitliides Wobslncnsis III. (paieont.), 

A G.-ek a told történotóiiok olsö szakában, a paleo- 
zoikumban ólt alsórendű rákfólékhez, a trilobi- 
tákhoz tartoznak. Főképen a devonban, karbon- 
ban 8 alárendelten még a permben is éltek. Ha- 
zánk karbon-képzödményeiböl eddigelé az első és 
egyetlen trilobita, a G. Illés, Dobsina környékén 
került elö. 
Griff-madár, 1. Qriif. 

Griflbn (franc.) \. griff onneuri^i^s^ ■ griffonnör), 
trágár Író ■.qrifforinagei.^i^^ ■ — áz8),szennyirodalom. 
Crriflon (ang.), vadászkutya, 1. Kutya. 
Griíf-rend. Alapította 1884 szept. 15. Frigyes 
Ferenc mecklenburg-schwerini nagyherceg négy 
osztállyal: 1. nagy kereszt ; 2. a) nagyparancs- 
nokkereszt, b) parancsnokkereszt ; 3. tiszteletbeli 
kereszt; 4. lovagkereszt. Az 1. osztály kardokkal, 
az 1. és 2. gyémántokkal is adományozható. Jelvé- 
nye : aranyszegélyű nyolc-sarkú kereszt, középen 
arany medaillonnal, rajta egy jobbfelé lépdelő 
griff. Szalagja világossárga, a nagykereszteseké 
9 cm. széles, keskeny vörös szegéllyel. Az 1. osz- 
tályhoz tartozó csillag nyolcágú, ezüstös, rajta a 
kereszt medai Ilonja, melyet aranyszegélyű vörös- 
zománcos karlka vesz körül, rajta aranyban a fel- 
írás : Altior adversis. 

Orlffth., növénynevek mellett Griffiih Wil- 
liam, angol botanikus nevének rövidítése ; szül. 
1810. Ham Coramonban, megh. 1845., mint ma- 
lakkai orvos. Ázsiai növényeket írt le. 

Griíit (griphit, isv.), veséded tömegek, gyanta- 
üvegfény fl, sötétbarna, átlátszó. Kémiailag a 
triplithez áll közel; lényegében mangánfoszfát, 
de tartalmaz még Al, Ca, Na, K, F és H-t is. 
Előfordul Harney City közelében (Dakota) a grá- 
nitba beágyazva. 

Grifo (Gripho), Martell Károly frank fejedelem 
fia. Atyja halála után 741. fellázadt bátyjai. Kis 
Pipin és Karimán ellen, de leveretett és fogságba 
került. Innen kiszabadulva 747. a szászokhoz, 
majd a bajorokhoz menokült.Pipin öt 12 grófsággal 
akarta kielégíteni, de Q. újból fellázadt és a lon- 
gobardokhoz menekült, hol 753. Pipin emberei 
megölték. 

Grifózis (gryplwsis). Virchow a körömnek, 
nevezetesen a láohüvelyk körmének elég gyakori 
elváltozását nevezte így el, amelynél a körömágy 
erősen elszanisodván, a köröm többé nem előre, 
de fölfelé nő ; a beteg nem tudván azt levágni, 
évek alatt egy vastag, barna, a kos szarvához 
hasonlóan kunkorodott, néha 10—12 cm. hosszú 
karomszerű növedék keletkezik. A folyamat oka 
a körömágy gyuladása, melyet elősegíthet a szűk 
cipő, idegbajok, gyüjtőértágulatok, a köröm alá 
jutott szenny ós idegen testek stb. Operatív keze- 
lése szükséges. 

Grigi (ncv.), a Dryobalanops campliora (mely 
barosz-kámfort is .szolgáltat) fehér, szagtalan, a 
vízben alámerülő gyantája, melyet a barosz-kám- 
for hamisítására használnak. 
Grigioni, Le, GraubUnden olasz neve. 
Grignan, Frangoi.se Marguerite, 1. Sóvigné. 
Grignano ititaá: (jrinyAno), kisközsóg az osztrák 
tengerparton, a Déli vasút mentén, Miramare 
kastély tőszomszédságában, 1890 óta tengeri für- 
dővel. 



Grignard (ejtsd : grinyár), Vúior, francia kémikus, 
szül. Cherbourgban 1871 máj. 6. Főiskolai tanul- 
mányait a lyoni egyetemen végezte. Előbb mate- 
matikával foglalkozott, csak mikor 1894. Ph. 
Barbier mellé került tanársegédnek, tért át kémiai 
tanulmányokra. 1909-ben a nancy-i egyetem ta- 
nára lett s 1910. a Sorbonne organikus kémiai 
tanszékére került. G. az organikus kémiai szinté- 
zist gazdagította munkásságával, felfedezvén 
(1901) a magnéziimialkilvogyületek egyszerű 
előállítási módját és megállapítván annak rend- 
kívül sokoldalú alkalmazhatóságát az organikus 
vegyületek előállításában (1. Magnéziuinalldl- 
vegyületek). A róla elnevezett reakció nemcsak a 
tudoraányos szintéziseknél (alkoholok, szénhidro- 
gének, savak, terpének, kámforok .stb. előállítá- 
sánál) szerepel, hanem az iparban is (gyógj'sze- 
rek, illatos anyagok stb előállításánál) alkalma- 
zást talál. G.-on kívül egész serege a kémikusok- 
nak foglalkozik a G.-féle reakció alkalmazá-sával, 
az erről ezidoig megjelent értekezések száma 
meghaladja az 500-at. G. számos kitüntetés mel- 
lett 1912. Sabatier-vel közösen a Nobel-díjat is 
megkapta. 

Grigorescu, Nikulé Joan, román festő, szül. 
Bukarestben 1838 máj. 15., megh. Cámpinában 
(Románia) 1907 aug. 4. Kezdetben mint egyszerű 
templomfestő működött odahaza (a Zamtira és 
Agapia kolostorban) s csak azután ment ki Parisba 
és Olaszországba, hogy valódi művésszé képezze 
ki magát. Részívett az 1877— 78-iki román füg- 
getlenségi harcban és festményein megörökítette 
ennek jeleneteit. Később a román parasztok, hegyi 
pásztorok és munkások életéből meríti képeinek 
tárgyát, melyeken igen jellemzően tudta bemu- 
tatni a román fold és nép sajátosságait. 

Grigoriopol (Csemenka, Csorna), 1. város 
Kherszon orosz kormányzóságban, 43 km.-nyire 
Tiraszpoltól, a Dnyepr balpartján, kb. 8000 lak., 
bőrgyártással. A várost a XVIII. sz. végén Potem- 
kin György alapította. — 2. G., helység Sztavro- 
pol kaukázusi kormányzóságban, a Kubán folyó 
mellett, kb. 4000 lak. 

Grigorovics, Dmitrij Va.9ziljerncs, orosz író, 
szül. a szimbirszki kormányzóságban 1822 márc. 
31. (19.), megh. Szt-Pétervárt 1900 jan. 3. (1899 
dec. 22.). Tanulmányait a szentpétervári raéniöki 
iskolában kezdte, de innen átlépett a művészeti 
akadémiába és később a művészetek pártolására 
alakult társaság titkára lett. Legjobb művei a 
jobbágyság szomorú helyzetét ecsetelő paraszttör- 
tónotei ; mindjárt az első kettő : A falu (Derevnja 

1846) és A szerencsétlen Antal (Anton Goremyka 

1847) mély benyomást tettek. Ilyen elbeszélések 
még, sok apró elbeszélésen kívül : A szántóvető ; 
Húsvét vasárnapja (Svétloje Christovo voskre- 
senije); A kompra való várás ; A szmedovi völgy. 
Két regényt is merített a nép életéből : A halászok 
(18,52) és A költözködők (Pereselency 1855), de itt 
már inkább csak egyes részletekben nyilvánul 
meg a falusi élet tlgyes megtlgyclése. Kevésbbó 
sikerültek egyéb elbeszélései é.s A falusi utak (Pro- 
seloínyja dorogi 1852) c. regénye, amelyben a 
régi kisbirtokosokat rajzolja. Aziltán hosszú szü- 
net után újra kezdett Irnl. de ezek a városban 
játszó ..nww/.MA.oií : a guttaperka-flú ; A jótékonv- 



Grihaszta 



19 - 



Grillparzer-díJ 



si^g akrobatái stb. már nom értek el akkora sikert 
üs-szes művoi megjolcntek Szt.-Pétervárt 1890 
(10 köt.) 6s 1897. 

Orihaasta (szanszkrit) a. m. házban élő. A 
második foko/at a brahman valláfíos életében. 

Grill, 1. Franz, magyar származású zene- 
szerző, mogh. 179Ö. Sopronban. 1790—95. meg- 
jelent 12 hegedű-zongora szonátája és 12 vonós- 
négyese (Haydn modorában). — 2. G. Leo, ma- 
gyar szánnazású zenetudós, szili. 1846 febr. 24. 
Pesten. Iia<'hner tanítványa, a lipcsei konzerva- 
tórium tanára. 

Cirillade (franc, ejtsd: ^nyid), vaj, tojás és 
zsemlyemorz.sa keverékébe mártott és rostélyon 
pirított, fótt vagy sült hús. Griller, rostélyon vi- 
lágosbarnára pirítani a húst ; jelenti továbbá a 
c'.*5lnozásnál a .^zövetbolyhok lepörkölését, nemkü- 
lönben az érc pörkölését. 

Grill-féle könyrkereskedéB. Egyike a leg- 
régibb magyarországi könyvkereskedéseknek, 
mely különösen a XIX. sz. 50— 60-as éveiben a 
külföldi tudományos irodalom terjesztésével tűnt 
ki. A céget eredetileg Gdbel Károly Frigyes ala- 
pította 1841. Grill Károly 1862. lépett be társul, 
de a cég jelenlegi nevét csak 1868-ban vette fel. 
Grill Károly halála után ennek özvegye, utóbb 
öa, Richárd vezette a könyvkereskedést. Ebbe az 
idóbo esik a cégnek addig egyetlen nagyarányú 
kiadványa: Az ötvösség remekei c, két nagy 
fólió kötetben közrebocsátott mfltörténeti dlszmű. 
A G. 1889. Balázs Adolf tulajdonába ment át vétel 
útján. Ennek halála után 1893. Strasser Lipót és 
Bertalan vették át a cég vezetését és azóta nagj'- 
arányú kiatlói működést fejt ki a cég különösen a 
jog- és államtudományi irodalom terén. 1905-ben 
a könyvkereskedés és a köuy\'kiadóvállalat ketté- 
vált; az elóbbit «Grill-féle udvari könyvkeres- 
kedés* cég alatt Benkö Gyula vette át, mlg a 
könyvkiadóvállalatot «Grill Károly könyvkiadó- 
vállalato cég alatt az eddigi tulajdonosok, Strasser 
Lipót és Bertalan fejlesztették tovább. Is'evezete- 
sebb kiadványai : A Marschalkó-féle Igazságügji 
liendeletek gyűjteménye, a Magyar Törvények 
(írill-féle kiadása, a Közigazgatási Törvénytár, a 
Társadalomtudományi Könyvtár, Magyarország 
címeres könyve, valamint számos, gjakorlati 
szempontból értékes törvény-kommentár, dönt- 
vénytár és jogtudom, zsebkönyv. 

Grillosz (gör., többes számban grilli), szósze- 
rinti értelme malac ; az ó-korban festészeti müki- 
fejezés a karrikaturára, különösen a vegyes ala- 
kokra, melyek álla^ és emterrészletekból vannak 
(ieszetóve. Legelőször a Nagy Sándor korában élt 
Antiphilos festő foglalkozott ily tárgyakkal. 

Grillparzer, Franz, német költő, szül. Bécsben 
1791 jan. 15.. megh. u. o. 1872 jan. 21. Jogot 
tanult s 1813. államszolgálatba lépett ; 1823. ud- 
vari fogalmazóvá és 1832. az udvari kamara — 
a késóbbi pénzügyminisztérium — levéltárának 
igazgatójává nevezték ki; 1856. udvari tanácsosi 
clnmiol nyugalomba vonult. Házasságra nem lé- 
pett, noha el volt jegyezve Kathi Fröhlichhel, s 
menyasszonyával holtig barátságban élt. G. a 
német dráma nagj- mesterei közé tartozik. Első 
kísérlete, Blanca von Kastilien, Schiller hatása 
alatt áll. Die Ahnfrau c. tragédiája (Wien 1817), 



mely az ú. n. vógzettragédiák körébe tartozik, 
de azoktól mesterien szerkeszt«»tt költői cselek- 
vényével és költői nyelvével elüt, nagy színpadi 
sikert aratott. Ezt követték : Sappho (Wien 1819) ; 
Das goldene Vliess (trilógia : Der Gastlround, Die 
Argonauten és Medea, u. o. 1822) ; Des Meeres u. 
der Liebe Wellen (Wien 1840) ; Hero és Leander 
mondáját tárgyaló, Urai részletekben bővelkedő 
drámája ; König Ottokars Glück und Ende (u. o. 
1825) ; Ein treuer Diener seines Herrn (u. o. 1828) 
történelmi tragédiák ; ez utóbbit, melynek tárgya 
Bánkbán története (v. ö. Heinrich G., Bánkbán a 
német költészetben, 1879), Ferenc császár eltil- 
totta a színpadtól. Weh' dom, der lügt (u. o. 1840) c. 
szellemes vlgját<'>ka, melyet később nagysikerrel 
adtak elő, első előadásán megbukott és o balsiker 
után G. visszavonult a nyllvános-ságtól. Der Traum 
ein Lében (u. o. 1840) clmü drámája Calderon ha- 
tása alatt keletkezett (v. ö. Deseö Irén, G., Az álom 
élet, Budapest 1910). A következő évtiiíedben írta 
meg Libussa, Die Jüdin von Tolodo és Ein Bru- 
derzwist lm Hauso Habsburg clmü drámáit, me- 
lyek csak halála után kerültek nyilvánosságra. 
Esthor (Stuttgart 1877) töredék maradt. Das Klos- 
ter von Sendomir (1828) és Der arme Spielmann 
(1848) novellái is sikerültek. Az elkeseredett, gyak- 
ran búskomor költőt utolsó éveiben sok kitüntetés 
érte: a császári tud. akadémia tagjává választolta, 
a lipcsei tud. egyetem tiszteletbeli doktorává 
avatta ; 1861. az oszti'ák urakházának tagja, 1864. 
Bécs díszpolgára lett ; 80-ik születésnapját pedig 
1871. nagy fénnyel ünnepelték meg. Mint poli- 
tikus G. a régi Ausztria embere volt. A magjar 
nemzet törekvéseit sohasem értette meg s azért 
irányunkban rokonszenvvel nem viseltetett (in- 
nen számos magj^arel lenes epigrammja). Müvei- 
ből magyarul megjelent : Az ős-anya, szomorú- 
játék 5 felvonásban, G. után írta Petrichevich 
Horváth Dániel (Pest 1824) ; Medea és Jázon, egy 
muzsikális duodram 1 felvonásban, ford. Emyi 
Mihály (Dobreczen 1808) ; Medea, ford. Ambrus 
Zoltán (Budapest 1898) ; Medea, ford. Hege<lüs 
István (Budapest 1908); Sapho, ford. Inántsi Pap 
Gábor (Székesfehérvár 1820), továbbá Ivánfl Jenő 
(Budapest 1898) és Garay Alajos ; A tenger és sze- 
relem hullámai, ford. Iváníl Jenő (Bpest 1898); 
A szegény muzsikus, ford.Márkus Miklós ; A szen- 
domiri kolostor, ford. Győri Lajos (Bpest 1910). 
Müveinek 25 kötetre tervezett kiadását A. Sauor 
adja ki Bécs városa megbízásából 1911-től. Szob- 
rot .szülővárosában (1883) és Brünnben (1892) emel- 
tek neki. 188.3-ban alakult meg a G.-társaság, 
mely 1891 óta évkönyvet ad ki. V. ö. G. önélet- 
rajzát, továbbá Aug. Ehrhard, G., sein Lében 
und seine Werke (München 1902) ; Hans Sitten- 
berger, G., sein Lében und Wirken (Berlin 1904) ; 
Galamb Sándor, G. és Magyarország (Philologiai 
dolgozatok a magyar-német érintkezésekről, Buda- 
pest 1912.). 

Grillparzer- díj. (irillparzer rendelkezése foly- 
tán örököse, Katharina Fröhlü'h 20,000 forintot 
adott át a bécsi tudományos akadémiának oly cél- 
ból, hogy ezen összeg kamatjaiból három évenként 
a legjobb előadott német dráma jutalraaztassék. E 
díjjal, mely mindig jan. 15. kerül kiosztásra, eddig 
a következő drámákat koszorúzta a bécsi aka- 

2* 



Orlll room 



20 — 



Grimm 



démia : Adolf VVilbrandt, Gracchus der Volkstri- 
bun (1875); Ernstv. Wildenbruch, Harold(1884); L. 
Anzengruber, Heimg'funden (1887); A. Wilbrandt, 
Der Meistor von Palmyra (1890) ; G. Hauptmann, 
Hannele (1896) ; u. a. Fuhrmann Henschel (1899) ; 
Ü. E. Hartleben, Rosenmontag (1902) ; G. Haupt- 
mann, Dor arme Heinrich (1905); A. Sehnitzler, 
Zwischenspiol (1908) ; K. Schönherr, Glaube und 
Hoimath (1911). 

Grill room (ang., ojtsd: grill rúm), Angliában 
vendéglő, melyben főkép rostélyon (grill) sült 
húst szolgálnak fel. Ujabban a kontinensen is el- 
terjedt kifejezés. 

Orim András, 1767— 1783-ig kassai ötvös- 
mester. 1767 ben polgárjogot nyert, a céh jan. 
13. vette fel «Stückmei8t©r» gyanánt kebelébe. 
Egy fehér ezüstszelencéjót a kassai evang. tót 
egyház őrzi. V, ö. Mihalik J., Kassa város ötvös- 
s^ónek története (Budapest 1899). 

. Grimaoe (franc, ^tad: grimias) a. m. arcfln- 
torítás. 

Qrimaldi, genovai nemes család, mely a XIV. 
sz.-ban megszerezte Monaco fejedelemséget (1. o.). 
Mikor a család milanói és nápolyi birtokai a spa- 
nyolok kezébe kerültek, XIV. Lajos Valentinois 
hercegséggel és Batix marquis-sággal kárpótolta 
a G.-akat. A család egyenes ága 1731. halt ki 
Antonio G. személyében, kinek összes címeit és 
birtokait veje, Jacques Francois Léonor Goyon 
de Matignov, a jelenleg uralkodó monacói feje- 
dehni család őse örökölte. 

Orimaldi, 1. Bernardino, olasz államférfiú, 
szül. Catanzaróban 1841., megh. Rómában 1897 
márc. 16. Jogtanár volt, aztán ügyvédkedett, 
1876. tagja lett a képviselőháznak. 1879-ben 
Cairoli második kabininetjóben pénzügyminiszter 
volt. 1884— 88-ig Deprotis kormányában a föld- 
mivelési és kereskedelmi tárcát viselte, melyet 
aztán ismét a pénzügyminiszterivel cserólt fel. 
1889-ben visszalépett. Utóbb még két izben volt 
pénzügyminiszter (1890—91 ós 1892-93). 

2. G., Francesco Maria, olasz fizikus, szül. Bo- 
lognában 1618 ápr. 2., megh. u. o. 1663 dec. 28. 
A Jézus-Társaság szerzetébe lépett és annak kol- 
légiumán a matematikát adta elő. Halála után 
(1665) adták ki Physico-Mathosis doLumine, Colo- 
ribus et Iride, aliisque adnexis libri II. (Bologna 
1665) c. müvét, az egyedülit, mely G.-tól ránk ma- 
radt. Arról nevezetes, hogy benne van leirva a tőle 
fölfedezett szinszóródás és a szintén tőle fölfede- 
zett ós először tárgyalt fényelhajlás (dififrakció). 

3. G., Giovanni Francesm (ü Bolognese), 
olasz festő és rézmetsző, szül. Bolognában 1606., 
megh. Rómában 1680. Bolognában a Carracciak 
múvelnek hatása alatt képezttí ki magát. Főként 
a tájképfestészetet művelte. 16i8ban Parisba 
ment óa az ottani királyi palotát és Mazarin bibor- 
nok palotáját (most nomz<»ti könyvtár) nagy deko- 
ratív hatású freskó-tájképekkel díszítette. Hasonló 
festményeket festett Rómában, a Borghese- ós a 
Quirinalls palotában. Küggőképei olasz képtárak- 
ban, angol magángy üjtcinényoklxMi és a párisi 
Louvroban vannak. Neki tulajdonítanak két szép 
ti\jképi>t is n budapesti Szépművészeti Múzeum- 
ban. Kitűnőek rézkarcai, tiyképek, többnyire a köz- 
napi életből vett alakokkal. 



Grimaldi-rassz, ős emberfajta, mely a nean- 
dei-thaU faj után, melegebb éghajlat alatt élt. 
Csontvázát a Grotte des Entfants-ban találták. 
Verneau szerint alacsonj-termetű (1-54-1-58 m.), 
hosszufejű, kerek homlokú, kiálló pofacsonttal és 
lapos orral biró fajta volt. Valószínűleg a De Mor- 
tillet megjelölte solutréi korszak embere volt. 

Grimani, velencei nemes család, mely 3 dogét 
adott a köztársaságnak: G. Antoniót (1521—23), 
G. Min/ióí (1595-1605) és G.Pietrót {17 il-b2). 
Ez utóbbi idejében választották ketté az aquilejai 
patriarchaságot az udinei és görzi érsekségre. 

Orimesdike (ejtsd: grájmszdék), Buckinghamshii'e 
angol countyban elterülő római sáncok elneve- 
zése, 

Griming Sitnon, szobrász, megh. 1759. Kassán, 
ahol 1723-tól fogva tartózkodott. 1733. az epeqesi 
Ferencrendiek kolostora számára faragott szob- 
rokat. Talán tőle való a kassai Mária-szobor Ls. 
V. ö. Művészet, 1910. évf. 

Grimm Rezső, festő, szül. 1832. v. 1833. Buda- 
pesten, megh. u. 0. 1885. Tanulmányait 1847. 
Marastoni iskolájában kezdte meg s az ötvenes 
években a bécsi akadémián Rahlnál folytatta. A 
hatvanas években Budapesten számos arcképet 
festett (pl. Palóczy Lászlóét, most a Történelmi 
Arcképcsarnokban) és köre rajzolta Deák, Szé- 
chenyi arcképét, Brocki/ Károly Ámor és Psyche, 
TJtan Mór Attila lakodalma stb. műveit. Nyug- 
talan vére, vállalkozási kedve ismét Bécsbe vitte, 
de ott mindenét elvesztve, hazajött s előbb a vidé- 
ken, aztán Budapesten, majd Kocskeméten,Pécsett 
vállalt rajzoktatói állást. Itt üldözési mániába esett 
s utolsó éveit a lipótmezei tébolydában töltötte. 

Grimm, 1. Heinrich Gottfried, német orvos, 
szül. Sargstedtben 1804 jún. 21., megh. Berlinben 
1884 dec. 24. A katonai orvostan terén számos ál- 
dásos iíjítása által nagy érdemeket szerzett. Eltö- 
rölte a kirurgusok intézményét, betegápolókat és 
beteg vivőket ő képeztetett ki legelőször a hadsereg 
számára. Neki köszönhető, hogy a porosz hadügy- 
minisztériumban külön katona-orvosi osztály léte- 
sült, az egészségügyi csapatok szervezését is ő 
kezdeményezte. 1880-ban kiadta a Kriegssani- 
tátsordnimg c. művet. 

2. (t., Hermann, német író, G. 6. fla, szül. 
Kasselben 1828 jan. 6., megh. Berlinben 1901 
jún. 16., mint a művószettörténelem rendes ta- 
nára. Mint író először Ármin (Ijeipzig 1851) című 
drámájával lépett föl, ezt követték Traum und 
Erwachen (Berlin 1854) , Demetrius (Leipzig 1854) 
és Novellen (Berlin 1856, 2. kiad. 1862) c. költői 
munkái. Irodalmi és művészeti tanulmányait a ki- 
tűnő Essays (Hannover 1859, 3. kiadás 1902) : 
Neue Essays (Berlin 1865) ós Fragmente (u. o. 
1900—1902) c. műveiben tette közzé. Főműve: 
Lebon Michelangelos (2 köt., Hannover 1860-63; 
10. kiad. Stuttgart 1901). 1865-66. kiadta az Über 
Künstler und Kunstwerke c. folyóiratot. A berlini 
egyetemen Goethéről tartott kiváló előadásait 
Goethe c. köny vőben adta ki (Berlin 1877, 2 köt., 
7. kiad. 15K)8); torditjisokkal is illusztrált Home- 
ros- tanulmánya : Homer (Bori. 1890-95, 2 köt.). 
G. neje, Giseh v. ^77? /wj. (Bettina v. Arnim leánya, 
szül. 1827., megh. 1889.), a dráma terén próbál- 
kozott néhány színdarabbal. 



Grimm 



— 21 — 



Grimm törvénye 



S-G^Jak/Aa/ "t tilológia megalapítója, 

tszül. Hanaubaii l . ~ , . i.. meglí. Berlinbon 1863 
szopt. 20. Tanulmányaiban Wachler és Savigny 
voltak reá k'gnag> ubb hatással. 1814-ben a szö- 
vetségesek által megszállt Parisban. kés6bb a 
bécsi kongresszuson tartózkodott diplomáciai kiil- 
detéesel. Legtermékenyebb éveit mint künyvtár- 
nok Kasselten s mint akadémikus Berlinben töl- 
tötte, közben 1880— 37-ig göttingeni egyetemi 
tanár volt. mely állását liberális politikai párt- 
állása -ztette el ; legjobb barátja s állandó 
mun! se, Wilhelm volt. A .Magy. Tud. 
Akadeinm kiusó tagjává választotta. U. nagy 
szorgalommal gj-f^tött anyagát kiváló kritiká- 
val, geniális kombinációval és éles logikával dol- 
srozta fel. A nóniot nyelv, népköltészet, népszoká- 
sok, mitológia, a germán jogélet terén egyként 
nagyértékú kutatásokat végzett. Alapvető nagy 
ninvoi- Tber den altdeatsehen Meistergesang 
1 1811); Die beiden áltesten deutschen 

I : ,u. o. 1812); Kinder- u. Hausmárchen 

(Berlin 1812-1822) ; Der arme Heinrich von Hart- 
inann von Aue (u. o. 1815); Deutsche Sagen 
(n.o. 1816-18): Deutsche Qranimatik(l. köt., (Jöt- 
tingen 1819.2. kiad. 1822; 2.-4. köt. 1826-37 ; 
halála után újra kiadták többen 1870-98): 
Deutsche Rechtsaltertümer (u. o. 1828. 4. kiad. A, 
Heusler- és R. Hübnertól 1900); Deutsche Mytho- 
logie ín. 0. 1835) ; Reinhart Fuchs (Kassel 1833) ; 
Weisthümer (Göttingen 1840—1863) : Deutsches 
Wörterbuch íLeipzig 1852, többen folytatják). 
]■" ' itai: Kleine Schriften (Berlin és 

' -90, 8 köt) címen jelentek meg. 
X . 'K » . .N/.ver, J. G. (2. kiad. Berlin 1885); 
Riefll Szende. Emlékbeszéd G. J. külsó tag felett 
(Budapes^t 1873) ; Bleyer Jakab. Hazánk és a né- 
met philolojíia a XIX. sz. elején (u. o. 1910). 
G. meséit sokszor fordították és dolgozták át ma- 
^^ arra : Nagy István (Pest 1861), Halász Ignác 
(Budapest 1878, 1886, 1899). Mikes Lajos (u. o. 
2. kiad. 1911), Baróti Lajos (n.o. 1911); AoÖat 
Virgil. Tíf ne Jek Elek, EndreiZaléa, Dávid Mar- 
git, / P. Gyula átdolgozásai Budapesten 
évsz,: jelentek meg. 

4. Cr., Julia.H Ottó, német zeneszerző, szül. 
Pemauban (Livland) 1827 márc. 6., megh. Miin- 
sterben 1903 dec. 7. 1851-ben a lipcsei konzerva- 
tórium növendéke, 1855. Göttingenbon zenetanár, 
1860. a münsteri Cwiliaverein vezetője, 1878. a 
münsteri kir. zeneakadémia igazgatója, 1897. a 
boroszlói egyetem díszdoktora lett. Kompozíciói 
közül megemlítendók : két suite vonós-zenekarra 
kánonformában, szimfónia (D-moll), .szonáta hege- 
dűre és zongorára, kantáte (.\n die Musik). 

5. G., Mefihior, báró, német származású fran- 
cia író, Hzül. Regea'^burgban 1723 dec. 26., megh. 
Gothában 1807 dec. 19. Mint a szász-gothai örö- 
kös herceg felolvasója 1748. Parisba került, ahol 
kedves modorával és nagj* műveltségével az iro- 
dalmi és ]>olitikai szalonokban igen megkedvel- 
tette magát. Később Friesen gróf, majd az orléansi 
herceg titkára, 1776. pedig a gothai herceg pá- 
risi ügyvivője lett s o minőségében a forradalom 
kitöréséig tartózkodott a francia fővárosban. 
1753— 89-ig. valószínűleg Diderot és Raynal köz- 
reműködésével, irta kéziratban szétküldött hir^ 



adásait a francia szellemi életről, melyek sok he- 
lyes és érdekes ítéletet tartalmaznak. B kéziratos 
folyóiratot halála után Correspondance littórairo, 
phUosophique et critique (Paris 1812 — 14 ; teljes 
kiíidása Toumeuxtól u. o. 1877—82, 16 köt) cím 
alatt nyomtatásban Ls kiadták s máig is megbe- 
csülhetetlen forrás a kor irodalomtörténetéhez. 
V. ö. E. Schérer, M. G. (Paris 1887). 

6. G., Wilhelm Kari, német régiségbúvár. 
G. 3. öccse, szül. Hanauban 1786 febr. 24-én, 
megh. Berlinben 1859 dec. 16. Előbb könyvtári 
titkár volt Kasselban, 1829. bátyjával Göttingenbe 
ment, azután együtt éltek Kasselban. majd együtt 
Berlinbe mentek, s G.-et a berlini akadémia tag- 
jává választotta. Bnvárlatainak tárgya különösen 
a középkori német költészet volt. Nevezetesebb 
munkái a testvérével Írottakon kívül : Altdánische 
Heklenlieder, Báliadén und Márchen (fordítás, 
Heidelberg 1811): Cber deutsche Runen (Göttin- 
gen 1821) : HUdebrandslied (u. o. 1830) ; Freidank 
(u. 0. 18at, 2. kiad. 1860) : Rosengarten (u. o. 
1836) ; Rolandslied (u. o. 1838) ; Wemher vom 
Niederrhein (u. o. 1839) ; Goldene Schmiede (Ber- 
lin l&tO) stb. Főműve : Die deutsche Heldensage 
(Göttingen 1829, 3. kiad. Gütersloh 1890). Kisebb 
dolgozatait Gustav HmricíiSAáta ki (Berlin 1881— 
1886, 4 köt.), ennek első kötete rövid önéletírását 
is tartalmazza. 

Grünma. az ugyanily nevű járás székhelye 
Lipcse szász kerületi kapitányságban. (i9io) 11,440 
lak., műmalmokkal. bőrgyártással, szép ültetvé- 
nyekkel és sétahelyekkel. 1550-ben alapított és 
intornátussal egybekötött iskolája, a Moldantmi 
illustre, Szászországban nagy hírnek ör^-end. 

Griinmelshaasen, Hans Jákob Christoffelvon, 
német prózaíró, szül. Gelnhausenben 1625., megh. 
1676 áug. 17. Badennek Renchen nevű községé- 
ben, hol városbíró volt. IQú éveiben katonásko- 
dott és csak később egészítette ki hiányos ismere- 
teit ntazással és tanulással. Műveit Sámuel Grei- 
fensohn vagy Hirschfeld stb. álneveken írta. Fő- 
műve : Der abenteuerliche Simplicissimus,Tentsch, 
d. h. die Beschreibung des Lebens eines seltsamen 
Vaganten, genannt Melchior Stemfels von Pnehs- 
haim íMümpelgart 1669), mely a XVII. sz. máso- 
dik ifiének legjobb német regénye. Ebben a 30 
éves háború kalandos és Iszonyú napjainak élethű 
képét adja és saját éleményeit mondja el pompás, 
bár gyakran nyers humorral. Többen néi>- és iQú- 
sági ir^tá dolgozták át. Egyéb munkái, melyek 
azonban a Sbnplidssimns-sal nem érnek fel, a kö- 
vetkezők: Tratz Simplex oder Lebensbeschrei- 
bnng ''■- p-»'*" ♦-icerin und Landstörtzerin Cou- 
rach' Itsame Sprintrlnsfold (1670); 

Das v,„ , ^ Vogelnest (1671) ; Schwarz 

und welas oder die Satirische Pilgerin (1666) : 
Der teutsche Michel (1670); Das Rathstübel Plu- 
tonis(1672):DioverkehrteWe;- ' s. Ossze- 
gyí^jtött művei Nürnbergben j< v;^ 3 rész- 

ben (1683-1713). 

Grlaamto (oSt.), a lombos mohák fajokban 
gazdag génnsza. 

Orimming, a Salzburgi Alpok Dachstein-oso- 
portjának 2351 ra. magas hegj'e. 

Grimm törvénye, Grimm Jákobról (1. o.) elne- 
vezett német hangtorvény, mely megállapítja az 



Qrlmoald 



— 22 



Gripenbers 



ú. n. Lcadverschiehung módjait, vagyis azon vál- 
tozásokat, melyeket a néma mássalliangzók szen- 
vedtek a német nyelvben. Két ilyon Lautverschie- 
hung történt: egyik a gennán alapnyelvben, a 
másik magában a németben. Az első szerint pl. 
az eredeti á-böl t lett, v. ö. lat. derd(em), angol 
tootíi, fog ; a másik szerint ebból a germán <-böl 
lett a némotz (vagyis c> hang: Zdhn(il). Grimm 
törvényének első felfedezője Rask dán nyelvész 
volt, Grimm csak kiegészítette, tüzetesen bebizo- 
nyította 8 alkalmazta. Azóta e törvénynek egész 
irodalma van s magyanü is egy jeles munka fog- 
lalkozik e kérdéssel: Grimm törvénye, Petz Ge- 
deontól. 

Grimoald, 1. frank háznagy (major domus), 
Landoni Pipin fia, 6i2. lett Ausztrázia háznagya 
és Slgbert király halála után 656. saját fiát, ChU- 
debei'tet akarta trónra emelni. De a frank neme- 
sek ellene szegültek, kiszolgáltatták öt II. Chlod- 
wignak, Neusztria királyának, aki öt kivégeztette. 

2. O.. longobárd király (662—671), Godebert 
meggyilkolása után került a trónra ós erős kéz- 
zel uralkodott. Megverte az Itáliát háborgató 
avarokat. 

Grimod de la Reyniére (ejtsd : grimo dia renyór), 

Baltíuizar, francia író, szül. Parisban 1758 nov. 
20., mogh. VilIiers-sur-Orgeban 1837 dec. 25. Az 
asztal klasszikusai közé tartozik, aki életbe lép- 
tette az Ínyencek juryjét. Gasztronómiai müvei : 
Almanach des gourmands(1803— 12, 8köt.); Ma- 
nuel des Amphitryons (1808). V. ö. Oeiiiige); Un 
agathopéde de l'Empire (Bruxelles 1854); De- 
nairesterres, G. et son groupe (Paris 1877). 

Qrimsby (Great 0.), kikötőváros Lincolnshire 
angol oountyban, (loii) 74,663 lak., kábel-, hajó-, 
bőr- és sörgyártá.s.sal, virágzó halászattal. Kitűnő 
kikötőjének kereskedelme nagyon élénk. A bevitel 
főcikkei : gabona, magvak, vaj, fagerendák és desz- 
kák, tojás, hal, hús stb. ; a kivitelé : pamutipar- 
cikkek, szén, azonkívül vasúti sínek, acél és halak. 
1911-ben kikötőjében összesen 3500 hajó for- 
dult meg, 2,909.888 t. tartalommal. G.-ből rendes 
gőzhajójáratok indulnak Hull, London, Antwer- 
pen, Rotterdam, Dieppe, Malmö, Göteborg és Ham- 
burg városokba. 

GrimBel, 2165 m. magas hágó a Berni Alpok- 
ban, az Aare völgyéből, Meiringon mellől a Rhone 
völgyébe, Obergostolenbe vezet át Bem és Wallis 
■vájci kantonok határán. 

Grimsey, kis sziget az Atlanti-óceánban, Izland 
szigete közelében. 

Grinád, kisk. Pozsony vm. szempczi j.-ban, (leio) 
1076 tót, német ós magyar lak., vasúti megálló ; 
u. p. és u. t. Bazüi. Róm. kat. temploma a XV. 
nz.-ból való. 

Chrindelwald. falu Bem svájci kantonban, (i9io) 
3696 lak., klimatikus gyógyhely. Gyönyörű fek- 
vésű környékét Svájc legszebb hegyei : a Faulhorn 
tí688). a Schwarzhora (2930), Wetterhom (3708), 
Soheldegg (2069), Schreckhora (4080), Eiger 
(8976). Mönch (41(H), Jungfrau(4166) stb. borítják. 

Grindelwald-gleccBer, a Berni Alpok Fin- 
rteraarhora novü részének két gleccsere, amelyek 
a Grlndelwald-völgybo ereszkednek le. A nugyob- 
Wk ai alsóO., a Mönch, Sohreokliorn ós Vioscher- 
üorn közt nyúlik le, 37 km». területű, 75 km. 



hosszú ; a kisebbik a felső (?., a Schreckhorn és 
Wetterhorn közt, 14*5 km*, területű. 3 km. hosszú: 
az előbbi 1080 m., az utóbbi 1320 ra. magasságban 
ér véget. 

Gringore (ejtsd : gre5gór),kósőbb Gringoire,I^rre, 
francia költő, szül. Caenben 1475-kör., megh. 1538 
V. 1539. Mint az Eufants sans souci (1. o.) tagja, 
1502— 17-ig több misztériumot, moralitást és bohó- 
zatot írt, melyek közül száraz humorával s formás 
előadásával az 1512. színre került s II. Gyula 
pápa ellen irányuló Jeu et sotie du prince des sots 
válik ki. G. a főhőse V. Hugó Notre Dame de 
Paris c. regényének és Banville egyik vígjátéká- 
nak. Müveit Héricault és Montaiglon adta ki (Pa- 
ris 1858—77, 2 köt.). V. ö. ffcoí, P. G. et les co- 
médiens italiens sous Fran90is I. (u. o. 1878); 
E. Badel, P. G. (Nancy 1893); Ch. Oulmont, P. 
G. (Paris 1911). 

Grinnell, város lowa északamerikai állam- 
ban, Des Moinestól ÉK.-re; kocsi- és keztyű- 
gyárak, malmok. Lak. (i9io) 5036. 

Griimell, Henry, amerikai kereskedő, észak- 
sarki expodiciók támogatója, szül. New Bedford- 
ban (Massachusetts) 1799., megh. New Yorkban 
1874 jún. 30. 1818 óta New Yorkban élt. 1828. 
hajózási vállalatot alapított. 1850. fölszerelte a 
De Havon parancsnokságával Franklin keresé- 
sére indult expedíciót, amely a G.-földet fedezte 
föl. Felerészben ő szerelte fel a Kane-expediciót 
(1853—55) és hozzájámlt a Hayes- és Hali-féle 
amerikai expedíciók (1860 és 1871) költségeihoz. 
1852—53. ehiöke, 1854—72. tiszteletbeli alelnök* 
volt az American Geographical Society-nek. 

Grinnell-föld, 1. North Devon északamerUcai 
sarkvidéki sziget BNy.-i félszigete (é. sz. 77"). De 
Haven fedezte föl 1850. — 2. G., az északame- 
rikai sarkvidékhez tartozó terület. É.-on Grant- 
fóldjével, délen az Ellesmere-földdel való össze- 
függését Peary állapította meg. K-en a Kennedy- 
csatoma választja el Grönland ÉNy.-i partjaitól. 
A G.-et Kané expedíciója fedezte fel 1853-ban. 
Későbbi kutatói : Nares (1875-76), Greely (1881- 
1884), Peary (1899), Sverdrap (1898-1901). 

Grinzing, azelőtt Bécs külvárosa, 1890 óta a 
XIX. kerület egy része. 

Griotte (franc), tarka márványféleség, tkp. 
veresbaraa vagy vereses agjagpalába ágyalt na- 
gyobb, loncsoforaiájú, szürkés vagy sárgás mész- 
kőtömegok. Gyakran találni benne kövületeket 
(Clymenia, Goniatites, Ortoceras). A Pireneusok- 
ban bányásszák és díszítésekre dolgozzák föl, küiti- 
nösen Bagnöros de Bigorreban. Ugyancsak G.-nak 
vagy még kampáni nuírványnak is monc^ják a 
Kampán-völgyből származó tarka követ. A G. 
dltalie lángvörösszlnű ; Narbonne vidékén hl\- 
nyásszák. A Garonne vidékéről való rougesanguin 
és a Imiu Languedoc nevű kövek szintén G.-ok. 

Gripenberg, Alexandra, bárónő, a feminista 
mozgalom egyik vezéralakja, szül. 1857. Atyja 
a finn szenátus tagja volt s leányát gondos neve- 
lésben részesítette. Alexandra bárónő l)eutazta 
egész Európát 8 hazatérve 18H9. egy radikális fe- 
minista lapot alapított. Otthon és Táreadalom 
címen. Ezóta szakadatlan harcot folytatott a nók 
választójoga érdekében és eszméit külföldi felol- 
vasásaiban is terjesztette. liK)7 márc., amikor 



Griphit 



— 23 — 



Ortai 



Fianországban az általános váUortói joggal együtt 
a nők is szavazati jogot kaptak, O.-et 18 nöi tár- 
sával egytttt a finn országgjrfllésbe választották. 
A flnn omággjrfilés f(4o6Kl«táea ntán 1908 tava- 
szán G. Ismét külföldi körútra indult s akkor Ba- 
dapeeten Is tartott előadást a f eminizmos főbb kér- 
désiről. 

CirlphU (á>T.), L Grifil 

Cirlpbus (gör.-lat) a. m. háló. talányok és 
mindennemű fogas kérdések, minőket a görögök 
társas ' '■ ': " 'inával egymásnak títalálás 
V. m«'- adtak. V. ö. Hagen, Antiké 

und m.... u...- w.v..- iCats('!p ■-'" '''-rn 1877). 

Grippe, a franc, gny/y u'fogni,meg- 

niíadni) származik, a. m. 4.., ..: yi. o.). 

Gripshohn, a svfd királyok régi kastélya, nem 
ni :v-/' Mariefrodtól, a .Málar-tó eg>'ik szigetén. 
: < iusztáv építtette egy régibb kastély 

I Itt voltak fogva III. János (1563—67), 

XIV. Erik (1571—73) és 1809. IV. Gusztáv, ki- 
nek a svéd trónról le kellett mondania. 

Griqaaland. a délafrikai Fokfóld 2 kerülete ; 
mindkettő a Vaal- és Oranje-folyók mentén terül 
el. 1. G. East, területe 19,668 km» s lakóinak 
száma (1910) 152,618. K-i éí? D.-i részén a Draken 
és ümzim hegyek bor ; - a többi rész lege- 

lőkben gazdag s állat- 10 kiválóan alkal- 

mas. A kerület székheiyo tvuKstad. — 2. G. West, 
területe 39.358 km*, lakossága (mo) 83,375. Ny .-i 
része homoLsivatag, míg a Vaal mentén húzódó 
K.-i része kitűnő szántó ós legelő. Ny.-i részén 
vannak a híi-os gyómántmezők. 

Griqoalandit v. népszerú nevén tigrisszem 
láév.i, nem eiryéb, mint átalakult krokidolít, amely- 
nek szálai közé kvarc intlltrálódott és amelynek 
vastartalma hidratizálódott. Lelőhelye Doorn- és 
üriquüstad-hegj- (Griqualand, Dél-Afrika). Szép 
sárgásbarna szinú és csillogó fényű, ezért ékkőnek 
használják. 

Ctrís, növénynevek mellett Gris Arthur párisi 
otanikus tanár neve (megh. 1872 aug. 19.). 

Cirisallle (franc, cüttd: grisij). fekete és fehér 
'•agy szürke színű festékkel, zománccal vagy 
üveggel előállított ábrázolás. L. Camaieu. 

Grisar. Albert, francia zeneszerző, szül. Ant- 
werpenben 1808 dec. 26-, megh. Aoiiéreeben (Pa- 
ri " " 1869. jún. 15. Parisban Relchától, 
^ Mercadantetól tanult. Első síkerét 

! -^oo. liiu.-sszelben aratta Le mariage impossible 

dalművével. Tizennyolc operát írt. 

Griseb^ növénynevek mellett Grisebach A. 
M. R. (1. 0.) nevének rövidítése. 

Grisebach, 1. August Ueinrich Rudolf, német 
be íaniku- szül. Hannoverban 1814 ápr. 17., megh. 
(irittiiiL'«nben 1879 m^. 9. Göttingenben és Bér- 
li :ibiii tanult növénytant és orvostant. 1837-ben 
a guuingeni egj'etemen magántanár lett. 1839-ben 
botanikai szempontból átkutatta a Török birodal- 
mat, 1842. Norvégia. 1850. a Pyrenei hegység, 
IS.^2. Ei-délyésKrassó-Szörény vmegye flóráját 
viz^irálta. Már 1841. rendkívüli, 1847. pedig ren- 
des tanár, 1875. a növénykert igazgatója lett 
G<ittiu£renben. Szlsztí^matikai és növénygeográflai 

:nlítjükmeg: 
iceae ( Jfar- 

iims riuia uriíMiieiisib-eüeiii ; ünaulerungen aUS- 



gewáhlter E^flanzendes tropLachen Amerika (Göt- 
tingen 1860) ; Grundriss der systematischen Bo- 
tanik für akademisehe Voríeenngen (u. o. 1854); 
Reise durch Rumelien u. nach Brossa lm Jahr 
1839 (u. o. 1841, 2 kötet) ; Spicilegium florae Rn- 
melicae (Braunschweig 1843—46. 2 köt.) ; Flóra 
of the British Westindian islands (London 1859 — 
1864, 2 köt) ; Die geographische Verbreitung der 
Pflanzen Westindiens (Göttingen 1865) ; Schenk 
Ágost wür/burgi tanárral : Iter Hnngaricum anno 
1852 susceptum, Beitrage zur Systematik der 
ungarischen Flóra (Wiegmann, Ardiiv für Natur- 
geschichte 18. köt., 1852); De CandoUe Prodro- 
mtisa részére a Gentiana-féléket dolgozta fel. Leg- 
többet lendített a növénygeográfián. Az Archív 
für Naturgeschichte-bon (1840—53). 1866 óta pe- 
dig Behm Geographisches Jahrbuch-jában a nö- 
vényfóldrajz előhaladásárólévenkint jelentést kö- 
zölt. Die Vegetation der Erde nach ihrer klima- 
tischen Anordnung (Leipzig 1872, 2 köt., 2. kiad. 
1885., franciául is). Bruhns Biographie Humboldts 
részére a növénygeográflát ő dolgozta feL 

2. G; Eduárd, német költő és irodalomtörté- 
netfró, szül. Göttingenben 1845 okt. 9., megh. Ber- 
linben 1906 márc. 22. Mint német konzulátusi 
tisztviselő, hosszabb ideig tartózkodott Rómában, 
Konstantinápolyban s Szmirnában ; késóbb Ber- 
linben irodalmi működésének s bibliofil kedvtelé- 
seinek élt. Költői művei közül nagy sikere volt 
kettőnek : Der neue Tannhauser (20. kiad. 1901) ós 
Tannháuser in Rom (9. kiad. 1904) címüeknek. 
Irodalomtörténeti fómunkái : Die treulose Witwe 
(5. kiadás 1886); Münchhausens wimderbare 
Reisen (1890); Bürger, Grabbe, E. T. A. Hoffmann, 
Schopenhauer műveinek kiadása ; Schopenhauers 
Lében (1897). 

Griseldis, 1. Grizeldisz. 

Grisette (franc, ^ad: grUett), eredetileg szürke 
háziruha, továbbá kézimunkája után élő fiatal 
leány (varrónő, pipere- v. virágkészítónő), aki 
független, de nem éppen kifogástalan életet foly- 
tat. Különösen ismertek voltak Parisban a deák- 
negyed G.-jei : Grisettes du qoartier latin, kik mint 
a deákok, költők, múvészek kedvesei ezekkel egé- 
szen házastársi viszonyban éltek s háztartásokat 
vezették. Francia regényekben, különösen Paol 
és Henri de Kocknál gyakran 8zer^)elnek. A G.-ek 
e típusa egyébként ma már kiveszett. 

GMsi, két olasz énekesnő, testvérek: Giuditia, 
szül. Milanóban 1805 júl. 28., m^. Cremona mel- 
lett, 1840 m^. 1. Világhírűvé lett Romeo szerepé- 
ben,melyet BdUm Romeo és Juliáj ában egyenesen 
az ő száíaoára irt. Fényes sikerek után 1832. nővé- 
rével együtt a párisi olasz operához szerződött, 
de már a következő évben visszavonult a szín- 
padtól s Bami grófhoz ment nőül. — Giulia, 
a fiatalabb, szül. .Milanóban 1811 júl. 28., meg^ 
Berlinben 1869 nov. 28. Bolognában nyerte kiké- 
peztetését Giacomellitől, s ott is lépett fel először 
1820. Azután a párisi olasz operához szerződött, 
hol könnyed, tiszta hangjával, valamint klasszi- 
kus szépségével rendkívüli sikereket aratott Leg- 
kiválóbb szerepe a Norma volt. 15 éven át fel- 
váltva Parisban és Londonban énekelt. 1836-ban 
férjhez ment Melcy marquishoz, majd ettől elvál- 
ván, 1856. Mario Giuseppe tenoristának neje lett 



Gris-Nez 



— 24 



Griiane 



QrisNez (ejtsd: grí-né), a francia Pas-de-Calais 
(lépartoment 50 m. magas előreugró sziklafoka a 
La-Manche pai'tján, elsőrangú világítótoronnyal. 
Az angol parttól csak 32 km. távolságban van. 

Griso, Fredico, olasz nemes, kiváló iskolalovas 
és szakíró, aki új életre keltette a nyugati lovagló- 
művészetet. A XVI. sz. elején élt Nápolyban, ahol 
lovaglóakadémiát alapított. A műlovaglásról irt 
könyve 1552. jelent meg. Leghíresebb tanítványa 
volt Pignatolli, a róla elnevezett kantár feltalálója, 
viszont ennek tanítványai közül került ki a XVII. 
sz. három leghíresebb lovasművésze : Antoine de 
Plnvlnel, Balomon de la Broue és Chevalier Saint 
Antoine. 

Grisonnit, 1. Robbanószerek. 

Grispán (a német Grünspan) a. m. rézrozsda, 
L. Rézacetat. 

Grissia, Magyarország régi földrajzában, ne- 
vezetesen Jornandes VI. sz.-beli gót püspök ira- 
taiban a Sebes-Körös neve. 

Grit (ásv.), a köszénszisztémából való durva- 
szemű homokkő Angliában (Grandsandstein) ; ki- 
tűnő malomkövet szolgáltat (Millstone). 

Gritti Imjos, saját eredeti aláírása szerint 
Lodoüico V. Lidfii, kit a velencei és a magyar 
kútfők gyakran ^ía;os-nak írnak, szül. Konstanti- 
nápolyban 1480. G. András velencei dogé termé- 
szetes fia egy görög v. török nőtől. Mivel atyja 
nem törvényesítette, velencei szolgálatban maga- 
sabb polcra nem emolkedhetett.Mint ravasz, nagy- 
ravágyó és pénzsóvár ember, egyetemi tanul- 
mányai végeztével 1507. Konstantinápolyba ment, 
hol kalmárüzletet nyitott s egyúttal a velencei 
köztársaság titkos ügynöke volt. 1528 január ha- 
vában első sorban az ő ügyessége bírta rá II. Szo- 
limán császárt, hogy János magyar királlyal véd- 
és dacszövetségre lépjen I. Ferdinánd ellen, amiért 
János király őt portai követté nevezte ki. De a 
szultán is annyira bízott benne, hogy midőn 1529. 
Magyarországba tört, azt kívánta, hogy a vele 
jött G. Budán maradjon János király mellett, 
mint az ő megbízottja. G, ezzel úgyszólván gyám- 
jává lett a királynak, aki kénytelen volt őt 1529 
szept. 14r. főkincstámokává, kamarásává, hely- 
tartójává és egri püspökké kinevezni. G. ekkor 
dúskált a vagyonban : ő volt a hadsereg liferánsa, 
a leggazdagabb magyar püspökség tulajdonosa és 
a szultán dúsan flzetcitt diplomatája.l530-ban, mi- 
dőn Rogendoif, I. Ferdinánd vezére megszállotta 
Budát, G. vad erélye ós bátorsága mentette azt 
meg János király részére. Ezért őt a király 1530 
dec. 26. Magyarország kormányzójává és márama- 
rosi főispánná nevezte ki, neki juttatva e vmegye 
minden királyi várának ós sóbányáinak 25,000 
aranyra menő jövedelmét. Ez nagy felháborodást 
idézett elő, mert a magyarság G.-t idegen kalan- 
dornak nézte, ki az országot a török kezére akarja 
játszani, 8 ha szerét ejtheti, ő maga lesz a kii*ály. 
Mindamellett 1532." János király Magyarország 
főkapitányává is kinevezte 0.-t, aki még ez évben 
török hadak élén vette ostrom alá Esztergomot. 
azután pedig Konstantinápolyban közvetítette a 
békét Ferdinánd és Szolimán között, egyre jobban 
közeledve Ferdinándhoz, kinek végre 153-^. fel- 
ajánlotta, hogy Velence szövetségében rohanja 
meg a törököt. János király neszét vette G. ez 



újabb cselszövésének, s készséggel elnézte, hogy 
Czibak Imre erdélyi helyettes vajda az Erdély felé 
török ós oláh sereggel közeledő G. ellen fölkelést 
szervezett. G. Brassóba érve, orozva meggyilkol- 
tatta Czibakot, mire egész Erdély talpra állott. G. 
két flával együtt Medgyesro futott, melyet Majláth 
István és Péter moldvai vajda o-strom alá vettek. 
Egy havi ostrom után G., bízva Péter vajda hitle- 
velében, az oláhok táborába menekült. Ezek azon- 
ban kiadták a magyaroknak, kik 1534 szept. 29. 
ott helyben, az országúton lefejeztették. Fiait Pé- 
ter vajda magával vitte Moldvába, hol az egyiket, 
Antalt lenyakaztatta, a másikat, Pétert vízbe foj- 
tatta.Monograflát írt róla Kretschmayr^QnTi^í, G. 
élete cím alatt, mely a Magyar Tört. Életrajzok 
1901. évfolyamában jelent meg. 

Grittner Albert, vegyész, szül. Losonczon 18(30. 
Egyetemi tanulmányainak végeztével a m. klr. 
államvasutak szolgálatába lépett s a vegyészeti 
laboratórium vezetője lett. Munkái : Szénelemzé- 
sek (1895); Szénelemzések (1906), ez 180 oldalon 
800 hazai és 100 külföldi szén teljes elemzését fog- 
lalja magában. A rendkívül becses elemzések ér- 
tékét emeli az, hogy a szakszerűen vett szénpró- 
bák mindig egész kocsirakományból származnak 
s így különösen a kőszén fűtőértéke, kalorimetri- 
kus vizsgálattal meghatározott hőfejlesztő képes- 
sége a valóságos gyakorlati értéket tünteti föl. 

Gritzner, Maximilián, német heraldikus, szül. 
Sorauban 1843 júl. 29., megh. Berlinben 1902 
júl. 11. Katonatiszt volt s a königgratzi csatában 
lábát vesztette. 1880-ban a porosz belügyminisz- 
tórium könyvtárosává nevezték ki. Főbb müvei : 
Grundsatze der Wappenkunst (Nürnberg 1889— 
1890) ; Handbuch der Ritter- und Verdienstorden 
(Leipzig 1893). Hildebrandttal együtt adta ki a 
Wappenalbum der graflíchen Familien Deutsch- 
lands und Österreich-Ungarns (Leipzig 1883— 
1890) c. művet. Max Fernand álnév alatt több 
drámát adott ki, köztük : Die Brandenbui^er vor 
Ofen. 

Grivasz, Theodorakisz, új-görög hadvezér, szül. 
1796.. megh. 1862 nov. 3. A görög szabadság- 
harcban a rumelióta palikárok vezére volt s tagja 
lett az első görög nemzetgyűlésnek. 1834— 62-ig 
a görög hadsereg felügyelője volt. Közben 184-1. 
és 1847. sikertelen felkeléseket támasztott Ottó 
király ellen. 185'4-ben az epirusi felkelők segít- 
ségére sietett, de a törökök megverték kicsiny 
seregét. 1 8(52 okt. ő kezdte meg a katonai láza- 
dást, mely Ottó királyt trónjátől megfosztotta. 

Grivegnée(e)jtsd: grivenyé), város Liége belga tar- 
tományban. (1910) 11,927 lak., szénbányákkal, vas- 
kohókkal, olvasztókkal, vasmüvekkol. 

Grivna (Grivenka), az orosz 10 kopekes ezílst- 
pónz neve. 

Grlvols (franc, ^«d: grivoá), eredetileg olyan 
katonát jelente? tt, ki burnótot szl, de víg legényt 
és vállalkozó fickót is jelentett; innen ered a 
génre 0. vagy npiéces gtnvoises, Franciaország- 
ban a színműnek az a neme, melyben a szereplők 
a köznépből valók és előadjlsukban saját tájszó- 
lásukat használják. 

Gríz, 1. Dara. 

Grüane. adók. Modrus-Fiuine vin. cirkvcincMi 
j.-ban,(i9io) 24-t2 horvátlak., posta- és táviróhiva- 



Grizeldisz 



— 26 



Grodno 



tállal. G. állítólag egyike volt a horvát tengerpart 
cseptem tiUTe«i»-ének ; várának rongál magat> 
sziklafalon állanak. O. vára a P'rangopánok bir- 
toka volt : 1474. Prangepán Márton a várat és a 
G.-i uradalmat a torsattói foroncrendi kolostor- 
nak zálogosította el. 1544. pedig Prangepán Ist- 
ván nőtestvérének, Katalinnak és fétjének, gr. 
Zrínyi Miklósnak engedte át. 

OrizeldÍBs (Grigddis), a Volter és Grizeldisz 

o\m(\ Miyínffi'f^^ verses elbeszélés hősnője. A 

r énekszerző Petrarcából me- 

i Boccaccio Decameropjából 

I' íru ; link nagyon el volt terjedve. 

A G. <ónt — mint Boccaccio sok 

r"' i.> — az egész világirodalomban 

Igozóra talált. 

ür.. ' Ganzim. 

G r i • > 1 1 . áii*t), a Menyét-f élek család- 

jáb'i t . ::i. AkisG. ('(r.ti^öatóSchreb.) 

ti.") riü. fi..>>/u. i:>iybűl kb. 22 cm. esik a faltára. 
A ; 1- I ;. / U. .1 /'íMíaw^i Bell.)görén>'nagyságú. 
Braziliában és Chileben honos, legin- 
• inberlakta házak közelében tanyázik s 
a baromliakban nagj- károkat okoz. Dél-Ameriká- 
ban a G.-ok helyettesitik a mi görényeinket. 

Grissljr (állat), az amerikai rettentő medve 
(Vrsus horfibilis Ord.) amerikai neve. Grizzly a. 
ra. rettentő. L. Medve- félék. 

Orjaszovec, az ngyanily nevQ járás székhelye 
■^^ ■ 'rósz kormányzóságban, 45 km.-nyire 

: , vasút mellett, .3205 lak., len- és nyers- 
ix^rkt ri'-Kf>déssel. 

Grjazi, vasúti csomópont Tambov orosz kor- 
raányz<>ságban, a Kozlov— Rosztov-i, Orel— G.-i 
és (i. Caricin-i vasutak mellett. 

Grk, adók. Szerem vm. mitroviczai j.-ban, (iwo) 
2.') 10 szerb és tót lak. ; postaügj'nökség, u. t. 
MoroNié. 

GrmnSani, adók. Zágráb vm. dvori j.-ban, 
1910 221 szerb lak., u. p. és n. t Dvor. 

Groat (ejtad : grót), angol ezüstérem 4 penny 
értékben. 

Grober l'nfng, a német btlntető törvény- 
könyvben foglalt kihágás, mely szerint pénzbün- 
tetéssel vagy elzárással btlntetik azt, ki a közön- 
ségnek jó érzését bosszantja. Más btlntető törvény 
e fogalmat nem ismeri. 

GroblKn (a német ffrobéeJakn a. m. Johann 
- ■ a. m. durva, faragatlan ember. A 

iba Brant Sebastian vitte be a 
tujinuns/tiKiH XarrenschlfT regényében szerepel- 
tetett szt. (irobianu.s alakjával. 

Grobin, az ugjanily nevű járás székhelye Kur- 
land orosz kormányzóságban, 12 km.-nyire a li- 
bául kiki (tótól, a Grobina és vasút mellett, 1489 
lak., róiri vár mmjaival. 

Grobziik, adók. Modrus-Piome vm.snSaki j.-ban, 
<i»io) 1077 horvát lak., hitelszövetiíezet, n. p. 
Cavle. u. t. SuSak. 

Grochaoit (isrj, proklorit-fajta, hatszögéé, vé- 
kony táblák, amelyek jól hasadnak és igen lá- 
gyak. A proklorittól fókép abban különbözik, hogy 
benne a magnézium dominál a vas felett. Szer- 
pentinben fordul eló Grochau mellett Sziléziában. 

Grochov, falu Varsó orosz kormányzóságban, 
2 km.-nyire Varsótól, a Visztula jobbpartján; 



ismeretes azon Ütközetekről, amelyeket 1831 fobr. 
19— 25-ig az oroszok itt a lengyelekkel vívtak és 
amelyekben a Chloplcki és Skrzynecki vezérlete 
alatt álló lengyelek az orosz Diebitschet meg- 
verték. 

Qrocka (törökül : Hiszardzsik, a rómaiak ide- 
jében Triconium), város Szerbiában, 25 km.-nyire 
Belgrádtól, (i9io) 2200 lak. Az osztrákokat 1739 
júl. 22. itt a törökök megverték. 

Grod (lengj-el) a. m. vár. 

Groddeckit (icv.), a gmelinitnek vizti.>zta vál- 
tozata, mely az ALO, helyett S^'o Fe.Oj-at és 
azonkívül 3ő«/o MgO-t tartalmaz. Lelőhelye: 
Andreasborg a Harzhegységben. 

Grodeez J/e«?//í^í-/,bold.,l. Kmsai vértanuk. 

Grodek Jagielloru^ki, az ugjaiiily nevű kerü- 
leti kapitányság székhelye Galíciában, Lemberg 
közelében, ii9io) 13,382 lak., nagy len kereskedés- 
sel. G. látja el részben Lemberget élelmi sze- 
rekkel. 

Grodno, 1. kormányzóság Oroszország Ny.-i 
részében, 38,669 km» területt;el, (1910) 1.951,700 
lakossal. Az egész kormányzóság homokból vagy 
alluviumból álló síkság ; csak a Nyemen környé- 
kén dombos és az É.-i részén vannak mészkő- 
dombok. Délen a mocsaras vidék a túlnyomó ; a 
talaj leginkább homokos, a fekete föld kevés, 
itt és egyebütt is sok a tó ; ezek közt a legna- 
gyobb a Nervel ; a Caduvenszkoje-, Bjeloje-, Mo- 
locsnoje-, Szolockoje- és Lockoje-tavakat a Ceni- 
govszki-csatoma köti egymással össze. A főfolyók : 
a Nyemen, a Sarával, a Narev és a Mukavec. Az 
éghajlat ködös, nedves és hűvös. Bár G. területé- 
nek nagj' része homokos, mégis csaknem felét 
eke alá fogják ; főképen burgonyát, azután ro- 
zsot, hazát, árpát, lent és kendert termesztenek. 
A rétek mintegj- 6000 km* területet, az erdők 
az egész felületnek V*-^* foglalják el. A vad- 
disznók, farkasok száma nagy. Az állattenyész- 
tés a szükségletnek megfelel. Az egyedüli jelen- 
tékenyebb ásványvízforrás G. mellett a Drusz- 
keniki nevű. A főiparág a posztókészítés ; e te- 
kintetben csak Moszkva és Szimbirszk múlják 
felül ; azonkí\ül szeszégetés, téglagyártás, cserép- 
edén^'készítés, bőr-, kötélgyártás és rézőntés. Az 
ipar összesen 3000 telepen 14,000 munkást fog- 
lalkoztat és évente 18 millió korona értéket ter- 
mel. A kereskedelem elég élénk; a kivitel tár- 
gyai : épületíia, állatok, gabona, len, kender, posztó 
és gyapjú ; a bevitelé : sel>'em-, fémáruk és só. Az 
Ossses vasutak hossza 931 km. A kormányzóság 9 
járásra oszlik. Pővárosa : G. A X. sz.-ban még 
jatyjag nevQ (némelyek szerint litván, mások 
szerint szarmata) nép lakta, amely a XVI. sz. ele- 
jén már megsemmisült. A Xlll. sz.-ban Litvániá- 
nak volt rérae ; ezután hol a tatárok, hol a német 
lovagrend, hol pedig a lengyelek voltak az u'ai. 
1501-ben végleg egyesíttetett Lengyelország^. 
1793-ban a második felosztáskor került Orosz- 
országos. 18Dl-ig Szlonim kormányzóság volt 
a neve. Mostani nagysága 1842 óta van meg. — 
2. G., az ngyanily nevű orosz kormányzóság fő- 
városa, a Nyemen jobb partján, vasút mellett, 
(1910) 53,340 lakossal, g^^apjú-, pamut- és selyem- 
szövéssel, dohánygyártással és pu^akészítéssel ; 
élénk fo-, gabona- és lenkereskedéssel, amit ké- 



Crodnó 



— 26 - 



Gróf 



nyolmes kikötője is előmozdít. Egy püspök és a 
2. hadtestparancsnokság szókhelye. A részbon 
egy magaslaton épült város nagyobbára nyomo- 
rult házikókból áll, amelyek közt csak itt-ott 
emelkednek nagyobb épületek. Ezek közül a régi 
erősség düledezóbon, az újabb pedig, amelyet 
III. Ágost építtetett, jó karban van ós katonai kór- 
házul szolgál. G. már a XII. sz.-ban fennállott ; 
1241. a tatárok rombolták le, de még ugyanazon 
évben a litvánok foglalták vissza. Fénykorát 
Báthory István fejedelem korában élte, akinek 
1576— 86-ban kedvelt tartózkodási helye volt, 
ahol fényes udvart tartott. Itt is halt meg 1586 
doc. 12. 1673 óta minden harmadik lengyel ország- 
gyűlést itt tartottak meg. 1793-ban itt történt meg 
Lengyelország második felosztása és 1795. itt kö- 
szönt le Ponyatovszki. 

Orodnó, kisk. Vas vm. felsőőri j.-ban, (i9io) 382 
német lak., u. p. Máriafalva, u. t. Borostyánkő. 

Grodzisko, Grátz (1. o.) lengyel neve. 

Oroeben, August von, osztrák tüzérkapitány, 
szül. Hannovorban 1841., elesett a königgratzi 
csatában 1866 jul. 3. 16 éves korában lépett az 
osztrák hadseregbe. Midőn a poroszok Chlum falu- 
nál a legkomolyabban fenyegették az osztráko- 
kat és magát a főhadiszállást, G. mint a VUI. (er- 
délyi) tüzérezred kapitánya, 100 emberrel együtt 
önként visszamaradt és életével fedezte a III. osz- 
trák hadtest visszavonulását. 1893 okt. 3. díszes 
emlékszobrot emeltek neki a csatamezőn e fel- 
irattal : «Dem Helden der Batterie der Todten». 

Oroenlo (eiít»d: grúnio) V. Grol, város Greldem 
hollandi tai'tományban, (i9io) 2944 lakossal. Az 
1550. megerősített várost 1577. Orániai Móric 
osti'omolta meg; 1606. Spinola visszafoglalta, 
1627-ben pedig hosszas ostrom után Frigyes Hen- 
rik helytartónak adta meg magát. 

Groen van Prinsterer (ejt«d; grún), hollandi ál- 
lamférfiú és törtt'motíró, szül. Voorburgban 1801., 
megh. Hágában 1876 máj. 19. Jogi tanuhnányai- 
nak végzése után 1829— 33-ig I. Vilmos király 
kabinettitkára volt. Ezután törtónehni tanulmá- 
nyainak élt s egy hatalmas munkában tette közzé 
az Orániai-ház fontos aktáit és levelezéseit (Ar- 
chives, ou correspondance inédite de la maison 
d'Orange-Nassau, Leyden 1835—64, 15 köt.). Irt 
azonkívül egy népszerű hazai történetet : Hand- 
boek der geschieclonis van het Vaderland (5. kiad. 
Amsterdam 1876) címen. Mint politikus a konzer- 
vatív párthoz tartozott s 1840— 65-ig tagja volt 
a második kamarának. Irt még számos politikai 
brosúrát. V. ö. Vos, G. en zijn tijd (Dordrecht 
1886-91, 2 köt.). 

Óról (a német Qraf szóból, lat. comes, franc. 
comte, ol. conte, spany. cande, ang. earl, idegen 
G. count), azokban az országokban, ahol több ta- 
gozatú nemesi osztály van, a nemességnek, sőt 
legtöbb helyütt a f önemességnek is magasabb fo- 
kát megadó örökös. olm ós móltóság. Nyugat- 
Európa germán királyságaiban a Q. (1. Comes) 
igen sokáig felette számos tisztséget, állást jelölt, 
sokféle köz- és magánhivatal körébon való elöl- 
járói, főnöki, felügyelői szerepet : ilyen volt már 
a Merovingok korában a Stallgraf, comas stabuli 
(1. 0.), akinek tisztéből a Connétable hivatala fej- 
lődött ; a Pfalzgraf , comes palatínus, palota-G., 



eleinte az udvari hivatalnokok feje, majd az ud- 
vari bíróság elnökhelyettese ; a középkori Német- 
országban a Deichgraf, Holzgraf, Hansgraf (ke- 
reskedelmi testület elnöke), Freigraf (a Vehiuo 
bíróságának [1. o.] tagja) stb. G. nevű hivatalnok 
állott — ez volt a legrégibb s egyúttal legneve- 
zetesebb G.-i hivatal — a germán királyságok 
vidéki kormányzatának közigazgatási egységoi 
(Pagus, Gau, innen Gaugraf) élén ; már a VI. sz. 
elejéről való Lex Salíca említi a kii-ályi(^/-a^?<. A 
G.-ok közül korán kiemelkedtek a Markgrafok, 
marchiók (franc, marquis, ol. marchese, spany. 
marquese), azaz a hatargrófeágok (marchia) élén 
állók ; utóbb találkozunk Németországban Ijarid- 
grafokkal is nagyobb grófságoknak, Burggraf ok- 
kal egy-egy várnak s kerületének birtokában, és 
Ffalzgrafokat is látunk kisebb-nagyobb területek 
élén. Á G.-ok tiszte a VII. sz. óta hova-tovább 
örökletessé, sőt patrimoniális tartományurasággá 
vált ; majd a XI. sz.-on túl a G.-i név egyszerű csa- 
ládi örökös címmé fejlődött : a névnek kiegészítő 
részévé, amelyet magával a születéssel szereznek 
meg ; a XIV. sz.-ban ezt külön is kezdték adomá- 
nyozni. Németországban azonban a birodalmi fő- 
nemességhez (hoher Adél) csupán a tartomány úr 
G.-okat számították, akik mint ilyenek közvetle- 
nül a birodalom alá tartoztak és a birodalmi gyűlés 
tagjai (roichsstandiseh) voltak. 

Magyarországon a comes névnek (1. o.) egyen- 
értéke általában az ispán szó volt, ámbár aka- 
dunk, különösen németlakta vidékeken, magya- 
rul is G.-oknak nevezett területi s más szűkebb 
körű hivatali elöljárókra (pl. kamara-G.-ok, szász 
G.). Az örökös G.-i címnek alakulása nálunk a 
déíszlavoniai és horvátországi királyi ispánsá- 
goknak, amelyek, a magyarországi vármegyék- 
től eltéröleg, merőben a királyi várhoz tartozó ós 
annak alávetett egységes birtokcomplexumok 
voltak, a XII. sz. vége óta gyakori örökletes el- 
adományozásával függ össze. Vármegyei minő- 
ségük megszűnt ; egész terjedelmükben magán- 
hatósági területekké váltak, amelyeknek a ma- 
gánjog által szabályozott bii'tokával a régi comes 
név családi címül járt. A tulajdonképeni Magyar- 
országon is voltak kivételesen igazi vármegyékké 
nem szélesedett királyi ispáuságok ; ezek urainak 
példájára a comes, G. nevével óhiek a XIII. sz. 
vége óta a Dunántúl egyéb oly bhtokcomplexu- 
mok urai is, amelyek az illető vármegye ható- 
sága alól ki voltak véve és közvetlenül a központi 
hatóságoknak alávetve. Ez a horvát- s magyar- 
országi ősi fejlődósű Q.-i osztály a XV. sz. derekán 
a király által grófsággá emelt birtokok adománjo- 
zása kapcsán kreált G.-okkal bővült : ennek első 
esete Hunyadi Jánosnak és ivadókainak beszter- 
czei G.-okká (comites liberi et perpetui) emelése 
1453-ban. Utóbb királyaink már meglévő birto- 
kairól ruháznak fel egy-egy családot a G.-l cím- 
mel : elsőknek az Erdődyek nyerték azt így 1565. 
ősi családi birtokuk, Monoszló után. 162;^ban ta- 
lálkozunk végül annak első esetével (iktári Beth- 
len István grófsága), hogy a király pusztán a 
comes, G. elmet adományozza minden hozzátétel, 
illetve territoriális vonatkozás nélkül. Ily módon 
történik a G.-l cím adományozása mai nap is. 
Van egyébként olyan magyar család Is, amely 



Grófi korona 



Qroller 



' 'in a magyar G.-i cíniot kapta, hanem a római 

t. binxialmi ifrófságut, így a széki Teleki-család. 

\ . (.. ,v <log, Az üröküs förendiség «re- 

li t.' M igon (1900). 

Grófi Korona, 1. Korona. 

Grófnöpor möv.), 1, Kinafa. 

Grófság (germán gau, latin pagus, ang. shire), 

a gormAn királ^sá^k területi alapfelosztáisa, 

amel>' uredetileg a germán törzsi felosztással volt 

össseíüggésben ; a G. nevét a gróftól (gráf) nyerte, 

aki minta király által kinevezett hivatalnok, a 

!i állott és a király nevében a hatalmat 

1. <).), külGoösen az igazságszolgáltatás 

aii) terén gyakorolta, a hadb^iívást 

kihirdette <& a királ>1 jövedelmekről 

g' ;t. A határokon (Marken) fekvő G.-ok 

(M haftou) grófjai nag^'obb hadlbatalom- 

mul vultak felruházva. 

Grog. rum, cukor és meleg víz keverékéből 
álló ital. Különösen Angliában, Észak-Amerikában 
és Kszak-Eui'ópa tongennelletti országaiban van 
elterjedve. 

Grogan, Etcart Scott, sir, angol Afrika-utazó, 

kn* - •••! 1874. Winchesterben. 1895-ben 

V .'le-füld meghódításában. 1898- 

lüw-i.- . ..-w^, ..i utazta át Afrikát D.-töl E.-nak. 
Utvonala a Xyas.sza-, Tanganyika-, Kivu- és Al- 
bert Edward-tó mentén vitt a Niíns mellé, föl 
Kairóig. Könyvét útitársával, Arthur H. Sharp- 
pal együtt írta: From the Cape to Cairo; the 
First Traverse of Africa from South to North 
(Ijondon 1900, 2. kiad. 1902). 

Qróh István, iparmüv^z és író, szül. Nagj- 
boreznán (Ung vm.) 1867 jún. 2. Művészeti tanul- 
mányait a Képzőmúv. Főiskolán végezte Székely- 
ig 1 é.s Lotznál, aztán rajztanár volt Nyíregyházán 
éa Rozsnyón s 1896 óta a budapesti Iparművé- 
szeti Iskolában. Elénk munkásságot fejtett ki a 
magyar díszítő stílus érvényesítésében, ezt a célt 
szolgálta két könyve is : Maayar tUlusú rajz- 
mUUák (Budapest 1904) és Magyar díszítő mü- 
véxeet (n. o. 1907). G. azonfelül magyaros zamatú 
szépirodalmi műveivel Ls feltűnt. Ilyenek : Négy 
mác, regény (Budapest 1899) és Nóbd Árjnd 
kalandjai, regény (u. o. 1912). 

Grohot. kisk. Hunyad vm. körösbányai j.-ban, 
11910) 605 oláh lak. ; u. p. és u. t. Körösbánya. 

Grohovo, Fiúméhoz tartozó telep a Fiumara 
iiit^lett. 1894. Ó8 1895. földcsuszamlás érte, mely 

bb házat megron^^lt. 

Groisz, 1. Gusztáv, politikus, szül. Kolozsvárt 
1811.. raegh. Budapesten 1874 ápr. 7. Az erdélyi 
királyi főkormányszék szolgálatába állott, 1837. 
Kolozsvár főjeg>'zőjévé választotta meg ; 1^7- 
1&49. a város főbírája volt s nagy része volt abban, 
h<^ Kolozsvár lt^t8— 49. a végelpnsztulástól 
megmenekedhetett. 1850— 61-ben kerületi főnök 
volt Marosvásárhelyt, Nagyszebenben, Szilágy- 
somlyón, majd helytartósági tanácsos Nagysze- 
benben ; később az erdélyi 1^. íőkormányszóknek 
alelnöke lett, a kormányszék feloszlatásakor pedig 
a bolügj-rainísztériumba került (1872) helyettes ál- 
laiíititkámak. 1848 előtt két ízben volt Kolozsvár- 
nak az erdélyi országgyűlésen képviselője, 1872. 
Szászsebes országgytUési képviselője lett. Politi- 
kai irodíűmi téren is működött. 



2. G. Gusztáv, jogtudós, az előbbinek fla, szül. 
Kolozsvárt 1840 jűl. 15., megh. Budapesten 1899 
jan. 21. Előbb a kolozsvári királyi jogakadémián, 
1872 óta pedig a kolozsvári egyetemen a bün- 
tetőjog tanára volt; 1894. nyugalomba vonult. 
Értekezéseit, cikkeit részint a szaklapokban, ré- 
szint a napilapokban tette közzé, önállóan meg- 
jelent müve : Magyar polgári törvénykezési rend- 
tarUhi (Kolozsvár 1870.). 

GroitzBch, város Lipcse szász kerületi kapi- 
tány .ságban, (1910) 5838 lak., cipőgyárakkal, b(jr- 
és sörgyártással ; közelében i^gi kastély rom- 
jaival. 

Groix Ntsd: groi), Morbíhau francia départe- 
menthoz tartozó sziget az Atlanti-Oceánban, 22 
km.-nyire Lorienttól. A szárazföldtől a 6 km. szó- 
les Basse des Bretons vagy Coureaux de G. vá- 
laszba el. Területe 1476 hia., mintegy 5000 ha- 
lász és tengerész lakja. Két világító torony í& egy 
erősség van rajta. 

Grojec, az ugyanily nevű járás székhelye 
Varsó orosz-lengyel kormányzóságban, 45 km.- 
nyire Varsótól, 5000 lak., bőr- és szeszgyár- 
tással. 

Gróji sajt, kemény sajt, mely eredetileg 
Gruyére környékén (Svájc), de jelenleg sokfelé 
készül »/4 zsírtartalmú tehéntejből. Az esteli te- 
jet t. i. másnap reggel lefölözik s az ekkor nyert 
friss tejjel keverve dolgozzák fel. Készítése ha- 
sonlóan töiténik, mint az emmenthali sajtó, de 
kevesebb gonddal. A G. malomkőalakú, 9—12 
cm. magas, 60—70 cm. átmérővel, 35—40 kg. 
súllyal és mm.-ja Svájcban 120 — 160 korona 
áron kél el. 100 liter tejből 7—8 kg. nyers 
sajtot nyernek, mely 3—4 havi érés alatt 12— 
15 százalékot veszít még súlyából. 

GtoI, város, 1. Groenlo. 

Grolier, Jean, cornte cCAgiásy, híres francia 
bibliofil és mecénás, szül. Lyonban 1479., megh. 
Parisban 1565 okt. 22. Családja Veronából eredt, 
apja, G. Etierme, kir. kincstartó volt a milanói her- 
cegségben, utána 1509. fla foglalta el helyét ; majd 
1534. követ Rómában, 1545. Franciaország kincs- 
tartója, 1547. kincstartó s a király tanácsosa lett. 
Nevezetes tevékenysége mellett összeköttetésben 
állt francia és külföldi tudósokkal, támogatva őket, 
ezek könyveiket ajánlták neki s díszpéldányokat 
nyomattak részére. (Aldus Manucius s mások.) 
Híres könyvtára Parisban kb. 3000 kötetből állt, 
barna bőrbe kötve, a kötós mindkét oldala lapos 
szalag- és növény-arabeszkdísszel volt ékítve s e 
név volt rajtok: lo. Grolerii et Amicorum. Könyv- 
tára 1675. eladásra került, eddig kb. 350 darabja 
ismert. Kötéseit utánozzák s ezért példányai nagy 
értékűek, 600—2200 frankon kelnek el. Kb. 60 
van belőlük a Bibliothcque nationale-ban (Paris). 
.Mint numizmata is kiváló volt, gj'üjteményét IX. 
Károly vette meg, a liga alatt szétezóratott. V. ö. 
IjC Roux de Lincy, Rechorches sur Jean G. 
(Paris 1866). 

Grolier-kötés, 1. Grolier. 

Grolier, Balduin, magyar születésű német no- 
vella- és regényíró, szül. Aradon 1848 szept. 5. 
Bécsben hírlapíró ; tobb budapesti (német) lapnak 
is munkatársa. Művei közül megemlítjük a követ- 
kező regényeket és novellákat: Überspannt(1894); 



Qrolman 



— 28 — 



Gronlngren 



Zehn Geschichten (1895) ; Schuldig (1897) ; Ganz 
zufállig n. and. hum. Novellen (1898) ; Die Doppel- 
natur (1900) ; Wie man Weltgeschichte macht 
(1900) ; Der olle ehrliche Lehmann (1901) ; Aus 
der woltlichon Komödie (1903) ; Major Barsay u. 
sóin Krois (1904) ; Die Bhre des Hauses (1906) ; 
IJas Ratsel des Biiites (1906) ; Eino Panilí u. a. 
hum. Nov. (1908) ; Deteictiv Dagoberts Tatén u. 
Abenteuer (1909). 

Grolman, Kari Wilhelm Georg von, porosz 
gyalogsági tábornolc, szül. Berlinben 1777 júl. 30., 
megh. Posenbon 18-Í3 szept. 15. 1806. Möllendorf 
szárnysegédeként vett részt a franciák elleni há- 
borúban ; 1809. osztrák zászló alatt harcolt Szász- 
országban, majd angol lobogó alatt Spanyolor- 
szágban, ahol a franciák öt 1812. elfogták. Mi- 
helyt kiszabadult, megint résztvett a Napóleon 
elleni harcban, még pedig Blücher kíséretében. 
Nagy része volt a Waterlooi diadal kivívásá- 
ban. 1815— 19-ig a porosz hadügyi minisztérium- 
ban működött, de 1819-ben Boyennal együtt el- 
bocsáttatásáért folyamodott. 1825-ben újból hi- 
vatalt vállalt s előbb Glogau vár, majd a Posen- 
ben állomásozó hadtest parancsnokává lett. Po- 
son városában 18-Í5. emléket állítottak neki. 

Grolmann, Kari Ludu-ig Wilhelm von, német 
jogtudós és államférfi, szül. Giessenben 1775., 
megh. Dnrmstadtban 1829 fobr. U. 1798. rend- 
kívüli, 1800. rendes egyet, tanár lett Giessenben, 
1819. hesseni államminiszter, 1821. belügy- ée 
igazságügyminiszter, valammt miniszterelnök lett. 
Főbb munkái: Grundsatze der Kriminalrechts- 
wissensohaft (Giessen 1798, 4. kiad. 1825) ; Theo- 
rie des gerichtlichen Verfahrens in bürgerlichen 
Roohtsstreitigkeiten (u. o. 1800, 5. kiad. 1826). 

Groma (lat.), mérnöki szerszám neve a ró- 
maiaknál, moly földméréseknél, táborok és koló- 
niák kitűzésénél játszott szerepet. A műszerről 
azután maga a metszési pont is a G. nevet nyerte. 

Oromaőnik. adók. Pozsega vm. bródi j.-ban, 
(1010) 372 horvát és szerb lak. ; u. p. és u. t. Bród 
Sz./ni. 

Gromadki. a mazur nép (1. o.) csúfneve. 

Ciroinatici (lat.), 1. Agrimemores. 

Gromia (Aiiat), a Gyökórlábuak (Rhizopodn) 
osztályúba, a Foraminiferák rendjébe, az Egy- 
kamrá.sok (Monothalamia) alrendjébe tartozó vég- 
lénynem. Héja gömbölyű v. tojásalakú, puha; 
nagysága 26—800 \x.; állábai fonálszerüek, el- 
ágazók. Édesvizekben és tengerben egjaránt elő- 
fordul, liogismortebb faja a G. oviformis Duj. 

Gromitz, tengeri fürdó ós kis falu a schleswigi 
ixiros/ kerületben. 

Gromo. olasz származású testőrkapitány Já- 
nos Zsigmond magyar király és erdélyi fejede- 
lom udvarában, aki nem nagy terjedelmű, de 
értékes munkát írt János Zsigmond birodal- 
máról. Kitilnően jellemzi Iwnno a XVI. század 
közepén lírdélyben j^zeropelt államférfiakat s az 
akkori erdélyi állapotokat. Munkája címe : Ueber- 
Kloht (les gnnzon im Besitz des Kön'igs -lohann von 
Siebonbiirgen bí'findlichen Reiches (megjelent: 
Archív (les Vereines fUr SI(>benbürgischo Landes- 
knnde. Xeno Polgo 11. köt. :^8 1.). 

Qromon Dezső báró, politikus, szül. Vnjszkán 
1838., megh. Huda|)e8ten 1912. júl. 26. Báosbodrog 



vármegyében kezdte közéleti pályafutását, 1869. 
képviselővé választották, 1875—1880. Bácsbod- 
rog vármegye, Zombor és Szabadka városok fő- 
ispánja lett. Főispánsága alatt élénk figyelmet for- 
dított a tiszai öblözetek ármontesítésére és a csán- 
gók visszatelepítésére. 188ír-ben Fejérváiy Géza 
báró honvédelmi miniszter mellé államtitkárrá 
neveztetett ki, 1894. titkos tanácsosi méltóságot 
kapott. 1905-ben megvált hivatalától, 1906. a 
fővárosi közmunkák tanácsának alelnökévé nevez- 
tetett ki s megkapta a magyar bárói rangot. 1908. 
öngyilkossági kísérletet követett el, de akkor í()l- 
épült s ő — a régi szabadelvíípárt egyik legrokon- 
szenvesebb tagja — megérte még régi pártjának 
fölülkerekedését. 

Gron., növénynevek mellett Gronovius Jo- 
hann Friedrich leideni szenátor (1690—1762) ne- 
vének rövidítése (Flóra Virginica,[Leiden 1739.,F1. 
orientális, u. o. 1755). 

Chronaa, porosz város a münsteri közigazga- 
tási kerületben, (i9io) 10.079 lak. Fonó-szövő ipar. 

Grondín, a szürke morgóhal (Trigna gur- 
nardus L.) francia neve. 

CÍrondzki Sámuel, lengyel származású, Er- 
délyben élt történetíró, aki a kozák-lengyel had- 
járat történetét (1648—1657) megírta (História 
belli Cosacco-Polonici c. alatt), Apafiy Mihály er- 
délyi fejedelemnek ajánlva 1676. (megjelent Pes- 
ten 1789.). Lengyelországban született s a kir. 
udvarban szolgált. A longj^el király 1655. Lubo- 
mirszki Szaniszlóval Chmielnicki Bogdán kozák 
hotmanhoz küldötte követségbe. A lengyel disszi- 
densek részéről Erdélybe küldetvén, II. Rákóczi 
György fejedelem udvarában telepedett meg.Részt 
vett Rákóczi 1657.-1 lengyelországi hadjáratában, 
melyet munkája III. részében leirt. Munkája I. 
része a kozákok eredetét, szervezetét, független- 
ségi harcuk okait és folyamatát írja le. II. részében 
leírja a tatárok által szorongatott kozákok szö- 
vetkezését a svédekkel és oroszokkal. 

Gróni konvent (Ahhatia S. Benedicti dejítxta 
Gron), máskép garamszentbenedeki apátság, 1. 
Ga ramszenthenedek. 

Groningen, 1. Gröningen egykori friz grófság 
egy részéből alakult németfilföldi tartomámj a 
tenger, Friesland. Drenthe és a porosz Hannover 
közt, 2298 kms területtel, (i9io) 328,045 lak. (1 
km«-re 143). G. egészen sík föld, amelyet hatal- 
mas töltések védelmeznek a tenger betörései el- 
len. Az éghajlat hűvös és nedves. A tartomány- 
nak legnagyobb része szántóföld és rét s így a 
talaj úgy földmívelésre, mint állattenyésztésre 
igen kedvező ; emellett a halászat la jövedelmező. 
Ipara jelentéktelen s főleg sajt- és vajtermolésre 
szorítkozik. 

2. G., az ugyanlly nevű németalföldi tartomány 
fővárosa, (i9to) 74,613 lak., cukorflnomltókkal, do- 
hány-, szivar-, bútor-, tükör-, gép-, hajó-, pót- 
kávé- és sörgyártással, arany- és ezüstékszer-ké- 
szltéssel. Kereskedelmét a mindenfelé szétágazó 
csatornák és jó kikötője, a Reitdiepen nagyon élén- 
kítik ; fő cikkei : a gabonanomüok, egyéb élelmi 
.szerek, lovak, arany- és ezüstnomüek. A viz alá 
meríthető csatornákkal körülfogott város széles 
és egyenes utcákból áll ; legszebb sétatere a Plan- 
tage. Jelentékenyebb épületei: a városháza, a 



Groiov 



- 29 



Groppit 



ít, Mártonról elnevezett szép gót templom, a 
. enzverö, a vámbás. a bOrze. a kat Broederkerk, 
az egyetem, a szioház stb. 18 nagyobb bidja kö- 
zül le^zpbb a Boteringhoog. Az egyetemen, több- 
iiiio.-: m'piskolán kívül Minerva 
.vi'szakudcmiája, ipar- és hajús- 
it\iik> tudományos és múvészeti egye- 
1. ü. már a IX. sz.-ban virágzó hely 
V középkorban egy ideig az utrechti pü*- 
-, volt a tulajduna. 1282-ben a Hanzához 
c- ; 1514-ben üeldem hercegének öl- 

ti v'lyezkedett. 1536-ban V. Károly osá- 

1 alá került. A németalföldi szabad- 
1579.. az utrechti unióhoz csatlako- 
ii - u,x Hi.fbon attól elszakadt, de 1594. Orániai 
Muiic újra nieghódítutta. 

Qionov (Gronoiius), 1. Johann Friedrkh, hí- 

rt>s német tllológus, szül. Hamburgban 1611 szept. 

y., riiiMrh T ..i.ionht'ti 1^71 dec. 28. Tanulmányait 

Li; Altdoríban, Leidenben és 

Ui . , itt G. J. Vossius és Salma- 

aus tanítványa voit ; beutazta Angol-, Francia- 

és ()!a>z<.i^zágot, 1642. a történelem és szónoklat 

nterben, 1659. D. Heinsius utódja a 

'Z tanszéken. Ó a hollandus latinista- 

;^uUi lut'gttlapitója. Jogtudósok és klasszikus 

•k (í.iviiis, Sallustius, Tacitus. Plautus, Gellius, 

' kiadásával és magyarázatával (ki- 

.ishoz, Quintilianushoz. Hesychioshoz, 

a ket i'lmiushoz) jutott nagy hímévre. Egyéb 

múvei : Observationum libri ^Leiden 1639. Leip- 

V ■ -11); Commentarius de se.stertiis (Deventer 

I.*<"tiones Plautinae (Amsterdam 1740). V. 

• > • ' Kir.s;. Lében des berühmten J. F. G. (Ham- 

l-u:-:r 17-j:;i. 

' ' ' 'kob, az előbbinek fla. szül. Deventer- 
i X. 20., megh. Leidenben 1716 okt. 21. 

Tu -....ait Deventerben és Leidenben végezte 

apja vezetéae alatt, beutazta Angliát, Spanyol- és 

fJlasz .rszáirot. Pisában a görög nyelv tanára lett, 

aben a széptudományok tanára és 

'Ográfus. Kiadta Polybiost, Macrobi- 

i, 6t«^plianus Byzantiust, Harpokrationt, Mélát, 

lum. Mareellinuát, Phaedrust, Arrianost, Hero- 

tost, Tacitnst. Fó müve : Thesaurus antiqui- 

mm Graocarum (13 köt., Leiden 1697—1702). 

la. Ábrahám (1695—1775) szintén jeles filológus 

■'It. 

Gronov^ tud. állatnevek után Gronovius 
••'n/ Thoodor nevének rövidítése, szül. 1730., 
megh. Leidenben 1777. Különösen a halak tanul- 
mányozásával foglalkozott. Nevezetesebb múvei : 
Moseum ichthyologicum (Leiden 1754— 56,2 köt.); 
Zoophylacium Gronovianum (1763—81); Biblio- 
tbeca regni animalis atque lapidei (1760). 

Groom (ang., ojtéá-. grűm) a. m. inas, szolga, 
luvász. Egyszersmind angol udvari fótisztviselök- 
■k is címe. 

QrooB, Kari, német filozófus, szül. Heidelberg- 
bon 1861 szept. 10. 1898-ban a filozófia r. tanára 
BaseUx'n. 1901 óta Giessenben. Fómunkásságát 
az (>szt<nik;i és lélektan terén fejtette ki. A mű- 
vészi U'vckenys^et a benső utánzó ösztönnel 
látja kapcsolatosnak. Munkái: Die reine Ver- 
nunftwissenschaft (Heidelberg 1889); Einleitung 
in die Aesthetik (Giessen 1892); Die Spiele der 



Thiere (Jena 1896) ; Die Spiele der Menschen (u, »». 
1899) ; Der aesth. Genuss (1902) ; Das Seelenleben 
des Kindes (1904). 

Oroot, í.(Groote), Geert, lat Gerfuirdus (mag- 
nus), szül. 1340 Deventerben, megh. 1384 aujr. 
20. Mint utrechti és aacheni kanonok, világiasau 
élt, míg 1374. súlyos betegségbe esett. Ennek 
hatása alatt szülővárosában a karthauziak Mün- 
nikhuyzen kolostorába vonult. Később Uollandia 
több városában mint hitszónok múködött és De- 
venterben Radewyns Florenz nevű társával meg- 
alapította a «Közös élet testvérei)* egyesületét 
(Fratres vitae communis v. Gerhardlnusok). Mint 
a felebaráti .^^zeretot áldozata pestisben halt meg. 
V. ö. Báhring (Hambui^ 1849), Bonet-Maury 
(Paris 1878), K. Crrube (Köln 1883) monográfiáit. 

2. G., Hugó de, 1. Grotius. 

3. G., Jati Jákob Maria de, nyelvész, szül. 
Schiedamban (Hollandiában) 1854. A keletázsiai 
nyelveket tanulmányozta, többször tartózkodott 
Kínában, majd Hollandus-Indiában a kínai nyelv 
tobnácsa lett. Később a leideni, 1911. pedig a ber- 
lini eg>'etem kínai tanszékére hívták meg. Leg- 
főbb munki^a: The religíous system of China 
(Leiden 1892- 1910, 6 köt.). 

Groote Eylandtc^ited: grót ^Jiend) v. Great Island, 
a Carpentaria-öböl legnagyobb szigete, amely 
Dél-Ausztrália ausztráliai gyarmathoz tartozik ; 
területe mintegy 4000 km*, partjai kopárak, bel- 
sejét hegyek takarják, emberek állandóan nem 
laknak rajta. 

Grootfontein, Német-Délafrika protektorátusa 
alatt áUó önáUú kerUlet, 1900. különítették el 
Outjótól. 

Gropins. 1. Kari Wilhelm, német festő, szül. 
Braunschweigban 1793 ápr.4., megh.1870 febr.20. 
Mint a berlini kir. színház di.szletfestője (1868-ig) 
nagj' szerepe volt a színpadi díszletek kifejlesz- 
tésében. 1827-ben a Daguerre-féle párisi dioráma 
mintájára Berlinben nyitott ilyet. 

2. G., Martin, német építész, az előbbinek 
unokaöccse, szül. Berlinben 1824 aug. 11., megh. 
1880 dec. 13. Fiatal korában Schinkcl és Boetti- 
cher hatása alatt fejlődött. Múvei, melyeket nagy- 
részt Schmieden nevú társával együtt tervezett, 
a klasszicizmusnak modernebb formáját mutat- 
ják. A le^mertebb közülök a berlini iparművé- 
szeti múzeum (befej. 1881) és a lipcsei új Gc- 
wandhaus (befej. 1884). 

Gropper, Johannes, katolikus teológus és egy- 
házjogász, szül. 1503 febr. 24. Soestben, megh. 
1559 márc. 13. RómiU>an. Különösen 1540— 41. a 
hagenaui, wormsi és regensburgi vallási vitatko- 
zásokon elfoglalt mérsékelt, az ellentéteket kibé- 
kítő irányzatával tűnt fel. Törekvéseinek támasza 
volt az ideális gondolkodású Contarini Gasparo 
bíbomok is. Mikor a hitszakadás áthidalhatatlan 
lett, G. a római inquizicíó előtt kényszerült tisz- 
tázni dogmatikus áliáspon^át az igazulás tanára 
vonatkozólag. V. ö. Pastor, Die kirchl. Reunions- 
bestrebungen (Frwburg i. B. 1879) : H. Laemmer, 
Die vortridentinisch-katholisohe Theologie des 
Reformatious-Zeitalters (Berlin 1858) ; van Gidik, 
Joh. G. (Freiburg i. B. 1906). 

Groppit (isv), két ásváujrfajra is alkalmazták 
e nevet. Egyrészt átalakult pargasit, másrészt 



Groppo 

egy hidroszllikát Al,Fe,Mg,Ca és K tartalommal. 
Barnás rózsaszinfl, szilánkos törésű, áttetsző tö- 
meg, mely hasadást is mutat. Mészkőben Gropp- 
t<irp mellett (Svédország) találták. 

tiroppo, gruppo, gropetto,ffrupetto (ol.), zenei 
cifrázat. Azonos a duplazá-'veÁ vagy keftőző-vel 
(n'gebben paránytrilla), 1. Díszítés. 

Groroilit (ásv.) a. m. vád. 

Gronidit, kőzet, kvarctartalraá tinguait. Teló- 
reket alkot Krisztiánia környékén (Gromd köze- 
lében). 

Grom (firanc, qjtad: p*) »• m. nagy, erős, durva, 
továbbá egyes dolgoknak sokasága, egy egésszé 
való összefoglalása ; a katonaságnál valamely se- 
regrész vagy csapat harcoló erejének a főrésze, 
tehát a. m. zöm. A gyári helyiség kitételével több 
selyem- és félselyomszövet megnevezése : G. de 
Naples, O. de Tours (1. Selyem). G. mint mérték 
nagytacat, kereskedelmi darabmérték = 12 tucat 
r= 144 drb. 

Ciros (ojtod : gró), 1 . régebbi francia finom arany- 
.Tom (G. royal) 20-45 K értékben. —2. G., fran- 
cia ezüstérem, mely liliomgaras (G. á la fleur de 
lys) és koronagaras (G. á la couronne) néven szép 
veretése által vált ki. 

Gtos (tjtod: gró), 1. Antoine Jean, báró, francia 
festő, szül. Parisban 1771 márc. 16., megh. 1835 
ján. 25. Dávidnak volt tanítványa, 1793. Olasz- 
országba ment ós a francia hadsereghez csatlako- 
zott, majd elnyerte Nepoleon kegyét, aki mint csá- 
szár sok megbízásban részesítette. Festményeinek 
legjavát Napóleon ós a francia hadsereg dicsőíté- 
sének szentelte. A párisi Jjouvreban vannak : Na- 
póleon az arcolei hídon ; Napóleon Jaffában meg- 
látogatja a pestisbetegek kórházát (1804); Az 
eylaui ütközet (1808). Hasonló tárgyú egyéb ké- 
pei : Napóleon a gúlák előtt ; A wagrami csata ; 
Madrid bevétele. A császárság bukása után G. a 
í^ourbonoknak is kedves festője lett. Megfestette 
XVIII. Lajos elutazását a Tuilerios palotából Na- 
póleon közeledtónek hírére (marseillesi múzeum) ; 
V. Károly és I. Ferenc látogatását a st.-denisi krip- 
tában (Louvre) ; Angouléme hercegnő elutazását 
Pauillacból (bordeauxi múzeum). Nagy festinény- 
nyel díszítette a párisi Panthoon kupoláját : Szt. 
Genovéva a francia királyok hódolatát fogadja. 
Legjobb történeti képein G. a klasszicizmuson 
túlmenő mozgalmasságra, természetességre, drá- 
mai hatásra törekszik ; festői eszközei is tökéle- 
tesebbek — Rubens hatása alatt is áll — és elő- 
készítik a romantikus irány kolorizmusát. Napó- 
leon korának megkapó dicsőítései. Dávid szám- 
űzetése (1816) után a klasszicista iskola élére állt, 
de saját régibb müveinek szalwdabb jellegével 
szemben már nem sikerült a régi irányt új életre 
keltenie és e fölött való kétségbeesésében öngyil- 
kos lett. V. ö. Dargenty, Le báron G. (Paris 1887). 

2. G., Pierre, francia szobrávsz, 1. Legros. 

OroBboÍB. Paris mellett, kamaldull remeték ta- 
ny^a, 11. Rákóczi Ferenc kedvelt tartózkodó he- 
lye. A Bzámflzött fejedelem 1713. Franciaország- 
ban települvén le, Pári.sban barátja. Te.ssée U\hor- 
nagy palotájában lakott. Egy ízben Clugnyben 
egy szerzetes, ki annak előtte RákócJii tüzérkapi- 
tánya volt Magyarországon, arra kérte a feje- 
delmet, hogy mivel zárdájuk leégett, juttassa öt 



30 — 



Gross 



be a G.-i kamalduli zárdába. Rákóczi, mint 
maga írja Confessióiban, Isten ujját látta abban, 
hogy az idők változásával a tüzérkapitánybóí 
barát lett ; az egykori vezérlő fejedelem is, ügyo- 
bukottan, miért ne lehetne remetévé ? Hogy azon- 
ban Rákóczi ily kérdésekkel tépelődött, annak 
csak külső oka volt a csuhába öltözött kapitány 
esete : remetéskedését voltakép a kegyes gyakor- 
latokba mélyedt udvar, majd XIV. Lajos halála 
után beállott tarthatatlan helyzete az udvarnál 
idézte elő. Ezért húzódott barátjával, Tesséevel 
együtt a G.-i klastrom mellett épített mezei la- 
kába. Itt éldegéltek, távol a nagy világ zajától, 
csekély számú szolgátéi környezve. Egy-egy va- 
dászat, V. egy-egy régi barátjának, mint pl. Pét^r 
cárnak párisi látogatása alkalmával hagj'ta csak 
el a fejedelem csendes menedékhelyét, honnan 
végleg csak 1717. távozott Rodostóba. Vonzalma 
azonban G. és remete-népe irányában haláláig 
fenmaradt: végrendeletében úgy bebalzsamozott 
szívét, mint vallásos munkáinak kéziratait a G.-i 
kamalduliak őrizetére óhajtotta bízni. Ez utóbbiak 
közt legnevezetesebb a Confessio peccatoris című 
latinul irt müve, melyet 1716. G.-ban kezdett írni 
s Rodostóban fejezett be. Nagybecsű rajza ez a fe- 
jedelem lelkivilágának s egész életének. Gyónás 
alakjában fordul benne az Ur Istenhoz. Eredeti 
kézirata jelenleg a párisi nemzeti könyvtárban 
van, hová 1792. került az akkor eltörölt G.-i 
zárda egyéb irományaival együtt. Ebből adta ki 
1876. aM. Tud. Akadémia, II. Rákóczi Ferenc 
önéletrajza c. alatt. 

OroH de Naples, 1. Selyem. 

Groseiller de Barbados (növ.), LPeireshia. 

Gros-romaiu (^t«d:gT6 romen), 1. Betünemek. 

Chross, 1. Ferdinánd, német tárcaíró, szül. Bécs- 
ben 1849 ápr. 8., megh. u. o. 1900 dec. 21. Mint 
tárcaíró a különböző bécsi és Ausztrián kívüli 
lapokban igen élénk munkásságot fejtett ki, 
amelyhez utazása és tartózkodása Egyiptomban, 
Francia- és Olaszországban bő anyagot szolgált.i- 
tott.Rajzaitéstanulmányaitösszeg>Tijtötte:Kleine 
Münze (Breslau 1878) ; Nichtig und flüchtíg (Leip- 
zig 1880) ; Oberammergauer Passionsbriefe (u. o. 
1880) ; Mit dem Bleistift (u. o. 1881) című köte- 
tekbon, melyeket később követtek : Aus der Büche- 
rei (Wien 188.3) ; Blátter im Winde (u. o. 188-t) 
és Aus meinem Wiener W^inkel, Bilder (Leipzig 
1885). Mint drámaíró kiadta Geheimnisse (Wien 
1877) c. egyfelvonásos csevegését és Die neuen 
Joumalisten (Max Nordauval, Leipzig 1880) ; Der 
erste Brief (Wien 1883) és Die Tochter (1900) c 
vígjátékát. 

2. G., Hans, osztrák büntetőjogász, szül. 
Grácban 1847 dec. 26. Bírósági szolgálatba lépett, 
majd 1899. a czomowitzi, 1902. a prágai német, 
1905. a gráci egyetemen lett tanár. Ó állította 
fel az első kriminalisztikus muzeumot Grácban. 
F'őbb müvei : Handbuch für Untersuchungsrich- 
ter als System der Kriminalistik (Graz 1893, 4. 
kiad. München 190-i ; eddig hét nyelvre fordítot- 
ták le) ; Lelirbuch für don Ausforsehungsdienst 
der Gendarmerie (2. kiad. u. o. 1895) ; Kriminal- 
psychologio (u. o. 1898) ; Encyclopádie der Kri- 
minalistik (Leipzig 1900); Gesammelte krinii- 
nalistlsche Aufsfttze (n. o. 1902. 2. köt. 1908). 



Gro8S-Auh«lm 



31 - 



Orosse piéoe 



1S98 óta kiadja a Lipcsében megjelenő Archiv 
fiir Kriminalanthropologie nnd Kriminalistik e. 
f<'lv6iratot. 

H. G., Hans, német légbi^óetíszt. szül. 1860 

V -' ■ < ^raterben. 1882-ben ntásztiszt lett. 1886. 

k' a légh^óe^sapathoz és 1906. a lég- 

■' •'"•^'íncsnoka lett. Az 6 vezetése 

net ha<i.sereg első félmerov 

c ^hajóit. Munkái: DerLuftbal- 

iiste des Heeres und der Wissenschaft 
()4) ; Motorhiflschiffe (n. o. 1905) ; Die 
ing der Motorluftschiffahrt lm 20. Jahr- 
.1. o. 1906). 

4. (r., Jenny, német színésznő, szül. Abaúj- 
Szántón 1863 táján, raegh. Berlinben 1904 máj. 
S. Szini pályáját a bécsi Volkstheaternél kezdte 
1878. 1885 óta berlini színházaknál volt szer- 
ződtetve s a magjar születésű színésznő nagy 
.<«ikereket ért el ágy a szalon-szerepekben, mint a 
német népies szinmfivekben. 

5. G., Kari, osztrák egyházjogász, szül. Zuck- 
mantelbon 1837 júl. 26., megh. Bécsben 1906 
febr. 21. Az egyházjog tanára volt 1867. az inns- 
brucki. 1871. a gráci, 1888. a bécsi egyetemen. 
Főbb müvei : Die Beweistheorie ím kanonischon 
Prozess (Wien 1869 és Innsbruck 1880. 2 rész) ; 
Das Recht an der Pfründe (Graz 1887) : Lohrbuch 
dee katholischen Kirchenrechts (Wien 1874, 5. 
kiad. Ledértől, 1907). 

6. G., Kari, író és műfordító, szül. Pesten 18-38 
máj. 24. Számos vígjátékot és drámát írt németül, 
többnjire Cárlo Dolce éinér alatt. Ezek között van 
több magjar vonatkozású, ilyen : Pannónia (1860) ; 
K. Kolemann (szomorújáték 1885) ; Gödöllő (lib- 
rettó) : Könlg Imre (operalíbretto). Németre fordí- 
totta Csiky Gergelynek Örök törvényét, Tenny- 
son Knooh Ardenjét és Shakespeare Cymbelíiyét. 
Operáiból fordított Radó Antal. 

Gross-Anheim, porosz város a kasseli közigaz- 
gatási kerületben, (iwo) 5365 lak. Vasmüvek; 
dohány- ós parkettgj'ártás. Közelében van a po- 
rosz királyi puskapor- és dinamitgyár. 

GroBs-Batanga. Kamerun afrikai német gyar- 
mat ogyik parti telepe. Két köz.«égból áll. 

GroBsbeeren. falu Potsdam porosz kerületben, 
(1910)1600 lak. Határában 1813 aug.23. a szövet- 
ségesek és a franciák megütköztek s az utóbbiak, 
mintegj' 75,000-on Oudinot vezérlete alatt, kény- 
telenek voltak a Bomadotte fővezérlete alatt álló 
100.000 ombor ellenében visszavonulni. A helyet, 
ahol az ütközet lefolj-t, egy vas obeliszk jelöli meg. 

OroiB-Borstel, Hamburg egyik lóversenypá- 
lyája. Itt futják a 80,000 márkás Hamburgi nagy 
dijat. 

Orossbreitenbach (Breitenbach), német város 
Schwarzburg - Sondorshausen fejedelemségben, 
2898 lak. Jelentős iparművészeti rajzoló- és min- 
tázóiskolája. három porcellángyára és poroellán- 
f estéje van. 

Grosschmid Béni, jogtudós, szül. Máramaros- 
szigeten 1852 nov. 6. Ifjúkorában régi nemesi 
noví^t Z.'iögöd-T^ magyarosította, de később régi 
novót ismét felvette. Müvei legnagyobbrésrt Zsö- 
g<Ml Benő név alatt jelentek meg. Több évi mi- 
ni.^ztériumi, bírói szolgálat és üg>'védkedés után 
1882. nagyváradi jogakadémiai, majd kolozsvári 



egyetemi tanár lett, 1890 óta pedig a magyar 
magánjog tanára a budapesti egyetemen. Tevé- 
keny részt vett a házassági törvény tervezetének 
előkészítésében. Tagja a magánjogi törvénykönyv 
előkészítő bizottságának. A M. Tud. Akadémia 
1901. levelező tagjának választotta. 1899-ben az 
udvari tanácsosi címet kapta. Mint tanár előadá- 
saival nagy hatással van a jogászi Qu.ságra. Fő 
művei: Öröklött és szerzett vagyon (2. kiad., 
Budapest 1894); Fejezetek kötelmi jogunk köré- 
ből (u. 0. 1898—1899, 2 köt.) ; Magánjoqi tanul- 
mányok, tervezetek és kisebb dolgozatoK főként 
az öröklési, kereskedelmi és családi jog köréből 
(u. o. 1901, 2 köt.) ; Magánjogi előadások. Jog- 
szabálytan (u. o. 1905); A házas.sági törvény (u. 
0. 1909). Jogtanári működésének harmincadik év- 
fordulóján volt tanítványai emlékkönyvet adtak 
ki (1912). 

OroMie (franc, ejtad : entu\ bírói határozatok 
(idézés, ítélet, stb.). valamint végrehajtható alak- 
ban kiállított közjegyzői okiratok kiadmányának 
elnevezése. 

Grosae (finánc, ol. grossa, angol gross), a ke- 
reskedelemben a nagy tucat neve =12 tucat = 
144 drb. 

Grosse, 1. Július, német költő, szül. Erfurtban 

1828 ápr. 25., megh. Torboleban a Garda-tó mel- 
lett 1902 máj. 9. Költői működését Cola Rienzi 
(Leipzig 1851) c. drámájával kezdte. 1867-ig a 
Neue Münchener Zeitung szerkesztésében vett 
részt. 1870-ben a Schiller-alapítvány titkára lett 
Weimarban. Első költeményei 1857. (Göttingen) 
jelentek meg, ezt követték Aus bewegton Tagén 
(Stuttgart 1869) ; Wider Frankreich (Berlin 1870); 
Episoden und Epilogen (München 1880, 2. kiad. 
1890) : Gedichte des Grossfursten Konstantin, frei 
nachgedíchtet (1891) ; Am Walchensee (1892) ; Die 
Tochter (vígjáték 1900) stb. Válogatott müvei 
BerUnben jelentek meg (1909). V. ö. H. Hhé, J. 
G. als opischer Dichter (Berlin 1874). 

2. G., Theodar, német festó, szül. Drezdában 

1829 ápr. 23., megh. u. o. 1891 okt. 12. Drezdá- 
ban Bendemannak, Rómában Comellusnak volt 
tanítványa. Az olasz renaissance hatása alatt 
festett művei közül a legjelentékenyebbek : Léda 
a hattyúval (1852, a drezdai képtárban) ; Dante és 
Vergilius a lelkek partraszállását nézik (1879, 
u. o.): nagy falképsorozatok a lipcsei múzeum 
loggiájában (18frt— 71) és a meisseni Fürsten- 
schule dísztermében (Panwelssael együtt). 

Grosse Alster, 1. Alster. 

Grossenehrich, város Schwarzburg-Sondors- 
hausen fejedelemségben, 961 lakossal. G. 1282. 
kapta városi kiváltságlevelét. 

Grcssenhain. járási székhely Drezda szász ke- 
rületi kapitányságban, (i9io) 12.217 lak., gj'apju- 
és selyomfonókkal, poáttógjártással, szivar-, bőr-, 
gépgyárakkal, réz- és clnnárúkészltéssel. G. ere- 
detileg Meissen őrgróísághoz. 1312—16. Branden- 
burghoz tartozott; 1485 óta Szászország birtoka. 
1813 máj. 16. itt oroszok és fhinciák ütköztek 
össze egymással. 

OroM-Enaendort 1. Emeradorf. 

«re— e plé«e (franc, aí*^: jtom pjío), az a 
húsétel (relévé de boucherie). mely ebéd alkahná- 
val, rendesen hal után, a 4-ik fogás. Többnyire 



Grosser 



32 - 



Grossl-féle színnyomó eljárás 



nagy darab húsból áll (roastbeef, ürühátgerinc, 
vad, nagy szárnyas, sonka stb.) és piéce de ré- 
sisUince-nak is nevezik. 

Grosser, Emánuel, német arckópfestö, szül. 
Boriinben 1874 nov. 30. Kereskedőnek nevelték 
és csak hosszas küzdelmek árán tudta elérni, hogj' 
a berlini, majd a miinchoni akadémián festővé 
képezhesse ki magát. Sikereit különösen a kép- 
mtefestés terén aratta. EnomQ művei közül ne- 
vezetesek : J. N. Sepp tanár, Priedrich Haase, 
Dürckheim gróf, Priedrich Spielhagen, Theodor 
Mommsen, Waldeyer tanár. Begas, Károly Ede 
szász-kóburg-gothai hg. arcképei. A német iskolai 
rajzoktatás újjászervezése körül is érdemeket 
szerzett (Reform im Schulzeichenunterricht, Ber- 
lin 1900). 

Growneria, nagy arany v. ezüst edények 
megmunkálása. Cellini a trébelést nevezte így, 
de a szó értelme változott, most nagy ezüst-arany 
tárgyakat neveznek így, ellentétben a kicsinyek- 
kel, melyeknek minnteria a neve. 

C>ro8ser Preis von Baden (ném.), a ba- 
den-badeni nemzetközi lóverseny-meeting legje- 
lentősebb futása. Díjazása a badeni nagyherceg 
aranyserlege és 60,000 márka, távolsága 2400 
m., hároméves és idősebb lovak részére. 1850 óta 
áll fenn. Győzteseinek lisztáján német, francia, 
angol, osztrák lovak mellett több magyart is ta- 
lálunk ; Kincsem háromszor nyerte meg. Lovaink 
közül utoljára Tokió győzött benne 1897., nem szá- 
mítva az orosz tulajdonban levő, de nálunk tre- 
nírozott Ksiaze Fant (1910). Mostanában többnyire 
francia ló nyeri meg. 

CiroiMiesse nerveuse (franc, e^d: groszesz 
nen-öz), idoges nők azon érzése, hogy teherben van- 
nak, néha a terhességet utánzó külső testi tüne- 
tek is kifejlődnek : a has felfúvódása, az emlők 
duzzadása, szineződéso.colostnmi-elválasztás. Nő- 
orvosi vizsgálat azután kideríti a valót. 

GroBseto. 1. tartomány Toscana olasz compar- 
timentóban, Pisa, Siena, Róma tartományok és a 
Földközi-tenger közt. A hozzátartozó Giglio és 
Giannutri szigeteket is beleszámítva, teiülete 
4502 km«, lakóinak száma (1911) 148,122. Az egész 
tartomány egy járást alkot. — 2. O,, az u. i. nevű 
tartomány fővárosa és püspöki székhely, (1911) 
11,891 lak. Szép székesegj'házának homlokzata 
sokszínű márványból készült ; a városházán et- 
ruszk és római régiségek, valamint renaissance- 
kori érmek, régi nyomtatványok és kéziratok lát- 
hatók. A város körül és tőle Ny.-ra síkság terül 
el, amelyet az ókorban még tó vize (Cicero Lacus 
Preliusa) takart ; később ez egészen eliszaposo- 
dott ée klgöaölgéseivel környékét veszélyessé tette. 
Ujabb Időben a mocsarakat lecsapolták, ami által 
a város Í8 egészségesebb levegőjű, a mocsarak 
pedig termékeny földdé váltak. Q. közelében van- 
nak a régi etruszk városnak, Rusellaenek romjai 
ée a kénegyizű Bagno di Rosdle nevű fürdőhely. 

Qross -Flottbek, porosz falu a schleswigi köz- 
iRíugntáíii kerületben. Közelében, az Élbe egy kis 
szigetén van a látogatott Parkhotel Teutels- 
brtícke nevű gyógyfürdő. 

Qroesgartaoh, kis falu a wUrttombergi Neckar 
kerületben, inolynek ki>zelében újabban hatalmas 
kőkorszakbeli telepet fedeztek fel. 



Gross Gerau, az ugyanily nevű járás székhelye 
Starkenburg hesseni tartományban, 5062 lak., 
cukor-, szesz- és olajgyárral. 

Gross-Glockner, a Hohe Tauern legmagasabb 
csúcsa, 1. Glockner. 

Grossglogau, 1. Glogau. 

Grossgörschen, kis falu Merseburg porosz ke- 
i-ületben Lützen közelében. Határában folyt le 
1813 máj. 2. a lützeni csata (1. o.) néven ismert 
ütközet. 

Grossi, 1. Liiigi, olasz zeneszerző, 1. Viadana. 

2. G., Tommaso, olasz íi"ó, szül. Bellanóban 
1791 jan. 20. megh. Milanóban 1853 dec. 10. Pap- 
nak nevelték, de megszökött a szemináriumból és 
ügyvéd lett. Csodálója ós jó barátja volt Manzoni- 
nak. G. eleinte milanói dialektusban írt egy 
Prineide c. szatirikus költeményt s egy Fuggitiva 
c. verses novellát. Rövidebb verses elbeszélései 
(az említett Fuggitiva és az Udegonda) nagy sikert 
arattak, de már a Lombardi álla prima Crociata c. 
15 énekes szélső romantikus eposz az ő közönsé- 
gének sem igen tetszett. Utolsó költői műve az 
Ulrico e Lida c. novella volt. Legfontosabb müve 
a Marco Visconti c, Manzonit követő történelmi 
regénye. Egy dala (Rondinella pellegrina) Olasz- 
országban rendkívül népszerű lett és még ma is 
dalolják. Összes munkáinak legújabb kiadása: 
Milano 1862. V. ö. Caniis, Alcuni ital. contemp. 
I. köt. (Milano 1868) ; Gurii, T. G. (u. 0. 1862). 

Grossinger, 1. (Grossing) Ferenc Rudolf, szül. 
1751., megh. Grácban 1830 okt. 12. József császár 
kabinetjében alkalmazta, de mint megbízhatatlan 
embert nemsokára elbocsátotta. Hírhedt müve : 
Jus publicum Hungáriáé (Halle, illetőleg Pest [Eg- 
gonbergoiTiél] 1786), melyben a magyar királyi 
hatalom abszolút voltát vitatja. Egjéb munkái : 
Ungarisches allgemeines Staats- imd Rogiments- 
recht (Wien 1876); Refutatio juris publici Hungá- 
riáé (Halle, ill. Pest [Eggenbergernél] 1791). 

2. G. János, természettudományi író, sz. Komá- 
romban 1728 szept. 27., megh. u. 0. 1830. Mint a 
jezsuitarend tagja Nagyszombatban, a bécsi The- 
resianumban és Kassán tanárkodott. A rend eltör- 
lése után Komáromban működött. Természetrajzi 
munkákat írt. V. ö. Zeüiger A., Egyh. írók csar- 
noka ; Márki értekezése a Termószettud. füzetek 
1882. évi kötetében : Dr. G. J., hazánk múlt szá- 
zadbeli leírója. 

Grossjagerndori, kis falu Gumbinnen porosz 
kerül(>tbe!i. ahol 1757 aug. 30. az Apraxin vezérlete 
alatt (50,000 emberből álló orosz sereg a Lehwald 
vezérelte 20,000 poroszt megverte és visszavo- 
nulásra kényszerltette. 

Grossl-iéle színnyomó eljárás, Grossi Richárd 
osztrák főmérnök által föltalált gép és eljárás több 
színes nyomatnak egyetlen nyomással való ké- 
szítésére. A színek mindenikéhez külön, sab- 
lonnak nevezett kemény és nem rugalmas formát, 
pl. cink-klisét készítenek. Ezek mindegyikét a gép- 
ben külön-külön fostékező szerkezet látja el más- 
más színű festékkel. A festékes sablonokról ru- 
galmas hengerek leemelik a f(vstékrétegot és a 
legpontosabb regiszter megtartása mellett egy 
ú. n. gyüjtőformára viszik át, amelyről aztán köz- 
vetlenül a papírosra nyomódik a kép. A kész njo- 
maton a gjüjtóforma valamennyi pontja meg vo- 



Grossllchterfelde 



33 - 



Qros-ventres 



nalk^a megvan, do a sablonoknak megfelelően, 
más-más szlnbon. Az átvitel történhetik a sablo- 
nok meg a gyüjtöforma közé iktatott közbenső 
tormára is, ahonnan tudtán egy további henger a 
példának okáért autotip- hálózatos képet leveszi 
ée a — mondjak — goillosált gyüjtóformára át- 
viszi. A nyomtató eljárást az jellemzi, hogy a 
k ?zinek nem következnek minden átme- 

n 1 egymásra, mint pl. a Congrevo-nyo- 

múonál, hanem közöttük valami — bár még olyan 
koskeny — rész van a tőlük alkotott átmeneti 
színMl. Ha a Grossl nyomója erre a dologra egy 
kis rt^ elmet fordít, nyomtatványai a legponto- 
sabt) ifi;i>zt**rii könyvnyomdái v. litográflai nyo- 
liüVstni is iuei:kiii"ntx»ztt^'thctök. A háromszínnyo- 
niásos kr[>pk Grosől eljárása szerint közönséges 
(fyoi-ssajton is nyomtathatók, föltéve, hogy a gép 
járata cU'g könnjlS. 

Groeslichteríelde, 1911 óta Berltn-Lichter- 
felde, porosz község és egyúttal Berlin (1. o.) kül- 
városa a potsdami közigazgatási kertUetben, 
u9tci 4:2..ől3 lak. A Berlinnel csaknem összeépült 
s két villamos vasúttal összekapcsolt község a 
berlini középosztály kedvenc tartózkodási helye. 

Grossliebental, német kolónia Kherzon orosz 
kormányzósáií Odessza nevú kerületében, kb. 4000 
ak. Mellette fekszik Kleinliebental, iszapfürdőkkel, 
l';^2 lak., az odesszaiak kedvenc nyaralóhelye. 

Grosslitzner. heery, 1. Süvretta. 

Grossmann Iqnác, fizikus, szül. Grönczrusz- 
■br. 16.', megh. Budapesten 1866 máj. 21. 
1. ai tanulmányai után a prágai egyetemre 

uiüüi. ülointo mint tanító működött. 18ő7-ben 
a pesti kereskedelmi akadémia tanárává nevezték 
ki ; 1862. mmt telegráf-mémök és pénzügyi ellenőr 
a pest-losoncz-zólyomi vasúttársaságnál vállalt 
szolgálatot G. a higanylégszivattyu feltalálója 
- ebben megelőzte Sprengelt és Geisslert, de elsó- 
áógi jogát ezekkel szemben nem védelmezte ós 
taláhnánj'át a külföldi tudományos közlönyökben 
közzé sem tette. 1854-ben új szerkezetű gazo- 
métcrt talált fel. 1865-ben szabadalmat nyert a 
'olegráfvonalak berendezésére vonatkozó javí- 
tásra, de ezt rövid idő múlva bekövetkezett halála 
luiatt nem hasznosíthatta. 1864-ben a pesti árú- 
ps órtcktúzsde megbízásából táblázatokat készí- 
tett, melyekből a gabonanemek mázsánkinti árát 
bizonyos gabonamennyiség súlyából azonnal meg- 
állapíthatni. 

Grossmann, 1. Chrüiian GotÜob Leberecht, 

!!»m'>t prot. teológus.szül. Hamburg mellett Priess- 

~><3 nov. 9., megh. Lipcsében 1857 jún. 

lon szuperintendens volt, egyszersmind 

' és a Thomaskirche lelkésze. A 

egj létnek ö volt az alapitója. 

M :; \.wu» sokat foglalkozott Philóval és az 

^l' \andiiai zsidó vallásbölcsészettel; idevágó 

imiiilLái : Questiones Philoniae (Leipzig 1830) ; Plii- 

lonis anecdota (u. o. 1856). Továbbá nagy flgyel- 

luet keltett annak i<ií.i..t>..ii Obereine Reformation 

der protest. Kii sung c. müvével (1833). 

2. G.. Gius-Uii ...... h Wühelm. német szí- 
nész i"!* szinmúiro. szül. ííerlinben 1746 nov. .30., 
megh. Hannoverben 1796 máj. 20. lileinte diplo- 
máciai pályán működött, Berlinben megismerke- 
dett Lessinggel s ez elhatározó volt pályájára. 



Fogadásból 3 nap alatt írta meg Die Peuerbronst 
c. vigjátékát, Wilhelmine von Blondheim c. tra- 
gédiáját pedig 8 nap alatt írta ; mindkét darab fé- 
nyes sikert ért. A Minna v. Bamhelmben Uothá- 
ban színpadra is lépett s oly sikert aratott, hogy 
azontúl szinész lett. Volt színigazgató is és több 
német városban működött, míg végül a francia 
forradalom idejében radikális elvei miatt hat havi 
fogságot kapott s a további működést megtiltották 
noki. — Felesége, Hartmann KaroUne Sopkie 
Auguste, szül. GiSthában 1752 dec. 25., megh. 1784 
máTC.28. Férjével együtt működött mint színésznő 
ée igazgatónő. 

Cht>88-Me8erit8ch, az ugyanily nevű morva- 
országi kerületi kapitányság székhelye, (i»io) 5301 
lak., vászoniparral, bőrgyártással, jelentékeny 
gyümölcs- és zölds^kereskedéssel. 

Gross-MoyetiTTe (^tsd: moijfirr), falu Lotharin- 
gia német birodalmi tartományban, a francia ha- 
tár közelében, (isio) 9536 lak., vaskohókkal és 
vaséiTbányákkal. 

Gross-Ottersleben, falu Magdeburg porosz ke- 
rületben, (1910) 7227 lak., cukor-, pótkávé- és tégla- 
g>'ártá.ssal. 

Grossömer, falu a porosz merseburgi kerület- 
ben, (1910) 4606 lak., rézbányákkal ; közelében a 
Gotte6-belohnuiig nevű kohó, rézflnomitóval. 

Grossröhrsdorf . falu Bautzen szászországi ke- 
rületi kapitányságban, (1910) 7398 lak., jelentékeny 
vászon- és pamutszövéssel, fehérítőkkel, cérna- és 
szalagkészltéssel. 

Gro8s-Salze(v. Salze), város Magdeburg porosz 
kerület Kalbe járásában, (i9io) 8969 lak., mester- 
séges trágya-, gépolaj-, cikória- ^ szappankészí- 
téssel ; közelében van Elmen (1. o.) sósfiirdő. 

Gross-Schönaa, falu Bautzen szászországi ke- 
rületi kapitányságban, (i9io) 7431 lak., pamut-, 
vászon- és fél vászonszövéssel, fehérítőkkel, üveg- 
csiszolással és festéssel, dohány- és sörgyártással. 

Gross-Strehlitz, az ugyanily nevú járás szék- 
helye Oppeln porosz kerületben, (i9io) 5753 lak., 
gépgyárral és mészkő^téssel. 

Gross-Stresow (Stresow), kis falu Stralsond 
porosz kertUetben, a ROgeni Bodden egy kis öblé- 
nél, 70 lak. Közelében áll I. Frigyes Vilmos szobra, 
annak emlékéül, hogy 1715 nov. 15. ott szálltak 
partra a poroszok, dánok ^ szászok. 

Grosstabarz, falu és klimatikus gyógyhely 
Gotha hercegségben, az Inselsberg É.-i lejtőjén, 
a Thüringiai-erdóben, (i»io) 1200 lak. 

Gross-UUersdorf, fürdőhely Máhrisch-Schön- 
berg morvaországi kerületi kapitányságban, (1910) 
2302 lak.. jódot és gipszet tartaúnazó kénes fonáiS- 
sal (27-5» és 12« C), vízgyógyintézettel ; egy r^ 
parkban fekvő kastéllyal. 

^roMiaa (lat.) a. m. garas (1. 0.); G. denarius, 
1. Érmek. 

Grossrenediger, hegy, 1. Venediger. 

Chro88S8chocher-Windorf . szászországi község 
a lipcsei közigazgatási kerületben, (1910) 5668 lak. 
Vasöntö, téglagyártás, malomipar, villamos mű- 
szei^észités. 

GTooBzalár (ktx\ 1 Gránát. 

Gntm to«moiji, 1. Petü tournois. 

GroB-Yentres a. m. nagyhasuak. Dakota és 
Montana államok ú. n. warestindiánnaainak (más 



lUtmilian 



IX. kd. 



Orosz 



M 



Grot 



néven algonkinok, 1. Algonquián) csúfneve. Mivel 
e törzsek mind normális testalkatúak, hízásra 
nem hajlandók, nem is pohosak, a nevet onnan 
kapták, hogy a férj-gyermekágy (1. Couvade) szo- 
kásának hódolnak, innen a ö. név. Amerikai an- 
gol nyelven Big-Bellies a nevük. 

Chrósz, 1. Albert, orvos, szül. Nagy-Váradon 
1819 jan. 12., mogh. 1901 márc. 18. Egyetemi 
tanulmányait Bécsben végezte. 1845-ben orvosi 
oklevelet nyert. Orvosi működését külföldi tanul- 
mányútja után Nagy- Váradon, Grósz Frigyes 
kórházában kezdte meg. 1848— 4f9-ben az aldunai 
tábor törzsorvosa, majd a nagyváradi honvéd- 
kórházak igazgató főorvosa, 1852— 1867-ig pedig 
Nagy-Várad város főorvosa volt. 1867-től kir. 
törvényszéki orvos, majd az országos közegész- 
ségügyi tanács rendkívüli tagja. 1858 óta haláláig 
a nagyváradi szemkórház igazgató tulajdonosa 
volt. 1896-ban 50 éves orvosdoktori jubileuma 
alkalmával magyar nemességet kapott. Müvei : 
Azegiiiptomiszembetegftégékröl (1865) ; Az ujdon- 
sztílöiiek szemlobjáróí {186S) ; A nagyváradi szem- 
kórház működéséről szóló jelentések. 

2. G. Béla, génre- és arcképfestő, szül. Miskol- 
czon 1835 f ebr. 4. Tanulmányait Marastoni iskolá- 
jában kezdte, majd Bécsben Waldmüllernél és a 
müncheni akadémián folytatta.Számos arcképe kö- 
zül feltűntek a hatvanas években : gróf Andrássy 
Gyula miniszterelnök és gr. Andrássy Gyuláné 
képmásai. A Szépművészeti Múzeumban van Női 
arckép (1887) és Anyóka című festménye; Klotild 
főhercegnő Szi. Margit c. müvét szerezte meg. 

3. G. Emil, szemorvos, G. 1. fla, szül. Nagy- 
Váradon 1865 szept. 80. Orvosi tanulmányait a 
budapesti egyetemen végezte, ahol 1887. avatták 
orvosdoktorrá. 1888-ban külföldi tanulmányutat 
tett, azután Schulek Vilmos tanár szemklinikáján 
lett gyakornok, asszisztens és utóbb adjunktus. 
1894-ben az eelmóleti és gyakorlati szemtükrözés 
tanából)) magántanári képesítést nyert. Az 1893— 
1894iki tanévben a szemklinikát mint igazgató- 
lielyettes vezette. 1900— 1904-ig a Szent János, 
Szent István és Szent Rókus kórházak szemész-fő- 
orvosa volt. 1903-ban trachomaügyi kormány- 
biztos lett. 1905-ben nyilvános rendes tanárrá 
és az egyetemi I. sz. szemklinika igazgatójává 
nevezték ki. 1910 óta az orvosi továbbképzés köz- 
ponti bizottságának alelnöke. A Szemészet szer- 
kesztője, az Orvosképzés társszerkesztője ; a Zeit- 
schrift f. Augenhoilkunde és az Archív für Augen- 
heilkunde állandó munkatársa. A heidelbergi 
Ophthalmologische Gesellschaft, a Société Fran- 
paise d'ophthalmologio, az Ophthalmological So- 
ciety of the United Kingdom tagja. G. mint az 
1909. Budapesten tartott nemzetközi orvosi kon- 
gresszus főtitkára igen nagy munkásságot fejtett 
ki, miért is a magyar királyi udvari tanácsosi 
méltóságot kapta. Nagyszámú irodalmi dolgozatai 
felölelik a szemészet diagnosztikaiját, patológiáját 
és therápiáját. Főbb munkái: Szemészeti diag- 
nostUca (1893) ; A jtasiUi alkalmazottak látásáról 
(ISdb); Előadások a szemtükrözésröl (1897); A 
■fzenihaiok összefüggése a sztr rezet egyéb beteg- 
ségeim (1900); A szem ^izsqálásának módszerei 
{ 1 9021 ; A szemészet h'-Unmtve (1909) ; továbbá : 

I ' /i/etemek W" i intézménye (1896); 



Az orvosképzés új rendje Magyarországon és 
külföldön (1902). 

4. G. Frigyes, orvos és író, szül. Nagy- Váradon 
1798 nov. 16., megh. u. o. 1858 jan. 3. 1816-ban a 
pesti egyetem hallgatója lett s 1819. a íilozófla 
doktorává avatták. Orvosi képzettségét Bécsben 
nyerte, hol 1825. avatták orvos- és sebészdoktorrá. 
1825— 1829-ig Teltschben, Morvaországban, Láng 
gyáros oiTOsa volt s itt kórházat létesített. Az ez 
idő alatt megtakarított pénzén külföldi tanulmány- 
utat tett. 1829-ben a nagyváradi zsidókórház or- 
vosává választották, 1830. pedig megalapította 
ott a szegény vakok gyógyintézetét, mely mai na- 
pig is fennáll. Ez alapításával s annak humánus 
szabályaival (mindenki ingyen nyert felvételt) a 
külföldet évtizedekkel megelőzte. A szemorvoslás 
tudományát ritka sikerrel művelte s fejlesztette 
oly időben, amidőn még más államokban is csak 
mellékes szaknak tekintették. Művei : Jelentés a 
nagyváradi szemkórház működéséről ; Die Augen- 
kránkheiten der grossen Ebenen üngams (1857). 

5. G. Gyula, gyermekorvos, szül. Budapesten 
1862 nov. 26. Orvosi tanulmányait a budapesti 
egyetemen végezte, ahol 1887. avatták orvos- 
doktorrá. Azután egy évig Ajtai tanár törvény- 
széki orvostani intézeténél volt gyakornok, majd 
a budapesti Stefánia-gyermekkórházban műkö- 
dött mint segédorvos 1892-ig. Ezután Német-, 
Francia- és Angolország gyermekgyógyító inté- 
zeteit tanulmányozta. 1893 óta a Ferenc József 
kereskedelmi kórház pénztárának rendelő gyer- 
mekorvosa, 1893— 98-ig Tauffer tanár klinikáján 
az újszülöttek kezelésével bízták meg. 1896-ban 
a pesti izr. hitközség a Bródy Zs. és Adél gyer- 
mekkórház igazgató-főoi-vosává választotta. G. 
irodalmi dolgozatai a gyermekgyógyászat köréből 
valók, magyar és német nyelven jelentek meg. 

Grosznaja, 1. Groszni. 

Groszni (Grosznaja), járási székhely Terek 
orosz kormányzóságban, a Szunya és vasút mel- 
lett, kb. 16,000 lak. Nevét (a félelmes) azon vár- 
tól kapta, amelyet itt 1819. a csecsencek ellen 
építettek. Környékén ásványvíz- és nafta-források 
vannak. 

Orot (Grote), a garas elnevezése a Schelde és 
Élbe torkolatvidéke közötti területen. Értéke 5 
ílllér körül ingadozott. 

Grot, 1. Jakov Karlovics, orosz nyelvész és 
irdalomtörténész, szül. Szt.-Pétervárt 1812 dec. 
27. (15.), megh. u. o. 1893 jún. 5. (máj. 24.) A hel- 
singforsi egyetemen az orosz nyelv és irodalom 
tanára volt s 1853. az akkori trónörökös gyerme- 
keinek tanítója és a szentpétervári liceum tanára 
lett. 1855-ben a szentpétervári akad. tagjává 
választotta s 1889 óta annak alelnöke volt. Művei 
közül első sorban említendő Dorzsavin müveinek 
páratlan kiadása (Szt.-Pétervár 1864-83, 9 köt., 
1868-78, 7 köt.) ; nevezetesek II. Katalin cámö- 
nek irodalmi tevékenységére vonatkozó tanulmá- 
nyai, amelyek a császári orosz történeti társaság 
Sbornikc.folyóirati\banjelentekmog(XIll.,XXIl., 
XXXIII. k.); e cárnónek Grimm MolchioiTal (1. o.) 
folytatott levelezése (az akadémiai Sbomik XX., 
XXI. és XXXIII. köt.) ; Puskin, liceumi társai és 
tanárairól írt nagy tanulmánya (az akadémia 
nyelv- és irodalomtörténeti oszt. Sbomik c. kiad- 



Groto 



- 36 



Oroth 



ványának XLD. kötetében ISS*:^. EzenklTOl tObb 

irodalomtörténoti 6rtí'ko7A">s!t írt t""!? az orosz nyelv- 
ről is sok szép, ámbár többnyire inkább gyakorlati 
fejtegeté8t(összoirvüjr\'o Filologiéeskija razyska- 
nija. Szt.-Pótervár 1878, 1 köt.; 2. kiad. 1876, 2 
köt; 3. kiad. 1Ö85, 2 köt.). Közreműködött az aka- 
démia orosz szótára új kiadásának 1. füzetében 
(1891), hasznos kézikönyvet adott ki az orosz 
helyesírásról is (Russkoje pravopisanije, Szt.-Pé- 
ter\á- '■''>■ !0. k. 1893). Müveit kiadta fla, Ö. 
Kon :.-Pétorvár 1898—1903, 5 köt). 

2. ('.. .Mr^'iUij Jakavlefics, orosz fllozófns, az 
előbbinek fla, szül. Szt.-Péter^•á^t 1852 ápr. 30. 
(18.), mejTh. Charkov meUett 1899 jón. 4. (máj. 23.). 
Tanulmányait Szt.-Pétervárt végezte, s előbb a 
nyezsini tört.-fllológ1ai intézet, majd az odesz- 
szai, 1886 óta pedig a moezkvai egyetem tanára 
volt Moszkvában pszichológiai tái^aságot alapí- 
tott. Orosz nyelven írta egj'ebek közt a következő 
müveit: Psichologija custvovanij (Az érzések 
lélektana, 1879) ; K voprosn o reformé logiki (A 
logika reformjához, 1882) ; dúsé (A lélekről, 
1886) ; svobodév oti (A szabad akaratról, 1889) ; 
Poiyatije o duáé i psichiceskoj energii v psicho- 
logii (.\ lélek és pszichikai energia fogalma a 
lélektanban, 1897). Francia nyelven is írt : Nou- 
velles classiflcations des sentiments (1878) ; La 
causalitó et la conservation de l'énergie (1890). 
1889-ben alapította az első orosz íllozóflai folyó- 
iratot: Voprosy fllosofli (A filozófia problémái), 
ennek 3. kötetében emlékszik meg róla Lopatin 
(1SÍ«9). V. ö. Magj-ar Philosophiai Szemle (1886.) 

Grote (^tBd: grót), George, angol történetíró, szül. 
B^x-konhamben (Kent) 1794 nov. 17., megh. Lon- 
(í,,n],nn i«7ijún. 18. At>ja bankiizleté^ lépett, 
t folytatta klasszikus tanulmányait és 
t vett a politikai életbon is. 1832— 41-ig 
ei7. al.sobáz radikális tagja volt Ezután fogott nagy 
müve megírásához, mely a görög nép történetét 
tárgyalja N'a«;y Sándor haláláig: History of 
(ireeoe (London 1846-56, 10 köt, 6. kiad. 1888). 
E munkája alapos kutatáson épült fel és szép 
előadásával tűnt ki. Irt még nagyobb munkát 
Platonról : Fiaton and the other companions of 
Socrates (5. kiad. 1888, 4 köt.) és Aristotelesröl : 
Aristotle (2. kiad. 1879, 2 köt, befejezetlen). A 
westminsteri apátságban Gibbon mellett van el- 
teraet\'e. Életrajzát neje, G. Harriet adta ki. 

Oroteíend, 1. Augud, német nyelvész, szül. 
Ilfeldben 1798 dec. 12., megh. 18-36 febr. 28. 
Tanulmányait Göttingenben végezte, 1821. tanár 
lett az ilfeldi pedagógiumon, 1831. a göttingeni 
gimnázium igazgatója és 1835. rendkívüli tanár 
az ottani egjetemen. Fő müvei : Ausführliche 
Grammatik der lat. Sprache (2 köt., Hannover 
1829— 30) ; Lat. Schulgrammatik (2 köt, 2. kiad. 
1842) ; Grundzüge einer neuen Satztheorie (u. o. 
1827); Materialien zu lat Stilübungen (u. o. 
1824-28). 

2. G., Georg Friedrich, német fllológos és 
régiségbuvár, az asszíriai ékírás megfejtője, szül. 
Münchenben 1775 jún. 9., megh. Hannoverben 
1853 dec. 15. Göttintronben gimn. tanár, 1803. 
Majna-Frankfurtban gimn. prorektor, 1821— 49-ig 
a hannoveri líceum rektora. Müvei : Beitrage zur 
Erlauterung der persepolitenischen Keiischrift 



(Hannover ia37) ; Neue Beitrage stb. (a. o. 1840). 
Több munkája van az ó-itáliai nyelvekről, az 
umbriairól, az oszkusról s 0-Itálla földrajzáról. 

3. G., Hermann, német történetíró, G. 4. fla, 
szül. Hannoverben 1845 jan. 18-án. A schwerini 
levéltár igazgatója. Főmnnk^a: Zeitrechnung 
des deatsdien Mittelalters a. der Neuzeit (Hanno- 
ver 1891—98, 2 köt). 

4. G., Kari Líidwig, német történetbuvár, G.J2. 
fla, szül. Majna-Frankftirtban 1807 dec. 22., megh. 
Hannoverben 1874 okt 27. Fő műve : Impérium 
Romanum tributim descriptum (Hannover 1863). 
Irt még kisebb numizmatikai munkákat és kiadta 
Hannover város okmánytárát (1.369-ig). 

Grotenborg, 385 m. magas hegy a Teutoburgi 
erdőbon, Líppe-Detmold hercegségben. Csúcsán 
áll az 57 m. magas Arminius-emlék. A hegy ol- 
dalán van a nagy- és kis-Hünenring, két régi fal- 
gj-űrú, amelyet a chemszkok építette Teutoburg- 
nak tartanak. 

Grotenlelt, 1. Arvid, finn tudós, szül. 1863 ápr. 
10. A bölcsészet egjet. tanára Uelsingforsban. Fóbb 
munkái : Az újabbkori bölcsészet története (az első 
finn nyelvű szakmunka, 1896—1899) ; német nyel- 
ven : Das Webersche Gesetz und die psychische 
Relativitat (1888); Die Wertschiitzimg in der Ge- 
schichte (1903) ; GeschichtUche Wertmass-Stabe 
in der Geschichtsphilosophio bei Historikem und 
im Volksbewusstsein (1905). 

2. G., GítóUif, finn történetíró, G. 1. testvér- 
bátyja, szül. 1861 ápr. 27. Helsbigforsban. Mun- 
kássága Finn- és Oroszország, valamint az északi 
országok történetének kutatására terjed ki s e 
szaknak ny. rk. tanára a heisingforsi egyetemen. 
Költeményeket is irt. Több ízben képviselő volt ; 
az új -finnek egyik vezetóférfia. 

Groteszk (olaszul : grottesco) a. m. furcsa ; a 
könj-vnyomdászatban egy betüfajt neveznek így, 
amelyet merészen hajlott, csaknem mindenütt egy- 
forma vastag vonalak jellemeznek. — A festé- 
szetben így hívják a festett faldíszítésnek azt a 
faját, amely szimetrikusan elrendezett stilizált 
növényeket kever fantasztikus állatalakokkal 
(kentaurok, egyszarvuak, szatírok stb.). A G. ere- 
detét az antik művészetre vezetik vissza, állítólag 
a XV. sz.-ban találták meg ezek előképét római 
festők az ősi Róma földalatti palotiu*észeiben 
(grotte). Bőven élt G.-disszel a Vatikán loggiái- 
l»in Rafael (1. az ábrát a 36. old.), Giovanni da 
Udine, Perino del Vaga, Mantnában Giulio Ro- 
mano. V. ö. Wright, History of caricature and 
the grotesque in literature and art (London 1875). 

Groteszk-ékítmény, 1 Groteszk. 

Groth, 1. Klaus, német költő, az új-ahiémet 
íplattdeutsch) irodalom egyik főképviselője, szül. 
Heidebon (Holstein) 1819 ápr. 24., megh. Kiéiben 
1899 jún. 1. Hímevét Qnickbom (Hamburg 1853. 
25. kiad. Kiél 1900 ; Specktertől illusztrált kiadás, 
Hamburg 1856, 2. kiad. 1868) c. versgyi^teményé- 
vel alapította meg, melyben a népies líra és románc 
hangját kitűnően tal^ta eL Az elbeszéléseknek 
is egész sorozatát írta meg, melyek egyszerűsé- 
gük és természetességtik által tűnnek ki. Egyéb 
alnémet nyelven írt munkái: Voer de Goem 
(gyermekversek, Leipzig 1858) ; Rothgeter-Meis- 
ter Lamp und sin Dochder (Hamburg 1862) ; Ut 



Orothe — 3 6 — 

min Jungsparadios (1876) ; a Quickborn második 
része stb. Briefe über Hochdoutsch und Platt- 
deatsch (Kiél 1858) c. iratában azt állítja, hogy 
a felnémet nyelv győzelme az alnóraeton a német 
Irodalom veszteségére töi-tént. összegyűjtött mun- 
kái 4 kötetben jelentek meg (Kiél 1893). V. ö. 
Klaos G., Lebenserinnerungen (Kiöl 1891), kiadta 
E. Wolf; Bartels, K. G. (Leipzig 1899). 

2. G., Riulvmi, német mineralógus, szül. Magde- 
bnrgban 18^13 jiin. 23. Ásványtant, geológiát ta- 
nult s 1870. a berlini egyetemen magántanárrá 
habilitáltatta magát; 1872. Strassburgban, 1883. 
Mílnchenben az ásványtan tanára s egyszersmind 
ai állami ásvány gyűjtemény őre lett. Erdeme, 



Grotius 




Qrotenk róulet Rafael lokálnak diszítiaiSnytSböl. 

hogy a strassborgi és münchoni egyetemeken az 
elsó ésványtani laboratóriumokat rendezte be. 
Művei: Tal)cliarischo Üborsicht der Minorallen 
(Bnmnschwelg 1898), oz idő szerint legtökélete- 
sebb ásványrendszor; Übor das Stúdium der Ml- 
neralogie auf don dout.««ohon Hochachulen (Strass- 
burg 1876) ; Phy.^ikul. Krystallographio (Leipzig 
1906); Die Minoralsammlung der Univorsitöt 
StTMBborg (Siraasbarg 1878) ; Grundriss der Edel- 
■tetolniiide(n.o. 1887). KorszakalkotV) nagy mun- 
kája : ChemlBcho Krystaliographle.közclodik a be- 
fi^eBéehez. 1877 óta a Zeltechrift ftlr Krystallogra- 
phicvt ndja ki. 1918. febr hóban a Magyarhoni 
PuldtAiií Társalat tiszteleti tagjává választotta. 

OrotiM, Hugó. német ntazó, sztll. 1869 aug. 16. 
Magdeborgban. Elóbb a Földközi-tenger köriUi 



országokban, kivált Tripoliszban, Kironaikában, 
Kis -Ázsiában és Transzkaukáziában utazott. 
1906— 7-ben a Taurus és Antitaurus vidékét járta 
be Kis-Ázsiában és a Tigris mentén Bagdadba, 
onnan Teheránba és az orosz Kaukázusba ment 
és útvonalán a török területen meteorológiai meg- 
flgyelő-áliomásokat létesített. 1907 óta szerkesz- 
tője a Dove alapította Angewandte Geographie 
c. könyvsorozatnak. 1910-ben Orientalisches Ar- 
chív címen folyóiratot alapított Lipcsében. Mun- 
kái : Tripolitanien (Ijeipzig 1898) ; Die Bagdad- 
balm stb. (München 1902) ; Auf tűrkischor Erde 
(Berlin, 2. kiad. 1903) ; Zur Landeskunde von Ru- 
mánien (Halle 1907) ; Geographische Charakter- 
bilder aus der Asiatischen Türkéi (Leipzig 1909) ; 
Wanderungen in Persien (Berlin 1910); Meine 
Vorderasienexpodition 1906 und 1907 (Leipzig 
1911). 

Grothit (isv.), barna színű titanit, mely vas- 
oxidot, agyagíoldet és yttriumot tartalmaz. Drezda 
közelében a Plauen'scher Gnind szienitjében for- 
dul elő. 

Grotius, Hu^fo (de Grooi), németalföldi tudós 
állami érűú, szül. 1583 ápr. 1 0. Delf tben, megh. 
1645 aug. 28. Rostockban. Zsenge korától kezdve 
jog- és hittudományi, valamint humanista tanul- 
mányokkal foglalkozott. 1598-ban Oldenbame- 
veldt kíséretében Franciaországba utazott s Or- 
léansban jogi doktorátust szerzett. Mint jogász 
Hágában és Rotterdamban működött. Irodalmi 
munkásságával ekkor vetette meg alapját a mo- 
dern nemzetközi jognak. 1613-ban Angliában járt 
mint rendkívüli követ. 1619-ben az arminianus 
vitákban való részvételéért, mint Oldenbarneveldt 
párthívet, törvénytelenül halálra ítélték, majd 
Loevenstein várában élethossziglani fogságra ve- 
tették, ahonnan neje csellel szabadította ki. 
1621-ben Franciaországba menekült, hol XIII. 
Lajos 8000 livres járadékot adott a tudósnak, me- 
lyet Richelieu alatt azonban elvesztett. 1631-ben 
visszatért hazájába, de egy évvel utóbb száműz- 
ték. Hamburgba ment, ahonnét Oxonstiema svéd 
kancellár rábeszélésére 1634. svéd szolgálatba 
lépett. Tíz évig, 1635— 4r5-ig mint svéd állam- 
tanácsos ós követ Pári-sban működött. Lemondása 
után Stockholmba ment s innét Németalföldre 
indult, de tengeri vihar következtében Pomerá- 
niába vetődött, ahol befejezte viszontagságos éle- 
tét. Emlékét emberi ós államférfiúi kiválóságáért 
ós mint alapos tudású teológusét, kitűnő hunmnis- 
táét, élesolméjű bölcselőét és jogtudósét, valamint 
kritikai szellemmel bíró történészét tiszteli az 
utókor. Dolftbeu 1886. nagyszabású emlékművet 
állítottak neki. Legjelesebb műve: De jure belli 
ot pacis (Paris 1625, Amsterdam 1720, 1735), H. 
Cocceji jegyzeteivel négy kötetben (Breslau 1745- 
1752); von Hamaker kiadásában (Haag 1869); 
németül v. Kirchmaun kiadásában (Berlin 1869— 
1870, 2 kötet) jelent meg, a modem népjog 
alapvető munkája. Opera theologica (Amsterdam 
1679, 4 kötet) c. munkái között leRJolontósebb De 
veritato religionischristianaoc. irata, mely a leg- 
jobb újabbkori hitvédö munkák egyike. Mint latin 
költő is kiváló volt és anyanyelvén is Irt verseket. 
Életrajzát többek között Luden (Berlin 1806) ; But- 
ler (London 1827) ; de Vries (Amsterdam 1827) ; 



Groto 



— 37 - 



QroussAt 



Caomont (Paris 1862); Neamann (Berlin 1884) 
írták meg. V. ö. Hely, Rtnde sur le Droit de la 
guerre de G. (Paris 1875) ; Hartenstein, Darst. 
d. Rechtsphilosophie des Hugó G. íLeipzig 1850). 

Groto. lAtigi, olass költő, ü Cieco et Adriá- 
nak (az Adria vakja) nevezték, szül. Adriában, 
Velence mellett. 1541 szeptember 17., megh. Ve- 
lencében 1585 dec. 13. Noha szUletése után nyolc 
nappal olveeitette szeme világát, mégis oly buz- 
galommal foglalkozott a tudományokkal, hogy 
már 15 éves korában mint nyilvánít szónok lép- 
hetett fel s 1565. az Illustrati-k újonnan meg- 
alakult társaságának elnöke lett. Röviddel halála 
elótt a színpadon a vak Oedipus szerepét játszotta. 
Művei : Orazioni volgari (V'onezia 1586 és több- 
ször ; újonnan kiadta Broochi, u. o. 1817) ; La Ca- 
risto (pásztori dráma, u. o. 1575) ; tragédiák : L'Ad- 
liana (a. o. 1582) : La Dalida (u. o. 1583) és Isaac 
(u. 0. 1607); vígjátékok: L'Emilia (u. o. 1572); 
11 tesoro (n. o. 1583) és I/alteria (u. o. 1587) ; azon- 
kívül : Rime (u. o. 1587) ; Lettere famigliari (u. o. 
1616) stb. 

Groton, város Connecticut éezakamerikai ál- 
lamban Now Londonnal szemben, a Thames-torko- 
lat balpartján, a Long Island Sonnd közelében. 
Hajó-, gép- és dohánygyártás. Várát, Fort Gris- 
wold-ot 1781. a britek bevették és a helyőrséget 
legyilkolták. A vár helyét emlék jelöli. Lak. (i9io) 
6495. 

Grotts (olasz.) a. m. barlang, földalatti üreg. 
Az építészetien — különösen kertek díszítésé- 
nél — faragatlan sziklákból, cseppkövekből stb. 
mesterséges, boltozott üregeket készítenek, me- 
lyekből többnyire víz fakad. Ilynemű díszítések 
a múlt évszázadban voltak divatosak. 

tirotta snarra (kékbarlang), 54 m. hosszú. 
30 m. szélesés kb. 12—15 m. mt^as, félig vízzel 
tolt barlang az Olaszország Ny.-l partja mellett 
eltertllő Capri szigetén. Egy nagy tengeralatti 
r- ' -• 'mhatolő, a G. fenekére eső sa víz ál- 
t ilt fény a félig vízzel telt barlangot 

K.> ..>•■... kék színnel ragyogja bes a mintegy 12 
m. mélységű vizbon minden boloraártott tárgy 
ezüstfényben tündöklik. Hasonló tulajdonságú az 
ugyancsak Capri szigetén levő Grotta verde; 
ebben azonban a barlang falait napfényben gyö- 
nyíini zöld színfátj-ol vonja be. 

' Grottalerrata, falu Róma olasz tartomány- 
ban. 21 km.-nyire Rómától, (i9ii) 2555 lak. Isme- 
retes azon erődített apátságról, amelyet 1002. az 
arabok elől menekülő szt. Bazil-rendű szerzetesek 
alapítottak ; kápolnáját Domenichino gyönyörű 
frpskói és Carracci Annibale egy oltárképe ékesíti. 

Grottaglie (^tsd: ^rotuiiye), város Lecoe olasz 
tartományban. (i9ii) 11,892 lak., bor- és mézter- 
meléssol, selyemhemyótenyésztéBsel és pamut- 
iparral. 

Grotta maravigliosa, gyönyörű cseppkő- 
barlang a természeti szépségekben gazdag Capri 
szigett'n. 

Grottamare, kömég Asooli Piceno olasz tarto- 
mányban. (1911) 4688 lak. V. Sixtos pápa szttlő- 
holyo. 

Grottau, város Reichenberg csehországi kerü- 
leti kapitányságban, (i9io) 4468 lak., pamutfonás- 
sal, mechanikus szövőszékekkel és sstobányával ; 



közelében a Clam-Gallas gréfl család szépfArétA 
kastélyával. 

Grotta verde, 1. Grotta azzurra. 

Grotte, város Uirgenti szicíliai tartományban, 
(1911) 10,383 lak., kénbányával. 

Grottger, Arthur, lengyel festő, szül. Ottynio- 
vicében (Galícia) 1837 nov. 11., megh. 1867 dec. 
13. Krakkóban és Bécsben tanult. Nevét különösen 
rajzsorozataival tette ismertté, melyek reproduk- 
ciókban nagjon elterjedtek. A lengyel szabadság- 
harcból merített rajz.sorozata a Pálffy-féle hagya- 
tékkal a budapesti Szépművészeti Múzeumba 
került : egy másik sorozat a krakkói nemzeti mú- 
zeumban látható. 

Grotthtiaa, Jeanot Emü, báró, német író, 
szül. Rigában 1865 ápr. 5. Beriinben filozófiai, 
irodalmi s műtörténeti tanulmányokat folytatott 
1898 óta a Der Türmer c. havi folyóirat kiadója 
Baltisches Dichterbuch (2. kiad. Reval 1895) cím 
mel egy kötet verset tett közzé. Egyéb mű 
vei : Der Segen d. Sttnde, Geechichte eines Men 
schen (novella, Stuttgart 1897, 4. kiad. 1898) 
Probleme und Charakterköpfe (irodalmi tanulmá- 
nyok keresztény szempontból, 1897, 3. kiad. 1898) 
Gottsuchers Wanderlíeder (versek, u. o. 1898) 
Die Halben (reg. 1900) ; Türmerjahrbuch (1901— 
1907), ennek folytatása : Am Webstuhl der Zet 
(1908—1909) ; Aus deutscher Dámmorung (1909) 

Grottkan, az ugyanily nevű járás székhelye 
Oppeln porosz kerületben, (i9io) 4675 lak., sör- 
gyárral, téglaégetővel és gőzmalommal. 

Grouchy (ejtsd : grosi), Emantiel, gróf. francia 
tábornagy, szül. Parisban 1766 okt. 23., megh. 
Saint-Etienneben 1847 máj. 29. A királyi testör- 
ségben szolgált s 1793. belépett a forradalmi liad- 
seregbe, hol gyorsan emelkedett. 1798-ban Jou- 
bert alatt harcolt, a novii csatában megsebesült és 
fogságba jutott. Innen kiszabadulva, 1800. ahohen- 
lindeni csatában volt győzelmes része. 1809-ben 
Wagramnál mint az összes lovasság fővezére 
tűnt ki. 1814-ben ismét a lovasság fővezére volt 
s a craonnei csatában súlyos sebet kapott. 1815. 
az elsők közt volt, akik a visszat^ő N^)oleonhoz 
csatlakoztak. A császár ezért hálából tábornaggyá 
és hadtestparancsnokká nevezte ki. A lignyi csata 
után azt a parancsot kapta, hogy .35,000 főnyi 
hadtestével a poroszokat üldözze. 1815 jún. 18. 
a Waterlooi csata napján G. a Wavre folyó mel- 
lett csatába bocsátkozott a porosz sereg egy ré- 
szével, ahelyett, hogy a francia íiSeereg segítsé- 
gére sietett volna. Napóleon ezért őt okozta a Wa- 
terlooi, csatavesactésért. Paris második bevétele 
után Észak-Amerikába ment száműzetésbe, hon- 
nan 1819. tériietett vissza. A júliusi forradalom 
után képviselő lett s Lajos Fülöp 1831. visszaadta 
neki tábornagyi rangját. Emlékiratait unoUga 
adta ki: Mémoires du maréchal de G. (Paris 
1873—74, 5 köt.). 

Groand rattams, 1. Rhams. 

Groase, a skót hófajd (Lagqpus scoHcus 
Lath.) angol neve. L. Hótajd. 

0r(m88et(4twi:Krui<), Biscal, francia szocia- 
lista politikos és képviselő, szül. Korzika szigetén 
1846., megh. Parisban 1909 ápr. 10. Az orvosi 
pályára lépett s azután több radikális lapnál dol- 
gozott. 1870 szept. 4. után átvette a Mar- 



Qroux 



38 — 



Grönland 



seillaise c. lap szerkesztését. 1871 márc. 26. a com- 
mnneba választották, annak leveretéso után pedig 
rabságra Ítélték s Új-Kalodoniába vitték (1872), 
ahonnan azonban két év multán megszökött. Az- 
után Angliában tartózkodott, ahonnan 1881. tért 
vissza F&T'mha.DarylPhilippes LaurieAndrééi- 
név alatt többrendbeli munkát írt, így : La vie 
partout (9 köt.) ; Le Yacht (1890) ; Histoiro de 
deux enfants de Londres; La vie de collége 
dans tous les pays (9 köt.) ; L'héritier de Robinson 
(1884) ; L'épave du Cynthia (1885) ; Le capitaine 
Traüalgar (1886) ; De New-York á Brest en sept 
heures (1889) ; Le secret du mago (1890). 1893-ban 
rtjra a politikai pályára lépett, amire Parisban 
be is választották a képviselőházba, melyben a 
szocialisták egjik vezérféríia lett. Munkái közül 
egyesek magyarul is mogjolentok, így : Diákélet 
JiSgolországban (átdolg. Hegedűs Pál, Budapest 
1897) ; A varázsló titka (Kolozsvár 1898) ; Francia 
diákélet (ford. Hegedűs Pál, Budapest 1900). 

Grooz (^tod: grá), 1. Charlcs de, belga festő, 
szül. Cominesben (Flandria) 1825., megh. Brüsz- 
szelben 1870 márc, 30. A brüsszeli akadémián 
tanult Navez mellett. Képeinek tárgyát a belga 
népóletből vette és festett néhány történeti kom- 
pozíciót is. Nevezetesebb müvei : A lustálkodó ; 
Korcsmai veszekedés ; Séta ; Asztali ima ; A ré- 
szeges stb. 

2. Q., Henry de, belga festő és körajzoló, 
Charles de G. fla, sziil. Brüsszelben 1867 nov. 10. 
Tanulmányait a brüsszeli képzőművészeti aka- 
démiai végezte, ahol az intézet akkori igazgatója, 
Jean Portaels részesítette oktatásban. Müvei kö- 
zül megoralítendők : A gyilkosság; Szent Kolum- 
bán zarándok lása ; A menyasszony kísérete ; Kör- 
menet ; Kirke ; Szigfrid halála ; továbbá Napó- 
leon történetéből vett képei, mint: Austerlitz; 
Visszatérés Oroszoi-szágból ; Ravin de Waterloo 
stb. Számos litográfiát és pasztollt is készített. 
Körajzai közül különösen Dante, Richárd Wag- 
ner és Beaudelairo képmásai nevezetesek. 

Grove, 1. George, angol mérnök és író, szül. 
1820 aug. 13. Londonban, megh. 1900 máj. 28. 
Hidakat, világító tornyokat épített. 1850-ben a 
Society of Árts, 1852. a kristálypalota-társaság 
titkára, 1873. igazgatósági tagja lett. Szerkesz- 
tette a Macmillan's Magazine-t, kiadta a Dictio- 
nary of musio and musicians-t {i köt. 1890), 
melybe ö is értékes tanulmányokat írt. 1896-ban 
kiadta Beethoven and hlsnino symphonies c. mű- 
vét; 1882. a Royal College of Music igazgatója 
lett. Főmunkatársa volt a Smith-féle DictioniU-y 
of the Blbl(»-nok, 

2. G., WiUiatn Róbert, sir, angol fizikus, szül. 
Swaaseaban 1811JÚ1.U., megh. Londonban 1896 
aag. 2. Eleinte Londonban ügyvéd volt, később 
pedig 1841—46. a London Institutlon-on a fizika 
tanAra. 1840 óta a Royal Society tagja volt. G. 
a drótok galvanikus izzásával s a galvánáram 
kémiai mflködéeóyél foglalkozott és a galván- 
pcdArosáson alapuló gázbatteriát (1. Oalvánelem) 
saeikeatette. Nevezetes művei : On the corrolo- 
tlon of idiysloal íbroes (London 1847) és On a new 
voltaié battery of great energy (Phil. Mag. Ser. 
111., XV. 1839), melyben a cinkplatinn láncát 
iija lo. 



Grove-féle elem, 1. Galvánelem. 

Gröber, 1. Gvstav, német romanista, szül. 
Lipcsében 1844 máj. 4., megh. 1911 nov. 6. 
Strassburgban. Zürichben, Boroszlóban s 1880-tól 
Strassburgban volt egyetemi tanár. Következő 
fontos művek szerzője : Die handsciiriftlichen Ge- 
staltungen der Chanson de geste Pierabras (Leip- 
zig 1869) ; Über die Liedersammlungen der Trou- 
badours (Strassburg 1877) ; Vulgarlateinische Sub- 
strate romanischer Wörter (1884—90) ; Grundriss 
der romanischen Philologie (Strassburg 1886); 
Abriss der Geschichte der lateinischen Litteratur 
des Mittelalters Carmina Clericorum (5. kiad. 1888) 
stb. 1877 óta szerkesztette a Zeitschrift für ro- 
manische Philologie c. folyóiratot, mellyel évente 
a román nyelvészet bibliográfiája jelenik meg. 

2. G., Kari, író, szül. Berzaszkán (Krassó-Szö- 
róny) 1847 jún. 18. Irodalmi művei a magyar 
népmondára és kultúrtörténetre nézve is becsesok. 
Ilyen a Königssohn Marko (1883) ; Die Schlacht 
auf dem Amselfeld (1885) ; Mehmeds Brautfahrt 
(Wien 1890); ennek a törökből fordított népies 
eposznak egyik főalakja Szapáry Péter, akit a tö- 
rökök 1657. Csíkvárnál elfogtak. 

Gröbming, kisk. és gyönyörű fekvésű nyaraló- 
hely, az ugyanily nevű stíriai kerületi kapitány- 
ságban, a felső Enns völgyében, a Dachstoin déli 
lejtőjén, 752 m. magasban. 

Grödeni homokkő (geoi.), a keleti Alpokban 
az alsó perm-formációban fellépő rétegcsoport 
lokális megnevezése. 

Grödeni völgy (Gördeina, Gardena), a Grö- 
den patak mentén elterülő gyönyörű völgy Bozen 
tiroli kerületi kapitányságban, amelyet D.-en a 
^eissor Alp (1400 m.) és a Langkofel (3178 m.), 
E.-onpediga Peitlerkofel ágai fognak körül. A 
háttérben hatalmas dolomitcsúcsok (Geislerspit- 
zen 3127 m., Plattkofel 2956 m.) merednek az 
égnek. A lakosok nagyobbára ladinok s főfog- 
lalkozásuk a fakereskedés, csipkekészítés, állat- 
tenyésztés és fafaragás. A főhelye St. Ulrich, 
(1910) 2124 lak. 

Gröditzberg. erdős bazalt-kúp Liegnitz porosz 
tartományban, szép kilátással. Tetején a Liegnitz- 
kastély romjai vannak. 

Gröger, 1. Gregr. 

GröUer. Gustav, osztrák-magyar tengerésztiszt, 
szül. Karinthiában 1829.,megh.üii»nborgben 1894 
jan. 10. Velencében végezte a tengerészeti aka- 
démiát, 1848 óta pedig az osztrák ttmgerészetnél 
szolgált. 1866-ban sorhajókapitány volt és mint 
ilyen vezényelte a lissai csatában a Kaiser Maxsor- 
hajót, bámulandó hősiességgel, amint ezt Tegctt- 
hoff is elismerte. 1867. Miksa császár tetemét 
hozta vissza Mexikóból. 1870. a nápolyi tenge- 
részeti kiállításon képviselte az osztrák-magyar 
monarchiát. 

Grönland, az északi sarkvidék nagy Tölddarabja 
ÉK.-re Észak-Amerikától ; K.-en az Atlanti- és a 
Jeges-tenger, Ny.-on a Davis-szoros, Baffin-öböl, 
Smith-Sound, Kane-öböl, Kenncdy-csatorna, Hali- 
öböl és Robeson-csatorna határolja; aFarwel-fok 
és a 83 » között terül el. Területe sziíreteivel 
2.143,200 km*, amelyből 1.848,000 km«V>lfól(ii 
jég. A part hossza kb. 6000 km. K.-en a Bis- 
marck-fokig (77V,«), Ny.-on a Washington-fokig 



QrOnland 



- 39 — 



QrOnland 



) ismeretes, meredek, magas ésonknem 

: uütt keskeny f jurdoktól van megsukitva. 

<f. szigeteinek sziimn iiren nagy; a nag>'obbak: 
Disto. Liverpool. C'lavering, Kuhn, Sbannon 
' -2775 km«). A K.-i part a nagy jégtömegek 
I i íJig küzelithetö meg; a Ny.-i part nagyobb 
réfitóben hozzáférhető. G.-ot belföldi jég boriba, 
Ny.-i parajának csak 40— 150, K.-i partj^ak csak 
lö — 30 km. széles szegélye lakható. A kutatók 
a földet legalább 300 m. vastag jégréteggel borí- 
tottnak irják le, a jég a völgyeket betölti és csak 
itt-ott látszanak ki egyes hegycsácsok, az á. n. 
••nunataks-ok. Széles, és néhol 30 m. mély gleccser- 
hasadékok szelik át a jégárakat, másutt terraszok, 
medencék vagy rohanó vizű gleocserpatakok kép- 
ződtek az egyenes felflletünek látszó jégkéregben. 
Legmagasabb pontja a K.-i part közelében a 
Petermann-csúcs, 3480 m. ; a Payer-csúcs 2200 
m. magasságot ér el. A hatalmas jégtakaró Ny. 
felé látszik hajlani s elórenyomulni és a nagy 
Qordokban napi 20 méter sebességgel vonulnak 
az egyes jégárak, melyek sok helyen leérnek a 
tengerig. Rijok az é. sz. 68 Vt" és Ib" között 30 glecs- 
csert számlált össze; ezeknek végei letörvén, óriási 
jéghegyekként úsznak a tengeren széltói v. áram- 
latoktól hajtva. A jakobshaveni jégár 21 Ion. 
hopszú fs 4Ő00 m. széles. G. alaphegysége gnájsz 
' - lala. A jégtói mentes partok és a sze- 

L. vrek gránit, diorit.szicnit, diabáz töme- 

ge iLul állanak. Ismeretesek a szilur, devon, jura, 
kretu és tercier üledékei, amelyeket különböző 
". kőzetek jártak át és sok heljütt bazalt 
i? (-tO* C) forrása van Unartoknál (é. sz. 
• 1 u '. nasznos ásványai: a grafit, ólom-, réz-, 
inn-, cink- és vasércek kis mennyiségben ; a krio- 
.it"T r^ i.rt„f„ói bányásszák. A gleccsermentes 
i'!i:- 'któl átszelt fensikokból áll, he- 

I > ! 1 apályokkal. Gleocsemyomok azt 

;n : ' I >gykor es»k a területek is jéggel 

vultaii . Discoszigeténekmiooénkorí flórája 

arra vall, hogy itt az évi középhómérsék -j-ló* 
volt, de O. egjéb helyein talált fosszil növények 
szerint -{-30**-nak is kellett lennie. Jelenleg sarki 
klímája van G.-nak, a K.-i part zordabb, mint a 
Ny.-i. A téli hideg ós nyári meleg közti végletek 
—40 és -|-15". (Upemivik évi köz. hőmérséklete : 
— 8-4», a februáriusi — 23-4o, a júliusi 4-8" ; Lich- 
tenan: évi 11«, januáriusi — 5'5«, júliusi 80»). 
Uralkodó szelei a K.-i és É.-iak, a Qordokban gya- 
kori tünemény a föhn. Az északsarki fén^i sok- 
szor észlelik. G. növényélete nagyon csekélj'. A 
sziget belsejében növényzet alig van. A Qordok 
belső szegélyein, különösen D.-i G.-ban sovány 
rétek, törpe cserjék és mohlepte területek vannak. 
A dán gyarmatokban zölds^t (kelt, retket, zel- 
lert stb.) is termesztenek. Fái : a nyírfa, fűzfa, 
égerfa, madárberkenye, törpe borókafenyő. Edé- 
nyes növényeinek száina 377. Szárazföldi em- 
lősei egy lemming- ós egy nyuifaj, a mósusz-ökör, 
a rénszarvas, a sarki róka, menyét ée a jeges- 
medve. A madárfE^ok száma 146, melyek közül 
61 ott költ. Sokkal számosabbak a tengeri emlő- 
sök és vízi madarak, föképen pedig a halak. Ezek 
^7a i iráltatják alakosság t^UUákát és kereskedelmi 
kivitoll cikkét. G. őslakói ax eszkimók (I. o.), akik 
a Ny.-i partokon É. felé egészen a 78*-ig, a R.-i 



partokon pedig a 75o-ig laknak, sőt Ny.-on nyo- 
maik a 82**-ig nyúlnak föl. Az uralkodó nép G.-on 
a dán, számuk mintegy 300, az (Sssies lakosságé 
pedig (mi) 11,893. G. két inspektorátosra van föl- 
osztva, a kettőt egymástól az é. sz. 67* 20' alatt 
fekvő Északi-StrömsQord (Nerszutok) válaszba el. 
Az ínspektorátusok járásainak előyárói a szuper- 
intendensek. A D-i inspektorátus jáj'ásai: Juliane- 
haab, Frederlkshaab, Godthaab, Sukkertoppen, 
Holstensborg ; az B.-ié : Egedesminde, Christians- 
haab, Jakobshavn, Godhavn v. Disco, Ritenbenk, 
Umanak és Upemivik. A járások némelyikében 
ker. hittéritő állomások vannak. A kereskedelem 
a dán kir. kormány kezében van, cikkei : halzsir, 
tőkehal, madárpelyhek, haltermékek és kis meny- 
nyiségú prém. Hajók csak június elejétól október 
elejéig juthatnak el G.-ba. 

Története. A X. sz.-ban, így szólnak az izlandi 
krónikák, egy Gunbiöm nevű féiHu, Ulf Krakke 
íia, fedezte fel a Gunbiöm-skior sziklákat és egy 
nagy földet. Későbben a száműzött Erik Raude 
(\'örös Erik) Izlandról h^ón Ny. felé evezett és 
G. keleti partjaira jutott, ezek mentén D.-nek 
indult. Három évet töltött az újonnan fölfedezett 
vidékeken (Eriksey), míyd visszatért Izlandra. A 
fölfedezett és G.-nak keresztelt földre (Grön- 
land = zöld föld) számos gyarmatossal tért vissza. 
Erik fia Leif den Hepne, Norvégiában felvette a 
keresztény vallást és azt G.-ban is (Kr. u. 1000) 
meghonosította. G. a XII. sz.-ban már két rész- 
ből állott, ú. m. : Österbygd (keleti telepek) és 
VVesterbygd (nyugati telepek), a közbon fekvő la- 
katlan t<?rületeket Ubygder-nek nevezték. (A tele- 
pek helyére nézve v. ö. Malte-Brun, Précis do la 
Géogr.univ. I. köt. 393. 1.) Európa és G. között az 
összeköttetés fönmaradt mintegy négy századon 
keresztül. A XV. sz. elején már teljesen megszűnt. 
A XVI. sz.-ban angol és hollandi hajósok az észak- 
nyugati átjárót kezdték keresni. UI. Keresztely 
dán király (15.34—1559) volt az első, aki hajókat 
küldött ki G. fölfedezésére, de eredménytelenül ; 
II. Frigyes Mogens Henisont bizta meg evvel a 
feladattal. Ezután sűrűbben fordultak meg európai 
h^ók G. környékén: 1576—1578. Forbisher, 
1585. John Davis, 1605. Godske Lindenow, 1606. 
James Hall, 1607. Rickardson és Hudson Henrik, 
1619. Jens Műnk, 1616. Baflin William és 1652. 
Danel Dávid, az izlandiak régi telepeit feltalálni 
azonban nem tudták. 1721-ben Egedé hittéritö 
(1. o.) ment G.-ba s alapját vetette meg ott Godt- 
haabnak. A benszülöttek fölvették -ti kereszt^ 
vallást, az első dán g>'armatok is megalaplttattak 
(Neu-Herrenhut 17a3., Lichtenfols 1758., Lich- 
tenau 1744. stb.). A keleti partok fölkerMésóvel 
foglalkozott 1752. Vallöi Olsen Peder, 1786. Lövre- 
nöm, 1787. és 1788. Egedé hadnagy, a hittéritö 
unok^a, 1823,, 1824- és 1828-31. Graah dán hajós- 
kapit^y. 1751. Dalger, 1867. Wympher kísérel- 
ték meg először be^ebb hatolni G.-ba. 1870. a 
német saiicvidéki expedíció járt ott, 1870. Payer 
fölfedezte a Ferenc József-fjordot. A nyugati par- 
tok legkiválóbb kutatói : 1818. Ross John. 1852. 
Inglefield, 1853-1855. Kané, 1860. és 1861. Hayos, 
1871. Hall, 1876. Nares és 1876- Beaumont ; 1870. 
Nordenskjöld, Berggren természettudóstól kisérve, 
mintegy 60 km.-nyi távolságra hatolt be a jég- 



Grönlandi bálna 



— 40 



Grubenhagen 



mezökre. 1876-ban Steenstrup kutatta át Ju- 
llanehaab járást. 1883. Nordenskjöld az Auleit- 
Bivik-Qord partjáról nyomult bo mélyen a szá- 
razföldre és konstatálta, hogy ott nincsenek jég- 
mentes területek; végre 1888. Nansen norvég 
utazónak sikerült áthatolnia G.-on a keleti parton 
lévő Gyldenlöve-Qordtól a njugati parton lévő 
Godthaabig. 1892 júl. 4. Peary szánon eléri a 82" 
é. sz. alatti Indepondence-öblöt. Ryder 1891—92. 
a Scoresbysundot kutatta ki, Amdmp (1898—99. 
ée 1900.) a K.-i partot a GO'- TO' é. sz. alatt. A 
gleccserjég ttinem(''nyeit Drygalski (1892 jún.— 
1893 ang.) tanulmányozta. 1894. Bruun felásta a 
normannok régi telepét, österbygdent. 1900. 
Kelthoffzoológiiii megfigyeléseket, 1902. Erichsen 
néprajzi tanulmányokat végzett. 1905. F'ülöp 
orléansi herceg Bolgica expedícióját vezette A. de 
Gerlache és elkészítette G. első hiteles földrajzi 
é9 földtani térképét. 1906-1908. Mylius Erich- 
8en és Wegener a K.-i partokat kutatták. Több 
Qordot felmértek; maga Erichsen elpusztult. 
1907-ben Porsild dán mecénás biológiai állomást 
létesített Dísco szigetén, ahol 1908. egy földren- 
gésl obszervatóriumot is rendeztek be. 1909-ben 
a dán G.-kutató bizottság kiküldötte Steensbyt 
és Thomsont régészeti és néprajzi kutatásokra, 
Heim és Ravn geológiai vizsgálatokat végeztek. 
Quervain ós Stolberg G, felsőbb légköri viszo- 
nyait vették vizsgálat alá. Ugyancsak 1909. 
Indult a Mikkolson-Iversen expedíció Erichsen 
holttestének és feljegyzéseinek keresésére. 1912. 
tértek vissza Erichsen gazdag jegyzeteivel, 
miután megállapították, hogy a Ny.-i és K.-i 
partot összekötő állítólagos Peary-csatorna nincs 
meg. 1912-bon indult új útjára Quervain. Neve- 
aetee még, hogy a Ny-i parton Kap Yorktól 
B.-ra egy dán telepet alapítottak, mely a föld leg- 
északibb, európaiaktól állandóan lakott helye. L. 
még Eszkimók. 

Irodalom. T. Torbeoa, Oronliwdla antiqu, HAfniM 1706 ; 
WhMton, HUt. des penples dn Nord, Paris 1844 ; HaoB Egredé, 
Det Oamle Q.'s njre Perlustration, Kopenhá^ 1789; H. 
Rinic, a. flUdnOii és stAt. leírása (dán nyelven) 1868—67 ; 
Helms, a. n. die OrOnlSiider, Leipzie 1867 ; Brown, Die SKn- 
gethiera O's (Mitthoilun^u 1869 és 1870) és a fentemll- 
tett ntaiók leírásai. Peary, Northward over the Qreat Ice, 
London 1898; Natboret, Tva somrar i norra isbafret, 
Btooldiolm 1900; Heddelelser om 0., Kopenhágs 1878; 
0. NordenskJOld, On the geology and physical ^ography 
of Kast Q., Kopenhága 1908; A. Priis., lm OrOnlandels mit 
Mylins-Rrichsen, Die Dnnmarlc Kxpedition 1906—1908, Lelp- 
cig 1910; Trcbitsoh, Bei den Bsldmos in West-Q., Ber- 
lin 1910: A. de Qnerraln and A. Btolberg, Dnroh Q.-a Bis- 
wOste 1909, Btrassborg 1911. 

Grönlandi bálna. 1. Celek!^ 

Grönlandi borjafóka, 1. Fóka- félik. 

Grönlandi cápa, 1. Cápa. 

Grönlandi nyelv. A bekebelező nyelvek közé 
tartoilk. Igen hosszú szaval vannak, mert először 
Is bekebelezi az igébe a nóvmá.si tárgj'at (mint a 
magyar t&rgyas ragozásban pl. ir-já-tok), másod- 
wwr slámoe hoeszú jtesietétele van. A képzők és 
raf(* mindig hátul Jánünak a szóhoz. V. ö. Mis- 
itk, Charaktoristik der hnupts. Typon des Sprach- 
baooe (Berlin 189.3) ; MiOkr Frlodrich. Grundriss 
dw Spraohwissenschaft II. k. Ügyesen jollomzl 
Ajabban a G.-ot P. N. Finck, Dlo Haupttvpen dee 
SprachbaneeíLeIpztg) 81-46. lapjain. ' 

Oritelandit (ásr.v a. m. kolumbít. 



Grönlandi tenger, az Északi jeges-tenger egy 
része Jan Mayen, a Spitzbergák és Grönland 
között. 

Grönsond, tengerszoros Falster és Möen dán 
szigetek között. 

Grönvold, Márkus, norvég festő, szül. Bergen- 
ben 1845 júl. 5. A koponhágai, majd a müncheni 
akadémián Diez, Seitz és Piloty vezetése alatt tör- 
téneti és genreképfestővé képezte ki magát. Je- 
lentékenyebb müvei : A polgármester úr ; Vigasz ; 
Hívatlan vendégek ; Vadorzók; Vasárnap reggel ; 
Krisztus a magányban ; Krisztus és anyja ; A pa- 
radicsom őre; Munka nélkül; Utolsó napfény; 
Kertben ; A dünákon ; — továbbá a kölni múzeum- 
ban levő nagy kompozíciója, mely Wieland kovács 
mondájának egy jelenetét tünteti föl. Képmásokat 
is fest, közülök kiválik az, amelyet honfitársa, 
Knut Baade festőről készített. Ezenkívül számos 
akvarellje és rajza jelent meg különböző folyó- 
iratokban. 

Gröpelingen, előbb önálló község, 1902 óta 
Bréma egyik városrésze. 

Cirtn., növénynevek mellett Gartner J. nevé- 
nek rövidítése. L. Gartner. 

Grubb (ejtsd : gröbb), Hotmrd, sir, mechanikus, 
szül. Dublinben 1844 júl. 28. Több nagy asztro- 
nómiai távcső híres készítője (Melbourne, Green- 
wich, Bécs). 1887-ben nemességet kapott. 

Grubber (ang., ejtsd : gröbbr),!. Ekeszerü gépek. 

Grube, 1. Augnst Wilhelm, német pedagógus, 
szül. Wernigerodeban 1816 dec. 17., mogh. Bre- 
genzben 1884 jan. 28. Tanító és nevelő volt. Elemi 
oktatási és földrajzi kérdésekkel foglalkozott. 
Főbb müvei : Leitfaden fUr das Rechnen in der 
Elementarschule (Berlin 1842), mellyel a Grube ; 
féle számtantanítási módszert népszerűsítette. 
Der Elemontar und Volksschulunterricht im Zu- 
sammenhang dargestellt (Erfurt 1851) ; Character- 
bilder aus der Geschichto und Sage (1850) ; Gteo- 
graphische Characterbilder (1852). Míívei számos 
kiadást értek. 

2. G., Max, német színész és Iró, szül. Dor- 
patban 1854 márc. 25. Mint kiváló Intrikus és 
jellemszinész, nemkülönben rendező, a detraoldí 
udv. színháznál, a berlini kir. színháznál stb. mű- 
ködött ; 1909. a meiningení udv. színház inten- 
dánsa, 1912. a hamburgi Deutsches Schauspiel- 
haus igazgatója lett. Színműveket és költemé- 
nyeket is írt. 

3. G., Wilhelm, német orientalista, szül. Rzont- 
Pótorváron 1855 aug. 17., megh. Berlin-Halensee- 
bon 1908 júl. 3. A berlini néprajzi múzeumnak 
1883— 1900-ig asszisztense s az egyoteninok 
1884-től tanára volt. 1897— 98-ig nagy tanulmá- 
nyokat tett Kínában. Főbb müvei : Die sprachge- 
schíchtliche Stellung des Chinesischen (Leípzig 
1881) : Reisen und Forschungen im Amurlande 
(Szent-Pétervár 1892) ; Die Spracho und Schrift 
der Juéen (Leípzig 1896); Pekinger Totenge- 
braucho (Peking 1898) ; Zur Pekinger Volkskunde 
(Berlin 1901): Goschíchte der chinesiehen Lite- 
ratur (Leípzig 1902). Fordított is kínai müveket. 

Grubeiüiagen. egykori fejodeleraség, amely a 
mai HíldoHhoíin porosz kerületnek Binbeck és Os- 
torodé nevű járásait foglalta magában 7.38 km« 
területtol. 286-ban keletkezett, midőn Albrecht 



Gruber 



41 - 



Oruby 



braanwdiw^-wolfeiibütteli herceg birtokait 3| 
flA közt felosstotta. l&96-ban II. Fülöp elhunytá- 
val megsifiDt. 

Omber, 1. íiilöp. az 1848--t9-iki mag>'arsza- 
badrtgharc vértanuja; mint honvéd-tiizérhadnagy 
vett részt a szabadságharcban s e minőségében az 
Ordtkiy Kálmán parancsnoksága alatt állott Lipót- 
vár YOdelmezésében tflnt kL Ordódy látván, hogy 
a csekély tnéggel nem képes a várat Simunics 
osztrák altábornagy egéss hadteste ellon meg>'é- 
c! iz ftrséget libirta a vár feladására, de 

l> yáns^ László, kit a magyar kormány 

a g>auua maíravisoletü Ordódy mellé ellenőrül 
rendelt, s bú bajtársa G. ellene szegültek a pa- 
rancsnoknak. A vár feladatván, Mednyánszkyt s 
(i.-t elftgták s 1849 jól. 19. reggel 4 órakor a 
po»onyi vár mögötti Szamárhegyen felakasz- 
tották. 

2. G. Károly Antal, magyar származású né- 
met író, szül. Saegeden 1760 jún. 28., megh. Po- 
zsonyban 1840 szept. 19. Tanulmányai végeztével 
hosszabb időt töltött Bécsben mint németországi 
folyóiratok lovelezóje. Majd a Széchenyi-könyv- 
tárban imoki, s késóbb Apponyi gróf pozsonyi 
könyrtárában őri állást kapott. Nagy számmal 
Irt németül ízinraüveket, elbeszéléseket és lírai, 
többnyire alkalmi költeményeket s latinul több 
nyelvészeti munkát, köztük História linguae 
ungaricae c. alatt (1830) egj' fogja tokos kísér- 
letet nyelvünk történetéről. 

3. G. Lajos, csillagász, szül. Pécsett 1851 máj. 
12., megh. Budapesten 1888 nov. 15. Oppolzer 
veaetése alatt az osztrák fokmérő hivatalban mű- 
ködött 187&ban Budapestre került a meteorológiai 
intéaethez mint obszervátor. 1.887-ben ez intézet- 
nek igazgatt^a lett. Müvei : Útmutatás földrajzi 
megkiUározasokra (Budapest 1883) és számos ér- 
tekezés. 

4. G- Lajos, jogi iró, sztil. Pesten 1855 máj. 24., 
megh. Budapesten 1907 aug. 12. Az ügyvédi pá- 
lyára lépett, de 1891. a budapesti kir. ügyészség- 
nél altígyészi hivatalt vállalt, majd ügyész lett. 
Levelező tagja volt a londoni Uoward Association- 
nak és a párisi Société générale des prisonsnak. 
Főbb művei : A feltételes elitélés {Bná&'peBt 1891) ; 
A közigazgatási bíráskodás eszméje, kellékei és 
alakzatai Eurápában (u. o. 1897, a budapesti tu- 
domány-e^jretem által jutalmazott pályamunka) : 
A javító intézetekről és az ifjúkori bűnösökről 
(u. o. 1897). 

Gruber. 1. JoKann Goí^ried, német történész, 
szül. Nanraburgban 1774 nov. 29., megh. 1851 
aug. 7. Jenában. Ersch-sel (\. o.) együtt adta ki az 
Allsromoine Encyklopádie der WlsBensehaften und 
K n -To c. munkát ; társkiadója lett az Allgemeine 

• raturzoitungnak is. 

2. Cr., Max, osztrák híirienikus, szflL Bécsben 
1853 júl. 6., orvosi tanulmányait Bécdwn végezte. 
1875. tanársegéd az egyet^^mi kémiai laborató- 
riumban, 1879— 82-ig Münchenben egéoségtani, 
élettani és biúcteriológiai tanulmányokkal foglal- 
kozott: 1882. Bécsben magántanári képesítést 
nyort. 1884-ben rendkívüli tanár Grácban. 1887. 
uíyanilyen minőségben Bécsbe nevezték ki s itt 
18i^2. rendes tanárrá lett. 1902-ben Münchenbe az 
egészségtan és bakteriológia r^idee tanárává ne- 



vezték ki. G. különösen az immunitástea flq|leaB- 
tése körül szerzett elévülhetetlen étdemsket 
1896-ban felfedezte a baktériumok speotflkns ag- 
glutináló képességét olyan állati vérsavóval rzmu- 
ben,amelyet már ugyanazon baktériummal immu- 
nizáltak. Ezen tapasztalatát azután diagnosztikus 
célra alkabnazta (1. Vidal-féle reakció). Sok 
bakteriológiai, szociálhigieniai stb. dolgozata van. 
Nevezetesebbek : Die Prostitution vom Stand- 
punkt der Socialhygienie aus betrachtet (1900) ; 
Hygienie des Geschlechtslebens (1904). 

3. G., Wenzel, osztrák anatómus, szül. Kruka- 
nitzban, Csehországban, 1814., megh. Bécsben 
1890 okt 1. Orvosi tanulmányait Prágában vé- 
gezte, ahol utóbb proszektor volt Hyrtl mellett 
18i6-ban a szentpétervári orvos-sebészeti akadé- 
mián proszektor, 1858. u. o. az anatómia rendes 
tanára, ö alapította a pétenári anatómiai mu- 
zeumot. G. korának egyik leghíresebb anatómusa 
volt ; nagyszámú önálló dolgozatot készített, kü- 
lönösen a torzképződményeket tette tanulmánya 
tárgyává ; nevezetesebb önálló múvei : Anatomie 
eines Monstrum bicorporeum (1844) ; Beobachtun- 
gen aus der menschlichen und vergleichenden 
Anatomie (1879-89, 9 füzet). 

Gruber- Vidal-féle reakdö (orr.), L Vidal-féle 
reakció. 

Gmbesov (lengyelül Hrubieszóv). az ugyanily 
nevű járás székhelye Lublin orosz-lengyel kor- 
mánjTzóságban, 115 kilométernyire Lublintól. a 
Huczwa mellett, 10,699 lak., sörgyárral és gőz- 
malommal. 

Gmbiczy Géza (dragoni), gazdasági iró, szül. 
Kassán 1842 okt. 27., megh. Budapesten 1893. 
A baromfitenyésztés és irodalmának előmozdítása 
körül kiváló érdemeket szerzett ö alapította az 
első magyar baromfltenyésztési szakfolyóiratot 
Gaüus c. alatt, azonkívül következő művei jelen- 
tek meg : A iyukászat (Budapest 1874). melynek 
2-ik kiadása Baromfitenyésztés c. alatt jelent meg 
(u. 0. 1875) ; Jdentés a budapesti áüatherfben ren- 
dezett orsz. baromfikicUtítás tárgyában (u.o. 1874) ; 
Tyukokésegyéb széanmas áüatok imásai mester- 
séges kiköÜéséről (Budapest 1874, Cantelo W. J. 
angol munkája után fordítva) : Zöldségtermdig, 
Bouché után franciából (u. o. 1875) ; lengeri nyur 
lak (u. o. 1875) ; A földmivelés alapelvei, Rcndu 
után franciából (n. o. 1876). Ezeken kívül sok cikke 
jelent meg francia, angol és német szaklapokban, 
főleg a kisebb tenyésztési ágakról. 

GrubiSnopolje, adók. Belovár-Körös vm. gru- 
biánopoljoi j.-ban, (i9io) 2653 szerb, horvát ma- 
gyar és német lakomái ; a járás székhelye, van 
járáebiröaftga, tdd:könyve, csendőrőrse, 3 hitel- 
szövetkezete, posta- és távixóhivatala. 

Gmby Dávid, magyar származású francia 
orvos, szül. Kiskéren (Bács vm.) 1809., megh. Pa- 
risban 1898 nov. 14-én. 1836-ban Parisba ment, 
hol nagy hírre tett szert. Orvosa volt több^között 
id. és if j. Dumasnak.Chopinnek, Balzacnak, Qam- 
bettának stb. ; Heinét is kezelte. Sok tekintetben 
különc életet élt. írók és művészek sséunám 
alapítványt tett, melynek kamataiból a hires O.- 
ebédeket rendezték; hetenkint egyszor ingyen 
rendet. Blte végén sokat foglalkozott hipnoti- 
zálással. 1848. haza jött ée a szabadságharcban 



Orude-tüzhely 



42 



Grund 



vett részt, de azután ismét visszatért Parisba. 
Sokat foglalkozott botanikával s latin nyelven 
irt egy idevápó munkát. 

Grude tűzhely, 1. lakaréktüzhelyek. 

Gruics, Xilwtwr, görög keleti szerb püspök, 
szül. Lipoviczán (Baranya vm.)1810 dec.l3., megh. 
1887 ápr. 29. Tanult Mohácson, Pécsett, majd a 
teológiát Karlóczán, u. o. 1842. tanár lett. Élénk 
réMt vett a szerb mozgalmakban 1845. és 1848. 
A karlóczai gyűlésen (máj. 13.) ö indítványozta, 
hogy Snplikác Istvánt kiáltsák ki szerb vajdának. 
R^asics kinevezte a kuvezsdini kolostor archi- 
mandritájának, majd 1861. püspökké szentelte. 
Ugj'anokkor a szerb egyházi kongresszuson ki- 
váló szerepe volt. 1872-ben a magyar kormány 
ajánlatára a karlóczai érsekség ideiglenes kor- 
mányzásával bizták meg s megkapta a belső tit- 
kos tanácsosságot. Irt költeményeket, egyházi és 
politikai rnűvekot. 

Ciruldae (áu»t), 1. Darufélék. 

Graiformet* (áUat), I. Darualakuak. 

dJrninaleti (növ.), 1. Geraniales. 

Gruithuisen (ejtsd: hr^thajzn), Fratiz von Paula, 
német csillagász, szül. 1774., megh. Münchenben 
1852., hol 1826 óta a csillagászat tanára volt. Az 
az állítása, hogy megflgyelései a holdlakók léte- 
zésének kétségtelen bizonyítékait szolgáltatták, 
annak idején nagy feltűnést keltett. Több munkát 
Irt a Holdról, az üstökösökről, antropológiáról. A 
húgykömorzsolás eszméje tőle származik. 

Gmjics Mihály, gör. kel. szerb püspök, szül. 
Kralyevc8ánban(Zágráb vra.) 1861 aug. 9. Előbb 
joghallgató volt, majd szUlei kívánságára a papi 
I^lyára lépett és a teológiai tanfolyamot Kar- 
lóczán 1882-t 886-ig elvégezte. 1887-bon világi 
pappá avatták fel. 1890-bon a zárdai papok rend- 
jébe lépett. 1890 ószón a karlóczai papnevelő 
intézetben tanárrá nevezték ki. 1891 dec. 15. 
károlyvárosi pUspök lett. 

Or^jica, Száva, szerb államférfiú, szül. Kolare- 
ban (Pozsarevác mellett) 1840. A katonai pályára 
lépett 8 hozamosabb ideig volt Poroszországban 
és Oroszországban, hol tüzérségi tanulmányokat 
végzett. Hazatérve a kragujeváci arzenál ve- 
zetője lett, az 1876-iki török háborúban pedig a 
szerb tüzérség főparancsnoka volt. 1877— 78-ig a 
hadügyminiszteri tárcát viselte, azután pár évig 
mint diplomata működött Athénbon és Szent- 
Pétervárott. Miliin király lemondása után a ré- 
gensség alatt 1889— 91-ig és 1893-94-ig minisz- 
terelnök volt. 1897— 99-ig Ismét Szent-Péter- 
várott volt követ, de Sándor királynál kegyvesz- 
tett lőtt és vlsszahlvatott. A Sándor elleni össze- 
eekttvésbon nem volt része s Péter király 1903. 
Ój kormány alakításával bízta meg, melynek élén 
190ö-ig állott. Azután az államtanács elnöke 
lett. 

Gnüioh (csehül : Králiky), város Senftenberg 
cseh kerületi kapitányságban, (i9io) 3846 lak., pa- 
matszövéSBol és fafaragással; Maria maggiore 
nevű leánynevelő intézettel és fafaragó iskolával ; 
a közeli Marienbergen (760 m.) látogatott búc«u- 
Járó-templommal. 

Ommbaoh, WÜhelm wn, frank lovag, szül. 
160H.,kivógeztók Oothában 1667 ápr. 18. Szomszéd- 
iéval, a wünburgl püspökkel viszályba keveredett 



8 több lovagtái*sával valóságos háborút folytatott 
ellene. A harcok alatt 1558. a püspök megöletett, 
1563. pedig G. hívei Würzburgot kirabolták. 
Ezért n. Miksa császár Q.-ot birodalmi átokkal 
siytotta. G. erre János Frigyes kobm-g-gothai 
herceghez menekült, akit teljesen megnyert fel- 
forgató terveinek. Ezért a herceg is átok alá 
került, melynek végrehajtásával Ágost szász 
választó bízatott meg. Kemény ostrom után Gotha 
megadta magát, G. foglyul esett s kínvallatás 
után Gotha piacán felnégyeltetett. János Frigyes 
fogságba került, hol 27 év multán halt meg. V. ö. 
Ortloff, Geschichte der G.-schen Hándel (Jena 
1868—70, 4 köt.). 

Grumbkow, 1. Friedrich Wilhelm von, porosz 
hadvezér és államférfiú, szül. Berlinben 1678 okt.4., 
megh. u. 0. 1739 márc. 18. Fia woWJoachim Emst 
G. brandenburgi miniszternek. A porosz hadse- 
regben végig harcolta a spanyol örökösödési há- 
borút. A béke után I. Frigyes Vilmos király leg- 
bizalmasabb tanácsadója lett. ó vezette a porosa 
királyság pénzügyeit, 1737. pedig tábornaggyá 
nevezte ki a király. 

2. G.'pasa (Viktor Kari Ludwig von G.), né- 
met születésű török tábornok, szül. 1849 júl. 
3., megh. útközben Herkules-fürdő közelében a 
vasúton 1901 júl. 1. Részt vett az 1866-iki és 
1870— 71-iki háborúban, utóbbiban mint tüzér- 
kapitány. 1880-ban a 10. számú tüzórezrodnek 
parancsnoka lett. 1892 februárban a török had- 
seregbe lépett, melynek tüzérségét azuttm mint 
pasa valósággal reformálta.. Az 1898-iki görög 
hálx)rúban Jjarissza közelében tüntette ki magát, 

Gruraentum, 1. Saponara di Grumento. 

Grum-Grsimajlov, Grigorij Jefimovics, orosz 
zoológus, szül. 1860 febr. 5. Szent-Péter várott. 
Több Közép-Ázsiába vezetett expedícióban vett 
részt. 1883 — S4rig a kalmük-steppet, a pamiri 
fensík északi részét és a Karategin völgyet, 
1885— 86-ig Bucharát és Tiensan nyugati ré^ét, 
1887. ismét Pamirt, 1888. Közép-Urait, 1889— 
1890-ig Kolet-Tionsant, továbbá Kansu kínai pro- 
vinciát és a Kuku-Nort tanulmányozta zoológiai 
szempontból. 1890 óta Szent-Pétervárott él mint 
valóságos államtanácsos. Számos munkát írt. 
Müvei jobbára az Orosz Császári Földrajzi Tár- 
sulat Közleményeiben (Izvestija) jelentek meg. 

Grmno Appala, város Bari olasz tartomány- 
ban, (1911) 13,40.j lak., élénk borkoroskedéssel. 

OruiuuH inerdae (lat.), a néphit lajstromo- 
zásánál a Bakter szó alatt (1. o.) említett tolvjy- 
fétist szokás e néven érteni. Az erdélyi cigányoknál 
(v. ö. ]Vlislocki, Volksglaube u. rel. Brauch der 7a- 
geuner) /erif, vagyis <f pásztora a neve, mert ők is 
azt tartják, hogy amíg a G. füstöl, illetőleg ki 
nem hül, addig a tolvaj garázdálkodása szinterén 
biztonságban van. 

Cirun., növénynevek mellett Grunow A. osz- 
trák algológus nevének rövidítése. Áz osztrák 
Novara-oxpedició gyűjtötte moszatokat ő dolgozta 
fel (Bécs 1868). Róla nevezte *i\Rabenhorst a Gru- 
nowia édesvízi moszatot. 

Grona, előbb önálló falu, 1901 óta Drezda 
egyik ví^osrészo. 

Grand, város Hildesheim porosz keriiletbon, 
(1910) 2234 lak., közelében a Harz leggazdagabb 



Grund 



— i3 — 



Grunerlt 



ecüstbányáival (Uilfe Gottes és Knesebeck). Mint 
njrári üdülöholyot is sokan keresik föl. 

Grand. 1. ?raii: FMedrich Alexander, német 
ménK>k. sziú. u hcinrichaui koioetorban (Szilézia) 
181i luáj. ö.. megfa. 1892 m^. 16. Vizépitészetl 
inspektor volt a ^na-vidóken, s később vlzépí- 
téBKti tanáoBos lett. A Wapper szabályozása Bar- 
mai ée Elberfeld városok mellett az ö műve. 
: S73-tól kezdve csak a minisztériumban működött 
- tA)böl az idöböl valók a E^jna-Maas-csatoma s a 
i-uhrorti kikötő kibővítési tervei stb. 

2. G.. Johann, osztrák festő, szül. Bécsben 1808 
máj. 19., megh. 1887 aug. 5. Bécsben, München- 
ben. Diissolfíoffhan és Páo-isban tanalt, Rómában 
ós Kai : végre Baden-Badenben te- 

leped* a Népe pusztulása fölött 

gyász ■ 1 > s i'ihenés az Egyiptomba való 

mének n. a karl:>ruhci Kunsthalloban 

van. Nii^voüi) kt-dveltst-gnek örvendtek genre- 
képei : A gj^ennek és védóaníryala ; A plébános 
azülf^tésnapja ; A magjar iL&tfoltozó stb. 

Gmndelsee, halban gazdag tó Gröbming stájer 
keriilotbcn, 709 m. magasan, 6 km. hosszú, 1 Ion. 
aiéles, 64 m. mély. Mellette a Todteá Gebirge vad- 
regényes kopár sziklavidéke, a Toplitz-tó ós a 
Kanuner-tu teszik a vidéket széppé. 

Grundemann, Reinhold, prot. teológus, szül. 
B m (N'eumark) 1836 jan. 9. 1869-ben 

111 -z lett ; kiváló missziói író. Fóbb mun- 

kái: .Mii^ionswoltkarte (1886, Stuttgart, 3. kiad.); 
AllíTomein. .Mission-satlas (1867—71, Gotha); Die 
'kelung der evang. Mission 1878—1888 
:. 1890); Missionsstudien und Kritiken 
isUi, Gütersloh): Missionstunden(1891, u. o. 2. 
-iad.); Xeuer Missionsatlas (1903, Stuttgart 
2. kiad.). 

Gnmdi rétegek (geoi.). Ezzel az elnevezéssel a 
fiatal harmadkurba tartozó felső mediti^rráa eme- 
let legalsó, bamaasenet tartalmazó rétegeit jelöl- 
jük Grund ausztriai község után. A keleti Alpok 
egj'es ÍL'lsó mediterránkori öbleiben fordulnak elő 
i^tartozó homokos-agyagos tengerparti és fél- 
sósvlzi lerakodások, továbbá hazánkban a Ba- 
knnvfínn i H«rend), a Mecsekben (Hidasd), a krassó- 
^. liry neogén-öbölben stb. fordulnak elő 

h;. icgü képződmények, amelyekben jel- 

lemző kovülttckként a Potamides bidentatus, P. 
DuboUi. rcii'itaia Gervaisi, Pyrula cornuta 
stb. furdalnak fiú. Az ebbe a rétegcsoportba tar- 
tozó barnaszenet Köflachon, Eibiswaldon, Leo- 
bem'U fejtik. Hazánkban pedig részben fejtik, 
részbi>n csak fejtették : Hidasdon, Mehádián, Jab- 
laniczán, Verendiiien, Goleczen. A széntelepek- 
ben, V. az azokat kísérő rétegekben elég gyakran 
fordulnak elö szárazföldi gerincesek maradványai. 

Grondirozás (a német Ortmd-hól) a. m. vala- 
mely alapszínnel való bevonás. 

Grundtvig, 1. Nikolai Frederik Severin, dán 
protestáns hittudós és költő, szül. üdbyban, See- 
landon 1783 szept. 8., megh. Kopenhágában 1872 
szept. 2. Teológiai tanulmányainak befejezése 
után (1810) atyja meUett segédlelkész. 1813. 
kopenhágai lelkész lett, s egyszersmind a dán nép 
őstörténetével s mondáival fioglalkozott. Midőn 
VI. Frigyes király az egyik fötemplom lelkészéül 
kinevezte, az egyre höditó szabadelvű teológia 



ellenében oly szenvedéllyel küzdött a lutheri igaz- 
hitüség mellett, hogy emiatt egyházi hatóeé^l- 
val összeütközésbe jött; hlvatadáról lemondott, 
hogy az államegyházat annál szabadabban ostro- 
molhassa, melynek helyébe ő népegyházat akart 
állítani, mely csupán az apostoli hitformát is- 
merné el szabályozóul. 1839 ben ismét elfoglalta 
Kopenh^a egyik lelkészi állomását, de miután 
18Í8. Dánia ellenséges viszonyba jutott Német- 
országgal, ő is ellenségévé lett még a német földön 
született lutheri reformációnak is. és az államtól 
teljesen különválasztandó s az ^ dán mitológia 
némely gondolatait magába felvevő egyház léte- 
sítése mellett buzgólkodott. Vallásos iratai közt 
nevezetesebbek : Christelig Söndagsbog (3 köt.) ; 
Sangverk til den danske kirke (ö köt.). Más költői 
és történelmi művei ritka szépséggel és erővel 
teljesek és máig is kedvencei a dán népnek. 
Legnagyobb érdeme G.-nak az ő nevéről elneve- 
zett «magasabb népiskolák* megalapítása, ame- 
lyek azóta ^ósz Skandináviában elterjedtek. 

2. G.. Swnd Hersldt, dán filológus, szül. 1824., 
megh. 1883. Az északi népköltészet alapos isme- 
rője. Gjüjteményei és iratai közt a legtartalma- 
sabb a Danmarks gamle Folkeviser (1853—188.3), 
amelyet halála után A. Olrik fejezett be (1891). 
Ez a régi dán népénekek mintaszerűen kiadott 
gjüjteménye. 

Groner, 1. Hans, német AMka-utazú, szül. 
Jenában 1865 máre. 10. 1894— 95-ben a német 
kormány megbízásából Döring orvossal és Camap 
hadnaggyal beutazta Togo-t, Dahomey-t és É.- 
Nigeria Ny.-i részét (Gando, Borgu). Az Alisa- 
höhe-n felállított meteorológiai állomás vezetője. 

2. G., Justusvon, porosz államférílú, szül. Osna- 
brückben 1777 febr. 28., megh. Wiesbadenben 
1820 február 5. 1802-ben lépett porosz szolgá- 
latba, hol képességei folytán fokról-fokra emelUke- 
dett, s 1809. Berlin rendőrfőnöke lett. Buzgó 
hazafi volt és esküdt ellensége a franciáknak. 
Azért, amikor Poroszország 1812. kénjrtelen volt 
Napóleonnal szövetséget kötni, kilépett a porosz 
szolgálatból és Ausztriába ment. Itt Metternich, 
hogy ki no kelljen őt szolgáltatnia, színleg elfo- 
gatta és Péterváradon őriztette. A német szabad- 
ságharcban 1813 — 15-ig nagy tevékenységet fej- 
tett ki s 1815. az ő felügyelete mellett történt Pa- 
risban a franciáktól elrabolt műkincsek vissza- 
adatása. 

3. G., Ludwig, német rézmetsiő, szül. Drezdá- 
ban 1801 febr. 24., megh. 1882 febr. 27. MUanó- 
ban Longhinak és Anderloninak volt tanítványa. 
Olasz mesterek, kivált Rafael festményei után 
készített egyes metszeteken kivül mé^ ma is 
becsben álló, réssben színes reprodukció-soroza- 
tokat adott ki oUisioniági műemlékekről. Ilye- 
nek : I mosaici della capella Chigi (Roma 1839) ; 
Presco deoorations and stnocos in Italy (2. kiad. 
London 1854) ; Specimens of omamental art (u. o. 
1850) ; Lo ScaCTale, or presses in the sacris^ of 
Santa Maria delle Grazié at Milan (u. o. 1859— 
1860) ; The terraootta architecture of North Italy 
(u. o. 1867). 

Gronerit (ier.), vasszilikát, az amfibol-csoport 
tagja, barna, selyemfényű, aszbesztforma, rostos, 
sugaras ásvány, optikai viselkedése egészen 



Orunert 



— U — 



Gruyor 



olyan, mint az araflbolé. Termőhelye Collobriéres, 
dóp. Var., Franciaország. 

Orunert, Juliics TJieodor, német erdész, szül. 
Halléban 1809 jan. 31., megh. Trierben 1889 aug. 
aO.Szülövárosában ésEberswaldeban természettu- 
dományt ós erdészetet tanult, 1866— 78-ig föerdö- 
mester volt Trierben, aztán nyugalomba vonult. 
Több értekezést írt az egyideig (1861—69., 1862— 
1872. Leo 0.-val együtt) szorkosztósóben meg- 
jelent Forstliche Blatter című lapba. Müvei : Dor 
Eichenschalwald im Regionmgsbezirk Trier (Trier 
1869) ; Der proussische Förster (2. kiad. Hanno- 
ver 1883) ; Porstlehro (4. kiad. u. o. 1884) ; Die 
Jagdgosetzgobung in Preussen (u. o. 1886) ; Jager- 
lehre (u. o. 1879 ós 1880). 

Chrunewald, 4^76 ha.-nyi területet elfoglaló, 
tűlevelű fákból álló erdőség Berlin mellett, Char- 
lottenburg, Spandau, a Havel és a Wann-tó közt ; 
a berliniek kedvelt kirándulóhelye. 1899-ben lep- 
lezték le az 55 m. magas Császártornyot, melyet 
I. Vilmos császár 100. születésnapja évfordulója 
alkalmából Teltow kerületének közönsége épitto- 
tott az erdőség Ny.-i szélén. 

Grtinewaldi versenytér, 1909 tavaszán nyilt 
meg a Boriin mellett levő Grunewaldban, a né- 
met főváros legújabb és legnépszerűbb lóverseny- 
pályája, amely egyben a világ legmodernebb, 
legjobban berendezett enemü intézményeinek 
egyike. Van sík- és akadálypályája, pompás tri- 
bünjei stb. A slkpálya területe 2400 m. A ver- 
senytér belsejében talál elhelyezést a Stadion, 
arait az olimpiai játékok céljaira építettek. 

Grúny, kisk. Krassó-Szöróny vm. lugosi j.-ban, 
(1910) 905 oláh lak., u. p. Szapáryfalva, u. t. Ki- 
szetó. 

Chnipp, olaszból vett kereskedelmi és postai 
szakkifejezés (gruppé), mely arany- vagy ezüst- 
pónztartalmú csomagot jelent. Burkolata rende- 
sen viaszos vászon vagy bőr és mindig gondosan 
le van pecsételve. A postai pénzküldés e módja 
Igen jelentékeny. — G. a geológiában, 1. Csoport ; 
a zenében, 1. Groppo. 

Gmpi), Oeorq, német müvelödóstörtónész,szül. 
1861 m^. 25. Főbb müvei: Kulturgeschichte des 
Mittelalters (Stuttgart 1894—95, 2. kiad. 1907) ; 
System und Geschichte der Kultur (Paderborn 
1892); Kulturgeschichte der römischen Kaiser- 
zeit (München 1903—4, 2 köt.); Kultur der alton 
Kelten und üormanen (u. o. 1905) ; Der doutscho 
Volks- und Stammescharaktor (Stuttg. 1906). 

Gmppe, Ottó Friedrich, némot költő, bölcsész 
és régiségbuvár, .szül. Danzigban 1804 ápr. 15-én, 
megh. 1876 jan. 7. Klőbb állami hivatalnok volt, 
1844. a berlini egyetemen rondkiv. tanár, s 1863. 
a képzőművészeti akadémia állandó titkára lett. 
Kezdetben műveiben Hegel ellen fordult, ezen 
Iratai közül nevezetesebbek : Ant&us (Berlin 1831); 
Wendopunkt der Phllosophie im 19. Jahrhundort 
(n. 0. 1834); Gegenwart und Zukunfl der Phi- 
losuphle In l)eutschiand (u. o. 1855) ós Übor die 
Pragmonte des Archytas (u. o. 1840). Mint költő 
az epikában tűnt ki. 1860—55. kiadta a Deut- 
schor Mu.senalmanach-ot, ezenkívül: Der deutscho 
Dlchtorwftld (Berlin 1848); Sagen und G©.schich- 
ten des deutschen Volks aus dera Munde soiner 
Dlchter(a. o. 1864) c. gyűjteményeket, végül :| 



Lében und Werke deutscher Dichter (5 köt., 
Leipzig 1864-70, 2-ik kiad. 1872) ; Reinhold Lenz, 
Lében und Werke (Berlin 1861) és Deutsche 
Übersetzungskunst (Hannover 1861) c. irodalom- 
történeti munkákat. 

Gruppetto, 1. Groppo. 

GruM (állat), 1. Daru. 

Grascha, Anton, bécsi bibornok-hercegérsek, 
szül. 1820 nov. 3. Bécsben, megh. 1911 aug. 5. 
Miután 1843. pappá szentelték, mint lelkipásztor, 
a bécsi Theresianum hittanára és székesegyházi 
hitszónok működött. Zsófia föhercegasszonynak, 
I. Ferenc József édes anyjának, huzamosabb ideig 
gyóntatója volt. 1863-ban a bécsi egyetemen a 
lelkipásztorkodástan tanára, 1878. tábori püspök, 
1890. jan. 30. mint Ganglbauer utóda bécsi érsek, 
1892. bibornok lett. A katholikus legényegyesüle- 
tek központi praesese volt. 

Grnsevszkaja, falu a Doni kozákok területén, 
7 kra.-nyire Novo-Cserkaszktól, a Tuszlova és 
vasút mellett, 4100 lak., ismeretes antracitbá- 
nyáiról (évi termelés mintegy 22 millió pud). 

Gmson, Hermann, német iparos, szül. Mag- 
deburgban 1821 márc. 13., megh. u. o. 1895 jan. 
31-ón. A berlin— hamburgi vasútnál gépmes- 
ter volt s a terjedelmes javítóműhely önálló ve- 
zetője. 1851. Berlinben a Wöhlert-féle gépgyár 
vezetését mint főmérnök vette át, 1854. a ham- 
burg-magdeburgi gőzhajózási társaság igazgatója 
lett Buckauhan, hol 1855. neve alatt egy hajó- 
gyárat és egy kis vasöntődét alapított; ez utóbbi- 
ban oly tiszta öntött vasat tudott előállítani, mely 
nagyon alkalmas volt a kemény öntésre (1. Két- 
ges öntés). Öntvényeit erődítési célokra is alkal- 
mazta. 1891. visszavonult és kizárólag a tudo- 
mánnyal foglalkozott. V. ö. Geschichtliche und 
erlauternde Notizen über das G.-werk (U. kiad. 
1890). 

Gruson-íém, 1. Kérges öntés és Vas. 

Gruszinok (grúzok), oroszos elnevezése a geor- 
giai népnek általában, tulajdonképen csak a fő- 
törzsek egyike a Suram-hegység Ny.-i lejtőin és az 
Aragva völgyében, Kachotia szomszédságában, 
mintegy 500.000 főn>1 tömegben. Náluk fejlődött 
ki a ma használatos georgiai írás, valószínűleg 
az arainaeai ókirás nyomán. 

Gmier (Gruytére),Janus, hollandi latinista tu- 
dós, szül. Antwerpenben 1560 dec. 3., megh. Beer- 
foldenbon (Odenwald) 1627 szept. 20. Atyja hite 
miatt Angolországba kényszerült menekülni és 
Cambridgoben, majd Loidonbon tanult, 1589 óta a 
tfirténolem tanára volt Wittenbergben ; 1592. el- 
hagyta az egyetemet s Rostockba, onnan pedig 
Heidtílbergbe ment, hol 1602. könj-vtárnok lett. 
Heidelborg ostroma alkalmával elvesztette ma- 
gánkönyvtára egy részét. Kiadta Cicero, Ovidius, 
Plautus, Seneca, Livius stb. műveit ; Scaligorrel 
együtt irt főműve : Corpus Inscriptionum antiquae 
tóti US orbis Romanomm (Heidolberg 1802—3, 2 
köt.; újabb kiad. Qudiustól, Grftvotöl és Bur- 
manntól. Amsterdam 1707, 4 köt). 

Gruyer ieiuá: griujé), 1. Anatole Frangois, francia 
művészeti Iró, szül. Parisban 1825 okt. 25., megh. 
1909 okt. 27. 1872-ben a művészetek főfelügj'olójo. 
1881. a Louvre képtárának őre lett. Legfonto- 
sabb művei : Essai sur les fresques de Raphaöl 



Gruyóre 



- 46 - 



Qrllndner 



fto Vatícao (Paris 1858—59); Rapbaél et l'anti- 
qaité (n. o. 1864) ; Lee vtergee deRaphafil et l'icono- 
graphie do la vierge (u. o. 1869) ; L«8 oeuvres 
d'art de la reaaís^uioe itallenne aa templo de 
Saiot-Jean, baptistére de Florenoe (a. o. 1875) ; 
Raphaől, peintro de portraíts (a. o. 1882); Voyage 
aatoor da sálon canré au Mnsée de Loavre (a. o. 
1890) ; La peintnre aa cháteaa de Cbantilly (a. o. 
1896). 

2. G., Gustave. francia mAvészetí író, az előbbi- 
nek öoese, ssfll. Parisban 1833. Főbb múvei : Les 
illnstrations dee écrits de Jéröme Savonarole (Pa- 
ris 1880); Pra Bartolommeo et Mariotto Alberti- 
nelli (a. o. 1886) ; L'art íerrarais á l'époqae des 
princí* dEste (u. o. 1897). 

Gruyére (<tlM: grfljer), ThéodoreGuirles, francia 
szobrász, szül. Parisban 1813 szept 17., megh. 
1885 márc 1. Domontnak volt tanítványa. Müvei 
közül említendők : Marius Karthágó előtt ; Dávid 
és Sanl ; A hét hős Théba előtt ; Chactas Atala sír- 
jánál ; Macius Scaevola ; Ezékiel próféta szobra a 
párisi St. Augustin-templomban, stb. 

Chruyéres, La (qjtsd: grfljer, németül Greyerz), 1. 
svájci viiiék Pribourg kantonban Bem és Waadt 
kantonok határán. A franciául beszélő lakosság 
főfoglalkozása as állattenyésztés, sajtkészítés, 
marha- és fiakereskedés. Híres a'sajtja (1. Gróji 
sajt). Főhelye Bulle. — 2.G., város Pribourg kan- 
ton ugyanily nevú járásában (497 km* ter., (i»io) 
26,260 lak.), (i9io) 1506 Iak.,szalmafonással és sajt- 
készítéssel. Az egj'kori G.-i grófok erőssége, 
Svájcnak a feudális korból fenmaradt egj'ik leg- 
nagyobb és legjobban konzervált emléke, máig is 
fennáll. 

Grúzia, orosz elnevezése Georgiának (1. o.). 

Grúziái országút. Vladikavkasztól a Kauká 
zuson keresztül Tifliszig visz, 213 km. hosszú, 
1893. építették elsősorban stratégiai okokból. 

Grúzok, 1. Chrmzmok. 

Chrübel, Joharm Konrád, nürnbergi népköltö, 
szül. 1736 ján. 3., megh. Nürnbergben 1809 márc. 
8. Bádogos és páncólmúves volt. Költeményei : Qe- 
dichte in Nümberger Mundart (újból Frommann 
adta ki 1857) ; Korrespondenzen u. Briefo in Nüm- 
berger Mundart (Nürnberg 1808). Összes müvei 
4 kötetben jelentek meg (u. o. 1835). V. ö, Priem, 
K. G. und seine Nachfolger in der Nümberger 
mundartlichen Dichtung (4. kiadás, u. o. 1891). 

Grún, 1. Anastasius, Auersperg Antal Sándor 
grófnak írói neve, 1. Auersperg, 2. 

2. G. (Grien), német festő, 1. Baldung. 

Grfina, falu a szászországi Chemnitz kerület- 
ben, (1910) 5443 lak., kötött- és szövöttárúk készí- 
tése, szivargyártás. 

Grűnaoit (hizmutníkkd, «•▼■), szabályos, az 
oktaéder szerint hasad; fémes fényű, világos 
acélszürke-ezüstfehér. Nikkel-, bizmut- és kénnek 
vegyülete. Lelőhelye Grünau, Sayn-Altenkirchen 
(Sa\-nit)Németországban.Valószinülegnem egyéb, 
mint tisztátalan polidimit. 

Grünberg, az ugyanily nevű járás székhelye 
Liegnitz porosz kerületben, (i9io) 23,168 lakossal, 
po^tó- ^ fölpamntárú-készítéssel, kötélgyártás- 
sal, üveg-, papir-, oognacgyárral, gőzmalommal ; 
szöUőkkel, málnaültetvényekkel; közelében bama- 
szénbányával. 



Grünberg, Kari, osztrák jog- és gazdaságtör- 
téneti író, szül. 1861 tebr. 10. Romániában. Bécs- 
ben lett jogi doktor 1886., működött az flgyyédi, 
nugd a bírói pályán. 1897-ben a bécsi egyetemen 
a közgajdaságtan rendkívüli, 1909. rendes tan^ 
rává nevezte ki. Agrárpolitikai és történelmi ka- 
tatásai teszik nevezetessé. Bgyik alapítója a Zeit- 
schrift für Sodal- und Wirtschaftsgeschichte és 
szerkesztője a Studien zur Social-, Wirtschafts- 
und Verwaltungsgeschichte c. folyóiratnak. Főbb 
müvei: Studien zur österreichischen Agrai^e- 
schichte (1901) ; Die handelspolitischen Beziehnn- 
gen Österreich-Ungams zu den Lándera an der 
unteren Donau (1902); Die Agrarverfasstmg und 
das Grundentlastimgsproblem in Bosnien und der 
Herzegowina (1911). 

Grűnbergi kézirat, 1. Königinhofi kézirat. 

Gxúnder Gottfried, nyomdász, 1668. vette át a 
pozsonyi jezsuita kollégium nyomdájának vezeté- 
sét, mely 1675. Zerweg György Jánosra bízatott 
E hét év alatt a nyomdából számos (kisebb teije- 
delmú) nyomtatvány került ki. melyek legnagyobb 
része bibliográfiai tekintetből felette becses, mert 
csak eg>' étlen példányait ismerjük. 

Grümdner v. Gründler (ném.), a Szepesség- 
ben, részben az ú.n. felső^ányavárosok területén, a 
szepesi német dialektustól eltérő nyelvet beszélő 
lakosság gyiy tőneve, csúfiiéven vmantaken*. A G. 
magva Grölniczbánya és vidéke ; továbbá Merény, 
Meczenzóf, Szepesremete, Svedlér, Stósz, Ko- 
rompa és Szomolnok. Részben idesorozható Me- 
rény, Óvíz és Dobsina vidéke, bár ez utóbbi- 
nak némileg eltéró nyelvjárása már az ú. n. bu- 
leniá-hoz tartozik. Ide sorozhatok még az ú. n. 
alsóbányavárosok, főleg Körmöczbánya vidékén 
lakó knkehatierek. a kik nyelvileg ugyancsak fel- 
németek. Még a tulaj dooképeni tájszólásai is lénye- 
gesen eltérnek egymástól. Területük, az ú. n. G.- 
Boden független volt Szepes vmegyétől, de a 24 
szepesi várostól is, külön comes niontantis veze- 
tése alatt Legrégibb telepítés valószínűleg Re- 
mete, mert már 1255. szerepel. A G.-víü^6<*at 
eredetileg Flandria, Thtlringia és Alsó-Rajna 
vidékének népe lakta. Erre a jórészt elenyészett 
telepes rétegre jött a jóval később bevándorolt 
bajor, osztarák és sziléziai elem, legutóbb a Szude- 
tákból jött bányásznép, melyek nyelvkeveredése 
a4ja a mai G. dialektust Egykor jelentékeny 
szabadalmak birtokában virágzó bányászatot és 
kereskedelmet űztek, de később jelentőségük 
csökkent és a XVI— XVII. sz. folyamán a G -Boden 
egyes főúri családok adományos birtoka lett. 
Amióta a szepesi bányaipar pang, a G.-ek tö- 
megesen vándorolnak ki a Mátrába és az alsó 
magyar bányavidékre. Túlnyomóiagevang., rész- 
ben kat vallásoak. Történelmüket L a Szepes vm. 
tört. társ. kiadványaiban és a Szepesi emlék- 
könyvben (Szepesvára^a 1888). Nyelvjárásukkal 
a Petz O. siericesztette Német nyelvjárások (kiad. 
a M agy. Tad. Akadémia) füzetei foglalkoznak. V.ö. 
Gedeon A., Alsómeczenzéíi német nyelvjárás hang- 
tana (Budapest 1905) ; Mráz G., Dc^nmai német 
nyelvjárás (0.0. 1909). Altalánosságban G.-nyelv- 
járásokkialiAnlásáválfoglalkoznakSchröa: tanul- 
mányai a bécsi tad. akad. 1857—70. évi Sitznngs- 
berichto-iben. V.ö. Kainál, Gesch. der Dentsdien in 



Grlineberer 



— 46 - 



GrUnne 



don Karpathenlandern (Gotha 1907-11) ; Krones, 
Zur Qesch. d. deutschon Volksthums in den Karpa- 
then mit bes. Rüclcsicht auf die Zips (Graz 
1878); Weber, Zipser Geschichtsbilder(Ijöcso 1880); 
Kliegl Th., Dio Gründler. Eine Entdoclcungroise 
in das Landchen der Mantakon (Budapest 1894). 

Orüneberg, Hennann Július, német techno- 
lógus, szül. Stottiuben 1827 ópr. 11., mogh. 1894 
ján. 7. Eleinte gyógyszorészettol, később kizáró- 
lag a kémiával foglalkozott. A krimi háború ide- 
jén Stottinben az orosz állam kálisalétrom-szük- 
ségletének a fedezésére gyárat alapított, melyben 
a kálisalétromot chilisalétromból és hamuzsírból 
gyártották. Az ólomfehór előállítási módját töké- 
letesítette. A stassfurti kálisókat célszerűen fel- 
használta. A mesterséges trágyák előállítása és 
azok célszerú és általános alkalmazása körül nagy 
érdemeket szerzett. 

Grüneisen, Kari von, német költő és müvé- 
szettört^'neti író, szül. Stuttgartban 1802. jan. 17., 
megh. u. 0. 1878 márc. 1. Teológiát tanult s 
18.S5— 68-ig udvari hitszónok volt Stuttgartban. 
Főbb miivel : Lieder (1826) ; Über das Sittliche 
der bildenden Kunst bei den Griechen (1833); 
Ulms Kunstleben im Mittelalter (1840). Egyik 
megalapítója ós kiadója volt 1858. a Christlichos 
Kunst blattnak. 

GTŰnew&ld,Matthias,ném. festő, sz. Aschaffen- 
biirgban 1485 körül, meghalt 1530 körül. Éle- 
téről mit sem tudunk, valószínűleg id. Holbein 
Hansnak volt tanítványa és Mainzban élt. Csak 
kevés müvét ismerjük. Korábbiak : Krisztus ki- 
gi'inyoláaa (München, egyetemi gyűjtemény) ; 
Krisztus a Kereszten (baseli múzeum) ; két oltár- 
szárny Szt. Lőrinc ós Ciriakus képével a Irank- 
fiirti városi múzeumban. Ezeket követte G. fő 
műve, a német festészet legnagyszerűbb emlékei- 
nek egyike: az isenheimi Szt. Antal kolostor 
temploma számára már 1493. készített szárnyas- 
oltár, melyhez G. utóbb szárny képeket festett. 
Ezek a képek (ma a kolmari múzeumban) G. meg- 
kapó művészetét teljes fejlettségében mutatják. 
Szt. Antal és Sebestyén szoborszorűen festett 
alakjai, Szt. Antal kísértése és látogatása Re- 
mete Szt. Pálnál ; Mária a kis Jézussal Dürer 
művészetével ellentétben mozgahnasak, festői jel- 
legűek, erős individuális élettel teljesek és azok 
helyenként fantasztikus fölfogását meglepő fény- 
hatások még fokozzák. G. későbbi müvei : Mária- 
kép, eredetileg egy aschaflfenburgi számyasoltár 
részlete (ma a stuppaohi templomban) ; Ki'isztus 
A kereszten (Karlsruhe, Kunsthalle) ; ugyancsak 
számyasoltárról való a Szt. Mauritius megtérése 
(MOncbon, Alté Pinakothek) ; Krisztus a keresz- 
ten (AsohalTonburg, Stlftskirche). Művészetének 
festői elemei miatt G.-ot már a XVII. sz.-ban né- 
met Corregglónak nevezték. V. ö. Bock, Die 
WerkP des Matthlas G.(8tra8sburgl904); Schmid, 
Matthlas G. (n. o. 1307) ; Fríedlánder, Matthlas 
G. (München 1908). 

Orfinleld Ft/nxMr, hegedűművész és pedagógus 
szül. Kudnposten 1866 d«;. 16. A Nemzeti Zene- 
dében Haber Károly és Rldloy Kohno, Bécsben 
tiaoqneeDont voltak a mesterei. 1869-bon a Nem- 
zett Színház zenekarának tagja lett. Első nagy 
sikerét 1871. aBeethoven-Oentenarfeleren aratta 



Beethoven hegedűversenyével. 1890-ben vonós- 
négyes társaságot alapított, amely húsz évig fenn- 
állt. 1895-ben az Operaház első versenymestere, 
1893. a Zeneakadémia tanára lett. 

Grünield, 1. Alfréd, osztrák zongoraművész 
és zeneszerző, szül. Prágában 1852 júl. 4. KuUak 
tanítványa. Irt egy operettet (Der Lebemann, 
1903) és egy vigoperát Mikszáth Kálmánnak A 
szolistyei asszonyok c. novellájából, Die Schönen 
von Fogaras címmel (Drosden 1907). — 2. G. 
Heinrich, Alfréd öccse, német gordonkaművész 
és tanár, szül. Prágában 1855 ápr. 21. 

Grűnhagen, Kolmar, német történetíró, szili. 
Trobnitzben 1828 ápr. 2., megh. Boroszlóban 1911 
jul. 28. Müveiben különösen Szilézia történetét is- 
mertette és igen sok oklevélgj-üjteményt bocsáj- 
tott közre erre vonatkozólag. Főbb művei : Ge- 
schichte Schlesiens (Gotha 1884—1886, 2 köt.) ; 
Schlesien imter Friedrich d. Grossen (u. o. 1890— 
1892, 2 köt.). 

Grünhausi bor, 1. Mosel-bor. 

Grünhorn, hegy, 1. Tödi. 

Grünhut Adolf, orvos és spiritiszta, szül. Buda- 
pesten 1826 jún. 29., megh. u. o. 1906. Az 1848— 
1849-iki szabadságharcban katonaorvos volt s a 
szolnoki tifus^árvány alkalmával delejességgel 
gyógyított. Később a hasonszenvi gyógykezelés 
híve lett, majd spiritiszta tanulmányokkal foglal- 
kozott s megalapította a Budapesti Szellembuvá- 
rok Egyletét, mely a hetvenes években G. szer- 
kesztésében két németnyelvű folyóiratot (Reíle- 
xlonen über die Geisterwolt, Reformierende Blát- 
ter) adott ki. 1899-ben megindította a magyar- 
országi spiritizmus lapját, az Egi világosságot, 
melyben igen népszerű, gyakran novellisztikus 
formában közölte a magnetizmusra, szomnambu- 
lizmusra és spiritizmusra vonatkozó tanulmá- 
nyait. 

Grünhut, Kari, osztrák kereskedelmi és váltó- 
jogász, szül. Burszentgyörgyön (Pozsony várm.) 
1844 aug. 3. A bécsi egyetemen 1872. a kerosk. 
és váltójog rendkívüli, 1874. rendes tanára lett. 
1897-ben az urakháza tagjává nevezték ki. Ne- 
vezetesebb művei : Die Lehre von der Wechsel- 
bowegung nach Verfall (Wien 1871) ; Das Recht 
des Kommissionshandels (u. o. 1879) ; Wechsel- 
recht (Leipzig 1897, 2 köt.) ; Lehrbuch des Wech- 
solrecht^ (u. o. 1900); Grundriss des Wechselrechts 
(2. kiad. u. 0. 1903). 1873 óta a tőle alapított 
Zoitschrift für das Privát- und öffentliche Recht 
der Gegenwart c. folyóiratot adja ki. 

Grűnlingit (*sv.), fómfényQ, szürke színű, feke- 
tére befuttatódó tömeg és romboéderos kristályok; 
egylrányban kitűnően hasad; bizmut, tellur és 
kén vej^ete, termőhelye Carrock Feli (Cumber- 
land). 

Grűnne. Burgundból származó német család, 
mely a XVII.sz.-ban németalföldi és osztrák ágra 
oszlott. Utóbbit Hemriconrt de Mozet Nicolaus 
Pranz alapította, ki lotharingiai Ferenc kíséretében 
Bécsbe jött és 1745. német birodalmi grófi rangot 
kapott. O. Kari Ludtcig gróf, osztrák tábor- 
nok, szül. Bécsben 1808 aug. 25., megh. u. o. 
188-i' jún. 15. 20 éves korában atyjának dzsidás- 
ezredébe lépett és 31 éves korában már ezre- 
des volt, egyúttal István főherceg udvarmestere 



Grlinspan 



- 47 — 



OrUtzner 



lett; 1818. Peraoe Jónef fiÜMnef udvarába ke- 
rült mint adTaraeetor és aaMm ISö^ig folyton 
annak benső környezetóhes tartoxott. 18d(H)en 
I. Perene Jóisef elaó szárnysegédévé, altábor- 
nagg>'á és egyúttal a sieniélyi flgyekben végte- 
lenül fontos legfelsőbb katinai iroda főnökévé 
nevezte kL Ez állásokban O. az abezolntisztikns 
kurmányrmdsnr egyik fOoedq;)ának bizonyult és 
személyi meg kegyelmi flgyekben sem működött 
úsry, mint a kibékfliés és einésémek szószólója, 
iigy befolyása Ausztriára nézve csakúgy, 
inkra káromak bizonyult, ámbátor ellen- 
en i. 1)0 oly in^zkedés miatt is vádolták, me- 
lyeknek nem ó volt órtelmi szerzője. 

Grünspan (német), 1. Rézwxtát. 

Grünten. 1741 ra. magas hegy Schwaben bajor 
koriilotlx'n, az Illor és Wertach vízválasztója. 

Grünwald, 1. BéltJ. politikus és publicista, szül. 
a hontvármegyei Szentantalon 1839 dec. 2., megh. 
Paris mellett CourbevoLsban 1891 máj. 4. Jogi és 
történelmi tanulmányokat végzett, azután hosz- 
szabb külfijldi utat tett. főleg Franciaországban 
tartózkodott huzamosabb ideig. Hazatérése után 
Zólyom vármegye szolgálatába állt, amelynek 
csakhamar főjegyzője, 1871. pedig alispánja lett. 
Mint vármegyei tisztviselő sokat tett a közigaz- 
gatás megjavítására. A közigazgatás államositá- 
sának, a nemzeti egység tudatos kiépítésének és 
energikus, de igazságos nemzetiségi politikának 
volt hive. 1878. Beszterczebánya képviselőjévé 
választotta, s minthogy az államosítás eszméjé- 
nek n szabadelvű pártban propagandát csinálni 
nem tudott, a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. 
<*) volt a Magyar közigazgatási jog első teore- 
tikusa s e címet viselő könyve (4 kötetben, 1889) 
n xrx- r,wi..M,.inyog sjbert aratott. Nevét híressé 
>'ves politikai s tudományos viták 

. ,, ..:j_..i azonban különösen két könyve 
tette: .4 régiMogyarcrszágXfíiíxáenaxfyiuB voltáíóál, 
kitűnő stíljénél és pompád pragmatikai csopor- 
tositáiíánál fogva nálunk egy új történettudo- 
mányi iskola alapvető műve lett ; az IJj Magyar- 
ország, Széchenyi István gróf, pedig főleg azért 
keltett visszahatást, mert a reformkorszak ve- 
zérét patologikusán terheltnek állította s elméjé- 
nek kóroeságát helyezte előtérbe. Mielőtt azonban 
G. publicisztikai és történeti eszmél megértek 
volna, a politikai küzdelmek, a csalódások, a félre- 
értés, visszantasitás, a különben is ideges írót 
teljesen l^aiig(riták. Közéleti pályájának sötét 
tragikuma öngyilkosságba kei^tte, ami az egész 
országban fájdalmas megilletődést keltett. Holt- 
testét a Szajnában találták meg s a morgueban 
csak másnap ismerték fel az ott lakó magyarok. 
Megemlítendő még Kossuth és a vármegye c. 
műve. V. ö. Halász Imre, Egy letűnt nemzedék 
íBpestl9l2); PrfM Sándor, Politikai arcképek. 

2. G. BHa, festő, 1. Ivánéi Grürwald Béla. 

3. G. István, a budapesti állani felső ipariskola 
tanára, szül. iaő9. Győrben, megh. 1907 febr. 24. 
Lusv-íinpiocolóban.Müködését a kir. József műegye- 
temen Fölser István tanár mellett kezdte meg. 
akinek 1880—1884 években asszisztense, majd 
repetitora volt; 1884-től a budapesti felső iparisko- 
lában az ábrázoló mértan tanára. Több jeles mun- 
kát írt. Ezek között : Geometriai test^ ábrázó- 



lága ; Geomtilria ipariskolák számára ; ElSUmok 
az iparoatanoHcisKolák mértani rajzoktatásMoz 
stb. a hazai ipariskolai szakirodalomban úttörők 
voltak. 

Orfinwedel, Albert, német archeológus és 
nyelvész, szül. Münchenben 1856 jul. 31. A mün- 
cheni egyetemen tanult klasszika filológiát és ar- 
cheológiát Halm, Christ, Brunn és Bursian alatt, 
egyszersmind szanszkritot és palit Kuhn E.-től. 
Már korán az indiai művészet tanulmányozását 
tűzte ki feladatául. 1881. Berlinben a királyi mú- 
zeum hivatalnoka lett. 1885-ben a múzeum nép- 
rtyzi osztályának élére lépett és a Leitner-féle 
görög-buddhista művészeti gyűjteménynek meg- 
szerzésével annak nagj' jelentőséget adott. Hogy 
a görög-buddhista művészet össz^flggését kiku- 
tas-íía, beutazta 1902—1903 júniusig a kínai Tur- 
kesztánt. Levelező tagja a bajor királyi tud. aka- 
démiának és Pétervárott az archeológiai társaság 
keleti osztályának. Kiadta a Rúpasiddhi 6 feje- 
zetét 3 szingaléz pálma-kéziratból (Berlin 1883) ; 
egyéb munkái : Buddhistische Kunst in Indien (u. 
o. 1893); Mythologie des Buddhismus in Tibet u. 
der Mongoléi (Leipzig 1900). 

Grűssan, egykori, fejedelemségre emelt clsz- 
tercita-apátáság Liegnitz porosz kerületben, a Zie- 
der pataJc mellett, Grüssauisch-Hermsdorf nevű 
község határában. 1242-ben alapították ; a huszita 
háborúban földúlták ; 1810. világiasltották. 

Grütli vagy Bütli, mező üri svájci kanton- 
ban, a Vierwaldstatti-tó Ny.-i partján. A monda 
szerint itt jöttek össze Schwjzből Stauffacher, 
Úriból Walter Fürst és ünterwaldenból Arnold 
Melchthal 30 társukkal 1307 nov. 7. és 8-ika 
közti éjjelen és megesküdtek, hogy hazájukat a 
habsburgi helytartók uralma alól fölszabadítják. 
A G.-mezőt 1859. a s\-ájci tanuló íQuság adako- 
zása folj'tán összegyűlt pénzből megvették, elide- 
geníthetetlen nemzeti tulajdonná tették és ngta 
az említett eskü emlékére 1884 máj. 18. fölava- 
tott emléket állították föl. 

Grütli-egyesület, svájci munkásegyesület, me- 
lyet 1838. Genfben alapítottak a hazafias érztUet 
ápolására. 1893-ban nyíltan szociáldemokrata el- 
veket vallott s a svájci munkások központjává 
lett. Német lapja a Grütlianer, francia lapja: 
Le Grutli. 

Grűtcmacher, német művészcsalád. Nevezete- 
sebb tagjai: 1. Friedrieh Wilhelm Ludwig, 
gordonkaművész és zeneezenő, szül. Dessanban 
1832 márc. 1.. mogh. Drezdában 1903 febr. 23. A 
zeneelméletben Schneider, a gordonkajátékbui 
Drechsler volt a mestere. 1879-ben a Cíewandhaus- 
orchester első gordonkása és a lipcsei konzervató- 
rium tanára lett. Sok kompozícióval gazdagította 
a gordonka-irodalmai — 2- Leopdd, gordonka- 
művész, Friedrieh öccse és tanítványa, szül. Dee- 
sauban 1835 szept. 4., megh. Weimarban 1900 
febr. 26. Számos szerzeményét ismerjük gordon- 
kára. — 3. Friedrieh, az ifjabb, Leopold fla, 
^ül. Meiningenben. Id91-ben a budapesti Opera- 
ház tagja és a Nemzeti Zenede tanára lett. 1894- 
ben Köüibe költözködött, ahol a konzervaUMum 
professzorává nevezték ki. 

Grfitsner, Eduárd , német festő, axfil. Oroes- 
karlowitzban (Porosz-Szilézia) 1846 máj. 26. Mün- 



Grybow 



- i8 



Gschnas 



chenben a Piloty-iskolában tanult. Első képeinek 
tárgyát Shakespeareböl merítette ; ilyenek : Fal- 
staff a lebujban; Az újoncok szemléje, IV, Henrik- 
ben ; illusztrációk a Vizkeresztrhez ; Falstaff a 
ruhás kosárban stb. Tulajdonkópeni tárgykörét 
azonban a szerzetesek életében találta meg. Nép- 
szerű, de olcsó ós durva humorral ábrázolja őket 
borcsapolás, szüretelés, sakk-, kártya- és dominó- 
játék vagy tilos olvasmány közben. Néhány képé- 
nek tárgyát a vadászélotból merítette. Technikája 
kezdetbon ügyes volt, do azt mindinkább elhanya- 
golta és adomaszerű ötletekkel igyekezett pótohii. 
Nevezetesebb müvei : Borkóstoló ; A kolostor ivó- 
szobájában ; Vig olvasmány a kolostori könyv- 
tárban; Borotválás napja a kolostorban ; Kolostor- 
konyha; A régi krónika; Pihenő, a kolostorban; 
Hangverseny a bibomok tiszteletére; Kolostori 
tekepálya ; Kvartett ; Tarokkjátszma ; A színházi 
mhatáiban; Vasárnapi ruhák; Pálinka, sör, bor 
(triptihon) stb. A Szépművészeti Muzeimi modem 
képtárában is látható egy szerzetest ábrázoló 
festménye. V. ö. G.-Album (München, 1892, mü- 
veinek fényképi sokszorosítványai) ; Ostini, G. 
(Biolofeld 1902). 

Grybow, az ugyanily nevű galíciai kerületi 
kapitányságnak székhelye, (1910) 3120 lak., vár 
szonszö véssél, fürészmalommal és fakereskedés- 
sel ; közelében gazdag naftaforrásokkal. 

Ciryllidie (állat.), 1. Tiicsökfélék. 

iirylUttalpa (illat), 1. LótetU. 

CirjlluH (állat), 1. TUesök. 

Orynaens Alajos, kat. író, szül. Hradeken 
(Liptó vm.) 1804., megh. 1889. Tanulmányait el- 
végezve 1833. Bécsbon toológiai doktorrá avatták. 
Ungváron és Szatmárt mint tanár működött, utóbb 
beregi föesperes lett. 1850 óta Pesten a pedagó- 
gia és pastoralis egyetemi tanára és címzetes ka- 
nonok volt. Megírta Nepomuki Szt. János életéi 
(Ungvár 1843) ; ünnepi egyházi beszédei két kö- 
tetben jelentek meg (Pest 1861), azonkívül egy 
pastoralis, egy pedagógiai és egy egyháztörté- 
neti kézikönyvet is írt. 

Grynaeus (Oryner), Simon, német ref. teoló- 
gus, szül. a svábországi Vehringenben 1493., 
megh. Baselben 1541 aug. 1. 1521-ben a hudai 
iskola tanára lett s e minőségében sokat tett a 
reformáció terjesztésére. 1536-han Baselbon az 
lyszövetség tanszékére lépett. Ó vezette át a re- 
formációra a tübingeni egyetemet, s részt vett az 
első helvét hitvallás szerkesztésében. 

Grjrphsea Lam. (PycnodontaFisch., paieont). 
Az osztrigákhoz tartozó kagylónem. A domború 
bal teknő búbija erősen be van csavarodva, a 
iobb teknő lapos. Legnagyobb mennyiségben a 
jóra- Ó6 krétakorban éltek, a harmadkorban és 
napjainkban ritkábbak. Gyakori fajai a G. arcú- 
fifa é8 • O. obUqua, melyek a llaszkorban éltek 
<• a ö. vesiadaris Lam., araoly a krétakorban 
élt. A középső eocénben a O. Esterházyi Pávay 
uovQ jellemző vezérlő kövület nagy menny isóg- 
bea élt az erdélyi medencében, valamint az ettől 
keletre eeö eooéntengerokben egészen belső 
Awiálg. Jelenleg a G. ámulata Lam. ól. 

Oryphiiui. 1. Anílreas(Íki>.Greif'), német költő, 
szül. Groesglogauban (SzUézia) 1616 okt. 11 
megh. n. 0. 1664 júl. 16. Tanulmányalt a görlitzí' 



glogaui és fraustadti iskolákban végezte. Beutazta 
Hollandiát, Francia-, Olasz- és Németoi-szágot, 
1647. visszatért Fraustadtba, 1650. Glogau feje- 
delemség szindikusa lett. 1662-ben felvétette m^ 
gát a Fruchtbringende Gesellschaft tagjai közé s 
ott «dor Unstorbliche» melléknevet nyerte. Hlme- 
vétdrámáival alapította meg. Tragédiái : Leo Ar- 
menius (1646) ; líatharina von Georgien (1647) ; 
Cardenio und Colinde, Papinianus (1663) és Caro- 
lus Stuardus (1649, átdolgozva 1663) ; népies víg- 
játékai : Péter Squentz (1650) ; Horribüicribrifax 
(1650) és Die geliebto Domrose, melybe Das ver- 
liebte Gespenst c. művészi daljáték van szőve. 
Ezen utóbbi müvei a XVII. sz. legjobb irodalmi 
alkotásai közé tartoznak. Egyéb müvei : idegen 
nyelvekből átdolgozott színművek, latinul írt Oli- 
vetam c. vallásos eposza stb. Műveit többször 
kiadták ; újabban Halm P. a Litterarischer Vérein 
könyvtárában (Stuttgart 1878—82) és Küi-schner 
Deutsche Nationalíitteratur (u. 0. 1883) gyűjte- 
ményében; Tittmann a Deutsche Dichter des 
XVII. Jahrhunderts-ben (Leipzig, 4. és 14. köt., 
1870—80). Szonettjeit Welti H. adta ki (Halle 
1883). V. ö. Viktor Manheim£r, die Lyrik des G. 
(BerUn 1904) ; Willi Harrig, A. G. u. das Dráma 
der Jesuiten (Halle 1908) ; Angyal Dávid, G. ma- 
gyar színpadon, Philolog. dolgozatok a magyar- 
német érintkezésekről, szerk. Gragger Róbert^ 
Bpest, 1912. 

2. G., Sebasiian, lyoni nyomdász, szül. Reutlin- 
genben (mások szerint az Augsburg mellett levő 
falvak valamelyikében) 1493., megh. Lyonban 
1556 szopt. 7. Híres volt nyomtatványainak szép- 
ségéről és szabatosságáról. Kiadott egy latin bib- 
liát 1550. és több más munkát. Halála után fia, 
G. Antoine vezette tovább a nyomdát. — G. Se- 
bastiannak testvére, Frangois, Parisban dolgo- 
zott, s többek közt kiadott egy Lexicon graeco- 
latinumot is. 1540 körül abbanhagyta mesterségét. 

Cirypbofiiis (gör.), 1. Grifózis. 

Uryphus (lat), 1. Griff. 

Cirystes (állat), a Sügér-félék családjába tar- 
tozó halnem. Legismertebb faja a fekete sügér 
(G. nigricans Günth.) és a pisztrángsügér (G. &U- 
mmdes Günth.). Mindkettő Észak-Amerika édes- 
vizeiben igen gyakori, ezért húsa néptáplálék ; 
angol neve : Black Bass. A pisztrángstlgórt mint- 
egy 25 év óta Em-ópában is meghonosították és 
sok helyen eredményesen tenyésztik. Húsa na- 
gyon ízletes; sokan izlctesebbnek mondják a pisz- 
trángnál. Hazájában 12 kg. súlyt is elér, Európá- 
ban 3 kg.-nál súlyosabbra nem nő. Május — június- 
ban Ivik; petéit a vizek fenekén fészkekbe rakja 
s a fészket a szülök védik. 

Grzymaíow, mezőváros Skalat galíciai kerü- 
leti kapitányságban, (1910) 3850 lak., gőzmalom- 
mal, szesz-, sör- ós cukorgyárral. 

Gsaok, az ugyanily nevű járás székhelye Szmo- 
lenszk orosz kormányzóságban, a Gsat miudkót 
partján, vivsút mellett, kb. 6300 lak., gabona-, 
lenmag- és faggyukereskedéssel. 

Oselinas (néra.). bécsi szólásmód, amely ere- 
detileg a festők műhelyében a paletta festókva- 
karcsát jelentette, kósóbb ezzel a szóval jelölték 
az értéktelen anyagból tréfásan rögtönzött képe- 
ket és szobrokat, amilyenekkel a bécsi festők far- 



GselJ 



- 49 — 



Quadalhoroe 



sHM^M mulatságaikat fűszerezték. Bbböl ered a 
ktiiunösen Budapesten hasznáiatoe snassz trife- 
ji'/.s, ami egyjetontteégfl a kiivámy-nyai, érték- 
U\'en-nel, alsóraTigú'yal. 

Gselj, falu Moszkva orosz kormányzóság bron- 
nicí járási^biui; róla nevezik igy azon 16 községből 
álló gyárkorülotet is, amely körUlötto torul ol és 
amely nagy i)orccllán- és agyagiparáról ismeretes. 
QneU Fela, Theodor, nómot művészeti és uta- 
7.hA iró. szül. St.-üalleuben 1819 raárc. 14., megh. 
V 11 1898 okt. 12. .Művészettörténettel, 

-tudománnyal foglalkozott. Levéltáros, 
: vos, 1870— 80-ig pedig Baselbon tan- 
volt 8 az og>'etemon olasz múvészet- 
lii'tot adott elö. A Meyers Reisebücher c. 
reményben Olasz- ós Dél-Franciaországról 
Ili. i>mprt művri még : Vénedig (München 1875) ; 
Dio Scliwoiz (iSM2i; Die Bader und klimatischen 
KurorU' der Schwi'iz(1898). 
Gstatterboden, 1. Gesáuse. 
Cfthr., növénynevek mellett Crünther J. C. 
sziléziai flórista nevének rövidítése. Szül. Jauer- 
ban 1769., megh. Boroszlóban, mint orvostanár, 
1 833. Szilézia flórájának alapos ismertetője. 

Gtt., orvosi rendeléseken a grdta (csepp) rövi- 
dítése. 

Guacharo, a szuszok (Steatornis caripensis 
Hurnb.) nevű éjjeli madár venezuelai neve. Leg- 
^ryakoribb a Caripe melletti nagy sziklabarlang- 
ban, az ú. n. zsírverom-ben, amelj-nek sötét bel- 
sejében e madarak ezrei pokoli lármát csapnak. 
A barlangot csak ójjcl hagyják el s gyüraölcsök- 
kol és kemény magvakkal táplálkoznak. Nagyon 
elzsírosodnak, ezért a benszülöttek zsírt olvasz- 
tanak belőlük, innen származik főtartózkodási he- 
lyük népies neve is (zsírvorem). L. még Szuszok. 
Guachi (^ud: —esi), Brazília benszülötteinek 
1870 i)ta állítólag kipusztult ága, eredetileg Bo- 
lívia ti'iisikjain. később a Rio Miranda mocsarai 
k. / tr 1 ■jiokonaikaguaiakuruk. V. ö. Kersteji, 
.'nme des Qran-Chaco, Intemat Archív 

Mj-i). 

liuaco (qOt.), 1. Mikania és íarkasalma. 
Guad V. GMadi (sp.), spanyol helynevekben 
folyót jelent, az arab vadi-ból származik. 

Guadagnini (^tsd: gvadanjriai), olasz hegedü- 
krszitó család ; legkiválóbb tagja Loremo, Stradi- 
vari tanítványa volt és 1695— 1740-lg működött 
Cremrtnában. 

Gnadagnoli (ejtwi : gy^AnajóU), ArUonio, olasz 
k Arozzóban 1798 dec. 15., megh. Corto- 

I - febr. 14. Költeményei könnyed, vidám 

annak írva, szellemesek, élcesek és 
ikusak, mé^m sértők. Széltében is- 
ni-Ti Koiii'inénye a CiarlacímA. Raccolta dipoe.sio 
giocoso (Firenze 1838) c. költeménygyüjteményo 
teljesebben Raocolta complcta delle poesie giocose 
edite ed inedite (Milano 1872, 1880) cimen jelent 
meg. 

Gaadajoz (ejtsd : gn^adáhoc), 120 km. hosszú folyó 
Jaen é.-; Cordoba spanyol tartományokban ; ered 
az Alcala la Reál hegyen több patakból, mellék- 
folyója a Marbella ; Cordoba mellett ömlik a Gua- 
dalquivirbe. 

Goadalajars (Qwidalaxara, ejtsd. — iiir»), 1. 
spanyolországi tartomány, Madrid, Segovia, Sorla, 

MéuH Noff XMdtono. LZ. M. 



Saragossa, Teruel, Cuenca és Toledoközt, 12,193 
km« területtel, (mo) 208,447 lak., 1 km»-re 17 lak. 
A kasztiliai fonsikon fekvő tartomány aránylag hű- 
vös klímájú. Földje sik és termékeny s főképen ga- 
bonaféléket terem. Az állatt<>nyésztés virágzó. 
Setilesben vasérceket, Hiondelaencina-nál ezíLst- 
tartalmú galouitet bányá-sznak. 9 járásra oszlik. 
— 2. G., az ugyanily nevű tartomány székhelye, 
(1910) 1 1,456 lak., serge- és flanellszö véssél. Legna- 
gyobb nevezetessége a téglából készült vízveze- 
ték, amely állítólag a rómaiaktól ered. 

3. G., Jalisco mexikói állani fővárosa, Mexikó 
után a köztársaság legnagyobb városa a Rio 
Grandé de Santiago közelében, 1100 m. tenger- 
feletti magasságban. Vasút visz Amecába, Mexi- 
kóba és Manzanillóba. Sok szép árnyas tere van ; 
utcái merőlegesen metszik egy mást. Nevezete- 
sebb épületei : kormánypalota, egyetem, művé- 
szeti akadémia, a Degollado-szlnház, bikaviada- 
loknak való amfiteátrum, székesegyház (1618- 
ból ; Murillo-képpel). Mexikó vas-, acél- és üveg- 
iparának középpontja. Szövő-, fonóipar, papir- és 
bőrgyártás, kávétermelés. Alapíttatott 1531. Ltűc. 
(1910)118.799. 

Guadalaviar (az ókori Turis, innen neve néha 
Turia, arab Uadi-al-Abiad, Rio Blanco a. m. fehér 
folyó), Spanyolország K.-i részének folyója, ered 
a Tajo forrásához közel a Muela de San Jüan 
(1610 m.) hegyen, Teruel tartományban. K.-nek 
tart 250—300 m. mély szakadékban, majd a Rio 
Alfambrát Teruel mellett fólvéve D.-nek fordul, 
a Chulilla szoroson át kiér Valenciába a síkságra, 
ahol Liria síkját és 8 csatornával Valencia huer- 
táit öntözi, Grao mellett ömlik a Földközi-tenger 
kis öblébe. Hossza 240 km., vízterülete 8000 km«. 

Guadalaxara, l. Guadalaj'ara. 

Guadalcanal, város Sevilla spanyol tarto- 
mány É.-i végében, a Sierra Morena magas fek- 
vésű völgyében, (i9io) 5786 lak., olaj- és borter 
meléssel ; közelében visz át a vasút a Puerto de 
Sevilla nevű fontos hágón. 

Gnadalcanar, 6500 km* területű sziget a Sala- 
mon-csoportban, 60 km.-nyire Malayta-szigettől. 
Számos hegy takarja, amelyek némelyike a 2600 
m.-nyi magasságot Ls eléri; működő vulkán is 
van rajta. 

Guadalcazar, város San Ijuís Potosi mexikói 
államban, 66 km.-nyire San Luistól ÉK.-re, 1640 
m. magasban, mintegy 5000 lak., kénesőbányá- 
szattal. Alapíttatott 1614. 

Guadalcazarit (áar.), valószínűleg nem egyéb 
mint cinktartalmú metacinnabarit ; termőhelye 
Guadalcazar Mexikóban. 

Goadalete, folyó a spanyol Cadiz tartomány- 
ban, a Sierra de San Chistobalon (1716 m.) ered 
a Rio de Aroos ée Majaceite összefolyásából Arcos 
de la Frontéra közelében, két ágra oszolva ömlik 
a Cadízi öbölbe Puerto de Santa Maria mellett; 
120 km. hosszú. A G.-be, mások szerint a kis Sar- 
lado folyóba fulladt bele Roderich, a Ny.-i gótok 
királya a Jerez de la Frontéra (71 1.) melletti csata 
utjiri menekülés közben. 

Goadalhorce. 160 km. hosszú folyó Malaga 
spanyol tartományban, az Alazorcs hágón Gra- 
nada tartományban ered s Malaga várostól 4 km.- 
nylre a Földközi-tengerbe ömlik. 



Quadallmar 



50 



Guadeloupe 



Gnadalimar, a Guadalquivir jobboldali mellék- 
folyója, Spanyolország D.-i részében. 

Gaadalqnivir (az arab IJadi-ál-KehirAM, a.m. 
Nagy folyó, az ókori Baetis), a Pireneusi félsziget 
5 nagy folyójának egyike, a Síerra del Pozo és 
Siorra de Cazorla közt ered 481 m. magasban s 
eleinte EK.-nek folyik, de a Tranco de Monzoque 
DNy.-nak szorítja, fölveszi a Guadacehast, a Gua- 
dlana Menort, a Guadaiimart sa Guabiillont ; An- 
dujarnál medre 200 m., keresztültöri sellökön a 
Sierra Morcna végső kiágazásait, DNy.-nak, majd 
D.-nek fordulva keresztülfolyik az andalúziai sík- 
ságon, ahol felveszi a Jandula, Yeguas, Cuzna, 
Quadajoz, Guadinto, Bembezar, Viar stb. kisebb 
folyókat ; Pálma de Riónál veszi föl a föfolyóját, 
a GenUt, Sevillánál szélessége 150—200 m., de 
sekély és kis esésű. Coria alatt 7 km.-nyire két 
ágra oszlik, a K.-i 20, a Ny.-i ág 50 km. hosszú 
futásután ismét eggyé folyikössze Tablazo mellett, 
az Isla Mayort (140 km«.) ós Isla Menort (55 km«.) 
fogva közre, mely szigetek mocsaras vidékeit Las 
Marismas néven ismerik. A Cadizi-öbölbe ömlik 
San Lucar de Barrameda mellett. Hossza 3.30 km., 
vízterülete 56,500 km*. Az őszi és tavaszi esőzé- 
sek idején 1V»— 3 m.-t árad, síkságát csaknem 
Sevilláig elönti. Régebben Cordobáig volt hajóz- 
ható, elhomokosodása miatt 100—200 tonna tar- 
talmú hajók Sevilláig mehetnek föl rajta, eddig 
hatol fel a folyón a tenger árja is. Hajózás tekin- 
tetébon a Pireneusi félsziget legfontosabb folyója. 

Guadalupe, 1 .mro*Cao«res spanyol tartomány- 
ban, (1910) 3270 lak., a hieronimiták híres és egy- 
kor hatalmas klastromával, amelyben Szűz Máriá- 
nak nagy tiszteletben álló képe látható. Sekrestyé- 
jét egész Spanyolországban a legszebbnek tartják ; 
a három hajóból álló templomban gazdag kápol- 
nák, több híres spanyol férfiú síremléke ós Zur- 
barannak Szt. Jeromos életét ábrázoló uyolo szép 
képe látható. 

2. G., 600 km. hos.«zú folyó Texas északameri- 
kai államban ; ered Texas DNy.-i részén hegyes 
vidéken, alsó része a nagy texasi síkságon ka- 
nyarog K.-i, majd D.-i irányban, s a San Anto- 
nioval egyesülve a Mexikói öbölbe ömlik. 

3. 0., Mexikóhoz tartozó lakatlan sziget (208 
km«) a Csendes-óceánban (é. sz. 29"), Baja Cali- 
fornia félszigottöl 260 km.-nyire. 

GuadaJupe-hegység, Caceres spanyol tarto- 
mányban, a Tajo és Guadiana vízválasztója, K.-on 
a Toledoi hegyekben, Ny.-on a Sierra Morenában 
folytatódik s a Sierra de San Pedroval az Alem- 
tejói maffaslatokhoz kapcsolódik. Legmagasabb 
csúoaa a Oabeza del Moro (1568 m.). Lejtőit erdők, 
gytlmölcflösök és rétek borítják. 

Gnadalnpe-Hidalgo, község Mexikóban, a fő- 
várostól 6 km.-nyire É.-ra, 6834 lak. Búcsujáró- 
liely. 1848 febr. 2. itt írták alá Mexikó és az 
éaakamerikai Bgyesttlt-Államok azt a szerződést, 
amelynek értelmében az előbbi Észak-Califomiát 
és New Mexloo-t az Egyesült-Államoknak en- 
gedte át. 

Quadalnpe-rend, mexikói érdemrend, melyet 
eredetileg Iturblde csássár alapított o név alatt, 
kée6bb ANoireDamedi 0. nevét kaptíi s jelenleg 
Iseien név alatt Ismerik. 1863 nov. 11. Santa Anna 
mexikói elnök Aj alapsíabélyokat adott ki. Ünnepe 



dec. 12. Jelvénye : sötétvörös zománcú, nyolcágú 
kereszt, mindkét oldah'ól arany szegélyű, fehér 
széllel, ágain arany golyócskákkal, négy szögle- 
tében arany sagarak. A kereszt középpajzsa tojás- 
dad, fehér, melyen a Mi Asszonyunk képe látható 
zöldzománcos keskeny aranyszegélyű gyűrűvel 
körülvéve, melyen arannyal a felirat : Religion, 
Independencia, Union. Hátlapján hasonló medail- 
lon, a zöld gyűrű felirat nélkül ; a medaillonban : 
Al patriotismo heroico felirat. A császárság bu- 
kása óta nem osztogatják. 

Guadalupe y Calvo, bányaváros Chihuahua 
mexikói állam DNy.-i sarkában, a Sierra del 
Duranzo K.-i lejtőjén, ezüst- és aranybányákkal. 

Gaadamacil (egtad: —szil), spanyol bőrkár- 
pitok. Préselve, festve, aranyozva, ezüstözve 
voltak. A G.-t mórok honosították meg Spanyol- 
országban s különösen Cordovában készítették. 
Nevükatripoliszi Ghadames községtől származik. 
L. még Bőrkáiyit. 

Guadarrama (Sierra de G., az ókori Montes 
Carpetani), a Kasztiliai választóhegység egy része 
Spanyolországban, Madrid tartományt (1^-Kasz- 
tiliát) Segoviától (Ó-Kasztiliától) választja el az 
Alborche völgye ós a Somosierra (1430 m.) hágó 
között. K.-i részén a Lozoya-patak két párhuza- 
mos gerincre bontja, amelyek egyesülve a 2405 
m. magas Pico de Penalaraban emelkednek leg- 
magasabbra. Legnagyobbrészt ős kristályos töme- 
gekből fölépült gránitból és gnájszból álló hegy- 
ség, nagy részét tartós hó borítja. 3 műút vezet 
át rajta. 

Guadeloupe (ejtsd : guadiúp), francia szigetcsoport 
Nyugat-Indiában, a Kis-Antillák Leeward Islands 
csoportjában (é. sz. 16° ; ny. h. 61 V2'')- A főszigetet 
(1602 km*) a Riviére Salée csatornája két szigetre 
vágja : a Ny.-i G., v. Basse-Ten-e (946 km*) és a 
K.-i Grande-Terre (656 km*) szigetre. Politikailag 
idetartozó kisebb szigetek (5 dépondence) : Marié 
Galante 149*3 km»), Désirade (17-2 km*), ísles 
des Saintes és Petite-Terre (17*6 km*)'és messzebb 
É.-on St. Barthélemy és St. Martin (78 km*). Ezek- 
kel együtt 1780 km«, (igii) 212,430 lak. A Basse- 
Terre vulkáni hegyvidék (Grandé Soufriére 1484 
m.; kitörések: 1645., 1696., 1797., 1836.), sok 
apró patakkal ; a Grande-Terre 108 m.-ig emel- 
kedő halmos síkság, kevés folyóval. Éghajlata 
forró és nedves ; évi középhőmérséklet 26" ; csa- 
padék 1600—2150 mm. Gyakoriak a pusztító 
viharok (1899.) és földrengések (1735., 1796., 
1843., 1851., 1897.). Terményei : cukornád, kávé, 
kakaó, maniok,banána, burgonya, dohány, vanília, 
rizs, gyapot, kaucsuk. Erdőségei (713 km») ke- 
véssé aknáztatnak ki. Állattenyésztése jelenté- 
keny. A bevitel és kivitel értéke 1910-ben 389 
millió K. Érkezett 1910-ben 283 hajó (291.044 1.), 
indult 287 (293.062 t.). Költség\'etéséhez (191 l-ben 
4-4 millió K) Franciaország 1912. külön 286,000 
K.-val jánilt. A népoktatást 1911-ben 1 licouni 
(896 tanulóval). 1 felsőbb leányiskola (294 tanuló). 
106 néplskola(13,060 tanuló) szolgálja. G. 3 arron- 
dissement-ra oszlik (Basso-Terro, Pointe-á-Pitre, 
Mario Galanto). A kormányzó mellett 36 tagú ta- 
nács áll. Parisba G. 1 szenátort és 2 képviselőt 
küld. Fővárosa Basse-Terre, 8666 lak., leg- 
főbb kikötő Pointe-á-Pitre (17,000 lak.). G.-ot 



Guadet 



— 51 



Guajakeryanta 



Kolumbus 1493. fedezte fuL 16S5-ben a franciák 

; .i.u.u .1 .--,a ';3, 1794. 1810-13, 1815— 

>ia-15svéd, 1816 óta Ismét 

! '^ (\t> la G. et Dépendonces 

v. ü. physique, politique, 

; -^1 : Pnnlon, La G. depuis 

; ■ l^^l : Ikillet, La G. stb. 

; r'i nt;í); <in,:\'h'. La G. et dépen- 

^!Í6 1900); Blancau, La crise de G. 

. ' ' 1 I. 

Guadet (^tad: puwié), Margtterite Élie, francia 
pulitikuü, sztU. St. Emilionban (Bordeaux mellett) 
1758 jól. 20., kivéf^zték Libourneban 1794 jiin. 
18. A forradalom kitörí^^kor üg>'\ód volt Bor- 
dcauxban s 1791. a \''<\ • gyűlés tagja lett. 

Itt Verirniaux és G- 1 együtt ö volt a 

•zére. .A kcnvt'ntben, bár a király 
' itt. hevesen támadta ajakobinu- 
M'Kiu. r./.rii lu 1793 jún. 2-iki felkelés hatása 
alatt öt iá kizárták a konventből. Ezután sikerült 
neki ('■""" "'vlnie Parisból szülófúldjére, de itt 
hoss - után ellenei kezébe került és ki- 

végez: ; u. w.etét unokaöccse : Joseph G. Irta 
raeg: Les girondins etc. (Paris, új kiad. 1890). 

Gnadiana, 1. (arab : Uadi Ana, az ókori Anas), 
a Pireneusi félsziget 5 nag>' folyója közül a víz- 
ben legszegényebb és legsekélyebb. Ered 17 kis 
tóból (Lagunas de Ruidera) 990 m. magasban a 
Campo de Montielen, Spanyolország és Portugália 
határán, majd Serpa és Mertola közt a Mariani 
hpgységben a Pulo de Lobo nevű kataraktákon 
áríuiyva Ayamonte és Villa Reál közt 640 m. 
s/.olorvségben a Cadixi-öbölbe ömlik. Mellékfolyói : 
-labalon, Zujar, Guadamez, Matachel, Bullague. 
Ruecas. Guadajira, Ardila és Chanza. Hossza 820 
k:ii . vizterülete 83,000 km*. Kisebb hajók Merto- 
; • ! ti.) km.), nagjobbak Pomaraotól (45 km.) 
járnak rajta. — 2. G., város Mexikóban, 1. fht- 
raitffo. 

Guadiana Menor, a Guadalquivir 150 km. 
hosszú baloldali mellékfolyója Gninada és Jaen 
spanyol tartományokban ; a Fardes (Rio de Gua- 
dix) és Guardal (Barbata) ö.'jszefolyásából ered, 
amely utóbbi a Sierra Nevadában ered. A G. San- 
Bai-tolomé meUott torkollik. 

Goadix, járási és püspöki székhely Granada 
spanyol tartományban, (i9io) 12,652 lak., borterme- 
k-s>.'l; neháuy régi házzal és mór erteségnek 
(alcazaba) romjaival; székesegyházzal. A város 
kapui elótt festói siklák vaoiiak, amelyeknek 
barlangjait cigányok lakják. 7 km.-nyire van 
Graena, kénes forrásokkal. 

Guadaas, város Colombia délamerikai köztár- 
saságban, Bogotától 72 km.-re ÉNy.-ra, a Hon- 
dába vívó út mellett, cukor-, kávé- és gyümölcs- 
termelés, « panama) -kalap készítés; aszfaltbá- 
nyák. Lak. kb. 10,000. 

Gaahan, sziget, I. Guam. 

Gnahibok. I>él-.\merikában az Orinoco forrás- 
vidékein éló, izolált nj'elvö nép. A szomszéd tör- 
zsek helotái. 

Gnai, folyó, 1. Zambézi. 

Onaiaba (o6t.), 1. Psidinm. 

Guaiakura, Dél-Amerikában a Portó Murinho 
vidékén és a Rio-Paraguay mindkét partján lakó 
indiánus törzsek gyűjtőneve, bár ma a Matto 



Grosso D.-i részén és az argentínai Chaco terü- 
letén is szerepelnek : mbaya, kadíuco, tóba, paya- 
gua stb. néven. Ide tartoztak a kihalt abiponok 
is (1. Abipon). A G. név tulajdonképen csúf szó : 
rossz bőrbetegséget jelent, amiben a nomád népak 
egykor sokat szenvedtek. V. ö. Steinen, Unter 
den Naturvölkem Centralbrasiliens (Berlin 1894). 
Bővebb irodalom és a G. nyelvek repertóriuma: 
Koih, Mitteil. der Anthropol. Gesellsch. (Wien, 
1903-iki kötetében) ; Ker.sten, Indianerstamme des 
Gran-Chaco. Internat. Archív fúr Ethnogr. (Leiden 
1904). 

Goaiana. 1. Gujána. 

Guaira, La (Gnayra), kikötőváros Venezuela 
délamerikai államban ; Caracas (1. o.) kikötője, 
attól vasúton 38 km.-re. Keskeny parti síkon épült 
aCordillerák lábánál. Hajóösszeköttetés NewYork, 
Liverpool, Southampton, Hamburg, Bréma stb. 
kikötőkkel. 1903-ban brit és német hajók bom- 
bázták, hogy a kormányt rákényszerítsék köve- 
teléseik teljesítésére. Lak, Maiquetia külvárossal 
kb. 14,000. 

Gnaja v. Gtiajan, sziget, I. Guam. 

Gnajacetin. guacetin. pirokatechinmonoecet- 
sava.'i nátriuvi: CgH4(0H)0CH,.C00Na. Fehér 
szagtalan por. Vízben oldható. Gyermekek hörg- 
hurutjánál és erjedési v. rothadási folyamatok- 
kal járó gj'omor- v. bélhurutnál használják. 

Guajacilkakodilát, 1. Guajakolkakodüát. 

Guajacilkarbonát. 1. Guajakolkatbonát. 

Guajacilszalicilát, 1. Guajakolszalol. 

Guajacilvalerianát, 1. Geozot. 

Guajacuiu L. (növ.), a Zygophyllaceae család 
génusza ; 4 faja fa és cserje Észak-Amerika mele- 
gebb részeitői Dél-Amerika egyenlítői részéig. Le- 
velük bőmemü, 2—14 szárnyú, 2 pálhájuk három- 
szögletes, lehulló. Viráguk 4—5 tagú, kékes v. 
vöröses, hosszúnyelű és álemyóben áll v. magá- 
nos. Termésük 2—5 (1—1 magvú) részből áll. 
Fájuk kemény és gesztjében gyantát tartalmaz. 
Kitűnik ezzel különösen a G. officináié L. és a 
G. saruiutn L., mindkettő nyugatindiai szigete- 
ken, de az előbbi főkép Dél-Amerikában, az utóbbi 
Guatemalában is. Fájuk a guajak- vagy po<k 
(pokk)-fa (lignum vitae v. gn^aci. lígnum sanc- 
tum, franciafa). A fa gesztje kemény, a víznél 
nehezebb, színe zöldesbama, íze csípős, fOsieree, 
kesernyés. Gyantája a guajakgyanta. Az elateek 
legjobb mínöségú fája St. Domingóból, az utóbbié 
a Bahama-szigetekről kerül a kereskedelembe. 

Gmsiakia (nSv.) a. m. franciaíia (1. Guajacum). 

Onisiakfaolaj, a Bulnesia sarmienti fájából 
előállított, súrúíolyós íHó olaj. Szaga kellemes, 
az ibolyáéraés teáéra emlékeztető. Fajsúlya .30'-on 
0-975. Közönséges hömérséken lassacskán kris- 
tályos tömeggé merevedik, amely 40— 50<M)n 
megolvad. Főalkotórésze a szagtalan kristályos 
guajakalkoho! v. auajoL amely 91 "-on olvad és 
288*-on forr és oehatóbban még nem jellem- 
zett illatos anyag. A G.-at az illatszergjárosok a 
tearózsa-illatszer készítésére használják. L. Btd- 
nesia és Illatszemövények. 

Giiajakgymata (re8inaguaiacum),&guajacwn 
officinák gyant^a, mely annak kérgéből magától, 
V. a kéreg bemetáééekor szivárog ki. Az előbbi mó- 
don nyert G. a resina guajacum ingra$ris(lacry- 



QuajákI 



— 52 



Guaido Priorato 



mis) ; leginkább azonban a resina guajacum in 
»mwí/*forogakore.sko(ió.sbon,raelyetúgy nyernek, 
hogy a szétfürószolt fának hasábjait megfúrván, 
tűzre teszik ; így izzad ki belólük a gjanta. Mele- 
gítéskor benzoeszagot árasztó, mogyorónyi v. 
diónyi, zöldesszürke porral behintett feketésszínü 
törékeny gyanta, mely a levegőn állás közben 
oxidálódás folytán kék színű lesz. Alkoholban és 
lángban oldható. Főképen guajakonsavat, Q.-sa- 
vat, [J gyantát, guftjaksavat, guajarosinsavat és 
gummit tartalmaz. Gyakran fertőzik hegedű- 
gyantával. Élettani hatása még nem biztosan 
ösmert ; nagy dózisai állítólag gyomor- és bélhu- 
rutot, fejfájást ós általános izgatottságot okoznak. 
Ma már orvosi célokra nem igen használják; 
annál híresebb volt szifilis-ellenes hatásáról a 
XVI. sz.-ban, mikor mindenféle köszvényes bajok, 
Wrkiiitések, vizibetogség ellen is adták. Híg alko- 
holos oldatát megsárgult terpontinnel együtt vér- 
. nyomok kimutatására használják ma is az orvosi 
laboratóriumokban. 

Chutjáki (néha spanyolos ortográüával gua- 
vaqui), a tupi nyelvcsalád guarani ágának 
egyik törzse a délkeleti Paraguayban, a Monday 
és Acaray forrásai, a Parana, és Paraguay vízvá- 
lasztó hegyláncai között. A G.-ak mint a tropikus 
ordővidék tipikus vadász-nomádjai élnek, kultur- 
eszközök nélkül, körülbelül a kőkorszakbeli em- 
ber fokán. Fejük nagy, szemük kicsiny és ferde, 
szakálluk nincsen, lábuk kicsiny. V. ö. Steinen, 
Steinzeitindianer in Paraguay (Glóbus, 67. köt. 
1895) ; Ehrenreii'h, Neue Mittheilungen Uber die 
Q. (Steinzeitmenschen) in Paraguay (u. o. 73. 
köt. 1898) ; Voat, Matériái zur Ethnogr. der Gua- 
yaki-lndianer (Ztschr. für Ethnogr., Berlin 1903). 

Ooajakol, az ortodihidroxilbenzol v. pyro- 
OPH 
catechin ^a^*<Q^ * összetételű metilétere. Ke- 
letkezik a guajakgyanta száraz desztillálásakor. 
A O. a bükkfakátrányból készült kreozot főható- 
alkatrésze. A kreozotból úgy készül, hogy abból 
flrakdós desztillálással elkülönítik, majd a párla- 
dékot éterben oldva,szoszes kálilúggal éterben old- 
hatatlan kálium-guajakoláttá alakítják, amelyet 
alkoholból átkristályosítva tisztítanak és kénsav- 
val elbontanak, végül a kiválott G.-t megszárítva, 
újból lodeazti Hálják. Színtelen, aromás, olajszerű 
folyadék. Liohűtve színtelen, 1U3 fs.-ú, 28o-on 
olvadó kristályokká merevedik. Fs.-a 15o-on 
1-117; 205«K)n forr. 200 sr. vízben oldódik; al- 
kohollal v. éterrel elegyíthető. Szeszes oldata 
ferriklorld-oldattól megzöldül. Kreozot helyett 
tobo'lciilösisnál sikerrel alkalmazzák. Néhány 
asármaséka, Így pl. a (jtmjakolkarbonát (l. o.) szin- 
tén gyógyszerül lin.s/,iiálat08. 

Ouajakolbonzoát. 1. Benzozól. 

jakolkakodilát, knkodiliákol, quajaviil- 
,U (CH,),A8,Ü,(C„H.0CH,). Peh^r kristá- 
lyok. Vis, 81661, gUoeria oldja. TUdövéssnél hasz- 
nálják. 

OttiOakolkarbonát. duotál, guaJacUkarbonát, 
a szénsav (CJI«.üCH,),CO, összetételű giu^acü- 
earten. Késsttlhet gofOakolnátriamból 

(NaO.C,H«.OCH,) 
Minoxiklorid (COCl,) hatására. Csaknem szag- 
teUn te íztelen, fehér, kristilyoe por. Vízben old- 



hatatlan, éter, kloroform és forró szesz bőségesen 
oldja. Szeszes oldata semleges kémlöhatású. Op. 
90°. Mint szagtalan és íztelen guajakol-készít- 
mény tüdővésznól gyógyszerül használatos. 

Guajakolszalol, giiajacilszalicilát : 
HO.C,H,.COO(CeH,.OCH,). 
Fehér kristályok. Op. 65". Mint bélantiszeptikum, 
antirhoumatikum és antituberkulotikum haszná- 
latos. 

Gaajakolszoliosavas kálium, káliumszulfo- 
gmjakolút, CgH3(OH)(OCHs)S08K. Csaknem szag- 
talan, kosernyés-SüS ízű, fehér, kristályos por. 
Előnye, hogy vízben bőségesen oldódik. Tüdő- 
hurutnál, tüdővésznél használják. Thiokol néven 
is árusítják. Narancs-szú-uppal, kevés vízzel és 
szesszel készült oldata szulfoguajakolos szirup 
(szirolin) néven használatos gyógjszer. 

Ouajan, sziget, 1. Guam. 

Onajána, 1. Gujána. 

Gaajaquil-kaucsxik (növ,), a CasHlloa elastica 
kaucsukja. L. Castilloa és Kaucsuk. 

Goajaszanol, a dietilglikokoll guajacileszteré- 
nek sósavas sója : 

(C,Hs)jN.CH,.C00(C,H,.0CH3),HCl. 
Kissé guajakol-szagú, sós-keserű ízű, fehér kris- 
tályok. Vízben oldódik, A szervezetben guajakolra 
bomlik. Nem mérgező és nem maró, de érzéstele- 
nítő, antiszeptikus és szagtalanító hatású gyógy- 
szer. Bélférgek, giliszták elhajtására, úgyszintén 
higanyos kúráknál a beteg szájának és orrának 
szagtalanítására oldatát öblítőnek használják. 

Gaajavafa (növ.), 1. Psidium. 

Gaajero (növ.), 1. Chrysobalauus. 

Guajira, félsziget Dél-Amerikában, l. Goajira. 

Guakamfol, guacamphol, a kámforsav guaja^ 
cilesztero. íztelen és szagtalan, fehér kristálytűk. 
Vízben oldliatatlan, szesz, kloroform oldja. Op. 
126—127". Tüdővészes betegek éjjeli izzadása és 
hasmenése ellen jó hatással alkalmazzák. A belek- 
ben guajakolra és kámforsavra bomlik. 

Gnalandi, 1. Ansdmo, GueiTazzi (1. o.) olasz 
író álneve. 

2. G., MicJtel Angelo, olasz művészettör- 
téneti író, szül. 1793. Bolognában, megh. 1865. 
u. 0. Főként a művészettörténeti vonatkozású ok- 
levelek gyűjtésével és közzétételével szerzett ér- 
demeket. Főművei: Memorie originali risguar- 
danti le belle arti (Bologna 1840-47, 4 köt.); 
Nuova racoolta di lettere sulla pittura, scultura 
ed arohitettura (Bologna 1844-45, 2 köt.). 

Gualberto, 1. Vallomhvsa. 

Gualda (.Uv.). spanyolul az arany -ezüst-tar- 
talmú kalkopiritet nevezik G.-nak. 

Guaido Priorato, Galeazzo, olasz diplomata én 
történetíró, szül. UKXJ júl. 28., megh. 1678. Mint 
katona szolgált a hollandi hadseregben, majd Né- 
metországban Wallenstein alatt, később a bajor 
hadseregben. 1635 után mint diplomata működött 
előbb Krisztina svéd királyné, majd Velence szol- 
gálatában. 1664-ben I. Lipót udvari tanácsossá 
ós történetírójává nevezte ki. Számos munkái kö- 
zül megemlítjük: História delle guerre di Ferdi- 
nándé II. e Ferdinando Hl. imperátori e del re 
Fillppo IV. di Spagna contra Gustavo Adolfo etc 
(Venezla 1640—1641) ; História di Leopoldo, ce- 
sare 1656-1670 (Wien, 3 köt., 1670-1674); 



Gulado Tadino 



63 



Ouanldin 



fulytatása : Nella qnale sl doGcrive la riboUione 
(rUnphcrift (Wien 1676). 

Qaaldo Tadino. városPeragia olasz tartománya 
l);iii, (1910) 10.055 lak., vasércbányával. Közelében 
Vilit az antik Tagina, amol^-nél 552. Narses a 
Totilas vezérelte keletí gótokat legyezte. 

Gaalegaay. vúr<i.s Entro Rlos argentínai pro- 

viiuiiihaii. a Paraua mt>!Ickfnlvójába(Paranacita) 

tliató G. 111, vasút mellett. 

^ iirtás. mai;: i par. Lak. kb. ÍK'OO. 

(i ;;i! iiuaychu (ejad: goAiegiuűesa). váfos Entre 

: iitinai provinciában, az ürugnayba omló 

!iaj.>/.liatöG. jobb partján, torkolatától 18 km.-re. 

F()iitt)s folyami kikötó. Malmok, huskivonatgyá- 

rak. Lak. kb. 15,000. 

C>ualt., tud. állatnevek atán Gualíieri Nic- 

nevénok rövidítése, szül. 1688., meghalt 

mint a t<x«ícanai nagyherceg udvari orvosa. 

' i^'ylókkal és csigákkal foglalkozott 

írum conchyliorum (Firenze 1742) 

íviiiii iiiiitiKut irta. 

Go&ltieri, Lttigi, olasz regényíró, szol. Bo- 
lognában 1826, megh. San-Remóban 1901 dec. 
Milanóban telepedett le és nőül vette Giacinta 
por/an.. íi..n..i>eit szlnésznót, kit azon idó óta 
-eiben egész Olaszországon át ki- 

t : '...._ ., ayevolt: Misteri d'ltalia (Milano 

1^ ;t, 12 köt.). Nevezetesebbek még : L'innomi- 
iiaio (8. kiad. n. o. 1882, 6 köt.); La vita ro- 
mána (1870); La flglioccia di Cavour (1881) ; 
II dottore Malebranohe (1883); Madame Adeíe 
(1885) és La gabbia di ferro (1887). Színművei: 
L'amore di un'ora, Le fasi del matrimonio, La 
forza della coscienza, Gli studenti di Eidelberga, 
11 dnello, Padroni e servi, I misteri dell'inquisi- 
xione di Spagna (Scalvinivel 1885) stb. 

Goam (Quahan, Giiajan) a Mariannesziget- 
feinport (Oceániábani loLTiagyobbika és a legdélibb 
fekvésű, 514 km* torülottel, 9000 lak. Agana, 
mintegy 7000 lak., a kormányzó székhelye. 1898. 
óta az Egyesült-Államok birtokában van. 

Gnana, az amak törzsének elszakadt ága Matto- 

Grosso-tól Chaso É.-i folyásiiig. üélamerika tro- 

,,iL-.ic nr,i/V)vének lakói, a helota népek egyike. 

iibi rokonai a terenok, szomszédai a 

r-— j .:1c, de még ezek szegényes kultur^át 

»em ért^^k el. V. ö. Schmidt, G. (Ztschr. für Ethno- 
graphie. 1903). 

Goanabacoa, város Cuba szigetén, Habanától 
K-re 7 km.-re. a matanzasi vasút mentén. Szín- 
ház, liceum, kórház. Ásványvízforrások. Lak. 
mintegy 14,000. 

Guanabaqoit (isv.), új ásványnak tartották, de 
m>ni pgych.mint kvarc vagy kalcedon. 

(■nanaco (iiut), l. Lámák. 

Gaanahani, nyugat-indiai sziget, I. WaÜing- 

Gnanaja, sziget, 1. Bahiaszigetek. 
Goanajoatit (isv.), velő azonos a fronzeUt, 
ombos (i/timorf az antimonittal), hosszú oszlopos 
,,ost<)z(»tt kristályok, finom szemcsés, lovcles, ros- 
08 halmazok; ólomszürke. Bizmutszolonid, de 
bizmut.'jzulfldot (Bi-S.) is tartalmaz izomorf alak- 
ban kötvo. Termönelyo Guanajuato Mexikóban. 
Goanajaato (Gvanaxuato, cütsd: —haito), 1. 
Mi>xikó egyik beiső áüama Michoacan, Jalisco, 



Zacatecas, San Luis Potosi és Queretaro közt, 
Mexikó íövárostól ÉNy.-ra, 28,363 km« területtel, 
(1910) 1.076,270 lak. DDK.-ÉENy.-i irányban a 
Gorda és a G. hegyláncok vonulnak r^ta végig, 
ez utóbbiban a Oerro del Gigante (.3075 m.) a 
legmagasabb csúcs. A hegyláncok között 1600 — 
2300 m. magas fensíkok vannak. Az állam D.-i 
részében lévő vulkánsor (7) a termékeny Sant- 
iago völgyet fogja körül. DNy.-on van a termé- 
keny Baxio síkság. A Lerma folyó öntözi, amely 
fölveszi a Lajat, G.-t és Turbiot. Főtermékek : a 
kukorica, rozs, bab, búza, szőllö, olajfa, cukor- 
nád, dohány, agavé, füge, citrom és nagyban ter- 
melik a borsot stb. Bányái közül a G., a főváros 
mellettiek gazdagok ezüstben, Atargea pedig gaz- 
dag ólombánya. Az évenként kivitt ércek az áUam 
legnagyobb jövedelmét teszik. Egyedül itt találják 
a guanajuatit (szelenium-biszmut) ásványt. Az ál- 
lam négy járásra (distritos) oszlik : G., San Miguel 
de Allende, Celaya és León. 

2. G.. fővárosa G. mexikói államnak, a G. mel- 
lett, szűk hegyszorosban (Cafíada de Merfil), 2045 
m. magíisban, (1910) .35,147 lak. (azelőtt 100,000). 
Virágzását kizái'ólag bányáinak köszönheti. A 
város melletti ezüstbányák ÉNy.-ról DK.-nek hú- 
zódnak a 12 km. hosszú, Veta Madre-nak nevezett 
főér mentén. Pénzverője van. Az 1554- alapított 
városban 1810. vívták ki a fölkelő mexikóiak első 
győzelmüket. Épületei közül megemlítendők : a 
kormányzósági palota, az egyetem, a katedrális. 
8 kolostor, kórházak stb. 

Guanapit (ásv.), egyrészt jelenti az oxammitet, 
másrészt egy guanoásványt. Utóbbinak tulajdon- 
ságai : alaktalan gömbök és erek, rombos hasa- 
dással ; vízben oldható. Kémiai összetételére nézve 
káliumszulfát, ammoniumszulfát és ammonium- 
oxalát elegyéból áll. Guanape-sziget guanójában 
fordul elő. 

Gaanare, Zamora venezuelai állam f5városa, 
körülbelül 11,(XX) lakossal, kávé-, kakaó- és cu- 
koniád-ültetvényekkel. 1595-bon Femandez León 
alapította. 

Gaanaxuato, Mexikó egyik állama, l. Qwina- 
juato. 

QnaxiC6ok(Gu(mches),a Kanári-, Teneriffa- stb. 
szigetek őslakói ; 1402 óta, mikor a conquistado- 
rok elfoglalták, csaknem kipusztult, a maradék 
összeolvadt a spanyol lakossággtü. Általánosan 
azt vélik, hogy a G. a berberekkel rokonok. V. ö. 
Margey, I^a oonquéte et les conquérants dcs IIe« 
Canaries (Paris 18%). 

Gnanidin, iminohugyany. A karbamidból szár- 
maztatható az által, hogy annak oxigénjét imino- 
csoporttal helyettesítjük : 



NH, 

I 
C=0 

NH. 
karteald 



NH, 

I 

C=NH 

I 
NH, 



Vízben, alkoholban jól oldódó színtelen kristályok. 
Erős e^savú bázis. Oldata lúgos kémhatású. Sa- 
vakkaljói kristályosodó, rendszerint vízben köny- 
nyen oldódó söklá egyesül. Salétromsavval alko- 
tott sója a O.-nitrái CN.H,, HNO,. vízben kevéssé 



Guanin 



54 — 



Guanovulit 



oldódik. Előfordul a cukorrépában. Keletkezik a 
guanóban előforduló guanin oxidációjakor, innen 
ered a neve. Előállítására rhodanammoniumot 
180— líX)°-on melegítenek hosszabb ideig. 

Qoanin, 2— aminó— 6 — oxipurin. Rendszerint 
amorf, fehér, vízben, alkohol ós éterbon oldhatat- 
lan por. 



HN-CO 

I I 
H,N-C C-NH 



NCH 



Savakkal nem állandó sókká egyesül. Nátronlúg- 
ban oldódik. Klórsavval oxidálva, parabansav és 
széndioxid mellett, guanidin keletkezik belőle. 
Előfordul az állati és növényi szervezetben. Na- 
gyobb mennyiségben található a guanóban (kb. 
»/4»/o-nyi)- Előállítására a guanó szolgál, melyből 
sósavval vonják ki. 

. Onaziit (ásv.), a struvitnak az a fajtája, melyet 
Ballarat (Ausztrália) közelében a Skipton-barlang 
guanorétegeiben és Afrika partjain szintén a 
guanóban találnak. 

Gaano vagy kiiano (spany.), tengeri halakkal 
élő madarak ürüléke, melyekhez különböző állati 
maradványok, csontok, döglött madarak, tengeri 
állatok stb. keveredtek. A G. rendszerint világo- 
sabb V. sötétebb barna port képez, mely nagyobb 
mennyiségben foszforsavas meszet ós nitrogén- 
vegyületeket tartalmaz s ennélfogva trágyázási 
célokra nagyon alkalmas. Nagy mennyiségben 
előfordul a G. különösön Dél-Amerikában Peru és 
Chile tengerpartjain. aChinoha és Lobos szigete- 
ken, holyonkónt 20—30 m. vastagságban, Észak- 
Amerikában, Mexikó, Kalifornia és a Palos-szige- 
tek partjain, úgyszintén Afrika DNy.-i és Ausztrá- 
lia Ny.-i partvidékein ós a Csendes-tenger számos 
szigetén. A G. összotótolo nagyon eltérő nemcsak 
eredete, hanem keletkezési módja folytán is. Me- 
leg, száraz éghajlat alatt, hol az ürülékek gyorsan 
megszáradnak s eső által ki nem lúgoztatnak, a G. 
fosrfbrsavon kívül tekintélyes mennyiségű kálit 
és nitrogént is tartalmaz ; ezen G.-félékhez tarto- 
zik a perui, a shay-i, a lobosi, az Ichaboe-G. s má- 
sok ; a porai G.-ban van 15»/o víztartalom mellett 
7-8»/o nitrogén, 15-18o/o foszforsav, 10— 12»/o 
mész, 2—i^lo káli, azonkívül nátron s magnézla, 
klór. kénsav, vasoxid és homok. A meleg és csa- 
pad^os éghajlat alatt keletkezett G.-félék ke- 
vósbbé értékesek, mert itt a szerves anyagok fel- 
bomlásánál keletkező vegyek (ammóniák), vala- 
mint a könnyen oldható sók a tropikus nagy esők 
által kilágoztatnak s a visszamaradt G. főkép már 
csak nehezen oldható ásványi alkatrészekből áll, 
melyek közttl legértékesebbek a foszforsav vegyü- 
letei. Az ezen csoporthoz tartozó telepek közül leg- 
nevezetesebbek voltak a Baker 70— SQo/o. a déli 
bolíviai Mejülon 66-75«/o foszfáttal ; ezek a tele- 
pek azonbaji ma már kimerültek, de ezen nevek 
alatt még mindig korülnek forgalomba Q.-foszfá- 
tok más szigetekről. Mostanában a Howland, 
Maidén, Avee, Jarvis, Sombroro, Navassa, Sal- 
danha stb. nevek alatt különlK)ző, 46— öö^L-ú 
és Sydney-lsland H^/^-ii G.-ralnőségek a neve- 
zetesebbek. A O. értéke annak összetétele szerint 
nagyon eltért ; mtg az első osoporthoz tartozó Q.- 



fólék természetes állapotban használva is kitűnő 
hatást eredményeznek, addig a második csoport- 
hoz tartozók csak feltárt állapotban, mint G.-szu- 
perfoszfát nyernek célszerűen alkalmazást. A 
perui G. rendkívül hatékony trágyaszer, mely úgy 
a kalászos, mint a gyök-, gumós és fonalas növé- 
nyekre a legtöbb talajban kitűnő hatást szokott 
gyakorolni ; belőle egy kataszt. holdra 100—200 
kg.-ot szokás, lehetőleg a vetőszántás előtt, el- 
szórni s a szántással a földbejuttatni ; kiszóratása 
trágyaszóró gépekkel eszközlendő, mert kézzel ki- 
szórva vérmérgezést okozhat. Eredménnyel al- 
kalmazzák a perui G.-t továbbá a gyümölcs- és 
szöUőtermelésnél, szintúgy kerti veteményeknél ós 
virágoknál. 

A G. trágyázó hatása régóta ismeretes. Az 
inkák királyai szigorú rendeletekkel védelmezték 
a G.-szigetoket s halállal büntették azokat, akik 
a tengeri madarakat a költés idején háborgat- | 
ták. Az egyes G.-telepeket az ország egyes részei ' 
közt osztották fel. Humboldt Sándor 1802. kereste 
fel a Chlncha-szigeti telepeket s hozta az első G.- 
mintát Európába ; az ő állítása szerint Peruban 
már a XII— XIII. sz.-ban alkalmazták trágyázási 
célokra nagy mennyiségben ; azonban Európában 
csak 1840 óta kezdték alkalmazni, először Angol- 
országban, később Német- és Franciaországban, 
honnét alkalmazása lassan a többi kultui'álla- 
mokban, 1880 óta nálunk is elterjedt. 1843-ban 
Peruból csak 300,000 q. G. vitetett ki, 1858. már 
3.120,000 q., s 1870. 5.220,000 q.-ra emelkedett a ; 
kivitel. Az Európába szállított összes G. mennyi- | 
sége természetesen ennél sokkal nagyobb, de 1880 '' 
óta a G.-telepek kimerülésével alább szállott,mind- 
azáltal még most is a G. és G.-szuperfoszfát a leg- . 
kedveltebb foszfáttrágyák. A perui kormány 1900. | 
a G.-kiaknázó társaságnak összesen 3 millió ton- - 
nára adott engedélyt ; ennek már ^/j-ét kiemelték ; 
az évi termelés 100,000 tonnára megy, aminek 
V»-e kivitelre kerül. A G.-képződós jelenleg is 
tart s azt egy Callesta-szigeten évi 2000 s egy 
déli Chincha-szigeten 5000 tonnára beesülik. A 
perui kormány a G.-képződés végett a G.-szige- 
teket a madarak költési ideje alatt teljes tilalom 
alá helyezte s úgy tervezik, hogy a szigeteket 
4 — 5 éves turnusokban tartják tilalom alatt s ez- 
után ilyen sorrendben is használják ki. A kereske- 
désben előforduló G. gyakran hamisított, földdel, 
filrészporral s egyéb anyagokkal kevert, minél- 
fogva G.-megrendolósoknól bizonyos foszforsav-, 
illetve nitrogéntartalmat ki kell a vevőnek kötni és 
előnyére válik, ha a kereskedőtől átvett G.-t vala- 
mely vegykisórleti állomás által megvizsgáltatja. 

Készítenek G.-t halakból is, így Svédországban 
a Bohus-parton heringeket guanóvá ós zsiradékká 
dolgoznak föl. Amerikai eljárás szerint a heringe- 
ket megfőzik és azután a vizet a zsiradt^kkal egy Utt 
leeresztik, a maradókot kisajtolják, megszárítják 
és azután még 10— lö^/o zsiradékot nyernek. An- 
gol eljárás szerint, mit azonban Svédországban 
ritkán alkalmaznak, a heringeket megsütik, saj- 
tolják, megszárítják és újból pirítják. 

Gaano -szigetek, 1. Ghm-has ós Lobos. 

Guanovulit (.i^v.), kristályos lerakódás, mely 
madarak tojásait tölti ki a perui guanóban. Sár- 
gás-fehér,selyemfényü.Ammonium-káliumszulfát 



Cuanoxalát 



— 66 — 



Quarini 



I 



Qn&nox&lát ii^y.), madártojások után való 
ps/oudomoríóza. Pehér, gyöogyféoyú, átlátszó. 
KáüanuraltttlMU, ammoniumoxalátból és vízből 
áll. Guanapa-fixiget guanójában található. 

Oaantanamo. Caba DK.-i részében fekvő ba- 
sniinovii kt'rulet fővárosa, gazdagon termő sík 
I í.ubol közelében : kikötője Caymanera, 
j y nádüukorkivitellel, kb. 8000 lak. 

liuao ufiv), 1. Comocladia. 

Oaaporé (Itenez), a Mamore osaknem egésEen 
a forrásáig hajózható jobboldali mellékfolyója 
D(>l-Amerikában. A brazíliai Matto Grosso tarto- 
i: 1 vli i:: ered; ÉNy.-i irányban kanyarogva, vé- 
-. Brazília és Bolívia határán s Madeira 
iiieiu'tt torkollik. Hossza 1540 km. Mellékfolyói : 
a Paragaa, Baores a Blancoval, az Itonamas, Rio 
.\ légre és Rio Verde. 

Chuur, község, 1. Gór. 

imwuurm (áiiM), a sörényes farkas (Ganis ruha- 
tus Desm.) népies neve Dél-Amerikában. L. Sör& 
mjes farkas. 

Goarana (pasta G.), gyógyszer, mely a Brazi- 
liában tormő Pauüirna sorbüis Mart. (Sapindos- 
fék'k) nevú kúszó cserje magvaiból úgy készül, 
hogy ezeket enyhén megpörkölik, porrá törik, 
ví^el tésztává gyúrják és a napon megszárí^ák ; 
leginkább állatokat atánzó vagy hengeralakok- 
ban jDt a kereskedésbe. Hatóanyaga a koffein 
(3— 7»/,), sok csersav mellett. A G. Délamerika 
alsóbb néposztályai számára olyan közha<:zná- 
latu élvezeti cikk, mint a koka, vagy nálunk a 
kávé. Orvosilag nem igen alkalmazza, még leg- 
feljebb gjermekek hasmenése és migrénes fej- 
fájás oUen. 

Gxuiranda (Huaranda), város Ecaadorban, 
Bulivar tartomány fővárosa, a Chimborazzo D.-i 
lábánál 2694 m. magamághmi. 6000 lak., élénk 
átmeneti forgalommal Goayaqail és Quito közt. 

Chiaranham (nör), a Chrysophyllttm glyci- 
phloeum kérge, melyet Brazíliában mint kitűnő 
caerzóanyagot már hosszú idő óta használnak ; 
azelőtt Cortex Monesiae néven orvosilag hasz- 
nálták. 

Gnarasi, a tnpi indiánosok egyik ága Dél- 
I áliában, Parana állam területén. A jezsuiták 
> j' l>en virágzó állam volt, de kultúrájuk 1768 
úta ismét elveoett A civilizált G.-k adják Para- 
guay népességének java részét, természetesen 
már asszimilálva az európaiakkal. Jellemző volt 
a G.-k temetkezése óriási urnákban (igaoabas), 
melyekből néhány szép példány maradt fenn. A 
ozsuita uralom időjéből fenmaradt nyelvtanukat 
kinlta > vb"M : I'xiiin hispano-guaranicum 
- :: :_ irt 1^..) - ! ' inann (Leipzig 1898). V. 
'luirt, NuifM de i» íamille Guaraní-Guayamirs 
'■ I tes 1900) ; Quevedos, Los Indios de la Plata 
>-u . ; siírlo XVI. (Buenos-Aires 1900). 

Gaarastin. 1. Várasd. 

Goaraonok vagy varra, Dél-Araerikában az 
Orinoco deltái közt tengődő, kihalófélben lévő 
nép, vidék őslakóinak egyik utolsó ága. 

Ouarda, az ugyani ly nevú járás és püspök 
.-székhelye Beira porttigál tartományban, 6092 
lak., gót székesegyházzá és erősséggel, posztó- 
készítéssel. 1 199-ben a mórok ^en védelem céljá- 
ból alapították. 



Goardaioi-fok (Gardafui, Basz Asszír, arab. 
Dzsard Hafun, Girdif, Yardarf, % régiek Pro- 
montorium Aromatája), AfHkának azelőtt leg- 
keletibbnek tartott kiugró hegyfoka az Adeni 
öböl D.-i bejáratánál. Jelenleg a Basz HafuiU 
(1. o.) tartják Afrika legkeletibb csúcsának. 

Guardi, Francesco, olasz festő, szül. 1712 okt. 
5 Velencében, megh. 1793 jan. 1. u. o. Főként 
szülővárosában működött, ahol az Antonío da 
Canale (Canaletto) tanit\'ánya volt. Mint mestere, 
ő is velencei látképeket festett, kevésbbé pontos 
rajzzal, de üdébb színezéssel. Műveivel Európa 
legtöbb képtárában találkozunk, így a budapesti 
Szépmúvészetí Múzeum régi képtárában is. 

Gaardlano (ol.), 1. Gvardián. 

Gnarentia (újlatin) a. m. jótállás, kezesség, 
garancia. 

Guari (Gbari), angol gyarmat Szokotóban, Af- 
rika ÉNy.-i részében, a Binue torkolatától É.-ra, 
Jaurí és Szaria közt. Fővárosa Bínii-n-Gbari. A 
Szudán felé vonuló karavánok kiinduló állomása. 

Ciaaribm (áu»t), a vörös bőgőmajom (Alotutta 
senicuhis L.) népies neve hazájában. 

Chiarico, 1.600 km. hosszú folyó Venezuelában; 
a Tacarigua tótól K.-re, Cura mellett ered, D.-i 
irányú folyásában egy ág az Apureval köti össze, 
legnagyobb mellékfolyója az Orituoo; az Ori- 
nocóba ömlik Caicara mellett. 

2. G; 1901 óta Venezuela egyik állama, te- 
rülete 66.400 km<, (1909) 183,930 lakossal. Fő- 
városa Calabozo. 

Onarini (ejtsd : graríni), 1. GiamboUista, olasz 
költő, szül. Ferrarában 1538 dec. 10., megh. Velen- 
cében 1612 okt. 7. Már 19 éves korában tanár lett 
szülővárosa egyetemén, tlz évvel későbben pedig 
belépett H. Alfonz herceg udvari hivatalnokai közé. 
Mint ilyen számos diplomáciai küldetésben járt el 
Torinóban. Rómában, Lengyelországban. 1583-ban 
olhairj-ta Alfonzot s ez idő óta részint polesínei 
villájában dolgozgatott, részint Velencében. Pa- 
dovában. Firenzében élt, közben rövid időre ismét 
hivatalt vállalva Ferrarában. Noha mint lírikus 
is előkelő helyet foglalt el kortársai között, neve- 
zetességét majdnem kizárólag II pastor fldoc. pász- 
tori színjátékának köszönhette. Ezt Tasso Amínta- 
já-nak hiatása alatt írta meg. de mintaképénél na- 
gyobb sikert tudott elérni. A darabot 1596. adták 
legelőször, s ez idő óta mind Olaszországban, 
nünd majdnem az összes mflvelt országok szín- 
padjain sürün szerepelt Még megemlítjük érde- 
kes leveleit, valamint 11 Segreterio, Trattato 
della politica libertá és Precetti per seriver lettere 
c értekezéseit is. V. ö. Bossi, Battista G. ed il 
Pasfav Fido (Torino, Loescher). 

2. O., Guarino, olasz építész, szfll. Modoiábaa 
1624., megh. 1683. márc. 6. Thealiiias annetes 
volt. A rendje számára szülővárosában épftott 
konvent egysaerú, komoly épület. Annál szeszé- 
lyesebb a Messinában épített S. Gregorto templom, 
melyet OlasMMrsiág iegbarokabb templomának 
neveztek és amely a Borromini-féle irány tovább- 
fejlesztéeét muta^a. 1674 óta sokat épített Torinó- 
ban Q. Károly Emánuel savoyai herceg és fla, 
I. Víttorio Aníadeo számára. Itteni művei közül 
kiemelendök : a tudományos akadémia palotája, a 
nagyanrfl Palazzo Carígnano ; egyházi épületei 



Quarlnit 



66 - 



Guatemala 



közül a S. Loronzo templom, a Madonna della 
Consolata, a székesegyház S. Sudario-kápolnája. 
G. torvei szerint épült a párisi (Sto Anne) theati- 
nus templom is, amoly azonban elpusztult. Elmé- 
leti möve Arcliitottura civile cím alatt jelent meg 
(Torino 1737). 

Ooarínit (isv.), rombos vékony táblák, kén- v. 
mézsárga, gyémántfényű ; a Vezúv bombáiban 
található kalcium-aiumoszilikát. 

Qnarino (Varinus), olasz humanista, szül. Ve- 
ronában 1370 dec, megh. Forrarában 1460 dec. 
1.4-én, Konstantinápolyban Chrysol órástól tanult 
görögül, azután tanított Itália több városában, 
U29-tól fogva PeiTarában. Tanítványa, Janus 
Pannonius, nagy paneíryricust írt róla, mint a 
klassz, tanulmányok egyik leglelkesebb fölélesz- 
tójéról. Irt görög nyelvtant (Compendium gram- 
maticae ab E. Chrysolora digestae, Ferrara 1509), 
lefordította Strabon tiz első könyvét, Plutarchos- 
tól 10 életrajzot, kiadta Plautust, Liviust, Plinius 
Naturális Históriáját és Catullust. V. ö. Sabbadini, 
Vita di G. Veronese (Genova 1891) és La Scuola 
degll studi di G. (Catina 1895) ; Ábel Jenő, G. Ve- 
ronensis (E. Phil. Közi. IV., XI.). 

Gnarnaccia v. Camaccia, vemaccia, olasz- 
országi szöllöfajta, fürtje ágas, hengeres, bogyói 
hosszúkások, sötét kékes pirosak, hamvasak. Sa- 
lemo, Ancona s az Abruzzok körül van legjobban 
elterjedve. Egyébként Olaszországban több szöllö- 
fajtát is neveznek ugyané néven. 

Goamerins, olasz, cremonai hegedükészítö csa- 
lád. Nevezetesebb tagjai: 1. Andrea, szül. 1626 
körül, megh. 1698 dec. 7. Amati-tanítvány volt. 
— 2. Pietro Giovanni, Andrea idősebb fla, szül. 
1655 febr. 18., 1725-ig dolgozott eleinte Cremoná- 
ban, majd Mantuában. — 8. Giuseppe Giovanni 

Baüisia, Andrea iQabb fla, szül. 1666 nov. 25., 
megh. 1739 körül. — 4. Giuseppe Antonio, a csa- 
lád leghíresebb tagja, Andrea unokaöccse, G. dd 
Qesii néven is ismeretes, mert hegedült JHS jel- 
zéssel látta el ; szül. 1687 okt. 16. Cremonában, 
1726— í2-ig dolgozott. — 5. Pietro, Giuseppe 
Giovanni fla, szül. 1695 ápr. U. 1740-ig dolgozott. 

Guary Miklós, királyi udvamok, földbirtokos 
ée bölcseleti író. Vas és Sopron vármegyék tábla- 
bírája, szül. 1766., megh. Guarban (Vas) 1839 
febr. 12. Munkája : Poeitiones ex universa philo- 
aophia quas in regia academia Jaurinensi anno 
1783. publioe propugnandas suscepit (Jaurini). 
Nevét Irodalmunkban a G.-kódex tartotta fönn. 

Onary-ködex v. Góry-kódex, nagybecsű ma- 
gyar nyelvemlék 1483-ból. A kézirat az Akadémia 
könyvtáráé. 1886. födözték fól Guary Miklós 
birtokában. Először Horvát István ismertette. 
1846-bAn ejy értekezés és rövid szótár kíséretében 
kiadta DSbreidei Gábor az Akadémia Régi Ma- 
gyar Nyelvemlékek o. gyűjteménye 4. kötetében. 

Ouas-festésset (gouache), 1. Fedöfesték. 

Gnaaparini, Francesco, olasz zeneszerző, I. 
Qfuparim. 

GuMtalla, egykor külön heroegsógnek, jelen- 
leg Uoggio neír Emília olasz tartomány ugyan- 
tly nevQ Járásának és egy pttq>öknek székhelye, 
(i»ii) 76.860 lakoflMd, idyeoifonáaBal és vászon- 
növéssel; a fttéren I. Qonzaga Ferdinándnak 
Leone Leonltól taló bronnsobrával. A középkor- 



ban Vardistalla nevű városban II. Pascal pápa 1 106. 
zsinatot tartott. G. területe a középkorban eleinte 
Reggióhoz, a XIV. sz. óta Cremonához, később 
Milánóhoz tartozott. 1406-banVisconti Mária mi- 
lanói herceg grófságra emelte? és Torelli Guidónak 
adta hűbértil. 1538-ban a Torelliektől Gonzaga 
Ferrante, V. Károly vezére szerezte meg, akinek 
utódai 1621. hercegséggé alakították. 1708-ban 
Gonzaga Vincenzo hozzácsatolta a kis Sabbio- 
netát és Bozzolót. 1746-ban a Gonzaga-család ki- 
halta után Mária Terézia mint megüi-esedett csá- 
szári hűbért elfoglalta, de az 1748-iki aacheni béké- 
ben átadta Don Fülöp spanyol infansnak. 1796-ban 
elfoglalták a franciák. 1805-ben I. Napóleon testvé- 
rének, Borgheso Paulinának adományozta. A bécsi 
kongresszus Sabbionota és Bozzolo kivételével 
Parmával és Piacenzával együtt Mária Lujzának 
juttatta, akinek halála után 1847. Luccához ós 
1848. Modenához csatoltatott. 

Gaastallinák, 1. Angelikák. 

Guatavita, város Cündinamarca colombiai de- 
partamen tóban, 43 km.-nyire Bogotától, 2900 ra. 
magasban, 7000 lak. 1537. Quesada elfoglalta, ek- 
kor az indiánusok egyik megerősített városa volt. 
10 km.-nyire ÉK.-re van a G.-tó (3200 m. magas- 
ban), ennek partján egy indiánus templom állott, a 
benszülöttek innen drágaköveket és aranyékszert 
dobtak a tóba. Az elmerített kincsekből már sokat 
a felszínre hoztak. 

Guatemala (Gnauhtematlan a. m. erdőborí- 
totta, V. Uhatezmallia a. m. vízokádóhegy), 1. köz- 
társaság Közép-Amerikában Mexikó D.-i államai, 
Brit-Honduras, Honduras, San Salvador, a Csen- 
des- és az Atlanti-óceán között, a 15° é. sz. alatt 
fekszik, területe 1 13,030 kni», (i9io) 1.992,000 lak. 
(15 jut 1 km«-re). A Csendes-óceán melletti part- 
vidéke alacsony, homokos, számos lagunával. Me- 
redeken emelkedik ki itt a köztársaság legnépe- 
sebb részét alkotó nagy fensik. A G.-i fensík a 
Csendes-óceán felé meredeken ereszkedik le, az 
Atlanti-óceán felé a távolsá? 3— 4-szer hosszabb, 
lejtése szelídebb, de folyók össze-vissza szaggat- 
ják. G.-ban a lánchegységek az uralkodók. B.-on 
a Petén mószkődombvidék emelkedik, középütt 
KNy.-i irányban húzódó hegysége az Altos Cuchu- 
matanesben éri el legmagasabb csúcsát (3800 m.); 
D.-en vannak a vulkánikus hegyek, melyek nagy- 
része működő, így : Ta Cana (3990 m.), Tajamulco 
(4120 m.), S. Maria (3800 m.), Atitlan (3572 ra.), 
Fuego (H825 m.), Pacaya (2530 m.) stb. Lefolyás 
nélküli tavai az Atitlan-, Petén- ós a Guija-tó. 
Hosszabb folyóvizei az Atlanti-óceánba torkolla- 
uak : a hajózható Motagua, a Laguna Dulce-vá 
kibővülő Polichic, a Rio de la Passión, amely az 
Usumacintába folyik és így kerül a Mexikói- 
öbölbe. Földje kitűnően terem, fémekben és ércek- 
ben szegény, némi aranyat, ezüstöt és rezet ter- 
mel. A D.-l part mentén sót főznek. Földrengés 
gyakran pusztítja az országot (1541., 177.3., 1830., 
1886. és 1902. amidőn Quezalt<>nango nagyrészt 
elpusztult). A különböző magasságok miatt éghaj- 
lata Is különböző. Trópusi hőség uralkodik ala- 
csonyan fekvő vidékein, a száraz évszak decem- 
bertől májusig tart, az óv többi részében nagy- 
részt esőzések vannak. Az évi csapadékmennyiség 
Sétáiban 4898 mm., Cobanban 2422 mm. ós G. 



Guatemala 



- 67 — 



Quatemala 



fővárosban 124S mm. Az ÉK.-i passzát az esőt 

hozó w<^l. G. U*vAn^< ''vi t-öjrppgg hőmérséklete 
IH d", a lt>ini:iL\\"! : "(lés 30-8« és a log- 

!i.i_'v. i'i" l'>hul('> 7 ü - :- -y és állatvilága áltiv- 
an, mint Kozép-Amorikáé. a partNidck 
t pálma, kaursuk. mahagóni, akác, bam- 
;u uralkodók. Az ország dombor- 
. ii.'ik mogfoleióí'n nem csak a trópusi 
üov.uNz.'i, liánom a magas bolyok növényzete is 
ki'iivis<'!vo van, arnolyok az itteni alacísony fóld- 
rajx i att nagy magasságokig feljut- 

nak a fölette jellemzők: a tapir, 

alajh;ii. t. a szélesorrú majmok 

(■s az oi> . melyek itt otthonosak ; 

Hszak-Ai: libából megtalálhatni a 

rókát. n\ valamint a jaguárt és 

pumát, do III. ritkábban. Madárvilága 

gazdag. Népes mintegy 1 millió az in- 

diánus, akik a tek és maja törzsek utó- 

dai, a ladinosí' t-s indus nők keveredé- 

séből származol,...,..,. ^ az iparosok, az indiánu- 
sok pedig a földmívolök. G. kulturális tokintotben 
Közén- A TJiori kában első helyen áll, a fővárosban 
ogj • A tanítás ingyenes, de csak 40*/o-a 

az i.^: seknek részesül oktatásban. Az or- 

szág túlnyomó részben katolikus, a vallásszabad- 
ság törvénybe van iktatva. 1742 óta érseksége 
van. G. terményei közül első helyen áll a kávé, 
amely az azelőtt nagyon elterjedt kosenil (bíbor- 
tetü)-szedés helyébe lépett, mert nem olyan bi- 
zonj'talan. A cukor, dohány, banán, biíza, rizs, 
indigó, narancs, kakaó, kukorica, szőllő és olaj- 
bogjó termelése számottevő. A lakosság ló-, ösz- 
vér-, szarvasmarha- és juhtenyésztést is űz. Ipara 
főleg gyapotárút. szalmafonatokat, aranjinúves 
ös bőrárú munkákat készít. Kereskedelme a jó 
kikötők hiánya miatt nem nagj'. 1909-ben 6V4 
millió dollár értékű volt a bevitel, a kivitel a 10 
millió dollárt meghaladta. Fő kiviteli cikkei: 
kávé, állati bőrök, banán, cukor, kaucsuk és fa. 
Vasutainak hossza 1910-ben 724 km. Távir«S- 
vonalainak hossza 67'^3 km. és postahivatalainak 
ázáma 1910-ben 281 volt. Vasutai közül nemzet- 
közi fontosságú az Atlanti-óceán melletti Puerto 
Barríos kikÖtVit G.-n át a Csendee-ooeán mellett 
fekvő San Jóséval összekötő vonala, amely 
1908 jan. 10. nyilt meg. G. közgazdasága az 
^j vasúti vonallal igen sokat nyert. A kereske- 
delem a fővárosban összpontosul, azonban évente 
jannáriusban Baqalpulas indiánus falu csodatévő 
faképe miatt hires búcsi^áróhely és nagy vásárok- 
nak színhelye. A köztáréaság élén a 6 évre meg- 
választott elnök áll, az állam ügyeit az államta- 
nács intézi, a törvényhozótestület 69 választott 
tagból áll. G. 23 departementóra oszlik. Hadse- 
rege: békeállománv kb. 6000 ember, hadiállomány 
87,000 ember. Az állami költségvetés (1911-12.) 
15.000.000 arany peso bevételt és ugyanannyi 
kiadást tüntet fel. G. sz(nei kék-fehér-kék, 
amely sávok lobogójában merőlegesen állanak. 
CímerS>en kék alapon fegyverek felett áll a ki- 
rály-madár (quesal) cLibertad 15 de Sotiembro 
1821. « felírású papírtekercset tartva karmai közt. 
Története. G.-t a felfedezések előtt a maya- 
törzshöz tartozó indián quichék és kakchiquelék 
lakták, akik a múveltség elég magas fokára emel- 



kedtek. A két törzs viszálykodását felhasználva, 
1 62ő.Pedro de Alvarado egész G.-t spanyol uralom 
alá vetette. Ettől kezdve G. a mexikói alkirály 
kormányzása alatt állott 1821-ig, amikor Mexikó- 
val együtt elszakadt a spanyol uralomtól. Ez- 
után Mexikótői is elszakadt és Balvador, Hondu- 
ras, Ccstarica és Nicaragua köztársaságokkal 
egyesülve a Kózépameríkai Köztársaság tagja 
lett. Ennek felbomlása után 1^39. kezdődött G. 
külön állami élete. Első ehiöke az indiánus szárma- 
zású Rafael Garrera volt, ki több mint húsz éven 
át (1841—65.) igazgatta okosan, de erőszakos 
kézzel a kis államot. Halála után pártharcok dúl- 
ták G.-t, míg végre 1877. Barrios elnök rendet 
és nyugalmat teremtett kis idóre. Befelé erőszak- 
kal kormányzott, kifelé pedig kedves tervét, a kö- 
zépamorikai köztársaságok egyesítését akarta 
megvalósítani. Minthogy diplomáciával nem ért 
(élt, fegjverrel akarta tervét kierőszakolni. Azért 
1885 febr. megtámadta Salvadort, de mindjárt az 
első határváros ostrománál elesett. Utóda, Manuel 
Barülas, nem ejtette el elődje tervét, de előbb G. 
belső ügyeit hozta rendbe. 1889-ben aztán meg- 
egyezett az 5 köztársaság elnöke a szövetség meg- 
kötésében, de Salvadorban erre felkelés támadt, 
melynek vezére Ezeta megverte a G.-i sereget, mire 
a szövetség eszméje újból megbukott. 1891-ben 
Jósé Barrios lett az elnök, ki a külföldiek párto- 
lásával igyekezett G. gazdasági életén segíteni, 
de oly zsarnoki uralmat gyakorolt, hogy 1898. 
merényletnek esett áldozatul. Utóda, Manuel Es- 
trada Cabrera szintén erőszakos eszközökkel 
tartotta fenn uralmát s 1905. újból megválasztatta 
magát elnöknek. 1906-ban felkelés támadt ellene, 
melyet Salvador köztársaság is támogatott, de 
Cabrera 1906 júl. megverte a betérő salvadori se- 
reget. G. 1907. Mexikóval keveredett viszályba, 
mert kormánya nem akarta kiszolgáltatni Barrios 
volt elnök gjilkosait. Cabrera, akit 1911 . újra meg- 
választottak elnökké s valóságos diktátori szere- 
pet visz, teljesen az északamerikai Egyesült-Ál- 
lamok befolyása alá került. 

Irodeuowk. 0. StoU, O., Leipzig 1908 ; Die Repablikea Mit- 
tel-AmerikM,ZeltachriniBrdkiuide, Berlin 1890; K.Sapper, 
arandsOg^ dar pkyrikaliadiea Qeogrmphie ron O., Qotha 
1894: o. a. t^ber GeMifabM «. Boden d. nOrdl. Hittel-Ame- 
iik», a. a 18M; Ck. H. Stepkaa, Le 0. éoonomique. Paris 
1907; T. Maler, Bxidontlona of tbe apper UsonaciatU, 
Caabiidge Itan. 1908; Winter, 0. and herpeople of today, 
Boston 1909 ; Paentes jr Oaimaa, História de 0., Madrid 1883. 
2. G (Santiago de O. v. Q. la Nueva), a G.-í köz- 
társaság fővárosa, érseki székhely, 80 km.-nyire 
a Nagy-ooetotól, 1480—1520 m. magasban, vas- 
úttal, (1910) 125.000 lak., jelentéktelen poeztó- és 
agyagiparral. Az egyenes utcákból álló város je- 
lentékenyebb épületei : az egyetem, a cabildo (vá- 
rosház), a San Jüan de Dios-kórház, az egykori 
jezsuita kolostor, a műegyetem, számos templom, 
a színház és két erős^. A száraz évszakban 
igen poros és egésnégtelen hely. G. a negyedik 
főváros. Az Indlánnsoké, Iximché, a jelenlegitől 60 
km.-nyire volt; 1524. Alvaredo az A gna lábához 
tette át, ahol Ciudad Vieja (.Mmalonga) is áll; 1541. 
az Agua vulkán kitörése miatt a föváixwt 4km.-rel 
odább helyezték Antigna G. helyére. 1773 és 1874. 
földrengés pusztította. 1776 óta a mai város a 
kormá^ si^khelye ; 1902 ápr. 18-án hatalmas 
földrengés rázta meg. 



Cuateque 



— 58 — 



Guba 



Goateqne (ejtsd: —teke), város Colombia dél- 
amoiikai köztársaság Boyacá államában, a Kor- 
diUerák kdotl lojtójén, 6000 lak., arany-, ezüst- 
ée rózlMinyúkkal. 

Guatimozin, Mexikó utolsó császára, Monte- 
zuma unokaöccse ós veje. Bátyja halála után, 25 
éves korában lépott a trónra. védte Cortezzel 
szemben Mexikó fővárost hősies kitartással. Mi- 
kor azután a spanyolok 1521 aug. 13. azt roham- 
mal bevették, G.-t menekülése közben elfogták. 
Cortez eleinte jól bánt vele, később azonban kín- 
padra vonatta, hogy kincseinek rejtekhelyét el- 
árulja. Végre 1525 febr. 15. összeesküvés gya- 
núja miatt felakasztották. 

Guatok, Folső-Piiraguay mocsaras vidékén élő, 
nyelvileg izolált indiánus törzs, mely, bár terüle- 
tileg beleesik a csako (1. o.) kultúrába, attól sok 
tekintetben különbözik. Pl. agyaggolyólövö íjjaik 
szerkezetében, hajdíszük kötésében stb. Az Algar- 
. roba gyümölcáúből és mézből részegítő italt készí- 
tenek. Lovon vadásznak. (L. Csako.) V.ö. Kersten, 
Indianei-stamme der Gran Chaco (Leiden 1905). 

Gaatusok, Nicaragua tt<rületén és Honduras- 
ban élő indiánus törzsek, a talamankák nyelvi ro- 
konai, ősrégi fejlett kultúrájuk emléke a legújabb 
időkben előkerült sok aranylelet, mai műveltsé- 
gük az u. n. costaricai korba tartozik. Sapper sze- 
rint itt halad Észak- és Dél-Amerika etnográ- 
fiai határa, ezért a G. mindakettőnek hatását mu- 
tatják. Pl. a déliek palengue néven ismert házát 
nem vették át, oldalfalak nélküli fészerekben lak- 
nak, niházatuk ellenben hatái'ozottan déli tipusú. 
A couvade (1. o.) náluk is dívik. V. ö. Ehrenrekh, 
Die Ethuogr. Süd-Amerikas (Braunschweig 1904). 

Ciuuuchos a. m. gauchos (1. o.). 

Guavana-cédrus (növ.), 1. I*rotium. 

GuaTiare ((hmjabero), az Orinoco mellék- 
folyója Colombia köztársaságban és Venezuela 
államban, Dél-Amerika É.-Í részén ; a Cordillera 
Orientál K.-l lejtőjén ered Unilla (Balsilla) néven 
8 Ban Femando de Atabapo mellett torkollik. 
Hossza 1500 km. Mellékfolyói az Inirida és Ata- 



Guaximaroat, 1. Guazuma. 

líuajub»(növ.), 1. Psidium. 

Guayaoanit (^v.) a. m. enargít. 

Gnayama, kikötó és G. departemento fővárosa 
Fuerto-Rico szigeten, körülbelül 6000 lak. 

Guayana, 1. Gujána. 

Guayana-iram, 1. Atlanti-óceán. 

Gaayanok, 1. a tupi nyelvcsaládhoz tartozó 
törzs I'iuaguay állam területén, a Parana jobb- 
parti mellékfolyói között. Mint az újabb kutatások 
kiderítették, a hasonlónevö állam területén soha- 
sem laktak. — 2. Ö., a szó szorosabb értelmében 
vett guayanal Indiánusok, túlnyomólag karaibok, 
rucuyenne, makusl, guarahibo stb. törzsek; to- 
vábbá a nuaruák. vapiszi, atorai stb. Később be- 
költözött a tupik 8z6fno8 ága, de a mai Q. nem vol- 
tak köstük. 

OnayMiuU Mtwi: — kii), 1. Óböl Dél-Amerika 
osendee-ooeáni nagy öble a Punta Santa Elona, 
Cap Blanoo és Ptmta de Parinas között, az egyen- 
lítő köselében. 226 km. széles, K. felé keskenye- 
dik s a Pana sztget két részre oez^a. Az öböl egy 
része Ecuador áííamhos, másik réne Peruhoz tar- 



tozik. Környéke száraz puszta. — 2. Q. vagy 
Santiago de G., főkikötővárosa Ecuadornak és 
Guayas tartomány fővárosa, a G. torkolatának 
jobb partján, forró éghajlattal ; egészségtelen vi- 
dék, rossz ivóvízzel, 51,000 lak. (indiánusok, mu- 
lattok és mesztizek). Az ó-város a Santa Ana domb 
alján fekszik, az új-város 5—6 km. hosszú és 
számos rövidebb keresztutcából áll. Kiválóbb épü- 
lete a hajógyár (Astillero), a kormányzó, katonai 
parancsnok és a püspök székhelye. Fontos keres- 
kedelmi hely. Ecuadornak és Peru egy részének 
külkereskedelme ebben a városban bonyolódik 
le. Rendes hajójáratok kötik össze Panamával, az 
Amerika Ny.-i partján fekvő s az európai nagyobb 
kikötőkkel. A kivitel főcikkei: kakaó, azután 
kaucsuk, tagua, szalmakalapok és újabban kina- 
fahéj. 1537-ben Francisco de Orellana alapította, 
1693. jelenlegi helyére telepítették át. 

Guayaquil-kalap, 1. Carludovica. 

Gaayas, Ecuador tengermelléki tartománya a 
Guayaquil-öböl, los Rios, Cliimborazo, Azuay és 
Lója tartományok közt, 29,795 km« területtel, 
98,100 lak., fővárosa Guayaquil. A gazdag tar- 
tomány sík, öntözött terület, forró klímával, ki- 
tűnő kakaó-, gyümölcs-, dohány- és rizs-terme- 
léssel és panamakalap-készltéssel. 

Oaayava (aöv.), 1. Psidium. 

Guaymas (San Jósé de G.), kikötőváros So- 
nora mexikói államban, a Kaliforniai-öbölnél és 
a Rio de G. torkolatánál, hegyektől körülvéve, 
8648 lak., közelében két ezüstbányával. Osztriga- 
halászattal, élénk partmenti kereskedelemmel. 

Gaayos, 1. Babahoyo. 

Guayra (La G.), 1. Guaira. 

Gaayteca, a Chonos-szigetek (1. Ghonos) leg- 
ószakibbja, kikötője Melinca. 

Gaayule-gnmmi (növ.), kaucsukféle anyag, me- 
lyet a Mexikóban honos Parthenium argentatum 
(Fészkesek) növénynedvéből nyernek és amely a 
mostani nagy kaucsukszükséglet mellett i^ abban 
gyakorlati fontosságú ; a növény azonkívül gyan- 
tát is szolgáltat. 

Cíuaza (növ.), egyik neve az Indiában termő 
kenderből (Chnnabis satíva var. indica) készített 
kábító anyagoknak, amelyeket <■ hasis » vagy 
«molak» gyűjtőnévvel jelölnek. Egy másik neve : 
«charas». L. Bhang és Kender. 

Gnazuiua Plum- (növ.), a Sterculiaceae család 
génusza ; 4 faja Dél- és Közép-Amerikában honos 
fa. Levelük osztatlan, fűrészes, néha csillagszőrös. 
Viráguk gazdag bugákat alkot, különben apró, 
hosszúkás szirmai kettéhasítottak. Termésük 5 
kopácsú, sok magvú fás tok, felülete tüskés, v. 
tollas szőrű, magvait húsos belső rész veszi körül. 
Ezt a húst a (/. ulmifolia Lam. tokjából kiszopo- 
gatják. E faj hánosrostjaiból (guaxhnarost, ejua : 
huAzima— ) kötelet, hálót készítenek ; e rost4)k a juta 
helyettesítésére alkalmasak, igen hosszúak, erő- 
sek, tartósak, vízállók. Hazájában, de az óvilág- 
ban is gyakran ültetik. 

Gaauo (ol.) a. m. vizfesték, 1. Fedőfestek. 

Guba, többféle értelemben használt szó ; jelent 
a köznép által viselt felsőruhát, továbbá ételt is ; 
a növénytanban a. m. takaró, pl. az a lepel, 
amelyben a mogyoró gyümölcse megérik. L. még 
Ghtbás. 



GUBACSOK. 




1 8cbiiooear» ulmi L. okoxU leréirodrosodáa •xiUa lerelén. — 2 Tetraneara ulml De^. gmbacw nilfm 
leveléo. — 3. Phempbicns sptrothecM Pm*. ^bacsa (eluto nváila levélnyelén. — 4. Rhoditrs roaae L. 
boaontos irubs».i vadrAzf&n. — 5. Kboditea Bslantariae g:abae«a rtaaa leveléo. — 6. Nemataa pedoneali 
irakaesa (úzf.i Uvelén. — 6b. L'f^yanax átaeUtve, lArrával. — 7. Cyatps KoUaril grabacsa Mgytáa. 
9. Apbilothnx Sieboldi ifrabacsa tOlgyfin. — 9. Neorotena lasigiooras gabaícaa tOlgyfa levelén. — 10. N. 
Bsalsaatleas és li. N. fumipennU icnbacaa t&lgy leveléa. — it Spathegaater tricolor f«baea» Mgy 
leretéa. — 13. HormomrU Reaamariana IJiw. gvbacaa Ugylerelt hinfa levelén. — 14. ügyaat* k a r — I 
■etaaeUwa, lArvival. — 15. Horraonyia J«ni|«HB» r*l>M«a bortkia. — 16. AphiloUirix gemmae gvbaeaa 
tfii^Sn. — 17. Cynipa oolycera nba'caa tOlp^fáa. — 18. Cynipa capnt aedosae Ht«. gnbacaa tíUgyün. 
19. Cynipa Hartigi gnbacM tÖlfyOa. — SO. Onbacsatkák guMcsai dématkán 



•Oubtten cOUe*. 



eiVM HAOT tCXMOH* 



Gubaos 



- 69 — 



Qubaoslttsyek 



Gnbacs v. giibúv, guba, buga, higolyó, finga- 
golyó, sudea (cécidh»m,galUi ; 1 a fcSmellékletet), 
nüvéajék különböxö részein keletkező képződ- 
meny, mely az iUetö növényrészen valamely nö- 
vónyi V. állati élősködő hatására megindult kóros, 
tiilt*^níf<'» ffjlódési folyamat követicezménye. Kö- 
votkezósképen G. mindig csak fiatal, még fejlődés- 
ben levő növényrészeken (rügyeken, fiatal gyökér-. 
szár- és ievélképleteken) képződhetik, de a rajta 
v. benne levő élősködőnek mindig hosszabb időig 
képezi táplálékot is adó tartózkodási helyét. Kö- 
zönségesen csak az állati eredetüeket (zooceddia) 
mondják Q.-nak, de az élősködő gombáktól (nö- 
vény-0. = mykocecidium) okozottak sem külön- 
böznek azoktól l^iyegesen. Ilyen pl. a Plasmo- 
dtophora Brasskae okozta gyökérgolyva a leg- 
több káposztafélén. Gyakoribbak az állati erede- 
tűek, melyek különböző családbeli rovarok táma- 
dása folytán képződnek leginkább. így a külön- 
féle G-daraziiük (Cynipidae), apró legyek (Ce- 

' !ne), levéltetvde (Aphidae), ugró tetvek 
I. egyes bogár- és lepkelárvák, továbbá 
tr.-utfuiri (Phytoptidae). mind okozhatnak G.- 
képződést. A rondellenes€»n fejlődő, sokféle alakú 
szövottömegek rendesen körülzárják az illető ál- 
latot s csak annak teljes kifejlődése és kirajzása 
ntán száradnak el teljesen. A G.-ot az azt előidéző 
állat szerint : légy-, darázs-, atka-, tetű- stb. G.- 
nak, keletkezésük helye, illetőleg a növényrész 
szerint, amelyen találhatók, gyökér-, szár-, levél-, 
rüg>'-, barka- stb. G.-nak nevezzük. A G.-ok néha 
csak bizonytalanul elhatárolt, eltorzult részei a 
növény egyik v. másik tagjának, sokszor azon- 
ban köri^örül zárt, különálló képződmények. 
Ha csak egy növényrészből (gyökérrész, szhr- 
tag, levél) keletkeznek, egyszerű G.-nak, ha 
azonban összetett szervből (rügy, hajtásvég, vi- 
rágzat) fejlődnek, összetett G.-nak nevezzük. Az 
elsők sorába tartozik a szőllő- és körtelevél ne- 
mozbetegsége, melyet atkák (Phytoptns) okoz- 
nak; továbbá a szőllő gyökerének fllloxéra okozta 
csomősodása és sok más gyökér-, szár- és levél-G. 
(L. a képmelléklet ábráit.) A másikra szolgáljon 
például a boróka G.-a (képm. 13. ábra), a füzön 
gyakori füzrózsa vagy G.-rózsa, melyet a Ceci- 
domyia rosaria Löw. G.-légy okoz, tov. az ú. n. 
moharózsa {képm. 4. ábra). Ez több megrövidült 
szártagnak bozontos eltorzulása, melynek szám- 
talan kamarájában a Phodites rosae L. fejlődik. 
G. -termelés tekintetében a tölgyfáé az elsőség, 
mert annak különböző részein, gyökerétől a csú- 
csáig, valami 200 különböző G. képződhetik. 
Gyakorlati tekintetben is azok a G.-ok a legfon- 
to-nhhak. amelyeket a Cynips gallae tinctoriae, a 
' ilari és Cynips insana nevQ G.-darazsak 

. k bizonyos tölgj-fajokon (Quercus In- 
t : rm, (juercus puboscens. Quercus sessiliflora, 
^i • rons tauricola, Quercus tinctoria, Quercus 
ccrris). A magyar G. a Quercus peduncolata-n 
terem a Cynips hungarica nevű darázs nyo- 
mán. A leghíresebbek az aleppói G.-ok, amelyek 
60— 70«/o csersavat tartalmaznak, míg a közép- 
európaiaké 7— 17*/o között ingadozik. A kisázsiai 
és görög G.-ot már Hippokrates és Theophrastus 
idejében alkalmazták ipari és orvosi célokra. Ez 
az alkalmazása később is megmaradt, úgy, hogy 



a keresztes hadjáratok után a Kis-Ázsiában ter- 
melt G. rendes kiviteli cikk volt. Értékes a kínai 
G., melyet egy levéltetüfaj ( Aphis chinensis Bell.) 
fejleszt a TÜaxs semialata Mnrray levelein és 
levélnyelein, mert 59— 77«/o csersavat tartalmaz. 
A G.-ot pamut és bőr festésére, továbbá tinta- 
gyártásra használták, de mai nap leginkább csak 
a csersavgyártásnál nyer alkalmazást. 

Onbacs, Soruksárboz tartozó puszta volt Pest- 
Pilis-Solt-Iviskun vm.-ben; 1865. a belga bank 
által parcelláztatván, rajta két nagyobb telep (Er- 
zsébetfalva és Kossuthfalva) keletkezett, melyek 
Erzsébetfalva név alatt nagyközséggé alakultak. 

Gubacsatkák, 1. Atkafélék. 

Gubacscsersav, 1. Tannin. 

Gubacsdarazsak (Bugadarazsak, Gubaboga- 
rak, Cynipidae, iiiat), a Hártyásszámyú rovarok 
(Hymenoptera) egyik családja. Alig 2—4 mm.-es 
kis állatok, fonalas csápokkal és erős torral. Ol- 
dalt összelapított potrohúkat rövid nyél köti az 
utótor alsó széléhez. A potroh hátsó részének 
alján a tojócső elrejtésére való csatornájuk van. 
A közismert különféle alakú gubacsok keletkezé- 
sét azáltal okozzák, hog>' gazdanövényük levelét, 
szárát V. gyökerét megszúrják s a sebbe helyezett 
pete, ill. az abból kikelő kis pondró azután az ott- 
levő szöveteket kórosan túltengő fejlődésre, gu- 
bacsképzésre izgatja. A gnbacs belsejében fejlődik 
a petéből kikelő lárva bábbá s csak mint teljesen 
kifejlődött, szaporításra képes darázs liagyja el 
azt. Sok szűzen szaporodó gubacsdarazsat leírtak 
külön fajnak, de ezekről, ha nem is valamennyi- 
ről, kiderült, hogy ivaros nemzedékük is van, 
amelyet szintén különálló, más fajnak tartottak, 
így a szárnyatlan Biorrhiza aptera Bosc. néven 
leirt faj a Teras terminális faj ivartalan alakja. 
Az első a tölgy és néha a fenyő gyökerén fejleszt 
gubaesokat. az utóbbi pedig a tölgy csúcsrügyei- 
ben. Az ismert G. 90o;o-ának a cser és a tölgy a 
gazdanövénye. Magán a tölgyön Közép-Európá- 
ban 2 gyökér, 8 kéreg, 39 rügy, 34 levél, 9 barka 
és 4 termés gnbacsfaj fordul elő. A mi tölgyeink 
köztll a cser&n (Quercus cerris) 21, a kocsános 
tölgyön (Qu. peduncnlata) 33, a koesántalanon (Qu. 
sessiliflora) 45, a molyhoson (Qu. lanuginosa és 
Qu. pubesoens) 33, a magyar tölgyön (Qu. oon- 
ferta) 4 gnbacsfaj közöns^es. Más gnbac8dará»> 
fajoknak a juhar, berkenye, csipkerózsa, szeder, 
pipacs, ökörfarkkóró a gazdanövénye, de az eg>'es 
gubacsok darazsai nem mindig ismeretesek. A 
kocsános tölgy makkjuk a csészéjén levő sza- 
bálytalan, belül tlreaes, swka nevű. Pest vmegyé- 
ben zsíros giJbánaK nevezett gnbacsot a Cyióips 
calycis Burgs. (aj okozza. A vadrózsán fejlődő és 
bedeguár néven ismert gnbacsot a RhodiHs rosae 
h. nevű gubacsdarázs okozza. Érdekes és aoktA 
emlegetett gnbacsdarázsf aj a füganemesHS darázs 
(1. o.). L. még Gvbacs. 

QalMMsfa, a fás növények fa és kérge között 
kfilönböző gombák vagy állatok (pl. az almán a 
vértetü) megtelepülése folytán keletkező osomóe 
vagy fűrtszerú daganat, amely a sérülés v. fagy 
folj^án k^tkezett rákdaganatokhoz hasonlít, v. 
pedig a boszoitínysepröhöz hasonló elágaződást 
okozza. 

G^bacslegyek, L Gvbacslégy felék. 



Oubacslégyfélők 



60 



Gubernátor 



(JubacBlégylólék (Gecidomt/idae). Valamony- 
nylen apró tonnotüek, aránytalanul nagy, elöl 
elszélesodó, lekerekített, tövükön erősen megkes- 
kenyedő 8 rendszerint szőrözött, szivárványszín- 
ben csillogó szárnyuk van. Fejük meglehetős 
nagy s ezen számos (13— 36) golyó- vagy henger- 
alakú izböl álló, pamatonként szőrökkel díszített 
csápot visehiek. Szívókájuk rövid, négy izböl álló, 
mely részek azonban külön-külön nem vehetők 
ki mindenkor. Lábaik karcsúak, hosszúak és vé- 
gükön csak egy-egy tapadókorongot viselnek. 
A potroh 8 gyűrűből álló, hengerded alakú ; a nős- 
tény potroha kihegyesedik és egy eléggé kiálló 
tojócsőben végződik. A nőstények petéiket külön- 
féle növények különféle részeire tojjak. A kikelő 
lárvák helyén a növényi sejtek kisebb-nagyobb 
mérvft sarjadzásnak indulnak, esetleg valóságos 
gubaosokat is képeznek. Innen e rovarcsalád neve. 
A gubacsiegyek rendszerint élénk színezetűek, 
gyakran vörösek, néha sárgák, mely színt azon- 
ban haláluk után csakhamar elvesztik. A gu- 
bacsiegyek különféle növényi részekben élősködő 
lárvái orsóidomuak, sárgás-fehérek, sárgák vagy 
vörösek. Ott bábozódnak be, ahol étnek ; ez rend- 
szerint áttelelés után tavasszal következik be. Leg- 
fontosabbak a következő gubacsiegyek: Az egyéves 
fűzfavesszőkben, nevezetesen a Salix purpurea 
hajtásaiban ól a Cecidomyia salicis Schrk. • az 
idősebb fú/faágakban s a törzsekben a C scuici- 
verda Duf. ; többféle fűzfa rügyeiben a C. rosmia 
Frisch. ; bükkfalevelek gubacsaiban a C. fagi Htg. 
és a G' püigera Löw. ; a tűlevelűek tűiben a G. 
hrachyntera Schwág. ; fiatal körtefákon a G. nigra 
Meig. ; az ideje előtt összezsugorodó körtefaleve- 
leken a G-piri Bouche ; a cseresznyefák eltorzult 
ághegyeiben a G. cerasi Löw. ; a szarvaskerep 
— Lotus comiculatus — hagymaszerű megvas- 
tagodásaiban a C. loti Deg. ; a borsóhüvelyekben 
a G. pisi Löw. ; a repce-becökben a G. brassicae 
Wimmertz ; a búza virágzatában a G. tritici 
Kirby és a C. aurantiaca Balth. Wagner, a búza 
szárában a G, eguestris Balth.Wagnor ; a búza és 
rozs szárában a hírhedt hesszeni Wjtj: G. destruc- 
tnr Say, 1. Hesszeni légy. 

Gubacsrózsa, 1. Füzrózsa. 

Gubacsvirág, a füge (Ficus) virágzatának 
HZ a virága, amelyet a korsóalakú virágzaton 
b<»lül a gubacsdarázs felkereshet ; ez csak a rö- 
vid bibeszálú, szomölcstelon magházú, amelybe 
a G.-daráz8 rövid peterakó csöve beér, ahol 
azQt&n a petét lerakva, a petéből az állat ki is 
fejlődik. Ez a G., ellentétben a magvas virággal. 
L. Fügefa. 

Onoáa vagy gubaszabó, ruházati iparos, aki a 
köinép édtal visebil szokott gubát készíti. Leg- 
nagyobb mórtékben vannak elterjedve a magyar 
R tót vidékeken, ahol t. i. a nép gubát visel ; nove- 
íeteeen Hajdú, Bihar, Szatmár, Borsod és Zem- 
plén vármegyékben.-Nagyobb jelentőséggel ez az 
iparág hazánkban már nem hir. Némely vidéken 
háziipar. 

Gabaevo. adók. Varasil vm. kliuíjcci j.-ban 
íiBio) 988 horvát lak. ; u. p. é.s u. t. VÖliko-Tnro- 
▼ISée, * 

Qabasöozj János, kalocsai érsek 1686 óta. 
Megelőzőleg 16Ö8. pécsi, 1676. váozl, 1680. nyit- 



rai püspök volt s az utóbbi móltóságot mint érsek 
is megtartotta. Megh. Bécsben 1686 ápr. 10. Haza- 
fias, áldozatkész főpap volt, kinek emlékét egy 
12 növendék számára a pesti papnevelőben tett 
alapítványa is megörökíti. 

Gubbadás, 1. Görbedés. 

Gubbio (az ókorban Sgudum, a középkorban 
Eugvbium), város Ferugia olasz tartományban, 
(1911)29.018 lak., a XIII. sz.-ból való dómmal és 
több értékes festményt tartalmazó templommal, 
szép gót palotával (dei Consoli), amelyet a XIV. 
sz.-banMaffoi Giovanelli épített. Aresidenza muni- 
cipaleban őrzik egyéb értékes gyüjteményekeu 
kívül az 1444 a városban föltalált híres euf?ubiumi 
táblákat (1. o.). A XV. sz.-ban a majolikái voltak 
nagyon híresek. Különösen nagy hírűek voltak a 
fémfényű s azok között az aranyos és rubinvörös 
mázú edények. Majolika-gyár még most is van né- 
hány működésben, amelyek a régi szép majolika- 
gyártmányokat sikerrel utánozzák. 

Gubbiomajolika, 1. Agyagipar (története) ós 
Lüszteres edények. 

Gubec Mátyás, az 1572-iki horvát parasztlá- 
zadás vezére. A lázadás Tahy Ferenc susedgradi 
birtokán kezdődött, tovább terjedt a Száva és 
Kulpa folyók közötti vidékre, sőt a szomszédos 
Krajnára is. Véget vetett a nagy pusztításnak 
Draskovic György horvát bán serege, amely G. 
csapatait Stubicánál szétverte. G.-et Zágrábban, 
a Márk-téren, Dósa György módjára kivégezték. 

Guben,azugyanily nevű járás székhelye Frank- 
furt porosz kerületben, (i9io)38,-i85 lak., posztószö- 
véssel és festéssel, bőrgyártással, cscrépedényké- 
szítéssel, fürész-, göz- és vízimalmokkal, gép-, 
kalap-gyártással ; közelében barnaszénbányákkal. 
1462 jún. 5. II. Frigyes brandenburgi választó és 
Podiebrad György itt kötöttek egymással békét. 
1815-ben került Poroszországhoz. 

Guberálás, a kártya- v. egyéb játékoknál a tót 
ellenértékének tényleges ki tevését jelenti. 

Gnberf orrás, vas- és arzéntartalmú forrás Sro- 
bienica (1. o.) boszniai város közelében, a szerb 
határ mellett. 

Gubernaculuin (lat.), kormány, koi-mány- 
rúd ; gid)ernátor, kormányzó, kormányos is ; gu- 
bernium, a tartományi központi kormányszék, 
igazgatóság. E néven szerepelt az erdélyi főkor- 
mányszék is. L. Erdély. 

Gabernaculam Hnnteri v. gubemacu- 
lum test is, a nemi szervek fejlődésében fontos kt>- 
teg, amely a fejlődése kezdetén magasan fekvő 
herét fejlődése folyamán úgyszólván levezeti a 
herezacskóba a lágyékcsatornán át; kifejlett 
egyénben maradványa a lig. scrotale inferius. L. 
még Nemi szervek. 

Gubemáth Avtal, akad. tanár, szül. 1757. Raj- 
kán (Mosón vm.). megh. 1814'nov. 2. Pozsonyban. 
A jogot Győrött és Bécsben végezte, 1792. nevez- 
ték ki a pozsonyi akadémia tanárának. 1797. és 
1805. a pozsonyi fölkelőseregben kapitányi ran- 
got viselt. Alkalmi magyar és latin versein ós 
fordításain kívül megjelent főbb műve: Institu- 
tionum linguae et litteratunve hungaricae, 2 tömi 
(1802-03). 

Gubematis, Angeh de, 1. De (hibemaiit. 

Gubernátor, 1. Giilto-nacvlum. 



Qubernija 



— 61 — 



Gude 



Oabemija (orosz, a. m. kormányzóság), Nagy 
fotel- úta a tartományok hivatalos elnevezóee. 
Minden G. kerületekre (ujeezd) van felosztva. 

Cáabernlum (tglat.), 1. Chibemaculwn. 

Gubit*. Friedi-Uh Wilhekn, német író, szül. 
iiiltr.<.'tH?n 178í> febr. 27., mogh. Beriioben 1870 
jún. ő. 1817-ben alapította m^ a OeseUschafter 
c. folyrtinit- >t, melyben Heino olsö vereei jelentek 
metr ión át a V'ossisohe Zoitim^ színházi 

birn ~ kiadta a Jahrbuch deutscher Büh- 

nen )-1867) c. folyóiratot. A Dentscher 

Vül,. : (1839— 69) megáUapította népírói 

hírne\t't. Nevezetesebb még Erlebnisse c mun- 
kájú, mely korára vonatkozó sok érdekes adattal 
szolgál (Berlin 1869. .3 köt.). 

Qabó, 1. az állattanban azon bárok, amelybe 
(ftleg a ttzövölei^é^ hernyói, mielótt bábbá alaknl- 
náoiík át, magukat beburkolják. A burok a her- 
nyók fbnómfrigyeinek (I. Fonőmirigyekjy éAadéka, 
amely a hernyó száján át kijóve. a levegőn csak- 
hamar fonállá szilárdul meg. Némelyiknél ez igen 
finom, lefejthető és a selymet szolgáltatja. A G. 
az egyes fajok szerint változó alakú és szinQ és 
a báb védelmére való. Selyem-G.-ra nézve 1. 
SeUjemlepke. 

2. G. v. hugó a botanikában, növényrészt te- 
kintve, valami csomós növekedés. Baribugó pl. a 
disznóbojtorján g'jTimölcse ; zsiros G. v. zsíros gu- 
bacs a tölgjnek használt gubacsa, 1. Tólgygvbacs. 

Gubody Sándor, mérnök és politikus, szül. 
Nagykőrösön 1798 jul. 28., megh. u. o. 1885 
aog. 28. Tanult szülővárosában és Késmárkon. 
A jogi pUyát, meljTe kézült, utóbb a mérnöki- 
vel cserélte föl. 184^ban a magyar vasutak építési 
iarazgatójának, mt^d a közlekedésügyi mini.szté- 
riumhoz tanácsosnak nevezték ki. Ezt az állást 
azonban nem foglalhatta el, mert Kossuth a zen- 
dülő horvátok ellen tervezett népfelkelés szerve- 
zését bízta i^ a kecskeméti járásban. A 60-as évek 
közepén Nagykőrösön pol^rmestemek s ország- 
gyűlési képviselőnek választották meg. Ezt a ke- 
rületet többször képviselte. 1875-ben a képviseló- 
ház korebiöke volt. Irt politikai és társadalmi cik- 
keket is. 

Gnbóhüasztás. A feldolgozásra szánt selyem- 
gubókat fulíisztásnak vetik alá, azaz a gubóban 
lovó bábot megölik, nehogj' kikeljen. A fulasztást 
V. száraz meleggel végzik, mely célból a gubó- 
kat 10—12 órán át 70— 80« C. hőmérsékletű le- 
vegőben tartják, vagy gőzöléssel, mely esetben 
10 percig alacsony nyomású gőz behatásának te- 
szik ki. A gőzfúlasztást szárítás követi, nehog>' a 
nedves gubó rothadásnak induson. L. még Se- 
lyem. 

Gnbópöfeteg (n»T.), 1. Pöfeteg. 

Gubóvirág (döt), 1. GMmlaria. 

Gubóvirágiélék (nör), 1. Glóbulariaceae. 

Gubuluvajo (Buluvajo v. Bulavayo), a brit- 
dolaf rikai társaság kormányának székhelye. Kö- 
zelében aranybányák vannak. 1897-ben nyitották 
meg a Mafekingtől idáig épített vasutat. 

Gaiani, adók. Pozsega vm. pozsegai j.-ban, 
Ü910) 330 szerb és horvát lak., u. p. Vilic selo, 
u. t. Pozsega. 

Guccio (fltM: g«oc86), (rianmm),firancia trónköve- 
ielő, kiben sokan X. Lajos firancia királynak s ne- 



jének, Klemenciának (Róbert Károly magyar ki- 
rály nővérének) fiát, és ig>' a francia korona tör- 
vényes örökösét látták. G. i:ió7. Budára jött 
Nagy Ligos király udvarába, aki G.-nak a francia 
trónra emelt igényeit elismerte. G. azután Avi- 
gnonbanjárt, de \1. Fülöp ^ncia királlyal szem- 
ben nem volt képes igényeit érvónyesítenL V, ö. 
Pór Antal, Nagy Lajos magyar király viszonya 
Giannino di G. firancia trónkövetelőhöz (Budapest 
1892). 

Gacsen, dzungáriai város, l. Kucsöng. 

Gncskov, Alexander Ivanovics, orosz poli- 
tikus, szül. Moszkvában 1862. IQusága nagyon 
kalandos volt. Blössör a mandzsúriai vasút őrsé- 
gében szolgált. Azután a búrok oldalán harcolt s 
megsebesülve az angolok fogságába került. Innen 
kiszabadulva, hazatért s a legszélsőbb reakciós 
irányhoz csatlakozott. Egy ideig Moszkva város 
tanácsának volt a tagja. Az 1904— 1905-i japáni 
háborúban a Vörös Kereszt-egylet megbízottja- 
ként működött s Mukdennél ő is japán fogságba 
került. Hazatérve megalapította az októbrista 
pártot (mérsékelt baloldal) s annak vezére lett a 
dumában. 1910 márc. Khomjakov visszalépése 
után a duma elnökévé választotta. E tisztségét 
1911 márc.-ig viselte, amikor Sztolipin miniszter- 
elnök alkotmányellenes viselkedése miatt lekö- 
szönt. 

Gndar, Sierra de (r., 1. Pireneusi félsziget. 

Gudbrandsdalen, Krisztiánia norvég járás 
szűk és meredek hegj^alaktól környékezett szép 
völgye, amelyen a Laagen folyik keresztül, ln,-489 
km* területtel és mintegy 50,000 lakossal. Észa- 
kon a DovreQeld, nyugaton a JötuuQelde lát- 
ható. 

Gudda (gödde), arab folyadék- és gabonamér- 
ték r= 7-57 1. 

Gadden, Bemhard von, német elmegyógyász, 
szül. 1824 jún. 7., belefúlt 1886 jún. 13. a stam- 
bergi tóba. Bonnban, Berlinben s Halléban tanult. 
1851-ben segédorvos lett az illenaui elmegyó- 
gyltó intézetben, 1869. Zürichben az elmegyó- 
gyászat tanára lett, 1872. Münchenbe hívták, ahol 
mintaszerű elmegyógyitó intézetet alapított. Ez- 
után Ottó bajor herceg, majd az elmebeteg II. 
Lajos b^or király orvosa lett, s utóbbival együtt 
beleveszett a stambergi tóba.Nagy tanulmányozá- 
son alapuló agykisérleteket tett és Irt le. Obbmb 
müveit 1888. Grashey adta ki. 

Oíu.ú»,HansFrederik, norvég festő, szül. Krisz- 
tiániában 1825 márc. 1.3., mogh. 1903 aug. 17. 
Düsseldorfban Schirmemek volt tanítványa. 1854 
óta Düsseldorfban, Karlsruheban, majd Berlinben 
múv. akadémiai tanár volt és sok tanítványa ré- 
vén erős befolyást gyakorolt a német tájképfes- 
tésre. Művei túlnyomó részben norvég tájképek, 
gondosak, tárgyilagos htkségfiek, de nem egyszer 
kemények, artrazak. Annak idején igen nagy 
becsben állottak és német képtárakban gyakran 
láthatók. EmUtendők: Norvég tó halászokkal; 
Viking hajók a SogneQordban; A vihar után (Ber- 
lin, Nationalgaleríe) ; Éjjeli halászat Norvégiában 
(Bécs, múv. akadémia) ; Kikötő halászok (dreadiű 
képtár) ; Sz^csend a norvég tengerparton (kölni 
muzecmi) ; Hazatérő halászok (boroszlói muzeimi) 
stb. 



Cudehus 



— 62 



Gudzserát 



Qtidehus, Heinrkh, nómot höstenor, a Parsi- 
fnl bayreuthi kreálója, szül. Altt-nburgban 1845 
raárc. 30.. ino^^h. Drezdában 1909 okt. 9. Schnorr 
von Carolslokl asszony tanítványa. Először 1870. 
lépett fel a berlini Operaházban. 1880— 1890-ig 
Drezdában kaniaraénekes, 1891. a newyorki né- 
met opera tagja volt. 

Oudenaa, Jylland (Jütland) dán félsziget leg- 
nagyobb folyója, Veile járásban ered, a Mos és 
tíJbb más kisebb tavon átfolyva 158km.-nyi futás 
után Kandors mellett a Randorsfjordba ömlik ; 
Silkeborgtól kezdve 8.3 km. hosszúságban a Silke- 
bt)rg-o8atorna segítségével hajózható, vízterülete 
2620 km«. 

Qadenas, elókeló spalatói polgári család 
tagja, 1136. éppen akkor lett spalatói érsek, mi- 
kor a város a magyaroknak meghódolt. Az esz- 
tergomi érsek által szenteltette föl magát, mit 
II. Ince nagyon rossz néven vett, mert a fölszen- 
telés jogát a pápa kiváltságának tekintette ; vét- 
ségét azonban, tekintettel II. Bélára, ki érdekében 
t<)bb Ízben közbonjárt, 1138 máj. 24. megbocsá- 
totta. G. azután többször megfordult II. Béla ud- 
varában 8 mindvégig híve maradt a magyar fen- 
hatóságuak. 

Gudenusbarlang, Alsó-Ausztriában, a Krems 
völgyében fekvő, kőkorszaki leletekben gazdag 
barlang. 

Ondermann, Ghristoph, német matematikus, 
szül. Winneburgban 1798 márc. 28., megh. Mün- 
sterben 1852 szept. 25. 1823-tól Clevében gimná- 
ziomi 8 1832-tól Münsterben akadémiai tanár volt. 
Az elsők közé tartozott, kik az elliptikus függvé- 
nyeknek Jacobi és Ábel által alapított elméletét el- 
sajátították.Múvei: Theorie derModularf unktionen 
und der Modularintegralo (Berlin 1844); Grund- 
risaderanalytischen Spharik (Köln 1830); Theo- 
rie der Potenzial- oder cyklisch-hyperbolischeu 
l<'unktionen (Berlin 1832) ; Lehrbuch der niedern 
Spharik (Münster 1836). 

Ondev Péter, bolgár államférfi, szül. Gradec- 
ben (Kelet-Rumélia) 1863. Szabó és szolga volt, 
mielőtt a szliveni gimnáziumot látogathatta. 
Azután tanító lett, részt vett az 1885-iki háború- 
ban s az 1887-iki felkelésben. Külföldi egyeteme- 
ken befejezve tanulmányait, 1892. osztályfőnökké 
nevezték ki a közoktatásügyi minisztériumba. A 
szobromé tagjává, majd alelnökévé, 1903. elnö- 
kévé választották ; 1ÍK)5. kereskedelmi miniszter 
lett. 1907— 08-íg minisztorolnök ós belügyminisz- 
ter volt. 

Ondia, Sirburla (Dél-Babilonia) papi királyai 
közül egyik legutolsó. Győzedelmes hadjáratot 
vitt a szomszéd elamlták ellen és Babilónia É.-i 
részét is hatalmi befolyása alá juttatta. Hanna 
Istennő tiszteletére alapította Hanna városát a 
későbbi Nlnlvét, mint a somlr kiütúra ogvik lee- 
artlsóbb előőrsét. * ^ 

Ctadin (4M: gtt<ieí),3AA)dore, francia festő, szül. 
T?!Í5 ^*^ *"«• ^ö-' ^^^' 1880 ápr. 11. Gi- 
rodet-Trlosoii tanítványa volt, de csakhamar sza- 
Ía í * történeti festészettel és kizárólag tengeri 
ízEr'^/J^**- ^ frnnc'ft tengerészet hőstetteit 
JOrtwJÓ 90 képe közül, m(«lyi.kot a koimány meg- 
bWsából ÜBStett. 67 a vorsallleei múzeumban van. 
Jelesebb mflvel : A Kent hi^jó égése (1827, Paris, 



Mnsée du Luxembourg); Szélroham az algeri ki- 
kötőién (18.35, u. 0.) ; A Kolumbus hajó utasai- 
nak megmentése (1831, bordeauxi múzeum) : Bre- 
tagnei tengerpart és Csempészek (1844, Berlin 
Nationalgalerie) ; Francia hajó pusztulása a ge- 
novai part mellett (1887) és a Tenger vihar után 
(1839, lipcsei múzeum) ; Francia és hollandi ha- 
jók ütközete (1852, drezdai képtár). 

Gudok, orosz húros hangszer, alakja a gor- 
donkáéra emlékeztet. Fedőlapja sima, hangnyílá- 
sok sincsenek rajta. Három húrja közül kettő 
ugyanegy hangon szólal meg, a harmadik pedig 
— mint alsó ötöd — ezekhez búgó basszust szol- 
gáltat. 

Gudovac, adók. Belovár-Körös vmegye belo- 
vári j.-ban, (i9io) 872 horvát, szerb és cseh lak., 
hitelszövetkezet; u. p. és u. t. Belovár — Bjelovar. 

Gudrun, l. Kudrun. 

Gndsö, kis falu Veile dán j.-ban (Jütland). 1849 
máj. 3. és 7-én itt a Bonin vezérlete alatt álló 
schleswig-holsteiniak visszaverték a Bülow vezé- 
relte dánokat. 

Gudzserát (Gudzsrát, ang. Goojart, Gujerat. 
Guzerate),!. Bombay britindiai presidoncy egyik 
íaríomáw?/a,amelymagábanfoglaljaKathiavar-fél- 
szigetetésa vele határos részeket, a tenger, Radzs- 
putana, Malva, Kandes és Konkan közt, 26,606 
km« területtel és (igoi) 2.700,719 lak. Kathiavar-fél- 
sziget, amelyet 110 km. széles földszoros köt Elő- 
Indiához, aRann és a Cambayl-öböl közt tokszik. 
Hozzátartoznak még Kaco, Kambay, Narukot óá 
Kathiavar hűbórállamok, továbbá Malii Kantba, 
Rowa Kantha, Falanpur és Surat ügynökségek. 
Az összes terület ezekkel s a szintén ide tartozó 
Baroda állammal együtt 182,824 négyszögkilo- 
méter, (1901) 9.088,138 lak. A szárazföldi részt a 
Mahi folyó osztja ketté. A vidék nagyrósze he- 
gyes ós a vael gránitból épült Girnarhegység el- 
éri az 1117 m. magasságot. Ennek K.-i végén 
emelkedik ama kettős bazaltkúp, mely a dzsainok 
legszentebb heg>'e. É.-on a vidék sík és mocsaras. 
Az É.-i részeken az éghajlat forró, az esők gyé- 
rek ; a D.-i rész hűvösebb, a júliustól októberig 
tartó musszon enyhíti a hőséget. G. egyike India 
logtermékonyebb részeiuok ; D.-on a rizs, É.-on és 
a belsőbb részokon a búza, a holcus sorghum, a 
holcus spricatus a nép fótápláléka. A kókuszdió 
és a palmirapálma a partok közeiébon nagy meny- 
nyiségbon található; az artocarpus integrifolia, 
a banána, a bassia latifolia bőven terem ; a cukor- 
nádat és pamutcserjét nagyban termelik. A fauna 
is igen gazdag. Ásványai közül a vasércet ós a 
karneolt bányásszák. A legelterjedtebb háziállatok 
a ló, a bivaly, a zebu és a szamár. Az ipar 1872 
óta némi lendületet vett ; Brotchban, Surateban, 
Ahmedabadban a pamut-, selyem- és szőnyeg- 
szövés elég jelentő.s. A lakosság uralkodó részo 
mahratt ; azonlíivül számos különböző hindu-törzs 
(radzsput, bania, kunbi stb.). pnrszik, azután kolok, 
bhílek, maharok stb. laknak G.-ban. G. csak rész- 
ben brit birtok, részben hűbéres fejedelemségekből 
áll, amelyek közt a jelentékenyebbek : Baroda, Dha- 
rampur, Palhanpur stb. G., Ptolomaios Szurasz- 
trene-je, 1294. lett ré.sze a delhii nagy mogul bi- 
rodalmának. 1563. fonlult meg benne az első euró- 
pai, egy velencei kereskedő. 1611 után több euró- 



GudzserAti 



63 



Quericke 



pai telep keletkezett rajta. 1720. Gaikovar Pi- 
iadsd önáUóinabratt állammá tette. 1802. nyertek 
r^}ta ai angolok először nagyobb toriiletókot, 
amelyokt>t azóta több izben kiterjesztettek. Az 
a UiT' ': székhelye Radzskot, fontosabb vá- 

ros* K il még Surat, Barocs, Cambay ós 

Pntaii. — 2. (r.. ÉatYilpindi egyik kerülete a 
l't'iulzsabban f!. o.) ; Kasmír, a Dzfiilam. Sahpar és 
Csinab f<> ' —3. O. azngyanily nevű 

pendiEWibi raVoao, a Cslnab egy kis mel- 

t ós vasút mellett, Usoi) 18,743 lak.. 8z6- 
L>S8el, arany- és ezüstékszerkészltéssel. 
! ^ ' 1 ktoelében az angolok legyőzték a szike- 
1 ! r /el a második pendzsabi háborúnak véget 
vi't<'tt»'k. 

Gndzseráti, a modem árja. azaz indogermán 
oredetü ind nyelvek egj'ike.Gudzserát tartomány- 
ban mintegy TV', millió ember beszéli. A Zara- 
thustra hitét valló parszik újabbkor! iratai is 
ezen a nyelven vannak Írva. Tehát a zend ta- 
nulmányokra igen fontos. G. nyelvtant írtak : 
Shapurji Edalji, Grammar of the Gnjarati Lan- 
gnage (Bombay 1867); Kaikobad és TisduU, A 
simplifle<l grammar of the Gujarati (London 1892). 
Onéhritmt {eitsá: gehrihí), Jean Baptiste Budes, 
gróf. francia tábornagy, szül. 1602 febr. 2., megh. 
1643 nov. 24. Nemes breton családból származott, 
1635-39. Bernát weimari herceg hadseregében a 
francia segédcsapatokat vezette. Bernát halála 
után (1639) rábírta ennek hadseregét, hogy fran- 
cia szolgálatba álljon s 1640-tól, mint e hadsereg 
fővezére, többnjiro szerencsével harcolt a császári 
hadak ellen. 1643. Rottweilnál megsebesült s e 
sebében halt meg. V. ö. : Vicomte áe ^^/batZíe*, Le 
maréchal do G. (Paris 1912). 
Gnebwiller. város, másként Gebweiler (1. o.). 
Guédel. 1. Belle-lsle. 

Guejarit (isv.i, rombos prizmák, egy irányban 
kitünóen hasad, acélszürke, opak-fémfényű. Al- 
katrészei réz, antimon ós kén. Termóhelje Guejar 
a Sierra Nevadában, Andalúziában. 

Gnelíek, a pápaság híveinek és a császárság 
elleneinek pártneve Olaszországban, ellentétben 
a ghibellinekkel, kik a német császárok párthívei 
és a pápák ellenségei voltak. Eredetét e név a 
Hohenstaufen-családból származott császárok né- 
mpt ellenségeitól. a Welf hercegektói vette a Xll. 
sz.-ban s használata a pápaság híveire fenmaradt 
a Xlll. és a XIV. .sz.-ban is. L. mégOkibeüinek. 
Guelf-rend, 1. We!f-rend. 
Guell y Rentó («tjt«i: g«eiy). Jósé, spanyol író, 
szül. Habanában (Kuba) 1818 szept. 14., megh. 
Madridban 1884 dec. 20. Jogot tanult, sok évig 
ügyvédeskedett Habanában, aztán Spanyolor- 
szágba ment. 1848. nőül vette Jozefa infánsnőt, 
Ferenc király húgát. 1854. ő vezette a forradalmi 
mozgalmat. Az 1856-i forradalomban is résztvett, 
de aztán visszavonult a politikai élettől ée leg- 
inkább Parisban tartózkodott. 1879-ben szená- 
torrá nevezték ki. Nagj- irodalmi munkásságot 
fejtett ki. Irt költeményeket : Ijagrimas del co- 
razón ; Duelos del corazón (Valladolid 1854) ; 
Poesias (Paris 1881) ; drámát : Don Carlos (1879) ; 
prózát: Pensamientos cristianos, filosóflcos y 
políticos (\'alladolid 1854); Traditions amóricainee 
(Paris 1861); Légendee du Montserrat (1886) ; Lé- 



gende de Cathérine Ossema (1873); Les deux folies 
(1879) ; Philippe II et don Carlos devant l'histoire 
(Paris 1878); Imb restoe de Colon (u. o. 1884). 

Gnelma, helység Algériában, 1. Gdma. 

Guelph (ejtsd : gein, város Brit-Kanada Ontario 
tartományában, a Speed-folyó vízesései (9—10 
m. magas) mellett, 11,496 lak., pamutszövéssel, 
varró- és gazdasági gépgyártással, fcildmíves is- 
kolával. 

Gaer.., tud. állatnevek után Gvérin-Méneviüe 
F. E. (I. 0.) nevének rövidítése. 

Guérande (^jtad: geraSd), város Loire-Inférienre 
francia départerapntban, (i9ii) 6913 lak., jelenté- 
keny tongerisó-fózéssel, a XIV. sz.-bói való, m^d- 
nem egészen ép sáncokkal és falakkal, 1.348. épült. 
Notre-Dame la Blanche nevet viselő szép kápol- 
nával. 

Guéranger (ejtsd: gentítoé), dom Prosper, szül. 
Sablé sur Sartheban 1805 ápr. 4., megh. Solos- 
mesben 1875 jan. 30., ahol a hencek kolostorá- 
nak apátja volt. Ö volt megindítója a solesmesi 
bencések nagyjelentőségű és eredményes mun- 
kájának, amely a gr^oríán ének restaurálását 
tűzte ki céljául. 

Gnerche (ejtsd.- gere), város nie-et-Vilaine francia 
départementban,(i9ii) 3254 lak., vászonszövéssel ; 
az egykori templariusok kápolnájával, egy XIII. 
sz.-Ml való templommal. 

Gaercino a. m. a kancsal (tkp. Giovanni Fran- 
cesco Barhieri), olasz festő, szül. 1591 febr. 8. 
Centóban, megh. 1666 dec. 22. Bolognában. Szülő- 
városában Benedetto Gennari és G. B. Cremonini, 
majd Bolognában Paolo Zagnoni tanítványa volt ; 
az utóbbi helyen fejlődésére erős hatással volt 
Lodovico Carracci és Guido Reni művészete. 
Bolognai tanulmányévei után 1642-ig szülőváro- 
sában élt, 8 közben 1619—20. Ferrarában és Ve- 
lencében, 1621-23. Rómában, 1626. Piacenzá- 
ban és 1632. Modenában működött. 1642től halá- 
láig Bolognában tartózkodott, hol virágzó iskolát 
tartott fenn. Működésének első szakában Cara- 
vaggio nyers realizmusának hatása alatt állott, 
míg később kivált Guido Reni műveinek hatá- 
sán az idealizáló formai felfogás hívéül szegődött, 
s ezzel beilleszkedett a bolognai iskola sajátos 
helyi fejlődésébe, melyben mint kiváló kolorista 
előkelő helyet vívott ki. Nagj' dekoratív erő jel- 
lemzi a római Villa Ludovisi egjik termének 
mennyezetére és a piacenzai székesegyház kupo- 
lájába festett freskóit. A budapesti Szépművészeti 
Múzeum négy képét őrzi. 

Gnéret (ejtsd: géré), Creuse francia département 
székhelye, (i9io) 7082 lak., a XVI. sz.-ból való 
kastéllyal, s a váro^ázán kis múzeummal. 
Cinerems (iu»t), 1. Golobiis. 
Gnericke. 1. Heinrích Ernst Ferdinánd, né- 
met prot. teológus, szül.Wettinben 1803 febr. 25., 
megh. Halléban 1878 febr. 4. A hallei egyetemen 
volt teológiai tanár, s élénken küzdött a német- 
ország két protes^ns egyház uniója ellen, ami 
miatt egyidőre tanári állásától is felfüggesz- 
tette a kormány. Művei : De schola. quae Ale- 
xandriae floruit, catechetica (Halle 1824—25, 2 
köt.); Beitr&ge zur historisch-kritlschen Einlei- 
tung ina Neue Testament (1828—31, 2 köt.); 
Historisch-kritísche Einleitung in d. neue Tceta- 



Guerloke-fóle félgömbök 



64 — 



Guérin 



ment (a 3. kiadás ily c.a.: Neutestamontiiche Isa- 
gogik 1867); Handbuch der Kirchengeschichte 
(9. kiad. 1867, 3 köt.) ; Allgemeine christlicho Sym- 
bolik (3. kiad. 1861) ; Lohrbuch d. christ. Archeo- 
logie [2. kiad. 1859). 

2. G., Ottó von, német fizikus, sz. Magdoburgban 
1602 nov. 20., mogh. Hamburgban 1686 máj. 11. 
Tanult Lipcsóbon, Jenában. 1623. Loidenbe ment, 
hol matematikával, mechanikával ós erődítés- 
tannal foglalkozott. 1646-ban Magdeburg polgár- 
mestere lett. Vizsgálta a levegő mechanikai tulaj- 
donságait, föltalálta a légszivattyút és azzal sok 
kísérletet végzett, A róla elnevezett félgömböket 
1664. Regensburgban az egybegyűlt fejedelmek 
előtt mutatta be. A légritkított térre vonatkozó 
kisérletoiböl azt következtette, hogy a levegő ne- 
héz. Föltalálta a barométert, csakhogy higany 
helyett vizet használt. Kimutatta, hogy a baro- 
méter állása ingadozik s hogy a levegő az alsóbb 
rétegekbon sűrűbb, mint a felsőbbekben. Megha- 
tározta a levegő nyomását is. Léghőmérőt is írt 
le, mely a Galilei-félével lényegében egyezik. G. 
szerkesztette az első dörzsölési elektromos gépet. 
Ez kéngolyó volt, melyet kézzel dörzsölt. Azt is 
megállapította, hogy a dörzsölt kéngolyó kisebb 
tárgyakat vonz s hogy egynemüen elektromos 
testek egymást taszí^ ák. Nagy munkájának címe : 
Exporimenta nova, ut vocantur, Magdeburgica, 
de vacuo spatio (Amsterdam 1672. Németül az 
Ostwald-féle Klassikor der exakten Wissenschaf- 
ten című gyűjteményben). Csillagászattal is fog- 
lalkozott és első volt, aki azt állította, hogy az 
üstökösök visszatérését ki lehet számítani. Föl- 
tétlen híve volt a Coppernicus-féle világnézet- 
nek. V. ö. Slavn, Ottó V. G. (Berlin 1907). 

Ouericke-féle félgömbök. Két, egymásra lég- 
mentesen illeszthető, üres félgömb, amelyek által 
bezárt térből a levegőt kiszivattyúzzák, mire a két 
félgömb csak a kívülről ható, a két félgömböt egy- 
másni préselő légnyomás legyőzése után választ- 
ható el egymástól. 

Gaericke-féle időjósló alakok, belül üres 
üvegalakok, melyek a légnyomás változásakor a 
vízben emelkednek vagy leszállnak ; időjóslásra 
használták. ^ Ijl 

Gaericke-féle ür, a légszivattyúval létesíthető 
légüres tér, ellentétben a teljesen légmentes Tor- 
rlcellifélo űrrel, mely a barométerben a higany- 
oszlop felett van. 

Quérldou (franc., cüM: geridoff), kicsiny asz- 
tal, mely a XVU. sz.-ban többkarú gyertyatartó, 
virág v. váza elhelyezésére szolgált. A mellékelt 
éhra egy XV. Lajos korabeli Q.-t ábrázol. 

Gnérigny (^jtad: gerinyj), város Niövro francia 
dópartomentban, (i»ii) 2966 lak., forges de la 
Cbanssade nevű vasmflvekkel, amelyek 1781 óta 
ta állam tiiiujdonában vannak. 

Qaerillaharc, I. Ouerrülas. 

Onérin (.jud: jóre?), 1. Charles, francia költő, 
Bittl. Lunovilleben (Mourthe et Moselle), 1873 
dec 29., mogh. u. 0. 1907 márc. 17. Első verskö- 
tetót : Pleors do nelge (Nancy 1893) Heirdas Rü- 
^ álnév alatt adta. Egyike a legkiválóbb fran- 
cia lírikusoknak; a halál gondolatát, a testi kéjt 
« a ngongó vallásosságot egyaránt ragyogó ké- 
pekbe öltöztetvo f^eii ki úgy szabadabb ritmusú, | 



mint klasszikus formákban tartott verseiben. 
Költeménykötetei: L'art parjure (München 1894); 
Joies grises (Paris 1894) ; Le sang des crópuscules 
(1895); Le coeur solitairo (1898); L'Eros funébre 
(1900); Le semeur des eendres (1901) ; L'homme 
íntérieur (1906). V. ö. J. Viollis, Ch. G. (Paris 
1909). 

2. G., Eugmie (szül, Cayla kastélyban, Albi 
mellett, I8O0,, megh. 1848) és Mamice de (szül. 
u. 0. 1810., megh. 1839), francia író testvérpár, 
akiknek emléke együtt él a köztudatban. Eugé- 
nie álmodozó lírikus tehetség (Reliquiae, Caen 
1855), Maurice viszont főleg erős természetérzé- 
kével válik ki (Reliquiae, Paris 1861, 2 kötet; 
Oeuvres 1869, 3 köt.), de naplóikban egyformán 




Qaáridon. 

erős testvéri szeretet és mélyen érző vallásos ló- 
lek nyilatkozik meg. V. ö. Pautie, Mission d'E. de 
G. (Paris 1873) ; A. Saint Marc, B. de Q. (u. 0. 
1894) ; A. Le franc, M. de Q. (u. 0. 1910). 

3. G., Jules, francia orvos, szül. Boussuben 
1801 márc. 11., megh. Hy érésben 1886 jan. 25. 
1821— 1826-ig Löwenben és Parisban tanult. Ó 
alapította 1839. a nagyhfrü testegyenészoti inté- 
zetet : La Muette de Passy. Számos testegyenészoti 
irat szerzője s a Gazette de la Santó (jelenleg 
Gazette Médicale) megalapítója és szerkesztője. 
16kötetnyl és 400 táblával ellátott testegyenészoti 
munkája az akadémiától kitűzött d^at nyerte; 
e müböl csak egyes részletek jelentek meg. 



Guérlniéra 



65 



Ouerra-Junqueiro 



4. G., Jules, francia politikus, bzUI. Madridban 
1S60 szept. li. Eleinto kótos üzleti vállalkozá- 
sokban vett részt, aztán a politika terére lépett 
8 a nacionalista pártboz csatlakozott. 1899-ben az 
orléansi herceg javára a köztársaság ellen felke- 
lést akart támasztani és Loubet elnök ellen me- 
rényletet követett el. Mikor el akarták fogni, G. 
a Rui» Chabrol egyik házában valóeággal elsán- 
colta nia<;át és csak 38 napi ostrom után adta 
niog magát a rendőröknek. Ezért 1900 jan. 3. 
tízévi fogságra ítélték, de a francia kormány 
1901 júl. szíímkivotésre változtatta G. fogságát 
c8 ót Svájcba vitette. 

5. ír., Ijéon de, francia író, szül. Mortagneban 
lOriK.i i>^í7nov. 29., megh. Hyéresben 1886 jan. 

jusági folyóiratot alapított s Léonide de 
n'V alatt számos ifjúéi regényt és el- 
b< szelest irt. Ilyenek : Le tour du monde (1840— 
1 S 41 ) ; Les jeunes navigateurs (1844) ; Veillées du 
vieux matelot (1848) stb. Történelmi művei : His- 
tuire raaritime de Francé (1842—43) ; Histoire de 
l;i demiére guerre de Russio (1858, a krimi háború- 
ról) stb. 

6. (?., Pierre Karcisse, báró. francia festó, szül. 
Parisban 1774 máj. 13., megh. iaS3júl. 16. Ro- 
-ni iiiltnak volt tanítványa. 1822-ben a francia 
i • de Romé igazgatója volt. A XIX. sz.l. negye- 
in bon Dávid mellett a klasszicista fest^'szet legszi- 
^rorubb és legtekintélyesebb képviselői közé tarto- 
zik. Müveinek egész sora látható a párisi Louvre- 
l)an : Phaedra és Hippolytus ; Andromache és Pjt- 
rhus ; Aeneas és Didó ; Klytemnaestra. A legna- 
^ryobb sikert a Marcus Sextius hazatérését ábrá- 
zoló képo (1799 u. 0.) aratta, hatásos, de színpa- 
dias páto.szával. 

7. G., Vidor, francia utazó és régész, szül. 
Parisban 1821., megh. 1891 szept. 21. A Földközi 
tengermelléki helyeken sokat utazott és neveze- 
tten régiségeket fcKiezott föl. Fóbb művei : Études 
sur l'lle de Rhodos (1856) ; Description de l'llo de 
Patraos et Snmos (1856) ; Voyage archéologique 
dans la régence de Tunis (1862); Voyage dans 
lile de Rhodes (1866); Description ect. de la Pa- 
If'stine (1880) ; La Térre sainto, son histoire, ses 
suuvenirs (1881— 18a3) ; Jérusalem (1889). 

Guériniére {íjtai: geriniér), írangois Éobichon 
ile la, XV. Lajos francia király istállómestere, a 
légi Pluvinel ^Cavendish, Európában csakhamar 
)>lterjedt lovaglási módok reformátora. Az általa 
inaugurált lovaglási metódust École de cavallerie 
1 733) c. munkájában fejtette ki. A fősúlyt a vál- 
lak és a fej tartására fektette. A lovakat, ellen- 
r thon az addig dívó szokással, csak 6—8 éves 

; 1 kban vette dresszura alá. Ö volt az első, ki a ló 
I -i'inak ktllönbözö módjait helyesen leírta, éle- 
~ 1 megkülünbüztet\'e a járás természetes és mű- 
\ ^/ileg kiképzett fajait. A lóversenysportnak 
mindvégig határozott ellensége volt. V. ö. B. v. 
(fettingen, Über die Geschichte und die verschie- 
denen Formen der Reitkunst (Berlin 1885). 

Guérin-Méneville (ojtsd: gerel méavii), Félix 
Edouard, francia természetbúvár, szül. Toulonban 
1799 okt. 12., megh. Parisban 1874 jan. 26. So- 
kat tett a solyemhomyótenyésztés előmozdítása 
és új selyemhornyófajok meghonosítása ügyé- 
ben. Múvei : Iconographie du Régne animál de 

Réeai iV«vy ZosAono. JX. ML 



Cuvier (Paris 1830-44, 7 köt.); Qenera des in- 
sectes (u. o. 1835) ; Species et iconographie géné- 
rique des animaux articulés (u. o. 184Íi) ; Guidc 
de l'éleveur de vers á soie (u. o. 1856). O adta ki 
a Magasin de zoologie, d'anatomie comparé« et 
de palóontologie c. müvet (u. o. 1831 — 44, 20 köt.). 

Guernica {t^taá: gemika), város Vizcaya spanyol 
tartományban, (1910) 3250 lak. Arról nevezetes, 
hogy benne egy tölgyfa alatt jöttek össze mindig 
a baszk tartományok követei, hogy régi kivált- 
ságaik védelmére esküt tegyenek. 

Guemsey (oltsd: gernszi), a rómaiak (Sarwta-ja, az 
angolok birtokában lovó Nornmnn-szigetek (1. o.) 
egyike, 68 km.-nyire Cherbourgtól. A háromszög- 
alakú sziget területe 61-5 km=, (1911) 42,687 lak. 
DNy.-ról ÉK. felé lejtösödik. Ny.-on barlangokkal 
telt magas sziklafalak nyúlnak ki a tengerbe. Ég- 
h^lata nedves és nagyon egyenletes ; a mirtus és 
narancsfa a szabadban is tenyésznek ; földje na- 
gyon termékeny ; fötermék a búza, rozs és a gyü- 
mölcs, különösen az alma. A gazdag legelőkön 
kitűnően tejelő szarvasmarhákat tenyésztenek. Ki- 
viteli cikkül szolgálnak a St. Sámson melletti grá- 
nitbányák termékei. Főhelye : St. Pierre. A szi- 
geten számos a dolmen, menhir és ci'omlech. 

Gaemsey-szarvasmarha, kiváló angol tejelő 
fajta, mely a hasonló nevű szigetről származik 
és amelynek tenyésztésével az amerikaiak is 
foglalkoznak. A híres jersey-marhával rokon 
fajta, csakhogy benne van a borzderos-marha 
vérén kívül a normandiai lapálymarha vére is. 
Sárgás, barnás, v. veresesfakó- tarka, testalkata 
erőteljesebb ésdurvább a jersey- marháénél. Kiváló 
tejelő állat, 450 kg.-os tehenek évi hozama .3000— 
3400 1. zsírdús tej. A G. egyszersmind jó hízó- 
marha is. 

Guéroult (ejtsd :gerú), AdolpJie, francia publicista, 
szül. Radepontban (Euró) 1810 jan. 29., megh. 
Vichyben 1872 jul. 21. Saint-simonista irányú dol- 
gozatait eleinto ■\ Toumal des Débatsban közölte : 
1842—48. többfelé megfordult mint konzul, az- 
után szociáldemokrata cikkeket írt a Credit és La 
République c. lapokba, 1857. a Presse főszerkesz- 
tője lett, 1859. a császársági demokraták lapját, a 
L'opinion nationalet alapította meg, 1863—69. el- 
lenzéki képviselő volt, a császárság bukása után 
pedig a mérsékelt köztársaság hívei közé állott. 
Fontosabb cikkeit Études de politique et de philo- 
sophie roligiou.so (1862) cLmen gyűjtötte kötett)e. 

Gaerra-Jonqueiro (eüud: gem-»anicéira), AbiUo, 
portugál költő, szül. Freixo de Espada-Cintában 
1850 szept. 15. Még tanuló korában adta ki Lira 
doe quatorze annos (1866) és Poemetos című 
költoményköteteit. Több ízben megjelent A morte 
de D. JoSo (Portó 1874) című költeménye nagy 
dicsőséget szerzett neki, melyet a Musa em fe- 
rias (1879) és a Tragédia infantü (1878) címűek 
még növeltek. Hatalmas szatirikusnak, a babona 
és a konvencionális hazugságok kíméletlen osto- 
rozójának mutatkozik A velhice do Patre Etemo 
(Portó 1887) c. művében ; Finis Patriae (u. o. 1891) 
című költeménysorozatában a radikális {)olitikus, 
de egyszersmind az igaz hazafi érzése nyilatkozik 
meg. Os Simples (1892) és Ora^o ao Pao (1902) 
c. művei a nép- és gyermekhit idealizmusát hir- 
detik. 



Querrazzl 



— 66 



Guestyai főesperességr 



Qaerrazsi, Francesco Domenko, olasz politikus 
ée írt, szül. Livornóban 1804 aug. 12., megh. u. o. 
1873 szept. 23. Mazzini barátja volt s mint ügy- 
véd élt Livornóban. 1827-ben jelent meg nagy- 
szabású történeti regénye : La battaglia dl Bene- 
vento (4 köt.), melyet elbai száműzetésében iit 
második mftvo : L* assedio di Firenze követett 
(Paris ia%, 5 köt., Anselmo Qualandi álnév alatt). 
Az 1848-ikl forradalom kitörése után Toscana 
belügyminisztere lett, de ellenezte hazájának a 
római köztársasághoz való csatlakozását. A nagy- 
herceg visszatérése után ö, fogságba került s itt 
Irta meg önigazolását : Apológia della vita poli- 
tlca di Q. (Firenze 1851) cimen. Fogságát később 
száműzetésre változtatták s G. azután Korziká- 
ban, majd Genovában tartózkodott. 1859-ben 
visszatért szülővárosába, de nem tudván meg- 
barátkozni az új helyzettel, a politikai élettől tel- 
jesen visszavonult. Müvei közül megemlítendők 
még : Orazioni funebri d' illustri Italiani (Palermo 
1861, 8. kiad.) ; Beatrice Conci (Firenze 1854, 2 
köt.) ; L' asino, un sogno (Milano 1863, 6. kiad.) ; 
Vita di Andrea Doria (u. o. 1874, 3. kiad.). 

Guerre (franc, ejtsd: gerr) a. m. háború, harc. — 
G. á outrance v. G. á mórt, harc mindhalálig. — 
Notn deguerre (harci név), eleinte az a név, melyet 
a katonának besorozott a maga tulajdon neve he- 
lyébe vett föl ; később valamely színész, művész 
v. Író álneve is. A la guerre mmme á la guerre 
(v. Így is : c'est la guerre) a. m. a harcban harci 
szokás dívik, azaz harcban már így járja. 

Chierrero (ejtsd: gerréro), Mexikó egyik állama a 
Csendes-óceán, Oajaca, Michoacan, Mexikó, Mo- 
relos és Puebla közt, 66,477 km« területtol, (i9io) 
605,437, többnyire indiánus lak. Nagyobbára er- 
dős hegyek borítják. A Rio de las Balzas az álla- 
mot K.-röl Ny.-ra szeli át. A partmenti lagúnák 
közül a Tecpan és Mita jelentékenyebbek, sok sót 
főznek belőlük. Trópusi és mérsékelt égövi növé- 
nyek teremnek rajta. Ezüst-, arany- és rézbányái 
vannak. Fővárosa Chüpandngo, (i9io) 7848 lak. ; 
főkikötője Acapulco, 1902. sokat szenvedett a 
fóldrongóstöl. 

Guerrier de Dumast (ejtsd: gerjó dö dUmá), Pro- 
sper, francia író, szül. Nancyban 1796 febr. 26., 
megh. u. 0. 1883 jan. 26. Előbb ügyvéd, majd ka- 
tona volt 8 csak azután csapott fel írónak. Főbb 
művei : La ma^onnerie (1820, költemény) ; Chios, 
la Gréoe et l'Barope (1821, lírai költ.); Foi et lu- 
mléro8(1838) ; Lee Psaumes traduits on vers fran- 
^als (1858); Couronne poétique de la Lorraine 
(1874); Jacques CaUot (1875) stb. 

Guerrieri-Qouzaga, Anselmo, march£se, olasz 
költő ÓH iwlitikus, szül. Mantovában 1817 máj. 19., 
megh. a Mantova melletti Paludano nyaralóban 
1879 Bzeptember 24. A város legrégibb családjából 
siAnnazott 1848-bana lombardiai ideiglenes kor- 
mány tagift volt. 1849 után Genovában ós Paris- 
ban tartózkodott, liéeöbb Maninhoz, azután Ca- 
voorboz csatlakozott. 1860— 1876-ig országgyü- 
'ÍÍJí^P^**''*' ""^í*" ^y *<íoig a külügyi mi- 
nisztérium fótitkára volt. G. lefordította Goethe 
Faustját (Milano 1862, 2. kiad. 1H72), Iphigenie 
auf Tauris-t, Hermann és Dorothea-t stb Le- 
fordította Horatiust is; mint dalköltő is jó nevet 

vívott KI. 



Gnerrillas (spanyol, ejtsd: geriiyási), önkéntes, 
fegyveres polgárokból esetről-osetro alakult kis 
csapatok, melyek arra törekednek, hogy az ellen- 
ség kisebb csapatait, szállítmányait, raktárait stb. 
megtámadják, az ellenség seregrészoi közötti, va- 
lamint az egész hadseregnek anyaországával v. 
a hadászati alapul berendezett vidékkel való össze- 
köttetését megszakítsák, vagy legalább az ellen- 
séget arra kényszerítsék, hogy az összekötő utak, 
vasutak stb. biztosítása végett sok örséget hagy- 
jon hátra s ezzel működő soregét gyengítse. A G. 
elnevezést csakis o század eleje óta használják, 
amikor ugyanis Spanyolországban így nevezték a 
spanyol országgyűlés (junta) felhívja következ- 
tében a franciák ellen fölkelt spanyol népnek fegy- 
veres bandáit, melyek a francia hadseregnek igen 
sok veszteséget okoztak s nagy részük volt abban, 
hogy Napóleon haditervei nem sikerültek. Az 
1814-iki békekötés után a G.-csapatok nagyob- 
bára rablóbandákká alakultak át. A mexikóiak 
1863 — 66. a franciák ellen, valamint a lengj''elek 
1863 — 84. az oroszok ellen szintén alkalmaztak 
G.-csapatokat. 1848 — 49-ben Magyarországon is 
keletkeztek G.-csapatok, azonban honimkban sem 
a terep, sem a lakosság gondolkozási módja nem 
olyan, hogy G.-k sikerrel működhetnének ; azok 
vagy csapatokká alakultak át, vagy mihamar el- 
széledtek. 

Guerrini, Olindo, olasz költő, 1. Stecchetti. 

Oners., növénynevek mellett Guersent L. B. 
(1776—1848) párisi orvos nevének rövidítése. 

Guesclin, Bertrand du, 1. Duguesclin. 

Guesde (ejtsd : géd), Juíes Basile, francia szo- 
cialista politikus és hírlapíró, sztil. Parisban 1815 
nov. 11. A német-francia háború idején Montpel- 
lierben aDroits de l'Homme című lapot szerkesz- 
tette 8 egy cikke miatt öt évi fogságra Ítélték. 
A büntetés elöl Svájcba szökött. Az amnesztia 
után 1880. visszatért Franciaországba s ekkor 
több hírlapnál dolgozott. 1892-ben képviselő lett. 
1894 tavaszán egy interpellációjával a Périer- 
kabinet bukását idézte elő. Önállóan megjelent 
művei: Essai de catéchisme socialiste (1878); 
Colleetivisme et révolution (1879); La loi des 
salaires (1879); Le colleetivisme au Collége de 
Francé (1883); Le programmedu Parti ouvrier, 
son histoire, ses articles (Lafargue közreműködé- 
sével, 1883); Services publics et Socialisme (1885); 
Colleetivisme (1891); Le Socialisme au jour le 
jpur (1899) ; Quatre ans de lutto de classe(1901); 
État, Morale et Politique de Classe (1901) ; Que- 
stions d'hier et d'aujourd'hui (1911) ; En Garde I 
(1911). 

Guesdisták, a forradalmi kollektivista Jules 
Gicesde (1. o.) hívei, kik a Partié ouvrier fran- 
gais'-t alkotják. 

Guessard (ejtod: gessiár), i?Vanfoi'?, francia nyel- 
vész, szül. Passyban 1814 jan. 29., megh. Ménil-Du- 
randban(Calvados)1882máj 7.EleinténRaynouard 
titkára volt, később az École des Chartes tanára, 
hol az ó-franciát tanította. Kiadványai közül meg- 
említendő az általa szerkesztett Ancions poétes de 
la Francé clmú gyűjtemény (1859—73, 10 köt.), 
melyben 14 chanson de goste jelent meg. 

Guestyai főesperesség, 1. Csázmai főespe- 
resség. 



Queterbook 



e? — 



Quffel 



Oneterbock, Kari Eduárd, német jogtudóg, 
^zűL KönigHbürgben (Oroszország) 1830 ápr. 18. 
SzfllÓTárosában 1861. magántanár, 1863. rondkí- 
vttli, 1865. rendes efryetemi tanár lett. Müvei ki>- 
zttl emlitéet érdemelnok : Do iure maritimo/iuod in 
Prussla sut'cu'o XVI. et ortum est et in usu fűit 
! '*;): Dio Entfitehangsgescbichted. 

<. lurjí 1876); Römiaeh-Armenienu. 

!it< römiéctit'u Satrapien im IV— VI. Jahrhundert 
Könlgsberg 1900). 

Gnetté«, ^iW FroHfois, utóbb, mikor a görög- 
keleti vallásra tért, keresztnevén Vladimír, fran- 
<-ia egyháztörténész, szül. 1816 dec. 1. Bloisban, 
me?h. PárísbMi 1882 ápr. 8. Histoiro de l'Église 
(1847— 56, 12 köt.) c. munkájának 7— 
janzenizmusa miatt 18á2 és 1865. az 
Miit>xn< U'tték, ami erős visszatetszést keltett és 
u ultramontanizmus ellen irányuló agitációra 
dott alkalmat, ü., aki 1862. a görögkeleti bitre 
'rt, 1866-ig az ObservateurCatholique, 1859 óta 
tialáláig az Union cbrétienne hasábjain védte ál- 
láspontját. Egy>*b munkái : Histoire des Jésíuites 
:í köt., 1858—61); La Papauté scbismatique 
1863); Exposition de la dootrine de lÉglise or- 
hodoxe (1866); Souvenirs d'un prétre romáin 
lovenu prétre orthodoxe (1890). 
<;ueoIe (franc, ejtsd : gói), a húsevő állatok 
; kósóbb az emberi szájra is átvitték, külö- 
i a mocskos beszédű, úgynevezett nagyszájú 
iübt'rekre. Átvitt értelemben még iny is ; pl. sci- 
nre de G. a. m. szakácsmesters^ ; Montaignes 
' íres műve, mely az evés és ivás művészetéről 
/ól, .-szintén La scienee de la G. elmet visel. 

Gnenx (franc, oitai: t^) a. m. koldusok, a spa- 
nyol uralommal elégedetlen németalföldi nemesek 
• ve. Az elnevezés onnan származott, hogy 
I- 400 nemes 1566 ápr. 5. átnyiytotta Pár- 
iimi .Margit hercegnőnek, II. Fülöp helytartónőjé- 
nek a Compromissum nevű tiltakozó emlékiratot, 
a helytartónő egyik tanácsosa, Barlaimont gróf, 
kolduscsapatiiak nevezte a kérvényezőket. Ettől 
Lo-/<ivo H-/ ' I. LT* Kietlenek magnkat koldusoknak 
1< és koldusjol vényekot kezdtek 
i.;..- - rmet is verettek, meljnek egyik 
oldalán 11. Fülöp király képe, másik oldalán pedig 
egy koldustarisznya és két összefogott kéz volt 
láthatd) a következő körirattal : En tout íidéles an 
roy — Ju.'jqxie a porter la besaee (Mindenben 
'ivek a királyhoz — egész a koldnstarisznyáig). 
\lba rémuralma alatt léptek fel a vizi-G.-k, 
kik mint vakmerő kalózok sok kárt okoztak a 
panyoloknak. 1572 áprilisban elfoglalták Briel 
ár(^t s ezzel kezdődött a németalföldiek sza- 
adságharca. 
Gaerm mm.- Kerira), Antoniode. spanyol Író, 
zül. Vizcayában a XV. sz. vége felé, megh. mint 
'-''-■"' - =-pök 1545 szppt. 10. Izabella ki- 
;ii nevelkodi'tt, aztán belépett a 
.V .^zerzetélM'. Elkísérte V. Károlyt 
• L:ba 8 egyéb ut.izilsaiban, aztán udvari 

t I császár krónikása és cadizi és mondo- 

t~ k lett. Tanító irányú műveit kwtár- 

!i olvnsták, noha stílusuk keresett- 
^ (r.-t kortársai az «aranyos» 

11 M'k meg. a XVI. sz. spanyol 

prózájára kiHlvezótlen hatással volt. Neveze- 



tes Marco Anrelio o el relox de principee (Val- 
ladolld 1529) c. műve, mely több Ízben jelent 
meg 8 majdnem minden európai nyelvre lefordí- 
tották, magyarra is : Fejedehnok serkentő órája 
címen. Az ifjú V. Károly számára irt s az ural- 
kodásra oktató könyv. Többi müve is tanító Irá- 
nyt, ilyenek : Una decada de los Ceearee (Valla- 
dolid 1539) ; Aviso de privados ; Menoeprecio de 
la Corte y alabanza de la aldea (1591) stb. Epi- 
stolas familiares-ei (u. o. 1539 — 45, 2 köt.) a Bíb- 
líoteca de autores espaSoles 13. köt.-ben is meg- 
vannak. 

Qtievaray Duenas (^Ud: geváni daényan), Luis 
Velez de, spanyol vlgjátékíró, szül. Ecgában 
1570 jan., megh. Madridban 1646 nov. 10. Jogot 
tanult s mint ügyvéd telepedett le Madridban, 
ahol szellemes és kitűnő vígjátékaival csakhamar 
megnyerte IV. Fülöp kegj'ét. Állítólag 400 dara- 
boti rt, melyekből azonban csak 70 maradt fenn. 
Nevezetesebbek : Mas pesa el rey que la sangre és 
Reinar despues de morir. Ez utóbbinak Inos de 
Castro a tárgja. Drámai műveinek válogatott ki- 
adása megjelent Rivadeneyra Dramáticos con- 
temporáneos de Lope de Vega cimű gyigtemé- 
nyében (Madrid 1857—58, 2 köt.). Széltében hí- 
ressé tette G.-t El diablo cojuelo (Sánta ördög) 
(u. 0. 1641 és több izben, legutóbb Rivadeneyra: 
Novelistas posteriores á Cervantes c. gyűjtemé- 
nyében, u. 0. 1851—54, 2 köt.) c szatirikus er- 
kölcsrajza, melyet Lesage Le diablo boiteux c. 
müvében dolgozott át és tett ismertté egész Euró- 
pában. 

Goifens, Godefroi, belga festő, szül. Hasselt- 
ben 1823 júl. 22., megh. 1901 júl. 11. Az anversi 
akadémián de Keysemek volt tanítványa, azután 
Olasz- és Németországban tanult. Az irodalmi irá- 
nyú német falfestészet, kivált Comelius és Over- 
beck hatása alatt G. Swerts Jannal együtt igye- 
kezett azt Belgiumban meghonosítani. Közösen 
festettek falképeket az Anvers melletti St. Ni- 
oolas és az anversi Szt. György templomban 
(1859 — 71), valamint az ypresi és courtraii város- 
házban. 

Goifervonalak (geoi.) a. m. középmorénák, 1. 
Gleccser és Moréna. 

Gőg nemzetségéből Benkad 1216. s Márk 12-83. 
királyi pristaldus, Konrád pedig, Qugi Kölcsey 
fia, 1262. már comcs volt. Konrád oomes és neje 
szerzetbe akarván lépni, 1267. gugi törzsjószá- 
gaikat a szentmártoni apátságnak ajándékozták 
s nemzetségüket sírba vitték. 

Gnga, népies elnevezése a fej és a nyak öesze- 
szögeUése t^án kifejlődő különböző daganatok- 
nak (1. Golyva). Állati betegségek közül különö- 
sen ide tartoznak: a sertések görvélykórja (I. 
Tuberkulózis) és a szurvasmarhák su^ürgomba- 
betegsége, 1. Aktinomikózis. 

Gnga, kisk. Szolnok-Doboka vm. désij.-ban, 
(i»io) 4-i-í- oláh lak. ; u. p. és u. t. Dés. 

Gugahalál. népies neve a keleti pestis egyik 
alakjának, a mirigj-postisnek, melynél a nyakon 
keletíceznek kisebb-nagyobb daganatszerú kelé- 
sek, amiket a nép gugának mond. 

<>affel (a lat. cucullus-hól), eredetileg a régi 
egyiptomi szerzetesek fövege, mely a keresztes 
hadjáratok alkalmával Európában is elteijedt, hol 



Gusrernok 



- 68 — 



Guicciardini 



eleinte szintén csak szerzetesek viselték. A ö. oly 
fóvog volt, melynek hátulsó része a vállra lelógott 
és a köpenyeghoz gombolták. A XIV. sz. óta az 
előkelő körökben férfiak és nők egyaránt viselték. 
A XV. sz.-ban e viselet v^leg kiraont a divatból ; 
jelenleg csak a bajor uralkodó család elhalt tagjai- 
nak temetésekor viseli 24 férfi, akik gyertyát és 
n királyi ház címerét viszik. 

Qagemok (helyesebben Cugemi), germán 
néptörzs, kiket Tiberius császár az alsó Rajna 
védelmére telepített le ; de már Július Civilis rá- 
bírta okot, hogy a batavusok lázadásához csatla- 
kozzanak. Némely tudós a szikamberekkel (1. o .) 
azonosítja őket. 

Oaggol (ném. achteflastig, ol. impoppaio, 
franc, sw' cul, ang. by the siem, a. m. tatterhes) 
az a hajó, melynek hátulsó része jobban megter- 
heltetvén, mélyebbre merül a vízbe, mint az eleje. 

Guggoló bab a. ra. gyalog bab, 1. Bab. 

Guggoló temetkezés. Az újabb kőkorban, de 
már elvétve a régibb kőkorban is találkozunk 
azzal a szokással, hogy a holtakat nem kinyújtva 
és hanyatt fekve, hanem zsugorított helyzetben 
temették el. Általános ez a szokás a régi bronz- 
korban is. A zsugorított vázat vagy oldalt fekve, 
vagy ülőhelyzetben temették el, ez utóbbiakat 
értik G. alatt. 

Qngüsi.Eugcn, német történetíró, szül. Bécsben 
1857 ftug. 2Í. Több becses munkát írt és mint 
műbíráló és kritikus is tekintélyes nevet vívott 
ki magáuak.Munkái : Friedricb von Gentz's Mani- 
feste vom Jahre 1809 und 1813 (Wien 1888); 
Geschichte der Stadt Wien (1892) ; Leopold von 
Ranke (1893) ; Kaiserin Maria Ludovica (1894) ; 
Froiherr von Qentz. Eine biographische Studie 
(1901); Das Buch von der Nachfolge Goethes 
(1911). 

Guglielmi (edtad : guiyi— ), Pietro, olasz zeneszerző, 
szUl. Massa-Carrarában 1727 máj., megh. Rómá- 
ban 1804 nov. 19. Zenei tanulmányait atyjánál 
kezdte, aki karmester volt, és a nápolyi konzer- 
vatóriumon Durantenál fejezte be. 1755-ben To- 
rinóban, 1762. Drezdában, 1772. Londonban lett 
karnagy ; 5 év múlva hazatért. 1793-ban Rómá- 
ban a Szt. Péter bazilikában lett karnagy. A kö- 
zönség kegyeltje lett és az is maradt, Címarosa 
és Paisiello mellett is. 115 operát írt, azonkívül 
misét, zsoltárt, kamarazeneműveket nagy szám- 
mal. Pia, Pietro Carlo, szül. Nápolyban 1763., 
megh. Massa-Carrarában 1827 febr. 28. mint a her- 
cegnő karnagya ; 41 dalművet szerzett. 

Gngoraia, 1. Baba, 4. 

Gagorázás, uz aldunai és a tiszavidéki hajósok 
nyelvén egyértelmű a kukázással, 1. o. és Kapasz- 
kodó hajózás. 

Ouhl, Ernst, német művészeti Író, szül. Ber- 
linben 1819 júl. 20., megh. u. o. 1862 aug. 20. 
Olaszországi tanulmányútja után 1848. a berlini 
egj-otomen magántanár, később a művészeti aka- 
démián a műtörténet tanára lett. Főbb müvei : 
Ephosiíuia {184B); Künstlerbriefe (1853—57) ; Le- 
bon (lor í}rio<'hpn und Römor nach antiken Bild- 
W(>rkt«n d:Hgct<te!lt (1860-64). 

Quhns, I. (toonzc. 

Gnhra, Zay Mlnoralogiájában a poralakú gipsz 
neve; tulajdonképen kovalis/t (kteselguhr). 



Guhrau (Gora), az ugyanily nevű járás szék- 
helye Boroszló porosz kerületben, (i9io) 4873 lak., 
cukorgyárral, gőzmalommal és orgonakészítéssel. 

Goiana, 1. Chijána. 

Guiart des Moulins (ejtsd : giár dé mnieS), fran- 
cia író, szül. Airo-en-Artoisban 1251., megh. u. o. 
mint kanonok és dékán 1313 után. 1191 — 95 
közt dolgozta át Petrus Comestor História scho- 
lasticáját Bible históriai elmen. V. ö. S. Berger, 
La bible franpaise du moyen-áge (Paris 1884). 

GmloeTt{eitai:giher),l.JacquesAntoineHippoli/te, 
gróf, francia tábornok és katonai író, szül. Montau- 
banban 1743 nov. 12., megh. Parisban 1790 máj. 6. 
1762— 6.3-ig Németországban harcolt a poroszok 
ellen, később pedig (1766) Korzika elfoglalásában 
vett részt. Első művében : Essai général de tac- 
tique oly hevesen támadta meg a francia tábor- 
nokokat, hogy művét csak Poroszországba való 
menekülése után Londonban (1772) adbatta ki. 
1775-ben Franciaországba visszahívták s ezután 
gyorsan előléptették. Az említett művén kívül 
még sok katonai értekezést írt, melyeket I. Na- 
póleon 1803. összegjiijtve adatott ki (Oeuvres 
mii. du Maréchal de Camp J. Guibert) ; nevezete- 
sebbek ezek közül : Défense du systéme de guerre 
moderné (Neuchat. 1779) ; Traité de la force pu- 
blique (Paris 1790). 

2. G., Joseph Hippolyte, bíbornok és párisi ér- 
sek, szül. 1802 dec. 13. Aixben,megh. 1889 aug. 15. 
A franciaországi katolikus mozgalom feje volt. A 
Sacré coeiu' de Jósus-nek szentelt nagy templom- 
nak a Montmartre-en G. vetette meg alapját. Élet- 
rajzát Gagnelle de FoUenay írta meg (Paris 1896. 
2 köt.). 

Guibert de Nogent, bencésrendi apát, szül. 
1053. Clermontban, megh. 1124 körül. Történeti 
és sokoldalú teológiai munkái d'Achéry gyűjte- 
ményében (Paris 1651) jelentek meg. önéletrajzát 
Georges Bourgin (u. o. 1908) adta ki. 

Guicciardini (ejtsd: gviccsardini), 1. Franccsco, 
olasz történetíró, szül. Firenzében 1483 márc. 6.. 
megh. 1540 máj. 23. Padovában tanult, azután 
szülővárosában volt ügyvéd. 1513— 34-ig pápai 
szolgálatban állott, mint Modena és Reggio, ké- 
sőbb Romagna konnányzója. 1534-ben visszatért 
Firenzébe s a Modici-párt főemberei közé tarto- 
zott. Mikor azonban a hercegi hatalmat alkotmá- 
nyos korlátok közé akarta szorítani, kogp'osztett 
lett s visszavonult a politikai élettől. Fő történőt i 
müve a Storüi d'ltalia, mely az 1492— 1534-ik 
évek történetét foglalja magában, 1561—64. je- 
lent meg Firenzében. E mimka 50 év alatt 10 ki- 
adást ért és a legtöbb európai nyelvre lefordítot- 
ták. Újabb kiadásai közül a legjobbak Bosinié 
(Pisa 1819, 10 köt.) és Bottaé (Paris 1832, 6 köt. 
és Milano 1875, 4 köt.). V. ö. Benoist, Guichardin, 
historion et homme d'État (Marseille 1862); A. 
Rossi, Francesco G. e 11 governo floreutino (Bo- 
logna 1896-1900, 2 köt.). 

2. ír., Framesco, gróf, olasz államférfiú, sztll. 
Firenzében 1851. Az olasz képviselőházba 1882. 
választották be. hol a centrumhoz tartozott. Az- 
után egy ideig Firenze polgármestere volt 1896 
márc.— 1898 jún.-íg Rudini kabinetjében a keres- 
kedelmi- és fóldmívelésügyi tárcát viselte, nifyd 
Sonnino kormányában két izbon volt külügymi- 



Guioh. 



— 69 



Guldo-kéz 



niszter (1906 febr.— máj. és 1909 dec.— 1910 
rnárc.)- 

Guicta., állatnevek mellett Guichuier Adolphe, 
francia ichtliyologus nevének rövidítése. 

Guichard'(«ü««4: K***'), Kari GotUiéb, német 
liii<i;wit „ti író, szül. Magdebnrgten 1734., megh. 
Potsdauiban 1775 máj. 13. A hollandi seregben 
szolgált 1747— 51-ig, azután Angliában tartózko- 
dott, ahol Mémoires militaires sui- les Grecs et les 
Romains című művét írta (2 köt., 1757—60), 
mellyel II. Frigyes p<irosz király figyelmét ma- 
gára vonta. A király 1758. udvarába fogadta és 
többek között a rómaiak taktikájáról folyó vita 
alkalmával a pharsaluíi c.>^tában szerepelt Quin- 
tu.^Caeciliust tévesen Quintxis Icilius-nak mondta. 
Miután G. a királyt tévedésére ílgyelmeztotni 
nu^réf:zk»-(lott, utóbbi félig bosszúsan elrendelte, 
hl ir> ti. »;.;.! Illa Quintus Icilius nevet használja. 
! 7.")'"'-Licn ' nki iites csapatot vezényelt, 1761-62-ig 
i»MÍiir Henrik herceg alatt harcolt az osztrákok 
t'ihn. 1773-ban adta ki a Mémoires critiques et his- 
toriques sur plusieurs points d'antiquités militai- 
ro.=? c. müvét (4 köt., Berlin), melyben Caesarnak 
h: :imai hadjáratát bírálgatta; ekkor ezredesi 
r a!i_'<it kapott a királytól. A hétéves háború bevé- 
iTOzte után a kir. könyvtár- és levéltárnak az 
(>lsó 6re volt. 

Gniche (ctitad: gís), Diane, grófiió (a szép Cori- 
sande), szül. 1554., megh. 1620., Paul d'Andouins, 
Louvígny vicomte-jának egyetlen leánya. Férje, 
FhUibert Gramont-G. gróf, La Fére város ostro- 
mánál 1580. esett el. Nemsokára ezután Henrik na- 
varrai király (a késóbbi IV. Henrik francia király) 
kedvese lett és hathatósan segítette őt a kath. 
liga elleni harcaiban. Henrik sokszor követte ta- 
nácsait, de amikor szépsége már elhervadt, el 
kellett hagynia az udvart. 

Gaichenbach, falu a trieri porosz kerületben, 
1910) ni)67 lak. ; köszénbányászat. 

Ciioida (ol., eijtsd gvíd* ; tcanc. ffuide), így ne- 
vezik a fugában y. o.) a témát (Dux) vagy álta- 
lában a kánon és az imitáció fömotivumát. 

Guide (franc, ojtsd: gid), a. m. vezetó. útmu- 
tató : mint könyvcím vezérfonalat, kézikönyvet 
jelent. Katonai értelemben lovasküldönc. I. Na- 
póleon elóbb saját személyének biztosítására, ké- 
sóbb a császári főhadiszálláson fontos parancsok 
stb. kézbesítésére ilyen G.-ekból lovascsapatot szer- 
vezett. Némely európai seregben (pl. az olaszban) 
még most is vannak ilyen, főleg lovas-küldönc 
szolgálatra kiképzett élite lovas-csapatok. 

Goidi (^ted : i?vidi). 1 . Alessandro, olasz költő, szül. 
Paviában 1650 jún. 14., megh. Frascatiban 1712 
jún. 12. Hosszabb időt töltött a pármai udvarban, 
azután Rómában, hova Krisztina svéd királynőt 
kis«>rte el. G. lírai költő és drámaíró. Lírai költe- 
mtnyeinek életrajzzal ellátott te^es kiadása jelent 
moíT Velencében 1751 és Rivában 1821. Legneve- 
zetosebb drámája : Endimione (1692). Irt pásztor- 
költeményeket is. V. ö. Carini, L'Arcadio (Roma 
1891); Camoni, Alessandro G. (Pavia 1897). 

2. G., ígnazio, olasz orientalista, szül. Rómá- 
ban 18W júl. 31. 1871-ben a vatikáni könyvtár 
nMüiznaTikai osztályának igazgatója lett, 1876 
:a t...!.tja a római egyetemen a sémita ílloló 
giát, lb78. rendkívüli, 1879. rendes tanárrá ne- 



vezték ki. Számos munkát írt az arab filológia 
köréből, később haz^ának politikai viszonyai az 
etióp nyelv és ennek dialektusai felé terelték ; a 
keleti filológia e részének G. ez idő szerint leg- 
jelesebb múvelöi közé tartozik. G. az Accademia 
deí Lincei ta^a és egyik titkára ; e tudós társa- 
ság kiadványai közt jelent meg számos munkája. 

3. G; Tommaso, olasz festő, 1. Masaccio. 

Gxiidiccioni (^tsd: svidiccsóai), Giovanni, olasz 
költő, szül. Luccában 1500 febr. 25., megh. Mace- 
rati^ban 1541 aug. A papi pályára lépvén, gyorsan 
mentelőre és már 34 éves korában püspök és pápai 
nuncius lett. Volt romagnai kormányzó és főhad- 
biztos is. Verseivel előkelő helyet foglalt el korá- 
ban a petrarchisták táborában; különösen hazafias 
szonettjei kiválóak ; leveleinek gytytemónye ér- 
dekes. Munkáit újabban (1867) a Barbera-cég adta 
ki Firenzében, Minntoli egy jeles életrajza kísé- 
retében. 

Guido (Wito), 1. spoletoi henrg (883-894), 
Lambert herceg fia. Sokat küzdött friauli Beren- 
gárral az olasz királys^ért. 889-ben aztán Pá- 
viában olasz királlyá koronáztatta magát, 891 
febr. pedig V. István pápa Rómában császárrá 
koronázta. Amulf német király elől azonban Dél- 
Itáliába kellett hátrálnia, hol nemsokára meghalt. 

2. G. (de Lusignan), jeruzsálemi, később ciprusi 
király. Poitoui főnemesi családból származott. 
Neje, Sybilla, Amalrich jeruzsálemi király leánya 
volt s ezen a réven előbb sógorának, IV. Balduin- 
nak helytartója, majd 1186. jeruzsálemi király 
lett. Ó vívta Szaladin szultánnal 1187 júl. 3—4. 
a szerencsétlen hittini csatát, melyben a keresz- 
tény sereg megsemmisült s maga G. fogságba 
került. Innen kiszabadulva egy ideig Akkon os- 
tromát vezette. 1192-ben lemondott a jeruzsálemi 
királyságról s Oroszlánszívű Richárd angol ki- 
rályt<>l a ciprusi királyságot kapta hübérbe. Megh. 
1195. Családja 147.3-ig uralkodott Ciprusban. 

Ooido d'Arezzo (Arezzóí Guido, lat. Aretinus), 
olasz zenetudós, a mai hangjegyírás feltalálója. 
Az újabb kutatások szerint nem a toscanai Arezzó- 
ban született, amint sokáig hitték, hanem Paris 
mellett 995 táján, megh. valószínűleg 1050 máj. 17. 
A StMaor desFossés kolostorban nevelkedett, ezért 
Gttido de Sancío Mauro néven is említik. Rágal- 
mazó irigyei miatt a Ferrara melletti Pomposa ko- 
lostort el kellett hagynia, Arezzóba vonult, s 1029. 
Avellanóban a kamaldoli-kolostor priorja lett. ö 
találta fel a hangjegyvonalak mai használati 
mó4ját (1. Arezzói szótagok). A transzponálás (mu- 
tálás, mutáció), valamint a Gwdo-kéz (l.o.) az ő ta- 
lálmánya. Zeneelméleti iratai : Micrologos de dis- 
cipliua artis musicae, előszó gyanánt az arezzóí 
püspökhöz írt levéllel ; Regnlee de ignoto cantu (ez 
egy antifonarirmi előszava); Epistola Michaeli 
Monacho do ignoto cantu directa ; mind megjelent 
Gerbertnt'l (Scriptores, U. 2-50). 

Gaido de Caaliaco, 1. Ghauliac 

Qaido-íéle szótagok, 1. Arezzái szótagok ée 
Szolmizádó. 

Gaido-kéz. A zenetörténetben arezzóí Gvido 
(1. Guido d'Arezzo), a XI. sz. nagy zenereformA- 
tora után nyerte e nevet Mechanikus segédeszköz 
a régi szolmizáció (1. o.) megtanulására. Rendel- 
tetése az volt, hogy a tanítványoknak a balkéz öt 



Guidon 



— 70 — 



Guillaume de Lorris 



lyjánftk 14 izülete és öt ujjbegye segítségével az 
akkoriban használt 20 énokhangot (G— e*) szem- 
léltetflleg feltüntesse s jól az emlékezetükbe vésse. 
Minden izületet és ujjbegyet elneveztek egy bang- 
ról ; a huszadik hangot úgy képzelték, hogy a 
középnjj hegye fölött lebeg. 

Guidon (franc, ejtad : t^Aöa), annakelötte kis 
jelzőzászlót jelentett. Irományokban v, nyomtat- 
ványokban a közbeszúrások eszközlésére hasz- 
nált jeleket {{=, \- stb.) szintén Q.-nak nevezik, 

Guido Reni, olasz festő, 1. Reni. 

Ooienne, 1. Guyenne. 

Guillrey (franc, űHmA: gitré), Jules, francia ipar- 
művészeti író, szül. Parisban 1840. nov. 29. Jogot 
végzett 8 azután a pónzügyminisztériumban, majd 
1866-tól a nemzeti levéltárban nyert alkahnazást. 
Pó müvei : L 'oeuvre de Charles Jacque (1886); 
Hlstoire de la réunion du Dauphiné h la Francé 
(1866) ; Les Caffleri, sculpteurs et fondeurs-cise- 
leurs (1877) ; Histoire générale de la tapisserie 
(1885) ; Comptes des bátiments du roi sous Louis 
XIV. (1879—1901) ; Antoine van Dyck, sa vie et 
son oeuvre (1881); Inventaire général du mo- 
bllier de la couronne sous Louis XIV (1886); 
La tapisserie depuis le raoyen-Sge jusqu'á nos 
jours (1885). 

Chügnes (ejud: ginj], 1. Josephde, orientalista, 
szül, 1721 okt. 19. Pontoiseban, megh. 1800 márc. 
19. Parisban. 1767. a szír nyelv tanára lett a 
Collfege Royalon, 1769. a Louvre régiségtárának 
felügyelője, 1773. az Akadémia tagja. Állását a 
forradalomkor elvesztette. Főleg a kinai nyelv- 
vel és történelemmel foglalkozott. Fő munkája : 
Histoire générale des Turcs, des Mogols etc. (Pa- 
ris 1756—58, 4 köt.) ; továbbá a Su-King fordí- 
tása (1771). 

2. O., Louis Joseph de, az előbbinek fla, szül. 
1759 aug, 20., megh. 1845. Kínában járt 1784— 
1801-ig. s visszatérte után kiadta Voyage á Pekm 
c. munkáját (1809, 3 köt.), valamint egy kinai- 
flrancia-latin szótárt (1813, AJ kiadása 1843). 

Gtügnet-zöld, 1. Krómhidroxid. 

Qtvá.]%(Lagurm de G.), Közép-Amerika San Sal- 
vador és (luatemala államainak határán levő tó, 
1000 m. magasban. Kialudt vulkánok veszik kö- 
rtll ; két szigetén, valamint partjain sok város- 
rom van ; halakban gazdag tó. Lefolyásából ke- 
letkezik a Rio Ivempa, San Salvador állam fő- 
folyója. 

Quikmon, japán porcellánon ha.sználatos bé- 
lyeg, a chrysanthomuni virágát ábrázolja és ál- 
lítólag a japán uralkodóház jelképe. Egyéb agyag- 
árukon mint dlszitmóny fordul elő. 

Gaikovar, 1. (íaikfwar. 

Oailbert (n)u<i: givb^t), Yvette, francia énekesnő, 
nttl. Parisban 1869. A Variétós-szlnházban mint 
kardaloenö lépett föl először 1889. Később külön- 
böző café coneort-ekben mint magánónekesnö sze- 
repelt 8 rövidesen nagy hírre tett szert. Sokat 
▼CDdégnerepelt külföldön a Budapestet is több- 
Mör (Ölkereete. Mint ohansonette-énekesnő külön 
geare-t alkotott: a (Osúly nem az énekmüvészo- 
tan, hanem a aiÖTeg elmondásán, hangsúlyozá- 
ifta TRn, melynek különös bé^t és élénkséget tud 
ftdni. Mint e génre megalkotója, ö volt az első 
amim. Műsora ts órdekee, dalai közé fölvette a 



régi francia dalokat, románcokat is. Irodalmi 
téren is működik ; regényei : La Védette (Paris 
1902); Les Demi-vieiiles (n. o. 1902). Magyarul 
megjelent : A deszkák hősei (Egyetértés 1902). 

Guilbert-sziget (Valise-szigel), kis korallszi- 
get Vilmos-íbld előtt (Új-Guinea), az Új-Guinea- 
Társaság állomásával. 

Gnildiord (eijtsd: giiiford), Surrey angol county 
szókhelye, (i9ii) 23,823 lak., élénk búza- és komló- 
kereskedéssel, több régi épülettel, egy régi nor- 
mann erősség romjaival. G. a westsexi angol- 
szász királyoknak volt szókhelye és I. Jakab ko- 
ráig az angol korona birtoka. 

Ouildhall (ang., ejtsd: ^idhai), kereskedők 
szövetkezetének, egyesületének, iparosok céheinek 
háza, az összejövetelek számára tágas, nagy he- 
lyiségekkel, gy üléstermekkel, levéltárral stb. A 
londoni városházat szintén G.-nak hívják. 

Goilford Court House (ejtsd : glUfdrd kört haasz), 

község North Carolina északamerikai állam Q.-i 
countyjában. 1781 márc. 15. a Comwallis vezé- 
relte angol seregek itt győztek Greene amerikai 
seregei felett. 

Guilhem Anelier, 1. Provencal irodalom. 

Guilhem de Cabestanh, 1. Óabestanh. 

Guilhem de Tudela, 1. Provengal irodalom. 

Guilhem Figueiras, 1. Provengal irodalom. 

GuilhemRiquier (ejtsd :giiyein rikjer),az utolsó ne- 
vezetesebb troubadour, sziil.Narbonneban s 1254— 
1294. míiködött. Komoly, részben tanltóirányú 
költeményeit Pfaff adta ki (Berlin 1853). 

Guiliclina Mart. (növ.), 1. Badris. 

Croilielmus (lat.) a. m. Vilmos. 

Croill., természetrajzi nevek után Guiüemin 
Antoine (I. o.) nevének rövidítése. 

Guillaume (franc, ejtsd : gijóm), a. m. Vilmos. 

Guillaume (ejtad: gijóm), 1. Álbed, francia festó, 
rajzoló és karrikatmlsta, szül. Parisban 1873 febr. 
14. Gérőme növendéke volt az École des Beaux- 
Ai-ts-ban. Különösen a Gil Blas, Petit Párisién. 
Gaulois, Saint Nicholas, Musée des Familles és 
más lapokban megjelent rajzaival és sikerült pla- 
kátjaival aratta diadalait. Festményei közül meg- 
említendök : Az én 28 napom ; Madame est servie ; 
örök szerelem ; Kettesben stb. 

2. G., Eugéne, francia szobrász, szül. Montbard- 
ban 1822 júl. 4., megh. 1905 márc. 1. Pradiernek 
volt tanítványa. 1845-ben elnyervén a Prix de 
Rome-ot, Olaszországba ment. 1868 — 75-ig a pá- 
risi École des Beaux-Artsnak, utóbb a francia 
École de Roménak volt igazgatója. Müvei a ró- 
mai szobrászat hatását árulják el és szigorúan 
antikizáló jellegűek. Kiemelendök : Az arató (Pa- 
ris, Musée du Luxembourg) ; A Gracchusok (1853); 
Colbert emlékszobra Reimsben, Bemard Claudeó 
a párisi Collége de Francé előtt, I. Napóleon több 
szobra, stb. 

Guillaume de Lorris (qjtsd: gijóm do loriss), fr&n- 
cla költő a XIII, sz. első felében. 1235 körül írta 
meg a Román de la Rose (új kiad. Martoautól, 
Orléaivs 1878-80, 5 köt.) c allegorikus költe- 
mény lélektani finomságokban gazdag, első 4068 
versét s ezzel egyik megalapítója lett a kései kö- 
zépkor egyik legkedveltebb irodalmi műfajának. 
V. ö. B. Langlois, Originos ot sources du román 
de la rose (Paris 1890). 



Oulllaume de Machaut 



- 71 - 



GulllosAlAs 



Guillaome de Maduiat (^M: cUóa ds mMó), 
francia ktilt'* (s zinr'^zfjTtb, bműL Madiaultbon 
I SeiDü-et-M 1 284 köoött, megh. mint 

kanonok K , körfll. Köael 80,000 

.^rra teytjed6 kolteuiuu^tíiuek java részét balladák, 
rondeank ée virelaik teszik, melyek közt i^ for- 
mák ée ritmusok is akadnak. BoBtaohe Deeofaamps 
G.-ten meetorM tísxtoU. érdekes La prise d'Ale- 
xandrie ti ' üU c. elbesiélö költeménye, 
melyben 1 rusi király életét mondja el. 

^ ' - s eit P. Ihrbé (Reims 1849) ; 

;.edig P. Pari* (1875) adta ki. 
\ . ... u'u,/, L.-i .,.deM.'8Volrdit(HaUel898). 

Goillaame d Orange (ejted : gHóm doniu), vagy 
^;,, //. ,.-..,,. a„ ^.f^jrt n^2, minthogy egy óriással 
/.delemben elvesztette orra hegyét, a 
.\a^,, Iv-ruiy alakjához füzódö kOzépkori francia 
epika ^yik legn^iszerübb hőse, aki 24 chanson 
de fireste-ben szerepel. Az öregkorára vonatkozó 
:ii'>iu]a (Le moniago de G.) részben a magyar 
r^iai-monda motivomaival rokon. A Vilmos- 
ul' inda kialakulására valószinüleg befolyt Vilmos 
touiousei gróf történeti alakja is, aki 812 máj. 28. 
halt meg az általa alapított St. Gullhem kolostor- 
ban. V. ö. P. A. Becker, Die altfranzösische Wil- 
helmsage (Halle 1896) ; n. a., Der südfranzösische 
Sageokreis (o. o. 1898) ; W. Goecke, Die histo- 
ríschoi Beziehungen in der Geste von G. d'O. 
(u. 0. 1900). 

Gnillaxunet (^itwi: sijomé), Chtstave, francia 
feátó, szül. Parisban 1840 nov. 26-, megh. 1887 
r i"c. 14. Ábel de Pujol, Picot és Barrias tanít- 
i volt. Fiatal korában Algerba tett ntazásá- 
i.iik hatása alatt az orientalista festók sorába lé- 
pett és ismételt északafrikai tartózkodásai szol- 
gáltatták az anyagot képeihez, amelyek finom, 
intim hatásokkal a 70-e8, dO-tű években oly ked- 
velt műfai leirbecaeeebb twmékei közé tartoznak. 
Emiit ./. esti ima; LaSegoia; Laghnat 

látkép írom a párisi Mnsée dn Loxem- 

bourgbau/ ; Duárí nók a folyó mellett (dgoni ma- 
zenm) ; Lovat marcangoló kntyák (carcassonneí 
mozeura), stb. 

Ooillaiunin (4)ted: sijomel), í.Armand, francia 
f. <t... szül. Parisban 1841 febr. 16. Leginkább pá- 
r >i látképeket festett az impresszionisták modo- 
raiban, leikkel a párisi svájci festóakadémián is- 
merkedett meg. Mint Clande Monet, ö is a nap 
különböző szakainak világítási hatásait tannlmák 
nyozza. Képei közül mo^omlitendök : Havas utca ; 
Qnai Saint-Bemard ; Billancourt-i moeóház ; Cla- 
raart-i utca ; Kap Long a Földközi-tengeren ; Ol- 
vasó nó a mezén, stb. Kézkarcolással is foglalko- 
zott és mindegy 30 lapot készített 

2. G., Emüe, francia iró, szül. Ygraodeban 
(AUier) 187.3. Osak elemi iskolát végieU 8 a tollat, 
meg az eke szarvát fölváltva tar^a kezében. Mfi- 
vei, melyekben a parasstság énéB- és gondolat- 
világát fejezi ki: Tableanx diamp&tree (1901); 
Ma cueillette (versek, 1903) ; La víe d'nn simple 
(1904): Présdn 8ol(190ö); Roee et csa Parisi- 
onnen (i;307). 

Gnillemean (qjM: gijnió), 1. Jacques, IX. Károly, 
III. és IV. Henrik udvari se^>észe, szül. Orléans- 
ban lőöO.. megh. Parisban 1613 márc 13. Hip- 
pokrates, Cdsus, Galenns tanaival foglalkozott 



Tanítványa volt Riolan-, Coortin- ée Párénak, 
kinek múveit ö ismerteti^. Nagy hírt asenett 
mint sebész és sziUéss. hosta legelAszOr Ja* 
vasiatbs, ln^y a lőtt s^mI tágitani és ai Ide^ 
testet extrahálni kell ; ö volt az elsö, aki az anea- 
riaoiás véredényt az aneurizma ÍUett és alatt alá- 
kötötte és exstirpálta. 1609-ben szttlésieti köny- 
vet irt, melyben Páré tanait nw nos ak magáévá 
teszi, haimn azokat továbbfej lesztoii igyekszik. 
A tortiességi jeleket alaposan írja le, nemkülön- 
ben hoaszaifthban értekezik a moláról. Főbb mű- 
vei : Traité des maladies de l'oeil (Paris 1585 ; 
Lyon 1610); La chimi^e fran^aise etc. (u. o. 
1595) ; L'heureux aoooDchement dee femmee (u. o. 
1609, 1621) ; Tables anatomiques etc (u. o. 1571— 
1586). 

2. G., Charles, az előbbinek fia, szül. Parisban 
1588., megh. 1656 nov. 21. Mint XIII. Lfyos ki- 
rály udvari sebésze főleg sebészettel foglalkozott, 
később a belgj'ógyászatot művelte. 1634-ben a pá- 
risi orvosi fakultás dékánja lett s mint ilyen nag>' 
szerepet játszott a montpellieri iskola ellen foly- 
tatott harcban. Művei : Histoire des muscles du 
corps humain; Aphorismee de diirurgie (Paris 
1622); Ostomyologie, on disoours sur les os et 
les muscles (u. o. 1615). 

Gnillemin (qjtad: gijmei), Antoine^ frfmcia bota- 
nikus, szül. Pouilly sur Saóneban 1796 jan. 20., 
megh. Montpellierben 1842 jan. 13. Báró Ddes- 
sert Benjámin növénygyűjteményének őre volt 
Parisban, 1838. a kormány megbízásából Brazi- 
liába ment. Munkái : Florao Senegambiae ten- 
tamen (Perrottet-vel és Richárddal, u. o. 1830— 
1833). Ezenkivtil Defessírí Icones selectae planta- 
mm (1820—46, 5 köt) részére is dolgozott s az 
Archives de botanique-ot adta ki (1833, 2 köt). 

Gnilleminot (catad: giJmiBó), Armand Charies, 
gróf, írancia tábornok, szül. Dunquerqueben 1774 
márc. 2., megh. Baden-Badenban 1840 mára 14. 
Részt vett az összes harcokban 1792— 1815-ig. 
Bár Waterloonál Napóleon oldala mellett han»lt, 
a Bourbonok visszatérése után megtartotta állá- 
sát. 182.3-ban az angoolémei herceget Spanyol- 
országba kisérto s ö volt tnlajdonképen e hadjárat 
vezetoje. Később Konstantinápolyban volt követ. 
A spanyol hadjáratot megírta : Campagne de 1823 
(Paris 1826) címen. 

CiDllli-paUMnuk (■&▼.), L Villaresia. 

OniUosáláa (ejtad: rUo— , fhmc. gttillochage, 
ejtad: ct}4Má:i^ görbe Vonalakból álló diszítmé- 
nyekndc fémbe, csontba, 
fába, ttvegbe, köbe vagy 
más anyagba vaJó be- 
karoolása. A O. elvét az 
1. ábra láttatja. Legyen 
a munkagép teogriytoek 
középpcm^'ae, a megmun- 
kálandó táivyé pedig a. 
Ha a forgó tSgy fíl^sáaé- 
nek d pontjára rányom- 
juk a kést ekkor az a 
ddtd, kört rajzolja le; 

ennek megtörténte után a tárg>'at a tongelye 
körül kissé elfordítjuk, úgy hogy most a c pont 
b pontba esik, mire a kés más körOksk karcol a 
fbrgö tárgy főlatínén. Tőbbssritr kméUtn sak. 




1. ábra. 



Quillotiére 



72 — 



Guimeréi 



egyenlő körű elfordítás esetén a tárgy fólszine az 
1. áJbraheli rajzot kapja. Hogyha forgás közben 
a tárgy vagy a kés helyét folytonosan változtatja, 
különféle görbo vonalak (1. a 2. ábrát) keletkeznek. 
Ha a kés mozgása szabálytalan, a vonalak is sza- 
bálytalanokká lesznek. Hogy a kés és a tárgy moz- 
gása szerint a kombinációknak minő tág tere s 
önnek következtében a rajznak minő nagy válto- 
zatossága érhető el, ezt a következő kimutatás bi- 
zonylthalja be. A tárgytartó : 1. Állandóan egy 
helyben marad. 2. Időközönkint vízszintesen mo- 




2. ábra. 

zog. 3. Időközönkint merőlegesen vagy ferdén 
mozog. 4. Időközönkint bizonyos szög alatt fordul. 
5. Folytonosan forog körben v. ellipszisben. A kés- 
tartó: 1. Állandóan egy helyben marad. 2. Egye- 
nes irányban vizszintesen mozog. 3. Egyenes 
irányban időközönkint merőlegesen mozog. 4. Osz- 
cillál. 5. Hullámos vonalban mozog. A G.-t 
végezhetjük az esztergán, de vannak e célra kü- 
lönféle gépek (goillosáló gépek). A használtabbak 
közé tartozik Wagner, Altmüllor, Darier és Rich- 
ter gépe. V. ö. Ledeímr, Dio Verarbeitung der 
Metalle (1879) ; Karmarsch imd Heeren, Techni- 
sches Wörtorbuch (3. kiad., IV. köt., 1880). 

Quillotiére, La, Lyon elővárosa, 1. Lyon. 

Guillotin (ejtsd : Rfjotei), Joseph Ignace, francia 
orvos, szül. Saintesben (Charonte-inf. départe- 
ment) 1738 máj. 28., megh. Parisban 1814 márc. 
26. Eleinte jezsuita tanár volt, utóbb az orvosi 
pályára lépett. 1770-ben orvosdoktorrá avatták 
és tanár lett a párisi orvosi fakultáson. Tagja volt 
a Mesmer-oUenos bizottságnak. 1788-ban emlék- 
iratot adott ki a harmadik társadalmi osztályról 
való nézeteiről, ami nagy órdoklőd&st keltett és 
a nemzotgj'fllós tagjává választották, ahol Igen 
okos refonnokiiak volt szóvivője. Az 1789-lki 
tanáoskozmáiiyban az új büntető törvény készíté- 
sénél hangoztatta a* büntetésbon való egyenlősé- 
get, vagyis azt, hogy ha valaki banös, mindegy, 
akirminö is volt a társadalmi állA.sa. A halálbün- 
tetés végrehajtásánál, humanitás szempontjából. 
egy egyszerű szerkezetű eszközt, a guiUotine-t 
hoBta javaslatba. 1791-ben orvosképzéísi reform- 
tervesetet dolgozott ki, melyet azonban a nemzet- 



gyűlés nem fogadott el. Később mint orvos nagy 
barátja volt a Jenner-féle himlőoltásnak. 

Gaillotine (ejtsd: gijotin), lefejezésre használt 
kivégző eszköz, melynek célja a halálos ítéletet 
gyorsan és kinzás nélkül végrehajtani. Két füg- 
gélyes gerendaoszlopból áll, melyeket fent egy 
keresztgerenda tart össze. A függélyes gerendák 
bevágásában egy súlyos, ferdén elhelyezett bárd 
mozgatható fel és alá. Lent a két oszlop közt 
deszka van, melyhez az elítéltet szorosan hozzá- 
kötik, fejét pedig egy kerek nyílásba szorítják 
úgy, hogy a leeső bárd azt egy csapásra elméssé. 
Borzalmas hírre jutott a G. a francia rémuralom 
idején, amikor a tömeges és gyors kivégzések 
eszközéül szolgált ; akkor is kapta elnevezését, 
állítólagos feltalálója, Guillotin Joseph Ignace 
(1. 0.) után. Franciaországban és néhány német 
államban ma is használatos. V. ö. Lenatre, La G. 
(Paris 189.3). 

Guilmant (ejtsd: gWmaS), Félix Alexandre, fran- 
cia orgonaművész és zeneszerző, a Schola Can- 
torum alapítóinak és tanárainak egyike, szül. 
1837 márc. 12. Boulogno-sur-Merben, megh. 1911 
márc. 29. Meudonban. Atyja, CaruUi Gustave és 
Lemmens voltak mesterei. 1871-ben a Trinité- 
templom orgonása lett Parisban. Az orgona-iro- 
dalmat számos kitűnő kompozícióval gazda- 
gította. Elméleti művei is nagy jelentőségűek. 

Cruilty (ang., ejtsd: giiti) a. m. bűnös. Ezzel a 
szóval történik a vádlott részéről a beismerés, az 
esküdtek részéről az elítélés. 

Guimaraes (ejtsd: gimaraeSs), város Entre Douro 
e Minho portugál tartomány Braga nevű járásá- 
ban, (1910), 8863 lak. A falakkal körülvett régi 
városban láthatók ama kastélynak romjai, mely- 
ben Alfonso, Portugália első királya született ; a 
Sao Miguel de Castillo igen régi templom ; az 
1387—1400. I. Joao által épített Nossa Senhora 
da Oliveira templom, Portugália leggazdagabb és 
legérdekesebb egyházi kincseivel és a Padrao nevű 
gyönyörű gót kápolna. Környékén kénes források 
vannak, melyeket már a régi rómaiak Aquae 
Levae néven ismertek. 

Guimaraes, Bemardo Joaqmm da Silva,hr&z\- 
liai költő ós regényíró, szül. 1827.,megh. 1885. Mü- 
vei : Cantos da solidao (Sao Paulo 1852 ; később 
Inspiravőes da tarde, Rio 1858; majd Poesias, 
1865 címmel) ; Novas poesias (1876) és Folhas do 
outomno (1883). Legkiválóbbak íQusági költemé- 
nyei, melyek tartalmukban és alakjukban a tiszta 
ós nemes brazíliai szollemet tükröztetik. Regé- 
nyei közül ismertebbek : Garimpiro (1872) ; O 
Jeminarista (1872) ; Mauricio (1877) és A Escrava 
Isaura (1882). 

GuiiubHrde (franc, ejtsd : goBbárd), régi fran- 
cia kártyajáték, melyben a coeur-dáma játssza a 
főszerepet. 

Guimerá (ejud: gimerá), Don Angel, katalán 
költő és drámaíró, szül. 1849 máj. 6. Santa Cniz- 
ban (a Kanári-szigeteken). Szülőivel 4 éves korá- 
ban Barcelonába költözött, hol 1875. a Virágjáté- 
kokon dicséretet nyert egyik költeményével. Köl- 
teményei közül legszebb és leghíresebb az Ezerév 
(ford. Körösi A.). Eddig két kimlástértek. Drámaírói 
hírnevét Gála Piacida c. tragédiájával alapította 
meg (1879), melyet többi darabjai, számra nézve 



Quimpe 



- 73 — 



Ouinsramp 



▼agy 24, egyre nüveltok. LegUtfinóbb drámái a 
Mar y Cel, meg a Terra Balxa (Alföld, Hegyek al- 
ján). Kz utóbbit több európai nyelvre fordították 
ie g előadtak Prágában, Parisban és Amerikábiin 
18. D'Albert Jenő nómek leneiró ebböI operát irt, 
noely Európa számos ainpadán jelentós sikereket 
aratott, nem annyira zenéje, mint drámai szövege 
alapján. Híres a Pccadora c. darabja is (1903). 
Egyébként nevezetes szerepet visz Baroelona 
irodalmi életében, melynek ízlését mint a Be- 
natxensa 8;!erke6ztóje irányítja. Körösi közve- 
títésével lefordította Petöfl Reszket a bokor ée 
Te voltál egyetlen egy virágom című verseit ka- 
talánra. 

Ciaimpe (franc, «iud: gtSp), az apácák mell- 
látjla ; továbbá a nőknek ruha alatt hordott ujj- 
nélküli mellénye. 

Gainánok, 1. Ginánok. 

Guinea (^tsd. grine»), 1. Afrika Ny.-i récének 
ten>fprv>arti vidéke. E néven szűkebb értelemben 
a Sion-a Le<jne öböltől, illetőleg a belé torkolló 
Szeli folyótól a Gabun toi^olatáig terjedő, kb. 
3300 km. ho.sí!zú partvidéket, tágabb értelemben 
pedig a Kongón túlig. a d. sz. IS^-ig terjedő terü- 
letet értik. Ez utóbbi esetben az egész vidéken 
Felsó G.-t (az egyenlítőig) ós Alsó-G.-t (az egyen- 
lítőtói D.-re) szoktak megkülönböztetni. Mivel 
az előbbi az elterjedtebb, e cikkben csak arról 
lesz szó. A partok egész G.-ban rendkívül egy- 
hangúak, a szigetek jóformán hiányoznak, mind- 
ijst^ze a Biafra-öbölbea emelkedő G.-szigetok bír- 
nak jelentőséggel, mint a Femando Po, Prineipe 
Sao Thomé és Annob<jm : az egyedüli bemélyedé- 
sek a folyók torkolatai. \ meleg igen nagy ; az 
esős évszakban, mely általában júliustól októbe- 
rig tart és némely helyen évenként kétszer is meg- 
jelenik, valamivel csekélyebb. A növényzet tiópusi 
és legb^'ább a Niger ú Gabun torkolatai közt. 
Igazi nagy őserdők, melyekben ezerszámra élnek 
a kisebb é6 nagyobb vadak, vannak G.-l>an. A 
különböző pálmák, kaucsuk-, banán- és fügefák, 
valamint kávé, dohány és rizs óriási mennyi- 
ségben fordulnak elő s a kivitelben is jelentőé ösz- 
szeggel szerepelnek. A lakosok négerek és szá- 
mos törzsre oszlanak.Apartmellékiek az európaiak- 
kal való érin&ezés folytán satnyábbak ; akik bel- 
jebb laknak a szárazföldön, erősebbek és harcia- 
sabbak és néhány nagyobb országuk is van 
(Asanti, Dahomé. Benln és Joruba). A XIV. sz.-ban 
kezdett Európában elteijedni a móroktól forga- 
l(Mnba hozott azon hír, hogy Marokkó karaván- 
kereskedést űz egy Ginija vagy Ginöa nevű kö- 
zépafrikai, aranyban gaádag országgal. Leo AfH- 
canus ezt az országot le is íija olyképen, hogy be- 
lőle AMka azon r^e ismerhető föl, ahol Dzsenne 
városa van (G. tehát valószínűleg a Dzsenne név 
korrumpálásából eredt). Ez országnak hírét hall- 
hatta Henrik portugál infáns is 1415. Ceuta elfog- 
lalása alkalmával és ez bírhatta őt rá, hogy hajó- 
sait fölkeresésére ldkül4je. 1446-ban Di^ Fer- 
nandez volt az első, aki elhagyva a Szennái tor- 
kolatát, a Verde-fokig nyomult ; a következő év- 
ben NuRo Tristao eljutott e folyóig. Kevéssel 
későbben Pedro de Cinta és Soiro da Ck)Sta Sierra 
Leonéig s az utóbbi még tovább az Issziní folyóig 
hajózott 1471-ben JoSo de Santarem és Perc Es- 



oovar fölfedezték a Szt. Katalin-fokot. 1484-ben 
Diego Cam megtalálta a Kongó torkolatát ée 1465. 
a Negro-fokig jntván, végig bajózott G. partjain. 
2. G. (Francia-G., Guinée fitin^íse), 1892 
óta hivatalos neve a Riviéree dn Sud (1. Szene- 
gambia), Nagy-Basszam és a Benin-öböl mellékén 
fekvő fraruia gyarmatoknak. (289.<;00 km* ter., 
(1911) 1.736,090 lakossal). — 3. G. (Portugál-G.), 
Cacbeo, BissSo ée Bolama járásokból áUó por- 
tugál tartomány Casamanoe és Compony közt 
Nyugat-Afnkában, 33,900 km* területtel, 820,000 
lak., Bolama fővárossal. — 4. G. (Üj-G.), 1. í^ 
Gianea. 

Goinea (ang., qjtad: ginni, franc, guinée), régi 
angol aranypénz, melyet 1662. kezdtek verni 
8-3879 g. súllyal } \ finomság mellett. Értéke 21 
shilling = 25-21 korona. 1816-ban a G. helyét 
a 20shíllinges sovereign foglalta el, de mint Síék- 
mítási egység még ma is szerepel Angliában. 

Goineabors (n«T.), 1. a paprikának egy ik neve ; 
2. a Xylopia (Hahzdia) aethwpica és Xylopia 
aromatica termése, melyet «piper aettiiopicnm«- 
nak és szerecsenborsnak is neveznek. 

Gnineaféreg v. medinafereg, a Filaria medi- 
neiu^is L. egyik neve. L. Filaria és Filariasis. 

Guineai áram, tengeráram Afrika guineai 
partjai mellett, 1. Atlanti-óceán. 

Guineai fü (nsv), 1. Köles. 

Guineai öböl, az Atlantí-oceto Felső- és Alsó- 
Guinea (1. G^uinea) közt levő része, a Niger 
deltatorkolata két kisebb részre választja : a Bé- 
nin- és Biafra-öbölre ; ez utóbbiban fekszenek Fer- 
nando do Po (spanyol), do Prineipe, Sao Thomé 
és Annobom (portugál) szigetek. Sok folyó ömlik 
beléje (1. Afrika folyói). 

Guinealáz. a sárgaláz egy faja. 

Guinea-magvak v. szemek (^(>-^.), az Amomum 
granum paradisi, Guineában (Afrika) termő nö- 
vény magvai, melyek kellemes illatú és borslzA 
fűszert adnak. Paradicsom-szemek (grana para- 
disi v. grana malagueta) néven is említik. 

6uinea-2söld,etílbenzí lanílínből előállítható zöld 
kátrányfesték, a dietildibenzildiamidotrifenilkar- 
binolszulfo.>yiv nátriumsója. 

Gaiuée (franc.), aranypénz. 1. Guinea. 

Guinegatte(^tBd: giag»t) v. Engtánegatte, Mn 
Pas-de-Calais francia départementban. 1479 ang. 
17. I. Miksa a Phiiippe de Créveooeur vezérlete 
alatt álló franciák ellenében itt hősiesen véd^e> 
zett ; 1513 ang. 16. pedig VIH. Henrik és I. Miksa 
győzedelmeekedett e helyen a francia hadakon. 

Chilnes (oIM: gia), város Pas-de-Calais fran- 
cia départementban, (isio) 4120 lak. Egykor jelen- 
tékeny grófiságnak volt székhelye, amely időből 
való torony romjai máig is láthatók. 1520 jún. 6. 
és 1546 jún. 7. 1. Ferenc és Vili. Henrik e helyen 
egy-egy szerződést Írtak alá ; a második szerint 
Boulogne yisszakerfilt Franciaországhoz. 

Goüies («fiid: gUen) V. Son Julián de los O., 
járási székhely Cuba szigetén, Habanától DK.-re, 
vasúttal, 8119 lak., cukor-, dohány- és kávéültet- 
vényekkel. 

Guingamp (i^tMi: gelgai), járási székhely Cőtee- 
du-Nord francia départem^tban, (isu) 9233 lak., 
pamutfonással ; XIII— XIV. sz.-beli háromtornyú 
templommal, amely egész Bretagnenak legjelen- 



Qulnffuette 



— n 



Guise 



tékenyobb búcsújáró helyo ; a XI. sz.-ból való ha- 
talmas kastéllyal, amelyben gyakran laktak Bre- 
tagne hercegei. G. a XIV-XVII. sz.-ig Penthiévre 
horccírségnok volt fóvórosa. 

ÍJulnif netté (franc, ejtsd: gengett), francia kár- 
tyajáték, melyben a káró dáma játssza a fősze- 
repet. 

Gninicelli (ejted : gvinicseiii). Guido, olasz költő, 
szül. Bolognában a XIII. sz. közepe táján, megh. 
1276 körül. Előkelő (saladból származott. 1274-ben 
Veronába ment számkivetésbe. Élete egyéb kö- 
rülményeit homály fedi. G. egyik jelentős alakja 
kora irodalmi életének, a bolognai iskola feje, a 
«dolce stil nuovoj) egyik megalapítója. Az 6 nyo- 
mában járt maga Dante is, aki * apjának* nevezi. 
G. müveinek legjobb kiadása a Casini-fóle : Le 
rime di poeti bolognesi del secolo XIII. (Bologna 
1881). V. ö. Ercole, G. G. e le sue rime (Livomo) 
és Amone, Le rime di G. G. (Firenze). 

Guiot de Provina (ejtsd : gió dö proveH), ó-francia 
költő a XII. sz. végéről s a XIII. sz. elejéről. Fő- 
műve egy öreg korában írt szatíra a különböző 
társadalmi osztályokra (Bible). Müveit kiadta 
Wolfart (Halle 1861). V. ö. A. Baudler, G. von 
P. (a. 0. 1902). 

Gulpnre (franc, ^tsd: gipUr), ném. (rmpe, húr- 
szerű zsineg, selyemmel befonódott tötibszörös 
pamutfonal, paszomántok (szegélyző és díszítő 
galandok) és csipkék készítésére használják. 

Gtiipuzcoa (ejtsd: gipaszkoa), spanyol tartomány 
a Biscayai-öböl, Franciaország, Navarra, Alava 
és Biscaya közt, 1885 km= területtel, (1910) 225,271 
lak. A Pireneusok Ny.-i kiágazásai ágazzak be s 
apró, parti folyók öntözik. G. Spanyolország leg- 
kisebb tartománya és 4 járásra oszlik ; fővárosa 
San-Sebastian. 

Goirand (ejtsd : giró), 1. Alexandre, báró, francia 
költő, szül. Limouxban 1788 doc 25., megh. Pa- 
risban 1847 febr. 24. Első sikerét Los Machabées 
(1822) c tragédiájának köszönhette. A maguk 
idejében szívesen olvasták az őskereszténység 
korából vett regényeit is : Césaire (1830) ; Pla- 
vien (lasö), de legkiválóbb a lírában volt : Élégies 
Bavoyardes(1823); Poémes et chants élégiaques 
(1824) ; Le petit Savoyard c. költeménye ma is 
kedvelt darabja az antológiáknak. V. ö. A. Vinet, 
Btudessur la littérature franpaise, III. (Paris 1851). 
2. ö.. Érned, francia zeneszerző, szül. 1837 
jún. 23. New Orleansban, megh. 1892 máj. 6. Pa- 
risban. Zenei tanulmányait atyjánál kezdte. 15 
évee korában a Conservatoire-on Marmontel, Bar- 
bweau és Halévy tanítványa lett. 1859-ben meg- 
nyerte a Prix de Uome-ot, 1891-ben az Acadómie 
dee Beaux-Arts tagjai sorába választotta. Irt több 
operát, balettot és egy hangszerelóstant. 

Guiraut de Bomelh (ejtsd : gIró dö bornely), ki- 
váló troubadour Exoidouilböl (Dordogne), 1175— 
1220 között. Költeményeit, melyekről Dante Is 
elismeréssel nyilatkozott, még nem gyűjtötték 
Ö88ZO. V. ö. Kohen, T>. von B. (Boriin 1894). 
Guiraut de Cabreira, 1. Provengal irodalom. 
Guiraut de Gálánson, 1. Provengal irodalom. 
Guiraut Riquier, 1. ProvenfcU irodalom. 
Onlrlande (franc, ejt«d : girUHd) a. m. virág- 
ftiaér ; két végén fölfüggesztve, lobogó szalaggal 
éléíücitvo, az antik és a renaissance építészet szél- 



tében alkalmazza, különösen frízek díszítésére. 
L. még Fesion. 

Guisborough (^tsd: giszboro), város Yorkshire 
angol countyban, (1911) 7062 lak. Bányászata je- 
lentős. 

Guiscard (ejtsd :gi8akár), Róbert, Apulia és Ca- 
labria hercege, Hautevillei Tankréd, normandiai 
lovag hatodik fla, szül. 1015 körül, megh. Kefal- 
lenia szigetén 1085 júl. 17. 104^-ban követte 
bátyjait Alsó-Itáliába s a normann lovagok 1057. 
Apulia grófjává választották. II. Miklós pápa her- 
cegi címmel tüntette ki s neki adományozta egész 
Alsó-Itáliát, mint pápai hübért, mely azonban még 
a görögök kezén volt. G. 1071. teljesen véget ve- 
tett Itáliában a görög uralomnak, sőt 1081. a gö- 
rög birodalomba tört s Durazzónál fényes győzel- 
met vívott ki Alexios császár hadain. További 
előnyomulásában az alsóitáliai zavarok akadá- 
lyozták meg. Hazatérve 1084. az Angyalvárban 
ostromolt VII. Gergely pápa segítségére sietett s a 
szorongatott pápát magával vitte Salernóba. 1085. 
új hadjáratot tervezett a görög bii'odalom eÜen, 
de egy fényes tengeri győzelme után nemsokára 
meghalt. V. ö. Heinemann, Geschichte der Nor- 
mannen in Unteritalien (Leipzig 1894, 1. köt.). 

Guise (ejtsd: guíz), város Aisne francia dóparte- 
mentban, (1910) 7298 lak., kályhagyárral, sál-, 
pamutkehne- és posztószövéssel, vasöntőkkel. G., 
amelyet a XVI. sz.-ban a nevét viselő család hí- 
ressé tett, már a XI. sz.-ban megerősített hely 
volt és XIV. Lajos koráig gyakrabban ostromol- 
ták, utoljára a spanyolok 1650. sikertelenül. Her- 
cegségre 1528. emelkedett ; e címnek első viselője, 
Claude de Lorraine 1549. építtette azt a kastélyt, 
amely máig is fennáll. 

Guise (ejtsd : gttíz), lotharingiaí származású fran- 
cia hercegi család, mely a XVI. sz.-ban fontos 
szerepet játszott a francia vallásháborúk alatt. 
Megalapítója G. Claude, II. René lotharingiaí her- 
ceg harmadik íia volt (szül.1496., megh. 1550). Ó 
szerezte meg 1527. a G. hercegi címet. Legidősebb 
leánya : Mária, V. Jakab skót király felesége lett. 
Fiai közül Ferenci}. G. l.)és Károly bíboros (szül. 
1525., megh. 1574) jutottak vezérszerephez. Leg- 
ifjabb fiától, Benétöl származtak a G. -család mel- 
lékágai: az Elboeuf (kihalt 1763.), & Harcouti 
(kihalt 1747.) és a Harcouti-Antuignac (kihalt 
1825.) családok. A család nevezetesebb tagjai : 

1. G. Ferenc, (le Balnfré, oa sebhelyesa), had- 
vezér, szül. Bárban 1519 febr. 15., megh. 1563 
febr. 18. ó védelmezte 1552— 1553-ig hősiesen 
Metz városát V. Károly császár túlnyomó os- 
tromló serege ellen. 1558-ban Calaist foglalta 
vissza az angoloktól. II. Henrik halála után 
(1559.) a fiatal II. Ferenc király alatt testvé- 
rével. Károly bíborossal együtt korlátlan hata- 
lomra jutott. II. Ferenc korai halála (1560.) a 
G.-oket megfosztotta eddigi befolyásuktól. G. Fer 
reno erre a kat. párt élére állott s az ő emberei 
idézték elő a vassy-i mészárlá.ssal (1562) az első 
hugenotta hálwrút. Ferenc több csatában győ- 
zedelmeskedett, de 1563 febr. Orléans város os- 
troma alatt egy hugenotta nemes, Poltrot de 
Meré agyonlőtte. 

2. G. Henrik (L), az előbbinek legidősebb fla, 
szül. 1550 dec. 31.,megh. 1588 dec 23.Már ifjú kora 



Gultare 



- 76 — 



Oulzot 



ót» caganMhetetten etleoaége volt a hagonot- 
táknak 8 IQrésie toU AfiMOt-Bertalan é;|tnbyáa 
(1572 sug. 2 i-24.) rendeiettyérfttrdöbea. A firan- 
cia katolikusok ót ismerte el vesórfikndc s ami- 
kor a gyerm(>ktelen 111. Henrik király egyetlen 
teetvéro, az anjoui horoeff meghalt*(lö84.), öt je- 
lölték a francia b^nra a kngeootta Bourbon Hen- 
rik, navarrai királlyal twanbwi. O. Hoorik, mint 
a aszent liga* feje, 1685. • spanyolokkal kötött 
8iöTete6get a hngeiMttíUk és III. Honrik király 
ellen. 158B-ban Párisbaii támasztott fölkelést s rá- 
vette a királj-t, ho^ az öreg Boorbon Károly 
biboroetjelöije ntó^jának. Véf^ is 111. Henrik, 
hogy a O.-esalád nyomasrtö hatalmától szabadul- 
jon, elhatározta annak kiirtását. Mikor a G.-test- 
vtrtk BloldMn megjelentek, a király testőrei G. 
Henriket és öccsét, Lajos bíborost (szül. Iö55.) 
felkOMolták. Csak a harmadik testvér. Károly, 
wtaifemm herceg (szül. 1554., megh. 1611.) mene- 
kült meg. Testvéreinek halála után ö állott a kat. 
li^a élére s változó szerencsével harcolt IV. Hen- 
rik ellen. Végre 1596. meghódolt s a király öt 
Isle de Pnuice kormányzójává nevezte ki. 

3. G. Henrik (II), az előbbinek unokája, szül. 
Blolsban 1614 ápr. 4., megh. Parisban 1664 jún. 
Richelieu kormánya ellen több főúrral titkos szö- 
vetoéget kötött De a terv kitudódott s G. Henrik 
Flandriába menekült, mire 1641. halálra Ítélte- 
tett Richelieu halála után visszatért Franciaor- 
szágba és visszakapta javait Mikor Nápolyban 
1647. lázadás tört ki a spanyol uralom ellen, G. 
Henrik, ki mint az Ai\jou-ház leszármazottja, 
igtayt tartott a nápolyi trónra, Nápolyban ter- 
mett és a felkdés élére állott Do a spanyolok 
leverték a mozgalmat, G. fogságba került és csak 
Condé herceg közbenjárására kapta vissza 1652. 
szabadságát V. ö. Bouülé, Histoire des ducs de 
G. (Pwis 1860. 4 köt) ; Fbmeron, Les ducs de G. 
et lenr époqno (n. o. 1893. 2 köt., 2. kiad.). 

A G. hercegi címet jelenleg (1899 óta) Jean, 
oriéansi lieroeg (szül. 1874), Róbert chartresi 
hMtsegnek, a párisi gróf öccsének fia viseli. 

Gaitere (franc), L Gitár. — G.damour, 
hangszer, 1. Arpeggvme. 

Qniteaa (ejtad : gitó), Charles, Garfieldnek, az 
északamerikai Bgyesült-Allamok elnökének gyil- 
kosa, szül. 1810. Mint zugprókátor tengődött Chi- 
cagóban és midőn Garflold vonakodott őt kon- 
zoUá kinevezni, 1881 júl. 2. rálőtt az elnökre ée 
Milnniii megsebesítette. Emiatt 1882 jún. 30. 
WMfeÉBgtonban fdakasztották. Némelyek elme- 
betegnek tartották. 

Ckdtarmaait (Un.), k^es-szflrke, gyengén fém- 
fén>-ü. ólom, anén és kén vegyülete Pb,As,S« ; 
a znnyitot tartalmazza benőve. Lelőhelye Znnl- 
Mine, Silverton közelében Ocrioradöban. 

Ooitry, Lacién, francia szii^si, szül. Parisban 
186a Szini pályáját 187& kezdte. 1880—90. 
Szent-Pétervárott játszott azóta állandóan Paris- 
ban működik, különböző színházakban. Jellemző- 
erejével és reális játékával a legkiválóbb francüi 
wJBáoiek egyike. Főbb szerepei : Keao, Flambean, 
Onliteder, Portai (.\ tribun) stb. 

Chiittone d'Arezzo. rendesen Fra Gmtione, 
olasz költő, született az Arezzo melletti 8. Fir- 
m inában, a XUl. század közepe tí^án, meghalt 



Firenaóhoi 1294. Kicsapongó, könnyelmű élet 
után ö is, mint korában annyi más, megtért és 
beállva a Mária-lovagok rendjébe, többé nem any- 
nyira VMseket irt, müit teológiai ehnéUcedése- 
ket és prédikációkat. Prózai múvei a korabeli 
olasz próza mintaképei ; versei ellenben nehéz- 
kesek, múv^^i érzék hiján valók. Csupán néhány 
politikai verse válik ki múvei közül, így kivált az 
a canzonéja, melyet a firenzei guelfek 1260-iki le- 
voretése alkalmából szerzett. V. ö. Bomanelü, G. 
d'A. (Campobasso, 1875) és Vigo, DeUe Rime dl 
Fra G. (Giom. d. FUol. Rom., Íl. 19.). 

Guiaot (ejted : piió), Frangois Herre Guillaume. 
francia államférfiú ós történetíró, szül. Nlmes- 
ben 1787 okt. 4. protestáns szülőktől, megh. Val- 
Rioher jószágán (Normandia) 1874 szept 12-én. 
Atyja a rémuralom alatt vesztette életét, mire G. 
anyjával Génibe költözött hol tanulmányait is 
végezte. 1805-ben visszatért Parisba. 1812-ben 
nőül vette a nálánál 15 évvel idősebb Pauline de 
Meuian írónőt (I. alább). Nemsokára a Faculté des 
lettres főiskolán a történelem tanára lett. Első 
figyelmet keltő munkája volt a Nonveau diction- 
naire universel des synonimes de la langue fran- 
paise (1809, 2 köt., 8. kiad. 1874, Girard munká- 
jának átdolgozása). Napóleon 100 napi uralkodása 
alatt XVlll. Lajossal egjütt Gentbe menekült 
Ezután a hazatérő király az államtanács tagjává 
tette buzgó és kiváló képességű hívét. Ekkor ala- 
pította meg G. Decazes-sal és Royer-Collard-al a 
doctrinaire pártot (1. o.). Decazes bukása után új- 
ból elfoglalta régi tanszékét s 1820-22-ig tartott 
előadásai később Histoire des origines du gouver- 
nement représentatif (1851, 2 köt., 4. kiad. 1880) 
címen jelentek meg. Ez időben még több liberális 
szellemű jogtörténeti és büntetőjogi könyvet irt 
ée éles ellentéti)e kerUlt X. Károly reakcionárius 
kormányaival, úgy, hogy előadásait is betiltották. 
G. ekkor állott népszerűsége tetőpontján s a kor- 
máuy 1828. kénytelen volt öt vlsszadielyeznl ta- 
nári állásába. 1828— 30-ig tartott előadásai is 
megjelentek hatalmas és alapvető könyvek for- 
m^ában. Ezek : Cours d' histoire modemé (1828— 
1830, 6 köt); Histoire de la civilisation en Francé 
etc. (1828-30, 4 köt, 14. kiad. 1880) és Histoire 
de la civilisation en Enrope (1828, 19. kiad. 1883). 
Ugyanekkor mások társaságában egy nagysza- 
bású kútfőgyü jteményt indított meg, mely a fran- 
cia királyság alapításától a XIIL sz.-ig teijedt 
(1823-tól 31 köt.). B mellett nagy buzgalommal 
fogott az angol forradalom és Cromwell korá- 
nak tanulmányozásához. Előbb bő kútíőgyüjte- 
ményt tett közzé e korra vonatkozólag (182.3-tól 
26 köt), azután megírta klasszikus munkáját 
Histoire de la révolution d'Angleterre címen. E 
nagy mű első része: Histoire de Charles Jer 
1625-49, 1828. jelent meg 2 köt.-ben s azóta 12 
kiadástért 

1830 jan. G. a képviselőház tagja lett s a bal- 
középen foglalt helyet. A júliusi hírhedt rendele- 
ted eUoi ö fogalmazta meg a képviselőház tilta- 
kozását s eitital megadta a lökést a forradak>m- 
hoz, mely X. Kán^ bukását idézte elA. Antáa 
tagja lett az ideiglenes kormánynak, Lajos Ffliöp 
király pedig ia30 ang. belügyminiszterré nevezte 
ki. De állását már nov.-ben elhagyta s csak Ca- 



Quizot 



— 76 



Gujána 



Blmir Périer halála után 1832 okt. vállalta el a 
közoktatásügyi tárcát Soult kabinetjében. E mi- 
nőségében majdnem öt évig sokat tett a francia 
iskolaflgy javítására. 1837 ápr.-ban visszalépett. 
1839-ben Londonba ment követnek, hol szívesen 
fogadták ugyan, de kevés diplomáciai sikert ért 
el. Thlers visszalépése után 1840 okt, Soult újjá- 
alakított kormányában külügyminiszter lett, majd 
1847 szept. a kabinet valóságos fője s ez maradt 
az 184ö-iki febr.-i forradalom kitíjróséig. B nyolc 
évi kormányzása alatt elhibázott kül- és beltigyi 
politikájával teljesen aláásta a júliusi királyság 
népszerűségét és föokozója lett Lajos Fülöp bu- 
kásának. Makacs, erőszakos ós rövidlátó politikus- 
nak bizonyult, aki sem a külügyi helyzetet, sem a 
belső reformok szükségességét nem tudta felis- 
merni. 1848 febr. 24. el kellett menekülnie Pa- 
risból, hová csak 1849 nov. tért vissza. Az 1851 
dec. 2-iki államcsíny után végleg befejeződött G. 
politikai pályája s ezután tisztán történelmi és 
irodalmi tanulmányainak élt. Az Egyesült-Álla- 
mok megbízásából megírta Washington életraj- 
zát : Vie, correspondance, écrits de Washington 
(1839—40, 6 köt.) és az Bgyesült-nllamok meg- 
alapítását : Histoire de Washington et de la fon- 
dation de la république des États-ünis (1850, 3. 
kiad.). Azután kiadta az angol forradalom törté- 
netének folytatását: Histoii-o de la république 
d'Angletorro et d'Olivor Cromwell 1649—1658 
(1854, 2 köt., 6. kiad. 1871) és Histoire du protec- 
torat de Richárd Cromwell (1856, 5. kiad. 1869) 
címen. Irt még számos irodalomtörténeti ós vallás- 
bölcseleti müvet 8 átdolgozta Franciaország tör- 
ténetét az ifjúság számára : Histoire de Francé, 
raoontóe á mes petits-enfants (1870—75, 5 köt.) 
címen. E müvét G. második nejétől született 
leánya, Madame de Witt (raegh. 1908 máj. 6.) egé- 
szítette ki 1789-től 1848-ig. Ugyanő adta ki atyja 
életrajzát (1880) ós levelezéseit (1884 és 1902). 
Bármilyen szerencsétlen politikus volt is G., 
mint történetíró elévülhetetlen érdemeket szer- 
zett óriási munkássága, lelkiismeretes kutatásai, 
objektív és pragmatikus előadása által. Műveiből 
magyarul megjelent : Az angol forradalom törté- 
nete I. Károly haláláig, ford. Fésűs György (Pest 
1866) ; Az európai polgárosodás története a római 
bb^jdaiom rombadőltótöl a francia forradalomig 
2 köt., ford. Griildczy György (u. o. 1867); A 
demokratia Franciaországban, ford. Hohlbamr 
Ferenc (Bpest 1898). 

G. eleö felesége, Paidine deMeidan, írónő, szül. 
Parisban 1778 nov. 2., megh. u. o. 1827 aug. 1. 
Néhány regényt és gyermekeknek szánt elbeszé- 
lést Irt. Legjelentékenyebb munkája : Lettres de 
famillesur réducation (Paris 1827, 2 köt., 6. kiad. 
1881). -- Második felesége, Elisa Dillon, szül. 
1804 máro. 80.. megh. 1833 márc. 11., verses és 
prózai elbeszéléseket Irt, melyek közül legismo- 
retesebbCaroUne (új. kiad. 1840) c ifjúsági irata. 
— Pia, Chtiüaume, szül. 1833.. megh. 1892. ; a 
QoUége de Pranoe tanára volt. Munkái : Ménandre. 
Btade sur la oomédle et la société grecques (1855) • 
Alfréd le Grand (8 kiad., 1864); Montaigno(1899)! 
--V.Ö. Oroaw/ (1898) ée Bardoux (1894) G.-ról írt 
életr^íalt; BaOa Antal, G. mint történetíró 
(Uránia 1911. óvf.). 



Gaizotla Cass. (növ.),aCompositae (Fészkesek) 
csöves virágú génusza ; 5 faja egyéves fű Afriká- 
ban. A G. abyssinka Cass.-t (G. oleifera DC.) 
Abessziniában nagy mennyiségben termesztik. 
Magva az u. n. ramtüla-iv. niger-^mag s ennek 
sajtolással kivonható olaja a ramtüla-{yagy ve- 
rinnua-)o/a;, mely ételolajnak és világítóolaj- 
nak használatos. Kelet-Indiában is nagyban ter- 
mesztik. L. Gingelli-magvak. 

Gujan (ejtsd : gdzsan), város a francia Gironde 
départementban, (löii) 4136 lak. Tengeri fürdő. 
Vegyészeti gyárak ; fakoreskedelem. 

Gujána (Guayana, Guiana, Guaiana, Guyane), 
Dél-Amerikának az Orinoko, az Amazonas és az 
Atlanti-óceán közt fekvő EK.-i része, teinilete 
1.760,000 km*. Hegyláncai : Brazillá határán az 
Ortnokót kísérő Siorra Parima, a leereszkedő 
Pacaraima és a Tumuk Humak. E láncokból 
ÉÉNy. felé egyes ágak nyúlnak ki. Legmagasabb 
csúcsai Venezuela határán a hatalmas tábla- 
hegy : Roraime (2250 m.), a Parimében a Pico 
Duida (2475 m.) és a Cerro Yamari (2258 m.). 
Alaphegysége archaikus kőzetekből áll, csillám- 
pala, gnájsz és ritkábban gránit ós diorit annak 
fötömege. Vízszintesen rétegezett paleozoós és 
Icrétakori homokkövek települnek arra, áttörve 
vulkánikus anyagok által. A tenger felé a föld fo- 
kozatosan, lépcsők alakjában ereszkedik le. K. felé 
a hegyek szintén alacsonyabbak lesznek ós a 
Francia-G. alatti Tumuk Humak lánc magassága 
400—800 m. körüli. A tenger melletti mély al- 
földet a folyók és a tengeráramok által odahordott 
iszap folytonosan növeli. A folyók a föld lépcső- 
zetes alakja miatt számos vízesést ós sellőt alkot- 
nak. Folyóvizei : az Amazonas (Trombitás, Paru, 
Dóri, Araguary mellékvizekkel), a Rio Negro 
(Branca) és az Orinoko (Bentuari, Caura), vala- 
mint a kö2rvetlenül az Atlanti-óceánba torkolló 
Essequibo, Demorara, Berbice, Corontj'pe, Sara- 
macca, Suriname, Maroni és Mana. Éghajlatát 
igen magas hőmérséklet, nedvesség és így erős 
fülledtség, valamint csapadékbőség jellemzik. Az 
átlagos hőmérséklet 27° körüli, a hőmérő a 20" 
alá ritkán száll le. Két esős és két száraz év- 
szaka van, évi esőmennyisége 2000—3000 mm. 
körüli, uralkodó szele az ÉK.-i passzát. D.-i ré- 
szeit őserdők takarják, amelyek pálmákban, festő- 
anyagot, olajat, gyümölcsöt és épületanyagot szol- 
gáltató fákban gazdagok. A hasznosítást az utak 
hiánya akadályozza meg. Az alacsonyabb része- 
ken a fűvel borított puszták, szavannák vannak. 
A megművelt föld mindenféle trópusi kultúrnö- 
vényt szolgáltat. Állatvilága igen gazdag: maj- 
mok, ragadozók (jaguár, puma, medvefajták), 
bőregér (vampir), a tapir, a pekaris, a lajhár, a 
hangyászó, az aguti, stb. az őserdők és puszták 
lakói. Madárvilága is népes, számos papagáj- 
faj és kolibri van erdőiben, továbbá igen gazdag 
hüllő- és rovarvilága. A benszülött g>"ér lakosság 
a tupi, karik és aravak indiánus törzsekből való. 
Vannak behurcolt rabszolganóger-utódok is, az 
ú. n. busnégerek. G. birtokában Venezuela (Boli-. 
var állam), Brazillá (Amazonas állam), továbbá 
Anglia, Franciaország és Hollandia osztozkodnak. 
Az egyetlen európai gyarmatteililet Dél-Amerika, 
ban. Az utóbbi években G,-ban számos tudomá. 



GuJAna 



- 77 



Gúla 



nyoe ezpedidó fordalt meg, feltárva még mindig 
sok ismeretlen tOTfilctet. 

I. Brit-G., az európai birtokok köit a legnyu- 
gatibb és a legvirágzóbb ; Ny.-on Venezuela, D.-en 
Brazillá, K.-on a Conntyn ós É.-on a tenger hatá- 
rolja. Területi^ 2:i:i.81Ü km», (i»it) 296,041 lak., 
ttilnyomó részben kelet-indiai kuli éa négor. Az 
500 km. hosszú partján az Essequibo, Demerara, 
Berbyoe ée a Corentyn torkolata jó kikötökül 
SMigálnak. A parti részek jól meg vannak raú- 
vélve. A fötermék, különösen a Demerara ós 
a Berbyce közt, a cukornád, ezzel kapcsolatban 
áll a cukor-, rum-, melasszkészltés. A kasszave, 
a banána, kukorica, édes batáta a kenyértermé- 
kek. Aranyat is mosnak. Tannak vasércei is. A 
pasztákon az állatteoyéátésre is gondot fordíta- 
nak. Az összes kivitel értéke 1910— 11-ben 
1.628,000. a bevitelé 1.750,000 font sterling. 283 
nyilvános iskolát 26,339 tanuló látogat. A kor- 
mányzás a kormányzóra és 10 (5 kinevezett, 
5 választott) tagból álló Court of Policyra van 
bizva. A pénzügyre vonatkozó tön'ényeket a 
combined court (a kormányzóból, a court of poli- 
cyböl és 6 választott tagból áll) szabja meg. A g>'ar- 
mat 3 countj'ja: Demerara, Essequibo, Berbyce; 
fővárosa és fókikötóje Georgetown (1. o.) v. De- 
merara ; jelentékenyebb helység még New Am- 
sterdam. 

II. J*Vaiiaí>-Ö. (La Guyane franfaise, Ga- 
yenné), a Tumuk Hnmak hegjség, a Maron és 
Oyapock folyók és az Atlanti-óceán között 78.900 
km«-nyi területet foglal el, (i9ii) 49.009 lak. A 
Mana, Apomague és Szinnomari torkolatuknál ki- 
köt"" ■' *"'—\sak mentén utakul szolgálnak. He- 
gy" : ,'l boritvák, a fensikok prérii, vala- 
mim .>...„„.. ;it mocsaras vidékei nyáron jó le- 
gelöhelyek, a partmenti mocsárterületok nagyon 
egészségtelenek ; ezeket csatornázással javítják. 
Fóbb terményei a kávé, kakaó, kukorica, rizs. gya- 
pot és dohány. 1853 o\i\ aranytermelése is van. 
Az állattenyésztés jelentéktelen. Francia-G. a leg- 
szegényebb francia gyarmat. Az utak hiánya az 
aranytermelést is megnehezíti. 1 km. hoszú vas- 
útja van, amelyik St. Laurentben a cukorgyárhoz 
vezet. Az állami bevételek és kiadások 1909-ben 
8.407,000 frankot tettek ki. 1910-ben a bevitel ér- 
téke 12.233,000, a kivitelé 11.567.000 frank volt. 
A gjarraat élén a kormányzó áU, melléje van 
rendelve a kinevezett tagokból álló conseil prívé 
és a választott tagokból álló consoil général. A 
g>armat 14 községre (commune) oszlik. Fővárosa 
Cayenne (1. o.), amelyet 1852. tettek a deportáció 
főhelyévé. 

m. NénutdUoia G. vagy Surinanty a Coron- 
tyne és Maroni Iblyók közt 129,100 km« terület- 
tol. (1910) a benszfllöttek nélkül 92,142 lakossal. 
Belsejében a Saramacca és a Surinam a leg- 
nagyobb viz^A mocsaras partvid^et mangrove- 
erdők szegélyezik, csaUxnák és tíUtésék s%ít8é- 
gével me^eíietöaen kiszárították ée a művelésre 
alkalmassá tették. A legfontosabb kultúrnövény 
a cukornád, amelyből évenként mintegy 9 ezer 
tonna cukrot nyernek. A kávé- és pamut-t«- 
melés igen megcsökkent a rabesolgák fölszaba- 
dítása (1863) óta. A mm- és melassikészítés még 
«1^ jelent^eny. Aranymezöi sok aranyat szolgál- 



tatnak. A gyarmatok kormányzója mellé 6 tagi>ói 
álló kinevezett tanácsadó-testület van rendelve. 
A főváros Paramaribo (34.000 lak.), amelybon 
csaknem az egész külkereskedelem összpontosul. 
A bevitel értéke (two) 7.424,000, a kivitelé 8..34ő,000 
hollandi forint. 1912-ben a gyarmat bevételei 
2.929,600, kiadásai 6.992,637 hoUandi forintot 
tettek ki. 

IV. Venezuelai G., áll a Bolivár államból, a 
Yuruari területből és az Amazonas vidékének 
egyik részéből, 600,000 km«, 90,000 lak., akik in- 
diánusok. fehérek és mesztizek. 

V. Brműiai G., őserdőkkel borított, részben 
mocsaras szavanákkal, 900,000 km*-nyi lakatlan 
terület, Pára állam és az Ainazonas északi vidé- 
keit foglalja magában. 

Története. G. parsait Alonso de Hojeda fedezte 
fel 1499. Egy évvel később Vincente Yanoz Pin- 
zon délről jövet az egész partvidéket felkutatta. 
G. belsejébe eleinte csak egy-két kalandor hatolt, 
hogy a Parima-tó mellett a képzelt aranyország 
(Eldorádó) fővárosát megtalálják. Az első gyar- 
matokat itt a hollandiak alapították a XVI. sz. 
végén, őket az angolok és a franciák követték a 
XVII. sz. közepe táján. Az első angol gyarmato- 
kat 1667. a bredai békében a hollandiak kapták 
meg cserében az átengedett északamerikai gyar- 
matokért (New Amsterdam). Mikor üoUandia. 
mint Batáviai köztársaság francia uralom alá ju- 
tott, az angolok 1803. a hollandiak összes G.-i 
gyarmatait elfoglalták és csak 1814. adták vissza 
G. keleti, kisebbik felét a hollandiaknak. Azóta 
az angolok, hollandiak és franciák osztozkodnak 
G. területén. 

h-odalom. Crookall, British O., I/ondon 1893 ; Bmuién, No- 
tice snr la O., Paris 1900 ; Da Boi«, Qeologisch-bergmiiuiiselie 
Bldizen aus Sarinam. Pr«iberg 1901 ; Snrlnaaanche Aliaa- 
nak (Paramaribo, évente); Sievers W., Der OraBOtreit 
zwiscben Brasilien and Pranzösiseh-Q., Petennaans Oeosr. 
Mltteilon^eii, Gotha 190:! ; J. Rodway, Ontana : British, 
Dntch and Preneh, The South Ajd. Series, London— Leip- 
zip 1912. 

Guk, az Amazon folyó és Paria-öböl vidékén 
lakó ú. n. aravak népek egyik nyelvcsoportja. 
Marti us önkényesen adta nekik e nevet azért, mert 
a guk közös szavuk vérrokonság jelölésére. A 
csoportosításnak nincs komoly alapja, mert az így 
összegezett népek sem nyelvileg, sem fajilag nem 
rokonok. 

Qüla.m.gm{lo.). 

Gúla (göT.ppramis), 1. a geometriában oly test 
(1. az i. áhrát), melynek egyik lapja (az alap) egy 
tetszőleges sokszög, a többi «. 

lapjai (az oldalok v. oldallapok) 
pedig háromszögek. Ábránk- 
ban ABCDE az alap, ABf, 
BCF, CDF, DEF és EAF 
pedig az oldallapok. Ezeknek 
F metszőpontjuk a csúcs. A 
csúcsból az alapra bocsátott 
FG merőleges a magasság. 
Ha az ali^ asabályos sokszög 
és a mngannágnnk G talp- 
pontja éppen e sokszög közép- 
ponl3ábaesík,akk(»'aG.-t«2»- 1. ábra. ötoidai* g*u. 
6(%ő»iaAr mondjuk. Ha a G.-t 
az alappal párhuzamos síkkal metsszük, akkor 
metszetül az alaphoz hasonló sokszöget nyerünk. 




Oulack 



78 



Guldin 




Az alap területe és e metszet területe úgy arány- 
lanak egymáshoz, mint a csúcstól számított távol- 
gágaik (FG ós Fg) négyzetei. A ö.-nak e metszet- 
től a csúcs felé esö része (Fabcde) egy kisebb G. 
A G.-nak o metszet és az alap 
közt levő részét csonka G.- 
nak hívjuk. A G. köbtartalma 
egyenlő az alapterület és a 
magasság szorzatának har- 
madrészével. A csonka-G. 
köbtartahna 

"^(T+t + yTTi), 

*■ kSöí^S"**^'^ hol 2 és / a csopka G. két 
' egymással párhuzamos lap- 

jának (ABCDE és abcde) terület©, m pedig e két 
lapnak egymástól való merőleges távolsága (gG). 
Két közös alapú G., melyek egymásnak erre az 
alapra vonatkozólag tükörképei, együtt kettős 
0.-t alkot. A kristálytanban piramis alatt mindig 
ily kettős G.-át (2. ábra) értenek. 

2. G.-k, ókori építmények, 1. Egyiptomi mű- 
vészet. 

Crniack (kulack), jávai súlymérték = -t-^Bkg. 

OulácB, kisk. Bereg vm. tiszaháti j.-ban, (i9io) 
1373 magyar lak. ; postaügynöksóg, u. t. Tarja. 
A Gulácsi-család ősi fészke, mely már a XIV. sz.- 
ban virágzott. G. határában ősi urnákat és arany 
karikákat találtak. L. még Nemesgulács. 

Gulácsi-hegy, a Balaton vidékének egyik ne- 
vezetes bazalt-kúpja (393 m.), Zala vmegyében 
Nemesgulács mellett, gyönyörű szabályos alalqá- 
ról ismeretes. 

Gulácsy Lajos, festő, szül. 1882. Budapesten, 
ahol első művészeti oktatását kapta a mintarajz- 
iskolában. Azután néhány évet töltött Olaszor- 
szágban, leginkább Firenzében, ahol főképp a régi 
mesterokot tanulmányozva, sajátságos régiesen 
intim festési módot formált magának. Már 1900. 
megvette Domhddék c. képét a Szépművészeti 
Múzeum, 1909. pedig megkapta a főváros jubilá- 
ris diját a Schiú)ert-dal c. kópéért. Dante találko- 
eása Beatrice vei c. festménye a Székesfővárosi 
Múzeumba került. 

Oola-ell, 125 km. hosszú folyó Norvégiában, 
Rüraas közelében a Storskarvenen ered, Ny., 
majd ÉNy. irányú folyásában több vízesése van, 
Ouloeainél ömlik a Throndhjem fjordba. Völgyé- 
ben vezet a Christiania-Throndhjem vasút. 

Oúlafa, 1. Alakfa. 

Oúlák, 1. ókori építmények, 1. Egjfiptomi mü- 
véaset. — 2. G., társas tornagyakorlatok. Kettő- 
nél több tornász eeymásra állva különféle alak- 
zatokat képez. Lehet tomaeszközöket is segód- 
eftkSstU használni (mászórudak, kötelek, létra 
stb.). MegktÜönböztotünk hegyes, kör és lapos 
grnat. Hegyes gúlánál az alapot is, az egyes eme- 
leteket is egy-egy tornász képezi. Zör-gúlánál 
M alapot körben álló három v. több tornász 
Wezi. Az emeletek számával fogy az egyének 
«áma is. A lapos gúlánál úgy az alapot, mint 
az emeleteket ukotó tornászok egy sorban (sík- 
ban) állnak. Szaffka Manó tornatanár adott ki 
egy fUzfít gúlatervezetet. 

Otüam (perzsa) a. m. Hjú ; szolgálattevő apród. 



Chüárd-viz (Gotdard-víz, Aqua vegetomine- 
ralis Goulardi), 2 sr. lúgos ólomecet-oldat, 5 sr. 
híg borszesz és 93 sr. víz keveréke. Kezdetben 
tejszerű zavaros folyadék, amelyből hosszabb 
idei állás után fehér csapadék ülepedik le ós a 
folyadék megtisztul. Alkalmazása előtt feh'ázandó. 
Összehúzó, gyuladást oszlató borogatásokra hasz- 
nálják. Hivatalos gyógyszer. 

Gúlaszáritó, a széna készítésénél alkalmaz- 
zák. Három, 2—3 méter magas, 6—8 cm. vastag 
póznát gúlamódra állítanak össze s fent csap- 
szeggel vagy gyűrűvel összekötik. A póznákat 
alulról mintegy 60 cm.-re s efölött 80—80 cm.-re 
ferdén lefelé átfúrják, a furatokba csapszegeket 
vernek s ezekre botokat fektetnek. Erre a célra 
szolgálhatnak az egyszerű ágcsapos rudak. (L. 
Lőbor, Ösztötií.) Az ily gúlára rakják fel a le- 
kaszált füvet vagy takarmányt száradás végett, 
mely, miután a levegő itt minden oldalról éri, 
elég hamar szárad. Különösen esődús hegyes vi- 
déken alkalmazzák. 

Gúla-tükör, négy, gúlává összeállított tükör. 
Ha a csúcsára nézünk, az olyan képből, melyen a 
G. áll, négy részt látunk, melyek új, másként al- 
kotott képpé egyesülnek. A látott kép tehát nem 
felel meg a valóságnak. 

Gnlba (Gulva), folyó Ausztráliában, 1. Murray. 

Gulbranson (Norgen), Ellen, norvég drámai 
énekesnő (szoprán), szül. 1863 márc. 3. Stockholm- 
ban. 1880-ban a stockholmi konzervatórium nö- 
vendéke, 1883. Parisban Kenneth Elena és 
Marchesinó tanítványa volt. 1890-ben G. norvég 
tiszt neje lett. 1896-ban Bayreuthban lépett fel és 
csakhamar világhírre tett szert. 

Gnlbransson, Olaf, norvég kanikaturista, a 
müncheni Simplicissimus c. élolap rajzolója, szül. 
1878 máj. 26. Különösen nagy mester az arc né- 
hány vonással kifejezett torzítíteában. Rajzainak 
egy sorozata önállóan is megjelent: Berühmte 
Zeitgenossen ; Karrikaturen von Olaf G. (Mün- 
chen 1905). Münchenben működik. 

Guldberg, Ove. dán államféiüú ós történetíró, 
szül. Horseusben 1731. szept 1., megh. Viborgban 
1808 febr. 8. Mint Frigyes dán trónörökös neve- 
lője nagy befolyásra tett szert s 1772. ö volt a 
vezetője a palotaforradalomnak, mely a minden- 
ható Struenseo minisztert megbuktatta. Ezóta fok- 
ról-fokra emelkedett s 1784-. elnyerte a miniszter- 
elnökséget, de pár nap múlva a Frigyes trónörö- 
köstől támasztott palotaforradalom megbuktatta. 
Mint kormánjtérllú határozott ellensége volt min- 
den liberális reformnak és idegengyűlöletével tűnt 
ki. Irt egy világtörténelmet: Verdens Histori© 
(Kopenhága 1768—72, 3 köt.) ós több teológiai 
munkát. V. ö. Giessivg. Struenseo og G. (1849). 

Guldborgsond, Fafster és Laaland dán szige- 
tek közti tengerszoros ; Rykjöbingnél 1875 óta az 
Orehoved - Rakskov vasút 300 m. hosszi'i hídja 
vezet át rajta. 

Guldin. P(ml (áttérése előtt Habakiik), svájci 
matematikus, szül. St. Gallenben 1577 jún. 12. 
protestáns szülőktől, megh. GnWban 1643 nov, .3. 
Eleinte aranyiiiúvességet tanult, de húsz éves ko- 
rában a katolikus hitre térvén át, utóbb München- 
ben a jezsuita-rendbe lépett. Azután Rómában, 
Bécsben és Qrácban tanított. A gyakran G.-féle 



Guldin-féle szabály 



- 79 - 



Gumblnn«n 



siahályiukk nevezett barieentrütta szabály (!• o.) 
Centr^Miyca címQ mflv^wn foglaltBti]:, mely 
4 kötetben Bécsben jelent meg 1636., 1640. és 
1641-ten. 

Ooldin féle nábály. 1. Batieetdrikus szabály. 

Gnlipán V. Gi dipám sz alonka (Recwvirostra 

iikafélék e8alá4Jál» tartozó. 

ka madAr ; hoeszú osAre he- 

gjcn uik nagyobb vizek, szikes 

tavak -. ivaszi átvonulá.>íkor leg- 

gyakonut). lunyonKeni Kolt. L. Szaionkaféiék. 

Gnliasián. 1. Gülisztán. 

Onlliver ntazisa, Swifl (1. o.), angol Író egyik 
híree munkAján;ik elme. 

Gnllstrand, AUmr, svéd szemész, szül. 1862. 
jon. 5. I^andslcronában. tanulmányait Upsalában, 
Bécsben és Stockholmban végezte. 1891. a stock- 
holmi egyetemen magántanáji képesítést nyert ; 
1894. ped^ Upealában lett a szemészet profesz- 
szora ée a szemészeti klinika igazgatója. A stock- 
holmi tudományos akadémiának, valamint az 
akadémia Nobel-bizottságának tagja. 1911-ben 
Nobel-d^at nyert mint orvos. Legnagyobb érde- 
meit a fiziológiai optika torén szerezte, különösen 
az ophthalmometriában és az asztigmatizmus vizs- 
gálata terén alkotott újat. A szemorv'osi gyakor- 
lat számára új ophthalmometert szerkesztett, 
továbbá hályogoperáltak számára távcső szem- 
üveget, üi szemtükröt stb. Főbb művei : AUge- 
meine Theorie dor monochromatischen Aberra- 
tionen imd ihre nachsten Ergebnisse für die 
Ophthalmologie (Upsala 1900) ; Die reelle optische 
Abbildung (u. o. 1906) ; Die optische Abbildung in 
heterogénen Medlen and die Dioptrik der Kristal- 
linse des Menschen (n. o. 1908) ; EinfUhmng in 
die Methoden der Dioptrik des Auges des Men- 
schen (Leipzig 1911). Ezenkívül Kries és Nagel 
társaságában rendezte sajtó alá Helmholtz Hand- 
buch der physiologi-schen Optik c. mtlvének Hl. 
kiadását. 

Gulner Gwda, politikns, szül. Válón 1842., 
megh. 1909 dec. 18. Budapesten. Jogi tanulmá- 
nyai befejeztével 1867. Pest vmegye szolgálatába 
lépett s Beöthy Lajos alispán oldalán mint fő- 
jegyző mökOdött. 1872-ben az abonyi kerület orsz. 
képviselőjévé választotta s azóta állandóan tagja 
volt a képviselőháznak. 1900-ban belügyminisz- 
ter: államtitkár lett ; Széli Kálmán lemondása 
után 1903. ő is lemondott, 1904 nov. a független- 
ségi paliba lépett be s mint ilyent választották 
meg i^ra Abonyban. 1906-ban Pest-Pilis-Solt- 
Kisknn vmegye és Kecskemét főispánjává nevez- 
ték ki s ezt a tisztet haláláig viselte. 

Cialo (4ii»í), 1, Rozscmák és Torkos borz. 

Golussa, Massinissa nomidiai király fia, kit 
atyja halála ntém (Kr. e. 149.) P. Comelius Scípio 
a nimiidiai segitőhadak fővezérévé nevezett ki. 
Nemsokára ezután meghalt. Fiát, Massivát Ju- 
ioirtha ölette meg római tartózkodása fdatt Kr. 
e. 111. 

Gulya V. gúla, oly magyar marhából álló falka, 
melyet kora tavasztól késó őszig a szabad ég alatt 
a legelőn tartanak, a telet pedig akolban tölti, v. 
ha istállóban van is, nem kötik a jászolhoz, a tehe- 
net nem fejik s a borjak késő őszig anyjukkal 
vannak. Megkülönböztetne xiüaj és szd^ GA ; 



utóbbi már némileg az Istállóhoz van szoktatva. 
Gulyáknak nevezik helyenklnt az űsiő-, tinó-, 
tehén- és bikafalkákat — Onlyás az a pásztor, 
ki a G.-t őrzi. Ez l^et öreg- vagy szAmadó-gulyáa 
és gulyás-bojtár ; utóbbi az előbbinek alá van ren< 
delve. 

Gulyamadár (Agelaeus pecoris Gm., uut), as 
Éneklók ( Fn.sseriformes) rendjébe ós a Csíiöge- 
félék (Ideridae) családjába tartozó madárfaj ; 
kúpalakú csőre van, tollazata egyszlnfl barna ; 
bosszúsága 19 cm. Hazája Észak-Amerika. Rend^ 
saeilnt a gulyák közelében szokott tartózkodni, 
tojásainak klköltését, mint a kakuk, más mada< 
rákra bízza. 

Gulyás, 1. 1. Gulya. — 2. G. y.aulyáshús. jel- 
legzetes magyar étel apróra vágott marhahúsból 
(legjobb hozzá a szivcsap és a vesepecsenye le- 
benye) ; úgy készül, hogy az apróra vágott húst 
vöröehag^'mával, vízzel, esetleg paradicsommal 
pároljuk, paprikával és köménnyel fOszaezzfik, 
majd negyedekbe vágott burgonyát ós csipetkét 
főzünk a félig puhára főtt hús levében. A G. ké- 
szülhet diszn«jhúsból is. Minél többféle hús van 
benne, annál ízletesebb. A székely G- (melyet első 
készítőjéről neveznek így, s nem a székelyek ele- 
dele) káposztával készül burgonya nélkül, tejföllel. 

Gulyás Pál, irodalomtörténész, szül. Budapes^ 
ten 1881 jan. 5. Tanulmányait Budapesten vé- 
gezte s 1912 óta magyar nemzeti múzeumi őr. A 
Muzeumok és Könyvtárak Orsz. Szövetségének 
jegyzője, a Magyar Könyvszemle szerkesztője. 
Sz^os cikket irt magyar, német, francia ée olasz 
nyelven hazai és külföldi folyóiratokba és szak- 
lapokba. Önálló művei: Id.Péczeli József {Bxid&- 
pest 1902); Bmf verstani reformkisérlde {vl. o. 
\.%0i)\ A könyvkötés technikája (n. o. 1904); De 
Maistre József gróf{xx. o. 1905); Les bibliothé- 
ques popnlaires de la Hongrie (Besanpon 1907) ; 
A Magy. Nemz. Múzeum könyvtárámk címjegy- 
zéke, 111. Aldinák (Budapest 1908) ; Eszaknémet 
népkönyvtárak (u. o. 1908); A népkönyvtárak 
szervezése (u. o. 1909); Népkönyvtárt intézmények 
Parisban és Londoniban (u. o. 1909) ; Népkönyv' 
túri címjegyzék (u. o. 1910 és 1912); Voltaire és 
Shakespeare (VL. o. 1910) ; BcUsac és a heraldika 
(u. 0. 1^11); Az olasz népkönyvtárügy fejlődése 
és jelen állása (u. o. 191 1) ; Könyvészm tanulmá- 
nyok I—III. (u. o. 1911-12); Le bibUoteche 
popolari unghereee e Tattivitá dello Stato (Milano 
1911). E Lexikonneik is munkatársa. 

Gulyáshús, 1. Gulyás, 2. 

Gnm, I. Chum. 

Gumal, folyó, 1. Gomal. 

Gumbert, Ferdinánd, német zeneszerző éa 
zenei író, szül. 1818 ápr. 22. Berlinben, megh. 
1896 ápr. 6. u. o. 1840-42-ig Kölnben énekes 
(baritonista) volt. A színpadtól azonban csakha- 
mar viaBSBVonult és Berlinben énektanítással, 
zeneezerzéesel ée zenekritikával foglalkozott. Több 
dala népszerű. 

Gumbinnen, 1. Kelet-Poroszország legészakibb 
kerülete, 10,965 km* területtel, (1910)606,587 lak. 
A részben dombos, nagyobbára sik kerületben 
fóldmivdés és állattenyésztés a főfoglalkozás. 14 
járásra oszlik. — 2. G., az ugyanily nevfl porosz 
kerület fővárosa, (i»io) 14,540 lak., gj'apju-, pamut- 



OumI — 80 — 

és lenszövéssel, sör- és szeszgyái-tással, I. Fri- 
gyes Vilmosnak Rauchtól való bronzszobrával. 

Gumi, 1. Gummi 

Gumma, helyesebben gummi (gör.) az orvos- 
tudományban olyan fertőző eredetű daganatnak 
neve, moly a fertőző csíra körül lerakódó kiván- 
dorlott sejthalmazokból keletkezik, degenerál és 
elfolyósodva ragadós, nyákos folyadóktömeget 
tartalmaz. Főleg a szifllisnél, a tuberkulózis né- 
mely alakjánál (scrophuloderma), takonykórnál 
stb. fordul elö; ezeknél gyakran feltör a bőr 
felszínére és ott tova kúszó fekélykoszorúkat 
okozhat. 

Gummersbach, az ugyanily nevű járás szék- 
helye Köln porosz kerületben, (i9io) 16,044 lak., 
pamutfonással és szövéssel, papír- és gépgyár- 
tással. 

€hiinini (mézga, növ.). A G. szót különféle nö- 
vényi anyagok jelzésére használják és aztán jel- 
zők által különböztetik meg a ktilönböző G.-faj- 
tákat: igy G. arabicum {avsib mézga,, l. o.), G. 
elasticum (kaucsuk, l. o.), G.-gutt (l. Festéknövé- 
nyek). G.-lakk, stb. Újabban mindinkább sűrűb- 
ben használják a G.szót magában a kaucsuk jel- 
zésére, mint : G.-cső, G.-talp, G.-árú stb. A tulaj- 
donképeni természetes G.-fajták a szénhidrátok- 
hoz közel álló növényanyagok, melyek a legis- 
mertebb G.-fajtával, az arab G.-val(arab mézga) 
kdlsőleg többé-kevésbbé megegyeznek s úgy, mint 
ez, vízien vagy feloldódnak, vagy csak elnyálká- 
sodnak, de borszeszben, éterben s hasonló folya- 
dékokban nem oldódnak. Minőségük szerint lehet- 
nek: arcUdn-G. (Acacia-, Peronia- és Anaear- 
áixun-d.) ; cerann-G. (cseresznye-G.); hasszorin- 
G. (traganth-, basszora- stb. G.). 

CMammi ammoniacnin (ammoniákmézga), 
1. Ferula. 

liuin\t\iíkrahicum,\.Arabmézgaés, Acacia. 

Gummiáruk, 1. Kaucsuk. 

Guniiui beasoe a. m. benzoegyanta (1. o. 
és Styrax). 

Cáninini oopal (növ.) a. m. CopcU. 

Gummicsövek, 1. C^ö. 

Gummicukor (hörcukor, pasta gummosa s. 
althaeae), guramiarabikum-nyákból v. althaoa- 
nyákból ós felvert tojásfehérjéből cukorral ké- 
szült anyag, melybe különböző Izeket szoktak 
keverni s melyet cukor helyett különösen Ameri- 
kában a szájban tartanak és rágnak. 

€>ainnii elaHtlcuin, l. Katicsuk. 

<>niunii elemi, 1. Elemi. 

Gummiérc v. gummit v. urángummi (á8v.), az 
nránszurokórc mállási terméke ; amorfnak tetsző, 
do azért kristályos ; behintve, flnom erekben, néha 
vesealakban fordul elö, vörösessárga vagy já- 
cintpiros, vörösbarna, zsírfónyQ, alig áttetsző v. 
át nem látszó. Ijelöhelyoi : a Cseh-Szász Érchegy- 
ség, Johanngeorgenstadt (ú. n. Eliasit), Schnee- 
borg, Joachimsthal és Przibram ; Észak-Caroliná- 
banPlatrock-Mine.'A rádium felfedezése óta igen 
nagy fontossága van. 

Gununifa Mv.).!. Ficus ; — kék és vörös G., l. 
J^ucaiirfHus. 

GiimmHolyás (n".v), ]. Mtizgafolyás. 

4>uinnii Kalbannm. i. íerula. 

Uaminl 4;et««nia a. m. guUapercha. 



Gumó 



Oamniigatt v. gummigutti és G.-fa, l. Fes- 
téknövények és Garcinia. 

Gummigyanta a. m. mézgagyanta, 1. Gyanták. 

Gnmmiharisnya, rugalmas, szövött gummi- 
bül készült harisnya, meljnek célja az alsó vég- 
tag egyenletes befűzése gyüjtőértágulás esetében. 

Gummikö a. m. hialit. 

Ouiniuikntcra, vagy G. kutíra, l. CocMo- 
spermaceae. 

Gummilabda, l. Kaucsuk. 

Gtumnilakkf ák (növ.), a gummilakkot leginkább 
a Croton lacciferus (Aleurites lacdfera) nevű, 
Kelet-Indiában otthonos fától kapjuk. E fa fiatal 
ágaiból egy pajzstetü (Goccus lacca) szúrása foly- 
tán tejnedv folyik ki, amely az állatkát bevonva, 
apró szemecskékké szárad össze. Ezeket vagy az 
ágakkal együtt gyűjtik (lacca in baculis, németül 
Stocklack), v. a szemecskéket leszedik az ágak- 
ról, ez a szem^séslakk (lacca in granis), melyet 
megolvasztanak és vékony lomezkókké alakíta- | 
nak, ez a tábláslakk (lacca in tabulis) vagyis a 
sellakk, mely rubin-, vér- és barna szinű fajtákban 
fordul elő a kereskedelemben. A sellakk lakkflr- 
nászok, pecsétviasz, politúr és ragasztók előállítá- 
sára való. Dammar-gyantával és copallal össze- 
olvasztva adja a porcellánragasztót. A sellakk ké- 
szítésénél vörös festéket (festölakk, Lac-Lac, Lac- 
dye) is nyernek. Mint G. említtetnek még : a Ficus 
indica, laccifera, religiosa és bengalemis, az üro- 
stigma rubescens, a Schleichera trijuga és azon- 
kívül az Anona squamosa, a Ziziplms Jujuba és 
a Butea frondosa. 

Gummiléggömbök, l. Aerologia. 

Crummi nostras (növ.) a. m. cseresznye- 
gummi (l. o.). 

Gumminyomás, 1. Fotográfia. 

Gumuii-resina (növ.) a. m. mézgagyanta, 1. 
Gyanták. — G. asae foetidae, 1. Ferula. — G- 
autti, l. Garcinia. — G. oUbanum a. m. tömjén, 
1. Boswíilia. 

Gummisav, 1. Arabin. 

Gummiszalag, 1. Kaucsuk. 

Gummiszivacs, 1. Kaucsuk. 

Gummiszövet, kaucsuklapokkal bevont pamut- 
szövet, leginkább ágybetétnek használják. E cél- 
ból a kaucsukot, amelyhez kevés ként és földes 
töltőanyagot is adtak, melegen vékony lapokká 
hengerlik s e lapokat ugyancsak melegen szövetre 
nyomják (reáhengerlik) s végre kismértékű vul- 
kanizálás céljából gőzölik. 

Gummi-szurrogátum, a drágább gummi pót- 
lása olcsóbb anyagokból gyártott, hasonló tulajdon- 
ságú anyaggal. Walton a lenolajat eny vsürüségig 
befőzi s hasonló súlyrész sellakkal elkeverve meg- 
olvasztja, végül pedig vashengerek között kihen- 
gorli. L. még Kaucsuk-szurrogátum. 

Gummit (íisv.), 1. Gummiérc. 

Gummitapasz (emplastrujn LitJuirgyri com- 
positum), 1. Tapasz. 

Ciumnil traicacantlia, 1. Tragánt. 

Gummon, l. Szigetelő anyaitok. 

<;uminoMls (növ.), 1. Mézgasodás. 

Gumó (tuber), a növények tartaléktáplálékát 
felhalmozó ós a vegetatív szaporodást elősegíti 
földalatti szárának egyik vaskos, gömbölyded 
alakja, fejlődésükben visszamaradt alleveleket i 



CumócsKa — 81 — 

cs ezek hónaljAbiin rügyekot (siemeket) visel, 
iiiui'lyt'kltól új földfeletti vagy földalatti hajtA- 
• znek. A G. o tulajdonságainál fogva 
. : ' fs rtrm giiokér. A G. lehet ág-G., ami- 
kor a szúr ulsú részéből keletkező földalatti ágak 
rügjei alakulnak át G.-vá (pl. burgonya, 1. a 4-ik 
kötet 118. oldalán le^hílrát), v. szár-G., amikor 
maga a .szár szikalatti v. szikfeletti része alakul 
G.vá. Ilyen a Coitjdulis gömbölyű, a kitnrépa 
lepényalakü G.-ja (1. az ábrát). Az ily G. alsó 
felén sok járulékos gyökeret fejleszt. A szikfeletti 
szárból keletkező G.-k felső részében allovelek 
vannak, amelyeknek hónaljából fejlődő rügy vá- 
lik hajtássá ; a szikalattiból fejlődő G.-n allevél és 
rügy nincs, hanem a cí?iiosáu van törpeszártagú 
tóhajtás, mely a földfeletti szárat hozza létre. A 
(í. a növények életében fontos szerv, amely által 
a földfeletti részek elpusztulása után a növény 
tovább él (áttelel). Alkalmas időben a G. rügyei 



Guna 




A knnréps gnmója. 

sarjadzásnak indulnak és az új sarjakat egyideig 
a G.ban levő tartalék táplálékanyagok táplálják. 
\agy vaskos G.-kat (burgonya) a növény szapo- 
rítására is fel lehet használni, mert a G.-n levő 
minden rügybíM (szem) új növény alakul, miért is 
a G.-t a szemek szerint darabokra vágva lehet 
olült^tni. A G.-hoz hasonló szár a sarj-G. (1. o.)és 
I hag>ma-G. O-o.), ; a gyökér alakjai közül a 
jyökór-G. (1. o.). 

Gumócska, I. Sarjgumó. 

Gamómosógép, máskép yi/ökérmosógép (I. o.). 

Gumósarj, 1. Sarigumó. 

Gnmósodás. A fák alvó rügyeinek rendellenes 
■i>jl6dése következtében a törzsön v, az ágakon 

tnibölyded, fás, kéreggel bevont dudorok kelet- 
keznek s e jelenséget nevezik G.-nak (Knollen- 
maser). E gumók gj'akoriak a gyümölcsfákon s a 
törzsről könnyen leválnak. 

Gumós takarmány, m&akép gyöktakarmány 
(1. 0.). 

RAvi Xngij L<\rrko>irt. I.X. köt. 



Gomótörzs (n»v.), a földalatti szár alakja, mely 
rövid, gumószerüen vastagodott (pl. a Cyclaraené). 

Gumpelzhaimer, Adam, német egj'házi zene- 
szerző, özül. lóGÜ körül Prostbergben, mogh. 1625. 
Több egyházi dalt irt ós Compendium musicae la- 
tinura-germanioum (1595) elmen egy zeneelmé- 
leti müvet az éneklés művészetéről. 

Gumplowicz, Ludwig, osztrák jogtudós és 
nomzetgazdász, szül. Krakóban 1838 márc. 9„ 
nejével együtt öngyilkos lett Grácban 1909 aug. 
18. Ügyvédségen kívül hírlapírással is foglal- 
kozott s a Kraj hírlapot 1871— 74-ig szerkesz- 
tette. 1876-ban Grácban az állaratudományokból 
habilitáltatta magát s 1882. rendkívüli, 1893. 
rendes tanárrá lett. Müveiben az állam alakulását 
a fajok harcából származtatta. Ez elméletét töb- 
ben követték (Ratzenhofer). Több lengyel munkán 
kívül tőle valók : Rasse und Staat (Wien 1875) ; 
Plülosophisches Staatsrecht (u. o. 1877, 2. kiad. 
1897. Allgemeines Staatsrecht) ; Rechtsstaat und 
Sociallsmus (u. o. 1881) ; Der Rassenkampf. Socio- 
logische üntersuchungen (u. o. 1883) ; Grundriss 
der Sociologie (u. o. 1885) ; Das österreichische 
Staatsrecht (u. o. 1891) ; Sociologie und Politik 
(Leipzig 1892); Die sociologischo Staatsidee 
(Graz 1892); Sociologische Essays (Innsbruck 
1899); GeschichtederStaatstheorien (u. o. 1905); 
Socíaiphilosophie im Umriss (u. o. 1910). 

Gumpoldskirchen, község Mödling alsóausz- 
triai kerületben, (i9io) 3072 lak. Fehér bora egyike 
a legjobb osztrák boroknak. 

Gumppenberg, Hamis, báró, német író, szül. 
Landshutban (Bajorország) 1866 dec. -i. A Mün- 
chenben megjelenő Jugend munkatársa. Termé- 
keny drámaíró: Thorwald (1888); Apolló (1890); 
Der Messiás (1891) ; Alles und nichts (1894) ; Der 
erste Hofnarr (1899); Die Verdammten (1901); 
Die elf Scharfrichter (1901) ; Überdramen (1902) ; 
König Konrád I. (1904) ; Köníg Heinrích I. (1904); 
Die Einzigo (1905); Herzog Phílipps Brautfahrt 
(1909). Regénye: Der fünfteProphet(1895); versei : 
Aus meinem lyrischen Tagebuch (1906); nagyha- 
tású paro<lisztikus müve: Das teutschoDichterross 
in allén Gangarten vorgeritten (1901, 6. k. 1908). 

Gomprecht, Ottó, német zenei író, sztU. 1823 
ápr. 4. Erfurtban, megh. 1900 febr. 6. Obermais- 
ban Meran mellett. Boroszlóban. Halléban és Ber- 
linben tanult jogot. 1849-ben a berlini National- 
zcitung zenekritikusa lett. A nyolcvanas évek- 
ben teljesen megvakult. Müvei: Musikalische 
Charakterbilder (1869, 1876) ; Unsere klassischen 
Meister (1883—85) ; Nenere Meister (1883). 

Gnmrij v. Gumri, íg>' nevezték régebben Ale- 
xandropol orosz erődöt Transzkaukáziában. 

Qnmti (ang. Goomty), két előindiaí folyó: 1. 
a (íangesz 770 km. hosszú baloldali mellékfolyója, 
ered Pílíbliit kerületben a Terai egy kis mocswrá- 
b«'jl, D.-nek, majd DK.-nok folyik, I^akno (ang. 
Lucknow) városnál válik hiyózhatóvá, íölvéve a 
Sait, Benaresztől 27 km.-nyire torkolik; — 2. folyó, 
ered a Tripura (Tipperah) Hillsen két forrásból, 
Tripura kerületen (Bengália) átfolyva 106 km. 
hosszú folyás után a Megnába ömlik Daudkandi 
mellett 

Guna (szanszkrit szó),alapjelentése cérna, fonal- 
kötél, átvitt értelemben erény, jelesség, magas 



Ounár 



— 82 



Gunsl 



rang. Nyelvtanban a magánhangzó erősbülésének 
egy neme. 

Gunár, a lúdnem hímje. A G. poligám, de egy 
nősténnyel is beéri. Tenyésztésre csak négyéves 
korig alkalmazandó. A párzás néha decemberben 
kezdődik, de rendszerint csak januárban, szigorú 
télen még késóbb. Leghelyesebb minden 4 nős- 
tényhez egy ö.-t venni, de ott, hol a párosodás 
vízben történhetik, mely általában eredménye- 
sebb, 1 G.-ra 6 nőstényt számítanak. A gondos 
tenyésztő bátor kinézésű, erőteljes, tagbaszakadt 
G.-t választ. 

Guncel, németül s magyarul jól tudó kém volt, 
ki 114€ szept. 10. II. Gézát és Belus nádort pon- 
tosan értesítette a Bruck közelében álló Jaso- 
mirgott Henrik osztrák határgróf ós bajor her- 
ceg seregéről, melyet másnap meg is támadtak 
és megvertek. Róla nevezhették el a Lajtán 
vagy Ennsen levő hidat, mely a Névtelen Jegyző 
szerint (57. fejezet) Németország felé hazánk ha- 
tára volt, Pons Guncilnak (Guncil hídjának). 
Szabó Károly szerint ez a mai Gunzelsdorf Alsó- 
Ausztriában, a Triosing-patak partján. Guncil fa- 
lut Baranya vmegyóbon 1296—1308 közt mint a 
Győr-nemzetség birtokát említik. 

Guncil hidja, 1. Guncd. 

Ciunda (állat), az ágasbelű örvényférgek (Tur- 
bellaria, Dendrocoela) rendjébe tartozó tengeri 
féregnem. 3 faja ismeretes. Messzina partvidékén 
közönséges a Q. lobata 0. Schm. ; hossza 6 mm., 
szélessége 0"5— 07 mm. 

GnndebsJd, 1. Gundobad. 

Oandelünger Gyula, festő, szül. 1833 ápr, 28. 
Krompachon, megh. 189é máj. 3. Bécsben, Rabi- 
nál kezdett tanulni 1856., aztán Düsseldorfban, 
végül Münchenben munkálkodott. 1866. állította 
ki első festményét Budapesten, egy tájképet. A 
gazdálkodás és családi ügyei annyira elfoglalták, 
hogy kevés ideje jutott a festésre, pedig 1891. 
sikere volt Budapesten Árva vára c. képével, 
amelyet az állam megvett a Szépművészeti Mú- 
zeum száraára. Ugyanott őrzik Csobáncz és vidéke 
c. képét. V. ö. Művészet, 1906. óvf. 

Gundestrup, Jütlandban, Aars mellett fekvő 
hely, ahol tózogvágás alkalmával 1891. egy 
közel 9 kg. súlyú flgurális díszü ezüstüst került 
elő, mely a Kr. u. II. sz.-ban készülhetett kultusz- 
célra. 

Ciandl (Ctenodactylus G. Pali., íósüspatkány, 
4ii»t), a Rágcsálók rendjébe, a Csalipatkányok 
(Octodontidae) családjába tartozó állatfaj. Teste 
zömök ; feje vaskos, tompa orrú ; füle rövid ; 
Bíeme középnagyságú; bajuszsertói hosszúak 
és merevek; hátulsó lábai hosszabbak az elül- 
sőknél és karmaik mögött fésüfogakra emlékez- 
tető szarufogak vannak, melyi^ket egy sor merev 
ós e fölött egy másik sor hosszú és hajlékony 
sörte borít. Törzse 175 cm., farka lö cm. hosszú. 
Goreamilya barnás rozsdaszlnű feketés-barna, hosz- 
uanti sávokkal 4b a háton fekete pöttyökkel. 
BSMÜc- Afrika sziklás vidékein honos. Húsa ízle- 
tes ; prén^éböl pónzos-zacvskókat készítenek. 

Qtmdioariiui, burgund király, I. Guntíier. 

Oundind, adók., Szerem vm. áupaiyai j.-ban, 
(i»io) 2101 horvát lak. ; gőzmalom, u. p. Velika 
Kopaníca, a. t. Samao. 



Gondioch, burgundi király, ki népének marad- 
ványait a Rajna mellől a Rhone vidékére vezette 
s megalapította a burgundi királyságot Galliában 
(44r,3-ban); megh. •i73-ban. Országán három üa 
osztozkodott. 

Gnndling, Jákob Paul, báró, szül. Hersbruck- 
ban 1673 aug. 19., megh. Potsdamban 1731 ápr. 
11. A történelem és jogtudományok tanára volta 
berlini nemesi akadémián, mikor 1713. 1. Frigyes 
VUmos porosz király udvari tanácsossá és törté- 
netíróvá nevezte ki. Állása azonban inkább az 
udvari bolondéhoz hasonlított s a király bizalmas 
mulató társaságában, az ú. n. Tabak-Kollegium- 
ban állandó céltáblája volt a gúnyolódásoknak és 
durva tréfáknak. A király később megtette őt a 
tud. akadémia elnökének és 1724. bárói rangra 
emelte. Egy boros hordóban temették el. Köny- 
vet adott ki e címen : Lében u. Tatén Friedrichs 
I. (Halló 1715). 

Giindobad (Gundébald), burgundi király, Gun- 
dioch íia. Atyját 473-ban követte az uralkodásban 
s miután két testvérét, Chilperichet és Godegiselt 
megölette, egyedül uralkodott népén. Jó törvény- 
könyvet adott ki és sokat fáradozott az ariánus 
burgundok és a katolikus rómaiak kibékítésén. 
Megh. 516-ban. Pia, Zsigmond követte a trónon. 

Ciundobada lex (lat.), 1. Bunjwidi törvény- 
könyv. 

Gundui-rost (növ.), az Indiában termő Cordia 
Rothii háncssejtjeiből álló rost. 

Gundnk, folyó, 1. Gandak. 

Gundulic, Iván (olaszosan: Giovanni Gon- 
dola), híres horvát költő, szül. Raguzában 1588 
jan. 8., megh. u. o. 1638 dec. 8. G. a régibb hor- 
vát (szerb) irodalom legkiválóbb képviselője. Vele 
érte el a raguzai horvát költészet fejlettségének 
legmagasabb fokát. Mint államférfiú is elismerés- 
ben részesült szülővárosa részéről, amennyiben 
a köztársaság rektorává választották. Lirai és 
epikus költeményei, valamint drámái tartalmuk 
és külső alakjuk tökéletessége és a nyelv szép- 
sége folytán ma is kiváló irodalmi becsű munkák. 
G. a szlávok első drámaírója. 11 drámát írt, de 
teljesen csak 3 maradt ránk: Arijadna, Pro- 
serpina ugrabljena és Dubravka, amelyet ma is 
előadnak. Lirai költeményei között első helyen 
áll : Suze sina razmetnoga (A tékozló flú könyei) 
című elégiája. Legnagyobb alkotása az üsman c. 
eposz 20 énekbon (Raguza 1626., Buda 1827.. 
Zágráb 1844., 1854., 1877. és 1887., Belgrád 
1889). Ebben G. megénokli az 1621 -iki lengjel- 
török háborút, nevezetesen II. Ozmán t<»rök szul- 
tán és Ulászló lengyel király viselt dolgait A 14. 
és 15. ének elveszett, vagy pedig G. soha meg 
se írta. Pótolták ezt a két hiányzó éneket : Sor- 
koéevió, Zlataric, de igazán sikerülten Mazuranic 
Iván horvát epikus. G. fonmaradt munkáit Pavic 
Ármin rendezte sajtó alá (Zágráb 1877, Délszláv 
akadémia kiadása : Régi horvát ü-ók, 9. köt.). Az 
Osman Appondini olasz fordltiisában 1827. jeleni 
meg Raguzában. Tanulmányokat írtak róla : Pii 
vic A., Zore L., Markovié J. (horvátok), Brandt 
R., Lipowskij (oroszok), Jonsen A. (svéd). 

Gungl József, magj'ar származású tánekompo- 
nista, katonakarmostor, szül. 1810 dec. 1. Zsáni- 
békon, megh. 1889 jan. 31. Weimarban. Helyet- 



Gungua 



— 83 



GúnyfeszUlet 



te«tanitóból oboista lett egy taitenabftndában. 
nyolc éTig a 4. osztrák^tflsér&zred xenekarát ve- 
zette, 18^. Straoss és Laonor példája után e^ 
yándor tánczenekart szervezett, amellyel Ameri- 
kában is tuuigvenenyezett, 1858— 64-ig a 23. 
osztrák gyalogezred zenekarának lett a karnagya. 
Később M^jna-Prankfurtba, majd Weimarba vo- 
nult viasza. Keringöi, polkái népszerűek. Leánya, 
G. Virgima, énekesnő és énektánámö Frankfurt- 
ban. 
Gnngna. Magyarország középkori vízrajzában 
in. a Giföngyös vize, még pedig : 1. a Rába 
XV.' ' ;i, mely Sárvárnál torkollik; 2. He- 
ve- n. 
(juiuo. >ür és az ngyaniiy nevű járás (58.59-i 
:.) szók helye Dagesztan orosz-kaukázusi tarto- 
liiáiiyban. aKarakoi-szn balpartján emelkedő G.- 
hegy ogj'ik nierodek terraszán, 82ő lak. Ez volt a 
c^r\:.^</ <írnilnak(l. 0.) utolsó menedékhelye, itt 
v< > ti 1859 aug. 25. magát az orosz Bár- 
ját . mogadni. 

Gonja, adók Szerem vm. zupáidéi j.-ban, (i9io) 
lilö horvát, magyar és szerb lak., vasúti állo- 
más, posta- és táviróhivatal. gőzmalom. G. állo- 
mástól a Száva áthidalásával Brckáig folytatása 
m a vinkovee-brckai helji érdekű vasútnak 
S94. évi IV. t.-c.). G.-ban székel a szlavóniai 
::íj-fakivonatg}ár rész^•énJ-tá^saság. 
Gonja (dOt ), a keletindiai kendernek elvirág- 
zása után szedett és bosszú csomókba kötött csú- 
csai, melyeket hasis-hatásuk miatt dohányzásra 
használnak. 
Gm^avci. adók. Pozsega várm. íygradiskai 
^ • 1910) 500 horvát lak. ; u. p. és u. t Nova- 

:-;a. 
;juunar, 1. GwUher. 

Gunnarit (ia^ ), ónfehér, sárgás-barnára befut- 
f.r .,!,... re, a pirrhotinba beágyazva fordul elő. 
vasszulíld. Termőhelye Rud (östergöt- 
Nemrég fedezték fel. 
Ciunner., latin növénynevek után G^a^nerus 
!oh. Emst (1718— 1773) norvég püspök nevének 
■vidítóse. Megírta Norvégia flói^át. 
Ganners L. (a«v.), a Halorrhagidaoeae csa- 
lád génusza, 30 faja elszórtan fordul elő több- 
nyire a D.-i félgömbön, a legtöbb Délamerikában 
és környező szigetein terem. Földalatti szárral v. 
rövid földfeletti törzzsel biró, évelő füvek. Egye- 
sek kicsinyek, mások igen nagyok, többnyire csak 
tőlevelük van. Virágok 1 — 2 ivarú. igen apró 
füzérekben áll, termésük 2 termőlevélből alakul 1 
magva, csonthéjas. A G. chilensis Lam.^'G. seabra 
R, et P.) Peru és Chile mocsaras helyein nő, le- 
vele csaknem 2 m. széles, a i?A«<m-€hoz hasonlít 
és többodmagával hosszú nyélen emelkedik a ta- 
laj fölé. Szép lombjával pompás kerti disz, télre 
igen jól be kell takarni. Tőkéjében a Nostoc nevö 
moszat kolóniái élnek. Levélnyele meghámozva 
eledel, gyökere kissé összehúzó, vérelállítónak, 
cserző- és festőanyagnak használják. 

Gxumisonit (íbt.), vaskos, biborpiros, késsel kar- 
colható ; valószínűleg tisztátalan fluorit. Termő- 
helye Gunnison, Coloradóban. 

Gonnlaog Ormstonga, izlandi szkáld (költő), 
szül. a X. sz. utolsó nogyodében, megh. 10(Á. Első 
fiatalságát Norvégiában töltötte, majd 11. Ethelred 



angol király udvarába ment ahonnan 1006. szülő- 
földjére vi^zatérve Hrafii Onondarson szkálddal 
a szép Helge kezéért verekedett meg. E párbaj 
követkoztéb«>n mind a kettőjüknek menekülniök 
kellett. Hárura évvel később újra találkoztak Nor- 
végia földén, s a harcban, amit eg>-mással vívtak, 
mind a ketten élőtöket vesztették. G. költeményei 
közül csak j»>lpntéktelen töredékek maradtak ránk. 
Nevéhez fűződik a GitnrUaugssaga, amely életét 
és Holge iránt való szerelmét Irjá le. 

Gonnlöd. a skandináv mitológiában Sottung 
óriás leánya, aki atyja parancsára egy sziklában 
őrzi a bölcseséget hozó italt. Odin kígyó alakjá- 
ban a sziklába furakodik és megissza az italt. 
G.-nak Odintól fia születik : Bragi (1. o.). 

Cinnny flbre (G.-rost, nOv.), a juta-rostoak 
eg>'ik it'i-'ibb neve, 1. Corckorus ^ Rostnövények. 

Gunong-Api (Gunnung-Api), \. Banda-szigetek 

Ciuupoiirder (ang.) a. m. puskapor; G.-nak 
nevezik móg a tea egyik faját. 

Gxmsberg Izidor, magyar születésű angol sakk- 
játszó, szül. Pesten 1854. 1876-ban Londonban tele- 
pedett meg. Győzelmei: 1885. Hamburgban és 
1888. a bradforderí nemzetközi versenyen első díj ; 
az 1889-iki new-yorki nagj' versenyen harmadik 
díj. 1890-ben elnyerte a világbajnokságot. Csitro- 
rinnal szemben eldöntetlentll végezte játszmáját. 

Gonter-skála v. Gunterszámoló-léc, 1. Szá- 
moló-léc 

Gonther (Gundifarius), a Nibelung-énekben 
Burgundia királya, Bnmhild férje, Kriemhild 
bát>"ja, Siegfrid meggyilkolásának részese, ki 
Kriemhild boszuja által Etzel udvarán, övéivel 
eg>'iitt, elpusztul. Az északi mondában Gwmar 
felel meg neki. 

Gontia, 1. Giinzhurg. 

Gontram, frank király, I. Chlotar fia, ki atyjá- 
tól 561. Burgundot örökölte Orléans fővárossal. 
Sokat harcolt a longobárdokkal és a nyugati gó- 
tokkal, kiktől több ízben vereséget szenvedett. 
593-ban balt meg örökösök nélkül. Az egyház őt 
jámborsága miatt a szentek közé sorozta. 

Gontranisdorf, alsóausztriai község a möd- 
lingi közigazgatási kerületben, (1910) 5488 lak. 
Szőllőmúvelés, té^agyártás. 

Gúny, szatira (e«t) — enyhébb formájában kö- 
zönségesen csíifolódás-Tíak is nevezzük — a 110- 
vetségeenek egyik fiya. Míg a, tiszta komikum ár- 
talmatlan játék, mely földerít, mulattat, addig a 
G.-nak komoly, többnyire erkölcsi célzata van. 
éles, támadó fegyver, mely sebeket oszt. A G.-dal 
és szatirikus vígjáték személyek, társadalmi osz- 
tályok, korok hibáit sfélszegaégeit ostorozza. Iro- 
dalmi vonatkozású is lehet A szatira kivált nagy 
társadalmi átalakulások idején virágzik s a gon- 
dolkozás V. Ízlés fordultának jele s ^yúttal l^té- 
kony eszköze. A G. számtalan változatai a köny- 
nyed, csípte sídlemesBégtől a keserű pátho.-/cig 
az erő és árnyalat mindenféle fokalt mutathatják. 
L. még Irónia, Paródia, Travesztia. 

Gúnya, népiesen a. m. roha. 

Gónydalok, 1. Tréfás dalok. 

Gónyiessület (lat. crux ülwfOria) neve a Pa- 
latínuson 1856. talált és a Kirchor-Mozeambnu 
őrzött művészietlen falkarcnak, ann^ egy szamár 
fejű keresztreftacítettet ábrázol, valószintUeg u 



6» 



Gunyhó 



— 84 - 



Gureremei 



III. 8Z. elejéről. Balról egy emberi alak kezét fel- 
emelve imádást fejez ki, azért az aláirás görö- 
gül : Alexameno3 imádja Istent. Hihetőleg egy 
pogány gúnyolta Így keresztény társát, amire ez 
a szomszédos terem falára karcolta : Alexamenos 
Hdelis. Haupt és Wunsch a keresztrofeszítettben 
Typhon-Seth-et látják, de nézetüket alig osztja 
valaki. V. ö. Garrtvcd, H croceflsso grafflto 
(1857); Kraus, Das Spottcruciflx vom Palatin 
(1872) ; Br^er, Les origines du Cruciflx (1904). 

Gunyhó, 1. Kunyhó. 

Gúnyirat, magánegyének vagy a nyilvános- 
ság alakjai ellen intézett irat, mely tárgyilagos 
okok helyett az ellenfél személyi kisebbítésével, 
való vagy koholt hibáknak kiszínezésével igyek- 
szik ártani. Amemiyiben az irat kiválóan terjesz- 
tésre van szánva (például nyomtatvány), a neve 
pamflet. 

Gúnynév v. csúfnév, olyan név, melyet gúnyból 
adnak egyes emberekre s mely aztán állandóan raj- 
tuk ragad (azért ragad ványnévnek is mondják). 
Sok helységben minden embernek van valami ra- 
gadványneve ; egész ilyen gyiytemények találha- 
tók a M. Nyelvőr egyes köteteiben. A gúnynevek- 
ben tág tere van a nép humorának, s néha alakjuk 
is szeszélyesen van képezve. íme egy pár példa : 
Csirke Pali, egy baromflpásztor gúnyneve ; Szi- 
poly, egy uzsorásé ; Kup\ird,^\s ember ; Tálszemü, 
nagy, kidülledt szeme van stb. Néhol még a hely- 
ségeknek is van gúnynevük, pl. Göcsejben Egha- 
sitó-kontyu Dobronak, mert ott az asszonyok csú- 
csos nagy fakontyot visehiek, Kutyamája-evö 
KiÜső-Sárd, Birkalabszopogató Káloczfa, Össze- 
futott SzUváffy, Széjjelszaladt Pórszombat. 

Gúnyvers a. m. szatíra, paskvillus. 

Gonzenhausen, az ugyanily nevű járás szék- 
helye a bajorországi Közép-Frank kerületben, 
(1910) 5278 lakossal, sör- és malátagyártással, gaz- 
dasági gépgyárral, komlótormeléssel. 

Guotíalu, kisk. Liptó vm. Uptószentmiklósi j.- 
ban, (1910) 107 tót lak., u. p. Királylubella, u. t. 
Németlipcse. 

Gara, Eugen, német baritonista, szül. Pressém- 
ben (Csehország) 1842 nov. 8., megh. Starnberg 
mellett Aufkirchonben 1906 aug 26. Bécsben el- 
végezte a politechnikumot, Münchenben festő lett, 
inayd a konzervatóriumon az ónektannak hallga- 
tója. 1866-ben Münchenben, 1867. Boroszlóban, 
1870. Lipcsében volt operaénekes, 1876. Bay- 
routhban Qunther szerepét személyesítette a Nibe- 
lungeoringbon. 1883-ban a müncheni Hoftheater 
tagja lett. Nagy sikereit a színpadon Wagner ós 
Marschncr zenodrámáiban, a hangversenyterem- 
bon pedig Löwe és Schubert dalaival aratta. 1905. 
kiadta eralékU-atait Erlnnerungen aus meinem 
iieben címmel. 

Guradobra, kisk. Hunyad vm. marosillyei 
j.-ban, (1910) 512 oláh, magyar ós cigány lak u p. 
Hunyaddobra, u. t. MaroslUye. 

Oorage. Aboaazinlától D.-re fekvő, hegyekkel 
takart tartomány ; a Zobahe nevű nagy tó van a 
tartomány közepén. Állítólag keresztény gallák 
lakják. Nag>'t»l)bré8zt még ismeretlen. 

Qurahoncz. község, 1. Honcztő. 

Qurahumora, l. 1893 óta keriÜeH kapitány- 
tág Bukovinában, 761 km« ter, (1910) 62.278 lak , 



G. és Solka járásokból áll. — 2. G., az ugyanily 
nevíi ker. kapitányság székhelye a Humora és Mol- 
dova összefolyásánál, (1910) 5312 lak. 

Garami (*iiat, Osphromenus olfax Commers.), 
a Labyrinth-kopoltyus halak(LabyrinthibranchiiJ 
csoportjába tartozó halfaj, mely Jáva, Szumátra, 
Borneo édesvizeit lakja. Apró állatkákkal és nö- 
vényekkel táplálkozik. A hím és nőstény növé- 
nyekből és iszaprészekből közösen tojásalakú 
fészket épít. Húsa ízletes. 1 méternél hosszabbra 
is nő és súlya a 10 kg.-ot is meghaladja. Rokonai 
közül a foltos G. (0. Trichopterus Pali. var. Noel- 
reuteri Cuv. Val.), a sávos G. (Trichogaster f ascia- 
tus [BL] Schn.) és a törpe G. (Trichogaster lalius 
[Ham.-Buch.] Day.) Indiában honosak, de akváriu- 
mokban Európában is gyakran tartják. 

Garamidák, királydinasztia Georgiában. 

Guránok, a kurdoknak (1. 0.) perzsa területen 
élő ága, szokottabb nevük a tat (1. 0.). 

Gurány, kisk. Bihar vm. vaskohi j.-ban, (1910) 
1056 oláh lak., u. p, Dombrovány, u. t. Szudrics. 

Gurara, oázis-csoport a Szaharában, Tuattól 
É.-ra, amelyhez számítani szokták és a Szaura- 
vaditól Ny.-ra, összesen mintegy 2800 km* terü- 
lettel és 200,000 lak. Főhelye Timmimun. 1895. 
a franciák megszállották. 

Gararó, nagyk. Szeben vm. szelistyei j.-ban, 
(1910) 2698 oláh lak., u. p. és u. t. Oriát; a 
nagyszebeni posztó-ipartársulatnak itt nagy fo- 
nodája van. A Szeben folyó itt nagy zuhatagot 
képez. 

Guraszáda, kisk. Hunyad vm. marosillyei 
j.-ban, (1910) 735 oláh és magyarlak., van vasúti 
állomása és postahivatala, u. t. Marosillye. ( '■■ 
mellett román stílű templom eltorzított maradv;. 
nyai láthatók. 

Gurba, község, I. Garba. 

Gurczyn, 1. Gurischin. 

Gurd, Brit-Gujána számára Londonban készülő 
ezüstérem á 100 cent = 4'03 K. 

Gurdély, a divertimlum (1. 0.) magyar neve. 
Ma már nem használatos. 

Gurdézi, másként Gardézi. perzsa fokira ; 
író a XI. sz.-ban. Mint azt neve is mutatja, Gui- 
dézben, Ghaknitól vagy ötven mérföldre fekvő 
városban született. Kr. u. 1051. v. 1052. írta föld- 
rajzát, melyben kissé bővebben emlékezik meg a 
magyarokról, mint Ibn Roszteh, az arab geográ- 
fus, ki őt több mint egy századdal megelőzte. 
Műve, mint a legtöbb keleti tudományos munka, 
mások kutatásain alapszik. Ibn Rosztehhel eg>'ütt 
Dzsaiháni szamanida nagyvezér Maszalik v'al 
Mamalik (utak és országok) című, reánk nézv. 
elveszett művéből vett át sok adatot. V. ö. Gr 
KvMn Géza, G. szövege a magyarokról (Akad 
Ert. 52. évf 1894 ápr.). 

Gurdzsisztán, Georgia perzsa neve. 

Gureba n. m. idegenek (az arab garib szónak 
többes száma). Voltak : gurelxi-i jeniin (jobbszár- 
ny! G.) ós gureba-i jeszár balszárnyi G.). A zsol- 
dos lovasság két hadteste, mely onnan vette ne- 
vét, hogy eredetileg átszökött arabokból és per- 
zsákból állott. Csatában a szent zászlótól jobbn 
és balra foglaltak állást, az tUufedzsik mellett. 

Gurena, 1. Ki/rene. 

Ciurfcemei,' I. Kurkuma. 



Gurgueia 



— 86 — 



Qurko 



Gargueia, Serra, a braxUiai magasföld egy 
ri-sze ; a Fariuűiyfoa forrásainál kezdődik, a Serra 
BiXiaoirao-ban folytatódik a Rio S9o Franoisoo 

iiirtiniTi kb. 1000 m. magas. Piauhy ée Bi^ia 
k határán húzódik végig, leginkább 
homokkövei takart archaikus palák- 

i áll. 

Guroala v. íjunda (ném. Klote, ol. eofiduUore, 
^ ang. bulfs eye), gömb^ v. hen- 
<;>ok, melyeket középen átfúrva, 
kut^Lrf tiuzuak azon o^ból, hogy a kötél a G.-n 
át bizonyos irányban vezettessék, v. a má;> test- 
hez, kötélhez, száUához stb. való súrlódástól meg- 
Övas8ék. — A pásztorok a maguklaragta sótartót 
is G.-nak nevezik. 

Gorguria, foiyó, Piauhy brazíliai államban a 
Serra (Jurgueián ered, ahonnan és a Serra de 
Piauhy vidékéről sok patakot vesz föl, a Parna- 
gua naír> tó alatt 600 km. hosszú folyás után 
ömlik a Famahyba folyóba. 

Gorhofiáa (i«v.), hófehér, tömött dolomitféle- 
ség, Ausztriában Ourhof mellett ereket alkot a 
pzerpt'ntinben. 

Gorhwal, 1. Garhval. 

Ooria, az orosz Transzkaukáziában fekvő egy- 
kori tartomány, a Fekete-tenger K.-i partján Rión 
és ai alsó Csórok közt -amott Mingreliával, emitt 
Lazisztánnal határos. É.-i része (Kutaisz kormány- 
zóság Ozurgeti nevű járása) 1810.. D.-i része pé- 
ti íl' 1878. került Oroszországhoz. 

Gurilakk, kinai eredetű, japán lakkmúvészet. 
Különböző színú lakkrétogeket raknak eg>7násra, 
s az ie>- keletkezett vastag lakkrétegbe diszít- 
II !• !i<>tszenekbele..\ ferde vágási-lapokon 

a színű lakk egymás feletti sávokban 

■ .taTr;n/.iK. 

Gnritás, az osztrák és bajor Alpokon timfa- 
■rikök riizáílitásának igen kedvelt módja. A mun- 

13 e oélra gajmó v. pedig csáklya .segítségével a 
: 'Uköket mozgásba hozza, mire ezek részint gu- 
mivá, részint ugrálva, részint pedig csúszva le- 
''•!é haladnak. L. még Hengergdés. 

Garitó akna. 1. Akna. 

Qurító pálya (görpálya), 7— 25*/o esésben épí- 
r * r 1 1 Meg erdei vaí>utak, melyeken a rakott kocsik 
-/abiulon eresztve, külön vonóerő nélkül önsúlyuk- 
nál íogva nyert eleven erővel guríttatnak lefelé. 
Az üres kocsikat rendesen lóerővel vontatják 

niét ftil. L. még Rendező pályaudvarok. 

Guritó targonca, épület belsejében, pl. gyári- 
helyiségekben, szakiskolákban stb. arra szolgál, 
hogy ott, ahol nem érdemes szállító darukat alkal- 
mazni, nehezebb géprészeket és kisebb gépeket a 
in;ihely v. az inti'zet kemény padlóján könnyeb- 
s gyorsabban tovább lehessen szállítani. 
-•>n erős fával takart, födött ük- v. vasrá- 
uiuOvl áll, amely alatt 3 csap körfll forgó kisebb 
kerék van. Az alapráma alakja többnyire nég>'- 
•=7ögletos. néha háromszögletes. 

Gurjev (iujAőtx Iszt-JaiszkJ^azxigyaaüy ne\ü 
jurás székhelye üralszk orosz tartományban, az 
ural főágának jobbpartján, 17 km.-nyire a tor- 
kolatától. 9316 lak., akik főképen halászattal, 
kereskedéssel és földmiveléssel foglalkoznak. 

Qnijnn-b a l MMun (Gardzsan-balzsam, uood- 
oil, faolaj nOv.), több délkeletázsiai Dipterocarpus 



faj anyaga, mely közel áll a Copaiva-balzsamhoz, 
de tőle dichroizmusa által tér el. amennyiben rá- 
eső fényben zöldes, átraenó fényb<>n pedig vöröses- 
barna színű. A G. Indiában és Jávában régóta 
használatos, de Európában csak 40 év óta általá- 
nosabban ismeretes kereskiHlelmi cikk, melyet 
technikailag (lakk és timászok készítésére), to- 
vábbá orvosilag és illó olajok hamisítására is 
használnak. 

Gnrk, 1. a Dráva karinthiai mellékfolyója, ered 
a Kaltenebenkopfon, D.-i, majd K.-i irányú folyás 
után Sirmitz mellett egy szakadékon folyik át, 
majd israét D.-nek fordulva, felveszi balról a Met- 
nitzet és Görtschitzet, jobbról a Glant, 105 km. 
hosszú folyás után a Dróvába torkollik. — 2. G., 
a Száva 63 km. hosszú jobboldali mellékfolyója 
Krajnában, Weixelburgnál erőd. DK.-i majd EK.-i 
irányú. Rann átellenében torkollik. 

3. G..falu St.Veit karinthiai kerületi kapitány- 
ságban, (1910) 900 lak., régi pompás bazilikával, 
melyben II. Henrik császárnak és osztrák Lipót- 
nak szobrai láthatók ; régebben püspöki székhely 
volt. 

Gxaks^nemzetség, őse Gurka (talán Gyurka) 
comes, kinek nemzetségéből Péter fia. Otomány, 
vitézségének jutalmául IV. Bélától 1252 ápr. 22. 
Pest vmegjében Oszlár helységet kapta ; e hely- 
ség iránt a Xj-ulakszigetén levő apácákkal 127i. 
kötött egyezséget a nemzetség, melyet ekkor 
említnek utoljára. 

Ghirka. nepáli néptörzs, 1. Gorkha. 

Gurkield (Krsko), az ugjanily nevű kerületi 
kapitányságnak székhelye Krajnában, (i9io) 5416 
lak., közelében az Auersperg grófok ctThum ara 
Harta nevű szép kastélyával és a római Noviodn- 
num romjaival. 

Gurkha. néptörzs Nepálban, I. Gorkha. 

Gxirko, Osszip Vladimirovics, orosz tábornok, 
varsói katonai kormányzó, szül. régi orosz nemes 
családból 1828 nov. 15., megh. szaharovi birto- 
kán 1901 jan. 28. A szentpétervári apródiskolában 
növekedett s 1846. mint tiszthelyettes lépett be a 
gárda-huszárezredbe. 1860-ban a cár szárnysegéde 
s 1861. ezredes lett. 1863-ban résztvett a lengyel 
lölkelés leverésében s 1866. egy lovas gránátos 
ezred parancsnokságát bízták rá, 1876.p^ig had- 
osztályparancsnok lett. Az 1877-iki orosz-török há- 
borábon ^y nagyobbrészt lovasságból összeáll í tott 
előhadat vezérelt, mellyel előbb Timováig, majd 
a Balkánon át Drinápolyig nyomult előre. Ez a 
vakmerő hadimenet azonton, melynek révén az 
oroszok a Sipka-szoros birtokába jutottak, nem 
volt oly döntő befolyással a háborúra nézve, mint 
amilyennek kezdetben látszott, mert előretolt ha- 
dait a török déli hadsereg mihamar visszaszorította. 
Miután G. okt. 24. az elsáncolt Gonyi Dubnikot 
rohammal bevette s a szintén elsáncolt Tikist he- 
ves lövetéssel megadásra kényszerítette, dec vé- 
gén átkelt a Balkánon, 1878 jan. i. megszállta 
Szófiát, innen FUippopol ellen ment, ott Szulej- 
man pasa hadseregét három napi csata után (jan. 
15—17.) szétszórta, mire az orosz föbadser^gel 
Drinápolynál egyesült s ezzel egyfitt egész Kon- 
stantinápoly közeléig haladt előre. A háború be- 
fejezése után G. lovassági tálwmoki rangot ka- 
pott és a cár főhads^éde lett, 1879 ápr. 14. pedig 



Gurkthall Alpok 



— 86 



Gurunkra 



Szt.-Pétervár teljhatalmú kormányzójává nevez- 
ték ki. Minthogy azonban az erre következő télen 
a cár ellen intézett merényletet G. megakadá- 
lyozni nem tudta, 1880. állásától és minden más 
katonai szolgálatától felmentették. Csak III. Sán- 
dor cár hívta öt vissza 1882. aktiv szolgálatba s 
1883. a varsói katonai kerület kormányzóságát 
bizta rá. Ez állásában világszerte ismeretessé vált, 
mint a lengyelek kegyetlen sanyargatója. 1894. 
tábornagyi raggal vált meg a szolgálattól. 

Gurkthall Alpok, 1. Alpok. 

Gorlitt, 1. (Jornelius, német művészettörtónet- 
Iró, szül. Nischwitzben (Szászország) 1850 jan. 1. 
Berlinben, Stuttgartban és Drezdában építészetet 
tanult, de csakhamar a művészettörténet művelé- 
sére tért át. 1893 óta a drezdai technikai főiskola 
tanára. Igen nagy irodalmi tevékenységet fejtett 
ki. Legfontosabb művei : Geschichte des Barock- 
stils, des Rokokó und des Klassizismus (3 köt., 
Stuttgart 1886—89), mely úttörő jelentőségű; 
Andreas Schlüter (Berlin 1891); Die Baukunst 
Frankreichs (Dresden 1899—1900); Geschichte 
der Kunst (Stuttgart 1902); Kirchen(aDurm-féle 
Handbuch der Architekturban, u. o. 1906) ; Die 
deutsche Kunst des neunzehnten Jahrhunderts (3. 
kiad. Berlin 1907); Die Baukunst Konstanti- 
nopels (1907—1911) stb. Nagy szerepet játszik a 
műemlékek védelme terén és az ö vezetése alatt 
jelenik meg Szászország műemlékeinek leíró 
lajstroma. 

2. G., Ludwig,német festő, az előbbinek atyja, 
szül. Altonában 1812 márc. 8., megh. 1897 szept. 
19. Hamburgban, Münchenben és Kopenhágában 
tanult. Úgyszólván egész Európát beutazta ós így 
gyűjtötte tájképeinek gondosan megfigyelt motí- 
vumait. Említendők : Tájkép az albanói hegység- 
ből (1850 Boriin, Nationalgalerie) ; Este a Busaco 
kolostorban, Portugáliában stb. 

3. G., Lwiwig, német pedagógus, G. 2. fla, szül. 
1855 máj. 31. Bécsben. Gimnáziumi tanár volt, 
legutóbb Berlinben. 1907 óta csupán eszméi ter- 
jesztésének él 8 megfordult Budapesten is. Élesen 
támadja a mai nevelési rendszert ; főként a porosz 
közoktatást. Művei több kiadást értek. Irányáról 
leginkább tájékoztató műve: Erziehungslehre 
(Berlin 1909). 

Gturlt, 1. Emst Friedrich, német állatorvos, 
szül. Drontkauban (Szilézia) 1794 okt. 13., megh. 
Berlinben 1882 aug. 13. A boroszlói egyetemen 
végzett orvosi tanulmányok után a berlini állat- 
orvosi Iskola repotitorává, 1826. tanárává, 1849. 
Igazgatójává nevezték ki. Anatómiai és kórbon- 
oolástani kézikönyvei alapvetők voltak ; irt azon- 
kívül élettani szakmunkát is. Legnevezetesebb az 
állatok fejlődési rendellenességeiről szóló, 1877. 
megjelent raúvo és nagy képes athisza, mely még 
nui is értékes forrásmunka. Hortwiggel együtt a 
Magazin für Thierheilkundo c. folyóiratot alapí- 
totta meg. 

2. O., Emst Július, német sebész, G. 1. fia, 
szül. Berlinben 1825 szept. 13.. megh. u. o. 1899 
jan. 8. Tanulmányai végeztével 1853. magán- 
tanár lett, 1862— 18ő6-Ig Langenbeck asszisztense 
volt, 1862. a berlini egyetemre a sebészet rend- 
kívüli tanárává nevezték ki. Az 1848. ésTl-iki há- 
borúkban mint katonaorvos vett részt. Irodalmi 



művei a sebészet és különösen a hadisebészet kö- 
rébe tartoznak, nevezetesebbek : l ber den Trans- 
port Schwerverwundeter und Kranker ím Kriege 
(Berlin 1859) ; Handbuch der Lehro von den Kno- 
chenbrüchon (u. o. 1860—65) ; Leitfaden fúr Ope- 
rationsübungen am Kadaver (u. o. 1862, 7. kiad. 
1889). Magyarul is megjelent Útmutatás sebészi 
műtétek gyakorlására és alkalmazására. Ford. 
Varró Indár (Budapest 1880). Szerkesztette 1867- 
től a Kriegerheil című folyóiratot, 1885— 88-ig 
kiadta a Biograflsches Lexicont (6 kötet). 

Gurma, néger ország Közép-Szudánban, a Ni- 
gertől Ny.-ra, More, Borgu és Gando közt, mint- 
egy 50,0(X) km* területtel, melynek D.-i része 
köves, növényzetnélküli pusztaság, míg Ny.-i fele 
termékeny és állat- és növényzetben igen gazdag. 
Jelentősebb helyei : Nungu és Kulfela. 1895 óta 
francia birtok. 

Gurnah, 1. Téba. 

Crurnard, a szürke mozgóhal (Trigla gur- 
nardus L.) neve. L. Mozgóhal. 

Gurnigelbad, fürdőhely Bem svájci kanton- 
ban, 21 km.-nyire Bemtől, a Gurnigelhubel (1550 
m.) ÉNy.-í lejtőjén, 1153 m. magasan, 3 ásvány- 
vízforrással, mintaszerű berendezéssel. Évenkó'ut 
mintegy 2000 fürdővendég látogatja. V. ö. Ver- 
dat, Baux minérales sulfureuses du G. (Paris éí; 
Bern 1879). 

Gurok, néptörzs, 1. Georgiaiak. 

Gurolit (ásv.) a. m. girolit (1. o.). 

Onrsay, súlyegység Madraszban = 4536 kg. 

Gurtschin (Gurczyn), előbb önálló község. 
1900 óta Posen (1. o.) egyik városrésze. 

Guru, szanszkrit szó, a. m. nehéz, súlyos, tekin- 
télyes ; tiszteletreméltó egyének címe : atya, anya. 
tanító. A buddhistáknál és a szikkeknél : vallásos 
tanító, mester. 

Gurudió (növ.), 1. Cola. 

Gurulat (kat., ném. Geller), akkor támad, ha 
a lövedék kemény tárgyat, követ, fagyott földet, 
vasat stb. érve, eiTŐl lepattan és csak ezután ta- 
lálja el a célt. Az ily találatok rendszerint vesze- 
delmesebbek a lövedékek rendes átütődéseinél. 
miután utóbbiak a kemény tárgyakhoz ütödvo. 
kisebb-nagyobb mértékben deformálódnak s így 
nem okoznak sima lőcsatoraát, hanem felszakit 
ják a húst s azonkívül gyakran tisztátalan anya 
got, földet, rozsdát stb. is visznek be a sebb(\ 
miáltal az nehezebben gyógyulhat. L. Guruló 
löi'és. 

Guruló golyók (németül Laufktujéln), 3— 3 ;> 
gr.-ot nyomó vasgolyók, melyekből egyszerre töb- 
bet töltöttek a régi nagy űrméretű puskákba, hogy 
azok, kemény talajon szökdécselve, hosszabb vo 
nalon pjisztázzák a terepet. 

Guruló lövés (ném. Gellschms), a slmacsövn 
ágyúkból csekély lőportöltettol kilőtt tömör va.s 
golyó a földre való ütődése utAn felszökött s 
mindig rövidebb ívekben tovább repült, okként 
igen hosszú vonalon veszélyeztetve az ellenséges 
csapatokat. A vontcsövű ágyúkból lőtt hongeres 
lövedékekkel guniló lövés nem tehető. A ktei lő- 
fegyverekből kilőtt lövedékek, ha kemény talajra 
találnak, rendszerint szintén tovagurulnak, amit 
katonai nyelven gurulatnak (1. o.) neveznek. 

Gurunga, nép, 1. Gitrunszi. 



Gurunszl 



87 



Oussow 



Gnrunsjú.F randa-Szudán e(0'>l^ vidéko.Garma, 

Mosszi, a Fekete- és a Vörös- Volta folyók között. 

A tennékeny, de nagyobbrészt mocsaras terület 

Pwi'.<5!rsi\.Ttoien. Lak<M a goningák. 1896 óta fran- 

s jeleotűeége abban áU, bogy Prancia- 

'ahoméral 6eBUk6tL 

( iuronszi v. gunmga, a francia Szenefrál D.-l 
I - (11, n Fohór- ós Fekete- Volta folyók közötti ter- 
mi'keny terület néger népeinek gyi^töneve. Faji- 
lag és nyelvileg különböző törzsek laknak itt, 
közelítőleg azonos kultúra birtokában, mely meg- 
felel az asantiaknak. Kultusz tekintetében a szom- 
FZtHl törzsektói annyiban különböznek, hogj' bál- 
ványok holj'ett a napot imádják. Agyagtemplo- 
" >tík. 1896-ban francia uralom alá kerül- 
gummigyfljtéssel, sót aranymosással 
íh ingiaiKoznak. V. ö. Lebon. La politique de la 

ranoe en Afrique (Paris 1901). 

Goms, a török piaszter. A XVI. sz.-ban 40 akcse 
volt benne s értéke eg>' tallér. 1V« G. = fgy 
arany, úgy hogy az ó. n. honorárium, vagyis har- 
mincezer arany, melyet I. Ferdinánd fizetett a 
a szultánnak, harmincötezer G.-t tett. Kara-G. 
a német tallérral és a spanyol reállal egj'enlö ér- 
tékű pénz; kUH-G. az olasz forint. A mai G.. 
riely a magj'ar garas szóval is összefügg, 40 pá- 
rának felel meg, azaz körülbelül tíz krajcárnak. 
G. a<f^/ám, 1. Aszláni. 

Onrwhal v. Gurhical, 1. Garhval. 

Gury, Jean Pierre, jezsuita morálteológus, 
szül. 1801 jan. 23.. megh. 1866 ápr. 18. A jezsui- 
ták kollégiumaiban Vals-ban, Le Puy-ben 1847. 
egy évig a Collegiitm romanum-htia és ismét 
Vals-ban mint a katolikus erkölcstan tanára mű- 
ködött. LiíTuori Alfonz szellemében a probabilis- 
• ' " alapján megírt kézikönyve (Compen- 
'. morális, Lyon és Paris 1850, 2 köt. ; 
Am I. ui.rini jegyzeteivel 6. kiad. Roma 1882), 
moly mint tankönyv is elteijedt, sok kiadást ért 
casuista munkájával (C<vtu.t conscientiae, Lyon és 
Paris, 2 köt., 8. kiad. 1891) együtt erósen előmoz- 
dította a katolikus moráltcológia mechanizálódá- 
sát. V. ö. A. Keller, Dio Moraltheologie d. Jeeui- 
tenpaters G. (2. kiad. Aarau 1870). 

Gorzófalva, kisk. Szilágy vármegye zilahi já- 
rásában, (i9to) 331 oláh lakossal; u. p. és u. t. 
Zilah. 

GoB&koTec, adók. Zágráb vm. stubicai j.-ban, 
(1910) 987 horvát lak. ; d. p. Gomja Stnbica, u. t. 
Stubica. 

Ghifice. adók. Zágráb vm. sziszek! járásában, 
(1910) 1423 horvát lakossal ; u. p. Topolovac. u. t. 
Sunja. 

GnSceroTec, adók. KOrOs vm. kOrOsi j.-ban, 
(1910) 365 hon'át lak. ; u. p. Sveti-Petar-Orehovec, 
u. t Körös. 

Guftió, Lika-Korbava vm. otoéaci j.-ban, Brlog 
község közelében, a Siraonovac hegyen fekvó vár, 
melv a G.-család, egyik 6s horvát nemesi csa- 
lád fészke vult. 1575-ben a törökök elfoglalták. 
1656-ban a zenggiek az uszkókokkal együtt itt 
megverték a tör<>köket. A várnak ma már csak 
romjai állanak fenn. 

Gospini, közjsóg Cagliari szardíniái tartomány- 
ban, (1911) 7889 lak., vasércbányával éeposztószö- 
Téssel. 



OaMu, növénynevek mellett (rus9on«Giovamii, 
szicíliai flórista nevének rövidítése. Szül. VUla- 
mainában 1787 febr. 8., megh. Nápolyban, mint 
a botanika tanára, 1866 jan. 14. Egy időig a booco 
di falcói kert igazgatója volt Palermo mellett, s 
főleg Szicília flóráját (Flóra Sicula 1827—1828, 
1842—45) s más szigetekét ismertette. 

Gtusenbanear, Kari, osztrák orvostanár, szül. 
Obervollachban (Karinthia) 1842 okt. 30., megh. 
Bécsben 1903 jún. 18. Bécsben végezte tanulmá- 
nyait és Billroth asszisztense volt hosszabb ideig. 
1878-ban a sebészet tanárának nevezték ki a 
prágai egyetemre, hol mint kitűnő műtő hamar 
nagy hírnévre emelkedett. 1894 őszín Bécsbe ke- 
rült, mint Billroth utóda. Számos értekezést írt a 
.szaklapokba. Önálló müvei: Die traumatischen 
Verlotzungen (1880); Sephthámie, Pyohámie stb. 
(1882) ; Beitrag zur Extirpation von Becken- 
knochengeschwülsten (1891). Prágában mint poli- 
tikus is szerepelt a cseh tartománygyúlésen, a 
szabadph*ű bal párt soraiban. 

Gosserow, Adclf, német nőorvos, szül. Berlin- 
ben 1836 júl. 8., megh. u. o. 1906 febr. 6. Tanul- 
mányait Berlinben, Faágában és Würzburgban vé- 
gezvén, 1859. doktorrá avatták; 1865. magán- 
tanár lett. Utrechtben, Zürichben és Strassburg- 
ban való tanárkodása után 1878. Berlinbe hív- 
ták, ahol haláláig, mint a szülhet rendes tanára 
működött. Munkái többek közt : Geburtshilfe und 
GjTiakologie in Grossbritannien. Ein Reisebericht 
(Monatschr. für Geburtsk.. 1864); Ueber Carci- 
noma uteri (Volkmann's Samml. klin. Vertragé, 
1871); Ueber Menstruation und Dysmenorrhö© 
(Volkmann's Samml. klin. V^ortrage, 1874); Die 
Neubildungen des Uterus (Stuttgart 1878, Pitha- 
Billroth, Handb. der allgem. u. spec. Chlrurgie- 
ban). G. 1884 óta az Archív für Gynakologie társ- 
kiadója volt. 

Gassm&nn, Ottó, német festő. szül. Wachbach- 
ban, Mergentheim mellett (Württemberg) 1869 
máj. 22. Kezdetben a stuttgarti és berlini ipar- 
művészeti iskolákat látogatta és csak 1896. lépett 
be a berlini akadémia festészeti osztályába. Ta- 
nulmányait később Olaszországban és Parisban 
egészítette ki. Különösen a dekoratív falfestésset 
terén tűnt ki ; ilyen művei : a drezdai Lukács- 
templom mennyezete; a szász belügyminiszté- 
rium mennyezete ; a drezdai városháza kupolá- 
ján és főlépcsőházában levő falképel stb. Atyjá- 
nak általa festett képmása a drezdai királyi kép- 
tárban látható. A dr^dal akadémián a díszítő- 
festészet tanára. 

Goasone, Giovamti, 1. Guss. 

Gnasow (ejtad : guMó), Kari, német festő, szül. 
Havelbergben 1843 febr. 25.. megh. 1907 márc. 27. 
Weimarten Ramberg és Pauwolsnok volt tanít- 
ványa. 1870— 1892-ig Weimarban, Karlsruhó- 
ban, majd Berlinben akadémiai tanár volt. Erősen 
rcNalisztikas képmásaival és genroképeivel nagy 
sikereket aratott. Ez utóbbiak kOzül emlitondők : 
A honvéd elbeszélése ; A cicus ; A virágok ba- 
rá^a ; Elvesztett boldog^ ; Isten hozott ; Vemé- 
mosás ; A> osztrigás leány ; A falusi párkák stb. 
A festészeti eljárásokra vonatkozó tanuhnányalt 
Maltedmische Winke und Erfahnmgen o. könyvé- 
ben (München 1907) foglalta dssze. 



Oustatlo — 88 — 

Gaatatio Oat.) a. m. kóstolás, ízlelés, a római 
ebédnél az első tál étel, étvágygerjesztőkből (sa- 
láta, osztriga, hal, tojás, pikáns mártás s effélék). 

CrUNtatlo üalis, 1. Keresztség. 

Gustavia, St. Barthólemy (1. o.) francia sziget 
fővárosa. 

Gnstavla L. (növ., Japarandiba Adans.), a 
Lecythidacoao család génusza; 21 faja Észak- 
Brazil iától és Perutól az Antillákig és Közép- 
Amerikáig van elterjedve. Levele nagy, válta- 
kozó ; virága pompás, fehér, fürtös, termése kissé 
húsos, alraaforma. A O. augusta L. (Japarandiba 
aogusta 0. K.) 6—9 ra. magas fa Guaianában, 
2—3 dm. hosszú levelekkel, nagy, fehér, a csú- 
csán pirosas vii-ágokkal. Fája halottszagú s aua- 
ianai hildösfa néven ismeretes (1. Büdösfa). A G. 
speciosa H. B. K. (Japarandiba speciosa 0. K.) 
colombiai cserje. Ha a gyermek a gyümölcsét 
gyakrabban eszi, a bőre megsárgul, de néhány nap 
múlva ez a szín magától eltűnik. Több faj szét- 
zúzott levelét máj- és egyéb daganatok esetében 
borogatásnak alkalmazzák. A G. hrasüiana DC. 
(Japarandiba brasiliana 0. K.) keserű gyökere 
hathatós oldószer altesti bántalmaknál, gyümöl- 
cse hánytató, a halászatban szerepel. Több közülök 
pompás melegházi növény. 

Gustavsson, Gusztáv Adolf svéd király neve 
bukása után, 1. Gusztáv, 4. 

Gustavsvám, erősség, 1. Hangö-Udd. 

GustavuB Selenus, 1. Ágost, 2. 

Gustelnica, adók. Zágráb vm, nagygoricai 
j.-bfm, (1010) 228 horvát lak. ; u. p. és u. t. Velika- 
Gorica. 

Onstoso v. con gusto (ol.), zenei kifejezés, a. 
m. Ízléssel. 

tinstas (lat.) a. m. ízlés. 

GuBzj, orosz gyártelep, 1. Melenki. 

GuBzl, 1. Abdeszt. 

GqbzIÍ, orosz népies hangszer, szerkezetére 
nézve a citerához hasonlít. 2Ví oktáv terjedelmű 
hangsorát népies dalok kísérésére használják. 

GtiBzmann József, orvos.szül. Budapesten 1875 
szept. 16. Orvosi tanulmányait a budapesti egye- 
temen végezte, ahol 1898. avatták orvosdoktorrá, 
azután 4 évig volt Mihálkovics és Lenhossék ta- 
nárok anatómiai intézetében gyakornok, majd 
első tanársegéd. 1902— 1908-ig Nékám tanár kli- 
nikáján működött. 1908-ban a munkásbiztosító 
pénztár budai rendelőjének dermatológusává, 
1910. az új Szt. Jáno.s-közkórház bőrgyógyászati 
rendelőorvosává nevezték ki. 1912-ben afcóV- és 
hujakórtardiól magántanári képesítést nyert. G. 
Irodalmi dolgozatai az anatómia, dormatológia ós 
Mifllldológia körébe tartoznak s magyar és német 
nyelven jelentok meg. 

QuMona, kísk. Gömör és Kls-Hont vm. rima- 
íosócgi j.-ban, (i9io) 864 magyar lak. ; u. p. Osgyán, 
n. t. Balogfala. 

OoBstál Oat.) a. m. ízlel; a kártyajátékban 
a. m. sóváran les, t. i. hogy milyen kártyalapot 
kap a játszó. 

OiiMtiv, wi^d fttVíUwofc. 1. L O. (Erikssou 
Wmo), 9véd király (ib2S-60), szül. Líndholraen- 
ben (Üpland) 1497 m^j. 3., megh. Stotíkholmban 
1660 saept 19. A Wasa-családból való Erik Jo- 
mmsson orsságtanáoBOs íla volt s anyai rokona- 



Gusztáv 



nak, az íQ. Sten Sturenek házában nevelkedett. 
II. Keresztély király 1518. hamis gyanúból fojr- 
ságba vetette, honnan 1519. Lübeckbe, majd Svéd- 
országba menekült. Itt felkelésre szólította honfi- 
társait a dán uralom ellen, de a stockholmi vér- 
fürdő után, melyben atyja is életét vesztette, Da- 
lekarliába menekült. A dánok üldözését paraszt- 
ruhába öltözve kerülte ki és sok veszedelmes ka- 
landon ment keresztül. 1521 jan. a dalekarliaí 
parasztok élére állva, új szabadságharcot kezdett 
a dán uralom ellen s több győzelem után Svédor- 
szág nagy részét kiragadta a dánok kezéből. Erre 
a svéd országgyűlés előbb kormányzóvá, majd 
Strengnasban királlyá választotta 1523 jún. 6. 
Ezzel véget ért a három skandináv állam szövet- 
sége. Az új királyság szorult pénzügyi helyzete 
arra bírta G.-ot, hogy a vcisterdsi országgyülé.sen 
a reformációt juttassa diadalra a régi vallással 
szemben. Az egyház lefoglalt javaiból aztán 
rendbehozta a pénzügyeket. Kifizette a Lübeck- 
nek járó adósságot és tekintélyes flottát szerve- 
zett. Több ízben leverte a régi jogaikért felkelő da- 
lekarliaiakat, azután a belső nyugalmat biztosítva, 
sokat fáradozott Svédország jólétének s egyúttal 
a királyi hatalomnak emelésén. Legidősebb fia, 
XIV. Erik, követte a trónon, többi fiainak : .Já- 
nosnak, Magmisnak és Károlynak egyes herceg- 
ségeket hagyományozott. V. ö. Forssdl, Sveriges 
inre história frán Gustav I. (Stockholm 1869 - 
75, 2 köt.) ; E. Hildebrand, Gustaf Wasa, \i&,na 
personlighet och hans betydelse (u. o. 1896). 

2. 11. G. Adolf svéd király (1611—1632), IX. 
Károly fia, szül. Stockholmban 1594 dec. 19. (9.), 
elesett a lützení csatában 1632 nov. 16. (6.). Rend- 
kívül gondos nevelésben részesült s fényes tehet- 
sége már korán megnyilvánult. 1611 dec. foglalta 
el atyja halála után a trónt és három veszedel- 
mes háborút örökölt tőle. Először a dánokat szorí- 
totta ki Svédország déli részéből s bár súlyos áldo- 
zatok árán, békét kötött velük (Knáröd 1613 jan.). 
Azután az oroszok ellen harcolt szerencsésen s a 
stolhovai békében megszerezte tőlük Karéliát és 
Ingermanlandot (1617 márc). A harmadik ellen- 
ség Zsigmond lengyel király, G. imokabátyja 
volt, ki a svéd trónra is igényt tartott. A lengye- 
lektől két győzelmes hadjáratban (1621— 22.* és 
1625-1826) elhódította Livlandot. Kurlandot ós 
Esztlandot. Ezen hadi sikerei közepette sokat tett 
Svédország belső jólétének, rendjének és erejé- 
nek emelésére. 1617-ben megállapította az or- 
szággyűlés szervezetét s különös jogokat biztosí- 
tott a nemességnek, mely ezentúl a közhivatalok- 
ban és a hadseregben a király támasza lett. 

Mint egy belsőleg megerősödött és kitűnő had- 
sereggel rendelkező ország ura avatkozott aztán 
G. a 30 éves háborúba. Erre a nagy vállalkozá«ra 
részint személyes sérelmei, részint a protestáns 
vallás megvédése sarkalták a vitéz svéd királyt. 
1630 júl. 15. jelent meg kicsiny, de harcedzett se- 
regével a német földön. Itt eleinte a protestáns fe- 
jedelmek tartózkodóan fogadták s csak a császár 
részéről növekedő veszély hatiisa alatt szövetkez- 
tek vele. Első nagy diadalát Breitenfeld mezején 
aratta a győzelmekben megőszült Tilly császári 
vezér felett 1631 szept. 17. Azután diadalmenet- 
ben vonult yégig Közép-Németországon, majd 



Gusztáv — 8 9 — 

Bajororssigra csapott, inol>nek fóvárüsát. Mün- 
chent is el^laha a. I^ech mellett kivívott győ- 
zelme atán (1882 ápr.). II. Ferdinánd császára 
végső veszedelemben újból Wallensteint álUtotta 
a caássári sereg élére. A két nagy hadvezér előbb 
Nürnberg köziében mérte össze erejét (1632 
szept. ), mí^jd LUtzen mellett találkoztak a döntő 
titközetre. G., ki csekély kíséretével vigyázatla- 
iiiil előrenyomult, egy eUeoséges lovascsapattal 
találkozott, mely őtMtdaéretét felkoncolta. A hős 
király halála a svéd sereget oly bosszúvággyal 
töltötte el, hogy rendkívül váras harc után kicsi- 
karta a győzelmet a csáfisáriak kezéből. De G. 
halála pótolhatatlan venteeég volt a német pro- 
testánsokra és a svéd népre egyaránt. Svédország 
legnagyobb királyát, a protestánsok pedig legna- 
gyobb hősüket gyássolták benne. G. neje Mária 
£:,7<'ono/Yj,brandenburgi hercegnő volt, kitől egjet- 
len leánya és utóda, Krisztina született. V. ö. 
Oronholm, Sveriges história under Gustaf II. 
Adollb regiaring (Stockholm 1857—72. 6 köt.); 
DroyaeH, G. Adolí (Leipzig 1869—70, 2 köt.) ; 
Ste%)en8, Life and tímes of Gustavus Adolphus 
(New York 1885) ; Stavenmc, Gustaf Adolf, hans 
personlighet och betydelse (Stockholm 1894); 
Forssel, WeibuU, Alund életrajzai ; Egelhaaf, 
G. Adolf in Deutschland 16.30-32 (Halfe 1901). 
.3. IIL G., svéd király (1771-92), Adolf Fri- 
gyes király és Lujza Ulrika királyné, Nagj' Fri- 
gyes nővérének fia, szül. Stockholmban 1746 jan. 
24-, megh. 1792 márc. 29. A francia felvilágoso- 
dás szellemében nevelkedett. Már trónörökös ko- 
rában el volt határozva, hogj* véget vet a ne- 
messég uralmának ós korlátlanná teszi a királyi 
hatalmat. 1771 fobr. 12. lépett a trónra s egj' év 
múlva 1772 aug.-ban a megnyert katonaság ós 
l)o!gár?ág setrítíiógével megdöntötte a régi ne- 
mesi alkotmányt. Helyébe látszólag népképvise- 
leti oroiggyúlést hívott egybe, de valójában 
minden hatalmat a király kezébe tétetett. G. ezen 
korlátlan hatalmával kezdetben sok üdvös refor- 
mot valósított meg az igazságszolgáltatás, a pénz- 
ügyek, az ipar é.< kereskedelem terén és közsze- 
retetben állott népe előtt. De később pazarlásá- 
val és szerencsétlen külső politikájával elidege- 
nítette magától híveit is. 1788-ban az országgyű- 
lés beleegyezése nélkül kezdett háborút Orosz- 
országgal. Ezért a Unnországi tisztek lázadásban 
törtek ki s G. csak bajjal menekült meg a ve- 
szélyből. Hazatérve ójból megnyerte magának 
az alsóbb rendeket a nemesség eUen és új királyi 
jogokat szerzett magának (1789). 1790-ben né- 
hány kisebb győzelem után békét kötött az oro- 
szoŰcal vesoteeég nélkül. Ettől kezdve minden 
figyelmét a firancia fomidalomra irányította. 
Minthogy a szorongatott francia királyi párhoz 
régi baráteág fűzte, azt tervezte, hogy egy euró- 
pai koalíciót hoz össze a forradalom leverésére. 
E tervezgetései közben néhány nemes összeeekfi- 
dött ellene s e tervét 1792 márc. 16—17 éjjelto 
a stockholmi Operaházban rendezett álarcos bálon 
higtotta végre. Az össaee^üdtek megbízottja, 
Anckerströtn kapitány egy pisztolylövéssel ha- 
lálosan megsebesítette a királj-t, ki 12 nap múlva 
belehalt sebeibe. G. mint szónok és író is kitűnt ; 
politikai és szépirodalmi múveit francia nyelven 



Gusztáv 

irta, melynek irodalmában kiválóan jártas volt. 
V. ö. Geffroy, Gustave III. et la cour de Pranoe 
(Paris 1867, 2 köt.); Odhtier. Sveriges polítiska 
história under Gustaf 111. 's regeríng (Stockholm 
1885—96, 2 köt.); Mellin, Verschwörung und 
Mordattentat gegen G. IIL (1890); Baiv, Gus- 
tavus III. and his contemporains (London 1894, 
2 köt.). 

4. IV. G. Adolf, svéd király (1792-1809), az 
előbbinek fia, szül. Stockholmbaii 1778 nov. 1., 
megh. Sankt-Gallenben (Svájc) 1837 febr. 7. Atyja 
halála után eleinte nagybátyja. Károly herceg 
gyámsága alatt volt. 1796 nov. átvette az ural- 
kodást s 1797 okt nőül vette Frideiika badeni 
hercegnőt Atyja szeszélyes és kalandos termé- 
szetét örökölte. Mikor 1804. Napóleon Enghien 
herceget a népjog megsértésével Badenból el hur- 
coltatta, elkeseredett ellensége lett neki és 1805. 
a harmadik koalioióhoz csatlakozott. E politikájá- 
nak az lett a következménye, hogy a franciák 
1807. Svéd-Pomerániát, az oroszok pedig 1808- 
Finnországot szállották meg. A háború szeren- 
csétlen lefolyásáért a közvélemény G.-ot tette fe- 
lelőssé s 1809. márc. katonai forradalom tört ki 
ellene. Néhány tiszt Adlenreidz tábornok veze- 
tése alatt G.-ot saját palotájában elfogta és a trón- 
ról való lemondásra kényszerítette (márc. 13.). 
Nemsokára a májusban összeült országgyűlés 
G.-ot és utódait örökre trónveszteseknek nyil- 
vánította és a koronát Károly hercegnek aján- 
lotta fel 0- XIII. Károly). G. ezután Németor- 
szágba ment, hol előbb Gottorp gróf, később Gvs- 
tavsson ezredes neve alatt kalandos életet élt, sok- 
szor szegényes viszonyok közt. Nejétől még 1812. 
elvált. 

Egyetlen fla volt G. (Wasa herreqj. szül. Stock- 
holmban 1799 nov. 9., megh. Pillnitzben 1877 
aug. 4. At)'ja száműzetése után az osztrák had- 
seregbe lépett, hol az altábomagyi rangig emel- 
kedett. 1829 óta Wasa hercegnek nevezte ma- 
gát Tul^donosa volt a 60. gyalogezrednek. 
Egyetlen leánya volt Karola, Albert szász király 
neje (megh. 1907.). V. ö. Brissman, Sveriges 
hirestyrelse under Gustaf IV. Adolís fórmyndar- 
regering (Lund 1888) ; Kleinschmidt, Die Lrrfahr- 
ten G. IV. Adolfe (Hist. Taschenbuch 1887) ; Hjel- 
mérvs, Gustaf IV. Adolfs frierier (Lund 1891). 

6. F. G., svéd királv, II. Oszkár legidősebb fla, 
szül. Drottníngholm kastélyban 1858 jún. 16. 
1875-ben a svéd hadseregbe lépett, hol 1898. a 
tábornokságig emelkedett. 1884—91. Norvégia 
aUdrálya volt 1899 óta atyját több ízben helyet- 
tesítette, mint régens. II. Oszkár halála után 
1907 dec. 8. lépett a trónra. Elődjeitől eltórőleg, 
nem koronáztatta meg magát 1908-ban hivata- 
los látogatásokat tett Szent-Pétervárott, Parisban 
és Bécsben. 1909 júl. Trelleborgban találkozott 
II. Vilmos német császárral a sassnitz-trelle- 
borgi tengeri (komp) vasút megnyitása alkalmá- 
ból. 1881-ben nőül vette Viktória badeni nagy- 
heroegnőt (szül. 1862), kitől három fia született : 
1. G. Adolf, trónörökös, Sckonen hercege (szül. 
1882); neje 1905 óta Margit connanghtí her- 
cegnő; gyermekeik: G. Adolf (szül. 1906); 
Szígvárd (szfll. 1907); Jngnd hercegnő (szül. 
1910) és Bertil herceg (szül. 1912). 2. Viltnos. 



QusztAv Adolf 



- 90 - 



Gutberlet 



Söderrmnland hercege (Bzúl 1884); neje 1908 óta 
Mária Pavlovna nagyhercegnő (szül. 1890) ; gyer- 
mekük Z/énárí herceg (szül. 1910). 3. Erik, Wesi.- 
mankmd hercege (szül. 1889). 

Gusztáv Adolf, svéd királyok, I. Qusztáv. 

Qosztáv Adoll-egyesűiet. Alapításának eszmé- 
jét Gusztáv Adolf svéd király halálának 200 éves 
emlékünnepén (1832 nov. 6.) pendítették meg, de 
véglegesen 1842. alakult meg Lipcsében ez egye- 
sület. Célja, hogy oly protestáns hitrokonoknak, 
akik számuk csekélysége miatt saját erejükből 
gj'ülekezetté szervezkedni nem képesek, valamint 
az oly gyülekezeteknek, melyek egyházuk és is- 
kolájuk fentartására erőtlenek és máshonnan se- 
gélyre nem számíthatnak, egy vagy több megha- 
tározott évre anyagi segélyt nyújtson és pedig 
nemcsak Németországban.de ennek határain kívül 
is. Az egylet élén a közgjülós által választott 24 
tagú központi bizottság áll, mely 3 évenként har- 
madrészében újra választatik, s melynek tagjai 
közül kilencnek Lipcsében kell lakni, ez lévén az 
egylet központja. V. ö. Pankjun., GustavAdolf- 
Verein (Loipzig 1904). 

Gnsztinyi János, nyitrai püspök, szül. 1718., 
megh. 1777. Előbb egri kanonok, majd 1766-ban 
nyitrai püspök lett. Mint hitvitázó Üdvösség man- 
nája c. könyvével (Eger 1759) Helmeczy István 
körösi pvéáik&toT Igasság paüa c. munkája ellen 
lépett fel. 

Out (ang., eijtsd: göt), a selyemhernyó fonómiri- 
gyeiből készült fonal, amelyet sporthorgászok 
patony gyanánt használnak, 1. Horgászat. 

Guta, 1. Gutaütés. 

Guta (Gtdta), nagyk. Komárom vm. csallóközi 
j.-ban, (1910) 1371 házzal és 8912 magyar lak. G. a 
Vágnak az érsekújvári Kis-Dunába való ömlésé- 
vel szemben fokszik s jelentékeny halászatot üz ; 
van postahivatala és telefonállomása. A tutajozás 
itt igen jelentékeny. 1349-ben Mária királynő a 
Vág és Duna összefolyásánál földvárat (Rékevár, 
ntóbb Békavár) emeltetett, mely később megerősít- 
tetett ós a XVin. sz. elejéig fonnáUott. utóbb te- 
metkezöhelytil szolgált. V. ö. Fényes Lajos, G. 
ágostai hitv. evang. anyaogyház története 1543— 
1900. (Balassagyarmat 1902). 

Gutach (felső részén Wtílach), a Kinzig jobb- 
oldali mellékfolyója a badeni Schwarzwaldban, 
Triberg fölött ered, a Pallbach nevű vízesése 7 
szakaszban 150 ra.-rel szállítja alacsonyabbra ; 
igen szép vidéken folyva át, Hausach mellett tor- 
kolUk. 

Gntahása, kisk. Vas vm. vasvári j.-ban, (1910) 
191 magyar lak., u. p. és u. t. Rum. 

Gntafités (apoplexia, haemorrJioffin cerehri, 
szSküdéí, ayyszélUtés), az agyvelő ereinek mog- 
repedéee folytán az agyvelő szöveteibon történő 
vérzés. Ax érrepedés oka többnyire az agyvelő 
eretnek elmeszesedése 0- Érelmeszesedés). Az ol- 
meezoeedott falú erek rugalmasságukat elvesztik 
és bármily okból származó vómyomásfokozódás 
esetén megr(>pfMlnek. Az iszákosság, a bujakór 
hajlamosít l<>ü;inkább G.-ro. A G.-t főleg a felnőtt 
korban lápjuk, nőket ritkábban ér. A gutaüt<)tt 
hlrt<'len eszméletét vesztve elvágódik. Megelőző- 
leg gyakran erős szédülésről panaszkodik. Esz- 
méletét rövidebb-hosszabb Idő mulra nyorl vissza, 



gyakran azonban már előbb meghal. Ha életben 
marad és visszanyeri eszméletét, többnyire egy- 
ideig még zavart, tájékozatlan s féloldalára meg- 
bénul (hemiplegia). Ha a jobb testfél bénult meg, 
akkor baloldali agyvelövérzés történt, s ilyenkor 
beszédzavart (1. Afázia) találunk. Az eleinte sú- 
lyos tünetek csak lassan javulnak, a láb bénulása 
előbb ja\nil, mint a kézé. A bénulás sohasem tűnik 
el nyom nélkül, legjobb esetben javul, de lehet, 
hogy fokozódik, sőt a bénult izmok zsugorodhat- 
nak, az ilyen beteg a karját hajlítva tartja, a lá- 
bát mereven maga után vonszolja s úgy jár. 
Gyakran az arcizomzat is féloldalt bénult. A be- 
szédzavar csak lassan múlik, vagy az is állandó- 
sul. Ha G. ér valakit, azt minden szoros kötelék- 
től, ruhától megszabadítjuk, fejére jeges boroga- 
tást rakunk, beleit erős hashajtóval vagy beön- 
téssel kitisztítjuk, vizeletét kiürítjük, ha szüksé- 
ges, érvágással vért bocsájtunk ki. Azután olyan 
helyre fektetjük, ahonnan többé el nem mozdít- 
juk, mert teljes mozdulatlanságra és nyugalomra 
van szüksége. A rendes vizelésre és a székloté- 
telre tovább is ügyelni kell, ezért könnyű étel- 
rendet rendelünk. A beteg négy hétig ágyban 
marad teljes nyugalomban. Csak ekkor kezdjük 
az orvossággal (jód, kéneső) való kezelést. Körül- 
belül 8 hét múlva kezdhetjük a bénult izmok 
rendszeres passzív működtetését (masszázs, villa- 
mozás). Az ételrend azután is betartandó, szeszes 
italok, dohány, fekete kávé teljesen eltiltandó. 

G. a növényeknél is előfordul ; különösen a gyü- 
mölcskertészek által felpanaszolt azon jelensége 
a fáknak, ill. növényeknek, hogy a növény 
gyökerei nem tudtak annyi vizet szolgáltatni, 
amennyit a nagyobb melegben a levelek elpan>- 
logtattak, úgy hogy végül a levelek elveszítették 
nemcsak a szállított vizet, de a sejtek életét fenn- 
tartó vizet is, tehát elszáradtak, elhaltak és úgy 
maradtak a fán, mint ahogy a gutaütötte fán a 
száraz levelek megmaradnak. Megeshetik, hogy 
a gyökér elég vizet szerez a talajból, de a fa egyik- 
másik ágába bizonyos akadályok (pl. belső sérü- 
lés) miatt nem juthat be a víz, amikor is a G. 
csak a fa egyik-másik ágán mutatkozik ; vagy pe- 
dig a víz nem tud eljutni a párologtató levelekbe 
olyan gyorsan, amint aminő a párolgás. A G. kü- 
lönben sok esetben gyógyítható is, ha idejekorán 
észrevehető, és pedig vagy az által, hogy a gyö- 
kerekhez kellő mennyiségű vizet juttatunk, vagy 
pedig az által, hogy a párolgás mértékét és meny- 
nyiségét csökkentjük, esetleg a G. jeleit mutató 
ágak eltávolításával. 

Gutaviz (Spiritus rosismnrird comi)ositus, 
aqua hungarira, aqna regináé Hungáriáé), kösz- 
vény és bénulás ellen használt, elavult gyógyszer, 
mely 20 r. lavandula- és zsályaszesznek 60 r. 
rozmaringszosszel való keveréke. A németek 
mngyar rkr-nok is nevezik, mert állítólag Nagy 
Lajos felesége, Erzsébet találta fel. 

Gutberlet, Konstantin, katolikus bölcselő éc 
hitvédelml író, szül. 1837. Tudományos kiképez- 
tetését 1856— 62-ig a jezsuiták római Collegium 
germanicum-fiban nyerte. Fuldában mint papn(v 
velői tanár működött. líKX)-ban kanonok lett. 
Német nyelven írt bölcseleti munkáival a neosco- 
lastici.smusnak elterjedését igyekezett előmoz(tf- 



Gutedel 



— 91 - 



GuthI 



tani ée ennok az iskolának álláspontjából a mo- 
dora fllozrtfla (^> antropológia; által felvetett apo- 
loiri'tikiis j.r .ti. mák fejtegetéeét kísérletté meg. 
I.'-irt'ltorjiHlubb raúvoi: Lehrbnch d. Philosophie 
(Mun-stor 187S-8Ő, 6 köt. ; 3. kiad. 1896-1900) ; 
U'hrbuoh d. Apologetik (a. o. 1888-94. .3 kötet; 
3. kiad. 1903—4); Dio Willensfreiheit u. ihre Geg- 
nt>r iFiilili 1893); Der mochanische Monismus 
iV . !) ; Der Mensch. Sóin ürsprung u. s. 

Kn; : (0.0. 1896. 3. kiad. 1911); Der Kampf 

um d. Seele ^Mainz 1899 ; 2. kiad. 1903, 2 köt.) ; 
Kosmos (1908) ; Gott o. d. Schöpfung (1910). 

Cincedel, 1. GyöngyszSUö. 

Gntenberg, falu a wflrttembergi Duna-kerület- 
Ic'n. Határában terül el a (í.-er Höhle néven is- 
iiiort gyönyíW cseppkőbarlang. 

Qatenberg, Johann Gcnsfleisch zum G-, a 
kunj-vnyomtatás feltalálója, szül. Mainzban 1.394 
és 1400 között, megh. 1468 febr. 24. A mainzi 
Ganseflelsch patrícius-családból származott s a 
XV. és XVI. sz.-beli krónikások említik csak 
G.-nek, ami temérdek zavarra adott okot. A 
föltaláló valószínűleg G. Elsének ós Gensflei.'^íh 
Frielének második fia volt. IQnságáról semmit 
sem tudunk ; m^ 1430 előtt kivándorolt Mainz- 
ból 8 valószínűleg Elt^illebe ment, ahol testvére 
Friele lakott. Később Strassburgba került, itt 
Drjzehn Andrással és másokkal szerződést kö- 
tött 1436., melyben kötelezi magát, hogy összes 
"titkos és csodálatos művészeteire* megtanítja 
szerződő társait s az azokból eredő haszonból ré- 
szelteti őket. Dryzehnnek 1438. bekövetkezett 
halála azonban meghiúsította ezt a vállalkozá.st, 
ameljTiek első pontjául a könyvnyomtatás volt 
felvéve, s G. pörbe keveredett az elhunj*t egyik 
testvérével, Dryzehn Györggjel. A port elvesz- 
tette ; az erre vonatkozó okmányokban fordul elő 
először 8 könyvnj'omtatás művészetének említése. 
ügy látszik, hogy 1444. G. elhagyta Strassburgot 
gv; - -'^-" Maiűdia, hol nagjbátjjának, Gens- 
fl( -aek házában, a aHof zum Jungen»- 

beu uiiiuK.ua föl nyomtató műhelyét, mint azt 
az 1856. ott talált sajtódarabkák gyanítani enge- 
dik. 14őO-ben szerződést kötött Füst (1- o.) v. Faust 
János aranjTnűvessel, ameljTiek értelmében Füst 
János adta a pénzt a vállalathoz. Ekkor nyomta 
első művét, a latin bibliát. A stenHáée néhány 
esztendő múlva fölbomlott. Fnst túlságos követe- 
lésekkel állott elő s a dolog pörre került, mel>-nek 
az lett a vége, hogy G.-et kizárták a nyomda 
tulajdonjogából. Fnst ekkor a gernshoimi Schöf- 
fer Péterrel dolgozott tovább s nyomdájából ke- 
rült ki 14Ő7. a szépen nyomott latin Psalterium, 
zsoltárokkal és ünnep- s vasárnapokra való kar- 
énekekkel. G. mindazáltal Hummer Konrád mainzi 
tanácsos segélyével ismét fölállított egy kön>-v- 
nyomtató sajtót s ezen nyomta bűnbocsátó leveleit, 
a .36-soros bibliát, egy 1460-ra szóló kalendáriu- 
ma t ff^gj'etlon egy példánya a darmstadti udvari 
k' tl>-^•tii^ban van) és a Catholicont. A nyomda 
14^>ö-ig állott fönn. Ebben az idóbon a már el- 
ön^gedett ti. Adolf nassaui érsek szolgálatába lé- 
pett s azt székhelyére, Eltvillebe követte. Emléké- 
nek szobrot állítottak Mainzban, Strassbnrgfoan, 
Majna Frankfurtban és Bécsben. Születésének őCO. 
évfordulóját Mainzban 1900 jún. 24. nagy fény- 



nyel megtlnnepelték. Ugyanakkor ott G.-muzeu 
mot nyitottak meg, melynek gondozására s a 
nyomdászat történetének kutatására G. -társaság 
alakult. A budapesti nyomdászok ugyanakkor 
szintén megtlnnepelték az őOO as évfordnlót. 

troáBtom. Bctuukb, Dto Geachielite dsr BrfiBdug der BBdi- 
dnuskerkSMt, lUiu ISSO; Wctter, KrMMke Q«Mktakta der 
Brflodaac d. BaekdntekarkaMt, Maias IMS; tm dar biade. 
Gnteatorr. Stattgart 1878; PaalaaaB, lUiatrierta OM^iekta 
der BaflMrwkarkaaat, WIea 1881; Henelo, Galeaberí, Loa- 
doa 18tt; BAmMt, Moaraaoz d«tail> da U Tla da O., Straas- 
bnrír 1841 ; Kleia. Snr 0. et le fragoMat de ca preaae, llalBS 
1S66; DtUultsIco, Beitr. lar O.-Praee, 1888; u. a., Q.-a mi- 
heate PraxU, BerUn 1890; Sehweoke, üntanodiiuigea tor 
Oetcbichte des ersteo Bacbdrocks, BerUa 1900; Zedler, 
Oatenberg-Forschaagea, I/eipzig 1901. 

Gntenberg-mozenm, 1. Gutenberg. 

Gutenberg-társaság, 1. Gutenberg. 

Gutenstein. köz.<ég Wlener-Neustodt alsóausz- 
triai kerülpti kapitányságban, (líio) 1900 lak., vas- 
és rézhámorral, malmokkal. Határában a Habs 
burg-család egyik ősi várának romjai láthatók. 

Gntefia lü^, horvát politikus, megh. 1894 
szeptember 12. Zágrábban községi tanácsos és 
Bosznia és Hercegovina okkupációja idejében a 
felkelők egyik kiválóbb embere volt. G. szerkesz- 
tette a felkelő bosnyákok emlékiratát, valamint 
ő volt a közvetítő a kiküldött európai biztosok és 
a felkelők közt. Már 1848. is mint a horvát köz- 
jogi ellenzék híve szerepelt. 

Gutgesell Dáiid, nyomdász, 1578. állította fel 
nyomdáját Bártfán, melyet 1599-ig, haláláig maga 
vezetett. A műhelyéből kikerült nyomtatványok 
közül említést érdemelnek: Stöckel Leonhart, 
Formuláé tractandamm Sacrarum etc (1578); 
Kulcsár Györg>', Postilla (1579 és 1597) ; Balassa 
Bálint, Beteg lelkeknek való füves kertecske 
(1580) ; Judicium magyar nyelven (1581) és Hnszti 
Péter, Aeneis (1582) ; Wagner Márton, Apológia 
E.xamenis Ecclesiae et Scholae Bartphensis(1590); 
Énekes könyv (1593) ; Stöckel Leonhart, Postilla 
(15%). 

Oathe, Hermann, német prot. teológus, Pa- 
lesztina-kutató, szül. 1849 máj. 10. Weeterlinde- 
ben, 1884 óta lipcsei egyetemi tanár. 1881ben 
Palesztina vidékén ásatásokat végzett. Munkái : 
Palástina in Bild und Wort (2 köt.. 2. kiad. StnU- 
gart 1886—87); Ausgrabtingen bei Jemsalem 
(Leipzig 1883). Szerkeszti a Zeitschrift dee Deut- 
schen Palastinavereins c. folyóiratot. 

Gatheil-Schoder, Marié, német operaéne- 
kesnó (mezzoszoprán), szül. 1874 febr. 10. Wei- 
marban. Gungl Virginia növendéke volt. 1891 — 
1900-ig a bécsi Hofoper tagja. Férje, Gutheü 
Gu-stav, a Hofoper karnagya. 

Guthi Soma, ügyvéd, iró, szül. TáUyán 1866. 
A Pesti Hírlapnak hosszú időn át volt munka- 
társa. Ebben az újságban jelentek meg törvény 
széki humoros karcolatai, amelyek hét kötetb<>n 
külön is, azonkívül német fordításban is meg- 
jelentek. Irt számos novellát, amelyek közül a 
Pesti Napl6-ban megjelent bünügj'i novellákat 
Fekete Könyv címmel öt kötetben adta ki. Víg- 
játékai és bohózatai a Nemzeti Színházban, a 
Vígszínházban ós a Népszínházban kerültek színre. 
Darabjai : Doktor Ssdeburdi, A zsadán^fi boszor- 
kány, Uázasodjutűc, Egy nap a paradicsomban^ 
A szakarai konzul, Jupiter és társai, A brezo- 



Qúthl-Orszáfi: 



92 — 



Gutkeled 



vád hős, Smólen lóni, A mádi zsidó, A kor- 
mánybiztos, A mozgópostásné, Az éjjeli ügyész. 
Az utolsó Mohikán ; továbbá Rákosi Viktorral 
ogyUtt : Napóleon öcsém, Tartalékos férj, Kép- 
viselő úr, A Sasok. 

Orűtiá-OTszkg-tsalád, a Gutkeled nemzetfiég- 
ból származó üuthy-család egyik ága, melyből 
.lános, Gáspár tla használja először 1427-ben a 
(K nevet. G. Mihály Zsigmond király olasz- 
országi útjában mint kincstárnok vagy főasz- 
talnok volt a kíséretben. Résztvott az Ulászló 
lengyel királyt a magyar trónra hívó 1440. krakói 
követségben. 1447-bon Bécsben járt a Frigyes 
császárral bókealkudozásokat folytató küldöttség- 
gel. V. László alatt kir. főudvarmesterként szere- 
pel. 1459-ben nádorrá lón. Midőn 1471. az elégü- 
letlenek pártja Kázmér lengyel királyfit hívta 
meg a magyar trónra, O. Mihály nagyban küz- 
dött e fondorlatok ellen. 1473-ban Ulászló lengyel 
követeinek Neisse, majd Oppeln városában előter- 
jesztette Mátj'ás követeléseit és feltételeit a cseh 
ügyekre vonatkozólag. 1476-ban résztvett Fehér- 
várott Beatrix királyné megkoronázásában. Meg- 
halt 1482. Négy fia és két leánya maradt. G. 
János, előbbinek öccse, I. Ulászló buzgó párthíve 
volt. Felesége halála után Fehórvárott keresztes 
barát lett. Leányát Giskra János (1. o.) vette el. 
G. László, Mihály nádor fia. 1490-ben a IL Ulász- 
lót meghívó küldöttség tagja. Királyi főlovász- 
mester. A legtöbb békekötés és törvény létreho- 
zatalánál szerepelt, bár írni sem tudott. Fiai kö- 
zül említendők : G. János, szerérai, majd váczi 
püspök, rósztvett a mohácsi ütközetben ; G. Imre, 
IL Lajos főkamarása, I. Ferdinánd főajtónállója. 
A család G. Kristóf országbíróban 1567. halt ki. 

Guthkeled-nemzetség, 1. Gutkeled. 

Guthrie (ejtsd : götri), Oklahoma északamerikai 
állam fővárosa Logan oountyban, a Cimarron 
folyó mellett, (isio) 11,654 lak., jelentékeny ter- 
ménykereskedelemmel ; 1889. alapították. 

Guthrie (ejtsd: götri), 1. Frederick, angolkémikus 
és fizikus, szül. Londonban 1883okt.l5.,megh.l886 
okt. 21. Tanulmányait Londonban, Heidelbergben 
és Marburghan végezte. 1860-ban a Royal Col- 
iegon Mauritius szigetén a kémia és fizika tanára 
volt. 1867-bon hazájába visszatért ós a Royal 
school of mines ós a School of sciences nevű tan- 
intézetekben a fizika tanárává nevezték ki. Külö- 
nösen szerves kémiával foglalkozott. Fizikai vizs- 
gálatai a hajcsövességre, folyadékok hullámmoz- 
gására és hővezető képességére vonatkoznak. 
Munkái közül említjük a következőket : An exa- 
mination of the waters of Mauritius. Elements 
of heat and non metallic chemistry (1868) ; Mag- 
netisra and eloctridty (1875) ; An introduction to 
physics (1877) ; Practical physics (1879) ; The first 
book oflcnowledge(1881); Outlinoofexperíments 
and apparátus for iUustrating elomontary instruc- 
tion In sound. light, hrat, magnetism and electri- 
clty (1881). Frederic Cemu álnéven költeménye- 
ket fi egy drámát is adott ki. 

2. G., James, angol sebész és katonaorvos, szül. 
Londonban 1785 máj. 1., megh. u. o. 1856 máj. 1. 
Mint tábori orvos résztvett az angol-spanyol há- 
borúban, azután mint a College of Surgeons tanára 
működött 5 éven át. G. kitűnő szemész is volt Ó 



ajánlotta a véredények alákötését a vérzés helyén 
és ő gyakorolta a katarakta felső lebenyes extrak- 
cióját. Szeretettel foglalkozott a hadi sebészettel 
és e tapasztalatainak eredményét az On gunshot 
wounds of the extremities, requiring the different 
operations of amputation and their aftertreatment, 
etc. c. korszakalkotó müvében tette közzé (6. ki- 
adás 1855). 

3. ír., Jam£s Cargül, skót költő, szül. 1814 
aug. 27. Aimiefoul Farmban, megh. 1893. Edin- 
burghban tanult teológiát ; 1868. könyvtárnok lett 
Dundeoben. Legjobb művei : Village Seenes(1851) ; 
Wedded lőve (1865); Summer fiowers (1867); 
Rowena (1871); Woodland echoes (1878); Old 
Scottish customs (1885). 

4. G., Thomas Anstey, angol regényíró, szül. 
Londonban 1856 aug. 8. Tanulmányait Cam- 
bridgeben végezte. Első regénye: Vice Versa 
(1882) kedvező hatást tett. Ezt követték : The 
Gianfs Robe (18a3) ; The Black Poodle (1884) ; 
The Tinted Venus (1885) ; The Fallen Idol (1886). 
Különösen nagy sikert ért el Voces Populi (1892) 
c. regényével, amely a műveletlen londoni nép 
gyermekének (cockney) gondolat- és érzésvilágát 
juttatja kifejezésre. Humoros müvei : Lyre and 
Lancet (1895) ; The Statement of Stella Maberly 
(1896) ; The Brass Bottle (1900). G. a Punch című 
élclap munkatársa. 

Ciati (állat) a. m. aguti (1. o.). 

Gutierrez, 1. Antonio, 1. Garda Gutierrez. 

2. (r., Jósé és Maniiel, 1. Concha. 

Gutin, a Vihorlát-Gutin ti'achithegylánc egj'ik 
legkeletibb tagja, Mármaros és Szatmár vmegye 
határán. A hegységet az Avasújfalu és Tócső közti 
mély hágó (583 m.) választja el az Avas csoport- 
jától ; a hegység innen DK.-i irányban húzódik 
s főgerince összeesik a két vármegye hatá- 
rával. Nevezetesebb csúcsai : a Fenyöhegy v. Fe- 
nyér (1093 m.), a Verfu rotundiloru (1241 m.), a 
Plesca maré (1291 m.), azután a femezelyi hágón 
túl a Rozsály (1.307 m.) s a Felsőbánya és Krács- 
falu közti nyergen túl maga a G. (1447 m.), 
melyen túl a Kapnikbánya és Büdfalu közti hágó 
(1039 m.) a hegycsoportot a Láposhegységtől (1. o.) 
választja el. Ezoii hegység hossza mintegy 45 km., 
oldalágai, melyek É.-on a Tiszáig, D.-en a Kapuik, 
Lápos és Szamos folyókíg terjednek, szintén je- 
lentékenyek s az 1200 m.-en túl is emelkednek. 
A hegységnek a Fenyőhegy és Rozsály közé esö 
részét Kőhát-nak is nevezik. A G.-ban fakadó 
nagyobb patakok : É.-on a Mára, mely az Izába 
ömlik, D.-en a Tur (a Tisza mellékvize), a Feme- 
zelyí-patak és a Kapnik (mindkettő a Lápos mel- 
lékvize). A G. egészen trachitból áll s leginkább 
a zöldkőfélo régibb trachítok túlnyomók ; a tra- 
chittufa (sokély kiterjedésben mutatkozik, he- 
lyenkint homokkő is fellép. Benne dús arany- és 
ezűsttelepek vannak, a bányászat főhelyei : Nagy- 
bánya, Felsőbánya, Femezely, Kapnikbánya, Lá- 
posbánya és Misztbánya. Ez okból számos jár- 
ható út szeli a hegységet s völgyei sűrűn vannak 
benépesítve. 

Gatios, (íuthi Soma (1. o.) írói álneve. 

Gutkeled (CUimt, Gl.edguth,Gu'thkeleth,Gitth- 
keled v. Kutkelea) nemzetség ősei. Keled ós Gut 
— Kézai szerint — a svábok földéről, Hohenstauf 



Gutkeled-blblla 



93 - 



Qutta-Oentzsch 



várából Péter király idejében vándoroltak bo. A 
nemantoég első ta^ainl és névadóiul Gat és Kelőd 
ispánokat tekintbotjük, kik 1093-1111 között 
omlitt(>tnek. A nonizotségnek Bereg, Bihar, Gö- 
mör, Sopron, Szatmár, Zemplén és más várme- 
^yókbon 1205-1^^ közt összesen 267 birtoka 
volt. Beléle 18 ág és család vált ki. I^y a Folsö- 
lindvay, Marczaltövy. Maróthy. Polbárthidy, 
Abonyi, DiósKegi és Doby, az Gcsedi és Somlyaí 
Báthory, a Riüramiuiy. Butbkay, Szakolyi, Zele- 
néry családok. V. ö. Wertner, Nemzetsége (I. 
243—288) ; Karácsonyi, A magjar nemzetségek 
(II. köt.) : Cfiergheő, A Guthkelod-nemzetség cí- 
men\ 63 címorrajzzal (Turul 1891, 9-15. 1.) ; Kál- 
Iny Úbul. A G. nemzetség nemzedékren^jéhez 
(u. 0. 1901. éyf). 

Ontkeled-biblia. I. Gebhárd-fele biblia. 

Qatmann János Pál, magyar nyomdász, 1798. 

.inir. T'a f'i nyomdáját Nagj'-Váradon, mely neve 

iiiúködött, mikor 1803. GotÜieb Antal 

v;iczi nyomdász tulajdonába ment át. 

Gatonya (azelőtt : Kutiina), kisk. Krassó-Szö- 
rény vm. bégai j.-ban, (iwo) 969 oláh lak.; u. p. 
(■•s u. t. Betlenháza. 

GutoT (GuteiTi, Gutora), kisközség Pozsony 
vm. somorjai j.-ban, (i9io) 603 magj-ar lak., posta- 
hivatallal ; n. t. Somorja. Régi kis csúcsíves temp- 
loma a XIV. sz.-ból való. 

Gutorfölde, kisk. Zala vm. novai j.-ban, (i»io) 
H50 mag)'ar lak. ; vasúti állomás, posta- és táviró- 
hivatal. 

Gatschmid, Alfréd, báró, némot történetíró, 
szül. Lo.<oh\vitzban 1835 júl. 1., megh. Tübingen- 
ben 1887 márc. 2. Egyetemi tanár volt Königs- 
ber^n, Jenában és Tübingenben. Különösen a 
keleti óskor és a hellenisztikus kor történetét ta- 
nulmányozta. Fóműve: Geschichte Irans imd 
sointT Nachbarlánder von Alexander d. Gr. bis 
zuin Untergang der Arsaciden (Tübingen 1887). 

Guta Mnths, Johann Christoph Friedrich,né- 
met pedagógus, szül. 1759 aug. 9. Quedlinburg- 
ban, megh. 1839 miy. 21. Ibenhainban. 1785-tól 
fogva Salzmann schnepfenthali intézetébon műkö- 
dött. Nagj'on értékes tanítói tevékenységén kívül 
terjedelmes irodalmi mOködést is fejtett ki. fóként 
a testnevelés ügyében, meljrnek németországi tör- 
ténetében egyik legkülönb név az övé. Fóműve : 
GjTnnastik fúr die Jugend (Schnepfentiial 1793), 
az elsó német mű a testi nevelésről. A tornázás 
célja eszerint a test és szellem összhangja; a 
t,,r • . ifjúságnak örömet szorzó munka. 

I /ollemo másik fontos művének : Spiele 

zui t uuiii: und Krholung des Körpers u. Geistes 
fúr die Jugend (u. o. 1796). Számos kiadást ért. 
V.ö. Euler, Die Gesch. des Turnunterrichts (Gotha 
1891). 

Gatia, rövidítve gtt., orvosi recepteken a. m. 
csepp. A Magyar Gyógyszerkönyv harmadik ki- 
adása eléírja, hogy a cseppek arra szolgáló készü- 
lékkel, a rseppszámlálával méressenek ki s hogy 
egj-forma nagyságnak legyenek, a cseppszámlá- 
lásra oly cseppszámláló használandó, meljTiek 
cseppentő fólülete az 1902 iki évben tartott brüsz- 
szeli nemzetközi konferencia értelmében 3 mm. 
Ezen csepp^ámlálóval leolvasott 15 C'-nji lepárolt 
víz 20 cseppjének súlya 1 g., azaz 1 csepp lepárolt 




víz 5 cg. súlyú. Kényelmes az u. n. e8ei^>entö 
csőrös üvegek használ ita is, aminőben a gyógy- 
szertárak expodiá\ják a cseppeket. — {?. az épí- 
tészetben, 1. Cseppek. 

Qatte e«v«t Impidem (lat.), szószorínt a. m. 
a csepp kivájja a követ ; Ovidius Pontusi levelei- 
ből : olassu víz partot raos». 

Guttáció (nöT.), a víznek a növényekből csepp- 
folyós alakban való eltávozása (csepegésnek is 
mondják). A nö- 
vényekből a víz 
leginkább párol- 
gás útján távo- 
zik el ; bizony(xs 
körülmények kö- 
zött, nevezetesen 
a páratelt levegő- 
ben a növényből 
a víz pára alak- 
jában nem távoz- 
hatik el. ebben az 
esetben, kivált ha 
a vizet a gyökerek 
a meleg és vízben 
bővelkedő talajból 
nagy mennyiség- 
ben vehetik fel, ez 
abóségesvíz csep- 
pek alakjában j e- 
lenik meg. A je- _ 

lenség könnyen ~ 

összetéveszthető l- i^r*. FíaUI búiMÖvény víicsepp- 
a narmatkepZ00e^ ^^^^^^ hegyén » hyiUtlioda kiviUsi- 

cseppjeivel, joUe- totu víiaepp. 

het a G. csak fia- 
talabb leveleken jelentkezik és ezeknek is csak a 
bégjén, élének fogain. A G. bemutatliató könnyen 
a zab v. egj'általán a füvek levelein (1. az 1. ult- 
rát), de jól látható a fuchsia, palástfú, boglárkn 
nenyúljhozzám, sarkantjuvirág, szóUó, philoden- 
dron. calla leve- 
lem is. A G. víz- 
cseppjeit orré a 
célra külön ala- 
kult szervek, az 
ú. n. víznyílások 
(hydathoda) vá- 
lasztják ki (1. a 2. 
ábrát), amelyek a 
levegönyilásokból 
alakultak, csak- 
hogy zárósejtjeik 
mn-'"'"*'"" ' ■< 
a 

ny..^.-... J.....11 
nyílás állandóan 
nyitva van. A nyí- 
lás alatt nag>'obb sejtközti üreg van, amelyet ví'- 
konyfaln parenchima sejtek (epithema) vesznek 
körül és amelyek alatt végződnek az edénjiiyali 
bok vízszállító elemei. A G. ktllönben a könnj* 
zés, tehát a flltrádó (1. o.) módjára alakul és le^- 
észrevehetóbben az esöfákon (1. o.) jelentkezik. 

Gatta-Gentzsch. Genízsai által készített k(^ 
veréke a gumminak pálmaviasszal, mely viasz- 
nak az olvadási pontja azonos a gummi olvadás 




■-'. ibr». A ..-_-k 

fog-a. am-- ■ kyda- 

tbűda (stc uaaitott 

kL F levi^K-r. aiucij a uj<l*tlioda 

aUUt széttefjed (rj. lO-aMf aagyítra. 



Qutta ffirek 



94 - 



Guttiferae 



pontj&val, úgy, hogy melegítés által sem lehet a 
két anyagot egymástól elkülöníteni. Főkép tele- 
gráfkábelok szigetelésére használják a gutta- 
porcha helyett ; 60"-ot elbír, anélkül, hogy meg- 
lapulna. 

Oatta girck (n(5v.) a. m. guUapercha (1. o.). 

Gúttamási. kisk. Fejér vm. móri j.-ban, (1910) 
588 maj^yar és német lak. ; u. p. Isztimér, u. t. 
Fehérvárcsurgó. 

(líuttapercha (ejtsd: — percM, nOv.), több, a 
Sapotaceao családba tartozó fa tojnedvéból nyert, 
a kaucsukhoz hasonló anyag. Eddig ez anyagot 
általánosan a Palaquium gutta (Isonandra gutta) 
fától származtatták, de lijabb vizsgálatokból ki- 
tiint,hogy ez a fa jelenleg Szingapm- és Szumatra- 
szigetekon vadon már nem fordul elö s legfeljebb 
csak mívclve található ; azok a fák pedig, ame- 
lyekből most nyerik a G.-t, a Palaquium obloruji- 
fotium, P. gutta, P. bomeense és P. Treuhii, 
azonkívül a Payena Leerii, melyek mind az indo- 
maláj szigeteken teremnek. A G. nyerése céljából 
most a fákon V alakú bevágásokat tesznek s így 
egy fáról évente 1400 g. nyerhető s ez 3—4 éven 
keresztül a fa kára nélkül folytatható. Újabban a 
G.-t a fák leveleiből kivonják, s mivel az ily mó- 
don nyert Q. a levelek zöld anyaga, a klorofill 
által zöldre van festve, azért zöld (?.-nak neve- 
zik. A zöld szín azonban a klorofill oldószerei 
(borszesz, aceton, éter, kloroform) által kivon- 
ható és az így nyert G. semmiben sem különbö- 
zik a más úton nyert G.-tól. A kereskedelemben 
a G. 10— 20 kg.-nyi tömbökben vagy lepényekben 
fordul elö és, majdnem fehér, vöröses, sárgás ár- 
nyalattal, vagy ha nem tiszta, vörös, sőt sötét 
színú. 

A G. ízetlen, melegítve kellemes, jellemző 
szaggal. Nagy előnye a kaucsukkal szemben, hogy 
könnyen vágható ; 0—25° C. közötti hőmérsék- 
letnél bőrnemü, szívós, hajlítható, de kevésbbé 
ruganyos, mint a kaucsuk; 62—65" C. mellett 
megpuhul s könnyen formákba önthető és fona- 
lakba, lemezekbe, csövekbe kihúzható s ezen tu- 
lajdonságán alapszik egyik fő alkalmazása. Klo- 
roformban és szénkénogben már a rendes hőmér- 
sékletnél könnyen oldódik. A G.-t igen sokféle- 
képen és kiterjedten alkalmazzák s mivel épúgy, 
mint a kaucsuk, vulkanizálható és keményíthető 
(a szarusított kaucsuk, v. obonit módjára), al- 
kalmazása sokban a kaucsukéhoz hasonló, mint 
gép-hajtószijaknak, cipőtalpnak, csöveknek ós 
különféle edényeknek és tai-tóknak ; de kiválólag 
iilkalmas a tengeri kábelek készítésére és izolá- 
lására, mert a tenger vizében megkeményedik s 
úgy annak, mint a tengeri állatok támadásainak 
jobban ellenáll, mint a kaucsuk. Kloroformban 
oldva kollodiumféle anyagot, a traumatlcin-t 
adja, melyet orvosilag sebok elzárására alkal- 
maznak. Más G.-oldatok vízáthatlan szövetek és 
különféle ttraászok készltc'sére valók. A G. fő- 
kivitoli helye Szingapúr, s mivel jolonlog a kau- 
csukféle anyagok utáni kereslet rendkívüli mérv- 
ben emelkedett, a G.-t is folyton emelkedő meny- 
nyiségbon hozzák be, kivált Angliába, ahova 
a bevitel óvenkint több millió kg.-t tesz ki, holott 
1845. még osak 11,000 kg. volt. A G. termő- 
helyei szerint a kereskedelemben igen sok, minő- 



ségre különböző fajtákat különböztetnek meg, a 
legfontosabbak : a Gutta tubán (v. tában) Szinga- 
púrból; a bomeoi árút egyszerűen G.-nak ne- 
vezik, más forrásokból valót pedig Gutta girek 
névvel jelölnek. A G. vegyi főalkatrészei : a gutta 
— (CjHg)n — , mely az értékes rész és ez a kau- 
csukban, valamint a «balata»-ban is előfordul, 
azonkívül az álban és a fluavü. 

Guttapercha- csövek, 1. Cső. 

Guttapercsa, guttaperka, a. m. guttapercha 
(1. 0.). 

Gutta rosea (orv.), helytelen elnevezés rosa- 
cea helyett (I. 0.). 

Guttatim (lat.) a. m. cseppenkint. 

Gutta tubán (v. fában), 1. Guttapercha. 

Guttempler, 1. Good Templar^end. 

Guttenberg, 1. Emil, lovag, cs. és Idr. altábor- 
nagy,volt osztrák vasútUgyi miniszter, szUl.Tams- 
wegben 1841. Részt vett az 1859-iki olaszországi 
hadjáratban s a solferinói csatában kitüntette 
magát. 1866-ban főhadnaggyá nevezték ki s részt 
vett a Poroszország elleni háborúban. 1866-ban 
megjelent : Die österr.-ung. Eisenbahnen c. mun- 
kája, mely úgy katonai, mint szakkörökben föl- 
tűnést keltett. 1880-ban alezredessé lépett elö, 
1883. a vasúti és gőzhajózási osztály élére állí- 
tották. 1884-ben ezredes, 1890. pedig vezérőr- 
naggyá lépett elö. 1894-ben a vezérkar főnöké- 
nek helyettese lett. 1895-ben altábornaggyá ne- 
vezték ki. 1896-ban az osztrák vasútUgyi minisz- 
térium felállítása alkalmával G. lett az első 
vasútügyi miniszter. A Badeni-minisztérium le- 
mondásával G. is megvált állásától. G. irodalmi- 
lag is működött ; Obauer Hugó századossal ^yíitt 
kiadott müve : Das Train-, Communications- und 
Verpflegswesen vom operatíven Standpunkte 
(1869) ós az Administrativer Generalstabsdienst 
und Heeresverwaltung (1884) clmü önálló mun- 
kája úttörő volt ezen a téren. 

2. G., helyesen : Gutenberg, a könyvnyomtatás 
feltalálója, I. Gutenberg. 

Gattenberg Pál, pedagógus, szül. Nagykálló- 
ban 1860 szept. 15. Filozóflai tanulmányainak be- 
fejezése után Skandináviában és Angliában szer- 
zett tapasztalatai nyomán a nép technikai neve- 
lése érdekében folytatott gyakorlati és irodabni 
agitációt. A kilencvenes évek elején kézimunka- 
tanító szlöjd-tanfolyamokat szervezett s 1895 óta 
80-at meghaladó tanítótanfolyamot tartott, ahol 
4000-nél több tanítót képzett ki kézimunkamüve- 
lési és gazdasági gyakorlatokban. Behatóan fog- 
lalkozott az University Kxt(>nsion, a parasztegj'e- 
temek kérdésével is, újabban pedig a földmívelés- 
ügyi miniszter megbízásából az élelmezési problé- 
mákkal. Müvei : Dán parasztegyetemek (1895) ; 
Magyar városok élelmiszerpiaca. 

Ciuttensteini mész (geoi.), az Alpokban és Kár- 
pátokban sokat használt kifejezés sötétszlnö bi- 
tumenes közóptriaszkorú mészkőkomplexusoknak 
megnevezésére. 

Gntti (a maláji getah-hó\), gummiguttae, 
gummi resitui gutti, gntti canibogium stb., Garci- 
nla-fajok beszáradt gyantája. Drasztikus hashajtó. 
L. Garcinia és Festéknövények. 

Guttiferae (növ.), Orlmnctüf&ék, Gyantati'r- 
mők, Mézgatermők, a szabaaszirmú kétszikűek 



Quttlnfiruer 



- 96 



Guvatfélék 



családja a Pariotales sorozatban. 820 foja leg- 
nagjobbrészt u furró övre szorítkozik, ennek ha- 
tárain kivül csak a Hjweriatm (Orbáncfű) fajai 
érnek ei nagy elterjedést, d^ sarkköri tájakig 
ezek sem hatolnak cl. Pák. cserjék, ritkán füvek. 
Levelük csaknora kivétel nélkül átellenes, épszélú 
osztatlan. Rendet>eu szép nagy viráguk 2 ivarú v. 
poligamikos ée kétlakú, s^iínoe porzója van s 
ezek V. szabadok, v. igen változatos csoportokká 
egyesülnek (pl. Garcinia). Magházuk felső állása, 
5— S Qregfl, kevés v. sok magkezdeménnyel. A 
termés lehet csonthéjas, bogyószerú v. tok, de 
másféle te. B család neve arra utal, hogy számos 
fega mésgagyantát és gyantát szolgáltat, melyet 
a levele, ágak v. más részek olajtartó tlregeiben 
és járataibtm foglalt olajjal nyernek. Fájuk és 
soknak bog>'ószerü gyümölcije te értékes. 

Gnttingner (yt«d: gfltteHger), Ulric, francia író, 
ázül. Kouenban 1785., megh. Parisban 1866 szept. 
21. Bár az idóst»bb költó-nemzodékhez tartozott, 
nyíltan a romantikusok mellé állott s eg^ik mim- 
katársa lett a Muse fran^aise c. folyóiratnak. Leg- 
jobb verskötete: a Mélanges poétíqnes (1824) azon- 
ban inkább Millevoye, semmint a romantikus 
iskola bélyegét viseli magán. Arthur (1836) c. 
regényében önmagát s teozofus hajlamait raj- 
zosa. V. ö. Sá'hé, Sainte-Benve I. (Paris 1904) ; 
U- a. A. de Musset (u. o. 1907). 

Gattmann Jakab, szobrász, szüL Aradon 1811. 
V. 1815., megh. Bécsben 1861. Kiskorában egy 
aradi fegi"verkováes-műhelyben dolgozott, 18:33. 
ugj'anily munkát végezett Bécsben, ahol eközben 
szorgalmasan tanult rajzolni. Ügyessége feltűnt 
Metternichnek, akit 1841. meg is mintázott. En- 
nek révén egészen a szobrászati tanulmányoknak 
szentelhette magát s követve a kor gzokásátl845. 
Rómába költözhetett. Itt rögtön hozzáfogott Cho- 
rin Áron márványszobrához (most az araídi zsidó- 
temetőben). Bécsi összeköttetései révén 1848. fel- 
kereste a nápolyi Rothschildot, akinek megren- 
delésére 1849. megmintázta IX. Pinspápa szobrát. 
Már 1847., aztán 18ő2. résztvett a pesti mútár- 
laton. Rómából Londonba, onnan Páurisba ment, 
ahol Rachel színésznő iránt érzett szerencsétlen 
szerelmébe beleörült. így hozták haza Pestre, 
ahonnan később Bécsbe vitték. V. ö. Művészet 
(190* évf.). 

Gattstadt, város a poroszországi Königsberg 
közigazgatási kerületben, (i»io) 50-37 lak. Vas- 
öntés. 1807 jún. 6. az oroszok itt verték meg a 
francia hadsereget. 

Ciattor (lat) a. m. torok, nyeldeklö, csak 
összetételekben használatos kifejezés. 

Guttnrália a. m. torokhang, tulajdonkép az 
íny hátsó részén képezett hangok, minők k, g. L. 
Hangok. 

Gntwaaser, fürdőhely, 1. Budiceis. 

Gutzkow. Kari Ferdinánd, német író, szül. 
Berlinben 1811 márc. 17., megn. Sachsenhausen- 
ben 1878 dec. 16. Előharcosa volt az «Ií3ú Né- 
metország»-nak nevezett mozgalomnak, mely 
liberális politikától vezetve az irodalomban is új 
utakat tört. Wally die Zweiflerin c. novellája 
(Mannheim 1835) miatt. Wolfgang Menzel felje- 
lentésére, börtönfogságot szenvedett, onnan ki- 
szabadulva Majna melletti Frankfurtban, Drez- 



dában, Weimarban élt. Nagy hatású főbb művei a 
következők : Mába Guru, Geschiohte elnee Got- 
tos (Stuttgart 1833), a pápaság ellen frt szatirikus 
regénye ; Goethe am Wendepunkte zweier Jahr- 
hunderto (Berlin 1836) ; Die Zeitgenossen (Stutt- 
gart 1837) ; Aus der Zeit und dem Lében (Leipzig 
1844) ; Bömes Lében (Hamburg 1840) ; König Saul 
(u. 0. 18;í9) ; Richárd Savage (Leipzig 1842 ; ma- 
gjarra fordította Lukács Ltyos) ; Die Ritter vom 
Gelste (u. o. 1850—52) ; Zauberer von Rom (u. o. 
1859—61); Hohenschwangau (u. o. 1867); Die 
Söhne Pestalozzis (Berlin 1870); Fritz Ellrodt 
(Jena 1872) ; drámai munkái közül nevezetesek : 
Uriel Acosta (iai7) ; Zopf und Schwert (1844 ; 
CzafT és kard. Históriai vígjáték. G. után ford. 
Szilágyi Sándor, Kolozsvár 1845) ; Das ürbild des 
TartuíTo (1847) ; Königslieutenant (1852) ; stb. ön- 
életrajzát Rückbiicke auf mein Lében címen 
kezdte írni. V. ö. Prölss, Das junge Deutsch- 
land (Stuttgart 1892) és H. H. Houben, G.-Fund© 
(Berlin 1901); Jungdeutscher Sturm und Drang 
(Leipzig 1911). G. válogatott műveit Houben ren- 
dezte sajtó alá (u. o. 12 k., 1908). 

Gntzmann, Albert, német gyógypedagógus, 
szül. Gross-Gluschenben (Németország) 1837., 
megh. Teupitzbon 1910. G. előbb elemi iskolai, 
majd felsőbb leányiskolái tanító volt, mígnem a 
sziíkséges szakvizsgák letétele után 1875. a siket- 
némák Berlin-városi iskolájánál nyert alkalma- 
zást ; 1897. ugj-anez intézet igazgatója lett. G. 
úgy a siketnémák oktatása, mint főleg a beszéd- 
hibások gyógykezelése terén igen kiváló érdeme- 
ket szerzett s nevét a külföldön is ismertté tette. 
Tőle származott a siketnémák előkészítő és to- 
vábbképző iskolái létesítésének eszméje, melyet 
meg is valósított. Híve volt a siketnémák exter- 
nátusi nevelésének és sürgette a siketnémák he- 
lyesebb irán>-ú testgyakorlását. Elvei érdekében 
élénk irodalmi működést is fejtett ki és azokat 
intézetében gyakorlatban is keresztülvitte. Külö- 
nösen nagy érdeme, hogy a beszédhibák gyógjke- 
zelését munkáival és tanférflak részére állandóan 
rendezett tanfolyamokkal általánossá tette. Mód- 
szere oly alapvető volt, hogy azt nemcsak Német- 
országban, hanem más országokban, így hazánk- 
ban Is, általánosan alkalmazzák. 1891-ben alapí- 
totta a Medezinisch-pádag(^lsdie Monatsschrift fán 
Sprachheilkunde o. havi folyóiratot, melyet halá- 
láig szerkesztett és melyben számos értékes cikke 
jelent meg. önálló nagyobb művei : Das Turnén 
der Taubetummen (Berlin 1878) ; Anleitung für 
den Turuunterricht bei Taubstummen(u. o. 1886) ; 
Vor- und Fortbildung der Taubstummen (u. o. 
1899); Kiélne Streiílichter auf die kirchliche, 
sociale nnd gesetzliche Stellung der Taubstummen 
(n. o. 1899) ; Das Stottern und seine gründlicbe 
Beseitígnng (n. o. 1870) ; Übungsbuch für stot- 
temde Schüller (u. o. 1891); Die Gesundheits- 
pflege der Sprache (Breslan 1895). 

Gavat i4ii«»), 1. Guvoáfélék. 

Guvatdam (Rhinocketus), 1. Kaffú. 

Gavatiélék (üut, Rallidae), a Guvatalakú ma- 
dfurak eg>'ik családja. Karcsú testük oldalt erő- 
sen Összenyomott ; szárnyuk és farkuk rOvid ; 
lábaik izmosak ; ujjaik hosszi'iak. néha úszásra 
alkalmas lebenyekkel ; hátsó lyjuk magasabban 



CuvatfUrJ 



96 — 



Guyon 



fekszik az elülsőknél. Csűdjük középhosszúságú. 
Csőrük a fejnél valamivel hosszabb, gyengén haj- 
lott. Körülbelül 200 faja ismeretes, melyek az 
egész földön el vannak terjedve. Mocsaras náda- 
sok rejtőkében élnek és fészkelnek, vízi állatok- 
kal és növényekkel táplálkoznak. Fészekhagyók. 
Hazánkban hat nem 7 fajban él, ú. m. a szárcsa 
(Fulica atra L.), feje és nyaka fekete, egészben 
sötét palaszürke, fehér horalokpaizzsal ; karélyos 
lábakkal ; csirkenagyságú ; hazánkban mindenütt 
előfordul, nagyobb tavainkon roppant mennyiség- 
ben, márc.-tól okt,-ig. A vízityúk (Gallinula chlo- 
ropush), hazánk mocsaraiban közönséges. Ned- 
ves réteken máj .-tói okt.-ig gyakori a haris (Crex 
crex L.). A kisebb vízicsibék közül hazánkban kö- 
zíinséges a pettyes vízicsibe (Porzana porzana L.), 
míg a törpe vízicsibe (P. rmsiUa Pali.) leginkább 
Pest megyéből ismert. A kis vízicsibe (Zapomia 
parva Scop.) és a guvat (Rallus aquaticus L.) mo- 
csarainkban közönséges költöző madarak. 

Guvatfürj, 1. Guvatfürj -félék. 

Guvatfürj-félék (Tumiddae, áiiat), a Guvat- 
szerú madarak (Phalaridornithes) rendjének 
egyik családja. Az idetartozó madarak aprók, kb. 
fürjnagj'ságúak v. még kisebbek. Jellemző tulaj- 
donságuk, hogy csak 3 szabad lábujjuk van, a 
hátulsó hiányzik ; csupán egy fajnak lába négy- 
ujjú, de ennek is hátulsó ujja csenevész. Földünk 
keleti felén honosak, a nyugatin nem fordulnak 
elő. Harcias természetük miatt az ázsiaiak fog- 
ságban tartják és kakasviadalokhoz hasonló játé- 
kokat rendeznek velük. 20-náltöbb fajuk ismere- 
tes. Legközönségesebb az európai guvatfürj (Tur- 
rúx sylvatica Desf.), mely Dél-Európában és 
Észak- Afi-ikában honos és kisebb a fürjnél. A 
spanyolok torillo, az arabok semmana néven is- 
merik. Rovarokkal és magvakkal táplálkozik. 

Gavatgém (Eurypyga helias Pali,), a Daru- 
alakúak (Gruifonnes) rendjébe tartozó madár- 
faj, amely mintegy közbülső helyet foglal el a 
darvak, guvatok és gémek közt. Csőre hosszú, 
vékony, egyenes, szárnyai hosszúak és kerekí- 
tettek, farka hosszú és széles, csüdjo hosszabb, 
mint a középső ujj ; 42 cm. hosszú, feje és tarkója 
fekete, álla és torka fehér, nyaka, háta és válla bar- 
nán és feketén csíkozott, farka feketén és fehéren 
csíkozott. Dél-Amerika É.-i részében honos, folyó- 
és tengerparton ; rovarokkal táplálkozik. Major- 
ságokban gj'akran tartják szeliditvo, ahol a gyer- 
mekek kedves játszótársa. Fészkét fákra rakja; 
sárg&svörös, barnán foltozott tojásokat tojik. 

Quvatgém-félék (Euryjnfgidm, iinat), a Daru- 
alakuak (Oruiformes) rendjébe tartozó madár- 
család. Egyetlen faja a Dél-Amerikában honos 
ffumt({étn (1. 0.). 

<iinxen, Svájc némely vidékén a viharos É.-l 
szél neve. 

Guyana, 1. Qvjána. 

Gayaquillit(á«v.),.amorf; nagyobb tömegeket 
vngy rétegeket alkot ; porrá dörzsölhető, halvány- 
8<irga ; vízben kevéssé, alkoholban könnyen oldó- 
dik. Szén-, hidrogén- és oxigénből áll. Dél-Ame- 
rikában Quyaquil k^-— '-' '•, kiterjedt lerakódá- 
sokat alkot. 

Quyau (ejud: gu,.„ .;t,„„ Mark. francia filo- 
zófus, szül. 1864 okt. 28-án, megh. Parisban 1888 



márc. 31-én. Anyja, aki G. Bruno néviii in^ 
dalmilag is működött, másodízben Fouülée Al- 
frédhez (1. 0.) ment férjhez. A Condorcet-liceum 
tanára lett, de e pályán csak rövid ideig ma- 
radt meg. Munkái: Manuel d'Épictéte (fordí- 
tós, 1875) ; La premiere année de lecture courante 
(1875); La littérature chrétienne du H. au IV. 
siécle (1876); La morale d'Épicureetsesrapports 
avec les doctrines contemporaines (az akadémia 
pályadíját nyerte, 1878) ; La morale anglaise con- 
temporaine (1879) ; Vers d'un philosophe, recueil 
des poésies phüosophiques (1881) ; Problémes de 
l'esthétique contemporaine (1884); Morale, con- 
naissances usuelles (1884) ; Esquisse d'une morale 
sans obligation ni sanction (1884, a pozitív er- 
kölcstannak az a priori fogalmak elvetésével való 
alapvetése); L'irréligion de l'avenir (1886). Ez 
utóbbi munkában szociológiai szempontból vizs- 
gálja a vallás kérdését és arra a következte- 
tésre jut, hogy a vallásos dogmák, melyeknek 
ereje egyre gyengül, végképpen el fognak tűnni . 
Megjelent magyar fordításban Rudas Lászlótól a 
Szoc. Könyvtárban. L'art au point de vue socio- 
logiquo (1889); Education et hérédité (1889); La 
geuése de l'ideé du tomps (1890). Egyike azok- 
nak, kik nagy hatással voltak a francia íllozóflai 
mozgalomra. Ujabban a németek is sokat foglal- 
koznak vele. Az idő című értekezését átdolgozta 
Szentmiklóssy A. a Magyar Philosophiai Szemle 
VII. évf. 1. füzetében. V. ö. Fouülée, La morale, 
l'art et la réligion d'aprés G. (3. kiad. 1897). 

Guy de Maupassant, francia íi'ó, 1. Maupa^- 
sant. 

Guyenne ( Guienne,^tai: guienu), a régi Francia- 
ország egyik nagy tartománya Saintonge, Aunis, 
Angoumois, Limousin, Auvergne, Languedoc, 
Gascogne és a tenger között, 40,925 km« terü- 
lettel. A G. szó Aquitania korrimipálásából ke- 
letkezett és csak a XIII. sz. végén jött szokásba. 

Guyer-Zeller, Adolf, a Jungírau-vasút kezde- 
ményezője, szül. 1839 máj. 1., megh. 1899 ápr. 3. 
Miután a Gotthard-vasút részvényein nagy va- 
gyont szerzett, a Schweizer Balmen c. szaklapjá- 
ban heves, de sikertelen küzdelmet folytatott a 
svájci vasutak államosítása ellen. A Jnngfrau- 
vasút első részét saját költségén építette meg 
1898. A vasutat azután első munkatársa, Wívdtel 
Frigyes építette tovább. 

Guyet («dtsd: gujé), Frangois, francia filológus, 
szül. Angersban 1575., megh. Parisban 1655 ápr. 
12-én. Rómában és Parisban élt, a párisi Collégé 
de Bourgogneban teljesen visszavonulva, a tudo- 
mányoknak szentelve idejét. A görög és római 
klasszikusoknak egész sorozatóhoz Irt magyará- 
zatokat (kül. Hesiodoshoz, Lukianoshoz. Plautus- 
hoz.Terentiushoz, Horatiushoz, Phaedrushoz stb.), 
melyek halála után és csak részben láttak nap- 
világot. Éleselméjíi, de egyoldalú szövegkritikus. 
Életrajzát Uri irta meg (Paris 1886). 

Guy Fawkes, 1. Faivkes. 

Guyon (ojtM-. pAjen) Ricliard gróf, tábornok a 
magyar szabadságharcban, szül. Bath városában 
(Anglia) 1812., megh. Konstentinápolyban 1856 
okt. 12. Ifjú korában Don Miguel ellen harcolt Por- 
tugáliában, 1832. az osztrák hadseregbe lépett, de 
1839. mint főhadnagy kilépett s Magyarország- 



Cuyon 



- 97 — 



Ouzman 



ban telepodott meg, hol Pul«zky nenuetgazda- 
sácri torreit s Koasnth politikai cóUait előmozdí- 
tani iparkodott. Midőn a magyarok 1848. ÍSBg>'- 
vort fogtak, (i. egy honvód-sáőlóay parancsnoka 
k'tt. melyn^ élén a sdiweehali tttktactben ki- 
tiint; 1848 dec. 18. Nagyraombatot vedel mezto 
Siinunics tábornok ellen. Mindcntitt kitűnt hősies 
bátorságával. Mint (iörgoy hadserege e^yik had- 
oestályáDak parancsnoka, 184H febr. ő. roham- 
mal ellbglatta a branyiszkoi szorost, de ezután, 
inivel (^rgej-vel viszálykodott, az ositrákoktől 
i^orosan körülzárt Komárom várának parancs- 
noka lett : a legkalandosabb esemtey^ egész so- 
rozata után végre az ostromlók sorain kereertüi- 
batolva. eljutott a várba, melyet hősiesoi védel- 
nu>zett mindaddiir. amig a niag\'ar hadser^ fel 
' lorarey ápr. végével felmen- 

s alól. min> G. eibocsáttatá- 
• >'ytán a Vetter alatti déli 
n egy tartaléksereget 
-'ialta Aradot, résztvett 
t'snéljúl. 14., de atiteli 

... - u... .. iüi alkalmával Mosorin- 

szenvedett s a Szóreg és Temesvár 



Muiletti szerencsétlen ütközetek után ifiiic-. 5.és9.) 
t..!,)k t'Hil'tt' menekült, ahol A' ■> névvel 

tc»[i>k ,<z«airai;itba lépett. Dani.s- a főpa- 

rancsnoksággal bízatván meg, 1850. egy felke- 
'é?t csirájában "Ifojtott s lecsillapította azaleppói 
háború kitörésekor Orosz- 
■ha küldetett, de ott, mint a 
rkari fónöke. nem igen 
.. kormány visszahívta. 
nyi Marta bárónó (mesh. Páris- 
■ 8.). férjét boly ongájiaiban híven 

Gnyoiii'. 1 (rtjoH), 1. Félix, francia or\oetanár, 

- ■' -' " ■•• ' '•■■" '-' ■'' " = — -'má- 



i:m 

;. ....... ., tt. 

Nagyszám l-s 

iirMli)i:ia r :__ : „ _ ,.. .„ ... . ._ és 

an jeientek meg. Nevezetesebbek : 
, :".s snr les maladies des voiee 
iSrtl. 4. kiad. 190.S. 3 kötet), németre 
Krans PC Zuckerkandl (Wien 1897— 
des aflections chirurgicales 
-. exploration (1891). 
2. U., Jíuuiie Miirv' Bouvier de la \fotte-(i., 
francia misztikas rajoneónó, szül. lt>48 ápr. 13. 
itargisben. megh. 1717 jún. 9. Bloisban. A 
Mzmusnak ti. o.) hazájában «c>ik megalapi- 
i"j »• Míirr:; - ■ . ■ íjonsrásra ha- 

jait- f'''*rj" itójának, 1a- 

"" ' * .s»> iwaii í'iKezdte Parisban. 

riciaországban terjeszteni a 
,.:.......... ....„.,: először egy zárdába vitték, 

majd később a Bastilleba zárták. Iratai Amster- 
damban jelentek meg (171H 22); önéletr^za 
Iv'InN'H (1720^. V. o. (']ih(im. Life. religions opi- 
iiiiins aníi experieno. of Madame 0.(London 1870); 
H^-ppe. (teRchichte der quietlstiscben Mystik in 
der kath. Kirche (Berlin 1875) ; Onerrier. Ma- 
dame G. (Oriéans 1881). 

SUmt Séft ImShtm: IX. UL 



Gnyot laiuA: giió), 1. Arnold Henry, svíyci ter- 
mé.szettudós, szül. Nenchátelben 1807 szept. 28.. 
megh. New Jerseyben 188^t jan. 3(>án. Berlinben 
tanult, azután Parisba ment: 1889-ben tanár lett 
ssfilÖTárosa akadémi^án s ottani tanártársaival : 
Agassinal ée Desorral együtt a Systéme glaciaire 
(P^s 1848) a művet adta ki. 1848-ban Észak-Ame- 
rikába ment, Bostonban előadásokat tartott, me- 
lyeket Hlartb and man (új kiadás 1875, németül 
Leipzigl878)cinmiel adott ki. Kutatásokat végzett 
az Alleghany-hegységben geológiai szempontból s 
erre vonatkozí'tlair két értekezést bocsátott közre 
(18«lésl>^- í« művei : Meteorological and 

physicalta lington 1858); Physical geo- 

graphy (Ijonűoü 1S73): Creation. or biblical cos- 
mogonj' in light uf modem scienoe (New York 
1884). V. ö. Faure. Notice sur A. G. (Genf 1884). 

2. G.. Yves, francia publicista és nemzet gazda, 
szül. 1843 szept. fj. Több izben volt republikánu.'; 
programmal képviselő : 1889—1892. közmimka- 
ügyi miniszter. 1892-1903 között a Siécie szer- 
kesztője. E minőségben erős tollbaroot vívott a 
szocialista párt több kiváló képviselőjével. A fran- 
cia közgazdasági társaság alelnöke : 1909 óta a leg- 
kiválóbb francia közgazdasági szemle, a Journal 
des Économistes szerkesztője. Tudományos műkó- 
désében különösen a gazdasági liberalizmust és a 
szabadkereskedelmi rendszert szolgálja. Főbb mű- 
vei : Étndes sur les doctrines sociales dn chris- 
tianisme (1892. 3. kiad.): Étndes de physiologie 
sociale (1882—85, 3 köt.) ; La science économique 
(1887. 2. kiad.); La tyrannie socialiste (1893). 
Raffalovich A.-va! kiadta : Dictionnaire du com- 
merce. de lindustrieet de la banque (2 köt., 1898 — 
19011. 

Gnys leijtsd: p«). ConxtanÜn, francia rajzoló- 
művész, szül. VIessingenben (Hollandia) 1802 dec. 
3.. megh. Pári.sban 1892márc. 15. Kevéssé ismert 
életének '".reményei közül nevezetes, hogy mint 
az lllustrated London News levelezője c>s rajzolója 
résztvett a krimi hadjáratban. Későhh 1865. Paris- 
ban telepedett le. ahol rendkívül jellemző toU- és 
ceruzjirajzaival és gyönyörű akvarelljeivel a má- 
sodik psá.-izArsap- erk'öleseinek. szokásainak kró- 
nikás, i nősen g> akran örökítette meg a 
párisi ilakjait. Müvei nagy számbui ta- 
lálhatók a párisi műker(>skedők üzleteiben. Egyike 
volt a modem művészet ntt<)rőinek, de jelentősé- 
gével csak (Rabban kezdenek tiartába jönni. Fej- 
lődéetörttoetüeg Ghivami és az impresszionisták 
közé helyezhető. Bandelaire róla írta a Le peintre 
de la vie modome c. tanulmányát. \. ö. Gustave 
Geffroy. Constantin G., Ihistorien du second em- 
pire (Paris 1904): Georges Grappe. Constantin 
(í. (Berlin é. n.). 

Otu várispán, I. Créza, 5. 

Ghiz, mérték, I. Öös?. 

Guzerate. 1. Gwúserát. 

Gnzla, .szerb vonós-hangszer, melynek rezoná- 
tora állatbőrből készül ; húrjait lószőrből gyáriak. 

Guzman (Oiudad de G.), város a mexikói 
Jalisco államban. 17 J74 lakossal ; ezfistítányák- 
kal. 

CKixman, 1. a Domonkos-rend alapítója, I. Do- 
monkos. 

2. Ö., Gmparo de, I. Olimrez. 



Quzman Blanco 



— 98 



GUdemann 



Qazman Blanco ( Aragua), régaVben Venezuela 
egyik állama; 1890 óta Merida (1. o.) államba van 
beosztva. 

Quzman Blanco, Antonio, venezuelai állam- 
fórflu, szül. Caracasban 18:-iO., megh. Parisban 
1899 júl. 28. Mint liberális újságíró kezdte pályá- 
ját. Az 1866— 67-iki harcokban a todorálisták ol- 
dalán küzdött. 1870 ápr. forradalmat támasztott 
8 elóbb ideiglenes, majd 1873. végleges elnöke 
lett a köztársaságnak. E minőségében erős kézzel 
rendbohozta az államot és sok üdvös intézkedés- 
sel emelte az ország jólétét. 1877-ben visszavonult, 
de a pártharcok hatása alatt még két Ízben válasz- 
tották meg elnöknek (1879 ós 1883). 1887-ben 
végleg visszavonult és Parisba ment követnek, 
hol meg is halt. 

Guzmics Izidor László, benedekrendi apát, író, 
szül. a vámoscsaládi malomban (Sopron vm.) 1786 
ápr. 7., megh. 1839 ápr. 7. Iskolái végeztével be- 
lépett a szt. Benedokrendbe, tanárkodéit, majd a 
pesti központi papnevelőben teológiát hallgatott, 
s ugyanitt megalapította a Magyar Társaságot. 
1815— 1832-ig a pannonhalmi főiskolán dogmati- 
kát tanított, 1832. bakonybéli apáttá neveztetett 
ki. G. a reform-korszaknak egyik legideálisabb 
lelkű és legmunkásabb tagja volt. Erős szeretettel 
hazája, vallása, a tudomány ós irodalom iránt, 
egész életét a magyar szellemi élet fejlesztésére 
szentelte. Műveltsége és képzettsége is volt hozzá, 
de tehetííógo nem állott arányban buzgalmával. 
A magyar kultúra érdemes munkása volt, de ma- 
radandó értékűt alkotni nem tudott. Legértéke- 
sebb még egyházirodalmi munkássága.Buzdított a 
keresztény felekezetek uniója mellett, polemizált 
Strauss Dáviddal (Szentírás iránti legújabb néze- 
tek). Megindította (1832) s jóformán egészen maga 
írta az Egylmzi Tár c. folyóiratot, s benne egy 
pár alapos, nagytudományú tanulmányt tett közzé 
(Retígio, Hü). Már igen korán s egyre fokozódó 
mértekben művelte a magyar nemzeti irodalmat 
is, úgy hogy alig volt e korban folyóirat vagy 
zsebkönyv, melyet értekezésekkel, prózai vagy 
költői dolgozatokkal ne gazdagított volna. Nyel- 
vészeti fölfogása közel állott Kazinczyéhoz, aki- 
hez kilenc éven keresztül őszinte barátság kötötte. 
A nagy nyelvújítási küzdelemben nagyobb szere- 
pet nem játszott, inkább csak magánleveleiben 
hirdette elveit, de szenvedélyes nyelvújító s a 
harcnak érdeklődő szemlélője volt. Költeményei s 
prózában irt elbeszélései, valamint drámái nem 
jelentöstik. Csekély becsű alkalmi költeményeket 
Irt Kazinczy szellemében, eszményi fölfogással, 
de többnyire a deákosok technikájával, ezenkívül 
több dalt, szonettet és epigrammát, azonban sem 
elég erős ihlete nem volt, sem a kifejezés és ver- 
selés művészetével nem rendelkezett. Igen jól 
todott görögül 8 mindjobban belemerülve a görög 
osellem tanulmányozásába, vállalkozott, hogy a 
görög ssellem legértékesebb alkotásait átülteti 
magyarra. Terve nem valósult meg a maga egé- 
8wH»n,deTheolcrltos idilljeit, Anakreont, Aischy- 
los, Sophokles és Euripides egy-egy darabját le- 
fordította. Tagja volt az Akadémiát előkészítő bi- 
nttságnak s magának az Akadémiának is mind- 
járt fbláUitása óta (levelező, majd 1838. tiszteleti), 
s haláláig egyik legszorgalmasabb munkása; 



bírálatain és értekezésein kívül az Akadémia szó- 
tári munkásságában vitt jelentős szerepet. Élete 
végén egy nagy tudományos munkába kezdett : 
Az erköUm világ története, amelyhez éveken át 
gyűjtötte az anyagot, de már nem fejezhette be. 
V. ö. Zoltvány Irén, G. I. életrajza (1884). 

Gúzok V. ghúzok, 1. Kunok és üzbék. 

Gúzs, szívós fanemek suhan gjaiból párolás és 
csavarás útján előállított kötélszerű kötőszer, me- 
lyet többféle célra, legnagyobb mennyiségben azon- 
ban a tutajok kötésénél szoktak használni. Ezen 
célra a G. 3—4—6 m. hosszú és 3—5 cm. vastag 
elnyomott jegenye- és lucfenyö-törzsecskékből, to- 
vábbá nyir- és mogyorófából a G.-kimyhókban, 
vagy pedig csak a szabadban, nyílt tűz mellett ké- 
szül. A suhángokat tűz mellett megpuhítják, az- 
után egyik végokét fába szorítva, a másikat egy 
irányban csavarják, mi által a farostok egymástól 
elválnak s kötélszerű alakot vesznek fel. A jó 
minőségű G. még a kenderkötélnél is erősebb és e 
helyett használják is. — G. & halászcsónak ol- 
dalához erősített, kötélből vagy vesszőből készült 
hurok, amelybe az evezőt akasztják evezés köz- 
ben. — G. mint büntetésnem, 1. Gúzsbakötés. 

Guzsaly, 1. az a íonóeszköz, melynek szárára 
a fonandó kendert v. lent rácsavarják. Néhol az 
egész rokkát is G.-nak nevezik. L. Fonás. — 2. 
G. (növ.) a. m. bábagu2saly; guzsalyos széna a. m. 
bábaguzsalyos széna ; a ló kedveli, a szarvasmarha 
nem eszi ; 1. Zsurló. 

Guzsalyos, Erdélyben a. m. fonóház, azaz oly 
hely , ahol téli estéken a fonó leányok összegyűlnek. 

Gúzsbakötés. A katonaságnál azelőtt szakasz- 
vezetők és ezeknél alantosabb legények fegyelmi 
úton 6 órai G.-sel voltak megfenyíthetők. Ez ak- 
ként történt, hogy a jobb alkart a kézcsuklón 
felül és a bal alsó lábszárt a bokán felül egy- 
egy vasgúzsba foglalták és a két gúzst a gúzs- 
kengyelek lyukaiba akasztott lakattal egymásba 
kapcsolták. A G.-t 1908. eltörülték. 

Gúzsfenyő v. búsfenyö (uöv.). a boróka népies 
neve Dunántúl ; 1. Boróka. 

Gúzskötél vagy cejte, a talptutajozásnál hasz- 
nálják, a kenderkötelet pótolja, 1. Giizs. 

Gúzs-szaru. A mozgó tutajkötósnél a merev 
gúzs vastagabb végének megfogására s emeltjü 
gyanánt használják. 60 cm. hosszú, a vastag végén 
10 cm. vastag, belül kifúrt ós vasabroncscsal el- 
látott szarudarabhoz hasonló fa. 

Gübbenős fenék, a székelyföldi halászok mas- 
terszava a váratlanul gödi'ös helyek megjelölé- 
sére, kivált ha a víz különben nem mély. 

Gűbü, a halaknak a kövek közül való kiűzé- 
sére használt rúd. amelynek egyik végére talp- 
szerű bőrdarahok vannak rászegezve. 

Gübüskemence, 1. Kemence. 

Güdemann. Moritz, bécsi főrabbi, szül. 1835 
febr. 19. Hildesheimben. Tanulmányait a boroszlói 
rabbiszemináriumon végezte. 1862. magdeburgi, 
1866. b^H-si rabbi és 1890. a bécsi hitközség 
főrabbija lett. Nagy irodalmi tevékenységet 
fejtett ki a zsidó nevelésügy története terén. 
Főbb müvei : Jüdisches ím Christenthum des 
Reformationszeitalters (1870) ; Jüdisches ünter- 
richtswesen wahrend der spanisch-arabischen Pe- 
rlődé (1873); Gesehichte des Erziehungswesens u. 



CUl-Baba 



99 



GUmős izUletI ^yuladás 



der Kaltur der alK>ndláDdíscfa«n Juden (1880—88. 
8 köt.j ; Qnellensí'hriften zur Geschichte des ün- 
k'iTichfa und der Erziohung bei den deatschen 
.Judon (1894) ; Das Judenthum im neoteetamentli- 
ihen Zoitalter in christlicher Darsteilang (1902). 

6al-Baba(a. m. rózsák atyja). Badán a Rózsa- 
dombon egy töriUc sírbolt (türbé) áll, amelyhez az a 
mcmda fDaödUc. hogv a mohammedán prófétának 
egyik brinoka. Qüliaba itt halt vohia meg hősi 
halállal és mert a porai itt nyugszanak, el is ne- 
veitek Q. mecsetjének. A török hagyományok e 
mondának ellentmondanak. Ók is ösmemek egy 
olyan mohammedán szentet, alá Budinban (Buda) 
halt mo$;. osaUiosy enoek a neve nem Giil-, ha- 
nem Kd^Mba. Ahelexó kopaszt, tarhaj ut jelent 
»^ szert neveitek el igy, mert nem volt eg>- haja- 
szála sem. Valószínű, hogy a i^ szó népetimo- 
iugiai hatás folytán vált aíU-lé, amit az a körül- 
mény is elősegíthetett, nogj- a Rózsadombra, 
vagyis a ffül dombjára került a sírhely. 

Gülden (német), régi szász pénzegység, a. m. 
_'l gara.>i. Értéke körülbelól B'/^ korona. 

Oaidenst., természettudományi neveknél 
Güldensiadt Anton Johann (szül. 1745., megh. 
1781.) német természettudós és utazó nevének 
rovidítt'so. 

Gülek Boghas (Pylae Cüiciae), a Taurusz- 
liegységnek (Bnlghar Dagh) körttlbelül 1200 m. 
magas szoroea Adana (Killkia) ázsiai török pasa- 
likban. Tarzoezból rajta visz át a Kos-Ázsia belse- 
jébe vezetik út. 

Qűl-háne (török, a. m. rózsaház, rózsalak). Egj- 
kioszk neve, mely a konstantinápolyi Jeni-szeráj 
kergében van. E kioszkot az a szultáni rendelet 
tette nevezetessé, melyet 1839 nov. .3. hátii-serif 
vagyis gUirkánei kátti-serif néven tettek közzé és 
amelyben a kuesitéoy vallás szabadságáról van 
saö. 

Craiiaztán (perzsa) a. m.röi8á8kert Sza'adi per- 
zsa költó eg3rik müvének címe. 

Ool-jágh V. népiesen ffüijd (török) a. m. rózsa- 
olig. Hosszúkás, keskeny palackokban ám^ák a 
sztambuli baxárokban ; a leghíresebbjét Kazatdik 
nevű bolgár helységben és környékén levó ró- 
zsákból készítik. 

Oüll, Friedrick Wilhelm, német gyermekdal- 
költó. szül. 1812 ápr. l.,megh. Münchenben 1879 
dec. 24. Kedélyes gjermekdalai, melyekhez ren- 
desen Taubert W. írta a zenét, széles körben el- 
teajedtek. Müvei : Kinderheimat in Liedem und 
Bildem (1875) : Weihnachtsbilder (Berlin 1840) ; 
Neue Büder fiir Kinder von Tony Muttenthaler, 
mit Liedem von G. (München 1848) ; Perlen aus 
dem Schatze deutscher Lyrik (u. o. 1851) ; Leucht- 
• : 1 auf der Lebensláhrt. Ein Spruchbrevier für 
1 Tag des Jahres (Leipzig 1881) ; Rátselstüb- 
n.n (Glogau 1882). V. ö. Pr. Gártner, V. G. 
München 1890). 

GüUü Agob, eg>- konstantinápolyi híres örmény- 
t.mk ^zíIlt•^;znek a neve. Abdul-Aziz síultán ide- 
M'bín ú vult a legkiválóbb drámai színésze a török 
: óvárosnak és neve sok török drámával van szo- 
ros kapcsolatban. 

Gümbel, Kari Wilhelm ron, német geológus, 
szül. Daimenfelsben (Rheinpfalz) 1823 febr. 11., 
inegh. 1898 jún. 18, Münchenben, hová 1851. hív- 



ták és az állami geológiai fölvételek vezetésével 
bízták meg. 1879^n a bajor bányászakadémlának 
lett az igazgatója. A müncheni egyetemoi és tech- 
nikán is működött mint tanár. Számos geológiai 
műve jelont meg. Leginkább az Alpoknak és Ba- 
jorországnak geológiai és paleontológiái viszo- 
nyait tanulmányozta; idevángó dolgozatai: Bei- 
tcúge zur Foraminiferenfauna der nordalpinen 
EodingeUlde (1868) ; über das Vorkommen von 
Eozoon im Ostbayerischen ürgebirge ; Ober den 
Riesvulkan und über vulkanische Erscheinungen 
im Rieskessel (1870) ; Geologische Mittheilungen 
aus den Alpen címen több közleménye jelent még 
meg. Geologie von Bayem I— II. köt. (1887—9.3) 
című geológiai kézikönyve elsőrendű munka 
Európa földtani viszonyainak összefoglaló meg- 
ismerésére. 

Gümbelit (ier.), a piroflllittel rokon. Nordhal- 
ben mellett (Oberfranken) az agyagpalában vé- 
kony rostos rétegeket alkot; a lágy rostok aszbeszt 
módjára hajlíthatok, zöldesfehérek, selyemfó- 
nyüek és átlátszók. Lényegében víztartalmú alu- 
mrniumszUikát kevfe kálium-, magnézium- és vas- 
tartalommal. Vele azonos az a fehér lágy anyag, 
amely a graptoliteket megkövesíti, valamint a 
tarentaise-i karbonnövények fényes ezüstszerú 
bevonata. 

Gúmő (on-.), mint betegségek kórbonctani tü- 
nete egy, a kór-ok körül keletkező sejthalmaz, 
amely részben bevándorlott, részben ottani sej- 
tek burjánzásából származó sejtekből épül £b1. 
Általánosságban ú. n. óriás sejtek képezik a kö- 
zepét, amelyek a kór-okot, pl. a tuberkulózisbacil- 
lust felveszik ós ez esetben a körül, koszorú alak- 
ban rendezik el magjaikat (Langhans-féle sejtek). 
E körül ülnek a bevándorlott egymagvú, apró 
sejtek, melyek mindjobban egy közös külső, a 
plazmasejt-tipust veszik fel. Legkívül reak- 
ciós sejtek ülnek, és az egésznek tüszúrásnyi, tfl- 
gombnyi göbös alakot adnak. Noha G.-k előfor- 
dulhatnak fertőző csirák nélkül Ls, pl. mikor ope- 
rációknál még spongyát használtak az orvosok, 
az azokban levő parányi kovalemezkék a beteg 
hárt>'áira esve, ott steril G.-k ezreinek létrejöttét 
okozták, mégis a legnevezetesebbek a fertőző 
eredetű G.-k, nevezetesen a tuberkulotikusok. L. 
Tul>n-kHlózis. 

Gümőkór. 1. Tvberhdózvt. 

Gűmös béllekélyek. I. B,'I fekélyek. 

Gtimös ixületi gjoladás {arthritis tuherctt- 
losa, arthrokace), az izületi gyuladás azon alakja, 
amely az Ízület üregének gümőbacillusok (tuber- 
kulózisbacillusok) általi fertőzése révén jön létre. 
Krónikus lefolyású betegség, amely rendesen 
egyébként is tubeiinilózisban szenvedő egyének- 
nél lép fel azáltal, hogy a badllosok a véráron 
által a beteg területről az ízülethez sodortatnak. 
Előfordul azonban a G.. bár ritkán, egyébként tel- 
jeem ^ésnéges egyéneknél is. A betegség kelet- 
keiéee aranpon^áböl kát alakját különbtetethet- 
jflk meg : lehet a O. csonteredetfl, amikor az elsőd- 
leges góc az ízület alkotásában résztvevő csont- 
vekben lép fel s a gyuladás csak másodlagosan 
terjed át az ízület üregére : de lehet a betegség 
synovialis eredetű, amikor az elsődleges dválto- 
Áatík. a savós tokásalagon (s>-novia) lépnek f< 1. 



GUmős izUleti aryuladás 



— 100 - 



GUnther 



Külső raogjoleuését illetőié)? is két alakját külön- 
höztotjük mpf?: 1. az ízület };amös vlzonyóje (hy- 
(Irops tuborculosus) a ritkább (230/0), enyhébb alak, 
amely rendesen a savós tokszalagból indul ki. 
Pöleg a térdizületen fordul elö : az izülot megduz- 
zad, a tokszalag körvonalai előtűnnek a bór alól, 
de a porc és a csont ép, nincsen megtámadva. 2. A 
fungózus gyuladásnál a tokszalagokban szürkés- 
vörös, gümős gócokkal telített, szivacsszerű saij- 
szövet (fungus) keletkezik. A gyuladás a savós 
tokszalagról átterjed a rostos tokszalagra, az izü- 
lot többi szalag,jaira, sót a bór alatti kötőszövetre 
és a bőrre is. Ha a betegség ennyire előrehaladt, 
az Ízület tájéka orsóalakban megduzzad, a kon- 
túrok teljesen elmosódnak s az izületet fedő bőr 
halvány, feszes. A G.-nak ezt az alakját tumor 
albusnak nevezik. A sarjszövet végül a bőrt át is 
marhalja s így sipolyok jönnek létre, amelyek 
idegen baktériumoknak az Ízületbe vándorlását 
teszik lehetővé s a betegségnek egészen más for- 
dulatot adhatnak. A fungózus gyuladásnál talál- 
ható izzadmány rendesen igen zavaros, flbrincafa- 
tok,sejt-és szövettörmelékek úsznak benne.Gyak- 
ran találunk az izzadmányban lapos, ovális kép- 
leteket, az ú. n. rizsszemeket (corpora oryzoidea), 
amelyek részben a sarjszövet levált darabjaiból, 
részben kicsapódott flbrinböl keletkeznek. A G. 
rendes következménye az izületi végek elroncso- 
lása ; a porc-boríték elpusztul, a csont megszúva- 
sodík, az izületi felszínek ellaposodnak stb. 

A G. leggyakoribb a fiatal korban (5—20 év), 
amikor általában sokkal enyhébb lefolyású és jobb- 
indulatu, mint a felnőtteknél. Leginkább a térd- 
ízületen (gonarthrokace) fordul elő, aztán a csípő, 
boka, könyök, kéz, váll, gerincoszlop következik, 
bár a különböző korú egyéneknél más és más 
gyuladások fordulnak inkább elő. A betegség kli- 
nikai képe egyébként igen változatos. Rendesen 
elég korán fájdalom lép fel, vagy hirtelen, vagy 
még inkább fokozatosan, lassan erősödve ; néha 
a fájdalom teljesen hiányzik. Az Ízület mozgatása 
korlátolt s bizonyos állandó helyzetet vesz fel, 
iimelyben a fájdalom legkisebb (középállás). A 
gyuladás kifejlődésekor a fájdalom enyhül, de 
kisugárzik a beteg végtagba ; az ízület megduz- 
zad, a roncsolás előrehaladása folytán rendellenes 
mozgások végezhetők benne. Tályogok keletkez- 
hetnek az Ízület szomszédságában, amelyek az 
izmok között messze lesülyedhetnek s az ízülettől 
távol jelenhetnek meg a bőr alntt. Ha gennyedés 
lép fel, lázak jelontkoziick. 

A G. meggyógyulhat, néha minden utókövet- 
kezraény nélktU, máskor több-kf^vesebb roncsolás- 
Sftl ; de lappangva tovább folytatódhat, sőt halá- 
los is lehet. Kezelése lehet konzervatív, ami a 
kesdödö, enyhébb gyuladásoknál jó eredményre is 
veaet, de lehot műtéti, operatív is, amely a beteg 
réffiek ©Itévolitásából áll. A konzervatív eljárások 
kö«é tartozik az ízület tehermentesítése és nyu- 
galmának biztosítása gipszkötésekkel, gépekkel ; 
jó eredményei vannak a Bier-fólo hiperómiás el- 
járásnak (kállumjodid adagolási'ival). amely az 
ízületben létesítendő vórpangásból áll ; ide soroz- 
hatok még azok az e^árások, amelyek az Izzad- 
mánynak kibocsátásából sktUönböző gyógyszerek- 
nek befecskendezéséből állanak. 



Gűmrükcsal (Jumrukesal), a Balkán legma- 
gasabb csúcsa (2374 m.) a Trojan- és Sipka-hágók 
között. 

Güműldbssina, török város Drinápoly vilajet 
egyik közigazgatási kerületében, 20 km. távol- 
ságra az Bgei-tengertól, 7—8000 lak., élénk ke- 
reskedéssel. 

Gümüs (götnüsj, török szó, ezüstöt jelent. 
Gyakran fordul elő hely- és folyónevekben. pl. 
Gümüs-sziu ezüstfolyó. 

Qűiuüs-Khane (a. m. ezüst ház), járási szék- 
hely Trebizond (Trapezunt) kis-ázsiai vilajetben, 
a Karsít-szu magas völgyében, mintegy 3000 lak., 
akiknek több mint fele keresztény, illetőleg ör- 
mény. Az amüteátrumszerüen, szürke agyagból 
épített város lakóinak főfoglalkozása a gyümölcs 
termelés, szárítás és kereskedés (körte, alma, cse- i 
resznye, mandula stb., évenként mintegy 200,000 I 
piaszter ért.); továbbá az agyagedénykészítt-.- 
(évenként 30—40,000), prém- és börkereskedé.«. 

Gűmüs-Tepe (Gumis-Tepe), kis kikötőhely a 
Kaspi-tenger partján, a Gurgan torkolatánál. In- 
nen indult el Vámbéry tm'kesztání útjára. Helyén 
állott valószínűleg a XI. és Xll. sz.-ban a híres 
kereskedelmi város : Abuszkmi. 

Günderode, Karoline von, német költőnő, szül. 
Karlsruheban 1780 febr. 11., megh. 1806 júl. 26. 
Rajongásra hajló természet volt, s midőn a hí- 
res régiségbúvár, Creuzer, a vele folytatott sze- 
relmi viszonyt felbontotta, öngyilkos lett. Tian név 
alatt irta műveit : Gedichte u. Phantasien (Hambm-g 
1804) ; Poetische Fragmente (Frankfurt 1805) ; 
Aufeátze und Gedichte (Baclimann A. közölte a 
8ommertaschenbuch-ban és más almanachokban). 
Emlékét Bettina Arnim örökítette meg Die Gün- 
derode című művében (Grünberg 1840, 2 köt.). 
Költeményeinek egy gyűjteményét Götze adta ki 
(Mannheim 1857). V. ö. E. RoMe, Priedrich Creu- 
zer undG.(Heidelberg 1896); Oeinevie-veBianffuis. 
C. de G. (Paris 1910) : Kari Prnsendnnz^ Die 
Liebe der G. (München 1912i. 

Günik. 1. Xardosz. 

Günnigíeld, porosz vju-i'S a/. ai-iisÍKTMi ke/. 
igazgatási kerülotben, (utioí ;»;»()! lakossal. Szén- 
bányászat. 

Günther (Giinter. u-ucni. (iúiiiheri a. m. harc 
ura), 850 óta kölni érsek, II. Lothar karoliug 
király kívánságának engedve, annak eltaszlt<>tt 
feleségét, Theutbergát 861 -bon hamis hünvallo- 
másra birta és ennek alapján 862-ben a király 
házasságát érvénytelennek jelentette ki. A la- 
teráni zsinaton 863-ban 1. Miklós pápa megfosz- 
totta G.-t püspökségétől. 878-ban Itáliában halt 
meg. 

Günther. 1. Thüríngiából szánnazott gróf, né- 
meté lett a herzfeldi, majd az altahi kolostorban, 
de három év múlva már a csehországi Ríneh- 
nackba vonult remetéskodni. Rokonát, Szent 
Istvánt, 1012 óta többször meglátogatta, s ilyen- 
kor a király ajándékait szétosztotta a szegé- 
nyek és az egyházak közt. Végre Szent István 
hívására benmarmlt az országban s a Bakon.v 
erdejében ő építtette a benedekrend íek béli ni(»- 1 
nostorát. A király halála (1038) után visszament I 
Csehországba, hol 1046. végezte életét. Emlékét ' 
az (<gyház okt. U. üli meg. V. ö. Wolf}ier. Vita 



CUnther 



- 101 - 



QUnther 



(runtheri eremitae (Porte, Monoinenta U«nn. I\'.. 

277.). 

2. G.. Bambergból 1066. a Szontfoldro zárán 
(lukló nétnpteknek ef[^ csapatával indult útnak, 
(i(> útk(>/b(>n SzékBsMMrrirott meghalt 

Güntber, 1. sdttoeartlmrffi gróf, német ellen- 
ktrály. szül. 130*.. megh. 1349 jún. 18. Mintvítéi 
katuna túnt ki s bozgó hivő volt Bajor Lajos 
királynak. 1349 jan.-ban nóio vál. fejtnlelem 
IV. Károllyat szemben királlyá választotta. De 
Károly egymásután elvonta tőle hlvoit, mire O. 
BItYiOe várában magára hagyatva, 1849 május 
26. pénzbeli kárpótlás fejében lemondott a koro- 
náról. 

2. Gr., Si'hícarzburg fejedelme, szül. Rudolstadt- 
ban 1852. aug. 21. Réöt vett az 1«70— 71-iki 
fraucia háborúban, majd a lipcsei egyetemen 
jogot végzett s újból a badsen^ghez tért vissza. 
'»yörg>' fejedelem halála után (1890. jan. 19.) 
átvette a schwarzburg-rudob-tadti kormányt .< 
1891. dec. 9. nóül vette Anna schönburg-wal- 
denbnrgi henM»gnót. Károly G. fejedelem halála 
ntán. lí<()9. márc. 28. reászáUott Schwarzburg- 
-.ii.s<>n is és a két fejedelemség azóta 
„nióban él. 
Gönther Anial. a m. kir. Ki'iria elnöke, szül. 
Székesfehérvárott 1847 szept. 28. A papi pályára 
- még mint gimnazista belépett a pia- 
:k>, de a kisebb rendek felvétele előtt a 
lépett és jogot tanult. 1874-ben üs^-véd 
ota az ors^ígg>'úlési gyorsírodában is 
luuiv.jiiwu ti később ott revizor lett. 1871-ben g.vor&- 
irási oktató leveleket adott ki. A hirlapírás.sal 
is állandóan foglalkozott ; 1871 óta a Pesti Napló 
doigosótársa és jogi dkkhrója volt. Ezt az állását, 
valamint raviiori állását 1894. otthagyta, amikor 
is a imBieti párt tg lapjának, a Nemzeti Újság- 
nak, féMte sierkesztője lett. Ennek a meg-^^zlí- 
nése (1896) ntán a Hazánkba irt cikkeket és a 
nemzeti párt álláspontját képviselte a BáníTy- 
konnány ellen, melyet különösen as 1899-íki 
parlamenti viharok idejében hevesen támadott. 
1901-hm szabadelvű párti progranmial képvise- 
lővé választották. Mint azelőtt is, képviselő korá- 
' hetetlen híve volt Apponyi Albert gróf 
lak és híven követte vezérét a szabad- 
"*] való kilépése után is. 1906-ban a 
ormány megalakulásakor igazságügy- 
i államtitkár, majd Polónyi lemondása 
sigügyniiniszter lett. Minisztersége ide- 
>s szerepet töltött be, mint a karlóczai 
zerb nemzeti egyházi kongresszus kl- 
<a. A koalíció felbomlása ntán, 1909 
:• 28. a miniszterséeről lemondott és a 
rin í>;ii,,L:..vé nevezték ki. G. nemcsak 
. hanem a jogi irodalomban 
1 magának, számos cikke je- 
nt ni«'L: a jogi szaklapokban is. 
Gűnther. 1. Albert, német zoológus, szül. Ess- 
' ' 10 okt. 8. Teológiát tanult, de azután 
iiiinyokhoz szegődött : 1858- segéd. 
— '■' lőtt a British Museum állattani 

.:.;>,::.;. itt kídolgozta a .siklókígyók (1857), 
kétéltűek U857) és csúszómászók (1864), valamint 
ahalak katalógusát (1859—70, 8 köt.). Ezeken 
kivül több nagy munkát írt a halakról. Ilyen az 



Inlroduotion to the .study of fisheí: (1880), német 
nyelven is megjelent Hayek fordításában (Wien 
1886). A Record of zoological literature c becses 
vállalatot íj; ő indította meg (1865) s első 6 kö- 
tetét szerkesztette. Kiadója az Annals and Ma- 
gaziné of natural historj -nak. 

2. G., Ánton, katolikus bölcselő és dogma- 
tikus, szüL 1783 nov. 17. Lindenauban, Csehor- 
szágban, megh. 1863 febr. 34. Bécsben, Prágában 
jogot tanult, majd Bécsben nevelősködött, végre 
a teológiát Győrött elvégezvén, 37 éves korában 
pappá szentelték. A hit és tudás ellentétének ki- 
egyenlítését a belső tapasztalat alapján célzó fllo- 
zoHko-ilugraatikai működé.^ével, raelj-nek első iro- 
dalmi feldolgozását Vorschule zur spekulativen 
Theologie despositivenChristentums(l. Abt.: Die 
Kreatioaslehre ; 2. Abt. : Die Inkamationslehre : 
Wien 1828. 2. kiad. 1848) c. művében adta ki, 
különösen a rajnavidéki, württembergi és osztrák 
klérus körében számos követőre találva, iskolát 
alapított. A ngüntherianusok* a Kant-féle kritiká- 
val szemben törekedtek a dogmatikus áUáspontszi- 
lánlítására. de a jezsuiták által terjesztett neosoo- 
lasticLsmussal ellentétben az értelmiségnek a hit 
dolgában tágabb teret akartak engedni. Törekvé- 
sük az index<»ngregatiónak 1857 jan. 8. kelt íté- 
lete következtében, mely G. összes munkáit tila- 
lom alá helyezte, meghiúsult. G. alávetette ma- 
gát az egyházi ítéletnek és visszavonultságban. 
szűkös viszonyok között élte napjait. Bölcseleti 
munkásságának, melynek rendszertelensége ne- 
hezítette térfoglalását, ma fóleg történeti értéke 
maradt fenn. Életrajzát Knodit (Wien 1881, 2 
köt.) irta meg. V. ö. Flegel, G.-'s Dualismus von 
Geist u. Natúr (Breslau 1880). 

3. G. (von Andernach), Johann, német orvos, 
szül. .\ndemachban 1487., megh. Stra^sburgban 
1574 okt. 4. Előbb fllozóflával foglalkozott, 1525. 
Parisba ment orvostant tanulni, azután I. Ferenc 
király orvosa volt, de lutheránus lévén, kénytelen 
volt állását elhagyni és Strassburgba költözni, 
hol nagy praxisra tett szert. Kiváló anatómus és 
szillész volt. Anatómiai munkái össze vannak 
állítva az Anatomicarum institutíonum libri qua- 
tuor (Paris 1536| című gyűjteményben, s^é- 
saetí tapasztalatai pedig a Gynaecioorum com- 
mentaríus de gravidarum, parturientium, puer- 
peranim ot infantium cura (Strassburg 1606) cimú 
könyvben. 

4. G., Johann Chrigtian, német költő, szül. 
Strígauban, Sziléziában 1695 ápr. 8.. megh. Jená- 
ban 1723 márc. 15. Hányatott életet élt : féktelen 
természete és szerencsétlen í^zerelme sodorta 
zflllésbe. Dalai és ódái, melyeket Goethe is nagyra 
tartott, korának összes ilynemű termékei közül 
a legértékesebbek. Elsőköiteménykötete Borosadó- 
ban jelent meg 1728., összes költeményei össze- 
gyűjtve csak halála után láttak napvilágot (4 köt.. 
Brealau 1724—35, 6. kiad. 1764) ; újabban Titt- 
manntól a Deutsche Dichter des 17. Jahrh.íLeiprig 
1874) c. sorozatban, Litzmanntól a Reclams Univer- 
salBibliothek-ban és Puldától Kürschncr Deutsche 
Natiunallitteratur-jában jelentek meg. V. ö. Gün- 
ther's Lében auf Grund seines hand.<ohri(tlichen 
Nachlasses von A. Heger und A. Hoffinnnn (Leip- 
zig 1909). 



OUnz 



- 102 — 



Gvadá.nyi 



5. Öm Kari, német állatorvos, szül. Hannover- 
ben 1822 jiil. 28., megh. Winnében, Wernhausen 
meUett, 1896 júl. 14. 1845-ben a berlini és 1846. 
a hannoveri állatorvosi iskolán magántanár 
volt, 1867. rendes tanár, 1870 óta igazgató. Jeles 
állatorvosi anatómus és sebész volt. Nevezetesebb 
müvei : Die topographische Myologie des Pf érdes 
(Hannover 1866) ; Beitrage zum Situs des Rindes 
(u. o. 1875) ; Die konigl. Tierarzaeischule in Han- 
nover, in den ersten 100 Jahren ihres Bestehens 
(u. 0. 1875) ; Die Wutkrankheit der Hunde (Berlin 
1880); Studien Uber d. Kehlkopfpfeifen der Pferde 
(Karlsruhe 1884). 

6. O., Siegrmind, német matematikus, geográ- 
fus és meteorológus, szül. Nürnbergben 1848 febr. 
6. Rósztvett az 1870— 71-iki német-francia hábo- 
rúban, azután gimnáziumi tanár volt s 1886. a 
müncheni műegjetemre hívták a földrajz tanárá- 
nak. Az 1878-tól 1884-ig terjedő időben képviselő 
volt a birodalmi gyűlésen, 1894-99. pedig a ba- 
jor tartományi gyűlésen. G. különösen a matema- 
tika történetében kiváló. Művei közül a követke- 
zőket említjük: Lehrbuch der Determinanten- 
theorie (Erlangen 1879) ; VermischteUntersuchim- 
gen zur Geschdchte der mathematischen Wissen- 
schaften (Leipzig 1876); Grundlehren der mathe- 
matischen G«ographie imd Astronomie (München, 
5. kiad. 1900) ; Studien zur Geschichte der mathe- 
matischen und physikalischen Geographie (Halle 
1877—79) ; Die Lehre von den gewöhnlichen und 
verallgemeinerten Hyperbel - Functionen (u. o. 
1881); Parabolische Logarithmen und paraboli- 
sche Trigonometrie (Leipzig 1882) ; Lehrbuch der 
Geophysik und physikal. Geographie (Stuttgart, 
2. kiad. 1897-99, 2 köt); Geschichte des math. 
ünterrichtes im deutschen Mittelalter (Kehrbach, 
Monumenta Germaniao paedagogica, 3 köt., Ber- 
lin 1887); Joh. Keppler (Wien 1888); Die Meteo- 
rologíe dem neuesten Standpunkte gemáss darge- 
stellt (München 1889) ; Handbuch der math. Geo- 
graphie (Stuttgart 1890); Die Phanologie, ein 
Grenzgebiot zwischen Biologie und Klimakunde 
(Münster 1895) ; Ziele, Richtpunkte und Metódén 
der modemen Völkerkunde (Stuttgart 1904) ; Geo- 
graphische Studien (u. o. 1907). 

Giinz, a Duna 75 km. hosszú jobboldali mellék- 
folyója Bajorországban, Kempten mellett ered a 
K.-l ós Ny.-i G. patakok összefolyásából, É.-i 
irányban folyva Günzburgnál torkollik. 

Oűnzborg (régi neve Guntia), az ugyanily 
Qovü Járás székhelye Schwaben bajorországi kerü- 
letben, (1910) 5143 lak., mechanikus szövőszókek- 
kel, sör- és malátagyárral. 1805 okt. 9. és 10. a 
Noy vezérlete alatt álló franciák itt győzték le 
Ferdinánd osztrák főherceget. 

Oűnzborg-íéle reagens, legmegbízhatóbb szer 
a gyonioriKMlvben levő sósav kimutatására. 2 
grm. phioroghu'in és 1 grm. vanillin oldata 30 
grm. alkoholban ; ha a reagensből és a vizsgá- 
landó g>omornodvből 1—1 cseppet poroollánle- 
muzen beszárítunk (vigyázni kell, hogy el ne 
égeaattk). akkor, ha volt a gyomornedvben aósav, 
piros folt keletkezik. 

Ofiaaleldt, BxuL német utazó és földrajzi író, 
Síül. Berlinben 1840 okt. 14. ós u. o. végezte az 
egyetemet 1868-ban magántanár lett a bonni 



egyetemen, 1872—75. a Loango-parti német expe- 
dícióban vett részt és becses gyűjteménnyel tért 
vissza. 1876-ban Schweinfurthtal az egyiptomi si- 
vatagokon kutatott ; 1882. a chilei Andokban tett 
útt<)rö utazást és feljutott a Maipo tűzokádó csú- 
csára, az Aconcaguát is megmászta (6560 m. ma- 
gasságig). 188-3-ban Bolíviában kutatott. 1884 óta 
több utat tett (tél idején) az Alpokban, IL Vilmos 
német császárt északvidéki utazásaira kísérte. 
1892-ben a berlini egyetemen a üzikai földrajz 
tanára lett. Művei : Die Loango-Expedition (1879); 
In den Hochalpen (1886) ; Reisen in den Andes 
von Chile und Argentlnien (1888) ; Kaiser Wil- 
helms n. Reisen in Norwegen in d. Jahren 1889 
-1892 (1893). 

Güssingiek, l. Kőszegiek. 

Güsten, város Anhalt grófság bembm-gi köz- 
igazgatási kerületében, (1910) 5000 lak. Sóbányá- 
szat, cukorgyártás. 

Güstrow, járási székhely Mecklenburg-Schwe- 
rin nagyhercegségben, (1910) 17,805 lak., vasöntés- 
sel, gép-, dohány-, szappan-, cukor- és sörgyártás- 
sal; élénk gyapjukoreskedéssel. 1219-ben II. 
Borwin Henrik herceg, akinek szobrot is emeltek, 
szókhelyévé tette ; de e jellegét 1695. elvesztette. 

Gütersloh, város Minden porosz kerületben, 
(1910) 18,336 lak., mechanikai szövőszékekkel, sza- 
lagkészítéssel, selyemszövéssel és kötélgyár- 
tással. 

Oützlaff, Kari, orientalista ós hittérítő, szül. 
P>Titzbon 1803 júl. 8., megh. Hongkongban 1851 
aug. 9. Eleinte a hollandi misszió szolgálatában 
állott és 1826. Bataviában működött. Kilépve a 
hollandi hittérítőtársaság kötelékéből, Szinga- 
pm-ba s később Sziámba ment, hol a biblia sziámi 
nyelvre való fordítása körül buzgólkodott. 1831- 
ben Kinába ment, ahol térítői céllal nagy területe- 
ket járt be. Számos kínai nyelven írt vjülásos 
értekezésén kívül főbb művei : Journal of threo 
voyagos along the coast of China in 1831 
1832 and 1833(kiadta Ellis, London 1834., németül 
Basel 1835) ; Geschichte des chinesischen Reichs 
von den altesten Zeiten bis zum Frieden von Nan- 
king (kiadta Neumann, Stuttgart 1847); China 
openod (London 18:38, 2 köt.) ; The life of Tao- 
Kuang (u. 0. 1851). 

Güzel-Hisszár, 1. Ajdin- 

Güzü V. gözü, l. Egerfélék. 

Gvadányi Józs^ gróí, lovas generális és Író. 
szül. Rudabáuyán (Borsod vm.) 1725 okt. 16., megh. 
Szakolczán 1801 dec. 21. Atyai ágon olasz ere- 
detű családból származott, moly azonban 1687. 
indigenátust nyervén, teljesen elmagyarosodott ; 
anyai ágon a Forgáchok tősgyökeres vére folyt 
ereiben. G. csintalan, de tehetséges fiú volt s mint 
első végezte középiskoláit Egerben s a nagyszom- 
bati egyetemen, s már ekkor könnyen verselt 
latinul. 174-4-ben elnyervén a baccalaureusi foko- 
zatot, katonának állott, vógigküzdötte az örökösiv 
dési háborút, hanrolt Csehországban a poroszok, 
01aszországl)an a franciák ellen, itt az ellen.ség 
k(>zébe korült (Toulonban volt fogva), majd ki- 
szabadulása után bal lábán megsebesült. A zászh^ 
tartóságból fokozatosan a kapiti'inyságig emel- 
kedve, 1752. nőül vette Horeczky Franciska báró- 
nőt, akitől három gyermeke született. Neje nem- 



Qvadanyi 



103 — 



Qvallor 



sokára meghalt, 6 meg ájra a hadba vonóit, 
vitézül harcolt a hétéves háborúbaD s réezt vett 
1757. Hadik alatt, mint az elöcsapat kapitánya, 
Berlin megaareoláBAban. A hnbertsburiri bt>k(> 
Dtán (1763) őrnaggyá lépett elö s az állandó béke 
gamizon-szolgáiatra kényanritette. Előbb a be- 
regvármegyd Badalón, azután 1766-tól Szatmárt, 
majd Mlnauinwban. végül 1775. Galíciában ál- 
lomásoiott, itt már mint esredee. A szolgálat 
unalmát dvasással ée irogntáawl oiyhitette, míg- 
nem 17^3. generálisi ranggal nyugalomba vonult. 
A csatában bátor, a békében szigorú katona volt, 
de emberséges bánásmódja és nyájas modora miatt 
katonáinak bálványa. Mint magánember Szakol- 
czán lütdtt kónyelmes. renaissanoe-stflö ka8tél3rt 
épitt inak és i^ra családot alapitott. Vi- 

llám rr-eséget élt. Vadászott, bejárt ame- 

: vett az országgyűléseken, fól- 
Uen a pöstyéni fürdót: szerette 
a m«gye arainak jókedvű táreaságát s még késó 
öregségében is egész hölgj-társaságot el tudott 
mulattatni jókedvű tréfáival, gáláns bókjaival. 

G. a maga mulatságára már Badalón irogatott, 
versbe foglalta mindennapi élményeit, falusi ma- 
gányának apró szórakozásait (Időtöltés, 1795), 
üdvözlő meg gúnyoló verseket írt tiszttársaihoz. 
Arra azonban, hogy verseit kinyomassa, nem is 
gondolt ; de mikor az irodalmi fóllendtilés mind 
nagyobb hullámokat vetett, ő is a munkások közé 
""' '--f>lozést kezdett a kor íróival és írónőivel 
jzseffel, Baróti Szabó Dáviddal, Fábián 
.........><..val stb.) s egymásután bocsátotta Id mű- 
veit Első nyomtatásban megjelent műve, a fíis- 
iyéni förödés (1787), még a régi njomon halad, 
nmlatoágoe, de mindonnairi személyes jellegű ka- 
landok, nem valami ílnnyás izléesel. Hímevét egy 
esajpáan megalapította Egy falusi nótáriusnak 
btuai uUuáta c. művével (1790). Richter József 
8Brtir^|ából (Briefe einee Eipeldauers, 1785) és 
Hení^ egy bcriiáiatából véve a gondolatot s a 
keretet, a maga smnélyes tapaszttűatalt is föl- 
használva (a nótárius alakjára hatott egy szat- 
mári barátjj&nak. a Budára utazó Becsky György- 
nek emléke) irta ezt a szatirikus célzatú munkát, 
melynek első felében a lóháton utazó nótárius 
nndatságos kalandjaival nevetteti meg az (ava- 
sét, a második felében a nótárius erkölcsbirónak 
camván föl, kegyetlenül gúnyolja az iró a fővá- 
roraan lábra kapott idegen divatot és e^ölcsöket. 
A magyar viseletet dicsőitö otiaala a kooaerva- 
tiv felfogása rendkívül kapóssá tsMék, a pompás 
népjelenetei, cles megfigyelésig eröe éneke a 
n.iHt.is iránt, valamint főhősén^ sflcerfllt ti- 
is értékessé teázik. ITjabban is többször 
. nt, s Gaal József bohózata isnytaalap- 
i>zik. Megírta, de kisebb sikerrel, G. a nótárius 
folytatását is. A falusi nótáriusnak dmUkedései, 
betegaégej halála és testamenioma (1796), mig 
A pdMcn nótáriusnak pokoOn menetele c. szatí- 
rát alaptalanul tuUgdonitották G.-nak. Mind köl- 
tóiségrc, mind népeserOBégre nézve méltán sora- 
kozik a nótíúlus m^é O. Rontó Púlia (Bontó 
Pálnak és gróf BeHyovsdd Móricmik SÍetdc, 1793), 
melyet G. Benyovszky útleírása s magAnair az 
állítólagos főhősnek szóbeli érteeitéeei alapján 
foglalt versekbe. MulatságosaU), fordulatosabb 



elbesséléat alkotott belőle, mint az eredeti útle- 
írás. A v o r aoo munka csiAhamar ponyvára is ke- 
rült s népünknek ma Ls kedves olvasmánya, hőse 
pedig ép oly sikerült típus, mint Zajtay uram, a 
peleskei nótárius. Említésre méltó még G.-nak 
egy verses röpirata : A mostan folyó országgyú- 
lésndc saiffriro-aritice való leírása (1790), amely- 
ben a saenö egy furfangos palóc képében számol 
be a híres országgyűlés tárgyalásáról. Rgyéb ver- 
ses munkái közül nevezetesebbek : levelezése Mol- 
nár Borbálával (1795), Fábián Juliannával (1798). 
Dugonics Andrással (18,34). E verses munkái alap- 
ján irodalomtörténetünk G.-t Dugoniccsal és P. 
Horváth Ádámmal együtt az ú. n. magyaros is- 
kola neve alatt foglalja össze, s Gyöngyösi István 
követői közé sorozza. Mesterétől azonban inkább 
csak a formát tanulta, a négyrímű Zrin>i-sort, 
melyet csak kedvetlenül, kora Ízlésének engedve 
cserélt föl a divatos párrímű verssel. A magya- 
ros elnevezés azont^ joggal megilleti. Eszejá 
rása, fölfogása, szelleme és nyelve egyaránt tős- 
gjökeresen magyar, táljait a magyar életí)ől 
merítette s a romlatlan szívű magyarok számára 
írt jóízű, de kissé vaskos humorral, zamatos nyel- 
ven. Prózai munkái kevésbbé jelentősek. Van 
egy hadtudományi munkája : A mostan folyó tö- 
rök háborúra célozó gondolatok (1790), s két tör- 
téneti : Tizenkettődik Károly svéciai király üde 
(1792), mely tulaj donkópen fordítás VoltakeböU 
s egy nagy hatkötetes világtörténete, A világnak 
közönséges históriája (1796-1803), melyet hosz- 
szú éveK munkájának eredményeként több kül- 
földi íróból (elsősorban a francia Millotból) kompi- 
lált. A maga idejében sokat olvasott munkát, me- 
lyet G. a XV. sz. elejéig vitt, halála után Kis 
János és Síkos István folytatták, de a IX. kötet- 
tel így is megrekedt a vállalat. 

Indalowí. G. le^bb mŰTének modern. Jó Uadáu aiaH. 
PAmdre azonban megjelent as Olcaó és a Magyar KOayr- 
tárban s a legjobb scAveggel a Magyar BeBekirólc dai 
▼állalatban. A Rontó PiU»k kianó mefrOTlditett kiadiaa ax 
aarterruü Milattstó HebkOoyTtárban olraaható. írói mfi- 
Udteéíról Arany Jánoa adott miTéaxi jellawrfrt írói arc- 
Upei kOiAtt (ÖMM BftTek V. k.); pi)yM«ak óa nftkOdé- 
séMk legrénMeMM Béltatiaát Stóoky Károly kdU a 
TOrtéMlai tlalndaok 18M. érfolyaaálMui ; XtgmOrUbm im 
legalapoaabbaa Végjmr Láatló írt róU a BeiMkír&k iá«- 
Mtt kla<1áaának beraMtáaébea ; Koráca Maea 1887. a^y 0. 
albWBOt adott ki Q.-ra Tonatkoió dotgoaatokkal. 

Qralior (ChoaUor), 1. A j/ééróWam Elő -Indiá- 
ban, a Szindia-család birtoka, a Malva táblás hegy- 
vidéken össa^ggő területrészből és néhány el- 
szórt tartoaékból álL 75,281 km* és (isoi) 2.933.001 
lak., 90*/« közttlök hindu. A vidék sok helj^ ko- 
pár és terméketlen. Alacsony dombvidékei homok- 
kőből val^. Föfolyőja a Csambal és a Szid. Klí- 
mája forró és eeőe időszakban egészségteloL Az 
uralkodó néptOrsBamahratt,dec8ak 15,000embert 
számlál. Fötermények a gabona, kukorica, indiai 
mák, pamut, rizs, indigó ée igen jó vasérc. Az 
államot vasút szeli át Az uralkodó maharadasa 
2<X)0 fontot flaet évente az angoloknak. — 2. 
G., az ngyanily nevű hflbérállam fSvárosa, 105 
kilométernyire Agrától, a Szavanrika és vasút 
meUett, (imd 89,154 lak. Két, egymástól 3 km- 
nyire fekvő részből áll, a régi és új városból. 
Amaz, amely meglehetősen aláhanyatíott, egy 
100 m. magas szikla a^án épült ; e meredek baaalt- 
szikla mintegy 2500 m. hosszú ée 300 m. aattea 



Gvalpara 



— 10* 



Gyilenborg: 



rajta van az erősség és a XV. sz. vógén, vagy a 
XVI. sz. elején, a hindu művészet virágzása ko- 
rában épített igen érdekes palota, amelyhez más 
hasonló házak csatlakoznak ós együttvéve India 
egyik legfestóibb háztömegót alkotják. Dzsain, 
Visnu és Szivaita templomok egészítik ki ezt az 
architektúrái muzeumot. Az új város (G.-Laska) 
Mahdadzsi Szindia raahratt generális táborából ke- 
letkezett és ez szolgál tulajdonképen a fejedelem- 
nek szókhelyéül ; itt van a kereskedelemnek is a 
fészke, nagy papír-, fegyver-, stb. gyárakkal. 

Gvalpara a. m. Goalpara (1. o.). 

Chrardián (gimrdián, az olasz yuanliano a. m. 
ör, felügyelő szóból), a ferencrendiok, kapucinusok 
és minoritáíoiál a kolostor főnöke, kit a tartomá- 
nyi főnök (provinciális) javaslatára a tartományi 
konventen, ahol a G.-oknak helyük és szavazatuk 
van, választanak 3 évre. Három év után a G. 
visszalép az egyszerű társak sorába, de egy év 
elmultával újra megválasztható. A G.-nak köteles- 
sége a rendszabályok megtartását ellenőrizni, az 
áthágásokat megbüntetni. A G.-ok a tartományi 
főnökökkel választják a rendfőnököt. 

Gvastallinák v. gucuitallinák, I. Angelikák. 

Gvozdanska, adók. Veröcze várm. veröczei 
j.-ban, (1910) 252 szerb és magyar lak. ; u. p. és u. 
t. Pivnica. 

Grozdansko, adók. Zágráb vm. dvori j.-ban, 
(1910) 4^7 .szerb ós horvát lak. : u. p. Beslinac, u. 
t. Dvor. 

Gyáros, sziget, 1. Oiura. 

Glye (ejtsd : Z8i), Marié Emma, családi nevén 
Ijojeunesse, madame Albani néven ismert ame- 
rikai énekesnő, szül. Chamblyban (Kanada) 1851. 
francia szülőktől. Parisban ós Milanóban tanult. 
Az öt támogató amerikai város iránti tisztelet- 
ből az Albani nevet vette föl. Bejárta egész Euró- 
pát 8 útja diadalút volt. 1878. férjhez ment Gye 
Emesthez, a Coven^Ga^den színház igazgató- 
jának fiához és azóta Londonban úgy az olasz 
operákban, mint oratóriumokban ragyogtatta 
művészetét. 

Gyes V. Gyges, 1. Hekatoncheirák. 

Qjges, Ijídía első királya a Mermnada család- 
ból, előbb kedvelt testőre Kandaulesnok, az utolsó 
Heraklída-családbeli királynak (1. Kandauüs). 
Herodotos szerint ez utóbbi feldicsérte G.-uek neje 
testi szépségét, s hogy meggyőzze, neje hálószo- 
b^ában elrejtette, honnan azután G. kiosont De 
a nő észrevette a dolgot s G.-t másnap maga elé 
idézve, két dolog közt engedett választást : vagy 
megöli Kandaulest vag>' ő veszti el életét. G. az 
előbbit választotta és így jutott trónra. A nép 
csak akkor ismerte el urául, mikor a delphiboli 
jiisholy is helyeselte a dolgot. G. SS évig uralko- 
dott (Kr. e. <)87~(}ő4), országát a tengerpart felé 
növelte, Milotost ^vs Szmirnát hiába ostromolta 
ugyan, de Kolophont íilfugliilta. Platón úgy adja 
elő G. történetét (az Államban), hogy varázsg^ü- 
rüt talAU egy barlangban, moly láthatatlanná 
tette, ha ékkövét befelé fordította. Ezzel a gyűrű- 
vel nyerte meg a királynő kegyét, mire urát 
megölte. 

Wyifiii (kwm, 1. Tilndér-csér. 

<«yl. vagj- Gvü^ t<»rnió8zotrajzi nevek után 
GyUewhuü Loonhard nevének rövidítése, szül. 



1754., megh. 1842. mint svéd őrnagy ; entomolo- 
giával foglalkozott. Legnevezetesebb műve : In- 
secta suecica (Stockholm 1808—28, 4 köt.). 

Gylas, 1. Gh/tda. 

Gyldén(ujtsd: jiidén), Jolutn Augnst Hugó, svéd 
csillagász, szül. Helsingforsban 1841 máj. 29., 
megh. Stockholmban 1896 nov. 9. 1871. óta a 
stockholmi obszervatórium igazgatója s az aka- 
démia asztronómusa. Munkálataiban az elméleti 
asztronómiával, főleg a perturbációk problémá- 
jával foglalkozik. Főbb művei : Stúdión auf dem 
Gebiet der Störungstheorie (Petersburg 1871); 
Die intermediáre Bahn des Monde.^ (Stockholni 
188.3) ; Untersuchungen über die Konvergenz der 
Reihon, welche zur Darstellung der Koordinaten 
der Planeten angewendet werden (u. o. 1887) ; 
Sóries employées dans les thóories des planétes 
(u. 0. 1891—93); Traité analytique des Orbites 
absolues des hűit planétes principales (u. o. 1893. 
folytatása Backluudtól 1910) ; Hilfstafeln zur Be- 
rechnung der Hauptungleichungen in den absolu- 
tenBewegungstheorien der kleinon Planeten (Leip- 
zig 1896). 

Gyldenstolpe, 1. IVexonius. 

Gylippos, spártai hadvezér, Kleandridas ós egy 
helota asszony fia, kit Kr. e. 414. az athéniektől 
ostromolt Szirakuza védelmére küldöttek ós Ni- 
kias ügyetlenkedése miatt sikerült neki 4 hajóval 
a városba hatolni. Itt több sziciliai város segítsé- 
gét vonta össze és bátorságot öntött az ostrom- 
lott polgárokba. Több kísérlet után hatalmába 
kerítette az athéniek ostromsáncait, 413. vissza- 
vonulásra kényszerítette őket és Asinaros mellett 
seregüket megsemmisítette. Spártába visszatérve 
nem tudott vezórszerephez jutni, sőt azon vád 
alapján, hogy Athén elfoglalásakor pénzt sik- 
kasztott, számkivetésre ítélték. 

QY^embouig,Thoma6Íne Chrisiine (Buntzen), 
dán Írónő, szül. Kopenhágában 1773., megh. 1856 
jul. 2. 1790. nejévé lett Heibergnek. Ettól 1799 
elvált és férjhez ment Elirensvard Károly Frigyes 
svéd államférfihoz, kinek halála után tisztán az 
irodalomnak ós fia nevelésének élt. Ötvennégy 
éves korában, G. név alatt jelentek meg elsó 
müvei. Nevezetesebb munkái : Familíen Poloiűus 
(A Polonius család 1827) ; En Hverdagshistorie 
(Egy hétköznapi történet 1828) ; Extrémemé (A 
szélsőségek 1835) stb. Összes művei 1867. jelen- 
tek meg Kopenhágában. G.-t Dániában a polgári 
életet tárgyaló novella megalapítójának tekintik. 
Finom jellemzései ós találó megfigyelései állandó 
nagy hatást biztosítanak ell)eszélóseinek. 

Gyllenborg (ejud: juiienborh), KarL gróf, svéd 
államfórfiú. szül. Stockholmban 1679 márc. 11., 
megh. u. (>. 1746 dec. 9. Eleinte Xll. Károly sere- 
gében harcolt, nuijd 1703. Londonba ment diplo- 
máciui küldett'ísben. Itt részt vett a Jakab-párti 
raozgalinakbiin. mire az angol kormány 1717. 
fogságba vetette. 1718-ban hazatért s részt vett 
a stockholmi és nystadti bekealkudozásokban. 
1723-ban a nKalapx-párt vezére volt s Arvid Horn 
bukásiv után vezető miniszter lett. .Mint ilyen 
idézte elő az 1741 — 43-iki szerencsétlen orosz há- 
borút. Kitűnt mint költő és prózaíró is. Ő irta az 
elsó svéd vígjátékot (Den svenska Spratthöken 
1737; 



«y . . . nlntt uem Ulált gíírög eredetű síok *ii. . . xUtt keresendökl 



ayllanhall 



— 106 — 



Gymnospermae 



f 



GfUenhaU, Uonhard, I. Gyi 

Gyllenatienm (^it»4: iiiie«— », Jokau Kari, gróf, 
>v(Hi állaraférflá, ssfll. Stockholm közolébcn 1685 
tebr. 18., megh. Landakronában 1680 jún. lü. 
Bár fOoeiiies volt, ai omággyűléseken mégis a 
nemedJogfA korlátosásameUettliaroolt. 1676-ban 
De la Gardie bukása után XI. Károly minden- 
totó minisztere lett. Mint ilyen sokat fáradozott 
•siy állandó skandináv siöv^ség Mtrehoxásáa. 

Qjtair, 1. Egir. 

Ojrataa^eBla R. Br. (>«*.), ax Orohldaoeae 
Kusbor-félék) család génosza; mintegy 11 tttitk 
Korópábanés Ésmk-Ániábaii van eitnjedve. Aj- 
kak 3 karélyú, többnyire Maié áU, nxkantyújok 
szintén. Ai egén területen eHeijedt faj a 6r. c/mo- 
l)ea R. Br. (snmyoglábú bíbircsvirág, szonyoglábú 
larbibircs). PAkép meezee talajon fordul e!ó a heg> - 
>>8 dombvidéken, de töieges réten is. Pélméter 
magas, levele hosszúkás, keskenylándzsás, gu- 
mója te Mye we ea osztott, virága bíborvörös, rit- 
kábban fehér, hengerded fürtben áll. Sarkantyt^a 
tVmalsaerA, íves, a magháznál jóval hosszabb, 
(iumója (rádix palmae christi majoris). a szalep 
.fincináli.«í. A G. odcratissima Rich. hegyi réten 
ritkább. Gumóját (pálma Christi minor) vérhas 
•>llf>n használták : a kincskeresők sokat babonás- 
kodtak vele. 

C3jrnin»r«hHs nllotíewi Ouv. (üut), a Csö- 
rüsszájuak (Mormyridae) családjába tartozó ni- 
losi csontos hal, mely 1*8 m. hosszúságot ér el. A 
41.-nak ferkán oldalt a bór alatt, mint a Mormy- 
ni»4élékiiek általában, szalagalak ó kocsonyás 
oorve YMi, melynek smkeaeto nagyon hasonlít 
azelektranoesiervekéheB (1* Elektromos halak), 
de elektromos tttéaekre nem alkalmas. 

fijnBafliaHi, l. OimmMmm és Kás^fÁtkola. 

Ciymnit ^v), 1. GtHmU, 

Cjrnmocla d— Lam. (ao^-, franc ckicot), a 
Legnminoeae (Hüvelyese) génosza a Caesalpi- 
nioideae alcsaládban, 2 fojjal. Kétszer szárnyas le- 
velű, tovistelen fák. Viráguk poligamikus, közepes 
nagyságú ; ágtetózö fürtben v. fürtös csomókban 
áll, a szirmoknál rövidebb 10 poraója van. Hüve- 
lylík hosszas, kissó sarlúalakó, vastag, felfúvó- 
dott, telebéiú. A G. camidensis Lam. (G. cUoeca 
Baill.; Ki— 22 m. magas törzsű fa, levele 1 m. 
hosszú, 6 dm. széleis. Virága fehéres, kevéssé fel- 
tűnő. Ha lombja lehullt, ágazata szarvasaganos- 
i.lít. Észak- .Amerika K.-i részén honos ; 
-/.appannak (mosásra) használják, mag- 
' íji'ik. égért kentucky kávéfa A 
fetree). Fája becses épltöfa. 
i tu>/ta ismeretes. A kinai G.cM- 
> iiai:: -/intén hatalmas fa. &inek a hOve- 
:>: 1 .1 /ím: ik szappannak, &ját pedig értéke- 
-íTik 

<;jiiinuc>tm, csupasz sejtek, melyeknek pro- 
.. : .i,;i sem hártyával, sem pellicnlával nincs 
■ atv;i. Kllentéte a lepocyta (1. o.). 

*ij^iak94L9mt»m(Csiitpa»zfogmkjU^m,AVor^ 
tllkapr^ halak rm^Hnek egyik cwlácUa, rövid 
rrstt áa estet alkotó, eteOntcsontszn^ 

^iiK nt élesssélfi állkapcsokkal. Az ide- 

tart z< ;;..ine^y 82 hiűíig 10 nemre oe^k, csak- 
ni m viuamennyi tengeri, egy-kettő édesvízi, ki- 
vált a forró övet lakja. Rákokkal, csigákkal és 



kagylókkal táplálkoznak s eaeket csörsierü áll- 
kapcsaikkal morzsoyák flOK. Bgynémelyiknek 
húsa méraes. Ismertebb fajok a tenf?eri sOnhal 
(Diódon kg$trix L.), a fahak (Teirodon fahuka 
Haaselqu.), a naphal (Orthagoriscun mola L.). I.. 
Sünhal. Fahak, Naphal. 

iiytnn»eenju (iii»»», 1. Kífft/ászhi naly. 

GiiunoKramme Denv. (nOv), tarpáfnmy, a 
Polypodiaceao t Páfrány ft'lék) frénusza. Rhizomás 
harasztok, levelük általában t(>bbször szárnyasán 
osztott, sporangium csoportjai a meliékerek futá- 
sát követik, kivéve a lomb .szélén levő végződéseit. 
20 faja fátyol nélküli, Közép-Amerika harasztja, 
többnyire száraz helyen és magas hoíryi tájakon, 
a G. leptophylla Desv. azonban el van terjedi ve 
tropikus és .szubtropiku.s tájakon más fóldré.sze- 
ken. a Földközi-tensícr mellékén is. E^yes fajok 
levélfonákját fehér v. sárgás viasz vonja be. Dyen 
a délafríkai G. argentea Mett., mely flnoman osz- 
tott, 4-«zer szárnyas leveleivel és sárgás (var. 
aurea Mett.). rózsaszinú v. fehér viafflbevona- 
tával a génusz legszebb faja. 

Cijnunolaemata (iiimt). 1. Stdmatopoda. 

Ciytnnopaídiai. 1. Gimnopédia. 

Ciymnophiona (áiut), 1. IjSbaÜan kétéltűek. 

Ciyuinophtlialntl, 1. Rövidnyelvü gjpkok. 

Cryninorliina (áii»t). I. Simaorrú denevére. 

GymnofMkina liiut), a Számyascsigák (Ptero- 
poda) egyik csoportja, melyeknek héja \issza- 
fejlódött. 

Ciymnospermae (iiAt., Archispermae), Fe- 
detlen inaffviiak, a virágos növények ama cso- 
portja, melynek magkezdeményei nincsenek mag- 
házba zárva, hanem a termőlevélen (termőpik- 
kelyen) V. látszólag egy hajtásvégen szabadon áll- 
nak, a virágpor ennélfogva közvetlenül rájuk 
kerül. A ma élő családok közül a Cyeadaceae. 
Ginkgoaceae, Goniferae (Tűlevelűek) és a Gneta- 
ceae család tartozik ide, a kihaltak közül a Ben- 
nettitaceae és a Gordaitaceae. Viráguk egyivarú, 
csak egyes Gnetaoeáké látszólag kétivarú. A ter- 
mővirág 1 V. több tormőlevéibői állhat s mindoi 
termMevólea 1 v. több magkezdemény lehet A 
magkeademény magába záija az emteiózsákot 
(1. 0.), mely a heterospor Harasztform^oak (Pteri- 
doph>-ta) makrospórájának felel meg. Az embrió- 
zsákot lütöltö szövet, mely a termékenyítés ntán 
emdotper miu m m á (magfehérje) lesz, megfelel 
amazok nőprothalliumának s bráne szintén arcfae- 
goniumok fejlődnek, melyek a petesejtet tar- 
talmazsák 8 hasonlóképen amasokéival toHesen 
egyentetékű k^plet^ A ponós virág rendesen 
számos porzólevélből áll és egy barka- v. tríbn- 
alakú k^Mödmény. A porzólevél pikkelysKrfl s 
a ngta levő portokok megfelelnek a heterospcR* 
Harasztformájuak mikro^>orangiimiának, a ben- 
nük fejlődő virágpor pedig a mikróspor^uknak. 
A vürágpor a növényről való leválásakor több- 
sejtű és án egy nagyobb sejtből, melyből későbben 
a vlrágpwtömlő lesz és 2—4 kisebb sejtből, a 
csökevényes himprotfaalliumból. A virágpor a 
szél által jut a magkeademéoyre s itt a nagyobb 
sejtje tömlőt hait a magkeademény szövetén ke- 
resztül a petesejthez. A virágpor kisebb sej^ehiek 
e^rike (a legbelső) nagyra nő és anthőidium- 
SGJtté lesz, ez két részre oszlik, amelyből a C^n- 



«y . . . aitíX nea Ulált kíMs •rtAiM tiék «l alatt kenataMkl 



Gymnospermia 



106 — 



Gynandromorphia 



daceae és Oinkgoaceae-né\ két feltűnő nagy és kü- 
lönös alakú mozgóspermatozoid lesz ós terméke- 
nyíti meg a petesejtet Ez a legjelentősebb megfi- 
gyelés, amelyet a növénytan terén egyáltalában 
valaha tettek, mert ebből világosan kitűnt, hogy a 
virágpor a heterospor Harasztformájuak mikro- 
spórájának felel meg, amennyiben benne ép úgy, 
mint amikrospórában spermatozoidok fejlödiiek és 
mert ezzel végkép elenyészett az az éles határ, 
melyet eddig a Virágtalan és Virágosnövények kö- 
zött felvettek. Ezen fontos megfigyelést először a 
japáni Ikeno S. a Cyras revolutanál tette (1896), 
majd utána ( 1897) Webher H. J. a Zamia- és a ja- 
páni Hirasé 6'. (1898) a Ginkgo-nál A G. két másik 
családja, a Coniferae és Gnetaceae virágporában a 
legbelső prothalíiumsejt szintén nagyra nő és két 
részre oszlik, de belőle nem keletkezik spermato- 
zoid, hanem két mozdulatlan mag — a generatív 
mag — s ez végzi a megtermékenyítést. A megter- 
mékenyült petesejtből kifejlődik az embriófüg- 
gosztöhöz kapcsolt csira (embrió) két v. több szíkle- 
véllel, miközben a magkezdomény maggá lesz. 
Ennek száraz, fás v. húsos héj a és egyes tűlevelűek- 
nél szárnya is van. A mag érésével lépést tartva 
számos tűlevelű termővlrága fásodott tobozzá ala- 
kul. A mag >/s. 1,2, 3 stb. év múlva csirázhatik, szik- 
levelei ekkor mindig a talaj fölé emelkednek és el- 
zöldülnek. A G. a fentvázolt sajátság(spermatozoid) 
alapján átmenetet létesítenek a magasabbrendü 
Harasztformájuak és a fedett magvú virágos nö- 
vények (Angiospermae, 1. o.) között. Amazokhoz a 
fentemlített sajátságokkal kapcsolódnak, az utób- 
biakhoz a Gnetaceae család révén, mert itt már kez- 
detleges virágtakaró, a virág kétivarusága, a por- 
zók alakja és elhelyezkedése, a hálós erezetű, leme- 
zes levél, másodlagos fájukban a valódi edények (a 
többi Q. fájában csak tracheidák vannak) külön- 
böztethetők meg. A leirt sajátságok szerint a G. 
a Harasztformájuaktól származtak le. Az Archi- 
spermae elnevezés arra vonatkozik, hogy a G. a 
legrégibb magvas növények. Már a devonkorszak- 
ban (Cordaitacoao) és a karbonkorszakban (Cyca- 
daceae, Ginkgoacoae, Tűlevelűek) kezdődnek. 

GymnoBpermla (növ.) a. m. fedetlen mag- 
vuak. Linné XIV. osztályának (kétföporzósak) 
egyik rcíndje. Ajakos növények tartoznak ide, 
melyeknektormése4makkocskáraesik szót. Linné 
e makko<skákat tévesen magvaknak nézte s innen 
a fenti (hibás) ehievezós. Ez osztály másik rendje 
az Angiospermia (1. c). 

Ciy mnoHporanKium 7íe(ii/?./'.(növ.), a Rozsda- 
gombák génusza, raely(«t az jellemez, hogy a téli 
spórák (toleutospórák) nyálkás,koc8onyás anyagba 
vannak zárva. A teleutospórák rendszerint két- 
sejttiek. Uredospórák nincsenek. Az aecidiuraspó- 
rák csőszerű tartókban keletkeznek. Míg a toleuto- 
spórák csak a Cuprossinoae-féléken fejlődnek ki, 
addig az aecldlumalakcsakazalmafélók rokonain 
jelenik meg. Az ae<jidlumalaknak régebben Eoes- 
telia nevet adtak, mert önálló génusznak tartot- 
ták.Novezetos fajok : A G.junipennum (L.) Wint., 
melynek téli spórája a borókán, aeeidiuma a ve- 
res berkenye levelén él. A Q. trenwlloúies A. Br. 
0. az ábrát) tóU spórája szintén a borókán ól, nagy 
kocsonyás tömegekben, aeeidiuma az alma levelén 
és a lisztes berkenyén. Különösen nevezetes a 




G. sabinae (Dicks.) Wint., mert ennek aeeidiuma 
a körtefa levelét pusztítja, téli spórája különféle 
borókafélén (Juniperus sabina, J. oxy cédrus stb.) él. 

Crymnosporidia (áiiat), 1. Vérbenélő spórá.s'- 
állatkák. 

Crymnotliorax inu- 
raena BL, a közönséges 
muréna (Muraena helena 
L.) ma már nem használa- 
tos neve. L. Muréna. 

Crymnotas (állat), a 
Csupaszhátú halak (Gym- 
notidae) családjába tartozó 
halnem angolnaszerű, hosz- 
szúra nyúlt testtel. Ameri- 
ka trópusi részeinek édes 
vizeiben honosak. 20 faj 
ismeretes. Legérdekesebb 
faja az elektromos angolna 
V. délamerikai sajgató hal 
(G. eledricus L.). L. Elek- 
tromos halak. 

Gymnara (állat), 1. Pat- 
kánysün. 

Gympie, város Queens- 
land ausztráliai gyarmat- 
ban, a Mary-river forrása Gymnosporangium tremel- 
közelében, (1911) 11,959 lak. loides a Juniperus com- 

KörnyékénvamiakQueens.--j,-Vt:iepe1Utat 

land leggazdagabb arany- a helye « nyálkás anyag 

bányái, amelyeket 1867 óta leesése után. 

müveinek. 

Gynaeceum (gör.-lat.), a keleti egyházban a 
nők számára fentartott emporiumok a templom 
oldalhajói fölött. L. még Ginaikeion. — G.& bota- 
nikában, 1. Tertnökör. 

Cjiynaecologia (gö- 
rög), 1. Ginekolóffia. 

Gynaecomanla (gö- 
rög), 1. Ninifománia. 

Gynaeconiastia 
(gör.), 1. Gineknmasztia. 

drynaecopborusíál- 
lat), a Schistosomumnak 
Diesingtől származó ne- 
ve, melyet a prioritás tör- 
vénye alapján a Schisto- 
somummal cseréltek fel. 
L. Srhisfosoiiiutn. 

Gynandrae (növ.). 
egyes rendszerekben az 
egyszikű Burmanniac4>ae 
(1. 0.) és Orchidaceae (1. o.) 
család összefoglalása, an- 
nak alapján, hogy a por- a PaMiflom Bn^leriana virtg- 
ZÓk a bibeszállal össze- J*n»k egy résae hoassmotMet- 
nőttek. Engler rendszeré- S',V,*„t^grp£t; f X 
ben. mint alsorozat, csak (éjto, n gyiuuidrophorom. « 
az Utőbbi C-Saládot tar- portolt, fr bibe. Terménetas 
tal mázza. n*gy«*ír. 

Oynandrla (gör.). l. Ginandria. 

tiynaiiflrouiunoecia vagy coenomonoecia 
(növ.), az a joleiiség, amidőn ugyanazon a növény- 
egyénen hlm, nő és kétrvarú virágok vannak. 

Gynandromorphia (gör.), 1. Ginandro- 
morfia. 




Of .. , alatt nem talált gOrOf eredetO n«k «1 . . . alatt kereaendOk! 



Gynandrophorum 



- 107 - 



Qyrenspitz« 



Gynaadrophomm (o^v.) a virágtengely- 
aek a párta és a porzókör közötti megnyúlt 
ré^ze, amely eszorint a porzókat és a termökört 
a párta fülé emolí (pl. a Passiflora virágjában, 
I az ábrát). 

tijrnanihrupoa (gör.) a. m. himnös, csira. 

Ci jaeriam Humb. et £ofip^BAv.)3Graminpae 
(Pázsitfélók) család gánossa; 3 f^a Amerika 
forró övi és szubtropUnis részén élö magas, nád- 
szárú, kétiakú pázsitfű nag>-. tOmött bogákkal. 
Twmösvirágú kalaszUyok siöröe, aporzósvirágú 
kopasz. A O. argentettm Nees (pampaatfA, selyem- 
nád) Dti-BraziUában és Argentínában honos, 3-6 
m. magas, levele 1—3 m. bosszú, merev, éles élú ; 
bugája fiiméteméi hosszabb, gúlaalakú, tömött 
esQBtfiíBya. Mint gyönyőrfl diszpázsit teijedt el, 
de siáraz btrioétába (Makartcsokor) is szívesen 
kötik. Házijában papirost készítenek belőle. Rhl- 
zomAJának forrázata húgyhigtó. 

Gja«Murdia R. Br. (nOvj, a Plaooartlaceae 
család génnsza ; eg> etien faja a G. odorata R. Br. 
fo Hátsó-Indiában, ^ag^-á□ak zsíros olaja a G.-olaj 
(kaolmograol^), melyet Kínában lepra gyógyí- 
tására használnak, igen hatásos szer, más bőr- 
betegségek ellen is való. Termése igen nagy, fás 
héjú tok, melynek belével halat bódítanak el a 
halászok ; a méreg kifőzése ntán e bél táplálék. 

Gynocardia olaj, 1. Gynocardia. 

CiynodiluorphiBmns (növ.), a gynodioikns 
növények között ki.sebb nóvirággal biró egyének 
fellépése (I^. Gynodioecia). Ilyen a Cerastium ar- 
vense, StéUaria gramiuea, Echium. 

tijiMMlIoecia (DűT.). az a jelenség, amidőn 
ugyanazon növényfajon belül vannak kétivarú vi- 
rággal biró egyének és csak nóvirággal biró egyé- 
nek ^DyMtw, SaMa, EnauHa). L. Gynodimor- 
pkismu. 

Cyaww (Biw), 1- Termőkor. 

Gj ■•««!• (B0T.), az a jeloiaég, midőn valamely 
nfivényegyén összes virágai tiaitán női ivarszer- 
vekkel bírnak. 

Cíj^nomonoeeia (bSt.), az a jelenség, midőn 
ugyanazon az egyénen nő és kétivarú virágok 
vannak. 

Cijnophor (nCv.), a virágban a porzókör és a 
termőkor közötti megnövekedett tengelyrész. 

OynopoKun Forst. (bAv). az Apocynaoeae gé- 
nnsza. önikzüld, tejelő cserjék. 50 fiE^a él Ausztrá- 
liában. Madagaszkáron és a csendes-ooeáni szi- 
geteken. A G. laurinus K. Sch. és a ű'. steUaius 
Forst. kérgét, mely illatos és zamatos keserfi 
izú, a lakosok orvosságnak és illatszemek hasz- 
nálják. 

G j« — t c gl w (■«▼.), az Asciepiadaoeák (As- 
clepiaa^élélc) virágjában a porzók és a termő 
egyosOUséböl keletkert test 

Gy— tiwlMi (bSt.), a Kosbor-félék virág- 
jában az ai oodopalakú test, mely a porzók és 
a bibe desKoOvésébM keleftezik (ivaroszlop, 
bibeosdop). 

Gyp (idtad : Mip), firancia írónő, valódi nevén G<tb- 
rieüe de RiqueÜ de Mirabeau, féijezett Martel 
de JanviOe gróftaé, szül. Koőtsal kastélyban (Bre- 
tagne) 1850. 1882 óta egész sereg, jobbára sael- 
lemes párbeszédekben irt elbeaiéléseket és regé- 
nyeket írt, melyekben eleinte a hagyományok 



ellen támadt, sokszor igen élen hangon, míg az 
utóbbi években a Dre>'&s-ügy hatása alatt anti- 
szemita és soviniszta irányba csapott át Emlithe- 
tők; Petit Bob (1882); Autour du mariage (1883); 
Sac á papier (1886); Autour du divorce (1886) ; 
Une passionette (1891) ; Pas Jaloox (1893) ; La 
mariage de Chiffons (1894); Le báron Sinai 
(1897); Lesfemraesdu colonel (1899); Jaqnette 
et Zouzou (1902) ; Un ménage demier cri (1903) ; 
Mamán (1904): Journal d'un casserole (1905): 
Entre la poire et le fromage (1910); stb. Magyarul 
mi'gjelentek : Pipiske házassága, ford. CserkalnU 
H(echt) Irón (Budapest 1897, 2 köt.); A szeleburdi 
(u. o. 1898); Ginette boldogsága, ford. HeUai Jenő 
(u. 0. 1900) : Ó nem féltékeny (u. o. 1902) ; Bal)a 
nénike, ford. Gerő Atilla (u. o. 1908) ; Boldogító 
szerelem (Pesti Napló, 1897) ; A tündér (Egyet- 
értés, 1902—903); Sinai báró családja (Egyet- 
értés, 1904). V. ö. A. Francé, U vie üttéraire 
n-lV. (Paris 1890-92); Foffuet, Propos litto- 
raires (u. o. 1902). 

GypaetuH Storr (illat), 1. Kesdyúfélék. 

Gypogeranldae (SerperUarüaae, iii»t). 1. 
SerpentariUIae. 

€irv«ger»uuH (Serpentarius, áiimt), 1. Ser- 
petüariMs. 

tíypm (illat), 1. Keselyű. 

Oyps a. m. gipsz (1. o.). 

Gjrpsophila L {aii\.),dercefú, gipszfű, a Ca- 
ryophyllaceae (Szegfüfélék) család génusza; 50 
faja Európában és Ázsiában van eltojedve, leg- 
nagyobb számban a K.-i mediterrán vidéken. Fü- 
vek V. félcserjék. Csészéjük kehely- v. harang- 
alakú, tokjuk fogasán reped fel, benne vesealakú 
magvak. A (r./>anic«ZaíaL.(fát>olvirág) pusztai, 
ördögszekértermetü növény. Hazánk dombos vi- 
dékein és homokos mezőin, főkép homokbucká- 
kon -gyakori, egyúttal Keleteurópa és Szíb^ia 
steppelnek is jellemző növénye. Szép, apró, fehér 
virágai vékony nyélen nagyon csinosak, egy- 
egy csomó egészen fátyolszerú. Virágkereske- 
déeekben is láttiató. Úgy gurul a pusztákon, mint 
az ördögszekér (1. Eryngium). Más hazai faj a 
G. muraliah., köves hegeken, falakon, dombokon. 
Virága rózsaszínű. Az előázsiaí G. d^ns M. B.-t 
kertben gyakran ültetik. A. G. stn/thium L. spa- 
nyolországi ÜAj (spanyol, levantei v. egyiptomi 
szappangyök^). Tőkéje hüvelyknyi vastag, 30 cm. 
hosszú, szaponintartalmú. A mai alkáliás szappan 
f ^találása előtt mosásra, nevezetesen a gyapjú 
tisztítására használták. Termesztették is (radix 
saptnariae levanticae, aegypticae v. hispanioae). 
Most selyemárút és sált tisztítanak vele. 

Oypuj (ang., ujtad : dnipni) a. m. cigány. 

GjTMiy->«»«« Soelety (ang.), 1. FoUdore. 

GjrmmVtm (iiut). Turbékolok, a Galambok 
(Golumbiformes) remiének r^bbi neve. L. Ga- 
lambfélék. 

Oyrenbad (Girenbad), két fürdő Zürich sv^jd 
kantonban. Belsö-O. 6 km.-nyire van Waldtól, 
781 m. maga^Mm, sárgaság és vizibetegség ellen 
használják. Külső-G. 10 km.-nyire van Winter- 
thurtól, vasút mellett ; köszvényes és renmatOnis, 
ideg- és bőrbajokban basznának és sokan láto- 
gt^ik. 

Gyrenspiize, hegy, L SSntis. 



Oy . . . aUtt nam Ulilt sArftg tredetn aaók 61 . . . aUtt kncMadAkt 



Gyrl 



108 — 



Gyakoriftsr 



Oyri (lat.) a. m. agytekervények, 1. Agyvelő- 
féltekék. 

Oyrlnid»tb(KeringőbogarakM'^t), az Otlábtó- 
izos bogarak Adophaga alrondjénok egyik csa- 
ládja ; ahová többnyi l-e kis, vízben éló bogarak tar- 
toznak, melyek nevüket onnan kapták, hogy az 
álló V. folyóvizek szinón köröket b(>futva. gyorsan 
úsznak. Az ogósz földön el vannak terjedve s mint- 
egy negyed félszáz fajuk ismeretes. Hazánkban 
1 2 faj él. Közönségesebb fajok : Gijrinics natator 
li., G. coli/mbiis Erichs., G. marinus Gyllh.; rit- 
kábbak : Aídmogyrus concimms Klug, Gyrinus 
ininutm Fabr., G. bv'olor Payk.. Oredochilus 
rüloKidus 0. F. MüU. 

UyrinuN (KeriiigöbogúrJ, 1. ÍTyHnidae. 

tíyrodactyluB elegáns (áiiat), a Szivóférgek 
(IVemafodesJ rendjébe tartozó féregfaj, melyre 
jellemző a teste végén levő sajátságos kapaszkodó 
készülék, utóbbi két nagyobb, középütt álló, ós 
lí) kisebb szegélyhorogból áll. Szeme nincs. Hossza 
0'5 mm. Édesvízi halak kopoltyáján él. Szaporo- 
dásmódja miatt sokat emlegetik. Ugyanis a G. 
méhében fejlődik a üatal G., melynek szervezete 
teljesen olyan, mint az anyaállaté ; ennek a fiatal 
(i.-nak testében egy másik, szintén hasonló jön 
létre, sőt az unoka még egy dédunokát is rejt 
méhében úgy, hogy anya, leány, unoka és déd- 
unoka egymásba mintegy be vannak skatulyázva. 

tiíyroeder (ásv.), 1. Giroéder. 

(liyrulil (ásv.), 1. Girolii. 

Cíyrouiiira Fr. (növ.), 1. Pamapka. 

Ciyruphora Ach. (ndv ], a Zuzmók génusza, 
melynek mintegy 35 faja az ősközetek szikláin 
él. Testük levélszei-ű. A G- esculenta Miyoshi 
zuzmót Japánban eszik. .Más G.-fajokat a kanadai 



prémvadászok esznek, de csak inség idején. Ezek 
a zuzmók (tripe (le roc/í€ néven ismeretesek) táp- 
lálók, izük azonban kellemetlenül keserfi és köny- 
nyen okoznak gyomorbántalmakat és más beteg- 
séget. 

Oyroporella GiinU).,\íöYiüt növény. A búvá- 
rok sokáig állati szervezetnek tekintették ós a 
foraminiferákhoz számították, de az újabb kuta- 
tásokból kitűnt, hogy meszet kiválasztó alga. 
Gyűrűkből álló mószcsöveik a triaszkoru mészkö- 
vekben nagy mennyiségben fordulnak elő, külö- 
nösen az alpi és kái'páti dolomitokban és mész- 
kövekben. Leggyakoribb faj a G. annulata SchafTi. 

Qyrowetz, Adalbert, cseh zeneszerző és kar- 
mester, szül. Budweisban 1763 febr. 19.. mogh. 
Bécsben 1850 márc. 19. Prágában jogot és zenét 
tanult. A német udvarnál követségi titkár lett. 
1804— 31-ig a bécsi Hofoper karnagya volt. Mü- 
vei : misék, kamarazenemúvek, 40 ballet és 30 
opera, amelyek közül Ágnes Sorel és a Der 
Augenarzt a legnevezetesebbek. Önéletrajza 1804. 
jelent meg. 

Gyrus (lat.) a. m. agytekervény, I. Agyvelö- 
féltekék. 

Gjbíb, Nikolaofi, görög festő, szül. Tinos szige- 
ten 1842 márc. 1., megh. 1901 jan. 4. Münchenben 
Pilotynak volt tanítványa, 1872- 74-ig Görög- 
országban és Kisázsiában utazott, azután állan- 
dóan Münchenben telepedett le, ahol a művészeti 
akadémia tanára lett. Nyilvános gyűjtemények- 
ben levő müvei : Csirkefogó büntetése Smymá- 
ban (drezdai képtár) ; Athéni farsang (München, 
Neue Pinakothek) ; Tavaszi szimfónia (u. o.) ; Ba- 
varia diadalmenete (nürnbergi iparmúzeum). 

Gythium, I. G-ithion. 



Gy. 



Gy, (jy. Ez a betű a magyarban lágy inyhan- 
got jelöl, mely a d fnghanghoz ép úgy viszony- 
lik, mint a megfelelő kemény inyhang, a ty, a t 
foghanghoz (1. Hangok). E hangot régi nyelv- 
emlékeink korában egyszerűen igr-vel is jelölték, 
pl. a Halotti beszédben (finúls a. m. gyimiUis, vagyis 
gyümölcs. Nómoly szók régente gyi-\e\ kezdődtek 
s a mai köznyelvben dt-vel ejtjük : qyiő, gyúsznó, 
nia dió, disznó. Sok f/y eredetibb ;-ból lett, pl. a 
fn/arió e h.jarló, gyürii e h. jürii, gyün e h. jün. 
jön, gyere e h. jere. A hosszú vagy kettős oy hang 
Így írandó : ggy, pl. Hnygy, poggyász (tehát nem 
/)odgy<ísz). 

Gyagyovszky Ettíil, hírlapíró, szül. Budapes- 
ten JKSI jan. 7. Az elemi iskola hat osztályának 
elvégztvs<> után inasnak nu'nt, majd sokáig vas- 
gyárukban dolgozott. 1904 óta a Népszava című 
napii"» i'"l>^' iiHlLruzÁtyirsa. Sok vorset. novellát 
'•> • 'ívet Irt és ezeknek tár- 

gyú _- I, ^ " " "^ a munkások világából 
montette. Önállóan megjelent művel: Az lUca 



(m)6) ; Hiuliizenet (1908); ÜnneDet várok (1912, 
mind a három verses könyv) ; Folyp (1913), négy- 
fel vonásos szinmil 

Qyakoritó ige, olyan ige. mely a cselek- 
vésnek gyakori ismétlését, vagy folytonosságát, 
vagy pedig elaprózását fejezi ki, pl. fogdoz, hall- 
gat, faragcsál stb. Ilyenféle igék különböző nyel- 
vekben vannak, pl. a latinban is (dicit: mond, 
dictat Ó8 dictitat, mondogat, diktál), de sehol sem 
találhatók olyan nagy számmal, olyan sokféle 
alakban ós jelentésben, mint a magyar nyelvben 
ós rokonaiban, a többi ugor nyelvekben. A magyar 
gyakori tó képzők közül legközönségesebb a -gat, 
get, mely többnyire tárgyas gyakoritokat képez, 
"pl. nézeget, haitogai, rdteaet, olxxuigat stb. Van 
azután -gaigéléa -dogáí deqéi: a/iogál, mendegél 
stb. -^-áléléa -kál kél: ugrál, mászkál stb. ; -ml 
del : ruffdal, íépdd ; -dos dös és -doz döz : fogdos, 
v. fogdoz stb. 

Oxakorlás, valamely cselekménynek többszörös 
Ismétlése. Minél nagyobb mértókii a Gy., az illető 



Ojr . . . AiMt nem tnUlt g«r6g eredetti szók «i. . . alatt keresendők! 



OyakorlAssal való tryósyitAs 



— 109 



Gyakorló iroda 



munka nnnnl pontosabban, kevesebb erővel és rö- 
videbb idó alatt Tűzhető. UgyaníH minden 
niílködésüiik olószor .<okkal naif yobb eröpazariás- 
sai és íáradáá^sal jár, mint amikor már ismételton 
végenttk aik j^nek ai az oka. ho(?y kezdetbon 
az illető működés elvégzéeébez több izom lép ak- 
cióba, mint amennyi ahhoi sztikségeg. ezenkivüi 
az izununüküdes(>k t>rcJo is túl nagy. A Gy. által 
azonban ebót>urbau az idegsejtekben olyan elvál- 
tozások jönnek létre, amelyek az illető múküdés 
ffiabattis ós gyors kivitelét teszik lehetővé : ezek- 
hea járni még az is, hogy a Oy. folytán az illető 
működédwn érdekelt izmok megerősödnek és 
fürgébbek lesnek. A Oy. rí'vén az ember (meg- 
tanulja* az illető működést, az úgyszólván önkén- 
telenül, reflektoríkusan folyik le benne. — A Qy. 

' " ' ' 'then is nagj* jelentőségű, ezért a neve- 
it irányában (testi, értelmi, erkölcsi te- 
Miii. iij-íii tudatos és tervszenl Gy. szükséges. A 
szellemi fejlődés érdekében fontos követelmény. 
hog}' a Gy. ne váljék soha értelmetlen gépies- 
seggé s ne folytassuk a kifáradásig, ami az ered- 
ményt kockáztatná. L. még Gyakorlat. 

Gyakorlással való gyógyítás. 1. Gyakorló 
ffyóqf/ttuki. 

Gyakorlat, valamely tudomány, művészet al- 
kalmazása, ellentétben azok elméletével. Gy. a 
katontuágnál a csapatoknak a fegyverek haszná- 
latára s a szükséges hadmozdulatokra való taní- 
tása. A római állam hatalmát fóleg az alapította 
meg s fejlesztette ki annyira, hogy az aránylag 
csekóljr ssámtú római nép néhány század alatt 
ősnes 8KHD8zédait legyőzte s a brit szigetektől az 
Enfráteeiig és a M^nátöl a Nilns felső völgyéig 
nralkodhatott, hogy fegyverviselésre hivatott fia- 
talságát a csapat kötelékében v^iehajtandó had- 
mfiködéeekre rendszeresen oktatta s gyakorol- 
tatta, míg a swmszéd népeknél elegendőnek vél- 
t«>k. ha a haroosok egyenként saját tetszésük sze- 
rint gyakorolták magiakat fegyvereik használatá- 
ban. Az iiypn harcosok rendetlen tömege nem 
harcolhatott sikerrel az összműhödésre oktatott 
és begyakorolt rómaiak ellen. A római sereg 
neve : exercUus (gyakorolt) is mutatja, mily súlyt 
h^eztek a katonai Gy.-okra. A római katona gya- 
korolta az ambulaiio-t, azaz rendben s sorban való 
rendes menetet az egyenként megtanult pedahira- 
val, azaz ütemszerú lépéssel, mellyel mintegy 70 
l«[H'st tf'tt egy percben ; gyakorolták továbbá : a 
lívurs It'fié.'t (decursio) s Aitást teljes hadifelszere- 
l'ssfl ; fakardokkal vivtak fabálványok ellen (di- 
ni icatio ad palnm) ; ugróbakon tornáztak (salitio) 
valamint csapatba állva a lándzsa 
atára taníttattak. Az újoncok és a 
'"ii.íK naponta kétszer, a régen szolgálók 
I ; riti 'scy szer gyakoroltak; minden tizedik nap 
t.'ijts hadi felszereléssel legalább 5 órát igénybe 
vovö menot-Gy.-ra (ambulatns) vezették a csapa- 
tokat. Minden században egy ügyes öreg katona 
(i-ampidoctori oktatta és gy^oroltatta az újoo- 
eokat. A középkorban a csapatok b^'akorlását 
1473. Károly (a .Merész) burgundi herceg kez- 
dette rendszeresen. A legrégibb Gy.-i szabályzatot 
nassaui Móric gróf adta ki (1611). A XVIll. sz. 
vége felé a katonai Gy .-oknál mindinkább a há- 
borúban nem alkalmazható, csakis díszkivonnlá- 



sok stb. alatt látványo.sságnl szolgáló műveleteket 
tanítottak és csakis a legújabb időben. Napóleon 
korszakától kezdve, küszöböltek ki minden feles- 
legest a Oy.-í szabályzatokból, hogy a Gy.-ok meg- 
tartására rendelkezésre álló összes idő a katoná- 
nak és a csapatnak harcra való kiképzésére legyen 
fordítható. - Gy. a zenéljen. 1. Etiuie. 

Gyakorlati fiiozófía, I. ErköU:stan. 

Gyakorlati Mezőgazda, heti szaklap. Alapí- 
totta és szerkesztette id. Sporzon Pál 1872— 74-ig 
Keszthelyen s azután 1886-ig Magyaróvárt. Ekkor 
átvette Kovácsy Béla és 1907-ig szerkesztette és 
adta ki Kassán, mikor is 2d évi fennállás után 
megszűnt. 

Gyakorlati szabályzatok, így nevezik a külön- 
féle fegyvernemek katonáinak, osztagainak éscsa- 
patainak harcra való kiképzését és harcra való 
alkalmazását fejtegető szabályzatokat, amelyek 
nek pontos követet szigorral követelik, mert 
csakis ez biztosítja a csapatok harcászati kikép- 
zésének otryöntetüségét. L. Gyakorlói. 

Gyakorlati teológia, I. Practica (heologia. 

Gyakorlati vizsga, 1. Birói vizsga. Igoj^ág- 
tfTyi kezeim vizsga. Közigazgatási vizsga, ügy- 
védi vizsga. 

Gyakorló f őgimnáziam nnintagimnázium-iinU. 
is nevezik), a budapesti középiskolai tanárképző- 
intézettel kapcsolatos, eleinte i, most 8 osztályú 
főgimnázium, melyet a tanárjelöltek gyakorlati 
kiképzése céljából Eötvös kezdeményezőre 1872. 
létesítettek, s amely közvetlenül a miniszternek 
van alárendelve. A gyakorló tanárokat a minisz- 
ter veszi fel s azok a tanárjelöltek pályázhatnak, 
kik a tanári szakvizsgát már letették. Vannak 
rendes tt^ok — számuk 15 — és rendkívüli ta- 
gok, kiknek száma nincs meghatározva : az előb- 
biek 1000 K. ösztöndíjban részesülnek. Megbíza- 
tásuk a tanévre szól. A gyakorló tanárok a Gy. 
tanáraínak vezetése mellett szerzik meg a taní- 
tásban való gyakorlatot olymódon, hogy eleinte 
mint hallgatók vesznek részt vezető tanámk elő- 
adásán, később pedig próbaelőadásokat tartanak. 
Vezető tanáraikat szabadon választják. A Gy. 
magyar intézmény, szervezete Kármán Mórtól 
való. 

Gyakorló gyógymód, a gyógyító torna egyik 
speciális alakjának mondható gyógyító eljárás, 
melynek célja bizonyos idegbetegségek folytán 
rendetlenné vált mozgások elvégzésére a beteget 
i^ra megtanítani. M^ralapítói Leyden. Prenkel. 
Goldscheider. stb. Leggyakrabban s a iegnagyoblt 
eredménnyel a hátgerincsorvadás kezeléseién 
alkalmazzák. liényege, hogy a tájékozatlann! 
(ataxia) történő mozgások elvégzésére ismét raeg- 
tani^uk a beteget, úgy, hogy kezdetben egészen 
egyszerű, m^jd összetettebb mosdásokat v^zte- 
tünk vele, keletben mindenének és figyelem kan- 
centrálásával. A hátgerincs(Hrvadáso8 beteg meg- 
tanulja elvesztett izomérzését más érzed benyo- 
másokkal pótolni, vagy más idegöeszekOttetések 
használatával pótolni az elromlottakat. 

Gyakorló iroda (ném. Afusterconior, Úbungs- 
contor). A kereskedelmi oktatás haladásával mm- 
dig jobban és jobban érvényestll az a kettős irány- 
zat, hogy a tanulás általános intelUgenciájának 
emelésével kapcsolatosan minél közelebb vilratő 



Gyakorló iskola 



— 110 - 



Gyalázó kifejezések 



legyen a valóságos élethez, a kereskedelmi gya- 
korlathoz. Ennek a célnak szolgálatában áll köz- 
vetlenül a Gy. vagy, mint máskép nevezik, minta- 
iroda. A Gy. kérdése a kereskedelmi oktatás te- 
rén különösen most aktuális, mikor a középfokú 
kereskedelmi oktatás teljes átalakulás előtt áll. 
Ugyanis Apponyi Albert gr. volt vallás- és köz- 
okt.-ügj'i miniszter elvben hivatalosan kimondotta, 
hogy az eddig 3 évfolyamos keresk. iskolák 4 
évfolyamra bővíttessenek ki. Ennek a IV. évnek 
volna legfőbb feladata a Gy. megvalósítása. A 
külföld igen különböző mintákat ad a Gy. beren- 
dezésére. Főkép 3 irány látható : 1. a svájci, mely 
annyira közel férkőzik a gyakorlathoz, hogy jó- 
formán teljesen önálló üzletet alkot, úgy, hogy az 
valamely létező árú- és banküzlettel közvetlen 
kapcsolatban van ; 2. a francia és részben német 
rendszer, mely az iskola keretében ugyan, de tel- 
jesen üzlet módjára működik. A hallgatóság töbh 
üzletbe van beosztva s ezeken belül főnök, köny- 
velő, levelező stb. megnevezve. Ezek a képzelt 
üzletek kötik egymás közt ügyleteiket és bonyo- 
lítják le azokat minden adminisztratív munkával 
együtt ; 3. az osztrák és részben német rendszer 
(Stem Róbert tanár Lipcsében) a Gy.-t tulaj don- 
képen nem tekinti egyébnek, mint a külön-külön 
tanult szaktárgyak egyesítésének. Tanítási szem- 
pontból ez utolsó rendszer föolve az, hogy a hall- 
gatóság állandóan együtt dolgozzék és közösen 
végezze el az irodában előforduló legfőbb teendő- 
ket. A tanítás gerince a könyvelés, amelyhez 
csatlakozik a keresk. számtan, levelezés és egyéb 
.szaktárgyak. V. ö. Rob. Stem, Leitfaden für ein 
Mustercontor (Wien 1897) ; M. Wolfram, Das In- 
ternationale Übungscontor (Ohnütz 1901) ; u. a., 
Das Mustercontor. Aufgabensammlung (Aussig 
1910). 

Gyakorló iskola, a tanítóképző-intézetekkel 
egybekapcsolt oly népiskola, amelyben a tanító- 
növendékek gyakorlati kiképzésüket nyerik. Ez 
az iskola módot nyújt a tanítójelölteknek, hogy 
a nevelés és tanítás elveit gyakorlatilag meg- 
valósítva szemlélhessék, továbbá arra is, hogy a 
tanításban és fegyelemtartásban maguk is önálló 
kísérleteket tehessenek. A magyarországi állami 
tanítóképző-intézetek mellett fennálló Gy.-k nagy- 
részt úgynevezett osztatlan népiskolák, vagyis 
oly tanintézetek, amelyekben egy tanító vezeti és 
tanítja egy teremben az elemi népiskola mind a 
hat osztályát. De vannak több tanítós Gy.-k is. 
Ujabb időben pedig mindinkább tért hódít az a 
meggyőződés, hogy a Gy.-nak általában több osz- 
tályúnak kell lennie, mivel az osztatlan iskola nem 
nyújt elegendő alkalmat a tanítójelöltek gyakor- 
lati kiképzésére. 

Gyakorló lovagl&s, tisztek több napra terjedő 
kiiovaglása a terepre harcászati és egyéb kérdé- 
sek megbeszélése célújából. 

Gyakorlótábor, k Gyakorlótér. 

Gyakorlótér, minden állomáson, ahol katona- 
ság állomásozik, a csapatok begj'akorlása cédá- 
ból megfelelő nagyságú és csapatgyakorlatokra 
minden időben rendelkezésre álló szabad terület. 
Kz v. kincstári tulajdon, v. bérlet útján biztosított 
magánterület. Nagyobb csapatok begyakorlására 
a Gy.-nél jóval nagyobb klteijedésú úgynevezett 



gyakorló táborok biztosíttatnak, amelyek közelé- 
ben a csapatok elhelyezése céljából sátortáborok 
építtetnek. Ilyenek többek között nálunk : a pilis- 
csabai, kassai, nyitrai stb. sátortáborok. 

Gyakornok, állami és magánalkalmazásban az 
az alkalmazott, aki még nem rendes hivatalnok, 
hanem főként a hivatali tennivalók gyakorlati el- 
sajátítása végett előkészítő szolgálatot teljesít, 
mint pl. joggyakornok, irodagyakomok, fogal- 
mazógyakornok stb. 

Gyákos, kisk. Kisküküllő vm. erzsébetvárosi 
j.-ban, 373 többnyire oláh és német lak. ; u. p. Er- 
zsébetváros, u. t. Eczel. 

Gyakovár v. Gyorkovár, 1. Diakovár. 

Gyakovica v. íjjakovka, 1. Djakova. 

Gyála, nagyk. Torontál vmegye törökkanizsai 
j.-ban, (1910) 2782 szerb és magyar lak. Posta, táv- 
író és vasútállomás helybon. 

Gyalakuta, 1. Gyvlakuta. 

Gyálakuta, kisk. Hunyad vmegye maroslUyei 
j.-ban, (1910) 357 oláh lak. ; u. p. Marosillye, u. t. 
Branyicska. 

Gyalán, 1. Kisgyalán. 

Gyalány, kisk. Bihar vármegye belényesi já- 
rásában, (1910) 425 oláh lakossal ; u. p. és u. t. 
Magyarremete. 

Gyalár (Gyelár), kisk. Hunyad vm. vajdahunyadi 
j.-ban, (1910) 1900 oláh lak., postahivatal, u. t. 
Vajdahunyad. Igen dús vasércteleppel, nagy erdős 
határral. Itt vannak a vajdahunyadi m. kir. vas- 
gyár legjelentékenyebb vasércbányái. A vasércet 
innen a vajdahuny ad- vadudobri-l sodronypályán 
szállítják a vajdahunyadí kohókba. Gy.-on a vaskő 
hatalmas tömzzsó tömörül, mely az altáma szint- 
jón 80 m. mélységben 160 m. vastagságú. Az it- 
teni vaskő vastartalma 51— 52"/o. A Bánffy-üreg 
nevű hatalmas külfejtésben kissé mangántar- 
talmú bamavasércet, az u. n. kékércet fejtik, 
mely azonban ezidőszerint fogytán van. A tömzs 
flllites paláktól határolva tölcséralakulag lefelé 
folytatódik ugyan, de anyaga a mélyben már csak 
kevésbbé dús sziderit. Az ugyanitt létezett ploc- 
kal vasmű vasórctelepei 1890. a nadrági vaslpar- 
társaság tulajdonába mentek át, mely az ott ter- 
melt vaskövet beolvasztás és további feldolgozás 
végett nadrági (Krassó-Szörény vármegye) gyár- 
telepére szállítja. 

Gyalázása állami intézményeknek, mint ki- 
hágás, az a cselekmény, amelyet az követ el, aki 
az ország, a társországok v. az osztrák-magyar 
monarchia nyilvánosan kitíizött címerét, zászlóját, 
úgyszintén, ki a polgári v. katonai hatóságok ál- 
tal ezen minőségük jelvényéül nyilvánosan hasz- 
nált zászlót V. elmert meggyalázó szándókból be- 
mocskolja, megrongálja v. leszakítja. E kihágás 
büntetése két hónapig terjedhető elzárás és hat- 
száz koronáig terjedhető pénzbüntotós. 

Gyalázat, a becsül(>t (1. o.) ellentéte, tehát er- 
kölcsi értékünknek mások által való megtáma- 
dása (gyalázás), ós ami erre okot szolgáltat vagy 
jogot ád : erkölcsi értékünk megromlása. 

Gyalázka (haiiseat), a csapások tisztántartására 
használt, kurta nyélre köuyökszerüen ráerősített 
kaszadarab. 

Gyalázó kifejezések, ezeknek más ellen való 
használata b(X'süU>tsértés (injuria verbális). Meg- 



Gyalla 



111 — 



QyaloffaAff 



gyalázónak az omberi méltóságot sértó Idfeje- 
zésekot kell tokiutonl ; a Gy. sértö természete 
k*kJntetébon a határvonalakat a sértett és a sértö 
társadalmi állásához képest a bíróságnak kell 
esetenkint me,?vonnla. , 

Gyidla, I. Útryaiia, UjgyaUa. 

GTahnár. kisk. Hunyad vm. szássvárosí j.-ban, 
iisio) 381 oláh lakossal; u. p. Satezváros, a. t. 
Alfrj-óífy. 

Cíyalmáss, a gyalommal (1. o.) halászó neve. 

Gyalog (oav.) névvel oly növónj'fajt jelzünk, 
amelynek rokonságába (génuszába) hozzá képest 
magasabb termetű fák vagy felfutók is tartoznak. 
Pl. bodzafa és gyalogbodza. 

Gyalogbab. hokorbab, guggomtiő v. törpebab 
nOT), a közönséges paszuly (Phaaeolus vulgáris) 
azon fi^ta csoportja, mol>'nek szára alacsony, nem 
kapaszkodó. Számos fajtáját a kertekben, szántó- 
földön s szöllökbt»u is termesztik. Legelterjedtebb 
a fehér bah tt'rmelése. L. Bab. 

Gyalogbéres, nem az igás ökrökhöz, hanem 
kézi munkák végzésére fogott cseléd, 1. Béres. 

Gyalogbodza (böt), 1. Bodza. 

Gyalogborsó a. m. mezei borsó, 1. Borsó. 

Gyalogcsapat, 1. Csapat és Gyalogság. 

Gyalogdeszka. A hajósok azt a könnyű desz- 
kát nevezik ifry. melyen teher nélkül a hajóról ki- 
s bejárnak. 

Gyalogezred, I. Ezred és Gyalogság. 

Gyalogfenyő. 1. Boróka. 

Gyaloghadosztály, I. Hadosztály. 

Gyalogháló, kLs«-'bb fajta olyan huzóháló, mely- 
iyel két t'mb«T szélvizen a part felé húzva halá- 
szik. 

Gyaloghíd. 1. Bürü és Hid. 

Gyaloghintó, keletről származó szállítóeszköz, 
amelyet v. emberek, v. öszvérek vittek. Már a 
babiloniak és egyiptomiak is használták s ma is 
általánosan használják Indiában (palankin), Kíná- 
ban ée Japánban. A romaiak az öszvérek által 
hordott Oy.-t bastemának nevezték, ennek födele 
és ablaka volt s főleg nők számára szolgált. An- 
nak a Gy.-nak. melyet rudak segélyével rabszol- 
gák vittek a vállukon, lecUca volt a neve. Csak 
Alexander Severus alatt szorították ki a lovaktól 
vont szekerek. A középkorban ismét felkapták s 
a városokban megmaradt a rokoko-korig. Európá- 
ban ma még Spanyolországban fordul elő, ahol a 
mór uralom idejében kapott lábra. 

Gyaloghimök, I. Herold. 

Qyalogkötél, oly kisebb fajtájú kötél, melyet 
folyókon u.száknak embereróvel a partról való 
vontatására használnak. 

Gyaloglás, a járás egy neme, melyet mint 
sportgyakorlatot versenyként Is űznek. A verseny- 
üy.-nál az egyik lábnak mindig a földön kell 
lennie (ebben különbözik lényegében a futástól). 
A kilépő láb sarkának előbb kell a talajt érin- 
tenie, mintsem a hátul levő láb a hegyével elru- 
gaszkodnék. Mikor a kilépő láb a talajt éri, a térd- 
nek feszítve, nyújtva kell lennie. Ha a versenyző 
nem ezen előírás szerint, tt<hát hibásan gyalogol, 
úgy az ellenőrző biró kétszer figyelmezteti, har- 
madszor kiállítja a versenyből. Ha ez azonban a 
pálya utolsó 200 m.-énél történik, a versenyzőt 
előzetes figyelmeztetés nélkül rögtön kiállítják. 



Egyébként a futóversenyek szabályai itt is érvény- 
ben vannak. 

Gyalogok v. darabantok, a székelység három 
társadalmi osztályának legalsóbb fokozata: az 
alsóbb székely köznép ; az elnevezés onnét eredt, 
hogy gyalog tettek eleget katonai kötelezettsé- 
güknek. 1. Székelyek. 

Gyalogorsó, 1. Fonás. 

Gyalogos, a gyalog csapatok egyes katonáit 
hívják igy ; a honvédségnél az egyes katona neve : 
honvéd. 

Gyalogos tüzérség, 1. Vártüzérség. 

Gyalogposta, 1. listai szállítás. 

Gyalogság, a három főfegyvernem legfonto- 
sabbika, miután az a nap bármely szakában, bár- 
mily időjárás mellett, bármilyen — ember által 
még egyáltalában járható — terepen alkalmaz- 
ható, legegyszerűbben és a legcsekélyebb költ- 
séggel kiállítható s egyszersmind harcra a legrö- 
videbb idő alatt képezhető ki. Míg a lovasság ló- 
háton csakis mozogva, szál fegyverrel támadhat, 
a tüzérség pedig csakis helyben állva működtet- 
heti lövegeit, addig a puskával és szuronnyal fel- 
fegyverzett gyalogos akár védőleg helyből, akár 
támadólag mozogva, akár lődözéssel távolra, ak^ 
sznronyával közvetlen közelből is működhet. Ezen 
kiváló tulajdonságainál fogva a Gy. már kezdet- 
től fogva mint fegyvernem első helyen állott, ki- 
véve egy, a lőfegyverek behozatala előtti igen rö- 
vid időszakot, melyben átmenetileg úgy számra, 
mint fontosság tekintetében a lovasság dominált. 
A Gy. felszerelése, felfegyverzése és harcmódja 
az egyes időszakokban igen különböző volt, mind- 
azonáltal a kultúrnépek, vagyis az egyiptomiak, 
perzsák, görögök, fóniciaiak és rómaiak egyfor- 
mán különbséget tettek a távoli és közeli harcra 
szolgáló könnyű és a nehéz Gy.között.Előbbi parity- 
tyákkal, dárdákkal és íjjakkal volt felfegyverezve 
és könnyen felruházva, rendszerint védő fegyverek 
nélkül és a harcot feg^'vereinek tulajdonságához 
képest egyenként hajtotta végre; utóbbi, a nehéz 
Gy., nehéz v. könnyű kopjával (pilum) és rövid 
karddal volt felfegyverezve, vértet és páncélt vi- 
.selt, tömött sorokban nyomult előre és hatalmas 
lökeme által rendítette meg ellenfelét, hogy aztán 
kézi tusában végkép tönkre tegye azt. A könnyű 
Gy. bevezeti a harcot s az ellenség oldalát és 
hátát veszélyezteti ; a nehéz Gy. ellenben eldönti a 
harcot. Ugyanígy harcolt a XV— XVIII. sz. gya- 
logsága is, csakhogy a könnyű Gy. most már a 
tűzi lőfegyvert használta és a muskétának neve- 
zett könnyű fegyverrel felszerelve, miért is mus- 
kétásoknak neveztetek, a nagy tömeg szárnyain 
V. annak arcvonala előtt alkalmaztatott. A vérte- 
zettél ée hosszú pikával felszerelt nehéz Gy., az 
úgynevezett vikások, .3-4000 emberből álló négy- 
szögekben állottak fel és ezen alakzatban hajtot- 
ták végre a harcot is. 

A XVII. sz. végén a Gy. már egyöntetűen fel 
volt szerelve szuronyos puskákkal és tölténytás- 
kákkal és ekkor nyerte beosztását ezredekbe, 
zászlóa^akba és századokba. A rendszeres kikép- 
zés és gyakorlatozás is csak most vette kezdetét 
A könnyű csapatok alkalmazása abbamarad s 
helyettük csak egyes kiválasztott emberek, a grá- 
nátosok, használtatnak fel kézi gránátok dobására . 



GyalOfiTSAfiTl Aflryú 



112 — 



Gyalókay 



A régi mély 6—8 soros felállítást egy sekélyebb 
vonalalalczat váltja fol, melyből lassanként Nagy 
Frigyes kétsoros vonalharcászata nőtte ki magát. 
Anhalt-dessaui Lipót az egyenletes lépés és a töltő- 
vessző behozatala által tökéletesítette a Gy.-ot, 
miáltal a tüzelő gyorsaság percenkónt 8 lövésre 
emelkedett. A francia forradalom gyalogsága, 
nem lévén ideje embereit a vonalharcászat sab- 
lonos és nehezen elsajátítható harcformáira kiok- 
tatni, egészen líj alapra, a kis ós mozgékony tö- 
megek tűzharcának elvére helyezkedett, melyet 
azután Napóleon csakhamar a tökély igen magas 
fokára <>raelt. Ó állapította meg nagyjában véve 
a Gy. harcának még mai napig is érvényes főbb 
alapelveit, melyek csak a fegyvertechnika hala- 
dása által előidézett változásokat, ill. fokozatos 
fejlődést öltötték lassanként niagulira. Jelenleg 
a Gy. főharceszköze a jól ós gondosan előkészí- 
tett óe ugyanígy végi'ehajtott tűzharc s ha kell, 
annak végső folyománya gyanánt a rövid távol- 
.><ágra vívandó szurony roham. V. ö. Rüstoiv, Ge- 
schichte der Infanterie (2. kiad. Nordhausen 1864, 
2 köt.): Jahns, Handbuch der Geschichte des 
Kriegsveesens (Leipzig 1880) ; v. Boquslawski, 
Die Hauptwalíe in Form und Wesen (Berlin 
1880); Hohenlohe-Irujdfingen, Militárisclie Briefe 
(u. 0. 1890); r. d. Goltz, Das Volk in Waffen 
(ö. kiad. u. o. 1899); Infantry-Training (London 
1902) ; Breit, A gyalogság harcászata (Budapest 
líXM). 

Gyalogsági ágyú, könnyű, közönségesen 1 — 3 
fontos vasgolyót lövő ágyúk, melyek a XVII. sz. 
30-as évei óta a gyalogcsapatoknak adattak, s 
gyalogosok által kezelve, a gyalog zászlóaljak v. 
<»zredok szárnyain állva, onnan támogatták a gya- 
logságot. 1809 után mindenütt dandáronként üte- 
gekké állították össze s a dandár tüzérségét ké- 
pezték. 

(gyalogsági ásó, ásásra, vágásra és fűrésze- 
lésre alkalmas rövid nyelű szerszám, melyet min- 
den első vonalbeli katona bőrtokban az oldalfegy- 
verhez erősítve hord hog>- szükség esetén avval 
kisebbfajta erődítési és tábori munkálatokat vé- 
gezhessen. Feltalálója után annakelőtte Line- 
mann-ásónak is nevezték. 

Gyalogsági löszeroszlop, 1. Löszeroszlop. 

Gyalogsági tábornok, l)éUól)en a legmagasabb 
reudfokozatu tábornok, az altábornagy elöljárója. 
Aki a lovasságnál toljesitett szolgálat után emel- 
k«^ett erre a tábornoki állásra, az lovassági tá- 
bornok lesz, aki pedig a tüzérségnél v. a műszaki 
csapatoknál szolgált, az táhorszemagyi címet 
kap. Kzen három elnevezés uera jelent semmiféle 
rangkülönbwóget, csupán címbeli megkülönbözte- 
tést. A üy.-ok W'kében hadtesti)arancsnokok v. 
hadseregfelügyelók. háborúban hadtest- v. hadse- 
regparanosnokok. 

Gíyalogsági utászok. Hadierőink gj'alogságánál 
minden századtól -tr egyszerű utászmunkákra kü- 
lön kiképzett ember puskája mellett még utászszer- 
számot is visz.Háborúban ezek a Gy.az ezred egyik 
utáazmunkák vezetésére begyakorlott tisztje, az 
ezred ntásztísz^ének parancsnoksága alatt osz- 
taggá állíttatnak tesze, s ezt ezred-utászosztag- 
nak (1 tiszt, 8 altiszt éeW utász) nevezik. A dan- 
<lár- v. hadosztályparancsnokok az ntászosztajrok- 




nak felét a osapatkötelóken kívül is nagyobb mű- 
szaki munkákra használhatják fol. 

Gyalogsalyok, 1. QHöp. 

Gyalogsül-fólék (Hystricidae, áiiat), a Rág- 
CvSálók egyik családja, melynek tagjaira jellemző, 
hogy az összes emlősök között ők vannak a 
leghatalmasabb tüskeruhával ellátva. Az ó-világ 
mérsékelt és forró vidékein honosak. Növények- 
kel táplálkoznak. Húsukat eszik ; szépszínú tarka 
tüskéiket különböző célokra használják, tíddig 
18 faj ismeretes. Legismertebb a tarajos sül 
(Hystrix eristata L.) és a bojtosfarkú sül (AÜie- 
i'ura africana Gray) ; az előbbi a mi borzunknál 
valamivel nagyobb, de nem hosszabb s a Földközi- 
tenger mentén Dél-Európában, Észak-Afrikában 
és Kis-Ázsiában honos ; az utóbbi a borznál kisebl) 
(törzse 40 cm., farka 20 cm. hosszú) s Nyugat- 
Afrikában él. 

Gyalogszán, 1 Kézi szán. 

Gyalogtör, foglyok, szalonkák, császármada- 
rak fogására ló- 
szörböl készült 
hurok, melyet 
a madarak által 
járt ösvények 
fölé hajlított 
fákra aggatnak. 
Az 6tZ;rárt három 
hurok van egy 
ívben hajlított 
fára erősítve, de ayaiogt. 

szokás egyenkint is felállítani a keskenyebb utakon 

Gyalogtüzharc, a lovasság azon harcmódja, 
midőn lóról le8zállva,karabéllyal igyekszik felada- 
tát megoldani. Az angolok lovasított gyalogsága 
ós a búrok rendszerint a imrcnak ezen nemével 
éltek az angol-búr háborúban. Ennél a legnagyobb 
nehézség a lovaknak biztos elhelyezésében rejlik, 
hogy egyrészt elég közel legyenek a lóról leszállt 
legénységihez és másrészt az ellenséges puskatú/ 
ellen is eléggé védve legyenek a harc alatt 

Gyalogút, a házak mentén elvonuló, közterü- 
letet képező keskeny útvonal, melyet a kocsiúttól 
rendszerint vízfolyókákkal választanak el. k 
Gy.-akat a várasokban kővel, téglával vagy asz- 
falttal borítják, 'l'isztántartásuk, nyáron fello- 
csolá,suk, télen a hó és jég letakaritása, síkosság 
esetén azok felhomokozása stb. a háziurak köte- 
lessége. A Gy.-ak a nagyközönség személyközle- 
kedésére szolgálván, azok állandó elfoglalását, 
különösen nagyv!'irosokbau,a rendőrség szigorúan 
szokta tilalmazni s néhol még az időleges elfog- 
lalásukat.is engedélyhez kötik, így Budapesten is. 
L. még Ösvény. 

Gyalóka. kisk. Sopron vm. csepregi j.-ban, 812 
magyar lak., u. p. Felsőszakony, u. t. Csepreg. 

Gyalókay Imjos, 1848— 49-iki honvédőmagy, 
szül. a biharvármegyei Szalacson 1825 nov. 13., 
megh. Nagyváradon 1899 febr. 2. A szabadság- 
harc idején eleint<> Beöthy Ödön erdélyi kormánj- 
biztos titkára volt, majd az .55. honvédzászlóalj 
tisztje, utóbb vezérkari őrnagy és Bem segéd- 
tisztje. A segesvári csatában egyike volt azok- 
nak, akik látták retőíl menekülését. 1860-ban 
vármegyéje szolgálatába állt: 1861. ügyvéd. 
1868. orsz. képviselő, utóbb a nagyváradi kir. 



Oyalom 



— 113 



Gyaluffép 



törvén>-Mék elnöke s a bib«ri Deák-párt alel- 
nöke volt. 

Oyalom (tőrük eredetű »zó. tatár jalem, ja- 
kut üim stb., a v.-.nil nyelvben Is folem. V. ö. 
Mtmhácn B. . s halássat műnyelve 34), 

leginkább ái; i használt, 70-100 méter 

iioagiú, kOiépen züákkai ellátott kerítő ör^háló. 
L. Halászat. 
OyalQ. fojodelem, 1. GyHo. 
Gyalu. FUn^zH a fhm készülő tárgyat kö- 
ze! ' de fólületeit nem 
loh- : " szoleál a Gy. Al- 
kotó rédzei : a luk, a talp, a : k. a száda 
V. forgácsrés, a Gy.-vas és tó kóüzü- 
!t''ko: az ék v. sróf. A tok (uDonyiro íaból, néha 
v:i^ból is, a talp fából, vasból, töontból stb. ké- 
>^zülhot. A kés élének alakja szerint van egyenes, 
ívos. tort élii 8 ^y«ie8 és íves vonalakból ve- 
gyest összeállított Gy. A vas szerkezete szerint 
van egysierú és fedövassal fölszerelt Gy. (dapla 
Gy. 1. as i. és 2. ábrát). A fedóvas arra való, 
hogy az a fa-Gy. jó forgácsolásra beállított késétől 
elválasztott forgácsokat, mielőtt még a fa rogal- 
massága folytán a munkafelület irányában tovább 
kihasadhatnának, eltörje. A fedővas mindig egy 
kissé hajlott kovácsvasból való vaslemez, melyet 
srófTa! v. mh? módon a Gy.-kés fele elé elállíthatni. 
Múk itetése szerint sokféle a 
Gy lomravalógyalulásánála 
:«j : A keskeny, íves élú vassal 
-val eltávolítjuk nagyjában a 
t és fölösleges anyagának leg- 
n:i^ lytatólagoean az egyszerű «t- 
lító íTcwtóHGy.-val eg>enget- 
liít a fedSvasas (dupla) Gy.-val 
jíő-Gy.-val. A párkány- 
/títására, a fogas Gy.-t az 
..i.. Í...V. i.iu.- cek folborzolására, tkszán- 
..-t homorú fölületekhez, a fenék-Qy.-t 




ygjy 




a gjiltL S. ibra. KetUa (fMAran^ ryai*. 

mélyedések fenekének simítására, az aj- vagyfánc- 
Gy.-t aj-ak készítésére, a szádacsap-Qy.-t száda- 
csap (Fp<ler). a sz(uia-Gy.-t száda készítéeére 
használják. Falazat-Gy. hát&lak, lemezdő Gy. 
ajtó- stb. bélietek síéiein^ alakítására; tapasz- 
a;-Gy. ablakok húnafiinak egyszori gyalolásra 
▼aló alakítására. Utóbbi Gy.-k gyakran lénye- 
ges mereteikkel elállíthatok. Ráma- és párkány- 
lécek készítésére egyes v. összetett pártányele- 
mek szerint tűakltott, késsel fölszerelt Gy.-kat 
használtmk. Ezenkívül van számos különleges 

Révai Xágy UiOmuu LC kűL 



célra szolgáló Gy., pl. guujtószálka-Gy. (Rómer- 
fóle Gy., magyar találmány), csöves Gy., ioUszár- 
Gy., skatuiyaforgács-Gy., talpkéreg-Qy. stb. Más 
faipari ágakban szintén külömeges alakn és elne- 
vezésű Gy.-k vannak ; így pl. a kádár használ : 
hántó-, porzó-, homorító-, bütü-, takarító-, aj-, 
csüwágo; kecske- (v. eresztőpad-), fenék-, himzó-, 
Vttr^y.-t. Észak-Amerikában a kézi Gy. tokját 
finom öntött acélból v. vasból készítik, az egész Gy. 
pedig néha a ftnom mechanikai iparnak remek- 



^ 




kitr%. AmerilcAi fedövasas gyalu. 



müve (1- a 3. ábrát). A Gy. főrészén, a késen, mint 
minden szerszámon, háromféle szöget különbözte- 
tünk meg: az élszöget, az elhelyezési és (a kettő 
együttvéve) a metszőszöget. Ezen szögek közönsé- 
ges Gy.-knál következő határok között váltakoz- 
nak: Az élszög< Y= 19°— -^'í azelhelyezési szög 
< p = 15"— 28* ; a metszőszög W—ól". Fogas 
Gy.-nál a metszószög 63°— 79<* között van. Különle- 
ges Gy .-kések a Skriván-félék, hol a párkány- 
elemeket jelző kés keresztmetszete a gyalulandó 
párkányléc profilját adja, amellett pedig még ív- 
ben meg van hajlítva. L. még GycUugép és Fa- 
munkáíő gépek. 

Gyalu (Gelou. Zsileu), nagyk. Kolozs vm. gyalui 
j -ban.< 1910! 2Í)72 oláh és magjar lak.: a járási szolga- 
bírói hivatal székhelye ; van m. kir. erdőgondnok- 
sága, nagy gőzfűrésztelepo BeUentdep (I. o.) né- 
ven, több fürészmalma, nagy fiakereskedése, hitel- 
szövetkezete, két mezőgazdasági szeszgyára, 
posta- és táviróhivatala és telefonállomása. Díszes 
kastélyát gr. Esterházy Kálmán a régi Rákóczi- 
vár hplyén s annak maradványaiból építtette. Gy. 
régi várkastélyát Szt. László király a nagyváradi 
püspöknek adományozta ; I. Rákó^ György lak- 
hellyé alakította át. Mária Terézia királynő a 
várat Erdély akkori kormányzójának, gr. Bánfiy 
Györgynek adta zálogba s mint a zálogbirtoko- 
sok egyik örököse. Komáromi Györgyné tulajdo- 
nába került : jelenleg Barcsay Tamás birtokában 
van. Gy. a gyalui havasok meglátogatására a 
legalkalmasabb kiinduló pont ; vidéke igen síép 
s azért a turisták gyárán felkeresik. 

Gyaluíorgáos, a gyalulás műveleténél eleső 
hulladék. Ennek alakja változik a fa neme és ál- 
lapota, a la szál^üiak iránya, a szerszám kfllön- 
böcö siOg^ és állapota szerint Rendesen tüze- 
lésre, n^tt azonban mellékgyártmányok készíté- 
sére V. más célokra is (alom, t^la, mfldecBkák 
stb.)sz(dgáL 

Chralogép (L 9kképmdlŰdetet),o\y szerszámgép, 
amely síkok, esetleg hosszrovatékok megmunkálá- 
sára alkalmas. A kés a befogott tárgyon egyenes 
vonalú főmozgást végez, egyenes alkoto mentén 
forgácsol 8 ha a tárgy végére ért, ugj-anazon egye- 



Gyalugép 



— lU — 



Gyalugróp 



nesen kiindulási helyére tér vissza. Ekkor a fömoz- 
gás irányára meríilo^os beállító mellékmozgást 
kap s az előbbi úttal párhuzamosan újra megkezdi 
egyenesvonalú fömozgását. Az egymást fölváltó 
alternatív fómozgás és lökésszerű mellékmozgás 
mindaddig ismétíódik, míg a sík megmunkálva 
nincs. Úgy a fómozgás, mint a mellékmozgás vi- 
szonylagosak, akár a kés, akái* a befogott tárgy 
végezheti azokat.Ezen elrendezési eltérések szerint 
megkülöuböztotünk különböző Gy.-et. Igen nehéz 
tárgyak megmunkálására használatos a verem- 
Gy., amelyen a tárgy mozdulatlanul áll s úgy a fö- 
mozgást, mint a mellékmozgást a szerszám végzi 
azáltal.hogyaszerszámtartó szán egy hosszirányú. 
8 rajta a szerszám egy keresztirányú vezetékben 
önműködően mozoghat. Sokkal elterjedtebbek 
azonban a hossz- Gy.-ek, amelyek közepes, általá- 
ban 1— 3 m. széles'és magas öntvények megmun- 
kálására alkalmasak. Ezeken a főmozgást a tárgy- 
tartó asztal végzi, míg a mellékmozgást a kés. A 
szerszámtartó szán rendesen két, néha 1 oszlopra 
van erősítve s a tárgy méreteihez képest emelhető 
V. sülyeszthető, A közönséges v.kétoszlopos/wsó'^;- 
Gy. (képm. 1. ábra) mozgását rendesen transz- 
misszióról,újabban gyakran elektromótorrólnyeri. 
A szíjdob az A ágyazat túlsó oldalán van elhelyezve 
s forgó mozgását fogaskerekek áttételével átadja 
egy fügasrúdnak, amely a B tárgj'asztal aljára van 
erősítve. A.szerint, amint a kerekek jobbra v. 
balra forognak, a tárgy is előre vagy hátra halad. 
Minden löket után szükséges tehát, hogy a moz- 
gás irányát váltsuk. Ezt az asztalra erősített h 
ütközők eszközlik azáltal, hogy a löket végén 
az l emeltyükarba ütköznek, s azt o körül elfor- 
gatják. Ugyanezen emeltyű m karja n vonórudat 
rántja meg, amely a hajtószíjat átváltja, s így a 
gép irányát megváltoztatja. A gépen két szer- 
számtartó szán E látható, amelyek a D szerszám- 
tartó jármon vízszintes irányban eknozgathatók. 
Utóbbi a két C oszlopon ta x tengely és y kúpke- 
rekek, s az oszlopokban lévő csavarorsó' segélyé- 
vel emelhető v. sülyeszthető. A szerszámtartó 
szán lökésszerű vízszintes mellékmozgását a o 
csavarorsó által nyeri, amelynek csavaranyja 
reá van erősítve. A k ütközők az l emeltyükarok 
által forgásba hozzák a q fogaskerék-, illetőleg r 
forgattyutengelyt, s az utóbbin elállítható s csap 
magával rántja a t vonórudat, amely ezt a lökést 
az u fogas-szegmensnek adja át. A p csavarorsó 
tengelyvógére egy fogaskerék tehető, amely az 
u szegmenssel kapcsolódik, de a mozgást csak egy 
irányban adja át az orsónak, míg a másik irány- 
ban lazán forog. A szerszámtartó szán olyan el- 
rendezésű, hogy a V ékelt rúd s a szánban levő 
kúpkerékúttételek segélyével a késnek függőleges 
és egy tetszőlegesen ferde mellékmozgást is adha- 
tunk. Hasonlókép kapja mozgását az egyoszlopos 
hossz-Gy. is (kéim. Ü. ábra). A állványon B a 
tárgyasztal. C oszlppon D a szerszámtartó járom. 
mlg JS; három szerszámtartó szán. A főmozgá.-^i 
azFszljdobról fogaskerék-fogasrúd szerkezet adja 
az asztalnak. A mellékmozgást és az irányvál- 
tást önnél is a A ütközők eszközllk, az o körül 
fi tui-L'ó l í'inclyUkar és n vonórúd s(>gélyével. A gép 
előnye, hogy n tángy szélességébon nem vagyunk 
úgy korlátozva, mint a kétoszlopos Gy .-éknél. 



Kisebb tárgyak gyalulására alkalmasabbak a 
haránt-Gy.-ek v. shaping-gépek (1. szövegábra). 




1. ábra. Hiirántgyalngúii. 

melyeken az alternatív főmozgást a szerszám 
végzi. A hajtás rendesen transzmisszióról történik 




uryalupép. 

s a szijdob forgását a h tengely körül forgó for- 
gattyunak adja át. amelyet egy hajtórúd egyenes 
ide-oda való mozgássá alakít. A szerkezet az A 



GYALUGÉPEK. 




1. Ho«.-Z'.rv;i!uL'-ii 





■tijs imssagiiiugéf 



fGfahifép* eHMf 



RÉVAI MfiT UXKOMA 



Gyalui 



— 115 



Gyalupad 



állvány belsőében van s agy«ub(mn nyeri yeae- 
téeét a B szarszámtartó s^ is. A sienzám a k 
fejben forgatható s Így ferde sfkok gyahüására 
Is alkalmas. A minden periódus otán UHcéeenként 
megismétlődő mellékmoigást kézzel eszközölhet- 
jük az L, UleUUeg m kéziforgattynk s a megfelelő 
n csavarorsó és csavaranyák segítségével, vagy 
pedig önműködően. Az önmttködó mellékmozgást 
a k forgal|yiitengelyr(U r forgattyú, s vonórúd és 
t kilinoskwék segélyével az n csavarorsó léte- 
siti, mdy a tárgyaőtalt vízszintes irányban el- 
monratja. Vannak haránt-Gy.-ek, ahol az önmú- 
"'imozgást is a szerszám végzi. 
■k, valamint hengerfelületek, s általa- 
Kin oiy miaiánoe felületek gyalolására, amelyek- 
nek alkotói pártinsamoe egyenesek, használatosak 
a f'üggőieges Qy.-tk v. vésóg^k (2. szövtgábra). 
A tastukUi fomozgását fU^leges egyenesbe 
k^a, mig a tárgytártó asztal vízszintes síkban 
két keresztszánon előre és bátra, valamint jobbra 
és babra is elmozdítható, s azonkívül körben el- 
forgirtható. Az A állványon vezetette szerszám- 
tartó szán mozirását a g lépcsős szijdobról fc^as- 
kt : 1 a ^ tengelyen lévő i forgattyú- 

tii i, amely, a A; hajtórúd segélyé- 

vel, a szánba erősített l csapot fol s alá mozgatja. 
A mellékmozgás eszközölhető kézzel vagy ön- 
mflködóen az m bütykös tárcsáról, n emeltyű, 2> 
von<Md és r kilincskerék segélyével, fogaskerék- 
áttételeken át a megfelelő csavarorsódtól. A C 
sxkn a A tengellyel párhuzamosan, a rajta levő 
D arra merőlegesen mozdítható el, míg fölöttük 
az £tíü^a8Ztal el is forgatható. L. még Famun- 
' Uógépdc. 

Gljídiii Farkas, író és tanár, egyetemi könyv- 
utfigazgató, szül. Gyaluban (Kolozs vm.) 1866 
nov. 24. 1891-ben küny%tártisztnek nevezték ki 
a k"'""--^'''-! " '"temi könyvtárhoz, 1892. bölcse- 
lőt "t nyert, 1896. könyvtári őrré 
ni'v „.^ .11. pedig a könyvtárigazgatói cí- 
met ós jelleget kapta. 1901 óta a kolozsvári ^ye- 
temen a könyvtári tudományok magántanáő^. 
Önállóan m^elent szépirodalmi múvei : Hálunk 
vidéken, elbeszélések (Kolozsvár 1895) ; A szoIm- 
(&ó (Boáaípeet 1896) ; Látomány az éjszakában 
s más elbeszélések (n. o. 1905). A kolozsvári Xem- 
z«'^ - ban 1889., s később a Vígszinházban, 
va. metre fcHfditva Németországban elő- 
adták 1889. Mézeshetek után c. egyfelvonásos 
vígjátékát Alhambra rózsája c. regényes dal- 
mű ■ :..t Serly Lajos írta) 
l> i kolozsvári Nemzeti 
Sziiiüiizoiin : ijiu:>gn Janos c. történelmi szín- 
műve 1898.; Az utilárs, A vámos, A boldogság 
c. -^ -■ ' '-"násoe színművei n. o. 1909. Iroda- 
ló; tárgyú és a könyvtári szakra vonat- 
k< 1 megjelent múvei : Az első erdélyi 
A / zsvár 1890) ; E^ székely katxma- 
A" -században (n. o. 1895); Kolozsvár 
ÍÍLH) '■■■ -/. '/ (n.0. 1896); Az igazság a szittpadon 
(u ' l> 7 ; Vajda Jánosról (n. o. 1897); Külr 
fol'J . ; V ;i, t-i-.,k ól. Tanulmány (u. o. 1900) ; 
Vn /> /' ' . k III I :igamu.im Amland(^'ien 
1901': .IV A ' könyvnyomtatás történetéhez 
J/(rwy//(//-/v >/'/'// (Budapest 1902); Legkeávesdh 
könyveim (34 magyar író- és művésznek e könyv 



számára írott cikke olvasmányaüról, Bpest 1904); 
A maqyar könyvtárak jövcjéroKu. o. 1904). Szer- 
kesztette 1894. és 1895-ben az Erdély c. folyóira- 
tot Szerkesztője volt továbbá 1906- 1907 ig az 
Erdélyi Hírlap c. kolozsvári napilapnak. 

Gyalui havasok v. Andrássy-havasok, a Bihar- 
hegység Sebes- és Fehér-Körös közötti részének 
K.-Í taga, a Meleg-Szamos és Aranyos völ^e közt 
Kolozs és Torda-Aranyos vármegyékben terül 
el. A hegység közvetlenül a Bihar főgerincéhez 
csatlakozik s az említett két folyó közt egészben 
véve Ny.-ról K. felé terül. Hosszú, magas hegy- 
sorokat képez, melyek közt a völgyek igen mere- 
dekek, mélyre vannak bev^va s gyakran valósá- 
gos hasadéki jelleget öltenek. Gerinceik többnyire 
nagyon egyforma alakúak s földtani szerkezetüket 
tekintve is egyhangúak. Leginkább rengeteg erdő- 
ségek (fenyvesek) fedik s csak Ny.-i részükben 
lépnek fel havasi legelők és sziklacsoportozatok. 
Főcsúcsai: a Verfu Verfului (1672 m.),Verfti Mun- 
tj'elui vagjis öreg Havas (1829 m.) és Andrássy- 
havas v. Dobrin (1477 m.). A hegységben ered a 
Meleg- és Hideg- Szamos, Kis- és Nagy-Aranjos, 
a Jára, Hesdát és Tur patak, itt van a tordai 
és tnri hasadék is. A Gy. magva gránitból áll, 
melyet jegócös palák, kloritpala, faggyúpala, 
agyag- és csillámpala övez. A Gy.-bau van a 
szkerisórai jégbarlang is (1. o.). Természeti szép- 
ségei miatt gyakran keresik fel e hegjséget. 
Nagy fabőségének kiaknázására a Neuschloss-cég 
nagy fürésztelepet létesített a Gy.-ban. V. ö, 
Emke, üti Kalauz. 

Gyalulás, az a művelet, mellyel valamely na- 
g>'obb, többnyire sík felületet, mely még durva, 
simábbra, finomabbra készítünk ; történhetik kézi 
gyaluval es gyalugépekkel. Gyaiulúsnál mindig 
csak (^y használható részt, a kívánt munkafelü- 
lettel, kapunk. 

Gyaluló gép, I. Gyalugép és íamunkáló gépek. 

Gyaluzoare, kisk. HunyM vm. dévai j.-ban,(i»to) 
445 oláh lak.; u. p. és u. t. Boicza (Déva mellett). 

Gyalupad, számos faipari ágnál a legfontosabb 
tartószerszám, melybe a fát fűrészelés, fúrás, gya- 



i: 



M 



;o o □ o □ 



■m 



wm 



<9^ 



t mo 



w 



Xl I o o ama ' 



K n-C 



h^ 






f5^p 



> 



n 



P» 



u 



Opdiind. 



lulás, vésés, rá^wlyozás, csiszolás, polírozás stb. 
alkalmával erősen befogjuk (1. az ál^át). Részei : 
1. a ^j9 (B), hátul M mélyedéssel a szerszám 
elhelyezése^ ; ez 70 -78 cm. magas, 450—500 



Gyalupuszta 



116 - 



Gyámhatóságr 



mm. széles és l'O— 2'0 m. hosszú; 2. állványa 
fenyőfából ; 3. a mellső D ós 4- a háísó E sróf. A 
lap elülső éle mentén ós a hátsó srófba több négy- 
zetes IjTik van készítve a padvasak elhelyezésére, 
melyekkel a rövidebb munkadarabokat rögzítjük. 
Nálunk kevésbbó ismert készülék még befogásra 
a padhorog; ez erős rugós vaskampó, melyet 
hosszabb szárával a padlapnak egy lyukába be- 
verünk, míg rövidebb szára a tárgyat a laphoz le- 
szorítja. 

!> v^Gyalupuszta, Szelevényhez tartozó puszta 
Jász-Nagykun- Szolnok vm. tiszai alsó j.-ban, 
(1910) 566 magyar lak. ; vasút mellett, u. p. és u. t. 
Szelovény. 

Gyalutok, 1. Gyalu. 

Gyám, 1. törvényes képviselője az atyai hata- 
lom (1. 0.) és gondnokság (1. o.) alatt nem álló kis- 
korúnak minden peres és azon nem peres ügyek- 
ben, amelyekben a képviselet nincs kizárva. A kép- 
viseletnél nem saját, hanem gyámoltja nevében a 
szorgalmas családapa gondosságával jár el és fele- 
lős mindazért a kárért, amelyet akár cselekvéssel, 
akár mulasztással okozott. A kártérítésről a bí- 
róság határoz. A Gy. jogait és kötelességeit a 
Gy.-i rendelvény tartalmazza. A kezelés végett 
átvett vagyonról a Gy. pontos leltárt készít és 
a vagyonkezelésről rendszerint okmányolt szám- 
adást köteles tenni az árvaszéknek, amelyben a 
gyáraolt érdekében felmerült saját költségeit is 
felszámítja. A Gy.-ot a gyámoltnak tiszta jöve- 
delméből jutalom illeti meg, amelynek a tiszta 
jövedelem százalékaiban kifejezett legnagyobb 
mértékét a kezelendő vagyon minőségéhez képest 
a töiTény meghatározza s mely a tiszta jövede- 
lem lO^/o-ánál nagyobb soha sem lehet. Ha a jö- 
vedelmet a gyámolt tartási s nevelési költségei 
felemésztik, a Gy.-ot rendes évi jutalom nem 
illeti, de tisztének bevégzésekor a Gy .-hatóság 
részére végjutalmat állapíthat meg. Köteles mind- 
azon esetekben, amikor Gy. hatósági jóváhagyás 
szükséges, a rokonokat meghallgatni. Tisztétói 
elmozdítható, ha a kiskorú tartását elhanyagolja, 
jólétét veszélyezteti, vagyonát hanyagul vagy 
hűtlenül kezeli, ha a kiskorúnak kárt okoz és 
számadásainak beadása körül nagyobb mérvű 
hanyagsággal jár el. A megbízhatatlanság miatt 
elmozdított Gy. újból Gy.-ságot nem viselhet 
(1877 : XX. t.-c.). 

2. öy, (franc, console), a fal síkjából kiugró épü- 
leti-észek, erkélyek, főpárkányok, függő folyosók 
stb. alátámasztására szolgáló szerkezet. Készül- 
het fából, vasból, vasbetonból v. kőből (ayámkő). 
Néha csak dísz s így védett helyen gipszből is 
önthet<V Szerkezetileg : csak egyoldalt befalazott 
tartó (gerenda), melynek misik vége szabadon áll 
s a terhelés következtében hajlításra van igénybe 
vévo. (L. az 1—3. ábrákat). 

3. Ct?/., a bányászatban, 1. B'on/agyám. 
Gyámajánlás. Az a gyám, akiióC tiszt mint 

legközoleltbinok vélt rokonra bízatott, jogosítva 
van maga helyett később kitudott közelebbi rokont 
ajánlani, lígyébként a Gy. a halálosetet felvevő 
közegnek föladata. 

Gyámlal, az a fal, melyre valamely bolthajtás 
támaszkodik, s ennek nyomását felfogja. L. Bol- 
tozat. 



Gyámhatóság, elsőfokulag teljes jogkörrel a 
törvényhatóság — azaz a vmegyék s törvényható- 
sági joggal biró városok — és a rendezett tanácsú 
városok, árvaszékoik által gyakorolják. Egyes 
községeket, amennyiben arra elegendő szellemi 
és anyagi képességgel bírnak, a közigazgatási bi- 
zottság meghallgatásával a belügyminiszter a 
Gy-i jog gyakorlatával felniházhat. Fellebb- 
viteli hatóság az árva- 
szék határozatai ellen 
másodfokban a törvény- 
hatósági közigazgatási 
bizottság, harmadfok- 
ban a belügyminiszter. 





1. íibra. Oyámkö az atbéni 
Erechtheion ajtaján. 



ábra. Rokokó gyámkö 
elölnézete. 



A Gy. a jogkörébe eső bizonyos csekélyebb jelentő- 
ségű ügyeknek ellátásával a községi elöljáróságot 
megbízhatja ; ennek ily minőségben hozott hatá- 
rozatai másodfokban a t()rvényhatóságí árvaszék- 
hez, harmadfokban a közigazgatási bizottsághoz 
fellebbezhetők. Gyámügyekben továbbá a község- 
nek egyéb, a törvény által meghatározott teendő! 
vannak, melyeket részint a községi, illetőleg ki i 




.*). ábra. Kúmai gyámkű. 

jegyző, részint a köz.ségi közgyám lát d s me- 
lyek tekintetébon a községek a szolgabíró fel- 
ügj'eletí> alatt állanak. A Gy. jelentékeny részé- 
nek gyakorh'isára vonatkozik a rokonoknak, mint 
családi tanácsnak közreműködó.se (1. CySnládf"- 
nács). .-V Gy. illetékessége azokra az egyének: 
terjed ki. akiknek hatósági területén községi íll' 
tőségük van. Az illetékesség a gyámoltak vairy 
gondnokoltak, törvényes képviselők vagy rokonok 



CyAmiv 



— 117 



GyAmBég 



]íéttisaéxe mAs árvaszékre ruházbató át; vitás 

esetdíben a be4ltgymlnl£Ztor dönt A Gy. és a 

biröfiág közt folmerttlö hatásköri teszetttközéee- 

ket a hatásköri bíróság (1. o.) dönti el. A 6y. j6- 

válui^ásának eseteit a gyámflgyi törvény taxa- 

ti^ • sorolja fel. KfUönöson fontos ez a felelősség 

/ 1' I n ;> n tj áböl a vagyonkezelés-, szerzés- és elide- 

^•'tut* .-iu-1, továbbá a hagyatéki tárgyalásoknál 

íétreiiött, UskcHToakat v. gondnokoltakat érdeklő 

megvllapodásoknál. A kískomak házassági és 

" -n a Gy. jóváhagyása szin- 

.1 gyám múködését megfelelő 

> ■' i V ui által elltíüúrzi, felfigyel rá és abból kífo- 

l>ulag a gyámot törvényes kötelessége teljeei- 

íésére flgyebOBeztethett. utasíthatja, a mnlasztót 

birságtdha^ ehnozdithatja. A Gy. jogerős hatá- 

: > /.atait közigazgatási áton és pedig saját terü- 

:• ;. !i kMztir«iv<>i, más Gy. termetén megkeresés 

i •• — . A Gy. végrehajtó közegei : 

zségi elöljáróság, rendezett 

az árvaszék kiküldött tagjai, 

sokban a tanács erre kiren- 

Budapesten a kerületi elől- 

r.-c.). 

valamely boltozatnak oldal- 

'. támaszra átvivő ív, amilyent 

alkalmaz a eontreforts-nél 



Uv; 

g; 



ztosítására rendelt 
ív szolgáló mélye- 



(i's. ;t;.. .;,■■, a vágat feküoklalában a kőzetbe 
kiv.L'-riMk h'iin- a vrerenda a fekü és fedő közé 
■ "gjen. 

á .\ gyámliatóság a nevezett 

'. ha ellene törvényes kizá- 

t ~ torognak, megerősíti s ebbeli 

Írásban a^ja ki. 

-a csakis az atjaí hatalmat 

.... ..i .... .; meg, aki atörv*'"^'"'" "ipg. 

akszerOséggel ellátott v< »m 

.J-V7/.Í (.leiratban bárkit, ak :vó- 

K'á, g>-ámul nevezhet. Neve- 
ti iryikm ugyanaz. Ha több 
iihatóság meghallgatá- 
1 tulajdonképeni g>'ámi 
a többit az ellenőrzési jog 
•naz anya követelheti, hogy 
magánál tarthassa, személyi 
u meghallgattassék. 
Gyám olt (lat. pupülus, pupilla), a gyámság 
1 1.0.) alatt álló kiskoniv. az, akinek kiskorúságát 
a bírös^ meghosszabbította. A Gy.-akat a gyám- 
hatóság (1. o.) és a kOzgyám 0. o.) tar^a nyilván. 
A Gy. hatóság előtt a r mélyében nem jár- 

hat el, de 14 életévi .'se ntán személyi 

fés vagyoni fontosabb u-^^^iH'-k rendezésénél meg- 
Igatandó, önjoguságának elértével pedig a 
gyámi számadásokat •" """>-'Lv.'1 megtekint- 
heti és észrevételeit 
Gyámpéiut&r. A r.lnokoltak 

. t'S értékei I negjé- 

!.' V. összesítő r történik. 

A Gy. a nála levő készpénzt részben magánosok- 
nak kölcsön adja, részben pénzintézetekben gyü- 
mölcsözőleg helyezteti el A kölcsönök kamatlábát. 



legnagyobb és legkisebb összegét, a törleeztési időt 
s^ a törvényhatóságok, városok és községek a 
belflgyminiszter jóváhagyásával magnk állapít- 
ják meg. A Gy. évi számadásait a törvényhatósági 
bizottság vizsgálja meg. L. m^ Gyámhaióság 
alatt. 

Gyámpillér. 1. a csúcsíves, román.mórs aLech- 
ner-fók' «magyar» stílusban az épületek külső 
felületén alkalmazott falvastagitások, pillérek, 
melyek a falat erősítik, g>'ámoIitják s a kereszt- 
boltozat oldalnyomásának felvételére szolgálnak. 
L. Boltozat. 

2. Gy. (biny.), az a része az érnek vagy te- 
lepnek, melyet a bányában a vágat biztonosí- 
tása végett ácsolat helyett gyámni meghagy nak. 
L. Bányagyám. 

Gyámrendelés szükst^ge akkor áll elő, ha a 
törvény szprínt gyámságra hivatottak nincsenek. 
Dyenkor a rokonok meghallgatásával a gyám- 
hatóság rendel oly alkalmas és megbízható gyá- 
mot, akinek a magyar állam területén állandó 
lakóhelye van. Kivételt csak a belügyminiszter 
engedhet. Oly esetet, amikor Gy. szükséges, kö- 
telesek a gyámság alá helyezendónek rokonai 
vagy más vele közeli viszonyban álló egjének, 
valamint a községi elöljáróság is a gyámható- 
ságnak bejelenteni. 

Gyámrés (bAny). Midőn a fedő biztonosítása 
végett feszltékkel akarják felfogni a beomlással 
fenyegető közetet, a feszítek egyik végét a szilár- 
dan álló kőzetbe vájt IjTikba, a Gy.-be állí^ák, 
másik vége számára pedig a megtámasztandó 
kőzet lapjába csekély mélységű Gy.-t vágnak 
és a feszítéket a fészekbe állítva, a rés helyén 
leverik aim^ira, hogj' a fedő lapjára majdnem 
merőlegesen álljon. 

Gyámság. A római jog szerint megvolt a tutela 
és a cura. A tutela (Gy.) kiskorúaknak és pedig 
fiúknak 14 és leánj'oknak 12 éves koráig tartott ; 
ettől kezdve minden kiskorú cura vagyis gond- 
nokság alatt állott. .\ magjar jog (1. uyámügy) 
szerint Gy. alatt csak azok a kiskorúak vannak, 
akik atyai hatalom alatt nem állanak. Nagyko- 
rúakra nézve tehát Gy.-nak nem, csak — a tör- 
vény által meghatározott esetekben — gondnok- 
ságnak lőhet hielye. Másrészt a kiskorúak is, ha- 
bár atyai hatalom v. Gy. alatt állanak, a törvény 
által meghatározott esetekben, nevezetesen va- 
gyonuk kezelésére nézve s érdekösszeütközés ese- 
tében gondnokság alá helyeztethetnek. — A Gy. 
négyféle, még pedig : a) nevezett Gy.; h) természe- 
tes és törvényes Gy. ; c} törvényes Gy. és d) ren- 
lí " '" " i'k az előadott sorrendben követik egy- 
! hogy a sorban későbbi Gy.-nak csaka 

.Mjioaii fiuite álló gyám hiányában ' ' * ' '.e. 
Nevezett gyám az, akit az atyai h a- 

korlóatya érvényes v"— — ' ' 'tben \. h.'p/,j.ii.>/.ól 
okiratban gyámul ki; v Gy. első sort>an 

ezt illeti. Ilyennek non, .v« «^ ^ a Gy. az anyára, 
mint a természetes ée törvényes gyámra száU. A 
törvényes Gy. illeti első sorban az atyai, ntána 
az anyai nagyatyát s ezután a flnembeli oldalro- 
konokat, unokatestvérekig bezárólag. Az oldal- 
rokonok között a rokonsági fok közelsége dönt. 
Több hasonló fokú rokon közt a gyámhatóság 
(1. o.) választ Rendelt gyám az, Idt más gyám 



CyámUgry 



- 118 



Gyanta 



hiányában a t^yámhatóság rendel. — Törvénytelen 
gyermoknok természetes ós törvényes gyámja 
a teljeskorú anya. Kiskorú anya törvénytelen 
gyermeke részére a gyámhatóság rendel gyámot ; 
ha azonban az anya toljoskorúvá lösz, a ter- 
mészetes és törvényes Gy. öt illeti. A törvény- 
telen gyermekek érdekeinek és jogainak hat- 
hatósabb védelme szempontjából külföldön az úgy- 
nevezett tömeges gyámság (Generalvormimd- 
schaft) intézményét honosították meg, mely sze- 
rint több törvénytelen kiskorút egy különösen 
megbízható egyén Gy.-a alá helyeznek. Gy. vise- 
lése polgári kötelesség s azt, a törvényben meg- 
állapított okokon kívül, pénzbh-ság terhe alatt 
visszautasítani nem lehet. Bizonyos személyek 
Gy.-t egyáltalában nem viselhetnek, így neveze- 
tesen a nök, az anya és házastárs kivételével, 
mások ismét csak egy bizonyos Gy. viseléséből 
vannak kizárva. Az eseteket a törvény taxatíve 
határozza meg. A Gy. megszűnik, ha a kiskorú 
toljeskorúságát eléri vagy atyai hatalom (1. o.) 
alá kerül. A Gy. azonban a nagykorúságon túl is 
tarthat, ha a kiskorúság meg lett hosszabbítva. 
A Gy. nemzetközi jogi viszonyait pedig az L902. 
és az 1905. évi hágai egyezmények rendezik, 
amelyeket az 1911 : XXUI. és az 1912 : LII. t.-c. 
törvényeink közé iktattak. L. Nemzetközi egyez- 
mények. 

Gyámügy, a gyámhatósági felügyelet alatt 
álló kiskorúak személyi és vagyoni viszonyainak 
rendezésére vonatkozó, a családi joghoz tartozó 
jogszabályok összessége. Kezdetben a gyámolítás 
nálmik is, mint mindenütt, a család ügye volt, de 
már Szt. István király törvényeiben van oly ren- 
delkezés, amely szerint az özvegyek, árvák és 
más gyámoltalan személyek a király különös vé- 
delme alatt állanak. A nemesekre vonatkozó ki- 
rályi fög^árahatóság már e korban elismerve és 
onnan kezdve 1848-ig számos törvényben szabá- 
lyozva volt. A jobbágyokra nézve a földesúri ha- 
tóság, mint szintén az államhatalomtól leszárma- 
zott politikai jogosítvány, illetőleg kötelezettség 
fogl^ta magában a fögyámsági teendőket, me- 
lyek teljesítése a vármegye és a központi hata- 
lom ellenőrzése alatt állott. A történelmi fejlődés 
szerint nálunk a gyámhatósági tevékenység nem 
bíráskodási, hanem szorosan vett közigazgatási 
funkció volt. Az 1877. évi XX. t.-c. a Gy.-et szin- 
tén mint közigazgatási ügyet fogta fel, de némely 
jogfoeztó aktus ^1. a kiskorúság meghosszabbí- 
tása, gondnokság alá helyezés bizonyos esetek- 
ben) a bíróság hatáskörébe tartozik. E törvény, 
az 1885. évi VI. t.-c. által tett módosításokkal, 
ma is hatályban van. A Gy.-i ügyvitelt és ügy- 
kozob'st, továbbá a törvényes képviselők, gyá- 
moltak és gondnokoltak önjoguságáról szóló nyil- 
vántartásokat a belügyminiszter az egész or- 
szágra nézve 1902. és 1903. egyöntetűen szabá- 
lyozta és pedig a vármegjel ós városi árvaszé- 
kokre nézve a 128,000/902., Budapest székesfő- 
város árvaszékére ós kerületi elöljáróságaira 
nézve az 57,600/908., a községekre és járásokra 
nézve j^dig a 129,000/902. sz. alatt kiadott sza- 
bályzatokkal. A gyámoltak és gondnokoltak pén- 
«ét 1902 óta a vmegyékben az állampénztárak 
(adóhivatalok) kezelik. A gyámpénztári kezelés 



módozatairól, az árvapénzek gytimölcsözteté-séről, 
a gyámpénztári tartalékalapról és az elhagyott 
gyermekek segélyalapjáról a vármegyékre néz\'e 
a 123,000/902., a városokra nézve az 55,200/903. 
és a községekre nézve az 55,300/903. számú bel- 
ügymini-szteri szabályzatok intézkednek. 

Gyanafa, kisk. Vas vm. muraszombati j.-ban, 
423 vend lak. ; u. p. Péterhegy, u. t. Péterhegy- 
Tótkeresztur. 

Gyanaf alva (Jennersdorf), kisk. Vas vm. szt.- 
gotthárdi j.-ban, (1910) 2106 német lak. ; van taka- 
rékpénztára, téglagyára, vasúti állomása, posta- 
és táviróhivatala. 

Gyanakodás, gyanakvás, gyanú, általában 
puszta vélekedés, hogy valaki valamit elkövetett, 
vagy valamit rejteget lelkében ; az illető gyanús. 
Minthogy a rosszat szoktuk rejtegetni, rossz 
cselekedetet, rossz indulatot: a Gy. rendesen 
a rossznak föltevésére vonatkozik, különben csak 
gyanltás, sejtés. Ami a gyanúra okot szolgál- 
tat: gyannok 0- Bűn jelenségek). Aki, mielőtt 
bizonyosságot szerzett róla, valakit valamely 
lealázó dologgal vádol, az gyanúsít (régi nyelven : 
gyanúi, meggyanul). Akiben a gyanakvás állandó 
lelki szokássá merevedett meg, főleg pedig aki 
másokról eleve fölteszi, hogy ellene áskálódnak, 
neki ártani akarnak: gyanakvó, gyanakvás. L. 
Gyanú. 

Gyangce, város D.-i Tibetben, a Szikkim Hima- 
lájában levő dardzsíling-lhasszai út mellett, 392(3 
m. magasságban a Nyangcsu, a Brahmaputra jobb- 
oldali mellékfolyója balpartján. 

Gyanó, kisk. Vas vm. vasvári j.-ban, (1910) 222 
magyar lak. ; u. p. és u. t. Dömötöri. 

Gyanta, a növények óvó- s védöszeréül szolgáló 
vegyületek sorába tartozik és ezért a növény tes- 
tének olyan részein van, amelyen a megtámadó 
áUattal leghamarább jut érintkezésbe, pl. a leve- 
lekben, a kéregben. Különben a Gy. mint sebel- 
záró anyag is szerepel, amennyiben a megsebzett 
kéregből a Gy. kifolyik s azután megraorevedik.be- 
fedve a seb felületét. A Gy. a váladéktartókban 
gyúlikmeg, de a mirigyszőrök is leválasztják, pl. a 
vadgesztenye rügypikkelyoin, ahol a vízbt>hatolás 
ellen szolgál védelmül.de a növények tejnodvében 
is előfordul. Azokból a növényekből, amelyekben 
sok Gy. alakul, pl. a feni'őkben, ipari célokra Is 
összegyűjtik. 

kGy. -nyerés erdészeti mellókhaszonvétel.amely 
az erdei- és feketefenyő, a lúc-, jegenye- és vö- 
rösfonyő, végül Franciaországban a Pinusma- 
ritima Gy.-jának gyűjtését és forgalombahozata- 
lát célozza. A Gy. -nyerés céljából a fatörzset 
hosszában felhasítják s az így keletkező sebet 
fokozatosan tágítják. A sebből csurgó Gy.-t alul 
alkalmazott edénybo gjiijtik. A Gy.-nyerés a fatör- 
zsek növekedését rondkívül csökkenti s ha hosszabb 
ideig tart, a törzsek elhalását is okozza. A Gy.- 
nyeréssel járó haszonnal szemben tehát nagy erdö- 
írazdasági károk állanak szemben (növedékvesz- 
toség, a fatörzs legértékesebb részének sérülése, a 
talaj romlása). Leginkább a feketefenyő birja el a 
Gy.-nyerést (\Viener\vald),legkevé.sbbé a lucfenyő, 
amely csakhamar korhadt le.sz. A lucfenyő Gy.- 
jának nyerése a rendszeres erdőgazdasággal nem 
egyeztethető össze. Az erdei fenyő Gy.-ját a tus- 



Gyanta 



119 



Gyantaszappan 



kók ssáraz lepárlása által nyerik. L. még Cfyan- 
iák. 

Cly&nta.kisk. Bihar vm.tenkeij.-ban,(i»io)2043 
magyar t*^ oláh lak. ; vasátállomás, posta, távíró, 
távbeszélő. 

Oyaataedény (bOt.). I. Gyardacezeték. 

GyantaelektroauMsig a. m. negatív elektro- 
mosság, 1. EUldrnmnxMnn. 

GyantafaiD V>»iAo£?>, az enlei fenyő- 

nek iryantAva; ; könnyen g>Tijtható f^a. 

ik hasznának; azelőtt a fenyves- 
oépe világító fáklyát hasogatott 
belüli'. 

Gyantaf olt, 1. FoUHum szerek. 

Gyantái olyas (■»▼., resmms), némely fa, külö- 
nösen ft t.'T!> Afél^ betegsége. Ilyenkor a gyanta- 
fejU- "S, s a törzs vagy az ágak kül- 

sejt'i "nybon ez a váladék mint bal- 

zsaii. ''loldott gyanta) képződik. 

A G\ t fában s legelőször a fa 

elgjiujiíit«"tin.-ii>iu ív. v-ii.jdik. Ekkor t. i. a fatest 
némely helyén a fasejtek fala gyantával átitató- 
dik, söt a sejtf>k belsője is gyantával telik meg. 
Midőn a sejtekben a gyanta gyarapodik, a sejtfal 
eltűnik, mert az an^'aga, mint a faparenchima 
keményítője is, gyantává alaknl. k tönkre ment 
fiiszövet helyén gyantával telt kisebb-nagyobb hé- 
zag (gyanta-odn) támad s ha a g^antaképzés to- 
vább tart. véírro a kéregbe jut s innen a fa felszí- 
nére yenkor a fatest újabb rétegeit rész- 
ben :'S faparenchima alkotja, azután 
Gy.-e>ú bomlik. A fa hársa meg kérge is gyakran 
hozzájárul ehhez a betegséghez s a betegségnek 
leghevesebb fokát a nagyobbfokú gyanta^nlés 
áralja el. Gy. útján a törzs normális szövetr^zei 
elpusztulnak, a fa hársa és kérge annyira gyantás 
lesz, hogy életműködése megakad. E bomláster- 
m^ nem pusztán a tönkremenö szövetek rovására 
keletícezík, hanem a képződésre való új táplálék 
odaáramli^ is folyvást gyarapítja. Nagyobb 6y. 
tehát a fát sok tápláléirtól fosztja mo<;. Ezért a na- 
gyon gyantázó fa nyomoroságosan fejlődik, sőt tel- 
jesen él is pusztulhat. A Gy.-t megsebeeltéesel is 
elő lehet idézni.pl. a fenyöféléken (mesterséges 
Gy. . Erre a célra a kérget csík alakjában lefejtjük 
V. megfúljuk, mire a gyanta sokáig a sebbe fo- 
lyik. A seb körül a Gy.-t bogár ezt^&sa is öreg- 
bitheti. Azonban a részek elhalását belső okból 
gyakran a fának el^antásodása és a Gy. is meg- 
előzheti, pl. a vén erdei fenyő koronájának elaa- 
radí'isakor, továbbá vén galytuskók elhalásakor, 
sőt a kivágott fák élő és álló tuskóin is. 

Gyanták (n«v.), e névvel a természetben gyak- 
ran clóforduló és gyakorlati célokra is alkalma- 
zott, valamint több igen jellemző sajátság ál 
ta! kitűnő növénji anyagokat jelölünk, melyek 
vagy szilárdak és ekkor merevek, vag>' félig szi- 
lárdak ; külsőleg a mézgákhoz (gummi) hasonlók, 
de vízben '^^'"'nnok, ellenben éter, borszesz és 
szénkén'L- yire oldhatók, aok szén ée hid- 

rogén m« oxigént és semmi nitrogént 

som tart kormozó lánggal égnek. A 

Gy.-at jolL...t>; ..... .iu csoportra osz1ják,úgy mint : 

1. közönséges Gy., ilyenek & fenyö-Gi/., melyek a 
fenyőből magától v. bevágás folytán kiszivárgó, 
sürü folyadékból : a terpeniin-höl oly módon kelet- 



keznek, hogy ez a levegőn könnyen illanó alkat- 
részét, a terpentinolajat elveszítvén, a benne fel- 
oldott gyanta szilárd állapotban kiválik vagy pe- 
dig lepárlás útján a terpentinből állíttatik elő. 
Így a begedAgyanta (colophonium). Ide tartoznak 
még a szandarak-Gy. 0- CaUitris), a dammar- 
(p/ania (l.o.), a copaíQ. o.), a auajak-Gy. (l. Gva- 
jacton), a masztix (1. Pistacia) ; azonkívül a lakk, 
gummüakk, sellaJck és sármnyvér nevű anya- 
gok (l. Rhus, Óraion, Fvtus, Dracaena és Cala- 
mm), valamint az Icka heptnphylla-tó\ szár- 
mazó contwia-Gy. és a borostyánkő; 2. ffummi-Gy. 
(mézga-Gy.), ezek a közönséges Gy.-tól csíúc 
gtmimitartalmuk által térnek el. Ilyenek az asa 
foetida (1- Ferula), a galbanum és a sagapenwn : 
az oppop&nax (l. o.), az ammoniákgwnmi (L 
Doremt^, a tömjén (olibanum, 1. Bostcellia), a 
mirha (l. Commiphora), a bdellium (1. o.), az 
euphorbium (1. Éuforbiumrguanta), a gummi- 
gxitti (1. Festéknövények), ektakamahaka (1. Calo- 
phyllum).a ladaniim (1. Gistus), a scammonium 0- 
Convolvulus) stb. : 3. balzsamok, ezek v. közönsé- 
ges Gy., melyek, mint a torpentin és a kanadabal- 
zsam, sok illó olajat tartalmaznak és ezért gyan- 
tás alkatrészeik v. mind, v. nagy részben oldva 
maradnak, miáltal szirupsűrúségű anyagok kelet- 
keznek : vagy pedig oly testek, melyek gj^antában 
szegények, de fótömegükben folyékony gyantaféle 
anyagokból állnak (pl. a perubalzsam). L. Balsa- 
mum és Balzsamok. 

Gyantakáara (növ.), összehajtott lucfenyő-ké- 
regből készült kosár, melybe a gyantaszedők a 
fáról lekapart gyantát tömik. 

Gyantakő, Zay Mineralogiájában így nevezi a 
gipszet. 

Gyantamirigy (növ.). A Gy. oly belső mirigy, 
mely többnyire lysigen úton keletkezik (l. Sejt- 
közok). A szövetek belsejében egyes sejtcsopor- 
tok elgyantásodnak, a sejtek fala fólszivódik és 
a tartalmuk összefolsrik. Gy.-ek elég gj'akoríak a 
fenyőkben és a borostyánkő Is, amely nem egyéb, 
mint a Pinus surcinifera gyantája, hasonló ere- 
detű. 

Gyanta&övények, 1. Gyanta és Gyanták. 

Gyantaolaj, a kolofonium száraz desztillációja- 
kor nyert anyag. A gyantából a terpentinolaj leg- 
nagyobb részét ledesztillálják, végiil olyan párla- 
tot kapnak, mely ecetsavat, hangyasavat és még 
kevés terpentinolajat tartalmaz. Legvégül, ha a 
hőmérsékletet emeljük,a gyantaesszencia (pinolin) 
desztillál át. Ezt az oU^at a terpentin hamisítá- 
sára használják. 

Gyantáros, Zenta rt városhoz tartozó paszta 
Bács-Bodrog vm.-ben, (isio) 630 lak., u. p. és il t 
Zenta. 

Gyantasav. l. Abietínsav. 

Gyantaszappan ('reTtnó/oArAelőállítható a gyan- 
tából, ha arra bázisok, nevezetesen alkáliák hat- 
nak. A Gy. nem eg>'éb, mint a bázisoknak gyanta- 
savval létesitott vegyülete. A gyantasavas alká- 
liák vízben és alkoholban oldhatók és vizes ol- 
datuk úgy habzik, mint a szappanoldat. A Gy.-t 
vizes oldatából nem lehet úgy kisózni, mint a 
zsírsavas szappanokat. Tiszta gyantasavas alká- 
Uát elő lehet állítani, ha kolofoniumot szóda- és 
faoldattal főzünk ; ez és az aluminiumrezinát a pa- 



Gyantatermök 



- 120 



Gyapjaspille 



piros ragasztóanyaga. Közönséges szappanba is 
szolítak keverni Gy.-t. 

Gyantatermök (növ.), 1, Guttiferae. 

Gyantatömlők (növ.), különböző növények szö- 
veteiben levő ki.sebb-nagyobb izodiametrikus, v. 
gömbölyű sejtüregek, melyeknek kivezető nyi- 
lasuk nincs és tartalmuk gyanta. Egyes esetekben 
a kész Gy.-ben még a sejtmag és a fal mellett a 
plazmaréteg is megvan. Ezeknek tehát, szemben 
a gyantavezetékokkel, saját faluk van. 

Gyantavezeték (növ.), gyantajárat, gyanta- 
edény, gyantatartalmú csatornák, amelyek külö- 
nösen a fenyöfélékre jellemzők, ahol a levelekben, 
gyökerekben, a kéregbon és kevés kivétellel (ti- 
szafa, boróka) a fában is megvannak. Schizogen 
eredetűek (1. Sejtközök), mert a gyantavezető csa- 
torna nem a sejtfalak fóloldódása útján, hanem a 
sejteknek egymástól való eltávolodása folytán 
keletkezik. A vezeték falát parenehima sejtek al- 
kotják, ezek választják ki az üreg felé a gyantát. A 
fenyők fájában a Gy.-ek rendesen az évgyűrű (1. o.) 
szíik tracheidás övében, az ú. n, nyári fában van- 
nak (1. Fa) ós a fa hossztengelyével párhuzamosan 
futnak, ezenkívül a bélsugarakban vízszintesen 
haladó Gy.-ek is vannak. A hossz és haránt Gy.-ek 
egymással összeköttetésben állnak, ezért tart a 
gyanta kifolyása mindaddig, míg a nyüás a gyanta 
megkeményedése folytán be nem dugul. Gy.-ek 
vannak még némely kopált szolgáltató Legumi- 
nosában is (Hymenaea). 

Gyann. A gyanakodás inkább magát a lelM 
folyamatot, melynek folytán gyanakszunk, jelenti, 
Gy. pedig ennek a folyamatnak az eredményét. 
G-yanus a nyelvészetben a bizonytalanság általá- 
nos jelentését kapta ; gyanús lehet valamely szó, 
melynek értelme nem bizonyos; valamely mű, 
melyről nem tudjuk bizonyosan, hogy az az író 
íi"ta-e, kinek tulajdonítjuk. Közmondás : Aki miben 
tudós, abban gyanús. 

Gyanuböntetés (lat. poena suspinams, poena 
eoctraordinarki, ném. Verdachtsstrafe), a törvény 
által megállapítottnál enyhébb büntetés alkalma- 
zása a vád tárgyát képező bűncselekmény miatt oly 
vádlottra, kinek bűnössége a bizonyítási szabályok 
szerint beigazolást ugyan nem nyert, de akivel 
szembon elegendő gyanuok merült fel arra, hogy 
kínvallatásnak vettessék alá. A Gy. — amilyen pl. 
a halálbüntetés helyett az életfogytiglani szabad- 
ságvesztésbüntetés — épp a kínvallatás alkalma- 
zása alól ment fel. A XVIII, sz.-ban még igen 
gyakran kiszabták e büntetést a bíróságok ; a bi- 
zonyítási rendszer átváltozása s az anyagi bün- 
tet^jognak új alapokra helyezése óta, tehát a 
XI A.sz. kezdetétől fogva a Gy. a törvénykönyvek- 
ből és gyakorlatból eltűnt. 

OyantiB haláleset, akkor forog fenn, ha bizo- 
nyos körülmények arra engednek következtetni, 
hogy a halál büntetendő cselekmény következ- 
ménye. Ily körülmények: az elhalálozás rögtö- 
nössége, szokatlan volta, az ú. n. nem természe- 
tes halál, külsérelem nyomai stb. ; Gy.-ról szokás 
beszélni akkor is, ha ismeretlen egyén holttestét 
találták. Minden Gy. esetében jelentést kell tenni 
a kir. ügyészségnek vagj- a legközelebbi járás- 
bíróságnak. Ily esetekben a holttestet csak a kir. 
tigyószs^ vagy a bíróság engedelmével szabad 



eltemetni ; az e szabály ellen vétő kihágást követ 
el s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün- 
tetendő. 

(Jyanusított, a bűnvádi eljárásban az a sze- 
mély, aki ellen a nyomozás folyamán a bűncselek- 
mény elkövetésének gyanúja irányul. L. Terhelt 
és Vádlott. 

Gyanús tanuk azok, akiknek hiteltérdemlösé- 
géhez alapos kétség fér. A törvény meghatározza 
azokat az eseteket, amelyekben a tanú hivatal- 
ból vagy az ellenfél kifogása folytán tanúság- 
tételre vagy eskütételre nem bocsátható. A szabsui 
bizonyítás rendszere mellett a bíró különben eze- 
ken az eseteken kívül is jogosítva van a fenforgó 
körülmények tekintetbevételóvel a tanú hitelt 
érdemlőségét mérlegelni. így mint Gy.-at elzár- 
hatja a bíróság az eskütételtől a terhelt hozzátar- 
tozóját, azt, akinek vallomása ingadozó, aki nye- 
részkedő szándékból elkövetett bűntett v. vétség 
miatt vizsgálat vagy vád alatt áll vagy az ily 
büncselelanény miatt reárótt szabadságv<>szt('s- 
büntetést még nem töltötte ki. 

Gyapa, Pakshoz tartozó puszta Tolna vmegye 
dunaföldvári j.-ban (székh. Paks),(i9io) 396 magyar 
lak. ; u. p. Paks, u. t. Németkér. 

Gyapár v. gyopár (növ.), 1. Leont'^ 

Gyapár (azelőtt: Gyapalócz), kisK. /-enipién 
vm. sztropkói j.-ban, (i9io) .307 tót lak. ; u. p. és 
u. t. Kelese. 

Gyapjasbőr, prém, továbbá suba és kabátbélés 
készítésére szolgál. Legértékesebb a néhány na- 
pos karakul- (1. o.) bárányok Gy.-e, melyből a híres 
perziana-prém készül. Az erdélyi és a moldovai 
racka bárányok Gy.-ét ruhabélés készítésére hasz- 
nálják. 

Gyapjas csincsilla (áiiat), 1. Csincsilla. 

Gyapjasmadárfélék (Eriodoridae. áiiat), az 
Éneklők (Passerifonnes) rendjének Clamatores 
alrendjébe tartozó egyik családja. Hátuk alján s a 
farcsíkon a tollazat gyapjas. Csőrük kampósan 
hajlott, némileg hasonlítanak a rigókhoz. Körül- 
belül 350 fajuk ismeretes, Közép- és Délameri- 
kában, egyes fajok azonban Ausztráliában is elő- 
fordulnak. Egyik legismertebb faja a nuráng 
(Goloburis brachyurus L.), rigónyi nagyságú, 
tömzsi, igen kurtafarkú madár, háta és szárny- 
fedői kékeszöldek, faresikja világoskék, torka ós 
melle fehér, alsó részei barnássárgiik. Indiában 
és Ceylonban közönséges, hozzáférhetetlen sűrű- 
ségekben tartózkodik. Leginkább a földön szök- 
delve keresi rovarokból áíló táplálékát. 

Gyapjas majom (Ln^/oihrix, M»t), a Körmös- 
majmok (Cobidae) cí^aládjának egyik neme. Göm- 
bölyű nagy fejük, zömük termetük és hatalmasan 
fejlett ötujjas végtagjaik alapján könnyű őket a 
hozzájuk hasonló pókmajmoktól megkülönböz- 
tetni. Nevüket feltűnően lágy és gyapjas bundá- 
juktól kapták. Dél-Amerikában társasán élnek 
ós gyümölcsökkel táplálkoznak. Két fajuk isme- 
retes : a Logothrix lagoirk-a Humb, ós Lagothiix 
infwnafuf} Spiz. 

Gyapjaspille (Lyinantría dispar a, m, Ocne- 
ria dispar L.). a Lymantriidae lepkecsaládba tar- 
tozó plUangófaj, melynek homjója, elszaporo- 
dása esetén, lombos erdőinknek és gyümölcsö- 
seinknek egyaránt veszedelmes ellensége. Hímje 



Gyapjas rák 



— 121 — 



Gyapjú 



és nteténye annyira tciUöijbüzöt:, hogy a t^éko- 
zatían birráet külön fajnak nézheti őket A kar- 
csik és ktoebb hím szárnya szörkéebama, élesebb 
\- ^Imoeödottabb rajzzal és aegzogoe sötétebb 
itcsikoUul díszítve és hosszú fogú fésűs csá- 
i Li^al. A termetes, pohos nőstény szárnya fehé- 
t ("s V. agya^r^a szinü, hasonló csikókkal tar- 
kítva. Ríjzátíuk júJiu.-;--auL'ii:<ztiisba t'sik. A to- 
jásokból tavasszal k .*'S vagy 
! arnás szinflek. hátii ós 6 pár 
; I -, siörcsomós s. i ust végéo, jú- 

i :~ oiején ntolsó le:: ialaknJbiak. A 

!i'>ti pihenés után r^jzik ia a pille. Kár- 
. . « u a véddteiés a tojáscsomók megsem- 
aúsitésébenáll kátránydajjal(anthracénoiaj)való 
bekeoée v. lehorzsolás és elégetés által. Hazánk- 
ti.ii riit'sryaéeek 1887. a temesvármegyei szilvá- 
- ^ i:;. 1890. a szatmár- és tolnavmegyei gyü- 
mölcsösökben tett nagyobb mértékQ pusztításáról 
omlékesiMlc meg. 1891-bon Temesés Krassó-Szö- 
rény vm.-kbrn lopío meg a szilváiiokat. Utóbbinak 
t ii:[adt'na ktizxc' licn és annak környékén úgy- 
-ZMlvánaz ojréáz gyümölcstermést me^semmisi- 
t. ti. , :<ót még 1892. is tetemes károkat okozott. 

Gyapjas rák (Dromia, *««), a Tízlábú rákok 
(Decapoda) rendjébe, a Rövidfarkú rákok (Bra- 
ckyura) alrendjél)e tartozó ráknem. Számos faja 
az összes tengerekben megtalálható. Legközönsé- 
gesebb az 5—7 cm. bosszú Gy. (Dr. vulgáris M. 
Hthv.j. mely a Földközi- és Északi-tengerben 
•i<t -;S5 fonálnyi mélységben honos. Nevezetes 
ari "1. ho.ry testén különböző szivacsfajokat CiSu- 
JhiiU.o hordoz s ezek védelme alatt indul rabló 
útjaira. Teste és lába sűrűn szőrös, innen neve. 

Gyapjasszőrü pókmajom (Brachytdes, iiut), 
a Körmösmajmok (Cebidae) családjába, a Csnk- 
iyásmajomfélék alcsaládjálM tartozó majomnem. 
Bgy ■ ■ '■ hifteles arachnoides E. GeofTr.) és 
egy k "hyteles brasüieiuis Lund.) faja is- 

meretes or-H/.iiiábóL l*4m.hosszú. Gereznájafakó, 
szttrkés,v. bamássárga ,- a ílatalok arca feketés, az 

; .1 ... *if'iávörö8 sötétszürke pettyek-kel; farka 

vége összepöndöríthető : hasa puffadt. 

^ f K7<vY 'n«- i'>bbf^ta tőzeg a Balaton 

ól. Benne az alkotó nö- 

. ...... iiajzat V. gyapja látható. 

1 tágabb értelemben az állatok olyan 
se, mely összefüggő darabokban nyír- 
ható le ; szűkebb értelemben véve a juhok szer- 
zete. A juhok gyapját valódi Gy. -szálak és fd- 
szőrök formának, egyes testrészek pedig, pl. a 
fej és a végtagok a!ső n^sze,/éi<>S7ŐróA/:e/ vannak 
borítva- -A Wak tlnom, !»/,— 12 cm. 

hosszú p ek, amelyek a bői1)ől 

ferdén és ■■ - '-k ki. A Gy.-szálak ki- 

.sebb csf»p' //, a pászmák pedig für- 

ferde növésű Gy.- 
1 Qy.zstr tartanak 

- ' . n : !iL>zen szedhető 

sz« ü • ! t - míg ellenben 

a ki>V(>k^.u !>/..,, (V,,. ''to^ziaGy.-t 

.\ (i\ .-szál mikroszk es szőrtől ab- 

ban kiil"nlx>zik. ho'j .. ..jállománya és 

hogy a kiitikuláris i üpm egjinás mellé, 

hanem zsindely szer.. .. ^_.. .uásra vannak he- 
lyezve, vagyis részben fedik egymást. .A. felszőrök 



20—50 cm. hosszú, a ló sörényszőreire emlékez- 
tető, hullámosan hajlott szőrképletek, melyek sza- 
bályos csoportokban majdnem függőlegesen nő- 
nek ki a bőrből. Mikroszkóp alatt a felszőrökön a 
szőrre jellemző velőállomány rendszerint felismer- 
hető. A juhok egjrésze kizárólag valódi Gy.-t 
termel, ezek a valódi- y . fürtös-gyapjas juhok ; 
minők pl. a merino, a cigája és a southdown-jtih. 
Más juh bundája valódi Gy.-szálakat és feiszőrö- 
ket egj'ütt tartalmaz, ezpk a kevert-gyapjas juhok, 
ilyen pl. a racka, a frizlandi és á karaknl-juh. 
Végül olyan juhokat is ismerünk, molyok kizáró- 
lag felszőröket termelnek, minő pl. az angol lel- 
cester-juh. A Gy. értékét első sorban az azt alkotó 
Gy.-szálak s^átosságai határozzák meg, mint: 
a finomság, a szilárdság, a rugalmasság, a njiijt- 
hatóság és a hűség. A Gy. értékére befolyással 
van továbbá a kiegyenlítettség stb. (l. Bunda). 
A Gy.-szál finomsága alatt hosszúságának sú- 
lyához való viszonyát értjük, de ez a kereszt- 
metszet átmérőjének négyzetével fordított vi- 
szonyban áll. Ez átmérőt mikroszkóppal határoz- 
hatjuk meg a leghelyesebben. A Gy.-ezál átmérője 
10—15 51. A flnomáigra a göndörödésből vagj^is 
a hajlások számából is szokás következtetni (1. 
Göndörödés). A szilárdság v. tartósság a Gy.-szál 
ellenáUóképességét fejezi ki a hossztengely irá- 
nyában ható nyujtóerővel szemben. Egy Gy.-szál 
elszakltásához 3—46 gr. szükséges. A rugalmas- 
ság a Gy.-szál azon tulajdonsága, hogj' a túlnyuj- 
tott Gy. eredeti helyzetét igyekszik visszanyerni. 
A rugalmas Gy.-ból készült posztó és szövet egy- 
könnyen nem gyűrődik. A rugalmatlan és meg- 
felelő szilárdságot nélkülöző Gy. az ú. n. cémás 
Gy., mely értéktelen. A Gy. nyujthatósága szin- 
tén kívánatos tulajdonság ; a Gy. eredeti hosszá- 
nak 10— íOVo-ával njmjtható. A nyujthatóság 
különösen a sima, fésült fonal készítőhöz szük- 
séges kelléke a Gy.-nak, mivel a kevéssé nyújt- 
ható Gy.-szálak fésülés közben elszakadoznak 
és az értéktelen kóo-Gy.-ba kerülnek. A nyújtható 
Gy. simulékony, míg ellenben a kevéssé nyújt- 
ható merev. A Gy. színe rendszerint fehér, rit- 
kábban szürke, sárgás, barna, rőt vagy fekete. 
A Gy.-nak fénye is van : a nemes- v. selyemfényft 
Gy. a legértékesebb, hibás ellenben az üvegfényfl. 
Egyes johfajtákat az élénk fényű Gy. jellemzi 
(fényes gyapjas juhok, minők az angol juhok), 
ilyen Gy.-ból késztll a lüszter-oövet. A gyári fel- 
dolgozás szerint posztó-, szövet- ée fésiis-Gy.-t 
szokás megkülönböztetni. A posztó kéadtésére a 
finom, rövid, jellegzetes hajlású és rugalmas, 
vagyis kiváló zsugorodó képességfi Gy. alkalmas. 
A szövct-Gy. hosszabb a poeztő-Gy.-nál, eg>-éb- 
iránt hasonló Gy.-féleség. A fésűs Gy.-ból sima 
fonal, ebből pedig sima szövet készül, mihez 
hosszabb, tágabb hajlású, nyújtható és könnyen 
idomítható Gy. szükséges. A gyárosok mind a 
po62t6- és sxövet-Gy., mind pedig a fésüs-Gy. több- 
féle finomsági fokozatát, szortimentumát ssokták 
megkülönböztetni. A Gy. valódi értékét a gyári 
feldolgozás közben ismerik fel. A kereskedelem 
tárgyát alkotó Gy.-ból csak a Gy. -anyag értéke- 
sül. A szennyes Oy.-ban 12— 46*>/o Gy.-anyag, kb. 
12«/» víz. 14— 20»/, zsír ée 40-50«/o tisztátalan- 
ság, így föld, homok, polyva, bogáncs stb. foglal- 



Gyapjú 



— 122 



Gyapjú 



tátik. A magas értékű Gy. termeléséhoz a juhok 
okszerű tartása és megfelelő takarmányozása 
szükséges ; a külső káros befolyások főképen a 
finom gyapjas juhok bundáját értékteleníti k el 
nagy mértékben. 

Oy. -termelés és forgalom. A hazai juhállomány 
1911-ben 7,697.719 drbot tett ki, melynek két- 
harmadrészo a finomabb gyapjasokhoz tartozik 
(1895. volt 7,626.783 drb). Az ezen állomány után 
nyert Gy. évi mennyisége 14O.000 q. körül jár. 

Qy. -forgalmunk volt és pedig : 
Éefiozatal : 



1910. évben 40.180 q. 

1911. • S9.84S < 



10-7 millió korona értékben. 
10-8 » í 



Kivitel : 

1910. évben 76.666 q., 19-6 millió korona értékben. 

1911. « 66.948 . 16-4 . « 

Gy.-ból, Gy.-fonalátéől és Gy.-áruJchól való 
forgalmunkés ennek iránya volt az 1911. évben és 
pedig: 

Behozatal : 238.540 q., 174,449.000 kor. érték- 
ben. Ebből jött : 

Auíítriából 196.449 q., 155-2 millió kor. értékben 

Németországból 11.784 • 6*3 • 

RomAnlából 10.016 • 1-6 « 

N.-Brit&nniából 6.787 . 55 . 

Belgiumból 4.488 • 1-9 . 

Pranoiaorsz&gból 4.002 • 2.0 

Kisebb menny1«ég:ek más országokból és világrészekből. 

Kivitelünk volt 99.112 q., 38,396.449 miUió 
kor. értékben. Ebből ment : 



Aosztriába 


70.903 q., 


28-4 millió kor. értékben 


Németországba 


16.459 . 


3-6 . . 


Szerbiába ... _ 


3.088 > 


0-8 . . 


Romániába 


1.971 . 


1-4 . . 


Bo«inia-H.-ba ... 


1.318 . 


0-7 . . 


Oroszországba ... 


1.260 . 


0-7 « • • 



Kisebb mennyiségek más országokba. 

A syapju fehérítése. 

A nyers Gy.-t vízzel, gyenge alkalikus olda- 
tokkal (buggyal, ammonium-karbonáttal, kálium- 
v. nátrium-szappannal, szódával, szappangyökér- 
rel, quillaya saponariával) stb., s végre ismét víz- 




KéneiO karaara. 



íol mossák. Ezekhoz a műveletekhez igen elmés 
szerkezetű gépokot szoktak használni (1. Öwap/M- 
»W(5 gép). Az első vízzel való mosás által nyert 
ojoa^t hamuzslrra és ferrociankáliumra dolgoz- 
ták fel. Ujabb időben a nyers Gy.-nak Illékony 
olűóMerekkol való mosása kezd lábra kapni. Ilyen 



oldószerek: a kozmás olaj, éter, petroleuméter, 
benzin, szénszulfld stb. Ezek az oldó.szerek azonban 
csak a zsírokat oldják, a zsírsavas alkaliákat (szap- 
panokat) nem; ezeket vízzel kell lemosni. A 
Gy.-t csak akkor fehérítik igazán, ha azt akarják, 
hogy tiszta fehér legyen vagy ha világos színekre 
festik. A Gy.-t rendszerint kénessawal fehérí- 
tik. A nedves Gy.-t erre a célra a falazott kén- 
kamarába akasztják, ahol vasserpenyöben ként 
égetnek. A Gy. ebben az így keletkezett kén- 
dioxid légkörbon néhány óráig marad, mire ki- 
szedik s alaposan mossák. A Gy.-szöveteket az 
ilyen kamrán alkalmas vezető hengereken végig- 
vonszolják. (Byen berendezést 1. az ábrán,) Kéndi- 
oxid helyett gyakran nátriumbiszulfltoldatot hasz- 
nálnak. A kénessav a festőanyagokra részben 
redukálólag hat, részben színtelen és oldható ve- 
gyülékké egyesül azokkal. így magyarázzák ki 
fehérítő hatását. A fehérítés nem tökéletes ; a 
szín idővel ismét — legalább részben — helyre- 
áll. A Gy.-t s általában véve az állati rostanyago- 
katjobban fehéríti a hidrogénszuperoxid. Gyengén 
ammoniakális oldatban használják. Gy.-ból és pa- 
mutszálakból szőtt árúnak a mosása annyiban 
okoz nehézséget, hogy ezek a különböző szálak a 
száradásnál egyenlőtlenül húzódnak össze. 

A gryapJu festése. 

A Gy.-t laza állapotban, fonalak és szövetek 
alakjában festik meg. A pácolást és festést lehe- 
tővé teszi a gyapjimak feltűnő adszorpciós képes- 
sége, melynél fogva a pácok egyes alkotórészeit 
és a festéket, illetőleg festőanyagot, ezeknek az 
oldatából könnyen felveszi. Ezt az adszorpciós fo- 
lyamatot a pác- és festőanyagoldatok felmelegí- 
tése lényegesen elősegíti, azért a Gy.-t melegen 
V. forralás közben szokták pácolni és festeni is. 
Mint a többi textilanyagok festésénél, a Gy.- 
nál is a festési eljárás első sorban a festőanyag 
természetétől függ. A savas festőanyagokkal az 
eljárás az. hogy a Gy.-t savak v. savas hatású 
sók jelenlétében fostjiik. A Mzikus festöangagok 
a Gy.-t közvetlenül, mindenféle adalékok néikíl! 
festik meg. A sós festékek alkalmazásánál a ff 
tékesbe sókat, ú. m. Glaubersót, konyhasót, ha 
muzsírt és másokat adunk. Legváltozatosixbb ós 
legnehezebb az eset apácot igénylő festőanyagok- 
nál. Ezek a festőanyagok különböző fémgyökök- 
kel oldhatatlan, színes lakkokat alkotnak. A Gy.- 
nak páofestékekkel való festésénél a következő 
eljárásokat különböztetjük meg: 

1. Festés előzetesen pácolt Gy.-n. 

2. Festés és piWolás ugyanazon oldatban. 

Ezt az eljárást kétféleképen végzik : a) a 
pác és festék ufryanazon oldatban egjütt van. A 
lakk a festékeshon képződik és azért az oldatba 
savat is teszünk, amely a lakkot feloldja :/;) a 
Gy.-t kifestjük a festőanyag oldatában és utóin 
gosan fémsókat (vasgálic, rézgálic, krómsók) a(]\ 
hozzá, főzzük. 

Festés csávafestékekkel, pl. indigóval, inda; 
thrén festőanyagokkal stb. Az eljárás az, hoL- 
csávát, azaz olyan oldatot készítünk, amely a ff 
téket redukált állapotban tartalmazza. Ha a G. 
ebből a csávából kikorül, a levegőn oxidáció k<) 
votkeztében kifejlődik a szín (I, Indigó). A Gy. t 



GYAPJUFONO GÉPEK. 




4. ábn. Beigerea kártológép. 







.6. áhn. asiJrakiUsera MttókénOlék kár tológépeken. 
«. ábn. Kártoltfonál ae^yvjtáia. 




7. ábn. PoljrtoiKM tonögéf, kártoltfyapja ftniaán. 



• O f Bf giw e<ldcfc€a. 



■tiVMIMav L C IOW*. 



Gyapjú 



— 123 - 



Oyapju 



nemoBak kátrányfestöanyagokkal, hanem igen 
gj'akran természetes festöanyagtrfEkal feetiik. Leg- 
fontosabb színek a Jbáfc, a vörös és a fikeie. A leg- 
tartósabb kék szín indigóval áUithatö elö. Gyak- 
ran átfestik az indigótól kék árút tímsóval. 
rézgáliccal és ' ' l yaló páoolása ntán kék- 
fáYaL Igen « i" nem állandó kékszínű 

árú az. amelyet uirv nyi'mek. ha a Gy.-t elózete- 
s»ni timsó, káliumbik romát, réz^rálic. borkő és 
oxáLsav keverékével páooyáűí és befojezésül kék- 
ftval kifesttk. A viMs szfnek kOtfil legkedveltebb 
a ooohenille-bfborszJn, amelyet oocheniUe-al és ón- 
sóval V. ponosan-fesMAkel nyernek. Legállan- 
dóbb a kn^n>^^'^ vnoivnti' eiőáiutásához a 
timsóval, ónsóval. káli tttal. borkövei 

és oxálsawal pácolt 6y nnal kifestik. A 

Gy.-nak fieketére való festéséhez azelőtt kizárólag 
természetes növényi festőanyagokat használtak. 
Újabban azonban a kátráoyfestóanyaggyárak 
annyi jó. sót kitünö mesterséges fekete festő- 
anyagot pnxiakálnak, hogy az ú. n. kékfa-fekete 
mindinkább háttérbe szórni. 

A Gy.-festés annyira terjedelmes iparág, hogy 
e helyen részletesen nem tárgyalható. Utalunk a 
nagyszámban rendelkezésre álló speciális szak- 
Bnmkákra és a kátrányfestöanyaggyára^ részé- 
rA kiadott prospektusokra és egjéb kiadványokra, 

A gryapjufonal gyártása. 

(li. a képmellékletet). 

A Gy.-fonalgyártásnak két mó^ja szokásos, ú. 
m. a fésBIt és a kártolt fonalgyártás. 

1. A féiüsgyapfufonal gvártása (Kammgam- 
q^nnerei). A Gy.-faj(dc közöl az 50 mm.-nél hosz- 
szabbakat, ha simák v. tágan iveitek, fésűs v. 
ayaraMi gyapjúknak nevezik. Minél simább és 
homzabb a Gy.. annál alkalmasabb a fésülésre 
(I. o.). A fésűs Gy.-fonal gyártásához hátonmosott 
Gy.-t használnak, mert ennek teljes kimosása 
gyorsan s a Gy. ősszeknszálódása nélkül végez- 
hető. A mosást szappannaL mosógépen végzik. A 
szappanfiirdőből a Gy.-t kiemelve, langyos vLz- 
ben öblögetik, azután hengerekkel a fölösleges 
vizet kisajtolják s kissé szárinak. A megszilckadt, 
tehát még nyirkos Gy.-t azonnal kártolják, még 
pedig rendszerint oly gépen, melyen két fődob 
van s mely a kártolt anyagot szalaggá egyesíti 
és csévére félhengerli. Ezt követöleg a szálak 
egymietesebb elosztása és párhuzamosítása cél- 
jából nyujtógépen egyesítik s nyújtják a szalago- 
kat. Ezután a nyújtott ffialagot fésülik, még pe- 
dig az anyag minősége szerint hidegen v. mele- 
gen. A Unom göndör Gy.-t, főleg ha vékony fo- 
nalat akarnak belőle készíteni, melegen fésülik, 
mert ily állapotban a Gy. a fésűknek csekélyebb 
ellentállást fejt ki, nünthogy göndörségének 
nagyrészét dveeztL A meleg fésülés költsége- 
sebb és ezért közepes finomságú és durvább Gy.-t 
hidegen szokás fésülni A fésülőgépek számos 
rendszerei közül hideg fésüléshez leginkább a 
Heilmann-félét, meleg fésüléshez pedig a Holden- 
és Xobol-félét használják (L Fésülés). 

A kitv sült szalagokaft ^yentotességük fokozása 
céljából többszörös egyenesítésiiek és nyújtásnak 
vetik alá. E célra a hosszú Gy.-kat a nyujtóhenge- 
rek közt tús lécekkel, a kurta Gy.-kat pedig tűs 



hengerrel támasztják. A fésűs Gy.-t rendszerint 
festetlenül fonják, de keverék szinű fonalak gyár- 
tásánál a nyújtott anyagot festik, festés ntán 
Mjljják és egyesitik. A fésiís Gy. további 
isa három csoportra osztható, ú. m. az 
angol, irancia és német eljárásra. 

Az angol eljárás szerint a hosszá sima Gy.-kat 
fonják. Ennél a nyújtott szalagot olajos állapot- 
ban dolgozzák fel, még pedig az elöfonóg^ken 
és fonógépeken. Az előfonógépek Is nyújtanak, 
de a nyújtott anyag összefüggésének növelésére 
némileg össze is sodorják az anyagot mely most 
már előfonatnak neveztetik. Az elófonógépek e 
célból egyszerű szárnyas, ú. n. waterorsóval van- 
nak felszerelve (1. Fonás). Az első előfonógépről 
nyert előfonatot még további 3 — i előfonógépen 
kezelik. A fonógép szintén icater rendszerű orsó- 
val bir, mely az előfonótól csak abban különbö- 
zik, hogy oreója sokkal kisebb méretű. 

A francia rendszer a legfinomabb merino-Gy.- 
nál nyer alkalmazást. Ezen Gy.-kat zsirtalanul 
fonják s azért a njmjtott szalagot a Lisseuse né- 
ven ismert gépen mossák (l. az 1. ábrát). Ennél 
a szalag szappanfürdőkön áthalad, hengerek kö- 
zött sajtoltatik és gőzzel fűtött dobokon szárítta- 
tik. A kiszáradt zsírtalan szalagot csévére gom- 
bolyílják és ismételten nyuj^ák és egyesítik. Ezt 
követöleg előfonatot készítenek belőle, mely célra 
a 2. ábrán bemutatott gépet használják. Ezen elő- 
fonógép a nyújtó részen kívül göngyölgető kfezü- 
lékkel is el van látva, amely az anyagot összébb- 
nyonya, miáltal az előfonat kezelhetővé válik. 
Az előfonást-i— 6-szor ismétlik, ezt követöleg vég- 
leg megfonják a szálakat. A szorosabb értelemben 
vett fonást (végleges fonás), ha csekély sodratu 
fonalat készítenek, a selfaktoron, vagyis a sima 
orsójú fonógépen végzik, míg az erős sodratu 
fonalakat gyl&ús orsóju gépen fonják (1. Fonás). 

A német vagy vegyes rendszer középfinom és 
durvább minősíégú merino-Gy.-nál nyer alkalma- 
zást. Ezeket göndörségük csökkentése cédából a 
LisseuM-gépen mossák, de mosás ntán ismét ola- 
jozzák. Ezután túshengerú nyújtógépen és ezután 
a fiyer rendszerű előfonógépen kezelik. A flyer 
rendszerű előfonógép (1- Pamut) oly szárnyas or- 
sóból áll, amelynél a cséve külön lesz forgatva, 
hogy csév^ése feszültséget ne okozzon. Az eló- 
fonógépek száma 8 — 4. A végleges fonást csekély 
sodratu fonalaknál selfaktorral, kemény sodratu 
láncfonalaknál pedig water vagy gyűrűs orsójú 
fonógépen végzik 0- Fonás). 

2. il «eírM^onaÍoyáríá$(Streichgarnspinnerei). 
Az dO— 60 mm.-ná rövidebb Gy.-fajokat, ha tá- 
gan, szabályosan v. túliveitek, kártolt Gy.-knak 
nevezik. A göndörebb, kurtább s összezsogorodó 
Gy. posztó^ártásra, a hosszabb s kevéel)bé iveit 
pedig szövetgyártásra alkalmas. Kártoltfonalgyár- 
táshoz zsírban nyírt Gy.-t használnak, amel^ 
szódával a LeviaŐim nevű mosógépen 0- Gyapfu- 
mosógép) szoktak mosni. Mosás ntán e Gy.-t td- 
jeBsa kiszárí^ák, mert ily állapotitan kereske- 
delmi cikket képez s jól raktározható. 

A fonódákban kellő keverés után oldozva és 
vizezve lesz köael 10«'o oliyjal és 10— 15«', víz- 
zel, ecntán pedig a 3. ábrán látható farkason 
lazítva. A farkas a etetöasztalból, b etetó- 



Gyapjú 



124 



Gyapjuárúk 



hengerből és e farkasfogakhoz hasonló szögek- 
kel borított dobból áll. A Gy.-t a l henger az 
alatta levő vájuval közösen tartja, illetőleg igen 
lassan továbbítja, az e dob pedig gyorsan forog 
8 Így a felületén levő szögek a fogva tartott 
Gy.-t kefélik s ezáltal a csomókat bontják. A 
csomók további felbontását és a szálak párhuza- 
mosítását kártológépen végzik, mely célból három- 
szoros kártolást alkalmaznak. Az első és második 
kártoláshoz a 4. ábrán látható hengeres kárto- 
lót használják. A Gy.-t a c otetóasztalra helye- 
zik, ahonnan az etetöhengerpár lassan továbbítja 
a T dobhoz. Ezen dob, valamint az ezt környező 
hengerek drótkajmókkal (kártokkal) vannak bo- 
rítva, A T fődob kajmói elragadják a Gy.-t, 
tovahaladva az a hongerek kajmói útját állják s 
így a csomók az a hengerbe akadnak ; minthogy 
a lassan forog, a fődob kajmói hosszabb időn át 
kefélik az ebbe akadt csomókat, vagyis bontják s 
párhuzamosítják a szálakat. A felbontott szálak a 
kártok közé helyezkednek el, ahonnan p segélyé- 
vel kissé kiemeltetnek, hogy továbbhaladva a B 
henger karijaiba akadjanak. A 5 leszedő henger- 
ről a szálak e rezgőpengével veretnek le s össze- 
álló fátyolszerű hálózatot alkottnak. Ezen fátyol a 
(f dobon sokszorosan rétegeztetik s ez a bundát 
(vattát) adja. A csomókat felfogó a hengert ynun- 
kásnak, a vele érintkező w hengert pedig tisziító- 
nak mondják, mert ez utóbb folyton leszedi a mun- 
kásra akadt felbontatlan csomókat és újból a fő- 
dobnak adja át. A második kártolásnál nyert 
bundát a harmadik kártolóra helyezik, amely az 
etetőasztaltól kezdve a rezgőpengéig teljesen 
azonos szerkezetű, de a rezgöpenge után követő 
dob helyett az 5. ábra szerinti szerkezettel van 
ellátva. 

Ezen ábrán a leszedő henger P-vel, a rezgö- 
penge íf-val van jelezve. A rezgőpenge által le- 
vert fátyolszerű szálréteg TT hengerpárok közé 
jut, amelyek RR szíjakkal olykép vétetnek kö- 
rül, hogy az alulról jövő szíj a hengerek érintke- 
zési vonalán túl a felső hengerre s viszont a fö- 
lülről jövő szíj az alsó hengerre illeszkedjék, ami 
által a fátyolszerű szálréteg a szíjak szélességé- 
vel egyező szélességű szalagokra oszlik szét. 
Ezen iszalagok a szíjakhoz tapadnak, ahonnan ér- 
des felületű hengerrel távolítják el és az j^^j göu- 
gyölgetökbe bocsátják, hogy kezelhető előfonattá 
váljanak. A nyert elöfonat vastag s egyenlőtlen 
és közönséges nyiytásra alkalmatlan. Egyenletes- 
ségének növelése céljából sodrás közben nyuj^ák, 
mert ja vékonyabb helyek erősebben sodródnak 
össze, miként ez a 6'. ábrán látható, s ezért a 
nyiytóorőnek jobban is állanak ellent, mint a vas- 
tagabb helyek. Az olőfonat fonását selfaktoron v. 
gyűrüsorsójú gépen végzik (1. Fonás). Az itt al- 
kalmazott solfaktor a Foiuís cikkben ismertetett 
pamutselfaktortól csak abban különbözik, hogy az 
etetökészülék csak egy hengerpárból áll és hogy 
az orsók változó sebességgel bírnak, még pedig 
az etetés időszakában leglassabban, a nyiijtás idő- 
szakában már gyorsabban és ezután leggyorsab- 
ban forognak. 

Az itt használható gyűrüsorsójú fonógép a JFb- 
nás oikkbea ismertetett fonógéptől nagyon elüt, 
mint ea a 7. áhráből kitűnik. A V elöfonat a 6 rész- 



ben nyújtva lesz, de ugyanekkor az rfonócsö vön át- 
haladva, az ra darabon megsodortatik, míg ezen- 
túl kisodortatik. A nyújtásnak alávetett /" fonal- 
rész tehát folyton sodrott állapotban van. A nyúj- 
tott elöfonat h hengerpárból kiérve, teljesen sod- 
ratlan s most rendszeres megsodrása céljából 
gyűrűs orsóval hozzák kapcsolatba, 1. Fonás. 

Balesetvédelem. I. A fésüsgyapjufonal gyár- 
tásánál. A nyujtógépeken baleset történiietik : 
1. adagolásnál, amikor a munkáskeze véletlenül 
a tűk közé kerül. Léces nyujtógépeken egy le- 
mezzel, hengeres nyujtógépeken pedig egy ék- 
alakú deszkával töltik ki azokat a hézagokat, 
amelyeken át a munkás a tűkhöz érhet ; 2. a gép 
tisztításakor. Elkerülhető önműködő tlsztttóké- 
szűlék használatával ; 3. a gép véletlenül megin- 
dulásakor. A gépet kéziemeltyüvel vagy for- 
gattyuval kell megindítani, amelyek a njTigalmi 
helyzetben rögzíthetők, úgy, hogy véletlen lökés 
folytán sem kerülhetnek az indító helyzetbe. 

Fésűlögépeknél a nyujtógépekéhez hasonlók a 
védökészülékek. 

Előfonók (flyerek) minden veszedelmes helye 
(főtengely, kúpos áttétel, fogaskerekek) a kikap- 
csoló szerkezettel összeköttetésben levő burkolat- 
tal van befödve, úgy, hogy a gépet csak akkor 
lehet megindítani, ha a védőburkolatok rá van- 
nak erősítve. 

II. A kártolt fonalgyártásnúl. A farkasnál bal- 
eset keletkezhetik: a} ha az adagoláskor a munkás 
keze az etetőhengerek közé kerül, amelyek azt 
összezúzzák. Ezt önműködő etetökészűlékkel v. 
az etetőhenger elé helyezett védőhengerrel meg 
lehet előzni. A védőhengert u. i. a munkásnak a 
veszedelmes holjTe került keze felemeli. A védő- 
henger felemelésekor egy külön szerkezet a gépet 
és így az etetöhengereket is megállítja ; b) a far- 
kas dobja eleven erejénél fogva még a hajtószij- 
nak a laza korongra áttolása után (a gép meg- 
állítása után) is tovább forog. Ha ilyenkor tisztí- 
tás céljából a dobfedelet felcsapják és eközben, 
vagy ha a munkás véletlenül a hátsó dobnyilásba 
benyúl és így a munkás keze véletlenül a dobhoz 
kerül, azt a tövises dob összemai-cangolja. Ez el- 
hárítható, ha a farkast felszereljük úgy, hogy a 
szíjáttoláskor egy önműködő fékkel tényleg meg 
is állítjuk a dobot. 

A kártoknál tisztításkor, de különösen a ki- 
dobott piszoknak űzemközben való eltávolítása- 
kor történik baleset. Ennek elkertilésére önmű- 
ködő tisztítószerkezeteket és a szennygyiytő vá- 
lyúkat önműködően kiüi'ítö készüléket alkal- 
maznak. 

A selfaktor minden fogaskereke, a quadránsok 
és kötelek burkolva vannak. A vágányokon futó 
kerekek elé biztosító papucsot szerelnek, amely 
nem engedi, hogy a kerék a munkás lábára géir 
zolhasson. 

Gyapja, nagyk. Bihar vm. cséflfal j.-ban, (i9io) 
1621 oláh és magyar lak. ; van hitel- és fogyasz- 
tási szövetkezete, vasúti megállója, postahivatala 
és telefonállomása. József főhercegnek itt szép 
kastélya van. 

Gyapjuárúk, oly szövészetí cikkek, melyek- 
nek nyersanyaga gyapjú. Ilyenek a posztók, női 
szövetek, daróc síb. A Gy. készítésénél mügjap- 



Gyapjuárverés 



- 125 



Oyapjumosöffép 



Jut Is használnak, kfllönöeen olosóbb árálmál. Gy. 
kéffittlnetr hazánkban az wdélyi részekbon (Brassó, 
Nagyszeben, Segesvár és Nagydisznód), a felvidé- 
ken (Zsolna, Rajecz, Csacza, Beezterczebánj'a, Lo- 
soncz. Gács, Prlvlgye, Németpróna) és a Dimántúl 
(Veszprém, Pápa, Pinka? -sribb termelési 

helye aOy.-nakhazánkbn iiiglegnagyobb 

gyap|iiárú-(posztö-) gyári nvan.aholanói 

g}-aii|iiaiöveftek készítet" *ú honosították 

meg. Bzen Iparág toréo hazanK piacain Ausztria 
nn&odik, mel^ kfUOnteen oseh- s morvaországi 
gyáraival versenyez; a finomabb Oy. hozzánk 
nraod»-é8 Angolországból hozatnak be. Az utolsó 
évtizedben ez az iparág Is igen szép fejlődésnek 
indult nálunk, hatabnas új gyárak keletkeztek, 
de azért az ország fogyasztásának több mint 
80%-a még mindig külföldről hozatik be. 

Gyapin&rverés y&gy gyapiiiiii/hió. a gyapjú- 
nak i.hivátalo- V közben- 
jöttt : Kinyi eladá.-! v.igyapju- 
árveréiü váUalat a kereskedelemügyi miniszté- 
ríom fenbfitóísAíra és ellenőrzése alatt áll s 
árverés*^ velésügyi minisztérium, Buda- 
pest szék tanácsa és az Országos Má- 



tól kezdve többféle Oy.-k voltak alkalmazásban, 
igy a DoUond-, Pilgram-, Koehler-, Gravert- stb. 
félék. Újabban a mikroszkóp segítségével hatá- 
rozzák meg a gyapjú finomságát. A finomságra 
a göndOrödésből Is következtetnek, minthogy bi- 
zonyos hosszúságra eső hajlások száma a finom- 
sággal vonatkozásban áll. Ezen az alapon Pttbst 
és Jf > szerkesztettek finomságméröket. E 

kés/ ázott szélú, sokszOgú fémlemezek, 

melyiKiKK i< i^as oldalait a pászmák hajlásaiba 
illesztik. 

Oyapjnional. 1. Fonál és Gyapjú. 

Gyapjoionás, l. GyajyJH. 

Oyapjxifü (nör.) a. m. Verbascum thapstu L. és 
Eriophorum. 

Oyapjofúrt, l. Gyapjú. 

Gyapjaipar, l. Gyapjuárúk- 

Gyapjnkóc v. koqjyapju, a fésülés művelete 
segélyével elkülönített rövid szálak. Ezen anyag 
a kártolt fonalgyártáshoz igen jól használható, de 
különösen a p^ztószövetekhez, mert a rövid szá- 
lak igen jól kallódnak. 

Gyapjominősitő intézet. Feladata a gyapju- 
termelósre és értókosítósre vonatkozó kérdések- 




LeTUUua-^apJomoaógép. 



gyár Gazdasági Egyesület kiküldött által képvi- 
selteti magát Az árverésre kerülő árúk kikiál- 
tási árát, az eladó meghallgatásával, a becslési 
bizottság állapítja meg, mely kívánatra az eladó- 
nak mái rés előtt a boraktározott árú 
80* J-a «': sönt folyósít. Az eladó az el- 
árvM^zer Tórtéke után számított kö- 
vetkező ; : »/,Vo árverező jutalék 
és 1 ' " 1 .í íilkuszd^. Nov. 1. és ápri- 
lis '■> irozott árúkért raktárbér és 
bizU^-^.i,^- .<j^.^i. q-ktnt 1 korona ; szállítás, be- 
tárolás és mérlegelés cimén q-kint 60 fillér fize- 
tendfib 

Gyapjaankció, 1. Gyaj^mrverés. 

Gyapjú bársony, 1. Bársony. 

Gyapjú fehérítése és festése, 1. Cfyamu. 

Gyapjoiekete, kátrányfeeték, mely előállítható 
párat"! il ^-naftilamin és azobenzoldiszultosav 
diazov-ryületéből. Kékesfekete, vízben oldható 
por, mely a gyapjút savanyú fürdőben kékes- 
feketére festi. 

Gyapjufésfl. 1. Fésülés. 

Gyapjofínomságmérö (erieometer, ericoscop), 
olyan eszköz, mellyel a gyapjuszál átmérőjét móg 
lehet határozni. A múlt század második évtizedé- 



bon az ér ' 'cnekszakvélemén>'t adni ; to- 

vábbá a i:, retet tudományos irányú vizs- 

gálatokkal tejlücjzteni, minélfogva nemcsak a 
gyapjutermelésnek és kere^edésnek, hanem a 
textiliparnak Is kiváló szolgálatokat van hivatva 
tenni. Hazánkban ilyen intézetet a íöldmívelés- 
üp-i miniszter 1898. állított fel, mely a belföl- 
dieknek ingyen, Icülfóldieknek mérsékelt díj mel- 
lett áll rendelkezésére. L. Kondicionáló itUézetek. 

Gyapjomosáa, 1. Gyapjumoaógép. 

Gyapjomosógép. A zsírban nyirt és hátmosott 
gyapjút még gyári mosásnak vetik alá. A kártolt 
fonalgyártáshoz való zsírban nyírt gyapjút szó- 
dával, a féstts fonalgyártáshoz való hátmosott 
gyapjnt pedig szappannal mossák. A gyári mo- 
sást a Leviathan néven ismert mosógépen vég- 
zik, melynek vázlatát az ábra mutatja. E gép 
.3—4 medencéből áJl. Mindegyik medencében, ha 
zsíros gyapjnt mosnak, 50 — 60 C. fokú hígított 
szödaf&rdő (1000 liter vízbe 4—6 kg. szóda), míg 
ha hátmosott gyapjút mosnak, .30—45 C. fokú 
szappanfUrdő (1000 1. vízbe 2 kg. szappan) van. 
Minden medencének folyton ide-oda járó geréblye- 
szerkezete van, mely a gyapjút a fürdőben to- 
vábU^s s mintegy öblögeti, ezenkívül kiemelő 



Gyapjú ráflrás 



— 126 — 



Gyapot 



szerkezete, mely a gyapjút a fürdőből kiemeli és 
végnólküli etető asztalra teszi, hogy a szomszédos 
medencék között elhelyezett hengorpár behatása 
alá kerüljön. A hengerek kisajtolják a gj^apjuban 
levő folyadékot és vele a feloldott piszkot. A hen- 
gerből kikerülő gyapjú a következő medencébe 
esik. Az utolsó medencéből kikerülő gyapjút, ha 
szódában mosták, hideg vízben öblítik s ezután 
teljesen kiszárítják, ha pedig szappannal mosták, 
langyos vízben öblítik. Az ily mosógép hossza 9— 
12 m., szélessége 1 m., muokabirása naponként 
átlag 2500—3000 kg. mosatlan gyapjú. Hazánk- 
ban (Budapesten) 2 gyapjumosógyár van. 

Gyapjorágás, a juhoknak az a beteges szo- 
kása, hogy eg^Tnás gyapját lerágják. Jelentő- 
sége a némelykor igen tetemes gyapjuveszte- 
ségben áll, amellett, hogy ílatal bárányok belei- 
ben a gyapjú csomókká összeverődve emész- 
tési zavarokat okozhat. A Gy. leginkább csak 
ílnomabb juhásza tokban és mindig csak a téli 
istállózás idejében észlelhető. A nyájban többnyire 
egy birka kezdi meg a rágást, de csakhamar több 
társa akad, melyek azután közösen az először 
kikezdett bii'kát egész a kopaszságig lerágicsál- 
ják, azután pedig új áldozatot szemelnek ki 
maguknak. A rossz szokás gyorsan terjed a nyáj- 
ban. Bárányok némelykor már 1 — IVi hónapos 
korukban kezdik anyjuk gyapját a hason és 
a combokon rágicsálni; társaik hasonlóképen 
tfiakhamar követik a példát és később nemcsak 
anyjukról, de más birkákról is szedik le a gyap- 
jút. Eközben az idősebb állatok egészsége alig 
szenved, csak kivételes esetekbon észlelhetők 
ügyiken-másikon lesoványodás és kevósvérüség 
jelei, míg ez a bárányoknálazok elhullására is ve- 
zethet. Amint a nyág'at tavasszal a legelőre ki- 
hajtják, az állatok a Gy.-t azonnal abbahagy- 
ják. A baj elhárítása végett tanácsos a juho- 
kat, megfelelő takarmányozás mellett, még téli 
időben is, amennyire azt az időjárás engedi, a 
nap egy részében a szabadba oocsátani. A már 
fellépett baj további terjedése ellen a rágcsáló és 
a megrágott birkák azonnal való elkülönítésével 
ós a takarmányban netalán hiányzó nitrogéntar- 
tahüú anyagok és sók pótlásával kell védekezni. 
Ha bárányokon észlelhető a baj, akkor anyjuk 
megfelelő etetésére kell gondot fordítani, esetleg 
a netalán kevés anyatejet tehéntejjel pótolni ; 
azonkívül célszerű olyankor anyjuktól külön- 
választani ós csak szopás végett hozzája bocsá- 
tani. Végül Lerakó a Gy.-t űző birkák bőre alá 
a sósavas apomorfin focskendését ajánlja, három 
egymásutáni napon 010— 020 g.-t. 

Gyapjusás (növ.), 1. Eriophorum. 

Gyapjuazövéa. A férfl-ruliaszövoteket 1-50— 
1-80 m. szélességben szövik. A Gy.-nél a felvetés 
olótt a láncfonalakat állati enyvvol telítik a boly- 
hok lekötése céljából (1. Felvetés). A vetüléket 
divutcikk(<knél szárazon, posztószorü 8zövet<>knél 
(>llonbon mnlvesen verik bo, mert nedvesen jobban 
lehet beverni s így tömöttebben szőni. L. Szövés. 

Gyapjuzsák (ang. woolsack), annak a bibor- 
i^zinű posztóval bevont négyszögletes vánkosnak, 
tí'igabb értelemben magának az ülőhelynek is el- 
nevezése, melyen a lordok házában a lordkancel- 
lár az ülés alatt elnökölni szokott. 



Gyapjnzsir, a bőr faggyumirigyeinek váladéka, 
melynek feladata, hogy a gyapjút bevonva, a 
külső káros befolyásoktól megvédje és konzer- 
válja. A Gy. mennyisége a gyapjú hosszától, a 
juhfajtától és a takarmányozáistól változóan 4— 
21o/o között ingadozik. Posztó-gyapjú átlag 16, 
fésüs-gyapju 13, a racka-juh gyapja ^'/o zsírt tar- 
talmaz. Megkülönböztetünk könnyen kivonható 
és nehezen oldódó Gy.-t ; a nagyon ragadós Gy., 
melyet szurkosnak hívnak, a gyapjú értékét csök- 
kenti. A Gy. többféle színű, így világossárga, 
rozsdabarna, zöldes stb. 

Gyaponc (áiiat) névvel szokták jelöhii a régibb 
szerzők a fonó-(szövö-)lepkék Lymantriidae (Li- 
paridae) családjába tartozó nemek fajait, melye- 
ket a vaskos és erősen gyapjas test jellemez. 
Egyes fajok a potrohúk végéről leváló szőrökkel 
takarják be petecsomóikat, mint az aranyfarú 
püle (Porthesia chrysorrhoea L.), vagy a gyapjas 
pille (Lymantria dispar L.); mindkettő ismert 
gyümölcsfakártevö. Mint mező-, kert- és erdő- 
gazdasági kártevők említendők még : a réti gyap- 
jas püle (HypogyranamorioL.), a párhordó püle 
(Orgyia antiqua L.), a füzfa-Gy. (Stilpnotia sali- 
cis L.), az apácapiUe v. fenyves-Gy. (Lymantria 
monacha L.). 

Gyapot (növ.), több Gossypiwn-ía,} (gyapot- 
növény) magvának héjából kinőtt szőr. A Gy. 
a nyers anyagot jelenti, a belőle készített anya- 
gokra inkább a pamut v. pamuk szó haszná- 
latos (pamutcérna, pamutvászon, pamutkelme 
stb.), bár újabban mindinkább a pamut elneve- 
zést használják általánosan, úgy a nyers anyagra, 
mint a belőle készített árúra nézve. A Gy. (aug. 
cotton, franc, coíon, ol. cotone, nem. Baumicolle) 
nemcsak a legfontosabb fonható rost, lutnem egj'e- 
nesen a világkereskedelem és ipar legelső árúja 
s azért mondja az an- 
gol, hogy : « cotton is 
King)) (a Gy. a király). 
A Gy., a szén és a vas 
uralják a világ keres- 
kedelmét és iparát. S 
bár a Földön termesz- 
tett búzának az értéke 
négyszeresen fölülmúl- 
ja a Gy. értékét, utób- 
binak fontoss iga kitű- 
nik abból, hogy ter- 
mesztése 15 millió em- 
bert foglalkoztat, fel- 
dolgozása 4 millió em- 
bernek nyújt keresetet. 
s ezeknek munkabére 
3000 millió koronánál 
többet tesz ki, a Gy.-ból 
készített í'irúkkal pedig 1200 millió ember ruház- 
kodik. A Gy. termesztése, feldolgozása és értéke- 
sítése évenként sokkal több, mint 10,000 millió 
korona értéknek felel meg. 

A Qy.-növényt (1. áJrra) igen számos változat- 
bantermesztik, amelyek a következő 5 fajra vezet- 
hetők vissza: 1. Gossí/pium barbidense (Barba- 
dos-szlgeti Gy.), hazája Nyugat-India; főképen 
Amerikában tennesztik. de mivel kiváló hosszú- 
szálú Gy.-ot szolgáltait, másutt is kezdik mívelni. 




1. ibra. A gyapot-nOvéaynek 
egy ága (>/j nagyaigban) ' 



Gyapot 



- 127 



Oyapot 



2. G. A«r&<u:(rwiMjiazája valóezinüleg India s kivált 
ott, de E(É7h>tombaii é« másutt is mivelik. 3. G. ar- 
boratm, hazája valóeziDUeg AMka, de úgy ott. 
mint régi idöótaElfr-Indlábansazoniivttl egyebütt 
is uiiv^ik. Praas szerint már a régiek ismerték s 
Plinios arbor latágerának v. xylonimk nevezte. 
A. G. ktnutum, hazája KOzéi>-Amerika 8 ott, 




S. ibn. A ^apotnövéoy kinyílt termése 
(természetes nagyságban;. 

ilamint másutt is mivelik. 5. G. religiosum 
.\nkh:iv. otthonos és kivált ott, de másutt is mi- 
j Gy.-ja (N'anking-Gy.) eredetiig sár- 
s belőle készül a valódi «nanldng»- 
/uvet, melyből Kinában csak mandarinoknak 
illó ruházatot készítenek, ellenben a nálunk ké- 
/ülö nanking festett pamutkelme, melyet legin- 
ább bélésnek s most már csak ritkábban könnyű 
nyári férflmhának is hasz- 
nálnak. 

A Gy. szedése szept. vé- 
gén V. oki elején tOrtónik ée 
iK*dig oly módon, hogy a 3—4 
: észre nyiló érett termésből 
a belőle kilátszó Gy.-ot (2. 
ábra) kiszedik ágy, hogy a 
termés falrészei visszama- 
ituinak. A kiszedett szöszös 

anyagot m^nyomkodva, 
érezhetők benne a kemény 
magvak, melyeket azután 
■= — T.:zi-—£^^^-, ktUönös góprttkel kiszednek 
*(^)T2riSl22? (««^< nemzetközüeg elfoga- 
ucytástaK. dott francia kifejezéssel: 

cegreneriHDek mondanak), 
odett gjrapotot, mivel nagy térfogattal bir, 
a hidraulikus sajtókban összepréselik és 
euiiázerint 250 kilogrammos csomagokban (bál, 
.. 0.) jutavászonba varrják s rendesen ilyen 
bálokban szállítják, ami^ is gyakran a gyapot 
mennyiségét bálokban fejezik ki. A mag rende- 
sen tojásdad alakú és köröskörül szörökkd van 
ellátva, de ezek leginlcább a mag tompább vége 
felé vannak irányítva s ott hosszabbak is (3. 
ábra). A rendes hossú szőrök mellett gyakran 




S. ábn. A gjxfOtaSrimj 



jóval rövidebb, a maghoz erősen tapadó, gyengén 
sárgás, vagy más szinú szőrök is vanntűc (alapi 
Gy., Gmndwolle), amelyek nehezen válnak le a 
magról s azért ezek fehéres vagy más színben 
látszanak, mig a másik esetben a magvak feke- 
ték. B sajátság alapján, dacára a sok termesztett 
Gy.-növény-fajtáknuk, a gyakorlatban csak két- 
féle Gy .-növényt különböztetnek meg, n. m. : 1. 
indiai Gy.-növény, leginkább a Gossypiwn her- 
baceum és változatai ; ennek Gy.-ja mindég rövid 
szálú («kurzsti4>elig«) és magvai mindenkor a fe- 
héres V. sárgás alapi Gy.-tal födvék, tehát soha 
sem feketék ; 2. amerikai Gy.-növény, azaz a G. 
harbadense és hirsutum fajok ; az elsőnek mag- 
vai rendesen kopaszok és feketék, a másikéi pe- 
dig többnyire élénkzöld v. szürke színűek. Fel- 
említendő azonban, hogy az indiai és amerikai 
Gy .-növények között éíes határ nem vonható, de 
az ültetvényesek első 
sorban ezt a kétfajtát 
különböztetik meg. 
Az amerikai Gy .-nö- 
vények megint ter- 
mőhelyük szerint két- 
félék: «Sea Island* 

(szigeti é& tenger- 
parti) és vUpland » (fel- 
földi) ; az első hosszú- 
szálú, a másik rövid- 
szálú Gy.-ot szolgál- 
tat és az első a becse- 
sebb. 

A gyapottermesz- 
tést jelenleg majdnem 
minden, 15—20" C. 
középhömérséklettel 
biró országban űzik ; 
a D.-i félgömbön 30 
foknyi d.8z.-ig, 
az É.-i félgöm- 
bön pedig 41, 
sőtKrimiában 
egéez 46 fok- 
nyi é. sz.-ig. A 
Földön össze- 
sen 3300 millió 
kg. Gy.-ot ter- 
melnek, több mint 3000 miUiő K értékben. Ebből 
legtöbb terem Észak-Amerika D.i államaiban, t. i. 
667, : azután következik India 157o. Kina 87o. 
Egjiptom 7— 107»-kal s utánuk a többi ország. 

A Gy. a mag héjából kinőtt szőr, mely a fel- 
börsejttel, amelyből fejlődött, együregű. A mag- 
ról való leszakitása folytán az egyes Gy.-szál alsó 
végén Üsse cafraogos és a maghéj festékétől 
többé-kevésbbó sár^^ A nanking-Gy.Hiál e szin 
a szálon végig megvan. A szálak hossza 1—5 
cm. ; azéleas^ az alsó végén 16—29 p. (mikron), 
onnan fölfelé szélesedik, a középen alul l^széle- 
sebb (4. ábra), még pedig átlag 18—37 [x, tovább 
lassan keskenyedik, mígnem rendesen tűhegyben 
végződik. Az egész szálban végigfutó üreg alul 
kemény, közepe felé szélesedik, majd megint kes- 
kenyebb lesz és a hegye felé egészen eltűnik. A fal 
vastagsága a si&l közepe táján rendesen V«-a a 
szál flB^eeaégéoek. Kedvezőtlen körülmények (id6- 




* a beg>e ; e % 



Gyapot 



128 - 



Gyár 



j&rás stb.) alatt egyes szálak fala vékony marad, 
az ilyen szálak gyengók, könnyen szakadók és 
holtszálaknak neveztetnek ; ha valamely Gy.-ban 
sok ilyen holtszál van, az silány minőségű. Ke- 
rosztmetfízetben nézve a szál piskóta- v. félhold- 
alakú, tehát lapított sez az oka annak, hogy össze- 
száradáskor könnyen csavarodik, ami a Gy.-szál 
jellemző sajátsága, kivált a lenrosttal s egyéb ros- 
tokkal szemben. Mivel a Gy.-szál felbőrkópzöd- 
mény, az azokra jellemző kutikulával van bo- 
rítva, mely erösebb nagyításnál, a szál felüle- 
tére beállítva, finom, szabálytalan rajzolatban 
tűnik elő, jeléül annak, hogy a kutikula kissé 
ráncos. 

A Gy.-szál majdnem tiszta cellulózból áll és 
rézhidroxid-ammoniákban v. töménykénsavban 
feloldódik, s ekkor a kutikula, oldhatatlan lévén 
e szerekben, gyenge foszlányokban válik le. Ezen 
sajátsága által a Gy. minden egyéb rosttól külön- 
bözik, A Gy.-szál üregében a sejttartalom csekély 
maradóka (protoplazma) van, mely az előbb em- 
lített oldószerek alkalmazása után mint szabály- 
talanul ráncosodott tömlő marad vissza. A Gy.- 
szál fent említett csavarodottsága, valamint a 
kissé ráncosodott kutikulából eredő gyenge ér- 
dessége, főképen okai annak, hogy aGy.-szálak a 
fonásnál könnyen és erősen összekötődnek s Így 
belőlük oly vékony fonalak fonhatok s oly finom 
szövetek (fátyol stb.) szöhetők, aminőket semmi 
más rostból n^m lehet készíteni. E tekintetben 
már a régiek is használták azokat a lenge szöve- 
teket, melyek Nagy Sándor hadjáratakor Indiá- 
ból jutottak Európába, s melyeket finomsá- 
guk miatt képletesen «8zövött leheleta-nek ne- 
veztek. 

A Gy. alkalmazása igen sokféle és rendkívül 
fontos. Már közvetlenül csomagolásra és kitö- 
mósre, do kivált vékony rétegekbon ragasztva 
vatta néven nagy mérvben alkalmazzák; tisz- 
títva és fertőtlenítve, mint karból-, Bruns-féle stb. 
vatta orvosilag, kivált a sebészetben nagyfontos- 
ságú. Főjelentősége a fonó- és szövőipariján van, 
a különféle cérnák, fonalak és szövetek készítésé- 
ben (1. Pamutkehnék). A pamutkelmék rongyai- 
ból, ritkábban közvetlenül a Gy.-ból elsőminőségű 
papirosok készülnek, így a svéd flltrálópapiros, a 
finom rajz- és Irópapirosok stb. Salétromsav és 
kénsav keverékébe bemártva a Gy.-ból lögi/apot 
(pyroxylin,nitrocellulóz) lesz, mely robbantószerül 
szolgál. A lőgyapot éterben (vagy éter ós borszesz 
keverékében) feloldva adja a kollodiumot (1. o.), 
melyet a fotográfozásban, sebészetben, kertészet- 
ben (az oltásnál) stb. használnak ; újabban pedig 
a kollodium a mesterséges selyem gj^ártásában 
nyert fontosságot A lögyapotból kámforral erősen 
öanzenyomva lesz a celluloid (l.o.). 

Az óvllág Gy.-ja kétségkívül indiai eredetű és 
az első erre vonatkozó adatok Kr. o. 600—600 
évre mennek vissza, amennyiben pamutkelmék- 
röl először a legújabb aveda írásokban (az úgj- 
nevezett «Satra8»-ban) történik említés. Éppen 
olyan régi a délamerlkai Gy -termesztés, mert 
mikor a spanyolok l.ő32. Poiiit meghódították, a 
öy.-termesztésottmár nagyban virágzott. A Gy. 
földolgozása, a pamutipar azonban Európában a 
XVm. 8Z. végén kezdődött. Addig a kész pamut- 



árút hozták Indiából, kivált Angliába s ott csak 
1772. készültek az első pamutkelmék; 1782. már 
SV* millió kg. Gy. hozatott be Angliába. Észak- 
Amerikában az első kísérletek a Gy .-termesztés- 
ben már 1770. indultak meg, de csak 1800 óta 
mutatnak mindinkább fokozódó eredménjl;, míg 
jelenleg, mint már fentebb említve volt, e tekin- 
tetben Észak-Amerika első helyen áll. 

A Gy. feldolgozását végző iparban, fokának 
megítélésében valamely ország gyáraiban forgó 
orsók számát veszik figyelembe s e tekintetben 
Nagy-Britannia az első ország 45 millió orsóval ; 
azután következnek: Észak- Amerika Egyesült Ál- 
lamai 16 millió, Németország 9 millió, Francia- 
ország 6 millió, Ausztria és Magyarország .3'4 
millió, India 8'5 millió, Olaszország 2 millió, Svájc 
l'é millió és Japán 780 ezer oreóval. Újabban 
Magyarországon is némi lendület tapasztalható 
a pamutiparban, s jelenleg pamutfonó- és szövő- 
gyárak vannak Pozsonyban (2), Rózsahegyen, 
Temesvárott, Újpesten ; csak szövőgyárak vannak 
Iglón, Győrött, Szombathelyen és Lúgoson. L. 
Pamutipar. 

Gyapotfa (növ.), 1. Célba. 

Gyapotfonás, 1. Pamut. 

Gyapotkék, 1. Bajor-kék ós Fenüénkek. 

Gyapotmag-olaj (ang. cotton-olaj). A gyapot- 
növény (Gofisi/pium) különböző fajainak magjai 
15—250/0 zsíros olajat adnak, ez a Gy., amely 
mostanában fontos szerepet játszik, míg azelőtt 
(egész 1852-ig) a gyapotmagvakat értéktelennek 
tartották. Most Európában és Észak-Amerikában 
nagy mennyiségben nyerik ezt az olajat ós 
Ausztria- és Magyarországba 1897. már 67 millió 
korona értékű mennyiséget hoztak be Észak- 
Amerikából. A Gy. nyersen zavaros, sűrű tV^ 
barna, sőt fekete is ; tisztított állapotban podig 
világossárga és díóízü. Ételolajnak, valamint mű- 
vajkészítósre, az olívaolaj és a disznózsír hamisí- 
tására és szappangyártásra használják.Az Észak- 
Amerikában olívaolaj néven árult táblaolaj 90/0- 
ban Gy.-ból áll. Az olajsajtolás után megmaradó 
pogácsák jó állati erőtakarmányt szolgáltatnak. 
L. Olajok és Gijapnfpogác^alüízt. 

Gyapotmagpogácsaliszt (takarmány), hámo- 
zott vagy hámozatlan gyapotmagvak "olajának 
kisajtolúsa után nyert gyapotmagpogácsából ké- 
szül őrlés és szitálás segítségével. A hámozott ( i 
élénksárga, kellemes szagú és dióra emlékeztt 
ízű takarmány, a hámozatlan (íy. sötétbarna miu 
héjakat ós fehér gyapotszálakat tartalmaz. A li 
mozott Gy. 40-7o/o emészthető fehérjét ós 73-1 
kemónyítőértí>ket, a hámozatlan pedig 17'1 
emészthető fehérjét tartalmaz és keményítóer- 
téke 39*2. A Gy. olcsóbb olajgyári hulladék, 
mellyel főleg Németországban etetnek kifejlődött 
szarvasmarhákat. 

Gyapotolaj. l. Gi/ajwtmag-nlaj. 

Gyapotszállitó jegyek biztositása, 1. Bkt 
sítás. 

Gyár. A gyúr fogalmának meghatározása igen 
nagy nehézséggel jár. Majd a termelés módját, a 
használt e.szközöket. majd a munká.sok számát, az 
eladás rendszerét, a tőke nagyságát tekintik a meg- 
határozásnál. Ahol könnyebben vag>' statisztikai 
felvételek céljából szükségessé vált a fogalom 



Gyárak 



— 129 



CyárraiUffyelő 



mo^határozása. Ip^rinkább a munkások számából 
indultak ki. mint a loiíkényohnesebb meghatáro- 
zási iii'Hitx)!. azonban a mucűíások számáttekintve 
ismét na>r> elt«>rt>8 van a felfo^ban : majd 20-. 
m^d lU-nól kt'zdödik a gyár, sót van állam, mely 
xárt terttlethes és ö monkáshoz köti a gyár fo- 
galmát OflsnfoglalTa a g>'ári üzemre nézve leg- 
foitosabb femeket, ai mondható, hogy a gyár 
nagyoMmámú mmikásoknak eey megfelelő na- 
gyobb lielyiségben (tehát nem otth<ni) iparoik- 
kaknek gé|wk segítségével nagyban és kiterjed- 
tebbpiac siámára való előállítása céljára szolgáló 
egyedtéee oly vállalk(wö résiéröl, ki mint tóké:^ 
a vállalathoz szükséges termelési e.szközökkel 
reaMknik. maga a y etetésre szorítkozik inkább. 
Mmgffanr sM ágom as 1907. III. t.-c. végrehajtási 
utasításának 1. S-a szerint gyámtik tekintendők 
míndaiokazipartelepek^elyeken rendszerint zárt 
helyiségekben, legalább 20 munká8 állandó fog- 
lalkoztatása mellett, gépek vag}' készülékek segít- 
ségével és tömeges gyártásra alkalmas munka- 
megosstással iparcikkeket állitanak elő. A 20 
munkás állandó fuirlalkozásától el lehet tekinteni, 
ha az előállításnál alkalmazott eljárások minemü- 
• ee és a termelt iparcikkek mennyisége és ér- 
•ke ezek nélkül is kétségtelenné teszik a gyári 
jelleget, mint pl. az elektromos áramfejlesztő te- 
lepebiél, vegyészeti gyáraknál, mechanikai fonó- 
ée siövégyáraknál, tejet gépek igénybevételével 
iparcikkflkké feldolgozó telepeknél, mezőgazda- 
sági anscgyáraknál stb. Magyarországon a ke- 
"ákedelemttgyi minisztérium 1H98. és 1906. vé- 
U'tett fel gyáripari termelési statisztikákat, akkor 
2515, utóbb t251 gyárat véve fel. Ez azonban 
nem meríti ki a g>árak számát : e számok csak 
a jelentősebb gyárakat mutatják. 

Oyarak, kisk. Nyitra vm. érsekújvári j.-ban, 

>to) 704 tót és magyar lak. ; a. p. Szentniihályur, 
;. t. Nagymánya. 

Gjárak és ipartelepek biztosítása, 1. Bizto- 
itás. 

Gyaratás v. (fuaratol'us, 1. FmU-i's. 

6yárbizto8Íti«, 1. Bizio-sitils. 

Gyárbiztosítási egyezmény, I. BiztosUcLt. 

Gyárfás. l'Vmií piispijk volt 1158. 8 II. Géza 
király Henrik udvarbimval egjütt ót küldte Bar- 
barossa Fng> e.-?ht'Z. Sikerült is kibékítenie Fri- 
gyest a királlyal, ki azután Milano ostromához 
magyar segítóhadakat küldött. (Freisineeni Ottó, 
Gesta Príderici, III. 12.) 

Gyárfás. 1. /;yírán. jogi és történeti iró,szül. K\s- 

knni, ,1 ,.,,„ i^v)o i,:i .>i „,^h, igaSjnl. 16. Cg>- 

isi szolgálatba lépett, 

i" :....ti tí>r\'ényszéki ülnök, 

I - Kir. ügyész, 1875. budapesti kir. 

it rt. A M. Tad. Akadémiának leve- 

lező tagja volt. A jászkanok jogára vonatkozó 
mnnkái közül iPLTmvrzntnsfbb : A jászkunok 

k történelmi és 

iigűgy 19. és 20. 

»n). 1^'gmigyubb munkája: A jászhaiok 

-. Gy. I><hán Tihamér, archeológus, szül. 
"ván 1863 dec. 14. A budapesti egyetemen teo- 
AkX végzett, s 1887. fölszentelték papnak. 
S'^S-ben bölcseletdoktori oklevelet szerzett és 

Rini Soff UsOmta. IX . kőt. 



1893 óta a brassói főgimnázium rendes tanára. 
A .Vfüemlékek Országos Bizottságának tagja, a 
Batthyáneum és a Művelődéstörténeti Monogra- 
/iojl; sxeiteeztője. Müvei: őskeresztény műemléki 
twmlmáityok (Budapest 1887) ; Binnonia őske- 
resztény emlékei (régész, tanúim., u. o. 1889); 
Brassói-e vagy brossai f ; Az isk. színjátékokról 
(Brassó 1896); A brossai ötvösség történetéből 
(Kolozsvár 1908); Comoedia Erdély siralmas íl- 
Uip<)tjáról (Gyoma 1909); Régi orassai ötvös- 
müvek (Budapest 1909): Faludi Ferenc élete 
(u. o. 1911): Batthyáneum (I. k. Brassó 1911): 
Brassdi címeres levelek é.9 nemes családok 
(Budapest 1912) : A brasisai ötvösség története 
(Brassó 1912). 

3. G. Jenő, festő, szül. Sepsiszentg>örgyön 1857 
ápr. 6. Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolá- 
ban kezdte s 1877— 1880-ig a müncheni képzőművé- 
szeti akadémián folytatta. 1881-ben lépett fel 
nagjinéretü Tetemre hivás-hval a Műcsarnokban. 
A festmény rendkívüli feltűnést keltett. Gy. meg- 
kapta a művészi nagy díjat, a képet meg>'ette az 
állam 8 most a Szépművészeti Múzeumban van. 
E mű után a legnagyobb várakozással tekintettek 
a művészre, aki azonban elvonult Sepsúszent- 
^yör^re. Későbbi képei közül felemlítjük A tél 
öra/n€ (1883); Az első bál (1884); Fax (1895): 
V. László esküje a Hunyadi-háznak (1896) cí- 
műeket. 

4. Gy. József, gazdasági író, szül. 1875 aug. 
7. Garanyban (Zemplén vm.). A magyaróvári gazd. 
akadémiát 1896. végezte. Azután akadémiai ta- 
nársegéddé, majd 1899. az országos növényter- 
melési kísérleti állomáshoz asszisztenssé nevez- 
tetett ki, 1901. az állomás aradi kirendeltségének 
vezetésével bízatott meg, 1909. pedig a magyar- 
óvári főállomás vezetőjévé nevezték kL Önálló 
müvei : A Uermann-füe gazdálkodási rendszer 
(1907) : A rétek trágyázása (1908) ; Hazai öntö- 
zött réteken é.s legelőkön nyert újabb tapasztala- 
tok (1909) ; Hazai öntözött rétjeink bajai és or- 
voslásuk (1903) ; Hazai öntözött rétek felújítása 
(1905). A rendszeres vízgazdálkodásról 1904. né- 
metül írt munkájával az lllustr. Landw. Zeituni: 
pályadíját nyerte el. Kisebb cikkei a Kisérloiüiívi 
Közleményekben s más hazai és német szaklapok- 
ban jelentek meg. 

Gyárielfigyelet. A gyári v. muikásvédö törvé- 
nyeknek a munkások érdekében történt létesí- 
tésével az a szüks^ Is éreztette oaagát, hogy e 
törvények alkalmazása és megtartása külön erre 
hivatott közegek által ellenőriztessék. Igy kelet- 
kezett a gyári felügjelet intézménye, Factory 
Inspectors. mint Angliában nevezik. A Gy.-ról 
intézkedik náhmk az 1893. XXVIII. t.-c. Bőveb- 
ben 1. IjiarfelUgvelti. 

Gyárfelugyelo v.iparfélUgyeiő, azaz állami kö- 
zeg, aki a gyárvlrágálatokat eszközli. Némely 
államban Gy. a neve, másntt - mint náltmk is — 
iparfelüg>'elö, másntt ismét munkafelügyelő, aki- 
nek ügyköre csak a női és fiatal munkásokra ter- 
jed ki. Nálunk többnyire minden vármegyében van 
külön iparfelüjryelői hivatal, csak a kisebb várme- 
g>ék képeznek kivételt, melyek közül kettő szo- 
kott egy kerületet alkotni. A gyárfelügyeiettel a 
kazánvizsgálat is kapcsolatos nálunk, ezt is a 



CyArt arany 



130 



Gyáriparosok szervezete 



tíy. látja el. Ezidöszerint három főfelügyelőségre 
van a pyárí'elügyelet nálunk beosztva : Budapest, 
Pozsony és Kolozsvár, melyeknek élén egy-egy 
ipari főfelügyelő áll, akinek kerülete iparfelügye- 
lői alá vannak rendelve. 

Gyári axany, 1. Fémfü^i. 

(Jyári bélyeg a. m. gyári jegy (1. o.) 

Gyári betegségek, 1. Ipari betegségek. 

Gyári biztositás, 1. Biztosítás. 

Gyári egészségügy, 1. Iparegé.^zséyügy. 

Gyári gazdaság, 1. Ipargazdaság. 

Gyári hulladékok, a gazdasági termékek ipari 
feldolgozása közben keletkeznek. Gyakorlatilag 
terimésés koncentrált Gy.-at különböztetnek meg, 
mely utóbbiakat kereskedelmi takarmányoknak 
is szokás nevezni. A kereskedelmi takarimányo- 
kat gyakran hamisítják, célszerű ezért a vá- 
sárláskor tiszta és romlatlan voltukat garantál- 
tatni. Takarmányozásukat megokolttá teszi, hogy 
keményitöértékük olcsóbb a gazda termelte mag- 
vakénál. Többféle Gy. ismeretes, így az olajgyári, 
malomipari, keményítőgyári, 8Örgyári,szeszgyári, 
élesztőgyári és cukor-Gy. Az olajgyári hulladé- 
kokat, minők az olajpogácsa, az olaj pogácsaliszt 
és az olajliszt, az olajmagvak sajtolása illetőleg 
kivonása útján nyerik az olajgyártás mellékter- 
mékeképen. A hulladék értéke az olajgyártás 
módjától függ, vagyis attól, hogy mennyi olaj ma- 
rad a hulladékban vissza és hogy vájjon az olaj- 
magvakat a héjtól megfosztják-e vagy sem. Az 
olaj-Gy. általában értékes takarmányfélék, me- 
lyek sok fehérjét tartalmaznak, tápíálóértékük 
körülbelül az árpáéval megegyező. Nagy fehérje- 
tartalmuk miatt főképen fejőstehenek és növen- 
dékállatok táplálására alkalmasak. Legtermészet- 
Kzerübb olajgyári hulladék a lenmagpogácsa. Kül- 
földön sok olajpogácsát etetnek, nálunk főleg a 
repce-, tökmag- és napraforgópogácsa használatos. 
A malomipari hulladékok a gabonamagvak őr- 
lése alkalmával nyeretnek, így a korpa és a ta- 
karmányliszt (8-as liszt V. vörösliszt). A koi-pa 
nálunk á háziállatok takarmányozására legelter- 
jedtebben használatos kereskedelmi takarmány, 
melyet a magyar gazdák gyakran értékén felül 
becsülnek. A kemény ttögtjári hulladékot pülpé- 
nek, törkölynek v. mosléknak nevezik, mely víz- 
dús, romlékony takarmány. A tengerikeményítő- 
gyári hulladékot szárított állapotban is hozzák a 
forgalomba. Sörgyári hulladék a malátámra, 
melyet az árpa csiráztatásánál nyernek, továbbá 
a sörtörköly ; utóbbi frissen vízdús takarmány, de 
szárítani is szokták. A szeszgyárak hulladéka a 
mailek, mely igen sok vizet tartalmaz. A friss 
moslékot a szeszgyárak szarvasmarha-hizlalásra 
ha.sználják. Nagy víztartalma és romlékonysága 
miatt mosszobbre nem szállítható, szárított álla- 
|M)tban azonban hosszabb ideig eltartható keres- 
dolmi takarmány. A cukoryyáHás közben cukor- 
fépa.HzcUid és melasszét nyernek melléktermé- 
kül. A cukorrópaszeletet a gyárak közelében 
frissen v. bevermelve szokás főleg szarvasmar- 
hákkal értékesíteni. A gyárak a felesleges sze- 
letet szárítva mint kereskínlelmi takarmányt 
hozz&k a forgalomba. A másik oukorgyári hulla- 
dékot, a melasszét, lóval, szarvasmarhával és ser- 
tt'ssíM szokták etetni. 



Gyári iparcikk az, mely oly ipartelepen ké- 
szült, mely gyárnak minősíthető, 1. Cryár. 

Gyári iskolák, oly iskolák, melyeket egyes na- 
gyobb gyártelepeken a munkások gyermekei és 
a gyári tanoncok részére létesítenek. Külföldön 
csaknem kivétel nélkül minden tekintélyesebb 
gyártelepen vannak Gy. A tanítás ezen iskolákon 
felöleli részben a népiskolák, részben az illető ipar- 
ágak igényeihez alkalmazkodó szakszerű tanonc- 
iskolák tananyagát. 

Gyári jegy. A gyárak, gyártmányaik felismer- 
hetőségének elösegítésór(>, minden gyári készít- 
ményüket (produktum) megfelelő jelzéssel látják 
el. E jelzés nagyobb tárgyakon legtöbbször a cég- 
felirat szokott lenni, valami csekély díszítéssel, 
allegorikus rajzzal stb. A kisebb készítményeken 
csak a cég nevének kezdőbetűi vagy csak az al- 
legorikus rajz van meg. A gyártmány minéműsége 
szerint különféleképen jelennek meg a Gy.-ok. 
Öntvényeknél veretesen, dombormű vagy véset 
formájában, papirnemüeknél mint víznyomás, 
stb. A hazai ipar védelmében különös jelentősége 
van a Gy.-nek. Hasonlóképen fontos a Gy. a sza- 
badalmaknál, ahol a valódi és eredeti gyártmányt 
a Gy.-ről lehet felismerni. Ilyenkor a Gy. a véd- 
jegy (1. o.) szerepét veszi át. A műipar terén az 
egyes mestereknek is megvan a külön-külön jel- 
zésük, melyekről müveik felismerhetők. Ezeket 
már inkább müjegyeknek vagy mesterjegyeknek 
nevezik. 

Gyári jegyzék v. munkásjef/yzék, az a nyil- 
vántartás, melyet az 1884. évi XVII. t.-c. 112. §-a 
értelmében minden gyáros köteles vezetni munká- 
sairól. E jegyzéknek taitalmaznia kell minden 
munkás nevét, születésének évét és helyét, fog- 
lalkozását és bérét. 

Gyári jelzés, 1. Gyári jegy. 

Gyári munkások, 1. Munkások. 

Gyáripar, 1. Gyár ós Ipar. 

Gyáripari statisztika v. termelési statisztikn 
kimutatja a gyárak számát, azok felszerelését, a 
felhasznált nyers, félkész ós kész gyártmányo- 
kat, a termelés nagyságát és a foglalkoztatott 
munkások számát. A magyar gyáriparról az elsó 
ilyen nagyobbszabású statisztika 1901. jelent 
meg: Címe: A magyar korona országainak 
gyáripara az 1898. évben, kiadta a kereskede- 
lemügyi m. kir. miniszter ; szerkesztette Szterényi 
József (20 köt.). A második iparstatisztikai felvé- 
telek 1906. történtek, melyek eredményei az 
1909—1911. évi törzskönyvi adatok felhasználá- 
sával még feldolgozás alatt állanak. 

Gyáriparosok Országos Szövetsége, 1. Ma- 
gyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. 

Gyáriparosok szervezete, azok az egyestlle- 
tek, molyekbíMi gyárosok érdekeiknek védelmére 
és képviseletén* e^ryesiilnek. Ezek szabad egyesü- 
lések. A legjeientőselib ily országos jellegű egye- 
sület a Magyar (lyáriparosok Országos Szövet- 
sége (I. o.) ; kívüle szakok szerint csoportosított llj 
egyletek működnek, melyekben kizárólag egy- 
egy szakmához tartozó gyárosok egyesültek. A 
nagyobbak és jelentősebbek ezek között : a Ve- 
gyészeti gyárosok orsz. egyesülete ; a Vasmüvek 
és gépgyárak orsz. eg>'esülete ; a Textil gyárosok 
orsz. egyesülete ; a Böriparosok orsz. egyesülete ; 



CyAri pAnztArak 



— 131 



CyarmathI 



Magyar fóváru^i malomegyesfllot ; Vidéki mal- 
mok egynAlele; Magyar czukorgyároeok orsz. 
egyesuele. 

Qjixi pénstirak, 1. Mutdeásbiztosüás. 

Gyári rend, holyesebben gyári munkarend, 
:uok a rendszabályok, amelyeket a gjáros az 
i;>artörvóiiy keretében a munkaidő szabályuzá- 
>ára, a gyári üzemri' s a belsó rendn' vonat- 
kosMag megállapít. K rendszabályokat az ipar- 
h,itiWi.r ij^ttamozza. Minden sn "»■>'> k**!! ilyon 
iiak lenni s az lútli i kiftig- 

r --..::.. . Ez az alapja a mu; ; oá mun- 
kások kiizutt való viszony szabályozásának, nit>>- 
l>'et az löü4. évi XVII. t.-c 113. §-a ir eló és 
aabályoz. Ily Gy. vagy másképen munkarend 
alkalmazását minden egyes állam ipartörvénye 
előírja, annak hiánya mulasztás és büntetést von 
majra után. A Uy.-nek a következőket kell tar- 
talmaznia : a) a munkások osztályozását és fog- 
lalkozásiak megjelölését ; h) a munkaidő tarta- 
iriát: íV a leszámolás idejére és a munkabíT ki- 
ilzetésére vonatkozó határozmányokat ; d) a fel- 
ügyelő egyének jogait ; e) a munkásokkal való 
bánásmódot megbetegedés vagj' szerencsétlenség 
eseteiben ; /> a munkarend áthát;óira szabott pénz- j 
bírságokat ; g) a felmondás határidőjét és azokat 
az eseteket, melyekben a szerződési viszony azon- 
nal felbontható. 

Gyári takarékpénztárak. Mind az állam, mind 
a társadalom tön-kvése arra irányul, hog>' a ta- 
kar»k"<«áí?'"t h loirtUíihh néposztályban, a leg- 
• zőknél is felébressze s 
.^a.iii ir :u-"i •. : . i.,: :. annak gyakorlására. A 
iKietatakarekpénztár lehetővé tette azt, hogy 10 
hllérnyi összeget is el lehet már helyezni. A Gy. 
a postatakarékpénztár gyüjtőbelyeikép szerepel- 
nek, abol a munkások tizetésük felvétele alkal- 
\\ azonnal elhelyezhetnek egy csekély részt, 
: pt a Gy. a postatakarékpénztárhoz, vagy 
"n egy-egy lükalommal nagyobb össze- 
••k össze, más takarékpénztárakhoz 
. Az igy felgyülemlő tökéket és kama- 
ként a betétek arányában osztják szét 

üyan törvényhozás, 1. Munkásvédötörvénytk. 

Gyári tűzoltóság, a gyárak túzbiztoniága 
-szempontjából szervezett túzoltócsapat, mely v. 
tlzetett. állandó túzőrökből áll. kik tisztán ezen 
hivatásinak élnek, avagy a g>'ári munkásokból 
-< >ruztatik. vagy végül vegyes összetételű. Lc^- 
luegbizhatóbb a fizetett állandó tíizőr, kevésbbé a 
naippai mimkában állott, örködései'rt esetleg rosz- 
szdI fizetett önkéntes tűzoltó. Financiális okok- 
t)ól a gyárak 4—6 állandó tiizőrt és azntán még 
i'gy csapat önkéntes tűzoltót tartanak üerni azért, 
hogy tflz esetén a túzőröket támogathassák. A 
gyárakban föfontosságú a preventív tflzrendéaset, 
vagyis a túzöröknc^ az üzemet megkell ílg>'elní, 
a munka abbahagyásával a műhelyeket átvizs- 
j I h > i s azután éjjel-nappal az egész telepet bej ámi . 
> a tűz még keletkezésében észrevétessék. Az 
; :■ ' iv.-nak megbízható, ft^etanezett testületnek 
. > >nní. mely a hel>i körülményeknél^ megfelelő 
;. Telessel is el van látva. Rendsierint a gj'ári 
iM : !iuk V. másféle hivatalnok vezetése alatt áll. 

Gyarlóság, asszony a neved ! 1. Fraiity, thy 
tuime is tcotmin. 



Gyarmat (lat. cehnia), 1. Gijarmatügy. 

Gyarmat, nagyk. Győr vm. sokoróaljai j.-ban, 
(1910) 1H27 mag>'ar lak. : vasútállomájs, posta .- u. t. 
Tét. L. még az összetételek alatt. 

Gyarmata. 1. Cfigérgyarnuü. 

Gyarmatáruk, a nieiegebb »-fí"V állaniaiiiak, 
tókep az európai államok k'j-armataiiiak rx hozott 
termékei. Kzek főkép kávé. tea. kakáit, rizs, cukor 
(nádcukor), fűszerek, f"stőauyagok, gyógj'szor- 
árúk, kaucsuk, pamut stb. 

Gyarmatbankok. A fejlődött kereskedelem a 
bankok .<zerepét is differenciálja. Az angol ban- 
kok nem foglalkoznak mindannyian az összes 
bankügyletekkel, hanem csupán azok egy részé- 
vel. Így főkép a következő csoportok különböz- 
tethetők meg: 1. a jegybank, 2. a hitelbank, 3. a 
betétbankok, -i- a kereskedelmi Uinkok, 5 clearing- 
hou-se (l. o.). Ezek közül a kei*eskedolmi bankok 
(Merchant-Bankers) főkép magáncégek, melyek 
különösen az üzletalapításokkal és az árúüzletek- 
ből származó bankügyletekkel foglalkoznak. így 
tartozik működési körükbe a gyarmatügji keres- 
kedelem kapcsán keletkező kiegyenlítések köz- 
vetítése. A Gy. nemcsak az illetó állam gjarmat- 
ügyi kereskedelmét támogatják, hanem' szolgá- 
lataikat a külföld is igénybe veszi, annál is in- 
kább, mert bizonyos gyarmatterületekkel csupán 
egj-néhány gyarmatbank áll összeköttetésben. 
Anglián kívül természetesen Németországban, 
Pranciaorszáf.'ban,HoUandiában stb is vannak Gy. 

Gyarmatcsapatok, a gyarmatok biztosítására 
állandóan odarendelt csapatok. Szervezetük ós 
számuk ügy a gyarmat, mint az anyaország nagj'- 
ságától, fekvésétói, politikai és gazdasági jelen- 
tőségétől stb. függ. Minden állani törekvése oda- 
irányul, hogj" a Gy. emberanyagát és egjéb sztik- 
ségleteit lehetőleg a gyarmatban magában fo- 
dözze. ami azonban nem igen szokott sikerübii s 
így azokat, főleg zavaros viszonyok beálltával, 
rendszerint honi csapatokkal és szükségletekkel 
kell kiegészíteni. A gjarmatok nagysá^oz ké- 
pest legtöbb gjarmatcsapatja van Angolország- 
nak : létszámuk Gibraltárban 5000, Máltán 8000, 
Hongkongban 3500 főre rúg stb. Németalföld 
is tekintélyes Qy. fölött rendelkezik. A német- 
alföldi-keletindiai hadsereg Részen független a 
boni hadseregtől és toborzott earópaiakból,továbbá 
Celebes. Amboina, Madura és Jáva benszülöttei- 
ból nveri kiegészítését. Az északamerikai Egye- 
8ült-.\llamoknak Puerto Rloón egy ideiirlenes gj'a- 
logezrede. mely két 4-4 századból alaknló 
zászlóa^ból áll és a Pülöp-.szigeteken egj- 60,000 
fönyi gyarmathadserege van. melv bői mindössze 
őOOOfö abenszfllött. Azonkívül Kínában, Alaskán 
és a Havai-szigeteken Usebb különítmények van- 
nak. V. ö. V. Bremen, Die Kolonialtru'ppen der 
Hauptmáchte Europas. ihre ge.'?chichtliche Ent- 
wicklunir und ihr gegenwártiger Zustand (Biele- 
feld 1902) ; Schirabe, Dienst und KriegftLhrong 
in den Kolonien (Berlin 19a3) : Ditte, Observa- 
tions sur la gnerre dans les colon ies (Paris 1905) ; 
Ferradini, Essal sur la défense des oolonies ín. 
0. 1905). 

Gyarmathi Sámuel, iró és nyelvész, szül. Ko- 
tozsvárt 1751 júl. 15.. megh. n. o. 1830. Bécsben 
az orvosi tudományokat hallgatta s 1782. orvosi 



Gyarmathy 



— 132 - 



Gyarmati kereskedelem 



oklevelet nyert. Ezután Nómet«rszáf?ba utazott, 
hol megisraorkedott a legjelesebb német tudósok- 
kal, így nevezetesen 1795-96. Göttingenben tar- 
tózkodott, hol et-ós hatással volt rája Schlözer. 
Visszatérése után Pozsonyban nevelő lett, s a 
Révai által szerkesztett Hírmondó részére dolgo- 
zott. 1787-beu Hunyad vm. rendes orvosául vá- 
lasztották. 1794-ben Kolozsvárt kiadta Magyar 
nyelvmester c. 2 kötetes, igen tartalmas nyelv- 
tanát, melynek 2. kötete egészen a mondattannak 
volt szentelve. Még nevezetesebb munkája : Affi- 
nitás lingvae Hungaricao cum lingvis Fennicae 
originis grammatice demonstrata. Nec non voca- 
bularia dialectorum tataricaram et slavicarura 
cum hungarica comparata (a magyar nyelv- 
nek a ílnn eredetű nyelvekkel való rokonsága 
nyelvtanilag bebizonyítva, Göttingen 1799). Ez 
a könyv Révai nyelvészetére is nagy hatással 
volt. Német nyelvtudósok is elismerik (így neve- 
zetesen Gabelentz), hogy Gy.-t kell a tudományos 
nyelvhasonlítás megalapítójának tekintenünk. 
Egyéb miivel: Campe Robinsonja és Amerika 
felfedezése. 

Qyarmathy Zsiqáné (családi nevén: Hóry 
Etelka), írónő, szül. M.-Gyerömonostoron (Erdély) 
1845 máj. 28., megh. Kolozsvárt 1910 ápr. 10. 
Atyja, Hóry Farkas ref. lelkész, vezette be a 
komoly ismeretekbe, többek közt a latin nyelvbe 
és az irodalom szeretetébe. Korán jelentkező írói 
hajlamát önmaga fékezte ; miután azonban férj- 
hez ment Gy. Zsigmond földbirtokoshoz s jó fe- 
leségnek, anyának és háziasszonynak bizonyult, 
felküldte egyik elbeszélését a Fővárosi Lapokba. 
Zamatos nyelve és könnyed, meleg hangja feltű- 
nést keltett s Gy. hamarosan kedves írója lett a 
közönségnek. A Petötl-társaság és az Erdélyi 
muzeum-ogylet tagjaik közé választották. Állan- 
dóan Bánfl'yhimyadon élt s a Kalotaszeg népmű- 
vészetének megismertetése és pártolása érdeké- 
ben társadalmi tevékenységével és tollával rend- 
kívül sokat tett. A kalotaszegi varrottast ő tette 
jóformán világhírűvé, s e cikknek sokfelé piacot 
szerzett. Házában sok író, művész és előkelőség 
megfordult, külföldről is, főleg angolok. Önálló 
művei: Hegyek közül, beszélyek és apróságok 
(Budapest 1887) ; A liavasok alján (József főherceg 
előszavával u. o. 1891) ; Akiknek nincs szivük (re- 
gény), A regényes feleség (reg.), As ifjú pap (reg., 
u. o. 1885) ; Monostori Katinka (regény, 1890) ; 
Asszonyokról asszonyoknak (elbeszélések, u. o. 
1895) ; Régi urak, új parasztok [elh., u. o. 1896); 
Tarka képek a kalotaszegi varrottasvilághól (u. 
o. 1896) ; Három leány regénye (u. o. 1898) ; Zú- 
dorék (reg., u. o. 1897) ; Önkéntes martirok (elb., 
u. 0. 1898) ; Mari néni vumkója, A remete (két 
elb., 1899) ; Erdélyország, Tiimlérország (mesék, 
1900); Az új hajtások (reg., 1902) ;' Bánék. 
Andnaék (reg., 1904) ; Kalotaszegi bokréta (1 907). 
Elbeszéléseiből sok le van fordítva németre, ogy 
pár svédre és angolra is. Specialitása kedves 
szülöföltye. a Kalotaszeg, melynek természeti 
szépségét, jó magyar népét és úri osztályát egy- 
forma melegséggel és jeles megfigyelő tehetség- 
gel rajzolta. 

Gyarmati békekötés. 1625 máj. Hidasgyarma- 
ton köttetett a szultán és a magyar király kíizött. 



Mivel e békekötésre az adott okot, hogy a zsitva- 
toroki ós a bécsi békét egyik fél sem tartotta meg. 
a Gy. hét artikulusa azzal kezdődik, hogy a zsitva- 
toroki és a bécsi békét megerősíti. Nincs is egj'éb 
új határozmánya, mint hogy a mindkét felről fel- 
merült sérelmek orvoslására vegyes bizottságo- 
kat leüld ki, melyek a török-magyar végeken az 
előbbeni békekötések szellemében intézzék el a 
panaszokat, ü. Ferdinánd szentesítette e békét, 
de a szultán szentesítése elmaradt. A két fél biz- 
tosai magyar, török és latin eredetiben állították 
ki a békeokmányt. Eredeti szövegét kiadta Gévay, 
A Gy. cikkelyei cím alatt (Bécs f837) ; újra lenyo- 
matta Salamon F., Két magyar diplomata a XVII. 
sz.-ból c. munkájának toldalékában (Pest 1867). 

Gyarmati kereskedelem (ném. Kolóniai- 
luxndel), e címen elsősorban az európai országok 
tengerentúli gyarmatainak kereskedelmét értik, 
mely magában foglalja a belkereskedelmet, a 
szomszédos államokkal és az anyaországgal foly- 
tatott kereskedelmet. Szorosabb értelemben Gy. 
alatt csupán az anyaországgal való kereskedé.st, 
behozatalt és kivitelt kell értenünk s így az anya- 
ország szempontjából a Gy. az anyaországnak a 
gyarmataival folytatott kereskedelme. Mivel ha- 
zánknak szorosabb értelemben vett gyai'mata egy- 
általában nincs, nálunk Gy.-ről tulajdonképen be- 
szélni nem lehet. Csupán átvitt értelemben hasz- 
nálatos a kifejezés s azt a behozatali és kiviteli 
kereskedést jelenti, mely hazánkban a tengeren- 
túli idegen gyarmatokkal folyik. Ezért helyeseb- 
ben mi nálunk (/í/arwíttóní-kereskedelemról kell 
beszélni. Európának legnagyobb gyarmatokkal 
rendelkező államai, Angolország, Németí)rszág és 
Franciaország, más és más szempontból vezetik 
Gy.-üket. A Gy.-et legjobban jellemzi az a körül- 
mény, hogy az anyaország exportjának hányad- 
része irányul a gyarmatok felé, vagyis mennyi- 
ben fogyasztója a gyarmat az anyaország tt»i-- 
mékeinek, másrészt pedig az, hogy a gj'armat 
kivitelének hányadrésze folyik be az anya- 
országba, vagyis mennyire tudja az anyaország 
a gyarmat kereskedelmi és gazdasági előnyeit 
a maga céljaira felhasználni. Az anyaország 
és gyarmat között létrejött efajta kereskedelmet 
közvetlen Gy.-nek nevezik, szemben a gyarmatok 
szabad kereskedelmével, melyet a szomszédos 
államokkal folytatnak. A Gy.-nek iránya Francia- 
ország kivételével a többi államokban (Anglia, 
Németország, Hollandia) mindenütt a/, hog>" 
szabad teret — nyilt ajtót — engednek az ide- 
gen töke letelepedésének. Így a gyarmatok keres- 
kedelmének és gazdasági életének fejlődésében, de 
egyszersmind annak gyümöUvseiben is nemo.<!ak 
az anyaország részes, hanem mindazok az álla- 
mok, amelyek befektetett tőkéjük, vagy letelep«>- 
dett kei-eskedőik által összeköttetésbe tudtak lépni 
a gyarmattal. 

A három legnagyobb gyarmatállanmak viszonya 
gyarmataival a következőképen alakult : 

1. Anglia. Angliának bevitele a saját gyarma- 
taiba aránylag csekélyebb ma. mint volt régeb- 
ben. Alig haladja meg a bevitel felét, míg a többi 
behozatal részben az Unióra, részben európai ex- 
portállamokra esik. így van ez Dél-Afrikában. 
Ausztráliában és Új-Zélandban. Még kedvezőt- 



Gyarmati kereskedelem 



- 1H8 — 



GyarmattArsasAflrok 



l(>nebb a heiyzot Angliára nézve Kanadában, ahol 
akereekedelpm. különösön az újabb vámszíTZódés 
alapján, az Epyesült-Áilamokkal oly szorossá vált. 
ho<ry ftz anyaországi teljesen má.s(xl helyre szonilt. 
Kanadának klvit<«lo is teljesen megoszlik az Unió 
••> Anjriia között. K tekintetben viszont Ausztrá- 
liával szcinix'n van Anglia kedvezőtlenebb hely- 
wHben, mert kivitelének alig egy negyedré.sze 
irányul az anyaország felé. Ez a helyzet minden- 
esetre a gyarmatok teljesebb önállóságában, vala- 
mint az anyaországtól való nag>- távolságban leli 
magyarázfttát. Az /ndúírrt/valoö-sszeköttetésnél 
más arányokat találunk. \ l)ehozatal kétharmada 
»....i:„ ---tiib^i kerül ki. míg az idegen államokra 

irmadi-ósz manwi. Ezek között eléggé 
i. .. ...... ...sszegi'ket tesz ki hazánk eukon»xpor^a. 

India kivitelét nagyrészt Kina foglalja le az 
Egyesült-Államokkal és Németorsziiggal egye- 
temben. .Angliára a kivitelből csak egj- negyed- 
rész jut. A legkisebb érdekeltsége van Angliá- 
nak mind a kivitel, mind a behozatal szempontja- 
itól a koronagyarmatoknál, ahol a gyarmati be- 
hozatalnak alig egy ötöde jut az anyaországra, a 
kivitelMl pedig egj- negyedrész. 

2. Franciaország gjannatai nagjTószt jó vevői 
az anyaországnak, ügy hogy a gyarmatok beho- 
zatala felerészben Franciaországból, felerészben a 
többi államokból származik. Kivétel csak Hátsó- 
India, hol alig egyharmadrész jön az anyaország- 
t>ól. Ha ezt is beleszámítjuk az átlagba, úgy az 
• »s8ze8 gyarmatok behozatalának csupán kétötöd 
réate eeik Pranciaországra. Egészen hasonló ará- 
nyokat találunk a kivitelre nézve. Hátsó-India 
inkább Kelet-Indiát látja el termékeivel, mint az 
annyira távoleső anyaországot, ahova alig egy- 
harmadrész jnt. Mivel a többi gyarmatok a kivi- 
telre nézve is felerészben Franciaorstógnak és 
frieréfiiben a többi államoknak szállítanak, a 
Tégsö arány itt is kétötöd, amil>ől a kisebbik rész 
esik az anyaországra. 

3. Németorszcuf viszonya gyarmataihoz sokkal 
szorosabb, mint a két másik legnagyobb gj'armat- 
állanié. .^Italában mind a behozatalra, mind a ki- 
vitelre vonatkozóan az anyaországra több mint 
kétharmadrész jut, míg a többi államokra alig 
ogy harmad. Kz természetesen nem minden gyar- 
matnál egyenlő, hanem Délnyugat-Afrikában. 
Kamerunban a háronmegyedrészt is meghaladta, 
raig viszont az Au.sztrália környékén levő sziget- 
líyarmatitkon az egynegyedrészt is alig érte el. 
Itt igen tonnészetespn a behozatal és kivitel leg- 
njigyobb része Ausztráliára esik s ez igazolja azt, 
hogy főkép a nagy távolság okozza az eltérést az 
" " "- '" Hvmat^ik között, k legteljesebben lefog- 

toi-szátr a maga számára Délnyugat- 
' -melynek exportja 9.öo,o-ban az anyaor- 
szág felé irányul, utána Kamenm következik, 
ahonnan S(l> -ut tart Németország. 

V' i>en tehát Anglia. Fríinciaország 

••>^ N ' :.: közül a legszorosabb viszonjrt 

Németui-sziig tartja gj-armataival, a legszabadab- 
b.in keri'skednok az angolok, míg Franciaország 
a középúton halad. Ez látszólag azt mutatná, hogj- 
a legkedvezőbb helyzet Németországban van. 
Azonban igen kétséges dolog az, hogj- a gyarma- 
tok kereskwlelmére és az általános gazda-sáíri vi- 



szonyaira nézve az-e a legkedvezőbb, ha az anya- 
országgal állanak összeköttetésben vagj* sem. 
Mint az egy államhoz tartozó különböző gyarma- 
tok helyzete mutatja, inkább azt kell igazságkép 
elfogadnunk, hogy a behozatal és kivitel viszo- 
nyait nem az anya4)rszághoz való jogi, ill. politi- 
kai helyzet, hanem a földrajzi és gazdasági kon- 
stellációk állapítják meg. E)zt igazolja különben 
az a viszony is, mely az anyaországok összkivl- 
tele és gyarmatkivitele között fennáll. \z 1910. 
évi statisztikai adatok alapján a gyarmatokkal 
való kereskedelem : 

Angohrszágban az összkivitelnek 29<»/o-át, az 
összbi'hozatalnak 25o, o-át : 

FravcUiorszáabnn az összkivitelnek 100;o-át,az 
összbehozatalnak 12*/,o o-át : 

NétMtországfHin az összkivitelnek */,Oyo-át, az 
ös.szbehozatalnak Ví'/o-át tette ki. Igj- tehát az 
anyaország szempontjából épen ellenkezőleg ala- 
kulnak a .szám viszonyok, mint a gjarmat szem- 
pontjából és itt Németország aránylagos feltűnő 
rossz helyzetét csakis az a körülmény igazolja, 
hogy aránylag nem régi gjarmataiban még egy- 
általában kevés a lélekszám, de még kevesebb az 
anyaországból kivándorolt képzettebb elem. Külön 
kell még röviden megemlékezni az anyaország és 
gyai-matai között fennálló vám vi.szony okról. Itt 
4-féle eljárás van szokásban : 1 . Fáwi«^//.S'á^,vagyis 
teljes vámmentes közlekedés az anyaország és 
a gyarmat között. Ezt csakis az északamerikai 
Egyesült-Államok és Japán gj-armataiban talál- 
hatjuk. 2. Egységes vámUiril'a mind az anyaor- 
szágban, mind a gyarmatokban a többi államokkal 
szemben, mig egymás között egész csekély vá- 
mot állapítanak meg. Ez főkép a francia gyarma- 
toknál van ekképen, az ú. n. asszimilált tartomá- 
nyoknál, 'i. Egyszerű vámkedvezmény a gyarmat 
és anyaország között. Ez Spanyolországban, Por- 
tugáliában, nagyrészt Angliában és Franciaor- 
szágban van így. 4. Anionom vagg szerződéses 
vámrendszer minden különö.sebb kedvezmény nél- 
kül található Németországban, Hollandiában, Bel- 
giumban.Mai napig még nagyon kétséges, vájjon 
célravezető-e a vámkedvezmény a gyarmatokkai 
való kereskedelem fellendülése szempontjából. 

Oyarmatiskolák, európai államokban az afri- 
kai gyarmatokba készülő tisztviselők, orvoeok, 
kereskedők, gazdálkodók stb. kiképzésére létesült 
intézetek. Vannak tudományos ké.szültséget nyiy- 
tók, valamint teljesen gyakorlati, gazdasági cél- 
zatnak Angol-, Francia-, Németországban éi Hol- 
landiában. 

Gyarmatjog, a gyarmatállamok jogviszonyait 
szabályozó jogszabályok foglalatja. A nenizeÖeözi 
(iy. azon jogelvek foglalatja, melyek az egyes 
államoknak g^armatbirtokaikra vonatkoi^lag 
egymá.-; között való vi.szonyait szabályozzák. 

Oyarmatkereskedés, 1. Gyarmati kereske- 
delem. 

Qyarmatositás. I. (iyarmaiügy. 

Oyarmatpolitika, gyarnuűrmdszer, I. Gyar- 
matügy. 

Gjarmattársaságok. Gy. lehetnek : 1. kereseti 
társasáirok. amelyek a gyarmatokkal való keres- 
ke<lelera fejlesztésére, a gjarmatok gazdasági kin- 
cseinek kiaknázására alakulnak; 2. olyan Gy., 



CyarmatUgry 



134 



Gyarmatügry 



amolyeknok feladata a társadalom érdeklődését 
fölkelteni a gyarmatok iránt és a gyarmatok is- 
meretét terjeszteni az anyaországban. Régebben 
a Gy. mfiködése sokszorosan túlment az egyszerű 
kereskedelmi és tudományos célokon ; egyenesen 
gyarmatok alapitásiira és megszerzésére alakul- 
tak és az anyaállam kormánya által messzemenő 
felségjogokkal ruháztattak fel, mint katonaság 
tartása, háború indítása és béke kötése stb. Az 
államokat e jogok átruházásában az vezette, hogy 
a drága bürokratikus szervezetet kereskedelmi 
szervezettel akarták helyettesíteni. Az angol 
gyarmatbirodalom alapjait nagyrészt ilyen Gy. 
vetették meg és a német kormány is a német 
gyarmatosítás első időszakában messzemenő jogo- 
kat ruházott a Gy.-ra. Mióta azonban tért hódított 
az a felfogás, hogy a gyarmatpolitika teljesen 
állami feladat, az államok ezeket a Gy.-at egy- 
másután feloszlatták v. megváltoztatták. A két leg- 
hatalmasabb gyarmattáreaság, a Holland-Kelet- 
indiai Társaság és a Brit-Keletindiai Társaság 
1795., illetőleg 1858. szűnt meg. Egyes régi Gy., 
mint a Hudson-öböl társaság és a Nigéria-társa- 
ság, mint közönséges kereskedelmi társulatok még 
ma is fonnállanak. 

Gyaxmatügy. Gyarmatok alatt a mai fogalmak 
szerint olyan tengerentúli területeket értünk,ame- 
lyek valamely előrehaladottabb államnak igazga- 
tási fensőségoalá, illetőleg az utóbbitól függő vi- 
szonyba kerülnek.Régen a gyannatosítás abban je- 
lentkezett, hogy a gyarmatosító állam népe vala- 
mely lakatlan területet benépesített, sőt ott esetleg 
önálló állami szervezetet is létesített. Ez az eset a 
modern gyarmatpolitikában nem fordul elő. Ma a 
gyarmatpolitika az állami tevékenység körébe 
tartozik ; a gyarmatosító állam a tengerentúli te- 
rületeket gazdasági vagy katonai túlsúlyával 
vonja fenhatósága alá világgazdasági és világ- 
politikai céljai érdekében. Gyarmatosít<i államo- 
kat már a legrégibb időben találunk ; különösen 
nagy tevékenységet fejtettek ki a gyarmatosítás 
terén a föníciaiak és a görögök. A középkorban 
az olasz városok, továbbá a német Hanza alapí- 
tottak számos gyarmatot. Igazán nagy jelentő- 
ségre a gyarmatpolitika a XVI. sz.-tól kezdve 
emelkedett, mikor különösen Araerika, Ázsia, 
niajd Ausztrália voltak a gyarmatosítás célpont- 
jai. Az újkori gyarmatosításban először a spanyo- 
lok és portugálok vitték a vezérszerepet, akik 
Amerikában és Kelet-Indiában óriási gyarmatbi- 
rodalmakat alapítottak. Később a hollandok, fran- 
ciák és angolok nyomultak előtérbe, akik közül 
az utóbbiak ma az első helyen állanak. Német- 
ország a múlt század utolsó negyedében lépett a 
gyannatosltó államok sorába.' Sorrendbon az 
utolsók a gyarmatokkal bíró államok közöttOlasz- 
ország, Belgium, az Kgyesült-Államok és Japán. 
A gyarmatosítás hasznát különösen a merkanti- 
listák 0- MerkantíHzmm) hangsúlyozták ; későb- 
ben a gyarmatosítást mint költséges vállalkozást 
sokan rosszalták, újabban azonban Ismét minden- 
felé nagy buzgalom észlelhető a gyarmatosítás 
terén. A gyarmatokat fekvésük és az anyaország- 
hoz való viszonyuk szempontjából igen külön- 
bözően szokták osztályozni. Rendeltetésük szerint 
meg szokták különböztetni a mezőgazdasági, ke- 



reskedelmi és tropikus gyarmatokat, melyek gaz- 
dasági célokat szolgálnak ; ezeken kívül vannak 
katonai, büntető, hittérítő stb. gyarmatok is. Meg- 
jegyzendő, hogy ezek a megkülönl)öztetések a 
modern gj'armatpolitikában mindinkább elmo.^?ód- 
nak és elvesztik gyakorlati jelentőségüket. 

Az anyaállamhoz való viszony szempontjából 
megkülönböztetjük : 1. a tulajdonképeni gyarma- 
tokat, ezek valamely államnak olyan tengerentúli 
birtokai, amelyek adminisztratív szempontból az 
utóbbinak teljesen alá vannak rendelve : 2. védő- 
területeket, ezek magánosok, vagy benszülött fe- 
jedelmek igazgatása alatt álló országok, melyek 
az anyaállara messzoraenő ellenőrzése alatt ál- 
lanak; 3. érdekterületeket, melyeknél közigaz- 
gatási felsőség nélkül nemzetközi egyezmények 
biztosítják a gyarmatosíts állam igényeinek első- 
ségét. Régebben a gyarmatosításnak gyakori for- 
mája volt, hogy az anyaállam felségjogainak gya- 
korlását raagántáreaságokra bízta (1. (iyarmattár- 
saságok), újabban azonban a gyarmatosítás és a 
gyarmatok igazgatása csaknem kizárólag az ál- 
lami tevékenység körébe tartozik. A gyarmatok 
igazgatása a legtöbb gyarmatosító államnál kü- 
lön szervek, gyarmatügyi minisztériumok, hiva- 
talok útján történik. Kivétel Angliánál India, 
melynek közigazgatása az indiai hivatal kezében 
van összpontosítva, Franciaországnál Algéria és 
Tunisz, melyek közül az első a belügj'miniszté- 
rium. a második pedig a külügyminisztérium ha- 
tásköre alá tartozik. Németországban a Gy.-i hi- 
vatal a külügyi hivatal egyik főcsoportja. A gyar- 
mati közigazgatás külön típusa gyanánt említen- 
dők meg az úgynevezett önkormányzati gyar- 
matok, melyeket az anyaország széleskörű politi- 
kai jogokkal ruház fel és amelyek az anyaország- 
gal szemben mindinkább egyenrangíisági, szö- 
vetségi viszonyba kerülnek. Ilyenek az angol 
gyarmatok közül Kanada, Ausztrália, Új-Zé- 
land és Dél-Afrika. Egyes önkormányzati gyar- 
matoknál, mint pl. Kanada, az önállóság addig 
megy, hogy külállamokkal is kötnek külön szer- 
ződóseket. 

A gyarmatok haszna leginkább azon forgalom 
ban rejlik, amely az anyaország és a gyarmat kö- 
zött kifejlődik. A viszony alapja a legtöbb esetbon 
az, hogy a gyarmatok élelmiszereiket v. nyerstei'- 
mónyeket szállítanak az anyaország számára, 
utóbbi pedig a gyarmat fejlődésével ott ipari ter- 
mékeit helyezi el. így az anyaállam gazdasági 
tekintetben bizonyos mértékig önállóságra tt>sz 
szert a külállamokkal szemben. A gyarmatalapi 
tás sikerének egyik főbiztosítéka a gyarmatosítás 
kellő előkészítése. Eltekintve a fölméréstől és a 
földbirtok felosztásától, egyik legfontosabb fel- 
adat az utak építése. Gondaskodni kell továbbá a 
kellő bovándorh'isról, a tulajdonrtnidszerről, ra- 
lamint jv benszülöttekkel szembon fennálló viszoiii' 
rendezéséről is. 

Ezidószerint az egyes államok gyarmatbiro- 
dalma (1910) a következő : 

Angltft 29.182,149 km!. S51.268,09» tólek 

ebböl Kelet- IndU 4.860,000 • 896.618,000 • 

többi áxsini firvamatok 888,290 < 6.827 SS3 • 

afrikai • 5.810,070 . 82.825,17« • 

iimerlk.ni ■ 10.884,086 • 9.885.9:!:. • 

auMtráliai • 8.226.084 . 6.121.761 • 



GyarmatUffyl kongresszus 



136 — 



GyászbOflrarak 



PnywiMfHác S83&,7«7 kait. S9.«M.758 létok 

•bMI AJgorU -. (190,000 • &.t&8,061 • 

Tuln 1«7,400 . 1.92»i.650 « 

Háta6-IMU»_ 6M,70O . 16.St6.06» . 

líémrtblfOd»Iom - ._ ... tM7,iai < •■'— leoo • 
Bellám (Koaco) ... _ ... M8a,800 • 00 • 

UolUndia _ S.045,M7 • -H • 

Portocáli*. _ t.OM.867 • /.saD.alS • 

■Cjreaftlt-ÁÜuiok iMéJU» • 8.908,866 • 

Oíamonmém 46tJUO . 679,661 • 

Japán 188,706 • 1SJ68.747 • 

I>áBÍ» „ „ „ m,&16 . 190,890 • 

8pM7o)ami« aM,7t8 • 801,898 < 

hvéalomi. RoMher ud SanukMh, Kolonlen, KolonUlpolicik 
E. Auwaadenuir. >• k<«d. 1886; HorrU, Tbe bistory of 
i'olOBiutioa, 190);): LMojr-BMaUem, Coloal>atiua an XIX. 
■iteie, NouTMu dictioiaaira 4'é«oiioaie polítique; Rohrbach, 
Die Koioaie. 1907 ; Zoepl. KokaiM ud Koioalaipoütik. Haad- 
wttrtertnich der SUaUwlMenaohaften, S. kiad. 

Gyarmatügyi kongreassns, gyarraatügyi vo- 

I i\t tudományos, részint politikai 

K<>t tárgyaló kongresszus. Néraet- 

ui>/;.igbaii Biilinben gjült össze három (iy. az 

190J., liK)5., 1910 évben. 

Gyármoiüdisok, I. Munkások. 

Gyáros, valamely gj'ár vagy ipartelep tulajdo- 
nosa. 

Gyártási számla, 1. Uzemszámla. 

Gyártmányadó jár az olyan adótárgyak után, 
amelyek nagyban és kevés helyen termelhetök, 
hog>' az ellenőrzés és adóbeszedés könnyű és olcsó 
lehessen. Kivethető nyers anyag, félg>'ártmányok 
vagy kész ipari tennékek után. A nyers anyag 
utáni üy.-nak az a nag>' elónye, hogy az adókö- 
teles tárgy mindjárt a termelés elején esik adó 
alá és a további ellenőrzés a termelést nem ter- 
heli, ellenben hátrányosan befolyásolja az ipar- 
cikkek minőségét, mert a gyáros inkább a nagyobb 
mennyiségre, mint a jobb minőségre törekszik. A 
kész termékek utáni Gy. azonban lehetővé teszi az 
adótételek nt>k n termékek minőségéhez is igazodó 
megá' ' íyártmány adóval találkozunk az 

itala(i' -z, söradó), ásványolaj-, cukor-. 

dohányadukual stb. 

Gyász, valamely közelálló v. tisztelt egyén el- 
hunytakor az emberben támadó veszteségérzet 
kedélyállapota, valamint az ebből eredő szokások, 
viselet, stb. megállapodott formái. Úgy a kedély- 
nyilvátiulás, mint a hagj'ományok legerősebb ki- 
fejezést a kiterített holttest előtt és a nyilt sír- 
nál öltenek, de később is. hos.szabb időre jelét ad- 
juk veszteségünknek. Amott siratóénekekel hal- 
latnak az elmaradt népek épúgy, mint a {mlgáro- 
soltak. A görögségben fenmaradt az Adonis-, 
Linos- ée Maneros^alok emléke ; szíriaiak és 
egyiptomiak szertartásos dalai belekerültek a kat. 
í'L'^yházba, mint requiemek (1. o.). Az egy.szerú 
ii<[) sirató asszonyokat szerződtet, kiknek eseten- 
kint módosított énekei a népköltés legmegraga- 
dóbb Urai termékei ; híresek a dél-olasz larmien- 
ío-k és a korzikai vocero-k szilaj fájdalomkitö- 
réseikről. Általában minél primitívebb a nép. 
Gy.-a annál szenvedélyt»sebben tör ki belőle. En- 
nek oka abban rejlik, hogy kezdetleges fokon a 
halált nem tartják mindenkit érő. közös sorsnak, 
hanem valamely gonosz szellem v. ellenséges 
indulatú egyén megrontó hatásának. Utóbbiból 
ered javart>szt a véH>osfizú szokása (1. o.). mikor 
a vesztesek bűnbakot keresnek s babonás szer- 
tartások ntalásával találnak is : vagy ha nem 



találnak, a bűnös helyett más valakit: boszor- 
kánynak tartott vénasszonyokat, rabszolgát v. 
javas kuruzslót áldoznak fel. Nem zavarandó 
ezekkel össze a barátságból, ti.szteletből történő 
halotti áldozat, mikor mintegy kísérőül, környo- 
zetkép, az elhunyt jövendő élete sorának kelle- 
messé tételére hozatnak emberáldozatok ; észak- 
amerikai indiánus törzseknél gyakori, hogy puszta 
barátságból lesznek az elhalt sírján öngj-ilkosokká 
a társai. Az indus özvegj'ek máglyahalála férjük 
elhamvasztásával egyidőben szintén idetartozó 
szokás. A visszamaradottak mindenütt gyilkost 
kereső gyanúja néha annyira megy. hogy saját 
magában leli meg okát egynémely családtag a 
halálesetnek ; ilyenkor vagy feláldozza magát, v. 
ha vétkét kisebbnek látja, öncsonkítást végez 
magán. Ennek töredékes formái a ruhák meg- 
szaggatása, mell és arc véresre karraolása, stb., 
ami kivált a régi Egyiptomban és nyilván tő- 
lük átvéve, a zsidóknál volt széltében elterjedve ; 
de a görögök és rómaiak is ismerték. Keleten és 
a görögségben, hol a szakáll és haj féríldísznek 
tekintetett, mindkettőt lenyírták, viszont az ellen- 
kező divatú Rómában megnövesztették Gy.-uk 
jeléül. A Gy. színei különfélék : a görög és római 
nép sötét köntösben gyászolt, ezzel szemben a kat. 
egyház oly érveléssel, hogy a fekete szín viselője 
mintegy tüntet azzal, hogy nem hisz a jövendő 
üdvezülésben, a lila színt rendelte annak; az 
ó-egyiptomiak sárga, az indusok fehér, a kínaiak 
is fehér és kék színekben gyászolnak. A mai 
Európában is, bár általános a feketében gyászo- 
lás, különösen a szlávok s ezek hatásának kitett 
népek (nálunk is !) vidékenkint a fehér színt tekin- 
tik a Gy. színének. A Gy. időtartama szintén 
különböző. Attikában 30 napos, Spártában 2 hetes 
volt a magánfelek Gy.-ideje; az özvegyi Gy.-évet 
a rómaiak honosították meg. főkép arra való 
tekintettel, hogy az elhalt utódai pontosan meg- 
állapíthatók legyenek. V. ö. W. Tegg, The last 
act being the ^eral rites of nationis and indivi- 
duals (London 1878) ; R. Andree, Ethnographische 
Parallelen I. k. (Stuttgart 1878) ; BiUky Zsig- 
mond, Adatok a fehér gyász viselet elterjedésé- 
hez (Kthnographia, 1910. évf.). 

Gyászbeszéd. A protestáns egyházban minden 
vallásos cselek vénynél egyik elnmradhatatlan kel- 
lék lévén az oktatáis, alkalmazzák ezt a temetések- 
nél is ; ma ugyan már, kivált a városi gyülekezetek- 
nél, többnyire csak a háznál és simái mondanak 
alkalomszerű imát és beszédet, de még a múlt szá- 
zml első felében is mi^dnem kivétel nélkül min- 
den meglett korú egyén koporsója felett, és pedig 
néhol a templomban, néhol a temetőben épített szí- 
nekben rendes prédikációkat tart<)ttak ; hajdanta 
az erdélyi fejedelmek és országnagyok koporsója 
felett, avagy azok emlékünnepein pedig két-há- 
rom prédikációt is mondtak. .\z ily beszédeket 
vagy halotti prédikációkat szokták Gy.-nek ne- 
vezni, de úgy nevezik a halottas háznál manap- 
ság tartani szokott, rövidebb s nem prédikáció- 
szerfl beszedőket is. 

Oyászbogarak (Melanosomafa, &uat), a külön- 
izesek alrendjébe tartozó, sok fajból álló bogár- 
család. Színük többnyire igen sötét, vagy fekete, 
szárnyfedeleik g>'akran össze vannak nőve, sőt 



Cyászcincér 



— 136 



Gyávasáfir 



soknak csak durványosan kifejlett szárnyai van- 
nak. Sötét helyeken, szemét és rothadó anya- 
gok között élnek s többnyire kellemetlen bűzt 
terjesztenek. Ide tartoznak a hüzbogarak (Blaps) 
ée az általánosan ismert poszogó (Blaps mortisaga 
L.), mely házainkban, pincékben s más sötétebb 
helyeken alkalmatlankodik; valamint az álca 
állapotában az éneklő madarak et<>tésére szol- 
gáló, de különben az élóskamarában kártékony 
litztbogár (Tenebrio molitor) íh. 

Gyászcincér (Motimus funeretis Muls., áiut), 
2Ő—S cm. hosszú, zömök termetű, testhosszánál 
alig hosszabb csápú bogár. Színe fekete, testét 
igen flnom szürkésfehér szőrözet borítja. Szárny- 
fedői durván szemcsézettek s feltűnő rajtuk két- 
két bársonyos sötét-fekete fénytelen folt. Meg- 
lehetős gyakori hazánkban is, főleg tölgy- és 
csererdeinkben. 

Gyászcipms (nüv.), 1. Dacrifdimn. 

(Jyászév (annm Itidíis), & római jogban és 
ennek mintájára a kánonjogban, a házasság meg- 
szűnése után következő egy év, melynek tar- 
tama alatt a nő nem mehet férjhez, nehogy az 
esetleg születő gyermek a^a kétséges legyen. 
Mai házassági jogunkban a Gy.-nek a várakozási 
idő akadálya felel meg (1. Házassági jog). 

Gyászévtized, így szokták nevezni a magyar 
prot. egyház történetében az 1671—81 között levő 
tíz évet, amidőn a magyarországi prot. lelkészeket 
és tanítókat azon üiügy alatt, hogy a Nádasdy- 
Zrinyi-féle összeesküvésnek ők is részesei voltak, 
KoUonics Lipót a pozsonyi kiküldött bíróság elé 
idéztette, s azok egy részét hitök vagy hivataluk 
Ó8 hazájuk elhagyására kényszerítette, más ré- 
szét a nápolyi gályákra rabokul elhurcoltatta és 
az ekként lelkipásztorok nélkül maradt protes- 
táns gyülekezetek különféle módon nyomorgattat- 
tak, — mígnem az 1681-iki soproni országgyűlés 
ezen zaklatásokat, legalább nagyjából, megszün- 
tette. 

Gyásziák, szomorú fák (növ.), csüngöágú fák, 
melyeket mint szimbólumot sír fölé szokás ül- 
tetni. Hatás V. változatosság kedvéért parkban és 
kertben is láthatni Gy.-at. A Gy. főleg terme- 
tükkel, lombjukkal és nem a virágjukkal hat- 
nak. Legszebbek a vókonyvesszős és keskeny- 
lovelü Gy. Klasszikus példa a szomorú vagy 
bánatos fűz (Salix hahylonka L.) s néhány más 
fajrokona, valamint az égfolé tornyosodó ciprusfa 
is, mely nem csüngő ágával, hanem komor külse- 
jével hasonló hatást kelt. A ciprust most a te- 
metőben a thuja is pótolja. Szép a qyásznifirfa, 
t^gyászfenyS, különö.spii pedig a fenór szomorú 
rúna, míg a gyászkőrisfa csak vénebb korá- 
ban veszti el merevségét. A kerti Gy.-at közönsé- 
gesen jíewiiíZa (a. m. csüngő) névvel jelölik. Ilyen 
még a Sophora Japonica petulula, az aranyzápor 
(Labumum), galanJbborsó, lepényfa, a meggy és 
OBerearnye, galagonya, berkenye, kecskerágó, a 
waglb nyárfa, bükkfa, gyertyánfa, mogyoró, mo- 
csártölgy, a kecskefüz, a szil és boróka. Á kerti Gy. 
többnyire idomítás útján támadtak. 

(Jyáazlityol, katonaságnál a tisztek, lelkészek 
ti« katonai tiszívi.sojók a fő-, udvari és országos 
gyász elrendelése után a bal felsökiirt körülfog- 
laló, 10 cm. széles Gy.-t a .szolgálati szabályzat 1. 



részének 413. és -414. pontjai szerint v. csak szol- 
gálaton kívül, vagy szolgálatban is viselik. A ro- 
konaikat gyászoló tisztek a Gy.-t csakis szolgá- 
laton kívül viselhetik. Ezenkívül .szintén a szol- 
gálati szabályzatban említett esetekben a kard- 
bojtok, illetőleg a kardhüvelyek (kardbojtot nem 
vi.selő katonai tisztviselőké) és a tábornokok ara- 
nyos övei Gy.-lal vonatnak be. Bizonyos esetek- 
ben a csapatok zászlóira és a vár, erőd vagy lak- 
tanya lobogóira is Gy. függesztendő. 

Gyászinduló, I. Induló. 

Gyászjelek, 1. Gyász. 

Gyászkeszeg, a fekete keszeg (Tinca vulgai-if 
Cuv.) népies neve a Balaton vidékén. L. Compó. 

Gyászmagyarok, magyarkák vagy gyasz- 
vitézek, azok a menekültek, kik a 955 aug. 10. 
vívott augsburgi csatából megfutamodtak. Csak 
heten érkeztek haza. Mivel a többivel együtt hősie- 
sen halni nem akartak, a nemzet minden javaik- 
tól megfosztottan szolgaságra kárhoztatta és csúf- 
nevekkel illette őket. Nemcsak maguknak, hanem 
még gyeimekeiknek, unokáiknak is sátorról sá- 
torra járva kellett koldulniok, míg végre Szt. 
István megszánta s Esztergomban a Szt. Láaár 
klastromába helyezte őket. Ezentúl Szent Lázár 
szegényeinek nevezték a Gy.-kat. V. ö. Chronicon 
Budense, 1838. évi kiadás, 45. 1.; Tóth Béla, 
Mendemondák. 

Gyászmező, 1. Kis-Küküllö. 

Gyászmise, 1. Bequiem. 

Gyászos (esat.), a fenséges egy neme, rokon a 
tragikussal. 

Gyászoska (növ.), I. Nonnea. 

Gyászpillangó (Vanessa nntiopa L.). a nap- 
pali lepkék hymphalidae csalá<ljába tartozik. 
Bársonyszerú szárnyai sötét kávébamák, széles Jl 
kénsárga szegéllyel, ez előtt végig egy sornyi kék V 
foltokkal, az elülső szárnyszegélyen a csúcshoz kö- 
zel két fehér folttal. Szárny térj edelem : 55—76 mm 
A Közép-Európában mindenütt előforduló pille 
nálunk is országszerte gyakori jún.-tól októberig, 
majd áttelelvén, tavasszal márc— áprilisban. Her- 
nyója fekete szlnú, rozsdavörös háti foltokkal és 
fekete tüskékkel; a nyír-, nyár- és fűzfán él. 
Bábja barna v. szürke színű. 

Gyászpiritó, az édesvízi szivacs népies neve. 
Az édesvízi szivacsokat hazánk sok helyén össze- 
gyűjtik, kiszárítják s zsiradékkal összekeverve 
arcpirosít<')nak és csúz ellen orvosságnak hasz- 
nálják. L. még ['izigi/öngy. 

Gyászruha, 1. Gydsz. 

Gyászvirágok (uöv.), általában sötétlila v. egé- 
szen fekete szinű vinVgok, melyeknek a látása 
bizonyos szomorkodó v. bánatos érzést támaszt. 
Ilyen az árvácska, a gyászvirág (1. Scalnosa), a 
gyászoska. feketi* mályva, sötét georgina stb. 
Gyá.<;zkusz(>rúba kötik. 

Gyászvitézek, i. Hyászimigyarok. 

Gyász-zsolozsma, I. Nagyhét. 

Gyaur (arab-tür.), ebből : ííafir a. m. istentagadó, 
hitetlen : a törökök így gúnyolják a nem-moham- 
medánekat. 

Gyaur dag, 1. Amantis. 

Gyávaság. A veszélyektől, bajoktól való fé- 
lelemnek az a foka, midőn, ha egyébként köteles- 
ségünk volna szembeszállni velük, leküzdésükre 



Cyegytts4ny 



137 



OyémAnt 



törekedni, ahelyett niegbálrálank s inkább el- 
tűrjük a k'> alíizatot. A félelem még nem Gy., 
iiikÁM) toiiitik n(>m függő érzelem ; a Oy. ott kez- 
•iödik, iniiiöa a félelém akaratunkat, cselekvő 
)>rönket oly eaetekben is megbénítja, melyekben a 
becsület, a kStotosség azt parancsolja, hogy a 
félelem ellenére is osáekedjUnk. liegnagyobh hu- 
morral fenti 8hakeq>eare h (ly.-ot FaLstaff alak- 
jában. 

A kaiomuágml Gy.-ban válik bűnössé as, aki 
8^|ál Mktomága iránti aggodalomból az ellonség- 
gel SHHDibeii nem oly fokú ellentállást fejt ki, 
mint amilyenre siolgálati kötelmeinél fc^va köt«^ 
le« és amilyenre képce, vagy aki a veszélyt köte- 
leaségeUeneeen kerüli, vagy — bárcsak szavak 
vagy jel* által is — oly érzületeket nyilvánít, 
melyek másokban bátortalanságot előidézni alkal- 
masak. Háboniban a magát gyáván visi>lö kato- 
nákra vag> csapatokra mérendő büntetési nemek 
a IX. hadicikkbi^n soroltatnak fel. 

Athénb*>n a gyávát rendszerint arra ítélték, 

ho»íy 8 napig női ruhában kelfett a vásártéren 

'"'- Spártában spártai nőnek nem volt szabad 

ihoz férjhez mennie s azonkívül mindenki, 

uM.el találkozott, megüthette anélkül, hogy ez 

ellen védekeznie szabad lett volna. Könnyebb fel- 

ismerhetés céljából tarkán foltozott ruhát kellett 

viselnie s szakálát csak félig volt szabad meg- 

nyimia. A rómaiak megtizedeléssel büntették a 

-'yávákat. valamint a gyáván viselkedő egész 

'sztairokat is. A germánok a gyáva embert élve 

t<»mették el. 

Gyegyeaény (azelőtt : Gyigyisentf), kisk. Bihar 
vm. vaí«kohi j.-ttan. (i9io) 1514 oláh lak. ; u. p. és 
H. t. Rény. 

Qyehenn*. 1. Gé-Hin»om és Pokol. 

Gytycaa. 1. Géza. 

Qyeke. kisk. Kolozs vm. nagysármási j.-ban, 
lato! 8víí» oláh és magy. lak. ; u. p. Mocs. u. t. Kis- 
sarmás. 

Gyékény (■ov.), 1. Tífpha. 

Gyékényes, kisk. Somogy vm. csurgói j.-ban. 
(1910) 2i^*i7 ni2igyar lak., fontos vasúti csomópont 
a m. kir. államvasutak Imdap^-fiuraei vonalán, 
ahová a déli vasút csomópontja Zákányból he- 
lyeztetett át : van posta- és táviróhivatala. L. még 
AlsóffUfkénym. Felsöfjijékényes, Kvtfft/ékényes. 

Gyékényes háló, g} ékénybőí készült úszókra 
függesztett öregháló. 

Gyékényíélék (növ). 1. Ti/phaceae. 

Gyékényíonás, nagyon elterjedt háziipari ág, 
aieiy .sást és háncsot dolgoz fel, részint dísz- 
tárgyakra, részint gyékényponyvákra és ú. n. 
szatyrokra. R háziiparág hazánkban leginkább 
Maros-Torda, Pest-Pilis-Sol^Kiskun, Besztercze- 
Naazód és Szatmár vm.-ben van elterjedve. Maros- 
T> .Illa vm.-ben különösen F'ele, Szabéd, Csávás és 
H. /..kölpény k(>zségekben fizik ezen iparágat igen 
nagy mértékben, ieírínkább szatyrok készítésével, 
melyek nagy kiviteli cikket kcjKíznek Németor- 
szágt)a és Amerikába. Finomabb cikkekot készíte- 
nek Szatmár vármegyében, melyek országszerte 
naíryonel vannak terjedve. A gyékén>-fonatokat 
kii! nféleképen kombinálva használják kosárfo- 
iii^ra is, valamint műiparilasr feldolgozva dísz- 
tárgyakra. L. még Háziipar. 



Gyékényszár (tolnia, patitímzái, lat. calamus, 
nov.), a szalmaszárhoz hasonló hosszú sz^, de 
belsejében laza szövet van. nem csöves, leveleket 
csak az alsó részén fejleszt, miért is feljebb büty- 
kei nincsenek. Ilyen a káka, gyékény szára. 

Gyekés, köz.>iég, I. (íyököft. 

Gyelekovec. község, 1. Gjelekovet: 

Gyelo ( Gelo, Gyalu}, a Névtelen Jegyző szerint 
az erdélyi vlachok ura. kit a 2ő. fejezetben (iy.-nak, 
azaz gyarlónak nevez (Dux . . . Gclou minus esset 
tenax). Ghélo azonban avar nyelven sót jelentett 
(Ethnographia, 1897. 259.). A Névtelen szerint 
Tuhutum a Meszes-kapim át Erdélyre törvén. Rá- 
kos és Hidalmás közt Gy.-t tökéletesen megverte, 
s a Kapus vize mellett megölte, mire a vlachok 
Esküllőnél hűséget esküdtek Tuhutiminak. Bi- 
zánci és más források nem szólnak róla. 

Gyémánt (lat. és gör. adamas vagj'is legyőz- 
hetetlen, nagj- keménysége miatt : 1. a képm^llék- 
letet és a Drágakövek cikk .tzínes képnieÚékletét), 
a szabályos rendszerben kristályosodik (oktaéder, 
rt)rabdodekaé(ler, negyvennyolcas), többnyire le- 
gömbölyödött lapokkal ; szabad v. benőtt kristá- 
lyok ; ritkán vaskos rostos v. szemcsés v. porózus 
halmazok és ekkor többnyire sötétre színezve (bort 
és karbonado). Kitűnően hasad az oktat-der lapjai 
szerint, k legkeményebb ásvány. Víztiszta, szürke, 
barna v. sárga, fekete, vörös, kék és zöld. Fény- 
törése igen erős, törési együtthatója n = 2-Í0735 
vörösre,n = 2 46476 ibolyára, diszperziója 005741 
igen tekintélyes ; erős fénytörésének és diszper- 
ziójának köszöni tüzét és színjátékát. Tisztára 
szénből áll, a közönséges vegyiszerekben oldha- 
tatlan és ellentálló ; a levegőn széndioxiddá ég el : 
oxigéntől mentes légkörben hevítve lassan gra- 
fittá alakul. Hosszabb ideig tartó megvilágítás 
után némely Gy. a sötétben foszforeszkál. több- 
nyire másodlagos fekvőhelyen találják korund, 
epidot. anatász, cirkon, rutil, andaluzit. spinell, 
gránát és neme.<fémek társaságában; a kőzet, 
amelyben előfordul, rendesen homok, homokkő, 
kongloinerát Legrégebben ismertek az indiai 
fekvőhelyek, a DekáJi-hegység keleti lejtőjén; 
ezek a bányák most már meglehetősen kimerül- 
tek. Régi, valószínűleg szilur-kori homokkőben, 
konglomerátokban ("s a folyót^jrmelékbe-i találják. 
Madras tart(»niányban. Bellary vidékén pegmatit- 
ban (gnájszban) is előfordul rubin és zafír társa- 
ságáén. Jóval jelentéktelenebb a Bomeo-szigeti 
előfordulás. Kraziliában Minas Geraes és Bahia 
tartományokban találják a Gy.ot (felfedezték 
1727); ma már itt is csökkenőben a bányászat. 
A Gy. anyakőzete Braziliában az itakolumit nevű 
hajlítható homokkő és az ebből keletkezett kon- 
glomerát (ca.-icalhao, tapanhoacanga). Kiséró ás- 
ványok barna titán- és vastartalmú ásványok (u. 
n. favas', a. m. barna borsó és hab), tvarc, jászpisz, 
turmalín, krizoberill, nitil. cirkon, magnetit. pi- 
rit, arany. [ r a karbonado v. 
fekete Gy. nyű. íinornssemfl 
tömött, nem ^ es nagyobb kemény- 
séggel (fúr"- -^ rongok számára külö- 
nösen alkaliiia.<-i, iciKtji i.íiniából származik. A ftorí 
gömWjs kristályos durva foliilf>tü<íy. Hraziliában 
íőOév alatt 13 millió karát (26 q) Gy.-ot bányász- 
tak 400 millió K értékben. A homok- és kavics- 



Gyémánt 



— 138 — 



Gyémánt 



ból iszapolás, mosás és válogatás útján keresik 
ki a Gy.-ot. Újabban Brit-Gajánaban (Dói- 
Amerika) is akadtak Gy.-mezőkre, még pedig a 
brazíliaiakhoz hasonló körülmények között. Lapp- 
land és Oroszország határán is találtak Gy.-ot a 
homokban, számos más ásvány tarsaságában ; 
kereskedelmi szempontból ez előfordulás igen je- 
lentéktelen, de annál nagyobb a tudományos fon- 
tossága, mert a Gy. csakis a gnájszt átszelő szá- 
mos gránit ós pegmatittelérből származhat. Sötét 
.szin(í Gy.-ot találtak sok meteorkő- és meteor- 
vasban is. így aNovo-Urei(1886szept. 10., Orosz- 
országban), Carcote (Atakama, Chile), Magura 
(Árva vm.), Canyon Diablo (Arizona), Cubella 
(Spanyolország)-meteorhullások mind tartalmaz- 
nak Gy.-ot. A meteoritokban, található grafit 
gyakran a Gy. kristályalakját mutatja (ú. n. Clif- 
tonit) ; valószínű, hogy esés közben a Gy. a nagy 
felhevülés miatt graílttá alakult át. 

Az Urai-hegységben Adolphskoi aranymosó- 
ban Bissersk közelében a homokban eddig vagy 
150 víztiszta Gy.-ot találtak. Elszórtan az Ural- 
nak még más pontjain is akadtak Gy.-ra. Eddig 
16 ponton 222 Gy.-ra bukkantak. 1850 óta isme- 
retes a Gy. az ószakamerikai Egyesült-Államok- 
ból. A legnagyobb 23V4 karát súlyú. Aranytar- 
talmú homokban másodlagos fekvőhelyen talál- 
ják Kaliforniában, az Appalachok láncában, a 
Felső- és Michigan-tó között, Arkansasban ere- 
deti fekvőhelyén vau (felfedezték 1906 aug. 1.), a 
kőzete peridotit (mint Dél-Afrikában). Némileg 
számbavehetök az ausztráliai Gy .-mezők, ame- 
lyeket 1851 óta isméinek. Egyrészt az arany- 
mosókon, másrészt az ónkömosókban találják a 
Gy.-ot. A mosók Új-Dól-Walesben és Bingera 
környékén vannak, utóbbi helyen szerpentinnel 
függnek állítólag össze, ópúgy, mintaKapföldön. 
Legfontosabbak ez idő szerint a délafrikai Gy.- 
mezők. A forgalomban levő Gy.-ok s/io része on- 
nan kerül ki. Ezek az ú. n. kapkövek. Dél-Afriká- 
ban a Gy. nemcsak a folyó törmelékben, hanem a 
karooformációban kürtő- vagy kráterszerű mé- 
lyedésekben is terem, amelyek az Eifel-hegység 
maarjaira emlékeztetnek. Ezek a kráterek sár- 
gás-kékesbarna földdel vannak kitöltve. Ennek 
t^imoge túlnyomórészt szerpentin szerű anyagból 
áll, amely egy peridotit(kimberlit)-erupti"vközet 
mállásából keletkezett, cementje hasonló anyag 
és közte sok karooformációbeli törmelék van. Ez 
az ú. n. bloue ground, amely tehát egy mállott 
eruptív kőzet t^irmolékéMl (kimberiit)és az áttört 
kőzetek darabkáiból áll. Ez a Gy. anyakőzote. Az 
még kérdéses, hogy a Gy. ebben a kőzetben ere- 
deti kiválás-e, vagy pedig a mélységben van a 
Gy. anyaközete ós az eruptív kőzet az erupció 
alkalmával a Gy.-ot magával felhozta-e, vagy 
pedig az áttört karooformációbeli széntartahni'i 
palákból kelotkezett-o a Gy. A bloue ground-tól 
áttört rétegek vízszintesen települnek és alulról 
felfoié a következő rétegekből állanak: fekete, 
kénben gazdag pala. kvarcit, amelyekbe diabáz- 
ti'léivk törnek be. A Gy. eloszlása meglehetős 
szabálytalan a blouo groundban ; kisérő ásványai 
ilmenit, magnetit. kromit. gránát, ensztatit, öli- 
vln, cirkon, topáz, stb. A kap-Gy.-ok tekintélyes 
nagyok és kissé a sárgás-barnásba hajlanak. A 



feketések emlékeztetnek a bortra, szövetük kri.s- 
tályos, a hasadásuk kissé rosszabb. A bányák 
2 félék : 1. vizes bányák, vizek közelében kavics- 
rótogekben,amelyeknéha tekintélyes vastagok (12 
m.) ós a 2. száraz bányák, amelyekben iszapolá>< 
nélkül, szárazon szemelik ki a Gy.-okat a törme- 
lékből. Az 1892. évig 51 millió karát (10500 kg.) 
Gy.-ot aknáztak ki. Ez a mennyiség megtöltené 
egy ládát, amelynek hossza, magassága és szé- 
lessége körülbelül IV2 m. lenne; értéke pedig 
körülbelül 1500 millió koronát tesz ki. Azokat a 
Gy.-okat, amelyeknek nyers alakja olyan, hogj 
nagyobb veszteség nélkül lehet őket csiszolni, 
briíliánsokká dolgozzák fel, a vékonyabb dara- 
bokból rózsákat (rozetta) csiszolnak. A technika 
jelenleg sok helyen alkalmazza a Gy.-ot: mik- 
roszkóplencséknek, üvegvágásra, az üvegen való 
írásra, csiszolásra, kemény kőzetekben való fú- 
rásra. Híres nagy Gy.-ok : Az indiai Gy.-ok kö- 
zött legnagyobb a Nagy-Mogul, amelyet 1655. 
Tavernier látott Indiában : súlya 280 karát (ere- 
deti súlya azonban 787 karát volt) ; jelenleg állí- 
tólag a perzsa sah birtokában lenne. A Kohinoor 
jelenleg az angol korona kincsei között foglal 
helyet, súlya 186 karát volt, de célszerűtlen alakja 
miatt átcsiszolták, jelenleg 106 karát, értékét 
2 millió koronánál többre becsülik. Az orosz ko- 
ronakincsek legértékesebbje az Orlow, 194 karát 
súlyú, azután a Hegyek Holdja (120 karát), a 
Sarkcsillag (40 karát), a Sah (86 karát). A híres 
Tavernier táblája (242 karát) még a XVII. sz.-ban 
eltűnt. A Régens súlya 410 karát volt, most a 
csiszolás folytán 136: a francia koronakincsek 
egyike. A Florentiner a bécsi Hofburg kincsei kö- 
zött foglal helyet, súlya 133 karát (27 gr.). A 
Hope-Gy. gyönyörű zaflrkék színű, 44 karát 
súlyú, sok gazdát változtatott. A zöld Gy.-ok kö- 
zött leghíresebb a drezdai. 40 karát súlyú. A 
Brazüiából származó nagy Gy.-ok között leghí- 
resebb a Dél csillaga, eredeti súlya 254, csiszolva 
125 karát: a délafrikaiak között nevezeteseb- 
bek : Dél-Afrika csillaga 83 karát súlyú. raegCí«i- 
szolva 46 karát ; a Stewart 288. csiszolva 120 
kai'át ; a Viktória (Nizam-Gy.) 457 karát ; az Ex- 
colsior 971 karát, 20 millióra becsülték. 10 részre 
vágták szót ; a Reitz-Gy. eredeti súlya 640, csi- 
szolva 239 karát. A leghatalmasabb afrikai Gy.-ot 
1905 jan. 26. találták Transvaal államban Pre- 
toria mellett a Premier-bányában. Ez a Cullinan- 
Gy.. méretei 10, 6Ví és 3'/jo cm., súlya 3024 karát 
(610 gr.), értékét 9 millió fontra becsülték; a 
transvaali kormány Eduárd angol királynak ado- 
mányozta, aki azt szét-daralviltatta ; a legnagyobb 
darabja 516 karát súlyú, a második 309 karát ; 
az összes megcsiszolt darabok súlya 980 karát. 
A Gy. értéke függ a tiszta.ság-, átlátszóság-, szín- 
stb.-től. A sárgtisak a legkevé.sbbó értékesok. A 
nagysággal rohamosan nő az érték. Az elsőrendű 
Gy. értéke : 1 karát súlyú 250 K., 2 karát súlyú 
800 K., 4 karát súlyú 2400 K.. 10 karát súlyú 
13.000 K. körül van. A Gy.-ot mesterségesen is 
sikerűit előállítani. Moissan francia kémikus ax 
elektromos Ívfényben a vasban szent oldott fel 
Ó8 azután az olvadékot igen hirtelen lehűtötte : 
ekkor az olvadék külsején szilárd kéreg kelet- 
kezett, mig a belsej(» igen nagy nyomás alatt 



híres gyémántok 

EREDETI NAGYSÁGBAN. 






Dél C8ill»g«. 




Kobinur (oj alak). 






Klorentin 




Nasrymofru, 



Sark-csillag. 




CaUiaaa. 



Gy^m'in' rikkhri. 



NévMMMV I.E« » <0»l<t 



Gy«mAnt 



139 



Gyepesitte 



merevedett raec. a szón ilyen kürülmények kö- 
zött Gy.alakhan kristályosodott ki ; sikerült ily 
módon V} mm -nyi kristályokat is előállítani. 
T'riedlandor ijr»«n masras hőmérsékleten olivinban 
iónt oldott ii'I. t'kkor is Q>'. alakban vált ki a 
szén : ez különösen fontos, mert a Uy. anyakö- 
zete Dél-AWkAhan egy divines eniptiv kőzet. 
Lndwig A.-nak 1901. sikerült 1300 atmoszféra 
nyomás alatt a síént ma^as hőmiTsókleton küz- 

-"♦! ---tá átalakítani. A Gy.-ot hamisítják 

■Q ékkövekkel (topáz, spinoll, turma- 

ristály, stb.), valamint Strass-üveg- 

!)it már az acélkés is megkarcolja és 

;.aia (folysav) könnyen megtámadja. 

Gyémánt, a könyvnj'omdászatban igy nevezik 

a hrk«ziu'ilat<^ betünemek legaprőbbját, nagysága 

4 titi. 1. Betünemek. 

árok. Régente erődítéseknél a lőré- 
>tt árokfalak és árcdrvédőcölöpzctek 
iián^lag osek^ siélességű. de mély 
árkok, melyek arra szolgáltak, hog>' a támadó a 
lőréseket meg ne közelíthesse. 
Oyémántttcán. I. Fácánfélék. 
Qyémántfekete, a gyapjo fekete festéke, mely 
elóállitható amidoszalicilsav diazotálása által 
nyert anyagnak a naftilaminnal való kapcsolása 
által. L. A2ofeki^>'. 

Gyémántiémragasz. 1. Ragasz. 
Gyémántflavin, sárga pácfésték. molynek kép- 
lete Ho.r,H,XNC,H,()HCOOH és elöállíthatú 
tpti . '. „!it..niiu,.k szalicilsavval való kapcsolása 
ft 1 !its;irga diazobenzoesavból és szalicil- 

>í .itható sárga festék. 

Gyémánthegyü fúró (bány), 1. Mélt/f'úrá.'i. 
Gyémánthó. sarki tájakon a levegőben le- 
besíó Hnom, fényos jéskri-stályok. 

Gyémántmenyegző, a házassági frigy meg- 
. 'U's*'n»>k «;0. évfordulója. 
Gyémántmezők (ang. diamond-fields), azok a 
:>an a Fokfóldön a Vaal és az 
' :' *tt. ahol gyémántot bányásznak. 

Gyémántpát. n korond nem átlátszó, barna 
változata. 
Gyémántpinty. l. Aurora-madarai 
Gyémántqnader. l. (^uaderozás. 
Gyémántsor. az építészetben ké»k)i román és 
anirlo-n(»rmann di.-izítmény, mely .szoro.san egymás 



réaáataor. 



öllé sorakozó négyszögletes kisebb piramisokból 
11 1 (1. az ábrát}. 

Gyémánttinta, foly savnak és baritnak a ke- 
verék*', mely üvegtárgyaknak állandó jelzésére 
használható. 
Gyenda. Ti.szaroffhoz tartozó puszta Jász- 
un-Szolnok vm. tisxtá közép j.-ban, (1010) 
üusr^ar lakossal: poetaflgynökség, u. t. 

Gyenes lAszlő. szinész, szül. Monostoron (Jász- 
Nagykun-Szolnok vm.) 1857 márc. 7. Iskolái el- 
vcjrzése után Parisban tanult. 1879 óta a kolozsu 




vári, 1882 óta a budapesti Nemzeti Szinház tagja, 
intríkus és jellera-szinész. Főbb .szeropf»l : Lucifer, 
MeíLsztó, flago, Biberach. Barac-s lmrf> (A bor) stb. 

Gyenesdiás, ki.sk. Zala vm. koszthelyi j.-ban. 
(1910) 1272 magyar lak., vasúti megállóhely, posta, 
távbeszélő. 

Gyenge . . . összetételű szókat 1. Gyönge . . . 

Gyep. pá.<d, pázsit (növ., caespes), teljesen vagy 
logalább főképon pázsitfüvekkel egyenletesen és 
süi-üen benőtt mező vagy térség. A gyökérfej 
vagy mogkurtult törzsek sűrfi levélzete alkotja. 
Rétek, legelők s kerti pázsitok alakításánál több 
módon alkalmazzák ; ilyenek a természetes begye- 
pftVíVA ;i ,nn>ithfakás s a gyep vetése. Természe- 
te- "Sitiink gyepet, ha a gyep kelet- 
ke. n a természetre bizzuk: a begye- 
pesíteudu területet e célból valamely kalászossal 
vetik el s ennek letakaritása ntán magára hagy- 
ják: a legelőváltó gazdaságnál gjakran előfor- 
duló ezen eljárás csapadékos égb^lat alatt siker- 
rel alkalmazható ugyan, csakhogy az ily módon 
létesített gyep nem felel meg mindig a gazda kö- 
vetelményeinek. Legbiztosabban és leggyorsabban 
elérjük a célt. ha a begyepesltendő területet más 
gyepes területről lehántott gyepha.sábokkal vagy 
gyeptéglákkal befedjük, csakhogj- ez a módozat 
nagj'on költséges s nagyban ki nem vihető. En- 
nélfogva legáltalánosabb mód és a gyepvetés si- 
kerülésének főfeltétele, hog>' a magvak csiraké- 
pesek legjenek és a vetésre alkalmazandó külön- 
féle fű- s lóherfélékből álló magkeverékben azok a 
növények legyenek megfelelő arányban képviselve. 
amelyektől az adott vi-szonyok között a legjobb 
gyep várható, minélfogva a gyepesítés e módja 
alapos szakismeretet tételez fel. V. ö. Bal(l<f Árpád . 
A rétmívelés s legelőkezelés alapvonalai (Buda- 
pest 1879) ; Károly Rezsó. Rét- és legelőmiveifvh 
(u. 0. 1905) : Gá.spár J.. A kaszálók és legelők 
ápolá<5áról (1910). 

Gyepes, kisk. Udvarhely vm., homoródi j.-ban. 
(1910) 578 magyar lak. ; kik kőiparral (éptlletkövek, 
lépcsők stb.) foglalkoznak ; u. t. SzékeljTidvarhely, 
n. t. Kénos. 

Gyepesfala (azelőtt : Priszaka), kisk. Krassó- 
Szön'ny vm. temesi j.-ban, (1910) 712 oláh lak., 
u. p. <'S u. t. ZagDzsén. 

Gyepesítés, gyeptégkdmrkolai. A földfeltöl- 
tések és bevágások rézsűit gyepesíteni kell, vagy 
gyeptéglával kell burkolni, hogj- vízmosások, 
lebámlások ne keletkezzenek. A (iy. perje-, here- 
és lucema-fólék magjával való iK'vetéssel történik. 
Hektáronkint 1- 2 kg. fűmagot szokás vetnL Ha 
a feltöltés v. bevágás anyaga nem termő, úgy a 
rézsűre utólag kell mintegy 15 cm. vastag termő- 
réteget bordani. Erre a célra a mimka m^ezdé- 
sekor az anyagárok illetve a bevágás felső termő 
rétegét leásva külön készen kell tartani. A Gy.-ek 
fentartása énlekében ügyelni kell arra, hogy a 
lézsOketosak idejében kaszálják és rajtuk marhát 
ne legeltessenek. A gyeptéglaburkolat a rézsűk 
G.-ének gyorsabb, de költségesebb módja. A gyep- 
téglákat gyepeetérlUet^ lemetszésével állítják 
elő. A téglák 25 cm. szélesek és hosszúak és 8 
cm. vastagok. Bevágások rézsűit lapjukra fek- 
tetett gyeptégiákkal lehet burkolni. Töltések bur- 
kolása anmbao tartósabb élükre állított gyeptég- 



Gyepfedél 



— 140 — 



Gyepüsolymos 



Iákkal, V. lépcsőzetesen egymásra lapjukkal ra- 
kott teóriákkal. A gyeptéglákat faszegekkel erő- 
sítik a földre. 

Gyepfedél, az őskorból származó primitív fe- 
dél. Agyagos vidéken, a városon kívül ma is hasz- 
nálják szegényebb emberek félig földbe vájt 
(wluik befedésére. A tetögerendázatot husángok, 
vékonyabb fatörzsek alkotják. Erre rőzse-fonatot, 
galyfát fektetnek s kívülről 8—10 cm. vastagon 
leagyagozzák. Végül kirakják gyeptéglával. Elő- 
nye az olcsóság, s hogy ki-ki maga készítheti el. 
Ha az agyag jó, a vizet nem ereszti át. Kecskemét 
körül számos Gy.-es lakás (putri) látható — de 
egészségtelen voltánál fogva számuk egyre fogy. 
Pincék, vermek lefedésére azonban igen jó szol- 
gálatot tesz. 

Gyepföld, 1. Földek. 

Gyephamu, kedvelt trágyaszer, mely a föl- 
destől leszedett gyephantdarabok elégetése által 
készül. A gyephántó eszközök segélyével lesze- 
dett négyszögletű hantdarabok a napon jól ki- 
száríttatván, száraz gallyakkal, rőzsével vegye- 
sen, rétegesen kupacba rakatnak ós elégettetnek. 
Az így nyert Gy. oltatlan mész tartalmából szár- 
mazó maró hatását a levegőn néhány hét alatt el- 
veszti s a kertek, v. erdei csemetekertek trágyá- 
zására használható fel. 

Gyephántó eszközök, a gyep felszedésére szol- 
gálnak. Ilyen a gyephasogató eke (szkariflkátor), 
«ely a gyepet — egymásután két egymással ke- 
resztező irányban húzva — négyszögletes dara- 
tokra hasogatja fel ; ezeket a négyszögletű han- 
tokat aztán a gyephántó ekével forgatják fel. A 
kézzel való gyéphántásra szolgál a gyepvágó kés. 
Kz a gyepet ugyancsak négyszögletű darabokra 
hasogatja, amelyeket aztán a gyepválasztó lapát- 
Uü, vagy gyepszedö kapával hántanak le a földről. 
I;. még Gyeimyiró. 

Gyephockey (sport), 1. Hockey. 

Gyepkorall (áiiat), 1. Gladocora. 

Cryepkönyvek, a Magyar Lovaregylet (régeb- 
ben Pesti Lovaregylet, azt megelőzőleg Pesti 
Versenyző Tái*saság) évkönyvei a 90-es évek 
elejéig ezen a néven jelentek meg. 

Gyeplő, lószerszám, az a szíj v. kötél, mely a 
zabla karikájára van erősítve, s a befogott ló veze- 
t<teóre szolgál. 

Gyeplős, 1. Nyerges. 

Gyepmester, sintér, városokban és nagyobb 
községekb(<n az állati hullák szabályszerű eltaka- 
rításával hatóságilag megbízott egyén. A Gy.-i 
szolgálat hatósági felügyelet alatt áll ós a Gy. 
alkalmaztatását és teendőit, továbbá a Gy.-i tele- 
pek •'Ihelyezésót és berendezését az 1888. VII. 
t.-c. és az e törvény vógr(>hajtására kibocsátott 
fiildnilvelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteri ren- 
delet (H)—t59.§. szabályozza. A Gy. régebben a //ó- 
A«r t<>en(löit is ellátta, sőt jelenleg is egyes helye- 
ken ez utóbbi teendők a Gy.-séggel, ha nem is 
hivatalból, kapcsolatosak. 

Gyepnövények y .gyepi'zö nwények (plantae cao- 
spitosne), n«>ni annyira a gy(»pes(»n vagy bokrosán 
növő füvek (árvalányhaj ,FestucA,7Jrt-/(awyxwi me- 
^pUosn), mint inkább azok, amelyeknek tőkéje a 
földben messze szétterjed v. pedig tarackra ágazik 
s egjenleU-s pázsitgyepet vagy mezőt növt^thet. 



Ilyen az Alopecurus pratensis, Poa pratensis, P. 
triviális, P. fertilís, P. neraoralis, a Festuca ela- 
tior és F. rubra, az angol perje és ola.sz vadóc, 
az Agrostis stolonifera, Phleum stoloniferum stb. 

Gyepnyíró, kertekben, parkokban alkalmaz- 
zák. Azelőtt csak nagyobb ollókat, ú. n. Gy.-oUó- 
kat v. sarlót használtak e célra, újabban a dobos 
szerkezetű Gy.-góp van elterjedve. Ennek met- 
szőkészűléke csavarvonal alakban megerősített 
késekkel bíró dobból áll, mely kések a rögzített 
ellenkés éle előtt gyorsan forgatva, az álló fűszála- 
kat lecsapják. A késesdob forgatását 1—2 járó- 
kerék és megfelelő fogaskerék-áttétel eszközli ; a 
járókerekek előtt kis vezetőkerekek is vannak s 
az egész gépet a munkás maga előtt tolja. A gép 
vágószélessége 28—40 cm. között van, súlya 
30—35 kg. Magas fű lekaszálására nem való. Leg- 
újabb szerkezetűek a Reform, Excelsior, New- 
burgh jegyűek. 

Gyepöntöző, a gyepszőnyegek állandó öntö- 
zésére szolgáló készülék, mely áll a földön álló 
talpból, az ebbe elhelyezett rövidebb csőből, mely 
alant gummitömlővel van a víztartó medencével 
vagy a vízvezetékkel összekötve ; a cső felső vé- 
gén van a vízszórócsillag, amely vékonyabb, de 
végükön zárt, egyik oldalukon azonban kis lyu- 
kakkal ellátott fémcsövekből készült, amelyekből 
a víz az oldalnyomás törvénye szerint (Segner- 
féle vízkerék) finom sugarakban kiömlik és a 
csillagot körforgásba hozza. Mikor a pázsit egy 
része már elég vizet kapott, az egész készülé- 
ket tovább helyezik, amiértis a gummitömlőnek 
megfelelő hosszúnak kell lennie. Ilyen készülék a 
vízvezetéki tömlő végére alkalmazott 2—3 m. 
hosszú s egjik oldalán egy sorban sűrű lyukakkal 
ellátott s végén elzárt vas cső, amelyből a víz 
finom sugárban ömlik ki. 

Gyeptégla, a fűvel benőtt területekből kivágott 
hasábok vagy téglák, amelyeket a kertészetben 
útszegélyeknek, kisebb területen pázsitnak, gyep- 
pamlagnak s egyéb célokra használnak. Szükséges, 
hogy a Gy.-koly vastagok (15—20 cm.) legyenek, 
hogy azokban a füvek gyökereinek nagy része 
megmaradjon : alájuk a földet jól művelve kell 
elkészíteni és lerakás után sokszor öntözni, kü- 
lönben kiszárad. Költséges volta miatt nagy terü- 
leten nem alkalmazható az ilyen bt>gyepesítés. 

Gyeptőzeg, 1. Tőzeg. 

Gyepű (növ.) a. m. kerítés, még pedig efetvw Gy., 
ha élő fák (Gy .-bodza) vagy bokrok (eleven gát 
Lycium) alkotják, fonott Gy., ha mesterségesen 
levagdalt ágakból alakították. 

Gyepüf üzes (Kohtldisch), k isk. Vas vm. felsó 
őri j.-ban. (isuo) Wói német lak., postahivatal, u. t. 
Nagyszentmihály. Gy. az Erdődy grófok uradal- 
mának feje, kiknek itt régi kastélyuk és szép 
parkjuk van. 

Gyepűkaján, kisk. Zala vm. sümegi j.-ban. 
(19101 705 mag^-ar lak., u. p. Káptalanfa, u. t. 
Sümeg. 

Gyepűpataka (azelőtt : Preszáka), kísk. Bihai 
vm. belényesi j.-ban, (loio) 576 oláh lak., u. p. és 
u. t. Belényesújlak. 

Gyepüsolymos (azelőtt : Solipnos • Pdrász). 
kisk. Bihar vm. belényesi j.-ban, (1910) 785 oláh 
lak., u, p. és u. t. Magyarremete. 



Gyepvasérc 



- 141 - 



Gyergyól havasok 



OyepTMéro. I. Lintomt. 

Oyepvetés, 1. E>''falakitás. 

Gyér, riairyk r..r"[itál vm. raódotii j.-baa, (i9io) 
1281 uóiiD't. .s2(>rb es'magyar lak. Vasútállomás, 
poe>ta, távip). távbeexéiö. ll még Tógyér. 

Gjérea (enié«aet), (ákkjű osak gy^^ hézago- 
san benőtt terttlet. 

Gyéres (újabban: Aranyosgyéres, Ghirisiu), 
lüsk. Tonla- Arany 08 vm. tordai j.-ton, közel az 
Aranyo:i tulyóhoz s a kulozsvár-tövisi vasút 
mellett, melylN'tl itt a tordai sxárnyvonal ágazik 
lú. (i»io) 1815 magyar és oláh lak., posta- és táv- 
ÍTöhivatallal, teMímállomáasal, hitelszövetkezet- 
tel, 8 síép röna határral, m^en jó rabonát, ku- 
koricát s bort termeoleDek. L. még Éaröggyéres, 
Mezőgyéres. 

Gyéresszentkirály. kisk. Torda-Aranjtw vm. 
tordai j. Imiu. az Aranyos folyó s a kolozsvár-tövisi 
vasút iiioUett. (1910) 7Ü4 uláh s magyar lak., két 
szép kastéllyal, melyek közül a Wesselényi-féle 
angol r Illet, gyönyöni kerttel : a. p. és 

u. t. Ar ; i'S. 

Gvergyai, 1. Albert, XVI. vagy XVII. sz.-beli 
az Arifiiits c. liíres népkooyv szerzője. 
1 tijt;* oime szerint : História egy Argirus nem 
Idráiyfiról és egy tündér szúzleanyrőí. Életéről 
semmit sem tuamik. nevét a versfejekből olvas- 
ha^uk ki. Toldi Ferenc (Költészettörténet 1855) 
Görgeitiek írja ; mások (pl. Szinnyei, Magyar írók) 
GetyoMdí magyarázzjűc, Volf György szerint 
(Bgjretemes Philol. Közlöny 1882 1 f^>i>~>iruaio\- 
vasandó. A költemény egyike a i 'phis- 

tóriáknak. Rendkívüli kedveltség'' „ i. hogy 

Sz tudta összeáliitani (a leg- 

rej ledék, a XVII. sz. második 

feléből, egy régi kutésből kifejtve a nemzeti mu- 
zemnban). «t xa^ máig is a ponyván forog. Anyagát 
k*> valo'an felhasmálták: egyebek közt ez 

ah. tteVörösmartytisaCsongorés Tünde 

irásáia. ü> . valószinflleg olasz vagy latin verses 
novella után dolgozott ez a forrás azonban még 
ismeret! . iiyos. hojry a mese az 

ú. n. y. •/. tartozik, mely az 

eiT'" " ; '1 N iiii t'ijt'dvc.V.ö. Magyar Könyv- 

sz t 353); Heinrieh G., Argirus (Buda- 

pt»i. .-, I.IX l'í^" '^ ' ;■ Jenő, Gy. Árgi- 

rosának t ~i i i ..ny 1894); Via- 

^of-^'-i;,, , - ..^y. ....... olasz-latin cso- 

p..: 

_'. ,. J ; ...... 1799. Kolozsvárt, megh. 

o. o. 1874., a múlt század közepén nagy aanttpet 
játszott Erdély közéletében, volt országgjrfllési 
követ, bíró a hétszran^es táblán, a, szabadság- 
harc után focrságot szenvedett, majd föUró s Ú- 
rálybir szép hangja volt (magas tenor) 

8 mint i énekelt is néhányszor a kolozs- 

vári szinhúzbau. Két nyelvészeti munkája : A ma- 
gyar nyelv sajátságairól (1856) és Magijarosan 
1 1872) etryoldaluak, de fölfogások eredeti! 

Gyergyó. ( sík vm. gyergyószentmiklósi járásá- 
ban, a Maros lolyú két parsán, a Görgényi-ée 
Gyergyói hav;i.«)k közt elterülő gyönyört fensik, 
mely Vaslálitol kfzdve Ditróig terül el; hossza 
DÉ.-i irányban nunt<'ey 251un., szélessége közepe 
t^án 20, két végpontján 5—8 km., tenger feletti 
700 és 780 m. közt változik, k ma- 



gas hegyektől övezett fensik, melyet a Maroson 
kívül mellékvizei, a Somlyó, Nagy- és Kis-Borzon. 
Belkény és Ditró öntöznek, Csik vm. legterméke- 
nyebb részei közé tartozik s r^jta vagyonos és né- 
pes köoég^ keletkeztek. A Gy. lapályának nem- 
csak a Maros mentén, de a hegy ekén át is jó köz- 
lekedési utjai vannak, így a Bucsin hágón át Pa- 
rajdra. a Kereszthegy hágón át Görgényszent- 
imrére, a Közrezen át Borszékre és Romániába : 
továbbá vannak még átjárások Ditróról Tölgyesre 
és Gyergyószentmiklósról Békásra. Gy.-ról 1468. 
történik emlités, mint Csíkszék legtekintélyesebb 
flúszékéról. 

Gyergyóali&lo. nagyk. Csik vm. gyergyószent- 
miklósi j.-ban. (1910) 18.59 házzal é« 6442 magyar 
lak., közel a Maroshoz fekszik, a Belkény patak 
mellett, szép rónán: van csendórör.se, takarék- 
pénztára, téglagyára, postahivatala; u.t. Gyergyó- 
szentmiklós ; állami népiskolával, mellnek gazdá- 
szati szakosztálya van, továbbá állami múasztalos 
és eszterirályos tanmiihelye van. 

Gyergyóbékás. nagyk. Csík vm. gyergyótöl- 
gyesi j.-ban. (1910) 8878 magyar ,oláh ós német lak.: 
van hitelszövetkezete, kereskedelmi hitelintézete, 
kölcsonpénztára, farészgyára, posta- és táviró- 
hivatala, mellékvámhivatala a békási szorosban. 

Gyergyóbélbor. 1. Bélljor. 

Gyergyóborszék, 1. Borszék. 

Gyergyócsomafalva^nagy k. Csik vm. gyergyó- 
szentmiklósi j.-ban, (1910) 8917 magyar lak.: van 
fogyasztási és értékesítőszövetkezete és fűrész- 
gyára ; u. p. Gyergyóalfalu, u. t. Gyergyószent- 
miklós. 

Gyergyóditró, 1. Ditró. 

Gyergyóholló. nagyk. Csik vm. gyergyótöl- 
gyesi j.-ban, 1396 oláh és magyar lat ; a. p. és 
u. t, Gyergyótölgyes. 

Oyergyói havasok, a Kárpátok erdélyi K-i ha- 
tárláncolatának legészakibb tagja, Csik vmegye 
É.-Í részében. A hegység a Toplicza és KLs-Besz- 
terese forrásai közt emelkedik s egészben véve 
DK.-i irányt követ, a vízválasztót jelölve egyfelől 
a Maros (gyergyói lapály), másfelöl az Aranyos- 
Besztercze mellékvizei közt. Legjelentékenyebb 
csúcsai 6.-ról I).-felé aBükkhavas(1846 m.) Bor- 
szék fölött, az (Jroszbükk (1186 m.) és a Közroz- 
havas (1463 m.) Salamás fölött, a Tatár hágó 1 1 ^.'»i 
m.), míg legmagasabb csúcsa 1545 m. Ditró fölött. 
A Gyergyószenitaniklós és Békás közti nyereg a fó 
gerinc D.-i végét jelöli, melyen túl az Öltés a Békás 
forrásain túl aCsUd hegycsoport (l.o.) következik: 
Gy.-hoz szokták azonban niéir s/ámitaní az Olt j< >hti 
pár^' )ésPeketei 

(1546m., vedö hegyek inai 

a Hargitához tartoznak. A hegység közepes ma- 
gassága 1400-1500 m.. mellékágai szintén tete- 
mes magasBágot érnek el. Hazánk legérdekesebb 
hegységei közé tartozik ; legnagyobb részét ren- 
geteg erdők, leginkább fenyvesek fedik, a cser és 
WUgy' gyéren fordul eló. a bükk gyakoribb. Völ- 
gyei igen mélyen vannak bevágódva s azokban 
csak kevés községet találni. A Gy.-ban s^úmos 
folyóvíz ered. A völgyeket jól járható országutak 
kötik össze. A Gy.-at leginkább homokkő, jegő- 
oös palák, kivált csillámpala i« gnájsz. helyen- 
ként gránit, jura, mészkő és trachit alkotja : neve- 



Cyergyói hegrysőfi: 



— 142 



Gyermek 



zett'S a (litróit (1. o.) és a szárhegyi (1. o.) fehér 
márvány föllépése. 

Gyergyói hegység, 1. Giiergyói liavasok. 

Gyergyókilyénfalva, 1. Kilyénfalva. 

Gyergyóremete, nagy közs. Csík vm. gyergyó- 
Mzentmiklósi járásában, (i9io) B207 magyar lakos- 
sal ; u. p. és u. t. Ditró. A XVH, sz. vége felé a 
Moldvából beköltözött örmények itt letelepedési 
jogot nyertek, de azóta teljesen beleolvadtak a 
magyarságba. 

Gyergyósalamás, 1. Salamás. 

Gyergyószárhegy, 1. Szárheffy. 

Gyergyószentmiklós, rend. tan. város Csik 
vm.-ben, (i9io) 1339 házzal és 8905 magyar (szé- 
kely) lakossal. Gy. a Belkény patak mentén, a 
íjyergyói lapály szélén s a Gyergyói havasok tö- 
vében^ igen szép vidéken fekszik. Gy. a járási 
.•ttolgabirói hivatal székhelye, van járásbírósága, 
közjegyzösége, adóhivatala és pénzügyőrsége, 
(K)sta- és táviróhivatala, Máv. osztálymérnöksége, 
két járási erdógondnoksága, postatakarékpénz- 
tára. Gy. Csik vm. egyik legélénkebb és legváro- 
siasabb községe, itt van a gyergyói I. takarékpénz- 
tár, tov. hitelintézet, népbank, az osztrák-magyar 
banknak mellékhelyisége, ipartestület; községi 
polgári fiúiskola, r. kat. polg. leányiskola, iparos- 
tanulók iskolája, gazd. ismétlóiskola, márvány- 
bánya részv.-társ., továbbá állami gyermekjáték- 
szer-tanműhely, 2 fürészgyár. Gy. kereskedelme 
is igen jelentékeny, marhavásárai élénkek, fake- 
i-eskedése is nagy. Határa 47,179 ha., túlnyo- 
móan erdőség ; itt fokszik a Gyilkos-tó és a 4 km. 
hosszú békási szoros. Gy. már 1332. említtetik, 
mint Gyergyó (1. o.) szék legtekintélyesebb köz- 
sége ; itt székelt a gyergyói alkirálybiró s itt tar- 
totta üléseit a székgyűlés. 1562-ben Báthory Zsig- 
mond Lázár Andrásnak adta zálogba, de a község 
csakhamar felszabadult és 1607. mint mezőváros 
(trszágos vásár tartására adott engedélyt. 1669- 
ben az örménység tömegesen telepedett le és 
élénk koreskwlelmot fejtett ki. 1908-ban rend. 
tan. várossá alakult. 

Gyergyótekerőpatak, 1. Téker&patak. 

Gyergyótölgyes, nagyk. Csik vm. gyergyótöl- 
gyesi j.-ban, (1910) 3878 magyar, oláh ós német 
lak., a járási szolgabírói hivatal székhelye, van 
takarékpénztára, hitelszövetkezete, fürészmalma, 
élénk fakereskedóse, posta- és táviróhivatala és 
t(»lefonállomá8a. Határa 35,246 ha. Gy. a Töl- 
gyesi-szorosban (1. 0.) fekszik, van mell'ókvámhi- 
vatala s magyar királyi belépő állomása. 

Gyergyóújfalu. kisk. Csik vm. gyergyószent- 
miklósi j.-ban, a Maros mellett, (1910) 4-225 magyar 
lak. Határa 12,921 ha., mely gabonát és sok fát 
szolgáltat. Itt kezdődik a Maroson a tutajozás. 

GyergyóvArhegy, kisk.Csik vm. gyergyószent- 
miklósi j.-ban. (i9io) 2729 oláh ós magyar lak. ; 
vasútállomás, postaügyiiökség, u. t. Ditró. 

Gyergyóvasláb, I. Vasláb. 

Gyergyó-Zsed&npatak, előbb önálló kisk., je- 
lí'nleg György óbékáshoz tartozó puszta. 

Gyérháló, nagy zsákalakú háló, melyet két 
ladik között használnak. 

Gyérítés v. rükitá.s, a íllloxora elleni védoke- 
z('«nek (»gyik módja, moly abban áll. hogy a szőllő 
taligába a tőkék körül négyszögméterenkint kö- 



rülbelül 24 gr.-nyi szénkóneg fecskondeztetik be. 
A talajba lövelt szénkéneg gőze a talajt át- meg 
átjáq'a s a lllloxerák tetemes részét elöli. Gy.-nek 
neveztetik ez eljárás onnét, hogy általa a íllloxe- 
rák száma meggyérül, ellentétben az irtó szén- 
kénegezéssel, melynél nagj'obb adagolást (négy- 
szögraéterenként 200—400 gr.-ot) alkalmazva a 
szőllő gyökérzetén élősködő tetvek teljesen kiú- 
tatnak, de amely eljárásnál egyszersmind a szőllő 
is kipusztul. L. Filloxera. — Gy. az erdőgazda- 
ságban, 1. Erdögyérités. 

Gyerk, kisk. Hont vm. Ipolysági j.-ban, (1910) 567 
magyar lak. ; postaügynökség, u. t. Kistompa. 

Gyermek. 1. Gy.-nek nevezzük a közfelfo- 
gás szerint az embert születésétől a nemi fanoso- 
dás (pubertás) koráig. Azonban a gyermektanul- 
mány (1. 0.), amely a Gy. összes életjelonségeinek 
kutatásával foglalkozik, a Gy. fogalmát egyrészt 
a születés előtti korra, másrészt a pubertáson túl, 
a 25 éves korig kiterjeszti. E tudomány újabban 
a következőkép állapítja meg a gyermek fejlő- 
désének korszakait : A foetalvs (a születés előtti) 
korszakot követi az újszülött-kor , amely a köldök 
beeséséig, 6—7 napig tart. Ezt követi a csecjtenúj- 
kor, az első év végéig, a járni tanulás kezdetéiír 
Az 1 — 3 éves kor a kis'ded-kor, az öntudat teljt> 
kifejlődésével fejeződik be. A 3-tól a 8. évig tai't 
a nemileg közömbös első Qy.-kor. Ezt követi a 
15. óvig,a második Gy.-kor, amelyben a nemi el- 
különíllés érzése már többé-kevésbbé jelentkezik. 
A 15 -18. év a serdülés kora s a 18-tól a 25-ig 
tart az ifjúkor. A Gy.-tanulmányi kutatások sze- 
rint a Gy. nemcsak mennyiségileg, hanem minő- 
ségileg is különbözik a felnőttől. Ez a meghatá- 
rozás egyaránt áll a testi és a lelki szervezetre. 
A testi szervezetben a következő nevezetesei) h 
különbségek állanak fenn : a fej es törzs arány- 
lag nagyobb, a lábak és karok kisebbek, mint a 
felnőttnél. Különösen jellemző a fejnagyság. Míg 
a felnőttnél a test hosszúsága a fejhosszuságnak 
S-szorosa, addig az líjszülött Gy.-nél annak csak 
4-szerese. A belsőszervek, ú. m. a máj. a szív, a 
tüdő, a vese, a gyomor, bél aránylag szinten 
nagyobbak, mint a felnőttnél. Azonban műkö- 
désük kevésbbó energikus. A Gy. izmainak víztar- 
talma több, az inai gyengébbek, vékonyabbak, 
nedvben dúsabbak, mint a felnőttéi. Nevezeti's 
különbségeket találunk az agyszerkozetlxm. Nagy 
agyának térfogata és víztartalma általában na- 
gyobb, mint a felnőtté. E bonctani különbségeknél 
fogva a Gy. szervezete máskép is működik, mint 
a felnőtté. 

A G^y.-i lélek fogalma megállapításának ugyan- 
azon nehézségei vannak, mint a ttziológiában, A 
Gy. lelki életének képe időszakról-idószakra, sőt 
évről-évre változik. A Gy.-t<inulmány jelenleg a 
következő legfontosabb különbségeket állapítja 
meg : a Gy. lelki életét a felnőttel szemben min- 
denek felett jellemzi a kiseWfokú öiitioialo.ssáff. 
A Gy. az ő fejlődésében egymjisután fellépő ösz- 
tönök szerint c-selokszik, amelyeket részint a fej 
lődés belső erői, részint a külső behatások indíta 
nak működésre. Ezért a Gy. cselekedeteit jellemzi 
a külső behatások, körülmények által való meg- 
határozás, a külső megkötöttség, ezzel szemben 
a fohiőtt belső motívumok alapján cselekszik. 



Gyermek 



— 143 - 



CyermekAflry 



BbMi származik a Gy.-i oartefcvée számoe tol^- 
donsága. köavettenséKe. változékonyuága, de ma- 
kacssága is. A Oy. enelemvilágát a nagyfokú 
(ifulyektívItáB jeilemzi a felnőtt objektivitásával 
axemben. A Oy. a kfllvilággal szemben a sigát 
éigéhes tapad, mindent a maga érzelmeire vo- 
natkoitat s mindent enk sierint tíél meg. Ebb61 
ai egooentrikna nteletböl siánnainak a Oy. kel- 
Inmetten önaét^ de bégoe megszemélyesítései is. 
E megsnmélyeBltéeek teszik az alapvonását hit- 
tjfítímk U. A Oy. e smliijekttyitásával, nemkü- 
lönben értelme feiletlenaégével szoroüan függ 
' tMtmiéMeinek ' 



tarialma. A Oy. a dolgokban 
rikább lá^ ai ö képzetet! képzeteit, mint magu- 
kiit a dolgokat Ezért a Oy. felfogása a szuggesz- 
iiuiiiik nagyon alá van vetve, amit a vallomási 
^ inertetek is bizonyítanak. A Oy. szemléletei terv- 
/.erttttenek, mert akarata és figyelme csapongó. 
\^atúB míg a felnőtt figydmH a belső kópzot- 
lipesolatok, az érdeklődés kötík le, addig a Gy. 
;:L'.v>'lniét a kübö behatások irányítják s változ- 
t:itj:ik. Ezért a Gy. Űgyelme szétszóródó s inkább 
.i lekvésekhez kapcsolódó, mint passziv, 

•iyamatok által lekötött, tov. könnyön 
kuíuiKi'. - nem tartósan rögzítő. A Gy. képzet- 
iársitásai is külső természetűek, a külső kúrül- 
■nények szerint létrejövök. Ennek megfelelőleg a 
• y. emlékezete mechanikus, az adott külső viszo- 
ayok szerint végbemenő. Gondolkozását jellemzi 
a konkrétizmos. .\ Gy. inkább konkrét, mint ab- 
sztrakt kónz»'t»>kkel gondolkodik s inkább konkrét 
oélok. it szempontok szerint eí>t»lekszik. 

V. ö. ii '7 Pál, A gyermeki elme (II. kiad., 

1908) : ^agy László, A gyermek érdeklődésének 
lélektana (1908) : a. a.. Fejezetek a gyermekraj- 
zok létektanából (1905): Nagy-Sóidon, Psycholo- 
gie des kindlichen Interesses (1912) ; Meumann, 
V'orlesongen zur Hinfílhrung in die experimentelle 
Pádagogik (II. kiad., Leipzig 1911-1913) : Clapa- 
réde, Psychologie de 1 'Enf ant (Genéve 1909) ; Binet 
í^es idées mc^emes snr les Enfants (París 1909) ; 
iit-kui/ten, L'Bdacations de la femme (Paris 1907) ; 
Groos, Die 8eete des Klndes (1912). 

2. Oy^ a szónak magánjogi ^telmében a le- 
származó a neniz<Mhez (szüleihez) való közvetlen 
viszonyában. A Gy.-nek ée szülőinek egymáshoz 
való viszonyát jogunk eltérően szabályozza ahhoz 
képest, hogy a Gy. törvényes vagy törvén>telen 
/ttletéeü. Törvényes az a Gy., aki érvényes há- 
isság tartama alatt a házasság me^ötését kö- 
'>tő első hat hónap után vagy a hAga^y*ág meg- 
cünésétől számított 10 hónapon belül született, 
••az érvényes házassággal a Gy. érvényessége 
/en^xn^jából egy tekintet alá esik az ú. n. vélt 
háfMBág. vagyis az a házasság is, amelynél leg- 
alább is az egyik fél jóhiszemű volt. azaz nem 
tudott az érvénytelenség; okáról. Minden más eeet- 
h^n a ríy. törvénytelen. A törvényes Gy. atyja 
viseli, megUleti őt at>'ja nemessége 
amennyiben nem kizárólag az atya 
/emeiyenez fűződik. Az ilyen Gy.-et, hasaját 
agyonának jövedelme eltartására nem elegendő, 
A szülők, végleg a nagyszülők kötelesek eltar- 
tani. Végrendelet hiányábanők öröklik szüleik 
vagyonát, sőt törvényes örökrészük felét köteles 
részként a végrendelet eltérő intézkedése elle- 



nére is igényelhetik (1. még Küagadás). Az elő- 
adottak szerint törvényesnek tekintendő Oy. tör- 
vényességét csak szQk korlátok kőzött és csak 
annak bizonyításával lehet bírói úton lerontani, 
hogy a férj a Gy. anyjával a Gy. fogantatása 
idejében (vagjis a Gy. születése napját megelőző 
180-ik és 800-ik nap küzötti, ú. n. kritikus időben) 
nem közösülhetett. A törvényes Gy. e jogállását 
nyerik a szülök utólagos házasságával törvénye- 
sített, valamint, ha nem is minden vonatkozásban, 
a királyi kegyelemmel törvényesített Gy.-ek.A tör- 
vénytelen Gy. anyja nevét viseli és csak anyjá- 
val áll a fentebb körülíi-t öröklési kapcsolatban. 
Keresetképes (rendesen lő éves) koráig azonban 
elsősorban a természetes atya köteles őt eltartani, 
de addig, amíg eziránt a bíróság határoz, vala- 
mint akkor is, ha a természetes atya őt tartani 
nem képes, az eltartás kötelessége aa anyát ter- 
heli. Természetes atyának az vélelmeztetik. aki 
az anyával a fentenilített kritikus időben közösült. 
Az a körülmény, hogy aOy. anyja a kritikus idő- 
ben másokkal is közöstUt, nem ok a tartás iránti 
kereset elutasítására, kivéve, ha az anya ebben 
az időben feslett életmódot folytatott. Szülési, Oy.- 
ág>'i költségeket — csábítás vag>' erőszak esetét 
kivéve — jognnk szerint a nő nem követelhet 
attól, aki őt házasságon kívül teherbe ejtette. A 
kort tekintve Gy. alatt érti az osztrák polgári tör- 
vény könjv, amely hazánk több részében ma is 
hatályban van, a 7 éven aluli kiskorút. Büntető- 
jogunk értelmében Gy .-számba megy az, aki nem 
haladta meg a 12-ik életévét. 

Gyermekágy (puerperium), az a 6—8 heti idő- 
szak, amikor a ^ülés befejezése után a nő nemi 
szerveinek a terhességgel bekövetkezett elválto- 
zása visszafejlődik és a szüléssel járó sebzés meg- 
jE^ögyul. Azoknál, akik nem szoptatnak, a havi 
tisztulásnak első beállta jelzi a Oy. végét. Szop- 
tatóknál rendszerint csak az elválasztás után je- 
lei la a havibíg. A Oy.-ban kezdődik az 
ei: k tejelválasztása is. az i^szülöttnek 
első la piaiicozását szolgáltatva mintegy 9 hónapon 
keresztül. A rseaá aaorvek közül a méh szenvedi 
el a legnagyobb elváltozást, amennyiben annak 
töm^e az első 7 niq) alatt körülbelül a felére, 14 
n^ alatt a negyedrészére sülyed le. Ez úgy jön 
létre, hogy a sittlés befejeztével a méh erős és 
tartós összehnzódásba jut, ennek folytán Idszorol 
véredénjeiből a vér s ezért a méh izomactj^scnr- 
vadnak, protoplazm^nk részben zsírosan szét- 
esik ; az izomsejtek között levő kötőszövet is ke- 
vesbedik. a vér- és nytrokedények nagy sokasága 
a vér megalvadása (trombózis) folytán eldugni s 
így elposztnl, aminek követíteztében a méh egé- 
szében rohamosan kisebbedik, míg régi nagysá- 
gát s alakját vissza nem nyeri. A m^vel egy- 
szerre a méhkürtök is. a peteCtedcek a méhssala- 
gokkal letehadnak, nedvtartatannk alászáll s régi 
helyükre, a kis medencébe kerülnek vissza. A méh 
belső felszíne pedig a méhlepény ée a pete bur- 
kainak leválása és megszületése után egy seb- 
helyet képez, amely a Oy.-ban gyógynl, miköz- 
ben digyermdságyi folyás {\oc\áa) tart Ez a folyás 
alvadt és Myélűny vérből, genyből (fehér vér), a 
méh nyálkahártyáinak elzsirosodott seg tjeiből és 
a pete burkainak még ott tapadt fosdán^aiból áll. 



QyermekAfiry 



144 — 



Gyermekbarát 



Amig a nagy sebfölszin meg nem tisztul, hámmal 
be nom borul, egyenetlen sok gödrével és résé- 
vel veszedelmes tonyésztöhelyóül szolgálhat az 
oda bejutott és a megrekedt, széteső vérben kifej- 
lődő fertőző csiroknak ; ezek okozzák az annyira 
rettegett gyermekágyi lázt. A Gy.-i folyás az első 
2— 3 napon át véres, azután halaványabb, hígabb, 
vizesebb s a 10-ik naptól kezdve sárgásfehér. De 
néha a 2-ik hétben is véressé lehet lyra a folyás, 
annak jeléül, hogy a méhlepény helye még nem 
gyógyult be, s hogy a öy. 2-ik hetén túl is nagy 
óvatosságra, nyugalomra és kiméletre van szük- 
sége a Gy.-as asszonynak. 

A placenta helyénél gyorsabban gyógyulnak 
azok a sérülések, amelyek a szülésnél a méhszáján, 
a hüvelyben v. gáton keletkeznek. A külső nemi 
részek a üy.-ban gyorsan visszanyerik azokat a 
szlnöket és állapotukat, amelyben a terhesség előtt 
voltak. A hüvely azonban tágasabb marad, falai 
simábbak, redői elsimultak ; a szűzhártyának pedig 
csak apró részletei lelhetők most fel. A zúzódások 
és repedések helyén fehéres hegesodési nyomok 
látszanak. Nagyobb elváltozást szenvedtek még a 
terhességben a has falai, amennyiben erősen ki- 
tágultak. A Gy.-ban s utána a hasfalak régi me- 
revségöket csak nagy ritkán nyerik vissza. Ennek 
elősegítésére a hasfalakat a fekvés idejében széles 
flanellpólyába tanácsos szorítarü ; a felkelés után 
pedig a Gy.-as asszony viseljen megfelelő haskötőt. 
A rendes Gy. láz nélkül telik el ; ha a hőmérsók 38 
fok fölé emelkedik, akkor a Gy.-ban való megbete- 
gedés van jelen, amit nem szabad könnyen venni 
s talán a tej rohamosabb elválasztásának tulajdo- 
nítani. Tejláz nem létezik. Az érverések száma a 
Gy.-ban, különösen az első hét végén, rendesen 
nagyon alászáll ; 60— 50-ig, sőt 35-ig egy pereben. 
A légzések száma 14—20. A Gy.-asok könnyen 
izzadnak. A vizelet mennyisége bő; a kiürítés 
néha akadályozva van, úgy hogy katéterrel kell 
elvenni. A székelést rendszerint elősegíteni szük- 
séges, amire a ricinusolaj és a keserűvíz a leg- 
alkalmasabbak. A Gy.-as testének súlyából tete- 
mesen veszít, de jó táplálkozásnál igen hamar 
pótolja a veszteséget, sőt súlyban gyarapodik s 
színben javul. A Gy.-as ápolását nálunk a bábára 
(1. 0.) bízzák, aki a szülésnél is segedelmet nyúj- 
tott. A Gy.-ban a fődolog, amit biztosítani keŰ, 
a testnek és léleknek nyugalma, amiben a legszi- 
gorúbban kell rendelkezni a bábának vagy az or- 
vosnak. Ezenkívül a legnagyobb tisztaság és az 
étkezésben rend és mórtókletosség szükséges. 

A Gy.-ban zavarok is léphetnek fel. Ezek a 
zavarok a nő nemiszerveinek hiányos vissza- 
fej lő<léséből származhatnak, vagy a szülés okozta 
sebesüléssel járó komoly lázas és gyuladásos meg- 
betegedések lehetnek ; továbbá az emlőkre vonat- 
kozhatnak és végül véletlenül a (}y.-hoz csatla- 
kozó bajok lehetnek. Legkomolyabbak azok a (Jy.-i 
zavarok, amelyek a szüléssel járó sebesülés folytán 
jönnek létre és e sebes helyeknek fertőző anya- 
gokkal való érintése következtében keletkeznek. 
Kzek a gyermekágyi láz neve alatt összefoglal- 
ható megbetegedések. A Gy.-i láznak ilv világos 
meghatározását 1847. Semmelweis- Igiiác adta. 
aki nem érhette meg ez epoohális tanításának dia- 
dalát, mert életében alig 2—3 nagyobb hlrü szü- 



lész-tanár ismerte el ez igazságot, a többiek ta- 
gadták, elvetették s évtizedek voltak szükségesek, 
amíg az ő tanításának alaptétele az egész orvosi 
világban elfogadásra és elismerésre talált. És Sem- 
melweis a Gy.-i láz kikerülésének útját is megmu- 
tatta, követelvén a kezek és műszerek mosását 
klóros vízzel, mielőtt a vajúdóhoz hozzányúlunk, 
mert ujjainkon és műszereinken visszük be a szülő 
nő testébe, vérébe a fertőző csirokat, amelyek gyu- 
ladást, vérmérgezést okoznak. Ezt a feltevést a 
bakteriológia igazolja, kimutatva azokat a mikro- 
organizmusokat vagy azok anyagcseréjéből eredő 
mérgeket, amelyek az emberi test szerveibejutva, 
a szervezetet megbetegítik. Ezeket a fertőző csi- 
rokat az orvos magával viheti, ha tetembontás- 
sal foglalkozott, ha beteg Gy .-ásnak bűzös lochiá- 
jával jutott érintkezésbe, ha difteriás, vörhenyes 
vagy orbáncos beteggel volt dolga stb. 

A Gy.-i vagy felszivódási láznak könnyebb ase- 
teiben a nemi szerveken elváltozást néha nem ta- 
lálunk, néha egy piszkos fekély jelzi a méreg be- 
lépésének helyét. A fertőzés egyes esetekben 
lokalizálva marad, máskor azonban tovaterjed a 
nyirokerek vagy a vérerek útján s a megbete- 
gedés általánossá s így igen súlyossá lesz (1. Vér- 
keringés). Ezek a súlyos Gy.-i megbetegedések 
a magas hőemelkedés mellett a szív erejének ro- 
hamos csökkenésében nyilvánulnak, amihez ren- 
desen agyi tünetek is csatlakoznak. Legfontosabb 
a szív állapota ; minél szaporább az érverés és mi- 
nél kisebb, gyengébb a pulzus, annál nagyobb a 
mérgezés és az életveszély. Orvoslás tekintetében 
pedig ezekben a súlyos esetekton kevés kilá- 
tással követünk el minden lehetőt. 

Gyermekágyas beavatása, 1. Egifházkelö. 
Gyermekágyi láz, 1. (ryermekágy. 
Gyermekáldozat, gyermekek megölése az is 
tenek vagy rontó szellemek kiengesztelé.sére. A 
szokás keleten, kivált az izraelitáknál volt elter- 
jedve; a bibliában a zsidónép istene Ábrahámtól 
engedelmessége jeléül kívánja fiának, Izsáknak 
feláldozását : ismert szokás volt még a fönioiai. 
karthágói, ammonita, szír és moabit népnél. A ro- 
maiak Ver sacnima{\. o.) is eri-e vezethető vissz.i. 
Később az európai építőszokások babonái juttat- 
tak a (íy.-nek gyászos szerepet. L. Emberáldozat 
és Építc.-ii áldozat. 

Gyermekaszkór. 1. Sorradás. 
Gyermekbalesetbiztosítás. 1. Biztosítás, 
Gyermekbálok, I. Támrigalorn. 
Gyermekbarát, szűkölködő és gondozás nélküli 
iskolás gyermekeket gyámolító egyesület, alakult 
Budapesten 1887 nov. 8. Jelszava : Az örök .szere- 
tet nevében ! Az egyes iskolai igazgatók kijelölik 
azokat a gyermekeket, kiknek legnagyobb szüksé- 
gük van a pártfogásra. Az egyesület azután. anyagi 
erejéhez mérten, ezek soráMl kiválogatja azokat, 
kik leginkább rászorulnak a jótéteményre. Az 
1911 — 12. iskolai évl)en az egyesület 4205 gyer- 
meket látott el az év legzordonabb részében na- 
ponkint meleg ebéddel. Étkező helyeinek szám 
91 volt és össze.sen 251.015 ebédet szolgáltatott k i 
A gyermekek táplálására pedig kiadott 23.049'S' 
K-át. Az egyesület vagj'(ma készpénzben és papi 
rokban 61.ö5()-90 K és 880 K ért<^kű berendezi- 
A király 2(XX) K-val, a főváros szintén nagyot)! 



OyermekbénulAs 



— U5 - 



Gyermekblrósáfi: 



óesiegekkél segélyezi. Az alapító tagok egyszer 
s mindenkorra iÚO Kát, a roades tagok évenként 
i K-át ílz<>tiiek. 

Gyermekbénulás, 1. Ueine-Medin-féle betegség. 

Gjermekbetegségek. azok a megbetegedések, 
am«'lyt'k v. kizárolaif. v. fúleg a gj'ermekkorban 
fordulnak el<v .••gbetegedée elsősorban az 

angolkör. a ^rbetegedés^, a hangrés- 

görcs stb. A i« rt<>/.) i!u>gbetegedések, mint a ka- 
nyaró, a szamárhurut, a skarlát stb. azért fordul- 
nak elö főleg a gjonnokkorban, mert az ember 
nagy fogékon^^sá^al bír irántuk ós ezért már a 
legtöbb emb<»r "^ "'"'"kkorában kapja meg ókét ; 
mivel pedig \ t hagynak hátra, a felnőtt 

már nem ^^^^ ...-■ ^ betegségeken kívül van- 
nak olyan betegségek, amelyek máskép fol>'nak 
le a gyermekkorbaá, mint a felnótt korban, ilyen 
példtol a tuberkulózis. A Gy.-kel külön tan, a 
ivitrynekgyógyászat (paediatria) foglalkozik. Ha- 
•1 a g}ermekgyóg>ászat megalapítója 
Mérei volt, aki az elsó gyermekkórházat 
: ta, ö volt az elsó magyar gyermekorvos 
■r). 

üyermekbiróság, amerikai eredetű intézmény, 

i'ly az utoLsó évtizedben majdnem minden 
ourópai kultürállamban vagy adminisztratív 
úton vagy már törvényhozási úton meg is való- 
sult, vagy legalább is a megvalósulás küszöbéig 
jutott el. Gy. alatt a szó legideálisabb vonatkozá- 
sáh-^" •'■- >••• ■ 'orvezptet óhajtottak létesíteni, 
aiK t, v. ílatalkorút inkább gyógyí- 
ta- ""•'■:. mint büntetésre reá szol- 
ga ahol a gyermekek ügyei- 
vel ivatott birák foglalkoznak, 

mint aíi ' betegséget ma külön or- 

vosak zelik ; ezek a birák inkább 

a - >égét, mintsem büntetendő cse- 

lek iiiyozzák,amelyGy.-gal kapcso- 

latban a gyermek erkölcsi bajai rendszeres és 
tartós, huzamos kezelés útján orvosoltstnak s 
amely kezelés során a gyermek megmentésére a 
$:zülók is az okszerű helyes gyermeknevelésre ki- 

littatnak. 

\z amerikai Gy. és az európai kontinentális 
nik>onló intézmények között lényeges különbségek 
vannak. 

Az amerikai Gy. ( Juvenile Court) csak alak- 
jában bíróság, lényegében azonban — a birói és 
a közigazgatási tevékenységnek az amerikai jog- 
ban beállott szoros kapcsolata folytán — a g>'er- 
mek és a fiatalkorú védelmében múködő közigaz- 
gatási, főleg gyámhatósági intézkedések elrende- 
lése és foganatósitjL<ft. Egyes államokban a gjer- 
mekbiró nem i ó, hanem laikus, akit em- 

berismerete, k !i tó okossága és gyermek- 

szeretete képesít erre a tisztségre. Nemcsak a 
jogsértő cselekményt elkövető, hanem erkölcsi- 
leg elhagyott és a kömyezettikben erkölcsileg ve- 
szélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak is a Gy. 
elé tartoznak. Büntető hatásköre annyiban van, 
amennyiben a büntetendő cselekmény miatt vá- 
dolt ílatalkorú is eléje kerül, de a büntetés alkal- 
mazásában hatásköre rendszerint csak negatív .- 
büntetést nem szab ki. de azáltal, hogy intézke- 
dik, a fiatalkorú vádlottat elvonhatja a rendes 
büntetőbíróságok hatásköréből, viszont ha célszc- 

Réoai Nagy iMfílsona. LX. kőL 



rünek lá^a, az ügyet hozzájuk teszi át. A védő és 
nevelő intézkedések megválasztásában a birótmi 
sem köti, majdnem azt mondhatnók : tehet amit 
jónak lát, intézkedéseinek csak egy korlátja van : 
a gyermek érdeke, de amit a gyermek érdekébi>ii 
szükségesnek lát, megvalásítandó és megvalósít- 
ható. Egyes államokban kivételesen fogház vagy 
pénzbüntetést is szabhat a fiatalkorúra. A szülőt 
is megbüntetheti, ha az ó hanyagsága volt az oka 
a gjermek züllésének; viszont pl. az 1912. évi 
illinoisi törvény szerint elrendelheti, hogy a szülO 
anyagi támogatásban részesüljön, ha ezáltal véli 
biztosíthatni a szülőknek gondozás végett vissza- 
adott bűntettes vagy züllött gyermek megfelelőbb 
nevelését. Ennek az anyagi jogi rendezésnek fe- 
lel meg az eljárásnak a szabályozása is, amely 
lehetőleg alakszerütlen, amely a bírósági eljárá.<- 
nak csak kereteit mutatja. Rendszerint sem 
tlgj'ész, sem védő nem vesz részt a tárgyaláson, 
de fontos szerep jut e helyett a pártfogó tisztvi- 
selőnek, aki mint a gyermekbiró segódszerve mű- 
ködik közre és a tárgyalás előkészítésében a fiatal- 
korú egyéniségének, tette elkövetése indokai- 
nak, családi és anyagi körülményeinek kikutatáiía 
útján a fiatalkorú züllésének, erkölcsi veszélye- 
zettségének fokát állapítja meg s tájékoztatja 
a gyermekbirót s a tárgyaláson a fiatalkorú ér- 
dekét képviselve segédkezik a gyermekbirónak 
intézkedései, különösen a próbárabocsátás végre- 
hajtásában. A bíró személyének rátermettségén 
kívül az amerikai Gy.-nál jellegzetes még a tö- 
rekvés, hogy a fiatalkorúakat a rendőrség, a bün- 
tetőbíróság helyiségeitől és a fogházaktól távol- 
tartsák. Nem kevésbbé jellegzetes, hogy a nevelő 
intézkedéseket a búnrészesekkel szemben előnyben 
részesítik s különösen gyakori a megfelelő felügye- 
let melletti szabadon hagj'ás. Ezzel szemben 
a kontinentális Gy.-nál megvan 1. a specializált 
bíráskodásra való törekvés, 2. a fiatalkoruaknak 
bíróságok előtti eljárás során felmeriilhető rontó 
befolyásoktól való megóvására írtínyuló törekvés, 
3. a nevelési szempontnak előtérbe helyezése, a 
szabadságvesztés-büntetések és az előzetes letar- 
tóztatás valamint vizsgálati fogság lehető mellő- 
zése az atólagos (kényszer) nevelés vagy feltéte- 
les elitélés (másutt próbárabocsátás) alkalmazá.^a 
képében. A Gy.-ok szervezésére irányuló törek- 
vések a vezető nyugati államokban nem egyönte- 
tűen érv&rényesültek. Az angol 1908. évi Child- 
rens Act Gy.-ot, mint külön blréságot csak a lon- 
doni rendőrbiróéági kerületben szervezett ; míg a 
többi sommás bíróságoknál csak a fiatalkornak 
ügyeinek idő s hely szerint való elkülönítését és a 
vizsgálati fogságnak megszorítását rendelte el. 
Jobban megüizelitik az ésxakamerikai Gy.-i in- 
tézményt az olasz ée A francia törvényjavaslatok; 
amelyek kOzttl a franda törvényjavaslat 1912.évi 
július 22. törvénnyé is vált. 

A legtyabb belga törvény a fiatalkorú bűntette- 
seket tejesen kiveszi a büntető törvény hatálya 
alól és a zttllésn^ indult fiatalkorúakkal együtt 
különleges elbánásban részesítL A német biro- 
dalmi bűnvádi perrendtartáaiak 1908. betei;jesz- 
tett 8 1912. visszavont javaslata fiatalkornak bí- 
róságának felálUtásátcsak az Amtsgerichtnéi ter- 
vezte. 



10 



Gyermekblrösáff 



146 



GyermekbUntettesek 



Ausztriában az 1908. évi október hó 21. kelt 
IM. rendelet a 18 évnél fiatalabb vádlottak ügyei- 
ben az itélöbiróság specializációját mondta ki. A 
törvényszéknél és a kizárólag büntotó hatáskör- 
bon eljáró járásbíróságoknál a fiatalkorúak bíró- 
ságának elkülönítése abban áll, hogy a fiatalko- 
rúak bűnügyeit a törvényszéknél külön Itélö és 
fellebbviteli tanács, a járásbíróságoknál külön 
büntető bíró látja el. 

Magyarországon a fiatalkorúak bíróságát s an- 
nak eljárását előbb 1909 jan. 1-étöl kezdődő ha- 
tállyal idoiglonoson a 20,003/908. 1. M. sz. rend., 
majd a Bn. életbelépésével (1. Fiatalkorúak bün- 
teted rendszere) 1910 jún. 1-ével a 27,100/909 
I. M. sz. rend., utóbb pedig az 191.3. VII. t.-c. 
szabályozza. Eszerint minden törvényszéknél, 
melynek büntető hatásköre van, fiatalkornak bí- 
róságát kell alakítani, de az igazságügjoníniszter 
ily bíróságot alakíthat a törvényszók székhelyén 
kívül levő egyes járásbíróságoknál is, amelyek- 
nél arra a fiatalkorú terheltek nagyobb száma 
miatt vagy más fontos okból szükség van. A 
fiatalkorúak bírósága mint egyesbii'ó jár el s a 
fiatalkornak bíráját az igazságügyminiszter jelöli 
ki. Joghatósága alá tartozik minden fiatalkorú, 
aki 15-ik életévének betöltése előtt a kir. bírósá- 
gok hatáskörébe tartozó bárminő súlyú büntetendő 
cselekményt követett el, továbbá a 15— 18-ik 
évek között ily büntetendő cselekményt elkövető 
fiatalkorúak is, kivéve azokat, akik a cselekményt 
nyomtatvány útján követték el, vagy akik halál- 
lal vagy életfogytiglani fogházzal büntetendő cse- 
lekményt követtek el. A közigazgatási hatóságok 
elé utalt kihágások közül a fiatalkorúak bírósága 
Ítél a csavargási, koldulási s más olyan kihágá- 
sok esetében, melyek a fiatalkorú erkölcsi veszé- 
lyozottségét vagy züllöttségét szokták jelezni. 
Kiterjed e joghatóság a szülők és gondviselők oly 
vétségeire és kihágásaira is, amelyek a reájuk 
bízott gyermekek és fiatalkorúak erkölcsiségét, 
testi épségét vagy más érdekét sértik vagy ve- 
szélyeztetik. Végül a fiatalkorúak bírósága intéz- 
kedik a bűncselekményt elkövető gyermekek, úgy- 
szintén a környezetükben erkölcsi veszedelemnek 
kitett vagy züllésnek indult nem bűntettes gyer- 
mekek és fiatalkorúak érdekében is. A fiatalkorúak 
bírája által alkalmazandó anyagi jogszabályokat 
a Bn. II, fejezete tartalmazza (1. Fiatalkorúak 
büntetési rendszere és Fiatalkorú bűntettesek), 
melyekot a jelen törvény több pontban tovább 
fejleszt. Az alapgondolat az, hogy a büntetendő 
cselekmény csak alkalom arra, hogy a bíró a 
fiatalkorúval foglalkozzék ; ha a bíró úgy találja, 
hogy annak megmentése érdekében int<^ízkednie 
kell, erre akkor is módja van, ha a büntetőjog 
általános szempontjai szerint nem intézkedhet- 
nék. A vád és a védelem feladatainak körülírása 
ehhez a gondolathoz simul. A fiatalkorú érdekeinek 
oltalmazása elmén áttöri a törvény a nyilvános- 
ság elvét, koriátozza bizonyos fokig a szóbelisé- 
get és a közvetlenséget, kevesbíti az alakszerű- 
ségeket, egyszerűsíti a perorvoslatokat s a bírót 
a fiatalkorú személye tekintetében széleskörű 
rendelkezési joggal ruházza fel, úgy hogy a fiatal- 
korú lényegébon inkvizitoríkus eljárásnak objek- 
tuma, amelyben egyéniségének minden szimpto- 



mája a szükséghez képest szakértők által meg- 
világítva, elemző és összefoglaló tárgyalás és bí- 
rálat alá kerül. 

Irodalom. Leonce André, La Lntte contre la criminalité Ju- 
vénile 1912; Edouard Julhiet, Les Tribunaax gpéciaax pour en- 
fants, 1906; Balogh Jenő, fiatalkorúak és Büutetójog, li09; 
Ani^yal Pál, A flatalkoraakra vonatkozó büntető jogszabá- 
lyok magyarázata, 1911 ; J. M. Baernreither, Jagendfarsorge- 
und Btrafrecht in den Vereinigten Staaten von Amerika, 
1905 ; B. Maeunel, Das amerikanische Jugendgericht, 1909 ; 
Max Lederer, Amerikaniscbe Jugendgerichte, 1908; The 
Problem of the Children and how the State of Colorado ca- 
res for them. A Report of the Jnvenile Court of Denver, 
1904 ; August Bitser, Ueber Jugendgerichte und Fürsorge- 
ausschUsse, 1909 ; KHthe Schirmacher, Das Jugendgericht 
(Denver, Deutschland, Oesterreich, Niederland, Frankreich, 
Schweiz) 1910; Engelber":, A fiatalkorúak biróságairól, Bün- 
tetőjogi kódexek, 1909; M. Liepmann Kiél, Die Kriminali- 
tiít der Jugendlichen und ihre BekSmpfunír, 1909 ; Zentral- 
blatt für Vormuadschaftswesen, Jugendgerichte und Fnrsorge- 
erziehung, IV. Jahrgang 1912., Nummer 13. 

Gyermekbirósági kongresszus, a gyermek- 
bíróságok rendezésének kérdéseit, szervezetét, el- 
járását, a társadalmi patronázst stb. tárgyal6 
nemzetközi kongresszus. Az első 1911. volt Pa- 
risban, amelyen Németország, Belgium, Ausztria,, 
az Egyesült-Államok és Magyarország is részt 
vettek. 

Gyermekbiztosítás, 1. Biztosítás. 

Gyermekbűntettesek. A kor befolyását a kri- 
minalitásra több ízben tették méljTeható tanul- 
mányok tárgyává. Kiindulva abból, hogy az egyén- 
nek koronként változó szükségletei, hajlamai s 
törekvései minden irányú cselekvőségén nyomokat 
hagynak, már Quételet felállította azt a tételt, 
hogy a bűncselekmények korszerinti skálája nem 
kevósbbé megbízható, mint a halandósági táblá- 
zat s hogy nem csak abban a tekintetben mutat- 
kozik szabályszerűség, hogy a bűnözési hajlam 
emelkedése és hanyatlása az emberi szervezet 
fejlésével és visszafej lésével párhuzamos, hanem 
abban is, hogy a bűnös hajlam korosztályok sze- 
rint változó irányzatot mutat. A római jog sze- 
rint az infáns, a 7 éven aluli, akaratának nem ura, 
azért cselekménye neki be nem számítható. A kö- 
zépkori jogfejlődést vizsgálva az angolszász jog- 
ban egy kb. 690-ből kelt törvényben említve ta- 
láljuk a 10 éves kort, mint a büncselekvési ké- 
pesség kezdő korát. A 7-égi magyar jogban a gyer- 
mekkor mint a beszámítást kizárt mentő ok vé- 
tetett figyelembe azon a címen, hogy az ily korban 
levőknél az értelmi tehetségnek megkívántató 
érettsége még ki nem fejlődött. A XIX. sz. folya- 
mán keletkezett európai Btk.-ek és közöttük a ma- 
gyar is a gyermekkorú, ill. a fiatalkorú bűntette- 
sekre nézve majdnem kivétel nélkül az 1810-íki 
francia Code Pónal intézkedéseit veszik mintául. 
A francia Code Pénal abból indult ki, hogy a 
serdülő korban levő (16 évesnél fiatalabb) egyén, 
amennyiben eléggé értelmes volt ahhoz, hogy 
cselekményének «bünösségét» beláthassa, bünte- 
tés alá veendő, de enyhébb tételek szerint bünte- 
tendő, mint a felnőtt (büntető jogi szempontból 
nagykorú) egyének. A fiatal kor tehát csaűc eny- 
hitó körülmény. Ha azonban a fiatalkorú nem bírt 
a cselekmény bűnösségének felismerésére szük- 
séges belátási képességgel (discemement), felmen- 
tendő, azonban szükség esetén javítóintézetbe he- 
lyezendő, ahol a 20-ik életéve betöltéséig tartható. 
A francia Code e felfogását tették magokévá e^. 



GyermekbUntettesek 



— 147 - 



GyermekbUntettesek 



másután a XIX. sz. Btk.-ei (a német partikuláris, 
majd a némot birodalmi, a beiga, spanyol, magyar 
Btk.-<?k) azzal a mtidosltással, hogy a legtöbb 
európai Ktk. a gyermekkort (legtöbb helyen a 12. 
évon alul) kifejezetten miut a beszámítást kizáró 
okot állapította meg. 

\z európai Btk.-ek eme kézzelfoghatóan túl- 
szigorú, lehet mondani inhumánus rendelkezése 
méltán hívta ki maga ellen a modern büntetó- 
i les bírálatát. Hogy egy 8— 9 vagy akár 

• s g>'ermek fegyházzal, börtönnel, eset- 
\\vj\\ Aban többször megtörtént) halállal 
■K'tó, ez beülhetett a középkor 
\.- -^.yiiKü zMUátM\te^ de a XIX. sz.-ban, mely a 
II' .nevelést, az emberiességet hirdette uralkodó 
t >/iiit»k gyanánt, kirivó anakronizmus volt. A 
I i I l'i iviif b<>rlini jogtanár által alapított Nem- 
;'A'tki»zi Büntetőjogi Egyesület vette fel a har- 
OT.it rendelkezések eltörlése érdekében. Vita 
tánryává tették a korhatárok kérdését, sürgetve 
a/ ;iís() korhatár felemelését (legalább is a betöl- 
tött U. évre). Megtámadták a « belátási képesség o 
fogahnát, a helyett az «értelmi és erkölcsi fej- 
lettségeto kívánva a büntethetőség Icriteriumá- 
nak. .MoL'lámadták a fiatalkorúak egész büntt'tési 
rciHiszAivt. kimutat\-a, hogy igazságtalan, ember- 
telen és célszerűtlen a tulaj donképeni «flatal- 
koruakati* a felnőtt bűntettesekre megállapított 
büntetésekkel sújtani. Különösen oktalan és ve- 
szedehnes eljárás ókét — habár csak a legrövi- 
í ' ' ' • is — a felnőtt bűntettesekkel együvé 
tnabba a fogházba, fegyházba). A tiatal- 
k'.iu iMiiiU'ttesekre tehát, ha fenyítésre, bünte- 
tésre szorultak, egészen níás jellegű büntetési esz- 
k' •7">k"' "■_'•'"= '"n ÚJ büntetőjogot sürgettek, amely- 
t megelőzés, az erkölcsi megmen- 
t >. u .. .: :.uvelé8 legyen. 

A Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület lelkes 
agitáeÍDJa Enrópaszerte csakhamar népszerűvé 
tette a fiatalkorú bűntettesek kérdését s alig pár 
év alatt a tudományos körök közklvánalma lett : 
1. a korhatárok felemelése, 2. a discemement el- 
törlése, 3. a fiatalkorú búotettesekkel szemben az 
erkölcsi büntetések, ill. a büntetést pótló más in- 
tézkedések sürgetése. 

E mozgalommal karöltve indult meg az utolsó 
évtizedben, egjes kiváló emberbarátok buzgalma 
folytán, a gyermekvédelem, a patronázs rendsze- 
res felkarolása. Az állam és társadalom tudatára 
ébrednek annak. hog>' a bűntettesek, a társada- 
lom belső ellenségei elleni küzdelemnek legesleg- 
biztosabb fegyvere a még nem bűntettes, de az 
erkölcsi romlás lejtőjére került, vagy előrelátha- 
tólag odakerülő, elzüllésnek indult és elhagyott 
gyermek megmentése a további erkölcsi romlás- 
tól és ezzel a bűnözés útjától. Ig>' születik meg 
az egységesgyermekvédelmi törvényhozás s indul 
meg a gyermekvédelmi akció, amelyre nézve 
Uíryan Anglia már több évtizeddel előbb megmu- 
tatta az utat, de a többi európai államokban 
o.>sak a legutóbbi évtized alatt sikerült a kérdés tör- 
vényhozási szabályozása s a szükséges intézetek 
létesítése. 

E téren hazánk is az elsők között álL Az 1908. 
XXXVl. t.-c. az ú. n. Büntető Novella (Bn.) U. fe- 
jezete a gyermek- és a fiatalkorú búntetteeek kér- 



désében a legmodernebb eszméket fogadja el s 
oly helyes alapokra fekteti hazánkban is a fiatal- 
kornak büntető jogát, melyeken előreláthatólag 
évtizedekig megállhatnak. Norvégia (1896 és 
1902), Hollan(Ua(l{K)l), Svédország (1902), Dánia 
(1905) és egyes északameríkai államok csupán 
azok, melyek e téren megelőztek bennünket. A 
Bu. alapeszméje: a gyermeket és fiatalkorút, 
ha búntettet követ is el, nem büntetni, hanem 
megmenteni kell! Nem a megtorlás, hanem a 
megelőzés, a fiatalkorú erkölcsi megjavítása a 
fő. A Bn. reformjai fővonásokban a következők : 
1. A gyermekkorra nézve — ami a jövőre is a 
12. életév botöltéséig tart — a Bn. 15. §-a fen- 
tartja a Btk. szabályát, hogy a «gyermek» ellen 
«som vád nem emelhető, sem bűnvádi eljárás 
nem indltható», azonban részletesen gondoskodik 
arról, amit a Btk. elmulasztott, hogy mi történ- 
jék a bűntettet vagy vétséget elkövetett gj'er- 
mekkel további erkölcsi romlásának megakadá- 
lyozása végett. Ha a gyermek eddigi gondozói 
erkölcsileg megbízhatók, a hatóság, amely elé a 
gyermek került (rendőrség, ügj'észség, bíróság), 
átadhatja a gyermeket megfenyítés végett a házi 
fegyelemre jogosított egyénnek, vagy ha a gyer- 
mek iskolába jár, az iskolai hatóságnak. Az is- 
kolai hatóság a gyermeket megdorgálhatja vagy 
iskolai elzárással büntetheti. Ha a gyermek eddigi 
környezetében erkölcsi romlásnak van kitéve, 
vagy züllésnek indult, a törvény imperative ren- 
deli, hogy a gyermeket ki kell ragadni a méte- 
lyező környezetből. Az illető hatóság azért érte- 
síti a gyámhatóságot és ha a gyermek érdeké- 
ben halaszthatatlanul szükséges, a gyermeket 
ideiglenes felvétel végett a legközelebbi állami 
gyermekmenhelybe szállítja. A gyárahatóság in- 
tézkedik azután véglegesen a gyermek javító- 
nevelése iránt 

Fiaialkom alatt a Bn. a 12—18 éves korban 
levő bűnelkövetőket érti. Erre nézve a Bn. a 
felső határt tehát az eddigi 16-ról a 18-ra emelte. 
A abelátási képességn helyett pedig a fiatalkorú 
a értelmi és erkölcsi fejlottségéneku fenforgásától 
teszi függővé a büntetőjogi felelősségrevonást. 
A büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi 
felelősséggel nem biró fiatalkorú büntetöj(^ilag 
felelösséigre nem vonható ugjan, de a bíró ilyen 
fiatalkorúval szemben eh^ndelhcti aj a házi fel- 
ügyelet alatt tartást, b) a házi fenyítést, c) az is- 
kolai fenjltést, d) a javító nevelést. A bírónak 
tehát a fiatalkorú vádlottnál annak egész egyéni- 
ségét, testi, szellemi és erkölcsi fejlettségét vizs- 
gálat tárgyává kell tennie, s ha a fiatalkorút fe- 
lelősségre vonhatónak nem tartja is, megmentése 
érdekében intézkedhetik. 

A büntethetőséghez szükséges értelmi és er- 
kölcsi fejlettség esetén a biró (szemben az eddigi 
Btk -vei, amelynek alapján a bűncselekmény súlya 
szerint csak a börtön, államfogház, fogház, elzá- 
rás és pénzbüntetés között lehetett választani) a 
Bn. alapján a következő intézkedéseket teheti .- 
dorgálás, prób^únbocsátás, javító nevelés, fogház- 
V. államf(^házbüntetés. Pénzbüntetés, úgysidntén 
hivatal vertes és politikai jogok gyakorlatának 
felfüggesztése nem állapítható meg. Más mellék- 
büntetés (foglalkozástól eltiltás, elkobzás) nincs 



Gyermekcsempészet 



— 148 



Gyermekelcserőlés 



kizárva. Rendkívül fontos újítása a törvénynek 
(18. §.), hogy a négy intézkedés közül a bírónak 
nem a fiatalkorú által elkövetett cselekmény súlya, 
Mnem az illető egyénisége szerint lehet és kell 
választania. A törvényben meghatározott korlá- 
tok között azt kell alkalmazni, amelyik a fiatal- 
korú terhelt jövőbeli magaviselete és erkölcsi fej- 
lődése szempontjából kívánatosnak mutatkozik. 
A bírói dorgálást a régi magyar szokásjogismerte 
8 az 1843-iki javaslat mint rendes büntetési esz- 
közt kívánta behozni. A próbárabocsátás lényege 
abban áll, hogy a bíróság a fiatalkorút ítélet ho- 
zatala nélkül megfelelő figyelmeztetés után egy 
évi próbaidőre, szigorú szabályokhoz kötött fel- 
ügyelet mellett, feltételesen szabadlábon hagyja. 
A próbárabocsátás sikere első sorban az alkalmas 
és buzgó pártfogókon fordul meg, akik a felügye- 
letet gyakorolják. A Bn. szerint a felügyeletet a 
bíró a fiatalkorú «törvényes képviselőjére, ha 
pedig erkölcsi fejlődése szempontjából kívánatos, 
állami gyermekmenhelyre v. más evégből szer- 
vezett hivatalra, valamely gyermekvédő egyesü- 
letre V. erre alkalmas egyénre bízza és szükség 
esetén a fiatalkorú megfelelő elhelyezése felől is 
intézkedik)). A javító nevelés elrendelése mindig 
határozatlan időre történik s legfeljebb az illető- 
nek 21-ik életéve betöltéséig terjedhet. A beutalt 
legalább egy évig okvetlenül az intézetben tar- 
tandó, ezután, ha teljesen megjavultnak látszik, 
a felügyelő hatóság véleménye alapján az igaz- 
ságügyminiszter által 2 évi próbaidőre feltétele- 
sen szabadon bocsátható (1. Javító nevelőintéze- 
tek). A Bn. megengedi a fogházbüntetésre ítélt 
fiatalkorúnak utólagos, a fogház kitöltése utáni 
javítóintézetbe helyezését. A bíró azt akár már a 
fogházbüntetést megállapító ítéletben,akár később 
a felügyelő hatóság javaslatára elrendelheti,ha et- 
től a fiatalkorú gyökeres erkölcsi átalakítását re- 
méli. A fogházbüntetést mint legvégső intézkedést 
a Bn. csak akkor kívánja alkalmazni, ha az értel- 
mileg és erkölcsileg fejlettebb fiatalkonival szem- 
ben az állami beavatkozásnak szigor alakjában 
kell jelentkeznie. A 26. §. azért kifejezetten el- 
rendeli, hogy a 15 évesnél fiatalabb bűntettesre 
fogházbüntetés csak a legsúlyosabb esetekben ál- 
lapítható meg. Míg eddig a fiatalokra 1 naptól 2 
évig terjedő fogházbüntetés volt szabható, a Bn. 
szerint a fogház legkisebb tartama 15 nap, leg- 
hosszabb tíz, illetve 5 év. A fogházbüntetés végre- 
hajtására külön ((fiatalkorúak fogházaw létesítte- 
tett (1. Fiatalkorú bűntettesek). 

Irodalom. I)r. Balogh Jenő, Fiatalkorúak és BUntetöJog, 
1909 ; n. a., Adalékok a fiatalkorú bQntettesek psycholo- 
I^AJáhoi; ir. FInkev Ferenc, Fiatalkorú bűntettesek és a 
modern törvéDyhosi'*, 1»09 ; dr. Bn^n H.isltT. Uio Jugend- 
llohen Verbrectaer lm Straf- und Btrafprozossrecht, 1908; 
dr. Appetino H., Dle Behandlung Jugendlicher Verbreoher 
nnd verwahrloster Kinder, 1898. 

Gyermekcsempiszet, a családi állás elleni 
bűntett (^gyik nc^me, moly abban áll, hogy valaki 
gyermeket idegen családba csempész azzal a 
szándékkal, hogy az ő családi állását megvál- 
toztassa. A Gy. célja rendszerint a gyermekhiány 
elpalAstolésa, némelykor örökségi igények bizto- 
sítása. A Gy. büntetése 1 évig terjedhető börtön, 
nyerészkedési szándékkal történt elkövetés ese- 
tében 6 évig terjedhető fegyház. L. Családi állás. 



Gyermekcsere történik különböző nyeh-ű csa- 
ládok között az idegen nyelv könnyebb és díjtalan 
megtanulása céljából. Német- és Franciaország kö- 
zött 1910. 212 (12-20 éves) fiút és leányt cseréltek 
ki több-kevesebb időre. L. Tanulók kicserélése. 

Gyermekdalok, gyermekversikék, 1. Gyennek- 
játék&szközök. 

Gyermekek ellátása, 1. Nyugdíj. 

Gyermekek öngyilkossága, legnagyobbrészt 
a hibás nevelés és nem az iskola rovására írandó. 
Igen gyakran öröklés útján terhelt (degenerált) 
V. Idfejezetten elmebajos gyermekek lesznek ön- 
gyilkosok, így az iszákos szülők gyermekei igen 
nagy számmal szerepelnek. Gyakran jellembeli 
fogyatkozás, helytelen életmód, felnőttek után- 
zása, koruknak meg nem felelő olvasmány a Gy.- 
nak oka. A statisztika szerint a 4—10 év közti 
korban kevésbbé, mint inkább a 10—15. években 
látjuk a Gy.-t, ami a serdülés és vele járó ideg- 
rendszerbeli zavarok befolyására utal. Az iskolá- 
tól, a büntetéstől való félelem, a túlterhelés rit- 
kán ok a Gy.-ra. A városokban gyakoribb a Gy., 
mint vidéken. A Gy.-nak szaporodása nem való- 
színű. V. ö. A. Éulenburg, Schülerselbstmorde 
(Zeitschr. f. paed. Psychológie, Pathologie u. Hy- 
giene, IX. köt.). 

Gyermekek vallása. Az egyvallásuak házas- 
ságából született gyermekek természetszerűleg 
szüleik közös vallását követvén, a törvény (1894. 
XXXII. t.-c.) csupán a vegyes házasságból szár- 
mazó Gy.-t szabályozza. E törvény szerint : a) 
a házasulok házasságuk megkötése előtt egy- 
szer s mindenkorra megegyezhetnek arra nézve, 
hogy gyermekeik valamennyien az atya vagy az 
anya vallását kövessék ; b) ily megegj'ezés hiá- 
nyában a fiuk az atya, a lányok az anya vallását 
követik. Ettől a mogegyezést<31, illetőleg ettől a 
szabálytól eltérésnek utóbb csak akkor van he- 
lye, ha a házasfelek közül az egyik a másik val- 
lására tér át. Ebben az esetben : a) a megegyezést 
úgy lehet megváltoztatni, hogy a születendő és 
már született gyennek, de a 7-18 évesek csak 
a gyámhatóság beleegyezésével, a szülők közös 
vallását kövessék ; h) ha pedig megegyezés ere- 
detileg nem volt, a születendő és 7 éven aluli 
gyermekek szüleik közös vallását követik, a 7—18 
éves gyermekek pedig erre a vallásra a gyámlia- 
tóság beleegyezésével áttérhetnek. Ezek a szabá- 
lyok csak az 1895. okt, 1. előtt kötött házas- 
ságokra vonatkoznak, az azelőtt kötött házasság- 
ból származott gyermekekre az 1868. LIII. t.-e. 
12. §-ának az a szabálya áll, hogy a fiuk atyjuk, 
a lányok anyjuk vallását követik, A különböző 
ritusú (római, görög, örmény) katolikusok házas- 
ságát a törvény ma sem tekinti vegyes házas- 
ságnak, hanem az ilyen házasságból származott 
gyermekek atyjuk rítusát követik. 

A törvénytelen gyermekek anyjuk vallását kö- 
vetik, de az atyjuk által törvényesített vagy elis- 
mert 7 éven aluli fiuk az atya kívánságára ennek 
vallását követik. 

Gyermekelcserélés, a családi állás elleni bűn- 
tett egyik neme, amely abban áll, hogy valaki 
egy gyermeket más családba tartozó gyermekkel 
felcserél azzal a szándékkal, hogy ezeknek csa- 
ládi állását megváltoztassa. A Gy. büntetése 1 



Gyermekeihaj tAs 



U9 - 



GyermekhalAlozAs 



évig terjedhető börtön, ha pedig a cselekményt 
n. ■ l'fti szándékkal követték el, 5 évig ter- 
J' ""ház. 

oyenut-kelhajtás, 1. Magzatelhajtás. 

Gyermekfekvés, i. Szülés. 

Gyermekfogak v. tejfogak, 1. Fog. 

Gyermekgondozónö. A panatizra kópt<?k>n kis 
gyiTni'i- ' ■ • ' !i csecsemó gondozása, csak fe- 
It'tte II ' s szakképzett személyekre biz- 
ható. L: - . iiére azt láljuk, hogy még igen jó 

ttraulalmi kurokbon is gyakran műveletlen, vén 
asszonyokra bízzák a kis gyenuekek ápolását. 
A - Németországban már régóta a lég- 

ii ] \ ;irsa4Íalmi körük lányai vállalnak, egy 

^. .1 iii»b fvi tanfolyam atán, kórházakban s csa- 
lád, khan Gy.-i állásokat (nurse, Kinderpflegerin). 
Nálunk néhány álliimi gjermokmenholyben ké- 
poztetnok ki az uri osztályhoz tartozó nók egy- 
éves tn lu hivatásos Gy.-kké. Ezek a tan- 
folyaii t> után az állami gyermekmen- 
Iit ■ -o-ztályain gondozzák a gyermekeket, 
V iini gjormokmenhelyek gyenuektele- 
' pt-iu \;iii;iiják a gjermekek ellenőrzését mint ál- 
lami gjemiektt'k'pfi'lüsryelónők. Egyesek magán- 
családokban is vállaljáJí gj'ormekek, főleg csecse- 
mők gondozását. Jelenleg a budapesti állami 
gyermekraenedékheiy tanfolyamában képeznek ki 
évente 20 hivatásos Gy.-t. 

Gyermekgyógyászat, 1. Gyermekbetegségek. 

Gyermekhadjárat név alatt ismeretes az a 
kereí^ztes hadjárat, melyet 1212. rajongó francia 
és német gyiTinokek serege indított meg a Szent- 
föld visszafoglalására. Marseilleből és Itáliából 
indultak el, de útközben részint elpusztultak, ré- 
szint tengeri rablók kezébe kerülve, rabszolga- 
ságba jutottak. A Gy. eszméjét az a vallásos bal- 
hiedelem szülte, hogy a Szentföldet annyi szeren- 
csétlen kísérlet után csak ártatlan gyermekek 
foglalhatják vissza. 

Gyermekhalálozás. A g>'ermekkor halandó- 
sága jóval nairjobb, mint a későbbi koré. így Ma- 
gyarországon í 910-ben száz elhalt ember között 
•Í824 volt a 10 éven alul. Míg ezer élő, egy éven 
aluli g>'ermekre körülbelül 200 haláleset esik 
évente, ezer egy és 15 év közötti gyermekre már 
csak körülbelül 30 haláleset esik. Legkisebb a ti- 
zenkettedik s 13-ik év halálozása. A 13-ik évtől 
kezdve a halandóság megint lassan nő, de még 
csak a 80 éven felüli emberek halandósága oly 
nagy, mint a csecsemőké. A gyermekkor halan- 
dóságának legnagyobb tényezője tehát a csecsemő- 
halálozás és így rendszerint a csecsemőhalandósá- 
got tárgyaljuk, midőn a gyermekkor halandóságá- 
ról beszélünk. A jólét következményei kevésbbé 
érvényesülnek a csecsemőkorban, ha az ezeket 
előidéző gazdasági viszonyok az anyák nagy 
ti'iiit'irét a szoptatás lehetőségétől elvonják. De 
v.Hr.rcdménybon a jómód éa az ezzel rendszerint 
járó műveltség a mesterséges táplálás veszélyeit 
i is ellensúlyozhatják. így Berlinben a magarább 
körökben a csecsomöhaíálozás kisebb, mint az ala- 
csonyabb körökben, pedip az utóbbiakban a szop- 
tatás sokkal gyakoribb. Berlinben egyáltalán 
csökken a csecsemőelhalálozás, jóllehet a szop- 
tató anyák száma csökken. A népjólét mellett te- 
hát a népműveltség s főleg a helyes csecsemő- 



táplálás ismereteinek elterjedtsége befolyásolják 
a csecsemőhalálozást. Ha az anya általi szoptatás 
általános elterjedése folytán a csecsemőkor erős 
védelemben részesül, úgy a halálozás a magasabb 
korosztályokban nagyobb (Groth). némelyek sze- 
rint a tuberkulózis pusztít ilyenkor jobban (Raths). 
Ezzel épenséggel nincs az mondva, hogy minde- 
nütt, ahol alacsony a i'.soc.seni6haláIozá.<, a maga- 
sabb korosztályokban a halálozíis nagjobb. Mert 
erre kizárólag az mérvadó, vájjon arányban van-e 
a népesedési szám a rendelkezésre álló s a fen- 
tartáshoz szükséges eszközökkel. Ha ezek kellő 
számmal megvannak, úgy alacsony csecsemő- 
halálozás dacára sem fognak a többi korosztályok 
a természetes mértéknél nagyobb számban meg- 
halni. Mindenesetre bizonyos, hogy a szülések 
magas száma csak relatív, gyakran kétes szociá- 
lis érték, míg a halálozás alacsony száma abszo- 
lút és kétségtelen értékű szociális birtok (Rü- 
melin). Ezekből látjuk tehát, hogy a csecsemő- 
halálozás kérdésénél mindenekelőtt a szülések 
száma vizsgálandó. Minthogy a népek vagyono- 
sodása, főleg pedig a nép nagy tömegét tevő va- 
gyontalan népréteg kereseti viszonyai rendsze- 
rint igen lassan javulnak, azt látjuk, hogy a szü- 
lések és a csecsemőhalálozás arányszámának 
változása között az egyes országokban és még 
jobban az egyes városokban parallelizmus (pár- 
huzamosság) van. 

Magyarországon a szülések arányszáma és a 
csecsemő-, illetve Gy. arányszáma a következő- 
kép változott az utolsó években : 



As 1891—1895. évek átlx^ábui 
. 189.'-— 1900. . 

• 1901—1905. • 

• 190«— 1909. . . 

« 1910. évbea ™ ... _ 



1000 

lélekre 

esett 

élve- 

nUStt 



41-7 
39-2 
36-8 
S«-0 
3r-6 



100 élveszttiettre 
esik 



1 éven 



6 éven 
»laU 



elluUt gyermek 



8Ö-6 
22S 
21-3 
20-8 
19-4 



39-9 
340 
32-4 
31 
29-0 



Az egyes ország népének rétegeiben a halálo- 
zás az illető népréteg vagyonosságával is össze- 
függ. Mutatják ezt a következő számok : 

Poroszországban 1902-ben esik 100 élve szüle- 
tettre meghalt csecsemő (0—1 év) : 

Tisztek, hiratalnokok, tubád foglalkozásnak gyer- 
mekei kOzOtt... _ 10'5 

Önálló mezAgasdák gyermekei között ... — ... 14*8 

önálló kereakedó és iparosok gyermekei kOsfitt 15-3 

Tanalt ipari és gyári mnnkáaok gyermekei kózOtt... 16-2 

Tanolatlan ipari és gyári munkások gyermekei kOiSU 17-9 
Mesógaidasági cselédek és napssámosnök gyermekei 

között ... _ _ ... ... 19-7 

Még élénkebben mutatják a vagyon befolyását 
Prausnitz vizsgálatai. Azt találta, hogy 1895— 
1899-ig száz gyomor- és bélbajban meghalt cse- 
csemő között tartozott : 

Qrai Salzburg Berlin 

a nyomorgókkoa _ ^ 59*9 64*6 67-4 

a ssegéayekkes SÖ-9 28-3 S6-6 

a kOzépootályhos 4*2 6*6 5'6 

a gazdagoklMM o-O 0-6 0*4 

Ismert dolog, hogy a szegények között a szü- 
lések száma is nagyobb. -\z egyes szociális réte- 
gek csecsemőhalálozása nem kizárólag a vagyon- 
nal függ össze, hanem azzal, hogy az illető osz- 
tályban, szociális konstrukciójának kifolyásakép 



Gyermekhalálozás 



- 150 — 



Gyermekhangf 



a szoptatás lehotséges-e és meg is történik-o? 
Még a legnagyobb nyomor közegészségügyi ártal- 
mait is ellensúlyozhatja a kizárólagos szoptatás. 
így Magyarországban a rutének csecsemőhalálo- 
zása a legkisebb, ismert szegénységük dacára, 
mert a nők munkába nem járnak, hanem csak 
szoptatnak. Parisban a németek által való ostrom 
alkalmával a csecsemőhalálozás igen erősen csök- 
kent. Londonban az orosz zsidók ghottójában a 
nagy nyomor ellenére a halálozás majdnem oly 
kicsi, mint a leggazdagabb mezőgazdasági kerü- 
letekben. 

A szociális helyzet kifolyásának tekinthető, 
nagyrészt a házasságon kívül született gyerme- 
kek nagyobb halálozása. A házasságon kívül szü- 
letett gyermekek ugyan élettani okokból is való- 
színűleg gyengébbek, mint a házasságban szüle- 
tettek, mert egyrészt az anyák fiatalabbak, to- 
vábbá sokkal több köztük az elsőszülött, mint a 
házasságban szülötteké, az elsőszülöttek pedig 
átlag gyengébbek. A házasságban szülöttek és a 
házasságon kívül születettek halálozása közti kü- 
lönbséget a következő számok mutatják : 

Berlinben 1898— 1900-ig meghalt: 

100 házasságban született közül 19 3 

100 házasságon kívül született közül 39-0 

ha pedig a házasságon kívül születetteket és ké- 
sőbb törvényesítetteket tekintetbe vesszük : 

100 házasságban szUIetett közül meghalt 19-4 

100 házasságon kívül született közül meghalt 46*2 

Budapesten 1909-ben : 

100 házasságban szUletett gyermekre esik — 1 éves 
haláleset _ 13-76 

100 házasságon kívül született gyermekre esik 0—1 
éves haláleset... ._ ._ ... 20 '54 

Mindkét esetben tekintetbe veendők, hogy a 
házasságon kívül születettek közül igen sok fa- 
lura adatott dajkaságba s ott hal el. így tehát 
a házasságon kívül szülöttek halálozása még 
nagyobb, áll ez különösen Budapestre, hol az 
elhagyatott gyermekek állami védelme folytán 
igen sok házasságon kívül született csecsemő 
kerül falm'a. A csecsemőhalálozás azelőtt min- 
denütt a városokban volt nagyobb, mint a fal- 
vakban. Ma már igen sok helyen ellenkezőleg a 
falvakban nagyobb, mint a városokban. Ez ada- 
tok vizsgálatánál azonban mindig csak a házas- 
ságban szülötteket vizsgálhatjuk, mert a házas- 
ságon kívül szülöttek száma falu s város között 
igen változó s a városokból a házasságon kívül 
szülöttek elhurcolkodása nagy, a falvakban pedig 
ezek behuHiolkodása nagy. Az első életév halálo- 
zása nem egyformán oszlik meg az egyes hóna- 
pok között, hanem annál nagyobb a csecsemőha- 
lálozás, minél fiatalalib a csecsemő. Legnagyobb 
a halálozás az első tíz napban. 

Budapedcn az 1895— 1906-ban elhalt csecse- 
mők közül meghalt: 

0— S 6r» alatt.. ... i'Solo 

« óra— 1 nap alatt __ _ .. ^-jo/, 

7—80 f t _ ... lí-««/o 

0—1 hó t „. 29'7'L 

«I» • • -- - 8-fl»/J 

8-« • • 81-6»/, 

•— » • • 16'9«/« 

»-12 . . 13-40L 



A csecsemőhalálozás mindenütt a fiuknál na- 
gyobb, mint a leányoknál. 100 leány halotti-a esik 
111—124 fiú halott. Ennek oka ismeretlen. Vala- 
mennyi betegs^ jobban pusztít a fiúk között. 

Az évszakok szerint a halálozás legnagyobb 
nyáron, sőt egyes városokban, különösen oly vá- 
rosokban, ahol a szoptatás ritka, a nyári hóna- 
pokban, júliusban és augusztusban hal meg a cse- 
csemők legnagyobb része és az augusztusi halá- 
lozás némelykor a többi hónapok átlagos halálo- 
zásának háromszorosát teszi ki. Gyomor- és bél- 
betegségekben meghalt Berlinben (1905) július- 
ban, augusztusban és szeptemberben 2754 cse- 
csemő, ezek között szoptatott csecsemő csak 57 
volt, a többi 9 hónapban összesen 1417 csecsemő 
halt meg, ezek között csak 95 volt szoptatott 
csecsemő. Ha az összes csecsemőhalálozásokat 
együtt nézzük júliustól szeptemberig, a nem szop- 
tatott csecsemő hatszor oly nagy veszélyben van, 
mint a szoptatott (Tugondreich). Megjegyzendő, 
hogy a nyári nagy halálozásban majdnem ki- 
zárólag a túlnyomóan mesterségesen táplált 
gyermekek szerepelnek. A kizárólagosan szop- 
tatott gyermekek halálozása alig emelkedik e hó- 
napokban. A csecsemőhalálozást a gazdasági vi- 
szonyok keretén belül befolyásolják még a cse- 
csemők táplálása és ápolása körüli helyes isme- 
retek elterjedtsége, illetve ily irányban való ferde 
szokások elterjedése. Ezek között a legveszélye- 
sebb a csecsemők korai etetése. Magyarországon, 
hol a szoptatás igen elterjedt, oly vidékeken, hol 
a népvagyonosodás sokkal több gyermek len- 
tartására is elegendő, erős a csecsemőhalálozás 
a csecsemőtáplálás tekintetében uralkodó ferde 
népszokások, nevezetesen a korai etotés folytán. 
Bizonyos, hogy kellő felvilágosítás itt a csecsemő- 
halálozás csökkenését idézheti elő. 

Ha a különböző országok halálozási arányát 
vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 100 élve szülöttre 
esik — 1 éves csecsemőhalálozás : 



Oroszország (1901) 






Í7-8 


Szászország (1901- 


-Í9Ö6 átlag) ... 


... _ ... 34-6 


Bíyorország 






« 


_ 240 


WUrttemberg 






t 


„. 81-7 


Ausztria 






• 


... 81-3 


Magyarország 






• 


_ 31-2 


Németbirodalom 






• 


_. 19-9 


Poroszország 






» 


190 


Olaszoraság 






• 


— 16-7 


Szerbia 






■ 


... 14-9 


Pranciaorsság 








13-9 


Anglia 






< 


18-8 


Dánia 






< 


11-9 


Írország 






• 


... 9-8 








• — 


93 


Norvégia 






• 


81 



Magyarország, ha a Néraetbirodalmat egynek 
vesszük, sajnos, harmadik helyen áll; ha a német 
birodalom egyes országait külön vesszük, hatodik 
helyen áll. 1905 óta a legtöbb országban többé- 
kevésbbé javult a csecsemőhalálozás aránya Ezt 
természetesen csakis a szülések arányszámának 
csökkenésével, a gazdasági s velejáró népmúvolt- 
ségi viszonyokkal lehet megmagyarázni, mert 
egyetlen egy országban sem történt oly csecsemő- 
védelmi akció, melynek ezt tulajdonítani lehetne. 
L. még Gj/ennvki'éddem. 

Gyermekhalandóság, 1. GyermekhalálozáS' 

Gyermekhang, 1. Énekhang, 



Gyermekház assAfir 



161 — 



Gyermekjátékeszközök 



Oyermekházasság, a gyermekek jogérvényes 
öeszeházasitása egymás küzött, vagy le&nyé élte- 
sebb fórflval, tlué (>regebb növel, mielőtt még a 
kifejlódósi kort elérték volna. Ez a szokás több 
ázsiai, afrikai és ausztráliai népnél el van ter- 
jedve. A szülök választják ki a párokat, meg- 
tartják a lakodalmi szertartásokat, megtizetik a 
szokáaoe vételöeazeget, stb. Némelykor a ílú, ha 
dreg felesége van, éltesebb férfi által helyettesit- 
heti magát, kinek gyermekeit a magáénak kell 
elismernie. A Gy.-ot korábban a primitív társa- 
dalmi és csoportházasságbói származtatták, de 
val<')S7.inQl)b. tioL'v inkább patriarchális szokások- 
b ! ered, amennyiben ezáltal a 

fiz! t akarták a viszonyt szoro- 

sabbra fuzui. luiimlian véteknek tartották, ha a 
háznál felnőtt leányt tartottak, ki még nincs férj- 
nél. A leányok férjhezmenetelének utolsó határ- 
ideje a 12 ik, a legkorábbi a 4-ik év, de az érett- 
»"' :i leány szülei házánál marad. Csak 

4' ik meg a második, tulajdonképeni la- 

':irbhadliana a. m. termékenyítő). Ha 
,U, mielőtt nejét érintette vagy csak 
iatra vhiiih, az özvegy viseli a hindu özvegység 
minden következményét. V. ö. Post, Studien zur 
Entwickolungsgeschichte des Familienrechts (01- 
denburg 1889): u. a., Gnmdriss dor ethnologi- 
eclien Jurispnidenz (u. o. 1894—95, 2 kiiidás); 
Garbe, The redemption of the Brahman (Chicago 
1894). 

Gyermekistentisztelet v. ifjúsáffi istentiszte- 
let. í\ [n»L' nem konítrmált, sőt részben még nem 
i- Toles gyermekek felfogási képességé- 

h- .eréhez alkalmazott istentisztelet, ami- 

!\eury uíár 1583. utal a nümberg-ansbachi egy- 
tu\zi rendelet. Szilárd alapra azonban a múlt szá- 
i'i nii-niiik f'K'ben a Skóciából, Angijából és 
l./akaiiiirik.ii nlelterjedtuosómapi wA:oíá/c(l. 0.) 
I* vcii helyezkedett. Németországban a protestáns 
• --\\íuizak, mint külön kultnszformát, ma már 
nélkülözhetetlennek tekintik, mig más országok- 
ban a szabad bolmissziói egjieti tevékenye^ v. 
lelkészi működés terére tartozó munkának fog- 
ják fel. V. ö. Dtbdüts, Der Kindergottesdienst 
(Leipzig 1881) ; v. d. Ooltz, Das B^ürftiiss be- 
aonderer Jugendgottesdienste (Stuttgart 1888). 
Magyarul: Csiky Lajos, Egyházszertartástan 
i>ebreczen 1892). 

Oyermekjátékeszközök, különböző anyagból 
készülő, emberi és állati alakokat, gazdasági és 
háztartási eszközöket, valamint más tárgyakat 
ábrázoló tárgyak, amelyekkel a gyermekek ját- 
szanak. Háromféle Gy.-et különböztetünk meg : 
ú. m. 1. olyan Gy.-et, amelyeket a gyermekek 
játszóösztönük kielégítésére önmaguk teremte- 
nek, alkotnak : 2. olyan Gy.-et, amelyeket felnőt- 
tek, de nem iparszerül eg, készítenek rendszerint 
gyermekeik számára s végül 3. az ipari, a gyári 
úton elóállított Gy.-et. A két első csoportba eső 
Gy.-et fejlődéstani szempontból a legprimitívebb 
játéktól kezdve igen szép írvüjteményekben mu- 
tatja be a Gyerniekf ' ' >/i Múzeum (1. o.). 
E Gy. azonban neme- -tani szempontból 

szolgáltatnak becses a4.iu i< »^ ít i . II anem a néprajznak 
is fontos és számos nagy tanulságot rejtő tárgyai. 
A játékokkal járó mondókák, versikék a népek 



szóbeli hagyományait gyűjtő és elemző folklóré 
(1. 0.) alkotórészei. A gyermekjátékok és azok esz- 
közei némelyikének ősrégi volta és számos, eg>'- 
mással nem is rokon népnél meglevő közössé 
a legérdekesebb etnológiai jelenségek egyike, 
amennyiben a közösség az emberi nemnek szinte 
ősi korába vezet vis.sza. E feltűnő közösség ré.sz- 
ben analóg lélektani diszpozíciókban birja az okát 
8 csak kisebb részében lesz átvételek és kölcsíin- 
zések eredménye. E diszpozíciók közt pedig egyik 
sem erősebb az uiánzád Imjlamnál, amely a leg- 
többgyermekjáték éltető princípiuma. A g>'ermek- 
játékok ugyanis nagj'obbrészt a gyermek lelkére 
leginkább ható környezet utánzásából, mime- 
lóséböl, fejlődtek, mint ezt legtöbbjük világo- 
san eláru^a, kisebb részük pedig legalább is 
sejteti. Már et úlnyomóan utánzó jellegükből is 
következik a gyennekjátékok néprajzi és mú- 
velődéstörténelmi nagy fontossága. Jó részükben 
ugyanis megbecsülhetetlen emlékei rejlenek ré^ 
letűnt korok vallási szertartásainak, társadalmi 
intézményeinek és szokásainak, sőt nevezete- 
sebb történelmi eseményeknek is. Az anttk római 
kiolvasó mondókákból egyéb adatok hiján is bíz- 
vást következtetni lehetne, hogy a köztársaság 
korát a Tiber-parti város államéletében királyság 
előzte meg. Márpedig hány oly néppel van az et- 
nográfiának dolga, ameljTiek múltjáról írott emlé- 
kek és feljegj'zések hiján csak ilyenféle adatok 
szólnak. Nem csoda tehát, ha a gj^ermekjátékok- 
nak egész irodalmuk van, amely a hozzájuk tartozó 
mondókák és versikékkel együtt aránylag igen te- 
temes részét teszi a néprajz s ezenkívül a folklóré 
anyagának. Nálunk Kiss Áron gyűjtötte egjbo 
nagy szorgalommal a mi gyermekjátékainkat s az 
egyes játékokhoz írt jegyzeteiben a fönt kidom- 
boritott szempontok némelyikére is ráutalt (Ma- 
gyar gyermekjáték-gj-űjteraény, Budapest 1891). 
Első felében a felnőtteknek ölbeli gyermekekkel 
való játékait és a játék-mondókákat (gyermek- 
versikéket) tartalmazza, második, nagyobb felé- 
ben pe<lig a Magyarországon divó gyermekjáté- 
koknak jóformán teljes leírását a4ja. A mondókák 
közt a legszámosabbak és legfontosabbak az imént 
felsorolt tanulságok szempontjából az ú.n. kiolvasó 
versikék (counting-out rhyraes), amelyekben sok- 
szor nem is sejtett ősi mitológiai ós szertartá«tos 
elemek rejlenek. A Gy.-et e mű velődéetörténeti és 
néprajzi vonatkozásuk mellett kiválóan alkalmaz- 
zák a nevelésben (1. Gyermekkert), sőt az egyes 
tárgyak tanításában is. 

Végül a Gy.-nek közgazdasági jelentőségük is 
van, amennjiben előállításuk jól jövedelmező 
iparóg. így külföldön, nevezetesen Németország- 
ban és Ausztriában, ágyszintén Svájcban igen 
nagy iparágat képeznek, ahonnan elviszik azokat 
az egész világba. A tökéletesség legmagasabb fo- 
kára emelték ezt az iparágat a grödeni völgy- 
ben, nemkülönben a cseh Érchegységben, minde- 
nütt mint háziipart. Hazánkban a Gy. készítésé- 
nek meghonosítására sokirányú intézkedés tör- 
tént, az állam nagy áldozatokat is hozott, de jelen- 
tősebb eredmény nélkül. L. Gyermekjátékszer- 
készítő iskola. 

Irodalom, Kin kna idésett maréa Icírfll lásd MlSnOseo : 
Plon H., Om Kiad ia Bnnch and Sitte der VOlker, 



Gyermekjátékok 



152 



Gyermekkltétel 



2. kiad., Leipzig 1884 ; BchoUer I., Das Bpiel und dle Splele, 
Welmsr 1865 ; Scherer, Illustr. deutsches Kinderbuch, Stutt- 
gart 1863; Zingerle, Das deutsche Kindersplel im Mittelal- 
ter, 2. kiad. Innsbruck 1873; Karup 0., Frankreichs Kinder- 
welt in Lied und Spiel, Wiesbaden 1878; Uollaud, Rimes 
et Jeux de l'enfance. Paris 1883 ; SébiUot, Littérature orale 
de la H.-Bretagne, Paris 1881 ; Pitré 6., Gnochi fanciulleschi, 
Blbliotecadelle Trad. pop. SicQ. A legdúsabb nemzetközi ki- 
olvasó-versike gyűjtemény : Carrington, Bolton, The Coun- 
ting-out Rhjines of children, London 1888. 

Gyermekjátékok, 1. Gyerrnekjátekeszközok. 

Gyermekjátékszerkészítő iskola, háziipari 
irányú intézmény. Célja a gyermekjátékszer-ké- 
szítésnek a nép körében iiázüpari foglalkozásként 
való meghonosítása és tovább fejlesztése. Az ok- 
tatás súlypontja a mühelyi gyakorlat. A tanulók 
az alapismeretek elsajátítása után gyakorlatilag 
értékesíthető tárgyak készítésére térnek át. A tan- 
idö három év, napi nyolc órai tanítással. A felvétel 
feltételei : betöltött 12 éves életkor és az elemi 
népiskola elvégzése. Mühelyi gyakorlaton kívül 
rajzot és mintázást tanulnak. Állami támogatás 
mellett régebben egyesületek és községek létesí- 
tettek Gy.-t (Körmöczbánya, Zágony, Bánffy- 
hunyad, Bái*tfa, Marosvásárhely), de ezek idővel 
megszűntek. 1886-ban Hegybánya-Szélaknán az 
állam állított fel ily iskolát, mely jelenleg is mű- 
ködik és kereseti műhelye útján tanulók képzésén 
kívül háziiparosok rendszeres foglalkoztatására is 
kiterjeszkedik. L. Kézmüvesiskolák. 

Gyermekjegy. A közlekedési vállalatok ál- 
tal rendszeresített olcsóbb menetjegy gyerme- 
kek részére. Magyarországon, Ausztriában, Né- 
metországban 4—10 éves, Olaszországban 3—7 
éves gyermekek a menetdíj felét íizetik a vas- 
úton. 

Gyermekkéfogadás, 1. Örökbefogadás. 

Gyermekkert, 3 — 6 éves gyermekek nevelő 
intézete. Alapítója í>ó'?;eZFriedrich(l. o.).Az első 
1837. nyilt meg Blankenburgban. Fröbel szerint a 
Gy. a gyermekeket nemcsak óvja, hanem foglal- 
koztatja is, nekik való módon. Tehát első sorban 
nem a szegényeket kisegítő, a családi gondját 
könnyítő intézmény, hanem az a célja, hogy 
erősítse a testet, gyakorolja az érzékeket, táp- 
lálékot adjon az ébredező szellemnek s főként 
aü érzület helyes irányítására törekedjék. Mind- 
ezeknek eszközei : állatok, növények s általában 
a természet tárgyainak megfigyeltetése, hogy így 
a természet megismerésére rávezessék a gyerme- 
keket ; a minden erőnek foglalkozást adó, moz- 
gást kivánó, észt fejlesztő játék, amely közbon 
kellemesen, ártatlan vidámságban készülnek elő 
a kicsinyek az iskolára s általában az élet további 
feladataira. Rajzolás, beszélgetés, éneklés kiséri 
a játszást, amely egyszersmind a gyermek közös- 
ségi érzésének kifejlesztője és megerősltöje. A 
Gy. feladatának ilyet<''n kijelölése mutatja, hogy 
ez az első tagja Fröbel rendszerének s a helyes 
ember-nevelt-sre vonatkozó terveinek. Alapja az 
a gondolat, hogy az embert legkisebb korától fogva 
bele kell nevelni a* közösségbe, mert annak a 
tagja. Mivel pedig erre maga a házi nevelés nem 
elég, mert ott nincs mód több gyermek össze- 
gytytésóre és rendszeres foglalkoztatására, ezért 
vM szűkség a Gy.-re. 

Hazánkban Pestalozzi és az angol Wilderspin 
hatása alatt K. Brunswick Terézia grófné (1. o.) 



még 1828. létesítette Budán az első kisdedóvó- 
intézetot, melyet ő «angyalkert))-nek nevezett. 
Ezen intézetekben a kisdedekkel való foglalkozás 
módja is önálló csapáson fejlődött ki. Az első, ki 
ez irányban tudatosan munkálkodott, Warglia 
István (1. 0.), az első (tolnai) kisdedóvóképzö inté- 
zet igazgatója volt (v. ö. Terv a kisdedóvóintéze- 
tek terjesztése iránt a két magyar hazában, 18i3), 
aki a magyar kisdedóvásba bevitte a nemzeti 
irányú és természetszerű nevelés elveit. Később 
Fröbel rendszerét is behozták, de az megkötött- 
sége, verseinek, meséinek és a foglalkozási esz- 
közök alkalmazásának túlságos tanítási törek- 
vése miatt a magyar kisdedóvók között nem 
nagyon terjedt el. Eszméit és eszközeit a ma- 
gyar gyermek vérmérsékletéhez formálták és 
így fejlődött ki az ú. n. (cmagyar iskola*, mely- 
nek munkásai és hívei és Fröbel magyar hívei 
között utóbb kemény küzdelem keletkezett, mely 
azonban a ctmagyar iskola» győzelmével végző- 
dött. A «magj^ar iskola » Fröbel eszközeit részben 
elhagyta, részben módosította és kiegészítette az 
illető vidéken található természetes anyaggal, 
mint pl. gyékénnyel, cirokkal, mákfejjel stb. Fog- 
lalkozási módja is szabadabb, a kisdedgj^ermek ak- 
tivitásának több tért engedő s beszélgetése, "tár- 
salgása)) is közvetlenebb, verseiben és meséibea 
több a kisded gyermek értelmi fejlettségéhez köze- 
lebb álló népiesebb elem. A «mag>'ar iskola »-ból 
napjainkban gyermektanulmányi hatások alatt az 
ú. n. ^ösztönszerű, foglalkozás^ (1. o.) egészséges 
módja alakult ki, mély, mint elnevezése is mu- 
tatja, a kisdedgyermek ösztöneit, képességeit ter- 
mészetes módon törekszik kifejleszteni. A kisded- 
óvóiutézetek felállításáról és fentartásáról a múlt 
század végéig társadalmi úton gondoskodtak. B 
téren nagy, lelkes és eredményes működést fej- 
tett ki az Országos kisdedóvó egyesület, mely 
1836. alakult, de egyik gyökérszáía 1828-ig nyúl 
vissza. Ez egyesület lelkes vezetőségének fárad- 
hatatlan agitációjára 1891-ben országos törvény 
(1891. XVI. t-e.) gondoskodik kisdedóvóintézo- 
tek felállításáról, mely törvény megalkotásával 
Franciaországot és a svájci Genf kantont kivéve 
egész Európát megelőztük. Ma Magyarország kis- 
dedóvásügye a kontinensen az elsők között van. 
V. ö. E. Heerwart, Einführung in die Theorie u. 
Praxis des Kindergartens (Leipzig 1ÍK)1); u. a., 
Die Mutter als Kindergártnerin (u. o. 1904) ; Ko- 
hány M., Gyakorlati kézikönyv Fröbel foglalkoz- 
tató eszközeihez (Budapest 1880). Továbbá a Kis- 
dednevelés c. folyóirat évfolyamai. L. még Kú- 
dednevelés. 

Gyermekkitétel. Az ókorban az atyai hatalom 
jogköréhez tartozott, s államilag megengedett 
cselekmény volt, mint beteges és satnya gyerme- 
kektől való szabadulásnak eszköze. A cselekmény 
bűnösségének s büntetendősógónek felismerése a 
kereszténység érdeme. A magyar Btk. a Gy.-t 
az emberi élet elleni bűntettek fejezetében tár- 
gyalja (287. §). A ^nyálladékhoz az ölési szán- 
dók nem tartozik. Ölési szándék esetében a cse- 
lekmény nem Gy., hanem bevégzett vagy meg- 
kisórlett szándékos emberölés vagy gyilkosság, 
aszerint araint a halál bekövetkezett v. nem. A 
szándék tehát tisztán úgjTievezett veszélyeztetést 



Gyermekkor 



153 — 



Gyermeki Ancf a 



ssánd^ vagyis » tódat, hogy a gyermek teeti 
épeége 8 élete a Télettm esélyeinek van kitéve. 
A búntett közvetett támrs a kwánál vagy álla- 
potánál fogva önsegélyreképtden saját gryemiek, 
akár báasBigtMui. akár háaaságon kívül sztUe- 
tett ; alanya a 8itU6 ; a cselekmény a gyermeknek 
a) üál rooo ft V. rendszerint járatlan helyre való 
kitéldÁnn, vagy b) olyan körülmények között 
eUiagyásátMn áU, hogy megmentése a véletlentől 
tügg. A Ut^i vagy elhagyás bevégzett búntett 
akkor is, ha a gyermek épen megmenekült A 
Gy. büntetése 3 évig, ha azonban a kitett vagy 
elliagyott gyermek súlyos testi sértést szenvedett, 
ö évig, s ha végül a cselelonéoy a gyermeknek 
halálát okozta, 5 évtól 10 évig i ' ■ fegy- 

ház. A Gy.-lel rokon bűncs^lekm' : -'éljTe 

képtelen személynek kitétele v. eHiagya.<a. 

Gyermekkor. 1. Életkor és Gyermek. 

r — -''t'^ít ••'"■v:^' a beteg gj'ermekek 
a ': cban ápoltattak. 1802- 

Ix '-i^yj r-yxrci&Us Gy.-at Pái'isban 

(ti !ití malades), 1834. a szt-péter- 

vii i .. . .11, 1837. a bécsi Szt. Anna Gy.-at 

é.< "sti Stefánia Gy.-at. Schoepf-Mérey 

Ág-;! . -.: -iz első magyar Gy. és a magjar g>'er- 
mekgyógyászat megalapítója. Az általa elültetett 
magot azntán id. Bókay János növesztette ha- 
talmassá.A Stefánia Gy.-on kívül Budapesten még 
a Bródy Adél Gy. és a Fehérkereszt Gy. áll a 
beteg gjermekek rendelkezésére. Magyarorszá- 
gon van még Nagj-váradon. Aradon, Pozsonyban 
és Szegeden is modem, jól vezetett Gy. A külföl- 
dit közül a legszebb a strassburgi városi Gy., a 
lipcsei és mflncbeni Gy., amelyek ép ügy, mint a 
Stefánia Gy., az egjetemi gjermekklinikával 
kapcsolatosak. Nagyság tekintetében első helyen 
áll párisi H<^ital dee Enlants malades. 

Gyermekkori agyvelőgynladáa, 1. Agyvelő- 
gyulaids. 

Gyermekköztársadág. gyermekeknek olyan 
közössége, mely bon lehetőleg minden ügyüket 
magnk intézik. Az önkormányzatnak nevelési cél- 
lal való felhasználását W. R. George szervezte 
1890., New York államban, elhanyagolt new- 
yorki gyermekek szünidei telepén, melyből azóta 
mintOiTV 200. üvon sor-ú. 8—16 éves fiúból s 
le; X (Jitmors Repuhlic). 

Th mee alkotmánvnfcat, 

tó:- 

va . .k 

eti .myúó cleib^'U a nyiltöág, 

Ix'' in, kölcsönös megbecsülés, 

általában a küzüsségben élés minden feltétele 

I kifej lódik a tagoldMm. Ugyanez az alapgondolata 

\ a N ■ ' 'fw-nek, mely az iskolát demo- 

\ kr né akaija alakítani, hogy ne a 

' ta I .a. hanem a tanulók önkormány- 

z;t a rendnek és fegyelemnek. A 

♦uiii,. ..'..^ iiu^yelóje az önmagát kormányzó 

/^tálymak mindaddig, amig ez a szabadságot 
. <97.\\\ nem használja; ekkor a káros következ- 
I . !A k megértéséról gondoskodik. Az osztályok 

y ütt i^ola-államotalkotnak. E gondolat európai 

amokhan is terjed. E rendszertől alapítója, W. 

11. a politikai közömbösség és züllöttség fokoza- 

^ megszűnését, a közügyek iránt való felelősség- 



érzet kifejlődését várja. .\ XVI. 8z.-ban Trotzen- 
dorf 0- 0.) hasonló módon vonta be a tanulókat az 
iskola kormányzásába. V. ö. Kemény F., A ta- 
nnlók önkormányzata (Orsz. Középisk. Tanáregy. 
Közi. 1912). 

Gyermekkát (uém. Kinderbrimnen), egy-egy 
nagyobb városi kút széles víztartó kagylója, 
ahonnan a régi germánok mondái szerint az új- 
szülöttek előkerültek. Mai mesékben is a csorgó 
források tündére őrzi a még meg nem sztüetett 
kisdedeket, akik a víz körül vidám gondtalanság- 
ban várják az emberek közé kerülésüket. Ugyanez 
a mitikus felfogás egyes tavakról, náddal benőtt 
víztócsákról is, ahonnan a gólya emeli ki s hozza 
a szülőkhöz az új csemetét. 

Gyermekláncfű v. pitypang (■»▼., Taraxacum 
Hall.), a Compositae (Fészkesek) család nyelves 




1. OyenMkliaen. t. k fteek Taookjft elvirágsis otán, két 

te « <M el . a tflbM lekmUott. S. éa 4. A teniéa te koMOMt- 

aete.6. lK7 tMc. •■ A Mbenil IIbM réoe k<t MMjéreL 

7. A poctokok Mttre Mbasítni 4a Baéttarítr*. 

virágú génusza; 25 faja köztll a legtöbb Európa 
és Ázsia mérsékelt és hideg tájain él. Füvek, leve- 
lük épszélű v. öblösen ssáürnyas, kacuroe töIevél. 
Szárak egyfészkfi és rendesen csöves tökocsány. A 
fészek hosszúkás v. harangalakú, alsó murvái több 
sorban állanak, rövidebbek és rendesen hátrahaj- 
lók, a felső murvák 1 sorban állnak. A viiág sárga. 
A kaszat \aip06, 10 bordás, csúcsa aprón tüskézett, 
hosszAcsőrös, a csőr tetején van az emyöalakú 
bóbit^a. A Ihraxacum őfficmale Wiggeis (pon- 
gyola pí^'pang, 1. az ábrát) levele kacúrosan fo- 
gas, ritkán épszélO. Tökoosánya csöves, meg- 
törve tejet ereszt Közönséges, de nagyon változó 
fO. úgyszólván mindenütt, a havasokig, gyakori. 
Gyökere és friss levele (radix et fólia Taraxad) 
mint kivonat nem ritkán idült székrekedés el- 
len használatos. Fiatal, halavány levele Jii/u 
tavaszi sídáta, de télre melegágyban is kuny- 
nyen lehet szaporitanL A frandák nagyon ked- 



Gyermekllsztek 



154 - 



Gyermekülés 



vélik. Füve marhának és kecskénekjó takarmány, 
gyepen alkalmatlan gyom, másutt a nagyobb fű 
elnyomja. 

Gyermeklisztek. A csecsemőket 6 hónapos ko- 
rukon túl nom táplálhatjuk kizárólag tejjel, mert 
e kortól kezdve lisztekre is van szükségük. Ezen- 
kívül bizonyos táplálkozási megbetegedéseknél 
már a 6-ik hónap előtt gyógyítólag is adunk lisz- 
teket a csecsemőknek. E célra teljesen megfelel 
a rendes búzaliszt is, de mivel ezt sokáig kell 
főzni, úgynevezett Gy.-et állítanak elő, ame- 
lyek diastase (lisztemésztő ferment) hatásának 
voltak kitéve. A diastase hatására a liszt kemé- 
nyítője dextrinnó alakul, vagyis a liszt emészté- 
sének első stádiuma már a szervezeten kívül meg- 
történik. Másik eljárás, amellyel a lisztek köny- 
nyebb emészthetőségét akarják elérni, abban áll, 
hogy magas nyomás mellett túlhevített gőz hatá- 
sának teszik ki a lisztet, vagy csekély mennyi- 
ségű savval hevítik, aminek az eredménye, hogy 
a keményítő egy része dextrinné alakul.A Gy. egy- 
része szárított és porított tejet is tartalmaz, másik 
része zsírt (vaj, tejsztn). Határozottan veszedel- 
mes, hogy egyes gyárosok lisztjeiket mint a női 
tejet teljesen pótló táplálókot ajánlják az élet első 
heteitől kezdve is. Ez pedig nem igaz. Egészséges 
csecsemőnek az élet első három hónapjában nem 
szabad lisztet adnunk és ha a táplálkozási beteg- 
ségek nom kényszerítenek, az 5 hó előtt ne is 
kezdjük el adagolását. Az 5-ik hótól kezdve bát- 
ran adhatjuk, de tudnunk kell, hogy a rendes búza- 
liszt felett csak az az előnyük van, hogy nem kell 
oly soká főznünk, mint a rendes lisztet és így a 
csecsemő tápláléka hamarább készül el. A legel- 
terjedtebb Gy. a Kufeke-, a Theinhardt-féle és a 
tejjel készült Nestlo-féle liszt. L. még Lisztár- 
talom. 

Gyermekmenedékhely-Egyesület (Országos 
Első Gy.), alapszabályszerü feladata oly szegény 
gyermekek, különösen pedig árvák és elhagya- 
tottak ápolása és gondozása, akiknek szülei vagy 
elhaltak, vagy kórházakban sínylődnek, vagy 
büntetőbírósági ítélet joghatálya alatt szabadság- 
vesztési büntetésüket szenvedik. Emellett segé- 
lyez gyermekes családokat és így elháiltja a csa- 
ládi kötelék felbomlását, a család elzüllésót. Fi- 
gyelemmel van a külföldi honosságú magyaror- 
szági gyermekekre és ily gyermekek közül többet 
saját költségére gondoz. Az egyesület 1912. vette 
át a székesfővárostól Vócsei János és hitvese 
Szathmáry Borbála alapítványának hasznosítását. 
Az alapítványnak évi 8000 K-t kitevő kamatai- 
ból köteles az egyesület 20 oly újonszülött cse- 
csemőt gondozni, kiket a hozzátartozók a gyer- 
mek szánnazáí^ának toljos eltitkolásával olyképen 
adnak át az egyesületnek, hogy még azzal sem 
érintkezhetik, ki a gyermeket az intézetnek át- 
adja. A régi lelencházrendszernek ez az intézmény 
a legutolsó maradványa. Ha a 20 alapítványi hely 
egyike megürül, ezt a külvilágnak az intézet 
ablakába helyezett lámpa jelzi. A csecaemőt az 
intézet kivilágított ablakfülkéjóbo helyezik el. 
A Budapesten IX., Vendel-utca 3. sz. alatt lévő 
mintaszerűen berendezett intézet 115 gyermek 
befogadására alkalmas, a nagyobb gyermekeket 
azonban magáncsaládokhoz helyezik ki. Az 1870. 



évtől az 1911. év befejezéséig az egyesület 5489 
fiú, 5114 leány, összesen 10603 gyermeket gon- 
dozott. Az egyesület tiszta vagyona az 1911. év 
végén 875,892 korona volt. Az egyesületet 1869. 
gróf Károlyi Sándorné, Komiss Klarissza grófnő 
fáradozása és áldozatkészsége hozta létre. 

Gyermekmenhely, 1. Gyermekvédelem. 

Gyermekmunka, hivatásos foglalkoztatása 
rendesen 14— 12 év alatti gyermekeknek, sokszor 
a gyermek testi és szellemi erejének olyfokú ki- 
használása, mely testi szervezetének fejlődését 
gátolja és ezáltal ennek elkorcsosodását előmoz- 
dítja. A Gy. lehet gazdasági, háziipari, vag>- 
gyáripari munka, lehet idegennél bér fejében, 
vagy a saját családi körében végzett munka. Te- 
kintettel a gyermek korára, a Gy. lehet a) az is- 
kolakötelezettség előtti, h) az iskolakötelezettség 
tartama alatti és c) az iskolakötelezettség tarta- 
mát követő Gy. A Gy. okozta hátrányok lehető 
megszüntetését az újkori szociális törvényhozás 
egyik legfőbb feladatául ismerték fel. L. bővebben 
Munkásvédő térvények. 

Gyermeknap, a Gyermekvédő Liga által ren- 
desen tavasszal a fővárosban és az ország na- 
gyobb városaiban rendezett nyilvános pénzgyüj- 
tés, melyre az előkelőbb körök asszonyai szoktak 
vállalkozni. A kereskedők is rendeznek ilyenkor 
Gy.-ot és bevételük bizonyos részét a Gyermek- 
védő Liga céljaira áldozzák. 

Gyermeknevelés. 1. Nevelés. 

Gyermeknyelv, a kis gyermekek beszéde, mely 
sok tekintetben eltér a felnőttekétől s melynek 
egyik alfaja a dajkanyelv (1. o.). A Gy.-nek egész 
irodalma van. nevezetesebbek: Preyer munkája, 
Die Seele des Kindes (7. kiadás 1908), továbbá 
nálunk: Balassa Józsefé (a Nyelvtudományi 
Közlemények 1893-iki évfolyamában), P. Iheic- 
rewk Emilé a Természettudományi Közlönyben : 
Vértes József, A gyermeknyelv hangtana (Nyelv. 
Füz. 22. sz.). 

Gyermekölés (lat. infanücidium), házasságon 
kívüli gyermeknek az anya által a szülés alatt 
vagy közvetlenül a szülés után szándékos meg- 
ölése. Eredetileg a szándékos emberölésnek leg- 
súlyosabb esetei közé tartozott, s büntetése a ha- 
lál volt. A bűntettnek tárgj'a a «házasságon ki- 
vüli», a magyar Btk. szerint (284. §) házasságon ki 
vül született gjermek. A gyermeknek az ölés idejé- 
ben életben kell lennie. Az « életképesség)) ellenben 
nem lényeges kellék, s csak a büntetés kimérésé- 
nél jöhet tlgyelembe. Alanya a bűntettnek az anya, 
az anyán kívül közreműködők szándékos ember- 
ölésben V. gyilkosságban bünö.sek. viszont ha a 
gyermeket extraneus öli meg, az anya mint fel- 
bujtó V. bűnsegéd is a Gy. törvényszakasza alap- 
ján büntetendő. A szándók általában ölési szán- 
dék ; az előre megfontolás csak a büntetés kimé- 
résénél jöhet ügyelőmbe. Az ölési cselekedet po- 
zitív cselekvésben v. mulasztásban állhat. Lénye- 
ges az elkövetésnek időpontja. Az elkövetésnek a 
szülés alatt v. közvetlenül a szülés után kell tör- 
ténnie. A cselekménynek összszerű indoka s célja 
a tény álladók szempontjából közömbös, -•az eny- 
hébb minősítés tehát akkor is alkalmazandó, ha 
bizonyos, hogy az anya nem annak az indoknak 
hatása alatt cselekedett, ameljTe való tekintettel 



Gyermekporok 



155 — 



GyermektanulmAny 



a törvényhozó a Oy.-t a sz&Mlékos emberölésnek 
általános tényállaílckából kivette s enyhébben 
büntetni rendelto. Angliában a Gy. külön bűn- 
tettét nem ismerik, s a gyilkosság (ninrdor) 
éltalAnoe fogalma alá esik. A gyiűíoriat itt is 
illuóriiissá teeii a törvénynek túlszigorát; Uy. 
fogalma alá eeft esetekben az anya rendszerint a 
gjriii.... ,.i*uir«i.v.,!,n9jc (Thp mifkiPineanour of con- 
c»' .-nyho büntotósűvel menekül. A 

G> . ...iiiáukban 5 évig terjedhető bör- 
tön t'.s hivatalvesztés. 

Qyermekporok, a gyermekkorban hashajtók- 
nak hasmált poralakú keverékek. Hatóanyagok 
sséosavas magnézia és rheum. Ma már nem hasz- 
nálatosak. 

Gyermekrablás. A magyar Btk.-ben a szemé- 
lyes szaba<lsá>r ellen irányzott bűntett. Tárgj'a 
14 <^vpn aluli gj'ermek. nemi különbség nél- 
ki: tóje az, aki ily gyermeket akarata 

e! ''je. gondnoka v. felügyelóje hatal- 

ma • . i ! -/Hkkal, fenyegetéssel v. ravaszsággal 
e\\\-/. \ a-y letartóztat. Minthogy 12 éven aluli 
korban a gyermek akaratának nyilvánítására kép- 
telen, az ily korú gyei-meknek elvitele v. letar- 
tóztatása mindig wakarata ellenére» történik. A 
Gy.-t a gyermeket magához vis.szavev6 szülő is 
elkövetheti, ha a szülői hatalomtól v. a gj'ormek 
felett való rendelkezéstől a hatóság megfosztotta 
és a gj"ermeket meghatalmazott gondviselőjétól 
elveszi. A cselekmény célja a tényálladék szem- 
pontjából közömbös, de bizonyos különösen aljas 
célok súlyosabb büntetési tételt vonnak maguk 
után. Igj- a magyar Btk. .317. §-a szerint a Gy. 
rendszorinti büntetése 5 évig terjedhető fegyház ; 
de 5 évtől 10 évig teijedhetó fegyházzal bünte- 
tendő a Gy. akkor, ha avégett követtetik el, hogy 
a riü)lott gyermek koldulásra, nyerészkedési v. 
erkölcstelen célra haazpáltaaeék (.318- §)Ha azután 
a gyermeken súlyos testi sertés, erőszakos nemi 
közösülés V. megfertöztetés követtetett el, a bün- 
tetés 10 évtól 15 évig teijedhetó fegyház (319. §). 
Nem Gy., hanem azzal rokonnemú a Btk. 320. 
§-ában meghatározott bűncselekmény, a leány- 
rablás (1. 0.). L. még Személyes szabadság elleni 
büntettek. 

Oyennekresdörség. A gyermekvédelmi ügyek 
egységes és hathatósabb ellátása céljából 1908. 
Budapesten az állami rendőrség keretében, a du- 
nai kapitányságon Gy.-et szerveztek. Ez ügyel 
fel a fővárosban a züllött és elh^yott gyerme- 
kekre, környezetüket tanulmányozza. Szűkség 
esetén elhelyezteti őket 1910-ben a Bn.-nak a 
íiatalkoruakra vonatkozó intézkedései foij'tán a 
tlatalkoruak felett való bíráskodást is ideutalta 
a Btk., 8 igy a Gy. gyermekrendőrbirósá^á lett. 
Működése összefügg a gyermekvédő liga ós a 
felekezeti patronázs-egyletek működésével. Hogy 
mennyire szükség volt erre az intézményre, leg- 
jobban igazolja, hogy az 1911. évben meghaladta 
az ötezerét az esetek száma, amelyekben el- 
járt és hogy a menhelybe ötszáz, a patronáz.sokba 
260 elhagyott gyermek elhelyezéséről gondos- 
kodott. 

Gyermekrész. a gyermeket a szülő hagj'até- 
kában a törvényes örökösödési rend értelmében 
megillető örökrész. 



Gyermeksonradás, 1. Sorvadás. 
Gyermekszanatóriam-Egyesület (Országos 
Gy.), célja, hoiry az ország különböző vidékein 
szanatóriumokat építsen és azokba vagyontalan 
szülők beteg gyermekeit befogadja. Felkutatja 
családokban a beteg gyermeket, hogy azt gyó- 
gyltóházaiba elhelyezze. Küzd az alkoholizmus 
eUen, mely egyik oka a gyermek öröklött beteg- 
ségének. Egyes beteg gyermeknek gyógyulására 
segélyt ad. Ismertető felolvasásokat rendez ; az 
ország egyes városaiban és községeiben szana- 
tórium-bizottságokat szervez és felkarolja a gyer- 
mekhalandóság apasztása céljából a védekezés- 
nek és az óvóintézkedéseknek minden alakulatát. 
A Gy.-et Hohenberg Zsófia hercegnő fővédnök- 
sége alatt gróf Zkny János vallás- és közokta- 
tásügyi miniszter alapította. Alakuló közgyűlését 
1910 febr. 27. tartotta. Az egyesület első szana- 
tóriuma a balatonparti Almádi fürdőhelyen épült 
és 191 1. évi jún. 27. adatott át rendeltetésének. 
Ez a szanatórium oly gyermekeket vesz fel, akik 
angolkórban, görvélykórban, vérszegénységben 
és lokális zárt gümökóros betegségben szenved- 
nek. Az első évben a szanatórium 43 gyermeket 
gondozott, az ápolási napok száma 1937 volt. 
Az 1912. évben 123 gyermek állott a szanató- 
rium gondozásában, s az ápolási napok száma 
7679-re emelkedett. Budapesten a Rózsadombon 
7786 Döl területen gyűjtő szanatórium épül, 
melynek költségeit az egyesület a telekvétel árán 
kívül 885.000 koronával irányozta elő. Az egyesü- 
let vagyona az 1912. évi vagyonmérleg szerint 
817,633 k. 98 f. 

Gyermekszinház, részint oly színház, melyben 
a gyermekek értelméhez szabott darabokat szok- 
tak előadni, részint olyan, melyben gyermekek- 
ből szervezett társulat tart előadást. Már a régi 
időkben tartott iskolaidrámák (1. o.) is ilyen célo- 
kat szolgáltak. Nevezetesebb Gy. számára való 
gyűjtemények : a francia Moissy példabeszédei ; 
Genlis grófné, Théátro d'éducation (Paris 1779) ; 
Kannegiesser, Schauspiele für die jugend (Ber- 
lin 1844—49); Bischoff, Jngondbühne (Leipzig 
1872—9-3) ; Hirt, Theater für die Jugend (u. o. 
1877). A magyar irodalomban csak szórvtoyos 
ilyennemű munkák jelentek meg. Az 1890-e8 
években Budapesten Féld Zsigmond tartott állandó 
Gy.-at Nagyobb színházak is szoktak egy-egy 
este gyermekelöadást tartani. Gyermekekből szer- 
vezett színtársulat is szerepelt több ízben. 1906- 
ban nagy föltűnést keltett fővárosimkban is a 
Guerra-féle olasz gyermekopera-társolat. 

Gjermektakarékpénzti^ak, 1. Iskola-takoi' 
rékpénztárak. 

Gyermektanulmány (pedológia), a XDC. sz. 
második felében a fejlödéslani kutatások során az 
antropológiai tudományokból sarjadt. Feladata a 
gyermek testi és szellemi kifejlődésének vizsgá- 
lata, a fejlődés törvényeinek tcutatása. A felnőtt 
ember típusával szemben a normális gyermek 
típusának megállapítása. A Gy. ezen áltaUÉKM 
feladatain kívül különös feladatai a gyermek 
egyes szellemi képességeinek, a beszéd, a képzet- 
kincs, az egyes érzékszervek fejlődésén^ a figye- 
lem, az emlékezet, a gyermek akarat- ós ösztön- 
életének visgálata és felderitése. A Gy. műveié- 



Gyermektanulmány 



— 156 — 



Gyermektáplálás 



seben három irányt különböztethetünk meg, úgy- 
mint : 1. a gyermek egyes tehetségeinek, általában 
testi és szellemi fejlődésének vizsgálata, fel- 
tételeinek, töi'vényeinek megállapítása (gyermek- 
fejlődéstan) ; 2. a gyermek egyéni fejlődésének 
törvényeiből a fajfejlődés törvényeire való követ- 
keztetés ; 3. a nyert ismereteknek gyakorlati ér- 
tékesítése, mint pl. az orvostudományban, a jogi 
gyakorlatban, a pedagógiában, a művészettörté- 
netben stb. A Gy, módszerei : 1. a megfigyelő 
módszer, amellyel a gyermek minden életmog- 
nyilvánulását megfigyelik s a nyert adatokat bi- 
zonyos szempontokból rendezik és feldolgozzák. 
Alfajai az alkalomszerű, az összehasonlító, az 
életleíró (biograükus), a monografikus s végül a 
kísérleti megfigyelő módszer, melyet Nagy László 
alkalmazott először A gyermek érdeklődésének 
lélektana c. müvében. 2. A kiséfrleti módszerrel 
előre meghatározott célból mesterségesen idéznek 
elő bizonyos folyamatokat s az eredményt mate- 
matikai módon törekszenek kifejezni. B módszer- 
rel hazánkban igen kiváló eredményeket ért el 
Ranschburg Pál egyet. m. tanár, a Magy. Gy.-i 
Társaság lusórleti osztályának segítségével (A 
gyermeki elme, II. kiad. 1908). 3. J. kérdőíves^, sta- 
tisztikai módszer a Gy. legsajátosabb módszere. 
Bizonyos irányban előre meghatározott kérdéseket 
intéznek a gyermekhez, amelyekre a gyermekek 
minden idegen hatás kiküszöbölésével felelnek. 
A Gy. önálló müvelésének története a XVIII. 
sz.-ban kezdődik ugyan, azonban a tudósok fi- 
gyelme a XIX. sz. második felében fordul a gyer- 
mek életjelensógeinek vizsgálata felé, amikor Né- 
metországban Sigismund (1856), Franciaország- 
ban Perez (1878) s Angliában Darwin (1887) mü- 
vei megjelentek. Legkiválóbb művelői voltak 
eddig, az említetteken kívül, Németországban 
Freyer Vilmos (Die Seele des Kindes 1881), 
Meumann Ernő (Vorlesungon zur Binführung in 
die Bxperimentelle Padagogik 1907, 2. kiad. 
1911—13); Franciaországban Compayré ■■, Binet 
(Les Idées modemes sur les enfants, 1909) ; Ang- 
liában Sully Jakab, Romanes ; Svájcban Clapa- 
réde ; Belgiumban Schnyten, Joteyko, De Croly, 
kiknek nevéhez fűződik az első nemzetközi Gy.-i 
kongresszus létrehozása (1911). Oroszországban 
Sikorsku, Necsajev; Bulgáriában Gheorgoio; 
Amerikában Stanley Hall. 

Magyarországon a Gy.-i mozgalom megindítása 
Nagy László nevéhez fűződik, kinek lelkes agi- 
tációjára létesült 1903. a G-y.-i Bizottság, mely 
három évi intenzív munka után 1906. Magyar 
Oy.-i Társasággá alakult át. B társaság céltuda- 
tos és alapos tevékenységével mind a hazai peda- 
gógiai életben, mind a nemzetközi Gy.-i munkás- 
ságban számottevő elsőrangú tényező lett. A 
M. Gy. T.-nak 1913. évben a központi adatgyűjtő, 
kísérleti és pedagógiai, jogi ós gyermekvédelmi 
szakosztályain kívül Szolnokon, Nagy- Váradon, 
Nagybooskerekon, Pécsett, Szegeden, Lőcsén 
(egész Szopes vármegyére kiterjedő). Szombat- 
helyen fiókköre van és tagjainak száma meg- 
haladta az 1300-at. Nyilvános Gy.-i értekezle- 
teket rendez; folyóiratot (A Gyermek) ad ki, 
könyvkiadó és füzetes vállalatot indított Gy.-i 
művek kiadása végett s végül pedig Gy.-i Mu- 



zeumot (1. 0.) tart fenn. Vizsgálataival a hazai 
Gy.-i irodalmat fellendítette és ebben az időszak- 
ban számos nagyon értékes munka jelent meg. 
A Magyar Gy.-i Társaság működésének 10 évéről 
országos Gy.-i kongresszuson számolt be. Bz első- 
nemzeti kongresszus az 1913. év tavas ztín a peda- 
gógiai, orvosi, bírói és más társadalmi körök élénk 
részvételével folyt le igen értékes eredménnyel. 
V. ö. Nagy László, A Gy.-ozás mai állapota (19Ö7j ; 
A Oyermék havi folyóirat, kiadja a Magyar Gy.-i 
Társaság, szerkeszti Nagy László ; Ballai Károly, 
A Gy.-ozás módszerei különös figyelemmel a kis- 
dedkorra (1911, 2. kiad. 1913) ; I" Congrés Inter- 
national de Pédologie (I — II volume, Bruxelles 
1912) ; Répay-Ballai, Az Első Magyar Országos 
Gy.-i kongresszus naplója s a vele kapcsolatos 
kiállítás leírása (Bpest 1913). 

Gyermektanulmányi Múzeum. A világ els6 
Gy.-át a kormány támogatásával a Magyar Gyer- 
mektanulmányi Társaság alapította Í910. Célja 
a magyar gyermek egyéiii (ontogenetikus) és faji 
(filogenetikus) fejlődésének bemutatása, továbbá 
a magyar gyermek típusára vonatkozó adatok 
összegyűjtése ; e végből összegyűjti mindazokat a 
tényeket, adatokat, stb., amelyek a gyermek éle-: 
tere, fejlődésére vonatkoznak s a gyermek minden 
ösztönszerű alkotását, amelyeket tudományos 
szempontokból rendezve bemutat. A Gy. tudomá- 
nyos céljai mellett a gyakorlatot is kívánja szol- 
gálni, amennyiben a gyermek testi és szellemi 
kifejlődését elősegítő ós gátló tényezők bemuta- 
tásával mind a társadalomra, mind a pedagógiára 
hatni óhajt. A Gy.-nak négy osztálya van : 1. a 
gyermektanulmányi osztályban a gyermek ösz- 
tönszerű alkotásai, így rajzai, mintázásai, játék- 
eszközei stb. vannak összegyűjtve; továbbá mind- 
azok a tudományos adatok, amelyek a gyernK^k 
testi, szellemi általános és kiUönös kifejlődésénél^ 
e kétirányú fejlődés összefüggésének feltünte- 
tésére alkalmasak. 2. A néprajzi osztálynak a 
primitív műveltségű (analfabéta) felnőttek és gyer- 
mekek szellemi fejlődése között, főképen a rajz- 
ban, mintázásban megállapítható vonatkozások 
bemutntilsa a feladata. 3. Apedagőgiai osztályban 
az újabb pedagógiai és didaktikai reíbrmtörekvt>- 
sek eredményei láthatók, különösen a gyermel^ 
azon alkotásai, amelyeket valamely tantári:> 
tanulásával módszeres kapcsolatban készíteti 
Végül •4. az ipari osztályban a játékeszközök ol\ 
mintasorozatait állítják ki, amelyeknek tárgyai 
mind alkalmazhatóságuknál, mind előállításuk 
szolidságánál ós múvésziessógénél fogva a gyer- 
mekek számára ajánlhatók. V. ö. Naxfy László és 
Ba//at Károly, AGy. szervezete és anyagg^'üjté- 
sének szabályai (1910; u. a. németül); Ballai K., 
A Gy. g>üj töményeinek leírása (Budapest 1912, 
u. a. franciául). 

Gyermektanulmányi Társaság, 1. Gyermek- 
tanulmány. 

Gyermektáplálás. Ha Gy.-ról szólunk, akkor 
általában a győrinek táplálását a második év vé- 
gétől értjük alatta. Eddig a korig a tudnivalókat 
l. a Gsecsemőtáplálás cikkben. A 2 évenfelülí gyer- 
mek táplálása általában megegyezik a felnőttével. 
Elsősorban vegyesnek kell lennie. Tej, hús, főzelék, 
gyümölcs és lisztből álljon. Igen elterjedt nézet. 



OyermektartAs 



— 167 - 



Oyermekvédelem 



faog}- a tej, a tojás ée a hús erAsitö táplálék. Pe- 
<]ig teljesen ek'^uldalú, mert főleg fehérjéből áll. 
A g>-ermeknek, bár a féhéi^ére is feltétlenül van 
szUksógo, HZ fontos, hogy eien klvttl elegendő szén- 
hidrátot (liszt, fözel^, gyümölcs) és zsírt is kap- 
jon. A fóleg fehérjéből álló diéta egy idő múlva 
fizékrekod^re, étvágytalanságra v«/ot ír/<inkívül. 
a ti^MOtalat ait mnta^a, hogy a rjéböl 

áUó táplálkorts korai nemi M^r; Az em- 

bert fogazata, bélrendszerének anatómiai és fizio- 
lógiai berendeséae a vegyes tínplálkozáara pre- 
desztinálja. Az éttexéeek számát Hletöleg a leg- 
helyesebb, ha a gyérnek négyszer eezik napjá- 
ban. Pl. kapjon reggelire tejes kávét, kakaót v. 
tejet zsemlyével, délben levest, főzeléket, húst, 
tésztát, uzsonnára tejet és g>'ümölcsöt, vacsorára 
fŐKléket vagy tésztát felváltva és utána párolt 
gyí; Az ötszöri étkezés általában túlgya- 

ki sok esetben étvágytalanságra vezet 

le*': , - ha a gyermekek 6 éves korukig kü- 
\un ~/!i :. a felnőttek társasága esetleg elvonja 

íl--;.' ::i k : "— -tői. Vigyáznunk kell az el- 

; _'ya> ti T nnyiségre is. .\ gj'ermek 

:• .k' k-n;i>. ii nujun. a szertelenségre. Eleinte já- 
r kiMj ím; k pohár vizet a másik után hajtja le. 
«-ö vcicru iiuzzászokik a túlságos sok folyadékhoz, 
ami a szívre és a vesére felosioges munkát ró. Ép 
íg>- könnvtn sóevövé neveli önmagát a gyermek. 
T: <li nyalogatni eleinte a sót és végül 

ni' iiasív mennyiségben. Az egészséges 

gv' :: vle ételt kaphat, ha az nem túl- 

sáir-i: tt. De igen gyakoriak az olyan 

gyemiekfk. tikik, ha sok tejet, tojást és különö- 
sen vajat t'szni'k, a csalánkiütéshez hasonló ki- 
ütést kapnak. E gyormekek az exsudativ gyerme- 
kek, akiknt'k »li»^tájuk fóleg növényi legyen. E 
g> • ita ogj-szer kaphatnak tejet, de 

«<■: ;>Jat no einonek. .\z étrendjük 

pl. . . ' "vel, délben 

levr~. -s: délután 

lekváiu>K>-;. 1 narancs, alma) 

és kenyér, • tárolt gjümölcs. 

Oyermektariíta. i. • "yo. 

Gyermektejek. A < ~ t-séges tá^ 

W.ü<í\ miiKii.n időkben ■ • ■'i-''^zott és 

ez kistTlet t tejeta 

kg„^._....bb eljárási-.. .- - r-'y^ * 

csecsemő és a gyermek táplálására, fi kérdést 
egyesek úgy akiuták megoldani, hog^' arra töre- 
kedtek, hogy a tehéntejet a női tejjel hasonló 
összetételűvé tegyék, mások pedig úgy, hogy 
emésztő nedvekkel, enzj^nekkel hozták össze a 
tehéntejet és úgy bizonyos fokban mesterségesen 
előre megemésartették. Mindkét eljárás kudarcot 
vallott. k% ^sö csoportba tartozik a Gártner-féle 
kely-Kovács-féle mesterséges anja- 
iba a Backhaus-féle és a Volhns-féle, 
anii'iycKiH'ii a mesterséges emésztést a hasnyál- 
mirigy enzjTnjével végnték. Mindkét eljárás elv- 
ben hibás. A Gártner-féle és a Székely- Kovács- 
féle tejnek nincs gyakorlati haszna, mert mind- 
két féle tejben csak a fehérjére, a zsirra és a 
cukorra voltak tekintettel, a tej sóira pedig nem ; 
a Baokhaus- és a Volhus-féle tejben pedig a tej- 
fehérje, a kazein van megemésztve, pedig ma 
már tudjuk, hogy a kazeint igen jól emészti meg a 



csecsemő is. Fel kell még említenünk a Lahman- 
féle vegetábilis tejet, amely mandulából, dióból 
készül és 70/0 fehérjét, 2őo;o zsírt és 42«/o cuk- 
rot tartalmaz. Víz- és tehéntej keverékhez szok- 
ták adni. Teljesen felesleges készítmény. Nagyobb 
jelentőségük van a gyógjtejeknek, amilyen a Fin- 
kelstoin-féle fohérjés tej, és a Hein-John-féle 
túró.-^ tej. E két tejet a csecsemők hasmenése ellen 
adjuk, kiváló hatással. Úg>' készülnek, hogj' a tej- 
ből gyomoroltóval kicsapott kazeint, zsírt, meszet 
és foszfort vízben elkeverjük, és a Finkelstein-féle 
tejnél íróban adjuk, a Hein-John-féle tejnél pedig 
tehéntejben. E két tej a hasmenést gyorsan gyó- 
gyítja, mert a csecsemőkori hasmenések oka az, 
hogy a bélben a cukrok és a zsír erjedése folj'tán 
zsírsavak keletkeznek, amelyek izgatják a bél- 
falat és így fokozott bélmozgásokat váltanak ki. 
E két tejben nagy mennjlségben levő kazein meg- 
gátolja az erjedést, a mégis netán képződő zsír- 
savakat a nag^' mennyiségű mész mészszappa- 
nok alakjában megköti. (L. még Tejártalom). 

Gyermektelep, 1. Gyermekvédelem. 

Gyermekvédelem, az a munkásság, melyet a 
zsenge korát é!ó nemzedék megóvása érdekében 
az állam és társadalom egjüttesen kifejtenek. A 
Gy. gondoskodik a gjermeki'ől, megfogamzásának 
első percétől : megtartja oltalmában mindaddig, 
míg annyira fel nem serdül, hogy az élet minden 
veszélyével szemben magát a saját erejéből eltar- 
tani képes legj-en. A g>'ermek megszületése előtti 
védelem az anya oltalmára szorítkozik. Az állam 
és a társadalom által fenntartott szülőházak arra 
vannak berendezve, hogy az anya magzatát kellő 
felügyelet és segítség mellett világra hozza. 

A csecsemővédelem a gj'ermek születésétói 
első életévének betöltéséig tart. A csecsemő iránti 
gondosság mérvét a nemzetek csecsemőhalálozási 
statisztikája me<;dönthetlen számadatokkal álla- 
pítja meg. A kir. központi statisztikai hivatalnak 
az 1901—1910. évelőül gjigtött adatai szerint az 
európai államok csecsemőhalálozása a következő : 
Csecsemőhalálozás az európai államokban. 







Biis elvesaáie- 






tésre Mik egy 


Állam 


Év 


éTea alBli ellult 
nrenMk 


NorT<ef» 


1909 


7-1 


Srédomár 


1909 


79 


Iromic — 


1910 


9-5 


DáiU _ 


1909 


9-8 


kafciontkg (é« WaIm) 

Skólamác. _ „. _ . 


1910 
1909 


10« 
10-8 


NteeuafMd _ _ 


1910 


10-8 


Srájfl _ 


1909 


11-5 


BAlglsm ... 


1909 


13-8 




190« 


US 


SMTbU 


1906 


14-3 


B«l«irU „ 


1907 


16-4 


OlmaMtmác ... 


1909 


15-7 


Spaayoiomác ... 


1906 


1«1 




1910 


16-2 




1910 


19-4 


Bonáiria 


1910 


19-9 


AmKtU 


1909 


20-9 


OrotariiÉg (enrópai) _ .„ ... 


1901 


879 



E számadatok igazo^ák, hogy a népesedés 

arányszámát legidsö nM^aa a csecsemőhalálozás 

elleni küzdés s&erének mérve befolyásosa. Ha 

azonban a népiség szaporodásánál a csecsemő- 

[ halandóságns^ vonatkozásait keressük, figye- 



Gyermekvédelem 



- 158 



Gyermekvédelem 



lembe kell vennünk a születések számát is. A köz- 
ponti statisztikai hivatal adatai szerint : 
Természetes szaporodás az európai államokban. 



Állam 





Tennészetes 


Év 


szaporodás 




1000 lélekre 


1910 


16-6 


1910 


15'1 


1910 


14-7 


1910 


14-6 


1909 


13-9 


1910 


13-6 


191(1 


13-6 


1910 


13-3 


1906 


13-0 


1910 


12-5 


1910 


12-1 


1909 


11-4 


1910 


11-4 


1910 


11-3 


1910 


10-8 


1910 


10-5 


1910 


9-9 


1910 


9-8 


1909 


7-9 


1910 


6-2 


1910 


1-8 



Bierbia ._ 

Németalföld _ _ — 

Dánia 

Romilnla 

Bulgária 

Németbirodalom _ ... 

Finnország ... 

Olaszország 

Oroszország (európai) 

Norvégia 

Magyarbirodalom 

Portugália 

AngUa (és Wales) 

Ausztria 

Svédország _ 

Bkótország 

Svájc 

Spanyolország „ 

Belgium 

Írország 

Franciaország 

A gyermekhalandóság elleni küzdelem tehát 
elsőrangú államigazgatási feladat. Hazánkban a 
csecsemőhalálozás elleni társadalmi küzdelem a 
XIX. sz. .utolsó negyedében lendült fel, midőn 
Szalárdy Mór a napi sajtóban és röpiratokban 
a közfigyelmet arra a nagy pusztításra irányí- 
totta, mely a dajkaságba kiadott és a legtöbb 
esetben házasságon kívül született csecsemőket 
irtja. Ó alapította a Fehér Kereszt Országos 
Egyesületet, 6 volt a gyermekvédelmi törekvé- 
seknek egyik legelső úttörője. 

A Gy. a gyermek életszaka szerint : a) fogam- 
zás utáni, b) szülés alatti, c) csecsemőkorbeli, 
d) gyermekkorbeli, e) a serdültségkorabeli Gy. 

A Gy. az azt gyakorló tényezők szerint : a) 
egyéni, b) társadalmi, c) állami Gy. 

Az állami Gy. megelőző és büntető rendel- 
kezések által a Gy. minden ágazatára kiterjed — 
vagyis általános. Különösen az állami Gy. alatt 
az államigazgatásnak azt az ügykörét értjük, 
melyet az elhagyatott gyermekek megmentése ér- 
dekében a saját intézményeivel kifejt az által, 
liogy a gyermek teljes ellátásáról és neveltetésé- 
ről saját maga gondoskodik. 

I. Történeti előzmények. Az elhagyatott gyerme- 
kek (lelencek) érdekében a képviselőház már az 
1871. évben utasitotta a belügyminisztert, hogy 
a következő év állami költségvetésében gondos- 
kodjék egy állami lelencház létesítésének költ- 
ségeiről. Az 1876. XIV. t.-c. elrendeli, hogy annak, 
aki a saját lakásán valamely csecsemőt, avagy 
ki.sdedet elvállalni akar, tartozik ehhez a község 
előljáróst'igának engedélyét megszerezni. 

A talált és hatósíijtrilag elhagyatottnak nyilvání- 
tott gyermekeknek állami gondozása iránt első 
Ízben az 1908. XXI. t.-c. rendelkezik, mely tör- 
vény 3. §-ának d) pontjában kimondja, hogy a ta- 
lált, valamint a hatósÍH^ilag elhagyatottnak nyil- 
vánított gyermekek után 7 éves korukig felme- 
rült gondozási, ápolási és nevelési költségeket az 
országos betegápolási alap fedezze. A törvény- 
nek ezt a rendelkezését a belügyi kormány úgy 
foganatosította, hogy az elhagyatott gyermekek 



gondozását — a tartási költségek megtérítése 
mellett — a Fehér Kereszt Országos Lelencház 
Egyesületre és a Budapesti Országos Első Gyer- 
mekmene